text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
Juhász Ferenc szocialista politikust, egykori honvédelmi minisztert is meg szerette volna hallgatni a parlament honvédelmi bizottsága azokról a vesztegetési ügyekről, amelyek a gyanú szerint éveken át folytak a Honvédelmi Minisztériumnál, de ő végül nem jelent meg az ülésen. Budai Gyula kormánybiztos az elmúlt húsz év legnagyobb korrupciós botrányának nevezte az ügyet, amelyben az ügyészség 17 embert gyanúsított meg.
Pénteken délelőtt tíz órakor kezdődött a parlament honvédelmi bizottságához tartozó, az elmúlt nyolc év kormányzati intézkedéseit vizsgáló albizottságának ülése, amelyre Juhász Ferenc (MSZP) egykori honvédelmi minisztert is meghívták. Juhászt azokról a korrupciós ügyekről akarták kérdezni, amelyek a gyanú szerint éveken át folytak a Honvédelmi Minisztériumban.
Éveken át sok millió forint közpénz mozgott a Honvédelmi Minisztériumban a beszállítóktól a minisztériumi vezetőkig korrupciós csatornákon - derül ki az ügyről nyilvánosságra került eddigi adatokból. A minisztériumi vezetők - ezredesek, dandártábornokok és főnökeik - az államkasszát csapolták meg, és csak egy óvatlan századosnak köszönhetően buktak le. Vallomásaik eddig ismert részletei alapján az [origo] megpróbálta felrajzolni a korrupciós hálózatot, erről ebben a cikkünkben talál részleteket.
Juhász Ferenc nem jelent meg a bizottság ülésén, és nem is mentette ki magát, így az ülés alig negyed óra alatt véget is ért. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos az albizottság ülésén az elmúlt húsz év legnagyobb korrupciós botrányának nevezte az ügyet, amelynek "csak egy szelete" az, amivel a bizottság is foglalkozik. A kormánybiztos szerint a nyomozás során felmerült ügyek többsége 2005-ben és 2006-ban történt. Az albizottság egyik tagjának kérdésére elmondta, hogy vizsgálják a Honvédelmi Minisztérium összes megbízási szerződését és beszerzését, mert több felveti a hűtlen kezelés gyanúját.
Budai bejelentette, hogy pénteken hivatali visszaélés gyanúja miatt feljelentést tett az ügyészségen Fapál László korábbi közigazgatási államtitkár lakásszerződése miatt, mert szerinte erős a gyanú, hogy emiatt 40 millió forint kár érte az államot. Budai szerint ebben az ügyben "tevőlegesen" részt vett a korábbi miniszter is. A kormánybiztos vizsgálatot folytat Fapál László megbízási szerződéseinek ügyében is. Államtitkári pozíciójának megszűnése után a HM két megbízást kötött Fapállal, aki így körülbelül egymillió forintot vehetett fel jogi tanácsokért, a teljesítési jegyzőkönyvek azonban hiányoznak; ennek alapján ebben az ügyben is megteszik majd a szükséges lépéseket - mondta.
A Hír Tv szerdán azt közölte, információi szerint Fapál László, a Honvédelmi Minisztérium egykori államtitkára 2006-ban a piaci ár töredékéért vásárolhatta meg 150 négyzetméteres szolgálati lakását Zugló zöldövezetében. A csatorna felvetette ebben is Juhász felelősségét, mert szerinte az érvényben lévő szabályozás értelmében az ingatlant 15 évig el sem adhatta volna az állam, ezért "az ingatlanügyletet külön eljárás keretében, személyesen a honvédelmi miniszter, Juhász Ferenc engedélyezte".
Juhász lemond mentelmi jogáról
A bizottság jövő heti ülésére újra meghívják Juhász Ferencet, hogy megkérdezhessék az ügyről. Az egyik bizottsági tag felvetette, hogy hívják meg Szekeres Imrét is, aki Juhász után, 2006 júniusától 2010 májuásig volt honvédelmi miniszter, hogy megkérdezhessék: ő tudott-e a korrupciós ügyekről.
Juhász Ferenc a bizottság ülése után kiadott közleménye szerint azért nem ment el az ülésre, mert oda "nem meghallgatni, hanem hallgatni hívtak, hogy asszisztáljak a színjátékhoz, hiszen a bizottság elnöke napirendre sem tűzte a meghallgatásomat", és elfogadhatatlannak tartja ezt a szerepet.
"Megerősítem, hogy az ellenem felhozott vádak alaptalanok, honvédelmi miniszterként a jogszabályok betartásával jártam el. Minden más állítást és feltételezést visszautasítok és velük szemben jogi lépéseket kezdeményezek" - írta Juhász, aki azt is írta, hogy tetteiért vállalja a felelősséget, ezért miniszteri tevékenysége kapcsán lemond a mentelmi jogáról. | [
"MSZP",
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"Hír Tv"
] |
Adatigénylésben kértük ki a Miniszterelnökségtől a két ingatlan értékbecslését és adásvételi szerződését. Az iratokból az derül ki, hogy az állam 3-3 milliárd forintot fizetett a két épületért, amelyeket elővásárlási jog segítségével szerzett meg.
2017. december 27-én jelent meg egy kormányrendelet, ami a Magyar Állam elővásárlási jogát jegyezte be a világörökségi területeken fekvő ingatlanokra. A rendelet hatálya alól kivételt képeznek a lakóházak, a termőföldek és az erdőgazdasági területek.
Az elővásárlási jog azt jelenti, hogy ha egy ilyen ingatlant el akar adni a tulajdonosa, akkor köteles értesíteni az államot az eladási szándékáról. Az államnak 8 napja van eldönteni, hogy meg akarja-e venni az ingatlant. Ha igen, akkor az állam a tulajdonos és az eredeti vevőjelölt közötti megállapodásban szereplő összeget köteles kifizetni.
Eddig két ingatlant vett meg így az állam.
A volt Malév-székház
A Széchenyi téren fekvő volt Malév-székházat amerikai befektetők akarták megvenni.
Az ingatlan ugyanis az ötcsillagos Sofitel Budapest Chain Bridge Hotel mögött, azzal egy épülettömbben helyezkedik el. A francia Accor-lánc által üzemeltetett szálloda megvásárlására tavaly év végén bejelentkezett az amerikai Starwood Capital Group, és az alap magyar projektcége, a SOF-11 SB Topco Kft. jelezte, hogy megvenné a volt Malév-székházat. Az ingatlan tulajdonosa ekkor a kormányrendeletnek megfelelően szólt az államnak a tervezett adásvételről, az állam pedig úgy döntött, hogy él az elővásárlási jogával, és megveszi az épületet.
Az ingatlan tulajdonosa 2015 óta az Atrium Estate Kft. volt, amelynek két tulajdonosa van. Az egyik Závodszky Zoltán, aki korábban az MTVA vezérigazgató-helyettese volt, Show & Game Kft. nevű cége pedig jelenleg is a közmédia egyik műsorgyártója. Az Atrium Estate Kft. másik tulajdonosa a honkongi Synergonomy Holding Ltd., ami a G7 információi szerint egy belize-i cég, a Matador SA tulajdonában van.
A magyar állam tehát gyakorlatilag egy kormányközeli üzletembernek és egy offshore cégnek fizetett az épületért.
A pontos vételárat nem hozta nyilvánosságra a Miniszterelnökség, ezért közadatigénylésben kértük ki az ingatlan értékbecslését és adásvételi szerződését.
Az iratok szerint
az értékbecslést a a Jones Lang LaSalle Kft. végezte el, és a cég 9,2 millió euróra (kb. 3 milliárd forint) becsülte a volt Malév-székház piaci értékét
a magyar állam pontosan ennyit fizetett az ingatlanért az Atrium Estate Kft.-nek
Arról már korábban beszámoltunk, hogy az adásvételnél Répássy Róbert volt fideszes országgyűlési képviselő ügyvédi irodája segített a Miniszterelnökségnek.
Az Andrássy út 70.
Július 10-én a Magyar Közlönyben kijött egy kormányhatározat, ami 4 milliárd forintot csoportosított át “a világörökség védelmével összefüggésben az államot megillető elővásárlási jog gyakorlásának céljára".
A G7 megkérdezte a Miniszterelnökséget, hogy pontosan mire kell ez a pénz. A gazdasági lap válaszul a kormányközeli Magyar Időkben megjelent cikk linkjét kapta, ami arról szól, hogy megveszi az állam az Andrássy út 70. alatt található irodaházat.
Az ingatlan eladója a Stena Property Kft., ami egy luxemburgi társaság, a Stena International száz százalékos tulajdonában van. Az eredeti vevő az OTP Bank leánycége, az Inga Kettő Kft. lett volna, de az állam az elővásárlási jogával élve megvette előle az irodaházat.
A Miniszterelnökség ebben az esetben sem hozta nyilvánosságra a vételárat, csak annyi volt biztos, hogy az eladó State Property Kft. tavalyi beszámolójában 5,3 millió euró (kb. 1,7 milliárd forint) értéken szerepelt az irodaház.
A tisztánlátás érdekében ennek az ingatlannak az értékbecslését és adásvételi szerződését is kikértük a Miniszterelnökségtől.
Az iratok szerint:
az értékbecslést az Invesztációs 2000 Kft. készítette, ami 3 milliárd 10 millió forintra becsülte fel az ingatlant
az állam 9 millió eurót (kb. 2,9 milliárd forint) fizetett a Stena Property Kft.-nek
Azt már augusztus végén megírtuk, hogy ennél az adásvételnél is Répássy Róbert volt fideszes országgyűlési képviselő ügyvédi irodája segített a Miniszterelnökségnek.
Címlapképen az Andrássy út 70. (fotó: Átlátszó). A céginformációt az OPTEN Kft. szolgáltatta.
| [
"Stena Property Kft.",
"Miniszterelnökség",
"Atrium Estate Kft."
] | [
"Jones Lang LaSalle Kft.",
"SOF-11 SB Topco Kft.",
"Starwood Capital Group",
"Matador SA",
"OTP Bank",
"State Property Kft.",
"Magyar Közlöny",
"Synergonomy Holding Ltd.",
"Inga Kettő Kft.",
"Show & Game Kft.",
"Stena International",
"Magyar Állam",
"Invesztációs 2000 Kft.",
"OPTEN Kft."
] |
Hétfő délután vette észre, hogy autóját követik. Az úti céljánál már egy másik autó várakozott mindaddig, míg elbúcsúzott vendéglátójától. Ekkor egy vakut látott villanni, majd miután elindult, ez az autó is követte. Közben le tudta olvasni az őt követő gépjármű rendszámát, és feljelentést tett a rendőrségen. A ház előtt várakozó autós csak az irodában lefolytatott telefonbeszélgetésből szerezhetett információt a kora esti programjáról - mondta újságíróknak kedden Nagykanizsán.
Marton István, aki Fidesz többséggel megválasztott polgármester, közölte: korábban már több alkalommal is érte atrocitás és fenyegetés is. A rendőrségen eddig három alkalommal tett feljelentést: kiszúrták autógumiját, majd savval leöntötték az autóját, ezt követően pedig a háza az üvegtéglaablakát törték be egy betondarabbal.
Salamon Róbert, a megyei rendőrkapitányság sajtóreferense megerősítette, hogy Nagykanizsa polgármestere zaklatás miatt hétfőn feljelentést tett a nagykanizsai rendőrkapitányságon, az ügyet a rendőrség vizsgálja.
A polgármester a Kanizsai Dorottya Kórház CT-berendezésének beszerzésével kapcsolatban elmondta: szerinte Tuboly Marianna főjegyző nem tett eleget tájékoztatási kötelezettségének és nem végezte el a bizottságok által rá kirótt feladatokat, így közvetett módos súlyos károkat okozott a városnak.
A testület 2008 áprilisában egyhangúlag a műszer pályázati kereten belüli beszerzéséről döntött, de a későbbi közgyűléseken a főjegyző erre nem figyelmeztette a testületet, így "ismeret hiányában" a képviselők az "önerős" beszerzés mellett voksoltak. Marton István szerint a főjegyzőnek erre fel kellett volna hívni a figyelmet. Az eljárásról az MTI szerette volna a főjegyzőt is megkérdezni, de a polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint Tuboly Marianna jelenleg szabadságon van, így nem érhető el.
A nagykanizsai közgyűlés a Kanizsai Dorottya Kórház vezetésével januárban megbízott főigazgató beszámolója alapján indított vizsgálatot a januárban üzembe állított CT beszerzéséről. A tájékoztató szerint az intézmény korábbi - a közgyűlés által felmentett - vezetői előnytelen szerződést kötöttek. Az új CT bérleti formában került a kórházba, de az eddigi számítások szerint a valós értékének mintegy kétszeresét fizeti ki öt év alatt az intézmény, és a közgyűlés eredeti közbeszerzési kiírása ellenére sem kerül majd a kórház tulajdonába.
A kórház megbízott gazdasági vezetőjének tájékoztatása szerint az új CT működtetése évente 51 millió forintba kerül, mintegy 45 millió forintért bővíteni kell az archiváló rendszert, továbbá a devizában fizetett bérleti díj a forint gyengülése miatt jóval több lesz a tervezettnél. | [
"Kanizsai Dorottya Kórház"
] | [] |
Alighogy céget alapított Törcsi Péter Fidesz-közeli elemző és médiaszemélyiség, máris kapott megrendelést a kormánytól és a kormánypárti frakciótól. A Miniszterelnökség egy 5 éves brit elemzés feldolgozásával bízta meg 14,5 millió forintért. Törcsi az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója, az identitás- és hagyományőrzést a zászlajára tűző szervezet 2018-ban 50 millió forint támogatást kapott a Fidesz pártalapítványától.
Csak bő egy hónapot kellett várnia az első kormányzati megrendelésre születése után Törcsi Péter Fidesz-közeli elemző tanácsadócégének, a Clavis Consulting Kft.-nek. A Clavist 2018. október 2-ai dátummal jegyezték be, a Miniszterelnökség november 15-én már le is szerződött vele egy brit kormányzati elemzés szemlézésére és a szemle alapján "tudományos mű" elkészítésére. A megbízás pikantériája, hogy az elemzés, ami az Egyesült Királyság és az Európai Unió kapcsolatával foglalkozik, már több mint 4 éves, 2013 eleje és 2014 vége között készült. A küszöbön álló Brexit miatt a szigetország és az EU viszonya aktuális kérdés, de az öt évvel ezelőtti állapotnál (ami óta azért voltak bőven brit és uniós jogszabály-változások) a kormány számára talán érdekesebb lenne, mi, hogyan fog változni illetve változhat az Egyesült Királyság kilépésével. Mivel a brit parlament elsöprő többséggel leszavazta Theresa May miniszterelnök nagy nehezen nyélbe ütött Brexit-megállapodását, a kilépés hogyanja és mikéntje, továbbá a jövőbeli kapcsolatrendszer feltételei egyelőre levegőben lógnak, szóval bőven lenne mit elemezni az aktuális helyzeten.
A brit kormányzati elemzésnek (itt olvasható) nem létezik frissebb változata, illetve nem készült azonos címmel más elemzés – közölte a hvg.hu-val a brit külügyminisztérium sajtóosztálya. A Miniszterelnökség szerint a tagállamok és az EU közti "hatáskörmegosztás problematikáját minden európai kormány folyamatosan vizsgálja. Az Egyesült Királyság kormányzati szervei által néhány éve a témában készített tanulmány az egyik legátfogóbb, tudományos igényű munka, amelynek beható tanulmányozása elengedhetetlen e feladat ellátásához". A tárca arra a kérdésünkre nem adott választ, miért épp a Clavist bízták meg a feladattal. Törcsi Péter nem reagált megkeresésünkre. A Clavisnak február 28-ig kell végeznie a munkával, amiért 14,5 millió forintot számlázhat.
Az biztos, hogy Törcsi Péter friss-ropogós vállalkozásának van más megrendelése ezen kívül. A Fidesz-frakció december 11-én szerződött le a Clavisszal szaktanácsadásra 11,4 millió forintért. Az Országgyűlés sajtóirodája az mfor.hu-val azt közölte, hogy a szerződés hatálya "kiterjed az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke szerinti, Magyarországgal szemben indított eljárás részletes vizsgálatára, beleértve a Sargentini-jelentés anyagi jogi és eljárásjogi elemzését is. Ugyancsak része a szerződésnek az Európai Unió intézményei által megfogalmazott bevándorláspárti javaslatcsomagok vizsgálata, továbbá az ENSZ migrációs csomagjának részletes vizsgálata. A társaság a szerződés értelmében elemzéseket készít és azok teljes dokumentációját a képviselőcsoport rendelkezésére bocsátja." A két megrendelés együtt 26 millió forint bevételt jelent, ami egyáltalán nem rossz indulás egy friss kft-nek.
Kormánypárti nem elemzők
Törcsi Péternek a Clavison kívül nincsen más vállalkozása, de ez nem jelenti, hogy az elmúlt években ne tett volna szert komoly bevételekre a kormánypárttól és az államtól (már azon túl, hogy önkormányzati képviselő volt Solymáron, korábban pedig a KDNP ifjúsági szervezetének alelnöke). Törcsi ugyanis az Alapjogokért Központ nevű "jogi elemző- és kutatóintézet" kutatási igazgatója, ebbéli minőségében rendszeres vendége különféle tévéműsoroknak is, ahol "független" szakértőként jellemzően a kormány épp aktuális álláspontját védi. Az Alapjogokért Központ több okból rendkívül érdekes képződmény, egyrészt az ember ugye azt gondolná, egy elemző- és kutatóintézet célja az elemzés és a kutatás, de nem, a "Központ a nemzeti identitás és szuverenitás, valamint a keresztény társadalmi hagyományok megőrzését tartja elsőrendű feladatának" – olvasható a honlapjukon található bemutatkozásban. "Az intézet működésének emellett nem titkolt célja, hogy ellenpólust képezzen a napjainkban az élet számos területén túlburjánzó emberi jogi fundamentalizmussal és politikai korrektséggel szemben."
Másrészt olyan, hogy Alapjogokért Központ nem létezik, ilyen nevű civil szervezet vagy vállalkozás nincsen. Az Alapjogokért Központ valójában a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.-t takarja, aminek tulajdonosa és ügyvezetője az Alapjogokért Központ igazgatója, Szánthó Miklós, ő a cég/kutatóintézet 2013-as létrehozása előtt a Fidesz-közeli Nézőpont Intézet elemzője volt. A cég bevételeinek 90 százaléka beszámolóinak tanúsága szerint támogatásokból származik, de azt nem árulják el, honnan kapják a támogatásokat – a hvg.hu ezt firtató kérdésére sem válaszoltak. Ettől függetlenül ezt-azt azért lehet tudni a bevételeikről. A Fidesz pártalapítványa, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriuma 2018 májusában 50 millió forint támogatást szavazott meg a cégnek az azévi működésre, fizetésekre, konferenciákra. Ugyanazon a napon a békemeneteket szervező CÖF 20 milliót kapott ugyanerre a célra.
A 2017-es beszámoló szerint a cégnek 120 millió forint bevétele volt, 107 millió forint működési támogatás formájában érkezett. A pénz nagy részét, 87 millió forintot elvitt a 7 alkalmazott, illetve az esetleges külsősök kifizetése. A Fidesz pártalapítványa 2013 óta lelkes támogatója a cégnek – erről az Átlátszó számolt be. A pártalapítvány amúgy a kezdetektől alaposan támogatja a Központot, 2013-ban 31,6 millió forint támogatást szavazott meg, 2014-ben 49 milliót, 2015-ben pedig már 50 milliót. A Matolcsy György elnökölte jegybank Pallas Athéné alapítványai sem hagyták pénz nélkül őket, az egyik alapítványtól 2015-ben 35 millió forint támogatást kaptak, továbbá 8,5 millió forintot könyvkiadásra. A pártalapítványok bevételük nagy részét az állami költségvetésből kapják, a Pallas Athéné-alapítványokról pedig a Kúria mondta ki, hogy az általuk kezelt vagyon közpénz. Egyszóval az Alapjogokért Központ az elmúlt években nem kevés közpénzből működött.
Meglett a munka eredménye
A Fideszben és a kormányban vélhetően elégedettek az Alapjogokért Központ tevékenységével. Erre nemcsak a Központ folyamatos pártalapítványi támogatásából és a Törcsi Péter friss cégének juttatott megbízásokból lehet következtetni, hanem a abból, hogy a Központ stratégiai igazgatója, Kovács István felkerült a Fidesz-KDNP európai parlamenti választási listájára a 14. helyen. A Fidesznek jelenleg 12 képviselője van az EP-ben, szóval egy jó választási szereplés esetén Kovácsnak reális esélye van rá, hogy Brüsszelben folytathassa. | [
"Fidesz",
"Clavis Consulting Kft.",
"Miniszterelnökség",
"Alapjogokért Központ"
] | [
"Pallas Athéné",
"Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány",
"Egyesült Királyság",
"Európai Unió",
"Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.",
"Nézőpont Intézet"
] |
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t érintő személyi döntéseket hoz a héten Oszkó Péter pénzügyminiszter - tudta meg a Népszabadság. Az sem elképzelhetetlen, hogy mennie kell Tátrai Miklós vezérigazgatónak, s ebben csak kapóra jöhet a Magosz titkárának a számviteli szabályok megsértése miatt tett büntetőfeljelentése. Ennek kapcsán ugyanakkor felmerül a PM felelőssége is.
Az ügyészség nyomoz a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-nél tapasztalható számviteli szabálytalanságok miatt - számolt be tegnap az MR1 Kossuth rádióban dr. Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) titkára. A Népszabadság megkeresésére pontosította az információt, e szerint az illetékes ügyészség a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának közép-magyarországi regionális nyomozó hivatalát bízta meg a nyomozás lefolytatásával.
A Magosz titkára hetekkel ezelőtt, az MNV ellenőrző bizottságának jelentésére hivatkozva tett büntetőfeljelentést az MNV Zrt. és közvetve Tátrai Miklós vezérigazgató ellen, számviteli szabályok megsértése miatt. Azt kifogásolta, hogy a vagyonkezelő megalakulásakor nem készítettek nyitómérleget, s nincs nyilvántartás az állami vagyonról, így követhetetlen az állami vagyongazdálkodás. Az ügyészségi iratokban az éves beszámoló készítésének elmulasztása, valamint "az adott üzleti év vagyoni helyzetének megállapításának meghiúsítására tett kísérlet" szerepel. A tények ismeretében azonban korántsem egyértelmű, kit támad a Magosz képviselője: az MNV Zrt. ugyanis tavaly december 31-én zárta az első üzleti évét, s minden számviteli kötelezettségének határidőre eleget tett. Igaz, a megalakulásakor tényleg nem készült megfelelő nyitóleltár, ez azonban nem az MNV Zrt. mulasztása: mivel a jogelőd szervezeteknek sem volt a törvényeknek megfelelő vagyonnyilvántartása, a nyitómérleg elkészítése az MNV Zrt.-t megalapító és felügyelő Pénzügyminisztérium (PM) feladata lett volna.
- Ez ügyben valóban a Veres János vezette PM-et terheli a felelősség, valamint a tárca jelenlegi vezetőit, hogy nem orvosolták a mulasztásokat. Ily módon viszont az MNV Zrt. vezetése és a vagyontanács is érintett, hiszen a helyzet nem sokat változott - mondta lapunknak a Magosz titkára. Lapunk felvetésére, miszerint az elmúlt másfél évben az MNV Zrt. elkészítette az állam hivatalos vagyonnyilvántartását, s a kataszter szerint 42 ezermilliárd forintra becsülhető az állami vagyon értéke, Budai csak annyit mondott: az általa behatóbban ismert föld-nyilvántartásban ma is káosz van.
A pénzügyi tárcának - ahol a múlt héten egyre többet hangoztatták: elégedetlenek Tátrai Miklóssal és együttműködési készségével - akár jól is jöhet a Magosz folyamatos kritikája. Még akkor is, ha a szervezethez kötődő ügy közvetve a minisztérium felelősségét is felveti. Annál is inkább, mert - mint megírtuk - a minisztérium több prominens vezetője, részben személyes okból, támogatná a vezérigazgató leváltását. Minthogy a minisztériumban a felelősséget nem háríthatják a tárca korábbi vezetésére, kézenfekvőnek tűnik, hogy az MNV vezetését vonják felelősségre.
- Az ellenőrző bizottság jelentésében, amelyre Budai Gyula hivatkozik, valóban vannak kritikus álláspontok. Ezek szakmai és jogszabály-értelmezési különbségek: más az MNV és más az ellenőrző bizottság álláspontja több vitatott kérdésben. Határozottan visszautasítjuk azonban azt az értelmezést, hogy ezek alapján az MNV Zrt. működését bárki törvénytelennek titulálja - kommentálta az eseményeket megkeresésünkre Száraz Gábor, az MNV szóvivője.
Lapunk értesülései szerint a hét első felében találkozik majd Oszkó Péter és Tátrai Miklós, még azt megelőzően, hogy a miniszter nyilvánosságra hozná a vezérigazgató munkájának szakmai értékelését. E beszélgetés döntő lehet Tátrai további sorsát illetően. A Pénzügyminisztérium képviselőjét lapzártánkig nem értük el. Mindenesetre tény: a tárcának nem kell különösebb indok Tátrai elmozdításához: ha a miniszter bizalma megingott a vezérigazgató iránt, nem kell semmiféle nyomozás ahhoz, hogy leváltsák őt. Elvégre a vagyonkezelő működését az elmúlt hónapokban kemény kritikák érték: a sukorói telekcsereügy, a regionális vízművek átszervezése, a bábolnai földügyek miatt amúgy is támadások kereszttüzébe került a vagyonkezelő.
Tátrai Miklós távozása azonban szakértők szerint könnyen megakaszthatja az állami vagyongazdálkodást, amelynek eredménye, hogy a költségvetésbe nem folynak be az idén a törvényben előírt bevételek. Egy új vezérigazgató munkába állása ugyanis lassítja a megkezdett üzleteket - ezt az ellenzéki pártok még üdvözölnék is. Másrészt, megbénulhat a jelenleg hattagú Vagyongazdálkodási Tanács működése. Tátrai egyben tanácstag is, kiválásával tehát öttagúra zsugorodna a testület. Döntést hozni ugyanakkor csak négy azonos szavazattal lehet. Ez még meg is lehetne, de a múltban sűrűn fordult elő, hogy többen tartózkodtak a szavazástól bizonyos ügyekben, személyes érintettség okán. Ötfős tanácsnál tehát nagyobb a kockázata, hogy egyes ügyekben nincs meg a megfelelő számú szavazat a határozatképességhez.
Szakértők szerint azon értékesítésekből, melyek október eleje után indulnak, eljárásjogi sajátosságok miatt idén már biztosan nem folyik be pénz a költségvetésbe, ami nagyon hátrányos a kormányra nézve. Márpedig egy vezetőváltás esetén a legoptimistább becslések szerint minimum szeptember közepe, mire az új vezető érdemi munkába kezdhet. Tehát Tátrai Miklós kezében is vannak ütőkártyák. | [
"Pénzügyminisztérium",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége",
"MR1 Kossuth rádió",
"Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"MNV Zrt.",
"Vagyongazdálkodási Tanács"
] |
Állami tisztségviselők meghallgatását is tervezi az a parlamenti rész-vizsgálóbizottság, amely holnap tartja alakuló ülését. A Dunaferr és az Orbán-bányák körüli szerződéskötéseket tisztázó testület konzultációkat tervez a Dunaferr volt és jelenlegi vezetőivel, de még az is lehet, hogy Orbán Viktort is meghívja. Állami tisztségviselők pedig nem térhetnek ki a megbeszélés elől - véli a testület létrehozásának egyik kezdeményezője, Bauer Tamás.
Várhatóan kedden tartja alakuló ülését a Dunaferr és az Orbán-bányák közötti szerződéskötések tisztázására létrehozott parlamenti rész-vizsgálóbizottság - tájékoztatta a Népszavát az ellenzéki képviselőket tömörítő munkacsoport elnöke, Bauer Tamás (SZDSZ). Az öttagú grémium - a miniszterelnök felelősségét vizsgáló testülethez hasonlóan - először a munkarendet és az ügyrendet határozza meg. Az azonban már most biztosnak látszik, hogy ez a munkacsoport nem készül el november közepéig a vizsgálati eredményeket összegző jelentésével, hiszen a Dunaferr-ügy mellett az autópálya-építés körülményeire is választ keres. Bauer szerint mindez annyira szerteágazó vizsgálatokat igényel, hogy január-február előtt nem készülnek el velük. A politikus úgy látja, hogy a parlament a választások előtt mindenképpen megvitathatja a jelentést, ha máshogy nem, akkor rendkívüli ülés keretein belül. Ez a tényfeltáró munkacsoport is kezdeményez majd konzultációkat az ügyekben érintettekkel, így például a Dunaferr jelenlegi és korábbi vezetőivel is. Bauer Tamás úgy látja, hogy a megbeszélések elől az állami tisztségviselők nem térhetnek majd ki, hiszen az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény értelmében kötelesek a munkacsoport munkáját segíteni. Ha tehát kezdeményezik Orbán Viktor meghallgatását, a miniszterelnök nem háríthatja el. Nem kötelezhető a beszélgetésre viszont Simicska Lajos, aki a Magyar Fejlesztési Banknál az autópálya-építésért volt felelős, így elképzelhető: a részbizottság kéri majd a vele való konzultációt. Az már az első ülés előtt biztosnak látszik, hogy a másik munkacsoporthoz hasonlóan az Orbán-bányák ügyével foglalkozó is nyilvánosan dolgozik majd.
A héten már több országgyűlési bizottság is ülést tart. Az alkotmányügyi, valamint az önkormányzati bizottság várhatóan szerdán dönt arról, hogy általános vitára bocsássák-e azt a törvényjavaslatot, amely előírná a magyar nyelv használatát a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények közzétételekor. A javaslat indoklása szerint törvényi eszközökkel is szükséges fellépni az ellen, hogy a globalizációs folyamatok mellékhatásaként nyelvromlást előidéző tendenciák jelentkeznek Magyarországon.
Az alkotmányügyi bizottság tárgyal az országgyűlési képviselők vagyoni helyzetét vizsgáló bizottság működésének meghosszabbításáról is.
A foglalkoztatási bizottság ugyancsak kedden hallgat meg tájékoztatót az Országos Foglalkoztatási Hivatal megalakításáról. Az 1997-ben megszüntetett és most újra létrejövő intézmény fő feladata az operatív irányítás lesz, a foglalkoztatási stratégia kialakítása marad a szakminisztériumban.
A költségvetési bizottság hétfőn megvitatja az Országos Rádió és Televízió Testület 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot.
Újhegyi Katalin
Munkához láttak az ellenzéki tényfeltárók | [
"Dunaferr"
] | [
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Országos Rádió és Televízió Testület",
"Országos Foglalkoztatási Hivatal"
] |
Plakáthelyeket játszott át ingyen a Jobbiknak, teljes a káosz.
Sajátos trükköt talált ki Simicska Lajos és a Jobbik, hogy az átláthatósági törvényt megpróbálják kijátszani, és plakáthelyeket juttasson a Jobbiknak. Plakátcége, a Publimont plakáthelyeinek egyhatodát napok alatt egyszerűen átjátszotta a Jobbiknak. Éppen ezért a Publimont plakátcég igazgatótanácsának ülésén a hét elején Simicska Lajos személyesen vett részt, ami részéről teljesen szokatlan. Jelenléte nem volt véletlen: azért volt ott, hogy elmondja: a Jobbik nem tud fizetni, de ennek ellenére plakáthelyeket azonnal biztosítani kell a Jobbiknak. Állítása szerint majd később fizet a párt, amit már most szinte senki sem hisz el... Erre utal az is, hogy a kisebbségi tulajdonos nemmel szavazott, de végül Simicska akarata győzedelmeskedett. A plakáthelyek, amelyeket Simicska átjátszott a Jobbiknak 1 milliárd forintot érnek. Mindenképpen súlyos törvénysértésről van szó: egy cég nem adhat támogatást pártnak, tiltja a pártokra vonatkozó törvény. Amikor áron alul vagy egy esetleges későbbi fizetéssel "veszi meg" a Jobbik a plakátberendezéseket Simicskától, az tiltott, egyértelműen párttámogatás.
