text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
A reklámadó nem ok, hanem eszköze a háborúnak, amely már legalább háromnegyed éve zajlik a kormány és az RTL között. A német médiacsoport a hvg.hu tudomása szerint többéves konfliktusra van felkészülve, és az RTL-közeli információink szerint se a politikai, se a gazdasági nyomás elől nem kívánnak kitérni. A parlament szerdán szavaz a reklámadóról.
"Három évvel ezelőtt még érzékelhető volt, hogy a Fidesz és az RTL kölcsönösen tiszteli a másik erejét. Tavaly ősszel viszont fordulat állt be a viszonyunkba, aminek egyenes következménye a reklámadó, ráadásul ennek mi vagyunk a fő célpontjai" – magyarázta a legnagyobb kereskedelmi tévétársaság egyik neve elhallgatását kérő vezetője, mikor romlott meg, majd torkolt háborúba a kormánypárt és a tévé viszonya.
Több piaci és kormánypárti forrás is arról beszélt a hvg.hu-nak, a háború kirobbanása azért is meglepő, mert 2010 és 2013 között az RTL-vezetés kapcsolata a Fidesz gazdasági hátországával nem volt rossz. Sőt, egyes piaci források szerint volt időszak, amikor ez a kapcsolat kifejezetten "gyümölcsöző" volt mindkét félre nézve. A reklámadó kivetésével ugyanakkor nemcsak az RTL, hanem a kormánypárt gazdasági holdudvara, a Simicska Lajos és a szolnoki ügyvéd, Nyerges Zsolt nevével fémjelzett médiabirodalom is rosszul jár. A céghálójukba tartozó tévék, rádiók, lapok ki is fejezték nemtetszésüket az elmúlt napokban.
Berendezkednek a háborúra
Dirk Gerkens © MTI / Beliczay László
"Ha lesz háború, akkor lesz haditerv is" – így válaszolt a Kreatív kommunikációs szaklap kérdésére még áprilisban Dirk Gerkens, az RTL vezérigazgatója arról beszélve, mi lesz, ha politikai vagy gazdasági nyomás alá kerül a tévétársaság. Bár Gerkens jövő időben fogalmazott, RTL-s forrásaink szerint akkoriban már javában zajlott a háború, melynek kirobbanását 2013 őszére teszik.
Pár órával azután hogy a Fidesz képviselője, L. Simon László (a Valasz.hu mai információja szerint a Lázár-vezette Miniszterelnökség leendő parlamenti államtitkára - szerk.)beterjesztette a reklámadóról szóló törvénytervezet, az RTL máris éles hangú közleményben reagált. A tévétársaság június 2-án késő délután azt kommunikálta, a kormány az új adóval őket akarja tönkretenni, azért vezetik be, hogy kivéreztessék "az ország legnagyobb médiumát, amely az elmúlt 17 évben bizonyította a pártoktól és így a kormánytól való függetlenségét". Azóta minden egyes kormánypárti politikus megszólalására reagálnak. Belengették, hogy az elvonás miatt saját gyártású műsorok – így az igen népszerű Barátok közt, X-Faktor vagy az Éjjel-Nappal Budapest – megszüntetésére kényszerülnek. Kolosi Péter programigazgató arról beszélt, hogy már így is reklámadónyi pénzt fizetnek be adóként, nem érti, miért kell ezen felül különadót kivetni a médiára.
Pénteken megszólalt az RTL Group kelet- és délkelet-európai tevékenységéért felelős vezetője, Andreas Rudas is, aki a Handelsblattnak azt mondta, a reklámadó "a sajtószabadság végét jelentené", de a társaság "nem tér ki a konfliktus elől, és nem kíván megválni magyarországi érdekeltségétől". Forrásaink szerint azóta könyvelők, jogászok vizsgálják a cégnél, mit hoz a reklámadó, Kolosi a hvg.hu-nak korábban azt mondta, kalkulációik szerint az évek óta nyereséges társaság eredménye már 2015-re veszteségbe fordulhat. Egy, a számításokra rálátó forrás szerint azt is megnézték, milyen az évek óta veszteséges horvát RTL piaci helyzete, és arra jutottak, hogy a magyar cégnek némi átalakítással még évekig bírnia kell a nyomást. RTL-s forrásaink határozottan állítják, a cégnél többéves háborúskodásra készülnek. Nem maradtak adósok a kormánypárti politikusok sem a beszólásokkal: Lázár János azt állította, az RTL zsarolja a magyar politikát, amit inkább otthon Németországban gyakoroljon. Szintén zsarolást említett a frakcióvezető, Rogán Antal is. Gulyás Gergely, a parlament törvényalkotási bizottságának elnöke kedden pedig arról beszélt, a két kereskedelmi televízió "nagy társadalmi károkat okoz", ezért a reklámadót e médiumok "egészségügyi termékadójának" tekinti.
Úgy tudjuk, a "haditerv" kialakításában – a májusban a magyar piac legbefolyásosabb médiaszereplőjének választott – Gerkens mellett Rudas is részt vesz. Az RTL-csoport magyarul is jól beszélő kelet-európai főnöke forrásaink szerint napi kapcsolatban van a magyar vezetéssel, ha kell, személyesen utazik Magyarországra tárgyalni. Ő a Handelsblattnak azt nyilatkozta, a reklámadó legmagasabb adókulcsa, a 40 százalékos elvonás egyedül az RTL-t érinti, tehát szerinte direkt a legnagyobb kereskedelmi tévé miatt alakították ki ezt a sávot. A napi.hu múlt heti számításai szerint a cég által fizetett adó elérheti a 4,5 milliárd forintot, míg vetélytársa, a TV2 1,9 milliárd forintos elvonás elé néz.
A Fidesz kiakadt a Híradón
Kétféle magyarázattal találkoztunk a Fideszben arra vonatkozóan, hogy miért mérgesedett el az RTL és a kormányzat viszonya. Egy, a párt vezetéséhez tartozó, de a médiaszabályozáshoz nem értő, azzal nem foglalkozó forrás szerint a Fideszben nagyon rossz néven vették, hogy az RTL Klub, illetve az RTL II. híradója "túl kritikus" volt – különösen az országgyűlési kampányban – a kormánypárttal. Zokon vették például, hogy a csatorna vágatlanul közölte le Kósa Lajos ügyvezető elnök "szerencsétlen" nyilatkozatát, amikor ellépett a kamerától, és azt kérte a riportertől, hogy kérdezzen olyat, amire "pozitívan lehet válaszolni". Fideszes forrásunk szerint nem azt kifogásolták a pártban, hogy az RTL "a munkáját végzi", hanem azt érzékelték, hogy a csatorna szándékosan bírálja a Fideszt, és hogy "politizál" a műsoraival.
© AFP / Kisbenedek Attila
RTL-s forrásaink ugyanakkor hangsúlyozták, hogy közvetlen jelzéseket a Híradó miatt nem kaptak a Fideszből. Bár korábban a médiapiacon terjedt egy olyan pletyka, hogy a miniszterelnök főtanácsadója Habony Árpád egyenesen Gerkenst hívta fel panaszkodni, ezt az RTL-vezér a Kreatívnak határozottan cáfolta, és azt állította, utoljára a szocialista kormányzás idején fordult elő ilyen telefonálgatás. "Az viszont másodkézből visszajött, hogy nem tetszik nekik a Híradó összeállítása, de ezzel nem foglalkoztunk" – mondta az RTL egyik vezető munkatársa a hvg.hu-nak.
Business is business
A másik ok a médiapiacon bekövetkezett, a Simicska-birodalomnak kedvező fordulat volt. 2012 végén döntött úgy a német ProSiebenSat.1 (P7S1), hogy eladja magyar vállalkozását, a TV2-csoportot – melyre bejelentkezett a Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó, Fidesz-közeli Infocenter.hu Zrt. is.
A 2013-as év folyamán a tárgyalások elhúzódtak, melyben szerepe volt annak is, hogy tavasszal a kormány belengette a reklámadót, ám ősszel – amikor a Viasat tulajdonosa elállt az üzlettől –, ha egy fél évre is, de visszavonulót fújt (erről szóló cikkünket itt olvashatja). Az új tulajdonos végül a tévé menedzsmentje lett, de azt senki nem cáfolta, hogy a tulajdonos-vezérigazgató, Simon Zsolt jó kapcsolatokat ápol a Fidesszel és a párt gazdasági holdudvarával.
A TV2 ugyanakkor nincs jó pénzügyi helyzetben. Tavaly rekordveszteséget, 11 milliárdos mínuszt könyveltek el, ráadásul a korábbi években még a német anyacég segítette ki különféle hitelekkel a társaságot, idén viszont az új tulajdonosoknak már törleszteniük kell azt az 5 éves hitelt is, amit a vételhez adott nekik a P7S1. Viszont a tévés reklámtorta tavaly tovább zsugorodott, Simon pedig még nem tudta elérni, hogy a kábelcégek terjesztési díjat fizessenek a TV2-nek a főcsatorna sugárzásért cserébe.
A tévés piacon kialakult helyzet vezetett oda több, a reklámpénzek összegyűjtésére szakosodott ügynökségi vezető szerint, hogy elindult a reklámköltések átrendeződése az RTL rovására. Komoly botrányt okozott a piacon márciusban – ahogy a hvg.hu megírta –, hogy a Simicska nevével fémjelzett médiabirodalom két vezetője megpróbálta rávenni a multinacionális médiaügynökségeket, hogy csoportosítsanak át reklámpénzeket, mert így szerintük elérhető a kormánynál, hogy ne vezessék be a reklámadót, illetve ne töröljék el az ügynökségi bónuszokat (melyet hetekkel korábban pont Lázár János lengetett be a szakmával folytatott egyeztetésén). Ám ügynökségi forrásaink szerint a három legnagyobb médiaügynökség kitartott az RTL mellett és felvette a harcot a nyomásgyakorlással szemben. Az EP-választások után be is terjesztette L. Simon a reklámadót, és forrásaink szerint nem zárható ki, hogy "második csapásként" jönni fog az ügynökségeket célzó bónusz eltörlése is. (Arról, hogy az RTL hogyan köti magához a milliárdos reklámpénzeket mozgató médiaügynökségeket és hogyan védi piacvezető szerepét – holott a TV2 javítani tudott a nézettségi mutatóin –, itt olvashat. A bónusz eltörlése már ezt, az RTL és az ügynökségek közt meglévő szoros köteléket téphetné szét.)
Habony Simicska ellen?
A fordulat annak ellenére bekövetkezett a piacon, hogy TV2 megvételével kapcsolatban fideszes forrásaink szerint a gazdasági hátországban voltak ellentétek. Úgy tudjuk, hogy a Simicska után a legbefolyásosabbnak számító Nyerges kockázatosnak tekintette a veszteséges, második helyre szorult tévé megvételét. Ő korábban a piacvezető RTL felvásárlására törekedett, de ez az üzlet 2010-ben nem jött össze, ráadásul fel kellett adnia azt a megállapodását, amit az RTL vezetésével korábban kötött. Állítólag Nyerges inkább a már felvásárolt rádiók, lapok konszolidációját szerette volna.
Az RTL Klub stúdiója © AFP / Kisbenedek Attila
Viszont a Fidesz-közeli médiabirodalom nyomás alá került tavaly ősszel. Több fideszes forrásunk is úgy tudja, a kormányfő tanácsadója, Habony Árpád és barátja, a filmügyi biztos, Andrew G. Vajna hevesen érdeklődött a médiapiaci befektetés iránt, és ehhez Orbán támogatását is megnyerték – a miniszterelnök nyíltan beszélt is arról, hogy magyar tulajdonba kéne kerüljön az egyik kereskedelmi tévé. Azt a Fideszben senki nem tagadta, hogy a holdudvar segíteni akar abban a TV2-nek, hogy megtörje az RTL pozícióját, ami végül is elvezetett az újabb médiaháborúhoz.
Mint korábban megírtuk, Habony részt vett tavaly néhány médiapiaci egyeztetésen, sőt, terjedt egy olyan pletyka a piacon, hogy szeretne a TV2 programigazgatója lenni. Egy, a tanácsadó szándékait jól ismerő vezető fideszes ugyanakkor a hvg.hu-nak azt mondta, Habony "pontosan tudta", hogy az ilyen munka "nem neki való", viszont azt nem cáfolta, hogy – miképpen fogalmazott – a főtanácsadó "szorosan nyomon követte" a médiapiac tavalyi átalakulását.
Nyeregben Pedig a kormánypárt és az RTL viszonya az előző parlamenti ciklus első felében kifejezetten jól indult. Még az országgyűlési választások második fordulója után bejelentették, hogy Nyerges Zsolt cége, az Infocenter.hu megvenné az RTL Klub 31 százalékát. A tévétársaság nyitott volt az üzletre, Nyerges 2010 júliusában be is került a részvénytársaság igazgatótanácsába. Mint a HVG három hónappal később megírta: az ügylet elhúzódásában szerepe volt annak is, hogy az Infocenter bankhitelből teremtette volna elő a vételárat, de a bankokat érintő különadó kivetése miatt végül nem találtak hitelezőt. Végül az egyik leggazdagabb magyar, Rákosi Tamás IKO Holding nevű cégének RTL-s részesedését az anyavállalat, az RTL Group vette meg. Míg az Axel Springer és a Ringier lapkiadók egyesülését engedélyező versenyhivatali döntés évek óta húzódik, a GVH mind az Infocenternek, mind az RTL Groupnak viszonylag hamar megadta a felvásárlási engedélyt. Bár 2011 júliusában nyélbe is ütötték az üzletet Rákosival, Nyerges még 2011 decemberéig az igazgatótanácsban maradhatott.
"Megnemtámadási szerződés"
Azt több piaci, RTL-s forrás is megerősítette, hogy Nyerges jól hasznosította az RTL vezetésében szerzett tapasztalatait, az ott kialakított kapcsolatait. Úgy tudjuk, hogy egy alkalommal el is hívta Gerkenst egy többnapos kirándulásra Szolnokra, ahova az RTL-vezért elkísérte Rákosi Tamás is. Ezt Gerkens a Kreatívnak nem is tagadta, de a médiapiaci szaklapnak azt állította, csak azért ment el a városba, mert megnézett egy kosárlabdameccset, "szereti a sportokat" (Nyerges a Szolnoki Olaj férfi kosárlabdacsapat elnöke).
Az IMg költései a két tévében 2013 és 2014 januárja © hvg.hu
Az ügyvédként dolgozó Nyerges így beletanult a médiaüzletbe, az RTL-s vezérkar összehozta a médiaügynökségi vezetőkkel, akik segítették a Class FM és a frissen induló – kezdetben Nyergeshez áttételesen kötődő – Music FM felfuttatását. Úgy tudjuk, cserében az RTL-t nem tekintette ellenségnek a Fidesz-közeli médiabirodalom, a tévé is részesült a Simicska egykori üzlettársa által tulajdonolt IMG Kft. által osztott állami reklámpénzekből. (Az állami reklámpénzektől eleső, MSZP-közeli Neo FM 2012-re csődbe ment és lehúzta a rolót, így a Class maradt az egyedüli országos kereskedelmi rádió.) Sőt, forrásaink szerint a korábban offshore-ban végződő IMG Rákosi érdekeltsége volt, amit a milliárdos üzletember 2010-ben engedett át. "Egy megnemtámadási szerződés volt ez" – jellemezte a megállapodást egy, az ügyre rálátó RTL-s forrás. Az egyeztetésekről tavaly beszámoló hvg.hu megkereste Rákosit is, hogy az ügy hátteréről kérdezzük, de nem reagált az e-mailben feltett kérdéseinkre.
Végül ezt a megnemtámadási szerződést rúgták fel a felek. Az RTL-ben úgy látják, a háborúskodást nem ők kezdték, tavaly október-novemberben tapasztalták, hogy több állami hirdető távozik tőlük anélkül, hogy ezt a nézettségi adatok indokolták volna. Mint korábban kimutattuk, a 2010-es kormányváltás óta a legtöbb állami közbeszerzést megnyerő ügynökség, az IMG így vásárolt reklámidőt 2013-ban a két nagy tévénél: a felvásárolt percek 86 százaléka jutott a TV2-re, és mindössze 14 százaléka az RTL-re. Idén januárban – ahogy grafikonunkon is látszik – pedig tovább torzult az arány: 96:4-re. A legfrissebb adatok szerint az IMG tévében hirdető 10 legnagyobb reklámozója közül egyedül a Spar maradt az RTL-nél, a többiek a TV2-t választották. | [
"TV2",
"RTL Klub",
"Fidesz",
"Infocenter",
"IMg"
] | [
"Infocenter.hu Zrt.",
"Class FM",
"RTL Group",
"IKO Holding",
"Szolnoki Olaj",
"IMG Rákosi",
"RTL II.",
"Neo FM",
"Axel Springer",
"Music FM"
] |
Riport a bv-ezredesek peréről
VIP-részleg, kényelmesebb cella, több csomag, több eltávozás - mindezt 11 főtiszt, ügyvéd, orvos biztosította egy fogolynak több millió forintért. Az ügy egy rab-parancsnok barátsággal kezdődött, de a végén már egy valódi smasszermaffia alakult ki. A Hírszerző riportja egy meglepő tárgyalásról, melynek végén a börtönőrök kerülhetnek a rács túloldalára.
Börtönőr-fogoly haverság
Tökölre került a "csókos" rab ()
Az ügy orvosi szálai
Még májusban lezárulhat az ügy
Májusban folytatódik a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróságon az eljárás, amelyben büntetés-végrehajtási parancsnokok és osztályvezetők mellett főorvosok, ügyvédek ülnek a vádlottak padján. A vád szerint ugyanis a perbefogottak közremûködtek abban, hogy bizonyos rabok jogtalan kedvezményeket kaphassanak.Mivel 11 embert vádolnak, ezért három napot vett igénybe a gyanúban lévő (időközben nyugdíjazott) főtisztek, valamint jogászok és kórházvezetők tárgyalótermi kihallgatása. A tárgyalásvezető lehallgatási jegyzőkönyvekkel, híváslistákkal, bizonyító erejû tanúskodásokkal és saját, letartóztatásuk után megtett vallomásaikkal szembesítette az ügy érintettjeit, akik egyébként vétlennek tartják önmagukat, esetleges beismerő jellegû nyilatkozataikat legtöbbjük nem hajlandó fenntartani.Az ügy kulcsfigurája egyébként vitathatatlanul az elsőrendû vádlott, Gy. Zoltán - immár nyugállományú - bv-ezredes, aki a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságán (BVOP) csoportvezetői, majd beruházási főosztályvezetői munkakörben, végül Baranyában parancsnokhelyettesként dolgozott. Ebbéli minőségében ismerkedett meg - hosszú évekkel korábban - a nyolcadrendû terhelt Á. János vállalkozóval. (Aki a tárgyaláson - utalva bizalmas kapcsolatukra, csak úgy emlegette barátját: "a Zoli".)A vádirat szerint, amikor különböző cselekmények miatt elítélték, a többszörösen büntetett előéletû férfi 2005 elején ezredesi rangú barátjához fordult. Azt kérte, segítsen elintézni, hogy Heves megyei lakos lévén az otthonához közeli egri bv-intézetben tölthesse le börtönbüntetését. Befolyásos összeköttetése ezt "ki is járta" neki a harmadrendû vádlott G. Ferenc ottani parancsnoknál. Emellett azt is elintézte, hogy a megengedetnél több csomagot kaphatott, és látogatót is többet fogadhatott. Mi több, hamarosan átkerült a fiatalkorúak tököli intézményébe, azon belül is a VIP-körletbe, ahol a büntetésüket megelőzően rendvédelemnél dolgozó foglyok raboskodtak.Az ügyészség szerint Á. János feltûnően sok előjogban, jutalmazásban részesült. Külön nevelőtiszt foglalkozott vele, naponta fürödhetett, szemet hunytak afölött, hogy tiltott mennyiségû élelmiszert hozott be eltávozásról, összesen nyolc ízben pedig különféle jutalomban - büntetés-félbeszakítás, eltávozás - részesült. Megpróbálták őrizetét börtönfokozatról fogházasra csökkenteni, annak dacára is, hogy a róla adott nevelőtiszti értékelés korántsem volt hízelgő. A vádhatóság szerint az összes jogsértő privilégiumot Gy. Zoltán intézte el, a tököli börtönigazgató, I. László ezredes segítségével. De nem ingyen!Az elsőrendû vádlott ugyanis a közvetítő és postás szerepét játszotta Á. János és a bv-főtisztek között. Először egymillió forintot vett át börtönviselt ismerősétől, igaz, Á. János vallomása szerint ez "csupán" fedezet és kamat nélküli jóbaráti gyorskölcsön volt a nászútra készülődő Gy. Zoltánnak. Aztán újabb "guriga" cserélt gazdát, ezúttal I. Lászlónak szánva.Á. János helyzetét azonban nem csak ő igyekezett "könnyíteni". A nyomozati eredmények alapján K. Imre, negyedrendû vádlott, orvos-ezredes, a tököli rabkórház főigazgató-főorvosa is besegített abban, hogy az elítélt az általa vezetett gyógyintézménybe juthasson, sőt, a kórház szájsebészetén takarítói álláshoz jutott. Ámde a "csókos" rab úgy tûnik nemigen becsülte meg a helyzetét, közvetlen felettesei ugyanis jelentették: munkáját hanyagul látja el. Mégsem rúgták ki onnan, mivel Gy. Zoltán ismét közbenjárt a régi barát érdekében. R. Zoltán ötödrendû vádlott, alezredes, a kórház főigazgató-helyettese elsimította az ügyet, hogy a fegyelmi ne legyen akadálya az elítélt további lehetséges kedvezményeinek.Á. János megkereste rabtársait, U. Ferenc és P. László elítélteket, hogy van illegális lehetőség büntetésük megszakítására. Itt lépett a képbe V. Alfréd kilencedrendû terhelt, a vállalkozó szellemû fogoly ügyvédje. Õ kereste meg Z. Gábor tizenegyed rendû vádlott, nőgyógyász főorvost, az Állami Egészségügyi Központ jelenlegi adjunktusát. Neki jutott a feladat, hogy a két elítélt nőrokonai - U. Márta és F. Éva - részére hamis orvosi igazolást töltsön ki arról, hogy nőgyógyászati beavatkozásra szorulnak. Ennek segítségével a két férfi rendkívüli eltávozást kap(hat)ott volna.A tekintélyes kapcsolatrendszert felmutató "smasszermaffia" lebukását végül a mohóság okozta. A nyugdíjba vonulásra készülő I. László ezredes újabb összeg, 3 millió forint leperkálását követelte Á. Jánostól, de ekkorra már az elsőrendû vádlott mobiltelefonját lehallgatták. Pedig Gy. Zoltán még feleségét, M. Anikó, hetedrendû vádlott bv-ezredest, a BVOP Szállítási és Nyilvántartási Osztályának vezetőjét is megkérte, nézzen utána: hogy áll az egyik, potenciálisan tejelő rab büntetés-félbeszakítási kérelme. Ezután többre nem volt lehetőségük, ugyanis a nyomozók lecsaptak a gyanúsítottakra.Az ügy hátterének jobb megértése miatt lapunk kezdeményezte a megyei bíróság elnökénél a nyomozati iratokba történő betekintést. Dr. Becher Rezsőné válaszában elmondta, "a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Katonai Tanácsán folyamatban lévő, bv-tisztek ellen indult büntetőeljárás irataiba való betekintést nem tudom engedélyezni. Az eljárás folyamatban van, a nyilvános tárgyalás során az eljárás tartalmáról Ön is meggyőződhet. Az Ön kérelme az ügy kutatására irányulna, de az Országos Igazságszolgáltatási Tanács ajánlására is figyelemmel, folyamatban lévő ügyben kutatási engedély nem adható ki." Így kénytelenek voltunk a tárgyalóteremben elhangzottakra hagyatkozni.Az ügyben várhatóan a nyári ítélkezési szünet előtt várható ítélet. | [
"Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága"
] | [
"Katonai Tanácsa",
"Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság",
"BVOP Szállítási és Nyilvántartási Osztálya",
"Országos Igazságszolgáltatási Tanács",
"Állami Egészségügyi Központ"
] |
Belenyúltak a méhkasba még tavasszal az Európai Bizottság szakemberei, amikor – mint arról a 24.hu számolt be elsőként – gyanúsnak, lehetségesen túlárazottnak találtak két olyan projektet is, amely az Orbán Viktor kedvenc egyetemeként számon tartott Nemzeti Közszolgálati Egyetem főszereplésével zajlik, és összesen 29 milliárd forintnyi uniós pénzt emészt fel. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy Hadházy Ákos, az LMP társelnöke megkapirgálta a két projektnél már megkötött szerződéseket, és több furcsaságot is találát.
Az egyik az, hogy milyen művek elkészítésére, megírására szerződött az NKE általában az ott tanító oktatókkal. Molnár Éva Anna kis híján 170 ezer forintot kapott a Magyarország és a 2015-ös európai migrációs válság című mű egyik szakaszának, A menekült- és migrációs kérdés nemzeti és uniós szintű politikai aspektusai Olaszországban című fejezet elkészítéséért. Miközben tehát az Orbán-kormány úton-útfélen az EU-t okolja a migrációs válságért, népszavazást is rendezett erről, az egyik kiemelt állami egyetem az EU pénzét egy ilyen témában írt anyagra fizeti ki. Az NKE kiemelt státusát mi sem mutatja jobban, mint egy nemrég napvilágra került kormányzati elképzelés: pár év múlva már csak az lehet vezető a magyar közigazgatásban, aki elvégzi az NKE államtudományi mesterképzését.
Nem kevésbé pikáns az, hogy egy másik NKE-e oktató, Horváth Attila 850 ezer forintért működik közre Magyarország alaptörvényét elemző mű elkészítésében. Hab a tortán, hogy Horváth Attila az Alkotmánybíróság tagja is most, vagyis alkotmánybíróként pénzért elemzi, kommentárt fűz az alaptörvényhez (mert Magyarország Alaptörvénye: Nemzeti Hitvallás – Rendhagyó kommentár egy rendhagyó preambulumról című művet több szerzőtársával együtt készíti Horváth.)
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemtől több hónapnyi huzavona után (előbb 2 millió forintot kért az intézmény, aztán lejjebb adta igényét 900 ezer forintra, végül ingyen adott ki adatokat) megkapott szerződések között olyant is talált Hadházy, amelyeket tanácsadó, közvélemény-kutató cégekkel kötött az intézmény, és meglehetősen nagy átfedést mutatnak.
A Szociometrum Társadalomtudományi Kutató Kft. (korábbi években a bevétele 3-10 millió forint volt) több mint 15 millió forintot,
a Soreco Research Kutató és Elemző Kft. bő 5 milliót,
míg a jobboldali kormány egyik kedvenc közvéleménykutatójához, a Nézőpont-cégcsoporthoz tartozó Kutatópont Piac- és Véleménykutató Kft. csakbnem 16 millió forintot markolhat fel (a szerződést Mráz Ágoston Sámuel írta alá az NKE-vel).
A szerződések a lakosság közigazgatáshoz viszonyulásának a mérését, kutatási terv elkészítését, új módszerek kidolgozását irányozzák elő, illetve a Jó Állam hazai- és nemzetközi mutató- és indikáttorrendszereinek az összegyűjtésére, ezeknek az elemzésére és annak alapján egy mutatókataszter összeállítására koncentrálnak. Mivel előbbi két cég esetében lényegében megegyezett, hogy milyen feladatra szerződtek az NKE-vel, véli Hadházy, ezért a Sorecoval kötött kontraktust a lejárta előtt egy héttel módosították és kitolták a teljesítési határidőt egy hónappal.
Ez a hasonló feladatra való szerződéskötés azért is furcsa, mert egy ügyvédi irodával éppen azért kötött szerződést az egyetem havi 650 ezer forint értékben, hogy az ilyen szerződéses anomáliákat kiküszöböljék. Négy hónappal később az ügyvédi iroda díját feladatteher-csökkenésre hivatkozva gyakorlatilag megfelezték.
Fideszes kötődésű cégeket gazdagít az EU pénze
Nem csak a Mráz-féle Nézőpont-csoportnál lehet azonosítani leplezetlen fideszes-kormányzati kötödést a szerződések kedvezményezettjei között. A RÁvezető Projekt Kft. annak a Riz Ádámnak az érdekeltsége, aki Riz Levente XVII. kerületi fideszes polgármester, volt országgyűlési képviselő testvére. A RÁvezető amúgy is több szerződést kötött már az elmúlt években a Patyi András vezette Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, egy korábbi uniós operatív program keretében összesen durván 50 milliós megbízást húzhatott be projektmenedzsment támogatására, megvalósíthatósági tanulmány írására. A mostani két uniós pénzt felemésztő projektnél további két szerződésben található meg a nevük:
Az egyik értelmében 2 millió forintért a következők voltak a fideszes kötődésű cég feladatai: háttéranyagok, meglévő szakmai anyagok megismerése, feldolgozása, előzetes helyzetfeltáró megbeszélés lefolytatása, megbeszéléseken részvétel, javaslatok, elkészült részanyagok integrálása, minőségbiztosítása. Minderre 26 szakértői nap elég is volt.
A másik kontraktus értelmében nagyobb falathoz jutottak: a közigazgatás személyi állományáról rendelkezésre álló statisztikák rendszerszintű feltárását, tanulmányok másodelemzését végezték többek között, valamint releváns hazai adatbázisok kataszterét kellett elkészíteniük 22,6 millió forintért.
Az Európai Bizottság a Miniszterelnökségnek írt tavaszi levelében szóvá tette, hogy soknak tűnik az NKE által kidolgozott, és a kormányhivatalok dolgozóit célba vevő képzések költsége, ennek csaknem a felét tenné ki azon helyiségek, termek, irodák bérlése, amelyekben képzést tartanak majd. A most kiadott adatok valóban arról árulkodnak, gyakorlatilag aranyárban mérik a termeket. (A magas bérleti díj ugyanúgy megjelenik itt, mint ahogyan megjelent egy olyan alapítványnál, amelyben Lázár János miniszter felesége kuratóriumi tagként benne ül, és ami miatt komoly adok-kapok alakult ki Hadházy és a kormányzat között.)
Hiába oktatják, képzik a kormányhivatalnokokat, mégis az NKE terembérleti díjat is fizet a kormányhivataloknak azért, hogy ott helyben tarthassák a képzést a közszolgák részére. Általában 8000 forintos négyzetméterárat fizet az egyetem a kormányhivataloknak az adminisztrációs helyiség bérletéért, mégpedig havonta. A cech így a terem nagyságától függ. Budapesten 660 ezer forintos havi bérleti díj jön ki, a Baranyai Megyei Kormányhivatal még jobban jár, ott akár 150 négyzetméteres helyiségre is van keret a havi 1,2 millió forintos bérleti díjból. Ezen felül kell fizetni az oktatótermek vagy a konferenciatermek használatáért, ott óradíjban mérik az árat. Ezáltal horribilis pénzek kerülnek a kormányhivatalokhoz az EU pénzéből. | [
"RÁvezető",
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem",
"Soreco Research Kutató és Elemző Kft.",
"Szociometrum Társadalomtudományi Kutató Kft.",
"Kutatópont Piac- és Véleménykutató Kft."
] | [
"Európai Bizottság",
"RÁvezető Projekt Kft.",
"Baranyai Megyei Kormányhivatal",
"Jó Állam"
] |
Összesen 144 millió forintot fektetnek be médiacégükbe Habony Árpádék. Ebből 48 millió forintot a miniszterelnök tanácsadója áll. Az összeget a tervek szerint több részletben teszi be a társaságba, amelyet állítólag az új Fidesz-közeli médiabirodalom zászlóshajójának szánnak.
Nagy a sürgés-forgás Habony Árpádék új médiacége körül. Április közepén néhány napon belül kétszer is összeültek a társaság vezetői, hogy fontos ügyekben döntsenek. Előbb kijavították a cégbejegyzéshez szükséges hibás dokumentumokat (erről korábbi cikkünkben olvashat), majd elhatározták, hogy a korábbiakhoz képest jóval több pénzt tolnak a cégbe.
A Modern Media Group Zrt.-t Habony Árpád, a miniszterelnök tanácsadója és Győri Tibor, a Miniszterelnökség jogi ügyekért felelős korábbi vezetője közösen hozta létre. A cég állítólag az új jobboldali sajtóbirodalom központja lesz. Az új médiabirodalom alapítása azért merült fel a Fideszben, mert Orbán Viktor és Simicska Lajos elhidegült egymástól. Utóbbi érdekeltségébe tartozik a Magyar Nemzet és a Hír TV.
Az áprilisban létrehozott céggel eredetileg 6 millió forintos törzstőkével alapították, amelyet fele-fele arányban állt Habony és Győri. Április 17-én Habonyék úgy döntöttek: további 138 millió forintot fektetnek be. A fővárosi cégbírságon elérhető dokumentumok szerint az összegből 3 milliót a törzstőke emelésére fordítanak, a maradék 135 millió úgynevezett tőketartalékba kerül.
A cégbíróságon elérhető iratok szerint a kormányfő tanácsadója összesen 48 millió forinttal száll be a cégbe. Egy csatolt táblázatból az is kiderül, hogy Habony a pénzt milyen részletekben fizeti be. Az alapításhoz adott 3 millión felül április 15-én 6,3 milliót, május 4-én további 13 millió 840 ezer forintot fizetett be. Még két további részlet van hátra: június elején 17,6 milliót, július első napjaiban pedig 7 millió 260 ezer forint fizet be.
Bár Habony kevesebb összeget fektet be, mint Győri, a cégen belüli tulajdonviszonyok nem változnak. A jövőben is egyforma szavazati jogok illetik meg, a 3 milliós törzstőke-emelést is fele-fele arányban finanszírozzák. | [
"Fidesz"
] | [
"Modern Media Group Zrt.",
"Magyar Nemzet",
"Hír TV."
] |
Azt már eddig is lehetett tudni, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) alaposan bevásárolt lélegeztetőgépekből, de mint a G7-nek küldött válaszokból kiderült, az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozó Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) is vett ilyen berendezéseket, egészen pontosan 2481 darabot. Csakhogy míg a KKM átlagosan 19,8 millió forintért vásárolta a berendezéseket, az ÁEEK 10,8 millióért.
Lapunk kikérte a KKM-től*A hvg.hu szintén kikérte a minisztériumtól ezeket az adatokat, az adatkérésünk megelőzte a cikkük megjelenését. és az ÁEEK-tól a lélegeztetőgép-beszerzésekkel kapcsolatos fontosabb adatokat. A válaszokból kiderült, hogy az utóbbi szervezet 26,7 milliárdot költött erre a célra, míg a külügy a június végéig megérkezett 11 994 gépre 237,7 milliárdot*A KKM a beszerzett gépek átlagárát adta meg euróban, ezt szoroztuk meg a június végi árfolyammal és a gépek darabszámával. adott ki. Utóbbi esetében azonban ez biztosan nem a teljes összeg, mert Menczer Tamás, a KKM államtitkára elmondta, hogy összesen több mint 16 ezer lélegeztetőgépet rendeltek, amelyek "értéke" (vélhetően az ára) a 300 milliárd forintot is meghaladja.
Ez hatalmas összeg, ha visszafordítjuk a korábban szokásos számítást, akkor ebből bőven kijött volna a 150 milliárdos Puskás stadion, a 46 milliárdos Duna Aréna és a 78 milliárdos, a kézilabda-Eb-re épülő népligeti csarnok együtt. De a magyar egészségügy nagyjából kéthavi működését is fedezte volna.
De kellett-e ennyi gép ilyen sok pénzért? A koronavírus-járvány kezdetén azt lehetett tudni, hogy kétezer lélegeztetőgép van hazánkban, amit egy gyors rendeléssel a SOTE a tizedével meg is toldott. Ha a június végéig leszállított összes eszközt figyelembe vesszük, akkor már több mint 16,5 ezer lélegeztetőgép van Magyarországon.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözel kétszáz lélegeztetőgép érkezik a napokban Kínából, ezzel lakosságarányosan nagyot lépünk előreA Semmelweis Egyetem rendelte a gépeket, ezzel tíz százalékkal több lélegeztetőgép lesz az országban.
Ha csak a KKM által június vége utánra várt gépek fele megérkezik, akkor a magyar lélegeztetőgépek száma nagyjából 18,5 ezerre növekszik az eddigi információk alapján. Hogy ez mennyire túlzó, jól mutatja, hogy a hazánknál közel hétszer népesebb Egyesült Királyságban csak 15 ezer darabot vásárolnak. Ráadásul Magyarországot jóval kevésbé sújtotta a járvány.
Magyarország nemzetközi összehasonlításban tehát eddig sem állt rosszul a gépek számában, de ezt követően egyszerűen túl sok lesz. Az alábbi grafikonon néhány ország adatait lehet megnézni, hogy összesen és 100 ezer főre mennyi lélegeztetőgép jut.
Ehhez képest még nincs leállás, továbbra is vannak folyamatban beszerzések, elkészült ugyanis a hazai fejlesztésű lélegeztetőgép. Igaz, ennél már lehet, hogy főként nem is a hazai értékesítés, hanem az export a cél, ami a fejlődő világban felfutóban lévő járvány miatt még életszerű is lehet.
Könnyen elképzelhető, hogy a KKM által beszerzett gépek közül is sok külföldön köt ki, mert már idézett nyilatkozatában Menczer Tamás azt mondta, hogy értékesíteni fogják azokat, amelyekre itthon nincs szükség. Állítólag vannak is érdeklődők Afrikából és Ázsiából.
De térjünk még vissza az alapkérdésre, azaz hogy kellett-e ennyi gép. Ezzel kapcsolatban Menczer azt nyilatkozta, hogy a szakemberekből álló csoport azt mondta, hogy tömeges fertőzés esetén 8500 ember egyidejű lélegeztetésére is szükség lehet, az operatív törzs pedig a lehető legrosszabb forgatókönyvre is fel akart készülni, ezért döntöttek úgy, hogy 10 ezer gépre van szükség. Mivel azonban óriási volt a verseny a lélegeztetőgépekért – és nem volt biztos, hogy amit megrendelnek, az meg is érkezik – több mint 16 ezret rendeltek azért, hogy 10 ezer biztosan beérkezzen.
Ezzel kapcsolatban eleve érthetetlen, hogy miért volt szükség a 8500-hoz képest – a már az országban lévő 2,2 ezerrel is számolva – 70 százalékos túlbiztosításra. Megnyugtatóan hangzik, hogy "emberélet nem múlhat pénzen", de egyrészt ez egész egyszerűen nem igaz. Nem is arra kell gondolni, hogy mire megy az ember pénz nélkül a magyar egészségügyben, hanem arra, hogy az emberélet beárazása valójában a szokásos rutin része nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világon. (Közelmúltbeli példák erre az gerinceredetű izomsorvadásos kisfiúk kezelése érdekében indított gyűjtések, amelyekre azért volt szükség, mert a társadalombiztosítás nem finanszírozta a beavatkozásokat.)
Másrészt, ha a koronavírussal kapcsolatban tényleg nem is számít a pénz, ilyen mennyiségű lélegeztetőgépnek orvosszakmai szempontból nincs semmi értelme. Eleve 3800 ágy van olyan osztályokon*Sürgősségi betegellátó egységben szervezett szakellátás
Intenzív ellátás
Tüdő- és mellkassebészet
Tüdőgyógyászat
, ahol szóba jöhet a koronavírusos betegek kezelése. De itt sem megoldható, hogy minden ágy mellett legyen ilyen készülék.
Ez a kapacitás vészhelyzetben bővíthető, csakhogy a gépeket nem elég betolni egy kórházba vagy katonai sátorba, nagy felkészültséget és gépenként több szakembert kíván ezek működtetése. A gépi lélegeztetés egy összetett és kockázatos, fertőzésveszéllyel járó eljárás. Ezt nem lehet napok alatt gyorstalpalón megtanítani. Így hiába van több gép, ha nincsen hozzá személyzet.
Ténylegesen egyébként Magyarországon körülbelül százan lehettek egyszerre lélegeztetőgépen, a 16 ezer feletti állomány már annyira elképesztően sok, hogy 400 ezer koronavírusos beteg esetén lehetne csak mindet kihasználni, ami pedig szinte elképzelhetetlen forgatókönyv.
Ismeretlen cégek
A KKM és a kórházak, állami egészségügyi intézmények ellátásával foglalkozó ÁEEK beszerzései között nem csak az árban van különbség: míg a KKM listáján főként ismeretlen, frissen alakult, parányi vagy az egészségüggyel egyáltalán nem foglalkozó cégek jelennek meg leginkább, az ÁEEK szakmai cégektől vásárolt.
Megpróbáltunk néhány alapvető információt összegyűjteni a KKM beszállítóiról, de néhányról a cégregisztereken kívül semmi nem tűnik fel az interneten. A hongkongi vagy kínai cégekről pedig sehonnan sem lehet érdemi információt megtudni.
A 21 cégből nyolc kínai és hongkongi, nyolc magyar, de van belga, maláj, német, szlovén és szlovák is. A magyar Medirexen és a kínai Sinopharmon kívül egyik cég sem tűnik az egészségügyi eszközök piacán, különösen a lélegeztetőgépekkel kapcsolatban tapasztaltnak.
A piaci adatok alapján egy olcsó, lélegeztetés-támogató noninvanzív berendezés normál esetben három-négy millió forintért elérhető, és az igazán összetett, legmagasabb minőségű gépek ára sem haladta meg a 20 milliót a járvány előtt. Magyarországon korábbi beszerzéseknél az invazív gépek ára 10 millió forint körül mozgott.
Az ÁEEK esetében a hazai informatikai vállalkozás, az OTT-ONE Nyrt. az egyetlen, amely korábban nem egészségügyi eszközök gyártásával vagy kereskedelmével foglalkozott. Érdemes lehet kiemelni a Dräger Medicalt: a német cég piacvezetőként a piac közel ötödét mondhatja magénak. Ők is 11 milliós áron adták a kifejezetten jó minőségű gépeiket.
Mivel az OTT-ONE-on kívül nincsen átfedés a két lista között, tényleg úgy néz ki, hogy az állami kórházellátó szervezet önállóan is beszerzett annyi berendezést, aminek még egy súlyosabb járvány esetén is elegendőnek kellene lennie. Az OTT-ONE közleménye szerint 500 gépet adott el a KKM-nek, így feltehetően egy másik, 300 darabos beszerzésről van szó az ÁEEK esetén.
Az ÁEEK beszerzései közül érdemes kiemelni, hogy egy idén májusban aláírt szerződés alapján Hamillton márkájú, svájci gyártású lélegeztetőgépeket vásárolt, mert ebből az is látható, hogy milyen árkülönbségek vannak a berendezések összetettsége alapján.
MR kompatibilis Hamilton MR1 10 433 387 Ft / db
Hamilton G5 8 582 860 Ft / db
Hamilton C3 7 237 811 Ft / db
noninvazív kategoriában Hamilton C1 4 646 126 Ft /db (ez is alkalmas invazív terápiára is)
Természetes, hogy egy világjárvány idején, amikor óriási a kereslet, nagyot nőnek az árak. Érdemes azonban ennek kapcsán felidézni, hogy Szlovéniában kormányválság lett abból, hogy 36 ezer eurós darabáron vettek 220 lélegeztetőgépet, így a darabonként átlagosan 55,6 ezer eurós KKM-es beszerzés még nemzetközi összehasonlításban is kifejezetten drágának tűnik.
Az ÁEEK beszerzései pedig önmagukban is bizonyítják, hogy a járvány közepette is lehetett a korábbihoz hasonló áron megvásárolni neves gyártók lélegeztetőgépeit, a hasonló beszerzésekben járatlan külügynek ez azonban nem sikerült.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAmerikában 50-60 ezer lélegeztetőgép is lehetne, de csak 17 ezer van, mert a piac közbeszóltMár 14 évvel ezelőtt elkezdtek készülni a világjárványra, és a terv jó volt. Aztán semmi nem lett belőle, mert a szabad piac törvényszerűségei érvényesültek.
Közélet emmi járvány koronavírus Külgazdasági és Külügyminisztérium lélegeztetőgép Olvasson tovább a kategóriában | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [
"Dräger Medical",
"OTT-ONE Nyrt.",
"Állami Egészségügyi Ellátó Központ",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Semmelweis Egyetem"
] |
Völner a Legfőbb Ügyészség szerint rendszeresen pénzt fogadhatott el a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől.
Völner Pál országgyűlési képviselő, igazságügyi miniszterhelyettes mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta az Országgyűlés elnökénél Polt Péter legfőbb ügyész. Völner 2019 augusztusától a Magyar Bírósági Végrehajtói Karral kapcsolatos feladatokat ellátó miniszteri biztos is egyben.
A Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozásban megalapozott gyanúként merült fel, hogy Völner a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől hosszabb időn keresztül rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott.
Völner Pál a gyanú szerint a jogtalan előny ellentételezéseként – felügyeleti, hatósági, igazgatási jogkörével visszaélve – vállalta, hogy konkrét ügyeket intéz, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke kérésének megfelelően.
Amit Völner csinált, az a Legfőbb Ügyészség szerint vezető beosztású hivatalos személy által az előnyért a hivatali helyzetével egyéb módon visszaélve, bűnszövetségben, üzletszerűen és folytatólagos elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának megalapozott gyanúját kelti. Eljárást azonban csak akkor tudnak Völner ellen indítani, ha az Országgyűlés felfüggeszti mentelmi jogát.
Az ügyben jelenleg összesen tizenkét gyanúsított van – közülük nyolc végrehajtó és egy végrehajtó helyettes. Jelenleg hat gyanúsított letartóztatásban van, egy személy pedig bűnügyi felügyelet alatt áll.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, az utóbbi napokban jelentősen dagad a botrány a Bírósági Végrehajtói Kar körül: korábban Hadházy Ákos független parlamenti képviselő írta meg, hogy a testület elnöke, Schandl György ellen a Központi Nyomozó Főügyészség nyomoz, az elnököt pedig le is tartóztatták. | [
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Legfőbb Ügyészség"
] |
Nem releváns már az előzetes költségbecslésről szóló döntéselőkészítő dokumentum, hiszen az "idei tűzijáték ára pontosan tudható, mivel azt a Magyar Turisztikai Ügynökség az év első felében már beszerezte. A rakéták beszerzési ára nettó 1,3 milliárd forint, azaz bruttó 1 650 000 000 forint, amely megegyezik a tavalyi tűzijáték árával" – közölte a kiküldött sajtóközleményben a Magyar Turisztikai Ügynökség azután, hogy vasárnap az Átlátszó cikke nyomán a Telex is megírta, hogy a dokumentumok tíz évig nem nyilvánosak.
Az MTÜ közleménye szerint a cikkek félrevezetőek voltak, mert a Magyar Turisztikai Ügynökséghez érkezett közérdekű adatigénylés a tűzijáték előzetes költségbecslését kérte. Az előzetes költségbecslés egy döntéselőkészítő dokumentum, amely már nem releváns. Az MTÜ jelenleg csak a rakéták áráról adott tájékoztatást, a járulékos elemekről, a programsorozat további költségeiről egyelőre nem írtak, miközben ez a fenti összeg sokszorosa is lehet.
Európa legnagyobb tűzijátékával készül a kormány az államalapítás ünnepére, augusztus 20-ára. A tervek szerint 32 percig fognak durrogtatni a Duna felett, de nagyszabású, négynapos programsorozat is lesz.
A szervezéshez már fel is állt az operatív törzs Kovács Zoltán vezetésével – erről Szentkirályi Alexandra beszélt a július 10-i kormányinfón. A kormányszóvivő akkor azt ígérte, hogy a költségekről – ahogy eddig is – most is időben tájékoztatást fognak adni. | [
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] | [] |
Közérdekű adattal való visszaélés gyanúja miatt indított nyomozást az I. Kerületi Rendőr-kapitányság az atlatszo.hu feljelentése nyomán. A közmédiát finanszírozó Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) ugyanis az erre vonatkozó jogerős bírósági ítéletnek is ellenszegülve titkolta a Marslakók című tévésorozattal kapcsolatban igényelt adatokat, csak a feljelentésünk után hozta nyilvánosságra azokat.
Az I. Kerületi Rendőr-kapitányság tájékoztatást kért az atlatszo.hu-tól arról, hogy az MTVA mikor és milyen módon adta át a Marslakók című tévésorozattal kapcsolatban igényelt adatokat. A hivatalos levélből az is kiderül, hogy a rendőrség eljárást indított közérdekű adattal való visszaélés vétség gyanúja miatt. A rendőrség tehát megalapozottnak találta feljelentésünket (PDF): azt sérelmeztük, hogy jogerős bírósági ítélet mondja ki, hogy a Marslakók c. tévésorozatról kért adatok a nyilvánosságra tartoznak, az MTVA mégsem hajlandó nyilvánosságra hozni őket.
Korábban még sosem nyúltunk ehhez az eszközhöz, egyszerűen azért, mert nem volt szükség rá. Még sosem fordult elő olyan, hogy a független magyar bíróság jogerős (tehát végrehajtható és nem fellebbezhető) ítéletének egy állami szerv ellenszegült volna. Az MTVA ebben is precedenst teremtett.
Emlékezetes: még 2012 augusztusában kértük ki a több százmillió forintba kerülő Marslakók című napi szappanoperával összefüggésben a Marslakók Produkciós Kft. számára kifizetett és még kifizetni kívánt tételek listáját (a kifizetés jogcímének, valamint összegének megjelölésével), továbbá a kft. által kibocsátott számlákat. Szerettük volna megismerni a műsorgyártás megszüntetéséről szóló szerződést is. Az MTVA az adatigénylésünket megkapta, de azt még csak válaszra sem méltatta. Ezután indítottunk pert, amit előbb első, aztán másodfokon is megnyertünk.
Az ítélet a kihirdetésétől számított 15 nap elteltével emelkedik jogerőre. Amikor ez a határidő is eredménytelenül eltelt, még petíciót is indítottunk annak érdekében, hogy az MTVA adja ki végre azokat az adatokat, amelyeket egy percig sem szabadott volna titkolnia, mivel azok közérdekű adatként eleve a nyilvánosságra tartoznak. Petíciónkat több mint ezren aláírták, de ez is hatástalan maradt. Ezt követte a feljelentés, és az MTVA csak ezután tett eleget a bíróság ítéletének.
Jelentősen túlszámlázta szerződés szerinti járandóságát a Marslakók gyártója? Számos adatigénylés, három, az átlátszó által jogerősen megnyert per és egy büntetőfeljelentés után az MTVA végre közzétette alvállalkozói szerződéseit. Persze nem mindet, csak azt a hetet, amit kipereltünk belőlük. Lássuk, hogy mit kaptunk! Mi van A dal, a Fábry, a Magyarország, szeretlek!, a Maradj talpon! és az On the spot gyártására vonatkozó szerződésekben, na és persze mit és mennyiért szakértett Várhegyi Attila cége az MTVA-nak? Mindenek előtt azonban azt, hogy mennyibe került végül a Marslakók az adófizetőknek. Tovább a teljes cikkre.
A kapott adatok ismeretében nem meglepő, hogy az MTVA inkább titkolta volna a tévésorozat elkészítéséről szóló szerződéseket és számlákat, mert így ország-világ előtt kiderült: a Marslakók Kft. összesen nettó 900 millió forintért (bruttó 1,14 milliárd forintért) gyártotta le a csúfosan megbukott szappanopera első (és egyetlen) évadát, és kézzel írt számlákon bevételezett gyakran százmillió forintot is meghaladó összegeket.
Az MTVA által végül kiadott Marslakók-számlák közt itt lehet böngészni (Google Drive)
Ha egyetért azzal, hogy az MTVA számoljon el az adóforintjainkkal, írja alá a petíciónkat! | [
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap",
"Marslakók Produkciós Kft."
] | [
"I. Kerületi Rendőr-kapitányság"
] |
A brókerház felszámolója megkezdte az értékpapírok a beazonosítható tuljadonosi körű értékpapírok és befektetési termékek kiosztását.
A felszámolás alatt lévő Buda-Cash Brókerház Zrt. kijelölt felszámolója megkezdte az értékpapírok kiadását - közölte a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit (PSFN) Kft. az MTI-vel szerdán.
A közlemény szerint a Buda-Cash Brókerház Zrt. "f.a." PSFN által kijelölt felszámolója arról tájékoztatja ügyfeleit, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda valamennyi értékpapírszámla zár alá vételét feloldotta, ezért a felszámoló megkezdte az értékpapírok kiadását.
A fellelhető ügyfélvagyon kiadása csak azokra a meghatározott értékpapírokra, befektetési termékekre terjedhet ki, amelyek fellelhetősége és tulajdonosi köre minden kétséget kizárhatóan beazonosítható, ezért szükséges és indokolt az ügyfelek egyenkénti, személyes azonosítása és ellenőrzése - olvasható a dokumentumban.
Így megy majd
A közlemény alapján a vagyonelemek kiadásáról az érintettek telefonon kapnak értesítést időpont egyeztetés céljából. Az egyeztetett időpontban a felszámolás alatt lévő Buda-Cash Brókerház Zrt. "f.a." 1118 Budapest, Ménesi út 22. címén fogadják az ügyfeleket személyes beazonosításra.
Az ügyfeleknek a személyi igazolványukat, a lakcímkártyájukat, illetve az adóazonosító igazolványukat kell bemutatniuk az azonosítás során.
A jogi személyiséggel rendelkező, és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek képviselőinek magukkal kell hozniuk a cégkivonatot, az aláírási címpéldányt, meghatalmazott személy esetén a teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazást, illetve a képviseletet ellátó személynek a személyi igazolványát és a lakcímkártyáját is be kell mutatnia.
Emellett szükséges igazolni a Magyarországon vezetett értékpapírszámla meglétét, amely elengedhetetlen a transzferáláshoz.
Kell a kitöltött transzferálási formanyomtatvány is, amelyet az időpont egyeztetést követően küldenek meg az ügyfelek részére, és azt kitöltve, aláírva személyesen a megadott időpontban le kell adni.
Erre ügyeljenek!
A közlemény szerint a brókerház felszámolója azt kéri, hogy akinek a telefonszáma nincs leadva a Buda-Cashnél, az az info@budacash.hu e-mail címre minél hamarabb küldje el a telefonos elérhetőségét a gyorsabb ügyintézés és a mielőbbi időpont egyeztetés érdekében. | [
"Buda-Cash Brókerház Zrt."
] | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit (PSFN) Kft."
] |
2010. október 07., csütörtök, 09:46 • Utolsó frissítés: 2010. október 28., csütörtök, 17:11
Címkék: Zugló; Papcsák Ferenc;
Nem a zuglói Fideszből választ magának helyettest Papcsák Ferenc – tudta meg a hvg.hu. Az általános alpolgármesteri posztot Kovács Balázs kaphatja, aki kampányfőnökként tevékenykedett a politikus mellett, és aki a XVI. kerületben képviselőjelölt.
Az önkormányzati választások utáni első munkanapon, október 5-én a voksolás zuglói nyertese, Papcsák Ferenc már bement a polgármesteri hivatalba és az önkormányzat vagyonkezelőjébe, hogy jelezze, milyen listákat és összesítéseket kér. A hvg.hu-t informálók kicsit korainak tartották ezt a lépést, hiszen Papcsákot még nem iktatták be a hivatalába. Annak sem örülnek – s ezt a zuglói Fideszben is sérelmezték –, hogy a kerület leendő vezetője a helyettesét nem a helyiek közül választotta ki. Papcsák választása ugyanis a sokáig esélyesnek tartott Kulcsár József XIV. kerületi fideszes országgyűlési képviselő helyett volt kampányfőnökére, Kovács Balázsra esett.
A kiválasztott személye azért sem nyerte el sokak tetszését, mert Kovács ellen – információink szerint – 2008-ban ittas járművezetés miatt eljárás indult, s a jogosítványát is bevonták. Még ha ez nem is nagy ügy – úgy vélik – nem szerencsés, ha a kerület élén állók rögtön támadhatók bármivel is. A hvg.hu kérdésére, miszerint megítélését nem ronthatják-e ezek az ügyek, Kovács Balázs azt mondta, nem tudja. Az alpolgármesteri pozícióról való érdeklődésünkre pedig azt kérte, forduljunk Papcsák Ferenchez. Az elszámoltatási kormánybiztost azonban többszöri keresés ellenére sem sikerült elérni.
Papcsáknak egyébként is számos dolgot vetnek a szemére ellenfelei. Legutóbb például azt, hogy négy fideszes képviselőtársával együtt – éppen ő, aki a közpénzek felhasználását felügyeli – támogatja bármilyen értékű jogi szolgáltatás közbeszerzési eljárás lefolytatása nélküli igénybe vételét. Papcsák ebben semmi kivetnivalót nem talált, ám az ellenzék úgy véli, ez egyáltalán nem használ az átláthatóságnak.
Mindez azért is érdekes, mert 2002-ben büntetőeljárás indult amiatt, hogy Papcsák ügyvédi irodája az Orbán-kormány informatikai államtitkárságától 240 millió forint értékben kapott megbízást jogi tanácsadásra és jogszabály-előkészítésre. Az Informatikai Kormánybiztosságnak benyújtott teljesítési igazolásokon a hatósági gyanú szerint olyan ügyvédek és ügyvédjelöltek nevét is feltüntette, akik nem végeztek munkát, az igazolásokon a valóságnak meg nem felelő óramennyiséget jelölt meg. Papcsákot jogerősen felmentették, két társát azonban, Sík Zoltán egykori informatikai kormánybiztost és Ormos Zoltán ügyvédet 100 ezer és 115 ezer forint bírság megfizetésére ítélték.
Az sem vetett jó fényt a fideszes politikusra, hogy elfelejtette bevallani minden jövedelmét. Az LMP hívta fel a figyelmet arra, hogy az elszámoltatási kormánybiztos vagyonbevallása valótlan adatokat tartalmaz és hiányos. Papcsák ugyanis nem tüntette fel a fővárosi közgyűlés tiszteletdíját, sőt, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház felügyelőbizottsági tagságával járó juttatásokat sem, miközben ez utóbbi ülésein soha nem is vett részt. Az LMP interpellációjára Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter adott választ. Közlése szerint a kórház felügyelőbizottsági tagságát Papcsák azért nem vallotta be, mert e tisztségéről hónapokkal ezelőtt lemondott, fővárosi képviselői tiszteletdíját azonban valóban csak később szerepeltette a dokumentumban.
Azt is felhozták Papcsák ellen, hogy álláshalmozó: miközben országgyűlési és fővárosi képviselő, van egy cége, a Percarus Tanácsadó és Szolgáltató Kft., ami mellett egy ügyvédi irodának is a tulajdonosa. Ezen túlmenően – mint az a sajtóban már megjelent – tagja a Hajdú-Bihar Megyei Vállalkozás-fejlesztési Alapítvány kuratriumának és a Kisalföldi Vállalkozás-fejlesztési Alapítványnak is. Ezekhez jön még a kormánybiztosi megbízás. Hamarosan pedig Papcsák Ferenc hivatalosan is Zugló vezetője lesz. | [
"Bajcsy-Zsilinszky Kórház",
"Fidesz"
] | [
"Kisalföldi Vállalkozás-fejlesztési Alapítvány",
"Hajdú-Bihar Megyei Vállalkozás-fejlesztési Alapítvány",
"Informatikai Kormánybiztosság",
"Percarus Tanácsadó és Szolgáltató Kft."
] |
Az LMP etikai bizottsága és választmánya vizsgálja kispesti jelöltjük ügyét, aki 480 ezer forint támogatást kapott roma fiataloknak kiírt pályázatokon az Oktatási Minisztériumtól. Faith Balázs a választásokig nem akar nyilatkozni arról, hogy roma származásúnak vallja-e magát.
