text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
Új pozíciót hozott létre a Fidesz-kormány az egyetemek, főiskolák gazdasági egyensúlyának megőrzésére. Már a kancellári posztokra kiírt pályázatokkal sem volt minden rendben: többen mindenfajta felsőoktatási tapasztalat nélkül, de jó fideszes ajánlólevelekkel kapták meg a milliós fizetéssel járó feladatot. Később a helyzet eszkalálódott: volt, aki szexista poszttal, más a nőkre vonatkozó sértő megjegyzéssel öregbítette a rá bízott felsőoktatási intézmény hírnevét. Összeszedtük a kancellári rendszer legbicskanyitogatóbb botrányait.
Az egyre zsugorodó felsőoktatás is magán hordozza a Fidesz-kormány kézjegyét, többek között a kancellári pozíció létrehozásával. Tavaly októberben, mikor az új poszt új embereit bejelentették, Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter azt mondta: a menedzser-szemléletet szeretnék erősíteni a felsőoktatásban. A tudomány és az oktatás kérdéseit meghagyták a rektoroknak, a kassza kulcsát viszont odaadták a kancellároknak, Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár szerint ezzel a magyar munkaerőpiacon létrehoztak egy új menedzser-típust.
Ez az új menedzser felel az intézmény pénzügyi, humánerőforrás-menedzsment, jogi, közbeszerzési feladataiért, támogatja a rektort, együttműködési kötelezettsége van, és az intézmény működésével összefüggő feladatokat vettek át a rektoroktól. A kancellári pozíciót röpke története folyamán számos botrány érintette, összeszedtük a legbicskanyitogatóbbakat.
Idén márciusban a vs.hu nézte végig a győztes pályamunkákat és amit találtak, az nem rázta meg annyira a közéletet, amennyire indokolt lenne: a tudás templomainak gazdasági egyensúlyára olyanok is vigyáznak, akik érthetően, pontosan fogalmazni sem képesek, ellenben remek ajánlóleveleket kaptak, természetesen a Fidesz háza tájáról.
Volt, aki féloldalas motivációs levelet küldött be tisztességes pályázat helyett, a kínos mondatok és üres lózungok után pedig májusban azt is megtudhattuk, hogy a szépen csengő titulus mellé csúcsfizetés is jár a szerencséseknek. Az EMMI igazán nem fukarkodik az új menedzsertípus tagjaival:
havi 1,5-2,2 millió forintért vigyáznak a gazdasági egyensúlyra.
BME: Barta-Eke Gyula
A Kövér László – Ákos gumicsont kicsit hangosabb mellékzöngéje volt, mikor néhány napja Barta-Eke Gyula, a Budapesti Műszaki Egyetem kancellárja egy főzős műsorban kvázi felajánlotta DNS-ét a jelenlévő hölgyeknek. Ózd korábbi fideszes alpolgármestere a Budavári Schönherz Stúdió “Főzz együtt a Kancellárral!" című műsorában vendégeskedett, ahol a kollégista fiúkkal olyan gyorsan elkészíthető fogásokat mutatott be, melyekkel könnyedén jó benyomást lehet tenni a nőkre egy randevún.
A máj kapcsán a műsorvezető megjegyezte, hogy sok benne a vas, ami jól jön terhesség idején, Barta-Eke azt mondta, nem tud erről, a műsorvezető pedig a helyszínen lévőktől kérdezte, hogy így van-e. A kancellár pedig megjegyezte:
Még nem terhesek, de ezen is tudunk segíteni, ha igény van rá, adáson kívül.
A BME csütörtökön közleményt adott ki, miszerint a BME rektora, összes dékánja és rektorhelyettese is elhatárolódik a kancellár kijelentéseitől. A vs.hu cikke szerint Barta-Eke a közalkalmazotti bértábla alapján járó alapilletménye 182 600 forint, ehhez jön 100 ezer forint vezetői pótlék és csekély, havi 1 millió 417 ezer forintos munkáltatói kiegészítés az emberi erőforrások miniszterétől.
Ez így havi 1,7 millió forint.
SZTE: Devecz Miklós
Szeptemberben, a menekültválság kellős közepén került ki egy meglehetősen alpári, szexista kép Devecz Miklós, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kancellárjának Facebook-oldalára. A viccesnek szánt képen meztelen, fehér nők ringatóztak egy csónakban, felettük a felirat lengyel nyelven: "Végre normális bevándorlók". Devecz letagadta, hogy ő posztolta volna a képet.
Védekezése nem volt túl meggyőző, három nappal a botrány kirobbanása után lemondott. Hogy az ő szolgálatait mekkorra összeggel honorálták, sajnos nem tudjuk, mivel a közérdekű adatigénylésre a SZTE egyszerűen nem válaszolt.
Az Együtt a friss kancellári kinevezések után tavaly decemberben követelte az egyetemi autonómia visszaállítását. Ebből a közleményből derült ki, hogy Devecz felsőoktatási tapasztalat nélkül került a patinás egyetem vezetőségébe, cserébe azonban szereti a futballt: a zalaegerszegi ZTE első embere volt és nem mellesleg jó kapcsolatot ápol Orbán Viktorral.
És nem csak humorérzéke hiányzik: egy amerikai egyetem kamudiplomájával hencegett.
LFZE: Kupper András
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kancellárja a Fidesz régi motorosa: 2003-tól 2006-ig a Fővárosi Közgyűlés Fidesz-MKDSZ frakciójának vezetője és az Egészségügyi Bizottság alelnöke volt. 2004-2007 között a Fidesz budapesti elnöki tisztjét látta el, 2006-2014 között parlamenti képviselő volt. Amit azonban a szép curriculum vitae nem említ, az például az, hogy rokoni kapcsolatban áll a másik Kupper Andrással, aki történetesen a nagybátyja. Tíz évvel ezelőtt írta meg az Index, hogy az akkor még a Fidesz fővárosi frakcióvezetőjeként tevékenykedő Kupper évek óta a Centrum Parkoló Rendszer Kft. flottájába tartozó mobiltelefonszámot használ.
Néhány hónappal ezt megelőzően még arról beszélt, hogy nem tud róla (!), hogy a főváros legnagyobb parkolási társasága nagybátyja többségi tulajdonában van.
Végül az Indexnek azt mondta: elvesztett telefonja helyett kért kölcsön egy mobilt nagybátyjától, ami aztán nála maradt. Az évek alatt sokan megismerték a számot, ezért nem váltott.
Kupper kancellári pályázatában – érthető módon, mivel ő maga is oda járt – a Semmelweis Egyetemet célozta meg, végül a Zeneművészetin landolt. Az orvosi egyetemet végzett Kupper a pályázat második körében már zenei kötődéseit domborította ki.
ELTE: dr. Scheuer Gyula
Dr. Scheuer Gyula kinevezése az Eötvös Loránd Tudományegyetem kancellári posztjára több, mint érthetetlen. A már idézett VS cikk szerint a posztra beadott pályázatában saját ambíciói között a Testnevelési Egyetemet és az Óbudai Egyetemet jelölte meg, mégis az ország egyik legsikeresebb felsőoktatási intézményének kasszája került a kezébe.
Pályázatához természetesen referenciákat is csatolt: Németh Szilárd, Csepel egykori polgármestere, jelenlegi Rezsipápa és Ughy Attila, Pestszentlőrinc polgármestere is méltatta a korábban a kerületeknek értékes tanácsokat adó Scheuert. Idén májusban a 24.hu közölt cikket a két kerület közötti összefonódásokról, illetve egy friss csepeli cégről, amelynek felügyelőbizottságában ott találtuk dr. Scheuer Gyulát is. De nem ez az egyetlen érdekes kapcsolat a szövevényes ügyben, a részleteket elevenítse fel itt.
A már említett Együtt-közleményben hívták fel a figyelmet arra, hogy Scheuer is a felsőoktatásban szerzett tapasztalatok nélkül kapta meg az ELTE kancellári székét. Scheuert Leisztinger Tamás nagyvállalkozóhoz, Orbán Viktor jó barátjához kötik. Leisztinger 26 évesen szállt be a kárpótlási bizniszbe, az egyik legsikeresebb cégfelvásárlóvá vált.
A 2007–2014 közötti első EU-s pénzügyi ciklus mezőgazdasági jellegű támogatásaiból 26,2 milliárd forint került Leisztinger érdekeltségeihez.
A Világgazdaság hétfői cikke szerint a diploma megszerzése egyre kevesebbek kiváltsága: csaknem húsz éve nem volt ilyen kevés hallgató a magyarországi egyetemeken és főiskolákon, utoljára az 1998-1999-es tanévben volt 300 ezer alatt a létszám. Ma Magyarországon 295 ezren tanulnak a felsőoktatásban. A kormány sokszor hangoztatott célja a szakképzési rendszer megerősítése, azonban a sorvadó felsőoktatás mellett nem beszélhetünk virágzó szakképzésről: a középfokú iskolák nappali képzéseire járók száma is több mint 5 százalékot esett egy év alatt. | [
"Budapesti Műszaki Egyetem",
"Szegedi Tudományegyetem",
"Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem",
"Fidesz",
"Centrum Parkoló Rendszer Kft.",
"Eötvös Loránd Tudományegyetem"
] | [
"Budavári Schönherz Stúdió",
"Testnevelési Egyetem",
"Fővárosi Közgyűlés",
"Óbudai Egyetem",
"Egészségügyi Bizottság",
"Semmelweis Egyetem"
] |
Rövid időn belül a harmadik közbeszerzését nyeri el a Lázár János felügyelte Mezőhegyesi Ménesbirtokon a budapesti BUILD IT Mérnökiroda Kft. A cég éves forgalma öt év alatt 112 millió forintról 4,2 milliárdra nőtt, köszönhetően többek között olyan állami beruházásoknak is, amelyekben gyakran NER-cégek oldalán vett részt a társaság. Az alapítványba kiszervezett Ménesbirtokba tovább folyik a közpénz, de legalább már bejegyezték a szervezetet.
Kiderült, ki lesz a kivitelezője a Mezőhegyesi Ménesbirtokra tervezett sportcsarnoknak. Az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentum szerint a nyertes ajánlatot a budapesti BUILD IT Mérnökiroda Kft. adta, így ők húzhatják fel a létesítményt nettó 3,3 milliárd forintért. A cég alvállalkozóként a szintén fővárosi Sta-Tech Kft.-t is bevonja a munkálatokba. Pályázott még a békéscsabai BÓLEM Építőipari Kft. is, amelynek ajánlata azonba érvénytelen lett, miután "az ajánlati biztosítékot határidőre nem vagy az előírt mértéknél kisebb összegben bocsátotta rendelkezésre".
A közbeszerzést a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság írta ki augusztusban. A leírás szerint a Mezőhegyesi Ménesbirtokon "előkert nélküli, szabadon álló, rendeltetése szerint sportcélokat szolgáló oktatási épület, tornacsarnok" épül. A szintek száma 4 (alagsor + földszint + emelet + tetőtér), a beépített alapterület 1350 m² , az összes hasznos alapterülete 2989 m², a tervezett építménymagasság 8,92 m.
A Ménesbirtok honlapja szerint "a létesítményben a hagyományos kézilabda- és kosárlabdapályák mellett többek között edzőterem, elektromos találatjelző gépekkel felszerelt vívópástok, automata önbiztosító rendszerrel ellátott mászófal is helyet kapnak. A sportcsarnok dimenziói és az épület térbeli elhelyezése is kifejezik, hogy építése túlmutat az iskola, de még a Ménesbirtok igényein is. A mezőhegyesi polgárok is sportolhatnak majd itt, a 350 fős lelátó alkalmassá teszi az épületet rendezvényközpont funkciójának betöltésére."
Öntik a közpénzt Lázár János "birodalmára"
Ez a beruházás azonban csak egy a sok közül a Lázár János felügyelte ménesbirtokon. Ahogy arról korábban beszámoltunk, többek között 1 milliárd 319 millió forintért újítják fel és bővítik ki a kollégiumot Mezőhegyesen. Az épület 150 férőhelyes, 2293 négyzetméter nettó alapterületű lesz. A háromszintes épület modern berendezésével és bútorzatával a szállodák kényelmét idézi majd.
1,3 milliárd forintból lesz "szállodai kényelem" a mezőhegyesi kollégiumban 1 milliárd 319 millió forintért újítják fel és bővítik ki a kollégiumot a Lázár Jánosra bízott mezőhegyesi ménesbirtokon – derült...
Emellett 2,8 milliárd forint értékben korszerűsítik a vetőmagüzemet, a Magyarország Digitális Agrár Stratégiája helyben megvalósuló elemeire 250 millió forintot kaptak, és a tervek szerint uszoda is lesz a ménesbirtokon. Tavaly év végén a Magyar Közlönyben jelent meg, hogy mindehhez 9,5 milliárd forint tőkeemelést kap a ménesbirtok.
Továbbá a tanári épület rekonstrukciója 352 millió forintba kerül, a Nonius Hotel felújítását 1,3 milliárd forintért a szegedi RZB Invest Kft. nyerte el, a Hangai fogadó épületének és környezetének rendezését pedig a HÉB Hungária Kft. végezheti 413 millió forinért.
Az Mfor összesítése szerint az állam négy év alatt 44 milliárd forint tőkét biztosított a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. számára, amiben nagy szerepe lehetett annak, hogy Lázár János (volt Miniszterelnökséget vezető miniszter) 2018 óta kormánybiztosként tevékenykedik a társaságnál.
Már nem az államé
Mindez azonban már nem közvetlenül az állami vagyont gyarapítja. Idén tavasszal szavazta meg ugyanis a parlament, hogy a 12 állami egyetem mellett a ménesbirtok is alapítványi fenntartásba kerüljön. Lázár János szerint ugyanis ez egy erős jogi biztosíték, hogy a ménesbirtokot többé senki se vehesse el a magyaroktól és a mezőhegyesi emberektől.
Bár a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság az ország egyik legértékesebb agráripari komplexuma, az érintett Jövő Nemzedék Földje Alapítványt fél évvel később, csak a napokban jegyezték be 237 kilométerre a birtok központjától, a Pasaréti úton. A kuratórium elnöke Lázár János lett.
Pár nappal azután egyébként, hogy az alapítványba adásról szóló törvény hatályba lépett, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. 1,2 milliárd forint agrártámogatásban is részesült.
A kollégium után a sportcsarnokot is behúzták
A sportcsarnokot építő cég neve nem most bukkant fel először a Ménesbirtokkal összefüggésben. A BUILD IT Mérnökiroda Kft. végezheti ugyanis a már említett 1,3 milliárdos kollégiumbővítést is Mezőhegyesen, de oktatási főépület energetikai homlokzatfelújítását is ők kapták meg 580 millió forintért.
Így a cég csak a Ménesbirtokon nettó 5,2 milliárd forintos megbízást kapott.
A BUILD IT persze több más beruházásban is érdekelt, és gyakran tűnik fel NER-cégek oldalán. Mór város piacát nettó 2,5 milliárd forintból alakíthatják ki, de részt vesznek többek között az 5,5 milliárdos, Békés megyében található geszti Tisza-kastély felújításában – párban a tenderkedvenc West Hungária Bauval.
Kétmilliárdért épít piacot Móron a NER-cégek oldalán felbukkanó vállalkozás A BUILD IT Mérnökiroda Kft. pár nap alatt két, milliárdos nagyságrendű közbeszerzést is elnyert. A vállalkozás korábban együtt dolgozott Tiborcz István volt üzlettársának, Paár Attilának a cégével is.
A Károlyi-Csekonics Palotaegyüttes átfogó, állagmegóvó felújítási munkáit is velük és az Épkar Zrt.-vel végzik, míg az esztergomi Mindszenty József Katolikus Általános Iskola felújítását és bővítését 625 millió forintért vállalták.
A cég tulajdonosa az Opten adatbázisa szerint Sárkány Márk. A kft. az elmúlt néhány évben igencsak megtáltosodott: a cég éves forgalma öt év alatt 112 millió forintról 4,2 milliárdra nőtt, az adózott eredményük pedig 13,6 millióról 723 millióra duzzadt.
Katus Eszter—Segesvári Csaba
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Lázár János és Csányi Sándor Mezőhegyesen (forrás: Lázár János Facebook-oldala) | [
"BUILD IT Mérnökiroda Kft."
] | [
"BÓLEM Építőipari Kft.",
"Mindszenty József Katolikus Általános Iskola",
"Opten Kft.",
"Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság",
"HÉB Hungária Kft.",
"Károlyi-Csekonics Palotaegyüttes",
"Magyar Közlöny",
"RZB Invest Kft.",
"Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság",
"West Hungária Bau",
"Épkar Zrt.",
"Mezőhegyesi Ménesbirtok",
"Sta-Tech Kft.",
"Jövő Nemzedék Földje Alapítvány",
"Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt."
] |
Csalás miatti nyomozás ide, hazai rendőrségi nyomozás oda, a miniszterelnök veje, Tiborcz István volt cége még mindig lehet befutó a közbeszerzéseken.
Az Elios Innovatív Zrt. július elején ütött nyélbe egy közbeszerzésen elnyert 157 millió forintos üzletet a szigetszentmiklósi önkormányzattal a település közvilágításának átalakítására.
Tiborcz István volt cégének közbeszerzési ügyei miatt már nyomoz az Európai Csalásellenes Hivatal, és a rendőrség is.
Tiborcz István és Orbán Viktor © Facebook
2014 nyaráig az Elios a Simicska-birodalomba tartozott, és rossz nyelvek azt beszélik, Orbán Viktor veje 2013-ban nászajándékba kapta Simicskától a milliárdos nagyságrendben tendereket nyert nyerő energetikai céget – írta a HVG februárban. A cég 2009-ben alakult, és néhány év alatt többmilliárdos forgalmat bonyolító céggé nőtt, honlapján szinte csak állami munkákat tüntet fel referenciaként, és 2010 óta több mint 6 milliárd forintnyi EU-projekttel összefüggő szerződést gyűjtött be.
A közbeszerzésbajnok társaságot tulajdonló vállalkozásból Tiborcz pár hónapja kiszállt, egy Fidesz-közelinek mondott milliárdos, Paár Attila érdekeltsége vette át az üzletet. A milliárdos érdekeltségei is számos nagy közmegrendelést nyertek az elmúlt években.
A szigetszentmiklósi mellett volt mostanában egy másik nagy közvilágításos közbeszerzés is, de azt nem az Elios Innovatív Zrt. nyerte, igaz ez csak 25 millió forintos üzlet volt. A főváros írt ki pályázatot a III. kerületi Gázgyári lakótelep, illetve a Bartók Béla út közvilágításának energiatakarékos átalakítására. A gázgyári szakaszra az Elios is pályázott, de a teljes projektet az ÉSZAK-BUDAI Tervező, Szerelő és Szolgáltató Zrt., az EL-MŰ SZOLG. Elektromos Műszaki Szolgáltató Kft. és a Technopower Műszaki Tervező, Kivitelező és Szolgáltató Kft. konzorciuma nyerte. Utóbbi egy dunakeszi székhelyű cég, tulajdonosa és vezetője több győri társaságnál volt korábban vezető tisztségviselő. | [
"Elios Innovatív Zrt."
] | [
"EL-MŰ SZOLG.",
"Technopower Műszaki Tervező, Kivitelező és Szolgáltató Kft.",
"Elektromos Műszaki Szolgáltató Kft.",
"ÉSZAK-BUDAI Tervező, Szerelő és Szolgáltató Zrt.",
"Európai Csalásellenes Hivatal"
] |
Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt hallgatta ki gyanúsítottként a Központi Nyomozó Főügyészség Szegedi Csanád volt jobbikos európai parlamenti képviselőt. A gyanú szerint Szegedi a 2009-14-es uniós ciklusban EU-képviselőként visszaélt az Európai Parlamenttől igénybe vehető költségtérítésekkel, illetve a parlamenti asszisztensek alkalmazásával.
A nyomozás az unió csalás elleni hivatala, az OLAF jelzése alapján indult meg, Szegedi a kihallgatáson nem tett vallomást, s panasszal élt a gyanúsítással szemben. A vádhatóság szerint az egykori jobbikos képviselő a költségtérítéseknél több esetben a repülőjegy ára helyett a lényegesen magasabb összegű benzinpénzt számolta el, s ehhez hamis okiratokat használt fel. A látogatócsoportok fogadásakor ötször is magasabb költséget számolt el az eredetinél, el nem készült kiadványok költségeit igényelte meg, s hamis iratokkal többször is fiktív módon alkalmazott parlamenti asszisztenseket – utóbbiak közül kettőt úgy vett fel, hogy azok visszaosztottak a fizetésükből.
Az ügyészség szerint Szegedi a költségvetési csalással több mint 143 millió forintnyi kárt okozott az EP-nek. A vádhatóság üzletszerűen, társtettesként elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, külföldi gazdálkodó szervezet részére tevékenységet végző személy által elkövetett vesztegetéssel és részben felbujtóként elkövetett hamis magánokirat felhasználásával gyanúsította meg a hajdani jobbikos EU-képviselőt és négy társát.
A hírre reagálva a Jobbik közölte, a párt elnöksége 2012 nyarán, amikor a korrupciógyanú felmerült EP-képviselőjükkel kapcsolatban, visszahívták mandátumából, ám a képviselő ezt megtagadta, s nagyjából hat éve nemcsak nem tagja a pártnak, de semmi kapcsolata nincs a Jobbikkal. | [
"Jobbik",
"Európai Parlament"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
Hamarosan a kormány jó része a Várba költözik, az élet pedig annak tövében is zajlik: már nagyban újítják föl a Postapalota műemléki épületét, amely hárommilliárdos kiesést követően került át az egyik állami zsebből a másikba. Illetve nem feltétlen abba, lévén az MNB alapítványok cégeire kicsit más játékszabályok vonatkoznak.
Munkagépek járkálnak és munkások tüsténkednek a Széll Kálmán tér mellett, a Krisztina körúton, látszik, hogy nagyban zajlanak az egykori Postapalota felújítási munkálatai. A műemléki épület, amely az 1920-as években épült a Magyar Posta irodaházaként, a Wing-csoporttól idén júliusban került az MNB alapítványokhoz, részeként annak 25 milliárdos bevásárlásnak, amelyet cégeik ejtettek meg a közelmúltban budapesti irodaépületekből. Az ingatlan valójában az azt tulajdonló társaság – a Buda Palota Kft. – megszerzésével lett a Pallas Athéné Alapítvány, egészen pontosan az alájuk tartozó Optimum-Penta Ingatlanbefektetési Kft. tulajdona. Ma ugyanis utóbbi a Buda Palota Kft. közvetlen gazdája.
Az épület vételára 22,3 millió euró, tehát nagyságrendileg 7 milliárd forint volt, ami csaknem duplája annak, amennyit az épület a tulajdonos tavalyi mérlege szerint ér. Eszerint ugyanis a Buda Palota Kft.-nek mindösszesen 3,6 milliárd forint értékben van ingatlanja és ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű joga. Hasonló az az összeg is, amelyért a Postapalotát 2008-ban megszerezte az akkor még WPR Primus névre hallgató, azóta átkeresztelt cég: a társaság, amelynek ekkor még ciprusi háttere volt, de amúgy a Wallis-csoporthoz kötődött, egyedüliként nyújtott be pályázatot az épületre, majd vételárként kicsivel többet tett le az asztalra, mint a pályázati kiírásban szereplő 4 milliárd forint.
Fotó: Tóth Tibor / Magyar Nemzet
Sajátos takarékosság
A Magyar Posta nyolc éve költségtakarékosságra hivatkozva vált meg emblematikus budai központjától, hogy ahelyett havi négyszázezer euróért, azaz akkori árfolyamon mintegy százmillió forintért új székházat béreljen a Népfürdő utcai Gateway Business Centerben. Mivel az erről szóló szerződés minimum tíz évre szól, a posta összesen legalább 12 milliárdot költ az ingatlan bérlésére. Az ügylet kapcsán komoly botrány is kirobbant, lévén sokan úgy vélték, hogy míg a posta vele rosszul járt, addig a vevő nagyon jó üzletet kötött. A fideszes Balsai István különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést is tett, majd az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. két volt vezető tisztségviselőjét meg is gyanúsították. A Fővárosi Főügyészség vádja végül nem állta meg a helyét, lévén az Állami Számvevőszék akkori becslése szerint az ingatlan 2,810-3,385 milliárd forintot ért. (Vagyis az épület nem ért többet annál, mint amennyiért eladták.)
Az épülethez azóta nem nyúltak, állapota tovább romlott, így adott érte nyáron 7 milliárd forintot az MNB alapítvány alá tartozó cég. Az egykori Postapalota tehát végeredményben 3 milliárd forintos mínusszal került át az egyik állami zsebből a másikba. Már amennyiben a Pallas Athéné Alapítványok tulajdonában álló Buda Palota Kft., amely piaci alapon végzi tevékenységét és kizárólag saját tulajdonú ingatlant ad bérbe, közérdekű tevékenységet pedig nem lát el – és amely a Közbeszerzési Döntőbizottság állásfoglalása szerint nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá sem – állami zsebnek tekinthető. (Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat szerint igen.)
Fotó: Tóth Tibor / Magyar Nemzet
Külön játékszabály
A döntőbizottsági vélemény azért lényeges, mert ennek kimondásával az egykori Postapalota közbeszerzési eljárás kiírása nélkül újítható fel, függetlenül attól, hogy tulajdonosa az egyik MNB alapítvány cége. A vizsgálatot, amely alapján a cég mentesülhetett ettől a kötelezettségtől, maga a Buda Palota Kft. kérte, a döntőbizottság pedig indoklásában olyan érveket sorakoztatott fel döntése mellett, melyek szerint ilyen esetekben a közösségi közbeszerzési jog alkalmazása azért felesleges, mert a szervezet profitra törekszik és veszteséget kockázat, tehát aligha fog olyan beszerzési döntést hozni, amely gazdaságilag nem indokolható. A 18500 négyzetméter alapterületű műemléki épület felújításáért tehát nem kellett versenyezniük a cégeknek.
Az alapítvány közlése szerint a munkálatok már meglévő építési engedélyek szerint történnek, azokat még az eladó készítette elő és kapta meg. Szintén a korábbi tulajdonossal magyarázzák azt, hogy közbeszerzés híján a Magyar Építő Zrt. a kivitelező: a céggel állítólag már az előző vezetés szerződött. A 18 hónapig tartó munka költségvetése 25 millió eurós lesz – tehát többe kerül, mint amennyiért az épületet megvették. Maga a kivitelezés várhatóan 2018-ban ér véget, akkortól működik majd modern irodaházként az épület. A posta egykori székháza az ígéretek szerint a nagyközönség előtt is megnyílik majd, híres tornya pedig turisztikai attrakció lesz. | [
"Buda Palota Kft.",
"Pallas Athéné Alapítványok",
"Magyar Építő Zrt.",
"Optimum-Penta Ingatlanbefektetési Kft."
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Magyar Nemzet",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt.",
"WPR Primus",
"Magyar Posta",
"Állami Számvevőszék"
] |
Mészáros Lőrinc nemrég megszerzett érdekeltsége, a ZÁÉV Építőipari Zrt. 3,5 milliárd forintért építi át a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Szárnyépületét – áll az EU-s közbeszerzési értesítő, a TED legfrissebb számában.
A tender eredményhirdetésről szóló tájékoztatóból nem derül ki, hogy az NKE mennyire becsülte előzetesen a munkálatok árát, csak az biztos, hogy a ZÁÉV nettó 3,5 milliárdért vállalta a kivitelezést.
Mint írják, a műemléki védelem alatt álló épületben az egyetem számára szükséges további oktatási, továbbképzési és egyéb, a hallgatók számára szükséges funkciók kiszolgálására alkalmas termeket, irodákat alakítanak ki. A nettó alapterület 8 386 négyzetméter, az oktatótermek összes befogadóképessége 774 fős lesz, az irodák nettó területe pedig 1 878 négyzetméter.
Az NKE nemrég, a szerződés aláírásakor adott hírt a beruházásról a honlapján. "A korábban a Vendéglátó-ipari és Humán Szakképzési Centrum által használt, középiskolai tantermeket tartalmazó épületben az egyetem oktatási és irodai funkciókat alakít ki. A kivitelezés során megtörténik a műemlék épület teljes belső átalakítása, az elavult gépészeti rendszerek teljeskörű korszerűsítése, valamint az informatikai hálózat kialakítása."
A közleményben szerint a felújított épületbe költözhetnek be, várhatóan az év végéig "az intézmény Ménesi úti campusán dolgozó egyetemi polgárok, akik a 2019/2020-as tanév második szemeszterére teljes egészében birtokba vehetik a szárnyépületet". Hozzátették, hogy a ZÁÉV Zrt. korábban dolgozott a Ludovika Campus projektben: a cég végezte el az Orczy-park rekonstrukcióját a hozzá tartozó lovas létesítményekkel együtt.
Ezekről a beruházásokról beszámoltunk már 2016-ban: a Ludovika Campust a Market Zrt. bővítette 6 milliárd forintért, az Orczy-parkot pedig 3 milliárdért építette át a ZÁÉV.
Mostanában többször is írtunk az idén januárban Mészáros-érdekeltséggé lett ZÁÉV tendergyőzelmeiről: a cég az Újpesti Torna Egylet számára épít jég- és curling csarnokot 4,6 milliárdért, és a zalaegerszegi új fedett uszodát 8,8 milliárdért húzza fel. Mindkét projekt jelentősen megdrágult az eljárás során, a jégcsarnok ára megduplázódott, az uszoda költsége pedig 3,2 milliárd forinttal ugrott meg.
Szintén nemrég derült ki az is, hogy a ZÁÉV mintegy 26 milliárd forintért építi fel az új Néprajzi Múzeumot a Városligetben a Magyar Építő Zrt.-vel közösen.
Címlapkép: Résztvevők a Ludovika Fesztiválon, a honvédtisztavatást megelőző, úgynevezett száznapos ünnepség egyik központi programján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) épülete előtti Ludovika téren 2018. május 12-én. (fotó: MTI/Mohai Balázs)
| [
"ZÁÉV",
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem"
] | [
"Magyar Építő Zrt.",
"ZÁÉV Építőipari Zrt.",
"Ludovika Campus",
"Vendéglátó-ipari és Humán Szakképzési Centrum",
"Market Zrt.",
"Újpesti Torna Egylet"
] |
Nem csak filozófuspályázatokat vizsgálunk - hangsúlyozta Budai Gyula csütörtöki sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy kifejezetten a többmilliárdos tendereket nézik át.
Körülbelül tizenöt, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) által kiírt, az innovációs alapból kifizetett pályázatot vizsgál az elszámoltatási kormánybiztos. Eddig három felhívás áttekintését fejezték be, és mindhárom esetében büntetőfeljelentést tettek. "Semmi más nem történt", mint a közpénzek felhasználásának ellenőrzése - fogalmazott.
A Gulyás Gábor személyét - aki a debreceni Modem igazgatója, a Műcsarnok új vezetője - firtató újságírói kérdésre Budai Gyula kifejtette: az ő nevével a Vajda Mihály-féle pályázat során találkoztak, amelyben Gulyás Gábor alvállalkozóként vett részt. Az elszámoltatási kormánybiztos a vizsgálat folyamán az ő tevékenységére is kitért.
A Népszabadság január 17-ei számában írt arról, hogy a debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központ igazgatója tiltakozó oldalt hozott létre a Facebookon a megtámadott filozófusok védelmében, miután hasonló témájú levelét is nyilvánosságra hozta az interneten. A lap által vállaltan jobboldali elkötelezettségű filozófusnak nevezett Gulyás Gábor akkor úgy fogalmazott: a nyíltan értelmiségellenes, burkoltan antiszemita kiszólások hiteltelenítik a pályázati rendszer operettszerű, torz működését korrigálni kívánó fellépéseket.
Arra a kérdésre, hogy a pályázók származását vizsgálják-e, Budai Gyula úgy válaszolt: "abszolút nem a származás alapján" vizsgálódnak.
A Magyar Nemzet több számában is foglalkozott a filozófuspályázatok ügyével. A lap közlése szerint hat pályamunkával összesen csaknem félmilliárd forinthoz jutott hozzá a Gyurcsány-kormány idején a Radnóti Sándor, Heller Ágnes, Vajda Mihály, Gábor György és Geréby György alkotta filozófusi kör. | [
"Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Modem Modern és Kortárs Művészeti Központ"
] |
A pénzügyi átvizsgálásra kiírt közbeszerzést a KPMG nyerte el.
A Grand Tokaj Zrt. gazdasági és pénzügyi tevékenységének átvizsgálása, szakértői, tanácsadó díjak kifizetésének indokoltsága, tőkeemelések és kapott kölcsönök vizsgálata, Átvilágítási Jelentés készítése – többek között ezeket a feladatokat kell elvégeznie a KPMG-nek a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. megbízásából.
A Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetmény szerint az úgynevezett Big Four egyikének számító könyvvizsgáló cég 16,8 millió forintért vállalja a feladatot. A KPMG-nek ez már a sokadik megbízása az államtól: készítettek már értékbecslést az Eiffel Palace megvásárlásával kapcsolatban és tanulmányt a recski bánya megnyitásáról.
A Grand Tokaj Zrt., korábbi nevén Tokaj Kereskedőház Zrt. felügyelőbizottsági elnöke Tombor András, Lázár János bizalmi embere, akiről már az Átlátszón is megírtuk, hogy Orbán Viktorék egykori családi barátját és Lévai Anikó volt üzlettársát, Kékessy Dezsőt szorította háttérbe.
A jelek szerint azonban Tombor jelenléte sem tudta felvirágoztatni a céget: Lázár nemrégiben bejelentette, hogy “az állam hátrébb lép". A HVG szerint 10 milliárd forintot is beleölhetett már az állam a Grand Tokaj Zrt.-be, de nem lesz újabb pénzügyi segítség. Ezzel egy időben Szappanos Péter, a cég vezérigazgatója is lemondott, mert nem tudná teljesíteni a vállalt feladatait.
D. Kovács Ildikó | [
"Grand Tokaj Zrt.",
"Tokaj Kereskedőház Zrt."
] | [
"Eiffel Palace",
"Big Four",
"Közbeszerzési Értesítő",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] |
Kétszázötvenmillió forintos uniós támogatást nyert el karácsony előtt Növényi Norbert olimpiai bajnok birkózó Békés megyei alapítványa, amelynek kuratóriumában ott ül Simonka György fideszes országgyűlési képviselő bizalmasa – tudta meg a Magyar Nemzet. Növényi és Simonka barátsága régi és közismert: az olimpikon 2014-ben verset is írt a politikus dicsőítésére. Ám – a jelek szerint – kapcsolatuk még inkább elmélyült, ugyanis a sportoló által 2014-ben alapított Növényi Norbert Tehetséggondozó Alapítvány kuratóriumában feltűnt Baráth Richárd, aki Simonka jobbkeze. Asszisztensi, illetve sofőri feladatai mellett Baráth társtulajdonos, valamint tisztségviselő több, Simonka érdekeltségébe tartozó cégben. Így nem véletlen, hogy Növényi alapítványának székhelye ugyanarra a Békés megyei Csanádapácán lévő címre van bejelentve, mint amit Baráth saját lakcímeként adott meg a hivatalos cégjegyzékben.
hirdetés
Baráth Richárd mások mellett társtulajdonosa – Simonkával együtt – a Magyar Termés Tész Kft.-nek is, amely Polt Péter legfőbb ügyész tájékoztatása alapján 973 millió forintos kárt okozott Magyarország és az EU költségvetésének.
A felszámolás alatt álló társaságnál történteket a Központi Nyomozó Főügyészség költségvetési csalás gyanúja miatt indított nyomozási eljárásban vizsgálja. Az ügynek 13 gyanúsítottja van, ám egyelőre nem tudni, Baráth is köztük van-e.
A Növényi-alapítvány egyébként már 2015-ben is kapott állami támogatást a – főként kormányközeli civil szervezetek finanszírozására specializálódott – Nemzeti Együttműködési Alaptól: összesen 1,4 millió forintot. A szervezet további tízmillió forintot kapott a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól (MVH) "a vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások fejlesztésére", ami egy uniós támogatásból finanszírozott program volt falu- és tanyagondnoki, valamint egyéb szociális, bűnmegelőzési és közösségi szolgáltatásokhoz kapcsolódva. Az, hogy ennek keretében az alapítvány pontosan mire költötte a pénzt, nem derült ki a szervezet szöveges beszámolóiból.
Annyi viszont bizonyos, hogy a 253 tagot és önkéntest foglalkoztató szervezet alapcéljának a sportolás és az egészséges életmód népszerűségének növelését tekinti a fiatalok körében. Ettől nincs távol a 2017 decemberében Növényi által, az emberi erőforrás operatív program (Efop) keretében elnyert, százszázalékos uniós támogatású pályázat, amely "a felnőtt lakosság prevenciós célú egészségfejlesztését" célozza meg a szabadidősport révén. Az alapítvány a csaknem negyedmilliárd forintos uniós támogatásért cserébe azt vállalta, hogy két sportegyesülettel konzorciumban "komplex testmozgás programot valósítanak meg" a dél-alföldi régióban. Ennek keretében egyebek között szabadidős sporteseményeket, szakmai előadásokat és "életmód klubokat" szerveznek.
Az Efop-pénzek körül nagy a tülekedés a kormánypárti politikusokhoz köthető civilek körében. Korábban beszámoltunk róla, hogy Efop-pályázaton nyert például Lázár János kancelláriaminiszter feleségének, továbbá Rétvári Bence parlamenti államtitkár unokatestvérének civil szervezete is. A Simonkával való barátságon túl Növényi eddig nem állt be nyíltan a Fidesz mögé, sőt amikor 2015-ben a kormánypárt jelenlegi alelnöke, Németh Szilárd átvette a Magyar Birkózószövetség elnöki tisztségét, az olimpikon – Németh nevének feltüntetése nélkül – tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy szakemberek helyett politikusok vettek részt a vezetőváltásban. Említésre méltó, hogy Növényi egy nyolc éve tartó, de már az ítélethirdetéshez közeledő büntetőper hetedrendű vádlottja. A vádiratban az áll, hogy a Szlovákiában bejegyzett, de egy magyar hajléktalan nevén alapított cég gyümölcskereskedelemmel foglalkozott, miközben fiktív számlákat állított ki és fiktív cégeket működtetett; Növényi tevékeny részt vállalt a cégek működtetésében. Az olimpikon a per folyamán végig tagadott, állítása szerint csak reklámarca volt a cégnek, de a pénzügyekbe nem látott bele. Növényi Norbertet hiába kerestük telefonon, nem tudtuk utolérni.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.02.12. | [
"Magyar Termés Tész Kft.",
"Növényi Norbert Tehetséggondozó Alapítvány"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal",
"Nemzeti Együttműködési Alap",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Magyar Birkózószövetség"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Quaestor-per: még mindig Tarsoly Csaba kérdezett
A vádbeli cselekmények elkövetési értéke mintegy 77 milliárd forint
Csak jövő hét kedden folytatódik a Quaestor-per, a Fővárosi Törvényszék közlése szerint a mai és a csütörtöki tárgyalás is elmarad. Az elnapolásra feltehetően betegség miatt volt szükség, nemrég ugyanis a bírónő és a harmadrendű vádlott, Májer Zsolt is gyengélkedett. A tárgyalás az ügyészség legfontosabb tanújával, Tóth Ibolyával folytatódik, akinek a vádlottak kérdéseket tehetnek fel. A nő a cég háttérirodájának vezetőjeként dolgozott 15 éven át.
Múlt héten Tarsoly Csaba is élt a lehetőséggel, hosszú órákon át tett fel kérdéseket, majd észrevételezte az ügy felgöngyölítését és kifogásolta a cégcsoporttal kapcsolatos eljárást is. – Sok ember nem jutott hozzá a pénzéhez, ha bárkit előnyhöz akartam volna juttatni, akkor a családom lett volna az első, igaz? – tette fel a költői kérdést a bírónőnek, majd folytatta: bízott abban, hogy mindenki hozzájut befektetései-hez. A Quaestor-csoport tulajdonosa nyilatkozott arról is, hogy egy független könyvszakértő jelentése alapján a Quaestor Értékpapír több mint tizenháromezer ügyfelének az összes papírja és pénze megvolt a vizsgált időszakban.
A cégcsoport tulajdonosa kitért arra is, hogy mindig mindenkiről igyekezett a legjobbat feltételezni, ám lehet, pont emiatt ül most itt. – A cég 18 éves működése során számos olyan intézkedésünk volt, ami gazdaságilag is dinamikusnak és eredményesnek tűnt, de volt olyan, ami nem váltotta be a reményeket – folytatta Tarsoly. – Ezért jött létre a változásmenedzsment-team, és hogy jómagam ne erőltessem rá az akaratom, ezért nem is voltam benne. Májer Zsolt és további négy ember viszont igen – tette hozzá. Tarsoly szerint a szervezetnek az volt a feladata, hogy előkészítsék a változásokhoz szükséges feltételeket.
A Fővárosi Főügyészség Tarsoly Csabát és tíz társát különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények elkövetésével vádolja. Az ügyészség öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró a 11 vádlott terhére. A bűnszervezetet irányító Tarsoly Csabát 753 rendbeli cselekménnyel vádolják, ezek alapján 5-től 25 évig terjedő fegyház szabható ki.
A vádbeli cselekmények elkövetési értéke mintegy 77 milliárd forint, az ügynek több mint harmincezer sértettje van. | [
"Quaestor Értékpapír"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Fővárosi Törvényszék"
] |
A kormány továbbra is próbálja titkolni, miért jött Günther Oettinger uniós biztos 2016 májusában Budapestre, de a Jávor Benedek EP-képviselő által megszerzett dokumentumok szerint biztosan nem azért, amit az Orbán-kabinet állít.
2016 május 19-én Magyarországra érkezett Günther Oettinger, az Európai Bizottság korábbi energiaügyi biztosa, akihez jelenleg a digitális gazdaság ügyei tartoznak. Az utazás vélhetően sokáig emlékezetes marad a biztos számára, mivel utána vizsgálat indult Brüsszelben annak kiderítésére, jogszerűen járt-e el Oettinger, és az EP több frakciója is a lemondását követelte. A biztos ugyanis az uniós lobbilistán nem szereplő (azaz illegális) lobbista, Klaus Mangold magángépén jött, állítása szerint azért, mert csak így tudta megoldani, hogy 19-én este Orbán Viktorral vacsorázzon. Az EP zöld frakciójában ülő Jávor Benedek képviselőcsoportja kikérte a Bizottságtól az összes dokumentumot és információt, amely Günther Oettinger, Orbán Viktor és Klaus Mangold találkozójára vonatkozik. Az aktacsomagból - amelyről a brüsszeli Politico mai online kiadása is beszámol - nem egészen az a történet bontakozik ki, amelyet a biztos és a kormány a megbeszélésekről eddig előadott.
Mint Jávor lapunk kérdésére felidézte, Oettinger hivatalosan azért jött Magyarországra, hogy az önvezető autózás fejlesztésével kapcsolatos magyar eredményekről és szándékokról tájékozódjon. A valóságban azonban az önvezető autók témája csak hetekkel a biztos meghívása után merült föl először a látogatást előkészítő levelezésben. Ráadásul kiderül a papírokból, hogy az egész utazás központi eleme az Oettinger-Orbán vacsora volt, amelyet a biztos olyan fontosnak tartott, hogy magánrepülőgépet vett igénybe a pontos érkezéshez – történetesen a Paks ügyében eljáró német lobbista magángépét. Nem sokkal a megbeszélés után pedig a kormány gyökeresen módosított a paksi tender elhagyása ügyében zajló uniós eljárásban addig képviselt álláspontján (bevezetve egy olyan érvet, amely a német sajtó szerint Oettingertől származik – nevezetesen azt, hogy azért kellett verseny nélkül szerződnünk az oroszokkal, mert technológiai okok miatt csak ők tudnak a jelenlegi atomerőmű mellett új reaktorokat építeni), amit kisvártatva a Bizottság el is fogadott, jóváhagyva a beruházást.
Az iratok tanúsága szerint a magyar kormány 2016 február 2-án hívta meg a volt főbiztost. A terjedelmes levelezés során az autonóm autók témája március 9-én került szóba először, vagyis biztosan nem az volt a meghívás apropója. Egy áprilisi levélben a meghívás tárgya "tanácskozás és konferencia Orbán Viktor miniszterelnökkel" volt, és központi elemként szerepelt benne egy vacsora, illetve lehetőségként egy másnapi rövidebb megbeszélés a magyar kormányfővel (az önvezető autókról ismét nem volt szó). Ezek után a Jávor által az Európai Bizottságtól megkapott papírokban percre pontosan szerepel minden információ Oettinger látogatásáról, a május 19-i vacsoráról viszont csak annak időpontját rögzítik. A paksi atomerőműről egyetlen szó sem esik a találkozó megszervezéséről szóló iratokban.
2016 júliusában az EP zöld frakciója írásban kérdezte meg Oettinger irodáját arról, hogy találkozott-e Klaus Mangold Orbán Viktorral, és szóba került-e közöttük az atomerőmű bővítése. A levélben a zöldek jelezték: megengedhetetlennek tartják, hogy abban az időszakban amikor a Bizottság versenyjogi eljárást folytat a bővítéssel kapcsolatban, az egyik uniós biztos (aki a paksi orosz-magyar szerződés aláírásakor az energiaügyekért felelt), egy olyan lobbista segítségét vegye igénybe budapesti útjához, aki ismerten a vizsgált beruházás elfogadtatása érdekében dolgozik. Válaszlevelében Oettinger irodája arra hivatkozik, hogy a biztos – akinek jelenlegi portfóliójába az európai digitális gazdaság is beletartozik – egy olyan konferenciára kapott meghívást, amely az önvezető autókkal, vagyis a digitális gazdaság egyik fontos ágazatával foglalkozik.
Ez az állítás azonban, mint fentebb jeleztük, nem fedi a valóságot, hiszen amikor Oettingert meghívták, még szó sem volt az önvezető autókról. A válaszlevélben az is szerepel, hogy az atomenergia témája nem volt az Orbánnal folytatott megbeszélés tárgya. Günther Oettinger irodája ugyanakkor nem válaszolt arra a kérdésre, amiért a zöldek levelet írtak; vagyis arra, hogy Klaus Mangold, akinek a magángépével Oettinger Magyarországra érkezett, találkozott-e Orbán Viktorral. Fontos adalék továbbá, hogy a Bizottság máig nem tette nyilvánossá, hogy a tender elmaradása miatt indított eljárásban pontosan milyen döntés született, és a bizottsági döntés részletes indoklását sem publikálták. A magyar kormány pedig Jávor írásbeli kérdése ellenére nem árulta el, átvilágították-e Mangoldot, mielőtt belenézhetett a titkos orosz-magyar szerződésbe, és a lobbistával kötött korábbi (a 2016-os találkozó előtt kötött) szerződéseket sem hozták nyilvánosságra.
Jávor Benedek szerint ahhoz, hogy ebben az ügyben az Orbán-kormánynak higgyünk a tényekkel szemben, azt kellene elfogadnunk, hogy Günther Oettinger volt energiaügyi biztos Klaus Mangold paksi lobbista gépén jött ugyan Magyarországra, de sem a gépen Mangold és Oettinger között, sem az érkezés estéjén Orbán Viktorral elköltött vacsora során nem merült fel Paks témája. Ehhez - ahogyan a párbeszéd EP-képviselője fogalmazott - "az enyémnél sokkal nagyobb képzelőerő kell".
Hargitai Miklós | [
"Európai Bizottság"
] | [] |
Füstölt csülkös bableves 300 forint, burgonyafőzelék 300 forint, sertéssült 800 forint - ilyen nyomott árakon főz a Gundel a Budai Várba költözött Miniszterelnökségre. Miután megírtuk, hogy az exkluzív étterem kapta a megbízást, azonnal fotókkal támasztották alá, hogy szó sincs luxusról, Orbán Viktor tálcáról eszi a napi menüt.
Alig írtuk meg, hogy a Gundel üzemelteti a Budai Várba költöző Miniszterelnökség menzáját, azonnal kormányzati reakció érkezett. Jelentkezett lapunknál Orbán Viktor egyik kommunikációért felelős embere, Kaminski Fanny, akitől két friss fotót kaptunk annak alátámasztására, hogy bár valóban a luxusétterem főz rájuk a felújított új helyen, a Miniszterelnökség menzája is csak egy sima menza, hagyományos ételekkel és szolid árakkal.
Mutatjuk a kivetített Gundel-menza aktuális kínálatát:
A fotó rákattintva nagyítható © Miniszterelnökség
És íme, ilyen puritán módon fogyasztotta el ebédjét a kormányfő Gulyás Gergely társaságában a hvg.hu-nak eljuttatott fotón:
Ebéd az új helyen, az új menzán a régi Gulyás Gergellyel © Miniszterelnökség
Azért szeretnénk ennél sokkal pontosabban megtudni annak a pályázatnak a részleteit, amelyen a Gundelt kiválasztották, ahogy a közpénzből fizetett megbízás összes feltételét, illetve ennek díját. Ezért ahogy korábbi cikkünkben előre jeleztük, közérdekű adatkikéréssel fordultunk a várgondnoksághoz, amint megkapjuk a dokumentumokat, ezekről is beszámolunk. | [
"Miniszterelnökség"
] | [] |
Bírálta a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) korrupció elleni politikáját Richard Pound, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja egy kölni sportkonferencián.
A kanadai sportvezető kiemelte: a FIFA-nak a szervezeten belüli megvesztegetések problémáját meg kell oldania, hogy megvédje magát a sportágat is, ugyanakkor úgy érzi, hogy kevés az akarat a megtisztulásra.
A civilben jogász Pound kritikája két héttel előzi meg azt az előre beharangozott FIFA-elnöki bejelentést, amelyben Joseph Blatter részletezi, miként képzeli el a korrupció elleni harcot. A svájci sportdiplomata júniusi újraválasztásakor ígérte: utolsó, negyedik ciklusában megtisztítja a FIFA-t a negatív jelenségektől.
A labdarúgók világszövetségének működését jó ideje botrányok sorozata kíséri. Az egyik ilyen skandalum, hogy Blatter kihívóját, az elnöki tisztet ugyancsak megcélzó katari Mohamed Bin Hammamot nem jogerősen örökös eltiltásra ítélték, mert megpróbált karibi tagokat megvesztegetni, de távozni kényszerült Jack Warner, a FIFA alelnöke is. A 2018-as és a 2020-as világbajnokság rendezési jogáért folyó küzdelemre is a korrupció árnyéka vetült. | [
"Nemzetközi Labdarúgó-szövetség"
] | [
"Nemzetközi Olimpiai Bizottság"
] |
Újabb feljelentéseket tett az előző önkormányzati ciklusban hozott döntések miatt a fideszes vezetésű Heves Megyei Önkormányzat hűtlen kezelés gyanúja miatt az Országos Rendőr-főkapitányságon - jelentette be az előző időszak ügyeit vizsgáló eseti bizottság vezetője kedden Egerben.
Mindhárom feljelentés az egri kórházat érintő, az önkormányzat korábbi, szocialista vezetése által hozott döntésekhez kötődik - közölte Sveiczer Sándor Péter, a megyegyűlés által létrehozott testület vezetője. A bizottság véleménye szerint hűtlen kezelés gyanúját veti fel, hogy a megye 2008-ban "köztulajdonból átjátszotta a HospInvest markába" az egri kórházat - tette hozzá.
Ugyancsak feljelentést tesznek amiatt, hogy a fenntartó megye még azt megelőzően kiszervezte az egri kórház gyógyszerellátását, vagyis egy magáncégre bízta ezt a tevékenységet. Azt is kifogásolják, hogy 2010-ben, azt követően, hogy ismét az önkormányzat, illetve a megye által birtokolt nonprofit kft. vette át a kórház működtetését, szerintük Sós Tamás (a közgyűlés korábbi szocialista elnöke) "a közgyűlés tudta és felhatalmazása nélkül, elnöki hatáskörét messze túllépve 160 millió forint támogatást adott egy sebtében összetákolt szerződés alapján a kórházat működtető kft.-nek". Egyben felidézte: a bizottság már korábban feljelentést tett amiatt, hogy az előző önkormányzati testület döntése alapján, megítélésük szerint indokolatlanul fejlesztettek egy volt kórházi épületet a megyei múzeumi szervezet raktárbázisává.
Szabó Róbert, a közgyűlés fideszes elnöke emlékeztetett arra, hogy a bíróság adósságrendezési eljárást indított a megye ellen a budapesti HVL INVEST Kft. kezdeményezésére. A társaság azt követően kezdeményezte az eljárást, hogy a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen 280 millió forint kifizetésére kötelezte a megyei önkormányzatot. Úgy vélekedett, "egy bukott korszak és egy bukott ember okozta a megyei önkormányzat mindannyiunkat sújtó eladósodását", ennek a "12 éves Sós-korszaknak a lezárása" ad okot az adósságrendezési eljárásra.
Sós Tamás az MTI érdeklődésére úgy reagált az elhangzottakra, hogy a megye új vezetése "az 50-es éveket idéző módon politikai megrendelésre dolgozik, kommunikációs célból tesz látszatfeljelentéseket, amivel pazarolja a közpénzt", egyben így akarja palástolni tehetetlenségét. Az előző önkormányzat minden döntése mögött pénzügyi és jogi szakmai előkészítés állt, ennek eredményeképpen pedig az egyik legkevésbé eladósodott magyar kórházat adták át az új összetételű közgyűlésnek - tette hozzá. Sós Tamás azt is közölte, hogy rágalmazás miatt pert indít a Heves Megyei Közgyűlés vezetése ellen. | [
"HospInvest"
] | [
"Heves Megyei Önkormányzat",
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Országos Rendőr-főkapitányság",
"Heves Megyei Közgyűlés",
"HVL INVEST Kft."
] |
Az NBH volt jogásza is rács mögé került
Simon Ibolyát, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori jogászát is őrizetbe vették pénteken, amikor a Budapesti Katonai Ügyészség Gyarmati Györggyel, az elhárítás korábbi megbízott főigazgatójával és Galambos Lajossal, a hivatal volt főigazgatójával együtt vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel gyanúsították meg őket – tudtuk meg.