A Publimont a Simicska-birodalom része, nagy plakátcég. A Publimont Simicska Lajos gyakorlatilag egyetlen nyereségesen működő cége. Az egyik hivatalos tulajdonos régi barátja és üzlettársa, Nyerges Zsolt, rajta kívül pedig két, szintén Simicska-érdekeltségébe tartozó cég. Bár nyereségük 2014-hez képest jelentősen visszaesett, az akkori nyereség alig 15%-át érték el, de még így is közel félmilliárd forint volt tavaly. A nyereséget nem vették ki egyébként, vagyis különösen fontos Simicskának, hogy működjön a cég, hiszen egyfajta csodafegyvernek képzeli el a választási kampányban. A Publimont a második legnagyobb reklámcég Magyarország, az első a francia multinacionális vállalat, a JCDecaux, övék a magyar piac 32%-a, de rögtön utána a Simicska-féle Publimont jön, a piac 31%-a az övék. A Publimontnak hivatalosan 24 alkalmazottja van. Magyarországon egyébként 45 913, hivatalos megfogalmazással köztéri hirdetőeszköz van a Magyar Reklámszövetség nyilvántartása szerint. Egy 2015-ös adat szerint a teljes reklámköltés 7,7%-a plakáthelyekre megy, az éves forgalom 15 milliárd forint.
Simicska médiacégei csődközeli helyzetben vannak. 2016-ban a Hír TV vesztesége 771 millió forint volt, a Magyar Nemzeté 762 millió, a Heti Válaszé 114 millió, a Lánchíd Rádióé 102 millió. Az idei veszteség - beleszámítva a szintén veszteséges Indexet - el fogja érni a 3 milliárd forintot.
Mint megírtuk, Simicska ügyvédje a minap amerikai közvetítőkkel találkozott titokban, akiknek felajánlotta a teljes portfóliót eladásra. Felehetően már érzi a vesztét, rossz lóra tett a Jobbikkal, amely folyamatosan veszít népszerűségéből a közvélemény kutatások szerint.
A Jobbik nyár elején már kapott egyértelműen korrupcióra utaló kedvezményt Simicskától. A párt előzőleg össze-vissza beszélt, hogy hány plakáthelyen hirdettek, többszáz volt a különbség a legkisebb és a legnagyobb szám között. 30-40 ezer forintos plakáthelyekért fizetett a Jobbik Simicskának 6 ezer forintot, csak az állam ÁFA-vesztesége havonta 100 millió forintnál is több volt. Az ügyben a NAV is nyomoz. A nyári plakátkampány minden tekintetben súlyos veszteséget jelentett a Jobbiknak. A párton belül egyre nőtt az ellenállás Vona Gáborral szemben, hiszen sokan felfogták: korrupciós ügybe keverte a pártot. Ráadásul teljesen feleslegesen: semmi hatása nem volt a plakátoknak, hiszen csak csökkent a Jobbik népszerűsége.
Milyen szabályokat akar kijátszani a Jobbik? Hogyan akarja kijátszani az átláthatóságot biztosító törvényt? A Parlament tavasszal úgy módosított törvényt, hogy olyan szervezet, ami állami pénzt kap, közterületen csak listaáron, tehát előre meghatározott és nyilvánosságra hozott áron tehet ki reklámot. A szerződést kötelező nyilvánosságra hozni. A Jobbik azzal, hogy saját reklámfelületet vett, kijátssza a törvényt, hiszen így már nem kell szerződést kötni senkivel, és az árakat sem kell nyilvánosságra hoznia, ha reklámozni akar.
Ebben az esetben viszont nyilvánvaló: a "megvett" helyekért (egyelőre biztosan) nem fizetett a Jobbik, pedig óriási az értéke. Legalább 1 milliárd forint. Az egész Pumlimont 6 milliárdot ér, vagyis a cég saját értékének egy hatodát Simicska átjátszotta a Jobbiknak.
Egy cég a párttörvénynek megfelelően nem adhat támogatást pártnak. Tehát, amikor áron alul vagy egy esetleges későbbi fizetéssel "veszi meg" a Jobbik Simicskától a plakáthelyeket, plakátberendezéseket, az tiltott párttámogatás.
Mi az oka, hogy Simicska Lajos ilyen irracionális, és ennyire nyilvánvalóan korrupciógyanús módon segíti a Jobbikot? Ő maga is és a párt is túlzás nélkül reménytelen helyzetben van. Ahogy írtuk, Simicska médiacégeinek idei vesztesége legalább 3 milliárd forint lesz. A Jobbiknak pedig elbukott a béruniós népszavazási kezdeményezése, amitől sokat, szinte mindent vártak. A tizede sincs meg a szükséges egymillió aláírásnak. Egyértelmű: pánikhelyzetben fordulnak ilyen eszközökhöz.
Simicska és a Jobbik láthatóan nem hajlandó elfogadni a tényeket: bár a legutóbbi plakátkampányuk is teljes kudarcot hozott, kétségbeesésében ismét ugyanazt teszik. Pontosabban nem egyszerűen ugyanazt, hanem most többet, még korrupciógyanúsabbat: most már plakáthelyeket is átjátszott Simicska a Jobbiknak. | [
"Publimont",
"Jobbik"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Lánchíd Rádió",
"Magyar Reklámszövetség",
"Hír TV"
] |
Először azt mondták, hogy egyszer igényelt vízumot, aztán azt, hogy kétszer, majd jött egy újabb kormányzati verzió, amiből arra lehetett következtetni, hogy Pharaon egyszer sem adott be vízumkérelmet, mert elintézte helyette más. A legfrissebb állítás, amelyet kérdésünkre kaptunk, hogy az Interpol körözési listáján szereplő szaúdi üzletember egyszer valóban adott be személyesen vízumkérelmet, miután a jordán konzul elindította neki a procedúrát Budapesten. Az továbbra sem világos, hogyan Pharaon kapott-e tartózkodási engedélyt hónapokkal a vízumigénylése előtt. Ennél is különösebb, hogy Lázár és Szijjártó hetente máshogy, egymásnak is ellentmondva emlékezett az olajmilliárdos vízumigénylésének időpontjára.
Ghaith Pharaon Magyarországra érkezése ténykérdés. Valahol, valamikor kért vízumot, amelyet valahol, valamikor kiállítottak neki. Csak ezek után jöhetett be az országba.
Pharaon Magyarországra jövetelének ügymenetéről utólag nem lenne szabad megváltozniuk a tényeknek. Mégis úgy tűnik, hogy a szaúdi üzletember esetében az állami nyilvántartásokban szereplő információk utólag is képesek átalakulni, vagy valamiért a kormány különböző miniszterei hetente máshogy emlékeznek a történtekre.
Szijjártó előbb Lázárt cáfolta...
Sorrendben a kormány oldaláról eddig az alábbi állítások hangoztak el Pharaon vízumkérelméről:
2014. október 27 -én nyújtott be vízumkérelmet Bejrútban – mondta Lázár János a november 3-i kormányinfón.
-én nyújtott be vízumkérelmet Bejrútban – mondta Lázár János a november 3-i kormányinfón. 2014. október 1 -jén nyújtott be vízumkérelmet Bejrútban – mondta egy héttel később Lázár, miután hét titkosszolgálati vezetővel beszélt a parlament nemzetbiztonsági bizottság ülésén.
-jén nyújtott be vízumkérelmet Bejrútban – mondta egy héttel később Lázár, miután hét titkosszolgálati vezetővel beszélt a parlament nemzetbiztonsági bizottság ülésén. Pharaon kétszer adott be vízumkérelmet , "2014. október 1-én Bejrútban és 2014. október 24-én Ammánban" – mondta kérdésünkre november 11-én Lázár, aki felvetésünkre azt is hozzátette, hogy az október 27-i dátum " elszólás vagy elírás lehetett " .
, "2014. október 1-én Bejrútban és 2014. október 24-én Ammánban" – mondta kérdésünkre november 11-én Lázár, aki felvetésünkre azt is hozzátette, hogy az október 27-i dátum elszólás vagy elírás lehetett . " Ghaith Pharaon részére Jordánia budapesti tiszteletbeli konzulja kért szóbeli jegyzékben vízumot 2014 szeptemberében . A vízumeljárás lefolytatását követően a vízumot a bejrúti konzulátus állította ki 2014. október közepén " – írta Szijjártó Péter november 16-én két szocialista képviselő kérdésére. Ebből arra lehetett következtetni, hogy Pharaon nem is adott be vízumkérelmet.
Ghaith Pharaon részére Jordánia budapesti tiszteletbeli konzulja kért szóbeli jegyzékben vízumot . A vízumeljárás lefolytatását követően a vízumot a bejrúti konzulátus állította ki 2014. október közepén – írta Szijjártó Péter november 16-én két szocialista képviselő kérdésére. Ebből arra lehetett következtetni, hogy Pharaon nem is adott be vízumkérelmet. Pharaon 2014. október 1-én Bejrútban nyújtott be vízumkérelmet, 2014. november 24 -én tartózkodási engedély iránti kérelmet adott be Ammánban – írta november 25-én kérdésünkre a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtóosztálya.
-én tartózkodási engedély iránti kérelmet adott be Ammánban – írta november 25-én kérdésünkre a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtóosztálya. Az üzletember 2014 decemberében adott be tartózkodási engedély iránti kérelmet Ammánban – mondta nekünk személyesen Szijjártó Péter november 28-án.
adott be tartózkodási engedély iránti kérelmet Ammánban – mondta nekünk személyesen Szijjártó Péter november 28-án. Aztán a külügy visszatért az eredeti, november 24-i álláspontjához.
Látszólag nem égbekiáltó eltérések és ellentmondások ezek, de mindenképpen furcsa, hogy a kormány két miniszter ennyire máshogy idézzen fel egy két évvel ezelőtti történést. Főleg azért, mert
Pharaon-ügyben a kormány legfontosabb állítása, hogy az üzletember szabályosan jött Magyarországra, miközben az érkezésének részleteit csak nagyon zavarosan tudják felidézni.
Mi okozza ezeket az ellentmondásokat és a sok különböző dátumot? Múlt héten megkérdeztük a Miniszterelnökség sajtóosztályától, hogy Lázár János tévedett-e, amikor azt állította, hogy Pharaon kétszer adott be vízumkérelmet, vagy továbbra is fenntartja, amit ezzel kapcsolatban mondott, és azt a választ kaptuk, hogy "a miniszter továbbra is fenntartja, hogy Pharaon két alkalommal igényelt vízumot", de az október 24-i dátumot korrigálta november 24-re.
Akták A Pharaon-ügy Ghaith Pharaon szaúdi olajmilliárdost 25 éve körözi az FBI. Ennek ellenére Magyarországon előbb a miniszterelnök vejével üzletelt, majd vett egy értékes telket Orbán Viktor szomszédjában.
Nem egyértelmű tehát, hogy mi a hivatalos állítás Pharaon vízumkérelmével kapcsolatban. Lázár azt mondja, hogy kétszer kért, Szijjártó pedig azt, hogy csak egyszer, mert november 24-én nem vízumot, hanem tartózkodási engedélyt igényelt.
...aztán a saját minisztériumát is
Hétfőn a pátyi ipari park alapkőletételén elcsíptük Szijjártót, aki azt mondta, hogy Zaid Naffa, Jordánia tiszteletbeli konzulja szeptember 29-én szóbeli jegyzékben kért Pharaonnak vízumot, és jelezte, hogy az üzletember Magyarországon szeretne befektetni. A miniszter szerint ez egy bevett eljárás, ami "csupán egy rásegítés, egy diplomáciai jelzés, hogy fontos ügyről lehet szó regionális vagy kétoldalú diplomáciai kapcsolatok miatt".
Mint mondta, ettől függetlenül az érintettnek is be kell adnia a vízumkérelmet, ami kimaradt a szocialistáknak küldött írásbeli válaszából. Szijjártó azt mondta a kérdésünkre, hogy a vízumkérelem benyújtása után a konzuli szolgálat október 2-án és 3-án minden szükséges vizsgálatot lefolytatott, és a Pharaon vízumkérelmében szereplő adatok sem a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) adatbázisában, sem a körözött személyek és okmányok adatait nyilvántartó EU-s ellenőrzési rendszerben (SIS2) nem jeleztek találatot.
Fotó: jordankonzulatus.hu Zaid Naffa
Szijjártó szerint ezek után az EU-s országok kérhettek tagállami konzultációt, de ezt csak a németek tették meg, akik aztán két nappal később jelezték, hogy "a vízum kiadható". Apróság, de ezzel a külügyminiszter ezzel másodjára mondott mást, mint korábban a kancelláriaminiszter. Lázár ugyanis pár hete azt nyilatkozta, hogy miután Pharaon benyújtotta a vízumkérelmet, a magyar szerveknek "hat uniós országot kellett megkeresniük, akiknek külön rendszerük van a schengeni beléptetéssel kapcsolatban", és egyedül a németek válaszoltak. Ők azt közölték Lázár szerint, hogy "nem sérti az érdekeiket, ha ez az ember belép az Európai Unió területére".
Korábbi kérdésünkre a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtóosztálya azt írta, hogy miután október 7-én a bejrúti konzulátuson kiállították a vízumot Pharaonnak, az olajmilliárdos 2014. november 24-én tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be Ammánban.
Én úgy tudom, hogy 2014 decemberében kért tartózkodási engedélyt Ammánban
– mondta a miniszter a nála lévő, aznapi nemzetbiztonsági bizottsági jelentésből puskázva.
Ezek után a külügy sajtóosztálya ismét megerősítette a korábbi állítását, hogy Pharaon november 24-én adott be tartózkodási engedély iránti kérelmet, amely után – mint írták – "az ammáni konzulátus december elején állította ki a tartózkodási engedély átvételére jogosító D vízumot".
A Belügyminisztériumnál pattog a labda
A külügy szerint "a D vízum kiállítás a tartózkodási engedély kérelem eljárás konzulátusi részének lezárása", amely arra jogosítja a kérelmezőt, hogy beutazzon Magyarországra, és átvegye tartózkodási engedélyét a BÁH-nál. A külügy azt is közölte, hogy Pharaon az ammáni tartózkodási engedély kérelme előtt sem 2014-ben, sem 2013-ban nem adott be "semmilyen vízum, vagy tartózkodási engedély kérelmet Magyarország egyetlen konzulátusán sem".
Ez azért fontos, mert a Heti Válasz korábban azt írta, hogy Pharaon 2014 elején kapott üzleti-befektetői tevékenységre tartózkodási engedélyt, amelyet kétszer meghosszabbítottak, és 2016. november 1-ig érvényes volt. A lap információit nem erősítették meg hivatalosan, ezért ezzel kapcsolatban megkerestük a tartózkodási engedélyeket kiállító BÁH-ot, de még nem kaptunk választ. Megkérdeztük a Belügyminisztériumtól is, hogy mikor kért, illetve mikor kapott Pharaon tartózkodási engedélyt és azt meghosszabbították-e, de ők sem válaszoltak.
Szijjártó annyit mondott még, hogy a bejrúti konzulátuson kiállított vízum 2014. október 15-től 2015. október 14-ig szólt. "Hogy ezután mi történt, hogy jött be, hogy nem jött be, milyen tartózkodási engedélyt kapott, az semmilyen módon nem a KKM hatásköre" – válaszolta a miniszter, aki szerint a történet többi része a Belügyminisztériumra és a BÁH-ra tartozik.
Múlt héten próbáltuk utolérni Zaid Naffát is a jordán nagykövetség fogadóóráján, de azt mondták a helyszínen, hogy Naffa nincs ott. Ezek után próbáltunk interjúidőpontot egyeztetni a konzul titkárságával, de azt mondták, erre nincs lehetőség, "mert a konzul úr sokat utazik", így végül emailben kérdeztük meg, hogy miért kért vízumot Pharaonnak, illetve hogy a vízumkérés idején tudott-e arról, hogy az olajmilliárdost körözi az Interpol. A jordán konzulátus egyelőre nem reagált a megkeresésünkre. | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal"
] | [
"Heti Válasz",
"Európai Unió"
] |
A modern magyar "futballimperializmus" jegyében újabb bázissal bővül a határon túli akadémiák sora. A Csíkszereda–Munkács–Dunaszerdahely–Eszék-gyűrűből az egykori "hongyarapított" területek közül egyedül Délvidék hiányzott. De a kör decemberben bezárult: a kormány úgy döntött, az észak-bácskai Topolya csapatára alapozva jön létre a Délvidéki Futball Akadémia, hárommilliárd forintos hazai adományból. A tizennégyezres vajdasági város a szerb harmadik ligában morzsolja a hanyatló kelet-európai futball keserű kenyerét. A nézőszám száz-kétszáz főre rúghat. Miért Topolya vitte el a pálmát (és a pénzt)?
A Tisza felől jeges szél fúj, ahogy Zentáról közelítjük meg Topolyát. A jégtáblák a múltat is idézik, mert – bár az utca fagyos és kihalt – valaha forgalmi dugó is volt itt. Például 1697-ben, amikor Prinz Eugen (Savoyai Jenő herceg) birodalmi hadai átkelés közben lepték meg a törököt, s a Tisza vizében két óra harc után harmincezer holttest úszott Titel felé. Az akció (Magyarország visszafoglalása) a korszak legmenőbb uniós projektje volt. Most nincs szó visszafoglalásról, csak foglalásról. Fociról, földről, politikáról.
Topolya centrális erőtere a központi szemafor. Innen vezet az elágazás szabályos derékszögben kelet–nyugat, észak–dél irányban. Topolya telepített város, látszik, hogy Mária Terézia mérnökei terveztették, világos településszerkezet, egyenes utak.
A Gurmanhoz címzett étterem, talponálló a kulturális élet centruma. A félhomályban csöndes zsongás. Itt gyakori a magyar szó, bár az etnikai arányok lassanként fellazultak. Topolya csak a hozzácsapott kis falvak lakosságát beszámítva adja ki a magyar kétharmadot. Ám a helyi futballcsapatot, a TSC-t már szerbek dominálják. Boros Csongor magyar, de a másik ász, Szilágyi inkább már Siladi, a sportrovatokban pedig Vladimir. Aztán sorjáznak a Bogdanovićok, Lazićok. A vajdasági magyar futball ilyen. A csapatban szerbek fociznak, a lelátón magyar "ultrák" csápolnak. A tíz évvel korábbi magyarverő hangulat nagyjából már a múlté. A kilencvenes éveket, a szerb társadalom sokkos állapotát tükrözte. Gyűlöletpótléknak pedig ott vannak a horvátok, az albánok, a bosnyákok.
Tóthfalunak nem jutott A Vajdaságban Tóthfalun működik a Nyers Istvánról elnevezett futballakadémia. Nyers délvidéki származású játékos volt. 1946-ban emigrált, Puskásékkal egy ideig még együtt játszott. Szabadkán hunyt el 2005-ben. A tóthfalui akadémia, alig harminc kilométerre Topolyától, öt éve létezik, négy korosztályban hatvan gyerekkel foglalkoznak. Támogatás nekik mégsem jutott. A Szabad Magyar Szó szerint részben azért nem, mert már komoly kapcsolatuk van a Ferencvárossal. Az akadémia koordinátora Bontovics István, aki a magyarkanizsai önkormányzatban a hatalmon levő VMSZ-szel szembenálló UKROK – Községi Összefogás képviselőcsoport tagja. Vagyis nem ápol olyan baráti kapcsolatot a Fidesz-vezetéssel, mint a topolyai Zsemberi János.
Az ivó hangulata határozottan sörtestvéries. A politika sem osztja meg a közönséget. Annál inkább a helyi sajtót. A nagy hagyományokra visszatekintő, a Kádár–Tito-korban pozitív szerepet játszó Magyar Szó a közelmúltban meghasadt. A "helyi Fidesznek" (mellettük kampányolt a magyar miniszterelnök) nevezett Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) újabb diadala után itt is elkezdődtek a leszámolások. "Nova szisztematizácija" (új munkahelyi besorolás) fedőnéven hat-nyolc jó tollú kollégától azonnal megszabadultak. A kirúgottak az alternatívának tartott Magyar Mozgalom alapítói voltak. Ők indítottak Szabad Magyar Szó néven ellenportált. A VMSZ politikusa, Pásztor Bálint képviselő (Pásztor István elnök fia) mondja:
– Miféle Szabad Magyar Szó? Nincs ilyen. Anyagi forrásai is kétesek. Ez olyan, mintha önöknél megjelenne az online Szabad 168 Óra.
Mégis a Szabad Magyar volt az első, amely a topolyai sportakadémia hárommilliárdját megkapirgálta. A leghitelesebb forrás, a klub szponzora, Zsemberi János itteni vállalkozó, a helyi tévébiznisz atyja hallgatásba burkolózik. Zsemberi arra vár, hogy aláírják a szerződést is. Annyit azért elmondhatunk, hogy Zsemberi a VMSZ külső támogatója, a topolyai önkormányzat gazdasági tanácsosa, hónapok óta készen állt a pénzbefogadásra. Az akadémia helyének szánt telket (négy pálya, egy épület, egy stadion létesülhet) sejtésektől vezetve már rég megvette.
A történet furcsasága, hogy míg a többi határon túli futballakadémia (a dunaszerdahelyi DAC, a Csíkszereda, a Munkács vagy az Eszék) egy-egy milliárdot kapott, a harmadosztályú Topolya esetében erős kezdésnek tűnik a hárommilliárd. Pláne, ha számításba vesszük, hogy Topolya nem él-hal a fociért. A Gurman közönsége a hírt közönyös hümmögéssel fogadja.
Hogy miért ernyedt Topolya? A válaszhoz járatosnak kell lenni a szerb futball rejtelmeiben.
A szerb foci elképesztő mélységekbe zuhant. Míg a rivális horvátok jelen vannak majd minden világversenyen, az új évezred elején még szerb sztárok kaptak helyet a Manchester Unitedban, a Realban, a mai csillag, Dušan Tadić jó, ha a Premier Ligá-s Southamptonig viheti. Csapataik a nemzetközi kupákból a magyaroknál is gyorsabban kizuhannak, ami mégiscsak teljesítmény. A nézőszám ehhez mérhető. A Zvezda és a Partizán ultrái aluljárókban mérkőznek, maga a játék egyre élvezhetetlenebb. Szakértők szerint a nagy hármas után (Zvezda, Partizán, Vojvodina) a harmadik ligáig gyakorlatilag bárki bármikor az első osztályba juthat, akinek némi kis pénze van. És mindig akad félbolond, aki a túléléshez dinárt ad. Az ötödik ligás magyar csapatot, a Zentát a helyi CBA pártfogolja. A harmadik liga (öt régió van – Vajdaság, Belgrád, Dél-, Kelet- és Nyugat-Szerbia) állítólag a "profizmus" előszobája. Itt már vannak szerződések, igazolási pénzek, munkaidő-kedvezmények. Komoly gázsira azért ne gondoljunk. Ha a hazai NB I-ben kétszázötvenet-háromszázat kaszál egy vidéki csapat játékosa, az a szerb Szuperligában mondjuk százezer. A részvétel nem emészt fel sok pénzt, az utaztatás a Vajdaságon belül nem költség. Légióst meg nem igazolnak. Zsemberi úr, a szponzor állítja: ők mindig gyerekekben, utánpótlás-nevelésben utaztak. Tehát inkább eladtak.
A Gurmanban szakértőink az ötödik körnél tartanak, körtepálinkával megbolondítva. Száll a bagófüst, mi maradunk a kávénál, amely itt, Szabadkától délre, törökös, tele jóslásra alkalmas, finom rajzolatú zaccal.
A Vajdaságra most olyan idők járnak, amikor a foci sem esik jól. Ahogy mondják, a "reális munkanélküliség" huszonöt százalék, a hivatalos ("nem reális") tizenhat. Sokat segít a szerb statisztikán az orbáni kettős állampolgárság és az unió. Aki "átmegy magyarba", s onnan dobbant az unióba, nem a szerb statisztikát rontja tovább. Nem véletlen, hogy "magyar papírra" a szerbek is ácsingóznak. Érdekesen integrálódik a Vajdaság szociális rendszerébe a politika. Valaki meséli: környékén egy iskolában meghalt a takarítónő. Pályáztatunk, mondták a helyiek.
– Hova gondolsz? – riadozott a direktor. – Az a VMSZ lefoglalt helye.
Orbánék figyelmét a város sportélete keltette fel. Talán azért, mert a Vajdaságban három nagyobb magyar önkormányzat létezik, ahol magyar polgármestert adnak: Topolya, Zenta, Magyarkanizsa. Az Aranysárkány városa, Szabadka már elveszett. (Sokak szerint elkótyavetyélte a hosszú kormányzásba lassan belekorrumpálódó VMSZ.)
A Szabad Magyar Szó idézte fel minap, hogy Árok Ferenc volt ausztrál szövetségi kapitány, a jugoszláv labdarúgás nesztora, a Vojvodina játékosa 2014-ben Szöllősi Györgynél vendégeskedett Felcsúton. Ekkor futottak össze Orbán Viktorral. A miniszterelnök, aki futballban tiszteli a kort, az ősz mestert szakmai beszélgetésre invitálta. Árok, lévén szókimondó ember, nem rejtette véka alá a véleményét. Őrültség horvát edzőt tartani, előbb-utóbb ki fognak esni. Árok vesszőparipája az utánpótlás-nevelés, ami a volt Jugoszláviában, ahol életforma és iparág a légiósfuttatás, nem csoda. Mikor Orbán ősszel megfordult Nišben, a szerb–magyar kormányülésen, Feri bácsit meglátogatta Újvidéken. Közben Árok sem tétlenkedett. A Magyar Szóban rendszeresített rovatában buzgón dicsérte a fiatalok nevelésében példaadó topolyai klubot. Ez hozta össze Zsemberi Jánossal, a TSC szponzorával. Zsemberi a pénzügyi pokol mélyéről hozta vissza Topolyát.
Zsemberi akkor már a labdarúgásban is nagy ember volt. A Partizan elnökségi tagja Feri bácsit a nagy meccsekre Belgrádba is fuvarozta. A viszonzás sem késett. Árok hozta össze Orbánnal. Az üzletember megvásárolta a telket, ahol akadémiája működhet, várva a nagy pillanatot, mikor a pénztárgép megcsörren.
A topolyiak mosolyognak, amikor a magyar hírcsatornák Bajsa község fiát, a futball mániákusát "helyi oligarchának" nevezik. Zsemberi nem Abramovics.
– Az egy egészen más liga – mosolyog erre Pásztor Bálint, a VMSZ politikusa.
Tény, hogy Zsemberinek, Abramovicshoz hasonlóan, van legalább két csapata. Az ötödosztályú Bajsa (ez Topolya előfaluja) és a Topolya. A Bajsa a TSC fiókcsapata. Aki a harmadosztályba nem elég jó, fejlődhet Bajsán.
Maga Zsemberi kakukktojásnak számít a vállalkozói világban, ahol nem tolonganak a magyarok. A "nemzeti burzsoáziát" gyámolító Milošević-rendszer a privatizációt elég szűkkeblűen bonyolította le, a vajdasági magyarságot, amiből lehetett, kiforgatta, magyar vállalkozó nem boldogulhatott.
Zsemberi a mezőgazdaságból érkezett. A Tito-korszak fiaként, Magyarországon tanuló egyetemistaként az agrárium mellett a kereskedés sem volt idegen tőle. A Gorenje-korszak elmúlt, a CD-, videokorszak is kifújt. Sokan akkor fedezték fel a tányérantenna- és kábeltévéüzletet. Találékony emberként Zsemberi rájött, behozhat antennákat szabályosan is. Kütyüit rendszerré is szervezheti. Előbb Topolyát hálózta be, majd a környéket, aztán Belgrád körül is engedélyhez jutott. Ma már Boszniáig, Montenegróig nyúlnak Zsemberi hadállásai.
A topalyaiak kedvelik, mert mint mondják, méltó, ám nem hivalkodó luxusban él. Audival jár, de ha beül a városban egy sörre, szívesen veszik. Ma is Bajsán él, saját erőből sokat tesz a faluért. Nem csak futballra költi a pénzt, alkalmilag az asztaliteniszezőket, erőemelőket is támogatja.
– Tudjuk, a stadionügyek Magyarországon politikai hullámokat vetnek. Mi ezzel nem foglalkozunk – jelenti ki Pásztor úr. – Pláne most, amikor a Vajdaság ötvenmilliárdos gazdasági támogatáshoz jutott. De ne higgye, hogy az alapítvány ügyét Topolyán botránynak tekintik.
Városi legendák mégis fel-felcsapnak. Zsíros bácskai földekről szólnak, s megszerzésükben – Mészáros Lőrinc példája nyomán – a sportbarátság szervező erő lehet. Titokzatos délvidéki strómanokról regélnek, akik a kincset érő földeket elővásárolják anyaországi politikusoknak. Szerbia hamarosan feloldja a külföldieket sújtó földvásárlási tilalmat. És akkor hajrá, Topolya! Sietni kell, mert a háttérben, a közel-keleti nyitás jegyében megjelentek "Pharaon fiai", Arábia újgazdagjai. A zobnaticai ménesbirtok már arab kézre jutott.
A régi stadion körül járunk, a Krivaja folyócska partján. A vízben fagyos olajfoltok, a pályát patinás mészkőfal övezi. A csapat még az alapozásnál tart. Bekopogunk. Palágyi Szabolcs sportigazgató nyit ajtót, egykori moravicai labdarúgó, Zsemberi úr helyi rezidense. Jó, hogy jövünk, mert Zsemberi úr ajándékot szánt nekünk. Reprezentatív albumot nyom a kezünkbe a topolyai labdarúgás százéves történetéről. A főbűnös Beer Károly úr volt, aki 1913-ban Pestről bőr futball-labdát hozatott. Az emberek meg rugdosni kezdték.
– Épül majd stadion is? – kérdezzük.
– Lehet, nem tudom – mondja a szakember titokzatosan.
– Mi a cél? A Szuperliga?
– Nem tudom.
Itt tartunk. De Magyarországról a pénz úton van. | [
"Vajdasági Magyar Szövetség"
] | [
"Manchester United",
"Magyar Mozgalom",
"Magyar Szó",
"Szabad Magyar",
"Délvidéki Futball Akadémia",
"Szabad Magyar Szó",
"UKROK – Községi Összefogás"
] |
Magán jachtkikötőt építenének a siófoki szabadstrandnál
100 férőhelyes magán jachtkikötővel tennék tönkre az utolsó balatoni szabadstrandok egyikét Siófok Aranyparton. A tervek előzetes engedélyeztetés alatt állnak, a helyiek közül azonban többen is tiltakoznak a beruházás ellen.
A siófoki szabadfürdői strand a helyszíne annak a magánberuházásban megvalósításra váró jachtkikötőnek, amit az Arany Apartmanok elé, a Balatonba szigetszerűen nyúlva terveznek megépíteni. A luxusapartmanok tulajdonosai a honlap szerint az örök panoráma mellett számos szolgáltatást is élvezhetnek kezdve a 24 órás portaszolgálattól, a gyermekjátszótéren át a saját úszómedencéig, mindez azonban még saját jachtkikötővel is kiegészülne a tervek szerint. A szándék tehát adott, és lehetőség is van a magánkikötőre az adott, Natura 2000-es területen a helyi szabályozási terv szerint.
"Az Országos Területrendezési Terv, valamint a Balaton törvény Siófokon 3 helyen jelöl ki vitorláskikötő építésére lehetőséget. Ezek közül kettő már megvalósult, egyik Balaton-széplakon, a másik Siófok központi részén a Bahart kikötő mellett. A Siófoki Szabályozási Terv kötelezően kell, hogy figyelembe vegye a Balaton törvény előírásait, azzal ellentétes rendelkezés nem fogalmazható meg benne" - tájékoztatta az mfor-t Kónyáné dr. Zsarnovszky Judit, Siófok jegyzője.
szerk.: A projekt a 2005-ben alapított Divinus Yacht Club Kft.-hez köthető, mely a debreceni milliárdos, Disznós Zoltán Endre tulajdonában áll. A vállalkozó nevéhez köthető az 5-csillagos debreceni Divinus Hotel is.
A helyi szabályozás tehát megengedi a kikötő létesítését, sőt, a Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 2014-es szakhatósági állásfoglalásában semmilyen akadályát nem látta a mgánberuházásnak.
"A tervezett beruházás (...) meghatározott környezetvédelmi, természetvédelmi követelményeknek a dokumentáció alapján megfelel, a vitorláskikötő létesítése helyi jelentőségű természetvédelmi területet nem érint" - véli a helyi önkormányzat.
A kikötő terve
(Forrás: Siófok Aranypart DIVINUS Zrt. beruházásában készülő vitorláskikötő előzetes műszaki vizsgálata; 2016) (Forrás: Siófok Aranypart DIVINUS Zrt. beruházásában készülő vitorláskikötő előzetes műszaki vizsgálata; 2016)
Pedig a Balaton önmagában magas ökológiai értéket képviselő Natura 2000-es terület, így a jachtkikötő építése nemcsak esztétikai jellegű vitákat szül. Egyrészt a beruházás az utolsó szabadstrandok egyikén valósul meg, amivel több család és a vízisportok szerelmeseinek kikapcsolódását árnyékolhatják be, másrészt szignifikáns hatással lehet a helyi ökoszisztémára. A kikötőépítés utóhatásaira könnyen találni példát a nem is távoli múltban, Balatonlellén a kialakítás után a terület eliszaposodásával kellett megküzdeni.