"Két nap van hátra a választásokig, nem szerencsés most ezt az ügyet bolygatni" - válaszolta az [origo] megkeresésére csütörtökön délelőtt Faith Balázs. Az LMP kispesti jelöltje a Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatójaként roma fiatalok támogatására kiírt pályázatokon indult és nyert költségtérítésére támogatást. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján olvasható pályázati eredmények szerint Faith a 2008/2009-es tanévben kétszer kapott 160 ezer forintot (erről itt és itt olvashat), de a képviselőjelölt neve szerepel egy korábbi félév támogatási listáján is, akkor szintén 160 ezer forintot kapott. Faith pályázatairól a Barikád címû radikális hetilap számolt be először, honlapján azt írta, hogy Faith a Kispesti Zsidó Közösség társelnöke, és az egyesületben hébert oktat.
Az LMP honlapján céljai közt első helyen a tiszta, átlátható gazdálkodást és a korrupció visszaszorítását említő képviselőjelölt nem válaszolt az [origo]-nak arra a kérdésre, hogy azonos-e az Oktatási Minisztérium honlapján szereplő Faith Balázzsal, bár azt is mondta, hogy "magáért beszél a dokumentáció". Azt mondta, a választások után, hétfőn már szívesen válaszol az [origo] kérdéseire, így arra is, hogy roma származásúnak vallja-e magát.
Az LMP tud az esetről és a Faithról megjelent cikkről, és jelenleg vizsgálják annak valóságtartalmát - mondta az [origo]-nak Hámori Hanna, az LMP sajtófőnöke. Hámori szerint a pártnak "nagyon is komolyan kell vennie egy ilyen ügyet", amiről a párt választmánya és etikai bizottsága fog dönteni a tények megvizsgálása után. A sajtófőnök azt mondta, nem sok esélyt lát arra, hogy a vizsgálat és a döntés még a választások előtt megszülessen. | [
"LMP"
] | [
"Oktatási Minisztérium",
"Oktatási és Kulturális Minisztérium",
"Budapesti Gazdasági Főiskola",
"Kispesti Zsidó Közösség"
] |
A törvény szerint minden év április 30-ig kell a politikai szervezeteknek az előző év gazdálkodásáról szóló zárszámadást elkészíteniük és közzétenniük. A Fidesz még a választások első fordulója előtt ezt megtette, az MSZP egyelőre lapunk többszöri próbálkozása ellenére sem teszi közzé a részleteket.
Április 30-ig lehet és kell hivatalosan is közzétenniük a pártoknak a Magyar Közlönyben és saját honlapjukon is az előző évi gazdasági, pénzügyi beszámolójukat. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség ezt még az első forduló előtt megtette. Eszerint a kormányzásra készülő párt tavaly 2,7 milliárd forintot költött, a bevételei is hasonlóak: sőt, a kimutatás szerint hatvanmillióval meg is haladják a kiadásokat.
A hivatalos közlés szerint tagdíjakból tavaly 140 millió forintot gyűjtöttek be, ehhez jött hozzá a 833 milliós állami, költségvetési támogatás. Jogi és magánszemélyektől további 200 millió folyt be a Fidesz kasszájába, ezek forrását a törvény szerint csak bizonyos értékhatár felett kell bevallani nyilvánosan. A párt által kiadott elszámolás szerint ötszázezer forintot kaptak a Fény Utcai Piac Kft.-től, majdnem hétszázezret egy Integrit-XX Kft. nevű cégtől (a XX. kerület városüzemeltetési vállalkozása), ötszázhatvanezret a Palota Holding Zrt.-től is (ez a XV. kerületi vagyongazdálkodó), hétszázezret a kőbányai vagyonkezelőtől, és hasonló összegeket a XIII., a XVIII. és a XIX. kerületi önkormányzattól is. (Ezek jobbára különféle felajánlások, így például terembérleti díjak.)
A pártkasszát 24 millióval gyarapította a Fidelitas, és 28 millióval a Nemzeti Fórum. A belföldi magánszemélyek közül Széles Gábor nagyvállalkozó adta a legtöbbet: tízmillió forintot. A Magyar Hírlap és az Echo TV tulajdonosát a párt EP-képviselői követik a névsorban: Deutsch Tamás, Schmitt Pál és Szájer József is egy-egymilliót fizetett a közösbe. A külföldi magánszemélyek között egyetlen személy szerepel, Irene Schmid a maga négyszázezres támogatásával. A Fidesz tavaly 1,3 milliárd hitelt vett fel, de ugyanennyi szerepel a hiteltörlesztés rovatban is. A politikai tevékenységre fordított kiadások pedig (EP-kampány, konferenciák) több mint félmilliárdot tettek ki.
Az MSZP egyelőre nem tette közzé az adatokat, a Népszabadság hetek óta hiába próbálja kikérni az egyébként közérdekű elszámolást a pártközponttól. Annyi bizonyos, hogy 2008-ban az előző évhez képest majd egymilliárd forinttal kevesebből gazdálkodhattak, igaz, 2007-ben az összeg kiugróan magas volt, mert akkor adták el a Köztársaság téri székházat.
Két éve 1,42 milliárd forint folyt be az MSZP kasszájába, a kiadási oldalon 2,1 milliárd szerepelt. A legtöbb kiadás a székházvásárlás, felújítás kapcsán keletkezett, csak az eszközvásárlás rubrikában 943 millió forint kifizetés szerepel ehhez kapcsolódóan. 2008-ban a legtöbb pénzt magánszemélyként Fazakas Szabolcs, az EP-delegáció korábbi tagja adta a pártnak: 1,2 millió forintot. | [
"MSZP",
"Fidesz"
] | [
"Fidesz-Magyar Polgári Szövetség",
"Palota Holding Zrt.",
"Magyar Hírlap",
"Echo TV",
"Magyar Közlöny",
"Integrit-XX Kft.",
"Fény Utcai Piac Kft.",
"Nemzeti Fórum"
] |
A BKV jogszerűen fizette ki a végkielégítést a még munkavállalóként foglalkoztatott humánpolitikai igazgatónak – áll a BKV felügyelőbizottságának hétfői ülésén tárgyalandó teljességi nyilatkozatban, amely a hvg.hu birtokába került. A Deloitte könyvvizsgáló cégnek címzett, 2009. február 20-án keltezett nyilatkozatot a BKV több vezetőjével együtt Kocsis István is aláírta. Korábban a Deloitte – a BKV 2008. évi beszámolójának készítésekor – megjelölte és problémásnak mondta az esetet.
Alaposan felkavarták a kedélyeket a BKV milliárdos osztogatási ügyei. Minderre feltette a koronát, hogy a cég humánpolitikai igazgatójának, Szalainé Szilágyi Eleonórának százmilliós végkielégítést hagytak jóvá (a bruttó 86 millió forint végkielégítéshez 16 millió forint titoktartási pénz dukált), miközben a BKV tovább alkalmazta, ráadásul ekkor már nyugállományban volt. Kocsis István, a közlekedési vállalat vezérigazgatója, aki tavaly szeptembertől vezeti a BKV-t, állítja, hogy erről mit sem tudott. Ám a hvg.hu-hoz került vizsgálati anyag, amelyet a cég felügyelőbizottságának mai, hétfői ülésén vitatnak meg, arról tanúskodik, hogy a BKV-vezetősége, beleértve a vezérigazgatót, tisztában volt a hatalmas végkielégítés kifizetésével.
A BKV állításai A közlekedési cég a végkielégítési botrányok kipattanásakor még úgy nyilatkozott, hogy azokhoz Kocsis Istvánnak nincs köze, elődei nevéhez kötődnek. A vállalattól korábban távozott vezetők munkaszerződéseit és azok módosításait a mindenkori munkáltatói jogkör gyakorlója írta alá, aki Szalainé esetében Aba Botond és Antal Attila korábbi vezérigazgatók voltak, Bosnyák Gyula esetében pedig Antal Attila.
A közlekedési vállalatnál elrendelt belső vizsgálat során megállapították, hogy Szalainé saját magának hagyta jóvá a végkielégítést. Ezzel megsértette a belső szabályozási rendszert, valamint az Etikai Kódex vezetőkre vonatkozó elvárásait, és megsértette a számviteli fegyelmet is. A másik nagy végkielégítést, negyvenmillió forintot, egyébként Bosnyák Gyula stratégiai igazgató kapta a BKV-tól, mindössze egy év munkaviszony után. Ezeknek az előnytelen szerződéseknek a megkötéséért, a módosításaikért és a bennük foglalt tartalmi kondíciókért a munkáltatói jogkört gyakorlók a felelősek – szerepel a dokumentumban.
A BKV-nál 2007. január 1-jétől a vezetői alkalmazottak munkaszerződéseit már határozott időtartamra (3-5 évre) kötötték. Az Antal Attila vezetése alatti időszakban a vezetői prémiumok kifizetése az igazgatóság elnökének az engedélyével történt. A belső ellenőri vizsgálat által górcső alá vett 2007 és 2009 közötti időszakban pedig a törzsbéren felüli prémium-, jutalom- és egyéb személyi jellegű kifizetések vezérigazgatói, megbízott vezérigazgatói, valamint igazgatósági elnöki engedéllyel történtek.
A BKV 2007-ben 282 embernek összesen 1,2 milliárd forint végkielégítést adott. Kocsis István 2008. szeptember 1-i kinevezése után nyolc vezető személytől (vezérigazgató-helyettesektől, főosztályvezetőktől, főtanácsadóktól) vált meg a társaság. A munkaviszony közös megegyezéssel való megszüntetését minden esetben Kocsis István vezérigazgató írta alá.
A cég 2008-ban 326 millió forintot, 2009 első félévében pedig 107 millió forintot fizetett ki végkielégítésként. A 2000-2009 közötti periódusban 2007-es és a 2008-as év volt a csúcs, akkor fizette ki a BKV a legtöbb végkielégítést. 2009 első félévében csaknem annyit fizettek ki, mint 2001-ben, és többet, mint amennyit a 2002 és 2006 közötti években adtak a távozóknak.
A cégjog szerint "Akár tudott róla, akár nem, mindenképpen felelős az általa irányított vállalatnál történtekért a vezérigazgató" – állítja a a többek között cégjogra szakosodott ügyvéd, Hadnagy József. Mint hozzátette, a könyvvizsgálói jelen-tést és az éves beszámolót a felügyelőbizottságnak kötelező átnéznie, véleményeznie, illet-ve jeleznie a cég vezetőjének, ha az anyagok valamelyik pontjában szabálytalanságot észlel.
A közlekedési vállalat könyvvizsgálója, a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. a 2008. évi éves beszámoló kapcsán jelezte, hogy a cég egy olyan munkavállaló részére fizetett végkielégítést, aki az aktív dolgozók listáján is szerepel. Emiatt "fennáll a kockázata, hogy a végkielégítések nem a jogszabályoknak és a belső szabályzatoknak megfelelően kerülnek kifizetésre". Ezért javasolta a Deloitte a végkielégítés felülvizsgálatát és a belső kontroll megerősítését.A BKV a jelzett problémára válaszként 2009. február 20-án úgynevezett teljességi nyilatkozatot küldött a könyvvizsgálónak, ami a cég éves beszámolójának az elkészítéséhez szükséges. A nyilatkozatot a BKV vezérkara írta alá, beleértve Kocsis István vezérigazgatót. A nyilatkozat egyik pontja leszögezi: "megítélésünk szerint a társaság jogszerűen fizetett ki 36 millió 978 ezer forint végkielégítést a jelenleg is munkavállalóként foglalkoztatott dr. Szalainé dr. Szilágyi Eleonóra részére". Nem világos ugyanakkor, hogy a jogszerűnek minősített csaknem 37 millió és a bruttó 86 millió forint közötti nem csekély különbség miből adódik. A 2008. évi beszámolót az igazgatóság 2009. március 18-án, a felügyelőbizottság pedig március 30-án tárgyalta. Az éves beszámolót a tulajdonos 2009. május 26-án jóváhagyta. A humánpolitikai igazgató végkielégítési ügye csak két hónap múlva szúrt szemet valakinek vagy valakiknek. Megjegyzendő, hogy a felügyelőbizottságnak, élén Székely Gábor elnökkel, az elmúlt időszakban egyetlen szava nem volt a horribilis végkielégítések kapcsán. | [
"BKV"
] | [
"Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft."
] |
Alaptalanul kifogásolta a Közgép Zrt., hogy más nyerte a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás hulladékgazdálkodási rendszerének tervezésére és kivitelezésére kiírt közbeszerzést - írja közleményében a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB).
A Kúria jogerős ítéletben mondta ki, hogy
a Közbeszerzési Döntőbizottság helyesen döntött, amikor elutasította a Közgép kifogásait, amely a nyertes ajánlattevőt kizárta volna az eljárásból.
A Közgép közel 800 millió forinttal nagyobb összegért végezte volna el a munkát, mint a nyertes pályázó. Simicska Lajos cége az ítélet szerint többek között alaptalanul kifogásolta, hogy
a nyertes pályázat nem felelt meg a pénzügyi alkalmassági követelményeknek és az ajánlatkérő által előírt műszaki feltételeknek és hogy
a nyertes hamis adatot közölt a közbeszerzési eljárásban a referencia tekintetében.
A Kúria kimondta, hogy a Közgép Zrt. kifogásai a nyertes céggel szemben egyetlen pontban sem állják meg a helyüket. A Kúria ítélete jogerős, további jogorvoslatra nincs lehetőség.
Nem ez az első peres ügy a Közbeszerzési Döntőbizottság és a Közgép között, egyszer már perelt a cég, amikor a KDB azzal vádolta meg Simicskáékat, hogy egy pályázatban adatokat hamisítottak, ezért minden közbeszerzésből kizárta. Akkor, decemberben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Közgép javára döntött, bár ez az ítélet még nem jogerős, vagyis megállapította, hogy nem hamisítottak adatokat a közbeszerzésekből kizárni pedig nem lehet a céget. | [
"Közgép Zrt."
] | [
"Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás"
] |
Tarol, négy év alatt hat közbeszerzési pályázatot nyert hirdetmények közzétele nélküli, meghívásos tendereken a The Builder Kft. Érden. A cég egyik alkalmazottjának – és egyben korábbi tulajdonosának – apja a helyi közgyűlés fideszes képviselője.
A The Builder Kft. összesen 413 millió forint értékben nyert el közbeszerzéseket Érden az elmúlt években. Egyebek mellett ők újították fel a szociális gondozó központ épületét, és ez a cég építette fel a rendelőintézetet Sasvárosban. A cég egyik alkalmazottjának Antunovits Antal az apja, aki az érdi közgyűlés Fidesz-frakciójának tagja.
A 2006 óta Fidesz közgyűlési frakciójában ülő, 1948-ban született Antunovits Antal, a vagyonnyilatkozati bizottság elnöke T. Mészáros András fideszes polgármester egyik legfontosabb szövetségesének, bizalmi emberének számít, gyakran mutatkozik együtt az érdi Fidesz-elnökkel helyi közéleti eseményeken.
Az Antunovits által vezetett bizottság őrzi a megyei jogú városok polgármesterei közül az egyik leggazdagabbnak számító T. Mészáros vagyonnyilatkozatát:
Ki a leggazdagabb? Összeszedtük a megyei jogú városok polgármestereinek vagyonnyilatkozatait Huszonhárom polgármester vagyonnyilatkozatát gyűjtöttük össze, nem volt egyszerű. Az összesítésből sok minden kiderül, például, hogy ki a legszegényebb, és a ki adósodott el a legjobban. A legtöbb be nem vallott jövedelmet az érdi polgármester produkálta, 2017-es vagyonnyilatkozatában mintegy évi 3,4 millió forintos jövedelmet mulasztott el bevallani.
A közbeszerzési adatbázisban 2015-től jelent meg a The Builder Kft. pályázati győzelméről kiadott – összesen hat – hirdetmény, a legutolsó 2019. augusztus végén. Mindegyik közbeszerzést az eljárást megindító felhívás nyilvánosságra hozatala nélkül bonyolították: ez azt jelenti, hogy a munkára kiszemelt cégeket meghívták, és csak a pályázat eredményét hozták nyilvánosságra.
A Bács István alpolgármester rokonságát érintő mintegy egymilliárdos érdi közbeszerzésekről szóló cikkünken írtunk arról, hogy a közbeszerzési hatóság nyomatékosan kérte az ajánlatkérőket (tehát például az önkormányzatokat), hogy kerüljék az efféle, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások alkalmazását.
A The Builder legnagyobb értékű munkája Sasvárosban (Érd egyik negyede) az orvosi rendelő felépítése volt. A szerződés módosítása után a szerződés végleges értéke elérte a 208 millió forintot. A rendelő átadása a 2019-es önkormányzati választási kampány egyik legfontosabb kormánypárti eseménye volt október elején.
Az összesen 400 millió forint értékű közbeszerzések ajánlatkérője minden esetben az érdi önkormányzat volt. A The Builder kft. Érden kívül nem nyert közbeszerzéses munkákat.
Antunovits Ferenc, a fideszes önkormányzati Antunovits Antal képviselő fia az Ófalu Lakópark Kft.-nek volt ügyvezetője és egyik egyik tulajdonosa. A cég nevét 2013. január végén változtatták The Builder Kft-re – a névváltoztatás után az új tulajdonos Peer Mariann lett. Ifjabb Antunovits jelenleg a családi házak építésével is foglalkozó cég alkalmazottja.
Az Ófalu Lakópark 2012-ben 0 forint nettó árbevételt produkált – ehhez képest a Peer által irányított The Builder figyelemre méltóan rajtolt 2013-ban: az árbevétel 43 millió forintra ugrott, bár a cég szerény, 400 ezer forintos adózás előtti eredményt könyvelt el. A töretlen növekedés eredményeként azonban a 2018-as beszámolóban már 335 millió forintos nettó árbevétel látható 18 millió forintos adózott eredmény mellett. Ezt az összeget a tulajdonos nem vette ki a cégből.
Érd közbeszerzési szabályzata szerint a polgármester felel a döntések jog-, és célszerűségéért. Ezért az ő felelőssége adott esetben, ha nem teljesülnek a közbeszerzési törvény legfontosabb alapelvei: verseny tisztasága, átláthatósága és nyilvánossága, valamint ha nem teremti meg az esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot a gazdasági szereplők, vagyis a közbeszerzési eljárások potenciális vagy tényleges pályázói között.
“Se házat, se földet nem vettem" – írta Antunovits Antal meghökkentő és lényegre törő egyszerűséggel a 2018. évről készült vagyonnyilatkozatában. Az 1-es számú, Érd déli részén lévő ófalusi választókerület október 13-án újrázásra készülő fideszes képviselőjének vagyonnyilatkozatában pár zavaros, de nagy jelentőséggel aligha bíró bejegyzésen túl semmi különösen nem találunk.
Antunovits egyebek mellett egy lakóházas ingatlan felerészbeni tulajdonosa (bár a ház méretét nem tüntette fel), a földvagyont öröklés és kárpótlás révén szerezte, földbérletért pár tízezer forintot kap évente, értékpapírban hárommillió forintot, készpénzben pedig összesen hatmillió forintot tart. A háztartási gépek szerelőjeként is ismert Antunovits a pénzintézeti számlakövetelés rovatba ezt írta: “Szervíz által megjavított gépek, sajnos 500 000 Ft, soha nem kaptam meg."
Az érintetteket, köztük T. Mészáros András polgármestert írásban kértük, hogy reagáljanak, ám senkitől nem érkezett válasz.
A céginformációkat az Opten.hu szolgáltatta. Kép: T. Mészáros András és Antunovits Antal. Forrás: T. Mészáros András politikusi oldala, Facebook | [
"Ófalu Lakópark Kft.",
"The Builder Kft."
] | [
"The Builder Kft-re"
] |
A Mészáros Lőrinc érdekeltségének számító Mediaworks Hungary Zrt.-hez került a Nógrád Megyei Hírlap. Az újságot eladta a Nógrád Hírcentrum Kft., a nyomtatott napilap és az internetes portál mostantól a Mediaworks kiadásában jelenik meg – ez a rövid hírt a másik kormányközeli újság, a Magyar Idők közölte.
Az Orbán Viktor jó barátjaként számon tartott felcsúti polgármesternek és vállalkozónak így – legalábbis a fellelhető adatbázisok átnézése után – már 194 újságja, médiakiadványa lehet. Május eleji cikkünk szerint akkor még 192 volt ez a szám, nemrég azonban a FourFourTwo futballmagazint vásárolta meg, most meg a Nógrád Megyei Hírlapot. | [
"Mediaworks Hungary Zrt."
] | [
"Magyar Idők",
"Nógrád Megyei Hírlap",
"Nógrád Hírcentrum Kft."
] |
Döntött a kormány, nem a szokásos közbeszerzési eljárással terveztetik és építtetik meg a több mint 24 milliárdba kerülő Nemzeti Közszolgálati Egyetemet és a hozzátartozó Campust.
Az állam biztonságához fűződő alapvető érdekeivel lenne ellentétes, ha a Nemzeti Közszolgálati Egyetem esetében nem a különleges biztonsági intézkedéseket igénylő beszerzési szabályokat alkalmaznák, ezzel indokolta a kormány a VIII. kerületi Orczy-kertbe tervezett beruházás előszítéséről szóló döntését.
A július 30-i ülésen elfogadott kormányrendelet szerint a szokásos eljárási szabályok olyan információk átadására köteleznék Magyarországot, amelyek veszélyesek lehetnek, ezért az egyetem valamint a campus két épületére azt a 2011. kormányrendeletet kell alkalmazni, amelyben "a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő, vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól" rendelkeztek.
A titkosításról már a nyár elején tárgyalt a parlament nemzetbiztonsági bizottsága. Akkor a testület ellenzéki tagjai is elfogadták, hogy az egyetem előkészítési és tervezési munkálatainál a kormány az első 5 milliárd forintra megkapja a nyílt közbeszerzés alóli mentességet.
Júniusban azzal magyarázták a különleges biztonsági minősítést, hogy az intézményben rendőröket, honvédeket, katasztrófavédőket és a fedett állomány leendő tagjait képzik majd itt, ezért adataik tárolása nemzetbiztonságilag érzékeny kérdés". A nagyberuházásokért felelő kormánybiztos hivatala szerint az épületeknek ráadásul lehallgatásbiztosnak kell lennie, mert a nemzetbiztonsági szolgálatok és a terrorelhárítás szakembereinek képzése, a rejtjeltevékenységre vonatkozó, a NAV vagy a rendvédelmi szervek által végzett titkos információgyűjtő, illetve titkos adatszerző tevékenységgel összefüggő kiképzés is itt folyik majd, ezért indokolt, hogy a kivitelezési dokumentáció ne kapjon korlátlan nyilvánosságot.
A kormány néhány hete kétmilliárd forintot csoportosított át az idei költségvetésben azért, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem központját, több tanszékét és könyvtárát az egykori Ludovika Akadémia épületében helyezhessék el. Az állam idén és jövőre várhatóan négy és fél milliárd forintot ad a beruházásra. Az összesen 24 milliárd forintos beruházás költségeinek nagy részét az Európai Unió operatív programjaiból kívánják előteremteni. | [
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem"
] | [
"Európai Unió"
] |
ÍRTA Vigh
Vajda: el kéne engedni Farkas Flórián kezét
Az ORÖ fideszes tagja szerint a miniszterelnöki megbízott kínos ügyei ráéghetnek a pártra, amit nem kellene megvárni.
"Jó lenne, ha a kormány elengedné végre Farkas Flórián kezét. Itt még annyi ügy van, amikből nem fog tudni kijönni, hogy ezekből csak a Fidesznek lesz kára"- vélekedett az Országos Roma Önkormányzatnál (ORÖ) és a Híd a Munka Világába Foglalkoztatási Szövetkezetnél kirobbant botrányokkal kapcsolatban Vajda László, az ORÖ egyik képviselője.
Épül a stáb
Mindeközben a tavaly év végén miniszterelnöki biztossá kinevezett Farkas Flórián addigi ORÖ-elnök már a Miniszterelnökségen dolgozó stábját építi, melybe viszi magával két volt munkatársát is az ORÖ-től, Dobóvári Ildikót és Bencze Gábornét. Mindketten hosszú évek óta Farkas bizalmi emberei, előbbi az Országos Roma Önkormányzat hivatalvezetője, utóbbi pedig a gazdasági vezetője volt. A hírek szerint közös megegyezéssel távoztak posztjukról.
Vajda László azonban lapunknak arról beszélt, hogy a múlt heti kisvárdai kihelyezett közgyűlésen az derült ki, hogy felmentették őket. "Nem egy békés elválás volt"- jellemezte a helyzetet, majd hozzátette: ezt jelzi, hogy amíg az ORÖ vezetése Kisvárdán tartózkodott, a hivatalvezető Budapesten sajtótájékoztatót hívott össze, ráadásul úgy, hogy akkor már hivatalosan nem is volt a posztján.
Farkas bizalmi emberei ráadásul úgy kerülnek át a Miniszterelnökségre, hogy közben eljárások zajlanak az ORÖ ellen és a szövetkezet ellen is. Előbbinek vezető tisztségviselői volt a két hölgy, utóbbinak igazgatósági tagjai. A Miniszterelnökségen pedig azért fognak felelni, hogy megvizsgálják és értékeljék "a kormány és az ORÖ között létrejött megállapodásban meghatározott célok elérésével és feladatok végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatokat, illetve ezek időarányos teljesülését".
Magyarán: ők fogják felügyelni azt a szervezetet, amely ellen az irányításuk alatt annyi feljelentés érkezett, hogy azokat a nyomozóhatóságok összevonták és költségvetési csalás gyanúja miatt elrendelték a nyomozást.
A hatóságok többek között a Híd a munka világába program kapcsán vizsgálódnak, emiatt szálltak ki a NAV pénzügyi nyomozói is a múlt héten a szervezet székházához, ahol iratokat foglaltak le. A vezetőség ebben az időben Kisvárdán ülésezett, egyes képviselők szerint azért, hogy a sajtó ne tudjon a nyomukba eredni. A HírTV stábja mindenesetre odament a kihelyezett ülésre, de munkatársukat "a környéken sem akarom látni" felkiáltással elzavarták.
Információink szerint ugyanakkor a múlt pénteki közgyűlésen egyáltalán nem esett szó az eljárásokról, botrányokról, amit többen sérelmeztek is, hiszen a vezetőség tisztázhatta volna a helyzetet. Ehelyett módosították a szervezet költségvetését, elfogadták a hivatalvezető felmentését és tárgyaltak a pozíciójára kiírandó pályázatról is.
Zúgott az iratmegsemmisítő
Arról sem volt szó, hogy mi történt az ORÖ székházában a múlt héten, amikor az egyik este rendőrt kellett hívni, hogy betörhessék a hivatalvezetői szoba ajtaját, ahonnan egy iratmegsemmisítő gép zúgása szűrődött ki az éjszaka kellős közepén.
A Romnetnek minderről egy lungo dromos vidéki képviselő számolt be, aki a Dohány utcai székház közelében parkolt le és arra lett figyelmes, hogy az emeleti, hivatalvezetői irodában ég a villany. Mivel azt hitte, hogy betörők járhatnak az irodában, szólt a portásnak, akivel felmentek az irodához. A lap beszámolt róla, hogy a zörgetésre senki nem nyitotta ki az ajtót, és a belülről kulccsal bezárt helyiségből "furcsa" hangot, zajt hallottak, arra gondoltak, a hivatalvezető esetleg rosszul lett, ezért a képviselő azonnal rendőrt hívott, hogy hatósági segítséggel jussanak be az irodahelyiségbe. A kiérkező két járőr jelenlétében befeszítették az irodaajtót, és így jutottak be a hivatalvezető irodájába, ahol a képviselő megdöbbenve tapasztalta, hogy a furcsa zajt az iratmegsemmisítő gép adta, és azzal már több száz oldalnyi hivatalos dokumentumot ledaráltak. Bár az épületben senkit nem találtak, de a hivatalvezető irodájában Farkas Flórián elnökségének idejére vonatkozó, az elnöki keretfelhasználás dokumentumainak megsemmisítése zajlott. Az íróasztalon mappákban álltak a dokumentumok, melyekre azt írták, "problémás elszámolások"- írja a Romnet.
A képviselő később az Indexnek már csak a furcsa zajt erősítette meg, és azt, hogy rendőrt hívott, az iratmegsemmisítésről szóló híreket viszont fantazmagóriának nevezte.
5-6 zsák az irodában?
Ezzel szemben Vajda László az atv.hu-nak arról beszélt, hogy tudomása van róla, hogy december óta darálták le az iratokat az ORÖ-nél és úgy tudja, hogy Hegedűs István elnök irodájában 5-6 zsáknyi ledarált papír van. A fideszes képviselő érdekesnek nevezte, hogy ezeket miért nem adták oda a rendőrségnek, vagy miért nem tartott az ORÖ elnöke legalább egy sajtótájékoztatót a történtekről, hogy eloszlassa annak a gyanúját, hogy megpróbálják a szervezetnél eltüntetni a nyomokat. "Ha a nyomozóhatóságok kicsit erélyesebbek, akkor már rég elvitték volna az iratokat és lefoglalták volna a számítógépeket"- tette hozzá az ORÖ képviselője, aki több társával együtt alternatív vizsgálóbizottságot is felállított és folyamatosan teszik a feljelentéseket az általuk feltárt botrányos ügyekkel kapcsolatban. Közben az ORÖ is feljelentette őket rágalmazás miatt. Vajdát ugyanakkor nem lehet ellenzékiséggel vádolni, legalábbis az országos politikai mezőbe helyezve, hiszen a Fidesszel szövetséges roma szervezet, a Lungo Drom egyik alapítója és országos alelnöke, ráadásul a Zala megyei közgyűlés fideszes tagja.
Kérdések az elnökhöz
Szerettük volna a történtekről megtudni Hegedűs István ORÖ-elnök álláspontját is, akinek még szerdán – titkárságának kérésére – emailben küldtük el kérdéseinket. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy
- milyen iratokat vittek el a NAV nyomozói a szervezet székházából,
- valóban találtak-e megsemmisített iratokat a hivatalvezetői irodában, és ha igen, azok milyen ügyekkel állnak kapcsolatban,
- mit reagál arra, hogy titkárát meggyanúsították azzal, hogy iratokat lopott a hivatalvezetőtől,
- mi a véleménye azokról a vádakról, melyekkel az elmúlt időben Farkas Flóriánt illették, mondván, hogy kijátszották az ORÖ pénzét más szervezetekhez, vagy, hogy a mai napig valójában ő irányítja és befolyásolja az ORÖ működését,
- zajlik-e lejárató kampány a szervezet vezetősége ellen
Csütörtökön ismét érdeklődtünk az ORÖ titkárságán, hogy mikor kaphatunk választ kérdéseinkre. Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy legkorábban jövő héten. Amennyiben megérkezik Hegedűs István válasza, újabb cikkel jelentkezünk a témában.
Az ORÖ-ben zajló vitákról, a feljelentések részleteiről itt olvashat bővebben. | [
"Országos Roma Önkormányzat",
"Miniszterelnökség",
"Híd a Munka Világába Foglalkoztatási Szövetkezet"
] | [
"Lungo Drom"
] |
Új, a villamosokhoz igazított, 60 másodperces lámpaciklusra állnak át hamarosan a Nagykörúton, ami hatással lesz az egész belvárosi közlekedésre, mondta Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója. Lapunknak adott interjújában beszélt a tervezett parkolási jogszabály-módosításokról, az elvetélt busztender hátteréről, politikai nyomásról és összeesküvés-elméletekről.
Elkészült az idei BKV-menetrendet tartalmazó paraméterkönyv, nicsak, itt is van az asztalon. Megint rettegnünk kell a mumustól, jön a járatritkítás?
Nem lesz járatritkítás. A BKV összes teljesítményszintje nem változik, viszont a zsúfolt vonalakra több jut majd. Apróbb menetrendi változások lesznek.
Például milyenek?
Forgalomba állnak a most vásárolt használt hannoveri villamosok az 50-es és a Mester utcai villamosvonalon, sűrűbb lesz a 99-es busz, és egész éjszaka jár majd a 6-os villamos. Reggel sűrűbben járnak majd a zsúfolt 173E és 254E járatok, Ferihegyről pedig a késő esti, éjjeli repülőkhöz igazodva az eddiginél jóval később, éjjel 1-kor indul majd az utolsó BKV-járat. A Deák térnél leegyszerűsítjük a 105-ös busz útvonalát, hogy ne kerülje meg az Erzsébet teret. Mindezeken túl lesznek utastájékoztatási változások is: például beszámozzuk a HÉV-vonalakat a könnyebb azonosíthatóság érdekében. A szentendrei a H5-ös, a ráckevei a H6-os, a csepeli a H7-es, a gödöllői a H8-as, míg a csömöri a H9-es számot kapja.
Lesz elég pénz rá? Mikorra várják a idei évre kért 30 milliárdos állami többlettámogatást? Mintha nagyon lassan akarna megérkezni.
A Nemzetgazdasági Minisztérium még háttérszámításokat végez a kért áfa-csökkentésről és a kedvezményrendszerről. Utóbbi mai formájában évente 9 milliárd forint kiesést okoz a BKV-nak. Ennek megtérítését szeretnénk elérni.
Atkári János szokta mondani, hogy néhány hónapig van pénz, aztán bedől a BKV. Meddig bírják még a 30 milliárd nélkül?
Az lenne a legjobb, ha ez a pénz minél hamarabb megjönne. Válsághelyzetben a BKV hónapról hónapra megpróbálja a túlélését biztosítani: méregdrága folyószámlahitelekből, a legdrágább hitelformából finanszírozza magát, faktorál, szállítói tartozásokat görget maga előtt, és így a végén sokkal többe kerül, mint ha az állam most fizetne.
Most válságidőszak van?
Mostanában, tavasszal kezdődik. Ezért az ideális az lenne, ha a 30 milliárd első részlete márciusban megérkezne. Ha nem jön, akkor a BKV még az április-májust túl tudja élni, de a már a fentebb említett méregdrága megoldással. Az biztos, hogy ezt az évet a BKV nem tudja kihúzni 30 milliárd forintos hiánnyal.
A főpolgármester nyilatkozatait hallgatva az a benyomás alakul ki, hogy különböző politikai szintekről gyakran betartanak neki. Ilyen az idegenforgalmi adó elvonása, a BKV járművek hatósági engedélyének ideiglenessé tétele, a BKV korábbi támogatásának visszatartása, a közműcégek vezetői elleni támadások. Abban, hogy a 30 milliárd átutalása húzódik, mennyire van szerepe a szakmai, illetve mennyire a politikai vitáknak?
A közösségi közlekedés elég nagy terület, idő kell ahhoz, hogy a javaslatokat összefésüljék. A MÁV-nak legalább akkorák a problémái, mint a BKV-nak. Az persze egy jelzés lenne, ha a MÁV ügyei megoldódnának, a BKV problémái viszont nem.
Nem lehet politikai nyomást érzékelni? Például a legutóbbi NFÜ megszólalásnál a fonódó villamos projekt ügyében, ahol részben a II. kerületnek adtak igazat.
Nyilván vannak viták, amit a sajtóban is érzékelni lehet. Mint a BKK vezetője, ezekkel eddig, legalábbis a fonódó villamosok kivételével nem kellett foglalkoznom.
Az sem úgy tűnik, hogy a megegyezés felé halad...
Mi ebben az ügyben hajlandóak vagyunk az ésszerű kompromisszumra, de a budai fonódó villamos koncepciója és az észak-déli átszállásmentes villamosközlekedés létrehozása mellett kiállunk. Abba biztos nem fogunk belemenni, hogy a villamos-fejlesztést útfelújításra cseréljük és az autós közlekedés feltételeit javítsuk a közösségi közlekedés feltételei helyett.
Egyetért azzal, hogy ez a vita alapjában arról szól, mi a fontosabb: az autó vagy a tömegközlekedés? Az utóbbi pártján állók azt kiáltozzák, hogy "Öld a közutat!", míg az autósok azt hogy "Dugó lesz, dugó!".
Nem. Ebben a projektben nincs "Öld a közutat!". Minden híresztelés ellenére nem csökken például a közúti kapacitás a Margit híd alatt, nem lesznek a mainál nagyobb dugók.
Ott nem, de mondjuk a Nagykörúton hamarosan csökkenhet a tervezett lámpaidő-változtatás miatt.
Az nem a fonódó villamosok miatt van. A 90 másodperc helyetti 60 másodperces lámpaciklust a budai fonódó villamosoktól függetlenül vezetjük be végig a Nagykörúton. A lényeg, hogy a Petőfi hídnál, a Blaha Lujza térnél a 6-os villamosnak ne kelljen tétlenül várakoznia 30 másodpercet feleslegesen, miután már az utasok fel- és leszálltak. Ez valóban nem egy autósbarát intézkedés, de valójában itt sem csökken a közúti kapacitás.
Csak gyakrabban kell az autósoknak megállni.
Eddig egy Combino állt a lámpánál, rajta 200-300 emberrel feleslegesen fél perceket, most abban a 20-30 autóban az a 20-30-40 ember lesz kénytelen várni. De még egyszer mondom, ez nem a fonódó villamosokkal van kapcsolatban.
Beszéljünk a buszokról: a múlt héten eredménytelen lett a két éve húzódó midibusz-tender, holott a vári buszokra nagyon nagy szükség van, és a nyertes is megvolt már az Orengeways személyében.
Az eredménytelenné nyilvánításnak több oka is van. Egyrészt a BKV-nak 2012 tavaszán lejár a közszolgáltatási szerződése, az új szerződést várhatóan a kiszervezett buszközlekedés üzemeltetőjével közvetlenül, a BKV közvetítése nélkül írja alá a BKK. A BKV vezérigazgatója tehát nem írhat alá most olyan szerződést, ami túlnyúlik a jövő év tavaszi időponton, azaz a midibuszos szerződést alig egy évre tudná megkötni. Ennek nincs értelme. A másik probléma pedig, hogy a szerződés-tervezetet nemrég átnéztük és egy komoly kockázati tényezőt találtunk benne.
Mit?
Volt a tenderben egy, a 40 leszállítandó buszon felüli 150 százalékos opció, amit nemcsak midibuszra, hanem nagyobb buszokra is le lehetett volna hívni. Ez a lehetőség viszont árazatlan volt. Magyarul, később a verseny megkerülésével lehetett volna árat kialakítani, ami finoman szólva is aggályos és később igencsak megkérdőjelezhetővé tette volna a verseny eredményét, hisz a vesztes később hivatkozhatott volna arra, hogy az extrateljesítményben ő lett volna olcsóbb..
Arra viszont jó volt a midibusz tender, hogy látszódjon, hogy szinte az összes hazai buszos cég rámozdult a lehetőségre, különböző külföldi óriáscégekkel vagy hazai buszgyártókkal a hátuk mögött. Ráadásul az egész budapesti buszszolgáltatást hamarosan lehet pályázni, ami óriási piac, óriási pénzzel.
Így van, de meglátszott az is, hogy a költségeket le lehet szorítani egy ilyen kiszervezéses konstrukcióval.
Bár ezt két buszos szakszervezeti vezető máig tagadja, szerintük az még olcsóbb lenne, ha maga a BKV lízingelne buszokat és működtetné azokat.
Csakhogy ők kifelejtették a számításaikból a gázolaj árat. Ha nem tankoljuk meg a buszt, akkor tényleg olcsóbb lenne lízingelni.
Visszatérve a midibusz-tenderre és a fővárost érő politikai nyomásra: tavaly szeptemberben az Orangeways tulajdonost váltott, és a szakmai pletykák szerint közvetve megjelent a cégben egy olyan befektető, aki a Fidesz legfontosabb gazdasági háttérembere. Sokan akkor már tudni vélték, hogy a tendert az Orangeways nyeri meg, ami aztán így is lett.
Én nem vizsgáltam az Orangeways tulajdonosi hátterét, de két dolgot tudok. Egyrészt sokan, sokfélét mondanak magukról, hogy befolyásosabbnak vagy épp hátszéllel rendelkezőnek tűnjenek, másrészt a BKV-t vagy engem ebben az ügyben se pro se kontra befolyás nem ért.
Pedig időközben a főváros és a párt fontos emberei között a viták elmérgesedtek. Ezért van olyan feltételezés, hogy a midibusz-tender lefújása nem véletlen, kvázi büntető lépés lehetett azzal az érdekkörrel szemben, ami állítólag a fővárosi közműcégek esetében is bepróbálkozott, de falakba ütközött.
Ez több téves elemből összerakott, teljesen alaptalan összeesküvés-elmélet. Én erre utaló jelet semmilyen szálon nem láttam, nem találtam.
Volt egy érdekes kezdeményezés egy trolis szakmai és egy civil szervezet részéről egy budai trolibusz-hálózat kiépítésére és üzemeltetésére. Erre mi lett a válasz?
Az, hogy legyen trolibuszhálózat Budán, jól hangzik. De azt, hogy ki lenne itt a befektető, azóta sem tudom. Viszont azt látom, hogy ezek a költségek, amivel ez az elképzelés számol, jelentősen alábecsültek. 8 milliárdból ki lehet építeni az infrastruktúrát, de a járművek sokkal drágábbak. Ráadásul garázst is kellene építeni hozzá, tehát olyan nagy egyszeri ráfordítás kellene, ami nem biztos, hogy behozná az árát.
Azért több külföldi példa van arra, hogy a troli jól működik a hegyekben.
A troli sokkal hatékonyabb a hegyen, mint egy autóbusz, és olcsóbb az üzemeltetése is. Nyilván van olyan időtávlat, ami alatt egy ilyen beruházás megtérül, de az évtizedekben mérhető. Ezzel szemben az áll, hogy egy-két éven belül eljut oda a technológia, hogy a trolibusz felsővezeték nélkül is megvalósítható az akkumulátoros járműhajtás fejlődésével. Ettől még a meglévő trolibuszhálózatot fenn kell tartani, a forrásokat pedig inkább a harmincéves szovjet ZIU-trolik lecserélésére koncentráljuk 2011-12-ben.
A parkolás területén viszont már egy kis befektetés is hamar megtérülne. Az egységes parkolási rendszer régi jelszava az egymást követő városvezetéseknek. Ennek ellenére mára odáig jutottunk, hogy több parkolási társaság működik, mint valaha.
Szörnyű, ami most van. Bár a Főváros a főútvonalain saját kezébe vette a parkolást, de az, hogy elkezdtek a parkolócégek szaporodni, mindenfelé mutat, csak az egységesülés irányába nem. Tele van a város olyan utcákkal, ahol kétféle, sőt van már olyan sarok, ahol háromféle parkolási cég működik.
Mit terveznek ezen változtatni?
Két utat látunk. Az egyik az az, hogy a parkolás-üzemeltetést a Parking Kft.-ben, a főváros saját cégében központosítsuk. Egyrészt a fővárosi tulajdonú utakon eleve a Parking végzi az üzemeltetést. Másrészt a kerületi önkormányzatok a mellékutcákban szintén megbízhatnák a Parkingot, ha lejár a korábbi szerződésük, vagy új területeken vezetnének be parkolást. Erre tettünk is ajánlatot az összes kerületnek.
Miért lenne érdeke a kerületi önkormányzatoknak kiadni a kezükből a parkolást?
A Centrum szerződései számos kerületben lejárnak hamarosan. Azt gondolom, hogy ha ezek a kerületek egy közszolgáltatási szerződés keretében megbízzák a Parkingot, akkor az egységesítés felé haladunk és egy ilyen struktúrában a bevételekből akár több is juthat az önkormányzatoknak.
Csakhogy a jelenlegi folyamatok pont azt mutatják, hogy a kerületek nem bíznak a fővárosban, és mindegyik a maga módján akarja elintézni ezt a kérdést.
Ez a másik út, ahol az együttműködést nem bizalmi alapon próbáljuk meg megoldani, hanem egy más jogszabályi hátteret próbálunk kialakítani. Csinálhatnánk azt is, hogy a kerületektől elvesszük a feladatot és a pénzt is. Magyarul, egy 1990-es jogszabályt módosítva az utolsó földútig bezárólag elvennénk az utakat a kerületektől.
Lenne is háborgás...
Ez a főváros számára is elég komoly felkészülést jelentene, hiszen az összes út aszfaltozási és kátyúzási problémája a nyakába hullana. Ezen el lehet gondolkozni, de ez a megoldás nagyon messzire vezetne. Olyan, a főváros és a kerületek közigazgatási viszonyairól szóló régi vitát nyitnánk meg, ami biztosan nem kizárólag közlekedésszakmai kérdés.
Akkor mit lát elképzelhetőnek?
Bevezetnénk egy új kulcsszót, amihez ugyan több törvény-módosítás is szükséges, de nem borítaná fel alapjaiban a főváros és a kerületek viszonyát: ez a parkolás-szervezés. Az érintett önkormányzatok és parkolási társaságok között egy új szintet hoznánk létre, ez lenne a BKK. A cég egységes ügyfélszolgálatot működtetne, előkészítené a jogszabályi környezetet, egységes nyilvántartást vezetne a pótdíjakról.
Azért az autósokat, mint ügyfeleket, elsősorban a fizetés, azaz az automaták használata vagy a mobilparkolás érinti.
Az új parkolás-szervező cég, a BKK természetesen kiválaszthatná egy eljáráson a mobilparkolással foglalkozó cégeket, egységesen írhatna ki pályázatot az automaták beszerzésére. Magyarul sok feladatot átvenne, de kerület választhatná ki továbbra is az üzemeltető parkolási céget, az üzemeltető pedig alkalmazná a parkolóőrt, üzemeltetné az automatákat, szállítaná a pénzt.
Milyen törvénymódosítás kellene ehhez?
Ehhez a kétharmados önkormányzati törvényt kellene módosítani. A javaslatot kidolgoztuk, az most már csak politikai kérdés, hogy lesz-e elegendő szándék arra, hogy egy ilyen mérvű változtatásba belevágjunk. | [
"Fidesz",
"BKV"
] | [
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Parking Kft.",
"Budapesti Közlekedési Központ"
] |
Polt Péter a Központi Nyomozó Főügyészséghez továbbította elbírálásra a fideszes Járóka Lívia 35 millió forintos állami támogatási ügyét.
A legfőbb ügyészhez Vadai Ágnes, a DK képviselője intézett írásbeli kérdést. Vadai a 24.hu augusztusi cikkére hivatkozva arról érdeklődött Poltnál, hogy a Fidesz EP-képviselőjéhez és családjához "valóban valós tevékenység nélkül" került-e pénz abból a 35 millió forintból, amit hátrányos helyzetű roma fiatalok felkarolására és futballoktatására kapott.
Polt az országgyűlés honalapján megtalálható hétfői keltezésű válaszlevele szerint feljelentésként értékelte a képviselői kérdést.
A 2016-os támogatás miatt eredetileg Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő jelentette be, hogy feljelenti Járóka Líviát, ha a politikus nem tisztázza, mire mentek el az állami forrásból származó pénzek. A 25, illetve 10 millió forintot a Járóka Lívia Tehetségmentő Egyesület (JALTE) kapta egy hátrányos helyzetű roma gyerekek focioktatását célul tűző program lebonyolítására, illetve az azzal kapcsolatos működési költségekre, de a programzárásnak és az elszámolásnak sehol sem volt fellelhető nyoma.
A Hadházy és Járóka között lezajlott személyes találkozón végül kiderült, hogy a politikus valóban beindított egy futballprogramot Tiszavasváriban. A helyi szakmunkásképző diákjai közül 2016 őszén változó létszámban, súlyos anyagi gondokkal küzdő fiatalok kezdhettek neki az edzéseknek.
Az előkerült elszámolásból azonban az is kiderült, hogy pénzek jelentős része, ami akár fele-harmada is lehetett az eredeti támogatási összegnek, a politikusnál és családtagjainál maradt.
Ezt Járóka a 24.hu-nak meg is erősítette, de leszögezte, hogy a férje és az öccse is részt vett a program lebonyolításában: | [
"Járóka Lívia Tehetségmentő Egyesület"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő idén márciusban 1,63 milliárd forintért eladta a Tihanyi Yacht Clubot, valamint a közvetlenül mellette elterülő kikötőt – értesült az rtl.hu. A vevő a harmincadik leggazdagabb magyarnak számító Nagy György cége, a HO-ME 2000. Kft. volt. Az üzletember a Vasas egyik tulajdonosa, az OTP igazgatóságának tagja, sokan pedig Csányi Sándor bankvezér egyik fontos gazdasági partnerének tartják. A telken továbbra is kikötői, szállodai és vendéglátói tevékenységet folytatnak majd.
Közvetlenül a Balaton partján, a tó egyik legfelkapottabb részén helyezkedik el az a több mint 10 ezer négyzetméteres ingatlan, amelyet az idén márciusban adott el a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő. A Tihanyi Yacht Clubot, valamint a mellette elterülő kikötőt is magába foglaló telket a HO-ME 2000 Kft. szerezte meg.
A vállalat vezetőjének, Nagy Györgynek a tájékoztatása szerint a vételár 1,63 milliárd forint volt,
ezt az árat pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő által felkért értékbecslő állapította meg.
Az ingatlant tehát ezúttal nem árverés útján értékesítették, Nagy György közlése szerint ugyanis az elmúlt években a többségi tulajdonában álló cég bérelte a területet az államtól, így "az érvényben levő szabályozások alapján" lehetősége nyílt a vásárlásra. (A bérlő egyébként 2017 óta a Peninsula Resort Zrt. nevű cég, ennek a vállalatnak 2018 januárjában lett többségi tulajdonosa a mostani vevő, a HO-ME 2000 Kft.)
Az üzletember azt is megjegyezte, hogy az elmúlt időszak felújításait saját erőből finanszírozta. Nem akar változtatni a jelenlegi profilon, azaz tervek szerint továbbra is kikötői, szállodai és vendéglátói tevékenységet folytatnak majd a területen.
Több milliárd forint Tihanynak
A mostani tranzakció előtti években a környező területek jelentős állami támogatáshoz jutottak. A 24.hu cikke szerint például Tihany 2,5 milliárd forintot kapott a Magyar Turisztikai Ügynökségtől, ebből pedig 1,5 milliárd forintot a rév tágabb környezetének rendbetételére költenek. A tervek szerint a pénzből egyebek mellett:
építenek egy turisztikai fogadóépületet,
kialakítanak egy több száz autó befogadására alkalmas parkolót,
környezeti kármentesítést végeznek,
rendezik a kikötő területét, valamint a part menti erdősávot.
Egy másik turisztikai forrásból korábban 195 millió forintot költöttek a kikötő rekonstrukciójára.
Az Átlátszó cikke szerint a hivatalos indoklás alapján azért van szükség a parkolóra, mert a komp miatt jelentős az autóforgalom, azt pedig meg kell akadályozni, hogy ezek a járművek mind a település központjába zúduljanak.
Csányi Sándor üzlettársa, a Vasas tulajdonosa
Nagy György már a rendszerváltás óta ismert szereplője a hazai gazdasági életnek, ő volt például az 1990-ben alapított Wallis Holding tulajdonosa, a csoportot egészen 2000-ig vezérigazgatóként irányította.
A leggazdagabb magyarokat rangsoroló listán a 30. helyen áll 51,2 milliárd forintos becsült vagyonával, ráadásul Csányi Sándor egyik fontos üzlettársának számít. Erre utal az is, hogy a két üzletembernek közös vagyonkezelője is van, korábban pedig Nagy György éppen az OTP-vezérnek adta el a több tízmilliárd forintos árbevétellel rendelkező mezőgazdasági cégét.
Nagy György a Westbay befektető csoport vezetője, korábban tulajdonos volt a MET-ben is, 2021 áprilisa óta pedig az OTP igazgatóságának a tagja.
Az üzletember nemrég beszállt a magyar labdarúgásba is: szintén a HO-ME 2000 Kft.-n keresztül többségi részesedése van az első osztályba feljutó Vasas Futball Kft.-ben.
Néhány éve még a Los Angeles Times is írt róla, miután a város elitnegyedében vett magának több mint 6 millió dollárért egy luxusvillát.
Csányi Sándor Tihany másik részén kezdett óriási fejlesztésbe: Hernádi Zsolt Mol-vezérrel és Garancsi István ingatlanfejlesztővel közös cége több milliárd forint érékben húzza fel a Tihanyi Kastélyszálló és Tréning Központ Hotelt. Ez a terület egykor József főherceg hathektáros balatoni rezidenciája volt, majd pártüdülő lett belőle. A beruházásra az mfor.hu cikke szerint két körben összesen 11,5 milliárd forint állami támogatást kaptak.
Nyitókép: Tihany látképe, középen a Bencés Apátság – Fotó: Molnár-Bernáth László/MTVA | [
"HO-ME 2000 Kft."
] | [
"Wallis Holding",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő",
"Tihanyi Yacht Club",
"Los Angeles Times",
"HO-ME 2000. Kft.",
"Vasas Futball Kft.",
"Peninsula Resort Zrt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] |
Valótlanok voltak azok a referenciák, amelyek alapján a Hungexpo–Mafilm páros elnyerte az idei központi ünnepségek lebonyolítási jogát – derül ki a Magyar Nemzet birtokába jutott dokumentumokból. Az augusztus 20-i rendezvények megvalósításához alapkövetelményként előírt referencianyilatkozatok szerint a Mafilm Rt. az utóbbi két év központi ünnepségeinél 23 millió, illetve 22 millió forint értékben végzett pirotechnikai munkákat, a társaság azonban hét éve nem rendelkezik saját jogú referenciával, így azóta nem is lát el pirotechnikai tevékenységet. Az idei pályázat elnyeréséhez szükséges referencia egyik kibocsátója, a Nike-Fiocchi Kft. ügyvezetője, Szabó Péter elismerte: a pirotechnikai munkákat valóban nem a Mafilm Rt.-től rendelték, hiszen annak nincs is erre szakosodott részlege, hanem egy, a Mafilm Rt.-nek csupán résztulajdonában álló másik cégtől, a Mafilm Szcenika Kft.-től.
Gárdonyi László, a Szcenika ügyvezetője megerősítette: nem a Mafilm, hanem a társaságuk által elvégzett referenciák alapján nyerte el a Hungexpo–Mafilm páros a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) száznegyvenmillió forintos megbízását, ám a tűzijátékot végül mégsem ők bonyolították le. A referencianyilatkozatokról Gárdonyi kijelentette: azok sem összegükben, sem a teljesítésben nem felelnek meg a valóságnak.
Barabás János, a fővállalkozó Hungexpo Rt. vezérigazgatója korábban lapunknak megerősítette, hogy társaságuk azért indult a Mafilm Rt.-vel közösen, mert a cég pirotechnikai részlege megfelelő referenciát jelentett a tűzijáték lebonyolításában. A vezérigazgató nem tudott arról, hogy a szakmai referenciája miatt bevont Szcenika Kft. mégsem vett részt a tűzijáték kivitelezésében. Szerettük volna megszólaltatni az ügyben Rózsa Editet, a Hungexpo rendezvényszervezési igazgatónőjét, hogyan kerülhetett a nyertes állami vállalattól egy magáncéghez a MeH megrendelése, ám ő lapunk többszöri megkeresésére sem reagált.
Friss Gábor, a MeH rendezvény- szervezési főosztályvezető-helyettese annyit közölt: nem túl "elegáns" megoldás a Szcenika mellőzése, hiszen a hazai piac egyik legnagyobb pirotechnikai cégének tartott társaság miatt adták a megbízást a Hungexpo–Mafilm kettősének. A referencianyilatkozatokat beadó Mafilm Rt. ügyvezetője, Tolmár Tamás korábban megkérte lapunkat, ne kérdezzük az ügyről.
Mint ismeretes, az Orbán-kormány idején a szocialisták valamennyi augusztus 20-i ünnepség után azonnali, tételes elszámolást kértek, amelyet a MeH közleményekben és parlamenti beszámolókban meg is tett. Támadások érték a Happy End Kft.-t is, amely korábban az országos ünnepekkel kapcsolatos feladatok húsz százalékát látta el, megbízását közbeszerzési pályázatokon elnyerve. | [
"Happy End Kft.",
"Hungexpo Rt.",
"Mafilm Rt."
] | [
"Nike-Fiocchi Kft.",
"Magyar Nemzet",
"Mafilm Szcenika Kft.",
"Miniszterelnöki Hivatal",
"Szcenika Kft."
] |
A Déli pályaudvar személyforgalma megmarad a jövőben, az üzemi területeken viszont a Testnevelési Egyetem és a nagyközönség kap sport és szabadidős célű csarnokokat - derült ki még egy évvel ezelőtt. Most pedig a projekt megvalósulása egyre biztosabbá válik, hiszen a Közbeszerzési Hatóság oldalán megjelent az ajánlattételi felhívás.
A Testnevelési Egyetem által elindított eljárás leírásából pontosan kiderül, miket is terveznek a Déli pályaudvar üzemi részére. A nyertes vállalkozónak a tervek elkészítése mellett az engedélyeztetési folyamat és a megvalósíthatósági vizsgálatok is a feladatai részét képezik. A területen a bontási munkák mellett a kármentesítésre, közlekedési és műtárgyépítésre is fel kell készülni.
A megvalósítandó létesítmények a következők lesznek:
12 800 m 2 -es apartmanház,
-es apartmanház, 5947 m 2 -es jégcsarnok,
-es jégcsarnok, 6611 m 2 -es multifunkcionális csarnok,
-es multifunkcionális csarnok, 6159 m 2 -en lesz tenisz centerpálya és squash pályák,
-en lesz tenisz centerpálya és squash pályák, 2000 m 2 -en szabadtéri teniszpályák,
-en szabadtéri teniszpályák, 1000 m 2 -en szabadtéri streetball pálya és futsal pályák,
-en szabadtéri streetball pálya és futsal pályák, 1200 m 2 -en golf gyakorló pályák,
-en golf gyakorló pályák, 1000 m 2 -en gyermek sípálya,
-en gyermek sípálya, 500 m 2 -en falmászó szikla,
-en falmászó szikla, 600 m 2 -en falmászó központ,
-en falmászó központ, 1600 m 2 -en futókör,
-en futókör, 900 m2-en extrémsport pálya készül.
Emellett három mélygarázst terveznek, egy 40, egy 180 és egy 78 férőhelyeset személyautók részére,
felszín alatti 42 férőhelyes busz parkoló-mélygarázst is szeretnének,
900 m 2 jut a büfének,
jut a büfének, 1800 m2 pedig a játszótérnek.
A tervezési, engedélyeztetési folyamatokra összesen 18 hónap áll majd rendelkezésre, az ajánlatok benyújtására bő egy hónapjuk lesz az érdeklődőknek, 2017. november 14. a benyújtási határidő.
mfor.hu | [
"Testnevelési Egyetem"
] | [
"Közbeszerzési Hatóság"
] |
2012. január 11., szerda, 16:07 • Utolsó frissítés: 2012. január 13., péntek, 20:48
Szerző: György Miklós
Címkék: Magyar Olimpiai Bizottság; Schmitt Pál; államfő; köztársasági elnök; Nemzetközi Olimpiai Bizottság; helyesírás; doktori disszertáció; plágiumgyanú; dr. Schmitt Pál; Nyikolaj Georgijev; bolgár sportkutató;
Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével – derítette ki a hvg.hu. A dolgozat ráadásul nem felel meg a doktori disszertáció alapvető követelményeinek sem, ennek ellenére summa cum laude minősítést kapott bírálóitól.
"Kisdoktorim van a Testnevelési Egyetemen. Soha senki sem kényszerített rá, nem is használom a titulust, a névjegyemen sem olvashatod. Csak néhány újságcikk tisztel meg vele" – idézi a jelenlegi köztársasági elnököt Kő András sportújságíró a 2005-ben megjelent Vendégségben: Schmitt Pál című könyvében. Az államfő megválasztása óta már használja a doktori címét, a dr. most is szerepel a neve előtt a hivatal honlapján, ahogy a Magyar Közlönyben is így jelenik meg a törvények alatti aláírása: Dr. Schmitt Pál s.k.
