text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
A főpolgármesteri hivatal közleménye szerint a versailles-i bíróság másodfokon igazat adott a BKV-nak abban, hogy jogszerűen lehívhatja a felmondott metrószerződés miatt a franciáktól a mintegy 30 milliárd forintos bankgaranciát.
"A BKV Zrt. részére teljesített bankgaranciák lehívásával kapcsolatban a Polgári törvénykönyv 2321 szakasza szerint a hozott határozat minden rendelkezését hatályon kívül kell helyezni, és az Alstom Transport tiltó kérelmét elutasítani", határozott most a bíróság, megváltoztatva az elsőfokú, a BKV-t elmarasztaló ítéletet.
A versailles-i bíróság másodfokon úgy döntött, hogy a Nanterrei Kereskedelmi Bíróság elnökének 2010. december 3-án hozott határozatának minden rendelkezését a felek között hatályon kívül helyezi és új határozatot hoz. Eszerint a bíróság másodfokon megállapítja, hogy a BKV Zrt. igazolta, hogy 2010. december 3-án szabályosan hívta le az alperes bankok által a társaság javára kibocsátott bankgaranciákat.
A bíróság elutasította az Alstom kérelmét, amelyben megtiltotta a Bayerische Landesbank és a Credit Agricole Corporate and Investment Bank számára, hogy teljesítse a fizetési kötelezettségét a BKV-nak. Emellett a fellebbezési költségek megfizetésére kötelezte az Alstomot.
Az Alstom fizet a döntés hatására
Az Alstom tudomásul veszi a Versailles-i Fellebbviteli Bíróság döntését, amely hatályon kívül helyezi a Nanterre-i Kereskedelmi Bíróság döntését, és ideiglenes intézkedésként, utasítja a bankokat a BKV által lehívni kívánt előleg visszafizetési és teljesítési garanciák kifizetésére, áll a cég lapunknak küldött közleményében.
Tarlós István főpolgármester péntek este bejelentette, hogy a Bayerische Landesbank már át is utalt 21 milliárd forintot a BKV számlájára a metrószerelvények bankgaranciájának összegéből.
A főpolgármester az MTI-nek hangsúlyozta: "senki nem nyúlhat egy fillérhez sem az összegből", a pénzt csakis a metrókocsikra lehet költeni. Ha ugyanis sikerül megegyezni az Alstommal, és a szerelvények megérkeznek, akkor ez az összeg a járművek árának egy részét fedezi. Hozzátette: ezért volt "idétlen" az a híresztelés, hogy ezt a pénzt a BKV működési kiadásokra költené.
A főpolgármester elmondta: a versailles-i bíróság másodfokú, jogerős döntése kapcsán "óvatosan optimista". Mint fogalmazott: "lélektanilag sokat jelent a dolog", de részsikernek tartja.
Tarlós István szavai szerint arra törekszik, hogy visszafogott határozottsággal, kulturált tárgyaláson megállapodjon az Alstom első emberével a szerződés egészéről és további sorsáról, ez pedig a részsikernél is fontosabb.
A főpolgármester közölte: az Alstom vezetőjének budapesti látogatásán nem kívánja éreztetni a bírósági döntést, a megbeszélésen "annál is udvariasabb lesz, mint amit tervezett, de határozottan képviselni fogja a főváros érdekeit". Hozzátette: az az érzése, hogy meg lehet majd egyezni a francia céggel.
Az Alstom vezetője Tarlós István meghívására június 21-én érkezik Budapestre, előtte, június 17-én Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszterrel is találkozik Szentpéterváron.
Az Alstom azért még küzd
Az Alstom közleményében ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a fellebbviteli bíróság döntése egy ideiglenes intézkedés a garanciák lehívása ügyében: a bíróság nem vizsgálta és nem hozott döntést a BKV szerződésbontásának tekintetében, amelyet az Alstom továbbra is jogszerűtlennek tart. Az Alstom ezért a megfelelő módon és fórumokon folytatja szerződéses jogainak érvényesítését.
Az Alstom korábbi jelzéseinek megfelelően továbbra is elkötelezett abban, hogy a Budapestnek gyártott metró kocsik összes vitás kérdéseit tárgyalás során mindkét fél és a budapesti utazóközönség érdekeit figyelembe véve megoldja, írja a közlemény.
A mostani döntés előtt volt már május elején egy másodfokú tárgyalási forduló Versaillesben, ahonnan elkeseredve érkezett haza a magyar küldöttség. Tarlós István egyenesen arról beszélt, hogy az Alstom a perben szórta a rágalmakat a fővárosra, ezért nemcsak a megállapodás vált lehetetlenné, hanem büntetőfeljelentést is fontolgat.
Első fokon, 2010 decemberében Nanterre-ben már egyszer elmeszelték a BKV-t. Mint arról beszámoltunk, a tárgyaláson a franciák már akkor elpuffogtatták vádjaikat, méghozzá államügyészi segédlettel. Marie-Aimée Gaspari államügyész, akit a metrókocsikat gyártó Alstom bűncselekmény gyanújára hivatkozva idéztetett be, gyakorlatilag felszólította a bíróságot, hogy a francia cég mellett döntsön.
Leleninizmusozták a BKV és a főváros lépéseit
Az Alstom képviselői részéről röpködtek a Kádár Jánosra, leninizmusra utaló kifejezések, többször beszéltek csalásról, bűncselekményről a metrókocsi-szerződéssel kapcsolatban. Az ügyvédjük konkrét politikai összeesküvés-elmélettel állt elő, amelynek a lényege az, hogy a BKV és a magyar hatóságok tudatosan nem működtek együtt az Alstommal, hogy megtorpedózzák és az oroszok kezére játsszák a bizniszt.
Több mint egy éve folyik a tesztelésük, ami számos problémába ütközött. A szerződés felmondásának az indoka oka az volt, hogy a BKV aznap kapta kézhez a Nemzeti Közlekedési Hatóság jogerős határozatát (a határozat teljes terjedelmében letölthető tőlünk, ide kattintva olvashatja), amelyben a hatóság fékrendszerbeli hiányosságok miatt elutasította az Alstom metrószerelvényeinek végleges típusengedély iránti kérelmét. A hatósági engedély nélkül a metrószerelvények nem állíthatnak forgalomba.
A BKV októberben, a szerződés felmondásával egy időben előkészületet tett a már kifizetett 108 millió euró visszafizettetésére, valamint a jólteljesítésre vonatkozó bankgaranciák lehívására, és bejelentette a BKV kötbér- és kárigényét a szállítónak. A 2006-os metrókocsi szerződéssel kapcsolatban a BRFK már nyomozást folytat. | [
"Alstom",
"BKV"
] | [
"Versailles-i Fellebbviteli Bíróság",
"Credit Agricole Corporate and Investment Bank",
"Bayerische Landesbank",
"Nemzeti Közlekedési Hatóság",
"Nanterre-i Kereskedelmi Bíróság",
"Alstom Transport",
"Nanterrei Kereskedelmi Bíróság"
] |
Nettó 3,39 milliárd (bruttó 4,4 milliárd) forintért újítja fel és építi át az egykori Raoul Wallenberg Szakközépiskola épületét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem számára (NKE) a januárban Mészáros Lőrinc tulajdonába került ZÁÉV Zrt. – derül ki a 24.hu. birtokába került, február 12-én aláírt szerződésből. A ZÁÉV a megbízást nyílt eljárásban nyerte meg.
A milliárdos állami megrendelésekkel bőságesen ellátott cég az épület belső felújításának keretében az oktatási funkciót átalakítja, a fűtést és az informatikai rendszereket teljesen kicseréli. (A szerződés itt található .pdf-ben).
A ZÁÉV már azelőtt sok milliárd forintért vett részt a Ludovika Campus, illetve az Orczy tér felújításában, hogy a miniszterelnök barátja megszerezte volna: ők építették a komplexum lovardáját és ehhez kapcsolódóan elvégezték az Orczy park átépítését 2,99 milliárd forintért.
A mostani projekt azért különleges, mert ez az első olyan milliárdos közbeszerzés, amit a ZÁÉV már Mészáros-cégként nyer el. Nagyságrendileg viszont a közelében sincsen az Új Nemzeti Múzeum kivitelezésének, amit a ZÁÉV a Magyar Építők Zrt.-vel szerzett meg tavaly év végén: a 25,6 milliárdos üzletet a cég még Peresztegi Imre érdekeltségeként húzta be, de a Mészáros-birodalom darabjaként végzi el.
Csak a tanulók és a zöldek háborogtak
A kormány 2012-ben úgy döntött, hogy az azévben alakuló Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) karait egyetlen területre kell rendezni. Egy kormányhatározattal az NKE-nek juttatták az Orczy-kertet, amit szép lassan körbeépítenek a Ludovika Campus épületeivel Magyarország eddigi legnagyobb campusfejlesztési programjaként.
A központosítás egészen addig simán ment, míg 2015-ben be nem jelentették, hogy az NKE-nek szüksége lesz a Raoul Wallenberg Szakközépiskola épületére is, ahonnan csaknem ezer tanulónak és több száz tanárnak kellett költöznie. Budapest egyetlen egészségügyi, szociális és pedagógiai képzést biztosító szakközépiskolájának az volt a pechje, hogy műemléki védettségű székhelye a Ludovika téren állt, azt pedig az akkor még az NKE Ménesi úton székelő Közigazgatás-tudományi Karának nézték ki. Bár az épület megtartásáért demonstrációt tartottak, a költözést nem tudták elkerülni, a Raoul Wallenberg Szaközépiskolát pedig a VI. kerületi Rippl-Rónai utcába helyezték át.
Nemcsak ők vesztettek, hanem a környék fái is. A hvg.hu korábbi cikke szerint a Ludovika Campus Projekt munkálatainak kezdetén, 2013 októberében 131 fát vágtak ki, 2016 júniusában pedig újabb 146-ot távolítottak el, összesen pedig a négyszázat közelíti az építkezések miatt kivágott fák száma. A lapnak Jakabfy Tamás józsefvárosi LMP-s képviselő azt mondta, több kisebb fakivágási hullám is volt, amik nem kaptak nyilvánosságot. A projekt keretében ugyan nőtt a zöldfelület nagysága, mert korábban nem használt területeket is bevontak a fejlesztésbe, azonban a park 2000-3000 egyedesre becsült faállománya jelentősen lecsökkent. A park és a környék állapotát, illetve a zöldterület csökkenését jól mutatja, ha a Google Earth 2011-es és 2018-as képeit összehasonlítjuk:
Bár az ígéret szerint a campusfejlesztésből a lakók is profitálni fognak, egyre inkább úgy tűnik, hogy a Ludovika Campus egy olyan gigaberuházás, amivel csak a NER kedvenc államigazgatási intézményének akarnak kedvezni. A környék lakosságát egyre inkább elszigetelik az Orczy-kerttől, nemcsak az egyre szaporodó épületekkel, hanem hebehurgya döntésekkel is. Tavaly februárban egyik napról a másikra zárták le a park szinte egészét a lakosság elől, egy rossz állapotú, 300 méteres futószakasz meghagyásával. Ez még az egyébként fideszes vezetésű józsefvárosi önkormányzatnál is kihúzta a gyufát és a 444.hu cikke szerint a kéviselő-testület felkérte az NKE-t, hogy az Orczy park rekonstrukcióját úgy ütemezzék, hogy ne legyen olyan időszak, amikor a park rekreációs területének egésze a közönség előtt zárva tart.
Kiemelt kép: Mohai Balázs / MTI | [
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem",
"ZÁÉV Zrt."
] | [
"Magyar Építők Zrt.",
"Raoul Wallenberg Szaközépiskola",
"Közigazgatás-tudományi Kara",
"Raoul Wallenberg Szakközépiskola",
"Új Nemzeti Múzeum"
] |
Több cégen át jutottunk el egy cégcsoporthoz, akik ivóvízpalackozót is vettek, közbeszerzésen tanulmánykészítést nyertek el, és az övék lett a Frisss Rádió is.
Bő két hete írtunk arról, hogy Hende Csaba helyi sajtóügyeinek intézője, bizalmasa, Horváth Zoltán lett a szombathelyi Frisss Rádiót működtető cég, a Vasi Friss Rádió Kft. ügyvezetője. Most elhatároztuk, hogy megnézzük a cég tulajdoni viszonyait, nem volt könnyű dolgunk.
Az önkormányzat is tolta bele a pénzt
A Frisss Rádió indulásakor egyértelmű volt, hogy a helyi Fidesz érdekeltségéről van szó, az akkor még erős embernek számító, azóta a politikából távozott Marton Zsolt és Szakály Gábor napi látogató volt a rádióban, ahol a frisss.hu internetes magazint is szerkesztették és szerkesztik. Az önkormányzati pénzekből is folyt bőven a rádiónak, reklámok formájában.
A két politikus bukása után Marton műsorvezetőként tért vissza, de ez nem tartott sokáig, fél év múlva hirtelen kitették a rádióból a volt alpolgármestert. Akkor azt írtuk, hogy a Fidesznek továbbra is fontos a rádió, de Marton nélkül. Bedugultak ugyanis azok a pénzcsapok, amelyeket még Marton szerzett meg aktív politikusként, miután elveszítette politikai befolyását, a források is eltűntek.
A rádió azóta gyakorlatilag félévente váltott tulajdonost, és ügyvezetőt is. A legutóbbi ilyen váltás most március végén volt, ekkor lett ügyvezető a fentebb már említett Horváth Zoltán.
Csak eljutottunk a fővárosba
Ennek a rádió és a frisss.hu oldalán nincs nyoma, ott még a korábbi ügyvezető neve szerepel, de a nyilvános céginformációs rendszerben a Vasi Friss Rádió Kft. ügyvezetője Horváth Zoltán.
A Vasi Friss Rádió Kft-nek tulajdonosa a Gyöngy Rádió Kft. Ez a cég már másfél éve is képben volt, a nem hivatalos adatok szerint akkor az őrző-védő Azzurro Security Kft. és személyesen az a Baranyai Tibor állt, aki Martont eltávolította a rádiótól.
A Gyöngy Rádió Kft-nek most Koroknai Róbert az ügyvezetője, és egyik tulajdonosa, ő szombathelyi. A másik tulajdonos viszont egy budapesti cég, a LAKESHORE International Befektetési Zrt. És itt eljutottunk egy fővárosi, Népfürdő utcai irodaházhoz, és maradunk is. A LAKESHORE Zrt. részvényei ugyanis a CREDIT-LÁNCZ Pénzügyi Tanácsadó Kft. tulajdonában vannak, a kft. ugyanezen a címen működik.
Tanulmány és ivóvízpalackozás, némi Habony Árpáddal
A CREDIT-LÁNCZ Kft. pedig egy dunakeszi-i ügyvéd házaspár nevén van, dr. Orosz Tibor és felesége a hivatalos tulajdonosok. Ami igazán érdekes, hogy ennek, a 2009-ben alapított kft-nek a törzstőkéje 500 ezer forint, de 2014-ben 395 millió forint volt a nettó árbevétele. Mindezt összesen négy alkalmazottal.
A CREDIT-LÁNCZ Kft. amúgy tavaly nyert egy közbeszerzést is, 19 millióért készítettek egy tanulmányt a Dunántúli Regionális Vízmú Zrt-nek. Az Orosz házaspárnak van még cége, ilyen a Panta Invest Kft. ez is a Népfürdő utcai irodházba van bejelentve, érdekessége, hogy az év elején 100 ezer forintért megvásárolta a mosonmagyaróvári Panta Aqua Zrt-t. Ez utóbbi cég ivóvíz palackozásával foglalkozott majd csődbe ment, a legújabb hírek szerint most sem áll túl jól.
Ennyit sikerült kideríteni a nyilvános cégadatokból. Az biztos, hogy a Frisss Rádió egy befektetői csoport kezében van, akik odatették ügyvezetőnek Hende bizalmi emberét.
A nem hivatalos információk szerint a fentieknél sokkal egyszerűbb a dolog, állítólag Habony Árpád terjeszkedő médiabirodalma áll a háttérben. | [
"CREDIT-LÁNCZ Kft.",
"Panta Invest Kft.",
"Vasi Friss Rádió Kft.",
"Gyöngy Rádió Kft.",
"Fidesz"
] | [
"Dunántúli Regionális Vízmú Zrt-nek",
"Frisss Rádió",
"Gyöngy Rádió Kft",
"Azzurro Security Kft.",
"Panta Aqua Zrt-t",
"CREDIT-LÁNCZ Pénzügyi Tanácsadó Kft.",
"LAKESHORE Zrt.",
"Vasi Friss Rádió Kft",
"LAKESHORE International Befektetési Zrt."
] |
2019 nyarán szállt be a belsőépítészeti bizniszbe Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felesége, Szijjártó-Nagy Szilvia, és repülőrajtot is vett cégével, az Interior Design Kft.-vel. A cég honlapja még most sem működik és az interneten sem találtunk semmilyen referenciát, az üzlet mégis beindult: mint megírtuk, alig több mint fél év alatt 229 millió forint árbevételt és bő 70 millió forintos nyereséget ért el, amit osztalékként szinte teljes egészében ki is vett a miniszter felesége.
A tavalyi év eredményeiről még nincsenek hivatalos adatok, hiszen a cégeknek a forgalmukról és a nyereségükről a beszámolót május végéig kell benyújtaniuk, de a jelek szerint jól indult az Interior Design 2020-as éve is: a Magyar Országos Közjegyzői Kamara hitelbiztosítéki nyilvántartása szerint 2020 februárja óta lízingel egy Porsche Cayenne típusú gépkocsit. Hogy a közepes méretű luxus crossover terepjáró értéke pontosan mennyi, az a nyilvántartásból nem derül ki, csak annyi látszik, hogy a Porsche Bank Hungaria Zrt. 16 millió forintos jelzálogot jegyeztetett be a járműre.
A Vin-Info nevű, alvázszám-ellenőrző oldal szerint a szóban forgó Porschét 2019-ben, míg az AutoDNA nevű ugyanilyen oldal szerint 2009-ben gyártották. Utóbbi azonban kevéssé valószínű, hiszen a bank 16 milliós lízingkölcsöne jelentősen több egy 11 éves használt modell áránál.
A Porsche Cayenne a Vezess.hu cikke szerint maga a megtestesült sportosság, ennek azonban megkérik az árát. Összehasonlításuk alapján a prémium SUV-kategóriában messze ez a modell a legdrágább, maga mögött hagyva az Audi Q7-est, a BMW X5-öst és a Mercedes GLE-t is. Bár nem valószínű, hogy ez eltántorítja a Porsche-vásárlókat, de az autó a gyári alapfelszerelése a legszükségesebb tételekre korlátozódik, az extrákért pedig a Porsche kéri a legnagyobb felárat a felsorolt konkurensek közül. A Cayenne ezzel együtt is igazi sikermodell, noha a felső kategóriás életérzésért egy lakás árát is elkérik: a 24.hu által megkérdezett szakértő szerint egy 2019-es modell ára a felszereltségtől és a kiviteltől függően 38-40 millió forint körül mozog. Ha pedig a legújabb, GTS verzióról van szó, még jobban zsebbe kellett nyúlnia a kezdő vállalkozásnak: ennek bruttó magyarországi alapára regisztrációs adó nélkül 121 757 eurótól, a lágyabb, nőiesebb Coupé változat ára pedig 126 456 eurótól startol. A GTS-t a Vezess.hu is tesztelte, itt nézheti meg, mire jutottak.
Szerettük volna megtudni, hogy az induló vállalkozás milyen megfontolásból döntött a luxusjármű mellett, milyen munkákat nyert el eddig, illetve a megrendelők hogyan találják meg az Interior Design Kft.-t, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak megkeresésünkre.
Luxus közlekedés vízen is
Nem ez az első luxusjármű egyébként, amelyhez a Szijjártó családnak valamilyen módon köze van. A minisztert és családját tavaly augusztusban fotózták le Magyarország egyik leggazdagabb emberének, Szíjj Lászlónak a jachtján, és azóta is csak találgatják, fizetett-e a miniszter a hajókázásért, s ha igen, miből. Február 1-ére virradóra hozták nyilvánosságra a képviselői vagyonnyilatkozatokat, de a külügyminiszter bevallásából sem derült ki egyértelműen, hogy milyen körülmények között élvezte a közpénzes megbízásokkal százmilliárdos nagyságrendben ellátott üzletember vendégszeretetét. Mivel egy ilyen út igencsak borsos összegbe kerül, úgy tűnne logikusnak, hogy amennyiben szimpla meghívásról volt szó, azt fel kellett volna tüntetni a dokumentumban. Ilyesminek nincs nyoma, viszont az sem világos, hogy ha Szijjártó fizetett az adriai luxusútért, az árát miből sikerült kigazdálkodnia. Igaz, a pénzintézeti számlakövetelése a 2019-es 5,8 millió forinthoz képest 2020 végére 222 ezer forintra csökkent, de ez kevésnek tűnik a jachtozásra. A miniszter évek óta tartozik 30 millió forinttal szüleinek, ez az összeg sem ugrott meg. A tárcavezető új ingatlanokat nem vett és nem is adott el, így egy esetleges értékesítésből befolyt összeg sem lehetett a nyaralás ára. Autója, nagyértékű ingósága nincsen. | [
"Interior Design Kft."
] | [
"Porsche Bank Hungaria Zrt.",
"Magyar Országos Közjegyzői Kamara"
] |
Forrás: Facebook/Pántlika Pincészet
A jelek szerint valóban nem tudja felszínen tartani érdekeltségeit Töröcskei István. Bírósági dokumentumok szerint nem sikerült megegyeznie a hitelezőkkel a csődeljárás alatt a dörgicsei Pántlika Pincészetet működtető Dörgicse Bor Kft.-nek, így az eljárás felszámolásba fordult át. Ezt a cégbíróság szeptember első napjaiban nyilvántartásba is vette.
A Dörgicse Bor Kft. és a Pántlika Pincészet onnan nevezetes, hogy a borház legnagyobb tulajdonosa – cégén, a T&T Ingatlanforgalmazó Zrt.-n keresztül – az a Töröcskei István, aki sokáig igencsak befolyásos ember volt a kormányközeli oldalon, ám végül partvonalra szorították, s szinte teljesen elengedték a kezét. Utóbbira alighanem az adhat magyarázatot, hogy üzleti és politikai berkekben Töröcskeit egyértelműen a Simicska Lajos-Nyerges Zsolt-körhöz sorolták. Töröcskei vagyonát 2014-ban még 14,2 milliárd forintra becsülte a Napi.hu, amelynek TOP 100 kiadványában így a 45. helyett foglalta el.
A borházzal Töröcskei István a Széchenyi Bank után talán a második leglátványosabb befektetését veszítheti el.
A Dörgicse Bor egyébként idén tavasszal került csődeljárás alá, miután 120 napos fizetési haladékot kapott hitelezőitől. Hogy pontosan milyen helyzetben is van a vállalkozás és miért is fordult a csődeljárása felszámolásba, azzal kerestük a borászatot és a kijelölt felszámolóbiztost. Utóbbi, Südi Gabriella lapunknak annyit mondott, hogy nagyon az ügy elején tartanak, így a hitelállományról pontos összeget nem tud mondani. A hitelezőknek az eljárásban most újra be kell jelentkezni, így lehet ez az összeg nem egyezik meg a csődeljárás során kialakulttal. Hozzátette a felszámolás során még azért megegyezhet a hitelezőkkel, de a cég értékesítését előkészítő folyamatokat elindítják. Azt, hogy egyben vagy vagyonelemenként hirdetik meg a borászatot még nem született döntés. A Dörgicse Bor pedig eddig nem válaszolt kérdéseinkre. A vállalkozás leadott mérlege azonban arról félreérthetetlenül tanúskodik, hogy igen rossz a helyzet. Tavaly ugyanis 73 millió forintos árbevétel mellett csaknem -58 millió forintos adózott eredményt tudtak összehozni.
Ezzel együtt is a Pántlika Pincészet igazán jelentős bortermelőnek mondható a Balaton északi részén.
Még 1993-ban alapították, s jelenleg 40 hektárnyi saját szőlőültetvényt művelnek Dörgicse és Balatonakali környékén. Az induláskor 15 hektár területtel rendelkeztek, majd folyamatos területfelvásárlásokkal jutottak el a mai birtoknagyságig – írja büszkén az oldaluk. Megjegyzik, hogy 2011 tavaszán készült el az 1930-as években gazdasági épületnek emelt ingatlan mellett az új látványpince és feldolgozóüzem. Ezt követően 2014-ben a pince szomszédságában egy éttermet is nyitottak. A mostani állapotok szerint összesen 13 szőlőfajtával dolgoznak. Bár a társaság roppant szorult helyzetben volt már az elmúlt évben is, ám az uniós támogatásokat listázó Szechenyi2020 oldal szerint tavaly azért sikerült elnyernie 32 millió forintnyi uniós forrást a vidékfejlesztési program keretében. A támogatás adatlapját böngészve az azonban kiderül, hogy ezt a pénzt egyelőre nem fizették ki.
Töröcskei István hosszú éveken keresztül a jobboldali politikai erő pénzügyi háttéremberéként emlegették. Neve akkor került igazán a fényre – az Államadósság Kezelő Központnál betöltött vezérigazgatói állása után -, amikor az évtized elején egy milliárdos hitelcsomag révén bankot vásárolt magának, amit később Széchenyi Kereskedelmi Bankra keresztelt át. A hitelintézettel nagyra törő tervei voltak. Mint a 24.hu egy Töröcskeiről szóló írásában kifejti: sikerült meggyőzni a kormányt, hogy az állam szálljon be a pénzintézetébe, amely meg is történt. Az állam 3 milliárdos tőkével kisebbségi tulajdonos lett a bankban.
Ezek után viszont lejtmenetbe váltott a karrier.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) vizsgálatot indított a hitelintézetnél, s több szabálytalanságra is fény derült, amely után végül az MNB felügyeleti biztost rendelt ki, s ezzel lényegében átvette a bank irányítását, majd elindította a felszámolást. Ebben az ügyben egyébként az MNB "hűtlen kezelés, hanyag kezelés, illetve további pénzügyi visszaélésekre utaló, büntetőjogilag értékelhető cselekmények gyanúja miatt a nyomozó hatósághoz fordult." Töröcskei a lapnak az üggyel kapcsolatban annyit mondott: számol azzal, hogy “most gyakorlatilag mindent elvehetnek tőle." | [
"Széchenyi Bank",
"Dörgicse Bor Kft."
] | [
"Széchenyi Kereskedelmi Bank",
"Facebook/Pántlika Pincészet",
"T&T Ingatlanforgalmazó Zrt.",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Államadósság Kezelő Központ",
"Pántlika Pincészet"
] |
A plágiumügy kirobbanása óta először állt a nyilvánosság elé Schmitt Pál. Kérdést azonban nem lehetett feltenni az államfőnek.
Még soha annyi újságíró nem vett részt államtitkári kinevezésen, mint hétfőn a Sándor-palotában. A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárává nevezte ki Csizmadia Norbertet Schmitt Pál, akinek ez volt az első hivatalos, nyilvános programja azóta, hogy a hvg.hu megírta, plágiumgyanús a doktori disszertációja. Az esemény előtt azonban Schmitt munkatársai közölték, nem tehetnek fel kérdéseket az újságírók az elnöknek.
Mint a hvg.hu kiderítette, Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével. A dolgozat ráadásul nem felel meg a doktori disszertáció alapvető követelményeinek sem, ennek ellenére summa cum laude minősítést kapott bírálóitól.
A hvg.hu azt szerette volna megkérdezni Schmitt Páltól, kezdeményezi-e, hogy a SOTE illetékes doktori bizottsága vizsgálja ki a disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanút.
Az államfő valószínűleg szerdán reagál az ügyre. A Köztársasági Elnöki Hivatal közlése szerint Schmitt az MR1- Kossuth Rádió 180 perc című műsorának ad interjút. A hvg.hu kérdésére a KEH sajtóstábja egyelőre nem tudta megmondani, hogy csütörtöki országjárása során lehet-e majd kérdezni Schmitt Páltól. | [
"Köztársasági Elnöki Hivatal"
] | [
"Nemzetgazdasági Minisztérium"
] |
A 4-es metró beruházásáról beszámoló Becker Lászlót faggatta szerdán a városüzemeltetési bizottság a BKV-nak milliárdos tanácsokat adó AAM Tanácsadó Zrt. tevékenységéről, nem sok sikerrel. A képviselők nem kaptak választ, hogy pontosan hány fő, hány munkaórában, milyen feladatokat végez az AAM részéről. Becker szerint minderről a BKV tud választ adni. A BKV-nak csütörtökön kell felelnie a közgyűlés előtt.
Az utasok nem fogják észrevenni a járatritkítást Hagyó Miklós szerint. A főpolgármester-helyettes nem megy egy ideig szinglipartiba, és inkább nem meséli el Schmuck Andorral esett legkedvesebb kalandját.
Nem tudott érdemben válaszolni a BKV és az AAM között létrejött - összesen majdnem 3 milliárd forint értékű - szerződések mögött álló tanácsadói tevékenységről feltett kérdésekre Becker László metróbiztos, akinek szerdán a 4-es metró beruházás állásáról kellett beszámolnia a városüzemeltetési bizottság előtt. A bizottság szerdai határozatában arra kérte a BKV-t, hogy csütörtökön részletesen is számoljon be az AAM tevékenyégéről. Szerdán Demszky Gábor főpolgármester azt kezdeményezte, hogy a BKV felügyelőbizottsa is indítson vizsgálatot.
Az Index birtokába került szerződések és egyéb dokumentumok szerint az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt. 2007 és 2012 között összesen 2,8 milliárdos tanácsadói díjra lehet jogosult (Bővebben az AAM és a BKV kapcsolatáról >>).
Az AAM tavaly nyár óta számláz a BKV-nak, volt, hogy jegyzőkönyv vezetésére 9 millió forintot kapott a közcégtől, azóta pedig több, százmilliós nagyságrendű keretszerződést kötött vele a BKV minden esetben projektvezetési tanácsadásra. Így például a 4-es metró projektjének is ad tanácsokat a cég, jóllehet erre a feladatra már 6 milliárd forintért megbízták az Eurometro Kft-t.
Vagyis szövegszerkesztenek?
Becker Lászlót a városüzemeltetési bizottság ülésén az SZDSZ-es Dancs Gábor kérdezte az AAM valódi tevékenységéről, amit a BKV metrós projektcégénél a DBR-nél végzett: Pontosan hány fő, hány munkaórában, milyen feladatokat végez?
Becker László válaszában elmondta, az AAM a negyedéves metrójelentéseket állította össze. Az Eurometro ehhez az adatokat szolgáltatta, a DBR az adatokat összegyűjtötte, ellenőrizte, az AAM pedig megszövegezte. Ekkor a fideszes Wintermantel Zsolt tett fel kérdést: "Vagyis szövegszerkesztést végeznek?"
"Nem, hanem szakmai összeállítást készít" válaszolta Becker, és hozzátette, az Eurometro Kft. eddigi munkájának köszönhető, hogy a 4-es metró szerződésrendszere "gyenge, kockázatos". Hozzátette viszont, az Eurometrónak nincs tapasztalata a közbeszerzések körüli tanácsadásban (míg mérnöki, műszakiban van), az AAM-nek viszont ebben van.
Mire véget ér a metróépítés...
"Mire véget ér a beruházás, megtanuljuk, hogyan kell lebonyolítani" - mondta erre - jegyzőkönyvön kívül - Lakos Imre (SZDSZ), a bizottság elnöke.
Becker László ugyanakkor nem tudott válaszolni arra sem, összesen hány AAM-alkalmazott dolgozik a DBR-en belül. "Nem tudjuk, hogy hány fő, mert nem lehet tudni, a BKV biztosít nekik fizikai munkahelyet, folyton váltják egymást" - mondta Becker, majd közölte, egy időben körülbelül 3-an segítik tanácsaikkal a DBR-t.
"A DBR projektiroda létszáma 20 fő, ehhez képest 3 fő jelentős hozzáadott érték, elképzelhető persze, hogy megéri, de sokkal drágábban dolgoznak, mint a DBR-esek, ezt hogy látja?" - kérdezte ezután Dancs, mire Becker: a metróról készült jelentést nélkülük nem lehet összeálítani.
Készül-e teljesítésigazolás
"A konkrét tanácsadók által elvégzett munkát ki igazolja, készül-e teljesítésigazolás?" - tette fel a következő kérdést a fideszes Wintermantel. "Ezt nem tudom, mert nekem nem feladatom ez. Ezt a kérdést közvetítem a BKV felé, mert a szerződést ő kötötte" - hangzott a metróbiztos válasza.
Wintermantel ezután a metróról készült jelentésbe lapozott, majd közölte: "De hát ebben nincsenek olyan hihetetlen dolgok, amiket egy jól képzett, a Wordhöz értő titkárnő ne tudna megoldani."
Ezután a bizottság 7 igen, 1 nem (az MSZP-s Egerfai József voksolt így) és 2 tartózkodás mellett megszavazta Wintermantel azon javaslatát, hogy a csütörtöki fővárosi közgyűlésen a BKV minden részletre kiterjedően adjon számot az AAM valódi tevékenységéről.
Becker László metrójelentését (lásd a keretest) végül a bizottság elfogadta. "Ilyen drága, és nem fogadjuk el, na ne!" - hangzott el még egy poén Wintermanteltől. | [
"AAM",
"BKV"
] | [
"Eurometro Kft-t",
"Eurometro Kft.",
"AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt.",
"AAM Tanácsadó Zrt."
] |
Újpest kiemelkedő személyiségei egységesen fogalmazták meg és tolmácsolták az új városvezetésnek a helyi polgárok elvárását, hogy a nyugdíjba vonuló polgármester, Derce Tamás két évtizedes sikeres működését méltó módon ismerje el a IV kerület – így reagált Wintermantel Zsolt (Fidesz) újpesti polgármester azokra a minapi vádakra, miszerint az önkormányzat kifejezetten Derce személyére szabva alapította meg a Semsey Aladár Újpesti Életműdíjat, amelyhez életjáradékként a polgármesteri illetmény 65 százaléka jár.
Az újpesti képviselő-testület január 27-ei ülésén megalapította a Semsey Aladár Újpesti Életműdíjat. A IV. kerület kiemelkedő személyiségei – művészei, díjazottai, sportolói – az októberi választások óta egységesen fogalmazták meg és tolmácsolták az új városvezetésnek az újpesti polgárok elvárását, hogy a nyugdíjba vonuló polgármester, Derce Tamás két évtizedes, sikeres működését méltó módon ismerje el a városrész. "Erre a széleskörű elvárásra válaszolva tettem javaslatot a Semsey Aladár Újpesti Életműdíj megalapítására, és egyúttal arra is, hogy a díjat első alkalommal dr. Derce Tamás, Újpest rendszerváltozás utáni első megválasztott és 2010. októberig hivatalban lévő polgármesterének adományozzuk" – áll Wintermantel Zsolt (Fidesz) újpesti polgármester lapunkhoz is eljuttatott közleményében, melyben az MSZP minapi állításaira reagált. (A díj létrehozása ellen a KDNP is tiltakozott.)
A városvezető szerint a kerület kiválóságait köszöntő újévi fogadáson vastaps fogadta a díj és az első díjazott bejelentését, hiszen Derce Tamás újpesti lokálpatriótaként hosszú időn át volt szülővárosának vezetője, öt választáson is elsöprő többséggel lett polgármester. "Minden újpesti polgármestere kívánt lenni, s azzá is vált. Ez a kitüntetés azt fejezi ki, hogy az újpesti közösség büszke az elmúlt 20 évre, és büszke arra a polgármesterre, akinek neve e húsz év alatt összeforrt a város nevével. A díj azt is hivatott kifejezni, hogy a mostani városvezetés folytatni kívánja, amit Derce Tamás elkezdett" – áll a levélben.
Wintermantel Zsolt emlékeztet arra, dr. Semsey Aladár – akiről a díjat elnevezték – Újpest megbecsült és máig elismert polgármestere volt. A Semsey Aladár Újpesti Életműdíjat annak ítélheti oda a képviselő-testület, aki legalább 10 évig Újpest polgármestereként szolgált, életjáradékként a polgármesteri illetmény 65 százaléka illeti meg. Ehhez hasonló kitüntetésben számos magyar állampolgár részesül, olyan kiemelkedő személyiségek, akik tevékenységét egyöntetű elismerés és hála övezi.
A polgármester szerint Derce Tamás munkásságát politikai hovatartozástól függetlenül ismeri el az újpestiek közössége, ezért megdöbbentette és elszomorította az MSZP tiszteletlen, az emberi méltóságot sértő és rosszindulatú megnyilvánulása a díj alapításával kapcsolatban. Kulturált emberek számára felháborító Trippon Norbert frakcióvezető alpári kijelentése, aki szerint "pofára hozták létre ezt a díjat". Ezt az "útszéli hangnemet" Wintermantel Zsolt minden újpesti nevében visszautasítja. Hozzátéve: ünneprontó magatartásukkal egész Újpestet, az újpesti embereket sértették meg a szocialisták. Ugyanazok, akik a választások előtt még nyílt levélben köszönték meg Derce Tamás áldozatos munkásságát, igényt tartva tapasztalatira, tanácsaira az elkövetkező években.
Különösen visszatetsző volt a díjjal járó anyagi megbecsülést elítélő vádakat hallani egy olyan párttól, amely büntetőeljárásban érintett önkormányzati és állami vezetők tucatjait, korrupciós botrányok tömegét zúdította az országra – hangsúlyozta a polgármester. Mint írja: "Én büszke vagyok arra, hogy Derce Tamás támogatta polgármesterré választásomat, és senkinek nem fogom hagyni, hogy az újpestiek büszkeségét megsértse, az újpesti közösség összefogását pártpolitikai érdekek miatt gyengítse". | [
"Fidesz"
] | [] |
A drávapiski polgármester otthonról tartotta a kapcsolatot az ormánságiakkal
Kóka János rendkívüli küldöttgyûlés összehívását kezdeményezte a párton belüli helyzet tisztázására. Ez azért is fontos, mert információnk szerint ő maga hat ormánsági küldött szavazatának köszönheti győzelmét a 2007-es elnökválasztás második fordulójában. A 2006 őszén elindult ormánsági pártexpanzió ügyében vizsgálat zajlik a párton belül - elvileg.
Hat ormánsági a rengetegben
Kuncze Gábor (baloldalt) az ominózus küldöttgyûlésen: sms-t kapott (Fotó: Hírszerző)
A véget nem érő vizsgálat
A mérleg nyelvét is játszhatták az egyre furcsábbnak tûnő 2007-es liberális tisztújításon azok az ormánsági küldöttek, akik miatt már tavaly februárban botrány tört ki az SZDSZ-en belül. A Hírszerző információi szerint hat küldöttről van szó, akik az első fordulóban Fodor Gáborra, a másodikban már Kóka Jánosra szavaztak.Mint ismeretes, az SZDSZ dél-baranyai expanziója a mostanság újra a média érdeklődésének középpontjába került Mali Zoltán drávapiski polgármesterhez fûződik, aki 2006 őszén lépett be a liberális pártba, és pár hónapon belül több száz fővel duzzasztotta a tagságot a környéken.Mali akkori pártszervezői tevékenységét az SZDSZ baranyai elnöke, Wekler Ferenc elismerte, ám a tisztújításra készülő párton belül jóval ellentmondásosabb volt a helyzet. Fodor Gábor hívei visszaéléstől tartottak: úgy vélték, hogy az előzőleg már Kóka János mellett kiálló megye küldötteinek megsokasodása befolyásolhatja a választás végeredményét.Az akkori pártvezetés szerint azonban az SZDSZ alapszabálya kizárja ezt a lehetőséget, ugyanis az új tagok csak három hónap múlva nyernek szavazati jogot, így a baranyai küldöttek száma nem emelkedhetett jelentős mértékben. Ahogy Kuncze Gábor megfogalmazta: az ügy lufi, és ebbe a kezdetben még több tucatnyi, hirtelenjében párttaggá vált küldöttet vizionáló fodoristák is belenyugodtak.Mali Zoltán elmondása szerint végül hat ormánsági küldöttel bővült az SZDSZ tisztújító kongresszusa, amely valóban csupán a szavazók töredékének bizonyult, ám szerepük az ismert események miatt mégis felértékelődött.A tisztújításon maga Mali Zoltán nem vett részt; bár liberális polgármesterként a kétes pártállású Vass Alberthez hasonlóan erre joga lett volna, pár héttel a választás előtt kilépett a pártból, miután kiderült, hogy nemrég lopásért jogerősen elítélték. Mali emellett nem hagyta magára párttársait: visszaemlékezése szerint otthonról instruálta őket, hogy kire szavazzanak. A módszer egyébként többnyire egyszerû volt: az ormánságiak arra szavaztak, akit többen tapsoltak meg.Máshogy jártak el azonban az elnökválasztás során, ahol a baranyai küldöttek többségével szemben a döntetlennel végződő első fordulóban Fodor Gáborra adták le voksukat - legalábbis Mali állítása szerint.A két forduló között azonban a drávapiski polgármester meggondolta magát: elmondása szerint sms-ben jelezte Kuncze Gábornak az ormánsági támogatást, majd a hat küldött Kóka mellett tette le szavazatát, ezzel lényegében eldöntve a választást.Az egyébként sem mindennapi történetet tovább bonyolítja, hogy az ormánsági tömeges beléptetések ügyében még múlt februárban vizsgálatot indított az SZDSZ jószolgálati és etikai bizottsága, amely azonban a mai napig nem zárult le.Az immár 13 hónapja húzódó vizsgálatról a szélesebb nyilvánosság az SZDSZ ifjúsági szervezetének, az Új Generációnak az állásfoglalásából értesülhetett, amelyben a fiatal liberálisok tisztújítást sürgettek, és ezzel együtt a folyamatban lévő etikai ügyek, elsősorban a baranyai beléptetések és kizárások kapcsán folytatott vizsgálat lezárását.Az elvileg több mint egy éves vizsgálatról a most épp szintén etikai vizsgálat alatt álló Mali a médiából értesült, némi meglepetéssel, ami felveti annak kérdését, hogy az eljárást mennyire vették komolyan.Ráadásul ahogy azt a Hírszerzőnek Léderer András, az Új Generáció elnöke elmondta, nem csupán az ormánsági beléptetések, hanem az akkoriban tömegesen zajló baranyai kizárások kapcsán is folyik vizsgálat, amelyet szintén szeretnének minél előbb lezárva látni.2007 elején az Új Dunántúli Napló számolt be a Baranya megyei SZDSZ-en belüli mozgásokról, amelyet akkor több neve elhallgatását kérő liberális politikus a tagság szisztematikus lecseréléseként jellemzett, mégpedig annak érdekében, hogy az elnökválasztás eredményét befolyásolják.Bár a vizsgálat annak idején elindult, eredményt a mai napig nem hozott, ami Léderer szerint már azért is aggályos, mert ahhoz, hogy a párton belül tiszta viszonyokat lehessen teremteni, létfontosságú a küldöttgyûlés megtisztítása, amihez elengedhetetlen a vizsgálatok lezárása. | [
"SZDSZ"
] | [
"Új Dunántúli Napló",
"Új Generáció"
] |
Az U19-es magyar meccsek közül négy szerepel a bundagyanú-listán. Ezek közül hármat játszottak 2010-ben, s kettőben érintett a Puskás Ferenc nevét viselő, kivételezett helyzetben lévő felcsúti futballalakulat. A jelenleg milliárdokból stadiont építő egyesületet Orbán Viktor is patronálja.
A Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia felcsúti csapata is szerepel azon a 33-as listán, amelyet a Blikk állított össze a bundagyanús meccsekről. Az Orbán Viktor miniszterelnök szűkebb pátriájában, személyes patronálásával működő csapat U19-es szekciója 2010. október 6-án játszott meccset Budapesten a Vasas vendégeként, s 3:1-re kikapott.
Egy másik mérkőzés is szerepel a bundagyanús listán, ebben az az érdekes, hogy a Videotonnal közös Puskás akadémiai utánpótláscsapat 1:0-ra verte meg a Fradi-ifit.
A lista 11 magyar bajnoki meccset tartalmaz, a mérkőzéseket 2008 és 2010 között játszották. Több meccs eredményének manipulálásában érintett volt az NB I-es újonc REAC is.
A rákospalotai csapat vezetője volt Kutasi Róbert, aki feltehetőleg a bundabotrány miatt követett el öngyilkosságot 2012-ben: leugrott egy budapesti toronyház 16. emeletéről.
Az Ázsiában szervezett, több száz meccset elcsaló bundahálózatban, melyben a gyanú szerint 33 magyar mérkőzés szerepelt, bőséggel találunk magyarokat. Közreműködtek benne játékvezetők, edzők és játékosok is. (Népszabadság-összefoglaló itt) | [
"Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia"
] | [] |
A még Oroszországon belül is Isten háta mögötti Csukcsföldön rengeteg pénzért építenek 2 300 kilométernyi autópályát oda, ahol eddig útról nem is hallottak.
A szervezők leírása szerint a pálya emléket állít azoknak, akik részesei voltak a tragédiának. Azért pár kérdés így is felmerül.
A koszovói iszlám közösségnek többek közt az volt a baja, szerintük az imám bizonyíték nélkül állította: tény az evolúció.
A Tennessee állambeli pap azt követően döntött a könyvek betiltása mellett, hogy ördögűzőkkel konzultált.
Balatonakarattyán marcipánosztogatással kampányolt a jelenleg is polgármester Matolcsy Gyöngyi. Mikor ezt lefényképezte egy LMP-s, fültövön vágták.
Aktivistákat koordináló mobilappról is beszélgetett Karácsony Imamoğluval Isztambulban. De mit csinál, ha nyer, de Orbánék törvénnyel átnyúlnak a feje fölött? Interjú.
A Fidesz eddig sikeresen szerezte meg magának az erdélyi és a vajdasági magyar közéletet. Horvátországban ugyanezen célból szorították ki az ottani magyarságot hosszú éveken át a zágrábi parlamentben képviselő Magyar Egyesületek Szövetségét (MESZ). Helyüket a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) vette át.
2016-ban Jankovics Róbert személyében már e Fidesz-közeli alakulat tudott magyar nemzetiségű képviselőt bejuttatni a horvát parlamentbe.
Már akkor feltűnt sokaknak, hogy a 2016-os választások előtt hirtelen megnövedett a magyar nemzetiségű választók száma. Olyan baranyai és szlavóniai településeken is jelentkeztek emberek a magyar választói névjegyzékbe, ahol a népszámlálás szerint nem is élnek magyarok. Amikor Jankovics győzött, a rivális MESZ, amely főleg a horvát baloldalhoz áll közel, rögtön jelezte: szerintük Jankovics szavazatokat vásárolt.
Bírósági ítélet mondja ki: szavazatokat vásároltak a HMDK-nak
A horvát sajtó is már akkor felkapta az ügyet. Most júniusban pedig két vádlott esetében ítélet is született: az eszéki bíróság júniusi döntése értelmében
két személyt (egy évnyi, ill. tízhónapnyi) letöltendő szabadságvesztésre ítéltek, mert azok fejenként kétszáz kunáért (kb. nyolcezer forintért) vettek rá szerbeket, horvátokat és romákat, hogy jelentkezzenek át a magyar választói listára.
Gordana Musa-Balašt és Atila Sokát tehát a bíróság a választás tisztasága elleni bűncselekményben találta bűnösnek. Az ítélet értelmében a két személy a 2016-os őszi horvátországi parlamenti választások előtt pénzért vagy akár csak élelmiszercsomagért cserébe duzzasztotta fel a magyar választói névjegyzéket.
A bíróság Atila Soka esetében külön ki is mondta:
a bűncselekményeket a HMDK-s Jankovics Róbert érdekében követte el.
A cél az volt, hogy az újonnan "megszerzett“ magyarok már a Fidesz-közeli Jankovicsra szavazzanak, aki így – amint történt is – sikeresen ütheti ki a magyarokat addig képviselő, baloldali Juhász Sándort, a MESZ politikusát.
Gordana Musa-Balaš is elismerte vallomásában:
a pénzeket csak akkor fizették ki, ha az illető nem csupán átjelentkezett magyarnak, de valamiképp (mondjuk mobilfelvétellel) igazolta is, hogy Jankovics Róbertre szavazott.
A bíróság azonban összesen csak tizenegy ember nemzetiség-váltásáról tudta megállapítani: választási család volt a cél.
A versenyt pusztán ez a tizenegy voks persze nem dönthette el, de feltételezések szerint több hasonló eset is történt. A 2016-os választáson Jankovics Róbert végül 2.731 vokssal (azaz a magyar szavazatok ötvenhárom százalékával) győzte le az addigi voksolásokat nyerő Juhász Sándort.
Háromszáztizenegy szavazatnyi különbség volt csak köztük. 2015 és 2016 között viszont több mint nyolcszáz személlyel lett hirtelen több a magyar választói névjegyzékben.
A szavazatvásárlás után most ingatlanvásárlás
A Telegram horvát internetes portal oknyomozó cikke figyelt fel arra július végén, hogy a baranyai és szlavóniai magyarlakta településeken a HMDK új épületeket vásárol, vagy a meglévő romosakat újítja fel – miközben a MESZ teljesen szorul ki. Ami a HMDK-s épületeket mindenütt jellemzi: a fideszes narancssárga szín használata.
Van ahol az egész ház narancssárga (mint Laskóban), van ahol csak a HMDK-felirat (mint Bellyében).
A Telegram több magyarlakta településre is ellátogatott, ahol megállapította: a HMDK-közeli úgynevezett Magyar Házak – egyesekben közülük ifjúsági otthon van, másikban a helyi újság szerkesztősége vagy a helyi HMDK-iroda van – vagy közösségi jelentős támogatásokat kapnak Budapestről, sőt, számos helyen új házakat vásárolnak.
A TÉRKÉPEN PIROSSAL HATÁROLT RÉSZ A HORVÁT BARANYA, A MAGYARLAKTA FALVAK A SÁRGÁVAL JELÖLT RÉSZEN VANNAK.
A 280 fős Sepsében (Kotlinán) a budapesti kormány támogatásával kétmillió kunából (valamivel kevesebb mint kilenc millió forintból) vesz a HMDK egy új házat. Sepsében (Kotlinában) van amúgy már egy Magyar Ház, de az nem HMDK-s, ezért kapott a fideszes szervezet egy saját házat. Amint a Telegram megjegyzi: azért,
hogy a magyarok tudják, melyikbe kell menniük, a HMDK-s házon fideszes narancssárga a bejárati tábla.
A HMDK annak révén is terjeszkedett, hogy a csődbe jutott, rivális MESZ házait vásárolja fel, majd festi át őket narancssárgára, amint az Laskóban (Lugban) történt.
A HMDK a fideszes színhez akkor is hűséges, ha a pénz Zágrábból jön: Bellyében a szervezet egy nagy konferenciaközpontot kapott a horvát költségvetésböl az Új Magyar Képes Újság számára, a házon azonban itt is narancsos a felirat, sőt – amint a Telegram rosszallóan jegyzi meg – csak magyarul van minden kiírva.
HMDK: Ne szavazz a HDZ-re!
Jankovics amúgy a horvát politikában is könnyen megszerezhető. A zágrábi parlamentben a magyar képviselő nem maradt meg függetlenként, mint elődje, Juhász Sándor, hanem
beült a korrupt zágrábi polgármester, Milan Bandić Munka és Szolidaritás pártjának frakciójába.
Bandić hírhedt arról, hogy alig pár százalékos pártjának más frakciókból átcsábított képviselőkből tudott egy mára tizenkét fős frakciót összekalapozni. Jankovics egyben frakcióvezető is, noha nem tagja a pártnak.
JANKOVICS RÓBERT (JOBBRÓL A MÁSODIK) MÉSZÁROS LŐRINCCEL EGYÜTT DRUKKOL AZ ESZÉKI FOCICSAPATNAK, ERRŐL FEL IS TÖLTÖTT EGY FOTÓT A FACEBOOKRA
A Munka és Szolidaritás kívülről támogatja Andrej Plenković konzervatív-liberális koalícióját. Azonban a HDZ és a Fidesz közötti viszony nem felhőtlen, ugyanis Plenković Orbánnal ellentétben mérsékelt politikus, aki nem a visegrádiak, hanem a német CDU/CSU társaságát keresi.
Ezzel magyarázható talán a Telegram azon megfigyelése, hogy
Jankovics egyik parlamenti munkatársa, Hordósi Dániel egy Facebook-csoportban a HDZ elleni voksolásra szólított fel az EP-választások előtt.
A Telegram kérdésére a 27 éves Jankovics-tanácsadó azt mondta: nem Jankovics, a HMDK vagy a Fidesz megbízásából szólított fel a HDZ ellen, hanem főleg a baranyai HDZ-vel van neki sok baja, és azért kampányolt ellenük. A Telegram azonban megjegyzi: Hordósi a LinkedInre feltöltött életrajza szerint nem csak Jankovicsnak, de a magyar kormánynak is tanácsadója, bár ez utóbbit Hordósi maga mégis cáfolta.
Hordósi a baranyai Csúzából (Suzából) való: a kis, nagyrészt magyarok lakta baranyai településen a HDZ tényleg leszerepelt az EP-választáson. A konzervatív kormánypárt csak tizenöt százalékot kapott, megelőzte őket a balpopulista Élő Fal párt is.
NYITÓKÉP: A laskói magyar ifjúsági otthon, HMDK Laskó / Facebook
Disqus | [
"Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége"
] | [
"Új Magyar Képes Újság",
"Magyar Egyesületek Szövetsége",
"Magyar Ház",
"Élő Fal",
"Magyar Házak",
"Munka és Szolidaritás"
] |
Komáromban 2013-ban átalakították az évek óta jól működő közétkeztetési rendszert. Idén további intézmények ellátását bízták a 2 évvel ezelőtti pályázaton nyertes cégre, ami átvette a korábban a város által foglalkoztatott konyhai dolgozókat, ők azonban a második munkanapjukon felmondtak az ételek nem megfelelő minősége miatt. A polgármesterhez intézett kérdéseinkre a helyi FIDESZ-frakció válaszolt.
2010-ben Komáromban az ország sok más településéhez hasonlóan az erősen MSZP-ellenes közhangulatnak köszönhetően fideszes polgármestert szavazott meg a lakosság, ezzel leváltva a 20 ezer lakosú dunántúli várost 1999 óta vezető MSZP-s Zatykó Jánost.
Utóda, Molnár Attila 1999-ben diplomázott a JATE-n, és választási győzelme előtt ügyvédként praktizált. 1990 óta volt a település képviselőtestületének tagja, 20 évvel később pedig nemcsak a város vezetőjének, hanem a térség országgyűlési képviselőjének is őt választották. Bár a választási kampányban pártja akkori szlogenét szajkózva párbeszédet hirdetett, megválasztása után ezt kevésbé lehet érzékelni.
A választás után egy héttel megszüntette a polgármesteri fogadóórákat, most, 5 évvel később, második városvezetői ciklusát töltve pedig a helyi óvodás és iskolás gyerekek étkezését ellátó céggel kapcsolatos kritikákat sem fogadja szívesen.
A komáromi iskolák, óvodák, és szociális intézmények ellátását a város tulajdonában lévő Saxum Kft. végezte korábban, ám 2013 márciusában az önkormányzat közbeszerzést írt ki a város 4 általános iskolája közül háromra (Bozsik, Feszty, Petőfi) vonatkozóan: az intézmények tálalókonyhájának üzemeltetésére és az iskolai étkeztetés biztosítására.