Mivel NATURA 2000 területen tervezik a beruházást, a jogszabályok szerint csak közérdek igazolása és igazoltsága esetén lenne a kikötő engedélyezhető. A kérelmező a közérdekre a beadványában így hivatkozik:
"Nagyobb hazai és nemzetközi vitorlás sportesemények megrendezéséhez is fontos a kapacitás bővítése. El kellene érni, hogy az a társadalmi réteg aki e sportnak híve és tehetős ne idegen országban (Horvátországban) építse fel azt az ingatlanát és költse pénzét melyre igénye van. Nem jelentéktelen ez a réteg."
Maga a kikötő 100 férőhelyes lesz, igaz, két évvel ezelőtt még 184 férőhelyesnek képzelték el. Abban, hogy végül a méretcsökkentés mellett döntöttek, minden bizonnyal nagy szerepe volt a szükséges engedélyek megszerzésének. 2015 végén ugyanis még úgy vélték: a kikötő férőhelyszámának csökkentése a beruházás céljával lenne ellentétes. Az apartmanok száma ugyanis kötött, azokat ráadásul a kikötőkkel együtt értékesítenék, ezért a méretcsökkentés az ingatlanok értékcsökkenésével és ezáltal a beruházó számára veszteséggel járna.
A tervezett létesítmény 143 méter széles lesz, noha a partszakasz rehabilitációs tervben mindössze 60 méter van kijelölve kikötőként. A tervek szerint ezt úgy oldották meg, hogy a kikötő a parttól 93 méter távolságra fog indulni és onnan foglalja el a 143x129 méternyi területet. A létesítményhez egy 3 méter széles mű-fából készült hídon keresztül lehet majd eljutni, melyen golfautós közlekedést terveznek.
Még nem biztos, hogy megépül
A megvalósítás nem megy zökkenőmentesen, a beruházócég évek óta küzd már a szükséges engedélyek megszerzéséért. Noha az első tervek már 2011-ben megszülettek, 2015-ig gyakorlatilag senki sem tudott róluk, sőt információink szerint az apartmantulajdonosok közül sokan csak idén nyáron értesültek a kikötő tervéről (többen pedig tulajdonosként is ellenzik a beruházást), mellyel kapcsolatban jelenleg a környezetvédelmi hatóság állásfoglalására várnak - immár harmadik alkalommal.
(Fotó: mfor.hu) (Fotó: mfor.hu)
A Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya tehát már két döntésében állapította meg, hogy a jogszabályi rendelkezések alapján a kikötő megvalósítására nem adható ki az engedély. Az interneten fellelhető dokumentumok alapján főként a táj- és természetvédelmi hatások akadályozzák a projekt megvalósulását is, ugyanakkor széles körű ellenállás alakult ki a helyi civilek körében.
Utóbbiak tartanak a káros környezeti hatásoktól, valamint attól, hogy a korábbi családias, hangulatos szabadstrand a vízisportok lehetőségével végleg megszűnik már abból kifolyólag is, hogy a kikötő hajózási útvonala a strandolásra alkalmas részen keresztül vezet. Az "Ellenzem a Siófok-szabadifürdői magán yacht kikötő építését" Facebook-csoport létszáma már 900 fő, a tiltakozó petíciót pedig 6 nap alatt közel 300-an írták már alá.
A helyi tiltakozás hatására a beruházó, Divinus Yacht Club is összefoglalta az álláspontját, mely szerint
a kikötő az ott lakók és a környékbeliek igényét is ki tudja majd elégíteni,
a 90 méteres hídra azért van szükség, mert a felkért műszaki egyetemi szakemberek így látják megelőzhetőnek a kikötő hónaljában az eliszaposodást,
a szóban forgó területen semmilyen élővilág nem található, sem növényi, sem állati élőhely (szerk.: a hatóságok végzései és a fellelhető dokumentumok és az alábbi fotó ezt a megállapítást nem feltétlenül támasztja alá),
a fényszennyezés semmilyen káros hatással nincs és nem lehet az itt élő madár és egyéb élővilágra,
végül, de nem utolsó sorban, a beruházás megvalósítása mellett szól az a tény is, hogy
"annak idején nyilvános pályázaton a siófoki önkormányzat a kemping értékesítési árát éppen az előtte kialakítható kikötő létesítési engedélyének a lehetőségével srófolta fel. Mi ennek tudatában és birtokában vásároltuk meg ezt a területet".
| [
"Divinus Yacht Club Kft."
] | [
"Aranypart DIVINUS Zrt.",
"Fejér Megyei Kormányhivatal",
"Divinus Hotel",
"Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya",
"Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyző"
] |
Közel egy hónappal ezelőtt robbant ki a Paralimpiai Bizottsággal kapcsolatos botrány, miszerint Gömöri Zsolt elnök 3 millió forintos végtörlesztését a bizottság fizette ki. Néhány napja végre elindult az ügyben a rendőrségi nyomozás, közben pedig kiderült az is, hogy a fejeseknek milliós gálavacsorára mentek, a sportolókat viszont egy külvárosi motelben szállásolták el.
Ami még nem derült ki az az, hogy mennyi jutalmat fizettek ki különböző jogcímeken az elnökségi tagoknak az elmúlt években. A Paralimpiai Bizottság ugyanis megtagadta az erre vonatkozó közadatigénylés megválaszolását, de az Átlátszó jogászainak segítségével az igénylő a NAIH-hoz fordult, ugyanis ezek közérdekből nyilvános adatok, így hamarosan kiderül, megkora összegeket szeretnének eltitkolni a nyilvánosság elől.
A Magyar Paralimpiai Bizottságnál (MPB) 2015.május elején kirobbant botrány egy igazi, tankönyvbe való példa arra, hogy miként zajlik le egy hasonló ügy folyamata a kirobbanástól a hülyébbnél furcsább magyarázkodáson és egyre több kompromittáló információ nyilvánosságra kerülésén át a nyomozás megindításáig.
Kronológia röviden: – 2015.05.09.: Kiderül, hogy a Paralimpiai Bizottság fizette ki Gömöri Zsolt 3 millió forintos végtörlesztését. Gömöri szerint ez nem szabálytalan, és az ötletgazda Deutsch Tamás, a szervezet alelnöke szerint sem problémás. – 2015.05.12.: Gömöri Zsolt visszafizeti a kasszába a 3 millió forint közpénzt, bár szerinte jogosan vette azt fel, és ez az egész ügy csak egy aljas lejáratókampány ellene. – 2015.05.13.: A parasportolók az elnök és a teljes MPB-vezetés távozását követelik. – 2015.05.24.: A Paralimpia Bizottság kiad egy közleményt, miszerint “Kiderült az igazság: részletesen megkonstruált, hazug lejáratókampány zajlik" a szervezet ellen, és ezt alátámasztandó nyilvánosságra hoznak (emailcímekkel együtt) egy levelezést is, amiből viszont nem derül ki semmi új. – 2015.05.26.: a) Pásztory Dóra kétszeres paralimpiai aranyérmes úszó egy nyílt levélben kőkeményen kiosztja Gömöri Zsoltot és az egész MPB-vezetést. b) Gömöri bejelenti, hogy a Magyar Paralimpiai Bizottság rendőrséggel vizsgáltatná ki a szerinte őt lejárató kampány hátterét. – 2015.05.27.: Kitálal a Paralimpiai Bizottság gazdasági vezetője az RTL-Híradóban. – 2015.06.02.: Hűtlen kezelés és csalás bűncselekmények gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Gömöri Zsoltot, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnökét érintő feljelentések alapján a Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség. – 2015.06.03.: A HVG megírja, hogy kikérték a Fővárosi Törvényszéken a MPB teljes aktáját, amiből például az derült ki, hogy a szervezetnél a fejeseknek milliós gálavacsora, a parasportolóknak meg olcsó külvárosi motel jutott.
Egyelőre ennyi, kíváncsian várjuk a fejleményeket.
Történt közben más is az ügyben: a botrányról szóló első sajtóhíreket elolvasása után egy állampolgár közérdekűadat-igénylésben kérte ki a Magyar Olimpiai Bizottságtól a Magyar Paralimpiai Bizottság mindenkori elnökségi tagjainak kifizetett állami jutalmait, valamint az erről szóló testületi előterjesztéseket a 2008. május 1-től 2015. április 30-ig terjedő időszakra vonatkozóan a Paralimpiák, az Európa-bajnokságok és a világbajnokságok után.
A MOB közel két oldalon cifrázott válasza szerint a jutalmazásban részesültek névsora, és a számukra kifizetett összegek nem közérdekű, hanem _személyes_ adat. Mármint az, hogy a Paralimpiai Bizottságnál ki és mennyi közpénzt kapott.
Meglehetősen gyenge hárítási próbálkozásnak tűnik ez az elutasítási indok, ezért az Átlátszó jogászai írtak egy NAIH-beadványt az adatigénylő számára, hogy jogorvoslatért fordulhasson, és megkaphassa a kért, és nyilvánvalóan a közre tartozó adatokat.
Jogászaink álláspontja szerint ugyanis:
“...az adatigénylés megtagadása jogellenes. Az Alkotmánybíróság 3026/2015. (II. 9.) AB határozatában foglaltak alapján 1. minden, közpénzekkel gazdálkodó szervezet a nyilvánosság előtt köteles elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával, 2. a közpénzek kezelését az átláthatóság és a közélet tisztasága elvének érvényesülésével kell végezni, 3. a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok. Az AB határozat 29. pontja alapján az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése végrehajtási szabályaként foghatók fel az Infotv 27. § (3) és (3a) pontjai, amelyek értelmében közérdekből nyilvános adatként nem minősül üzleti titoknak a központi és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai uniós támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, és "[a]z a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az államháztartás alrendszerébe tartozó valamely személlyel pénzügyi vagy üzleti kapcsolatot létesít, köteles e jogviszonnyal összefüggő és a (3) bekezdés alapján közérdekből nyilvános adatra vonatkozóan – erre irányuló igény esetén – bárki számára tájékoztatást adni." Ezek alapján egyértelmű, hogy az állami juttatással kapcsolatos adat olyan személyes adat,amely egyben közérdekből nyilvános is. A MOB pedig költségvetési pénzt kezel, a forrásokról minden évben a költségvetési törvényben rendelkezik az Országgyűlés. (Pl. 2015-ös évre vonatkozóan a költségvetési törvény 1. melléklet XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 23.6.1.; 23.6.2.; 23.6.4; 23.6.7.; 23.6.8; 23.6.9.; 23.6.10.; 23.23.; 23.24.; 23.28.; 23.29.; 30.26.2. alcímbe sorolt előirányzatok tartalmazzák azoknak az állami sportcélú támogatásoknak a körét és pénzügyi forrásait, amelyek felosztása és folyósítása a MOB, mint kedvezményezett feladatkörébe tartozik. Az Infotv. 26. § (1) bekezdése alapján pedig az ilyen adat megismerése mindenkinek joga. Az adatszolgáltatási kötelezettséget pedig önmagában megalapozza az a tény, hogy az adatgazda közérdekből nyilvános adatot kezel. (lásd ABH 19. pontja) A kért testületi előterjesztések ugyanúgy közérdekből nyilvános adatok: a közpénz felhasználásával kapcsolatos információt tartalmaznak (ti. hogy milyen indokok alapján került sor az állami jutalmak kifizetésére)."
(kép innen)
Erdélyi Katalin | [
"Magyar Paralimpiai Bizottság"
] | [
"Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség",
"Fővárosi Törvényszék",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Magyar Olimpiai Bizottság",
"Paralimpia Bizottság"
] |
Az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz és az Európai Számvevőszékhez fordul Jávor Benedek, az Együtt–PM szövetség társelnöke az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának építési költségei miatt.
Uniós vizsgálatot kezdeményez az Együtt–PM az M4-es autópálya építési költségei miatt. Jávor Benedek pénteki sajtótájékoztatóján elmondta, azért tett bejelentést és kezdeményezett vizsgálatot az Európai Csalás Elleni Hivatalnál és az Európai Számvevőszéknél, hogy az uniós szervezetek tárják fel, miért kerül kilométerenként 3,8 milliárd, összesen 110 milliárd forintba az autópálya-szakasz építése, megfelelően használták-e fel a közpénzeket, uniós forrásokat, valamint vannak-e korrupcióra, illegális pártfinanszírozásra utaló bizonyítékok.
Jávor Benedek hozzátette, korábban a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál és az Állami Számvevőszéknél is vizsgálatot kezdeményezett, mivel az említett útszakasz építése a legdrágább a magyarországi autópálya-építések történetében, ám nem kapott választ. Elmondása szerint a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt.-től sem kapott érdemi tájékoztatást az árazást firtató kérdésére. Megemlítette, az Abony és Fegyvernek között "tükörsima" alföldi területen épülő útszakasz kilométerenként egymilliárd forinttal többe kerül az M7-es kőröshegyi völgyhidat tartalmazó szakaszánál, ez pedig teljesen indokolatlan.
Az Együtt–PM szövetség társelnöke az unió csalás elleni hivatalának és az Európai Számvevőszéknek címzett beadványában azt írta: a magas ár egyik vélelmezhető oka, hogy a kivitelezők között a Simicska Lajos tulajdonában álló Közgép Zrt. is megtalálható. Véleménye szerint fennáll a gyanúja, hogy "a túlszámlázott autópálya-beruházás költségeinek – végső soron az uniós közpénzeknek – egy része a Közgép közreműködésével a Fideszhez került illegális párttámogatásként". | [
"Közgép Zrt."
] | [
"Európai Számvevőszék",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Európai Csalás Elleni Hivatal",
"Állami Számvevőszék",
"Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt."
] |
Januárban és februárban is kötött a Miniszterelnöki Kabinetiroda egy-egy, az idei évre szóló keretszerződést kormányzati kommunikációs feladatokra.
Jól indult az év a kormány kedvenc médiavállalkozójának, Balásy Gyulának a cégei számára: február elejéig már csaknem 20 milliárd forint értékben kötöttek velük szerződést. A New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. egyetlen állami szerv, a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda idei két, nagy összegű szerződésével már az év első 33 napjában biztosította a két vállalkozás 2020-as összesített bevételeinek negyedét – derül ki a kormányzati honlapra feltöltött szerződéslistából.
A kormányzati kommunikációs tendereken évek óta évi több tízmilliárdos megbízásokat elnyerő két vállalkozással először idén január elsején kötött a Rogán-tárca keretszerződést 7,87 milliárd forint értékben, méghozzá az év végéig "Európa jövőjét érintő, nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval, valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátására".
Február 2-án aztán újabb szerződést is kötött a Rogán-tárca a két Balásy-vállalkozással, szintén év végéig szólóan, ugyanezekre a feladatokra, kiegészítve a "gyermekvédelmi népszavazásra vonatkozó kormányzati kommunikációs kampány megvalósításával". A keretszerződés összege is magasabb lett: 11,81 milliárd forint. Ez azt jelenti, hogy a két szerződés összértéke 19,68 milliárd forint, miközben a két vállalkozás 2020-as összbevétele 80 milliárd forint volt.
A hvg.hu már írt róla, hogy a Miniszterelnöki Kormányiroda szerződéslistájából kiderül az is: összesen több mint 700 millió forintba került az adófizetőknek annak a két levélnek a szétküldése, amelyben Orbán Viktor miniszterelnök a kormánynak a választás előttre időzített két kampányintézkedéséről, a 13. havi nyugdíj "visszaadásáról" és az szja-visszatérítésről tájékoztatja az érintetteket. Előbbi levelet az Államkincstáron, utóbbit a Nemzet Adó és Vámhivatalon (NAV) keresztül küldte a kormányfő.
700 millióba kerül Orbán levele az adó-visszatérítésről és a 13. havi nyugdíjról Két tájékoztató levelet küldött a kormányfő, az egyiket a NAV-on, a másikat az Államkincstáron keresztül, de ennek ára van.
(Nyitóképünkön Balásy Gyula, a New Land Media és a Lounge Desing tulajdonosa) | [
"Miniszterelnöki Kormányiroda",
"New Land Media Kft.",
"Lounge Design Kft.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [
"Lounge Desing",
"Nemzet Adó és Vámhivatal"
] |
Április óta végelszámolás alatt áll a közvetve Tasnádi László korábbi rendészeti államtitkár tulajdonában álló Svizraa-Hungary Kft. A cégadatok szerint a tavaly decemberben alapított vállalkozás bevételt nem ért el, tavaly év végéig 105 ezer forint anyagjellegű, valamint 661 ezer forint személyi jellegű ráfordítást számolt el. Az üzlet 2022-ben sem indult be, január 1. és április 10. között, azaz a végelszámolás kezdő időpontjáig 7,3 millió forint anyagjellegű ráfordítást, valamint 3 millió forint személyi jellegű ráfordítást könyvelt el. Ez azt jelenti, hogy a végelszámolás kezdetéig a kft. saját tőkéje 9 milliós negatívba fordult. A kiadásokat a mérlegbeszámolóban fellelhető 15,4 milliós kötelezettség (kölcsön) fejében kapott pénzből fedezhették, amit alátámaszt az is, hogy az eszközoldalon olvasható december végi 17,7 milliós pénzeszközállományuk áprilisra 5,1 millióra apadt.
A cég Igazságügyi Minisztériumhoz leadott beszámolóinak kiegészítő mellékleteiből sem derül ki, milyen tevékenységet végeztek (a hivatalos cégadatok szerint logisztikával foglalkoztak volna), mindössze annyit tudunk meg, hogy 1 főt alkalmaztak. Ez azt jelenti, hogy ez az egy fő havonta bruttó körülbelül 600 ezer forintos fizetést kaphatott.
A Svizraa-Hungary Kft.-ről lapunk januárban derítette ki, Tasnádival karöltve a cég mögött álló személyek meglehetősen botrányos múlttal rendelkeznek. A kft. egyik közvetett tulajdonosa hátterében annak a Góczi Istvánnak a gyermekei állnak, aki az Emfesz-történetben fontos szerepet játszott: a férfi volt a gázüzleten nyerészkedő, majd több milliárd forintos tartozást hátrahagyó cég ügyvezetője.
Kapcsolódó cikk Különös figurákkal vág új üzletbe Pintér Sándor volt államtitkára - offshore-lovagig vezetnek a szálak A történetben NAV-razziában érintett is szerepel, a szálak pedig Genftől Csengersimáig vezetnek.
Ugyancsak felbukkant Tasnádi cégében Kelemen Lajos, aki ügyvezetője volt annak az Inter-Tram Kft.-nek, melyre egy 800 milliós adócsalási ügyben NAV-razzia keretében csaptak le. A cég korábban Góczi, valamint felesége, a NAV "szégyenlistáján" is 1,44 milliárdos adóhiánnyal szerepelt Volkova Ekaterina Jurjevna tulajdonában állt. | [
"Inter-Tram Kft.",
"Svizraa-Hungary Kft."
] | [
"Igazságügyi Minisztérium"
] |
Mert a Miniszterelnökség szerint csak ő alkalmas a 335 milliós feladatra.
Rogán Antal pasa parki szomszédjának sikerszériája folytatódik: ma kiderült, (ahogy azt a Magyar Nemzet is megírta) hogy még a budapesti gyógyfürdők reklámozására kiírt tender megnyerése előtt ő lett a befutó a Miniszterelnökségnél is.
Az EU-s közbeszerzési értesítőben megjelent eredménytájékoztató szerint a Lázár János által vezetett Miniszterelnökség még 2015. december 2-án döntött arról, hogy a Csetényi Csaba tulajdonában lévő Network 360 Kft. bízza meg egy nettó 335 milliós keretszerződéssel a 2007–2013-as fejlesztési időszak záró kommunikációs kampányához kapcsolódó PR-feladatokkal.
Persze nem volt nagy munka a nyertes kiválasztása, hisz a Network 360 volt az egyetlen ajánlattevő a tenderen.Természetesen nem véletlenül, hiszen a Miniszterelnökség hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást folytatott le.
A hivatalos indoklás szerint azért nem hirdettek nyílt versenyt, mert a szolgáltatás teljesítését MŰSZAKI okokból kizárólag egy meghatározott ajánlattevő képes teljesíteni. Ez pedig nem más, mint Csetényi Csaba cége.
A részletekről egyelőre keveset tudni, az biztos csak, hogy a a megbízás a VOP, a TÁMOP, és TIOP programokkal kapcsolatos. A kiírás szerint lesznek sajtórendezvények, rádióreklámok, és valamilyen filmek is. Bár a hirdetményben nem szerepel, de valószínűleg láthatunk majd óriásplakátokat is, hisz anélkül nincs reklámkampány, pláne nem állami.
Kuna Tibor cége kapta az OEP rendezvényeit
Kuna Tibor cégének, a Trinity International Communications Kft.-nek végre szerencséje volt. Múltkor ugyan elég rosszul szerepelt egy tenderen, és a budapesti gyógyfürdők reklámozására is hiába pályázott, de az Országos Egészségbiztosítási Pénztár idei rendezvényeinek megszervezését sikerült megnyernie. Nem nagy összeg mondjuk, de több a semminél.
Február 19-én jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben, hogy az OEP idei rendezvényeinek megvalósítására kiírt tendert a legolcsóbb ajánlattal a Trinity Communications nyerte, így vele írták alá a nettó 19,6 millió forintos keretszerződést január 13-án.
A megállapodás értelmében a Trinitynek 70 fő alatti, 70-400 közötti, és 400 fő feletti résztvevős rendezvényekre kell különböző italokat és ételeket szállítania, továbbá élővirág-dekorációt, fényképészt és rendezvénymenedzsert biztosítania.
Az OEP tenderén még két másik cég indult, a Kisfalvi Gábor tulajdonában lévő Shortcut Communication Kft., valamint az Art Treasure Kft., aminek az a Hajdu Ákos a tulajdonosa, aki 2012-ben rövid ideig Kuna Tibor egy másik cégének, a Young&Partners Kft.-nek volt ügyvezető igazgatója.
Erdélyi Katalin | [
"Network 360 Kft.",
"Miniszterelnökség",
"Országos Egészségbiztosítási Pénztár",
"Trinity International Communications Kft."
] | [
"Art Treasure Kft.",
"Young&Partners Kft.",
"Közbeszerzési Értesítő",
"Magyar Nemzet",
"Trinity Communications",
"Shortcut Communication Kft."
] |
A MÁV Rt. közleményben tagadta azt az sajtóinformációt, miszerint a MÁV Hídépítő Kft.-t a Vegyépszer Rt.-nek adnák el messze a valós ár alatt, és erről május 15-én döntenének. Ezzel szemben május 15-én a MÁV Igazgatósága a Hídépítő Kft. privatizációjának előkészítéséről hallgatott meg közbenső tájékoztatást. Az igazgatóság és a MÁV vezetése egyetértett, hogy a társaság értékesítéséhez még többhavi előkészítés szükséges.
A MÁV Rt. szerint Márkus Imre, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke, a MÁV Rt. felügyelőbizottságának tagja május 14-én valótlanságokat, tényszerűen is több hibát tartalmazó közleményt juttatott el a sajtóhoz, melyben nem kevesebbet állított, mint azt, hogy "a MÁV Rt. Igazgatósága május 15-i ülésén vagyonátmentési akcióra készül".
Márkus Imre korábban a Népszavának azt mondta: úgy tudja, hogy a MÁV Hídépítő Kft.-t a 3-4 milliárd forintos valódi érték helyett mindössze egymilliárdért tervezik eladni a Vegyépszer Rt.-nek. A vasúttársaság hídépítési munkáinak elvégzésére kizárólagos joga van a Hídépítőnek, így privatizáció útján a MÁV fejlesztési tervei magáncég kezébe kerülnének.
A MÁV Rt. Igazgatósága közleményben cáfolta Márkus Imre szakszervezeti vezető "megalapozatlan vádaskodását". Az igazgatóság május 15-i ülésén - az előzetes terveknek megfelelően - a leányvállalat tervezett értékesítésének eddigi lépéseiről hangzott el tájékoztatás. Ennek apropóját az adta, hogy a MÁV vételi ajánlatot kapott a Hídépítő menedzsmentjétől - áll a közleményben.
A testület a közlemény szerint egyetértett a MÁV vezetésének azzal a már korábban is jelzett álláspontjával, hogy több hónapos további előkészítésre van szükség a társaság értékesítéséhez, mivel rendezni kell az ingatlanokkal kapcsolatos vitás kérdéseket, s csak ezután lehet jóváhagyásra a testület elé terjeszteni a témát. Hasonló ügyek eljárásrendjének megfelelően, a partnerek üzleti érdekeit és a vasúttársaság anyagi szempontjait is figyelembe véve, a MÁV-nál üzemi titoknak számít ennek a privatizációnak az előkészítése is.
A MÁV ezúttal is felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Unió előírásai csak akkor teszik lehetővé az EU-pénzek felhasználásával folyó vasúti beruházásokban való részvételt, ha a tendert kiíró vasúttársaság nem rendelkezik tulajdonhányaddal e cégekben. A MÁV-leányvállalatok egy részét tehát azért kell értékesíteni, hogy az EU-támogatással egyre nagyobb ütemben folyó vasúti beruházások kivitelezőiként az ilyen munkák végzésében járatos hazai cégek is esélyt kapjanak az esetleges külföldi pályázókkal szemben. A tőkebevonás ugyanakkor utat nyit a vállalatok fejlődéséhez, az eladással szerzett bevételt pedig a MÁV a vasúti eszközpark megújítására fordítja.
Ezek a lépések minden esetben körültekintő pályáztatással, a felügyelőbizottság, az igazgatóság, a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter ellenőrzése mellett, illetve felhatalmazásával történnek.
A Vegyépszer vezetője korábban nem erősítette meg vételi szándékukat. Tény azonban, hogy a Hídépítő Kft. már több olyan beruházásban is részt vett, amelyben a Vegyépszer és a Betonút Rt. által létrehozott autópálya-konzorcium volt a fővállalkozó. Lapinformációk szerint a tervezett adásvétel messze névérték alatt történne meg oly módon, hogy több milliárd forint értékű ingatlan bérleti joga is a vevő kezelésébe kerülne. | [
"MÁV",
"Vegyépszer",
"MÁV Hídépítő Kft."
] | [
"MÁV Igazgatósága",
"Vegyépszer Rt.",
"Betonút Rt.",
"Európai Unió",
"MÁV Rt.",
"MÁV Rt. Igazgatósága",
"Vasutasok Szakszervezete"
] |
Az 1,6 milliárd forintnyi visszaélés nagy részét akkor követték el, amikor a fideszes országgyűlési képviselő volt a Híd a munka világába programot lebonyolító Országos Roma Önkormányzat elnöke. Az ügyészség az ügy bonyolultságával indokolta, hogy 2016 óta sem sikerült lezárni az ügyet, noha az EU csalás elleni hivatala már három éve részletes jelentést készített a foglalkoztatásra szánt támogatások elsikkasztásáról.
Majdnem szó szerint az egy évvel ezelőtti választ adta a Fővárosi Főügyészség a hvg.hu kérdésre, hogy hol tart a Híd a munka világába program ügyében még 2015-ben indult nyomozás.
A nyomozó hatóság öt személyt hallgatott ki gyanúsítottként
– írta rövid válaszában Bagoly Bettina sajtószóvivő, csaknem szó szerint egyezően azzal, amit 2020 áprilisában az ügy után érdeklődő független Hadházy Ákos kérdésére válaszolt a legfőbb ügyész.
Amit Polt Péter akkor úgy fogalmazott, hogy "a vádemelés kérdésében jelenleg nem lehet megalapozott álláspontot kialakítani", azt a szóvivő most, egy év elteltével így írta le:
Jelen ügy rendkívül nagy terjedelmű, bonyolult jogi megítélésű, a tényállás tisztázása és a gyanúsítottak védekezésének ellenőrzése számos eljárási cselekmény elvégzését igényli.
A nyomozás során a magyarázat szerint "elsőként a megalapozott gyanú megállapításához szükséges mértékben fel kell deríteni a bűncselekményt és az elkövető személyét, valamint fel kell kutatni és biztosítani kell a bizonyítási eszközöket, majd folytatni kell a nyomozást addig, amíg eldönthető, hogy az ügyben vádemelésnek vagy más intézkedésnek van helye".
Az öt kihallgatott gyanúsított között egyelőre biztosan nincs ott a program ötletgazdája és levezénylője, Farkas Flórián. A visszaélések idején az Országos Roma Önkormányzatot (ORÖ) vezető fideszes országgyűlési képviselőt ugyanis mentelmi jog védi, kihallgatásához a legfőbb ügyésznek ki kellett volna őt kérnie a parlamenttől – ahogy történt anno a többi, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással gyanúsított szintén fideszes képviselő, Mengyi Roland, Simonka György és Boldog István esetében. A miniszterelnök korábbi romaügyi tanácsadójával kapcsolatban azonban nem kezdeményezett eddig ilyet Polt Péter.
A Farkas Flórián kihallgatását, illetve mentelmi joga esetleges felfüggesztését firtató kérdésünket az ügyészségi szóvivő azzal hárította el, hogy
konkrét személyt érintő, még végre nem hajtott eljárási cselekményt (gyanúsítást) érintő kérdésére sem adatvédelmi okokból, sem eljárási érdekből nem áll módunkban válaszolni.
A büntetőeljárási törvény főszabályként az első gyanúsítotti kihallgatástól számított 2 évet szab a nyomozás határidejeként, amely ez ügyben 2021 decemberéig tarthat – ám ez még mindig nem garancia rá, hogy Farkas Flórián ügye a 2022-es választás előtt újabb korrupciós vádakkal árnyékolja be a Fidesz kampányát. A határidőt ráadásul egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja az ügyészség.
A 2013-ban indult Híd a munka világába elnevezésű program szabálytalanságaira már 2015 elején fény derült, amikor a még LMP-s (ma független) Hadházy Ákos bemutatta, hogy az ORÖ sok más nehezen magyarázható tétel mellett drága autókra, és egy gellérthegyi villára költötte a romák munkaerőpiaci helyzetének javítására kapott (száz)milliókat. A programot felügyelő (akkoriban Balog Zoltán vezette) Emberi Erőforrások Minisztériuma saját belső vizsgálatai nyomán végül 2015 végén lefújta a projektet, és a szociális szövetkezetalapításra kiutalt 1,6 milliárd forintnyi uniós támogatás visszafizetésére kötelezte a roma önkormányzatot. Az összegből az ORÖ-nek végül azonban csak 300 millió forintot kellett kifizetnie, az önkormányzatot ugyanis – a nyilvánvalóan a botrány elkerülésére – 1,3 milliárd forinttal kisegítette a kormány.
A költségvetési csalás gyanúját felvető ügyben 2016 elején indított nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatóságának Központi Nyomozó Főosztálya, majd nem sokkal később az az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is. A szervezet 2016 júniusában be is idézte az Orbán Viktor támogatását azóta is változatlanul élvező politikust, de Farkas el sem ment el az első érintetti meghallgatására. A másodikra végül Lázár János akkori Miniszterelnökséget vezető miniszter nyomására igen, de sokáig semmilyen hír nem érkezett, hogy mit tárt fel a csalás elleni hivatal vizsgálata. A projekttel kapcsolatos megállapításait és ajánlásait az OLAF végül két év vizsgálódás után, 2018 októberében küldte meg a Legfőbb Ügyészségnek. A szervezet összefoglalóját 2019-ben a 24.hu hozta nyilvánosságra, idézve a dokumentum általános megállapításait, miszerint
a Híd a munka világába Munkaerő-szervező Országos Foglalkoztatási Szövetkezet 2014. április 24. napján pro forma bejegyzésre került ugyan, de érdemben soha nem működött, a kitűzött célokat még részlegesen sem érte el.
Az ORÖ nem biztosította a szövetkezet működési feltételeit, ezért az nem tudott önfenntartóvá válni.
A taglétszám meg sem közelítette a szükségesnek ítélet szintet, és az előírt irodahálózatot sem építették ki.
A gellérthegyi irodához hasonlóan négy vidéki ingatlant is vettek, amelyekben azonban semmilyen projekttel kapcsolatos munkavégzés nem történt. Gödöllőn például egy bútorüzletet vásároltak 25 milliótért, ami csak további több tízmilliós felújítás után lett volna alkalmas az előírt feladatok ellátására.
A hátrányos helyzetű romákat a programba bevonni hivatott mentorokként többségében az ORÖ képviselőit alkalmazták külön fizetéssel.
A nagy számú toborozott jelentkező csak papíron létezett, foglalkoztatásuk beindítása el sem kezdődött, nem vett részt semmilyen képzésben.