Ahogy a honlapon közzétett életrajzában is olvasható, a köztársasági elnök 1992-ben nyújtotta be Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése című doktori értekezését a Testnevelési Egyetemen (TE, amely 2000-ben integrálódott a Semmelweis Egyetembe). A dolgozatra bírálói a legmagasabb, summa cum laude minősítést adták, később a TE címzetes egyetemi tanára lett, disszertációja jelenleg az Olimpizmus, illetve Az olimpiai játékok gazdasági kérdései című tárgyak ajánlott irodalmában is szerepel.
Ám Schmitt Pál 215 oldalas doktorijának legnagyobb része – a hvg.hu számításai szerint mintegy 180 oldal – egy bolgár sportkutató és -diplomata, Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájának többnyire szó szerinti fordítása és átvétele, ami felveti a plágium gyanúját.
Egy régi kézirat újrafelhasználása
Georgiev 1987-ben fejezte be Lausanne-ban Analyse du programme olympique (des Jeux d’Olympiade) (Az olimpiai játékok programjának elemzése) című kétkötetes, 465 oldalas, több száz oldalnyi táblázatot, diagramot tartalmazó tanulmányát. A dolgozat írógéppel készült, bekötött példánya ma is megtalálható a lausanne-i Olimpiai Múzeum könyvtárában (raktári jelzete: MA 1949/1 és MA 1949/2).
Schmitt Pál előad a Semmelweis Egyetem hallgatói előtt - Nagyítás-fotógalériánk Schmitt Pál karrierjéről / Kovács Attila
Később a tanulmányt Georgiev az újabb fejleményekkel kiegészítette, az Olimpiai Múzeum pedig 1995-ban Analyse du programme des Jeux Olympiques 1896-1996 címmel (a könyv megjelenésekor már ismert volt az 1996-ban megrendezett atlantai játékok programja, ezért a szerző azt is feldolgozta – a szerk.) immár könyv formában is megjelentette. Egy évre rá a kötet angol fordításban is hozzáférhetővé vált. A bolgár kutató 1956-tól a Bolgár Olimpiai Bizottság munkatársa, később titkára, majd főtitkára volt. A sportdiplomata 2005-ben elhunyt.
Schmitt Pál 1992-es disszertációját Nikolaj Georgiev dolgozatával összevetve jól látható, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) 1990 és 2010 közötti elnöke szinte szó szerint, vagy némileg módosítva vett át hosszú mondatokat, bekezdéseket (számításaink szerint összesen mintegy 180 oldalnyi terjedelemben). Sőt, Schmitt közel egyoldalnyi szöveget a bolgár sportkutató, Hristo Meranzov és Georgiev 1985-ben megjelent, Analysis of the Olympic Programme (Az olimpiai program elemzése) című munkájából emelt át.
A MOB akkori elnöke ismerte a két kötetet, dolgozatának irodalomjegyzékében mindkét művet meg is említette, a címüket azonban nem franciául, hanem magyar fordításban adta meg – holott a két kötet nincs magyarra fordítva –, ráadásul Georgiev 1987-es munkájának kiadási helyéül Lausanne helyett Bulgáriát jelöli meg. Viszont Schmitt 1992-es dolgozatában sem láb-, sem végjegyzetek nincsenek, így nem derül ki az sem, hogy idéz-e egyáltalán, és ha igen, mit idéz Georgiev könyvéből.
A MOB korábbi elnöke 1992-ben már kilencedik éve tagja volt a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, 1991-ben pedig a Végrehajtó Bizottságba is beválasztották, ebben az időszakban többször megfordult a NOB lausanne-i székhelyén.
A "ju-jutsu" és a vívás
A következőkben részleteket közlünk Schmitt doktori disszertációjából és Georgiev 1987-es, az Olimpiai Múzeum könyvtárából kikölcsönzött tanulmányából. Elsőként a tartalomjegyzékeket, majd két sport (vívás, cselgáncs) elemzését hasonlítjuk össze. Végül a konklúziókat vetjük össze.
Schmitt disszertációja megtalálható a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának Könyvtárában, raktári jelzete: 4-4756. A dolgozatából vett részleteket betűhíven, a helyesírási, elütési hibákat megőrizve közöljük.
Olvassa el Schmitt Pál szakdolgozatának részleteit - kattintson a képre! Fotó: hvg.hu
Mint az az összehasonlításból kiderül, a Schmitt dolgozatában található fordítások, átvételek néha rövidítenek, egyszerűsítik az eredeti francia szöveget, Schmitt sokszor részeket hagy el, esetenként összefoglal. Egyetlen egyszer sem hivatkozik azonban a forrásra. A szöveget 1992-ben írva több helyen kiegészíti a forrásul használt két kötet megjelenése óta eltelt idő eseményeinek adataival.
Olvassa el Schmitt Pál szakdolgozatának részleteit - kattintson a képre! Fotó: hvg.hu
Schmitt disszertációjának fennmaradó részei – összesen kb. 35 oldal (az olimpiai mozgalom bemutatása, a televízió, illetve a gazdasági tényezők szerepe, végül a jövő olimpiai programja, illetve néhol egy-egy beszúrt megjegyzés) – nem a bolgár kutatók köteteiből való átvételek.
"Labdarugás" és "bírkózás" A mostani államfőnek már a disszertáció megírásakor is meggyűlt a baja a helyesírással. A labdarúgás szót rendszerint rövid u-val írta, de a rövid vagy hosszú ékezetes betűk egyébként is sok gondot okoztak, rendszeresen felbukkan például a ’kűzdősport’, a ’vizilabda’, a ’bírkózás’, de ugyanígy problémát okoztak az egybe- és különírás egyszerűbb esetei is (’résztvesz’ vagy ’szervező bizottság’).
"Értékes, fontos alkotásnak értékelem"
"Amikor anyuka meghalt, megfogadtam, hogy doktori címet szerzek. »Minden szép, minden jó körülötted – mondta egyszer –, de úgy szeretném, ha dr. Schmitt Pál lennél.« Egyik fülemen bement, a másikon kijött. Gondoltam, ez úgyis lehetetlen, nekem sohasem lesz rá időm. De amikor meghalt, eldöntöttem, hogy le fogok doktorálni. Közben azonban már NOB-tagként, 1992-ben jött az első olimpiám, egy évvel korábban beválasztottak a végrehajtó bizottságba. Akkor neveztek ki spanyol nagykövetnek, és erre a megbízatásra készültem. A Magyar Olimpiai Bizottság elnökeként szintén akadt tennivalóm, és mindezek dacára ledoktoráltam filozófiatörténetből. Kisdoktorim van a Testnevelési Egyetemen" – olvasható a Vendégségben: Schmitt Pál című könyvben, hogyan szánta rá magát a jelenlegi államfő a disszertáció megírására.
Ám Schmitt a kötetben pontatlanul fogalmazott, hiszen a Testnevelési Egyetemre leadott dolgozatnak nincs köze a filozófiatörténethez, legfeljebb az olimpia történetéhez.
A disszertációt 1992-ben Takács Ferenc egyetemi tanár és Kertész István ókortörténész bírálta, a dolgozatra mindketten summa cum laude minősítést adtak. Takács opponensi véleményében néhány bíráló megjegyzés ellenére – így hiányolta többek között a forrásanyagok pontos megjelölését, az irodalmi apparátus korrekt rendszerezését – azzal méltatta a dolgozatot: "Külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy ez a problémakör sem a hazai, sem a nemzetközi szakirodalomban eddig ilyen részletességgel nem diszkutált".
Kertész – aki honlapján is megemlékezik szerepvállalásáról – már jóval kritikusabb, több helyen komoly hiányérzetét jelezte. "A megnevezett szakirodalom alapján aligha lehetett volna a sportágak ilyen részletes programelemzését elvégezni" – véleményezte a munkát a történész, ám ez végső ítéletét nem befolyásolta: "a disszertációt értékes, fontos alkotásnak értékelem. Megismétlem, hogy a dolgozat magas szinten tesz eleget az ilyenkor elvárható követelményeknek".
"Intézkedik a személyi igazolványból való törlésről"
A Testnevelési Egyetem – 1989-ig Testnevelési Főiskola (TF) – 1985-ös doktori szabályzata szigorú feltételeket állapít meg arra vonatkozóan, hogy milyen disszertációt fogadhat el az intézmény, és mi történik, ha a disszertációról utólag kiderül valami. A 23. paragrafus leszögezi: "Amennyiben az egyetemi doktorátus odaítélését követően kiderül, hogy az értekezést más készítette vagy az más munkájának (eredményének) illetéktelen felhasználásával készült, az Egyetemi Tanács a doktorátust, s az ezt tanúsító oklevelet visszavonja, az egyetemi doktorátusra utaló névmegjelölés használatát megtiltja, intézkedik a személyi igazolványból való törlésről, s a visszavonás tényét a Művelődési Közlönyben, valamint az OTSH Közlönyben közzéteszi". A Semmelweis Egyetem jelenleg hatályos doktori szabályzata nem rendezi a fokozat visszavonásának kérdését.
Ugyanakkor a TF 1985-ös szabályzata szerint az egyetemi doktorátus megszerzésének feltétele többek között "a tudományos munka módszereinek alkalmazásával készített, önálló kutatáson alapuló, új tudományos eredményt tartalmazó értekezés [...] benyújtása". | [
"Testnevelési Egyetem"
] | [
"Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának Könyvtár",
"Bolgár Olimpiai Bizottság",
"Magyar Közlöny",
"Testnevelési Főiskola",
"Egyetemi Tanács",
"Magyar Olimpiai Bizottság",
"Olimpiai Múzeum",
"Nemzetközi Olimpiai Bizottság",
"Semmelweis Egyetem",
"Végrehajtó Bizottság"
] |
Lázár János a külföldi útjai alatt hat éjszaka alatt felmerült kétmilliós költséget befizette. Az atlatszo.hu közérdekű adatként kérte a befizetést igazoló pénztárbizonylat másolatát hónapokkal ezelőtt, de azt akkor nem volt hajlandó kiadni a Miniszterelnökség. Pert indítottunk, és a héten az első tárgyalás előtt önként kiadták a bizonylatot, amely időközben már az Indexen is napvilágot látott. A helyzet az, hogy ezzel Lázár semmit nem ért el: az utazásaival kapcsolatos adatok egy része továbbra is közérdekű maradt, a Pethő András újságíró által indított per tehát tovább folyhat.
"Eredetileg a miniszterelnökség fizette, majd jeleztem, hogy ez hiba, mert ezek nem a nyilvánosságra tartozó közfeladat ellátását szolgálják. Közcélú utak voltak, de utána magam kifizettem, innentől kezdve úgy hiszem, hogy a nyilvánosságnak ehhez semmi köze nincsen." – nyilatkozta a miniszterelnökséget vezető miniszter az Indexnek szeptemberben, amikor a most nekünk is kiadott bizonylatot először megmutatta.
Rosszul hiszi Lázár, mert az ügyben született elsőfokú ítélet indokolásában a bíróság úgy döntött, hogy a svájci és az olaszországi utazások esetében a Miniszterelnökségnek részletesebb tájékoztatást kell adnia arról, hogy Lázár János mit csinált a kiküldetései során, és válaszolnia kell azokra a kérdésekre is, hogy mely szállodákban szállt meg, illetve hogyan alakult a szállásköltség a hotelek és az utazások bontásában.
Az ítélet szerint azt nem kell elárulni, hogy név szerint kivel találkozott Lázár, de azt igen, hogy milyen pozíciójú, tisztségű ember volt a tárgyalópartnere, valamint nem elegendő az az információ, hogy üzleti kapcsolatokról szóltak a tárgyalások. Az angliai utazásról azért nem született döntés, mert a Miniszterelnökség a per során közölte, hogy erről a kiküldetésről létezik egy minősített irat, vagyis államtitok is van benne.
Pethő András, az ügyet kirobbantó újságíró otthagyta az origo.hu-t, miután az internetes lap főszerkesztőjét, Sáling Gergőt kirúgták, éppen ebből az ügyből kifolyólag. Több tucat kollégájuk követte őket, az Origo szerkesztőségét gyakorlatilag szétverte a botrány. Olcsó vigasz lenne, de mégiscsak szépségtapasz, ha kiderülne valahára, hogy melyik szállodában szállt meg Lázár János egy utastársával együtt, és miért került egy napi szállásuk többe, mint az átlag magyar havi fizetés?
Ezen adatok nyilvánosságra hozatalára kötelező döntést Lázár úr nem tud megakadályozni, ha úgy tetszik: fölösleges volt nehezen összekuporgatott millióiból kettőt a szállásköltségei fedezésére elkölteni.
Ugyanis az utazás részletei nem – illetve nem csak – azért közérdekből nyilvános adatok, hogy azokat közpénzből fizették. Hanem azért, mert a törvény szerint közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata. Függetlenül attól tehát, hogy ki fizette az utazás költségeit, az út maga közcélú volt Lázár saját idézett nyilatkozata szerint is.
Márpedig ha közfeladatot látott el, akkor kevés sikerrel kecsegtet az a felhozott védekezés, hogy egy szálloda nevének megjelölése nemzetbiztonsági kockázat lenne.
Kérdés persze, hogy miért kellett azért is perre menni, hogy kiadjon a Miniszterelnökség az atlatszo.hu-nak egy olyan bizonylatot, amiben semmi titok nincs. Legalábbis furcsa kettős látásról árulkodik ez a hozzáállás annak fényében, hogy a KEHI éppen Lázár utasítására folytat civil szervezetek működése kapcsán nem magyar és nem uniós közpénzek felhasználása tárgyában olyan ellenőrzést, amire hatásköre sincsen.
Egy dolog biztos: amíg a civil szervezetek önkénteseinek a nevét is lefoglalták a vizsgálatok során, egyes információk pedig a Magyar Nemzethez kerültek valakitől valahogyan, addig Lázár közfeladatának ellátása során eredetileg közpénzből fizetett milliós szállásköltségének adatai még mindig titkosak.
Az ítéletre még várunk az ügyben, a pénztárbizonylatra már nem. | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
Védett barlangokat tüntetett el a bányászat során az ürömi Stonemine Kft., amely ennek ellenére engedélyt kapott a környezetvédelmi hatóságtól egy kőbánya feltöltésére. Egy helyi egyesület és az ürömi önkormányzat azonban perre vitte az ügyet, a bíróság pedig egy éves procedúra után végre helyt adott a tiltakozók keresetének.
Még 2018-ban kérvényezte az ürömi Stonemine Kft. a környezetvédelmi hatóságnál, hogy az egyik kőbányáját 545 ezer köbméter inert hulladékkal feltölthesse. A bányafeltöltés ellen az ürömi önkormányzat és az Ürömért Egyesület is tiltakozott, és fellebbezést nyújtott be a hatósági engedély ellen.
A tiltakozók arra hivatkoztak, hogy bányafeltöltésre országosan védett barlang védőövezetében, föld alatti ivóvízbázist veszélyeztetve kerülne sor. Emellett a 18 tonnás sittszállító teherautók zsúfolt lakóövezeteken és az Ürömi tanösvényen haladnának át, elviselhetetlen por- és zajszennyezést okozva a város egyébként is túlterhelt útjain.
Rekultiváció vagy környezetpusztítás? Forrnak az indulatok Ürömön a bányafeltöltés miatt Fokozottan érzékeny ivóvízbázis és országosan védett víznyelő közelében zajlik majd az a bányafeltöltés, melyre minap adott ki engedélyt a szakhatóság. A határozat szerint naponta 23 nyergesvontatóval fogják szállítani az építési anyagot az ürömi kőbányába.
A hatósági eljárás aztán meglehetősen furcsa fordulatokat vett. A Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala ugyanis, helyt adva a tiltakozók érveinek, megsemmisítette az engedélyről szóló határozatát. A Stonemine Kft. azonban szintén fellebbezést nyújtott be ez ellen a hatósági döntés ellen, s a Pest megyei Kormányhivatal, vagyis ugyanaz a hatóság 2019 júniusában másodfokon visszavonta a korábbi megsemmisítő határozatát. Magyarán újra hatályossá tette az eredeti bányafeltöltési engedélyt. Ennek értelmében meg is indult a sittszállítás a bányába, mégpedig lázas tempóban. Az engedély szerint ugyanis a bányacég már a 2019-es évben 300 ezer köbméter inert építési hulladékot helyezhetett el a feltöltendő bányagödörben.
Az Ürömért Egyesület és a helyi önkormányzat azonban nem adta fel a tiltakozást és bírósági pert indított a kiadott engedély ellen. Idén áprilisban pedig Szalona László független önkormányzati képviselő – aki a bányafeltöltés elleni tiltakozás egyik motorja – meghökkentő iratot csatolt a peranyaghoz.
Három barlangot “bányásztak el"
A képviselő ugyanis a környezetvédelmi hatósághoz fordult abból a célból, hogy a bánya területén lévő, a város Helyi Építési Szabályzatában (HÉSZ) is szereplő három védett barlangot vegyék nyilvántartásba. Az "ex lege" védett barlangok szerepelnek az interneten fellelhető Pest megyei nyilvántartásban is.
A Pest Megyei Kormányhivatal válaszlevele szerint viszont az “Üröm I. budai márga" nevű bánya területén, a 062/63 hrsz-on már nem található meg a három védett természeti érték: a 4810-9 kataszteri számú Szerszámos-barlang, a 4810-35 számú Laposkő-bányai 1. sz. barlang és a 4810-36 kataszteri számú Laposkő-bányai 2. sz. barlang, amelyek korábban az Országos Barlangnyilvántartásban is szerepeltek. A Közép-Duna-völgyi Természetvédelmi Felügyelőség már 2014-ben egy hatósági szemle során megállapította, hogy a három védett barlang eltűnt. Ezeket ugyanis
"a területen dolgozó bányavállalkozó elbányászta, az elbányászást a Felügyelőségnek nem jelezte."
A védett természeti értékek megsemmisítése miatt “természetvédelmi bírság kiszabására került sor, illetve az Országos Barlangnyilvántartásból a barlangok törlésre kerültek" – olvasható a levélben.
A védett barlangok "elbányászása" tehát csak most derült ki, annak, hogy a vállalkozó erről korábban bárkit értesítette volna, nincs nyoma. Megdöbbentő módon az ürömi HÉSZ egyes módosításai során sem vették észre a barlangok eltűnését.
Most úgy tűnik, hogy a további környezetpusztítást legalább sikerül megállítani: a Budapest Környéki Törvényszék ugyanis június 23-án helyt adott a bányafeltöltés ellen tiltakozók keresetének, és megsemmisítette a Kormányhivatal által kiadott engedélyt. Vagyis a helyiek kitartó ellenállása eredményt hozott, és az ivóvízbázist és a többi barlangot veszélyeztető további bányafeltöltést végül sikerült meghiúsítani.
Fotó: Munka az ürömi laposkő bányában. Forrás: Yotube/Stonemine
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"Stonemine Kft."
] | [
"Országos Barlangnyilvántartás",
"Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala",
"Közép-Duna-völgyi Természetvédelmi Felügyelőség",
"Budapest Környéki Törvényszék",
"Ürömért Egyesület",
"Pest Megyei Kormányhivatal",
"Pest megyei Kormányhivatal"
] |
Olyan emberek bírálták el, hogy kik, és mennyi pénzt kaphatnak a Norvég Civil Alap pályázatain, akik maguk is pályáztak – állítja a kormány. "Ezeknek a pénzeknek a felhasználásánál szervezett csalás történik, és ez ellen lép fel a kormányzat"- kemény szavak a Miniszterelnökség államtitkárától. Csepreghy Nándor egy olyan kutatásra hivatkozik, amit a Norvég Alap kérésére az Ernst and Young, nemzetközi könyvvizsgáló cég készített. Annak ellenére, hogy a dokumentumokat egyelőre csak elkérte, de még nem látta. Valószínűleg nem is fogja: az Ernst and Youngnál, ugyanis a azt mondták a Hír24 híradójának, hogy megbízásaikkal es az ügyfeleikkel kapcsolatban teljes titoktartás köti őket, így a magyar kormány sem kapja meg tőlük a kutatást. Hivatalosan meg azt sem ismerik el, h ez a kutatás egyáltalán létezik.
Móra Veronika, az Ökotárs igazgatója azt mondja, az Enrst and Young csak a 2008 és 2011 közti gyakorlatukat vizsgálta, és annak következtében változtattak is a kifogásolt gyakorlaton, így határozottan visszautasítja a kormány vádjait. Vidos Mihály riportja. | [
"Ökotárs",
"Norvég Alap"
] | [
"Norvég Civil Alap",
"Ernst and Young",
"Enrst and Young"
] |
Miközben milliárdok folytak át az alapítványok kezén, különböző ingatlanok kerültek az alapítványi tagok, majd onnan új vevők/bérlők tulajdonába. A birosag.hu-ra feltöltött dokumentumokban a szervezeteknél látszólag nincs nyoma az adásvételből befolyó összegeknek vagy épp értékcsökkenésnek, és a – még létező – szervezetet is hiába kerestük emiatt.
A Pest megyei Csobánkán három ház is kötődik két kétes múltú alapítványhoz, illetve az azokban közreműködő emberekhez.
Az egyik ház az új építésű részen található Kerekdombi utca 6. Az 1334 nm-es telken elhelyezkedő 140 négyzetméteres házat, vagyis annak telkét 2018-ban vásárolta meg a Gyermekmentő Támogató Alapítvány. 2019 júniusában az ingatlant az alapítvány kurátora, Gombár Györgyi és Lhotsky András vásárolta meg. A telken 2020 szeptemberében jegyezte be a Földhivatal lakóház létesítését.
A mellette lévő Kerekdombi 4-es számú ház szintén a Gyermekmentő alapítvány tulajdonában volt: 2018-ban vásárolták meg, majd 2021 februárjában egy magánszemélynek értékesítették.
A szintén a településen, de nem annyira felkapott részen egy harmadik ingatlan is kötődik Gombár Györgyi nevéhez. A Muskátli utca 1. sz. alatt álló házat 2016 februárjában vásárolta meg az Országos Állatmentő Alapítvány, amelynek kuratóriumában többek közt Gombár Györgyi és Lhotsky András foglalt helyett. Az alapítvány 2021 májusában megszűnt. Gombár 2019. június 28-án vásárolta meg az ingatlant.
Megnéztük közelebbről is az házakat.
Műfű és panoráma
A Kerekdombi utca 6-os számon lévő telken 2020-ban egy 140 nm-es luxus lakóházat húztak fel, amit nemrég még 180 millió forintért kínáltak eladásra. A hirdetés szövege szerint a 360 fokos állandó panoráma, a szubalpin klíma és a kiépített elektromos gyorstöltő mellett jó hír lehetett a természetet utáló jövőbeli tulajdonosnak, hogy "a kert java műfűvel borított így télen-nyáron zöld és gondozásmentes". A házat emellett "kulturált és igényes környezetben, fantasztikus szomszédokkal, igazi "Lila akác köz" hangulattal" hirdették.
A hirdetés azonban ma már nem elérhető az ingatlan.com oldalán.
Ahogy írtuk, az ingatlan a Gyermekmentő Támogató Alapítványtól annak két tagjához, Gombár Györgyihez és Lhotsky Andráshoz került. Arról, hogy végül sikerült-e eladniuk a házat vagy mégsem értékesítik, egyelőre nem árulkodnak a tulajdoni lapok. Azt sem tudni, hogy a két alapítványi tag mennyiért vette meg az alapítványtól az ingatlant.
Milliárdos támogatások folytak át a szervezeteken
Gombár a Gyermekmentő Támogató Alapítvány mellett az alapítója illetve kurátora volt több a daganatos.hu-nak és az Országos Állatmentő Alapítványnak is.
Mindhárom alapítvány többszáz millió forint SZJA 1 százalékos felajánlásban részesült az évek alatt, összesen több milliárd forintot bezsebelve. Azt, hogy mennyire végeztek/végeznek valós tevékenységeket az alapítványok, nehéz megítélni, de az biztos, hogy a KEHI vizsgálata után feljelentést tettek ellenük költségvetési csalás gyanújával. A NAV is kutakodni kezdett, és két éven át nem is gyűjthettek 1 százalékot. Azóta minden megy a régiben, az alapítványokat újra lehet támogatni.
Kennelek igen, kutyák nem
Igaz, az Országos Állatmentő Alapítvány közben (2020 nyarán) megszűnt. A szintén csobánkai, Muskátli utca 1. szám alatti ingatlan 2016 februárjában került az alapítvány tulajdonába, majd három évvel később, 2019-ben került át Gombár Györgyi nevére.
Az Országos Állatmentő Alapítvány székhelyén még 2018-ban járt a 444.hu, kutyákat keresve, de egy darabot sem találtak.
Ez azóta sem változott: a Muskátli utcai ingatlant 2018 óta rendbe tették, szigetelték, a 444.hu videójában látható tábla is eltűnt róla. Ottjártunkkor az ott lakók nem is tudták, hogy egy alapítványnak kéne ott lennie, elmondásuk szerint körülbelül egy éve bérlik Gombártól a házat. Egy utcában lakó, épp arra sétáló elmondta, hogy ugyan volt pár kennel korábban a kertben, de kutyákat soha nem látott ott.
"Ezek csak azért voltak berakva, hogy mutogatni lehessen őket, de kutyák sosem voltak itt"
– mondta, majd elsétált.
Nem sokat tudni az adásvételekről
A harmadik érintett ház a Kerekdombi utca 4. Egy ideig ez (is) volt Gyermekmentő Támogató Alapítvány székhelye, ami most a Szilvásvárad, Patak utca 29.-ben található, egy parasztházban. (Ennek tulajdonosa az Alapítvány, 2020-ban vásárolták meg.)
A Kerekdombi 4. szám alatti, a gyermekmentő alapítvány által 2018 októberében megvásárolt telekre tavaly decemberre fel is épült egy ház, majd két hónappal az ingatlannyilvántartásba felvezetés után gazdát is cserélt. Így elvileg az alapítványnak csak az eladásból jó (?) bevétele keletkezhetett – ez azonban az általunk megkérdezett szakértők szerint nem derül ki a bevallásból, ahogy a másik két ingatlan értékesítéséből származó bevétel vagy értékcsökkenés sem.
A 2020-as évi éves beszámoló alapján egyébként a Gyermekmentő Támogató Alapítvány kuyaterápiás foglalkozásokat tartott, valamint szorongásos gyerekek számára pónilovak bevonásával állatsimogatást, a stresszoldásra. Ezeket a prevenciós tevékenységeket az Oktató és Felvilágosító Központban valósították meg, és a támogatások összesen 1000 gyereket értek el.
A két telek (Kerekdomi 4. és 6.) között, a házak háta mögött most (is) pónik tanyáznak. A szépen rendben tartott karámban lévő állatok lehetnek a simogatni való állatok, és ez lehet az az 1000 nm-es terület, amit a luxuslakóház hirdetésében is szerepel. Ugyanakkor az alapítvány honlapján kutyaterápiás foglalkozást és életmentő tanfolyamot hirdet gyerekeknek csobánkai helyszínnel. Hogy pontosan hol, az nem derül ki a felhívásból.
Jelöltként is indult
Gombár Györgyi 2019-ben elindult az önkormányzati választásokon, a bemutatkozó plakátja szerint eddig 899 millió forintot költöttek daganatos és leukémiás gyerekek kezelésére, valamint megelezőésre, és Csobánkán is megkezdték egy rehabilitációs ház kialakítását, "amelyre vitathatatlanul szüksége lenne a családoknak". A bemutatkozásból az is kiderül, hogy bár jelenleg sminketoválóként dolgozik, korábban ingatlanfejlesztésben és pénzügyi területen ért el sikereket. Gombár Györgyi nem jutott be a testületbe, infomációnk szerint Csobánkán él családjával.
Kétszer is kerestük a Gyermekmentő Támogató Alapítványt hivatalos elérhetőségén, ám megkeresésünkre nem reagáltak. A szervezettől ezt kérdeztük,
miért nem találtuk meg a cégbírósági beszámolókban az ingatlanok értékesítését,
miért döntöttek az eladás mellett, és miért épp az alapítványhoz közel álló személyek vették meg őket,
mennyi bevétele keletkezett az eladásokból az alapítványnak.
Nyitókép: A Kerekdombi utca 6. Csobánkán. A szerző felvétele. | [
"Gyermekmentő Támogató Alapítvány"
] | [
"Országos Állatmentő Alapítvány",
"Gyermekmentő alapítvány"
] |
Újabb értékes műtárgyakkal bűvül a Magyar Nemzeti Bank 2014-ben elindított Értéktár programja. Az utóbbi két évben több értékes alkotás, illetve teljes gyűjtemények kerültek a jegybankhoz, például
4,5 milliárd forintért vették meg Tiziano Mária gyermekével és Szent Péterrel című festményét, amiért előző tuajdonosa jelentősen nagyobb összeget is kaphatott volna külföldön, csak éppen védetté nyilvánították, így nem tudta kivinni az országból.
forintért vették meg Tiziano Mária gyermekével és Szent Péterrel című festményét, amiért előző tuajdonosa jelentősen nagyobb összeget is kaphatott volna külföldön, csak éppen védetté nyilvánították, így nem tudta kivinni az országból. Emlékezetes vásárlás volt, mikor tavaly 5,7 millió dollárért az MNB birtokába került Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című munkáját, így teljessé vált a Déri Múzeumban látható Munkácsy-trilógia. Egy másik Munkácsy-képnél is éltek a már említett védetté nyilvánítás lehetősésével, ebből akkoriban elég nagy botrány kerekedett.
az MNB birtokába került Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című munkáját, így teljessé vált a Déri Múzeumban látható Munkácsy-trilógia. Egy másik Munkácsy-képnél is éltek a már említett védetté nyilvánítás lehetősésével, ebből akkoriban elég nagy botrány kerekedett. 380 ezer euróért szerezték meg Abraham van Beijeren Csendélet gyümölccsel, tenger gyümölcseivel és értékes edényekkel című festményét. A további műkincsvásárlásokról itt tájékozódhat.
Az uniós Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetmény szerint 235 millió forintért most tovább gyarapszik az Értéktár program: ekkora összegért vásárolja meg a jegybank a Kiss Ferenc-gyűjtemény tulajdonjogát.
2011 novemberétől 2016 januárjáig a Kassák Múzeumban állították ki a gyűjteményt, amelyet így jellemeztek:
A történeti modernizmus és a klasszikus avantgárd tárgykörében Kiss Ferenc budapesti gyűjteménye Magyarország egyik legjelentősebbnek számító, magánkézben lévő kollekciója. A gyűjtemény különlegessége, hogy a tízes évektől a negyvenes évekig tartó időszak modern művészetének a legszélesebb körű dokumentumait fogalja magában.
Korábban a Magyar Narancs írt cikket az egyedülálló gyűjteményről és Kiss Ferenc gyűjtői munkásságáról. Olvassa el, érdemes. | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"Közbeszerzési Értesítő",
"Magyar Narancs"
] |
Október 14-én jelentették be hivatalosan, hogy Andy Vajna cége vásárolta meg a TV2-t, másnap bemutatták az új vezérigazgatót, az ex-RTL-es Dirk Gerkenst, de az ünnepélyes bejelentés után nem sokkal jött Fonyó Károly, hogy álljunk meg egy szóra, ő már két napja megvette a céget egy 2014-ben kelt opciós szerződésnek köszönhetően, és azzal a lendülettel ki is rúgta a korábbi tulajdonos-igazgatókat, Simon Zsoltot és Yvonne Dedericket. Jelen állás szerint tehát két góréja is van a cégnek, az alkalmazottakat azonban csak az egyik gárda, Andy Vajnáék, pontosabban az egyelőre az ő megbízásából az ügyeket vivő Simon-Dederick-kettős tájékozatta pénteken, hogy nem kell pánikba esni, lesz fizetés novemberben is, ők adják.
Sajtóértesülések szerint a bátor köremailezés mögött az áll, hogy miközben Simicskáék az opciós szerződés tudatában csak a megfelelő pillanatra vártak, Simonék kétszer is átalakították a TV2 mögött álló céghálót, az ügyeket intéző ügyvédi iroda mögött álló céget pedig bezárták. Fonyó Károly pénteken azt nyilatkozta az Indexnek, hogy elővásárlási jogát érvényesítette, és a szerződésben szereplő összeget el is utalta, bár azt nem árulta el, pontosan kinek, Simonéknak vagy a TV2 korábbi tulajdonosának, a Pro7Sat1-nak. A német médiagigász a tévét nem közvetlenül Simonnak és Dedericknek adta el 2013-ban, hanem két frissen alapított cégnek, melyek mögött további vállalkozások álltak. Ez bevált módszer egyébként arra, hogy egy cég valós tulajdonosát elrejtsék. Tavaly júniusban Simonék úgy alakították át a céghálót, hogy a TV2 Média Csoportba beolvasztottak négy másikat, köztük azt ami éveken át működtette a csatornát.
Amikor Fonyó bejelentette, hogy a Megapolis Media Zrt.-n keresztül megvásárolta a TV2 Media Group Holdings Kft.-t, azt nem mondta, hogy mit szólt ehhez a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). Márpedig a tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvény szerint, GVH-engedély kell minden olyan ügylethez, amiben olyan vállalkozáscsoportok koncentrálódnak egy kézben, melyek előző évi árbevétele eléri a 15 milliárd forintot, és van a csoportban két, egyenként 500-500 milliós forgalmat bonyolító cég. A Megapolis négy másik cégben érdekelt, közülük három tavaly bőven 500 millió forint feletti forgalmat bonyolított. A Megapolis és a TV2 érdekeltségei összesen több mint 21 milliárdos árbevételt értek el. Vajna ezzel szemben megkérte a GVH jóváhagyását, és kijelentette, hogy addig, míg azt nem kapja meg, Dederick és Simon vezeti a céget, Dirk Gerkens csak ezt követően ülhet bele a vezérigazgatói bőrfotelbe.
A Népszabadság értesülései szerint egyébként a Fidesz vezető köreiben tudtak arról, hogy Simicska tárgyalásokat folytatott a TV2 megvételéről, sőt, Orbán Viktor miniszterelnököt csütörtök este tájékoztatták a TV2 adásvételével kapcsolatban kialakult bohózatról. A Fidesz egyik vezető politikusa szerint a párt kivárásra játszik, és kívülről szemléli, ki fog a csörtéből győztesen kikerülni. Ez természetesen azt is jelenti, hogy addig, míg ki nem derül végérvényesen, hogy kié a TV2, az állami hirdetési pénzek elosztásáról és a kábelszolgáltatási díj bevezetéséről szóló döntéseket elhalasztják, hiszen a kormánybarátnak mondott Vajna valószínűleg kapna ilyeneket, míg a kegyvesztett Simicska viszont bizonyára nem. | [
"TV2"
] | [
"Gazdasági Versenyhivatal",
"TV2 Média Csoport",
"Megapolis Media Zrt.",
"TV2 Media Group Holdings Kft."
] |
2009. április 03., péntek, 10:44 • Utolsó frissítés: 2009. április 03., péntek, 11:33
Címkék: MSZP; Gyurcsány Ferenc; Táncsics Mihály Alapítvány;
Hatalmi központ lehet a most inkább kifizetőhelyként működő Táncsics Alapítványból, ha Gyurcsány Ferenc veszi át a vezetését.
Évi félmilliárd forintos állami támogatást átfolyató háttérintézményből valódi hatalmi központtá válhat az MSZP Táncsics Alapítványa, ha valóban a távozó kormányfő-pártelnök, Gyurcsány Ferenc veszi át az irányítását. Ez lenne az első eset, hogy valamelyik politikai alapítvány – vagyis olyan pártalapítvány, amelyik jogosult állami támogatásra (lásd táblázatunkat) – "kinövi" magát.
E szervezeteket ugyanis 2003-ban pusztán azért hozták létre, hogy pótlólagos költségvetési pénzhez jussanak a pártok anélkül, hogy ezt nyíltan be kellene vallani. Ezért aztán az ő pénzkeretüket gyakorlatilag befagyasztották, ám a büdzsében nyitottak egy újat a parlamenti pártok politikai alapítványai számára.
A nyilvánvalóan a "birtokon belül" lévőknek kedvező megoldáson aztán – egy alkotmánybírósági döntés nyomán – 2008-ban módosított a parlament: ma már nemcsak a frakcióval rendelkező párt jogosult ilyen szervezet létrehozására, hanem minden olyan, amelyik maga is kap állami támogatást, vagyis túljutott az egyszázalékos szavazatküszöbön a legutóbbi parlamenti választáson. Így aztán a MIÉP-Jobbik a Harmadik Út is.
Párt Alapítvány MSZP Táncsics Mihály Alapítvány Fidesz Polgári Magyarországért Alapítvány KDNP Barankovics István Alapítvány SZDSZ Szabó Miklós Alapítvány MDF Antall József Alapítvány MIÉP-Jobbik Harmadik Út* (szervezés alatt)
* E párt csak egy 2008-as törvénymódosítással vált jogosulttá ilyen alapítványra
Eddig mindig technikai szerepet töltöttek be a pártvezetések szoros felügyelete alatt álló alapítványok: konferenciát szerveztek, kiadványokat jelentettek meg, klubhálózatokat támogattak, tanulmányokat finanszíroztak. Mindeközben gyakorlatilag az államkasszából kapott pénzt osztották el, saját bevételük alig-alig volt.
A Táncsics Mihály Alapítvány – amit tavalyig Baja Ferenc vezetett, azóta pedig Lamperth Mónika – például az utolsó számvevőszéki vizsgálaton átesett évében, 2006-ban 522 millió forintot könyvelt el állami támogatásból, s ehhez 3,5 milliót tudott szerezni magánszemélyektől, a pénzügyi műveletei pedig 40 milliót hoztak. E pénz nagy részét – mintegy 350 millió forintot – különféle támogatásokra fizették ki. A Zuschlag-ügyben egy vallomásban felmerült a gyanú, hogy mindezt – fantomszervezetek beiktatásával – kampányfinanszírozásra használták fel, Csiha Judit és Baráth Etele 2006-os korteskiadásának fedezésére, ám ezt az érintettek – a képviselők és az alapítvány – tagadták.
Nem kétséges persze, hogy az alapítványi és a pártpénzek között szoros a kapcsolat. Aligha véletlen, hogy sokáig Puch László akkori pártpénztárnok vezette a Táncsics felügyelőbizottságát, amelyben olyan gazdasági háttéremberek bukkantak fel az elmúlt években, mint a főváros tulajdonosi bizottságában másfél évtizede kulcsszereplő Somlyódy Csaba, a Kossuth Holdingból ismert Barát Tamás (aki korábban egy másik pártalapítvány, a József Attila vezetője is volt), vagy Dávid Gyula ügyvéd-politikus, aki számos MSZP-közeli vállalkozás jogi ügyeit viszi.
A Táncsics-vezérkar
Kuratóriumi elnök Lamperth Mónika Kuratóriumi tagok Mesterházy Attila Papp József Simon Gábor Ujhelyi István Varga László Varju László
A Táncsics különlegessége, hogyamely honlapot üzemeltet – rajta a miniszterelnöki bloggal. A netes napló korábban az amoba.hu-n volt olvasható, amit egykor a Bázis Holding Zrt. üzemeltetett, e mögött pedig a Gyurcsány-közeli Alapítvány a Modern Baloldalért állt, ami elsősorban Amőbaként ismert. A pártok belüli harcok során azonban a konkurens honlap, a kapcsolat.hu diadalmaskodott – így került át a kormányfői blog és a klubhálózat-szervezés is a Táncsics hatókörébe. A cégre nem is sajnálják a pénzt: miután 2006 óta részletekben 200 millió forint kölcsönt kapott az alapítványtól, tavaly tőkeemelést határoztak el, az induló 25 millióról több lépésben 95 millióig jutottak.Az Amőba-ügy jelzi, Gyurcsánytól nem áll távol a hátország-szervezés. Ez is olyan azonban, mint minden háború – pénz, pénz, pénz kell hozzá. Az, hogy a Táncsics megmarad-e kiszolgáló létesítménynek, elsősorban nem attól függ, Gyurcsány lesz-e az irányítója, hanem attól, ha ő lesz, akkor mennyi pénzt tud felhajtani. A súlyos választási vereséggel fenyegetett MSZP számára ugyanis 2010-től minden forint többet ér majd, mint ma. Az állami támogatás a szavazatvesztés miatt csökken majd, így nő azok befolyása, akik friss pénzt tudnak szerezni.JUHÁSZ GÁBOR | [
"Táncsics Mihály Alapítvány"
] | [
"Bázis Holding Zrt.",
"MSZP Táncsics Mihály Alapítvány",
"Fidesz Polgári Magyarországért Alapítvány",
"Gyurcsány-közeli Alapítvány",
"Modern Baloldal",
"Barankovics István Alapítvány",
"SZDSZ Szabó Miklós Alapítvány",
"MDF Antall József Alapítvány",
"Párt Alapítvány",
"Harmadik Út is.",
"József Attila",
"Táncsics Alapítvány",
"Harmadik Út",
"MSZP Táncsics Alapítványa",
"Kossuth Holding"
] |
Kétrészes riportunkban a tokaji régiót vettük górcső alá, ahova évek óta ömlik a közpénz a kormányzati döntéseknek köszönhetően. A támogatásokból főként a NER profitál, de jut pénz furcsa, nagyzoló, olykor értelmetlennek, feleslegesenek tűnő beruházásokra is. Helyszíni riportunk első részében az épülő és megújuló luxusszállodákat vettük sorra, drónnal szállva az impozáns épületek fölé.
"53 milliárd támogatást ad a kormány a Tokaj-Hegyalja térség fejlesztésére", "150 milliárd forint támogatást ad a kormány a Tokaj-Zemplén térség fejlesztésére", "81 milliárdos turisztikai fejlesztés". Csak néhány cím az elmúlt négy évből, ami jól mutatja, milyen mennyiségű pénzt csatornáz be a kormány a régióba. Ezen túlmenően szálláshely kialakítására is kiszórtak jó adag kormányzati támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) Kisfaludy programja keretében. Nem meglepő módon számos NER közeli vállalkozónak hullott az ölébe némi ingyenpénz a régióban.
Megnéztük közelebbről néhány nagyobb horderejű beruházást.
Grand Hotel Tokaj/Minaro Hotel Tokaj
A Tokaj Csurgó Völgy Ingatlanfejlesztő Kft. (TCSV) a Kisfaludy pályázaton (TFC 1-2-2-2017-2017-00019) nyert egy csekélynek nem mondható 2 999 999 890 forintos összeget, hogy szállodát építsen és üzemeltessen Tokajban. Ehhez képest az MTÜ honlapján reklámozza az épülő hotelt, ott 3,4 milliárd forint állami támogatás szerepel. Eszerint a projekt teljes költsége 5,8 milliárd forint.
A TCSV Kft.-t több tulajdonoson keresztül Kante Awa és az Appeninn Nyrt.-n (Indotek Group) keresztül Jellinek Dániel birtokolja. Kante édesanyja Nagy Róza, Matolcsy György egykori bizalmasa, korábbi államtitkár, és az MNB korábbi főigazgatója is. Ők együtt nem csak Tokajban fejlesztenek, de többek között a visegrádi Lepencei strand útját is együtt egyengetik. Kante Awa Szepesi Richárd felesége, aki az idegenforgalomban tűnik fel egyre több helyen, Tokaj- Hegyalján többször is. Róla azt írta a hvg.hu 2019-ben, hogy ő a legeredményesebb a Magyar Turisztikai Ügynökség pályázatain.
A tokaji fejlesztéshez kapcsolódik egy másik, ami TATK Tokaj Aktív Turisztikai Kft. nevén fut, és amelynek végső tulajdonosai szintén dr. Kante Awa és Jellinek Dániel. A TATK Kisfaludy 2030 keretében kapott majdnem 1 milliárd forintot turisztikai attrakció fejlesztésre a hotel melletti területen.
Ügyvezetőként több érintett cégnél felbukkan Vécsey Róbert neve is, aki a hvg.hu szerint "dolgozott a Quaestornál, megfordult a Matolcsy rokonság üzleti köreiben, cégvezetőtársa volt a Tiborcz Istvánnal üzletelő Szivek Norbertnek, és közös informatikai cége van a Rogán Antal köreihez tartozó Fintha-Nagy Ádámmal."
A Tokaj Aktív Turisztikai Központ névre keresztelt létesítményt Jánosik és társai Kft. építheti meg nettó 921 932 923 forintos áron. A 2022. május 20-án elkészülő 450 négyzetméteres épületben egy 400 fős rendezvényterem, egy 12 egységes látványkonyha, plusz egy kültéri konyha kap helyet. A félig a földbe vájt épülethez és körülötte kialakítandó sétányhoz 90 tonna betonacélt, és 700 köbméter betont használnak fel.
Bár területileg a Tokajhoz tartozó Csurgó völgyben épül a hotel, valójában a településtől messzebb, egy mellékútra bekanyarodva lehet eljutni az építkezéshez. A munka pörög, a munkásoknak kijelölt parkoló ottjártunkkor épp tele volt.
A hatalmas hotelmonstrumot mintha behajították volna egy völgy közepére.
A 9052 nm-es épület kivitelezési munkáira 2019 október végén írtak ki közbeszerzést. Az Aktuál BAU Kft. és a Grabarics Kft. nyerte a munkát nettó 7 799 855 536 forintét. A 100 szobás, 4 emeletes inka stílusú homlokzatképzéssel készülő szálloda főbejáratánál látvány vízesés fogja fogadni, de lesz wellness vízesés is. A palakő falburkolatok és a pool bar alap, de tornaterem is lesz az izzadni vágyó pihenőknek.
Tokaji régió: közpénzmilliárdokból épülnek-szépülnek a luxusszállodák from atlatszo.hu on Vimeo.
Az eredetileg 2021.december 22-i átadás biztos elmarad, tavaly júniusban ugyanis kiderült, hogy az egykori bánya területén épülő szálloda kemény szikla helyett omladékos kőzet van, így több időre van szükség. Ráadásul az intenzív esőzések miatt a talajerózió beindult, 10-30 cm-es kövek mosódtak le, életveszélyes állapotot okozva egy részen.
Dr. Vásárhelyi Balázs geotechnikai tervező megállapította, hogy a földmunkák következtében és a heves esőzések miatt az agyagos-tufás rétegződés erős kimosódása következett be, amelynek hatására csúszólap alakult ki. Ez mind életeket, mind vagyonbiztonságot veszélyeztetett, így változtatni kellett a terveken és a határidőkön. Jelenleg 2022.02.28-as átadási dátum szerepel a szerződésen, ám az MTÜ honlapján június 30-i határidő szerepel.
A település is támogatja a hotelt, olyannyira, hogy saját költségen, 298 940 515 forintért megcsináltatja helyben a csapadékvíz elvezetést, és a közvilágítás áthelyezését, csakúgy, mint a Telekom kábelekét. A munkát az Aktuál BAU végzi el.
Hotel Botrytis – Mád
Szerencsés csillagzat alatt született a Hotel Botrytis, hiszen többször is támogatta már az állam. A NER-esek és borászok által nagyon kedvelt település szállodájára most épp új épületszárnyat húznak fel 100 000 000 forint támogatással. Az első ütemre 262,7 millió forintot kapott a mádi borászlobbi oszlopos tagja, Kovács Károly cége, akinek munkáját egyéb támogatásokkal is honorálták 2007-2015 között.
Uniós pénzcunami Lázár János kedvenc tokaji borászfalujába | atlatszo.hu Jobban teljesítnek a fidesztől sem távoli mádi borászlobbi oszlopos tagja, Kovács Károly cégei az uniós pályázatokon: 2012-ben és 2013-ban például csaknem annyit nyertek, mint az egész település átlagos éves EU-s pénze. Jól fut a polgármester, Tatárka József vállalkozása is, s egyebekben is dől a pénzeső. Aminek nyilván semmi köze ahhoz, hogy helyben vásárolt be szőlőkből Lázár János kancelláriaminiszter családja.
A helyben éttermet is üzemeltető, a polgármesterrel jó kapcsolatot és korábban közös üzletet is vivő vállalkozó viszi a korábban év éttermének is választott Gusteau Kulináris Élményműhelyt, a Szent Tamás pincészetet, az Első Mádi Borházat is.
Andrássy Kúria & Spa – Tarcal
9 kilométerrel arrébb, Tarcal központjában áll az Andrássy kúria. Az ötcsillagos hotel, amely sok kézben megfordult. A korábban a CIB Bank tulajdonolta épületet az Accent hotels üzemeltette, miközben a bank igyekezett eladni. Az anno 1,3 milliárd forintos áron hirdetett szálloda végül a TémaDesign Kft. tulajdona lett. A kft. kézről kézre vándorolt, járt a Szepesi családnál, Mészáros Lőrincnél a Mészáros Gasztro Kft.-n keresztül, és végül a BDPST Zrt.-hez került, amelynek tulajdonosa Tiborcz István.
A bővítésre 324,5 millió forintot elnyert szálloda felújítása jó ütemben halad, és ha minden a tervek szerint alakul, 12 új szobával, kültéri medencével és 130 fős rendezvényhelyszínnel bővül a térség mindeddig egyetlen ötcsillagos hotelje. Igaz, a szálloda a koronavírus-járvány miatt 100 milliós veszteséggel zárta a 2020-as évet, de a fejlesztések talán kihatással lesznek a 2021-es teljesítményre.
Tokaj Hotel/Mercure Hotel
Alig néhány kilométerre a Minaro Hoteltől igyekeznek rendbe tenni egy szocreál épületet is. A Tiszaparton, Tokaj központjában a Tokaj hotel – amely szintén új néven, Mercure Tokaj Hotel néven fog futni, és Accor csoport fogja üzemeltetni – is kapott némi aprót az államtól.
Az 55 szobásra bővítendő hotel, amely jövő tavaszra készül el, 349.685.000 forintot nyert az MTÜ-től. A nyertes cég, a Hotel Tokaj Kft. végső tulajdonosa Tarnainé Dr. Ináncsy Márta, a TIM Global Holdingon keresztül.
A Holding jelenleg mintegy 700 magánszálláshelyet és négy szállodát birtokol és üzemeltet. De Ináncsy Márta családja sem szűkölködik anyagiakban: apja, Ináncsy Miklós a 43. leggazdagabb magyar becsült 29,3 milliárd forintos vagyonával. Az Mfor 2020-ban megírta: nemcsak a Hotel Tokaj, de Ináncsy Miklósné is nyert egyéni vállalkozóként 29,7 millió forint vissza nem térítendő támogatást at MTÜ-től a hajdúszoboszlói Angyal panzió modernizálására.
A négyemeletes, executive apartmanokkal ellátott Mercure Hotelben fedett- és szabadtéri uszoda, borbár és étterem is lesz.
Szöveg: Zimre Zsuzsa – Fotók és videó: Pápai Gergely
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: A Grand Hotel Tokaj/Minaro Hotel Tokaj építése 2021 novemberében.
Ez a cikk hat szerkesztőség közös projektje, a Helyközi Járat keretében, a Partizán támogatásával készült. Tarts velünk, szállj fel a Helyközi Járatra! Ha van egy jó sztorid, oszd meg velünk, és ha teheted, támogasd munkánkat, hogy hosszú távon, kiszámíthatóan és magas színvonalon tudjunk dolgozni. Támogatással és ötletekkel kapcsolatban írj nekünk a [email protected] címre. | [
"Appeninn Nyrt.",
"TémaDesign Kft.",
"TATK Tokaj Aktív Turisztikai Kft.",
"Tokaj Csurgó Völgy Ingatlanfejlesztő Kft.",
"Hotel Tokaj Kft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] | [
"Hotel Botrytis",
"Aktuál BAU Kft.",
"Gusteau Kulináris Élményműhely",
"Indotek Group",
"CIB Bank",
"Tokaj Aktív Turisztikai Központ",
"TCSV Kft.",
"Aktuál BAU",
"Accor csoport",
"Szent Tamás",
"Opten Kft.",
"TATK Kisfaludy 2030",
"Első Mádi Borház",
"Mészáros Gasztro Kft.",
"BDPST Zrt.",
"Kante Awa",
"Mercure Tokaj Hotel",
"TIM Global Holding",
"Accent hotels",
"társ Kft.",
"Grabarics Kft."
] |
Az LMP gazdálkodását a szükséges dokumentumok hiánya miatt érdemben nem tudták ellenőrizni – derül ki az Állami Számvevőszék legfrissebb jelentéséből. A Jobbik és az MSZP esetében viszont azt állapították meg, hogy nagyjából rendben mennek a dolgok.
Megsértette a számviteli törvény előírásait az LMP, mivel az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzést végző munkatársainak nem adta át a 2011-és 2012-es év könyvvezetésének elektronikus nyilvántartását, a 2011. évre vonatkozó főkönyvi kivonatot, a mérleget alátámasztó leltárakat és az analitikus nyilvántartásokat – áll a számvevők vizsgálati jelentésében. Szintén hiányosnak bizonyultak a 2012. évre vonatkozó papíralapú számviteli nyilvántartások és a 2012. évi gazdálkodás eredeti dokumentumai.
A számvevők nem boldogultak az ökopárttal
A párt gazdálkodását meghatározó szabályzatok nem voltak hatályosak, azok elfogadásáról az országos választmány nem hozott határozatot. A vezetői kontrolltevékenység, valamint az informatikai rendszer működtetése a megfelelő dokumentumok hiánya miatt nem volt ellenőrizhető – állapította meg az ÁSZ. További hiányosságként rótták az ökopárt vezetőnek szemére, hogy a gazdálkodásról szóló beszámolót mindkét évben a törvényben előírt határidőn túl tették közzé, a 2012-est csak a helyszíni ellenőrzés idején. Az LMP különben a vizsgált két évben egyaránt 249 milliós költségvetési támogatásban részesült.
A gazdálkodási szabályzatok, a számviteli nyilvántartások és a megfelelő bizonylatok hiányában a számvevők a feladataikat nem is tudták elvégezni, így az ellenőrzés meghiúsult, s erről a Fővárosi Főügyészséget is tájékoztatták. Az ÁSZ egyébként 2012-ben ellenőrizte a párt 2009-2010. évi gazdálkodásának törvényességét, és akkor az LMP a hiányosságok megszüntetésére intézkedési tervet készített, az abban foglaltakat azonban nem hajtotta végre, így a megállapított hiányosságok továbbra is fennálltak.
A számvevők a gazdálkodása törvényességének helyreállítása érdekében javasolták, hogy az LMP illetékesei vizsgálják ki a feltárt hiányosságokkal kapcsolatos szankció lehetőségét, valamint intézkedjenek a felelősség érvényesítése érdekében. Felhívták emellett a figyelmet arra, hogy szüntessék meg a korábbi ellenőrzés során feltárt hiányosságokat. Javasolták továbbá: a párt gondoskodjon arról, hogy a számviteli szabályzatait az országos választmány fogadja el és léptesse hatályba.
Ellenőrizte az ÁSZ az Ökopolisz Alapítvány gazdálkodását is, amely a vizsgált két évben összesen 213 millió forint állami támogatást kapott, ami a bevételek 94 százalékát jelentette. Ebből 148 milliós kiadással számoltak el, és a pénzt a törvényes célokra – például a feladataihoz kapcsolódó támogatásokra, oktatásra, kutatásra – használták fel. Hiányosságokat azonban az LMP pártalapítványánál is találtak: a számviteli politikával kapcsolatos szabályzatok a törvényi követelményeknek csak részben, az ellenőrzött bizonylatok pedig – alaki és tartalmi hibák miatt – egyáltalán nem feleltek meg.
A Jobbiknál is voltak hiányosságok
Az ÁSZ-nak kevesebb baja volt a Jobbikkal, amely a vizsgált két esztendőben 448-448 milliós állami támogatást kapott. A párt a beszámolóit időben közzétette, de nem az előírásoknak megfelelően, mert 2011-ben csaknem kilencmillióval többet költöttek, mint amennyit bizonylatokkal alátámasztottak, és a jogszabályban meghatározott összegnél többet adományozók nevét sem közölték teljes körűen. Az utalványozás kapcsán is hiányosságokat állapítottak meg, és a bizonytalan fegyelem sem érvényesült maradéktalanul.
A párt a foglalkoztatással kapcsolatban is követett el hibákat 2012-ben, mert nem teljes körűen jelentette be a megbízásos jogviszonyban alkalmazott személyeket, de a mulasztást 2013-ban pótolták. A személyi jellegű kifizetésekre vonatkozó jogszabályi előírásokat betartották, tehát az adó- és járuléklevonási és nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tettek, a befizetési kötelezettségnek viszont nem mindig. A vizsgált két évben nem tettek eleget a hivatali telefonok magáncélú használatához kapcsolódó havi adó- és járulékbevallási, illetve befizetési kötelezettségnek, amit az ÁSZ helyszíni ellenőrzésének időszakában pótoltak.
A Jobbik Gyarapodó Magyarországért Alapítványának az ellenőrzött időszakban az összes bevétele 435 Ft millió forint volt, melynek 97 százalékát a költségvetési támogatás tette ki. Ebből 168 milliót költöttek, az elszámolással kapcsolatban azonban az ÁSZ kisebb hibákat állapított meg. A jelentésből kiderül viszont, hogy a beszámolók megbízható, valós képet nyújtanak az alapítvány működéséről.
Az MSZP-vel volt a legkevesebb baj
Az ÁSZ által most vizsgált pártok közül a legtöbb állami pénzt – évente valamivel több mint 770 milliót – az MSZP kapta. Ehhez képest a számvevők is jelentéktelen hibának minősítették, hogy a szocialisták 2011-ben egy négymilliós tételt félrekönyveltek, 2012-ben pedig nem számolták el adományként az egyik hirdetési cég harmincszázalékos árengedményét. Figyelmeztettek az ellenőrök viszont arra, hogy a párt számviteli szabályzatával gondok vannak például azért, mert a helyi szervezetek a bizonylatok jelentős részét késve küldték meg.
A Táncsics Mihály Alapítvány az ellenőrzési időszakban 580 milliós állami támogatást kapott, ehhez képest egymilliárdot költött, de azt csaknem maradéktalanul a törvényes célokra. A számviteli szabályzatok az ÁSZ szerint – a leltározási szabályzat kivételével – megfeleltek a jogszabályoknak, a 2012-es beszámolóban talált húszezer forintos hiba pedig nem érte el a "lényegességi szintet".
Az ellenőrök érdemben egy dolgot észrevételeztek: az alapítvány a feladatát részben a Kapcsolat.hu Kommunikációs és Szolgáltató Nonprofit Kft.-n keresztül látta el. A 2006 óta működő internetes portál üzemeltetésére 2011-ben 25 ezer, 2012-ben 23 ezer forintot fizettek ki, de a cég számára költségvetési források biztosítása az alapítvány alapító okirata szerint nem volt igazolható. | [
"LMP",
"Jobbik"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Ökopolisz Alapítvány",
"Állami Számvevőszék",
"Táncsics Mihály Alapítvány",
"Jobbik Gyarapodó Magyarországért Alapítványa",
"Kapcsolat.hu Kommunikációs és Szolgáltató Nonprofit Kft."
] |
Képzeljük el a tokiói olimpia 100 méteres síkfutás számának döntőjét. Mi azt gondoljuk normálisnak, ha a legjobbak, a 10 másodperc körül, vagy az alatt 100 métert lefutók versenyeznek majd. De lehetne az is a szabály, hogy az a 8 ember indulhat el, aki legalább 30 másodpercen belül le tudja futni a távot, és a leggyorsabban veszi meg a repülőjegyet. Én például elég rosszul futok, de talán a 30 másodperc nekem is sikerülne, így talán egyszer még ha nem is olimpiai bajnok, de olimpiai résztvevő lehetnék.
Mindjárt elárulom, hogy miért merengtem ennyit a potenciális olimpiai részvételemről, de előbb egy levélről.
Egy megdöbbentő levél
"Tisztelt Támogatást Igénylő! Tájékoztatjuk, hogy rendkívül nagy érdeklődés mellett nyílt meg a Ginop-pályázat beadási ideje. Az Ön által benyújtott pályázat a felfüggesztés után érkezett be. Vállalkozásának fejlődése kiemelten fontos számunkra. Azt javasoljuk, hogy tájékozódjon a további pályázati lehetőségek iránt."