A tenderre hárman adtak be pályázatot, végül a tatabányai Kölyök Kft. nyerte nettó 253 millió forintos ajánlattal – a szerződés 2017. június 30-ig köti a feleket. Ezt megelőzően helyben, az önkormányzati tulajdonban lévő Saxum Kft. által üzemeltetett konyhában főzték az iskolások ebédjét, azóta a 18 kilométerre lévő Tatáról szállítják nekik az ennivalót. Az ételek rossz minősége miatt számtalan panasz érkezett azóta a gyerekektől, szülőktől, gyakorlatilag hiába.
2015 februárjában a komáromi képviselőtestület határozatot hozott arról, hogy a városi tulajdonban lévő gazdasági társaságok működését racionalizálják. Ennek keretében a Saxum Kft. neve Komáromi Városgazda Nonprofit Kft.-re változott, alapító okiratát, tevékenységi köreit módosították.
Mint az Molnár Attila előterjesztésében szerepel, erre azért volt szükség, mert
“Komárom Város Önkormányzata 2015. évi költségvetésének elfogadásakor a Képviselőtestület számára nyilvánvalóvá vált, hogy a csökkenő adóbevételekből az állami támogatás mértékének csökkenéséből kifolyólag a 2015.évi költségvetés egyensúlyban tartásához, a kötelező önkormányzati feladatok folyamatos, biztonságos ellátásához elengedhetetlenül szükséges az önkormányzat kiadási struktúrájának átalakítása, a kiadások jelentős mértékű csökkentése. “
Nyáron folytatta a megkezdett munkát a polgármester: az augusztus 19-i rendkívüli testületi ülésre készített előterjesztésének három pontja volt, ebből kettő a városi közétkeztetéssel kapcsolatos:
“Közétkeztetési szolgáltatás nyújtása Komárom Város közigazgatási területén" tárgyú közbeszerzési eljárás fedezetének biztosítása
Döntés a "Közétkeztetési szolgáltatás nyújtása Komárom Város közigazgatási területén" tárgyú közbeszerzési eljárásban
Az első pont kifejtésében ez szerepel:
“Az óvodai, a Dózsa iskolai gyermekétkeztetést és a szociális étkeztetést eddig ellátó Saxum Kft. 2015. március 12-én átalakult nonprofit jellegű gazdasági társasággá. A jelenleg Komáromi Városgazda Nonprofit Kft. nevű gazdasági társaság profiltisztításon esik át, az étkeztetés ellátása kikerül az ellátandó feladatai közül, mellyel jelentős költségmegtakarítást remélhetünk Önkormányzati szinten. Az új szolgáltató kiválasztása közbeszerzési eljárás lefolytatása útján lehetséges, tekintettel az eljárás becsült értékére, mely nettó 547.790.184 Ft (48 hónapot figyelembe véve). (...) A vállalkozási szerződés tervezett időtartama: 2015. szeptember 1. – 2020. augusztus 31."
Ezután határozatot hoztak arról, hogy Komárom 2016-2020-as költségvetésében a kötendő szerződés fedezetét összesen 812 millió forint értékben biztosítják.
Majd következett az előterjesztés második releváns pontja, amelyből kiderül, hogy már meg is van az előző pontban még jövőbeli feladatnak látszó közbeszerzés nyertese, aki nem más, mint a Kölyök Kft.
“Komárom Város Önkormányzata "Közétkeztetési szolgáltatás nyújtása Komárom Város közigazgatási területén"" tárgyban nemzeti rezsim szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított. Az ajánlattételi felhívás 2015. 07. 28-án jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben. Az ajánlatok bontására 2015. július 28-án került sor. “
Igaz, hogy a Kölyök Kft. ajánlata volt a legdrágább, de a pontozási rendszer miatt ez a cég nyerte a tendert 526 milliós ajánlatával, mert ők tudták a legkisebb távolságon belül vállalni a város által az előre nem látható helyzetek esetére (ha a “rendes" komáromi főzőkonyhával történne valami) kért vis major konyhát. A másik két pályázó 41-42 kilométert írt be, a Kölyök Kft. 30 métert, és ezzel a legtöbb pontot kapta.
Így a Kölyök Kft. kezébe került a teljes komáromi közétkeztetés hosszú évekre: a 2013-ban megkapott három mellé most megkapták a város negyedik általános iskoláját is, a Dózsát, az összes óvodát (Csillag, Gesztenyés, Kistáltos, Napsugár, Szivárvány, Szőnyi, Tóparti), az Egyesített Szociális Intézményt, a Gondozási Központot és a Hajléktalanok Menedékházát is.
A közbeszerzési kiírás szerint az intézmények ellátását az ezt a funkciót eddig is betöltő helyen, a Központi Főzőkonyhában, vagyis a Csillag óvoda főzőkonyhájában kell végezni. Vészhelyzetek esetére a másik két cég saját, Komáromtól mintegy 40 kilométer távolságban elhelyezkedő konyháját írta a pályázati anyagba, a Kölyök Kft. pedig nem mást, mint a Csillag óvodával szemben található Feszty Általános Iskola konyháját, melynek üzemeltetését 2013-ban nyerték el a várostól.
Ez azonban több kérdést is felvet. Egyrészt ugye a közétkeztetés magánvállalkozáshoz történő kiszervezését a város tulajdonában lévő Saxum Kft.-től azzal indokolta az előterjesztésében Molnár Attila polgármester, hogy csökkenteni kívánják Komárom kiadásait. Ehhez képest most a legdrágább ajánlatot hozták ki győztesként. Ezt az aggályt az önkormányzat közbeszerzési döntőbizottságának két tagja is szóvá tette, de a pontrendszer alapján és a fideszes többségű képviselőtestület szavazataival akkor is a Kölyök Kft. nyert.
Másrészt nehezen képzelhető el olyan vis major esemény (pl. árvíz, földcsuszamlás, közműmeghibásodás, egyéb katasztrófa), amely a Csillag ovi konyháját használhatatlanná teszi, de a tőle 30 méterre lévő Feszty működését nem érinti.
Harmadrészt az iskolában nem főző-, csak tálalókonyha van, mint az a 2013-as közbeszerzésben és szerződésben is szerepel. Vagyis a Feszty konyhája nemhogy szükség esetén 600, de egy adag melegétel lefőzésére sem alkalmas a nyilvános információk szerint.
Ugyanakkor névtelenséget kérő helyi forrásaink szerint a Kölyök Kft. augusztusban, a városi közétkeztetés ellátására vonatkozó közbeszerzés júliusi kiírása után elkezdte átalakítani a Feszty konyháját, amelynek használatáért a 2013-as szerződés értelmében 500 Ft/nm bérleti díjat fizet a városnak. A probléma ezzel az, hogy a pályázatba a cégeknek nem volt elegendő beírniuk az általuk biztosítani tudott vis major konyha nevét és a Csillag óvodától mért távolságát, hanem csatolniuk kellett annak hatósági engedélyeit is, amilyennel egy még el nem készült helyiség nagy valószínűséggel nem rendelkezik.
Kérdés tehát, hogy a pályázat benyújtása előtt vagy csak később alakította át a Kölyök Kft. a Feszty iskola tálalókonyháját főzőkonyhává, ha előtte, akkor honnan tudta, hogy erre szükség lesz, és kérdés az is, hogy milyen önkormányzati engedély, szerződés keretében végezte el a bérelt helyiség átalakítását. A dokumentumok ugyanis nem nyilvánosak az önkormányzat honlapján, és mikor dr. Nemes Andrea, a DK önkormányzati képviselője meg szerette volna kérdezni az augusztusi testületi ülésen, hogy jogosan jelölte-e meg tartalékkonyhának a Fesztyt a Kölyök Kft., és ha igen, akkor ki, milyen felhatalmazás alapján kötötte meg a céggel az átalakítást lehetővé tevő szerződést – akkor nem kapott szót a polgármestertől.
Szót kaptak viszont a megyei sajtóban azok a konyhai dolgozók, akik hosszú évek óta készítették a Csillag óvodában a gyerekek és a szociális ellátottak ételét, és akiket szeptemberben, a szerződés érvénybelépésekor átvett a Városgazda (korábban Saxum) Kft.-től a Kölyök Kft., ám második munkanapjukon felmondtak, mert romlott, büdös húst kaptak a cégtől, mint elcsomagolandó és a későbbiekben felhasználandó alapanyagot.
Az Átlátszónak nyilatkozó Mészáros Józsefné elmondta, hogy közel 10 éve dolgozott konyhalányként az önkormányzati cég alkalmazottjaként, és munkatársaival örültek, amikor megtudták, hogy munkaviszonyuk a komáromi közétkeztetés átalakítása után is megmarad, folytatólagosan átveszi őket a Kölyök Kft., ám 10 kolléganőjével – egyikük néhány nappal nyugdíjazása előtt – egységesen mondtak fel a második napjukon, mert nem akartak többé a cégnek dolgozni.
Mészárosné elmondása szerint nem tudták elfogadni, hogy rögtön az első nap kevés volt a gyerekeknek szánt étel, felezniük kellett az adagokat, a korábban megszokottól eltérően hiányzott a zöldség, gyümölcs a hideg étkezéseknél, amikor pedig jelezte a cég képviselőjének, hogy a csomagolási, fagyasztási céllal a konyhára érkezett hús büdös, nyilvánvalóan romlott, akkor azt az utasítást kapták, hogy mossák át ecetes vízzel, és már mehet is a fagyasztóba. Ehhez ő és kolléganői, miután évek óta lelkiismeretesen látták el a kisgyerekek és az idősek, hajléktalanok ellátását, a továbbiakban nem kívánták a nevüket adni.
Alábbi kérdéseinket elküldtük a Kölyök Kft.-nek, választ azonban nem kaptunk.
“Tisztelt Kölyök Kft.! A sajtóban megjelent hírekkel kapcsolatban kérem tájékoztassanak arról, hogy – a komáromi dolgozók felmondása után honnan és mennyi idő alatt tudták pótolni a kiesett munkaerőt? – volt-e fennakadás a közétkeztetésben a 11 fő felmondása miatt? – honnan, mely beszállítótól veszik a húst? – miként fordulhatott elő, hogy a konyhára büdös/romlott hús került? – a konyhán dolgozók jelzésükre miért azt az utasítást kapták, hogy mossák át és csomagolják el a büdös/romlott húst? – felhasználták azóta a cikkben említett húst? – rendszeresen tálalnak/főznek romlott alapanyagokból? – miért tálalnak/főznek kisebb adagokat, mint a közétkeztetést korábban végző cég? – miért nem kaptak a gyerekek zöldséget/gyümölcsöt? – nem tartják fontosnak a közétkeztetési feladatokat, a gyerekek/idősek/hajléktalanok számára a megfelelő minőségű és mennyiségű ételek biztosítását?"
Kérdéseket küldtünk a komáromi polgármesternek is:
“Tisztelt Molnár Attila! A sajtóban megjelent hírekkel kapcsolatban kérem, tájékoztasson arról, hogy – okozott-e fennakadást a komáromi közétkeztetésben a konyhai dolgozók váratlan felmondása? – kivizsgálták-e a romlott hús esetét? – ellenőrizték-e, esetleg ellenőrzik-e folyamatosan a közétkeztetést végző Kölyök Kft. által nyújtott szolgáltatást, az ételek minőségét és mennyiségét? – mik az önkormányzat tapasztalatai a Kölyök Kft. által tálalt/főzött ételekkel kapcsolatban? – mi az önkormányzat véleménye a dolgozók, a szülők, és az ellenzéki képviselők által megfogalmazott panaszokról, miszerint a Kölyök Kft. kevés és rossz minőségű ételt tesz a komáromi gyerekek, óvodások és iskolások elé? – mi alapján kerülhetett bele a Kölyök Kft. nyertes pályázatába az, hogy vis major konyhaként a Feszty Árpád Általános Iskola tálalókonyháját fogja használni? – a Feszty tálalókonyhája alkalmas vis major konyhának? el tudja látni a megfelelő kapacitást? – végzett bármilyen átalakítást, fejlesztést a Kölyök Kft. a Feszty konyháján? ha igen, melyek ezek, és milyen szerződés alapján? – nem tervezi, hogy a panaszok miatt szerződést bontanak a Kölyök Kft.-vel?"
Tőle sem érkezett válasz, csak egy kissé szürreális telefonhívás Takács József fideszes önkormányzati képviselőtől, aki közölte, hogy megkapták a levelet, és egy közleményt küldenek rá válaszul, ha lediktáljuk az email-címet, amiről a kérdéseket küldtük – de elismerte, hogy a közlemény nem ad választ a feltett kérdéseinkre.
A közlemény meg is érkezett, változtatás nélkül tesszük közzé:
“Tisztelt Szerkesztő Asszony! Küldöm a FIDESZ-KDNP helyi szervezetének válaszát szíves felhasználásra! Üdvözlettel:
Takács József Elítéljük és szégyenletesnek tartjuk, hogy a Demokratikus Koalíció hazugságokkal megtévesztett embereket. A párt gyerekeket és időseket próbál felhasználni rövid távú politikai haszonszerzés reményében. Továbbra is elkötelezettek vagyunk a szeptember 1-től bevezetett közétkeztetési reform végrehajtása mellett, amely a szív-, érrendszeri és daganatos megbetegedések megelőzésének egyik alappillére. Támogatjuk az ingyenes közétkeztetés kiterjesztését a lehető legszélesebb mértékben. Döbbenetesnek tartjuk, hogy a Gyurcsány párt az emberek egészségét megőrizni szándékozó egészségügyi programot alaptalan vádaskodásokkal akarja politikai hisztériakeltésre felhasználni."
A komáromi szóbeszéd szerint a Kölyök Kft. rejtélyes sikereinek az a titka, hogy a cég szoros kapcsolatban áll Völner Pállal, a Fidesz Komárom-Esztergom megyei elnökével, a Komárom-Esztergom megyei fejlesztési projektek miniszteri biztosával, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktuális területért felelős korábbi államtitkárával – ennek azonban sem informális módon, sem a cégadatbázisban nem találtuk nyomát.
A nettó árbevételét 2010 óta megduplázó, és adózott eredményét is bő másfélszeresére növelő Kölyök Kft. tulajdonosai a tatabányai Kovács Miklós és fia, Kovács Krisztián, aki egyúttal a szintén fideszes polgármesterű tatabányai önkormányzat tulajdonában lévő városi távhőcégnek, a T-Szol Zrt.-nek ügyvezetője 2013 óta, és 2012 óta ügyvezetője a T-Szol többségi tulajdonában lévő Vértes Vidéke Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.-nek is.
Címlapkép innen. | [
"Saxum Kft.",
"Komárom Város Önkormányzata",
"Komáromi Városgazda Nonprofit Kft.",
"Kölyök Kft."
] | [
"Közbeszerzési Értesítő",
"Egyesített Szociális Intézmény",
"Csillag óvoda",
"Hajléktalanok Menedékháza",
"Feszty Általános Iskola",
"Saxum) Kft.",
"Feszty Árpád Általános Iskola",
"Gondozási Központ",
"Városgazda (",
"Vértes Vidéke Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium",
"Gyurcsány párt",
"T-Szol Zrt.",
"Demokratikus Koalíció",
"Feszty iskola"
] |
Visszavonták a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság megbízott főigazgatója, Miks Antal megbízatását. A nagy állami közbeszerzéseket végző KSZF-nél nem mentek jól a dolgok, az új kormány nem fogadta el az átadási dokumentációt, ráadásul kiderült, hogy a főigazgatóság rendszergazdái a Bajnai-kormány utolsó napján törölték a volt miniszter és államtitkárok elektronikus levelezését.
Az Index információi szerint szerdán visszavonták a KSZF főigazgató vezetői megbízatását. Miks Antal január óta volt megbízott főigazgató, miután Imre János távozott hivatalából.
A KSZF fő profilja a kormányzat elektronikai és autóbeszerzéseinek valamint állami ingatlanok kezelésének intézése. A költségvetésből való részesedése visszaesett ugyan az elmúlt években, a 2008-as még 24 milliárd forintos szintet az idén már meg sem közelítette, de így is 14 milliárd fölött gazdálkodik, és személyi állománya is több mint 600 fő.
Úgy tudjuk, hogy a főigazgatóság gazdálkodására, tevékenységére vonatkozó átadás nem történt meg. A Miniszterelnöki Hivatal alá tartozó szerv dokumentációját nem fogadták el a hétfői Molnár Csaba-Navracsics Tibor találkozón.
A KSZF rendszergazdái egyébként fél órával a biztonsági mentés előtt kiürítették a Bajnai-kormány minisztereinek, államtitkárainak, és miniszteri titkárságvezetőinek elektronikus postafiókját. (A Bajnai-kormány hivatalai ideje alatt a minisztériumok nagy részében megszűnt a saját belső számítógépeshálózat-irányítás, a szerverek és a rendszergazdák átkerültek a főigazgatóságra.)
A Helyi Téma értesülése szerint a vezetők hivatali emailjeinek törléséről Tordai Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal volt államtitkára tájékoztatta az érintetteket: "Az átadás-átvételhez kapcsolódó biztonsági mentést a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság 2010. május 28-án 14 óra után kezdi meg. A miniszterek és államtitkárok utolsó munkában töltött munkanapján a munkaidő végén (13 óra 30 perckor) a miniszterek és az államtitkárok személyes fiókjait (levelezési fiók, dokumentumok mappa stb.) a KSZF törölni fogja, ezt követően a régi mail címek nem fogadnak leveleket és azokról nem küldhető e-mail. Kérem, hogy a szükséges személyes archiválásokat eddig az időpontig végezzék el."
Az Index még kedden megkérdezte Miks Antalt, az akkor még hivatalban lévő mb. főigazgatót, hogy miért törölték biztonsági mentés előtt a fiókokat, ám a KSZF-től nem kaptunk választ. Az előző kormányzat egyik kommunikációs felelőse viszont név nélkül annyit mondott, hogy a törlés ellenére sem veszhetett el semmilyen hivatalos adat. A miniszterek és államtitkárok teljességi nyilatkozatot írtak alá az átadáskor, ami az iratokon kívül a hivatali levelezésre is vonatkozott. A rendszer hónapok óta naplózta a törléseket, így nehéz lenne bármit is végleg eltüntetni.
Az viszont tény, hogy a fiókok péntek délutáni törlése jelentősen megnehezítette a hétfői átadások szervezését, és lebénította a kommunikációt az új és régi vezetők között. | [
"Miniszterelnöki Hivatal",
"Központi Szolgáltatási Főigazgatóság"
] | [
"Helyi Téma"
] |
Távozik a Meh-ből az őszödi beszéddel kapcsolatos tanulmány felelőse Távozik posztjáról Pimper Richárd, a Miniszterelnöki Hivatal kabinetfőnökének helyettese, szakállamtitkár - értesült az MTI szerdán. A távirati iroda úgy tudja, a kabinetfőnök-helyettes a "Regionalizáció, mint a gazdasági fejlődés egyik lehetősége Magyarországon" című tanulmány miatt távozik, amelyet a Miniszterelnöki Hivatal szeptemberben több mint 6 millió forintért rendelt meg. Az origo internetes újság szerint a 138 oldalas tanulmány átvételét Pimper Richárd helyettes kabinetfőnök írta alá. Népszabadság Online | Népszabadság | 2007. december 12. | nincs komment kedvencek / megosztás Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz! Daróczi Dávid tájékoztatása szerint a hiba egyik következménye, hogy a felelős szakmai vezető, Pimper Richárd szakállamtitkár kedden este benyújtotta lemondását, amit felettese, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára elfogadott. A másik következmény, hogy a tanulmányt készítő cégtől a Miniszterelnöki Hivatal a kifizetett pénz visszautalását kéri a minőségi problémák miatt. A cég vállalta, hogy haladéktalanul intézkedik a pénz visszautalása érdekében - tette hozzá a szóvivő. Pimper Richárd március 1-től dolgozott a kancellárián: az akkor megalakuló miniszterelnöki kabinetben a szakmai, operatív irányításért felelt, szakállamtitkári rangban. Az origo internetes hírportál kedden számolt be arról, hogy a "Regionalizáció mint a gazdasági fejlődés egyik lehetősége Magyarországon" címmel évekkel ezelőtt elavult információkat tartalmazó, értelmetlen mondatokkal és helyesírási hibákkal tarkított tanulmányt vásárolt közel 6 és fél millió forintért a Miniszterelnöki Hivatal. Az internetes portál azt írta, a szerző ráadásul egy olyan cég, amelynek tulajdonosa egy targoncákat áruló kecskeméti férfi, aki azt állítja, neki nincs is köze a tanulmányhoz.
HIRDETÉS (MTI)
. | [
"Miniszterelnöki Hivatal"
] | [] |
Közel félmilliárdot kapott Felcsút az EMMI-től is
Már 2012-ben sem lehetett sok oka panaszra a gazdasági eredményeit illetően a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak, 2013-ban azonban hatalmasat léptek előre - derül ki a nemrég közzétett közhasznúsági jelentésből. Megugrottak az alapítványhoz érkező támogatások és az eredmény is tavaly.
A Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát is működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány a 2012-es jó éve után tavaly még jobbat zárt - derül ki a nemrég közzétett közhasznúsági jelentésből. Ez nemcsak a mérlegadatokon mutatkozik meg - amiről a cikkünk a későbbi részében lesz szó -, de a különféle, alapítványhoz érkező és felhasznált támogatások összege is megnövekedett. Míg 2012-ben 2,97 milliárd forintot költöttek a támogatásokból, addig tavaly már 7,1 milliárdra ugrott a felhasznált összeg. Ezen belül megnégyszereződött a költségvetésből érkező támogatás is, mely a korábbi 144,9 millió után 726 millió forintra ugrott.
A részletes kimutatás szerint az MLSZ-től az utánpótlással összefüggő feladatokra 185 milliót kaptak (41-gyel többet mint 2012-ben), normatíva támogatásként pedig 51 millió érkezett Felcsúthoz. Újdonság volt ugyanakkor, hogy 489,4 millió forinttal még az Emberi Erőforrások Minisztériuma is támogatta az alapítványt. A szöveges bemutatás szerint ezt a középfokú oktatás intézményeinek, programjainak támogatására kapták. Annak érdekében ugyanis, hogy a sportkomplexum teljes legyen, szükségessé vált egy új iskola építése. Ennek révén biztosított lesz "a Váli völgyi települések gyermekeinek, hogy szakképzést elsajátítsanak". Így helyben az elméleti és a gyakorlati tudás is megszerezhető.
Ugyanakkor a költségvetési pénzeknél is nagyobb támogatás érkezett "más gazdálkodótól" az alapítványhoz. Ennek összege a 2012-es 2,7 milliárdról 6,4-re ugrott egy év alatt - ezen belül a legnagyobb rész a látvány-csapatsport támogatási pályázat révén kapta az alapítvány. Ismertebb néven itt a TAO-pénzekről van szó, melyből összesen 3,6 milliárd forintot használtak fel 2014. június 30-ig. A részletezés szerint a 2013-2014 bajnoki évadra 1,5 milliárdos támogatásban részesültek, melyet különböző célokra fel is használtak. 2013-ban ebből 299 milliót költöttek el az előző bajnoki évadra kapott 3,2 milliárddal együtt. Ebből kicsivel több mint 2 milliárd forint ment beruházásra, ami pályaépítést, pálya karbantartógépek vásárlását jelentette.
A TAO-nál is nagyobb növekedés volt a szintén "más gazdálkodóktól" érkező adományok esetében. Ebben a támogatási formában ugyanis 2,8 milliárd forintot kapott az alapítvány a 2012-es 850 millió forint után. A dokumentum szerint ez a "látvány csapatsport támogatását biztosító támogatási rendszer működéséhez szükséges önerő fedezetére szolgál. A beruházáshoz 30 százalék, a személyi jellegű ráfordításhoz 50 százalék, a működési költségekhez 10 százalék önerő kell". Emellett sok olyan dologi kiadása is van az alapítványnak, amelyekre nem tudnak pályázni - magyarázzák. "Nincsen a támogatási rendszerben, mivel szigorú szabályok határozzák meg a támogatási lehetőséget, mi viszont nagy hangsúlyt fektetünk a fiatalok egész személyiség fejlődésének támogatására" - olvasható a beszámolóban.
Kétszer nagyobb lett az alapítvány egy év alatt
2013-ban 5,68 milliárd forintos eredményt sikerült realizálnia a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak. Ez az összeg több mint a duplája az előző évinek, és mivel nonprofit szervezetről van szó, osztalékot nem fizetnek ki a tulajdonosoknak - derül ki a közhasznúsági jelentésből. Az eredménynövekedés mellett maga az alapítvány is több mint a duplájára növekedett, hiszen a mérlegfőösszege 5,55 milliárdról 13,1-re ugrott egy év alatt.
Ha a mérlegadatokat részletesebben megvizsgáljuk, akkor rögtön kiderül, hogy ebben a növekedésben az idén átadott felcsúti stadion nagy szerepet játszhatott. A szöveges értékelés hiányában ugyanis a logikánkra kell hagyatkoznunk, hogy az egyes változások mögötti kiváltó okokat megtaláljuk. A mérleg szerint a Felcsút tárgyi eszközeinek értéke egy év alatt több mint a duplájára nőtt: 4,4 milliárd után 10,9 milliárdot szerepeltettek ezen a soron. Emellett jelentősen megugrottak az alapítvány pénzeszközei is, hiszen a 2012-es félmilliárd forint után tavaly majdnem a triplájával, 1,4 milliárddal rendelkezett.
Ezzel párhuzamosan a mérleg forrás oldalán az alapítvány saját tőkéje is nagyot ugrott: 3,7 milliárd után tavaly már 9,4 milliárddal rendelkezett. Ugyanakkor a kötelezettségei is növekedést mutattak. Míg 2012-ben még 601 milliós tartozása volt az alapítványnak, a tavalyi év végére már 1,7 milliárdot halmozott fel.
| [
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány"
] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia"
] |
Vadai férjének nyomtalan tanácsai
Budai Gyula azt javasolja a főpolgármesternek, tegyen feljelentést
Hűtlen kezelés, csalás és a számvitel rendjének megsértése gyanúját veti fel a szocialista Vadai Ágnes férjének megbízási szerződése, amely alapján négymillió forintot vett fel tanácsadás címén. A munkavégzésnek szinte semmi nyomát nem találták. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos azt javasolja Tarlós István főpolgármesternek: tegyen feljelentést.
Lezárult a Vadai Ágnes (MSZP) országgyűlési képviselő férjének megbízási szerződése kapcsán indult belső vizsgálat a fővárosi önkormányzatnál – értesült lapunk. Vadai férje, Egerfai József, aki tavaly őszig MSZP-s fővárosi képviselő volt, több mint négymillió forintért adott tanácsokat a főváros százszázalékos tulajdonában lévő Parking Kft.-nek 2009-ben "a felszíni parkolási koncepcióval kapcsolatban". Azonban felvetődött annak a gyanúja, hogy valós munkavégzés nem történt, ezért februárban Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos – a fővárosi önkormányzattal közösen – vizsgálatot indított – írja a szerdai Magyar Nemzet, melyből további részleteket is megtudhat. | [
"Parking Kft."
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
Staudt Gábor, a Jobbik országgyűlési képviselője felháborítónak nevezte, hogy miközben az SZDSZ felszámolás előtt áll és a felhalmozott adósságát a nevén lévő ingatlanok sem fedezik, aközben a volt pártelnök, Fodor Gábor új pártja, a Magyar Liberális Párt (MLP) 82 millió forint állami támogatásra jogosult.
Felidézte a Jobbik azon javaslatát, miszerint ha egy párt vezető tisztségviselője tetemes köztartozással "adja le a kulcsot", akkor ki kell zárni a közéletből és teljes vagyonával felelnie kellene azért. Staudt Gábor felszólította a kormányt, hogy tegyen meg mindent azért, hogy Fodor Gábor "egyszemélyes" pártja ne kaphassa meg a támogatást, amíg nem számolnak el az SZDSZ adósságaival. Ha a párt nem fizeti ki a köztartozást, akkor az állami kezességvállalás miatt adófizetői forintokból kell majd állni - mondta. | [
"SZDSZ"
] | [
"Magyar Liberális Párt"
] |
Rendőrök ölben viszik ki az akkor még LMP-s Karácsony Gergelyt egy a Közgép Zrt. területén tartott demonstrációról 2012-ben.
Háromévnyi tetszhalott állapot után újra életjeleket mutat a Simicska-birodalom egykori zászlóshajója, a Közgép Zrt. A vállalat 2020-ban 12 milliárd forintot is meghaladó árbevételt ért el, ami ugyan még mindig messze van a 2010-es évek elején mutatott teljesítménytől, de így is több mint tízszerese az elmúlt esztendők forgalmának. A nyereség ugyan továbbra is visszafogott volt – legalábbis a pénzszivattyús évekhez képest -, de időközben annyit változtak az erőviszonyok, hogy már nem is a Közgépnél kell, hogy lecsapódjon a profit.
A 2010-es választásokat követő első ciklusban a Közgép a Fidesz gazdasági háttérországának legfontosabb eleme volt. Bár ezt hivatalosan sokáig nem lehetett tudni, de a cég Simicska Lajos érdekeltségébe tartozott, és ezekben az években százmilliárdos nagyságrendben nyert el építőipari megbízásokat az államtól. A társaság 2010 és 2015 között majdnem 440 milliárdnyi bevételt és 35 milliárdos adózott eredményt hozott össze. Utóbbiból majdnem 30 milliárdot ki is vett a tulajdonos.
A vállalat diadalmenete azonban az egyik pillanatról a másikra véget ért, amikor 2015-ben Simicska Lajos és Orbán Viktor összeveszett.
A Közgép ettől kezdve egyáltalán nem jutott állami megbízásokhoz, és bár a korábban elnyert munkák egy ideig még kitartottak, a cég 2016-2017-re a korábbi mérete töredékére zsugorodott. A korábban 100 milliárd feletti árbevétel az 1 százalékára csökkent, a tízmilliárdos profitból pedig néhány 10 millió maradt.
A helyzet akkor változott ismét, amikor a 2018-as választások környékén az addig a Fidesz ellen küzdő Simicska Lajos kapitulált. A választások után az egykori Fidesz-pénztárnok még kisöpörte a vállalatot, kivett belőle több mint 8 milliárd forintot, majd a többi érdekeltségével együtt a Közgépet is eladta. Ahogy birodalma nagy része, ez is Mészáros Lőrinc üzleti környezetében kötött ki: a felcsúti milliárdos állandó üzlettársa és barátja, a Szijjártó Pétert jachtoztató Szíjj László szerezte meg.
A nagy összeveszés után lényegében munkát sem kapó cég pedig ezzel visszakerült a térképre. Az épp a Közgép bukását követően felemelkedő kormányközeli építőipari óriások először csak arra használták, hogy az állami megbízásokhoz referenciát biztosítson, ám tavaly végül önállóan is behúzott egy hatalmas munkát a Közgép.
A vállalat több mint 43 milliárd forintért építheti a M44 gyorsforgalmi út Szentkirály és Lakitelek közötti szakaszát.
Mivel az építkezés már tavaly megkezdődött, ennek a projektek komoly szerepe lehetett a Közgép árbevételének megugrásában. A következő három évben pedig még biztosan számíthat pénzre a beruházásból a cég, hiszen a teljesítési határidő 48 hónap, azaz a munkák valamikor 2024-ben fejeződhetnek be.
A nyereség azonban egyáltalán nem biztos, hogy a Közgépnél csapódik majd le. A vállalat ugyanis időközben saját funkcionális utóda, a kormány új kedvenc autópálya-építőjének számító Duna Aszfalt leányvállalata lett*A Duna Aszfalt Szíjj László cége.. A két cég pedig gyakran közösen indul közbeszerzéseken, a Duna Aszfalt az M44-es fejlesztésénél is alvállalkozóként tűnt fel.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉpp most élesztik újra a Simicska-birodalom ékkövétMészáros Lőrinc üzleti körének alvállalkozójakánt tér vissza a fővárosba az egykori Simicska-birodalom zászlóshajója, a Közgép. A Déli összekötő vasúti hidat korszerűsítik.
Közélet Vállalat Duna Aszfalt Közgép simicska lajos Szíjj László Olvasson tovább a kategóriában | [
"Duna Aszfalt",
"Közgép Zrt."
] | [
"Közélet Vállalat",
"Duna Aszfalt Közgép"
] |
Miközben továbbra sem világos, hogy Simonka Györgyöt, a Fidesz Békés megyei országgyűlési képviselőjét indítja-e a kormánypárt a 2018-as választáson – megadva ezzel neki az esélyt arra is, hogy kivonja magát egy esetleges büntetőeljárás hatálya alól –, úgy látszik, átmenetileg a politikus már meggyanúsított üzlettársai is fellélegezhetnek.
hirdetés
A Magyar Nemzet értesülései szerint ugyanis kiengedtek az előzetes letartóztatásból két gyanúsítottat – Simonka György cégtársait –, akit a fideszes politikust is érintő büntetőeljárásban eddig fogva tartottak. A költségvetési csalás gyanúja miatt indult eljárásban eddig 13 személyt gyanúsítottak meg. A közelmúltig ketten voltak előzetesben, ám nemrég lakhelyelhagyási tilalomra módosult a velük szemben alkalmazott kényszerintézkedés. Kulcsfontosságú tényező az ügyben, hogy nemrég Hadházy Ákos, az LMP társelnöke parlamenti kérdésére Polt Péter legfőbb ügyész nem tagadta, a Központi Nyomozó Főügyészség által folytatott nyomozás Simonka rokonainak és cégeinek érintettségével zajlik.
Megkerestük a képviselőt – akit egyébként véd a mentelmi jog, vagyis őt még bizonyosan nem hallgathatták ki a nyomozók –, hátha megtudott valamit üzlettársaitól a nyomozás részleteiről.
Simonka György ugyanakkor azt állította, hogy semmit sem tud a büntetőeljárásról, őt nem értesítették, és semmilyen hivatalos dokumentumot nem kapott az ügyben. Arról pedig nem volt hajlandó beszélni, hogy üzlettársaival felvette-e a kapcsolatot azóta, hogy kiengedték őket a börtönből.
A fideszes képviselő a múlt héten közlékenyebb volt, amikor arról nyilatkozott lapunknak, hogy szeretne-e politikus maradni. – Vannak sikereink, eredményeink, további céljaink, közösen dolgozunk, ez nekem tetszik, és szívesen csinálom – mondta. A jövő évi szerepvállalására nem tért ki, csak annyit mondott: azt a politikai munkát fogja végezni, amit rábíznak. – Motivál az, hogy rengeteg olyan megkezdett munkánk ér révbe lassan, ami nagyon fontos a körzetünk számára – folytatta, hozzátéve, szereti a politikai munkát "minden hátulütőjével együtt". Arra azonban már nem kívánt válaszolni, mit ért pontosan ez alatt.
Az azonban bizonyos, hogy pályafutását az utóbbi időben több tényező is hátráltathatta. Az őt is érintő nyomozáson kívül nemrég szintén a legfőbb ügyész ismerte el, hogy összesen 973 millió forint kárt okozott Magyarország és az Európai Unió költségvetésének a Magyar Termés TÉSZ Kft., vagyis az a társaság, amelyik többek közt Simonka tulajdonában van. Nem mellékes körülmény, hogy a mára felszámolási eljárás alá került cég által okozott csaknem egymilliárd forintos kárt eddig nem térítette meg senki. Sőt az összeg a nyomozás során akár emelkedhet is – tette hozzá Polt Péter.
A kormánypárti politikus környezetét különben pókháló módjára szövi be egy kiterjedt cégháló, amelynek több tagja számos közbeszerzésen volt sikeres, illetve európai uniós forrásokat is elnyertek. A céghálón belüli különös megbízásokat Hadházy Ákos firtatta a nyilvánosság előtt. Az LMP társelnöke aggályosnak találta például azt, hogy a Simonka család egyik cége közbeszerzésen megbízta a másik cégét dinnyekóstoltatással. Emiatt rágalmazásért fel is jelentette őt Simonka. A bíróságon azonban a fideszes politikus érdekes önellentmondásba keveredett. Közölte, hogy a szóban forgó cégekre nincs rálátása, egyúttal azt is hozzátette, biztos benne, hogy nem játszották ki a közbeszerzést. Felvetődik tehát a kérdés: honnan tudja Simonka, hogy csalt-e a cég, ha nem lát rá annak működésére?
Az különben már az előző év vége óta ismeretes, hogy az immár 13 gyanúsítottat felvonultató büntetőügynek érintettje a fideszes országgyűlési képviselő. Erre akkor derült fény, amikor Bod Tamás, az Együtt gyulai elnöke feljelentést tett Simonka ellen tartozás fedezetének elvonása miatt. Noha akkor ezt elutasította az ügyészség, egyben arról is tájékoztatták az ellenzéki párt politikusát, hogy a feljelentését "szoros tárgyi és személyi összefüggés folytán" egy költségvetési csalás bűntette miatt már folyamatban lévő bűnügyben vizsgálják.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.09.15. | [
"Magyar Termés TÉSZ Kft."
] | [
"Magyar Nemzet",
"Európai Unió",
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
Levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, a Fidesz elnökének Miskolc ügyében Varga László, a város szocialista országgyűlési képviselője.
"Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Egy szülővárosomat, Miskolcot érintő ügyben írok önnek, hiszen én és kollégáim az elmúlt időszakban már kihasználtunk minden más fórumot a helyi közvélemény hiteles tájékoztatása érdekében.
Tisztelt Elnök Úr!
Azért fordulok Önhöz, mert mint a kormányzópárt elnöke, tudnia kell arról, hogy mi folyik a miskolci Fideszben.
Országos sajtóorgánumokban megjelent hírek szerint több párttársa közvetlen, a rendelkezésre álló dokumentumok tanúsága szerint baráti kapcsolatot ápolt, a "fészekrakó" csalássorozat elsőrendű vádlottjával, R. Gyulával. A bűncselekmény sorozatban egymilliárd forintnak nyoma veszett, az eredeti állapot helyre állítása százmilliókat emészt fel, de ettől sokkal súlyosabb az a seb, amit a "fészekrakó ügy" Miskolc város lelkén okozott.
Ezért úgy érzem, a miskolciaknak tisztán szeretnének látni az ügyben, ennek érdekében kérem közreműködését.
Sajtó hírek szerint ugyanis a "fészekrakó" csalássorozat elsőrendű vádlottja, R. Gyula ügyvéd az Ön alelnöke, Pelczné Gáll Ildikó, saját tulajdonú lakásából irányította, szervezte bűnös tevékenységét. Aggodalomra ad okot, hogy a sajtóban megjelent fényképek tanúsága szerint R.Gyula elsőrendű vádlott maga is az Ön vezetése alatt álló párt sorait erősítette mind politikai, mind baráti rendezvényeken.
Az országos médiában megjelent hírek és dokumentumok hitelességét sajnos csak erősíti, hogy az Ön párttársa, Kriza Ákos polgármester úr által felügyelt miskolci média úgy kerüli a témát, mint ördög a tömjénfüstöt.
Úgy gondolom, közös érdekünk és kötelességünk, hogy végére járjunk a dolgoknak, Miskolc lakóinak pedig joga van hiteles tájékoztatást kapni az ügyben.
Kérem ezért úgy is, mint a kormányzó párt elnökét, hogy szólítsa fel miskolci párttársait a fészekrakó csalássorozatban való szerepük haladéktalan tisztázására.
Miskolc, 2014. október 10.
Varga László,
Miskolc országgyűlési képviselője" | [
"Fidesz"
] | [] |
Nem megfelelő módon látta el ellenőrző feladatát a 2020-as évben a 2022-es kormányalakítással párhuzamosan megszüntetett, szétszabdalt Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az állami sporttámogatásokra vonatkozóan, állapította meg elemzésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ), ezzel
nem járult hozzá a központi költségvetésből származó sportcélú támogatások céljainak eléréséhez.
Az ÁSZ szerint 2020-ban a központi költségvetésből 125 milliárd forint ment sport célú támogatásokra. Az ellenőrzés lezárultával az ÁSZ megállapításai a következők (pdf):
Az Emmi az állami sportcélú támogatások felhasználására és elosztására vonatkozó rendeletekben foglalt előírások ellenére nem ellenőrizte minden esetben a támogatás jogszerű és cél szerinti felhasználását igazoló bizonylatok létezését, ezáltal a kedvezményezett szervezet által benyújtott összesítő elszámolással való egyezőségének meglétét.
Az ellenőrzött bizonylatok esetében nem minden esetben érvényesítette azok darabszámára, értékére, hitelességi kellékeire vonatkozó előírásokat.
Az Emmi elfogadott olyan bizonylatokat is, amelyeken nem tüntették fel, hogy a bizonylaton szereplő összegből mennyit számoltak el a hivatkozott támogatási szerződés terhére.
Az Emmi nem igazolta, hogy a közbeszerzési értékhatárt elérő beszerzések vonatkozásában minden esetben meggyőződött arról, hogy a közbeszerzést lebonyolították-e.
Ezek alapján az ÁSZ végső következtetése, hogy | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] | [
"Állami Számvevőszék"
] |
|
2008. 11. 20., 11:38
Utolsó módosítás: 2008. 11. 20., 11:56
Miközben az APEH-hez 90-es IQ-szint alatt nem lehet bekerülni, miniszter e nélkül is bárki lehet. A legmagasabb és a legalacsonyabb szinten a legkönnyebb bejutni egy-egy minisztériumi pozícióba, ezeknél a tisztségeknél ugyanis nem kell nehézkes alkalmassági és pszichológiai tesztekkel bajlódni a jelentkezőknek. A középvezetői posztokra pályázók százával hasalnak el a szigorú vizsgákon.
Első lépés: interjú Milliárdos probléma a korrupció Rendszerszerû a korrupció Magyarországon - állapította meg a Transparency International (TI) nemzetközi civil szervezet nyáron közzétett tanulmánya. Az okok között említi az elemzés a korrupció letörésére irányuló politikai akarat hiányát és a kulturális beidegződéseket is, valamint a szoros személyi összefonódásokat, az önkormányzatok anyagi nehézségeit, a politikusok és önkormányzati tisztviselők alulfizetettségét. A TI úgy becsüli: a korrupció 20-25 százalékkal drágítja meg a közbeszerzéseket.
A Pricewaterhouse Coopers kétévente megjelenő összefoglalója a gazdasági bûnözésről 77 magyarországi nagyvállalat vezetőjének megkérdezésén alapul. A vállalatok vezetői közül 17 százalék nevezte a korrupciót és a megvesztegetést a leggyakoribb gazdasági bûncselekményeknek. Szinte lehetetlen bejutni A Kormányzati Személyügyi Központ (KSZK) az összes minisztériumba keres leendő középvezetőket, azonban van egy tárca, ahová szinte lehetetlen bejutni kívülről. Egyedüli kivételként a Külügyminisztériumba idén egyetlen embert sem helyezett el a KSZK, mégpedig azért mert a vezetőket saját belős embereik előléptetéséből oldják meg. Aki itt akar karriert, annak alul kell kezdenie. Ajánlat Szerelemmel is lelkesítenék a hivatalnokokat
Beletörhet Szetey bicskája a nagy reformba Ajánlat Ön is kipróbálhatja a teszteket
Itt találja a közszféra álláshirdetéseit JÁTSSZ ONLINE! Válassz kategóriát! Szófoci Word Soccer Billiárd Makaó Amőba Sakk Strip Póker Póker Texas Hold'em Dáma Torpedó Passziánsz Sudoku Wild West IQ kártya Pexeso Puzzle Hoki Keresés
"Elárulom, vannak olyan revizoraink, akik bár nem korruptak, de olykor visszaélnek a hatalmukkal. Olyanok, hogy mivel ők a hatalom, csak azért is megszorongatnak egyes ügyfeleket. Na, az ilyeneket akarjuk kiszûrni azokkal a tesztekkel, amelyek személyiségjegyeket, képességeket mérnek" - közölte az [origo]-val Bakonyi Ágnes APEH-szóvivő, aki szerint nem a Pénzügyminisztérium erőlteti rájuk az alkalmassági vizsgát, hanem az adóhatóság akarja szûrni a saját állományát.
Nem csak a hatalommániás, hanem a korrupt adóellenőröket is szeretnék távol tartani a szóvivő szerint az APEH-től. A cél érdekében fél éve felállt egy három pszichológusból álló csapat, amely összeállította azt a 2,5 órás, 5 különféle tesztsorból álló alkalmassági vizsgát, amelynek egyik eleme az az IQ-teszt, amelynek létezése múlt héten derült ki. A sajtóban sokat idézett pénzügyminisztériumi rendelet szerint minimálisan 90-es IQ-hányadossal lehet bekerülni a céghez, de ez Bakonyi szerint csak egy része a feltételeknek.
A vizsgát január 1-től egy kis alapterületû, négy egymástól szeparált bokszból álló számítógépes laboratóriumban írják majd azok, akik az APEH-nél akarnak dolgozni. A szóvivő szerint arra is nagyon jó lesz az alkalmassági vizsga, hogy kimutassa, ki, milyen jellegû munkavégzésre lesz ideális az APEH-nél. "Aki nem bírja a feszültséget, azt nem rakjuk az ügyfélszolgálatra, aki azonban a teszt szerint bírja a monoton munkát, és hat kézzel képes gépelni a bevallásokat, azt oda helyezzük" - fogalmazott a leendő vizsgák várható hasznáról a szóvivő.
Tudniuk kell, hogy mi jár a bûnösnek
Miközben a versenyszférában régóta használják a legkülönfélébb teszteket a munkavállalók kiválasztására, Kertész Adrienn pszichológus, egy kockázatkezeléssel foglalkozó tanulmány szerzője állítja, hogy a korrupcióra való hajlam kizárólag pszichológiai tesztekkel nehezen mutatható ki. A megvesztegethetőség kiszûrésénél az egyik fontos szempont, hogy a vizsgált személy milyen mértékben kockázatvállaló, a terület kutatói pedig eddig nem találták meg a mindenki által elfogadott, tökéletes vizsgálati módszert.
Nehéz kiszûrni ezt a problémát, mert a személyiségjegyek mellett (szabálykövetés, felelősségtudat, megbízhatóság stb.) az aktuális élethelyzet (például visszafizetésre váró adósság), vagy egyéb tényezők (például vezetők és munkatársak ráhatása) is alakítják a hajlandóságot. Magyarán, egy korrupcióra kevésbé hajlamos fiatal adóellenőr is megváltozhat idővel, ha azt látja maga körül, hogy más rendszeresen elteszi a kenőpénzt és ennek nincs következménye. Kertész szerint az is fontos, hogy a leendő munkavállaló tisztában legyen törvénytelen tettének következményeivel, pontosan tudja, hogy milyen büntetés vár rá, ha zsebre dolgozik.
A miniszterek nem írnak
Semmi ehhez hasonló procedúrán nem kell átmenniük a közigazgatás legmagasabb pozícióit betöltő minisztereknek és államtitkároknak, de a miniszterelnök közelében fontos tisztségeket viselőknek sem. Õket "rátermettségük, szakmai pályafutásuk alapján választja ki" Gyurcsány Ferenc - közölte az [origo]-val a Kormányszóvivői Iroda. A kiválasztásnál a legfontosabb szempont, hogy "az illető az adott szakterületen, az üzleti életben, a közszférában vagy éppen a tudományos életben milyen eredményeket ért el".
Szerintük ezek a kiválasztási szempontok megfelelnek az általános nemzetközi gyakorlatnak, mint ahogy az is, hogy ezekre a pozíciókra nem pályázat, vagy bármiféle alkalmassági teszt alapján választják ki a legalkalmasabb jelölteket. A Kormányszóvivői Iroda szerint itt "olyan felelősségi és bizalmi elvárásoknak kell megfelelni, amelyeket nem lehet a versenyszféra pozícióival összehasonlítani, így a kiválasztás módját sem lehet annak megfeleltetni".
A legmagasabb pozíciókra delegáltak mellett a minisztériumi hierarchiában legalacsonyabb pozíciót megcélzók ússzák még meg (gyakornok, titkárnő, ügyintéző stb.) a komolyabb kiválasztási procedúrát. A nem vezető beosztású köztisztviselőnél ugyanis a tárca vagy háttérintézménye maga dönti el, hogy milyen módon választja ki az új embert. "Interjú mindig van, de nincs semmilyen teszt, amit ki kell tölteni" - közölte Marosán Júlia, a munkaügyi minisztérium humánpolitikai főosztályvezetője.
"Ilyen még nem volt Magyarországon"
Miközben az APEH mostanában fedezi fel a leendő munkatársak megszûrésének hasznát, a minisztériumi és kormányzati középvezető pozíciókra (osztályvezetők, főosztályvezető-helyettesek és főosztályvezetők) jelentkezők közül 2008. január 1 óta profik választják ki a legjobbakat. A Kormányzati Személyügyi Központ (KSZK) felel azért, hogy a legmegfelelőbb emberek kerüljenek a kormányhivatalokban és háttérintézményekben 2600, míg a minisztériumoknál 900 ilyen pozícióba. (2009. január 1-től a közigazgatási szervek területi intézményeibe is ők keresik majd a jelölteket, ez újabb 4300 pozíciót jelent.)
"Ilyen még nem volt Magyarországon" - mondta büszkén az [origo]-nak Barta Zsuzsanna, a KSZK főigazgató-helyettese. Állítása szerint Közép-Kelet-Európában nálunk vezettek be először kompetencia-alapú (a képességekre fókuszáló) kiválasztási rendszert a közigazgatásban, és szintén úttörők vagyunk annak a honlapnak a létrehozásával, amelyen az összes álláshirdetést megtalálja, aki például egy minisztériumban képzeli el a jövőjét. Barta szerint a rendszer bevezetése sikertörténet, január óta 25 ezer pályázat került fel rá.
A közvetlen munkatársakkal szemben bizalmi elvárások vannak
Aki azt hiszi, hogy a közszférába bejutni sétagalopp, az téved, idén százával hasaltak el a jelöltek. A KSZK adatai szerint 2008-ban 481 középvezetői álláshirdetésükre jelentkeztek, de ebből 183-an már a kiírási feltételeknek sem feleltek meg. Az első szûrőn 64-en akadtak fenn a maradékból, a második körben pedig újabb 77 rostálódott ki. Végül 157 jelöltre mondta azt a KSZK, hogy megfelelőe, közülük átlagosan ötöt-ötöt mutattak be egy-egy pozícióra az embert kereső minisztériumnak. Végül 33 embert vettek fel a 481 jelentkezőből.
Egy hónapig tesztelték
A kiválasztási rendszer bonyolult, amit egy mindössze három napja felvett középvezető példája is mutat. Bozó Mária eddig kizárólag a versenyszférában dolgozott, ráadásul többnyire HR-vezetőként, ismeri a területet. A hétfőtől az igazságügyi minisztérium humánpolitikai főosztályát vezető Bozó még október elején jelentkezett jelenlegi állására.
Először egy általános interjún vett részt a KSZK-ban a többi jelölttel együtt, aztán a második körben az interneten keresztül kellett 3 különböző tesztet kitöltenie. Ezekből egy-egy mintát bármely jelentkező kitölthet a KSZK honlapján, élesben azonban stresszesebb a helyzet Bozó szerint, mert akkor időre ment a kitöltés.
A harmadik fordulóra már csak négyen maradtak, őket egy egésznapos, úgynevezett AC (értékelő központ) alkalmassági vizsgálatsornak vetették alá. Itt a minisztérium államtitkára (a leendő főnök) és a kabinetvezetője mellett a KSZK négy szakértője vizslatta, hogy miként oldják meg azt a három szituációs játékot, amit kitaláltak nekik. Az elsőben vezetői prezentációt kellett tartaniuk, a másodiknál egy döntés előkészítését kellett eljátszani, végül pedig egy magánproblémával érkező beosztottat kellett helyesen kezelniük. Az AC-napot személyes értékelés követte, immár Draskovics Tibor miniszter jelenlétében, majd ajánlatot kapott Bozó.
Hatékony, de kritikus
A korábban több HR-vezetői pozíciót is betöltő Bozó szerint profi volt a szituációs nap, a netes teszt pedig szerinte az üzleti szférában is szinte egyedülálló. Kertész Adrienn pszichológus szerint is az AC az egyik leghatékonyabb és legmegbízhatóbb kiválasztási mód, mivel a megfigyelők egymástól függetlenül, objektív szempontrendszer alapján értékelik a jelölteket. Ráadásul könnyen összevethető a jelöltek viselkedése.
A próbateszteket minőséginek nevező Kertész nem volt jó véleménnyel ugyanakkor arról a lehetőségről, hogy a KSZK felrakta a honlapjára a mintákat. Szerinte ez kritikus pont a kiválasztási rendszerben. "Az a jelölt, aki előzetesen gyakorolja a teljesítmény-tesztek kitöltését, nagy előnyre tesz szert az alkalmasság-vizsgálat során, és könnyen lekörözheti versenytársait." | [
"APEH"
] | [
"Kormányszóvivői Iroda",
"Transparency International",
"Pricewaterhouse Coopers",
"Kormányzati Személyügyi Központ"
] |
Üzemeltető céget jegyeztetett be és csaknem 40 milliárdos munkával dobta meg a miniszterelnök barátja, Garancsi István cégét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő – az állam készül a 2017-es vizes világbajnokságra. Garancsi más frontokon is tovább nyomul, bankjáé lett például Töröcskei lízingcége.
Egyéb sporttevékenységgel foglalkozik majd a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) által alapított friss bejegyzésű Bp2017 Világbajnokság Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft., amelyet Borók György, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) vagyongazdálkodási főosztályvezetője, a fideszes vezetésű Nagykovácsi ügyrendi bizottságának tagja vezet majd.
A 2017-es budapesti vizesport-világbajnokságot szervező, 3 millió forint törzstőkéjű cég – amelynek létrejöttét jelezte a Victorism blog is – felügyelőbizottságát erősíti a nyíregyházi Orendi Mihály atlétikaedző, a debreceni sportcentrum volt ügyvezetője, a vb szervezőbizottságában elnöklő Kósa Lajos (Fidesz) országgyűlési képviselő bizalmi embere, illetve a szintén NFM-es főosztályvezetp Borsos-Papp Natália.
A minap kiderült az is, hoyg a cégalapító MNV által a vb uszodakomplexuma megépítésére kiírt nettó 38,3 millió forintos pályázatot Orbán Viktor miniszterelnök barátja, Garancsi István, a Videoton FC tulajdonosa közvetett többségi tulajdonában álló Market Építő Zrt. nyerte el. Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség elnöke márciusban még "csupán" 25 milliárd forintos költségekről beszélt.
Budapest eredetileg a 2021-es vb rendezési jogát kapta meg, a 2017-es rendezvény eredeti gazdája, a mexikói Guadalajara azonban visszalépett, mivel az általuk 100 millió dollárosra (27 milliárd forint) taksált rendezési költségekhez az állam nem biztosított kellő fedezetet.
Eközben terjeszkedik a már eddig sem elhanyagolható Garancsi-birodalom is: a Market Építő Zrt. például vagyonkezelő céget alapított a minap Market Asset Management Kft. néven Az új céget Scheer Sándor vezeti, aki a Marketben is vezető tisztségviselő, s kisebbségi tulajdonos – már az volt Garancsi érkezése előtt is.
A HVG pedig arról adott hírt a minap, hogy a Garancsi-érdekeltség Duna Takarék veszi meg a nagy oligarcha-leszámolásban leváltott bizalmas Töröcskei István volt fő-államadósságkezelő jobb napokat látott birodalmához tartozó Széchenyi Lízing Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-t. Méghozzá úgy, hogy a céget a jegybank korábban tőkeemelésre kötelezte, annak határidejét azonban nem kivárva felügyeleti biztos rendelt ki.
