text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
30 milliót ad Balogék nemzeti imareggelijére a Szerencsejáték
Felkerültek az elmúlt hónapok támogatási adatai a Szerencsejáték Zrt. honlapjára, melyek alapján április és július között összesen 193 millió forintot osztott szét az állami lottótársaság - főként kulturális célokat szolgálva az összegekkel. A legtöbb pénzt, 40 millió forintot még a negyedik hónapban ítélték oda a Családbarát Országos Nonprofit Kft.-nek, amely cég egyebek mellett a Családbarát Ország projekt megvalósításán ügyködhet 6,2 milliárd forintos uniós támogatásból.
Jelentős összeg került egy nem túl nagymúltú alapítványhoz is, a D.C. Magyarországi Alapítványnak 30 milliós támogatást juttatott az állami cég. Az összeg nemcsak a támogatási listán emelkedik ki, de a szervezet életében is jelentősnek minősül. A legfrissebb beszámolójuk szerint tavaly ugyanis összesen 5 millió forint bevétele volt az alapítványnak, ami az Emberi Erőforrások Minisztériumától érkezett, 2015-ben pedig még kevesebb, 2,5 millió forint.
Az alapítványt 2014-ben alapították, és a tavalyi volt a legjelentősebb évük, hiszen februárban a szervezet képviselői részt vettek a 64. National Prayer Breakfast rendezvényen Washingtonban. Itt a legkülönbözőbb vallási és politikai felfogású és foglalkozású küldöttek kerestek együttműködési lehetőségeket a világ problémáinak kezelésére. A részvétel eredményeket is hozott a beszámoló szerint, hiszen tovább mélyítették a kapcsolatrendszert, lefektettek néhány direkt együttműködési konstrukció alapjait is, valamint intézményesítették a folyamatos kapcsolattartást és bevezették a rendszeres véleménycserét is.
Az alapítvány egyik legfontosabb stratégiai célkitűzése egyébként az Első Magyar Nemzeti Imareggeli megrendezése, melyre a korábbi hírek szerint idén ősszel kerülhet sor. Balog Zoltán emberi erőforrások miniszter véleménye szerint (aki idén harmadszor vett részt a washingtoni eseményen) "erkölcsi emelkedettséget és sajátos erőt sugároz, ha a világ minden részéről érkező több mint háromezer politikus és közéleti személyiség együtt imádkozik. Hozzátette: "ez a közös ima a politikai ellentétek fölé emeli legalább a közös imádság másfél-két órájára". Éppen ezért nehezen is tudja elképzelni, hogy ha két politikus részt vesz az imádságon, akkor utána sértegetni, gyalázni fogja egymást.
Visszatérve a Szerencsejáték támogatásaihoz, 25-25 millió forintot kapott az Élményliget Szabadidős Programszervező Kft. és a Veszprémi Ünnepi Játékok Rendezvényszervező Kft.
15 milliós támogatásban részesült a tavaly év végén alapított VA3 Film Kft., ennél 5 millióval kevesebb jutott a Garancsi Istvánhoz köthető Magyar Természetjáró Szövetségnek és a Lupa Vízisípálya Kft.-nek. Garancsiék egyébként most először kaptak támogatást a Szerencsejáték Zrt.-től, miközben többek között a Magyar Posta is rendszeresen juttat neki néhány tízmillió forintot.
mfor.hu | [
"VA3 Film Kft.",
"Magyar Természetjáró Szövetség",
"Családbarát Ország",
"D.C. Magyarországi Alapítvány",
"Szerencsejáték"
] | [
"Lupa Vízisípálya Kft.",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Veszprémi Ünnepi Játékok Rendezvényszervező Kft.",
"Magyar Posta",
"Családbarát Országos Nonprofit Kft.",
"Élményliget Szabadidős Programszervező Kft."
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Tovább nyomoznak a 4-es metró ügyében
Még nincs eredménye az Alstom-botrányban kiadott elfogatóparancsnak
Január második feléig hosszabbította meg a nyomozást a Fővárosi Főügyészség a 4-es metró beruházásainak szerződéseivel összefüggésben – értesült lapunk. A Demszky Gábor főpolgármestersége alatt, 2006-ban beszerzett Alstom metrókocsik ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség folytat eljárást. Ebben a nyomozásban továbbra is két gyanúsítottat tart számon a hatóság, egy személy ellen pedig jelenleg is elfogatóparancs van érvényben.
Az Alstom-ügyben nem bővült a gyanúsítottak köre, a nyomozó hatóság továbbra is két terheltet tart számon. Egy személy ellen továbbra is érvényben van a belföldi, európai és nemzetközi elfogatóparancs, ám ezek az intézkedések eddig nem vezetettek eredményre – tájékoztatta a Magyar Időket Kovács Katalin, a Központi Nyomozó Főügyészség helyettes szóvivője. A nyomozó hatóság 2016 szeptemberében indított büntetőeljárást a 2-es és a 4-es metróvonalra 2006-ban beszerzett francia Alstom metrókocsik ügyében. A vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények gyanújával indult nyomozás határidejét legutóbb december 3-ig hosszabbították meg.
Az ügy kapcsán lapunk írta meg elsőként, hogy egy Medgyessy Péter volt szocialista kormányfőhöz köthető cég a metrókocsi-szerződés aláírása után nem sokkal mintegy 180 millió forintnak megfelelő eurót kapott tanácsadás címén az Alstomtól. Az összeg egy része, mintegy hetvenmillió forint később a Gyurcsány-kormány utazó nagyköveteként is tevékenykedő politikus feleségének a számlájára került.
Az Alstom kocsik beszerzésétől különválasztva, a 4-es metró beruházásával összefüggésben egy másik nyomozás is tart, amelyet fokozott ügyészi felügyelettel a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytat. Ebben az ügyben 2018. január 23-ig hosszabbították meg a nyomozást, amelynek keretében – mint arról Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője tájékoztatott – egyelőre senkit nem hallgattak ki gyanúsítottként. A nyomozás tárgyát a 4-es metró beruházásához kapcsolódó különböző tanácsadói szerződések, valamint a projektmenedzsmenttel kapcsolatos kérdések, döntések képezik.
Az ügy előzménye, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a beruházás szerződéseivel kapcsolatban több bűncselekmény miatt tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen. Előzőleg az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) megállapította, hogy a 4-es metró építése során – közte az Alstom metrókocsik beszerzése kapcsán is – kiemelkedő súlyú szabálytalanságokat és hibákat követtek el, ami miatt az Európai Bizottság akár 59 milliárd forint fejlesztési forrást is visszakérhet Magyarországtól. | [
"Alstom"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Legfőbb Ügyészség",
"Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Európai Csalás Elleni Hivatal",
"Európai Bizottság",
"Magyar Idők",
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
Költségvetési csalás gyanúja miatt feljelentést tesz az Együtt-PM pártszövetség Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter ellen - közölte Juhász Péter társelnök. Mint mondta, sajtóhírek szerint Seszták Miklós még ügyvédként a 2000-es években közreműködött több száz cég létrehozásában, majd eltüntetésében és ezzel megkárosította a költségvetést. Azt mondta: két év alatt közel hatszáz céget jegyeztek be ukrán állampolgárok adatai felhasználásával, de ezek a cégek nem végeztek valós tevékenységet, pár év múlva jelentős adóhátralékkal megszűntek.
Hozzátette: azt várják a minisztertől, hogy adjon magyarázatot ezekre a hírekre, és ha igazak a vádak, akkor Seszták Miklósnak le kell mondania. Meg kell vizsgálni azt is, hogy azokat a pénzeket, amelyek elosztásáért Seszták Miklós felel, valóban fejlődésre fordítják, vagy ezeket is "eltemethetik" - mondta Juhász Péter.
A kormánytól az ügyben azt várják, hogy feddhetetlen embereket bízzanak meg a fejlesztési pénzek elosztásával, de szerintük Seszták Miklós nem ilyen. Juhász Péter ezt követően feltett egy táblát a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fő utcai épületére, amelyen az állt: "dr. Seszták Miklós ügyvédi iroda, cégtemetés, adóelkerülés, kábelmutyi".
Az Index.hu csütörtökön írt arról, hogy az Orbán-kormány új fejlesztési minisztere évekig volt részese olyan vállalkozások alapításának, amelyek szinte kivétel nélkül cégtemetőkben végezték rövid és kevéssé átlátható működésüket. Seszták Miklós az ügyvédi titoktartásra hivatkozva nem nyilatkozott a lapnak - áll a cikkben.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) vasárnap közölte: Seszták Miklós fejlesztési miniszter ügyvédként maradéktalanul betartotta a jogszabályi és a szakmaetikai előírásokat. "A leghatározottabban visszautasítjuk a Seszták Miklós korábbi ügyvédi tevékenységével kapcsolatban megfogalmazott, lejárató célzatú, alaptalan vádakat" - jelentette ki az NFM, hozzátéve, hogy a miniszter személyiségi jogait sértő, valótlan nyilatkozatok közlőivel szemben Seszták Miklós megteszi a megfelelő jogi lépéseket.
A tárca reagálása szerint nem felel meg a valóságnak, hogy Seszták Miklós ügyvédi közreműködésével a 2000-es évek elején alapított cégek a költségvetést megkárosítva "cégtemetőkben" végezték volna. A cégalapításkori ügyvédi közreműködés nincs és nem is lehet összefüggésben egy gazdasági társaság későbbi működésével - jegyezték meg, úgy fogalmazva, hogy aki ilyet sugall, az nincs tisztában a jogszabályokkal, a miniszter korábbi tevékenységére vonatkozó tényeket kiforgatva, alaptalan rágalomhadjáratot folytat.
Seszták Miklós a betéti társaságok alapításakor is kellő körültekintéssel járt el - közölte az NFM. A többéves tapasztalattal rendelkező MLM- (Multi Level Marketing) hálózatépítő Kovács Erzsébet - aki az MLM-rendszer kisvárdai bővítése során többek között Seszták Miklós ügyvédi irodájával is intézte a cégalapításokat - pénteken az MTI-nek azt mondta, hogy a Seszták Miklós ügyvédi közreműködésével alapított cégek jó része ma is sikeresen működik, és kárt azok sem okoztak az országnak, amelyek végelszámolással fejezték be meg sem kezdett tevékenységüket. | [
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [
"Multi Level Marketing"
] |
Még nem lehet tudni, hogy mikortól játszhat az új diósgyőri stadionban a DVTK. Ennél is nagyobb gond lehet, hogy még a hétvégi választásokra sem sikerült valami megnyitófélét összehozni Diósgyőrben, ahol éppen az utolsó simitásokat végzik a 11 milliárdért épülő arénában. Pedig a stadion is abban a körzetben van, ahol négy évvel ezelőtt – vidéken csak két helyen – a szocik nyertek, és most is ráférne valami biztatás a Fidesz jelöltjére, Hubay Györgyre.
A stadion felépítése évekig húzódott, de csak azt követően írták ki végül a közbeszerzést a kivitelezésre, hogy Orbán Viktor kijelentette: "2016 őszén, ha a fene fenét eszik, akkor is építkezni kell". 2016. október végére jött létre az a szerződés, amelyet a stadion építésére létrehozott projektcégnek, a Diósgyőri Stadionrekonstrukciós Kft.-nek, és a Market Építő Zrt.-nek, mint kivitelezőnek a kellet aláírni.
Az építési területet a szerződés már aláírását követő munkanapon, 2016. november 2-án átvette az építőipari cég, a szerződés értelmében 2018. február 2-re készen kellett volna lennie.
A kivitelezést 11 milliárdért Orbán egyik kedvenc oligarchája, Garancsi István cége, a Market Építő Zrt. nyerte.
Az elején látszólag minden flottul ment, az építők hetente körbehurcolták a sajtó képviselőit az helyszínen, és minden alkalommal kijelentették, hogy az átadás tartható. Az elmúlt év végére fogyott el az optimizmus, ha valaki meg szerette volna nézni az építkezést, azzal utasították el, hogy a sajtó csak zavarná a hajrában lévő munkásokat. Aztán jöttek, “hogy ez tuti, hogy nem lesz kész?" meg a “jó, de akkor pontosan meddig kell bérelt pályán játszani a DVTK-nak?" kérdések, de Diósgyőri Stadionrekonstrukciós Kft. befejezte a kommunikálást az érdeklődőkkel.
A Market Zrt. meg a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt.-hez irányít mindenkit. Mivel konkrét válaszokat az esetleges kötbérről és végleges határidőről mi sem kaptunk, ezért közérdekű adatkérelmet adtunk be.
Időközben az is kiderült, hogy senki nem jelentkezett a stadion hasznosítására meghirdetett pályázatra, és a DVTK egyik vezetője egy helyen azt nyilatkozta, nekik havonta két alkalommal lesz szükség a pályára, egyébként minden mással (edzőpályák, épületek) rendelkeznek.
Orbán Viktor először március elején, minden hivatalos bejelentést mellőzve bukkant fel Miskolcon a diósgyőri körzetet (B.-A.-Z megye 2-es) támogatandó. Természetesen meglátogatta a stadion építkezését is. Kisebb meglepetést váltott ki egy kérdés nyomán az a bejelentése, hogy a maga részéről támogatná a pirotechnikai eszközök legalizálását a stadionokban.
Az átadással kapcsolatban azt mondta, a választás nem múlik a stadion átadásán, ezért arra biztatná az építőket, hogy akkor adják csak át, amikor minden készen van. Az ugyanis kellemetlen lenne, ha az átadás után még munkálatok folynának benne, mint ahogy az Szombathelyen megesett.
A legfrissebb nem hivatalos átadási dátum május, de könnyen lehet, hogy az első meccs szurkolók nélkül fog lemenni, mert a Diósgyőrt, mint visszaesőt, szurkolói megbotránkoztató magatartásáért (az ellenfél és az ellenfél egyik játékosának szidalmazása) valamint szurkolóinak becsmérlő, hátrányosan megkülönböztető magatartásáért (“huhogás") 1 millió forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezték. A klub szerint, ha ez így folytatódik akkor jön a zártkapus forduló.
Pusztai László (Északhírnök)
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Diósgyőri Stadionrekonstrukciós Kft.",
"Market Építő Zrt."
] | [
"Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt."
] |
A támogatásból jut béremelésre és veszteségrendezésre is, egy új törvénynek köszönhetően pedig jóval kevesebb közműadót kell majd fizetniük.
602,8 millió forintos állami többletforrást kap még az idén az Alföldvíz Zrt. – jelentette be hétfőn Nagy László, a társaság vezérigazgatója.
Az igazgató szerint a pénzt – amit Békéscsaba önkormányzata kap meg címzett támogatásként – részben béremelésre, részben veszteségrendezésre fordítják. Első lépésként októberig visszamenőleg 12 százalékkal emelik meg a dolgozók bérét – erre 165 millió forintot fordítanak.
A cég 2019 nyarán került a fizetésképtelenség határára, béremelésre sem futotta, ami miatt a szakszervezetük a kormányfő várbeli hivatala elé szervezett demonstrációt.
A cég részvényesei, zömében térségbeli önkormányzatok, idén december elején kénytelenek voltak negyedére leszállítani részvényeik értékét, miután a vállalat tőkéje a törvényben előírt mérték alá csökkent. A vezérigazgató ezzel kapcsolatban közölte, hogy a december eleji online közgyűlésen a cég 271 ezer részvényének 14 ezer forintos névértékét 4600 forintra csökkentették, amivel a 3,8 milliárd forintos alaptőkét 1,25 milliárdra szállították le, egyúttal bevonták 555 darab saját részvényüket is.
Az Alföldvíz Zrt. gazdálkodásán nagy lyukat ütött a rezsicsökkentés és a közműadó is, de igazán az arzénes víz kiváltását célzó Araddal közös projekt bedőlése tett be nekik, amiben kétmilliárd forint úszott el.
Nagy László szerint a 2020-as mérlegbeszámolójuk még veszteségről fog szólni, de újabb tőkeleszállításra már várhatóan nem lesz szükség. Az igazgató abban reménykedik, hogy az állam jövő májusig feltőkésíti az ország negyedik legnagyobb víziközmű-szolgáltatóját.
Bő félmilliárddal csökken majd az adójuk
A közműadót időközben úgy módosították, hogy a falvakat is kiszolgáló közműveknek csak az eddigi töredékét kell fizetniük. A 2021. január 1-jén hatályba lépő módosítás értelmében Herczeg Tamás (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője szerint az eddigi 857 millió helyett 522 millió forinttal kevesebb adót kell fizetnie majd a cégnek.
A politikus szerint folytatódnak a tárgyalások a vállalat költségvetési helyzetéről, a tulajdonos önkormányzatok az államtól várnak tőkeemelést. Arról már megállapodtak, bárhogy is alakul a tulajdonosi összetétel, a társaság központja Békéscsabán marad. Herczeg Tamás azt is mondta, hogy a kormányzati szándék választási ciklusoktól függetlenül az elavult víziközmű-hálózatok rekonstrukciója, ami szerinte 2-3 éven belül el is kezdődik.
A szakszervezet 30 százalékos béremelést szeretett volna
Miskéri László, az Alföldvíz Szakszervezet titkára szerint nagyon sok dolgozó hagyta el az évek óta veszteségesen működő társaságot; 900 dolgozó írta alá azt a petíciót, amelyben 12 százalékos béremelést követeltek. A vízügyi átlagbér eléréséhez ugyanakkor 30 százalékos bérfejlesztésre lett volna szükség – mondta.
Herczeg Tamás szerint Békéscsaba 1,3 milliárd forintot kap a gazdaságvédelmi program részeként az iparűzési adó felére csökkentése miatt kialakult pénzügyi helyzet rendezésére, amihez ha hozzáadják a 602,8 millió forintot, azzal a megyeszékhely dobogós helyen áll.
Az 1200 munkavállalót foglalkoztató Alföldvíz Zrt. Békés, Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyében, 131 településen szolgáltat, összesen 541 ezer embert látja el ivóvízzel. Legnagyobb tulajdonosa Békéscsaba, ami a cég 32,8 százalékával rendelkezik, az állami tulajdonrész 28,6 százalékos. | [
"Alföldvíz Zrt."
] | [
"Alföldvíz Szakszervezet"
] |
Rendőrségi bejelentés színesíti az SZDSZ tisztújítási botrányát. Az ügy pikantériája, hogy éppen az a Jüttner Csaba fordult a hatóságokhoz, aki a Fodor Gáborra szavazó borsodi álküldöttek ügyét vizsgálta pártja megbízásából. Ráadásul az se biztos, hogy az a gulácsi polgármester, aki helyett valaki szavazott, egyáltalán tagja-e az SZDSZ-nek.
Három órát késett a rendkívüli ügyvivői ülés befejezése, kérdezni nem lehetett, nem tudni, lesz-e új elnökválasztás.
Nem érzi magát felelősnek a borsodi álküldöttekért az SZDSZ megyei elnöke. T. Asztalos Ildikó méltatlannak tartja a párt belső vizsgálatát.
Kóka állítólag azért ellenzi az új elnökválasztást, mert bizonyítottnak érzi, hogy fodoristák csaltak.
Okirat hamisítás gyanúja miatt bejelentést tett a rendőrségen az SZDSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke, a szabaddemokrata tisztújítási visszásságok hivatalos vizsgálója. Jüttner Csaba azt kéri a rendőrségtől, hogy vizsgálja ki a párt tavalyi tisztújításán történt szabálytalanságok egyikét.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye elnök szombati közleményében arról ír, hogy az egyik gulácsi (Jüttner megyéje) küldött, Vass Albert polgármester valójában nem vett részt a párt tavaly márciusi tisztújító küldöttgyűlésen.
Emiatt az ügyben belső vizsgálat is indult. Egyelőre nem tudható, hogy a gulácsi küldött nevében felvette-e valaki a szavazólapot. Arról sincs információ, hogy a többi "álküldött" ügyében szintén tettek-e rendőrségi bejelentést. Csak annyi biztos, hogy Vass helyett valaki aláírta a jelenléti ívet.
Emlékeztetőül: a Hír TV péntek este arról beszélt, hogy stábja kiszúrta, miszerint Vass szignója az elnökválasztási jegyzőkönyvben eltér az eredetitől. Nem véletlenül, a gulácsi városatya ugyanis azt nyilatkozta a Hír TV-nek, hogy nem volt jelen az SZDSZ tavalyi tisztújító gyűlésén.
A TV2 telefonon beszélt Vass Alberttel, aki megerősítette, hogy nem volt ott a küldöttgyűlésen. Ő egyébként azért mehetett volna az elnökválasztásra, mert az SZDSZ alapszabálya szerint a polgármesterek automatikusan küldöttek. Persze csak az SZDSZ-es polgármesterek. A TV2 azon kérdésére, ő tagja-e az SZDSZ-nek Vass Albert azt mondta: "fogalmam sincs".
Azt mondta, 1994-ben a Fidesz-SZDSZ támogatásával indult a polgármesteri tisztségért, akkor lehet, hogy belépett, de azóta nem foglalkozott az SZDSZ-szel. És azt mondja, azóta nincs kapcsolata a párttal. Lövei Csaba, a párt megyei szervezője azt mondja, hogy Vass Albert 1994. szeptember 20-án lépett be a pártba. Így szerinte a tagsága jogos. Igaz annak nincs nyoma, hogy fizetett-e tagdíjat. A párt alapszabálya szerint azt, aki egy évig nem fizet tagdíjat, törlik a tagnyilvántartásból.
Érdekesség az is, hogy a párt szabolcsi oldalán sincs nyoma annak, hogy Vass Albert szabad demokrata polgármester volna, legalábbis a polgármesterek listáján nem szerepel, a legutóbbi önkormányzati választáson pedig függetlenként indult. | [
"SZDSZ"
] | [
"Hír TV"
] |
Október végén a parlament költségvetési bizottsága meghallgatta Veres János pénzügyminisztert, az "irányítása alatt álló Bogát-Ferr Kft. áfacsalása ügyében". Az ülésről felvett – egyelőre nem hitelesített – jegyzőkönyv rövidített változatát megspékeljük lábjegyzeteinkkel, amelyek hol ellentmondanak a miniszter válaszainak, hol kiegészítik azokat. A dőlt betűkkel jelölt, keretes jegyzeteket a szövegbe illesztettük.
Kabai Károly és Veres János
© HVG Hargitai János (KDNP): Kezemben van egy cikk, Kabai Károly és Veres János fémbiznisze . (...) Addig, ameddig ön ennek a Bogát-Ferr Kft.-nek az ügyvezetője volt, ebből a cikkből az derül ki, hogy 1993. december 1-jéig ez a cég fémkereskedelmet folytatott. Kérdezem, hogy visszaigényeltek-e ezzel kapcsolatban áfát? Miniszter úrnak egy másik nyilatkozata arról szólt - itt egy 50 milliós tételről beszél ez az írás, és mintha valahol szintén olvastam volna -, hogy ezt az 50 milliót visszafizette.
Az RTL-Klub riportja 2007. október 14-én, az esti Híradóban: Műsorvezető: A pénzügyminiszter szerint visszakerült az államhoz az az 55 millió forint, amelyet áfaként Veres János egykori cége fiktív számlák alapján igényelt vissza még a 90-es évek elején. Az ellenzék adócsalási ügyről beszél, Veres János viszont azt mondja, nem tudott arról, hogy a számlák hamisak, és nem is a cége, hanem annak ügyfelei ellen vizsgálódtak.
Riporter: Ez a telephelye annak a fémfelvásárló cégnek, amely egy 1995-ös nyomozás adatai szerint fiktív számlák alapján igényelt vissza közel 55 millió forint áfát. Az udvaron még most is vannak fémhulladékok. A Bogát-Ferr Kft.-t 1991-ben alapították. Veres János és Kabai Károly fele-fele arányban volt tulajdonos. Veres János 1993. december 31-ig ügyvezetője is, utána már csak tulajdonosa volt a cégnek. A büntetőeljárásban felkért könyvszakértő a HVG szerint azt állapította meg, hogy a Bogát-Ferr Kft. 1991 és 1995 között 54 millió 846 ezer forint áfát igényelt vissza 1039 fiktív számla alapján, amelyeket nincstelen és gyakran analfabéta emberek állítottak ki.
Híradónk egy nyíregyházi erőmű átadásán érte el a pénzügyminisztert. Veres János azt mondja, hogy a vizsgálat nem a cége, hanem a cége bizonyos ügyfelei ellen folyt. Nem tudott arról, hogy a számlák hamisak.
Riporter: Hogyan lehet az, hogy ön nem tudta, mi folyik a Bogát-Ferrben, miközben ön ügyvezetője és tulajdonosa volt a cégnek?
Veres János pénzügyminiszter: A vizsgálatok lefolytak, a vizsgálatok személyemet nem érintették, ebből következően nem értem, hogy miért feltételezi bárki azt, hogy a céget egyébként nem érintő vizsgálatoknak rám nézve lenne negatív hatása.
Riporter: Veres János Híradónknak azt mondta, már az 55 millió forint is visszakerült az államhoz.
V.J.: Megkapta a magyar állam.
Riporter: Visszafizette a cég?
V.J.: Megkapta a magyar állam.
Riporter: Hogy miként, arról a miniszter többet nem mondott.
[Hargitai bizottsági kérdésének folytatása:] Kérem, hogy erre térjen ki, és mondjon néhány mondatot. És ha ez az állítás igaz, hogy erről így nyilatkozott, akkor az első kérdésem okafogyottá vált. Mivel csak a sajtó alapján tájékozódom, felteszem a kérdést, hogy volt-e egy ilyen, összességében 54 millió 846 ezer forint visszaigénylés, amit önök később valamiért visszafizettek? Azokkal a személyekkel, akiket a bíróság valamilyen módon elítélt, volt-e ügyvezetőként bármilyen találkozása? Mert azt feltételezem, ön tudja, hogy kik ezek az elítélt személyek. Mi több, úgy fogalmaznak, hogy sokszor öltönyös úriemberekkel találkoztak, önre is célozhattak-e, hogy az ön öltönyét is láthatták-e. Királyként és császárként nevez meg ez a cikk olyan személyeket, akikre ezek az elítéltek azt mondják, hogy a rendőrség őket felderíteni nem tudta. Ön királyként, vagy császárként, vagy más személyként érintettnek érzi-e magát ebben az ügyben?
Veres János pénzügyminiszter: Nem érzem érintettnek magam az adott ügyben, sem királyként, sem császárként. Az adott személyekkel nekem nem volt üzleti kapcsolatom. Már nyilatkoztam, hogy a cég annak idején az érvényes szabályok szerint járt el. Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy az újságcikk sem állít mást, mint azt, hogy az adott személyekkel kapcsolatban lefolyt eljárás eredményeképpen az derült ki, ők szabálytalanságot követtek el. A céget magát ebben az eljárásban nem gyanúsították meg, a cégnek bizonyos dolgozói tanúként kerültek kihallgatásra az eljárás során. Éppen ezért az egész eljárás, pontosabban a sajtóban lezajlott kéthetes eljárás, úgy gondolom, a személyem ellen indult politikai támadás. A magam részéről nem tekintem a dolgot másnak. (...) Semmi olyasmiről nem tudok számot adni, aminek alapján szabálytalanságot követett volna el a cég maga. A cég ügyfelei követtek el szabálytalanságot, őket ezért a szabálytalanságért, mint az újságcikkből kiderül, felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Ilyen értelemben a cég ebben nem volt érintett. A cégnél az eljárás során megállapításra került, hogy csak valóságos árumozgás történt. Tehát azok a beállítások, amelyek szerint itt nem valóságos árumozgás került volna valakik által szabálytalanul számlázásra, nem a cégre vonatkoztak, hanem a céggel kapcsolatban állt ügyfelekre vonatkoztak.
Nyírbátori Rendőrkapitányság, Bűnügyi Osztály, 1995. szeptember 4. A nyomozás addigi eredményét összefoglaló jelentés beszámol arról, hogy hat számlakibocsátó gyanúsított beismerte, nagy mennyiségű fémről állított ki számlát, de ismeretlen bűntársak azonosítása nem sikerült. "Hamisak az egyes adásvételi ügyletekből készült készpénzfizetési számlák, hiszen a tényleges eladók nem az ott feltüntetett számlakibocsátók, hanem ismeretlen bűntársaik voltak."
Az árumozgásról képet ad a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Felügyelőségén 1994. november 9-én készült jegyzőkönyv Sztojka József számlakibocsátó, a perben később adócsalásért elítélt "vállalkozó" kihallgatásáról: "Elmondja még, hogy Nyírbogátra megérkeztek a különböző kamionok, és aki éppen ott tartózkodott a közelben, a telepen, annak a nevére állították ki az eladási készpénzfizetési számlát. Ez azt jelenti, hogy ez a vállalkozó adta a nevét a fémfelvásárláshoz." Ugyanott, ugyanaznap Varga József későbbi elítélt kihallgatása során a jegyzőkönyv szerint úgy nyilatkozott: "1994. július 31-én Nyírbogáton járt, a Metál Kft. [helyesen Bogát-Metál Kft. – a szerk.] előtt állt két kamion pótkocsival, a pótkocsiból kiszállt egy számára ismeretlen személy, s megkérdezte, van-e vállalkozói igazolványa. Mivel vállalkozói igazolvánnyal és adószámmal rendelkezett, az ismeretlen személyek megkérték, működjön közre színesfém leadásában. Ő átadta a készpénzfizetési számlatömböt aláírva. Számára ismeretlen személyek állították ki a számlát a felsorolt színesfémmennyiségről. Ő a számlát ki sem tudta volna állítani, mindössze három osztályt járt."
A nyomozás során tehát az eljáró hatóságok előtt kirajzolódott, mi volt az összefüggés a számlák és az árumozgás között. A periratokból egyértelműen látszik: az elítéltek semmiféle fémet nem szállítottak a Bogát-Metál Kft. és a Bogát-Ferr Kft. közös nyírbogáti telepére, kizárólag az odaérkezett áru, a nyomozók szerint "feltehetően illegálisan külföldről behozott színesfém értékesítését legalizálták".
[Veres János válaszának folytatása:] Éppen ezért még egyszer szeretném kijelenteni, hogy a cég szabályosan járt el, az eljárás során, mint ahogy a cikkben is szerepel, a nevem fel nem merült. Arra a kérdésre, mert lényegében ezt kérdezte képviselő úr, hogy vajon kik lehettek ezek a bizonyos illetők, azt kell megkérdezni, aki ezt nyilatkozta, illetve azt, aki találkozott velük. Én nem tudom, hogy kik lehettek ezek a bizonyos illetők. Miután a cégnek folyamatos árumozgása volt, ezért azt tudom mondani, hogy a cégnek természetesen volt áfa-visszaigénylése az államtól, volt áfabefizetése az államnak, ahogy az az üzleti forgalomból következett. De ilyen konkrét visszaigénylése nem volt a cégnek.
Ki miért felelős? (Oldaltörés)
Ha jól értem, az előbb sikerült tisztázni azt, hogy ön a Bogát-Ferr Kft.-nek 1991 végétől 1993. december 1-jéig ügyvezetője volt, és 50 százalékos tulajdonosa 1995. május 29-ig. Ebben tehát nincs vita. Nos, kiderül az is egy bírósági szakértő feljegyzéséből, hogy 1991 és 1995 között két kft, a Bogát-Ferr Kft., illetve a Bogát-Metál Kft. 1039 darab fiktív számla alapján mintegy 248 millió forint kárt okozott az államnak jogtalan adó-visszaigényléssel. Ebből a Bogát-Metál Kft. 193 millió forinttal, a Bogát-Ferr Kft., amelynek ön ügyvezetője és tulajdonosa volt ezen időszak alatt, 54 millió forinttal bírt. Ön az előbb azt mondta, és ez megfelel a tényeknek, hogy ennek ellenére az ön cége ellen semmiféle eljárás nem indult. Ezek után azt szeretném megkérdezni, hogy van-e bármilyen összefüggés Szikora János jelenlegi APEH-elnök kinevezése és az ügyek eltussolása között. Tudvalévő, hogy Szikora János ebben az időben egyébként a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei APEH-nél dolgozott magas beosztásban.
A másik kérdésem: ön egy másik fórumon a sajtó kérdéseire válaszolva azt mondta, hogy ön a cég ügyeivel, pénzügyeivel, adóval kapcsolatos ügyeivel nem foglalkozott. Nos, az ön életrajza szerint ön a téeszben is főkönyvelő volt, a másik üzlettársa, Kabai úr pedig kovács. Azt szeretném megkérdezni, tényleg komolyan gondolja, hogy bárki elhiszi, hogy a főkönyvelő végzettségű tulajdonos a színesfém beszerzésével foglalkozik, a kovács pedig az adóügyekkel? Tisztelt miniszter úr, ha így van - ön a saját cégében nyilván azt bízza meg a munkával, amihez ért, ahogy minden tulajdonos egyébként -, hogy önnél jobban ért egy kovács az adóügyekhez, akkor hadd kérdezzem meg, hogy mit keres most abban a székben, amelyikben ül?
Veres János: Képviselő úr, a most elmondott szavai alapján, miután az újság ellen is bírósági eljárás van, ön ellen is el fog indulni.
Megjegyzés A miniszter kijelentése nem a HVG-re vonatkozhat, lapunk ellen bírósági eljárás nem indult az idézett cikk kapcsán.
Ugyanis olyan megállapítást tett, ami még az újságban sem volt. Ugyanis ön azt mondja, hogy a szakértői vélemény alapján ennyi és ennyi összeggel károsította meg a kft az államot. Ez nincs leírva az újságban. Egy szakértői vélemény van az újságban, amely nem ezt mondja, képviselő úr. El kell olvasni pontosan a szakértői véleményt. Az újságcikkben a szakértői véleményből egy mondatot idéznek, én is idézném: "Az államot be nem vallott és meg nem fizetett áfa miatt 248 millió forint kár érte." Képviselő úr, nagyon fontosnak tartom megemlíteni, hogy a szakértői vélemény nem a cégről szól. A szakértői vélemény azokról a személyekről szól, akiket ebben az ügyben eljárás alá vontak.
Ön az iménti mondatával ezt a céget hozta hírbe, ha szabad így fogalmaznom. Ez történik az újságcikkel is és másfajta sajtóközleményekkel is az adott ügyben. Az adott eljárásban nem a cég szereplő, hanem azok a személyek, akik itt fel vannak tüntetve, a számlát kiállító vállalkozók. Ezért azt tudom csak mondani önnek is, képviselő úr, hogy a cégnél valóságos árumozgás volt, a cég ennek megfelelően valóságos áruvásárlást és áruértékesítést végzett. Azt pedig, hogy az adott vállalkozók, akiket a bíróság a cikk szerint felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt, pontosan miben és hogyan jártak el szabálytalanul, én nem tudom megmondani.
(...) Pontosan megfogalmaztam, mi volt a feladatom a cégen belül. A céget én nem könyveltem, a cég könyvelésében nekem feladatom nem volt. Annyi volt a feladatom, hogy a társaság bővülő finanszírozási igényeihez megteremtsem a bankhitelalapokat. Egyébként magában az üzleti tevékenységben nem vettem részt, mert ehhez a dologhoz nem értek, nem tudom megkülönböztetni egyiket a másiktól a felvásárolt termékek között. Akik ehhez értettek annak idején, és ebben részt vettek, őket az elmúlt tíz napban, legalábbis aki még él közülük, volt módon megkérdezni. Az ő elmondásuk alapján tudom azt, hogy a folyamat hogyan zajlott.
Megjegyzés A miniszter tehát 2007. október-november folyamán tájékozódik arról, hogy a saját tulajdonában és ügyvezetése alatt álló cégben 1992 és 1994 között hogyan zajlott a felvásárlás.
Azt tudom mondani, hogy ilyen értelemben az eddigi kijelentéseimet tartom. (...) Szikora János kinevezése és e mögött az ügy mögött semmifajta összefüggés nincs. Szikora Jánost szakmai munkája tette alkalmassá arra, hogy a jelenlegi kinevezésére sor kerülhessen. Dolgozott az adóhivatalban korábban, azt tudom, de nem tudom megmondani pontosan, hogy melyik években. Ilyen értelemben dátum szerint nem tudnám megmondani.
Szikora és Veres Szikora János életrajzi adatai: 1988-től az APEH Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Adófelügyelőségen felügyelőségvezető-helyettes, megbízott felügyelőség-vezető 1992-1998 között. Az APEH Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Igazgatóságán adóügyi igazgatóhelyettes; 1999-től egyéni ügyvéd; 2003. április 1-jétől az APEH Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Igazgatóságának vezetője; 2005. március 1-től az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke.
Veres János életrajzi adatai: 1994-től MSZP-színekben országgyűlési képviselő; 2003. március 10-től a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára; 2004. október 7-től a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára; 2005. április 25-től pénzügyminiszter.
Mádi László (Fidesz): Az az idézet, amely a megyei fogyasztóvédelmi főfelügyelőségtől származik, hogy a számla mögött áru- és pénzmozgás nem volt, nagy valószínűséggel áfa-visszaigénylés igazolásának célját szolgálta, bizonytalan eredetű, nagy tételű színes fém legalizálására felhasználható, ön szerint nem létezik. Ez hazugság. Szeretném öntől hallani, hogy ez ténylegesen így van-e. Azt is szeretném megerősíteni, hogy ön ezek szerint a cég tevékenységében ügyvezetősége ellenére sem vett részt, csak a hitelszerzésben. Miközben úgy tudom, hogy egy ügyvezető mindenért felelős, ami a cég tevékenységét érinti. Szeretném ezt is megerősíteni, hogy ön ügyvezető volt ugyan, de semmiben nem vett részt, igazából ezek szerint nem volt ügyvezető. Mert egy ügyvezető a cég egész tevékenységével foglalkozik, és felelős személy.
Veres János: A cégnek több ügyvezetője volt.
Ügyvezető A nyilvános és hivatalos cégadatbázis szerint 1991. december 16. és 1993. december 1. között két ügyvezetője volt a cégnek: Kabai Károly és Veres János. A cégjegyzés módja: "Ügyvezetők önállóan jogosultak a cégjegyzésre". Azt követően 1995. május 29-ig – addig, amikor Veres János eladta tulajdonrészét – Kabai Károly önállóan vezette a céget.
Ezek közül egy voltam én, ezzel a feladatkörrel, amit az újságban is nyilatkoztam. Más feladatköröm a témában nem volt. Ebből következően az ügyvezetőség azért kellett, hogy aláírásom lehessen akkor, amikor banki hitelszerződéseket kell a cég nevében kötni, vagy lehet kötni. (...) Ama tevékenységben, amire képviselő úr utalt, nevezetesen a felvásárlásban vagy az értékesítésben magam nem vettem részt. Ahogy utaltam rá, nem ismertem ezeket a termékeket, ehhez nem értettem, ma sem értek, ebből következően nem is volt olyan szándékom, hogy ezekben a folyamatokban részt vegyek.
A HVG által megkérdezett szereplők által elmondottak, valamint a nyomozati iratok egyike sem tartalmaz olyan információt, miszerint Veres János annak idején közvetlenül részt vett volna a fémfelvásárlásban.
De hogy a fogyasztóvédelmi kérdésére is utaljak képviselő úrnak, ez egy kezdeményezés volt a fogyasztóvédelem részéről. E kezdeményezés visszaigazolásaként nem áll rendelkezésre dokumentum, mármint hogy ezt visszaigazolta volna a vizsgálat. Ellenben dokumentum áll rendelkezésemre egy bírósági határozatból, amely szó szerint azt tartalmazza: "Az adóhatóság a gazdasági események megtörténtét elismerte."
Ki fizetett vissza és mennyit? (Oldaltörés)
Hargitai János (KDNP): (...) Tényként rögzíthetjük, hogy valakik, azt sem tudom, hogy kikről van szó, 248,142 millióval megkárosították az államot. Legalábbis ezt állítja ez a szakértői jelentés. Tényleg nem azt mondja, hogy az ön cége tette, hanem azok, akik ezeket a fiktív számlakibocsátásokat intézték. Ez a szakértői jelentés azt mondja, hogy ennek a társaságnak ebben a cselekményében volt két partnere, egy bizonyos Bogát-Metál Kft. és egy Bogát-Ferr Kft. A Bogát-Metál Kft. 193,296 millió erejéig igényelt vissza áfát, az önök kft-je, amiben ön ügyvezetőként szerepelt egy ideig, 54,846 milliót. Ezt a kettőt összeadjuk, ez pont a kár értéke. Tehát akik áfacsalást elkövettek, azoknak az ön cége 54,846 millió erejéig, akár akaratlanul is, partnere volt. Valahol, vagy olvasom, vagy valaki állítja, hogy ez az 54 millió forint, amit önök visszaigényeltek áfa-visszatérítésként az államtól, azóta már visszafizették az államnak. Erre nem adott nekem választ, mert ha ez igaz, akkor kérdezem én, mi az oka annak, hogy pont ezt az összeget, adórevízió, vagy ki tudja, minek folytán, önök miért fizették vissza az államnak? Tehát ha az önök tevékenysége tiszta volt, miért kellett ezt visszafizetni? Vagy megint vakvágányon vagyok, és ez megint csak egy sajtóhír, vagy én szedtem föl egy rossz információt?
Veres János: Most is csak azt tudom önnek mondani, hogy ilyenfajta visszafizetésről az államnak azért, mert ezek a számlák ilyenek, vagy olyanok voltak, nincs tudomásom. De ha már feszegeti ezt a kérdést, akkor nagyon fontos, hogy hol és ki követte el a szabálytalanságot. (...) Ezek a vállalkozók ide meg egy bizonyos Orbán-Morvai nevű cégnek értékesítettek termékeket. Ide is, oda is, amoda is állítottak ki bizonyos számlákat. A mi cégünk esetében az árumozgás megtörtént. Hogy utána ezek a vállalkozók nem szabályosan végezték tevékenységüket, "be nem vallott és meg nem fizetett áfa miatt", erre önnek nem tudok válaszolni, mert az ő történetük volt, nem az én cégemhez kötődő tevékenységről van szó.
Varga Ferenc tette Varga Ferenc számlakibocsátó, későbbi elítélt 1994 augusztusában a Bogát-Metál Kft. és az Orbán-Morvai Kft. számára állított ki számlát, konkrétan ezekkel kapcsolatban vizsgálta a Vám- és Pénzügyőrség Fővárosi Nyomozóhivatala, s ennek során a revizor jogi értelmezést fogalmazott meg az érvényes jogszabályok alapján. Ez így hangzott: "Erősen gyanítható, hogy Varga Ferenc gazdasági tevékenységet nem folytat, vállalkozói igazolványának alapján kizárólag számlákat bocsát ki. Amennyiben a feljelentés kiegészítése határideje alatt bebizonyosodik, hogy Varga Ferenc áru- és pénzmozgás nélkül fiktív számlákat bocsát ki, és vevőként feltüntetett cégek az általános forgalmi adót visszaigénylik, akkor a vevők csalást követnek el halmazatban magánokirat-hamisítással, Varga Ferenc pedig, mint a hamis magánokirat készítő pedig magánokirat-hamisítást követ el, bűnsegédként." Az APEH Fővárosi Igazgatóságának Ellenőrzési Osztálya válaszában leszögezte: "Varga Ferenc ténylegesen árut nem értékesített a Bogát-Metál Kft-nek. A számla kibocsátását áru- és pénzmozgás nem követte. Az 1.756.800 forint bruttó értékű számlát a Bogát-Metál Kft. általános forgalmi adó visszaigénylés céljára használta fel." A büntetőügyben a szakértő szerint 1039 darab hamis számla után több mint 248 millió forintot igényelt vissza a Bogát-Metál Kft. és a vele egy telephelyen működő, általa ugyanazokat az embereket alkalmazó Bogát-Ferr Kft. Ám a nyomozás során már egyetlen hatóság sem vetette fel a hamis számlák után áfát visszaigénylő cégek - a VPOP munkatársa által pontosan leírt - büntetőjogi felelősségét.
(...) Ha úgy tetszik, a cég ebben a dologban nem partner volt, hanem kapott egy árut, amit olyan számlával adtak el neki, amelyről később, hat, vagy nem tudom, hány év múltával valaki azt mondta, hogy nincs rendben, mert az illetők valamit nem jól csináltak. A rendelkezésre álló adatok szerint ez sok minden lehetett, most így fogalmazok, mert meglehetősen homályos, hogy pontosan mi az, amit nem jól csináltak az illetők.
"Számlavezetési díj" A nyomozás megállapította: az adócsalás miatt elítéltek a nevükre kiállított számlákon szereplő összeget nem kapták meg, csak 10-30 ezer forintos jutalékot az aláírásért, nem készítettek adóbevallást, és nem fizették be a számlán szereplő áfát. Tevékenységük kizárólag a számla aláírására, illetve többnyire csupán lepecsételésére korlátozódott, ugyanis többen írni is alig tudtak, és soha nem töltöttek ki számlát, azokat valakik megírták helyettük.
Valószínűleg igaz ez a mondat is, nem tudom, mert nem a bírósági végzésből származik, nevezetesen, hogy be nem vallott és meg nem fizetett. Elképzelhető, hogy volt közöttük olyan, nem tudom, aki adott esetben nem csinált bevallást, és ezért nem fizetett. Én nem tudom megítélni, mert nem ellenünk folyt az eljárás. Az illető személyeket lehet erről megkérdezni, ők bizonyosan tudják.
Végh Tibor (MSZP): Azt gondolom, hagyjuk abba ezt. Ne azért hagyjuk abba, mert ez bárkinek is kényelmetlen lenne, én érzem magam kényelmetlenül, mert nem egyforma információkkal, nem egy kottából, nem ugyanabból az anyagból készülhettünk, vagy készülünk fel erre. Annak meg aztán végképp semmi értelme nincs, hogy azt feszegessük, hogy valaki 13 évvel ezelőtt mit csinált. (...) Ez egy nagy butaság. Becsüljük már meg annyira magunkat, ha költségvetési bizottság vagyunk, akkor a költségvetéssel foglalkozzunk.
Varga Mihály elnök (Fidesz): Képviselő úr, valóban, mintha első ciklusos képviselő lenne, ezért engedje meg, hogy emlékeztessem arra, hogy a Házszabály 68. § (1) és (2) bekezdése világosan rendelkezik arról, hogy milyen meghallgatást tarthat a bizottság. Ennek az ügykörében a (3) bekezdés alapján kezdeményezte a bizottság ezt a meghallgatást. Bármilyen tárgyban lehet ilyet kezdeményezni. Azt gondolom, hogy a feketegazdaság elleni küzdelem részeként ez a meghallgatás betöltheti a funkcióját, még akkor is, ha itt nevesített alanya van a pénzügyminiszter úr személyében.
Dancsó József (Fidesz): Tisztelt pénzügyminiszter úr! Ön azt mondta, hogy ebben a cégben ügyvezetőként dolgozott, illetve a cégbírósági iratok is ezt mutatják, és az ön feladata a hitelszerzés, a bankügyekkel való foglalkozás volt. (...) Ha ön ezekért felelt a cégben, akkor önnek, ha hitelt kívánt szerezni, nyilván üzleti tervet kellett benyújtani a pénzintézethez, amiben részletesen be kell mutatni a pénzintézet felé azt, hogy milyen tevékenységgel foglalkozik a cég, milyen értékesítési piacai vannak, milyen perspektíva előtt áll. (...) Önnek, mint ügyvezetőnek, aki ilyen dokumentumokat készített, mindenki másnál jobban rá kellett látnia a cég tevékenységére, hiszen másképp nem tudott volna olyan hitelpályázatokat benyújtani, amelyeket elfogadott volna a pénzintézet, hiszen ön azt mondta, hogy aláírt hitelszerződéseket.
Veres János: A cég termékfelvásárlást végzett, azt átdolgozta, és azután értékesítette. A hitelszerződések alapjául szolgáló üzleti tervek elkészítéséhez természetesen azon munkatársaknak a véleményét, illetve ismereteit használtam fel, akik az üzleti folyamatot, a felvásárlás és értékesítés folyamatát végezték, ezért az ő számaik, az ő ismereteik alapján kerültek kitöltésre az üzleti tervnek ezek a momentumai, ezeknek a táblázatai, oszlopai. Ilyen értelemben továbbra is azt mondom, hogy az együttműködés részeként az én feladatom ez volt, nem több. Ilyen módon készültek üzleti tervek, hitelpályázatok, és ilyen módon került annak idején megkötésre néhány hitelszerződés azért, hogy a növekvő finanszírozási igénye a cégnek folyamatosan biztosítható legyen.
Molnár Albert (MSZP): Egy normális országban egy olyan minisztert, aki annyit tesz a szürkegazdaság ellen, mint Veres János, annak meg szokták köszönni ezt, mert a saját bőrömön tapasztaltam és a Veres Jánosnak írt levelek, fenyegetések miatt, hogy mi az, amikor egy pénzügyminiszter nekiáll rendet csinálni egy gazdaságban. (...) Amikor a munkacsoporton belül arról tárgyaltunk, hogy a miniszter urat meghallgassuk, azt mondtam, hogy erre nincs szükség, és kizárólag azért változtattam meg a véleményem, mert miniszter úr személyesen azt mondta, hogy szembe akar nézni azokkal a kérdésekkel, amik felé megjelennek. Nagyon gyenge lehet az érvanyag a miniszter úrral szemben, ha ilyen erőltetett 15 éves ügyet kell elővenni. (...)
Tanulságok (Oldaltörés)
Domokos László (Fidesz): Miniszter úr, Kabai Károlyt miért ítélték el?
Kabai ítélete Kabai Károlyt 2007. szeptember 20-án jogerősen azért ítélték el 3 év 6 hónap letöltendő szabadságvesztésre, mert ismeretlen forrásból beszerzett színesfémet hamis számlákkal fedett le, és azok alapján igényelt vissza nagy értékű áfát. (Tételesen: 3 rendbeli, az adóbevételt különösen nagymértékben csökkentő adócsalás, 3 rendbeli, adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás, 1 rendbeli csalás és 3 rendbeli folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségét állapította meg a bíróság.)
Szerintem ezt azért nem ártana tisztáznunk, mert mintha ez a helyzet nem lenne eléggé egyértelmű. Mikor volt a bíróság jogerős döntése? Mert arról volt szó, hogy tíz év telt el. (...) Ami bennem még felmerült, hogy az ön által érintett cégnek volt-e nyeresége? Ez egy eredményes vállalkozás volt? Ott ön valamilyen módon fizetést, vagy osztalékot vett fel? (...)
Veres János: A képviselő úr első kérdése arra vonatkozott, hogy Kabai Károlyt mi miatt ítélték el, akkor azt kell mondanom, hogy nem ismerem az ügy részleteit. (...) Fizetést a cégtől nem kaptam, osztalékfizetésre nem került sor, a cég szolidan nyereséges volt, de nagyon alacsony rátával a forgalomhoz képest. Ha visszaemlékeznek, abban az időszakban viszonylag magas bankkamatok voltak Magyarországon, és miután döntően bankhitelből finanszírozta a cég a tevékenységét, ezért igen magas volt a kamatköltség, amit abban az időszakban kifizettünk, ezért meglehetősen szolid volt a cég nyeresége. A cég nyereségéből egyébként bizonyos gépi fejlesztésekre került sor, osztalékfizetésre viszont emlékeim szerint egyetlen egy évben sem került sor.
Hargitai János: (...) Már harmadszor kérdezem, miniszter úr. Állítólag ön mondta, hogy 55 millió forint visszakerült az államkasszába. Ezt a kijelentést ön Nyíregyházán tette. (...) Vagy az egész kacsa, és ön nem mondott ilyet Nyíregyházán, mert itt azt állítják, hogy Nyíregyházán ön tett egy ilyen kijelentést.
Veres János: Nyíregyházán ilyen kijelentést nem tettem. Ilyen értelemben az ön előtt lévő idézet pontatlan. A kijelentésem pusztán csak arra vonatkozhatott, ha vonatkozott kijelentés, hogy e tekintetben a cégtől nem volt állami követelés. Még egyszer elmondom, nem a cég követett el szabálytalanságot, hanem a cég beszállítói. Ilyen értelemben a cégnek nem kellett visszafizetnie 55 millió forintot, a cégnek normál elszámolása volt az APEH-hel, amit abban el kellett számolni, azt számolta el és fizette a cég. (...) Hangsúlyozom, a céghez az eljárás iratait sem küldték meg, mert a cégnek nem volt sem gyanúsítottja, sem más szereplője ebben az ügyben. (...) A cég ezt az összeget nyilván a termékfelvásárlás részeként megfizette azoknak, akik számára a terméket értékesítették.
Mádi László (Fidesz): Tisztelt miniszter úr! Ha jól értem, altruista magatartás volt, ami a '90-es évek elején ügyvezetőként jellemezte, mert sem jövedelemre nem tett szert, sem osztalékot nem vett ki, sem pedig árfolyamnyeresége nem képződött az üzletrészének eladásából.
Veres János: Képviselő úr, ha az a kérdése, hogy ha nem volt belőle sem jövedelem, sem haszon, akkor miért csináltam, akkor az a válaszom erre, hogy az embernek van néha olyan vállalkozása, amely nem biztos, hogy kellő jövedelmet tud hozni ahhoz képest, mint ahogy azt gondolja az induláskor. Nem volt veszteséges a vállalkozás, csak nem hozott olyan nyereséget, mint amire annak idején gondoltunk, amikor elindítottuk.
Kovács Tibor (MSZP): (...) Nekem az az érzésem, hogy önöket nagyon lyukra futtatták azok, akikről a miniszter úr beszélt. Önök azt gondolták, hogy egy ilyen újságcikkel, amiről nem lehet tudni, hogy milyen megfontolásból született, be tudják sározni a kormánynak azt a pénzügyminiszterét, aki mindent megtesz annak érdekében, hogy valóban fehéredjen a gazdaság, és valóban, ennél is jobb eredményeket tudjon felmutatni az APEH is, a Pénzügyminisztérium is, 280 milliárd forint összességében a feltárt adóhiány, tisztelt képviselőtársaim, ez nyilvánvalóan súlyos érdekeket sért.
Varga Mihály elnök: (...) Azt gondolom, hogy aki közügyekkel, közpénzekkel foglalkozik, annak fokozott felelősséggel kell eljárni minden tekintetben. Miniszter úr nagyon jól tudja, hogy ezek a vagyonvizsgálatok hogyan zajlanak az APEH-nál. Nagyon jól ismer olyan eseteket, gondolom, amelyeknél vállalkozókat vádolnak meg áfa-visszaéléssel, és a vállalkozón van a bizonyítási kényszer, hogy ilyen nem történt. Tehát amikor elvárjuk, hogy az átlagember, az átlagvállalkozó lehetőség szerint törvényesen és tisztességesen működjön, és a gyanú árnyéka se vetüljön rá, hiszen az APEH ezekből a feltételezésekből indul ki, akkor szerintem joggal lehet elvárni, hogy az APEH munkáját irányító és azért politikai értelemben felelős miniszter is minden tekintetben tiszta legyen.
A kezdeményezők nevében annyit hadd mondjak el, hogy ez a meghallgatás mindenképpen tanulsággal járt számunkra. Hiszen itt a több mint egy órás meghallgatás után azt mondhatjuk, hogy van egy cég, amelynek egy korábbi főkönyvelő volt az ügyvezetője, de nem főkönyvelt, van egy cég, amelynek volt egy ügyvezetője, de egyébként ez az ügyvezető nem rendelkezett információkkal a cég más tevékenységét illetően, és ennek a cégnek volt egy tulajdonosa, aki nem várt el nyereséget, hozamot, vagy osztalékot a cég működésétől. Ön, miniszter úr, minket nem győzött meg, hogy létezik ilyen személy. Szívesen hiszünk nemcsak annak, amit látunk, vagy tapasztalunk, hanem annak is, ami ennek ellentmond, de azért engedje meg, hogy az emberben a kétkedés megmaradjon.
Veres János: (...) Én olyat nem mondtam, hogy nem vártam el nyereséget a cégtől. Épp az ellenkezőjét mondtam. Azt mondtam, hogy nem hozta meg azt a hozamot a cég, amit annak idején, az indításkor gondoltunk, vagy vártunk. Azt gondolom, ez alapvető különbség ahhoz képest, amit az imént elnök úr mondott. A másik megjegyzésem (...), hogy az összefoglaló, amit elnök úr mondott, finoman fogalmazva enyhén barátságtalan, vagy legalábbis nem gondolom, hogy a tényekkel nagyban összefüggésben lenne, hiszen az összes feltett kérdésükre válaszoltam. Ha elnök úrban még ezek után olyan kérdés maradt nyitva, amelyet föl akar tenni, akkor tegye fel, de ne tegyen olyan összefoglalót ezt követően, ami csak arra jó, hogy továbbra is fenntartsa a bizonytalanságot. (...)
Varga Mihály elnök: Két malomban őrlünk miniszter úr, mert egy dolog az, hogy ön kérdésekre mond valamit, válaszol, más kérdés az, hogy a válasz mennyire volt elfogadható. Régóta vagyok parlamenti képviselő, miniszter úr, minden interpellációra hangzik el válasz, de más kérdés, hogy a válasz kielégíti-e a kérdezőt. Tehát ne állítsa azt, hogy itt mindenki megnyugodott abban, hogy ön ebben az ügyben teljesen ártatlan, és a lehető legjobb módon járt el. Vannak olyan kételyeink, amelyekre még mindig nem kaptunk választ, miniszter úr, és ezt a jogunkat ne vitassa el, arra kérem. | [
"Bogát-Ferr Kft."
] | [
"Vám- és Pénzügyőrség Fővárosi Nyomozóhivatala",
"Orbán-Morvai Kft.",
"Bogát-Metál Kft-nek",
"Bogát-Metál Kft.",
"APEH Fővárosi Igazgatóságának Ellenőrzési Osztálya",
"APEH Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Igazgatóságán",
"Miniszterelnöki Hivatal",
"Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal",
"Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Felügyelőség",
"Nyírbátori Rendőrkapitányság",
"APEH Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Adófelügyelőség",
"APEH Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Igazgatósága",
"Bűnügyi Osztály",
"Metál Kft."
] |
Kampány jellegű falunapot szervezett a posztért újra induló polgármester, Orosz Mihály Zoltán Érpatakon. Dacára annak, hogy az önkormányzat kft-je végrehajtás alatt áll. Három nappal később élelmiszercsomagokat osztott: a csomagba rejtett szórólapokon agitált saját maga mellett.
Alig egy héttel a választás előtt, múlt szombaton falunappal kedveskedett az önkormányzat a helyieknek. A mai közviszonyok alapján ebben semmi meglepő nincs, hiszen falunapot, így a választás(ok) idején, szintúgy tartanak például a főváros számos kerületében, sőt, van olyan önkormányzat, ahol már a direkt pénzosztással kapcsolatos aggályokon is sikerült túllépni.
A szélsőjobboldal mintatelepülésén megtartott rendezvényt két tényező különbözteti meg a hasonló eseményektől: egyrészt falunap Érpatakon utoljára három éve volt; másrészt a település nonprofit kft-je momentán végrehajtás alatt áll. Ráadásul – az egyik képviselő-testületi tag szerint legalábbis – egy fillér sincs a kasszában.
Egy biztos: mind a NAV honlapja, mind a cégadatbázisok szerint Érpatakért Településfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. a NAV megyei igazgatósága Hátralékkezelési Osztályának kezdeményezése alapján szeptember 1-je óta végrehajtás alatt áll. (Különös módon a falunappal egy időben a NAV oldalán még maga az önkormányzat is szerepelt a végrehajtás alatt álló szervezetek listáján.)
A KIM céginformációs adatbázisa szerint a kft tavaly nem adott le sem mérleget, sem beszámolót. Pedig nem jelentéktelen összegekkel gazdálkodik: idén nettó 75 millió forint volt a cég bevétele. A cég és az önkormányzat pénzügyi kapcsolataiba a képviselőtestület Orosszal szemben álló tagjai sem látnak bele, de ennél is furcsább, hogy a kft vezetője – állítása szerint – tőlünk értesült a végrehajtásról.
Mindezek ellenére az önkormányzat nem kicsinyeskedett: a jó hangulatú falunapon volt ökörsütés, hintóparádé, hagyományőrző hadijáték és Desperadó-koncert. Köszöntőt Orosz Mihály Zoltán mondott. Kerestük Orosz Mihály Zoltánt is az önkormányzattal és a tulajdonában álló kft-vel szemben indult végrehajtás ügyében, de nem reagált, a kft ügyvezetője pedig a második kérdés után letette a telefont.
Az önkormányzat erőforrásaival folytatott kampány viszont nem ért véget: szerdán a falu főterén élelmiszercsomag-osztás kezdődött. A csomagban liszt, cukor, olaj és száraztészta mellett néhány fénymásolt papírlapot is találtak az arra érdemesek. Az egyikből megtudhatták, hogy a csomagot az Érpataki modell elkötelezett híveinek adományai fedezik, és az adományozók Orosz polgármestert hatalmazták föl arra, hogy kiválassza az ajándékra érdemeseket. Ezt a dokumentumot a felhatalmazott polgármesterként írta alá, és az önkormányzat pecsétjével is ellátta.
A csomagban található többi papír egyértelmű kampányanyag: kitöltött szavazólapminták, szavazási felhívás és egyéb, Orosz melletti kampány és propagandaanyagok. Az "osztás" csütörtökön is folyt, a rendezvénysorozatot szombaton nagygyűlés zárja.
Ez a cikk a Transparency International Magyarország, a K-Monitor, a Political Capital és az Átlátszó közös önkormányzati projektjének keretében készült, a projekt támogatója az Open Society Foundations. | [
"Érpatakért Településfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft."
] | [
"Political Capital",
"Transparency International Magyarország",
"Open Society Foundations",
"Hátralékkezelési Osztály"
] |
Ritka az ilyen egyetértés, az SZDSZ szerint nincs is rendben.
A főügyészség nyolc embert vádol csempészettel, sikkasztással és más bűncselekményekkel.
Gyermeke apját hét évre ítélte a bíróság, de egyelőre szökésben van.
Bálint Antónia az utóbbi időben többször nyilatkozta, hogy nincs túl jó kedve, ami érthető is, hiszen gyereke apja, Földesi-Szabó László december 22-én kisétált a bíróságról és az óta ismeretlen helyen tartózkodik.