Az OLAF kimutatása szerint az Emmi a szerződésbontás előtt összesen 24 szabálytalansági eljárást indított az ORÖ által lefolytatott beszerzésekkel kapcsolatban, ezekből tizenegyben meg is állapítottak valamilyen a szabálytalanságot. Az elszámolásra benyújtott, összesen 1,6 milliárd forintnyi tételekről pedig azt írta a csalás elleni hivatal, hogy a "teljes összeg esetében fennáll a szabálytalanság gyanúja".
A programban kötött szerződések nagy részét Farkas Flórián írta alá, aki 2011 és 2014 között volt a programért felelős ORÖ elnöke, 2014-től pedig a romaügyi támogatások miniszterelnöki biztosa. | [
"Országos Roma Önkormányzat"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Legfőbb Ügyészség",
"Munkaerő-szervező Országos Foglalkoztatási Szövetkezet",
"Európai Unió Csalás Elleni Hivatala",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal",
"NAV) Bűnügyi Főigazgatóságának Központi Nyomozó Főosztálya"
] |
Hamis könyvelés, fals adatok, túlzott kockázatvállalás jellemezte az értékpapír-kereskedőt
Kemény meccsekre számíthatnak a felek a Buda-Cashnél a svájci frank árfolyamralija miatt keletkezett lyuk betömködésében. A brókercéghez kiküldött felügyeleti biztos felszólította az ügyfeleket, hogy a devizaügyleteik során keletkezett veszteségeiket legyenek szívesek befizetni. A többszörös tőkeáttét miatt az ügyfelek a letéti pénzük sokszorosát is elveszíthették. A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) szerint ez az eljárás jogsértő lehet. A veszteségek keletkezéséért nem mindenkinél és nem minden esetben az ügyfelet terheli a jogi felelősség – állítja a szervezet, hiszen a Buda-Cash Brókerház részben megszegte szolgáltatói kötelezettségeit.
Január 15-én, amikor a svájci jegybank eltörölte a frank euróval szembeni 1,20-as árfolyamvédelmi küszöbét, a hirtelen és drasztikusan erősödő frankárfolyam miatt akadozva működtek az internetes devizakereskedési rendszerek. Az előre megadott "stop-loss", azaz veszteséggátló megbízások nem ott és nem úgy teljesültek, ahogy azokat a kereskedési rendszerbe már korábban beállították – sokkal rosszabb árfolyamon teljesültek csak a megbízások. A szolgáltatók szerint ez vis maior eset volt, a TEBÉSZ szerint azonban nem. Ha a befektető stoploss megbízást állított be előre a rendszerbe, ami nem ott teljesült, ahol kellett volna, ez esetben a keletkezett veszteség teljes mértékben a befektetési szolgáltatóé.
Pikánsabb a helyzet, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a brókercég a vádak szerint meghamisította az informatikai rendszerét, így akár fiktív ügyfelek nevében is eljárhatott, illetve az ügyfelek által adott megbízásokat sem biztos, hogy teljesítették. Ennek fényében akár az is kérdésessé válhat, hogy a felügyeleti biztos által hivatkozott ügyletet egyáltalán az ügyfél kérte-e. Illetve a megfogalmazódó vádak szerint az ügyletre adott megbízás bizonyíthatósága is kérdéses.
Súlyosbítja a helyzetet, hogy a brókercég a tatárjárásnak beillő árfolyamváltozást követően a szükséges forrást első körben – szabálytalanul – az ügyfelek egyéb számláiról szedhette be, ideértve akár a céges befektetési számlákat vagy akár a közeli hozzátartozók számláit is. Ezek után az ügyfelek nyilván okkal nem akarnak súlyos összegeket befizetni. A jövőben komoly pereskedésekre lehet számítani. Ráadásul a már említett szabálytalanság mellett az is vita tárgya lehet, hogy a bróker a svájci frankos ügyleteket biztonságos befektetésnek mutatta be – mivel a korábbi árfolyamvédelmi küszöb biztos támasztékot adott. Ezzel szemben a devizaügylet minden körülmények között különösen kockázatos üzlet. (Munkatársunktól) | [
"Buda-Cash Brókerház"
] | [
"Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége"
] |
Elutasította a Kúria a pécsi katolikus egyházmegye volt vagyonkezelője, Wolf Gyula ügyében a harmadfokú eljárásra vonatkozó ügyészi fellebbezést, így a Pécsi Ítélőtábla által kiszabott 2 év 10 hónapos letöltendő szabadságvesztés jogerőre emelkedett – tájékoztatta Bánáti János ügyvéd az újságírókat a Kúria csütörtöki döntése után.
A Wolf Gyula főszereplésével lejátszódott pécsi egyházmegyei botrányról 2010-ben elsőként az Index adott hírt. Egy volt katolikus pap tett feljelentést a püspökség vezetése ellen gazdasági és szexuális jellegű visszaélések gyanúja miatt. A feljelentést követően – értesüléseink szerint – további tíz feljelentés érkezett a hatóságokhoz. A feljelentések nagy része gazdasági visszaélések gyanúja miatt íródott.
A Baranya Megyei Főügyészség elrendelte a nyomozást, ám a baranyai rendőrség nem vállalta a közreműködést a püspökséggel ápolt jó viszony miatt. Ezért a nyomozás operatív része a feljelentés után több mint két hónappal indult csak el.
A vizsgálat miatt a Pécsi Egyházmegye vezetése lényegében kénytelen volt elhagyni a püspökséget: Mayer Mihály megyéspüspök lemondott, utódja, Veres András apostoli kormányzó pedig eltávolította a volt vagyonkezelőt, illetve az egyházmegye ügyvédjét is. Az ideiglenesen megbízott püspök elismerte egy, a híveknek írt körlevélben, hogy nem voltak alaptalanok a vádak.
Egyéves nyomozást és 255 tanú kihallgatását követően az ügy egyedüli vádlottja Wolf Gyula, az egyházmegye volt gazdasági igazgatója lett, jóllehet a pécsi tárgyalások során kiderült, hogy Wolf nem egyedül követte el a bűncselekményeket. Ahogy védője fogalmazott: "rövidre sikerült a vádlottak padja".
A Pécsi Törvényszék első fokon Wolf Gyulát 3 év 10 hónap börtönre ítélte. A pécsi egyházmegye gazdálkodását 1994-től 2010-ig irányító, 52 esztendős katolikus papot adócsalás, hűtlen kezelés és számviteli fegyelem megsértésének bűntettében marasztalta el a bíróság. A szabadságvesztésen túl Wolfot 4 évre eltiltották a közügyektől, és kamatokkal együtt több mint 70 millió forint kártérítés megfizetésére is kötelezték.
Ezt követően, a másodfokú eljárásban a Pécsi Ítélőtábla több vádpont alól is felmentette a volt gazdasági vezetőt, és végül 2 év 10 hónap letöltendő börtönt szabott ki rá. A vád és a védelem is fellebbezett az ítélet ellen, így a jogerős ítélet négy és fél évvel a botrány után született meg. | [
"Pécsi Egyházmegye"
] | [
"Baranya Megyei Főügyészség",
"Pécsi Törvényszék",
"Pécsi Ítélőtábla"
] |
Csaknem kéttucatnyi ingatlant vásárolt a Fidesz 2009-ben. A párt gazdálkodását vizsgáló ÁSZ-jelentésből az is kiderül, hogy a politikai szervezet bevétele közelít a hárommilliárdhoz, amelynek csaknem kétharmada saját bevétel.
Az előírások betartásával gazdálkodott 2008-ban és 2009-ben a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség, valamint alapítványa, a Szövetség a Polgári Magyarország Alapítvány - állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ).
A párt 2008-2009. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről szóló ÁSZ-vizsgálat összefoglalója szerint a párt a hivatalosan közzétett éves beszámolói alapján 2008-ban mintegy 1,67 milliárd, 2009-ben pedig 2,78 milliárd forint bevételről adott számot, amelynek 50, illetve 30 százaléka állami költségvetési támogatásból származott. A kiadások 2008-ban 1,78, 2009-ben 2,72 milliárd forintot tettek ki.
A párt a gazdálkodásáról szóló beszámolóit a párttörvényben előírt határidőn belül a Hivatalos Értesítőben és honlapján közzétette, a beszámolók megbízható és valós képet mutattak a párt gazdálkodásáról, a Fidesz a párttörvény, valamint a számviteli törvény vonatkozó előírásainak megfelelő számviteli szabályzatokkal rendelkezett - közölte az ÁSZ.
Az összefoglalóból kiderül, hogy a Fidesz bevételszerző, gazdálkodó tevékenysége során betartotta a párttörvényben előírt forrásszerzési és gazdálkodási tilalmakat. Bevételei szabályozott tagdíjfizetésből, költségvetési támogatásból, egyéb hozzájárulásokból és adományokból, valamint egyéb bevételekből (emlékbélyegek értékesítéséből, tulajdonában nem álló ingatlan bérbeadásából, kölcsönök igénybevételéből, hitelfelvételből, tárgyi eszközök értékesítéséből, kártérítésekből és kamatbevételekből) teljesültek.
A Fidesz 2009-ben az állami vagyonról szóló törvény alapján huszonkét ingatlant vásárolt mintegy 200 millió forint értékben, amelyhez a törvény által biztosított, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. által folyósított hitelt vették igénybe; fedezetként a jelzálogjogot a földhivatali nyilvántartásba bejegyeztették.
Az ÁSZ továbbra is javasolja a kormánynak, hogy terjessze elő a pártfinanszírozás átláthatóságának, a pártok elszámoltathatóságának fokozott érvényesítése érdekében a párttörvény módosítását, figyelemmel a pártok számviteli, nyilvántartási és beszámolási rendszerét érintő ellentmondások feloldására, amelyek a párttörvény és a számviteli törvény között továbbra is fennállnak.
A Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány 2008-2009. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről készült jelentés összefoglalója szerint az alapítvány tevékenysége és gazdálkodása megfelelt a törvényi előírásoknak és az alapító okiratnak.
Az alapítvány mintegy 919 millió forintos bevételének 96 százalékát a párttörvény alapján az éves költségvetési törvényekben meghatározott központi költségvetési támogatás tette ki. Ezen kívül külföldi jogi személyektől kapott 17 millió forint támogatást, illetve szabad pénzeszközeit kamatoztatta.
A ráfordítások 83 százalékát, 798 millió forintot az alapítványi célok megvalósításának közvetlen költségei tették ki. Az alapító okirat céljaival összhangban - többek között - képzéseket bonyolítottak, politikai tanulmányokat, elemzéseket készíttetettek, rendezvényeket, nemzetközi programokat szerveztek - áll a tájékoztatásban.
(Forrás: mti.hu) | [
"Fidesz"
] | [
"Magyar Fejlesztési Bank Zrt.",
"Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány",
"Fidesz - Magyar Polgári Szövetség",
"Szövetség a Polgári Magyarország Alapítvány",
"Állami Számvevőszék"
] |
A rendőrség sokadszorra is meghosszabbította a nyomozást, gyanúsítotti felelősségre vonás sem volt a túlárazottnak tűnő buszbeszerzés ügyében.
Szeptember 9-ig ismét meghosszabbította a rendőrség a Tüke Busz Zrt. közbeszerzésével kapcsolatban folytatott nyomozást - derül ki a Polt Péter legfőbb ügyész és Mellár Tamás, illetve Tóth Bertalan parlamenti képviselők között zajló levélváltásból. Így már 2016 novembere óta zajlik vizsgálat a pécsi busztársaság gyanúsan drága, 3,5 milliárdos busztenderével kapcsolatban.
Az ügyben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozt hűtlen kezelés gyanújával vizsgálódott előbb a Baranya, majd a Fejér megyei Rendőr-főkapitányság, ám az elmúlt másfél évben eddig még csak gyanúsítotti felelősségre vonás sem történt.
Mellár és Tóth úgy tudja, jelentősen túlárazták a Tüke Busz 2015-ös járműbeszerzését: lapunk is írt róla, hogy a pécsi vállalat eredetileg 2,8 milliárd forintért akart megvásárolni 123 Volvo-buszt Hollandiában, később azonban 700 millióval drágábban vásárolták meg ugyanazt a járműparkot – egy holland közvetítőcég beiktatásával, úgy, hogy nyolc busszal kevesebbet is vettek a korábban tervezettnél.
A nyomozásban a holland hatóságok is részt vettek, és a magyar félnek átküldött dokumentumaikban két védettséget élvező közszereplő is érintettként szerepel – állítják a Poltot kérdező politikusok.
Polt Péter cáfolta az utóbbi értesülést, szerinte nem hallgattak meg eddig védett közszereplőket a Tüke-ügyben. A politikusok szerint a nyomozásnak szerbiai és thaiföldi szálai is lehetnek, ezt a legfőbb ügyész azonban nem kommentálta – csak annyit jegyzett meg a thaiföldi kapcsolatról, hogy terrorizmus támogatásának gyanúja nem merült fel a nyomozás során. | [
"Tüke Busz Zrt."
] | [] |
Új mobilparkolás: hatalmas bevételkiesés az önkormányzatoknál
2014.06.30 15:32
Azzal, hogy keddtől a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-n keresztül történik a mobilparkolás, az önkormányzatok évi 500 millió forint veszteséget szenvednek el, mivel az új társaság 10 százalék díjat számít fel nekik - mondta Varga Zoltán, a Central-Fund Kockázati Tőkealap Kezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.
A Central-Fund az Első Mobilfizetés Elszámoló Szolgáltató (EME) Zrt. egyik tulajdonosa. Kifejtette: ezzel szemben a 38 önkormányzati parkoló társaságot kiszolgáló EME Zrt. gyakorlatilag nem számít fel díjat az önkormányzatoknak. Az elnök-vezérigazgató elmondta: az évi 13 millió mobilparkolási tranzakcióból az önkormányzatok bevétele 5 milliárd forint. Az EME 40 százalékát 2011 tavaszán vásárolta meg az állami Magyar Fejlesztési Banktól a Central-Fund, majd az év végén megszületett a mobilfizetési törvény, amely kihúzta a piacot a befektetés alól - jellemezte a helyzetet Varga Zoltán. Úgy vélte, az állam részéről az lett volna a tisztességes eljárás, ha nem adja el a saját részét, sőt megvásárolta volna a másik tulajdonos, az EME Holding Kft. tulajdonrészét is.
Ezzel ugyanis egy működő és Európában is egyedülálló rendszerhez jutott volna, olcsóbban, mint amennyiből új rendszert fejlesztett - tette hozzá az elnök-vezérigazgató.Miután kötelezettségszegési eljárást kezdeményeztek az Európai Bizottságnál a magyar állam ellen a mobilfizetési piac kisajátításáért, a párhuzamos működést tartják elfogadhatónak - mondta Iváncsics Pál, az EME másik tulajdonosának, az EME Holding Kft.-nek az ügyvezetője.Így véleménye szerint tovább kell működnie az EME 810-es hívószámának is a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. 763-as száma mellett.Kérdésre válaszolva elmondta, viszonteladói lennének az új állami társaságnak, ha lenne terméke. Hozzátette: ehhez a társaságnak be kellene mutatnia mind a három mobilszolgáltatóval, valamint legalább a meghatározó önkormányzatokkal kötött szerződéseket. Ezt nem tette meg, és ismerete szerint csak egy önkormányzattal kötött eddig szerződést a megcélzott hetvenből.Kifejtette, a párhuzamos működés megjelenik az ellenőröknél is.
Az önkormányzati társaságok ellenőrei ma is több mobilfizetési társaság rendszerében ellenőrzik a fizetést, a rendszerbe most pluszként bekerül a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. is. Így véleménye szerint az ellenőr csak akkor bírságolhat, ha parancsba kapta: az EME-nél fizetett autóst büntesse meg.Más a helyzet a saját számlás ügyfelekkel, akikkel külön szerződést kötött az EME és a 810-es szám helyett a 8098-as számot használják. Ezeket az üzleti ügyfeleket változatlanul és jogszerűen szolgálja ki az EME - fejtette ki Varga Zoltán. Az EME 8 év alatt építette ki azt a rendszert, amely az önkormányzati parkolási bevétel 60 százalékát adja - mondta Iváncsics Pál. Hozzátette: az új rendszer nem fog hibák nélkül működni, mert rövid volt a tesztidőszak.
MTI | [
"Nemzeti Mobilfizetési Zrt."
] | [
"Első Mobilfizetés Elszámoló Szolgáltató (EME) Zrt.",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Central-Fund Kockázati Tőkealap Kezelő Zrt.",
"EME Holding Kft.",
"Európai Bizottság",
"EME Zrt."
] |
Kétszer kellett nekifutni, de végül megszavazta a parlament azt a törvényt, ami a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) kezelésébe utalta a nemzeti parkok földjeinek a nagy részét.
A (még?) Fazekas Sándor vezette Földművelésügyi Minisztérium már tavaly ősz óta dolgozik egy törvénymódosítás-csomagon, amivel nagyjából 150 ezer hektár termőföldet és erdőt vennének el a nemzeti parkok igazgatóságától és adnának oda a földalapnak. Az ügy elég gyanús, mert a kormány azon kívül, hogy jobb lenne, ha egységesen kezelnék az állami földeket, nem igazán tudott érveket felhozni a változtatás mellett. A törvény indoklásában is csak ennyi szerepel,
Környezetvédő szervezetek és ellenzéki képviselők viszont felháborodtak a javaslaton,
előbbiek azért, mert így szerintük ellehetetlenítik a nemzeti parkok igazgatóságát és kockáztatják a védett területeket, utóbbiak pedig újabb földmutyikat látnak a dolog mögé.
Hogy mennyivel nőne a mutyiveszély azzal, ha a földalap rendelkezne a földekkel, azt nem tudni, mert a nemzeti parkoknál lévő szántókat, legelőket és erdőket eddig is ugyanúgy megpályáztatták, mint minden más területet, ráadásul gyanús ügyek is pont ugyanannyira voltak itt is, mint máshol. Rogán Antal viszont még két hete azt mondta, azért van szükség a központosításra, mert az eddig érvényes feldarabolt kezelésből származnak a visszaélések, nem abból, ha mindent az NFA csinál. Hogy eddig milyen visszaélésekről lehet tudni, amik indokolják ezt a lépést, arról megkérdeztük a Földművelésügyi Minisztériumot, válasz eddig nem érkezett.
Az sem tiszta pontosan, hogy mi is változik a törvénnyel. A nemzeti parkok most 288 ezer hektár földterület vagyonkezelését látják el, a kormányzat eddig azt a jelzést adta, hogy ennek nagyjából a fele kerülhet át a földalap kezelésébe, vagyis 0 és 150 ezer hektár között valamennyi. Az NFA sajtósa viszont korábban azt írta az Indexnek, hogy a földalap a jövőben sem lesz a területek vagyonkezelője, viszont azok tulajdonosi jogát már most is az NFA gyakorolja.
A terv a Fideszt is megosztotta, a parlament fenntartható fejlődés bizottságának kormánypárti tagjai például az LMP-sekkel közös módosítóval próbálták megakadályozni, hogy elvegyék a nemzeti parkok földjét.
A tervezet két hete azon bukott el, hogy annak bizonyos részeit a jelen lévő képviselők kétharmadának kellett volna megszavaznia, ehhez viszont nem volt elég igen szavazat, ráadásul a törvényt három miniszter, köztük Fazekas maga is véletlenül leszavazta (bár ha minden bent ülő kormánypárti igent nyomott volna, akkor sem jött volna össze a szükséges 131 fős többség).
A törvény viszont nagyon fontos lehet a Fidesznek, Rogán Antal rögtön az elbukott szavazás után arról beszélt, hogy valamilyen módon át kell vinni, ezért Fazekas tárgyaljon az ellenzékkel. Ehelyett most úgy oldották meg a problémát, hogy
kivették a javaslatból azokat a részeket, amikhez minősített többség kell
(és valószínűleg szóltak Fazekasnak és a többieknek, hogy figyeljenek jobban oda, mit nyomkodnak), így pedig 110 igennel és 57 nemmel átment a törvény. A kétharmados részek a Honvédelmi Minisztérium tulajdonába tartozó földekre vonatkoztak volna, a nemzeti parkok földjei sima többséggel is átkerülhettek volna az NFA-hoz, viszont két hete a kormány inkább úgy döntött, nem szavaztatja meg az akkori törvényjavaslatnak csak azt a részét, amit meg tud, és átírják a javaslatot. Most az ellenzék mellett csak Bencsik János szavazta le a törvényt a Fideszből, aki kezdetektől ellenezte a nemzeti parkok földjének átadását.
A történetnek itt még nagy valószínűséggel nincs vége, mert a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország szerint a törvény alkotmányellenes. A civil szervezetek már korábban kértek egy jogi véleményt a javaslatról a korábban környezetvédelmi ombudsmanként is dolgozó Fülöp Sándortól, ez pedig azt hozta ki, hogy
a változás sérti az állampolgárok egészséges környezethez való alkotmányos jogát,
mert rövid távú birtokpolitikai szempontok miatt rontja a természeti erőforrások felelős és fenntartható használatát.
A zöldek már jelezték is, hogy levélben kérnek mindenkit, aki az Alkotmánybíróság elé terjesztheti az ügyet, tehát
a köztársasági elnököt
az alapvető jogok biztosát, a.k.a. az ombudsmant
és a parlamenti képviselőket,
hogy kérjenek normakontrollt a törvényre. | [
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet"
] | [
"Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület",
"Földművelésügyi Minisztérium",
"WWF Magyarország",
"Honvédelmi Minisztérium",
"Magyar Természetvédők Szövetsége"
] |
Immár okirati bizonyítékunk van arra, amit egy hónapja még csak sajtóinformációként írtunk meg: a tiszakécskei milliárdos, a közbeszerzéseket sorra nyerő Duna Aszfalt tulajdonosa, a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert luxusjachtján nyaraltató
Szíjj László szerezte meg a balatonfüredi Villa Vitae tulajdonjogát.
Az ingatlan friss tulajdoni lapjának tanúsága szerint az adásvételről szóló dokumentumokat július 9-én érkeztették a Földhivatalhoz.
A Villa Vitae ezt megelőzően annak az Eppel Jánosnak a tulajdonában állt, aki a közelmúltig, 2020 végéig a kormányzati autóbeszállítások koronázatlan királyának, a Porsche Hungáriának tulajdonosa volt.
Ahogy azt lapunk korábban megírta, az Eppel család cége, az E55 Kft.
2015-ben 468 millió forint uniós, majd 2019-ben a Kisfaludy-program keretében 79 millió forint hazai költségvetési támogatást kapott
turisztikai beruházások megvalósítására. Az uniós szabályok szerint a támogatás feltétele, hogy legalább öt évig ilyen minőségben kell üzemeltetni az ingatlant. Az öt év letelt, és ahogy azt korábban megírtuk, a Matolcsy György MNB-elnök unokatestvérének bankjától, az NHB banktól felvett (majd annak csődközelbe kerülése után átruházott) hitelek miatt az ingatlanon levő elidegenítési és terhelési tilalmat június végén vették le, azaz a Villa Vitae "szabad prédává vált".
Tényfeltáró anyagunkban azt is kiderítettük, hogy
bár eddig a Villa Vitae nyitva volt a nagyközönség előtt, de június végén már nem lehetett szállást foglalni sem a szálló honlapján, sem a szállásfoglaló oldalakon.
Ottjártunkkor személyesen meg is erősítették azt az értesülésünket, hogy a Villa Vitae
megszűnt mint szálloda.
További érdeklődésünkre akkor azt a tájékoztatást adták, hogy
más tulajdonos lett, és más koncepcióval szeretné üzemeltetni.
Ennek a "más tulajdonosnak" a kilétéről eddig csak értesüléseink voltak, de hiába kerestük az érintett Villa Vitaet, valamint az E55 Kft.-t, megkeresésünkre nem reagáltak. Most azonban közhiteles dokumentum erősíti meg az akkori információt.
NER-trükk: öt év után bezár a nagyközönség előtt az uniós pénzből is épült balatoni szálláshely Öt év után többé nem üzemel a nagyközönség számára elérhető szállóként az uniós pénzekből (is) felépült balatonfüredi Villa Vitae, egyben új tulajdonosa is lesz - derítette ki lapunk. A turisztikai komplexum eddig az állami autóbeszállítási tenderek rendszeres nyertese, a Porsche Hungária korábbi (2020 végéig) vezetőjének, Eppel Jánosnak a tulajdonában volt.
A friss tulajdoni lapon az látszik, hogy Szíjj László nem volt "szívbajos", az ingatlant nem cégbirodalma valamelyik kft.-jében rejtette el, hanem magánszemélyként vásárolta meg. Szíjjnak a közelmúltból ez már a második luxusvásárlása, a múlt hét közepén derült ki, hogy a közbeszerzéseken is nagyot kaszáló milliárdos oligarcha a hírhedt Lady MRD nevű "lélekvesztőt" egy nagyobb, Seagull MRD névre keresztelt luxusjachtra cserélte le, bár a hajókat egyik cége, a máltai bejegyzésű L&L Charter tulajdonolja.
NER-közelből tehát NER-közelbe került a korábban a széles nagyközönség számára is nyitva álló Villa Vitae komplexum, melynek honlapján – mint azt az N1 TV kiderítette – még annak a HA-LFY lajstromszámú helikopternek a képe is felbukkan, mely Rogán Antal propagandaminisztert is reptette. (Az azóta elvált, majd újraházasodott miniszter egyébként 2017-ben épp a Villa Vitaeben ünnepelte második feleségével tizedik házassági évfordulóját.)
FELDERÍTŐ - A Rogán-helikopter is ott parkol a Fidesz legújabb pártüdülőjében Címlap FELDERÍTŐ - A Rogán-helikopter is ott parkol a Fidesz legújabb pártüdülőjében Újabb, uniós közpénzből felépített fideszes nyaraló került magánkézbe, ezúttal Balatonfüreden. A helyszínt magánút védi, és bár a szállásfoglaló oldalakon elérhető a hely, szobát már nem lehet foglalni. Mindeközben a villában zajlik az élet.
A Villa Vitaere kifizetett
összesen félmilliárd forint támogatás így egy újabb NER-közeli vállalkozó magánvagyonává vált,
és mivel a kúria már nem áll nyitva a széles nagyközönség előtt, gyanítható, az üdülőkomplexum a Fidesz "nagykutyáinak" kikapcsolódását fogja szolgálni. | [
"Villa Vitae",
"E55 Kft."
] | [
"Porsche Hungária",
"Duna Aszfalt",
"L&L Charter",
"N1 TV"
] |
Nyakó István, az MSZP szóvivője az MTI-hez eljuttatott közleményében ezzel Balsai István keddi sajtótájékoztatójára reagált, amelyen a Fidesz elnöki stábjának jogi igazgatója arról beszélt, hogy a BKV-ügy nem fővárosi kérdés, hanem az MSZP és az SZDSZ pártügye. A szocialista politikus ezzel szemben úgy látja, hogy a Fidesz azért támad olyan "veszettül", mert "vaj van a fején". A budapesti szocialisták korábban azért léptek ki a fővárosi koalícióból, mert a várost az utóbbi időben egy Tarlós-Demszky koalíció irányította - mutat rá Nyakó István.A kormánypárti képviselő megjegyzi: a BKV felügyelő bizottságában fontos szerepe van a Fidesz delegáltjának is, "akinek a BKV viselt dolgaira nemcsak rálátása volt, de a családja is részesült a BKV millióiból".Nyakó István szerint a Fidesz egy teljes politikai közösséget, az egész MSZP-t bűnözőnek, kártevőnek akarja beállítani. A szóvivő pártja nevében kikérte, hogy "Kaya Ibrahim és Joszip Tot üzlettársai erkölcsi bírót játsszanak a magyar közéletben".Balsai István sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a nagy fővárosi cégek, köztük a BKV is, MSZP-s és SZDSZ-es kifizetőhelyként működtek, és talicskával tolták ki belőlük a közpénzt. Hozzátette: már az sem lehet kérdés, hogy mindez az MSZP és az SZDSZ pártvezetésének tudtával és utasítására zajlott a közlekedési vállalatnál.A fideszes képviselő kiemelte, hogy hétfőn Demszky Gábor nyilatkozatából az derült ki, hogy a főpolgármester és a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) közösen bízta meg a péntek óta előzetes letartóztatásban lévő Mesterházy Ernő fővárosi főtanácsadót.A kormányszóvivő iroda az MTI megkeresésére hétfőn azt közölte: Mesterházy Ernő nem állt jogviszonyban a Miniszterelnöki Hivatallal, onnan juttatást nem kapott.A tájékoztatás szerint Budapest és a MeH között 2006. szeptember 1-jén jött létre együttműködési megállapodás, amelynek részeként, a főváros javaslatára, a "MeH és a fővárosi önkormányzat közötti kapcsolattartás és információcsere feltételeinek javítására kapott felkérést Mesterházy Ernő". | [
"SZDSZ",
"MSZP",
"Fidesz",
"Miniszterelnöki Hivatal",
"BKV"
] | [] |
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) fő feladata a közpénzek elköltésének ellenőrzése.
Kétrészes cikksorozatunk első részében azt nézzük meg, mi egy számvevőszék feladata, és hogyan kommunikálja az ÁSZ vizsgálatainak eredményét politikailag kényes ügyekben.
A második részében azt mutatjuk be, hogyan ellenőrzi a számvevőszék az állami támogatásban részesülő pártokat.
"Figyelemfelhívás a Színház- és Filmművészeti Egyetem átadás-átvételével kapcsolatban" címmel hozott nyilvánosságra egy közleményt az Állami Számvevőszék szeptember elején. Ebben arról írnak, hogy az "SZFE gazdálkodását mintegy 10 éve sorozatos és visszatérő szabálytalanságok jellemzik", valamint, hogy a "korrupciós veszélyek és szabálytalanságok ellen védettséget biztosító belső kontrollrendszer kialakítása" nem volt szabályos.
A "számos hiányosságot" feltáró vizsgálat a 2009-2013 közötti időszakra vonatkozott, a vizsgálat pedig öt évvel ezelőtt zárult le. Tartottak egy utóellenőrzést 2018 elején, majd egy másik vizsgálat is zajlott 2019-ben, de az is lezárult más majdnem másfél éve. Az ÁSZ mégis az egyetem átalakítása miatt kitört botrány közepén tartotta fontosnak nyilvánosságra hozni ezt, a konkrétumokat nélkülöző közleményt.
Az ÁSZ száraz, jogi nyelvezetével ellentétben az SZFE-vel kapcsolatos cikk másfajta hangot üt meg. A kormánymédia hangzatos címekkel át is vette a közleményt, melynek tartalmát amúgy az egyetem vezetése cáfolta.
"Az SZFE-ügyben tett nyilatkozat az ÁSZ eddigi legpártosabb állásfoglalása. Nyugodtan értékelhető határátlépésként, mintha a látszatra se adnának már", mondta Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója a Szabad Európának.
Az ÁSZ feladata
Az ÁSZ az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, fő feladata a közpénzek felhasználásának ellenőrzése. Minden olyan szervezetet ellenőrizhet, ahol közpénzt használnak fel, egy demokratikus országban tehát alapvető jelentősége van egy ilyen szervezetnek. Van is számvevőszék az EU minden országában, sőt az uniós források felhasználása felett az Európai Számvevőszék is őrködik.
Alapvetően kétféle számvevőszéki felfogás létezik. A latin típusú, "jogi-minimalista" felfogás szerint csak azt nézik, hogy az adott szervezet betartotta-e a jogszabályokat.
Az angolszász típusú számvevőszékek viszont az ellenőrzésen túl elemzésekkel, javaslatokkal is igyekeznek segíteni a közpénzek hatékonyabb felhasználását.
"Noha a jogias felfogás visszaszorulóban van, és az ÁSZ is igyekszik magát egy modern szervezetnek feltüntetni, a magyar szervezet hagyományosan a latin felfogás szerint működik. Néha nekifutnak, hogy mondjanak többet is annál, hogy az adott szerv megfelel-e a jogszabályoknak, de ajánlásokat tenni már jóval nehezebb feladat. Nem is megy az Állami Számvevőszéknek, nincs meg hozzá a szervezeti tudás sem", mondta egy a szervezet működését követő közgazdász a Szabad Európának.
"A szervezet 2010 előtt sem volt a közpénzek feddhetetlen őre. Senki nem gondolta komolyan, hogy majd az ÁSZ fog rendet tenni", fogalmazott egy jogász forrásunk.
"Kovács Árpád (az ÁSZ elnöke 1997 és 2010 között) úgy vezette a számvevőszéket, hogy működése senkinek se fájjon. Főleg a pártokat ellenőrizte, de egyiküknél sem tárt fel soha komolyabb visszaélést" - tette hozzá forrásunk, aki szerint a párt- és a kampányfinanszírozás szabályait gyaníthatóan megkerülte a legtöbb párt.