Röviden összefoglaltunk egy udvarias levelet, amit nagyon sokan kaptak meg ma hajnalban. Azt írtuk, udvarias, de aki megkapta, aligha ezt értékelte, inkább szentségelt egy óriásit, kiderült belőle ugyanis, hogy valójában nem a korábban hitt 14, hanem 5 perc alatt kimerült egy 100 milliárdos pályázat, ezen pedig sokan, teljesen érthetően, kiborultak.
"Nagy boldogan kiértesítettem az ügyfelemet, hogy bár kevés pályázatot tudtunk beadni, de az övét igen, ma visszahívtam, hogy bocs, mégsem"
– mesélte egy pályázatíró.
Forrás: Olvasónk / Telex
Július 12-én a Telex.hu sok-sok olvasói panasz nyomán megírta, hogy az aznap (vagyis 2021. július 12-én) reggel meghirdetett Ginop 1.2.1-21, vagyis a magyar kis- és középvállalkozásokat segítő Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program egyik pályázata kudarcba fulladt.
A politikusok által már jó előre beharangozott 100 milliárd forint keretösszegű pályázat beadása – a rendkívül buta kiírással – őrült informatikai versenyfutássá változott: a rendszer lefagyott, akadozott, majd 14 perc után (egészen pontosan 08:14:27-kor) betelt. Szakszerűen "felfüggesztett állapotba került", ami után már nem volt lehetőség a támogatási kérelem benyújtására. Állítólag 7.59-kor 440 milliárd forintnyi pályázattal vártak arra a bizonyos egyetlen gombnyomásra a pályázatírók.
A kormánynak is csak látszólag tetszett
Az ITM azért kiadott egy alapvetően pozitív hangvételű közleményt, amely kiemelte a nagy érdeklődést, és némileg eufemisztikusan annyit azért megjegyzett, hogy a meghirdetés napján már ki is merült a forrás.
Akkor még az ITM sem tudta, hogy másnap hajnalban mi következik. Azt már csak a háttérben hallottuk, hogy a három intézményhez is kapcsolható (Pénzügyminisztérium, Innovációs és Technológiai Minisztérium, Miniszterelnökség) ügy házon belül is zavart okozott. Volt olyan pénzügyminisztériumi dolgozó, aki nem értette, hogy egész nap ők is ki voltak tiltva a pályázatkezelési rendszerből, más intézményből meg egy beszélgetőpartnerünk keresetlen szavakkal azon háborgott, hogy
"ezek tényleg ennyire hülyék? Miért bőszítjük fel az embereket azzal, hogy utólag megmondjuk, hogy nem is 14, hanem csak 4 percig lehetett biztosan beadni a pályázatot?"
Érdekesség, hogy még a KESMA-csoporthoz tartozó Világgazdaság is a következő mondattal kezdte a cikkét:
"Érdemes lenne újragondolni a Ginop Plusz peremfeltételeit az októberi folytatásra, hétfő reggel ugyanis negyedóráig sem volt nyitva a pályázati ablak. Nemzetgazdasági érdek, hogy ne a leggyorsabbak, hanem a legversenyképesebbek jussanak támogatáshoz."
Az alábbiakban megpróbáljuk összefoglalni, hogy a temérdek beszámoló alapján mit tapasztaltak a pályázatírók.
A hangulat gyászos
Az online világban az olvasó könnyen ír levelet egy sajtóterméknek vagy a cikk szerzőjének, természetesen így sokszor van tömeges reakció egy-egy cikk után, de a Ginop-pályázatról szóló cikkünk után tényleg szinte "égtek a vonalak". A kkv-szektor képviselői és sok pályázatíró – legalábbis a mi tapasztalataink szerint – nagyon kiakadt, sokan nem tudták megemészteni, hogy napok, hetek, hónapok munkája ment el azon, hogy nem lehetett egy nyomorult "entert", vagyis a benyújtás gombját megnyomni.
A sajtót olykor azzal is vádolják, hogy szenzációhajhász, túloz. A pályázattal kapcsolatos olvasói levelek, telefonok esetében biztosan állíthatjuk, hogy eddig inkább letekertük a volumét, de tényleg elhangzott az, hogy
"egy évtizede dolgozom pályázatokkal, de ilyen rémes helyzettel még nem találkoztam",
"külföldre költözöm",
"a kolléganőm sírógörcsöt kapott, egy hétig a nagymama vigyázott éjjel-nappal a három gyerekre, és teljesen feleslegessé vált a munkája, mert végül nem volt lehetősége megnyomni a gombot."
Új elemek
Tegnapi cikkünkhöz képest a legtöbb új felháborodás azért érkezett, mert a látszólag befogadott pályázatok egy része is kapott egy hajnali üzenetet.
"Hatvanszázalékos aránnyal tudtuk beadni tegnap a pályázatainkat, aztán hajnalban azok hatvan százaléka is ment a kukába"
"Furcsa volt, hogy a projektek kódszáma – ami normális esetben fél órán belül megjön – egész nap nem érkezett meg. Végül hajnalban jött az üzenet, miszerint elutasították őket. Ami furcsa volt, hogy a 8.03-kor beadott projektünk is ezres sorszámot kapott már, az EPTK rendszere képes lenne másodpercenként 5 projektet befogadni? A projektek befogadása a beküldés után automatikusan történik, mintegy 15-20 perc csúszással. A jelek arra utalnak, hogy ezt az automatizmust felfüggesztették, ez arra utal, hogy az adatbázissal valakinek még manuálisan dolga akadt, csak hajnalban jöttek meg az értesítések"
– mondta egy másik forrásunk.
Egy különös karbantartás
Volt emellett még egy zavaró körülmény. Több olvasó jelezte nekünk azt is, hogy sikerült a beadásra időzíteni egy EPTK-karbantartást is. 8-tól lehetett beadni az előre tudhatóan tömeges érdeklődést kiváltó pályázatot, de a rendszer egy olyan üzenetet is küldött, hogy 2021. július 12-én 7.59 és 9.00 között karbantartás lesz. Még egy piros visszaszámláló felület is elindult, hogy 8-kor lezár a rendszer.
Aki érdeklődött, azt ugyan megnyugtatták, hogy a tervezett karbantartás a Ginop-beadást nem érinti, de többen jelezték, hogy teljességgel megzavarta őket ez a karbantartási üzenet.
"Próbálunk jóindulatot feltételezni, de az informatikai rendszert nem lehetett sokmilliárd forintos fejlesztés révén úgy megcsinálni, hogy működjön? Mi lesz a választásoknál?"
Forrás: Olvasónk / Telex
A lényeg
"Ez egy nagy betli volt, ami eleve be volt kódolva ebbe a dilettáns kiírásba. Nagyon letolták a belépési küszöbét, majd idétlenül keverték az egyszerűsített és a sztenderd eljárást. Pontozás is volt, de a sorrend is számított."
Itt jön be a futóverseny példája. A gazdaságnak az lenne a jó, ha a legjobb projektek nyernének, nem azok, akik a leggyorsabban meg tudták nyomni a gombot.
A kiíró még javíthatna a dolgon, csak az "munkás" lenne. Be kellene fogadnia a tegnap várakozó projekteket és kiértékelni őket. Nyerjenek a legjobbak, de ne csak azok, akik 8.04-ig befértek a rendszerbe. (Forrásaink szerint 8.04.30 és 8.05.10 között lehetett valami leakadás, ott van valahol a határ az átcsúszott és a visszatapsolt beadások között.)
A hatékony gazdaság-fejlesztés eszköze a verseny, de nem a gombnyomási verseny, hanem egy transzparens szempontrendszer alapján objektív méréssel kellene megtalálni a legjobb gazdaság-fejlesztő projekteket, azokat kell támogatni. Ha a 80 pontos nem jut be, a 40 pontos meg bejut, az őrültség.
Ha a pályázati rendszer nem tette lehetővé a bejutást, akkor be kell engedni mindenkit és leértékelni, és akkor nyerjenek a 65 pont feletti pályázatok. Még most is lehetne javítani az ügyön.
Nem így kellett volna
Igen, valójában a pontozásokkal kapcsolatban is mindig van kritika, aki lemarad, biztosan azt feltételezi, hogy a csókosok nyernek, de talán azért kialakítható egy olyan objektív pontrendszer, cégregiszterből, NAV-tól, ami metrikus, igaz, természetesen biztosan vannak jövőbeli vállalások, ígért szempontok is ilyenkor (képzések, a kapacitás révén remélt árbevétel-emelkedés, munkahelyteremtés).
A bizalomhiány miatt majd mindig felmerül, hogy így meg lehet támogatni azt, aki csókos, vagy azért, mert felpontozzák, vagy azért, mert ő jobban ismeri a pontozás körülményeit, de Magyarország tényleg akkor jár jól, ha a legjobb projekteket támogatja, nem azt, akinek éppen befér a gombnyomási versenyben a pályázata.
Most mindenki rosszul járt. A kormány segíteni akart, de csak elégedetlenséget szült. A pályázatírók hiába dolgoztak, magyarázkodhatnak. A kkv-k egy idióta versenyfutás alapján méretődtek meg, nem valamilyen értelmes szempont alapján. Mi, adófizetők meg azon bosszankodhatunk, hogy a források nem a legjobbakhoz, hanem a legszerencsésebbekhez mennek. | [
"Pénzügyminisztérium",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium",
"Miniszterelnökség"
] | [] |
Gyulay Zsoltnak, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának sógora is elnyert két trafikpályázatot a 3. kerületben.
Információink szerint az Óbudán pályázatot nyerő Solymár László nem más, mint Gyulay Zsolt húgának, Gyulay Katalinnak a férje. Ezt a cégközlöny nyilvános adatai is megerősítik. Solymárné Gyulay Katalin az ugyancsak a III. kerületben működő TI44 2003 Kft. - Nívós ingatlaniroda ügyvezetője. A cégadatok között olvasható az anyja neve. Ez megegyezik Gyulay Zsolt anyjának nevével a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. adatainál.
Felhívtuk Solymárné Gyulay Katalin irodáját. A telefont ő vette fel. Amikor megkérdeztük, hogy ő-e Gyulay Zsolt testvére, igennel válaszolt. Amikor viszont elmondtuk neki, hogy a trafikpályázatokkal miatt kérdezzük ezt, azt mondta, éppen tárgyalása van, hívjuk később. Amikor újra hívtuk, Gyulay Katalin megerősítette: valóban ő a testvére Gyulay Zsoltnak és a férje nyert koncessziót a pályázaton. Gyulay Katalin még megjegyezte: az ingatlankereskedelem mellett ő húsz éve foglalkozik dohány kiskereskedelemmel is.
Kedden délelőtt levélben kerestük meg Gyulay Zsoltot a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. sajtóoldalán keresztül, és hívtuk a cég kommunikációs vezetőjét is, de a vezérigazgatóval nem tudtunk beszélni.
Cikkünk megjelenése után nem sokkal jelentkezett Gyulay Zsolt. Elmondta: tudott arról, hogy húga férje pályázni fog, de határozottan állította, hogy a pályázatukat nem látta. "Húsz éve ezzel foglalkoznak, és a Római-parton ők számítanak a legnagyobb dohányforgalmazónak. Nem tudom, mi ezzel a probléma, hiszen a pályázatok elbírálásához nekem és a Zrt-nek semmi közünk nem volt. Mivel a bírálatban nem veszünk részt, azt gondolom, hogy semmiféle összeférhetetlenség nincs" – mondta Gyulay Zsolt.
A vezérigazgató elmondta azt is, amikor kinevezték, a húga azt mondta: csak akkor vállalja el az állami dohánycég vezérigazgatói posztját, ha neki emiatt nem kell feladnia az üzletet. Az egykori olimpiai aranyérmes Gyulay Zsolt húga kétszeres világbajnoki ezüstérmes kajakozó, férje pedig kenuedző volt, de az utóbbi egy évben munkanélküli. "Eddig az volt a vád, hogy olyanok nyertek, akik nem ezzel foglalkoztak, számomra érthetetlen, miért baj, ha olyanok kapnak koncessziót, akik régóta ezzel foglalkoznak" – mondta Gyulay Zsolt.
A dohány-kiskereskedelmi koncesszióra beérkezett pályázatokat a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. készítette elő bírálatra. A döntést a bíráló bizottságok hozták meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumon belül. Gyulay Zsolt, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. vezetője korábban azt mondta: a pályázati kiírás nyílt és tiszta volt, azon bárki indulhatott, a nyertes 5400 névben pedig "sok mindenkit fel lehet fedezni, főleg, ha kifejezetten az a szándék, hogy hergeljék a veszteseket".
Gyulay Zsolt a Népszabadságban kedden megjelent interjúban arra a kérdésre, hogy nem csörgött-e sokat a telefonja a kinevezése után, ezt válaszolta: | [
"Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt."
] | [
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium",
"TI44 2003 Kft."
] |
Hétfő reggel kiszállt a rendőrség a kormány által is támadott Ökotárs Alapítvány irodájához.
A házkutatás este hatig tartott, számos dokumentumot lefoglaltak.
Délután több százan tartottak szimpátiatüntetést a helyszínen.
5-600 ember gyűlt össze hétfő délután az Ökotárs Alapítványnak otthont adó belvárosi épület előtt, hogy tiltakozzanak az alapítvány ellen indított rendőrségi vegzálás ellen. Mert abban minden jelenlevő egyetértett, hogy nehéz hagyományos rendőrségi intézkedésnek tekinteni, amikor egy esetleges pénzügyi szabálytalanság miatt folytatott nyomozást tucatnyi készenléti rendőr látványos társaságában folytatnak le.
Bár a folyamatban lévő nyomozás miatt az Ökotárs munkatársai nem nyilatkozhattak, úgy tudjuk, hogy dokumentumok és szerződések mellett szervereket is lefoglaltak a rendőrök. Külön furcsasága a hétfői eseményeknek, hogy bár most hivatalosan azért indult nyomozás az Ökotárs ellen, mert engedély nélkül adhattak kölcsönt civileknek (erről az egészről itt írtunk hosszabban), a rendőrség olyan szerződéseket is lefoglalt, melyek azokhoz a civil szervezetekhez köthetőek, akik ugyan soha nem kaptak kölcsönt, viszont a kormány korábban mint ellenzéki csoportosulásokat listázta őket.
Az elsőnek a Heti Válaszban felbukkanó, majd az Emmi által kiadott listán olyan szervezetek szerepelnek, mint a TASZ, a K-Monitor, Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen, a Transparency International, vagy a Roma Sajtóközpont. Ezek miatt a szervezetek miatt vizsgálódott korábban a Lázár János vezette Miniszterelnökség által felkért Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KeHi), és most a jelek szerint a Nemzeti Nyomozó Irodának egyik másik ügyre hivatkozva sikerült is megszereznie az összes vonatkozó iratot.
Ártatlanok, de nem ártalmatlanok
- ezzel foglalta össze a civilek helyzetét a tüntetés elején Papp Réka Kinga, aki szerint a civil társadalomnak éppen az a feladata, hogy a kormány tevékenységét ellenőrizze. Majd röviden beszólt azoknak az ellenzéki politikusoknak is, akik most a kampányidőszakban rátelepednek erre az ügyre, de soha életükben nem tettek bele semmit a civilek munkájába. Ezzel valószínűleg a tüntetés helyszínén a kezdés előtt kicsivel megjelent Falus Ferencnek üzenhetett, de a viccpolgármester-jelöltet ezzel a kelleténél komolyabban vette: Falus szokásos formáját felmutatva a hvg.hu szerint azt mondta, hogy ő csak fagyizni indult erre unokájával, és nem is érti, hogy miért van itt ennyi rendőr.
A kötelező tüntetéselemnek számító vonulás után pedig kiderült, hogy a hétfői hatósági fellépés már olyan civil szervezeteknek is sok volt, akik eddig csak szakmai ügyekben konfrontálódtak a hatalommal. A spontán tüntetés két szónoka ugyanis a Greenpeace magyarországi vezetője és a Kerékpárosklub elnöke volt.
A Greenpeace hazai igazgatója, Szegfalvi Zsolt arról beszélt, hogy egyértelmű lejáratókampány folyik a civilek ellen, hasonló ahhoz, mint amilyet Oroszországban vagy Indiában látni. Szerinte üzenete van annak, hogy ilyen rövid idő alatt ennyien utcára tudtak jönni egy ilyen ügy mellett.
Az orosz hasonlat gyakori eleme volt a hétfői megmozdulásnak. Többen érkeztek Putyint ábrázoló táblákkal, és a vonulók is emlegették Putyin törvényeit, melyekkel példátlan sebességgel építhette le a civil társadalmat Oroszországban.
Szegfalvi utánn László János következett a Magyar Kerékpárosklubtól. A legnagyobb biciklis szervezet vezetője azzal kezdte, hogy amikor elmondta a többieknek az elnökségben, hogy itt fog beszélni, bolondnak nézték, és kérdezték, hogy nem lesz-e ebből bajuk.
László arról mesélt, hogy 65 évesen nehezére esik elfogadnia, hogy az elmúlt másfél évben az elnökségi üléseken állandó a taktikázás és a félelem, hogy egy-egy dolgot megléphetnek-e. Pedig gyakorlatilag egy fillér állami támogatást nem kapnak, de a régről ismert kötelező óvatoskodás mégis megjelent. Mint mondta, ezt a taktikázást ekkora mértékben még a KISZ-es időkben sem tapasztalta.
Mélységesen el vagyok keseredve, mondta az ügyről László, aki szerint ha legközelebb hozzájuk szállnak ki a hatóságok, ott is biztosan fognak egy rakás szabálytalanságot találni. De attól ők még nem bűnözők, tette hozzá.
A Kerékpárosklub elnökének felháborodását az is növelte, hogy a tömegben elterjedt, hogy Móra Veronikát, az Ökotárs vezetőjét az egész napos irodai házkutatás után előállították. Mórát az épületből készenléti rendőrök kísérték ki, és ott egy szót sem szólhatott, hanem egyből egy rendőrautóba ültették, de úgy tudjuk, a lakására vitték, hogy ott átadja számítógépét a rendőröknek.
Móra mellett otthonában keresték fel az Ökotárs másik vezetőjét, Foltányi Zsuzsát is, aki éppen az Index újságírójával beszélt telefonon, amikor a készenléti rendőrök érkezése miatt meg kellett szakítania a vonalat.
Móra este az MTI-nek elmondta, hogy a rendőrség korábban is kért tőlük információkat írásban, és a kért iratokat el is küldték. Ha kérték volna, a kívánt dokumentumokat most is összegyűjtötték és beküldték volna. Emiatt felháborítónak és teljesen fölöslegesnek tartják az eljárást, és panaszt is fognak tenni miatta.
A tüntetés a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány irodája (DemNet) előtt ért véget. Ez volt a másik szervezet, aminek irodáját hétfőn megszállták a készenléti rendőrök. Az ok elég prózai: bár soha nem kaptak kölcsönt az Ökotárstól, és az eredeti váddal kapcsolatban sehogy sem voltak összefüggésbe hozhatóak, de náluk tároltak egy rakás szerződést, amit a norvég támogatások miatt a tizenhárom, kormány által kifogásolt szervezettel kötöttek. | [
"Ökotárs"
] | [
"Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen",
"Roma Sajtóközpont",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Ökotárs Alapítvány",
"Transparency International",
"Magyar Kerékpárosklub",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány"
] |
Érvényes-e az a környezetvédelmi engedély, amelyet a ferihegyi repülőtér üzemeltetője, a Budapest Airport Zrt. valótlan adatokból kiinduló számításokra alapozva kérelmezett? És ha az engedélyben megállapított környezetterhelési határértékeket többszörösen túllépték? A Fővárosi Törvényszék közigazgatási bíróságának minapi ítélete szerint igen, és a bíróság szerint ezen a jogi tényen az sem változtat, ha a kialakult állapot konkrét egészségkárosodást okoz – a repülőtérnek kiadott hatósági engedélyeket támadó civilek most már csak a Kúriában reménykedhetnek.
Megdöbbenés és düh látszott az alperesek arcán a szerdai ítélethirdetés után: úgy néz ki, a lakók és a civil szervezetek megint elvesztettek egy fontos csatát a Budapest Airport Zrt-vel (BA) vívott harcban.
A közigazgatási per tárgya a repülőtér környezetvédelmi engedélyének egyik meghatározó elemét, az ún. zajgátló védőövezetet kijelölő hatósági eljárás és határozat volt. Ha a mostani per eredményeképp a bíróság megsemmisítette volna ezt a határozatot, az elvileg a repülőtér bezárását is eredményezhette volna: ha nincs kijelölt zajgátló övezet, akkor nincs környezetvédelmi engedély, ergo nincs működési engedély sem, a nélkül pedig nyilván nem működhet Ferihegy.
A repülőtérrel bő tíz éve hadakozók persze nem ezt akarják elérni, ennek nincs is realitása, mindössze azt szeretnék, hogy az üzemeltető BA Zrt. tartsa be a környezet- és zajterhelésre vonatkozó szabályokat. Egyelőre viszont úgy néz ki, hogy ez semmilyen eszközzel nem kényszeríthető ki: a repülőtér kiválóan él a szabályozórendszer hiányosságaival és ellentmondásaival, a hatóságok pedig – trehányságból vagy érdekből – rendre szemet hunynak azok fölött a trükkök fölött, amelyekkel a repülőtér úgy kerüli meg az előírások betartását, hogy közben látszólag minden szabályt betart.
Hamis tényeken alapuló valódi határozat
A konkrét eljárás 2013-ban indult, 2016 januárjában hagyta jóvá a másodfokként eljáró Nemzeti Közlekedési Hatóság Központ az elsőfok, a Légügyi Hatóság zajgátló övezetet kijelölő határozatát. Csakhogy a jogerőre emelkedés idején már lehetett tudni, hogy valótlanok azok az adatok, amelyek alapján kiszámították, hogy hol húzzák meg az övezet határát.
Bonyolultnak hangzik, valójában nem az: a repülőtér megmondja, hogy szerinte a két kifutópálya végein hány le- és felszállás ("művelet") fog történni a következő tíz évben, majd ezek alapján kiszámolják, hogy ez mekkora zajterhelést jelent az adott környékre. Ahol a számított zajterhelés meghalad egy határértéket, ott a repülőtérnek a zaj csökkentésére intézkedési kötelezettsége van: például ahol jelentősen túllépi a várható zajterhelés a határértéket, ott nemcsak az ajtókat-ablakokat kell szigetelni, de a falakat és a födémet is.
A repülőtér nyilvánvaló érdeke, hogy minél kisebb legyen a zajgátló övezet, hiszen annál kevesebbet kell költenie zajcsökkentésre. Ezt pedig leginkább azzal érheti el, ha minél kisebb tervezett műveletszámot – azaz fel- és leszállást – ad meg a következő tíz évre.
A BA Zrt. a 2013-23-as időszakra azt mondta, hogy a tíz év legforgalmasabb hat hónapjában 3500 lesz a legnagyobb műveletszám a Pest felőli egyik pályavégen. Ehhez képest már 2015-ig volt olyan hat hónap, amikor a műveletszám itt meghaladta a 9000-et.
A pert a felperesek többek közt éppen azért indították, mert a jogászaik álláspontja szerint ezzel a jelentős túllépéssel a zajgátló övezetet kijelölő határozat érvényét veszítette, vagyis a repülőtér működési engedélyét vissza kellett volna vonni. Ez persze nem jelentette volna a repülőtér azonnali bezárását, mindössze új, a valós adatokra épülő környezetvédelmi engedélyezési eljárásra kényszerítette volna a BA-t.
Erre azonban nem fog sor kerülni: a bíróság szerint lehet, hogy valótlan számok alapján készültek a számítások, amelyek alapján a hatóság kijelölte a zaj szempontjából veszélyes övezetet, ez azonban nem érinti az eljárás hatályosságát, mivel az a kérelmező – ebben az esetben a BA Zrt. – felelőssége, hogy az engedélyezési eljáráshoz milyen kiinduló adatokat ad meg.
Kíméletlen üzemmód: több ezer ember életét teszi pokollá a ferihegyi repülőtér from atlatszo.hu on Vimeo.
A házak feletti repülők és a "nominális útvonal"
De a felperesek keresete szerint nemcsak a műveletszámok nem stimmelnek: a zajgátló övezetről a BA által készíttetett dokumentum szerint a város felé felszálló repülők a rákoshegyi pályavégen a felszállás után azonnal balfordulót hajtanak végre.
Laikus számára is belátható, hogy ez nonszensz, fizikai képtelenség, hogy utasszállító repülő ilyen manővert végre tudjon hajtani – az eljáró Légügyi Hatóság azonban simán elfogadta a nem létező repülési útvonalat a zajterhelés számításánál.
A környezetvédelmi engedélyben tehát a felszálló repülők nem röpülnek a lakott terület fölött – miközben nemcsak az Átlátszó dokumentált ilyen repüléseket, de a helyiek is olykor napi rendszerességgel posztolnak a Facebookon közvetlenül a házak fölött elhúzó repülőről.
Mint ahogy a repülési útvonalakat ténylegesen szabályozó dokumentumok sem tudnak ilyen balfordulóról, hanem épp azt írják elő, amit a repülők ezen a "pályavégen" ténylegesen is tesznek: felszállás után berepülnek a lakott terület fölé.
A bíróság ezt az ellentmondást azzal oldotta fel, hogy a valóságnak itt nincs különösebb jelentősége, mivel a támadott határozat – amelyik tehát megállapítja a zajterhelés mértékét -, nem tényleges, hanem "nominális útvonal"-akkal számol.
A senki által nem ismert kifejezés az ügyben kirendelt, a civilek szerint az alperes hatóságok álláspontja iránt erősen elfogult szakértőtől származik, de azt az ítélet szóbeli indoklása szerint a bíróság a magáévá tette.
Hasonlóan furcsa volt az eljárásban a területileg illetékes népegészségügyi hatóság szerepe: az engedélyezési eljárást szabályozó rendelet szerint a hatóságnak kellett volna nyilatkoznia a tervezett zajterhelés egészségügyi hatásairól, ezt azonban az eljárásban nem tette meg.
A felperes keresetében ezt is számon kérte, mire a hatóság beidézett képviselője azt közölte, írásban pótolják az elmaradt állásfoglalást. Ez nem történt meg, de a bíróság ítéletében ennek nyoma sem volt.
Van tehát egy jogerős ítélet, amely szerint igaz ugyan, hogy a BA valótlan adatok alapján minimalizálta a zajgátló övezet méretét, és még az is lehet, hogy az illetékes hatóság erről tudott is, sőt, a bíróság azt sem vitatta, hogy a határozatban rögzített értéket a BA sokszorosan túllépte, de ettől még a vonatkozó határozat hatályos, és ez így is marad, míg a határozat előnyeit élvező Budapest Airport nem kéri ennek megváltoztatását.
Nem ez az első per, amelyben a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Bírósága úgy ítél a repülőtérnek kedvezően, hogy az ítélet indoklása minimum ellentmondásos: a környezetvédelmi engedéllyel kapcsolatos, szintén a repülőtér és az államigazgatási szervek álláspontját elfogadó ítélet indoklásában például több helyen is szerepel, hogy az eljáró Pest Megyei Kormányhivatalnak nem volt hatásköre kiadni a repülőtér környezetvédelmi engedélyét – miközben az ítélet hatályban hagyja ezt, a hatáskör hiányában kiadott határozatot.
Nyolcszoros zajszinttúllépés
Mindeközben a repülőtér tényleges hatásterületén az ott élők továbbra is rendszeresen felriadnak éjszaka: a zajgátló övezeten kívül, a környezetvédelmi hatóság éjszaka többször is az 55 decibeles határérték jelentős, közel kétszeres túllépését mérte. A civilek szerint jogszabály kötelezi a hatóságot, hogy ilyen esetben korlátozza a repülőtér működését, de valamiért ez sem történik meg.
A legsúlyosabb adattal az egyik felperesi beavatkozó állt elő az utolsó tárgyalási napon: a közelbe tervezett gyorsvasút miatt újabb környezeti hatástanulmány készül a területen, ezért a házában új méréseket végeztek, ennek során mértek 62 decibel zajt is – ez a határérték nyolcszorosa.
Az egyik felperes a repülőtér adatai alapján összesítette a XVI. kerület feletti le- és felszállásokat – 2016 tavaszán a kerület képviselője és polgármestere állítólag megállapodott a HungaroControllal a repülések számának csökkentésében. E
hhez képest a számok alapján az látszik, hogy bizonyos időszakokban nemhogy csökkent volna, inkább nőtt a forgalom.
Bár a repülőtér kommunikációja igyekszik úgy beállítani, mintha mindössze néhány notórius bajkeverő küzdene a komplett polgári légiközlekedéssel, a valóságban a mostani perben például két kerületi önkormányzat is csatlakozott a felperesekhez.
Az pedig a NER hetedik évében semmiképp nem nevezhető szokványosnak, hogy kormánypárti polgármesterek helyi civil szervezetekkel és lakókkal összefogva felperesként perlik az államigazgatás különböző szervezeteit.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Budapest Airport Zrt."
] | [
"Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Bírósága",
"Budapest Airport Zrt-vel",
"Légügyi Hatóság",
"Fővárosi Törvényszék",
"Nemzeti Közlekedési Hatóság Központ",
"Pest Megyei Kormányhivatal",
"BA Zrt."
] |
"Kizárólag üzleti érdekei vannak az MSZP-nek"
Fidesz: Tátrai kinevezése volt meglepő
• Oszkó kirúgta Tátrait Nem az a meglepő, hogy menesztették Tátrai Miklóst a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől, hanem az, hogy egykor kinevezték annak élére – közölte Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője kedden.
Ebben az ügyben is egyértelműen tetten érhető, hogy az MSZP-nek már nincs politikája, kizárólag üzleti érdekei vannak – olvasható Cser-Palkovics András közleményében. A párt álláspontja szerint nem Tátrai Miklós az egyetlen felelős a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. "botrányos" ügyeiért, hanem "az őt hatalomba segítő" Veres János volt pénzügyminiszter és Gyurcsány Ferenc volt kormányfő is, de a Fidesz felelősnek tartja Bajnai Gordon miniszterelnököt és Oszkó Péter pénzügyminisztert is, mert eddig a posztján tartották Tátrai Miklóst. Kérdéses, hogy kit fognak a vagyonkezelő élére kinevezni, mivel "jól látszik, hogy a szocialisták (...) most építik be a kádereiket a lehető legfontosabb helyekre" – írja Cser-Palkovics András.
Tátrai Miklós megbízatását rendkívüli felmondással szüntette meg kedden Oszkó Péter. "A pénzügyminiszter döntését többek között azzal indokolta, hogy az MNV Zrt. törvény szerinti működéséhez szükséges szabályzatok, illetve a működéséről szóló beszámolók rendre késedelmesen, több esetben nem a jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalommal készültek el" – áll a Pénzügyminisztérium közleményében.
" ... jogsértőnek tartom ... "
Tátrai Miklós, az MTI-hez eljutatott közleményében cáfolta a Pénzügyminisztérium őt elmarasztaló állításait, szerinte az MNV az elmúlt másfél évben jelentős eredményeket ért el abban, hogy az állami vagyongazdálkodás több évtizedes hiányosságait ledolgozza, és a korábbinál átláthatóbb, egységes rendszert hozzon létre.
Tátrai Miklós álláspontja szerint a miniszter által átadott felmondás mind formai, mind tartalmi szempontból jogsértő. "Sajnálom, hogy az állami vagyongazdálkodás politikai csatározások színterévé vált. Károsnak tartom, hogy a pénzügyminisztérium a szakmai viták elől kitérve, a válságkezelés helyett személycserékre helyezi a hangsúlyt" – hangoztatta a leváltott vezető.
(MTI) | [
"Pénzügyminisztérium",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] | [
"MNV Zrt.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] |
A Transparency International Magyarország (TI) kiperelte, jogerősen nyilvánosak azok a dokumentumok, amelyek alapján Századvég drágább ajánlata nyert a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kutatásra, tanácsadásra és kommunikációra kiírt közbeszerzési pályázatán. Ötletbörze és matematikai alapműveletek nettó hét oldalon: ezzel utasította maga mögé a kormány agytrösztje a Kopint-Tárki kettős 700 millióval olcsóbb ajánlatát.
Előfizetőket keresünk – támogasd a független újságírást havi 1000 forinttal!
Miután a közel egy éve tartó pereskedésben a Fővárosi Ítélőtábla júniusi jogerős ítéletében kötelezte a Magyar Nemzeti Bankot azon dokumentumok kiadására, melyek alapján a Századvég Politikai Iskola Alapítvánnyal szerződött három évre nettó 1,8 milliárd forintért kutatásra, stratégiaalkotásra és PR-kommunikációs feladatok elvégzésére, még egy utolsót villant az érett matolcsyzmus.
Az MNB egy hitvallással lepi meg a honlapjára látogatókat, melynek címe: Sikeres együttműködés a jegybank és a Századvég Alapítvány között. A kiadni kötelezett mintatanulmányokra mutató linket pedig a munkasikerekről szóló dicsének végén, mintegy lábjegyzeteként találja meg az érdeklődő.
Nem sokon múlt, hogy sikeres legyen az MNB kapálózása a közbeszerzési eljárás iratainak nyilvánossága ellen. Az MNB-alapítványok körül kirobbant 250 milliárdos botrány kezelésében a kormánypárt az MNB-törvény márciusi módosításával sietett a jegybank segítségére.
Ha az Alkotmánybíróság március végén nem mondja ki a szabályozás alkotmányellenességét, akkor a módosítás nyomán az MNB vezetése ezeket az adatokat is 30 évre elzárhatta volna a nyilvánosság elől.
Tematikus nemzetközi jógyakorlat-ajánlás, narratíva- és jövőkutatás
A pályázóknak a kiírás szerint ebben a körben kellett mintatanulmányt készíteni. A tenderen vesztes Kopint-Tárki-páros az eredményhirdetés után közzétette a saját, az energiaárak alakulásának és egyes országok monetáris politikájának összefüggéseiről szóló mintatanulmányát. Az MNB által eddig dugdosott Századvég-dolgozat azonban új olvasmány, rövid tartalmi ismertető következik.
A Századvég mintatanulmánya három, újszerűnek mondott egészségügyi eszközt mutat be: az egyik a "(...) nagy-britanniai Cumbria és Lanchasire [helyesen: Lancashire] megyékben működő TeleStroke hálózat"; a másik az elektronikus beteg-nyilvántartási rendszer; a harmadik a "távoli betegfigyelés".
A dolgozat első fejezete mintegy két (2) oldalnyi szövegben ismerteti a szélütés korai kezelésére alkalmazott brit módszert, majd arra jut, hogy az innováció költségvetési szempontból nem jelentős, talán 100-200 millió forint megtakarítást eredményez.
Ezután következik Az elektronikus beteg-nyilvántartási rendszer bevezetése című négy oldalas fejezet, a hozzáadott értéknek tekinthető, érdemi szöveg itt is két oldal. Ezen túlmenően egy egész oldalas táblázat ismerteti a tárgyban futó magyar projektek alapadatait, egy oldalnyi szöveg pedig idézet, például a Magyar Telekom egyik üzletág-igazgatójától: "(...) hosszútávon kialakítható egy piacképes és költséghatékony e-Health szolgáltatási paletta."
A fejezet enigmatikus megállapítással zárul: az e-Health-rendszer bevezetését támogató uniós finanszírozású hazai projektek "politikai gazdaságtani paradigmában értelmezhető jelenségek miatt 2015 végére valószínűleg nem fognak megvalósulni."
Az ötletbörze a távoli betegfigyelés lehetőségeit taglaló szövegrésszel zárul. Megtudjuk, hogy egyrészt van ilyen rendszer például Svédországban, sőt az Egyesült Államokban gyártanak is erre a célra eszközt, majd egy YouTube-videó linjével hívják fel a figyelmet a Scanadu nevű vállalat jövőképére.
Ezt a kétoldalnyi szövegtörmeléket egy rövidke, Swot-analízisre emlékeztető táblázat követi, majd három szorzási művelet, amelyekből kiderül, hogy 199 dolláros beszerzési árral számolva menyiért lehet X számú honpolgárt felszerelni az eszközzel. Premisszák után a konklúzió: amennyiben az állam ilyen eszközt terveztetne és biztosítana a lakosság bizonyos csoportjainak, akkor annak
"(...) az egészségügy hatékonyságjavulása mellett politikai előnyei is lennének. A távoli monitorozást minden olyan betegség esetén alkalmazni érdemes, amelyeknél nem jelent politikai kockázatot, hogy a beteg kevesebbszer találkozik orvosaival. (...) Az ilyen [csak vészhívásra alkalmas] eszközök tekinthetők a legolcsóbbnak. A bonyolultabb eszközök használatát akkor érdemes majd megvalósítani, amikor ezek költsége lecsökken, illetve olyan generáció éri el a nyugdíjas kort, mely probléma nélkül tudja használni a modern technológiát."
A siker stációi
2015 januárjában jelent meg az MNB közbeszerzési hirdetménye, amelyben kutatás-elemzésre, stratégiai tanácsadásra és kommunikációs feladatokra kerestek partnert. A pályázónak csatolnia kellett egy, az alkalmasságát bizonyító mintatanulmányt is. Az ajánlatkérő a tanulmánnyal szemben több elvárást is támasztott, egyebek mellett ezeket:
Magyarország szempontjából releváns, a világgazdaság szempontjából kiemelkedően fontos országokban sikeresen alkalmazott társadalom- és gazdaságpolitikai megoldásokat, jógyakorlatokat kellett bemutatni
a kiírás időpontja, azaz 2015 januárja után publikált források, hírek, szakcikkek alapján
értékelnie kellett a bemutatott szakpolitikai gyakorlatok átvételének monetáris politikára gyakorolt hatását – ez utóbbit a "jegybanki stratégiai tervezés szempontjából szükséges részletességgel"
A bírálat szempontjainál a vállalási ár sokkal nagyobb súllyal esett latba, mint a mintatanulmány: a kiírásban az előbbi 65, az utóbbi 10 súlyszámmal szerepel. Az értékelésnél a Kopint-Tárki árajánlata 650 súlyozott pontszámával jócskán beelőzte a 447 súlyozott pontra értékelt Századvég-ajánlatot. A tevékenységre vonatkozó ajánlat értékelésénél ennek jelentős részét ledolgozta a Századvég ajánlata, de még így is a Kopint-Tárki volt jobb.
A mérleg nyelve a mintatanulmány értékelésével billent a Századvég felé, ezt a részt ugyanis 100 / 10 arányban a Századvég nyerte. Ezzel összességében 847 / 780 arányban a Századvég ajánlata lett jobb. A vesztes előzetes vitarendezési kérelmében kétségbe vonta, hogy a Századvég tanulmánya a fenti szempontok bármelyikének megfelelt volna.
Az MNB klasszikus Matolcsy-védekezéssel reagált a vesztes pályázó kifogásaira: lehet, hogy a hivatkozott források az elvártnál korábbiak, de a Századvég-dolgozat támaszkodik frissebbekre is, csak azokat nem tüntette fel. Ezt onnét tudni, hogy később, az MNB kérdésére elküldte egy tucatnyi, a témával foglalkozó és a megadott időszakban keletkezett írás linkjét.
A tanulmány világgazdasági relevanciáját firtató kérdésre pedig az volt az MNB válasza, hogy megvan az is, mégpedig azért, mert "Anglia (!) a világgazdaság szempontjából kiemelkedően fontos ország", továbbá a "a TeleStroke bevezetésével az első évben öt-tízszeres megtérülés realizálható." Árnyalja az érvet, hogy ezt a pályázó dolgozatában összegszerűen maga is jelentéktelennek minősítette.
A jegybanki tervezés szempontjának megjelenését feszegető kérdésre pedig már-már kacagva magyarázza az Ajánlatkérő, hogy félreértés van, őt nem érdeklik a jegybanki vonatkozások, hanem a jegybanki stratégiai tervezéshez szükséges részletezettséget várta el, és azt meg is találta a 13 oldalas dolgozatban.
Tegyük hozzá, az értékelők véleménye szerint sem lelhetők fel a Századvég-tanulmányban a monetáris politikai vonatkozások, de az még így is 10-szer annyi pontot ér, mint a Kopint-Tárki vesztes ajánlata.
Pörög a számláló
Érthető, hogy ezek alapján mi is szerettük volna látni az 1,8 milliárd forintot fialó tanulmányt, de az adatigénylésünket az MNB csuklóból elutasította. Mi a NAIH-hoz fordultunk, a TI Magyarország pedig Karsai Dániel ügyvéddel összefogva pert indított az MNB ellen. A kereset nemcsak a mintatanulmány kiadására irányult, kérték a döntéssel kapcsolatban az értékelők és döntéshozók megnevezését, valamint mindkét pályázó teljes pályázati anyagát.
A perben végül a Fővárosi Ítélőtábla döntött a TI javára, a jegybank a héten adta ki a kért dokumentumokat. Kérdés, kiderül-e ezekből bármi, ami alátámasztja a jegybank döntnökei által a Századvég tendernyerése érdekében bevetett, helyenként örkényi magasságokat verdeső érvelést.
A mintegy 450 oldalnyi anyagból annyi már most látszik, hogy a Századvég nem dolgozik olcsón. Az MNB honlapjára kitett dicsőségszámlálóból pedig megtudhatjuk, mennyi mindent tettek le az elmúlt egy évben a jegybank asztalára: 24 darab lakossági felmérés, 26 szakpolitikai tanulmány, 12 vállalati konjunktúra-kutatás, és 39 darab szakpolitikai tanácsadás.
Egyébiránt még ebben a rövid anyagban is megvillan valami abból a nagyvonalúságból, ahogy a jegybanki unortodoxia a számokat kezeli: a szöveges rész 72 darab lakossági és vállalati kutatásról beszél, az eredményeket ábrázoló kördiagram szerint viszont 36 ilyen készült. Nem nagy ügy, a különbség forintban kifejezve potom nettó 118 millió.
Ezt onnét tudhatjuk, hogy a TI által kiperelt pályázati dokumentációban szerepel az ún. kereskedelmi ajánlat, az ajánlattevő ebben ismerteti tételesen, hogy mit mennyiért csinál. Ha 72 "lakossági és vállalati felmérés" készült – konjunktúra és pénzügyi attitűdvizsgálat, telefonos lekérdezés és fókuszcsoport; darabja nettó 3,4 millió, illetve 3,15 millió forint-, akkor ez összesen nettó 235,8 millió forintba került. Ha viszont a jegybank kördiagramjának adataival számolunk, akkor épp a felét, 117,9 milliót költötték erre.
Az MNB számaiból nem derül ki, hogy ehhez hány "Vezetői összefoglaló, prezentáció" készült, ami azért érdekes, mert a Századvég ezek darabjáért nettó 3 milliót kér – ugyanezt a Kopint-Tárki darabonként 200 ezer forintért csinálta volna. Ha tehát a Századvég minden kutatás után elszámolt vezetői összefoglalót is, akkor ez újabb 216 (vagy 108) millió forintot jelent, nettóban.
Az biztos, hogy a Századvég nem tétlenkedett, hiszen a jegybanki hommage szerint a felméréshez kapcsolódóan "összefoglalókat, digitális riportokat, infografikákat készített, valamint szakértői briefingeket és workshopokat szervezett."
Utóbbiból nem tudni, pontosan mennyit, bár darabáron ez sem nevezhető olcsónak: a Századvég a magyar nyelvű briefing darabját 1.1 millióért, angol nyelvű esetén másfél millióért méri, míg a szakértői workshop ára 1,3 millió forint. A Kopint-Tárki duó ugyanezt 350 ezer (workshop, valamint angol nyelvű briefing esetén), illetve 300 ezer forint (magyar nyelvű briefing) ellenében vállalta volna.
A 26 szakpolitikai tanulmány a Századvég kereskedelmi ajánlata alapján – 2,5 millió per "stratégiai nemzetközi tanulmány" – nettó 65 milliót ér, és jegybanki információk szerint volt itt 39 darab szakpolitikai tanácsadás is. Ez jellemzően szóbeli műfaj, legfeljebb emlékeztetők készülnek róla, és azok sem nyilvánosak. A kormányközeli agytröszt mindenesetre óránként nettó 25 000 Ft-ért súg az MNB vezetőinek, és havi 600 óra (!) tanácsadással számolt – a Kopint-Tárki a tanácsadást 10 ezer forintos óradíjjal vállalta volna.
Egyelőre azt sem tudjuk, hány "digitális riport" készült darabonként 3 millió plusz áfá-ért, de meg lennénk lepve, ha a Századvég nem használta volna ki a 600 milliós éves keretet. Hiszen ha nem jön ki az eddigi tételekből a 600 millió plusz áfa, még mindig nekiállhatnak infografikát készíteni, darabját nettó 550 ezerért.
Becker András | [
"Magyar Nemzeti Bank",
"Századvég Politikai Iskola Alapítvány"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Transparency International Magyarország",
"Magyar Telekom",
"TI Magyarország",
"Századvég Alapítvány"
] |
Bejegyezték Floridában jótékonysági szervezetként a Gyermekrák Alapítvány ötéves amerikai szervezetét, a Children Cancer Foundationt – közölte helyi idő szerint szerdán a Floridai Mezőgazdasági és Fogyasztói Szolgáltatási Hivatal (FDACS).
Az alapítvány most már megfelel a floridai törvényi erőírásoknak, amelyek szerint regisztráltatnia kell magát ahhoz, hogy az állam területén adományokat gyűjthessen – közölte Erin Gillespie, a FDACS biztosának sajtótitkára a bejegyzésre vonatkozó iratokat is mellékelő emailjében.
Az MTI azt követően érdeklődött a FDACS-nál, hogy a Magyar Nemzet keddi számában közölte, vizsgálatot kezdeményeznek Floridában a Balogh István-féle Gyermekrák Alapítvány amerikai szervezete ellen. A lap szerint ennek hátterében az állhat, hogy a FDACS az elmúlt hónapokban hiába próbálta felvenni a kapcsolatot az alapítvánnyal, hogy tisztázza, pontosan milyen tevékenységet végeznek Floridában.
A Magyar Nemzet cikkében azt írta, hogy a Children Cancer Foundationt New Yorkban alapították 2009-ben, és 2011-ben Floridában is bejegyezték. Ám ez utóbbi államban ahhoz, hogy adományokat gyűjthessen, a jogszabályoknak megfelelően kellett volna regisztráltatnia magát az FDACS-nél, és a későbbiekben rendszeresen tájékoztatnia kellett volna a hivatalt arról, mennyi adományt gyűjtött és azt mire költötte.
Erin Gillespie egy kedden elküldött emailben még arról tájékoztatta a távirati irodát, hogy az alapítványt még nem jegyeztették be Floridában. "Megpróbáltunk kapcsolatba lépni velük, de nem kaptunk választ, ezért az információt elküldtük a nyomozati egységünkhöz. A jótékonysági szervezet kapcsolatban áll a Fogyasztói Szolgáltatási Részlegünkkel, és a bejegyeztetésén dolgozik" – tette hozzá.
"A Children Cancer Foundation Inc-et semmilyen hatóság, sem írásban, sem telefonon nem kereste meg, noha a nap 24 órájában telefonon, emailen elérhető vagyok" – írta még a bejegyzésről szóló szerdai értesítés előtt Balogh Klaudia kommunikációs igazgató. Az alapítvány "a jogszabályoknak megfelelően végzi a munkáját. Abban az esetben, ha megkeresés érkezett volna, természetesen minden kérdésükre válaszoltam volna" – fűzte hozzá.
Honlapja szerint az alapítvány 2012 június óta több rendezvényt, egyebek között sporteseményeket, adománygyűjtést, kirándulást és karácsonyi ajándékosztást szervezett Floridában beteg gyerekek megsegítésére. | [
"Gyermekrák Alapítvány",
"Children Cancer Foundation"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Children Cancer Foundation Inc-et",
"Floridai Mezőgazdasági és Fogyasztói Szolgáltatási Hivatal",
"Fogyasztói Szolgáltatási Részleg",
"Balogh István-féle Gyermekrák Alapítvány"
] |
Vizsgálatot indított az adatvédelmi hatóság Százhalombattán, amiért önkormányzati cégek megtagadták egy könyvelő cég, a DIKser Kft.-vel kötött szerződések kiadását. Az önkormányzat első embere és a DIKser Kft. egyik tulajdonosa egy és ugyanaz az ember: Vezér Mihály polgármester. Egy korábbi adatvédelmi biztos azt nyilatkozta az Átlátszónak, hogy az eset megítélése egyértelmű: az üzleti titokra való hivatkozás téves. A legfőbb bírói fórum, a Kúria elemző-csoportjának összefoglaló véleménye alapján szintén arra lehet következtetni: a százhalombattai cégek az információs szabadságjogokat megsértve tagadták meg a Vezér Mihály százhalombattai polgármester kft.-jével kötött szerződések legalapvetőbb adatainak kiadását.
Négy százhalombattai önkormányzati céget kértünk meg, hogy adják ki: 2020-ban mikor és összesen milyen összeget fizettek ki a főként könyveléssel foglalkozó DIKser Kft.-nek, amely Vezér Mihály polgármester és a feleségének a tulajdonában áll.
A csak első ránézésre kacifántosnak tűnő ügy megértése szempontjából célszerű megjegyezni, hogy milyen adatokat nem kértünk. Nem kértük például szabadalmi leírások közlését; vadonatúj könyvelési eljárásokhoz, know how-khoz, üzleti tervekhez vagy stratégiai elképzelésekhez pedig eszünk ágában sem volt hozzáférni.
Lényegében arra kérdeztünk rá:
Vezér Mihály polgármester és nejének vállalkozása mennyi közpénzt kapott és kap a Vezér Mihály által vezetett önkormányzat cégeitől?
Kérelmünket sommásan és teljes terjedelmében elutasították. Elutasító levelükben többek között arra hivatkoznak a cégvezetők, hogy a megkötött szerződések megkötésének időpontja vagy a szerződésekben szereplő ellenszolgáltatás értéke azért nem adható ki, mert azok üzleti titkok, az adatok közlése piaci hátrányt jelentene, és aránytalan sérelmet okozna a köztulajdonban álló cégeknek. Az Átlátszó adatigénylő alkalmazásán, a KiMitTudon itt, itt és itt olvashatóak a kérelmek és az elutasító válaszlevelek. (A Promotion Service Kft.-vel a társaság cégbíróságon bejelentett e-mail-fiókjának meghibásodása miatt külön levelezést folytattunk, válaszuk itt olvasható).
A Halom Televízió Nonprofit Kft., a Korshak Ingatlanberuházó, Forgalmazó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a Promotion Service Kft. és a Sporthalom Kft. tulajdonosa Százhalombatta Város Önkormányzata. A cégek könyvelését a DIKser Kft. végezte az elektronikus beszámoló-portálra feltöltött dokumentumok szerint.
Az egyik cég, a Promotion Service Kft. az üzleti titok védelmén túl elutasító érvelését azzal fejelte meg, hogy a kért adatok voltaképpen döntéselőkészítő jellegűek, azok pedig a törvény erejénél fogva 10 évig nem nyilvánosak.
A Sporthalom Kft. ügyvezetője azt fejtegette elutasító levelében, hogy a cég által ellátott tevékenységek kifejezetten piaci tevékenységek, a Sporthalom Kft. közfeladatot nem lát el. "Mint ilyen társaság, a piac aktív résztvevője" – írta az ügyvezető. Érdekesség, hogy a Sporthalom Kft. üzemelteti a helyi uszodakomplexumot, és mint a honlapjukon olvasható, "a Sportuszodába 7300 gyermek jár rendszeresen úszásórára a város óvodáiból és iskoláiból".
Téves meglátás üzleti titokra hivatkozni
Jóri András ügyvéd és infoszabadság-szakértő, 2008-tól 2011-es jogellenes elmozdításáig a parlament által megválasztott adatvédelmi biztos szerint az adatigénylések megtagadásával előállt jogi helyzet teljesen egyértelmű: "az üzleti titokra hivatkozás téves, az Infotv. 27. § (3) bekezése védett adatról (például know-how, stb.) rendelkezik és a szöveg szerint ez is csak kivételes korlátot jelenthet" – írta az Átlátszó kérdésére.
Hozzátette: "[a védett adat ugyanis] abban az esetben korlát, ha aránytalan sérelmet okoz, illetve végső soron nem akadályozza a közérdekből nyilvános adat megismerését (tehát a megismerés alóli kivétel a védett adat, ám alkivétel az, ha a védett adat visszatartása akadályozná a közérdekből nyilvános adat megismerését). Mindezt a NAIH hivatkozott állásfoglalása is részletesen, az esetjogot is összefoglalva levezeti annak 3. pontjában.
Álláspontom szerint tehát biztosítani kell az adatok nyilvánosságát, az esetleges, nyilvánosságuk esetén aránytalan üzleti sérelmet okozó védett adatok kitakarásával.
Ami a döntéselőkészítő jelleget illeti, az megkötött és teljesített szerződés esetén nehezen értelmezhető" – hangsúlyozta Jóri.
"Ráadásul a helyi uszoda működtetése kérdés, hogy mennyire versenypiaci tevékenység, és a tulajdonosok személye a nyilvánosság melletti közérdeket erősíti" – utalt az egész adatigénylési mizéria legkényesebb pontjára, Vezér Mihály polgármesteri és a cégtulajdonosi pozíciójára az adatvédelem és az információs szabadságjogok szakértője.
Vizsgálatot rendelt el a hatóság
A legfőbb bírói fórum, a Kúria egyik elemző csoportja 2018-ban külön vizsgálta azokat a jogvitákat, amelyekben az adatgazdák üzleti titokra hivatkozva tagadták meg az adatok kiadását. Az összefoglaló véleményben egyebek mellett ez olvasható:
"(...) a közpénzekkel összefüggő, annak felhasználására vonatkozó adatokat főszabály szerint nem lehet üzleti titokként kezelni, és a kiadásuk iránti kérelem teljesítését megtagadni.
Kivételt csupán azok az adatok képeznek, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, úgy mint a technológiai eljárások, műszaki megoldások, gyártási folyamatok, munkaszervezési és logisztikai módszerek, know-how-ra vonatkozó adatok."
Az elemző csoport arról is ír, ami most a százhalombattai közcégek esetében köszön vissza: "jellemző, hogy az adatkezelők csupán általánosságban hivatkoznak az üzleti titok fennállására, nem tárják fel felhívás ellenére sem a bíróságok előtt, hogy konkrétan milyen üzleti érdekek sérelméről van szól. Márpedig a pusztán általános hivatkozás ebben a körben nem fogadható el és ebben gyakorlatilag következetes a bíróságok álláspontja."
Mindezek miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk.
Péterfalvi Attila elnök október 7-én azt a hivatalos tájékoztatást adta, hogy a hatóság elrendelte vizsgálatot az adatigénylések elutasítása miatt.
Ingatlan, porcelán, jól menő cég
Egyes vélekedések szerint a Duna jobb partján, Budapesttől délre 27 kilométerre fekvő és nagyjából 18 ezer lelket számláló Százhalombatta afféle közjogi zárvány és alternatív politikai univerzum a XXI. század Magyarországán.
Helyi forrásaink arra hívták fel a figyelmet: az egykori szabaddemokrata, közgazdász szakképzettségű Vezér öt éves megszakítással 1990 óta az erősen iparosodott és gazdag város első embere. Úgy vélik, legyengült ellenzéke, a mindössze nyomelemekben fellelhető független helyi média mellett a hatalomba önmagát bebetonozó Vezér Mihály immár lényegében azt tesz, amit akar.
Százhalombattát nem az országosan ismert politikai közösségek és szervezetek képviselői uralják. A politikai pályafutását az SZDSZ-ben kezdő, 1960-ban született Vezér Mihály 2019-ben ismét az Értünk Százhalombattai Közéleti Egyesület (ÉSZKE) színeiben nyerte meg a polgármester-választást. A képviselő-testületbe további 4 ÉSZKE-jelölt jutott be. A Fidesz-KDNP 3, A Mi Városunk Jövőjéért Egyesület (DK, Momentum, Jobbik szövetség és a függetlenek) két-két testületi széket tudhat magáénak.
A 2020-as évről leadott vagyonnyilatkozata alapján Vezér Mihály a tehetős emberek osztályába tartozik, aki ingatlanvagyonával és jó fizetésével megalapozta eljövendő éveinek egzisztenciális nyugalmát.
Százhalombattán egy 1100 négyzetméteres telken egy 270 négyzetméteres lakóház felerészbeni tulajdonosa. Ugyancsak ½-ed részben tulajdonosa egy családi háznak Balatonalmádiban, a 90 négyzetméteres lakóház egy 600 négyzetméteres telken áll.
Zircen egy 100 négyzetméteres lakóháza van, a teljes ingatlannak 400 négyzetméter az alapterülete, Vezér itt kizárólagos tulajdonos. Az ingatlanlista egy százhalombattai 1100 négyzetméteres telken álló 120 négyzetméteres családi házzal zárul (itt is felerészben tulajdonos).
A majdnem örökös polgármester 2011-ben egy Opel Corsát vett magának. Készpénz-vagyona 15 millió forint. Bankszámlájának egyenlege valamikor 2021 januárjában forintban 33 millió forintot, valamint 7 millió forintnyi devizát mutatott. A bevallásból arra lehet következtetni, hogy Vezér porcelánt gyűjt. Mindeközben magánszeméllyel szemben 26 millió forint volt a tartozása.
Polgármesteri jövedelme 825 900 forint, a nejével közös cégből, a DIKser Kft.-ből 12,2 millió forintos osztalékot vett fel 2020-ban.
Felerészben tulajdonosa még a Viver Kft.-nek, amely kétmillió forintos nettó árbevétel mellett 185 ezer forintos adózott eredményt produkált az előző esztendőben.
A 2020-ban átlagosan 10 főt foglalkoztató, 1994-ben bejegyzett, főtevékenysége szerint könyveléssel foglalkozó DIKser Kft. 128 millió forintos nettó árbevétel mellett 50 milliós adózott eredményt ért el. Ez a majdnem 40 százalékos profitráta az elmúlt időszak legjobb üzleti éve volt Vezérék kft.-jének, amelyben a feleség az ügyvezető.
Húsz éve nem tartotta szerencsésnek
Vezér 2001-ben egy akkor nagy port felvert üggyel összefüggésben az Index híradása szerint elismerte, hogy a helyhatóság több önkormányzati képviselő cégével kötött beszállítói és más szerződéseket. Vezér szerint ez "nem szerencsés" állapot.
Egy másik cikkben Szily László részletekbe menően idézi Vezért, akinek a "tudomása szerint nincsen semmiféle törvényes kizáró ok, amely megkérdőjelezné az említett üzleti kapcsolatokat, ugyanakkor »nem tartja szerencsésnek« ezeket. A szerződésekről döntő személyeknek kétszeres gondossággal kell megvizsgálniuk a hasonló eseteket, hogy ne adjanak okot a pusmogásra".
Húsz évvel később Vezér már megengedőbbnek mutatkozik az ilyesfajta céges kapcsolatok iránt. Ebben nyilván az is közrejátszik, hogy most az ő egyik cégének szerződéses kapcsolatairól van szó.
Megkérdeztük Vezér Mihály polgármestert, hogy miként vélekedik a Vezér Mihály által részben tulajdonolt DIKser Kft. közpénzes szerződéseit vizsgálni kezdő adatvédelmi hatóság lépéséről.
A polgármester a következőket írta: "a hatósági munkával kapcsolatban a törvény betűje és szelleme is megfogalmazza, mint alapvető elvárást: a hatóság befolyásolás mentesen kell végezze a munkáját! Ezzel az elvvel megy szemben (sic!), ha egy sajtótermék, vagy egy politikus egy folyamatban lévő hatósági ügyben véleményt nyilvánít. Jogerős döntés kommentálása egészen más dolog."