Rádi Antónia | [
"Market Építő Zrt.",
"Bp2017 Világbajnokság Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] | [
"Videoton FC",
"Duna Takarék",
"Széchenyi Lízing Pénzügyi Szolgáltató Zrt.",
"Magyar Úszó Szövetség",
"Market Asset Management Kft.",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
A Nádor 95 Rt., az úgynevezett spanyol ingatlanok, a Trigon Bank, valamint a PK Bankkal kapcsolatos részvényopciós ügyek alapján az igazgatóság szerint érthetetlen lenne, ha nem kezdeményezne polgári és büntetőjogi eljárást. A büntetőfeljelentést a büntető törvénykönyv vonatkozó pontjai alapján a számviteli fegyelem megsértése, gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek visszaélése, a gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása és különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt fogalmazta meg az igazgatóság. A tájékoztatón kiderült, a feljelentést pénteken küldi meg a bank igazgatósága az ORFK-nak. Az elnök hangsúlyozta, az igazgatóság a feljelentést mindenki érdekében tette meg, és ezzel a lépéssel a bank vezető testülete, illetve a bank új vezetése a múltat lezártnak tekinti, ezután csak a jövőre szeretne koncentrálni. Ez azt jelenti, hogy a mostani vezetés egy olyan bankot kíván felépíteni, amely megszerzi mindenkinek, de főleg ügyfeleinek a bizalmát és elismerését - húzta alá az elnök. Újságírói kérdésre Madarász László elmondta: a bank vezető testületei nem egyeztettek a feljelentés kapcsán a pénzügyminiszterrel és az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelettel, de a bank igazgatóságának tagja Gansperger Gyula, az ÁPV Rt. elnök-vezérigazgatója, így a lépés a tulajdonos teljes egyetértésével történt, hisz a privatizációs intézmény első embere is részt vett a csütörtöki döntés megalkotásában. Az elnök elmondta, mivel a Pénzügyminisztérium is a közelmúltban tett feljelentést az ügyben, a bank az igazságszolgáltatásra, az ügyészségre és a rendőrség illetékes szerveire bízza, hogyan kezeljék a különböző feljelentéseket. Madarász László kérdésre válaszolva elmondta: a feljelentés gyakorlatilag mérleghamisítás, a Postabank által elszenvedett nagyarányú veszteség, valamint amiatt történt, hogy a hitelintézet vezető tisztéségviselői nem a munkaköri szerződéseik szerint dolgoztak. A feljelentésben szereplő "társai" kifejezésről Madarász László elmondta: Princz Gábor mellett minden olyan, az előző vezetésben részt vett igazgatósági, felügyelő bizottsági tag, illetve belső munkatárs ellen is feljelentést tettek ezzel a megfogalmazással, akik közreműködtek a gyanús ügyekben, vagy tudtak róluk, de nem cselekedtek megakadályozásuk érdekében.(MTI) | [
"Postabank",
"PK Bank",
"Nádor 95 Rt.",
"Trigon Bank"
] | [
"Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet",
"ÁPV Rt."
] |
Az év végén 6,7 millió forintos prémiumot kaphat Szarvas Ferenc, a MÁV elnök-vezérigazgatója, három helyettese pedig egyenként csaknem 6,2 millió forintra számíthat – írja a Magyar Nemzet. Az összes vezetőt beleszámítva így több tíz millió forintról van szó.
A MÁV vezetőinek fizetése és éves prémiumkerete megtalálható a vasúttársaság honlapján, Szarvas Ferenc elnök-vezérigazgató maximum 19,2 milliós prémiumra jogosult, három helyettese – Mosóczi László, Petrilla György és Koncz Zoltán – pedig egyenként 17,7 milliós jutalomkerettel rendelkezik. Az, hogy a vezetők ebből mennyit kapnak meg, mindig a következő év közepén – jelen esetben majd 2012 májusában –, a beszámoló elfogadását követő kiértékeléskor derül majd ki. Ugyanakkor lehetőség van arra, hogy már ennek az évnek a végén úgynevezett prémiumelőleget kapjanak. A vasúttársaság a Magyar Nemzet megkeresésére közölte, a MÁV vezetése december elején engedélyezte az éves prémium maximum 35 százalékának megfelelő prémiumelőleg kifizetését.
A vasúti vezetők jutalmazásának kérdése azután váltott ki nagy érdeklődést, hogy az Indóház.hu internetes portál információi szerint Orbán Viktor miniszterelnök bekérette a prémiumlistát. Ezzel kapcsolatban a vasúttársaság azt közölte, hogy a MÁV Zrt. az MNV Zrt. által 2011. december 23-án valamennyi többségi tulajdonú állami vállalattól kért adatszolgáltatásának a megadott határidőig eleget tett. A vasúttársaság a lap érdeklődésére azt is leszögezte, hogy a MÁV-csoport vezetése 2011. január 1-jétől saját kezdeményezésére, tulajdonosi utasítás nélkül hajtott végre átlagosan 15 százalékos vezetői bércsökkentést, amely a magasabb jövedelemmel rendelkezők esetében a 25 százalékot is elérte. | [
"MÁV"
] | [
"Magyar Nemzet",
"MNV Zrt."
] |
Az új párt alapításával kacérkodó volt kormányfő szerint a Magyar Nemzet nem rendelkezhetne olyan személyes adatokkal több szocialista politikusról, amilyeneket a lap egyik cikkében nyilvánosságra hozott, ezzel szerinte politikai bűncselekményt követett el az újság.
Feljelentést teszünk a Magyar Nemzetben csütörtökön megjelent kimutatás miatt, melyet a lap a szocialista párt néhány tagjáról készített és személyes adatokat tartalmazott - közölte Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció Platform vezetője Szegeden. A volt miniszterelnök, aki a Baloldali páholy elnevezésű rendezvényre érkezett a Tisza-parti városba, hogy az ország helyzetéről és az MSZP, valamint a Demokratikus Koalíció Platform terveiről tartson előadást, sajtótájékoztatóján elmondta: A napilap nem rendelkezhetne ilyen adatokkal, ez politikai bűncselekmény.
A Magyar Nemzet birtokába került részletes tagnyilvántartásból az derül ki, hogy az ötezer főt sem éri el a Gyurcsány-féle demokratikus koalíció tagjainak száma. Az újság részletesen ismerteti, hogy melyik megyében, hány tagja van a platformnak.
Gyurcsány Ferenc volt kormányfő és az MSZP egykori elnöke a múlt héten még úgy fogalmazott, a jövő év második felében dönt arról, hogy marad-e a szocialista pártban vagy "zöldmezős beruházásba kezd", magyarán, új pártot alapít. Tegnap azonban már azt jelezte, hogy továbbra is a szocialista pártban kíván politizálni. Az MSZP frakciója akkor kilenc órás, kemény hangvételű ülésen vitatta meg Gyurcsány pártszavazási kezdeményezését, illetve egy új párt alapításával kapcsolatos törekvéseit. A Magyar Nemzet tudni véli, hogy a bejegyzés alatt álló Demokrata Párt lehet az a politikai szerveződés, amelyben vezető tisztséget tölthet be Gyurcsány Ferenc, aki Facebook-bejegyzésében erre úgy reagált, hogy az MSZP számára foglalták le a Demokrata Párt nevet.
Gyurcsány szerint vadászik rájuk a jobboldal
Gyurcsány Ferenc mai szegedi fellépésén közölte: Úgy látja, hogy a magyar jobboldal változatos eszközökkel és rendületlenül támadja a szocialistákat. Vadásznak rájuk és kémkednek ellenük. "Ami eszköz van a kezünkben, használni fogjuk, hogy megüzenjük: nem olyan országban akarunk élni, ahol ezt megcsinálhatják".
A "vehemens" támadást a politikus a Fidesz népszerűségvesztésének tulajdonította. Mint mondta "utoljára tíz évvel ezelőtt volt ilyen kevés támogatója a Fidesznek, mint most".
"Botka Lászlónak ragyogó karrierje lesz a magyar politikában"
Kérdésre válaszolva elmondta, baráti és kollegiális viszonya van Botka Lászlóval és Ujhelyi Istvánnal. A szegediek az elmúlt nyolc évre büszkék lehetnek, a város szebb lett, mint valaha, és átadták a Makó felé elkerülő utat. Abban, hogy a város sikeres, nagy szerepe volt Szeged polgármesterének, Ujhelyi Istvánnak, az Országgyűlés alelnökének, és a szocialista képviselőknek.
"Úgy tekintek Botka Lászlóra, mint akinek ragyogó karrierje lesz a magyar politikában, megvan hozzá minden tehetsége és képessége."
Arra az újságírói kérdésre, hogy akár Orbán Viktor ellenfele is lehetne-e, úgy válaszolt, "a képzeletünk határtalan".
A Demokratikus Koalíció Platform vezetője mintegy 300 szimpatizáns előtt tartott előadást az ország helyzetéről valamint a jövőbeli tervekről.
Közben a Jobbik helyi szervezete demonstrációt szervezett a politikus ellen.
A csaknem félszáz tüntető dobokkal kísérve és kihangosítóval skandálta, hogy "Gyurcsány takarodj", valamint azt, hogy "hazaáruló!". Néhány transzparens is előkerült, egyiken például a "Hol a pénzünk? Vissza a lopott vagyont!" felirat állt. | [
"Magyar Nemzet"
] | [
"Demokrata Párt",
"Demokratikus Koalíció Platform"
] |
A baptisták által irányított intézmények csupán 10 százalékának vizsgálata után indítottak nyomozást a szeretetszolgálat ellen, védekezik az egyházi szervezet közleményében. A baptisták ellen különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt indított nyomozást a NAV. Az állami támogatású házi segítségnyújtás szolgáltatásoknál találtak visszaéléseket az ellenőrök.
A baptisták keddi közleményükben azt írják: "A mindösszesen az ellátás 10 százalékát érintő vizsgálat ellenére a felfüggesztés országos kiterjesztését túlzónak és indokolatlannak tartjuk. A folyósítás felfüggesztésének indokoltságát, jogszerűségét a Baptista Szeretetszolgálat ezen túlmenően is mind jogilag, mind ténybelileg, minden vonatkozásban vitatja, azt megfellebbezi."
A szervezet a vizsgálat miatt nehéz anyagi helyzetbe került, mert a vizsgálat miatt azonnali hatállyal felfüggesztették az állami támogatásukat. "A Kincstár 2015. augusztus 11-én kézhezvett végzésében azonnal végrehajthatónak nyilvánítva, már augusztustól felfüggesztette az összes, házi segítségnyújtást és idősek nappali ellátását nyújtó intézmény működéséhez szükséges teljes költségvetési támogatást. Ezen feladatok biztosításához szükséges állami támogatás tehát megszűnt, egyik napról a másikra."
A baptisták nem adtak utasítást felmondásokra, de az elbocsátások elkerülése végett kérték a Kincstárat, hogy folytassák a kifizetéseket. Erre még nem kaptak választ. | [
"Baptista Szeretetszolgálat"
] | [] |
Az Együtt-PM szövetség társelnöke szerint a kereskedelmi csatorna visszaél a szabályokkal, amikor kormányhirdetéseket tesz közzé.
Szigetvári Viktor, az Együtt-PM szövetség társelnöke szerint a szabályokat kijátszva, visszaélve a választási szabályok hirdetésre vonatkozó részével, választási csalást követ el a Fidesz, amiben tettestársa a TV2. Erről a politikus vasárnap, budapesti sajtótájékoztatóján beszélt - számolt be az MTI.
"Tömegével" jelent meg a kormányszlogen
A szabályok szerint a kereskedelmi csatornák ingyenesen felületet biztosíthatnak a politikai hirdetéseknek. A legnagyobb kereskedelmi csatornák elálltak ettől. A TV2 pedig úgy döntött: a politikai pártokat nem engedi be, de a kormányhirdetéseket befogadja - közölte.
"Kijátszva a TV-hirdetések korlátozásának szabályait" az elmúlt napokban tömegével jelent meg a Magyarország jobban teljesít kormányzati szlogen a TV2-n - mondta Szigetvári Viktor.
Ezzel kapcsolatban felidézte, hogy Molnár Csabával, a Demokratikus Koalíció alelnökével korábban feljelentést tettek, mert véleményük szerint a kormány hűtlen kezelést valósít meg, amikor egy 150 millió forintos kreatív költséggel és 650 millió forintos médiaköltéssel bevezetett kormányzati szlogent kétszer 200 ezer forintért eladta a Fidesznek és országgyűlési frakciójának.
Az Együtt-PM politikusa azt mondta: a hűtlen kezelés ügyében az ügyészség "nem nyomoz igazán serényen", és az Állami Számvevőszék sem indít vizsgálatot. A végeredmény, hogy az ellenzéki pártok nem hirdethetnek a TV2-őn, sem ingyen, sem pénzért, "a kormánypropaganda pedig a Fidesz előnyeit visszhangozza" - tette hozzá Szigetvári Viktor.
Vizsgálják a csatorna eladását
Szigetvári Viktor Braun Róberttel, az MSZP országos választmányi tagjával közösen tartott sajtótájékoztatóján elmondta: kezdeményezésükre a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megkezdte a vizsgálódást a TV2 eladásával kapcsolatban.
Abban bíznak, hogy a versenyhatósági eljárást tisztességgel lefolytatják, és bebizonyosodik, hogy a GVH és a gazdasági versenyjog szabályait megsértő módon játszották át egy "döntő piaci befolyással rendelkező oligarcha kör kezébe a második legnagyobb magyar kereskedelmi televíziót".
Braun Róbert arról beszélt, hogy az elmúlt egy hónapban "brutálisan", ötvenszeresre emelkedett az állam és állami cégek - mint például a Posta, a Szerencsejáték Zrt., vagy az MVM - hirdetése a TV2-n.
A TV2-n megjelenő állami hirdetések túlsúlya tiltott állami támogatás, ezt az Európai Unió törvényei tiltják - mondta Braun Róbert, hozzátéve: ha a pontos, megbízható januári adatok a kezében lesznek, eljárást fog kezdeményezni az Európai Bizottságnál, hogy vizsgálják ki "miképpen valósulhat meg az, hogy állami pénzből magántévét vásárolnak".
A szocialista képviselő kitért arra is, hogy pontosan még nem ismert, milyen "kényszerítés" állhat amögött, hogy piaci vállalatok is 10-100 millió forintokat költenek a csatornán való hirdetésre.
Nem tudni, hogy kormányhivatalokból, a Miniszterelnökségről hány telefon érkezik piaci szereplőkhöz, hogy csak a TV2-n költhetnek reklámpénzeket - tette hozzá.
Simon minden állítása hazugság Braun szerint
Braun Róbert elmondta azt is, hogy a TV2 eladásának ügyében a tranzakció tekintetében is újabb információk derültek ki. Braun Róbert szerint Simon Zsolt, a csatorna új tulajdonosának "minden állítása, amit a TV2 tranzakciójával kapcsolatban tett, hazugság".
Példaként kiemelte, hogy Simon Zsolt azt mondta: a részükre nyújtott tulajdonosi hitel mögött a TV2 cég záloga áll, és ez fedezi a hitelt. Braun Róbert szerint ez nem igaz, ugyanis a TV2 könyveiből kiderül, hogy a cég ingatlanjainak, berendezéseinek, járműveinek összértéke 3,5 milliárd forint. A cég vagyonának nagyobb részét követelések, kintlevőség és a filmjogok teszik ki. Braun Róbert szerint mindezek összességében nem nyújtanak elegendő fedezetet a hitelre.
Az MSZP-s képviselő felidézte, hogy a TV2 eladásával kapcsolatban Nyerges Zsolt ügyvédeinek szerepét már aprólékosan feltárták. A másik szereplő az Unicredit Bank, amelyről továbbra sem tudni, hogy mi volt a szerepe ebben a tranzakcióban.
"Áll-e a tranzakció mögött garancia, vagy bármilyen más banki garanciavállalási eszköz, hogy a nyilvánvalóan fedezethiányos üzletet mégis finanszírozni lehessen?" - kérdezte Braun Róbert, megjegyezve: biztos benne, hogy erre a kérdésre jövő héten meglesz a válasz. | [
"TV2",
"Fidesz"
] | [
"Szerencsejáték Zrt.",
"Európai Unió",
"Európai Bizottság",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Unicredit Bank",
"Állami Számvevőszék",
"Demokratikus Koalíció"
] |
A Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (RRI) több hónapon át nyomozott, mielőtt őrizetbe vette a Budapest Airport és BKV jogi igazgatóját - közölte Horváth Katalin Fanni, az RRI sajtószóvivője. A tettenéréskor az egyik gyanúsított szökni próbált.
A két igazgató ellen bűnszövetségben elkövetett vesztegetés, hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt indított eljárást az RRI, illetve kezdeményezte előzetes letartóztatásukat a Fővárosi Ügyészségnél.
A rendőrség rajtuk kívül az ügyben további három ember ellen indított büntető eljárást vesztegetés, hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt.
A sajtószóvivő tájékoztatása szerint az RRI egy magánszemély feljelentése alapján, április 15-én kezdte meg a nyomozást. A feljelentő a BA Zrt.-vel szerződésben álló gazdasági társasággal kapcsolatos korrupciós cselekményekre hívta fel a nyomozó hatóság figyelmét.
A rendőrség az elmúlt hónapokban adatokat és bizonyítékokat talált arra, hogy a BA jogi igazgatója - összejátszva korábbi beosztottjával, a BKV jogi igazgatójával - a Budapest Airporttal szerződésben álló ügyvédi irodáknak teljesítés címén kifizetett összeg jelentős részét jogtalan előny formájában visszakapta, illetve ezen ügyvédi irodák túlszámláztak, azaz el nem végzett teljesítést is kiszámláztak a repülőteret üzemeltető társaság részére - mondta Horváth Katalin Fanni szóvivő. A nyomozás során arra is bizonyítékokat talált a rendőrség, hogy a BKV jogi igazgatója hasonló jellegű bűncselekményeket követ el.
A sajtószóvivő emlékeztetett arra: a rendőrség a BKV jogi igazgatóját tetten érte, amint egy III. kerületi bevásárlóközpont mélygarázsában nagyjából tízmillió forint összegű kenőpénzt vett át egy, a közlekedési társasággal szerződésben álló cég munkatársától.
Az egyik gyanúsított az elfogás során passzív ellenállást tanúsított a rendőri intézkedéssel szemben, a pénzt átadó személy azonban megpróbált gépkocsijával elmenekülni. Őt a Nemzeti Nyomozó Iroda speciális egységének segítségével fogták el - mondta Horváth Katalin Fanni.
A nyomozás jelenlegi szakaszában a lefoglalt bizonyítékokat értékelik. Ezzel összefüggésben közölte, hogy a házkutatás során az egyik gyanúsítottnál csekély mennyiségű, saját fogyasztásra szánt kábítószert is talált a rendőrség.
Horváth Katalin Fanni beszámolt arról: a BKV-val kapcsolatos ügyben a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság folytatja le az eljárást, mert a két jogi igazgató által elkövetett bűncselekmények olyan szorosan összekapcsolódnak, hogy azokat egy eljárásban célszerű vizsgálni. Kiemelte: a BA a nyomozás kezdeti szakaszától minden támogatást megadott az RRI-nek.
Sajtóhírek szerint a BKV jogi igazgatóját pénteken este érték tetten, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság pedig még aznap éjszaka házkutatást tartott a közlekedési társaság Akácfa utcai székházában, a BKV és a Budapest Airport jogi igazgatójának lakásán, valamint egy, a BKV-val szerződésben álló ügyvédi irodában is. A nyomozók mind a négy helyszínen dokumentumokat és számítástechnikai adathordozókat foglaltak le. A Budapest Airport jogi igazgatóját a lakásán fogták el.
Információk szerint az egyik gyanúsított feltáró vallomást tett. A rendőrség javasolta a két igazgató előzetes letartóztatását.
"A Budapest Airport megdöbbenéssel értesült a vállalat jogi igazgatójának őrizetbe vételéről. A cég az ügy felderítése érdekében teljes mértékben együttműködik a nyomozó hatósággal, a rendőrséggel, számukra megad minden szükséges információt, a kért szerződések, dokumentumok és számítógépes adatok másolatát. A Budapest Airport reményét fejezi ki, hogy ennek révén sikerül az ügy valamennyi részletét teljes mélységében feltárni, mert ez a vállalat és a közvélemény számára is egyformán fontos" - olvasható a cég szombati közleményében.
Pásztor Erzsébet, a BKV kommunikációs igazgatója szombaton kora délután úgy nyilatkozott, hogy a nyomozásról hivatalos tájékoztatást kaptak, az őrizetbe vételről viszont csak a médiából értesültek. "Következésképp mindaddig nem tudjuk, milyen összefüggésben van a BKV-val az őrizetbe vétel, amíg nincs tudomásunk arról, hogy kivel találkozott a jogi igazgató, és az egyéb, a találkozót érintő részletekről" - tette hozzá. | [
"Budapest Airport",
"BKV"
] | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Fővárosi Ügyészség",
"Repülőtéri Rendőr Igazgatóság",
"BA Zrt."
] |
Egy angol bártulajdonost próbált lehúzni a BRFK egykori rendőre, ezért vették őrizetbe szerdán információink szerint. Az egyes médiumok által rendőrségi szakértőként szívesen szerepeltetett Labanc társa, a szintén elfogott P. Zsolt a hírekkel ellentétben nem ügyvéd, csak ügyvédbojtárként dolgozhat.
© Youtube
Egy angol bártulajdonosnak először azt ígérte Labanc Ferenc, hogy elintéz neki bizonyos hatósági ügyeket, később viszont átfordulhatott zsarolásba a történet – egy Labanchoz közeli, névtelenséget kérő forrásunk szerint ez áll annak hátterében, hogy augusztus 6-án hajnalban a Terrorelhárítási Központ emberei – információink szerint a lakásukon – őrizetbe vették Labanc Ferencet, a Budapesti Rendőr-főkapitányság egykori nyomozóját, illetve üzlettársát, a szintén exrendőr P. Zsoltot.
Az ügyészség annyit közölt, hogy Labanc Ferenc 50 ezer eurót és 220 ezer angol fontot – mintegy százmillió forintot – vett át egy brit vállalkozótól, akinek azt ígérte, hogy rendőrök megvesztegetésével adatokat szerez meg hatósági nyilvántartásokból. A volt nyomozó tagadja, hogy a bűntetteket elkövette volna. A Fővárosi Főügyészség cikkünk megejelenését követően hozta nyilvánosságra Labanc Ferenc elfogásáról készült videót. A Terrorelhárítási Központ felvételét ide kattintva megtekintheti.
"Utolérte a copfost a végzete!" – többek között ilyen kommentek érkeztek a Facebookon – állítólag többek közt egykori kollégáktól is – az őrizetbe vétel hírére. Forrásaink szerint ez abból fakad, hogy szakmai körökben vegyes a megítélése a volt rendőrnek, aki az utóbbi időben magánnyomozóként tevékenykedett. A volt nyomozó sajtóbeli szerepléseit, főleg a vesztegetés gyanúja miatt folyó Vizoviczki-üggyel kapcsolatban tett kijelentéseit sokszor kritizálták, de a közösségi oldalon egy korábbi ügyét is felemlegették: 1996-ban elkövetett vesztegetés miatt 2001-ben tíz hónap börtönbüntetés kapott két év próbaidőre felfüggesztve.
Labancot állítólag azért sem szeretik rendőrségi körökben, mert leszerelése után a magát keresztapaként szívesen feltüntető Tasnádi Péter egyik cégében, a Mesterdetektív Kft.-ben kötött ki szakértőként. Később ezért a Tasnádi-ügy egyik vádlottja lett. A gyanúsítás szerint Tasnádi Péter vele akarta megöletni volt feleségét, de mivel a megbízást nem hajtotta végre, felgyújtották Labanc terepjáróját. A volt rendőrre végül az eljárás tizedrendű vádlottjaként csalás miatt pénzbüntetést szabtak ki.
Labancnak – a cégnyilvántartás alapján – több vállalkozása is van, ezekben egyik üzlettársa P. Zsolt – szintén a BRFK egykori nyomozója –, aki a másik érintettje a Budapesti Nyomozó Ügyészség által most vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés, valamint önbíráskodás gyanúja miatt indított eljárásának. P. Zsolt – a Privatkopó értesülései szerint – egy budapesti ügyvédi iroda bojtára, vagyis nem ügyvéd, ahogy az egyes hírekben megjelent. Egy másik, vele szemben folyó büntetőeljárás miatt ugyanis nem dolgozhat ügyvédként. A Privát Kopó információi alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozást folytat egy 2009-2010-ben, fiktív számlákkal elkövetett, több tízmillió forintos áfa-csalási ügyben, amelynek érintettje a Labanc Ferenc és gyanúsított társa tulajdonában álló Nyomolvasó Kft. | [
"Nyomolvasó Kft.",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"Mesterdetektív Kft."
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Budapesti Nyomozó Ügyészség",
"Terrorelhárítási Központ",
"Privát Kopó",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
Egy hétfőn, a Magyar Közlönyben megjelent és reggel nyolckor hatályba lépett kormányrendelet szerint az állam átvette Róbert Károly Meddőségi Centrum Kft. irányítását.
A rendelet szerint a kormány a cég feletti irányítás állam általi megszerzését "tekintettel a népességfogyás hatékony megállításának és a meddőségi kezelések széles körben elérhetővé tételének szükségességére közérdekből nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak minősíti".
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma hétfő délelőtt közölte, hogy Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter az elmúlt hónapokban egyeztetéseket folytatott a Róbert Károly Magánkórházzal a meddőségkezelési területei állam általi átvételével kapcsolatban. A magánkórház a meddőségi eljárásokat egy újonnan létrehozott gazdasági társaságba szervezte, amelynek tulajdonjogát a magyar állam – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. útján – megvásárolja. Az állami tulajdonszerzéssel egyidejűleg a magánkórház ezt a tevékenységét megszünteti, tudatták.
A közlemény szerint a nemzetstratégiai jelentőségű ügylet eredményeként a társaság teljes körű meddőségi kezelést fog nyújtani a betegek részére állami finanszírozás mellett. Hozzátették, a kapcsolódó, 2020. év elején már megjelent jogszabályok folytatásaként így tovább erősödik az állami szerepvállalás az újonnan létrehozott állami meddőségkezelési centrum, a Róbert Károly Meddőségi Centrum közfinanszírozott működésével. | [
"Róbert Károly Meddőségi Centrum Kft.",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Magyar Közlöny",
"Róbert Károly Magánkórház"
] |
Beperelte az Országos Bírósági Hivatal elnökét egy bíró, mert úgy véli, Handó Tünde visszaél a hatalmával.
A bíró ügyvédje a Klubrádióban elmondta, ügyfele Vasvári Csaba hiába végzett két bírósági pályázaton is az első helyen a Fővárosi Ítélőtábla egyik bírói posztjára kiírt tenderen, sosem nyerte el ezeket. A hivatalos indoklás szerint munkaszervezési változások tették indokolatlanná az álláshely betöltését, ám azt egy hónappal később mégis újra kiírták. Az ügy azért is érdekes, mert Handó nyáron még kitüntette Vasvári Csabát. | [
"Országos Bírósági Hivatal"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla"
] |
Elsőre úgy fest, hogy Penny Market megtalálta a megoldást a tranzakciós illeték és a készpénzfelvételi limitek kicselezésére. Pénztárgépeiket ugyanis készpénzkiadó automataként is működtetik, ráadásul extra költségek nélkül. Persze nem a spanyol viaszt találták fel, több európai országban is régóta működik a cash back szolgáltatás, a magyarországi szabályozás miatt azonban több szakértő is aggályosnak tartja a diszkontlánc szolgáltatását. Az adóhatóság pedig úgy vélekedik, hogy "a vásárláshoz kapcsolódó készpénzfelvételt - figyelemmel arra, hogy az fizetési számláról (bankszámláról) történő készpénzkifizetésnek minősül - tranzakciós illetékfizetési kötelezettség terheli".
“Vinnék négy sört, egy fogkrémet, egy vajat, 70 deka csirkemellfilét, két kiló krumplit, meg 13 ezer forint készpénzt." "Tizenháromezer biztosan elég lesz, nem kell több?"
Ez a beszélgetés mostantól akár egy Penny Market áruház pénztáránál is elhangozhat. Pedig készpénzt nem kivinni szoktak a szupermarketből, hanem otthagyni. A Penny vélhetően nagyot robbant a pár napja elérhető új szolgáltatásával, hogy pénztáraiból bizonyos feltételek mellett készpénzt is felvehet a vásárló.
Azon melegében ki is próbáltuk az itthon első látásra meghökkentő – ám nyugaton már jó ideje bevett – szolgáltatást, és valóban működik: összevadásztuk a szükséges legalább 3 ezer forintos limitköltést biztosító árukat, majd a kártyás fizetés során az ötezer forintig visszajáró pénz készpénzben való felvételét jeleztük a kasszírhölgynek. “Csak ennyit?" “Csak ennyit, egyelőre próbaüzemben kerüljük ki a tranzakciós költséget." A Penny ugyanis úgy reklámozza a pénztárgépes készpénzfelvételt, hogy “a pénztárnál történő fizetéskor további maximum 20 000 forint készpénzfelvételre is lehetősége van bankkártyájával, mindez extra költségek nélkül". Az egész ügylet csak néhány másodperccel volt hosszabb a megszokottnál, a pénztáros hölgy párral többet koppantott az érintőképernyőjén, majd fizetett.
Hát, ez tényleg tök jó, nem kell bankautomatát keresni, sorban állni külön ezért, éljen a pénzügyi kultúra fejlődése, éljenek a kényelmi szolgáltatások!
Ne kérdezzen többet!
A pénztárait tulajdonképpen ingyenes ATM-ként (is) működtető hálózat azt közölte lapunkkal, hogy a szolgáltatás mind a 200 magyarországi üzletben él júliustól, és azt mondják, a Penny nem számol fel érte extra költséget, mert a tranzakció bankkártyás fizetésnek minősül, és nem ATM-es készpénz felvételnek. A fizetési módnak nincs havi korlátja, valamennyi 3000 forint feletti vásárlásnál, a vásárló maximum 20 000 forint készpénzfelvétellel élhet – írják.
Az nem egyértelmű, hogy a “bankkártya" alatt a Penny általában a pénzhelyettesítő plasztikot érti, vagy megkülönbözteti a debit (betéti, azaz a mögötte álló számlán lévő összeg erejéig likvid) és a credit (igazi hitelforrásként működő) kártyákat. És mellette még további kérdések is felvetődnek, ám a Penny Market pr-munkatársa nagy erőkkel hárította el érdeklődésünket. “Ennyi az, amit a Penny Market válaszolni tud – utalt a fenti, e-mailben kapott tájékoztatásra Szányi Gabriella, a Penny Market-tulajdonos Rewe Group Hungary marketing munkatársa. "Akkor ne is tegyünk fel több kérdést?" – kérdeztük. "Ne."
Mi lesz a tranzakciós illetékkel?
Kíváncsiak lettünk volna még arra, hogy ebben az egészben hol a biznisz a Penny számára, azon kívül, hogy ha nyomja ki a készpénzt, úgy kevesebb költsége keletkezik annak kezelésével. Amennyiben ugyanis egyszerű bankkártyás fizetésnek minősül a tranzakció, ahogy hirdetik is, akkor – ha népszerű lesz az új szolgáltatás és miért ne lenne az, hiszen a fogyasztók számára első blikkre valóban egy csomó előnyt kínál a bankautomatákkal szemben – a Penny bevétele akár jelentősen is megnőhet, ami társaságiadó- és áfafizetési terheit növeli. Ha viszont mégis készpénzfelvételnek minősülne a mutatvány, úgy le kell nyelniük a tranzakciós illetéket, riporterünkre legalábbis nem terheltek ilyen tételt a nyugta szerint, és maga a közértlánc is extra költségek nélkülinek hirdeti a tranzakciót.
Nem kizárt emellett, hogy a tranzakciós illeték "sorsa" az adóhatóságot is érdekelheti, mivel az hozzá folyik be, ám ebben az esetben nem tűnik egyértelműnek, hogy minek is minősül a művelet. A NAV kérdéseinkre azt válaszolta, hogy "a pénzügyi tranzakciós illetékekről szóló törvény (Pti.) szerint illetékköteles – egyebek mellett – a fizetési számláról történő készpénzkifizetés. A fizetési számla fogalmát a Pti. határozza meg, mely szerint fizetési számlának minősül a fizetési műveletek teljesítésére szolgáló, a pénzforgalmi szolgáltató egy vagy több ügyfele nevére megnyitott számla, ideértve a bankszámlát is. Általánosságban megállapítható, hogy a vásárláshoz kapcsolódó készpénzfelvételt - figyelemmel arra, hogy az fizetési számláról (bankszámláról) történő készpénzkifizetésnek minősül - tranzakciós illetékfizetési kötelezettség terheli, melynek mértéke a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,6 százaléka. Az üzlethálózat által bevezetett konstrukcióval kapcsolatban konkrét információk nem állnak rendelkezésre."
A vásárló bankjánál kártyás vásárlásként bukkan fel a dolog, amit nem sújt illeték. Persze lehet, hogy a láncnál kimodellezték, hogy annyival több vásárlót tudnak így bevonzani, ami megéri a Pennynek. Egyes vélemények szerint úgy is értelmezhető a készpénzfelvétel, hogy a Penny egy rövid időre kölcsönad a vásárlónak, amit aztán majd a fogyasztó bankján behajt. Riporterünk netbankos számláján a teljes csütörtök reggeli tranzakciót hétfőn mindenesetre már “kártyás vásárlás" címen tartotta nyilván a pénzintézet. Azaz nem különítette el a vásárlást és a készpénzfelvételt.
Az is kérdés, hogy a bank mit a lát a tranzakcióból, látja-e, hogy mennyi volt a vásárlás ellenértéke és mennyi a készpénzfelvétel. Homa Péter, a Bankkártya.hu szakértője hasonló kételyeket fogalmazott meg lapunknak, szerinte "aggályos lehet, hogy a bankok, illetve a kártyatársaságok számára nem tud egyértelmű lenni, hogy mekkora összegű volt a vásárlás és mekkora a készpénzfelvétel a tranzakción belül".
További kérdés, hogy a Pennyben felvett összeg miként befolyásolja a havi 150 ezer forintig, legfeljebb két lépésben felvehető illetékmentes összeget. Vagy miként játszik a napi készpénzfelvételi limit e tranzakciók során, hiszen a Penny azt hirdeti, hogy ilyen módon elvileg korlátlan alkalommal juthat készpénzhez a vásárló. Felvetődhet-e bankokkal szemben folytatott tisztességtelen verseny, hiszen a Penny áruházai felé terelheti az ATM-ből készpénzt felvenni szándékozókat.
Az is kérdés, hogy a pénzügyi felügyelet szerepét is betöltő MNB minek minősíti a Penny új szolgáltatását? Úgy tudjuk, hogy az arra illetékes szervezeti egység még nem kapta meg feladatul, hogy foglalkozzanak a Penny szolgáltatásával. Megerősítette ezt a jegybanktól érkezett tájékoztatás is, miszerint "a szolgáltatás nyújtása alapvetően a kereskedő és a bankkártya-elfogadási szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi szolgáltató közötti megállapodástól függ, a szolgáltatás nyújtásához sem a kereskedőnek sem pedig a pénzforgalmi szolgáltatónak nem szükséges külön engedélyt kérnie az MNB-től.
Az is kérdés, hogy a NAV felfigyel-e arra, hogy megnövekedett árbevétel mután fizetendő áfa beérkezik-e a hatósághoz? A nyugtán mindenesetre a kártyás vásárlásban szerepel a készpénzként felvett összeg is, majd két sorral lejjebb visszajáró tételként a készpénzként kifizetett összeg, ami kissé bizarr. A kártyás fizetés során ugyanis nem nagyon értelmezhető a visszajáró összeg, hiszen pont annyit emelnek le, mint a megszerzett áruk ellenértékre. Akkor pedig mitől járna vissza bármi is? Információink szerint a NAV a nyugtát látja, így ezt is.
Az OTP és a Coop már évekkel ezelőtt próbálkozott ilyennel Teljesen Magyarországon sem ismeretlen a Penny konstrukciója, csak feledésbe merültek a korábbi, mély nyomott nem hagyó próbálkozások. A Kiszámoló.hu kommentelői szerint az OTP már 2007-ben kísérletezett a cashbackkel. Csak OTP-s kártyákkal, szolnoki és szegedi coopos boltokban működött. Az interneten kutatva be is jön a megerősítés, a Coop Szeged oldalán szerepel, hogy “társaságunk 2008. április 1-jétől bevezette a CASH BACK szolgáltatási rendszert áruházainkban, mely rendszer bevezetésével lehetőséget biztosítunk vásárlóink számára a vásárlással egybekötött, kis összegű készpénz felvételére". A korabeli sajtó meg is emlékezett a bank kísérletéről, amiről itt és itt lehet olvasni.
Máshol már jó ideje működik az áruházi készpénz felvétel
Mindez persze csak nekünk új, fejlettebb pénzügyi kultúrájú országokban már jól ismert tranzakció az angolul "debit card cashback"-nek hívott szolgáltatás, egyik úttörője éppen a Tesco volt Angliában. A vásárlók már jó ideje vehetnek fel pénzt ezzel a módszerrel például Amerikában, Ausztráliában, Belgiumban, Hollandiában, Írországban, Kanadában, Lengyelországban, Németországban, Norvégiában vagy Svédországban is.
A megoldás elsődleges előnye a bolt számára az, hogy ha a nap végén kevesebb készpénz marad a kasszákban, akkor annak kezelésével is kevesebb gondja (és költsége) van. A készpénzt a boltból el kell szállítani, a kockázatra biztosítást kell kötni, és a bankoknak jutalékot kell fizetni azért, hogy a készpénzt a bolt céges számláján elhelyezzék.
Bizonyos országokban a pénz kifizetését a bankkártyákra korlátozzák, vagyis hitelkártyával a vásárló nem használhatja a szolgáltatást. Ennek a legtöbb helyen az az egyszerű oka, hogy a kereskedő a bankkártyás vásárlásoknál nem az összeg arányában, hanem "darabra" fizet díjat az elszámoló bankjának. Így egy bankkártyás ügyfél esetében az áruháznak semmilyen pluszköltsége nincs (ellenben a kisebb készpénzállományból származó megtakarításokat élvezheti). Egy magyar szakblog kommentelői között azonban felbukkantak olyan bejegyzések is, amelyek szerint “igazi" hitelkártyával is működik a pénztári készpénzfelvétel.
Sok helyen minimális vásárlási limitet határoznak meg, mert ha a vevő csak készpénzt venne fel, akkor a boltnak az egyszeri költséget ki kellene fizetnie, miközben a fő tevékenységével nem keresne pénzt, és ez így nem nagy üzlet. Azokban az országokban, ahol az ATM használatának magas költségei vannak, a bolti pénzfelvétel azért népszerű, mert a vásárlók megspórolhatják ezt az összeget, a tranzakció számukra ugyanis általában díjmenetes. Ez a helyzet például Németországban is.
Más hálózatokat is érdekel a megoldás
Minden komolyabb magyarországi hiper-, szuper- és diszkonthálózatot megkérdeztünk, hogy terveznek-e hasonló lépést, illetve legalább vizsgálják-e a Penny szolgáltatása bevezetésének lehetőségét. A CBA, a Coop és a Reál a fülük botját sem mozdították kérdésünkre, sőt a sajtóval való kapcsolattartással köztudottan megbízott munkatársaikat telefonon sem sikerült elérni. Az Aldi nem kívánt nyilatkozni a kérdésben, az Auchan Magyarország azt válaszolta, hogy “minden lehetőséget megvizsgál, mellyel a vásárlók kényelmét szolgálhatja". A leghasználhatóbb választ a Lidltől kaptuk, ők azt írták, hogy a “Lidl Magyarország vizsgálja a konstrukcióban rejlő lehetőségeket". | [
"Penny Market",
"Rewe Group Hungary"
] | [
"Penny Market-tulajdonos",
"Auchan Magyarország",
"Coop Szeged",
"Lidl Magyarország"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Öt gyanúsítottat hallgattak ki a Quaestor-ügyben
Öt gyanúsítottat hallgattak ki a nyomozók a napokban az úgynevezett soltvadkerti hűtlen kezeléssel kapcsolatban, amelyet a Quaestor-ügytől még 2015 decemberében különített el a nyomozó hatóság – közölte a Fővárosi Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
A gyanúsítottakat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki.
Ibolya Tibor fővárosi főügyész közleményében azt írta: az alapügyben a Fővárosi Főügyészség 2016 februárjában tizenegy emberrel szemben nyújtott be vádiratot bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények miatt, az eljárás bírói szakban van. A vádemelés előtt a nyomozó hatóság elkülönített az alapügytől több bűnügyet, köztük a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet színlelt értékpapír-vásárlásai miatt indult nyomozást.
Az utóbbi, a Fővárosi Főügyészség által felügyelt nyomozásban a nyomozó hatóság a napokban öt gyanúsítottat hallgatott ki – köztük az alapügy első- és másodrendű vádlottját.
A megalapozott gyanú szerint a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. két vezető tisztségviselője 2004 októbere és 2010 áprilisa között bűnsegédként segítséget nyújtott a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet két vezetőjének abban, hogy vagyonkezelői kötelezettségeiket megszegve, színlelt szerződésekkel pénzt utalhassanak a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-nek. Az átutalások céljaként megjelölt értékpapír-vásárlások nem voltak valósak, nem is állt szándékukban, hogy azokat teljesítsék, a tranzakciók célja ugyanis az volt, hogy egyrészt a Quaestor-cégcsoport gazdálkodását segítsék, másrészt az egyik takarékszövetkezeti vezető érdekeltségébe tartozó vállalkozást anyagilag támogassák.
Az említett időszakban a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet értékpapír-vásárlás címén összesen több mint 3 milliárd forintot utalt át a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-nek, ebből a zrt. több mint 600 millió forintot utalt tovább, vagy fizetett ki készpénzben az érintett kft.-nek.
A gyanúsítottak a gyanúsítással szemben panaszt jelentettek be, amelyet a Fővárosi Főügyészség bírál el. | [
"Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.",
"Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet"
] | [
"Fővárosi Főügyészség"
] |
Eddig 38 közbeszerzési eljárás felülvizsgálatát indították el, a legkritikusabbnak az M4 autópálya kivitelezési munkái látszanak, amelyeknél már két büntetőeljárás is indult.
Két jelentős projektben a közbeszerzési törvény megsértését tapasztalták, több esetben pedig törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményeztek a szakemberek – közölte a Közbeszerzési Hatóság hétfőn az MTI-vel.
A közbeszerzési törvény megsértése miatt jogorvoslati eljárás indult a Közbeszerzési Döntőbizottságnál: a Semmelweis Egyetem Korányi-projektje, valamint a Szeged-Algyő vízközmű-beruházás kivitelezése kapcsán, további iratbekérések, szakértő kirendelések, helyszíni ellenőrzések várhatók – közölte a hatóság.
A közlemény szerint,
az M4 autópálya – mint különösen nagy értékű beruházás – egyes szakaszainak kivitelezését érintő vizsgálat indult, amelynek nyomán a Közbeszerzési Hatóság már két büntetőeljárást is kezdeményezett.
Az eljárás várhatóan az év első felében zárul. | [
"Semmelweis Egyetem"
] | [
"Közbeszerzési Hatóság",
"Közbeszerzési Döntőbizottság"
] |
A Postabank vezetőségének 17 egykori tagjából 12 érintettnek elutasították a gyanúsítás miatt emelt panaszát. Három panaszról pedig még nem döntöttek.
A Postabank egykori vezetői ellen folyó büntetőeljárásban 12 érintettnek a gyanúsítás miatt emelt panaszát elutasította pénteken a Fővárosi Főügyészség - mondta Selmeczi István, a gazdasági bűnügyek osztályának vezetője.
A Postabank vezetőségének 17 egykori tagja ellen indult nyomozás gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként elkövetett visszaélés vétségének gyanújával. Emiatt indult eljárás Princz Gábor elnök-vezérigazgató ellen is.
A 17 gyanúsított között van a Postabank 13 tagú teljes igazgatósága és a felügyelőbizottság elnöke, illetve három tagja. Az érintettek közül 15-en éltek panasszal a gyanúsítás ellen. A 13 volt igazgatósági tag közül 12 ügyében utasította el a főügyészség a panaszt.
Selmeczi István azt mondta: a fennmaradó három gyanúsítás ellen benyújtott panasz elbírálása még folyamatban van. A döntéshez további adatokra van szüksége a vádhatóságnak.
(MTI) | [
"Postabank"
] | [
"Fővárosi Főügyészség"
] |
Milliókra perli a püspökséget a felmentett igazgató
Pécs | Munkaügyi pert indított egykori munkaadójával, a Pécsi Egyházmegyével szemben Wolf Gyula, a püspökség tavaly felmentett gazdasági igazgatója.
Keresetet adott be a munkaügyi bíróságra Wolf Gyula, a Pécsi Egyházmegye tavaly szeptemberben felmentett volt gazdasági igazgatója. Dr. Hajdu István, a Baranya Megyei Bíróság sajtószóvivője megerősítette, a felperes azt kérte, a bíróság állapítsa meg munkaviszonya megszüntetésének jogellenes voltát, valamint kártérítést is követel. Wolf Gyula ugyanakkor nem kérte munkaviszonyának helyreállítását.
Hajdu István azt nem közölte, mekkora összegre tart igényt a volt gazdasági igazgató, máshonnan származó, meg nem erősített információink szerint több millió forintról van szó. A bíróság május 11-re tűzte ki az első tárgyalás napját.
Wolf Gyula felmentését követően a pécsi egyházmegye a következőket közölte. "A korábbi gazdasági vezető, aki 20 éven keresztül töltötte be hivatalát, kérelmezte Megyéspüspök úrnál, hogy a megromlott egészségi állapota miatt őt mentse fel a betöltött tisztsége további ellátása alól, amely kérelmet Megyéspüspök úr elfogadta. A vagyonkezelő urat 2010. szeptember 30. napjával felmentette, és a pécsi egyházmegye nevében megköszönte, hogy lelkiismeretesen, szakszerűen szolgálta az egyházmegye érdekeit."
Wolf Gyula akkor maga is megerősítette, ő kérte felmentését. Abból, hogy most mégis munkaügyi pert indított, arra lehet következtetni, hogy felmentését követően munkaviszonyát csak később szüntették meg, vagy utóbb mégis kifogásolta annak módját.
-----------------------------------------------------------------------
A püspökségi botránnyal kapcsolatos cikkeinket itt találja!
-----------------------------------------------------------------------
Hónapok óta nyomoznak – továbbra sincs gyanúsított
Wolf Gyula menesztése után többen is feljelentést tettek
az egyházmegyével kapcsolatosan. Az első, névtelen beadvány tavaly októberben íródott gazdasági és egyéb, többek között szexuális visszaélések vádjával.
A Baranya Megyei Főügyészség napokon belül nyomozást rendelt el, a helyi rendőrök azonban a püspökséggel való jó viszonyra hivatkozva elfogultságot jelentettek be, csakúgy, mint később
a baranyai ügyészség.
A nyomozásra a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányságot jelölte ki az ORFK. November végén két újabb feljelentést kapott
az ügyészség, ezúttal gazdasági visszaélésekről. Január elején pedig elismerték, hogy egy olyan beadványt is kaptak, amely százmilliós nagyságrendű sikkasztásról számolt be.
A somogyi főügyészség különösen nagy kárt okozó csalás és más bűncselekmények miatt indított eljárást. Úgy tudjuk, gyanúsítottként még senkit sem hallgattak ki az eljárás során.
Többeknek felmondtak Idén januárban a pápa elfogadta Mayer Mihály megyés püspök lemondását, és ügyvivőként a szombathelyi egyházi vezetőt, Veres Andrást jelölte ki a helyére.
Ezt követően a püspökség felmondott mások mellett az egyházmegyei tulajdonban lévő mohácsi Szent János Hotel igazgatójának és étteremvezetőjének. A gazdasági megszorítások részeként Veres András azokkal is bértárgyalásokat folytatott, akiknek megerősítette a pozícióját.
Elcsitulnak a hullámok? Szombaton jelentették be, hogy dr. Udvardy György lett a pécsi egyházmegye nyolcvankettedik püspöke. Lapunknak ezt követően úgy fogalmazott, "bízik abban, hogy mielőbb elcsitulnak a hullámok, amelyeket az elmúlt hónapok eseményei vertek fel – talán olykor nagyobbra is, mint amennyit megérdemeltek volna". Tény azonban, hogy a feljelentések nyomán részben elindultak már a vizsgálatok, és az egyházjog őt is kötelezi a szükséges lépések megtételére. | [
"Pécsi Egyházmegye"
] | [
"Baranya Megyei Főügyészség",
"Baranya Megyei Bíróság",
"Szent János Hotel",
"Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság"
] |
Rekordösszegű pénzt vett ki Kocsis Máté és családja az általuk vezetett cégből tavaly - derül ki a Hobby Key Kft. 2019. évi beszámolójából. Mindez azért is jöhetett létre, mert a korábbiaknál jövedelmezőbb gazdálkodást folytatott az üzleti évben a társaság.
Mint az a leadott beszámolóból kiderül, a fémáru, szerelvény, fűtési berendezés nagykereskedelmével fő tevékenységként foglalkozó cég az előzőnél 6 millióval több árbevételt könyvelhetett el tavaly, 136,6 millió forintot. És mivel ezzel párhuzamosan a ráfordítások összességében még csökkentek is, ezért közel 70 százalékkal nagyobb nyereséget tudtak végeredményben kimutatni. Az előző évi 21 millió forint után 35,5 millió maradt a cég kasszájában.
A Kocsis-családtól eddig sem állt nagyon távol az osztalékfizetés - 2010 óta csupán három évben nem történt ilyen -, ezt a gyakorlatot ezúttal is folytatták és minden eddiginél több pénz jutott a családtagokhoz. A Kft.-ben egyébként Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője mellett még három családtag tulajdonos, egyformán 25-25 százalékos részesedéssel. Ez azt jelenti, hogy a kifizetett osztalékon is ilyen arányban osztoznak.
A beszámoló mellé csatolt határozat alapján összesen 51 millió forintot vettek ki a Hobby Key Kft.-ből, ami azt jelenti, hogy Kocsis Máté önállóan 12,75 millió forinthoz jutott.
A kivett osztalék gyakorlatilag három "zsebből" került összegyűjtésre. A dokumentum szerint a 2019-es év nyereségét, a 35,5 millió forintot teljes egészében kiutalták, ezt kiegészítették még 15,5 millió forinttal az előző évek eredményeit halmozó eredménytartalékból, illetve véglegesítették a kiosztott 6 millió forint osztalékelőleget. Így jött össze az 51 millió forint.
A korábbi években egyébként legfeljebb néhány millió forintot vett ki a Kocsis-család a cégből, 2018-ban például "csak" 3,6 millió forintot. Ebből az összegből 900 ezer forint jutott a tulajdonosi hányad alapján Kocsis Mátéra. 2010 óta összesen 75,1 millió forintot fizetett ki osztalékként a Kocsis-család, amiből a fideszes képviselőhöz 18,7 millió forint jutott.
Bár a kifizetett osztalék nagysága elméletileg a képviselő vagyonnyilatkozatából kiderülhetne, ám Kocsis Máté az egyéb jövedelem soron nem szokta számszerűsíteni azt, hogy mennyi osztalékot biztosított neki a Hobby Key Kft. Jellemzően a vonatkozó sorba csak annyit ír: "osztalék (forgalomtól függően)".
A mostani rekordnagyságú osztalék mellett szembetűnő még, hogy az elmúlt pár évben rohamtempóban nőtt a cég tartozása. Először 2016-ban ugrottak meg a kötelezettségek, 14 millióról 65 millióra, majd 2018-ban 69 millió forintot tartottak nyilván. Tavaly az állomány újabb 17 millió forinttal megugrott, így már 87 millió forinttal adós a társaság, mely teljes egészében rövid lejáratú tartozás. Mikrogazdálkodóként kiegészítő mellékletet nem készítenek, így a tartozás-növekedésről nem lehet bővebb információkat megtudni. | [
"Hobby Key Kft."
] | [] |
Szél Bernadett országgyűlési képviselő egy éve indított pert a Külügyminisztérium ellen, hogy hozzák nyilvánosságra a Budapest–Belgrád-vasútvonal beruházással kapcsolatos iratokat. Szél elsőfokon nem nyert, de másodfokon már arról döntött a bíróság, hogy a kormánynak be kell mutatnia azokat a konkrét külgazdasági és külpolitikai érdekeket, amelyek érvényesítését veszélyeztetné a hitelszerződés nyilvánosságra hozatala. Ha a kormány nem tudja érvekkel alátámasztani a titkosítást, ki kell adnia a szerződést.
Az ország legnagyobb vasúti beruházásáról szinte alig tudni valamit. A kabinet megközelítőleg 750 milliárd forintos költségvetéssel számol, a fejlesztést pedig 85 százalékban kínai hitelből fedezné az állam. A nyilvános információk alapján a beruházás a kínai fél érdekét szolgálja, a magyar adófizetőknek kétséges a projekt hosszú távú megtérülése is. A megvalósíthatósági tanulmány nem nyilvános, a Kínai Exim Bankkal kötött hitelszerződést titkosították, a kérdésekre senki sem válaszol érdemben.
A 350 kilométernyi Budapest–Belgrád-vasútvonal felújítását a harmadik Orbán-kormány határozta el még 2014-ben. A magyarországi szakasz felújítására a nyertes konzorciumot 2019-ben hirdették ki. Ennek tagja a felcsúti milliárdos Mészáros Lőrinc Opus nevű cégének a leányvállalataként működő RM International Zrt., amelynek a keretszerződés 50 százaléka jut. A Budapest–Belgrád szakaszból 166 kilométer futna Magyarországon. A tervek szerint a jelenlegi egy sínpár helyett kettő épülne, hogy a teljes vonalon lehetőség legyen kétirányú közlekedésre. Mivel azonban a megvalósíthatósági tanulmány nem nyilvános, nem tudni, mekkora forgalomnövekedéssel és milyen megtérüléssel számol az állam, mint ahogy azt sem, a vonal milyen mértékű gazdaságélénkülést hozna.
Szél Bernadett országgyűlési képviselő ezért tavaly szeptemberben pert indított a Külügyminisztérium ellen, hogy hozzák nyilvánosságra az iratokat.
A képviselő most a Facebookon számolt be a fejleményekről. Ebből kiderült, hogy az elsőfokon arra jutottak, "még az is titkos, miért titkolják előlünk a kínai hitel részleteit". A másodfokon most meghozott bírósági döntés értelmében azonban a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak bizonyítania kell, milyen külgazdasági és külpolitikai érdekek sérülnének a szerződés kiadásával.
Vagyis a kormány "nem titkosíthatja bemondásra" a Budapest-Belgrád vasútvonal hitelszerződését – írja a képviselő.
"A bíróság másodfokon arra kötelezte a kormányt, hogy nevezze meg konkrétan azokat a külgazdasági és külpolitikai érdekeket, amelyek érvényesítését veszélyeztetné a szerződés nyilvánosság általi megismerése. Ha a kormány a semmitmondó indokláson kívül nem tudja érvekkel alátámasztani a titkosítást, ki kell adnia a szerződést. (...) A per október 7-én folytatódik" – tette hozzá Szél Bernadett.
Címlapkép: Szijjártó Péter külügyminiszer Kötcsén 2021. szeptember 4-én (forrás: Szijjártó Péter közéleti Facebook-oldala)
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [
"RM International Zrt.",
"Kínai Exim Bank"
] |
Három hónappal letartóztatása után hallgatták ki először Czeglédy Csabát
Vallomást tett a három hónapja előzetes letartóztatásban lévő Czeglédy Csaba. A szombathelyi önkormányzat baloldali képviselőjét, aki ügyvédként számos alkalommal képviselte az MSZP-t és a Demokratikus Koalíciót, júniusban néhány nappal az előtt vették őrizetbe, hogy szándéka szerint egy másfél milliárdos fideszes visszaélést leplezett volna le.