Földesi-Szabó László tavaly, december 22-én sétált ki a Fővárosi Bíróságon tartott tárgyalásáról, miután első fokon hét év börtönre ítélték. Az ügyet tárgyaló bírónő elrendelte a férfi előzetes letartóztatását.
A rendőrség ellenőrizte a férfi ismert tartózkodási helyeit, de egyelőre nem találták meg, ezután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene. Földesi-Szabót, az Egymásért Egy-Másért Alapítvány kuratóriumi elnökét, egykori rendőrtisztet csempészet, vámorgazdaság és sikkasztás miatt ítélték el.
A BRFK szerdán tette közzé márciusi TOP 10-es listáját, amelyen Földesi-Szabó is szerepel. A férfi ellen egy körözés van érvényben, méghozzá csempészet és vámorgazdaság megalapozott gyanúja miatt. | [
"Egymásért Egy-Másért Alapítvány"
] | [
"Fővárosi Bíróság"
] |
Ezúttal a Modern Városok Program (MVP) megvalósításáról szóló kormányrendeletet módosította úgy a kormány, hogy a jövőben már nem csak a megyei jogú városoknak, hanem a megyei önkormányzatoknak is nyújtható támogatás.
MVP támogatás nyújtható a megyei önkormányzat részére, amely az a) pont szerinti megyei jogú város önkormányzatával azonos megyében található
- olvasható az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt kormányrendeletben. Emlékezetes, hogy 2017-ben a kormányfő az MVP keretében összesen 3400 milliárd forint értékben kötött megállapodást 23 várossal. A megállapodások alapját az önkormányzatok adósságkonszolidációja jelentette. A megyei jogú városok közül azonban többen ellenzéki lett a polgármester a 2019-es önkormányzati választás után Szombathelytől Miskolcig, a megyei önkormányzatokban viszont mindenhol a Fidesz van többségben.
Lapunk is írt arról, hogy folyik a helyhatóságok kivéreztetése, legutóbb a nagyberuházások adtak erre alkalmat a kormánynak. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jegyezte a különleges gazdasági övezetekről szóló törvényt, amelynek lényege, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt projektek esetében bizonyos beruházásméret felett a megyei önkormányzatokhoz kerülnek a feladat- és hatáskörök, amelyek eddig a településeket illették meg. A gödi eset volt az első a sorban, de az arra vonatkozó szabályozás még jóval nagyobb volument, 100 milliárd forint teljes költségigényt határozott meg. | [
"Fidesz"
] | [] |
Bár hétfőn megkezdődött az aláírásgyűjtés a római-parti mobilgátról szóló népszavazáshoz, az Együtt és a Párbeszéd szerint pedig a szükséges 138 ezerből 10 ezer már össze is gyűlt, a Maradjanak a FÁK a Rómain Facebook-oldal zavarba ejtő fejleményt posztolt a mobilgát ügyében: eszerint az Érdi Kormányhivatal múlt pénteken megadta a környezetvédelmi engedélyt a mobilgát építésére.
Mivel kiemelt jelentőségű ügyről van szó, ezért a döntés ráadásul fellebbezéstől függetlenül végrehajtható, fellebbezni pedig amúgy is 675 ezer forint megfizetése után lehet csak 15 napon belül.
A kormányhivatal határozatában egyébként olyan mondatok szerepelnek, mint hogy
az 508 fa kivágása a levegőminőségre gyakorolt hatásán keresztül nem jár hátrányos következményekkel a fővárosra, mivel nem lehet érzékelni, kimutatni a levegőminőségre gyakorolt hatását az oxigén és a szén-dioxid részarányának megváltozása tekintetében.
Ugyanakkor hozzáteszik, hogy a környezetvédelmi engedély még nem elég a mobilgát megépítéséhez, ahhoz szükség van jogerős vízjogi létesítési engedélyre is. | [
"Érdi Kormányhivatal"
] | [] |
Kérdéses, hogy a rendőrség kereste-e azt a feltehetően nem is létező külföldi céget, amely százmilliókat adott a papíron külhoni magyaroknak segítő alapítványnak.
Nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, ezért a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda megszüntette a sikkasztás és más bűncselekmények gyanúja miatt indult nyomozást abban az ügyben, amelynek fontos szereplője Veress László, Kövér László házelnök kabinetfőnöke – értesült a 24.hu.
Lapunk tavaly november elején tárta fel, hogy a Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvány külhoni magyaroknak szánt adományból vásárolt egy budai villalakást. Az ügy szálai Kövér László titkárságáig vezetnek. A II. kerületi budai villában található, 240 millió forintos lakást ugyanis cikkünk írásakor Veress László családja használta. Az említett alapítvány kuratóriumi elnöke, Visontai Kálmán pedig Veress munkatársa az Országházban.
Kapcsolódó Külhoni magyaroknak szánt pénzből vettek budai villalakást, Kövér László titkárságáig vezetnek a szálak Az Országgyűlés elnökének kabinetfőnöke, Veress László családja használ egy II. kerületi ingatlant, amit egy határon túli magyarokat támogató alapítvány vásárolt meg. Az alapítvány egy Kövér Lászlóval baráti viszonyt ápoló tajvani milliárdos közbenjárásával jutott hozzá több mint 300 millió forinthoz. A pénzből a villalakáson túl egy Audi A6-osra is futotta.
A határon túli magyaroknak szánt adományokból nemcsak villalakásra, hanem egy Audi A6-os megvásárlására is jutott pénz, ezt Visontai használja. A szervezet egyetlen nemzetközi forrásból kapott adományt, több mint 322 millió forintot. A támogatás Frank Liu tajvani milliárdos üzletember közbenjárásával érkezett, aki az Index korábbi cikke szerint jó barátságot ápol Kövér Lászlóval (a házelnök állami kitüntetésre is felterjesztette), de az nem derült ki, hogy pontosan melyik külföldi cég utalt az alapítványnak. Az alapítvány a támogató megnevezéséhez csak annyit írt, hogy egy Probillion Limited nevű cég adta a pénzt, ám ilyen nevű, működő céget nem találtunk a nemzetközi cégadatbázisokban. Mindössze két hasonló nevű társaságra bukkantunk: az egyik egy 2015-ben megszűnt hongkongi vállalat, a másik egy szintén megszűnt, Malajziában bejegyzett cég volt.
Ennek azért van jelentősége, mert a rendőrség a nyomozást megszüntető határozatában a többi közt úgy indokolt: "A rendelkezésre álló adatok szerint a Probillion Limited adományozó szervezet részéről olyan információ, adat nem áll a rendelkezésünkre, mely arra utalna, hogy az Alapítvány képviselői – megtévesztve az adományozót – az adománygyűjtés céljáról a tájékoztatási kötelezettségüknek nem tettek eleget."
Az viszont a határozatból nem egyértelmű, hogy a rendőrség vajon kereste-e a – cégnyilvántartások alapján nem is létező – Probillion Limited nevű vállalkozást az adományozás körülményeiről érdeklődve, és ha igen, a keresés mire vezetett.
Annyit írtak, hogy revizori vizsgálat készült az alapítványnak nyújtott támogatásokról és felhasználásukról, a vizsgálat alapját pedig a bírósághoz benyújtott éves beszámolók és közhasznúsági mellékletek képezték.
A pénzmosás gyanújával kapcsolatban a rendőrség arra jutott: az eljárás során beszerzett adatok alapján nem igazolható az a vélelem, hogy az adományozott összeg eredete kétséges, azaz illegális jövedelemből származik. "Az adományozó gazdasági társasággal kapcsolatba hozható tajvani üzletember Magyarországon is elismert adományozó, aki tudatos befektetőként gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésében ért el a világon sikereket" – állapította meg a nyomozó iroda korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztálya Frank Liut méltatva, megint csak nem részletezve, hogy találtak-e Probillion Limited nevű céget.
A Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvány érdemi tevékenységének egyébként nincs nyoma. A szervezetet három évvel ezelőtt alapították, azonban honlapja, sőt bírósági bejegyzése szerint még e-mail címe sincs. Híradások nem jelentek meg a tevékenységéről. Ugyanakkor a pénzügyi beszámolóiból kiderült, hogy Visontai Kálmán kuratóriumi elnök sógornője 1,8 millió forint adományt kapott az alapítványtól, holott ő nem is határon túli. A támogatást azzal magyarázta a kuratóriumi elnök, hogy sógornője és férje is elvesztette az állását a koronavírus-járvány miatt. Legutóbbi beszámolójuk szerint pedig az egyetlen tevékenységük az volt, hogy egy határon túli házaspárnak – Veres anyósának és apósának – szállást biztosítottak.
Ezt nehéz is lett volna tagadni, hiszen amikor a cikk írásakor felkerestük az ingatlant, Veress anyósa nyitott ajtót. Az asszony elmondta, hogy Romániából érkeztek, és a lakásban szálltak meg, ám annak valódi tulajdonosáról semmit sem tudott. Ugyanakkor elmondta, hogy valószínűleg a veje, Veress László és családja költözik majd be a lakásba.
A szóban forgó Lorántffy Zsuzsanna úti villában az ötszobás, 164 négyzetméteres lakást egyébként 240 millió forintért vásárolta meg 2019 nyarán a Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvány.
A történtek miatt a Transparency International (TI) Magyarország, a DK-s Vadai Ágnes és a párbeszédes Kocsis-Cake Olivio, valamint Tényi István is feljelentést tett, ezek alapján indult el a nyomozás. Igaz, az eljárás megszüntetéséről szóló rendőrségi határozat alapján Tényi kivételével nem számítanak feljelentőnek, mivel a többiek által állított tények megegyeznek az elsőként jelentkező Tényi feljelentésében foglaltakkal.
Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója megkeresésünkre közölte, csalódást kelt a rendőrség eljárása és a vékonyka kis indokolás, amivel letudták a szabad szemmel pénzmosásnak tűnő ügy kivizsgálását. A megszüntető döntés indokolásából kiolvashatóan arra figyelt a rendőrség, hogy az alapítvány vajon szabályosan használta-e fel a támogatásként kapott pénzt, netán megtévesztette-e a donort. Ekként sikkasztás, illetve hűtlen kezelés lehetőségében gondolkodtak a nyomozók, és végül azon az alapon zárták ki a bűncselekmény elkövetését, hogy az alapítvány papíron szabályosan járt el, és kuratóriuma jóváhagyta a vagyonfelhasználási döntéseket.
Ligeti közölte:
Örültünk volna, ha a nyomozó hatóság azt is megvizsgálja, vajon az alapítvány szabályos forrásból jutott-e az általa felhasznált vagyonhoz. Arra is kíváncsiak lennénk, hogy a tehetséggondozás céljából támogatásokat adni hivatott alapítvány esetében miként minősülhetett a vagyon szabályos használatának a budai luxuslakás, és a luxus személyautó vásárlása és egyébként rászorulónak aligha tekinthető személy részére történő rendelkezésre bocsátása.
Hozzátette, a megszüntető határozatból egyelőre több kérdés olvasható ki, mint ahány válasz, ezért – feltéve és remélve, hogy a rendőrség hamarosan nekik is kézbesíti a döntését, az ellen – panasszal fognak élni.
Kerestük az ügyben Visontai Kálmán kuratóriumi elnököt és Veress Lászlót is, hogy kihallgatta-e őket a rendőrség, ám nem értük el őket. | [
"Probillion Limited",
"Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvány"
] | [
"Transparency International",
"Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
Hibaként értékelhető, hogy Laborc Sándor a Nemzetbiztonsági Hivatal első számú vezetőjeként nyilvános helyen, személyesen találkozott az Energol Rt. egykori igazgatójával, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Portik Tamással – egyebek között ezt állapította meg az Országgyűlés Portik–Laborc-találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága.
Mile Lajos, az albizottság elnöke a testület utolsó, pénteki ülése után tartott sajtótájékoztatóján elmondta: három – az LMP-s elnök, a szocialista, valamint a kormánypárti képviselők által készített – előterjesztést tárgyaltak meg. Ezek között igazán szemléleti különbségek voltak – mondta Mile, megjegyezve: "itt voltak aggályaim, hogy tudunk-e egymáshoz közeledni".
Mint kifejtette: az egyik álláspont szerint a találkozóknak kimondottan szakmai indokaik voltak, a másik megközelítés azt hangsúlyozta, hogy politikai indíttatásból került sor ezekre a találkozókra. Mile Lajos azt mondta, a jelentés elkészítésekor kizárólag a tényszerűségre szorítkozott, nem kívánt sem feltételezéseket, sem felesleges következtetéseket levonni, s próbálta távol tartani magukat attól, hogy kampánydokumentum szülessen. A végső jelentést több órán át tartó vita után, de konszenzussal elfogadta a testület.
Miért pont Portiktól akartak információt szerezni?
Politikai célok? A Fidesz szerint a Gyurcsány-kormányok idején politikai célokra használhatták a titkosszolgálatokat.
A dokumentumot ismertetve Mile Lajos kiemelte: kérdés, hogy miért pont Portik Tamástól akart információt szervezni a hivatal, az Engergol Rt. vezetőjétől, aki már az 1990-es években a szervezett alvilág egyik figurájaként volt ismert, akinek neve már akkor is felmerült több leszámolásos bűncselekménnyel kapcsolatban. Ismert az is, hogy eltűnt a hatóságok elől, és csak akkor került elő, amikor már az ügyek elévültek.
A bizottság megfogalmazása szerint Laborc Sándor főigazgató részéről "óriási hiba" volt az is, hogy a beszélgetések során a Portik Tamás által megfogalmazott politikai természetű kijelentésekkel szemben nem volt elég elutasító.
A jelentés szerint vélelmezhető, hogy a Laborc Sándor és Portik Tamás tervezett együttműködése közéleti szereplők, bírók, ügyészek, rendőrök kompromittálására irányulhatott. A vizsgálat során azonban semmilyen adat, információ nem jutott a bizottság tudomására arról, hogy a Portiktól származó információkat az NBH feladat- és hatáskörén túlmutató, jogellenes célra használta volna fel – tette hozzá a testület elnöke.
Politikai szándékok?
Mile Lajos azt mondta: a rendelkezésre álló dokumentumok megerősítették, hogy az NBH volt vezetője és Szilvásy György is hasznos informátorként tekintett Portik Tamásra. A beszélgetés jellege, a kontextus azt sem zárja ki, hogy bizonyos mértékig politikai szándékok, elképzelések is motiválták a két találkozót – közölte.
A bizottság megállapította, hogy a 2008-as találkozók – melyeket Szilvásy György titokminiszter engedélyezett – megszervezésekor valóban meghatározó cél volt, hogy az NBH a szervezett alvilág működésével, esetleges kötődéseivel kapcsolatban minél több információt nyerjen. Ez szerepel is a nemzetbiztonsági törvény vonatkozó szakaszaiban az NBH és titkosszolgálatok feladatai között – tette hozzá Mile.
Vizsgálják az Energol titkosszolgálati hátterét A Portik Tamáshoz köthető Energol Rt. titkosszolgálati hátteréről is tárgyalt a parlament nemzetbiztonsági bizottsága. A cég és a szolgálatok kapcsolatát a Belügyminisztérium vizsgálja – értesült a Magyar Nemzet. Az már korábban ismertté vált, hogy az olajmaffiózó 2008-ban többször egyeztetett a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójával, Laborc Sándorral. Portik kiváló szocialista kapcsolatairól is beszámolt Laborcnak, és azt is tudatta vele, hogy pénzzel támogatott MSZP-s köröket. A Magyar Nemzet információi szerint Portik Tamás a Nemzetbiztonsági Hivatal mellett a Katonai Biztonsági Hivatallal is szoros kapcsolatban állt. A lap úgy tudja, az Energol Rt.-t a katonai titkosszolgálat fedőcégeként alapították – erről még 2000-ben Sándor István, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság egykori főnyomozója is beszélt.
Az is kiderült, hogy a találkozót előkészítették, sőt készült anyag arról is, hogy együttműködnének Portik Tamással, arról viszont már nincs semmilyen dokumentum, hogy ez az együttműködés megvalósult-e.
A bizottság feltárta továbbá, hogy a vizsgált időszakban az NBH és a rendvédelmi szervek közötti együttműködés "enyhén szólva problémásnak tekinthető", például az ellenőrzés hatékonysága, az információáramlás tekintetében.
Mint Mile Lajos kifejtette: a tavaly május 14-én alakult ténymegállapító albizottság célja az volt, hogy a találkozók hátterét, célját feltárja, valamint hogy tisztázzák, van-e, s ha igen, milyen viszonyrendszer a szolgálatok, a rendvédelmi szervek, a szervezett alvilág és a politika között. A testület munkavégzésének határidejét két alkalommal hosszabbították meg, legutóbb február 28-áig.
Nem minden iratba tudtak betekinteni
A testület elnöke elmondta, hogy a jogszabályi környezet hiányosságai miatt nem tudtak minden iratba betekinteni. A meghallgatások folyamán pedig nehézséget jelentett, hogy sokan nem vagy máshogyan emlékeztek bizonyos eseményekre, ellentmondások is voltak egyes nyilatkozatok között. Kiderült például, hogy Laborc Sándor az első meghallgatása során valótlanságot állított. Ezzel később szembesítették is, hiszen rosszul emlékezett arra, hogy hány találkozó volt.
A találkozók szervezésében közreműködő Vajtó Lajos a nemzetbiztonsági törvény módosítása után sem jelent meg az albizottság előtt, ami így szabálysértésnek minősül. Emiatt a testület elnöke eljárást kezdeményez az üzletemberrel szemben.
Mile Lajos szerint a bizottság eredményes munkát végzett, de megállapította, hogy a két találkozó és a hátterének feltárása sokkal kiterjedtebb vizsgálódást igényel. A munka folytatható és folytatandó – jegyezte meg a képviselő. A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának és ténymegállapító albizottságának ellenőrző szerepét erősíteni kell, s ehhez további jogszabálymódosításokra is szükség van.
Feloldották a titkosítást
Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2013. április 25-én oldotta fel a Portik Tamás és Laborc Sándor közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. Az anonimizált leiratokat feltették az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapjára.
A dokumentumok alapján 2008-ban két alkalommal találkozott egymással Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában. A megbeszéléseken készült hangfelvételek szerint Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplőkre terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. A hangfelvételek leirataiból kiderült, Portik félt attól, hogy 2010-ben a baloldal elveszti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle. | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Katonai Biztonsági Hivatal",
"Energol Rt.",
"Alkotmányvédelmi Hivatal",
"Magyar Nemzet",
"Központi Bűnüldözési Igazgatóság",
"Engergol Rt."
] |
Ahelyett, hogy kifizette volna az alvállalkozót, a jelek szerint egy hongkongi cég részvényeibe fektette pénzét egy építőipari társaság. A szolnoki cég a kormány egyik, támogatást is elnyerő partnerével szerződött egy üzemcsarnok építésére. Szakértők szerint a támogatott beruházások esetében az államnak ellenőriznie kellene, hogy a munkában részt vevő cégek mindegyike hozzájutott-e az őt megillető pénzhez.
Hitelezői választmányt hívtak össze mára egy beruházás alvállalkozói, mert nem kapták meg a nekik járó pénzt. Az ügyben rendőrségi feljelentés is született, melyet a Schnaider Polymetall Kft. tett a felszámolás alatt lévő, szolnoki kötődésű O-Nádor Építőipari, Vállalkozási és Kereskedelmi Kft. ellen. A feljelentő 2014 augusztusában kötött vállalkozási szerződést az O-Nádor Kft.-vel – mint generálkivitelezővel –, a vállalt munkát elvégezte, az O-Nádor azonban a vállalkozói díj egy részét nem fizette meg. A Schnaider Polymetall Kft. egy olyan beruházásban dolgozott alvállalkozóként, amellyel a kormány egyik stratégiai partnere, a francia tulajdonú autóipari beszállító csoport, a Le Bélier SA magyarországi vállalata, a Le Bélier Zrt. bízta meg az
O-Nádor Kft.-t generálkivitelezőként. Konkrétan egy hatezer négyzetméteres üzemcsarnokot kellett felépíteniük Ajkán. Beruházásaira a Le Bélier Zrt. többször is állami támogatást kapott.
Lett volna pénze rá
Úgy tudjuk, a Le Bélier a generálkivitelezőnek rendben fizetett, vagyis a kifizetési lánc az O-Nádor Kft.-nél szakadt meg. Ennek fényében különös jelentősége van annak a könyvvizsgálói jelentésnek, amely szerint a partnereit cserbenhagyó O-Nádor Kft. 156 ezer, akkori árfolyamon átszámítva csaknem 5 milliárd forint értékű részvény vásárlásáról kötött szerződést a Stroi Marketing & Consulting Limited tőzsdén nem jegyzett hongkongi társasággal a cég részvényeire. Vagyis pénze éppen lett volna rá, hogy kifizesse az alvállalkozóját.
Az O-Nádor Kft. 2014-ben a hongkongi cég részvényei egy részének ellenértékét, 637 millió forintot fizetett ki pénztárából. Az adásvételi szerződés alapján a ténylegesen kifizetett részvények értékének megfelelő tulajdoni hányad birtokosa lehet az O-Nádor Kft. az interneten bárki által olvasható hongkongi cégregiszter alapján ma is működőnek tekinthető, 2014. szeptember 26-án alapított hongkongi cégben. Az O-Nádor Kft. továbbá – ugyancsak 2014-ben – tartós kölcsönt adott kapcsolt vállalkozásoknak, 65,25 millió forint értékben.
Kérték a felszámolást
A Schnaider Polymetall Kft. a több mint 2 millió forintos lejárt követelése miatt felszámolást kezdeményezett az O-Nádor Kft.-vel szemben, ám időközben másik hitelező korábbi kérelme alapján a cég elleni felszámolás 2016. március 9-én már elkezdődött. A bíróság által kirendelt felszámoló a Cég-Révész Kft. Az O-Nádor Kft. nyilvántartásba vett hitelezőinek száma 36, a bejelentett hitelezői igény összesen 286,6 millió forint. Iratanyag és felszámolási vagyon hiányában a felszámoló egyszerűsített eljárásban kívánja befejezni a procedúrát, de ezt a Schnaider Polymetall Kft. kifogásolta.
Az ügyben szerettük volna megszólítani az O-Nádor Kft.-t is. Korábbi illetékeseit utol is értük, de felszámolás alatt lévő cég esetén a felszámoló jogosult nyilatkozni. Egy éve mindenesetre a cég akkori jogi képviselője már jelezte, hogy vannak vitás ügyek az alvállalkozókkal, a bírósági eljárás azonban még nem zárult le. A céget felszámoló társaságnál elmondták: még nem kapták meg a hongkongi cégvásárlásra vonatkozó iratokat; ha úgy ítélik meg, bírság vagy részükről is feljelentés lehet az ügy folytatása.
Fontos mérföldkő
Az építőipar kifehérítéséhez vezető út egyik mérföldköve lehetne, ha egy beruházás befejezésekor azt is ellenőriznék, az építési lánc minden résztvevője maradéktalanul megkapta-e az elvégzett munkájáért járó pénzt – vélik szakértők. Amennyiben nem így lenne – kivéve a jogvitás eseteket –, nem kapnák meg például a számukra megítélt támogatást a beruházók, hasonlóan ahhoz, ahogy a közbeszerzéseknél is szokás. Így a beruházónak is érdeke lenne nyomon követni az általa kifizetett pénz útját, azaz ellenőriznie a generálkivitelezőt, utóbbi pedig az alvállalkozókkal tehetné meg ugyanezt. Erre a konkrét eset is példa. Amikor az ígéretek szerint száz új munkahely jön ugyan létre, de lehet, hogy ennyi meg is szűnik, ha a tőkeszegény alvállalkozók egy része azért jut csődbe, mert a generálkivitelező nem fizeti ki őket.
Különösen indokolt ez esetünkben, ahol a kormány stratégiai partnere is érintett – noha az ügyben maga nem vétkes.
Az 1994-ben óta működő Le Bélier Zrt. fékrendszereket és egyéb alkatrészeket gyártó cég.
A gazdasági tárca például még 2001-ben 100 millió forinttal támogatta a részvénytársaság ajkai fejlesztését, amellyel bővítették a kokillaöntöde kapacitását, és modernizálták az alumíniumöntvényeket. A teljes beruházás 590 millió forintba került. Legutóbbi, összesen 8 milliárd forint összértékű és száz új munkahelyet teremtő fejlesztése kapcsán pedig 507 millió forintos támogatást kapott az államtól az első fázisra.
hirdetés | [
"Stroi Marketing & Consulting Limited",
"Schnaider Polymetall Kft.",
"O-Nádor Kft.",
"Le Bélier Zrt."
] | [
"Le Bélier SA",
"O-Nádor Építőipari, Vállalkozási és Kereskedelmi Kft.",
"Cég-Révész Kft."
] |
Újabb négymilliárd forinttal támogatja a kormány a Samsung SDI gödi akkumulátorgyárának bővítését, valamint a gödi különleges gazdasági övezetben működő többi gyár működését és fejlesztését, jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter keddi, repülőtéri élő videós bejelentkezésében. A felvételt az alább lehet megnézni.
A kormány ezúttal az elektromos infrastruktúra fejlesztését finanszírozza, így az óriásgyár és az ipari park energiaellátása biztosabb lehet.
A gödi Samsung gyár különösen sokba kerül a magyar államnak: tavaly áprilisig már 42 milliárd forintot kapott a cég a központi költségvetésből, Mészáros Lőrinc cége pedig 10 milliárdért fejleszt vízközműveket. Azt, hogy az elektromos infrastruktúra fejlesztését melyik cégre bízzák, egyelőre nem derült ki.
A kormánynak olyannyira fontos a beruházás, hogy Gödön mutatták be a különleges gazdasági övezetek pilot-projektjét. Ennek keretében az érintett övezet kikerül az adott település, esetünkben Göd fennhatósága alól, és az iparűzési adót sem a város kasszájába fizeti be – noha egy részét visszautalja a településnek a kedvezményezett megyei önkormányzat.
A kormány további 108 millió euróval kívánja támogatni a cég gyárbővítését, ami miatt az Európai Unió is vizsgálódik. A Napi szerint az Európai Bizottság mindenekelőtt azért indította meg a vizsgálatot, hogy megállapítsa, ösztönző hatást fejt-e ki az állami támogatási intézkedés, azaz hogy szükséges-e a támogatás ahhoz, hogy a beruházás Magyarországon valósuljon meg. A környező infrastruktúra fejlesztése azonban nem direkt támogatás.
A miniszter kifejtette, hogy a magyar gazdaság zászlóshajója az autóipar, és a napjainkban zajló technológiai váltással, a villamos autók rohamos terjedésével az akkumulátoripar különösen fontos tényezőt jelent. Hogy ezt a kormány komolyan gondolja, már a fent említett támogatásokból is látszik.
Ugyanakkor némiképp árnyalja a képet, hogy a multinacionális cégeknek nyújtott támogatásokból elsősorban a cégek profitálnak, a kirívóan alacsony, elvileg kilenc százalékos, gyakorlatban 3-4 százalék körüli társasági adó mellett vajmi keveset csorgatnak vissza a közösbe. Ráadásul a kormány politikájának, a munkajogi szabályozásoknak hála az ipari munkaerő ára is igen alacsony Magyarországon, így a társadalom gyakorlatilag nem profitál ezen fejlesztésekből.
A nagy cégek támogatására elköltött összegekből a kormány vélhetően meg tudna valósítani olyan programokat is, melyek a társadalom érdekét jobban szolgálva hoznak létre munkahelyeket, például szövetkezeti alapon, fenntartható iparágakban, ahelyett, hogy a kizárólag a tulajdonosok érdekeit szolgáló multikat támogatná. A magyar kormány gazdaság- és társadalompolitikájának ismeretében ennek lehetősége a politikai fikció kategóriájába esik.
A gödi Samsung ráadásul helyiek és az ellenzék szerint nem tartja be a rá vonatkozó törvényeket sem, így Dorosz Dávid a törvények betartása mellett a helyiek kompenzálására tett határozati javaslatot. A A javaslatcsomag a helyiek életminőségének javítását, a gyár okozta környezeti károk és az oda érkező dolgozók okozta lakhatási nyomás enyhítését és a terület különleges gazdasági övezetté nyilvánítás okozta gazdasági károk kompenzálását célozza meg.
A Samsung-gyár körüli fejleményeket folyamatosan nyomon követjük a Mércén, vonatkozó cikkeink itt találhatók.
A gyár nemcsak gazdasági és társadalmi szempontból problémás, szűkebb környezetében a gödiek életét is számos módon keseríti meg. Előfordult, hogy szivárgott a gyárból az elektrolit, és a zaj is elviselhetetlen a környéken, így a Göd-ÉRT Környezetvédelmi és Városvédő Egyesület levélküldő kampányt is indított a gyár bezárásáért – bár a cég lobbi- és gazdasági erejének ismeretében ez sajnos aligha fog sikerrel járni.
Turbinazajban megtartott sajtótájékoztatóján Szijjártó miniszter beszélt arról is, hogy az Eximbank mikro- kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelkeretét 150-ről 300 milliárd forintra emelik, hogy növeljék a szektor versenyképességét, valamint bejelentette, hogy Pátyot összekötik az M1-es autópályával, hogy javítsák a település és az ipari park közlekedését. Azt is megtudhattuk, hogy felgyorsítják a Közlekedési Múzeum új épületének építését, így a tárlat egyes részei már 2023-ban megnyithatnak.
Gyors bejelentkezése után a miniszter felszállt egy szürke katonai luxusrepülőre, és elment Lengyelországba meglátogatni kollégáját, hogy régiós kérdésekről egyeztessenek. | [
"Samsung"
] | [
"Európai Bizottság",
"Európai Unió",
"Samsung SDI",
"Göd-ÉRT Környezetvédelmi és Városvédő Egyesület"
] |
A választási csalás előkészületeinek gyanúját veti fel, hogy a kormány meg akarja vásárolni a választások informatikai hátteréért felelős IdomSoft Zrt.-t – állítja a Demokratikus Koalíció.
Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke hétfői sajtótájékoztatóján arra szólította fel a kormányt, hogy vonja vissza az IdomSoft Zrt. megvásárlásának szándékáról szóló határozatát. A politikus hozzátette: ha a tulajdonosok nem akarják eladni a céget, kormányhatározattal nem lehet államosítani, törvény azonban erre is lehetőséget teremthet.
Az IdomSoft Zrt. 2001 óta működtet állami informatikai rendszereket, így például felel a választások lebonyolításának informatikai hátteréért, működteti a www.valasztas.hu honlapot. A cég egymást követő kormányok szerint jól végzi a munkáját – mondta Molnár Csaba, megjegyezve, hogy a vállalkozás tevékenysége ellen senki sem emelt kifogást.
A kormány most legfeljebb másfél milliárd forintért akarja megvásárolni az IdomSoft Zrt.-t, és a Magyar Közlönyben november elején megjelent határozatban erre december 10-i határidőt szabott – ismertette.
A DK alelnöke szerint ez választási csalások előkészületeinek gyanúját veti fel. Úgy fogalmazott: bár a kormányoldal saját érdekeinek megfelelően alakította át a választási szabályokat, a választókerületek határait, ám "választást elcsalni csak az informatikai rendszer ellenőrzése mellett lehet".
"Abban a pillanatban, hogy Orbán Viktor, Kubatov Gábor vagy bárki más ráteszi a kezét a választási informatikai rendszerre, mindenkiben felmerül a gyanú, hogy választási csalás készül Magyarországon" – jelentette ki.
Feltette a kérdést, mi szükség a jól működő vállalkozás "államosítására", és megjegyezte: az IdomSoft Zrt. kezeli a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, valamint az internetes ügyfélkaput is, ahol az emberek kérhetik felvételüket a választói névjegyzékbe.
Molnár Csaba beszélt arról is, hogy a DK független képviselői nem vesznek részt a választási eljárási törvényjavaslat hétfői zárószavazásán. Emellett szerdára demonstrációt szerveznek a Köztársasági Elnöki Hivatal elé, és "hosszú jogi érveléssel alátámasztott" petícióban kérik fel Áder János államfőt, hogy ne írja alá a jogszabályt, hanem kérje az Alkotmánybíróság előzetes normakontrollját.
A sajtótájékoztatón részt vett a Győr-Moson-Sopron megyei Vámosszabadi és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Pácin vasárnap megválasztott polgármestere is. Mindketten a DK alapító tagjai, és a kampányban nyíltan vállalták párthovatartozásukat – mondta Molnár Csaba.
Arra is kitért, hogy pártjuk egy évvel ezelőtti megalakulása óta először állított polgármesterjelölteket – a falvakban megszokottaknak megfelelően függetlenként –, de mivel szavazóik több mint kétharmada vidéken él, és 720 településen vannak jelen, úgy döntöttek, hogy a jövőben rendszeresen ezt teszik majd. A DK így jelöltet állít majd a közeljövőben a pusztaszabolcsi polgármester-választáson is. | [
"IdomSoft Zrt."
] | [
"Magyar Közlöny",
"Demokratikus Koalíció",
"Köztársasági Elnöki Hivatal"
] |
2009. szeptember 22., kedd 11:36
A Fidesz vasárnap közölte, hogy Hunvald György (MSZP) VII. kerületi polgármester számára február 10. óta - amióta nem jár be a munkahelyére - az önkormányzat havi 742.560 forint juttatást adott, vagyis a politikus az előzetes letartóztatása óta eltelt idő alatt összesen 5.940.480 forintot keresett.Hétfőn "a VII. kerületi testületi ülésen a szocialisták Hunvald György bűntársává váltak, szavazataikkal ugyanis lehetővé vált, hogy (...) a polgármester tovább kapja a fizetését közpénzekből" - mondta a keddi sajtótájékoztatón Vattamány Zsolt, utalva arra, hogy az erzsébetvárosi MSZP-s képviselők a napirendre vételét sem támogatták annak a fideszes indítványnak, hogy függesszék fel a polgármester alapilletményének kifizetését, illetve vonják meg tőle költségátalányát. | [
"MSZP"
] | [] |
Joav Blum, a King's City-beruházáshoz kapcsolódó telekcsereügylet kapcsán megismert üzletember mihamarabb szeretne találkozni Oszkó Péter pénzügyminiszterrel, hogy meggyőzze a King's City fontosságáról. Arról nem tett említést, más helyszínben gondolkodnak-e, noha vannak alkalmas helyek.
Lapunk információi szerint Joav Blum vette a pénzügyminiszter minapi üzenetét, s már lázasan keresik a leghamarabbi, mindkét félnek megfelelő időpontot a találkozásra. Hogy a tárgyaláson pontosan ki és milyen javaslatot tesz le az asztalra, azt egyelőre nem tudjuk, a King's City befektetői ugyanis hallgatnak arról, mi a stratégiájuk. Információink szerint egyelőre abban biztosak, hogy megvalósítanák a beruházást, és abban is, hogy erre Sukoró volna a legalkalmasabb.
Igaz, egyelőre úgy tudjuk, az állami oldalról nem javasoltak számukra más helyszíneket, legalábbis a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőben még nem mérték fel a szóba jöhető területeket. Erre utal az is, hogy tegnapi hivatalos kérdésünkre az MNV illetékesei nem tudtak megnevezni olyan konkrét, a Közép-dunántúli régió területén fekvő, nyolcvanhektáros egybefüggő és állami tulajdonú területet, amely alkalmas lehetne a beruházásra. Mint megtudtuk, több ilyen terület is van, de a "szakterület" túl tágnak ítélte a kérdésünkben meghatározott kritériumokat, amely arra utal, korábban ebből a célból nem kerestek az állami földterületeket is nyilvántartó vagyonkataszterben.
A King's City befektetői mindenesetre tegnap közleményt adtak ki - ez is ritkaságnak számít -, amely szerint: "örömmel teszünk eleget a Pénzügyminiszter úr meghívásának, annak reményében, hogy az illetékes hatóságokkal és kormányzati képviselőkkel folytatott hosszú egyeztetések egy olyan üdülőhely megvalósulásában öltenek testet, amely kihagyhatatlan látnivalóként valódi ikonná válik majd Magyarországon".
A King's City befektetői mindenesetre tegnap közleményt adtak ki - ez is ritkaságnak számít -, amely szerint: "örömmel teszünk eleget a Pénzügyminiszter Úr meghívásának, annak reményében, hogy az illetékes hatóságokkal és kormányzati képviselőkkel folytatott hosszú egyeztetések egy olyan üdülőhely megvalósulásában öltenek testet, amely kihagyhatatlan látnivalóként valódi ikonná válik majd Magyarországon".
Arról nem tesznek említést, hogy a pénzügyminiszter levele korántsem nevezhető meghívásnak. Oszkó Péter a múlt héten egy szokatlan stílusban írott, nyílt levélben kérte a magyar-izraeli üzletembert: vegye fel vele a kapcsolatot, s segítségül még a hivatali telefonszámát is beleírta a levélbe. Akkor megírtuk, hogy a Pénzügyminisztérium már nem ragaszkodik foggal-körömmel ahhoz, hogy Sukorón valósuljon meg a kaszinóberuházás. Oszkó Péter levele szerint: "...figyelemmel arra is, hogy a telekcsereügyletet jelentésében az Állami Számvevőszék is jogi értelemben semmisnek minősítette, felvetődik, hogy a jogi kétségek és aggályok tisztázása a telekcserében érintett ingatlanok korábbi tulajdoni viszonyainak helyreállításával biztosítható". Ez pedig azt jelenti, hogy a King's City akár máshol is megvalósulhat.
Ezzel viszont egyelőre a befektetők nem számolnak. A tegnapi közleményükben siettek leszögezni, továbbra is mindent törvényesnek tartanak. "Terhünkre sem az ügyészség, sem az Állami Számvevőszék nem állapított meg semmilyen jogszabálysértést" - írják. A hangsúly ez esetben a "terhünkre" kifejezésen van, a számvevőkszék ugyanis csak azt állítja jelentésében, hogy a szerződés semmis, mert törvénybe ütközik, azt azonban tényleg nem írták le, ez kinek a számlájára írható.
Van olyan fordulata a történetnek, ami érzékelhetően kiborította az üzletembert: - Az ellenem, mint a beruházás egyik kezdeményezője ellen megindult és még a bíróság előtt meg sem kezdődött "lakóhely bejelentési" ügy egy számomra megdöbbentő kísérlet volt a nemzetközileg elismert és jó hírnévvel rendelkező befektetői csoport kriminalizálására, valamint az óriási méretű befektetés jogszerűségének vitatására a közvélemény előtt - írja Joav Blum.
Az üzletember - információink szerint - jobb belátásra tért Oszkó levelének nyilvánosságra hozatala óta. Állítólag akkor még úgy vélekedett: nem érintett személyesen a kaszinótenderben, a telekcsere ügyében pedig megvannak a kapcsolattartói, így "szakmailag nem feltétlenül indokolt" Oszkóval találkoznia. Mostanra belátta ennek fontosságát. - A beruházás szempontjából az a lényeges, hogy mi történik majd a tárgyalásokon: a felek hajlanak-e a megegyezésre, vagy az álláspontok megmerevednek. Nem mindegy, hogy a megbeszélés békés, vagy konfliktushelyzetekkel terhelt lesz-e - vélik a lapunk által megkeresett, az ügyet ismerő szakértők. | [
"King's City"
] | [
"Állami Számvevőszék",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] |
Kóka János bizalmasa, az SZDSZ szabolcsi elnöke vizsgálatot indított okirat-hamisítás miatt a rendőrségen, de azt állítja: csak a hírTV-ből értesült az újabb csalásról. Jüttner Csaba vizsgálta a borsodi álküldöttek ügyét is, de csak azt tudta megállapítani, hogy négyen jogtalanul vettek részt a tavalyi elnökválasztáson. Arra azonban nem talált bizonyítékot, hogy kitől származnak a küldöttgyűlés jelenléti ívén szereplő aláírások.
A hírTv péntek este számolt be arról, hogy nemcsak a Jüttner-jelentésben szereplő négy álküldött szavazott tavaly az SZDSZ elnökválasztásán, hanem Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből is volt olyan küldött, akinek az aláírása szerepelt ugyan a párt tavalyi elnökválasztási jegyzőkönyvében, de valójában nem jelent meg a küldöttgyűlésen.
Az MTI érdeklődésére, nem összeférhetetlen-e, hogy a helyi pártszervezet vizsgálja a saját megyében történt szabálytalanságot, Jüttner Csaba hangsúlyozta, az esetleges összeférhetetlenséget azzal zárta ki, hogy megtette a rendőrségi bejelentést.
A politikus hozzátette, várhatóan a következő héten összehívja a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei SZDSZ-elnökséget, ez a testület jelöli ki azokat az embereket, akik lefolytatják a megyén belüli belső vizsgálatot. A politikus hangsúlyozta, hogy ő maga nem vesz részt ebben a vizsgálatban. Úgy fogalmazott: ebben a helyzetben ez a döntési lehetősége van.
A Vásárosnaményi Rendőrkapitányságra szombaton megérkezett Jüttner Csaba bejelentése – tájékoztatta az MTI-t a Szabolcs-Szastmár-Bereg megyei rendőrkapitányság sajtóreferense, Fülöp Gergely, aki részleteket nem kívánt közölni a bejelentéssel kapcsolatban.
(hírTV, MTI) | [
"SZDSZ"
] | [
"Vásárosnaményi Rendőrkapitányság"
] |
Nincs az ügyészségen Vizoviczki László Kubatov Gábornak írt levele, amelyet a Fidesz pártigazgatója állítása szerint átadott a bűnüldöző hatóságoknak – derül ki a legfőbb ügyész MSZP-s képviselők kérdésére adott írásos válaszából. Polt azt is közölte, hogy nem érte meg "vádalkut" kötni Vizoviczkival a politikusokról szóló információiért cserébe. Kubatovéknak erre is van magyarázatuk.
Polt Péter legfőbb ügyész szerint nincs az ügyészség birtokában az a Vizoviczki László által Kubatov Gábornak írt levél, amelyben az egykori diszkókirály a Fidesz pártigazgatójától kért segítséget az előzetesből való szabadulásához.
Kubatov Gábor korábban azt nyilatkozta, hogy a levelet azonnal átadta a bűnüldöző szerveknek.
A levél sorsáról Molnár Zsolt és Bárándy Gergely szocialista képviselők írásbeli kérdésben kértek információkat a legfőbb ügyésztől. A válaszról a Mandíner számolt be elsőként.
Mint Polt kifejtette: nyolc oldal terjedelemben foglaltak le levéltöredékeket Vizoviczki László Kubatovhoz írt leveléből, azonban "nem állapítható meg, hogy a bűnjelként lefoglalt irat megegyezik-e azzal a levéllel, amelyről Kubatov Gábor (...) azt nyilatkozta, hogy átadta a bűnüldözési szerveknek, mivel az nem került a Központi Nyomozó Főügyészség birtokába". Staudt Gábor jobbikos képviselő ugyanerre vonatkozó kérdésére Polt még azt is hozzátette, hogy az ügyészségnek nincsenek információi ennek a levélnek a sorsáról.
Kubatov Gábor egy szóval nem mondta, hogy a levelet az ügyészségnek adta volna át – magyarázta az ellentmondást a Népszabadság Online kérdésére az időközben Fidesz-alelnökké választott politikus titkára. Kindlovits Máté hozzátette, a levél keletkezése idején összesen öt szerv foglalkozott a Vizoviczki-üggyel.
A budapesti éjszaka uraként számon tartott Vizoviczki Kubatov közreműködését kérte ahhoz, hogy a hatóságok engedjék ki az előzetes letartóztatásból, és szabadlábon védekezhessen az ellene folyó eljárásokban. Vizoviczki arra hivatkozott, hogy korábban ő segített be a Fidesz egyik kampányában, de a nyomaték kedvéért hozzátette azt is, hogy ha kiengedik, "fideszes politikusokat nem érintő bűnügyi információkat" ad majd cserébe.
Kubatov elismerte ugyan, hogy megkapta a házkutatáson lefoglalt, majd bűnjelként nyilvántartásba vett levet, de azt állította, hogy azt rögtön átadta a bűnüldöző szerveknek. | [
"Fidesz"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Népszabadság Online"
] |
"A nyomozó hatóság megalapozottan döntött az eljárás megszüntetéséről" - válaszolta Polt Péter legfőbb ügyész Vadai Ágnes kérdésére, miután a DK-s képviselő arról érdeklődött, miért állították le hét év után a NAV-nyomozást a "Híd a munka világába" program ügyében.
Polt szerint a NAV több mint 110 tanút hallgatott ki, öt embert gyanúsítottként. Átvizsgálták a program beszerzéseit és szerződéseit, ingatlanokat kutattak át, szakértőket rendeltek ki. "A nagy terjedelmű, bonyolult jogi megítélésű ügyben az eljárási cselekmények nagy száma, a gyanúsítottak védekezésének ellenőrzése, a beszerzett bizonyítékok értékelése eredményezte a hét évig tartó nyomozást."
photo_camera Polt Péter a parlamentben Fotó: Illyés Tibor/MTI/MTVA
Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) programja miatt 2015-ben Hadházy Ákos feljelentése után indult eljárás költségvetési csalás gyanújával. Az ORÖ-nek főleg EU-s forrásból létre kellett volna hoznia egy országos munkaerő-közvetítő irodahálózatot, ami folyamatos és kiszámítható munkát biztosított volna a hátrányos helyzetűeknek, elsősorban romáknak.
De az ORÖ több más, nehezen megmagyarázható tétel mellett autókra, használhatatlan irodákra, bútorokra és egy gellérthegyi villára költötte a kapott 100 milliókat, és sosem állt fel működő irodahálózat.
Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala is vizsgálódott, és arra jutott: a Híd a munka világába Munkaerő-szervező Országos Foglalkoztatási Szövetkezetet ugyan bejegyezték 2014. április 24-én, de érdemben soha nem működött, a kitűzött célokat még részlegesen sem érte el.
Polt szerint nem lehetett minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy az ORÖ ne akarta volna megvalósítani a projekt céljait. Ezt arra alapozza, hogy ingatlanokat vettek meg és újítottak fel, irodabútorokat, informatikai eszközöket vásároltak, és a késést is jelezték. A legfőbb ügyész válaszában azt írja, figyelembe vették az OLAF-jelentést, ami elég volt a megalapozott gyanúhoz, a vádemeléshez viszont nem.
A nyomozás alapján ugyan Farkas Flórián volt fideszes parlamenti képviselő írta alá a támogatási szerződést, de nem vett részt a projekt végrehajtásában. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2016-ban példátlan módon elismerte, hogy visszaélések voltak a projektben, ezért felmondta az EU-s támogatási szerződést az ORÖ-vel, és visszakérték a pénzt. Az összegből 1,3 milliárd forintot a kormány állt, az ORÖ-nek így csak 300 milliót kellett visszaadnia.
photo_camera Farkas Flórián a Képviselői Irodaház előtt Fotó: Németh Dániel/444
Vadai megkérdezte, miért nem indítottak eljárást azért, mert az 1,3 milliárd forintot az adófizetők állták. Polt szerint itt nem beszélhetünk valószínűsíthető bűncselekményről.
A program ügyében bejelentést kapott az újonnan létrehozott Integritás Hatóság, amelynek elnöke, Bíró Ferenc azt mondta, meg fogják keresni az ügyészséget, és ha betekintést nyertek az iratokba, akkor tudnak továbblépni. | [
"Országos Roma Önkormányzat"
] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Európai Unió Csalás Elleni Hivatala",
"Híd a munka világába Munkaerő-szervező Országos Foglalkoztatási Szövetkezet",
"Integritás Hatóság"
] |
Eláll a szerződéskötéstől az ITD Hungary azon a tenderen, amelyen 300 milliót nyert volna az ITD-vezér Rétfalvi György korábbi üzlettársának cége. Az állami befektetési ügynökség forrásátcsoportosítással magyarázta a lépést, amellyel egyidejűleg visszavonják a médiafoglalásra kiírt, még futó közbeszerzést is.
Eláll a nemrégiben lefolytatott szektorális tanácsadás tárgyú szerződés megkötésétől, valamint visszavonja a folyamatban lévő médiafoglalás tárgyban meghirdetett közbeszerzési eljárást is az ITD Hungary – ezt az állami befektetési ügynökség közölte egy kedd délután kiadott közleményben. Az ITD kitér arra is, hogy a gazdasági tárca döntése értelmében és "tekintettel a megváltozott finanszírozási lehetőségekre" változatlan célokkal, de "a szervezeten belüli személyi és finanszírozási átcsoportosítással folytatja" a másfél éve megkezdett exportfejlesztési programját.
Az Index úgy tudja – bár ezt hivatalosan senki nem erősítette meg –, hogy a gazdasági minisztériumban született meg a döntés, hogy ne kössék meg a szerződést. Az mindenesetre tény, hogy a gazdasági miniszter, mint azt tegnap megírtuk, hétfőn bekérette magához az említett szektorspecifikus tanácsadásra kiírt közbeszerzés dokumentumait.
Az ITD közleménye a gyakorlatban azt jelenti, hogy az állami befektetési és kereskedelemfejlesztési ügynökség nem köt szerződést a pomázi székhelyű BD Network Kft.-vel. A múlt héten az ITD még ezt a céget hirdette ki győztesnek a júniusban kíirt közbeszerzési eljáráson.
A tendernyertestől azt várták el, hogy exportfejlesztést szolgáló üzletviteli tanácsokat nyújtson a legalább évi 30 millió forintos kivitelt produkáló nagyjából 1750 magyar vállalkozásnak. A BD Networknek a munkát február 23-ig kellett volna elvégeznie, erre 100 millió forintot kapott volna, valamint egy opciót 2010. december 31-ig további 200 millió forintnyi munka elvégzésére.
Csakhogy, mint azt az Index az eredményhirdetés után két nappal megírta, az idén áprilisban alapított, tehát referenciával sem rendelkező, tulajdonosa pomázi lakásában bejegyzett BD Network annak a Vad Attilának a birtokában van, aki 2004 és 2007 között az egykor PD Systems Kutatás-fejlesztési Kft. néven alakított társaságban üzlettársa volt Rétfalvi Györgynek, az ITD jelenlegi vezérigazgatójának.
Ráadásul a BD a hat érvényes pályázóból a harmadik legmagasabb árajánlatot adta, ám szakmai pályamunkáját a maximális 100 ponttal értékelték, míg a két legkedvezőbb árat kínáló AAM–GKI és Kopint-Tárki–ICEG párost a szakmai értékelésen a két utolsó helyre sorolták. Tudomásunk szerint mindkét lepontozott pályázó úgy döntött, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottságtól kér jogorvoslatot, amire azonban az ITD bejelentése után már nincs szükség.
A múlt heti döntést követően Rétfalvi kérdésünkre azt mondta, harmincéves szakmai múltjának köszönhetően a legtöbb pályázóval volt korábban személyes vagy szakmai kapcsolatban, és szerinte nem lett volna korrekt ezeket a pályázókat félreállítani (ebben a nyilatkozatban mondta el azt is, hogy a most szintén leállított médiavásárlásos tendernek mindhárom jelentkezőjével személyes kapcsolatban volt). A mostani ITD-közlemény azonban arra utal, hogy az érvelése aligha győzte meg a gazdasági tárca döntéshozóit. | [
"ITD Hungary",
"BD Network Kft."
] | [
"PD Systems Kutatás-fejlesztési Kft.",
"Közbeszerzési Döntőbizottság"
] |
2014 októberében arról írtunk, hogy Balogh Istvánt, a Gyermekrák Alapítvány elnökét a Liszt Ferenc repülőtéren látták becsekkolni egy londoni járatra, és a poggyászcímke szerint Miami volt az úticélja.
A cikk Menekül az országból a Gyermekrák Alapítvány elnöke? címmel jelent meg, és a vélt utazásról a Balogh ellen nem sokkal korábban indult, azóta megszüntetett büntetőeljárással összefüggésben számolt be.
Mostanra egyértelműen bebizonyosodott, hogy Balogh István aznap nem utazott Londonba: nem szerepelt a kérdéses gép utaslistáján, és aznap nem voltak roaming-hívásai. Cikkünk minden ténybeli alapot nélkülözött, ráadásul összességében rendkívül rossz színben tüntette fel Balogh Istvánt.
Ezt az eljárást semmi sem védi. A hibáért, az okozott kellemetlenségekért Balogh Istvántól és az olvasóktól is elnézést kérünk. | [
"Gyermekrák Alapítvány"
] | [] |
Hallgat az Eximbank arról, kinek ítélte oda azt a két, összesen 16 milliárd forintnyi tőkealapot, melyekre november végén írtak ki villámpályázatot. A pályázat feltételei elég szokatlanok voltak: magántőkét nem kértek, és nem hagytak túl sok időt a pályázóknak, november 30-án jelent meg a kiírás a holnapon, december 10-e volt a határidő, eredetileg 11-én hirdettek volna eredményt. Később adminisztrációs hibára hivatkozva az eredményhirdetést halogatták, a bank hetek óta semmilyen megkeresésünkre nem reagál.
A Forbes ugyan szintén nem kapott hivatalos választ, de a lap szerdán úgy értesült, az a GB & Partners nyert, melyet az általunk megkérdezett piaci szereplők közül is sokan a legesélyesebbnek tartottak. Előző cikkünkben részletesen elemeztük, hogy a Gubicza Ágoston és Boris Mihály által vezetett GB&Partners (GB & Partners Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.) biztosan megfelel a szakmabeliek szerint személyre szabottnak tűnő feltételeknek. Emellett a céget és a bankot is egyaránt fűzik Rogán Antalhoz szálak.
Az Eximbank Az export-import miatt Exim, egy száz százalékban állami tulajdonban álló bank, aminek az a feladata, hogy a magyar cégek külkereskedelmi értékesítését támogassa. A magyar állam tulajdonosi jogait a külgazdasági ügyekért felelős miniszter gyakorolja. Honlapja szerint a bank export- és importügyletekre, valamint a külföldön megvalósuló magyar befektetésekre vonatkozóan jogosult végezni a törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási és befektetési szolgáltatási tevékenységet.
Rogán volt helyettese vezérigazgató-helyettes
A pályázatot kiíró Eximbank a gazdaságot takaréklángon követő olvasóknak is ismerős lehet, legutóbb onnan, hogy ide ejtőernyőzött Rogán Antal egykori helyettese az V. kerületből, ahol alpolgármester volt (itt írtunk részletesen arról, hogy Rogánékkal nemcsak szomszédok voltak a Pasa Parkban, de még a vagyoni helyzetük is több ponton nagyban hasonlított.) Puskás 2014 júniusa óta az EXIM (Magyar Export-Import Bank Zrt. és Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. intézménypáros) Igazgatóságának tagja és üzleti vezérigazgató-helyettese.
Miután munkámba nem tudtak belekötni, most személyemet és családomat támadják. Egyértelmű, hogy ezek a támadások a kampányról szólnak, amelyek reménytelen helyzetben lévő baloldali politikusok utolsó, kétségbeesett próbálkozásai.
– védekezett a lemondása és a vagyonnyilatkozata körüli visszásságok feltárása idején Puskás.
A GB & Partnerst is fűzik Rogánhoz szálak: Gubicza Ágoston ügyvezető partner, tulajdonos felesége Rogán Antal exneje, Sonnevend Alexandra, aki Rogán első gyerekének anyja is. Gubicza a sármelléki repülőteret üzemeltető ír hátterű befektető cégek vezetőjeként vált ismertté, majd bevásárolta magát a Prosperitás Kockázati Tőkealap-Kezelő Zrt.-be (ami azóta GB & Partners).
Ráadásul Boris Mihály Róbert ügyvezető partner, az igazgatóság elnöke bejelentett lakcíme a Céginfo adatbázisa szerint a második kerületben, a Hankóczy Jenő utca 4-6-ban van, vagyis annak a Pasa Parknak a D-lépcsőházában, ahol Rogán Antalnak (B-lépcsőház) és feleségének (C-lépcsőház) is van lakása.
Egymásra mutogat a bank és a cég
Amikor a céget először megkerestük, Boris a sajtó kérdéseiről válaszában azt írta:
arra utalnak, hogy Társaságunk, illetve személyünk ellen is nemtelen támadást kívánnak intézni általunk ismeretlen személyek, melynek feltételezhető célja, hogy az Eximbank döntését befolyásolják, illetve hogy a pályázat során Társaságunkkal szemben versenyelőnybe kerüljenek.
Boris cikkünk megjelenése után a következő nyilatkozatot juttatta el az Indexhez:
Az Eximbank alapkezelői pályázatának elbírálásával kapcsolatos információk tudomásunk szerint banktitoknak minősülnek, ezért nem áll módunkban a pályázat eredményével kapcsolatos kérdésekre reagálnunk, mindaddig amíg az Eximbank hivatalosan és nyilvánosan eredményt nem hirdet.
Az Eximbank szerint nyolc jelentkező váltotta ki a pályázati anyagot és négy alapkezelő nyújtott be pályázatot. A kiírás utáni megkeresésünkre reagálva gyorsan december 18-ra módosították az eredményhirdetés határidejét, de későbbi megkereséseinkre már nem reagáltak. Első és utolsó válaszukban azt írták,
Mindenek előtt szeretnénk leszögezni, hogy a kiírás jogszerűen történt meg. A pályázati anyagok benyújtására nyitva álló határidő tekintetében nincs jogszabályi előírás. Véleményünk szerint a pályázatra jelentkezők a versenyszférában működő piaci szereplők, ezt figyelembe véve elegendő az idő a felkészülésre, amennyiben megfelelő létszámú apparátus áll a Pályázó rendelkezésére.
A bank sajtóosztálya a Forbesnak azt a választ küldte, hogy az eredményt "a másik fél jóváhagyásának hiányában nem hozhatja nyilvánosságra üzleti titok miatt". Tehát a felek egymásra hivatkozva nem nyilatkoznak az ügyben, melyben egy állami bank összesen 16 milliárdos tőkealapokat ítélt oda úgy, hogy magántőkét nem is kért, és úgy tűnik, a nyilvánosság elől igyekszik eltitkolni a pályázat eredményét. | [
"Magyar Export-Import Bank Zrt.",
"GB & Partners Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt."
] | [
"Prosperitás Kockázati Tőkealap-Kezelő Zrt.",
"Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. intézménypáros) Igazgatóság"
] |
80 millióval drágul a Városliget a vizes vb miatt
Nem látták előre, hogy a ligetbe felhúzott versenyhelyszínekkel utóbb kezdeni is kell majd valamit.
Pár napja még azon hüledeztünk, hogy a vizes vb az eddigi gyakorlattól merőben eltérően nem drágul, hanem olcsóbb lesz, de úgy tűnik, most helyre áll a világ rendje. A nyár legnagyobb hazai sporteseménye, ha a saját árát nem is, egy másik nagy budapesti beruházás költségvetését azért csak feljebb nyomja.
A Liget Budapest beruházáshoz kapcsolódó Városliget Park Rehabilitáció projekt ugyanis megdrágul, és pont a FINA tornája miatt. Az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből derül ki, hogy a ligetrehabot megrendelő Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. kénytelen volt módosítani a szerződést, melyet a Garten Studio Kft.-vel kötött meg tájépítészeti tervezési feladatok ellátására.
A feladatok a következők:
Aktualizált pályamű átadása;
Vázlatterv elkészítése, jóváhagyatása;
Véleményezési Engedélyezési terv készítése;
Építési Engedélyezési Tervdokumentáció összeállítása, jóváhagyása és benyújtása az engedélyező hatóság felé, a jogerős határozat megszerzése;
Az építési hely kivitelezés megkezdésre alkalmassá tételéhez szükséges kiviteli tervek elkészítése, engedélyeztetése;
Teljes körű kiviteli tervek készítése több ütemben;
Tervezői művezetés;
Generálmegvalósulási terv átadása;
Projekt zárás tervezési feladatai.
Az erre vonatkozó, eredeti szerződést tavaly szeptemeber 21-én kötötték meg a felek, akkor még minderre a munkára 1,27 milliárd forintot fordított volna a megrendelő. Most július 6-án viszont módosítani kellett a papírt, "előre nem látható okok" miatt. Az előre nem látható ok az úszó világbajnokság városligetbe kihelyezett szinkronúszó versenyhelyszíne volt, melynek köszönhetően csavarni kellett egyet a ligetrehab tervein. Ennek köszönhetően 79 970 000 forinttal drágult a projekt, vagyis
most már 1 349 970 000 forintba kerül a Városliget Park Rehabilitáció projekt tervezése.
Az esetnek egyébként az az érdekessége, hogy a vizes vb-t szervező BP2017 2016. szeptember 21-én jelentette be, hogy a szinkronúszás versenyeit a Városligetben rendezi meg. A bejelentés ugyanaznap történt, mint amikor a Városliget Ingatlanfejlesztő és a Garten Studio aláírta a ligetrehab megtervezésének eredeti szerződését. Magát a döntést pedig nyilván jóval a bejelentés előtt meghozta már a BP2017 - ennyire volt tehát előre nem látható oka a mostani drágulásnak.
mfor.hu | [
"Városliget"
] | [
"Garten Studio Kft.",
"Városliget Ingatlanfejlesztő",
"Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt.",
"Garten Studio"
] |
2015 ősze előtt nem szerepelt a Strabag leányvállalata közbeszerzéseken, most egy hét alatt két projektet is elnyert.
5,7 milliárd forintért újíthatja fel a budafoki kocsiszínt az STR Építő Kft. – jelent meg a január 25-i Közbeszerzési Értesítőben, a szerződést még 2015 novemberében kötötték.
A közbeszerzési adatbázis szerint az STR Építő új szereplő a piacon, a mostanival együtt összesen két közbeszerzést nyert el.
Ahogy arról korábban írtunk, január 18-án jelent meg az eredménye a Közbeszerzési Értesítőben annak a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásnak, amelyet a Sóstói Stadion bontására írt ki a tulajdonos székesfehérvári önkormányzat. Ezek szerint nettó 148 388 409 forintért az STR Építő Kft. végezheti el a munkálatokat.
Az STR Építőt 2002-ben alapították, egyik tulajdonosa a Strabag-MML, a másik pedig a Számító- és Ügyviteli Központ Kft., amely szintén Strabag-érdekeltség. A cégnek 2014-ben 202 millió forintos árbevétel mellett 71 millió forintos nyeresége volt.
D. Kovács Ildikó | [
"Strabag",
"Számító- és Ügyviteli Központ Kft.",
"STR Építő Kft."