Címlapkép: Vezér Mihály polgármester (forrás: a politikus közéleti Facebook-oldala) | [
"DIKser Kft.",
"Százhalombatta Város Önkormányzata"
] | [
"Korshak Ingatlanberuházó, Forgalmazó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.",
"Viver Kft.",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság",
"Értünk Százhalombattai Közéleti Egyesület",
"Halom Televízió Nonprofit Kft.",
"Promotion Service Kft.",
"Mi Városunk Jövőjéért Egyesület",
"Sporthalom Kft."
] |
Nógrádban kavar Várhegyi Attila A szocialisták szerint a Fidesz kiüresedett pártkasszáját akarják feltölteni azokkal a médiaszerződésekkel, amelyet a fideszes vezetésű Nógrád megyei önkormányzat is megkötött a Várhegyi Attila által vezetett Presztízs Média Reklámügynökség Kft.-vel. Erről az MSZP megyei ügyvezető alelnöke beszélt sajtótájékoztatón hétfőn. Népszabadság Online | Népszabadság | 2007. március 12. | 1 komment kedvencek / megosztás Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz! chili | 2009. október 29. | 16:43:22 Hol vagytok jobbosok? Nem sugott meg a Kedves Vezeto? Majd ha a jobboldalon is legalabb olyan kritikaval illetik a visszaeleseket, mint a baloldalon--Cser-Palkovics a tanu--, akkor lesz demokracia a fideszben. Addig egy diktatorikus part, es szegyelheti magat minden szavazoja! A megyei közgyűlés fideszes elnöke, a szocialisták állítására reagálva, az MTI-nek elmondta: a közgyűlés döntött a szerződésről, amely nemcsak kommunikációt, hanem professzionális megyemarketinget tartalmaz, amit pénz nélkül nem lehet megvalósítani.
A nógrádi önkormányzat elnöke valamennyi polgármestert megkeresett egy levéllel; a helyi sajtóorgánumok, megjelenési lehetőségek feltérképezésével egy megyei média adatbázist próbálnak kidolgozni, amelynek hátterében egy sokmillió forintos, az önkormányzat és a Presztízs Média Reklámügynökség Kft. közötti szerződés áll - mondta Huszár Máté.
A kft. ügyvezető igazgatója Várhegyi Attila egykori fideszes országgyűlési képviselő, akit a bíróság néhány éve felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt - tette hozzá. Huszár Máté kitért rá: hasonló szerződést kötött a kft.-vel az ugyancsak fideszes többségű balassagyarmati önkormányzat is Nógrád megyében a kommunikációs stratégia kialakítására.
Az alelnök úgy fogalmazott: felmerül a kérdés, vajon a Fidesz kiüresedett pártkasszáját akarják-e feltölteni ezekkel a megállapodásokkal. Hozzátette: aggasztó a szerződés azért is, mert a fideszes megyei vezetés az eddigiekhez képest háromszor nagyobb összeget költ kommunikációs célokra, "s ad megbízást Fidesz-közeli cégeknek", miközben minden önkormányzati intézmény 10 százalékkal kevesebb pénzből gazdálkodik, a megye sok száz millió forintos hiánnyal küzd, 160 embert bocsát el az intézményekből.
Az alelnök elmondta, a szerződés tartalma szerint a kft. szaktanácsadást végez kommunikációs kérdésekben, elkészíti a megye hosszú távú általános marketing stratégiai tervét, kidolgozza a megye belső és külső kommunikációs rendszerét.
Becsó Zsolt, a Nógrád megyei önkormányzat elnöke az elmondottakra reagálva, közölte: Nógrád megye marketing- és kommunikációs stratégiájának elkészítésére kötöttek szerződést, a több hónapos munka legalább négy évet alapoz meg, és készül végre egy professzionális anyag. Tizenöt millió forintot nevesítettek erre a költségvetésben, és igyekeznek feltárni a külső pénzügyi forrásokat is - tette hozzá.
Becsó Zsolt úgy fogalmazott: látnunk kell, milyen kínálattal rendelkezünk, és arra milyen kereslet van. Számos irodalmi, képző- és népművészeti, hagyományőrző projektet készítenek elő, dolgoznak például a "Nógrádi ízek, specifikus termékek" programján, és ez mind kutatást feltételez - mondta.
"A végeredmény pedig az lesz, hogy Nógrád megyét értékként tudjuk kezelni, és ennek megvalósításában a szocialista képviselőkre is számítunk" - tette hozzá. Kitért rá: annak felmérése, hogy a helyi önkormányzatok milyen eszközökkel rendelkeznek, a megyei önkormányzat marketingstratégiájába illeszkedik. Becsó Zsolt rámutatott: a határozati javaslat tárgyalásakor az MSZP képviselői mindössze az elkülönített összeg nagyságát sokallták.
HIRDETÉS
. | [
"Fidesz",
"Presztízs Média Reklámügynökség Kft."
] | [] |
Burger Barna feleannyi pénzért dolgozik, mint amennyit "a Gyurcsány-korszakban" fizettek ki a kormányfői fotósoknak – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke szerdán az MTI-vel a szocialista Török Zsolt közleményére reagálva. Hangsúlyozta, hogy az Orbán Viktorról készült képeket díjmentesen adják át a sajtónak.
A kormányzati honlapon szerdán tették közzé azt a szerződést, amely alapján újabb egyéves szerződést kötött a Miniszterelnökség a Fókusz-Pókusz Kft.-vel a kormányfő részvételével zajló események fotózására, a fényképek archiválására. A díjazás egy évre kilencmillió forint plusz áfa. A megállapodás szerint a feladatokat elsősorban Burger Barna látja el, de ha szükséges, gondoskodnia kell megfelelő helyettesítésről.
A hírre reagálva Török Zsolt MSZP-szóvivő közleményében képtelenségnek nevezte, hogy a kormány kilencmillió forint közpénzt ad Orbán Viktor fotósának, "miközben kormánya gazdaságpolitikája miatt az ország polgárai egyre nehezebben élik meg a mindennapokat, s a fideszesek azt üzenik a magyaroknak, hogy meg lehet élni 47 ezer forintból".
A miniszterelnök sajtófőnöke válaszul azt közölte az MTI-vel, hogy Burger Barna képeit "a teljes magyar sajtó folyamatosan használja", a fotókat díjmentesen, esetenként a hírportálok, újságok egyedi igényeit is kielégítve juttatják el a szerkesztőségeknek.
"Minőségi kifogás soha egyetlen orgánumtól sem érkezett" – rögzítette Havasi Bertalan.
Burger Barna saját felszereléssel dolgozik, a szükséges eszközöket ő szerzi be, a közölt díjazáson kívül – amelynek fele munkadíj, fele a képek jogdíja – semmilyen juttatásban nem részesül – ismertette a sajtófőnök, megjegyezve, hogy a fényképész "összességében feleannyi pénzért dolgozik a kormány és a sajtó fotóigényeinek kielégítésén, mint amennyit a Gyurcsány-korszakban fizettek ki a kormányfői fotósoknak". | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Fókusz-Pókusz Kft."
] |
Többen kétségeket fogalmaztak meg a forrásaink hitelességére vonatkozóan, ezért most közreadjuk az előző cikkünkben hivatkozott jelentés vezetői összefoglalóját, amelyben a KEHI egyebek mellett azt állítja, hogy “az MMKA-t az elmúlt években a szabályellenes és pazarló működés, felelőtlen és törvénysértő támogatás-felhasználás, érvénytelen és színlelt pályázatok, költségvetési fedezet nélkül aláírt támogatási szerződések, az állami támogatások terhére törvénysértő módon felvett banki hitelek, illetve a támogatott szervezetek által felvett hitelek kamatainak törvénysértő – 1,6 milliárd forintot meghaladó – támogatása, valamint a közalapítványnál felhalmozott több milliárd forintnyi kötelezettségállomány jellemezte".
Több mint hatmilliárd forint elsíbolása miatt nyomoz a rendőrség a márciusban megszűnt Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) viselt ügyei után – írtuk múlt szerdán. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálata szerint ugyanis az állami filmfinanszírozásért felelős, az adófizetők pénzével gazdálkodó szervezet több milliárd forintot fizetett ki szabálytalanul és törvénysértő banki hitelkonstrukciót működtetett, miközben az alapítványi vezetők rettenetesen megszedték magukat: tízmilliós nagyságrendű prémiumokat vettek fel, leplezett munkaszerződéseket kötöttek, felesleges tanulmányokat vásároltak, díjakat és sikerdíjat osztogattak, majd felelősségrevonás nélkül távozhattak a felhalmozott adóssághegy alatt megroppant szervezettől, amit a kormány idén meg is szüntetett.
KEHI: összességében igaz
Nem a KEHI jelentése került fel a világhálóra, ennek ellenére az ott található, az MMKA szabálytalan működésére vonatkozó adatok “összességében" megfelelnek a valóságnak – mondta Hegedűs László, a KEHI által lefolytatott vizsgálatban részt vevő főosztályvezető-helyettes cikkünk megjelenését követően, csütörtökön az MTI-nek. A KEHI főosztályvezető-helyettese szerint az atlatszo.hu weboldalra felkerült PDF-dokumentumok vélhetően abból az átvilágításból származnak, amelyeket az MMKA kuratóriuma rendelt meg 2010-ben egy külsős cégtől és egy ügyvédi irodától. A kuratórium a céggel a filmes pénzelosztó szervezet gazdasági működését is átnézette.
“Ezen vizsgálatok eredményét mi is megismertük" – jegyezte meg a főosztályvezető-helyettes az MTI-nek, aki szerint a sajtóban megjelent cikkek ezekre az anyagokra épülnek. “A KEHI-jelentések döntés-előkészítő dokumentumnak minősülnek, ezért korábban az adatvédelmi törvény, jelenleg pedig az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján tíz évig nem nyilvánosak" – nyilatkozta a a főosztályvezető-helyettes az MTI-nek, hozzátéve hogy a jelentéseket csak az ellenőrzött szerv, és a vizsgálatot elrendelő Kormány, a miniszterelnök, illetve a Miniszterelnökség jogi államtitkára kapja meg.
Kétszer fényezték az MMKA-t
A KEHI illetékesének a forrásainkra vonatkozó nyilatkozata nem felel meg a valóságnak, az atlatszo.hu fenntartja, hogy a 2011. szeptemberi KEHI-jelentés tartalmának részleteit ismertette a cikksorozat előző részében. Ahogyan a múlt héten is leírtuk, nem egy, hanem két átvilágítás készült az MMKA viselt ügyeiről. Az elsőt a szervezet új, Kőrösi Zoltán által elnökölt kuratóriuma rendelte meg a kormányváltás után, 2010. tavaszán – ennek a jelentésnek az anonimizált változatát teljes egészében nyilvánosságra hoztuk november elején.
Azt sem nehéz kinyomozni, hogyan kerülhetett napvilágra ez az első, még nem a KEHI, hanem az MMKA által felkért külsős szakértők által készített audit: miután megismerte annak lesújtó tartalmát, az általunk szintén nyilvánosságra hozott jegyzőkönyv (PDF) tanúsága szerint az MMKA kuratóriuma 2010. június 16-án úgy döntött, nem hozza nyilvánosságra hogy jogsértésekre bukkantak. Az Index és a TASZ azonban bírósághoz fordult, és 2011. februárjában első fokon meg is nyerték azt a közérdekű adatigényléses pert, amelyet a közalapítvány pénzügyi-gazdasági helyzetéről szóló teljes jelentés kiadása érdekében indítottak az MMKA ellen.
Bár a másodfokú ítéletről már sem az Index, sem a TASZ nem adott ki hírt, a bírósági adatbázisban annak is nyoma maradt: a hírportál és a jogvédő szervezet 2011. július 5-én másodfokon, jogerősen megnyerte a közadatigényléses pert, az MMKA-t a kért jelentések teljes anyagának kiadására kötelezte a bíróság azzal a megkötéssel, hogy “a személyes adatokat tegyék felismerhetetlenné". A bíróság álláspontja szerint “a megismerni kért adatok közérdekű adatok, nem minősülnek döntés-előkészítő anyagnak, hiszen azok alapján az alperes korábban már döntést hozott". Az anonimizált anyagot tehát kiadták az Indexnek, de a hírportál sem a jogerős ítéletről nem adott hírt, sem a kiperelt jelentéseket nem tette közzé a jogerős ítélet után.
Közreadjuk a vezetői összefoglalót
A KEHI a Kőrösi-féle vizsgálat lezárultát követően, másodikként kezdett vizsgálódni az MMKA 2006 és 2010 közötti gazdálkodásával kapcsolatban. A végleges jelentésük 2011. őszén készült el, ezzel egy időben a KEHI feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen. A Központi Nyomozó Főügyészség és a Nemzeti Nyomozó Iroda is nyomoz az ügyben, amelynek során mintegy 6,2 milliárd forint vagyoni hátrány érte a szervezetet, illetve a magyar államot. A vizsgálat fényt derített mintegy 3,7 milliárd forintnyi jogosulatlan támogatás-felhasználásra is, amelyet a KEHI visszafizettetne az MMKA-val, amelyet időközben a kormány megszüntetett. A vizsgálat során átnézték az MMKA 2006 – 2010 közötti gazdálkodásával kapcsolatos dokumentumokat, valamint meghallgatták a filmes szervezet dolgozóit, ennek alapján állapították meg, hogy bűncselekmény elkövetésének gyanúja merült fel.
Módszertan A KEHI-jelentés véglegesítése előtt meghallgatták az MMKA illetékeseit is, a közalapítvány kifogásait megvizsgálták. Az általunk hivatkozott szöveg csak ezután – tehát az MMKA ellenérveinek vizsgálatát követően – került elfogadásra. Az MMKA szintén a birtokunkba került észrevételeiből kiderül: sok volt a vitás pont, és némely esetekben a KEHI módosította is az álláspontját, ám az MMKA többnyire elfogadhatatlan érvekkel védekezett. Ilyen volt például a rendszeresen duplán kiadott, komoly pénzjutalommal járó Mozógép Mestere díjra vonatkozó kifogás is. Ott az MMKA azt jelezte, hogy a Mozgókép Mestere díjra az Alapító Okirat szerinti három szakmai szervezet tehet javaslatot, a kuratórium pedig minden esetben a szakmai szervezetek javaslatát elfogadva, saját hatáskörben eljárva döntött a díjak odaítéléséről. A kuratórium korábbi elnökét, Grunwalsky Ferencet szintén a szakmai szervezetek jelölték a díjra, mivel megfelelt az Alapító Okiratban lefektetett feltételeknek, a díjat pedig a kulturális miniszter adta át a Filmszemlén. “Az Alapító Okirat évenként egy díj adományozását teszi lehetővé, ezért a vizsgálat álláspontja szerint az adott években egynél több díj nyújtása szabálytalanul történt" – szögezte le a KEHI, és a jelentés szövegét is ennek megfelelően véglegesítették.
Ennek a 2011. szeptemberi KEHI jelentésnek az MMKA szervezetére vonatkozó megállapításait ismertettük előző cikkünkben. Mivel a forrásaink hitelességére vonatkozóan többen kétségeket fogalmaztak meg, most közreadjuk a KEHI-jelentés vezetői összefoglalóját, amelyben a KEHI egyebek mellett azt állítja, hogy “az MMKA-t az elmúlt években a szabályellenes és pazarló működés, felelőtlen és törvénysértő támogatás-felhasználás, érvénytelen és színlelt pályázatok, költségvetési fedezet nélkül aláírt támogatási szerződések, az állami támogatások terhére törvénysértő módon felvett banki hitelek, illetve a támogatott szervezetek által felvett hitelek kamatainak törvénysértő – 1,6 milliárd forintot meghaladó – támogatása, valamint a közalapítványnál felhalmozott több milliárd forintnyi kötelezettségállomány jellemezte“.
>>> a KEHI jelentés bevezetője és vezetői összefoglalója innen letölthető (PDF)
Oroszi Babett – Bodoky Tamás
(Folytatjuk. Címlapkép: Kovács Gergely)
Korábbi cikkeink az MMKA korrupciós ügyeiről:
Milliárdos hűtlen kezelés gyanúja – kik fosztották ki a magyar filmipart?
MagyarLeaks: Itt az eltitkolt MMKA átvilágítási jelentés | [
"Magyar Mozgókép Közalapítvány"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Legfőbb Ügyészség"
] |
Itt vannak a pontos adatok: arcpirító, mennyiért tankolnak a magyar képviselők – Akad, aki 3,6 milliót is beletöltött a kocsijába
Megtudtuk, mennyit költenek honatyáink a parlamenti benzinkártya terhére.
Karácsony Gergely döbbenetes vádja a magyar kormány ellen: a tabáni beszéde után mondta ki, amit eddig soha senki
Tövig nyomták a gázt képviselőink az elmúlt másfél évben: 2020-ban összesen 153 millió, idén április végéig 46 millió forintot költöttek a közpénzből feltöltött benzinkártyáikról. A Blikk által az országgyűléstől kikért listából kiderült, 199 képviselőből 125 használja rendszeresen tankoláshoz a kártyáját.
Az adatok szerint Hörcsik Richárd fideszes képviselő az abszolút rekorder, igaz, ő az egyik legtávolabbi lakhellyel rendelkező politikus, a Budapesttől 250 kilométerre lévő Sátoraljaújhelyen él. Hörcsik összesen 3,6 millió forintnyi benzint töltött bele autójába. 2020 júniusában például csaknem 289 ezer forintért tankolt, átlagosan havonta 225 ezerért csorgatta a naftát a kocsiba.
A KSH szerint a nettó átlagkereset havi 275 ezer forint volt idén februárban, a magyarok pedig havonta 13 200 forintot költenek közlekedésre átlagosan. A Hörcsik Richárd által elköltött összegből egyébként mintegy 119 ezer kilométert is elvezethetett a képviselő, ami nagyjából a föld egyenlítői kerületének háromszorosa.
Hörcsik Richárd benzinfogyasztását firtató kérdéseinkre a Fidesz-frakció sajtóosztálya csak ennyit válaszolt: "Minden képviselő a törvényben meghatározott értékig jogosult üzemanyagkártyára, a frakció pedig aktív és lelkiismeretes képviselői munkát vár el."
Az ugyancsak fideszes Bíró Márk csaknem egy évtizede nem szólal fel a parlamentben, az utakon viszont annál aktívabb: mintegy kétmillió forintért tankolt. A képviselő listáról került be a parlamentbe, vagyis nem kell járnia választókerületét. Választ azonban nem kaptunk a Fidesz-frakciótól, hogy merre autózik ennyit a politikus.
Hadházy Ákos viszont aktívan használja, bár a parlamentbe nem jár / Soós Lajos
A független Hadházy Ákos szintén csaknem kétmillió forintot költött benzinre. Ez nem kis teljesítmény ahhoz képest, hogy az utóbbi időben nem jár be a parlament üléseire. – Valóban nem járok be a parlamentbe, legfeljebb szavazáskor, helyette inkább az országot járom. Tisztában vagyok vele, mennyi a benzinköltségem.
Amikor nincs járvány, akkor általában a Szekszárd távolságára kiszámolt keretemet túl is lépem, ilyenkor saját pénzből tankolok a hivatalos utakra is. A járvány hónapjaiban viszont előfordult, hogy maradt pénz hónap végén a kártyámon – mondta a Blikknek Hadházy.
Gyurcsány Ferenc visszaadta az üzemanyagkártyáját / Kovács Attila
Voltak viszont képviselők, akik nem igényeltek ebben az időszakban benzinkártyát (53 fő), sőt, visszaadták azt (16 fő). Utóbbiakra példa Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, aki szóvivőjén keresztül lapunkkal közölte: 2021 első negyedévében 42 758 forintot költött benzinre abból a keretből, amit számára a DK frakcióvezetőként biztosít. "Fontos hangsúlyozni, hogy ez a pénz a frakciókeretből ment, tehát nem a parlamenti keretet terheltük ezzel" – tették hozzá.
Megtaláltuk a legnagyobb tankolókat, akik szívesen költenek az Országgyűlés kontójára /Grafika: Séra Tamás
Nem kaphat mindenki
Üzemanyagkártyát az a képviselő kaphat, aki nem kap szolgálati autót állami tisztségéért. Meg kell jelölnie azt az autót, amit ő és családtagja használni fog. A kártya keretét sávos rendszerben számítják ki, lakhely szerint: egy budapesti képviselő például havi 2500 kilométerre elegendő üzemanyag értékét kapja meg, míg egy, a fővárostól több mint 300 kilométerre élő honatya esetében ez már 6500 kilométer.
(Ez is érdekelheti: A Párbeszéd társelnökét kérdeztük: miért szigorítaná a Parlamentbe való belépést?) | [
"Parlament"
] | [] |
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) külön közleményben igyekszik hangsúlyozni, hogy minden hatályos törvényi előírást betartottak a 2010-es országgyűlési választások kampánypénzeinek elszámolására vonatkozó ellenőrzéseknél. Az ÁSZ arról ír, hogy a törvények alapján csak a jelölő szervezetek elszámolását ellenőrizhetik, ügynökségek, reklámcégek elszámolásaihoz nem férnek hozzá.
Azért adott ki épp most az ÁSZ ilyen témájú közleményt, mert a 24.hu múlt héten írta meg, hogy a Fidesz a 2010-es országgyűlési választás kültéri reklámjairól csak harmadakkora ráfordítást jelentett le az Állami Számvevőszéknek, mint amekkora összeg a Mahir Cityposterrel kötött, 2010. március-áprilisi időszak számláján valójában szerepel.
A 24.hu birtokába került dokumentumok alapján úgy tűnik, a Fidesz anno plakátonként a Jobbik adataiból kalkulálható árnak csak a 58 százalékát fizette, tehát a mostani listaárakon kb. 1 milliárd forintot kellett volna adniuk azért, amiért a valóságban csak 23 milliót (nagyjából 5000 Ft/darabos egységárat) fizettek.
A Fidesz a cikkekre reagálva azt írta, hogy minden egyes választási kampányban a törvényeknek megfelelően jártak el és számoltak el, amelyet az Állami Számvevőszék minden esetben ellenőrzött és törvényesnek talált.
Az ÁSZ már 2011-ben arra figyelmeztetett, hogy a kampányráfordítások nyilvánosságát, a magánszektor támogató szerepének megismerését korlátozta az a jogszabályi hiányosság, miszerint a kampány célú reklámok, plakátok kiadóit nem terheli sem az Országos Választási Bizottság, sem a jelölőszervezet felé bejelentési kötelezettség, a finanszírozók, a megjelentetett példányszámok, a reklámanyagok mérete és értéke tekintetében.
"Mind a közvélemény, mind pedig az ellenőrzést végző ÁSZ számára is ismeretlenek maradnak az utcán és a médiában megjelent hirdetések finanszírozására vonatkozó információk, amennyiben azok nem jelennek meg a jelölőszervezet nyilvántartásában. Mindezek megerősítik a választási eljárásról szóló törvény módosításának szükségességét" – hívta fel a figyelmet 2011-es jelentésében az ÁSZ. | [
"Fidesz",
"Állami Számvevőszék",
"Mahir Cityposter"
] | [
"Országos Választási Bizottság"
] |
Több mint 4,8 milliárd jut a költségvetésből kórházakra, egyházaknak és lakóházak felépítésére.
17 kórházat ellenőrzött az ÁSZ, egyiknek sem volt rendben a gazdálkodása
Csütörtökön felkerült a kormány honlapjára a Miniszterelnökség által megítélt támogatásokat részletező lista. Az összegzésben csak a januárban tető alá hozott megállapodások szerepelnek, eszerint
505 millió forintos adományt kap az AVSI Alapítvány az aleppói Szent Lajos Kórház, a damaszkuszi Francia Kórház és a damaszkuszi Olasz Kórház egy éves működésének biztosítására,
forintos adományt kap az AVSI Alapítvány az aleppói Szent Lajos Kórház, a damaszkuszi Francia Kórház és a damaszkuszi Olasz Kórház egy éves működésének biztosítására, 261,1 millió forintot juttat a Miniszterelnökség az Erbili Káld Katolikus Érsekségnek az Alkosban található iskola újjáépítésére,
forintot juttat a Miniszterelnökség az Erbili Káld Katolikus Érsekségnek az Alkosban található iskola újjáépítésére, 320 millió forint jut a Richárd Testvér Kongói Betegekért Alapítványnak a kongói Mbuji Mayi városában található Centre Ophtalmologique St Raphael épület- és műszerfejlesztése és a távoli orvosi vizsgálatok lefolytatása céljából,
forint jut a Richárd Testvér Kongói Betegekért Alapítványnak a kongói Mbuji Mayi városában található Centre Ophtalmologique St Raphael épület- és műszerfejlesztése és a távoli orvosi vizsgálatok lefolytatása céljából, szintén 320 milliót juttatnak a Szír Katolikus Egyház Moszuli Érsekségének,
juttatnak a Szír Katolikus Egyház Moszuli Érsekségének, és 320 millióval támogatják a Szír Ortodox Egyház Moszuli Érsekségét is.
Három napja derült ki, hogy Magyarország kétmilliárd forintot ad két mexikói templom újjáépítésére. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentése szerint az egyik egy vidéki kolostor, a másik pedig a Jézus Szíve templom Mexikóváros központjában. Az utóbbinak több magyar művészeti vonatkozása van, ablakainak festett üvegei például magyar szenteket ábrázolnak.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig a legutóbbi kormányinfón jelentette be, hogy döntöttek a szíriai Homsz város lakóházainak felújításáról, erre 318 millió forintot szánnak, valamint további 794 millió forintot adnak a szíriai Melkita Görögkatolikus Egyháznak. | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Erbili Káld Katolikus Érsekség",
"Melkita Görögkatolikus Egyház",
"Szent Lajos Kórház",
"Richárd Testvér Kongói Betegekért Alapítvány",
"AVSI Alapítvány",
"Olasz Kórház",
"Francia Kórház",
"Szír Katolikus Egyház Moszuli Érseksége",
"Szír Ortodox Egyház Moszuli Érseksége",
"Centre Ophtalmologique St Raphael"
] |
Az ügyész felfüggesztett büntetést indítványozott Princz Gábornak Felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott az ügyész a 35 milliárdos hűtlen kezeléssel vádolt Princz Gábornak és társainak a Fővárosi Bíróságon a Postabank-ügy büntetőperének keddi tárgyalásán. Népszabadság Online | Népszabadság | 2006. június 20. | nincs komment kedvencek / megosztás Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz! Az ügyész vádbeszédében a büntetéskiszabás kapcsán nyomatékos enyhítő körülményként értékelte a jelentős időmúlást, azt, hogy a bűncselekmények elkövetése óta egy évtized telt el, továbbá a vádlottak büntetlen előéletét. A vád szerint a pénzintézet vezetői 1995 és 1997 között szándékosan megszegték törvényi kötelezettségeiket, hibás üzletpolitikát folytattak, sorozatosan megtévesztették a bank tulajdonosait és a bankfelügyeletet, nem képeztek céltartalékot, és jól prosperáló bank látszatát keltették. Az ügyész vádbeszédében elmondta: a bank működése 1995-ben már a veszteségesség irányába mutatott. Drága, rövidlejáratú lakossági betétek, és ugyanakkor jövedelmet nem termelő befektetések jellemezték, továbbá a céltartalék tudatosan alacsony szinten tartása.
HIRDETÉS Ezek után a következő évben dinamikus üzletpolitikát fogadott el a bank vezetése, így ténylegesen is veszteségessé vált a pénzintézet. Az állami garanciavállalás nélkül több mint 10 milliárd lett volna a veszteség. A bankfelügyelet vezetője 1996 végén levélben jelezte a hitelintézet vezetőinek, hogy óvatos banki működésre lenne szükség, komoly feszültségek vannak a bank működésében, szükséges az eszközök és források lejárati szerkezetének, a kamatpolitikának az átrendezése. Az ügyészség szerint ekkoriban már nyilvánvalóvá vált, hogy a dinamikus növekedés miatt a bank tőkéje elveszhet. 1995. április és 1997. december között összesen mintegy 40 milliárdos vagyonvesztés következett be, amiből több mint 34 milliárdot okozott a menedzsment elhibázott üzletpolitikája. Az 1997. februári bankpánik során a lakossági betétesek néhány nap alatt 70 milliárd forintot vontak ki. A bankfelügyelet azonban azt jelezte, hogy az alapvető problémákat nem a bankpánik okozta. Az ügyész azt is a vádlottak terhére rótta, hogy a pénzintézet helyzetéről valótlan tájékoztatást adtak a bankfelügyeletnek és a tulajdonosoknak. A vádlottak személyes felelőssége kapcsán az ügyész kifejtette: tisztában voltak a bank helyzetével, és azt döntéseikkel érdemben befolyásolták, az előreláthatóan veszteséges üzletpolitikával megszegték vagyonkezelési kötelezettségüket, és ezzel okozati összefüggésben vagyonvesztés következett be. A vádlottak eshetőséges szándékkal követték el cselekményüket, azaz annak eredményét nem kívánták, de látták előre, és abba bele is nyugodtak. Az ügyész vádbeszédében Széles Gábor nagyvállalkozót idézte, aki tanúvallomásában korábban úgy fogalmazott: "a bank vezetése megalomán volt", az erőltetett növekedés feltételei nem voltak adottak, túlságosan bíztak az állami segítségben. Princz Gábor, a Postabank volt elnök-vezérigazgatója és hat egykori vezetőtársa az eljárás során tagadta bűnösségét. A büntetőper csütörtökön védőbeszédekkel folytatódik. A Fővárosi Bíróság elsőfokú határozatát várhatóan júliusban hirdeti ki.
HIRDETÉS
. | [
"Postabank"
] | [
"Fővárosi Bíróság",
"Népszabadság Online"
] |
Vádemelési javaslat a 13 millió miatt Kolompár Orbán ellen
Vádemelési javaslattal zárult a nyomozás Kolompár Orbánnak, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) vezetőjének és három gyanúsított társának bűnügyében – tájékoztatta lapunkat Szabó Ferenc Bács-Kiskun megyei főügyészhelyettes. Elmondta: a tizenhárommillió forintos gazdasági bűncselekmény vizsgálatát lefolytató Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Nyomozó Hivatala két héttel ezelőtt küldte meg a vádemelési javaslatot a Kecskeméti Városi Ügyészségnek, amelynek összesen harminc napja (tehát még további két hete) van arra, hogy eldöntse: vádat emel, megszünteti a büntetőeljárást, vagy további nyomozást rendel el.
A cikket a szerdai Magyar Nemzetben olvashatja. | [
"Országos Cigány Önkormányzat"
] | [
"Kecskeméti Városi Ügyészség",
"Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Nyomozó Hivatala"
] |
Hogyan nyerhetett Zuglóban egy cég, amelynek se elég tőkéje, se elég szakembere nem volt a munkára?
Keveseknek végződhet jó kompromisszummal egy zuglói óvoda-bölcsőde felújításához kapcsolódó elszámolási vita. A pénzt hozó Cre-viza Zrt. ugyan minimális veszteséggel szállhat ki, a munkát ténylegesen elvégző alvállalkozók viszont százmillióval kevesebbet kapnak az eredetileg megajánlottnál, ami a kisebb cégeket csődbe dönti.
A zuglói önkormányzat tavaly tavasszal írt ki közbeszerzési pályázatot két zuglói intézmény – a Mókavár Óvoda és Móka-Kacagás Bölcsőde, illetve az Aprótalpak Bölcsőde – teljes felújítására, 561 millió forint értékben. A kiírás értelmében a költségeket a fővállalkozónak kellett megelőlegeznie, az önkormányzat utólag, a számlák ellenében fizetett volna az elvégzett munkáért. A tendert a Ligetsor-Bau Kft. nyerte el egy faktoráló cég által adott hitelígérvény birtokában. A cégnek azonban se elég embere, se elég pénze nem volt az elvállalt munkához.
A Ligetsor-Bau Kft. korábbi tulajdonosa, Urbán Szabó Sándor – egykoron a Fidesz angyalföldi önkormányzati képviselője – ezt áthidalandó kereste fel a Cre-viza Zrt.-t, amely előzőleg több alkalommal is segített már különféle projektek finanszírozásában. Ezenfelül Urbán a Cre-viza Zrt. 50 százalékos tulajdonában lévő 7-Mester Építőipari Kft.-t kérte fel a kivitelezésre.
A Ligetsor eredetileg 400 millió forintért adta tovább a teljes építőipari munkát a 7-Mester Kft.-nek. De végül alig 237 milliót fizetett, amit a 7-Mester teljes egészében továbbosztott az alvállalkozóinak. A beruházáshoz szükséges pénzt a Cre-viza Zrt. hozta az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezettől felvett, 400 millió forintot meghaladó kölcsön révén. (A Ligetsor alig 8 milliót tett bele a projektbe.)
A hitel fedezete egy engedményezési szerződés volt, amit Zugló polgármestere, Papcsák Ferenc is aláírt. Ennek értelmében az elvégzett munkáért közvetlenül a Cre-viza Zrt.-nek fizet az önkormányzat, a cég ebből fizeti vissza a hitelt és fizeti ki az alvállalkozókat. A hitel első, 196 milliós részletét azonban jóval előbb lehívta a Ligetsor-Bau Kft., mint hogy a számlák zöme megérkezett volna, így a pénz nagy részét –113 milliót – az alvállalkozók helyett a Ligetsor-Baunak utalta át a Cre-viza.
A fővállalkozó ebből 18 milliót adott tovább az alvállalkozóknak, a többit megtartotta. Ez a pénz most nagyon hiányzik a végelszámolásból. A második, 252 milliós részszámlát 80 százalékos készültségnél adták be. Ezt átutalták a takarékszövetkezetnek, ám a lehívott hitelekből 65 millió visszafizetése még mindig hibádzik. Az alvállalkozói számlákból 202 milliót fizetett ki a fővállalkozó. A végszámla szerinti 112 milliót viszont nem fizeti ki az önkormányzat a Cre-viza Zrt.-nek, mondván, az engedményezési szerződés érvénytelen.
Az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet igazgatója azonban levélben hívta fel a zuglói önkormányzat figyelmét, hogy a szerződés érvényes, és ha a kerület vezetése másnak fizeti ki a végszámla ellenértékét, akkor a hatályos törvények értelmében ismételten követelhető rajta az összeg.
Papcsák Ferenc azonban a múlt heti megbeszélésen mindenki értésére adta, hogy azért nem tudja teljesíteni a kifizetést, mert az általa is aláírt engedményezési szerződéssel (és a kapcsolódó faktorálási szerződéssel) kapcsolatban bírósági eljárás van folyamatban. Így jelenleg a polgármester nem lehet bizonyos a jogosult személyében, azaz kinek kell utalnia.
A Cre-viza erre bejelentette, hogy a hitel még fennálló részéről nem mondhat le, mivel az bűncselekmény lenne, de az afeletti részt átengedi az alvállalkozóknak. Ám a teljes kifizetésükhöz még így is legalább százmillió hiányzik. Csaknem annyi, amennyit a Ligetsor-Bau kivett az elején a projektből. Így például a zuglói közpénzből vont el 60 milliót az újpesti Szent Anna Óvoda felújítására, amelyet Urbán másik cége, a Bástya Millenium nyert el.
A munka elvégzését azonban a Ligetsor-Baura bízta, amely azután a zuglói modellhez hasonlatosan beszervezte a 7-Mester Kft.-t és a Cre-viza Zrt.-t. Az óvodát átadták, a munkát megrendelő Esztergom-Budapest Főegyházmegye Katolikus Iskolai Főhatósága pedig ki is fizette a Bástya Millenium Kft.-t, amely azonban csak egy részét adta tovább a pénznek. A Ligetsor 83 millióval maradt adósa az alvállalkozóinak. Az újpesti és a zuglói alvállalkozói kör részben összeér. S mindkét helyen hoppon maradtak.
De más kapocs is összeköti a két ügyet. A Szent Anna Óvoda avatásán Pesti Imre, a fővárosi kormányhivatal vezetője mondott beszédet, aki egyúttal a Ferencvárosi Torna Club Kézilabda Szakosztályának társadalmi elnöke, ahol Urbán Szabó Sándor szintén elnökségi tag. Így már kevésbé meglepő, hogy Urbán a munkalehetőségekért cserébe 7,6 millió forint támogatást kért a 7-Mester Kft.-től a Fradinak.
– Nincs olyan nagyobb értékű önkormányzati beruházás, ahol a pénz útja ne vezetne jó ismerőshöz, Fidesz-közeli céghez – összegzi az eset tanulságait Várnai László, az LMP helyi képviselője, utalva ezzel a Zuglói Vagyonkezelő Zrt.-nél hűtlen kezelés miatt indított nyomozásra.
Válaszul Zugló polgármestere felszólítja a "mély válságát élő LMP-t, hogy energiáját a pártban meglévő vitás kérdések feloldására fordítsa. S egyúttal leszögezi: az önkormányzat valamennyi jogszabályi kötelezettségének eleget tett a tender kiírásakor és elbírálásakor. A vita a Ligetsor-Bau Kft. és Cre-viza Zrt. között dúl, amelybe hatáskör híján az önkormányzat nem avatkozhat bele. Ugyanakkor fontosnak tartják, hogy egyetlen alvállalkozó se kerüljön hátrányos helyzetbe. Ennek érdekében egyeztetésre hívták a feleket, ahol arra jutottak, hogy az utolsó részlet hiteltörlesztésen felüli részét az önkormányzat közvetlenül az alvállalkozók részére fizeti ki. A hitel összegét pedig a peres eljárás végéig elkülönítetten őrzi. S egyúttal felszólította a Ligetsor-Baut, a 7-Mester Kft.-t és a Cre-viza Zrt.-t, hogy minden egyes forinttal számoljanak el.
A Cre-viza képviselője másként emlékszik: az önkormányzat hónapok óta elérhetetlen a számukra, az egyeztetést az alvállalkozók demonstrációja kényszerítette ki, az elszámolásra pedig éppen az általuk kiválasztott fővállalkozó Ligetsor-Bau nem hajlandó. | [
"Ligetsor-Bau Kft.",
"Zuglói Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Mókavár Óvoda",
"Cre-viza Zrt.",
"7-Mester Építőipari Kft.",
"Ferencvárosi Torna Club Kézilabda Szakosztálya",
"Esztergom-Budapest Főegyházmegye Katolikus Iskolai Főhatósága",
"Bástya Millenium Kft.",
"7-Mester Kft.",
"Aprótalpak Bölcsőde",
"Bástya Millenium",
"Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet",
"Móka-Kacagás Bölcsőde"
] |
Az MSZP vagyonosodási vizsgálatot sürget Andy Vajna filmügyi kormánybiztos ellen, akit a szocialisták "Magyarország legkártékonyabb gazdasági vándorlójának" tartanak.
Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP országgyűlési képviselője fogalmazta ezt meg szombaton, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján, arra hivatkozva, hogy szerinte Andy Vajna "mindig oda megy lakni, ahol több pénzt lehet zsebre rakni".
Hangsúlyozta, miközben a kormány korábban az emberek és családok védelmére hivatkozva betiltotta a nyerőgépeket, addig két üzletembernek, Andy Vajnának és Szima Gábornak megengedte a kaszinók üzemeltetését, és így ők évről évre nagyobb bevételekre tehetnek szert.
Andy Vajna kaszinóinak játékadóalapja a 2011-es 6,3 milliárd forintról 2014-re 19,4 milliárd forintra nőtt – mondta az ellenzéki politikus, aki szerint ekkora összegből minden évben meg lehetne oldani "Magyarország legégetőbb problémáját, a gyermekszegénységet".
Bangóné Borbély Ildikó szavai szerint ugyanakkor az Országgyűlés olyan törvényeket hozott, amelyek értelmében Andy Vajnának áfát sem kellett fizetnie, ráadásul játékgépei a kiskereskedelmi pénztárgépekkel ellentétben nincsenek bekötve az adóhatósághoz sem. A kormányoldalt emellett az sem zavarja, hogy Andy Vajna offshore cégekbe viszi nyereségét – tette hozzá az MSZP képviselője.
Mindez felveti azt a kérdést, hogy az üzletembernek tízmilliárdos bevételéből "mennyit kell a Fidesznek visszacsorgatnia" – fogalmazott Bangóné Borbély Ildikó, majd hozzátette, Andy Vajna esete is jól mutatja, hogy a kabinet reformjai – a kormányzati propagandával szemben – kizárólag a "fideszes haverok gazdagodását szolgálják".
| [
"Fidesz"
] | [] |
A Baumag Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet elnöke és 11 vezetője ül hétfőn a vádlottak padjára, amikor a Fővárosi Bíróság megkezdi az 1995-ben létrejött ingatlanszövetkezet ügyének tárgyalását. Az ügyészség B. Lászlót és társait hûtlen kezeléssel, csődbûntettel, jogosulatlan pénzügyi tevékenységgel, tőkebefektetési csalással, a számvitel rendjének megsértésével és közokirat-hamisítással vádolja.
Elkeseredett Baumag-befektetők tüntettek Strasbourgban
Az ügyészség szerint a vádlottak banki kamatoknál jóval magasabb hozam ígéretével vettek rá több ezer kisbefektetőt, hogy lépjenek be a szövetkezetbe és vásároljanak üzletrészt, de a pénzt más szövetkezetekbe és gazdasági társaságokba, illetve külföldre mentették. Az ígért hozamot csak az újabb befektetők pénzéből tudták kiegyenlíteni, ennek érdekében intenzív reklámkampányt folytattak. 2003-ban más ingatlanszövetkezetek körüli botrányok hatására a Baumag tagjai is tömegesen kezdték kivenni befektetéseiket, visszaváltani az üzletrészeket. Ekkor derült ki, hogy a szövetkezetnek nem volt elég pénze, így B. László október 10-én kénytelen volt elismerni a fizetésképtelenséget. Az elnök akkor még azt nyilatkozta, hogy a csoportnak összesen több mint százmilliárdos vagyona van, amelyből mindenkit ki fognak tudni fizetni, ez azonban azóta sem történt meg. A károsultak feljelentései alapján a rendőrség is elkezdett vizsgálódni, majd 2004 tavaszán megindult a szövetkezet felszámolása. A károsultak többször is tüntettek a Budapesti Rendőr-főkapitányság, az ügyészség, a parlament és a köztársasági elnök hivatala előtt, de néhányan Brüsszelbe és Strasbourgba is elutaztak, hogy a felelősök megbüntetését és vezetők vagyonának zárolását követeljék. A tagok szerint a Baumag-csoport vezetői az állami szervek közremûködése nélkül nem követhették volna el a bûncselekményeket. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének felelősségét többen is felvetették. Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyûlési biztosa szerint a felügyelet engedély nélküli pénzügyi szolgáltatás miatt feljelentést tett a szövetkezet elnöke ellen, egyidejûleg azonban nem tiltotta meg a további betétgyûjtést. A PSZÁF szerint ők nem követtek el törvénysértést, bár Marsi Erika főigazgató szerint az előző, Szász Károly nevével fémjelzett vezetés hibázott, amikor nem figyelmeztette a kockázatra a befektetőket. Wortmann György, a szövetkezet felszámolója korábban arra emlékeztetett, hogy 1999-ben és 2001-ben is jogerős bírósági döntés mondta ki, hogy az ingatlanszövetkezetek tevékenysége jogszerûtlen, ennek ellenére folytatták a befektetők toborzását. A felszámolóbiztos szerint a vezetés szándékosan kiürítette a kasszát, amikor áttette a vagyonának jelentős részét más szövetkezetekhez és gazdasági társaságokhoz. A felszámoló a vagyon visszaszerzéséért polgári pert indított az Agenda-H Vagyonkezelő Szövetkezet és 17 másik társaság ellen. [origo] | [
"Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete",
"Baumag Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet",
"Agenda-H Vagyonkezelő Szövetkezet"
] | [
"Fővárosi Bíróság",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
Megelőzte a holnapi bírósági tárgyalást Orbán Viktor jó barátja, Felcsút polgármestere, Mészáros Lőrinc. A község honlapján közzétette vagyonnyilatkozatait, amiért a 444 perelte.
Mészáros Lőrinc vagyona azért is érdekes, mert váratlanul felkerült a leggazdagabb magyarok százas listájára, vagyonát 6,9 milliárdra becsülik. Korábban gázszereléssel foglalkozott, a 2010-es kormányváltás után azonban szép számmal nyert állami pályázatokat és állami földeket.
Korábban még azzal próbálkozott a település jegyzője, hogy zárt borítékban mutatta meg az Átlátszó újságíróinak a polgármester vagyonnyilatkozatát, pedig az közérdekű adatnak minősülne. Azzal érveltek, hogy Mészáros Lőrinc nem polgármesteri tevékenységéből szerezte vagyonát. A településvezető azt írja Felcsút honlapján, hogy saját elhatározásából teszi ki az iratokat, bár a sajtó nem tudott "a puszta kíváncsiságtól és vélt, vagy valós tényeken alapuló, negatív következtetésre okot adó hírek megjelentetésén túl valós célt megjelölni".
Mészáros az idei vagyonnyilatkozatában 400 millió forint takarékbetétben elhelyezett megtakarítást tüntetett fel, emellett húszmillió forint készpénze van. Egy 2008-ban vásárolt Audi A5 gépjármű tulajdonosa. Polgármesterként fizetést nem vesz fel, jövedelme a Mészáros és Mészáros Kft.-ből van, amiből 943 millió forint osztalékot vett ki, havonta pedig 1 729 917 forint juttatást vesz fel. Felcsúton és Alcsútdobozon rengeteg földje van.
2011-ben még messze nem állt ilyen jól Mészáros. Akkor még csak egymilliója volt takarékbetétben, készpénzben pedig húszmillió forintot tartott. A Mészáros és Mészáros Kft. ügyvezetőjeként havi 200 ezer forintot vett fel, a cégből tízmilliós osztalékot vett ki. Földje is kevesebb volt.
Csak a Mészáros Lőrinc birtokában lévő pénzösszeg tehát húszszorosára nőtt három év alatt. | [
"Mészáros és Mészáros Kft."
] | [] |
Az Állami Számvevőszék befejezte az Országos Roma Önkormányzat utóellenőrzését, ami a korábbi ellenőrzés javaslatainak hasznosítására készített intézkedési terv végrehajtását értékelte. Az utóellenőrzés alapján az intézkedési tervben foglalt feladatok jelentős részét az Országos Roma Önkormányzat nem hajtotta végre, így nem volt biztosított a közpénzekkel való felelős, elszámoltatható, átlátható és szabályszerű gazdálkodás – derül ki az Állami Számvevőszék közleményéből.
Az Országos Roma Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzését az ÁSZ 2015-ben ellenőrizte a 2011. január 1. és a 2014. június 30. közötti időszakra vonatkozóan. Az ÁSZ 24 feladatot határozott meg az önkormányzatnak, az utóellenőrzés során azt nézték meg, hogy ezek teljesültek-e.
Az utóellenőrzés megállapította, hogy az Országos Roma Önkormányzat az intézkedési tervében meghatározott 24 feladatból határidőre egyet sem hajtott végre:
14 feladatot egyáltalán nem,
5 másikat pedig határidőn túl csináltak meg.
Két feladat – amelyek megvalósítására szintén nem került sor – 2017. január 1-je után, a jogszabályi változások miatt okafogyottá vált.
Három feladatot pedig részben hajtott végre az önkormányzat.
Az Országos Roma Önkormányzat vagyongazdálkodási tevékenységének szabályozottsága és annak működése továbbra sem biztosította a szabályszerű, átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználást.
Az Állami Számvevőszék levelet küldött a nemzetiségi önkormányzat elnökének, valamint az önkormányzati hivatal hivatalvezetőjének a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetése érdekében. A törvényi előírás szerint a címzettek tizenöt napon belül kötelesek megtenni a megfelelő intézkedéseket, és erről tájékoztatniuk kell az Állami Számvevőszéket.
Az ÁSZ 2015-ös ellenőrzéséről ebben a cikkben írtunk részletesebben. | [
"Országos Roma Önkormányzat"
] | [
"Állami Számvevőszék"
] |
A Budapest Airport (BA) privatizációs szerződését csak a felek közös megegyezésével lehet nyilvánosságra hozni, ahogy az a privatizációs szerződéseknél általában is szokásos, így a BA nem adott ki közleményt a reptér privatizációs szerződésének nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban - közölte Hardy Mihály, a BA kommunikációs igazgatója szerdán az MTI-vel.
A Budapest Airport elfogadja, hogy a privatizációs szerződések közérdekű információknak számítanak, ugyanakkor azt kéri a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől, hogy ne legyenek teljesen nyilvánosak - adta hírül szerda délután az Index, azt is közölve, hogy a reptér jogi lépéseket is kilátásba helyezett arra az esetre, ha nem csak azoknak adják ki a szerződéseket, akik írásban kérik tőlük.
Hardy Mihály, a BA kommunikációs igazgatója az MTI-nek elmondta: ilyen tartalmú közleményt nem adott ki a Budapest Airport. A BA elvi álláspontja az, hogy a reptér privatizációs szerződését csak a felek közös megegyezésével lehet nyilvánosságra hozni, ahogy az a privatizációs szerződéseknél általában is szokásos - tette hozzá a kommunikációs igazgató.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. pénteken hozta nyilvánosságra a Budapest Airport Zrt. privatizációja során kötött szerződések másolatait. A vagyonkezelő közleményében azt írta: azzal, hogy a szerződéseket elérhetővé teszi hivatalos honlapján, biztosítja a transzparenciát és eleget tesz tájékoztatási kötelezettségének is.
Az MNV honlapján a 2005-ös részvény adásvételi megállapodás mellett megtekinthető annak kiegészítése, a részvényesi megállapodás és annak kiegészítése, valamint ezek későbbi módosítása. A több száz oldalas dokumentum része az ugyancsak 2005-ös vagyonkezelési és az eszköz adásvételi szerződés. | [
"Budapest Airport"
] | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] |
3 milliárdból újítják fel az Olof Palme Házat
Az Olof Palme Ház kivitelezésére irányuló közbeszerzési eljáráson két - jól helyezkedő - cég nyújtott be ajánlatokat - találtunk rá a közbeszerzési hatóság adatbázisába feltöltött összefoglaló tájékoztatásra.
A dokumentum szerint a stadionépítésben is jeleskedő ZÁÉV Építőipari Zrt. nettó 3,088 milliárdos, az Épkar Zrt. pedig 3,063 milliárdos ajánlatot nyújtott be. Utóbbi ajánlata volt a legjobb ár-érték arányú, így a szerződéskötési moratórium lejárta, november 13. után velük köthet szerződést az ajánlatkérő, a Városliget Zrt. Az Épkar Zrt. nevéhez köthető a vizes vb egyik nagy beruházása is, a Hajós Alfréd Sportuszoda felújításán dolgozhatott a cég.
(Fotó: Orientpress)
Az Épkar alvállalkozóként szeretne a munkálatokba bevonni 2 tárgyrestaurátor művészt, és a homlokzati állvány biztosítását is kiadná egy másik cégnek. A dokumentum szerint
a budapesti MentArtis Kft.
és a dunaföldvári Gemens-Állványozó Kft. dolgozhat még az Olof Palme Házon.
Az Olof Palme Ház teljes külső és belső felújításáre még nyáron írták ki a közbeszerzési eljárást, az ajánlatokat pedig szeptember végéig várták. A projekt azonban úgy tűnik, hogy a tervezettnél valamivel drágább lesz, hiszen a korábbi hírek szerint a felújításra 2,5 milliárd forintot szántak. Ehhez képest több mint félmilliárddal drágább ajánlatot fogadott el az ajánlatkérő. Sőt, mint az az összefoglaló tájékoztatásból ki is derült, 3 milliárdnál olcsóbban nem is érkezett ajánlat.
mfor.hu | [
"Épkar Zrt."
] | [
"MentArtis Kft.",
"ZÁÉV Építőipari Zrt.",
"Gemens-Állványozó Kft.",
"Olof Palme Ház",
"Városliget Zrt."
] |
Nem árulja el a kormány, pontosan hogyan állt össze a 270 milliárd forintnyi határvédelmi költség, amelynek felét az Európai Bizottságtól kérné.
"Megkeresését közadat igénylésnek minősítettük, ezért válaszadásra továbbítottuk a Belügyminisztérium Iratkezelési és Adatvédelmi Főosztályához. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a közadat igénylés teljesítése során indokolt esetben költség számolható el" – írta lapunknak a Belügyminisztérium (BM). Kérdésekkel fordultunk ugyanis a BM-hez, az Orbán Viktor kommunikációjáért felelős Miniszterelnöki Kabinetirodához, a kormányzati koordinációt végző Miniszterelnökséghez és a Honvédelmi Minisztériumhoz is azért, hogy megtudjuk, pontosan miként állt össze a 883,2 millió euró, azaz a 270 milliárd forint költség, amelynek felét az Európai Bizottságtól kéri a magyar kormány.
Miután hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is ezt az összeget említette, a diplomáciának is elküldtük kérdéseinket a témában, minden illetékes minisztériumtól azt kérve: tételesen ismertessék az elszámolt költségeket – ki, mikor, milyen munkát végzett, milyen anyagokat szerzett be, milyen közbeszerzéseket hirdetett, s milyen személyi, illetve dologi kiadások voltak a határvédelemben. Megírtuk: Orbán Viktor miniszterelnök múlt csütörtökön levélben fordult az Európai Bizottság elnökéhez, Jean-Calude Junckerhez, s úgy fogalmazott: "Mi úgy tartanánk méltányosnak, hogy a hazánk számára eddig költségként felmerült 270 milliárd forintnyi (883,2 millió euró) terhet felerészben az Európai Unió, felerészben pedig Magyarország viselje".
A kormányzati politikusok, így például Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a határzár, azaz a kerítésépítés költségeiről beszélt az igénylés kapcsán, de Rogán Antal kabinetminiszter és Szijjártó is úgy nyilatkozott, hogy "a kerítéssel" védi meg Magyarország Európa határait, ezért várják a költségtérítést Brüsszeltől.
Más határőrizeti célra az EU eddig is sokat adott, így egyértelmű, hogy a kerítés építése, s fenntartása okozhatta e kiadásokat. A határzár költségei pillanatok alatt nőttek az egekig. Amikor ugyanis 2015 nyarán a kabinet határozott a kerítésépítésről, annak közvetlen költségét hárommilliárd forintra becsülte. Aztán 6,5 milliárd, majd pár hét múlva további 3 milliárd forintot csoportosított át a kerítés felhúzására, őszre pedig már arról szóltak a hírek, hogy a 175 kilométeres kerítésre 22 milliárdot különített el a kabinet. Az újabb kerítésrétegek és szakaszok esetében pedig tervezett költségeket nem is közöltek, hiszen időközben úgy módosították a jogszabályokat, hogy a kihirdetett – majd rendre meghosszabbított – migrációs váltsághelyzetben ne kelljen alkalmazni a közbeszerzési törvényt. Tavaly a Miniszterelnökség már azt állította, hogy a válság kezelése 2015-ben 84 milliárd forintba került, a tavalyi és idei kiadásokról nem közöltek ennyit sem. Idén májusban ugyanakkor az kiderült, hogy a kerítésépítésből több mint 14 milliárd forintos megbízást kapott a Fidesz volt szentesi polgármester-jelöltjének cége.
Arról nem tudni, mekkora volt a költségekből az uniós, s mennyi a költségvetési hozzájárulás, hiszen többször kértünk és kaptunk már támogatást Brüsszelből határvédelmi célra. Az Unió 2020-ig 93,4 millió euró támogatást nyújt, valamint 6,7 millió euró vészhelyzeti támogatást is folyósított Magyarországnak.
Összességében azonban még így sincs magyarázat arra, hogy a 270 milliárd forint miből adódott. Éppen ezért kérdeztük meg az illetékes minisztériumokat. Pedig arra is rákérdeztünk: ismertették-e az Európai Bizottsággal a felmerült költségek listáját, magyarán azt, hogy milyen kiadások megtérítését várják Brüsszeltől. Tételes elszámolás bizonyosan létezik, hiszen egyébként kérelem sem lenne benyújtható az Európai Bizottságnak. Ennek ellenére az illetékes tárcák hallgatnak, a BM pedig közérdekű adatigénylés esetén felmerülő költségigénnyel riogat.
Németh nem ismer irgalmat Az Echo Televízióban Németh Szilárd fideszes frakcióvezető-helyettes arra a kérdésre, elképzelhető-e olyan alku, hogy Magyarország befogad 1290 menekültet, cserébe megkapja a 135 milliárd forint európai uniós pénzt, rávágta: "no mercy! Nincs alku." Sajnálatos módon az angol "no mercy" jelentése "nincs kegyelem", ami persze kifejezheti a Fidesz menekültpolitikai ideológiáját is.
Biró Marianna | [
"Honvédelmi Minisztérium",
"Belügyminisztérium",
"Miniszterelnökség",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [
"Európai Bizottság",
"Európai Unió",
"Belügyminisztérium Iratkezelési és Adatvédelmi Főosztálya",
"Echo Televízió"
] |
Találkozót kezdeményezett a Fidesz két képviselője Horváth Andrással, az áfacsalási botrányt kirobbantó volt adóhivatali dolgozóval, tudta meg az Origo Horváthtól. A parlament költségvetési bizottságának fideszes alelnöke, Puskás Imre és a bizottság tagja, Dancsó József hosszan beszélgetett Horváthtal. Arról kérdezték, hogy mi van az általa tett ügyészségi feljelentésben - a nyomozást a múlt héten elrendelték -, és kíváncsiak voltak arra is, hogy mit tapasztalt, amikor még a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál dolgozott.
A fideszes honatyák azt mondták Horváthnak az ő beszámolója szerint, hogy azért kezdeményezték a beszélgetést, mert tájékozódni szeretnének az ügyben, az időzítés pedig összefügg a parlamenti vizsgálóbizottság biztosra vehető felállításával.
A Fidesz azt a megoldást találta ki, hogy engedi, hogy felálljon egy parlamenti vizsgálóbizottság az adóhivatal nagy adózókat 2002 és 2013 között vizsgáló tevékenységét boncolgatva, de nyomban fel is függesztik a munkát arra hivatkozva, hogy előbb záruljon le a nyomozás és abban büntetőjogi felelősséget állapítson meg a rendőrség, ügyészség.
Horváth beszélt a kormánypárti honatyáknak arról is, hogy szerinte helye van a parlamenti vizsgálóbizottságnak, mert a feljelentésében hivatali visszaélés (leállítottak adóellenőröket, miközben súlyos áfacsalások gyanújával vizsgálódtak) gyanúját tette szóvá, azonban vannak az adóhatóságnál rendszerszintű problémák is (kivételeznek az ellenőrzéseknél egyes adózókkal, a vezetők közül többen nem végzik jól a munkájukat), ennek a körüljárása pedig a képviselőkre tartozna.
A Fidesz-KDNP eddig távol tartotta magától Horváth Andrást. Több parlamenti bizottsági ülést is blokkoltak, amelyen meghallgathatták volna az ex-adóhatósági dolgozót. Előfordult, hogy nem vették napirendre vagy levették arról az olyan kérdéseket, amelyeknél Horváth elmondhatta volna véleményét, pedig a teremben ott volt Horváth. Volt olyan is, hogy a kormánypárti képviselők nem mentek el egy albizottsági ülésre, amelyen viszont szót kapott Horváth. Az Origo tudósítója két parlamenti bizottsági ülésen is ott volt, ahol a teremben ott voltak a kormánypárti képviselők és Horváth is, de a fideszes vagy KDNP-s honatyák nem mentek oda az áfabotrányt kirobbantó személyhez.
Nem először kerül kapcsolatba Horváth fideszes képviselőkkel. 2011-ben levelet írt Rogán Antalnak, a Fidesz mostani és Lázár Jánosnak, a párt akkori frakcióvezetőjének az adóhatóságon belül tapasztalt problémákról, előbbivel nem sokkal később találkozott is. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [] |
A Nemzeti Nyomozó Iroda kiterjesztette a Magyar Telekom Nyrt.-nél a márciusban ismeretlen tettes ellen indított, hűtlen kezeléssel kapcsolatos nyomozását - közölte a társaság.