Czeglédyt bűnszervezetben, különösen jelentős (három milliárd forintos) vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és magánokirat-hamisítással gyanúsítja NAV bűnügyi igazgatósága, amit "közvetett tettesként" követett el. (A közvetett tettes az, aki a bűncselekményt a szándékos bűncselekmény miatt nem büntethető, vagy tévedésben ejtett személy felhasználásával valósítja meg.)
Czeglédy mindent tagad
A Csongrád Megyei Főügyészség korábbi közleménye szerint a hárommilliárd forintos kárt a Czeglédy által vezetett munkaerő-közvetítést végző Humán Operátor Zrt. köré szerveződő céghálózat okozta a költségvetésnek 2013 és 2016 között.
Czeglédy ügyvédje, Hankó Faragó Miklós már védence előzetes letartóztatása óta sürgette védence kihallgatását, azonban ez először csak hétfőn történt meg. Az ügy összetettsége miatt nem is sikerült befejezni, de a tervek szerint csak októberben folytatják.
Hétfői kihallgatásán Czeglédy kategorikusan visszautasította a gyanúsításban megfogalmazott állításokat, például, hogy az érdekeltségébe tartozó Humán Operátor Kft.-n keresztül azért szervezet hálózatot cégekből és iskolaszövetkezetekből, hogy egy olyan számlázási láncolatot alakítson ki, amelynek a segítségével kibújhat az áfa- és járulékfizetési kötelezettség alól. Azt is tagadta, hogy bűnszervezetet hozott volna létre.
Czeglédy szerint,
"sem a nyomozóhatóság, sem az a ügyészség nincs tisztában a munkaerő kölcsönzés, a munkaerő közvetítés, illetőleg az iskolaszövetkezek tagjainak foglalkoztatása közti különbségekkel.
Védőjének tájékoztatása szerint többször is felhívta kihallgatói figyelmét, hogy folyamatos munkaügyi- és NAV ellenőrzés mellett végezték a tevékenységüket, de egyetlen esetben sem kifogásolták a hatóságok a foglalkoztatások módját, pedig kifogás esetén jogukban állt volna a munkaerő közvetítést átminősíteni munkaerő kölcsönzéssé, vagy fordítva. De ilyesmi nem történt.
Mindenkinek előnyös megoldás
Czeglédy szerint megbízóik, a TESCO, a McDonald’s, a Müller drogéria, a Palace Cinema, és mások kifejezetten diákokat akartak foglalkoztatni, és elsősorban iskolaszövetkezeti tagokat. Ugyanis a munkáltatónak és a diákoknak is ez a legkedvezőbb foglalkoztatási forma. Számos előnyei közé tartozik, hogy a diáknak, ha nem akar, nem kell vizsgaidőszakban dolgoznia, vállalhatja azt, hogy csak minden vasárnap dolgozik, amit egy munkaviszony keretében nem tehetne meg. Nincs kötelező rendelkezésre állás és mások a felmondás szabályai is.
A gyanúsításban megfogalmazott céghálózatról szólva Czeglédy azt hangsúlyozta hogy a nagy cégek munkaerő igénye sokszor azt jelentette, hogy egyidejűleg 5-8 ezer diák ügyeit kellett intézni. Ilyen létszámú diák toborzása, adminisztrációja, a jelenléti ívek vezetése tette szükségessé, hogy a Humán Operátor alvállalkozókat vegyen igénybe, ami megszokott a gazdasági életben. Czeglédy vallomása szerint viszont
ő 2011-től ügyvédként már tevékenykedett, tehát addigra, mire az adminisztrációt és a toborzást kiszervezték a Humán Operátor Zrt.-ből, ő már kivonult a cég operatív vezetéséből.
Pál Helgának, Czeglédy másik ügyvédjének elmondása szerint Czeglédy emlékeztette a nyomozókat arra, hogy korábban a NAV vizsgálta a Humán Operátor és alvállalkozóinak a gazdálkodását, azokat az éveket is, amelyekben a gyanúsítás szerint költségvetési csalást követtek el. Mindent rendben találtak. Azaz az adóhatóság szerint nem állítottak ki fiktív számlákat, és a cégek mind valós tevékenységet végeztek, nemcsak papírokat gyártottak az adóelkerüléshez.
Az unió bíróságára vártak
Egyetlen évvel kapcsolatban alakult ki csak jogvita a NAV és a cégek között. 2015-ben a NAV szerint jogosulatlanul alkalmaztak fordított áfát. (Fordított ÁFA: a szállító ÁFA nélkül számláz, így azt be sem kell vallania, a vevő teszi rá a számla végösszegére az ÁFA-t, ő vallja be, és ha kell, be is fizeti.)
A NAV döntését azonban Czeglédyék bíróság előtt megtámadták.
A bíróság viszont felfüggesztette a pert az Európai Unió Bíróságához fordult "előzetes döntéshozatalt kérve". Az uniós jog szerint a Humán Operátor eljárása elvileg megengedett, de ebben az ügyben még nem született döntés. | [
"MSZP",
"Demokratikus Koalíció",
"Humán Operátor Zrt."
] | [
"Európai Unió Bírósága",
"Csongrád Megyei Főügyészség",
"Palace Cinema"
] |
A békési bíróságokon jogerősen pereket nyertek Mészáros Lőrinc fiának vadásztársasága ellen a helyi gazdák, de a felsőbb szintű fórumokon a milliárdosnak adtak igazat. A békési vadászok ügyvédje szerint önkényesen válogattak a jogszabályok között.
A békési Bélmegyeren gazdálkodó vadászok joggal gondolhatták három évvel ezelőtt, hogy a saját földjeikről őket kigolyózó ifjabb Mészáros Lőrinc rövidesen leteheti a vadászpuskát, miután két pert is jogerősen megnyertek annak vadásztársasága ellen.
Az ügy háttere az, hogy 2016-ban úgy módosították a vadászati törvényt, hogy újraosztották a vadászati tájegységeket, majd az ezeken a területeken levő földtulajdonosok közgyűlésein szavaztak arról, hogy az elkövetkező 20 évre mely vadásztársasággal kötnek szerződést, azaz kik fognak ott vadászni. A békési Bélmegyeren is összehívták a közgyűlést, és itt vesztettették el a korábbi vadászati jogukat helyi vadászok, amely végül az ifjabb Mészáros frissen megalakított Vadásztársaságához került.
A helyi vadászok két pert indítottak: az egyiket az ifjabb Mészáros vadásztársaságával kötött szerződés semmisségéért, mivel állításuk szerint rengeteg szabálytalanság történt az eljárás során, a másikat pedig azért, hogy az ő igényüket ismerjék el. Ez utóbbit a bíróság felfüggesztette azzal, hogy ha döntés születik a semmisségről, majd akkor élesedhet az érvényességi igény iránti per. Két évvel később, az előbbiek bizonyítását elfogadva, 2018 nyarán a Gyulai Törvényszék jogerősen kimondta az ifjabb Mészáros vadásztársaságával kötött szerződés semmisségét. A nyertes per után mentek a helyi vadászok a kormányhivatalhoz, hogy vonják vissza az ítélet értelmében a Hidashát-Bélmegyeri Vadásztársaság vadászati jogát, azaz Mészárosékét, és jegyezzék be az övékét. Ám a kormányhivatal vadászati osztálya azt válaszolta nekik, hogy előbb perben bizonyítsák az ő szerződésük érvényességét. Ezt a pert is megnyerték a helyiek, és ezt támadták meg ifjabb Mészárosék a Kúrián.
Három bélmegyeri vadász szembe mert szállni Mészáros Lőrinc fiával, és nyert "Még mindig nem akarom elhinni" - pislog könnyes szemekkel Lovas József, bélmegyeri gazdálkodó a Békési Járásbíróságon, csütörtökön délután, az ítélet kihirdetése után. Ő volt az, aki elsőként kiszúrta, hogy nincsenek rendben azok a papírok, amelyeknek segítségével másfél évvel ezelőtt kizárták őket a bélmegyeri vadászterületről.
A Kúria 2020-as döntésével ugyan elutasította a felülvizsgálati kérelmet formai okokra hivatkozva, de az alsóbb szintű bírósági döntést hatályon kívül helyezte. A bélmegyeri vadászok ekkor keresték meg Karsai Dániel ügyvédi irodáját, aki a jogszabályokkal való zsonglőrködés miatt az Alkotmánybírósághoz fordult.
A bélmegyeri vadászok jogi képviselője szerint önkényesen, a jogszabályokkal ellentétesen hozott döntést a Kúria, és ezzel sérült a tisztességes eljáráshoz, és a tulajdonhoz való alapjoguk is, ezért mentek az Alkotmánybíróságra. A testület szerint viszont a keresetben felsorolt visszásságok egyike sem sért alapjogokat, így az összes itthoni jogorvoslati lehetőséget kimerítették a békési gazdák. Most tervezik, hogy beadják keresetüket a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához. | [
"Hidashát-Bélmegyeri Vadásztársaság"
] | [
"Emberi Jogok Európai Bírósága",
"Gyulai Törvényszék",
"Békési Járásbíróság"
] |
Az Alstom saját költségén, esetleg a BKV-val felesben átalakítja a kettes metróra szánt kocsijai fékrendszerét, vagy ugrik a több tízmilliárd forintos üzlet. Elméleti, de nem valószínű lehetőség az is, hogy a magyar közlekedési hatóság meghátrál, és kivételes engedélyt ad a franciáknak. Nagyjából ezek a variációk várhatók Patrick Kron Alstom-vezérigazgató és a BKV közötti tárgyaláson.
Meggyorsíthatja a BKV és az Alstom közötti kiegyezést egy tíz nappal korábbi versailles-i bírósági döntés. Eszerint a BKV jogszerűen lehívhatta a felmondott metrószerződés miatt a franciáktól a 30 milliárd forintos bankgaranciát.
A döntés után az eddig magabiztos franciák már hajlanak a tárgyalásra: kedden Budapestre érkezik a párbeszédben eddig személyesen nem jeleskedő Patrick Kron vezérigazgató. A tárgyalást megelőzte egy pénteki szentpétervári találkozó, ahol az Alstom-vezér Fellegi Tamás fejlesztési miniszterrel egyeztetett. Hogy milyen eredménnyel, azt nem tudni.
Az Alstom által gyártott új metrókocsi, a Metropolis 2009-es bemutatóján. (Fotó: Illyés Tibor)
Mielőtt megvizsgálnánk a három leginkább lehetséges forgatókönyvet, vegyük át röviden az Alstom-sztorit.
Sok-sok érv az Alstom mellett
A történet 2005-ben indult, amikor közbeszerzési pályázatot írtak ki a 2-es és 4-es metró 44 darab szerelvényére. A francia Alstom 65 milliárdos ajánlattal 2006 májusában meg is nyerte a tendert az orosz Metrovagonmas és a végső értékelésből kizárt kanadai Bombardier, német Siemens és dél-koreai Hanwa-Rotem előtt.
Az Alstom jó döntésnek tűnt, mivel:
1. Varsóban tapasztalatot szereztek az orosz metróval való kompatibilitásban. (Az más kérdés, hogy Budapestre más típusú kocsikat terveztek.)
2. A cégnek nagy tapasztalata van, a világon minden negyedik metrókocsit ők készítik. Ez még akkor is nagy szó, ha a kiterjedt párizsi és más francia nagyvárosok metróhálózata nagy kocsiigényű.
3. Szingapúrban és Párizsban (1-es, 4-es, 14-es vonal) építettek már automata vezérlésű kocsikat.
4. Egy magyar céggel, a Transelektróval közösen pályáztak, ami tovább javította esélyeiket. (Az más kérdés, hogy a közös munkából semmi sem lett, mert a Transelektro már a pályázat leadása idején csődközeli helyzetben volt, és néhány hónappal később csődbe is ment.)
Csak a hárommilliárdban értettek egyet
Az első szerelvényeknek 2008 májusában kellett volna érkezniük, de a határidő lejárta idején még csak a kocsiszekrényeket szerelték össze az Alstom katowicei gyárában. A még javában épülő 4-es metró szempontjából nem okozott gondot a csúszás, a 2-esen már annál inkább. A BKV 2008-ra befejezte a vonal felújítását, már csak az öreg orosz kocsikat kellett volna lecserélni.
A Nemzeti Közlekedési Hatóság – amely majd a fékrendszer miatt nem ad típusengedélyt – már ekkor belekötött a kocsikba, és a tűzbiztonsági követelmények vagy a vezérlőberendezések és a kocsik összehangolása miatt hiánypótlásra kötelezte a gyártót.
A máig tartó, bíróságon folytatódó kötbérvita ekkor kezdődött a BKV és az Alstom között. (Ez független a felmondott metrószerződéstől.) A BKV szerint az Alstom okolható a csúszásért, mert a kocsik előzetes típusengedélyét tavaly február helyett csak augusztusra tudta megszerezni, a típusengedélyt magát pedig máig sem. Az Alstom ugyanakkor azt állítja, a BKV hibájából nem tudta megszerezni a típusengedélyt, hiszen későn kapott adatokat a 4-es metróra tervezett automata szerelvények vezérlő rendszereiről. Véleményük szerint a vonat megfelel az európai szabványoknak. A vezérlő rendszereket a Siemens fogja beszerelni a kész kocsiszekrényekbe. Mindkét cég hárommilliárd forintot követelt a másiktól.
Messzebb a párizsi utazóközönség igényeitől
Az első – és eddig utolsó – metrókocsik 2009 januárjában érkeztek meg Budapestre. A próbautakon számos kifogás merült fel, át kellett szerelni a menekülőlétrát (ezért egymilliárdot kért az Alstom), kérdéses volt, hogy elfér-e a szerelvény a peronon, túlzott kerékkopást figyeltek meg, de az igazi bomba 2010 júliusában robbant: a Nemzeti Közlekedési Hatóság elutasította az Alstom metrókocsikra beadott típusengedély-kérelmet. Nem bizonyosodott be ugyanis, hogy az alkalmazott fékrendszer megfelel a vonatkozó jogszabályban előírtaknak, illetve nem bizonyított, hogy a fékrendszer legalább olyan biztonsági szintet képvisel, mint a jogszabályi előírások szerint kialakított fékberendezések.
A kifogás lényege: független fékrendszert kell a járművekbe építeni, olyat, ami nincs összekötve az elektronikával.
A magyar fél a szerződést az önkormányzati választás után mondta fel, a franciák pedig a bíróságon kezdtek el futni a pénzük után. Első fokon tavaly decemberben elmeszelték a BKV-t, másodfokon viszont a teljes beruházási összeg jó felét vissza kell fizetniük a franciáknak.
Az Alstom eddig nyeregben érezte magát, és a bírósági tárgyalásokon nyugat-európai felsőbbrendűséget is érezni lehetett a hozzáállásukon. (A hazai szakemberek szerint a Budapestre gyártott metrókocsijaik sem feltétlenül felelnének meg a párizsi utazóközönség igényeiknek, kifejezetten a keleti piacra gyártottak voltak.) Az Alstom ügyvédjei többször beszéltek csalásról, bűncselekményről a metrókocsi-szerződéssel kapcsolatban. Az ügyvédjük konkrét politikai összeesküvés-elmélettel állt elő, amelynek a lényege az, hogy a BKV és a magyar hatóságok tudatosan nem működtek együtt az Alstommal, hogy megtorpedózzák és az oroszok kezére játsszák a bizniszt.
Háromesélyes tárgyalások
Ilyen ütésváltások után nem lesz könnyű dolga Patrick Kron Alstom-vezérnek Budapesten, akit a megegyezés felé terelhet az is, hogy fenyegetve érezheti isztambuli üzletét is. A török városban ugyanis ugyanilyen metrókocsik állhatnak hamarosan forgalomba, és Budapesten érdeklődtek a kocsik fékrendszeréről.
A tárgyalások háromféle eredménnyel érhetnek véget:
1. Az Alstom átalakítja a fékeket saját költségén (korábbi becslések szerint ez két-hárommilliárd forint többletköltség), valamint elvégzi a többi, jóval kisebb költségű átalakítást. Ebben az esetben nem ugrik az üzlet többi része, vagyis a már legyártott, jelenleg Katowicében dekkoló húsz darab, kettes metróra szánt szerelvény mellett hozzáfoghatnak a négyes vonalra szánt 15 darab, automatizált, modernebb kocsi gyártásához.
2. Az átalakítási költséget valamilyen arányban megosztja az Alstom és a BKV, az együttműködés pedig ugyanúgy folytatódik, mint korábban. Talán ennek a variációnak van a legnagyobb esélye. Hogy miért, az kiderül a hármas pontból.
3. A BKV és az Alstom nem egyezik meg, az üzletet felmondják, új pályázatot írnak ki a metrókocsi-beszerzésre. Ebben az esetben mindenki veszít. Az Alstomnak ugrik a további megrendelése, valamint értékesítenie kell a legyártott húsz metrókocsit, ez ilyen előzmények után nem lesz könnyű. Ha el is tudja adni, valószínűleg kisebb árat kapna érte. A BKV számára a határidő lejárta miatt a 4-es metró 180 milliárd forintos EU-s támogatása forog veszélyben. Emellett a Siemensszel is meg kéne egyezni: a BKV-val kötött külön szerződés alapján ugyanis ez a cég gyártja a nem a kocsihoz tartozó elektronikai berendezéseket. A Siemens egyik tulajdonosa ráadásul időközben az Alstom lett. És a BKV-nak azért is jönne rosszul a csúszás, mert félő, hogy további öreg metrókocsikat kell kivonnia a forgalomból, és ezeket mielőbb pótolni kellene.
Van még egy plusz egyes (francia szemmel bónusz) lehetőség is: az Alstom megkapja a régóta szorgalmazott derogációt a metrókocsijaira. Azaz esetükben eltekint a közlekedési hatóság attól, hogy független fékrendszer kell. Egyes vélemények szerint ezt meg is tehetné, hiszen az uniós szabályokban nincs ilyen követelmény, csak a magyarban, más vélemény szerint viszont nagyon jó, hogy van ilyen szabály nálunk, mert ennek hiánya korábban Németországban már vasúti szerencsétlenséghez vezetett. Mindenesetre a derogáció minimalizálná az átalakítási költségeket.
A kettes verzió valószínűségét erősíti Tarlós István legutóbbi nyilatkozata is, amit a hétvégén adott a Hír Tv-nek. Eszerint "műszakilag semmi akadályuk sincs azoknak a minimális korrekcióknak, amelyek a szerelvényeket átvehetővé teszik". (Beszédes, hogy a korábban milliárdosra becsült átalakítási költség most már csak minimális korrekció.) A főpolgármester hozzátette: amennyiben elvégzik a módosításokat, a 2-es metró vonalán akár hónapokon belül futhatnak az új szerelvények. | [
"Alstom",
"BKV"
] | [
"Hír Tv",
"Nemzeti Közlekedési Hatóság"
] |
Tegnap zárult a pályázat a többségi állami tulajdonban lévő Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART) 11 balatoni vitorláskikötőjének bérbeadására. A vállalat szerint a bérbeadás a cég érdekeit, fejlesztését szolgálja, helyi forrásaink szerint azonban Fidesz-közeli vállalkozók balatoni terjeszkedését segítheti a lépés. Ráadásul épp most kínál eladásra a kikötők közelében több értékes vízparti ingatlant az állami hajóscég. Az Átlátszó megkeresésére a BAHART nem kívánt nyilatkozni, ezért egy drónnal és videókamerával eredtünk a történet nyomába.
Hamarosan kiderül, ki működtetheti 2021. január 1-től 15 éven át a BAHART 11 településen működő vitorláskikötőit. A BAHART tulajdonosai korábban részben, majd teljesen balatoni települések voltak, míg tavaly a részvények többsége (75%) az államé lett. Ezen felül néhány balatoni településnek maradt még pár százaléknyi részvénye a cégben, közülük Siófoké a legtöbb, közel 10%.
A BAHART-ban az állam tulajdonosi jogait a Guller Zoltán által igazgatott Magyar Turisztikai Ügynökség gyakorolja. E szervezet tevékenységét a Rogán Antal a vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyeli. A BAHART “államosítását" és a cég idén jóváhagyott “reorganizációs tervét" nagyon sok kritika érte szakmai szervezetek, helyi polgármesterek és civil szervezetek részéről.
A vállalat sikeresen működött önkormányzati tulajdonban is: az elmúlt években folyamatosan nőtt az éves árbevétel és az adózott eredmény egyaránt. A siófoki székhelyű BAHART most mégis azzal indokolja a kikötők bérbeadását a pályázati kiírásban, hogy az a vállalat “hosszú távú stratégiai érdekeinek érvényesülését" és “az érintett vagyonelemek hatékonyabb hasznosítását", valamint régóta esedékes fejlesztések megvalósítását szolgálja.
A BAHART májusban elfogadott reorganizációs terve (PDF) még olyan indokokat is sorol a bérbeadás mellett, hogy a így könnyebb lesz a vitorláskikötőkre pályázati pénzeket szerezni. Drónfelvételen mutatunk néhányat a bérbeadásra váró vitorláskikötőkből.
A bérbeadásra kínált balatoni vitorláskikötők madártávlatból from atlatszo.hu on Vimeo.
A BAHART-vitorláskikötők bérbeadásáról szóló hirdetmény hangsúlyozza, hogy a kikötők tulajdonjoga továbbra is a többségi állami tulajdonú hajózási vállalatnál marad. Forrásaink szerint viszont a 15 évre szóló bérbeadás előkészítheti más cégek későbbi, “belülről történő" tulajdonszerzését. A hajózási vállalat vezetésének szerettük volna feltenni az erre vonatkozó kérdéseinket, de azt a választ kaptuk tőlük, hogy nem kívánnak nyilatkozni a témában.
Így a pályázati feltételeket sem ismerhettük meg, amire az érdeklődő cégeknek egy 2,5 millió forintos tenderfüzet megvásárlásával volt módjuk.
A helyben élők attól tartanak, hogy a vitorláskikötők bérbeadása miatt a sportolni szerető helyiek és az ott nyaralók elől újabb partszakaszok lesznek elzárva, és hogy a várhatóan megdráguló szolgáltatások miatt kiszorulnak a “hétköznapi" vitorlások, és inkább a luxusjachtok tulajdonosainak igényeihez és pénztárcájához igazodnak majd a kikötői árak.
A BAHART vezérigazgatói tisztjét 1996-tól 2013-ig betöltő Horváth Gyula szerint erre enged következtetni az a tény is, hogy a vitorláskikötők bérletéért nagyon magas árat kér az állami cég, amit feltehetően csak radikális áremeléssel tud majd a bérlő kompenzálni.
Interjú Horváth Gyulával a balatoni vitorláskikötők bérbeadásáról from atlatszo.hu on Vimeo.
A bérbeadásra váró kikötők Siófok, Balatonföldvár, Balatonszemes, Balatonlelle, Balatonboglár, Fonyód, Szigliget, Badacsony, Balatonfüred, Tihany, Alsóörs településeken találhatók. Ezek közül négy helyen eladásra is kínál vízparti ingatlanokat a BAHART: Tihanyban, Balatonbogláron, Siófokon és Balatonszemesen.
Balatonbogláron az összesen több, mint 15 ezer négyzetméternyi területű kempinget árulják egymilliárd forintos kikiáltási áron. Siófokon 5 BAHART-ingatlan is eladásra vár, az egyik a vitorláskikötő melletti Hotel Móló (ami a drónfelvételünkön is jól látható). Balatonszemesen a Hattyú kemping eladó közvetlenül a bérletre kínált vitorláskikötő mellett, egymilliárd forintos kikiáltási áron lett meghirdetve.
Tihanyban 787 400 000 forintért árulja a BAHART a kompkikötő melletti területet. A hajózási társaság eladásra meghirdetett ingatlanjai között szerepel továbbá a csopaki kikötő is, amire október 21-ig lehet licitálni. A kikötő eladása ellen Csopak község önkormányzata petíciót indított.
Címlapfotó, videók: Németh Dániel | [
"Balatoni Hajózási Zrt."
] | [
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] |
Nyilvánosak a tao-pénzek, az erre vonatkozó adatokat ki kell adni - mondta ki a Kúria szerdán abban a perben, amelyet a Transparency International indított az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzetgazdasági Minisztérium ellen.
A civilszervezet a cégek társasági adójából az állam által sportcélra átengedett - úgynevezett tao - pénzekkel kapcsolatos 2011 és 2016 közötti adatok kiadását kérte a két minisztériumtól. A civilszervezet szerint a tao-rendszer 2011-es létrehozása óta eltelt időben több mint 360 milliárd forint ment el ilyen támogatásokra.
Korábban az elsőfokú bíróság nem jogerősen elutasította a keresetet, a másodfokú bíróság azonban javarészt helyt adott annak, és jogerősen kötelezte a tárcákat a kért adatok nagy részének kiadására.
Az elsőfokú bíróság elutasító döntésében részben adótitokra hivatkozott, részben pedig arra, hogy a kért adatok nem közérdekűek, az átlátható költségvetési gazdálkodáshoz nem szükséges az egyes gazdálkodó szervezetekre lebontva kiadni az adatokat.
A másodfokú bíróság jogerős ítéletében ugyanakkor azzal érvelt, hogy az adótitok nem abszolút korlátja a közérdekű adatok kiadásának, a közpénzek felhasználásának minden formája nyilvános, és ezzel annak is számolnia kell, aki tao-pénzek formájában nyújt támogatást.
Erősebb a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog, mint az adótitok - mondta ki a másodfokú bíróság.
A másodfokú bíróság a keresetnek javarészt helyt adva csupán annyiban utasította el azt, hogy nem kötelezte az adatkezelőket a tao-pénzekkel kapcsolatos egyes céges adatok - így például az adózó székhelyének, adószámának, számlaszámának - kiadására.
Az alperes minisztériumok a jogerős ítélet ellen a Kúriához fordultak felülvizsgálati kérelemmel.
A szerdai tárgyaláson ismertetett kérelmekben az alperesek a jogerős ítélet megsemmisítését, a kereset elutasítását és az elsőfokú ítélet jogerőre emelését kérték. Hivatkoztak többi között arra, hogy nem közérdekűek azok az adatok, amelyeknek a kiadását kéri a felperes, adótitkot sértene a kereset teljesítése, és a bíróság nem mérlegelhet a tekintetben, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságát, vagy az adótitok védelmét részesíti-e előnyben.
A felperes ugyanakkor azt kérte a Kúriától, hogy ne csupán 2016-ig, hanem a kereset teljesítéséig terjedő későbbi időszakra is adják ki a kért adatokat.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmeket elutasította és a jogerős ítéletet helyben hagyta.
A Kúria szóbeli indoklása szerint az alaptörvény és több alkotmánybírósági határozat is kimondta: a közpénzek felhasználásának átláthatóságához kiemelkedő közérdek fűződik.
Közérdekű és ekként nyilvános minden adat, amely az állam által a költségvetés terhére nyújtott kedvezményre vonatkozik. A bíróságok pedig mérlegelhetik és gyakran mérlegelik is az egyes ügyekben, hogy az egymással versengő jogok közül melyiknek adnak elsőbbséget. Így történt ez ebben az ügyben is, amikor a bíróságok kimondták, hogy a közérdekű adatok nyilvánossága előbbre való, mint az adótitok védelme. Az adótitok nem lehet abszolút akadálya a közérdekű adatok nyilvánosságának - fejtette ki a Kúria.
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország vezetője a Kúria döntésének kihirdetését követően újságírók előtt nagy győzelemnek minősítette a civilszervezet számára a történteket. Mint mondta, ezzel a tao-rendszer első fél évtizedének leglényegesebb adatai nyilvánosságra kerülhetnek.
Fény derülhet arra, hogy milyen kirívó aránytalanságok vannak ebben a rendszerben. Egyes számítások szerint míg az átlagos sportegyesületek néhány millió forintot kapnak, addig egyes csapatoknak, például a Felcsútnak, vagy a Mezőkövesdnek ezerszer ennyi, milliárdos összegek jutnak. Az adatok megismerésével korrupciós jelenségek válhatnak láthatóvá, például, hogy van-e összefüggés a között, hogy egy cég jelentős tao-támogatásokat nyújt és hogy jól szerepel a közbeszerzéseken - tette hozzá.
Kérdésre válaszolva Ligeti Miklós elmondta, hogy az írásba foglalt ítélet kézhezvételét követő két héten belül ki kell adniuk az alpereseknek a kért adatokat, amire még idén sor kerülhet. | [
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] | [
"Transparency International",
"Transparency International Magyarország"
] |
Az LMP-s antikorrupciós szóvivő és társelnök Hadházy Ákos édesapja is segédkezett az állami földek megszerzésében Tolna megyében. A megyei agrárkamara elnökeként Hadházy Árpád annak a Twickel Györgynek a cégeiben tölt be vezető tisztségeket, akit a helyiek csak zöldbárónak hívnak. Twickel földterületei pedig egyre csak nőnek, amiket strómanok segítségével szerzett meg.
"Újra bebizonyosodott, hogy a földrablás kapcsán minden a lenyúlásról szól. (...) Ugyanis 200 millió forint fölötti értékű földek is meghirdetésre kerültek, melynek átírásához pont ugyanazt az egyszerű dokumentumot kell elkészíteni, mint egy egyhektáros föld esetében, csak ezért cserébe több százezer forintos óradíjat zsebelhetnek be a kiválasztottak. A Fidesz és a KDNP kiválasztottjai. Nekik biztosan boldog karácsonyuk lesz" – ezt még 2015. novemberében nyilatkozta Hadházy Ákos.
Hadházy Ákos korábban élesen támadta az állami földárveréseket, miközben családja is érintett a dolgokban Forrás: MTI/Máthé Zoltán
Érdekes összefonódások
Korábban többen beszámoltak arról, hogy Szekszárd környékén Freiherr von Twickel Georg Albert német származású üzletember és Hadházy Ákos apja, Hadházy Árpád az új földtörvényt kijátszva hogyan szerez földtulajdont strómanokon és életjáradéki szerződéseken keresztül. Twickel érdekeltségében van a Twickel Szőlőbirtok Kft. és a Szekszárd Zrt. Ezekben a cégekben vezető tisztségviselő Hadházy Ákos édesapja.
Információink szerint Twickel néhány emberén keresztül nyert a földárveréseken. Ezek közül az egyik Konyecsni István, aki a Facebook-profiljának tanúsága szerint jelenleg a Twickelhez köthető Szekszárd Zrt.-nél dolgozik, valamint ismerősei között megtalálható Wenhardtné Zóni Andrea és Bozsó Bence. Mindketten nyertesek voltak az árverésen, Wenhardtné Zóni Andrea ezen túlmenően összefüggésbe hozható a Twickel Szőlőbirtok Kft.-vel, hiszen több esetben a cég szőlészetért felelős kapcsolattartójaként, szakmai arcaként hagyott nyomott az interneten.
Gscheidt Mátyás is erősen és egyértelműen kötődik a Tolna megyei zöldbáróhoz. Abban a Szekszárd Zrt.-ben elnök, amelynek a tulajdonosa Twickel György, illetve számos más cégben egyező mozgást mutat a báróval. Hadházy Ákos mindvégig tagadta, hogy köze lenne a történethez, de azért érdekes kérdéseket vet fel, hogy Gscheidt Mátyás felesége, Gscheidtné Kóródi Ágnes Facebook-ismerősei között megtalálható Hadházy Ákos és felesége, Hadházy-Szőcs Boglárka.
Trükkös módon szerzett állami földeket Twickel György Forrás: Németh Sarolta
Az árverések előtt lettek őstermelők
Az előbb említett strómanok többsége sem számottevő vagyonnal, sem pedig komoly jövedelemmel nem rendelkezett, tipikus alkalmazottak, illetve valamelyik Twickel-cégnek dolgozó vállalkozók. Jellemzően csak az állami földek árverését megelőző hetekben lettek őstermelők, földművesek, családi gazdálkodók. Főfoglalkozásuk nem őstermelői tevékenység (hanem munkaviszony), több száz (akár 300) hektár földet is árvereztek a nevükben. Gscheidt Mátyás közel 223 hektárt nyert el 616 750 000 forint értékben. Bozsó István több mint 114 hektárt nyert el 26 millió forint értékben.
Trükkös eljárások
A földszerzés folyamata a következő volt: 2015. november 23. és december 1. között a társaság érdekeltségi körébe tartozó településeken (Várdomb, Decs, Szedres) meghirdetett árveréseken nagy arányban nyertek licitet a Twickel gazdasági társasághoz köthető személyek. Ahol nem lettek licitnyertesek, ott elfogadó nyilatkozatok megtételével kívántak tulajdonjogot szerezni. Ugyanis több földrészlet esetében a helyi gazdák árverési nyertesek lettek, azonban ennek az az oka, hogy a zöldbáró hagyta őket nyerni, mert nem volt érdeke a magas vételár kialakulása.
A meglepetés a 60 napos kifüggesztési határidő végén érte a helyi gazdákat, amikor a strómanok elfogadó nyilatkozatot tettek azokra a földekre is, ahol a helyi gazdák nyertek. A módszer a következő volt: 3-6 elfogadó nyilatkozat érkezett a báró érdekköréből. Az elővásárlás jogcímeként az ökológiai gazdálkodási célt, valamint a családi gazdálkodási jogviszonyt határozták meg. Az utóbbi kiskaput egyébként 2016. június 7-én szüntette meg az Országgyűlés.
Pórul jártak a helyi gazdák Tolna megyében Forrás: Origo
Az azonos érdekkörből érkező elfogadó nyilatkozatok magas számának azért volt jelentősége, mert azonos rangú elővásárlási jog esetén a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet sorsolás útján határozta meg a tulajdonos személyét. Leegyszerűsítve: minél többen "rájelentkeznek" egy területre az érdekcsoportból, annál nagyobb az esély, hogy a sorsolás nekik kedvez majd. Az árveréseken valamennyi strómant ugyanaz az ügyvédi iroda, a Röbl & Partner képviselte, a strómanok ezeken nem vettek részt személyesen.
Egy másik földszerzési eljárás
A szóban forgó régióban több százra tehető az úgynevezett életjáradéki szerződések száma, amelyeket egy összegben ki is fizettek, tehát valójában adásvételi szerződések köttettek. Az életjáradéki szerződés mint típus azért fontos a földszerzés során, mert azt – az adásvételi szerződéssel szemben – nem kell kifüggeszteni, így nem élhetnek elővásárlási jogukkal az arra jogosultak. A vádakról megkérdeztük Hadházy Ákost, aki tagadta az állításokat. Az említett ügyekben 159-rendbeli közokirat-hamisítás vádjával eljárást is indított a Tolna megyei rendőrség, de ezeket megszüntette az ügyészség. Információink szerint viszont a megyei főügyészség elrendelte a nyomozás újraindítását.
Hogy elkerülhető legyen a kifüggesztési kötelezettséggel járó haszonbérleti szerződések megkötése, sok esetben úgynevezett feles bérletnek álcázott, de céljukat tekintve haszonbérleti szerződések születtek. Helyi agrárbizottságok hiányában a nem állami földek tulajdonszerzését engedő, hatósági jóváhagyást igénylő szerződések véleményezését a kamara megyei szervezete látja. A Tolna megyei agrárkamara elnöke pedig nem más, mint Hadházy Ákos édesapja, Hadházy Árpád. | [
"Twickel Szőlőbirtok Kft.",
"Szekszárd"
] | [
"Röbl & Partner",
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet"
] |
Helyzetjelentésre hívta az újságírókat a Néprajzi Múzeum vezetése, majd elárulták, mennyivel kéne szerintük megnövelni a költségvetésüket. Az első állandó kiállítást 2021-re tervezik.
Sajtóreggelit tartott az Új Néprajzi Múzeum, ahol Kemecsi Lajos igazgató és Granasztói Péter főmunkatárs beszét arról, hogy állnak az új épület munkálatai, milyen kapcsolatban áll történelmileg a Városligettel a Néprajzi Múzeum, és mit csinálnak idén nyáron. Azt állították, az új épület az ütemtervnek megfelelően épül, most például a mélyépítési munkálatok zajlanak. Kemecsi Lajos elmondta, a környező létesítményekhez képest jóval kisebb lesz a mélyépítés, a sísáncszerű épület két vége viszont 22 méter magas lesz. Egy év múlva már költözhet a gyűjtemény – 260 ezer tárgy – az új Szabolcs utcai raktárba,addig egy külső, törökbálinti raktárépületet bérelnek. Az első állandó kiállítás 2021-ben nyílhat meg az új épületben.
© Napur Architect Kft.
A múzeum nyáron három helyen is megjelenik. Az egyik a Liget Budapest Art Park projektje lesz – ez az új épület gyerekmúzeumi részlegének szellemiségében a családot állítja középpontba, a családkép történelmi változását mutatja be. A másik helyszín a Művészetek Völgye lesz, itt az új múzeumba tervezett Kerámiatér kialakításába szólhatnak bele a látogatók. Végül a Sziget Fesztiválra is kitelepül a múzeum, itt a párizsi Migrációkutató Intézettel együttműködve tabukról is szó esik majd: párválasztás, beavatás, krízisek, a meztelenség megítélése a kultúrákban.
A múzeum megjelentetett egy szakmai módszertani kötetet Nyitott múzeum címmel, ami többek közt a demokratikus, közös döntéshozáson alapuló szemléletet fejti ki – ironikus épp ennek elmaradását kérik számon a kormányon a Ligetet védő civilek a múzeumnegyedi Liget Projekttel kapcsolatban.
Zajlik a mélyépítés a Dózsa Görgy úton © Dercsényi Dávid
Az új épületről is beszélt Kemecsi. Kiderült, a föld alatti részekben lesznek a mozitermek, olyan kiállítóterek, amelyeket sötétíteni kell a műtárgyak védelme miatt, és a gépészet. Lesz a múzeumban étterem terasszal a Városliget felé, kávézó, a Kerámiatér, és most már dolgoznak az állandó kiállítás koncepcióján.
A hvg.hu kérdésére az igazgató elmondta, a mostani úgy 500 milliós költségvetés a Szabolcs utcai raktárbázis átadásával 1 milliárdosra nő, az új múzeumi épülettel pedig 1,5 milliárdra – ezzel a Néprajzi Múzeum a Műcsarnok, Operaház szintű kulturális intézmények közé léphetne a költségvetését tekintve. Ezt majd az államnak elő kell teremtenie – nagy kérdés, tehetjük hozzá, hogy most, amikor a kormány például a honvédség fejlesztését tűzte ki célul, hol találja majd meg ezeket a forrásokat.
Az 1956-os emlékmű a föld alatt bele is harap a múzeumépületbe © Dercsényi Dávid
Az igazgató úgy véli, egy ilyen épület megnyílása már önmagában, "tök üresen" is biztosítana 100-200 ezer vendéget, de a múzeum természetesen nem ebben bízik: szeretne olyan világra szóló időszaki tárlatokat idehozni, mint amilyen a Szépművészeti Múzeum egykori Van Gogh-kiállítása volt, ami előtt kígyózó sorok várnak a bebocsáttatásra a látogatók. Tervben van például egy olyan Amerika-tematikájú kiállítás, "amilyet még nem látott Európa".
A Városliget Zrt. terveiről és a Városliget alakulásának részleteiről itt olvashat bővebben. | [
"Városliget"
] | [
"Néprajzi Múzeum",
"Szépművészeti Múzeum",
"Új Néprajzi Múzeum",
"Liget Budapest Art Park",
"Migrációkutató Intézet",
"© Napur Architect Kft."
] |
Egy év alatt 300 milliót költött Schmitt Pál
Budapest - Nem veri fogához a garast Schmitt Pál köztársasági elnök! Schmitt Pál és hivatala az elmúlt valamivel több, mint egy évben milliókat költött bútorokra, szőnyegekre és 52 millió forintért vásároltak autókat.
A válság dacára egy év alatt hivatala több tízmillió forintot költött autókra, bútorokra, szőnyegekre, de még akár kitüntetésekre is – derült ki a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) által közreadott szerződésekből, amelyből kitűnik, az államfőnek és hivatalának nem kellett túlságosan spórolnia a nehéz gazdasági helyzet és a megszorítások dacára sem: a több mint 400 millió forintos, dologi kiadásokra fordítható éves keretükből bőven futotta fényűző luxuskiadásokra is.
Szőnyegekre egy kisebb lakás árát áldozta Schmitt Pál. 9,5 millió forintot fizetett új padlószőnyegekért az államfő.
- A szőnyegeket a rezidenciájába, az elnöki szobákba, valamint a Sándor-palota protokollhelyiségeibe helyezték el - tájékoztatta a Blikket a KEH. Schmitt nem sajnált 2,5 millió forintot sem egy új zongorára, bútorokra pedig 4,7 millió forintot költött. Emellett, mint arról elsőként az msn.mainap.hu beszámolt, függönyökre, párásító készülékre, konyhai berendezésekre, metszetekre is elmentek százezrek.
Schmitt Pál beköltözése a Sándor-palotába és az elnöki rezidenciára karbantartási munkálatokkal is járt, amely 15 millió forintba került a KEH adatai szerint. Azt azonban a Blikk kérdésére sem árulták el, hogy pontosan mit is kellett felújítani.
Idén új kocsikat is beszereztek, mégpedig a hivatal dolgozói számára nettó 43,2 millió forint értékben, összesen kilencet. Két Skoda Superb, hat Octavia és egy középkategóriás Fabia jutott a munkatársaknak. Az államfő természetesen továbbra is Audival jár.
Kitüntetések vásárlására több mint 34,7 millió forintot fordítottak Schmitték, a plecsniket a Metal-Art Nemesfémipari Zrt.-től rendelték. A Köztársasági Elnöki Hivatal úgy tájékoztatta a Blikket, hogy a közel 35 millió forintból összesen 1396 plakettet vásároltak, és ebben benne van az érem, annak tároló doboza és a díszes mappa. Vagyis egy kitüntetés nettó 25 ezer forintba került.
Nem tartja igazán kirívónak Schmitt Pálék költekezéseit a politológus. – Az államfőnek reprezentálnia kell, azzal önmagában nincs gond, ha vesznek egy szép perzsaszőnyeget vagy bútort. Nem szokatlan ez külföldön sem, Amerikában például az új elnök is ki szokta cserélni a neki nem tetsző bútordarabokat a Fehér Házban – mondta Kiszelly Zoltán politológus.
Blikk-információ | [
"Köztársasági Elnöki Hivatal"
] | [
"Metal-Art Nemesfémipari Zrt."
] |
Társtettesként elkövetett vesztegetés bűntettében mondta ki bűnősnek a bíróság a Honvédelmi Minisztérium személyzeti főosztályának korábbi vezetőjét. K. Károly dandártábornok nem jogerősen egy év börtönt kapott, beosztottja V. József nyugalmazott ezredes pedig egy év hat hónapot, miután a vád szerint több mint kétmillió forintot fogadtak el egy közbeszerzési eljárás sikeréért cserébe.
Vesztegetés miatt egy év börtönbüntetéssel és lefokozással sújtotta a Csongrád Megyei Bíróság katonai tanácsa szerdán a Honvédelmi Minisztérium (HM) személyzeti főosztályának korábbi vezetőjét, K. Károly dandártábornokot. A tábornok egykori beosztottja, V. József nyugalmazott ezredes egy év hat hónap börtönbüntetést kapott. A nem jogerős ítélet szerint a vádlottak a büntetés felének letöltését követően bocsáthatók feltételesen szabadlábra.
A bíróság a vádlottakat társtettesként, költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által elkövetett vesztegetés bűntettében mondta ki bűnösnek. V. József az ítélet indoklása szerint egy 2009-es közbeszerzési eljárásban részt vevő cég vezetőjétől a szerződés nettó értékének 8 százalékát kérte el annak fejében, hogy a vállalkozás nyerje el a tendert, majd az összegen a két vádlott megosztozott.
Öngyilkoshoz hasonlította magát K. Károly
A minisztérium 1400 gravírozott missziós tőrt vásárolt, amelyeket a tárca vezetői adtak át a karácsonyi ünnepségek alkalmával a külszolgálatot teljesítő katonáknak. A közbeszerzés győztese 31 millió forintért leszállította a tőröket, majd a vállalkozás ügyvezetője, a megbeszéltek szerint átadott legalább kétmillió forintot a másodrendű vádlott V. Józsefnek, aki abból legalább egymillió forintot megtartott, míg egymillió forintot a főnökének továbbított.
K. Károly már az eljárás kezdeti szakaszában beismerő vallomást tett. A tábornok a bíróság előtt azt mondta, nem kért pénzt a cégtől, hanem a vállalkozás vezetője ajánlotta föl beosztottján keresztül az összeget, és ő - megfogalmazása szerint - "mint egy öngyilkos", azt elfogadta. A vádlott közölte, az összeget 2009 karácsonya előtt vette át irodájában, és azt ki sem vitte onnan, a páncélszekrényében volt a következő nyárig, amikor a katonai ügyészségi vizsgálat megkezdődött.
A másodrendű vádlott védekezését - mely szerint ő nem kért pénzt a cégvezetőtől, a férfitól egy lezárt borítékot kapott, amelyet felbontás nélkül továbbadott felettesének -, "életszerűtlennek" minősítette a bíróság.
Az ítélet ellen az ügyész súlyosbítás érdekében jelentett be fellebbezést. Az elsőrendű vádlott és védője három nap gondolkodási időt kért, V. József és ügyvédje felmentés, illetve enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést, így az ítélet nem jogerős. Az ügyet másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa tárgyalja. | [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Csongrád Megyei Bíróság"
] |
Több roma politikus is megerősítette a Népszavának, hogy Farkas Flórián szervezete, a Lungo Drom szombati szolnoki kongresszusára "fejpénzt" fizetnek a résztvevőknek. A tarifáról megoszlanak a vélemények. Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) egyik – név nélkül nyilatkozó – képviselője úgy értesült, hogy a buszokkal utaztatott romák után a szervezők fejenként ötezer forintot kapnak.
A Facebookon egy másik roma politikus szintén ötezer forintot említett, a hvg.hu a minap négyezerről írt. Információink szerint azonban helyenként így is nehézkesen megy a szervezőmunka. Az egyik megyéből például négy-öt buszt akartak indítani, de "örülhetnek, ha két-három összejön". Esetenként ezért a fejpénz összege tízezer forintra is felkúszhat. Hallottunk olyan – nem kicsit meghökkentő – verziót is, hogy a szervezőknek ezen felül buszonként 100 ezer forint üti a markát.
A lapunkat tájékoztató roma politikusok egyike ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy a buszok szervezői a résztvevők ösztökélésére szolgáló pénzt nem osztják ki, hanem megtartják maguknak. Kérdésünkre, hogy a Lungo Dromnak honnan van ennyi pénze, ez volt a válasz: "a jó ég tudja".
Október elején elsőként a Népszava írt arról, hogy Farkas Flórián szervezete nagyszabású kongresszust tart Szolnokon. A fideszes parlamenti képviselő, miniszterelnöki biztos Farkas ezzel akarja demonstrálni, hogy a sorozatos botrányok ellenére még mindig nagy támogatottságnak örvend a cigányság körében.
A Lungo Drom kongresszusának előkészületei a legnagyobb titokban folynak. Se meghívó, se program. Többen tudni vélik, hogy a kormány képviseletében Balog Zoltán szólal fel a rendezvényen, de hivatalos megerősítés nincs: a miniszter sajtómunkatársa nem reagált érdeklődésünkre. Kerestük Farkas Flóriánt, akit a fejpénzzel kapcsolatos hírekről is szerettünk volna megkérdezni. Általunk ismert telefonszáma nem működött, e-mailünkre eddig nem jött válasz.
Elmentünk a Lungo Drom VIII. kerületi, Bezerédj utcában lévő székhelyére. Az épületen nemhogy a szervezet neve, még házszám sem látható. Csütörtökön kora délután a kapu zárva volt, a kaputelefonba senki sem szólt bele.
Czene Gábor | [
"Lungo Drom"
] | [
"Országos Roma Önkormányzat"
] |
Szijjártó Péter sem hajlandó elárulni, hogy az állami tulajdonú Magyar Export-Import Bank (Eximbank) folyósít-e kölcsönt Andy Vajnának a TV2 megvásárlása - derült ki azután. hogy Szabó Szabolcs, az Együtt független képviselője írásbeli kérdéssel fordult a külgazdasági és külügyminiszterhez. Az Eximbank tulajdonosi jogait ugyanis a Külgazdasági és Külügyminisztérium gyakorolja, és Szijjártó felel a tavaly 627 milliárd forint mérlegfőösszeget felmutató állami bank kihelyezéseiért. Csakhogy a tárcavezető válaszában kifejtette, mivel Szabó kérdése banktitkokat és biztosítási titkot érint, nem áll módjában válaszolni.
Az Együtt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordul, mivel az alapítói határozatok ilyen ügyekben nem számítanak banktitoknak, amit mutat, hogy korábban a Magyar Fejlesztési Bank is adott információt ilyen kérdésekre válaszul. A párt szerint ők nem a szerződést vagy annak részleteinek nyilvánosságra hozatalát kérték, hanem a tulajdonosként eljáró minisztérium döntéseit a nagy összegű hitelekről - ezeknek pedig közérdekből nyilvános információknak kellene lenniük.
Vajnának ugyanis magas összegű kölcsön kellhet, hiszen a múlt héten derült ki, a TV2 vagyonkezelőjén, a TV2 Media Group Holdings Kft.-n több mint 27 milliárd forint értékű zálogjoga van a korábbi tulajdonos Pro7Sat1-nek. A hírek szerint a filmügyi kormánybiztos a csatorna teljes hitelállományát megfizetné, ebben segíthet neki az állami bank. Miután az Eximbank hasonló indoklással hárította el lapunk Vajna hitelére vonatkozó kérdéseit is, közérdekű adatigényléssel fordultunk a pénzintézethez, erre a törvény szerint 15 napon belül választ kell adniuk. Az alaptörvény értelmében ugyanis a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatnak minősülnek, amelyek nyilvánosságához szintén közérdek fűződik. Korábban Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) jogi igazgatója lapunknak úgy fogalmazott: a közpénzköltés nyilvánosságához fűződő alkotmányos szabályozások erősebbek, mint a banktitokról szóló törvényi rendelkezések. Így a hitelszerződés ténye nem lenne titkolható. | [
"Magyar Export-Import Bank"
] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"TV2 Media Group Holdings Kft.",
"Transparency International"
] |
Az összes országgyűlési kampányszámláját feltöltötte honlapjára a Momentum, és pert indít a Magyar Államkincstárral szemben, mert szerintük az Államkincstár nem teljesítette a törvényi kötelességét, amikor nem utalta át a Momentumnak az állami támogatásának első negyedévére eső részét, írja a párt a sajtóközleményében.
A számlákkal azt akarják bizonyítani, hogy "minden költés mögött állnak számlák." Ahogy írják,
Várjuk a Fidesz hasonlóan részletes kampányelszámolását a nyilvánosság előtt. Ha a Fidesznek fontos a közpénzek felelős felhasználása és az átlátható finanszírozás, nekik sem lehet takargatnivalójuk.
15-én először arról volt szó, hogy a Momentum és a Párbeszéd is megkapja az őket megillető állami támogatást. Másnap kiderült, hogy az Állami Számvevőszék lezárta a két párt ellenőrzését, és ezek alapján pedig mindkét párt költségvetési támogatásának felfüggesztését kezdeményezték. Majd egy rendhagyó sajtótájékoztatón kamerák előtt vitatkozott a Momentum és az ÁSZ.
A Momentum sajtóközleménye szerint "független szakértők – többek között a Transparency International jogi igazgatója – szerint a jelentés nem tartalmaz olyan adatokat, amelyek alátámasztanák az ÁSZ következtetéseit.
A Momentum Mozgalom álláspontja szerint megfelelően teljesítette mindazon kötelezettségét, amely biztosítja, hogy átlátható gazdálkodásával felelősen használja fel azon közpénzeket, amely az országgyűlési választásokon elért eredménye alapján az Államkincstárnak kötelessége lett volna a részére eljuttatni.
A támogatás megvonása miatt a párt közösségi adománygyűjtést is indított. | [
"Magyar Államkincstár",
"Momentum"
] | [
"Momentum Mozgalom",
"Transparency International",
"Állami Számvevőszék"
] |
Magyarországon az autópálya-építés a rendszerváltás óta a fejlődés, a modernitás szimbóluma lett. Annyira sikerült azonban túltolni a fejlesztéseket, hogy mára a sokkalta nagyobb forgalmat lebonyolító Ausztriánál is több autópálya van idehaza. Mégsem áll le a sztrádaépítés, aminek az a hatása, hogy egyre inkább túlárazott és haszontalan, később csak drágán fenntartható szakaszok is épülnek.
Az M6-os autópálya megépítése talán az újkori magyar történelem legrosszabb beruházása volt, 30 éven át évi 60 milliárd forintba kerül az elképesztően kihasználatlan sztráda. Az MSZP-SZDSZ kormányokat a ppp-s*Az állam és a magántőke együttműködésén alapuló (public private partnership). konstrukcióban épült autópálya miatt sokat kritizálta a Fidesz. Most azonban a kihasználatlan sztráda déli irányú, még a korábbi szakaszoknál is nagyságrendekkel értelmetlenebb meghosszabbítását kezdi meg a kormányzat.
A közbeszerzési portálon elérhető a beérkezett ajánlatok összegzése, amiből az látható, hogy mindenképpen nagyon drágán fog megépülni az M6-os utolsó szakasza. Az alábbi négy ajánlat érkezett:
Strabag és Duna Aszfalt – 90,5 milliárd forint Swietelsky Kft. – 91,7 milliárd forint EuroAszfalt Kft. – 94,0 milliárd forint Dömper Kft. – 94,5 milliárd forint
A befutó helyen*Az értékelésnél 70 százalékos súllyal esett latba az ár, 30 százalékot projektvezető, út- és hídépítő szakemberek minimumkövetelmény feletti szakmai tapasztalatával lehetett szerezni. A Strabag-Duna Aszfalt páros a maximális pontszámot szerezte meg összességében. ráadásul az a Strabag áll, amelyről néhány hete az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára, Schanda Tamás azt nyilatkozta, hogy szerinte örökre ki kellene zárni a magyarországi közbeszerzésekről, mert hanyagul járt el az M0-s déli szektorának hídfelújításakor. Ez úgy látszik, hogy a NER első számú útépítőjét, a Duna Aszfaltot nem hatotta meg, és a Strabaggal együtt pályázott az elérhető közbeszerzési összegzés szerint.*A pályázat leadása természetesen korábban történt, mint Schanda Tamás idézett nyilatkozata.
A projekt elképesztően drága lesz: a csupán 20 kilométeres szakasz minimum 90 milliárdos kivitelezési költsége mellett legalább 3 milliárd forint lesz az egyéb, előkészítő tevékenység. Így összességében 4,7 milliárd forintba kerül majd egyetlen kilométernyi sztráda.
Összehasonlításul érdemes az M6 Szekszárd és Pécs közötti, négy alagutat tartalmazó szakaszát feleleveníteni: itt – szintén a Strabag – 207,9 milliárdért építette meg 2007-ben a 80 kilométeres szakaszt. A költség 13 éve kilométerenként tehát 2,6 milliárd volt. A KSH építőipari árindexét figyelembe véve 2020-as árakon ez 4,5 milliárd forint lenne, de a korábbi szakasz részeként ugyebár megépült négy alagút és több viadukt, ami megdobta a költségeket.
A 4,7 milliárd forintos kilométerár még az elmúlt évek projektjei között is kimagasló. Természeten nehéz egy-egy autópályaszakasz építési költségeit összehasonlítani, mert sok függ azok hosszától, a talajviszonyoktól, a kavicsbányák távolságától, de azért az elmúlt években inkább 3 milliárd forintos árak voltak jellemzőek.
Ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk, a NER-hez köthető építőipari cégek sem dolgoztak mostanában ilyen drágán. Csak a Sopront elkerülő, 4 kilométeres, gyakorlatilag végig alagútban futó szakasz 11 milliárdos kilométerára magasabb ennél. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) oldalán található rövid összegzés szerint az M6-os szóban forgó szakaszán két völgyhíd*A közbeszerzési felhívásban ez nem szerepel kifejezetten, az ottani leírás szerint 16 "hídműtárgy" lesz, amelyek közül egy vasútvonalon átívelő szabadnyílása (távolság két pillér között) 67 méter., valamint egy-egy komplex pihenő, mérnökségi telep és komplex ellenőrző hely lesz, de még is nehéz belátni, mi emelte meg ennyire az árat.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsillagászati áron épül autóút az osztrák határig, de a dugók nem fognak megszűnniAz M85-ös utolsó, 4 kilométeres szakasza 44 milliárd forintért készül, ezzel fajlagosan ez lesz Magyarország valaha épült legdrágább gyorsforgalmi útja.
A projekt egyre csak drágult az elmúlt években: az előkészítésre a NIF Zrt. 2017-ben kötött uniós támogatási szerződést, 4,7 milliárd forintos keretösszeggel, ami időközben 6 milliárdra emelkedett. 2016-ban egy éven belüli kivitelezést ígértek, 48,7 milliárd forintból. 2019-ben a Fidesz-közeli Magyar Nemzet még arról írt, hogy 72 milliárdból fog megépülni a szakasz, és 2020-ban kezdődik a kivitelezés. Mivel a kivitelezés három év lesz, 2024 előtt nem is fog megnyílni az új szakasz.
Nem csak drága, értelmetlen
Ha már az uniós és magyar adófizetők 93 milliárd forintot költenek egy projektre, jó volna látni, hogy erről mi alapján döntöttek. A NIF Zrt.-től elkértük ezért, hogy milyen költség-haszon elemzésre, forgalmi előrejelzésekre támaszkodtak. Válaszukban azt írták, hogy "a megvalósíthatósági tanulmányt, mint döntést megalapozó dokumentumot (amelynek a költség-haszon elemzés is a része) nincs lehetőségünk Önnek megküldeni." És valóban, a Fidesz úgy módosította a közérdekű adatokra vonatkozó törvényt, hogy ez csak a megépítés után lesz nyilvános.
Ha még ki is jött a korábbi, sok tíz milliárddal olcsóbbra becsült árakkal a költség-haszon elemzés a kreatív excelezésnek köszönhetően, a 25 százalékos drágulás az eredetileg becsült 72 milliárdhoz képest olyan nagy különbség, hogy jó eséllyel veszteséget termel a projekt egy ilyen számítás szerint. Bár teljesen felesleges ezeket a számításokat elvégeztetni, ha nem a valós kivitelezési költségekre végzik el, és nincs az a drágulás, ami miatt valaha is azt mondanák, hogy most már nem éri meg a projekt.
Az alábbi térképén jól látható a probléma – vagyis éppen hogy nem látható: az M6-os mohácsi végpontját és a horvát határt jelenleg összekötő 56-os út forgalma észrevehetetlenül alacsony. Látványos, hogy még számos első- és másodrendű út is nagyságrendekkel nagyobb forgalmat bonyolít le.
2018-ban Magyarországon az elsőrendű főutak átlagos napi forgalma 10 031 egységjármű*Az egységjármű a közúti forgalom mérőszáma. Bel- és külterületen eltérő arányszám, de egy személyautó 1-nek számít, egy nyergesvonató félpótkocsival 2,5-nek. További részletek: https://hu.wikipedia.org/wiki/Egységjármű, a másodrendű főutaké pedig 6775 egységjármű volt. A mellékutakon 1900 volt az átlag, a bekötőutakon pedig 1139. Ehhez képest az 56-os út kérdéses szakaszán szinte nincs forgalom, 1921 egységjármű volt 2019-ben.
Összehasonlításul: a Magyar Közút mérése szerint a legkisebb forgalmú magyar gyorsforgalmi út az M3-as vásárosnaményi végpontja, 2768 egységjárművel. Az összesen mért 230 pont közül csupán 23 esetében volt kisebb a forgalom napi 10 ezer egységjárműnél a gyorsforgalmi utakon.
Ilyen számok mellett különösebb mérnöki és gazdasági tudás nélkül is teljesen egyértelmű, hogy leginkább semmit nem kellene építeni. Ha mégis nagyon fontos a kormánynak (és az EU-nak), hogy a horvát sztrádához kapcsolódjon, akkor egy 2×1 sávos új főút vagy egy félautópálya a következő jó néhány évtizedre messze elegendő lenne a forgalom kiszolgálására.
Személetesen is meg tudjuk mutatni, mennyire értelmetlen a szakaszon autópálya építése: az alábbi grafikonon az összes gyorsforgalmi úton, I. és II. rendű főúton mért 2018-as forgalmi adatot megjelenítettük. Az 56-os út ivándárdai végpontjában mért forgalom az 1587. volt az összesen 1624 mért pontból. Az alábbi grafikonon nem könnyű egyáltalán fellelni az 56-ost (a grafikon címe alatt egyesével ki-be lehet kapcsolni az egyes útkategóriákat).
Remélhetőleg nem az a motiváció, hogy az eszéki stadionba gyorsabban juthasson el az autópálya-építést a Strabaggal együtt vélhetően elnyerő Duna Aszfalt tulajdonosa, aki az eszéki focicsapat egyik tulajdonosa is.
Minden egyes autó 5 ezer forintba kerül
A 20 kilométeres szakasz igazán nem is fogja az eljutási időt csökkenteni Horvátország irányába, legjobb esetben is néhány perces időnyereségről lehet szó, az is nem a magyar, hanem inkább a horvát szakasz miatt, amely Eszéknél egy új hídon vezeti át a forgalmat, néhány kilométerrel lerövidítve az utat.
Ha a 130 kilométer/órás sebességre tervezett autópálya helyett egy egyszerű főút épülne a horvát határig 90 kilométer/órával, akkor 9,2 perc helyett 13,3 perc alatt lehetne megtenni a 20 kilométeres szakaszt. Ha egy emelt sebességű főút vagy egy félautópálya épülne 2×1 sávval, 110 kilométer/órás sebességgel, akkor 10,9 perc lenne az út.
Feltételezve, hogy minden eddigi autós az új sztrádát használja majd, akkor minden egyes megtett út az új sztrádán 6220 forintba kerül az adófizetőknek. Ehhez abból indultunk ki, hogy a közutak tervezésében bevett gyakorlat szerint 30 év a sztráda élettartama. Itt azonban nem vettünk figyelembe fenntartási költségeket, de a pénz időértékét sem.
Ha 3 százalékos finanszírozási költséget és évi 2 százalékos inflációt feltételezünk, illetve számításba vesszük, hogy üzemeltetni is kell az utat, és ez évente kilométerenként átlagosan 10 millió forintba kerül, továbbá évente 3 százalékkal nagyobb forgalmat várunk, akkor már a valósághoz sokkal közelebbi adatokat kapunk.
Mindezek azt mutatják, hogy minden egyes megtett út az új sztrádán 4857 forintba fog kerülni. Mindezért cserébe az autósok 4,1 percet nyernek. Tehát a magyar állam értékelése szerint
az erre járó autósok egyperces időnyeresége 1183 forintot ér, amiből 71 ezer forintos óradíj adódik.
Természetesen lehetnek további előnyök is, csökkenhet a balesetek kockázata, viszont a nagyobb sebesség növeli a környezetszennyezést, sokkal több károsanyagot bocsájtanak ki a járművek, nő a zajszennyezés. Emellett pedig jelentősen csökken a természetes környezet, állatok élettere szűkül. Így összességében társadalmilag ez egy kiemelten hátrányos beruházásnak tűnik.
Ha már mindenképpen építeni akarnak, akkor legalább nem egy teljes értékű sztráda kellene. A teljes sztráda és egy 2×1 sávos főút estében igencsak nagyok a különbségek: a 90 milliárd helyett a 20 kilométerre ez kijöhetne körülbelül 20 milliárdból, ha a szintbeli kereszteződéseket meghagyják – például körforgalmakkal. Ez például senkit nem zavar messze nagyobb forgalom mellett sem – a 21-es főút M3-astól induló szakaszán napi 15 ezer egységjárműves forgalomnál, 2×2 sáv mellett vannak szintbeli körforgalmak.
Autópályát 5-6 ezer egységjármű alatt minden különösebb számítás nélkül értelmetlen építeni, de még 10 ezer alatt is nagyon ritkán érheti meg. Ahhoz, hogy 10 év alatt elérje a 10 ezer egyégjárműves forgalmat az út, 24 százalékkal kellene évente bővülnie. Ehhez képest 2018 és 2019 között 2 százalék volt a növekedés.
Az út kapacitásának 13 százalékán üzemel jelenleg, így a jelenlegi tempóval
az 56-os út kapacitása 2122-ig elegendő, addig nem kellene a forgalom miatt új utat építeni.
A hazai közgondolkodásban gyakori tévképzet, hogy ha majd út épül, akkor forgalom is lesz. Csakhogy az M6-os vonalától délre egyszerűen nincsen olyan térség, amellyel jelentős gazdasági kapcsolata lenne hazáknak, vagy egyáltalán esély kínálkozna rá, hogy a jövőben bővüljön.
Jól hangzanak azok az érvek, hogy ez egy lengyel-horvát közlekedési folyosó, és emiatt kell autópályát építeni. Csakhogy mind Lengyelországban, mind Bosznia-Hercegovinában több száz kilométer autópálya hiányzik ahhoz, hogy végig egy sztrádakorridor jöjjön létre. Ráadásul ennek a korridornak messze a legkisebb forgalmú szakasza a kérdéses Mohács-Udvar szakasz.
A nyaralni vágyóknak segíthet érdemben egyedül, ha Mohács és Eszék között megépül a sztráda. A Google útvonaltervezőjére hagyatkozva az látszik, hogy Budapest és Ploce (mint egy képzeletbeli dalmáciai nyaralás helyszíne) között továbbra is Zágráb mellett elhaladva vezet a leggyorsabb út. Errefelé persze nyáron könnyű dugóba kerülni, de érdekes módon a tervező magától nem is ajánlja fel a bosznia-hercegovinai irányt:
Mint látszik, a szlavóniai kerülőnek legfeljebb akkor van értelme, ha valaki kifejezetten az M7-est akarja kihagyni. Ha beadunk egy köztes, amúgy is útba eső hercegovinai pontot, akkor látszik, hogy a távolság kevesebb, mint Zágráb felé, de a hiányzó autópályák miatt tovább tart az út:
Elég azonban a horvátországi forgalmi adatokra ránézni, hogy lássuk, Eszéktől délre nagyon gyér a forgalom, vagyis nem sok magyar nyaraló választhatja a fenti útirányt. Ezen pedig az új M6-os szakasznak köszönhető párperces időnyereség aligha változtat majd.
Néhány magyar nyaralón kívül tehát nem fog senkinek az új út segíteni. Pedig ilyen jelentős forrásból sokkal fontosabb, rengeteg balesettel sújtott, számos település életét megkeserítő utat lehetne megépíteni, átépíteni. Elég csak arra gondolni, hogy Püspökladányon például egy év alatt annyi autó robog keresztül, mint Udvaron öt év alatt, nekik mégis csekély esélyük van arra, hogy ebben az évtizedben elkerülő utat kapjanak. Pedig csak annyi lenne a kormány dolga, hogy rangsorolja az útfejlesztési ötleteket azok hasznossága és megtérülése szerint.
Közélet autópálya Duna Aszfalt értelmetlen m6 Strabag Olvasson tovább a kategóriában | [
"Strabag",
"Duna Aszfalt"
] | [
"Strabag-Duna Aszfalt",
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.",
"Magyar Nemzet",
"Swietelsky Kft.",
"NIF Zrt.",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium",
"Dömper Kft.",
"Magyar Közút",
"EuroAszfalt Kft."
] |
A jegybank a kastélybotrány alatt végig titkolta, hogy közben egy több mint hússzor drágább épületet is megvett. Augusztus 1. óta az MNB-é a főváros legsikkesebb irodaháza.
A jegybank kastéllyal és luxusirodaházzal tollasodott, kapós lett a ropink, világméretű ételháború indult. Plusz megdőlt egy 8 éves rekord is. Ez történt a gazdaságban a héten.
És az MNB még 380 millióért vesz dolgokat a kiváló állapotú irodaházba.
A Magyar Nemzeti Bank nyilvános pályázatot ír ki az Eiffel Palace értékesítésére - közölte a jegybank az MTI-vel csütörtökön.
7 Galéria: Elkészült Eiffel Palace Fotó: Mohai Balázs / MTI
Azt írták, a nyílt pályázat lehetővé teszi, hogy valamennyi érdeklődő belföldi és nemzetközi befektető ajánlatot tegyen, illetve azok is kifejezhessék vételi szándékukat, akik 2014. óta új, komoly szereplőként jelentek meg a magyar ingatlanpiacon. A pályázat egyetlen bírálati szempontja a legmagasabb ár, az MNB csak akkor dönt úgy, hogy az adásvételi szerződést megköti, ha így nyereséges lesz a befektetésük.
Korábban az Index írt arról, hogy Matolcsyék megvették a főváros egyik legdrágább irodaházát, az V. kerületben található márciusban átadott Eiffel Palace-t. A budapesti irodaházat nettó 45,3 millió euróért (mintegy 13,6 milliárd forint +áfa) összegért vásárolták.
A XIX. századi műemléképület egyes részeit és a modern megoldásokat ötvöző sarokház építését 2012-ben kezdte meg az Eiffel Palace Kft. és a jelentős vezetői átfedést mutató fejlesztő és kivitelező cégekkel együtt 2014 tavaszán fejezték be.
Egy korábban az Átlátszó birtokába került részletes költségvetés tanúsága szerint az offshore hátterű befektetőnek kevesebb, mint 31 millió euróba került az Eiffel Palace irodaház megvásárlása és felújítása. | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"Eiffel Palace",
"Eiffel Palace Kft."
] |
Távozása esetén akár hetvennyolc millió forintot kaphatna a BKV vezérigazgatója, számolt be a birtokába jutott dokumentumra hivatkozva a TV2 Tények. Kocsis Istvánnak a dokumentum szerint távozásakor 14 havi végkielégítés, négyhavi titoktartási pénz és száz nap felmondási idő jár.
Ez összesen 21 havi jövedelemnek felel meg, amiben a fizetésén kívül a jutalom is benne van, és ami elvben akár 78 millió forint is lehet. A Tényekben elhangzott: a vezérigazgató lemondott a szerződésében szereplő négyhavi titoktartási pénzről. Enélkül és ha egyetlen fillér jutalmat sem kapna, 25,5 millió forint járna neki.
A dokumentum szerint a Kocsis István fizetésére és végkielégítésére vonatkozó szabályokat már a mostani vezetés javasolta 2008 szeptemberében, az igazgatóság és a felügyelőbizottság pedig jóváhagyta azt. | [
"BKV"
] | [
"TV2 Tények"
] |
Első fokon hétfő reggel pert nyert az LMP a Centrum Parkoló Rendszer Kft. ellen. A budapesti fizetős parkolást bonyolító cégnek az ítélet szerint ki kell adnia, hogy 2007 és 2010 között mire költötte bevételeit. Az összes, ötmillió forintnál drágább beszerzéssel és kifizetéssel el kell a cégnek számolnia.
A Centrum évekig az egyik legfontosabb cég volt a budapesti parkolási piacon. A tavalyi kormányváltás után ugyan törvény született arról, hogy az önkormányzatok nem adhatják ki a parkolás megszervezését magáncégeknek, de a törvényt megkerülve még fideszes önkormányzatok isigénybe veszik továbbra is a Centrum szolgáltatásait.
A tavalyi törvénynek éppen az volt a célja, hogy a parkolási bevételek az önkormányzatoknál maradjanak. Gyanús volt ugyanis, hogy a parkolás szervezésével foglalkozó magáncégeknek aránytalanul nagyok a kiadásaik, és a bevételeknek csak töredéke jutott vissza az önkormányzatokhoz.
Az LMP azért követeli a Centrum adatait, hogy kiderüljön, az egyik legnagyobb parkolási magáncég költségei indokoltan voltak-e ennyire magasak.
A Centrum azért tagadta meg eredetileg az adatok kiadását, mert szerintük nem volt elég világos, hogy az LMP mire kíváncsi, másrészt aránytalanul nagy tehernek érezték a lista összeállítását. A Pesti Központi Kerületi Bíróság egyik érvet sem tartotta megalapozottnak. | [
"Centrum Parkoló Rendszer Kft."
] | [
"Pesti Központi Kerületi Bíróság"
] |
2010. május 17., hétfő 10:36
Gábor László elmondta: közvetve úgy értesült, hogy Horváth Évát vasárnap este szállították be a János kórházba, majd a kivizsgálását követően visszavitték a büntetés-végrehajtási intézetbe.Az ügyvéd elmondta, hogy védencével közvetlenül nem beszélhetett, erre hétfőn kerülhet sor, amikor a bíróság dönt az ügyészség Horváth Éva, Hagyó Miklós és Lelovics Ottó előzetes letartóztatásba helyezésére vonatkozó indítványáról.A rendőrség péntek este gyanúsította meg és vette őrizetbe Hagyó Miklós volt szocialista országgyűlési képviselőt és főpolgármester-helyettest, illetve egykori szóvivőjét Horváth Évát, és Lelovics Ottó kommunikációs szakembert. Akkor mindhárman panasszal éltek a gyanúsítás ellen, és Hagyó, illetve Lelovics vallomást is tett.A BRFK pénteki tájékoztatása szerint Hagyó Miklóst azzal gyanúsítják, hogy közvetlenül vagy közvetítőin - H. Éván, L. Ottón és H. Ivánon - keresztül utasításokat adott a BKV vagyongazdálkodási kötelezettséggel rendelkező egyes vezetőinek, hogy a közlekedési vállalat számára szükségtelen szerződéseket kössenek.Horváth Évát a BRFK azzal gyanúsítja, hogy beosztását kihasználva rábírta a BKV vezetőit szükségtelen és indokolatlan szerződések megkötésére. | [
"BKV"
] | [] |
Cégekre szabott közbeszerzések, drágán vásárolt zúzott kő, gyanús literes ásványvíz, papíron létező járda. A MÁV compliance osztályát nem rég hozták létre, máris tízmilliókat spórolt meg az állami vasúttársaságnak a kétes ügyek feltérképezésével, az új vezetés azonban hallani sem akar a közbeszerzések körül szaglászó társaságról. Dávid Ilona szeptembertől megszüntette az osztályt.
Több százmillió forint folyik ki a MÁV-ból évente, az egykori szocialista nagyvállalatra az évtizedek alatt haszonleső cégek, korrupt hivatalnokok települtek rá. Miközben az állam évről évre milliárdokat költ a vasúti társaságra, a pénzek egy része vasúti kiskirályok és baráti vállalkozások zsebeiben landol. A botrányos közbeszerzések, visszaélések egy részére soha, másokra csak utólag derül fény, még ha a MÁV belső ellenőrzése évekkel később ki is mutatja a szabálytalanságokat, a válallat addigra már hiába fut a pénze után.
Törött bicska
"Beletört a bicskánk a MÁV átalakításába" – ismerte el Orbán Viktor is még tavasszal, egy, a kormány munkáját értékelő beszédében, miután világossá vált, a beígért nagy konszolidáció ezúttal is elmarad. A kormányfő 300 milliárdos állami segítséget ígért a cégnek, a rendberakáshoz szükséges összegnek azonban végül csak a töredéke érkezett meg, többek közt ez – a mozgástér szűkülése – is szerepet játszott Szarvas Ferenc MÁV-vezér tavaszi távozásában.
Meg az is, hogy ekkor már kiszemelték a helyére Dávid Ilonát. Úgy tudjuk, Dávid megőrizte igazgatósági elnöki tagságát előző munkahelyén, a GYSEV-nél, és mindössze egy-két évre érkezett a MÁV-hoz, többek közt azért, hogy segítse a közösségi közlekedésre szánt uniós források megfelelő elköltését. Az új vezér feladata lesz az is, hogy levezényelje a MÁV szétdarabolását, a kormány ugyanis, miután elvetette a beharangozott közösségi holding terveit, a MÁV kettészakadásáról döntött, a központi szervezetet nemzeti pályavasúti szolgáltatóként a Magyar Fejlesztési Bank viheti.
Harc a korrupció ellen
A változtatás radikális, de hogy ez az átláthatóbb MÁV irányába mutat-e, egyelőre kérdéses, Szarvas Ferenc távozása után legalábbis úgy tűnik, mintha megtorpantak volna a szervezet megtisztítására irányuló törekvések: nyáron az új vezetés úgy döntött, szeptembertől megszünteti a MÁV frissen létrehozott szabályozás, etika és kockázatmenedzsment (compliance) osztályát.
Szarvas a fejlett nagyvállalatokra jellemző szervezeti egységet a Gazdasági Versenyhivatal volt elnökének, Nagy Zoltánnak a vezetésével azért hozta létre, hogy gátat szabjon a korrupciónak, vagy legalábbis, hogy segítségével csökkenteni tudják a cégből kilapátolt pénz mennyiségét, milliókat spórolva ezzel a MÁV-nak.
A compliance Ma már a legtöbb nagyvállalatban található compliance osztály vagy igazgatóság. Gyakran megfelelőségi osztálynak fordítják, de bevett magyar kifejezés a compliance-re nem honosodott meg. Feladatai cégenként eltérőek lehetnek, leggyakrabban arra ügyel, hogy a vállalat betartsa a hatályos jogszabályokat, de néhány bankban például egyes belső ellenőrzési funkciók is ide kapcsolódnak, például a pénzmosás vizsgálata vagy a csalásfelderítés.
A compliance feladata ugyanis az, hogy a belső ellenőrzéssel és a biztonsági osztállyal összehangolva vizsgálja a vállalat folyamatait, feltérképezze, és felhívja a figyelmet azokra a jogi, szabályozási visszásságokra, amelyek többek közt a korrupcióra is lehetőséget adnak.
Az osztály előnye – például a hasonló témával foglalkozó belső ellenőrzéshez képest –, hogy a gyanús ügyeket már menet közben vizsgálni tudja, nemcsak utólag képes megállapítani a szabálytalanságokat, hanem még azelőtt, hogy azok megtörténhetnének.
Cégekre szabott beszerzések
A compliance osztály az elmúlt egy évben számos eljárásba tudott még idejében beavatkozni. Ilyen volt például a vasúttársaság egyik egyenruhatendere, amelyben magát a kiírást is egyetlen cégre szabták, a pályázatban megadott idő alatt ugyanis egyszerre annyi blúzt és ruhát csak egy vállalat lett volna képes legyártani. A compliance kiszúrta, hogy ha külön hirdetnének pályázatot az ingre és a ruhára, máris több cég indulna a közbeszerzésen, lejjeb szorítva ezzel az árat is.
A formaruhák beszerzése azonban csak egy a számos ügy közül, amelyre fényt derített az új szervezet. Kifogásolták például azt is, hogy a vasutasoknak szánt ásványvizet egyliteres kiszerelésben szerzi be a MÁV, holott mindössze két társaság gyárt ilyet. Utólag kiderült, hogy már a vasutasok övét is úgy tervezték, hogy az egyliteres palack beleférjen.
Problémájuk volt azzal is, hogy egy leomlott támfalat 600 millióból akar újraépíteni a vasúti társaság, amikor kihozható volt 100 millióból is. Jelezték a felső vezetőknek azt is, hogy az évente nagymennyiségben vásárolt zúzott kő jóval olcsóbban is beszerezhető lenne, ha a kiírásban nem néhány konkrét bányának kedvező módon osztanák körzetekre az országot, és hogy a közbeszerzéssel vásárolt szén sem éppen a legolcsóbb.
A MÁV-nál zajló folyamatokat jól jelzi egy másik eset is. Kiderült, hogy egy cég úgy végez földtisztítási munkálatokat egy állomás mellett, hogy a kiírásban nincs benne, hogy mikor tekintik a munkát befejezettnek, a vállalkozás évről évre jelentette, hogy mit és milyen mértékben tisztított ki a földből, de mivel eredményességi kritériumok nem voltak a pályázatban, a munkát folytathatta a következő évben is. A compliance jelentette a problémát, és javasolta valamiféle kritérium meghatározását. Végül a MÁV úgy döntött, hogy mégsem építtet bele ilyet, inkább nem írja ki a pályázatot.
Bárki jelenthetett
A Szarvas által életre hívott osztály létrehozott egy új etikai kódexet és egy etikai rendszert is, az osztály munkatársai oktatásokat tartottak szerte az országban az etikus viselkedésről. Persze az új, kívülrő jövő, "nyugatiaskodó" szervezetet a vasúti dolgozók kezdetben gyanakodva figyelték, és nem szívesen használták a compliance által bevezetett bejelentő forródrótot sem, ahol akár névtelenül is adhattak információt az általuk tapasztalt visszaélésekről.
A legtöbb multinál is alkalmazott bejelentővonal az egykori szocialista nagyvállalat munkásai szemében először ellenszenvet keltett – mondván, spicliskedésre kér a cég –, másrészt bizalmatlanok is voltak, nem hitték el, hogy valóban tehetnek úgy bejelentést, hogy aztán nem rúgják ki őket.
Aztán szépen lassan mégis megindultak a panaszok, a rendszerben idén eddig 65-70 bejelentés érkezett. Akadtak köztük félreértések, téves információk, másik részük azonban nagyon is használható volt: információk szerte az országból, kisebb és nagyobb korrupciós ügyekről. Az olyan szintű dolgokat, mint például, hogy lebetonoztak egy nem létező járdát valamelyik állomás mellett, tényleg csak azok láthatnak, aki ott élnek, és a MÁV-nál dolgoznak.
A visszaéléseket tapasztaló, cégüket féltő vagy főnöküket utáló munkások végül egyre bátrabbak lettek, ez részben a compliance által tartott oktatásoknak köszönhető, részben annak, hogy kissé erősödött a forródrótot üzemeltető szervezet iránti bizalom. A belső ellenőrzéssel és a MÁV biztonsággal együttműködő compliance három esetben kartellvizsgálatot is kért a Gazdasági Versenyhivataltól, de túlárazások miatt is panaszt tett, és újabb bejelentéseket is tett volna a vasútnál tapasztalt visszaélésekről. Ha nem szüntetik meg.
Harmadának nincs következménye Az Ernst & Young 2011-es felmérése szerint a magyarországi válaszadók összesen 11 százaléka alkalmaz bejelentő vonalat. Ez az arány az etikai kódexszel rendelkező cégek 33 százalékát reprezentálja. A kutatás szerint a cégen belüli etikai vétségeket 36 százalékban
bejelentés alapján tárták fel, 14 százalékot a belső ellenőrzés tárt fel. A feltárt etikai vétségek 33 százalékában nem történt semmilyen intézkedés.
Sok az ellenérdekelt
"A compliance a felső vezetés számára is sokszor kényes ügyet vizsgál, bár gazdaságilag a cég egészének érdeke, hogy kevesebb legyen a visszaélés, mint minden új belső szervezetnek, és mint minden belső ellenőrzéssel foglalkozó szervezetnek, a MÁV compliance osztályának is sok ellensége támadt" – mesélte névtelenül a vasúttársaság egyik dolgozója.
Szerinte nem véletlen, hogy a volt elnök egyik első intézkedésével a korrupciót kiszűrő, a belső ellenőrzést erősítő egységet hozott létre, ugyanis évről évre milliárdok vándoroltak ki kézen-közön, becslések szerint a visszaélések az árbevétel 5-7 százalékával is megkárosíthatják a MÁV-ot. A compliance nem kér engedélyt a cég vezérétől arra, hogy bizonyos ügyeket vizsgáljon-e vagy ne, a lényegéhez tartozik az önállóság. A feltárt gyanús ügyek aztán természetesen a vezetés elé kerülnek, ahol dönthetnek az osztály javaslata ellen is, vagy úgy, hogy egy közbeszerzés szövegén annak hiányosságok ellenére sem változtatnak, az ügynek azonban ekkor már nyoma van.
Ez már túl sok volt
Az általunk megkérdezett mávosok úgy vélik, hogy a compliance osztály végül a tűzfaltenderen vérezhetett el, ez volt az az ügy, ahol látványosan sokan nem örültek, hogy az osztály kapargatni kezdte a beszerzés részleteit. A történet lényege: a MÁV úgy akart 144 millió forintért egy új hardvert beszerezni, hogy aztán kiderült, raktáron is hever egy funkciójában egészen hasonló, amit már csak be kellene szerelni nagyjából ötmillió forintért. A tűzfalat eladásra kínáló cég pedig már zsebében érezte a megállapodást, még nem zárult le a pályázat, már a MÁV Informatika munkatársait oktatta az új rendszer használatáról.
Dávid Ilona Dávid Ilona a GYSEV-től érkezett a MÁV élére, korábban a MÁV számviteli és könyvviteli vezetője volt. A Pénzügyi és Számviteli Főiskolán közgazdászként diplomázott vezérigazgató korábban a Spar Magyarország főkönyvelője volt, az első Orbán-kormány idején a Dunaferr számviteli és pénzügyi igazgatójának nevezte ki Németh Miklós, aki jelenleg a Közgép Zrt. vezérigazgatója.
"A compliance egyre nagyobb ügyeket kezdett vizsgálni, lassan beletanult az iparágba, és olyan dolgokra is kezdett rátalálni, amelyek már magasabb köröket sértenek, nem kisstílű korrupt hivatalnokokat" – próbált magyarázatot találni a compliance felszámolására az egyik dolgozó.
Akárhogy is van, Dávid Ilonáék nem indokolták, hogy a korrupció ellen harcoló osztályt miért szüntetik meg, ráadásul a nagyvállalat szervezeti döntéseire nem jellemző módon: viharos gyorsasággal. Érdeklődtünk a MÁV sajtóosztályán is az okokról, ahol azt a választ kaptuk, hogy az osztály "fenntartása önálló szervezeti egységként gazdaságilag nem bizonyul indokoltnak a jövőben". A vasúttársaság közölte, hogy a szervzet tavaly 144 millió forintos üzemi költséggel működőtt. (Alig került tehát többe az osztály fenntartása, mint amennyit csak a tűfaltenderen a cégnek spóroltak.)
"Amikor megjött Dávid Ilona, úgy tűnt, hogy bár a felsővezetők között többeket lecserél, az osztályhoz nem nyúl, annak az eredményeit később sem kérdőjelezte meg. Váratlanul aztán egyszer csak mégis bejelentette, a mintegy húszfős compliance megszűnik" – mondta egy az ügyet jól ismerő MÁV-os.
A MÁV kérdésünkre közölte, hogy a szervezet "tevékenységeit, feladatait a belső ellenőrzési főosztály, a biztonsági igazgatóság, a humánerőforrás-igazgatóság, illetve a jogi igazgatóság vette át." Egyik forrásunk ezt kiegészítette annyival, hogy egyes feladatokat és néhány régi munkatársat ugyan valóban átvesznek más osztályok, ott kisebb létszámmal látják majd el a feladatokat, illetve néhány, korábban a compliance által végzett tevékenység teljesen megszűnhet. Folyosói pletykák szerint ilyen lehet például a nagy értékű közbeszerzések kockázatkezelése. Bár ezt a MÁV hivatalosan nem erősítette meg, ha igaz, azzal éppen az osztály legfontosabb feladatát számolnák fel, a felsővezetést leginkább izzasztó ügyek maradhatnának így évekig homályban.
A Transparency meglepődött
"Az a nemzetközi trend, hogy a nagyvállalatok igyekeznek kiszűrni a vállalaton belül a korrupciós kockázatokat, a gazdasági válság erre különösképpen ráirányította a figyelmet. A kockázatok csökkentésének sokféle módszere van, a cégeken belül tréningeket tartanak, bejelentő vonalakat építenek ki és erősítik a dolgozók etikus magatartását. Meglepő, hogy egy olyan állami nagyvállalatnál, amely ebben éppen jó példával jár elöl, megszüntetik az éppen kiépülőben lévő rendszert" – kommentálta Alexa Noémi, a Transparency International ügyvezető igazgatója a MÁV compliance megszűntetésének a hírét.
A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Korrupciókutató Központjának felmérése szerint egyébként a MÁV 2010−2011-ben nettó 32,2 milliárd forintra írt ki közbeszerzést, ezzel felkerült a tíz legnagyobb közbeszerző toplistájára. A központ kimutatása szerint országos viszonylatban jellemzően a kis értékhatárú közbeszerzéseknél nincs verseny: az egy ajánlat mellett megvalósuló szerződések mediánértéke 2010-ben nettó 12,6 millió, 2011-ben 11,5 millió forint volt. | [
"MÁV",
"MÁV Informatika"
] | [
"Pénzügyi és Számviteli Főiskola",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Spar Magyarország",
"Transparency International",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Közgép Zrt.",
"Ernst & Young",
"Budapesti Corvinus Egyetem",
"BCE) Korrupciókutató Központ"
] |
A diósgyőri labdarúgóklub pénteken szerződést bontott bundagyanúba keveredett játékosával, L. Ákossal.
"Egy csapatkapitánynak minden tekintetben példát kell mutatnia, akire felnézhetnek a klubnál futballozó fiatal gyerekek is. Azzal, hogy előállították, majd házi őrizetbe helyezték, helyrehozhatatlan károkat okozott. Jogkör híján azt nem tudjuk megítélni, hogy valóban bűnös-e, de bízunk a nyomozó hatóság munkájában és az igazságszolgáltatásban" - mondta a csapat honlapján Dudás Hunor, a DVTK-t működtető Diósgyőr FC Kft. ügyvezető igazgatója.
A sportvezető azzal indokolta a döntést, számukra rendkívül fontos, hogy a gyanú árnyéka se vetüljön a DVTK-ra, továbbá létkérdés, hogy a klub nevét tisztán tartsák. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai február 21-én állították elő és vették őrizetbe L.-t, akivel négy rendbeli, gazdálkodó szervezet dolgozója által kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettének a megalapozott gyanúját közölték.
A gyanú szerint a futballista 2009 augusztusában két Ligakupa-mérkőzés, 2010 májusában pedig két élvonalbeli bajnoki találkozó eredményét kívánta befolyásolni. L., aki harminc napra házi őrizetbe került, tagadja bűnösségét. | [
"DVTK"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Diósgyőr FC Kft."
] |
Megtaláltuk a letagadott másik honvédségi Falcont, ez már tényleg a kormánygép
Most már tényleg van kormánygépe Magyarországnak: a Zoom.hu kiderítette, hogy szemben azzal, amit eddig állított a kormány és a Honvédelmi Minisztérium (HM), nem egy, hanem két “business jet" repülőt is vásároltak. Míg az eddig elismert egyetlen légijármű katonai repülőgépként üzemel, a másik egyértelműen polgári gép, így is vette nyilvántartásba a Légügyi Hatóság, csak éppen egy HM-cég a tulajdonosa. Tehát:
van az augusztusban a HM kecskeméti repülőbázisára érkezett, 606-os katonai lajstromszámú, katonai jelzésű és csukaszürke katonai festésű Falcon 7X, amit a Honvédség állítása szerint szállító- és futárgépként használ, és éppen ma, december 6-án délelőtt is repülést végzett.
Van egy másik Falcon 7X is, amely az állami Légügyi Hivatal aktuális, december 3-i polgári légi jármű adatbázisában szerepel HA-LKX polgári lajstromjellel, a tulajdonosaként pedig a HM leánycége, a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. (HM EI) szerepel a papírokban.
Egészen biztosan két különböző járműről van szó, mivel az egyik 606-os azonosítóval, vagyis a katonai célú gépeknél használt háromjegyű “oldalszámmal" repült és repül aktuálisan is, míg a másik polgári légijárműként szerepel a nyilvántartásban ugyanebben az időben, a polgári gépeknél használt ötbetűs HA-LKX lajtromjellel, HM-es tulajdonként, 2019. november 8-ig érvényes légi alkalmassági bizonyítvánnyal. (A légi közlekedéssel foglalkozó szakportálokon annak nem találtuk nyomát, hogy ezzel a lajstromjellel bárhova is repült volna már gép.)
Elküldtük kérdéseinket a Honvédelmi Minisztériumnak azzal a felvetéssel, miszerint az eddig nyilvánosan közöltekkel ellentétben a jelek szerint két ugyanolyan típusú, Dassault Falcon 7X repülőgépük is van, illetve rákérdeztünk arra, hogy a másodikat, amelyik polgári lajstromszámot kapott, mikor és mennyiért szerezték be, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Eddig egy Falconról beszéltek
A Zoom.hu már szeptemberben próbálta kideríteni, hogy hány ilyen Falcont vásároltak, mivel már az is heves vitákat váltott ki, hogy egy business jettel fokozta légiszállító-képességét a Magyar Honvédség, de azóta, hogy a gép augusztus elején megérkezett a kecskeméti katonai bázisra, olyan információkhoz jutottunk, miszerint nem egy, hanem két ilyen járművet is vettek. Ráadásul már kezdetben két azonos típusú gép beszerzésének terve szivárgott ki a tavasszal erről író Magyar Nemzethez.
A honvédségi beszerzéseket övező – védelmi szempontból bizonyos fokig érthető – titkolózás azonban megnehezítette mindenkinek a dolgát, aki e két gép rejtélyének próbált utánajárni az elmúlt hónapokban. Szeptember elején a Zoom.hu tisztázó kérdésére a honvédelmi tárca nem adott konkrét választ, hogy egy vagy két gépet vásároltak, ehelyett saját korábbi közleményüket ajánlották figyelmünkbe – azt, amelyben az augusztusban Kecskeméten landolt egyetlen gépről tudósítanak. A honvédség akkor kiemelte:
ilyen kategóriájú gépet használ és tart hadrendben a NATO-tagországok hadseregeinek csaknem kétharmada
– például a belga, a cseh, a dán, a francia, a lengyel, az olasz, a német, a szlovén és a szlovák hadsereg, a nem NATO-tag szomszédaink közül pedig az osztrák és a szerb haderő is. A honvédelmi tárca akkori közlése szerint ezt a kategóriájú – és több ország esetében ugyanilyen típusú – repülőgépet valamennyi ország hasonló katonai és állami feladatok ellátására használja a hadsereg keretein belül.
Hasonló, a konkrét választ kerülő tájékoztatást kapott kérdésére akkoriban Demeter Márta, az LMP országgyűlési képviselője is. A politikus – az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának tagjaként – egyértelműen két Falconra kérdezett rá írásbeli kérdésében. Benkő Tibor honvédelmi miniszter válaszában nem pontosította ugyan a Demeter által használt többesszámot, de következetesen egy darab gépről írt, amely már megérkezett a kecskeméti katonai repülőtérre, és jelezte azt is, hogy ez nem üzleti repülőgép.
Nem kormánygép, de arra is jó
Ugyan a tárca a Falcon 7X nyilvánvaló erre utaló jegyei ellenére következetesen kerüli az üzleti repülőgép elnevezést, a kormánygép kifejezést pedig főleg, azt elismerik, hogy a repülőt állami, diplomáciai utakra is a kormányzat rendelkezésére bocsátják, ha szükséges – ahogy Orbán Viktor kormányfő a közelmúltban többször is használta kíséretével hivatalos utakra a korábban vett Airbus A319-es szállítógépet.
A Falcon 7X érkezéséről szóló honvédségi tudósítás is kiemeli, hogy "a jogszabályoknak megfelelően, amint az elmúlt évtizedekben mindenkor, úgy most is jogosult e gépek igénybevételére a kormány és a Köztársasági Elnöki Hivatal, hiszen a védett személyek légi szállítása – az európai gyakorlatnak megfelelően – Magyarországon is beletartozik a honvédség feladatkörébe."
Ezt erősítette meg Benkő Tibor honvédelmi miniszter egy másik parlamenti képviselő – a párbeszédes Tordai Bence – korábbi írásbeli kérdésére válaszolva, amikor Orbán Viktor útjai kapcsán azt írta: katonai gépek "korábban is szállítottak hivatalos útra kormánytagokat, állami vezetőket és delegációikat, például a szocialista kormányzás idején, a 2002 és 2010 közötti időszakban mintegy 100 alkalommal."
Azt viszont Benkő már nem tette hozzá, hogy erre a célra korábban nem business jetet használt a Honvédség, hanem két orosz gyártmányú, Antonov An-26-os szállítógépet, amelyek fölött már valóban eljárt az idő, ráadásul lassúak is voltak, karbantartásuk pedig egyre nehézkesebb és drágább volt. Jó példa az An-26-os képességeire, hogy
mikor 2016-ban Áder János államfő ezzel ment volna a csíksomlyói búcsúba, lerobbant alatta az "Ancsa".
Nyilván emiatt is már évekkel ezelőtt felmerült a Fidesz-kormányban, hogy beszerezzenek egy kormánygépet, így nem kellene menetrend szerinti gépekkel utaznia Orbán Viktornak és a delegációknak, illetve kibérelniük különgépeket, ahogyan azt többször is tették, például Csányi Sándor Falcon 7X-hez hasonló magángépével. A hvg.hu már 2013-ban arról írt, hogy egy kiszuperált Malév-gépet akartak kormánygéppé alakítani, ám végül ebből nem lett semmi.
Katonai Airbus-szal az Operába Tényleg a Honvédség Airbus A-319-esével utazott a miniszterelnök Milánóba, hogy operát nézzen – derült ki a múlt héten. Az LMP-s Demeter Márta kérdésére a honvédelmi miniszter elismerte: Miniszterelnök úr a jelölt napon a Magyar Honvédség Airbus A-319-es repülőgépével utazott . Orbán Viktor november 15-én Kurtág György Fin de partie című operájának ősbemutatóján vett részt az olasz városban, amelynek időpontjában – írta korábban az Átlátszó –, a honvédségi csapatszállító is éppen Milánóban volt.
Ezermilliárdok kerülik ki a versenyt
A Zoom.hu nemrég összeszámolta, hogy az Orbán-kormány a választás óta mintegy 1000 milliárd forintnyi állami költéssel kerülte meg a nyílt közbeszerzést, közvetlenül a választás előtt pedig további 650 milliárdról döntött – ezeknek az összegeknek része a két Airbus és az eddig megérkezett egyetlen Falcon megvásárlására költött közpénz is, amely az iparági becslés szerint – noha használt gépekről van szó – több tízmilliárd forint.
Érdekesség, hogy az Airbusok és a Falcon – védelmi szempontból titkosított – beszerzésénél jutott szerephez Orbán Viktor egykori tanácsadója, Maróth Gáspár, aki állami cégvezetőből nemrég lépett elő "a nemzeti védelmi ipari és védelmi célú fejlesztésekért, valamint a haderő-modernizációért" felelős kormánybiztossá havi 997 ezres fizetéssel, miközben a GVH által két éve vizsgált, ám le nem zárt milliárdos kartellgyanú érintettje. Minderről itt írtunk bővebben:
Védelmi beszerzésekért felel a milliárdos kartellgyanúba keveredett kormánybiztos Orbán Viktor egykori tanácsadója állami cégvezetőből nemrég hadfelszerelési kormánybiztossá lépett előre, miközben milliárdos kartellgyanú érintettje. A GVH már két éve vizsgálódik. Egyre magasabb pozíciókba kerül az állami szférában az első Orbán-kormány idején még a miniszterelnök tanácsadójaként dolgozó Maróth Gáspár, akinek akadémikus apját, Maróth Miklóst 2016-ban még Orbán által is favorizált köztársaságielnök-jelöltként emlegették.
Borítókép: Illusztráció – egy “polgári célú" Falcon 7X beltere / Forrás: JetRequest.com/Wikimedia | [
"Honvédelmi Minisztérium",
"HM EI"
] | [
"HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt.",
"Magyar Nemzet",
"Légügyi Hatóság",
"Magyar Honvédség",
"Köztársasági Elnöki Hivatal",
"Légügyi Hivatal"
] |
Orbán Viktor és Varga Mihály is az Állami Számvevőszékre mutogat. Szerintük a Domokos László vezette szervezet a legalkalmasabb arra, hogy megvizsgálja a NAV-ot – ezt egyébként évről évre rutinszerűen meg is teszi. Csakhogy az ÁSZ az adóhivatallal önmagában nem, csak a költségvetés végrehajtásának ellenőrzésekor foglalkozik, akkor sem mindent kimerítő részletességgel. Egyébként meglepően sok szabálytalanságot találtak még így is.
A miniszter szerint jó lett volna, ha Horváth tartotta volna magát a NAV belső szabályzatához.
Domokos Lászlóék azért nem indítanak vizsgálatot, mert ők nem tűzoltóság.
A miniszterelnök szerint a NAV-ügy a Számvevőszékre tartozik, és csak akkor támogatja bizottság felállítását, ha lezárultak a hivatalos vizsgálatok. A közmunkára azért is szükség van, mert ott írni, olvasni tanulnak az emberek.
Az adócsalóknak börtönben van a helyük, de csak az Állami Számvevőszék és a rendőrség elemzése után érdemes NAV-vizsgálóbizottságot felállítani, szólalt meg Orbán Viktor a parlamentben először azóta, hogy az ezermilliárdos áfacsalásról szóló történet elindult.
Noha a Fidesz ellenzékben jellemzően nem érezte korainak vizsgálóbizottságok felállítását a rendőrségi szakasz lezárása előtt – elég a Gyurcsány fantomcégét vizsgáló bizottságra vagy a kormányzati negyed ügyét vizsgáló bizottság ötletére gondolni –, ez most tulajdonképpen mellékes. Ha a kormány nem áll bele a történetbe, vagy legalább a szocialisták nem segítik, hogy létrejöjjön a bizottság, a bizottság nem fog létrejönni.
Majd az ÁSZ
Érdekesebb lehet tehát megnézni, nagyjából mi várható az Állami Számvevőszéktől. Nem Orbán az első, aki ebben az ügyben az ÁSZ-vizsgálatára szorítkozna, korábban Varga Mihály is őket emlegette, sőt maga a számvevőszék is vizsgálatot ígért.
Igaz, nem azonnali vizsgálatot, mivel, "az ÁSZ nem tűzoltóság", és "nem megy szirénázva" a helyszínre, ha tűz van. Van az éves terv, az alapján haladnak. Az idei évre ugyan már nem fér be, de jövőre mindenképpen előveszik a NAV-ot is, mint ahogyan tették azt idén is, közölte az egykori fideszes Domokos László vezette Állami Számvevőszék.
De mit is ellenőriz az ÁSZ?
Közleményükben azt írják, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt általában a zárszámadás ellenőrzésénél veszik elő, és hogy így lesz jövőre is.
Csakhogy a zárszámadás ellenőrzésekor az ÁSZ elsősorban azt vizsgálja, hogy sikerült-e rendben végrehajtani az előző évi költségvetést, tartotta-e a kormány a vállalásokat, megfeleltünk-e a konvergenciaprogramnak, teljesültek-e az adóbevételek, stb.
A NAV tulajdonképpen csak érintőlegesen kerül a képbe. Hogy mennyire érintőlegesen, azt jól jelzi, hogy az éves tervben, ahol egy oldalban kifejtik, mi lesz az ellenőrzés célja, és várható eredménye, az adóhatóságot még csak meg sem említik.
Szó esik a NAV-ról is
Ettől függetlenül azonban kétségkívül foglalkoznak vele, az idén a tavalyi évről elkészült több mint százoldalas dokumentumban néhány oldal jut a NAV-nak is. Hosszas, mindenre kiterjedő átvilágításra azonban itt nincsen tér. Az áfa kifejezés például mindössze hétszer szerepel, akkor is csak mint befolyó bevételt említik, az áfacsaló láncolatokról, kiemelt adózókról, a csalók üldözéséről közvetlenül nem esik szó.
Az ellenőrzés többször a hivatal éves jelentéséből idéz, összeveti a számokat az előző évivel, néhol megjegyzéseket tesz. A jelentésnek a hivatallal foglalkozó része nagyrészt a NAV informatikai rendszerén rugózik, megállapítják, hogy már kicsit jobb, mint előző évben, de még mindig lehetne jobb, például össze lehetne hangolni a Kincstár rendszerével.
Sok a szabálytalanság
Egyébként figyelemre méltó: annak ellenére, hogy milyen kevés szó esik a hivatalról és mennyire kevés tér volt a vizsgálatra, milyen sok furcsaság kerül elő már a tavalyi jelentésben. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Állami Számvevőszék"
] |
A csévharaszti Harangláb presszó törzsközönsége nagy reményeket fűz ahhoz, hogy hamarosan a település határába költözik a Happy End Kft. A 123 hektáros, Csévharaszt és Inárcs között lévő egykori szovjet laktanyát a Dominium 64 Rt. nevű, a Wermer család érdekeltségi körébe tartozó cég vásárolta meg. Wermer András a miniszterelnök legfontosabb tanácsadója, a Happy End Kft. alapítója. Az óriási területen több mint nyolcvan épület található, van köztük három apartman, egy lovarda és egy nyomda is. A lovarda fejlesztésére 15 millió forint állami pénzt kapott a cég.
Száztizenkét nap után sem közölte a Magyar Hírlappal az Országimázs Központ (OIK), hogy kik vettek részt abban a bírálóbizottságban, amely az év elején győztesnek nyilvánította a Happy End Kft.-t a 4,2 milliárd forintos országimázs-pályázaton.
Várhegyi Attila, a Fidesz választmányi elnöke is benne ült abban a bíráló bizottságban, mely a Fidesz választási kampányában közreműködő Happy End Kft-t bízta meg havi hárommillió forintért a kabinet külső kommunikációs munkáival.
Egy ügyvédi szakvélemény szerint semmisnek kell tekinteni a Miniszterelnöki Hivatal, illetve a Happy End Kft. közötti szerződések többségét.
Hamarosan vidékre költözik a 4,2 milliárd forintos országimázskampány lebonyolításával megbízott, a Fidesz választási kampányát, illetve a kormányváltás óta állami ünnepségeket szervező Happy End Kft.: a reklámcég jövőbeni székhelye a Csévharaszt központjától körülbelül nyolc kilométernyire található volt szovjet katonai bázis lesz. Az objektumot csak földúton lehet megközelíteni, a több évtizedes vaskapun régi tábla hirdeti: az egész terület baleset- és életveszélyes, mint később megtudjuk azért, mert hetente találnak itt újabb és újabb fel nem robbant bombákat. A kapu másik tábláján az áll: belépés csak itt dolgozóknak!
A Dominium '64 Rt. és a 123 hektár
A laktanya a kormányváltás után, 1999-ben került a Wermer család érdekeltségi körébe. A 123 hektáros területen fekvő objektum kétharmada már most is a Margit körúton bejegyzett Dominium 64 Ingatlankezelő, -Forgalmazó és Szolgáltató Rt. tulajdonában van. Ennek fő tulajdonosa 1999 óta, a Washingtonban bejegyzett Go Ahead nevű cég, amely vállalkozás Wermer felesége, Lehmann Kira, illetve anyósa tulajdonában van. A cégben részvényes még Dani Károly budapesti lakos is.
A cég első vezérigazgatója néhány hónapig Wermerné volt. Őt Pekár Lajos követte a vezetői székben, jelenleg pedig Hegedűs Csaba igazgatja a vállalatot. Pekár Lajos exvezérigazgató sem a cég tevékenységéről, sem távozásának okairól nem kívánt nyilatkozni az Indexnek.
Apartman, lovarda, nyomda és egy kis támogatás
A bázis egyharmada egy jelenleg felszámolás alatt álló fatelep tulajdonát képezi, ám januártól már itt is a Dominium 64 Rt. lesz birtokon belül. Az objektumba még nem jelentkezett be a Fidesz kampánycége, így csak a Dominium 64 Rt. fizet iparűzési adót az érintett községeknek. A csévharaszti önkormányzat, mint építési hatóság a Wermer család lovardájára fennmaradási engedélyt adott, illetve jóváhagyta három apartman kialakítását, és egy épület nyomdává alakítását. A lovarda fejlesztésére tavaly a vidékfejlesztési tárca és a Gazdasági Minisztérium közös pályázatán 15 millió forintot szavaztak meg.
Csévharaszt is profitált
A csévharaszti Harangláb presszó törzsközönsége nagy reményeket fűz a Happy End Kft. községbe költözéséhez. A helyiek már így is sokat nyertek a Dominium 64 Rt. letelepedésével, mert a részvénytársaság az önkormányzattól vásárolta meg a laktanyát, a vételárból pedig új községházát, könyvtárat és tornatermet építettek. A helyiek úgy tudják, hogy rövidesen bővül a volt szovjet laktanyában épülő komplexum, állítólag szálloda is lesz a területen. | [
"Happy End Kft.",
"Dominium 64 Rt.",
"Fidesz",
"Gazdasági Minisztérium"
] | [
"Go Ahead",
"Happy End Kft-t",
"Dominium 64 Ingatlankezelő, -Forgalmazó és Szolgáltató Rt.",
"Magyar Hírlap",
"Dominium '64 Rt.",
"Országimázs Központ",
"Miniszterelnöki Hivatal"
] |
Tőkeemeléssel szerzi meg a BLT Group Zrt. – és az érdekeltségébe tartozó Balatonturist-csoport – közvetlen tulajdonát a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. – jelentette be a cég a tőzsde honlapján csütörtökön. A Konzum kizárólagos tulajdonosa Mészáros Lőrinc és felesége.
A BÉT honlapján közzétett határozat szerint a Konzum Nyrt. igazgatósága a PwC által készített üzletrész-értékelés alapján hozzájárult, hogy nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás formájában a Konzum Nyrt. kizárólagos tulajdonába kerüljön a BLT Group Zrt. A 977,29 millió forintos apport ellenértékét a Konzum 3 111 396 darab új részvény zártkörű forgalomba hozatalával egyenlíti ki. Az ügylettel a BLT kötelékébe tartozó Balatontourist-csoport teljes körűen a Konzum Nyrt. konszolidációs körébe kerül.
Az igazgatóság azt is elfogadta, hogy a KONZUM PE Magántőkealap a Ligetfürdő tranzakcióból eredő, a Konzum Nyrt. felé fennálló 9,677 milliárd forintos követelésével tőkét emeljen a tőzsdei vállalatban.
A Konzum az apport ellenértékét, összesen 30 809 580 darab új részvény zártkörű kibocsátásával egyenlíti ki – közölték.
A most közzétett tőkeemelések részei annak a 2017. decemberében bejelentett tranzakció-sorozatnak, amellyel – a Hunguest Hotels Zrt., illetve 18 belföldi és 5 külföldi szállodát követően – a Balatontourist-csoport is a tőzsdei társaság tulajdonába kerül. Ennek megfelelően a Konzum turisztikai portfólióját érintő mindkét csütörtöki igazgatósági döntés esetén az új részvények értékét a tavaly december 11-i rögzített árfolyamon bocsájtja ki a vállalat, amely a 2018. október 10-re átvezetett 1:10 arányú részvényfelaprózást követően, 314,1 forintos értéket jelent.
A Balatontourist magán-, illetve önkormányzati tulajdonban lévő kempingeket üzemeltetet. A 2018-as szezonban 10 balatoni kempinget és egy vendégházat működtető társaság az előzetes becslések szerint 1,715 milliárd forint bevételre számít.
A Konzum Nyrt. Magyarország legnagyobb szállásadó vállalatát építi a közlemény szerint. A társaság menedzsmentjének célja, hogy a tranzakciók lezárását követően a csoporton belüli szinergiák és költségcsökkentési lehetőségek kihasználása érdekében összevonják a szálloda és kempingüzemeltető vállalatok szakmai irányítását. A tőzsdei társaság legutóbb publikált, féléves árbevételének 88,43 százaléka, míg konszolidált eredményének 64,44 százaléka származott a turizmusból – írták.
(Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI) | [
"Ligetfürdő",
"KONZUM PE Magántőkealap",
"Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt.",
"BLT Group Zrt."
] | [
"Hunguest Hotels Zrt.",
"Konzum Nyrt."
] |
A Debreceni Járásbíróság szombaton kihirdetett ítélete szerint a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft.-nek az ítélet kézbesítésétől számított 15 napon belül közérthető módon közölnie kell a felperessel a jegyzőkönyvek tartalmát, amelyek egy meghatározott időszakban készültek a társaság felügyelőbizottságának ülésein.
Az adatkikérési pert Lengyel Szilvia, az LMP vidékpolitikusa, független országgyűlési képviselő indította a kft. ellen, mert a cég nem adta ki neki felügyelőbizottságának jegyzőkönyveit. "A korábbi évek rossz tapasztalatai után végre átláthatóvá kell tenni a közvagyonba tartozó nemzeti parkok földhasználatát" – indokolta indítványát a képviselő.
A kft. jogi képviselője a bíróságon idő előttinek nevezte a keresetet, és az eljárás megszüntetését kérte. Turóczi László bíró elutasította az alperesi kérést. Az ítélet ellen 15 napon belül lehet fellebbezni.
A bíróság az ítéletében úgy foglalt állást, hogy a kft.-nek nem kell kiadnia azokat az adatokat, amelyek egyrészt "az alperes felügyelőbizottsága döntésének megalapozását szolgálják vagy szolgálták, valamint olyan adatokat, amelyekkel kapcsolatban a döntés vagy még nem született meg, vagy amelyekkel kapcsolatban a döntés már megszületett, de az érintett adatok megismerése az alperes törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen, külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné".
Az LMP figyelmét akkor keltették fel a hortobágyi védett állami földek, amikor információk jelentek meg arról, hogy a cég az általa kezelt 16 ezer hektárnyi földterület több mint felét magánszemélyeknek akarja hosszú távra bérbe adni. Az ügyre úgy derült fény, hogy a cég kétmilliárd forint LIFE-pályázati pénzt vissza akar adni az Európai Bizottságnak, ezt az érintett területeken használták volna fel.
Lengyel Szilvia a szombati ítélethirdetés után azt mondta: elképesztőnek tartja, hogy az állami vagyon felett rendelkező génmegőrző cég visszatart közérdekű adatokat. Szeretnének tisztán látni, szeretnék tudni, hogy a felügyelőbizottságban milyen szakmai érvek hangzottak el amellett, hogy a 16 ezer hektár védett területből 9 ezer hektárt földbérleti szerződéssel magánkézbe juttassanak – tette hozzá.
Schiffer András, az LMP társelnöke, a felperes jogi képviselője szerint az állami cégeket rá kell szorítani az átláthatóságra, mert ez az egyetlen garancia arra, hogy "ne lehessen a nemzeti vagyont, a termőföldet szabadon ellopni".
A szombati ítélet szerint a 2010. október 1-je és 2013. május 7-e közötti ülések közérdekű adatokat tartalmazó jegyzőkönyveinek tartalmát kell kiadnia a génmegőrzőnek. | [
"Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft."
] | [
"Európai Bizottság",
"Debreceni Járásbíróság"
] |
Végelszámolás sorsára jutott Tiborcz István cége
Tavaly augusztus óta végelszámolás alatt van Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az egyik cége, a HCS Experts Kft. - derül ki a cégnyilvántartásból. A társaság informatikai nagykereskedelemmel foglalkozott, Tiborcz 2015-ben szállt be tulajdonosként, testvére, Tiborcz Péter pedig ügyvezetőként dolgozott a cégben. (A fivér 2014 táján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal informatikai fejlesztési főosztályát vezette néhány hónapon át.)
Tiborcz István és Orbán Viktor Tiborcz István és Orbán Viktor
A Népszava tavaly március végén írt arról, hogy a HCS Experts neve felfedezhető a Microsoft-botrányban, abban az ügyben, amit a 24.hu szellőztetett meg. A normál piaci árat jócskán meghaladó állami informatikai beszerzések miatt a Microsoft több partnerével is felmondta a szerződését.
A tavaly áprilisi országgyűlési választásokhoz közeledve jelentek meg hírek a HCS Experts és a Microsoft-ügy lehetséges kapcsolódásáról. Nem tudni, hogy ezzel áll-e összefüggésben, de a cég forgalma jelentősen visszaesett 2018-ban. A végelszámolás miatt készített mérleg szerint 2018 januárja és júliusa között az értékesítés nettó árbevétele 40,36 millió forint volt, miközben a 2017-es teljes évben még 142,1 millióhoz jutott a cég. Persze ez is elmaradt az aranyévekben elért árbevételektől: Tiborcz István megjelenését követően, 2015-ben 937,5 milliós lett az árbevételük, ami hatalmas ugrás volt az egy évvel korábbi 553 millióhoz képest.
Ami pedig az adózás előtti eredményeket illeti: a tavalyi tört évre 11 milliót mutatott ki a cég. Visszafelé haladva az időben 2017-től, így alakult az eredmény:
2017: 68,4 millió forint
2016: 78 millió forint
2015 (Tiborcz István tulajdonos lett a cégben): 432,8 millió forint
2014: 56,6 millió forint
Az aktuális cégadatok szerint négy cég biztosan köthető Tiborcz Istvánhoz (a listában feltüntettük a fő tevékenységeket is):
IBC-Projekt Kft. Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás
BDPST Zrt. Saját tulajdonú ingatla adásvétele
G2G Zrt. Desztillált szeszes ital gyártása
HCS Experts Kft. v. a. Elektronikus, híradás-technikai berendezés és alkatrészei nagykereskedelme
E négy cég együttesen 204,4 millió forint nettó árbevételt ért el értékesítésből 2017-ben, az adózás előtti eredményük pedig 4 461 800 000, azaz közel 4,5 milliárd forint volt. Úgy, hogy az IBC-Projekt Kft.-nek nem volt árbevétele, a G2G 2017-es mérlegsorai pedig üresek a cégnyilvántartásban. Az adózás előtti eredményt a BDPST Zrt. 4,3 milliárd forintos tétele dobta meg.
Orbán Viktor miniszterelnök több kérdést is kapott a legutóbbi Kormányinfón a korrupció magyarországi helyzetéről, illetve a családtagjai és közeli ismerősei gyors és látványos meggazdagodásáról. A kormányfő rendre azzal utasította vissza a kérdéseket, hogy ő nem foglalkozik az üzlettel, és a politikának és az üzletnek nem szabad, hogy köze legyen egymáshoz. | [
"HCS Experts Kft."
] | [
"G2G Zrt.",
"IBC-Projekt Kft.",
"BDPST Zrt.",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
Tegnap megérkezett a legfőbb ügyészhez az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tevékenységének ellenőrzéséről. Úgy tudjuk, a szervezetnél most azt vizsgálják, van-e törvényes lehetőség eljárás kezdeményezésére a jelentésben vázolt ügyek bármelyikében, a már folyamatban levő büntetőeljárások mellett.
Az Állami Számvevőszék (ÁSz) jelentései megalapozhatnak büntetőjogi vagy fegyelmi eljárásokat - jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Kovács Árpád, a szervezet elnöke a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) tevékenységének ellenőrzéséről szóló dokumentum kapcsán. Az ÁSZ valamennyi jelentését automatikusan megküldi a Legfőbb Ügyészségnek. A számvevőszék szakértői tanúként is rendelkezésre állnak - tette hozzá az elnök, aki szerint az ügyészség dolga eldönteni, hogy egy esetleges eljárás megindításához elegendőek-e a jelentésben foglaltak.
Mint azt a Népszabadság megtudta, a Legfőbb Ügyészséghez tegnap meg is érkezett a vagyonkezelőről szóló jelentés, és a szervezet közigazgatási jogi, valamint a magánjogi osztálya már megkezdte a dokumentumok vizsgálatát annak tükrében, van-e törvényes lehetőség az ügyészi kereset benyújtására az abban felvázolt ügyek bármelyikében. Nem vizsgálják újra viszont azokat az eseteket, amelyekben már folyamatban van valamilyen eljárás - mint például a sukorói telekcsere, a bábolnai ménesbirtok működése vagy a kerteskői gazdaság értékesítése.
Az érintettek felelősségre vonását azonban más úton is elérheti az ÁSZ. A jelentés a pénzügyminiszternek (mint a vagyonkezelő tulajdonosának, a részvényesi jogok gyakorlójának) címezve konkrétan megfogalmazza, hogy vonja felelősségre mindazokat, akik miatt a MNV, valamint az előd szervezetek éves beszámolóinak törvényessége, hitelessége, valamint a felelősség megállapítása nem volt biztosított. Továbbá azokat, akik miatt a pénzügyi tárca vezetője nem tudott a törvényes határidőn belül döntéseket hozni az egyes ügyekben. Az ÁSZ elnöke szerint a tárcának eleget kellene tennie a számvevők ajánlásainak, de a döntést a PM hozza meg, hogy munkáltatóként kíván-e fegyelmi eljárásokat indítani.
Oszkó Péter pénzügyminiszter a szintén tegnap tartott kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta, még nem látta a jelentést, és csak a részletek megismerése után akar dönteni arról, hogy le kell-e vonnia a személyi konzekvenciákat. Hozzátette, ha erre szükség lesz, akkor megteszi, mint ahogyan eddig sem kerülte ki az ilyen ügyeket.
Kovács Árpád tegnapi tájékoztatóján a jelentés legfontosabb elemeit emelte ki. Ahogyan fogalmazott, a pincétől a padlásig átvizsgálták az MNV-t. Az ott tapasztaltak miatt súlyos vitáik voltak a vagyonkezelővel. A sukorói telekcsere ügyében például az volt az egyik legfőbb gond, hogy az apparátus nem volt hajlandó elfogadni a hatósági állásfoglalásokat. Kovács Árpád példaként említette, hogy ha a környezetvédelmi hatóság azt mondja, az ügylet káros a környezetre, akkor azon az ÁSZ nem tud átlépni csak azért, mert az MNV szerint ez nem így van. A számvevőszék egyébként semmisnek tekinti a telekcseréről szóló szerződést, mert azt szerinte a jogszabályok megkerülésével kötötték.
Oszkó Péter erre így reagált: a beruházásért versenyzett Magyarország, és nemzetgazdasági szempontból fontos lenne a megvalósulása. Ugyanakkor nem tartja szerencsésnek, hogy a lebonyolítása körül jogi problémák keletkeztek. Annak érdekében, hogy megtudja, vajon tisztázhatók, orvosolhatók-e ezek, találkozót kezdeményezetett a befektetővel. Amint ezen túl van, be tud majd számolni arról, hogy megvalósítható-e a projekt.
Kovács Árpád nem csak Sukoró ügyét emelte ki, de snassznak minősítette a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet ingatlanának értékesítését. - Olyannal még nem találkoztam - mondta -, hogy egy szemlátomást vételárnak látszó összeg a pályázat kiírása előtt megérkezik. - Szerinte részletesen meg kell vizsgálni ezt az ügyet.
Az ÁSZ ezeken túl is szinte mindenben talált kivetnivalót, ami az elmúlt évben a vagyonkezelőnél történt. Így felülvizsgáltatná a Máv és a Magyar Posta székház-értékesítését vagy a Tisza Volán Zrt. Buszport beruházását is. | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Magyar Posta",
"Tisza Volán Zrt. Buszport",
"Állami Számvevőszék",
"Legfőbb Ügyészség"
] |
Iratok tűntek el a BKV-nál?
Az ellenzék szerint az átláthatósági csomag a fővárosi vezetés érdekeit szolgálja
Még átláthatatlanabb a helyzet a BKV-nál és más közműcégeknél, amióta az érintettek szerint az MSZP és az SZDSZ hivatalosan nem is létező fővárosi koalíciója bevezette az úgynevezett átláthatósági csomagot. Bár a közlekedési cég legutóbbi feljelentése szerint az elmúlt években szerződések nélkül is milliók folytak el, lapunk információja szerint az sem zárható ki, hogy a botrányok kirobbanása óta a hatalom számára terhelő iratokat tüntettek el.
További részletek a Magyar Nemzet november 2-i számában | [
"BKV"
] | [] |
A Magyar Nemzeti Bank közbeszerzési eljárást folytatott le a gazdasági folyamatok közvélemény-kutatására, a nyertes a Századvég Politikai Iskola Alapítvány lett. A három évre szóló komplex kutatás-elemzési, stratégiai tanácsadási, szakpolitikai tanulmánykészítési feladatok elvégzésére összesen 1,8 milliárd forint áll rendelkezésre.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) uniós nyílt közbeszerzési eljárást indított konjunktúra-kutatásra, a lakosság pénzügyi magatartásának, attitűdjeinek vizsgálatára, nemzetközi kitekintésű szakpolitikai tanulmányok készítésére, stratégiai tanácsadási tevékenységre, tájékoztat közleményében a jegybank. A közbeszerzés nettó értéke három évre összesen 1,8 milliárd forint. A közbeszerzési eljárás eredményes volt, nyertese a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevő Századvég Politikai Iskola Alapítvány lett.
Pontos információk kellenek
A kutatásokra az MNB szerint azért van szükség, mert az árstabilitás eléréséhez és fenntartásához elengedhetetlen, hogy pontos, megbízható információkkal, adatokkal rendelkezzen a gazdasági folyamatokról, az ezekkel összefüggő lakossági és vállalati elképzelésekről, valamint a jövővel kapcsolatos várakozásokról.
A lakosság tudatosságának szintje
Emellett a jegybank közvélemény-kutatások révén rendszeres, havi információkkal, adatokkal kíván rendelkezni a lakosság pénzügyi tudatosságának szintjéről, ismereteiről, a pénzügyi szolgáltatások igénybevételéről és a háztartások gazdasági helyzetéről, hogy azokat hasznosítsa a jegybanktörvényben meghatározott alapvető feladatainak ellátása során.
A jegybank a lakosság pénzügyi tudatosságára is kíváncsi Forrás: MTI/Soós Lajos
Professzionális kutatások
A feladatokat csak professzionális közvélemény-kutatásokkal és ezekre alapozott komplex kutatás-elemzési munkával foglalkozó vállalkozás tudja hatékonyan és magas szakmai színvonalon elvégezni, indokolja a közbeszerzést az MNB.
Közkincs lesz
Az MNB rendszeres publikációihoz és szakmai cikkeihez hasonlóan a legfontosabb kutatási eredményeket folyamatosan megosztja majd a közvéleménnyel, ígéri közleményében a jegybank. | [
"Magyar Nemzeti Bank",
"Századvég Politikai Iskola Alapítvány"
] | [] |
A XVIII. kerületi önkormányzat szerint a DK-s Szaniszló Sándor többször is egy több millió forintos szerződés keretében járt az Egyenes Beszédben, ahol tavaly ő volt a legtöbbször szereplő kerületi polgármester. Az ATV tagadja, hogy pénzért hívnak vendégeket a műsorba.
Befizette az önkormányzat a XVIII. kerület DK-s polgármesterét az ATV egyik legnézettebb műsorába, az Egyenes Beszédbe – derült ki az önkormányzati hivatal a 24.hu közérdekű adatigénylésére küldött válaszából.
A kerület azt írta, hogy a 2021-es, illetve a 2022-es évre is kötött szerződést az ATV Első Magyar Magántelevíziós Zrt.-vel, és decemberig
ezeknek a megállapodásoknak a keretében Szaniszló Sándor polgármester úr mindösszesen 13 alkalommal szerepelt az ATV alábbi műsoraiban: – 4 alkalommal A nap híre – 8 alkalommal Egyenes Beszéd – 1 alkalommal ATV Start.
A XVIII. kerület tehát azt állítja, hogy olyan szerződést kötött az ATV-vel – 2021-re és 2022-re vonatkozóan összesen 8 millió forintért –, amelynek keretében a polgármester az Egyenes Beszédben is szerepelhetett.
Az ATV viszont korábban azt állította, hogy az Egyenes Beszédbe nem lehet bevásárolnia magát senkinek, és most is ezt válaszolta a 24.hu-nak.
Miért van ennek jelentősége?
Hitelességi szempontból minden médiatartalom esetében alapvetően fontos, hogy szabad szerkesztői döntés vagy az interjúalannyal kötött szerződés révén hívnak meg valakit (esetleg e kettő valamilyen egyedi keveréke alapján, ez azonban olyan bonyolult képlet, amelynek elemzésétől ezúttal eltekintünk). Ha ugyanis valaki egy szerződéssel "befizette magát", és ezért kerül a stúdióba, ám ezt a csatorna, portál, újság stb. nem jelzi valamilyen formában a nézőknek, olvasóknak, az súlyosan etikátlan magatartás. Hiszen – még mindig az elvek szintjén maradva – okkal feltételezheti bárki, hogy az elhallgatott pénzmozgás befolyásolja a kérdéseket. Ráadásul ez esetben polgármesterekről van szó, akik közhatalommal rendelkeznek.
Az Egyenes Beszédnek azért van megkülönböztetett jelentősége a magyar nyilvánosságban, mert az országos kábelcsatornákon ez a legnézettebb politikai interjúműsor, a kampány idején olykor csaknem háromszázezres, de még a választási év végén is a kétszázezer főhöz közelítő közönségével. Ellenzéki politikus ennél nagyobb nyilvánosságra beszélgetős tévéműsorban nem számíthat, ezért is fordulnak meg olyan gyakorisággal a kormánnyal kritikus politikusok a stúdióban.
Azért is fontos kérdés, hogy pénzért lehet-e bemenni az Egyenes Beszédbe, vagy sem, mert azt a médiatörvény is szabályozza, hogyan lehetséges műsort anyagilag támogatni, valamint annak is van relevanciája, ha egy politikus közpénzt költ arra, hogy a nyilvánosságba szerepelhessen. A XVIII. kerület nem tette közzé sem a 3,5, sem a 4,5 milliós ATV-s szerződést azon az üvegzseblistán, amely az önkormányzat honlapjáról elérhető. Ennek oka egyszerű: ott csak az 5 millió forintnál nagyobb értékű megállapodásokat kellett közölni, azaz ha nincs az adatigénylés, akkor nem derült volna ki, hogy a kerületnek van ilyen megállapodása az ATV-vel, erre költött adófizetői pénzt.
A XVIII. kerület válaszában egyébként arról is tájékoztatta portálunkat, hogy a Klubrádióval is kötött szerződést még 2020. szeptembere és 2020. december 31-e közt nettó 712 ezer forintért, amelyért tízszer a Reggeli Gyorsban 3-5 perces, illetve két alkalommal 10-12 perces interjúlehetőséget kapott a kerület, valamint további reklámszpotokat. Kerestük ebben az ügyben a Klubrádiót, amelytől cikkünk megjelenéséig nem kaptunk kérdéseinkre választ.
Előzmények és az ATV-s cáfolat
Novemberben előbb a szocialista Horváth Csaba vezette XIV. kerületről derült ki a 444.hu cikkéből, hogy leszerződött az ATV-vel, decemberben pedig már mi írtuk meg, hogy a szintén DK-s Kiss László vezette Óbuda, valamint a korábban momentumos, ma már ugyancsak DK-s Déri Tibor vezette Újpest is kötött szerződést az ATV-vel. A zuglói önkormányzat először állította, szerződése vonatkozik az Egyenes beszédre is, majd ezt visszavonta.
Ehhez képest most a XVIII. kerületi önkormányzat félreérthetetlenül úgy fogalmazott, hogy a megkötött szerződések keretében szerepelt Szaniszló Sándor az Egyenes Beszédben.
Az állítással kapcsolatban megkerestük az ATV-t, a csatorna így reagált érdeklődésünkre:
Határozottan cáfoljuk, hogy Szaniszló Sándor az ATV-vel kötött önkormányzati megállapodás részeként szerepelt az Egyenes Beszédben. A szerkesztők saját döntésük és kizárólag szakmai szempontok alapján hívták a műsorba szerepelni, mivel Szaniszló Sándor egy országosan ismert, országos érdeklődésű ügyekben is megszólaló politikus, akit az átlagnál többen néznek. Sem vele, sem más személyekkel nem kötünk kereskedelmi vagy üzleti megállapodást Egyenes Beszéd-interjúkra, ennek lehetősége fel sem merült, és ezen a jövőben sem változtatunk.
Pontosító kérdésünkre, hogyha Szaniszló nem a szerződés keretében járt az Egyenes Beszédben, akkor melyik műsorba járt pénzért, vagyis miért fizetett a csatornának az önkormányzat, az ATV azt írta: fenntartja korábbi nyilatkozatát. Igaz, hozzátették: "A szerkesztőségeken belüli személyi átfedés miatt az önkormányzat ezen interjúkat a teljesítés részének tekinthette, mivel ennek ellenkezőjére az ATV nem hívta fel külön a figyelmét."
Mit mond a szerződés?
Mindezzel tehát ott tartunk, hogy az
ATV szerint az Egyenes Beszédbe nem lehetséges bevásárolnia magát senkinek,
miközben a XVIII. kerület hivatala ennek ellenkezőjét állítja.
A két, egymásnak ellentmondó állítást nem oldja fel a szerződés sem.
A XVIII. kerület által megküldött, "termékmegjelenítésre vonatkozó" szerződésből az derül ki, hogy a 2022-es szerződés 4,5 millió forintról, illetve 12 megjelenési alkalomról szólt. A szerződésbe nincs beleírva, hogy pontosan melyik műsorba megy be a pénzért Szaniszló, ezt az információt a hivatal külön kérdésre árulta el.
A 2021-es szerződéshez képest az a legszembetűnőbb különbség, hogy amíg ott számszerűsítették is, hogy 14 Start Plusz-szereplés kerül 3,5 millió forintba, egy évvel később a szóban forgó műsor(ok) megnevezése már elmaradt – ebből érthető, a kerület miért hivatkozhat más műsorokra teljesítésként.
(Ez a módosítás azért fontos, mert a Start Plusz az a műsor, amely – a médiában általánosan elterjedt módon – támogatott tartalomként definiálható, tehát természetes, hogy annak beszélgetései valamilyen üzleti megállapodás nyomán készülnek. A médiában számos ilyen támogatott, szponzorált tartalom van, amelyet azonban minden esetben jelölni kell, hogy világos legyen: üzleti megállapodás, így érdek áll a tartalom készülte mögött.)
A visszakereshető 2022-es adások alapján előző cikkünkben megírtuk, hogy Szaniszló 2022 januárjától decemberig hétszer volt az Egyenes Beszéd, kétszer a Start és háromszor A nap híre vendége. Azaz 12-szer volt benn decemberig, 2022 utolsó hónapjában pedig még kétszer volt az Egyenes Beszédben, továbbá járt a Startban és a Mai Témában egyaránt.
Decemberi cikkünkben kitértünk arra is, hogy médiatörvény előírja, a támogatott műsornál a támogatót fel kell tüntetni; a tájékoztatás a "támogatott műsorszám jellegét és tartalmát nem sértő módon" a műsorszámmal egyidejűleg, az előtt és a végén történhet meg. Ugyanakkor az általunk az ATV weboldalán megtekintett Startban és az Egyenes Beszédben sem volt arra utalás, hogy támogatott médiatartalmat láthatnak a nézők, ez csak a Start Pluszban hangzik el, noha a XVIII. kerület szerint éppen ebben a műsorban nem jelent meg a szerződés keretében Szaniszló Sándor az említett időszakban.
Hasonló volt a helyzet korábban a zuglói MSZP-s polgármester, Horváth Csaba esetében, hiszen ő sem járt a Start pluszban, és az önkormányzat azt állította a 444.hu-nak, hogy az Egyenes Beszéd-beli megjelenésekre is vonatkozik a szerződésük, ám ők ezt az állítást később visszavonták. Az viszont ott sem derült ki, hogy akkor milyen megjelenésekért fizet az önkormányzat.
Gyakori vendégek az Egyenes Beszédben, akik szerződtek
Korábban megírtuk, hogy Zugló MSZP-s vezetője mellett Óbuda és Újpest DK-s polgármestere is szerződés keretében jelent meg az ATV-ben többször is. Frissített összesítésünk szerint a 2022-es évben
Szaniszló Sándor így összesen kilencszer szerepelt az Egyenes Beszédben.
Horváth Csaba hétszer volt az Egyenes Beszédben, egyszer pedig A nap hírében társalgott a többiekkel.
Déri Tibor újpesti polgármester háromszor volt A nap híre vendége, kétszer az Egyenes Beszédé, egyszer a Start Pluszé, egyszer a Mai Témáé.
Kiss László óbudai polgármester háromszor volt A nap híre vendége, és kétszer az Egyenes Beszédé. A Start Pluszban az óbudai polgármester nyolc alkalommal volt vendég.
Számos olyan önkormányzat is volt, amelyik lapunkkal azt közölte, hogy nem kötött szerződést az ATV-vel, mégis többször szerepeltek a polgármesterek a műsorban: ilyen az I., a II., a VI., a VII. (cikkünk első verziójában itt tévesen a VIII. kerület szerepelt a VII. helyett – a szerk.), a IX., a XI. kerület vagy éppen Eger. (Márki-Zay Pétert azért nem vettük bele az összeállításba, mert Hódmezővásárhely polgármestere az Egyenes Beszéd műsorában rendszerint országos ügyekkel szerepelt a tavalyi évben, mint az ellenzék aktuális, majd korábbi miniszterelnök-jelöltje, tehát nem elsősorban mint hódmezővásárhelyi polgármester.)
Mi ebből a tanulság? Egyelőre főleg a homály.
Nem világos, hogy egyes önkormányzatok miért kötnek szerződést az ATV-vel, ha más polgármestereket szerződés nélkül is behívják – igaz, az ábránkon is látszik, nem olyan nagy számban, mint Horváth Csabát és Szaniszlót –, miként az is világos: ezek a megállapodások kellemetlenek lehetnek azoknak a műsorkészítőknek is, akik adott esetben nem tudnak róluk.
Ami biztos: az, ha egy polgármester közpénzért kerül be bármilyen műsorba (legyen ez akár az Egyenes Beszéd, akár más), és ezt a tényt a médium nem jelöli: az aggályos gyakorlat.
Összességében a 2022-es, XVIII. kerületi szerződésre is az igaz, amit Polyák Gábor korábban mondott a zuglói kontraktus kapcsán, ahol szerinte láthatóan igencsak "izzadtak rajta, hogy olyat írjanak a szerződésbe, amiből nem derül ki pontosan, hogy miről van szó." A médiakutató (aki az Egységben Magyarországért sajtó- és médiapolitikáért felelős kabinetvezetője volt az országgyűlési választási kampányban Márki-Zay Péter felkérésére) bár etikailag kifogásolhatónak tartotta, hogy egy politikai tisztségviselő közpénzen vásárolt tartalomban feltűnjön, és önmagát népszerűsítse, ez önmagában nem jogsértő. Polyák hozzáteszi: az már általános probléma, hogy a médiában nem elég alaposan szabályozott a közpénz elköltésének gyakorlata, igaz, ennek átláthatóbbá tétele a pártoknak nem is érdekük, noha ez a nézők és a közpénzfizetők érdekét is szolgálná hosszú távon.
Ezt a szabályozatlanságot pedig jól láthatóan az ellenzéki politikusok is kiaknázzák. | [
"ATV"
] | [
"ATV Első Magyar Magántelevíziós Zrt.",
"Egységben Magyarország"
] |
Kíváncsi a cégvezetők fizetésére? Mi azok voltunk
Somogy | Szeptember 15-éig kénytelen-kelletlen nyilvánosságra hozzák az állami és önkormányzati cégek a vezetőiknek kifizetett összegeket. Mi azonban megelőztük a hivatalos dátumot, igaz, titkolóztak még az érintett társaságoknál.
A hírek szerint a BKV-nál két és fél év alatt csaknem 1,5 milliárd forintot fizettek ki végkielégítésre. Ez volt az utolsó csepp a pohárban – a miniszterelnök ezután rendelte az adatok nyilvánosságra hozatalát.
A Balaton Hajózási Zrt.-nél elkészült a tízes lista; ezen a vezérigazgató, az igazgatóság elnöke, az igazgatósági tagok, a felügyelőbizottság (fb) elnöke, valamint az fb-tagok juttatásai szerepelnek. A Sonline.hu úgy értesült: a cég vezérigazgatója havonta 756 ezer forintot kap. Az idei cafetériajuttatás keretében pedig 852 ezer forintra jogosult, s hathavi végkielégítésre.
Titkolóztak az érintett társaságoknál
-nél azt mondták: náluk nincsenek tűrhetetlenül magas bérek és kiugró végkielégítések. – A jogszabály szerint járunk el – magyarázta, a zrt. vezérigazgatója. – Az előírt időpontban az összes érintett személy adatai olvashatják a társaság honlapján.A menedzsment fizetése helyettszépségkirálynő bájos mosolyával kellett beérnünk a-nél. Szelektív hulladékgyűjtés, lomtalanítás, veszélyes hulladék – ilyen információkat olvashattunk még péntek délután is a honlapjukon. A cég marketing- és szolgáltatási igazgatója mindössze egy kurta levélben válaszolt megkeresésünkre. Az írásban tudatta: a zrt. vezetőjének bérével kapcsolatban forduljunk a többségi tulajdonoshoz, azaz a kaposvári önkormányzathoz.– Körlevélben már intézkedtünk az ügyben, az előírásokra valamennyi gazdasági társaság vezetőinek figyelmét felhívtuk – közölte kérdésünkrecímzetes főjegyző. Megtudtuk: csupán a megyeszékhelyen 12 szervezet tartozik ebbe a körbe. Amelyik nem üzemeltet saját honlapot, azoknak az adatait a város internetes portálján helyezik el. Persze: majd.– Felfordult a gyomrom, amikor meghallottam az egészet – foglalta össze tömören véleményét az előírásokról egy névtelenséget kérő kaposvári cégvezető. – Ez már mindennek a teteje; a gazdasági élet húsz csúcsvezetője miatt szórakoznak velünk. Tele a hócipőm!Bár, a siófokielnöke-igazgatója a jövő keddi határidő előtt nem nyilatkozott a céges fizetésekről, magáról az ügyről van a véleménye. – Minimum négy jelző jut az eszembe: képmutató, félrevezető, cinikus és igazságtalan – így. – Azért képmutató, mivel olyan politikusok döntöttek, akik között egyeseknek milliárdos vagyona lehet. S ha valaki az osztalékból él, akkor a fizetésről akár le is mondhat. A cégvezetők legnagyobb része azonban a havi béréből vásárol. Én biztosan, s még véletlenül sem a vagyonom utáni osztalékból élek. Ugyanakkor félrevezetőnek érzem az egészet, mivel a rendelkezés nem tesz különbséget, hogy milyen önkormányzati társaságról van szó. S talán az se mindegy, hogy kötelező vagy nem kötelező feladatot lát el a szervezet, részesült-e önkormányzati támogatásban a cég. A– ellentétben a BKV-val – egyetlen fillért sem kapott.Nincs gyászos hangulat a temetkezési vállalkozásnál. Legalábbis ezt állítják az érintettek., a megyei temetkezési kft. ügyvezető igazgatója pénteken arról beszélt: az öt évre visszamenő végkielégítéseket, s a személyi szerződéseket is nyilvánosságra hozzák, ám előbb lefolytatják a szükséges egyeztetést.Havi 879 ezer forint – aigazgatásáért havonta ennyi jár a vezérnek. Nagyjából. Tavasszal még készségesen tájékoztatták szerkesztőségünket, ezúttal azonban elhárították az érdeklődést. Időt és türelmet kértek, a vezérigazgatói asszisztens ugyanakkor készségesen jelezte: a világhálón kedden minden fontos adatra rálelnek az érdeklődők. Népesnek ígérkezik a felhozatal, állítólag közel 30 személy nevét tüntetik fel.Egyelőre nincs adat, de már erősen dolgozunk az ügyön – volt, ahol ezzel a "szellemes" fordulattal hárította az érdeklődést a cég első számú vezetője. A törzstőke 15 millió forint, saját tőke 15 millió forint – áll a kaposvári vízművek honlapján. A cégvezetés juttatása azonban nem publikus, legalábbis pillanatnyilag még nem az. Megkerestük, a kft. igazgatóját, ám – akárcsak, a vagyonkezelő zrt. igazgatója – jövő hétre ígért érdemi tájékoztatást. Magasabb fokozatba kapcsolnak viszont a buszosok: előreláthatóan már szeptember 14-én este zöld jelzést kap aadatsora.– Elvetélt ötlet az egész – így kommentálta a tájékoztatás körüli hercehurcát egy gazdasági szakember. Sokan tudni vélik: számos somogyi magáncég vezetőjéhez képest számottevően nagyobb összeget tesznek zsebre az egyes állami vállalatok vezetői. A megye egyik meghatározó vállalatát is megkerestük, ám, avezérigazgatója sem kívánt e témában nyilatkozni.– Azt a módit kellene követni, ami Nyugaton divat – reagált megkeresésünkre pénteken, aigazgatója, aki egyben a(SKIK) elnöke. Kifejtette: a fizetés a cég és az egyén között magánügy. A vezetők bére nem tartozik a nyilvánosságra, még akkor sem, ha állami vagy önkormányzati cég vezetőjéről van szó.– Sokan csak és kizárólag az ügy pénzügyi oldalát nézik – folytatta. – Azt viszont nem, hogy az illető mit csinál a vállalat érdekében. Szerintem nincs szükség arra, hogy egymásra irigykedjenek az emberek.amondó: minden esetben a vezetőnek vagy a felügyeleti szervnek kell eldöntenie, hogy ki, mit érdemel. S az adott körülmények között mekkora összeget tudnak fizetni a munkavállalónak.Arra a kérdésre, miszerint a cégvezetői átlagkereseteknél jelentős eltérés van-e az országos és a somogyi között,azt felelte: nem foglalkozik mások fizetésével. Ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy – a dolgozók átlagkeresetéhez hasonlóan – számos somogyi vállalkozás vezetője kevesebbet kap, mint a fővárosban élők., a megyei mezőgazdasági termelők érdekvédelmi szövetségének titkára helyesnek tartja, hogy a közzéteszik a vállalatvezetők fizetését.– Jópáran szerintem érdemtelenül nagy összeget tettek zsebre – közölte. – S nem csupán a fizetésről van szó, hanem az egyéb juttatásokra gondolok. Az igazgatósági-, illetve felügyelő bizottsági tagok olykor jelentős összeget kaptak, amely a mezőgazdasági gyakorlathoz képest meglepően soknak számít. Helyesnek tartom, hogy az állampolgárok látják a vezetők javadalmazását.elfogadhatatlannak ítélte a mértéktelen végkielégítések kifizetését. Mint mondta, ez esetenként olyan állami, önkormányzat tulajdonú cégeknél is gyakorlattá vált, amelyek előzőleg hatalmas támogatásban részesültek. Müller szerint gyakran érdemtelenül, mértéktartás nélkül adták a pénzt. – Ez a mai gazdasági helyzetben elítélendő – szögezte leMegoldásként azt javasolta: jogilag szabályozzák, hogy a közvéleményt erősen irritáló hazai gyakorlat mihamarabb szűnjön meg. | [
"BKV"
] | [
"Balaton Hajózási Zrt."
] |
Hamarosan megtudhatjuk, hogyan sáfárkodtak a rájuk bízott milliárdokkal az MNB alapítványai, a jegybank ugyanis másodfokon is pert vesztett a szocialisták ellen, az egyik alapítványnak záros határidőn belül kell adnia a rejtegetett adatokat. Nem sokára pedig a többi alapítvány esetében is jogerős döntés születhet.
A szocialista Tóth Bertalan még tavaly márciusban fordult közérdekű adatigényléssel az MNB által 200 milliárd forintnyi közpénzből létrehozott alapítványhoz, hogy kiderüljön, az alapítványok kivel, mikor, milyen tárgyban szerződtek. Az adatigényléseket az alapítványok megtagadták.
Ezután indult a per, a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány esetében pedig néhány napja jogerős ítélet is született. A Fővárosi Ítélőtábla ítéletében a képviselőnek adott igazat, és arra kötelezte a Pallas Athéné Domus Animae Alapítványt, hogy tizenöt napon belül adja ki a kért közérdekű adatokat. A többi alapítványnál még nincs másodfokú döntés.
Az ítélet indoklásában leírják, hogy a Magyar Nemzeti Bank vagyona nemzeti vagyon, a jegybank közpénzből is gazdálkodik, és hiába adták oda saját alapítványuknak a pénzt, ettől még nem igaz, hogy a kihelyezett vagyon felett megszűnt az MNB rendelkezési joga. A Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány kuratóriumi elnöke eleve Matolcsy György, az alapító MNB elnöke.
Mivel az alapító Nemzeti Banknak kizárólag közfeladatai vannak, ezért akármilyen konkrét funkció ellátása céljából is hoz létre alapítványt, azt mindenképpen közfeladatot ellátó szervnek kell tekinteni az ítélet szerint. | [
"Magyar Nemzeti Bank",
"Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla"
] |
Máris dőlnek a milliárdok a 2021-ben rendezendő vadászati világkiállításra, amelynek csak a kommunikációjára (pontosabban a kiállítás és a kapcsolódó rendezvénysorozat előkészítésével összefüggő kommunikációs feladatokra) várhatóan több mint egymilliárd forintot költenek. A megarendezvény, a hivatalos nevén Egy a természettel Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás mindenekelőtt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, KDNP-elnök szívügye. Ő egyben az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke, szenvedélyes vadász hírében áll, aki sokáig izgalomban tartotta a sajtót emlékezetes svédországi rénszarvaskalandjával, főként annak finanszírozási forrásával.
A vadászati világkiállítás kommunikációs feladataira a nyertes ajánlatot – nettó 1,027 milliárd forintos vállalási árral – a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. konzorciuma adta be a Rogán Antal-féle Nemzeti Kommunikációs Hivatalnak. Ugyan még csak az ajánlatok bírálatáról készült összegzés férhető hozzá, de biztosra vehető a győzelem, más ajánlattevő ugyanis nem volt, csak a kormány sokmilliárdos plakátkampányait is vivő, Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó duó. A pr-cégekkel a korábban, a kommunikációs hivatallal 2018. júniusában kötött keretmegállapodás keretében folytatták le a közbeszerzési eljárást, és mint korábban megírtuk, ebben a konstrukcióban nincs versenytársa a Balásy-kettősnek.
Újabb 10 milliárdot tolnak Rogánék a plakátkampányolásba Idén ez már a második 10 milliárdos keretmegbízás Balásy Gyula cégeinek.
Az összegzésből az nem derül ki, hogy a munka mekkora részét végzi a két kommunikációs cég, de jelezték, hogy alvállalkozókat vesznek majd igénybe kutatási feladatok, minőségmenedzsment, PR ügynökségi szolgáltatások, rendezvényszervezési feladatok, médiatervezés és vásárlás esetében. A bedolgozóként megjelölt három alvállalkozó
a Kód Piac-, Vélemény- és Médiakutató Intézet Kft.,
a p2m Consulting Szolgáltató és Tanácsadó Kft., valamint
a Századvég Politikai Iskola Alapítvány.
A világkiállítás lebonyolításért felelős kormánybiztosnak, Kovács Zoltánnak és Semjén Zsoltnak 2019 végéig kell véglegesítenie a rendezvény és az ehhez szükséges programok előkészítési munkálatait és költségeit. A kormány tavaly év végén az előkészületekre 7 milliárd forintot különített el Kovács Zoltán pedig korábban arról beszélt, hogy "csaknem 50 milliárd forintot szán a kormány" a Hungexpo teljes területének megújítására, amellyel megteremti az olyan nemzetközi és világszínvonalú rendezvények infrastrukturális és logisztikai feltételeit, mint a 2021-es Vadászati Világkiállítás és a 2020-as Eucharisztikus Kongresszus.
Kiemelt kép: Mohai Balázs / MTI | [
"New Land Media Kft.",
"Lounge Design Kft.",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal"
] | [
"Országos Magyar Vadászati Védegylet",
"p2m Consulting Szolgáltató és Tanácsadó Kft.",
"Kód Piac-, Vélemény- és Médiakutató Intézet Kft.",
"Századvég Politikai Iskola Alapítvány"
] |
Jogi lépéseket tesznek a baloldali összefogás pártjai, mert álláspontjuk szerint törvénysértő módon, ingyen engedte át a kormány a Fidesznek a Magyarország jobban teljesít szlogent.
Ezt Szigetvári Viktor, az Együtt-PM szövetség társelnöke Molnár Csabával, a Demokratikus Koalíció (DK) ügyvezető alelnökével és Veres Gáborral, az MSZP szóvivőjével közösen jelentette be.
Molnár Csaba a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a szlogen a kormány, az adófizetők tulajdonát képezi, védjegyoltalom alatt áll, azt ingyenesen átengedni egy pártnak a kampányfinanszírozási szabályok súlyos megsértését jelenti, és felveti a hűtlen kezelés gyanúját. Hozzátette: az ügy miatt feljelentést tesznek, és kezdeményezik az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálatát arról, hogy történt-e törvénysértés.
Elmondta, a kampányfinanszírozási törvény szerint pártok jogi személyektől vagyoni hozzájárulást nem fogadhatnak el, a szlogent birtokló Miniszterelnökség pedig jogi személy. Aki tiltott pénzt, vagyoni értéket elfogad a kampány során, annak ezt a pénzt büntetésként be kell fizetnie a költségvetésbe - fűzte hozzá, emlékeztetve arra, hogy a kormány Magyarország jobban teljesít című kampánya 800 millió forintba került.
Molnár Csaba közölte, az ÁSZ ellenőrzi a kampánypénzek felhasználását, és ha szükséges, büntetést szab ki. Azt kérik Domokos László ÁSZ-elnöktől, hogy "bújjon ki fideszes ruhájából", és végre bizonyítsa, hogy független állami szerv vezetője, vagyis indítson eljárást a Fidesszel szemben tiltott kampányfinanszírozás miatt - ismertette. Mint mondta, ha Domokos László nem indít vizsgálatot, akkor továbbra is fideszes politikusnak tartják, aki "Orbán Viktornak, a főnökének a fenekét fedezi".
A DK-alelnök szerint az általános állami gazdálkodási szabályokat is megsértették a szlogen ingyenes átengedésével, ez pedig felveti a hűtlen kezelés gyanúját, ezért feljelentést tesznek a Budapesti Rendőr-főkapitányságon. Hozzátette: a rendőrségtől azt kérik, hogy "bújjanak ki Orbán Viktor köpönyegéből, ne a Fideszt védjék", indítsák el a nyomozást, és még most, a választási kampány időszakában emeljen vádat az ügyészség.
Szigetvári Viktor emlékeztetett arra, hogy a napokban a Fidesz elkezdte lecserélni "az ellenzéki politikusokat hazug módon rágalmazó" óriásplakátokat, és a "Simicska Lajos és Nyerges Zsolt tulajdonában álló" plakáthelyekre fideszes képviselőjelöltek képeit ragasztják ki.
Hozzátette: a Fidesz minden gátlás nélkül használ adófizetői pénzeket a választási kampányban, és olyan jogszabályokat alkotott, amivel betiltotta a kereskedelmi hirdetések használatát a politikai kampány részeként. Csak egy területen lehet hirdetni, ahol a Fidesznek, a Fideszhez kötődő oligarcháknak meghatározó tulajdonrészük van a piacon, ez pedig az óriásplakátpiac - fejtette ki.
Veres Gábor azt mondta, hogy ha a kormány úgy gondolja, ingyenesen átadható ez a szlogen, akkor az összefogás pártjai is szeretnék elkérni.
Véleménye szerint ez az ügy azt jelenti, hogy a Fidesznek mindent szabad, és hogy Magyarországon nincs független kormánytájékoztatás. Közölte, ráadásul egy olyan szlogenről van szó, amely hazug, mivel Magyarország nem teljesít jobban, ezért ha a baloldali összefogás is megkapja a szlogent, akkor azt szeretnék "az igazság szolgálatába állítani".
A Fidesz szerint a "Gyurcsány-koalíciónak" nem logókat és szlogeneket kellene üldöznie, hanem "az egész koalíciójukat átszövő korrupciót". | [
"Fidesz",
"Miniszterelnökség"
] | [
"Állami Számvevőszék",
"Demokratikus Koalíció",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
Arató Gergely másként emlékszik, mint Zuschlag
ZUSCHLAG-PER | Arató Gergelyt, az oktatási minisztérium államtitkárát, Zuschlag János egykori irodai-szobatársát hallgatja meg ma tanúként a Zuschlag-perben a Bács-Kiskun Megyei Bíróság.
Arató egyedül érkezett a bíróságra és ő lesz ma az egyetlen tanú dr. Fodor Endre bírói tanácsa előtt. A vezető politikusként, államtitkárként, és országgyűlési képviselőként is közszereplőnek minősülő tanú – általános újságírói meglepetésre – a bírótól azt kérte, hogy a tárgyalóteremben róla készült fotókat, videó felvételeket személyiségi jogai miatt ezúttal ne használhassa fel a média. Egyúttal az adatai zártan kezelését is kérte.
Arató Gergely (MSZP) az elnöke volt néhány évig az 1990-es évek második felében alakult Fiatal Városért Egyesületnek. Erről az egyesületről Zuschlag korábban azt mondta, hogy ezt is csupán a finanszírozás miatt hozták létre és tényleges tevékenységet egyáltalán nem végeztek. Amit egyébként az eddig kihallgatott tanuk – állítólagos egyesületi tagok – is megerősítettek már a bíróságon.
Ezzel szemben áll most Arató Gergely eddigi vallomása. A szocialista politikus határozottan azt állítja a tárgyalóteremben, hogy létező szervezet volt a lakásában alakult egyesület és programjaik is voltak. Arra például azonban, hogy milyen körülmények között alakultak és kik voltak jelen az eseményen, már nem emlékezett. Arató kihallgatása jelenleg is tart. | [
"MSZP",
"Fiatal Városért Egyesület"
] | [
"Bács-Kiskun Megyei Bíróság"
] |
Az Alkotmánybíróság múlt heti határozata alapján a Kúria újra előveszi a Fidesz aláírásgyűjtési ügyét, és új határozatot fog hozni, írja közleményében a Kúria. Mint megírtuk, az EP-kampányban fideszes aktivisták egyszerre gyűjtöttek aláírást Orbán Viktor programjára és az EP-n való induláshoz, de amint Momentum egyik szimpatizánsának a videójából kiderült, afideszesek nem adtak egyértelmű választ, hogy mi célból gyűjtik az adatokat.
Ezután a Fővárosi Választási Bizottság, majd Nemzeti Választási Bizottság hozott határozatot, amit a momentumosok megfellebbeztek a Kúriánál, amely első körben elmarasztalta a Fideszt. A Kúria azt írta, hogy a "FIDESZ-KDNP a tényállásban írt magatartásával megsértette a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét",
A kormánypárt azonban az Alkotmánybírósághoz fordult, amely megsemmisítette a döntést, és visszadobta az ügyet a Kúriának. Ezután a Kúria újabb döntést hozott, amiben megismételték, hogy a Fidesz megtévesztette a választókat, de végkövetkeztetésként aztán mégsem állapított meg jogsértést. Ezt viszont így már a Momentum fellebbezte meg, így a történet újra az Alkotmánybíróság elé került. Ismét megsemmisítették a döntést, és visszadobták a Kúriának.
Itt járunk most.
"Most a Kúria kijelölt tanácsa arról határozott, hogy az alaptörvény-ellenességet miként kell orvosolni. A Kúria az új eljárásra azt az iránymutatást adta, hogy a Kúria végzése az Alkotmánybíróság IV/862/2019. számú határozata indokolás [39] pontjának feleljen meg. Ezt követően a Kúria választási ügyben eljáró tanácsának három napja van az új döntés meghozatalára".
Az Ab említett 39-es pontja a következő: A Kúria tehát az indokolási kötelezettségét nem teljesítette, ehelyett olyan hatást tulajdonított az Alkotmánybíróság határozatának, amely abból közvetlenül nem következik. Ha pedig közvetve – a bizonyítékok mérlegelése és az Alaptörvénnyel összhangban álló jogértelmezés alapján ez a helyes döntés, márpedig ez tűnik ki a végzés rendelkező részéből, akkor azt a Kúriának kell megindokolnia, hogy miért találta jogszerűnek az FVB helybenhagyott határozatát | [
"Fidesz"
] | [
"Nemzeti Választási Bizottság",
"Fővárosi Választási Bizottság"
] |
Az MKB Bank rágalmazás miatt feljelentést tesz a Magyar Nemzet hétfői cikke miatt, ami szerint szerint az elmúlt években három-négymilliárd euró, vagyis ezerháromszáz milliárd forintnak megfelelő összeg szivároghatott ki Magyarországról, ami az uniós pályázatokból a kormánypárti politikusoknak visszaosztott jutalék lehet.
A cikk szerint a pénz arab és ázsiai számlákra került, az egyik résztvevő magyar férfi pedig az FBI tanúvédelmi programjában kapott papírokkal van az Egyesült Államokban. A cikk szerint az összeget jellemzően az MKB-ból, esetenként pedig más, a kormány által ellenőrzött magyar bankokból vették fel.
A közlemény szerint a bank betartja a EU-s és jegybank által előírt pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megakadályozására vonatkozó szabályokat. Az MKB közölte, az elmúlt három évben, szigorúan ellenőrzött, többségében intézményi ügyfelek által kezdeményezett 250 ezer eurót meghaladó egyedi készpénzes kifizetés keretében mintegy 18 milliárd forintot vettek fel ügyfeleik, ami nagyon messze van a cikkben emlegetett 1300 milliárd forinttól.
"A magyar bankrendszer jogszerű működésébe vetett általános állampolgári bizalom megerősítése valamint az az ügyfelek MKB Bankkal kapcsolatos bizalmának fenntartása és a bank üzleti hírnevének megvédése egyaránt megköveteli, hogy a bank határozottan visszautasítson minden olyan próbálkozást, melynek célja az, hogy a bank nevét lejárató kampányokba belekeverjék, a bankot politikai célokra használják" - írják.
Az ügyben a Magyar Rendőrség és a Magyar Nemzeti Bank is megszólalt, a jegybank szerint kamunak hangzik az FBI védett tanújának története, a rendőrség szerint a Magyar Nemzet cikke hemzseg a pontatlanságtól.
(Borítókép: Egy lupén keresztül olvasható az MKB Bank felirat a Pénzjegynyomdában készült Széchenyi Pihenőkártyán. | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"MKB Bank",
"Magyar Rendőrség"
] |
Komlói ingatlanbotrány: négy várost bejárt a feljelentés
Komló | Az épületrész talán össze is dől, mielőtt kiderülhetne, valójában kit terhel a felelősség azért, hogy az önkormányzati, illetve megyei tulajdonú ingatlant nem megfelelő feltételek mellett értékesítették.
Mint ismeretes, a volt ruhagyár épületének egyik szárnyát a független szakértői vélemény szerint értéken alul adták el, az ingatlanforgalmi gyakorlattól jelentősen eltérő adásvételi szerződéssel, illetve a Komlói Szociális Kht. ügyvezetőjének szabálytalan eljárásával. Emiatt az önkormányzat úgy döntött, megtámadja az adásvételi szerződést, később azonban ügyvédi tanácsra elállt a pereskedéstől, és inkább a vevővel való megegyezést szorgalmazta.
Polics József és Kispál László képviselő ezért július első hetében feljelentést tett a komlói ügyészségen, ahonnan összeférhetetlenség miatt a szigetvári bírósághoz kerültek a papírok. A szigetvári bíróság elrendelte a nyomozást, amelyet a komlói rendőrkapitányságnak kellett volna megkezdenie, amely azonban szintén elfogultságra hivatkozva a megyei kapitányságra továbbította a feljelentést. A Baranya megyei rendőr-főkapitányság a Somogy megyei főkapitányságot kérte fel a nyomozásra, ahol végül elrendelték, hogy a kaposvári rendőrség folytassa le a nyomozást.
A két képviselőt a napokban arról tájékoztatták, hogy a Kaposvári Rendőrkapitányság befogadta a papírokat és megkezdte az eljárást, egyéb fejleményekről azonban egyelőre nem tudnak beszámolni. | [
"Komlói Szociális Kht."
] | [
"Kaposvári Rendőrkapitányság"
] |
Alig telt el az év negyede, gyors egymásutánban két végrehajtást is elrendelt az adóhatóság a Bankonzult Pénzügyi és Gazdasági Tanácsadó Kft.-nél. Ez az a cég, amelyik Matolcsy György jegybankelnök unokatestvérének, Szemerey Tamásnak – a cégadatbázis szerint – a kizárólagos tulajdonában áll, vállalatbirodalmának központi eleme, és amelyikhez ömlöttek a pénzek a jegybanktól és jegybanki alapítványoktól a közelmúltban.
Először január közepén rendelt el végrehajtást a NAV Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatósága Hátralékkezelési Osztálya, aztán két hónappal később egy újabb végrehajtás nyoma fedezhető fel a cégadatbázisban.
Az idei első végrehajtásról a Bankonzult azt írta a 24.hu érdeklődésére, hogy az néhány kisebb tételből adódott, egyebek mellett személyi jövedelemadónál 26 ezer forint, egészségügyi hozzájárulásnál 44 ezer forint, szakképzési hozzájárulásnál 29 ezer forintos elmaradásban voltak. Azt írták, a pénzügyi részlegük néhány tételt nem rögzített utalásra, ezeket pótolták, amikor észlelték a mulasztást, de a hétvége miatt csak a végrehajtástól számított 4 nap késéssel tudták megtenni.
A második végrehajtást a cégnél nem értették, mert, mint írták, a végrehajtás március 22-i elrendelésekor adófolyószámlájuk adózói többletet mutatott. Kértek úgynevezett nullás igazolást a NAV-tól (amelyik mutatja, hogy egy cégnek nincs tartozása, végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozása), kaptak is. A végrehajtás annak elrendelésétől számítva nem egészen egy hét múlva, március 28-án meg is szűnt a nyilvánosan elérhető információk szerint.
A végrehajtások elrendelésének mindig nyoma marad a cégtörténetben.
Különösen azért lehet ez kínos a Bankonzult számára, mert 2015-ben sok tízmillió forint ütötte a markukat a Matolcsy-vezette jegybank és annak alapítványai nagyvonalúságának köszönhetően.
Mind a hat jegybanki alapítvány havi 750-750 ezret fizetett a Bankonzultnak egy gazdasági elemzésért, és a jegybank is külön megvette a kiadványt havi félmillióért. A cég árbevétele az évi 60 millió forintos megbízással 2015-ben 230 millió forint fölé hízott az előző évi 160 millióról.
“Adminisztratív csúszások, parkolási díj" Tavaly is volt két végrehajtás a Bankonzultnál, azt megelőzően 2014-ben és 2012-ben is kezdeményezett ilyen eljárást az adóhatóság, de volt, hogy egy fővárosi kerület indíttatta ellenük. A korábbi végrehajtásokról azt írták az azóta megszűnt Népszabadságnak, hogy “csupán adminisztratív csúszások idézték elő", amelyeket rövid idő alatt rendeztek, de volt, hogy parkolási díjból eredt a kötelezettség.
Feltűnő volt a legfrissebb elérhető éves (2015-ös) beszámoló napvilágra kerülésekor, hogy papíron milyen rosszul keresnek az alkalmazottak a Bankonzultnál. A létminimumot sem érte el a 11 munkatárs átlagos bére a cégnél: a bankonzultos dolgozók átlagbérének nettója 78 ezer forint volt két éve a beszámoló szerint, vagyis tízezer forinttal maradt el – egyszemélyes háztartás esetén – a létminimumtól. Az átlag bruttó 118 ezer forint ráadásul elmaradt a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottakat megillető garantált bérminimumtól is, és durván az egyharmada annak, amennyit a versenyszférában a szellemi foglalkozásúak kerestek akkoriban.