Értesüléseink szerint az ügyészség tegnap a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsánál a százhúsz órás bűnügyi őrizetbe helyezett Gyarmati és Simon harmincnapos előzetes letartóztatását indítványozta. A bíróság az államtitkokká minősített ügyben ma a gyanúsítottak meghallgatásával dönt a kényszerintézkedésről – írja a szerdai Magyar Nemzet, melyből további információkat is megtudhat. | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Fővárosi Bíróság",
"Katonai Tanácsa",
"Budapesti Katonai Ügyészség"
] |
Három éve jelentette be a kormány, hogy 2,2 millió forintot irányzott elő a szombathelyi megyeháza felújítására. Most kiderült, hogy a Modern Városok Program keretében, állami finanszírozásból megvalósuló beruházást a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV végezheti el.
A BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. írt ki közbeszerzési eljárást a szombathelyi Megyeháza épületének felújítására, míg a nyertest a legfrissebb uniós közbeszerzési értesítőben tették közzé hétfő reggel.
A Berzsenyi Dániel tér 1.-ben található megyeháza műemléki védelem alatt álló épület. A leírás szerint a felújítás célja "a jelen és jövőbeli igényeket jobban kielégítő rugalmas belső elrendezés kialakítása úgy, hogy közben lehetőség szerint minél jobban helyreállításra kerüljön az eredeti térrendszer, eltüntetve az idők során végrehajtott – sokszor esetleges – lefalazásokat, átalakításokat." Az akadálymentesített megközelítés és használat biztosítása érdekében felvonókat és akadálymentesített wc-t alakítanak ki, az épület teljes belső gépészeti felújításon esik át, valamint a homlokzat és homlokzati nyílászárók is megújulnak.
A tenderre két cég jelentkezett: a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. (FÉSZ) és a ZÁÉV Építőipari Zrt. Alacsonyabb árajánlattal utóbbi lett a befutó, így
a ZÁÉV végezheti el a felújítási munkálatokat nettó 3 134 787 667, azaz 3,1 milliárd forintért.
A soproni Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. 3,3 milliárdos ajánlatot adott. És bár most veszített, a cégnek nincs oka panaszra. Az elmúlt években több állami megbízást is kaptak, így például inkubátorház létrehozását Sopronban 2,2 milliárd forintért, a szegedi kézilabdacsarnok eszközbeszerzését 1,2 milliárdért, vagy épp a Harka-Általános Iskola korszerűsítését 949 millióért. Sőt, kormányközeli cégek oldalán felbukkanva további beruházásokban vehettek részt, így például a mostani ellenféllel, a ZÁÉV Zrt.-vel is.
Közel 3,2 milliárdért újítja fel a fertődi Esterházy-kastély egy részét a ZÁÉV és a FÉSZ | atlatszo.hu A FÉSZ Zrt. és a ZÁÉV Zrt. alkotta F-Z Esterházy-kastély konzorcium az Esterházy-kastély "Múzeumi tömbjének" generálkivitelezési munkáit fogja elvégezni. A két cég helyreállítja a kastély kétemeletes középső részét (“Múzeumi tömb"), pincétől a “belvedere", vagyis kilátószintig. Az óraszinten vetítőteret alakítanak ki, a Belvedere-t pedig kiállítások mellett időszakos rendezvények megtartására is alkalmassá teszik.
A ZÁÉV Építőipari Zrt.-ről a napokban is többször írtunk. A cég a leggazdagabb magyar, Mészáros Lőrinc érdekeltsége hivatalosan 2019 óta. A ZÁÉV. éves nettó bevétele az elmúlt években 15,4 és 72,8 milliárd forint között mozgott, az adózott eredmény pedig a 7,1 milliárdot is elérte. Sok másik állami tender mellett ehhez biztosan hozzájárult a Puskán Aréna (190 milliárd forintért) vagy az atlétikai stadion (nettó 150 milliárd forintért) megépítése a Magyar Építő Zrt.-vel közösen.
A Megyeháza fejlesztésről 2019-ben számolt be a Napi.hu, amely azt írta, a kormány 2 milliárd 230 millió forintot irányzott elő a szombathelyi épület felújítására, az erről szóló határozat a Magyar Közlönyben jelent meg. Az intézményben a Vas Megyei Kormányhivatal működik, azonban a cél elsősorban a "város vonzerejének növelése és élhetőbbé tételének elősegítése". A lap a Közlönyre hivatkozva azt írta, 2,2 milliárd forintból 1 milliárd 129 millió a 2019-es költségvetést, míg 1 milliárd 101 millió forint a 2020. évit terheli majd.
Nyitókép: A szombathelyi megyeháza. Fotó: Google Maps
Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo. | [
"ZÁÉV"
] | [
"BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.",
"ZÁÉV Építőipari Zrt.",
"Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Átlátszónet Alapítvány",
"FÉSZ Zrt.",
"Magyar Közlöny",
"Harka-Általános Iskola",
"Vas Megyei Kormányhivatal",
"F-Z Esterházy-kastély",
"Google Maps",
"Magyar Építő Zrt."
] |
A Nemzeti Választási Bizottságon (NVB) gond nélkül átment, a Kúrián azonban megakadt egy darab Orbán Viktort ábrázoló plakát, amin a "Nekünk Magyarország az első" felirat látható.
Még március 23-án tett panaszt a Momentum az Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságnál (OEVB) a Fidesz március 19-én indított országos plakáthadjárata miatt egy plakátot megjelölve példaként.
Az ellenzéki párt azt kifogásolta, hogy a plakát alapján nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy azok jelölő szervezet támogatására buzdítanak-e vagy a kormányzati kommunikáció részét képezik, ami szembe megy egy 2013 óta érvényes elfogadott törvénnyel, aminek a lényege, hogy a jelölő szerveztnek olvashatónak kell lennie onnan, ahonnan a kampány üzenete olvasható.
Az NVB szerint a plakát nem volt jogsértő, mert nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy mennyire nehezen olvasható az impresszuma annak ellenére, hogy egy autópályán kihelyezett plakátról van szó, amit jellemzően autóból olvasnak, és aminek az impresszuma a Kúria szerint egy méternél közelebbről olvasható.
A Kúria ennek fényében az NVB határozatát megváltoztatva megállapította, hogy "a választáson induló párt által kiadott kifogással érintett kampányeszköz sérti a választás tisztaságára és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveket", mert a plakáton apró betűvel, távolról vagy autóból nem olvasható módon került fel a Fidesz neve. Ezen kívül a plakát hasolít vizuálisan is a kormány eredményeit propagáló, párhuzamosan futó plakátok kommunikációs elemeivel, így az alkalmas a választók megtévesztésére.
A Kúria szerint mivel Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke, másrészt a Fidesz vezető politikusa is, amikor választási kampány időszakában valamely óriásplakáton feltűnik, a választópolgároknak egyértelműen gyorsan és kétségek nélkül tudnia kell, hogy Orbán Viktor a plakáton miniszterelnöki mivoltában, az állami közhatalom megtestesítőjeként közvetít valamilyen kormányzati közhatalmi üzenetet, vagy pedig az általa megformált üzenet egy kampányeszközhöz kapcsolódik és így mint fideszes politikus van jelen a plakáton és ösztönöz a Fidesz támogatására.
Az ügyben igazából az az érdekes, hogy a Momentum beadványa átkerül egy országos bizottsághoz, mert a kampány maga is országos. A bizottság nem tudta megállapítani a jogsértést, majd a Kúria az illusztrálásnak mutatott példát kiragadta, és elmeszelt egy darab plakátot.
frissítés: Közben a Momentum a keddi NVB ülésre készül, és felhívást tett közzé vasárnap délben, hogy minél több fotóval tudják bizonyítani, hogy a plakátkampány országos, és minél több plakátról kimondják, hogy jogsértő.
frissítés #2: Megjelent a Fidesz közleménye is a témában. | [
"Fidesz"
] | [
"Nemzeti Választási Bizottság",
"Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság"
] |
Ingatlanbizniszt sejtenek titkosszolgák, illetve már nyugdíjas szakmabeliek amögött, hogy a titkosszolgálati és a kormányzati adatközpontot egy XI. kerületi irodaházba költöztetik. A világon mindenütt máshol ugyanis az ilyen létesítmények elkülönülve, azaz saját objektumokban dolgoznak.
Előzmények A belügyminiszter és a főtestőr vetélkednek az új titkosszolgálati csúcsszervért
Értetlenül állnak a szakmabeliek a kormány legújabb terve, a polgári titkosszolgálat, a csúcs információs és bűnügyi elemző központ és a kormányzati adatközpont összeköltöztetésének terve előtt.
Két hete jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy a "hatékony működés biztosítása érdekében" az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) – korábban Nemzetbiztonsági Hivatal – a jövőben a XI. kerület, Fehérvári út 70. szám alatti épületben kap helyet. Szintén ott működik majd a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK), valamint a kormányzati adatközpont is.
Erre több mint 18 milliárd forintot szán a kormány. Az Ericsson Magyar Villamossági Rt. részére épült, ma már irodaépületként és raktárként használt ingatlan megvásárlására 2,8 milliárd forint áll rendelkezésre. A felújításra, valamint a szükséges informatikai rendszer kialakítására idén 3,6 milliárd forint, 2017-ben 7 milliárd, 2018-ban pedig 4,8 milliárd forintot lehet költeni.
Szakmabeliek – még a Facebookon is – vitatták, hogy jól döntött-e a kormány. A vélemények többsége arról szól, hogy mivel az AH jelenlegi épülete a Falk Miksa utcában egy nagyon értékes ingatlan, azzal akarhatnak valamit kezdeni. Többen hangot adtak annak, hogy nem tartják szerencsésnek a szervezetek összeköltöztetését, mert ha valóban terveznének egy támadást ellenük, nagyobb kockázatot jelent, hogy egy épületben működnek.
Felvetették, hogy a titkosszolgálati székház szomszédságában lévő Honvédelmi Minisztérium akar esetleg terjeszkedni, vagy az ingatlant nézte-e ki magának valaki. Ugyanakkor ott, az V. kerület szívében sincs olyan jó helyen az Alkotmányvédelmi Hivatal – jegyezte meg egy, az Átlátszó által megkérdezett volt titkosszolga.
Szerinte, de más is érvelt ezzel, attól, hogy összepakolják egy helyre a szervezeteket, korántsem biztos, hogy jól együtt tudnak majd működni. Egy másik szakmabeli szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a világon sehol sincs ilyen közösködés, mármint ami az ingatlanokat illeti, mindenkinek megvan a saját helye.
Az egykori titkosszolga a kinézett Fehérvári úti ingatlanra vonatkozóan rögtön az átalakítás szükségességét vetette fel. "Szakmailag nem helyes egy titkosszolgálatot beköltöztetni egy olyan tömbbe, ahol közvetlen utcakapcsolat van. És a kerítés, már ha készítenek, akkor legfeljebb úgy másfél méternyi helyet tud biztosítani az épület és a járda között." Megjegyezte, nem csak az összeköltözés nem jó ötlet, hanem például lehallgatás-védelmi vagy épületvédelmi szempontból sem jó a hely.
Azon is el kell majd gondolkodni az ingatlan felújításnál – tette hozzá –, hogy a titkosszolgák hol fognak parkolni. "Majd az utcán, és mondjuk, tudják, hogy hova jár dolgozni, aztán betechnikázzák a kocsiját? A volt tiszt véleménye megegyezett azokéval, akik arra gyanakodnak, hogy valamiféle ingatlanügylet lehet kilátásban: az AH Falk Miksa utcai objektumát valamilyen célra kinézték és most ennek kezdhették előkészíteni a terepet.
Csikász Brigitta | [
"Alkotmányvédelmi Hivatal"
] | [
"Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ",
"Magyar Közlöny",
"Ericsson Magyar Villamossági Rt.",
"Honvédelmi Minisztérium",
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
Az USA budapesti nagykövetsége tagadta, hogy Gyurcsány Ferenc vagy az MSZP védelme érdekében kilincselt volna a kormánynál. Ezzel Lázár János államtitkárnak mondtak ellent, aki csütörtökön azt állította , hogy az amerikaiak immunitást próbáltak elérni Gyurcsány számára.
Az Egyesült Államok nem avatkozik bele Magyarország belügyeibe, és az amerikai kormány nem kérte a magyar hatóságoktól, hogyan járjanak el konkrét ügyekben - közölte a budapesti amerikai nagykövetség csütörtökön. Az amerikai diplomácia ezzel Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár korábbi kijelentésére reagált, aki azt mondta: az USA megpróbált védelmet, immunitást kérni a szocialista pártnak.
"Mint azt sok alkalommal közöltük: nem avatkozunk bele a (magyar) belügyekbe" - közölte a nagykövetség. Hozzátették: "téves azt sugallni, hogy az Egyesült Államok kormánya olyan kéréssel fordult a magyar hatóságokhoz, hogy lépjenek fel vagy ne lépjenek fel ebben az ügyben". "Amit több ízben hangsúlyoztunk, az a jogállamiság és a bírói függetlenség fontossága" - tartalmazza az amerikai állásfoglalás.
Lázár Jánostól, a Miniszterelnökséget vezető államtitkártól csütörtökön egy fővárosi sajtótájékoztatón kérdezték meg, hogy Nyugat-Európából vagy az Egyesült Államokból nehezedett-e a kormányra nyomás, hogy Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon volt miniszterelnökök ellen ne induljon eljárás, ne legyenek elszámoltatva. Lázár a kérdésre azt válaszolta: "igen, természetesen volt ilyen kérdés, nyomás, tájékozódás és olyan befolyásolási kísérlet, amely arról szólt, hogy a szocialista párt kapjon védelmet, immunitást".
Az amerikai nagykövetség emlékeztetett arra, hogy idén januárban közölte: munkatársaik rendszeresen találkoznak kormánytisztviselőkkel, politikusokkal, elemzőkkel és a civil társadalom képviselőivel, hogy minél jobban megértsék az országos és nemzetközi jelentőségű ügyeket, ez a diplomaták munkája. Az amerikai nagykövetség számos ügyben kért információt és statisztikákat a Legfőbb Ügyészségétől is, "ugyanúgy, ahogy sok más kormányhivataltól és nem kormányzati szervezettől is kértünk tájékoztatást és számadatokat" - közölte akkor a nagykövetség. | [
"MSZP"
] | [
"Legfőbb Ügyészsége",
"Egyesült Államok"
] |
Sz. Lajosné 57 éves budapesti lakos ellen a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Korrupciós Bűnözés Elleni Osztálya vesztegetés miatt folytatott eljárást - írja a police.hu.
A gyanúsított a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ügyintézőjeként soron kívül, megfelelő jogalap nélkül, anyagi előny juttatása ellenében adott ki adóhatósági okiratot. A Nemzeti Védelmi Szolgálat megbízhatósági vizsgálat keretében vizsgálta az asszony tevékenységét, majd május 7-én a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály munkatársai az 50 000 forint átvételét követően közös akcióban fogták el az elkövetőt. Az átadott pénzt a nyomozók lefoglalták.
Sz. Lajosnét hivatalos személyként, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette miatt gyanúsítottként hallgatott ki a nyomozó hatóság. Az eljárást a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Korrupciós Bűnözés Elleni Osztálya befejezte, az ügyben keletkezett iratokat gyorsított eljárás keretében bíróság elé állítási javaslattal küldi meg az ügyészségnek. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Korrupciós Bűnözés Elleni Osztálya",
"Nemzeti Védelmi Szolgálat",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Korrupciós Bűnözés Elleni Osztálya",
"BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály"
] |
Fel kell készülnünk a mínusz 10 fokra is
A hírek szerint a győztes kihirdetése azonban már nem várat sokat magára. A nagyjából 60 százalékos készültségben lévő beruházás befejezésére kiválasztott céget március első felében talán megnevezik. De nem biztos, hogy a megbízás a Közgépnél landol. A nagy vizsgálódás során bizony könnyen kiderülhet, hogy a legkedvezőbb árajánlatban valami nem volt rendben.
Csak az biztos, hogy a 61-es főút nagykanizsai elkerülő szakaszának közbeszerzésén a döntéshozók már nem molyolhatnak sokáig: a pályázati kiírás szerint ugyanis a győztes útépítőnek kilenc hónapja van a szerződés befejezésére. Vagyis ha a projekt szerződését egy hónapon belül nem írják alá, a munkálatok kicsúsznak az idén decemberben záruló uniós költségvetési időszakból. Ami azzal járna, hogy Brüsszel visszakérhetné a fejlesztéshez adott nem csekély támogatását.
A Nagykanizsán kockáztatott támogatás nem aprópénz. A beruházás előkészítését, például a területmegszerzést is beleértve az uniós támogatás bruttó összege 3,6 milliárd forint, amelyet akár az utolsó fillérig visszakérhetnének. Még akkor is, ha a kivitelezés első szerződéses ára 15 százalékos költségvetési szerepvállalás mellett csak nettó 1,6 milliárd forint volt, és ha ebből 944 milliót az Euroaszfalt konzorciumának kifizettek is.
Ennél alighanem nagyobb probléma már csak az lenne, ha a 61-es főút elkerülő szakaszának megépítése végül egyszerűen lekerülne a napirendről. Mert ez azzal járna, hogy miközben Nagykanizsán évek óta hiába várják a város délkeleti részét megkerülő és a 7-es főúthoz csatlakozó, irányonként egy forgalmi sávos út átadását, az óránként kilencven kilométeres sebességű autózás akár évekre álom maradhatna az új aszfaltcsíkkal együtt. Sőt, a kalapban benne lenne az is, hogy a helyiek végignézhetnék a félbehagyott beruházás nyomainak eltüntetését, azaz a részlegesen megépült műtárgyak elbontását.
És ami azt illeti, a legrosszabb forgatókönyv megvalósulása nem is annyira elképzelhetetlen. Lapunk legalábbis úgy tudja: a pályázóktól azt kérték, hogy április 9-ig hosszabbítsák meg decemberben beadott ajánlataikat. Ami könnyen lehet, hogy arra utal, nem lesz szerződéskötés márciusban. Ráadásul a Közgép történetében nem is ez lenne az első eset, amikor egy látszólag megnyert közbeszerzést elveszítenek.
A Közgép megpályázta a zajvédő fal megépítését is
Így jártak a 47-es főút Hódmezővásárhelyt elkerülő szakaszával is. A társaság a beruházás tenderén tavaly nyáron 26,6 milliárdos ajánlatával az előre kalkulált mérnökárnál 8,5 milliárd forinttal kedvezőbb ajánlatot adott. Amivel minden versenytársát meg is előzte. Ezt követően azonban hónapokon át nem történt semmi. Végül idén januárban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) úgy határozott, hogy a Közgépet reprezentáló Simicska ügyeihez igen tartózkodóan viszonyuló Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter városát elkerülő 13,5 kilométeres útszakasz megépítésére nem áll rendelkezésre elegendő uniós forrás. Így a befejezett közbeszerzést eredménytelennek nyilvánították.
Ha pedig ez nem lenne elég jel: a héten bontották fel az ajánlatokat az M0-s autóút déli szektorának zajvédő falai elbontására és az újak építésére kiírt közbeszerzésen. A kiszivárgott hírek szerint a 8,5 kilométernyi rekonstrukciós munkára ismét a Közgép adta a legkedvezőbb ajánlatot. Aligha volna meglepő azonban az utóbbi időszak tapasztalatai alapján, ha a társaság 1,06 milliárd forintos árajánlata mellett sem lenne biztos az egyébként kétmilliárdos mérnökárral tervezett beruházás elnyerésében. | [
"Miniszterelnökség",
"Közgép"
] | [
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
Belföld Belföld | Jegyzet | Média | Budapest | Interjú | 1956-os arcképcsarnok | A nap idézete | Választás 2006 | Önkormányzati választás 2006 | Szociális népszavazás 2008 Kenőpénzt tett zsebre – eljárás indult a korrupt BKV-ellenőr ellen
Kétrendbeli vesztegetés miatt indult büntetőeljárás az ellen a betegállományban lévő BKV-ellenőr ellen, aki a hétvégén jogtalanul kért pénzt két, kezeletlen jeggyel utazó külfölditől a fővárosban, a 7-es buszon – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) hétfőn.
beszámoltunk arról, hogy korrupt BKV-ellenőrt értek tetten kollégái a 7-es buszon. A közlekedési társaság közlése szerint a járművön tartózkodó BKV-s főellenőrök arra lettek figyelmesek, hogy a férfi két, kezeletlen jeggyel utazó külföldivel szemben intézkedett, a pótdíjról azonban – szabálytalanul – nem adott elismervényt, a turistáktól kenőpénzt fogadott el.
A két főellenőr figyelte és követte a férfit, majd egyikük a korrupt BKV-dolgozót felelősségre vonta, míg a másik a külföldieket kérdezte a történtekről. A korrupcióra fény derült, a főellenőrök és a külföldiek tanúként vesznek részt az eljárásban. A BKV tájékoztatása szerint a rendőrségi vizsgálat után "megteszik a szükséges munkajogi lépéseket". A rendőrség hétfői közlése szerint a 28 éves férfi szabadlábon védekezik.
(MTI) Szombatonarról, hogy korrupt BKV-ellenőrt értek tetten kollégái a 7-es buszon. A közlekedési társaság közlése szerint a járművön tartózkodó BKV-s főellenőrök arra lettek figyelmesek, hogy a férfi két, kezeletlen jeggyel utazó külföldivel szemben intézkedett, a pótdíjról azonban – szabálytalanul – nem adott elismervényt, a turistáktól kenőpénzt fogadott el.A két főellenőr figyelte és követte a férfit, majd egyikük a korrupt BKV-dolgozót felelősségre vonta, míg a másik a külföldieket kérdezte a történtekről. A korrupcióra fény derült, a főellenőrök és a külföldiek tanúként vesznek részt az eljárásban. A BKV tájékoztatása szerint a rendőrségi vizsgálat után "megteszik a szükséges munkajogi lépéseket". A rendőrség hétfői közlése szerint a 28 éves férfi szabadlábon védekezik.(MTI) | [
"BKV"
] | [
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
Panamába folyik a pénz
Havi 26 millió forintot emel le a Pannon Egyetem számlájáról egy offshore cég
Nemcsak a Pannon Egyetem, hanem a Budapesti Corvinus Egyetem két kollégiumát is az a Baucont Zrt. újította fel, amely a két évtizedre vállalt üzemeltetési kötelezettség teljesítése előtt csődbe ment. A Pannon Egyetemnek most egy olyan offshore cég emel le a számlájáról havi 26 millió forintot az üzemeltetésért, amelyről semmit nem lehet tudni. A Corvinus esetében egy magyar bejegyzésű cég kapta az üzemeltetés jogát, de annak tulajdonosi háttere is Panamába vezet.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Egy panamai offshore cég emel le havonta több tíz millió forintot a veszprémi Pannon Egyetem számlájáról az intézmény kollégiumának felújítási és üzemeltetési költsége címén. Az ügy előzménye, hogy a kollégiumfejlesztést elvégző Baucont Zrt.-t még az üzemeltetési feladatok ellátása előtt felszámolták, a cég követeléseit pedig egy ismeretlen hátterű, panamai offshore cégnek adta el a felszámoló. – Még 2007-ben került sor az egyetemi kollégium felújítására egy 1,3 milliárd forintos beruházással. A kivitelezési és a későbbi üzemeltetési feladatokat a Baucont Zrt. nyerte el – jelentette ki lapunknak Bienerth Gusztáv, a Pannon Egyetem gazdasági tanácsának elnöke.
A cégnek az üzemeltetés megkezdése előtt százmillió forintos bankgaranciát kellett volna letennie a szükséges garanciális, illetve egyéb karbantartási feladatok finanszírozásának biztosítására. A zrt. azonban a pénz letétele előtt felszámolási eljárásba menekült. Bienerth Gusztáv értetlenül áll azelőtt, hogyan fordulhat elő, hogy a felszámolást végző cég egy Panamában bejegyzett, ismeretlen tulajdonosi hátterű, egy dollár alaptőkéjű offshore cégnek adta el a projektet, amely havonta 26 millió forintot inkasszál az egyetem számlájáról. A pénz egy részéből a cég ugyan az egyetem információi szerint fizeti a beruházás esedékes hiteltörlesztését, ám más feladatot nem végez, vagyis a pénz másik részét az ismeretlen tulajdonosok zsebre teszik – olvasható a Magyar Nemzet pénteki számában, melyből további részleteket is megtudhat. | [
"Pannon Egyetem",
"Budapesti Corvinus Egyetem",
"Baucont Zrt."
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
Súlyos kritikákkal illette a számvevőszék az Államkincstárt. Pedig korábban mindent rendben találtak. Ahogy a hibák sora, úgy a vizsgálat is kétségeket ébreszt.
A Magyar Államkincstárra (MÁK) bonyolítja a hazai teljes hazai pénzforgalom mintegy 25 százalékát, 13 ezer intézmény számláját vezeti, mintegy 900 ezer alkalmazott számára végez bérszámfejtést, és a helyi önkormányzatok közel 4000 támogatási, pályázati elszámolását tartja nyilván. Mindemellett a Kincstárba olvadt tavaly az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjfolyósító Intézet is, amire 270 milliárd forint értékű brüsszeli forrást különítettek el.
Mindezt azért érdemes rögzíteni, mert erről a szervezetről tett igen súlyos megállapításokat az Állami Számvevőszék (ÁSZ).
A MÁK 2013 és 2015 közötti működéséről szóló, csütörtökön ismertetett jelentésről szólva, Holman Magdolna főtitkár kijelentette: nem biztosította az elszámoltathatóságot a MÁK vezetői irányítási rendszere és nem volt megfelelő a vagyongazdálkodási tevékenysége sem.
A jelentés szerint a MÁK-nál hiányoztak például munkaköri leírások, nem biztosították egyes informatikai rendszerek adatainak a védelmét, továbbá a belső ellenőrök funkcionális függetlenségét. Nemcsak ez a jelentés, de a korábbi ellenőrzések is azt mutatták, hogy hiába tárja fel az ÁSZ a MÁK-nál a hiányosságokat, azokat nem szüntetik meg – mondta a felügyeleti vezető.
A súlyos kritikának ellentmond ugyanakkor az, hogy 2016. áprilisában a Magyar Hírlap még azt írta: "A napokban (...) megjelent az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése az államkincstárról. Ebben többek között az állt, hogy a MÁK a jogszabályi előírásoknak megfelelően látta el tavaly a feladatait. Találtak néhány hiányosságot is, amelyet a kincstár kijavít."
Vagyis akadnak arra utaló jelek, amelyek szerint a most befejezett vizsgálattal az ÁSZ célja az volt: a MÁK előző vezetését terhelő hiányosságokat kívánták feltárni, hogy a kincstár 2017 novemberétől hivatalba lépett új vezetése tiszta lappal kezdhessen. Az ÁSZ azonban most korántsem volt olyan harcias, mint amikor az Országgyűlés ellenzéki pártjait sújtotta büntetéssel. A sajtó kérdésére Holman Magdolna megerősítette, hogy a hiányosságok megszüntetésének elmaradása a korábbi vezetés számlájára írható, a mulasztások azonban nem olyan természetűek, hogy feljelentést kellene tenniük. Pedig nem olyan nehéz megállapítani, hogy a vizsgált időszak vezetői közül kik voltak azok a MÁK-elnökök, akik alatt a súlyos szabálytalanságok sora megtörténhetett.
Kandrács Csaba 2012 decembere és 2013 áprilisa közötti pár hónapban állt a Kincstár élén, hogy azt követően – rövid MNB monetáris tanácsi kitérő után –, a jegybank pénzügyi szervezetekért felelős ügyvezetői posztján kössön ki. A MÁK-ból történt távozását követően viszont csaknem egy esztendeig, 2014. áprilisáig üres volt az elnöki poszt, amikor is Dancsó József Orosháza egykori fideszes polgármestere, az előző választásokig kormánypárti országgyűlési képviselőnek találtak itt állást, egészen tavaly novemberig. Idén februárban, amikor Urbán Zoltán az Eximbank vezérigazgatója váratlanul elhunyt, és helyettese is gyors iramban távozott, Dancsó Józsefet nevezték ki operációs vezér-igazgatóhelyettesnek, átmenetileg első számú vezetőnek. Egy olyan helyre, amelynek gazdálkodásának elszámolását illetően az uniós szervek kifogásai nyomán az Orbán-kormány korrekcióra kényszerült.
A MÁK az ÁSZ jelentésére reagálva közleményt adott ki, melyben azt hangsúlyozták, hogy a gazdálkodást, a belső szabályrendszert, a központosított illetményszámfejtő rendszer, valamint az önkormányzati adó és gazdálkodási rendszer működését áttekintő számvevőszéki vizsgálat szerint a kincstár szabályszerűen gazdálkodott, de néhány területen változtatásokat javasoltak. Ennek érdekében a szükséges intézkedési tervek szerintük elkészültek. A közlemény szerint az önkormányzati pénzügyi beszámolókat javító módszertan továbbfejlesztése is megkezdődött az ÁSZ javaslatai alapján. Hozzátehetjük: mindez a vizsgálat záróévét követő harmadik esztendőben. Az is kérdés, mire költötték eddig a pénzt.
Az ÁSZ elküldte észrevételeit a MÁK felügyeletét ellátó nemzetgazdasági tárcának is. Varga Mihályék nem értettek egyet a MÁK vezetők teljesítményértékelését érintő számvevőszéki kifogásokkal, az Államkincstár pedig a központosított illetmény-számfejtőrendszer működését ért kifogásokat vitatta.
Bonta Miklós | [
"Magyar Államkincstár"
] | [
"Magyar Hírlap",
"Országos Nyugdíjfolyósító Intézet",
"Állami Számvevőszék",
"Országos Egészségbiztosítási Pénztár"
] |
Most az MSZP vádolta meg a Fideszt azzal, hogy közpénzen kampányol Borosd megyében, mivel egy hatvanmilliós támogatású lapban a népszavazási igenek mellett szállnak síkra. A Fidesz visszautasítja a vádat.
Az igenek még mindig bőven többségben vannak, nőtt a részvételi hajlandóság, 7 százalék nem tudja, mit jelent az igen és mit a nem szavazat.
Törvényszerű-e, hogy csak féligazságokkal, lehet célt érni? Mindenki számokkal dobálózik, de az ezekből levont sommás megállapítások nem igazak. Körkép a népszavazási kampány legjobb szlogenjeiről.
Évente hatvanmillió forintjába kerül a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzatnak a Kulcs című havilap, amelynek legutóbbi számának több írása a március 9-i népszavazásra feltett kérdésekre adandó igen válaszokra buzdít; ez így nem egyéb, mint a Fidesz közpénzen való kampányolása - mondta Kormos Dénes, a megye önkormányzat MSZP-s frakcióvezetője csaütörtöki miskolci tájékoztatóján.
A Kulcs című napilap fejlécén az olvasható, hogy az a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat lapja, ezzel szemben a februári szám több írása arról szól, hogy miért kell igennel válaszolni a március 9-i népszavazáson - mondta Kormos Dénes. Tájékoztatása szerint az MSZP a népszavazási kampányban arra törekedett, és törekszik, hogy elmondja az embereknek a nem mellett szóló érveit, "ezt tisztességesen betartottuk".
Határozottan visszautasítjuk a közpénzen való kampányolás vádját - közölte az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában Ódor Ferenc, a megyei önkormányzat és a Fidesz megyei elnöke.
Mint mondta: a Kulcs Magazin a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzatot és intézményeit bemutató, tájékoztató jellegű kiadvány. "Úgy érzem, jogunk és kötelességünk a megyében élő embereket korrekt módon tájékoztatni, melyet ez a lap meg is tesz" - tette hozzá.
Ódor Ferenc megjegyezte: elkerülhetetlen egy közéleti magazin életében az, hogy abban újságírók jól elkülönített részen, - például a kommentár rovatban - "saját véleményüknek adjanak hangot, mivel a véleménynyilvánítás szabadsága mindenkinek jár", a hátoldalon megjelent hirdetés, pedig fizetett politikai hirdetés.
Közpénzen kampányol a fideszes "új többség" a Fejér Megyei Közgyűlésben is - jelentette ki újságíróknak csütörtökön a közgyűlés szocialista képviselőcsoportjának vezetője. Horváth András úgy fogalmazott, hogy a közgyűlési teremben, "közpénzen folyó, a három igen melletti kampánynagygyűlés zajlik", amelyre levelekben és újsághirdetésekben szervezték a résztvevőket.
A közgyűlés által politikai vitanapként meghirdetett eseményt megelőzően ülést tartott volna a megyei közgyűlés, az azonban határozatképtelenség miatt elmaradt, mivel a szocialista képviselőcsoportból csak maga a frakcióvezető volt jelen és nem érkezett meg az összes fideszes képviselő sem. A fórum ezt követően kezdődött - közölte.
A szocialista frakció vezetője - aki az MSZP Fejér Megyei Szövetségének elnöki tisztét is betölti - rámutatott: a közpénzen való kampányolásra másutt is volt példa.
Érdekes módon eddig az ellenzék vádolta közpénzes kampányolásssal a kormányt. A Miniszterelnöki hivatal kiadáványa ugyanis a vizitdíjat népszerűsíti, akárcsak az Egészségügyi Minisztérium "tájékoztató kampánya". A kormány azonban rendre azt állítja, ez nem kampányolás, hanem csak tájékoztatás. | [
"Fidesz"
] | [
"Egészségügyi Minisztérium",
"Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat",
"Fejér Megyei Szövetsége",
"Miniszterelnöki hivatal",
"Fejér Megyei Közgyűlés"
] |
A kormánynak és a Fidesz-KDNP-frakciónak eltökélt szándéka, hogy megvizsgálja az állami cégeknél működő szakszervezetek vezetőinek fizetését, és ha igazságtalanságot tapasztal, lépni fog - közölte Selmeczi Gabriella fideszes országgyűlési képviselő a Magyar Nemzet csütörtöki számában megjelentekre reagálva. A napilap a birtokába került dokumentumokra hivatkozva arról számolt be, hogy összesen mintegy 30 millió forintot fizet ki a MÁV havonta a cégnél működő szakszervezetek 28 tisztségviselőjének, ami éves szinten 360 millió forintra rúg.
Selmeczi Gabriella budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: ezek a számok rávilágítanak arra, hogy az elmúlt években aránytalan volt a fizetése az állami vezetőknek és az állami cégeknél működő szakszervezeti vezetőknek.
A MÁV-nál 14 szakszervezeti vezető kap egymillió forint feletti bért, miközben "gyakorlatilag az egész ország spórol" - fogalmazott a képviselő, hozzátéve, hogy nagy aránytalanságok vannak az állami cégnél működő érdekképviseletek vezetőinek fizetései és a dolgozó emberek keresetei között. A vasúttársasággal kapcsolatban a politikus kiemelte azt is, jogosan merül fel a kérdés, hogy ki döntött ezeknek a fizetéseknek a nagyságáról.
Az MTI azon kérdésére, miszerint elképzelhető-e, hogy az állami cégeknél működő szakszervezetek vezetőinek fizetésénél is húznak majd egy plafont, Selmeczi Gabriella úgy válaszolt: minden olyan megoldást támogat a frakció, amely igazságosabbá teszi a rendszert. Szerinte van esély egy ilyen rendelkezésre. | [
"MÁV"
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
Őrizetbe vették Tarsoly Csabát
Budapest - Csütörtök éjjel őrizetbe vették Tarsoly Csabát, a Quaestor tulajdonosát, és gyanúsítottként hallgatták ki csalás bűntette miatt.
Papp Gábor ügyvéd az MTI-t úgy tájékoztatta, hogy védence Tarsoly Csaba és ő is panasszal élt a gyanúsítás ellen.
A rendőrség közleménye szerint mindhárom csütörtökön előállított ember őrizetben van.
Az Országos Rendőr-főkapitányság azt közölte a rendőrség honlapján: mindhárom embert, akit a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) csütörtök délután előállított a Quaestor-ügyben, gyanúsítottként hallgatták ki csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt, majd bűnügyi őrizetbe vették őket.
Tarsolyt gyanúsítottként hallgatták ki csalás bűntette miatt ()
A nyomozást a Fővárosi Főügyészség fokozott ügyészi felügyelete mellett folytatják - tették hozzá.
A Quaestor-ügyben csütörtökön több helyszínen házkutatást tartottak, és "a vagyon-visszaszerzési intézkedéseket is megkezdték".
Március 9-én Tarsoly Csaba elnök-vezérigazgató tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) illetékes vezetőjét arról, hogy a rendkívüli mértékben megnövekedett kötvényeladási igények miatt a kötvényeket kibocsátó Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett.
Az MNB másnap felügyeleti biztost rendelt ki a Quaestor Értékpapír Zrt.-hez, amelynek tevékenységét felfüggesztette. A jegybank honlapján közöltek szerint a felügyeleti biztos átvette a vállalkozás vezetésétől annak jogköreit.
Március 11-én a rendőrség házkutatásokat tartott, többek között a Quaestor cégcsoport Váci úti székházában.
A hvg.hu március 23-án arról számolt be, hogy cégbírósági adatok szerint távozott Tarsoly Csaba, felesége és apja is a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. éléről.
A cég március 16-án tartott közgyűlési jegyzőkönyve szerint megszűnik az igazgatóság, és Tarsolyék helyett a cég vezérigazgatója a tápiósági lakcímű Orgován Béla lesz.
Tarsoly Csaba az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt írta, hibát követett el, amikor a reorganizációs tanácsadó javaslatát elfogadta az átmenetre szóló új tisztségviselő elfogadásakor. A Quaestor-csoport fő tulajdonosa közölte, úgy döntött, hogy vezető tisztségeit visszaveszi annak érdekében, hogy ne merülhessen fel kár okozásának gyanúja.
MTI | [
"Quaestor Financial Hrurira Kft.",
"Quaestor Értékpapír Zrt."
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.",
"Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Országos Rendőr-főkapitányság",
"Magyar Nemzeti Bank"
] |
Nem adott érdemi választ Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője szerdán a Hunguarddal kapcsolatos újságírói kérdésekre. A Magyar Nemzet az MSZP-s Tóth Bertalan közérdekűadat-igénylése alapján mutatta be, hogy a kormányközeli, a sajtóhírek szerint Rogán Antal érdekeltségi köréhez köthető Hunguard összesen több mint 600 millió forint értékben köthetett szerződéseket különféle közműszolgáltatókkal. A jelenleg máltai és ciprusi cégek tulajdonában is álló, átláthatatlan hátterű társaság volt ugyanis az egyetlen, amelyet a kormánypárti többség által elfogadott szabályok alapján a közműszolgáltatók megbízhattak a számukra kötelezően előírt számlaaudittal.
Kósa Lajos újságíróknak először azt fejtette ki, miért nem helyes arról kérdezni őt, hogy csaknem félmilliárdot kapott egy cég, hiszen itt egy szolgáltatást teljesített az említett társaság, ami nem azonos azzal, mintha valaki kapna valamit. Az ügyben feltett kérdésekkel kapcsolatban többek között a "bizonytalan tulajdonosi hátterű" kifejezést is kifogásolta a kormánypárti frakcióvezető. A tegnap dél körül tartott tájékoztatón Kósa Lajos azt is megjegyezte, hogy még nem is olvasta a témában megjelent cikkeket.
Az MSZP-s Tóth Bertalan viszont arra kíváncsi, mi értelme van annak, hogy egy Hunguard nevű ciprusi és máltai hátterű vállalkozás számlázási rendszer auditálása címen mintegy 600 millió forintot szedhessen be csak az állami és önkormányzati tulajdonú közüzemi szolgáltatócégektől. A szocialisták frakcióvezetője arra is választ vár, mennyivel lehetne olcsóbb a víz, a gáz, a telefon, az elektromos áram, ha a közüzemi szolgáltatóknak nem kellene kifizetniük ezt a "védelmi pénz jellegű összeget" a Fidesz-kormány által kijelölt cégnek. Kérdései között szerepel az is, mennyire érezhetik biztonságban személyes adataikat a magyar emberek, ha egy ismeretlen hátterű cég hozzáférhet az összes közüzemi szolgáltató valamennyi adatbázisához.
Az LMP pedig úgy látta, a Hunguard-ügy is bizonyítja, a Fidesz-kormány csak saját alaptörvényét tette nevetségessé azzal, hogy beleírta az offshore cégekkel való üzletelés tilalmát, miközben sokmilliárdos nagyságrendben csorgatja az adófizetők pénzét átláthatatlan vállalkozásokon keresztül a gazdasági hátországnak. Hadházy Ákos és Schmuck Erzsébet szerint egyértelmű: a kormány csak úgy akar tenni, mintha felszámolná az offshore-pénzcsapokat.
Egyébként az érintett közműszolgáltatók közül szinte semelyik nem tudott tájékoztatást adni, hogy a Hunguard tulajdonosi köre jelenleg hogyan épül fel.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 03. 02. | [
"Hunguard"
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
A MeH-nek, az APEH-nek és a Molnak is dolgozott honlapja szerint az a cég, amelyik a közigazgatási minisztérium államtitkára szerint vitatható módon ismerhette meg az előző kormány ülésein elhangzottakat. A cég 9,5 millió forintot kapott a munkáért, de az nem egyértelmű, hogy az előző kormány mióta használta a cég technológiáját a kormányülések felvételeinek titkosítására. Egy az előző kormányhoz kötődő forrás szerint a cég szabályosan végezte el a munkát, a kormány titkai nem sérültek.
Vizsgálja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM), hogyan kerülhettek külső céghez az előző kormány üléseinek hangfelvételei - mondta az MTI-nek pénteken Rétvári Bence, a tárca államtitkára.
Rétvári szerint a kormányzati átadás-átvétel első napján szembesültek azzal, hogy a kormányülések hangfelvételeit nem az állam kezeli, hanem a feladatot egy külsős cégnek adták ki. Jelenleg vizsgálják, hogy a magáncégnek volt-e jogosultsága a bizalmas adatokat is tartalmazó felvételek kezelésére, valamint, hogy a kiszervezés jelent-e az állam számára biztonsági kockázatot - mondta az államtitkár. Rétvári arról az MTI-nek nem beszélt, hogy melyik cégről van szó.
Átvilágították a dekódolást végző embert
Egy az ügyet közelről ismerő, a korábbi kormányzathoz kötődő forrás az [origo]-nak azt mondta: a Rádió-Recorder Kft.-re utalt Rétvári. A kormányüléseken készült hanganyagokat a Miniszterelnöki Hivatalon (MeH) belül működő úgynevezett titkos ügyiratkezelési iroda rögzítette és tárolta. A felvételeket azonban - annak érdekében, hogy azokat illetéktelenek ne tudják lejátszani - rejtjelezni kellett, ehhez vette igénybe a MeH a Rádió-Recorder Kft. által használt technológiát - közölte a korábbi kormányzathoz kötődő forrás.
A Bajnai-kormány ezen kívül egy külön szerződést is kötött a céggel. A jogszabályok szerint 15 év leteltével a levéltárak számára lehetővé kell tenni a korábbi kormányülések hangfelvételeinek kutathatóságát. Az ügyet ismerő forrás szerint ennek a Bajnai-kormány úgy tett eleget, hogy a MeH a Rádió-Recorder Kft.-t bízta meg a levéltáraknak átadandó felvételek visszakódolásával. A cég ezt úgy tudja elvégezni, hogy a hanganyagokat egy átjátszó berendezésen lefuttatja, így szedi ki a rejtjeleket, vagyis a munkát végző ember belehallgathat a korábbi kormányok üléseibe. A dekódolást végző ember a legmagasabb szintű, C típusú nemzetbiztonsági átvilágításon esett át - mondta a Bajnai-kormány ügyeit ismerő forrás.
9,5 milliót kapnak a dekódolásért
A MeH nyilvános átadás-átvételi dokumentációjában megtalálhatók a Rádió-Recorder Kft.-vel kötött szerződés adatai. A szerződést a jogi és közigazgatási államtitkár titkársága kötötte a céggel idén április 19-én, a szerződés 2010. december 31-én jár le. A cég azt vállalta, hogy mp3 formátumba alakítja át az 1989 és 2010. május 15. közötti időszakban készült, az államtitkárság által meghatározott kormányülések hangfelvételeit, melyeket eredetileg SHR 3000 digitális hangrögzítővel készítettek.
Az a minisztérium honlapján található adatokból nem derül ki, mely kormányülések felvételeivel dolgozott a cég. A szerződés alapján a cégnek 2010. utolsó napjáig kellene a megrendelő rendelkezésére bocsátania az átalakított felvételeket. A cég nettó 7 millió 965 820 forint, 25 százalékos áfával együtt bruttó 9 millió 957 275 forintot kap a munkáért.
Dolgoztak az APEH-nek is
Pénteken többször megpróbáltuk elérni a Rádió-Recorder Kft.-t, a cég honlapján szereplő telefonszámon azonban senkit nem tudtunk elérni. Többek között arra voltunk kíváncsiak, mióta használják a kormányok a cég által használt technológiát a kormányülések hangfelvételeinek kódolásához, milyen eljárás keretében választotta ki a céget a kormány, illetve mely időszak felvételeit kódolja vissza a cég a levéltárak számára. A cég honlapján a referenciák között tünteti fel a MeH-et, a Magyar Országgyűlés Hivatalát, az APEH-et, a Molt, a Dunaferrt, a MÁV-ot, az Antenna Hungáriát.
Rétvári bejelentése után a Kormányzati Kommunikációs Államtitkárság az [origo]-nak a folyamatban lévő vizsgálatra hivatkozva nem kívánta megnevezni, melyik cégről van szó. Miután megtudtuk, hogy a Rádió-Recorder Kft. az érintett cég, újra megkerestük az államtitkárságot, ahol megerősítették az információt.
A kormányülések dokumentálásának szabályairól az a kormánytagok jogállásáról szóló törvény rendelkezik, amelyet a Fidesz képviselői az új parlament megalakulása után elsőként terjesztettek a parlament elé. A törvény szerint a kormány ülései nem nyilvánosak, azokról hangfelvétel készül, de az sem nyilvános, kivéve akkor, ha a miniszterelnök másként rendelkezik erről. A kormányülésen elhangzottakról összefoglalónak is kell készülnie. Ez tartalmazza az ülés helyét, időpontját, a résztvevők nevét, a döntések lényegét. Az összefoglaló eredeti példányát és az ülésről készült hangfelvételeket a törvény szerint a Navracsics Tibor vezette közigazgatási minisztérium őrzi. | [
"Miniszterelnöki Hivatal"
] | [
"Kormányzati Kommunikációs Államtitkárság",
"Magyar Országgyűlés Hivatala",
"Antenna Hungária",
"Rádió-Recorder Kft.",
"Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium"
] |
Nyomtatás
Huszti Szabolcson statuál példát az MLSZ
2007. június 11., hétfő, 20:13
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) hétfői rendkívüli ülésén úgy döntött, hogy Huszti Szabolcs december 31-ig nem léphet pályára a válogatottban. Az indoklás szerint a játékos nagyon nehéz helyzetbe hozta társait azzal, hogy a június 2-ai, Görögország elleni idegenbeli Európa-bajnoki selejtező előtt elhagyta a nemzeti együttes edzőtáborát, mert nem volt biztos a helye a kezdőcsapatban.
Kisteleki István, az MLSZ elnöke az ülést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kialakult helyzetért nemcsak a játékost terheli a felelősség. http://videa.hu/flvplayer.swf?v=D98JU2ZPw6bJqmiv
"Várhidi Péter szövetségi kapitánytól az elnökség több határozottságot kért, ezenkívül felszólítottuk, hogy jobban figyeljen oda a viszonyára a sajtóval" - mondta Kisteleki. "Ezzel a döntéssel természetesen magunkat is nehéz helyzetbe hoztuk, mert Husztira szüksége van a magyar futballnak, ezért bízom benne, hogy büntetése letöltése után visszatér a válogatottba. Ugyanakkor megengedhetetlen, hogy valaki elhagyja a társait, ilyesmi soha többé nem fordulhat elő! Ha szemet hunytunk volna a történtek felett, akkor a jövőben elvileg mindenki hazamehet, aki nem kerül be a kezdőtizenegybe, ezt pedig nem hagyhatjuk. A válogatottal a következő, június 21-ei ülésünkön foglalkozunk, itt értékeljük a csapat szereplését, ezenkívül kidolgozunk egy olyan követelményrendszert, amely tökéletes morális alapot jelent a jövőben. Az eredményekre nem tudunk garanciát vállalni, arra azonban igen, hogy a nemzeti együttes tagjai minden helyzetben válogatotthoz méltó módon viselkednek." A sportvezető nem kívánta értékelni a válogatott teljesítményét, azt azonban megjegyezte, hogy a csapat letért az előzetesen meghirdetett útról, amely a teljes fiatalítás volt. "Bekövetkezett egy kis kanyar, de vissza fogunk térni a jó útra" - jegyezte meg a szövetség első embere. A tanácskozás másik kiemelt napirendi pontja az MLSZ gazdálkodásával kapcsolatban folytatott APEH-vizsgálat volt. Az adóhivatal a 2001-2004 közötti időszakban, illetve 2005-ben összesen - a késedelmi kamatokkal és egyéb költségekkel együtt - 100 millió forintos hiányt állapított meg. Kisteleki elmondta, hogy a szövetség gazdálkodásáért az alapszabály értelmében egyedül a főtitkár felel. A vizsgált időszakban Berzi Sándor töltötte be ezt a tisztséget, aki jelenleg nemzetközi igazgatóként dolgozik az MLSZ-ben. Az elnökség úgy határozott, hogy meg kell tenni a lépéseket Berzi munkaviszonyának megszüntetése érdekében. Kisteleki hozzátette: a sikertelen 2012-es Európa-bajnoki pályázat után valamennyi magyar tisztségviselőt visszahívják a nemzetközi (FIFA) és európai szövetség (UEFA) bizottságaiból, helyükre új tagokat jelölnek. Ez azt jelenti, hogy többek között Mezey György, Puhl Sándor, Berzi Sándor és Huszár István helyett a jövőben mások képviselik a magyar labdarúgást a nemzetközi testületekben.
| [
"Magyar Labdarúgó Szövetség"
] | [] |
Öt évvel ezelőtt egy szabálytalan pályázatnak köszönhetően kapott 2 milliárd forint állami támogatást az influenzavakcinákat gyártó Omninvest Kft. leányvállalata. Bár a pályázatot kiíró Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal információink szerint már akkor jelezte, hogy ilyen formában nem adható támogatás a cégnek, a jogi ellenérveket politikai nyomásra lesöpörték az asztalról. A cég azt állítja: ők az elvárások szerint pályáztak, a fejlesztést végrehajtották, elszámoltak, ezért vétlenek az ügyben. Ha vissza kell fizetniük a pénzt, az Omninvest akár kártérítésért is perelhet.
Öt évvel ezelőtt a H5N1-es madárinfluenzavírus terjedésétől tartott a világ. Bár a vírus alapvetően az állatokat betegítette meg, és közöttük is terjedt, több esetben állatról emberre is átkerült és az esetek többségében halált okozott. Fennállt a veszély, hogy veszélyes, emberről emberre terjedő mutáció alakulhat ki. A WHO figyelmeztette is az államokat, hogy nagyon veszélyes járvány alakulhat ki. A magyar kormány 2004-ben dolgozta át a világjárvány idején szükséges teendőket összefoglaló Nemzeti Influenzapandémiás Tervet. Ez a WHO ajánlásaira is támaszkodva már tartalmazta, hogy célszerű az influenza elleni vakcina gyártását saját erőből megoldani.
Magyarországon egyedül az Omninvest Kft.-nek volt alkalmas technológiája influenzavakcina kifejlesztésére, és nagy tételben való gyártására. Az Omninvest gyártotta 1997 óta minden influenzaszezon idején a szükséges 1,3 millió vakcinát. A cég kapta meg 2005-ben a WHO-tól a H5N1 elleni vakcina kifejlesztéséhez szükséges vadvírust is, és az ebből készült oltóanyaggal 2005 nyarán már klinikai kísérleteket is végeztek. A cég azt állította: Míg más cégek a vakcinagyártáshoz csak az adott vírus egy részletét használják fel, az Omninvest által kikísérletezett technológiával a teljes inaktivált H5N1-esből lehet oltóanyagot készíteni.
Csak az Omninvest tudott pályázni
A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) 2005 december 19-én írt ki egy 2 milliárdos, vissza nem térítendő támogatásról szóló pályázatot "az Influenza "A" vírus okozta pandémia elleni védekezés K+F feladataira". Már akkor tudható volt, hogy erre egyedül az Omninvest Kft. tud csak pályázni, hiszen Magyarországon más nem is foglalkozott influenzavakcinákkal. A pályázatnak két célja volt: a H5N1 elleni vakcina kifejlesztése, és annak a technológiának a kidolgozása, amellyel gyorsan nagy mennyiségben lehet előállítani hatásos oltóanyagot egy új vírus megjelenése esetén (csak érdekesség, hogy az Omninvest a H5N1 elleni vakcinát ekkor már kifejlesztette). Rácz Jenő egészségügyi miniszter akkoriban azt mondta: a támogatással öt-tízszeresére is növelhető az oltóanyagtermelés.
A kutatásra szánt összeg a Kutatási Technológiai Innovációs Alapban (KTIA) volt. Ez a magyar állam elkülönített pénzalapja, amely az innovációs járulékokból és az állam által adott hozzájárulásból áll. A pályázat feltétele volt, hogy az állam által a fejlesztésre adott 2 milliárd forint mellé a cég saját forrásból 1 milliárdot tegyen hozzá. Felmerült, hogy az Omninvest 2 milliárd forint hitelt is kap a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB), ezzel azonban nem éltek, mert a feltételeket nem találták kedvezőnek.
Miután a pályázatnak rendkívül rövid volt a határideje, a leadási határidőt 2006. január 19-ig meghosszabbították, érdekes módon azzal az indoklással, hogy a rövid határidő miatt a pályázat nem juthat el minden érintetthez (eleve csak egy volt). A pályázatot végül nem az Omninvest Kft., hanem az Omninvest Kft. 100 százalékos tulajdonában álló, 2005 decemberében létrehozott projektcég a Omninvest Development Kft. adta be. Később ebből származtak a problémák.