Kovács Árpád ideje alatt az ÁSZ nem tett különbséget kormányon lévő és ellenzéki párt között – 2010-es visszavonulásakor minden párt elégedetten is nyilatkozott Kovács munkásságáról. Ez azonban pár évvel ezelőtt kezdett megváltozni.
"Mivel a magyar jogrend alapvetően túlszabályozott, bármely szervezetnél lehet találni valamilyen szabálytalanságot. Az ÁSZ közleményeiből pedig nem derül ki, hogy a feltárt szabálytalanság milyen súlyos. Utánajárást igényel, hogy kívülről meg lehessen állapítani: komoly visszaélést tártak-e fel, vagy pedig csupán életszerűtlen szabályokat kerültek meg a normál működés érdekében. Ezzel a lehetőséggel pedig gyakran visszaél az ÁSZ" - mondta egy, az ÁSZ munkáját követő közgazdász forrásunk.
Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy azokban az esetekben, ahol nincs politikai nyomás – és a számvevőszék vizsgálatainak túlnyomó többsége ilyen –, a szervezet korrektül, magas színvonalon végzi a munkáját. Meglátása szerint a számvevőszék munkájának tehát csak kisebb része a problémás, de jogállami szempontból ezeknek komoly súlya van.
Két ügytípus adhat okot gyanakvásra, ezeket járjuk most körbe: az egyik azon szervezetek ellenőrzésével kapcsolatos, melyek valamiért fontosak a kormánypártoknak, a másik típus pedig maguknak a pártoknak az ellenőrzése.
Kommunikációs eszköz
A jelentések kommunikációjában lévő lehetőséget 2010 után kezdte kihasználni a szervezet, mikor Domokos László lett az ÁSZ elnöke. Domokos 1991 óta volt tagja a Fidesznek, 1998 és 2010 között a párt országgyűlési képviselője is volt. Ezzel ő lett a pártatlan ÁSZ első olyan elnöke, aki közvetlenül a pártpolitikából érkezett a hivatal élére. Sokan attól tartottak, hogy ennek hatása lehet a szervezet munkájára.
Az egyik első nagyobb jelentőségű politikai természetű ügy, ugyanis, amiben megszólalt az ÁSZ, a jegybankhoz kötődik. Simor András kitöltötte 2013-ig szóló elnöki mandátumát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) élén, de a Fidesz-KDNP kormány már 2010 után igyekezett minél jobban rontani az intézmény hitelességét.
Ebbe segített be a Domokos-féle számvevőszék, amikor egy tanulmányban a jegybank monetáris politikáját bírálta, illetve egy vizsgálat után konkrét törvénysértésekkel is megvádolta az MNB Simor-féle vezetését. Hasonlóra korábban nem volt példa. Ezek után többször is előfordult, hogy az ÁSZ tekintélyét latba vetve igyekezett kisegíteni a kormányt.
Először 2016-ban merült fel, hogy a kormány kancellárokat nevezne ki a kórházak gazdasági menedzselésére. Az indoklás szerint az egészségügyi rendszer problémáit alapvetően az okozta, hogy a kórházak vezetése felelőtlenül bánik a rájuk bízott vagyonnal, ezért van külső szakemberekre, akik ezt a problémát majd megoldják.
Az ÁSZ ezután "súlyos gazdálkodási hiányosságokat" tárt fel számos kórháznál, a jelentésről először a kormánypárti Magyar Idők számolt be. Két év elteltével Domokos László már interjúban magyarázta a kormánylapnak, hogy a "kórházak gazdálkodása anarchia és botrány", olyan jelentések alapján melyek már jóval korábban elkészültek.
Az Index ekkor meg is írta, hogy az ÁSZ elnökének egyenesen a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda adott engedélyt az interjúra, méghozzá épp azért, hogy az ismét előtérbe kerülő kórházi kancellárok ügyét az saját tekintélyével is elősegítse.
Az SZFE előtti legfrissebb példa pedig idén év eleji, amikor az ÁSZ arról adott ki egy nem teljesen egyértelmű közleményt, hogy az MTA kutatóintézeteinek kétharmadánál szabálytalanságokat tártak fel – még abban az időszakban, amikor a kutatóhelyek az Akadémiához tartoztak (hosszas vitákat követően a kormány végül 2019 szeptemberével az egész kutatóhálózatot az újonnan megalapított Eötvös Lóránt Kutatási Hálózat alá rendelte).
Az ÁSZ által feltárt szabálytalanságok lényege az volt, hogy az egyes intézeteknél kialakított szabályozások nem biztosították vagyonmegőrzést. Az azonban nem derült ki, hogy valójában történt-e vagyonvesztés, mert azt az ÁSZ nem is vizsgálta.
Míg azonban az eddig felsorolt esetekben az ÁSZ többnyire csupán az általa talált hiányosságokat kommunikálta a nyilvánosságban, a Színművészeti esetében annyival tovább ment, hogy felszólította az egyetem vezetését, hogy adják át az irányítást a kormány által kinevezett kuratóriumnak. E miatt értékelte Ligeti Miklós "szintlépésnek" a számvevőszék szeptemberi közleményét.
Megkeresésünkre Horváth Bálint, a számvevőszék szóvivője azt válaszolta, hogy az "ÁSZ független a pártpolitikától, ugyanakkor a klasszikus értelemben vett politikai, vagyis aktuális közéleti kérdésekben kötelessége megosztani a nyilvánossággal a bizonyítékokra alapozott ellenőrzési tapasztalatait. Ebben az esetben is ezt tette." Azt is hozzátette, hogy az ÁSZ az elmúlt öt évben három jelentést készített az egyetemről, és azok szabálytalanságokat tártak fel. Arra kérdésre pedig, hogy most miért kellett ismét megszólalniuk egy korábban lezárt vizsgálattal kapcsolatban, Horváth azt felelte, hogy ÁSZ csupán "felhívta az Egyetem lemondott vezetése, illetve az új kuratórium figyelmét a törvényi előírások érvényre juttatását biztosító átadás-átvétel előkészítésére, a közpénzekkel és közvagyonnal való átlátható elszámolás megteremtése érdekében". | [
"Állami Számvevőszék"
] | [
"Eötvös Lóránt Kutatási Hálózat",
"Transparency International Magyarország",
"Európai Számvevőszék",
"Szabad Európa",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Magyar Idők",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] |
Jászai Gellért és Mészáros Lőrinc növelné a részesedését a Konzum Nyrt.-ben, de Jászai Gellért – mint a Konzum igazgatóságának a tagja – ellenzi az ajánlat elfogadását. Ilyen furcsaságokhoz vezethet a tőkepiaci törvények betartása.
A Konzum PE Magántőkealap kötelező nyilvános vételi ajánlatot tett a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) forgó Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. részvényeire. A vételi ár 86,64 forint, ami a törvényi minimumnak felel meg. Az ajánlati ár ugyanis megegyezik az ajánlat, felügyelet részére történő benyújtását megelőző 180 nap súlyozott tőzsdei átlagárával. A nyilvános vételi ajánlatot április 14. és május 15. között lehet elfogadni.
A Konzum igazgatósága gyorsan véleményezte is az ajánlatot, és azt mondta, hogy mivel az aktuális ár már 132 forint, nem javasolja a a részvényeseknek, hogy elfogadják ezt az ajánlatot. Mi történhetett? A Konzumot meghatározó és egymással összehangoltan fellépő Mészáros Lőrinc, Jászai Gellért kettős szeretné megvenni a papírokat, de a Mészáros és Jászai által támogatott igazgatóság (vagyis maga Jászai Gellért, az ő legközvetlenebb kollégája, Linczényi Aladin és Forczek László pécsi üzletember) ellenzi ezt? A bal kéz nem tudja mit csinál a jobb? Nem erről van szó, sokkal egyszerűbb a magyarázat.
A Jászai–Mészáros-kör együttesen átlépte a nyilvános, tőzsdén jegyzett társaságban a 33 százalékos tulajdonhányadot. Ilyenkor a tőkepiaci törvény szerint vételi ajánlatot kell tenniük. Valójában azonban talán nem is szeretnének száz százalékot, hiszen nem kívánják elhagyni a tőzsdét, és már, minden többségi döntéshez bőven elegendő részesedésük van (90 százalék fölé tippelhető az érdekeltségeik együttes súlya).
Az igazgatóságnak kötelező véleményeznie az ajánlatot. Azt pedig nehéz lenne megvédeni, hogy a részvényesek érdekeit követő igazgatóság miért gondolja úgy, hogy a tőzsdei értékítélet alatt 46 forinttal látja a helyes és elfogadható árat. Ha pedig az igazgatóság ezt nem tudja alátámasztania, akkor árfolyam-manipulációt követett volna el. Vagyis ez volt a legegyszerűbb út, ha nem támogatta az ajánlatot.
A következő egy hónapban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által is már elfogadott szabályos vételi ajánlat tehát le fog menni, ám annak érdemi hatása nem lesz a Konzum tulajdonviszonyaira. | [
"Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt."
] | [
"Konzum PE Magántőkealap",
"Budapesti Értéktőzsde",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Konzum Nyrt."
] |
Ha a bíróságon akarják megvívni a politikai küzdelmet, akkor ott fogom megvívni. Nincs titkolni valóm - reagált Gyurcsány Ferenc arra, hogy az ügyészség hivatali visszaéléssel gyanúsítja.
"Az ügyészség hivatali hatalommal való visszaéléssel gyanúsít. Nincs igazuk. Eskümnek megfelelően hazám érdekét szolgáltam, betartottam a jogszabályokat. Politikai ügy el nézünk. Az ügyészség Orbán Viktor megrendelését teljesíti"- ezt mondta Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök az Országgyűlésben tartott sajtótájékoztatóján.
Az ügy előzménye, hogy múlt hét végén az ex-kormányfő maga jelentette be az egyik közösségi oldalon: az ügyészség kikérte mentelmi jogát a Parlamenttől és hivatali visszaéléssel gyanúsítja a sukorói telekcsere ügyében. Az MSZP azóta több alkalommal is kiállt korábbi elnöke mellett és közölték: hisznek az ártatlanságában. Gyurcsány ma kora reggel egy újabb Facebook-bejegyzésben számolt be a fejleményekről: közzétette azt a levelet, amelyet a Központi Nyomozó Főügyészség vezetőjének írt. Ebben arról értesíti Keresztes Imrét, hogy mentelmi joga – általa is kért felfüggesztése után – áll a nyomozóhatóság rendelkezésére. Gyurcsány még a telefonszámát is megadta, hogy amennyiben gyanúsítotti kihallgatásának időpontjáról egyeztetni kívánnak vele, utol tudják érni.
Gyurcsány Ferenc sajtótájékoztatója
A volt kormányfő a sajtótájékoztatóján hozzátette: magabiztosan néz ellenfelei szemébe. "Ha a bíróságon akarják megvívni a politikai küzdelmet, akkor ott fogom megvívni. Nincs titkolni valóm. Az ügy minden dokumentumát nyilvánosságra fogom hozni. Be fogom bizonyítani, hogy az ügyészség meggyanúsítása megalapozatlan és elfogult" - fogalmazott Gyurcsány, hangsúlyozva, hogy az eddigi hagyományoktól eltérően a mentelmi ügyének bizottsági tárgyalását is kéri nyilvánosan megtartani. "Valamennyi választónak üzenem, függetlenül attól, hogy egyetértettek-e velem vagy sem, hogy a legjobb szándékkal, tisztességesen, törvényesen szolgáltam őket és a hazámat. A hazám javát kerestem. Támogatóimnak azt mondom, nem pazarolták érdemtelenül a bizalmukat rám. Nem fognak csalódni bennem, becsülettel szolgáltam a nemzetemet. Ha van bűnöm, az nem más, mint, hogy megvetem a hazug világukat és teljes erőmmel küzdök ellene. Az ügyészséggel a jogszabályoknak megfelelően együttműködöm, de hozzáteszem: nem a magyar igazságszolgáltatás független intézményét, hanem Orbán Viktor meghosszabbított karját látom bennünk" - fogalmazott Gyurcsány Ferenc.
A volt kormányfő a sajtótól azt kérte, hogy ne tegyék lehetetlenné a képviselői munkáját és hagyják, hogy tegye a dolgát. "Orbán rendszerének kérlelhetetlen ellenzékeként fogok politizálni. Erőm nagyobb részét pedig a baloldal átalakítása és demokratikus ellenzéki alternatíva formálására fogom fordítani. Politikámon, meggyőződésemen nem kívánok változtatni" - mondta Gyurcsány.
Újságírói kérdésre, miszerint mivel tudja igazolni, hogy a vádhatóság politikai megrendelésre dolgozik, azt mondta: az ügy maga abszurd. "Az eljárás régóta megy. Nem ismerek senkit Magyarországon, aki elő tudna állni szakmailag érdemi bizonyítékkal. A szakmai abszurditást egyetlen dolog magyarázza, a politikai elfogultság"- mondta, hozzátéve, hogy az ügyben eljáró ügyészeket nemrég lecserélték.
"Ez az ügy képtelenség. Semmi kézzelfogható bizonyítékot nem ismerünk, ami megalapozná az ügyészség gyanúját. Csak a jobboldal lankadatlan követelését ismerjük arra, hogy az ellenfeleit börtönbe csukassa. Nem nekem kell bizonyítanom az ártatlanságomat, a vádlóimnak kell bizonyítaniuk az érintettségemet (...) Addig fogom folytatni a küzdelmet, amíg tökéletes ártatlanságom be nem bizonyosodik. Ez a meccs nem jogi kérdés. Ez a meccs szerintem a legaljasabb politikai történések egyike az elmúlt húsz évben (...) De tökéletesen biztos vagyok benne, hogy a kormányom tagjai a legjobbhiszeműen jártak el. Kard ki kard, mondják meg milyük van és be fogom bizonyítani, hogy állításaik elfogultak és tévesek. (...) Az ügyészségnek kell szégyellnie magát" - mondta tájékoztatóján Gyurcsány, majd egy kérdésre válaszolva hozzátette: függetlenül attól, hogy ki volt a feljelentő (Schiffer András, az LMP frakcióvezetője) személy szerint az LMP-t továbbra is demokratikus pártnak, az ellenzék fontos szereplőjének érzi. "Eszem ágában sincs őket megsérteni vagy nekik ártani" - fogalmazott a volt miniszterelnök. | [
"MSZP"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
Minden biztonsági előírásnak, így a fukusimai erőmű-katasztrófa utáni szigorúbb szabályoknak is megfelelnek majd a paksi atomerőmű új blokkjai - ezt Kirill Komarov, a Roszatom nemzetközi üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettese jelentette ki tegnap egy budapesti konferencián - igaz ezt adatokkal nem támasztotta alá.
A szakember kiemelte, hogy a Roszatom soha nem ajánl olyan projekteket külföldön, amilyeneket korábban Oroszországban nem valósítottak meg sikerrel. Komarov bejelentette azt is, hogy 2018 végéig 15 jelentős beszerzés kiírása várható, mintegy 2 milliárd euró értékben. A nukleáris ipari beszállítók Atomex-Europe című budapesti konferenciáján elhangzott, hogy az építkezés idejére egy tízezer főt ellátó, modern város létesül. A Paks 2 beruházás megvalósításához összesen több mint 6000 különféle engedély megszerzésére van szükség, ebből jelenleg összesen 309, köztük négy alapvető fontosságú engedély van meg: környezetvédelmi, telephely-, vízügyi, valamint elvi kapcsolódási engedély - idézte az MTI Aszódi Attilát, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkárt.
Mint emlékezetes idén nyáron a Paks 2-re kiadott telephelyengedély visszavonására, és új eljárás lefolytatására szólította fel az Országos Atomenergia Hivatalt Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője. A politikus arra hivatkozott, hogy kiderült: nem felel meg a Nemzetközi Atomenergia Hivatal hazánkban is törvénybe iktatott földrengésbiztonsági ajánlásainak sem a már meglévő Paksi Atomerőmű, sem a tervezett bővítés helye. Az Átlátszó korábban azt írta, hogy éppen az atomerőmű telephelye alatt húzódik egy tektonikai törésvonal.
A magyar ellenzéki politikus akkor egy tanulmányt idézett, amely véleménye szerint igazolja az ő korábbi sejtéseit. Jávor már 2015-ben felvetette, hogy gondok lehetnek a paksi bővítés telephelyének földrengésbiztonságával, mivel az általa az Európai Bizottságtól megszerzett dokumentumokból a magyar kormány kérésére minden szeizmológiai eredményt kitöröltek.
Az orosz cég titkolta a sugárszennyezést A Roszatom majaki atomhulladék-feldolgozója lehetett annak a sugárzásnak a forrása, amelyet októberben mutattak ki Európa fölött a légkörben. Mint emlékezetes, a múlt hónapban több európai kutatóközpont is észlelte a ruténium 106-os izotópját. Akkor a Roszatom kiadott egy közleményt, amely szerint Oroszország fölött nincs nyoma a ruténium-106-nak. Most kiderült, hogy ez hamis állítás volt: az orosz Roszhidromet kormányzati kutatóintézet szerint szeptember végén több oroszországi mérőállomáson is észlelték a ruténium-106 jelenlétét, először éppen az Urál déli részén, Majak közelében. Valószínűleg a kiégett fűtőelemek feldolgozása közben kerülhetett sugárzó anyag a környezetbe. A Greenpeace az orosz ügyészséghez fordult az ügy kivizsgálását kérve.
B. M. | [
"Roszatom"
] | [
"Országos Atomenergia Hivatal",
"Paksi Atomerőmű",
"Paks 2",
"Európai Bizottság",
"Nemzetközi Atomenergia Hivatal"
] |
A gyanú szerint a Czeglédy Csaba által vezetett, munkaerő-közvetítést végző Humán Operátor Zrt. köré épülő bűnszervezet 2013 és 2016 között mintegy 3 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek.
Az eddigi kilenc gyanúsított előzetes letartóztatása mellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóságának nyomozása során újabb, a Humán Operátor Zrt. alkalmazásában álló terheltet vettek őrizetbe. A Csongrád Megyei Főügyészség indítványozta a cég közvetlen működésében érintett és vállalkozásokkal kapcsolatban álló iskolaszövetkezetek tevékenységét koordináló nő előzetes letartóztatását.
A bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő eljárásban az ügyészség a szökés, elrejtőzés, valamint az eljárás meghiúsításának veszélye miatt tartja szükségesnek a kényszerintézkedés elrendelését – tudatta a csoportvezető ügyész.
Czeglédy Csaba (Éljen Szombathely!–MSZP–DK–Együtt) szombathelyi önkormányzati képviselő ügyvédként az MSZP és a DK jogi képviseletét is ellátta több ügyben. Őt június közepén vették őrizetbe.
Miután a cég megbukott, kiderült, hogy sok diákmunkásuk maradt fizetés nélkül, ahogy megírtuk, értük szabályos verseny indult diákmunka-közvetítők között. Úgy tűnik azonban, hogy a fiatalok mégsem jutnak hozzá a pénzükhöz. | [
"MSZP",
"Humán Operátor Zrt."
] | [
"Csongrád Megyei Főügyészség",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága",
"Éljen Szombathely!–MSZP–DK–Együtt"
] |
Jávor Istvánt, az ELTE-n is oktató korrupciókutatót nemrég beperelte a NAV, amiért a tanár korruptnak nevezte az adóhatóságot.
A NAV keresetét első fokon elutasította a bíróság.
Jávor István most megmutatott néhány dokumentumot, amelyekre az adóhatóságot elítélő megállapításait alapozta, és beszélt a kutatási területéről is.
Szerinte Magyarországon különösen rossz a helyzet: a hatóságok összejátszva, joghézagok és apró jogsértések kihasználásával úgy tesznek tönkre cégeket, hogy semmilyen kockázatuk sincs, a felelősöket lehetetlen megtalálni.
"Nem úgy működnek a visszaélések, hogy azoknak jól látható nyomuk marad, nem lesznek itt jelentések arról, hogy valaki félholtra vert valakit. Nem ezeket kell keresni. A legdurvább állami visszaélések abból állnak össze, hogy minden érintett hatóság olyan apró jogsértéseket követ el, amik után nem is érdemes, és általában nem is lehet jogorvoslatot kérni.
Ezek az apró dolgok azonban egy kíméletlen és pontos rendszerré összeállva százmilliókat vesznek el emberektől és vállalkozásoktól."
– mutatta be kutatási területét Jávor István, az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatója. Jávor szervezeti szociológiával, azon belül is leginkább korrupciókutatással foglalkozik. Néhány hete azért került be a hírekbe, mert kiderült, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal beperelte a kutatót, amiért az korábban az ATV és a Klubrádió meghívott szakértőjeként korruptnak nevezte az adóhatóságot.
Jávor egészen pontosan arról beszélt az adásokban, hogy
a magyar hatóságok több esetben segítik az áfacsaló cégeket, a NAV-nál konkrét utasításokra állítanak le vizsgálatokat és hagynak figyelmen kívül jogszabályokat,
és hogy
"a NAV gyakorlatilag megrendelésre cégeket fojt meg,"
felszámolókkal, a rendőrséggel és az igazságszolgáltatással közreműködve állítanak csapdákat a vállalkozásoknak.
A bíróság első fokon elutasította a NAV keresetét, az ügy azonban Jávor szerint még nem zárult le, másodfokon ugyanis még születhet elmarasztaló ítélet. A NAV azt szeretné, ha a bíróság elismerné, hogy Jávor István az adóhatóság jó hírnevét sértette a kijelentéseivel.
A jogszabályok maguk korruptak
Mikor először beszámoltunk az ügyről, az oktató jelezte, hogy a NAV által vitatott kijelentéseit dokumentumokkal is alá tudja támasztani, ezért megkértük, mutasson meg ezekből néhányat, és magyarázza el, pontosan mivel is foglalkozik.
"Hatalmas anyagom van, majd 10 éve kutatom a szervezeti korrupciót Magyarországon. Ehhez interjúkat készítek zavaros ügyek érintettjeivel (állami és nem állami oldalról is), ezen kívül pedig igyekszem minél több hivatalos dokumentumot megszerezni és azokat elemezni. Ezekből együtt vonok le szervezetszociológiai következtetéseket." Jávor szerint éppen ezért az általa tett kijelentések nem is értelmezhetőek a jogon keresztül, hiszen míg a büntetőjogban a korrupció egy egyénre vetített fogalom, addig az ő kutatási területén azt sok esetben szervezetekre értik.
"A bíróság a tárgyaláson nem fog tudományos cikkeket bekérni, hogy ellenőrizze, hogy a szervezeti korrupció általam használt fogalma megegyezik-e a szervezeti szociológia tudományában ekként használt fogalommal, a bíróság csak azt nézi, hogy a jog mit nevez korrupciónak. Ez a kettő pedig nem ugyanaz.
Ha már itt tartunk, én a hatályos jogszabályokról is kijelentem, hogy korruptak."
Ez első ránézésre furcsának tűnhet, de az oktató ezt is megmagyarázta. Azt mondta, hogy szervezetszociológiai szempontból egy tökéletesen jól működő jogrendszer is lehet a velejéig korrupt, holott bizonyos mértékig minden országban pont a jogrendszer feladata, hogy üldözze a korrupciót.
"Ha például egy önkormányzat hoz egy rendeletet, hogy az önkormányzati lakásokat ötödáron is lehet értékesíteni, az nem feltétlenül jogellenes. Egy ilyen önkormányzati rendelet születhet a jogszabályoknak megfelelően, ezért végre is lehet hajtani. De én meg erre szociológusként azt mondom, hogy amelyik ezt a rendeletet hozta, az egy korrupt önkormányzat, akármennyire jogszerűen is járt el, hiszen olyan eljárásokat hozott létre a rendeletével, melyekben a szervezet erőforrásai, azaz a közvagyon, a szervezetből kiszedhetőekké váltak."
Jávor másik példája szerint, ha egy rendőrség 15 közlekedési rendőre közül 8 korrupt, akkor a jog a 15-ből csak ezt a 8 főt ítéli el, a szervezeti szociológiai kutatásokat végző tudós viszont azt mondja: ez egy korrupt rendőrség, hiszen a közlekedési osztálya gyakorlatilag a korrupció miatt működésképtelen. Az oktató szerint hasonlóan félreértelmezhető a NAV perindítványa is, hiszen ő ilyen megfontolások alapján tudja szociológusként korruptnak nevezni az egész adóhatóságot, holott az már a nagy számok törvénye alapján is vitathatatlan, hogy a NAV-on belül nem minden egyes alkalmazott minősül büntetőjogi szempontból korruptnak.
"Voltunk már ilyen helyzetben, hogy az állam meg akarta mondani, hogy milyen szavakat lehet és nem lehet használni. Sztálin idejében például a genetika szóval volt ugyanez. A csernobili atomkatasztrófa után is a propagandaosztály mondta meg, milyen jelzőkkel lehet illetni a történteket. Mostanában meg azt hallottam, hogy a tudományos kutatásokban nem ajánlatos használni a mélyszegénység szót. Majd biztos ebből lesz a következő rágalmazási pere valamelyik hatóságnak."
Megsemmisített autótender
Jávor István több dokumentumot is hozott magával a találkozónkra, először egy 46 oldalas nyomtatványt vett elő. Ez a Közbeszerzési Döntőbizottság egyik határozata volt, amelyben megsemmisítették a NAV egy autóbeszerzésre irányuló pályázati felhívását. A Közbeszerzési Döntőbizottság szerint a NAV olyan szűken szabta meg a pályázati kiírásban a követelményeket, hogy a tenderen csak egyetlen autótípus felelt meg. A kiírásban például megszabták a beszerzendő autó maximális és minimális hosszát és szélességét, és a két érték között volt, hogy mindössze 3 centimétert hagytak.
"Mintha egy olyan autóval, ami a minimumkövetelménynél nem három, hanem négy centivel hosszabb, már nem is tudnának adót behajtani a NAV ellenőrei. És akkor azt mondja a NAV, hogy ő a korrupciót üldözi."
"Kiszámoltam, aki a szervezeten belül ebben a pályázati kiírásban aktívan részt vett, az 15-20 ember. Ráadásul egy ilyen dokumentáción elnöki, de legalább elnökhelyettesi aláírásnak kell lennie."
Ki üldözi akkor ezt a korrupciót? Ki mozdulna erre rá? Ezek után mondja valaki, hogy nem hatja át a korrupció az adóhatóságot. És ez a 3 centi csak egy ügy, ilyenből rengeteg van. Ha meg lehet találni ilyen egyszerűen egy ilyen esetet, akkor hány ilyen lehet, amiről nem tudunk?
Jávor szerint azt lenne igazán jó dokumentálni, hogy egy-egy ilyen ügyben hogyan jut el a NAV egy ilyen szűkre szabott feltételekkel kiírt pályázathoz. Mert ezen a részen lenne igazán fontos látni a korrupciót, tudni, hogy a NAV kiírása által előnyben részesített autótípus forgalmazója hogyan érte el a hatóságnál, hogy számára kedvező kiírást tegyenek közzé. Viszont az ilyen ügyeket senki nem vizsgálja tovább, még annak ellenére sem, hogy a megsemmisítő határozattal a Közbeszerzési Döntőbizottság lényegében kimondta, hogy a kiírás bűzlik. (A teljes határozat nyilvános, ide kattintva letölthető.)
Apró jogsértésekkel tesznek tönkre vállalkozásokat
Jávor másik példája egy gépipari cégről szól, amelyet Jávor szerint 300 millióval rövidített meg egy felszámolócég a hatóságokkal együttműködve. A dokumentumai és a szereplőkkel készített interjúk alapján így foglalta össze az ügyet:
Egy gépipari termelő cég két másik céggel együtt bérelt egy telephelyet. A két másik cég is ugyanabba a családi céghálóba tartozott, mint a gépipari termelő. A gépipari céget felszámolták. A NAV, mint hitelező írt egy levelet a felszámolónak, amelyben közölték, hogy az adóhatóság szerint érdemes lefoglalni a gépipari cég telephelyét és az ott lévő gépeket. A felszámoló kiment a telephelyre, de mivel a lefoglalásról nem döntött a bíróság, a telephelyen működő cégek munkatársai nem akarták beengedni a felszámoló embereit, hanem kihívták a rendőröket. A felszámoló emberei megmutatták a rendőröknek, hogy a NAV javasolta a telephely birtokba vételét, mire a rendőrök beengedték a felszámolót a telephelyre. A telephelyen dolgozó 12 ember rögtön munkanélkülivé vált, a telephelyen lévő nagyértékű gépek azóta tönkre is mentek az elhanyagoltság miatt. Jávor szerint a gépek, amik miatt a NAV sürgette a birtokba vételt, ekkor már nem a felszámolás alatt álló gépipari cég, hanem a telephelyen működő másik cég birtokában voltak, a másik cég azonban azóta sem tudja ezt bizonyítani, mert a birtokbavételkor az ő iratait is elvitték. Az iratok lefoglalásáról ráadásul az érintettek szerint dokumentáció sem készült.
Később, mikor a felszámolás alatt álló cég számlájára egy másik perből 50 millió forint érkezett, a felszámoló elvitte a pénzt, mondván, ez volt annak költsége, hogy a birtokba vett telephelyet másfél évig őriztette.
Az egész történetben az a csavar, hogy a felszámoló jogtalanul vette birtokba a telephelyet, mert akkor még nem volt erről szóló bírósági döntés.
photo_camera Részlet a NAV leveléből
A felszámoló egy későbbi eljárásban el is ismerte, hogy a NAV nyomására cselekedett így. A NAV viszont erre azt mondta, hogy talán valóban félreérthetően fogalmazott a levelében, de ő nem utasított, csak javaslatot tett, és különben sem értette úgy, hogy bírósági engedély nélkül vegye birtokba a telephelyet a felszámoló, ráadásul a felszámolót nem a NAV, hanem a rendőrség engedte be az épületbe. A rendőrség szintén ki tudott bújni a nagyobb felelősség vállalása alól azzal, hogy egyrészt ő is azt hitte, hogy NAV utasítására történik a lefoglalás, másrészt pedig a rendőrjárőr csak azért felelős, hogy beengedte a felszámolót az épületbe, azért nem, hogy ezzel több tízmilliós kár érte az ott működő cégeket.
Lényegében tehát minden szereplő követett el kisebb kihágásokat, amiért egyikük sem felelősségre vonható néhány szóbeli megrováson túl, összességében azonban hatalmas kárt okoztak néhány cégnek.
photo_camera Kihallgatási jegyzőkönyv, melyben a felszámoló elismeri, hogy hitelezői nyomásra vette birtokba a telephelyet.
"Ezzel az akcióval 12 ember egy perc alatt munkanélkülivé tettek. A felszámolt cég vezetője jelenleg abból tartja el magát, hogy almát árul a piacon. A bérlő azóta sem tudta visszaszerezni a telephelyen lévő gépeket, mert papírok hiányában nem tudja bizonyítani, hogy azok az övék."
Ezek itt mesterségesen előállított, apró hibák, amik azt használják ki, hogy ilyen mértékben a magyar hatóságok – ha összejátszanak – nulla kockázattal kerülik meg a jogszabályokat.
"Nehezen tudom megérteni, hogy ha egy adóhatóság érdeke, hogy beszedje az adót, és hogy minél több, adót termelő vállalkozás működjön, akkor miért csinálja ezt."
Jogállamban a jogszerűtlenség nem elfogadható
Jávor egyik dokumentuma szerint az ügyészség ki is mondta, hogy a telephely lefoglalása során szakszerűtlen és jogszerűtlen volt a rendőri intézkedés, de megállapította azt is, hogy ettől még nem volt rossz szándékuk a felszámolót beengedő rendőröknek, úgyhogy nagy baj nincs.
photo_camera Ügyészségi határozat a gépipari cég ügyében. Lényeg az utolsó bekezdésben. (Kattintásra megnő.)
"Több olyan dokumentumot láttam már, amiben egy nagyon fontos hatósági cselekményt kritizálnak, de a végeredményét nem vitatják. Márpedig olyan a világon nincs, hogy mondjuk egy házkutatásról megállapítják, hogy jogellenes volt, de amúgy semmi baj vele, úgyhogy gratulálnak hozzá. Magyarországon viszont egyre több ilyen van. Például egy ügyben a rendőrség kirendel egy szakértőt, akit nem rendelhetett volna ki, hiszen nem is volt névjegyzékbe véve. Erre az ügyészség megállapítja, hogy valóban nem rendelhették volna ki, jogellenes volt a kirendelés és a szakvéleménye se valami jó, de attól még szakvélemény, úgyhogy el kell fogadni."
"Egy jogállamban a jogszerűtlen nem lehet jó, a gyenge színvonalú hatósági cselekmény pedig definíció szerint nem igazolhat semmit."
Jávor szerint ez a hozzáállás azért különösen káros a magyar hatóságoknál, mert annak elismerése, hogy nem kell minden esetben maximálisan megfelelni a jogszabályoknak, elősegíti a korrupciót.