] | [
"Közbeszerzési Értesítő"
] |
Miss Milliónak hívták a korrupt hivatalnokot – Tízmilliárdos vesztegetési ügy a minisztériumban
Őrizetbe vettek több pénzügyminisztériumi dolgozót és a Miniszterelnökség egyik főosztályvezetőjét is /Illusztráció: Northfoto
Minisztériumokon átívelő, tízmilliárdos korrupciós ügyet derített fel az ügyészség. 25 helyszínen csaptak le szerdán, 200 millió forint készpénzt, 60 millió forintnyi értékpapírt, luxusautót és több ingatlant is zár alá vettek, 18 embert pedig gyanúsítottként hallgattak ki.
Az elkövetők közül többen pályázatkezelőként dolgoznak a Pénzügyminisztériumban, míg egy társuk osztályvezető a Miniszterelnökségen. Vesztegetéssel gyanúsítják őket.
A Blikk birtokába jutott információk szerint az üggyel összefüggésben kihallgatták az egyik alföldi megye hivatalnokát, aki a térség pályázatait kezelte. Úgy tudjuk, a megyei hivatalnok a köztisztviselői fizetéséhez mérten nagy lábon élt, kéthavonta járt egzotikus nyaralásokra, luxusautójával közlekedett, amit most lefoglaltak. Informátorunk szerint több esetben figyelmeztették fényűző öltözködése miatt.
Az alföldi régióban úgy tudták, a pályázatok benyújtása mellett egymillió forintos előleget kért a sikeres elbírálásért, ezért is hívták a háta mögött Miss Milliónak. Kapcsolatai révén az általa felügyelt, olykor százmilliós pályázatok mindig eredményesen mentek át a rostán. A sikerdíjért természetesen még fizetni kellett, ebből már a pályázatról döntő budapesti hivatalnokoknak is járt a kialkudott százalék.
Információink szerint az ügy egy másik szereplője akkor vált gyanússá, amikor nejlonzacskóba csomagolt készpénzzel akart luxusautót vásárolni egy szalonban. Pedig 2 millió forint felett csak kártyás vásárlást engednek meg a magyar jogszabályok.
Az általunk megkérdezett szakértő szerint az, hogy a vállalkozók pénzt adnak azoknak, akik döntenek a minisztériumokban a pályázatokról, cserébe pedig ők nyerik meg a támogatásokat, arra utal, hogy az elkövetők nem voltak profik.
Egy nagyon klasszikus, mondhatni "meghaladott" módszerű korrupcióról lehet szó. Ennek lényege, hogy vállalkozók – jellemzően előre – pénzt adnak azoknak, akik döntenek a minisztériumokban a pályázatokról, cserébe pedig ők nyerik meg a támogatásokat.
– Üdvözlünk minden olyan lépést, ami a korrupció felszámolásáért történik, de van egy olyan érzésem, hogy csak a kis halakat fogják el. Az ismertebb, nagyobb befolyású szereplők a korrupció jóval szofisztikáltabb formáit használják, például offshore cégek segítségével – mondta lapunknak Nagy Gabriella, a Transparency International Magyarország közpénzügyi programok vezetője.
Szerettük volna megtudni a Pénzügyminisztériumtól, hogy milyen módon próbálják kiszűrni az ilyen jellegű visszaéléseket, eddig azonban nem kaptunk választ. Noha ezek a belső eljárások nem nyilvánosak, azt lehet sejteni, miért nem működnek hatékonyan.
– Egyrészről nincs rá kapacitás. A 2007-13-as időszakban több mint 60 ezer projekt valósult meg. Másrészről az ellenőrző osztályok ugyanazon helyettes államtitkár, végső soron pedig miniszter alá tartoznak, akik elbírálják a pályázatokat, nem pedig független szervek végzik el ezt. Ráadásul a kormány vállalt célja, hogy minél gyorsabban minél több uniós pénzt költsön el, ezt pedig veszélyeztetné, ha valós ellenőrzések lennének – vélekedett Nagy Gabriella.
Sok százmillióval nyúlta le az államot egy szervezett bűnbanda. / Fotó: Fővárosi Nyomozó Főügyészség
Az azonban még mindig kérdés, vajon hogyan bukott ki egy jelentősnek mondható korrupciós ügy, noha az ilyen jellegű esetek feltárásában a nemzetközi kutatások szerint nem jeleskednek a hatóságok.
Varju László, a parlament költségvetési bizottságának DK-s elnöke szerint színjátékról van szó.
– Az általános európai megítélés szerint a kormány ellopja az európai adófizetők pénzét, ezért nem szabad odaadni neki. Ezért most úgy tesz, mintha változtatni akarna, mégis számtalan ügy volt, amit követhetett volna hatósági intézkedés, mégsem történt semmi – mondta a Blikknek a politikus.
Kerestük az főügyészséget, hogy megtudjuk, egy főosztályvezetőnél befolyásosabb tisztségviselő is a látókörükbe került-e, ám lapzártánkig ugyancsak nem kaptunk választ.
Az ellenzéki képviselők nem számítanak arra, hogy "szándékosan" rámennének a hatóságok "erősebb" emberekre. Hadházy Ákos parlamenti képviselő szerint legalábbis erre utalnak a korábbi korrupciós ügyek.
– A Kínai Kommunista Párt is néha kivégez néhány kisebb tisztségviselőt, de attól még a rendszer korrupt maradt. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, akkor akad nagyobb hal a horogra, amikor kisebb ügy vizsgálata során véletlenül beleszaladnak ilyen jellegű lehallgatásokba. Ez történt Völner Pál, Boldog István és Mengyi roland esetében is – sorolta lapunknak Hadházy.
A rendkívüli nyomozásról Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is szót ejtett a csütörtöki kormányinfón.
– Egy nyomozás vezetett eredményre, titkos információgyűjtéssel, s ennek megfelelően lépett a nyomozó hatóság – kommentálta az információt, hozzátéve, ő is csak szerdán kapott az ügyészségtől tájékoztatást.
– Öt minisztériumi dolgozót vettek őrizetbe, közülük négyen a Pénzügyminisztérium munkatársai, egy pedig a Miniszterelnökség főosztályvezetője. Ők azt ígérték, elintézik az eredményes pályzatokat, ha ezért kenőpénzt kapnak. Néhány alkalommal ez meg is történt. Ez súlyos, több éves szabadságvesztéssel büntetendő korrupciós bűncselekmény – szögezte le némi indulattal a hangjában Gulyás Gergely megerősítve, hogy szerdán razziáztak a helyszíneken a hatóságok emberei.
Újságírói kérdésre elmondta, az érintett pályázók között nincsenek állami cégek, önkormányzatok, vagy politikai értelemben érintett személyek, valamennyien magánvállalkozások vezetői.
– A korrupció minden országban jelen van, ám a mértéke annál kisebb, minél nagyobb az esély pár millió forint elfogadása után a súlyos büntetésre. Egyetlen miniszter sem tudja semmilyen formában garantálni, hogy egy főosztályvezető, avagy alacsonyabb rangú tisztviselő ne legyen tisztességtelen. Azt viszonyt garantálnia kell az államnak, hogy ezeket az eseteket felderítjük – fogalmazott. | [
"Pénzügyminisztérium",
"Miniszterelnökség"
] | [
"Fővárosi Nyomozó Főügyészség",
"Transparency International Magyarország",
"Kínai Kommunista Párt"
] |
Az Állami Számvevőszék befejezte a Demokratikus Koalíció (DK) és a Magyar Liberális Párt – Liberálisok (MLP) 2015-2016. évekre vonatkozó ellenőrzését, áll a szervezet közleményében.
Az ÁSZ megállapította, hogy a DK és az MLP nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően alakították ki gazdálkodásuk szabályozási környezetét, nem teremtették meg a közpénzekkel való átlátható és ellenőrizhető gazdálkodás alapjait.
A DK pénzügyi kimutatásai nem feleltek meg a jogszabályi előírásoknak. A könyvvezetése és gazdálkodása során a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket és belső előírásokat nem tartotta be.
Az MLP könyvvezetése és gazdálkodása során szintén nem tartotta be a vonatkozó jogszabályokat. A pénzügyi kimutatásait nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően készítette el, nem biztosította gazdálkodásának, vagyoni helyzetének átláthatóságát.
A DK és az MLP működésükhöz a jogszabályt megsértve, tiltott vagyoni hozzájárulást fogadtak el. | [
"Magyar Liberális Párt",
"Állami Számvevőszék",
"Demokratikus Koalíció"
] | [] |
Több mint másfél millió svájci frankos sikkasztással vádolják a lausanne-i Olimpiai Múzeum volt igazgatóját. A posztjáról még tavaly távozott Hiroshi Griedert őrizetbe vették.
Christophe De Kepper, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság főtitkára pénteken elmondta: az olimpiai ereklyéket bemutató, illetve az ötkarikás mozgalommal kapcsolatos ajándékokat, dísztárgyakat árusító múzeum felügyeletét ellátó pénzügyi igazgatóság három munkatársát elbocsátották, ám őket nem vádolják megvesztegetéssel.
A gyanú szerint Grieder fantomcégeknek hamis számlákat adott, így sikkasztott el 1,5-1,7 millió svájci frankot közel tíz év alatt. Utódja szeptemberben fedezte fel a hűtlen kezelést, és a NOB az ügyben feljelentést tett.
A pénzügyi igazgatóság vezetője, Thierry Sprunger jelezte: már korábban eldöntötte, hogy - függetlenül a mostani botránytól - távozik posztjáról. Döntését már tudatta Jacques Rogge NOB-elnökkel, míg a végrehajtó bizottság tagjait a jövő szerdai ülésen tájékoztatja.
Az Olimpiai Múzeum 1993-ban nyitotta meg kapuit, azóta 3,3 millió látogatót fogadott. A tárlat január végéig ingyenesen megtekinthető, utána a létesítmény felújítás miatt húsz hónapra bezár. | [
"NOB"
] | [
"Olimpiai Múzeum",
"Nemzetközi Olimpiai Bizottság"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Újabb roma önkormányzati botrány
Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) májusi, rendkívüli közgyűlése ügyében is nyomozást rendelt el a BRFK közokirat-hamisítás gyanúja miatt.
A Magyar Nemzet értesülése szerint az ORÖ ülése után Lakatos László és Vajda László testületi tagok fordultak a rendőrséghez, úgy látták ugyanis, hogy a közgyűlésről készült hivatalos jegyzőkönyvben nem az áll, ami valójában elhangzott az ülésen, amiről egyébként hangfelvétel is készült.
A jegyzőkönyvet szerintük egy olyan alkalmazottjával csináltatta meg az ORÖ, aki ott sem volt a közgyűlésen, ezt később írásban el is ismerte. Az illető azt állítja: nem akart ebbe belemenni, de megfenyegették, hogy megszüntetik a szerződését, ha nem vállalja. Ennek ellenére az ORÖ június végén állítólag szerződést bontott vele.
Az ORÖ tagadta a vádakat, azt írták: csak az volt a baj, hogy nem küldték el időben a jegyzőkönyvet a kormányhivatalnak, de ezt felszólításra pótolták. A fővárosi kormányhivatal úgy nyilatkozott: a jegyzőkönyv valóságtartalmát nem vizsgálhatja, az ugyanis közokirat, amit el kell fogadniuk.
A lap úgy tudja, előkerült egy hangfelvétel is, amely szerint a kormányhivatal mégis megvizsgálta a jegyzőkönyv tartalmát és az ülésről készült hangfelvételt, és arra jutottak, hogy a kettő nem egyezik.
Az idézett hangfelvételen az is elhangzik, hogy a kormányhivatal az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Belügyminisztérium mellett a Miniszterelnökséggel is egyeztetett a hamisítás gyanúja miatt. | [
"Országos Roma Önkormányzat"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] |
Nem csak a Velencei-tó partjára tervezett szórakoztató-központ kivitelezését, de az M4-es autópálya építését is hátráltatja, hogy elhúzódik az állam és a befektetők telekcseréjének hatósági bejegyzése. Miközben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a több oldalról is bírált és vizsgált ügylet tisztaságát bizonygatja, lapunk konkrétumokat is megtudott a tervezett szórakoztató-központról.
Egymilliárd eurós beruházással, már 2009 második felétől épülne a King's City névre keresztelt gigászi méretű szórakoztató-központ a Velencei-tó mellett, Sukoró határában - tudta meg a Népszabadság. A Joav Blum vezette, izraeli, német és amerikai befektetőcsoporthoz közel álló forrásunktól megtudtuk: a háromezer szobás szállodát, kaszinót, golfpályát és hazánk régióit bemutató szórakoztató-központ a hírekkel ellentétben nem 2011-ben, hanem csak 2013-ban nyílna meg. Információink szerint a beuházáshoz szükséges pénz már az építettők rendelkezésére áll, s jövőre elindul az az ösztöndíj-program, amelynek keretében képzik a létesítmény leendő vezetőit.
Kiemelt projekt, elhúzódó ügyintézés
A grandiózus, s idén áprilisban a kormány által kiemeltté nyilvánított beruházást azonban késleltetheti, s extrém esetben meg is hiúsíthatja, hogy az ügyészség közbelépett. Állítólag fogást keresnek a magyar állam és a beruházók között létrejött telekcsere-ügyleteten, amely által a befektetők szert tettek a Sukoró külterületén található mintegy 70 hektáros földterületre. Megóvták a telekből leválasztandó és állami tulajdonban maradó 10 méter széles összesen két hektáros parti sáv földhivatali bejegyzését eljárási hibákra hivatkozva.
Ezért az eljárást meg kell ismételni, addig pedig nem jegyzik be a befektetők tulajdonjogát a földhivatalban. Csakhogy, a hivatali eljárás végégig az állam sem lesz tulajdonosa annak a három, Albertirsa és Pilis közelében található földnek, amelyet a sukorói telekért cserébe kapott. Ez azért probléma, mert ezeken a területeken halad keresztül a leendő M4-es autópálya nyomvonala, márpedig addig, ameddig az ingatlanoknak nem az állam a tulajdonosa, semmilyen, az építkezést megelőző hatósági engedélyezési eljárást nem lehet elkezdeni. Ez végső soron az autópálya kivitelezését késleltetheti. Hogy meddig, azt nem tudni, mert az ügyészség által kezdeményezett vizsgálatoknak nincs törvényes határideje.
Az M4-es autópálya építéséről 2007-ben döntöttek, ebben az évben vásároltak a befektetők a Pilis és Albertirsa közelében fekvő telkek közül kettőt, a harmadikat valamivel később. Itt halad keresztül az M4-es, ezért a területet felajánlották az államnak a sukorói ingatlanért cserébe. Az érdemi tárgyalásokat a cseréről már a 2008-ban megalakult Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. folytatta le a tulajdonosokkal. Császy Zsolt, az MNV Zrt. értékesítési igazgatója elmondta: a tranzakció előkészítése hónapokig tartott, s hosszas tárgyalások során alakult ki a konstrukció: a sukorói telkekért cserébe a három pest megyei földet és 296 millió forintot kap a magyar állam.
Szerinte nem igazak azok a vádak, miszerint az egész ügyet rekordidő alatt, egy hét alatt ütötték nyélbe. A csere arányosságát firtató kérdésünkre elmondta: az értékbecslést közbeszerzésen kiválasztott cég végezte, amely több mint száz más megbízást is kapott az MNV-től, s egyik más munkájukat sem érte kifogás. Sőt: több tárgyalási forduló kellett ahhoz, hogy Joav Blum elfogadja az értékbecslő által megállapított értéket, mert ő többre értékelte a saját földjeit. Állítja: ha valakinek olyan ingatlanja van, amit az állam közcélra kíván hasznosítani, s az illető egy másik, általa megjelölt ingatlanra kívánja azt cserélni, a vagyonkezelő ezt nem utasíthatja el a hazai szabályozás szerint.
A múlt év végén a befektető átutalta a különbözetet, a 296,6 millió forintot - tájékoztatott az igazgató, ám az összeg egyelőre letéti számlán van, hiszen a tulajdonosokat csak akkor jegyzi be a földhivatal a telekkönyvekbe, ha az említett parti sávot leválasztották a sukorói telkekről.
Sajtóhírek szerint a hatóságok azt is vizsgálják, hogy magyar-izraeli kettős állampolgár Joav Blum valóban Sukorón él-e, vagy csak állandó lakhelye van oda bejegyezve. A beruházás ellenzői szerint ugyanis a csereszerződés nem érvényes, ha Blum nem él ott. Az igazgató megjegyezte, hogy a törvény értelmében csereügylet esetén csak az egyik félnek kell helyi lakosnak lennie, ezért lényegtelen Joav Blum lakhelye, hiszen a másik fél a magyar állam. De azért is lényegtelen, mert a szerződés megkötésekor ez a jogszabály még nem volt hatályos.
Az ügylettel és a beruházással szemben a jogi mellett környezedvédelmi aggályok is felmerültek, több szervezet is tiltakozik a fejlesztés ellen Az MNV Zrt. arról tájékoztatott, hogy a terület nem tartozik a Natura-2 védelem alá. A befektetőcsoport évente kétmillió eurót kíván környezetvédelmi beruházásokra fordítani öt év alatt, amelynek eredményeképp a tó vízminőségét is saját költségükön javítanák, s turisztikailag is vonzó, zöld környezetet alakítanának ki a majdan megépülő komplexum körül. Annak érdekében pedig, hogy a központ által generált forgalom a környékbelieket ne zavarja, közvetlen összeköttetést kívánnak kialakítani az M7-es autópályával. Ezekkel az ígérvényekkel azonban aligha sikerül leszerelni a zöldszervezetek határozott tiltakozását.
Ázsiai és amerikai turisták a célcsoportban
A Népszabadság a befektetőkhöz közel álló forrásokból úgy tudja: a King's City működtetői a Távol-Keletről és más ázsiai országokból, valamint Amerikából kívánnak vendégeket szervezni a szórakoztatóközpontba, így annak szolgáltatásait is ezen vendégkör igényei szerint alakítanák ki. A tervek szerint a csoportok különgéppel érkeznének a közeli repülőterekre: akár Ferihegyre, amely egy órányi buszútra található, akár a később esetleg megnyíló, A Fejér megyei Börgöndre tervezett légikikötőbe. | [
"King's City",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"MNV Zrt."
] |
Sikkasztás miatt feljelentették a szombathelyi csapat egyik tulajdonosát, a vád szerint dr. Popgyákunik Péter ügyvéd cégének számlájára jogtalanul utaltak 23 millió forintot a kosárcsapattól. Az ügyvéd állítja, csupán letétben volt náluk a pénz.
Bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt tett feljelentést egy magánszemély ismeretlen tettes, illetve tettesek ellen. A feljelentést, és azt alátámasztó bankszámlakivonatokat a Szombathelyi Fideszbűnök honlapon is közétette az ismeretlen feljelentő.
A nyugat.hu-nak a szombathelyi ügyészség megerősítette, hogy valóban érkezett feljelentés, azt továbbítják majd a rendőrségnek. A feljelentés szerint a Falcótól 2009. novembere és 2010. áprilisa között havi 3-4 milló, összesen 23 millió forintot utaltak át a Popgyákunik és Bozzay ügyvédi irodának. A feljelentő úgy tudja, a Falco és az ügyvédi iroda között semmilyen szerződéses viszony nem áll fent, és a közbeszerzési eljárásokban sem vettek részt, így nem volt olyan jogviszony, ami alapján ekkora összeget kaphatott az ügyvédi iroda. A Falco számlájáról 2010. február 2-án 1 545 680, 2010. április 9-én pedig 3 974 600 forintot utalt Popgyákunik ügyvéd irodájának bankszámlájára. Az utóbbi átutalásról számlakivonatot is közzétett a feljelentő.
A nyugat.hu megkeresésre Popgyákunik azt a magyarázatot adta, az ügyvédi irodának átutalt pénz nem az övé, csupán letétbe helyezték el náluk. Irodájuk sok esetben megbízás alapján kezeli ügyfeleik pénzét. Ezekben az esetekben is ez történt. A Falcotól a feljelentésben szereplő összeg is az ügyvédi iroda letéti számlájára érkezett, a pénz a külföldi játékosok ügynökeinek jutaléka volt. Az ügynökök számlát előzőleg minden esetben a Falconak állítottak ki. Az iroda tehát nem a Falcóval, hanem a külföldi ügynökökkel állt ez ügyben szerződéses kapcsolatban, így nem a Falco, hanem a külföldi ügynökök pénzét kezelték. A Nyugat információi szerint ugyanakkor a Falco közvetlenül is utalt külföldi menedzserek cipusi számlájára szinte havi rendszerességgel.
Popgyákunik azt is állította, a Falcotól sohasem kértek pénzt, bár számos ügyvédi szolgáltatást végeznek a klubnak: társasági szerződés szükség szerinti módosítása, hivatásos sportolói szerződések, amatőr szerződések elkészítése, jogi tanácsadás.
A Falco KC önkormányzati többségi tulajdonban van, a város az évi180-200 milliós költségvetéshez legalább 50 millióval járul hozzá. Az önkormányzat mellett kistulajdonosként Popgyákunik is részt vesz a finanszírozásban, a cégkivonatok Popgyákunikot nevezik meg a Falco felügyelőbizottságának egyetlen tagjanként.
A feljelentésben az is szerepel, hogy Gráczer Györgyöt, a FALCO KC Szombathely Kft. ügyvezetőjét Popgyákunik, és Molnár Miklós, a szombathelyi gazdasági bizottság elnöke több esetben is olyan lépésekre utasította, amelyek saját akaratával ellentétesek voltak.
A csapatot üzemeltető társaságnak, mivel önkormányzati többségi tulajdonban van, szerződéskötésnél be kell tartania a közbeszerzésekről szóló törvény (Kbt) rendelkezéseit.
A feljelentő kérte azt is, hogy a rendőrség minél hamarabb lépjen az ügyben, hogy ne tudjanak meghamisítani, illetve eltüntetni iratokat. Popgyákunik ugyanakkor rágalmazás miatt tesz feljelentést. | [
"Falco KC"
] | [
"FALCO KC Szombathely Kft."
] |
Az újabban Szijjártó Péter külügyminiszter által kiállított diplomata-útlevéllel utazó Kóka János volt SZDSZ-elnök, a Gyurcsány-kormány gazdasági minisztere igazgatósági tagságával alapított céget a fesztiválkártyák továbbfejlesztésére többségi tulajdonosként a Cardnet Zrt., illetve a Gerendai Károly fesztiválguru nevével fémjelzett Sziget Menedzser Iroda Kft.
A Kóka ex-sógora és régi üzlettársa, Lepp Gyula érdekeltségében álló Cardnet mint üzemeltető tarol a magyarországi fesztiválok készpénzmentes fizetési megoldásaiban, a Festipay-jel fizettek a HVG tavalyi összegzése szerint a Sziget fesztivál vendégei a tranzakciók 95 százalékában.
A Cardnet kártyái forognak egyebek mellett a Balaton Soundon, a Volt Fesztiválon, a Hegyalján, az EFOTT-on is – nem csoda, hogy a novemberben létrehozott új cég a Festipay Készpénzmentes Fizetési Szogáltatások Zrt. nevet kapta.
A Festipay honlapja emlékeztet, a Festipay kártya "képes a fesztiválokhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások integrálására", a példák között a beléptetést és a jegykezelést említették – alighanem ez lehet a fejlesztés egyik útja, a Cardnet legalábbis egyelőre nem árult el részleteket az Átlátszó érdeklődésére.
A Cardnet idén májusban nyert tízmillió forint uniós pénzt a Festipay rendszer továbbfejlesztésére és nemzetközi terjeszkedésre – a tavaly 1,7 milliárd forint árbevétel mellett 77 milliós nyereséggel gazdálkodott Lepp-cég összesen 55 millió forint uniós támogatást kapott a NER-ben.
Az 5 milliós jegyzett tőkével most létrehozott Festipay Zrt. társtulajdonosa, a Sziget Menedzser Iroda már eddig is a Cardnet együttműködő partnere volt. A 2014-ben gigantikus, 9 milliárdos forgalmat produkáló Gerendai-cégben közvetett résztulajdonos Lakatos Péter, az extrémen kormánypárti médiacézár, Széles Gábor érdekeltségében álló Videoton vezérigazgatója is.
A Sziget-cég 350 milliós tavalyi nyereségét a tulajdonosok osztaléknak szavazták meg.
Rádi Antónia | [
"Festipay",
"Cardnet Zrt."
] | [
"Sziget Menedzser Iroda Kft.",
"Festipay Készpénzmentes Fizetési Szogáltatások Zrt.",
"Sziget Menedzser Iroda"
] |
Jogerős elmarasztaló ítélet született egy nyomdaipari gépek beszerzésével kapcsolatos uniós pénzlenyúlás felelőseinek ügyében. A vádlottak összesen 770 millió forintos vagyoni hátrányt okoztak, ebből egyikük közel 190 millió forintot megtérített. Az elsőrendű vádlottra hat év szabadságvesztést szabtak ki. Velük talán azért boldogultak könnyebben a magyar hatóságok, mert az ügyben érintett személyek nem kötődnek kormányzati körökhöz.
Közleményben dicsekedett el május 28-án a Fővárosi Főügyészség azzal, hogy valamennyi vádlottat jogerősen elítélték egy olyan büntetőeljárásban, amely az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF ajánlása alapján indult el.
Ezt nem sok OLAF-jelzés alapján indult ügyben tudja az ügyészség elmondani, mert számos ilyen történet nyomozása elhúzódik, vagy egyáltalán nem is jár eredménnyel. Ez a tapasztalat az Átlátszó által eddig megvizsgált, az uniós csalás elleni hivatal ajánlására vagy jelzésére indult büntetőeljárásokban.
Utánajártunk: így szabotálta el a nyomozóhatóság és az ügyészség az Elios-ügy felderítését Lassan elülnek a botrány hullámai a Tiborcz István cégének többmilliárdos bevételt hozó Elios-ügy körül[1], főhősünk vagyona pedig a polgári jog előírásainak is megfelelni látszó ingatlanbefektetések formájában halad a kifehéredés útján.
A jelen cikkünkben tárgyalt ügy egy 770 millió forintos költségvetési csalás miatt indult büntetőeljárás. Az abban érintett személyek nem bonyolították túl az uniós támogatás lenyúlását.
A papíripari csomagolóeszközök gyártását végző cégcsoport vezetője úgy szerzett meg hazai és uniós forrásból származó, vissza nem térítendő összegeket, hogy a vállalkozások üzemeiben lévő papírzacskó-gyártó gépeket újonnan vásároltaknak tüntette fel.
Erre azért volt szükség, hogy megfeleljenek a pályázatban szereplő kiírásoknak – áll a Fővárosi Főügyészség korábbi közleményében.
A cégvezető 2005 és 2010 között négy, korszerűsítésre kiírt uniós pályázatra adta be az új papírzacskó-gyártó gépek beszerzését alátámasztó árajánlatot, a számlát és egyéb okiratokat. Ezekről aztán kiderült, hogy hamisak.
Az ügyészségi tájékoztatások alapján a sajtóban már megjelent, hogy amikor a támogatás felhasználását vizsgálták a cégnél, akkor a régi gépeket úgy varázsolták újjá, hogy az egyes, már nagyon elhasznált alkatrészeket kicserélték, illetve átkenték festékkel a nyomdaipari eszközöket. Emellett azt a cselt is bevetették, hogy hamis azonosítótáblákat raktak a gépekre.
Feljelentés és nyomozás
Sikertelenül trükköztek, mert a csalás kibukott. "A nyomozás eredetileg a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal feljelentésére – szűkebb körben – 2013 júliusában indult, az OLAF ajánlása az ügyben utóbb iktatott és a nyomozás kiterjesztéséhez vezető feljelentésnek minősült" – közölte az Átlátszó megkeresésére Rab Ferenc, a Fővárosi Főügyészség helyettes sajtószóvivője.
Az OLAF egyébként már 2011 óta vizsgálta a kérdéses pályázatokat.
Az európai csalás elleni hivatal zárójelentése a Fővárosi Főügyészséghez 2015 februárjában érkezett meg. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által lefolytatott nyomozás eredményeként a főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt emelt vádat a Fővárosi Törvényszéken 2017 februárjában.
A cégcsoport vezetője lett az elsőrendű vádlott, a hamis dokumentumokat elkészítő kollégája pedig a másodrendű terhelt. Ők, és két további társuk mintegy 770 millió forint vagyoni hátrányt okoztak az Európai Uniónak és a magyar költségvetésnek. A vádlottak az előbbit mintegy 630 millió forinttal, az utóbbit 140 millió forinttal károsították meg.
Az elsőfokú ítélet nagyjából egy év alatt meg is született.
A Fővárosi Törvényszék 2018 februárjában H. K. első- és M. L. Á. harmadrendű vádlottakat bűnösnek mondta ki. Az előbbire a bíróság három és fél év börtönbüntetést szabott ki, illetve négy évre eltiltotta a közügyektől, öt évre pedig gazdasági társaság ügyvezetői tisztségének gyakorlásától. M. L. Á-t 6 hónap, két évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék, és ezzel együtt előzetes mentesítésben részesítette.
A vádlottak két társát a bíróság felmentette.
Irány a másodfok!
Az ügyészség nem volt elégedett a bírói döntéssel, és fellebbezést jelentett be súlyosításért, és a felmentett vádlottak esetében a bűnösség megállapítása céljából. A fellebbezés sikerrel is járt. A Fővárosi Ítélőtábla 2018 novemberében hozta meg a másodfokú határozatát. Aszerint:
H. K. büntetését az ítélőtábla 6 év szabadságvesztésre és 6 év közügyektől eltiltásra súlyosította, valamint 5 millió forintos pénzbüntetésre ítélte.
A harmadrendű vádlott, M. L. Á. büntetésének próbaidejét a másodfokú bíróság 4 évre súlyosította.
A Fővárosi Ítélőtábla a másik két vádlottakat is bűnösnek találta.
A másodrendű vádlottra, P. I.-re az ítélőtábla 2 év, 5 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki, illetve
a negyedrendű vádlottat, K-né Sz. E.-t pedig 1 év 2 hónap, 4 évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.
A másodfokú ítélet ellen a negyedrendű vádlott és védője fellebbezett. A harmadfokú eljárásban a Kúria helybenhagyta a Fővárosi Ítélőtábla határozatát. Így a Fővárosi Főügyészség bejelenthette, hogy milyen eredményesen dolgozott.
Az Átlátszóval Rab Ferenc helyettes sajtószóvivő közölte azt is, hogy az okozott vagyoni hátrányból az egyik vádlott közel 190 millió forintot megtérített.
Az ügyben szereplő cégek
A vállalkozások neveit a Fővárosi Törvényszék Sajtóosztálya csak monogramozva adta meg szerkesztőségünknek. Ezek a következők voltak: O. Cs. Zrt., P. K. és T. Kft., H. I. Kft., L.-T. M. Sz. Kft., F. Cs. Kft., F. B. K. Kft., illetve F. C. B. B. és Sz. Kft.
Ezek közül egy korábbi, a közérdekű adatigénylő oldalon, a KiMitTudon megtalálható anyag segítségével a zrt. beazonosítható. Továbbá az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság 2014-es Éves ellenőrzési jelentése alapján is az Onix Csomagolástechnikai Zrt.-ről lehet szó.
"A 2013. július 1. – 2014. június 30. közötti ellenőrzési időszakra tervezett, kiválasztott projektek, ügyletek ellenőrzését az Ellenőrzési Hatóság lefolytatta, valamint a 2012. évben felfüggesztett GOP-2.1.1-08/C-2008-0037. számú, "Az Onix Zrt. innovációs adaptációs képességének erősítése Hajdúdorogon" című projekt ellenőrzését lezárta."
A projekttel kapcsolatos ellenőrzések és eljárások eredményei alapján az Ellenőrzési Hatóság (EH) szabálytalanságot állapított meg. Annak összege mintegy 2,2 millió euró, amiből az uniós támogatás majdnem 747 ezer euró. Az EH 2013.06.20-i döntése értelmében a projekt 100 százalékban hazai forrásból kerül finanszírozásra, a tagállam a projektet kivette a költségnyilatkozatból.
Az Onix Csomagolástechnikai Zrt. 2014 júniusa óta felszámolás alatt áll. Az 1990-ben létrehozott cég vezérigazgatója 1999-től Horváth Károly volt. A társaság tagjai között megtalálható volt a hazai kis- és középvállalkozásokat fejlesztési-tőkebefektetéssel finanszírozó Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt., amelynek 2008-tól részvényese a Magyar Állam. Előtte, 2002 és 2006 augusztusa között a pénzügyi zrt. tagjai a Pénzügyminisztérium és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium voltak.
A Fővárosi Törvényszék által monogramozott cégek nevei a zrt.-hez kapcsolódó érdekeltségeket jelenthetik.
Az Onix Csomagolástechnikai Zrt. pályázatai
Az uniós támogatások kormányzati honlapján, a palyazat.gov.hu-n megtalálható, hogy a hajdúdorogi székhelyű cég 2004. szeptember 7-én 2,4 millió forintot nyert kis- és középvállalkozások számára korszerű menedzsment rendszerek és technikák támogatására.
Majd 2006. május 23-án az Onix 150 milliót kapott technológiai korszerűsítés és kapacitásnövelés papírtáska gyártó gépsorok beszerzésére. Ez lehetett a büntetőeljárásban szereplő egyik pályázat.
A Széchenyi 2020 pályázati portál egyik GOP-os közzétételi listáján is szerepel az Onix Csomagolástechnikai Zrt. Az egyik pályázat innovációs adaptációs képesség erősítéséről szólt, ám szabálytalanságok miatt elálltak a támogatási szerződéstől. A szabálytalansággal érintett üsszeg 233 344 546 forint volt.
A másik esetben Microsoft Dynamics NAV ERP rendszer bevezetésére nyert az Onix Zrt. támogatást, ám a cégnél elindult csőd-, illetve felszámolási eljárás miatt ettől a szerződéstől is elálltak. Itt a szabálytalansággal érintett összegként 18 618 540 forintot jelöltek meg.
Az ügy főszereplőjének, Horváth Károlynak az egyik beruházásáról 2002-ben adtak hírt. Így a Napi.hu is megírta, hogy a Budaörsi Ipari és Technológiai Park területén felépített Trend2 Nagykereskedelmi Divatközpontot a Fashion Center Budapest (FCB) Kft. építtette, melynek ügyvezetője Horváth Károly volt. Az összességében 3,5-4 milliárd forintos beruházást a cikk szerint 70 százalékban az Erste Bank finanszírozta. A lap megemlítette, hogy az FCB elődje, az Onix Textilkereskedelmi Kft. korábban a Váci úton üzemeltetett egy hatezer négyzetméter összterületű, Trend1 elnevezésű ingatlant.
Címlapkép: A Fővárosi Törvényszék épülete (fotó: Átlátszó/ Szakál Szebáld). A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink szabadon elérhetőek, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Olvasóink hozzájárulása teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírást, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"Onix"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"T. Kft.",
"Sz. Kft.",
"Fővárosi Törvényszék Sajtóosztálya",
"Európai Csalás Elleni Hivatal",
"F. Cs. Kft.",
"Erste Bank",
"H. I. Kft.",
"Gazdasági és Közlekedési Minisztérium",
"Fővárosi Főügyészség",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Microsoft Dynamics NAV",
"Európai Unió",
"O. Cs. Zrt.",
"Fashion Center Budapest (FCB) Kft.",
"P. K.",
"Onix Textilkereskedelmi Kft.",
"Opten Kft.",
"Ellenőrzési Hatóság",
"L.-T. M. Sz. Kft.",
"Fővárosi Törvényszék",
"Trend2 Nagykereskedelmi Divatközpont",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal",
"Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság",
"F. B. K. Kft.",
"Szakál Szebáld",
"Magyar Állam",
"F. C. B. B.",
"Onix Csomagolástechnikai Zrt.",
"Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt."
] |
Az európai bundabotrányban vizsgálódó bochumi ügyészség szerint a fogadási maffia tagjai százezer eurót kínáltak fel a Debrecen kapusának a 2009. októberi Bajnokok Ligája-mérkőzés előtt, ám ő állítólag előzőleg máshonnan fogadott el pénzt.
A hétfőn kezdődő per vádirata alapján az olasz Fiorentina elleni, 4-3-ra elvesztett meccs előtt a csalók le akarták fizetni a DVSC játékosát, ám amikor Bécsben átadták volna egy bizalmasának az összeget, kiderült, hogy a kapus már egy másik személytől kapott kenőpénzt. A Fiorentina ellen a montenegrói Vukasin Poleksic védte a DVSC kapuját.
Az UEFA tavaly júniusban Poleksicet két évre, 2012. június 30-ig, a hátvéd Mészáros Norbertet pedig 18 hónapra, 2011 végéig eltiltotta, mivel nem tettek eleget a jelentési kötelezettségüknek, amikor megpróbálták őket megvesztegetni a Fiorentina-meccs előtt. A két labdarúgó fellebbezett, de a kontinentális szervezet szeptember 9-én elutasította a beadványukat, és érvényben hagyta az eltiltásokat, ezért a nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (CAS) fordultak, amely néhány héten belül dönt az ügyükben.
Poleksic - aki a debreceni klub honlapja alapján csak büntetése enyhítését reméli - arra hivatkozott az UEFA-hoz benyújtott fellebbezésében, hogy a megvesztegetési kísérletet elhárította, továbbá bizonyítottan nem történt semmiféle fogadási csalás. Mészáros azt kívánta igazolni a fellebbviteli eljárásban, hogy egyáltalán nem került kapcsolatba semmiféle mérkőzést befolyásolni szándékozó személlyel, éppen ezért ő felmentésben bízik.
A bochumi ügyészség összesen 47 gyanús találkozót - közte négy magyar érdekeltségű összecsapást - vizsgál, és hatan ülnek majd a vádlottak padján. A négy magyar meccs: Debrecen-Fiorentina (Bajnokok Ligája, 3-4), Debrecen-Young Boys (UEFA Kupa, 2-3), Vasas-Debrecen (NBI, 1-3) és Újpest-Honvéd (NB I., 3-0)
Ante Sapina és társai - közülük hárman már 16 hónapja vizsgálati fogságban vannak - 18 országban vesztegettek meg futballistákat és bírókat. A 2009. szeptemberi Liechtenstein-Finnország világbajnoki selejtező játékvezetője például 30 ezer eurót tett zsebre azért, hogy a második félidőben két gól szülessen. A találkozó 1-1-re végződött, mindkét találat a szünet után esett. A fogadók összesen 365 ezer eurót tettek fel a meccsre, a maffia nyeresége mintegy 220 ezer volt.
A 35 éves Sapina egyébként már a német bíró, Robert Hoyzer 2005-ös bundabotrányában is érdekelt volt, s akkor két év 11 hónapos börtönbüntetést kapott.
A 47 vizsgált összecsapásból 17-et már egy másik perben tárgyal tavaly október óta a bochumi ügyészség. A 30 új mérkőzés kapcsán a szervezet mintegy 550 ezer euró kenőpénzt osztott szét, a tétek összege 3,5 millió euróra, a haszon pedig 2,8 millióra rúgott. Az ázsiai fogadások érdekében a bűnözők együttműködtek egy londoni bukmékerrel, ottani számlájukon a 2008 végétől számított egy év alatt 32 millió euró folyt át. | [
"DVSC"
] | [
"Debrecen-Young Boys"
] |
Olosz Gergely ellen országos körözést adtak ki.
A román rendőrség nem találja a korrupció miatt csütörtökön három év letöltendő börtönbüntetésre ítélt Olosz Gergelyt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt szenátorát – írja az MTI.
Nicoleta Tolvaj Marin, a Kovászna megyei rendőrkapitányság szóvivője azt mondta, továbbra is folyamatban van az elítélt tartózkodási helye megtalálásának, illetve előállításának rendőrségi akciója. Olosz Gergely ellen országos körözést adtak ki, személyi adatait elküldték Románia valamennyi határátkelőjére.
A volt székelyföldi politikust befolyással való üzérkedésben találta vétkesnek a román legfelsőbb bíróság. Az ítélet a háromévi letöltendő börtönbüntetés mellett 384 ezer euró (123 millió forint) és 400 ezer lej (27 millió 600 ezer forint) értékű vagyonelkobzásról is rendelkezett.
A vádirat szerint 2010-ben az akkor parlamenti képviselő Oloszt négy vállalkozó lefizette, hogy előnyös szerződésekhez juttassa cégeiket, kihasználva azt, hogy a politikus korábban a román energiaár-szabályozó hatóság elnöki tisztségét töltötte be. Az ügyészek szerint Olosz Gergely összesen félmillió eurónak megfelelő jogtalan anyagi haszonban részesült különböző formában.
Olosz Gergely 2007–2008-ban a romániai energiaár-szabályozó hatóság elnöke volt, 2008 és 2012 között az RMDSZ parlamenti képviselője, 2010-től frakcióvezetője, 2012-től 2013 májusában történt lemondásáig az RMDSZ szenátora volt. A politikus 2011-ben az RMDSZ elnöki tisztségét is megpályázta, ám a választáson alulmaradt az érdekképviselet élére akkor megválasztott Kelemen Hunorral szemben. | [
"Romániai Magyar Demokrata Szövetség"
] | [] |
Nagyon rossz üzletet kötött a MÁV
Svájci cég tartja karban ősztől a Bombardier problémás Talent motorvonatait
Hirtelen ötlettől vezérelve – vagy talán politikai nyomásra – vásárolt tíz Talent motorvonatot a MÁV a 2006-os választások előtt. A járművek műszaki problémái miatt ma is perben áll a vasúttársaság és a gyártó Bombardier, amely most a karbantartást is kénytelen átengedni a konkurens Stadlernek.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Ha még egyszer bedöglik ez a vacak, visszadobjuk – a korabeli osztrák sajtó szerint ezekkel a szavakkal reagált az ÖBB döntéshozója a Bombardier Talent motorvonatok ismétlődő hibáira 2005-ben. És mert a kanadai–német cég nem tudta kiküszöbölni maradéktalanul a felmerülő műszaki problémákat, tíz Talent a gyártó nyakán maradt.
A Bombardier gyorsan ajánlatot tett a MÁV-nak a járművek megvételére, s ezt Heinczinger István akkori vezérigazgató-helyettes egy belső feljegyzésben nagyon jónak minősítette. Korabeli pletykák szerint a MÁV-vezető nem magától volt olyan lelkes, ugyanis a motorvonat-ajánlat magas szintű szocialistapárt-hátszelet élvezett. Ezután rendkívül rövid határidővel pályázatot írtak ki tíz motorvonatra, amelyre csak a Bombardier tudott ajánlatot tenni, és amelyet a MÁV elfogadott – részletek a Magyar Nemzet keddi számában. | [
"MÁV",
"Bombardier"
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
Nincs nyoma annak, hogy a honvédelmi miniszter kiszállt volna az üzletből, már tárcavezetőként vehetett fel milliárdos osztalékot.
Megvált-e kaszinóérdekeltségétől Szalay-Bobrovniczky Kristóf? – kérdeztük a Honvédelmi Minisztériumtól, de cikkünk megírásáig nem érkezett válasz. Arra sem felelt a tárca, hogy ha nem, a miniszter mikor tervezi eladni a részesedését, illetve az eltelt bő két évben mennyi profitot hozott neki a kaszinóüzlet.
Miniszteri beiktatása kapcsán Szalay-Bobrovniczky azt mondta, megszünteti az összeférhetetlen cégérdekeltségeit, és az elmúlt napokban érkeztek is hírek arról, hogy megvált a cseh harcászati repülgépgyártóban, majd a Dunakeszi Járműjavítóban lévő érdekeltségétől. A sokmilliárd forintos repülős üzlet és az egymilliárd eurós egyiptomi vasútikocsi-szállítási projekt egyaránt Hernádi Zsolt Mol-vezér közelébe hullott. A dunakeszi cégnél új tulajként megadott Solve II Magántőkealapról legalábbis annyit tudni, hogy kezelője a Gran Private Equity Zrt., ez pedig Hernádi érdekeltsége (igaz, a magántőkealapok végső tulajdonosai kiléte pontosan nem lőhető be, azokat éppen olyan homály fedi, mint az off-shore cégekét).
Szalay-Bobrovniczky kedd este közzétett vagyonbevallása és a cégadatok alapján azonban nincs nyoma annak, hogy a kaszinóbiznisztől is elbúcsúzott volna. A néhai Andy Vajnától átvett öt fővárosi kaszinó koncessziójával rendelkező Las Vega Casino Zrt.-ben az Igazságügyi Minisztérium adatbázisának hatályos bejegyzése szerint a Garinvest Projekt Zrt. a 100 százalékos tulajdonos, e cégben pedig alapítása óta nem látszik változás: a részvényeken Garancsi István Garinvest Zrt.-je és Szalay-Bobrovniczky London Capital Zrt.-je osztozik. Ez a felállás az utolsó, a cégbíróságon június 30-án iktatott alapszabály alapján is, a részvényeken 60-40 százalékos arányban osztozik a miniszterelnök barátjaként ismert Garancsi és Habony Árpád bajtársa, az új honvédelmi miniszter, mivel utóbbi a vagyonnyilatkozata alapján megtartotta 100 százalékos tulajdonrészét kaszinóvásárló cégében, a London Capitalban.
Az általa termelt nyereségről sem mondott le, a vagyonkezelő cég május 26-ai alapítói határozatában tulajdonosként Szalay-Bobrovniczky így rendelkezett a nyereség kifizetéséről:
A 2021.évi beszámoló mérlegfőösszege 5 051 524 e Ft, az adózott eredménye 1 624 751 e Ft. Tulajdonos a 2021. évi adózott eredményt teljes egészében osztalék kifizetésére kívánja fordítani.
Az ötödik Orbán-kormány május 24-én alakult meg, aznap tett miniszteri esküt Szalay-Bobrovniczky is, ezek szerint már kormánytagként rendelkezett az 1,6 milliárdos osztalék kifizetéséről a London Capital nyeresége után. A profitot pedig az alapozta meg, hogy a London Capitalhoz 1,98 milliárd forint osztalékrészesedés folyt be 2021-ben. A mérleghez fűzött szöveges kiegészítésben nem részletezik, hogy mely cégtől érkezett pénz a London Capital kasszájába, de más magyarországi érdekeltségének nincs nyoma, mint a kaszinókat átvevő Garinvest Projekt Zrt.
A London Capital mérlegbeszámolójában azt írja, az éves átlagos állományi létszáma 2021-ben 0 volt, ugyanakkor munkabérként 118 millió forint bérköltséget tüntettek fel. Azt nem részletezték, hogy mit takar a személyi jellegű kifizetés, mindenesetre a cégnél sem igazgatóságot, sem felügyelőbizottságot nem találni, a vezérigazgató, Tiszolczi Renáta az egyetlen megadott vezető.
Ami a kaszinókat illeti, hivatalosan 2020 áprilisában vette át a Garancsi-Bobrovniczky páros az év elején elhunyt Vajna kaszinóüzletét. Sosem közölték hivatalosan, mennyiért jutottak hozzá a Las Vegas Casino Zrt.-hez és ezzel az öt fővárosi kaszinó koncessziós jogához. De korábbi cikkünkben a Garinvest Projekt Zrt. mérlegbeszámolójában szereplő bekerülési érték alapján azt írtuk, 19,5 milliárd forint lehetett a vételár, aminek a nagyobb részét nem saját erőből teremtették elő, hanem 10,5 milliárdot állami támogatású növekedési hitelből fizettek ki, és csak a kisebbik rész érkezett a magántulajdonosoktól.
A kaszinóüzlethez a jelenlegi honvédelmi miniszter és a NER egyik topmilliárdosa tehát a jegybank kedvezményes hitelprogramját vehette igénybe, amit egyébként a kis és közepes vállalkozások segítésére, gazdaságélénkítésre találtak ki. Mesés üzlet kapott állami támogatást: 2020-ban és 2021-ben összesen több, mint 19 milliárd forint osztalékot fialt a kaszinóüzlet a Garinvest Projektnek. Ez azt jelenti, hogy a Las Vegas Casino két év alatt visszahozta az árát. | [
"Las Vegas Casino Zrt.",
"Gran Private Equity Zrt.",
"Dunakeszi Járműjavító",
"London Capital Zrt.",
"Garinvest Zrt."
] | [
"Las Vega Casino Zrt.",
"Igazságügyi Minisztérium",
"Honvédelmi Minisztérium",
"Garinvest Projekt Zrt.",
"Garinvest Projekt",
"Solve II Magántőkealap"
] |
Nem csak felcsúti vasúttal próbáltunk már bűvészkedni a számokkal az EU felé, folyamatosan próbálunk trükközni a támogatások elnyeréséért. Az ok gyakran a pénzhiány – van olyan fideszes vezető, aki ezt nem is tagadta korábban. Visszafizetni eddig kevés pénzt kellett, extrém példák pedig máshol is vannak a régióban.
Sajtóhírek szerint az Európai Bizottság megvizsgálja a Felcsúton építeni tervezett vasutat, annyira túlzó utasszám szerepel a pályázatban. A bicskei vasútállomástól a felcsúti stadiont érintve az alcsútdobozi arborétumig futó vasútvonal a pályázat készítői szerint akár napi 7500 utast is szállítana, ami a Figyelő hetilap szerint az EU Bizottságának szúrt szemet. A cikk megjelenése után a Miniszterelnökség közleményt adott ki, amelyben tagadja a vizsgálatot, és azt írja, a felcsúti vasút egy átfogó turisztikai fejlesztés része, amelynek keretében más kisvasutakhoz is támogatást próbálnak szerezni. Hogy ez rendben van-e, vagy nincs, majd kiderül. Mindenesetre nem ez az első eset, hogy egy ország ügyeskedve szerezne uniós pénzeket. A 2006-os zavargások után például – amikor kiderült, hogy a magyar rendőrségnek két alig használható vízágyúja van – a schengeni zónához csatlakozásunkat segíteni hivatott pénzügyi alap terhére vásároltunk két korszerű vízágyút. Akkor a kormány azzal indokolta a beszerzést, hogy a közeljövőben nagy menekülthullámra számít, és könnyen előfordulhat, hogy a rengeteg migráns zavargásokban tör ki a táborokban, ezért oszlatni kell majd őket, arra pedig a vízágyú a legjobb.
"Menekülteket" oszlattak az Andrássy úton
A két speciális Mercedes a következő évben meg is érkezett, oszlattak is velük – szélsőjobbos, kormányellenes tüntetőket. 2008-ban aztán az EU-nak is leesett, hogy enyhén szólva nem határrendészeti célra használjuk a beszerzett eszközöket, így az EU visszakérte a 3,5 milliárd forintnyi támogatást.
Zrt. Fotószerkesztőség / Illyés Tibor
Az elavult vízágyúkat is uniós pénzből cseréltük le
Ellenzői szerint ennél nagyságrendekkel több pénzt veszíthetünk a 4-es metrón. A VEKE egyik tanulmánya például azt írja, a beruházás uniós pályázatának készítői több helyen igen átlátszó módon trükköztek a számokkal, hogy sikerüljön az EU felé megtérülővé fazonírozni a vonal működését. Míg a metró tervezett átlagsebességét papíron megnövelték, a vele részben párhuzamosan futó 7-es buszcsalád járművei hirtelen sokkal lassabbá váltak, 20 perccel nőtt a menetidejük. Ilyen körülmények között az utazóközönség tódult volna a föld alá, a tanulmány szerint a metró a 4-6-os villamosvonal érintett szakasza utasforgalmának 60 százalékát elszívta volna. Ráadásul nagyvonalúan a metróvonal nyereségéhez csapták a Budára átvezetett 1-es villamosét, miközben a költségekből ez a beruházás kifelejtődött. A metrót átadták, a korábban vállalt napi utasszámnak egyelőre a töredéke jön össze, igaz, a tendencia emelkedő. Ezzel együtt is azt kockáztatja Magyarország, hogy a nagyságrendileg 450 milliárd forintba kerülő metró uniós támogatásának (180 milliárd forint) 10-50 százalékát is vissza kell majd fizetnie. (Korábban 19 szabálytalan közbeszerzés miatt már fizettünk összesen 65 millió forintos bírságot.)
Az 1-es villamos nyereségét hozzácsapták a metróéhoz
Sokkal szélesebb körben elterjedt trükközések folynak a nehezebben számszerűsíthető hozamú programokkal. A VS.hu által megkérdezett pályázatírók szerint ezek legideálisabb terepe az úgynevezett Társadalmi Megújulás Operatív Programhoz köthető. Itt ugyanis gyakran nem lehet adekvát megtérülési értékeket meghatározni. Az érintettek persze maguk is gyakran kényszerből cselekednek. Mivel az elmúlt években folyamatosan vonták ki a pénzt a köz- és felsőoktatásból, több példát találhatunk arra, hogy uniós pályázatokból valójában pedagógusok, kutatók bérének kiegészítését próbálják elérni. Mint egy több egyetemen is oktató forrásunk felhívta rá a figyelmet, tankönyvfejlesztés és jegyzetírás címén – ezekre lehet uniós pénzt szerezni – egyre több intézmény kényszerül arra, hogy a megszerezhető forrás ellenértékeként az új jegyzet elkészítése mellé oktatói alapfeladatokat is előírjon a nyerteseknek, így kurzusok megtartását, szakdolgozati bírálatot, intézményi tudományos diákköri tevékenység irányítását.
Közmunkások iskolapadban
A magyar állam akkor sem volt éppen szemérmes, amikor 2013–14-ben a téli hónapokra "továbbképzésre" iskolapadba ültette a közmunkásokat, szakértők szerint botrányos minőségű tankönyvekkel ellátva őket. Először a VS.hu írta meg, hogy az ABC-t tanították a közmunkásoknak. A programot szintén egy TÁMOP-programból finanszírozták, addig sem a magyar költségvetésből kellett fizetni az érintetteknek járó pénzt. Ezekben az esetekben "a megvalósult társadalmi haszon" nyilván nehezen mérhető az EU illetékeseinek is. A közlekedési, infrastrukturális beruházásoknál más a helyzet, de 50 millió eurós nagyságrendig azoknál is önbevallás útján történik a megvalósíthatósági paraméterek megadása, az EU alapvetően a megítélt pénz felhasználásának szabályosságát ellenőrzi, előre csak kivételesen vizsgálódik. A felcsúti kisvasút esetében ez csak azért derült ki, mert a Figyelő rákérdezett. Az 50 millió eurót meghaladó nagyságrend esetében a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott országok számára viszont külön program, az úgynevezett Jaspers ellenőrzi az uniós források felhasználását, itt a szakértők már a tervezési szakaszban figyelemmel kísérik, nem irreális célokra menne-e a pénz.
Czeglédi Zsolt
Kósa Lajos Debrecenben: kimondta, hogy trükköznek
Az egész mechanizmussal szemben persze állandó és részben jogos kritika, hogy gyakran túl bonyolultak, életszerűtlenek a Bizottság által meghatározott szabályok. Kósa Lajos – még debreceni polgármesterként – például nem is nagyon tagadta, hogy egy-egy városvezető rendszeresen trükközik a pénzek felhasználásával. A hvg.hu-nak arról beszélt, "van egy csomó életszerűtlen szabály ugyanis: vidéki nagyváros esetében például csak akkor lehet útfelújítást eszközölni, ha a pályázatban tömegközlekedési fejlesztés is szerepel, még akkor is, ha ennek adott esetben semmi értelme nincsen". Ilyenkor mit csinál egy polgármester? – tette fel a kérdést Kósa, majd meg is válaszolta:
“ Felújítja az utat uniós pénzből, és a szélső sávot, amit parkolónak tervezett, elnevezi a pályázatban bicikli- vagy buszsávnak, még ha nem is jár ott soha busz, vagy kevés a bicikli.
Pusztán azért, mert különben nem kapna támogatást" – mondta. A politikus szerint "amúgy az egész értelmetlen, de csinálni kell, mert különben nem lesz támogatás", ő is az értelmetlen szabályokra hivatkozott, amelyek "kompromisszumokra kényszerítik az embert". Kósa Lajos volt egyébként az is, aki egy korábbi, a Magyar Narancsnak adott interjújában arról beszélt, az önkormányzatok az uniós fejlesztési pénzek egy részét valójában saját működési költségeik fedezésére költik, mert amúgy nem jönnének ki a büdzséjükből. Az elmúlt években a kormányzati elvonások hatására ez valószínűleg csak még elterjedtebbé vált (ennek a folyamatnak a része lehet az is, hogy egyre több helyen rúgják ki és foglalkoztatják vissza közfoglalkoztatottként munkatársaikat), pedig ez elvileg szigorúan tilos. Természetesen nem csak Magyarországon vannak ilyenek. Lengyelországban például két, teljesen irreális beruházás miatt is áll a bál. Gdańsk és Gdynia városának vetélkedése régre nyúlik vissza, így amikor a Szolidaritás szakszervezet bölcsőjéül szolgáló hajógyáráról híres Gdańsk Lech Wałęsa nevére keresztelt repülőterét uniós pénzből kibővítették, a gdyniai városatyákat ette a sárga irigység. Gdynia mellett egy régi katonai reptér van, amelyet a hadsereg ma már alig használ (viszont itt rendezik meg minden évben Lengyelország legnagyobb rockfesztiválját), így a helyi vezetés a szomszédos Kosakowo faluval úgy döntött, saját polgári repteret csinálnak a létesítményből.
Balázs Attila
Megéri képezni a közmunkásokat – több szempontból is | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Európai Bizottság",
"EU Bizottság",
"Társadalmi Megújulás Operatív Program",
"Magyar Narancs"
] |
Seszták Miklós egy jó nagy salátatörvényt terjesztett a parlament elé "a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról" címmel. Az 52 oldalas törvénymódosítási sorozatban egészen érdekes dolgok lapulnak.
Könnyű lesz műszaki adatokat titkosítani
Például "a közforgalmú vasúti járművek biztonságos üzemeltetésével közvetlenül összefüggő műszaki adatok" 30 évre titkosíthatóak lesznek.
Ez azt jelenti, hogy a HÉV, a metrók, a MÁV, a GYSEV és a kisvasutak helyzetéről sokkal nehezebb lesz adatokat szerezni. Nem biztos például, hogy ezentúl tudni fogjuk, hogy a felújítási, karbantartási munkák mennyibe kerülnek, mert nem biztos, hogy tudni fogjuk, hogy pontosan mit kellett megépíteni.
Titkosak lehetnek a műszaki adatai ennek is.
A javaslat bűncselekmények megelőzésével és a terrorizmus elleni küzdelemmel indokolja a műszaki adatok titkosításának lehetőségét. A MÁV vagy a BKV elég széles mérlegelési jogot kap arra, hogy eldöntse, milyen adatot hajlandó kiadni, bár nem egyedül döntenek majd. Egy belügyminiszteri véleményezést kell majd kérniük a titkosítás előtt.
A következő években EU-s pénzekből nagyon komoly vasúti fejlesztések várhatók, továbbá folyamatosan napirenden van a 3-as metró felújítása is. Utóbbi körül bőven van botrány így is, és van olyan szakértő, aki szerint éppen emiatt készült az adatok titkosítását lehetővé tevő paragrafus. A törvény nyomán a sajtó számára végképp követhetetlenné válna a háború, ami Budapest és a kormány között zajlik a felújítás mentén.
Ugyanakkor az is lehet, hogy a törvény annak ágyaz meg, hogy a Mészáros Lőrinchez kötődő, vasútfelújításokban utazó R-Kord Kft. közbeszerzési győzelmei kevésbé legyenek szem előtt.
Vagy valóban attól tart a kormány, hogy terroristák akkor tudnak csak robbantani pályaudvarokon, ha tisztában vannak a létesítmény műszaki adataival?
Etyekre rá lehetne lőcsölni a kisvasutat
A törvény talán legizgalmasabb része felhatalmazza a kormányt, hogy rendeletben állapíthassa meg a "közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósításához szükséges, legfeljebb 200 méter szélességű területsávot vagy nyomvonalat". A törvény azt is kimondaná, hogy "a rendeletben meghatározott közlekedési infrastruktúra beruházás megvalósítása közérdeket szolgál".
Ennek a szabálynak az a jelentősége, hogy az eddigi hatósági eljárást politikai szintre emeli, és így megkönnyíti, hogy
a helyiek tiltakozását le lehessen söpörni egy út vagy egy vasút építésekor.
Az új szabály a folyamatban lévő hatósági eljárásokra is vonatkozik majd. Tehát például a felcsúti kisvasút meghosszabbításának ügyére is.
Éppen múlt vasárnap számoltunk be utoljára annak a küzdelemnek az állásáról, amit etyeki lakosok vívnak a kormánnyal a felcsúti kisvasút meghosszabbítása miatt. A kormány meg akarja hosszabbítani a vonalat, a nyomvonal azonban sokaknak nem tetszik, mert nem akarják, hogy a házuk közvetlen közelében járjon az Orbán Viktor háza mellől induló turistalátványosság.
A törvény életbe lépésével a kormány sokkal könnyebben tudná az akaratát ráerőltetni az etyekiekre.
A kutya egyes szakértők véleménye szerint ott van elásva, hogy ha a kormány rendelettel jelöli ki a nyomvonalat, akkor azt már jogszabály írja elő, ami ellen gyakorlatilag lehetetlen jogorvoslattal élni.
Most még hatósági döntésnek számít egy nyomvonal kijelölése, amit bíróságon meg lehet támadni. Például ha nagyon nem akarom, hogy a telkemen menjen át a vonat, akkor érvelhetek a bíróság előtt, hogy ez miért lenne aránytalanul fájdalmas nekem. Ha viszont jogszabály (kormányhatározat) írja elő a nyomvonalat, és ez a határozat a törvény szerint még közérdeket is szolgál, akkor a konkrét döntést már sokkal nehezebb megtámadni. Jogszabályokkal szemben ugyanis csak alkotmányossági kifogással lehet élni, és vélt jogsérelmet nem lehet orvosolni.
Természetesen ez a szabály nem csak az etyekieket fenyegeti, hanem lényegében bárkit, akinek a környékén utat vagy vágányokat akar építeni a kormány.
Egyszerűbb lesz a kisajátítás menete
Ezzel párhuzamosan a kisajátítások elleni lakossági fellépés lehetőségeit is korlátozzák. Eddig az volt a menetrend, hogyha a kertem végébe autópályát akart a kormány, de a kisajátítás jogalapját megtámadtam a bíróságon, akkor legalább az első (nem feltétlenül jogerős) ítéletig fel kellett függeszteni a kisajátítást.