Lesöpörték a jogi ellenérveket
A pályázatot egy hattagú, külső bírálóbizottság értékelte, elnöke Bujdosó László az ÁNTSZ akkori vezetője volt. Információink szerint a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal illetékes már akkor jelezte, hogy az Omninvest Developmentet ebben a formában nem lehet támogatni, és ez jegyzőkönyvbe is került. A hivatal szerint ugyanis olyan cég nem juthat pénzhez az alapból, amely maga nem végez kutatási tevékenységet, és itt valóban erről volt szó. Ezt az ellenvetést azonban akkor a bírálók nem vették figyelembe, és a céggel 2006 márciusában mégis szerződést kötött az NKTH a 2 milliárd forintos támogatásról. Később a szerződést kiegészítették azzal, hogy ha a cég a magyar szükségleteken felüli vakcinát külföldön értékesíti, a bevétel után 10+4 százalékot be kell fizetnie az innovációs alapba.
Az Omninvest Development Kft. ezután közbeszerzési eljárást írt ki, amelyet saját anyavállalata, a kutatással és vakcinagyártással ténylegesen foglalkozó Omninvest Kft. nyert meg. Tény, hogy a pályázat célja végül teljesült: kifejlesztették azt a technológiát, amellyel a tavalyi újinfluenza-járvány idején három hónap után az Omninvest el tudta kezdeni az oltóanyag tömeggyártását, a kormány által megrendelt 4 millió adagot.
Versenyjogi vizsgálat indult
2008-ban azonban az Európai Bizottság Versenyjogi Főigazgatósága vizsgálatot indított az innovációs alapból nyújtott támogatások felhasználása ügyében. Az Omninvest Development nem uniós pénzt kapott, de az Európai Bizottság szerint felmerül a gyanú, hogy a cég támogatása sérthette az uniós versenyjogi szabályokat. Az uniós K+F keretszabály alapján ugyanis az NKTH is vállalta, hogy a támogatásoknál betartja a K+F támogatásokról szóló iránymutatást. Eszerint egyik kormány sem hozhat támogatással kedvező helyzetbe egy céget az európai piacon.
Németh Zsolt az Omninvest szóvivője az Indexnek azt mondta: tudomásuk szerint a vizsgálat egy bejelentésre indult, de nemcsak az Omninvest ellen irányul. (Információnk szerint a bizottság az Omninvest Development mellett a honvédelmi tárca korrupciós ügybe is keveredő hadiipari cége, a HM EI Zrt. és az innovációval foglalkozó Valdeal Zrt.-nek adott támogatás ügyében is vizsgálódik.)
Magát bízta meg az Omninvest
Az Európai Bizottság Versenyjogi főigazgatóságának megkeresésére a NKTH - amely tehát mint fentebb írtuk, már a pályázat elbírálásakor maga is megfogalmazta aggályait - vizsgálatot folytatott le a pályázat szabályosságáról. Az NKTH-nál 2010-ben készült jelentés szerint az Omninvest jogosulatlanul vette igénybe a támogatást több okból is. A cég kis- és középvállalatként kapta a pénzt, azt viszont az Omninvest Development esetében nem lehet megállapítani, hogy kkv-e. Az Omninvest Development tulajdonosa ugyanis az Omninvest Kft., annak viszont 98 százalékban egy Cipruson bejegyzett off-shore cég, a Sumpter Ltd. a tulajdonosa. A megismerhetetlen Sumpter miatt nem határozható meg az Omninvest és kapcsolt vállalkozásainak mérlegfőösszege, forgalma és alkalmazottainak száma sem.
Többet nyom a latba az, hogy az Omninvest Development nem külső szereplőtől, hanem saját anyacégétől vette a know how-t a pályázatban kiírt fejlesztéshez. Egy uniós szabályozás szerint ugyanis az ilyen támogatásoknál csak a a független vállalkozástól vásárolt szolgáltatás elszámolható költség, ez pedig nem volt az. A Polgári törvénykönyv szerint a jogszabályba ütköző szerződés semmisnek tekinthető. Az érvénytelen szerződés esetén tehát vissza kell állítani a szerződéskötés előtt fennállt helyzetet, azaz a 2 milliárdos támogatás visszavehető a cégtől.
Sokkal érdekesebb kérdés, hogy ha az NKTH már a pályázat elbírálásánál tudta, sőt jelezte, hogy az Omninvestnek ilyen formában támogatás nem adható, vajon miért kötött mégis szerződést a céggel. Az Index információi szerint ebben a kérdésben vizsgálják a személyi felelősséget. Úgy tudjuk, a döntés meghozatalakor komoly politikai nyomás nehezedett a hivatalra, amely a jogi ellenérveket lesöpörte az asztalról. Információink szerint emiatt nemrég feljelentés is született.
Az NKTH a megállapításait az idei választások előtt továbbította a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumnak azzal, hogy a szabálytalan támogatás ügyében folytasson vizsgálatot a tárcánál. A tárca azonban nem tartotta szükségesnek a vizsgálatot. A kormányváltás után a Matolcsy György által vezetett Nemzetgazdasági Minisztérium a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalnál (NKTH) rendelt el vizsgálatot. Kérdés, hogy a szabálytalanság megállapításánál csak hivatalnál keresnek felelősöket vagy megpróbálják kideríteni azt is, ki és miért gyakorolt nyomás az NKTH-ra.
Kártérítésért perelhet az Omninvest
Az Omninvest az akkori elvárásoknak és szabályoknak megfelelően pályázott, mondta az Indexnek Németh Zsolt az Omninvest Kft. szóvivője. Egy kormányhatározat írta elő, hogy a szakmai és kutatási tevékenységtől pénzügyileg elkülöníthető projektcéget hozzunk létre, és mi ennek eleget tettünk, tette hozzá. Elképzelhető, jegyezte meg Németh Zsolt, hogy az államigazgatás akkor még nem ismerte jól a közösségi jogot, tőlünk ezt a megoldást kérték, ezért vétlenek vagyunk abban, ha ez most utólag szabálytalannak bizonyult. "Azt nem lehet mondani, hogy az Omninvest szabálytalanul vette fel a pénzt, legfeljebb azt, hogy szabálytalanul fizették ki" - hangsúlyozta a cég szóvivője.
Az Omninvest pontosan elszámolt a támogatás minden forintjával. Kifejlesztették a technológiát és a tavalyi járvány idején bizonyították is, hogy képesek a szükséges mennyiségű és minőségű oltóanyagot előállítani, állította az Omninvest szóvivője. A cég a fölös készletekből tavaly körülbelül 1,25 milliárd forint értékben adott el új influenza elleni vakcinát külföldön. A szerződés szerint az eladott mennyiség után idén januárban közel 130 millió forintot fizettek vissza az innovációs alapba.
A cég vezetői biztosak abban, hogy ha vissza is veszik a támogatást, sem a kifejlesztett vakcinagyártási technológiát nem tudják visszaadni, sem a pilisborosjenő határában kibővített oltóanyaggyártó üzemet nem fogják visszaépíteni. A cég vezetői egyelőre nem gondolkoznak jogi lépéseken, de ha az NKTH visszaköveteli a pénzt és perre kerül a sor, mag fogják védeni magukat. Jogi szakértők szerint ha az Omninvest valóban vétlen volt a hibás pályázat lebonyolításában, erre az estre alkalmazható a bíztatási kár fogalma. Ez alapján a bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte. | [
"Omninvest Kft.",
"Valdeal Zrt.",
"HM EI Zrt.",
"Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal"
] | [
"Európai Bizottság Versenyjogi főigazgatóság",
"Kutatási Technológiai Innovációs Alap",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Omninvest Development",
"Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium",
"Európai Bizottság",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Omninvest Development Kft.",
"Európai Bizottság Versenyjogi Főigazgatósága",
"Sumpter Ltd."
] |
Hétfőn Hadházy Ákos, az LMP társelnöke Orbán Viktort kérdezte a parlamentben egy egészségügyi tenderről, amin az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) aneszteziológiai munkaállomásokat és lélegeztetőgépeket akart beszerezni. A pályázatokon a GE Hungary több százmillióval olcsóbb ajánlatokat adott, mint a többi, egymáshoz közeli ajánlatokat tevő cég, mégis megpróbálták kizárni a GE-t, mondván, nem teljesíti a követelményeket. Az LMP-s politikus szerint azért akarták kizárni az amerikai céget, hogy így egy kormányközeli vállalkozást segítsenek a győzelemhez.
A GE a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, mivel szerintük az ÁEEK által előírt feltételek csak egyetlen gyártó termékeit engednék beszerezni. A bizottság végül a GE-nek adott igazat, és 50 millió forintra bírságolta az ÁEEK-et.
Orbán erre annyival tudott válaszolni, hogy Hadházy bizonyára a GE-nek lobbizik, és annyira korrupt, hogy ilyen szintű korrupciót Orbán még soha nem látott a parlamentben.
Megszereztük a pályázatok bontási jegyzőkönyveit, amikből tényleg a Hadházy által leírtak látszanak.
Az aneszteziológiai munkaállomások beszerzésére az ÁEEK-nek összesen 1 723 800 000 forintja volt, és a 2017. május 26-i határidőig beérkező 4 ajánlat közül három nagyjából ekörül az összeg körül mozgott.
A Med & Trade Co Bt. 1 942 925 000,
a NovelMedix Zrt. 1 787 918 975,
az Avas Egészségügyi Centrum Kft. 1 715 000 000,
a GE pedig 991 166 684 forintos ajánlatot tett.
A bontási dokumentációban az is szerepel, hogy az ÁEEK megszabott 24 olyan követelményt, amik teljesítése előnyösebb elbírálást jelent. Ezek közül a Med & Trade, a NovelMedix és a GE is 12 követelményt teljesített, az Avas csak 8-at.
Lélegeztető munkaállomásokra az ÁEEK-nek 1 730 300 000 forintja volt, erre a pályázatra a június 4-i határidőig 3 ajánlat érkezett.
A Med & Trade Co 1 773 429 500,
a NovelMedix az Anamed Kft-vel közösen 1 709 024 000,
a GE pedig 972 204 563 forintos ajánlatot tett.
Az ÁEEK ennél a pályázatnál is 24 előnykövetelményt szabott meg, és itt nem a GE teljesítette a legtöbbet, hanem a NovelMedix és az Anamed pályázata. Ez 16 pontban felelt meg a kedvező elbírálás követelményeinek, a GE 14-ben, a Med & Trade 4-ben.
A GE tehát mindkét pályázaton több mint 700 millióval olcsóbb ajánlatot tett, és az aneszteziológiai munkaállomások bontási dokumentációja szerint annál a pályázatnál még érdemi minőségi különbség sem volt a GE, a NovelMedix és a Med & Trade Co ajánlata között. A GE ezért is fordult a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, hiszen úgy ítélték meg, hogy ők tették a legversenyképesebb ajánlatokat, mégis szabályozási eszközökkel ütötték el őket a győzelemtől.
Az ÁEEK azzal próbált védekezni a döntőbizottság előtt, hogy a GE vádjaival ellentétben nem is csak egy gyártó termékei felelnek meg a kiírásnak, hanem 3 gyártó 4 terméke, a bizottság azonban nem nekik, hanem a GE-nek adott igazat.
Hadházy Ákos a NovelMedixet említette, mint kormányközeli céget, utalva arra, hogy a GE kizárásával az ÁEEK ezt a vállalkozást próbálhatta győztes helyzetbe hozni. Az valóban látszik, hogy a vállalkozás 2010-es alapítása óta igencsak sikeres, de voltak azért vitás ügyei is.
2012-ben például az akkor még kft. formában működő NovelMedix a karcagi kórház modernizációjára kiírt pályázaton indult, és ugyan 50 millióval drágább ajánlatot tett, mint a szintén induló Philips, de a Philipset kizárták egy szoftverrel kapcsolatos igazolás hiánya miatt. A Philips a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, mert szerintük a rajtuk számon kért igazolás a NovelMedix pályázati anyagában sem szerepelt. A bizottság a Philipsnek adott igazat.
Az Index akkor azt írta, hogy egy kormányzati alkalmazott meg is fenyegette a NovelMedix riválisát, hogy súlyos retorziók érhetik a céget, ha továbbra is ragaszkodnak az induláshoz.
Iparági forrásaink szerint a NovelMedix képviselői gyakran érzékeltetik a tárgyalásaikon, hogy remek politikai összeköttetéseik vannak a jobboldalon. 2012-ben még a honlapjukon is szerepelt, hogy "magas szintű kormányzati és önkormányzati kapcsolatokkal" rendelkeznek, de miután ezt az Index egy cikkben szóvá tette, a honlap elérhetetlenné vált, majd átírták az ott szereplő szöveget.
De a cég vezetőinek még a 2010-es választások előtt is volt kínos ügyük: akkor a HVG nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt, amin a váci Fidesz-csoport tagjai tárgyaltak egy ultrahangeszköz-beszerzésről, és a helyi képviselőjelölt arról igyekezett meggyőzni a többieket, hogy jó ötlet drágábban beszerezni a gépeket attól a "jobbos cégtől", amiben akkor a NovelMedix vezetői tevékenykedtek. A hangfelvételen Bábiné Szottfried Gabriella, a Fidesz Pest megye 2. számú választókerület-elnöke azt mondja, mindent leegyeztetett a Fidesz felsővezetésével is.
"Az ő jóváhagyásukkal mertem én ezt így behozni, bízván abban, hogy ti meg fogjátok érteni, hogy ebből mennyit lehet profitálni."
Hogy pontosan kik lehetnek a cég magas szintű kormányzati kapcsolatai, arról a nyilvános cégadatokból semmi sem derül ki, viszont hogy valamilyen kapcsolat tényleg lehet, az már csak abból is látszik, hogy forrásaink szerint a NovelMedix egyedüli részvényeseként feltüntetett Forróné Földi Gabriella egyik rokona, Forró Bianka Gabriella az Emberi Erőforrások Minisztériumában az Egészségügyi Államtitkárság titkárságvezetője.
Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár pedig nagyon is ismerős az eszközbeszerzések világában, ugyanis korábban ő volt az ilyen pályázatokat kiíró és lebonyolító ÁEEK vezetője, innen nevezték ki államtitkárnak Zombor Gábor távozása után.
A GE a mostani vitákig kifejezetten jól kijött a magyar kormánnyal, Orbán Viktor és más fideszes politikusok is dicsérték a céget, ami a világ egyik legnagyobb egészségügyi beszállítója is. Igaz, korábban a GE Magyarországon leginkább csak a szakmában csomagolócégeknek nevezett kisebb vállalkozásokat szolgálta ki. A konstrukció lényege az volt, hogy a közbeszerzéseken az aktuális kormányzat által épp preferált kis cég nyert, ez a cég viszont saját termék híján olyan nagy gyártók termékeit forgalmazta, mint épp a GE vagy a Philips.
2016-ban a GVH kartellgyanú miatt vizsgálatot is indított a szektorban 21 cég ellen, mert felmerült, hogy ezek a vállalkozások leegyeztették egymással, hogyan milyen ajánlatokat tegyenek egy egészségügyi eszközbeszerzési pályázaton. A 21 érintett cégben az olyan nagy gyártók mellett, mint a Siemens, a Philips vagy a GE, benne volt a NovelMedix és a Med & Trade Co is.
Hogy a GE most miért döntött hirtelen úgy, hogy inkább saját maga jelenik meg a pályázatokon, az rejtély, az viszont már a mostani eljárásban is látszik, hogy az amerikai tulajdonú cég számottevően alacsonyabb árajánlatot tudott adni, mint a többi induló. | [
"NovelMedix Zrt.",
"Állami Egészségügyi Ellátó Központ"
] | [
"Med & Trade Co Bt.",
"GE Hungary",
"Avas Egészségügyi Centrum Kft.",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Med & Trade",
"Med & Trade Co",
"Med & Trade 4",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Egészségügyi Államtitkárság",
"Anamed Kft-vel",
"GE 14"
] |
Fidesz-tagok körében az eset kiverte a biztosítékot
Egy, az SZDSZ vezetését hiteltelenítő ügyhöz hasonló fideszes visszaélésről beszámoló levél jutott a Hírszerző birtokába. Az állítólagosan pécsi Fidesz tagok által írt levél szerint a párt egyik mohácsi politikusa más helyett szavazott a párt 2006-os kongresszusán. Az ügyre többen emlékeznek Pécsett; egy akkori küldött szerint valóban volt olyan, aki nem a saját nevén vett részt a kongresszuson.
A mohácsi küldött és a kozmetikázott számok
2007. március: Páva Zsolt (balra) és Hoppál Péter (jobbra) a pécsi Fidesz-frakcióban
A szokásos fideszes kavarás?
Dzsungelharcok
A jelek szerint felfrissítette pár ember emlékezetét az SZDSZ tavalyi tisztújítása körül kialakult botrány: egy a Hírszerző birtokába jutott levél állítása szerint a liberálisok tisztújításához hasonlóan a Fidesz 2006-os kongresszusán sem volt minden rendben."A néhány pécsi fidesz tag" aláírású, amúgy névtelen levél egy másfél évvel ezelőtti eseményről számol be, amelynek érdekessége, hogy erőteljesen hasonlít az SZDSZ-t most megtépázó ügyhöz.Az állítólagos pécsi Fidesz tagok levele egy 2006. májusi eseményről számol be. Mint ismeretes, a párt országgyûlési választásokon elszenvedett veresége után május 20-ára kongresszust hívtak össze, amelyen Orbán Viktor pártelnök megerősítő szavazást kért a párt elnökségével kapcsolatban.Bár a Fidesz hivatalos beszámolója szerint a vezetés támogatottsága 87 százalékos volt, valójában a küldöttek távolmaradása miatt az 1751 delegált küldött közül csak 896-an szavaztak támogatólag, azaz épp 51 százalékuk. A 87 százalék az 1023 tényleges szavazó figyelembevételével jött ki.A Hírszerzőnek több fideszes politikus már akkor arról nyilatkozott, hogy még ez a szám is kozmetikázott lehet , és ezt az álláspontot osztják a levél írói is, akik egy konkrét ügyről számolnak be.Állításuk szerint egy azóta a városi közgyûlésben politizáló pécsi politikus, Hoppál Péter jogtalanul vett részt a kongresszus zárt gyûlésén, miután akkor még nem volt Fidesz tag, sőt voksolt is a megerősítő szavazáson, mégpedig egy Keszthelyi nevû mohácsi küldött helyett.A pécsi küldöttek egy részének állítólagosan feltûnt, hogy Keszthelyi helyett a helyi pártkörökben akkor már ismert Hoppál akar bemenni a zárt ülésre, és ezt jelezték is, azonban épp a párt akkori pécsi alelnöke és jelenlegi városi frakcióvezetője, Páva Zsolt igazolta Hoppál személyazonosságát hamisan.Az állítólagos Fidesz-tagok körében ez az eset kiverte a biztosítékot, főleg azután, hogy szembesülniük kellett azzal, hogy a kongresszus idején még nem is párttag Hoppál Péter hirtelenjében villámkarriert fut be: felső nyomásra egy ideig úgy tûnt, ő lesz a párt polgármesterjelöltje, ám később a képviselőjelöltséggel kellett megelégednie egy háttéralku miatt.A levél írói ezután döntöttek a szennyes kiteregetése mellett, ám 2006 őszén az ügy nem váltott ki túl nagy érdeklődést: aktualitását a most az SZDSZ-nél történt, kísértetiesen hasonló történések adják.A névtelenségbe burkolódzó írók állításainak ellenőrzése meglehetősen nehéz feladat, ám úgy tûnik, azok nem teljesen légből kapottak. Az általunk megkérdezett helyi fideszes politikusok közül több emlékszik arra, hogy másfél évvel ezelőtt valóban téma volt a párton belül Hoppál megkérdőjelezhető kongresszusi szereplése.Így emlékszik a párt városi elnöke, Révész Mária is, aki azonban közelebbit nem tudott mondani az állítólagos visszaélésről, miután ő maga nem vett részt a kongresszuson. Az ügyben érintett Páva Zsolt, a Fidesz akkori polgármesterjelöltje is megerősítette a Hírszerző kérdésére, hogy ez a téma akkor terítéken volt a pécsi szervezeten belül, ám hozzátette: semmiféle fegyelmi eljárás nem indult az üggyel kapcsolatban.Saját állítólagos szerepe kapcsán annyit mondott a párt pécsi frakcióvezetője, hogy az a levélben leírt formában semmiképpen sem történt meg, és a "szokásos fideszes kavarás" állhat a háttérben.Hoppál Péter valóban részt vett a 2006. májusi kongresszuson, közölte a Hírszerzővel egy, a neve elhallgatását kérő akkori pécsi küldött, ám ebben nincs semmi furcsaság, miután azon vendégek is részt vehettek.Más kérdés, hogy a küldött beszámolója szerint Hoppál nem a saját nevén vett részt a rendezvényen. Kérdésünkre, hogy ennek mi lehetett az oka, nem tudott válaszolni, bár mint mondta, vannak elképzelései. Forrásunk hangsúlyozta: arról nincs tudomása, hogy a fideszes városatya álnéven szavazott-e.Az ügy hátteréhez hozzátartozik, hogy az SZDSZ-es botrányhoz hasonlóan itt is helyi érdekellentétek húzódhatnak a háttérben. Információink szerint a Fidesz vezérkarával kitûnő kapcsolatokat ápoló Hoppál Pécsett sokakat zavar, miután mintegy "felülről nyomják".A Fidesz helyi szervezetének erős emberei, mint például a korábbi polgármester, Páva Zsolt nem túlságosan kedveltek Orbán köreiben, így az országos pártvezetés szívesen látná a pártelnök emberének számító Hoppált befolyásos pozíciókban, olyannyira, hogy máris a párt 2010-es polgármesterjelöltjeként emlegetik .A mostani kiszivárogtatás így nem csupán a párt akkori vezetését hozhatja nehéz helyzetbe, amelynek visszamenőlegesen megkérdőjeleződik a legitimációja, hanem magát Hoppál Pétert is. Természetesen magát az érintettet is próbáltuk megszólaltatni, ám sokadszori próbálkozásunkra sem sikerült elérni a nap folyamán. | [
"Fidesz"
] | [] |
Hűtlen kezelés miatt folytat nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség ismeretlen tettes ellen egy olyan ügyben, amely a Terrorelhárítási Központ egyik közbeszerzésével kapcsolatos – tudta meg az Index több, egymástól független forrásból.
Értesülésünket a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője, Nagy Andrea is megerősítette. Tőle tudjuk, hogy a főügyészség tavaly június 17-én rendelte el a nyomozást, miután a TEK főigazgatója, Hajdu János feljelentést tett.
Bár a nyomozás határideje február 17, még nincs az ügynek gyanúsítottja. Igaz, a nyomozás szükség esetén meghosszabbítható. Az ügyről egyéb részletet - a nyomozás érdekeire hivatkozva - Nagy Andrea nem árult el.
Megkeresésünkre a TEK sajtóosztálya elismerte, hogy visszaélés történt. "A TEK belső ellenőrző tevékenysége során tárt fel néhány gyanús és feltehetően jogellenes cselekményt gazdasági területen" - írták. Közölték, hogy
a TEK soraiban csak erkölcsileg és büntetőjogilag teljes mértékben feddhetetlen munkatársakat alkalmaz,
ezért "haladéktalanul megtették a megfelelő lépéseket", és feljelentést tettek.
Ennél többet az ügyről a TEK-nél nem árultak el. Rendészeti forrásból ugyanakkor úgy tudjuk, hogy a belső vizsgálat egy olyan, több tízmillió forintos beruházásnál bukkant törvénytelenségekre, ami egy TEK-es épületfelújítással kapcsolatos. A gyanú szerint a TEK gazdasági vezetésének egyik tagja fiktív munkálatokért is fizetett egy külsős cégnek.
Hivatalosan nem erősítették ugyan meg az információnkat, de több forrásból is úgy értesültünk, hogy a belső vizsgálat után távoznia kellett a TEK-től a szervezet gazdasági igazgató-helyettesének. Valószínűleg erre is utal a TEK-es válasz azon része, amelyben arról írnak, hogy soraikban csak feddhetetlen munkatársak lehetnek, ezért a belső vizsgálat után "haladéktalanul megtették a megfelelő lépéseket".
Megkerestük az ügyben érintett budapesti építőipari céget, ahol jelezték: nincsen tudomásuk arról, hogy a cégük vagy bármelyik alkalmazottjuk ellen nyomozás folyna. (Ez valóban így van, hiszen - mint azt a nyomozók is elmondták - jelenleg nincs gyanúsítottja az ügynek, de nyomoznak.) Arra a kérdésünkre, hogy a cég milyen munkákat végzett a TEK-nek, az ügyvezető nem volt hajlandóak válaszolni a szerződésükben rögzített titoktartási kötelezettségükre és üzleti titokra hivatkozva. | [
"Terrorelhárítási Központ"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
350 millió forintra elkövetett zsarolás kísérletével vádolnak egy cégvezetőt – derül ki a Fővárosi Főügyészség közleményéből.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2012-ben az oktatási intézmények informatikai infrastruktúrájának fejlesztésére uniós, illetve hazai forrásból származó pályázatot írt ki, amit egy nonprofit Kft. nyert. A cég nagyjából 2000 helynek nyújtott informatikai eszközöket és szoftvereket, amelyek beszerzésére közbeszerzési pályázatokat írt ki. A vádirat szerint az ügy vádlottjának ügyvezetése alatt álló Kft. a projekt keretében kiírt közbeszerzési eljárásokban nem tudott részt venni, mert nem felelt meg a pályázati kiírásoknak.
2015 decemberében a jogutód nélkül megszűnt nonprofit Kft. feladatait és kötelezettségeit - így a fenti projekt megvalósításához kapcsolódó feladatokat is - az Oktatási Hivatal vette át. A vád szerint ekkor a vádlott elhatározta, hogy fenyegetéssel eléri az Oktatási Hivatalnál,
hogy az rendelje meg a cégétől az általuk kifejlesztett digitális tananyagot 350 millió forintért.
A vádlott folyamatosan találkozót kért az Oktatási Hivatal egyik vezető tisztségviselőjétől, aki azonban azt mondta, nem tárgyal vele. A vádlott ebbe nem nyugodott bele, azt állította az Oktatási Hivatal vezető tisztségviselőjének, hogy számos visszásságról van tudomása a nonprofit Kft. által kiírt közbeszerzésekkel kapcsolatban, konkrétan hibás teljesítés történt.
A vádlott azzal akarta megzsarolni az Oktatási Hivatalt, hogy ha a hibás teljesítés esetére visszatartott, uniós forrásból származó 350 millió forintot az ő cégének fizetik ki, akkor nem tesznek feljelentést, ezért a pénzért saját tananyagukat átadják, és még az oktatásban is részt vesznek. A vádlott valótlan információkra hivatkozva azzal fenyegette az Oktatási Hivatal fentiekben írt vezetőjét, hogy ellenkező esetben lejáratja a sajtóban, illetve feljelentést tesz az Európai Uniónál.
A Hivatal vezető tisztségviselője közölte a vádlottal, hogy nem köthet közbeszerzési eljárás nélkül 350 millió forint összegű szerződést a cégével. Tájékoztatta arról is, hogy kivizsgáltatja az ügyet, és ha a vizsgálat bűncselekményt tár fel, az Oktatási Hivatal feljelentést tesz, vagy megteszi az egyéb szükséges intézkedést.
Az Oktatási Hivatal érintett vezetője ezt követően feljelentette a vádlottat.
Miután az Oktatási Hivatal a vádlott fenyegetése ellenére nem vette meg a digitális tananyagot a vádlott cégétől, a vádlott e-mailt írt több lapnak, ami alapján az üggyel összefüggésben az egyik napilapban 2016 szeptemberében cikk is megjelent. A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség a férfival szemben zsarolás bűntett kísérlete miatt nyújtott be vádiratot az illetékes bíróságra. | [
"Oktatási Hivatal"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Budapesti V. és 13. Kerületi Ügyészség",
"Európai Unió",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] |
Közel 167 millió forintért vásárol húsz felső-közép kategóriás autót a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság. Még pedig a Porsche Hungaria Kft-től, amely mellett más nem is nyújtott be ajánlatot. A cég tovább tarol az állami autóbeszerzések terén.
Felső-közép – úgynevezett 8. kategóriájú –, összkerék-hajtású, automata váltós, 4 vagy 5 ajtós személygépjármű – többségében ilyen felszereltséggel ellátott autókat vesz a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) az EU-s Közbeszerzési Értesítő legújabb számában megjelent eredményhirdetés alapján.
A KEF a kormányzati intézmények működtetéséhez kötődő feladatokat hajtja végre. Egyrészt lebonyolítja a központosított közbeszerzési eljárásokat, másrészt – a Honvédelmi Minisztérium és részben a Külügyminisztérium kivételével – üzemelteti a minisztériumok és a Miniszterelnökség gépjárműveit, illetve a szervezetek dolgozóit ellátja a munkavégzéshez szükséges eszközökkel.
A tendert, amelynek az értéke 166,7 millió forint, az egyedüliként ajánlattevő Porsche Hungária Kft. nyerte el. "A fentiek alapján meghatározott összesen 20 db személygépjármű a beszerzés legalacsonyabb mennyisége, amely mennyiségtől ajánlatkérő legfeljebb + 30 százalékkal eltérhet" – szerepel a tájékoztatóban.
A Porsche Hungaria alvállalkozó bevonásával teljesíti többek között a gépkocsik forgalomba helyezését, átadását, a tartozékok fel- és beszerelését, a gépkocsi szállítását, az assistance szolgáltatást és az autók javításával, karbantartásával meg a garanciális szolgáltatással kapcsolatos feladatokat.
Ügyészség, külügyminisztérium,OKF
Az elmúlt néhány hét során több olyan állami gépjármű-beszerzésről írt az Átlátszó, amelyeket a Porsche Hungária Kft. söpörhetett be. Így a Legfőbb Ügyészség számára a vállalkozás szállít kisbuszt és Skodákat – összesen húsz gépjárművet – 94 millió forintért.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium által kiírt tenderen szintén a Porsche Hungária diadalmaskodott: felső és felső-közép kategóriás autókat szállít le a társaság 64 millió forintért.
Továbbá a kéményseprők új autóit is a Porsche Hungáriától vette meg az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság: a 120 új gépjárműre 700 millió forintot költenek. Ezzel együtt a cég csak az idén összesen mintegy 2 milliárd forint értékű közbeszerzést nyert el.
Csikász Brigitta | [
"Porsche Hungária Kft."
] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság",
"Legfőbb Ügyészség",
"Porsche Hungaria",
"Porsche Hungaria Kft-től",
"EU-s Közbeszerzési Értesítő",
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság",
"Honvédelmi Minisztérium"
] |
Gyorsított eljárásban, mert sürgősen költöznének.
Az EU-s közbeszerzési értesítőben január 19-én megjelent eredménytájékoztató szerint január 4-én döntött úgy a Fekete György által vezetett Magyar Művészeti Akadémia, hogy “Az MMA székházának megvalósításához szükséges építészeti-műszaki tervezési tevékenység végzése" tárgyú szerződést köt az ABC Group Kft.-vel.
Ez a cég volt az egyedüli ajánlattevő, pedig az MMA tendere nyílt eljárás volt, csak éppen gyorsított. Ennek szükségességét a Művészeti Akadémia azzal indokolja, hogy sürgős a költözés:
“Ajánlatkérő a Kbt. 81. § (10) bekezdésére tekintettel határozott meg rövidebb határidőt, mivel a beszerzés kivételesen indokolt és sürgős a következők miatt: A Magyar Művészeti Akadémia épületbe költözésének céldátuma 2017 szeptembere, így a teljes beruházás (beleértve az építési beruházást is) megvalósításának szűk határideje indokolja a tervezés tekintetében ezen közbeszerzési eljárásfajta választását. A feladat összetett, 2 ingatlant és 2 városszabályozási területet érint egyidejűleg, egyéb eljárásfajta alkalmazása esetén a teljes körű tervezési munka időszükséglete nem lenne biztosított. Erre tekintettel indokolt a gyorsított nyílt eljárás alkalmazása."
Az Újlengyelre bejegyzett ABC Group Ingatlan Fejlesztő és – Üzemeltető Kft. (nem mi nem tudunk helyesírni, tényleg ezen a néven szerepelnek a cégjegyzékben) tulajdonosai az ugyanarra a budapesti lakcímre bejelentett Stachó Balázs, Stachó Balázsné, dr. Stachó Krisztina, és Magyar-Stachó Andrea.
A cég nettó árbevétele fokozatosan emelkedett az évek során: 2010-ben 15,2 millió, 2014-ben már 46,2 millió forint volt, amikor is a vállalkozás 1,2 millió forint adózott eredményt produkált.
A mostani 140 milliós MMA-s megbízás értéke több, mint az ABC Group Kft. elmúlt négy évi nettó árbevétele összesen.
A cégadatokat az Opten szolgáltatta. Kép innen. | [
"ABC Group Kft.",
"Magyar Művészeti Akadémia"
] | [
"ABC Group Ingatlan Fejlesztő és – Üzemeltető Kft."
] |
A Jobbik szerint a Fidesz kopogtatócédulákon szereplő adatokat adott át a MIÉP-nek, hogy megossza a tőle jobbra állókat. Állítólag tanúk vannak rá.
Ferencvárosban már négy párt került gyanúba, hogy kavartak a kopogtatócédulákkal. Régóta sok a baj a cetlikkel, de a kaució sem demokratikus.
A ferencvárosi időközi képviselőválasztás körül folyamatosak a botrányok, és hétfőn újabb csalás vélelmezéséről érkezett hír. A Jobbik által a választási bizottságba delegált tag szerint a Fidesz a MIÉP-et segítette.
Novák Előd, a Jobbik által delegált választási bizottsági tag átnézte a MIÉP által leadott kopogtatócédulákat. Mivel ezek közül 415 hamis volt, ezért a MIÉP jelöltjét már kizárták a választásból, ám Novák mégis átnézte a rajtuk szereplő adatokat. Állítása szerint arra jutott, hogy a cédulák valós adatokat tartalmaznak. Vagyis a szelvények ugyan nem eredetiek, de a lakcímek és a nevek helyesek. Ráadásul egyik név sem szerepelt a más pártot ajánlók között, mint ahogy a többi párt hamis szelvényei esetében ez többször is előfordult. Novák megkeresett több tucatnyit a cédulákon szereplők közül, és mindenkiről kiderült, hogy az igazi ajánlószelvényeiket a Fidesznek adták. Ezt Nováknak többen írásban is tanúsították.
Ez azt jelenti, hogy a Fidesz több cédulát gyűjtött mint amennyi kellett az induláshoz (ez önmagában nem törvényellenes), majd a felesleg egy részéről kimásolták az adatokat (ha megtörtént, akkor ez már törvényellenes) és az adatokat odaadták a MIÉP-nek. A Jobbik szerint a Fidesz így akarta megosztani a tőle jobbra álló szavazókat. Ez a Jobbik szerint hosszabb távon lehetett volna hasznos a Fidesznek.
A vasárnapi ferencvárosi időközi képviselőválasztás csalások sorozatát hozta. Az MDF, a MIÉP és az MSZZP jelöltjeit kizárták, mert kiderült, hogy hamis ajánlócédulákat adtak le. Egy rejtett kamerás felvételről az is kiderült, hogy az SZDSZ helyi vezetője kész lett volna üres ajánlószelvényekre aláírásokat hamisítani. | [
"MIÉP",
"Fidesz"
] | [] |
A Debreceni Egyetem sajtófőnökének. M. Tóth Ildikónak a saját cége nyert az egyetem közbeszerzési pályázatán, így a sajtófőnök több mint 24 milliót számlázhat a munkahelyének. M. Tóth életében vannak ilyen csodás véletlenek. Pár éve a szóban forgó cég 15 millió forintra szerződött egy olyan beruházás kommunikációjára, amelynek a saját férje volt a lobbistája.
A Debreceni Egyetem (DE) által meghirdetett, több mint 24 milliós közbeszerzési pályázaton az egyetem saját sajtófőnökének, M. Tóth Ildikónak a saját cége, a Clarbis Kft. győzött, így az az abszurd helyzet állt elő, hogy M. Tóth cége külsős megbízottként látja az egyetemi sajtóirodához kapcsolódó hírügynökségi tevékenységet ott, ahol éppen M. Tóth a belsős főnök.
Az ügyet megszellőztető debreceni vagy.hu online újság azt írja a Közben szereznek című cikkében M. Tóth Ildikóról, hogy korábban a Debrecen Televízió hírigazgatójaként dolgozott, ismert róla, hogy Márton Attila volt hajdúszoboszlói fideszes országgyűlési képviselő felesége, s Kósa Lajos debreceni polgármester feleségének barátnője.
M. Tóthot a Debreceni Egyetem tavaly év végén nevezte ki sajtófőnöknek, s a vagy.hu megfogalmazása szerint az antréja némiképp bokaficamos lett, mivel többen nehezményezték: első önálló intézkedéseként szigorította, azaz előzetes engedélyezéshez kötötte az egyetemi forgatás, riportkészítés lehetőségét.
M. Tóth Ildikóval korábban a Népszabadság is foglalkozott, mert a cége bruttó 15,6 millió forintra szerződött egy olyan projekttel, amelynek éppen a férje volt a lobbistája. Márton Attila fideszes képviselőként kemény háttérmunkát, fontos lobbitevékenységet végzett a 3,7 milliárd forintos derecskei szennyvízberuházás megvalósításáért.
A derecskei önkormányzat a projekt kommunikációs feladatainak ellátásával - meghívásos közbeszerzési eljárás keretében - éppen Márton feleségének cégét, a Clarbis Kft-t bízta meg. Akkor megkérdeztük Márton Attilától, hogy a megbízást nem érzi-e összeférhetetlennek, de a beszélgetésünkből az derülkt ki, hogy Márton Attila nem érti, mi ezzel a probléma. | [
"Debreceni Egyetem",
"Clarbis Kft."
] | [
"Clarbis Kft",
"Debrecen Televízió"
] |
A budai Víziváros egyik legszebb, dunai panorámás épületének egy részét egy tavaly decemberi kormányrendelet a Demeter Szilárd vezette Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft. vagyonkezelésébe adta. A Budapest I. kerület Bem rakpart 6. alatti Andrássy Palotában tavaly év végéig a kerületi művelődési ház működött. Az épületben nemrég még nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű projekt keretében egy Andrássy Emlékmúzeumot terveztek létrehozni. Ezzel szemben az év végi rendelet már egy "alternatív zenei műhelyek múzeuma és könnyűzenei központ" kialakításáról szólt. Hasonló nevű céget – Velünk Élő Legendák Könnyűzenei Örökségünk Megőrzéséért – alapított tavaly a letelepedési kötvényekből profitáló ügyvéd, Kosik Kristóf, aki a társaságnak épp ebben az épületben bérelt irodát.
A világörökségi területen fekvő palota egy része társasház, a másik része – a földszint és az első emelet Dunára is néző részén – a közelmúltig a kerület művelődési házaként működött. Az épületnek ezt az utóbbi részét (az egykor "Bem Rockpartként" is ismert Budavári Művelődési Házat) adta oda a decemberi kormányrendelet a Demeter Szilárd vezette Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft.-nek.
Az épületrészt a kerület 2019 előtti vezetése adta el a magyar államnak a mostani polgármester, V.Naszályi Márta szerint a piaci árnál jóval kevesebbért, 895 millió forintért, azaz négyzetméterenként 789 ezer forintért, ami a polgármester szerint jelentős vagyonvesztés volt a kerületnek. Az önkormányzat a Bem rakparti épület helyett az egykori Budai Polgári Kaszinó épületét újíttatta fel és nyitotta meg a Krisztina térnél Márai Sándor Kulturális Központként, de ehhez a Bem rakparti épület eladásából származó bevétel és a plusz 900 millió forint állami támogatás mellett még további 700 millió forintot kellett valahogyan előteremtenie a kerületnek az épület rendbetételéhez.
A Bem rakpart 6. jövőjével kapcsolatos kormányzati tervek év végi hirtelen megváltozását V. Naszályi így kommentálta: "ez az ötletelős és önkényes kormányzati döntéshozatal eredménye, s annak, hogy a kormány vezetői körül időről-időre feltűnnek univerzális kedvenc és éppen megbízhatónak tekinthető emberek, mint pl. Demeter Szilárd, akik mindent megkaphatnak, mindent elérhetnek a hatalomnál".
Arról, hogy az Andrássy-múzeum ötlete már a múlté, az épületet egykor tulajdonló család leszármazottait sem értesítették, pedig ők 2018-ban aktívan részt vettek a tervek kitalálásában: a leendő múzeumban bemutatni tervezett családi iratokat a Magyar Nemzeti Múzeum az Andrássy Gyula Alapítvánnyal együttműködve 30 millió forintból digitalizáltatta.
"Az Andrássy családra vonatkozó feldolgozatlan, és a tudományos kutatás illetve a nagyközönség számára ismeretlen, levéltári dokumentumok múzeumi felhasználáshoz való előkészítését, és digitalizálásának elvégzéséhez szükséges, a levéltári állomány előzetes középszintű felmérését és a kiemelkedő forrásértékkel bíró dokumentumok azonosítását és digitalizálását végeztette el a Magyar Nemzeti Múzeum 2019-ben, és a zárlatig tartó időszakban 2020 elején. (...) A szerződés a részben feldolgozatlan szlovákiai Lőcsei Állami Levéltár gyűjteményében található krasznahorkai és betléri Andrássy levéltári állagok (1290–1948, cca. 190 fm.) első 40.000 oldalára vonatkozott. A szerződés bruttó értéke 30.000.000 Ft" – tudtuk meg a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának a kabinetvezetőjétől. Az emlékmúzeum kialakításának tervezésével egy építész irodát is megbíztak, és ezekre a munkákra is elment 6 millió forint.
A decemberi hirtelen változtatás nem csak a családot érte váratlanul, egyes kormánytagok sem tudtak arról, hogy Andrássy-múzeum helyett most már Demeter Szilárdék alternatív zenei központja lesz az épületben – tájékoztatta az Átlátszót Pallavicini Zita író, id. Andrássy Gyula ükunokája, aki szerint az általuk is támogatott korábbi tervek nemcsak családi emlékmúzeumról, hanem egy művészeti központ létrehozásáról is szóltak.
Andrássy Emlékmúzeum helyett Demeter Szilárd ügynöksége költözhet a Bem rakparti palotába from atlatszo.hu on Vimeo.
Március elején megkerestük a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft vezetőjét, Demeter Szilárdot is, hogy megtudjuk, mik a terveik a Bem rakpart 6.-tal. Kérdéseinkre azt a választ kaptuk, hogy "a vonatkozó kormányhatározat értelmében március végéig kell elkészítenünk a szakmai koncepciót. Addig érdemben nem tudok válaszolni, mert még folyik a tervezés, számolás és vita". A Petőfi Irodalmi vezetője elárulta azt is, hogy az épület "igényes rockzene, jazz, mesterkurzusok befogadóhelye, Cseh Tamás Archívum, kiállítóhely, irodalom és zene találkahelye stb." lesz, valamint "a legendás Bem Rockpart megidézése, egyben újragondolása".
Azóta több hír is megjelent a Demeter Szilárd irányítása alatt létrehozni tervezett további könnyűzenei intézményekről. A március 31-én Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvényjavaslat – Magyar Kultúráért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Kultúráért Alapítvány és a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére történő vagyonjuttatásról – szerint az újonnan létrehozott Magyar Kultúráért Alapítvány lesz a tulajdonosa a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft.-nek, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-nek és a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft.-nek, így az ezekhez kerülő ingatlanoknak is.
Ezek közé tartozik számos nagy értékű ingatlan, többek között a Bem rakparti épület, az óbudai Zichy-kastély, a Szegedi Irodalmi Rezidensház és a budapesti, Bajza utcai Magyar Írók Háza, valamint a Hajógyári-szigeten található aquincumi helytartói palota romjai, ami így kikerül a nemzeti vagyon köréből. Az ingatlanokon kívül a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft. számára egy márciusi kormányhatározat – 1108/2021. (III. 10.) Korm. határozat egyes kultúrstratégiai kérdésekről – garantált több tízmilliárd forintnyi támogatást nemcsak idénre, hanem a 2025-ig terjedő időszakra. E határozat is kitér a Petőfi Irodalmi Ügynökségnek adandó ingatlanokra.
A Bem rakpart 6. alatti épület társasházi részében lakók bejelentést tettek az önkormányzatnál a ház korábban művelődési házként használt részén zajló, késő esti, hangos zenélés miatt. Az Átlátszóhoz eljutott információk szerint a lakók által kifogásolt zajt a hobbi rock-zenészként is ismert Kosik Kristóf ügyvéd okozta a gitárjával. Az ő ügyvédi irodája is képviselte korábban Habony Árpádot, és ebben a praxisban dolgozott a Rogán Antal bizalmasaként hivatkozott, a letelepedési kötvény-bizniszen nagy hasznot húzó Kertész Balázs is.
Az ügyvédi praxisát jelenleg szüneteltető Kosik Kristóf (akit a HVG által talált videófelvételen gitározás közben itt lehet megtekinteni) a Habony-Rogán körhöz fűződő kapcsolatáról legutóbb a valaszonline.hu cikke írt részletesen. Az Átlátszóhoz eljutott a szerződés, amit Kosik Kristóf cége és az akkor még hivatalosan ott működő Budavári Művelődési Ház akkori vezetője kötött tavaly, a szeptembertől decemberig tartó időszakra. A bérleti szerződést a művelődési ház akkori vezetőjeként jegyző Megyesi Anikó az Átlátszó információi szerint Lipótváros jelenlegi fideszes polgármesterének, Szentgyörgyvölgyi Péternek volt felesége. Szentgyörgyvölgyi vezette a Rogán-érában az V. kerület vagyongazdálkodási cégét.
Kosik cége szeptember 1-től december 31 -ig bérelte a volt művelődési ház legszebb termét, az Andrássy-termet, havi százezer forintért, a szerződés szerint "a Budavári Művelődési Ház működésével összefüggésben felmerülő rendszervényszervezési tevékenység céljából". Egy névtelenséget kérő forrásunk szerint ugyanakkor Kosik Kristóf nem rendezvényt szervezett ott, hanem napi szinten próbateremként használta a Dunára néző Andrássy-termet. A Kosik ügyvédi iroda e-mail címére ezzel kapcsolatban küldött kérdéseinkre mostanáig nem érkezett válasz. A Bem rakpart 6. alatti volt művelődési ház tulajdonosi jogait gyakorló MNV Zrt.-től sem kaptunk választ arra a kérdésünkre, hogy van-e jelenleg érvényben lévő bérleti szerződés magánszeméllyel, céggel vagy más szervezettel erre az ingatlanra vonatkozóan.
Fotók, videó: Németh Dániel
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával! | [
"Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft."
] | [
"Szegedi Irodalmi Rezidensház",
"Lőcsei Állami Levéltár",
"Magyar Kultúráért Alapítvány",
"Magyar Nemzeti Múzeum",
"Andrássy Gyula Alapítvány",
"Budavári Művelődési Ház",
"Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft.",
"Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság",
"MNV Zrt.",
"Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft",
"Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft."
] |
Börtönben tehet esküt az orális szexet ajánló képviselő
2003. január 8., szerda, 14:18
Lehetséges, hogy a börtönben fogják megtartani a jelenleg előzetesben lévő kunszentmiklósi képviselő esküjét. A bíróság ugyanis várhatóan nem fogja engedélyezni, hogy a képviselő lakóhelyén tartsák meg az eseményt. Mivel az esküt csak a képviselő-testület jelenlétében lehet letenni, ezért a többi képviselőnek kell majd bevonulnia a börtönbe. A férfit csalással és vesztegetéssel vádolják, de a vádiratban az is szerepel, hogy fajtalankodni akart két fiatalemberrel. A kunszentmiklósi polgármester minden követ megmozgat a képviselő érdekében.
Ha továbbra is előzetes letartóztatásban marad a csalással és vesztegetéssel vádolt kunszentmiklósi képviselő, akkor várhatóan csak Kecskeméten, a megyei bíróság vagy a büntetés-végrehajtási intézet épületében teheti le képviselői esküjét - mondta az [origo]-nak Bodóczky László, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság elnöke. Mivel az eskü csak akkor érvényes, ha azon a testület többi tagja is részt vesz, így M. Árpád képviselőtársainak várhatóan a megyeszékhelyre kell utazniuk, hogy megjelenhessenek az eskütételen, amelyet Kunszentmiklós polgármestere kezdeményezett. Csak temetésre és esküvőre engedik haza az előzetesben lévőket Bodóczky hozzátette, ha a bíróság úgy dönt, hogy nem hosszabbítja meg M. Árpád előzetes letartóztatásának időtartamát - amely január 16-án jár le -, akkor semmi akadálya nem lesz annak, hogy a képviselő Kunszentmiklóson tehesse le az esküt. A bíróság az elkövetkezendő napokban dönt arról, hogy meghosszabbítja-e a képviselő előzetesben tartását. A bíróság elnöke ugyanakkor elmondta, előzetes letartóztatásban lévő személyek számára csak akkor szokták engedélyezni az eltávozást, ha halaszthatatlan ügyről - például temetésről vagy éppen esküvőről - van szó. Bodóczky szerint a képviselői eskütétel nem számít ilyen ügynek. Csalás, vesztegetés és orális szex M. Árpádot - aki a Fidesz és az MDF jelöltjeként indult az önkormányzati választásokon - még az október 20-i szavazás előtt vették őrizetbe. A jelöltet végül nagy többséggel választották meg a kunszentmiklósi képviselő-testület tagjává, az előzetes letartóztatás miatt azonban nem tudott részt venni az önkormányzat munkájában. Mivel esküjét nem tette le, ezért tiszteletdíjat sem kapott. A képviselő ellen csalás és vesztegetés miatt indult eljárás, a napokban elkészült vádiratban azonban az is szerepel, hogy a férfi fajtalankodásra akart rábírni két fiatalembert. A Bács-Kiskun Megyei Ügyészség azzal vádolja M. Árpádot, hogy Kiskunsági Ifjúsági- és Kulturális Egyesület elnökeként azt ajánlotta a szervezethez jelentkező polgári szolgálatos fiatalembereknek, hogy ha nem tartanak igényt a nekik járó pénzre, akkor nem kell tényleges munkát végezniük. Mivel az ügyészség szerint M. Árpád a helyi munkaügyi központtól felvette a polgári szolgálatos fiatalok után járó összeget, ezért a képviselőt vesztegetés mellett csalással is vádolják. A vádhatóság állítja, 2000 szeptembere és 2002 októbere között 16 alkalommal fordult elő ilyen eset, és a képviselő összesen 1 050 000 forintra tett szert ezek során. A vádiratban az is szerepel, hogy M. Árpád két jelentkező esetében nem a munkaügyi központtól érkező pénzt kérte, hanem szexuális ajánlatot tett nekik. A képviselő arra kérte a fiatalembereket, engedjék meg neki, hogy orálisan kielégítse őket - állítja az ügyészség. M. Árpád egyébként korábban már két alkalommal is állt bíróság előtt - tudta meg az [origo] a megyei főügyészségtől. Ezek kisebb horderejû ügyek voltak - csalás, valamint rágalmazás -, amelyek során a képviselőt próbára bocsátotta a bíróság. A polgármester minden követ megmozgat
A helyi önkormányzati rendszer
Könyv a Fókusz Online kínálatában
Könyv a Fókusz Online kínálatában
Kunszentmiklós polgármestere, Bődi Szabolcs - aki szintén a Fidesz és az MDF jelöltjeként nyerte el a posztot - kezdeményezte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségnél, hogy a tavaly október óta csalás és vesztegetés gyanúja miatt előzetes letartóztatásban lévő M. Árpád letehesse képviselői esküjét. Bődi az [origo]-nak elmondta, tervei szerint M. Árpád január 16-án tenné le esküjét képviselőtársai előtt Kunszentmiklóson. A polgármester ugyanis arra számít, hogy az előzetes letartóztatás időtartamát - amely január 16-án ér véget - nem fogják meghosszabbítani, és a képviselő hazatérhet. A polgármester azt is kezdeményezte az ügyészségnél, hogy a képviselőt ne tartsák tovább előzetesben. Bődi levelében személyes felelősséget vállalt arra, hogy a szabadon engedett képviselő nem fog kibújni a tárgyalás alól. Bődi az [origo] kérdésére elmondta, nem tud arról, hogy M. Árpád orális szexet kezdeményezett volna két polgári szolgálatra jelentkező fiatalembernél. A polgármester tudomása szerint a vádiratban nem szerepel ez az állítás. Bődi hozzátette, a település közvéleménye szerint M. Árpád ellen koncepciós eljárás zajlik. Az ügyészség meghosszabbítaná a fogvatartást A képviselői eskütétellel kapcsolatban Szabó Ferenc, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség főügyész-helyettese az [origo]-nak elmondta, a polgármester megkeresését továbbították a megyei közigazgatási hivatalnak. A hivatal válasza szerint a jelenleg előzetesben lévő M. Árpád kizárólag a képviselő-testület többi tagja előtt teheti le esküjét. Szabó elmondta, az ügyészség nem látja akadályát annak, hogy a képviselő - akinek ügyében még nem született ítélet, ezért nem tekinthető bûnösnek - letegye az esküjét. Miután azonban már megtörtént a vádemelés, ezért már nem az ügyészség, hanem a bíróság az illetékes az ügyben - tette hozzá Szabó. A főügyészhelyettes a kunszentmiklósi polgármesternek a képviselő szabadon engedésével kapcsolatos kérelméről elmondta, a büntetőjog nem ismer ilyen jogi lehetőségeket. Szabó hozzátette, az ügyészség kérelmezte a bíróságnál M. Árpád előzetes fogva tartásának meghosszabbítását. [origo]
Korábban: Orális szexet kezdeményezett a képviselő
Az [origo] kiadója az Axelero Rt. © Minden jog fenntartva Adatvédelem | [
"Fidesz",
"MDF"
] | [
"Bács-Kiskun Megyei Bíróság",
"Axelero Rt.",
"Bács-Kiskun Megyei Ügyészség",
"Kiskunsági Ifjúsági- és Kulturális Egyesület",
"Bács-Kiskun Megyei Főügyészség"
] |
A honlapján közzétett információk alapján unalmas civil szervezetnek tűnik a Puskás Tivadar Közalapítvány, "melynek célja a külföldi csúcstechnológiák hazai elterjesztése és a világszínvonalú magyar technológiák nemzetközi piacra vitele". Pedig izgalmas cégről van szó, amely lehallgatórendszert fejlesztett nemzetbiztonsági célokra, milliárdokat kapott a kormányzati gerinchálózat védelmére, és Nemzeti Hálózatbiztonsági Központot működtet. Ráadásul egy volt III/I-es hírszerző találta ki az egészet, akitől most a MeH szakállamtitkára veheti át a boltot, a Fidesz szerint "szocialista ejtőernyősként".