A felszámolócégek közreműködése pedig azért fontos ezekben az eljárásokban, mert a hatóságok korrupt tagjai csak ezeken a magáncégeken keresztül tudják bezsebelni a hasznot, hiszen a jogtalanul elvett pénz nem vándorolhat a minisztériumi kasszába vagy az adóhatósághoz.
"És ez, ami Magyarországon zajlik, még a korrupción belül is a rosszabbik fajta. A korrupciónak ugyanis két típusa nagy van, én úgy szoktam mondani, a tisztességes és a tisztességtelen. A tisztességes, ami például Kínában vagy az ukrán egészségügyben van, az kiszámítható, tudom, kinek mire mennyit kell adni. Azt be lehet tervezni a költségsoron, és az egész végén egy még többé-kevésbé államként működő állam van. Ez normál csere, én adok valamit, te adsz nekem valamit. A tisztességtelen korrupció ennél rosszabb, mert az egész rendszer működése esetleges. Fizetek valamiért, de nem tudom, végül megkapom-e, vagy még többet kell fizetnem." | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"ELTE Társadalomtudományi Kara",
"Közbeszerzési Döntőbizottság"
] |
Kósa Lajost választotta elnökének tisztújító közgyűlésén az Országos Szövetkezeti Tanács – közölte a szervezet.
Jelentős iskolaszövetkezeti múltja mellett a közérdekű nyugdíjas-szövetkezeti szektor létrehozásában vállalt szerepe miatt Kósa Lajos lett az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke – írta a szervezet közleményében.
Kósát az OSZT május 31-én délután tartott tisztújító közgyűlésén nevezték ki.
A szervezet további személyi döntésként az eddigi elnök, Patay Vilmos mellett dr. Fiák Istvánt választotta elnökhelyettesnek. Fiák Kósa szoros bizalmasa, nem mellesleg a politikus felesége korábban pont tőle vásárolta meg 6 millió forintért a 139 milliós eszközállományú Tócó-Pece Kft.-t, amely cég korábban feltűnt a Kósa édesanyja által vásárolt sertéstelep körül is. Kósa a cégvásárlásról azt mondta, szerinte nem volt furcsa az üzlet.
"Az a célom, hogy a 21. század modern, innovatív gazdaságában a szövetkezeti formát mint speciális - az 1 tag – 1 szavazat elvén alapuló - gazdasági formát vonzóvá, versenyképessé tegyem. Ehhez szabályozásra és az Európai Unióval való egyeztetésre van szükség" - írta Kósa a Facebookon.
Hadházy Ákos a kinevezés hírét úgy kommentálta: "Kósa miniszteri pünkösdi királysága ugyan kínosan rövid volt, de azért kapott megtiszteltetést". Szerinte ez az arcátlanság netovábbja, mert Kósa és Harrach Péter nemrégen egy elsőre érthetetlen javaslattal a nyugdíjas-szövetkezetekbe tömörített nyugdíjasokkal próbálta orvosolni a munkaerőhiányt.
"Egy korrupcióinfón azonban korábban lelepleztem, hogy a törvényjavaslat beadása után röviddel Kósa felesége 2017 márciusában 6 millióért megvásárolt egy 140 milliós vagyonnal rendelkező céget, a Tócó-Pece Üzletviteli Tanácsadó Kft.-t (tehát kapott 130 millió ajándékot) attól a Fiák Istvántól, aki többféle cégében volt érdekelt a munkaerőkölcsönzésben, nyugdíjas szövetkezet szervezésben" - írta Hadházy, hozzátéve, hogy az ügyben a feljelentését követően a NAV is nyomzást indított. | [
"Tócó-Pece Kft."
] | [
"Országos Szövetkezeti Tanács",
"Európai Unió",
"Tócó-Pece Üzletviteli Tanácsadó Kft."
] |
Kövérék továbbra is kedvelik Fenyő volt bizalmasának cégét
Február végén hozták nyilvánosságra annak a közbeszerzésnek az eredményét, amelyet szolgálati alsó- és felsőruházat beszerzésére írtak ki az Országgyűlési Őrség számára, nettó 355 millió forint értékben. Az Országgyűlés Hivatalának döntése már önmagában is érdekes, de valójában a nyertes cég ismeretében vált még érdekesebbé a napokban:
a tendert ugyanis az a Milipol Zrt. nyerte meg, amely a meggyilkolt Fenyő János médiavállalkozó egykori bizalmasa, Székely Herbert tulajdonában áll.
Gyárfás Tamás másfél hónappal későbbi, keddi őrizetbe vétele után kevés szó (valójában egy szó sem) esett Székely személyéről, pedig a gyilkosság utáni években sokszor került elő Fenyő volt titkárának a neve.
Perczel Tamás, a médiacézár pszichológusa halála előtt egy dokumentumfilmben megnevezett három embert, akiknek érdekükben állhatott Fenyő elhallgattatása: Gyárfás Tamáson és Princz Gábor volt Postabank-vezéren kívül Székely Herbertet is ezek közé sorolta.
Számvetés | teljes dokumentumfilm sorozat Színes, magyar dokumentumfilm sorozat, 2005 A film hőse, Perczel Tamás a szocializmusban pszichológus, a kapitalizmusban befektetési tanácsadó volt. Korunk hőse, akinek életútja bepillantást enged a rendszerváltozás utáni amorf világ titkaiba. A kép, amit a politikai elitről, a politikai és gazdasági hatalom újrafelosztásáról rajzol, lehangoló, de nem csak ezért érdekes.
A pszichológus állítása szerint
Székely volt az, aki egy terhelő adatokat tartalmazó kazettával zsarolni kezdte Fenyő Jánost,
miután a Vico-tulajdonosa és Gyárfás Tamás – Horn Gyula nyomására – tűzszünetet kötött.
Bánáti János, Gyárfás Tamás meghatalmazott ügyvédje is utal szerdai közleményében a Gyárfás–Fenyő-tűzszünetre, amikor azt írta, ügyfele "több órás vallomásában részletezte Fenyő Jánossal kialakult vitáját, majd az ezt követő megbékélést".
Fenyő János egykori bizalmasának cége 2010 előtt
még Combat Kft. néven tarolt az MSZP–SZDSZ-kormányok alatt kiírt állami közbeszerzéseken.
Már a Horn-kormány idején jól prosperált a cég, amely a kormányváltás előtt – a hírek szerint bőven a beszerzési ár felett – szállított kiképző-gyakorló helikoptereket a honvédelmi tárcának. Ez akkor még a Fidesznek is szúrta a szemét, Hende Csaba későbbi honvédelmi miniszter a korrupció tipikus példájaként említette az esetet.
A második Orbán-kormány hatalomba lépése után egy rövid ideig nem adott életjelet magáról a cég, de
a 2011-es névváltást követően már Milipolként nyerte újra az állami tendereket.
A céginformációs adatokból kiderül, hogy 2016-ig évente átlagosan mindössze 1 milliárd forint körüli nettó árbevételt produkált a cég, majd a 2017-es összeg hirtelen megugrott és csaknem elérte a 7,7 milliárd forintot, az adózott eredmény pedig a majdnem 2 milliárdot. (A cég beszámolási időszaka ekkor már egy ideje nem a naptári évre, hanem a 10.01.-09.30. közötti időszakra vonatkozott.)
A sajtóban 2015-ben bukkantak fel az első hírek arról, hogy Székely cége újra rendszeres szereplőjévé vált a hazai közbeszerzéseknek. A Magyar Nemzet írt először arról, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság csaknem 400 millió forintot fizetett a Milipolnak a Mohácsnál kiépítendő folyami határőrizeti rendszerre, de a hőkamerákkal gondok adódtak.
A Simicska Lajos tulajdonában álló lap ezután sorra számolt be a győztes tenderekről (például itt és itt), amelyeket úgy összegeztek: másfél év alatt csak az ORFK-től közel egymilliárdos megrendeléshez jutott Székely cége, de időközben a Kövér László alá tartozó Országgyűlési Őrséget is ellátták különböző felszereléssel. | [
"Országgyűlési Őrség",
"Combat Kft.",
"Országos Rendőr-főkapitányság",
"Országgyűlés Hivatala",
"Milipol Zrt."
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
Előbb a tőzsdén akadályozták meg, hogy többséget szerezzen az INA-ban, most törvénnyel tiltanák.
A horvát pénzügyi felügyelet (HANFA) újabb egy héttel meghosszabbította az INA-részvények kereskedésének felfüggesztését a zágrábi értéktőzsdén. A tőzsde honlapján a HANFA azzal indokolta a tilalom fenntartását, hogy egyes befektetőkről csak részben sikerült adatokat beszerezni. A HANFA múlt hétfőn döntött a kereskedés felfüggesztéséről, hogy információkat gyűjtsön az elmúlt hónapokban indult részvényfelvásárlások hátteréről.
A Vecernji List napilap a birtokába került HANFA-jelentés alapján vasárnap azt közölte: a horvát pénzügyi felügyelet piaci manipulációval vádolja a Molt, mert az szerinte a befektetőket megtévesztve ciprusi cégeken és az ő megbízásukból vásárló New York-i Convergex brókerházon keresztül szerzett INA-részvényeket , hogy megszerezze az INA részvényeinek több mint 50 százalékát.
A HANFA ügyészségi feljelentése szerint az egyik leggazdagabb és "az alvilághoz szorosan kötődő" szlovák állampolgár, Mario Hoffman ugyanakkor pénzmosási céllal, szintén ciprusi cégen keresztül vásárolt INA-részvényeket az elmúlt hónapokban. A jelentés szerint azonban nem látni közvetlen kapcsolatot a szlovák pénzmosás és a magyar olajtársaság között.
Jelenleg a Mol 47,26 százalékos tulajdoni hányadával a legnagyobb részvényese az INA-nak, míg a horvát kormány 44,84 százalékkal rendelkezik. Decemberben a Mol még 2.800 kunás áron tett nyilvános ajánlatot a részvényekre, az árfolyam azóta szinte folyamatosan emelkedett, a tőzsdei felfüggesztés előtti héten már átlépte a 4.000 kunát.
Jadranka Kosor horvát miniszterelnök szombaton jelentette be, hogy az INA papírjainak felvásárlása kapcsán ügyészségi nyomozás indult a HANFA feljelentése alapján Szlovákiára, Magyarországra és Ciprusra is kiterjedően. A zágrábi kormány eredeti terve szerint módosította volna az INA olajtársaság privatizációjával kapcsolatos törvényt, hogy egyetlen tulajdonos kezébe se kerülhessen 49 százaléknál nagyobb hányad, de a kabinet megvárja az ügyészségi vizsgálat eredményét. | [
"INA"
] | [
"Vecernji List"
] |
A piaci ár töredékéért hirdethetnek a pártok a Garancsi István érdekeltségébe tartozó ESMA-nál, kérdés, talál-e ebben valami kivetnivalót az Állami Számvevőszék. Pár hónapja a pártok irodabérlésénél az ÁSZ még büntetéseket osztogatott a kedvezményes árakra hivatkozva.
Február 17-én hivatalosan is elkezdődött az április 8-ra kiírt parlamenti választás kampánya. Ebben a hét hétben a hvg.hu beszámol minden eseményről, amely a választók döntését befolyásolhatja, pörög a kamuméterünk, ott leszünk a nagy csaták helyszínén, és úgy általában: megmutatjuk, milyen Magyarországon szavazunk 2018 tavaszán.
Nem árulja el az ESMA, hogy a teljes kampányidőszakban 10 ezer forintért adott "választási plakáttartó szerkezet" pontosan miben különbözik a havi 110 ezerért adott "lengőkaros kampánytábla szerkezettől". Az árán kívül. Az egyik megrendelő párttól kapott információ alapján semmi másban: forrásunk azt mondta, mindkét esetben a villanyoszlopra rögzített úgynevezett elefántfülről van szó. Az oszlopokon többféle szerkezetet is láttunk. Volt olyan tábla, amely egy kereskedelmi plakát mind a négy oldalát körbefogta, de hirdettek cégek olyan technikai megoldással szerelt plakátokon is, amelyeken a pártok üzenetei olvashatóak.
Az ESMA arra a kérdésünkre sem válaszolt, hány ilyen helyet adtak el politikai céllal. A cég azt írta, négy párt vette igénybe a szolgáltatást, de nem nevezte meg azokat. Eddig három látszik a köztereken: a Fidesz, az MSZP-Párbeszéd és az LMP plakátjai lógnak az oszlopokról. A cég nem válaszolt arra a kérdésre sem, miért éri meg ilyen olcsón adni a felületet. Helyenként az is előfordulhat, hogy a cég az oszlop bérléséért többet fizet, mint amennyiért a tartórudat továbbadja.
Az könnyebben érthető, miért jó az árszabás a pártoknak: a szigorú kampányfinanszírozási szabályok miatt alig van legálisan költhető pénzük. A hirdetésekre és plakátolásokra vonatkozó hivatalos árlistát egyébként minden cégnek le kell adnia, ezeket aztán nyilvánosságra hozzák. Így könnyű kiszámolni rendeléseik alapján, benne maradtak-e az értintett pártok a számukra juttatott állami finanszírozási keretben.
Független szervezetek szerint bizonyos pártok sokszorosan túllépik annak összegét, amelyet papíron a kampányra költ(het)nek. Az Állami Számvevőszék viszont csak a dokumentumoknak hihet, így eddig azokon fogást nem talált.
Szabad az ár
Kampányidőszakon kívül – nem titkoltan azért, hogy a Jobbik plakátkampányát megakadályozza a Fidesz – csak az előző évi listaáron plakátolhatnak a pártok, méghozzá kedvezmény nélkül. Itt volt némi félreértés, az MSZP úgy értelmezte a törvényt, a 2018-as áron kell hirdetni, ami miatt meg is támadta a Fideszt, hogy tiltott párttámogatást kapott a legutóbbi, kampányon kívüli plakátolásához, de ezt mind a Fidesz, mind pedig az ügyben eljáró kormányhivatal is cáfolta.
Varga Mihály választási hirdetései a III. kerületben © Túry Gergely
2016. évi LXXIV. törvény a településkép védelméről – részlet "2. plakát: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § d) pontja szerinti gazdasági reklámnak, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény szerinti kampányeszköznek nem minősülő falragasz vagy felirat, mérettől és hordozóanyagtól függetlenül"
Kampányidőszakban viszont nem kell figyelembe venni a listaárat, több szakértő is azt magyarázta nekünk, hogy a listaárat előíró településkép-védelmi törvényben megfogalmaztak egy kivételt, amiből ez következik – az egyetlen részt, amelyben a plakát szó a vonatkozó törvényben szerepel, lásd keretesünkben.
Kérdés ugyanakkor, hogy a 10 ezer forintos bérleti díjat utólag sem találja-e kifogásolhatónak az Állami Számvevőszék. A plakáthelyhez nem jutó Együtt egyik képviselője, Berkecz Balázs a szervezethez fordult, ugyanis szerinte itt megáll a tiltott pártfinanszírozás. Berkecz szerint az ESMA rendkívül akciós ára több kérdést is felvet: amennyiben 10 ezer forintért is gazdaságos majdnem két hónapra az elefántfülek kihelyezése, akkor a cég a 110 ezer forintos havi bérleti díjjal durva extraprofitot húz. Ha azonban ezzel a rendkívül olcsó ajánlattal a cég ráfizet, akkor tiltott pártfinanszírozás valósulhat meg.
Piaci ár csak az irodánál számít?
Beszéltünk egy névtelenséget kérő szakértővel, aki szintén aggályosnak tartja az ügyet. Ő az ellenzéki pártok ÁSZ-vizsgálatát hozta fel példának, a szervezet ugyanis sorra büntette a pártokat, mert azok a szervezet becslése szerint a piaci ár alatt béreltek irodát. A szervezetek vitatták ezt a megállapítást, az Együtt még ingatlanhirdetéseket is beküldött a jelentéstervezetre válaszul. Amiatt is tiltakoztak, hogy az ÁSZ nem mondta meg, hogyan számolta ki a piaci árat.
Mindenesetre ez a vita precedensnek is felfogható. A szakértő szerint az irodabérlés kapcsán kirótt büntetések alapján tiltott párttámogatásnak minősülhet az is, hogy a piaci árnál 100 ezer forinttal olcsóbb szolgáltatásban részesül egy politikai szervezet. A fenti logika szerint ezt minden olyan pártra rá lehet húzni, amely igénybe vette a szolgáltatást.
Berkecz Balázs a hvg.hu megkeresésére így foglalta össze
"az irodabérléssel kapcsolatban nonszensz megállapításokat tett az ÁSZ, amit az Együtt visszautasított, de ez alapján kíváncsi vagyok, mi lesz a plakátügyből, vajon kettős mércét alkalmaznak-e".
Megkérdeztük az ESMA-t, jogászokkal megvizsgálták-e annak a lehetőségét, hogy a kedvezményes ár tiltott párttámogatásnak minősülhet-e. Erre sem kaptunk egyenes választ. Annyit tudattak, hogy a választási eljárásról szóló törvénynek megfelelően minden párt és jelölt élhetett a kampányidőszakra vonatkozó árral, a szolgáltatást minden pártnak azonos feltétellel ajánlották.
Egy év múlva kiderül
Az Állami Számvevőszék a választást megelőzően nem vizsgál semmilyen bejelentést, de a törvény értelmében a választást követő egy éven belül ellenőrzi a jelöltek és jelölőszervezetek kampányköltéseit. Előzetesen semmit nem mondtak arról, aggályos lehet-e az ESMA árképzése, annyit mondtak, a tudomásukra jutott adatokat, tényeket felhasználják majd.
Lehet egyébként egy kibúvó: az Állami Számvevőszék ugyanis a pártok ellenőrzésekor nemcsak a piaci árat vette figyelembe az ingatlanbérlésnél, hanem azt is, hogy más civil szervezetek ugyanannyiért juthattak-e hozzá azokhoz. Vagyis az ár mellett az egyenlőség elvét is számonkérték. Utóbbinak a plakátbérlés megfelelne, bár gyaníthatóan civil szervezetek nem jutnak ennyiért plakáthelyhez, csak pártokra vonatkozhat a kedvezmény. (Bár fogást ezen is lehetne találni: a teljes időszak fixáras, így aki ellenfeleinél később kezd hirdetni, annak napi bontásban többe kerül a plakát.)
A szerződők nem aggódnak
Megkerestük az LMP-t és az MSZP-t is, nem tartanak-e attól, tiltott párttámogatás miatt újabb büntetést kapnak a nyakukba. Névtelenséget kérő LMP-s forrásunk azt mondta, ez a cég jogi felelőssége, ha olyan árat ad le, ami nem tükrözi a piaci átlagárat. Miután őket megbüntették ingatlanbérlet miatt, nem tudja kiszámítani, mi lesz. "Nem látjuk a kettő közti kapcsolatot" – mondta.
Az MSZP szóvivője, Nyakó István ugyanerre a kérdésre azt mondta, "nem sírunk amiatt, hogy minden párt 10 ezer forintért jutott plakáthelyhez". Ők akkor nem vették volna igénybe a szolgáltatást, ha a pártok eltérő feltételekkel szerződhettek volna. | [
"ESMA"
] | [
"Állami Számvevőszék"
] |
Etikai vizsgálatot kért az ügyvédi kamarától a gyanúsítottak ügyvédje ellen a Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatója a kémkedéssel gyanúsított üzletemberről szóló cikkeink miatt. A rendőrség kiemelt bűnügyi szerve szerint ugyanis az üggyel kapcsolatos beszámolók és az általunk megjelentetett dokumentumok befolyásolhatják a tanúkat. A hét elején aztán teljesen váratlanul és minden előzmény nélkül bejelentették, hogy befejezik az eljárást és szerdán iratismertetést tartanak.
Tavaly ősz óta vizsgálják a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Vagyonvédelmi Osztályán, hogy az előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottak, Maxin Norbert és társa hat, illetve nyolc évvel ezelőtt kémkedtek-e az Amerikai Egyesült Államoknak, az IMF-nek és a Svájci Alapnak.
Az eljárásban nem csak az a furcsa, hogy az állítólagos bűntettek elkövetése óta ennyi év telt el, hanem az is, hogy az ügy dokumentumai nincsenek titkosítva, így a gyanúsítottak védője beszámolhatott az ügyről a sajtónak.
Ezen írások közül hármat sorolt fel a Nemzeti Nyomozó Iroda a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének megküldött levelében, Maxin Norbert védőjével, Kertész Gusztávval szemben etikai vizsgálatot kérve. Arra hivatkozva írta ezt Bezsenyi Mihály NNI-igazgató Bánáti Jánosnak, hogy a cikkek a kitett dokumentumokkal, valamint a gyanúsított Facebook-oldala problémát jelentenek, mert "alkalmasak a tanúk befolyására."
Az igazgató hangsúlyozta, hogy "a védő az ügyfelek érdekeit képviseli, illetve a tőle kapott feladatokat hajtja végre", de jogerős bírósági döntés van arról, hogy Maxin Norberttel nem lehet interjút készíteni.
Kicsit fából vaskarika módjára alakul a történet, mert a kérelem másik részében a nyomozó iroda vezetője épp azt jegyzi meg, hogy az elutasított újságírói kérés miatt folyik ilyen módon a közvélemény tájékoztatása. Ami "etikai kérdéseket vet fel" a parancsnok szerint.
Az ügyvéd szerint el akarják hallgattatni
S hogy mit gondol erről a kamaránál felnyomott ügyvéd, Kertész Gusztáv? "Az NNI el akarja hallgattatni a kémügy védőjét" – összegezte véleményét a védő az Átlátszónak.
"Az NNI bejelentése nem kevesebbet állít, mint hogy a sajtón keresztül befolyásolni kívánom a tanúkat. Ezt a feltételezést visszautasítom, az önmagában is képtelenség. Az, hogy ilyen egy hatóság tagjában felmerülhet, illetve, hogy ily módon próbálja akadályozni a védőt munkája végzésében, ismét a pártállami időket idézi. Jelzem, a jelen, átpolitizált ügyben nyilván kényelmetlen a nyilvánosság a hatóságnak és más személyeknek."
A védő megjegyezte azt is, hogy számított valami kedves meglepetésre, valamilyen retorzióra, de leginkább egy adóhatósági ellenőrzésre gondolt. "Persze nem akarok ötleteket adni."
Nem tudják a nyomozók, mit kezdjenek a külföldiekkel Nem igyekeznek a rendőrök a szerintük a kémkedésben részt vett külföldi személyek kifaggatásával, pedig korábban az NNI munkatársai úgy gondolták, hogy az információkat átvevő személyek is elkövethették a bűntettet. Esetükben – fejtették ki egy jelentésben – még vizsgálják, hogy amikor az megtörtént, diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élveztek-e. Maxin Norbert védője panaszt jelentett be amiatt, hogy rendőrség elutasította az érintettek kikérdezését. Az Átlátszó megkereste a Fővárosi Főügyészséget, ahonnan az Átlátszót a nyomozó hatóság sajtóosztályához irányították, valamint azt közölte, hogy "tervezett nyomozati cselekményről (így külföldi személyek esetleges kihallgatásáról), illetve a nyomozás irányának meghatározásáról" nem adnak tájékoztatást. Amennyiben helyt adnak a védő kérésének, akkor csak azokat a külföldi állampolgárok tudja azonnal kihallgatni a rendőrség, akik nem rendelkeznek mentességgel. Azok esetében, akiket véd a diplomáciai mentességük, esetleg jogsegélyek révén lehet valamit lépni, azok miatt azonban az eljárás igencsak elhúzódhat.
Kertész Gusztáv felhívta a figyelmet arra is, hogyan alakultak az elmúlt két hónap történései: azután, hogy a bíróság döntött Maxin Norbert előzetes letartóztatásának meghosszabbításáról, tízórás házkutatást tartott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Maxin édesanyja lakásán és édesapja orvosi rendelőjében, Kertésznek pedig rejtélyes körülmények között eltűnt, majd megkerült a táskája a Maxin-ügy irataival.
"A nyomozóhatóság egy általam indítványozott tanú kihallgatásáról úgy értesít, hogy véletlenül se tudjak jelen lenni. Természetesen prominens közéleti személyiségről van szó. És talán a legfontosabb: az ügyben már több mint egy hónapja indítványoztam az érintett külföldi személyek meghallgatását, de minimálisan esetleges diplomáciai mentességük fennálltának megállapítását. Ezt a nyomozóhatóság nem bírálja el, majd az indítványt, miután ismételten beadom, elutasítja. Vajon miért? A nyomozóhatóság feladata nem a tényállás teljes körű felderítése lenne?"
“Egy ilyen politikai jellegű büntetőügyben ügyfelem és a védelem jogait álláspontom szerint leginkább a nyilvánosság védi. Ezt továbbra is fenntartom, bármi legyen is a következő retorzió" – jelezte Kertész Gusztáv, hogy a jövőben miként fog eljárni.
Az Átlátszós jogász sem érti a rendőrség problémáját
Ha tanúkat akar valaki az ügyvéd felhasználásával befolyásolni, akkor azt nem a sajtóban megjelentetett cikken keresztül teszi – válaszolta az üggyel kapcsolatos kérdésünkre Tóth Balázs, az Átlátszó és a Helsinki Bizottság jogásza.
"Hallottunk már olyanról, hogy egy vádlott a védőjét jogilag tiltott célra használta, de ezt soha nem a sajtóban megjelent cikkek útján tette. Ugyanis a büntetőeljárásról szóló törvény szerint abban az esetben, ha bizonyítható, hogy az előzetesen letartóztatott a védővel való kapcsolattartás felhasználásával a tanúk befolyásolására, és ezzel együtt az eljárás sikerének meghiúsítására törekszik, akkor őt a bíróság az eljárásból kizárhatja. Vagyis ha a konkrét esetben az ügyészség úgy véli, hogy ez az eset áll fenn, akkor nem etikai vizsgálatot kell kérnie, hanem a védő kizárását kell indítványoznia." – magyarázza Tóth.
Ami a kérdés elvi részét illeti, a jogász szerint a terület valóban furcsán szabályozott, hiszen a vádlott maga rendelkezik az általa megismerhető információkról. Így ha az ügyvédjének felmentést ad a titoktartási kötelezettség alól a nyilvánosság irányába is, akkor az ügyvéd a megismert információkat publikálhatja is. Ez elvileg járhat az eljárás sikeréhez fűződő érdek sérelmével is.
Ugyanakkor ezt a veszélyt ellensúlyozza az a szabály, hogy a vádemelésig a terhelt sem fér hozzá minden büntetőeljárási irathoz, csak azokhoz, amelyek megismerése nem sérti az eljárás érdekeit, illetve amelyekre az előzetes letartóztatásra vonatkozó indítványt alapozták. Mindebből valóban állhat elő érdekellentét, de a sajtó tájékoztatásával kapcsolatos szabályok csak a hatóságokra vonatkoznak, így azok ma nem kérhetők számon az ügyvédeken.
Az ügyvédi kamara minden bejelentést kivizsgál
"Nem példanélküli, bár nem sokszor tapasztalható, hogy a nyomozó hatóság nem ért egyet azzal, hogy mi fér vagy mi nem fér bele az ügyvéd védői minőségében kifejtett tevékenységébe" – közölte az Átlátszóval Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) elnöke az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre.
Bánáti szerint az ügyvédnek is be kell tartania a büntetőeljárás szabályait, ugyanakkor előfordulhat, hogy a nyomozás során a hatóság és a védelem érdekei ütköznek. "Az illetékes kamara a rendőrség bejelentését természetesen minden esetben kivizsgálja" – mondta a MÜK első embere.
Hack Péter büntetőjogász kérdésünkre arra hívta fel szerkesztőségünk figyelmét, régi problémát jelent az, hogy jogilag nincs megfelelően tisztázva, hogy a nyomozás során keletkezett iratokat hogyan lehet felhasználni.
"A Pestisrácok honlapján jelent meg a Vizoviczki László vesztegetési ügyével kapcsolatos operatív felvétel, aminél úgy tűnt számomra, hogy azt maga a titokgazda adhatta ki a sajtónak. De más ügyekben is tapasztalható volt, hogy a hatóság szivárogtatott ki információkat egy büntetőeljárásról, ugyanakkor azt nem engedélyezte, hogy a gyanúsított nyilatkozzon." Így előfordult, hogy egy terhelt, kockáztatva hogy eljárás indul ellene és le is tartóztatják, saját maga hozza nyilvánosságra a nyomozás anyagait, mint tette azt a Sukoró-ügyben Császi Zsolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt jogi igazgatója. Hack felidéz egy olyan esetet is, amikor valaki a gyanúsítotti meghallgatása után hazaérve azzal szembesült, hogy minden, amit ott elmondott, a Kurucinfón már olvasható.
"Mindezek miatt elvileg mondhatja a hatóság, hogy a büntetőeljárás során közzétett nyomozati dokumentumok hátráltatják az ügy sikeres lezárását vagy befolyásolhatják a tanúkat, ugyanakkor maguk a hatóságok is felhasználhatják ugyanezeket az iratokat tisztességtelen eljárásra." – vélekedik a büntetőjogász.
A fideszes kapcsolati háló zavarja a nyomozást?
"Az ellenzéki időktől fogva részt vettem a Fidesz politikai tevékenységében. Jó viszonyt ápoltam Varga Mihállyal és titkárával, Tóth Attila Simonnal. Akivel együtt számos gazdaságilag és politikailag fontos ügyben vettünk részt." – nyilatkozta Maxin Norbert a nyomozás során.
A másik gyanúsított, B. Béla 2006-2007-ben Varga Mihály jelenlegi nemzetgazdasági miniszter politikai és gazdasági tanácsadója volt, majd miután távozott a Maxin érdekeltségébe tartozó Arcade Kft-től, 2010-ben a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba került. Innen 2013-ban átigazolt a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt-hez, ahol egy éven át dolgozott.
A kémkedés gyanúja miatt indult büntetőeljárással kapcsolatos, a Legfőbb Ügyészséghez írt panaszait B. Béla az egyik fideszes káderfoglalkoztató hely, a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. stratégiai tanácsadójaként jegyezte. Sőt, a nála megtartott házkutatás során lefoglalt informatikai eszközökről úgy nyilatkozott, hogy azok a külügyminisztérium felügyelete és irányítása alá tartozó MNKH tulajdonában vannak.
Mindezek miatt a Jobbik többször kérte a Fidesztől, hogy adjon valamilyen tájékoztatást az eljárással kapcsolatban, de ez eddig nem történt meg.
Váratlanul befejezik az eljárást
Miközben a rendőrség azt jelezte az ügyvédi kamarának, hogy Maxin Norbert védője akadályozza a nyomozást, váratlanul és minden előzmény nélkül bejelentették, hogy befejezik az eljárást, és július 13-án, szerdán iratismertetést tartanak.
Kertész Gusztáv érthetetlennek tartja a történteket, ugyanis három héttel ezelőtt arra hivatkozva hosszabbították meg védence előzetes letartóztatását, hogy a nyomozó hatóságnak még számos nyomozati cselekményt kell elvégeznie.
Csikász Brigitta | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Fidesz"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Helsinki Bizottság",
"Magyar Ügyvédi Kamara",
"Legfőbb Ügyészség",
"Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt",
"Amerikai Egyesült Államok",
"Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt.",
"Arcade Kft-től",
"NNI) Vagyonvédelmi Osztálya",
"Svájci Alap",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
Minősített adat a Miniszterelnökséghez átcsoportosított 3 milliárd forint felhasználásáról szóló kormányhatározat, ezért nem adnak róla információt - közölte a Kormányzati Információs Központ szerdán.
A Magyar Közlönyben kedden jelent meg az átcsoportosításról egy kormányhatározat, amely nem tartalmazta, hogy mire fordítják az összeget.
Az LMP szerdán bejelentette, közérdekű adatigénylést nyújt be annak érdekében, hogy a Miniszterelnökséget vezető Lázár János tisztázza, a pénzt pontosan mire kapták.
A Kormányzati Információs Központ közölte: a minősített adatokra vonatkozó közérdekű adatigénylésre irányadó jogszabályi rendelkezés szerint "a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat nem ismerhető meg, ha az a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat". Azaz közérdekű adatigénylésre válaszul nem adható információ a minősített adatra vonatkozóan - rögzítették. | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Magyar Közlöny",
"Kormányzati Információs Központ"
] |
A Lady MRD, mielőtt átnevezték volna Lady M-ről.
Az Átlátszó írta meg kedden, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy hatmilliárd forint értékű luxusjachton utazott, amely a negyedik leggazdagabb magyar, Szíjj László tulajdonába tartozik. A Külgazdasági és Külügyminisztérium nem osztott meg arról információt, hogy Szijjártó mennyi ideig vagy milyen alapon használta a főleg állami megrendelésekből meggazdagodott Szíjj hajóját Horvátországban, mindössze annyi derült ki, hogy folyamatosan dolgozott a luxusjachton.