Szemereynek van egy bankja is, a Bankonzulton keresztül csaknem teljes a befolyása az NHB Növekedési és Hitel Bankra is. Ez a bank több olyan céget is hitelez, amelyik Szemerey érdekeltségének számít vagy közel áll hozzá.
(Kiemelt képünkön a Bankonzult Pénzügyi és Gazdasági Tanácsadó Kft. székhelye látható.) | [
"Bankonzult Pénzügyi és Gazdasági Tanácsadó Kft."
] | [
"Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatósága Hátralékkezelési Osztálya",
"NHB Növekedési és Hitel Bank"
] |
Jelenleg öt nagy nemzetközi fejlesztési bank székhelye található az Európai Unió területén.
A Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) székhelyének Magyarországra költözéséről a pénzintézet tagállami vezetőkből álló – a kilenc tagországot képviselő – kormányzótanácsa döntött múlt év decemberében. A sajtóban megjelent valótlan és félrevezető állításokkal szemben a magyar gazdaság érdekeit szem előtt tartva született döntés a Bank budapesti székhelyének megnyitásáról, az ugyanis számos lehetőséget teremt a magyar gazdaság szereplőinek, elősegíti a hazai vállalatok nemzetközi piacra jutását, és tovább erősíti Magyarország pénzügyi központ szerepét – olvasható a Pénzügyminisztérium közleményében.
Magyarország 2014-ben – a nemzetközi normákhoz igazított reformok, valamint az irányítási és döntési rendszer átalakítása után – újította meg tagságát a nemzetközi pénzintézetben, majd 2016-ban 12,78 százalékos részesedés szerzett, így az oroszok és a bolgárok után a harmadik legnagyobb részvényes hazánk. Fontos kiemelni, hogy
a pénzintézetnek öt uniós és egyben NATO-ország a tagja – Magyarországon kívül Bulgária, Csehország, Szlovákia és Románia –, amelyeknek több mint 50 százalékos, míg Oroszországnak kevesebb, mint 47 százalékos részesedése van.
– tette hozzá a közlemény.
Az NBB által a magyar vállalatok javára nyújtott források összértéke megközelíti a 100 millió eurót, egyebek mellett a pénzintézet nyújtott garanciát a Hunent Zrt. 12,6 milliárd forintból Mélykúton létrehozott víziszárnyas feldolgozó üzeméhez is.
Jelenleg öt nagy nemzetközi fejlesztési bank székhelye található az Európai Unió területén, de egyik sem a közép-európai régióban, így az NBB Budapestre költözése jelentős előrelépés és elismerés a magyar gazdaságpolitika számára.
A banknak nemcsak a működése vált teljes mértékben nemzetközivé, hanem a csatlakozásunkkal részvényesi szerkezete is megváltozott. Mostanra a pénzintézet mérlegfőösszege a másfélszeresére, a fejlesztési hitelportfólió pedig több mint a duplájára nőtt. Működése megfelel a legmagasabb szintű nemzetközi szintű előírásoknak, amelyet a nemzetközi hitelminősítők is rendre elismernek.
2017. óta már számos alkalommal hoztak felminősítő döntést a pénzintézetre vonatkozóan, ami így a hitelminősítői konszenzus szerint az A3/A- fokozatban van, ez kettővel magasabb, mint Magyarországé. A pénzintézet részére biztosított kedvezmények megfelelnek a bank alapokmányában és az 1961-es, diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezményben lefektetett elveknek, és összhangban vannak a többi, Magyarországon jelen lévő nemzetközi jogállású intézménynek biztosított kedvezménnyel. | [
"Nemzetközi Beruházási Bank"
] | [
"Hunent Zrt.",
"Európai Unió"
] |
A BKV Indexhez eljuttatott közleménye szerint 2009. július 31-ével távozott a cégtől Balogh Zsolt általános és műszaki vezérigazgató-helyettes. Vitézy Dávid, a cég felügyelőbizottságának tagja szerint Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes egyik legerősebb bástyája dőlt ki a város és a cég vezetése közti hatalmi viszályban.
A közlemény szerint a munkaviszony megszüntetése Balogh Zsolt kezdeményezésére közös megegyezéssel történt. A vezető nem kap végkielégítést.
Munkakörének a műszaki területre vonatkozó részét Takács Péter jelenlegi logisztikai igazgató veszi át megbízott műszaki vezérigazgató helyettesként, az általános vezérigazgató helyettesi feladatokat pedig saját hatáskörbe vonja a vezérigazgató.
Vitézy Dávid az Indexnek elmondta, hogy az igazgatóhelyettesnek nyilván az elmúlt hetekben napvilágra került végkielégítési ügyek miatt kellett távoznia, a legtöbbet ugyanis ő írta alá. Hozzátette: Balogh Zsolt Hagyó Miklós szocialista városüzemeltetési főpolgármester-helyettes egyik legerősebb bástyája volt, távozása a része annak a hatalmi viszálynak, ami a város és a BKV vezetés között dúl.
Vitézy szerint a viszály miatt lényegében lefagyott a BKV rendszer, fontos fejlesztések csúsznak.
Balogh Zsolt korábban két kompolyabb esetben kényszerült magyarázkodásra, de akkor nem lett következménye a kijelentéseinek. Először, amikor a 2008-as használtbusz-tender kapcsán elszólta magát egy fővárosi bizottság előtt, másodszor pedig amikor az AAM szerződések kapcsán azt mondta, hogy azért nem tudja bemutatni, mert kisteherautót kellett volna bérelni hozzá. | [
"BKV"
] | [
"BKV Index"
] |
Lázár vagy Süli tudja jobban, mennyi pénz kell idén a paksi beruházásra?
Az orosz hitelből fizetik a számlák nyolcvan százalékát.
Valami nem stimmel a kormányzati számításokkal a paksi atomerőmű új blokkjait illetően. Mást mond a várható költségekről a Miniszterelnökség és mást a beruházásért felelős tárca nélküli miniszter.
Süli János
Az idei költségvetésben 99,7 milliárd forintot terveztek be a paksi projekttel összefüggő kiadásokra. Azonban márciusban arról beszélt egy tájékoztatóján a nemzetgazdasági miniszter, hogy a kormányzaton belülről érkező jelzés szerint valószínűleg több pénzre lesz szükség, néhány százmillió euróval emelkedhet a forrásigény. Varga Mihály közlése szerint Lázár János hívta fel a figyelmet arra, hogy több utalásra lehet szükség.
Lázár később alátámasztotta ezt a bejelentést. Az egyik Kormányinfón került szóba a téma, s akkor elmondta, hogy valóban emelkedhetnek ezek a kiadások. Ez a projekt haladásával áll összefüggésben - derült ki akkor.
Néhány hete kérdésekkel fordultunk a beruházásért felelős tárca nélküli miniszterhez, Süli Jánoshoz, mert kíváncsiak voltunk arra, ő hogyan látja a projekt alakulását, várható költségigényét. A válasz most érkezett meg.
Süli ebben az írta portálunknak, hogy az idei évre Magyarország költségvetésében a Paks II projekttel összefüggésben 99,7 milliárd forintos keretösszeg szerepel, amely a projekttársaság működési költségein túl biztosítja a fővállalkozói kifizetések fedezetét is. Vagyis a projektfelelős miniszter szerint nem lépik túl idén a büdzsében előirányzott keretet, szemben azzal, amit Lázár mondott korábban.
Süli azt is közölte az mfor-ral, hogy a magyar-orosz államközi finanszírozási egyezmény értelmében minden egyes fővállalkozó által kibocsátott számla összegének 80 százalékát az orosz államközi hitelből fedez a kormány. Ugyanakkor az ősz elején még azt hallottuk Lázár Jánostól, hogy addig az időpontig nem került sor lehívásra az orosz hitelkeretből. Vagyis ha lesz is idén lehívás - amint azt Lázár is valószínűsítette - akkor arra az év utolsó negyedében nyílik lehetőség. A számlaforgalom az év utolsó heteiben lehet aktív.
A vita tehát eldőlni látszik abban a kérdésben, hogy a magyar kormány a kezdeti kiadások finanszírozására is már igénybe veszi-e az orosz hitelt, vagy amíg lehet, önerőből, a költségvetésből teremti elő a forrásokat. Utóbbit Varga Mihály tartotta megfontolásra alkalmasnak, de a büdzsé első kilenc havi helyzetét ismerve - a szeptember végi hiány meghaladja az egész évre tervezettet - jelenleg nem látszik elegendő likvid forrás.
Ennek oka pedig az, hogy az uniós támogatások egyelőre gyéren érkeznek: a magyar kormány előlegezi meg a projekteket, ami viszont a költségvetés helyzetét rontja. Átmenetileg, amíg a pénz meg nem érkezik Brüsszelből. Lázárék szerint jó esély van rá, hogy az év utolsó periodusában beesik 2 milliárd euró, s akkor a pénzforgalmi elszámolás szerint is jó helyzetbe kerül a büdzsé. Ebben az esetben pedig december környékén valóban lehetőség nyílna arra, hogy saját forrásból fizessék ki a paksi beruházás fővállalkozóját, a Roszatomot.
Azt érdemes még megemlíteni Paks kapcsán, hogy a tényleges munkálatok jövő év elején indulhatnak el, addigra meglesz az építkezéshez szükséges összes engedély. A folyamatot azonban nem is ez lassította le igazán, hanem az, hogy Brüsszel 22 hónapon keresztül vizsgálta a projektet, hogy az megfelel-e minden uniós előírásnak.
Végül sikerült minden aggályt eloszlatni, de közben eltelt közel két év. Ezt a lemaradást kellene most behozni. Süli Jánosék szerint a lemaradás egy része ledolgozható, de azért maradtak kétségek, hogy sikerül-e tartani a 2026-os határidőt a blokkok átadására.
Ha nem, akkor pedig az a kérdés vetődik fel, hogy ez milyen hatással lesz a finanszírozási egyezményben foglaltakra. Az oroszoknak akkor is el kell kezdenünk törleszteni a 10 milliárd eurós hitelt, ha addigra nem fejeződik be a beruházás. Lázárék szerint ezen egyelőre nem érdemes aggódni, a kormány ezt nem tekinti olyan fenyegető problémának, ami miatt külön foglalkoznia kellene ezzel a kérdéssel. Fix áron, fix határidővel rendeltünk erőművet, ehhez tartjuk magunkat - fogalmazott kérdésünkre egy korábbi kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
| [
"Miniszterelnökség"
] | [] |
Évfolyamok szűnhetnek meg a budapesti Veres Pálné Gimnáziumban, ugyanis egy ingatlanfejlesztő szeretne újabb darabot kihasítani az intézménynek otthont adó épületből.
Egyelőre csak reménykedhet a jó üzletben a budapesti Veres Pálné Gimnázium épületének egy részét már korábban megszerző ingatlanfejlesztő. A Veres Projekt nevű cég birtokon belül van, de várnia kell, hogy szabadon dönthessen az épületrész sorsáról.
Az ügy öt éve áll. A Veres Projekt 2007 Kft. - miként a neve is mutatja - 2007-ben jutott az amúgy 1882-ben épült belvárosi gimnázium épülettömbjének egy részéhez. Méghozzá azt követően, hogy az állam áruba bocsátotta a gimnázium – akkor a Közgazdaságtudományi Egyetem szakkollégiumaként működő – eredeti főépületét, s a főváros nem élt elővásárlási jogával.
Az épület a belváros egyik legdrágább részén található, a cég ötszázhatvanmillió forintot fizetett másfélezer négyzetméterért. Az ingatlan osztatlan közös tulajdonba került, következésképpen a főváros és a gimnázium beleegyezése nélkül semmit sem tehet vele a Veres Projekt.
Ritócz András a Veres Projekt ügyvezetője a Hír24-nek azt mondta, az épület negyvenöt százaléka az övék, továbbá azt is állítja, hogy a gimnázium "túlhasználja az ingatlant".
"Aki ezt megtette, nem tudom, tisztában van-e azzal, mit okozott"
Öt év helybenjárás után a főváros a közelmúltban döntésre szánta el magát: némi iskolai fejlesztésért cserébe lemondana további háromszáz négyzetméterről, és abba is belemenne, hogy a földhivatali tulajdonlapon külön szerepeljen az iskola és a cég, így oldva fel az osztatlan közös tulajon okozta patthelyzetet.
Fotók: Kummer János
Csakhogy a Fővárosi Közgyűlés napirendjéről az utolsó pillanatban lekerült a téma. Ritócz szerint azért, mert az előterjesztők közül többen szabadságukat töltik, így "nem volt, aki átlássa a helyzetet". "Aki ezt tette, nem tudom, tisztában van-e azzal, mit okozott" - háborog az ügyvezető, aki állítja, az ígért fejlesztések kizárólag az iskolai szünetben végezhetőek el.
Hogy mit is álmodott a tantermek és az udvar egy részének helyére a cég, arra Ritócz nem adott egyértelmű választ. Szavaiból azt hüvelyeztük ki, hogy lakásokat nyilván nem, ugyanis azokhoz parkolóhelyeket is kéne biztosítani, amire nincs lehetőség.
Arra a kérdésünkre, hogy esetleg szálloda lehetne az iskola telkén, Ritócz András azt mondta: "Nem mennénk bele ilyen konkrétumokba."
Nehéz szakma az ingatlanfejlesztés.
"A helyzet az, hogy a vállalkozás bő félmilliárdot ölt egy jelenleg szinte hasznosíthatatlan ingatlanba, és sorsa politikusok kegyétől függ" – mondta lapunknak egy két évtizede ingatlanforgalmazással foglalkozó szakértő. - Ilyen üzletbe akkor fog az ember, ha valószínűsíti, hogy előbb-utóbb neki kedvező döntés születik. Ha elszámolja magát, sosem szabadul, benne ragad örökre, mert egy önkormányzatnak ritkán van pénze visszavásárolni az épületrészt."
"Ez egy ilyen szakma, ha az ember meglát egy lehetőséget, kockáztat - mondja Ritócz András, aki nem aggódik. - Akkor is kikényszeríthető az osztatlan közös tulajdon másik tulajdonosától, hogy mindenki az érdekei szerint hasznosíthassa a területét, ha az önkormányzatnál nem születnek meg a szükséges döntések. Vagyis fordulhatunk bírósághoz, de mi természetesen nem kívánunk ilyen eszközhöz nyúlni."
Offshore?
A fővárosi LMP szerint Budapest számára hátrányos lenne a most visszavont, de el nem vetett előterjesztés. Somfai Ágnes, a budapesti LMP-frakció tagja szerint az ingatlan megosztásával jelentősen nőne az offshore hátterű beruházó épületrészének értéke. "Cserébe" viszont a gimnázium ráfaragna: alapterülete további háromszáz négyzetméterrel szűkülne, csökkenne tantermei száma, kisebb lenne a könyvtár, a pincébe költözne a zenei szaktanterem és elvágnák a tornatermet az iskolától.
Somfai Ánes úgy véli, a beruházó már az öt évvel ezelőtti használati megállapodást sem teljesítette.
"Nem hagyhatjuk, hogy a beruházó diktáljon. Javaslom a Fidesznek, ne folytassa az MSZP idejében elkezdett mutyit, inkább antikorrupciós ígéretének megfelelően vizsgálja ki az ingatlanértékesítés körülményeit. A garanciák nélküli megállapodás néhány éven belül a gimnázium működésének ellehetetlenülését és megszűnését okozhatja. Hiszen ha pecsét kerül a tervezett új szerződésre, akkor a cég szinte bármit megtehet, és rövid időn belül szálloda, iroda vagy bevásárlóközpont épülhet a gimnáziumi épületcsoport kellős közepén. Az oktatási funkciót kellene fejleszteni, a beruházót pedig akár ingatlancserével kivásárolni" – véli Somfai Ágnes.
Az igazgató nem beszél
Úgy tudjuk, hogy a "társbérlet" már most is okoz problémákat az iskolának. Telefonon többször hívtuk a gimnázium igazgatóját, Gelencsér Sándort, ám ő azt üzente vissza, keressük inkább a fenntartót.
A fővárosi önkormányzat részéről Csomós Miklós főpolgármester-helyettes aláírása szerepel a gimnáziummal kapcsolatos előterjesztéseken. Háromnapnyi várakozás után mindössze a hivatal kommunikációs igazgatóságától jött válasz kérdéseinkre. Eszerint a napirendről levett előterjesztés a "megfelelő támogatottság biztosítása, valamint az esetleges egyéb feltételek tisztázása után kerülhet megtárgyalásra". Hogy ez mikor esedékes, nem tudni. Azt viszont elárulta a kommunikációs munkatárs, hogy: "A telekalakítási eljárás a korábbi megállapodásnak megfelelően folyamatban van, a vonatkozó elvi engedély 2013 év folyamán jár le."
Osztályok szűnhetnek meg
Mindenesetre, amíg nincs elfogadott határozat a gimnázium további részének átadásáról, addig azok a munkák sem kezdődhetnek meg, amiket a Veres Projekt ígért cserébe.
A főpolgármesteri hivatal ehhez annyit tesz hozzá: "Amennyiben a gimnáziumnak a kiváltandó területrészről a javaslatban foglalt munkálatok elvégzése nélkül, illetve a tényleges kiváltás megtörténte nélkül kellene kivonulnia, úgy az intézményben nem lesz biztosított a további évfolyamokon a jelenleginek megfelelő számban az osztályok indítása. Vagyis kevesebb osztállyal működhetne tovább a gimnázium, amely akár a hat évfolyamos képzés megszűnését is eredményezheti."
Na de miért kéne kivonulni a háromszáz négyzetméterről, ha egyszer nincs rá szerződés, és ha lesz is valamikor, akkor abban a "kivonulásnak" feltétele a "munkálatok elvégzése"? Talán majd Csomós úr válaszol, ha szakít időt a kérdésre.
Mindenesetre a beruházó cég vezetője a Hír24-nek úgy fogalmazott, biztos benne, hogy az elvárt munkák őszig már nem végezhetőek el.
Vagyis a következő tanévben vélhetően marad minden a régiben. S hogy aztán mi lesz, arra itt a kommunikációs osztály nem túl expresszív álláspontja: "A gimnázium oktató-nevelő munkájával maximálisan elégedettek vagyunk, így nagyon sajnálnánk, ha különböző egyéni vagy politikai pártok érdekei miatt a lehetőségei csökkennének egy jól működő gimnáziumnak." | [
"Veres Projekt 2007 Kft."
] | [
"Közgazdaságtudományi Egyetem",
"Veres Pálné Gimnázium",
"Fővárosi Közgyűlés"
] |
Négy év alatt, ha nem is holt hamvába, de éppen csak vegetál az “állami divatmárka", amit a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató állami cég, a KÉZMŰ Közhasznú Nonprofit Kft. és a divattervező Zoób Kati közösen jegyeznek. A divattervező cége a bemutatott szerződés alapján jelenleg mintegy havi 4,5 millió forinthoz jut a projektben. Eddig összesen közel háromszázmillió forintot költöttek – ebből körülbelül 255 millió forintot Zoób cége kasszírozhatott -, de mindössze 129 millió forint árbevételt értek el az “Attitude" néven futó saját márkával.
Kanyargós szűk folyosón, majd az éttermen és a varrodán át lehet eljutni a KÉZMŰ Közhasznú Nonprofit Kft. Csömöri úti épületében ott, ahol a megváltoztatott képességű dolgozók által legyártott Attitude márka darabjai készülnek és vásárolhatóak. A négy évvel ezelőtti induláskor az Alléban megnyitott üzlet mára bezárt, egy másik, frekventált helyen lévő, üzletnek szánt KÉZMŰ-bérlemény még nem nyitott meg, ráadásul az Attitude honlapján sem olvasható az elérhetőségi adatokon kívül érdemi tartalom.
Az állami divatcégről anno a sajtóban számos cikk jelent meg, miután a kezdeményezést felkarolta Orbán Viktor miniszterelnök felesége, Lévai Anikó is.
Egy divattervező és a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató állami cég együttműködésének elgondolását két dolog motiválta: a magyar termékek piacra juttatása és a munkahelyteremtés. A közös projekt elindításakor megállapodtak abban, hogy a Zoób Kati szakmai segítségével kifejlesztett márka, az Attitude külön támogatást nem kap, a működést a nonprofit KÉZMŰ Kft. saját bevételeiből finanszírozza.
A KÉZMŰ Közhasznú Nonprofit Kft. országszerte 98 telephelyen jelenleg 4 422 fő munkavállalót foglalkoztat, amelyből 3 567 fő megváltozott munkaképességű. A társaság alapvető célja a megváltozott munkaképességű munkavállalók – a súlyosan és halmozottan sérültek, vakok, gyengén látók és értelmi sérültek – értékteremtő foglalkoztatása is.
A cég varrodáiban és bőrvarró műhelyei világvállalatoknak szállítanak. A tulajdonos, az MNV Zrt. szerkesztőségünknek azt a tájékoztatást adta, hogy a vállalat tevékenysége sokrétű, például gyárt lakástextilt, konfekciót, cipőt, bőrdíszművet, valamint sportszereket is.
A társaság ugyan készít Attitude márkájú (divat)termékeket is, azonban ezek bevétele nem haladja meg a KÉZMŰ árbevételének 2 százalékát.
Az Átlátszó betekintést nyert a szerződésbe, amely szerint a beruházásra az indulástól 2015-ig 135 ezer eurót (nagyjából 37 millió forintot) szántak. A tervek között pedig szerepelt a ruházati kollekció mellett arculati formaruhák, sportruházat, farmer és szabadidőruhák és "home kollekció" gyártásának elindítása is.
A termékek minél szélesebb körben való terjesztésére – a kontraktus alapján – egy kereskedő partner közreműködésével törzsvásárlói rendszert alakítottak ki, továbbá tervezték saját üzletek, sőt saját üzlethálózat megnyitását. Szó volt az internetes értékesítésről és franchise üzlethálózat beindításáról is.
A megállapodás szerint Zoób Kati cége, a Kattiz Kft. mindezért az indulástól évente átlagosan bruttó 230 ezer eurót kapott.
Az összegből az áfát levonva és azt forintra átszámolva négy év alatt nagyjából 201,4 millió forint bevételre tett szert a divatcég. Ehhez jön még az idei juttatás, a betekintéskor kiderült, havi 4,5 millió forinttal lehet számolni, ez a tizenkét hónapra nagyjából 54 millió forintot, a kezdetektől 2015 év végéig pedig összesen körülbelül 255 millió forintot jelent.
A nagy hírverés után bukdácsol a projekt
A nagy hírverést kapott projekt gyorsan feledésbe merült. Két évvel ezelőtt annyi jelent meg csak hírként, hogy az állami divatcéget szárnyai alá vevő vezetőnek távoznia kellett a KÉZMŰ Kft-től. Mára pedig úgy tűnik, hogy előbb-utóbb hamvába fog halni a kezdeményezés. Odáig azért még nem jutott el a dolog, de azt Zoób Kati is elismerte az Átlátszónak, hogy lassan jutnak egyről a kettőre.
"A KÉZMŰ Kft-t ismertem, hiszen régi szereplő a piacon. Amikor felvetődött, hogy közösen kialakíthatnánk egy saját márkát, amit nemcsak itthon, hanem külföldön is árusíthatnánk, annyira megtetszett a gondolat, hogy fogyatékos embereknek adhatok munkát, hogy még az akkor érkezett kínai felkérést is lemondtam."
A divattervező hangsúlyozta, hogy a KÉZMŰ a saját brand révén bemutathatta a tudását külföldön is, a cég számára ez kiváló referenciaként szolgált volna ahhoz, hogy nemzetközi cégektől munkát szerezzen dolgozói számára.
A KÉZMŰ-vel abban állapodtak meg, hogy a nonprofit kft. végzi a gyártást és a forgalmazást, Zoób Kati cége pedig ehhez mindent előkészít, a tervezéstől kezdve a mintadarab legyártásáig.
"Évi 120 modellre szerződtünk és az első hónapok azt mutatták, hogy nem olyan rossz az elgondolásunk, mert az Attitude augusztusi indulása után már decemberben mintegy tízmillió forintos forgalmat ért el. Az első két félévben hatezer terméket adtak el, ami szintén jelezte, hogy jó úton járunk. Kipróbáltuk magunkat Bécsben is és eszméletlen nagy volt az érdeklődés a kollekció darabjaiért."
A divattervező hangsúlyozta, hogy olyan brandet akartak létrehozni, amely a prémium kategóriás a ruházat mellett másodlagos termékekkel, többek között bőrdíszmű, sport és játéktermékekkel is rendelkezik.
"Mindebből a divat része valósult meg, az Attitude-nek most készül a negyedik kollekciója. Sajnos a budai bevásárlóközpontban lévő üzlet másfél év múlva bezárt és a projekt innentől kezdve megtorpant. Pedig szerették a vevők a minőségi és ebben a kategóriában nem túl drága darabokat. Mintegy ötvenezer forintból össze lehetett állítani egy öltözéket."
Az Attitude-márka jelenleg már csak a KÉZMŰ Kft. XIV. kerületi székhelyén úgy kapható, hogy előre be kell jelentkezni a vásárláshoz. A divat nagyasszonya szerint azonban a törzsvevőket ez nem tántorítja el a vásárlástól.
A közös munka megtorpanása Zoób Kati szerint többek között annak köszönhető, hogy egy állami cégnél nehezen megy a kereskedelem fejlesztése, már pedig, mint megjegyezte, ezen áll vagy bukik az egész.
"A projektnek a gyakori vezetőváltások sem tettek jót. Amikor ugyanis új ember kerül a vállalat élére, akkor mindig elölről kezdődik az egyeztetés és a tervek átgondolása" – nyilatkozta az Átlátszónak.
Az állami vállalat eddig csak bukott a vállalkozáson
A KÉZMŰ Kft. új vezérigazgatója, Becker György idén márciustól vette át a vállalat irányítását. Az Átlátszó kérdésére megjegyezte, hogy a gazdasági válság begyűrűzése a vállalatot is hatványozottan érintette, amely az árbevétel és megrendelés állomány csökkenését eredményezte. A növekvő bérjellegű kiadások miatt pedig a társaság üzleti eredménye csökkent.
"Nem egyszerű a több mint négyezer fős cég működtetése úgy, hogy miközben az állami támogatások mértéke 2011 óta nem emelkedett, a minimálbér változásai évről évre jelentkeznek, és a szolgáltatók is folyamatosan növelték a díjakat. 2015-ben így a 2011-s évhez viszonyítva közel harminc százalékkal kellett volna növelni az árakat, amelyet a piaci árak jelentősen meghatároznak, így erre kevés lehetőség adódott."
A vezérigazgató közölte, hogy a helyzetből adódóan a hatékonyság növelése és a ráfordítások csökkentése irányába mozdultak el.
"Ez természetesen kihat az Attituddel kapcsolatos tevékenységünkre is. Piaci viszonyok között kell talpon maradnunk, nem lehet veszteséges gazdálkodást folytatnunk. Úgy, hogy minél több megváltozott munkaképességű embert tudjunk alkalmazni és nekik folyamatosan munkát adjunk."
E törekvések közepette az önálló márkaépítés jelentős erőforrásigénnyel járna – közölte Becker György, hozzátéve, hogy a gazdasági környezet alakulása miatt, a partnerrel egyeztetve a tevékenységet újra kell gondolni, "amelynek során figyelembe kell venni az elmúlt évek tapasztalatait, továbbá az aktuális piaci igényeket. Bármennyire is jó példa az Attitude, de a kollekció a kereskedelmi hálózat kiépítése nélkül csak szűk réteget érint, így számunkra nem túl gazdaságos."
Ennek magyarázata – tette hozzá –, hogy a nagyszériás folyamatos termékgyártás a jövő.
"Erre törekszünk, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalóink a betanulás után kellő begyakorlottsággal tudják a terméket az elvárásnak megfelelően előállítani, hiszen sokszor hónapokig egy termék gyártása van folyamatban. Míg az egyedi kisszériás termékek előállítása jóval költségesebb, az előkészítés és a késztermék-gyártás sokkal több időt vesz igénybe és a folyamatos munkaellátottságot sem tudja biztosítani."
Mindezek miatt az állami vállalat részéről módosítani akarják a Zoób Kati cégével megkötött szerződést.
"Azt szeretnénk, hogy a divattervező és kollégái nagyobb részt vállaljanak a marketing feladatokból, nekünk pedig csak a ruhák bérmunkában való legyártása maradjon. Egy éven át segítségünkre volt egy kereskedelmi partner, most bevonnánk egy újat a szükséges hálózat felépítése és a nyereséges működés érdekében, amit sajnos forráshiány miatt a KÉZMŰ nem tud finanszírozni."
A vezérigazgató megemlítette azt is, hogy a főváros frekventált helyén, a Haris közben található bérelt üzlethelyiség működtetését is átadnák az új kereskedő cégnek, de ha ebben nem tudnak megoldást találni, akkor ott saját termékeiket, például a bejáratott márkanevű bőr-, foci- és medicinlabdáikat értékesíthetik majd.
Százmilliós bukás az államnak, remek üzlet a magáncégnek
A KÉZMŰ által óhajtott változtatás a bevételek alakulását tekintve több mint érthető. A cég adatai szerint az Attitude üzletág nettó árbevétele 2011-ben 19,5 millió forint volt. A következő évben 43,4 millió forintra ugrott, majd 2013-ban ezt is meghaladva a nettó árbevétel 46,5 millió forint lett. Tavaly viszont jóval visszaesett az állami vállalat Attitude-termékekből származó bevétele: 20,1 millió forint folyt be a kasszájukba.
Forrás: KÉZMŰ Közhasznú Nonprofit Kft.
A négy év alatt összesen tehát 129 millió forintot hozott a KÉZMŰ Kft. konyhájára a Zoób-márka. A költségek viszont a 37 millió forintos beruházáson felül a Zoób cégének kifizetett 255 millió forinttal súlyosbítva összesen legalább 292 millió forintra rúgtak, tehát 163 milliós mínuszban van a projekt.
Ezt a tetemes veszteséget ráadásul egyebek mellett a megváltozott munkaképességű munkavállalók bérezésére rendelkezésre álló összegből kellett az állami cégnek kigazdálkodnia.
Csikász Brigitta | [
"Kattiz Kft.",
"KÉZMŰ Közhasznú Nonprofit Kft."
] | [
"KÉZMŰ Kft",
"MNV Zrt.",
"KÉZMŰ Kft-től"
] |
Félreértés volt az egész, nem akarták eltitkolni, hogy vettek Mészárosék vízéből
Félreértés volt az egész, nem akarták eltitkolni, hogy vettek Mészárosék vízéből
Újból lezárta a rendőrség azt a több felvonásos nyomozást, amely azért indult, mert a Volánbusz Zrt. nem vallotta be, hogy Mészáros Lőrincék egyik érdekeltségétől is vásárolt védőitalként használható ásványvizet.
A Volánbusztól hivatalosan, közérdekű adatkéréssel kért információkat az MSZP a tavaly nyári kánikula idején. Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető arra volt kíváncsi, hogy a különböző állami cégek milyen megrendeléseket adtak az ásványvízpiac új szereplőjének, a felcsúti központú Vivienvíz Kft.-nek.
Az MSZP közérdekű adattal való visszaélés miatt tett feljelentését, miután kiderült, hogy ellentmondanak egymásnak a válaszok, amelyek az állami buszos cégtől, valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési ügyekért felelős államtitkárától, Fónagy Jánostól érkeztek. Az államtitkár azt írta, hogy történt vásárlás, mégpedig 4188 darab félliteres vizet vettek Mészároséktól 268 ezer forint plusz áfa értékben. A Volánbusz viszont azt válaszolta, hogy nincs szerződése a Mészáros-céggel.
A BRFK először kiderítette, hogy az állami buszos cég a közadatkérés beérkezése előtt öt alkalommal rendelt vizet a Vivienvíztől, de mivel azt állították, hogy a vásárlások eseti jellegűek voltak, nem szerződésesek, azt a következtetést vonták le, hogy a közlekedési cég nem titkolt el közérdekű adatot.
Az MSZP megkeresésére az Igazságügyi Minisztérium leszögezte, hogy nem csupán az írásban rögzített adásvételi megállapodások minősülnek szerződésnek, ezért a párt Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult, aki tavaly októberben felülvizsgálati kérelemnek minősítette Tóth Bertalan levelét.
Az ügyészség intézkedése nyomán a BRFK új nyomozás indított, amelyet áprilisban, négy nappal a választás után szüntettek meg ismét.
A rendőrségi vizsgálat megszüntető határozata szerint a Volánbusz megválaszolta volna a közadatkérést, és el is készült egy részletes választervezet, de a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel való egyeztetés után úgy döntöttek, hogy csak arról adnak tájékoztatást, hogy nincs szerződésük a Vivienvízzel. Az MNV értelmezése szerint ugyanis Tóth Bertalan csak a szerződéskötésre kérdezett rá. | [
"Volánbusz Zrt.",
"Vivienvíz Kft."
] | [
"Igazságügyi Minisztérium",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
Ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Demokratikus Koalíció egy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) által kiírt pályázat ügyében.
Az NFÜ által kiírt 20 milliárdos, a szélessávú körzethálózati fejlesztések támogatását célzó közbeszerzési pályázaton 10,5 milliárd forint odaítélése körül komoly gyanúk merültek föl - írta közleményében a Demokratikus Koalíció. Ezt az összeget öt olyan cég nyerte el, amelyeket a pályázat kiírása után, ugyanazon napon alapítottak, egymást követő, illetve közeli cégjegyzékszámuk szerint a bejegyzésük iránti kérelmet egyszerre nyújtották be, ugyanarra a címre - ahol az Enternet Invest Zrt. székhelye is található - jelentették be őket, és tulajdonosi körük is nagyjából azonos. Az említett Enternet Invest Zrt. pedig áttételeken keresztül az öt cég közül többen is tulajdonos, és felügyelőbizottságában tag Seszták Miklós kormánypárti országgyűlési képviselő, az országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága informatikai és távközlési albizottságának tagja, valamint közbeszerzési és vállalkozásszabályozási albizottságának elnöke - írták.
A közleményben kitértek arra is, hogy Vadai Ágnes országgyűlési képviselő, a Demokratikus Koalíció politikusa levélben kért betekintést a pályázati iratanyagba Petykó Zoltántól, a NFÜ elnökétől, levelére azonban nem kapott választ. A képviselő csütörtökön benyújtotta a Legfőbb Ügyészséghez az ügyben ismeretlen tettes ellen különösen jelentős kárt okozó csalás kísérletének alapos gyanúja miatt tett feljelentését.
Seszták Miklós hétfőn és kedden is közleményben utasította vissza az őt ért vádakat. A kormánypárti politikus szerint a személyét érintő nyilatkozatok elferdítik a tényeket, 2012 májusa óta ugyanis semmilyen kapcsolata nem volt sem azzal a gazdasági társasággal, ahol felügyelőbizottsági tag volt, sem a többi említettel.
A projektgazda EQNet Zrt. pedig azt közölte szerdán az MTI-vel, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség napokban vitatott pályázatán nyertes vállalkozások egyike sem offshore cég, a tulajdonosi struktúra teljes egészében megfelel a pályázati követelményeknek. | [
"Enternet Invest Zrt.",
"EQNet Zrt.",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] | [
"Demokratikus Koalíció",
"Legfőbb Ügyészség"
] |
A Fővárosi Főügyészség bűncselekmény gyanúja hiányában elutasította azt a feljelentést, amelyet a Gyurcsány Ferenc által korábban irányított MSZP homályos pártfinanszírozásával kapcsolatos kijelentései miatt tettek a Fidesz országgyűlési képviselői – értesült a Magyar Nemzet.
A közokirat-hamisítás bűntette és más bűncselekmények miatt Gulyás Gergely és Kocsis Máté országgyűlési képviselők által tett feljelentést – mely Gyurcsány Ferenc országgyűlési képviselőnek a Magyar Szocialista Párt korábbi pártfinanszírozásával kapcsolatban tett kijelentésén alapult – a Fővárosi Főügyészség bűncselekmény gyanúja hiányában elutasította – közölte a Magyar Nemzettel Kovács Gergely Ákos, a főügyészség szóvivőjét helyettesítő ügyész.
Gyurcsány Ferenc egy október 14-i rendezvényen fogalmazott meg súlyos állításokat az általa korábban vezetett párt pénzügyeiről. A Demokratikus Koalíció vezetője arról beszélt, hogy a nagy pártok sok milliárd forintot költenek a kampányra, ezek "homályos eredetű pénzek", amelyekről nem készültek hivatalos elszámolások.
Néhány nappal később a Fidesz felszólította Mesterházy Attilát, tegyen feljelentést pártja "korábbi piszkos pénzügyeivel kapcsolatban" - emlékeztet a Magyar Nemzet cikkét kivonatosan szemléző mno.hu. Végül a Fidesz két képviselője maga tette ezt meg.
A Fővárosi Főügyészség szóvivőjét helyettesítő ügyész Magyar Nemzetnek adott válaszából az is kiderül, hogy a feljelentés elutasítására azért került sor, mert az bűncselekményre utaló konkrét ténybeli alapot nem, csak a feljelentők következtetéseit tartalmazta.
Kovács hozzátette: az Állami Számvevőszék az MSZP 2009–2010. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzése során szabálytalanságot nem tárt fel, a párt a párttörvényben meg nem engedett vagyoni hozzájárulást nem fogadott el. Ezzel ellenkező tény – Gyurcsány Ferenc önmagában is homályos kijelentésén kívül – nem állapítható meg. | [
"MSZP"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Magyar Nemzet",
"Magyar Szocialista Párt",
"Állami Számvevőszék",
"Demokratikus Koalíció"
] |
BLN Vagabunds Kft.: bedőlt Bayer Zsolt filmes cége.
A bíróság fizetésképtelennek nyilvánította a Bayer Zsolt jobboldali publicista résztulajdonában álló BLN Vagabunds Film Ügynöki, Művészeti és Szolgáltató Kft.-t, és elrendelte a cég felszámolását. Az 1997-ben alapított, 3 millió forint törzstőkéjű BLN Vagabundsszal az Orbán-kormány idején a kulturális tárca 100 millió forintos támogatási szerződést kötött az 1100 év Európa közepén című film elkészítésére. A pénzt a kft megkapta, a filmet azonban senki sem látta, az ügyvezető Légrádi Gábor 2002-es nyilatkozata szerint _egy kötet_ elkészült a 69 részesre tervezett alkotásból, a szerződést azonban a minisztérium - miután a póthatáridő is eredménytelenül telt el - 2002 őszén felmondta. Légrádinak szeptember elejéig kell átadnia a kft iratait a felszámolónak, ami alkalmasint nehézségekbe ütközhet, tekintve például, hogy a BLN Vagabunds mindeddig csupán két mérleget nyújtott be a cégbíróságra, az utolsót a 2001-es évről. A cég ellen egyébként hitelezői igényt nyújtott be az éppenséggel fideszes vezetésű Budavár önkormányzata, amely a BLN gépjárműadóját követeli járulékokkal, a lapzártánkig benyújtott követelések értéke megközelíti a 40 millió forintot. Úgy tudni ugyanakkor, hogy nincsen a bejelentkezett hitelezők között az Oktatási és Kulturális Minisztérium, miután a tárca jogelődjének keresetét tavaly januárban jogerősen elutasította a Fővárosi Ítélőtábla. | [
"BLN Vagabunds Kft."
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Oktatási és Kulturális Minisztérium",
"BLN Vagabunds Film Ügynöki, Művészeti és Szolgáltató Kft."
] |
Lényegében teljes anonimitást biztosít a cégtulajdonosoknak a karibi térségben található Nevis, ahol akár le is csukhatják azt, aki elárulja a kilétüket. A cégalapításhoz nincs szükség semmilyen minimális alaptőkére, így egy offshore cég elindítása olcsóbb, mint idehaza egy kft.-é. Nem a DK-s Ráczné Földi Judit körüli cégháló az egyetlen, amely Magyarországról a turista- és adóparadicsomba vezet: több tucat, Nevisben bejegyzett offshore-cég ugrik elő a magyar cégadatbázisból, az egyiknél kézbesítési megbízottként a Mészáros Lőrinc jobbkezeként emlegetett Antal Kadosa tűnt fel.
A karibi térségben elterülő Saint Kitts és Nevis Államszövetség a nyugati félteke legkisebb szuverén állama, mind területét, mind a lakosság létszámát tekintve. Az 52 és fél ezer lakosú ország 1983-ban nyerte el a függetlenségét, és jelenleg is a Nemzetközösség tagja, vagyis Ausztráliához, Kanadához és Új-Zélandhoz hasonlóan az államfő II. Erzsébet angol királynő, akit a kormányzó képvisel, azonban a koronának nincs beleszólása az ország ügyeibe.
Az ország két, esőerdőkkel és fehér homokos tengerpartokkal tarkított, egy-egy elnök (premier) által irányított fő szigetből áll: a nagyobb Saint Kittsből, ahol az államszövetség fővárosa, Basseterre is található, és Nevisből, amelynek központja a mindössze 1500 lakosú Charlestown. Utóbbi fő utcáján egy irodaházban van a székesfehérvári DK-s képviselőhöz, Ráczné Földi Judithoz köthető cégháló egyik tagjának székhelye is, de más magyar vállalkozások is felfedezték maguknak a karibi adóparadicsomot, amely összességében több tízezer offshore cégnek ad otthont.
A Fürge Nyuszi Sportbarlangtól Mészáros Lőrinc jobbkezéig
Mint a Ráczné előválasztási kampánya közben vihart kavart ügyben megírtuk, a politikusnő és üzleti körének céghálójában három offshore-cég is felbukkant, közülük a Greco Invest Vagyonkezelő és Hasznosító Kft.-ben tulajdonos delaware-i Minos King Global Business LLC-t képviselte Ráczné, a tulajdonostárs, a Greekhome Ltd. pedig egy másik offshore paradicsomban, Nevisben vagy bejegyezve. De ezen kívül is
több tucat, Nevisben bejegyzett offshore ugrik elő a magyar cégadatbázisból.
A nevisi anyák magyar leányvállalatai többnyire ingatlanos vagy vagyonkezelő profillal működnek, de akad közöttük óra-ékszer nagykereskedő, kőmegmunkáló és építési vállalkozás is. A talált cégek közül a legnagyobb, egymilliárd forintot meghaladó forgalmat a pécsi székhelyű Focivilág Pécs Kft. vallott 2020-ra, melynek tulajdonosaként a nevisi bejegyzésű Football Shop AG szerepel a cégnyilvántartásban. A futballra szakosodott kiskereskedő cég webshopot és saját üzletet is működtet, a honlapján 400 ezer elégedett vevővel büszkélkedik, és azzal, hogy Magyarország legnagyobb hagyományokkal rendelkező sportszer-forgalmazó vállalkozása, első üzletét, a Fürge Nyuszi Sportbarlangot 25 éve nyitották meg.
A Jászberényben bejegyzett Navayo Research Kft. tulajdonosai között három offshore-cég is feltűnik: kettő – az Omnipotent Technilogies Inc. és a Creative Digital Technologies Corporation – a nevisi Charlestownban, egy Panamában van bejegyezve. Mindhárom kézbesítési megbízottja a Bolevácz és Vörös Ügyvédi Iroda. Bolevácz Éva nevét leginkább a NER egykori állami fővagyonkezelője, Szivek Norbert kapcsán lehetett olvasni, a 444.hu azt írta, hogy ő járt el Szivek nevében egy sajtó-helyreigazítási ügyben. A Navayo Kft. neve amúgy a navajo indiánok történetére utal. Egy navajo szövegét csak egy másik navajo tudta megérteni, üzeneteiket egyetlen titkosszolgálat sem tudta megfejteni, ez a lényege annak a távközlési, mobilinternetes rendszernek, amelyen a vállalkozás fő profilja alapszik, és a cég saját szabadalma – írják magukról beszámolójuk kiegészítő mellékletében.
Kényszertörlés alatt álló cégek is akadnak a nevisi érdekeltségek között, ilyen volt cikkünk írásakor például a Danubio and Friends Kft., amelynek a tulajdonosa a Fosbery Enterprises Ltd., az Opten adatbázisában kézbesítési megbízottként pedig egy igazi nagyhal tűnik fel: Antal Kadosa Adorján. Ő egy időben a NER első számú közbeszerzési tanácsadó gurujának számított, a közpénzmilliárdok költésében segédkező Provital Zrt., illetve az Első Magyar Közbeszerzési Tanácsadó Zrt. máig az ő érdekeltsége. Mészáros Lőrinc jobbkezeként is emlegették, a TV2 Zrt. igazgatóságában ugyanúgy tag volt, mint például a Mátrai Erőművet akkoriban tulajdonló Mátra Energy Holding Zrt. vezető testületében.
Szebb napokat látott valaha a Nemzeti Logisztikai Szolgálat Kft., amelynek offshore tulaja a Nello Real Estate Corporation. 2016-ban még 1,8 milliárd forint bevételt hozott össze az emberierőforrás-ellátással, munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalat, a 2020-as mérlegben azonban jobbára már csak nullák sorakoznak. A nevisi cég alighanem egyedüli tulajdonos, a taggyűlés döntéseiről legalábbis az egyszemélyes társaságok esetében szokásos alapítói határozatot hoztak, és a jegyzőkönyvbe beírták, hogy a taggyűlésen részt vett Irene G Spoerry, a Nello képviseletében "elektronikus hírközlési eszköz útján".
Friss alapítású céget is találni Charlestownban bejegyzett anyavállalattal: az ApolloPharma Research Kft.-t idén áprilisban hozták létre, a Székesfehérváron bejegyzett társaság profilja biotechnológiai kutatás, fejlesztés, gyógyszer és gyógyászati termékek nagykereskedelme. A New World Capital LLC. mellett tulajdonosa a Capitalisatio Kockázati Tőkealap, amely 2018 októberében indult 13,35 milliárd forint jegyzett tőkével. Utóbbit a Rogán Antal holdudvarához sorolt Carionhoz köthető CV Alapkezelő Zrt. kezeli.
A szigetcsoport természeti adottságai miatt közkedvelt hely a turisták körében, így lett az ország rendszeres látogatója Bill Barnard amerikai ügyvéd, aki 1984-ben unszolta Nevis akkori elnökét, hogy az ország nem akarna-e beszállni az offshore bizniszbe. A Guardian 2018-ban hosszú riportot szentelt a témának, amiben arról írt, hogy mivel Nevis szinte teljes autonómiát élvez az államszövetségen belül, Simeon Danielt semmi nem akadályozta meg abban, hogy rábólintson Barnard tervére, és törvénybe foglalja az ügyvéd által elkészített javaslatot. Ezzel egy időben Barnard cége, a Morning Star Holdings exkluzív engedélyt kapott a cégek alapítására és ez a monopólium 1994-ig tartott.
Ha körülnézünk a különféle, offshore-ozást népszerűsítő honlapokon, sok helyen ma is azt olvashatjuk, hogy Nevis az egyik legjobb hely arra, hogy elrejtsük a pénzünket.
Az adóparadicsomokat sokszor egy kalap alá veszik, pedig nagyon különbözőek: az Egyesült Királysághoz tartozó Jersey szigetén a leginkább trösztöket találunk, míg Liechtensteinben alapítványokat. Gibraltáron több minden megengedett, mint Guernsey szigetén, de még mindig átláthatóbb, mint Anguilla. Az afrikai és indiai üzletemberek leginkább Mauritiuson offshore-oznak, a Szovjetunió volt tagállamaiból érkezők Cipruson, az amerikaiak pedig a Bahamákon. A Guardian úgy fogalmaz, hogy az átláthatóságot tekintve Nevis valahol legalul található az offshore-ok világában: sokkal nagyobb anonimitást enged meg a cégek tulajdonosainak.
Nevis offshore szabályzata az amerikai Delaware államén alapszik, de az 1990-es évek közepén megreformálták, és azóta – a leginkább kft.-ékhez hasonlítható – LLC-ket is lehet alapítani, melyek egyszerre segítenek az anonimitás fenntartásában és az adózás megkerülésében.
Olcsóbb, mint egy magyar kft.
Egy nevisi cég létrehozásához elég egyetlen igazgató és egy tulajdonos, ráadásul ugyanaz az ember is betöltheti a két pozíciót. Aki ráadásul lehet egy ügynök is, aki abból él, hogy mások megbízásából hoz létre cégeket. A tulajdonosok és az ügyvezetők személye semmilyen külső szervezet számára nem látható, és egy Nevisben alapított LLC a hitelezők és a bírósági perek elől is megvédi a cégbe pakolt vagyont.
Az interneten fellelhető hirdetések szerint akár 24 óra alatt létrehozhatunk egy nevisi céget, már ezer amerikai dolláros ártól, ami nagyjából 310 ezer forint. Más ügynökségek 2235 dolláros összköltséggel számolnak, ebben már benne van a bankszámlanyitás díja is.
Mivel a cégalapításhoz nincs szükség semmilyen minimális alaptőkére, így egy ilyen offshore cég elindítása olcsóbb, mint egy magyar kft.-é.
Azoknak a nevisi székhelyű cégeknek, amelyek egy másik országban folytatnak tényleges tevékenységet, nem kell adót fizetniük a bevételeik után, ráadásul az ország semmilyen más országgal nem írt alá adóegyezményt. Ez alól némi kivételt jelent, hogy Saint Kitts és Nevis 2018 óta tagja a Common Reporting Standardet (CRS) alkalmazó országok csoportjának. Ennek az a célja, hogy megállapítsák, a bankszámla-tulajdonosok melyik másik CRS-országban rendelkeznek adóilletőséggel, és arról tájékoztassák a másik felet.
Mint a Forbes tavalyi cikkéből kiderül, annak sincs különösebben nehéz dolga, aki Saint Kitts és Nevis-i állampolgár szeretne lenni: a kérvény mellé vagy 150 ezer amerikai dollárt kell befizetni egy helyi fenntarthatósági alapba, vagy be kell fektetni valamelyik, a kormány által meghatározott ingatlan-beruházásba. A legtöbb esetben 60 napon belül elbírálják a kérvényt, és a nevisi útlevéllel a világ 199 országából 156-ba vízum nélkül be lehet utazni. Az állampolgársághoz nem kell nevisi lakóhely vagy tartózkodási hely, akár a családtagok is megkaphatják, sőt a kettős állampolgárság is engedélyezett.
Mivel az egyes szuverén országok elismerik és tisztelik egymás törvényeit és szuverenitását, ezért a Nevisen alapított cégek ugyanannyira "tiszta" cégnek minősülnek, mint egy Magyarországon alapított, hagyományos kft. Emiatt persze ameddig a nevisi kormány életben tartja az anonimitást biztosító szabályokat, addig a kétes üzleteket bonyolító személyek egy része oda fogja menekíteni a pénzét.
Beperelne-e egy nevisi offshore-t? Sok sikert! Nevisen nem érvényesek automatikusan a más országban hozott bírósági ítéletek, és az, aki helyi bírósági ítélet nélkül hoz nyilvánosságra vagy ad tovább céges adatokat, 10 ezer dolláros büntetéssel vagy akár egyéves börtönnel is büntethető. A nevisi bírósági procedúra pedig igen drága mulatság: a perindításhoz százezer dolláros illetéket kell befizetni azért, hogy valaki bizonyítsa, komolyan gondolja a jogi eljárást, és azt is alá kell támasztani, hogy felmerült valamilyen illegális tevékenység gyanúja. És ha valaki megnyeri a pert, az még csak a kezdet: a nevisi hatóságoknak nincsenek információi a cégek tulajdonosairól vagy a vagyontárgyaikról. Ha valaki meg akarja kérdőjelezni a vagyontárgy nevisi offshore-ba apportálásának törvényességét, annak minden kétséget kizáróan bizonyítania kell, hogy a céget illegálisan hozták létre, mindezt a cég megalapításától számított egy éven belül. Viszont mivel a nevisi törvények szerint minden, a vállalkozásokra vonatkozó információ titkos, így a felperes nagy valószínűséggel még csak nem is tud a cég létezéséről, és akkor sem biztos, hogy megtalálja, ha keresi. Ez a helyzet – ahogy arra a Guardian cikke is rámutat – különösen előnyös azok számára, akik éppen válófélben vannak, és a vagyonukat szeretnék elrejteni a házastársuk elől. A lap megszólaltatta az Egyesült Államok egyik neves válóperes ügyvédjét, az egykor ügyészként dolgozó Jeffrey Fishert, aki kifejezetten ilyen ügyekre specializálódott. Fisher elmondta, hogy a nevisi offshore-ok esetében annyit tudnak tenni, hogy az LLC-khez köthető amerikai tulajdonokat és bankszámlákat "támadják meg" és igyekeznek annyira megnehezíteni az ellenfél helyzetét, hogy az kész megegyezni. Ez persze rengeteg időt és pénzt emészt fel, és a legtöbb érintett kénytelen elfogadni, hogy még bírósági döntés birtokában sem juthatnak hozzá az őket megillető részhez.
Nevisnek megéri a titkolózás
Egyelőre nem úgy tűnik, hogy Nevis, ahol 11 ezer lakosra hat belföldi és egy nemzetközi bank, 18 biztosítási menedzser, hét nemzetközi biztosító, négy pénzügyi szolgáltató és 58 regisztrált ügynök (a többségük ügyvédi iroda) jut, a közeljövőben átláthatóbbá tenné a szabályozását.
Különösebb oka nincs is erre, egyrészt mert igen jól jövedelmező üzletről van szó: 2012 és 2019 között a sziget pénzügyi szolgáltatói szektora több mint a negyedével nőtt. A sziget elnöke és egyben az államszövetség külügyminisztere, Mark Brantley szerint évente 5-5,5 millió dollár bevételük van csak abból, hogy a cégek megújítják a regisztrációjukat, és ehhez jön az irodabérlet, az ügynökök és a bankszámlák díja és így tovább. 2015-ben a nevisi kormányzat éves bevételének több mint 16 százalékát adták a cégalapítási díjak, illetve a regisztrációk éves megújítása. Másrészt a külföldi kormányok tehetetlenek: a diplomáciai nyomás, a bankok ellen indított jogi eljárások nem működnek Nevis esetében. Ráadásul Gibraltárral és a Brit Virgin-szigetekkel szemben Nevis egy önálló ország része, az Egyesült Államokban működő cégalapítási irodák pedig nem elég nagyok ahhoz, hogy az ottani igazságügyi minisztérium célba vegye őket.
A Guardian újságírója maga is ellátogatott Nevisre, hogy megpróbálja felderíteni két, pénzmosással vádolt cég székhelyét. Természetesen nem járt sikerrel, és amikor interjút készített a helyi pénzügyi felügyelet vezetőjével, fagyos fogadtatásban részesült. Heidi-Lynn Sutton a többi között azzal védte a nevisi offshore-szabályozást, hogy "vannak, olyan országok, amelyek nagyon szeretnek pereskedni", és ők csak ezeket a felesleges eljárásokat akarják megakadályozni, továbbá azt is tagadta, hogy a sziget cégadatbázisa átláthatatlan lenne. | [
"Nemzeti Logisztikai Szolgálat Kft.",
"Greco Invest Vagyonkezelő és Hasznosító Kft.",
"ApolloPharma Research Kft.",
"Provital Zrt.",
"Danubio and Friends Kft.",
"Greekhome Ltd.",
"CV Alapkezelő Zrt.",
"Navayo Kft.",
"Minos King Global Business LLC",
"Capitalisatio Kockázati Tőkealap",
"Fosbery Enterprises Ltd.",
"Első Magyar Közbeszerzési Tanácsadó Zrt.",
"Bolevácz és Vörös Ügyvédi Iroda"
] | [
"New World Capital LLC.",
"Fürge Nyuszi Sportbarlang",
"Saint Kitts és Nevis Államszövetség",
"Omnipotent Technilogies Inc.",
"Mátra Energy Holding Zrt.",
"Mátrai Erőmű",
"Navayo Research Kft.",
"TV2 Zrt.",
"Focivilág Pécs Kft.",
"Creative Digital Technologies Corporation",
"Nello Real Estate Corporation",
"Morning Star Holdings",
"Common Reporting Standard",
"Football Shop AG"
] |
"A jegybankelnök jó hírneve jelenleg nem létezik"
Orbán Viktor torkig van, Simor András tagad
Tagadja Simor András, hogy offshore cég lenne tulajdonában. A jegybankelnök Orbán Viktorhoz írt levelében a jó hírnevét félti e "vád" miatt. Szijjártó Péter válaszlevelében állítja: Simor ciprusi cége valójában offshore cég, amely alkalmas az adófizetési kötelezettség kijátszására, a jegybankelnök jó hírnevét pedig szerinte nem lehet megsérteni, mivel az jelenleg nem létezik.