Az Omninvest-ügy kapcsán olvasóink hívták fel a figyelmünket arra, hogy nem csak az oltóanyaggyártó cégnek vannak egyszerre erős titkosszolgálati kapcsolatai és sok milliárd forintos állami megrendelései Magyarországon. A Puskás Tivadar Közalapítvány (PTA) azonban nem magáncég, hiszen a kormány alapította és látja el feladatokkal, ráadásul nonprofit formában működik. A milliárdos megrendelések és a titkosszolgálati háttér viszont stimmelnek, a közalapítvány és az általa alapított cég több projektjét is államtitoknak nyilvánították.
Dr. Kőhalmi Zsolt
Ráadásul egykori III/I-es hírszerző, Dr. Kőhalmi Zsolt vezeti a titokzatos, jelenleg a Miniszterelnöki Hivatal Infokommunikációért és E-közigazgatásért Felelős Szakállamtitkársága (MeH IÁT), vagyis Baja Ferenc államtitkár és Bódi Gábor szakállamtitkár által felügyelt szervezetet, amely lehallgatórendszert fejlesztett nemzetbiztonsági célokra, milliárdokat kapott a kormányzati gerinchálózat védelmére, és januártól Nemzeti Hálózatbiztonsági Központot üzemeltet. A PTA kuratóriumában mérnökök, közgazdászok és jogászok ülnek, köztük Mészáros Tamás, a Corvinus Egyetem rektora, volt ÁPV-elnök, Rákossy Balázs, a Fidesz volt EP-képviselőjelöltje, és O'sváth György, Antall József egykori bizalmasa.
Kőhalmi Zsolt, a PTA kuratóriumának elnöke megkeresésünkre nem titkolta szolgálati múltját, de hangsúlyozta hogy hírszerző volt, külföldön dolgozott, nem itthon. "Támadó játékos voltam" – mondja, nem az állambiztonságra felügyelt vagy a szomszédról jelentett a rendszerváltást megelőzően. A műegyetemen végzett híradástechnika szakon, és néhány évig a világhírű Simonyi professzor (az űrturista Charles Simonyi apja) tanársegédje volt, mielőtt a szolgálatokhoz került. Ott hivatalosan "technológiai transzferrel" foglalkozott, amin valójában a Cocom-lista kijátszását, az exporttilalom alatt álló fejlett technológiák megszerzését kell érteni kalandos körülmények között, nyugatról.
A rendszerváltás az Információs Hivatal vezető tisztségében érte, a változások után a fejlett technológiák exportjának ellenőrzésével foglalkozott – vagyis éppen az ellenkezőjével annak, mint amit addig csinált, neki kellett megakadályoznia, hogy illetéktelen országok szert tegyenek a fejlett technológiákra. "Rablóból lesz a legjobb pandúr" - magyarázza, ezt mondta az amerikaiaknak is, akik nem nyelték le könnyen, hogy az új harcostársra nem is olyan régen még vadásztak.
Kőhalmi ötlete volt a Puskás Tivadar Alapítvány, amit a kormány alapított 1993-ban, a határozatot még Antall József szignálta. Kezdetben szerteágazó projektekkel próbálkoztak főként a távközlés és az informatika terén, egyebek mellett a határon túl élő magyarok szakmai támogatásával. Az ezredfordulót követően aztán az informatikai biztonság lett a fő prioritás, ma már a PTA látja el a Nemzeti Hírközlési Hatóság országos hírközlési és informatikai főügyeletét, és működteti a Nemzeti Hálózatbiztonsági Központot.
Milliárdok információs társadalomra
A PTA által 2003-ban alapított NT Nonprofit Közhasznú Kft. állami milliárdokat osztott szét az információs társadalom létrehozására. Tevékenységét különböző minisztériumokkal – IHM, GKM, MeH – egyedi projektek megvalósítására kötött keretszerződések alapján végzi. A PTA-tól kapott tájékoztatás szerint ez a társaság több mint 60 állami projekt indításában vagy megvalósításában vett részt, ezek között szerepelt a magyar vállalatok külföldi piacra jutását segítő HTEC-Magyar technológiai Központ program; a hazai audio-vizuális archiválás alapját képző Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA), illetve a Nemzeti Digitális Adattár (NDA) programok; és az e-Magyarország program is. Csak az eMagyarország programra 2,1 milliárd forintot költöttek, ebből 1,5 milliárdot pályázati úton osztottak szét a civil szférában.
A Mandiner (ex-Reakció) blog nemrégiben terjedelmes levezetéssel arra jutott, hogy a Miniszterelnöki Hivatal a PTA-n keresztül támogatta a senzheni China High Tech Fair nevű kiállításhoz kapcsolódó budapesti rendezvényt, amiből a Mandiner szerint egy Gyurcsány Ferenchez, és tanácsadójához, Dessewffy Tiborhoz köthető magáncég is profitálhatott. Megkeresésünkre Kőhalmi Zsolt visszautasította, hogy az NT Nonprofit Kft. politikai kifizetőhelyként is működne, saját politikához való viszonyáról pedig azt mondta, hogy független szakemberként dolgozik, ezért tudta a szervezetet 5 parlamenti cikluson át fejleszteni. Ideológiai és társadalmi értékek szempontjából 33-33-33 százalékban érzi magát baloldalinak, liberálisnak, illetve jobboldali konzervatívnak.
Háború a cyberbűnözés ellen
A kormány tavaly októberben kormányrendeletben rendelte el egy Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ felállítását, amelynek üzemeltetését 2010. január elsejétől a PTA-ra bízta. A közalapítvány még az azóta megszűnt Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) támogatásával hozta létre a CERT-Hungary Központot a kritikus információs infrastruktúrák védelmére, az elektronikus kormányzati rendszerek elleni támadások, fenyegetések elhárítására. A központ a nemzetközi CERT (Computer Emergency Response Team) hálózat szerves része, ilyenek a legtöbb országban működnek, a cybertámadások elhárítása a feladatuk.
A CERT-Hungary megszakítás nélkül monitorozza az internetes támadásokat és incidenseket, ezeket az információkat azonnal megosztja az illetékesekkel, illetve rövid időn belül reagál is rájuk. Kőhalmi Zsolt szerint a magánszféra szereplői, bankok és energetikai cégek is igénybe veszik a szolgálataikat, mert "ha az Interpolra bízzák magukat, akkor 4 hét múlva készül el az akta, és csak halvány remény van arra, hogy megtalálják a tetteseket. Mi viszont két, de legfeljebb 20 órán belül reagálunk, és partnereink segítségével akár Ausztráliában vagy az USA-ban is leállítjuk a támadók szervereit".
Specialistái az adathalász támadásoknak, incidenskezelő munkacsoportot működtetnek, sőt "hadgyakorlatokon" szimulálják a cybertámadásokat és a kritikus infrastruktúrák szükséghelyzeteit, hogy éles helyzetben tudják, mit kell csinálni.
A kormányzati gerinchálózat védelme
A Miniszterelnöki Hivatal 2007-ben közhasznúsági szerződés keretében 5 milliárd forintot biztosított a PTA-nak az úgynevezett Pajzs projektre. A minden részletében államtitokká nyilvánított fejlesztés a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer (KESZR) informatikai biztonságának növelésére irányult, a PTA az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának határozata alapján, 143-as, vagyis titkos kormányhatározattal kapta ezt a megbízást. A fejlesztést megvalósító és a rendszert üzemeltető, az NBH által átvilágított beszállító nevét is titkolják, mert nyilvánossága "súlyos biztonsági kockázatot jelentene" a KESZR működésére nézve.
Az Index még 2003-ban hírt adott arról, hogy az IHM egy olyan 5,2 milliárdos, titkosított javaslattal állt elő, amely a terrorizmus veszélyére hivatkozva egyetlen helyre, egy adatvagyon-tárolási központba kívánta begyűjteni az állam kezében lévő adatokat. Akkor azonban a Fidesz megfúrta a tervet, mondván hogy az adattárolás ilyen módja indokolatlan és adatvédelmi szempontból aggályos. Államtitok, hogy az akkori elképzelést, vagy valami mást takar a PTA két éve megvalósult Pajzsa.
Líbiával nem üzletelhet
Mégsem a Pajzs projekt a PTA legtitkosabb vállalkozása. Az alapítványak van egy másik cége is, a NETI Informatikai Tanácsadó Kft. (leánykori nevén Hold Alfa Kft.), amely a cégnyilvántartás tanúsága szerint milliárdos nagyságrendű éves bevételt termel. Honlapja szerint a NETI egyetlen terméke a bűnüldözési célú BONGO integrált monitoring rendszer, "mely a nemzetbiztonsági és bűnüldözési szervek tevékenységét a távközlési és informatikai kommunikáció, adatforgalom megfigyelése útján támogatja". Moduláris és hatékonyan skálázható megoldás, amely "alkalmas a mai kor távközlési és informatikai rendszereiben keletkező nagy mennyiségű adat hatékony kezelésére".
Internet-lehallgatás 2002 óta Az Index már 2002-ben beszámolt arról, hogy lehallgathatóvá vált az internet, mert a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat feltehetően erre a célra szolgáló berendezéseket telepített a magyarországi internetszolgáltatók hálózataira. "Öltönyös urak érkeztek, és kértek egy transzparens portot a BIX, illetve a nemzetközi vonal felé. Ezekre olyan számítógépeket csatlakoztattak, amikhez mi hozzá sem nyúlhatunk" – nyilatkozta akkor egy budapesti internetszolgáltató rendszergazdája.
A BONGO rendszerről semmi mást nem találtunk a neten, egy sort sem írt még róla a magyar sajtó. A Vadászlap viszont 2006. szeptemberében interjút készített Kőhalmi Zsolttal, aki a Safari Club International igazgatótanácsának is tagja. Itt hangzott el, hogy Kamerunban végre meglőtte álmai trófeáját, a kapitális bongót.
Úgy tudjuk, hogy a NETI Kft. BONGO rendszerének a magyar titkosszolgálatok a legnagyobb megrendelői, de érdeklődésünkre Kőhalmi azt mondta, hogy erről nem beszélhet. Azt nem cáfolta, hogy lehallgatórendszerről van szó, de államtitok, hogy mióta fejlesztik, ki finanszírozza, mennyi állami pénz van benne, és hogy mire képes. "Patikamérlegen lett lemérve, mennyit lehet nyilvánosan elmondani róla, és az szerepel a honlapunkon is" – mondja a kuratóriumi elnök. Az átláthatóság hiányára vonatkozó kérdéseinkre azt válaszolta, hogy számára mindig is "szemantikai problémát okozott" a titkosszolgálat nyilvánossága.
A dolog érdekessége, hogy a BONGO-nak nem csak állami megrendelői vannak: magáncégek, sőt külföldiek is megvásárolhatják, de mint megtudtuk, a titokvédelem itt is nagyon fontos. "Ezt minden országban csak az arra felhatalmazott kevés szervezet működtetheti. Semmiféle funkcionalitásáról nem beszélhetek, különben nem lennének megrendelőink. Ez a dolog az elejétől a végéig titkos, és ez így van rendben" – magyarázza Kőhalmi. Olyan nemzetközi expókon is megjelennek vele, "ahová kizárólag a szolgálatoktól engednek be érdeklődőket". Magáncégeknek legfeljebb a technológia egyes elemeit kombináló biztonsági megoldásokat adhatnak el.
A BONGO rendszer tehát stratégiai jelentőségű technológiai termék, amely nem kerülhet illetéktelen kezekbe. Itt megint hasznára van a "technológiai transzferben", majd az exportellenőrzésben szerzett évtizedes tapasztalata a kuratóriumi elnöknek, mert nagyon pontosan kell tudni, hogy kinek adhatja el, és kinek nem a terméket. "Líbiának nem fogjuk eladni, ez egy különösen érzékeny technológia" – mondja. Szerinte Magyarországon jól van szabályozva az ilyen lehallgatórendszerek törvényes alkalmazása, és bár nem árulhatja el hogy mit és mikor vezettek be, érzékelhetőek "ugrásszerű változások" a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harcban.
Ejtőernyős utódlás
Kőhalmi Zsolt a 66. évében jár, visszavonulásra készül. Utódlása politikai kérdéssé vált, miután a közalapítvány tavaly novemberi, Baja Ferenc és Bódi Gábor részvételével megtartott kuratóriumi ülése ügyvezető igazgatói pályázat kiírásáról döntött úgy, hogy a megbízás időtartamát korábban az alapító okirat módosításával 3 évről 5 évre emelték. A posztra ketten pályáztak, közülük az egyik éppen Bódi Gábor, akinek szakállamtitkárként a felügyelete alá tartozik a PTA.
A Fidesz nyilvánosan támadta a pályázatot, szerintük Bódi személyében egy "szocialista ejtőernyős" kerülhet a PTA élére – noha forrásaink szerint Bódi a Fidesszel is szoros kapcsolatokat ápol. Kőhalmi szerint mégis ő lett a nyertes pályázó, mert amíg "a másik jelölt formailag és tartalmilag is érvénytelen pályázatot adott be, Bódi pályázata szakmailag megkérdőjelezhetetlen". Az új vezető munkaszerződését azonban határozatlan idejűre módosították 2 hónapos felmondási idővel, hogy kivédjék a bebetonozás vádját.
A cikket itt lehet kommentálni | [
"Puskás Tivadar Közalapítvány",
"NT Nonprofit Közhasznú Kft.",
"NETI Informatikai Tanácsadó Kft.",
"Hold Alfa Kft."
] | [
"Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ",
"Infokommunikációért és E-közigazgatásért Felelős Szakállamtitkársága",
"CERT-Hungary Központ",
"Computer Emergency Response Team",
"MeH IÁT",
"Nemzetbiztonsági Szakszolgálat",
"Információs Hivatal",
"HTEC-Magyar technológiai Központ",
"Puskás Tivadar Alapítvány",
"Corvinus Egyetem",
"Informatikai és Hírközlési Minisztérium",
"Safari Club International",
"Miniszterelnöki Hivatal",
"Nemzeti Hírközlési Hatóság"
] |
Gárdista önkéntesek biztosították a pár héttel ezelőtt megrendezett Kurultáj "törzsi gyűlés" rendezvényét, többek közt az árpádsávos pajzzsal és oroszlánnal díszített, jellegzetes sapkájukat viselve. Ez nem szabálytalan ugyan, de mindenképpen pikáns. Volt, ahol egymás mellett "posztoltak" a rendőrökkel – derül ki a helyszínen készült fotókról. Ráadásul a gárdisták ingyen vállalták a biztosítás feladatát a "rokontudatú népek ünnepén", pedig az Orbán-kormány 300 millió forintos támogatást adott a megrendezésére. A türkök mindenesetre kitüntették Lezsák Sándort, az eseményt megnyitó Kövér László pedig a hun nyílzáportól is el tudott jutni a kultúrharcig.
Nem vezetünk nyilvántartást arról, hogy a rendezvényt biztosító önkénteseknek volt-e vagy van-e tagsága más társadalmi szervezetekben, civil szerveződésekben – közel egy hónapba telt, mire ezt a hárító választ sikerült kicsikarni az augusztusban megrendezett Kurultáj szervezőitől. Ezzel láthatóan pontosan elkerülni próbálták az érdemi választ, a hetek óta, többször megismételt kérdésünk ugyanis az volt: hogyan fordulhat elő, hogy az egykor betiltott Magyar Gárda külsőségeiben feszítő gárdisták biztosították a több százmillió forintos kormányzati támogatással megrendezett eseményt? Méghozzá teljes harmóniában a rendőrséggel, amelynek anno már akkor is intézkednie kellett (volna), ha csak meglátta a 2009-ben feloszlatott szervezet szimbolikus ruhadarabjait viselő tagokat.
Az elmúlt napokban a Kurultájon szintén felvonuló türkök sajátos ismertségre tettek szert Orbán Viktornak köszönhetően, azonban a gárdista jelenségre közvetlenül az augusztus 10-12. közt Bugacon megrendezett "Magyar Törzsi Gyűlés"-t követően hívta fel a figyelmünket az egyik látogató. Erről több fotót is készített a helyszínen, amelyeket átadott a hvg.hu-nak. Látszik, ahogy sorfalat állnak a nézősereg előtt, posztolnak a fontosabb csomópontokban, sőt, a gárda múltja miatt vicces módon közvetlenül egy rendőrautó szomszédságában posztolva is éppen "szolgálatot teljesítenek" önkéntesként a jellegzetes fekete kiegészítőket viselő gárdisták. Mindezt megerősítik azok a felvételek, amiket a Kurultáj alatt-után posztoltak lelkesen a Facebookon a szervezet tagjai. Ezt névtelenséget kérve megerősítette egy belső forrásunk is, szerinte a Magyar Gárda jogerős betiltását követően létrejött Új Magyar Gárda vezetői, illetve tagjai láthatók több fotón.
Az autó mellett az önkéntes, de tisztára mintha együtt posztolnának © hvg.hu
Mindez jogszerű, a helyszínen jelenlévő rendőrök sem szegték meg intézkedési kötelezettségüket, amikor végignézték, ahogy a gárdista "önkéntesek" biztosítják a sok ezer vendéget vonzó eseményt. Hiszen ők már a kvázi utódszervezetként létrehozott újabb formációhoz köthetők, másrészt úgy voltak felöltözve, ami csak emlékeztet a nyilvános rendezvényeken betiltott viseletre. Így a fekete bakancshoz és nadrághoz a Kurultáj saját fekete reklámpólóját viselték.
Ugyanakkor forrásunk szerint elég megnézi a fotókon látható sapkát: "a sapkarózsa az árpádsávos pajzzsal és oroszlánnal, alatta pedig a szent koronát ábrázoló kitűző". Elmondta, a betiltás óta gyakorlat, hogy ilyen közösségi rendezvényeken, illetve közterületen úgy tűnnek fel ezek a gárdista ruhadarabok, hogy a viselőjük emiatt ne legyen felelősségre vonható. Állítólag vannak tagok, akiknek ruháján a betiltott gárdaegyenruha jellegzetes oroszlánja is ott van, csak eltakarják egy levehető, rovásirásos felirattal. "Amikor magánterületen gyűlnek össze, akkor ezt le lehet venni" – magyarázta.
Legális, csak pikáns: 300 millió forint kulturális támogatásból ment a törzsi gyűlés
Információink szerint évek óta így zajlik az esemény biztosítása, az önkéntesek térítés nélkül vállalják a biztosítási teendőket. Mindez – ha jogilag nem is kifogásolható – mindenképpen érdekes, hiszen a törzsi gyűlésre az év végi osztozkodás közepette az Orbán-kormány egy kormányhatározattal 300 millió forintot adott "kulturális célú támogatás"-ként a szervező Magyar-Turán Közhasznú Alapítványnak.
A rendezvény fővédnöke pedig Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke volt, aki az idei megnyitón a parlament felsőházi termében fogadta az Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvényére érkező csoportokat.
A rokontudatú népek háromnapos közös ünnepén a magyar, hun és türk tudatú nemzetek képviselői gyűlnek össze, és nem először bizonyítják: a több ezer kilométeres távolság legyőzhető
– mondta köszöntőjében Lezsák.
A nyílzáporról beszélő Kövér, türk kitüntetés Lezsáknak
A bugaci helyszínen pedig maga az Országgyűlés elnöke, Kövér László tartotta a megnyitó beszédet, amelyben a Kurultájt "a magyar kulturális önrendelkezési igény kinyilvánításának legnépesebb fórumának" nevezte. A házelnök az egykori hun lovasok nyílzáporát megidézve azt mondta, hogy modernnek mondott világunkban egy hasonlóan pusztító harcmodor terjedt el: akinek meg akarják szállni a területeit, annak először a tudatát igyekeznek megszállni, de a "magyar néplélekről" szóló beszédébe még az Orbán-kormány tudomány elleni harcát is bele tudta csempészni.
Nem tudjuk, a házelnöknek feltűntek-e a 300 millió forintos közpénzből tető alá hozott rendezvényt biztosító önkéntesek és a gárdisták közti hasonlóságok. Darkhan Kydyrali, a Türk Akadémia elnöke mindesetre méltatta a Kurultáj fontosságát, és saját türk kitüntetésüket adományozta Lezsák Sándornak. A szintén jelenlévő Hüseyin Sözlü, Adana polgármestere pedig Törökország elnökének Recep Tayyip Erdogan üdvözletét tolmácsolta.
Nem kapnak pénzt a közpénzből támogatott rendezvény gárdista önkéntesei
Elsősorban önkéntesek látták el a Magyar Törzsi Gyűlés – Kurultáj biztosítását, egyes feladatokkal pedig a Hori-zone Kft. vagyonőreit bíztunk meg – válaszolta többszöri rákérdezés után Varga Zoltán, a Magyar-Turán Közhasznú Alapítvány technikai igazgatója. "Az önkéntesek többsége már hosszú évek óta, anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzi a rendezvény biztosítását, így a forgalom irányítást, útbaigazítást" – tette hozzá.
"Arról, hogy közülük valakinek volt-e vagy van-e tagsága más társadalmi szervezetekben, civil szerveződésekben vagy egyéb baráti társaságokban, nem vezetünk nyilvántartást, mivel az önkéntesek toborzásánál ilyen szempont vagy követelmény nincsen" – reagált a biztosításban részt vevő gárdistákra vonatkozó kérdésre.
Megkerestük Mészáros Istvánt, az Új Magyar Gárda főkapitányát is, aki elismerte, hogy a gárdisták részt vettek az esemény körüli teendők ellátásában, így a résztvevők útbaigazításában, informálásában, de bővebben nem kívánt nyilatkozni lapunknak.
A sapka egyértelműen a gárdisták viselete © hvg.hu
Rendőrség: nem voltak fellelhetőek a gárda és a Betyársereg szimbólumai
A Magyar-Turán Alapítvány részéről elismerték, hogy a rendőrség jelen volt, de a biztosításban szerintük nem vettek részt. Arra nem kaptunk választ, hogy a fotók alapján szintén jelenlévő Betyársereg tagjai pontosan milyen feladatot láttak el.
A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság azt közölte, hogy rendőreik a Kurultáj "külső biztosításáért feleltek, azon belül is a folyamatos és akadálymentes közlekedés, illetve a közrend és közbiztonság fenntartásáért". "A rendezvény belső biztonságáért a szervezők által felkért személyek feleltek" – tették hozzá, de az "esetlegesen bekövetkező rendbontások, jogsértések megfelelő kezelése érdekében a szükséges mértékben kollégáik is jelen voltak a rendezvény területén".
Az egyik birtokunkba került fotó alapján azt is firtattuk, tényleg együtt "posztoltak"-e a gárdistákkal, és mit gondolnak a rendezvényt biztosító önkéntesek jellegzetes viseletéről. A rendőrség viszont csak annyit tapasztalt, hogy "a rendezvény belső biztonságáért felelő személyek a korábbi évekhez hasonlóan fekete pólót és nadrágot viseltek", és "tudomásuk szerint a Magyar Gárda és a Betyársereg szimbólumai nem voltak fellelhetők ruházatukon".
Mutatjuk az egyik helyszínen készült fotót az egyik autóról, amelyen rovásírással jól láthatón az áll, hogy Magyar Gárda: | [
"Magyar-Turán Közhasznú Alapítvány"
] | [
"Magyar-Turán Alapítvány",
"Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság",
"Türk Akadémia",
"Hori-zone Kft.",
"Új Magyar Gárda",
"Magyar Gárda"
] |
Tanulmányírásra, kapcsolattervezésre kapott 24 millió forintos megrendelést egy windszörfös olimpikon kft.-je a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala hirdetmény közzététele nélkül kiírt tenderén. Detre Diána egy ideje a KIM korábbi közigazgatási államtitkára, Gál András Levente barátnője. A KIM irányítása alá tartozó hivatal szerint Gálnak nem volt semmilyen befolyása a közbeszerzés kimenetelére.
Detre Diána olimpikon szörföző cégével kötött szerződést a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH). A sportoló 2013 májusában, 500 ezer forint jegyzett tőkével indított Blue Shine Kft.-je kapta a Nemzeti Egységes Kártyarendszer (NEK) központi nyilvántartás-adatbázishoz kapcsolódó tanulmányok készítésére, a nyilvántartás kapcsolattervezésére, kommunikációs feladatok ellátására szóló 23,9 millió forintos megrendelést.
A napokban a Napi.hu írta meg, hogy a friss alapítású cég egy olyan "kis értékű" közbeszerzésen bizonyult sikeresnek, amelyen 25 millió forint értékhatárig nem kell az ajánlatkérőnek nyilvános hirdetményt közzétenni a szolgáltatás vásárlására, elég tetszése szerint három cégnek ajánlattételi felhívást küldeni.
Az Index információi szerint sportkörökben már hónapok óta közismert, hogy Detre a KIM korábbi államtitkárának barátnője. Gál András Levente a Magyar Vitorlás Szövetség elnökeként azonban már 2012-ben is kiemelten jó viszonyt ápolt a sportolónővel. Kisebb fajta botrányt keltett a balatoni vízi sportok művelői körében, hogy a Magyar Vitorlás Szövetség 2012-ben az év női vitorlázójának választotta Detre Diánát, aki egyébként a Magyar Szörf Szövetség igazolt versenyzője volt, és vitorlásversenyzői múlttal egyáltalán nem rendelkezett.
A szörfösök akkor közleményben adtak hangot értetlenségüknek, és azt is hozzátették: Detre választása azért is rossz üzenet volt, mert a sportoló nem tartotta be a szövetséggel kötött megállapodását, és az olimpia évében nem vett részt a magyar bajnokság egyetlen futamán sem.
Egy interjú tanúsága szerint ezzel egy időben Gál kinevezte Detrét az MVSZ kommunikációs és PR-vezetőjének is, aki pártfogója leváltását követően azonnal faképnél hagyta a szövetség új vezetését.
Gál András Levente az Index megkeresésére azt mondta, magánéletét érintő kérdésekről nem kíván nyilatkozni.
A KEKKH projektvezetője, Bálint Attila annyit közölt, hogy Gál András Levente sem közalkalmazotti, sem köztisztviselői, sem munkavállalói jogviszonyban nem áll a KEKKH-val. "Ennek következtében semmilyen döntési, utalványozási, vagy egyéb jogosultsággal nem rendelkezik, a KEKKH nevében kötelezettséget nem vállalhat. Az eljárást teljes egészében a KEKKH munkatársai, az eljárás során kiválasztott közbeszerzési tanácsadó folyatta le, arra – a fentiekben részletezett tények szerint – Gál András Leventének semmilyen befolyása nem volt."
A projektvezető szerint a közbeszerzési eljárásban a (9 hónapja alapított) Blue Shine Kft. referenciáit vették figyelembe, mert "elégségesek és megnyugtatóak voltak" a NEK- kibocsátásokban szerzett korábbi tapasztalatok miatt.
A Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal, a Távközlési Szolgálat, valamint a Kormányzati és Frekvenciagazdálkodási Hivatal feladatait átvevő KEKKH – saját honlapja szerint – jogállását tekintve központi hivatal, amelyet a közigazgatási informatikáért való felelőssége körében a KIM irányít. | [
"Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala",
"Blue Shine Kft.",
"Magyar Vitorlás Szövetség"
] | [
"Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal",
"Magyar Szörf Szövetség",
"Távközlési Szolgálat",
"Kormányzati és Frekvenciagazdálkodási Hivatal"
] |
Százmillió forintért rendelt tanulmányt a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-től a nemzetgazdasági tárca. A cégnek júliusig kell leadnia az anyagokat a hazai felnőtt- és szakképzésről. A megrendelés azért fura, mivel a kormányok általában a ciklusok elején szoktak ilyeneket rendelni, hiszen az ajánlott fejlesztéseket véghez is kellene vinni az adott ciklusban. Az NGM államtitkára szerint teljesen rendben van, hogy a ciklus végén százmilliós fejlesztési tanulmányokat rendelnek.
Szövegre pontosan két ugyanolyan szerződést kötött a Nemzetgazdasági Minisztérium a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-vel. A különbség csupán annyi, hogy az egyikben a hazai szakképzésről, a másikban pedig a magyar felnőttképzésről rendeltek tanulmányokat a Fidesz-közeli cégtől bruttó 47-47 millió forintért. A szerződés január 13-án kelt, és a Századvégnek hat hónap alatt kell megcsinálnia a két tanulmányt, ám egyelőre nem tudni, elkészült-e már, vagy bő másfél hónap alatt kell befejezni a feladatot.
Az ügyben megkérdeztük Cseresnyés Pétert, az NGM munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkárát, hogy miért most kötötték a megbízást. Cseresnyés Péter úgy felelt, folyamatosan követni kell a kutatásokkal azokat a folyamatokat, amelyek az oktatás és a felnőttképzés területén mennek végbe. "Azért van erre szükség, mert a munkaerőpiac és a munkaadók helyzete évről évre változik" – mondta az államtitkár, aki szerint azért változnak az igények, "mert a magyar gazdaság eljutott egy olyan helyzetbe, hogy már nemcsak a munkavállalók számával lehet nagyobb teljesítményt elérni, hanem a hatékonysággal is". Ezért kell megvizsgálni, hogy milyen képzésekre van igény – tette hozzá.
Ugyanakkor ilyesféle tanulmányokat általában a kormányzati ciklus elején szoktak rendelni a kormányok, nem a ciklus végén, hiszen már nem lehet végigvinni az átalakítást 2018 előtt. Ezt firtató kérdésünkre Cseresnyés Péter azt mondta, hogy "ha egy társadalom komolyan gondol bizonyos területeire, így az oktatásra is, akkor ciklusok nélkül kell fejleszteni és kutatni". Hozzátette, "nem ciklusokban kell gondolkodni". A tárcának egyébként külön keretszerződése van a Századvéggel, így megkérdeztük azt is, miért nem abban szerződtek a tanulmányokra. Cseresnyés azt mondta, az államtitkársága nem kötött ilyen szerződést, "úgyhogy oda kéne fordulni, ahol a szerződéseket megkötötték". Így is tettünk, megkérdeztük az NGM sajtóosztályát, hogy miért nem a keretszerződésben csináltatják a tanulmányokat. Azt is megkérdeztük, hogy készen vannak-e a dokumentumok.
A Századvégnek egy másik tárcával, a Fejlesztési Minisztériummal is milliárdos keretszerződése van. Május elején a HVG szúrta ki, hogy a tárca a hatmilliárdos tanácsadói szerződést újabb 790 millióval egészítette ki. A 6 milliárdos keretösszegű, eredeti szerződésből a friss összesítés szerint 2015-re összesen 1,88 milliárd forintnyi összeget fizetett ki a Századvégnek a minisztérium. A HVG.hu szerette volna megtekinteni az eddig elkészült tanulmányokat, de elutasították, ezért a lap bírósághoz fordult.
A kormányközeli cég ellen egyébként nyomozás folyik. Ugyanis a Legfőbb Ügyészség áprilisban elrendelte a nyomozás folytatását a Századvég-tanulmányok ügyében, miután hivatalból felülvizsgálta a rendőrség tavaly lezárt eljárását. A Párbeszéd tett feljelentést több mint egy éve hűtlen kezelés miatt, a Legfőbb Ügyészség szerint a rendőrség nem megfelelően járt el az ügyben. Joó Hajnalka még a VS.hu újságírójaként tavaly perelte ki a fejlesztési tárcától a tanulmányokat. A Századvég a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak 2011 és 2014 között összesen 77 ezer oldal terjedelemben bruttó 4,48 milliárd forintért készített tanulmányokat. | [
"Századvég Gazdaságkutató Zrt."
] | [
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Legfőbb Ügyészség",
"Fejlesztési Minisztérium"
] |
Nyomozást rendelt el az ügyészség a moszkvai Magyar Kereskedelmi Képviselet épületének értékesítése miatt - derül ki a legfőbb ügyész leveléből. Az illetékes főügyészség szóvivője ehhez annyit tett hozzá: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) tevékenységét vizsgáló nyomozás folyik, amely több ügy mellett a moszkvai épület eladására is kiterjed. Korábban az [origo] birtokába jutott az MNV belső jelentésének tervezete, amely szerint az épület megvásárlója már a pályázat kiírása előtt kifizette a vételárat.
Nyomozást rendelt el az ügyészség a moszkvai Magyar Kereskedelmi Képviselet eladásának miatt - derül ki abból az [origo] birtokába került levélből, amelyet Kovács Tamás legfőbb ügyész október közepén írt Gruber Attila fideszes országgyűlési képviselőnek. Gruber korábban arról érdeklődött, hogy vizsgálja-e az ügyészség a moszkvai ingatlan eladásának körülményeit, a legfőbb ügyész erre a kérdésre válaszolt.
Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség szóvivője az [origo]-nak megerősítette a nyomozás tényét, és azt mondta: számvitel rendjének megsértése miatt a Központi Nyomozó Főügyészséghez érkezett feljelentés, innen továbbították az ügyet a V. és XIII. kerületi ügyészséghez.
Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyézség - ide tartoznak a kerületi ügyészségek - szóvivője az [origo]-nak azt mondta: feljelentést még nyáron egy magánszemély tette, mégpedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) ellenőrző bizottságának jelentése alapján, amely az MNV 2008-as tevékenységét vizsgálta. A jelentés alapján felmerült annak a gyanúja, hogy az MNV-nél megsértették a könyvvezetési, számviteli szabályokat - mondta a szóvivő. Skoda szerint a nyomozás nem kifejezetten a moszkvai ingatlan eladásának körülményeire vonatkozik, de a vizsgálat több más ügy mellett erre is kiterjed. A szóvivő szerint a nyomozást nem az ügyészség, hanem a Vám- és Pénzügyőrség végzi.
A főügyész levele szerint két nyomozás indult a moszkvai épület értékesítése miatt. A levél szerint a kerületi ügyészség mellett a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali visszaélés bűntette miatt indított eljárást. A levél szerint az ügyészség ehhez beszerezte az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) azt a jelentését, amely többek között az ingatlan eladásának körülményeivel is foglalkozik. Borbély az [origo]-nak azt mondta: a levélben téves információ szerepel, a Központi Nyomozó Főügyészség nem nyomoz az ügyben, kizárólag a kerületi ügyészség foglalkozik a moszkvai ingatlan eladásának körülményeivel. Az ÁSZ-jelentésről Skoda azt mondta: dokumentumot a Fővárosi Főügyészség vizsgálta, abben azonban nem találtak olyat, amely alapján indokolt lett volna a nyomozás elrendelése.
A kereskedelmi képviselet eladásának zavaros körülményeire először az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőről (MNV) szóló szeptemberi jelentése hívta fel a figyelmet. (Erről itt olvashat.) A kritikák nagy részét megismételte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ellenőrző bizottságának az [origo] birtokába került előzetes jelentése. (Erről itt olvashat.) A jelentések legsúlyosabb megállapítása, hogy a moszkvai ingatlant már jóval az előtt eladták, hogy az erről szóló pályázatot kiírták volna.
E szerint az ingatlant megvásárló cég, a luxemburgi bejegyzésű Diamond Air 2008 márciusában utalta át a 3,5 milliárd forintos vételárat az MNV-nek. Az ingatlan eladásáról szóló pályázatot azonban csak hónapokkal később, 2008 júliusában írták ki. A zártkörű pályázaton a Diamond Air nyert, ráadásul a vételár is megegyezett a cég által korábban átutalt összeggel. Az MNV az [origo]-nak azt mondta, hogy az előzetes utalás oka számukra sem világos, a Külügyminisztérium pedig azt közölte: belső vizsgálatot indítottak az ügyben. | [
"Külügyminisztérium",
"Diamond Air",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Fővárosi Főügyézség",
"Legfőbb Ügyészség",
"Vám- és Pénzügyőrség",
"Magyar Kereskedelmi Képviselet",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Állami Számvevőszék"
] |
A törvényesített és a rendszerszintű korrupció iskolapéldája a magyar letelepedési kötvényprogram – állapította meg a Transparency International Magyarország (TI) és az Investment Migration Council közös tanulmánya. A dokumentum szerint a letelepedési államkötvények átláthatatlanul működő kereskedő cégeket gazdagítanak, Magyarország azonban egyetlen fillér haszonra sem tesz szert.
A mellékletekkel együtt több mint százoldalas tanulmány gerincét Nagy Boldizsár nemzetközi jogász, a Közép-európai Egyetem és az ELTE tanára készítette. Ebből kiderült, hogy a letelepedési programnak semmi köze nincs az államadósság finanszírozásához és a más országokban is létező befektetői vízumprogramokhoz. Az adósságfinanszírozás egyik legfontosabb szabálya, hogy egy állam minél olcsóbban, vagyis alacsony kamatok mellett értékesítsen kötvényeket. A magyar letelepedési állampapír azonban túl drága, a piaci kamatnak a négyszeresét fialja, mivel a fideszes többségű Országgyűlés törvényben rögzített egy garantált, 2 százalékos hozamszintet.
Más állampapírfajtáknál nincs törvényileg szabályozva a kamatszint, csak a letelepedési papírok esetében. Más országok vízumprogramjai pedig úgy működnek, hogy olyan valós gazdasági tevékenységet honorálnak letelepedési engedéllyel vagy állampolgársággal, amely jelentős összeget hoz az adott államba, illetve új munkahelyek létrejöttét segíti elő. A legliberálisabb szabályozás is elvárja, hogy nagy értékű ingatlant vásároljon a külföldi, és a valóságban is az év egy részében ott tartózkodjon. A magyar program azonban még azt sem írja elő, hogy megjelenjen hazánkban a kötvényt vásárló külföldi. Sőt, még pénzt sem hoz Magyarországra, csupán kölcsön ad hazánknak, ami után még közpénzt is fizetünk kamat gyanánt.
Leginkább a letelepedési kötvényeket forgalmazó, többségében offshore cégek járnak kimondottan jól a konstrukcióval. Ezek a vállalkozások jegyezhetik le a 300 ezer eurós kötvényt, kapják a külföldi által fizetett 45-60 ezer eurós szolgáltatási díjat, és a magyar adófizetők révén még 29 ezer eurós kamathoz is jutnak. Vagyis egyetlen, 93 millió forintos kötvény értékesítésén a Fidesz-közeli offshore cégek 23-28 millió forintot keresnek, ami elképesztően magas, közel 30 százalékos jutaléknak felel meg. Ez százszor magasabb összeg az állampapírpiacon megszokott átlagos jutalékokhoz képest. (A globális szereplők, mint a Deutsche Bank és a Goldman Sachs egyébként 0,3 százalékos haszonnal forgalmaztak korábban magyar államkötvényeket.)
A közel négy éve működő program során eddig 4700 papír lelt gazdára. Családtagokkal együtt mintegy 16 ezer, az Európai Unión kívülről érkező bevándorlónak adott a kormány állandó letelepedési engedélyt és szabad mozgási lehetőséget a schengeni övezetben.
Az offshore cégek eddig 115-130 milliárd forintot kerestek a programon, amelyből mintegy 42 milliárd forint közpénznek számít. – Az egyetlen magyarországi bejegyzésű cég kivételével a közvetítő vállalkozásokat offshore paradicsomokban regisztrálták, ezért aligha feltételezhető, hogy ezek a társaságok Magyarországon adót fizetnének a tetemes bevételeik után – emelte ki Ligeti Miklós. A TI Magyarország jogi vezetője szerint a letelepedési államkötvényprogram a magyar állam megbízhatóságát aláásó rendszerszintű korrupció terméke.
– Azt nem lehet tudni, hogy kik állnak a közvetítő vállalkozások mögött, vagyis az Országgyűlés nem érvényesíti az alaptörvény azon előírását, miszerint nemzeti vagyont csak átláthatóan működő szervezetre lehet bízni – tette hozzá Ligeti. Márpedig a közvetítő vállalkozások bevételének tetemes hányada a magyar államtól kapott közpénzből származik.
Nagy Boldizsár szerint az Országgyűlés gazdasági bizottságának privilégiuma a közvetítő vállalkozások kijelölésére vagy kizárására aligha egyeztethető össze a jogállamiság követelményeivel, különösen, hogy az eljárás nem átlátható, jogorvoslat pedig nincs. A letelepedési államkötvényekre vonatkozó törvények megalkotása egyébként is hemzseg a szabálytalanságoktól, gyakran érdemi vita nélkül fogadják el őket.
A közvetítő vállalkozásoknak az Országgyűlés gazdasági bizottsága adott engedélyt, ebben a testületben is a Fidesz képviselői vannak többségben. A programot Rogán Antal jelenlegi kabinetminiszter még 2012-ben a gazdasági bizottság elnökeként kezdeményezte, és ő nyújtotta be a parlamentnek az ezt lehetővé tevő jogszabályt.
A kormány januárban azt ígérte, hogy az Államadósság Kezelő Központ március végén lezárja a letelepedési államkötvények forgalmazását. Ez azonban csak a kötvénykereskedés felfüggesztését jelenti, vagyis semmi akadálya annak, hogy később újrainduljon a letelepedési államkötvények kereskedelme. | [
"Fidesz"
] | [
"Goldman Sachs",
"Transparency International Magyarország",
"Deutsche Bank",
"Európai Unió",
"Államadósság Kezelő Központ",
"Közép-európai Egyetem",
"TI Magyarország",
"Investment Migration Council"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Vagyonnyilatkozati eljárást kezdenek Botka László ellen Szegeden
A szocialisták miniszterelnök-jelöltje nem tudja, mennyibe kerül egy Rolex óra
A kormánypártok szerint törvénytelen, hogy Botka László, a szocialisták miniszterelnök-jelöltje kihagyta vagyonnyilatkozatából többmilliós luxusóráit. A Fidesz és a KDNP szegedi képviselőcsoportja vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményez a politikus, Szeged polgármestere ellen. – Botka László ismét lebukott, már nemcsak az autóját, a luxusnyaralásait, hanem a luxusóráit is kihagyta a vagyonnyilatkozatából. Ezzel a több tízmilliós luxusnyaralás, a 25 milliós luxuskocsi után most újabb luxusszenvedélyre derült fény – mondta Hollik István. A KDNP-s országgyűlési képviselő a Ripost cikke alapján hangoztatta, hogy a szocialisták miniszterelnök-jelöltjének nem is egy, hanem több Rolex órája is van, Szegeden ezért hívják "Rolex Lacinak".
– Egy-két ilyen óra árából vidéken már házat lehet kapni, de Botka Lászlónak mindez fel sem tűnik – hangsúlyozta. Hollik kitért arra is, hogy Botka hetek óta járja a vidéket "hazug kampányával", eközben a nyilatkozatából sorra buknak ki az eltitkolt vagyontárgyak. Ebből szerinte arra lehet következtetni, hogy az MSZP-ben semmi sem változik, mindig is a milliárdosok pártja volt, és ma is az. – Ha megnézik Gyurcsány, Bajnai, Medgyessy, Puch László, Boldvai László, Simon Gábor példáját, azt látni, hogy Botka László egyszerűen beállt a sorba – mondta a KDNP-s politikus.
Botka luxusszenvedélye az Országgyűlésben is téma volt. Dömötör Csaba úgy fogalmazott, Botka László személyében olyan miniszterelnök-jelöltet ajánlanak a szocialisták, aki megszavazta a tandíjat, a vizitdíjat, a vagyonadót, vagy Gyurcsány Ferenc kormányfővé választását. A Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint Botka "épp olyan, mint bármelyik adóemelő, közpénzelvezető szocialista; 25 milliós autóval jár, milliós órái vannak, korallzátonyokon búvárkodik. Nem is tudom, hogy önöket inkább Rolex-baloldalnak, vagy korallzátony-baloldalnak kellene hívni" – mondta.
Botka "aljas hazugság"-nak nevezte a vádakat, és perrel fenyegette az ügyről tudósító médiumokat. Az Indexnek azt mondta, hogy nincsen óragyűjteménye, egyetlen Rolex órája van, amelyet négy évvel ezelőtt kapott a 40. születésnapjára a főorvos feleségétől. Vagyonnyilatkozatában azért nem szerepelt, mert elmondása szerint nem tudja, mennyibe került. | [
"MSZP"
] | [
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] |
Jogerősen felmentette a Fővárosi Ítélőtábla Székely Árpád korábbi moszkvai nagykövetet és hat társát a moszkvai magyar Kereskedelmi Képviselet (Kerki) értékesítése ügyében indult perben pénteken, közölte az MTI. A táblabíróság döntésével helyben hagyta az első fokon eljáró Budapest Környéki Törvényszék 2015-ben bűncselekmény hiányában hozott felmentő ítéletének érdemi részét.
A moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség (Kerki) az eladásakor, 2008-ban a magyar állam legnagyobb külföldi ingatlana volt. 17 ezer négyzetméteres volt, és 23,7 millió dollárért adták el egy Viktor Vekszelberg nevű orosz milliárdoshoz köthető offshore cégnek. A vevő nem sokkal később már ennek négyszereséért, több mint 100 millió dollárért adta tovább az ingatlant az orosz államnak. Akkor egy 108,7 millió dolláros értékbecslés készült. Az ügylet miatt Oroszországban is indult büntetőeljárás.
A magyar nyomozás 2009 novemberében kezdődött, majd három és fél év múlva, 2013 májusában emeltek vádat hét ember ellen.
Székely Árpád volt moszkvai nagykövetet hűtlen kezeléssel és hamis okiratok felhasználásával,
Horváthné Fekszi Márta egykori külügyminisztériumi államtitkárt hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással és magánokirat-hamisítással,
a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. korábbi vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst és értékesítési igazgatóját, Császy Zsoltot, valamint a cég akkori két vezető beosztású és egy beosztott munkatársát bűnpártolással és magánokirat-hamisítással
vádolta.
Az ügyészség szerint a szerződés miatt a magyar államnak több milliárd forint hátránya keletkezett. A nyomozók ezt azzal indokolták, hogy az épület valójában jóval többet ért, mint ami az adásvételi szerződésben szerepelt. Az is a nyomozás tárgya volt, hogy az eladási pályázat csak látszateljárás volt, a nyertesével valójában már 2005-ben volt egy előszerződés az épület eladására.
A vádirat szerint az elsőrendű vádlott, Székely Árpád akkori moszkvai nagykövet a felettesei tudta nélkül írta alá az ingatlan tulajdonjogának átruházásáról szóló adásvételi szerződést. A többi vádlott, köztük Morvai Attila, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt jogi és vagyonhasznosítási igazgatója, pedig erről tudva bűnpártoló módon próbálta őt fedezni, mentesíteni cselekménye büntetőjogi következményei alól.
Az ügyészség szerint a szerződés miatt a magyar államnak több milliárd forint hátránya keletkezett, mert az épület valójában jóval többet ért, mint ami az adásvételi szerződésben szerepelt.
A vád szerint mindez hűtlen kezelés, illetve bűnpártolás és okirat-hamisítás volt.
Az elsőfokú per 2014-ben kezdődött. Az ügyész letöltendő börtönbüntetést kért az egykori nagykövetre, és felfüggesztett szabadságvesztést a korábbi államtitkárra, valamint az MNV megvádolt vezetőire. A tárgyaláson az ügyvédek erőteljesen bírálták az ügyészség munkáját, az eljárást koncepciós jellegűnek nevezték, megkérdőjelezték a vád törvényességét, és felvetették, hogy a vádhatóság ebben az ügyben engedett a külső befolyásnak.
Székely Árpád az elsőfokú eljárásban tagadta bűnösségét, és azt vallotta, hogy az adásvételi folyamat egy diplomáciai ingatlanok racionalizálását előíró kormányrendelet nyomán indult meg, neki pedig azt mondták a kormányban, hogy sürgős az eladás, minden fillér számít.
Végül első fokon felmentette a hét vádlottat a Budapest Környéki Törvényszék.
A mostani ítélethozatalkor Gyurisné Komlóssy Éva tanácsvezető bíró a több mint egyórás indoklás során kifejtette, a táblabíróság lényegében mindenben egyetértett az elsőfokú bíróság jogi értékelésével.
Álláspontja szerint az elsőrendű vádlott nem volt az ingatlan vagyonkezelője, amely feltétele lenne a hűtlen kezelés bűntettének. A bíróság megállapította, a nagykövet ugyanakkor szabálytalanul járt el, amikor adásvételi szerződést kötött, noha arra nem volt jogosultsága. Ennek polgári jogi következménye volt a megkötött szerződés semmisége. A központnak csak a felépítménye volt a magyar állam tulajdona, a telek azonban az orosz államé, amely vevőkijelölési joggal is rendelkezett. Az ügyészség kifogásával szemben ezért nem állapíthatta meg a bíróság az ingatlan szabadpiaci forgalmi értékét.
Gyurisné Komlóssy Éva hangsúlyozta, egészen más körülmények között történt a továbbértékesítés, akkor már az ingatlanhoz tartozó földterület is az adásvétel tárgyát képezte, és semmilyen korlátozás nem érintette az épületet, így akkor már a szabadpiaci viszonyok érvényesülhettek.
A tanácsvezető bíró leszögezte, az ügy többi vádlottja alapbűncselekmény hiányában nem követhette el a bűnpártolás bűntettét. Ettől függetlenül is éppen a szerződés semmissége miatt folytattak le új eljárást, ekkor a szabályoknak megfelelően jártak el.
Itt olvashatja el az összes cikkünket a témában. | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Budapest Környéki Törvényszék",
"Kereskedelmi Képviselet"
] |
A jelenlegi tervek szerint több mint 55 milliárd forintba kerül a Miniszterelnökség, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), valamint a Belügyminisztérium (BM) budai Várba való költöztetése. A pontos kiadások egyelőre nem ismertek, de Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt mondta, hogy a tárcák költöztetése, valamint az épületek felújítása három évig tart majd, és évente legalább 10-15 milliárdos költségvetési kiadást jelentenek. Ez az összeg azonban még lényegesen nőhet.
Egyedi belsőépítészeti megoldások
A Miniszterelnökségnek a Karmelita kolostorba való áttelepítésére például eredetileg 14 milliárd forintot szántak, majd ezt összesen nagyjából 20 milliárd forintra növelték. Egy pénteki kormányhatározatból azonban kiderült, hogy Orbán Viktor irodáinak egyedi belsőépítészeti kialakítására további 3,9 milliárd forintot költenek el.
A Karmelita kolostor felújítása egyébként várhatóan 2017 novemberére készül el. A kormányfő irodája dunai panorámás óriáserkélyt is kap, emiatt teljesen át kellett építeni a világörökség részét képező épület tetejét. A tervek szerint az aktuális miniszterelnök húsz évig használja majd a Szent György tér–Színház utcai épületegyüttest, ezt követően pedig átköltözik a köztársasági elnök hivatalának otthont adó Sándor-palotába. A köztársasági elnöknek ekkor a királyi palotába kell majd áttelepülnie.
Nem sajnálják a pénzt a Nemzetgazdasági Minisztériumtól sem, a tárca költözése ugyanis a jelenlegi tervek szerint 20 milliárd forintba kerülhet. Az NGM a volt királyi pénzügyminisztérium épületébe költözne a Szentháromság térre, előtte azonban felújítanák azt az épületet is. A Belügyminisztérium teljes apparátusa csak több épületben fér el, így több ingatlant is a tárcának adnak majd, ezekre összesen több 15,6 milliárd forintot költenek. Az egyik épület esetében jelentős átalakításra is készülnek, az Országház utcai épületszárny Kapisztrán tér felé nyitott udvarát ugyanis lezárnák.
A korábbi tervek szerint elbontották volna a volt Mavir-székházat, azonban a szakmai szervezetek kérésére a kormány elállt ettől a szándékától, így az üvegépület a BM irodaházaként működhet majd tovább. Megváltoztak az eredeti tervek a Telefónia Múzeum esetében is. Az épületben működik a világ utolsó forgógépes telefonközpontja, amelyet – mivel nem lehet sérülésmentesen elmozdítani –, végül mégsem költöztetnek el.
A Belügyminisztérium által jelenleg használt ingatlanokat – a kormányhatározat szerint – értékesítik vagy más módon hasznosítják.
Kitúrt intézmények
A három tárca áttelepítésének összköltségét növelhetik a Várból kitúrt intézmények költöztetéséből adódó kiadások is. A Nemzeti Táncszínház például a Millenáris Teátrumban folytathatja majd a munkát, ehhez azonban át kell építeni az épületet, ami 3,3 milliárd forintba kerül.
A kormány két évvel ezelőtt döntött úgy, hogy mintegy 200 milliárd forintból – a Hauszmann-terv keretében – teljesen felújítják a Várnegyedet, valamint több tárcát is áttelepítenek a Várba. Az eredeti tervek szerint a döntések előkészítése során kikérték volna az erre a célra létrehozott, szakemberekből álló Nemzeti Hauszmann Terv társadalmi testületének véleményét is, azonban a bizottság több tagja is azt állította, hogy a fontos lépésekről csak a sajtóból értesültek. Döntésüket azzal indokolták, hogy bűnnek tartják a kulturális és tudományos intézmények kitelepítését, és a Várnegyedbe nem való kormányzati funkciók beköltöztetését. Elfogadhatatlannak tartják a XIX. század második felének, a XX. század elejének rekonstrukcióját, valamint "az I. világháborúba torkolló késői historizmus, illetve a Horthy-korszak jelentés nélküli kulisszáinak igénylő újraálmodását".
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 12. 28. | [
"Belügyminisztérium",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Miniszterelnökség",
"Nemzeti Táncszínház"
] | [] |
Szerinte ebből futotta a napi 110 ezer forintért bérelt villára is.
Havi nettó 1,85 millió forint a fizetése Hornyák Tibornak, a Zánkán működő gyerektábort fenntartó Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány (EKGYA) vezetőjének.
Szerdán a 24.hu szellőztette meg, hogy a budapesti illetőségű Hornyák napi 110 ezer forintért bérelt egy luxusvillát, Villa Artot a Zánkához közeli Monoszlón, és onnan járt be a munkája kedvéért a gyerektábor területén fekvő irodájába. A 200 négyzetméteres, négy hálószobás villához úszómedence és étkezőterasz is tartozik. Főleg külföldi turistáknak szóló hirdetésekben szerepel.