Most ezt úgy módosítanák, hogy ha beperlem a kormányt, akkor a per alatt is mehet már az építkézés, kivéve, ha épület van a kisajátított területen. Vagyis termőföldet, kertet, legelőt, erdőt, meddőhányót vagy bármit, amin nincs ház, azt viheti a kormány, és ha véletlenül megnyerném a kisajátítás ellen indított pert, akkor majd utólag kell kitalálni valamit.
A kormány ettől persze nem tart, hiszen a törvény indoklásában konkrétan ez szerepel: “rendkívül kicsi az esélye annak, hogy "vissza kell fordítani" a kisajátítást, vagyis hogy a bíróság végül azt állapítja meg, hogy nem áll fenn a jogalap és így kisajátításnak nincs helye".
Vagyis: úgyse vesztünk pert, akkor meg mit vacakoljunk.
Idő előtt senki se kötözködjék
Most ha szakértőt rendelnek ki egy kisajátítási eljárás megindításához, akkor szinte mindenki ügyfélnek számít, aki valamilyen formában érintett a kisajátításban, vagyis rajta tudják tartani a szemüket a a tulajdonosok is a szakértő munkáján.
A mostani módosítás alapján már csak azt illeti meg az “ügyfél" cimke, és minden ezzel járó jog, aki benyújtja a kérelmet a kisajátítási szakértő alkalmazására.
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Vál-völgyi kisvasút első szakaszának átadásán Felcsúton 2016. április 30-án. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs
Ez a szereplő maga a kisajátító szokott lenni, aki később a szakértői jelentésre hivatkozva mondja meg, hogy mennyi pénzzel kártalanítja a tulajdonost.
Magyarul ez azt jelenti, hogy amikor felmérik, hogy mennyi kártalanítás jár egy tulajdonosnak, akkor menet közben a tulajdonos nem szólhat bele a számolásba, nem véleményezheti a szakértő munkáját, hanem majd utólag panaszkodhat, ha már megkapta a hivatalos kártalanítási ajánlatot. Ez a változtatás is azt szolgálja, hogy az állam egyszerűbben járhasson el kisajátításokkor. | [
"R-Kord Kft."
] | [
"Miniszterelnöki Sajtóiroda"
] |
Húsnagykereskedő cégek csalhattak el több milliárd forintnyi áfát a gyanú szerint, a cégháló egyik vállalkozása a CBA-ba szállít, a másik pedig hűtőházakba, ahonnan pedig éttermekbe, közétkeztetésbe kerül az áru. Volt olyan cégvezető, aki szerint nem kéne ebben az ügyben kutakodnunk. Az adóhatóság bevitt egy sor cégvezetőt, de míg van olyan szerencsés, aki már kinn van, mások 30 napos előzetes letartóztatásban töltik a napjaikat. Az adóhivatal egyik egysége megoldotta, amit a másik nem volt képes, közben a NAV és az ügyészség egymást hibáztatja.
Az egyik végén a CBA-ig, a másik végén a közétkeztetést, melegkonyhákat és az éttermeket hússal ellátó beszállítókig ér az a két hatalmas húsnagykereskedő céghálózat, amit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) most több milliárd forintos áfacsalással gyanúsít.
Csaknem két hete számoltunk be arról, hogy a NAV rárontott a fővárost ellátó húsnagykereskedőkre Budapesten, és bevitték a cégek vezetőit, valamint több munkatársukat. Információink szerint az akció legalább öt, a hálózatban kulcsszerepet játszó vállalkozást érintett, valamint a velük kapcsolatban álló, valós gazdasági tevékenységet nem végző stróman cégeket, melyek a NAV gyanúja szerint közreműködtek abban, hogy a kulcsszerepet játszó cégek fiktív számlákkal minimalizálják az áfafizetési kötelezettségüket. A NAV – kissé szokatlanul hosszú idő után – az akció után csak bő másfél héttel, múlt pénteken adott ki közleményt a razziáról. Abban ötmilliárdos áfacsalást írnak, két bűnözői csoportról, céghálózatról, luxuséletvitelről tesznek említést, és arról, hogy 33 személyt hallgattak ki gyanúsítottként, de azt nem fedik fel, mely cégek és ügyvezetők vehettek részt az ügyeskedésben.
A hvg.hu azonban olyan dokumentumokhoz és információkhoz jutott, amelyek elvezettek két olyan céghez is, melyek esetleges érintettsége az áfacsalási ügyben kellemetlen lehet a kormányzatnak, illetve egyes jobboldali érdekköröknek. Az is pikánssá teszi a történetet, hogy míg vannak olyan cégvezetők, akik máig előzetes letartóztatásban vannak, más bevitt ügyvezetőket már kiengedtek, az ügyészség és a NAV pedig egymásra mutogat, hogy ez hogyan fordulhatott elő.
Egy kép az adóhatóság és az élelmiszerhatóság közös razziájáról © Youtube / NÉBIH
A CBA-n keresztül nőtt nagyra
Az akció után a piacon elterjedt a hír, hogy az egyik cég, amelynek az ügyvezetőjét bevitték, a Pagony Meat Kft. Ez a cég a nagyobb CBA-üzletek egyik beszállítója. Megkerestük a CBA-t, és a cég válaszából kiderült, hogy a Pagony Meat valóban állandó beszállítója az üzletláncnak, a húsos vállalkozással keretszerződésük van. A CBA kommunikációs igazgatója válaszában sietett leszögezni azt is, hogy a cégnyilvántartás szerint a vállalkozás törvényesen működik, és nincs ellene folyó végrehajtási vagy felszámolási eljárás.
Próbáltuk fellelni a Pagony Meat Kft. ügyvezetőjét, nem ment könnyen. A cég elérhetetlen volt, telefonszáma nem nyilvános, honlapja nincs, az Opten cégadatbázisban megadott gmailes címről pedig nem érkezett válasz. Ezért elmentünk a Pagony Meat budapesti telephelyére, ahol megtaláltuk az ügyvezetőt, P. Tibort. Valóban bevitte őt az adóhatóság kihallgatásra, de most szabadlábon van, azon szerencsés kevesek egyike, akit bár bevittek, de ki is engedtek. Hogy miért, arra cikkünk későbbi részén visszatérünk. P. Tibor csak a jogi képviselője jelenlétében lett volna hajlandó nyilatkozni a hvg.hu-nak, de az ügyvéddel való közös találkozást nem tudta megszervezni.
A Pagony Meat 2006 óta működik, árbevétele az utóbbi években a cégadatbázisban fellelhető számok szerint fokozatosan emelkedett, 2012-ben 2,6 milliárd, tavaly pedig már 3,1 milliárd forint volt. Ehhez képest a céges beszámolókban elkönyvelt üzemi eredménye elhanyagolható, mindössze a bevétel 1 százalékát tette ki, azaz 30 millió forint volt. Úgy tudjuk, hogy a Pagonynak a CBA nem egyszerűen az egyik vevője volt, hanem a legfontosabb.
Ottjártunkkor a húsüzem egyébként nem működött, információink szerint azért, mert a Pagony számláit a NAV zárolta, így egyetlen partnerének sem tud jelenleg fizetni. A Pagony láthatóan egy kis helyiségben végezte eddigi tevékenységét, egy kívülről nézve eléggé lerongyolódott telephelyen, ahol sok más cég raktára és üzeme is található. Bizarr módon a húsüzem bejáratától alig 20 méterre egy mobil WC-bérbeadással és hulladékkezeléssel foglalkozó társaság működik, a kibelezett autók és hulladékkal teli konténerek mind ott sorakoznak a közvetlen közelben.
Olcsón árulják
Az áfacsalási botrány egy évvel ezelőtti kirobbanása óta sokat írtunk már arról, hogy az élelmiszerláncoknál bizonyos élelmiszerekről (jellemzően étolajról, cukorról, lisztről, tejről, húsról) gyanítható, hogy valahol a kereskedő láncban elcsalták az áfát, így jóval olcsóbbak a hasonló termékeknél, sokszor annyival, hogy még a hivatalos gyártói, nagykereskedői árnál is kevesebbet kérnek értük a boltok polcain. A Sovereign cukorról például így derült ki, hogy áfát csalt, és a Bunge étolaját is olcsóbban árulták egy időben az áruházakban, mint amennyiért előállították, ezt nemrég be is mutattuk.
Innen nézve külön érdekes, hogy a CBA-nál, legalábbis több üzletében, gyakran a friss – akár csomagolt – hús jóval olcsóbb, mint a többi üzletben. A Vs.hu tapasztalatai szerint az élelmiszerlánc egyes hústermékeket 10-20 százalékkal is olcsóbban kínál piaci versenytársainál. Azt nem tudjuk, hogy a CBA ezt hogyan éri el, és az említett húsbeszállítójáról is csak azt lehet tudni, hogy áfacsalási ügyben folytat eljárást vele szemben a NAV. Azt tehát nem állíthatjuk, hogy a Pagony Meat Kft. áfát csalt volna, a cég áfacsalási ügyben érintettségét az adóhivatal gyanítja. Azt sem állítjuk, hogy a CBA áfacsaló lenne, bár az ügy ezzel együtt kínos lehet számukra.
Húspult egy hentesnél © AFP / Robert Schlesinger
A másik szál a közétkeztetés felé vezet
A húsos cégháló egy másik cége, melynek ügyvezetőjét, munkatársait és a céggel kapcsolatban álló strómancégek képviselőit bevitték a múlt heti adórazzia során, a BS Mix Kft. Sikerült beszélnünk a BS Mix ügyvezetőjének ügyvédjével, Kuchta Ferenccel, aki elismerte, hogy védencét 30 napos előzetes letartóztatásba helyezték, de ennél többet nem volt hajlandó elárulni az ügy részleteiről.
Piaci információink szerint ez a vállalkozás leginkább azoknak a nagy hűtőházaknak adott el a húst, amelyekből nemcsak a kiskereskedelembe, hanem éttermekbe, szállodákba, melegkonyhákra, a közétkeztetésbe, egyebek mellett állami és magán közszolgáltató, így oktatási, egészségügyi, szociális és gyermekintézményekbe is szállítanak húst.
Ha tud valamit az ügyről, az érintett cégekről vagy személyekről, az akció utáni zavarról a hatóságok berkeiben, kérjük, írjon az [email protected] címre. Köszönjük.
A BS Mix több tucat nagy hűtőháznak és húsnagykereskedőnek szállított. Megkérdeztük a BS Mix Kft. néhány partnerét, és a hűtőházak közül többen is elismerték, hogy kapcsolatban álltak a céggel. Volt, akinek teljes sertéshús alapanyagának mintegy fele is a BS Mixtől érkezett, máshol jóval kisebb részesedést jegyzett a razziázott társaság.
Kérdésünkre több hűtőház képviselője a cég nevének és az adórazzia – a piacon egyébként természetesen ismert – tényének hallatán kategorikusan elzárkóztak a nyilatkozattól, sőt az egyik nagy társaság cégvezetője el is igazított minket, mondván "nem hiszem, hogy a kutakodás a hvg.hu dolga lenne". Volt, aki névtelenül ismerte el, hogy beszállított neki a BS Mix, mások stabilan nem vették fel a telefont.
Titkosszolgálati megfigyeléssel kezdődött
Tudomásunk szerint a NAV a húsos céghálózatnak ezt a szálát a BS Mix Kft. ügyvezetője, B. Sándor titkosszolgálati megfigyeléséből kiindulva tárta fel. A megfigyelése értesülésünk szerint idén márciusban kezdődhetett. Ezzel cseng egybe egyébként a NAV-közleménynek az a része, amely több hónapos előkészítő munkát említ a két héttel ezelőtti akcióval kapcsolatban.
Így folyhatott a megfigyelés Titkosszolgálati eszközökhöz – a bírói engedélyt követően – gyakran nyúl a NAV, ha egy cég adófizetése, illetve pont a közteherviselési kötelezettségeinek nagyvonalú kezelése gyanússá válik. Ez leginkább a telefonbeszélgetések lehallgatását szokta jelenteni, és a nyomozók az úgynevezett fenyőfa-módszerrel feltérképezik a megfigyelt személy kapcsolati hálóját. A módszer lényege, hogy ha a megfigyelt személy valakit hív, a hívott félre is kiterjeszthetik a megfigyelést. Így hamar kiderül, melyik cégek állnak ténylegesen kapcsolatban egymással, noha a hivatalos iratokban a kapcsolatukat strómanok közbeiktatásával próbálják meg elrejteni.
A megfigyelés tudomásunk szerint november elejére fejeződött be, és a megszerzett információk alapján a NAV elrendelte a nyomozást, majd december elején lecsapott a húsnagykereskedő cégekre több telephelyen és az érintettek lakásán.
Röpködnek a milliárdok
A hvg.hu által megismert egyik, december 9-i keltezésű hatósági anyag szerint B. Sándort és társait, akik a BS Mix Kft.-vel kapcsolatban álló – a hatóság által strómanoknak nevezett – cégek képviselői, összesen több mint 9,2 milliárd forintos költségvetési csalással gyanúsítják. A NAV a közleményében azonban csak 5 milliárd forintnyi elcsalt áfát említ, azt is két céghálózat vonatkozásában.
A hvg.hu által látott, egyes nyomozati iratokban egy tucat cég mellett az a Pagony Meat Kft. neve is feltűnik, mint a BS Mix Kft. egyik stróman cégének a "vásárlója" (a vásárló ebben az esetben azért szépítő körülírás, mert a NAV általunk látott anyagai szerint ezek a stróman cégek csak arra szolgáltak, hogy számlázzanak), amelyiket cikkünk első felében említettünk, és amelyik a CBA-nak szállít húst.
Kattintson a nagyobb méretért! © hvg.hu
Egy hatósági dokumentum szerint, ami a kezünkbe akadt, B. Sándort, a BS Mix Kft. vonatkozásában a NAV azzal gyanúsítja, hogy 2,2 milliárd forint áfát csalt el tavaly és idén.
Egy másik anyagban a hatóság B. egy ma már felszámolás alatt álló korábbi cégét, a BS Meat Kft.-t is említi, valamint azokat a stróman cégeket, amelyek a hatóság szerint B. két cégének fiktív számlákat gyártottak. Ebben a NAV-os dokumentumban B. Sándort és társait, illetve cégeiket azzal gyanúsítják, hogy 7,1 milliárd forint áfa elcsalásával károsították meg a költségvetést 2012 őszén.
Kattintson a nagyobb méretért! © hvg.hu
Furcsaságok az eljárásban
A két héttel ezelőtti NAV-razzia egyik nagy talánya és furcsasága az arról viszonylag későn kiadott közlemény mellett az, hogy az őrizetbe vett cégvezetők közül vannak, akiket szabadon engedtek, miközben másokat 30 napos előzetes letartóztatásba helyeztek. (A Privátkopó ebben és a Népszava ebben a cikkében is felfigyelt erre a nem mindennapi dologra). Tudomásunk szerint az egyik szálon legalább 6-8 személy előzetesben van, egy személy pedig házi őrizetben. Pár nappal a NAV-razzia után, két hete csütörtökön ugyanis több cég képviselőjét elengedte a nyomozóhatóság, ugyanis letelt a 72 óra, amíg őrizetben tarthatták őket előzetes letartóztatásról szóló bírósági határozat nélkül.
Megtudtuk – amiről egyébként a NAV-közlemény hallgat –, hogy két adóhatósági egység vett részt az akcióban, a Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatóság és a Közép-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága Komárom-Esztergom megyei részlege.
Így játszhatott a BS Mix és a BS Meat a NAV gyanúja szerint A nyomozati anyagok szerint a BS Meat, majd a BS Mix Kft. külföldről (Ausztriából, Németországból, Szlovákiából, Lengyelországból és Romániából) szerzett be húst, de a vásárlók a közbeiktatott stróman cégek voltak. Az áru a hatóság szerint valójában nettó áron került a BS Meathez és a BS Mixhez, a stróman cégek arra szolgáltak, hogy azt színleljék, hogy bruttó áron, áfával növelt összeggel adták tovább a húst a két cégnek. Ezáltal a BS Meat és a BS Mix levonhatta a fiktív beszerzési számlák után az áfát, így minimalizálva az áfafizetési kötelezettségét.
Mint az ügyészség hvg.hu-nak küldött tájékoztatásából kiderült, ők kezdeményezték is az érintettek előzetes letartóztatását, de a tárgyalásra a NAV Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága nem tudott időben előállni az iratokkal. A Fővárosi Főügyészség kérdésünkre azt írta, hogy "a kényszerintézkedés tárgyában tartandó ülés megtartásának feltételei a költségvetési csalás bűntette miatt a NAV Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatóságán folyamatban lévő ügyben nem álltak fenn, így ebben az eljárásban jelenleg egyik gyanúsított sem áll kényszerintézkedés hatálya alatt".
A NAV kérdésünkre azzal védekezett, hogy az előzetes tárgyalással kapcsolatban a nyomozó hatóság nem kapott időben tájékoztatást az előterjesztésére vonatkozó ügyészi döntésről és a tárgyalás időpontjáról. Egyébként a pénzügyi nyomozók az ilyenkor szokásos protokoll szerint jártak el. Azt is hangsúlyozták, hogy a gyanúsítottak ettől még nem tudják kivonni magukat a felelősségre vonás alól: a gyanúsítások megtörténtek, a büntetőeljárás folyamatban van.
Csak a Közép-magyarországi NAV csúszott le az előzetes tárgyalásról, azok, akik ellen a Komárom-Esztergom megyei egység folytat eljárást, azok előzetesben vagy házi őrizetben várják az eljárást. Köztük van B. Sándor is.
A Komárom-Esztergom megyei NAV azért került a képbe, mert az elkapott cégek budapesti és Komárom-Esztergom megyei székhelyűek, ezért az akcióban a NAV két regionális igazgatósága is részt vett. | [
"CBA",
"BS Mix Kft.",
"Pagony Meat Kft."
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatóság",
"Közép-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága",
"Közép-magyarországi NAV",
"NAV Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága",
"BS Meat Kft.",
"Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága",
"BS Meat",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
Tíz vagont megtalált a rendőrség – a hvg.hu értesülése alapján – abból a kétezerből, amely 2003-ban került a MÁV-tól a diósgyőri kohóhoz fémhulladékként – a rendőrség gyanúja szerint áron alul. A vagonokat – úgy tudjuk – a DAM 2004 Kft. nem véletlenül hagyta meg; felújította és belső mozgatásra használja őket. Ez a legújabb fejleménye a MÁV volt két vezető munkatársával szembeni, 1,5 milliárd forintos kárt okozó hűtlen kezelés gyanújával folyó nyomozásnak.
Információnk szerint a szakértő véleménye az, hogy a DAM 2004-nél meglelt vasúti teherjárművek jó állapotban vannak, s akad köztük olyan, amely a munkához szükséges fővizsgával is rendelkezik, s ezért akár 5 millió forintot is érnek darabonként. A rendőrség álláspontját Mudra Kálmán, aki a Magyar Államvasutakkal a vitatott szerződést megkötötte, cáfolta, mondván, ezeket a vagonokat azért nem vágták szét és olvasztották be, hogy a belső árumozgatást velük oldják meg. "A kocsik egyébként a MÁV pályájára nem mehetnek ki, és a belső anyagmozgatást is csak a DAM vezetők egyéni felelősségére használhatják. Ezeknek a vagonoknak az állapotát jónak minősíteni sem az értékesítéskor, sem most nem lehet" – tette hozzá.
"A nyomozók az É-D Kft-nél házkutatást tartottak és egyben tájékoztattak, hogy Kovács Imrét, a MÁV árufuvarozási üzletágának volt főigazgatóját, jelenleg a MÁV Cargo vezérigazgató-helyettesét és Orosz D. Balázst, a vasúttársaság egykori jogi igazgatóját őrizetbe vették. Javasoltam a nyomozóknak, hogy az iratokat alaposan tanulmányozzák át és csak azok megismerése után tegyenek további lépéseket, mivel véleményem szerint a MÁV-vezetők semmilyen, a büntetőeljárásba ütközőt nem követtek el a 2000 kocsi eladásával."
Szintén ez a véleménye Kovács Imrének, aki a hvg.hu-val közölte azt is, hogy az akkoriban összeállított teherkocsi-listára egyébként rákerülhettek jobb állapotú kocsik, szállításra azonban már azok sem feleltek meg. Az idő pedig – mint állította – azért járt el e vagonok felett, mert azok többségükben úgynevezett kéttengelyes járművek voltak, amelyekben fele annyi áru szállítható, mint a modernebb négytengelyesben, ami miatt a megrendelők nem kértek a régebbi típusú kocsikkal való fuvarozásból. "Éppen ezért – hangoztatta Kovács – az, hogy a könyvelésben ezeknek a teherkocsiknak az apportértéke egy forinton szerepelt, teljesen normális volt, még ha ezt kifogásolta is az Állami Számvevőszék." Megemlítette, hogy az 1997-ben még 3189-es darab kéttengelyes vagonparkból tavalyra 138 kocsi maradt.
Az ügylet A Tiszavas 100 felújított vasúti kocsit adott el az Eurofém Hungary Kft.-nek, amelytől a vagonok az Észak-magyarországi Ingatlanforgalmazó Kft.-hez, majd attól az É-D Vascentrum Kft.-hez kerültek. A vállalkozásokat nem csak az ügylet köti össze, hanem az is, hogy Mudra Kálmán üzletember érdekeltségébe tartoztak. Miközben a vagonok egyik cégtől a másikig vándoroltak, az Eurofém az 500 millió forintos vételárnak a negyedét rótta le a MÁV Tiszavasnak. Emiatt a MÁV utasította a cégét, hogy álljon el a szerződéstől, és fizesse vissza a közel 100 millió forintot, a száz vagont pedig szerezze vissza. Mindazonáltal az É-D Vascentrumnak felajánlotta, hogy a kialkudott vételárért cserébe hulladékáron kétezer teherkocsit vihet el. A vagonokat egyébként végül a miskolci DAM Steel Rt.-nél olvasztották be. A DAM felszámolója, a Borsodi Nemesacél Kft. átvállalta a kocsik árának kifizetését, ám végül az általa kiállított 240 millió forintos váltóról kiderült, hogy fedezetlen, s később sem tudta behajtani a vasúttársaság.
Kovács hangsúlyozta, az 1494 vagont tonnánként 22 ezer 239 forintért, 506-ot pedig tonnánkénti 30 ezer forintért értékesítettek. "Az igazságügyi szakértői vélemény szerint a hulladékvas-áron eladott vasúti kocsik kis ráfordítással felújíthatók lettek volna, de a gyanú eleve nem az, hogy a 2000 teherkocsit nem újítottuk fel, hanem az, hogy azoktól áron alul szabadultunk meg. Emellett megjegyezném, hogy a nyomozók olyan listával dolgoznak, amelyen tartálykocsik is szerepelnek, holott azokat nem értékesítettünk, mert veszélyes hulladékot tartalmaztak."
Az árufuvarozási üzletág egykori főigazgatója állítja, hogy az 506 vagont már csak a gazdasági és közlekedési miniszter engedélyével, a 2003 júliusában elrendelt tilalom 2004. április 1-jei feloldása után értékesítették. Az ügylet azonban annyira elhúzódott, hogy a Mudra Kálmán érdekeltségébe tartozó É-D Vascentrumhoz az utolsó vagonok csak 2006-ban jutottak el. Kovács hozzá fűzte: "a szerződés nemhogy jogellenes nem volt, hanem ennek révén sikerült a vasúti fuvarozás terén a piacot megtartani, és megakadályozni, hogy a konkurens magánvasút-társaság, a Mátrai Erőmű megszerezzen tőlünk 10 százalékos piaci részesedést."
EAS-típusú kocsik
Visszaszerezte a MÁV
A felesleges, csak parkoló teherjárművek eladása Kovács Imre szerint mindenképp megérte. A MÁV Cargónál a fuvarozásra már alkalmatlan mintegy ezer kocsi tárolásáért évi 300 millió forintot fizetnek a Pályavasútnak – mondta el. Míg 1985-ben a vasúttársaság járműparkja 67 ezer 556 kocsiból állt, addig 2003-ban már csak 16 ezer 244 vagonnal rendelkezett a cég. Jelenleg 12 ezer vasúti kocsira van szükség a teherfuvarozáshoz; ennyivel évi 42 millió tonna árut forgalmaznak.
Az áron alul értékesített vonatok történetének van egy olyan szála is, amely eddig nem volt ismert. Az É-D Vascentrum piacán, a hulladékfém-feldolgozásban szintén érdekelt Ferroker-Sped Kft. vezetője 2003-ban bement a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumba, és bejelentette, hogy sikerdíj fejében visszaszerzi a szerződés tárgyát képező 2000 vasúti kocsit. Ezt követően a MÁV és Mudra által megkötött szerződést megtámadta a Fővárosi Bíróságon is, a feljelentését azonban tavaly jogerősen is elutasították.
A másik érintett fél: Mudra Kálmán (Oldaltörés)
Szétvágás előtt...
Mudra Kálmán a hvg.hu-nak elismerte, hogy a Ferroker-Sped ügyvezetőjével nyolc évvel ezelőtt megszakadt az üzlettársi kapcsolata, s attól kezdve a Ferroker-Sped nem vette jó néven, hogy az É-D Kft-vel szemben majdnem minden pályázaton alulmaradta a piacon.
A mostani nyomozás kapcsán megjegyezte, sejtései vannak arról, hogy annyi év után miért most került elő az ügy, amelynek kapcsán több vizsgálat is folyt, de arról nem kíván beszélni. Azt kifejtette: "a vagonok értéke az értékesítéskor az akkori piaci árral megegyező, darabonként cirka 500 ezer forint volt. A jelenlegi piaci
...és után
hulladékár alkalmazásával ez az érték hasonló nagyságrendet képvisel, így az ötmillió forint/darab véleményem szerint az illúzió kategóriájába tartozik."
Szakértői vélemény - 2003 Kovács Imre megmutatta a hvg.hu-nak azt a szakértői véleményt, amely azt állapította meg, hogy a használt vasúti teherkocsik 20 ezer 201 forint/tonna vételára "megfelel a hulladék vas árkategóriájának hazai viszonylatban, az adott időszakban."
Mudra közölte azt is, hogy tudomása szerint "jobb vagonok" nem voltak az átadott kocsik között, amelyek állapotát tételesen azonban nem mérték fel, mivel számukra – tekintettel a hulladék célú értékesítésre – ennek nem volt jelentősége. "Téves az az információ, amely szerint társaságunk tartozott a MÁV Rt-nek. Az ügyletkötéskor normál piaci nyereséggel számoltunk, és azt kívántuk realizálni. Sajnálatos módon a szerződés teljesítése a vártnál jóval több akadályba ütközött és realizálása hosszabb időre elhúzódott. Erre figyelemmel előre nem kalkulálható költségek merültek fel és olyan károk következtek be, amelyek az üzlet rentabilitását erősen csökkentették." | [
"MÁV",
"DAM Steel Rt.",
"É-D Vascentrum Kft."
] | [
"Magyar Államvasutak",
"É-D Kft-nél",
"MÁV Rt-nek",
"MÁV Tiszavas",
"É-D Kft-vel",
"DAM 2004 Kft.",
"Eurofém Hungary Kft.",
"Ferroker-Sped Kft.",
"Borsodi Nemesacél Kft.",
"Fővárosi Bíróság",
"Mátrai Erőmű",
"Észak-magyarországi Ingatlanforgalmazó Kft.",
"MÁV Cargo",
"MÁV Cargó",
"Állami Számvevőszék",
"Gazdasági és Közlekedési Minisztérium"
] |
A régi hajóállomás – ez a hely fogalom Szentendrén, ám évtizedekig üresen és elhanyagoltan állt, csak a helyi ifjak jártak oda romantikázni. Pedig a vízparton, a belváros közelében álló épület lepusztultságában is jól nézett ki. A ‘70-es években tervezett vasbeton épülettel ennek ellenére a kutya sem törődött, egészen addig, míg egy cég jó üzletet nem látott a rendbehozatalra.
A hajóállomás sokáig a Mahart tulajdonában állt, majd 2002-ben került a személyhajózással foglalkozó egykori Mahart-leányvállalathoz, a jelenleg állami többségi tulajdonú Mahart-Passnave-hoz. Ám az új tulajdonos szintén nem törődött vele.
2013-ban ismét új tulajdonosa lett az épületnek, a Mafracht Kft., amely viszont látott fantáziát az épületben. Egy KMOP (KMOP-1.5.3/CB-13) pályázat segítségével, melyet szolgáltató központ létrehozására nyertek, felújították azt. Ráadásul nem is tessék-lássék módon, hanem neves tervezőkkel együtt dolgozva alakították át az omladozó épületet. A felújításra 41.628.159 forintot kapott a Mafracht, a közlésük szerint nem érte el a 20 százalékot az EU-s pályázati forrás összege.
A Mafracht neve nem véletlenül hasonlít a Mahartéra: éveken át a Masped szállítmányozási cégcsoportba tartozott, jelenleg pedig Spányik Gábor érdekeltsége. Spányik a Mahart-Passnave ügyvezetője is.
Az ingatlan-felújítás tervezése során a Villa Savoyéhoz (a francia sztárépítész, Le Corbusier tervezte, Párizstól nem messze található épület) nyúltak vissza a tervezők, Puhl Antal, Dajka Péter, és munkatársaik. A város hivatalos honlapján azt írták, hogy "A barna mezős beruházásban készülő, legkorszerűbb energetikai és környezetvédelmi normáknak megfelelő épület, szolgáltató házként fog üzemelni, melyben alapvetően adminisztratív munka fog zajlani. Az irodai tevékenység mellett az épületben szolgálati lakás funkció is kialakításra kerül a hajózó személyzet részére."
A hely érdekessége, hogy ugyan az ingatlan a Mafracht tulajdonában állt az építkezés ideje alatt, az alatta lévő terület tulajdonosa viszont Szentendre önkormányzata, így a cég 2014 október 10-e óta bérleti díjat fizet érte. Egy olyan épület után, amihez jogilag semmi közük, majdnem két éve.
Felújítjuk, apportáljuk
A Mafracht valamiért úgy döntött, ne legyen többé övék a felújított épület, így alapított egy céget, a Green River Hajóállomás Kft.-t, amibe apportként, 179 millió forintos áron került be az ingatlan. Alig egy hónap múlva viszont kiszállt a cégből, így annak egyetlen tulajdonosa a Swellsun Holding Ltd. maradt, mely egy Angliában bejegyzett cég.
Ennek ügyvezetője egy Svájcban élő magyar ügyvéd, dr. Ormándi Péter. A Swellsun kézbesítési megbízottja Wisinger Nóra, aki a Get Work Trend Kft. ügyvezetőjének személyi asszisztense. És vajon kié volt a Get Work Trend Kft. idén áprilisig? Azé a Küzmös Lászlóé, aki idén áprilisig a Green River ügyvezetője volt (április óta svájci érdekeltség). A két cég címe egyébként megegyezik egymással.
A Get Work Trend neve negatív kontextusban jelent meg a honi sajtóban, a 24.hu számolt be például a munkaerőkölcsönző ügyfeleinek a Henkel munkásaiként megélt kálváriájáról.
Lakóháznak látszik, úgy is hirdetik
Persze, EU-s pályázatról lévén szó, a kiíró előír fenntartási időt, “főszabályként a pályázó a projekt befejezésétől számított 5 évig, kis- és középvállalkozások esetében 3 évig a támogatás visszafizetésének terhe mellett vállalja, hogy a projekt megfelel az [...] bekezdésében foglaltaknak, a támogatással létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat a pályázatban vállalt szakmai tartalommal változatlanul fenntartja és üzemeltetését biztosítja."
Felmerül a kérdés, hogy hogyan tartották be a fenntartási időt, ám a Mafracht ügyvédje, dr. M. Tóth Balázs arról tájékoztatta az atlatszo.hu-t, hogy "az EU pályázat során annak megvalósítási és fenntartási időszakában a Mafracht Kft. szabályszerűen és hiánytalanul teljesítette a támogatási szerződésben foglaltakat, minden fontos tény, így a támogatási szerződés lezárása is a közreműködő szervezet jóváhagyásával történt." Az ügyvéd tájékoztatása szerint az apportként használt ingatlanról is tudomása volt a kiírónak, sőt a Green River Kft. is vállalta a kötelezettségek teljesítését.
A Green River fő tevékenysége a saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, a cégadatok szerint alkalmazottja nincs.
Nem meglepő módon, 2016 augusztusában még a Mafracht ügyvezetője a Társaság az Élhető Szentendréért (TESZ) kérdésére azt válaszolta, hogy "az épület pedig egy hónap múlva fog teljes egészében működni, irodabútorok jelenleg rendelés alatt állnak. Várhatóan amerikai turistákat hoznak majd hajóval, illetve turistahajó kiszolgáló személyzeti oktató központ lesz az épület."
Az építészek pedig arról beszéltek az Építészfórumnak, hogy a földszinten egy szakmai előadások lebonyolítására alkalmas oktatótér kap helyet, míg az emeleten egy 11 fő foglalkoztatására alkalmas irodaház épül az ezekhez kapcsolódó kiszolgáló terekkel.
Ehhez képest az amerikai nyugdíjasok sosem érkeztek meg, a házat pedig jelenleg árulják. Nemrég még hárommillió eurót kérnek érte, ez nagyságrendileg 1 milliárd forintot jelent. A TESZ posztját követően az árat nulla euróra módosították a hirdetésben, de mi szerencsére elmentettük az eredeti ajánlatot is.
A most elérhető hirdetésben is látható viszont, hogy az ingatlan lakásnak van berendezve, nem pedig középületnek, sem irodafélének.
A hirdetés szerint a telek 1010 négyzetméteres, a ház bruttó 531. Ebben nappali és négy szoba kapott helyet. "Az Ybl díjas tervezőnek alapvető koncepciója volt, hogy a panoráma természeti adottságokat ötvözze, egy építészetileg következetesen minimalista, ultra modern luxus lakóházzal" – írta az ingatlaniroda, ám arról például nem szólnak, hogy az árban nincs benne a telek.
Az ügy számos kérdést vet fel. Miért nem lép az ügyben az önkormányzat? – ezt is kérdeztük tőlük, de még nem érkezett válasz. De nem tudni azt sem, hogy miért nem zavarja az EU támogatás úgynevezett irányító szervezetét, hogy kikötő helyett luxusingatlanra ment a pénz? Ezekre jelenleg nincs válasz, haladjanak tovább, nincs itt semmi látnivaló.
A céginformációkat az Opten.hu szolgáltatta. Induló kép: montázsunk – ilyen volt, ilyen lett, forrás: Fortepan /UVATERV – Régi kikötő, illetve Kubatovics Áron felvétele.
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"Swellsun Holding Ltd.",
"Green River Hajóállomás Kft.",
"Mafracht Kft.",
"Get Work Trend Kft."
] | [
"Élhető Szentendré"
] |
Egy 20-25 éves amerikai mezőgazdasági projekt tankönyveit adta ki vadonatúj magyar könyvekként a Türr István Képző és Kutató Intézet az Eötvös-programban. A bruttó 31 millióért egyszerűen lekoppintották a pennsylvaniai állami egyetem kiadványait. Az uniós pályázaton kiválasztott kiadó vezetője elismerte, hogy fordítottak, azonban azzal védekezett, hogy nem szó szerint.
A köteteket egy habilitált egyetemi docens szerkesztette, nem egy körállatorvos
– ezzel a lesajnáló megjegyzéssel akarta helyretenni a Száz Magyar Falu nevű kiadócég vezetője, Farkas József az uniós pénzen kiadott tankönyveit kritizáló Hadházy Ákost. Az LMP-s politikus, aki civilben valóban állatorvosként dolgozik, kedden ment neki a Türr István Képző és Kutató Intézetnek, azt állítva, hogy másfél milliárdos uniós kerete jó részét "kamu megbízásokra" költi. Farkas József válaszul felháborodott hangú közleményt adott ki az MTI-n keresztül, mert a politikus az Eötvös-programban megjelentetett mezőgazdasági oktatási könyveit is a túlárazott blabla hülyeségek kategóriájába sorolta.
Nem kellett volna felháborodni. Az Index kiderítette, hogy a könyvek nem csupán drágák, hanem valójában nem is magyar egyetemi docens szellemi termékei voltak.
A Száz Magyar Falu Kft. elhíresült nyúlkönyve és két másik mezőgazdasági oktatás-módszertani vezetői segédkönyve amerikai koppintásból született.
A 90-es években az Egyesült Államokban a pennsylvaniai, a minnesotai és több keleti parti állami egyetem összefogásával létrehoztak egy közös oktatásfejlesztési projektet azzal a céllal, hogy a tizenéveseknek mezőgazdasági programot állítsanak össze. A 4-H névre keresztelt projekt részeként született meg többek között a Vegetable Gardening és a Landscape Gardening című kiadvány is.
A Száz Magyar Falu Kft. Zöldségtermesztés , illetve Kerttervezés címek alatt minimális eltérésekkel, szó szerint ültette át magyarra a két 30-40 oldalas könyvet.
A bruttó 31 milliós TÁMOP-pályázatra készült könyvek tartalomjegyzékeik alapján szerkezetileg, a fejezeteket áttekintve pedig tartalmilag is bekezdésről bekezdésre megegyeznek az 1994–1995-ben publikált amerikai munkafüzetekkel. A fordításkor egyszerűen kihagyták a szövegből az amerikai 4-H program nevét, és helyette magyar pilot programként hivatkoztak a tananyagra, valamint vélhetően a pályázatkiírás miatt 10–12-ről 10–14 évesekre módosították a célközönség korcsoportját. Az amerikai kiadványokat szakirodalomként tüntették fel a munkafüzetek végén, de lényegében arra sem vették a fáradságot, hogy a tipikusan az Egyesült Államokra jellemző részeket átírják. Így maradhatott például az Eötvös-program kertépítészeti tananyagában az amerikai stílusú postaláda, és így maradt a Nyúltartás című kiadványban is olyan hiba, amelyet a tükörfordításból adódó félreértés okozott.
A Nyúltartás című vezetői segédanyagot a füzet címoldala szerint hárman is írták, valójában azonban a 4-H North Central Animal Sciences Series, vagyis 15 amerikai egyetem közös állattenyésztési sorozatában megjelent négyrészes munkafüzetből állították össze. Ezek a munkafüzetek 23 éve készültek, és eddig nem is digitalizálták őket. Az Index is csupán a napokban szkennelt print példányok alapján hasonlíthatta össze a magyar változattal.
Megkérdeztük Farkas Józsefet, hogyan lehetséges, hogy a 20-23 éves angol nyelvű kiadványok teljes egészében megegyeznek a Száz Magyar Falu uniós pénzből finanszírozott, frissen kiadott könyveivel. Farkas, aki korábban a könyvekben megörökített magyar hagyományokkal és a jó magyar szerzőkkel büszkélkedett közleményében, most nem tagadta a fordítást. De azzal védekezett, hogy a kiadványok szerepelnek a felhasznált irodalom jegyzékében. Bár állítása ellenkezőjéről bárki meggyőződhet, ha összehasonlítja a szövegeket, azt mondta:
A magyar változatok nem szó szerinti fordítások, és kiegészültek a hazai sajátosságokkal.
Megkerestük a 4-H projekt pennsylvaniai vezetőit is, hogy a Száz Magyar Falu Kft. bejelentkezett-e a könyvek kiadási jogaiért, az egyetemtől azonban egyelőre nem kaptunk választ. | [
"Türr István Képző és Kutató Intézet",
"Száz Magyar Falu"
] | [] |
A Microsoft egy volt, 2008-ig Kínában dolgozó képviselője azt állítja, hogy a cég kenőpénzekkel vett rá külföldi kormányzati szereplőket, hogy az állami intézményekben az ő termékeiket használják – tudta meg a The Wall Street Journal. Az említett alkalmazott feljelentette volt munkáltatóját az amerikai tőzsdefelügyeletnél (Securities and Exchange Commission – SEC), és a szervezet ennek nyomán vizsgálatot indított.
A tudósítás szerint a feljelentő azt állítja, hogy a Microsoft Kínában, Romániában és Olaszországban vesztegette meg a döntéshozókat. A Journal forrása szerint a vizsgálat még a kezdeti szakaszban van, vagyis a kormányszerv nem emelt vádat a Microsoft vagy valamelyik partnere ellen, erre csak akkor kerülhet sor, ha találnak olyan bizonyítékokat, amelyek a volt képviselő állításait alátámasztják. A Microsofttal kapcsolatban már többször felmerültek hasonló vádak, de mindeddig ezeket nem sikerült bizonyítani, és könnyen lehet, hogy most is történik. Erre utalt John Frank, a Microsoft vezető jogtanácsosa, aki szűkszavú kommentárjában csak annyit mondott, hogy az ilyen vádak a globális nagyvállalatok esetében igen gyakoriak, és cég mindenben segíti a SEC vizsgálatát.
Az amerikai vállalatok tisztességtelen külföldi viselkedését szankcionáló 1977-es törvény (Foreign Corrupt Practices Act) alapján jelenleg is egy tucatnyi eljárás folyik. A Journal által megkérdezett jogászcég arról tájékoztatta az olvasókat, hogy 2009 óta az igazságügyi minisztérium, illetve az alá tartozó SEC több mint 180 hasonló vizsgálatot folytatott le, és ezek következtében több mint kétmilliárd dollárnyi büntetést szabtak ki.
A vállalat segítőkész
A Microsoft kínai tevékenységét illetően már 2010-ben is folyt egy vizsgálat, de akkor nem találtak bizonyítékot visszaélésre. A mostani feljelentés szerint a vállalat Romániában a távközlési minisztérium döntéshozóit vesztegette meg, Olaszországban pedig különféle ajándékokkal, utazásokkal kényeztetettek tisztviselőket.
A Journal tudósítására a hivatalos blogban reagáló vezető jogtanácsos megírta, hogy a világcég igen nagy gondot fordít a visszaélések megelőzésére, és kiemeli, hogy minden eddig hasonló vádaskodás alaptalannak bizonyult. Ugyanakkor a cég elkötelezett a tiszta üzletpolitika mellett, ezért az ő érdekük is, hogy ha vannak visszaélések, azok kiderüljenek.
A globális piacon tevékenykedő amerikai nagyvállalatokkal szemben megfogalmazott vádak megszaporodása miatt a SEC egyébként 2010-ben indított el egy "besúgóprogramot": ha a tippadó értesülései helyesnek bizonyulnak, akkor a kiszabott büntetés 30 százaléka illeti meg. | [
"Microsoft"
] | [
"Securities and Exchange Commission",
"The Wall Street Journal"
] |
Ezzel ellentétesen foglalt állást az El Pais című spanyol lap, mely szerint a bank elnöksége felmérte, hogy a NOB-ot megrázó események ronthatnak Samaranch nemzetközi megítélésén, ami végső soron árthat a pénzintézetnek is. Juan Antonio Samaranch azonban - hivatalosan - saját elhatározásából mondott le.
A NOB elnöke továbbra is úgy véli, hogy a korrupciós ügy kapcsán nem kell lemondania a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöki posztjáról. Mint korábban fogalmazott: a tagok szavaztak neki bizalmat, így ők jogosultak annak megvonására is. Éppen ezért kér bizalmi szavazást a NOB március 17-én és 18-án tartandó rendkívüli közgyűlésén.
Ajánló: | [
"NOB"
] | [
"El Pais",
"Nemzetközi Olimpiai Bizottság"
] |
Aller Imre, az eddigi polgármester lesz a település első embere a következő négy évben a Csorna melletti Kóny településen. Ez a falu a kampány idején egy kiszivárgott hangfelvétel miatt került az érdeklődés középpontjába.
A felvételen Németh Marica helyi iskolaigazgató, a Fidesz által akkor támogatott független polgármesterjelölt és három képviselő-aspiráns azt tárgyalta meg, miként lehetne lejáratni - az Állami Számvevőszék közreműködésével - Aller Imre független, ám baloldali jelöltet. (Érdekesség, hogy Aller az MSZP-színeiben most is bekerült a Győr-Moson-Sopron megyei közgyűlésbe.)
A kónyiak egyértelműen, nagy többséggel Aller Imrének szavaztak bizalmat. Feltételezhető, hogy a Fidesz-KDNP csornai jelöltje, Gyopáros Alpár országgyűlési képviselő is részben abba bukott bele, hogy a felvételen Németh Maricáék az ő nevét is említették, mint akit tájékoztatták a lejárató terveikről.
Csornán egyébként az a Túri György nyert, aki négy éve még a Fidesz támogatását élvezte, ám a párt elfordult tőle, s vele szemben indította alpolgármesterét, Gyopáros Alpárt. | [
"Fidesz"
] | [
"Állami Számvevőszék"
] |
Az indiai Apollo Tyres gumigyár miatt tette rá a kezét magántulajdonú földterületekre korábban a gyöngyöshalászi önkormányzat. Most egy olasz gázgyár miatt akarják elvenni több gazda földjét. A tulajdonosoknak mindkét esetben minimális kártérítést kínáltak, de ők nem akarnak belenyugodni abba, hogy kisemmizik őket.
A mostani történet kísértetiesen hasonlít egy általunk korábban megírtra, ami röviden összefoglalva így hangzik: 2014-ben Gyöngyöshalászon az önkormányzat néhány fura döntés után kisajátította több gazda földjét, hogy a település határában felépülhessen az indiai Apollo Tyres gumigyára, amit a kormány később kiemelt beruházássá nyilvánított. A gazdák méltatlanul alacsonynak tartották a nekik felkínált, négyzetméterenkénti 70 forintos kártérítést. Polgári pert indítottak, hogy nagyobb összeget kapjanak a nekik évek óta biztos bevételt termelő földjeikért. Az eljárás még nem zárult le, az Apollo-gyár viszont már lassan elkészül.
Kapcsolódó cikkünk Telekspekulációval vette kezdetét a gyöngyöshalászi gumigyár építése, a földtulajdonosok nevetséges kártalanítást kapnak
Az akkor és mostani ügy közti hasonlóság természetesen nem véletlen, hiszen ugyanarról a településről és szintén egy ipari beruházásról van szó. Az Apollo mellé most egy gázgyár települne Gyöngyöshalászra, és a kormány ezt a projektet is nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította.
200 forint, vagy kisajátítás
Az Átlátszónak nyilatkozott az egyik érintett gazda, aki úgy véli, hogy nevetségesen kevés kártérítést kapna az évek óta művelt földjéért, amely eddig rendszeres jövedelmet biztosított számára. A történet 2015 tavaszán kezdődött: akkor kereste meg a gyöngyöshalászi önkormányzat azzal az egyszerű és roppant ártatlannak tűnő kérdéssel, hogy mennyiért adná el a birtokában lévő földterületet.
Bemondta az általa reálisnak tartott több ezer forintos négyzetméterenkénti árat, amit szerinte a föld magas aranykorona értéke, illetve az épülő Apollo-gyár közelsége indokol. Legfőbb érve pedig az volt, amire az Apollo beruházása miatt kisajátított földek tulajdonosai is hivatkoztak korábban: az önkormányzat az érintett területeket már 2012-ben átsorolta az addigi “általános mezőgazdasági terület" kategóriából “kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület" kategóriába, tehát az utóbbinak megfelelő, magasabb árat kéne kapnia a birtokáért.
Választ nem kapott. Illetve mégis. Bő egy hónappal később az önkormányzat 200 forintot kínált fel neki négyzetméterenként, és tájékoztatták arról, hogy ha nem fogadja el ezt az árat, akkor elindítják a kisajátítási eljárást. Azt kifejezett kérdésére sem közölték vele, hogy miért van szükségük a területre. Bár a gyöngyöshalászi képviselő-testület már akkor, egy 2015 májusában tartott zárt ülésen tárgyalt a SIAD Hungary Kft.-vel kapcsolatos szerződésekről, csak hónapokkal később lett egyértelmű, hogy a cég miatt akarják megszerezni mindenáron, illetve minél olcsóbban a gazdák földjeit.
Az Átlátszónak nyilatkozó gazdálkodó természetesen nem fogadta el a 200 forintos ajánlatot a szerinte minimum 4 500 forint/négyzetméter értékű területéért, de az mindegy, hogy ő mit szeretne. A földjét a többi érintett gazdával együtt valószínűleg el fogja veszíteni. Amennyiben pedig a kisajátító szándéka érvényesül, négyszáz forint körüli összeget kapnak majd érte négyzetméterenként.
9 milliárdos gázgyár
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) honlapjára 2015. november 6-án került fel az tervezet, amely kormányrendeletben akarta kiemelt jelentőségűvé nyilvánítani a SIAD Hungary Kft. gyöngyöshalászi beruházását. Az NGM által a fejléc szerint október közepén készített, és a tervezethez csatolt hatásvizsgálati lap alapján egy ipari gázgyár építéséről van szó, amely ellátja a mellette lévő Apollo-gumigyárat, 60 embernek ad majd munkát, első üteme 9 milliárd forintba kerül és 2016 végén már indulhat is a próbaüzeme.
A Heves megyei kormánymegbízott, Pajtók Gábor november végén beszélt arról egy rendezvényen, hogy az Apollo vonzotta Gyöngyöshalászra az olasz SIAD-konszernt, ami eredetileg Szlovéniába tervezte építeni az új üzemet.
Végül mégsem a SIAD neve, hanem szemérmesen “a Gyöngyöshalászon megvalósuló ipari telephely létesítése" került bele a december 28-án kihirdetett kormányrendelet címébe, amivel a beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságúvá nyilvánította a kabinet.
Innentől felgyorsultak az események, persze a hasonló rendeleteknek épp ez a célja: a hatósági eljárások lerövidítésével minél előbb megvalósítani a tervezett projektet.
A gyöngyöshalászi önkormányzat január közepén kérelmezte az illetékes kormányhivatalnál az érintett földterületek kisajátítását. Az eljárás során az önkormányzat felkínál egy általa meghatározott összeget kártérítésként, amit a tulajdonától törvényi erővel megfosztandó érintett vagy elfogad, vagy nem. Ebben a konkrét esetben a gazdák nem csak a részükre felajánlott összeget, hanem a kisajátítás jogalapját is vitatják.
A kormányhivatal által felkért szakértő, az Euro-Immo Expert Kft. által a február végén tartott egyeztető tárgyaláson bemutatott értékbecslésében 430 forintos négyzetméterenkénti árat állapított meg a rendkívül jó minőségű, 63-64 aranykoronás földekért. Azért ennyit, mert az ingatlanbecslő cég szerint az mindegy, hogy egy kormányhatározattal is megtámogatott leendő ipari területről van szó, egyelőre még mezőgazdasági tevékenység folyik rajta.
A gazdák ezt nem is vitatták, ám ahogy az Apollo-gyár építése miatt földjeiktől megszabadított földtulajdonosok, ők is arra hivatkoznak, hogy ha ipari beruházás miatt veszítik el a területeiket, akkor annak megfelelő árat szeretnének kapni érte. A bíróság egyelőre még nem döntött a kisajátítás végrehajtásáról, ezért az önkormányzat még nem tudta birtokba venni a kiszemelt földeket.
Hatástanulmány nincs, vagy nem nyilvános
Egyébként nem csak az érintett gazdák, hanem helyi és környékbeli lakosok, valamint különböző környezetvédő civil szervezetek is berzenkednek a beruházás ellen. Arról ugyanis a hangzatos politikai bejelentéseken kívül semmilyen tájékoztatást nem adott sem a gyöngyöshalászi önkormányzat, sem a beruházást jogszabállyal megsegítő kormány.
Többen több alkalommal kérdeztek rá konkrétan az építeni szándékozott gázgyárral kapcsolatban készült hatástanulmányra, ám azt a döntéshozók nem hozták nyilvánosságra. A kérdezősködők viszont teljes mértékben érthető módon azt gondolják, joguk van tudni, hogy milyen egészségügyi és környezetvédelmi kockázatokkal jár, ha megépül a közelükben a veszélyes üzemnek minősülő gázgyár. Úgy vélik, hogy ha kormányrendelet nyilvánította kiemelt jelentőségűvé a projektet, akkor biztosan megvizsgálták előtte az illetékesek, hogy mekkora rizikót fog jelenteni az üzem a környékbeliekre.
Érdekes módon azonban a hatástanulmány a területileg illetékes Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának honlapjának megfelelő menüpontjában sem érhető el. Tavaly az Apollóét megtaláltuk itt, de mára az is eltűnt.
Kérdéseinkkel még március közepén megkerestük a SIAD Hungary Kft.-t. Szerettük volna megtudni tőlük például azt, hogy kitől és mekkora összegért veszik meg a gázgyárhoz szükséges földterületet, hogy kapnak-e állami vagy önkormányzati támogatást az üzem építéséhez, illetve, hogy milyen környezetvédelmi vagy egyéb kockázatai vannak a beruházásnak. A cég eddig nem reagált a megkeresésünkre.
Szintén kérdéseket tettünk fel Gyöngyöshalász polgármesterének, Pásztor Jánosnak. Tőle is a gázgyárral kapcsolatos földvásárlásokról, támogatásokról és hatástanulmányról érdeklődtünk, ám ő sem nyilatkozott az Átlátszónak, bár kétszer is azt ígérte telefonon, hogy “holnap". Harmadik hívásunkra viszont már azt közölte, ez egy nehéz ügy, a gázgyárról elhamarkodott hírek jelentek meg a sajtóban, és talán 3-4 hét múlva tud válaszolni az e-mailben feltett kérdéseinkre. Már ez az idő is eltelt, választ azonban még mindig nem kaptunk a polgármestertől.
Címlapkép innen. | [
"SIAD Hungary Kft.",
"Apollo Tyres"
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal",
"Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Euro-Immo Expert Kft."
] |
Tátrai Miklósnál magasabb beosztásban lévő személyek ellen irányul a sukorói ügyben folyó nyomozás – gyakorlatilag ezt ismeri el egy lapunk birtokába került bírósági végzés. Lapunk úgy értesült:az ügyben már Joav Blum is gyanúsított lehet.
Érdekes szövegű indokolással utasította el a Fővárosi Bíróság Tanácsa azt a fellebbezést, amelyet a sukorói ügyben gyanúsított és előzetes letartóztatásban lévő volt Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgató, Tátrai Miklós és beosztottja, Császy Zsolt védői nyújtottak be az előzetest elrendelő határozat ellen. A végzésből ugyanis az derül ki, hogy a fellebbezés ügyében (tehát nem a konkrét bűnügyben) eljáró bíróság kész tényként kezelni az ügyészség álláspontját, s azt is, hogy a folyamatban lévő nyomozás nem pusztán Tátrai és Császy felelősségét vizsgálja.
Tátrainál nagyobb trófeákra vadásznak a Sukoró-ügyben
Előbb ugyanis leírják a védők álláspontját, amely szerint "a nyomozás alapvetően nem a terheltek, hanem más, magasabb beosztásban eljárt személyek ellen irányul, s a fogva tartás e céloknak van alárendelve". Ez a védők szerint azért nem fogadható el, mert az előzetes letartóztatás okait a bíróságnak személyre szabottan kell vizsgálnia. Ezt írja elő a vonatkozó törvény. Ennek fényében pedig meglepő, hogy a fellebbezést elbíráló tanács a fenti álláspontot mintegy megerősítve leírja: a védői álláspont, miszerint további közreműködők aktív szerepét igazolják a nyomozás adatai, nem vitatható. Mint írják, különös jelentősége van annak a nyomozási tevékenységnek, amely a megbízók, segítők, felbujtók szerepének és a telekcsere esetleges haszonélvezőinek feltárására irányul. Maga a bíróság is megjegyzi, hogy e nyomozásban Tátrai és Császy közreműködése nem szükséges, az előzetes letartóztatás mégis indokolt, mondván, számos olyan konspiratív, a felderítést akadályozó tevékenység létezik, amely a gyanú szerint egy jól szervezett elkövetői kör teljes feltárását, azonosítását és eljárás alá vonását megakadályozza vagy megnehezíti.
Ilyen konkrétumokat azonban a bírói tanács nem említ, s figyelmen kívül hagyták azt is, hogy a védők kiemelték: maga az ügyész sem szolgált az eljárás meghiúsítására utaló bizonyítékokkal. A védelem érvére, miszerint Tátrai és Császy hónapok óta tudott az eljárásról, s korábban sem tettek semmi olyat, ami a nyomozást akadályozná, a bírói tanács csak azt állapította meg, hogy a nyomozó hatóság időszerűen végzi a megfelelő cselekményeket.
Vagyis a személyes szabadság korlátozását elrendelő kényszerintézkedést helybenhagyó bírói döntés nélkülözi az adott helyzetben szükséges konkrétumokat. Ezt mondja egy lapunk által megkérdezett gyakorló büntetőjogász is.
– Az előzetes letartóztatást elrendelő végzésből nemigen derül ki, hogy tulajdonképpen miért kell a két gyanúsítottat becsukni – állítja. Hozzátette: az ügyben eljáró tanácsnak nem általános jogelveket kellene citálnia, hanem inkább az lett volna a feladata, hogy nevesítsék azokat a körülményeket, amelyek megalapozzák az előzetes letartóztatást. A végzés azonban szinte egyetlen konkrétumot sem tartalmaz, vagyis: a bíróság még valószínűsíteni sem igyekszik, hogy a vádlottak szabadon hagyása esetén valóban fennáll az eljárás befolyásolásának vagy a bizonyítékok eltüntetésének veszélye.
A Fővárosi Bíróság büntetőkollégiumának vezetője tegnap arra utalt, hogy a hasonló "nagyvonalúság" szinte rendszeres. Az Országgyűlésnek a 2006-os eseményeket vizsgáló albizottsága előtt "szégyenkezve" ismerte el, hogy a bírák az első harminc napra az előzetes letartóztatást jobbára az ügyészségi álláspontnak megfelelően rendelik el. Ugyanakkor hangsúlyozta: az idő előrehaladtával egyre inkább felülvizsgálják az ilyen indítványokat, és három hónap elteltével lehetőség szerint inkább házi őrizetet vagy lakhelyelhagyási tilalmat rendelnek el.
Már Joav Blum is a gyanúsítottak között van a sukorói ügyben, értesült a Népszabadság. Forrásaink szerint a Központi Nyomozó Főügyészségen legalábbis ekként kezelik az izraeli-magyar kettős állampolgárságú férfit, akinek a King’s City projektben a terület biztosítása volt a feladata.
Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője megkeresésünkre úgy válaszolt: az ügyben még nincs Joav Blum nevű gyanúsított, vele gyanúsítást még nem közöltek. Hogy a jövőben történhet-e ilyen, arra nem kívánt válaszolni. Ugyanakkor elmondta, a férfi ügyvédjét azzal gyanúsítják, hogy Blum egyes ingatlan-tranzakcióiban közreműködött abban, hogy ajándékozási szerződésnek álcázzanak olyan szerződéseket, amelyek mögött valójában adásvételi tranzakció volt.
Forrásaink szerint ha Blum ügyvédjét emiatt bűncselekménnyel gyanúsítják, akkor kizárt, hogy őt magát nem.
Az ügyészség válaszát úgy magyarázzák, hogy Blum akkortól gyanúsított, ahogy ezt közlik vele, ám mivel külföldön tartózkodik, ez még nem történhetett meg. | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Fővárosi Bíróság",
"Fővárosi Bíróság Tanácsa"
] |
Pelczné Gáll Ildikó fideszes EP-képviselő szerint akár a tiltott pártfinanszírozás gyanúját is felvetheti, hogy az Európai Bizottság tanulmányt készíttett az uniós források elosztásáról Gyurcsány Ferenc cégével.
Pelczné Gáll Ildikó fideszes európai parlamenti (EP) képviselő szerint továbbra is tele van kérdőjellel az Altus Zrt. európai uniós megbízásának ügye. A politikus szerint nagy csend övezi az Altus ügyét, az ugyanis még a céget megbízó Európai Bizottság jelzőrendszerének érdeklődését sem keltette fel. Pedig számos kérdés merül fel, véli Pelczné Gáll Ildikó, például az, hogyan lehet, hogy "egy olyan cég kap ötmillió eurós megbízást, amelyiknek erős pártpolitikai kötődése van". Szerinte az ügyben felsejlik a tiltott pártfinanszírozás lehetősége. Pelczné Gáll Ildikó jelezte, sem az EP plenáris ülésén feltett szóbeli, sem az Európai Bizottsághoz intézett írásbeli kérdésére nem kapott választ mindeddig.
Nemzetközi konzorcium
Az Altus Zrt.-nek az Európai Bizottságtól tavaly elnyert tanácsadói megbízása az EU összes tagországára kiterjed, nem csak Magyarországra, tárgya pedig a 2014-2020 közötti új programidőszak tervezési dokumentumainak elemzése, reagált Dobrev Klára, az Altus Zrt. vezérigazgatója, amikor Csepreghy Nándor államtitkár fejezte ki értetlenségét a cég megbízása fölött.
Az Altus 2014 őszén nemzetközi nyílt tenderen egy 11 céget - köztük német, francia, olasz, svéd, bolgár, lengyel és szlovák vállalatokat - magában foglaló konzorcium vezetőjeként nyerte el a tanácsadói megbízást az Európai Bizottságtól, tájékoztatott Dobrev Klára.
Pelczné Gáll Ildikó szerint tiltott pártfinanszírozás is lehet Gyurcsány cégének megbízása mögött Forrás: Marton Szilvia - Origo
Nem ellenőrzik a kormányt
Az előző tervidőszakhoz, a 2007-2013 közötti források felhasználásához a megbízásnak nincs köze, mondta Dobrev Klára, tárgya pedig nem auditálás vagy pénzügyi ellenőrzés, hanem stratégiai, szakmai elemzés. A készülő tanulmány a kormány által felállított új intézményrendszer működését sem ellenőrzi.
"Vejek, politikai vazallusok, lekötelezett polgármesterek nem segítik, hogy képesek vagyunk nemzetközi versenyben az Orbán-kormány ellenszele közepette is dolgozni az Európai Uniónak" - mondta ugyanekkor Gyurcsány Ferenc. | [
"Altus Zrt."
] | [
"Európai Bizottság",
"Európai Unió"
] |
A vád szerint a három ügyintéző korábban honosított személyek adataival állított ki más személyek részére jogosulatlanul magyar hatósági igazolványokat.
A Fővárosi Főügyészség közleménye szerint az I. rendű vádlott 2014-ben és 2015-ben anyagi ellenszolgáltatás fejében hivatali ügyintézésekben vállalt közreműködést.