A vállalat márciusban közölte, hogy az NNI a Magyar Telekom csoport tagjai által kötött bizonyos szerződések és egyéb ügyek kapcsán eljárást indított. A cégcsoport a nyomozásban együttműködik az NNI-vel.
Az NNI szeptember 21-én értesítette arról a társaságot, hogy nyomozását kiterjesztette a munkavállalók személyes adataival a belső független vizsgálat keretében történt esetleges visszaélés vizsgálatára. A közlemény szerint a Magyar Telekom nem tudja megítélni az NNI nyomozás időigényét és annak kimenetelét, ahogyan azt sem, hogy lesz-e, és ha igen milyen hatása az NNI nyomozásnak a társaságra, illetve annak pénzügyi beszámolóira.
Az NNI a nyomozás eredményeképpen az általa vizsgált kifizetésekkel kapcsolatban bizonyos személyek ellen büntetőjogi szankciókat célzó vádemelést javasolhat az ügyészségnek.
A Magyar Telekom a 2008. évről szóló jelentésében a macedón tanácsadói szerződésekkel kapcsolatban azt közölte, hogy 6 szerződést vizsgálnak független elemzők. Az ezekkel összefüggő költségek tavaly 5,4 milliárd forintot tettek ki.
A Magyar Telekom már 2006 februárjában megbízta az amerikai White and Case jogi irodát két, összesen 8 millió euró értékű tanácsadási szerződés kivizsgálásával, ezeket a távközlési cég két montenegrói érdekeltsége kötötte.
Ennek előzményeként a PricewaterhouseCoopers könyvvizsgálói nem írták alá a Magyar Telekom 2005-ös pénzügyi beszámolóját, "a gyanús montenegrói tranzakciók miatt". A belső vizsgálatot a cég macedóniai érdekeltségeinek hasonló ügyleteire is kiterjesztették. Ezekben az ügyekben több vizsgálat is folyik, s a cég közleménye szerint a hatóságok büntető vagy polgári jogi szankciókat alkalmazhatnak, beleértve a pénzbüntetést is, illetve további változtatásokat kezdeményezhetnek a cégcsoport üzleti tevékenységével és megfelelőségi programjával kapcsolatban. | [
"Magyar Telekom Nyrt."
] | [
"White and Case",
"Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
A Médiatanács eheti ülésén a Vasi Friss Kft. és az Andy Vajna filmügyi kormánybiztos tulajdonában lévő Radio Plus Kft. közös kérelmére október 15-i hatállyal engedélyt adott a Szombathely 97,7 MHz és a Budapest 96,4 MHz (azaz a Rádió 1) hálózatba kapcsolódásához. A Friss Rádió egyúttal nevet is vált, és 97,7 Rádió 1 néven folytatja a sugárzást.
A testület ezenkívül a Tokaj 101,8 MHz helyi közösségi rádiós frekvencia pályázati eljárásában a Médiatanács alaki érvénytelenség miatt megtagadta az egyedüli pályázó, a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány tulajdonában lévő Hegyalja Média Kft. pályázati nyilvántartásba vételét. A testület a Pécs 101,7 MHz körzeti kereskedelmi rádiós pályázat eljárásában a békéscsabai Uhrin Györgyné nevén szereplő, idén márciusban megalakult P1 Rádió Kft.-t hiánypótlás után pályázati nyilvántartásba vette, miután a bíróság elutasította a kormányközeli üzletemberekhez köthető Regionális Rádió Kft. és a pécsi Simon-család tulajdonában lévő, 2015 óta működő Pécs Rádió Kft. felülvizsgálati kérelmeit a nyilvántartásba vételük megtagadása miatt.
(Frissítés 2017.10.11.: Kiderült, hogy a P1 Rádió mögött kik vannak. A meglehetősen különös ügyről itt írunk bővebben.)
A Médiatanács felvilágosítást kér három helyi kereskedelmi rádiós frekvencia pályázati eljárásában: a Dunaújváros 93,1 MHz eljárásában a volt MTI-elnök, Belénessy Csaba által létrehozott Crossborder Film Kft.-től, továbbá a Nagykanizsa 95,6 MHz eljárásában a 2010-es bejegyzésű, abasári lakóhellyel rendelkező Misi György Norbert dtm Media Hungary Kft.-jétől, továbbá a Veszprém 90,6 helyi kereskedelmi rádiós frekvencia pályázatában pedig az LB Rádió Kft.-től, azaz Andy Vajna ügyvédjeinek idén létrehozott cégétől.
Az utóbbi két pályázati eljárásban a bíróság elutasította a veszélybe került Helikon Rádió üzemeltetőjét, a 2001-es alapítású, a hévízi Tóth Imre és a vidornyalaki Horváth Elemér tulajdonában lévő Helikon Rádió Kft.-t és a Regionális Rádió Kft. felülvizsgálati kérelmeit arról, hogy a grémium korábban megtagadta pályázati nyilvántartásba vételüket ajánlataik alaki érvénytelensége miatt.
Több városban is elnémulhat a Helikon Rádió A Helikon Rádió alulmaradt a keszthelyi és nagykanizsai helyi rádiós frekvenciáékért a Médiatanács és az Andy Vajnához közeli cégekkel folytatott háborúban.
Kiemelt kép: Andy Vajna filmügyi kormánybiztos, a TV2 és a budapesti központú Rádió 1 hálózat, valamint a Bors, a Délmagyarország és a Kisalföld című sajtótermékeket kiadó Lapcom kiadó tulajdonosa. | [
"Radio Plus Kft.",
"Médiatanács",
"LB Rádió Kft."
] | [
"Rádió 1",
"Friss Rádió",
"Andy Vajna",
"Hegyalja Média Kft.",
"P1 Rádió Kft.",
"Magyar Katolikus Rádió Alapítvány",
"Misi György Norbert dtm Media Hungary Kft..",
"Helikon Rádió Kft.",
"Pécs Rádió Kft.",
"Regionális Rádió Kft.",
"Crossborder Film Kft.",
"P1 Rádió",
"Vasi Friss Kft.",
"Helikon Rádió"
] |
Jogerős: Rogánék Portikéknak is adtak ingatlant
Budapest – Jogerősen pert nyert a Blikk az V. Kerületi Önkormányzat ellen!
A Fővárosi Törvényszék után a Fővárosi Ítélőtábla is elutasította a belvárosi önkormányzat helyreigazítás kérelmét, amikor arról írtunk, hogy a Rogán Antal vezette testület közérdekre hivatkozva adott el jóval áron alul egy nagy értékű Károly körúti üzlethelyiséget Portikéknak, akik fél év alatt 50 milliót kereshettek az üzleten.
A bíróság szerint ugyanis Pápa Marianne, akinek az érdekeltségébe tartozó cég, a Classic Immo Kft. kapta meg a belvárosi ingatlant, és Portik Tamás, az alvilág ismert figurája között fennálló élettársi kapcsolat közismert.
- Így kétségtelen tényként állapítható meg, hogy nagy értékű ingatlanhoz jutott hozzá Portik Tamással kapcsolatban álló Papa Marianne – állapította meg a Fővárosi Ítélőtábla. | [
"Classic Immo Kft."
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"V. Kerületi Önkormányzat",
"Fővárosi Törvényszék"
] |
300 milliós csalással gyanúsítják a szocialista politikust
Csalással gyanúsítják az MSZP környezetvédelmi tagozatának elnökségi tagját. Nyékes Bélát a napokban előzetes letartóztatásba helyezték.
Nyékes Béla szocialista politikus ellen a Kiskunfélegyházi Takarékszövetkezet feljelentése alapján indult nyomozás, a kárérték mintegy 300 millió forint. Nyékesen kívül még három ember van előzetes letartóztatásban.
Az ügyről a nyomozás érdekeire hivatkozva nem árult el részleteket a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság.
(hírTV) | [
"MSZP"
] | [
"Kiskunfélegyházi Takarékszövetkezet",
"Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság"
] |
A Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt nyújtott be vádiratot Schadl György és 21 társa – köztük Völner Pál – ellen a Fővárosi Törvényszéken – közölte az ügyészség.
A vádirat lényege szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2018 májusát megelőzően, korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárával. Ennek keretében Schadl György jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt – 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot – adott a politikusnak, aki ezért az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását az őt vesztegető személy érdekeinek megfelelően gyakorolta – olvasható a közleményben.
Az ügyészség vádiratában azt indítványozta, hogy a bíróság – beismerés esetén – ítélje Schadl Györgyöt 10 év, míg Völner Pált 8 év börtönbüntetésre, 200, illetve 25 millió forint pénzbüntetésre, továbbá mindkettőjüket 10 év közügyektől eltiltásra, jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra, és rendeljen el velük szemben vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig.
A Schadl–Völner-ügy tavaly december 7-én robbant ki, amikor a Legfőbb Ügyészség közölte: a fideszes parlamenti képviselő, akkori igazságügyi államtitkár Völner Pál a megalapozott gyanú szerint rendszeresen, alkalmanként 2–5 millió forintot kapott Schadl Györgytől azért, hogy végrehajtói kinevezéseket intézzen el neki.
A hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsított Völner, aki az ügy kirobbanásakor, tavaly december 7-én lemondott államtitkári posztjáról, a gyanú szerint összesen több mint 80 millió forint kenőpénzt vett át, míg Schadl az ügyészség szerint összesen több mint 880 millió forint illegális jövedelemre tett így szert. Völner a bűncselekmények elkövetését eddig nem ismerte el, szeptemberben zárolták az ő és a családja vagyonát is, a Nemzeti Nyomozó Iroda bankszámlákat, részvényeket, ingatlanokat, autókat és céges üzletrészt is zár alá vett. Közben Völner Pál jelenleg is praktizálhat ügyvédként, a Magyar Ügyvédi Kamara nyilvántartása szerint "aktív" a státusza. Arról, hogy miért van szabadlábon, itt írtunk bővebben.
Schadl György – Fotó: Miskolci Egyetem
Schadl György, aki jelenleg is Magyar Bírói Végrehajtói Kar elnöke, közel egy éve letartóztatásban van, az intézkedés hatályát legutóbb augusztusban hosszabbították meg, három hónappal. Kerestük a bírósági végrehajtói kart, hogy megtudjuk, Schadl György továbbra is kapja-e a fizetését, miután a 24.hu két hete azt írta, a kar elnökét nem függesztették fel, de kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ. Arról, hogy mennyit kereshet, ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
A Schadl–Völner-ügyről szóló részletes cikkünkben arról is írtunk, hogy kiderült: Schadl lényegében "fizetésként" adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében. Emellett az ügynek számtalan kínzó kérdése van, köztük az is, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter, Völner felettese mit tudott és mit nem tudott arról, mi zajlik a tárcájánál. Völner Pál ügyvédje a nyáron kezdeményezte Varga Judit tanúkénti meghallgatását, az igazságügyi miniszter erről a Telexnek a Mathias Corvinus Collegium miskolci regionális központjában tartott előadásán júniusban azt mondta:
"Úgy gondolom, hogy a tanúzás állampolgári kötelezettség, tehát ha kapok ilyen megkeresést, akkor természetesen el fogok menni."
Később Tusványoson kérdeztük arról a minisztert, hogy megtörtént-e már a tanúkihallgatás, és indult-e az ügyben vizsgálat a minisztériumban. Ezzel kapcsolatban most is küldtünk kérdéseket, amint választ kapunk rájuk, frissítjük cikkünket.
A Schadl–Völner-ügynek a vádirat szerint összesen 22 vádlottja van, a bírói végrehajtói kar elnökén és a volt igazságügyi államtitkáron kívül még 20 ember. Néggyel szemben letöltendő szabadságvesztést, pénzbüntetést és közügyektől eltiltást, tizenöt vádlott esetében próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést, míg egy fővel szemben pénzbüntetést tart indokoltnak az ügyészség. | [
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar"
] | [
"Magyar Ügyvédi Kamara",
"Legfőbb Ügyészség",
"Magyar Bírói Végrehajtói Kar",
"Mathias Corvinus Collegium",
"Fővárosi Törvényszék",
"Igazságügyi Minisztérium",
"Miskolci Egyetem",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
Juan Antonio Samaranch, a NOB elnöke pénteken úgy nyilatkozott, hogy alulbecsülte a problémát, amely a Salt Lake City-i olimpia körül kirobbant korrupciós botrányhoz vezetett, és hamarabb kellett volna közbeavatkoznia.
Samaranch, akiről bizalmi szavazást tartanak a Nemzetközi Olimpiai Bizottság jövő heti rendkívüli ülésén, az olasz La Gazzetta dello Sport című újságnak úgy nyilatkozott: "Alulbecsültem, mi folyik az olimpiai nevezések körüI. Egyszerűbb és kontrollálhatóbb mecsanizmusra lett volna szükség. Változtatásokra van szükség." - mondta.
A kérdére válaszolva, miszerint érez-e személyes felelősséget a valaha volt legnagyobb megvesztegetési botrány kirobbanása miatt, azt felelte: "Csak egyvalami róható fel nekem: az, hogy nem ismertem fel, hogy már korábban közbe kellett volna lépnem drasztikusan, hogy ne alakulhasson ki ilyen viszony a NOB és kandidáló városok között."
Majd hozzátette: "A főnöknek kell felelnie, és én így teszek majd az ülés során."
Samaranch, aki továbbra is ellenáll a lemondását követelőknek, úgy nyilatkozott a Gazzetta dello Sportnak, hogy 15 év munkáját és sikereit nem rombolhatja le egy ilyen súlyos botrány sem.
Š Copyright Reuters Limited. Š Hungarian translation Origo. Minden jog fenntartva.
A jelen képernyő Reuters-tartalmának a Reuters írásbeli engedélye nélkül történő közzététele vagy terjesztése kifejezetten tilos.
Ajánló: | [
"NOB"
] | [
"Gazzetta dello Sport",
"Nemzetközi Olimpiai Bizottság",
"Reuters Limited"
] |
Emellett a kormány a hittantanárok béremelését is külön fizeti.
Egy csütörtök este megjelent kormányhatározat szerint a bevett egyházak köznevelési, szakképzési, szociális és egészségügyi intézményei "az energiaár-növekedésből adódó többletkiadások kompenzációjaként" a 2022. évben egyszeri, kiegészítő támogatást kapnak. A bevett egyház az Országgyűlés által meghatározott legmagasabb kategória. Nem tartozik ide például a legrászorultabbak számára iskolákat és szociális otthonokat fenntartó Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, amelyet csak egy alacsonyabb kategóriába, bejegyzett egyházként ismertek el nemrég.
Ehhez az egyházi támogatáshoz szokatlan módon nem rendeltek összeget, egy másik kormányhatározat viszont azt mondja ki, hogy a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények "az egyházi fenntartású köznevelési intézményekkel azonos mértékű" támogatást kapnak, és itt van összeg: 440 millió forint és külön 10 millió az Országos Roma Önkormányzatnak.
Egy szintén csütörtökön közzétett kormányrendelet a hitoktatóknak ad 2023-ra fejenként havi 61 000 forint kiegészítő támogatást a "bérfejlesztés ellentételezéséhez". Ezt nem csak az egyházi iskolák tanárai kapják meg, hanem az állami és nemzetiségi iskolákban dolgozó hittantanárok is, de ez esetben is csak azok, akik a bevett egyházakhoz tartoznak.
A kormány 21 milliárd forint kerettúllépést engedélyezett a "tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó" kiadásokra, a "rendkívüli migrációs nyomás kezeléséhez kapcsolódó feladatok hatékony megvalósítására". Az összeget a Belügyminisztérium kapja, de a határozat megszabja, hogy ebből 2,6 milliárdot a rendőrség, 7 milliárdot pedig az egyébként a BM-től független bíróságok személyi juttatásainak növelésére kell fordítani. | [
"Országos Roma Önkormányzat"
] | [
"Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség"
] |
A Fidesz szóvivője pártja nevében azt javasolja a szocialistáknak, hogy tartsanak önelemző, őszinte tisztázó megbeszélést Török Zsolt, Lendvai Ildikó, Szanyi Tibor és társaik között.
Selmeczi Gabriella az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében Török Zsolt sajtótájékoztatójára reagált, amelyen az MSZP szóvivője azt mondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és kormányának tagjai csak "bábok" a gazdasági oligarchák kezében.
Selmeczi Gabriella úgy fogalmaz, hogy 2009-ben Lendvai Ildikó elismerte: az MSZP a "hatalombrókerek, listatotózók" pártja. Hozzáteszi: Szanyi Tibor pedig néhány hete vélekedett úgy, hogy a szocialistáknak szakítaniuk kellene Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes örökségével. A kormánypárti politikus felhívja a figyelmet arra, hogy Szanyi Tibor még azt is hozzátette, a mandátumbrókerség megmérgezte a szocialista pártot. "Meg kell szabadulni a neoliberalizmustól, és a távozásuk után is továbbélő gyurcsányizmustól, hagyóizmustól" - idézik az MSZP képviselőjét.
Selmeczi Gabriella közlése szerint nem a Fidesz, hanem Szanyi Tibor mondta azt is, hogy "lenullázták az MSZP értékeit". A Fidesz már csak egyet tehet - írja -, azt javasolja a szocialistáknak, hogy tartsanak önelemző, őszinte tisztázó megbeszélést Török Zsolt, Lendvai Ildikó, Szanyi Tibor és társaik között.
Török Zsolt sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az MSZP szerint Orbán Viktor miniszterelnök és kormányának tagjai csak "bábok" a gazdasági oligarchák kezében, "az őket mozgató bábművészek pedig nem mások, mint a Simicska Zrt. és a Nyerges Kft. környékén megtalálható gazdasági-politikai szereplők".
A szocialisták szóvivője, aki sajtótájékoztatóját a Budapesti Bábszínház előtt tartotta, jelezve, hogy az egész orbáni kormányzást csak "bábjátéknak" tartja, azt mondta: "a Simicska-Nyerges-tengely befolyása jól nyomon követhető a többi közt a fejlesztési tárcánál". | [
"MSZP",
"Fidesz"
] | [
"Nyerges Kft.",
"Budapesti Bábszínház",
"Simicska Zrt."
] |
P. L.;
Rogán Antal;Guller Zoltán;Magyar Turisztikai Ügynökség;Kormányzati Tájékoztatási központ;
2022-05-31 09:16:00
Megalakul a Digitális Magyarország Ügynökség, működését Rogán Antal felügyeli
Guller Zoltán a Digitális Magyarország Ügynökség létrehozásáért és működtetéséért felelős miniszteri biztosként folytatja tevékenységét.
Új korszak veszi kezdetét Magyarországon az általános digitalizációs folyamatban. Megalakul a Digitális Magyarország Ügynökség, amely egyfajta ernyőszervezetként szinte valamennyi hazai digitalizációs folyamatot egy platformra terel majd a hatékony fejlesztés és működés érdekében - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) az MTI-vel hétfőn.
A közlemény szerint a jövőben Guller Zoltán a Digitális Magyarország Ügynökség létrehozásáért és működtetéséért felelős miniszteri biztosként folytatja tevékenységét. A Digitális Magyarország Ügynökség fő feladata a kormányzati digitalizáció, valamint a digitális állampolgárság megteremtése. A KTK tájékoztatása szerint cél az átláthatóság, a kiszámíthatóság, a hatékony és gyors ügyintézés biztosítása, hogy Magyarországot egy jól működő 21. századba vezesse át. A megalakuló ügynökség feladatokat vesz át minisztériumoktól, működését a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyeli.
A kormány Guller Zoltánt a Digitális Magyarország Ügynökség létrehozásáért és működtetéséért felelős miniszteri biztossá nevezi ki, aki a közlemény szerint "az elmúlt 6 évben nemzetközi szinten is egyedülálló és példaértékű digitális működés alapjait tette le a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ létrehozásával". A szakember a turizmusban a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) igazgatósági elnökeként folytatja munkáját.
A Guller Zoltán által vezetett MTÜ-vel kapcsolatban egyébként nemrég írtuk meg, hogy vezérigazgató-helyettese az Orbán Ráhel egykori évfolyamtársaként és barátnőjeként ismert Jakab Zsófia lett. Ami pedig Guller Zoltán "példaértékű" munkáját illeti, a 24.hu nemrég nyert pert az MTÜ ellen, miután kiderült, hogy a vezérigazgató korábbi nyilatkozatával ellentétben nem egy szakmai grémium, hanem ő maga egy személyben dönt az egyedi támogatásokról. Az ügynökség a bíróságon azzal védekezett, hogy Guller Zoltán gondolatai nem közérdekű adatigénylés tárgyai, végül azonban ki kellett adniuk, hogy kik vesznek részt a pályázat nélkül kiosztott állami támogatások elbírálásában. | [
"Digitális Magyarország Ügynökség"
] | [
"Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ",
"Turisztikai Ügynökség;Kormányzati Tájékoztatási központ",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Kormányzati Tájékoztatási Központ",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] |
Könyvet jelentetett meg a Nemzetstratégiai Kutatóintézet "Menjek vagy maradjak?!" címmel, tele ismeretlen eredetű idézetekkel arról, hogy miért jó Magyarország, illetve miért lehet nehezen boldogulni külföldön. Olyan támadhatatlan érvek jelennek meg, hogy rossz az időjárás, nincs közbiztonság, nem lehetsz boldog, a szüleidnek pedig fáj, ha itt hagyod őket. A könyvnek nem találni nyomát a kutatóintézet honlapján, de egy közbeszerzésből lehet következtetni arra, hogy temérdek közpénz folyt el rá.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet (továbbiakban: NSKI) létrehozásáról egy 2012-es kormányhatározat rendelkezik, eszerint feladata "a magyar örökség korszerű újrafogalmazása, a jelen és az eljövendő nemzedékek támogatása, a nemzeti összetartozás erősítése és a külhoni magyarság erőforrásainak vizsgálata". 2013-ban az NSKI alapító okirata is megszületett, amit Orbán Viktor látott el kézjegyével, a szervezet vezetője pedig Szász Jenő, aki korábban az erdélyi Magyar Polgári Pártot (MPP) irányította, és Kövér László régi barátja.
Mangalicák és Németh Szilárd
A hvg.hu 2013 májusában azt írta az NSKI-ról, hogy a szervezet alig ad életjelet magáról, hiába indította el azt 1,3 milliárd forintos kerettel a kormány, Szász pedig államtitkári, havi 997 ezres fizetést kapott. (A 2017. évi I. negyedéves adatokból kiderül, hogy az NSKI-nak összesen 16 vezető beosztású alkalmazottja van, az ő bruttó bérük erre az időszakra átlag 10,9 millió forint.) Szász az induláskor azt mondta, indulófélben lévő intézményről korai bármit is mondani, de a Transindex 2014 májusában úgy fogalmazott, az eltelt idő sem volt elég arra, hogy a kutatóintézet levetkőzze a fantom státuszt. Pedig már a kezdetekkor több rendezvényen jelen volt az intézet, ilyen volt a Kárpát-medencei Mangalicatenyésztők Első Találkozója, vagy az azóta is rendszeresen megrendezett Budapesti Székely Bál. 2015-ben még a Németh Szilárd vezette Magyar Birkózó Szövetséggel is sikerült stratégiai együttműködési megállapodást kötniük Szász Jenőéknek.
Amikor Lázár János meghirdette a nagy bürokráciacsökkentést, felvetődött, hogy az NSKI-t is megszüntetik, jogutód pedig a Veritas Intézet lenne, de a Nemzetstratégiai Kutatóintézet él és virul, viszi a milliókat.
Csuklóztatás a bizottságban
Szász Jenőnek ritkán kell átélnie kínos pillanatokat, lévén ritkán szerepel olyan médiumokban, ahol valós kérdésekkel találkozna, de az Átlátszó Erdély 2015-ös beszámolója szerint az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságában az elnök Szávay István keményen nekiment, a Jobbik politikusa módszeresen szembesítette az intézet vezetőjét a megjelent kritikákkal.
Orbán és Szász © Túry Gergely
Szász akkor azt javasolta Szávaynak, kezdeményezzen törvényt, hogy a Nemzetstratégiai Kutatóintézet ne legyen köteles minden egyes információról újságírói kérdésre választ adni, mert élnek a gyanúperrel
egyes újságírók esetében, hogy más érdekeket képviselnek, mint a magyar nemzet érdekei, ezért én azt gondolom, hogy érdemes volna ezt megfontolni, hogy például ezen válaszadási kötelezettség alól valamifajta mentesítés legyen, vagy hogy például a nemzetstratégiai kérdéseknek legalább bizonyos kategóriája érdemelne-e ilyen védelmet vagy sem.
Titokzatos könyv a kivándorlás ellen
De az NSKI nemcsak konferenciákat és bálokat szervez, hanem könyvkiadással is foglalkozik, az Országos Széchényi Könyvtár gyűjtése alapján legalább kilenc darabról tudni. Köztük van olyan, amelyik "Az átányi parasztember szerszámai" címet viseli, másik "Az udvarhelyszéki gyógyászat története" cím alatt jelent meg. (Megjegyezzük, a KSH könyvtárkatalógusa több kötetet említ az NSKI-tól, közte a 115 oldalas "Menjek vagy maradjak?!"-ot is.)
2016-ban megjelent egy kutatási jelentés is, amelyik a "Maradj itthon! Gyere haza! : a Kárpát-medencei magyarok elvándorlásának és hazatérésének vizsgálata" címet viseli, a hvg.hu-nak pedig a birtokába jutott egy 2017-es kötet, a "Menjek vagy maradjak?!", amelynek felelős kiadója Szász Jenő.
A belső borító szerint a kötet a Kárpát-haza könyvek sorozat része, de az NSKI honlapján erre a fülre kattintva tartalom nem fogadja a látogatót, mivel az "csak regisztrált felhasználók számára tekinthető meg". Ha a kötet címére keresünk az intézet weblapján, akkor sem leszünk sokkal okosabbak, mivel akkor is csak egyetlen találatot kapunk, amiből annyi derül ki, hogy az NSKI delegációja részt vett a Magyar Diaszpóra Tanács és a Magyar Állandó Értekezlet ülésén tavaly a Várkert Bazárban, ahova vitték magukkal a 2017-ben megjelent könyveiket.
A kötet bevezetőjéből kiderül, hogy az alapötletet a Kós Károly nevével fémjelzett szülőföldkutató és honismereti tábor adta, amit 2016-ban és 2017-ben is megrendeztek a Hargita lábánál, és ahol válaszokat kerestek "arra az egyéni, de közösségi sorsot is meghatározó kérdésre, melyek alapfelvetése minden esetben a menni vagy maradni kételye volt". A bevezető szerint az elmenők új igazodási pontokat keresnek vágyaikhoz, jobb életminőséget és új munkahelyet, anyagi biztonságot, lelki békét remélnek a szülőföldön túl. Akik maradnak, megőrzik a szülőktől vagy ösztönösen elsajátított szellemi, erkölcsi értékeiket, megtartják barátaikat, szorosabbra fogják családi kötelékeiket.
Itthon szép, kinn csúnya
Önbevallása szerint a könyv segítséget próbál nyújtani a menni vagy maradni kérdésben, friss kutatásokkal, információkkal és élménybeszámolókkal – de látni fogjuk, ezek inkább névtelen rémélmények. Mindenekelőtt egy hevenyészett SWOT-analízissel találkozik az olvasó, ezek szerint az itthon mellett szól többek között, hogy stabil a közbiztonság és a politikai rendszer, alacsonyak a megélhetés költségei, keresztény értékrenden alapul a társadalom, és itt a család.
Gyengeség csak kettő van: alacsonyabbak a bérek, illetve a kíváncsiság / kalandvágy is ide került, rejtélyes okból. Lehetőségként is egy rakás dolog fel van sorolva, ilyen az, hogy a kormány a fiatalok és a családok részére folyamatosan bővülő támogatást nyújt, védve vagyunk a migrációs folyamatoktól, vannak erdők (nem vicc, tényleg le van írva). Veszélyből is csak kettő jutott az NSKI eszébe: erősödnek a nacionalista nézetek a térségben a nemzeti kisebbségekkel szemben, valamint instabil a régiós politikai helyzet.
Fordított a helyzet a kivándorlás SWOT-táblájában. Erősség az új lehetőségek és a magasabb bér, lehetőség a nagyobb anyagi biztonság és az, hogy megtanulhatunk idegen nyelvet. Gyengeségből és veszélyből annál több van, nincs ott a család és a barátok, terrorveszély, no-go zónák, a "szülők, nagyszülők évtizedes munkája által megteremtett örökség, azaz a családi vagyon idegen kézbe" kerülése, a magyarországi lakosságszám csökkenése, felbomlik a keresztény társadalom.
A következő oldalon rögvest olyan mondatba futni, hogy imázsfilmekben sem látni szebbet:
Mi egy csodálatosan szép természeti adottságokkal rendelkező régióban élünk. Mindent összevetve a Föld lakosságának legjobb körülmények között élő 10%-hoz tartozunk.
Parádés illusztrációkkal és hozzájuk tartozó szöveggel, valamint fejezetcímekkel dolgozik a kötet, az egyik oldalról kiderül például, hogy aki elmegy, annak hiányozni fognak a hegyei, a Kárpátok szépsége pedig felbecsülhetetlen, nem szabad lemondani róla. Ennek a régiónak az időjárására sem lehet panasz, Észak-Európában állandó a szél és a hideg, sok az eső, kevés a napsütés. Egy névtelen hozzászóló a kötetben azt mondja, dönteni kellett, pénz vagy egészség. "Én az utóbbit választottam, és hazajöttem."
Érzelmek és kampányszlogenek
Leegyszerűsítő kormányüzenetek is fellelhetők a könyvben: itthon félelem nélkül lehet élni, míg "Nyugat-Európa már nem a biztonság földje!" Az NSKI szerint kinn csak idegen lehet az ember, ráadásul a "külföldön kialakuló kapcsolatokból ritkán lesz őszinte érzelmeken alapuló, boldog házasság." Az érzelmi zsarolás magasiskolája, hogy a szerzők azt állítják, akik elhagyják Magyarországot, nem is tudják, mekkora fájdalmat okoznak szüleiknek.
A külföldre települő fiatalok nincsenek tisztában azzal, hogy mekkora szomorúságot okoznak hozzátartozóiknak.
Az ok a könyv szerint az, hogy a gyerekek nem látnak a szülők megértő, gondjaikat elhallgató viselkedése mögé. "A kivándorlás mellett döntő fiatalok túlnyomó többsége alig számol az otthon hagyott rokonok őszinte szomorúságával. Azzal a hálátlansággal is, hogy a szülők időskori rászorultságának esetén a kitelepült nem fog tudni gondoskodni róla."
Ki szedi le a termést?
Az "érvek" még itt nem érnek véget:
egy parádés okfejtés után kiderül, azért sem kellene elhagyni Magyarországot, mert ha valakinek külföldön születik gyereke, az bevándorló lesz,
Orbán 2017-es tusványosi beszéde is előkerül, miszerint míg korábban Közép-Európa azt hitte, Európa a jövőnk, mára kiderült, Közép-Európa Európa jövője,
külföldön drága a sör és a kávé, bezzeg itthon,
ha mindenki kivándorol, nem marad, aki leszedné a termést,
van internet itthon is, nem kell kivándorolni, mert a világháló segítségével nem maradunk le semmiről.
Van megoldás
Azzal együtt, hogy a könyv szerint egyre többen települnek haza, felvetik, hogy van megoldás a kivándorlás ellen:
Merj fizetésemelést kérni! Itthon sem kell belenyugodnod a rosszabb anyagi körülményekbe.
Ha pedig bárki nemleges választ kapna, akkor is segít az NSKI. Ebben az esetben mutassunk rá nyugodtan, hogy
fukarságukkal ők is okozói lehetnek a szülőföld kiüresedésének.
Kutatóintézeti szempontból nincs pozitív kicsengése a könyvnek, ugyanis az utolsó oldalon egy fogyó embertömeg áll, mellettük a felirat: "Hiányozni fogsz, maradj itthon." De remélik, a kiadvánnyal sokat segítettek abban, hogy a külföldi tanulmányok lehetőségét és a külföldi munkavállalást megfontolt módon tudja megközelíteni az olvasó. "Döntésedhez érett, felnőtt gondolkodást és elkötelezett magyarságot kíván a Nemzetstratégiai Kutatóintézet."
Jó, de mennyiből?
Az Átlátszó tavaly nyáron közadatigénylésben kérte ki az NSKI 5 millió forint feletti szerződéseinek listáját, melyet az Infotörvény szerint honlapjukon egyébként is közzé kéne tenniük. Az intézet honlapján akkor semmi nem volt az Üvegzseb menüpontban, és döntéselőkészítésre hivatkozva megtagadták az adatigénylésünket. Ezután panaszt tettek a NAIH-nál és nyertek, ma már elérhetőek a szerződések. De sajnos ebből sem derül ki, hogy mennyibe kerülhetett a könyv. A 2016-os listában találni egy 24,4 milliós szerződést, amit az NSKI a Méry Ratio Hungary Kft.-vel kötött könyvkiadói tevékenység címén, ennek a teljesítési határideje 2017 decembere volt, de a 2017-es listában már nincs könyvkiadásra vonatkozó szerződés, csak egy kiadványok grafikai tervezésével összefüggő, 6 milliós értékben.
Azonban a Közbeszerzési Hatóság honlapján találtunk egy 2017-es kiírást, az NSKI a Kárpát-haza könyvek és Kárpát-haza Galéria sorozatcímmel megjelenő könyvek, kiadványok kiadói tevékenységének teljes körű kivitelezése kapcsán írt ki közbeszerzést. Ezt is a Méry Ratio nyerte, ennek összértéke 63,9 millió forint.
Nem egyértelmű
A kötettel kapcsolatos kérdéseinkkel megkerestük az NSKI-t is. Arra voltunk kíváncsiak, hogy:
Mik voltak a kötet megszületésének közvetlen okai?
Hány példányban jelent meg a könyv?
Összesen hány forintot fordítottak arra, hogy ez a kötet megjelenjen?
Hol terjesztik?
Kik kaptak?
Hol lehet hozzájutni?
Az NSKI honlapon miért nem lehet megtalálni a kötetről szinte semmit?
Van információjuk arról, hogy valaki a kötet hatására tért haza, esetleg annak hatása miatt nem hagyta el Magyarországot?
Mik voltak a kötet visszhangjai?
Milyen kutatások támasztják alá a kötetben tett említéseket a kivándorlás ellen, Magyarország mellett?
Szó szerint idézzük a kapott választ:
Megkaptuk megtisztelő megkeresését. Számomra sajnálatos módon nem egyértelmű a megkeresés célja. Ha és amennyiben riport céljából érdeklődik, akkor szívesen szánunk időt egy személyes beszélgetésre a témával kapcsolatban.
Válaszlevélben jeleztünk, nyitottak vagyunk a személyes találkozóra, de kifejeztük sajnálkozásunkat is, amiért az NSKI nem értette kérdéseinket.
A kivándorlás – az NSKI könyvétől eltekintve – valós probléma. A Publicus Intézet 2017 júniusi közvélemény-kutatása szerint a válaszadók közel háromnegyede érintett a kivándorlásban bizonyos szinten. Nagyságrendileg 1,2 millió fő tervezi, hogy a jövőben külföldön vállal munkát, a fiatalok körében különösen magas ez a szám, közel 40 százalék, ami 530 ezer főt jelent. Ők leginkább az alacsony fizetéseket, a bizonytalan jövőt és a hazai közélet viszonyait említik okként. A megnövekedett kivándorlásért a legtöbbek szerint az alacsony fizetések, a Fidesz kormány és Orbán Viktor, valamint a rossz gazdasági helyzet a felelősek. Tízből hat megkérdezett tapasztalja, hogy munkaerőhiány van a környezetében, ez elsődlegesen az egészségügyben, a kiskereskedelemben és a vendéglátóhelyeken okoz gondokat a válaszadók szerint. A munkaerőhiány elsődleges oka az alacsony fizetések, és a külföldön munkát vállalók, mondják a megkérdezettek.
A kormánynak volt halvány megoldási kísérlete a problémára, ez volt a Gyere haza, fiatal program (a honlap már nem működik, ott az az üzenet fogadja a látogatókat, hogy lezárult a program, további kérelmeket nem áll módjukban befogadni). A Gyere haza, fiatal nevű állami akció 2015 tavaszán indult, 100 millió forintot különítettek el rá. A kabinet célja az volt, hogy az összegből lakhatást, letelepedési támogatást és megfelelő munkahelyeket biztosítanak a hazatérőknek. 105 embert sikerült hazacsábítani Angliából – csak ott indult a program –, de Varga Mihály 2016 júniusában bejelentette, a programot lezárták. | [
"Méry Ratio Hungary Kft.",
"Nemzetstratégiai Kutatóintézet"
] | [
"Magyar Birkózó Szövetség",
"Magyar Diaszpóra Tanács",
"Veritas Intézet",
"Magyar Állandó Értekezlet",
"Nemzeti összetartozás bizottság",
"Átlátszó Erdély",
"Magyar Polgári Párt",
"Publicus Intézet",
"Közbeszerzési Hatóság",
"Országos Széchényi Könyvtár"
] |
Egy évtizeden át működött az a csoport, amely a vádirat szerint 2-10 ezer forintot kért el műszaki vizsgánként a gyors ügyintézésért, és azért, hogy kisebb javításokra bele lehessen nyúlni a járművekbe a vizsga alatt is.
Ötven ember emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség vesztegetés, a precíz jogi megfogalmazás szerint "hivatalos személy által üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények" miatt.
A vádlottak között van négy vizsgabiztos és két pénztáros a Pest Megyei Kormányhivatal közlekedési hatósági feladatokat ellátó vizsgaállomásáról. A vádirat szerint ők a járművek műszaki vizsgáztatása, a vizsgaszervezés és egyéb adminisztratív feladataik ellátása során korrupciós rendszer alakítottak ki. Nem is most kezdték: a vizsgaállomás 2003-ban nyílt meg, nem sokkal ez után már így dolgoztak.
A sok kicsi sokra megy elvet követték: kezdetben 2 ezer forintot kértek azért, hogy a műszaki vizsgánál gyors és gördülékeny legyen az ügymenet, és kisebb javításokat engedélyezzenek a vizsga alatt, később ez eljárásonként 5 ezer forintra drágult, de voltak 10 ezres tételek is. Ez nem tűnik nagynak, csakhogy a vádirat szerint
összesen 55 154 olyan eljárást kezdeményeztek, amelyek során vesztegetési pénzt adtak a vizsgáztatásért.
Ráadásul ez csak az a szám, amelyet a 2009 júliusa utáni időszakról lát bizonyíthatónak az ügyészség, akkor indult el ugyanis a műszaki vizsgáztatást támogató informatikai rendszer. Majdnem napra pontosan tíz évvel ezután, 2019. július 2-án fogták el a vádlottakat, vagyis napi átlagban nagyjából 15 vizsgáztatásról van szó.
A pénztárosok és egy, a vizsgabiztosok munkáját segítő személy a vesztegetési pénzeket a vizsgaállomás különböző – kamerával nem megfigyelt – részein az ügyintézőktől átvették, a műszak végén összegyűjtötték, majd azt az elszámoláskor a vizsgabiztosokkal maguk között szétosztották. | [
"Pest Megyei Kormányhivatal"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
Az egykori miniszterelnököt és MDF-es politikust az UD Zrt.-vel összefüggő büntetőper szerdai tárgyalásán a Pesti Központi Kerületi Bíróságon tanúként hallgatták meg. Tanúként szembesítették Giró-Szász Andrást Dávid Ibolyával is, aki "tömény hazugsággal" vádolta meg a volt kormányszóvivőt – idézi az ATV.
Boross Péter szóvá tette, hogy Almássy akkoriban kétmilliárd forintot ígért a pártnak, de amikor megkérdezték, honnan származik a pénz, annyit válaszolt: nem mondhatja meg. Ez egy kicsit rávilágít az akkor kialakult lehangoló viszonyokra – ismerte el a politikus, aki vallomása után is többször megismételte, szeretné végre megtudni, mi volt annak a kétmilliárdnak a forrása.
Boross Péter, aki az 1990-es évek első felében, az Antall-kormány tagjaként belügyminiszter, valamint titkosszolgálatokat felügyelő miniszter is volt, megjegyezte: azt is abszurdnak tartja, ha valóban titkosszolgálatok által készített telefonlehallgatások kerültek nyilvánosságra az ügyben. A büntetőper korábbi szakaszában tanúként arról is beszélt, hogy otromba beavatkozási kísérlet történt a párt életébe, és ő jobban megérti a vádlottakat, mint a feljelentőket.
Dávid Ibolyát, az MDF korábbi elnökét és egykori párttársát, Herényi Károlyt kényszerítéssel vádolják, mert az ügyészség szerint titokban rögzített hangfelvétel nyilvánosságra hozásával kényszerítették Almássy Kornélt, hogy lépjen vissza az MDF elnökjelöltségétől 2008 őszén.
A vádlottak tagadják bűnösségüket, Dávid szerint tisztességtelen eszközökkel próbáltak beavatkozni az MDF életébe, figyelembe véve például azt is, hogy Almássy Kornél ismeretlen forrásból kétmilliárd forintot ígért a pártnak. Szerdán a bíróságon szembesítették a tanúként behívott Giró-Szász Andrást és Dávid Ibolyát. Dávid Ibolya "tömény hazugsággal" vádolta meg Giró-Szászt, aki fenntartotta az állításait. | [
"MDF"
] | [
"Pesti Központi Kerületi Bíróság",
"UD Zrt."
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Az ügyészség elrendelte a nyomozást az Altusnál
Megalapozott lehet a jegybank álláspontja, miszerint az Altus Portfólió jogosulatlan pénzügyi tevékenységet végzett, ugyanis a Budapesti IX. Kerületi Ügyészség helyt adott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) panaszának, a Budapesti Rendőr-főkapitányság feljelentést elutasító határozatát hatályon kívül helyezte, és a nyomozás elrendelésére hívta fel a hatóságot – közölte a Magyar Idők megkeresésére Bagoly Bettina.
A Fővárosi Főügyészség szóvivője elmondta: a kerületi ügyészség előzőleg megvizsgálta az MNB panaszát, és megállapította, hogy a feljelentés-kiegészítés során beszerzett, valamint a panaszban szereplő újabb adatok alapján a felvetett bűncselekmény gyanúját kizárni nem lehet.
Ismert: a jegybank augusztusban 15 millió forint bírságot szabott ki a Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára vezette Altus Portfólióra engedély nélküli pénzkölcsönnyújtás miatt, és azonnali hatállyal megtiltotta a jogsértő szolgáltatás folytatását, egyúttal büntetőfeljelentést tett az ügyben.
Az MNB megállapította, hogy a társaság két év alatt mintegy 400 millió forintnyi pénzkölcsönt nyújtott jogosulatlanul magánszemélyeknek, társaságoknak, köztük a mintegy 6,3 milliárd forintos költségvetési csalással gyanúsított Czeglédy Csaba cégének.
A jegybank feljelentése alapján a IX. Kerületi Ügyészség rendelt el feljelentéskiegészítést, amelynek teljesítésével a Budapesti Rendőr-főkapitányságot bízta meg, ám a rendőrség bűncselekmény gyanújának hiányában elutasította, hogy nyomozást kezdjen az ügyben.
Az MNB ezután élt panasszal, mondván: a lépés szakmai kötelességük, mivel a nyomozó hatóság elutasító érvei szakmailag nem megalapozottak, ugyanakkor a jogosulatlan pénzügyi tevékenység ellen nemcsak felügyeleti, hanem büntetőjogi eszközökkel is fel kell lépni.
– A rendőrség egyik érve szerint például a hitelt nyújtó cég által kikötött és az adós által elfogadott kamat nem tekinthető ellenértéknek, ilyennek csak a regisztrációs díj vagy a kezelési költség minősülne. Ez teljesen ellentétes a közgazdaság alapelveivel, a jogszabályokkal és a hazai bírói gyakorlattal is – hangsúlyozta a panasz megtételekor Barnóczki Péter.
A jegybank igazgatója az Altus által végzett jogosulatlan tevékenység nagyságrendjének érzékeltetésére kifejtette: számos, MNB-engedéllyel rendelkező, üzletszerű kölcsönnyújtást végző pénzügyi vállalkozás nem éri el az Altus tevékenységének volumenét, amely ráadásul nem rendelkezik engedéllyel.
Amikor az MNB panasszal élt, Dobrev Klára közösségi oldalán azt írta, "sok hazugság, félrevezetés után kiderült, minden erőfeszítésük ellenére még Orbán rendőrsége sem tudja bizonyítani, hogy ez akár csak felvetné bűncselekmény gyanúját. De nyugodtan támadjanak. Továbbra is erővel és sok derűvel várom." | [
"Altus Portfólió"
] | [
"Budapesti IX. Kerületi Ügyészség",
"Fővárosi Főügyészség",
"IX. Kerületi Ügyészség",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Magyar Idők",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
Három nap tagadás, bujkálás és menekülés után most két napja a falazást látjuk az ügyben, a Gyurcsány-koalíció minden szereplője kórusban falaz Simon Gábornak – mondta Zsigó Róbert szombati, budapesti sajtótájékoztatóján. Ismert: több szocialista politikus a Simon-pénzt és az MSZP-t próbálta meg különválasztani.
A Fidesz szóvivője szerint a Simon Gábor osztrák bankszámláján tartott pénz körüli ügy valójában most kezdődik. "Három nap tagadás, bujkálás és menekülés után most két napja a falazást látjuk az ügyben, a Gyurcsány-koalíció minden szereplője kórusban falaz Simon Gábornak" – mondta Zsigó Róbert szombati, budapesti sajtótájékoztatóján. Hogyan lehet, hogy a "Gyurcsány-koalíció" egyetlen tagja sem kérdezte meg az MSZP-ből csütörtökön kilépett Simon Gábort arról, honnan van az osztrák számlán tartott mintegy negyedmilliárd forint? – tette fel a kérdést a szóvivő. Talán, mert tudják, honnan származik – fűzte hozzá.
Zsigó Róbert szerint az is kérdés, miért adott a "Gyurcsány-koalíció" pár nap "menekülőutat" Simon Gábornak, hogy lemondjon parlamenti mandátumáról. "Mit akarnak ebben a pár napban még eltakarítani a függöny mögött, mielőtt az ügyészség tehetné a dolgát? (...) Mire kell nekik az idő, talán nem arra, hogy a nyomokat eltüntessék vagy a vallomásokat egyeztessék?" – kérdezte.
Előre menekült
Ismert, hogy Simon február 6-án jelentette be, hogy minden MSZP-s tisztségéről és február 12-i hatállyal országgyűlési képviselői mandátumáról is lemond, ezzel elébe menve annak, hogy a legfőbb ügyész adócsalás és magánokirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt kezdeményezte Simon mentelmi jogának felfüggesztését. Kérdés, hogy miért csak több nap múlva kíván megválni a mandátumától, ha el tud számolni a vagyonával. A mentelmi bizottság már február 10-én, hétfőn tárgyal Simon ügyéről, ahol meg is hallgatnák a politikust. Február 12-én, szerdán pedig döntést hoznak a vagyonnyilatkozatáról. Simon Gábor jövő hét szerdáig képviselői védettséget élvez, addig van ideje kigondolni, mit lép vagyonnyilatkozatával kapcsolatban. Azt azonban továbbra is teljes homály fedi, honnan, hogyan és milyen céllal került ennyi pénz hozzá.
A Fidesz az emberekkel együtt várja Mesterházy Attila MSZP-elnök válaszait e felvetésre - közölte szombaton Zsigó. Ellenkező esetben "biztosak lehetünk abban, hogy Mesterházy Attila eddig hazudott, eszében sincs megújítani az MSZP-t, ő is csak ugyanazt a korrupciós bűnszervezetet segíti, amely egyszer már minden idők legkorruptabb kormányzását elkövette" – fogalmazott a kormánypárt szóvivője.
A szocik szerint ennyi volt
Ismert, hogy a szocialisták szabadulnának korábbi második emberüktől, a pártból való kilépéssel elintézettnek tekintik az ügyet. "Döntésével az MSZP felé Simonnak már nincs elszámolnivalója, az ügy ezzel lezárult" – jelentette ki korábban Szanyi Tibor, aki szerint a kilépésre azért volt szükség, hogy az ügy ne terhelje az MSZP kampányát, és a pártvezetés is ezt szorgalmazta.
Leráznák az ügyet, mint kutya a vizet
Több szocialista potentát pedig a Simon-pénzt és az MSZP-t próbálta meg különválasztani. Mesterházy Attila pártelnök a következőket nyilatkozta: a 240 millió forint "nem kötődik Simon Gábor közéleti tevékenységéhez". "Az azt megelőző életével kapcsolatos forrásfelhalmozásról van szó, amennyire én tudom" – számolt be az ATV.hu.
Molnár Zsolt, az MSZP kampányfőnöke csütörtök este az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt mondta, szóba sem került az elnökségin, hogy honnan származik a Simon Gábor osztrák bankszámláján lévő több mint 240 millió forint. Abban biztos, hogy nem jogellenes tevékenységből származik – jelentette ki.
Simon nem magánemberként halmozta fel a mesés összeget
Ugyanakkor érdekes akció a botránytól való távolságtartási kísérlet. Ahogyan a KDNP közleményben kiemelte: ne gondolja az MSZP, hogy Simon eltávolítása után nem lesz közük a volt elnökhelyetteshez, Mesterházy Attila első emberéhez, vagy korábban Gyurcsány Ferenc államtitkárához. A kisebbik kormánypárt rámutatott: Simon nem magánemberként halmozott fel titokban közel negyedmilliárdot, Simon Gábor nem civilként menekített tisztázatlan eredetű pénzeket ausztriai bankszámlára. Simon a 240 milliós vagyon gondos befektetése idején a szocialisták vezető politikusa volt, a pénz fialtatása alatt az MSZP politikájának meghatározója – írta közleményében a kisebbik kormánypárt.
Az MSZP nem tehet úgy, mintha nem lenne köze Simon Gáborhoz – ezt már Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján. Mint a politikus hozzátette: ha az MSZP nem segít felfedni a politikus vagyonának eredetét, feltételezhető, hogy nem csak Simonnak van rejtegetnivalója.
A Magyar Nemzet február 4-én írt először arról, hogy Mesterházy Attila szocialista pártelnök helyettese, Simon Gábor évek óta hatalmas, több százmillió forintos vagyont parkoltat egy osztrák pénzintézet számláján. Az MSZP-s honatya a csaknem 250 millió forintos összeget nem tüntette fel egyetlen vagyonnyilatkozatában sem. | [
"MSZP"
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
Saját állítása szerint nem vett részt a tízmilliós végkielégítésekre jogosító menedzserszerződések megfogalmazásában az az ügyvédi iroda, amelyik a BKV mellett a MÁV-nak is adott munkaügyi tanácsokat. A BRFK korábban bekérte a BKV-tól a cég szerződését. A rendőrség szóvivője nem árulta el, hogy miért, de korábban azt közölték: csak olyan szerződéseket kértek be a közlekedési vállalattól, amelyeket problémásnak gondoltak.
A MÁV-nak is dolgozott a Pál és Kozma ügyvédi iroda, amelynek a BKV-val 2007-ben kötött szerződését vizsgálja a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).
A Magyar Nemzet kedden azt írta, hogy a MÁV-nál a munkajogra specializálódott ügyvédi iroda készítette elő azokat a menedzserszerzőzéseket, amelyek alapján több tízmilliós végkielégítéseket fizettek ki a vasúttáraságnál. A napilap a múlt héten számolt be arról, hogy a MÁV két távozó vezetője 60, illetve 90 milliós végkielégítést kapott. A MÁV szerint a végkielégítések jogszerűek voltak.
Pál Lajos, az ügyvédi iroda egyik tagja az [origo]-nak azt mondta: van megbízási szerződésük a MÁV-val. A Pál és Kozma ügyvédi irodának nem volt köze azoknak a menedzserszerződések megkötéséhez, amelyekre hivatkozva a BKV-nál és a MÁV-nál tízmilliós végkielégítéseket kifizették - állította az [origo]-nak Pál. Az ügyvéd azt nem tudta megmondani, hogy kik fogalmazták meg ezeket a szerződéseket.
A MÁV honlapján, az üvegzseb menüpontban megtalálhatók a cég által 2004 óta kötött szerződések, itt azonban nem találtuk nyomát a Pál és Kozma ügyvédi iroda szerződésének se a Pál, se a Kozma, se a P és K névre keresve, pedig annak főbb adatai a 2003-as üvegzseb-törvény értelmében nyilvánosak.
Megkérdeztük a MÁV-ot is, hogy milyen tevékenységre szerződtek a céggel. A cég annyit közölt az [origo]-val, hogy "a Pál és Kozma Ügyvédi Irodával 2007. április 3. óta fennálló megbízási szerződés alapján az ügyvédi iroda a MÁV Zrt. egyes munkajogi peres ügyeiben lát el jogi képviseletet, illetve vitás ügyekben ad jogi állásfoglalást. Ezen szerződésük fennállása óta az ügyvédi iroda nem kapott a MÁV-tól megbízást menedzserszerződések kötésére, illetve véleményezésére. A megbízási szerződés óradíjas rendszerű, a peres tárgyalások és az azokra történő felkészüléshez szükséges időszükséglet alapján számláz havonta a MÁV részére az ügyvédi iroda".
Problémásnak gondolták
A Pál és Kozma ügyvédi iroda neve szerepel azon listán, amely 61, a BKV-val szerződő céget tartalmaz. A listán szereplő cégekkel kötött szerződéseket szeptember közepén a rendőrség bekérte a közlekedési vállalattól.
A BKV még 2007 márciusában kötött szerződést az ügyvédi irodával határozatlan időre és értékben munkajogi tevékenység ellátására. A szerződés szerint az iroda 150 eurós, mai árfolyamon 39 900 forintos órabérért dolgozott. A BKV által 2009 előtt kiírt közbeszerzési eljárások között nem szerepel iroda neve, vagyis e szerint nem közbeszerzési tenderen választották ki. Az ügyvédi iroda cikkünk megjelenése után azt közölte: az ügyvédi tevékenység csak az idei év közepétől tartozik a közbeszerzés hatálya alá, korábban nem esett ennek a hatálya alá.
A BKV honlapján található kimutatás szerint a cégnek 2007 márciusa óta 9,3 millió forintot fizettek ki a szerződés alapján. Az nem derül ki a cég honlapján nyilvánosságra hozott adatokból, hogy a szerződés él-e még. A korábbi szerződéseket felsoroló listából nem derül ki, hogy felbontották-e a szerződést, ugyanakkor a közlekedési vállalat jelenleg hatályos szerződéseit tartalmazó listán nem szerepel az iroda neve.
Tafferner Éva, a BRFK szóvivője az [origo]-nak nem kívánt részleteket mondani arról, miért vizsgálják az iroda szerződését. A rendőrség korábban azt mondta, kizárólag azokat szerződéseket kérték be, amelyeket problémásnak gondoltak. Pál az [origo]-nak azt mondta: a BKV-val megkötött szerződés miatt még nem kereste meg a rendőrség. Hozzátette: nem aggódik a nyomozás miatt, minden számlájuk mögött teljesített munka áll.
A főként munkaügyi tanácsadással foglalkozó ügyvédi iroda 1995 óta működik. Pál Lajos szerint a BKV-n és a MÁV-on még kívül több állami vállalat is az ügyfelük volt, ezekről azonban szintén ügyvédi titoktartásra hivatkozva nem akart beszélni.
Kocsis István, a BKV vezérigazgatója múlt héten jelentette be: a BKV korábbi vezetése közel ötven esetben úgy fizetett ki több tízmilliós végkielégítéseket, hogy a pénz a szerződés alapján nem járt volna. Kocsis szerint ezzel több százmillió forintos kár érte a céget, a vezérigazgató ezért hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tett a rendőrségen. Kocsis arról nem beszélt, hogy a problémás szerződések megkötéséhez ügyvédi irodák adták-e a tanácsot a BKV korábbi vezetőségének. | [
"MÁV",
"Pál és Kozma Ügyvédi Iroda",
"BKV"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
Nem tétlenkedik a Rogán Antal felügyelete alá tartozó Nemzeti Koncessziós Iroda. Ahogy az autópálya-üzemeltetésben, vagy a hulladékgazdálkodásban, úgy a szerencsejátékban is a 35 lett a szerencseszám. A Szerencsejáték Felügyelet oldalán ugyanis az látható, hogy a legértékesebb hazai kaszinókat, a Las Vegas családot üzemeltető cég
2056-ig kapott koncessziós jogot.
Mint az oldalon látható, az egykoron Andy Vajna birtokolta, de ma már Garancsi István (a Fehérvár FC és a Market Építő Zrt. egyik tulajdonosa) 60 százalékos és Szalay-Bobrovniczky Kristóf (a kormányszóvivő, Szentkirályi Alexandra férje) 40 százalékos végső tulajdonában álló LVC Diamond Játékkaszinó Üzemeltető Kft. által üzemeltetett Las Vegas Casino csoport, vagyis
az Atlantis,
az Atrium Eurocenter,
a Corvin Sétány,
a Sofitel, illetve
a Tropicana kaszinók
egyaránt az 1956-os forradalom századik születésnapja előtt pár hónappal, vagyis 2056. március 31-én lejáró koncessziós jogokat nyertek el.
Elég nagy üzletnek tűnik, hiszen mai tudásunk alapján ez az öt ház úgy évi 10 milliárd forint nyereséget azért termel.
Akkor vajon miért nem hallottunk erről a tenderről? Nem fog meglepődni a kedves olvasó, jogilag tiszta folyamat történt, ha egy ilyen nagy és rejtett akciót lehet kizárólag a jog betűje szerint nézni.
Azt, hogy valami hasonló várható még a 2022-es országgyűlési választások előtt, már a 2021-es költségvetést megalapozó törvényjavaslat benyújtása óta lehetett sejteni, a jogszabály több paragrafusa érintette a hazai szerencsejáték- illetve koncessziós piacot. A módosítások révén egyrészt kiemelt nemzetgazdasági érdekké nyilváníthatóvá vált a kaszinóüzemeltetés.
Másrészt lehetőség nyílt arra, hogy a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter vagy központi szerv újra kioszthassa a koncessziót, ha a korábban megkötött koncessziós szerződés eredeti időtartamának fele már lejárt. Az indoklásban az szerepelt, hogy ezzel biztosítja be az állam a koncessziós díjakból érkező bevételeket hosszú távon, bár ez már akkor sem volt túlságosan meggyőző, ugyanis költségvetési szinten elhanyagolható, évi néhány tíz- vagy százmilliós tételekről van szó kaszinónként. Az LVC Diamond 2015-ben elnyert koncessziói 2024 végén jártak volna le, így beleesett abba a kategóriába, ahol már újraköthető a szerződés.
A Las Vegas kaszinó a Corvin sétányon, a Józsefvárosban – Fotó: MTVA / Róka László
Azt pedig, hogy erről miért nem hallhatott még a közvélemény, a törvény egy másik passzusa magyarázza, amely szerint "a megbízható szerencsejáték-szervezővel nyilvános pályázat kiírása nélkül is megköthető a szerződés", az ilyen szereplők ajánlattételi eljárás keretében jelentkezhetnek ismételten a koncesszióért.
Puskás Öcsiék legendás mondását, a "kis pénz kis foci, nagy pénz nagy focit" felhasználva nyugodtan mondhatjuk, hogy "nagy pénz – kis átláthatóság".
A hazai és a nemzetközi kaszinó-üzletről itt olvasható egy részletesebb cikkünk. Mint akkor is bemutattuk, a 11 hazai ház közül öt fővárosi és a 3-3 kelet-, illetve nyugat-magyarországi kaszinó (a vidékiek 2024 és 2029 közötti időpontokig rendelkeznek engedélyekkel):
Budapesten öt kaszinója (Sofitel, Tropicana, Atlantis, Eurocenter, Corvin) van a most koncessziót szerző körnek,
Szima Gábor főtulajdonában van a debreceni és a nyíregyházi kaszinó,
Rákosfalvy Zoltáné a győri, a pécsi és a miskolci ház;
Sopronban pedig egy osztrák–magyar vegyes tulajdonú kaszinó működik, 51 százalékban a Casino Austria, 49 százalékban Garancsi István tulajdonában.