Hornyák először nem válaszolt a portál kérdéseire az ügyben, később viszont már azt állította, hogy kvázi munka közben nyaral, és a családjával 35 napra vette ki a villát, amelynek a napi 110 ezer forintos bérleti díját saját zsebből fizette ki. Csütörtökön aztán az RTL Klub érdeklődésére írásban közölte, hogy havi nettó 1,85 millió forintot keres. A 35 napra a villa így több mint kéthavi fizetésébe, 3,85 millió forintba került volna, de – tette hozzá – az árból kapott 15 százalék kedvezményt.
Az EKGYA elnöke korábban a Miniszterelnökségen dolgozott, volt a menesztett kulturális államtitkár, L. Simon László kabinetfőnöke, a neve korábban több botrányban is felvetődött. A mostaniért a Fidesz is haragszik, a kormánypárt egyik képviselője, Budai Gyula miniszteri biztos csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta, elfogadhatatlannak tartja, hogy Hornyák Monoszlón napi 110 ezer forintért bérelt villát. | [
"Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány"
] | [
"RTL Klub"
] |
Csak a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon (Nkoh) keresztül több mint kilencmilliárd forintot költött kommunikációra az állami szféra a második negyedévben. A Magyar Nemzet összesítése alapján 2017 áprilisa és júniusa között összesen 19 szerződést köthetett az Nkoh. Egészen biztosat azért nem lehet mondani, mert két olyan közbeszerzés is volt, amelyen ugyan még az előző hónapban eredményt hirdettek, de a szerződéskötési moratórium részben júliusra esett, így előfordulhat, hogy ezek a kontraktusok már átlógtak a harmadik negyedévre.
hirdetés
Ráadásul az egyik ilyen épp a legnagyobb összegű megrendelés volt. "Az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátására" most éppen egy 5,6 milliárdos keretet nyitott a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda. Azért most éppen, mert ez már a negyedik tender volt ebben a témában (ez valójában a nemzeti konzultációval összefüggő kommunikációs feladatokat takarja).
Tavaly november óta összesen 16,5 milliárd forintnyi közpénz ment el a Soros György, Brüsszel és mások elleni propagandára.
Az újabb kormányzati gigamegrendelésen kívül a második negyedévben csak egy hasonló nagyságrendű közbeszerzés volt: a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. kül- és belföldi kommunikációs feladataira írtak ki kétmilliárdos tendert. A többi kisebb megbízás között is akadnak azonban szép számmal szórakoztatók. Az Államadósság Kezelő Központ például 10 milliót különített el dekorációs eszközökre és reklámajándékokra (ráadásul a szerződésben véletlenül elírtak egy nullát, így itt 100 milliós keretösszeg szerepel), az adóhatóság e-szja-kommunikációs kampánya pedig 330 millió forintba került. Hirdették még 40 millióért a Főgáz e-gázszámláját, illetve az állami közműholding ezen felül is adott egy 370 milliós megbízást idei kommunikációs tevékenységeinek az ellátására.
Bár valószínűleg magukon a közbeszerzéseken is el lehetne csámcsogni, talán ennél is érdekesebb, hogy első ránézésre igencsak átalakulóban vannak a piaci erőviszonyok. Az Nkoh beszerzési gyakorlatáról azt érdemes tudni, hogy több szakaszból áll. Első körben egy keretmegállapodásra írtak ki tendert, amin három győztest választottak. Az érintett cégeket azonban ez még csak arra jogosította fel, hogy újra megküzdhessenek egymással a konkrét megbízásokért. Ez utóbbi zajlik most, csak éppen más eredménnyel, mint amit megszokhattunk.
A korábbi időszakra ugyanis az volt jellemző, hogy a sajtóban csak a "Rogán Antal szomszédja" eposzi jelzővel futó Csetényi Csaba érdekeltségei, illetve a Szijjártó Péterrel és Seszták Miklóssal is közeli kapcsolatban lévő Kuna Tibor cégei húzták be a legtöbb megbízást. A két üzletember vállalkozásai ugyan most is tagjai az első szakaszban kiválasztott hármaknak, de konkrét megbízásokat így is egyre kisebb sikerrel hoznak el.
Az talán kevésbé meglepő, hogy Csetényi Csaba cégeinek a második negyedévben sem termett túl sok babér. Lapunk májusban számolt be róla, hogy a piacon már jó ideje azt beszélik: az üzletember korábban milliárdos állami megbízásokhoz jutó reklámügynökségei, a Network 360 Kft. és az Affiliate Kft. a jövőben már nem számíthatnak komolyabb központi megrendelésekre, mert Csetényi kiesett a pikszisből. Ezt az első negyedéves Nkoh-s közbeszerzések is megerősítették, akkor az összes ezen a csatornán kommunikációra költött állami pénz mindössze 0,7 százaléka jutott a Network 360 – Affiliate kettősnek.
Nos, a második negyedévben még ezt is sikerült alulmúlni: a kiosztott 9,1 milliárdból csak 37 milliót húztak be Csetényiék. Ennyiért láthatnak el kommunikációs feladatokat az Ifjúsági garancia program keretében, ez volt ugyanis az egyetlen tender, amelyen nyerni tudtak. Májusban az üzletember az első negyedéves számokról azt mondta lapunknak: szerinte felesleges egy pillanatfelvétel alapján teljesítményt értékelni. Mostanra azonban úgy tűnik, nem egyszerű megbicsaklásról van szó.
A Magyar Nemzet kérdésre Csetényi Csaba ezúttal úgy fogalmazott: "Kikaptunk egy-két versenyben az első fél év során, de ez csak arra ösztönöz minket, hogy még keményebben dolgozzunk." Kiemelte: az állami megrendelések területén ugyanúgy komoly verseny van, mint a piaci szereplők által kiírt kommunikációs tendereknél, de mivel ők már húsz éve aktívak a piacon, hosszú távon gondolkodnak. Elmondta: továbbra sem változtattak várakozásaikon, azaz – úgy tűnik – bíznak még benne, kaphatnak jelentősebb megbízásokat az államtól.
Csetényiék visszaszorulása tehát nem nagy meglepetés, ami viszont újdonság, hogy ezúttal Kuna Tibor ügynökségeinek, a Young & Partnersnek és a Trinitynek sem ment olyan jól, mint korábban. Bár ők öt szerződést is kötöttek, ezek összértéke is csak mintegy 170 millióra rúgott (az egyik kontraktusból nem derül ki egyértelműen a keretösszeg).
Mindez azt is jelenti, hogy a megbízások nagy részét a harmadik szereplő, az elmúlt hónapokban berobbanó Balásy Gyula hozta el. Két médiaügynöksége, a New Land Media és a Lounge Design 8,9 milliárd forintnyi állami megrendelést kapott április és június között. A cégek konkurensekhez viszonyított fölénye nemcsak az előzmények ismeretében megdöbbentő, hanem azért is nagy szó, mert 2016-ban együttesen is alig több mint negyedekkora árbevételt hoztak össze. Egy esztendővel korábban pedig ennél is jóval kevesebb, mindössze 0,5 milliárd forint volt a forgalmuk.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.07.22. | [
"Lounge Design",
"New Land Media",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal"
] | [
"Network 360 Kft.",
"Affiliate Kft.",
"Magyar Nemzet",
"Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.",
"Államadósság Kezelő Központ",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Network 360",
"Young & Partners"
] |
2009. december 14., hétfő 14:53
Hegedűs Zsuzsa
Hosszú nyomozásra készülnek a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, de, mint mondják,: a személyi felelősség megállapításától messze vannak. Összesen 70 cég 144 tanácsadói szerződését vizsgálják, a végkielégítések ügyében pedig 110 egykori alkalmazott anyagát tekintik át - tájékoztatta a sajtó képviselőit Bodnár Zsolt, a budapesti rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese, valamint Hruska Csaba, a gazdaságvédelmi főosztály vezetője.Az elmúlt 4-5 évben kötött, kommunikációs és marketing, jogi, illetve műszaki jellegű tanácsadói szerződések összértéke elérheti a félmilliárd forintot - mondta Bodnár Zsolt dandártábornok.A budapesti rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese beszámolt arról is, hogy amennyiben maga a rendszer lehetővé teszi a visszaéléseket, akkor a BKV tulajdonosi szervezeteit, így a fővárosi önkormányzatot és az igazgatóságot is általános felelősség terheli.Hruska Csaba elmondta: a helyzetet nehezíti, hogy a végkielégítések ügyében elsősorban munkajogi kérdéseket kell tisztázni, a büntetőjogi felelősség csak ezután állapítható meg. Hozzátette: a nyomozást kiterjesztik a 2007-es, mintegy hétszáz főt érintő létszámleépítésre is, így összesen csaknem 800 személy távozását vizsgálják.A rendőrség beszámolt arról, hogy külön ügynek tekintik a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság által kezelt vesztegetési ügyet, annyit azonban elismertek: vannak átfedések a BKV-s nyomozásokkal. Ilyen például a BKV jogi igazgatójának a szerepe, vagy azoknak az ügyvédi irodáknak a megbízásai, amelyek mind a Budapest Airporttal, mind a BKV-val kötöttek szerződést korábban.Bodnár Zsolt elmondta: a vesztegetési ügy vélhetően hamarabb feltárható, így ott gyorsabban zárhatják le a nyomozást, és tehetnek vádemelési javaslatot az ügyészségnek. | [
"Budapest Airport",
"BKV"
] | [
"Repülőtéri Rendőr Igazgatóság",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
De nem adták, ezért a kormány máshova vitte a pénzt. A Fidesz harkányi önkormányzati jelöltje szerint teljesen normális, hogy a kormány a Fidesznek kedvező politikai feltételhez kötötte a fürdőfejlesztésre szánt félmilliárdot, azoknak kell szégyenkezni, akik nemet mondtak erre az ajánlatra.
Kiss-Kálmán Éva, a Fidesz harkányi képviselője a 2013-as időközi választás óta ellenzékben volt kénytelen politizálni a város önkormányzatában. Most újraindul a képviselőségért, és egy kampánylevélben tárta fel a helyieknek, milyen nehéz volt "narancssárga színűnek-szívűnek" lenni az elmúlt egy évben.
2013-ban hajszállal ugyan, de az időközi polgármester-választáson vesztett a kormánypárt jelöltje.
Kiss-Kálmán szerint a független városvezetés mellett nem sok hely maradt a fideszeseknek. Pedig ő megpróbálta. A levélben elmondja, hogy bizottsági helyet próbált kérni a vesztes fideszes jelöltnek és – ahogy a kampány levélben fogalmazott – néhány jó politikai kapcsolatokkal bíró személynek.
"A polgármestertől csak a puszta elutasításban volt részem"
- sajnálkozik a Fidesz-jelöltje.
Tény, hogy Harkányon feszült volt a hangulat. Az időközi választáson nyolc szavazattal nyert a független Imri Sándor, riválisa azonban nem nyugodott bele az eredménybe. Baksai Tamás fellebbezést nyújtott be, és az eredmény megsemmisítését kérte azt állítva, hogy a választás alatt több szabálytalanság is történt. Baksai kifogásait elutasította a választási bizottság.
Kiss-Kálmán Éva Imri fejére olvassa azokat a technikákat is, ahogy megpróbálta fenntartani a képviselőtestületi többségét, majd előhozza a legdurvább sztorit is.
Kiss-Kálmán szerint tavaly ősszel érkezett a hír a városba, hogy esetleg kaphatnak a fürdő fejlesztéséhez 500 millió forintos állami támogatást. Ezért cserébe csak azt a "kérést" kellett volna teljesíteni, hogy változtassák meg a Harkányi Gyógyfürdő felügyelőbizottságának összetételét.
"Ugye nem nagy elvárás, ha anyagi forrást biztosít a kormány, hogy egy felügyeleti kontrollal rendelkező szervben többséget szerezzen?"
Az önkormányzat nem fideszes tagjai azonban nem akarták megérteni a kormánypártiak számára egyértelmű logikát, és nem alakították át a felügyelő bizottságot.
A fürdőre szánt 500 millióból így siklósi várfejlesztés lett
– szögezi le a jelölt, aki szerint ezért kizárólag a független polgármester a felelős.
Baksai, aki most újraindul a városvezetői posztért, a napokban egy kézfogós cikkben szerepelt együtt a Harkányi Hírekben Nagy Csaba a Fidesz-KDNP megyei listavezetőjével, a Baranya Megyei Önkormányzat elnöki posztjának "várományosával". Nagy azt nyilatkozta a lapnak, ha a választásokon megismétlődik az országgyűlési választásokon elért eredmény, azaz a megyei vezetés és Harkány város is kormánypárti politikusok irányítása alá kerül, jelentősen megnő Harkány érdekérvényesítő képessége. | [
"Fidesz"
] | [
"Baranya Megyei Önkormányzat",
"Harkányi Gyógyfürdő"
] |
Sikkasztás a kaposvári Nagypostán, 30-40 millió forint tűnt el
Egy magát megnevezni nem kívánó, volt postai alkalmazott hívta fel a figyelmünket arra, hogy sikkasztás gyanúja vetődött fel az 1-es számú, Bajcsy-Zsilinszky utcai postahivatalban Kaposváron. Amikor felfedezték a hiányt, a posta vezetése azonnal belső vizsgálatot indított, amihez Pécsről és Budapestről érkeztek szakemberek a kaposvári Nagypostára. Úgy tudjuk, 30-40 millió forint tűnt el.
Informátorunk szerint két hölgyet ki is hallgattak, akikről feltételezik, hogy közük lehetett a sikkasztáshoz, de hivatalos gyanúsítottról még nem tudni. Kérdésünkre a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószolgálatától azt a választ kaptunk, hogy az ügyben " sikkasztás bűntett gyanúja miatt folytatunk eljárást ismeretlen tettes ellen. Tekintettel arra, hogy a nyomozás jelenleg is folyamatban van, ennek érdekeire való tekintettel bővebb információt nem áll módunkban adni. "
Úgy tudjuk, a postán kötött biztosítások bevételének veszett nyoma. Minderről a Magyar Posta Zrt. sajtószóvivője,így írt megkeresésünkre: " A hivatalos vizsgálat a rendőrség bevonásával folyamatban van. Az esetről jelen fázisában – a vonatkozó jogszabályok értelmében – nem nyilatkozhatunk. Fontos hangsúlyozni, hogy a vizsgálat az ügyfelek és a Posta Biztosító között kötött szerződéseket nem érinti, az ügyfeleket semmilyen kár nem éri! "A nekünk név nélkül nyilatkozó volt postai dolgozó szerint egykori kollégáira nagy terhet ró a biztosítások kötése, amit a munkájuk során fel kell ajánlaniuk az ügyfeleknek. Erről korábban egy másik kaposvári postás ezt írta az interneten, a munkahelyiterror.blog.hu -n: " ... a postai dolgozó 20 perces ingyenes oktatásból hogyan magyarázza el az ügyfélnek, hogy pénzügyileg mi a jó neki és azt a biztosítást miért kösse meg? ... Nemcsak a nyugdíjasokról van szó, hanem a többi értékesítésre váró dologról is, amit fel kell kínálnunk. Például: lakásbiztosítás. Ez néha megy, de a többségnek nem megy. Valamikor összejön a kötés és valamikor nem jön össze. Ezt előre megmondani nem tudjuk, mert mindenki ismeri a maga járását és naponta átmegy ugyanazon a területen, így nem fogja elmondani naponta az ügyfélnek, hogy "már megint itt vagyok, nem érdekli egy kis biztosítás?"... Nyomás alatt, nap mint nap, szerződést kötni boldog-boldogtalannal nem jó vállalkozás."Informátorunk szerint a postai dolgozókat munkába lépésükkor nyilatkoztatják, hogy hány biztosítási szerződés kötését vállalják, ezt pedig számon is kérik tőlük. Megkérdeztük erről a posta szóvivőjét, aki röviden úgy reagált, hogy ez nem igaz. | [
"Magyar Posta Zrt."
] | [
"Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság",
"Posta Biztosító"
] |
Feljelentést tett csütörtökön a Legfőbb Ügyészségen az M3-as autópálya építése körüli valószínűsíthető visszaélések miatt Keller László szocialista képviselő. A politikus szerint rossz az út minősége, többen el nem végzett munkáért vesznek fel nagyobb összegeket.
Keller László szocialista képviselő ma tett feljelentést ismeretlen tettes ellen a Legfőbb Ügyészségen az M3-as autópálya ügyében - tudta meg az [origo]. A politikus többek között azért fordult Polt Péterhez, mert úgy véli, hogy nem megfelelő minőségű az M3-as autópálya azon szakasza, ahol a Vegyépszer a kivitelező.
A Népszava korábbi értesülései szerint megroppant és beszakadt a nehéz teherjárművek alatt a pálya most betonozott szakaszának egy része. Ez feltehetően azért következett be, mert kilométerenként négyezer köbméter anyag tűnik el, aminek értéke jelentős.
Keller ezért azt kéri feljelentésében, hogy büntetőeljárás keretében vizsgálják ki, megfelelő-e az út minősége. Emellett a képviselő szerint több vállalkozás el nem végzett munkáért vett fel komolyabb pénzeket.
Ráadásul szerinte egy Emőd környéki illegális bányából szállítottak alapanyagot az autópáya építéséhez. A kitermelt kőzet értéke közel 100 millió forint. A Magyar Autópályaépítő Konzorcium korábban a Népszavának azt állította, hogy tevékenységét az M3 kisajátítási területén belül, a hazai gyakorlatnak és hagyománynak megfelelően végezte.
Illegális bányából vitték a követ az M3-ashoz
Orbán szerint bűn lenne külföldiekkel építtetni az autópályákat | [
"Vegyépszer"
] | [
"Magyar Autópályaépítő Konzorcium",
"Legfőbb Ügyészség"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Sántít a szocialista érvelés az MNB-ről
A jegybank a nyereségéből juttatott pénzt civil célokra
Jogilag sem lett volna kivitelezhető az, hogy a jegybank a devizatartalékai eladásából finanszírozza az alapítványait – nyilatkozta lapunknak Boros Imre. A közgazdászt annak kapcsán kerestük meg, hogy a témáról tegnap Burány Sándor szocialista frakcióvezető sajtótájékoztatón beszélt.
Nemzetbiztonsági kockázatot jelent az, hogy eladták a jegybank devizatartalékainak jelentős részét – így fogalmazott keddi sajtótájékoztatón Burány Sándor. Az MSZP frakcióvezető-helyettese a távirati iroda tudósítása szerint arra is kitért, hogy ebből a pénzből juttatott százmilliárdokat Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke azoknak az alapítványoknak, amelyeken keresztül "barátok, rokonok" zsebébe áramlott a pénz.
A szocialista politikus érvelése meglehetősen sántít, hiszen a hat alapítvány létrehozására az MNB a nyereségéből különített el pénzt. Ez a profit pedig döntően a kamatkiadások révén keletkező megtakarításnak köszönhető, illetve az árfolyam-különbözeteken realizálódott – nyilatkozta a Magyar Időknek Boros Imre.
– Évekig veszteségesen tartotta a központi bankot többek között az, hogy a kéthetes kötvényeken keresztül áramlott ki a pénz az országból. Mára ezt megszüntették – tette hozzá magyarázatképpen a közgazdász. Amennyiben a jegybank veszteséges, akkor a költségvetésből kell pótolni a forrásokat, ellenkező esetre azonban semmilyen előírás nem köti meg a központi pénzintézet döntéshozóinak kezét. Világszerte van példa arra, hogy a jegybankok társadalmi felelősségvállalásra fordítsanak pénzt – hangsúlyozta Boros. Szerinte jogilag sem lett volna kivitelezhető a tartalékok megcsapolása.
A Magyar Idők kérdésére Burány Sándor azt mondta: továbbra is állítja, hogy a nyereség egy része a devizatartalékok eladásából származik. Példaként említette, hogy 260-270 forint körül vették az eurót, és amikor különböző pénzintézetek tranzakciói során ezt forintra váltották, 310 forintért adták el. Kérdésünkre, hogy korábban nem zavarta-e az MSZP-t, hogy a jegybank veszteséges volt, amit a költségvetésből kellett finanszírozni, Burány azt mondta: "A világ minden nemzeti bankja normális állapotában veszteséges." Hozzátette, ez azért van így, mert magára vállalja azokat a költségeket, amelyeket egyébként a piacnak kellene megfizetnie. Kiemelte: van egy egyszerű szabály: amikor erősödik a forint, akkor az MNB veszteséges, amikor pedig gyengül a forint, akkor nyereséges a jegybank. Boros Imre az előbbiekre a következőképpen reagált: a szocialisták próbálják azt sugallni, hogy vagyont tulajdonítanak el az MNB-nél, de ha ez tényleg így lenne, akkor már rég feljelentést tettek volna.
Burány a sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy az MNB pisztolyokat és lőszereket vásárolt, Matolcsy György pedig volt nemzetbiztonsági szakértőkkel veszi körül magát. Az MSZP szerint szükségtelenek a pénzintézet biztonsági kiadásai. – Az állam működése és a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos tevékenységet folytat a jegybank, emiatt fegyveres biztonsági őrséggel és megfelelő biztonsági protokollal kell védeni – reagált a vádra tegnap a pénzintézet. | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"Magyar Idők"
] |
Még mindig senki nem tudja, hogy ki készítette az bajai videót, de az MSZP már két hete magyarázkodni kényszerül miatta, és a kommunikációs igazgatójuk bele is bukott az ügybe. Hiába a kínos ellentmondások és a kusza kommunikáció, a szocialisták szerint ők csak áldozatok, mert valaki meghekkelte a pártot, de a média is hibás. Így égett rá az MSZP-re a bajai videó ügye.
"A Magyar Szocialista Párt nem hibázott, legfeljebb a kommunikációban kicsit óvatlanul jártunk el, nincs ebben rutinunk, nem mindennap esnek be ilyen bizonyítékok hozzánk" – mondta csütörtökön reggel az Origónak Horváth Csaba, az MSZP alelnöke azok után, hogy kiderült: mégiscsak az MSZP-től került a Hvg.hu-hoz a bajai videó. A párt szóvivője, Török Zsolt ezt még két nappal ezelőtt is határozottan tagadta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, de miután a Hvg.hu közleményt adott ki arról, hogy ők az MSZP-től kapták a felvételt, a párt parlamenti frakciójának kommunikációs vezetője, Déri Balázs magára vállalta a kiszivárogtatást, és lemondott.
Azt még mindig nem tudja senki, hogy a felvétel kinek a megrendelésére készült el, de a két hete nyilvánosságra került videó miatt egyelőre csak az MSZP-nek és a Hvg.hu-nak kellett magyarázkodnia. Ki, mikor, mit mondott, és hogyan kavarodott bele korábbi nyilatkozataiba?
Mintha nem is tudtak volna róla
A videó október 18-án, pénteken 13.40-kor került fel a Hvg.hu-ra azzal, hogy az bizonyíték a bajai választási csalásokra. A felvételre elsőként a Fidesz reagált, közölték, hogy még aznap feljelentést tesznek, mert "a videót bizonyítéknak tekintjük arra, hogy megrendezetten és előre kitervelten próbálják lejáratni a Fideszt"". A Fidesz szerint a felvételen egy előre kitervelt megrendezett, rögzített jelenet látható.
Fél órával később a DK is reagált, a párt szerint a felvétel "egyértelműen fideszes csalásra, bűncselekményre utal", és feljelentést tettek az ügyben. Tíz perccel később Mesterházy Attila MSZP-elnök is reagált, aki példátlannak nevezte, hogy egy kormányzó párt a bajaihoz hasonló választási csalásba keveredjen – mondta ezt a Hvg.hu-n közzétett felvételre hivatkozva. Mesterházy a videó miatt az időközi választási eredmények megsemmisítését kezdeményezte, feljelentést tettek, de kitért arra, hogy a rendőrségnek kell kiderítenie, hiteles-e a Hvg.hu-n megjelent videó. Az MSZP vezetője még utalást sem tett arra, hogy a videót nem a Hvg.hu-n látták először.
Két nappal később, október 20-án, vasárnap, a köztévé híradója saját rendőrségi forrásokra hivatkozva azt állította, hogy hamisítvány lehet a bajai videó. Délután a Hír TV megtalálta a felvételen szereplő G. Róbertet, aki 300 ezer forintért lett volna hajlandó beszélni a felvétel készítésének körülményeiről.
Még aznap, kicsivel később a Blikk a videó egyik szereplőjének rendőrségi vallomására hivatkozva azt írta, hogy az MSZP rendelte meg a videót. "A Blikk úgy tudja, K. G. állítása szerint ő és két társa a budapesti MSZP-székházban a bajai időközi választás két fordulója között a szocialista párt sporttagozatának egyik tagjával találkozott. A megrendelő MSZP-s ott egy olyan ’oktatófilmet’ kért tőlük, amely azt mutatná be: a Fidesz hogyan vásárolna szavazatokat, hogy megnyerjék a voksolást." A Blikk azt is állította, hogy a felvétel átadásakor egy MSZP-s országgyűlési képviselő is jelen volt.
Az MSZP szóvivője akkora azzal intézte el a Blikk információit, hogy mindez badarság, és nem sok logikai érzéke lehet annak, aki ezt kitalálta. Pár órával később azt is bejelentette, hogy az MSZP-nek nincs köze a bajai videóhoz, és hamis vád miatt feljelentik azokat, akik azt írták, hogy mégis.
Átvették, de nem tudnak róla semmit
Hétfőn, október 21-én a rendőrség hivatalosan is bejelentette, hogy a bajai videón egy megrendezett jelenet látható, a felvétel a megismételt időközi választások után készült, azaz október 15-én, azután a felvételt tartalmazó CD-t két ember vitte el az MSZP-székházba, ahol két ember vette át. Azt is mondták, hogy Harangozó Tamás MSZP-s képviselő feljelentése nyomán indítottak nyomozást.
Időközben kiderült, hogy a videó egyik készítője tagja Gyurcsány Ferenc pártjának, a Demokratikus Koalíciónak, de még aznap, hétfőn megkérték, hogy hagyja el a pártot.
Hétfőn aztán az MSZP is elismerte, hogy hozzájuk került a videó, de azt mondták, rögtön elvitték a rendőrségre, és hangsúlyozták, hogy nem ők rendelték meg, és nem is vettek részt a készítésében. Török nem árulta el, hogy kitől kapták a felvételt, arra hivatkozva, hogy naponta kapnak névtelenül információkat.
Még mindig október 21-én az Index azt írta, hogy a felvételt Király György, az MSZP sporttagozatának elnöke vette át. Ezt Török Zsolt meg is erősítette, azzal, hogy Király továbbította a párt jogászainak, akiknek tanácsára feljelentést tettek. Az Index szerint Királyt a felvétel készítői keresték meg, ő azért nem fizetett.
Mesterházy állítólag nem látta
Október 21-án este a Tények című hírműsorban azt mondták, hogy Harangozó Tamás is jelen volt a felvétel átvételekor. Az MTV szerint a felvételt Király György rendelte meg. A tévé szerint Király Györgynél folyamatosan lobbizott egy férfi, aki létre akarta hozni az MSZP sporttagozatát Baján. Ő azt remélhette, hogy ha szívességet tesz Király Györgynek, akkor megszerezheti a támogatását. A Híradó információi szerint ezt használhatta fel Király György, aki megkérte férfit, készítsen egy – úgymond – oktatófilmet arról, hogy a Fidesz miként vásárol szavazatokat Baján. A mobiltelefonnal rögzített felvételt egy dunaharaszti számítástechnikai üzletben íratták ki CD-re. A lemezt Király György – egy pártbeli középvezető társával együtt – vitte el az MSZP székházába.
Török Zsolt később azt mondta, hogy a felvételt Király György, az MSZP sporttagozatának alelnöke átadta Szakács Lászlónak, Mesterházy Attila pártelnök kabinetfőnökének, aki aztán Harangozó Tamás frakcióvezető-helyettessel együtt nézte meg. Harangozó Tamás ezután az MSZP nevében feljelentést tett – tette hozzá Török Zsolt. Október 22-én reggel Mesterházy Attila bejelentette, hogy jelentést vár Király Györgytől a videóval kapcsolatban. Délben azt mondta, hogy találkozott Királlyal, aki tagadta, hogy ő rendelte volna meg a videót.
Az MTI Hírcentrum értesülése szerint Papp Károly országos rendőrfőkapitány kedden az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága zárt ülésén megerősítette, hogy Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese jelen volt a bajai választással kapcsolatos hamis videofelvétel átadásánál a Jókai utcai pártszékházban. Október 24-én Harangozó Tamás közölte, hogy nem volt jelen a felvétel átvételekor, erről megdönthetetlen bizonyítékai és tanúvallomásai vannak.
Az MSZP végig kitartott amellett, hogy a videót nem ők rendelték meg, nem vettek részt a készítésében, Török Zsolt szóvivő még október 29-én is határozottan állította az ATV-ben, hogy a felvétel nem a párttól került az azt nyilvánosságra hozó Hvg.hu-hoz.
A Hvg.hu főszerkesztője, Gavra Gábor október 23-án mondott le a bajai videó miatt. Miután a Hvg.hu szerkesztőségét a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság értesítette arról, hogy rágalmazás vétségének gyanúja miatt büntető eljárást folytat ismeretlen tettes ellen a bajai videó ügyében, a lap október 30-án nyilvánosságra hozta, hogy a lemondott főszerkesztő, Gavra Gábor egy telefonos megkeresést követően Déri Balázstól, az MSZP-frakció kommunikációs igazgatójától vette át október 17-én az adathordozót, amin a videó volt.
A bejelentésre Déri Balázs, az MSZP parlamenti frakciójának kommunikációs igazgatója lemondott posztjáról, az ezt bejelentő közleményben azt írta, hogy a felvétel átadásáról senkit nem tájékoztatott, “hiszen úgy gondoltam, hogy az oknyomozó újságírás kimondatlan szabályai alapján ez rám és az újságírókra tartozik. A találkozókor nem tudtam, hogy manipulált felvételről van szó, és a videóval kapcsolatban egyéb információim sem voltak."
Rátapintottak a gyenge pontjukra
Török Zsoltot, a párt szóvivőjét hiába kérdeztük arról, hogy szerinte hibázott-e az MSZP a bajai videóval kapcsolatban, csak annyit mondott, hogy a párt törvénytisztelően járt el, amikor egyből a rendőrségre ment a felvétellel. A videó kiszivárogtatásával kapcsolatban pedig csak annyit mondott, hogy a Déri Balázs nevében kiadott közlemény mindenre választ ad.
Horváth Csaba alelnök szerint a pártot sem jogi, sem politikai felelősség nem terheli, de azért kommunikációs és politikai károkat okozott a történet. “Az ügy nem a levegőből esett le, hanem az után érkezett, hogy a bíróság kimondta, a Fidesz csalt a bajai választáson. Életszerű volt, hogy előkerül egy olyan felvétel, ami ezeket a csalásokat leplezi le. Ha nem ilyenkor jött volna elő, akkor talán nagyobb gyanúperrel élünk, hogy hamis lehet. Aki ezzel a videóval meghekkelte az MSZP-t, az a párt sérülékenységét is tesztelte. Hála istennek, hogy még most ért minket a támadás. Ebből tanultunk, és biztos, hogy nem fogunk még egyszer ilyennek felülni" – mondta.
“Kísértetiesen hasonlít ez az egész arra, amikor a Fidesz azzal vádolt meg MSZP-seket, hogy titkos adatokat gyűjtöttek Orbán Viktorról és más fideszes vezetőkről. Mindenki ezzel foglalkozott, aztán amikor sok év múlva a bíróság kimondta, hogy nem történt ilyesmi, arról már senki nem adott hírt" – mondta az MSZP frakciójának egyik tagja, aki szerint a bajai videó körüli botrányért is a videó készítői és a média a hibás. Akárki áll is a történet mögött, annak szerinte a Hvg.hu-t is sikerült felhasználnia a céljai érdekében. “Ha az újságírók egy szóra megmondják, hogy kitől kapták az információt, akkor itt a játék vége, senki nem fog nekik semmit mondani. Lehet, hogy pont ez volt a célja annak, aki ezt az egészet kavarta: hogy a politikusok és az újságírók ne bízzanak meg egymásban" – mondta. | [
"MSZP"
] | [
"Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság",
"MTI Hírcentrum",
"Magyar Szocialista Párt",
"Hír TV",
"Demokratikus Koalíció"
] |
A Magyar Nemzet szerint Janás Ferenc, a ferencvárosi SZDSZ vezetője aláhamisította volna a kerületi lakók nevét a kopogtatócédulákra, de hiányzott mellőlük az értesítő, így nem lehetett használni őket. A párt szerint provokálták őket, amiről azonnal bejelentést is tettek.
A választási nyomtatványokat gyártó Állami Nyomda szerint az MDF 669 hamis szelvénnyel próbált indulási jogot szerezni. Bukott a MIÉP és a MSZZP is.
Hajlandó lett volna jogsértést is elkövetni az SZDSZ egyik politikusa az elegendő számú kopogtatócédula begyűjtéséhez, állítja a Magyar Nemzet. A lap egy videofelvételre hivatkozva arról ír, hogy Janás Ferenc, a párt ferencvárosi elnöke tíz kitöltetlen kopogtatócédulát vett át egy aktivistájától. Ezeken sem a jelölt neve, sem a választó adatai, aláírása nem szerepelt. A videofelvételen, ami közben kikerült a Hír TV oldalára is, Janás Ferenc azt mondja a cédulákat felkínáló embernek, hogy amennyiben a kopogtatócédulákhoz tartozó értesítőket is sikerült volna begyűjteni, akkor átírhatná, és "bűnös módon" aláhamisítaná a kerületi lakosok aláírását. Ha ez megtörtént volna, az három évi elzárással járó választási csalásnak minősülne, emlékeztet a Magyar Nemzet.
John Emese nem kívánta a Magyar Nemzet értesüléseit az Indexnek kommentálni, az SZDSZ helyi vezetője azonban visszautasította a vádakat. Mint azt a sajtóközleményében írja, az SZDSZ-t többször is megkeresték magukat önkéntesnek kiadó csalók, de a párt nem vásárolt egyetlen kopogtatócédulát sem. A televízió által bemutatott konkrét esetben - a közlemény szerint - Janás Ferenc éppen azt próbálta megtudni az üres kopogtatócédulákkal házaló fiatalembertől, hogy kinek a megbízásából jött, és mik a szándékai. Janás azt állítja, a fiatalember egy idő után gyanút fogott, elment, és többet nem is jelentkezett. A közleményben azt írja még, hogy a Hír TV "elfelejtette megemlíteni, hogy Janás Ferenc november 21-én, az ügyet követően azonnal bejelentést tett a választási bizottságnál. A bizottság az esetet ezt követően tárgyalta".
Nem ez az első vitatott eset a kilencedik kerületi időközi választáson. A Polgár Tamást, közismertebb nevén Tomcatet indító Magyar Szociális Zöld Párt szelvényei között 1152 volt hamis, és mindössze 13 valódi, a MIÉP 781 cédulája közül pedig 415-öt lehetett elfogadni.
A legnagyobb botrányt azonban az MDF okozta, amikor kiderült, hamis cédulákkal próbált indulni a választáson. Amikor felmerült a gyanú, a IX. kerületi választási testület az Állami Nyomda szakértőjétől kért véleményt a párt céduláiról. A választási nyomtatványok gyártását végző cég embere szerint a két lépcsőben leadott ezer ajánlószelvény közül 669 nem a nyomdában készült, tehát biztosan nem valódi.
A történtek miatt Dézsi Mihály, volt rendőrségi szóvivő, az MDF jelöltje nem indulhat a képviselőválasztáson.
A kilencedik kerületi időközi választást azért kellett kiírni, mert Gegesy Ferenc, aki egyben a IX. kerület polgármestere, szeptember közepén mondott le egyéniben szerzett parlamenti mandátumáról a 12-es számú országgyűlési egyéni választókerületben és kilépett az SZDSZ-ből is. | [
"Magyar Szociális Zöld Párt",
"SZDSZ",
"MDF"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Állami Nyomda",
"Hír TV"
] |
A Zuschlag János és társai ellen folyó eljárás egyik legérdekesebb kérdése, hogy honnan volt – lehetett – a szocialista politikusnak ötvenmillió forintja, amelyet a kár enyhítéseként beadott az ügyészségre, hiszen Zuschlag vagyonát az adóhivatal zár alá helyezte.
Zuschlag a Fidesz kinagyított állam-
adósság-csekkjével 2006-ban.
Akkor még ő tett feljelentést © Túry Gergely
Ha Zuschlagnak nem volt a birtokában 50 millió, akkor kinek állt érdekében, és persze miért, hogy helyette megtérítse a kár nagy részét? Nézzük sorba a lehetséges verziókat, kizárásos alapon.A család egyik tagja? A legsegítőkészebb emberek ebből a körből kerülhetnének ki, de az eljárás során elvégzett vagyonosodási vizsgálat során még a politikus édesanyja nevén lévő nagy értékű ingatlant is zár alá vették. Emiatt pedig a szentendrei lakóparkban lévő otthon nem értékesíthető. Ezt talán épp Zuschlag és felesége bánja a legkevésbé, hiszen a család a tavaly decemberben született kisfiukkal, Arionnal itt él.
Egy jó barát? A hírek szerint szinte senki nem maradt "Zusi" mellett, ahogy a barátai emlegették a szocialisták egykori nagy reménységét. Mindenki elfordult tőle, miután tavaly nyáron meggyanúsították, majd előzetes letartóztatásba is helyezték őt. A hvg.hu tudomása szerint akadt olyan barátja is, aki kölcsönkérte Zuschlag autóját, ám visszaadni már elfelejtette. Ezek alapján tehát nem valószínű, hogy a baráti kör valamelyik tagja vagy tagjai vállalták volna, hogy összeadják az ötvenmilliót. Egyébként, ha ez történik, a dolog biztosan nem marad titokban.
Egy üzlettárs? A következő lehetőség az lenne, hogy Zuschlagnak valamelyik üzlettársa próbált mentőövet dobni, ám ez két okból sem valószínű. Az egyik az, hogy Zuschlag János elsősorban politikusként akart boldogulni, s erre addig minden lehetősége meg is volt, amíg 2004-ben el nem sütött egy viccet a Terror Házánál a holokauszt áldozataival kapcsolatban. Innentől kezdve politikusi pályájának csillaga lefelé áldozott, de még ekkor sem kezdett bele jelentősebb üzleti vállalkozásba. Egyik, a hvg.hu-nak név nélkül nyilatkozó ismerőse szerint azért sem tette ezt, mert nem igazán volt vállalkozói vénája. Másrészt Zuschlagnak – a cégnyilvántartás szerint – egyetlen cég volt a nevén, mégpedig a kiskunhalasi székhelyű, főleg ingatlankezeléssel és -bérbeadással foglalkozó A Gyorsabb Ügymenetért Bt., amelyben tulajdonostársa Györfi Ludovic volt. Korábban a hvg.hu beszámolt róla, hogy Zuschlag státusza a cégnél meggyanúsítása után néhány nappal, 2007. június 27-én megváltozott: beltagból kültag lett. Helyét tulajdonostársa vette át, akit ügyvezetőnek neveztek ki. Később Györfi a büntetőügy egyik gyanúsítottja, majd vádlottja lett, így az sem látszik valószínűnek, hogy Zuschlagnak segíteni tudna.
Arató és Ujhelyi gyanú felett Arató Gergelyt, az Oktatási Minisztérium államtitkárát tanúként hallgatta meg az ügyészség, mert az ő lakcímére volt az egyik egyesület bejegyezve, s több dokumentumot is aláírt. Ám nem gyanúsították meg. Ujhelyi István, azt Önkormányzati és Fejlesztési Minisztérium egykori államtitkára határozottan cáfolta, hogy hirtelen lemondását posztjáról befolyásolta volna a Zuschlag-ügy.
Zuschlag és más vádlottak szerint a Fiatal Baloldalhoz – melynek Ujhelyi az elnöke volt – folytak be az ügyészség által vitatott összegek, s így elvben az ő felelőssége is felvetődhetett volna a pályázati pénzek nem rendeltetésszerű felhasználásával kapcsolatban. Az ügyészség tájékoztatása szerint azonban a tanúk csak általánosságban beszéltek Ujhelyi FIB-elnökként játszott szerepéről, és ennek alapján a politikus büntetőjogi felelőssége nem merült fel.
A szocialista párt? Ha nem a családi és a baráti kör, esetleg az üzlettárs térítette meg az alapítványok, egyesületek által el nem számolt pályázati összegek nagy részét, akkor már csak az a variáció marad, hogy a "munkahely", azaz a Magyar Szocialista Párt sietett a rossz útra tért fiú megsegítésére. Miért is? Igaz, Zuschlag a büntetőeljárás megindulása óta bukott politikusnak számít – ezt erősíti meg az is, hogy néhány napja lemondott a megyei közgyűlésben még meglévő mandátumáról –, de a szocialistáknak nem árt továbbra is óvatosan kezelniük a párt egykori, a Fidesznek odamondogató emberét. Ugyanis Zuschlag nem tett részletes beismerő vallomást, ami miatt elképzelhető, hogy titokban maradtak olyan ügyek, amelyek napvilágra kerülése még kínosabb helyzetbe hozhatná a kormányzó pártot.
A bukott politikus tehát nem kívánatos személy lett a pártban, olyan felesleges teher, amitől minél előbb meg kell szabadulni. Így logikusnak tűnik az az értesülés, hogy az MSZP nem sajnálta az anyagiakat az ügy mielőbbi rendezésére. Feltehetően Zuschlag Jánosnak meg kellett ígérnie: nem árul el több, a pártot esetleg még rosszabb fényben feltüntető részletet, ennek fejében kifizetik helyette az 50 milliót.
Így találkozhatott a két fél érdeke. Zuschlag szeretné a lehető legenyhébb büntetéssel megúszni az eljárást, főleg, hogy az ő és két társa esetében az ügyészség a "bűnszervezetben való elkövetéssel" súlyosbította a vádat. Ez azt jelenti, hogy a különösen nagy értékre elkövetett csalásért kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés büntetési tétele akár ennek a duplája is lehet, s a legrosszabb esetben Zuschlag János mint elsőrendű vádlott akár másfél évtizedre is a rácsok mögé kerülhet. Nem valószínű, hogy a mai ítélkezési gyakorlatban a lassan már egy éve a hűvösön ülő Zuschlag ilyen súlyos ítéletet kapna, de azért ez Damoklesz kardjaként ott függ a feje fölött. Nyilván úgy spekulált, hogy a kár egy részének visszafizetését a vádhatóság enyhítő körülményként fogja értékelni, és később a bíróság is: megszünteti az előzetes letartóztatását, végül enyhébb büntetést szab ki rá.
Az Ön tippjére is kíváncsiak vagyunk, szavazzon!
Szavazás box
Ki fizethette ki a Zuschlagék rovására írt ötvenmilliót, a bűncselekmény-sorozatban eltűnt pénzt? | [
"MSZP",
"Fiatal Baloldal"
] | [
"A Gyorsabb Ügymenetért Bt.",
"Magyar Szocialista Párt",
"Oktatási Minisztérium",
"Terror Háza",
"Önkormányzati és Fejlesztési Minisztérium"
] |
A bábolnai kötődésű Poprády Géza volt államtitkár neve is felvetődhet abban a földüzletben, amelynek során az állam előbb eladott egy területet egy magánszemélynek, majd az továbbadta a telephelyét bővítő Monsanto Hungária Kft.-nek. Az agrárvilág környékbeli szereplői szerint nem kevesebb mint egymilliárd forint értékű volt az üzlet. Poprády Géza személye azért köthető az ügyhöz, mert a kilencvenes években ugyanúgy a Bábolna Rt.-nél dolgozott, mint az a Bernáth István, aki magánszemélyként előbb az államtól megvette, majd a Monsantónak eladta a szóban forgó területet. Rajtuk kívül képbe kerülhet Bernáth egykori beosztottja, Borsfai Attila. Ő a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) régióvezetője, és ebben a pozícióban dolgozott az ügylet lebonyolítása idején is.
hirdetés
Sem a Monsanto Hungária Kft., sem Bernáth István nem erősítette meg lapunknak a környékbeli gazdálkodók között a vételárról folyó szóbeszédet. A Monsanto Hungária Kft. – jogi osztálya mérlegelése után – nem válaszolt kérdéseinkre. Azt is firtattuk a cégnél, mennyiért vették meg a szóban forgó bábolnai területet Bernáth Istvántól. Az eladóval sikerült beszélnünk, viszont nem nyilatkozott lapunknak. Annyit azért elárult, "300 hektáron gazdálkodnak", de kifogásolta, ha írunk róla, mivel nem közszereplő. A nyilatkozó helyi agrárágazati szereplők szerint a titkolózásnak valóban lehet oka, túl azon, hogy valóban nem közszereplő. Ugyanis a történteket közelről ismerők úgy tudják, az NFA-hoz Borsfai Attilát éppen Bernáth István protezsálta be. Így aztán első kézből lehetett információja arról, hogy a földalapkezelő mit tervez a remek helyen lévő földterülettel, és információink szerint Poprády Géza vigyázhatott arra, hogy minden a tervek szerint történjen.
Poprády egyébként 2011–2014 között volt a Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára. Majd annak a 4000 állami hektárt bérlő herceghalmi Agrosystem Zrt.-nek lett a vezérigazgatója, amely a piszkos tizenkettőként elhíresült, az első Orbán-kormány alatt privatizált állami agárcégek egyikének, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaságnak az utódja, s amelyet nem sokkal korábban az akkor még csak feljövő felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc a Talentis Group felvásárlásával Kenyeres Sándortól szerzett meg.
Az Agrosystem vezérigazgatója ma már nem Poprády Géza, Bernáth István azonban a hozzá, illetve családjához köthető cégeit igazgatja. – Nem kis földműves ő, több céget is visz, magyart és szlovákot is – mondta róla egyik szomszédja, aki azt is állította, hogy a Bernáth család "szlovák rendszámú luxusautókkal furikázik, de emiatt nem állítja meg, és nem bünteti meg őket senki." Ahogy azért sem, ha papíron szlovák cégüktől béreltetnek munkagépet a magyar cégükkel, s "így viszik ki a pénzt az országból". Ami persze nem egyedi, "errefelé így csinálják". Bernáth István a cégadatok szerint ügyvezetője például a 2015-ben félmilliárdos árbevételű Agrofil 2000 Kft.-nek, de érdekeltségi körébe tartozó cégek még az Agrofamulus Kft., a Proventus Trade Kft., a Pelsober Kft. és a Tárkányi Naplopó Kft. is.
Mint korábban megírtuk, a területhez a nyilvánosan hozzáférhető tulajdoni lapok szerint Bernáth István lényegében kulcsrakész előkészítése után a Monsanto Hungária Kft. jutott hozzá. Széljegyen 2017. március 8-án jelent meg a cég tulajdonjog-bejegyzési kérelme a tulajdoni lapon. Bernáth István pedig még helyi földművesként 2014. május 6-án a magyar államtól vette meg azokat a külön helyrajzi számon lévő parcellákat, amelyek, egyesítve és összevonva Bernáth egy már korábban is tulajdonában lévő földjével, ideális telekké váltak a Monsanto számára. Ehhez persze az is kellett, hogy 2016 decemberében a művelési ágat szántóról szántó és géptárolóra változtatták, és a tulajdoni lap széljegyére bekerült egy épület építésével kapcsolatos bejegyzés is. A terület művelési ága 2017 februárjában ismét megváltozott, kivett telephely, udvar és géptároló és parkoló lett belőle. E meglehetősen alapos előkészítés után került csak az egykor volt állami termőföld tulajdoni lapjának széljegyére a Monsanto Hungária tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelme.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.03.27. | [
"Monsanto Hungária Kft."
] | [
"Agrofamulus Kft.",
"Agrosystem Zrt.",
"Herceghalmi Kísérleti Gazdaság",
"Talentis Group",
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet",
"Vidékfejlesztési Minisztérium",
"Proventus Trade Kft.",
"Bábolna Rt.",
"Agrofil 2000 Kft.",
"Pelsober Kft.",
"Tárkányi Naplopó Kft."
] |
A Postához nem érkezett semmiféle kifogás Fidesz részéről a 109 millió forintos szerződéssel kapcsolatban, noha a párt a fizetési felszólítások ellenére erre hivatkozva nem fizetett. Mint ismert, a választási kampány utolsó napjaiban 3,5 millió választási levél kézbesítésére kapott megbízást a Posta.
Négy felszólítást küldött már a Magyar Posta Rt. a Fidesznek, hogy egyenlítse ki a 109 millió forintos számlát a választási kampányban kikézbesített levelekért - mondta a budapesti igazgatóság vezetője, Gyimesiné Ecsedi Sarolta, aki hozzátette: egyetlen egy visszajelzést sem kaptak a párt részéről, hogy vitatnának bármit is a teljesítéssel kapcsolatban. A Fidesznek június 26-ig kell teljesíteni a szerződésben foglaltakat - jelentette ki az igazgató, aki nem tudja elképzelni, hogy a Fidesz ne rendezze a tartozását, mivel a szerződés egyértelmű. Pokorni Zoltán hétfőn azt nyilatkozta, hogy vita van a két fél között a szerződésszerű teljesítéssel kapcsolatban.
Pokorni Zoltán tegnap azt állította, hogy kampányukra fordított pénz nem lépte túl a törvényben megszabott 386 millió forintot, annak ellenére sem, hogy csak a postának 109 millió forintot kell kifizetniük. Az RTL Klub korábban már közzétette, hogy mennyi pénzért hirdettek a csatornán a pártok: a Fidesz 89,6 millió forintért vásárolt politikai hirdetéseket, így csak ez a két tétel közel 200 millió forintot tesz ki.
Amíg nem tesszük közzé a Magyar Közlönyben a választásokon elköltött pénzek nagyságát, addig nem nyilatkozunk arról, hogy mennyibe került a kampányunk - mondta Várhegyi Attila, a Fidesz pártigazgatója az [origo]-nak, így azt sem árulta el, hogy túllépték-e a keretet. A jogszabályok szerint a jelölő szervezeteknek és független jelölteknek június 20-ig kell a Magyar Közlönyben nyilvánosságra hozniuk a választásra fordított állami és más pénzeszközök, anyagi támogatások összegét, forrását és felhasználásának módját. | [
"Fidesz"
] | [
"RTL Klub",
"Magyar Közlöny",
"Magyar Posta Rt."
] |
Mindenkit felmentettek a tábornokperben
Kaposvár | Két vádlott kivételével – akiknek ügyét betegség miatt különválasztották – minden vádlottat felmentett az ellenük felhozott vádak alól a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa a tábornokperként elhíresült ügyben.
A bíróság nem találta megalapozottnak a vádpontokat. A katonai ügyészség bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetéssel és más bűncselekményekkel vádolt meg katonákat és civileket, akik a vád szerint visszakérték a honvédség beszállítóinak kifizetett közpénz egy részét.
A vád képviselői tizenkét vádlottra – köztük tábornokokra, főtisztekre, valamint Fapál Lászlóra, a Gyurcsány-kormány egykori honvédelmi államtitkárára – fegyházat, négyre felfüggesztett börtönbüntetést kértek korábbi vádbeszédükben, indítványozták az ügyben érintett katonák lefokozását, s tizenhárom vádlott ellen több mint kétszázmillió forintnyi vagyonelkobzást javasoltak. Utóbbi ellen a Honvédelmi Minisztérium (HM) jogi képviselője kifogást emelt, ugyanis szerinte erre az összegre a polgári perek fedezeteként lesz szükség.
– Blama! – jegyezte meg az ügyészségre utalva valaki a hallgatóság soraiban, miután kiderült, a bíróság nem látta bizonyítottnak a vádhatóság által benyújtott bizonyítékokat, így tizenöt vádlottat felmentett az ellenük felhozott vádak alól. A grémium elutasította a HM polgárjogi igényét is, sőt, a minisztériumnak kell kifizetnie a többmilliós ügyvédi költséget is. Az indoklásban a tanácsvezető bíró többször is utalt a katonai ügyészség hibáira, s kijelentette, már a vádirat megismerése után látszott, hogy a magyar jogrend szerint nem lesz lehetőségük más ítéletet hozni.
A bíró szerint a katonai ügyészség dilettáns módon járt el az ügyben, az egész vádat O. János dandártábornok vallomására alapozta, melyről kiderült, törvénytelen módon jutottak hozzá, hiszen a vádló vallomásért cserében büntetlenséget ígértek a tábornoknak, noha a magyar jog erre nem ad lehetőséget. Ezek után pedig, mivel a vádirat az ominózus vallomásra épült, hiába akadt néhány beismerő vallomás, valamint tanú, akik megerősítették a törvénytelenséget, az ügyészség hibájából ezeket sem lehetett használni, hiszen tulajdonképpen minden létező bizonyítékhoz törvénytelen úton jutott hozzá a vádhatóság.
Melynek képviselői az ítélethirdetés és az indoklás után bejelentették, minden verdikt ellen fellebbeznek a bűnösség megállapításáért, így az ítélet nem jogerős, s az ügy a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsán folytatódik. A vádlottak és védőik természetesen tudomásul vették az ítéletet. Az pertől különválasztott két vádlott ügyét gyógyulásuk után tárgyalja a törvényszék katonai tanácsa. | [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"Fővárosi Bíróság",
"Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa",
"Katonai Tanácsa"
] |
A testület 2013-as megalakulása óta külföldi szakkiállításokra látogattak el, részt vettek különböző sportversenyeken, illetve tűzoltási gyakorlatot vagy díszőri feladatokat végeztek az Országgyűlési Őrség tagjai. Az évek során fokozatosan emelkedett az utazások száma, és persze nőttek a velük kapcsolatos kiküldetési díjak is. Ez az összeg idén már 14,6 millió forintot tett ki – derült ki az Átlátszó közérdekű adatigénylésére kapott válaszból.
2013. január 1-jével alakult meg az Országgyűlési Őrség, amelynek jelmondata “Szolgálunk hűséggel, becsülettel". November elején közadatigénylésben kértük ki, hogy a testület megalakulása óta eltelt közel 6 évben milyen kiküldetéseken vettek részt a tagjai.
Az Országgyűlési Hivatal által megküldött válaszból az derül ki, hogy 2013 óta összesen negyven kiküldetésük volt, amelyekre összesen 35,5 millió forint közpénzt költöttek.