Simor András jegybankelnöknek nem nagyon tetszettek Orbán szavai, ezért levelet írt a Fidesz elnökének, melyben tagadja az őt ért vádakat, s felszólítja Orbán Viktort, hogy a jövőben tartózkodjon az efféle megnyilvánulásoktól.
Simor szerint ugyanis sem tulajdonában, sem érdekeltségében nincs offshore cég, mindössze egyetlen külföldi bejegyzésű társaság, a Trevisol Management Services Ltd. nevű cég az övé, ez viszont – mint írja – az Európai Unió egyik tagállamában bejegyzett, a helyi adójogszabályok alapján adót fizető (onshore) cég.
A jegybankelnök szerint a társaságnak Magyarországon nem keletkezett jövedelme, így ezen keresztül nem ment ki pénz az országból. Simor levelében állítja: Orbán Viktor szavai alkalmasak a jegybankelnök jó hírnevének megsértésére, valamint a nemzeti bank tekintélyének csorbítására, ezért felszólítja a Fidesz elnökét, hogy a jövőben tartózkodjon a hasonló kijelentétől.
Az MNB elnöke közölte: levelét az őt kinevező köztársasági elnöknek is megküldte.
Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki kabinetjének vezetője válaszlevelében arra hívja fel Simor figyelmét, hogy szerinte a szóban forgó Trevisol Management Services Ltd, amelynek Simor 100 százalékos tulajdonosa, igenis offshore cég, s mint ilyen, alkalmas az adófizetési kötelezettség kijátszására, "mint ahogyan az is mindenki számára világos, hogy Ciprus nem éppen az átláthatóan gazdálkodó, törvénytisztelő, példás adófizető üzletemberek gyűjtőhelye".
Szijjártó szerint nem a Fidesz feladata annak eldöntése, hogy Simor cége követett-e el törvénysértést, azt majd eldöntik az arra illetékes hatóságok.
A válaszlevél megjegyzi: lehetetlen megsérteni a jegybankelnök jó hírnevét, hiszen az jelenleg nem létezik. Szijjártó azt kéri Simortól, hogy "a későbbiek folyamán – amennyiben újra levélben kíván Elnök úrhoz fordulni – mellőzzön mindennemű felszólítást, mert azokat az Önök közötti viszony nem teszi indokolttá".
A jegybankelnöknek címzett válaszlevelet a Fidesz elnöki kabinetjének vezetője szintén megküldte a köztársasági elnöknek is.
Simor András levelét és Szijjártó Péter válaszát itt olvashatja. "Torkig vagyok azzal a helyzettel, amikor Magyarországon a jegybankelnök, a miniszterelnök meg a pénzügyminiszter kimenti vagyonát az adózás elől offshore cégekbe, majd ezután pénzhiányra hivatkozva, megszorításokkal sarcolja meg az embereket" – fakadt ki Orbán Viktor a minap sajtótájékoztatón.Simor András jegybankelnöknek nem nagyon tetszettek Orbán szavai, ezért levelet írt a Fidesz elnökének, melyben tagadja az őt ért vádakat, s felszólítja Orbán Viktort, hogy a jövőben tartózkodjon az efféle megnyilvánulásoktól.Simor szerint ugyanis sem tulajdonában, sem érdekeltségében nincs offshore cég, mindössze egyetlen külföldi bejegyzésű társaság, a Trevisol Management Services Ltd. nevű cég az övé, ez viszont – mint írja – az Európai Unió egyik tagállamában bejegyzett, a helyi adójogszabályok alapján adót fizető (onshore) cég.A jegybankelnök szerint a társaságnak Magyarországon nem keletkezett jövedelme, így ezen keresztül nem ment ki pénz az országból. Simor levelében állítja: Orbán Viktor szavai alkalmasak a jegybankelnök jó hírnevének megsértésére, valamint a nemzeti bank tekintélyének csorbítására, ezért felszólítja a Fidesz elnökét, hogy a jövőben tartózkodjon a hasonló kijelentétől.Az MNB elnöke közölte: levelét az őt kinevező köztársasági elnöknek is megküldte.Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki kabinetjének vezetője válaszlevelében arra hívja fel Simor figyelmét, hogy szerinte a szóban forgó Trevisol Management Services Ltd, amelynek Simor 100 százalékos tulajdonosa, igenis offshore cég, s mint ilyen, alkalmas az adófizetési kötelezettség kijátszására, "mint ahogyan az is mindenki számára világos, hogy Ciprus nem éppen az átláthatóan gazdálkodó, törvénytisztelő, példás adófizető üzletemberek gyűjtőhelye".Szijjártó szerint nem a Fidesz feladata annak eldöntése, hogy Simor cége követett-e el törvénysértést, azt majd eldöntik az arra illetékes hatóságok.A válaszlevél megjegyzi: lehetetlen megsérteni a jegybankelnök jó hírnevét, hiszen az jelenleg nem létezik. Szijjártó azt kéri Simortól, hogy "a későbbiek folyamán – amennyiben újra levélben kíván Elnök úrhoz fordulni – mellőzzön mindennemű felszólítást, mert azokat az Önök közötti viszony nem teszi indokolttá".A jegybankelnöknek címzett válaszlevelet a Fidesz elnöki kabinetjének vezetője szintén megküldte a köztársasági elnöknek is.Simor András levelét és Szijjártó Péter válaszátolvashatja. | [
"Trevisol Management Services Ltd."
] | [
"Európai Unió"
] |
Mészáros Lőrinc újabb újságokat vehet – átalakul a NER napilapbirodalma
Az Inform Média Lapkiadó Kft-t is bekebelezi a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Mediaworks Hungary Zrt. – értesült a Zoom.hu. A következő hetekben eldőlhet a kormánypárti napilapok sorsa is. Újraindul-e a Magyar Nemzet, és ha igen, házon belüli konkurenciát jelent-e majd a Magyar Időknek?
Információink szerint a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Mediaworks fúziója a kelet-magyarországi médiacéggel várhatóan szeptemberben zajlik le. Az Inform Média volt informatikai vezetője már át is tette a székhelyét a Mediaworkshoz, hogy megkönnyítse az egyesülést. Egy másik, a lapcsoportra rálátó forrásunk azzal egészítette ki az információt, hogy ha a szeptember nem is feltétlen tartható, de az ősszel azért megtörténik az egyesülés.
A napilapok tartalmában látható jelei vannak a készülő átvételnek,
a horoszkóp már egy ideje a Mediaworks kiadványoktól érkezik, illetve több dizájnelemet is átvettek a lapok.
Az Inform Média mögött az a Heinrich Pecina áll, aki korábban a Mediaworks kiadó tulajdonosa volt, és 2016-ban megszüntette a Népszabadságot. Később eladta a médiacéget Mészáros Lőrincnek, majd ezt követően megszerezte a több kelet-magyarországi napilapot kiadó Russmediát, amely felvette ismét korábbi nevét, az Inform Médiát.
Az Informnak jelenleg három napilapja van, az Észak-Magyarország (BAZ megye), a Kelet-Magyarország (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) és a Hajdú-bihari Napló (Hajdú-Bihar megye). Ezeknek megfelelően három megyei hírportál is a portfólióhoz tartozik, a Boon, a Haon és a Szon.
Informálisan már a választások alatt a Mészáros birtokon belül volt
Már a választási kampányban is erős volt a kapcsolat a Mediaworks lapjaival, a kormányt támogató, az ellenzéket lejárató propagandacikkek ugyanabban a formában, ráadásul egy időben jelentek meg a kiadványokban. Ezek alapján csak idő kérdése volt, hogy Mészáros mikor kebelezi be a keleti végeket. Levezényelték a személycseréket az újságoknál, több újságírót, szerkesztőt elküldtek, mostanra pedig sikerült stabilizálni valamennyire a létszámot.
Egyébként Mészáros engedélye nélkül nem is adhatnák el az Informot – erre utalt egy korábbi cikkében a 24.hu.
A szintén Mészáros Lőrinc tulajdonában álló MKB Bank finanszírozta ugyanis hitelezőként Pecinának a vételárat,
és a hitel miatt az Inform Médiára az MKB Bank zálogjogot jegyeztetett be. Ez pedig annyit jelent, hogy a pénzintézet engedélye nélkül a kiadó nem adható tovább újabb tulajdonosnak.
Konszolidálódik a NER országos napilapbirodalma is
A Hír TV bedarálásával új korszak kezdődik a magyar "médiapiacon", elérkezett a NER-univerzumban a konszolidáció ideje, legalább is gazdasági értelemben. Arra nem lehet számítani, hogy ezen médiumok feladata megváltozna – vagyis maradnak a párt öklei – így tartalmi, szerkesztési oldalról nem csak gazdasági értelemben konszolidálják a NER-lapokat.
A Hír TV ismételt kormányközelivé tétele után sokakban felmerült, hogy a Fidesz mit kezd egyszerre két televízióval, amikor sem elegendő ember, sem erőforrás nincs a házimédia eltartására. Hasonló gazdasági konszolidáció előtt áll a hetilap- és a napilap-piac is. A Hír TV-vel párhuzamosan megszűnt a szintén Simicska Lajos által finanszírozott Heti Válasz, előbb a nyomtatott, majd az online kiadás is. Így a kormánypárti oldalon a Schmidt Mária tulajdonában lévő Figyelő maradt és a Bencsik András vezette Demokrata.
A NER-napilapok között is hasonló konszolidációra számít a piac, főleg miután a Magyar Nemzet újraindítása immár NER-kompatibilis formában merült fel újra.
Nem véletlen, ugyanis ami a Fidesz számára a televíziós piacon a Hír TV, az a napilapok esetében a Magyar Nemzet. A lap az utolsó Matesz-adatok szerint – 2018 első negyedév – hétköznapokon 12-13 ezer példányban kelt el, míg hétvégén 18 ezer fogyott.
A Magyar Idők és a Magyar Hírlap kiadója ellenben nem auditáltatja ezeket az adatokat
– így joggal élünk a gyanúperrel, hogy ezek példányszáma alig haladhatja meg a néhány ezret, ráadásul az elfogyó példányok többsége közületi megrendelés: kormányzati szervek, önkormányzatok, könyvtárak fizetnek elő a két lapra.
Nem kell három napilap a NER-nek?
A hazai országos napilappiac állapotáról sokat elmond, hogy a legnagyobb példányszámú politikai napilap, a Népszava, 2018 első negyedében hétköznaponként 19 ezres példányszámban kelt el, hétvégén pedig 22 ezret értékesítettek belőle. Mindeközben a Matesz-adatok szerint
a megyei napilapokból 20-50 ezres példányszámban vásárolnak naponta az olvasók – ezért is volt sokkal fontosabb a megyei napilappiac megszerzése a kormánypárt számára.
A 18 megyei napilapból 13-at a Mészáros Lőrinc-féle Mediaworks birtokol, valamint öt lapon Andy Vajna és a Népszabadságot bezárató Heinrich Pecina osztozik.
Az országos napilapok piacán, amennyiben ősszel valóban újraindítják a Magyar Nemzetet, három NER-politikai kiadványnak és egy ellenzéki Népszavának kellene osztoznia. Előbbi három persze pénzügyileg jól megy, hiszen szerkesztőségeik bejáratánál csapatokban állnak az állami hirdetésközvetítők. Ennek ellenére érthető a konszolidációra való törekvés, hiszen eljöhet még az az idő – ha nem is a közeli jövőben –, amikor mégiscsak a piacról kell megélni.
Magyar Idők, a pénzügyi sikertörténet
A Magyar Idők az elmúlt években hullámzó teljesítményt nyújtott: 2015-ben még Napi Gazdaság Kft. néven működött, amikor Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet volt főszerkesztője megvásárolta az akkor még gazdasági lapot kiadó céget. 2015 szeptemberétől az újság már Magyar Idők néven jelent meg, amely láthatóan meghozta üzleti értelemben az áttörést.
A vásárlás évében 872 millió forintos árbevételt produkáló cég 2016-ra 2,4 milliárdra tornászta fel bevételeit,
igaz, 2017-ben már csak 1,7 milliárd forint folyt a kasszába. A tavalyi forgalomvisszaesés okát a nyereség oldalán kell keresni: 2015-ben 343 millió forintos veszteség jött össze, amit igyekeztek nullára hozni. Ez sikerült is, hiszen 2016-ra 342,1 milliós nyereséget értek el, tavaly pedig ezek után már szolid 82 millió forintot hozott a cég a tulajdonosának.
Széles már eladta volna a Magyar Hírlapot
Kisebb fajsúlyú szereplő az SGH Vagyonkezelő Kft-n keresztül Széles Gábor tulajdonában álló Magyar Hírlap. Míg a Magyar Idők alkalmazotti létszáma 100 fő felett van, addig a Magyar Hírlapnál 50 ember dolgozik folyamatosan. Az újság 2006-ban került Széles Gábor tulajdonába, ami után a korábbi liberális napilap száznyolcvan fokos fordulatot vett.
Széles missziónak érezte, hogy tetemes magánvagyonával – amit még a rendszerváltás előtt alapozott meg – az akkor még erős médiaellenszélben küzdő Fidesznek média-hátországot biztosítson.
A nagyvállalkozó soha nem vett ki egy fillért sem a médiaérdekeltségeiből, azok csak vitték a pénzt – 100 milliárd fölötti vagyona miatt erre nem is volt rákényszerülve. Ennek ellenére az üzletember meg akart szabadulni médiaérdekeltségeitől, ám amíg az Echo Tv-t sikerült Mészáros Lőrincnek átadnia, a felcsúti milliárdos gázszerelő a Magyar Hírlapra nem tartott igényt.
A Magyar Hírlap az elmúlt években rendre 600-700 millió forintos árbevételt produkált, ami épp ahhoz volt elég, hogy pár millió forintos eredményt hozzon össze. Már ez is nagy szó, hiszen 2014 előtt a lap veszteséges volt, a mérlegadatok szerint az azóta eltel három évben pedig ugyan pozitívba fordult a mérleg, de a korábbi veszteségeket nem sikerült ledolgozniuk. | [
"Mediaworks Hungary Zrt.",
"Inform Média"
] | [
"Napi Gazdaság Kft.",
"Magyar Nemzet",
"Magyar Hírlap",
"MKB Bank",
"Hajdú-bihari Napló",
"Heti Válasz",
"Inform Média Lapkiadó Kft-t",
"Magyar Idők",
"Hír TV",
"SGH Vagyonkezelő Kft-n",
"Echo Tv"
] |
Hídvégi: a NAV nem jelentheti fel Horváthot rágalmazás miatt
Nagyon gyanús, hogy két nap alatt lezárult a Nemzeti Adó- és Vámhivatal belső vizsgálata – mondta Hidvégi Fanny az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. A TASZ programvezetője szerint a NAV nem jelentheti fel volt ellenőrét rágalmazás miatt, hiszen állami szervnek nem lehet emberi méltósága. A törvény pedig ezt védi.
A Társaság a Szabadságjogokért programvezetője szerint, ha született egy dokumentum, ami lezárta ezt a vizsgálatot, azt joga van megismerni az embereknek, ezért is nyújtottak be közérdekű adatigénylést a szervezethez. Hozzátette: nem adótitkokra kíváncsiak, hanem a vizsgálat módszertanára, hogy mennyire volt alapos az átvilágítás.
A szakember elmondta: amikor Horváth András kiállt az üggyel a nyilvánosság elé, nagy kockázatot vállalt azért, hogy a köz jól járjon. Ezt a kockázatot ellentételezni kell, például munkaügyi garanciákkal, emiatt nem lehet kirúgni – magyarázta. Hidvégi Fanny szerint Horváth András esetében ez nem állt fenn, mert ő mondott fel, de a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményéből az derült ki, a NAV kirúgta volna a botrányt kirobbantó férfit, amihez nem lett volna joga.
A TASZ munkatársa elmondta: az is furcsa, hogy a hírek szerint az adóhatóság fel akarja jelenteni Horváth Andrást, méghozzá rágalmazás miatt. A rágalmazás olyan bűncselekmény, ami az emberi méltóságot védi, állami szerveknek ilyenje nincsen – tette hozzá.
Ezermilliádos csalás
Ahogy beszámoltunk róla, Horváth András ismét a nyilvánosság elé állt, azt követően, hogy az ügyészség megtagadta a nyomozást feljelentése kapcsán, melyben éves szinten ezermilliárdos nagyságrendű áfa csalásról ír.
Rendszerváltó hangulat kezd kialakulni az emberekben, és egy országos méretű mozgalom bontakozik ki – idézi a hvg.hu Horváth András korábbi adóellenőrt, aki az elmúlt napokban komoly botrányt robbantott ki, ugyanis azt állítja, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) több mint ezermilliárdos adócsalásban segít nagy magyarországi cégeket, különösen az áruházláncokat.
Horváth csütörtökön sajtótájékoztatót tartott, miután szerdán az ügyészség nem rendelt el nyomozást feljelentése nyomán. Horváth András elmondta, elképesztő támogatást kap ismeretlenek részéről, volt kollégái is erről biztosítják.
Éliás Ádám, a botrány kirobbantásában részt vevő Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége (VÉSZ) elnöke szerint a Fidesz és az MSZP szabotálni akarja a parlamenti vizsgálóbizottság felállítását, és ez jel arra, hogy az ügyet el akarják tussolni. A VÉSZ azonban szándéka szerint nem fogja engedni eltussolni az ügyet, és ezért akár országos mozgalmat is indít.
Horváth múlt pénteken jelentette be sajtótájékoztatón, hogy több éves vizsgálódásai során arra a következtetésre jutott, hogy a NAV jelentős mértékű adócsalásban segédkezik. Az adóhivatal válaszul tagadta a vádat, arra hivatkozva, hogy hétvégén átvilágította a szervezetet, és nem talált visszaélést.
A hétvégi átvilágításról szóló bejelentés azonban nevetséges, és nem felel meg a valóságnak Horváth szerint, aki úgy véli, ha átvilágítottak volna, akkor rábukkantak volna olyan ügyekre, amikről ő beszélt.
A NAV azt is közölte hétfőn, hogy feljelenti volt alkalmazottját. Horváth András a csütörtöki sajtótájékoztatón azt mondta, nem gondolná, hogy ellene rágalmazás miatt feljelentést lehetne tenni.
Egy kormányzati szereplő se szólalt meg
A sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy az általa tett ügyészségi feljelentésében olyan tényállást fogalmazott meg, melyben egy kolléganőnek el kellett engednie egy olyan adóvizsgálatot, ahol milliárdos megállapítás volt. Ennek a bizonyítékait csatolta a feljelentéshez. Amint a hgv.hu írja, az adószakember megjelölt olyan cégeket is a feljelentésében, ahol komoly fiktív számlázás van, és a revizorok hiába jelezték, hogy rendeljenek el vizsgálatot, folytatódtak a cég irányába az áfakiutalások. A harmadik esetben pedig Horváth szerint volt olyan, hogy őt és egyes kollégáit félreállították, mivel jól végezték a munkájukat.
Horváth – aki az első ciklusban fideszes önkormányzati képviselő volt Budapesten – kedden az atv.hu-nak azt mondta, furcsállja, hogy a botrány kirobbanása óta egyetlen kormányzati szereplő sem szólalt meg. Azt is elmondta, 2011-ben Rogán Antalt tájékoztatta a NAV-nál tapasztalt visszásságokról, és Rogán akkor támogatásáról biztosította.
A volt adóellenőr csütörtökön arról is beszélt, hogy leleplezésnek szánt kiállását követően a legmagasabb szintű védelmet kellett volna biztosítani számára, és úgy vélekedett, most megpróbálják elkenni a dolgokat. Horváth azt mondta, lépjenek vissza azok az adóhivatali vezetők, akikről írt, és lépjenek vissza azok az oligarchák is, akik miatt nem történhet változás.
atv.hu | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Társaság a Szabadságjogokért"
] |
A KEH az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében felidézi, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben készített Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése címmel egyetemi doktori értekezést.
Mint írják, "a hiánypótló munkát" történészprofesszorok bírálták, akik summa cum laude minősítéssel értékelték. "Annak eldöntése, hogy az értekezés tartalmi és alaki szempontból megfelelő-e, az ő hatáskörük volt" - tették hozzá, megjegyezve, hogy "a dolgozat minősítése önmagáért beszél".
Kitérnek arra is, hogy Schmitt Pál, aki a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB) 1983 óta tagja, az értékezése forrásaként is megjelölt Nikolaj Georgiev neves sporttörténészt személyesen, jól ismerte. Kutatásaik során több résztéma megtárgyalása során együttműködtek. "A két munka legfontosabb alapforrásai a NOB ülések jegyzőkönyvei, valamint a NOB Végrehajtó Bizottságának jegyzőkönyvei, illetve a vizsgált olimpiák záródokumentumai" - olvasható a KEH kommünikéjében.
Úgy fogalmaznak: "A fentiek alapján a Köztársasági Elnöki Hivatal a cikkben megjelent plágium gyanúját a leghatározottabban visszautasítja."
A hvg.hu szerdán közzétett cikkében azt írta, hogy Schmitt Pál doktori disszertációjának nagy része megegyezik egy bolgár sportkutató tanulmányával.
"Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével" - olvasható a portálon.
Mint írták, "Schmitt Pál 215 oldalas doktorijának legnagyobb része - a hvg.hu számításai szerint mintegy 180 oldal - egy bolgár sportkutató és -diplomata, Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájának többnyire szó szerinti fordítása és átvétele, ami felveti a plágium gyanúját".
A hvg.hu cikke szerint az államfő 1992-ben nyújtotta be Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése című doktori értekezését a Testnevelési Egyetemen (TE). A dolgozatra bírálói a legmagasabb, summa cum laude minősítést adták, később Schmitt Pál a TE címzetes egyetemi tanára lett, disszertációja jelenleg az Olimpizmus, illetve Az olimpiai játékok gazdasági kérdései című tárgyak ajánlott irodalmában is szerepel - olvasható.
Mint a portál írta, Schmitt Pál disszertációját Nikolaj Georgiev dolgozatával összevetve "jól látható, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) 1990 és 2010 közötti elnöke szinte szó szerint, vagy némileg módosítva vett át hosszú mondatokat, bekezdéseket".
Továbbá Schmitt Pál "közel egyoldalnyi szöveget a bolgár sportkutató, Hristo Meranzov és Georgiev 1985-ben megjelent, Analysis of the Olympic Programme (Az olimpiai program elemzése) című munkájából emelt át" - jegyzik meg.
A hvg.hu arról is írt, hogy a MOB akkori elnöke ismerte a két kötetet, dolgozatának irodalomjegyzékében mindkét művet meg is említette, "a címüket azonban nem franciául, hanem magyar fordításban adta meg - holott a két kötet nincs magyarra fordítva -, ráadásul Georgiev 1987-es munkájának kiadási helyéül Lausanne helyett Bulgáriát jelöli meg". Schmitt Pál dolgozatában azonban sem láb-, sem végjegyzetek nincsenek, így nem derül ki az sem, hogy idéz-e egyáltalán, és ha igen, mit idéz Georgiev könyvéből - olvasható a cikkben.
Szerző: MTI | [
"Köztársasági Elnöki Hivatal"
] | [
"Magyar Olimpiai Bizottság",
"Nemzetközi Olimpiai Bizottság",
"Testnevelési Egyetem",
"NOB Végrehajtó Bizottsága"
] |
Tarlós István korábbi főpolgármestert 2019. november 1-től az országos közlekedési és közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízottá nevezte ki Orbán Viktor miniszterelnök. Tarlós 2021 őszén azt nyilatkozta, hogy többek között az M0-s körgyűrűről és a 4-es metró folytatási lehetőségeiről készít anyagokat a miniszterelnöknek. Közadatigénylésekkel próbáltunk meg utánajárni, hogy milyen tanulmányokat készített eddig, és mennyi jutattást kap a munkájáért, de csak annyit árult el a Miniszterelnöki Kormányiroda, hogy Tarlós személyesen ad tanácsokat – azt nem mondták meg, hogy mennyi fizetést kap. Egy miniszterelnöki megbízott maximum államtitkári fizetést kaphat, ami 2020 márciusa óta havi bruttó 1,75 millió forint.
Tarlós István (1948) mélyépítő mérnök az önéletrajza szerint 1989-ben belépett az SZDSZ-be, és 1990-ben az SZDSZ és a Fidesz közös jelöltjeként lett Budapest III. kerületének (Óbuda-Békásmegyer) polgármestere. 1994-ben "alapvető gondolkodási különbségek" miatt kilépett az SZDSZ-ből, és nem lépett be másik pártba, azonban őszintén bevallja, hogy valahova szorosabb szálak fűzik: "az nem titok, hogy a FIDESZ-KDNP gondolkodói köréhez tartozom". Ennek megfelelően 1994-ben, 1998-ban és 2002-ben is független jelöltként, de a Fidesz támogatásával indult a választáson, és mindhárom alkalommal Óbuda polgármesterének választották a szavazók. 2006-ban a főpolgármesteri posztért indult, de alulmaradt, viszont a 2010-es önkormányzati választáson a Fidesz-KDNP jelöltjeként Budapest főpolgármestere lett, és 2014-ben újraválasztották.
Tarlós 2019-ben is elindult a főpolgármesteri címért, ám a szavazók az ellenzék jelöltjét, Karácsony Gergelyt választották meg. A Fidesz azonban nem engedte el korábbi főpolgármestere kezét: a 2019. október közepén tartott önkormányzati választás után két héttel Orbán Viktor miniszterelnök országos közlekedési és közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízottá nevezte ki Tarlós Istvánt.
"Budapest volt főpolgármestere Magyarország legtapasztaltabb és legsikeresebb önkormányzati szakembere, akinek tudására és javaslataira a miniszterelnök és a kormány is igényt tart" – állt a közleményben.
Azóta nem is nagyon lehetett hallani Tarlósról, aki főpolgármesterként gyakran került be a hírekbe szókimondó, sokszor bántóan nyers megszólalásai miatt. 2021 októberében azonban a volt főpolgármester interjút adott a Blikknek. Nem is akármilyet: a lap Volt egyszer egy politikus című interjúsorozatának vendégeként irodájában fogadta a Blikk munkatársait, és közel félórás videóinterjúban beszélt magáról és a munkájáról.
A főpolgármesterként töltött évek mellett szó volt a miniszterelnöki megbízotti pozícióról is, amiről Tarlós az alábbiakat mondta:
"Ha ironikusan akarok fogalmazni: ahhoz képest, amit csináltam, tudományos diákköri megbízatásnak élem meg a dolgot. Miniszterelnök úr számára készítek anyagokat, mérnökkamaráról, M0-s körgyűrűről, a 4-es metró folytatási lehetőségeiről, árvízvédelemről."
Szerettük volna megismerni az említett anyagokat, ezért az interjút követően közadatigénylésben kértük ki őket a Miniszterelnökségtől – ám azt válaszolták, hogy ők nem adatgazdák a kérdésben. Ezt követően egy újabb közadatigénylésben a szövevényes államszervezet egy másik tagjától, a Miniszterelnöki Kormányirodától (MKI) kértük ki a Tarlós által írt tanulmányokat. Ez alkalommal sikerrel jártunk, az MKI-től érdemi, bár meglepő válasz érkezett:
"Tájékoztatjuk, hogy Tarlós István miniszterelnöki megbízott úr miniszterelnök úrnak személyesen, egyeztetések keretében ad tanácsokat."
A miniszterelnöki megbízottak a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény értelmében maximum államtitkári illetménynek megfelelő összegű díjazást kaphatnak, és mellé az állami vezetői juttatásokról szóló 275/2015. (IX. 21.) Kormányrendelet értelmében szintén legfeljebb államtitkári juttatásokat kaphatnak.
Az államtitkárok fizetése 2019-ben havi bruttó 1,3 millió forint volt, ami 2020-ban havi bruttó 1,75 millió forintra emelkedett, és azóta is annyi. Emellé kap(hat)nak hivatali lakást, szolgálati autót, üzemanyagkártyát, sofőrt és költségtérítést is.
Tarlós István tehát miniszterelnöki megbízottként szintén kaphat ennyi pénzt és ilyen juttatásokat, de szerettük volna megtudni a számára kifizetett pontos összegeket, ezért erre is rákérdeztünk a Miniszterelnöki Kormányirodánál egy adatigénylésben. Sajnos azonban hiába kértük ki évenkénti bontásban Tarlós illetményét és juttatásait, az MKI csak a fentebb már említett törvényt és kormányrendeletet idézte, és közölte, hogy a volt főpolgármester legfeljebb államtitkári díjazásban és juttatásban részesülhet.
A Miniszterelnöki Kormányiroda érthetetlen titkolózása miatt nem tudunk mást tenni, mint a maximum összeggel számolni Tarlós István fizetése tekintetében. Eszerint 2019. november 1-től 2020. márciusig (4 hónap) havi bruttó 1,3 millió forintot kaphatott, 2020. március 1-től pedig 2022. február elejéig (22 hónap) havi bruttó 1,75 millió forintot. Az bruttó 5,2 plusz bruttó 38,5 millió, vagyis összesen bruttó 43,7 millió forint, ami körülbelül nettó 25 millió. Majdnem havi 1 millió forint nettóban.
Az Orbán Viktornak adott szóbeli tanácsadás mellett Tarlósnak van egy másik megbízatása is: ahogy azt a Magyar Narancs megírta, a Fidesz volt főpolgármestere a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány felügyelőbizottságának elnöke, ám nem válaszolt a lapnak, hogy kap-e ezért bármiféle juttatást. A Miniszterelnöki Kormányirodánál is hiába érdeklődtünk eziránt, azt a választ kaptuk, hogy ebben a kérdésben ők nem adatkezelők.
Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István akkori főpolgármester a főváros napján, Budapest egyesítésének 145. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen az Újvárosháza dísztermében 2018. november 17-én. (forrás: Koszticsák Szilárd/MTI) | [
"Széchenyi István Egyetemért Alapítvány",
"Miniszterelnöki Kormányiroda",
"Miniszterelnökség"
] | [
"Magyar Narancs"
] |
A Quaestornál tartott pénz nincs meg teljesen, az értékpapírok azonban a nem valós kötvények kivételével megvannak a Quaestor Értékpapírnál - több hónapnyi felmérés után erre jutott a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló.
A felszámoló szerint mivel nincs meg a pénz, homogén csoportokat kell képezni az ügyfelek között, így határozható meg az egyes ügyfeleknek kiadható összeg.
Közben pedig próbálnak azért pénzt is szerezni, az elmúlt hetekben azokat az ügyfeleket, akik tartoznak, fizetésre szólították fel.
A felszámoló közölte azt is, hogy a csődtörvény megtámadási rendelkezései alapján értékelték azokat az ügyleteket is, amelyeket közvetlenül azelőtt kötöttek, hogy a felügyeleti biztos megkezdte a munkáját a Quaestornál. Az értékelések tükrében pedig megteszik a szükséges lépéseket. | [
"Quaestor Értékpapír"
] | [
"Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló"
] |
Karas Monikát 2013 augusztusában választották meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének. Mandátuma kilenc évre szólt, így 2022 szeptemberében már az új összetételű parlamentnek kellett volna szavaznia az utódjáról. Karas azonban az idén októberben lemondott. A döntés nem csak a kormányoldalnak kedvezett. Az NMHH 24.hu-nak küldött tájékoztatása alapján az elnök jelentős összeget kapott végkielégítés és kártalanítás címén. Csak azért 35 millió forintra jogosult, mert egy évig nem helyezkedhet el a médiában. Új munkahelyén, az Állami Számvevőszék alelnökeként ugyanakkor máris havi 4,2 milliós bruttó bérre jogosult, ami lényegében megegyezik eddigi fizetésével.
Bruttó 61,6 millió forintot kapott végkielégítés és kártalanítás jogcímen Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), illetve a Médiatanács október 31-i hatállyal lemondott elnöke a 24.hu számítása szerint. A nettó lelépési pénz így 40 964 000 forint.
Az NMHH lapunknak küldött válasza alapján az elnököt lemondásakor két havi végkielégítés illeti meg. Mivel Karas (miután 2019 nyarán a fizetését egy csapásra több mint a háromszorosára emelte az Országgyűlés) havi bruttó 4 millió forintot keresett az NMHH, illetve havi 400 ezret a Médiatanács elnökeként, azaz bruttó 8,8 millió forint végkielégítést kapott.
A médiatörvény szerint az NMHH és a Médiatanács elnökére elhelyezkedési tilalom vonatkozik. A jogszabály alapján egy éven át nem létesíthet munkaviszonyt, rendszeres gazdasági kapcsolatot olyan gazdasági társaságban, amelynek jogát vagy jogos érdekét elnökként hozott döntése érintette, és ilyen gazdasági társaságban részesedést sem szerezhet. Emiatt – miként azt az NMHH lapunknak küldött válasza is tartalmazza – Karas Monika kártalanításban részesült. A médiatörvény alapján ennek összege a megelőző 12 havi, a hatóságtól származó nettó – azaz személyi jövedelemadóval csökkentett – jövedelmének felel meg.
Karas Monika nettó bére havi 2 660 000 forint volt NMHH-elnökként (ha semmilyen kedvezményt nem vett igénybe), és havi nettó 266 000 forint a Médiatanács vezetőjeként. Ez alapján összesen
netó 35 112 000 forint kártalanítást utaltak távozásakor a számlájára. Ha ehhez hozzáadjuk végkielégítése nettó összegét, akkor 40 964 000 forint jön ki.
Az NMHH tájékoztatása szerint Karas "egyéb bérjellegű kifizetésben nem részesült".
A bő 35 millió forinttal ellentételezett elhelyezkedési tilalom egyébként különösebben nem nehezítette meg – a médiahatóság tájékoztatása szerint amúgy is "új szakmai kihívásokat" kereső – Karas Monika dolgát, hiszen novembertől az Állami Számvevőszék alelnökeként dolgozik tovább, miután igent mondott Domokos László elnök, korábbi fideszes országgyűlélési képviselő felkérésére.
A számvevőszékről szóló törvény szerint a 12 évre kinevezett alelnök havi keresete a megelőző év havi bruttó nemzetgazdasági átlagkeresetének tíz és félszerese. A KSH közlése szerint 2020. január és december között a bruttó átlagkereset 403 600 forint volt. Karas Monika tehát havonta bruttó 4 237 800 forintot keres ezentúl – majdnem pontosan ugyanannyit, mint az NMHH és a Médiatanács vezetőjeként.
Azzal, hogy a valaha a Simicska Lajoshoz tartozó médiabirodalom jogászaként tevékenykedő, 2013 augusztusában kinevezett Karas Monika a jövőre lejáró mandátumának kitöltése előtt távozott az NMHH éléről, még a jelenlegi parlamenti többség dönthet az utódjáról, akit kilenc évre választanak meg. | [
"Állami Számvevőszék",
"Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság"
] | [
"NMHH 24.hu"
] |
Az Orbán család közelében robbanásszerű forgalomnövekedést produkáló cég került a kormányzat 40 milliárd forintos Microsoft-beszerzésének győztesei közé, miközben az Egyesült Államokban magyar vonatkozású korrupciógyanús ügyletek miatt folyik eljárás a redmondi cég ellen.
A "Microsoft-függő" magyar kormányzat több ezer különféle szoftvert és kapcsolódó szolgáltatást vásárol az amerikai cégtől a következő két évben. Az üzletet egy magyar viszonteladó-hálózaton keresztül bonyolítják.
A hálózat egyik új tagja az az IMG Solution Kft. lett, amelyben Orbán Viktor testvérének birkózótársa a fő tulajdonos.
A Microsoft a múlt héten a Wall Street Journalban ismerte el hivatalosan, hogy az amerikai igazságügy-minisztérium és a tőzsdefelügyelet nyomozást folytat ellene. Az amerikai gazdasági lap szerint a hatóságok a magyar állami beszerzések körül kutakodnak, mert a jelek szerint a közvetítőcégek a szoftvereket teljes áron vagy túlárazva adták a magyar kormányszerveknek, holott a Microsoft-központ jelentős árengedményt nyújtott a termékekre. Az így keletkezett hatalmas nyereség sorsa egyelőre ismeretlen, a hatóságok a pénz útját próbálják felderíteni.
A Microsoft a nyomozással összefüggésben tavaly év végén lényegében felszámolta a magyar kormányzattal közvetlenül üzletelő viszonteladói hálózatát. Az európai piacot felügyelő Microsoft Ireland négy úgynevezett LAR-partnerrel szakította meg az együttműködést, egyedül a T-Systemst tartotta meg a régi viszonteladók közül.
A partnerhálózat drasztikus szétverése miatt a 2017 augusztusában megkötött 20 milliárdos keretmegállapodás valamennyi nyertes konzorciuma bedőlt, a kormányzati szerveknél hónapokig akadoztak az it-beszerzések. A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) tavasszal végül gyorsított közbeszerzést írt ki, amelyen már új konzorciumok indultak egy 30 és egy 10 milliárdos összértékű üzlet reményében.
Ekkor tűnt fel a kisebbik, disztribútor-kategóriában az IMG Solution Kft. is.
A cégről széles körben állítják az informatikai szakmában, hogy Orbán Viktor testvérét szoros kapcsolat fűzi a menedzsmenthez. A cégiratok szerint a tulajdonos Szentgyörgyi Gábor, aki Orbán Győző révén még a Pancho Aréna VIP-páholyába is bebocsátást nyert.
Az áprilisi választások előtti napokban a miniszterelnökkel és idősebb Orbán Győzővel együtt nézte a felcsúti meccset.
A cég sikereiről a Direkt36 cikkezett korábban, és az oknyomozó portál írta meg azt is, hogy Orbán Győzőt és Szentgyörgyit sportbarátság köti össze. A miniszterelnök öccse tiszteletbeli elnök volt egy olyan birkózóegyesületnek, amelyben Szentgyörgyi Gábor is részt vett, sőt közösen képviselték az egyesületet egy külföldi utazáson.
Tény, hogy az IMG Solution az elmúlt néhány évben elképesztő üzleti sikert ért el, öt év alatt 130-szorosára növelte az éves bevételét.
A Vecsésről indult vállalkozás forgalma tavaly megközelítette a 6 milliárdot, a közel 1 milliárdos nyereségből pedig Szentgyörgyi és tulajdonostársa 650 milliót simán ki is vehetett osztalékként.
A siker legfőbb pillére, hogy az állami cégek egy ideje előszeretettel rendelnek informatikai termékeket az IMG Solution-tól még akkor is, ha jóval drágábban kínálja azokat a versenytársainál.
Egy, a Microsoft szoftverbeszerzéshez hasonló állami keretszerződés résztvevőjeként például úgy választotta ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az IMG-t nagy mennyiségű nyomtató leszállítására, hogy a cég tette a legdrágább ajánlatot.
A Direkt36 január végén számolt be arról, hogy egy, az IMG és a vele együttműködő cégcsoport közel 1 milliárd forintos ajánlattal lett a pályázat győztese, miközben az összes többi pályázó ennél alacsonyabb árat ajánlott. A hat pályázó között volt olyan, amely 314 millió forintért vállalta volna a megbízást. Végül azonban öt versenyzőt kizártak, így a 999,3 millió forintos ajánlatot tevő cégcsoport nyert.
Kiemelt kép: AFP | [
"IMG Solution Kft.",
"Microsoft"
] | [
"Wall Street Journal",
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság",
"Microsoft Ireland",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
Már 4 éve működnie kellene a Villánykövesd határában épített hotelnek, mégis évek óta befejezetlenül, üresen áll. A beruházásra több mint 780 millió forint uniós támogatást nyert a kivitelező cég, amelyet azonban 2020-ban felszámoltak. A befuccsolt projekttel kapcsolatban közadatigényléssel próbáltunk információhoz jutni, de a Pénzügyminisztérium kétszer 45 nap után csak egy egysoros, "lerázó" választ küldött. A Transparency International szakértője szerint gyakori Magyarországon, hogy az uniós forrást elnyerő cég csődbe megy, ami felveti a kérdést, hogy vajon mennyire körültekintően járnak el a pénzek kiosztásakor.
Az eredetileg 24 szobásra tervezett "Hotel 135 medical wellness szálloda", más néven a Dél-dunántúli Medihotel**** kiemelkedően magas színvonalú egészségügyi-turisztikai szolgáltatásokat, programcsomagokat kínált volna az egészségfejlesztő és egészség-stabilizáló kezelés-sorozatra érkező 18-80 év közötti szerb, horvát, osztrák, német, valamint magyar pácienseknek.
A koncepció az volt, hogy a vendégek várólista nélkül részesüljenek magas minőségű ellátásban, de kedvezőbb áron, mint saját országukban. A wellness szálló 27 új munkahely teremtését ígérte.
Minderre a DDOP 2.1.1/H-12 "Egészségügyi turizmus szolgáltatásainak fejlesztése a konvergencia régiókban" elnevezésű pályázati kiírás keretében 70 százalékos támogatottsággal 782,7 millió forint uniós és állami pénzt nyert a Geone Építőipari Kft., a gyógyszálló azonban nem készült el. Erről 2018-ban részletesen beszámoltunk.
Hiába volt a több száz milliós uniós támogatás, nem készült el a villánykövesdi Medihotel sem | atlatszo.hu Lázár János volt kancelláriaminisztert emlegetik a helyiek a felépült, de egyelőre zárva tartó villánykövesdi gyógyászati hotel mögött álló személyként. Az építtető cégtől üzlettársak révén el lehet jutni a politikusig, de bizonyíték az érdekeltségre nincsen, és sajtófőnöke is határozottan cáfolja a szóbeszédet. Bárhogyan is áll a dolog, a beruházó cég gondjai miatt az ígért munkahelyek sem valósultak meg. Az egészségügyi-turisztikai szolgáltatást nyújtó Medihotel szállodák uniós és állami támogatásokkal segített építését máshol sem kíséri szerencse hazánkban.
Azóta eltelt 4 év, és az épület ugyanúgy néz ki, mint akkor. Egyedül a háttérben látszik némi mozgolódás.
Gazdát cserélt az ingatlan
A legelőként bejegyzett egyhektáros villánykövesdi terület Kovács László, a Geone Kft. ügyvezetője 2016 augusztusában vette meg. 2017 júliusában a Bohemian Financing Zrt. a földet 46 millió forintos jelzáloggal terhelte meg. 2021-ben aztán változás történt: új tulajdonosként Kovács László Józsefet jegyezték be a tulajdoni lapra (aki a születési dátuma alapán nem egyezik meg a korábbi tulajdonossal), a jelzálog pedig átkerült egy magánszemély nevére. Emailen kerestük az illetőt, de cikkünk megjelenésig nem reagált, így nem tudtuk meg, miért és hogyan került erre sor.
A Geone Kft. honlapja 2017 nyarán még elérhető volt, egy évvel később már nem működött. A villánykövesdi hotel látványtervét és a munkálatok néhány fázisát bemutató – egyébként jó ideje semmilyen aktivitást nem mutató – Facebook-oldal is eltűnt, miután 2018-ban kérdezősködni kezdtünk a projektről. Cikkünk megjelenése előtt leszaggatták a matricát a projekt-tájékoztató tábláról is, az épület faláról pedig eltávolították a projekt leírását tartalmazó feliratot.
Ami nem meglepő annak fényében, hogy az Opten cégadatbázisában található adatok szerint a Geone Építőipari Kft. akkor már felszámolás alatt állt. A cég ellen az egyik hitelező 2017 februárjában nyújtott be kérelmet a fizetésképtelenség megállapítására és a felszámolás elrendelésére. A cég felszámolása 2020-ban lezárult.
Mivel a kft. elérhetetlenné vált, a volt tulajdonos egy másik, elvileg még működő cégének e-mailjére írtunk megkeresést, hogy megtudjuk:
2018 óta történt-e fejlemény a Dél-dunántúli Medihotellel kapcsolatban,
miért került át az ingatlan és a jelzálog más nevére,
vizsgálta-e azóta állam a beruházást.
Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Az állam tehetetlen?
Próbáltunk más úton is információhoz jutni a beruházással kapcsolatban. Februárban közérdekű adatigénylésben kértük ki a Nemzetgazdasági Minisztériumtól a pályázattal kapcsolatos eljárás részleteit és eredményét – amennyiben indult. Azt is megkérdeztük, ha nem vizsgálták az esetet, miért nem tették.
A Pénzügyminisztérium kétszer 45 nap hosszabbítás után mindössze egy mondattal válaszolt:
"a DDOP-2.1.1/H-12-2012-0012 projekttel kapcsolatban az összes adat a következő linken érhető el: palyazat.gov.hu."
Itt azonban a már korábban is ismert alapadatokon kívül semmilyen további információ nincs a projektről. A táblázatból mindössze annyi derül ki, hogy a projekt 2014-ben kezdődött és elvileg 2018-ban ért véget, a kifizetett előleg 300 millió, a kifizetett támogatás 482 millió forint volt, az utolsó kifizetés pedig 2016-ban történt.
Érdeklődésünkre Nagy Gabriella, a Transparency International (TI) közpénzügyi programok vezetője elmondta, bár nem látjuk a támogatási szerződést a kifizetések pontos menetéről, a rendelkezésre álló adatok alapján az irányító hatóságnak szabálytalansági eljárást kellene indítania, hiszen általában 5 évig fenn kell tartani a projektet, ez pedig még csak be sem fejeződött.
A jogszabály szerint szabálytalanságnak számít, ha "az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 2. cikk 7. pontjában foglaltak, továbbá a nemzeti jogszabályok előírásainak, és a támogatási szerződésben a felek által vállalt kötelezettségeknek a megsértése, amelyek eredményeképpen Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek, illetve sérülhetnek."
Az esetet tehát ki mindenképp ki kellene vizsgálni, de mivel csődbe ment a cég, sok mindent már nem tehet az állam. Ez egyébként elég gyakori jelenség Magyaroroszágon. "Ilyenkor felmerül a kérdés, vajon mennyire gondosan járnak el, amikor osztják az uniós pénzeket. Eddigi tapasztalataink szerint egyáltalán nem" – tette hozzá a TI szakértője.
Nyitókép: Villánykövesd ékköve lehetne a fák közé épített szálloda, de a beruházás évekkel ezelőtt megállt. Fotó: a szerző felvétele | [
"Geone Építőipari Kft."
] | [
"Hotel 135",
"Transparency International",
"Dél-dunántúli Medihotel",
"Bohemian Financing Zrt.",
"Nemzetgazdasági Minisztérium"
] |
Korrupciós botrányok: dokumentumok cáfolják Hagyó kijelentését
Hagyó Miklós, az MSZP volt főpolgármester-helyettese azt állítja, nem adott utasításokat a BKV ügyeiben, és éppen ő figyelmeztette a fővárosi cégek vezetőit, hogy ne fogadjanak el politikai "kéréseket". A Magyar Nemzet birtokában lévő dokumentumok mindkét kijelentést cáfolják.
Egy 2008-as belső feljegyzés szerint Hagyó arra kérte a BKV vezetését, hogy mielőtt bármilyen változást kezdeményeznek a közlekedési cég szervezeti felépítésében, azt vele előzetesen közöljék. Egy főpolgármesteri levélből pedig az derül ki, hogy éppen Demszky Gábor figyelmeztette Hagyót arra, ne delegálja tovább a fővárosi cégekben lévő képviseleti jogát. BKV-s és munkavállalói források szerint a Földényi György vezette Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetségének vezetői voltak ott azon a tárgyaláson, ahol az érdekvédők állítólag pénzt kértek a 2008-as sztrájk után.
További részletek a Magyar Nemzet 2010. március 9-i számában. | [
"BKV"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége"
] |
A Médiatanács nem kivételezett a Rádió 1-gyel és a vele hálózatba kapcsolódott vidéki rádiókkal. Elutasította azt a kérelmét, hogy 2017-től fokozatosan teljesíthesse a magyar zenék arányára vonatkozó kötelező kvótát a műsorfolyamában.
Andy Vajna cége, a Radio Plus Kft. olyan hatósági szerződést szeretett volna kötni, amely lehetővé teszi számára, hogy fokozatosan teljesítse azt a médiatörvényben szereplő rendelkezést, amelynek értelmében minden hazai rádióadónak a zenei műsoridejéből 35 százalékot a magyar művek bemutatásának kell szentelnie. Az NMHH a HVG kérdésére az elutasítást azzal indokolta, hogy a következő naptári évi mentesítésre vonatkozó, indokolással ellátott kérelmet legkésőbb minden év szeptember 30-ig kell benyújtani a Médiatanácshoz. Mivel a szolgáltató kérelme 2016. december 12-én érkezett, azaz nem felel meg a törvényben leírt feltételnek, a Médiatanács a kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A budapesti Rádió 1-gyel hálózatba kapcsolódó kilenc vidéki médiaszolgáltató kezdeményezte, hogy állandó megnevezésük úgy módosuljon, hogy a Rádió 1 megnevezés mellett feltüntetik saját frekvenciájukat. A kérést a Médiatanács jóváhagyta.
A legfrissebb slágereket ontó csatornáknak valóban gondot okoz a bravúr, hogy gyakorlatilag minden harmadik nótájuk magyar nyelven szólaljon meg, hiszen nem is születik annyi szerzemény, de legalábbis nem jut be a legnépszerűbb dallamok közé. Még a közszolgálati Petőfi is küszködik az előírás betartásával.
A Rádió1 legnagyobb riválisa, a még mindig Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Music FM ráadásul még rosszabb szerződést kötött a médiahatósággal, mert ennek az adónak 42 százalékban kell magyar zenét sugároznia. Ha nem megy, azonnal érkezik a Médiatanács figyelmeztetése, ahogy például a kormánykritikus Klub Rádiót is büntették már emiatt.
Vajnáéknak már fél éven belül megengedték, hogy a nap csaknem 20 órájában a Rádió 1 műsora menjen további 9, vidéki adón. Ezzel a rádió hivatalosan 1,6 millió embert ér el, és gyakorlatilag a fél országban fogható, holott csak Budapestre kapott frekvenciát.
A rádiópiac ismerői azt mondják, a Rádió 1 még a Morning Show csapatának, Sebestyén Balázséknak az átvételével sem nyújt kellő tartalmat, márpedig a hallgatók nem csak a zenéért kapcsolnak be egy adót. A HVG úgy tudja, a konkurencia részéről többen is a hatósághoz fognak fordulni hasonló engedményért.
Emlékezetes, hogy a Médiatanács nem hosszabbította meg Simicska másik rádiójának, a Class FM-nek a frekvenciaengedélyét, egyebek között azért, mert Sebestyén Balázsék poénjai többször is megsértették a médiatörvény különböző paragrafusait. A frekvenciapályázaton ugyanakkor a Radio Plus pontokat kapott arra is, hogy milyen arányokat valósít meg a zenei műsorában. | [
"Radio Plus Kft.",
"Rádió 1"
] | [
"Music FM",
"Klub Rádió",
"Morning Show",
"Class FM"
] |
Komoly anomáliákra derült fény a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) gazdálkodásában, az átvilágítás során - mondta Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár szerdai budapesti sajtótájékoztatón. A szövetség által bonyolított oktatási program ugyanakkor mindenképpen folytatódik, április végéig a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége közreműködésével.
Az átvilágítás során találtak olyan élelmiszer számlát, amit a szervezet a kormány és a másik támogató, A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány (AMMOA) felé egyaránt elszámolt, és az üzemanyag-elszámolás is irreális számokat feltételez.
2008-2010 között közel 19 millió forintot számoltak el üzemanyagra, és mint a helyettes államtitkár példaként említette, 2010 áprilisában négy autóra összesen 803 ezer forintot, ami azt jelentené, hogy egy hónapon át a vasárnapok kivételével minden nap, minden autónak 380 kilométert kellett volna megtennie.
A könyvelési káoszra jellemző, hogy ugyanakkor azt a négy hónapos vizsgálat sem tudta megállapítani, hogy létezik-e az a 35-40 milliós adósság, amit a szervezet korábban támogatást kérve jelzett.
Répás Zsuzsanna elmondta még: ilyen anomáliára semmilyen más határon túli elszámolásnál nem bukkantak.
A moldvai oktatási programot még az első Orbán-kormány indította el 2000-ben, és azt eddig kizárólagosan a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége bonyolította. E célra évente mintegy 150 millió forintot fordítanak, ennek mintegy felét 70 millió forintot biztosítja a kormány, a másik felét a keresztszülői programon keresztül A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány (AMMOA) adja.
A program keretében ma 25 moldvai faluban oktatják mintegy 2200 csángó gyermeknek a magyar nyelvet. A csángó szövetség a hozzá érkezett adományokból hét moldvai településen magyar házat épített vagy vásárolt, a magyarul továbbtanuló diákok számára pedig bentlakási lehetőséget hozott létre Csíkszeredában.
Az MCSMSZ vezetősége január 30-án tette közzé: a magyarországi költségvetésből nyújtott támogatás rendszerének tervezett átszervezése miatt testületileg lemondanak. A szövetség tizenkét vezető beosztású tisztségviselője által jegyzett dokumentum szerint 2012. január elsejével lejárt a csángószövetség szerződése a Bethlen Gábor Alappal, és újabb szerződés hiányában a szövetség idei működése teljesen ellehetetlenült. | [
"Moldvai Csángómagyarok Szövetsége"
] | [
"Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége",
"a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány",
"Bethlen Gábor Alap"
] |
Egy volt pénzügyőr ellen emeltek vádat, aki a nyomozásokról adott ki titkos adatokat – közölte a főügyészség.
A Központi Nyomozó Főügyészség hétfőn nyújtott be vádiratot a volt pénzügyőr hadnaggyal és két civillel szemben a Fővárosi Törvényszékre. Eszerint előnyért hivatali kötelességét megszegve és üzletszerűen követte el a hivatali vesztegetés bűntettét és más bűncselekményeket – derül ki a főügyészség vezetőejének közleményéből.
Keresztes Imre szerint a pénzügyőr hadnagy, aki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatóságának állományába tartozott, milliós nagyságrendű vagyoni előnyért minősített adatokat tett hozzáférhetővé olyanok részére, akik ellen a NAV valamely részlege titkos nyomozást folytatott.
A vádlott az ügyészség szerint olyan emberekkel vette fel a kapcsolatot, akikről tudta, hogy titkos információgyűjtés folyik ellenük. Felajánlotta, hogy egy általa meghatározott összegért tájékoztatást ad számukra az őket érintő minősített bűnügyi adatokról. Az ügyben szereplő két másik vádlott olyan civil ember, aki fizetett a pénzügyőr hadnagynak a minősített adatok megismeréséért.
Mivel az ügyben minősített adatok szerepelnek, a vádirat is minősített, és az ügyben az ügyészség zárt tárgyalást indítványozott. A vádlottak tagadják a terhükre rótt bűncselekmények elkövetését - ismertette a főügyész. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Fővárosi Törvényszék",
"NAV) Bűnügyi Főigazgatósága"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.