Orbán Viktor miniszterelnök, Szentkirályi (akkor Szalay-Bobrovniczky) Alexandra és férje, Szalay-Bobrovniczky Kristóf a felújított Nemzeti Lovarda avatásán a Kerepesi úton 2018. február 24-én – / Koszticsák Szilárd
Az eset garantáltan és joggal kavar majd politikai vihart: mint annyi más mostanában történt gazdasági lépés, az alapítványosdi, a hosszú távú szerződések, a sok éves személyi kinevezések, ez a koncesszió is kivesz egy fontos nemzetgazdasági ágazatot a következő kormányzatok irányítása alól, a "legyen a mi közelünkben" érv mellett vélhetően elég nehéz szakmai érveket felmutatni amellett, hogy a nem éppen beruházásintenzív ágazatban miért kell az üzemeltetőket ennyire hosszú időszakra fejőstehénhez juttatni. | [
"LVC Diamond",
"Szerencsejáték Felügyelet",
"Nemzeti Koncessziós Iroda"
] | [
"Las Vegas Casino csoport",
"Market Építő Zrt.",
"Fehérvár FC",
"Casino Austria",
"LVC Diamond Játékkaszinó Üzemeltető Kft.",
"Las Vegas",
"Corvin Sétány",
"Atrium Eurocenter"
] |
A volt elnök-vezérigazgató a bíróság előtt azt mondta: "Ha ez a cég nem működik olyan jól, akkor én most nem ülök itt, mert akkor nem lett volna a cég konkurencia senkinek."
Megkezdődött kedden a Fővárosi Bíróságon a MÁV Általános Biztosító Egyesület volt elnök-vezérigazgatójának büntetőpere. Százmilliós hűtlen kezeléssel és sikkasztással vádolják.
A Fővárosi Főügyészség szerint a saját lánya és egy betéti társaság vezetőjének segítségével, fiktív ingatlanügyletekkel 887 millió forint kárt okozott a biztosítónak. Egy másik vádpont arról szól, hogy szintén a lánya számlájára utalt 666 millió forintot, ami miatt a biztosítónál úgynevezett biztosítástechnikai tartalékhiány keletkezett. A PSZÁF az elvonás miatt a MÁV ÁBE kötelező gépjárműfelelősség-biztosítási tevékenységét 2008. április 8-án felfüggesztette.
A keddi tárgyaláson a MÁV Általános Biztosító Egyesület volt elnök-vezérigazgatója részletes vallomást tett, amiben mindvégig hangoztatta ártatlanságát, és a biztosító cég iránti elkötelezettségét. Hangsúlyozta, nem kíván élni azzal a lehetőséggel, ami minden vádlott rendelkezésére áll, miszerint nem köteles igazat mondani, ugyanis, mint fogalmazott, nincs miért hazudnia. Kijelentette: "Ha ez a cég nem működik olyan jól, akkor én most nem ülök itt, mert akkor nem lett volna a cég konkurencia senkinek."
A csődbe jutott MÁV ÁBE jelentős károkat okozott ügyfeleinek, azaz tagjainak. Jogerős bírósági döntés született már ugyanis arról, hogy azokon, akiknek a MÁV ABE-nél volt kötelező biztosításuk és balesetet okoztak, követelhető az okozott kár megtérítése (annak ellenére, hogy érvényes kötelező biztosítással rendelkeztek). | [
"MÁV ÁBE"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Fővárosi Bíróság",
"MÁV Általános Biztosító Egyesület",
"MÁV ABE"
] |
Minden posztjáról lemondatná a Fidesz Wieszt Jánost, akinek vesztegetés gyanúja miatt - nem jogerősen - a bíróság ma elrendelte az előzetes letartóztatását. Újbuda szocialista polgármestere közleményben határolódik el a Wieszt-ügytől.
A Fidesz arra kéri a szocialistákat, hogy Wieszt János a jövőben sem a XI. kerületi önkormányzatban, sem a Fővárosi Közgyűlésben ne képviselhesse a kelenföldi lakosokat, illetve a budapestieket - mondta szerdai budapesti sajtótájékoztatóján Kupper András. A parlamenti képviselő kijelentette, ha ezt nem teszik meg, akkor a kerületben rendkívüli önkormányzati ülést hívnak össze azzal a céllal, hogy Wieszt János sem a vagyongazdálkodási bizottság elnökeként, sem képviselőként ne vehesse fel a tiszteletdíját.
A szocialista politikust kedden vették őrizetbe vesztegetés gyanújával, ma pedig elrendelték az előzetes letartóztatását.
Kupper András emlékeztetett rá, hogy a XI. kerületben ez már nem az első ilyen eset. Mint mondta: a Zuschlag-ügy harmadrendű vádlottját, Krausz Csabát is lemondásra szólították fel. Ahogy Krausz Csabát visszahívták, úgy kell visszahívni Wieszt Jánost is.
A sajtótájékoztatón részt vett Simicskó István is, a XI. kerületben országgyűlési képviselővé választott kereszténydemokrata politikus, aki leszögezte: ha egy közszereplő ilyen méltatlan magatartást tanúsít, akkor le kell mondania. Véleménye szerint ezt az ott lakók is joggal várják el.
Kupper András arra a kérdésre, hogy korábbi felszólítására jeleztek-e mások hasonló zsarolási kísérletet a kerületben, azt felelte, hogy panaszbeadványokat kapott, de ezekben az ügyekben tárgyi bizonyítékokat is szolgáltatni kellene.
Molnár Gyula, Újbuda szocialista polgármestere a Wieszttel kapcsolatban közleményt adott ki, amelyben azt írja, hogy a képviselő ügye az igazságszolgáltatásnál van, a szervek szakszerűen végzik a dolgukat. a kerület működésének érdekében megtette a szükséges politikai lépéseket és felkérte a kerületi jogi bizottságot az elmúlt időszak vagyongazdálkodási döntéseinek ellenőrzésére. Közölte: az elmúlt 12 év vagyonhasznosítási gyakorlatának és elveinek vizsgálatára bizottságot hoztak létre, az ügyben érintett ingatlanokkal kapcsolatban pedig a polgármester hivatalból a bírósághoz fordult. "Vannak tehát szükséges jogi és nyilván politikai lépések. Azonban arra kérek mindenkit, hogy a felesleges és a városunk egészét és jó hírét tekintve káros, a csak és kizárólag a következő választási kampányban előny szerzésére szolgáló lépéseikhez és politikai, taktikai céljaikhoz ne a kerületi önkormányzatot használják" - fogalmaz Újbuda polgármestere.
A Fidesz hatalommal való visszaélés miatt tett följelentést
A Wieszt-ügy május 20-án pattant ki, az Index.hu-n megjelent videófelvételen a Fidesz XI. kerületi szervezete szerint Wieszt János, az MSZP helyi frakcióvezetője kétmillió forint csúszópénzt fogadott el. A pénz átvételekor egy önkormányzati üzlethelyiség eladásáról van szó. A Fidesz helyi szervezete a videó alapján hatalommal való visszaélés miatt feljelentést tett a politikus ellen.
Vesztegetéssel gyanúsítják
Az MSZP-s politikust kedden hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel gyanúsította meg a Budapesti Nyomozó Ügyészség. Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője az MTI-nek elmondta: a férfit őrizetbe vették, majd a lakásán és egy másik ingatlanban is házkutatást tartottak. Ezt követően gyanúsítottként hallgatták ki hivatalos személy által elkövetett vesztegetés megalapozott gyanúja miatt. Az ügyészség indítványozza a gyanúsított előzetes letartóztatásának elrendelését, melyet a Budai Központi Kerületi Bíróság ma el is rendelt. A döntés azonban nem jogerős | [
"MSZP"
] | [
"Budapesti Nyomozó Ügyészség",
"Budai Központi Kerületi Bíróság",
"Fővárosi Közgyűlés",
"Fővárosi Főügyészség"
] |
Az adóhatóság arról számolt be, hogy költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoznak.
Jogszabálysértésekkel, a nyomozás akadályozásával, valótlan nyilatkozatokkal és eltitkolt bevételekkel gyanúsítja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bajnai a DatAdat Professional Kft-t. A vállalkozás tulajdonosa, cégén keresztül, Bajnai Gordon egykori kormányfő is.
A NAV csütörtöki közleményében azt írja, hogy a gyanú szerint a DatAdat Professional Kft. 2020-ban illegális módon csökkentette fizetendő adóját, a cég valótlan tartalmú nyilatkozatot tett bevallásában, így a költségvetésnek vagyoni hátrányt okozhatott.
A NAV szerint a költségvetési csalás gyanúja miatt indult eljárásban nyomozóik szeptember 27-én megpróbálták lefoglalni a társaság könyvelési iratait, de ez szerintük a cég jogszabálysértő működése miatt ez nem sikerült. A DatAdat ugyanis – a törvényi előírásokat megszegve - nem a bejegyzett székhelyén működött. "A társaság vezetői telefonon sem voltak hajlandóak megmondani a társaság tényleges működési helyét. Az iratokat a NAV a DatAdat könyvelőjénél sem tudta megtekinteni, mert a megadott címen nem is volt könyvelőiroda. Végül a szükséges iratok jelentős részét a könyvelést végző egyéni vállalkozó be nem jelentett irodájából sikerült lefoglalnia a nyomozóknak" – olasható a közleményben.
Jelenleg még tart a nyomozás, a DatAdat lefoglalt könyvelési anyagának vizsgálata folyamatban van – tették hozzá.
Csütörtök este reagált a DataDat a NAV közleményére. Azt írták, hogy telefonon kereste kétszer is az ügyvezetőket az adóhatóság két hete és majd a második hívásnál azt közölték, hogy nem akarnak a DataDat irodájába elmenni és nem kívánnak elvinni onnan iratokat.
"Mindezek után másnap a Datadat jogi képviselője útján beadványt tett, kérte a hatóságokat, hogy közöljék az eljárás alá vont társasággal a megfogalmazott gyanút, valamint írásban is tájékoztatták a NAV-ot arról, hogy együtt kívánnak működni a hatóságokkal, megadták írásban is a tényleges munkavégzés helyét. A Datadat sem akkor, sem azóta semmilyen írásos tájékoztatást nem kapott a NAV-tól a nyomozásról" – írják.
A cég szerint a NAV gyanú helyett ítéletet mondva közöl megalapozatlan tényállításokat és hazugságokat róluk. Azt továbbra is tagadják, hogy a NAV nyomozói megjelentek volna az irodájukban, és szerintük a könyvelőjükről sem mondtak igazat. Azt írták, a vizsgálókkal a könyvelő együttműködött, minden kérdésre válaszolt, és minden adatot átadott a NAV ellenőrei részére azonnal. "Már csak ezért is hazugság, hogy nem kapta meg a hatóság a szükséges iratokat" – olvasható a közleményben.
A Magyar Nemzet szerdán írt arról, hogy "kiszállt a NAV az adatlopási botrányáról elhíresült Bajnai-féle DatAdathoz", a cég azonban ezt tagadta. Azt írták a cikkre válaszul, hogy a cég és a tulajdonosai a bevételek után mindig minden adófizetési kötelezettségnek határidőre eleget tettek, mindig minden bevallást időben benyújtottak.
Azt is hozzátették, "miközben a Datadat semmiféle írásbeli tájékoztatást nem kapott mindeddig az eljárásról, addig a Rogán Antal által kézivezérelt NAV tudatos szivárogtatással terjeszt hazugságokat a cég elleni eljárásról". | [
"DatAdat Professional Kft."
] | [
"DatAdat Professional Kft-t",
"Magyar Nemzet",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
Zsebbe is fizetett a Siemens?
A Combinók beszerzése a gyanús ügyek között · A pénzekből juthatott a politikának is
Elérte Magyarországot is a több éve folyó Siemens vesztegetési botrány. Szentkuti László, a Siemens magyar leánycége, a Siemens Nemzeti Vállalat Zrt. vállalat elnök-vezérigazgatója tegnap bejelentette, hogy a céggel kapcsolatban vélhetően legalább nyolc korrupciós ügy érinti hazánkat, a társaság által vesztegetésre kifizetett összeg milliárdos tétel is lehet. Azt feltételezik, hogy politikai pártoknak, illetve állami és nem állami szervezeteknek is jutott ebből a pénzből. | [
"Siemens"
] | [
"Siemens Nemzeti Vállalat Zrt."
] |
Képviselővé választása óta 15 millió forint közpénzt vett fel Kész Zoltán baloldal által támogatott, független veszprémi országgyűlési képviselő, úgy, hogy érdemi munkát nem tud felmutatni saját választókerületében – áll a Fidesz veszprémi csoportjának közleményében, melyet annak kapcsán adtak ki, hogy Kész Zoltán, ahogy saját maga fogalmazott, kénytelen volt ismételten sajtótájékoztatót tartani. A tájékoztató persze nem képviselői munkájáról való eredménybeszámoló volt, hanem rágalmazott és újabb, félig sem kész állítások mögé bújtatott kérdés sorral állt elő a képviselőből kérdezőbiztossá avanzsáló honatya.
Kész Zoltán népszavazási kezdeményezésének kudarca után nem bírta sokáig a reflektorfény hiányát. Hétfőn sajtótájékoztatót hívott össze Veszprémben. Ugyan a sajtóeseményre nem kaptunk meghívást, mivel azonban Kész a közösségi portálra is nyomban kiposztolta sarkos véleményét, nem maradtunk le semmiről.
A képviselő azt írja, “sajnos kénytelen volt sajtótájékoztatót tartani, a várost elérő korrupció gyanús ügyek kapcsán. Később már jóval erősebben fogalmaz, és meghatározó veszprémi fideszes politikusokat gyakorlatilag bűncselekményekkel vádol meg úgy, hogy az általa felemlegetett ügyekkel a hatóságok hivatalosan egyiküket sem hozták összefüggésbe, vagyis még csak megalapozott gyanúról sem lehet beszélni...
Köztudott, hogy Kész Zoltán szeret kérdezni. Eddigi képviselői munkája szinte csak kérdések megfogalmazásából állt, most újabbakkal gyarapította őket. Három kérdését konkrétan Veszprém alpolgármesterének célozta, azt tudakolva, hogy van-e bármilyen hatósági vizsgálat a háza táján. A kérdésekre a Fidesz veszprémi csoportja írásban három kövér NEM-mel felelt.
Közleményükben kifejtik, Kész kérdései kizárólag politikai vádaskodásról szólnak, és azokra három határozott NEM a válasz. Kiemelik, a Fidesz veszprémi csoportja elkötelezett abban, hogy ha történt bármilyen szabálytalanság, az kiderüljön, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy a polgármester saját maga ellen feljelentést tett a szóban forgó ügyben. Emlékeztetnek arra is, nem ártana, ha Kész Zoltán a vádaskodás helyett inkább képviselői munkáját végezné el, amiért fizetik, ugyanis megválasztása óta 15 millió forint közpénzt vett fel úgy, hogy választókerületében, melynek polgárai megválasztották, semmilyen érdemi eredményt nem tud felmutatni, ezzel pedig a legnagyobb korrupciót ő maga hajtja végre.
Utána számoltunk, az összeg körülbelül stimmel, hiszen Kész képviselői juttatása megközelíti a 800.000 forintot havonta, amihez 100.000 forint üzemanyag költségtérítését kap. Bérelnek neki egy irodát Veszprémben, amely a piaci árakat tekintve körülbelül 100.000 forint havonta, és támogatják a fővárosi lakásbérlését ami még ezt az összeget is meghaladja. Kész 15 hónapja parlamenti képviselő, ennyivel kell beszorozni a havi juttatásait.
Veszprémben az Intézményi Szolgáltató Szervezetnél tárt fel pénzügyi szabálytalanságokat egy belső vizsgálat, az ügyben jelenleg az adóhatóság nyomoz. A belső vizsgálatot egyébként maga a város polgármestere kezdeményezte. A feltárt szabálytalanságok esetében az ügyintéző az intézmény vezetője volt. A NAV nyomozása még folyamatban van, ezért az ügyben részleteket egyelőre nem közölnek. Az ellenzék hónapok óta próbálja az alpolgármesterre terelni a gyanút, sikertelenül. A hatóságok egyszer sem erősítették meg a felvetéseiket.
Vezető fotó: nol.hu | [
"Intézményi Szolgáltató Szervezet"
] | [] |
A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) még decemberben írt ki egy 3 + 1 éves hatalmas kórháztakarítási tendert. A pályázatot a B + N Referencia Zrt. nyerte – mindezt maga a tulajdonos, Kis-Szölgyémi Ferenc erősítette meg a Telexnek.
A tenderről korábban az Átlátszó is írt.
Csak ketten a parketten
Úgy tudjuk, hogy a hazai mosodai, takarítási és létesítménygazdálkodási piacon jól ismert B + N Referencia, amely nemrégiben tulajdonosi partnereivel a reptéri kiszolgálási piacra is belépett, egyetlen vetélytárssal viaskodott.
A másik induló egy állami cég, a honvédségi kiszolgálási feladatokat ellátó Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő (HM EI) Zrt. volt.
Verseny
A hazai közbeszerzési bajnokok ritkán nyilatkoznak a kritikus sajtónak, nem szokta elmesélni Mészáros Lőrinc vagy Szijj László, hogy mely technikai paraméterekkel futott be egy-egy építőipari tenderen, ilyen szempontból pozitív meglepetés volt, hogy a B + N Referencia tulajdonosa, Kis-Szölgyémi Ferenc vállalkozott a háttérbeszélgetésre.
Felvetettük neki, hogy a hazai kórházak szempontjából nem lenne-e kedvezőbb, ha több szolgáltató közül lehetne választani, és verseny alakulna ki ennek a szolgáltatásnak a piacán, de a cégvezető szerint, bár a tenderen egyedül diadalmaskodott a vállalata, de ez nem jelenti azt, hogy az érintett kórházakban mind ők végeznék majd a takarítást. A kórházak dönthetnek úgy, hogy maguk látják el a feladatot, viszont, ha külső szolgáltatót bíznak meg, akkor csakis a B+N-től rendelhetnek takarítási szolgáltatást. A verseny hiánya ellenére Kis-Szölgyémi Ferenc szerint szigorú szabályozói előírások kötik majd meg a kezüket, de szerinte az árat úgy érdemes értékelni, hogy az ilyen-olyan bt.-k helyett immár egységes, magasabb minőségű szolgáltatással találkoznak majd a kórházba járók.
Mint fogalmazott:
"a kormányzat valószínűsíthetően azért bízza egy tapasztalatokkal, kellő szakértelemmel és méretnagysággal rendelkező cégre ezt a szolgáltatást, mert szűk egy évvel a választás előtt nem akar kockázatot vállalni, és nem várt eseményekkel szembenézni az egészségügyben. Most a járvány miatt, később várhatóan a hatalmas tömegek miatt. Így a kórházi higiénia elsőrendű fontosságú."
A cégvezető hangsúlyozza, hogy a tender konkrét előírásokat tartalmaz a takarítás gépesítésére, a négyzetméterenként biztosítandó létszámra, a munkavállalók oktatására és a pandémiás felkészülésre.
Miért nyernek ennyit?
Megkérdeztük a tulajdonost, hogy mivel magyarázza azt a bekötöttséget, amely sorra komoly tendergyőzelmekhez vezeti a céget. Konkrétan is rákérdeztünk Tombor András és Rogán Antal esetleges támogató szerepére,
Kis-Szölgyémi Ferenc elmondta, hogy
ő a cég egyetlen tulajdonosa, és ez az állítás nemcsak a látszat, de bármely vizsgálatot kiáll,
Tombor Andrással valaha három évig együtt dolgozott a Multireklámban, de már nincsenek jóban, 5 éve nem beszéltek,
Rogán Antallal pedig még sohasem találkozott.
Ettől függetlenül az tagadhatatlan, hogy a B+N Referencia Zrt. az elmúlt években valódi közbeszerzési bajnok lett, sorra nyeri az állami intézmények takarítási feladatait, itt például a 24.hu írt erről.
Mindez meglátszik a pénzügyi adatokon is, az Opten szerint a társaság forgalma fejlődött az elmúlt években:
2016: 14 milliárd forint,
2017: 18 milliárd forint,
2018: 23 milliárd forint,
2019: 36 milliárd forint.
Eközben a társaság adózás előtti nyeresége: is hasonló pályát járt be:
2016: 1,5 milliárd forint,
2017: 1,8 milliárd forint,
2018: 2,2 milliárd forint,
2019: 4,4 milliárd forint.
További irányok
A társaság közben sikerrel pályázott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kötvényprogramjára is, 10 milliárd forintos forráshoz jutott így. Az is bizalmi helyzetet jelez, hogy a
Civil Biztonsági Zrt. (33,4 százalék),
B+N Referencia Zrt. (33,4 százalék),
Valton-Sec Zrt. (33,2 százalék)
tulajdonában álló Airport Service Budapest Zrt. megjelenhetett a hazai reptéri földi kiszolgálói piacon.
Ez a cég egykoron Demján Sándor, azóta elhunyt milliárdos érdekkörébe tartozott, majd egyre több reptéri feladatot vállalt, a Covid alatt pedig bekerült a ground handling cégek szűk elitjébe, más kérdés, hogy az utazási korlátozások miatt ez az üzlet most aligha hasít.
Mint azt a cégvezető elmondta, a B+N Referencia azért így is azon cégek szűk csoportjába tartozik, akiknek a Covid inkább "hozott", hiszen ahol felüti a fejét a kór, ott jellemzően azonnal több a takarítási feladat, például az extra fertőtlenítések miatt.
Munkaerő intenzív
A társaság majdnem 6000 embert alkalmaz, érdekes adat, hogy a cég munkavállalóinak átlagéletkora 57 év.
"Sajnos a takarításra nehezen megnyerhetők a fiatalok"
– hallottuk. A munkaerő-felvétel azért sem könnyű, mert a magyar munkaerő nem mobilis, a somogyi, szabolcsi, borsodi kapacitásokat nehéz Győrben vagy Sopronban hasznosítani.
A vállalkozó szellemű magyarok, erdélyiek nem ide jönnek dolgozni, takarítani, hanem az osztrák, német, de akár a szlovák vagy a cseh iparban helyezkednek el a magyar minimálbérnél magasabb, 1000-1200 euróért. Itthon inkább azok maradnak, akik családtagokat ápolnak, már kevésbé vállalkozószelleműek.
Végül egy érdekes adat, egy legális vállalkozás azért is bajban van, mert ha az alacsonyabb képzettségű ember korábban olyan adósságot, például devizahitelt halmozott fel, ami miatt a bank vagy az állam rátenné a kezét a jövedelmére, akkor az ilyen munkavállaló inkább fekete bevételt keres.
Óriási munkák
A cég nem a kisebb feladatokra megy rá, hanem a hatalmas munkákra, nemcsak az államnak (például MÁV, Hungarocontrol, minisztériumok, a jövőben kórházaknak) dolgozik, de piaci szereplőknek (Mol, OTP, Liszt Ferenc Repülőtér, Jabil Circuit) is szolgáltat.
A B+N 1993 óta működik, és mint hallottuk, bár a rendszerváltás előtt a legnagyobb európai szolgáltatók is megjelentek a hazai piacon, sokan megrekedtek. Például nem bírták a "bátorsági versenyt" azokkal a kisebb szolgáltatókkal, akik a fekete alkalmazással próbáltak versenyelőnyhöz jutni.
Tardona
Végül egy érdekesség, a cég székhelye Tardonán, a Katus-dombon található. Ez volt az a borsodi kistelepülés, amelynek az önkormányzata kitette Rogán Antal új családjának tervezett földszerződéseit. Mivel akkor sokan rákerestek Rogán Barbara eredeti vezetéknevére, hamarosan nyilvánossá vált a gigantikus szerződés.
Kis-Szölgyémi Ferenc elmondta, hogy mindez tökéletesen véletlen, nem érdemes összefüggést találni. A cég olyan székhelyet keresett, amely kedvező az iparűzési adó szempontjából, de megfelelő a szerverek biztonsága szempontjából is. Tardonán pedig korábban egy speciálisan biztonságos áramellátással működő orosz légvédelmi bázis működött, a cég idehelyezte érzékeny szervereit. | [
"B+N Referencia Zrt.",
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság"
] | [
"Airport Service Budapest Zrt.",
"Valton-Sec Zrt.",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Jabil Circuit",
"Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő (HM EI) Zrt.",
"B + N Referencia",
"Civil Biztonsági Zrt.",
"B + N Referencia Zrt."
] |
A NER történetében egészen ritka, hogy egy állami hivatal a nyilvánosság előtt keverjen súlyos gazdasági bűncselekmény gyanújába olyasvalakit, akinek az állam magas rangú hivatalnoki posztot szán. Maróth Gáspár esetében ez történt, hiszen az Orbán-kormány későbbi hadiiparfejlesztési kormánybiztosa ellen a Gazdasági Versenyhivatal azzal az információval indított nyomozást, hogy ő és egy másik üzletember szervezett össze egy kartellt a magyar egészségügy modernizálására kiírt 46 milliárdos uniós pályázat lefölözésére. Maróth szerint őt bemártották, amit az is igazol, hogy a GVH a majd négy éven át tartó nyomozása végén pontosan megnevezte, ki volt a multicégek és a magyar beszállítók közötti főkoordinátor. Nem Maróth.
A Gazdasági Versenyhivatal 2016. április 11-én szokatlanul nagyszabású akciót hajtott végre. Az akkoriban kiadott közlemény szerint előzetes bejelentés nélkül, egyidejűleg csaptak le 21 kórházieszköz-beszállító cégre. A házkutatás-sorozat egy uniós forrásból finanszírozott állami beszerzés miatt indult. A kórházakban országszerte közel 46 milliárd forint összértékben cseréltek le CT- és MR-berendezéseket, drága diagnosztikai képalkotó kórházi eszközöket 231 különböző pályázaton. A vizsgálat a VMD Zrt.-re is kiterjedt, amelynek akkor még ön volt a vezetője. Ott volt, amikor kiszálltak a cég központjába a GVH emberei?
Igen, ott voltam. Éppen indultam egy megbeszélésre az irodából, amikor jöttek. Visszakísértem őket.
Szabályszerű házkutatás volt? Mit vittek el a GVH munkatársai?
A GVH-nak nincs olyan nagy apparátusa, nem is egyszerre mentek ki mind a 21 vizsgált céghez. Volt, ahova csak másnap értek oda. A VMD Zrt. mindenesetre benne volt az első körben. A hatóság embereivel együttműködtünk, minden anyagot átadtunk, amit kértek. Többek között a telefonomat és a laptopomat is. A lakásomon nem jártak, így házkutatásnak azért nem nevezném a történteket.
A GVH nyilvános dokumentumaiban viszont az szerepel, hogy nemcsak a cégeket, hanem egy magánlakást is átkutattak.
Az lehet, de az én lakásomon nem jártak a hatóság emberei.
Ettől függetlenül már 2016 áprilisában világos lehetett, hogy a GVH a KEOP-os pályázatok előkészületei kapcsán azt állítja: kartell szervezésével gyanúsítható a cége és személy szerint ön is?
Nem egészen, sokkal homályosabban indult az egész eljárás. A GVH munkatársai által kért iratok mélyebb merítésűek voltak, és egy szóval sem tájékoztattak a cégnél folyó vizsgálat során, hogy nevesítve lennék az ügyben. Ez már csak a távozásukkor derült ki, amikor az előzetes ismertető iratot a kezembe adták. Ezután úgy telt el több mint két év, hogy a hatóság részéről senki nem keresett. Csak azután hívtak be, hogy már megjelent a GVH-eljárásról szóló első nagyobb cikk.
2018 elején írt a 444.hu az elhúzódó nyomozásról, akkor lett először komoly ügy belőle a nyilvánosságban. Az újság egy GVH-s végzés alapján azt állította, a hatóság szerint két cégvezető gyanúsítható azzal, hogy megszervezték a gyártók és a beszállítók között, hogy senki ne versenyezzen senkivel, mert így magasabb árat lehet elérni a pályázaton. Harmat Sándort és önt emelték ki név szerint. Együttműködtek az ipari kémkedéséért elítélt Harmattal?
Nem. És ugyanezt állapította meg a GVH is, közel négyéves vizsgálódás után.
Akkor hogyan került a GVH látóterébe?
Ebben és egy másik ügyben vizsgálódott a GVH egy versenytársunknál. A cégvezető úgy próbált kimenekülni a helyzetből, hogy vádalkut ajánlott a hatóságnak. Mentességéért cserébe elmondta, hogyan csaltak a multicégekkel a pályázatokon, és az összes pletykát és szóbeszédet, amit csak hallott a piacon. Nem tudom, mi motiválta. Lehetséges, hogy az üzleti érdekeit sértettük, és ezért kevert az ügybe, de az is elképzelhető – ismerve a családom politikai kötődését –, hogy a nevemmel akarta hitelesebbé tenni a történetét.
Tudja, hogy ki keverte gyanúba a hatóságnál?
Az elmúlt években elég sok információ kiderült arról, kinek milyen szerepe volt a pályázatokban és az eljárásban, ezért, igen, tudok róla. Az ügyvédeimmel fontolgatjuk, hogy hamis vádért pert indítsunk. De nem ez a személy volt az egyetlen, aki megpróbált alkut kötni. A történet úgy kezdődött, hogy az előző uniós ciklus 2015-ös lezárása előtt az addig fel nem használt uniós pénzek egy részét a magyar egészségügy képalkotó diagnosztikai eszközállományának modernizációjára csoportosította át a kormányzat. Ezzel egy olyan hatalmas forrás nyílt meg Magyarországon, amelyhez nem csak itthon, de egész Európában sem volt elegendő eszköz a gyártók raktáraiban. Az, hogy erről az óriási üzletről ki tudhatott meg előre információkat, ki kezdte el szervezni a piaci szereplőket, ez az ügy legfontosabb kérdése. Nagy világcégek és disztribútoraik voltak részesei a kartellnek, az egyik multi volt a főszervező. Közöttük akadt olyan cég is, amelyik hónapokkal korábban tudhatott a készülő közbeszerzésekről – legalábbis a GVH irataiból ezek derültek ki a számunkra.
Melyik multiról van szó?
Én nem nevezhetem meg a céget. De ez benne van a vizsgálat irataiban.
A VMD-nek is voltak információi a készülő óriás bizniszről?
Nem, és ezt a GVH-eljárás végén kiadott 140 oldalas ügyirat is egyértelműen megállapítja. Mint ahogyan az is szerepel az iratokban, hogy a kartellező cégek közötti megbeszélések egy része arról szólt, hogy a piac többi szereplőjét, közöttük az általam vezetett céget miként lehet kiszorítani a pályázatokból.
A sajtóban eddig megjelent állításokkal szemben ugyanis éppen azért volt rossz hírünk a piacon, mert soha nem egyezkedtünk a háttérben, és a KEOP pályázati kiírások megjelenését követően is több tucat jogorvoslati eljárást indítottunk.
Ha valaki veszi a fáradságot, és végigböngészi a közbeszerzések eredményét, akkor jól látható, hogy nyolc cég vitte el a pályázatok 63 százalékát, és az első időszakban csak az egymással beismerten kartellező cégek nyertek. Ez a sorozat egészen addig tartott, amíg ki nem merültek a nagy gyártók készletei. Csak ezt követően tudtak a kisebb cégek is labdába rúgni. Az uniós költségvetési ciklus zárása miatt ugyanis extra rövid határidővel, 2015. december 31-ig le kellett szállítani és üzembe helyezni a beszerzett eszközöket.
Az elmondása alapján csoda, hogy csupán egyetlen cégvezető ment be a GVH-hoz árulkodni.
Nyilván ez a tudás akkor még így nem állt rendelkezésre. A mai ismeretekhez kellett a GVH által lefolytatott eljárás, a beismerő vallomások, és az elmúlt években végzett ügyvédi munka. Akkor, amikor a kiírások megjelentek, egyedül az összejátszó cégvezetők érthették, hogy pontosan mi is zajlik. A piacon érdekelt nagyjából harminc cég el volt foglalva azzal, hogy eredményes pályázatot adjon be a tendereken. Sokszor megtörtént, hogy mire kiderítettük, melyik gyártó gépei felelnek meg egy-egy tenderkiírásnak, akkor már hiába mentünk a márkaképviselethez, közölték, hogy megvan a szállítójuk. A GVH többek között azért is büntetett bizonyos gyártókat, mert kizárólag egy-egy kijelölt cégnek adtak árut, ezek aztán berohangáltak a kórházakba, hogy ők azok, akik szállítani tudják a kiírásnak megfelelő eszközt.
Ez úgy hangzik, mintha valami olyasmi működött volna az egészségügyben, mint az informatikai piacon a Microsoft által létrehozott LAR-partneri rendszer.
Pontosan, ez az egészségügy Microsoft-botránya. A forgatókönyv sok szempontból hasonló. Miután a tőkeerős nemzetközi nagyvállalatok egyezséget kötnek a hatósággal, és a költségvetésükhöz képest egy jelképes pénzbüntetés kifizetése után mentességet vásárolnak maguknak, elegánsan távoznak a kasszától. A kis helyi cégeken pedig örök életükben rajta marad a stigma, ami ellehetetleníti a további részvételüket ezekben az iparágakban. Ez egy jól bevett, más területeken és országokban is súlyos problémákat okozó piacbefolyásolási gyakorlattá vált.
A GVH nemrég lezárta a nyomozást. Az eljáró versenytanács szerint kilenc cég tanúsított jogellenes magatartást, korlátozta a versenyt, felosztotta a tendereket, és rekordnagyságú büntetést szabott ki: hét cégnek kell összesen több mint 1,6 milliárd forintos versenyfelügyeleti bírságot befizetnie. A VMD Zrt.-t viszont felmentették.
A GVH két év helyett három év nyolc hónapig vizsgálódott, tehát nem lehet azzal vádolni őket, hogy nem végeztek alapos munkát. Több százmilliós büntetést kapott három nagy multinacionális vállalat és egy sor másik cég. 11 társaságot viszont tisztáztak, tehát nem csak engem és a volt cégemet mentették fel.
Mégis, amíg a jogsértéseket elkövető cégek névvel szerepelnek a GVH végzésében, a korábban szervezőként azonosított személyek neveit kitakarták. Ezt az eljárás lezárásáról szóló cikkek úgy értékelték, hogy eltüntették az igazi felelősöket.
Ez egy felháborító csúsztatás, és akkor nagyon finoman fogalmaztam! Van ugyanis az ügynek egy nem nyilvános összefoglalója is, amit a vizsgálat által érintett cégek kaptak. Abból nem távolították el a neveket és a személyes adatokat. A részletesebb dokumentumból egyértelműen kiderül, hogy semmilyen közöm nem volt a kartellhez, belekevertek az ügybe. Ebben az anyagban a GVH egyértelműen megnevezi azt a magánszemélyt is, aki a cégek közötti koordinátori szerepet betöltötte. Ugyanakkor még a GVH oldalán nyilvánosan elérhető anyag is egyértelműen tisztázza a személyemet, hiszen mint a VMD akkori vezérigazgatóját beazonosít, és mentesít a vádak alól. Felháborító, hogy ezek után néhányan a tényeket utólag is meghazudtolva úgy próbálják beállítani a történteket, mintha mégis közöm lett volna az egészhez.
A sajtóban is felmerült Harmat Sándor volt a koordinátor? Nála volt a házkutatás is?
Kis utánajárással a nyilvánosan elérhető anyagokból logikai alapon is beazonosítható a magánszemély. Jogi okokból én nem nevezhetem meg. A tényleges felelősök most már ismertek, így a következő lépés a nyomozóhatóságok dolga.
Kásler Miklós az első magyar ipari kém miatt tisztogat Hiába hívja csalónak a kormánysajtó, sokan mégis bizniszelni kezdtek az emberrel, aki lopott technológiát vitt volna Budapestről Oroszországba.
A GVH nem erőltette meg magát, hogy közérthető nyilatkozatot tegyen közzé a vizsgálata eredményéről, de legegyértelműbb bizonyíték, hogy kik húztak hasznot a pályázatokból. Az ön volt cégének a pályázat évében a korábbi 2 milliárdos éves forgalmi szintről az ötszörösére ugrott a bevétele.
A GVH által vizsgált KEOP-projektek 231 pályázatán az általam vezetett cég 12 alkalommal nyert, amelyből mindösszesen 1,4 milliárd forintos árbevételünk volt. A VMD bevételnövekedésének jó része tehát más pályázatokból és tevékenységből származott. Az uniós ciklus zárása miatt a piacon megjelenő többletforrások azt eredményezték, hogy a normál feltételek között működő cégek is átlagosan 3–6 szorosára növelték árbevételüket. Ha az újságok megnézték volna a kartellben érintett fő nyertesek számait, akkor kiderült volna, hogy egyeseknél hússzorosra emelkedett a bevétel, korábban egyáltalán nem szállító, ismeretlen cégek milliárdokat hasítottak ki a piacból. Hozzájuk képest nekünk egyáltalán nem volt kiugró az árbevétel- és eredménynövekedésünk.
A cég politikai beágyazottsága sem számított? Homolya Róbert felesége résztulajdonos a cégben, márpedig Homolya jelenleg a MÁV elnök-vezérigazgatója, de előtte közlekedéspolitikai államtitkár és az EU-s források elosztásáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökhelyettese is volt.
Ha jól emlékszem 2012-ig dolgozott a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél, ezek a pályázatok három évvel később folytak. Homolya Róbert felesége pedig a KEOP-pályázatok lefutását követő évben szerzett közvetett tulajdont a cégben. Semmi közük ehhez az ügyhöz.
Épp a GVH-razzia idején váltott az egészségügyről egy HM-cégre. Volt szőnyegszél az ügy miatt?
Nem, és nem az történt, amit sejtetni próbáltak, hogy a GVH megjelenése napján gyorsan lemondtam, és elmenekültem a HM EI Zrt. igazgatótanácsába. Ellenkezőleg, 2016 januárjában kértek fel a megbízatásra és indult el az átvilágításom. A GVH-énál sokkal mélyebb vizsgálat úgy ítélte meg, hogy nincs a személyemmel kapcsolatos kockázat. Az új megbízatásom emellett összeférhetetlen volt a VMD-vel, ezért le kellett mondanom a társaságban betöltött igazgatói posztomról. Az állami tulajdonú Széchenyi Tőkebefektetési Alap akkor már tulajdonos volt a VMD-ben, ezért a folyamatot már hónapokkal korábban meg kellett indítani, végig kellett futtatni a tulajdonosi testületen. Az, hogy pont azon a napon indult a vizsgálat, amikor alá kellett volna írnom a lemondásom a VMD éléről, nem lehetett véletlen. Ennyire nem vagyok naiv, de nem akarok összeesküvés-elméletekkel terhelni senkit.
Védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztost neveztek ki A kartellügybe keveredett Maróth Gáspár korábban Orbán Viktor személyes tanácsadója volt.
Pedig jó összeesküvés-elmélet lenne, hiszen pont akkor jött ki az összefoglaló és elevenedett fel a kartellügy, amikor egy, az eddigieknél még komolyabb hadiipari megbízatást kapott. Az eddigi haderőfejlesztési kormánybiztosság mellé most egy Védelmi Ügynökséget is kapott. Itt lesznek közbeszerezések?
Nem én futtatom le a közbeszerzéseket, én az állam nevében a tulajdonosi jogok gyakorlója vagyok. Az ügynökség egy önálló entitás a maga igazgatóságával, felügyelőbizottságával, minimálisan 60-80 munkatárssal. Ez egy átláthatóan gazdálkodó szervezet, amelynek létrehozásával a kormány stratégiai célja, hogy a magyar hadiipari beszerzések könnyebben tervezhetők, olcsóbbak és összehangoltak legyenek az egyes szervezetek között. Többek között annak érdekében, hogy a fegyveres testületek olyan fegyverrendszereket szerezzenek be, amelyek egymással kompatibilisek, és amelyekhez a hazai hadiipar is hozzá tud tenni fejlesztéseket.
Kiemelt kép: Mohos Márton / 24.hu | [
"VMD Zrt."
] | [
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség",
"Széchenyi Tőkebefektetési Alap",
"HM EI Zrt.",
"Védelmi Ügynökség"
] |
Nyolcmilliárd forinttal növelte az Nemzeti Atlétikai Központ felépítésére szánt összeget a kormány, derül ki a Magyar Közlöny pénteki számában. A módosított kormányhatározat szerint
a Kormány a 2023. évi WA Atlétikai Világbajnokság sikeres megrendezése és a Nemzeti Atlétikai Központ megvalósítása érdekében egyetért a Nemzeti Atlétikai Stadion, valamint a gyalogos és kerékpáros híd, illetve egyéb kapcsolódó létesítmény, infrastruktúra, valamint környezetrendezés megvalósításával és a megvalósítási időszak alatti üzemeltetésével legfeljebb 211 982 880 540 forint összegben. | [
"Nemzeti Atlétikai Központ"
] | [] |
10 milliós lesz a négycsillagos Fidesz-ülés
EGER – Pár napra elvonultak a világ elől a kormánypárti politikusok! Fideszes és KDNP-s képviselők miniszterekkel és államtitkárokkal kiegészülve tegnaptól egy egri szállodába húzódtak be három napra, hogy egybekovácsolódva vágjanak bele a jövő héten kezdődő tavaszi ülésszakba.
Főszónok. Orbán Viktor kormányfő mindkét este felszólal. Nem készül wellnesselni. Fotó: Hegedüs Gábor
Egy részük a frakció által bérelt buszokkal utazott Egerbe, a többség azonban autóval, Orbán Viktor kormányfő pedig testőrei kíséretében szolgálati kisbuszával érkezett. A képviselők egy három- és négycsillagos szobákkal rendelkező szállodában, a Hotel Eger & Parkban szálltak meg, amely teljesen megtelt politikusokkal, szerdára és csütörtökre egyetlen üres szoba sem maradt.
Hét végéig foglalt. A egri hotel minden szobáját lefoglalta a Fidesz és a KDNP frakciója és a miniszterek
A legolcsóbb kétágyas szoba 31 ezer forintba kerül egy éjszakára félpanziós ellátással. Orbán, információink szerint, egyedül fog aludni az egyik lakosztályban. A Blikk úgy számolta, hogy listaáron több mint 11 millió forintba kerülhet a háromnapos egri tartózkodás a valamivel több mint 300 politikus és közvetlen munkatársaik számára. Vélhetően azonban nem került ilyen sokba a kiruccanás a frakciónak, mivel kedvezmények kialkudása révén olcsóbban is megúszhatták. A szobákhoz ingyenes uszoda- és wellnesshasználat jár. A háromnapos út nem kerül egy fillérébe sem a képviselőknek, a frakció működéséhez nyújtott állami támogatásból fizetik.
Wellnes csak párttagoknak. A szálloda uszodáját ingyen használhatják, kérdés, lesz-e rá szabad idő
– Olyan szállodát kerestünk, ahol el tudjuk szállásolni az összes kormánypárti képviselőt, valamint a nem képviselő minisztereket és államtitkárokat. Ez, a közvetlen kiszolgáló személyzettel együtt, 310-320 embert jelent. Az is fontos szempont, hogy legyen megfelelő nagyságú konferenciaterem is, és ebből nincs túl sok – magyarázta a Blikknek Krakkó Ákos, a Fidesz-frakció sajtófőnöke.
Lakosztály. Ilyen szobák is várják a fideszes és KDNP-s képviselőket
Szerda délután Orbán Viktor tartott politikai évértékelő beszédet a képviselőknek zárt ajtók mögött, ma pedig jövőbeli teendőkről fog szólni – tudta meg a Blikk. Míg tegnap csak Orbán beszélhetett, ma már a frakciótagok is hozzászólhatnak, akár vitázhatnak is egymással. A képviselők előre írásban is benyújthatták a kérdéseiket a kormányfőnek. Információink szerint Schmitt Pál köztársasági elnök plágiumügye is szóba kerülhet a frakcióülésen. Holnap pedig szekcióülések lesznek, ahol az illetékes államtitkárokat és minisztereket hallgatják meg az adott munkacsoporthoz tartozó képviselők.
A többi frakció takarékoskodik, s nem követi a Fidesz példáját: az MSZP és az LMP képviselői is Budapesten tartanak megbeszélést a tavaszi ülésszak előtt.
Ülésterem. Fontos szempont volt, hogy megfelelő méretű konferenciaterem is legyen
Vendégváró. A honatyáknak teljes ellátás jár a hotel éttermében. Az alkoholért viszont fizetniük kell
Blikk-információ | [
"KDNP",
"Fidesz"
] | [] |
A fák a Déli Körvasút vágánybővítési munkálatai miatt kerültek veszélybe a Hamzsabégi sétánynál: a vasúti töltésen legalább 782 fát, a parkban 198 fát vágnak ki. A beruházók az új vágányok szükségességét az elővárosi vasúthálózat fejlesztésével indokolják, a tiltakozó lakosok szerint azonban a növekvő teherforgalom indokolja a gigaberuházást. A civilek szerint az ország teljes nyugat-kelet irányú vasúti teherforgalmának nincs helye Újbuda közepén, hiszen lenne más alternatíva. A tiltakozó lakók attól tartanak, hogy a mostani fejlesztés miatt egyáltalán nem fog megépülni a vasúti elkerülő a tehervonatok számára. A túlárazás-gyanús munkát egy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég végzi el 338 milliárd forintért, miközben a 2020-as vasúti stratégiában még csak 90-120 milliárd forinttal számoltak. A kormány ügyeskedett a pénz előteremtésekor: az előző uniós operatív program terhére tettek kötelezettségvállalást.
A Déli Körvasút a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) együttműködésében megvalósuló gigaberuházás. A projekt során felújítják és bővítik a kelenföldi és a ferencvárosi pályaudvar közötti vágányokat. A beruházók az új vágányok szükségességét az elővárosi vasúthálózat fejlesztésével indokolják, aminek köszönhetően jelentős közúti forgalomtól és légszennyezéstől mentesülhet Budapest. A fejlesztés célja, hogy az elővárosi vonatok kedvezőbb alternatívát jelentsenek, mint az autóval való közlekedés. Ehhez pedig nem csak az új járatok és új megállók, hanem az is szükséges, hogy megfelelő, 10-15 perces gyakorisággal közlekedjenek a személyvonatok.
A tiltakozó lakosok érdekeit védő POPÉK (Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület) szerint valójában nem az elővárosi személyforgalom fejlesztése miatt épül a 3. és 4. vágány, hanem a növekvő teherforgalom miatt, aminek a 21. században semmi keresnivalója egy sűrűn lakott fővárosi lakóövezetben.
Bár a beruházók és a lakosok többször találkoztak, nem sikerült közös nevezőre jutniuk. A vasútfejlesztés időközben kiemelten közérdekű beruházássá vált, és az is hamar kiderült, hogy a lakosoknak semelyik szakaszon nincs érdemi beleszólásuk a vasútfejlesztésbe.
A lakók két éve vették észre a bepöttyözött fákat
A Hamzsabégi út egy csendes sétány Újbudán. A 30 méter széles, fás park igen értékes zöldterület, és körülbelül 1,5 kilométer hosszan húzódik a vasúti vágányokkal párhuzamosan. 2019 nyarán lettek figyelmesek a környéken lakók a bepöttyözött fákra a területen. Az egyesület arról tájékoztatott minket, hogy az elején nem kaptak tájékoztatást arról, mi fog épülni az ablakuk alatt, ezért 2019-ben saját maguk kezdtek utánajárni annak, hogy miért vannak megjelölve a fák. 2020 októberében elindították a petíciójukat Ne vágják ki a fákat a Hamzsabégi sétányon! Ne növeljék a teherforgalmat a XI.ker. lakóövezetében! címen, amit ezidáig 6 ezer ember írt alá.
A teljes nyugat-kelet irányú teherforgalomnak nem Újbuda közepén kellene átmennie
Az egyesület tagjai azt állítják, hogy nem az elővárosi vasúthálózat fejlesztését szeretnék megakadályozni, hanem azt ellenzik, hogy ezzel párhuzamosan Újbuda közepén transzeurópai teherfolyosó létesüljön. A vágánybővítés Hamzsabégi sétány menti szakaszába szeretnének "beleszólni".
"Egyesületünk nem az elővárosi személyvonatok tervezett nyomvonalán szeretne módosítani. Nem ellenezzük a BFK Déli Körvasút nevű beruházását, amennyiben az valóban az elővárosi vasúthálózat fejlesztéséről szól."
Az egyesület szerint az ország teljes nyugat-kelet irányú vasúti teherforgalmának nincs helye Újbuda közepén, miközben lenne más alternatíva. A 2011 óta tervezett, V0 teherkörgyűrű megépítésével kivezethetnék a tranzit teherforgalmat a fővárosból. A lakók attól tartanak, hogy a mostani gigafejlesztés miatt egyáltalán nem fog megépülni a vasúti elkerülő a tehervonatok számára, és így továbbra is Újbuda szívében marad bebetonozva a teherkorridor.
Úgy gondolják, hogy hamarosan növekedni fog a teherforgalom is, ugyanis a Hamzsabégi sétány mentén fejlesztendő teherfolyosó a készülő Budapest—Belgrád-vasútvonal folytatása lenne Nyugat-Európa felé. Szintén a tehervonatok zaja indokolja a gigantikus méretű zajvédő falat, illetve a tengelyterhelés 210 kN-ról 225 kN-ra bővítését, amely nem személy-, hanem teherforgalom esetére előírt EU-s elvárás.
A zajárnyékoló fal magassága a síntől mérve hozzávetőlegesen 9 méter lesz, így az alatta elhelyezett betontámfallal együtt néhol 16 méter magas lesz az építmény. Az egyesület álláspontja szerint a közel 1 milliárd eurós árat ez a több emelet magas "csőkígyó" indokolja. A környezeti hatástanulmányban szerepel, hogy többféle zajvédőt is megvizsgáltak, és például egy 2 méteres kisfal a teherforgalomból eredő zaj csökkentésére hatástalan.
A lakók a személyvonatok zaja miatt egy korszerű, a tervezettnél kisebb zajvédőfalat szeretnének. Szerintük egyébként egyes lakott szakaszokon jelenleg egyáltalán nincs zajvédő fal, és ezt a beruházók is megerősítették. Miközben a 2019-es környezeti hatástanulmány szerint vannak olyan lakóépületek, ahol jelenleg a zaj túllépi a határértéket, ami azonnali intézkedést igényelt volna.
A tervek felülvizsgálatát kérik a lakosok
Nemzetközi tapasztalatokra hivatkozva a civilek azt állítják, hogy a BFK és a NIF által előirányzott vonatmennyiség akkor is leközlekedtethető két vágányon központi forgalomirányítás esetén, ha eltérő megállásrendű vonatnemek használnak közös pályát. Ennek akadálya a teherforgalom, amit el kell terelni Budapest belvárosias területeiről.
A lakók azt kérik, hogy a beruházó mutassa fel az általuk szorgalmazott alternatív megoldás vizsgálatát: a Budafoki és Bartók Béla utak közötti rövid, 1,5 km-es sűrűn lakott szakaszon, ahol a házak helyenként 20-30 méterre helyezkednek el a sínektől, maradjon a két vágány, és oldják meg az előztetést az új megállók többvágányúsításával, illetve korszerű, digitális forgalomirányítás kiépítésével. Az egyesület további kérése, hogy független szakértők vizsgálják meg a terveket. 2020-ban egy helyi lakó és a Védegylet Egyesület közigazgatási perben megtámadta a környezetvédelmi engedélyt, az ügyben azóta sem hirdettek ítéletet.
980 kivágásra ítélt fát számolt össze az egyesület
A Hamzsabégi parkban jelenleg 922 darab fa található, amiből a vágánybővítés miatt 198 darabot kivágnak. A parkot 6,5 méter széles sávban veszik igénybe az építkezés során, és a parkban lévő fák 21 százaléka esik a fejlesztés áldozatául: a lakóházakhoz közeli fák maradnak, a sétány és a töltés közöttiek nem.
A POPÉK felmérte a töltésen lévő fákat a Szerémi sor és a Bartók Béla út között (ebben a Karolina út utáni szakasz és az egész déli oldal még nincs benne), hiszen azok is útban lesznek az építkezésnek. A leltár szerint a töltés ezen szakaszán összesen 782 db 10 évnél idősebb fa található.
A parkban kivágásra ítélt 198 darabbal együtt tehát összesen legalább 980 fát kell kivágni.
Az egyesület azonban nem mérte fel az összes fát a MÁV területén, ezért lehet, hogy ennél is többről van szó.
Lobbizni kellett, hogy a MÁV területén lévő fákat is pótolják
Sokáig úgy volt, hogy a MÁV területén kivágandó fákat nem kell majd pótolniuk a beruházóknak. Azonban Kreitler-Sas Máté, az LMP XI. kerületi önkormányzati képviselője elmondta az Átlátszónak, hogy végül
"sikerült elérni a NIF-nél, hogy pótolják a töltésen kivágandó fákat is. Ígéretük szerint 2.000 db előnevelt, nagyobb törzsátmérőjű fát fognak ültetni."
Szintén változás, hogy időközben sikerült töröltetni az országos területrendezési törvényből a sétány nyomvonalára még évtizedekkel ezelőtt kijelölt 2×2 sávos főútvonal tervét. Ezzel megnyílt a lehetőség, hogy a települési területrendezési eszközökben zöldövezetté minősítsék a Hamzsabégi sétányt.
"Sajnos ez nem fogja megakadályozni a fakivágásokat, de mindenképp szigorúbb szabályok vonatkoznak egy zöldterületre, mint egy közlekedési területre" – mondta lapunknak Kreitler-Sas.
VEKE: ez a létező legdrágább módja a vasút vezetésének
Megkerestük Dorner Lajost, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnökét, hogy megkérdezzük a véleményét a projektről. Dorner elmondta, hogy a teherforgalom közel 100 százalékban itt megy át, mivel a Dunán nincs más átjutási lehetőség.
"A kínai konténerek, a Mercedes és a BMW gyárak szállítmányai is, valamint a teljes román, bolgár, szerb irányú tranzit. Meg a NATO-vonatok, meg az atomvonat, minden. Budapest kellős közepén, egy sűrűn lakott területen, gyakorlatilag végig hidakon, töltésen át. Ez a létező legdrágább módja a vasút vezetésének. A Déli körvasút nevű projekt így valójában nem csinál mást, mint konzerválja ezeket a beteg állapotokat, és olyan infrastruktúrát épít eszméletlen mennyiségű pénzért, amelyre nem lenne szükség, ha lenne másik híd a Dunán" – nyilatkozta Dorner Lajos az Átlátszónak.
Véleménye megegyezik a lakókéval: szerinte is valójában a teherforgalom miatt kellenek a többletvágányok és a zajvédelem, tehát nagyjából a beruházás kétharmada a tranzit teherforgalom miatt szükséges. (Ha utánaszámolunk, ez több mint 200 milliárd forint.)
Logisztikai szövetség: növekedni fog a forgalom
A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) tavaly decemberben kiadott egy sajtóközleményt, amiben ők is a V0 megépítését szorgalmazzák.
"A vasúti áruszállítás legnagyobb problémája, hogy Budapestet nem tudják elkerülni tehervonatok, ezt pedig a Déli Körvasút-projekt sem oldja meg. A Szövetség főtitkára hangsúlyozza, hogy szükség van a Déli Körvasút-projektre és a Déli Összekötő Vasúti Híd harmadik vágányának megépítésére is, de nem a teher-, hanem a személyszállítás 30 évig elmaradt fejlesztése érdekében.
Míg a korábbi forgalmi prognózisok napi 70-80 darab tehervonattal számoltak irányonként, ez már rövidtávon is legalább 30 százalékkal növekedni fog
a kecskeméti Mercedes-gyár II. ütemének, a debreceni BMW-gyárnak, a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésének vagy a most épülő fényeslitkei EWG Kombiterminál forgalomvonzó hatásának köszönhetően" – írták.
A vasúti stratégiában 90 – 120 milliárd forinttal számoltak
Idén szeptember elején derült ki, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Zrt. nyerte el a gigaberuházás kivitelezését nettó 337 milliárd 904 millió forintos ajánlattal. Ez annak fényében rengeteg pénz, hogy a Portfolio.hu számításai szerint 2019-ben a teljes vasúti rendszer fenntartására 346 milliárd forintot költött a magyar állam.
A vasútvonal keresztezi a Dunát, ám az összekötő híd építése nem ennek a projektnek a része. Azt a Duna Aszfalt Zrt. végzi 35,9 milliárd forintért. A G7 számításai szerint a hídfelújítással együtt a Kelenföld és Ferencváros közti 6 kilométer vasútvonal bővítése közel 374 milliárd forintba, kilométerenként több mint 62 milliárd forintba kerül. A lapnak névtelenül nyilatkozó szakértők is úgy gondolják, hogy egy nagyságrenddel alacsonyabb lehet a munkák valós értéke: kb. hatszoros túlárazást sejtenek.
A Duna Aszfalt 1,5 milliárddal drágábban korszerűsíti a déli összekötő vasúti Duna-hidat A NIF a munka értékét 34,4 milliárd forintra becsülte, de a NER egyik kedvenc milliárdosának, Szíjj Lászlónak a cége 36...
A 2020-as Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiában (BAVS) a Ferencváros-Kelenföld kapacitásbővítésre 90–120 milliárd forintot szántak.
Mi más indokolja ezt a magas árat? A lakott területen nem egyszerű vasutat építeni, a projekt során 6 új – közút feletti – vasúti hidat, két új megállót, és egy monumentális zajvédő falat is létesítenek. A sínek alá modern rezgéscsillapítást is beépítenek. A síneket sem vezethetik túl közel a házakhoz, betontámfalat is kell építeniük. A hidak és a megállók látványterveinél is az "amennyi a csövön kifér"-elv érvényesült.
Kíváncsiak lettünk volna, hogy a nettó 337 milliárd 904 millió forintos kivitelezési költségnek körülbelül hány százalékát teszi ki a professzionális zajvédő fal. De pont az érdekes Hamzsabégi sétányra vonatkozó adatokat nem tudtuk meg a beruházó BFK és NIF párosától.
"A zajvédő falak költsége (gyártással, szállítással, beépítéssel együtt) nettó 8,3 Mrd Ft, amely tartalmazza az átlátszó és nem átlátszó zajvédő falak árát. Ahol a zajvédő fal a felsővezetéket tartó íves tartószerkezettel egybeépülve, annak részeként valósul meg, a Duna és a Bartók Béla út között, ott ezek a tartószerkezetek egyszerre alkotják a felsővezetéki rendszer és a zajvédő falak, továbbá Nádorkert megállóhelyen a perontetők szerkezetét is. Ezen tartószerkezeti költségek zajvédő falra eső költségrésze nem bontható szét" – válaszolták érdeklődésünkre.
A Déli Körvasút harmadik új megállója Népliget lesz, de az nincs benne ebben a projektben: a BAVS-ban külön 20-30 milliárd forintos költséggel számoltak rá.
Beruházók: a fejlesztésre egyáltalán nem a teherszállítás miatt van szükség
Lapunk megkereste a BFK-t, ami a NIF-fel egyeztetve küldte meg a válaszokat. A beruházás kivitelezése várhatóan 2023 elején kezdődik el, a befejezés várható ideje 2027 utolsó negyedéve. Az építkezés tehát ezek szerint négy évig tartana.
"Nem tudjuk, hogy alakul majd a teherforgalom, az uniós klímacélok és az országosan érvényes kormányzati ösztönző intézkedések alapján egyértelmű növekedése várható, de mennyiségi változása gyakorlatilag egyáltalán nem függ a Déli Körvasút fejlesztésétől, a vasúti teherszállítás teljesen szabadpiaci" – írta a BFK.