2013-ban 3 utazás összesen 591.655 forint
2014-ben 5 utazás összesen 2.470.076 forint
2015-ben 5 utazás összesen 3.233.900 forint
2016-ban 4 utazás összesen 5.213.406 forint
2017-ben 13 utazás összesen 9.420.857 forint
2018-ban 10 utazás összesen 14.629.223 forint
Az Országgyűlési Őrség megalakulásának évében a testület Híradó és Biztonság-technikai Osztályának vezetője ment ki Brüsszelbe két alkalommal az ET ENPPF (közéleti személyiségek védelmével kapcsolatban kijelölt kapcsolattartó egységek) szakértői ülésére. Egy objektumőr pedig 4 napra Belfastba utazott el a Word Police and Fire Games nevű versenyre. Ennek a három kiküldetésnek a díja mintegy 600 ezer forint volt.
2016-ban megugrottak a költségek
2014-ben, 2015-ben és 2016-ban nagyjából ugyanannyi kiküldetés volt, ugyanakkor az utazások költségei szépen emelkedtek. Az előző két évben 5-5, míg 2016-ban 4 hivatalos külföldi út szerepel a tájékoztatásban. Összegek tekintetében pedig a fenti felsorolásban szereplő adatokat adták meg, amelyekből látszik, hogy 2016-ra 5,2 millió forintra nőttek a kiküldetések költségei.
2014-ben az objektumvédelmi igazgató 4 napos berlini konferencián való részvétele került a legtöbbe, arra mintegy 609 ezer forintot fizettek ki. Az igazgatónak abban az évben volt egy másik kiküldetése is. Akkor Varsóban és Lisszabonban járt a Híradó és Biztonság-technikai Osztály vezetőjével, 6 napos utazásuk céljaként pedig közös díszelgési feladatokat jelöltek meg. Ennek a kiküldetésnek a díja 561 ezer forint volt.
A következő évben a Párizsban megrendezett Milipol rendészeti szakkiállításon való részvétel kiküldetési díja volt a legnagyobb összegű: mintegy 1,9 millió forintot tett ki. Ez 4 embernek, köztük szintén az objektumvédelmi igazgatónak a 4 napos tartózkodását és utazását jelentette.
2016-ban nem sajnálták a pénzt a Pápai Svájci Gárda avatási ünnepségén, valamint a Gárda által szervezett futballtornán való részvételre. A Vatikáni látogatásra az őrség tagjai közül 22 ember – két csoportban – ment ki, nekik 6, illetve 5 napra 3.895.512 forintot fizettek ki.
2017-ben labdarúgó-torna Erdélyben
2017-ben több kiállításon jártak az őrség tagjai – így a csehországi Brnoban megtartott Nemzetközi Védelmi és Biztonságtechnikai Szakkiállítás és Vásár szakkiállítás és vásáron, a Milipolon, az oroszországi Krasznodarban megrendezett rendészeti szakmai kiállításon, a londoni Security and Counter Terror Expo-n, a nünbergi EnforceTac-on, valamint IWA 2017. szakkiállítás és konferencián. Ezek együttes kiküldetési díja több mint 4,2 millió forint volt.
Más jellegű kiküldetés volt az ausztriai eisenstadti utazás: 29 országgyűlési őr tűzoltási gyakorlatot hajtott végre, ennek költsége összességében 1,7 millió forint volt. Szintén érdekes kiküldetés lehetett a Fekete Madonna zarándoklat eseményeihez kapcsolódó díszelgési feladatok elvégzése a lengyelországi Czestochowa-ban, ami csak 215 ezer forintba került.
Ennek több mint tízszeresét, 2,5 millió forint tette ki egy erdélyi sportrendezvényen való részvétel költsége. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet meghívására mentek ki az őrség állományából 17-en Zeteváraljára, hogy focizzanak "a székely sportklubok találkozójának keretében megrendezett – Csíksomlyói pünkösdi zarándoklat kapcsán szervezett" labdarúgó tornán. A kiküldetés céljaként az anyaországi és külhoni nemzettársak közötti kapcsolatok építését jelölték meg.
Idén már 14,6 milliót fizettek ki
2018-ban, október 31-ig többek között azért utazott Las Vegasba, a SHOT Show-ra az őrség 3 dolgozója, hogy tárgyaljanak a testület egyenruházatának beszerzéséről. A 9 napos kiküldetés mintegy 2,6 millió forintba került. Ebben az évben is jártak a nürnbergi szakkiállításon és konferencián, a londoni Terror Expo-n, ezek kiküldetési díja összesen 2,1 millió volt. Ezenkívül a moszkvai ARMY 2018 nemzetközi kiállításon 3 dolgozó vett részt, és a 4 napos kiküldetés 700 ezer forintba került.
Szintén volt még – a teljesség igénye nélkül – tűzoltási gyakorlat Eisenstadtban 2,3 millió forintért, Fekete Madonna zarándoklat 332 ezer forintért, és zeteváraljai focizás 3,2 millióért. Továbbá 8 országgyűlési őr vett részt Lisszabonban a Nemzetközi Rendészeti Sporteseményen, ami mintegy 2,6 millió forintba került.
Fotó: A 2013. január elsejével megalakuló Országgyűlési Őrség ünnepélyes eskütételének főpróbája után közös fotó készítéséhez állnak össze a Parlament főlépcsőjén 2012. december 28-án. MTI/Beliczay László | [
"Országgyűlési Őrség"
] | [
"Országgyűlési Hivatal",
"Pápai Svájci Gárda",
"Nemzetstratégiai Kutatóintézet",
"Híradó és Biztonság-technikai Osztály",
"Híradó és Biztonság-technikai Osztálya"
] |
Az APEH vádat emelt egyik volt revizora és öt társa ellen. D. György és M. Sándor több mint 7 millió forintot igényeltek vissza jogosulatlanul az APEH-től, amiből 1,2 milliót meg is kaptak.
Az APEH Bűnügyi Igazgatóság Békés Megyei Nyomozói Hivatala november végén lezárta a D. György, az APEH volt revizora és öt társa ellen folyó nyomozást, és vádemelési javaslattal átadta az ügyet a Békéscsabai Városi Ügyészségnek. D. György és M. Sándor (a Repró-Bútor Bt. kültagja) összesen több mint 7 millió forintot kísérelt meg jogosulatlanul visszaigényelni az APEH-től, és ebből az összegből 1,2 milliót ki is utalt az adóhatóság.
D. Györgyöt és M. Sándort a békési adónyomozók bűnszövetségben elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás kísérletével gyanúsítják. Ezen kívül D. Györgyöt harmincegy rendbeli magánokirat-hamisítással és negyvenkilenc rendbeli közokirat-hamisítással, M. Sándort pedig négyrendbeli magánokirat-hamisítással és harminchárom rendbeli közokirat-hamisítással vádolják az adónyomozók. További négy bűntársukat ugyancsak közokirat-hamisítással, illetve jelentős kárt okozó csalás kísérletével gyanúsítják.
Ajánló: | [
"APEH"
] | [
"Békéscsabai Városi Ügyészség",
"Repró-Bútor Bt.",
"APEH Bűnügyi Igazgatóság Békés Megyei Nyomozói Hivatala"
] |
Az Egri Törvényszéken most megkezdődött pernek további 69 vádlottja van, köztük öt orvos; utóbbiakat bűnsegédként, illetve társtettesként elkövetett hivatali visszaéléssel vádolják. A vesztegetők ellen hivatali vesztegetés bűntette a vád.
Az első- és a másodrendű vádlott korábban orvos szakértőként dolgozott az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet egri kirendeltségén. A vád szerint 2010-ben a hozzájuk forduló betegek esetében pénzért cserébe megállapították és dokumentálták a leszázalékoláshoz vagy a baleseti járadék megállapításához szükséges, 50 százalékot meghaladó egészségkárosodást. Ez azonban nem felelt meg a valós egészségi állapotnak.
A Legfőbb Ügyészség által a nyomozásra kijelölt Miskolci Nyomozó Ügyészség vádirata szerint a két orvos szakértő 2010 júniusától 2010. november végéig állított ki okiratot hamisítva kedvező leleteket pénzért a hozzájuk forduló betegeknek. Az elsőrendű vádlott 44, a másodrendű pedig 29 esetben járt így el. A leszázalékolásban, baleseti járadékban, emelt összegű családi pótlék, rokkantsági nyugdíj megállapításában érintettek kétezer és 200 ezer forint közötti összeget adtak át a főorvosként dolgozó gyanúsítottaknak a kedvező szakvélemény kiállítása érdekében.
A nyomozás során videofelvételek készültek, amelyek alapján egyértelműen megállapíthatók a pénzátadás körülményei. Telefonbeszélgetéseket is rögzítettek, amelyek a videofelvételekhez kapcsolódva, azokat kiegészítve és megerősítve bizonyítékul szolgálnak. Az esetek egy jelentős részében az orvos szakértők szintén orvos ismerősei közvetítőként nyújtottak segítséget a kenőpénz átadásához.
A hétfői tárgyaláson egyik orvos szakértő sem kívánt vallomást tenni. Az elsőrendű vádlott arról sem kívánt nyilatkozni, hogy bűnösnek érzi-e magát, míg társa tagadta bűnösségét.
Az elsőrendű vádlott a nyomozás során a vizsgált esetek egyikéről azt mondta - idézte a bíró a nyomozati vallomást a tárgyaláson -, hogy bizonyos betegek erőszakosan akarták rátukmálni a pénzes borítékot, azokat később zavarában, feledékenységből tette a zsebébe, s vissza akarta juttatni. Azt állította, nem kért pénzt senkitől, annak ellenére, hogy sokan fordulnak segítségért hozzá, nemritkán reklamáltak és néha fenyegetőztek is.
A másodrendű vádlott a nyomozás során ugyancsak azt állította, hogy soha nem kért és nem is fogadott el betegtől pénzt, az erre irányuló sok kísérlet ellenére sem. Védője felhívta a figyelmet arra, hogy ilyen tényállás esetén a rendőrség nem, csupán az ügyészség folytathat nyomozást. Ezért arra kérte a bíróságot, hogy hagyjon figyelmen kívül minden olyan bizonyítékot, amely még az előtt született, hogy a nyomozó ügyészség átvette a nyomozást a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságtól, ugyanis ezeket - mondta - egy súlyosan törvénysértő eljárásban, tiltott módon szerezték be.
A bíró ígéretet tett arra: a bizonyítékok értékelésekor mérlegelni fogja, hogy azok beszerzése megfelel-e a törvényi feltételeknek. A tárgyalóteremben mintegy százan jelentek meg, vádlottak és ügyvédeik. A vádirat felolvasása csaknem három órán át tartott. A bíróság egyelőre nyolc tárgyalási napot jelölt ki az eljárásra. A per kedden további vádlottak meghallgatásával folytatódik. | [
"Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet"
] | [
"Egri Törvényszék",
"Miskolci Nyomozó Ügyészség",
"Heves Megyei Rendőr-főkapitányság",
"Legfőbb Ügyészség"
] |
Selyemzsinórnak látszó írások jelennek meg a fideszes médiában, amelyek kemény szemrehányásokat tesznek állami intézmények fideszes vezetőinek. A párt politikusai biztosak benne, hogy nincsen szó központi akaratról, Orbán Viktor nem foglalkozik a NER-en belüli kultúrpolitikai kakaskodással, inkább sértett emberek vagdalkozása bontakozott ki a választások után. A házon belüli vita inkább pénzről szól, mint értékekről, és különben is hiány van a párttal szimpatizáló érdemes kulturális szereplőből.
Nem kis vehemenciával szállt bele nemrég L. Simon László a jobboldali művészvilág egy részébe:
Azoknak, akik a saját sikertelenségüket a liberálisok már nem létező túlzott támogatásában látják, Kassák nyomán azt tudjuk üzenni: művekkel csak művek vitatkozhatnak. Jobbnak, okosabbnak, tehetségesebbnek kell lenni, a párthűség nem pótolja a tehetséget.
A Figyelőben megjelent írás annak a NER-en belüli vitának a legújabb epizódja, amelyben bizonyos fideszes kultúrkörök jobbra és balra is osztanak pofonokat. Szokatlanul erős ütések csattantak házon belül, ezért utánajártunk, mi állhat a konfliktus hátterében.
Árulózás a Fideszben
A vita 2017 novemberben indult, amikor megjelent a kormánypárti Magyar Időkben a Kinek a kulturális diktatúrája? című cikk, amely azóta nyolcrészes sorozattá duzzadt. A választások előtti szövegek főleg az állami támogatásokat elfogadó, kormánykritikus liberális művészekről szóltak, április 8-a óta viszont a szerző keményen ostoroz jobboldali értelmiségieket, intézményvezetőket, de még az Emmi is megkapta a magáét.
A Magyar Időkben megjelent sorozatot Szakács Árpád jegyzi, ő Mészáros Lőrinc megyei lapjainak országos tartalmáért felelős főszerkesztője. Szakács korábban Nagy Magyarország címmel adott ki folyóiratot, és az akkor még bőven szélsőjobboldali időszakát élő Jobbiktól is jobbra állva követelte a Szabó Ervin Könyvtár átnevezését. Szakács egyébként annyira közel állt az ős-Jobbikhoz, hogy 2009-ben a cigányozásairól és zsidózásairól ismert Szent Korona Rádió munkatársa és Zagyva György Gyula mellett vett részt a II. Rongyos Gárda emléknapon. Szakácsot Lovas István a legjobb és legbátrabb magyar jobboldali újságírónak nevezte. (Frissítés: cikkünk megjelenése után Szakács Árpád jelezte, hogy nem beszélt Zagyva Gyulával, nem lépett fel 64 Vármegye rendezvényen és a Szent Korona Rádióval sem volt kapcsolata. Szakács szerint hivatkozásunk "kamuoldalra" vezethet".)
Szakács mostani írásai annyira népszerűek lettek kollégái körében, hogy egyik munkatársa külön cikkben mondott neki köszönetet a Magyar Idők hasábjain. “Szerintem a cikksorozat nem pusztán hiánypótló, de az utóbbi évek legfontosabb kulturális kordokumentuma, és tiszta tónusával, szókimondásával szembesülésre késztet mindannyiunkat" - írta Szentesi Zöldi László. Szakács cikkei kiszabadítottak egyfajta szellemet a palackból, ugyanis a választások után már nemcsak Orbán Viktor kedvenc napilapjában, hanem a korábban a Fidesz parlamenti frakciója által támogatott Pesti Srácokban is kemény szövegek jelentek meg.
Mintha csak egy helyben topognánk. Tizenkilenc éve, hogy Csurka István a Magyar Fórumban megírta a Frankfurti zsarnokság című esszéjét. Ebben leleplezte, hogy a frankfurti könyvvásárra, amelynek díszvendége Magyarország volt, szinte kizárólag balliberális, zömében SZDSZ-es káderek műveit szállítmányozták ki. Egy belterjes kör, egy egymást kölcsönösen oda-vissza ajnározó kultúrmaffia tartotta (akkor is) megszállás alatt a magyar irodalmat, jórészt ezeket a szadeszos arcokat ejtőernyőzték ki Frankfurtba, hogy hazánkat képviseljék. 1999-et írtunk, az első Orbán-kormány volt hivatalban – tehát látható, a Fidesz kultúrkádereinek egy része már akkor is gyáva megalkuvó és/vagy közönséges áruló volt
- olvasható az egyenesen az államnak címzett szövegben. Mivel nyolc év kétharmad után valószínűleg nincs olyan állami intézmény, ahol ne a Fidesz által kinevezett emberek ülnének, a megszólítás lényegében a Fidesznek szól.
A pártmédia támad
A teljesség igénye nélkül érdemes rápillantani, kik kaptak mostanában pofonokat a fideszes sajtó egy részéről.
Andy Vajnát és a Filmalapot azért bírálták, mert olyan rendezők kaptak százmilliós támogatásokat filmjeikre, akik aztán arról beszélnek, hogy diktatórikus állapotok vannak Magyarországon. És hiába megy rengeteg pénzt a magyar filmbizniszbe, elmaradtak a nemzeti identitást erősítő kultuszfilmek.
Ókovács Szilvesztert azzal vádolták meg, hogy melegpropagandát folytat az Operában. (A Magyar Idők cikk hatására előadásokat kellett lemondani.)
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azért kapott, mert 69 millió forintot adott a “balliberális" Clio Intézetnek.
A Balassi Intézet a cikkek szerint sorra utaztatja külföldre a balliberális írókat, költőket, még olyanokat is, akik a CEU-n tanítanak. Az intézetet vezető Hammerstein Juditot a napokban leváltották, azonban a rendszeren belül marad, miniszteri biztosként folytatja, és továbbra is kultúrával fog foglalkozni. Egyik forrásunk szerint távozásához nincs köze a Magyar Idők cikkének, "optimalizálásról" van szó.
A Petőfi Rádiót is megtalálták, mert zenei téren főleg balliberális előadókat futtat, de
a Magyar Távirati Iroda is ki lett szerkesztve, mert beszámolnak a balliberális művészek bemutatóiról.
A fideszes önkormányzatok által fenntartott kőszínházak is szóba kerültek, mert mint mondják, ezeken a helyeken is tobzódnak a balliberálisok.
A Petőfi Irodalmi Múzeumot vezető exállamtitkár, Prőhle Gergely külön cikkben kapta meg, hogy az általa támogatottak között túlsúlyban vannak a balliberálisok.
Tehát: olyan figurákat töm ki milliárdokkal a kormányzat, akik olykor tevőleges erőszakra, forradalomra buzdítanak ugyanezen kormány ellen. S míg ők szépen híznak-pufisodnak az általuk gyalázott állam emlőin, sok kiváló konzervatív alkotó napi megélhetési gondokkal küzd, nekik ugyanis nem osztanak lapot a balliberálisok kifizetőhelyein, a PIM-ben vagy például a Balassi Intézetben. A konzervatív művészek háttérbe szorításában kulcsszerepe van a kormány által kinevezett, csigagerincű Prőhle-féléknek. A "Nyúl Béláknak", akik összecsinálják magukat, ha a libsik és médiaterroristáik rosszat mondanak-írnak róluk – ezért inkább hajbókolnak előttük, s ballib kifizetőhellyé alakítják az adóforintokból működő közintézményeket. Hát mi folyik itt? És hogy került szar a palacsintába?
- foglalta össze a helyzetet a már említett Pesti Srácok cikk.
Nincsen selyemzsinór
A fideszes sajtóban megjelenő cikkeket többen egyértelmű üzenetként, selyemzsinórként értelmezték, a hivatalos pártlapban született írások ugyanis látszólag egybevágnak Orbán Viktor gondolataival. A miniszterelnök a választások után tartott Kötcsei találkozón állítólag arról beszélt, hogy a “minőség" és a “teljesítmény" mellett “térfoglalást" vár el a jobboldali értelmiségtől.
Több, a Fidesz spektrumának különböző szintjén elhelyezkedő politikussal beszélgettünk, és abban mindenki egyetértett, hogy a cikkek mögött nincsen szó központi politikai akaratról.
A parlament újonnan felálló Kulturális Bizottságának eddig egy rendes ülése volt, azon nem került elő a kultúratámogatási rendszer átalakítása, és a bizottság egyik kormánypárti tagja szerint várhatóan nem is fog. A párton belül az új kulturális államtitkár, Fekete Péter pontos szándékai még nem ismertek szélesebb körben, de annyit már többen kijelentettek róla, hogy “nem a véleményformáló elitnek akarnak majd megfelelni", értendő ez a jobboldali értelmiségre is.
“A vita a választások előtt nyilván nem fért bele, de most teljesen helyénvaló. Nyolc év kormányzás után vannak, akik elfáradtak, az ilyen viták pedig táboron belül mindenkit jobb teljesítményre sarkallnak, nemcsak az érintetteket" - vélekedett egy humán területen dolgozó államtitkár, aki szerint részben személyes sértettség motiválhatja a cikkeket. Az Ókovács Szilveszter elleni támadás mögött az Opera/Erkel egy kirúgott dolgozóját sejti, és arra is lett volna tippje, ki gerjeszti a Petőfi Irodalmi Múzeum elleni hangulatot, de nem akarta elárulni. “Akkorák vagyunk, hogy ezeket a vitákat már házon belül kell rendezni" - mondta az államtitkár.
Ez egy belső erjedés, ahol ütköznek vélemények és álláspontok. Lehet, hogy jobban szól a pénzről, mint az értékekről. Rendszeren belül sokan sértettek, és sokan igaztalanul sértettek. Az is hozzátartozik a helyzethez, hogy tele vagyunk neofitákkal
- mondta a vitáról a Fidesz egyik parlamenti képviselője. (A neofita új hívőt jelent, ebben a kontextusban azokra utalhat, akik a kétharmados győzelmek után a kecsegtető lehetőségek miatt csapódtak a párthoz). A politikus egészen biztos benne, hogy nincs központi akarat a cikkek mögött. “Gondolod, hogy ül Orbán, aki óránként kapja a kinyomtatott hazai és nemzetközi sajtószemlét, és azzal foglalkozik, hogy mit csináljon Brüsszelben, de közben megbízza az általa valószínűleg egyáltalán nem ismert Szakács Árpádot, hogy írjon cikket arról, hogy egy múzeumban ki állít ki, és ki nem? Azt gondolod, hogy itt minden csak megrendelésre történik?"
A Fidesz egyik politikai tanácsadója is azt mondta, hogy szinte biztosan nincs köze a nagypolitikához a vitának. “Azoknak, akik a holdudvarba tartoznak, és érinti őket a kultúra, ez egy remek gőzleeresztő lehetőség. Ilyen típusú viták egyébként is mindennaposak ott, ahol újraelosztó rendszerek vannak. A politika szempontjából ez viszont abszolút nem fontos" - mondta a tanácsadó, aki szerint amíg itthon és Európában "más típusú események" zajlanak, addig ez a kérdés nem is lesz lényeges.
Engem mikor kértek fel egy filmre?
A választások után a Pesti Srácok szervezett egy beszélgetést, ahol Prőhle Gergely és L. Simon László osztották meg a gondolataikat a témáról. A beszélgetésen több érdekes állítás is elhangzott, például, hogy Hóman Bálint egykori kultuszminiszter saját bevallása szerint is támogatott olyan művészeket, akikkel nem értett egyet. Prőhle elmondta, hogy a “közintézmények természetrajza, hogy a teljes spektrumot lefedik, a pénzt pedig az adófizetők adják", akik nemcsak fideszesek.
A beszélgetés egy pontján némiképp ki is bújt a szög a zsákból. “Alig alakult meg a balliberális történelemtudomány intézet, a Clio Intézet, az Emmi máris kitömte 69 millió forinttal, miközben a Pesti Srácok évek óta pályázat ad be az Emmihez - például kulturális folyóirat kiadására, hiszen nekünk van egy társportálunk, a nullahategy pont hu -, és az a pályázatunk évek óta ott pókhálósodik" - fejtette ki álláspontját a kormánypárti lap dolgozója.
A beszélgetésen egyébként L. Simon elmesélt két sztorit, amelyek elég sokat mondanak a NER holdudvarának elvárásairól. 2010 után a Nemzeti Kulturális Alapnál dolgozott, amikor felhívták a Miniszterelnökségről, hogy XY Kossuth-díjas művész már többször panaszkodott Orbánnál, hogy őt miért nem támogatják. L. Simon utánanézett, és kiderült, hogy azért nem, mert az illető sosem adott be pályázatot. A másik történetében odament hozzá az egyik kötcsei pikniken egy filmrendező, és megkérdezte: “Lacikám, engem mikor kértek már fel egy filmre?".
A politikus egyébként arról is beszélt, hogy azért is tűnhet úgy, hogy viszonylag kevés fideszes előadó/művész kap állami támogatást és lehetőséget, mert színvonalas fideszes kulturális szereplőből nincs túl sok.
Nagyon fontos látni, hogy a mi politikai közösségünkben azok a kiművelt fők, akik komoly teljesítményt tudhatnak maguk mögött, tehetségesek, képesek a mai kor kihívásaira megfelelően reagálni, és mindeközben még vállalják is a saját politikai nézeteiket és vitaképesek...bizony ezekből a kiművelt főkből kevés van.
(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index) | [
"Fidesz"
] | [
"Magyar Távirati Iroda",
"Szabó Ervin Könyvtár",
"Nemzeti Kulturális Alapnál",
"Petőfi Rádió",
"Pesti Srácok",
"Magyar Fórum",
"Petőfi Irodalmi Múzeum",
"Clio Intézet",
"Szent Korona Rádió",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Kulturális Bizottsága",
"Balassi Intézet",
"Magyar Idők"
] |
Hiába lenne a parlament egyik alapvető feladata a kormány ellenőrzése, ennek intézményei csak addig működtek, ameddig az előző kormány viselt dolgait kellett vizsgálni. Kormánypárti közöny vagy obstrukció miatt mára fantomizálódtak az ellenőrző albizottságok, egy eseti vizsgálóbizottság érdekében pedig hiába áll össze az ellenzék. A magyarázat néha az, hogy a botrányos ügyek kivizsgálása az ügyészség dolga, máskor viszont még magyarázat sincs.
"Az ügyészség nem a Parlamentben található" – indokolta kedden a Fidesz frakcióigazgatója, Balla György, miért nem mennek el a kormánypárti képviselők a számvevőszéki és költségvetési bizottság ellenőrző albizottságának ülésére, ahol Horváth Andrást, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) volt ellenőrét hallgatták volna meg az általa nyilvánosságra hozott, állítólag ezermilliárdos nagyságrendű áfacsalásokról.
Mivel a fideszes képviselők nem jelentek meg – és a meghívó ellenére nem volt ott Varga Mihály jelenlegi és Matolcsy György korábbi nemzetgazdasági miniszter sem –, az albizottság határozatképtelen volt, így az ellenzéki képviselők csak "konzultációs jelleggel" folytatták az ülést. Mint arról Z. Kárpát Dániel, a testület jobbikos elnöke beszámolt, ez már nem az első eset volt, hogy a fideszesek szabotálják az albizottság munkáját, ezért a testületnek jelenleg még elfogadott ügyrendje sincs.
Az Országgyűlésnek a törvények megalkotása mellett elvileg fontos feladata lenne a végrehajtó hatalom ellenőrzése is. Ennek érdekében parlamenti bizottságoknak hagyományosan van egy úgynevezett ellenőrző albizottságuk, ahol néhány képviselő ráérősen foglalkozhatna azzal, hogy teljesülnek-e a kitűzött célok, vagy az állami szervek a törvényeknek megfelelően végzik-e a feladatukat. Csakhogy az utóbbi néhány évben jórészt ellehetetlenült ezeknek a testületeknek a munkája, méghozzá a kormánypárti képviselők közönye, vagy épp szándékos obstrukciója miatt.
Fantombizottságok
A honvédelmi és rendészeti bizottság ellenőrző albizottsága például 2011 áprilisában ülésezett utoljára, azóta kétszer is határozatképtelen volt, mivel a kormánypárti tagok nem jelentek meg. Legutóbb 2013. október 9-én lett volna ülés, amelyen az előzetes letartóztatás problémáiról lett volna szó, de csak az MSZP-s tagok jelentek meg. Pedig a témára tekintettel elment az ülésre Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Kónya István, a Kúria elnökhelyettese, egy ügyészségi főosztályvezető és egy belügyminisztériumi helyettes államtitkár is.
A ciklus kezdete óta hatszor ülésezett az alkotmányügyi bizottság ellenőrző albizottsága (egyszer még kihelyezett ülés is volt a Kozma utcai börtönben), de a legutóbbi, idén október 9-i ülés 12 perc után határozatképtelenné vált, szintén a kormánypárti képviselők távolmaradása, illetve távozása miatt. A nemzetbiztonsági bizottságban utoljára 2011 májusában, a fenntartható fejlődés bizottságában még régebben, 2010 júliusában volt ellenőrző albizottsági ülés. Valószínűleg soha nem ülésezett a gazdasági és informatikai bizottság ellenőrző albizottsága, amelynek érdekessége, hogy csak fideszes tagokból áll.
A parlamenti honlap tanúsága szerint csak az egészségügyi bizottság ellenőrző albizottsága működik igazán, eddig tizenegy alkalommal volt ülése, és mindannyiszor határozatképes is volt. Ülésezett néhányszor a kulturális és sajtóbizottság hasonló testülete is, bár a legutóbbi, tavaly decemberi ülésen Menczer Erzsébet előre jelezte, "a fideszes képviselőknek 11 órakor el kell menniük", vagyis csak egy órájuk volt erre a tevékenységre. Az oktatási, a külügyi, illetve a sport és turizmus bizottságának nincs is ellenőrző albizottsága (vagy legalábbis a honlapjukon nem lelhető fel annak nyoma, hogy léteznének).
Kivizsgálnák, ha akarnák
A szerdai ülésen többen is felvetették, hogy igazából egy vizsgálóbizottságra lenne szükség, mert az tudná alaposan feltárni, mi is történt a NAV-nál. A vizsgálóbizottság különleges testület, összetétele paritásos, vagyis ugyanannyi ellenzéki és kormánypárti tagja van, elnöke – ha a kormány tevékenységét vizsgálja – ellenzéki képviselő kell, hogy legyen. Bár igazi szankciója nincs a távolmaradásnak, a törvény mindenkinek együttműködési kötelezettséget ír elő, vagyis egy ilyen bizottság ülésére, ha hívnak valaki, annak erősen ajánlott elmenni, és válaszolni az ott feltett kérdésekre.
A NAV ügyében az LMP már kezdeményezte egy vizsgálóbizottság felállítását, de az MSZP képviselői nem írták alá a kezdeményezést, márpedig nélkülük nincs meg a szükséges 78 aláírás. A szocialisták arra hivatkoznak, nem akarják, hogy a jobbikosokkal egy lapon szerepeljen a nevük, pedig korábban nem voltak ilyen finnyásak, több közös kezdeményezést is támogattak. Ezek a korábbi kezdeményezések ugyanakkor azt is megmutatják, hogyan áll hozzá a Fidesz a vizsgálóbizottságok kérdéséhez – már ha nem az előző kormány ügyeit kell vizsgálni –, és sejteni engedi, mire hivatkoznának, ha NAV-ügyben mégis összejönne a kellő számú aláírás.
2012 májusában például Vona Gábor, a Jobbik elnöke kezdeményezte, hogy álljon fel egy, a Fidesz-közeli vállalkozók, Simicska Lajos és Nyerges Zsolt körül kialakult cégbirodalom állami megrendeléseit vizsgáló testület. Miután ezt még aláírták a szocialisták, összejött a 78 aláírás, az alkotmányügyi bizottság, majd a parlament plenáris ülése azonban elutasította a kezdeményezést, nem jött létre a vizsgálóbizottság. A vitában a fideszes Papcsák Ferenc az országgyűlési törvényre hivatkozott, amely szerint nem hozható létre vizsgálóbizottság "egyedi jogi felelősség megállapítására", és arra buzdította az ellenzéki képviselőket: tegyenek feljelentést, ha tudnak valamilyen visszaélésről.
Jogászkodás vagy hallgatás
A "tegyenek feljelentést" azóta is kedvenc fordulata a kormánypárti képviselőknek, ha az ellenzéki oldalról bármilyen visszaélés gyanúját felvetik. Ez köszön vissza a szerdai albizottsági ülés bojkottjának magyarázatában is: az ügyészségnek kell nyomoznia, a parlamentnek itt nincs feladata. Bár az országgyűlési törvény valóban úgy szól, hogy nem terjedhet ki a vizsgálat olyan ügyre, amely folyamatban lévő büntetőeljárás tárgya, a NAV-nál vélelmezett visszaélés, vagy épp bizonyos cégek gyors sikerei mögött sejthető közbeszerzési anomáliák olyan rendszerszintű problémák lehetnek, amiket egy nyomozás során nem lehet tisztázni.
A vizsgálatoktól irtózó kormánypárti képviselőknek az országgyűlési törvény szolgáltat egy másik érvet is, miért nincs szükség vizsgálóbizottságra. Ezt vetette be a fideszes Font Sándor, mikor az MSZP által kezdeményezett, az állami földpályázatok "erősen vitatható döntéseit" vizsgáló bizottság felállítása ellen érvelt 2012 őszén: csak olyan ügyben lehet vizsgálóbizottságot kiküldeni, amely "interpellációval, kérdéssel (azonnali kérdéssel) nem tisztázható". Ez lényegében azt jelenti, ha az ellenzéki képviselőknek kérdésük van, tegyék fel egy hétfői napon a plenáris ülésen, majd a miniszter vagy az államtitkár választ ad rá.
Az igazi, végső fegyver a parlamenti ellenőrzés ellen azonban a kormánypárti képviselők masszív hallgatása. Ezzel éltek például tavaly októberben, amikor az LMP kezdeményezte a vasút 2010 utáni helyzetét, átalakítását vizsgáló bizottság felállítását (ezen a kezdeményezésen is egyszerre szerepel jobbikos és szocialista képviselők aláírása). A bizottsági elutasítás után az LMP kérte, hogy szavazzon a plenáris ülés is. Ilyenkor minden frakciónak van lehetősége röviden indokolni, miért támogatja vagy veti el a kezdeményezést, de a Fidesz és a KDNP egyetlen képviselője sem jelentkezett felszólalásra, csak megnyomták a nem gombot.
Ha érdekli a törvényhozás munkája, kövesse a Kossuth tér 1-3. Facebook-oldalát, ahol rendszeresen talál híreket és érdekességeket! | [
"Parlament",
"Fidesz"
] | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal",
"Országos Bírósági Hivatal"
] |
Árverésen, 500 millió forintos kikiáltási áron próbálta a végrehajtó eladni azt a kisteleki wellness szállodát, amire a magyar állam 822 millió forint uniós támogatást adott. Hogy miként fizethette ki a teljes uniós támogatást a félkész épületre az akkor Lázár János vezette minisztérium, talán már sosem derül ki.
“Közép-Európában egyedülálló az a szálloda, amely Kisteleken épül, és 2015 őszén már vendégeket is tud fogadni. Az Új Széchenyi Terv Dél-alföldi Operatív Program keretén belül készülő, több mint egymilliárd forintot meghaladó beruházás 70%-os intenzitású 822 millió forintos európai uniós támogatást élvez" – ezt a találatok hozza a google a Délmagyarország PR cikkére mutatva, ha a Kistelek+szálloda+uniós támogatás szavakra rákeresünk.
2018-at írunk, a szálloda azóta sem fogadott vendégeket. Hogy mi történt az elmúlt években, több mint különös.
Szintén a Délmagyarország írta 2014 őszén, hogy “tulajdonost váltott a kisteleki 4 csillagos szálloda 822 milliót nyert pályázója, így elkezdődhetett a beruházás. A távozó vállalkozó több szálon kötődött az átláthatatlan tulajdonosi hátterű Aqua Hotelnél felbukkant offshore céghez."
Az építkezés akkor látszólag felgyorsult, a Korrupcióinfóról ismert LMP-s Hadházy Ákos 2016 decemberében járt Kisteleken, azt írta, “Egy félkész épület van ott és egy csődöt jelentett Royal Casa nevű vállalkozás 882 milliót (!!!) fizettek ki egy félkész épületért, ami a hivatalos dokumentum és az NGM “ellenőrei" szerint 2015. október 10-re elkészült."
Nem elírás, papíron elkészült, erről a Délmagyarország is beszámolt. Az akkor Lázár János vezette Miniszterelnökség azt írta a lapnak, hogy “a záró helyszíni szemlére még nem került sor, illetve az elszámolás ellenőrzése folyamatban, a projekt készültségéről csak ezek megtörténtét követően tudunk érdemben nyilatkozni".
A pénzt viszont kifizették.
2016 decemberében ugyanez a Lázár János vezette minisztérium már azt mondta, “hogy a kisteleki projekt támogatása és ellenőrzése kapcsán a Nemzetgazdasági Minisztériumot keressük, mert a Miniszterelnökségnek semmi köze a kisteleki gyógyszálló-beruházáshoz." Érdemes megemlíteni, hogy az uniós források kifizetését 2014-tő koordinálta a Miniszterelnökség, így az NGM is neki tartozott elszámolással. Az átszervezésről a 444.hu írt 2013 őszén.
A lap akkori írásából az is kiderült, hogy a teljes támogatás kifizetésére úgy került sor, hogy a határidőig kifizetett és valós fizikai teljesítést tartalmazó számlák az ellenőrzést követően megfeleltek, kifizethetők voltak 2016-ban.
2017-ben viszont az NGM is rájött, baj van. A 444.hu cikke szerint a minisztérium szerződést bontott a szegedi alapítású céggel, így a vállalkozónak vissza kell fizetnie a 822 millió forint uniós és állami támogatást.
A szálloda körül idén januárban gyorsultak fel újra az események. A Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara honlapjára felkerült a komplexum, az 1 milliárd forintra becsült épületet 500 millióért hirdették meg. Hogy elkelt-e nem tudni, a végrehajtás nem található már meg a kamara honlapján. Kerestük a végrehajtót, hogy sikeres volt-e az árverés, de azt válaszolta, hogy “nem áll módjában válaszolni".
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Miniszterelnökség"
] | [
"Royal Casa",
"Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara",
"Aqua Hotel"
] |
Kedden írtunk arról, hogy az Európai Unió Bírósága (EuB) jogerős ítéletében azoknak a magyar vállalkozóknak adott igazat, akiket a kormány 2012-ben három nap alatt tönkretett a kaszinótörvénnyel. Így megnyílt a vállalkozók kártérítési alapja, akik a magyar bíróságokon több tízmilliárd forintos kártérítésre perelhetik a magyar államot a közeljövőben.
Kaszinó-ügyben jelenleg két kártérítési per is folyamatban van a Fővárosi Törvényszéken. Az egyik perben a Berlington Hungary Tanácsadó és Szolgáltató Kft., a Lixus Szerencsejáték Szervező Kft., a Lixus Projekt Szerencsejáték Szervező Kft., a Lixus Invest Szerencsejáték Szervező Kft., és Megapolis Terminal Szolgáltató Kft. a felperes. Ebben 8 milliárd forintos kártérítés a tét. A másik perben a Laurus Invest Hungary Kft. és társai a felperesek.
A Berlington és társai ügyében a Fővárosi Törvényszék előzetes döntéshozatali eljárásban 2014 februárjában megkereste a luxemburgi testületet. Az EuB 2015 júniusában jogerősen kimondta, hogy a magyar jogalkotó nem írt elő olyan átmeneti időszakot, amely alatt az új jogszabályokhoz alkalmazkodni lehet, illetve ésszerű kompenzációs rendszert sem alakított ki a vállalkozók kárpótlására.
Perlik az államot
Emellett a Laurus Invest és társai beperelték a magyar államot a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) is, ám a bíróság 2015 szeptemberi jogerős ítéletében visszautalta a magyar bíróságra az ügyet azzal, hogy a panaszosok nem merítették ki az összes hazai jogorvoslati lehetőséget, márpedig az EJEB-hez csak akkor lehet fordulni, ha minden hazai jogorvoslati próbálkozás eredménytelenül zárult.
Jogi szakértők szerint a Fővárosi Törvényszéknek az EuB határozatát kell figyelembe vennie a döntéshozatalkor. Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke szerint az állam jó eséllyel milliárdos kártérítést fizethet a károsult vállalkozóknak az új perekben, hiszen már csak az összegszerűség a kérdés.
Az európai bíróság határozata hatással van a folyamatban lévő két ügyre is. Kérdésünkre válaszolva a bíróság elmondta: az Európai Unió Bíróságának ítéletét az adott ügyekben értelmezi az eljáró bíró, a konkrét ügyekben az adott tényállás és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján hoz döntést.
Kiemelték: azt a nemzeti bíróságot, amely a határozat címzettje, az előtte folyó jogvita eldöntésekor, a határozattal érintett konkrét kérdésekben köti ez az értelmezés.
A Fővárosi Törvényszék szíves tájékoztatása szerint a két ügyben a következő tárgyalás április 19-én lesz.
Képben a miniszter irodája
A magyar államot ebben a két perben a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda képviseli, amely 2013 szeptemberétől összesen 241 millió forintos megbízási díjat kap határozatlan időre (pdf, 22.o.). Az iroda egyik tulajdonosa Trócsányi László ügyvéd, aki 2014-ben lett igazságügyi miniszter.
A Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda 2013 óta a mai napig 48 millió forintot számlázott ki a Berlington ügyben, mely nyilvánvalóan jóval Trócsányi László miniszteri kinevezése előtt kezdődött – tájékoztatott a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda.
Az igazságügyi miniszter korábbi nyilatkozatai alapján tudni lehet: Trócsányi 2000 óta három év kivételével szünetelteti a praxisát. A vagyonnyilatkozatai szerint Trócsányi kezdetben harmadrészben volt tulajdonosa az ügyvédi irodának, jelenleg már csak 16 százalék a tulajdonosi hányada.
Az összeférhetetlenségi szabályok betartása számomra erkölcsi kérdés is, a jogszabályok egyértelműek, és ezeket mindig betartottam
– mondta Trócsányi az Indexnek két éve. | [
"Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda"
] | [
"Európai Unió Bírósága",
"Lixus Szerencsejáték Szervező Kft.",
"Emberi Jogok Európai Bírósága",
"Lixus Invest Szerencsejáték Szervező Kft.",
"Megapolis Terminal Szolgáltató Kft.",
"Fővárosi Törvényszék",
"Lixus Projekt Szerencsejáték Szervező Kft.",
"Magyar Szerencsejáték Szövetség",
"Laurus Invest Hungary Kft.",
"Laurus Invest",
"Berlington Hungary Tanácsadó és Szolgáltató Kft."
] |
Újabb 3,5 milliárd forintot költ el a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda arra, hogy tájékoztassa a magyar állampolgárokat és a nemzetközi közvéleményt a kormány döntéseiről. Az "Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok" kódjelű közbeszerzések közül ez szám szerint már a nyolcadik, míg "az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok" ellátását tizenhatodszor rendeli meg a tárca.
A két kacifántos elnevezés tulajdonképpen az eleinte kék hátterű, később Soros György arcképével díszített vagy mémmé vált stockfotókat használó plakátokról ismert kampányokat takarja. Ilyenekre csak az idén 22 milliárd forint ment el eddig, a mostani ugyanis év eleje óta már a negyedik hasonló közbeszerzés: januárban és áprilisban 10-10, júliusban pedig közel 2 milliárd forintos megbízást adott a propagandaminisztérium a kampányokra. A műfaj megálmodása, azaz
2016 vége óta pedig összesen már több mint 72 milliárd forintot költött a kormányzat arra, hogy főbb üzeneteit mások mellett plakátokon eljuttassa a magyar néphez.
Ez majdnem kétszerese annak, amiből tavaly az Országos Mentőszolgálat gazdálkodhatott, és több annál is, amit 2018-ban csecsemőgondozási díjra és terhességi-gyermekágyi segélyre szánt a kormány.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda eszeveszett költekezése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a teljes állami kommunikációs költés is durván megugrott az elmúlt bő egy évben. Különösen, hogy a plakátkampányok mellett most már rendszeresen a "stratégiai kommunikációs feladatok" ellátásához is segítséget kér a tárca. Legutóbb épp szerdán hirdettek eredményt egy ilyen tenderen, aminek a keretösszege 90 millió forint volt.
A teljes állami kommunikációs költés egyébként tavaly június óta meghaladta a 80 milliárd forintot, ami időarányosan több mint a két és félszerese az eredetileg ilyen célra szánt összegnek. A 2019-es esztendő pedig extrém pazarlóra sikerült: míg tavaly egész évben 43 milliárd forintot fordított kommunikációra az állami szféra, most már szeptember elején 49 milliárd felett járunk.
Közélet állami kommunikáció miniszterelnöki kabinetiroda plakátkampány Olvasson tovább a kategóriában | [
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [
"Országos Mentőszolgálat"
] |
A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) november 17-én jogerősen visszavonta a Green Travel Nemzetközi Utazási Iroda Kft. utazásszervezői és -közvetítői jogosultságát. Az utaztató saját weboldalán arról értesítette utasait és partnereit, hogy október 31-én megszüntette az utazásszervezői tevékenységét, és valamennyi el nem utaztatott utasa felé fennálló tartozását rendezni fogja december 6-ig - olvasható a Green Travel közleményében.
Göktas Merdol tulajdonos-ügyvezetőt, sietett megnyugtatni a kedélyeket. "A Green Travel nem ment csődbe, és nem szűnik meg" – hangsúlyozta. Lépésük hátteréről elmondta, a magyar jogszabályok szerint minden év október 31-ig az utazásszervezőknek az előző három év legmagasabb vagyoni biztosítékát kell igazolniuk az MKEH felé ahhoz, hogy a következő évben folytathassák kiutaztató tevékenységüket, ez esetükben – a 2016-re jelentett összeg után – ismét 1 milliárd 650 millió forint lett volna, amit viszont nem kívántak vállalni 2017-re, tekintve, hogy a 2016-os szezon messze nem a terveik szerint alakult. Az európai terrortámadások eleve visszavetették a foglalási kedvet, amit a törökországi politikai helyzet, a robbantások és a puccskísérlet tovább súlyosbított. Mindazonáltal a Greennek így is sikerült idén közel 14 ezer főt Törökországba utaztatnia – tette hozzá.
Mivel a magyar szabályozás nem teszi lehetővé a vagyoni biztosíték csökkentését, ezért úgy döntöttek, hogy a Green Travel Nemzetközi Utazási Iroda Kft. helyett a jövőben a kiutaztatást a 2011 óta létező Green Holidays Kft. viszi tovább. Ez a cég eddig saját hat közvetítő irodáját működtette, jelenleg csak utazásközvetítői jogosítványa van, de már folynak az előkészületek az utazásszervezői engedély kiváltására. Minderről a társaság már kedden kör e-mailben értesítette 800 viszonteladó partnerét.
(Mivel a Green Travel Nemzetközi Utazási Iroda Kft. nem igazolt vagyoni biztosítékot a kötelezően előírt október 31-i határidőig, az MKEH így hivatalból törölte a hatósági nyilvántartásból. A Green Holidayst mint új utazásszervező cég tetszőleges időben és mértékben igazolhat kauciót jövőbeni kiutaztató tevékenysége után, nem köti sem az október 31-i határidő, sem a korábbi kaució nagysága). Megerősítette, hogy a weboldalon is közzétett ígéretük szerint december 6-ig az összes lemondott utat kiegyenlítik. Az irodának jelenleg egyetlen utasa sem tartózkodik külföldön.
A változás annyiban érinti a Green kiemelt partnerhálózatát alkotó Green Pontokat – amelyekből országszerte több mint száz van –, hogy a jövőben ők is a Green Holidays Kft.-vel szerződnek a Green Travel Kft. helyett, szerződésük más pontja nem változik. A Green Holidays Kft. jövő évi árualapja előkészítés alatt áll és az utazás szervezői engedély kiváltása után azonnal foglalhatóvá válik. | [
"Green Travel",
"Green Holidays Kft."
] | [
"Green Holidayst",
"Green Pont",
"Green Travel Nemzetközi Utazási Iroda Kft.",
"Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal"
] |
Két új naperőművet is épít a Mátrai Erőmű
A Mátrai Erőmű Zrt. közgyűlése egyhangúlag elfogadta a társaság 2030-ig szóló fejlesztési stratégiáját. A stratégia fókuszában a hagyományos lignit-biomassza-gáz alapú termelési szegmens eredménytermelő képességének helyreállítása és megőrzése, valamint a megújuló energiatermelés, a rendszerszabályozás és az energiatárolás áll, írja közleményében a társaság.
A Mátrai Erőmű Zrt. 2030-ig szóló fejlesztési stratégiája a hagyományos lignit-biomassza-gáz alapú termelési szegmens eredménytermelő képességének helyreállítására és megőrzésére irányul. Az Opus Global Nyrt. érdekeltségébe tartozó vállalat elsősorban a megújuló energiatermelésben, a rendszerszabályozásban és az energiatárolásban tervez komoly beruházásokat a közeljövőben – derül ki a társaság szerdai közgyűlése által egyhangúlag jóváhagyott hosszú távú fejlesztési tervekből.
Az elfogadott fejlesztéspolitika értelmében a hazai áramtermelés ötödét adó vállalat két, összesen 40 megawatt teljesítményű naperőművet létesít a közeljövőben.
Szintén szerdán tették le a bükkábrányi létesítmény alapkövét, de már készítik elő a halmajugrai fotovoltaikus erőmű-beruházást is. Emellett tervezik egy, a települési hulladékból előállított hazai tüzelőanyag (RDF) kétharmadának hasznosítására alkalmas, ezért nemzetgazdasági szempontból is kiemelt jelentőségű termelőegység megépítését.
A közgyűlés szintén egyhangúlag úgy döntött, hogy az előző tulajdonos által felhalmozott tavalyi 9 milliárd forintos veszteség miatt, a fejlesztési projektek finanszírozása érdekében a Mátrai Erőmű Zrt. eladja 16 megawattos visontai naperőművét az MVM Hungarowind Kft.-nek.
A részvényesek mindemellett ellenszavazat nélkül felhatalmazták az igazgatóságot a Mátrai Erőmű ipari parkjában, a gyárral közvetlen összeköttetésben működő Geosol Kft. megvásárlására a Status Geo Invest Kft. kivásárlása útján a Status Capital Magántőke alaptól. Ez a konstrukció sokkal nagyobb értéket teremt az Opus Global Nyrt.-nél zajló tőkeemelés lezárását követően a tőzsdei társaság részvényesei számára, hiszen az ország legnagyobb biomassza előállítójának eredményét így a Mátra konszolidálja, és nem a tulajdonosoknak kell a tőkét a vállalat számára biztosítani, illetve a Geosol hozzáadott értéke megjelenik majd a Mátrai Erőmű Zrt. eredményében is.
"Új korszakot nyitott a Mátrai Erőmű Zrt., miután a közgyűlés elfogadta a vállalat fejlesztési stratégiáját, mely szorosan kapcsolódik a jelenlegi nemzeti energiapolitika célkitűzéseihez"
– mondta a cég igazgatósági elnöke. Dr. Valaska József szerint a térség jövőjének és az itt élő családok megélhetésének a kulcsa a Mátra stabil működése, amelyet a fejlesztéspolitika elemei hosszú távon garantálnak. | [
"Opus Global Nyrt.",
"Mátrai Erőmű"
] | [
"Status Capital Magántőke",
"MVM Hungarowind Kft.",
"Status Geo Invest Kft.",
"Geosol Kft."
] |
Tényleg egyszerűsítette a kormányzat a pályázati rendszert, csakhogy sokkal inkább a maga számára, mintsem mondjuk a vállalkozóknak. Ráadásul jelentősen csökken a döntések átláthatósága.
Megjelent az a kormányrendelet, amelyben újraírták az uniós pályázatok eljárásrendjét. A leglényegesebb változás, hogy végre egy jogszabályba rendezték az eddig különböző szinteken fellelhető szabályokat. Ezen kívül azonban nem sok ok van az örömre. Ugyan a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium képviselői hónapok óta országos roadshow keretében, telt házak előtt mutatják be az új pályázati rendszer előnyeit, a kihirdetett jogszabály nem áll összhangban azzal az optimizmussal, amelyet a vállalkozókban keltettek ezeken a rendezvényeken.
Évek óta a technológiafejlesztési pályázatok a legnépszerűbbek, a meghirdetett felhívásokat rendszerint idő előtt be kell zárni, mert a nagy érdeklődés miatt folyton kimerül a forráskerete. Idén is erre a kiírásra vártak a mikro-, kis-, és középvállalkozások. Kétséges viszont, hogy most is olyan sokan tudnak sikeresen pályázni a támogatásra, mint eddig, ugyanis ennél a felhívásnál megszűnt az előleg felvételének lehetősége. Korábban – annak ellenére, hogy az uniós fejlesztéseket utólag finanszírozzák, azaz a nyertes csak a benyújtott számlák, azaz a már elvégzett munka fejében jut hozzá a pénzhez – az elnyert támogatás 25 százalékát még fel lehetett venni előre. Ez arra volt jó, hogy a forgótőke-problémákkal küszködő kisebb cégek úgy is bele tudtak fogni a projektbe, hogy nem kellett rögtön az elején pénzt tenniük bele, a szükséges önrészt elég volt később beleforgatni. Most ez a lehetőség nem él ennél a pályázati típusnál.
Magát a pályázati felhívást egyébként az ígéretek ellenére nem egyszerűsítették, pont annyi melléklete van mint eddig. Mellesleg az sem a pályázók érdeiket szolgálja, hogy az előző munkahét második felében sem tették még fel a technológiafejlesztési felhívásokhoz azt a kitöltőprogramot, amely kizárólagos használatával adható be március elsejétől a pályázat.
Minden pályázó számára kedvezőtlen változás, hogy ha szükség volt rá, akkor eddig a projekt beérkezésétől kezdve 15 napon belül a közreműködő szervezet hiánypótlásra kérte fel a pályázót, amire ugyancsak 15 napon belül kellett válaszolni. Az új jogszabály azt nem mondja meg, hogy mennyi időn belül kell jelentkeznie a közreműködő szervezetnek, ha gondja van, ám a válaszadásra "megfelelő, de legalább ötnapos" határidőt ad, azaz szubjektív döntés eredménye lesz, hogy kinek mennyi ideje marad a pótlásra. Ráadásul – ugyancsak az új szabályok szerint – csak egyszer van lehetőség hiánypótlásra, azaz ha a megkapott napok száma túl kevés, nem sikerül pótolni a hiányzó dokumentumot, akkor a projekt biztosan elbukott.
A bírálóbizottságok esetében is vannak fejlemények, és egyik sem olyan amely megnyugtató volna az átláthatóság szempontjából. Eddig csak olyanok dönthettek egy adott pályázatról, akik a szóban forgó területen minimum 1–3 év szakmai gyakorlattal rendelkeztek, s ismerik az adott operatív programot, az akciótervet, a támogatási konstrukció tartalmát, az értékelés és a pontozás módszerét. Most semmi hasonló elvárásnak nem kell megfelelniük. Eddig a civil szféra is kapott egy helyet a bizottságokban, ám a jövőben a társadalmi kontroll nem valósul meg, ugyanis egyáltalán nem kötelező ilyen személyt delegálni. Míg a korábbi gyakorlat szerint, ha két bíráló összpontszámai között 20 százaléknál nagyobb eltérés mutatkozott, akkor a projektet újra kellett értékeltetni, ezentúl nem kell: azaz bármely tagnak lehetősége lesz lehúzni egy pályázatot, ha az az érdekében áll, illetve felpontozni, ha épp arra van szükség.