Három vádlott társa a vádbeli időszakban a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala egyik budapesti kirendeltségén dolgozott, egyikük kormánytisztviselőként, a másik két ügyintéző pedig főmunkatársi besorolásban. Mint okmányügyintézők, feladatuk közé tartozott egyebek mellett a személyi okmányok – személyazonosító igazolvány, lakcímet tartalmazó hatósági igazolvány, vezetői engedély, nemzetközi vezetői engedély – elkészítése, kiállítása.
A vád szerint az I. rendű vádlott hivatali ügyintézései során ismerkedett meg a II. és III. rendű vádlottakkal, akikkel jó kapcsolatot alakított ki, majd később rávette őket arra, hogy az általa hozott ügyfelek részére más – korábban honosított – személyek adatainak felhasználásával, hamis személyi okmányokat, így személyi igazolványt, vezetői engedélyt, útlevelet állítsanak ki. A vád szerint a IV. rendű vádlott, bár nem az I. rendű vádlott rábírására, de hasonló módon állított ki hamis okmányokat.
A hamis okiratok kiállításáért cserébe az I. rendű vádlott 2015 márciusában az egyik ügyintézőnek egy 120 ezer forint értékű, vidéki hotelbe szóló ajándékutalványt adott, amit az ügyintéző elfogadott.
A vád szerint továbbá a II. rendű és III. rendű vádlottak a fentiekhez hasonló, más bűncselekményt is elkövettek; eszerint 2015. első felében ismerősük, illetve hozzátartozójuk kérésére jogosulatlanul lekérdezték gépkocsik adatait a gépjármű-nyilvántartásból.
A Fővárosi Főügyészség az ügyben hivatali vesztegetés, hivatali visszaélés, több rendbeli hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot az illetékes bíróságra. | [
"Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala"
] | [
"Fővárosi Főügyészség"
] |
A MÁV Általános Biztosító Egyesület (MÁV ÁBE) azon károkozó tagjai, akikkel szemben kártérítésre kötelező jogerős bírósági ítélet született, illetve velük szemben végrehajtási eljárás indult, vagy a károkozó maga fizetett a károsultnak, december 15-ig jelenthetik be ezeket a tényeket a felszámolóhoz - a felhívást Borbélyné Balogh Zsuzsanna, a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. ügyvezetője tette közzé pénteken a PSZÁF honlapján.
A vagyonelszámoló - a kifizetések zökkenőmentes lebonyolítása érdekében - a már bejelentett és megalapozott kártérítési igénnyel rendelkező jogosultaktól azt kéri: az adataik változását – név, lakcím, bankszámlaszám – a kárszám vagy rendszám feltüntetésével, szintén december 15-ig jelezzék a vagyonelszámolónak.
Arról is tájékoztatja a vagyonelszámoló az érintetteket, hogy a kifizetések legkorábban 2013. januárban kezdődnek meg.
A felhívás azért született, mert az Országgyűlés elfogadta a 2008. augusztus 16-tól vagyonelszámolás alatt álló MÁV ÁBE-vel kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szerződéseken alapuló kártérítési igények érvényesítésével kapcsolatos szabályokat tartalmazó törvényt. | [
"MÁV ÁBE"
] | [
"MÁV Általános Biztosító Egyesület",
"Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft."
] |
A kormányhatározat értelmében a kormány egyetért azzal, hogy
"a Puskás Arénának mint a nemzet stadionjának az üzemeltetése és működtetése zavartalanul magas szinten történjen".
A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. (KKBK) által közzétett fotón a Puskás Aréna 2019. október 1-jén. ( Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. (KKBK) által közzétett fotón a Puskás Aréna 2019. október 1-jén. (/KKBK)
Ennek érdekében arra kérte a kormány a pénzügyminisztert, Varga Mihályt, hogy az emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós bevonásával a cél érdekében idén biztosítson a költségvetésből 1,876 milliárd forintot.
A feladathoz határidőt nem rendeltek, az összeget majd a költségek felmerülése ütemében kell elutalni a Nemzeti Sportközpontoknak, melynek feladata a stadion üzemeltetése.
A Puskás Arénát tavaly adták át, 69 ezer fő befogadására képes és 190 milliárd forintba került a kivitelezése. | [
"Nemzeti Sportközpontok"
] | [
"Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt."
] |
Fapál László volt helyettes államtitkár ingatlanügye mellett további húsz, a honvédelmi tárcához köthető 2002 és 2010 között történt gyanús ingatlanértékesítés áll vizsgálat alatt - ezt Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos jelentette be kedden az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága elmúlt nyolc év kormányzati intézkedéseit vizsgáló albizottságának ülésén.
Budai hangsúlyozta: az eladott ingatlanok vevői között egykori miniszteri biztosok, volt államtitkárok és helyettes államtitkárok, továbbá magas beosztású katonai vezetők vannak. Szavai szerint az eddigi adatok alapján több mint 1 milliárd 113 millió forint összértékű ingatlanokat mindössze 315 millió forintért adtak el, így az államot jelentős kár érte.
Közölte azt is: a Fapál László volt helyettes államtitkár ügyében tett feljelentéshez csatolta Gömbös János volt kormánybiztos ingatlanértékesítésének ügyét, mert álláspontja szerint ebben az esetben is felmerül a bűncselekmény gyanúja. A miniszteri biztos részére 30 millió forintért vették meg a szóban forgó ingatlant, amelyen nagy értékű felújítást végeztek. A 19 millió forintos felújítást követően a miniszteri biztos részére 8,5 millió forintért értékesítették a lakást - ismertette.
Budai Gyula tájékoztatása szerint a felújításokat is vizsgálják, ugyanis valamennyi érintett ingatlant ugyanaz a cég újította fel. Megvizsgálják azt is, hogy maguk a felújítások indokoltak voltak-e.
Az elszámoltatási kormánybiztos szerint Juhász Ferenc akkori miniszternek tudomása kellett, hogy legyen az eladásokról, mert van egy 2006 január 12-i feljegyzés, amelyen szerepelnek az értékesítésre kijelölt ingatlanok és amelyet a tárca vezetője ellenjegyzett. A feljegyzésen - amelyet az albizottsági ülésen Budai Gyula fel is mutatott - kézzel írva az áll, hogy "a miniszterelnök úrral történt konzultáció alapján a vezetői lakások kivételével a lakások elidegenítésével egyetértek".
Budai Gyula szerint a Fapál László által készített feljegyzésen az a lakás is szerepel, amely végül épp a volt helyettes államtitkár tulajdonába került. Az elszámoltatási kormánybiztos szerint ki kell vizsgálni azt is, hogy bár a miniszterelnök akkor konkrétan meghatározta, hogy a vezetői lakások kivételével történjen az ingatlanok értékesítése, ennek ellenére vezetői lakásokat is eladtak.
Konkrét példaként említette, hogy Kovacsics Ferencnek, a Katonai Biztonsági Hivatal volt főigazgatójának egy 40,1 millió forint forgalmi értékű lakást 12,2 millió forintért adtak el. Korondi Miklós, az albizottság Jobbikos tagja arról faggatta az elszámoltatási kormánybiztost, hogy tervezi-e kiterjeszteni a vizsgálatot valamennyi, a honvédelmi tárca korábbi tulajdonában álló ingatlan értékesítésére. Budai Gyula azt mondta, ki fogják terjeszteni a HM-objektumokra a vizsgálatot. Példaként említette a Bolyai János Katonai Műszaki Kar Üllői úti épületének eladását, amit megfogalmazása szerint "bagóért" értékesítettek, majd mivel ezt követően a földdel tették egyenlővé, a "befektető jól járt ezzel".
"Nem magunknak rendeztük el a dolgokat"
Juhász Ferenc közlése szerint törvényesen, szabályosan és etikusan folytak a lakáseladások a Honvédelmi Minisztériumnál. A volt honvédelmi miniszter kedden, az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságnak az elmúlt nyolc év ügyeit vizsgáló albizottsága előtt azt mondta, nem adtak el áron alul ingatlant az ő minisztersége alatt a HM-ben, mindig a szabályok szerint állapították meg az eladásra szánt lakások értékét. Nem volt személyes haszonszerzés, "nem magunknak rendeztük el a dolgokat" - fűzte hozzá Juhász Ferenc.
A volt miniszter szerint nem vagyonvesztés, hanem gyarapodás volt a minisztériumnál az elmúlt 20 évben, hiszen a haderőreform után megcsappant katonai létszám már nem indokolta azt a lakásmennyiséget, amely a HM-nél volt.
A legszenzitívebb kérdések
A volt miniszter szerint a lakáseladások rendben mentek, a "szenzitívebb" kéréseket a felsővezetők számára értékesített ingatlanok vetették fel. Ezek politikailag a legszenzitívebb kérdések voltak - tette hozzá azzal együtt, hogy nem tud olyan vezérkari főnököt, helyettest és két kivételtől eltekintve államtitkárt, aki nem kapott volna valamilyen lakást kedvezményes áron.
Csampa Zsoltnak, az albizottság elnökének kérdésére Juhász Ferenc elmondta: tudomása szerint azon vezetők, akik a HM-től vásároltak lakást, mind benne laknak az általuk megvett ingatlanban. (forrás: mti.hu) | [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"Katonai Biztonsági Hivatal",
"Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottság",
"Bolyai János Katonai Műszaki Kar"
] |
György István főpolgármester-helyettes szerint nincs más út, fel kell bontani az Alstommal a metrókocsik gyártására kötött szerződét, miután azok nem kapták meg a hatósági engedélyt. Az új pályázat azzal a veszéllyel járhat, hogy nem lehet majd uniós támogatásból fizetni a 4-es metró szerelvényeit. György szerint más gond is, van: az Európai Bizottság újabb milliárdokat vonhat el a metrótól.
Nincs más út, mint hogy a BKV ezt a szerződést felbontsa, és új pályázatot kell kiírni - mondta György István főpolgármester-helyettes kedden, az MTV reggeli műsorában, amikor az Alstom metrókocsik sorsáról kérdezték. A 2-es metró vonalára (és később a 4-es metróra) gyártott kocsik nem kapták meg a típusengedélyt a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól (NKH), a francia gyártó fellebbezését jogerősen elutasították.
A 4-es metró szerelvényei csak akkor kaphatnának típusengedélyt, ha a 2-es vonal járművei már megkapták. György István szerint az új pályázat kitolja a határidőt, és kétségessé teszi, hogy 2015 végéig - ez a határideje a támogatás elszámolásnak az Európai Unió felé - be lehet-e fejezni a metrót. A 4-es metró részben uniós támogatásból épül, és ha nem sikerül a határidőig beszerezni az új járműveket, azok költségeit teljes egészében a fővárosnak és a magyar államnak kellene viselnie.
György idézte Tarlós István főpolgármestert, aki azt mondta: mindenképpen be szeretné fejezni a 4-es metrót, legalábbis a jelenleg épülő szakaszát. Ez alól Tarlós szerint egy eset lehet kivétel, "ha a metró saját magát állítja le". A főpolgármester-helyettes szerint "rendkívül feszített tempóban" talán meg lehet menteni az uniós támogatást, de "újabb viharfelhők vannak". A korábban, 11 szabálytalanul megkötött szerződés miatt (erről korábbi cikkünkben olvashat) a támogatásból elvont 53 milliárd forinton túl újabb szabálytalansági eljárás van folyamatban Brüsszelben, ami "újabb milliárdokat kivonhat a rendszerből". György szerint ma még nem látszik, hogy hogyan lehet megoldani a metró finanszírozását.
A BKV és az Alstom 2006. május 30-án írták alá a szerződést 37 metrószerelvényre, 65 milliárd forintba értékben. A BKV a gyártónak már átutalt ötven százalék előleget, mintegy 30 milliárd forintot. A 2-es metróra szánt 22 járművet 2008 májusától kellett volna leszállítani, de az első két kocsi csak nyolc hónappal később érkezett meg Budapestre. Az Alstom azzal magyarázta a késést, hogy késve, 2007 augusztusában kapta meg az úgynevezett előzetes típusengedélyt az NKH-tól, így csak ekkor tudta elkezdeni a prototípus gyártását.
Bár a sorozatgyártást csak a végleges típusengedély birtokában szokták megkezdeni, az Alstom saját felelősségére legyártotta a 2-es metró vonalára mind a 22 járművet. A kötelező tesztelés során azonban számos probléma merült fel a szerelvénnyel kapcsolatban. A francia gyártó azért nem kapta meg a típusengedélyt, mert a szerelvények fékrendszere nem felel meg a magyar szabványnak. Az Alstom hiába kérte, hogy derogációt kapjon, a hatóság ezt nem engedélyezte. | [
"Alstom"
] | [
"Európai Bizottság",
"Európai Unió",
"Nemzeti Közlekedési Hatóság"
] |
Gondban Paks 2 kivitelezője, a Roszatom, amely több oroszországi projektjét is halasztja, másokat a drága áramtermelés miatt ért kritika.
Lelassítják Oroszországban a Paks 2-nek is referenciául szolgáló új atomerőműépítéseket az orosz nukleáris szektor egyre súlyosbodó problémái miatt. A Kommerszant című gazdasági lap értesülései szerint az ok pénzügyi természetű: a Roszatom (a tervezett paksi bővítés kijelölt kivitelezője) által a közelmúltban befejezett reaktorok sokkal drágábban termelnek a tervezettnél. A cikk példaként egy olyan blokkot említ, amely nem azonos a Paksra tervezett reaktorokkal; a tavaly üzembe helyezett Belojarszk BN-800-as esetében a drágulás 25-30-szoros, vagyis nagyságrendi növekedést jelent, ami érezhetően fölfelé nyomja az áramárat.
A gondok ugyanakkor a Paksra szánt VVER-1200-as reaktorok esetében is megmutatkoznak: a Kommerszant szerint az orosz kormányban fölmerült annak lehetősége, hogy a 2 új reaktorblokkot – a Leningrad 2 és a Novovoronyezs 2 erőművek második blokkját – egyelőre ne építsék fel, mivel túlságosan drágák, és nincs rájuk szükség a piaci árambőség miatt. A lapban közölt infografika alapján a reaktorépítések leállítása illetve halasztása a folyamatban lévő oroszországi projektek többségét érinti, vagyis nem elszigetelt, kivételes esetekről van szó. Az egyébként jellemzően atompárti hozzáállású lap szerint a Roszatom attól is tart, hogy a belföldi reaktorok, illetve a termelt áram árának elszállása visszatarthatja a külföldi megrendeléseket.
Busásan fizetett tanácsadó A Hír TV információi szerint 160 millió forintért ad tanácsokat az Orbán-kormánynak a nemzetközi sajtóban Mr. Oroszországnak is becézett Klaus Mangold. Az illegális (az EU lobbijegyzékében nem szereplő) lobbista négy témakörben működik együtt a kormánnyal, de ezek közül csak az egyik, a "nukleáris energia fejlesztése" kapcsolódik Pakshoz. (A további témakörök:"2020 után feleződő uniós támogatások", "önvezető autózás", "a magyar autóipar elhelyezkedése".) Az idén nyáron aláírt szerződések 2018 április-májusig szólnak. Jávor Benedek korábban megfogalmazott gyanúja szerint a kormány ezen a módon fizette ki Mangoldnak azokat a szolgálatokat, amelyeket a lobbista a prognosztizálhatóan veszteséges bővítés állami támogatásának uniós elfogadtatása érdekében tett.
A Roszatom nehézségeiről szóló hírt kiszúró Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője a Facebookon úgy kommentálta az információt: persze csak azok az országok reagálhatnak drágulásra a reaktorépítések megfontolásával, ahol minimálisan gondolkodni képes megrendelők ülnek a másik oldalon, így Paks 2-t nem kell félteni. "Lassan már az oroszok is csak Magyarországra próbálják rásózni "az évszázad legjobb üzletét". Amíg balekok vannak, addig persze a túlárazott ócskavasak iránt is lesz érdeklődő. És amíg vannak, akik megválasztják a balekokat és kifizetik helyettük a cehhet, addig ezek az üzletek meg is köttetnek" - írta Jávor.
Leállás Több oroszországi Roszatom beruházást is elhalaszthatnak- AFP fotó
Idehaza közben – a Roszatom látványos nehézségei, illetve az Ausztria által bejelentett, az Európai Bíróság előtt a bővítés uniós jóváhagyása miatt indítandó per ellenére – gőzerővel zajlanak az előkészületek. A Pest megyei kormányhivatal tegnap nyilvánosságra hozta, hogy október 5-én jogerőre emelkedett Paks 2. környezetvédelmi engedélye. Mint emlékezetes, a szakmailag megkérdőjelezhető – a friss vizes hűtés hőszennyező hatását érdemben nem kezelő, a nukleáris hulladék kérdésével és az esetleges erőművi balesetek kockázataival egyáltalán nem foglalkozó – elsőfokú környezetvédelmi engedélyt a Greenpeace és az Energiaklub megfellebbezte, ugyanakkor a fellebbezést nem az első-, hanem a másodfokú hatóságnál nyújtották be, így az csak az előírt 30 napos határidő után érkezett meg az első fokon eljáró Baranya megyei kormányhivatalhoz, így azt a bíróság elutasította "A bíróság a jogerős végzésében megállapította, hogy a keresetlevél helytelen címre való küldése a felperesek önhibájának tekintendő tévedés volt, ezért az ebből eredő határidő mulasztás nem orvosolható" - írta az esetről az MTI.
A Pécsi Törvényszék döntésével elutasította a Greenpeace és az Energiaklub keresetét, amit a tervezett új paksi atomerőművi blokkok megvalósításához szükséges környezetvédelmi engedély ellen nyújtottak be. A döntéssel ellehetetlenült az, hogy magyar bíróság előtt folyhasson vita, és születhessen döntés a Paks II beruházás súlyos hiányosságokkal teli környezetvédelmi engedélyéről. Ez társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szempontból is súlyosan érinti minden magyar ember jövőjét az egész XXI. században.
A Greenpeace Magyarország és az Energiaklub a sajtóból értesült arról, hogy a Pécsi Törvényszék másodfokon helybenhagyta a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság határozatát, mely formai okokra hivatkozva (a keresetlevél helytelen címre való küldése) elutasította a szervezetek Paks II környezeti hatásvizsgálati eljárásával kapcsolatos keresetlevelét. A Bíróság végzésével elmulasztotta figyelembe venni, hogy a zöld szervezetek keresete a környezet védelmére hivatott jogszabályok betartását kívánta előmozdítani, és ezért a keresetet az alkotmányos jogok védelmeként, közérdekvédelemként kellett volna értelmeznie.
Az Energiaklub és a Greenpeace álláspontja szerint a Törvényszék döntése méltánytalan és megalapozatlan. A Pécsi Törvényszék elutasító határozata kizárja mindkét környezetvédelmi szervezetet Magyarország XXI. századi jövőjét súlyosan befolyásoló, komoly hibákkal terhelt környezeti engedélyezési eljárás jogi felülvizsgálatából.
“A keresetünk elutasításával továbbra is rendezetlen marad a nukleáris és radioaktív hulladékok kezelésének sorsa, egy esetleges paksi baleset esetén nincs megnyugtató válasz a lakosság védelmére, és nem születtek megfelelő garanciák a Duna védelmére sem," – mondta Orbán Gábor, az Energiaklub igazgatója.
"Paks II alapvetően befolyásolná egész Magyarország sorsát, nem csak környezetünk állapotát, de hazánk versenyképességét és a magyar emberek biztonságát legalább a XXI. század végéig. A kereset elutasításával a Törvényszék megakadályozta, hogy ezekről a nyitva hagyott kérdésekről társadalmi vita folyhasson az igazságszolgáltatás bevonásával," - nyilatkozta Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse.
Az Energiaklub a Strasbourgi emberi jogi bíróságon folytatja tovább a küzdelmet, mert a környezetvédelmi engedélyt kiadó hatóság olyan súlyos problémákat hagyott figyelmen kívül, amelyek a környezet- és a magyar lakosság biztonságát is veszélyeztetik.
A még mindig csak tervezési-engedélyezési fázisban lévő, az Európai Bíróság feltételezhető közbelépése miatt bizonytalan kimenetelű beruházásra eddig mintegy 200 milliárd forintot fordított a magyar állam. A pénzköltés átgondoltságára jellemző, hogy – amint az az LMP minapi adatkérése nyomán kiderült – a bővítés finanszírozását célzó orosz euróhitel rendelkezésre tartása eddig bő egymillió euróba (több mint 300 millió forintba) került, miközben, ha hihetünk a miniszterelnökséget vezető Lázár János korábbi bejelentésének, a kormány talán le sem hívja majd a hitelt, mivel pillanatnyilag a pénzpiacról történő finanszírozás jóval olcsóbb lehetőségnek tűnik.
Nagyon drága az atom A teljes ciklust tekintve a nukleáris technológia egységköltsége már ma többszöröse a legtöbb alternatív energiahasznosításénak - értett egyet közönségkérdésre tegnap a néhai miniszterelnök fia, Antall Péter vezette, kormányközeli Antall József Tudásközpont konferenciáján Jürgen Kropp, a Potsdam Institute for Climate Impact Research elnökhelyettese, valamint Daniel Scholten, a delfti műszaki egyetem geopolitikai és megújulóenergetikai szakértője. A Susco Budapest 2017 elnevezésű, a fenntartható energiagazdálkodásról és -tárolásról szóló konferencia első körének felszólalói alapvetően az Európai Bizottság "okos megoldásokra" épülő energetikai elképzeléseit ismertetve egyetlen szót se ejtettek az Orbán-kabinet által központiként kezelt atomenergiáról. A két szakértő leszögezte: az egyre növekvő nukleáris költségek miatt ma azt se tudni, valaha megtérül-e egy ilyen beruházás. A megújuló energia térnyerése miatt ugyanakkor megtérülési esélyei romlanak. Mint emlékezetes: Lázár János kancelláriaminiszter a téma kapcsán rendre úgy fogalmaz: ma már senki se vitatja, az atom a legolcsóbb. M. I.
Hargitai Miklós | [
"Roszatom"
] | [
"Potsdam Institute for Climate Impact Research",
"Antall József Tudásközpont",
"Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság",
"Greenpeace Magyarország",
"Európai Bíróság",
"Európai Bizottság",
"Paks 2",
"Pécsi Törvényszék",
"Hír TV"
] |
Törvénytelenül működik az a testület, amely amúgy a bírósági igazgatás törvényessége felett őrködik – terjed egyre szélesebb körben a bírói karban. Az Országos Bírói Tanács sem vitatja a jogsértőnek mondott élettársi kapcsolat létét, de sajátos jogértelmezéssel nem lát problémát. Handó Tünde OBH-elnök mindeközben nem várt jutalmakkal oldaná fel a bírói karon belül egyre nagyobb feszültségeket.
Gerber Tamás, a Budapest Környéki Törvényszék elnökhelyettese és Tárkány Szűcs Babett, a Szegedi Törvényszék elnöke között mélyebb a kapcsolat, mint ahogy kollégák között az lenni szokott. "Köztudomású tény" ugyanis bírósági körökben, hogy ők élettársak. Ehhez persze elvben az égvilágon semmi köze sincs senkinek, különösen a nyilvánosságnak. Hacsak – mint jelen esetben is – nem jelent esetleg összeegyeztethetetlen kapcsolatot az érintettek tisztségével. Így viszont
az ő kapcsolatuk miatt sokak szerint törvénytelenül működik az Országos Bírói Tanács (OBT).
"Nem is értem, hogy nem vette észre eddig senki, hogy ez a – bírósági szervezetben köztudott – élettársi kapcsolat összeférhetetlen az OBT-tagsággal. Gerber élettársa ugyanis törvényszéki elnök Szegeden" – fogalmazott egy bírósági forrásunk.
A törvény ugyanis látszólag egyértelmű: "aki a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti hozzátartozói kapcsolatban áll az OBH elnökével, a Kúria, az ítélőtábla, és a törvényszék elnökével, elnökhelyettesével". Ennek a kritériumnak pedig nyilvánvalóan nem fel meg Gerber – aki póttagként kezdett, de egy ideig az OBT soros elnöki tisztségét is betöltötte.
Gerber Tamás az Országos Bírósági Hivatalban egy sajtótájékoztató után – Tárkány Szűcs Babett összbírói értekezleten beszél a Szegedi Törvényszéken © MTI / Bruzák Noémi - Birosag.hu
Páratlan páros
A "hozzátartozói kapcsolatról" az OBT is tud, de szerinte még sincs itt összeférhetetlenség. Pedig a bírói önigazgatási testület jogvégzett tagjai nyilván tudnak törvényszöveget olvasni, Szepesházi Péter, a Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) bírója is több beadványban hívta fel a testületet az összeférhetetlenség megszüntetésére. Hiába. Ez azért is pikáns, mert az OBT-nek éppen az lenne a feladata, hogy őrködjön Handó Tünde OBH-elnök működésének törvényessége felett.
Szepesházi beadványát sajátos nyelvészeti indoklással söpörték le. "A kizárás e, pontjában szerepelő 'az ítélőtábla, és a törvényszék' szövegéből egyértelműen az következik, hogy a jogalkotó, egy adott bírósággal szolgálati jogviszonyban, és annak elnökével hozzátartozó kapcsolatban álló bíró OBT taggá választását kívánta kizárni" – írják Szepesházinak válaszul. Részletesen kitérve a vessző és kötőszó elhelyezkedésére.
Miközben azt is elismeri a választ jegyző soros OBT-elnök, Major Zsolt, hogy Gerber és Tárkány-Szűcs között fennáll a "hozzátartozói viszony". Ezzel a jövőben is lehet probléma, a pár ugyanis szerepet cserél: ezúttal Tárkány Szűcs lehet az OBT tagja, akinek esetleges megválasztása szintén felvetné az összeférhetetlenséget párja tisztségével. Az OBT ebben az ügyben sem látja okát az intézkedésnek.
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény szerint egy adott bíróságon nem dolgozhatnak a bírósági vezető hozzátartozói (ez alól éppen az OBT adhat felmentést), de az OBT feladatkörei minden bíróságra kiterjednek.
Nőhet az ellenállás
A közelmúltban arról már beszámoltunk, hogy milyen nagy a tétje annak, kik lesznek jövőre az új OBT tagjai, ha ugyanis használnák a meglévő jogosítványaikat, ők lehetnének Handó Tünde OBH-elnök valódi főnökei. Ennek megfelelően nagy a harc a demokratikusan választott helyekért. Az eddigi szavazásokon pedig már születtek meglepő döntések: a vezetés által preferált jelöltként sem kapott elég szavazatot például Kádárné Báló Ágnes, a PKKB elnöke és csak "egy hajszálon múlt", hogy bejutott az elektorok közé Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke. A legtöbb küldöttet adó fővárosban amúgy Matusik Tamás, a BKKB csoportvezető bírája vitte a legtöbb szavazatot, a tapsot pedig Vasvári Csaba kapta, aki a közelmúltban beperelte az OBH elnökét, mondván visszaél a hatalmával.
Mindez arra utal, hogy a bírák elérkezettnek látják az időt arra, hogy egy hatékonyabb és erősebb OBT álljon össze. A voksolás azonban messze nincs még lefutva, sokat nyom majd a latban a vidéki bíróságok szavazata is, ahol nem feltétlenül van olyan OBT-váltó hangulat, mint a fővárosban. A budapesti kirendelésekkel, külön munkákkal sokak bizalmát el lehet nyerni. Így a hírek szerint az elmúlt években sokan lettek Handó Tünde lekötelezettjei. S azok is sokan vannak, akik mindenképpen elkerülnék, hogy konfliktusba kerüljenek az OBH elnökével.
A bíróságok központi felügyeletét ellátó OBT 2012. március 15-én alakult, s mandátuma hat évre szól. A 15 fős testület tagja lett a törvény előírása nyomán a Kúria elnöke, míg további 14 tagját a bírák küldöttértekezlete választja meg titkos szavazással. A tagok között 1 ítélőtábla, 5 törvényszéki, 7 helyi bírósági és 1 munkaügyi bírósági bírónak kell lennie. OBT-taggá pedig elvben bármely bíró válhat, aki rendelkezik legalább 5 éves gyakorlattal.
Nem választható viszont olyasvalaki, akivel szemben fegyelmi vagy büntetőeljárás, esetleg alkalmatlansági eljárás van folyamatban, aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.
Handó hirtelen ajándéka
A választás tétje – ahogy azt belső harcok is mutatják – óriási. A 2011-ben kialakított új igazságügyi rendszert élesen támadta az Európa Tanács konzultációs testülete, a Velencei Bizottság is, egyebek közt az Országos Bírósági Hivatal vezetőjének csaknem korlátlan hatalma miatt. Nemzetközi nyomásra, legalábbis papíron megnyirbálták Handó hatáskörét, és szélesítették az OBT ellenőrzési jogosítványait. (Egyetértési jogot kapott a tanács például a bírói vezetők kinevezésénél és az álláspályázatoknál.)
Az élet azonban azóta mintha a jogvédők aggodalmait igazolta volna, és a bírósági szervezeten belül mind többször vetődött fel a kérdés: igazából nem Handó ellenőrzi az OBT-t is? Majd a korábban nem túl sok vizet zavaró testület az elmúlt hónapokban mintha elkezdett volna a sarkára állni. Tavasszal már voltak olyan parázs viták is, amelyeknek a vége az lett, hogy például az OBH helyzetelemző anyagát kétszer egymás után is visszadobta a bírói tanács. Ez korábban elképzelhetetlennek tűnt.
Az OBH elnök elleni protesztszavazásnak is beillő fővárosi küldöttválasztás nyomán amúgy Handó Tünde is lépett. Úgy tudjuk, hogy derült égből jött a hír – amit a bírák között is kihirdettek már –, hogy az októberi fizetéssel mindenki kap egyhavi fizetést (körülbelül 300 ezer forintot) kvázi jutalomként. Ez az összeg pedig sokakkal feledtetheti el, hogy mi mindent tett már ígéreteivel ellentétben Handó Tünde. | [
"Országos Bírósági Hivatal"
] | [
"Velencei Bizottság",
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Országos Bírói Tanács",
"Budai Központi Kerületi Bíróság",
"Budapest Környéki Törvényszék",
"Európa Tanács",
"Szegedi Törvényszék"
] |
Annyira régi az ügy, hogy már többször is változtak a vonatkozó törvények. Az erőforrás-miniszter láthatólag nem akarja, hogy az egyetem rátolja Schmitt Pál plágiumügyét. Az egyetem ugyanakkor nem lép, noha a vizsgálat elrendelésekor még a dékán is azt mondta, a jelentés alapján a SOTE feladata levonni a szükséges következtetést.
A Semmelweis Egyetem által létrehozott tényfeltáró bizottság egy 21 évvel ezelőtt írt dolgozat létrejöttének körülményeit vizsgálta úgy, hogy azóta megváltoztak a jogszabályok, a belső szabályzatok, sőt az az intézmény sincs már, ahová Schmitt Pál az értekezést írta. Kérdéses, mit lehet tenni azután, hogy a bizottság arra az abszurd megállapításra jutott, hogy Schmitt a kisdoktorit "szokatlanul nagy terjedelmű" fordításra alapozta, de a doktori eljárás "formailag megfelelő volt, szakmai hibát legfeljebb a már nem létező Testnevelési Főiskola vétett, amely "a szövegazonosságot nem tárta fel időben, s így a dolgozat szerzője azt hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak".
A bizottságnak kétségtelenül bonyolult jogi helyzetet kellett kezelni. Schmitt Pál 1991-ben a Testnevelési Egyetemre adta be a dolgozatot. Akkor az 1985-ben elfogadott oktatási törvény volt hatályban. Ez szabályozta a kisdoktori cím, azaz az egyetemi tudományos (doctor universitatis) cím megszerzésének feltételeit.
Ezen alapult az egyetem akkori Doktori Szabályzata is. Ez írta elő, hogy a cím megszerzéséhez szükség van a doktori szigorlatra, legalább egy idegen nyelv középfokú ìsmeretére, és "a tudományos munka módszereinek alkalmazásával önálló kutatáson alapuló, új tudományos eredményt mutató értekezés vagy a társadalom számára hasznos, új és a gyakorlatban hasznosított alkotás benyújtására".
A cím odaítéléséről akkor a doktori tanács döntött. Az akkori szabályzat úgy szólt, hogy az Egyetemi Tanács jogosult a cím visszavonására, ha az értekezést más készítette vagy az más személy munkájának illetéktelen felhasználásával készült. Ez a Dr név használatának megtiltását, a személyi igazolványból való törlést jelentette, illetve a határozatot közzé kellett tenni a Művelődési Közlönyben és OTSH Közlönyben is.
Schmitt doktoriját azonban 2012-ben vizsgálták, amikor a Testnevelési Egyetem már a Semmelweis Egyetem egyik kara volt. Ma már kisdoktori címeket sem lehet adományozni. A cím adományozásának jogát már a 1993-as felsőoktatási törvény megszüntette, de a címet lehet viselni. Ezt a 2005-ös és az idén szeptemberben hatályba lépő új nemzeti felsőoktatásról szóló törvény is garantálja.
Még érdekesebb, hogy nem egészen tiszta a mostani plágiumgyanút vizsgáló tényfeltáró bizottság legitimitása sem. Ilyen testületet ugyanis az egyetem mostani belső szabályzatai nem nevesítenek, sőt az egyetem doktori iskolájának nincs kidolgozott eljárásrendje a plágiumgyanú kivizsgálására és szankciók érvényesítésére.
A tényfeltáró bizottság 1157 oldalas jelentését a nemzetierőforrás-miniszternek küldte el, bár Réthelyi Miklós nem illetékes az ügyben. Ahogy egyik minisztériumi forrásunk fogalmazott, azon kívül, hogy komoly olvasnivalót adtak ezzel a miniszternek és az apparátusnak, biztosak benne, hogy nem náluk van a labda. Ugyanígy már korábban azt mondta a Magyar Tudományos akadémia elnöke, hogy ők sem illetékesek állást foglalni Schmitt értekezéséről, hiszen a kisdoktori cím nem számít tudományos fokozatnak, a köztársasági elnök pedig nem tagja az MTA köztestületének.
Forró a Schmitt-pite, eldobná a Semmelweis Egyetem
A Semmelweis Egyetem viszont továbbra is azt kommunikálja, hogy az ügyben nincs több dolguk.
"2005/CXXXIX. törv. 103. paragrafus/2." Ezt az sms-t kaptuk, minden további kommentár nélkül, az egyetem egyik vezetőjétől, miután szívósan érdeklődtünk arról, mit fog lépni az egyetem a tényfeltáró bizottság jelentésének elkészülte után.
Az említett bekezdés a felsőoktatási törvény 132. paragrafusában található, és azt mondja, hogy
"A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság indítványára a miniszter a bíróságnál – a 105. §-ban meghatározottak szerint – kezdeményezi a felsőoktatási intézmény által megszervezett vizsga eredményének, a kiállított bizonyítványnak, oklevélnek érvénytelenné nyilvánítását."
Csakhogy ez az egész nem az ilyen esetekre, hanem az akkredtációját elvesztő intézmények által kiadott diplomákra vonatkozik.
Balázs Ervin, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) új elnöke az Indexnek elmondta, hogy a SOTE rektora szerinte tévedett, amikor a nemzeti erőforrás minisztertől kért állásfoglalást. 1993-ban ugyanis megszűnt a dr. uni. kisdoktori cím. Bár annak birtokosai továbbra is használhatják a doktori címet, de ezzel már semmilyen előny nem jár.
Mivel a kisdoktori cím már nem számít tudományos fokozatnak, Balázs jogértelmezése szerint nem vonatkozik rá a hatályos, 2005-ös felsőoktatási törvény 103-as paragrafusa, amire a rektor gondolhatott, amikor a miniszterhez passzolta az ügyet. A MAB-nak nincs az ügyben hatásköre, a cím megvonásáról csak az egyetem dönthet – közölte Balázs Ervin. (Egyébként ezt mondta a vizsgálat elrendelésekor a testnevelési kar dékánja is. Tóth Miklós akkor azt mondta, a bizottság feladata, hogy feltárja a doktori védés körülményeit, a jelentés alapján pedig az egyetemnek kell levonnia a megfelelő következtetéseket.)
Nem sok példa akad
A doktori cím megvonása nagyon ritka. Néhány évvel ezelőtt a Debreceni Egyetemen történt az első ilyen eset. Az érintettet 2004-ben avatták doktorrá. A plágium gyanújára néhány nappal a címek ünnepélyes átadása előtt hívták fel az egyetem figyelmét, de akkor ezt nem volt idő kivizsgálni, így az ártatlanság vélelme alapján az illetőt doktorrá avatták.
Évekkel később ismét előkerült az ügy, ami már az MTA Etikai Bizottságához került, amely megalapozottnak találta a bejelentést. A Debreceni Egyetemen indult vizsgálat megállapította, hogy a jelölt a disszertációja 30 százalékát öt másik szerző munkáiból emelte át és tüntette fel sajátjaként. Az egyetem határozatot hozott a doktori cím visszavonásáról, de arról az érintettnek kellett gondoskodnia, hogy személyi igazolványából töröltesse a doktori címet. | [
"Semmelweis Egyetem"
] | [
"Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság",
"Testnevelési Főiskola",
"Egyetemi Tanács",
"Magyar Tudományos akadémia",
"MTA Etikai Bizottsága",
"Testnevelési Egyetem",
"Debreceni Egyetem"
] |
Közbeszerzési és jogi tanácsadókat keres a Miniszterelnökség a Vidékfejlesztési Program és a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program EU-s forrásainak felhasználásához. Az ajánlattételi határidő augusztus eleje, a keretösszeg 1,8 milliárd forint, és ezt is uniós pénzből fogják fizetni.
A közbeszerzési tanácsadások korát éljük. Áprilisban a Nemzeti Fejlesztési Programiroda szerződött 5 milliárd forint értékben, majd a Miniszterelnökség 400 millió forintért, május végén pedig szintén a Miniszterelnökség kötött 4,8 milliárd forint keretösszegű szerződést ilyen jellegű munkákra.
Most újra közbeszerzési és jogi tanácsadókat keres a Miniszterelnökség. Az ajánlattételi felhívás szerint a megbízás teljes keretösszege 1,875 milliárd forint, a pontos feladat pedig “a Vidékfejlesztési Program és a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program keretében az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap valamint az Európai Tengerügyi és Halászati Alap forrásaiból származó pénzeszközök felhasználásával történő közbeszerzési eljárásokkal" kapcsolatos közbeszerzési és jogi tanácsadás.
A kiírás szerint előreláthatólag a Vidékfejlesztési Program vonatkozásában körülbelül 8 360 eljáráshoz, a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program vonatkozásában nagyjából 50 eljáráshoz kapcsolódóan összesen mintegy 9 ezer–10 ezer ellenőrzési dokumentumot kell majd szakértenie a tender nyertesének.
A Miniszterelnökség tervei szerint az EU-s forrásból finanszírozott megbízás 3 évre szól majd, ami további 1 évvel meghosszabbítható lesz. Az ajánlattételi határidő augusztus 3-a, a pályázókkal szemben támasztott követelmények pedig meglehetősen szigorúak: az ajánlattevőknek az előző három évben rendelkezniük kell összesen
– legalább 1 200 közbeszerzési eljárás lebonyolítására és/vagy ellenőrzésére vonatkozó referenciával
– közbeszerzési szakértői és/vagy tanácsadói, és/vagy jogi tanácsadási tevékenységből származó nettó 900 millió forint árbevétellel
Ezeknek a kritériumoknak vélhetően azok a cégek/ügyvédi irodák tudnak leginkább megfelelni, amelyek a korábbi hasonló közbeszerzéseken is nyertek, így nagy meglepetés nem várható.
Erdélyi Katalin | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap",
"Magyar Halgazdálkodási Operatív Program",
"Nemzeti Fejlesztési Programiroda",
"Európai Tengerügyi és Halászati Alap",
"Vidékfejlesztési Program"
] |
Közös megegyezéssel távozik a VS.hu-tól Keller-Alánt Ákos. Állítólag azért, mert az újságíró múlt csütörtökön Rogán Antal szavába vágott egy sajtótájékoztatón, amit a Magyar Nemzeti Bankban tartottak. A VS.hu és Matolcsy György jegybankelnök közötti kapcsolatról már régóta pletykálnak. Az inkriminált sajtótájékoztató felvételét is közzétesszük.
Keller-Alánt Ákos, a VS.hu online hírportál gazdasági újságírója múlt pénteken szabadságon lett volna, de mégis bement a munkahelyére, mert le kellett adnia egy anyagot. Ezzel a cikkel azért volt késésben, mert az ezt megelőző napon egy sajtótájékoztatóra ment, amit a Magyar Nemzeti Bank épületében tartott Balog Ádám MNB-alelnök és Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője. Pénteken délután az újságírót a földszinti tárgyalóba invitálta Lebhardt Olivér főszerkesztő. Keller-Alánt néhány perccel később aláírta, hogy újságírói munkaviszonya a VS-nél közös megegyezéssel megszűnik.
A tárgyalóban történtekről hallomásból tudomást szerző több forrásunk egybehangzóan állítja: Keller-Alántnak azért kell elmennie az újságtól, mert a csütörtöki sajtótájékoztatón – a lapvezetés szerint szakmaiatlanul – Rogán Antal szavába vágott.
Így készült A cikk írása során a VS több volt vagy jelenlegi munkatársával beszéltünk. Mindegyikük azt kérte, hogy a téma érzékenységére való tekintettel tartsuk titokban a nevüket. Azokat az állításokat, amiket két egymástól független forrás is megerősített, az idevágó szakmai szabályok alapján tényként kezeltük. A cikkben szereplő, forrásainktól vett idézetek mindegyike szó szerint elhangzott valamelyik beszélgetőpartnerünk szájából.
Forrásaink szerint a kritikus tárgyalásra négyen ültek le az újságíróval. A VS-nél tavaly nyáron lezajlott elbocsátási hullám is javarészt ennek a csapatnak a vezényletével zajlott:
Lebhardt Olivér főszerkesztő
Száraz István ügyvezető-résztulajdonos
Szilágyi Dániel lapmenedzser
és a VS jogi képviselője.
Világossá tették: az újságíró “viselkedése veszélyezteti a VS.hu érdekeit" és nem engedhetik meg, hogy Keller-Alántot “ne lehessen elküldeni egy sajtótájékoztatóra", a munkaviszonya ezért mindenképpen meg fog szűnni. Ezután született a közös megegyezés az újságíró távozásáról.
Mi történt a sajtótájékoztatón?
Keller-Alánt és Rogán csütörtöki szópárbajáról az ATV-nél elérhető anyagot megismertük és most közzé is tesszük. A videón nem igazán hallani, hogy pontosan mit mond az újságíró – ez már csak azért is érdekes, mert úgy tudjuk, a VS vezetése szintén ez alapján a felvétel alapján állapította meg, hogy az újságíró nem megfelelően viselkedett.
A kamera nem vette végig a sajtótájékoztatót, de a felvétel és egy, a sajtótájékoztatón résztvevő televíziós újságíró segítségével megkíséreltük rekonstruálni az eseményeket és az elhangzottakat:
Rogán és Balogh megtartották a sajtótájékoztatót
először a sajtótájékoztató témájához kapcsolódó kérdéseket lehetett feltenni
Keller-Alánt ekkor feltette a nem a témába vágó kérdését, amiért akkor Rogán rendre is utasította (a videón 0:19-nél)
egyébként a hamis euróbankjegyekkel lebukott egykori fideszes Veress Áron ügyében kérdezett volna
később, már a megfelelő időben feltehette a kérdést, amit így kezdett: “remélem, sikerült végiggondolni a választ"
de Rogán a szavába vágva közölte, “előtte világossá tettem a szabályokat"
ezután az újságíró újra nekifutott a kérdésnek (a videón 1:19-től):
VS:... Veress Áron tavaly decemberben Zalaegerszegen fideszes rendezvényen Gulyás Gábor [helyesen Gulyás Gergely, aki nemrég egy fideszes rendezvényen Veressel közösen szerepelt – a szerk.] ... Rogán: Szerintem a lényeget értettem... VS ...együtt vett részt... Rogán: ...csak azért, hogy a többieknek is maradjon ideje, azt tudom mondani önnek, hogy tanulmányozza a Fidesz honlapját, az én kérésemre is többek között oda kitettek minden olyan... VS: A Fidesz honlapja szerint is tagja volt még tegnap délután... Rogán: Most én is befejezhetem, vagy nem? VS: Hát akkor figyelmeztetném, hogy tegnap a Fidesz közleményének kiadása után... Rogán: Na, na, befejezhetem, vagy nem? [Csend] Rogán: Ha befejezhetem, akkor befejezem. Azt szerettem volna elmondani önnek, hogy külön megkértem a Kubatov Gábor pártigazgató urat, hogy egyébként a Fidesz honlapjára tegyék ki azokat a dokumentumokat, amelyekből kiderül, hogy 2012 májusában a szóban forgó urat egyébként a Fideszből kizárták, ebből az következik, hogy minden ezután tett nyilatkozatát nem a Fidesz nevében tette, hanem gyakorlatilag a Fidesz nevével visszaélt, pont.
“Az, hogy pikírt volt, egy dolog. De a munkáját végezte, nem volt tiszteletlen" – kommentálta kérdésünkre Keller-Alánt stílusát az az újságíró, aki szintén ott volt a sajtótájékoztatón. A felvételen egyébként az is hallatszik, hogy más is kérdezte Rogánt ugyanabban a témában.
“Úgy viselkedett, mint egy újságíró" – mondta egy másik forrásunk, akinek megmutattuk az ATV felvételét – “Az Ákos megkérdezte, amit meg kell kérdeznie".
Hol van elásva?
Pénteken Lebhardt főszerkesztőt valaki felhívta telefonon, és ettől az illetőtől szerzett tudomást a lapvezetés Keller-Alánt és Rogán összeütközéséről. Ebből a szempontból speciális jelentősége lehet annak, hogy a sajtótájékoztatót a Magyar Nemzeti Bankban tartották. A Cink ugyanis arról írt 2013-ban, hogy a VS-t kiadó vállalat egyik résztulajdonosa mögött Szemerey Tamás milliárdos, Matolcsy György unokatestvére állhat.
A VS kiadója a New Wave Production Kft. Ennek a cégnek két tulajdonosa van:egy Bawaco Invest s.r.o. nevű Csehországban bejegyzett vállalkozás és Száraz István – utóbbi a Drycom Informatikai Tanácsadó Kft. nevű cégén keresztül.
A névleges tulajdonosok közül Száraz István az, aki látványosan jelen van a VS életében, vele gyakran össze lehet futni az épületben, ami a VS mellett a szintén Száraz érdekeltségének számító WeLoveBudapest és WeLoveBalaton szerkesztőségének is helyt ad.
A cseh tulajdonos azonban szinte láthatatlan. Róluk ezt írta a Cink: “Szemerey Tamás úgy került a képbe, hogy a cseh Bawaco egyik tulajonosa egy Ján Nagy nevű szlovákiai magyar üzletember, aki több szlovákiai és cseh cégben üzlettársa, illetve alkalmazottja" Szemereynek és rokonainak.
Középen áll, de másképp
A mostani történet egyébként nem az első eset, amikor politikai indíttatású, tulajdonosi nyomásgyakorlás kerül szóba a VS kapcsán. A 2013. novemberében indult portál alapító főszerkesztője, Kerényi György tavaly júliusban távozott a pozíciójáról, az ő helyére került – akkor még csak megbízott főszerkesztőként – Lebhardt. A hvg.hu akkor arról írt, Kerényi távozásának bejelentésekor azt mondta az újságíróknak, hogy ő és a tulajdonos másképp gondolkodnak a lap "középen állásáról".
Főszerkesztők Tavaly nyáron váltotta a VS élén Kerényi György alapító főszerkesztőt az akkor 31 éves Lebhardt Olivér. Kerényi 2006 és 2010 között az MR1-Kossuth Rádió főszerkesztője volt, korábban az Amaro Drom roma lapot vezette, illetve a Roma Sajtóközpont alapító belpolitikai vezetője volt. Ő indította Magyarország első cigány rádióját, a Rádió C-t, és dolgozott a Magyar Narancsnak is. Lebhardt szakmai életrajza kevésbé patinás: a MOHA összegyetemi magazin társalapítója volt, dolgozott a Vasárnapi Híreknél, Németországban a Die Zeitnél és a Kircher&Burkhardt ügynökségnél volt ösztöndíjas. A főszerkesztőváltással kapcsolatban ellentmondásosak voltak forrásaink benyomásai. Volt, aki azt emelte ki: Lebhardt újságíróként és vezetőként sem elég tapasztalt. Egy másik beszélgetőpartnerünk szerint viszont Lebhardtnak köszönhető a mostanában heti néhány százezer körüli egyedi látogatót vonzó VS látogatottságának felfuttatása. Az adatbázis-újságírásban és digitális storytellingben is járatos Lebhardt nevéhez fűződnek a VS a The New York Times vizuális stílust teremtő cikkéről csak “Snow Fall"-oknak becézett multimédiás, minimalista, reszponzív dizájnnal operáló anyagai is.
A tavaly a VS első évét feldolgozó riportot közlő Kreatívnak pedig akkor “a tulajdonosi háttérre vonatkozó feltételezést sem Száraz István, sem Kerényi György, a VS.hu leköszönő főszerkesztője nem erősítette meg – igaz, nem is cáfolták." Egy hónappal azelőtt viszont “mindketten határozottan állították, hogy a Bawaco csak pénzügyi befektetőként érdekelt a VS.hu-ban, tartalmi téren nem szóltak és nem is szólnak bele az oldal működésébe."
Szerkesztőségi pletykák szerint azonban Szemerey egyszer személyesen is bement a szerkesztőségbe, hogy Kerényivel tárgyaljon valamiről; a korábbi főszerkesztő távozását pedig folyamatos tartalmi kérések előzték meg. A szóbeszéd úgy tartja, először csak annyi volt az óhaj, hogy a 2014-es országgyűlési választásokat felvezető kampány idején “direktbe’ ne ekézzék a kormányt", de a megkeresések a Fidesz választási győzelme után sem szűntek meg.
Több beszélgetőpartnerünk is felhívta a figyelmünket a VS tavaly augusztusi exkluzív Matolcsy-interjújára. A szóban forgó – a 444 által már akkor furcsának tartott – interjú szerzői név nélkül jelent meg a VS-en, és egy különös disclaimer vezeti fel. Eszerint “emailben tettük fel a kérdéseket, és kaptuk a válaszokat, visszakérdezésre nem volt idő és mód".
A szerkesztőségben egyébként adottságként kezelik a VS speciális helyzetét, viszont ennek megítélésről beszélgetőpartnereink véleménye eltért, így volt,
aki szerint “ahol lehet, elég kritikusak vagyunk a kormánnyal",
akinek ott van a fejében, hogy őt is “picsán rúgják",
aki szerint azt a legnehezebb felmérni, hogy tulajdonképpen mit is szabad vagy nem szabad megírni,
és aki szerint ebben nincsen “semmi kemény", ennyi politikai nyomás a magyar sajtó kilencven százalékánál van.
A főszerkesztő válaszol
Lebhardt Olivér főszerkesztőt telefonon értük el, ő annyit mondott, hogy a közös megegyezés alapján nemsokára távozó Keller-Alánt egyelőre még a VS alkalmazottja, a közös megegyezés tartalma pedig “bizalmas információ és mindkét félt titoktartással tartozik". Készülő cikkünk kapcsán arra is felhívta a figyelmünket, hogy “a rossz hírnév keltése és a valótlanságok állítása jogi következménnyel jár".
Keller-Alánt távozásának Lebhardt szerint semmi köze nincs a sajtótájékoztatóhoz, hanem “hosszan tartó munkaügy, magatartás témakörben" az oka.
Több forrásunk is állította: Keller Alánt múlt hét csütörtökön, még az ügy kipattanása előtt fizetésemelést kapott.
Hosszan tartó munkaügy Több forrásunk is említette, hogy Keller-Alántnak korábban Szanyi Tibor szocialista európai parlamenti képviselővel volt élesebb hangú vitája, arról azonban nincsen tudomásunk, hogy a munkáltatója ezért bármilyen hivatalos figyelmeztetésben részesítette volna.
Keller-Alánt Ákost is kerestük telefonon, de ő nem kívánt nyilatkozni.
Fotó: innen. | [
"Magyar Nemzeti Bank",
"Fidesz",
"New Wave Production Kft."
] | [
"Roma Sajtóközpont",
"Magyar Narancs",
"Die Zeit",
"Amaro Drom",
"Bawaco Invest s.r.o",
"WeLoveBudapest és WeLoveBalaton",
"The New York Times",
"Rádió C",
"Vasárnapi Hír",
"MR1-Kossuth Rádió",
"Drycom Informatikai Tanácsadó Kft."
] |
Meggyőző embernek tartották a BKV hétvégén őrizetbe vett jogi igazgatóját, és egy ismerőse szerint még nemzetbiztonsági kapcsolattartónak is kinevezték korábbi munkahelyén, a Budapest Airportnál. Az [origo]-nak a kirúgott jogi igazgatót jól ismerő források beszéltek arról, hogy bizalmi ember volt a BKV-nál.
Bűnszövetségben elkövetett vesztegetéssel, hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel gyanúsítja a rendőrség Sz. Györgyöt, a BKV jogi igazgatóját, és R.-V. Krisztinát, a Budapest Airport (BA) jogi vezetőjét. A hétfőn előzetes letartóztatásba helyezett Sz. Györgyöt közelről ismerő forrásaink valamennyien azt mondták: róla soha nem gondolták volna, hogy ilyen ügybe keveredik.
A Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (RRI) közölte, hónapok óta nyomozott és bizonyítékokat talált arra, hogy R-V. Krisztina, a BA jogi igazgatója - összejátszva, a korábban szintén a Budapest Airport jogi osztályán beosztottjaként dolgozó Sz. Györggyel - a céggel szerződésben álló ügyvédi irodáknak kifizetett összeg jelentős részét visszakapta. Az RRI szerint az ügyvédi irodák ráadásul túlszámláztak, vagyis olyan munkák teljesítését is elszámolták a BA felé, amelyet nem végeztek el. A gyanú szerint a BKV jogi igazgatója hasonló jellegű bűncselekményeket követett el a közlekedési vállalatnál.
Nemzetbiztonsági kapcsolattartó
Egyik névtelenséget kérő forrásunk - aki Sz. Györgyöt már akkor ismerte, amikor a reptér jogi osztályán dolgozott R-V. Krisztinával együtt - azt állította: a jogász mindkét munkahelyén elismerést vívott ki. Ezt támasztja alá szerinte az is, hogy a repteret üzemeltető Budapest Airportnál őt bízták meg azzal, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal reptéri kirendeltségével tartsa a kapcsolatot (ezt az információt a Népszabadság is közölte szintén névtelen forrásra hivatkozva). A reptér ugyanis a stratégiailag fontos létesítmények közé tartozik, és így nemzetbiztonsági védelem alatt áll. "Ez a funkció azt jelenti, hogy átesett átvilágításon, hiszen minősített adatokhoz férhetett hozzá" - jegyezte meg.
Az [origo] megkérdezte a repteret üzemeltető céget Sz. György nemzetbiztonsági feladatairól, de Hardy Mihály, a BA szóvivője nem kívánta kommentálni az információt. A Nemzetbiztonsági Iroda annyit közölt, hogy erről a kérdésről nem kívánnak nyilatkozni.
A számlázást egyedül intézhette
Az Sz. Györgyöt közelről ismerő forrásunk arról is beszélt, hogy tudomása szerint a BKV-nál egyedül nem is köthetett szerződéseket, ami szerinte kétségessé teszi, hogy kenőpénzért cserébe szerződéseket köthetett volna.
Székelyné Pásztor Erzsébet, a BKV kommunikációs igazgatója erre reagálva az [origo]-nak azt mondta: Sz. György valóban nem írhatott alá egyedül szerződéseket, erre csak a közlekedési vállalat vezérigazgatójának, Kocsis Istvánnak van joga. Minden más esetben két cégképviseleti joggal rendelkező embernek kell együtt jegyeznie a szerződést. Sz. György, az Opten céginformációs rendszer adatai szerint azok közé tartozott, akik így, mással együtt aláírhattak szerződéseket a BKV részéről. A kommunikációs igazgató szerint azonban, ha már megkötöttek egy szerződést, akkor a teljesítési igazolásokat és a számlázást már egyedül is intézhette.
A BKV felügyelő bizottságának egyik korábbi, szintén névtelenséget kérő tagja azt állította: mindegy, mire volt pontosan jogosultsága Sz. Györgynek, a gyakorlatban szerinte megtehette, amivel gyanúsítják. A cég belső működését jól ismerő forrásunk szerint ugyanis a jogi igazgató "bizalmi posztot" töltött be a BKV-nál. "Ahogy jött-ment, ahogy dolgozott, az nagyon meggyőző volt, és közben nem volt nagyképű" - mondta. "Ha ő rakott volna elém egy szerződést, gondolkodás nélkül aláírtam volna" - jelentette ki.
"Hiteles volt az ember"
A BKV hétfő este annyit közölt, hogy egy belső vizsgálat alapján 13 szerződést tartanak gyanúsnak, ezért Kocsis István vezérigazgató ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon. A BKV-vezér egyben aláírta a jogi igazgató rendkívüli felmondását, ami alapján végkielégítés nem jár.
"Egyszerűen hiteles volt az ember" - mondta a korábbi fb-tag, aki szerint ezért nem kifogásolta senki azt sem, hogy a távozó HR-igazgató átmeneti helyettesítésével is őt bízták meg, bár felmerülhetett volna, hogy a jogi és a humán erőforrás menedzselése két nagyon eltérő szakmai terület. (Amikor Szilágyi Eleonóra humánpolitikai igazgató idén nyáron távozott a BKV-től, Sz. György látta el átmenetileg ezt az igazgatói posztot is, a jogi osztály irányítása mellett.) Hasonlóan jó véleménnyel volt Sz. Györgyről a közlekedési vállalatnál vele együtt dolgozó két másik ember is, mindketten azt mondták az [origo]-nak, róla soha nem gondolták volna, hogy hasonló ügybe keveredik, "mindenki teljesen ledöbbent". | [
"Budapest Airport",
"Nemzetbiztonsági Hivatal",
"BKV"
] | [
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"Repülőtéri Rendőr Igazgatóság",
"Nemzetbiztonsági Iroda"
] |
Miután a sajtóban hevesen bírálták a Velencei-tónál tervezett "Kaszinóváros" tervét, a hvg.hu szólásra bírta a beruházók kommunikációjáért felelős Tamara Hagen tanácsadó irodát. Kérdőjelek változatlanul maradtak, annak ellenére, hogy Bajnai Gordon kormányfő néhány napja a parlamentben "komoly pénzügyi hátterű, akár 2000 munkahelyet is teremtő kezdeményezésnek" nevezte a tervet. Valóban? Nézzük meg közelebbről.
Jónéhány lap ismertette már, most mégis olvasóink emlékezetébe idézzük, a "King’s City Europe’s Holiday Resort Hotels & Casino, Lake Velence, Hungary" által jegyzett beruházási terv vezetői összefoglalóját: "A King’s City Management Kft. Európa legnagyobb hétvégi központjának, szállodájának és kaszinójának megépítését tervezi. A Ronald S. Lauder által vezetett beruházás 40 km-re található Budapesttől [a szállodát Sukorón, egy 81,11 hektáros területen építik fel], és könnyen elérhető légi valamint szárazföldi úton. A hatcsillagos kaszinó és [3000 szobás] szálloda építése 2009 második felében fog elkezdődni, és az üdülőhely 2011. június 15-én nyitja meg kapuit. A beruházás teljes költségvetése 1,1 milliárd euró (...) A King's City Igazgatósága 3496 új munkahelyet kíván létrehozni (...) A látogatók számát az első évben 5,1 millióra becsülik."
Az áttervezett megaberuházás helyszíne (kékkel jelölve) - felülnézetből
Az ismertetés így folytatódik: "A vállalkozás bemutatja a Négy Királyságot, valamint a számtalan törzset és kultúrát, amelyek elözönlötték Európát (...) Mindenek fölött a King’s City célja Magyarország ezeréves kultúrájának, történelmének, gazdag múltjának bemutatása. A King’ City vendégeit luxus és elegancia veszi majd körül, míg a szabadban (...) golf, [professzionális, 18-lyukas pályán] jégkorcsolya élménypark, síelés fedett teremben, vízipark és egy hagyományos lovaglási műsor között válogathatnak. A King’s City konferenciaközpontot és egy csodálatos [3500 fős] koncerttermet is tartalmaz (...) A hely különlegessége a stílusos Mega Kaszinó lesz."
Az étvágygerjesztő szöveg 2008 augusztusában íródott, King’s City fejlesztés – Velencei tó címmel, bárki elolvashatja. A grandiózus terv új munkaalkalmakat, adóztatható kaszinóbevételeket, idegenforgalmi látványosságot, a világ legnagyobb termálfürdőjét, 250 ezer négyzetméternyi fedett várost, évente 5 millió látogatót kínál (az utóbbi alig fele Horvátország teljes évi idegenforgalmának). Szinte hihetetlen.
Meglepő módon a beruházókat képviselő kommunikációs iroda, a Tamara Hagen Cons. megkeresésünkre kerek perec elhatárolta magát a fenti összefoglalótól. Az interneten fellelhető ismertetés "nyilvánvalóan nem tőlünk származó hivatalos információ, és mint ilyen nem tekinthető hitelesnek. Természetesen a King’s City befektetői elkészítették a szükséges terveket, köztük a megvalósíthatósági tanulmányt is. Jelenleg terveink véglegesítése folyik, melynek részleteit a következő két hónap folyamán kívánjuk megosztani a közvéleménnyel" – írták.
Támogatás felülről (Oldaltörés)
Ha viszont még csak folyik a tervek véglegesítése, kérdés, mire alapozta döntését a korábbi Gyurcsány-kabinet, amikor egyik utolsó kormányülésén kiemelt nemzetgazdasági ügynek nyilvánította ezt a fejlesztést (Magyar Közlöny, 83/2009 (IV/10) kormányrendelet). Ez a státusz azt jelenti, hogy a beruházást fel lehet gyorsítani, a különböző adminisztratív eljárásokat pedig le lehet egyszerűsíteni. (Egyébként a kormányrendelet hivatkozási alapjául szolgáló, 2006-ban elfogadott 53. számú törvény hatálya olyan beruházásokra terjed ki, amelyek részben vagy egészen az EU támogatásával, illetve a központi költségvetés támogatásával jönnek létre, legalább 5 milliárd forintba kerülnek, illetve legalább ezer munkahelyet teremtenek.)