A teherforgalom volumene tehát lényegében a Déli Körvasút fejlesztésétől függetlenül alakul a válasz szerint. A Déli Körvasúton áthaladó tehervonatok jelentős része, körülbelül 40 százaléka akkor sem menne a V0 felé, ha az már létezne. Sok tehervonat célja ugyanis Budapesten vagy éppen a V0-lal majd lefedendő irányokon kívül helyezkedik el. A beruházók szerint nyílt hozzáférésű pályáról van szó, se magyar, se külföldi szerelvényeket nem lehet kitiltani innen.
Ha a jelenlegi napközbeni tehervonati mennyiségnél 4 vonat/óra/2 irány helyett csak 2 lenne, az a beruházó közlése szerint édeskevés lenne az elővárosi és a távolsági vonatok forgalmának szükséges bővítésére.
Továbbá az eltérő menetdinamikájú vonatok nem tudnak olyan sűrűn közlekedni, mint mondjuk a metrónál látjuk a teljesen egyforma szerelvények esetén, így a vasúti irányítás további digitalizációja (mely már ma is a legkorszerűbb ETCS L2, és ez így is marad) sem helyettesítené a kapacitásbővítő fejlesztést.
A VO-ról az a BFK és a NIF véleménye, hogy egy hosszú, nagyon drága elkerülő szakasz, aminek a megépülése évtizedes távlatban van. Jelenleg a tehervonatok sokszor több órát várakoznak, és csak éjjel, a lakosság zavarásával tudnak átkelni. A Déli Körvasút fejlesztése annyiban érinti a teherszállítást, hogy kevesebbszer kell majd megvárniuk a személyszállító vonatokkal nem lefoglalt késő estét. A beruházó válaszait teljes terjedelmében ide töltöttük fel.
A V0-ra 2013-ban 360 milliárd forint kínai hitelt szántak. Szijjártó Péter már 2013-ban belengette, hogy kínai hitelből megépülhet az elkerülő. Ha a kínai keretet használták volna fel, akkor 360 milliárdért valósult volna meg a fejlesztés, és 2017-re lett volna kész. A VO-ra már kiírták az előkészítő tendert, de azt 2021 májusában visszavonták, várhatóan újra kiírják.
Uniós pénzt akar rá a kormány
A projekt miatt a POPÉK beadvánnyal fordult az Európai Bizottsághoz, amelynek részletes tájékoztatást adnak a beruházás ellentmondásosságáról. Közben a napi.hu megírta a Magyar Közlönyre hivatkozva szeptember végén, hogy a kormány egy határozattal jóváhagyta a Budapest-Kelenföld és Ferencváros vasútvonalszakasz kapacitásbővítése építési munkáinak Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programból (IKOP) történő finanszírozását többletkötelezettség vállalásával, ami 364,3 milliárd forintot tesz ki.
A pénz előteremtésében ügyeskednie kellett a kormánynak, ugyanis az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2021 májusi anyaga szerint ezt a projektet a CEF2-be (The Connecting Europe Facility) szánják, de annak a pályázati lehetősége csak most nyílt meg, a beadási határidő jövő év elején van, ezért még nem lehet hivatkozási alap egy mostani kötelezettségvállaláshoz.
Ezért – írja a POPÉK – azt találták ki, hogy az előző, 2014-20-as Operatív Program, az IKOP terhére tesznek kötelezettségvállalást, mert bár abban már pénz nincs, de még nincs lezárva, hiszen az elszámolási határidő vége az N+2 szabály miatt 2022. december 31.
"Ezért ún. túlvállalással utólag betették a régi OP-be ezt a projektet, így megnyílt a jogalapja annak, hogy a költségvetés kötelezettséget vállaljon, és hazai forrásból elkezdhessék a kivitelezést, mert a beruházó NIF-BFK felé is csak úgy lehet a Támogatási Szerződést (TSZ) megkötni, ha van rá forrás, illetve a beruházó a nyertessel is csak úgy tud szerződni, ha van TSZ, és ahhoz van forrás is" – írja az egyesület, ami szerint:
"Ez így nem más, mint virtuális pénzteremtés, hiszen a nagy pénzeket később kell majd kifizetni, akár sikerül elfogadtatni a pályázatot az Európai Bizottsággal, akár nem, de
egy jelentős összeget már ki tudnak fizetni a nyertesnek előlegként (akár 30%-ot!) – ami már mindenképp el lesz költve, az EB negatív válasza esetén is."
Címlapkép: A Hamzsabégi sétány madártávlatból (forrás: Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület) | [
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő",
"V-Híd Zrt."
] | [
"Polgárok a Pályán",
"Budapest Fejlesztési Központ",
"Védegylet Egyesület",
"Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége",
"Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Magyar Közlöny",
"Európai Bizottság",
"Déli Körvasút",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium",
"Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület",
"EWG Kombiterminál",
"Élhető Környezetért Egyesület",
"Duna Aszfalt",
"BFK Déli Körvasút",
"The Connecting Europe Facility"
] |
Idén minden alvállalkozójának fizetett harminc százalékos előleget az önkormányzati tulajdonú Rehab-Team Kft. az Ipkovich György szombathelyi szocialista polgármester által elrendelt belső vizsgálat megállapítása szerint - közölte Czeglédy Csaba, a vizsgálat felügyeletével megbízott szocialista alpolgármester.
A Népszava a birtokába került hangfelvételre hivatkozva az elmúlt héten csütörtökön megjelent cikkében azt állította: egy szombathelyi építési vállalkozónak a kedvező döntésért cserébe az elnyert munka után 10 százalékot kell "visszaadnia" a Fidesz helyi prominenseinek, Marton Zsoltnak és Szakály Gábornak.
A hanganyagból a lap szerint kiderül, hogy az építési vállalkozót a szombathelyi önkormányzat százszázalékos tulajdonában álló Savaria Rehab-Team Kft. irodájában dolgozó – vélhetően – ügyintéző "tájékoztatja" arról, hogyan tud úgy pályázni, hogy az övé legyen a legjobb ajánlat, illetve hogy hány százalékot kell visszaadnia a helyi fideszes önkormányzati képviselőknek. A hangfelvételről a lap állítása szerint kiderül, hogy az önkormányzat a munka megkezdésekor harminc százalékot fizet, amiből tíz százalékot azonnal vissza kell utalni.
Az érintett fideszes képviselők határozottan tagadták a vádakat, és lejárató célzatú kampányfogásnak, szervezett zsarolásnak nevezték a megjelent állításokat. Közölték, hogy rendőrségi feljelentést tesznek az ügyben.
A Savaria-Rehab Team Kft. is cáfolta, hogy az ő hivatalos helyiségében készült volna a hangfelvétel, mint ahogyan azt is, hogy az azon hallható nő az ő alkalmazottjuk lenne. Leszögezték: semmilyen módon nem sértették meg a pályázati, versenyeztetési szabályokat, nem követtek el törvénysértést.
Czeglédy Csaba tájékoztatása szerint - mint írja, a társaság múlt heti közlésével ellentétben - a Savaria Rehab Teamet képviselő ügyvezető írásos nyilatkozata szerint 2010 évben az összes Rehab Team által fővállalkozóként végzett intézményi felújításnál fizettek harminc százalékos előleget az alvállalkozóknak.
Az alpolgármester közleményében tudatta azt is: a hét folyamán a belső vizsgálat megállapításairól sajtótájékoztatót is tart, mert szerinte az ügyben egymásnak ellentmondó nyilatkozatok láttak napvilágot, éppen ezért a helyzet szerinte tisztázásra szorul. | [
"Savaria Rehab-Team Kft.",
"Fidesz"
] | [
"Rehab Team",
"Savaria-Rehab Team Kft.",
"Savaria Rehab Team"
] |
A BRFK gazdaságvédelmi főosztálya másfél éves nyomozás eredményeként százmilliós áfacsalás gyanújára bukkant a Budapest VIII. kerületében folyó rehabilitációs projekt, a Corvin sétány program megvalósítása kapcsán.
A BRFK eredetileg különösen jelentős (2003 és 2007 között összesen 5,947 milliárd forint) vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt egy ismeretlen személy, majd őt követően Hárs Gábor, akkor az MSZP parlamenti frakciójában politizáló, a VIII. kerületi önkormányzatban függetlenként dolgozó képviselő feljelentése nyomán indította meg a büntetőeljárást ismeretlen tettesek ellen.
A feljelentők az önkormányzat vagyonkezelő társasága, a Rév8 gazdasági átvilágításának megállapításaira hivatkozva tettek feljelentést. A névtelen feljelentő szerint "kétes ügyek folynak" a VIII. kerületben, amelyek érintik a Rév8 Zrt.-t és a Corvin sétány programot, s ezek kapcsán a kerület számos politikusát, közéleti személyiségét is. Hárs Gábor, aki először a Központi Nyomozó Főügyészségen próbálkozott, de a feljelentése később a BRFK-n landolt, szintén a kerület vagyonkezelő cégének az átvilágításáról szóló jelentés alapján kezdeményezett vizsgálatot a vélelmezett vagyonvesztés miatt.
A Rév8 Zrt. átvilágítását végző Mikroorg Kft. tanulmánya szerint – amelyet a Rév8 vezetése soha nem fogadott el, azt szakmailag megalapozatlannak, következtetéseiben hibásnak tartotta – az önkormányzatnál hibás döntések sora született, s ezek, valamint az értékbecslés nélküli telekértékesítések miatt 1,653 milliárd forint kár keletkezett, amit csak tovább növeltek más hibák és mulasztások, egyebek közt az önkormányzat jogos követeléseinek (420 millió forint) be nem hajtása. A Mikroorg-jelentés szerint az önkormányzatnak a Corvin-sétány programmal összefüggésben 2,5 milliárd forint kára keletkezett. A hibás döntések és az átvilágítók által észlelt egyéb hibák, hiányosságok, mulasztások miatt az önkormányzatot 2003 és 2007 között 5,947 milliárd forint vagyoni hátrány érte.
Másfél év telt el azóta, a BRFK azonban a büntetőeljárás keretében eddig csak azt állapította meg, amit már a feljelentők is sejtetni engedtek, jelesül azt, hogy az ügyben felsejlik egy körülbelül százmilliós áfacsalás gyanúja. A rendőrség lényegében ugyanarra a következtetésre jutott, mint korábban a Mikroorg: a Rév8 gazdálkodásához kapcsolódó bizonylati rendszer nem biztosította a programban érintett egyes ingatlanokkal kapcsolatban külön-külön a ráfordítások (kiadások) és bevételek egybevetését, ami felveti a számvitel rendjének megsértése bűntettének gyanúját.
Az adócsalás és a számviteli bűncselekmény nyomozása azonban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóságának illetékességébe tartozik, ezért a BRFK az adóbűncselekményt az alapügyről elkülönítette, és azt illetékességből áttette a vámnyomozóknak.
Az eredeti feljelentésekben nevesített hűtlen kezelés miatt folyó nyomozás maradt a BRFK-n, ahol azonban már eddig is több gazdája volt, hozzáértők szerint azonban nem ez a legfőbb oka annak, hogy az ügy nem halad előre. Egy névtelenséget kérő rendőrségi forrás szerint az ügy politikai ellenszélbe került, s inkább áll, mint halad. | [
"Rév8"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Mikroorg Kft.",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága"
] |
- Hétfőn a Magyar Posta hozza nyilvánosságra azt az adatot, hogy megkötötték-e a szerződést a győztes szlovén céggel vagy sem. Amennyiben nem, nyilatkozzanak arról, figyelembe veszik-e azt a sok-sok kételyt és felháborodást keltő adatot, amely a kerékpártender nyilvánosságra kerülését követte.
Balsai István emlékeztetett arra, hogy a sajtóban már korábban megjelentek olyan elemzések, miszerint a közbeszerzési pályázat feltételei szóról-szóra megegyeztek a közbeszerzést megnyerő egyetlen pályázó ajánlatával olyan mértékben, hogy a kerékpárokra szerelendő oldaltáskák méretei centiméterre ugyanazok, mint a szlovén gyártmányú kerékpár dobozai.
A Fidesz politikusa úgy fogalmazott, hogy minden szempontból az egyetlen pályázó által gyártott, és a különböző balkáni országokban használt kerékpárokra találták ki az elemzők szerint ezt a közbeszerzést. Balsai úgy tudja, hogy emiatt a Magyar Postának hosszú évek óta szállító Schwinn-Csepel nem is indult a pályázaton.
Balsai István közölte: három hét után egy, az ügyben illetékes kormánypárti országgyűlési képviselő is "felébredt téli álmából", és szintén a szerződés nyilvánosságra hozatalát követeli. A politikus emlékezetett: a posta ötezer kerékpárt vásárol átlagosan 240 ezer forintért egy szlovén cégtől. A közbeszerzési eljárás összértéke több mint egymilliárd forint – tette hozzá, majd közölte: ostobaság az a magyarázat, hogy a kerékpárok darabja 130-140 ezer forint és több mint százezer forint a szervizköltség.
A szlovén bicikli már bizonyított?
A Közbeszerzési Értesítőben december végén került nyilvánosságra a Magyar Posta kerékpár-tenderének eredménye, amely szerint a társaság által kiírt európai uniós nyílt közbeszerzési eljárást a győri székhelyű Cronopont Kft. nyerte el nettó 1,097 milliárd forintos ajánlatával. A másik pályázó, a debreceni központú Piremon Kht. 1,167 milliárd forintos ajánlatot tett.
A Közbeszerzési Értesítő szerint a vállalkozási szerződés szerint a nyertesnek 640 váltós kerékpárt (245 darabos opcióval), 4148 váltós biciklit (1676 darabos opcióval) és 30 kerékpár utánfutót kell leszállítania. Az ötéves karbantartást is magába foglaló szerződésben szerepel 150 millió forint keretösszegig eseti javítások elvégzése is.
Tomecskó Tamás, az MP szóvivője decemberben azt közölte, hogy az eljárás nyertese a kifejezetten postai igények alapján Szlovéniában kifejlesztett KRPAN típusú kerékpárt szállít, amely már számos ország postai kerékpárjaként bizonyítja, hogy alkalmas postai kézbesítő kerékpárnak. Ezt a típust alkalmazza jelenleg a szlovén, a horvát és az észt nemzeti posta, és a magyar mellett jelenleg finn postai megrendelés teljesítése is folyik.
Tomecskó Tamás a sajtótájékoztatón elhangzottakra reagálva vasárnap közölte: a társaság a kerékpárbeszerzéssel kapcsolatos információkat napokkal ezelőtt honlapján nyilvánosságra hozta.
(mti) | [
"Magyar Posta",
"Cronopont Kft."
] | [
"Piremon Kht.",
"Közbeszerzési Értesítő"
] |
Ismét elhalasztotta a tárgyalást a bíróság szerdán a Lázár János londoni utazása kapcsán közérdekű adatok nyilvánossága miatt indított perben.
Pethő András, az Origo korábbi újságírójaként nyújtott be keresetet, hogy kiderüljön: a Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban, még államtitkárként miért utazott Angliába. Az út kapcsán a Miniszterelnökség azt közölte, erről a kiküldetésről létezik egy titkos irat, és az ítélethozatal előtt arról kellene dönteni, a bíró egyáltalán megismerheti-e a dokumentumot. A tárca szerint csak azt követően lehet majd határozni arról, mi hozható belőle nyilvánosságra. Az iratokba a bíró a hatályos szabályozás alapján jogosult lenne betekinteni, de erre többszöri kérése ellenére sem kapott lehetőséget.
Az Alkotmánybíróság döntése alapján viszont május végéig törvényt kell alkotni arról, mik azok a közérdekű adatok, amelyeknél kevés arra hivatkozni, hogy titkos információról van szó. Ilyen esetekben biztosítani kellene a minősítés felülvizsgálatának lehetőségét. A bíróság erre is tekintettel volt, amikor a következő tárgyalást július 1-jére tűzte ki, és akkor várhatóan ítéletet hirdet.
Lázár másik két hasonló útja kapcsán viszont már született jogerős verdikt, amit a felek szerdán hivatalosan kézhez kaptak. A Miniszterelnökségnek tehát két héten belül ki kell adnia a kért adatokat, nyilatkoznia kell arról, Lázár Svájcban, illetve Olaszországban hol szállt meg, mennyit költött, és az utak milyen közfeladat ellátásához kapcsolódtak. A másik lehetőség: felülvizsgálati kérelmet nyújtanak be a Kúriához, kezdeményezve, hogy az ítélet végrehajtását függesszék fel. | [
"Miniszterelnökség"
] | [] |
Összesen közel 56 milliárd forintért kötött támogatási szerződéseket a Belügyminisztérium a terrorhelyzetre hivatkozva a rendvédelmi szervezetekkel és a honvédelmi tárcával nyáron és ősszel. A közepes terrorfokozat hazánkban még mindig életben van.
Miután idén júniusban a parlament elfogadta a belügy terrorellenes csomagját, a minisztérium több támogatási szerződést kötött a terrorhelyzetre hivatkozva. Ezeket tették most közzé a kormany.hu-n a július és október közötti időszakra vonatkozóan.
A csomag fő pontjai Amennyiben az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére terrorveszély-helyzetet hirdet ki, a kormány legfeljebb 15 napig rendeleti intézkedéseket vezethet be, illetve a Magyar Honvédség erőit is mozgósíthatja. Az eddigi Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ a jövőben nemzetbiztonsági szolgálatként, Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ néven működik tovább.
Hazánkban a 2015. novemberi párizsi merénylet után jelentették be, hogy a terrorizmus elleni küzdelem feladatainak egységes végrehajtási rendjéről szóló kormányhatározat szerint a 3-as (közepes) terrorfokozat lép életbe. Ez jelenleg is érvényben van.
Július és augusztus Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – 1,33 milliárd forint Honvédelmi Minisztérium – 1,37 milliárd forint Alkotmányvédelmi Hivatal – 3,63 milliárd forint Szeptember és október Terrorelhárítási Központ – 17,77 milliárd forint Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – 9,71 milliárd forint Országgyűlés Hivatala – 289 millió forint Honvédelmi Minisztérium – 19,41 milliárd forint Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) – 2,17 milliárd forint
Hogy pontosan mi valósult meg a megkötött szerződések révén, valamint mire fordították vagy fordítják a szervezetek a pénzt, nem hozták nyilvánosságra.
Csikász Brigitta | [
"Honvédelmi Minisztérium",
"Belügyminisztérium",
"Terrorelhárítási Központ"
] | [
"Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ",
"Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ",
"Alkotmányvédelmi Hivatal",
"Nemzetbiztonsági Szakszolgálat",
"Országgyűlés Hivatala",
"Magyar Honvédség"
] |
Mintegy 73 milliárd forintba fog kerülni a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által korábban 55,5 milliárdra becsült, uniós támogatásból készülő Szántód-Kőröshegy – Balatonszentgyörgy vasútvonal és a Fonyód-Kaposvár vonalszakasz felújítása. A beruházást az a konzorcium nyerte, amelynek egyik tagja Orbán Viktor miniszterelnök barátja, Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a felcsúti R-Kord Kft. is. A munka többletköltséget a kormány határozatban hagyta jóvá.
A korábbi sajtóértesülések igaznak bizonyultak és úgy tűnik, hogy a kormány valóban Mészáros Lőrinc miatt emelte meg több milliárd forinttal a dél-balatoni vasútvonal felújításának uniós támogatását. A becsült és a végleges ár közötti különbség 16,8 milliárd forint. Így a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. által kiírt tender eredménye az lett, hogy a legolcsóbb ajánlatot tevő Déli Part 2016 Konzorcium 72,3 milliárd forintért végzi el a munkát.
Ennek a konzorciumnak a tagja Swietelsky Vasúttechnika Kft., a V-Híd Zrt., valamint az R-Kord Kft.
2015. november közepén jelentette be a kormány, hogy több mint 300 milliárd forint jut a balatoni térség fejlesztésére a 2014-2020 közti uniós ciklusban. Ekkor hangzott el az is, hogy felújítják a Szántód-Kőröshegy és Balatonszentgyörgy közötti, valamint a Fonyód-Kaposvár közötti vasútvonalat is.
A NIF már a bejelentés előtt, november elején kiírta a két vonalszakasz átépítésére vonatkozó nyílt közbeszerzést. A tenderre csak olyan cégek pályázhattak, amelyeknek az előző három üzleti évben a teljes nettó árbevétele legalább 30 milliárd forint, a vasútépítésből származó árbevétele pedig minimum 15 milliárd forint volt, és elegendő ilyen referenciával rendelkeznek az elmúlt öt évből.
A kiírás szerint előreláthatóan közel 2,5 évig tartó munka keretében felújítanak majd több vasútállomást, és több kilométernyi vágányt valamint felsővezeték-hálózatot, továbbá építenek zajfogó falat, hullámtörőt, és négy P+R parkolót is.
A munkák többletköltségéről rendelkező kormányhatározatban egyébként nem plusz 16,8 milliárd forint, hanem összesen plusz 26,6 milliárd szerepel: a Szántód-Kőröshegy-Balatonszentgyörgy vasútvonal korszerűsítésénél 19,4 milliárd forinttal, a Fonyód-Kaposvár szakasz felújításánál 7,2 milliárddal növelték az eredetileg tervezett támogatási összegeket.
A felcsúti polgármester 2013-ban vette meg az R-Kord Építőipari Kft.-t Molnár Csabától, aki annak idején elindította a Felcsút FC-t, amelyet 2008-ban vett át tőle Mészáros Lőrinc.
Az R-Kord három közbeszerzést nyert, mióta Mészáros a tulajdonosa – Vasúti felsővezetéki munkák Kapuvár és Mosonszolnok állomásokon (GYSEV) a Fehérvill-ám Kft.-vel konzorciumban, nettó 236,7 millió Ft – Szombathely-Zalaszentiván vasútvonal villamosítása (GYSEV) a Swietelsky Vasúttechnika Kft.-vel közösen, nettó 13, 3 milliárd Ft – Felsőzsolca-Hidasnémeti KÖFI berendezés kiépítése (MÁV) a Prolan Irányítástechnikai Zrt.-vel közösen, nettó 1,1 milliárd forint A MÁV által kiírt tender eredménye szintén április végén jelent meg, tehát igazán szerencsésen zárta a hónapot a felcsúti polgármester cége.
Az osztrák Swietelsky-csoporthoz tartozó Swietelsky Vasúttechnika Kft. évek és kormányok óta sikeres szereplője az állami közbeszerzéseknek, tavaly például az A-Híd Zrt.-vel valamint a Mészáros és Mészáros Kft.-vel közösen nyerték meg a győr-gönyűi kikötő közel 7 milliárdos fejlesztését is – ez volt az az eljárás, amelynek során Simicska Lajos Közgépét három évre kizárta a hatóság minden közbeszerzésből.
Nem véletlen a névhasonlóság a felcsúti polgármester különböző cégeivel közösen tendereket nyerő vállalkozások között: az A-Híd, és a 72 milliárdos vasútfejlesztésben résztvevő, 2015 júniusában alapított V-Híd Zrt. vezérigazgatója egyaránt Sal László, mindkét cég az Apáthy Endre érdekeltségébe tartozó Híd-csoport tagja.
Az építőipari konszern legnagyobb referenciamunkái közé tartozik a Köröshegyi völgyhíd és a Megyeri híd építése, illetve a Margit híd és a Piliscsaba-Esztergom vasútvonal felújítása, de részt vettek a 4-es metró építésében is. A V-Híd Zrt. többségi tulajdonosa az A-Group Investment Kft.-n keresztül Apáthy Endre, és egyéb cégeken keresztül családtagjai is birtokolják a cég részvényeit.
A cégadatokat az Opten és a Céginfó szolgáltatta. Címlapkép: 444.hu | [
"R-Kord Kft.",
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt."
] | [
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.",
"V-Híd Zrt.",
"Fehérvill-ám Kft.",
"Swietelsky Vasúttechnika Kft.",
"A-Group Investment Kft.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"A-Híd Zrt.",
"Prolan Irányítástechnikai Zrt.",
"Felcsút FC",
"Déli Part 2016 Konzorcium",
"R-Kord Építőipari Kft."
] |
Újabb, a Nemzeti Közművek gázhálózatát érintő megbízásokat nyert el az Opus Global érdekeltsége - közölte az Opus Global Nyrt. szerdán.
A közlemény ismerteti: az Opus Global ipari divíziójába tartozó Mészáros és Mészáros Kft., valamint a Vabeko Kft. 70-30 százalékban megosztott közös konzorciuma rekonstrukciós és gázhálózat-optimalizációs munkákat nyert el Budapest területén a legjobb ár-érték arányt tartalmazó ajánlataival az NKM Földgázhálózati Kft. szolgáltatási területén található gázhálózaton.
A nyílt közbeszerzés ajánlatkérője az NKM Földgázhálózati Kft., a tender egy korábbi, 17,5 milliárd forint összértékű uniós keretmegállapodás, amelynek nyertesei pályázhatnak a részmunkákért. A most kihirdetett részmunka összértéke meghaladja a 260 millió forintot.
Az Opus Global március 4-én közölte, hogy ugyanez a konzorcium 760 millió forint értékű részmunkákra nyert megbízást a 17,5 milliárd forint összértékű keretmegállapodáson belül.
Az NKM Földgázhálózati Kft. a keretmegállapodás 36 hónapos időtartama alatt 115 kilométernyi gázelosztó gerincvezeték építését (rekonstrukciós és gázhálózat-optimalizációs munkák) és tervezését kívánja elvégeztetni, illetve 25 kiemelt gázvezeték építéséhez vagy rekonstrukciójához készíttetne engedélyezési és kiviteli tervet. | [
"Vabeko Kft.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"NKM Földgázhálózati Kft."
] | [
"Nemzeti Közművek",
"Opus Global Nyrt.",
"Opus Global"
] |
Bár már többször is beszámoltunk arról, hogy a Fidesz-kormány holdudvara, különösen a politikusfeleségek számára mennyire jövedelmező Magyarország európai uniós tagsága, úgy tűnik, a nyertesek sora nem érhet véget. Az unióellenes kormányzati hangulatkeltés, kiváltképp az Állítsuk meg Brüsszelt! propagandakampány ellenére a Fidesz környezetében egyesek egymás után nyerik el a pályázati pénzeket, méghozzá óraműpontossággal.
hirdetés
Ennek egyik példája L. Simon László menesztett kulturális államtitkár feleségének vállalkozása. Az Agárdi Aratrum Kft. október második felében nyert több mint 35 millió forintnyi támogatást az Európai Unió vidékfejlesztési programjából.
A kormányzati pályázati portál adatai szerint az összeget az Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés című tenderkiíráson nyerte el a társaság, aminek fő célja a vidéki területek fenntartható fejlődésének támogatása, a környezet állapotának megőrzése és javítása. Noha a támogatás területalapú, pályázni kell rá, így bírálóbizottság dönt a pénz sorsáról. A brüsszeli pénz érdekessége, hogy az Agárdi Aratrum Kft. forintra pontosan ugyanezt az összeget tavaly májusban is elnyerte ezen a pályázaton.
Ugyanakkor az erről szóló tájékoztató rejtélyes körülmények közt eltűnt a Miniszterelnökség által üzemeltetett pályázati portálról.
Az ügyben megkerestük L. Simon Lászlót, aki elmondta, semmi köze a felesége cégéhez, így nem tud nyilatkozni a társaság által elnyert összegekről, és egyébként sem ez a munkája. A kormánypárti politikus egyben közölte, hogy hagyjuk békén a nejét, hiszen ő nem közszereplő. Arról is érdeklődni próbáltunk nála, hogy igazak-e a korábbi hírek, hogy a fitneszedzőként dolgozó feleségével közös tulajdonban álló cége, a Simon és Simon Mezőgazdasági Kft. szintén pályázott-e idén, csakúgy mint az Agárdi Aratrum Kft. A politikus erre nem felelt, megköszönte az érdeklődésünket, és bontotta a vonalat. Az utóbbi kérdés egyébként jogos, hiszen a Simon és Simon Mezőgazdasági Kft. tavaly áprilisban 32 millió forintot nyert ugyanezen a pályázaton.
Figyelemre méltó, hogy szintén ebből az uniós támogatásból nyert a trafikbotrányban ismertté vált Horváth István feleségének cége is. A Bikácsi Agrár Kft. 47 millió forintot kasszírozott. E társaság egyedüli tulajdonosa a fideszes politikus angoltanár foglalkozású neje. Nem mellékes, hogy ez a cég trágyatároló építésére is 27 millió forint pályázati pénzt nyert, illetve nemrég számoltunk be róla, hogy 157 millió forint brüsszeli forrás áll a rendelkezésükre, hogy Nagydorogon húsfeldolgozó üzemet építsenek. Az elnyert összegek tehát megközelítik a negyedmilliárd forintot. A politikusfeleségek közt említésre méltó különben Bánki Erik, a parlament gazdasági bizottsági elnökének neje is, aki szintén tízmilliós nagyságrendben részesült kifizetésben.
De brüsszeli pénz hullott nemrég Tiborcz István és családja ölébe is, méghozzá csaknem 150 millió forint. Orbán Viktor miniszterelnök veje és az ő nővére, Tiborcz Eszter pályázott a pénzre, és nyert. A portál adatai alapján mindketten az unió vidékfejlesztési programjának forrásaiból kapnak pénzt arra, hogy áttérjenek az ökológiai gazdálkodásra. Orbán Ráhel férje, Tiborcz István 35 millió forintban részesül, míg testvére, Eszter ennek az összegnek több mint háromszorosát, 108 millió forintot nyert el erre a célra.
A sor ugyanakkor messze nem ért véget. Az uniós források nagy haszonélvezője a jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám is. Mint arról beszámoltunk, az ifjú Matolcsy balatoni bútorgyára a közelmúltban majdnem 600 millió forint európai uniós támogatást nyert el. A támogatás érdekessége, hogy a pénzből egy máig nem érezhető problémára keresi a megoldást a társaság.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.11.07. | [
"Bikácsi Agrár Kft.",
"Agárdi Aratrum Kft."
] | [
"Európai Unió",
"Simon és Simon Mezőgazdasági Kft."
] |
Január 15-én kezdődik a hivatalosan Szilvásy György és társai ellen Demeter Ervin és Kövér László fideszes képviselők, illetve Almássy Kornél egykori MDF-elnökjelölt személyiségi jogainak megsértése miatt indított büntetőper másodfokú tárgyalása. Az elsőfokú ítélet szerint a vád hiányos, pontatlan és elfogult, a sértettek és a terhelő tanúk szavahihetetlenek voltak, a vádlottak pedig nem fogadtak el bűncselekményt. Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy honnan indult és hová jutott eddig az ügy, amely során az apropót, az UD-botrányt csak a bíró próbálta lehetőségeihez mérten feltárni.
Január 15-én másodfokon folytatódik Szilvásy György volt titokminiszter és az ügyészség megfogalmazásában "társai" pere. A társak a parlament nemzetbiztonsági bizottságának korabeli alelnöke, Tóth Károly, illetve az egykori MDF korabeli elnöke és frakcióvezetője, Dávid Ibolya és Herényi Károly. Mindannyiukat Kövér László, Demeter Ervin és Almássy Kornél személyiségi jogainak megsértésével vádolják. Az erősen átpolitizált ügy az elmúlt évtized egyik legnagyobb, mindenféle következmény, vagy akár csak a történtek felderítése nélkül zárult botrányának egészen jelentéktelen mellékzöngéje, egyben a 2011-es év legabszurdabb, legmulatságosabb bírósági tárgyalása, aminek a folytatása is felhőtlen szórakozást ígér az erre fogékony publikumnak.
UD Vagyonvédelmi Zrt.
Az ügy
A Nemzetbiztonsági Hivatal 2008. január 8-án titkos adatgyűjtést kezdett az UD Zrt. magánbiztonsági cég ellen, melynek eredményeként 2008. szeptember 10-én rendőrségi feljelentést tettek. Hogy miért, annak igen kevés köze van az immár másodfokon tárgyalt ügyhöz. Az ugyanis a parlament nemzetbiztonsági bizottságának 2008. szeptember 23-i üléséről és szeptember 25-i találkozójáról szól.
Az ügyészségi nyomozás során feltárt tényállás szerint Szilvássy György szeptember 12-én tájékoztatta a rendőrségi feljelentésről a nemzetbiztonsági kabinetet, Tóth Károly, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista alelnöke pedig erről értesülve kezdeményezte a bizottság összehívását, amit az erre egyedüliként jogosult bizottsági elnök, a kereszténydemokrata Simicskó István szeptember 23-ra össze is hívott. Ezen az ülésen Szilvássy tájékoztatója után a bizottság egyhangú szavazással bekérte az UD elleni feljelentést megalapozó bizonyítékokat, a bizottság kétötöde pedig szeptember 25-re új bizottsági ülés összehívását kezdeményezte. A parlamenti szabályok szerint ezt ugyan kötelessége lett volna összehívni, Simicskó mégis megtagadta, így 25-én végül nem hivatalos tanácskozásra gyűltek csak össze a bizottság kormánypárti tagjai.
Fotó: Kollányi Péter / MTI Szilvásy György volt titokminiszter ül a vádlottak padján 2011-ben.
Szilvásy ezen a megjelent tagoknak lejátszotta, a távollévő ellenzéki képviselőknek pedig a bizottság titkáránál adatrögzítőn letétbe helyezte a bizonyítékokat. Az UD Zrt. lehallgatásakor rögzített hangfelvételek, melyek közül hármon Kövér László, haton pedig Demeter Ervin korábbi fideszes titokminiszterek beszélgetései voltak, Répássy Róbert és Szijjártó Péter fideszes képviselők hozták nyilvánosságra.
A nyomozás során feltárt tényállás ismeretében meglepő lehet, de az ügyészség ezek alapján Szilvásy Györgyöt vádolta Kövér és Demeter személyiségi jogainak megsértésével, Tóth Károlyt pedig azzal, hogy ő bújtotta fel Szilvásyt a bűncselekményre.
A vádirat emellett Dávid Ibolyát és Herényi Károlyt, az egykori MDF korabeli elnökét és frakcióvezetőjét is társtettességgel vádolta, bár nekik a nemzetbiztonsági bizottságban történtekhez legfeljebb annyi közük volt, hogy volt szerepük a vádiratban csak "alapügyként" említett, és még felszínesen sem tárgyalt UD-botrány kirobbantásában.
Szeptember 10-én, az UD elleni rendőrségi feljelentés napján Dávid jelöletlen boritékban egy cd-t kapott. A cd-n egy hangfelvétel volt, amin Tóth János, az UD Zrt. egyik vezetője egy bizonyos "elnök urat" tájékoztatott arról, hogy Tombor András, Orbán Viktor egykori főtanácsadója megbízta őket azzal, hogy gyűjtsenek "terhelőket" Dávid Ibolyáról, így segítve a pártelnökségért folyó harcban Dávid riválisát, Almássy Kornélt. Dávid és Herényi ezután visszalépésre szólították Almássyt, majd sajtótájékoztatón bemutatták a hangfelvételt. Az ügyészség szerint ezzel mindketten megsértették Almássy Kornél személyiségi jogait, sőt, Dávid még a kényszerítés bűncselekményét is elkövette.
A bíró észrevételei
Az első fokú eljárás egyik kiemelkedő szereplője az eljáró bíró, Vasvári Csaba volt, aki már az ügyészségi iratismertetéskor felhívta az eljáró ügyész figyelmét, hogy a vádiratban nem sikerült vádat megfogalmazniuk Dávid Ibolya ellen, ezért adott neki két nap gondolkodási időt erre. Ugyanő a lehetőségeihez mérten igyekezett feltárni a szemérmesen csak alapügynek nevezett botránynak a tárgyalás szempontjából releváns részleteit is. Rákérdezett például a hangfelvételek tartalmára is, például arra, hogy Demeter miért az UD Zrt-t vezető kémfőnök, a Fidesz hatalomra kerülése után a katonai hírszerzés igazgatóhelyettesének kinevezett Horváth Józsefnél érdeklődött az akkori NBH igazgató Laborc Sándor külföldi utazásairól.
Ő döntött úgy, hogy a vádirat megfogalmazása ellenére Dávidot és Herényit nem tekinti társtettesnek, és az ügyet ketté bontva tárgyalja.
A tanúk
A sajátosan abszurd ügy tán legszórakoztatóbb része a vád szerinti sértettek meghallgatása volt. Kövér László például már kezdésként kijelentette, hogy "igenis haragban van" a vádlottakkal, bár ez szerinte nem akadályozza a tények ismertetésében. És bár állítása szerint "nem sokat" tudott az UD tevékenységéről, mégis azonnal provokációra gyanakodott, amikor az UD Zrt-nél tartott házkutatás napján az azóta az Országos Katasztrófavédelem főigazgatójává kinevezett Bakondi György, a cég ügyvédje telefonon tájékoztatta a történtekről. A Fidesz már a nemzetbiztonsági bizottsági meghallgatás napján Szilvásy kreálmányának nevezte az UD-ügyet.
Fotó: Beliczay László / MTI Dávid Ibolyát, az MDF korábbi elnökét, vádlottat és Csányi Sándort, az OTP Bank elnök-vezérigazgatóját, tanút szembesítik a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.
Demeter pedig akkor jöhetett zavarba, amikor a Laborccal kapcsolatos érdeklődését kellett megmagyaráznia. A bíró kérdéseire válaszolva azt állította, hogy a volt NBH-soknak van egy "nyugdíjasklubja", ahol sörözgetés közben akár az is szóba kerül, hogy éppen hol jár az NBH aktuális főigazgatója - ez amúgy nemzetbiztonsági okokból bizalmas információnak számít.
Érdekes fordulat volt az is, hogy a védelem kérdésére Demeter azt állította, hogy ő maga járult hozzá ahhoz, hogy Répássy és Szijjártó sajtótájékoztatójukon lejátszák azokat a hangfelvételeket, melyek lejátszásával az ügyészség szerint személyhez fűződő jogai sérültek. Arról, hogy egyáltalán érintett lehet, Demeter saját maga tájékoztatta a sajtót még szeptember 11-én, vagyis egy nappal azelőtt, hogy Szilvásy bárkit is tájékoztatott a rendőrségi feljelentésről. Ezt szeptember 23-i sajtótájékoztatóján is megismételte. Ő és Simicskó István azt is megerősítették, hogy Szilvásynak nemzetbiztonsági miniszterként nem csak joga, de kötelessége is volt a bizonyítékok bemutatása a nemzetbiztonsági bizottságban.
A fideszes tanúkkal szemben az ügyben meghallgatott MDF-es Boross Péter, illetve az akkor már a koalícióból kilépett, de a kormányt a parlamentben támogató SZDSZ-t képviselő Gulyás József találtak kivetnivalót a miniszter eljárásában. Szerintük "szokatlan, sőt, példa nélküli" volt, hogy operatív információkat, ráadásul egy folyamatban lévő büntetőügyben bizonyítékként használt adatokat adathordozón adjanak át a bizottság tagjainak. A felvételeket akkor meg sem hallgatták, Gulyás azért, hogy egyáltalán fel se merülhessen vele szemben a szivárogtatás gyanúja, Boross pedig azért, mert "roppant egyszerűen, DVD-t én nem tudok kezelni".
Az ítélet
Vasvári Csaba 13 hónappal az első tárgyalási nap után meghozott ítéletében bűncselekmény hiányában mentette fel a vádlottakat. Indoklásában élesen bírálta az ügyészséget a hiányos, pontatlan és egyoldalú vádiratot. Értékelése szerint Szilvásy és Tóth nemzetbiztonsági veszélyek elhárítása érdekében, az alkotmány szellemében törvényesen cselekedtek, míg Dávid és Herényi a pártok szabad működésének alkotmányos értékét védelmezve próbálták elhárítani az MDF életébe történő beavatkozási kísérletet.
A sértetteket és a vád tanúit viszont, akik meglátása szerint a vádlottak politikai riválisai, szavahihetetlennek nevezte. Az ügyészség fellebbezett az ítélet ellen, mely így január 15-én, kedden másodfokon folytatódhat.
Az ügy további részleteiről korábbi beszámolóinkban olvashat:
Szilvásy: Nem hoztam nyilvánosságra titkos anyagokat
Munkavégzéssel vádolja az ügyészség Szilvásyt
Egymást cáfolták az UD-ügy fideszes tanúi
A haverkodó, pajtáskodó stílus, az engem zavar
Nem lett erősebb a Szilvásyék elleni vád
Felmentették Szilvásyt az UD-ügyben | [
"UD Vagyonvédelmi Zrt."
] | [
"Országos Katasztrófavédelem",
"UD Zrt",
"OTP Bank",
"Pesti Központi Kerületi Bíróság",
"UD Zrt-nél",
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
Körkérdéssel fordult az [origo] a minisztériumokhoz: azt szeretnénk tudni, hogy az elmúlt évtizedben, mely médiavállalkozások kaptak állami pénzeket a minisztériumoktól és azok mennyi pénzt fordítottak pr-tevékenységre. Múlt pénteken írtunk arról, hogy Gyárfás Tamás cége - amely Nap-keltének is gyárt műsorokat - 484,5 millió forintnyi pályázati pénzt és megbízást kapott minisztériumoktól 2000 óta. Közben kiderült, hogy a cég 4 milliós pályázatot nyert a gazdasági tárcától is a vizsgált időszakban. A pénzből 3,8 milliót fizettek ki.
Egy hete összesítettük a tárcák nyilvános adatait arról, hogy Gyárfás Tamás cége, az St. Plusz Kft. 2000 óta minden kormány alatt, és a minisztériumok többségétől nyert pályázati pénzeket, valamint kapott megrendeléseket összesen 484,5 millió forint értékben.
Ebből az összesítésből még hiányzott a Gazdasági Minisztériumtól (GKM) esetlegesen elnyert pénz, mert a tárca a cikk megírásáig - többszöri kérésünk ellenére, és a többi minisztériumtól eltérően - nem küldte el az adatokat. A tárcáknak 15 napon belül tájékoztatási kötelezettségük van, a GKM a határidőt betartva, annak utolsó napján, 24-én este válaszolt kérdéseinkre.
Eszerint az St. Plusz Kft. a Gazdasági Minisztériumtól is nyert pályázaton 4 millió forintot 2004 őszén, amiből 3,8 milliót fizettek ki - derül ki a tárca tájékoztatásából.
A cikk megjelenése után újabb körkérdéssel fordult a minisztériumokhoz az [origo]: azt szeretnénk megtudni, hogy az St. Plusz Kft.-n kívül mely médiavállalkozások, újságok és televíziók nyertek az elmúlt évtizedben különféle állami pályázatokon pénzt, és ki, milyen megbízást kapott kommunikációs célból. Valamint arra is kíváncsiak vagyunk, hogy mekkora kommunikációs keretből juttatnak pénzt a sajtónak a különféle minisztériumok. | [
"St. Plusz Kft.",
"Gazdasági Minisztérium"
] | [] |
Szolgálati kótyavetye
Valóságos ingatlanügynökség működött a honvédelmi tárcánál
Hétszázötvenmillió forintnyi vagyonvesztés érhette a Honvédelmi Minisztériumot amiatt, hogy a szaktárca és a honvédség felső vezetői a forgalmi érték töredékéért vásárolhatták meg szolgálati lakásaikat. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos már bekérte az erről szóló dokumentumok egy részét Hende Csaba honvédelmi minisztertől.
Miközben a Magyar Honvédséget jelenleg irányító főtisztek nem jutnak minőségi szolgálati lakáshoz Budapesten, az elmúlt választási ciklusokban a valós piaci értékük töredékéért vásárolhattak meg honvédelmi minisztériumi vezetők és tábornokok ilyen ingatlanokat. A Magyar Nemzet információi szerint közel 750 millió forintos vagyonvesztés érhette így a Magyar Honvédséget az elmúlt hat-hét évben. Ebben az időszakban több mint negyven szolgálati luxuslakást értékesítettek a Honvédelmi Minisztériumnál (HM) és intézményeinél, illetve a honvédségnél vezető beosztást betöltő használók számára, sokszor olyan nyomott áron, hogy a kivételezettek a forgalmi érték tizedéért juthattak hozzá az ingatlanokhoz – olvasható a Magyar Nemzet csütörtöki számában, melyből részleteket is megtudhat.
| [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Magyar Honvédség"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
MSZP-s feketekassza: megszűnt nyomozás
Nem állapítható meg a józsefvárosi MSZP pénzügyeinek kezelésével összefüggő bűncselekmény a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerint, ezért a hatóság megszüntette az eljárást. Az ügy iratait megküldték az ügyészségnek, amely viszont még akár úgy is dönthet, hogy további nyomozást rendel el. Tavaly szeptemberben számoltunk be arról, hogy Komássy Ákos, a szocialisták VIII. kerületi elnöke egy hangfelvételen arról beszél: a szervezet feketekasszájából finanszírozták azokat a kiadásaikat, amelyeket nem tudtak bizonylattal fedezni.
Bűncselekmény hiányában megszüntette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a józsefvárosi MSZP-s feketekassza ügyében indult eljárását. Az ügy aktáját a megküldték a kerületi ügyészségnek, amely az iratok átvizsgálása után helybenhagyhatja a határozatot, vagy további nyomozásra is kötelezheti a szervet.
A Magyar Idők tavaly szeptemberben számolt be arról, hogy birtokunkba jutott egy hangfelvétel, amelyen Komássy Ákos, a szocialisták VIII. kerületi elnöke beszél az MSZP pártigazgatójával, Katona Tamással. Komássy egyebek között kifejtette, hogy 2014-ben a szervezet "feketekasszájából" finanszírozták azokat a kiadásaikat, amelyeket nem tudtak bizonylattal fedezni. Ezek közé tartozott a szervezet összes személyi kiadása mellett a kampánykiadások egy része is. Katona úgy reagált: "Nem örülök neki, hogy van feketekassza, de tudom, hogy az élet bonyolult."
Cikkünk után Tényi István és a Fidelitas nevében Böröcz László is feljelentést tett költségvetési csalás gyanújával; az eljárás megszüntető határozatát Tényi küldte meg lapunknak. A NAV döntését azzal indokolta, hogy "a tényállás alapos, hiánytalan, valóságnak megfelelő tisztázása érdekében foganatosított nyomozati cselekmények eredménye – adatgyűjtés, adatbázisok, nyilvántartások vizsgálata, kibocsátott megkeresésekre adott válaszok – alapján" semmilyen bűncselekmény nem állapítható meg.
Az MSZP józsefvárosi elnöke korábban azzal a magyarázattal állt elő, hogy a hangfelvételen szereplő feketekassza egy úgynevezett házipénztár, amely feketére festett lemezből készült, ezért nevezik így. Később az MSZP budapesti pénzügyi ellenőrző bizottsága vizsgálatot indított az ügyben.
Ennek többször is halasztott határideje után végül azt állapították meg, hogy a kerületi szervezet nem követett el jogszabályba ütköző tevékenységet. A fővárosi MSZP sajtóosztályának akkori közleménye úgy fogalmazott: a budapesti területi szövetség pénzügyi ellenőrző bizottsága ezzel együtt a jogszabályoknál szigorúbb dokumentumkezelést és házipénztár-kezelési szabályzatot írt elő azért, hogy a tudatosan, szándékkal félremagyarázható hibák is elkerülhetők legyenek.
Érdemes felidézni: nem ez volt az első feketekasszás eset a szocialisták háza táján. Két éve az MSZP-hez közel álló Egyenlítő blog volt főszerkesztője, Németh Gábor írt egy cikket, amely szerint a szocialisták Jókai utcai székházában, a pártigazgató irodájában volt egy titkos páncélszekrény. A 2011 végén különösen nagy kárt okozó csalás miatt jogerősen elítélt egykori szocialista politikus, Zuschlag János is beszélt az MSZP illegális pénzeiről, ám a pártnál hivatalosan minden ilyen állítást alaptalan rágalomnak neveztek és tagadtak. | [
"MSZP"
] | [
"Magyar Idők",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
Exkluzív interjút adott az Átlátszónak Simicska Lajos, aki lapunkkal közölte elsőként, hogy ő maga lesz a HírTV elnöke, és nem érdekli, mit csinál Orbán Viktor.
Miután ma a Magyar Nemzet, a HírTV, és a Lánchíd Rádió vezetése lemondott, telefonon kerestük Simicska Lajost, aki rövidre zárta le a beszélgetést, mert
“Most öltözködöm, mert engem ma megpuccsoltak. Most be kell mennem, ki kell rúgnom mindenkit, és új ügyvezetőket kell kineveznem. Megoldom a helyzetet, semmi gond, de ne tessék haragudni, most nem érek rá interjút adni. Ezt elrendezem, aztán elmegyek szánkózni."
Egy óra múlva ismét felhívtuk Simicskát, hogy megkérdezzük, megtalálta-e már médiabirodalmának új vezetőit?
SL: – Hát most keresem éppen, szerintem 2 órán belül végzek vele. Melyik posztra kíváncsi? HírTV, Nemzet, mit parancsol? Á: – Mindegyikre. A Magyar Nemzet élére például....? SL: – Hát a Magyar Nemzet élére a főszerkesztő az D.Horváth Gábor lesz. Az ügyvezető igazgatóját meg Tóth Mariannak hívják. Á: – És a HírTV? SL: – A HírTV elnöke én leszek személyesen. Simicska Lajosnak hívják. Mire kíváncsi még? Á: – Holnap délelőtt adna-e esetleg egy....(videóinterjút) SL: – Nem. Nem, mert elmegyek pihenni, tehát én most mindent elintézek, utána elmegyek szánkózni. Nyugodtan hozza le, egy jót fogok szánkózni, aztán megnézem, hogy még működik-e az egész, de nyugodjon mindenki meg, holnap is lesz lap, tévé is lesz, és minden működni fog. Ezt megígérem az egész nagyérdemű közönségnek. Van még kérdése? Á: – Folytatni fogják a kormánykritikus hangvételt? SL: – Most ön ezt fölveszi vagy csak jegyzetel? Fölveszi. Ne törődjön vele. Nyugodtan vegye föl, mondja meg, hogy nem is értem a kérdést. Természetesen egy független média az mindig az aktuális dolgokkal foglalkozik, bár az Orbán-kormánynak vannak olyan törekvései, hogy gyakorlatilag föl akarják számolni a független médiát, de természetesen ennek a média, a mi médiánk ellen fog állni, és kurvára le fogja szarni, hogy az Orbán mit akar. Tehát ha úgy tetszik, ha ilyen értelemben kérdezi, akkor kormánykritikus lesz, igen. Igen, mert komolyan veszi a demokráciát, én komolyan veszem a demokráciát, és komolyan veszem a média szerepét a világban, és ehhez ragaszkodom, és ehhez mint tulajdonos ragaszkodni fogok, és hogyha a menedzsment, mint akinek úgy látszik lelkiismereti problémái voltak ebben a kérdésben, mert ők ezt nem így gondolták, én ragaszkodom hozzá, hogy olyan menedzsmentek legyenek és olyan főszerkesztők legyenek, akik ezt komolyan veszik. Igen, független lesz a média, és nagyon független lesz, igen. Ehhez ragaszkodom. És még mindent megoldok ma, holnap lesz Nemzet, HírTV, minden lesz, ne aggódjanak.
Fotó: innen. | [
"Magyar Nemzet",
"Lánchíd Rádió",
"HírTV"
] | [] |
Nyomozást rendelt el a Fővárosi Főügyészség a vízművek és a csatornázási művek 1997-es privatizációja miatt - tudta meg az M1 Híradó.
A hűtlen kezelés gyanúja miatt folyó eljárást a Nemzeti Nyomozó Iroda gazdaságvédelmi főosztálya folytatja. Az ügy érintheti a privatizációs szerződéseket előkészítő városházi vezetőket, és akár Demszky Gábor akkori főpolgármestert is, aki "nagyon jó üzletnek" nevezte a Fővárosi Vízművek részvényei 25 százalékának eladását 1997 áprilisában.
A hírműsorban közöltek szerint fél évvel később a csatornázási művek 25 százalékát is eladták. Az akkori ellenzék élesen bírálta a közművégek magánkézbe adását, mert a privatizációs szerződések nem tartalmaztak garanciát a fejlesztésekre és a szolgáltatás színvonalának emelésére, nem szabtak gátat az árak emelkedésének. A francia és német tulajdonosok viszont minden évben több milliárd forintos nyereséget vihettek ki az országból.
A két közműcég privatizációjának dokumentációját Tarlós István főpolgármester a múlt héten átadta az ügyészségnek - hangzott el.
Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője elmondta: a Fővárosi Főügyészség megállapítása szerint bűncselekmény gyanújára utaló adatok merültek fel az iratok áttanulmányozása után. Az ügyek kivizsgálására nyomozást rendeltek el.
A Fővárosi Főügyészség a Nemzeti Nyomozó Irodát (NNI) bízta meg a nyomozással. Bartha László, az NNI szóvivője az MTI Hírcentrumnak azt mondta: az ügyben megérkeztek az iratok a Nemzeti Nyomozó Irodához. Jelenleg az iratokat tanulmányozzák, illetve haladéktalanul megkezdték az adatgyűjtéseket.
A nyomozás egyelőre ismeretlen tettes ellen folyik. | [
"Fővárosi Vízművek"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"M1 Híradó",
"MTI Hírcentrum"
] |
Megduplázták Kövér utazási pénzét
Budapest — Egyik hónapról a másikra megugrott Kövér László házelnök országgyűlési képviselőként kapott költségtérítése. A politikusnak így 313 ezer forinttal emelkedett a jövedelme.
Az országgyűlés szerint jár a pénz Kövérnek
A költségtérítés emelkedésére véletlenül figyelt fel a Blikk. Hétfőn azt taglaltuk, a nyári parlamenti szünet két hónapja alatt is kapják juttatásaikat a képviselők, amely erre az időre 670 millió forint. Ekkor írtuk azt is, hogy a legnagyobb fizetést, havi majd 2,5 milliót Kövér László veheti fel. Csakhogy egy 2011 júniusi cikkünkben még a házelnök alig 2,1 milliós jövedelemmel szerepelt.
Leellenőriztük az akkori cikk kapcsán elmentett adatokat. Az alapfizetés – képviselői és házelnöki tiszteletdíj – maradt bő 1,7 millió forint, míg a lakhatási támogatás 116 ezer forintja sem változott. Ám a költségtérítés egy évvel ezelőtt még csak 313 ezer forint volt, most pedig már 626 ezer. A tévedés kizárt, mert más lapok tavaly és idén februárban is a kisebb költségtérítést említették. Márciustól viszont már a magasabb összeget. Vagyis az emelés valamikor február–márciusban történt. Hiába kérdeztük a részletekről az Országgyűlés Sajtóhivatalát.
– Az Országgyűlés Hivatala a mindenkori hatályos törvény szerint biztosítja az illetményt és az egyéb juttatásokat, így a tiszteletdíjat, a választókerületi pótdíjat és egyéb juttatásokat is – írták tegnap. – A területet a többször módosított 1990. évi LVI. törvény szabályozza.
Így nem kaptunk arra választ, miért változott az összeg, s az esetleges különbözetről sem tájékoztattak. Ha ugyanis a térítést nem valamiféle év elején történt törvényváltozás emelte, úgy akár szűkebben mérhették korábban a pótlékot. Kövér 2010 augusztusában lett házelnök, 18-19 hónap telhetett el, mire a magasabb költségtérítést kezdte kapni. Így akár közel 6 millióról is szó lehet, amitől eleshetett, s ezt akár egy összegben utólag is megkaphatja.
AKövér Lászlónak Szigetszentmiklóson van háza, ahonnan 23 kilométerre fekszik a parlament. Ezt a távolságot 400-szor teheti meg a kapott térítséből
Nem tudtuk meg azt sem, hogyan használja fel a költségtérítést Kövér László, hiszen korábban is megírtuk: jár neki szolgálati autó is. Egy éve még azt a tájékoztatást kaptuk: személyi utazásaira a politikus egy Fidesztől kölcsönkapott kocsit használ, és maga állja az üzemanyagot. A házelnök egyébként Zala megyei listán került a parlamentbe, így kocsival havonta 40-szer járhatja meg oda-vissza a Budapest–Zalaegerszeg távolságot a 626 ezer forintból. Viszont lakhelye a fővárostól 23 kilométerre fekvő Szigetszentmiklóson van, onnan pedig egy hónapban 400-szor fordulhat meg.
Maros László | [
"Országgyűlés Hivatala"
] | [
"Országgyűlés Sajtóhivatala"
] |
Még novemberben megküldi Brüsszelnek az M3-as vonal pályázatát a fejlesztési tárca, az uniós testület ezután dönthet a beruházás 137,5 milliárd forintos támogatásáról.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) még novemberben kiküldi az Európai Bizottságnak az M3-as pályázatát – tájékoztatta a tárca a Világgazdaságot. A beruházást ugyanis a tervek szerint az Európai Unió támogatja 137,5 milliárd forinttal, de erről Brüsszelnek még döntenie kell.
Az NFM 2016 óta folytat egyeztetéseket a hármas metróvonal infrastruktúra-rekonstrukciójának támogatási kérelméről az Európai Bizottsággal és annak műszaki tanácsadó szervezetével (JASPERS). Magyarország a JASPERS közreműködésével véglegesítette a nagyprojekt pályázati anyagát, a közelmúltban meg is érkezett a műszaki tanácsadó szervezet projekttel kapcsolatos támogató véleménye. Ennek birtokában küldi el tehát az NFM a metrópályázatot a következő hetekben az Európai Bizottságnak. A projekttel összefüggésben felmerülő kiadások a benyújtást követően lesznek elszámolhatók az unió felé. A JASPERS támogató véleménye jelentősen felgyorsíthatja az Európai Bizottság határozatának meghozatalát, de annak várható idejét még nem lehet megbecsülni – emelte ki a minisztérium.
Mint ismert, november elején megkezdődött az M3-as felújítása az északi szakaszon, ha pedig az Európai Bizottság döntéséig fizetni kellene a kivitelezőt, azt az állam állja. "A kiadások fedezete Magyarország központi költségvetésében rendelkezésre áll" – emelte ki az NFM. A felújításról szóló támogatási szerződést a NFM és a BKV Zrt. képviselői még tavaly májusban aláírták, ennek értelmében a tárca a Kohéziós Alapból és a hazai költségvetési előirányzatból nyújt 137,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást. A rekonstrukcióval összefüggésben keletkező számlákat ebből a forrásból egyenlítik ki már jelenleg is – válaszolta lapunk kérdésére a BKV.
Eredetileg 125 milliárd forintot szántak az M3-as rekonstrukciójára, de később ezt – egy villamospálya-beruházásról lemondva – megfejelték további 12,5 milliárddal. Időközben azonban kiderült, hogy a három szakaszra bontott pályázatra érkező ajánlatok a 137,5 milliárdot is meghaladták, ami után úgy döntött a főváros, illetve a BKV, hogy csak egy, méghozzá az északi szakaszon kezdik meg a felújítást. Itt a vállalkozó a Strabag Építőipari Zrt., a szerződés nettó értéke 24,1 milliárd forint. A teljesítés határideje 2018. október 31., a forgalomba helyezésé november 30., valamennyi munka végső átadási határideje pedig 2018. december 31. Eközben az alagútban is folynak a munkák, itt a Swietelsky Vasúttechnikai Kft. a nyertes kivitelező. A szerződés nettó értéke 47,8 milliárd forint, a 17,1 kilométeres vonalon valamennyi munkát 2020. augusztus 24-ig kell átadni.
A kifizetések mértéke és ütemezése a vállalkozási szerződésekben van rögzítve: az első kifizetés akkor esedékes, ha a tételesen meghatározott munkák teljesítésének értéke eléri a szerződéses ár 10 százalékát, ezt követően a kifizetés kéthavonta történik, műszaki ellenőr által tételesen is igazolt teljesítésigazolás alapján – tette hozzá a BKV. | [
"BKV Zrt."
] | [
"Kohéziós Alap",
"Európai Unió",
"Swietelsky Vasúttechnikai Kft.",
"Európai Bizottság",
"Strabag Építőipari Zrt.",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.