Változás lesz az is, hogy a bírálatban vagy a panaszeljárásban részt vett személyek listáját a lezárást követő 10 napon belül az NFÜ honlapján már nem teszi közzé, azaz nem lesz nyilvános a névsor. Titok marad tehát, ki döntött a pályázatok sorsáról.
Még érthetetlenebb, ami a kiemelt fejlesztések esetében történik. Eddig a döntéshez, azaz a fejlesztés támogatásához, vagy elutasításához a tagok kétharmadának egybehangzó szavazata volt szükséges. Az elnök feladata volt, hogy a folyamatot koordinálja, betartassa az eljárásrendet, biztosítsa a pártatlanságot, az átláthatóságot. Mindezek után az új rendszerben az értékelők és a kormányzati döntés előkészítői csak azt ellenőrizhetik, hogy a projektötlet támogatható-e uniós forrásból, megfelelően elő van-e készítve, illetve összhangban van-e a többi kiemelt fejlesztéssel, de nem mondhatnak igent, vagy nemet rá.
De legalább már nemcsak a pályázati szakaszban, hanem a megvalósítás során is panaszt tehet a pályázó az intézményrendszer ellen. Már ha mindezek után van hozzá mersze.
Kedden 200 milliárdos kapu nyílik meg
Március elsejétől mintegy 200 milliárd forintos keretre lehet beadni újabb gazdaságfejlesztési pályázatokat vállalkozásfejlesztésre, kutatásfejlesztésre és az üzleti környezet javítására, ebből 100 milliárd forint kifejezetten mikro-, kis- és középvállalkozásoknak szól – mondta Siba Ignác, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Gazdasági Operatív Program (GOP) irányító hatóság főigazgatója. Májusban pedig várhatóan további 60 milliárd forint keretet hirdetnek meg kutatásfejlesztésre, 30 milliárd forintot vállalkozásfejlesztésre, és 46 milliárd forintot az üzleti környezet javítására. A főigazgató tájékoztatása szerint a GOP kutatásfejlesztési részének 190 milliárd forint szabad keretéből 65 milliárd forintot különítenek el a szegedi lézerközpont kialakításának támogatására. (Hírösszefoglalónk) | [
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [
"Gazdasági Operatív Program",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] |
Gyermekkorú sérelmére elkövetett súlyos testi sértés – minden bizonnyal ez a legdurvább abból a hosszú bűnlajstromból, amivel a Nyakó István ellen tavaly februárban a Nemzeti Választási Irodánál fellépő kopaszok büszkélkedhetnek. Egyebek mellett ez derült ki az Átlátszó birtokába került nyomozati anyagból. Az igen alapos rendőri munkát nem követi büntetőeljárás az NVI-balhé ügyében, és a bíróság Nyakó pótmagánvád-indítványát is elutasította, mondván, nem is sértettje az ügynek . Az MSZP-s politikus fellebbez, és ha ez sem jön be, akkor kényszerítés miatt tesz feljelentést.
Egy büntetőeljárás indult NVI-kopaszok-népszavazás ügyben, le is zárult, a tettest pedig elmarasztalták. Gulyás Mártont, garázdaság miatt. A bíróság szerint ugyanis közösségellenes és ijesztő volt, hogy az MSZP-s politikus elleni kopasz-akció ellen tiltakozva másnap leszerelte a Nemzeti Választási Iroda tábláját. Gulyást ezért egy év próbára bocsátották.
A kopaszok tevékenysége ugyanakkor nem érte el a büntető igazságszolgáltatás ingerküszöbét. A Fővárosi Törvényszék a múlt héten elutasította Nyakó István pótmagánvád-indítványát, ami a kopaszok felelősségre vonását szorgalmazta volna. Czeglédy Csaba, a politikus ügyvédje az Átlátszónak azt mondta, hogy megfellebbezik a pótmagánvádat elutasító bírósági határozatot.
A történet a vasárnapi boltzárat elrendelő 2014-es törvénnyel kezdődött. A jogszabálynak finoman fogalmazva sem volt egyértelmű a társadalmi támogatottsága, az evoks-szavazáson résztvevő olvasóink például 94,5 százalékban utálták a regulát.
A nagy mumus: a népszavazás
Magánszemélyek és politikusok felháborodása nyomán számos népszavazási kezdeményezés is érkezett az NVI-hez a kérdésben. Aztán ezen kérdéseket kitrollkodó álkérdések is – az ekkor még hatályos szabályok értelmében ugyanabban a témában csak egy kérdés futhatott egy időben végig a "kérdésengedélyező" procedúrán (párhuzamossági moratórium).
A trollkérdések nyilvánvaló kormányszimpátiából születtek: a társadalmi bázis nélküli koalíciós partner, a KDNP régi nünükéjét a parlamenten keresztülhajtó kormányerőknek fájt volna elbukni egy népszavazást.
Hasonló volt a helyzet nemrég a 2024-re tervezett budapesti olimpia ügyében azzal a nem lényegtelen eltéréssel, hogy azt pro forma nem a kormány, hanem a Fővárosi Közgyűlés és az olimpiai bizottság vonta végül vissza, és hogy az aláírásgyűjtő Momentum Mozgalmat nem támadták be kopaszok.
Az egyik ilyen boltbezárós népszavazási kérdést 2016. február 23-án tárgyalta a Kúria. Vagyis, akik szavaztatni akartak a saját, hasonló témájú kérdésükről a párhuzamosság moratórium értelmében a Kúria esetleges elutasító határozata után, elsőként kellett beadják a sajátjukat az NVI-nek.
Ezért kelt hajnalban Nyakó is aznap. Két párttársával reggel 6 óra előtt pár perccel már az NVI kapujánál állt. Itt észlelte, hogy a hajnali utca koránt sem kihalt: bő tucatnyi kigyúrt verőember ácsorog a hivatal előtt, mint utóbb a térfigyelőn ellenőrizték a rendőrök, ők már 5 óra előtt gyülekeztek.
6.45-kor érkezett egy idős hölgy, akit egy fiatal férfi kísért: az asszony, Erdősi Lászlóné, a herceghalmi polgármester felesége szintén vasárnapi boltzár-beadványt hozott. Kísérője Varró Ádám volt, akiről később kiderült, hogy a Fidesz pártigazgatója, Kubatov Gábor FTC-elnök titkárának osztálytársa volt.
Erdősinét és Varrót előre engedték az iroda előtt összegyűlt kopaszok, Nyakóékat nem.
Miután a kompánia értesült a Kúria döntéséről, mármint hogy elutasították az előző kezdeményezést, megindult a nyomakodás az NVI időbélyegző gépe felé. Ez a masina a hivatal előterében állt, és azt szolgálta, hogy a választási iroda nyomon tudja követni, kinek a beadványa érkezett hamarabb.
A kopaszok – az iroda előterében már "csak" féltucatnyian – végül is megakadályozták, hogy Nyakó érjen oda elsőként. Két fontos dologra azonban nem vigyáztak: Erdősiné beadványát egyik "segítője" érkeztette a géppel, ráadásul az időbélyegző használata után nem mentek nyomban be az irodába személyesen is átvetetni az iratot. Ezt Nyakó tette meg előbb – ennek később jelentősége lesz.
Majdnem mindnek komoly priusza volt
A rendőrség hivatalból nem indított eljárást az NVI-nél történtek miatt, például garázdaság miatt, mint Gulyás ellen – Czeglédy szerint alighanem azért, mert a kivonuló közegeket maga Pálffy Ilona, az NVI elnöke küldte el azzal, hogy a fiatalemberek népszavazási kezdeményezést jöttek beadni. Ezért Nyakó feljelentette Pálffyt bűnpártolás miatt, de ez az eljárás is megszűnt “bűncselekmény hiányában".
Több feljelentés is született a témában, köztük Nyakóé választás rendje elleni bűncselekmény gyanúja miatt. A BRFK – a birtokunkba került iratok szerint – derekasan nyomozott is. Egy bizonyos határig.
Tanúként meghallgatták mások mellett például Nyakót, kísérőjét, az NVI üzemeltetési főnökét, beszerezték az épület környékének cellainformációit, a sajtóbeli felvételek, videók és a közösségi médiás profilok alapján azonosították a kopaszokat. A beazonosításban rendőrségi megkeresésre az Alkotmányvédelmi Hivatal is a segítségükre volt – miután pedig a férfiak zöméről kiderült, kicsodák, az ő híváslistájukat is lekérték a telefontársaságoktól.
Priorálták is a kopaszokat. A bűnügyi nyilvántartás nem cáfolt rá az első ránézésre, meglehetősen rovott múltú csapat segítette Erdősinét. A tucatnyi férfi csaknem mindegyike volt büntetve korábban, kedvenc bűncselekményüknek a rablás, a garázdaság és a kábítószerrel visszaélés tűnik.
Egyikük bűnlajstoma különösen hosszú: két év hat hónapra ítélte például a bíróság az illetőt kábítószerrel visszaélés, kiskorú veszélyeztetése, gyerekkorú sérelmére elkövetett súlyos testi sértés miatt egy 2006-ban a Csepeli Rendőrkapitányságon kezdődött büntetőeljárásban. Mindezen felül elmarasztalták bódult állapotú járművezetés, súlyos testi sértés, rablás, lopás, garázdaság miatt; ült fiatalkorúak börtönében is. Jelenleg másik ügyben súlyos testi sértés miatt folyik ellene eljárás egy 2013-as ügyben.
Néhányat közülük a média is azonosított már. Az Átlátszó birtokában lévő rendőrségi papírokon is szereplő K. T.-ről, Cs. M.-ről és J. L.-ről jelent meg korábban, hogy ők biztosan dolgoztak a Kubatov-vezette FTC mérkőzéseit biztosító Fradi Securitynek. Szintén fradiszeku-közeliként azonosították F. G.-t – aki munkahelyének a kormányőrséget tűnteti fel facebookos profilján – és F. E.-t a csapatból.
Közülük többeknek jelenleg is ismerőse a Facebookon az informális fradis biztonságis, Fölgye Pál, akire a fradiszeku "szurkolói koordinátora", Szabó "Szőke" Ferenc lőtt rá. Szabó volt az, aki 2013-ban “önszorgalomból" beavatkozott a Fidesz-székháznál tüntető egyetemisták ellen.
Miután a rendőrök sikerrel beazonosították a kopasz gárda tagjait, megszüntették a nyomozást bűncselekmény hiányában. A megszüntetéshez kapóra jött, hogy Kúria időközben kimondta: mégis csak Nyakóé az érvényes népszavazási kérdés. Korábban a választási iroda Erdősinét hozta ki győztesnek, mondván ő ért oda előbb blokkolni, ezt a határozatot támadták meg Nyakóék a bíróságon.
De sikerült?
A Kúria kimondta: az érkeztető bélyegző nem törvény által előírt kellék, ráadásul Erdősiné nem is személyesen használta, holott az alkotmányos jogát mindenki maga gyakorolhatja. Az számít, hogy ki mikor érkezteti írásban a beadványát az irodában, márpedig ezt Nyakó tette meg elsőként – mondta ki a Kúria.
Csakhogy erre hivatkozva a BRFK, s utóbb az ügyészség is úgy határozott a büntetőügyben: ha Nyakó mégis be tudta időben adni a népszavazási kezdeményezést, akkor a kopaszok nem gátolták meg semmiben. Vagyis nincsen semmi látnivaló.
A Kúria ugyanakkor határozatában részletesen kifejti, hogy a verőemberek igenis akadályozták Nyakót a jogai gyakorlásában – egyebek mellett erre is hivatkozott Nyakó mostani pótmagánvád-indítványában. A választás rendje elleni bűncselekmény – legszigorúbb értelmezésben a kísérlete minimum – Nyakó szerint már az akadályozással megvalósul, nem szükséges, hogy az sikeres is legyen.
A törvényszék nem díjazta Nyakó beadványát – mégpedig azért, mert ezzel a jogi eszközzel a sértettek élhetnek. Márpedig "a választás rendje elleni bűncselekmény" sértettje nem Nyakó, hanem a választás rendje.
A politikus fellebbez, és, mint ügyvédje elárulta, ha nem jár sikerrel a táblabíróságon sem, akkor kényszerítés miatt tesz feljelentést. Ennek ugyanis mindenképpen Nyakó volt a sértettje, akit megakadályoztak, hogy eljusson az érkeztető géphez. Amiről helyesen mondja ugyan a Kúria, hogy kvázi fölösleges masina – de az NVI korábban minden ügyben e szerint számolta az elsőbbséget.
Bármi is lesz az eredménye a Nyakó vs. kopaszok sztorinak, az eset nem értelmezhető elszigetelten. Nem ez volt az első, és sajnos nem is az utolsó eset, hogy alvilági erőemberek járnak el politikai érdekek megtámasztására. Hasonló alakok bukkantak fel a 2013-as Szőke Feri-féle akcióban a Fidesz-székháznál, vagy a Ligetvédők ellenében tavaly nyáron. Legújabban pedig az egyébként szintén ligetvédőként ismertté vált Komáromy Gergelyt egy Magomed nevű kigyúrt, ráadásul csecsen nemzetiségű férfi kényszerítette bocsánatkérésre, miután Komáromy festéket dobott a szovjet hősi emlékműre a Szabadság téren.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Fidesz",
"Nemzeti Választási Iroda"
] | [
"Momentum Mozgalom",
"Alkotmányvédelmi Hivatal",
"Csepeli Rendőrkapitányság",
"Fradi Security",
"Fővárosi Törvényszék",
"Fővárosi Közgyűlés"
] |
"Szeretném azt elmondani, hogy közvilágítás-ügyben, amiben szintén elhangzott, hogy európai uniós szervek a Bizottság felé eljárást kezdeményeztek, az Európai Bizottság az észrevételeink nagy részét elfogadta. Ami nagyon nagy sajtótéma volt, csak erről már nem írnak" - közölte szokásos, csütörtöki kormányinfóján Lázár János.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter az Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz és annak egykori cégéhez, az Elios Innovatív Zrt.-hez köthető közbeszerzési ügyben zajló brüsszeli nyomozásra utalt. Lázár szerint tehát a sajtó egy kormányközeli kínos ügyről beszámolt, de amikor kiderült, hogy az nem igaz, azt jól "elhallgatják". A tények viszont ellentmondanak a miniszternek. Megírtuk: tavaly júniusban az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) vizsgálatot indított az Elios gyanús közbeszerzéseivel kapcsolatban. A brüsszeli hivatal azután kezdett vizsgálódni, hogy márciusban a Nemzeti Nyomozó Iroda "versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban" bűntett elkövetésének gyanújával büntetőeljárást indított az akkor még Tiborcz István tulajdonában álló Elios Zrt. által elnyert négy, összesen 1,2 milliárd forintos közvilágítási tender ügyében. (Orbán veje azóta eladta a tulajdonrészét az Eliosban.)
A vizsgálat jelenleg is zajlik, ezért arról egyelőre semmilyen információt nem közölhetnek, a célszemélyeket pedig megilleti az ártatlanság védelme – jelentette ki az OLAF az Index kérdésére. A lap megkereste a Bizottságot is, amelynek szóvivője megerősítette: a vizsgálat folyamatban van. Hozzátette azt is, hogy "a tárgyalási dinamikának az is része, hogy nem tárunk föl semmilyen információt addig, amíg a párbeszéd le nem zárul."
A brüsszeli szervezetekkel ellentétben a magyar Miniszterelnökség több körben kért időt a laptól, hogy utánanézhessenek a dolognak. Ennek ellenére sem a kormány Elios-ügyben kialakított álláspontjáról, sem az arra adott brüsszeli reakcióról semmiféle tájékoztatást, vagy a Kormányinfón elhangzottakkal kapcsolatos más magyarázatot nem kapott az Index: egyáltalán nem válaszoltak a levelükre. | [
"Elios Innovatív Zrt."
] | [
"Európai Bizottság",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Európai Csalásellenes Hivatal"
] |
Az ügy tárgyalása szerdán kezdődött a Fővárosi Törvényszéken.
A vád szerint a két ellenőr összesen négyezer forintnyi kenőpénzt kért és kapott két diáklánytól 2010 októberében azért, hogy az egy napja lejárt bérletük miatt ne büntessék őket 6-6 ezer forintra. A történtekre úgy derült fény, hogy a két fiatal a történtek után – lényegében saját magát is feljelentve - rögtön a közlekedési vállalathoz fordult, a BKV pedig a rendőrséghez.
Az ügyészség gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelességszegéssel, társtettesként elkövetett vesztegetés miatt emelt vádat, amelyért a törvény szerint nyolcéves szabadságvesztés is kiszabható.
A két BKV-ellenőr - egy középkorú és egy huszonéves nő - a tárgyaláson tagadta bűnösségét. Állítják, az ügyben érintett diáklányok közül az egyik hevesen tiltakozott, fenyegetőzött az ellenőrzés miatt. Elmondásuk szerint amikor az állítólagos vesztegetés történt, még csak néhány hónapja voltak ellenőrök, így tapasztalatlanságuk miatt nem vettek fel jegyzőkönyvet. A vállalatnál figyelmeztették őket ennek szükségességére, mondván, ez a saját érdekük. Hozzáfűzték: addigra már megtapasztalták, hogy munkájuk kapcsán mindennaposak az inzultusok, az utastámadások, és azokat inkább igyekeztek elfelejteni.
A tárgyaláson elhangzott, hogy a két vádlott jelenleg is ellenőrként dolgozik, fizetésük körülbelül 80 ezer forint. Az ellenőrök minden, általuk ellenőrzött utas részéről befizetett pótdíjas csekk után kapnak bruttó 250 forintot. Az elvárt mennyiség évi ezer pótdíjazás.
A törvényszék tanúként hallgatta meg az egyik diáklányt, aki elmondta, hogy ellenőrzés után leszállították őket a buszról, és 2-2 ezer forintot kértek tőlük zsebbe azért, hogy cserébe ne fizettessék meg velük a 6-6 ezer forintos büntetést.
Az eljárás alatt egyébként voltak eltérések a két vádlott vallomásai között, illetve korábbi szembesítésüknél is. Az ügy megítélésében az egyik döntő kérdés lehet, hogy az egymással szemben álló két vádlotti, illetve tanúvallomás közül melyiket tartja majd hihetőnek a bíróság.
A minősített vesztegetéssel vádolt BKV-ellenőrök büntetőpere májusban folytatódik a Fővárosi Törvényszéken. | [
"BKV"
] | [
"Fővárosi Törvényszék"
] |
A Konzum Nyrt. jogosult az Appeninn Nyrt. vezető tisztségviselői többségének kijelölésére - tette közzé az Appeninn és a Konzum szerdán, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.
A közlemény szerint erre a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt., a Konzum PE Magántőkealap, a Konzum II Ingatlanbefektetési Alap, a Konzum Management Kft. és a KPE Invest Kft. megállapodása hatalmazta fel a Konzum Nyrt.-t.
A Konzum Nyrt. tavaly decemberben közölte, hogy a Konzum PE Magántőkealappal, valamint a Konzum Management Kft.-vel közösen 51,34 százalékos, többségi befolyást kíván szerezni az irodaházakat, ipari és logisztikai ingatlanokat tulajdonló, illetve üzemeltető Appeninn Holding Nyrt. fölött. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) márciusban hagyta jóvá, hogy a Konzum és érdekeltségei közvetlen közös irányítást szerezzenek az Appeninn felett.
Áprilisban a Konzum II. Ingatlanbefektetési Alap apporttal 4,6 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre az Appeninnben, aminek ellenértékét a társaság új részvények forgalomba hozatalával egyenlítette ki. A tőkeemelés révén az alap 13,68 százalékos részesedést szerzett.
Május 11-én a Konzum PE Magántőkealap részesedése 20,59 százalék, a Konzum Nyrt.-é 18,7 százalék, a Konzum II. Ingatlanbefektetési Alapé pedig 13,68 százalék volt az Appeninnben. Rajtuk kívül az OTP Ingatlanbefektetési Alapnak volt 5 százalék feletti (5,11 százalék) tulajdoni hányada. A közkézhányad 41,92 százalék volt.
Az Appeninn a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerint készült egyedi beszámolója szerint 2017-ben 131 millió forint átfogó adózás utáni eredményt ért el, mérlegfőösszege 2017 végén l8,7 milliárd forint, saját tőkéje 8,4 milliárd forint volt. A társaság IFRS alapján összeállított 2017-es konszolidált beszámolóját 72,5 millió euró mérlegfőösszeggel, 32,2 millió euró saját tőkével és 2,548 millió euró adózott eredménnyel hagyta jóvá áprilisban a közgyűlés.
Az Appeninn részvényeivel a BÉT prémium kategóriájában kereskednek, záróáruk kedden 648 forint volt, szerdán délután fél 5 körül 608 forinton kereskedtek velük. Az elmúlt egy évben az Appeninn-részvények legmagasabb ára 1173 forint, a legalacsonyabb pedig 301 forint volt. | [
"Konzum II Ingatlanbefektetési Alap",
"Konzum PE Magántőkealap",
"Appeninn Holding Nyrt.",
"Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt.",
"Konzum Management Kft."
] | [
"Appeninn Nyrt.",
"OTP Ingatlanbefektetési Alap",
"Konzum Nyrt.",
"KPE Invest Kft.",
"Budapesti Értéktőzsde",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Konzum II. Ingatlanbefektetési Alap"
] |
Boross Péter szerint Almássy Kornél 2008-ben őszén nem volt alkalmas a párt elnöki posztjára, többek között azért, mert túl fiatal volt hozzá. Az egykori miniszterelnök és MDF-es politikust az UD Zrt.-vel összefüggő büntetőper szerdai tárgyalásán a Pesti Központi Kerületi Bíróságon tanúként hallgatták meg.
Boross Péter szóvá tette azt is, hogy Almássy Kornél akkoriban kétmilliárd forintot ígért a pártnak, de amikor megkérdezték, honnan származik a pénz, annyit válaszolt: nem mondhatja meg. Ez egy kicsit rávilágít az akkor kialakult lehangoló viszonyokra - jegyezte meg a politikus, aki vallomása után is többször megismételte, szeretné végre megtudni, mi volt annak a kétmilliárdnak a forrása. A volt kormányfő hozzátette: nem érti, hogy egy párt belső vitái miként vezethettek vádemeléshez.
Boross Péter, aki az 1990-es évek első felében, az Antall-kormány tagjaként belügyminiszter, valamint titkosszolgálatokat felügyelő miniszter is volt, megjegyezte: azt is abszurdnak tartja, ha valóban titkosszolgálatok által készített telefonlehallgatások kerültek nyilvánosságra az ügyben. A büntetőper korábbi szakaszában tanúként arról is beszélt, hogy otromba beavatkozási kísérlet történt a párt életébe, és ő jobban megérti a vádlottakat, mint a feljelentőket.
A büntetőperben Dávid Ibolyát, az MDF korábbi elnökét és egykori párttársát, Herényi Károlyt kényszerítéssel vádolják, mert az ügyészség szerint titokban rögzített hangfelvétel nyilvánosságra hozásával kényszerítették Almássy Kornélt, hogy lépjen vissza az MDF elnökjelöltségétől 2008 őszén.
A vádlottak tagadják bűnösségüket, Dávid Ibolya korábban többször is azt mondta: tisztességtelen eszközökkel próbáltak beavatkozni az MDF életébe, figyelembe véve például azt is, hogy Almássy Kornél ismeretlen forrásból kétmilliárd forintot ígért a pártnak.
A máig ismeretlen forrásból Dávid Ibolya birtokába került lehallgatási anyagokon többek között az UD Zrt. egyik akkori vezetője beszélt Csányi Sándornak, az OTP elnök-vezérigazgatójának az MDF-elnök elleni adatgyűjtésről, valamint egy MDF-en belüli esetleges hatalomváltásról. (A beszélgetések egyes résztvevői vitatták, hogy ezekről a kérdésekről lett volna szó, és félreértésnek minősítették ezeket az értelmezéseket.)
Az ügyben vádlott volt Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatokat irányító minisztere és Tóth Károly, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának egykori szocialista alelnöke is. Az ügyészség szerint 2008 szeptemberében Szilvásy György és Tóth Károly a nemzetbiztonsági bizottság tagjainak kiosztotta a Kövér László és Demeter Ervin akkori ellenzéki országgyűlési képviselők és az UD Zrt. biztonságtechnikai cég egyik akkori vezetője közötti, lehallgatott telefonbeszélgetések személyes adatokat is tartalmazó anyagát.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság egyszer már első fokon, nem jogerősen mind a négy vádlottat felmentette a vádak alól, jobbára bűncselekmény hiányában, az a döntés azonban csak Tóth Károly vonatkozásában emelkedhetett jogerőre, a másik három vádlottnál meg kellett ismételni az elsőfokú eljárást. Szilvásy György ügyében idén tavasszal született ismét elsőfokú felmentő ítélet. Dávid Ibolya és Herényi Károly ügyében jövő év elejére várható elsőfokú ítélet. | [
"MDF"
] | [
"Pesti Központi Kerületi Bíróság",
"UD Zrt."
] |
A Demokratikus Koalíció szerint mind a Magyar Nemzeti Bank, mind pedig Matolcsy György jegybankelnöki teljesítménye értékelhetetlen, az utóbbi eredménye gyakorlatilag nulla.
Varju László, a párt alelnöke keddi budapesti sajtótájékoztatóján annak kapcsán beszélt, hogy a parlament gazdasági bizottsága értékelte a Matolcsy György vezette jegybank éves munkáját és beszámolóját. A független képviselő visszautalt arra, hogy a DK szerint a jegybankelnök a meghirdetettnél magasabb összegért vette meg az Eiffel Palace-t egy offshore-cégtől. Úgy fogalmazott, hogy pártjuk feljelentést tett az ügyben, de a Polt Péter vezette ügyészség megvédte Matolcsyt.
Matolcsy György közpénzek milliárdjait költötte luxusingatlanokra, például a tiszaroffi kastélyra, bankvásárlásokra pedig felfoghatatlan mennyiségű pénzeket fordított - sorolta a politikus. A szakértők szerint a 700 millió dollárért megvásárolt Budapest Bank 400 milliónál nem ér többet, az MKB pedig akár 240 milliárd forinttal is többe kerülhetett a valós értékénél - mondta. Emellett a Széchenyi Bankot is megtámogatták 3 milliárd forinttal, de a pénzintézet hamarosan csődbe ment. Matolcsy nem sajnálta az adófizetők pénzét drága festményekre, műtárgyakra vagy zongorára sem, ez pedig már az Európai Bizottságnak is szemet szúrt - jelentette ki. Varju László a jegybankelnök felelősségének nevezte, hogy a világ legnagyobb pénzügyi csalását követhették el 2014-2015-ben, amelynek során 210 milliárd forintnál több pénzt tűnt el a Quaestor-botrány során.
lásd még: Matolcsyék óvatosak | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"Európai Bizottság",
"Eiffel Palace",
"Budapest Bank",
"Széchenyi Bank",
"Demokratikus Koalíció"
] |
A kormány a háborús veszélyhelyzeti felhatalmazással élve még törvényt is módosított rendelettel, hogy a két és fél év múlva induló rendezvényre gyorsabban menjen a felkészülés.
A hvg.hu beszámolt arról, hogy az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága elutasított egy ellenzéki javaslatot, amely nyílt közbeszerzést írt volna elő, pedig azt a szintén fideszes vezetésű gazdasági bizottság támogatta.
Így a magyar részvételről végül elfogadott törvénybe a "rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás" került be. Indoklás: a Világkiállításon történő magyar megjelenés kiemelkedően fontos közérdek. Egy csütörtök este közzétett kormányrendelet tovább bővítette a gyorsítás lehetőségét: a közbeszerzési törvénnyel ellentétben akkor is lehet alkalmazni a gyorsított eljárásokra vonatkozó szabályokat, ha a közbeszerzés becsült értéke az uniós közbeszerzési értékhatárt eléri vagy meghaladja. Csak annyi a kikötés, hogy legalább három ajánlattevőt kell ajánlattételre felhívni, de a hivatkozott törvény még ezt is úgy fogalmazza meg, hogy "ha a rendkívüli sürgősséget előidéző helyzetben ez észszerűen lehetséges, lehetőség szerint" legyen három ajánlattevő.
A projekt irányítója és lebonyolítója az EXPO 2025 Magyarország Nonprofit Kft. lesz. Ez egy állami cég, egy korábbi rendezvényszervezőből idén nyáron alakították át, és a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodához tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség gyakorolja a tulajdonosi jogait. | [
"EXPO 2025 Magyarország Nonprofit Kft.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] | [] |
2017-ben árverezték el a közel 500 millió forint uniós támogatásból épült mórahalmi makettparkot, ami végül 50 millióért a mórahalmi önkormányzathoz került. Alig egy évre rá a város 118 millió forintot nyert 14 munkavállaló felvételére, és némi fejlesztésre. A parkot korábban építő, majd üzemeltető Bornemzet Kft. tulajdonosai ellen költségvetési csalás gyanújával nyomoznak, az ügyészség szerint már a végéhez közelít az eljárás.
“A mórahalmi Mini Hungary tulajdonképpen a nemzeti emlékezet parkja. Mint ilyen, szinte megfoghatatlan, ezért inkább érzéseket, gondolatokat szeretnénk útjukra bocsájtani, nem pedig szájba rágni, hogy ami történt, az ma mit jelent." – az idézet a mórahalmi Mini Hungary park honlapjáról származik. A 1:25 méretű makettekből épült szabadtéri tárlatról 2018 nyarán megírtuk, hogy a park megálmodóját és társait az ügyészség költségvetési csalással vádolja.
Előzetesben a szegedi jobbos ikon a Mini Hungary Park uniós támogatásának ügyében Részt vett a Hír TV alapításában, 2004-ben pedig konzervatív fővárosi lapot vezetett Helyi Théma címmel. Mindig is jobboldali érzelmű embernek ismerték a Dél-Alföldön Dlusztus Imrét. 2010-ben nyert 650 milliós uniós projektjéhez 550 millió forint támogatást. Költségvetési csalás gyanúja miatt került csütörtökön előzetesbe. Nincs olyan szegedi, aki ne ismerné Dlusztus Imrét.
A Mini Hungaryt a jobboldali ikon Dlusztus Imre álmodta meg. A történelmi Magyarország makettjén alapuló skanzen ötletéhez még a Bajnai-kormány idején, 2009-ben talált pályázatot. Az akkori kiírás szerint 85 százalékos támogatást kérhetett. 650 milliós projektjét elég pontosan lőtte be, 550 milliós támogatást nyert el, ami közelített a kiírás szerinti 600 milliós maximumhoz.
A parkot 2015-ben adták át. A Bornemzet Kft.-nek Dlusztus két fia, a RIALTIN BALATON Kft. valamint egy magánszemély volt a tulajdonosa a cégbeszámolók szerint. A megnyitás utáni évben is gondjuk akadt, a beszámoló szerint “a Társaság az adott évben nem tudta kigazdálkodni a telek vásárlására felvett hosszú lejáratú hitelt, valamint nem tudta kifizetni a vásárolt telek második törlesztési részletét. Így a Mórahalmi Önkormányzattal közösen arról döntöttek, hogy a telek vásárlási szerződést semmisnek nyilvánítják és helyre állítják az eredeti állapotot (azaz a telek visszakerül az önkormányzat tulajdonába, és az Önkormányzat rendezi a Társaság hosszúlejáratú tartozását.)"
A cég akkor úgy gondolta, ezzel sikerült az égető problémákat megoldani. 2016-ban a kulturális attrakcióból 11,2 millió forint árbevételt értek el, 4 fővel oldották meg az üzemeltetést.
A 2017-es év viszont nem sok jót hozott a Mini Hungary-nek: kiderült, hogy a park pusztul, a többmilliós makettek többsége valójában OSB-lapokból készült, nem bírták az időjárás megpróbáltatásait.
A Nemzetgazdasági Minisztérium sem látta sikeresnek a projektet, a teljes támogatást visszakérték, majd feljelentést is tettek. Dlusztus Imrét, valamit a közbeszerzésen nyertes, de már felszámolás alatt álló kivitelező egyik tulajdonosát, a felelős műszaki ellenőrt 2018-ban vették őrizetbe az adónyomozók.
Költségvetési csalás a gyanú, az ügyészség állítása szerint szisztematikusan becsapták a kifizetéseket koordináló DARFÜ-t. Az ügyészség januárban azt közölte az Átlátszóval, “a megkeresésben érintett ügyben a nyomozás befejező szakaszához érkezett. Az ügyben mindezidáig 5 személy gyanúsítottkénti felelősségre vonására került sor."
A pályázáti pénz visszakérése tönkretette a Bornemzet Kft.-t, miközben a park árverésen 50 milliórért az önkormányzathoz került. A kezelését így a továbbiakban a részben önkormányzati tulajdonú Móra-Sport Kft. végzi.
A vállalkozás 2017-ben 11,4 millió forint, 2018-ban 24,8 millió forint bevételt ért el. 2018-ban indultak GINOP-5.1.7-17 – Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése pályázaton, és 118 millió forintot nyertek a “A Mini Hungary Park látogatóbarát" fejlesztésére. A részletes projektleírás szerint ebből 14 új munkavállalót és 2 szakmai munkatársat foglalkoztatnak. Fejlesztik a Mini-Hungary makettparkot, valósághű környezetet teremtenek. És át is keresztelik: az önkormányzat honlapja szerint ezentúl Ezer Év Parkja lesz a makettgyűjtemény neve.
A Mini Hungary projektre eddig 460 millió forint uniós támogatást hívtak le, büntetőügy lett a vége. De ez sem zavarja a kormányzatot, hiszen a települést évtizedek óta vezető fideszes Nógrádi Zoltán polgármester irányításával újabb uniós 100 millióból próbálják a parkot fenntartani.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Fotó: a szerző felvétele
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat.
Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával! | [
"Bornemzet Kft."
] | [
"Móra-Sport Kft.",
"Mini Hungary",
"RIALTIN BALATON Kft.",
"Mórahalmi Önkormányzat",
"Mini Hungary Park",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Hír TV",
"Opten Kft."
] |
2010. szeptember 09., csütörtök, 19:16 • Utolsó frissítés: 2010. október 19., kedd, 08:30
Címkék: sanghaji világkiállítás 2010; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; Genexpo 2010 Kft;
Nem felel meg a valóságnak a Genexpo szerint a közigazgatási tárca több állítása sem, a sanghaji expón való magyar megjelenés lebonyolításával megbízott Kft. leszögezi, hogy a szerződéses kötelezettségeit teljesítette, ezzel szemben a minisztérium négy hónapja egyetlen forintot sem utalt át a cégnek.
A Genexpo 2010 Hungary Kft. a csütörtökön az MTI-nek eljuttatott közleményében méltatlannak nevezi, hogy polgári jogi szerződéses partnerével a sajtón keresztül kommunikáljon, és a KIM szerdai, a Kft. szerint valóságtartalmat nélkülöző közleménye miatt részletesen ismertetik álláspontunkat. Emlékeztetnek: a Genexpo 2010 Kft. egy közbeszerzési pályázat nyerteseként érvényes szerződést kötött a magyar állammal, amelyet szerződésszerűen teljesít.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szerdán egyebek között kifogásolta, hogy az előző kormány 2010 márciusáig több mint másfél milliárd forintot, a teljes vállalkozói díj közel kétharmadát fizette ki a Genexpónak, noha a Magyar Pavilon hivatalos megnyitója május 1-jén volt.
A Genexpo hangsúlyozza: a kifizetett összegből több mint egymilliárd forintot tett ki a magyar pavilon megépítésének szerződés szerinti költsége, amelynek 2010 áprilisában már készen kellett lennie. Tekintve, hogy ez az összeg már önmagában a teljes vállalkozási díj mintegy kétötödét jelenti, s már a világkiállítás megnyitása előtt esedékessé vált, így a kifizetett vállalkozási díjat időarányosan értelmezni nem is lehet.
A pavilon üzemeltetéséhez, a kulturális programokhoz, valamint a kommunikációhoz kapcsolódó munkák - és így a költségek - nem a világkiállítás megnyitójának napjától keletkeznek, hanem már sokkal korábban. Az "arányosítás" tehát szándékos és rosszindulatú csúsztatás a cég szerint. Hozzáteszik, hogy a KIM közleménye elhallgatja azt a tény, hogy a KIM 2010 májusa, tehát a világkiállítás több mint négy hónappal ezelőtti megnyitása óta a Genexpo 2010 Kft. részére egyetlen forintot sem fizetett, miközben az teljesítette szerződéses kötelezettségeit. A 2010. áprilisi hónapra eső teljesítést a KIM jogelődje, a MEH elfogadta, erről írásos teljesítési jegyzőkönyv készült, a májusi és júniusi teljesítés pedig a szerződés egyértelmű rendelkezései alapján elfogadottnak tekintendő, a számlákat a KIM befogadta, azokat nem kifogásolta meg - hívják fel a figyelmet. A júliusi és augusztusi teljesítési jegyzőkönyveket is benyújtották, azokat a szerződésben meghatározott határidőig a KIM nem kifogásolta meg, így azok is elfogadottnak tekintendőek a Genexpo szerint.
A minisztérium azt is kifogásolta, hogy a Genexpo 2010. Hungary Kft. és annak alvállalkozói - a BMC Kft. kivételével - többszöri felhívás ellenére sem tudtak tételesen elszámolni a szerződéseikben vállalt kötelezettségeik teljesítésével. A Genexpo szerint azonban ez az állítás sem felel meg a valóságnak. A Genexpo 2010 Hungary Kft. átvételt igazolhatóan minden hónapban benyújtotta a teljesítésigazolási jegyzőkönyveket és annak mellékletét képző, a teljesített munka és tevékenység részletes leírást, valamint a szerződés előírása szerinti részletes pénzügyi elszámolást és a szükséges alvállalkozói számlákat. 2010 májusától 2010. július végéig a KIM-ben nem jelöltek hivatalos, döntéshozó kapcsolattartót a Genexpo 2010 Kft. felé. A világkiállítás projektjének, nem volt felelőse, többszöri kísérletük ellenére nem tudtak senkivel kapcsolatot találni, aki egy folyamatban lévő 2,5 milliárdos világkiállítási projekt témájában illetékes, döntésképes lett volna - írják.
Megjegyzik azt is, hogy július vége óta írásban kérték, sürgették a KIM-et, hogy a teljesítések igazolásához szükséges vizsgálatokat kezdje meg, azt követően pedig gyorsítsa meg, hogy mielőbb befejezze. Ismertetik azt is: július végén a GENEXPO 2010 Hungary Kft. a KEHI képviselőinek személyesen, a társaság székhelyén adta át az általuk kért dokumentumokat. Csak szeptember 7-én adta át a KIM azt a levelet, amelyben immár nem csak a Genexpo 2010 Kft. alvállalkozóira vonatkozóan, hanem az alvállalkozói legutolsó magyar és kínai alvállalkozójáig bezárólag kéri a szerződéseket, igazolásokat, számlákat eredetiben rendelkezésre bocsátani szeptember 13-ig. Az iratokat eddig sem szóban sem írásban nem eredetiben és nem ilyen mélységben kérték - írja a cég. Így a két nappal későbbi közleményükben félrevezető csúsztatás, hogy "Mindezidáig nem adták át....." az anyagokat, hiszen nem is kérték. Megjegyezik azt is, hogy a megkötött szerződés a KIM-et nem jogosítja fel arra, hogy az alvállalkozók alvállalkozóinak (és így tovább egészen az utolsó alvállalkozóig) számláit, szerződéseit bekérje.
A Genexpo határozottan állítja azt is, hogy a kormány nem fizetett ki olyan tételt, amely mögött a tényleges teljesítés hiányzott volna. Úgy vélik: ha a magyar kormány számára valóban fontos lett volna, hogy Magyarország részvétele a Világkiállításon megfelelő módon és keretek között valósuljon meg, akkor nem hagyta volna idáig fajulni a helyzetet.
Szerdán ugyanis fizetésük elmaradása miatt munkaidejük befejezte előtt elhagyták a magyar pavilont a sanghaji expón a kínai műszaki dolgozók és a takarítók, a biztonsági személyzetet sikerült a pavilonvezetésnek visszatartania. A kínai cég jelezte azt is: amennyiben az általuk javasolt megoldások valamelyike nem teljesül, munkájukat a magyar pavilonban befejezettnek tekintik. | [
"Genexpo 2010 Hungary Kft."
] | [
"Genexpo 2010. Hungary Kft.",
"BMC Kft.",
"Genexpo 2010 Kft",
"Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium"
] |
Eldurvult a helyzet a XIV. kerületben: a szocialisták belső ellentétei annyira elmélyültek, hogy az utóbbi hetekben névtelen levelek sorozatában dobták fel egymás ügyeit.
Csalás, gazemberség, gonoszság, pofátlanság, ezek a szavak sorjáznak az utóbbi hetekben napvilágot látott zuglói irányokban. A feladó nélkül szétküldött levelek közös jellemzője, hogy eddig rejtegetett belső MSZP-s információkat tárnak a nyilvánosság elé.
A kerületben a kizárások, eltávolítások, leváltások miatt gyakorlatilag működésképtelenné vált az alapszervezet. Az amúgy sem túl népes helyi csoportot 2007-ben szakította több részre, hogy a régi pártvezetést leváltotta a Vas megyéből érkezett Tóth Csaba.
A hagyóisták táborához sorolt, vállalkozói szocialista gyors ütemben foglalta el a pártot és az önkormányzatot, saját embereit ültetve a fontosabb posztokra. A volt pártelnök, Szücs István alpolgármester több társával az MSZDP-be menekült, később időközi választást kellett kiírni az egyik MSZP-s önkormányzati képviselő lemondása miatt, amit a párt el is veszített, Baráth Etele és Csiha Judit helyett Tóth és Bárándy Gergely lettek a képviselőjelöltek.
Az év végére Tóth emberi között is egyre kevésbé mentek simán a dolgok, a pártban egyre többen elégedetlenkedtek, mert a kerületiek helyett mindig korábban ismeretlen külsősöket gyűjtött maga köré. Nagy meglepetést keltett, hogy decemberben Tóth szakított korábbi bizalmasával, a zuglói önkormányzat etikai bizottságának vezetőjével, Luca Gáborral, akit javaslatára a fővárosi MSZP kizárt a pártból.
Az MSZP Zuglói szervezete szerepelt feladóként azon a levélen, amelyben néhány napja a kerületi Fideszt, a polgármesteri hivatalt és a vagyonkezelő cég vezetőjét értesítette Luca viselt dolgairól. Az írás beható ismeretekről tanúskodik a volt bizalmas személyes ügyeiről, bírósági pereiről, anyagi helyzetéről. A "korrupció ellenes" név mögé rejtőző feladó azt is tudatja, hogy információi vannak egy nemrég ellopott autó kalandos történetéről, amelyeket nemcsak a címzettekkel kíván megosztani, hanem a rendőrökkel is.
Természetesen Tóth ügyei sem maradtak titokban. Egy sos.zuglo álnevű ismeretlen több részletes írásban értekezett a pártvezető kapcsolatait. A küldő kifejezetten kérdedik azzal, hogy a zugló MSZP-elnöknek közeli ismerősei közé tartozik.
Az emailek többek között kitérnek arra, hogy Tóth elhallgatta a helyi párttagok elől, hogy az általa a vagyonkezelő igazgatására meghívott menedzserpáros korábban már volt őrizetben nagy vagyoni hátrány okozásának gyanújával. A levelek részletes kapcsolati térképet is szolgáltatnak, bemutatva, hogy Tóth körül megjelent ügyvédek, tanácsadók milyen megrendeléseket kaptak az önkormányzattól. | [
"MSZP"
] | [] |
A nyíregyházi nyomozó ügyészség a napokban gyanúsítottként hallgatta meg Vincze Ferenc dögei polgármestert hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette miatt. A falut tizenhét éve irányító polgármester panasszal élt a meggyanúsítás ellen, de kifogását a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei főügyészség elutasította.
Az ügy előzménye: a Hír TV nemrégiben nyilvánosságra hozott egy 2006-ban készült hangfelvételt, amelyen a Döge polgármesterének tulajdonított hang arról beszélget egy építési vállalkozóval, hogy a testület - 20 millió forintért - segíteni fog egy helyi beruházáshoz szükséges pályázati pénz lehívásában. A beszélgetésben utalás hangzik el arra, hogy a vállalkozó már kifizetett nyolcmillió forint kenőpénzt, s hogy a polgármesternek hat másik személlyel kell megbeszélnie az újabb kifizetést. Az önkormányzat a helyi iskola felújításához és két tanmedence építéséhez 2004-ben nyert 225 millió forint uniós támogatást. A beruházást a jelenleg felszámolás alatt álló, vásárosnaményi Popovics-Szabó Kft. végezte, s a felvételen állítólag az egyik cégtulajdonos hangja ismerhető fel.
A botrány kirobbanásakor a Fidesz politikusai úgy jellemezték az ügyet, mint "a szocialista pénzlenyúlás" újabb tipikus esetét. Ám kiderült, hogy Vincze Ferenc függetlenként, de a Fidesz támogatásával indult a 2006-os önkormányzati választásokon. A Fidesz honlapján a párt által indított, illetve támogatott győztes polgármesterek között ma is ott szerepel Vincze Ferenc neve.
Vincze Ferencet szerettük volna megkérdezni a fejleményekről. A polgármester azt válaszolta: később kíván reagálni a történtekre. | [
"Fidesz",
"Popovics-Szabó Kft."
] | [
"Hír TV"
] |
Miközben a CEU szedelőzködik, egy lépéssel ismét közelebb kerültünk Oroszországhoz: a Nemzetközi Beruházási Bank Moszkából hozzánk teszi át székhelyét.
A Nemzetközi Beruházási Bank székhelye a magyar fővárosba költözik – tájékoztatott Varga Mihály a pénzintézet kormányzótanácsának december 4-i ülésén egyhangúlag meghozott döntéséről, amely egyúttal felhatalmazást adott a bank elnökének az erről szóló megállapodás aláírására.
A bank budapesti székhelye várhatóan 2019 második felében nyílik meg, a tervek szerint a teljes központ két-három éven belül települ Magyarországra.
Mint Varga hangsúlyozta, a, magyar piacon már eddig is aktív bank közvetlen jelenléte tovább bővíti a magyar vállalatok rendelkezésére álló pénzügyi forrásokat, erősíti Budapest közép-európai pénzügyi központi szerepét – a költözés pedig javítja a bank megítélését is, "javulhat (...) beágyazottsága az Európai Unió gazdasági rendszerébe". Ez az NBB hitelminősítésének további emelésében is megnyilvánulhat – mondta,a miniszter aki szerint ezt alátámasztja, hogy a Fitch Ratings "BBB" kategóriából "BBB+" kategóriába emelte az NBB hitelminősítését november 22-én, és a költözés esélyt ad a további felminősítésre.
Kihagyták az orosz szálat
A fejleményről a Pénzügyminisztérium számolt be, közleményükből azonban valamiért teljesen kihagyták, hogy
a bank (angolul International Investment Bank, IBB) valójában orosz pénzintézet, központja jelenleg Moszkvában van, onnan fog át települni. | [
"Nemzetközi Beruházási Bank"
] | [
"International Investment Bank",
"Fitch Ratings",
"Európai Unió"
] |
Hűtlen kezelés gyanúja, a közpénzek elherdálása miatt feljelenti a BKV-t az Egységes Közlekedési Szakszervezet, amennyiben a Fővárosi Közgyűlés megszavazza a cég buszok bérlésére irányuló, botrányosan drága előterjesztését.
A BKV csaknem annyiért készül 75 buszt bérelni tíz évre, mint amennyiből háromszáz újat vásárol majd hitelre. Ez a két, egymás mellett futó konstrukció így első számításra is összesen legalább 13 milliárddal többe fog kerülni, mintha a 375 buszt megvennék – állítja az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ). A BKV-nak tehát semmi nem drága – teszik hozzá –, ha arról van szó, hogy összehozza a botrányosan drága, szakmailag erősen kifogásolható, a legtöbb fórumon ellenzett üzletet.
A Fővárosi Közgyűlés soron következő ülésének előterjesztéséből kiderül, hogy szóló és csuklós járművek használatáért tíz év alatt összesen csaknem 21 milliárd forintot tervez kifizetni a cég. A 3-as metró felújítása kapcsán viszont háromszázat hitelre vennének meg, ez összesen 27 és fél milliárd forintba fog kerülni. Ez alig több, mint a 75 bérbe venni szándékozott járműnek a tíz évre szóló "rendelkezésre tartási" költsége – hívja fel a figyelmet Nemes Gábor. Az EKSZ elnöke leszögezi: kétségkívül szükség van új buszokra, ám ez a bérleti konstrukció végtelenül furcsa. Az EKSZ szerint az is gyanús, hogy a közlekedési cég vezetői úgy próbálják átverni a tervezetet a Fővárosi Közgyűlésen, hogy azt előtte egyetlen szakmai bizottság sem szavazta meg.
Az EKSZ úgy tudja, hogy a tranzakciót még a megrendelő, a Budapesti Közlekedési Központ sem tartja jó megoldásnak. Ráadásul – érvel Nemes – a fővárosi közgyűlési előterjesztésből egyértelműen kiderül, hogy a tervezett bérleti szerződés számos meglepő költségkategóriát tartalmaz, amely jelentősen drágítja ezt a fajta beszerzést. Ilyen egyebek között a bérbuszok teljes körű casco-biztosítása – miközben a BKV saját járműveinek egyikén sincs ilyen –, valamint a karbantartás, amelyért a járművek forgalomba állítását követően külön fog fizetni a cég. Vagyis, elküld hetven karbantartót – ez is szerepel az előterjesztésben – csak azért, hogy külsős céget fizessen meg ugyanazért a munkáért, amit a saját emberei is elvégeznének.
A szakszervezet a főpolgármesternek és a fővárosi képviselőknek küldött levélben is tiltakozik a bérleti megoldás ellen. Amennyiben a Fővárosi Közgyűlés mégis megszavazza a 75 busz bérbevételét ebben a védhetetlenül drága konstrukcióban, az EKSZ hűtlen kezelés gyanúja miatt bírósághoz fordul. | [
"BKV"
] | [
"Budapesti Közlekedési Központ",
"Fővárosi Közgyűlés",
"Egységes Közlekedési Szakszervezet"
] |
|
2012. 11. 12., 12:55
Utolsó módosítás:2012. 11. 12., 12:56
A 2010-es vörösiszap-katasztrófa után egy órával már a helyszínen voltak a Magyar Vöröskereszt munkatársai, és ott is maradtak egészen 2011-ig, élelmiszert, ruhát, több száz mosógépet és porszívót osztottak szét a rászorulók között. Az eltûnt személyek keresésében is részt vettek, az áldozatok közül kettőt ők találtak meg.
A fehér alapon vörös színû keresztet (vagy félholdat vagy négyzetet) ábrázoló ruhákat viselő önkéntesek mindenhol megtalálhatók a világon. Több ezer munkatársuk dolgozott New Yorkban a Sandy hurrikán idején, de szórnak segélyt Szíriában is, Magyarországon pedig legutóbb takarókat osztottak a hideg miatt. Õk veszik a vért a véradáson, ők vizsgáztatják elsősegély-ismeretekből azt, aki jogosítványt akar.
A 2011-ben 130 ezer magyarországi taggal rendelkező Magyar Vöröskereszt azonban ezek mellett egy éves szinten milliárdokkal gazdálkodó szervezet is, amely az elmúlt években hanyagul bánt a pénzével, és az éves beszámolóit sem megfelelően készítette el. Ebben a szervezetben akar befolyást szerezni az állam egy új törvénytervezet szerint, amelyet október 27-én bocsátott társadalmi vitára az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A kormány átvenné az ellenőrzést a nemzetközi gyökerekkel és tagsági viszonnyal rendelkező szervezet fölött, és belenyúlna a gazdálkodásába is.
Százötven éve segít, ha baj van
A Vöröskeresztet 1859-ben hozta létre egy svájci üzletember, Henry Dunant a solferinói csatatéren, ahol közel negyvenezren haltak vagy sebesültek meg. A Magyar Vöröskereszt (MVK) 1881-ben alakult, tagja ugyan a vöröskereszt-mozgalom nemzetközi hálózatának, de magyar a szervezet, mûködését egy 1993-as törvény szabályozza, feladatainak teljesítéséhez költségvetési támogatás, valamint adó-, vám- és illetékmentesség jár neki.
Forró italt osztanak Zalaegerszegen
Politikai ügyekben a szervezet nem szokott megnyilvánulni, az állammal áll partneri kapcsolatban, tagja például az úgynevezett Karitatív Tanácsnak, amely az állam által elkobzott javak közhasznú elosztásáért felel. A közelmúltban egyetlen politikai színezetû ügyben vett részt. 2011 tavaszán Richard Field amerikai üzletember kezdeményezésére 267 roma asszonyt és gyereket menekítettek ki Gyöngyöspatáról, ahol a Véderő nevû szélsőjobboldali szervezet tartott tábort. A kimenekítésben a Vöröskereszt is közremûködött. Fieldet, aki az idén is százmillió forint értékû élelmiszert adományozott a Vöröskeresztnek, később elmarasztalta a parlament vizsgálóbizottsága a kimenekítés megszervezése miatt, a jelentés szerint ugyanis az amerikai célja nem a humanitárius segítség volt, hanem a kormány lejáratása.
A Vöröskereszt munkatársa egy hajléktalan asszonyon segít
Milliárdok a kezeik között
Az MVK 2011-es beszámolója azt írja, a szervezetnek 6,4 milliárd forint volt a bevétele. Ebből 1,7 milliárdot kapott a központi költségvetésből. A többi adományokból, önkormányzatok által nyújtott támogatásokból és pályázati pénzekből áll össze, de jelentős a személyi jövedelemadó egy százalékának felajánlásaiból származó bevétele is, ami közel 1,3 milliárd forintot tett ki 2011-ben.