A nyilvánosan elérhető adatok alapján egy hasonló jacht bérlése egy napra 10 millió forint körül van. A máltai bejegyzésű, Lady MRD-re keresztelt hajót, amellyel Szijjártó is utazott, az egyik legjelentősebb szuperjachtgyártó, az olasz Benetti készítette. Az olasz cégnek több hasonló (Crystal 140-es típusú) jachtja megtalálható a különböző jachtbérlési oldalakon.
A Benetti reklámfilmje egy Crystal 140-esről.
A YachtCharterFleet-en két Benetti Crystal 140-est lehet bérelni, az egyiket heti 180 ezer eurótól (63 millió forinttól), a másikat 188 ezer eurótól (66 millió forinttól) hirdetik. Egy másik oldalon pedig napi 11 millió forintért lehet bérelni ilyen hajót. Ezek a 10 férőhelyes*legalábbis a vendégek számára Lady MRD-hez hasonlóan 42 méter hosszú, háromszintes hajók, 7-9 fős legénység üzemelteti őket, további képeket itt lehet nézegetni az alaptípusról (magáról a Lady MRD-ről pedig itt).
Megkerestem a Külgazdasági és Külügyminisztériumot és a Duna Aszfalton keresztül Szíjj Lászlót is, hogy Szijjártó és családja milyen alapon használta a hajót. Szíjj nem reagált, a KKM pedig a tegnapi közleményét küldte el, tehát érdemben nem válaszolt a kérdésekre.
A KKM így azt sem árulta el, hogy Szijjártó fizetett-e a luxusjachtos útért. Mindenesetre a hajó besorolása alapján csak ingyen használhatta. A luxusjacht kategóriája ugyanis "pleasure craft", amelyet a máltai szabályozás alapján nem lehet bérbeadni, csak a tulajdonosa és az ő vendégei használhatják.
A vagyonnyilatkozata alapján valószínűtlen is lenne, hogy Szijjártó és családja piaci árat fizetett volna a hajó használatáért. Havi bruttó 1,97 millió forintos*azaz nettó 1,32 millió forintos fizetése alapján nagyjából négy évig kellene bármi kiadás nélkül azért dolgoznia, hogy piaci körülmények között egy hétig béreljen egy ilyen luxusjachtot.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAnnyi dízelt égetett el Mészáros Lőrinc kedvenc jachtja augusztusban, mint egy autó teljes élete soránKén-dioxiddal okádják tele a kikötővárosokat a hajók, de hosszabb távon ennél is nagyobb probléma lehet a szén-dioxid-kibocsátásuk. Márpedig a jachtok ebben élen járnak.
A mostani eset előtt nem jelent meg olyan nyilvános információ, amely Szíjj és Szijjártó közeli viszonyára utalna. Mióta a Fidesz van hatalmon, a Szíjj tulajdonába tartozó Duna Aszfalt az egyik legjelentősebb építőipari céggé vált Magyarországon. Tíz év alatt közel tízszeresére növelte az árbevételét állami tendereknek köszönhetően, tavaly 157 milliárd forint volt a bevétele. Öt év alatt 91 milliárd forint volt a cég profitja. A Forbes becslése szerint 207 milliárd forintos vagyonával Szíjj a negyedik leggazdagabb magyar.
A Lady MRD az Átlátszó korábbi cikkei alapján 2018-ban kerülhetett Szíjj László érdekeltségébe. A hajón korábban lefotózták Mészáros Lőrincet és Szíjj Lászlót is. Bizonyíthatóan nem Szijjártó az első állami vezető, aki a hajón utazott, korábban Homolya Róbert MÁV-elnökről és egy kormánymegbízottról is készültek fotók a hajón. Márciusban pedig arról számolt be az Átlátszó, hogy árulják a hajót, ami továbbra is így van.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegalapította első cégét, azonnal megpályázott nyolcmilliárd forint állami támogatást, és nyertSok ezren vesztették el a munkájukat a turizmusban, de ahelyett, hogy rajtuk segítettek volna, inkább a leggazdagabb magyarok között osztottak szét 83 milliárdot egy kirívóan visszás pályázaton.
Korábbi nyilatkozatai alapján Szijjártóból kifejezetten ellenérzéseket váltott ki bármiféle luxus. 2002 és 2010 között, az MSZP-SZDSZ kormányok idején több alkalommal luxusbaloldalnak vagy limuzinszocialistáknak nevezte a kormányoldalt. 2004-ben “dőzsölésnek" nevezte, hogy a Medgyessy-kormány év végi vacsoráján 60 ezer forintot költöttek szivarokra közpénzből.
Két évvel később luxuskormányzásként jellemezte, hogy az MSZP-SZDSZ kormány “az elmúlt négy év alatt több milliárd forintot költött indokolatlan luxuskiadásokra". Szerinte a luxuskormányzás helyett “puritán elveket szem előtt tartó plebejuskormányzásra van szükség, és a limuzinszocialisták helyett felelős döntéshozók kellenek" a kormányba.
Nem a mostani jachtozás az első alkalom, hogy Szijjártó ellentmondásba keveredik korábbi nyilatkozataival. 2014-ben 167 millió forintért vásárolt egy 333 négyzetméteres dunakeszi ingatlant, jelentős részben a szülei támogatásával (két éve a szülők szintén anyagilag támogatták Szijjártóékat egy százmilliósnál drágább ingatlan megvásárlásában).
Közélet Horvátország jacht Külgazdasági és Külügyminisztérium Lady Mrd Szíjj László Szijjártó Péter Olvasson tovább a kategóriában | [
"Duna Aszfalt",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [
"Lady MRD"
] |
Csütörtökön folytatódott a Fővárosi Törvényszéken Simonka György büntetőperének előkészítő tárgyalása. A Fidesz Békés megyei országgyűlési képviselőjét bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással vádolja az ügyészség.
A csütörtöki tárgyaláson kiderült, hogy a büntetőper több vádlottja beismerte bűnösségét és elfogadta az ügyészség által indítványozott büntetést.
Köztük van a tizenkilenced-rendű vádlott, Echmes Attila, aki elismerte, hogy részt vett egy olyan ügyletben, amellyel több mint kétszázmillió forint jogtalan előnyre tett szert az ügyészség által vázolt, Simonka György által irányított bűnszervezet. A vádlott beismerése miatt észrevételt tett Simonka, aki nem fogadta el és nem ismerte el a férfi beismerését.
Horváth Attila, az ügy huszonharmad-rendű vádlottja szintén beismerte a bűnösségét, ügyvédi kérdésre határozottan elmondta,
hogy Simonka György utasításai alapján végzett el feladatokat.
A fideszes politikus ezután a férfi korábbi vallomását idézte, amelyben tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el, és felhívta a figyelmet az általa észrevett ellentmondásokra. Szerinte a férfi azért nyilatkozott így, mert fél az ügyészségtől.
Molnár Antal huszonnegyed-rendű vádlott, aki túlárazott ingatlanvásárlásban vállalt szerepe, szintén beismerte bűnösségét. Ugyanakkor ő azt nem tudta, hogy a szóban forgó vásárlásához állami vagy európai uniós támogatási pénzeket vesznek majd igénybe. Mezeiné Wagner Erzsébet huszonkilenced-rendű vádlott ugyancsak beismerte bűnösségét.
A bíróság ugyanakkor nem fogadta el a vádlottak beismerő vallomását.
Két vádlott esetében azért, mert nem volt teljes a beismerés, azt például nem ismerték el, hogy tudtak az ügyletek hátteréről, nevezetesen arról, hogy állami, illetve európai uniós források megszerzése volt a cél. Noha a másik két vádlott teljes körű beismerést tett, az ő nyilatkozatukat sem fogadta el a bíróság, mert a tanács szerint az eljárás jelen szakaszában még nem tisztázott minden részlet, továbbá a a többi vádlott is vitatta a szavaikat. A négy érintett vádlott közül három lemondott a vallomástételről, és a további tárgyalásokon való részvételről.
Az ügy további négy vádlottja egyezséget kötött az ügyészséggel, őket is csütörtökön hallgat meg a bíróság. Mindez azt jelenti, hogy az ügy nyolc vádlottja ismerte be teljesen, vagy részben az ügyészség vádjait.
Korábban Simonka György és felesége, valamint az első- és másodrendű vádlott sem ismerte be bűnösségét. Mindannyian vallomást kívánnak tenni az eljárás során, Simonka több mint száz tanú meghallgatását kezdeményezte.
A 24.hu korábban több cikkben is beszámolt a kormánypárti politikus és társai ellen megfogalmazott vádiratról:
Simonka családtagjai is vádlottak, a fideszes politikus bűnszervezetet irányított az ügyészség szerint A fideszes képviselő feleségét és unokahúgát is a vádlottak padjára ültetik, még az édesanyja is a vádhatóság látókörébe került – tudta meg a 24.hu. Bár Simonka György helyett gyakran a felesége vette át a pénzt, mindenki tisztában volt a politikus vezető szerepével a bűnszervezetben.
A Központi Nyomozó Főügyészség augusztusban közölte, hogy Simonka György és társai ellen vádat emelt bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt, miután összesen 1,4 milliárd forint kárt okoztak. Simonka György az ügy harmadrendű vádlottja, őt a sorban a vád fókuszában álló Magyar Termés TÉSZ Kft. és Paprikakert TÉSZ Kft. egykori ügyvezetői előzik meg, ám az ügyészség Simonkát tartja a bűnszervezet irányítójának, aminek segítségével vissza nem térítendő költségvetési forrásokat szereztek meg.
A fideszes politikus ellen rendkívül súlyos vádakat fogalmazott meg az ügyészség, a vád szerint például lefizette cége felszámolóját és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal eljárásának leállításáért is kenőpénzt adott, igaz, a jelek szerint nem a megfelelő személynek. Nemcsak Simonkának és családtagjainak, hanem két másik fideszes országgyűlési képviselő hozzátartozóinak is a vádlottak padjára kell ülnie. Simonkára nyolc és fél év fegyházbüntetést kért a vádhatóság teljes vagyonelkobzás mellett.
Kiemelt kép:Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu | [
"Magyar Termés TÉSZ Kft.",
"Paprikakert TÉSZ Kft.",
"Fidesz"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Fővárosi Törvényszék",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
Elképesztő visszaélések az OMMF-nél!
A botrány még 2008-ban robbant ki, mikor a Nemzeti Nyomozó Iroda őrizetbe vette P. Istvánt, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség elnökét és Cs. Zoltánt, a törvényességi és ellenőrzési főosztály vezetőjét. A vádirat szerint nem éppen a törvényességet ellenőrizték, sőt, mindent megtettek, nehogy véletlenül törvényesen működjenek a dolgok a rájuk bízott hivatalban.
Papp István a vádirat szerint visszaélt pozíciójával, most lehetősége lesz tisztázni magát a bíróságon ()
Az ügy most jutott odáig, hogy a két egykori felsővezető és vádlott társai bíróság elé állhatnak. A Fővárosi Törvényszék hétfőre tűzte ki az első tárgyalási napot.
A vádirat tucatnyi visszaélést hoz fel, a szabálytalanságok 2006-ban kezdődtek az ügyészség szerint. P. István és Cs. Zoltán arra utasítottak köztisztviselőket, hogy bizonyos vállalkozások esetében vonják vissza az interneten közzétett, jogerős határozatokon alapuló adatokat. Ez azt jelentette, hogy például egy munkaügyi, vagy munkavédelmi ügyben megbírságolt vállalkozás aktáiból egyszerűen eltüntették a büntetés tényét, a cég tiszta lappal működött tovább.
És hogy ez miért volt jó, az is kiderül a vádból: az eljárások lezárása után a cégek bizonyos kódokat kaptak. Volt, aki például olyat, amiből a munkaügyi szakember elsőre meg tudta mondani, hogy a céget például megbírságolták. Csakhogy ilyen vállalkozás nem vehet részt közbeszerzési eljárásokban, állami támogatásoktól esik el. A munkaügyi vezetők éppen azt intézték el, hogy ez ne így legyen, vagyis a megbüntetett, szabálytalankodó cégek ugyanúgy hasznot húzhassanak az államtól, mint korábban.
A két főmunkaügyis persze nem jótékonykodásból szánta magát kötelességszegésre: a vállalkozók hivatalosan, vagy informálisan keresték meg őket és kérték, hogy mentesüljenek a hátrányos következmények alól.
A vádirat több, 2006-2008. között történt esetet sorol fel, amikor a vádlottak a kontrollereket az interneten közzétett adatok visszavonására utasították. Ezek a munkatársak azonban nem tudtak ezen intézkedések értelméről és nem is volt joguk megkérdőjelezni a főnöki utasításokat.
2008-ban azonban P. István és Cs. zoltán rájöttek, hogy a rendőrség kutakodik utánuk. Ezért valamennyi munkaügyi felügyelőségen önrevíziót rendeltek el, így próbálva elfedni, illetve visszacsinálni a korábbi szabálytalanságaik eredményét. Azonban még ekkor is volt olyan, hogy az egyik regionális munkaügyi felügyelőség vezetőjét arra utasították, hogy két cégnél tüntesse el a büntetést, eljárást mutató kódokat, vagy éppen ne hívják ki a rendőrséget egy olyan céghez, ahol többeket feketén dolgoztattak.
Egy másik vádpont szerint 2008.november 5-én az OMMF akkori vezetője arra utasította titkárnőjét, az elnöki irodában tárolt, korábban kiválogatott iratokat soron kívül semmisítse meg. Az ügyben A VI. rendű vádlottként szereplő nő ezt meg is tette.
Az ügyészség P. Istvánt 14 rendbeli hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével és 3 rendbeli hivatali visszaéléssel, Cs. Zoltánt 13 rendbeli hivatalos személy által elkövetett közokirathamisítással és bűntettével és 1 rendbeli hivatali visszaélés bűntettével vádolja. Az ügy további négy vádlottját - mindannyian az OMMF akkori dolgozói - hivatali visszaélésekkel és közokirattal való visszaéléssel vádolják.
Időközben Cs. Zoltán ellen benyújtottak egy újabb vádiratot: kiderült, hogy hamis tanúzásra akarta rábírni egy munkatárását. Egy lapon kiadta neki a kérdéseket, és hogy azokra mit válaszoljon majd, de a tanú inkább a becsületes utat választotta és nem tett eleget a kérésnek.
Tagadott a volt OMMF-vezér P. István a tárgyaláson vitatta, hogy a nyilvántartás közhiteles volt, szerinte abba naplózás nélkül lehetett módosítani, továbbá a rendszer nem volt sem következetes, sem arányos. Kiemelte, hogy a jogalkotó 2011 augusztusában hatályon kívül is helyezte a korábbi szabályozást és új hatósági nyilvántartási rendszer bevezetését rendelte el. Külön szólt arról is, hogy nem volt szándéka egyetlen munkáltatót sem jogtalan előnyhöz juttatni és soha semmilyen érdeke nem fűződött ahhoz sem, hogy a cégek kapnak-e állami támogatást. A kódszám-változtatásokkal kapcsolatban azt mondta: a határozatok nem tartalmaztak kódot, a kódokba való besorolást belső szabályok alapján végezték. (MTI)
Blikk-információ | [
"Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség"
] | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Fővárosi Törvényszék"
] |
A MÁV Zrt. vezetése visszautasítja azokat a korrupciós rágalmakat, amelyeket az egykori vasúti hivatal volt vezetője fejtett ki az egyik napilapban; a cég jogi lépéseket tesz Antal Dániellel szemben - közölte a vasúttársaság.
Antal Dániel, a Reformszövetség szakértői anyagának alkotója, a megszüntetett Magyar Vasúti Hivatal egykori elnöke a Magyar Nemzet hétfői számában azt nyilatkozta, hogy évente 11 milliárd forint közpénz folyik ki korrupciós csatornákon a MÁV költségvetéséből.
A MÁV Zrt. közölte: a vasúttársaság Antal Dániellel szemben jogi lépéseket tesz a tendenciózus és valótlan kijelentések miatt.
Az egykori hivatali vezető felelőtlen és hamis kijelentései arról tanúskodnak, hogy egyáltalán nem rendelkezik valós ismeretekkel a MÁV működéséről, ellenséges hozzáállása pedig nemhogy segítené, éppen ellenkezőleg, akadályozza a magyar vasút korszerűsítésének ügyét - áll a MÁV Zrt. közleményében.
A vasúttársaság menedzsmentje különösen furcsának tartja, hogy a hivatal volt vezetője felelőtlen, tényeket nélkülöző állításaival éppen akkor állt a nyilvánosság elé, amikor a gazdasági válság nyomán a vállalatcsoport működésével kapcsolatban fontos döntések előkészítése zajlik. | [
"MÁV Zrt."
] | [
"Magyar Nemzet",
"Magyar Vasúti Hivatal"
] |
Hetek óta címlapokon olvashatók a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetből elbocsátott szívsebész, Székely László ügyének újabb és újabb fordulatai. A történet újabb elemekkel bővül, új konfliktusok keletkeznek, és hétfőn már a parlamentben is ez volt a téma.
Nagyon könnyű ebben a történetben fekete-fehér ítéleteket hozni, és ezt meg is teszi mindenki a saját szája íze szerint. Nézzük a két szélső olvasatot:
A főigazgató személyes konfliktus miatt kicsinálja az országos hírű orvost, nem törődve azzal, hogy annak a betegei is ellátatlanul maradnak. A főigazgató megpróbálja megvívni a harcot egy orvosbáróval, aki hálapénzért dolgozik és megengedhetetlen módon áthágja a jogi és etikai szabályokat.
És az ember csak kapkodja a fejét. Ami normális esetben egy kórház belügye lenne, az ma már országos ügy, amiről napi rendszerességgel jelennek meg cikkek hol az egyik, hol a másik oldal igazságát alátámasztva. A kórház dolgozói és az orvos betegei petíciót írnak alá. Celebek állnak ki a szívsebész mellett, Bayer Zsolt az Intézet főigazgatóját állítja rögtönítélő bíróság elé, a minisztérium és a Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig a szívsebészt. A politika szintjén az egyik oldalon ez a Fidesz-kormány "mindszenti beteg-ügye", a másikon a szívsebész állandó jelzője lesz, hogy ő az, akit "a szocialisták védenek".
Trükkök százai
Bármilyen sok cikk is jelent meg, az országos hírű szívsebész elbocsátásához vezető valódi okokat nem ismerjük. Semmiképpen nem vonható kétségbe egy kórházigazgató joga ahhoz, hogy elbocsásson egy orvost, ha az etikailag elítélhető, a kórház belső szabályzatába vagy törvénybe ütköző dolgot tesz. Az elkövetett szabályszegés súlya azonban nem egyértelmű. A főigazgató súlyos jogi-etikai vétséget és adminisztratív mulasztásokat emleget, de sem a kórház, sem a beteg nem tett máig feljelentést az orvos ellen (feljelentést csak a betegek dokumentumainak nyilvánosságra hozatala miatt tett a kórház).
Ha csak adminisztratív szabályszegések történtek, akkor mi indokolta ezt a drasztikus lépést, az azonnali kirúgást? Kis túlzással ma az egész magyar egészségügy adminisztratív szabályszegések tömkelegén, trükkök százain alapul, mégsem rúgnak ki tömegesen embereket a kórházakból. Ha igazán komolyan vennék ezeket a szabályokat, ma kórházi osztályokat és sürgősségi ellátóhelyeket kellene sorban bezárni, mert sok helyen nincs meg a törvény által előírt mennyiségű szakorvos a betegek ellátásához, ők csak papíron léteznek. Ezek után viszont joggal merül fel az a kérdés, hogy felelősen jár-e el egy vezető, ha ilyen radikális módon szakít egy elismerten jó szakemberrel, és emiatt a műtétre váró betegek szenvednek hátrányt.
Személyes konfliktusok
A történet indulásakor az a narratíva uralta az ügyet, hogy Székely László elbocsátásához csak ürügyet kerestek, a valódi ok a szívsebész és a megbízott főigazgató közötti személyi konfliktus volt. Nem ez volna az egyetlen kórház, ahol vezető posztokra pályázó főorvosok között kibékíthetetlen személyes ellentét vagy szakmai féltékenység lenne. Egy nagy presztízsű országos intézet vezetője nyugdíjba vonul, az utódlásért és a vezető pozícióért ketten szállnak versenybe. Az egyik alulmarad, a harc azonban ezzel nem ér véget. Továbbra is ott vibrál a feszültség a két vetélytárs között, még ha a megbízott főigazgató vezető pozíciót is ajánl ellenfelének. De nem tudnak dűlőre jutni, a szívsebész osztálya mellé létrehoznak egy érsebészeti osztályt, a kapacitások és a műtéti lehetőségek szűkülnek. Azt valószínűleg soha nem fogjuk megtudni, hogy ebben a harcban ki milyen eszközökhöz folyamodott, ki hogyan nyúlt át a másik feje fölött, klasszikus kifejezéssel hogyan próbálta megfúrni a másikat.
Aztán szeptember 19-én reggel a megbízott főigazgató behívja magához a szívsebész főorvost és közli vele: felmenti a munkavégzés alól, ki van rúgva, innentől nem is kell bejárnia dolgozni. A hivatalos indok egy komplikációkkal teli tavaszi műtét, amit a szívsebész hajtott végre az Intézetben.
Megcsináljuk okosba'?
Valljuk be, tényleg nem szokványos dolog, hogy egy állami kórházban az állami egészségbiztosító által finanszírozott szívműtét közben egyszer csak megjelenik egy másik kórházban dolgozó privát plasztikai sebész, és kicseréli a beteg sérült mellimplantátumát. Súlyos jogi és etikai vétség, mondja az igazgató, és abban teljesen igaza van, hogy egy állami kórházban mégiscsak vannak szabályok, nem lehet haveri vagy bármilyen más alapon csak úgy behívni egy orvost a műtőbe, aki egy adott ponton beszáll az operációba. Mert mi van, ha a műtétnél hibázik a külsős orvos? Ki viseli ilyenkor a felelősséget? A kórház, amelynek vezetése nem is tudott a beugró orvosról? Ebből a szempontból teljesen érhető a kórház főigazgatójának lépése.
A közvélemény egy részének közben mindebből valószínűleg annyi jött le, hogy a szívsebész úgy gondolhatta: ha már csinálnak egy szívműtétet, egy füst alatt gyorsan cseréljék is ki a beteg mellimplantátumát - egy műtét, egy altatás, two in one, egyet fizet kettőt kap alapon. De a valóságban nem ez történt.
A szívsebész számított arra, hogy a már műtét előtt is sérült mellimplantátum gondokat fog okozni a beavatkozásnál, ezért előzetesen plasztikai sebésszel is konzultált. Aztán a rossz forgatókönyv valósult meg. A szivárgó mellimplantátumból a szilikon a megnyitott szívbe folyt. Félő volt, hogy a véráramba is bekerül, ami halált okoz. Jött a plasztikai sebész a szomszéd kórházból, hozott magával egy új implantátumot, segített kitakarítani a szilikont, és rekonstruálta a beteg sérült mellét. A beteg a szivárgó szilikon miatt tüdővérzést is kapott, emiatt bekapcsolódott a műtétbe egy szintén másik kórházból érkező tüdősebész, majd egy bronchológus is.
A szívsebész szemszögéből ez egy súlyos komplikációkkal járó műtét volt, ami közben improvizálni kellett, és mindent el kellett követni a súlyos következmények elhárítására. Az operáció közben csak a sérült mellett hozták helyre, tehát nem cserélték ki mindkét implantátumot, azaz mégsem az történt, hogy egy államilag finanszírozott szívsebészeti beavatkozás leple alatt gyorsan elvégeztek okosba' egy privát szépészeti beavatkozást is.
Ma egyre több nőnek van magánorvos által készített mellimplantátuma, és érdemes elgondolkodni azon, hogy vajon a magyar egészségügyi szabályozás mennyire követi ezt a trendet. Mennyire tisztázott egyáltalán, hogy mi történjen ezekkel az implantátumokkal (főleg ha hibásak) egy állami finanszírozású műtét közben. Ebből lesz az, amit itt látunk: a XXI. századi high-tech orvoslás és a kelet-európai sufnituning furcsa keveréke. A végeredmény pedig jelen esetben az, hogy a beteg életben maradt, és a vártnál jóval hosszabb lábadozás után felépült, a másik implantátumát pedig majd egy újabb műtéttel kell kicserélni.
Para
Hálapénz, hálapénz, hálapénz - skandálja most valószínűleg kórusban mindenki. Volt ebben hálapénz? Ne legyünk naivak. Ha egy normál szülésért, epekőműtétért vagy hozzátartozónk szimpla normális ápolásáért is hálapénzt adunk, nehéz elképzelni, hogy egy kismetszéses szívműtétnél ez ne így lenne. Vajon a plasztikai sebész és a többi külsős orvos is csak szimpla kollegialitásból vagy emberbaráti szeretettől vezérelve volt ott ennél a komplikált beavatkozásnál? Ugyan.
Itt ingoványos talajra értünk. A hálapénz a magyar egészségügyi rendszer súlyos, rendszerszintű betegsége. Hivatalosan mindenki elítéli, de mindenki adja, viszont nem mindenki kapja. A paraszolvencia 70-80 százalékából jellemzően a magyar orvosok középgenerációjának egy meglehetősen szűk rétege részesül. Az egészben az a dühítő, hogy a hálapénz a mai viszonyok között kiirthatatlan, nélküle összeomlana a rendszer. Mert ugyan meddig kamatoztatná a speciális műtétekben megszerzett tapasztalatát bármilyen orvos Magyarországon havi nettó 250-300 ezer forintos fizetésért, ha lehetősége lenne ugyanezt Ausztriában, Németországban vagy Norvégiában 5000-8000 euróért végezni?
Könnyű mondani, hogy keressen ennyit legálisan Magyarországon is az orvos, és akkor itthon marad, de tudjuk, hogy ez a mai viszonyok között lehetetlen. A rossz nyelvek szerint már csak azért is, mert néhány orvos talán külföldön sem keresne meg annyi pénzt, mint amennyit itthon "adómentesen" megkap borítékban.
A hálapénz a beteg szempontjából igencsak előnytelen "szerződés", mert nem tudja, mit kap cserébe és reklamálni se könnyű. Az egészségügyi kiadások egyharmadát közben ma már a lakosság úgyis saját zsebéből fizeti. Nem lenne tisztább akkor, ha a beteg a paraszolvencia több százezer forintos összegét egy kiegészítő biztosítás keretében fizetné meg, és akkor a pénzéért valódi garanciát kapna, a műtét minden résztvevője pedig köteles lenne teljes felelősséget vállalni a munkájáért?
Magasiskola
A történet második felvonása, hogy a szívsebész felmentése után az ország vezető egészségügyi intézetében kiderült, nincs másik ember, aki hasonló tapasztalattal, önállóan képes lenne kismetszéses szívműtéteket végezni. Hogy lehet, hogy ezt a műtéti eljárást csak Székely László és még néhány ember tudja az országban? A Magyar Narancsban megjelent - azóta részben korrigált - véleménycikk ebben is a hálapénzt éri tetten mondván egy ilyen jól jövedelmező speciális tudást érthető okokból nem szívesen oszt meg az ember másokkal. Ez azonban pont Székely László esetében nem igaz. Az Intézetben két olyan fiatal tanítványt is kinevelt, akik ma már járatosak ebben a műtéti technikában, de egyik munkatársa vele együtt mondott fel. Székely László lehetőséget adott nekik, segítette őket a műtétekre való felkészülésben, asszisztált nekik az operációk során, és többször tartott oktató-bemutató műtéteket a pécsi egyetemen is.
Nem hagyható figyelmen kívül az ügyben a szívsebész szakmán belüli féltékenység sem a Székely-féle eljárás és annak képviselői iránt. Az általa alkalmazott technikával nem kell átvágni a szegycsontot a műtéteknél, ezért sokkal gyorsabb a beteg felépülése. Ezt a műtétet kis vágásokon keresztül, pálcákra szerelt eszközök segítségével végzik. A kulcslyuksebészetnek ez a formája a hagyományosnál jóval nagyobb kézügyességet követel, komplikációk esetén pedig kötél idegeket az orvostól. Nem véletlen, hogy ezt a macerás, de a betegnek jóval kedvezőbb technikát csak kevesen kezdik el megtanulni, még kevesebben lesznek sikeresek benne, és a szívsebészek egy része inkább azt mondja: ez csak felelőtlen bűvészkedés, a klasszikus sebészetből kivált elitista magasiskola.
Valami miatt Nagy Anikó egészségügyi államtitkár mégis úgy látta: ha már két dudás nem fér meg egy Kardiológiai Intézetben, mégsem lenne jó, ha kárba veszne a kirúgott szívsebész speciális tudása. A háttérben tető alá hozott egyezség az lett volna, hogy Székely még megcsinálja előjegyzett műtéteit a kardiológiai intézetben, aztán a Honvédkórházban folytatja munkáját, az ottani specialista pedig átmegy a kardiológiai intézetbe. Pontosan nem tudni miért, de ez az egyezség végül nem jött létre, Nagy Anikó pedig távozott.
Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter egy csütörtöki interjúban határozottan cáfolta, hogy ő avatkozott volna bele ebbe a folyamatba. A szavaiból azonban az derül ki, hogy Székely Lászlóval mintha példát akartak volna statuálni, Kásler szerint ugyanis nem lehet olyan orvos, "aki többet engedhet meg magának, mint mások, esetleg mindent."
Váratlan gyorsaság
És a történetnek még itt sincs vége. Harmadik felvonás. Meghal egy beteg, aki korábban Székely Lászlónál volt vizsgálaton, ő indította el az eljárást egy aortájába ültetendő eszköz beszerzésére, de közben az orvost kirúgják, a beteg nem kerül be a műtéti előjegyzésbe, majd a salgótarjáni kórházban átszakadt a főverőere és meghal. Ki a felelős? A kirúgott orvos vagy az, aki kirúgta őt? Vajon a beteg ma életben lenne, ha Székely László most is az intézetben dolgozik? Ezek azok a kérdések, amelyekben semmiképen nem kívánunk mi állást foglalni, hiszen ennél jóval egyszerűbb orvosi kérdésekben is éveken át képesek szakértők egymásnak homlokegyenest ellentmondó szakvéleményeket letenni a bíróság asztalára.
Az ügy tétje azonban mostanra felszorzódott, és úgy tűnik ezen a szinten már minden eszköz megengedett. Talán emlékeznek arra, hogy az SZDSZ-es kórházreform koporsójába az első szöget Lázár János akkori hódmezővásárhelyi polgármester ütötte be, amikor azt állította: egy mindszenti beteg a kórházreform első áldozata, aki a rendszer átalakítása miatt halt meg. Az az ügy sem volt fekete-fehér kezdve onnan, hogy a beteg saját felelősségére távozott a kórházból, és egy orvos is hibázhatott, csak azt tudni, hogy még négy évvel az eset után is zajlott a per a bíróságon.
Ehhez képest itt meglepő gyorsaságra kapcsolt az államigazgatás. Néhány nap alatt lezártak egy olyan vizsgálatot egy olyan ritka betegség ügyében, amellyel Magyarországon eddig csak néhányan foglalkoztak, amelyről a nemzetközi ajánlások sem egyértelműek, és amelyhez sem Székely doktort, sem az általa felkért angol orvost nem kérdezték meg.
A betegek pedig csak várnak, csak várnak, csak várnak.
(Borítókép: Mohai Balázs / MTI) | [
"Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet"
] | [] |
Lezárult a magyar állam és a portugál DanCake közötti jogvita miatt indított nemzetközi választott bírói eljárás első szakasza: a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjának döntése szerint Magyarország a Fővárosi Törvényszék ítéletein keresztül megszegte a külföldi befektetések védelmére vonatkozó alapelveket, közölte a cég. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint Magyarországnak nem kell fizetnie.
A döntés után az eljárás az utolsó szakaszához ért, melynek célja a portugál vállalat pénzügyi kompenzációjának megítélése, közölte a DanCake. A portugál cég összesen 110 millió eurós, körülbelül 35 milliárd forintos kártérítésre tart igényt.
A Világbankhoz tartozó, washingtoni székhelyű Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (International Centre for Settlement of Investment Disputes, ICSID) döntőbíráskodik a nemzetközi befektetésekkel kapcsolatos jogvitákban.
A cég közleménye szerint a nyolcévnyi pereskedést lezáró ítélettel szemben nincs helye fellebbezésnek, ami a DanCake győzelmét jelenti. A vállalat tudomása szerint ez az első alkalom, hogy Magyarország pert veszített a nemzetközi fórumon, így az ítélet fontos mérföldkövet jelent abban a folyamatban, melynek célja a külföldi befektetések védelmének megfelelő biztosítása az országban.