A Gyurcsány-kormány eltűnt a süllyesztőben, jött Bajnai Gordon. De Kings’ City ügyében nem változott a kormány álláspontja. Bajnai Gordon május 11-én, parlamenti felszólalásában támogatásáról biztosította a beruházást, hűen korábbi önmagához. Még gazdasági miniszterként, 2008. december 31-én levélben javasolta a Fejér-megyei Közgyűlésnek, tegye lehetővé a készülő megyei rendezési tervben a Sukoró külterületén található terület beépíthetőségét is. Bajnai nem mulasztotta el, hogy figyelmeztesse a kaszinó-beruházást elejétől fogva ellenző megyei önkormányzatot, őket fogja terhelni "egy esetleges kártalanítási kötelezettség", amennyiben elvonja a beépítésre szánt terület kijelölésének jogát a sukorói önkormányzattól. A megyei önkormányzat eleget tett a felszólításnak, bár – féltve a tó és környékének jövőjét – az Alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért.
Yoav Blum "állandó" lakhelye © Stiller Ákos
Olvasóink kedvéért idézzük fel – a sajtó híradásai alapján –, mi is történt eddig e látványos megaprojekt ügyében. A kaszinóberuházás tervét – mint afféle modern Bugsy Siegel – a kettős, magyar-izraeli állampolgárságú Yoav Blum álmodta meg, csak éppen nem Las Vegasba, a kaliforniai sivatagba, hanem a Velencei-tó utolsó érintetlen, fákkal, növényekkel borított, Sukoróhoz tartozó partjára. Sukoróban a Kis utca 5.-ben vásárolt egy kalyibát, ott bejelentkezett állandó lakosként, bár a szomszédok sohasem látták, "fantomként" emlegették. Már bejegyzett sukorói lakos volt, amikor 2007-ben felvásárolt egy gyümölcsöst Albertirsán. Tavaly késő tavasszal megkereste a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt (MNV), és felajánlotta, hogy gyümölcsösét elcserélné a Velencei-tó északi partján fekvő, állami kézben lévő földterület egy részére. Az sem volt akadály, hogy a területeket a Vadex Zrt., a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, illetve a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ használta. A vagyonkezelői jogot gyorsan visszaszármaztatták az MNV-nek. Kezdett összeállni a sukorói projekt.
Érdemes megemlíteni, hogy a földtörvény 2008 júniusában elfogadott és 2008. augusztus 1-jén érvénybe lépett módosítása értelmében földcserére csak akkor kerülhet sor, ha a két föld azonos településen fekszik, vagy pedig ha az egyik cserepartner bejelentett lakóhelye azon a településen van, ahol a csere címén megszerzendő föld.
A "Királyváros" tervezett helyszíne az M7-es felől nézve © Stiller Ákos
A 70-80 hektárnyi sukorói terület állami tulajdonban lévő részét 1,1 milliárd forintra taksálták, az albertirsai gyümölcsöst pedig 300 millióra. Blum erre vett még 99 hektárnyi gyümölcsöst Pilis község határában, amely éppen oda esett, ahol 2015-ben az M4-es halad majd keresztül. A két gyümölcsöst már csaknem 800 millióra értékelték. Blum, alighogy megvette a pilisi gyümölcsöst, máris megvált tőle. A földcserét ugyanis az MNV – miután Blum még fizetett 300 millió forintot – rekordidő alatt levezényelte, arra hivatkozva, hogy az M4-es építése miatt szükség van a pilisi területre. Az MNV vezető testülete 2008. június 18-án foglalkozott először a témával, és alig egy hónap múlva, július 28-án Tátrai Miklós vezérigazgató már előzetes véleményezésre vitte a tervet a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elé. A tanács két nap múlva, 2008. július 30-án jóváhagyta a dokumentumot. Yoav Blumot másnap bejegyezték tulajdonosként.
Ezután a nyilvánosság elé lépett a Yoav Blum mögött álló befektetői csoport: Ronald Lauder, Fred Langhammer és Itzhak Fisher. Jelezték, még 2009. június vége előtt nekilátnak a beruházásnak. A sukorói önkormányzat, Molnár Gábor polgármester vezetésével lelkesen felkarolta a projektet.
Homokszemek a gépezetben (Oldaltörés)
Ám a gépezetbe jó néhány homokszem került. A Fejér-megyei főügyészség tájékoztatása szerint vizsgálatot kezdeményeztek a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő és Yoav Blum földcsereügylete miatt: ugyanis alapos a gyanú, hogy a sukorói ingatlant erősen alul-, míg az albertirsai és a pilisi gyümölcsösöket jócskán felülértékelték, és több száz milliós kárt okoztak az államnak. A megyei főügyészség által készített jelentést április elején elküldték a Központi Nyomozó Főügyészséghez, büntetőeljárást kezdeményezve különösen nagy – 50 és 500 millió forint közötti – vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és közokirat-hamisítás bűntettének gyanúja miatt. Valóban különös, hogy az MNV a hat év múlva esedékes M4-es építésére hivatkozva bonyolította le rekordidő alatt a földcserét. Arról nem is beszélve, hogy az autópályák nyomvonalán fekvő területek megszerzése nem is az MNV, hanem a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) feladatkörébe tartozna.
Ha bebizonyosodik a hűtlen kezelés ténye, a Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálata után vádemelésre kerülne sor. Egyelőre tart a vizsgálat. A hvg.hu kérdésére a főügyészség szóvivője, Fazekas Géza megerősítette a nyomozás tényét, egyben közölte: az ügyben még senkit sem gyanúsítottak meg.
A Tamara Hagens Cons. verziója homlokegyenest ellenkezik a fentiekkel. Megkeresésünkre úgy nyilatkoztak, hogy "minden lépés teljes mértékben jogszerűen, a magyar jogszabályoknak megfelelően történt. A telekcsere során Mr. Blum elfogadta az MNV által biztosított értékbecslésben szereplő értéket. Az illetékfizetés alapjául szolgáló, a szerződésben szereplő értéket az APEH is megvizsgálta és elfogadta; összességében tehát két egymástól független állami szerv is megvizsgálta és elfogadta a telek értékét."
Ami az M4-es útjába kerülő pilisi gyümölcsös megvásárlását illeti, a kommunikációs iroda szerint "a kaszinó-beruházást eredetileg teljes egészében a Pilis/Albertirsa területre terveztük, és ennek megfelelően már az új útvonal is szerepelt az eredeti King’s City Albertirsa projekttervekben. Az Albertirsa szomszédságában fekvő pilisi területet üzleti megfontolások alapján választottuk a befektetés eredeti helyszínéül; a repülőtér és a 4-es főút közelsége miatt. Az albertirsai 83,5 hektáros területet egy helyi brókerhölgy ajánlotta Blum úr figyelmébe. A későbbiek során ennek a teleknek az eladója mutatta be Blum urat a közvetlen szomszédságban fekvő 99 hektáros pilisi telek tulajdonosának. Ők nemcsak szomszédok, de baráti kapcsolatban is vannak egymással. A második földterület megvásárlására 5 hónappal a telekcsere előtt került sor, annak érdekében, hogy a terület megfelelő méretű legyen a teljes projekt megvalósításához. Annak idején a King’s City teljes projektdokumentációját elkészíttettük az említett területekre."
A környezetvédők aggódnak. A beruházók megbízottai nyugtatgatnak. © Stiller Ákos
"A most véglegesítésre kerülő tervekben a környezetvédelmi szempontok olyan elsőbbséget élveznek, hogy azok nyilvánvalóan meggyőzik majd azokat, akik féltik a természetet a projekttől. Terveink szerint a King’s City több mint 3000 embernek biztosít majd munkahelyet, ennek mintegy 10%-át vezető beosztásban. 2013 júliusában szándékunkban áll tehát megnyitni a King’s City – ennek az Európában és a maga nemében egyaránt egyedülálló luxus színvonalú projektnek – kapuit, minél több magyar és külföldi turista legnagyobb örömére. A King’s City olyan világszínvonalat kíván képviselni, amelyre Magyarország és minden magyar méltán lehet büszke."
A Fejér megyei főügyészség más szabálytalanságot is látott. Törvényességi óvást nyújtott be Gárdony jegyzője, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség és a körzeti földhivatal ellen. Az építési hatóságként kijelölt gárdonyi önkormányzat jegyzője ugyanis a kötelezően állami kézben maradó parti sáv kijelölésébe nem vonta be a vízügyi hatóságot. Az ügyészség a földhivatal ingatlan-nyilvántartási bejegyzését is jogsértőnek ítélte, ezért indítványozta, hogy az érintett hatóságok hozzanak a jogszabályoknak megfelelő új határozatokat. A földhivatal elfogadta az óvást, a tulajdonjog bejegyzést egyelőre elutasította. Amikor tehát a Gyurcsány-kormány "kiemelt beruházásnak" minősítette a beruházási tervet, már ügyészi óvás volt érvényben a tervezett földügylettel kapcsolatban.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő is cáfol. A hvg.hu érdeklődésére azt állították, hogy a beruházóval történt telekcsere során jogszerűen jártak el. A King's Citynek szánt területet hektáronkénti mintegy 15,5 millió forintért értékesítették, miután előzőleg igazságügyi szakértővel becsültették meg az eladási értéket, s ő felelősséget is vállalt az általa adott véleményért. Szerintük az ügyészség rossz úton jár, szó sincs hatásköri összeütközésről. Igaz, hogy az építésügyi hatóság a parti sáv rendezése ügyében nem kereste meg az illetékes vízügyi hatóságot, de megkereste őket maga a Vagyonkezelő. Váltig tagadják, hogy ennél jobb áron tudták volna végrehajtani a földcserét, és vitatják a hűtlen kezelés gyanúját.
De a földcsere-ügyleten kívül van más is. A Székesfehérvári Városi Ügyészség március óta nyomoz közokirat-hamisítás bűntettének gyanúja miatt: Yoav Blum ugyanis állandó lakóhelyeként jelölte meg Kis utca 5.-öt. Ehhez képest a szomszédok sohasem látták. Ezek szerint nem lakhatott "életvitelszerűen" a településen. A főügyészség kezdeményezte a község jegyzőjénél, folytasson le hatósági eljárást magánszemély lakhelyének érvénytelenítése céljából.
A beruházókat képviselő kommunikációs iroda ezzel szemben azzal érvel, hogy az ügyletnek egyáltalán nem volt feltétele, hogy Blum életvitelszerűen Sukoróban tartózkodjék. Sem a telekcsere időpontjában, sem ma nincs hatályban semmilyen ilyen értelmű jogi szabályozás. "Blum úrnak eredetileg is szándékában állt, és most is az, hogy Magyarország, Sukoró legyen a tartózkodási helye. Meggyőződésünk, hogy Blum úr a törvényt semmilyen módon nem szegte meg" – állítja a Tamara Hagen Cons. Ám az ügyészség nem is ezt kifogásolja, hanem azt, hogy Blum állandó lakosként szerepel a nyilvántartásban, holott nem az.
King's City az izrali Eilatban. Ott bibliai támákat dolgoztak fel.
Amikor még a hatalmas, 18 lyukú golfpálya szerepelt a tervben, sokan állították hogy a felsorolt számos objektum egyszerűen el sem fér a 80 hektáron, ezért azt gyanították, hogy valójában a megszerzett területen a beruházók pusztán lakóparkokat, méregdrágán kínálható lakásokat akarnak építeni. A kommunikációs iroda ezzel szemben –érdeklődésünkre – közölte: már csak 9 lyukú golfpályát tevez a New York-i BBJ tervezőiroda, amely "Mario LaGuardia tervező vezetésével nemrég fejezte be a King’s City terveit". Mint megállapítják, a három részre osztható terület délnyugati részén lesz a Téli Rezidencia; középen, a legtöbb családi látványosságot tömörítő részen a Nyári Rezidencia; és a terület észak-keleti részén a Királyi Szállás, mely a legtöbb pihenésre-kikapcsolódásra szánt létesítményt tartalmazza. Ide építik a 9 lyukú "Executive Signature" golfpályát.
Nyitott kérdések (Oldaltörés)
Akármi is épül, komoly környezeti rizikót jelent – mondják a zöldek, a Velencei-tó környékén működő jogvédő és civil szervezetek. Bármilyen új projekt súlyosan terhelné a jelenlegi infrastruktúrát, az úthálózatot, a tó szennyvízkezelő rendszerét. Közelsége súlyosan veszélyeztetné a tó madárrezervátumát, zavarná az ugyancsak szomszédos evezősiskola tevékenységét. Sukoró és a Velencei hegység uniós védelem alatt álló terület, a térségben számos védett, Európában egyedülálló növény- és állatfajta él. Komolyan véve a beígért évi 5 millió látogatót, vagy akár lakóparkok sorát, riasztó perspektívát kínál a megaprojekt.
Bealkonyul vagy felvirrad a tónál? A válaszra várni kell © Stiller Ákos
A kommunikációs iroda ezzel szemben leszögezi: "a King’s City szorosan együtt kíván működni az érintett hatóságokkal mind megyei, mind országos szinten, hogy a projekt minden tekintetben és a legteljesebb mértékben megfeleljen a környezetvédelmi elvárásoknak. A most véglegesítésre kerülő tervekben a környezetvédelmi szempontok olyan elsőbbséget élveznek, hogy azok nyilvánvalóan meggyőzik majd azokat, akik féltik a természetet a projekttől. Mivel King’s City turisztikai szempontból vonzó célponttá kíván válni, a befektetői csoport a leginkább érdekelt abban, hogy mindent megtegyen a Velencei-tó környezeti értékeinek, szépségének és védelmének megőrzése, valamint fejlesztése érdekében. A projektet az elmúlt hónapokban valamennyi érintett kormányzati szerv minden lehetséges szempontból alaposan megvizsgálta. A King’s City befektetői büszkék arra, hogy az alapos vizsgálatok eredményeként a projektet a magyar kormány végül nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította."
A rendkívül tekervényes ügy, a sok információ még mindig nem ad választ néhány óhatatlanul felmerülő kérdésre:
1. Ha eredetileg Pest megyébe szánták a beruházást, miért jelentkezett be állandó lakosnak Yoav Blum egy sukorói kalyibába?
2. A tavaly augusztus óta interneten lévő vezetői összefoglalót ki tette fel és miért, ha nem tükrözi a beruházók valós szándékait? Miért határolta magát ettől a tervtől kategorikusan a beruházók kommunikációs irodája?
3. A kommunikációs iroda szerint öt hónappal a telekcsere előtt, tehát 2008 márciusában még az albertirsai King’s City szerepelt a tervekben, erre a teljes dokumentációt elkészítették. Akkor hogyan lehetséges, hogy a pilisi földterület – földhivatali bejegyzések szerint – csak 2008. július 16-án került Blum tulajdonába, amikor ő már javában a sukorói fölcseréről tárgyalt a nemzeti vagyonkezelővel?
4. És végül, ismét felvetjük: hogyan lehetséges, hogy a Gyurcsány-kormány és személy szerint Bajnai Gordon olyan lelkesen támogat egy beruházási tervet, amely még el sem készült, és amelyen még csak most végzik az "utolsó simításokat"?
Félreértés ne essék: nem kifogásoljuk, ha tőkeerős külföldi beruházók Magyarországon mindenki számára előnyös projektekkel rukkolnak elő, ám a Kings’s City terv kezdettől fogva jogosan keltett gyanút. Őszintén szólva az eddigi válaszok nem elég megnyugtatók ahhoz, hogy eloszlassák a tó jövőjéért aggódó közvélemény aggodalmait.
Csikász Brigitta – Hirschler Richárd | [
"King's City",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] | [
"de Kings’ City",
"King’s City Albertirsa",
"King’s City Management Kft.",
"King’ City",
"Vadex Zrt.",
"Tamara Hagens Cons",
"Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség",
"Tamara Hagen Cons",
"King’s City Europe’s Holiday Resort Hotels & Casino",
"Fejér-megyei Közgyűlés",
"Székesfehérvári Városi Ügyészség",
"King's City Igazgatósága",
"Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság",
"Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács",
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő",
"King’s City"
] |
Görgey Gábor húsz évre titkosított irományaiba kér betekintést Sági József fideszes országgyűlési képviselő Kiss Péter kancelláriaminisztertől.
Mint ismeretes, a volt kultuszminiszter 2004. december 31-ig mint kulturális főtanácsadó hétmillió forintot tehetett zsebre. A kormány számára készített irományait azzal az indoklással titkosították, hogy azok belső használatra készültek, ezért nem nyilvánosak.
Kiss Péter szerint Görgey "színvonalas tanácsokkal segítette a kormányzati munkát kulturális kérdésekben" – többek közt "figyelemmel kísérte és véleményezte az épülő Hagyományok Háza helyzetét", valamint "intézkedett Márton László Kossuth-díjas szobrászművész ügyében, aki szobrot ajánlott fel a belga királyi párnak", illetve "véleményt készített a Millenáris Park további méltó működtetésének feltételeiről".
A fideszes politikus betekintést kérő levelében Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos álláspontjára hivatkozik, miszerint az alkotmányos alapjog korlátozásának elfogadhatatlan módja, hogy a kormányzati döntés meghozatala után húsz évre titkosítják ezeket a dokumentumokat.
"Az elmúlt három évben mindennapos tapasztalattá vált Magyarországon, hogy a kormány szavai és tettei között áthidalhatatlan szakadék tátong. Ennek egy újabb szomorú bizonyítéka, hogy míg a kormány tiszta, átlátható közéletről, üvegzseb-programról beszél, közben húsz évre titkosítja Görgey Gábor volt kulturális miniszter miniszterelnöki tanácsadóként hét millió forintért készített tanulmányát" – hangsúlyozza szerkesztőségünkhöz eljuttatott, pénteki keltezésű levelében Sági József, aki arra kéri Kiss Pétert, tegye lehetővé számára, hogy január 13-án délelőtt tíz órakor a Miniszterelnöki Hivatalban személyesen tanulmányozhassa a dokumentumokat. | [
"Miniszterelnöki Hivatal"
] | [] |
Már négy gyanúsítottja van az Agrárminisztérium volt helyettes államtitkárának ügyében – derült ki Polt Péter legfőbb ügyész válaszából, amit Csárdi Antal LMP-s országgyűlési képviselőnek küldött meg.
December elején vették őrizetbe Nagy Jánost. Az Agrárminisztérium földügyekért felelős államtitkára és társa ellen hivatali vesztegetés és más bűncselekmények miatt indult akkor nyomozás.
A gyanú szerint 830 millió forintnyi vissza nem térítendő állami támogatáshoz segített volna egy mezőgazdasági vállalkozást hivatali kapcsolatai és befolyása segítségével.
Cserébe öt százalékos tulajdonrészt kapott az egyik érintett cégben, így ő is érdekeltté vált, hogy összejöjjön a beruházás. A Taby-Agro Kft-ben az államtitkáron kívül Bozsó Szilárd, Kőtelek ősszel lemondott önkormányzati képviselője, Veres Nándor, Nagykörű volt polgármestere és Wyszoczky Ferenc, törökszentmiklósi állatorvos, a helyi fociklub elnöke volt érdekelt.
Ez a cég vette meg az atkári majort, ahol Bozsó Szilárd egy másik mezőgazdasági vállalkozásával tervezett egy beruházást. Itt jött képbe Nagy János és az állami támogatás. Az ügyészség szerint az volt a terv, hogy a Taby-Agro Kft. kölcsönként biztosította volna a pályázáshoz szükséges 250 millió forintos önrészt Bozsó cégének. Öt év múlva pedig a kölcsön visszafizetése helyett az állami támogatásból felépített beruházást kapták volna vissza, így az atkári telek értéke az ügyészség szerint elérhette volna az egymilliárd forintot.
Csakhogy a terv valahol elcsúszott, a rendőrség december elején lecsapott, és egy összehangolt akció során több helyszínen is házkutatást tartottak, például átkutatták Nagy minisztériumi irodáját és otthonát. Nagyot letartóztattak, házi őrizetbe vették, és menesztették a minisztériumi posztjáról.
A másik gyanúsított információink szerint Bozsó Szilárd, akit 2019 októberében a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kőtelek önkormányzati képviselőjének választották, ám tavaly novemberben munkahelyi elfoglaltáságra hivatkozva lemondott tisztségéről.
A nyomozás során az ügyészség okirati bizonyítékokat szerzett be, kutatásokat és motozásokat hajtott végre, valamint lefoglaltak elektronikus adatokat és adathordozókat. A vádelemlésről csak a tényállás teljes tisztázása után döntenek – írja Polt. Azt nem részletezte, hogy ki a másik két gyanúsított az ügyben. | [
"Taby-Agro Kft."
] | [
"Taby-Agro Kft-ben"
] |
Ahogy arról már korábban hírt adtunk, a Legfőbb Ügyészség kezdeményezte Boldog István fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Ezzel összefüggésben ugyanis a Központi Nyomozó Főügyészség jelenleg eljárást folytat,
amelynek adatai szerint a Jász-Nagykun-Szolnok megyei, részben európai uniós finanszírozású Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) egyes pályázatai kapcsán felmerült, hogy a pályázatokkal összefüggésben különböző személyek bűncselekményeket követtek el.
A nyomozás során Boldog István országgyűlési képviselő érintettsége is felmerült. Boldog a vádhatóság szerint a bűncselekményekben oly módon vett részt, hogy a hivatali helyzetével, befolyásával visszaélt, jogellenesen befolyásolta a pályázatok elbírálásának eredményeit, amiért vállalkozóktól jogtalan előnyt kapott.
olyan cégek lettek a nyertesek, akik aztán visszacsorgattak bizonyos összegeket a közbeszerzés eredményére hatással bíró személyeknek, akik előzetesen eldöntötték, ki nyeri a tendert.
A ügy lényege nagyon egyszerű: a vád szerint az érintettek meghívásos közbeszerzési pályázatokat "zsíroztak le" előre. Vagyis
Voltak előzetes jelei annak, hogy előbb-utóbb elérnek Boldog Istvánig a nyomozók. A politikus jobbkezének tartott F. P.-t már korábban előzetes letartóztatásba helyezték a pályázati pénzek körüli visszaélések miatt. Beszámolók szerint a hölgy volt Boldog mindenese, illetve a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés korábbi alelnöke, majd pedig megyei közgyűlési tag és Törökszentmiklóson fideszes önkormányzati képviselő.
Fokozatosan lépkedett fel a ranglétrán: előbb Boldog István asszisztense, majd kampányfőnöke lett. Boldog István Facebook-fiókját áttekintve gyakorlatilag minden fotón feltűnik F. P., aki a fideszes képviselő minden egyes kampány-és egyéb protokolláris eseményén megjelent.
F.P. beszédet mond egy rendezvényen, mögötte a fideszes politikus
A jelek szerint viszont más feladatokat is ellátott. A tavaly november 29-én egy hónapra előzetes letartóztatásba helyezett F. P. a vádhatóság szerint "megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy több Településfejlesztési Operatív Programmal kapcsolatos pályázatnál irányított, jogellenesen befolyásolt közbeszerzéseket elnyert vállalkozóktól - mint a pályázatok elbírálásában döntési folyamatra ráhatással bíró hivatalos személy - jogtalan haszonra tett szert"
Köznapi nyelvre lefordítva:
a pályázatokon nyertes vállalkozók a hölgynek fizethették a kenőpénzt.
Az Index cikke szerint a TOP-os pályázatok elején, a pályázási szakaszban Boldog István a kétpói polgármesteri hivatalba rendelte F. P.-n keresztül a polgármestereket. A portálnak ezt az érintettek úgy írták le, mintha orvosi rendelőbe mentek volna: egy polgármester már bent, egy kint, a harmadik településvezető épp végzett, és távozott. Fehér Petra - elmondásuk szerint - mindenkitől elkérte a telefont, amit egy másik helyiségbe vitt.
Ezután Boldog minden polgármesterrel egyeztetett arról, hogy mire pályázzanak, mit fognak megnyerni, és mi az, amit biztosan nem fognak tudni megnyerni. Úgy tudjuk, azokat a polgármestereket, akik esetleg mással, máshogy, más összegben pályáztak volna, mint ahogy megmondták nekik, azzal fenyegettek, hogy el lesz kaszálva a pályázatuk. De más módszereik is voltak: volt, hogy
a cserkeszőlői fürdő termálvizes medencéjében kellett találkozni Boldoggal, aki F. P.-vel várta az érkező településvezetőt.
Itt beszélték meg, hogyan kellene a polgármestereknek ehhez a történethez hozzáállniuk, hogy mindenkinek jó legyen.
Ám az ügy beborult, amikor Boldog István jobbkezét előzetes letartóztatásba helyezték az ügyben. Ezt azóta megszüntették és F. P. házi őrizetben várja a nyomozás fejleményeit. Ezt követően a 168 Órának egy nyomozó azt mondta Boldog István személyére utalva, "körbekerítettük, már csak a kilövési parancsra várunk".
Az ügyet kirobbantó Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint nem véletlenül éppen most jött a "kilövési engedély". Mint a 168 Órának elmondta, azért most lépték ezt meg, mert a koronavírus-járvány közepette talán kevesebb figyelem irányul az ügyre. Kifogásolta, hogy az vádhatóság nem helyezi előzetes letartóztatásba a politikust és ezzel már
"a második papírját szerzi meg az ügyészség arról, hogy ő tartja fent a Fidesz kétharmadát."
Hadházy úgy értékelt, annyira nyilvánvalóak voltak a bizonyítékok, hogy az ügyészség nem tehetett mást, lépnie kellett. A független képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy az ebben az ügyben megfigyelt "mintázatok" más térségekben is előfordulnak, vagyis máshol is működnek hasonló korrupciós gépezetek, nem csak Boldog István körzetében.
Orbán Viktort mindez nem zavarta különösebben, és idén január végén felhívta a Karmelita Kolostorba egyeztetni választókerületi ügyeiről Boldog Istvánt.
A képviselő legutóbb csütörtök délután adott hírt magáról: egy videót tett közzé, amin az otthonmaradásra buzdít mindenkiit.
Nem Boldog István lenne az egyetlen fideszes politikus, aki viszonylag rövid időn belül a vádlottak padjára ülne. Vélhetően erre a sorsra jut Simonka György - akit szintén korrupciós bűncselekményekkel gyanúsítanak. Ugyan már lehet elfelejtettük, de Mengyi Roland - akinek ügyét a 168 Óra robbantotta ki - már jogerős börtönbüntetését tölti. | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Legfőbb Ügyészség"
] | [
"168 Óra",
"F. P."
] |
Majdnem akkora MNB-delegáció vett volna részt idén májusban a jegybankosok olimpiáján, mint ahány magyar sportoló versenyzett tavaly a riói olimpián. Sőt, úgy volt, hogy chartergéppel utaznak ki Franciaországba. Már lefoglalták az utat, amikor a jegybank vezetésében valaki észbe kapott, így borult a forgatókönyv, és csak ötvenen utazhattak el, ők is busszal. Hetven ember nevezési díját és némi szállásköltséget elbukott a jegybanki sportkör. Gerhardt Ferenc alelnök pedig hirtelen elveszítette a sportkör vezetését és az alelnökként felügyelt egyik területet is.
Amíg tavasszal többször is tízezrek tüntettek a CEU-ellenes törvény miatt Budapesten, az egyetemtől pár száz méterre fekvő Magyar Nemzeti Bankban (MNB) mással voltak elfoglalva: chartergép bérlésén ügyködtek 120 embernek, hogy a jegybanki dolgozók közül egy ekkora kontingens elrepülhessen Franciaországba, a jegybankosok olimpiájára.
Kacifántos történet következik a versenyre benevezett, de végül otthon maradt MNB-s dolgozók tucatjairól, ablakon kidobott forintmilliókról, és az egyik területétől megfosztott alelnökről.
A jegybankosok olimpiája nem az egész világra kiterjedő versengés – mint az elnevezés sugallja –, azon az európai országok központi bankjai mellett egy-két, a jegybankok feletti, vagy azok szabályozását végző nemzetközi intézmény (mint az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Fizetések Bankja) szokott részt venni. A helyszín állandó: mindig Franciaország rendezi meg a jegybankosok olimpiáját, és az sincs kőbe vésve, hogy négyévente tartják, előfordult már, hogy ritkábban jött össze a rendezvény. Idén azonban megrendezték, méghozzá május végén a Nantes-tól bő 70 kilométerre fekvő La Baule-Escoublac nevű kisvárosban, Franciaország nyugati részén, az Atlanti-óceán partján. Az MNB-ben pedig nagyon rákészültek az összejövetelre.
A jegybank bármely dolgozója sportolhat az MNB Sportkör keretein belül, közülük toborozták az olimpiai csapat tagjait. Ennek fő koordinátora tudomásunk szerint az MNB Sportkör akkori elnökeként Gerhardt Ferenc volt, a jegybank egyik alelnöke, aki 73 évesen is aktívan kosárlabdázik, hetente ott szokott lenni az edzéseken. Az eseményen való részvételről és a lebonyolításról azonban nem egy személyben Gerhardt mint sportkörelnök döntött, hanem a sportkör szakosztályai és elnöksége – egészítette ki információnkat az MNB.
Olyan sokan jelentkeztek, és annyira hozzászokhattak az elmúlt pár évben a jegybankban ahhoz, hogy szinte számolatlanul áll rendelkezésre a pénz, hogy több forrásból származó információnk szerint egy körülbelül 120 fős csapatot készült kiállítani a magyar központi bank, illetve annak a sportköre. Ráadásul az MNB vezetése a sportkörnek tavaly megítélt 130 millió forintos támogatást az idei első negyedévben 190 millió forinttal megtoldotta, az utóbbi összegből 60 millió forintot címkézve a jegybankosok olimpiájára szántak.
Hogy el tudjuk helyezni ezt a létszámot: a tavalyi nyári olimpiára, Rióba 160 magyar versenyző utazott ki – a jegybankosok olimpiájára kiküldeni tervezett MNB-s kontingens létszáma ettől tehát nem sokkal maradt volna el.
A jegybankosok olimpiája Az MNB tájékoztatása szerint az esemény a legnagyobb, a jegybankok között megrendezett nemzetközi sportrendezvény, amelyen 30 ország nemzeti bankja összesen 2460 fővel vett részt. Legnagyobb létszámmal a házigazda Franciaország (626), az Európai Központi Bank (180) és a portugál jegybank (158) képviseltette magát. A versenyzők 19 versenyszámban mérték össze erejüket. A válasz szerint az MNB Sportkörének tagjai évtizedek óta rendszeres résztvevői a különböző itthoni és külföldi sportrendezvényeknek, ahol legjobb tudásuk szerint igyekeznek képviselni nemcsak a jegybankot, hanem Magyarországot is. Az MNB Sportkörének csaknem 1100 fős a tagsága, közülük több mint 200-an jelezték érdeklődésüket a verseny iránt, végül pedig 49 dolgozó vállalta a hosszú utazást és a részvételt.
Azt találták ki ráadásul, számolt be több forrásunk is, hogy egy chartergépet bérelnek az utazáshoz. A repülőt ismereteink szerint lefoglalták, már megvolt az utazás időpontja, és tudomásunk szerint a szállást is lefoglalták a néhány napos ott tartózkodásuk idejére.
Ekkor azonban megbicsaklott a történet. Egy jegybanki felsővezetőnek beugrott valami. Forrásaink egybehangzóan az egyik ügyvezető igazgatót, Virág Barnabást említették mint aki átlátta, hogy fölöttébb kínos lenne a Matolcsy György vezette, az elmúlt pár évben botrányok kísérte jegybanknak, ha a budapesti tüntetések közepette kiszivárogna, hogy munkatársai chartergépet bérelve nagy létszámban egy franciaországi versenyen vesznek részt. Virág egyébként maga is benne lett volna az olimpikonok csapatában, szintén kosárlabdázik.
Az ügyvezető igazgató jelzését Matolcsy komolyan vette, és az ő pártjára állt alelnökével, Gerhardttal szemben. Az utolsó pillanatban ezért átírták a forgatókönyvet, a repülőgépes utazást lefújták, kikötötték, hogy a versenyre busszal kell menni, és csak egy busznyi – körülbelül 50 – ember utazhat.
Az MNB ebből annyit ismert el, hogy
a sportkör minden utazási lehetőséget figyelembe vett, azokra árajánlatot kért. A rendezvényre való kiutazásra költséghatékonysági okokból nem repülővel, hanem autóbusszal került sor.
Azt is írták, hogy
az MNB chartergép-bérletért nem fizetett, repülőgép bérlésével kapcsolatban az MNB-nek semmilyen költsége nem keletkezett.
Ez azonban nem mond ellent a több forrásból megerősített információnknak: először chartergépre esett a választás, le is foglalták azt, és csak később álltak el ettől a megoldástól. A bérleti díjat azonban visszakapta a jegybank, illetve a sportkör, így valóban nem keletkezett költsége az MNB-nek repülőgépbérlés miatt.
Az ügynek viszont a jegybankon belül lett következménye.
Az alelnök vesztésre áll
Forrásaink arról számoltak be, Matolcsy megfeddte Gerhardtot, az MNB azonban ezt tagadja.
Az alelnök négy év után hirtelen távozott a sportkör éléről, utódja pedig épp Virág lett, sőt Gerhardt végül el sem utazott Franciaországba. Ami ennél is látványosabb: Gerhardt alelnökként elveszítette az egyik, általa felügyelt területet, ráadásul a leginkább médiaképeset a háromból.
Korábban a készpénzlogisztikáért is felelt, ezért az időről időre megújuló bankjegyekről ő számolhatott be, május 8. óta azonban már csak a statisztikáért és pénzügyi infrastrukturáért felelős alelnök Gerhardt, a készpénzlogisztika a főigazgató hatáskörébe került. A jegybank szerint a terület elvesztése nem ezzel függ össze, szó szerint ezt írták:
a bankjegycsere-program keretén belül már megszülettek a bankjegyfejlesztéssel kapcsolatos koncepcionális döntések, így a Készpénzlogisztikai igazgatóság tevékenységében bekövetkező hangsúlyeltolódás miatt a jövőben erőteljesebben érvényesül a terület feladatainak operatív jellege. Ezért került a Készpénzlogisztikai igazgatóság az MNB gazdálkodásáért és a működési feltételek biztosításáért felelős, jellemzően támogató jellegű tevékenységet ellátó szervezeti egységeket irányító főigazgató irányítása alá.
Pár hete, augusztus 23-án ennek ellenére Gerhardt számolt be az új 1000 forintos bankjegyek kibocsátásáról, és nem az a főigazgató, aki már az ezzel foglalkozó területet felügyeli több mint három hónapja. Az MNB válasza szerint azért, mert "a bankjegysorozat megújítása a Készpénzlogisztikai igazgatóság elmúlt években indított egyik legnagyobb jelentőségű feladata volt, és az ehhez kapcsolódó munkák jelentős részét Gerhardt Ferenc alelnök felügyelete mellett hajtotta végre. Ez indokolta azt, hogy mint a bankjegycsere-programmal kapcsolatos jelentős döntések meghozatalát irányító személy, hasonlóan az eddig kibocsátott valamennyi új bankjegyhez, ő mutassa be a sajtónak az új 1000 forintos bankjegyet."
Beneveztek feleslegesen 70 embert, elveszett bő 5 millió forint
Ugyan a repülőbérlésen nem bukott a jegybank, illetve a sportkör, de a versenyre kifizetett nevezési díjat tudomásunk szerint nem kapta vissza.
Márpedig befizették 120 ember regisztrációs díját, de végül csak 49-en utaztak el Franciaországba, így nagyjából 70 emberen buktak. Nem kis összeg ez: fejenként 250 euró, vagyis 75 ezer forint volt a nevezési díj, ez tehát nagyjából 5,2 millió forintnyi ablakon kidobott pénz.
A lefoglalt szállásoknál a pénznek csak kisebb része ment veszendőbe.
A Budapesttől számítva 2000 kilométeres út megtétele két napba telt, az utazóknak éjszaka meg kellett szállniuk Németországban, és persze hazafele is meg kellett tenni az utat. Ezért a sportversenyekre az MNB képviseletében kiutazóknak járó szabadságkeret nem volt elég, plusz szabadnapokat vettek ki a sportoló dolgozók.
Végül nem egészen 30 millió forintból jött ki a rendezvény költsége, ami
fedezte a résztvevők utazási, szállás- és ellátási költségeit, valamint a biztosításukat és a versenyhez szükséges regisztrációs díjakat.
Az olimpiára a jegybanktól kapott 60 millió forintból fel nem használt részt a sportkör visszautalja az MNB-nek.
A hangulat jó volt a versenyen, erről bárki megbizonyosodhat, az Eurobank2017 Facebook-csoport oldalán sok fotó és videó található, köztük a magyar csapatról is. (De az #eurobank2017 Facebook-keresőcímkét is érdemes felkeresni, és az Instagramon is fotók tömkelege látható a rendezvényről.)
Női kosárlabdában egyébként harmadik helyet szerzett a magyar jegybanki csapat. | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"Nemzetközi Fizetések Bankja",
"Európai Központi Bank",
"MNB Sportkör",
"MNB Sportköre",
"Készpénzlogisztikai igazgatóság"
] |
Dobrev Klára és édesanyja, Apró Piroska 1995-ben megvásárolta az önkormányzattól a pártállami idők kezdetétől általuk lakott rózsadombi villa három lakását, majd a házat társasházzá alakították át. Ugyanebben az évben Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc családi vállalkozásként létrehozta a Fittelina Ingatlanbefektetési és Hasznosító Kft.-t, amelynek ügyvezetője eleinte Dobrev, majd sportminiszteri kinevezéséig Gyurcsány volt. Az alapításkor Dobrev Klára a villában lévő 159 négyzetméteres lakásának kizárólagos bérbeadási jogát átengedte a kft.-nek 16 millió forint értéken. A házaspár megállapodott abban is, hogy a kft. a lakás funkciójának megtartása mellett a Dobrev tulajdonában álló ingatlanrészt átépítheti, felújíthatja. Arra nem találhatók adatok, hogy a kft. foglalkozott-e más ingatlan bérbeadásával, forgalmazásával, hasznosításával, vagy ez a tevékenységük kizárólag a Gyurcsány– Dobrev–Apró-villára szorítkozott. Amennyiben nem foglalkozott üzletszerűen ingatlan-bérbeadással,
-hasznosítással – bár a cégbírósági nyilvántartásból kiderül, hogy fő- tevékenységként ezt jelentették be –, úgy felmerül a lehetőség, hogy a céget fiktív tevékenységre hozták létre. És ha Dobrev lakásának sem voltak bérlői, akkor a Dobrev– Gyurcsány-megállapodás színlelt szerződésnek minősülhet.
Az alapítással szinte egy időben a cég kétfajta "tevékenységet" biztosan megkezdett: egyrészt elkezdte a bérbeadási jog értékcsökkenési leírását, amellyel évente 2,6 millió forinttal csökkentették a cég társaságiadó-alapját. Másrészt a kft. belevágott a szemlőhegyi villa teljes átépítésébe, bár a cég csak Dobrev lakásának felújítására, átépítésére lett volna jogosult.
A Fittelina a társasházi közös tulajdonban álló telek felszíne alatt fitneszközpontot hozott létre. A rekreációs területen 30 millió forintos uszodaberuházás, szauna-, szoláriumkialakítás történt, továbbá a villát lifttel szerelték fel, és a kertben öntözőrendszert alakítottak ki. A beruházásra fordított összegből egyéb lakberendezési tárgyra is futotta. A 1995-ben megszigorított adójogszabályok szerint ha valaki magánszemélyként újította fel, építette át ingatlanát, az általános forgalmi adót nem igényelhette vissza az államtól. A társaságoknak azonban teljesen visszatérítették az áfát, feltéve, ha a beruházás a cég üzleti tevékenységéhez kapcsolódott. Ennek a több mint 58 milliós beruházásnak az áfája meghaladta a 14 millió forintot. Gyurcsányék magánszemélyként ezt nem kaphatták volna vissza, a cégük azonban igen, amennyiben az építkezésre a cég érdekében volt szükség. Ha az uszoda, a szauna, a szolárium vagy a konditerem kialakítása mégsem a kft. napi üzletviteléhez kapcsolódott, hanem a relaxációs központot az épületben lakó személyek és családtagjaik használják, akkor vajon milyen alapon volt Gyurcsányék cégének hatalmas összegű áfa-visszaigénylési lehetősége? Az építkezést 1997-ben fejezték be, és az 58 millió forintos beruházást felvették a cég könyvelésébe, valamint megkezdték ennek is az értékcsökkenési leírását, így további több millió forinttal apasztották a társaság adóalapját. A kft. székhelye az alapításkor Gyurcsány lakcímeként megjelölt, Budapest, III. kerület, Táborhegy u. 9/B szám alatt volt, de mivel az 1995-ös mérlegen a vállalkozás címeként az Altus székhelyét, a Szalay u. 4. számot tüntették fel, valószínűsíthető, hogy a cég ténylegesen itt működött.
Az átépítést követően – szintén még 1997-ben – áthelyezték a Fittelina Kft. székhelyét a szemlőhegyi villába. A kft. székhelyének módosítására feltehetően nem azért került sor, mert a "nagy létszámú" – egy ügyvezetőből álló – cég elhelyezése nem volt megoldható az Altus-központban. Ennél valószínűleg racionálisabb indok állhat a háttérben. A kft. székhelyeként a cégnek lehetősége nyílt arra, hogy a villa rezsiköltségének (medence, fűtés, villany, gáz, telefon) egy részét a vállalkozásban költségként elszámolhassák, és ezzel szintén csökkenthessék a társaság adóalapját. Nem találhatók adatok arra vonatkozóan, hogy az átépített Dobrev-lakást bérbe adta-e valakinek a felújítást követően a Fittelina.
A kft. állítólagos bérlői ügyfélköréről a Fittelina jogutódjaként a Gyurcsány-cégbirodalom vezérhajójának számító Altus Rt. vezérigazgatója, Jagiellowicz Györgyné azt nyilatkozta, hogy a Gyurcsány-cégcsoport cégei vették bérbe üzleti céllal az ingatlant a kft.-től. Tekintettel arra, hogy ebben az időben a Gyurcsány-birodalom egyik cégének sem volt cégbíróságon bejelentett székhelye, telephelye vagy fióktelepe a villa (márpedig üzleti céllal csak ebben az esetben lehet ingatlant bérbe venni), kérdéses, hogy az esetleges bérleti szerződések – hasonlóan a Gyurcsány– Dobrev bérbeadási megállapodáshoz – színlelt szerződések-e. Önmagában nehéz elképzelni, hogy egy lakást – amelyben egy hattagú család él, s elvileg a Fittelina Kft. működik benne – még egy vagy több cég üzleti alapon bérbe vesz, és mondjuk a gyerekszobában végzi tevékenységét. Az uszoda és a konditerem üzleti célú bérbevétele szintén nehezen hihető.
Annyi bizonyosan elmondható, hogy a cégnek 1995-ben ötmillió forint árbevétele volt, de még öt év múlva, 2000-ben is csak ekkora összeg, 2001-től pedig gyakorlatilag semmi.
A cég működésének és a villa átépítésének pénzügyi fedezetét nem a Dobrev lakásának bérbeadásából befolyó bérleti díjak biztosították, hanem magánkölcsönök és tulajdonosi hitelek. Gyurcsány saját maga is már 1997-ben 17 milliós kölcsönt adott a Fittelinának, és vállalta, hogy szükség szerint további kétmilliós összegeket fog a társaságnak hitelezni. 2000-ben a Gyurcsány és Dobrev vezetésével már teljesen eladósított cég tartozása a 78 millió forintot is meghaladta. Gondjaikon 2001-ben a villa másik tulajdonosa – és egyben Gyurcsány anyósa –, az Apró Piroska által vezetett Altus Rt. segített. Az Altus 40 millió forint tőkeemelést hajtott végre a Fittelina Kft.-ben, amely összeget a kft. számlájára be is fizettek. Az Altus 40 milliójában közpénz is volt, hiszen a cég bevételei között szerepelt az az évi 12 millió forint, amit a képviselői klub bérbeadásából kapott a Miniszterelnöki Hivataltól. Azaz a Fittelina tőkeemelésében állami forrás is szerepet játszott. A közpénz felhasználásából feltőkésített kft. vissza tudta fizetni Gyurcsánynak is a többmilliós tartozását. 2002 októberében Dobrev Klára eladta üzletrészét férjének, egyben megszüntették a hasznosítási szerződést. Ezzel a bruttó 56,2 millió forint értékű luxusberuházás természetbeni juttatásként nagyrészt Dobrev Klára, valamint – a társasházi közös tulajdonú részek esetében – Dobrev és Apró Piroska magánvagyonába került. A hasznosítási jog megszüntetésekor a kft.-nek a természetbeni juttatás után 24,7 millió forint személyi jövedelemadót és 6,1 millió forint egészségügyi hozzájárulást kellett volna fizetnie az adóhatóságnak. Ennek azonban a társaság könyvelésében nincs nyoma.
A hasznosítási szerződés megszüntetésekor a kft.-nek a beruházást a könyveléséből ki kellett volna vezetnie, de ezt a Fittelina jogsértő módon nem tette meg, sőt a luxusjavakat tovább amortizálta.
2002 novemberében a miniszterelnök lízingszerződést kötött a Fittelina Kft.-vel. A kormányfő tehát lízingbe vette a saját maga által képviselt, saját tulajdonában lévő cégtől a saját lakásában található, a felesége és anyósa tulajdonában lévő uszodát, liftet, öntözőrendszert és csillárt. A lízingszerződés megkötését megelőzően azonban – még egy rendkívüli értékcsökkentés következtében – a Fittelina több mint húszmillió forinttal 22 millió forintra értékelte le a luxusjavakat, így Gyurcsánynak lényegesen kevesebb lízingdíjat kellett fizetnie. A lízingszerződésre feltehetően azért volt szükség, mert ezzel akarták palástolni, hogy ténylegesen Dobrev és Apró Piroska – ellenérték nélkül – jutott javakhoz, amelyek után adózniuk kellett volna.
2003 októberében a 24,5 millió forint veszteséget felhalmozó Fittelina Kft.-t beolvasztották Gyurcsány törvényellenes tulajdonosi meghatalmazása alapján a nyereséges Altus Rt.-be. A beolvadás következtében az Altus Rt. a Fittelina Kft. jogutódja lett, és így a Gyurcsány tulajdonában lévő milliárdos bevételű Altus Rt. mind a mai napig értékcsökkenési leírást alkalmaz a könyvelésébe jogellenesen nyilvántartott luxusjavakra, és csökkenti több millió forinttal a cég társaságiadó-alapját.
Mi számít adócsalásnak? Az Európai Unió részét képező Magyar Köztársaság büntető törvénykönyve szerint adócsalást követ el az, aki az adókötelezettség megállapítása szempontjából jelentős tényt (adatot) a hatóság előtt valótlanul ad elő vagy elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt csökkenti. Folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközökben többször követ el.
Ítéljen a vizsgálóbizottság
Tóth Károly, az Apró–Gyurcsány-érdekkör állami forrásokból történő meggazdagodását vizsgáló bizottság MSZP-s tagja: a testület feladata megállapítani, hogy Gyurcsány Ferenc közszereplőként szert tett-e gazdasági előnyre posztja miatt, állami forrásból. Mivel a Magyar Nemzet által közölt cikkek egy cég ügyeivel foglalkoznak, a bizottságban nem fogja kezdeményezni a Fittelina Kft.-vel történtek ellenőrzését, bár nincsenek kételyei, hogy ezt az ellenzéki elnök meg fogja tenni. Úgy véli, hogy a társaság adóbevallásait az APEH ellenőrizhette, és – amennyiben szükségesnek tartotta – eljárást is indíthatott volna vele szemben. Magyarországon minden vállalkozás eredményes működésre törekszik a törvények betartásával, illetve a felmerült költségek lehetőség szerinti elszámolásával. Pedagógusként, magánemberként általánosságban az a véleménye, hogy a vállalkozásoknak elég nagy szabadságuk van költségelszámolás tekintetében, ezt szigorítani lehetne.
Szijjártó Péter, a vizsgálóbizottság fideszes elnöke: véleménye szerint a Fittelina Kft. tevékenysége a bizottság hatáskörébe tartozik, ugyanis ha egy, a miniszterelnök érdekeltségébe tartozó társaság nem fizet be adót, vagy esetlegesen jogszabályokba ütköző módon kerüli el befizetési kötelezettségét, és ezáltal nem vesz részt a közteherviselésben, akkor az állami forrásokból gazdagodik. Erre való tekintettel az elnök be fogja kérni a témakörben használható dokumentumokat, amelyek alapján tájékoztatót fog készíteni a vizsgálóbizottság számára. Véleménye szerint ha egy politikus arról szónokol, hogy a tehetősebbektől nagyobb társadalom iránti felelősségre van szükség, akkor elvárható, hogy kijelentéseinek legyen erkölcsi alapja is.
Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője: ha jogsértő magatartást tanúsított a miniszterelnök, akkor annak remélhetőleg jogi következményi lesznek. Amennyiben "csak" etikátlanul járt el Gyurcsány Ferenc, akkor a választópolgárok vonják le a megfelelő tanulságokat. Az Apró–Gyurcsány család meggazdagodását vizsgáló bizottság kitérhet a luxusjavakkal kapcsolatos pénzügyi ügyletek áttekintésére is, hiszen a testület feladatkörébe, elnevezésébe – amit a parlament hagyott jóvá – beleillik ezen megbízások, szerződések vizsgálata is.
Fodor Gábor (SZDSZ): nem ismeri pontosan a miniszterelnök villájával kapcsolatos cikksorozatot, de az kijelenthető, hogy amennyiben gyanú merül fel egy közszereplő vonatkozásában, azt tisztázni kell. Legyen az akár Orbán Viktorral, vagy pedig Gyurcsány Ferenccel kapcsolatos. A vizsgálóbizottságoknak – amelyek jelenleg is teszik a dolgukat – az a feladatuk, hogy az ilyen jellegű ügyeket ellenőrizzék, áttekintsék.
Elhallgatják a villaügyet. Az Apró–Gyurcsány család Szemlőhegy utcai villájának titkairól íródó cikksorozatunk eddig nem érte el a közpénzekből fenntartott, közszolgálatinak nevezett televízió ingerküszöbét, és a mai napig egyetlen hír sem számolt be például a több tíz millió forintos uszodaépítésről, vagy a miniszterelnök családjának trükkös adóelkerülési praktikáiról. A szintén közpénzekből fenntartott, szintén közszolgálati Magyar Távirati Iroda csupán egy kormányszóvivői cáfolat leközléséig jutott el. Ugyancsak hallgat a témáról a két legnagyobb kereskedelmi televízió, az RTL Klub és a TV2 közszolgálati híradója.
Nincsenek válaszok. Mint eddig minden alkalommal, ezúttal is szerettünk volna több kérdést föltenni a cikkünkben érintett személyeknek. Dobrev Klárától ma sem kaptunk választ korábbi kérdéseinkre. Jagiellowicz Györgynét, az Altus Rt. vezérigazgatóját (ebbe a Gyurcsány-cégbe olvadt bele a villaügyből ismert Fittelina) többszöri próbálkozásunk ellenére sem tudtuk utolérni, elektronikus levélben föltett kérdéseinkre pedig lapzártáig nem érkezett reagálás. Többek között arra voltunk kíváncsiak, kik vagy mely cégek vették bérbe 1995 és 2002 között Dobrev Klára lakását, mire használták az ingatlant, mekkora bérleti díjat fizettek. Azt is meg szerettük volna tudni, hogy átfogó vagy célirányos adóellenőrzést végeztek-e a Fittelinánál, illetve hogy a Fittelina befizette-e a Dobrev–Gyurcsány-lakás melletti másik két lakás értéknövekedése utáni személyi jövedelemadót.
Kormányszóvivői és pártelnöki reagálás. Képzelt riportban megjelent butaságokra nem érdemes jogi lépéseket tenni – reagált Batiz András a Magyar Nemzetben az Apró–Gyurcsány-villa felújításával kapcsolatos ellentmondásokat bemutató cikksorozatunkra. Hozzáfűzte: az APEH 2000-ben részletesen megvizsgálta a Fittelina Kft.-t, és mindent rendben talált. Hiller István MSZP-elnök Miskolcon azt mondta: a Magyar Nemzetben megjelent cikkek ellenére a szocialista párt bizalma töretlen Gyurcsány Ferencben.
Eseménynaptár
1995. január: szigorodnak az adójogszabályok: lakásuk átépítése után magánszemélyek nem igényelhetik vissza az áfát.
1995. kora tavasz: az Apró–Gyurcsány családban felmerül a Szemlőhegy utca 42. szám alatti villa átépítésének terve.
1995. június: Apró Piroska megvásárolja az önkormányzattól a villa két lakását, amelynek területe összesen 322 négyzetméter. Dobrev Klára szintén megveszi a villa 159 négyzetméteres lakását 8,6 millió forintért. Az épülethez tartozó garázs önkormányzati tulajdonban marad. A villát társasházzá alakítják.
1995. július: Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc létrehozza a Fittelina Ingatlanbefektetési és Hasznosító Kft.-t, amelynek székhelye a III. Táborhegyi lépcső 9/B szám alatt található, és leendő feladata a villa átépítése. A cég | [
"Fittelina",
"Altus"
] | [
"Magyar Távirati Iroda",
"Fittelina Ingatlanbefektetési és Hasznosító Kft.",
"Altus Rt.",
"Magyar Köztársaság",
"Magyar Nemzet",
"RTL Klub",
"Európai Unió",
"Miniszterelnöki Hivatal"
] |
A közlemény nem tér ki arra, hogy Kaszab Csaba korábban milyen vezető beosztású személyként tevékenykedett, de tudható, hogy a szocialista politikus a korábbi önkormányzati ciklusban a X. kerületi önkormányzat alpolgármestere volt.
Kőbánya korábbi alpolgármesterét még szeptember 20-án elsőfokú, nem jogerős döntésében mondta ki bűnösnek az FB. A testület két év börtönbüntetésre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható, és egyben 4,43 millió forint vagyoni előny megfizetésére kötelezte – áll a közleményben.
Két éve, szeptember végén tartottak házkutatást a kőbányai polgármesteri hivatalban, akkor a Fővárosi Ügyészségi Nyomozóhivatal iratokat foglalt le. Az egyik internetes portál akkor azt írta, hogy az ügy hátterében fiktív épületfelújítások álltak, és az el nem végzett munkák után számlákat fizettek ki. A X. kerületi Fidesz vasárnapi közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy Kaszab Csaba jelenleg is az MSZP kőbányai elnökségének a tagja.
(MTI) | [
"MSZP"
] | [
"Fővárosi Ügyészségi Nyomozóhivatal"
] |
AI: a magyar kormány lejárató kampányt indított a civil szervezetek ellen
Az Amnesty International (AI) 2014-es, Magyarországról szóló jelentése szerint a kormány finanszírozási szabálytalanságokra hivatkozva "lejárató kampányt" indított a civil szervezetek ellen. A nemzetközi emberi jogi szervezet magyarországi csoportja által ismertetett dokumentumban szerepel az is, hogy a romák diszkriminációval találkoztak az egészségügyben.
Az emberi jogok helyzete a világban című éves jelentés Magyarországot érintő részét az Amnesty InternationaI (AI) saját kutatásaira, valamint nemzetközi és hazai kutatásokra, hatósági vagy bírósági döntésekre alapozták, de figyelembe vették civil szervezetek - köztük a Roma Sajtóközpont, a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda - álláspontját - közölte a dokumentumot ismertető Jeney Orsolya, az AI Magyarország igazgatója.
Az angol nyelvű jelentés Magyarországot érintő fejezetének magyar nyelvű összegzésben felidézik, hogy a 2014-es parlamenti választáson a Fidesz kétharmados parlamenti többséget szerzett. Erre utalva emlékeztettek arra, hogy az EBESZ kritizálta a kormányt a választási törvények megváltoztatása miatt és bírálta, hogy jogszabályokat vita és konzultáció nélkül fogadtak el.
A jelentés szerint
a kormány "egyre ellenségesebben" viszonyul a jelentősebb civil társadalmi csoportokhoz és azzal gyanúsítja azokat, hogy külföldi kormányok anyagi támogatásával, azok érdekeit képviselve cselekszenek.
A dokumentum külön is kitért a Norvég Alapból támogatott civil szervezetek vizsgálatára, arra, hogy a norvég kormány és az érintett civil szervezetek erőteljesen vitatták a vizsgálatok törvényességét.
Jeney Orsolya a civil és jogvédő szervezeteket érintő vizsgálatokat "példátlan vegzálásnak" nevezte. Kijelentette, hogy
Oroszország és Egyiptom után Magyarországon is megpróbálták elhallgattatni a kormánnyal szemben kritikus véleményeket.
A dokumentum diszkriminációról szóló fejezetében az áll, hogy a romák a csekélyebb súlyú szabálysértések esetében aránytalanul gyakran válnak a rendőrségi gyanú célpontjává. Azt is írták, hogy szeptemberben az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága megemlítette: továbbra is előfordul, hogy romákat elutasítanak egészségügyi intézmények, beleértve a sürgősségi ellátást is, diszkrimináció éri őket.
A jelentésben szó esik a miskolci romák helyzetéről. Eszerint a városban a többségében romák lakta kerületben mintegy 450 embert fenyeget a kilakoltatás és hajléktalanság veszélye. A helyi önkormányzat kijelentette, hogy "nincs hely nyomornegyedek számára" a városban, és hogy a házak elbontásának tervét 35 ezer ember támogatta - áll a dokumentumban.
A vallás szabadságáról szóló fejezetben arra emlékeztettek, hogy szeptemberben az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) nagytanácsa helybenhagyta azt a döntést, miszerint Magyarország megsértette a vallás szabadságához való jogot, amikor 2011-ben rendelettel kötelezte újabb regisztrációra az összes ismert egyházat és vallási szervezetet. Utaltak arra, hogy az Európai Bíróság úgy határozott, a kormánynak meg kell egyeznie az egyházakkal a státusuk visszaállításáról.
A migrációról szóló megállapítások szerint
Magyarországon gyakori a menedékkérők őrizetben tartása az ügyük kivizsgálásának idejéig.
Közölték, hogy egy májusban kiadott jelentésben a Magyar Helsinki Bizottság megállapította, hogy az első alkalommal menedékért folyamodó férfiak 40 százalékát menekültügyi őrizetben tartották, és ezeknek az őrizetben tartásoknak a bírói felülvizsgálata sem volt hatékony. Utaltak arra is, hogy szeptemberben az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága kritizálta Magyarországot a menedékkérő és kísérő nélküli menekült gyermekek adminisztratív őrizetben tartása miatt.
A jelentés kitér arra is, hogy májusban az EJEB úgy döntött, hogy a feltételes szabadlábra helyezés lehetősége nélküli életfogytiglani börtönbüntetés - mely rendelet 2011-ben került be a magyar alaptörvénybe - embertelen és megalázó büntetésnek minősül.
A HRW is lesújtó kritikát közölt
A múlt héten a Human Rights Watch kritizálta keményen Magyarországot az emberi jogok folyamatos megsértése miatt. A jogvédő szervezet szerint 2010-óta a magyar kormány egy sor aggályos törvényt és irányelvet hozott, az ezek megváltoztatására irányuló nemzetközi felhívásokat pedig nagyrészt figyelmen kívül hagyta. A szervezet felszólította az Európai Uniót, hogy cselekedjen végre. Szerintük Brüsszel eddig semmit nem tett a kifogásolt jogszabályok és intézkedések ügyében.
Az ötoldalas beszámoló számos területen aggályosnak nevezi az emberi jogok magyarországi helyzetét, amelyet a kormány által kezdeményezett jogszabályoknak tulajdonít.
"Az Orbán Viktor vezette kormány a 2010-es választás óte egy sor aggályos törvényt és irányelvet hozott, az ezek megváltoztatására irányuló nemzetközi felhívásokat azonban nagyrészt figyelmen kívül hagyták"
- olvasható az összefoglalóban.
A Human Rights Watch szerint reformok sorozatára van szükség ahhoz, hogy a magyarországi jogszabályok és intézkedések összhangba kerüljenek az ország nemzetközi és regionális kötelezettségeivel.
A HRW sürgette egyebek mellett a
- civil szervezetek elleni hadjárat beszüntetését
- az alkotmánybíróság jogköreinek helyreállítását
- a bírói függetlenség biztosítását
- a médiahatóság tagjainak megválasztásakor a többpárti jelölési rendszer megteremtését
- a hajléktalanok kriminalizálását lehetővé tévő alkotmánymódosítás visszavonását
- az Emberi Jogok Európai Bíróságának az egyházak egyenlőségére vonatkozó ítéletének alkalmazását
- a választásokon való általános részvétel lehetőségének biztosítását a fogyatékossággal élőknél is
- a roma kisebbség jogainak védelmét szolgáló konkrét cselekvést, a romaellenes és az antiszemita megnyilvánulások legfelső kormányzati szinten történő nyilvános elítélését
- valamint a családon belüli erőszak áldozatai védelmének garantálását.
A szervezet közleménye végül megállapította, hogy az EU egyetlen államában sem tökéletes az emberi jogok helyzete, "de ha a magyar kormányról van szó - amely eltökéltnek tűnik az emberi jogok védelmének szándékos aláásásában -, Brüsszel számára létfontosságú, hogy cselekedjen".
atv.hu / MTI | [
"Norvég Alap"
] | [
"Emberi Jogok Európai Bírósága",
"Társaság a Szabadságjogokért",
"Roma Sajtóközpont",
"Human Rights Watch",
"Európai Unió",
"Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda",
"AI Magyarország",
"Magyar Helsinki Bizottság",
"Európai Bíróság",
"Amnesty International",
"Amnesty InternationaI",
"ENSZ Gyermekjogi Bizottsága"
] |
A Magyar Nemzeti Bank Alapítványai felkértek néhány jogi szakértőt, hogy megvizsgálják: rosszul tették-e, hogy nem írtak ki közbeszerzéseket, amikor több tíz-, esetenként százmilliókért rendeltek dolgokat külső cégektől, amelyek javarészt Matolcsy György jegybankelnök köreinek érdekeltségébe tartoztak.