Adományokat több mint húszezer szervezettől és magánszemélytől kapott, közel egymilliárd forintnyi érték gyûlt össze. 114 millió forint külföldről, 950 millió Magyarországról, ám ezek többsége természetbeni juttatás. A szervezet kiadásai ugyanakkor jóval nagyobbak voltak 2011-ben a bevételeinél, így 132 milliós hiánya keletkezett, sőt 2010-hez képest közel egymilliárd forinttal csökkent a vagyona is. A szervezet az éves költségvetésének majdnem a felét az 1240 alkalmazott bérére költi, a beszámolójukban meg is jegyzik, hogy ez sok, és azt is, hogy néhány helyen igyekeznek a költségeket közmunkások alkalmazásával csökkenteni. Ugyanakkor az is kiderül a beszámolóból, hogy a vezető tisztségviselők bérét 22 százalékkal emelték, igaz, hogy közben a - sokkal kisebb összegû - költségtérítésüket 31 százalékkal csökkentették.
A fennmaradó pénzt még a szervezet saját beszámolója szerint sem mindig jól használták fel, azt írják, két helyi szervezet is pazarolt, és a költekezésnél nem a Vöröskereszt érdekeit nézték.
Ráadásul a beszámolóban közölt adatokat érdemes fenntartásokkal kezelni, a szervezet gazdálkodását auditáló könyvvizsgáló szerint ugyanis a Vöröskereszt beszámolói nem festenek valós képet. "Az egyszerûsített éves beszámolót nem a számviteli törvényben foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítették el" - írja a könyvvizsgáló.
A beszámolókat hanyagul vezetik
A Vöröskeresztnek korábban is voltak problémái a gazdálkodásáról való elszámolással. Az MVK-t emiatt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2006-ban erőteljesen kritizálta is, amikor a költségvetési támogatások és a pénzadományok célszerû felhasználást ellenőrizték. Az ÁSZ szerint az MVK 2003-2004-ben nem dokumentálta megfelelően a tevékenységét, az eljárási és elszámolási hiányosságok miatt pedig több mint három és fél milliárd forint pénzadományt a céltól eltérően használtak fel, közel kilencmilliárd forint értékû ajándéktárgy dokumentációjával pedig nem rendelkeztek.
Vöröskeresztes gyógyszerek indulnak Kárpátaljára
A rá következő két évben kiadott könyvvizsgálói jelentések még jelezték, hogy a korábbi évek könyveléseinek ellenőrzését el kell végezni, 2007-től egészen 2011-ig azonban már nem találtak problémát. 2011-ben viszont nemcsak a könyvvizsgáló, hanem a Vöröskereszt vezetősége is súlyos szabálytalanságokra bukkant. Az MVK akkori főigazgatója, Selymes Erik akkor azt mondta, gazdasági visszaélések gyanúja miatt több feljelentést tett.
Selymes gazdasági visszaélések alatt a pályázati pénzekkel történő visszaéléseket nevezte meg, állítása szerint a Pest megyei szervezetnél évente több tízmillió forint tûnt el fiktív számlák alapján. Az MVK országos igazgatósága azonban éppen Selymest tette felelőssé a történtekért, mondván, felelős ügyvezetőként személyes felelősség terheli a szervezet gazdálkodásáért. Menesztették a főigazgatói posztról, és törvényességi ellenőrzési kérelemmel a Budapesti Közérdekvédelmi Ügyészséghez fordultak. Az ügyészség azonban a Világgazdaság szerint hatáskör hiányában nem foglalkozott a beadvánnyal.
Az állam ellenőrizné
Az Emmi által készített törvénytervezet az eddiginél sokkal részletesebben szabályozná a szervezet mûködését. A minisztérium azzal indokolta a változtatást, hogy a mára elavulttá vált szabályozás nincs tekintettel a megalkotása óta eltelt időszak során bekövetkezett "történeti, társadalmi, gazdasági és jogi változásokra". Ezért kiemelt jogi státuszt adnak a Vöröskeresztnek, és "stabilizálják" jogi-mûködési környezetét, lehetővé téve az átlátható mûködést.
A készülő törvény előírná, hogy a Vöröskereszt gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi, és jelentősen megváltoztatná a gazdálkodást eddig is ellenőrző felügyelőbizottság összetételét, ugyanis döntő többséget biztosítana benne az állam képviselőinek. Jelenleg a Vöröskereszt saját tagjai közül tölti fel a felügyelőbizottságát. Az új törvény ezt úgy változtatná meg, hogy az öt tagból ezentúl csupán egyet jelölhetne a Vöröskereszt, a többi négy tagot pedig a honvédelmi, az egészségügyi és a szociális tárca, valamint az Állami Számvevőszék delegálná.
Az [origo] megkereste a Vöröskeresztet és a minisztériumot is, de egyikük sem kívánt nyilatkozni a törvénytervezetről. Az Emmi közölte, hogy az egyeztetések miatt az októberben társadalmi vitára bocsátott anyag még "egészen biztosan változni fog". Ugyanakkor a Világgazdaság információja szerint a törvénytervezet felügyelőbizottságot érintő pontját az MVK vezetősége és a nemzetközi vöröskereszt is kifogásolhatja.
"A törvénytervezet alapján jóval erősebb állami kontroll valósulna meg a Magyar Vöröskereszt felett, mint ami más európai országokra jellemző" - mondta az [origo]-nak Lattmann Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az ELTE ÁJK nemzetközi jogi tanszékének oktatója, aki nemzetközi szervezetekkel is foglalkozik. Lattmann szerint a Vöröskereszt-szervezetek mûködésének alapvető követelménye az államtól és annak mindenkori kormányától való függetlenség, a kidolgozás alatt lévő törvényjavaslat azonban több ponton is alkalmas ennek kétségbe vonására.
A Vöröskereszt közremûködik a Mikulásgyár jótékonysági rendezvényben is
A felügyelőbizottság összetételének megváltoztatásával például Lattmann szerint "iszonyatos állami dominancia" érvényesülne, ami teljesen indokolatlan. A testület beletekinthet az MVK könyveibe és irataiba, a vezetőktől, tagoktól pedig felvilágosítást kérhet, ugyanakkor Lattmann szerint "a Vöröskereszt szervezeteinek vannak olyan tevékenységei, amelyekbe a nemzetközi szokások és gyakorlat alapján nem tekinthet bele az állam". Ilyenek lehetnek például a keresőszolgálat tevékenységével összefüggő személyes adatok. Lattmann szerint az is aggályos, hogy a felügyelőbizottságnak előzetes véleményezési joga lesz a Vöröskereszt legfőbb döntéshozó testületének, a küldöttgyûlés napirendjének pontjai felett.
A tervezetben szerepel az is, hogy az MVK-nak a Magyar Államkincstárnál kell tartania a pénzét, az éppen nem használt pénzeszközeit pedig "a Magyar Államkincstár hálózatában értékesített állampapírok vásárlásával hasznosíthatja". Azaz a több milliárd forinttal gazdálkodó szervezetnek magyar állampapírba kellene fektetnie a pénze egy részét. "Ez komoly kétségeket kelthet a függetlenség tekintetében" - mondta Lattmann. Szerinte ugyanis az adományozók nem feltétlenül támogatnák a Magyar Vöröskeresztet, ha megtudják, hogy állampapírba fekteti a pénzüket. | [
"Magyar Vöröskereszt"
] | [
"Budapesti Közérdekvédelmi Ügyészség",
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Karitatív Tanács",
"Magyar Államkincstár",
"Állami Számvevőszék",
"ELTE ÁJK"
] |
Az Egészségügyi Minisztérium kabinetfőnöke nemcsak résztulajdonosa egy nemrég nyitott patikának, de közös cégben érdekelt az Axa Egészségpénztár egyik vezetőjével is, amely érdeklődik a több-biztosítós modell iránt is. A tárca szerint ez az üzleti kapcsolat semmilyen előnyt nem jelenthet a cégnek. Müller Katalin, az Egészségpénztár igazgató-helyettese pedig azt hangsúlyozta, nem vesz részt a több-biztosító rendszerről tartott egyeztetéseken.
A patikanyitási láz elmaradt, de most már jöhetnek a láncok is.
A koalíciós pártok nem tudtak megegyezni arról, hogy egy régióban csak egy biztosító vagy mindegyik működjön.
Az eMeRGency Vital Gyógyszertár Üzemeltető Kft nevű cégben Matejka Zsuzsa, az Egészségügyi Minisztérium kabinetfőnökének egyik tulajdonostársa Müller Katalin, az Axa Egészségpénztár egyik vezetője. Müller Katalin korábban az Uniqa Egészségpénztár ügyvezető igazgatója volt, a július 1-jei fúzió után pedig az Axa Egészségpénztár ügyvezetőigazgató-helyettese lett.
Az Axa ott van azok között a cégek között, amelyek érdeklődést mutatnak a kidolgozás alatt álló több-biztosítós egészségügyi rendszerben való részvétel iránt. Az Axa - más cégekkel együtt - meghívást kapott azokra a minisztériumi egyeztetésekre is, amelyeken az egészségbiztosítási üzletbe beszállni készülő biztosítók vettek részt.
Ismerik egymást
Kérdés, hogy ez az üzleti és személyes kapcsolat nem összeférhetetlen-e, és nem jelenthet-e előnyt az Axának vagy Matejka Zsuzsának. A minisztérium szerint semmilyen összeférhetetlenség nem merülhet fel Matejka Zsuzsa és Müller Katalin üzleti kapcsolata miatt. A tárca ezzel kapcsolatos kérdésünkre azt a választ adta: "a biztosítókat nyilvános eljárás keretében, nem a minisztérium fogja kiválasztani".
Felhívtuk az ügyben Müller Katalint, az Axa Egészségpénztár igazgató-helyettesét is. Ő azt mondta, nem vesz részt az Egészségpénztár stratégiai döntéseiben, s azokra nincs is hatással. "Nyugodt a lelkiismeretem, nincs olyan információcsere köztünk Matejka Zsuzsával, amely bármilyen előnyt adna az Axának. Egyébként a több-biztosítós rendszerről tartott minisztériumi egyeztetéseken nem is én veszek részt az Axa részéről", közölte.
"Miután tisztelem Matejka Zsuzsát, ügyelek arra, hogy ez az üzleti és személyes kapcsolat sem őt, sem engem, sem a cégemet ne hozza kellemetlen helyzetbe", szögezte le Müller Katalin. A MOM parkban alapított gyógyszertárral kapcsolatban azt mondta: eddigi munkája alapján kérték fel arra, hogy társuljon a patika létrehozására megalapított cégbe.
Időben léptek
Arról korábban a HVG számolt be, hogy idén január 30-án alakult meg az eMeRGency Vital Gyógyszertár Üzemeltető Kft. 3 millió forintos alaptőkével. A tulajdonosok Matejka és Müller mellett Radnai Gergely, az egészségügyi reformok kidolgozásával 2003-2004 között megbízott Radnai György fia, Radnai Viktor, és Lantos Endre a Vital Center fogászati hálózat létrehozója voltak. Áprilisban szállt be a cégbe Somody Imre üzletember (Matejka Zsuzsa korábban a Somody Imre által alapított Misszó Egészségügyi Központ vezetője volt).
Ezután alapította meg az eMeRGency Kft. és Radnai Gergely az Evital-MOM Gyógyszertár Kft-t, amely megkapta a jogot arra, hogy a MOM Park bevásárlóközpontban patikát nyisson. Emlékezetes, hogy új patikák megnyitását épp az a patikaliberalizációs törvény tette lehetővé, amelynek kidolgozásában Matejka Zsuzsa is tevékenyen részt vett. Matejka Zsuzsának egy másik gyógyszertárban is van érdekeltsége. Kültagja a Ferihegyi repülőtéren 2006 januárjában patikát nyitó Csanak Bt.- nek.
A köztisztviselők összeférhetetlenségéről szóló törvény szerint köztisztviselő nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelő-bizottsági tag. Az Egészségügyi Minisztérium szerint ebben az esetben nem áll fenn összeférhetetlenség. A tárca közlése szerint Matejka Zsuzsának 12 százalékos üzletrésze van a cégben, tehát kisebbségi tulajdonos, és jelenleg tulajdonosi jogait sem gyakorolja.
Kitüntetés
A minisztérium azt is közölte, hogy a tárca semmilyen kapcsolatban nem áll az egyes gyógyszertárakkal, nem nyújt nekik sem általános, sem egyedi támogatásokat, a gyógyszertárak a gyógyszerfogyasztóktól származó bevételekből tartják fenn magukat. "A gyógyszertárakra vonatkozó szabályozások általános jellegűek, azaz egy gyógyszertárat létrehozóra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az összes többi patikára, így eleve kizárt, hogy valaki így előnyre tehessen szert", válaszolta kérdésünkre a tárca sajtóosztálya.
Megkérdeztük azt is, vajon nem visszás-e, hogy résztulajdonosként patikát alapít az, aki részt vett a patikák megnyitását is megkönnyítő törvény kidolgozásában. A minisztérium írásos válaszában az olvasható, hogy "a gyógyszer-gazdaságossági törvénynek több olyan eleme van, amelyben egyértelműen az látszik, hogy nem a magántulajdonos üzleti haszna, hanem a közérdek számít. A törvény és a vizitdíj együttes hatására például jelentősen csökkent a gyógyszerforgalom, s a patikán kívüli gyógyszerárusításról sem állítható, hogy az a patikatulajdonosok üzleti érdekeit szolgálják."
Augusztus 20-án a Horváth Ágnes egészségügyi miniszter Matejka Zsuzsa kabinetfőnököt a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntette ki. | [
"Egészségügyi Minisztérium",
"Axa Egészségpénztár",
"eMeRGency Kft."
] | [
"Uniqa Egészségpénztár",
"Evital-MOM Gyógyszertár Kft-t",
"Misszó Egészségügyi Központ",
"Csanak Bt.-",
"eMeRGency Vital Gyógyszertár Üzemeltető Kft",
"eMeRGency Vital Gyógyszertár Üzemeltető Kft.",
"Vital Center"
] |
Sok százmilliós közpénzes megrendelést kaptak sokszor telephely nélküli, kamu cégek – így foglalta össze a legújabb feltárt esetet a korrupciógyanús ügyeket bemutató sajtótájékoztató-sorozata mai rendezvényén Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő szerint a most bemutatott Nógrád megyei ügy során uniós támogatásokból finanszírozott építkezéseknél ugyanazt a néhány, gyakran telephely és bejelentett munkavállalók nélküli céget hívta meg ajánlattételre a környék több kistelepülése. Hadházy szerint ezt csak úgy lehet megvalósítani, “ha valaki központilag súgta a településeknek, hogy kit kell ajánlattételre hívni és kinek kell győznie."
Hadházy szerint az irányított közbeszerzések, előre eldöntött nyertesek láthatóan nemcsak Simonka György vagy Boldog István körzetére jellemzők, ez a gyakorlat országszerte elterjedt. A képviselő az elmúlt hetekben Becsó Károly Fideszes országgyűlési képviselő Nógrád megyei körzetének EU-s közbeszerzéseit vizsgálta meg, és mint mondta “ijesztő hasonlóságot talált" az ott tapasztaltak, és az általa korábban feltárt mutyigyanús ügyek között.
A kifogásolható közbeszerzési gyakorlatban Hadházy szerint részt vett mások mellett a KELI-BAU Kft. is, amely az egyik körzetben 23-ból 17 önkormányzati beruházást megnyert 2017 óta. Ez a cég 2014-ig tisztán agrár profilú vállalkozás volt, telephelye Hadházy szerint “most is sokkal jobban hasonlít egy téesz majorságára, tehenek is vannak ott."
Nógrád 2. körzetében 13 beruházásából nyolcat megnyert ugyanez a 2014-ben alapított és mostanra közel félmilliárd forintos árbevétel elérő KELI-BAU, melyet papíron a cég egyik alkalmazottja vezet, a felesége pedig tulajdonosként szerepel a cégadatbázisban. Ez a társaság Hadházy szerint valójában Szécsényfelfalu polgármesterének, Keresztes Imrének az érdekeltsége: 2016-ig a polgármester lánya, illetve a felesége nevén volt a cég, 2019-ig a lánya email címe volt a hivatalos elérhetősége a kft-nek.
A képviselő gyanúját azzal is bizonyítja, hogy ottjártakor a szécsényfalui szociális boltban összefutott a strómannal, a bejegyzett cégvezető M. Henrik pedig határozottan állította, hogy ez a cég igazából a polgármesteré. Hadházy videofelvételt is készített a helyszínen, melyből kiderül, hogy a cégvezető arról sem tud, hogy a felesége a tulajdonosa ennek a cégnek.
Hadházy felhívta a figyelmet arra, még a saját falujában is nyert közbeszerzést a polgármester családjának a cége – igaz, abban az évben át is került papíron a strómanhoz.
“A közbeszerzéseken ügyelnek arra, hogy legyen öt ajánlat, azonban az legtöbb helyen meghívják ugyanazt a két töltelékcéget, amelyeknek semmilyen valódi telephelye, munkásai, referenciája nincsen. Ezek között van olyan, melynek telephelye és bevétele sincs."
A képviselő azt állítja, hogy az érintett cégek összebeszélésére utalnak olyan részletek is, mint hogy egy “töltelékcég" gyakran a pályázatra meghívása ellenére sem nyújt be ajánlatot, vagy érvénytelenül nyújtja be azt, továbbá hogy a legtöbb helyen mindig ugyanaz a közbeszerzési tanácsadó intézte a közbeszerzéseket.
Hadházy rendőrségi feljelentést tesz és az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalához (OLAF) fordul a közbeszerzés szabályainak megsértése miatt.
Az Átlátszó 2016-ban foglalkozott Becsóék viselt ügyeivel, akkor azt találtuk, hogy a Fidesz Nógrád megyei erős emberéhez, Becsó Zsolthoz több szállal is köthető családi ház épül Hollókőn:
Az uniós milliárdokból felújított Hollókőn épül a fideszes Becsó család háza A Fidesz Nógrád megyei erős emberéhez, Becsó Zsolthoz több szállal is köthető családi ház épül Hollókőn. Az 1987 óta a Világörökség részeként nyilvántartott faluba az elmúlt években mintegy 2 milliárd forint uniós támogatás érkezett. A pénz több mint felét két vállalkozás kapta különböző építési munkákért.
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával! | [
"KELI-BAU Kft."
] | [
"Európai Unió Csalás Elleni Hivatala"
] |
Az agrártárca államtitkára és felesége, valamint két helyettes államtitkár cége is kapott uniós támogatást - derült ki a Mesterházy Attila írásbeli kérdésére adott miniszteri válaszból. Így már négy minisztériumi felsővezető jutott pénzhez, mert a Belügyminisztérium egyik helyettes államtitkárának utazási irodája is kapott állami pénzt. Eddig 96-ból 4 érintett van, de három tárcáról nincs információ.
A Földművelésügyi Minisztérium több felsővezetőjének gazdasági érdekeltsége is kapott uniós támogatást, ezzel négyre nőtt a kormányzatban állami vagy uniós pénzhez jutott államtitkárok, illetve helyettes államtitkárok száma. Ez a szám azonban még nőhet, mert három minisztérium még nem közölt adatokat.
Egy tárcánál hárman is
A Földművelésügyi Minisztériumnál
Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár,
Gál Péter eredetvédelemért felelős helyettes államtitkár és
Román István agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkár
is érintett uniós támogatás kiutalásában - derült ki a tárca válaszából, amelyet ellenzéki kérdésre adtak.
Mint arról az Origo beszámolt, az MSZP-s Mesterházy Attila az összes minisztériumnak írt, és arra volt kíváncsi, hogy a tárcák államtitkárai, illetve helyettes államtitkárai vagy az ő közeli hozzátartozóik érdekeltségébe tartozó vállalkozások jutottak-e állami vagy uniós támogatáshoz az utóbbi időben.
Cukorpénz és területalapú
A minisztériumi válasz szerint az összesen 16 államtitkár és helyettes államtitkár közül az egyik érintett, Czerván György államtitkár és felesége vissza nem térítendő uniós, területalapú és cukortámogatásban részesült 2014. június 6. után. Összeget nem írtak a válaszban.
Gál Péter helyettes államtitkár, valamint a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozójának tulajdonában lévő gazdasági társaságok közül a GLP Bormarketing Kft. kapott vissza nem térítendő uniós támogatást ugyanezen időszakban. Román István helyettes államtitkár ugyancsak vissza nem térítendő, területalapú uniós támogatást kapott 2014. június 6. után.
Frissen alakult, támogatták
Gál Péter helyettes államtitkár cége, az említett GLP Bormarketing Kft. friss vállalkozás: 2014. június 12-én lapították, majd a jelek szerint szinte azonnal támogatáshoz is jutott. Az egri székhelyű üzletviteli- és vezetési tanácsadással foglalkozó cégnek a tavalyi csonka évben 100 ezer forintos árbevétele volt, és 11 ezer forintos adózott eredménye.
Eddig nyolcvanból egy érintett
Mint arról az Origo beszámolt, a Földművelésügyi Minisztériumnál érintett három emberen kívül eddig egy másik tárca felsővezetőjéről derült ki, hogy kapott támogatást. Az érdemi választ küldő hét tárca összesen 96 államtitkára és helyettes államtitkára közül a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkárának családi vállalkozása is állami támogatáshoz jutott.
Mesterházy Attila kérdését hét miniszter megértette Forrás: Origo
Három alkalmazottja van annak az elsősorban lengyel úti célokra specializálódott utazási irodának, amely a nyár végéig egy éven át kapott munkahelymegtartó támogatást. A Jó napot Krakkó Lengyel Utazások Irodája Kft. tavaly szeptember 1-jétől idén augusztus végéig kapott pénzt, de azt nem árulták el, összesen mennyit.
A vállalkozás résztulajdonosa Farkasné dr. Gasparics Emese, a BM helyettes államtitkára. Az utazási irodát a helyettes államtitkár férje vezeti, és mindketten tulajdonosok a cégben. A harmadik tulajdonos egy magánszemély. A vállalkozás az utóbbi öt évben 49–88 millió forint közötti éves árbevételt ért el, adózott eredménye évi 200 ezer és 1,2 millió forint között volt.
Kifogott a kérdés Lázáron
Mint arról az Origo beszámolt, eddig hét miniszter gond nélkül tudta értelmezni Mesterházy Attila MSZP-s képviselő írásbeli kérdését, és válaszolt is, a Miniszterelnökséget vezető Lázár Jánoson azonban kifogott a kérdés.
Írásbeli kérdései során ön minden állami vezető "érdekeltségeire" és "családi érdekeltségeire" vonatkozóan fogalmazott meg kérdéseket - válaszolta Lázár János az MSZP-s Mesterházy Attilának, majd a Miniszterelnökséget vezető miniszter erre a "pontatlanságra" hivatkozva tagadta meg, hogy válaszoljon az ellenzéki politikusnak. Ugyanezért nem válaszolt arra, hogy Semjén Zsolt tárca nélküli miniszter két helyettes államtitkára érintett-e támogatások kiutalásában.
Egyelőre Lázár János mellett a Belügyminisztérium, az erőforrástárca, a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda, a honvédelmi, a fejlesztési, a nemzetgazdasági és az agrártárca válaszolt. Adós még a válasszal az igazságügyi és a külügyi tárca vezetője. | [
"Földművelésügyi Minisztérium"
] | [
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Jó napot Krakkó Lengyel Utazások Irodája Kft.",
"GLP Bormarketing Kft."
] |
A Győri Egyházmegyei Hivatalban tartott kihelyezett tárgyalást és tanúmeghallgatást a Győri Törvényszék csütörtökön abban az ügyben, amelyben az egyházmegyei hivatal volt számvevőjét és volt könyvelőjét különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással vádolja az ügyészség.
Pápai Lajos győri katolikus megyés püspök tanúvallomásban elmondta: mindkét vádlottól 2009 végén megvált a püspökség, majd büntető feljelentést tett ellenük.
A vádlottak a vádirat szerint a belső ellenőrzés teljes hiányát kihasználva 2005 és 2009 között "munkájuk során az egyházmegye pénzével önhatalmúlag, a saját javukra is, rendszeres haszonszerzésre törekedve jártak el". Az akkori számvevő lett a beltagja és az ügyvivője annak a bt.-nek, amelyet gazdasági tevékenységre, egyebek között ostyasütésre hozott létre az egyházmegye. A bt. beltagja a cég nevére megvett egy balatonszepezdi üdülőt mintegy 117 millió forintért. A vételárat az egyházmegye kasszájából részletre fizette ki, a felújítás költségét is így egyenlítette ki.
Pápai Lajos meghallgatásakor hangsúlyozta: a vételhez sem ő, sem a gazdasági bizottság nem járult hozzá. A megyés püspök azt mondta, egyszer járt Balatonszepezden, de nem akart üdülőt vásárolni, bár az ingatlant ajánlották neki. Kérdésre válaszolva közölte, nem tudott arról, hogy az üdülőben diákok, községi plébániák szervezésében gyerekcsoportok üdültek kedvezményesen.
A bt., még mielőtt a számvevőt feljelentették, elajándékozta az üdülőt az egyházmegyének, így a kár jelentős része megtérült. Az üdülővásárlás és más munkálatokra adott megbízás révén mintegy 425 millió forintot fizetett ki a volt számvevő jogosulatlanul az egyház vagyonából a vádirat szerint.
Egy másik vádpont szerint a számvevő 163 millió forinttal a sajátjaként rendelkezett, s bár az összeget az egyházra, egyebek között falusi templomok felújítására költötte, jogosultság hiányában ezt nem tehette volna meg.
Az elsőrendű vádlott azzal védekezett, hogy a beruházások többletforrásait tiszteletdíj gyanánt a saját számlájára utalta, majd onnan adta tovább a vállalkozóknak számla nélkül. Ugyancsak önhatalmúlag emelte a saját és a másodrendű vádlott fizetését, és elismerte, hogy számlakivonatot is hamisított.
Az egyházmegye egyes alkalmazottjainak a vádlott önhatalmúlag adott tiszteletdíjat, munkáltatói vagy magánkölcsönt több tízmillió forint értékben. A csütörtöki tárgyaláson kiderült, hogy a megyés püspök öccse is kapott magánkölcsönt, amelyet rendre visszafizetett.
Pápai Lajos hangsúlyozta: a fizetésekről és a különféle kifizetésekről a gazdasági bizottság javaslata alapján neki volt döntési joga, a számvevő hatáskörébe nem tartoztak a bér- és a beruházási ügyek.
A püspök azt mondta, "lehetséges, hogy automatikusan" írta alá az egyéb aláírásra váró dokumentumok között még 1998-ban azt a megbízást, amelyben felhatalmazta a számvevőt arra, hogy az egyházmegye gazdasági és pénzügyi dolgaiban, szerződéskötésekben, biztosítási ügyekben helyette eljárjon.
A meghallgatáson arról is szó volt, hogy a 13. havi bért tiszteletdíjként fizették ki, annak forrása az egyházi adó és a perselypénz volt. Ez nem számított jövedelemnek, s nem is adóztak utána. Tiszteletdíjban egyházi személyek részesülhettek, de mások is kaptak. A számvevőségnek akkoriban nem volt külön szabályzata, s a két vádlottnak a munkaköri leírása is hiányzott.
A bíró a tárgyaláson közölte, hogy 124 millió forintot tartanak számon meg nem térült kárként. Az ügy tárgyalását márciusban folytatják. | [
"Győri Egyházmegyei Hivatal"
] | [
"Győri Törvényszék"
] |
A Duna TV-t felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány fideszes kurátora, Szabó László szerint a volt államtitkárral szemben fölvetődik a befolyással üzérkedés gyanúja.
A kurátor előző nap tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: felveti a bűncselekmény gyanúját, hogy a Külügyminisztérium kabinetfőnökeként Horváthné Fekszi Márta közbenjárt azért, hogy a tárca szerződést kössön egy, az Európai Uniót népszerűsítő műsorsorozatra, s a produkciót férjének és fiának vállalkozása gyártotta le.
Papp Gábor ügyvéd szerint a volt államtitkárt semmilyen felelősség nem terheli, a szerződés megkötésekor egyébként sem volt államtitkár. Horváthné Fekszi Márta a történtekkor főosztályvezető volt, a szerződést pedig az akkori államtitkár (Szabó Vilmos) írta alá.
"A szerződés megkötése nem Horváthné Fekszi Márta döntése volt, abban szó nem volt külső gyártóról, ezért nem is tudta, hogy a Duna Televízió a gyártásra férje cégével kötött szerződést" - szögezte le a jogi képviselő. Papp Gábor hozzátette: más kérdés, hogyha a feltevések igazak lennének, akkor sem lehetne befolyással üzérkedésről beszélni, mert – mint fogalmazott – az egy teljesen más bűncselekmény.
Mindezek alapján Papp Gábor jogi tévedésnek nevezte Szabó László minősítését, és közölte, hogy ügyfele eljárást indít személyiségi joga megsértése miatt. | [
"Duna TV"
] | [
"Hungária Televízió Közalapítvány",
"Duna Televízió",
"Európai Unió"
] |
Kerülj képbe hírlevelünkkel, amiben a hét legfontosabb, legérdekesebb cikkeit, videóit ajánlják az indexesek. Feliratkozom!
Áfával majdnem 7000 forintba kerül egy körülbelül 40x10 centiméteres fémtábla a rajta levő fóliával együtt, amellyel a BKV 5000 megállóban arra figyelmezteti az utasokat, hogy tilos a dohányzás. A drága matricák az elmúlt napokban sorra lepotyogtak. A szállító cég garanciálisan cseréli őket.
Egy komplett tájékoztató tábla ára hordozó felülettel és fóliával együtt 5466 forint plusz áfa, tájékoztatta lapunkat a BKV jogi igazgatósága.
Mivel a BKV korábbi tájékoztatásábaól kiderült, hogy összesen 5000 megállóban szerelnek fel dohányzást tiltó táblákat, így könnyen ki lehet számolni, hogy a február 6-án életbe lépett fővárosi rendelet, ami tiltja a BKV megállókban a dohányzást, összesen 34 millió forintba került az egyébként legatyásodott BKV-nak.
olvasónk, Lukács Ádám József fotója
Ráadásul még ez az egyszerű művelet sem sikerült jól: a táblákra ragasztott fóliák az első esős napok után felhólyagosodtak, lepotyogtak. Mint arról beszámoltunk, a táblák már felragasztott fóliával érkeztek a beszállítótól, a hibák csak a felszerelés után derültek ki.
A BKV a Gravoform Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel kötött keretszerződést az utastájékoztató felületek beszerzésére. A dohányzási tilalomra figyelemfelhívó táblákat is a cég szállította.
A BKV jelezte a minőségi kifogásokat a Gravoformnak. A cég a hibás fóliákat garanciálisan kicseréli. A többletköltségek a beszállítót terhelik.
Kié a Gravoform?
A Gravoform nyomdaipari, címfestő vállalkozás 1991-ben indult Winkler Ferenc és testvérei családi cégeként. A cégben tulajdonos volt Winkler Gyula is, aki a Wallis Rt. egyik csúcsmenedzserként, majd Bajnai Gordon miniszter tanácsadójaként, még később miniszterelnöki tanácsadóként, a Szerencsejáték Zrt. igazgatóságának tagjaként lett ismert. A Winkler testvérek 2007-ben eladták a céget, amely addigra a feliratozó és táblabiznisz egyik meghatározó vállalkozásává vált. A tranzakció után Winkler Ferenc maradt az ügyvezető. A BKV 2009 májusban kötött 2012-ig tartó 315 millió forintos keretszerződést a Gravoformmal matricák és tájékoztató táblák készítésére. A cég ügyvezetője akkor még Winkler Ferenc volt, de 2010 februárjában már ő is távozott a cégtől. A digitális nyomdai munkákkal, tábla- és feliratkészítéssel foglalkozó vállalat 2006-ban, kisvállalkozói kategóriában Üzleti Etikai Díjat kapott.
A dohányzási tilalomra vonatkozó figyelemfelhívó táblákat a rendelet szerint március 8-ig kell kitenni. A fővárosi közgyűlés döntése értelmében február 6-tól tilos a BKV megállóiban dohányozni. Az egyhónapos türelmi idő lejárta után, március 8-tól kezdenek bírságolni a közterület-felügyelők az állomásokon. | [
"Gravoform",
"BKV"
] | [
"Szerencsejáték Zrt.",
"Gravoform Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.",
"Wallis Rt."
] |
A pénzügyi szervezeteknek csak egy része tartotta be a határidőt, és auditáltatta informatikai rendszerét a jogszabályban meghatározott március végi határidőig – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) írásbeli válaszából, amelyet Szakács László szocialista képviselő kérdésére adott.
Matolcsy György válaszában azt írja, összesen 21 pénzügyi szervezet tartotta be a jogszabályt, végezte el határidőig a tanúsítási eljárást és tájékoztatta az eredményről az MNB-t. Az eljárások alatt nem észleltek olyan hibát, amely miatt a tanúsítványt ne lehetett volna kiadni.
A tanúsítvánnyal nem rendelkező pénzügyi szervezetektől az MNB tájékoztatást kér, ezután pedig dönt "a szükséges intézkedések megtételéről."
Mint arról már többször írtunk, a kormány nyári rendelete szerint minden magyar banknak és befektetési vállalkozásnak auditálnia kell az informatikai rendszerét. Viszont az auditot lényegében egyetlen magáncég végezhette, a Hunguard, amely Rogán Antal feltalálótársához, Csik Balázsékhoz kötődik. A Hunguard az elmúlt években már kiemelkedően jól keresett az ilyen, államilag előírt üzleteken, amelyekről itt írtunk bővebben.
A céget Rogán feltalálótársai tavaly januárban, éppen az osztalékfizetés előtt eladták egy homályos hátterű offshore-cégnek, a máltai Javelinnek, a valódi tulajdonosairól tehát semmi információnk nincs. Az auditot korábban már a közműcégeknél és távközlési cégeknél is elvégezték, egy friss adatigénylésből pedig az is kiderült, hogy ezért a cégek több mint 500 millió forintot fizettek a Hunguardnak. | [
"Hunguard"
] | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] |
Iratismertetéssel és a perbeszédekkel folytatódik a Sukoró-ügy hétfőtől a Szolnoki Törvényszéken, ami azt jelenti, hogy hamarosan megszülethet az elsőfokú ítélet.
Az ügyészség több mint három éve Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) volt vezérigazgatóját, Császy Zsolt egykori értékesítési igazgatót, Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát vádolta meg különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérletével.
A nyomozás a Fejér Megyei Főügyészség közigazgatási vizsgálata alapján 2009 áprilisában kezdődött, majd 2012 júniusában vádemeléssel zárult. Az ügy lényege: egy külföldi befektetői csoport kaszinóberuházást tervezett a Velencei-tónál, Sukoró területén. A 2008. április végén megindult egyeztető tárgyalások eredményeként az állam képviseletében eljáró MNV pedig nem sokkal később csereszerződést kötött e csoport képviselőjével, az izraeli Joachim Blummal.
A megállapodás tárgya az állami kézben lévő sukorói ingatlanegyüttes, illetve a Blum tulajdonát képező, Albertirsa és Pilis külterületén található néhány ingatlan volt. Az ügyészség szerint azonban az állami földterületet szándékosan alulértékelték, míg az izraeli üzletember telkeit túlárazták, és ha a csere létrejön, azzal több mint egymilliárdos kárt okoznak az államnak.
Az ügyletből végül nem lett semmi, csak egy hat éve húzódó eljárás, amelybe Gyurcsány Ferenc volt kormányfőt is szerették volna belerángatni, de ez nem sikerült. A vádlottak egyébként azt állítják, hogy nincs is semmiféle ügy, hiszen a telekcserével összefüggésben senki nem szegte meg hivatali kötelezettségét, és sem bizonyított, hogy a csereszerződés teljesülése esetén bekövetkezik-e vagyoni hátrány. Így felmentő ítéletet várnak.
Az Alkotmánybíróság (Ab) viszont még közbeszólhat, mert várhatóan hétfőn dönt Tátraiék alkotmányjogi panaszairól. Ők azért nyújtottak be panaszt, mert az ügyet az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke Budapestről Szolnokra helyezte át, és ezzel a vádlottakat elvonta törvényes bírájuktól. Hasonló esetben – a Hagyó-perben – a testület már kimondta, hogy az ügyek áthelyezése alaptörvény-ellenes, és ez a lehetőség 2013-ban ki is került a bíróságok igazgatásáról szóló törvényből.
Az Ab 2013. december végén ugyanakkor megállapította, hogy az OBH elnökének határozatát nem semmisíthetik meg, mert arra nincs hatáskörük. Most viszont más a helyzet: a bírósági hivatal döntése ellen egy 2012-es törvénymódosítással fellebbezési lehetőséget biztosítottak, amivel Tátraiék éltek is, de beadványuknak a Kúria nem adott helyt. Ezúttal tehát egy bírósági végzés megsemmisítése érdekében fordultak a vádlottak az Ab-hez, így a hatáskör hiányára nehéz lesz hivatkozni.
Kérdéses persze, hogy egy egészen más összetételű Alkotmánybíróság tartja-e magát korábbi, minimális többséggel meghozott döntéséhez. Amennyiben igen, és a Kúria végzését meg kell változtatni, azzal igencsak besegítenek az ügyészségnek, mert a vád elég ingatag alapokon áll. Ebben az esetben ugyanis nem lehetne ítéletet hirdetni, hanem az egész bírósági eljárást a fővárosban lehetne kezdeni elölről. Vagyis: még évekig napirenden lehetne tartani az ügyet.
Így könnyen lehet, hogy a vádlottak jobban járnak, ha az Ab a panaszt elutasítja, mert akkor hamarosan kihirdetik a reményeik szerint felmentő verdiktet. Az ügyészség persze nyilván fellebbezne, de akkor is közelebb lennének a jogerős döntéshez, mint az alkotmányjogi panasz kedvező elbírálása esetén.
Az alkotmánybírák ezért nincsenek könnyű helyzetben, bárhogy is döntenek. A beadvány elutasítása esetén saját korábbi határozatukkal mennek szembe, ha meg helyt adnak annak, az időzítés ad okot gyanakvásra: tudatosan az utolsó pillanatban szánták el magukat arra, hogy a 2012 novemberében benyújtott panaszról végre mondjanak valamit, amivel sikerül még tovább húzni az ügyet. | [
"Pénzügyminisztérium",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Fejér Megyei Főügyészség",
"Szolnoki Törvényszék",
"Országos Bírósági Hivatal"
] |
Magyarázza a svájci kapcslatait a CBA. Azonban a cikkünkre reagáló kiskereskedelmi lánc korábban arról nem tett említést, hogy az alpesi országban terjeszkedne. Ráadásul már 2005 óta.
A CBA egyes tulajdonosai annak érdekében hoztak létre külföldön cégeket, hogy az ország határain túlra is eljussanak a magyar termékek - reagált Fodor Attila, a CBA Kereskedelmi Kft. kommunikációs vezetője lapunk pénteki számában megjelentekre.
Mint megírtuk: a hazai CBA lánc vezetőségéhez köthető cégekben az utóbbi években sorra jelentek meg nagyjából egy kaptafára létrehozott svájci vállakozások tulajdonosként. A részvénytársaságként létrehozott cégek kézbesítési képviselője a CBA jogásza, míg a kinti ügyvezetők a Geneva Group International (GGI) nevű üzleti - köztük adó - tanácsadással foglalkozó nemzetközi óriáscéghez kötődnek.
Mára a CBA-vezetőség többségének cégei "háza táján" találhatók ilyen svájci vállalkozások.
Fodor Attila a CBA kommunikációs vezetője az MTI-vel azt közölte: a Népszabadság cikke által sugalmazott adóoptimalizációra vonatkozó vádakat a leghatározottabban visszautasítják.
Fodor Attila azt írta: "ahogyan arról már korábban információt adtunk, a CBA komoly lépéseket tett annak érdekében, hogy országhatárainkon túlra is eljuttassa a magyar termékeket. Ezen céltól vezérelve a tulajdonosaink közül páran valóban létrehoztak külföldön cégeket, bekapcsoltak külföldi vállalkozásokat".
Ebben semmilyen titok és új információ nincsen, hiszen ezen adatok nyilvánosan hozzáférhetők - tette hozzá.
Tény, hogy a CBA az utóbbi években többször is közölte, hogy külföldön kíván boltokat nyitni. Így a közelmúltban Baldauf László CBA-elnök lapunknak adott interjújában is megemlítette: Franciaországban nyitna a CBA boltot. De a láncnak szándékában áll a hazai Cent diszkontokhoz hasonló üzleteket nyitni Romániában is.
Azonban a CBA környezetében feltűnt cégek többségét Svájcban hozták létre, a CBA-üzletek svájci terjeszkedésről eleddig a lánc nem tett említést.
A "magyar termékek" elterjesztése nem is lehet olcsó mulatság. A CBA körül feltűnt svájci cégek többségét már évekkel ezelőtt létrehozták, ám eddig az nem derült ki, hogy a magyar lánc nyitott volna Svájcban üzletet. De az sem érthető, hogy a külföldi terjeszkedéshez miért van szükség féltucat, cégenként 100 ezer svájci frank alaptőkével létrehozott svájci cégekre - amelyeknél nem mellesleg a tulajdonosi kör anonimizált. | [
"CBA",
"Geneva Group International"
] | [
"CBA Kereskedelmi Kft."
] |
Vesztegetés, pénzmosás és hamis könyvelés gyanúja miatt vették őrizetbe a francia Alstom brit leányvállalatának három vezetőjét - jelentette a Guardian. A brit hatóságok szerda reggel tartottak házkutatásokat cég három irodájában és több vezető munkatársának otthonában, Warwickshire, Leicestershire, Cheshire, Shropshire, Derbyshire, Staffordshire megyékben és Londonban.
Ekkor vették őrizetbe a gyanúsítottakat is, akiket a brit kormány súlyos csalások elleni hivatala (Serious Fraud Office - SFO) hallgatott ki. Az ellenük folyó nyomozás középpontjában olyan állítólagos vesztegetési ügyek vannak, amelyeket a cégcsoporthoz tartozó vállalatok követtek el külföldön, hogy megrendelésekhez jussanak. Az [origo] megkereste az SFO-t azzal a kérdéssel, hogy a feltételezett vesztegetési ügyek pontosan mely országokban történtek, és vajon köztük van-e Magyarország is, ám a hivatal sajtóosztályán közölték, nem hozhatják nyilvánosságra az ügyben érintett országokat. Megkerestük a Legfőbb Ügyészséget is, ahol Borbély Zoltán szóvivő nem tudta megmondani, hogy kaptak-e megkeresést a briteltől, de szerinte az ügy részleteiről csak az FSO nyilatkozhatna. Az ORFK tájékoztatása szerint ők nem kaptak megkeresést a brit hatóságoktól.
Az elsősorban az energiaiparban és a közlekedési szektorban aktív Alstom csoportnak Nagy-Britanniában 5000 alkalmazottja van. A cégnek Magyarországon is működinek leányvállalatai, amelyek az Alstom honlapja szerint 430 alkalmazottat foglalkoztatnak. Korábban a cégcsoport nyerte el a fővárosi 2-es metróvonal új szerelvényeire és a 4-es metró szerelvényeire kiírt pályázatot, ám a megrendelő BKV a szerelvényeknél talált hibák és a végleges típusengedély megszerzésének késlekedése miatt a szerződés felbontásával fenyeget (erről bővebben korábbi cikkünkben olvashat). | [
"Alstom"
] | [
"Serious Fraud Office",
"Legfőbb Ügyészség"
] |
A Mészáros Lőrinc-féle Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. vasárnap közzétette a tőzsde honlapján az idei első félévének eredményadatait. Ebből kiderül, a csoport rekordfélévet zárt: saját tőkéje rohamosan növekedett az első félévben, június végén már meghaladta az 58 milliárd forintot.
A konszolidált félévi jelentésben 11,33 milliárd forint fölötti árbevétel, 2,45 milliárd forintos adózás előtti eredmény, és közel 2,29 milliárdos EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) szerepel. A csoport legnagyobb bevételét a múlt félévben kibővített turisztikai portfolió hozta. A Hunguest Hotelst és Balatontouristot is magába foglaló portfólió első félévi adózott eredménye közel 1,453 milliárd forint volt.
A cégcsoport növekedési adatai szédületesek, társaság saját tőkéje a 2016. december végi 600 millióról 2017 közepére 4,806 milliárd forintra, majd a 2017 végi 40,848 milliárdról 58,319 milliárd forintra növekedett 2018. június 30-ig. Az első féléves adatokban még nem szerepel a Ligetfürdő Kft. akvizíciójához kapcsolódó, mintegy 10 milliárd forintos tőkeemelés, amely
2018 második félévében 68,356 milliárd forintra növeli majd a Konzum-csoport saját tőkéjét.
A Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt.-ben Mészáros Lőrincnek saját jogon, illetve a szintén általa és felesége által tulajdonolt Konzum PE Magántőkealapon keresztül 50 százalékot meghaladó tulajdonrésze van. A birodalom gyarapodásáról itt, a magántőkealapokról pedig itt írtunk részletesebben. A Konzum teljesítménye komolyan hozzájárult ahhoz, hogy Mészáros gazdagodási üteme végül pont úgy alakult tavaly, ahogyan azt egyszer egy vicces gondolatkísérletben elképzeltük: exponenciálisan nőtt. | [
"Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt."
] | [
"Ligetfürdő Kft.",
"Hunguest Hotels",
"Konzum PE Magántőkealap"
] |
Megpihenhetnek picit a Four Seasons mögötti irodaépület, az OGYÉI és az adófizetői milliárdok sorsa miatt aggódók, ma este ugyanis nem közvetítünk árverést: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő honlapja szerint kedd este lesz csak vége ennek a nagyon furcsa árverésnek (ha egyáltalán).
Amit eddig tudunk: az MNV mélyen áron alul, 2,778 milliárd forintos kikiáltási áron hirdetett meg egy épületet, aminél valószínűleg egyetlen épület sincs exkluzívabb helyen az országban, és ingatlanpiaci szakértők szerint – a telek miatt – legalább 6-8 milliárd forintot ér. Az épületet december 30-án hirdették meg, egyetlen bejárást tartottak meg, aminek napján gyakorlatilag azonnal el kellett küldeni a 695 millió forintos árverési biztosítékot.
Az árverés elindult, és technikai problémák közepette szombat, majd vasárnap este is félbeszakadt. Ezalatt – talán részben a kiváltott médiaérdeklődés miatt – máris sikerült több mint egymilliárd forinttal, 3,871 milliárdig felhajtani az árat, de ez még mindig messze van attól, ami az épület (pontosabban a telek) valódi értéke lehet.
Megveheted, de nem veheted birtokba
Nem csak azért különös ez az aukció, mert lehetetlenül szűkek voltak a határidők, és mert nagyon alacsonyról indult az árverés. Ha jobban átnézzük a kiírást, feltűnhet egy feltétel is, ami miatt tulajdonképpen egy fillért sem ér ez az épület – csak akkor, ha nagyon-nagyon bízunk abban, hogy a magyar állam nekünk kedvező döntést fog hozni egészen hamar.
A licitáló hiába nyer, és helyezi a teljes vételárat ügyvédi letétbe, attól még nem veheti birtokba az épületet, nem bonthatja el és nem építhet a helyen a tetszése szerinti luxusszállodát.
A nyertes vevő ugyanis köteles ingyen bérbeadni az épületet az ott működő állami intézménynek, egészen addig, amíg az MNV át nem költözteti azt.
Ezt a részletet érdemes átolvasni:
kiemelés: 444
Fontos az is, hogy MNV-t semmi nem kötelezi arra, hogy egyáltalán valaha kiköltöztesse az OGYÉI-t az épületből.
Tegyük fel, hogy az olvasó ingatlant szeretne vásárolni. Van egy lakás, ami tök jó és egész olcsónak tűnik, de lakik ott egy kedves család, és az ingatlan tulajdonosa csak akkor adja el nekünk a lakást, ha a kedves család ingyen ott lakhat továbbra is, határozatlan ideig. Akár a végtelenségig is. Kifizetne ezért bárki is normális árat?
Magyarul egy piaci befektető, akinek nincsenek jó kapcsolatai mondjuk az MNV vezetőivel, vagy az MNV-t irányító fejlesztési miniszter Seszták Miklóssal, és ezek miatt nem bízik abban kellő megalapozottsággal, hogy hamar ki fogják rakni az OGYÉI-t ebből az épületből, sokkal kevesebb pénzt szánhat rá, mint valaki, aki teljesen biztos ebben.
Aki részt vesz ezen az árverésen, jó eséllyel bízhat a Magyar Állam jóindulatában.
Hogy miért és hogyan dönthetett úgy az állami vagyonkezelő, hogy ilyen borzalmas feltételekkel adja el és károsítsa meg gyakorlatilag garantáltan a magyar adófizetőket, az nyitott kérdés.
Ehhez képest négyen így is befizették a részvételhez szükséges 695 millió forintos biztosítékot. Ebből
két licitálót tudunk beazonosítani,
pont azt a kettőt, akik aktívak voltak a licitálgatásban. Szombat este ugyanis egy rövid időre úgy tűnt, hogy vége van az árverésnek, és megjelent a kinyomtatható licitnapló is. A licitnaplóban pedig megjelenik a licitálók adóazonosító jele, amire rá lehet keresni az egyik céginformációs szolgáltató adatbázisában.
A 3-as licitáló, akiről már korábban megírtuk, hogy esztergom-pilisszentléleki, Rudolf Györgyné. Őt már leleplezte a mandiner.hu egy – önmagában is elég fura – névtelen cikkben, ami vasárnap este jelent meg, és aztán átvette az immár tisztán kormányszócsőként működő origo.hu. Rudolf Györgyné eszerint egy Perbete Zrt. nevű cég nevében licitál a milliárdos épületre, miközben nagy valószínűséggel itt lakik:
(kommentelőnk hívta fel a figyelmet, hogy eredetileg nem a jó címhez tartozó ház fotóját raktuk ide, ezért elnézést)
A másik, akit beazonosítottunk, az 1-es sorszámmal licitált, és Rózsa Juditnak hívják, a II. kerületben lakik. Ő nyilván nem a saját nevében jár el, a cégadatbázisok szerint számos offshore tulajdonú cégben benne van cégvezetőként. Ezek között van három olyan, aminek a Brit Virgin-szigeteki bejegyzésű cég a tulajdonosa (Rossatz Holdins Ltd. és Gaijin Entertainment Holdings S.A, Lelling Ventures Ltd.), de van két kajmán-szigeteki (ITC Corporation és Altyn Group Plc), egy seychelle-szigeteki (Forex Island Corp.) és egy máltai (East Castle Investments Ltd) tulajdonú cég is, amelyeknek ő a képviselője, illetve a résztulajdonosa.
A 2-es és a 4-es licitáló azonossága nem ismert, igaz, ők egyetlen ajánlatot sem vittek még be az árverés során. Amikor kedd este újra felizzik az árverési csata, tovább figyelhetjük Rudolf Györgyné és a Rózsa Judit, illetve megbízóik őrületes csatáját.
Nem először játsszák el
Nem most bocsát először az MNV nagy értékű ingatlant árverésre az utóbbi hónapokban, és ezeknél még a fentinél is lanyhább volt a verseny. Érdemes megnézni például, mi történt például a következő két épülettel:
A Biarritz-ház, Budapest V. kerület, Széchenyi rakpart 12., teljes épület Duna felé eső épületrész, kikiáltási ár: 1,455 milliárd forint.
Andrássy-út palota, Budapest VI. kerület, Andrássy út 116., kikiáltási ár: 722 millió forint.
A Biarritz-háznál annyira rákészült az MNV az árverésre, hogy még egy, az amerikai nagykövetség tulajdonában álló lakást is elcserélt 2014-ben, csak hogy teljes egészében elárverezhesse.
Nos, mindkét esetben ugyan aukcióval értékesítették az épületeket, ám gyakorlatilag nem volt árverés. Egyetlen egy ajánlat érkezett csak mindkét épületre, egy fillérrel sem hajtották fel őket, pontosan a kikiáltási áron mentek el: az egész Biarritz-ház kevesebb, mint másfél milliárd forintért, az impozáns Andrássy úti épület 722 millióért.
A meghirdetés, megtekintés és az árverés hasonlóan szűk határidőkkel volt meghirdetve, mint a Four Seasons mögötti irodaház esetében. A Biarritz-háznál december elsején került ki a hirdetmény, 6-án volt a megtekintés és 9-re már be kellett fizetni az árverési biztosítékot. Az Andrássy úti palotát december 27-án hirdették meg, másnap már meg is volt a megtekintés (igen, december 28-án), január 10-én pedig már le is zárult az egész.
Ennek ellenére voltak, akik megfizették az árverési biztosítékot. A Biarritz háznál öten is, egy budapesti, két balmazújvárosi, egy balatonfüredi és a dunaharaszti illetőségi személy is, az Andrássy úti ingatlan esetében viszont csak ketten, egy győri és egy budapesti.
És kik a szerencsés nyertesek? Az ingatlanok tulajdoni lapjain még nem vezették át a változásokat. De a licitnaplóban megjelent adózazonosító jelek alapján be tudjuk azonosítani a nyertesek képviselőit.
A Biarritz-házra az egyetlen ajánlatot Papp Ádám vitte be. Őróla azt kell tudni, hogy a Carion-cégcsoportban tölt be különböző fontos tisztségeket. A Carion történetéről itt írtunk hosszabban, gyakorlatilag erre a cégre írta Rogán Antal minisztériuma a Nemzeti Otthonteremtési Közösségek nevű, igen sikamlós lakáslottós kedvezményt, aztán a Népszabadság fejtette fel, hogy egyik tulajdonosának köze volt Rogán Antaltól "találmányt" vásárló céghez is.
Az Andrássy úti palotára pedig maga Tiborcz István üzlettársa, a sikeres győri vállalkozó, a West Hungária Bau-csoport tulajdonosa, Paár Attila vitte be a nyertes ajánlatot.
Hogy ezek az árak mennyire reálisak, azt nehéz megítélni, hiszen mindkét épületet fel kell újítani, és műemléki környezetben vannak, tehát valamennyi kockázat van a megszerzésükben. De az mindenképpen fura, hogy árverésen, árverés nélkül találtak utat kormányközeli kezekbe. | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] | [
"Lelling Ventures Ltd.",
"Rossatz Holdins Ltd.",
"Perbete Zrt.",
"East Castle Investments Ltd",
"Nemzeti Otthonteremtési Közösségek",
"Gaijin Entertainment Holdings S.A",
"West Hungária Bau-csoport",
"ITC Corporation",
"Magyar Állam",
"Forex Island Corp.",
"Altyn Group Plc"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.