A meg nem nevezett szakértők pedig azt állítják, hogy a 260 milliárd forint közpénz fölött diszponáló alapítványok által kötött szerződések jelentős része nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá. Tehát nincs semmi gond velük.
Az alapítványok az MTI-hez eljuttatott közleményükben azt is felemlegetik, hogy önként, az ügyészségi vizsgálatot megelőzően a Közbeszerzési Döntőbizottságot is megkérték a szerződések vizsgálatára, ez még folyamatban van. De ameddig a független vizsgálat nincs kész, hát gyorsan bedobták a saját maguk által felkért szakértők véleményét.
Ezzel az amúgy részleteiben ismeretlen szakértői vizsgálattal arra reagáltak, hogy csütörtökön a Fővárosi Főügyészség közölte: hatósági eljárásokat kezdeményezett a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak közbeszerzési eljárás mellőzésével megkötött egyes szerződései miatt a Közbeszerzési Döntőbizottságnál.
Az ügyészség az általa lefolytatott vizsgálat alapján kezdeményezte az eljárásokat, mert álláspontja szerint az alapítványok a költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt meghaladó árubeszerzések, szolgáltatás-megrendelések, illetve építési beruházások során nem folytattak le közbeszerzési eljárást, holott a közbeszerzésre vonatkozó jogszabály szerint kellett volna. Ezt az egész vizsgálatot azonban, mint arról korábban már írtunk, olcsón megúszhatják.
A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból jár el, és az ügyészség hatósági eljárás kezdeményezése alapján saját hatáskörben fog dönteni. Az ügyészség hatásköre kizárólag az eljárás kezdeményezésre terjed ki.
A héten már kapott egy kisebb büntetést a hat alapítvány, de ez eltörpül az elég véleményesen felhasznált vagyonukhoz képet. | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Magyar Nemzeti Bank Alapítvány"
] |
A Gazdasági Versenyhivatal bekérette a Heti Válasz birtokában lévő Strabag-dokumentumokat. Az iratokban az újság szerint kartellezésre utaló nyomok találhatók. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a Strabag eddig ismeretlen, tiltott versenykorlátozó megállapodásban vett részt, haladéktalanul vizsgálatot indítanak az ügyben.
Az egykor Strabag-dolgozó független szakértők szerint a Strabag módszere jó, az omlást több tényező együttes hatása okozta.
A Heti Válasz a Strabag-ügyben nyomozott, a hetilap által összegyűjtött dokumentumok iránt az ügyészség is érdeklődik.
A Gazdasági Versenyhivatal megkapta a Heti Válasz újságírójának Strabag-ügyben összegyűjtött dokumentumait, amelyek alapján - az újság szerint - felvetődik a kartellezés gyanúja. A hatóság elkezdte az iratok áttanulmányozását. Ha az azokban szereplő adatok alapján valóban fennáll az a gyanú, arra hogy a Strabag eddig ismeretlen tiltott versenykorlátozó megállapodásban vett részt, haladéktalanul vizsgálatot indítanak.
A Strabag egy lobbicég közbeiktatásával teremetett forrást a 2002-ben hatalomra került MSZP-SZDSZ koalíció megkörnyékezéséhez, állítja az osztrák sajtó. A Központi Nyomozó Főügyészség már fél éve vizsgálódik egy olyan vesztegetési ügyben, ami több szálon érintheti a Strabagot. Időközben a Heti Válasz is felajánlotta az ügyészségnek a birtokában lévő dokumentumokat, melyeket az be is kéretett.
Az újság birtokában többek között olyan feljegyzés is van, amelyik szerint Medgyessy Péter volt kormányfő szinte minden - metró- és sztrádaügyi - ütközetét elveszítette az SZDSZ–Strabag-szövetség ellen. Medgyessy és környezete ugyanis más, például orosz kötődésű érdekcsoportokat preferált volna.
A Strabag 2003-2007 között 360 milliárd forint közpénzt nyert el Magyarországon, az általa közbeiktatott tanácsadó cég pedig 13,5 milliárd forintot keresett ebben az időszakban, úgy, hogy alig néhány alkalmazottat foglalkoztatott - derül ki a Heti Válasz által elvégzett vizsgálódásból. A Strabag további 267 milliárd forintra számíthat, az M6-M60-as sztráda szekszárd-pécsi szakaszának megépítéséért és harmincéves üzemeltetéséért. | [
"Strabag"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Heti Válasz"
] |
Két éve nincs működési engedélye egy magánklinikának Balatonmáriafürdőn, pedig a befektető erre kapott uniós támogatást.
Kevés olyan turisztikai elem akad a Balaton nyugati medencéjében, mely a vendégek számára egész évben vonzóvá tenné a térséget, éppen ezért örültek meg Balatonmáriafürdőn, amikor kiderült: több mint félmilliárdos beruházással egészségturisztikai centrum épül, amely 14 új munkahelyet is teremt. A wellness-szállodák és magánklinikák szolgáltatásait ötvöző projekt bekerült a Somogyon belüli uniós támogatású fejlesztések közé, a két évvel ezelőtti avatóünnepségen a térség kereszténydemokrata országgyűlési képviselője, Móring József Attila megyei fejlesztési biztos is megjelent, s hiánypótlóként emlegette az 524 millió forintból, egy romos-régi üdülő helyén megépült, 18 szobás Arkánum Medhotelt. A pénz 70 százalékát adta az Európai Unió. Tripkovics Zsolt, a hotel sebész-főorvos tulajdonosa a plasztikai sebészetet, a fogászatot-szájsebészetet, valamint az életmód tanácsadást jelölte meg fő profilként, és hozzátette: terveik szerint három év után az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által támogatott szolgáltatásokat is nyújt majd az intézmény.
A három évből kettő már eltelt, de a helyiek legnagyobb bánatára jelen állás szerint szemernyi esély sincs, hogy az impozáns épületben a társadalombiztosítás terhére gyógyulhassanak jövőre, ugyanis máriafürdői forrásaink szerint a medhotelnek nincs semmiféle egészségügyi engedélye, szimpla szállodaként üzemelt az elmúlt időszakban. Pedig a helyiek, valamint a szomszédos Balatonkeresztúr lakói igencsak bíztak az ígéretekben, s úgy számoltak, megoldódik a fogászati ellátásuk, nem kell a 15 kilométerre fekvő Marcaliba utazniuk többé.
– A tulajdonos bele is egyezett, a két önkormányzat fizette volna a bérleti díjat – magyarázta Galácz György, Balatonmáriafürdő polgármestere. Csakhogy közben kiderült, a medhotel semmilyen orvosi tevékenységre nem kapott működési engedélyt. Megkerestük Tripkovics Zsolt tulajdonost is, aki annyit elismert, az engedélyeztetéssel akadnak gondok. Így egyelőre egy főként nyáron használt szállodát kaptak a Balaton nyugati szélén élők, orvosra még várni kell.
Vas András | [
"Arkánum Medhotel"
] | [
"Európai Unió",
"Országos Egészségbiztosítási Pénztár"
] |
Idén januártól hetvenöt fős palotaőrség vigyázza Schmitt Pál köztársasági elnök várbéli rezidenciáját. A 32-es Nemzeti Honvéd Díszegység protokolláris feladatokat lát el a Sándor-palotánál, minden nap tizenkettő órakor fegyveres alaki bemutatót, óránként pedig őrségváltást tartanak. Az új egység a hagyományőrzés és teremtés mellett elsősorban turisztikai látványosságot nyújt. De vajon akkor, amikor a honvédelmi büdzsé még a szaktárcát vezető miniszter szerint is soha nem látott módon szűkült le és folyamatosak a megszorító intézkedések, adódik a kérdés: mennyibe is kerül az államfő saját díszőrsége. És egyáltalán:
Néhány héttel ezelőtt, Schmitt Pál köztársasági elnök jelenlétében állt szolgálatba a honvédség hetvenöt fős palotaőrsége a budai várban. A hivatalos nevén 32-es Nemzeti Honvéd Díszegység a Köztársasági Őrezredtől vette át a Sándor-palota protokolláris őrzését. Az államfő az ünnepi eseményen többek között arról beszélt, hogy bár a palotaőrség formájában újszerű, "a magyar őrhagyományok igen erősek és komoly múltra tekintenek vissza". Benkő Tibor vezérkari főnök a Palotaőrségre vonatkozó parancsában pedig úgy fogalmazott: "Hatvanhat év után visszatérünk egy olyan tradícióhoz, amely az Önök dicső elődeinek, a néhai nemesi testőrségnek nyomdokait követi. A mai naptól Önökre, honvéd palotaőrökre vár az a nemes feladat, hogy megjelenítsék és élővé tegyék ezt a tradíciót" - írta Benkő Tibor.
Félreértés ne essék, a Palotaőrség valóban nemes hagyományokat követ és kétségtelenül elegáns, turistacsalogató látványt nyújt a budai Várban; létrehozását tehát mindenképpen üdvözölni kell. Ettől függetlenül – különösképpen a honvédelmi és az általános büdzsé állapotának ismeretében – adódik a kérdés, hogy mindez mennyibe is került, illetve kerül az államnak. Pusztán a tények rögzítése érdekében. A HM fegyverzeti és hadbiztosi hivatalának nyilvános adatai szerint például tavaly decemberben kötöttek szerződéseket a Palotaőrség díszelgő ruháinak beszerzésével kapcsolatban. A díszsapkák, jelvények, mandzsettagombok, rangjelzések, esőköpenyek, díszövek, ingek, csizmák több mint negyvenmillió forintba kerültek.
Pontos válaszokat ezügyben a Honvédelmi Minisztérium adott.
A HM sajtóosztálya kérdéseimre azt a tájékoztatást adta, hogy az állomány "napi kiképzési feladatai során" a laktanyában gyakorló öltözetet használnak, amelyet – alapnorma szerint – a támogató dandár saját raktári készletből biztosítanak. A Palotaőrség úgynevezett "díszelgő egyenruhája" csak díszítőelemeiben tér el a Koronaőrség és a Díszzászlóalj hasonló ruházatától. "A palotaőri állomány ellátása és minimális raktárkészlet megalakítása érdekében díszköpeny, díszzubbony, lovagnadrág, csizma, díszöv, díszkesztyű, ékítmények és kiegészítő cikkek, valamint 1861M típusú gyalogos tiszti szablyát szereztek be mintegy 55 millió forint értékben. A beszerzések 2011-ben érvényes szerződések keretében valósultak meg" - közölte a szaktárca.
Ehhez kapcsolódóan leszögezték azt is, hogy a Palotaőrség felállítása kapcsán felmerült a rendszeresítettnél nagyobb mértékben eltérő "díszelgő egyenruha" megtervezése is, ezt azonban idővel elvetették: részben költségvetési megfontolások miatt, részben pedig azért, mert hangsúlyozni kívánták, hogy a Palotaőrség (ahogy a Szent Koronát őrző parlamenti Koronaőrség is) nem rendkívüli, hanem "alaprendeltetésből adódó" feladatot lát el.
A Sándor-palota előtt egy váltásban tizenöt katona teljesít szolgálatot: egy tiszt (százados), két zászlós és tizenkét szerződéses szakaszvezető. Illetményüket – a vonatkozó törvény értelmében – a kiemelkedő mentális és fizikai szolgálat kompenzálására az illetményalap száz százalékát jelentő pótlékkal egészítik ki. Ennek értelmében egy szerződéses szakaszvezető havi illetménye bruttó 170.623 forint – közölte a tárca.
A HM azt is hangsúlyozni kívánta, hogy az államfői látogatások alkalmával a díszelgési feladatokat eddig is a díszzászlóalj katonái végezték egy hetvenkét fős egységgel, így a plusz feladat valójában csak a napi díszőrség végrehajtása. Szintén fontosnak tartották megjegyezni, hogy a Palotaőrség tagjait belső toborzás útján választották ki, tehát a személyi állomány nem bővült és szolgálatuk a központi költségvetésnek azért sem jelent többletkiadást, mert ezt a feladatot eddig a Köztársasági Őrezred látta el.
A Palotaőrség teljesítményével a HM és a Köztársasági Elnöki Hivatal is kifejezetten elégedett. "A katonák precízen, fegyelmezetten hajtják végre feladataikat, mind a napi díszőrséget és fegyveres alaki bemutatót, mind pedig a köztársasági elnök hivatalos programjait illetően. A palotaőröknek nem sokkal szolgálatba állásuk után szembesülniük kellett az első igazán nagy próbatétellel, a rendkívüli hideg időjárással. A feladat-végrehajtás azonban zökkenőmentesen folyt a kemény téli körülmények között is" - írja írásos tájékoztatójában a HM, amely "fontos elégedettségi mutatónak" nevezi azt is, hogy az őrségváltásoknak és a déli alakbemutatóknak mindig népes közönsége van. "A palotaőrökről vagy a palotaőrökkel közösen készített képek, videók bizonyára kedves emlékek maradnak és mindig jó érzéseket ébresztenek Magyarország iránt" - teszi hozzá a honvédelmi tárca.
| [
"Honvédelmi Minisztérium",
"Köztársasági Elnöki Hivatal"
] | [
"32-es Nemzeti Honvéd Díszegység",
"Köztársasági Őrezred"
] |
Tömeges visszaélések miatt vonta vissza egy pályázatát a Miniszterelnökség. A 13 milliárd forintos pályázati felhívás a mezőgazdaságon kívüli vállalkozások elindítását ösztönözte volna. A kiírásra alig egy hónap alatt több mint 11 ezer kérelem érkezett be, mintegy 140 milliárd forint forrásigénnyel. Emiatt vizsgálat indult, és kiderült: a beérkezett kérelmek több mint fele jogosulatlan volt. A rendőrség nyomozást indított. (MTI) | [
"Miniszterelnökség"
] | [] |
Herdál a MÁV?
110 milliót kértek az ingatlanért kilenc éve, ma a töredékéért próbálják eladni
MAKÓ — Gondatlanságból, felelőtlenségből, trehányságból jelesre vizsgázott a MÁV! Legalábbis ez látszik abból, ahogyan hagyták értéktelen rommá rohadni egyik értékes makói ingatlanukat. A 777 négyzetméter alapterületű épület 9 éve egy értékbecslés szerint még 110 millió forintot ért, ma már viszont csak 16 millióért árulja a MÁV, mégsem kell senkinek, hiába hirdették meg idén tavasszal.
Ingatlan A makói állomás melletti szociális épület elhanyagolt
– Az épület piaci értéke nem éri el a 16 millió forintot – vélekedett a vasút sajtóosztálya. Szerintük a korábbi értékbecslés téves adatokat tartalmaz. Azelőtt rendelőintézet, illetve szociális intézmény működött itt, de 2001 óta üresen és elhanyagoltan áll az épület. Pedig a Blikk birtokába került forgalmiérték-becslés szerint az ingatlan nagyon is jó, központi helyen fekszik, épp ezért panzióként is lehetne hasznosítani. Ma már azonban ehhez alapos felújítás, átépítés lenne szükséges, a MÁV ugyanis a jelek szerint semmit nem fordított állagmegóvásra, vagyis hagyta teljesen szétrohadni a szebb napokat látott épületet. A MÁV vagyonkezelőjének lett volna a feladata, hogy vigyázzon erre és a többi használaton kívüli ingatlanra. De a jelek szerint nem sokat foglalkozhattak a dologgal, ha a 110 millió forintos értékből 16 millió forint lett.
Kérdeztük a MÁV sajtóosztályát, hogy miért, de nem kaptunk választ. Pedig a vasút jól megfizeti a társaság vezetőit. Buzinkay Tamás, a vagyonkezelő vezérigazgatója például prémiummal együtt 1,8 millió forintot keres havonta és Bérczi László ingatlanfejlesztési igazgató fizetése is meghaladja az 1,5 millió forintot prémiummal. A vasút sajtóosztálya nem árulta el kérdésünkre, hogy a vezetők felvehették-e év végi jutalmukat az elmúlt esztendőkben, vagyis elégedett volt-e a munkájukkal a vasút. Arra sem kaptunk választ, hogy a makói ingatlan állapotát elfogadhatónak tartja-e a MÁV vezetősége.
Leromlott Az értékbecslés során 110 millióra taksálták az épületet, amelyet most ennek tizedéért próbál eladni a MÁV
A Blikk úgy értesült, a vasútnál felmerült, hogy esetleg lebontanák az elátkozott házat. Információnk szerint készült is egy becslés erre: a számítások szerint 25 millió forintba kerülne az épület eldózerolása. A MÁV tudatta, bontási tervet nem készítettek. Azt azonban nem cáfolták, hogy vizsgálták a lehetőséget.
– Sokat változott 9 év alatt az ingatlanpiac. Nehéz eladni a volt ipari épületeket, mert sokat kell rájuk költeni. Annyi az értéke, amennyiért megveszik. Az első becslés túlzó, míg a második pesszimista lehet – vélekedett Murányi Ákos ingatlanszakértő. | [
"MÁV"
] | [] |
Mégsem zárják ki a Fideszből Csáki Zsigmondot, Heves város polgármesterét és Magyar Istvánt, a párt egri elnökét. Csáki korábban arról beszélt, hogy, bár hivatalos értesítést nem kapott, úgy tudta, hogy a Fidesz országos elnökségének márciusi ülésén tárgyalják a kizárására vonatkozó javaslatot, miután aláírásgyűjtés kezdődött ellene a párton belül. Az ok: a Csáki vezette jobboldali többségű önkormányzat pályázat alapján magánkézbe adta a hevesi rendelőintézet működtetését.
A pályázat nyertese pedig éppen az az Agria Ügyelet Kft. volt, amelynek egyik tulajdonosa Magyar István, a Fidesz egri elnöke. Akkori lapértesülések szerint utóbbi politikus eltávolítása is napirendre került a pártban. Ugyanakkor Csáki Zsigmond tagja a Heves Megyei Közgyűlés Fidesz Polgári Frakciójának is, amely harcosan tiltakozott az ellen, hogy a szocialista vezetésű hevesi megyegyűlés pályázatot írt ki az egri kórház működtetésére. | [
"Fidesz",
"Agria Ügyelet Kft."
] | [
"Heves Megyei Közgyűlés",
"Fidesz Polgári Frakció"
] |
Az a nyilatkozat, miszerint Simicska Lajos a Közgép tényleges tulajdonosa, a cégben betöltött valódi szerepét nem tisztázza.
A Közgép Zrt. "tényleges tulajdonosának minősülő természetes személy dr. Simicska Lajos" – nyilatkozta egy közbeszerzési ajánlathoz benyújtott dokumentumban Németh Miklós vezérigazgató. A lapokat azért kellett kiteríteni, mert – az alaptörvénnyel összhangban – az új közbeszerzési törvény előírja: állami vagy önkormányzati megrendelésre csak az számíthat, aki "a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét az ajánlatkérő számára megismerhetővé teszi".
Átláthatónak pedig az a cég tekinthető, amelynek a pénzmosás és a terrorizmus elleni 2007-es törvény szerinti tényleges tulajdonosát megnevezik. Ilyennek minősülnek azok a személyek, akik a társaság legalább 25 százalékát birtokolják, illetve a polgári törvénykönyv (Ptk.) szabályai szerint meghatározó befolyással rendelkeznek, vagy akiknek a "megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak".
Az APEH leendő elnökeként, bizottsági meghallgatáson
Az, hogy Simicska ezek közül melyik körbe tartozik, továbbra sem derül ki. Lehetséges, hogy a Közgép tulajdonosai közül Simicska az egyetlen, akinek a tulajdonrésze eléri a 25 százalékot. Előfordulhat ugyanakkor, hogy a Ptk.-ban szabályozott meghatározó befolyással rendelkezik, de az sem kizárt, hogy formálisan – közvetlenül vagy közvetve – egyetlen részvényt sem birtokol, hanem "ügyleti megbízásait" más közreműködésével hajtatja végre. Ez utóbbit vessük el, mert a vállalkozót esetleg súlyos jogsértések gyanújába kevernénk.
A nyilatkozat tehát Simicskának a Közgépben betöltött valódi szerepét önmagában még nem tisztázza. A Ptk. valamennyi támpontot azért ad: a meghatározó befolyás feltétele az lenne, hogy a részvényesek valamelyike egyedül rendelkezzék a szavazatok több mint ötven százalékával. Zrt. esetén ezt a körülményt viszont a cégnyilvántartásról szóló törvény szerint a cégjegyzékben szerepeltetni kell, viszont a Közgép nyilvánosan hozzáférhető cégkivonata alapján senki nem rendelkezik ekkora részvényhányaddal.
A meghatározó befolyás persze közvetett módon is biztosítható, ám ennek feltétele, hogy azokban a gazdasági társaságokban, amelyek egy adott vállalkozás részvényeinek legalább 51 százalékát birtokolják, egyetlen személy legyen a többségi tulajdonos. Ebben az esetben is ő lesz a "tényleges tulajdonosnak minősülő természetes személy", de egy bonyolult cégháló esetén a nyilvános dokumentumok alapján már nehéz vagy szinte lehetetlen a nyomára bukkanni.
A részvénykönyv segíthetne – amelybe az adatvédelmi biztos 2010-es állásfoglalása szerint bárki betekinthet –, de az Origo.hu munkatársának ilyen irányú kérésére a Közgép nem is reagált. Más kérdés, hogy abban nem feltétlenül szerepel minden tulajdonos, mert aki a szavazati jogával nem akar élni, nem jegyezteti be magát. Bár ebben az esetben jogilag nehezen érvényesítheti a rejtőzködő – esetleg többségi részvényes – az akaratát. Vagyis így sem lett igazán átlátható a rendszer, és legfeljebb a Közgép vezérigazgatója tudhatja, mire alapozva tette azt a nyilatkozatot, hogy a vállalkozás tényleges tulajdonosa Simicska.
– A közpénzek felhasználásában közreműködő cégek átláthatóságát biztosító szabályozást már korábban is szerették volna elfogadtatni – mondta kérdésünkre Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügy-miniszter. Kétharmados többség híján viszont akkor esély sem volt arra, hogy efféle rendelkezést az alkotmányba foglaljanak. Akkor egyébként a mostanihoz hasonló elképzelés fogalmazódott meg: csak az a vállalkozás vehessen részt közbeszerzési eljáráson, amely a pályázat benyújtásával egyidejűleg a cég tulajdonosi szerkezetéről is nyilatkozik.
Arra a felvetésünkre, hogy az alaptörvény átláthatóságra vonatkozó rendelkezését a cégtörvénybe is át kellene ültetni, Bárándy kijelentette: életszerűtlen, hogy a tulajdonosi szerkezet feltárását minden vállalkozás számára előírják. Azt viszont maga is elképzelhetőnek tartaná, hogy azokat a cégeket, amelyek költségvetési vagy uniós források felhasználásában akarnak közreműködni, már a közbeszerzési eljárás előtt kötelezzék arra, valóban ellenőrizhető módon tárják fel, kik a tényleges természetes személy tulajdonosaik.
Többen – így a Corvinus egyetem korrupciókutatói – azt is felvetették már, hogy a közpénzek elköltésének átláthatósága érdekében mindenki számára hozzáférhető és különféle szempontok alapján kereshető közbeszerzési adatbázist kellene létrehozni. Bárándy szerint ez igen jó ötlet, hiszen bárki megismerhetné azokat a vállalkozásokat, amelyeket az állam vagy az önkormányzatok alkalmasnak tartanak arra, hogy közpénzekből finanszírozott beruházásokat magas színvonalon megvalósítsanak.
Az ilyen nyilvántartás mindenki számára hasznos információkkal szolgálna – jelentette ki az ügyvéd –, és nemcsak a közpénzek elköltésének átláthatóságát teremtené meg, hanem azoknak is sokat segítene, akik megbízható üzleti partnereket keresnek. Ha kiderülne, hogy az állam vagy az önkormányzatok számára éppen a Simicska-cégek nyújtják a legmagasabb szintű szolgáltatásokat – fogalmazott a volt miniszter –, a Bárándy-iroda maga is szívesen bízná meg azokat, amikor valamilyen felújítási munkára van szükség.
A szobatárs
Simicska Lajos egykori pártpénztárnok, a miniszterelnök jó barátja, volt kollégiumi szobatársa csak az első Orbán-kormány idején vállalt közéleti szerepet: rövid ideig az adóhatóság elnöke volt. Az ő időszakára esik a hosszú bájtok éjszakája néven emlegetett akció is, amikor állítólag adatokat töröltek vagy módosítottak az APEH rendszerében. Ezt utóbb nem sikerült bizonyítani, de gyanús és jogosulatlan adatlekérések sorát igen. Emiatt egy informatikussal szemben büntetőeljárás indult.
A kilencvenes években Simicska – így közvetve a Fideszhez köthető személyek – érdekeltségébe tartozó cégeket fantomizálták két külföldi személy, Kaya Ibrahim és Josip Tot adatainak felhasználásával. A vállalkozások jelentős közterheket, illetve tartozásokat nem fizettek meg, majd eltűntek a semmiben. Az akciót a cégfantomizálás máig klasszikus példájaként emlegetik. Simicskát saját bevallása szerint megviselték a sajtótámadások – miközben szakmai körök szerint az adóhatóság élén eléggé sikeresnek bizonyult, hiszen a bevételek nőttek –, lemondott, és soha nem tért vissza a közéletbe.
"Megöltétek az apámat, az apósomat, az Úristen irgalmazzon néktek!" – üzente utoljára a Mahir, tehát közvetve a saját cége által tulajdonolt Napi Magyarországban közzétett hirdetésében ellenfeleinek. | [
"Közgép"
] | [
"Napi Magyarország",
"Corvinus egyetem"
] |
Az Európai Unió több országában, főleg Észak-Európában, de még a szomszédos Szlovéniában, illetve egy olyan korábbi adóparadicsomban is, mint Luxemburg is rendkívül transzparens, mindenki számára hozzáférhető cégregiszterek és ingatlan-nyilvántartások működnek.
Papíron Magyarországon sem rossz a helyzet, a cégregiszterek kísérletet tesznek a végső tulajdonos bemutatására, de a tulajdoni lapok is részben ingyenesen, de legalábbis alacsony költséggel elérhetőek. Ám, mint a következő történet is jól példázza, mégsem működik jól a rendszer. Egy gigantikus építkezésnél sem lehet például biztosan megtudni, hogy ki van mögötte. Ha pedig kiskapuk vannak a szisztémában, akkor előfordulhat, hogy éppen azok fognak élni ezekkel, vagyis elbújni, akiknek vaj van a fülük mögött, mert
adóbevallásuk,
pozíciójuk,
nyilvános vagyonnyilatkozataik
alapján nem birtokolhatnák azt, amit valahogyan mégis birtokolnak.
Balatonhenye
A hatalmas, közel ezernégyzetméteres alapterületű balatonhenyei ház (Petőfi Sándor utca 10.) történetéről már mi is írtunk, de a sztorit alapvetően az Átlátszó és Hadházy Ákos képviselő ütötték a leginkább.
Pár mondattal összefoglalva a fordulatos sztorit, Balatonhenyén, egy gyönyörű balatonfelvidéki faluban zajlik egy túlméretezett, védett területet érintő gigaberuházás. A telek korábban volt Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójának a tulajdona, majd Ruff Zoltán lett a gazda, ő a Hír TV-nél és az ECHO TV vezetőségében kapott szerepet. Később Ruff Zoltán az általa tulajdonolt Fekete-hegy Vagyonkezelő Kft.-be apportálta a birtokot, majd a kft., illetve vele együtt a balatonhenyei beruházás is bekerült a Közép-Európai V. Magántőkealap tulajdonába.
A magántőkealapoknál kitehetjük a "végállomás" feliratot, mert ezek végső haszonhúzói Magyarországon a nyilvánosság számára nem megismerhetőek. Az Átlátszó és több baloldali politikus azért az alap címe és kezelője miatt Tiborcz István "közelségét" is behozta a történetbe.
Ennél a pontnál aztán derült égből a villámcsapásként, a múlt hétvégén az Oszkó Péter volt pénzügyminiszter birtokában levő Oxo Properties Holding bejelentette, hogy ő az alap befektetője, így az ingatlan közvetett tulajdonosa. A cég még kérte is a közvéleményt, hogy a jövőben tartózkodjon a találgatásoktól és a fals állításoktól.
Valahogy nem kerek
A láthatóan összetett történet végén néhány, a kormányzatot, kritikai észrevételek nélkül támogató sajtótermék értelmezése elég egyszerű volt: az Átlátszó és Hadházy lyukra futott. Ez így természetesen nem igaz, de egy új kommunikációs trükk visszatérő alkalmazását figyelhettük meg ismét.
Rogán Antal új családjának meghiúsult földvásárlásánál,
Kósa Lajos és a csengeri örökösnő történeténél,
vagy Varga Judit igazságügyminiszter (szintén balatonhenyei) CSOK-jánál
lehet azt a módszert tapasztalni, hogy a média pontos tájékoztatását azzal minősítik hazugságnak, hogy egy adott ponton új információ jelenik meg, vagy változik az állapot.
A szöveg ugye ilyenkor az, hogy nincs ügy, Rogánék végül nem vettek földet, Kósa nem kapott pénzt, Vargáék majd visszafizetik a CSOK-ot később, ha nem költöznek életvitelszerűen Balatonhenyére. Természetesen attól még a sajtó joggal foglalkozik a szerződéssel, a közjegyzői papírokkal, vagy a CSOK-kal, hogy később változik a történet.
Attól, mert egy adott ponton az Oxo Propertieshez került az ingatlan, aligha ő volt az eredeti ötletgazda, nem túl valószínű, hogy Oszkó Péter mozgatta Guller Zoltán, Ruff Zoltán, vagy akárcsak a magántőkealap korábbi lépéseit. Felmerült egy olyan magyarázat is, hogy Oszkó segít a NER-nek, összejátszik a jobboldallal, vagyis kimentett egy kínos helyzetből egy neres tulajdonost. Oszkó Péter eddigi pályája, megnyilatkozásai alapján ez sem igazán életszerű.
Adódhat ugyanakkor egy ezeknél életszerűbb köztes megoldás is, például az, hogy az építkezés tényleg "neresnek" indult, de aztán a cikkek miatt kínos lett, emiatt eladósorba került, és a gyors szabadulási vágy miatt nyomott áron került piacra. Oszkóék pedig üzleti megfontolásból itt beléptek és lecsaptak a lehetőségre.
Oszkó Péter volt pénzügyminiszter a HBLF XV. Pénzügyi Csúcstalálkozó című konferenciáján 2014-ben – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Tavalyi deal, idén bejelentve
Megpróbáltuk a helyzetet tisztázni, A Telex.hu kérdéseire Nánási Zoltán, az Oxo Properties Holding ügyvezetője a következőket deklarálta.
"A tavalyi év során egy teljes portfólió kivásárlás keretében kerültek a Közép-Európai V. Magántőkealap befektetési jegyei cégünk tulajdonába. Cégünk az utóbbi években teljes befektetési portfóliók kivásárlását máskor is végrehajtotta, ez egyébként is üzleti stratégiánk része és a jelenlegi piaci környezet amúgy is elősegíti a hasonló tranzakciókat."
Ebből a válaszból tehát tényszerűen az kiderül, hogy már 2020-as volt a deal, igaz ebből rögtön kínálkozik a kérdés, hogy de hát miért nem tették ezt nyilvánvalóvá korábban? Erre Nánási Zoltán ezt válaszolta.
"Miután az ingatlan tulajdonosi hátterével kapcsolatban mostanra sorozatban jelentek meg a téves állítások, szükségesnek tartottuk ezek mielőbb korrekcióját és további megelőzését."
Nem a miniszterelnökéktől vettük
Abban a kérdésben nem lettünk sokkal okosabbak a válaszok után sem, hogy mennyit ér, illetve mire lesz jó ez a villa a cégnek.
"Alapvetően potenciálisan turisztikai és egyéb kereskedelmi hasznosításra alkalmas, tipikusan kistelepülési ingatlanok vannak az alap portfóliójában, amely megfelelően illeszkedik cégünk befektetési profiljához. A jelenlegi gyorsan változó és egyelőre nehezen tervezhető piaci környezetben szeretnénk az üzleti célú hasznosítás bármely lehetőségét fenntartani, melyről akkor tervezünk végleges döntést hozni, ha a az iparági tendenciák kiszámíthatóbbá válnak. Ezzel együtt magánhasznosítás nem célja a befektetésünknek, beruházásunk üzleti céllal történik."
Az eladó is rejtve maradt, de azért Nánási Zoltán a miniszterelnöki családot kizárta:
"Miután magánbefektetők között történő üzleti tranzakcióról van szó, annak további részletei nem publikusak, de a további szerencsétlen félreértések elkerülése végett meg tudjuk erősíteni, hogy ahhoz sem a miniszterelnöknek, sem a családjának vagy bármely családtagjának semmilyen módon semmi köze nem volt."
Miért titok egyáltalán
Mondhatnánk ezek után, hogy nincs itt kérem semmi látnivaló. De mégis miért nincs? A további találgatásoknak túl sok értelme valóban nincsen, ha eddig titkolták az eladók, hogy kik ők, aligha fognak maguktól előjönni a napra. A magántőkealapok különböző kezelői sem fogják elárulni, hogy kié az alap, hiszen azzal érvelnek, hogy nem fognak értékpapírtitkot, ügyféltitkot sérteni.
"Nem szeretnénk börtönbe kerülni, de egyébként is a sajtó nem érti a szerepünket. Ha valaki egy banknál vezetett számlájáról fizet ki egy ilyen ingatlant, akkor sem lehet a bankot megkérdezni, hogy kié volt a számla, mennyi pénz van azon és a számla tulajdonosa a bank vezérigazgatójának a barátja-e"
– hallottunk érveket a titok megőrzésére.
Hogy lehet elbújni?
Mindenesetre ezen a ponton érdemes átgondolni, hogy Magyarországon egy ingatlan tulajdonosa miért tudja ilyen könnyen kijátszani az átláthatóságot. Mert legalább háromféle módon továbbra is elbújhat a nyilvánosság elől:
strómannal,
magántőkealappal,
opciós szerződéssel.
Az első megoldás nagyon rizikós. Képzeljük el, hogy birtokolni szeretnénk egy csodálatos, akár milliárdos értékű ingatlant, de nem szeretnénk, hogy a szomszédnak, a sajtónak, az adóhatóságnak kiderüljön, hogy ez a miénk.
Ha annyira megbízunk valakiben, aki elvállalja nekünk barátságból, vagy pénzért, hogy papíron tulajdonos lesz, akkor vállalnánk azt is, hogy semmilyen jogi papírral nem védjük magunkat? Van ilyen bizalom? Mi van, ha a stróman meghal? Be volt vonva az örököse is? Mi van, ha mi halunk meg? A gyerekeink felé is lojális lesz a stróman? Mi van, ha senki nem hal meg, csak megkettyen a "titkos képviselő". Ez mind óriási kockázat, jogi biztosíték nélkül kevesen vállalnak ilyen nyitott pozíciót.
Opciós szerződés
A következő metódus, az opciós szerződés nagyon bevett a magyar üzleti életben. Gondoljunk Simicska Lajos ismert eseteire, akinek egy időben jó nagy befolyása volt, de nem szerette volna ezt mindig deklarálni, nem tette ki az ablakba, hogy volt köze az Indexhez, vagy a TV2-höz. A fiókban ott lapult egy opciós szerződés, ha a helyzet úgy alakul, elő tudjon lépni tulajdonosként, de addig bizonygassák csak a jelenlegi tulajdonosok, hogy övék a cég.
Hogy néz ki ez egy ingatlan esetében? Pont ugyanígy. Nagyértékű ingatlant birtokol a Kastélytulajdonos Kft., a cégnek a cégregiszterben láthatóan van is egy magánszemély tulajdonosa, Zsellér Gyula. Nincs több kérdés, ő a tulajdonos. Az más tészta, hogy amúgy az ingatlant már régen az a Gazdag Antal használja, akinek van egy opciós vételi szerződése a Kastélytulajdonos Kft-re.
Az igazán nagyok amúgy nem is így csinálják, több védelmi vonal mögül kandikálnak csak ki olykor, vagyis még arra is van emberük, aki a vételi opciós szerződést köti és csak egy szerződésláncolat végén ül a nagy ember.
Ezekre az opciós szerződésekre mondta nemrég az Egyensúly Intézet javaslata, hogy lehet ilyet játszani, de az opciós szerződések csak akkor legyenek érvényesek, ha azokat bizonyos értékhatár felett feltöltik egy nyilvános nemzeti szerződéstárba.
És végül a magántőkealap
A strómanhasználat gagyi, az opciós szerződés középhaladó szint, de a magántőkealap a profik világa. A csúcsok csúcsa, amit csak pár ember használ Magyarországon. Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény hozta be azt a passzust, amellyel a törvényhozók azokat a tulajdonosokat segítik, akik szégyellik a tulajdonukat.
Ha egy magántőkealap nyílt végű, de zárt alapként működik, vagyis nem határozza meg előre, hogy meddig működik, de a tulajdonosi köre meghatározott, az alap nyilvánosan nem toboroz befektetőket, akkor a befektetői teljesen elrejtőzhetnek a nyilvánosság elől.
Ügyes konstrukció, hiszen az valóban kezelhetetlen lenne és nem is tartozik a nyilvánosságra, hogy kinek mi van a bankszámláján, vagy kinek mennyi befektetési jegye van.
Ám, ha minden becsomagolható egy ilyen magántőkealapba, akkor bárki elbújhat, nem kell közzétennie, hogy az övé egy ingatlan, vagy egy cég. Hiszen az a magántőkealapé. És az kié? Nem mondjuk meg.
Ma ez a fő probléma
A magántőkealapok befektetőiről ma semmilyen nyilvános adatbázisból nem tudunk meg semmit. A magántőkealapnak még természetes személy ügyvezetője sincsen, csak egy másik cég, egy alapkezelő irányítja.
Nem, egyáltalán nem az irigység, még csak nem is az újságírói kíváncsiság miatt lenne jó tudni a tulajdonosokat, hanem olyan fogalmak juthatnak az eszünkbe, hogy korrupció elleni harc, adózási transzparencia, pénzmosás elleni küzdelem, kartellgyanú.
Az átláthatóság igényét nem is lenne bonyolult rendezni, csak legyen rá szándék. Valami olyan szabály lenne erre alkalmas, hogy akinek 10 százalékot meghaladó tulajdona van egy alapban, azt már be kell jelenteni. Tíznél több megbízható embert találni, akik között el lehet osztani egy magántőkealap jegyeit, na az már elég bonyolult lenne ahhoz, hogy nem bujkálnának el ilyen konstrukció mögé. | [
"Oxo Properties Holding",
"Közép-Európai V. Magántőkealap"
] | [
"Egyensúly Intézet",
"Európai Unió",
"Fekete-hegy Vagyonkezelő Kft.",
"ECHO TV",
"Kastélytulajdonos Kft-re",
"Hír TV",
"Kastélytulajdonos Kft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] |
Ezek lesznek az utolsó meghallgatások, a testület feladata ezután a jelentés elkészítése lesz. - közölte György István a bizottság fideszes elnöke hétfőn.Ez azt is jelenti, hogy a bizottság mégsem hallgatja meg Balogh Zsolt korábbi megbízott vezérigazgató-helyettest, aki nemrég egy napilapban - nagy visszhangot kiváltó - nyilatkozatot tett a BKV működésével, irányításával kapcsolatban.Balogh Zsolt után elődje, Antal Attila vezérigazgató is megszólalt a médiában, és ő is olyan állításokat tett, amelyekkel feltehetőleg a BKV-s ügyekben folyó nyomozásban is érdemben foglalkoznak majd.Előbbi BKV-vezető Hagyó Miklóst, utóbbi Demszky Gábor főpolgármesterről állította a nyilvánosság előtt, hogy a városházi politikusok nyomására hoztak meg bizonyos döntéseket.A szerdai ülés után a testületnek egy hete lesz arra, hogy jelentést készítsen. A közlekedési céget érintő szabálytalanságok munkajogi, polgári jogi és esetleges büntetőjogi vonatkozásainak kivizsgálására tavaly november 26-án alakított eseti bizottságot a Fővárosi Közgyűlés, a testületnek március 25-ig van mandátuma arra, hogy jelentést állítson össze. | [
"BKV"
] | [
"Fővárosi Közgyűlés"
] |
Nem bír alacsonyabb fokozatba kapcsolni Mészáros Lőrinc sikerszériája. (Sőt, most, hogy lemondott a felcsúti polgármesterségről, alighanem még inkább megtalálják a sikerek.) Nyíregyházán egy hamarosan felépülő, közpénzből finanszírozott hotelt az ő érdekeltsége üzemeltetheti.
Az MTI-ben lehozott tudósítás ugyan nem tér ki arra, hogy a nyertes pályázó, a Hunguest Hotels Zrt. Mészáros érdekeltsége, de ettől még így van.
Szóval az állami hírügynökség azt tartotta fontosnak közölni, hogy a Hunguest Hotels üzemeltetheti az előreláthatólag 2018 negyedik negyedévére megépülő négycsillagos nyíregyházi szállodát – az erről szóló koncessziós szerződést kedden írták alá a szállodalánc és az önkormányzat képviselői a nyírségi megyeszékhelyen.
Az aláírással egybekötött sajtótájékoztatón Kovács Ferenc, Nyíregyháza Fidesz-KDNP-s polgármestere elmondta, a Modern városok programból finanszírozott 3,1 milliárd forintból, valamint a társberuházó – az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló – Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. által biztosított 900 millió forintból épül fel a 122 szobás hotel Sóstógyógyfürdőn.
A koncessziós üzemeltetésre kiírt hirdetmény iránt három pályázó érdeklődött, közülük egyedüliként a Hunguest nyújtott be érvényes ajánlatot, így a szállodalánc nyerte el a tíz évre szóló üzemeltetési jogot, öt év opciós meghosszabbítási lehetőséggel – közölte a városvezető.
Hülvely István, a Hunguest Hotels vezérigazgatója elmondta, a szerződés tíz éve alatt a Hunguest 1,2 milliárd forintot fizet az önkormányzatnak havi részletekben, emellett vállalta az úgynevezett mozgó koncessziós díj kifizetését és a szálloda eszközállományának felújítására fordítható fejlesztési alap létrehozását is. Előbbi esetében a Hunguest harmincszázalékos részesedést fizet évente a szálloda üzemeltetéséből származó eredmény meghatározott részéből, ami lényegében azt jelenti, hogy a felek a hotel üzemi eredményének 60 millió forint fölötti részén osztoznak. | [
"Hunguest Hotels Zrt."
] | [
"Sóstó-Gyógyfürdők Zrt."
] |
A 24.hu megszerezte az EU csalás elleni hivatalának (OLAF) jelentését Tiborcz István volt cégének, az Eliosnak a csalásgyanús ügyleteiről. Ahogy írtuk, maga az OLAF jelzi, hogy a szervezett bűnözés feltételinek is megfelelhet a feltárt szisztéma.
Az Elios közleményben reagált cikkünkre, szerintük a "felfokozott érdeklődés politikai indíttatású" és "bizonyos érdekkörök politikai ambícióit hivatottak elősegíteni."
Mint írják,
A jelenlegi vezetés ismeretei szerint az ELIOS Innovatív Zrt. működését és tulajdonosi összetételét illető médiaérdeklődés a 2014-es országgyűlési választásokat megelőzően is hasonló szintet ért el, mint amit jelenleg tapasztalunk. A megkeresésekre adott válaszokat (szakmai, műszaki és jogi szempontból is) figyelmen kívül hagyva jelentek meg cikkek, riportok a sajtóban, így nem tudunk elvonatkoztatni attól, hogy ez a felfokozott érdeklődés politikai indíttatású, és bizonyos érdekkörök politikai ambícióit hivatottak elősegíteni. Ebből kifolyólag, egészen eddig a pillanatig nem kívántunk reagálni semmilyen, a társaságunkhoz kapcsolódó médiamegjelenésre.
Hozzáteszik,
az ELIOS Innovatív Zrt. működése során, ideértve a közbeszerzéseket is, mindig szabályosan, a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek mindenben eleget téve járt el.
Megjegyzik, hogy a társaságuk által elvégzett közvilágítás-korszerűsítési projektek az elérhető legmagasabb szakmai színvonalon, a magyar és nemzetközi szabványelőírásoknak tökéletesen eleget téve valósultak meg.
Írnak arról is, milyen megbízható a cégük: | [
"ELIOS Innovatív Zrt."
] | [] |
Míg az RTL Klub azt állította, hogy eddig is fizettek Magyarországon adót, a Fidesz legfrissebb információi szerint, ehelyett számviteli trükkökkel elkerülték a társasági nyereségadó megfizetését.
"Az RTL Klub vezetői tegnapig mindenhol azt nyilatkozták, hogy az RTL csoport eddig is fizetett Magyarországon adót. A ma napvilágra került információk azonban azt mutatják, hogy az RTL Klub vezetői nem mondtak igazat. A több mint hatmilliárdos adózás előtti nyereséggel rendelkező magyarországi RTL csoport számviteli trükkökkel elérte, hogy az elmúlt években a sokmilliárdos nyereség ellenére sem fizettek Magyarországon társasági nyereségadót" – áll a párt közleményében.
Vizsgálatot kérnek
A Fidesz Országgyűlési Képviselőcsoportja emiatt vizsgálatot kér a kormánytól. Arra kérik az illetékes kormányzati szerveket, hogy részletesen vizsgálják ki, miként állhatott elő az a helyzet, hogy a sokmilliárdos nyereséggel rendelkező RTL csoport Magyarországon két év óta egyetlen fillér társasági nyereségadót sem fizet.
A Portfiolio.hu mai cikkéből derült ki, hogy a Magyar RTL Televízió Zrt. 2012-es kiegészítő melléklete szerint bár a cég nyereséges volt, 23,7 milliárd forint negatív adóalapjuk keletkezett (két részesedésük értékesítése miatt), ami tavalyra is csak kis mértékben csökkent.
A lap szerint az sem kizárt, hogy a megváltozott médiafogyasztási szokásokra hivatkozva az RTL úgy szervezi át értékesítési tevékenységét, hogy a reklámadónak csak a szele érintse.
Rengeteg adó befizetéséről beszéltek
Korábban, még a reklámadó tényleges kormányzati döntése előtt az RTL Klub közleményében azt állította, hogy a tavalyi évben is jelentősen hozzájárult a központi költségvetéshez. Ez az összeg nagyságrendileg ugyanannyi, mint a most tervezett médiaadó teljes, azaz nemcsak az RTL-t, hanem az egész szektort érintő összege.
Az új adóról az RTL azt írta, hogy annak módja és mértéke semmilyen demokratikusan működő országban nem ismert. "Társaságunkat többmilliárdos veszteségbe taszítaná és ezzel veszélybe sodorná a magyar médiapiac legnagyobb független szereplőjének gazdaságos működését, annak egyes munkahelyeit és bizonyos műsorait." | [
"RTL Klub"
] | [
"RTL csoport",
"Fidesz Országgyűlési Képviselőcsoportja",
"Magyar RTL Televízió Zrt."
] |
Összesen 76 millió forint bírságot kapott a felszámolás alatt lévő Széchenyi bank négy volt vezetője. A cég korábbi vezérigazgatójának, Szakács Tibornak 20 millió forintot, az általános vezérigazgató-helyettesnek, Deák Klárának és az üzleti vezérigazgató-helyettesnek, Lakatos Zsoltnak 19-19 millió forintot kell fizetnie. Az igazgatóságban és felügyelőbizottságban is ülő Töröcskei Zsuzsanna, Töröcskei István volt ÁKK-elnök és a bank volt igazgatósági tagjának felesége pedig 18 milliós büntetést kapott.
A cégvezetők azért kapták a büntetést, mert az MNB vizsgálata szerint "rendkívül súlyos jogsértéseket" követtek el, amiknek súlyos tárgyi és anyagi következményei is voltak.
A Széchenyi Bankot Töröcskei István alapította, ami aztán előszeretettel hitelezett olyan cégeknek, amikben az alapító Töröcskei István igazgatósági tag vagy tulajdonos volt, például a Pannergy Nyrt.-nek vagy a Platinum Zrt-nek.
Az évek óta súlyosan szabálytalanul működő bankba az állam 2013-ban még 3 milliárdért tulajdont vett, majd az MNB kedvezményes hiteleiből felpumpálták 50 milliárd forint feletti mérlegfőösszegűre. Aztán bebukott az egész, év végén visszavonták az engedélyét is. Töröcskei István pedig, aki közben az ÁKK-vezére is volt, lemondott posztjáról. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter akkor azt mondta, szerinte Töröcskei jó munkát végzett az ÁKK elnökeként. | [
"Széchenyi bank"
] | [
"Pannergy Nyrt.",
"Platinum Zrt-nek"
] |
A köztársasági elnökhöz fordult a Magyarországi Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) a múlt heti nagy törvénykezési roham alkalmával elfogadott új földforgalmi törvény miatt. A MOSZ azt kéri Áder Jánostól, ne írja alá a módosítást, hanem küldje el az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra, mert az új szabályozás legalább egy pontban sértheti az alaptörvényt.
A földforgalmi törvény és az agrárkamarai törvény módosítása némileg elsikkadt a túlóra, a közigazgatási bíróságok, és a kormányzati igazgatásról szóló törvény körüli felháborodási hullámban, pedig ezen a fronton is sokakat negatívan érintő változtatásokat szavazott meg a parlament. A törvényt részben Győrffy Balázs fideszes képviselő, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke jegyzi, és lényege, hogy az agrárkamra a mainál jóval nagyobb hatalmat kap a földvásárlások irányítása területén, ami a szakmai szervezet szerint a törvényben megfogalmazott indoklás helyett inkább a központi önkénynek nyithat utat.
Helyi szintű döntéshozatal – vagy inkább mégse
Mostanáig a földtörvény alapján úgy nézett ki a földek adás-vétele, hogy abba beleszólási joga volt a települési szintű, helyi gazdálkodókat tömörítő földbizottságoknak. Pontosabban inkább csak lett volna, mivel a 2013-ban elfogadott földtörvényben az a kitétel szerepelt, hogy a földbizottságok működésének pontos feltételeit majd egy későbbi kormányrendelet tisztázza, ami soha nem született meg – mondta az Indexnek Máhr András, a MOSZ főtitkárhelyettese. A legtöbb helyen így létre sem jött földbizottság.
Eszerint tehát nem volt valós jogalkotói szánték a lokális döntéshozatal támogatására, a későbbiekben inkább egy olyan módosítást fogadtak el, amely alapján azokon a településeket, ahol nem volt földbizottság, a Nemzeti Agrárkamara átvehette a feladatkörüket. A múlt héten elfogadott törvény ezt az állapotot betonozza be végleg:
a jövő évtől az összes földeladást a Nemzeti Agrárkamara véleményezi, és ennek alapján a Megyei mezőgazdasági igazgatási szerv hagyja jóvá.
Ez óriási hatalmat ad a központi szereplők kezébe, amit tovább súlyosbít az a MOSZ szerint, hogy a döntések ellen valódi fellebbezésre sincs lehetőség. Mint Máhr András elmondta, korábban az volt a rendszer, hogy ha valakinek nem tetszett a döntés, első körben a helyi önkormányzat képviselőtestületéhez, majd a bírósághoz is fordulhatott az ügyben (igaz, ezt is úgy kellett az Alkotmánybíróság közreműködésével kikényszeríteni, az eredeti verzióban nem szerepelt a fellebbezés lehetősége). De ez mostantól megváltozik.
Nem lesz értelmes fellebbezés
Az új törvény értelmében az egész tárgykör átkerül az eleve aggályos közigazgatás bíróságok hatáskörébe, de még nekik sem lesz joguk az adott eljárást felülbírálni, pusztán új eljárás lefolytatására kötelezhetik az Agrárkamarát.
Konkrét példán bemutatva: ha el akarom adni a földem, és valami miatt (a lehetséges kifogásolható tényezőkről később) nem tetszik a vevő a kamarának, akkor a bíróság semmiképp nem mondhatja, hogy a kamara döntése ellenében mégis eladhatom annak, akinek akarom.
Ehelyett csak azt mondhatja, hogy kezdődjön elölről a teljes folyamat. Ez nagyon elnyújthatja az eladást, és közben nekem, mint tulajdonosnak, arról is gondoskodnom kell, hogy meg legyen művelve a terület, ez ugyanis jogszabályi kötelezettség.
1,5 millió ember zsebében turkálnak
És hogy milyen indokokkal blokkolhatják az adás-vételt? Itt jellemzően olyan feltételekről van szó, amelyek a törvény indoklása szerint a spekulatív célú földvásárlás megelőzését célozzák. Így elméletben azt nézik, átláthatóak-e a birtokviszonyok, a vásárlással érvényesülnek-e a helyi gazdálkodói közösség érdekei és a kormány birtokpolitikai céljai, valamint hogy a vevőnek és családtagjainak mennyi földjük van a környéken. Ez szépen hangzik, ám több baj is van vele a MOSZ álláspontja szerint. Az utolsó, családra vonatkozó kitételről például kapásból azt állítják, hogy alkotmánysértő:
Az agrárkamara már ma is többet tud a tagjairól, mint az adóhivatal. Az emberek – és nem csupán a kamarai tagok – kiszolgáltatottságát tovább növeli, hogy az új törvény értelmében az agrárkamara a megszerzett személyes és vagyoni adatokat nem csak az adott föld ügyében használhatja fel.
– írták közleményükben. Máhr András szerint ezzel a gyakorlattal 1,5 millió embert szolgáltatnak ki a kamarának, miközben az eredeti célt, vagyis a földek felhalmozását családon belüli tulajdoni trükközésekkel sokkal könnyebb lenne másként felszámolni. Mint mondta, a legelterjedtebb gyakorlat erre az ajándékozás: ha valakinek már van 300 hektárja, és venne még földet, az egyszerűen odaajándékozhatja azt egy rokonának, mivel az öröklést és az ajándékozást a jelenlegi gyakorlatban nem vizsgálják úgy, mint az adás-vételt. Ha komolyan gondolnák a földfelhalmozás elleni fellépést, akkor elég lenne az ajándékozók körmére nézni, nem kéne hozzá a gazdálkodók családjának zsebében turkálni ilyen mértékig.
Hatósági ár az emberek magántulajdonára
A MOSZ utolsó problémája a módosítással az ár. Az új törvény lényegében egy hatósági árat húz rá az emberek saját tulajdonú földjeire, amit egészen furcsa képlettel számolnak ki: nem lehet nagyobb, mint a föld 20 évre indexált jövedelemtermelő képessége. Mint Máhr elmondta, ha valaki ezt tudja értelmezni, annak "megajánlana egy közgazdaságtani Nobel-díjat", ugyanis annyi mindentől függ a jövedelemtermelés - pláne ilyen időtávon -, hogy ez lehetetlen feladatnak látszik.
Két éve a kormány a "Földet a gazdáknak" program keretében az állami földeket piaci ár felett értékesítette. A most elfogadott törvény viszont csak áron alul engedné forgalmazni a tulajdonosok földjét. Nehéz lenne e szabályt nem a földspekuláció támogatásaként értékelni.
– írta közleményében a MOSZ.
Összefoglalva tehát a szakmai szervezet úgy látja, a földforgalmi és az agrárkamarai törvény nem éppen jó irányba változott, megszünteti a helyi gazdáknak a települési földügyekbe való beleszólási jogát, sérti a magántulajdonhoz való jogot, személyes és vagyoni adatokkal való visszaélésekre ad lehetőséget, és túl nagy hatalmat ad egy központi szereplő, a Nemzeti Agrárkamara Kezébe.
Ezért a MOSZ múlt hét pénteken Áder Jánoshoz fordult, hogy köztársasági elnöki jogkörével élve küldje el az Alkotmánybíróságnak a törvényeket, és kérjen rájuk előzetes normakontrollt. A szervezet egyelőre nem kapott választ a Köztársasági Elnöki Hivataltól.
Borítókép: Varjak egy árverésre bocsátott termőföld felett Szécsény határában. MTI Fotó: Komka Péter | [
"Nemzeti Agrárkamara"
] | [
"Megyei mezőgazdasági igazgatási szerv",
"Nemzeti Agrárgazdasági Kamara",
"Köztársasági Elnöki Hivatal",
"Magyarországi Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége",
"Nemzeti Agrárkamara Kéz"
] |
Nem mentek el a VII. kerületi MSZP, és az egykori SZDSZ képviselői az önkormányzat szerdára összehívott üléseire, ahol az ingatlanbotrány miatt előzetesben ülő Gál György mandátumának megszüntetése lett volna napirenden. A volt SZDSZ-es frakcióvezető az akadályoztatás miatt több mint egy éve nem vett részt a testületi üléseken.
Hiába várakozott a helyi ellenzék, többszöri próbálkozásra sem jött össze elegendő számú képviselő a VII. kerületi önkormányzatban ahhoz, hogy megnyissák a szerdára összehívott üléseket, amelyeken Gál György mandátumáról kellett volna dönteni.
A helyi SZDSZ-es vezetőt 2008 novemberében helyeztek előzetes letartóztatásba. A főügyészség akkor 700 millió forintos károkozással gyanúsította a gazdasági bizottság elnöki posztját is betöltő Gál, akire még további 1,6 milliárd forint károkozási kíséreltet is ráhúztak.
A Király utcai bérházak eladásával kapcsolatos gyanúsítások köre az elmúlt egy évben bővült, de Gál a börtönben ülve sem mondott le mandátumáról.
Gál tavaly novemberben volt utoljára képviselőtestületi ülésen, azóta akadályoztatása miatt nem tudta látogatni a Blaha Lujza tér szomszédságában álló önkormányzat hivatalos rendezvényeit.
Az önkormányzati képviselők jogállásáról szóló törvény szerint azonban, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt az üléséken, megbízatása megszűnik, de ezt a testületnek kell kimondania.
A VII. kerületi ellenzéki csoportosulások között versengés alakult ki, hogy kinek a javaslatára fosszák meg az idő közben szétesett SZDSZ politikusát mandátumától. A párhuzamos javaslatok miatt szerdára két testületi ülést is összehívtak ugyanarra a feladatra, egyet 9-re az MDF javaslatára, és egyet 9,30-ra a Fideszére. A Szövetség Erzsébetvárosért Mozgalom frakciója támogatta mindkettőt, de kísérletek így is határozatképtelenek maradtak.
A testületi ülésen ugyanis a szintén előzetesben ülő Hunvald Györgyöt helyettesítő Gergely József szocialista alpolgármester kivételével nem jelent meg egyetlen MSZP-s és egyetlen volt SZDSZ-es képviselő sem.
Gergely József az Index kérdésére azt mondta, nem hiszi, hogy összehangolt akcióról lenne szó, hiszen többen a függetlenek közül sem jöttek el. Az alpolgármester azt sem tudta megmondani, hogy az egy év leteltével Gál továbbra is kapja-e a fizetését, mert – mint mondta – az nem az önkormányzat, hanem a kincstár kompetenciája.
Az biztos, hogy novemberben, amikor Hunvald György fizetése körül zajlottak nagy viták a testület, az MSZP és az illetékes minisztérium között, Gál még kapta járandóságát. Akkor éppen az alpolgármester erősítette meg az Index információját. Gergely alpolgármester szerint a képviselők esetében, még az IRM által hivatkozott munkavégzési kötelezettség sem hozható fel érvként, hiszen egy évig akkor is kapja bármely képviselő a fizetését, ha nem jár be. A pénzt egy évnyi távolmaradás után vonják meg automatikusan, ahogy ez Deutsch Tamás esetében is megtörtént.
A sikertelen visszahívás után Gergely József bejelentette, január közepére újabb ülést hív össze az ügyben. | [
"MSZP",
"SZDSZ"
] | [
"Szövetség Erzsébetvárosért Mozgalom"
] |
A nyilvánosság előtt írt alá az MSZP Írta: ÉszakOnline Nehogy véletlenül valaki megint pixeles képeknek nézze a kézjegyüket. Közben újabb holdingos prémiumokról tudni.
A sajtó képviselői előtt látta el szerdán kézjegyével az MSZP önkormányzati frakciójának nyolc tagja a miskolci Városház téren felállított asztalnál azt a sürgősségi indítványt, amelyet a Miskolc Holdingban lezajlott jutalom- és prémiumosztás ügyében szeretnének az önkormányzat következő közgyűlésén megtárgyalni.
Mint ismert, a súlyos anyagi gondokkal küzdő Miskolc Holding igazgatóságának tavaly december 23-án kelt határozata szerint Vécsi Györgyöt, az igazgatóság elnökét, Pálffy Kingát, a társaság néhány nappal korábban kinevezett vezérigazgatóját, dr. Kapás Katalint, a Miskolc Holding jogászát, Szélyes Domokost, a Holding tagvállalata, a Miskolci Ingatlangazdálkodó Zrt. vezérigazgatóját, illetve Czinkné Sztán Anikót, az ugyancsak tagvállalat Miskolci Turisztikai Kft., illetve Miskolctapolca Fejlesztési Kft. ügyvezetőjét eseti jutalomban részesítik, összesen 8 millió forint értékben. A kifizetések határidejét 2011. december 31-ében jelölték meg. A Miskolc Holding határozatát maga Vécsi György, az igazgatóság elnöke írta alá. Egy másik, ugyancsak 2011. december 23-án aláírt igazgatósági határozat szerint a fent említett vezetőknek nyolc nap, azaz négy munkanap állt rendelkezésükre, hogy az éves elvárásokat is teljesítsék.
Az ügyből botrány lett, dr. Kriza Ákos, a város fideszes polgármestere vizsgálatot rendelt el. A vizsgálat megállapította, hogy a kifizetések jogszerűek voltak, az érintetteknek mégis vissza kellett fizetniük a 8 millió forintot, mert a polgármester szerint a város most nem engedhet meg magának ilyen kifizetéseket.
A szocialisták viszont nem hagyták annyiban a dolgot, már a februári közgyűlésen tárgyalták volna a Holdig-ügyet. Sürgősségi előterjesztésükben a következő szerepelt:
"– A Közgyűlés a Miskolc Holdingban történt jutalmazások és utólagos prémiumkitűzések kivizsgálására vizsgálóbizottságot hozzon létre. A Bizottság a következő közgyűlésre készítsen beszámolót, amelyen egyidejűleg a Közgyűlés vitassa meg a Miskolc Holding 2011-es tevékenységéről szóló beszámolót is. A Bizottság a közgyűlési frakciók 1-1 tagjából álljon.
– A Közgyűlés azonnali hatállyal vonja vissza az Igazgatósági tagok megbízását.
– A Közgyűlés utasítsa a tagvállalatok vezetőit, hogy azonnal hajtsák végre a bérkompenzációhoz szükséges béremeléseket a nem vezető beosztású munkavállalók esetében, annak érdekében, hogy ne csökkenjen reálkeresetük."
Az előterjesztést viszont nem vette napirendre a februári közgyűlés, mert dr. Csiszár Miklós jegyző meglátása szerint a beadott sürgősségi indítvány "alakilag hamis" volt. Egy szakértő szerint ugyanis a sürgősségi indítványon szereplő aláírások "számítógépes utómunka" művei, de bélyegzővel is születhettek, ezért érvénytelenek. Az senkinek sem jutott eszébe, hogy minderről megkérdezze az érintett képviselőket, sajátjuknak ismerik-e el az aláírásokat, az ügyet egyszerűen nem vették fel napirendre. Sőt, a jegyző magánokirat-hamisítás miatt még rendőrségi feljelentést is tett.
A szocialisták nevében Földesi Norbert frakcióvezető "pitiáner figyelemelterelésnek" minősítette az ügyet. Szerinte bűncselekményről szó sem lehet, "hiszen ki az a hülye, aki a saját aláírását meghamisítja? Talán az, aki ilyesmit egyáltalán feltételez. Teljesen világos, hogy az egész pitiáner figyelemelterelést azért gerjesztette a jegyzővel összejátszó Fidesz, hogy ne kelljen számot adniuk a milliós jutalmak kifizetéséről" – írta akkori közleményében Földesi Norbert, majd egy nappal később ő maga tett feljelentést a holdingos jutalmak ügyében az ügyészségen.
A további bonyodalmakat kerülendő, az MSZP-frakció tagjai március 14-én ismét benyújtották előterjesztésüket, de úgy, hogy nagy nyilvánosság előtt írták alá dokumentumot, biztos, ami biztos. Földesi Norbert a ceremónia közben elmondta: már csak azért is szükséges az ügy megtárgyalása, mert időközben kiderült, hogy szó sincs prémium- és jutalomstopról a Miskolc Holdingnál. Ellenkezőleg, tavaly decemberben közel 300 millió forintnyi prémium kiosztásáról határoztak a Holding tagvállalatainál. Ő maga, mint önkormányzati képviselő, a Holding jogászától kért egy kimutatást, hogy a cégcsoport dolgozói közül ki milyen extra juttatást kapott még, például szolgálati lakás formájában. Ám annak ellenére nem kapott minderre választ, hogy dr. Kapás Katalin legkésőbb február 29-re ígérte a kért információkat.
A frakcióvezető megítélése szerint botrányos, ami ma a Miskolc Holdingban jutalom- és prémium-ügyben zajlik. A Holding vezetésének távoznia kell, s dr. Kriza Ákos polgármesternek is le kellene vonnia a szükséges következtetéséket.
"A Miskolc Holding Zrt. Igazgatósága az eseti jutalmazás visszafizetésére vonatkozóan a mai napon döntést hozott. 2012. 02. 22-i döntésében az Igazgatóság már megállapította, hogy a jutalmazás jogszerűen történt, így a munkavállalóktól a kifizetett jutalom egyoldalú visszakövetelésére munkajogi lehetőség nincs. Azonban a jutalomban részesítettek, maguk felajánlva és az Igazgatóság által is elfogadva, valamint Miskolc Polgármesterének a jutalmak visszafizetésére vonatkozó utasítását figyelembe véve úgy döntöttek, hogy az eseti jutalmakat visszafizetik. A Miskolc Holding Zrt. Igazgatósága pedig mai napon úgy határozott, hogy az így befolyó összeget nemes célra ajánlja fel.
Ezért a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház Gyermekegészségügyi Központját (GYEK) megkeresve, a GYEK vezetőségével egyeztetve, az ő javaslatukat elfogadva a súlyos betegségben szenvedő gyermekek életét megmentő, steril szobák felújítására ajánlja fel az eseti jutalom nettó összegét.
A jogszerűen, teljesítményalapon kifizetett eseti jutalom így a súlyosan beteg gyermekek életének megmentését és gyógyulását szolgálja majd Miskolcon" – írja szerda délutáni közleményében a cégvezetése.
. | [
"Miskolc Holding"
] | [
"Miskolctapolca Fejlesztési Kft.",
"Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház Gyermekegészségügyi Központ",
"Miskolci Turisztikai Kft.",
"Miskolc Holding Zrt. Igazgatósága",
"Miskolci Ingatlangazdálkodó Zrt."
] |
Magyar pénzből, és kifejezetten magyar vállalkozások számára hirdettek meg a nyáron egy 20 milliárd forintos kórházberuházást Vietnamban. Az Eximbank által finanszírozott külföldi üzlet alapinformációihoz azonban csak azok a hazai cégek juthattak hozzá, amelyek hajlandóak voltak valakit a 700 eurós pályázati díjjal a zsebében, személyesen kiküldeni a Mekong-parti dzsungelben fekvő Can Thóba, hogy megvegye a dokumentációt.
Szokatlan akadálypályát kellett teljesítenie azoknak a hazai vállalkozásoknak, akik szerettek volna bekapcsolódni Magyarország utóbbi években meghirdetett legjelentősebb külföldi egészségügyi beruházásába.
Az összesen 70 millió eurós, azaz mintegy 20 milliárd forintos üzleti lehetőség körül, annak ellenére, hogy ilyen méretű beruházás alig-alig fordul elő, szerény hírverést csaptak a szervezők.
A magyar exportélénkítés és know-how transzfer céljával állami pénzből finanszírozott projektről a potenciális egészségügyi cégek egyetlen forrásból értesülhettek. Június közepén a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara internetes oldalán közöltek róla egy háromsoros közleményt. A rövid felhívásban az állt, hogy a Vietnam Public Procurement Review Magazine-ban "kifejezetten és csak magyar vállalkozások számára nyitott pályázat" jelent meg egy Can Tho-i 500 ágyas onkológiai kórház tárgyában.
A kormány segélyhiteléről és a kórházépítés részleteiről azonban Magyarországon ennél többet a beavatottakon kívül más nem tudhatott meg. Akinek az iparkamarai közlemény felkeltette az érdeklődését, annak több ezer kilométert kellett utaznia, hogy hozzájuthasson a pályázati feltételekhez. A hitelkonstrukcióról és a tervezett kórház műszaki paramétereiről kizárólag Can Thóban lehetett részleteket megtudni, de ott is csak akkor, ha a magyar érdeklődő egy közjegyző előtt hitelesített megbízással személyesen elvitte a 700 eurós kiírási díjat, és megvásárolta a projekt dokumentációját. Átutalást nem fogadtak el. A rövid leadási határidő ellenére a pályázatokat is személyesen kellett utaztatni, az ilyenkor szokásos több ezer oldalas pályázatokat is kizárólag a helyszínen lehetett leadni.
A legsúlyosabb mérnöki hiba
A Vietnam déli részén található Can Tho milliós lakosságú város, a Mekong-delta egyik folyója, a Hau vágja el az ország többi részétől. A város a folyón emelt híd miatt szerzett magának kétes világhírt. 2007-ben az ország történetének legsúlyosabb mérnöki hibából adódó balesetében összedőlt az építés alatt álló szerkezet, és megölt 52 embert, 140-et pedig megsebesített. A terület mocsaras vidék, a lakosság körében évek óta emelkedik a daganatos betegek aránya. A megbetegedettek körében nagyon alacsonyak a túlélési esélyek, ezért van szükség egy új, jól felszerelt onkológiai kórházra.
A sok akadály láttán nem csoda, hogy a beruházást egy olyan cég nyerte meg, amely eddig Magyarországon kifejezetten egészségügyi tenderek kiírásával foglalkozott, és amelyről több magyar műszergyártó cégnél elmondták, hogy egyik munkatársa az elmúlt években, tehát még a kiírás előtt, többször kért segítséget a vietnami projekt előkészítéséhez is. Bár a tenderkiírás szigorúan tiltja az előkészítés résztvevőinek indulását a pályázaton, információink szerint a győztes cég munkatársa számos hazai vállalatnál megfordult, mint a projekt képviselője.
A Novotrading Medical Kft. győzelméről szerdán adott hírt a hvg.hu. A cikk szerint a cég szeptember 26-án a KÉSZ Csoporttal közösen nyerte el az 500 ágyas onkológiai kórház generálkivitelezését, és miután a pályázat eredménye jogerőre emelkedett, a konzorcium felső vezetése Vietnamba utazott, hogy aláírja a szerződést.
A Novotradig Medical Kft. jelenleg svájci tulajdonban van, az elmúlt pár évben azonban sűrűn változtak a külföldi bejegyzésű vállalkozások a tulajdonosi szerepkörben. A kft. életében az állandóságot az a Rényi Gábor jelenti, aki néhány éve még a napelemgyártás hazai apostolaként vált ismertté.
Rényi, aki ügyvezető igazgatóként irányítja a Vietnamban győztes kft.-t, a céget korábban birtokló Novotrade Rt.-ben, majd a később sűrűn nevet váltó utódcégekben is vezető szerepet töltött be. Az első rendszerváltás után alapított részvénytársaság, a Novotrade Rényi vezényletével rengeteg üzletbe belevágott, foglalkozott autókkal, könyvkiadással, játékok, hangszerek kereskedelmével, és ő volt a főszereplője a budapesti tőzsde első bennfentes kereskedelmi perének. 2006-tól a Genesis Energy NyRT.-re átkeresztelt Novotrade élén ő vált a napenergia felhasználás magyarországi szószólójává. A Gyurcsány-kormány idején, 2007-ben nagy elánnal jelentették be, hogy Tatabányán gyárat alapítanak, a nagy ívű terven azonban az állam által nyújtott egyedi kedvezmény sem segített, néhány év alatt elhalt. A Genesis ezután profilt váltott, és immár Hun Mining néven a hazai bányászat felélesztésének élharcosa lett, de az elmúlt két évben a bányászat helyett leginkább a cég vagyona körül zajlottak a viták. Ráadásul a tavalyi évet 2 milliárdos mínuszban zárta a Hun Mining.
Úgy tudjuk, a kórházprojekt konzorciumában a Rényi által irányított Novotrading jelentette a húzóerőt. A KÉSZ építőipari cégcsoport elvállata ugyan a konzorciumvezető szerepét, de valójában csak a pályázat lezárulta előtt néhány nappal vásárolta meg a tendert.
Az uniós országok exporttámogatásában speciális műfaj a segélyhitel. A hitelező országok a jótékonykodás mellett elsősorban saját hazai cégeik számára teremtenek újabb piacokat az olcsó és hosszú távú pénzkölcsönnel, ezért a hitel egy részét a kedvezményezett országnak vissza sem kell térítenie. Az üzletbe bevont cégeknél növekszik a forgalom, és ezzel együtt nő az általuk fizetett adó is. A világ egyes részein a vámszabályok miatt is kedvelt ez a pénzkihelyezési konstrukció, mert a hitelt adó országok, akár kisebb áldozatok árán, nemzeti cégeiken keresztül gazdasági hídfőállásokat tudnak kiépíteni a célországokban.
Az Eximbank tájékoztatása szerint a segélyhiteleket az arra jogosult országoknak az Eximbank nyújtja ugyan, de segélyhitel-felajánlás is és a hitelnyújtás is minden esetben kormányzati döntést igényel. A hitelhez kikötik, hogy az adományozott összeg minimálisan 50 százalékát a magyar exportőrök által szállított árukra vagy projektek finanszírozására kell elkölteni. A hitelügylet mögött biztosítékként a kedvezményezett ország szuverén, sub-szuverén garanciája, vagy azzal egyenértékű kötelezettségvállalása áll. Az Eximbank nem vett részt sem az előkészítő munkában, sem a pályázatok elbírálásában. | [
"KÉSZ",
"Novotradig Medical Kft."
] | [
"Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara",
"Hun Mining",
"Novotrade Rényi",
"Novotrading Medical Kft.",
"KÉSZ Csoport",
"Genesis Energy NyRT.",
"Novotrade Rt."
] |
Kevesebb, mint 400 millió forint folyt be 2009-ben az MDF pártkasszájába, de a párt 933 illió forintot költött - derül ki az MDF pénteken megjelent pénzügyi beszámolójából. A legbőkezűbb adományokat egy alapítványtól és egy IX. kerületi képviselőjétől kapta az MDF.
Az MDF 2009-es pénzügyi beszámolója szerint - amely pénteken került nyilvánosságra - a párt az év folyamán 541 millió forinttal többet költött el, mint amennyi bevétele volt. A párt kasszájába 2009-ben összesen 391,8 millió forint folyt be, kiadásai viszont 933 millió forintra rúgtak.
A beszámolóból kiderül, hogy a párt 491 millió forintot költött eszközbeszerzésre, 222 milliót működési kiadásokra és 161 milliót a "politikai tevékenység kiadásaira" - ezek voltak a legnagyobb tételek a kiadások között.
Az MDF bevételeinek legnagyobb része - 227 millió forint - az állami támogatásból származott, 134,7 milliót pedig adományokból sikerült összegyűjteni. Különböző, kisebb összegeket kapott az MDF például Budapest XIII., XVIII. és XXI. kerületi önkormányzatától és az újpesti vagyonkezelő cégtől. 5,5 millió forintot adományozott az MDF-nek Miskolc önkormányzata is. A legbőkezűbb adomány - 78,7 millió forint - ugyanakkor a Megújuló Társadalomért Alapítványtól származott. Ez a szervezet 2008-ban is támogatta az MDF-et, 1,2 millió forintt kapott tőle a párt.
A magánszemélyek közül a legtöbbet, 3 millió forintot Szilassy Gábor Cézár IX. kerületi MDF-es képviselő fizette be a pártkasszába, de 1-1 millió forintot adományozott több ismert MDF-es politikus is: Karsai Péter, Dávid Ibolya, Herényi Károly és a közelmúltban elhunyt Dragon Pál.
A választási vereség után az MDF támogatása évi 228 millió forintról évi 50 millióra csökken majd. Az MDF pártalapítványának, az Antall József Alapítványnak eddig évi 88 millió forint járt a költségvetésből, mostantól évi 36 millió forinttal kell beérniük. A pártnak ugyanakkor van tartaléka: az Országgyűlés 2007-ben döntött úgy, hogy a pártok megvásárolhatják az államtól az általuk használt irodákat, és ehhez segítséget is nyújtott az állam az MFB-n keresztül.
A parlamenti pártok közül egyedül az MDF hozta nyilvánosságra, hogy milyen ingatlanokat vásárolt meg, saját beszámolója összesen több mint 474 millió forintért. Ezek közt vannak csekély értékűek, mint egy alig több mint egymilliót érő szécsényi párthelyiség, de szerepel a listán az MDF II. kerületi, a Szilágyi Erzsébet fasorban található országos központja is, 91 millió forintos vételárral. Az összesen 21 ingatlan megvásárlására a párt 454 millió forint hitelt vett fel, de mivel az állam kezességet vállalt a hitelekért, akkor sem veszíti el az épületeket, ha nem tudja fizetni a törlesztő részleteket. (Az MDF pénzügyi helyzetéről bővebben ebben a cikkben olvashat.) | [
"MDF"
] | [
"Megújuló Társadalomért Alapítvány",
"Antall József"
] |
Most a nyílt tendert követő hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzésről mondta ki, hogy jogsértő a Közbeszerzési Döntőbizottság.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) 1 millió forint bírságot szabott ki a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-re a múlt hétfőn, mert a nyílt útszórósó-tendert jogsértő módon nyilvánította érvénytelennek, most hétfőn pedig a nyílt tendert követő hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzésről mondta ki ugyanezt - a határozat a Közbeszerzések Tanácsa honlapján jelent meg.
A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. nettó 555 millió forint becsült értékben, nyílt közbeszerzésen akart ömlesztett útszóró sót beszerezni. A felhívás 20 ezer tonna - plusz 50 százalék - útszóró sóra szólt. Négy ajánlat érkezett, amelyek közül a legolcsóbb lett volna a nyertes. Beadáskor az Optopus Kft. nettó 18.300 forintos tonnánkénti ára volt a legjobb, és az maradt az elektronikus árlejtés után is.
Az ajánlatkérő január 19-én azonban azt közölte, hogy képtelenné vált az ellenszolgáltatásra, ezért nem hirdet nyertest. Másnap viszont hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzést indított 10 ezer tonna útszóró sóra. Az ajánlattételi határidő január 21. volt, és az FKF még aznap kihirdette nyertesnek a Medcare Gyógyszer és Gyógyászati Kereskedelmi Kft.-t, a szerződést nyomban meg is kötötték nettó 17.600 forintos tonnánkénti áron. Miután az ilyen zárt közbeszerzést be kell jelenteni a KDB-hez, a testület elnöke jogsértőnek tartotta a második eljárást, és jogorvoslatot kezdeményezett.
Ezzel egyidőben az első - nyílt - eljárás első helyezettje, az Optopus Kft. is eljárást indított a KDB-nél. Kifogásolta a lezárást, mivel éppen a második eljárás bizonyítja, hogy volt pénze az ajánlatkérőnek. Erre a következtetésre jutott a KDB is, ezért megsemmisítette az eljárást lezáró döntést, és 1 millió forintra bírságolta az FKF Zrt.-t.
A most megszületett második KDB döntés kimondja, hogy az FKF-nek nem volt joga hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzést kezdeményeznie. A rendkívüli sürgősség ugyan is nem állt fenn, enélkül pedig jogsértő a zárt tender. Ebből az eljárásból derült ki, hogy a nyílt tendert nem azért hiúsította meg az ajánlatkérő, mert nem volt pénze, hanem azért, mert az évek óta neki sót szállító, és ennek a nyílt eljárásnak is kvázi nyertese, az Optopus Kft. nem tudta a kért ütemezéssel szállítani az útszóró sót. Ennek oka az európai időjárás volt, amely a román és ukrán sóbányák felé terelte a Nyugat-európai piacot is.
A második határozatban az áll, hogy az ajánlattételre felkért cégek - a nyertesen kívül a Solinwest 2000 Kft. és a Magyar Plastirouta Kft. - szóban közölték: 3 ezer tonna sót készletből tudtak szállítani. Ez két napra elegendő az FKF-nek. Bírságot a második eljárásban nem szabott ki a KDB, mivel ilyen jogsértésnél csak a szerződés érvénytelenségének a kimondására indíthat bírósági eljárást.
A céginformáció adatai szerint a második eljárás nyertese, a Medcare Kft. hat magánszemély tulajdonában áll, jegyzett tőkéje 13 millió forint, a főtevékenysége pedig fekvőbeteg ellátás. Az APEH háromszor indított ellene végrehajtási eljárást, egyszer pedig foglalást is tartott a cégnél. Székhelye a budapesti Galvani úton van, míg fióktelepet működtet a kistarcsai kórházban. A 2009-es mérlegben a cég értékesítési nettó árbevétele 2,5 millió, míg a saját tőkéje mínusz 3,5 millió forint volt. Az üzemi eredménye mínusz 2,6, míg az adózás előtti és a mérleg szerint eredménye egyaránt mínusz 3,1 millió forintot tett ki. | [
"Medcare Kft.",
"Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt."
] | [
"Medcare Gyógyszer és Gyógyászati Kereskedelmi Kft.",
"Solinwest 2000 Kft.",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"FKF Zrt.",
"Közbeszerzések Tanácsa",
"Optopus Kft.",
"Magyar Plastirouta Kft."
] |
MTI
2013. 04. 29., 17:36
Utolsó módosítás:2013. 04. 29., 19:31
A dohány-kiskereskedelmi koncesszió pályázati rendszere világos feltételeket szabott a kiírásban, a pályáztatás mindenben megfelel a törvényeknek, július elsejétől pedig beindul a nemzeti dohányboltok új rendszere - mondta Gyulay Zsolt, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. vezérigazgatója hétfőn.
Gyulay elmondta, hogy már a törvény megalkotásakor, a pályázat kiírásakor látszott, sokan nem érdekeltek abban, hogy július 1-jével felálljon az új rendszer. Az 5000 nyertes mellett 10 000 vesztes van, és a döntések indulatot kavartak - mondta Gyulay.
Senki sem ígérte, hogy minden régi trafikos nyertes lesz, a pályázati kiírás tiszta volt, mindenki számára elérhető, a tenderen pedig bárki indulhatott - hangsúlyozta a vezérigazgató, aki elmondta, hogy a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. készítette elő a beérkezett anyagokat bírálatra, a döntést a bíráló bizottságok hozták meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumon belül. A bizottságokat a minisztérium hozta létre szakértőkből, a testület összetételéről pedig azért nem adnak információt, hogy megóvják őket az esetleges rosszindulatú zaklatástól. A döntést hatvan nap alatt hozták meg, ami komoly feladatot jelentett, és a nyertes 5400 névben "sok mindenkit fel lehet fedezni, főleg ha kifejezetten az a szándék, hogy hergeljék a veszteseket".
A pályázat értékelésében a legnagyobb az üzleti terv súlya volt, ötvenszázalékos. Ezeket is egy bíráló bizottság pontozta a meghatározott szempontrendszerek szerint - mondta Gyulay Zsolt. Magyarországon korábban mintegy 200 olyan trafik működött, amely kifejezetten dohánytermékeket árusított, és mintegy 700-ra tehető a dohányt és alkoholt árusító kiskereskedelmi egységek száma. Ehhez képest most a dohány-kiskereskedők szövetségének adatai szerint 1400 tagjukból 1025-en nyertek koncessziót. Eddig a dohány-kiskereskedelem 75-80 százaléka multinacionális cégeknél, benzinkutaknál volt, most 100 százalékban átkerül családi vállalkozások kezébe, és ez az érdeksérelem fő oka - tette hozzá.
Az első körben eredménytelennek nyilvánított pályázatokkal érintett mintegy 1400 településre március 29-én jelent meg a pályázati felhívás. Úgy vélte: várhatóan nagy lesz az érdeklődés, és a helyszínek nagy részében elkel a koncesszió. Hozzátette, hogy később derül ki, hogy hol kell élni a mozgóárusítás lehetőségével. A termékkör bővítése és a 10 százalékos fix árrés mellett mindenhol megéri dohányboltot nyitni - hangsúlyozta Gyulay Zsolt. | [
"Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [] |
Megvizsgálja a főváros, hogyan hirdethetett két évig ingyen és engedély nélkül a budapesti villanyoszlopokon Garancsi István reklámcége. A Fővárosi Önkormányzat egyúttal támogatta az oszlopok reklámcélú hasznosítását, de a pályázaton egyelőre akár az érintett Esma Zrt. is indulhat. A közgyűlés arról is döntött, hogy egymilliárd forintból korszerűsítik a budapesti közvilágítást. Tokody Marcell jobbikos képviselő itt a miniszterelnök vejét emlegette, mikor túlárazásról beszélt.
Hétezer rossz állapotú nátriumlámpát cserélne ledesre a főváros, a közvilágítás korszerűsítésére egymilliárd forintot jóvá is hagyott a közgyűlés. Az ülés előtt a jobbikos Tokody Marcell jelezte: lámpákra leosztva sokkal olcsóbb ajánlatokat is találtak a piacon.
"Világossá szeretnénk tenni, hogy egyetértünk a céllal, szeretnénk azt, hogy korszerűbb, energiahatékonyabb legyen Budapesten a közvilágítás, azonban nem lehet egy ilyen projekt a korrupció melegágya. Tudjuk jól, hogy a miniszterelnök veje éppen ledvilágítással foglalkozik – nem ez lenne az első irányított közbeszerzés Magyarországon, tartunk tőle, hogy rá kívánják majd kiírni a közbeszerzést" – fejezte ki félelmét a Jobbik fővárosi képviselője.
A közbeszerzésért felelős társaság vezetője szerint a nyilvános eljárás alatt majd leszorítják az árakat, és szerinte az ellenzéki képviselő amúgy is rosszul számol. "Az egymilliárd forintot nem lehet elosztani a hétezerrel ahhoz, hogy megkapjuk, mennyi egy lámpatest ára. A ledes közbeszerzés más típusú, mint egy sima nátriumlámpa – amelyet leveszünk és fölrakunk – beszerzése. A led esetében tervezni kell, a megfelelő infrastruktúrára kell tervezni, és ahhoz, hogy szabványos közvilágítás legyen Budapesten, bizony nagyon pontos, alapos előkészítés szükséges" – jegyezte meg Pap Zoltán, a BDK Budapest Dísz- és Közvilágítási Kft. ügyvezetője.
A közgyűlés arról is döntött, hogy a villanyoszlopokon is lehessen reklámozni a fővárosban.
"Vizsgáltassam meg, hogy mért nem fizetett az Esma? Hát ezt támogatom"– a Demokratikus Koalíció képviselőjének módosítójáról mondta ezt Tarlós István főpolgármester. A közvilágítási oszlopokról ugyanis kiderült: a miniszterelnök barátjának egyik érdekeltsége már két éve úgy használja őket reklámozásra, hogy nem fizet a felületekért.
"Az Orbán-kormány újra engedélyezte, hogy a villanyoszlopokon, közúti oszlopokon úgynevezett elefántfüleket helyezzen el. A Garancsi István érdekeltségébe tartozó cég 2015 vége óta nem fizet ezért egy árva fillért sem, ezt a közgyűlési előterjesztésben elismerte a cég. Kíváncsi lennék arra, hogy kit terhel a mulasztás felelőssége azért, hogy a főváros és a cégei jelentős bevételtől estek el" – jelentette ki a DK-s Gy. Németh Erzsébet
A főpolgármester jelezte, a cég nem rendelkezett engedéllyel a fővárostól. "Ha jogcím nélkül használja, az egy kicsit más. Természetesen azt is meg kell vizsgálni, tehát én támogatom változatlanul az ön javaslatát, de hangsúlyozom: most tudtam meg én is, hogy nem arról van szó, hogy valaki valamire jogosítványt kapott, és nem fizet érte, hanem jogcím nélkül használt valamit" – fogalmazott Tarlós István.
Városszerte összesen hetvenhétezer közvilágítási oszlop van, ezeken hirdethet majd a közbeszerzés győztese öt éven át. | [
"Esma Zrt."
] | [
"BDK Budapest Dísz- és Közvilágítási Kft.",
"Demokratikus Koalíció",
"Fővárosi Önkormányzat"
] |
Ezért kerül közel 1,5 milliárd forintba a tárgyak raktározása az ezt végző cég szerint.
Egy napja írtunk róla, hogy a párbeszédes V. Naszályi Márta feljelentést tett, mert gyanús, hogy a Museum Complex nevű cég a piaci árnál jóval drágábban szállíthatja el egy jó messze található raktárba a felújítás alatt álló Iparművészeti Múzeum gyűjteményének egy részét. Cikkünkre a Museum Complex Kft. is reagált, több pontba szedve érveltek.
Feljelentést tettek az Iparművészeti botránya miatt Baromi gyanús, ahogy kiválasztottak egy céget a gyűjtemény felújítás miatti elszállítására.
Szerintük a szerződés összege nem 2,4, hanem 1,358 milliárd forint lett. Azt is hozzáteszik, a közbeszerzés műszaki leírása elég részletes volt, "az elvárt helyiségméretekről és még a könyvek elhelyezésére szolgáló gördíthető polcrendszerről is rendelkezett a könyvtár/adattár tekintetében." A dobozok tekintetében számoltak a könyvtár állományával is. A csomagolást szakemberek előtt végzik, igazodva a műtárgyvédelmi előírásokhoz.
A raktár már 2016 júniusa óta működik, a 19 ezer négyzetméteres épületet szakaszosan adták át. Az Iparművészetinek fenntartott területet (ez a raktár fele) is elfogadott ütemterv szerint adják át. A gyűjtemény felügyeletéről nem mondott le a múzeum, még a letéti raktárakba is csak a múzeum embereivel léphetnek be a cég munkatársai. A könyvtár és adattár együttese nem kerül letéti elhelyezésre, látogatható marad a munkatársaknak.
Biztosításuk megfelelő, a legnagyobb értékű műtárgyhoz igazodik a kártérítési limit. A műtárgyakat speciális polcrendszereken tárolják, állandóan őrzik, folyamatosan rendelkezésre állnak kezelő, technikus, csomagoló szakemberek, mindez benne van a bérleti és letéti díjban. Hozzáteszik, a Magyar Nemzet eredeti cikke átlagos raktárbérleti árakkal számolt, miközben itt más födémterhelhetőségről és raktári belmagasságról van szó.
(Kiemelt kép: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás) | [
"Museum Complex",
"Iparművészeti Múzeum"
] | [] |
Európát büntetnék Európa és egy jordán herceg a világ többi része ellen – némi leegyszerűsítéssel erről is szólhat a FIFA kongresszusa. Az afrikai, az óceániai, valamint az észak- és közép-amerikai szövetségek képviselői már felsorakoztak Sepp Blatter újraválasztása mellett, Európa azonban jelezte, hogy Ali bin al-Husszeint támogatják. Blatterék fájó helyen vágnának vissza Európának: egy határozatot terveznek meghozni arról, hogy a 2026-os vb nem lehet ezen a kontinensen.
Nem mindennapi botránnyal indul a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) kongresszusa: a svájci rendőrség az FBI-t segítve egy zürichi hotelben letartóztatta a szervezet több vezetőjét. A vád ellenük többek közt korrupció és pénzmosás. Házkutatást tartottak a FIFA központjában, a CNN szerint pedig az észak- és közép-amerikai szövetség miami központját is megszállták a rendőrök. A szövetség tagjai azért gyűltek össze Zürichben, hogy elnököt válasszanak. Két nappal a kongresszus előtt azonban megjelentek a rendőrök is a hotelben, ahol több döntéshozó is megszállt. Hat FIFA-vezetőt tartóztattak le, ám még többek ellen emelhetnek vádat legalább 150 millió dolláros csalás miatt. Az amerikai Igazságügyi Minisztérium tette közzé a 14 fős listát. A megvádoltak közt szerepel a FIFA csúcsszervének, a végrehajtó bizottságnak több tagja. A névsorban van Jeffrey Webb, az észak- és közép-amerikai szövetség elnöke, elődje, Jack Warner, Julio Rocha, a FIFA fejlesztési képviselője, Nicolás Leoz, a dél-amerikai szövetség 1986 és 2013 közti elnöke, és több, a médiajogokkal foglalkozó szervezet vezetője is. Sepp Blatter FIFA-elnök nincs köztük – igaz, ehhez már az FBI tette hozzá, hogy a vizsgálat még nem ért véget. A letartóztatott vezetőket az Egyesült Államoknak fogja Svájc kiadni az FBI, valamint az amerikai Igazságügyi Minisztérium kérésére.A hatóságok szerint a FIFA kenőpénzt fogadott el a világbajnokságok rendezési jogaiért, valamint marketing- és műsorszórási engedélyekért is. Meg voltunk döbbenve, hogy ez mennyi időn át folyhatott zavartalanul, az ügy lényegében a FIFA minden tevékenységét érintette – nyilatkozta egy nyomozó.A svájci ügyészség azt is nyilvánosságra hozta, hogy a 2018-as és a 2022-es világbajnokságokhoz kötődő botrányok kapcsán is folyik a vizsgálat. 2010 végén ítélték oda ezt a két vb-t Oroszországnak, illetve Katarnak. Azóta is sokszor lehetett hallani, hogy emögött nagy korrupció állt, de nyomozás csak most indult. Igaz, a FIFA-nál házon belül már lefolytattak egy vizsgálatot, de ennek az eredményét végül nem engedték nyilvánosságra hozni, mondván, sértené a személyiségi jogokat, ha kiderülne, hogy kik voltak korruptak.Ezek után az is kérdéses, hogy megtartják-e a péntekre tervezett elnökválasztást, bár a FIFA ígéri, hogy nem változtatnak a kongresszus programján. Sepp Blatter, ha ismét megválasztják, az ötödik elnöki ciklusát kezdheti meg. Kihívója, a jordániai Ali bin al-Husszein egyelőre nem kommentálta az eseményeket – annyit mondott, hogy ez egy sötét nap volt a futball számára. Egészen tegnapig úgy tűnt, hogy Blatter győzelmét nem fenyegeti semmi. Ám most már felerősödtek azok a hangok, amelyek szerint nagyobb pénzügyi kárt okozna a FIFA-nak, ha Blatter maradna hatalomban. Nem tudni, miképp reagálnának a szponzorok: túl nagynak tartják-e a botrányt, vagy még így is jó üzletet látnának a világ legnépszerűbb sportágában. | [
"Nemzetközi Labdarúgó-szövetség"
] | [
"Igazságügyi Minisztérium"
] |
Továbbra sem nyilvánosak Lázár János luxusutazásainak részletei, mivel a Miniszterelnökség fellebbezett az erről szóló bírósági döntés ellen. Ez derült ki annak a pernek a csütörtöki tárgyalásán, amelyet az Origo volt főszerkesztő-helyettese indított Lázár János kiküldetései miatt. A Miniszterelnökség képviselője a tárgyaláson azt mondta, szerinte már mindent elmondtak, ami nem minősített adat.
Fellebbezett a Miniszterelnökség a bíróság döntése ellen, amely arra kötelezte, hogy áruljon el részleteket Lázár János utazásairól – derült ki az Origo volt főszerkesztő-helyettese által kezdeményezett per mai tárgyalásán. Most semmilyen ítélet nem született, a bíró ugyanis október végére halasztotta a tárgyalást, mivel a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól is meg kell várni egy dokumentumot.
Pethő András még az Origo munkatársaként indított pert a Miniszterelnökség ellen Lázár János külföldi utazásai miatt. A Transparency International blogjában a volt főszerkesztő-helyettes részletesen leírta, miért kezdett el foglalkozni az akkor még államtitkári rangban lévő Lázár kiküldetéseivel: felkeltette a figyelmét, hogy a Miniszterelnökség által küldött összesítésben Lázár utazásainál nagyobb összegek szerepeltek, mint más hivatali vezetők kiküldetéseinél.
A cikksorozata szerint egy 2012. november végi háromnapos angliai utazáson például 920 ezer forint volt Lázárék szállásköltsége, egy tavaly márciusi kétnapos svájci úton 469 ezer forintba, egy tavaly júliusi, szintén kétnapos olaszországi úton pedig 582 ezer forintba került a szállás.
A szálloda neve titok
A Miniszterelnökség nemzetbiztonsági okokra hivatkozva nem árult el részleteket az utakról, Pethő ezért perelt. A Miniszterelnökség képviselője a mostani tárgyaláson is a nemzetbiztonsági okokra hivatkozott. Az ügyvéd például kijelentette:
a szálloda nevének a kiadása nemzetbiztonsági kockázatot jelentene.
Lázár ugyanis olyan ügy miatt járt Angliában, amely titkos adatnak minősül, és az erről szóló dokumentumot Csák János, Magyarország londoni nagykövete minősítette titkosnak. A Miniszterelnökség képviselője emiatt azt is megemlítette, hogy szerinte Pethőnek nem is a Miniszterelnökségtől, hanem az adatkezelő Külgazdasági és Külügyminisztériumtól kellett volna megkérdeznie, mit csinált Lázár azon az utazáson. Az ügyvéd azt is megjegyezte, hogy szerinte amúgy semmilyen plusz információt nem jelentene, ha megtudnánk azoknak a hoteleknek a nevét, ahol Lázár megszállt.
A Pethőt képviselő ügyvéd, Németh Zsolt erre úgy reagált, hogy éppen azért lenne lényeges megtudni, hol szállt meg Lázár, mert csak így lehet tisztázni, hogy megfelelően használta-e fel a közpénzt. Pethő ugyanis éppen azt szeretné megtudni, hogy miért magasabbak Lázár szállásköltségei, mint más állami vezetőké.
A bíróság május végén hozott egy részítéletet, amelyben az újságírónak adott igazat: kötelezte a Miniszterelnökséget, hogy a svájci és az olaszországi út esetében adja ki azokat az információkat, hogy milyen státuszú és titulusú tárgyalópartnerekkel találkozott Lázár János, és azt is, hogy pontosan melyik szállodákban szállt meg. (Az angliai utazásról egy titkos irat miatt nem lehetett dönteni, és most kiderült, hogy tovább kell várni.) Ezen a májusi tárgyaláson derült ki, hogy Lázárnak egy kísérője volt ezeken az utazásokon, vagyis ketten hozták össze a kirívó hotelszámlákat.
Lázár a döntés után közölte, hogy saját pénzéből befizeti a nagyjából kétmillió forintot, amelyet egy munkatársával együtt három utazáson, összesen hét nap alatt szállásra költött. Mindezt azért, mert szerinte az ország érdeke, hogy ne kerüljön nyilvánosságra azoknak a neve, akikkel találkozott az utazásain. Emellett ugyanakkor kijelentette azt is, hogy "készséggel állok utazási szokásaim részleteivel is a független magyar bíróságok rendelkezésére".
Ezek után nyár közepén, amikor kézhez kapta mindenki a részítéletet, a Miniszterelnökség meglehetősen ellentmondásos módon annyit árult el, hogy "Lázár János a bíróság döntését végre fogja hajtani, a megadott határidőig fellebbezést nyújt be". Most kiderült, hogy Lázárék benyújtották a fellebbezést, vagyis az ügy a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.
A cikksorozat szerzője, Pethő András, illetve több tucat munkatárs is június elején felmondott az Origónál azt követően, hogy meg nem erősített hírek szerint e cikkek miatt kellett távoznia a lap főszerkesztőjének, Sáling Gergőnek. | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Transparency International"
] |
Hende: drága út Brüsszelbe is
Budapest — Nemcsak Párizsban, hanem Brüsszelben is drága luxushotelben szálltak meg Hendéék.
A honvédelmi tárca válasza szerint titkos az útitárs kiléte /
A Blikk ugyanis három további olyan külföldi utat talált a honvédelmi miniszternél 2011-ben és 2012-ben, amelynél kirívóan magas szállásköltséget számoltak el. Valamennyi esetben Belgium volt az úti cél, és fejenként 120 ezer forintba került egy éjszaka. Hogy pontosan kik is voltak az útitársai, azt honvédelmi és nemzetbiztonsági okokra hivatkozva ezúttal sem árulta el a Honvédelmi Minisztérium. Annyit lehet tudni, hogy Siklósi László védelempolitikai helyettes államtitkár tagja volt a delegációnak, őt is csak azért közölték, mert állami vezetőnek számít. Minden útra azonban hárman mentek, de hogy ki volt a harmadik, az honvédelmi titok.
– A kiküldött nem vezető kormánytisztviselő nyilván nem magánszemélyként vesz részt a delegációban, hanem a közigazgatási szervezet törvényes működési rendjében jár el mint előkészítő, konzultáló és tanácsadói feladatokat ellátó személy. E feladatát csak úgy tudja ellátni, ha illetéktelen külső befolyástól mentesen dolgozik, vagyis a neve nem kerül nyilvánosságra – indokolt a Blikknek a honvédelmi tárca.
A brüsszeli utaknál a közös pont az volt, hogy Hende valamennyi esetben az uniós védelmi miniszterek találkozójára ment. Az egyik alkalommal 121 ezer, a másik alkalommal 118 ezer forintba kerül egy főnek a szállás egy éjszakára. A harmadik alkalommal 219 ezer forint volt a szállásköltség, de a minisztérium adataiból nem derül ki világosan, hogy fejenként vagy két főre. Az biztos, hogy más alkalmakkor nemcsak más minisztériumi vezetők, hanem maga Hende Csaba is a töredékét költötte szállásra brüsszeli kiküldetésein.
Mint keddi számunkban megírtuk, Hende három évvel ezelőtt Párizsban 252 ezer forintért szállt meg egy éjszakára egyik kolléganőjével, aki azóta már az élettársa lett. A miniszter kísérőjét a honvédelmi tárca szintén honvédelmi okokra hivatkozva nem kívánta elárulni, azonban egy követségi beszámolóból a Blikk szúrta ki, hogy a miniszter a titkárságvezetőjét vitte magával az útra.
K. D. | [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [] |
Pontosabban egy cég talpon maradt a tizenegyből, de hiába. A Miniszterelnökség három elemzés elkészítésére írt ki pályázatot, és mind a hármat Giró-Szász András tavaly eladott tanácsadó cége, a Strategopolis Kft. nyerte. A cég már tavaly is nagyot nőtt: 50 százalékos emelkedéssel 666 millió forintra növelte a bruttó árbevételét. A Strategopolis két tulajdonosa azonban 2014 végéig nem fizetett egy fillért sem az államtitkárnak járó 750 millióból. A Miniszterelnökségen azt mondták, a többi pályázó nem felelt meg a feltételeknek.
Az Index információi szerint teljes sikert ért el a Strategopolis Stratégiai Elemző és Kommunikációs Tanácsadó Kft. a Miniszterelnökség legutóbbi tanulmánykészítésre kiírt közbeszerzésén.
Lázár Jánosék a 2007–2013-as időszak EU-programjainak eredményeire, végrehajtására voltak kíváncsiak, ezért három nyílt pályázatot hirdettek:
Információs társadalom Kormányzati célok és a fejlesztéspolitika összhangja Pályázati konstrukciók kiírási hatékonyságának javítása
A monitoring és az elemzések elkészítésére sokan jelentkeztek, de végül csak a Miniszterelnökségen dolgozó Giró-Szász András kommunikációs államtitkár korábbi, tavaly eladott tanácsadó cége, a Strategopolis Kft. tudott megfelelni a követelményeknek, pedig a három tenderen – átfedésekkel – összesen 14-en indultak.
A második pályázatra például hat, míg a harmadikra öt pályázatot adtak be, csakhogy mindkét esetben kizárták az összes konkurenst, jóllehet a cégek egy része kedvezőbb árajánlatot adott, mint a Strategopolis.
Giró-Szász András régi vállalkozásának csupán az információs társadalomról szóló pályázaton kellett versenyeznie, az egyetlen ellenfelet azonban az értékelésnél lepontozták. Ezen a tenderen többek között olyan cégek pályázatát érvénytelenítették, mint a Deloitte Üzletviteli Zrt., a KPMG Tanácsadó Kft. és a Kopint-Tárki Zrt., de érdekes módon az információs társadalom pályázaton elvérzett a kormánnyal szoros kapcsolatban álló Századvég Gazdaságkutató Zrt. is, amely a BellResearch Kft.-vel közös ajánlattal próbálkozott.
Összesen 140 millió
Ha megkötik a szerződéseket, a Strategopolis három hónap alatt összesen 140 millió forintot kap a megbízásokra.
A Strategopolis forgalma az utóbbi években rendszeresen nőtt: a Céginfó adatai szerint tavaly 50 százalékos ugrással 666 millió forintra nőtt a bruttó árbevétele 2013-hoz képest. Az állami és kormányzati megrendelések miatt egyre jobban hasít a cég, pedig már 2013-ban is javítottak; akkor 150 milliós növekedés mellett 433 millió forintos árbevétellel zárták az évet, amelyből 127 milliót osztalékként ki is fizettek a tulajdonosoknak.
Kiszállt, visszaszállt, eladta
A korábbi cégalapító-tulajdonos, Giró-Szász Andrást azonban épp a tavalyi sikerév végén vált meg az – alig fél évvel korábban visszavett – Strategopolistól, akkor, amikor kinevezték kormányzati kommunikációért felelős államtitkárrá.
Giró-Szász a 2014-es országgyűlési választás után rövid időre visszavonult a politikától. Ekkor újra belépett az összeférhetetlenségi okok miatt korábban elhagyott cégébe, de kevesebb mint fél év után, október 30-án ismét kiszállt, és eladta részesedését. Első államtitkári vagyonnyilatkozatába november végén azt írta be, hogy az üzletrészért 750 millió forinttal tartoznak neki.
Az államtitkár akkor azt közölte az Indexszel, hogy a jelentős összeg a 61 százalékos tulajdonrész eladási árából, valamint az osztalékból jött össze. A Strategopolis két tulajdonosa azt vállalta, hogy a pénzt két év alatt fizeti ki neki.
Nem siettek fizetni
Az államtitkár június elején közzétett adóbevallásából az látszott, hogy a cég, bár jól ment neki, az eladáskor, 2014 utolsó hónapjaiban egyáltalán nem törlesztett a 750 milliós tartozásából. Az államtitkár Kormány.hu-ra kitett bevallása szerint 2014-ben rossz évet zárt: 10,1 millió forint volt az egész éves összevont adóalapja, ami az egyik legkisebb kereset volt a miniszterek, államtitkárok körében.
A Strategopolis egyike annak a három tanácsadó cégnek, amelynek nyilvánosságra kell hozni az államnak szállított tanulmányait, kutatási anyagait. Lázár János június elején jelentette be, hogy egy bírósági döntés alapján a Miniszterelnökségnek 30 napon belül ki kell adnia a Századvég-csoporttól 3,9 milliárd forintért rendelt anyagokat.
Jó szakértői és tanácsadói vannak
A Miniszterelnökség az Indexnek elismerte, hogy mindhárom pályázatot a Srategopolis nyerte.
A Miniszterelnökség azzal magyarázta a sikersorozatot, hogy a cég hazai és nemzetközi szakértőket és széles körű ágazati tapasztalatokkal rendelkező tanácsadókat foglalkoztat, így minden szempontból alkalmas a feladatok teljesítésére. Arra a kérdésre, hogy miért volt ilyen szokatlanul nagyarányú az indulók kizárása a három pályázaton, azt írták:
A többi pályázó nem felelt meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Miniszterelnökség 2015. május 27-én valamennyi ajánlattevőnek hiánypótlási felhívást küldött. A felhívásban foglaltakat azonban a többi ajánlattevő vagy nem határidőben teljesítette, vagy, ha igen, az utólag becsatolt dokumentumokkal sem tudta igazolni az alkalmasságát.
Giró-Szász András azt mondta, nem tudott a pályázatokról, de egyáltalán nem csodálkozik azon, hogy korábbi cége nyert, hiszen informatikai területen például a Big Fourral együtt említhető a Strategopolisnál felhalmozott szaktudás. Az államtitkár szerint a cég bevételeinek nagy részét nem az államtól, hanem a piacon szerzi. | [
"Strategopolis Kft.",
"Miniszterelnökség"
] | [
"Strategopolis Stratégiai Elemző és Kommunikációs Tanácsadó Kft.",
"Big Four",
"Deloitte Üzletviteli Zrt.",
"KPMG Tanácsadó Kft.",
"Századvég Gazdaságkutató Zrt.",
"Kopint-Tárki Zrt.",
"BellResearch Kft."
] |
A MÁV még 2015-ben vásárolt a mozdonyvezetőknek nem túl olcsón 3100 darab Winmate M101B típusú tábla PC-t. A vasúttársaság azzal indokolta anno a drágább – 383 520 forintos – darabok beszerzését, hogy ötéves használatra szánják az eszközöket, és a vasúti körülmények között bírniuk kell a rázkódást és az ütéseket is. Azt nem tudni, hogy ezek a remények mennyire igazolódtak, viszont tény, hogy most a 3100 tábla PC "üzemeltetésére", közelebbről megnézve karbantartásra kötöttek szerződést, 14 hónapra az IMG Solution Kft.-vel.
Ez az a cég, amelyben Orbán Viktor testvérének birkózótársa a fő tulajdonos. S mint írtuk, a robbanásszerű forgalomnövekedést produkáló cég bekerült a kormányzat 40 milliárd forintos Microsoft-beszerzésének győztesei közé is:
Az Orbán család baráti cége a kormányzat gigantikus Microsoft-üzletében Az Egyesült Államokban épp folyik a vizsgálat a szoftvercég magyarországi ügyei miatt, de itthon ez mintha nem is számítana a csókos cégek világában.
Az Opten adatai szerint a 2009-ben alapított, 21 fős cég tavaly 5,9 milliárd forintos árbevételt produkált az előző évi 3,2 milliárd forinttal szemben, adózott eredménye pedig 427 milliárd forintról megközelítette az 1 milliárd forintot.
Az üzemeltetés része help-desk, futárszolgálat, meghibásodott eszközök javítása, alkatrészek és kiegészítő elemek biztosítása, a javítás idejére csereeszköz biztosítása, és többek között időszakos megelőző karbantartás is. A szolgáltatás díja havi 13 millió 175 ezer forint +áfa lesz, vagyis összesen egy nettó 184,45 millió forintos megbízásról van szó.
Az IMG Solution is szállított már korábban az MÁV-nak eszközöket, de a 3100 tábla PC-t nem tőlük, hanem a Szinva Net Informatikai Zrt., az M & M Computer Számítás- és Irodatechnikai Kereskedelmi Kft., illetve az M & S Informatikai Zrt. konzorciumától szerezte be három éve a vasúttársaság, 1,37 milliárd forintért.
Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba | [
"MÁV",
"IMG Solution Kft."
] | [
"M & M Computer Számítás- és Irodatechnikai Kereskedelmi Kft.",
"M & S Informatikai Zrt.",
"Szinva Net Informatikai Zrt."
] |
Miért 2000 milliárdos megszorításról van szó az Orbán-csomagról készült LMP-videóban, amikor a Széll Kálmán Terv csak 902 milliárd megtakarítást irányoz elő 2013-ig?
Az Orbán-csomagot bemutató videóban a gyes elvételéről beszélnek. Arra gondolnak, hogy a gyes nem jár a teljes munkaidőben dolgozó anyukáknak?
De éppen ez volt az a téma, amelynél a kormányzó pártszövetség megszavazott egy LMP-módosítót, amely szerint a fogyatékkal élő gyermeket nevelő anyuka továbbra is kapja a gyest akkor is, ha teljes munkaidőben dolgozik.
Számon kérik a Fideszt a videóban, de milyen alapon? Hiszen gyakorlatilag nem ígértek semmi konkrétumot a választások előtt. Nincs tehát mit számon kérni rajtuk.
Amiről "nem volt szó"
De lehet-e egyáltalán megszorításokról beszélni? A kormányzat szerint megújításról, racionalizálásról van szó.
nincs már egy ember sem az országban, aki beveszi ezt a szöveget
Nem az emberek lusták
Azt lehet viszont mondani, hogy a rövidebb álláskeresési segély motiváltabbá tesz az álláskeresésre. Ráadásul az álláskeresők egy része magasabb induló összegű segélyt kapna, mint a jelenlegi rendszerben, ami ugyancsak a sikeres álláskeresést segítheti.
úgy tesznek, mintha a munkaerő kínálattal lenne a baj, mintha az emberek lusták lennének, nem akarnának dolgozni
A kormányzat éppen erről beszél mostanában. Itt az új Széchenyi Terv...
Támogatják a divattervezést, és 31 milliárd körüli összeget kap az egészségturizmus.
Az LMP milyen ágazatokat támogatna?
Mondhatjuk, zöldipar.
Az olvasóban éledhet egy gyanú: itt egy ökopárt, persze, hogy a zöldipart ajánlja kitörési pontként. No, de működhet ez? Van a zöldiparban valami komparatív előnyünk?
Az LMP tehát nem támogatná a fogorvosokat?
Tegyük föl, hogy nyer az LMP a következő választásokon. Visszaállítanák a progresszív jövedelemadózást? Már ha ezt a sarkalatos törvények megengedik majd.
Alkalmilag a Jobbik is szövetséges lehet
Ha ezt így gondolják, akkor ez valamiféle népfront jellegű politizálást irányozna elő.
a választások után alkalomszerűen akár a Jobbikkal is készek lennénk együttműködni
Feltételezzük tehát, hogy az LMP-nek lenne lehetősége arra, hogy újra bevezessen egy progresszív jövedelemadó-rendszert. Ezzel viszont megint sokan rosszul járnának, hiszen azért a jelenlegi rendszerrel nyert egy viszonylag széles réteg. Még ha azt is lehet mondani, hogy kevesen nyertek sokat, de azért elég sokan egy keveset.
S mit tennének a multik által fizetett különadókkal?
LMP és az ártatlanság
A választók nevében kérdezem: miért kellene hinni az LMP-nek? Az LMP most ellenzékiként elítéli a megszorításokat. Korábban a most kormányzó erők kiálltak a Bajnai-csomag megszorításai ellen, amelynek egyik eleme például a táppénz csökkentése volt. Majd hatalomra kerülve nem emelték vissza azt a korábbi szintjére, hanem tovább szigorítottak. Honnan tudhatná a választó, hogy az LMP például nem csökkenti majd tovább a táppénzeket?
a pártok gazdasági lobbicsoportok foglyai
A tapasztalatok szerint előbb-utóbb minden párt elveszíti az ártatlanságát, ami talán természetszerű. A modern demokráciákban kampányokat kell finanszírozni, amelyekhez sok pénz kell. Nem árt jóban lenni bizonyos gazdasági-üzleti körökkel....
Ez nagyon jól hangzik, de nem tudom, miből fog az LMP 2014-ben kampányt csinálni, ha ezt komolyan gondolják.
És ezért nem kérnek cserébe semmit...
2010-hez képest 2014-ig mintegy 2000 milliárd forintos megszorítás adódik össze. Megszorítások már idén is voltak, ehhez jött még a stabilizációs tartalék csaknem 250 milliárdja, hozzá kell számolni a bő 900 milliárd forintos Széll Kálmán Tervet. Továbbá a megítélésünk szerint a konvergenciaprogram is további jelentős megszorításokat sejtet.Igen.Igen, de az LMP eredetileg azt akarta, hogy minden kismamának megmaradjon a lehetőség, ugyanis a gyes megvonása ellenösztönzést jelent a munkavállalás szempontjából, az LMP pedig a nagyobb foglalkoztatásban érdekelt.Arról biztosan nem volt szó, hogy durva megszorításokba kezdenek.Szerintem nincs már egy ember sem az országban, aki beveszi ezt a szöveget. Nem volt szó arról, hogy egykulcsos jövedelemadót vezetnek be. Nem volt szó arról, hogy a magas jövedelműeknek kedvező adórendszerrel 500 milliárdos lyukat ütnek a költségvetésen, amit a közszolgáltatások színvonalának rontásával, és a szociális juttatások elvételével ellensúlyoznak.Nézzük meg például az álláskeresési segély kérdését. A kormány azt mondja, nem kívánja a tartós segélyből élést támogatni. A munkanélküli segély 3 hónapra csökkentésével azonban éppen azokat sújtják, akik dolgoztak. Egy olyan nyitott, konjunktúraérzékeny gazdaságnál, mint Magyarország, erősen hullámzó a munkahelyek száma. A kormánynak ezért föl kell vállalnia, hogy kezeli ezt a problémát, és nem hagyhatja magára 3 hónap után az álláskeresőket.A legnagyobb gond a kormány gazdaságpolitikájával, hogy úgytesznek, mintha a munkaerő-kínálattal lenne a baj, mintha az emberek lusták lennének, nem akarnának dolgozni. Pedig ez nem igaz. A munkaerő-kereslettel van a baj. A munkaerő keresletet pedig nem lehet másképp növelni, mint célzott gazdaságfejlesztéssel.Az semmi más 90 százalékban, mint az Új Magyarország Fejlesztési terv újracsomagolása.No, igen, a fogorvosok.Komplex programban gondolkodunk, amelynek főbb elemei a zöld vidékfejlesztés, a megújuló energiák, a környezetet nem terhelő turizmus...Mondhatjuk.Igen, van. A jó földrajzi adottságaink, a vizeink, a fenntartható vidéki turizmus...A politika mindig választások kérdése. Ha a között kell választani, hogy a vidéket fejlesztjük vagy budai fogorvosaknak legyen még néhány milliója, egyértelmű, hogy a vidékfejlesztést választjuk.Ez fontos kérdés. Nem megengedhető, hogy a következő kormánynak meg legyen kötve a keze olyan fontos kérdésekben, mint a közteherviselés.Bizonyos kérdésekben híve vagyok az ellenzéki koalíciónak.Meghatározó ellenzéki pártként főszerepet kívánunk játszani a Fidesz megdöntésében és egyharmad alá szorításában, ugyanakkor nem készülünk választási együttműködésre semelyik párttal sem. Az LMP-t azért hoztuk létre, hogy önálló pártként kínáljon kormányképes alternatívát az elmúlt 20 év politikájából kiábrándult tömegeknek. Viszont például az alkotmányos rend visszaállítása érdekében a választások után alkalomszerűen akár a Jobbikkal is készek lennénk együttműködni.Ez még nem lezárt téma az LMP-ben. Annyi biztos, hogy másfajta progresszív jövedelemadózást vezetnénk be, mint ami volt, több sávval, s lenne nullaszázalékos sáv is. Így valóban kivezethető lenne az adójóváírás. Az is biztos, hogy kompenzálnánk azokat, akik most családi adókedvezményben részesülnek, legalább az átlagbér szintjéig.Nagyon elvi szinten a különadók jó irányt képviselnek, mert bevonják azokat a közteherviselésbe, akik addig abban csak mérsékelten vettek részt. A mód viszont nem jó. Olyan módszert kell találni, amely hosszabb távon is fönntartható. Ilyen lehet a transzferárazással visszaélés visszaszorítása vagy az ökológiai adó. Különadó, válságadó – a nevében is benne van, hogy csak átmeneti megoldásról van szó.Ez nem történhet meg. Ha megtörténne, akkor az LMP létezéseelvesztené az értelmét, hiszen éppen azért jött létre, hogy alternatívát nyújtson az ilyen típusú politizálással szemben.Ameddig a pártok gazdasági lobbicsoportok foglyai, s a gazdasági és politikai érdekek úgy összefonódnak, mint ahogy az MSZP vagy a Fidesz esetében, addig valóban kevés az esély az alulról jövő érdekek és értékek becsatornázására. Az LMP mindig az átlátható pártfinanszírozás híve volt, s nem vagyunk hajlandóak egy darab multimilliárdosnak kiszolgáltatni magunkat.Abban bízunk, hogy vannak Magyarországon tehetős emberek, akik hajlandók mélyebben a zsebükbe nyúlni.Több lábon próbálunk állni, azt szeretnénk, hogy többen adjanak kevesebbet. Ezen az elven alapult a 2010-es kampányunk is, amely szerintem méreteinkhez képest sikeres volt. Másrészt persze régóta mondjuk, hogy álságos a pártok állami támogatásának a csökkentése. A demokrácia legfőbb minőségi biztosítéka, ha a pártok megengedhetik magunknak, hogy ne függjenek gazdasági-üzleti érdekcsoportoktól. | [
"MSZP",
"Fidesz"
] | [] |
Megállapodást kötött az Appeninn Holding Nyrt. az Andrássy út 59. szám alatt található egykori Andrássy-palota, mai nevén Dávid ház megszerzésére – tette közzé a társaság a BÉT honlapján. Az ’A’ kategóriás irodaház, a Plaza House Kft. 100 százalékos üzletrészének megvásárlásával kerül a tőzsdei társaság tulajdonába.
A vételár közel 2,2 milliárd forint (7 millió euró).
Megvásárolja a Plaza House Kft. 100 százalékos üzletrészét, így az Appeninn Holding Nyrt. közvetett tulajdonába kerül az Andrássy út 59. szám alatt található irodaház. Az április végén záruló ügyletről szóló megállapodást pénteken jelentette be a tőzsdei társaság a BÉT honlapján. A 2400 négyzetméter hasznos területű, neoreneszánsz stílusú Andrássy-palota 1882-ben épült. Az Oktogon közelében fekvő történelmi épületet 2001-ben alakították ’A’ kategóriás irodaházzá.
Az adásvétel lezárását követően az Appeninn Holdig az ingatlant bérbeadás útján hasznosítja, amelyből 7 százalék feletti éves hozamot vár a társaság menedzsmentje.
A közel 2,2 milliárd forintos (7 millió eurós) ügylet finanszírozásához a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. kevéssel több, mint 622 millió forint (2 millió euró) kölcsönt biztosít. A Konzum kölcsönügyletből származó követelését az Appeninn Holding zárt körben kibocsátott új részvény forgalomba hozatalával egyenlíti ki. A társaság igazgatótanácsa az alaptőke-emelés során a csütörtöki (2018. február 8.), 660 forintos záróárfolyamon rögzíti az új részvények kibocsátási értékét.
A társaság csütörtökön jelentette be, hogy 4,5 milliárd forintért 18 kereskedelmi ingatlant vásárol az Erste Alapkezelő két alapjától, melyet hosszú távú szerződés alapján a SPAR Magyarország bérel.
Spar-üzleteket vásárol Mészáros Lőrinc érdekeltsége Mészárosék 18 darab ingatlant vásárolnak 4,5 milliárd forintért, de nem szűnnek meg Spar üzletek.
Az Appeninn többszörös áttétellel Mészáros Lőrinc érdekeltségében áll.
Kiemelt kép: MTI Fotó/Komka Péter | [
"Appeninn Holding Nyrt.",
"Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt."
] | [
"SPAR Magyarország",
"Erste Alapkezelő",
"Plaza House Kft."
] |
A nemzetgazdasági havi átlagkereset kilencszerese, csaknem kétmillió forint járhat majd Kovács Árpádnak, a Költségvetési Tanács (KT) elnökének, ha a parlament elfogadja a fideszes Kósa Lajos erre vonatkozó javaslatát. A politikus csütörtökön benyújtott előterjesztésében indítványozza azt is, hogy az önkormányzatok költségvetési hiányuk finanszírozására működési célú hitelt vehessenek fel.
A KT-elnökkel kapcsolatban a Fidesz ügyvezető alelnöke előírná, hogy az oktatást és a szerzői jogvédelem alá eső tevékenységeket kivéve nem folytathat más kereső tevékenységet, ám ezzel "a korlátozással összhangban megfelelő díjazásban és juttatásokban részesülne". Ez a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset - ami jelenleg 213 ezer forint – kilencszerese lenne.
Ugyanezt javasolta tavaly decemberben, amikor még Járai Zsigmond vezette a KT-t, a fideszes Rogán Antal, ám indítványát a Ház akkor - támogatva a nemzetgazdasági miniszter annak ellentmondó módosító javaslatát - elvetette; így a stabilitási törvény jelenleg azt mondja ki, hogy a KT tagjai feladatuk ellátásáért illetményre és egyéb juttatásra nem jogosultak. | [
"Költségvetési Tanács"
] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.