A kártérítésről még nem döntöttek
A döntés után az eljárás az utolsó szakaszához ért, melynek célja annak megítélése, hogy a portugál vállalat milyen pénzügyi kompenzációt kapjon. Ez a szakasz 2015 októbere és 2016 októbere között zajlik, a végső ítéletet pedig várhatóan 2017 márciusában fogja meghozni a bíróság, olvasható a DanCake közleményében.
A cég összesen 110 millió eurós kártérítésre tart igényt az 1997-es befektetésének, valamint a potenciális üzleti haszon elmaradásának kompenzációjaként. Ez tartalmazza a DanCake közvetett veszteségét, valamint a nyolc évig tartó jogvita rendezéséből eredő költségek megtérítését is.
Közel tíz éve húzódik az ügy
1996-ban a DanCake vállalat a Danesita márka terjeszkedésének elősegítése érdekében akkori értéken 22 millió eurót fektetett be Magyarországon, ezzel több mint 70 munkahelyet teremtve. 2006-ban egy beszállító fizetésképtelenség miatt a vállalat felszámolását kezdeményezte egy kevesebb mint 10 ezer eurós (akkori árfolyamon számolva körülbelül 2,5 millió forint) tartozás miatt. Annak ellenére, hogy a DanCake a beszállító felé rendezte tartozását, és a hitelezőkkel megállapodott a cég megmentéséről, a Fővárosi Törvényszék felszámolta a vállalatot.
Mi az a DanCake? A portugál DanCake vállalatot 1979-ben alapították. A cég kekszeket, kétszersülteket és süteményeket gyárt, és több mint 80 országba exportál világszerte. Partnerei közé tartoznak a vezető kereskedelmi láncok, így például a Lidl, az Aldi, a Walmart, a Tesco, vagy az Auchan is. A DanCake a világ második legnagyobb vajaskeksz-gyártója.
Az NFM szerint Magyarországnak nem kell fizetnie
Cikkünk megjelenése után a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) az Origóhoz eljuttatott állásfoglalásában azt írta, hogy Magyarországnak semmiféle fizetési kötelezettsége nem keletkezett a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja előtt indult választottbírósági eljárás jelenlegi szakaszában".
A tárca szerint a tanács kizárólag a kártérítési igény egyik elemének kérdésében döntött: a testület a törvényszék felszámolási eljárásban 2008-ban hozott hiánypótló végzését vizsgálta, és ezzel kapcsolatban tett megállapításokat. Az NFM közölte: a választottbírósági tanács a magyar érvelést elfogadva kimondta, hogy a felszámoló cselekedetei "még akkor sem jelentenék a nemzetközi jog megsértését, ha azok a Magyar Államnak betudhatóak lennének".
A testület a következő eljárási szakaszban vizsgálja majd, hogy a törvényszéki döntés okozott-e bármiféle kárt a társaságnak, közölte az NFM. | [
"Fővárosi Törvényszék"
] | [
"Magyar Állam",
"Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja",
"International Centre for Settlement of Investment Disputes",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
Már az első, rövid időtartamra érvényes C típusú vízum kérelmezésénél tudta Ghaith Pharaon, hogy találkozni fog Orbán Viktorral. Ezt bizonyítják azok a vízumkérelem során rögzített információk is, amiket a külügy nem szeretne nyilvánosságra hozni.
A rendőrség munkájáról. Közben lassan 200 milliárdnál a határzár ára, a Quaestor bedőléséért pedig Orbán és Krisztus a felelős.
A volt III/II-es szakpolitikusnak csak nem találtak utódot. Ő maga viszont Pintér közelében marad.
Nagy Istvánnak fontos szerepe lehet abban, hogy a körözött olajmilliárdos Magyarországra jött befektetni. Az Orbán bankárának is nevezett követ elismerte, hogy összefutott Bejrút fáraójával.
Amikor a pénzmosás és terrorszervezetek finanszírozása miatt körözött szaúdi olajmilliárdos, Ghaith Pharaon 2014 őszén Bejrútban schengeni vízumhoz folyamodott, hogy Magyarországra jöjjön, az illetékesek tudták: Orbán Viktorral találkozik majd. Ezt állítja az Indexnek Demeter Márta országgyűlési képviselő, akinek lehetősége volt betekintenie Pharaon vízumigénylésével kapcsolatos adatokba a Külgazdasági és Külügyminisztériumban (KKM). (Demeter először még tavaly, MSZP-s képviselőként tekintett be az iratokba, akkor vele volt a szintén szocialista Mesterházy Attila is.)
Demeter lapunknak elmondta, hogy a vízumügyintézés során rögzített adatokban fel van tüntetve, hogy Pharaon Magyarországon a miniszterelnökkel találkozik majd, méghozzá azon a rendezvényen, amelyet Jordánia tiszteletbeli konzulja, Zaid Naffa szervez (róla itt olvashatja portrénkat). Ezt Naffa jelezte az eljáró illetékeseknek, akiknek a vízumintézés során Pharaon is megerősítette a találkozó tényét.
Mindez Demeter szerint azt mutatja, hogy Pharaon nem véletlenül találkozott a Naffa által szervezett díszvacsorán Orbán Viktorral, hanem eleve ezt tervezte – olyannyira, hogy a vízumigényléskor a jordániai konzul és ő is hivatkozott erre.
Demeter szerint ez
újabb bizonyíték arra, hogy politikai körökből érkező elvárásra az állami szervek közreműködtek abban, hogy egy nemzetközi bűnöző beutazhasson Magyarországra.
A képviselő szerint ezek fényében már az a kérdés: "Bármilyen bűnöző számára belépőjegy Magyarországra, ha a miniszterelnökkel vacsorázik?"
Lázár János korábban azt mondta, hogy Pharaon 2014. október 1-én és október 24-én igényelt C típusú schengeni vízumot Magyarországtól. A miniszter szerint az üzletember kérelmét feltöltötték a schengeni rendszerbe, külön tagállami konzultációkat is folytattak, és egyik európai ország sem emelt kifogást az ellen, hogy Pharaon belépjen az országba. Sőt – mondta Lázár –, a németek közölték, hogy Pharaon belépése az EU területére nem sérti az érdekeiket.
Lázár ugyanakkor egy szóval sem említette, hogy Pharaon kifejezetten azért kérte a vízumot, hogy Orbánnal találkozzon – ahogy ezt most Demeter állítja az általa megismert dokumentumokra hivatkozva.
Demeter egyébként kérte a tárcától, hogy az általa megismert dokumentumokról másolatokat kapjon. Ezt azonban a külügy elutasította az információs önrendelkezési jogról szóló törvényre hivatkozva.
Megkérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy igaz-e, amit Demeter állít, és már a vízumigényléskor nyilvánvaló volt-e, milyen céllal utazik Pharaon az országba, és kivel akar találkozni. A tárca nem cáfolta Demeter állítását, a sajtóosztály válaszában ezt írta az Indexnek: "Ghaith Pharaon úr vízumkérelme ügyében a KKM már nyilvánosságra hozta a vízum igénylésének körülményeit, álláspontunk szerint az ügy előkészítő anyagai nem nyilvánosak. Miniszter úr az országgyűlési képviselőknek – így Demeter Máriának is – biztosította a betekintés jogát, ez azonban nem azonos a belső előkészítő anyagok teljes nyilvánosságával."
Az ügy érdekessége, hogy Demeter szerint az általa megnézett dokumentumok nem belső előkészítő anyagok, ahogy az a külügyi tárca állítja. Ráadásul nem is minősített adatok. És bár az általa látott információk között természetesen volt személyes adat (például Pharaon születési adatai), de az, hogy Pharaon már a vízum intézésekor jelezte, Orbánnal találkozik majd, nem személyes adat, és kulcsfontosságú lehet a még mindig homályos Pharaon-ügy tisztázásában.
Tavaly októberben derült ki , hogy az FBI és az Interpol által 25 éve körözött, terroristák pénzelésével és pénzmosással gyanúsított Ghaith Pharaon megvásárolta a miniszterelnök Cinege utcai házával szemközti telket és villát. Azóta a fél magyar sajtó és több ellenzéki politikus próbálja kideríteni, hogyan történhetett meg ilyesmi, éppen akkoriban, amikor Orbán Viktor hetente elmondja, hogy meg kell védeni az országot a bevándorlóktól és a terroristáktól.
Ugyanakkor a Pharaon-ügyben több hónap elteltével sem látni tisztán, mert a történet szereplői és az érintett magyar hatóságok vagy összevissza beszéltek, vagy nem mondtak semmit. Ghaith Pharaon időközben elhunyt.
A felső képen a miniszterelnök Cinege utcai házával szemközti villa látszik (fotó: Bődey János / Index) | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [] |
Zs. Zsolt 2016. július 5-én méltányossági kérelemmel fordult a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.-hez (a továbbiakban csak NÚSZ), mert állítása szerint önhibáján kívül nem tudott matricát vásárolni, mielőtt felhajtott egy díjköteles útszakaszra. Zs. Zsolt azt állította, hogy nem ő hibázott, hanem
a telefonja nem működött pont akkor, amikor fizetni szeretett volna.
Fotó: Fábián Tamás Zs. Zsolt beszkennelt méltányossági kérelme (részlet)
Aki utazott már díjfizetés nélkül bármilyen közlekedési eszközön, vagy próbálta bármilyen utólag kiszabott pótdíj kifizetését megúszni a készülék hibájára hivatkozva, tudja, hogy egymillió ilyen kérelemből maximum egyet szoktak elengedni a szolgáltatók. Vagy egyet se.
Zs. Zsoltnak azonban volt egy patrónusa: a testvére, Zs. Mihály, a NÚSZ osztályvezetője, aki a méltányossági kérelem elküldését követő napon akcióba lendült:
Fotó: Fábián Tamás
Zs. Mihály utasítása után két nappal később Zs. Zsolt már kézhez is vehette a számára kedvező döntésről szóló levelet. Július 8-án arról tájékoztatta a NÚSZ, hogy "figyelembe véve az érintett eset körülményeit, Társaságunk eltekint a pótdíjfizetési kötelezettségtől, és az ügyet lezártnak tekinti".
Belső vizsgálatot indítottak
Miután egy az útdíjcégnél dolgozó forrástól értesültünk az ügyről, megkérdeztük a NÚSZ-t, miért voltak olyan vajszívűek Zs. Zsolttal. Válaszukat azzal kezdték, hogy a "konkrét pótdíjas esetekről adatvédelmi okok miatt harmadik félnek nem tudunk tájékoztatást adni". Majd jelezték, hogy vannak olyan esetek, amikor nem állapítható meg minden kétséget kizárólag, hogy az ügyfél hibájából következett be a jogosulatlan útdíjhasználat.
A NÚSZ szerint az ilyen esetek mögött csakis objektív okok állhatnak. Például nem értesültek arról, hogy a forgalmat ideiglenesen fizetős útszakaszra terelték, és megbüntettek valakit, aki abban az intervallumban nem tudott máshol kerülni. Vagy a viszonteladó partnerüknél van applikációs hiba, és a már megvásárolt úthasználati jogosultság nem jelent meg a rendszerükben. Utóbbi Zs. Zsolt esetében egyébként nem lehet érv, ugyanis ő saját bevallása szerint is matrica nélkül hajtott fel a pályára.
Fentieken kívül leszögezzük, hogy az objektív okok közé semmilyen körülmények között nem tartozik bele esetleges rokoni kapcsolat, ugyanakkor egy esetleges rokoni kapcsolat nem zárja ki – amennyiben objektív ok fennáll – a pótdíj elengedését. A konkrét pótdíjas eset tisztázására belső vizsgálatot indítottunk
– zárta sorait a NÚSZ.
Ha nincs csókos, nincs kettős mérce
Hogy legyen összehasonlítási alapunk Zs. Zsolt méltányossági ügyének értelmezéséhez, érdemes megnézni, hogy más esetekben hogyan járt el a NÚSZ.
2016. június 21-én egy magán-mentőszolgálat fordult méltányossági kérelemmel a szolgáltatóhoz. A körülmények ugyanazok, mint Zs. esetében: matrica nélkül hajtottak a pályára, majd később megvették.
Fotó: Fábián Tamás
Míg Zs. esetében a kérvény elküldése után három nappal már postázták is neki, hogy eltekintenek a büntetéstől, a mentőszolgálat csak közel egy hónappal a kérelem feladása után kapott választ. De ők nem voltak olyan szerencsések, mint Zs.
A NÚSZ tájékoztatta a 911 Mentőszolgálatot, hogy "amennyiben az ellenőrzéskor egy gépjármű nem rendelkezik érvényes e-matricával, az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról szóló 36/2007. (III. 26.) GKM-rendelet értelmében pótdíjfizetési kötelezettség keletkezik".
Azt is kiemelték, hogy "a megvásárolt e-matrica kizárólag a vásárlás időpontjától biztosít jogosult úthasználatot egy adott gépkocsinak". Vagyis Zs. Zsolt esetében sem lehetett volna helye a pótdíj elengedésének.
A testvére útdíját elengedő, Zs. Mihály ügyfélkapcsolati osztályvezető aláírásával ellátott elutasító levélben a NÚSZ azt is leszögezte, hogy nincsen kettős mérce: | [
"Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt."
] | [
"911 Mentőszolgáloat"
] |
"Értesítem, hogy a 2016. január 27. napján a Központi Nyomozó Főügyészséghez és a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz eljuttatott beadványai tárgyában a lefolytatott feljelentés kiegészítése eredményeképpen a mai napon a Btk. 293. §-ának (1) bekezdésébe ütköző, és aszerint minősülő hivatali vesztegetés bűntettének a gyanúja miatt a Be. 170. §-ának (2) bekezdése alapján nyomozást rendeltem el"
− írta a Nemzeti Nyomozó Főügyészség ügyésze Tényi István, a nemzet feljelentőjének feljelentésére.
Tényi a feljelentést ismeretlen tettes ellen amiatt tette meg, mert Hegedüs István, az ORÖ Farkast követő elnöke egy sajtótájékoztatón lejátszott egy felvételt január végén, amin egy képviselő arról beszél, hogy Farkas Flórián fizetést ajánlott neki, hogy Hegedüs megbuktatása mellett szavazzon. Egy másik ORÖ képviselő is arról beszélt egy botrányos közgyűlésen, hogy három évre ígértek neki havi 350 ezret Farkas emberei, ha a megfelelő módon szavaz.
De korábban mi is beszámoltunk arról, hogy a kormány fizeti ki Farkas csatlósait: a 47 fős Országos Roma Önkormányzat mintegy fele kap mentori kinevezést egy – elvileg – hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatását segítő uniós programban. A 250 ezres havi fixet éppen az a csapat kapta, amely nem támogatta a szervezet Farkassal szembeforduló vezetését, hogy feltárja az ORÖ Farkas Flórián elnöksége idején elkövetett gazdálkodási szabálytalanságait.
Hogy érthető legyen:
Hosszú ideig Farkas Flórián és emberei vezették az ORÖ-t, az ez idő alatt történt pénzköltésekkel, kifizetésekkel, projektekkel kapcsolatban tucatnyi vizsgálatot folytat jelenleg is a NAV, a minisztériumok, illetve az EU. Farkas miniszterelnöki biztos lett, így a roma önkormányzat vezetését nem folytathatta, azt Hegedüs István és emberei vették át. Először gyakorlatilag Farkas embereiként működtek, nulla döntési lehetőséggel. Később, hogy az előző vezetés ügyei rájuk ne omoljanak, szembefordultak Farkas Flóriánnal: saját kézbe vették a döntéseket, többször Farkas akaratával, érdekeivel ellentétes döntéseket hoztak, visszaéléseket tártak fel.
Kiesve Farkas kegyeiből, nemkívánatos személyek lettek, így Farkas különböző pénzek, szerződések ígéretével próbált folyton annyi ORÖ-képviselőt maga mellé állítani, hogy leválthassa Hegedüst, saját embereit ültetve az önkormányzat élére.
Ez végül sikerült Farkaséknak, de olyannyira jól sikerült, hogy a gazdasági- és hivatalvezető állítólag éppen azok az emberek lettek az új ORÖ-vezetésben, akiknek nevéhez köthető az összes, EU, NAV, és minisztériumok által vizsgált és kifogásolt pénzeltüntetős projekt.
És végezetül álljon itt Orbán Viktor miniszterelnök válasza egy LMP-s képviselő parlamenti kérdésére, miszerint miért nem rúgták még ki Farkas Flóriánt: | [
"Országos Roma Önkormányzat"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"Nemzeti Nyomozó Főügyészség"
] |
Molnár Csaba szerint ezekből a dokumentumokból kiderül, kik hajtották végre a Fidesz politikai akaratát, és játszották át a haveroknak és a kormánypárthoz közeli embereknek a dohánybizniszt, továbbá arra is fény derülhet, hogy miként nyerhettek ezek az emberek akár húsz évre szóló üzemeltetési jogokat olyanokkal szemben, akik esetenként már több évtized óta árultak dohányt a trafikjaikban.
A DK ugyan nem kapott még semmit, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium viszont kedden közleményt adott ki, amelyben ismerteti a bírálóbizottság névsorát. (Tájékoztatásuk szerint a névsort postára adták Molnár Csabának, ám álláspontjuk szerint ma telik le a dokumentumok átadására szolgáló határidő, amelynek egyébként a tetemes iratmennyiségre való tekintettel a meghosszabbítását kérték, annak ellenére is, hogy az ítélet május eleje óta ismert.)
Molnár Csaba szerint már első ránézésre is kitűnik, hogy a grémiumban csak kormánypárti emberek szerepelnek, olyanok, akiknek semmilyen szakmai múltjuk nincs. Ezzel szemben a szakmát képviselő egyéneknek vagy civil szervezetek jelöltjeinek híre-hamva sincs. Nehezen indokolható, hogy mi keresnivalója van egy ilyen döntéshozó szervben egy minisztériumi titkárságvezetőnek vagy a Fidelitas elnökének. – Egyik esetben sem látszik a szakmai múlt vagy a hozzáértés – ismételte meg az alelnök.
Ami a 25 milliós költséget jelenti, Molnár Csaba kifakadt. – Nonszensz, hogy a tárca elvesztette a pert, s még egy ekkora összeggel fenyegetőzik – mondta. Kifejtette: a minisztérium nem mond igazat, s abszurd a 25 milliós fénymásolási költség. Amennyiben az interneten rákeresünk nagy tételű másolásra, akkor laponként 4,5 forintos árat is lehet találni. (Lapunk érdeklődésére név nélkül nyilatkozó, nyomtatással, másolással foglalkozó cégek kifejtették: a DK által jelzett ár nem túlzó, az reális ekkora másolási mennyiség mellett. Jelezték ugyanakkor, hogy az árat minden esetben egyedi elbírálás alapján határoznák meg.)
A 25 milliós ár alapján kiszámolható, hogy 5,5 millió oldal pályázati anyagot kellene átadni Molnáréknak. Amennyiben ehhez azt is hozzávesszük, hogy mintegy 15 ezer üzemeltetési kérelem érkezett, akkor az derül ki: átlagosan egy pályázat 370 oldal hosszúságú volt. Ez pedig aligha lehet igaz, hiszen korábbi jelzések szerint csak öt-hét oldalas anyagok születtek. Ekkora fénymásolási munkához egyébként 60 tonna fát kellene felhasználni – folytatta. Amit a minisztérium mond, az azért is valószínűtlen, mert ha a bírálóbizottság tagjai szintén fénymásolva kapták meg a pályázatokat, akkor az azt jelenti, hogy erre mintegy 270 millió forintot költöttek el, ami felveti a hűtlen kezelés kérdését is.
Nem beszélve arról, hogy ez esetben egyszer már lemásolták az iratokat, tehát azokat csak elő kell venni a raktárakból. Molnár Csaba rámutatott: nem kérték, hogy fénymásolják le számukra a dokumentumokat, azokat elektronikus formában szeretnék látni. Ez ráadásul a bírósági ítéletben is szerepel, így a fejlesztési tárca hozzáállása teljesen abszurd. A szkennelés jóval olcsóbb megoldás a fénymásolásnál.
A politikus ezért arra szólította fel a NFM-t, hogy ne húzza az időt, és adja ki számukra a bírósági ítéletnek megfelelő formátumban a dokumentumokat. Amennyiben ez megtörténik, az ellenzéki párt alelnöke ígéretet tett arra, hogy azokat sokszorosítva a sajtó rendelkezésére bocsátják. Így immár adatok is lesznek ahhoz, hogy a trafi kmutyit, az Orbán-kormány legszerteágazóbb bűncselekményének hátterét felderítsék.
Rossz elképzelés, gyatra megvalósítás
Aligha volt annyira rossz eredményt mutató reform a rendszerváltást követően, mint a második Orbán-kormány trafikmutyija. Az eleve rossz elképzelést gyatra megvalósítás és korrupcióval erősen átitatott végrehajtás tetézte, amelyen máig nem sikerült úrrá lenni. A 2013-as indulás sem volt egyszerű, a február végi pályázatbontáskor robbant az első bomba. Hiába szóltak szakmai érvek a rendszer kialakítása ellen, ez nem érdekelt senkit.
Az eredmény az lett, hogy 1417 településen nem hirdettek győztest, mert senki sem akart olyan helyen trafikot nyitni, ahol csak csődbe menni vagy éhen halni van lehetősége a nyerteseknek. Ellenben a zsíros helyek gyorsan elkeltek, a becslések szerint a nyertesek negyede köthető a Fideszhez, a kormányhoz, a Continental Dohányipari Zrt.-hez vagy a CBA-hoz. Utóbbi társaság másodvonalbeli emberei húztak nagyot, igazgatósági tagok és egyéb tisztségviselők rokonai vitték el a jobb trafikokat.
A kormány igyekezett eltitkolni, hogy a nyertesek miért nyertek, s a vesztesek – például húsz éve trafikozásból élők – miért lettek vesztesek. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, Péterfalvi Attila szerint az adatokat ki kellett volna adnia a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak, amely ehelyett a pályázatok megsemmisítését látta volna hasznosnak. A nyilvánosságra hozható adatok körét érintő brusztolás közben kiderült, több önkormányzat testülete is kapott lista alapján döntötte el, kié lesz koncesszió és kié nem.
Mit ad isten, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, vagy épp a vak komondor által bántalmazott élettársról hírhedtté vált Balogh József rokonsága is nyert, de jutott trafik Rogán Antal ötödik kerületi polgármester szomszédságának és baráti körének is. A botrány közepette Lázár János, akkor még fideszes frakcióvezető azzal vagdalkozott, hogy a botrány mögött a Philip Morris dohánygyár áll, mert nehezményezi, hogy a trafikszabályozásból vesztesként fog kikerülni, ezért sírja tele Brüsszelt és a médiát.
A PM állítólagos hisztije némiképp érthető lenne, hiszen a Continental hamarabb ismerte meg a törvénytervezet adott passzusait, mint a képviselők, sőt állítólag a társaság vezetőjének gépéről küldték meg a törvény szövegét Brüsszelbe. Ehhez képest elég rosszul fogalmaztak a törvény szövegezői, hiszen végeredményben a Continental alig tudta növelni bevételét: 18,2 milliárd forintról 18,6 milliárdra. Ez persze jobb, mint a PM mutatója, amely forgalomcsökkenést volt kénytelen elszenvedni.
Ezzel együtt a teljes dohányforgalom még nagyobb arányban zuhant, főleg a feketekereskedelem felerősödése miatt, így a PM összességében erősíteni tudta piaci pozícióját. Eközben az esélytelenek nyugalmával írogatja ki a nemzeti fejlesztési tárca az újabb és újabb pályázatokat: négy kör után az ötödik pályázati kiírásban még mindig lehetett 800, senkinek sem kellő koncesszióra pályázni – az állóvizet egyedül egy csomag mozgatta meg, amikor a korábban elnyert, de meg nem valósított koncessziókat hirdették meg. Az ötödik körre június 10-ig lehetett jelentkezni.
Kérdés, megéri-e. A jól menő trafikok jó részét ugyanis májustól be kellett zárni: sem benzinkúton, sem hipermarketekben nem lehet már dohányboltot üzemeltetni. Az indoklás szerint ezek a boltok túlságosan jól mentek, ezért döntöttek tavaly októberben a bezárásuk mellett. Kevés kivételtől eltekintve a legtöbb trafik nem megy túl jól, hiába a megemelt árrés és a termékkör kibővítése. Mindezen persze nem is lehet csodálkozni: a nyilvánosságra hozott bírálóbizottsági lista alapján nem is lehet elvárni sem titkárságvezetőtől, sem ifjúsági szervezet vezetőjétől, hogy pengeélességgel átlássa a dohánypiac működésének minden rezdülését.
Bizottság szakértelem nélkül
A minisztérium közlése szerint a bírálóbizottságban a minisztériumokat Bagoly Andrea, Bitay Márton, Czipa Balázs, Gulyás Andrea, Hernádi Ádám, Kohut Balázs, László András, Lenner Áron Márk, Mészáros Karina, Mihalovics Péter, Orbán Krisztina és Pindroch Szilárd képviselte.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium még most is óvja őket a nyilvánosságtól, arra hivatkozva, hogy a törvény szerint az eljárással kapcsolatban semmilyen kérdésre nem válaszolhatnak, ezért a tárca sajtóosztálya nyomatékosan megkérte az újságírókat, hogy ne keressék a bírálóbizottság tagjait. Arra nem tértek ki, hogy miért ne válaszolhatnának kérdésekre a már véget ért eljárásokkal kapcsolatban, különösen azt követően, hogy a bíróság a pályázati anyagok nyilvánosságáról döntött.
A bírálók között vannak ismert személyek is. Ilyen Bitay Márton, aki ma a Vidékfejlesztési Minisztérium földügyekért felelős államtitkára. Ő lett a kormány földpolitikáját élesen kritizáló Ángyán József utódja, s a kishantosi ügy kapcsán vált ismertté. Az a jelenet is emlékezetes lehet vele kapcsolatban, amikor az Országgyűlés egyik bizottsági ülésén Ángyán keményen kiosztotta, s nem is fogott vele kezet.
Mihalovics Péter – korábban az Új Nemzedék Jövőéért felelős miniszteri biztos – a Fidesz egyik Veszprém megyei vezetője. Hogy ő milyen szakmai előélet alapján dönthetett a trafikosok sorsáról, nem derült ki. A bizottság tagja Pindroch Szilárd is, aki az ex-Hír TV-s, ma a TV2 hírpolitikai tanácsadójaként dolgozó Pindroch Ferenc testvére. A tévés, aki vezeti a Rogán Antal irányíotta V. kerületi önkormányzat kábeltévé-csatornáját, a City TV-t, Rákay Philippel vitt közös céget.
A Contact Media Hungary volt az, amely jó néhány fi deszes önkormányzattól kapott kommunikációs megrendelést a 2010-es választások előtt. 2011 januárjában Pindroch Szilárd vette át a céget. Lenner Áron Márkról, a Nemzetgazdasági Minisztérium volt belgazdaságért felelős államtitkáráról az Index írta korábban, hogy katonaként a Sínai-félszigeten egy részeg társasággal verekedésbe keveredett, "egy kantin szétverése" miatt a Budapesti Katonai Bíróságon eljárás is indult ellene, ám miután leszerelt, azt nem folytathatták. | [
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium",
"CBA",
"Fidesz",
"Continental Dohányipari Zrt."
] | [
"Philip Morris",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság",
"Contact Media Hungary",
"Budapesti Katonai Bíróság",
"Vidékfejlesztési Minisztérium",
"City TV",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Új Nemzedék Jövőé"
] |
A Horváth László tulajdonában lévő L.A.C. Holding Zrt. 190 millió forintért tervezi meg a 2017. évi Asztanai Szak-világkiállításon való magyar megjelenést a Nemzetgazdasági Minisztériumnak.
A kormány honlapján 2015. június végén jelent meg a hír, hogy Magyarország is részt vesz kiállítóként a 2017-es asztanai Expón.
“Varga Mihály kifejtette: az Expón való részvétel hozzájárul a Magyarországról alkotott országkép kedvező formálásához elsősorban a közép-ázsiai piacokon. A kormány hamarosan dönt a szükséges forrás biztosításáról. A tárcavezető jelezte: a magyar vállalkozások már az előkészületekben is szívesen vállalnak szerepet, illetve a terület utóhasznosításához kapcsolódóan is készek együttműködni a kazah féllel."
Az asztanai szak-világkiállítással kapcsolatos feladatok végrehajtásáért és koordinációjáért felelős miniszteri biztosnak Kártészi Nándort nevezték ki.
Az európai uniós közbeszerzési értesítő legfrissebb számában megjelent hirdetmény szerint teljes gőzzel folynak a Kazahsztán fővárosában jövőre megrendezendő esemény magyar előkészületei.
Mint a Magyar Nemzet is megírta, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 2016. szeptember elején szerződést kötött a 2017. évi Asztanai Szak-világkiállításon való magyar megjelenés komplex tervezésével, előkészítésével kapcsolatos feladatok ellátására.
A nettó 189,9 millió forintos nyílt közbeszerzést egyedüli ajánlattevőként az L.A.C. Holding Zrt. nyerte.
A cég feladata többek közt stratégiai terv, programterv, költségterv, piackutatás, valamint a kiállító tér terveinek elkészítése lesz.
Az L.A.C. Holding Zrt. vezérigazgatója és tulajdonosa Horváth László kazah konzul. Neve 2014 februárjában lett közismert, amikor hatalmas tűzijátékot szerveztek neki a barátai. Azóta kiderült, hogy furcsa a PhD-je, és a pénztárgépbizniszben is utazik.
Horváth egyébként Varga Mihály és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter barátja, és a a földművelésügyi minisztérium háttérintézményei 40 millió forintot fizettek ki a kazah gazdaságról szóló tanulmányokért egy másik cégének. Néhány hete pedig Horváth László vette meg Spéder Zoltán 1,5 milliárd forint értékű BIF-es részvényeit.
Erdélyi Katalin | [
"L.A.C. Holding Zrt.",
"Nemzetgazdasági Minisztérium"
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Logikai hibát követtek el Hiszékeny Dezső perében
A fellebbviteli főügyészség szerint nem rakta össze a teljes képet a bíró
A bizonyítékokat hiánytalanul megvizsgálta, de a teljes képet nem rakta össze belőle a Hiszékeny Dezső perében eljáró elsőfokú bíróság a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség szerint. Új eljárás jöhet a vesztegetési perben.
Az ügy lényegét tekintve fontos körülmények nem kerültek bele az elsőfokú ítéletbe, amelyben felmentették a vesztegetés vádja alól Hiszékeny Dezsőt – közölte lapunkkal a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség szóvivője. – Az a problémánk, hogy a bíró egy-egy mozzanatra helyezte az ítéletét, miközben az egész folyamatot kellett volna vizsgálnia. Azaz, bár az összes bizonyítékot megvizsgálta, nem rakta össze a teljes képet, és helytelen következtetésre jutott – mondta Csiha Gábor.
A szóvivő elmondta, hogy két lényegi bizonyíték volt a perben. Az egyik a hangfelvétel, amit a fedett nyomozó készített, valamint a nyomozó vallomása, illetve az annak alapjául szolgáló rendőri jelentés. Az azokban leírtak szerint a politikus bólintással jelezte: elfogadja a vesztegetésre szánt összeget, és a bal kezével kétszer is ötöt mutatott, ami az ötmillió forintot jelentette. A bíró szerint azonban egy bólintás vagy kézmozdulat alapján ilyen súlyú ügyben csak akkor lehet valakit elítélni, ha egyértelműek ezek az utalások, ám ezt itt nem ítélte annak a bíróság. Ezzel nem ért egyet a fellebbviteli főügyészség. Szerintük a tanú teljesen plasztikusan és képszerűen adta elő, hogyan történt a beszélgetés, ehhez képest azonban a bíró logikai hibát vétett, amikor a felmentés mellett döntött.
A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség pénteken nyújtott be fellebbezést Hiszékeny Dezső és vádlott-társa ügyében. A másodfokú vádhatóság az ügyet első fokon tárgyaló Központi Nyomozó Főügyészség indítványa alapján az ítélet hatályon kívül helyezésére tett előterjesztést. Ha ezt elfogadják, a teljes eljárást meg kell majd ismételni.
Hiszékeny Dezső ellen vezető beosztású személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt emelt vádat tavaly januárban a Központi Nyomozó Főügyészség. A hatóság szerint 2013 januárjában az MSZP akkori angyalföldi alpolgármestere Szabó Sándor közvetítésével ötmillió forintot kért azért, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő cukrászda bérleti jogát egy vállalkozónak adja. A pénz átadása nem történt meg, ám a bűncselekmény így is befejezettnek tekinthető. | [
"MSZP"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség"
] |
Pártok, elő a titkos pénzekkel!
Budapest — Vége a titkolózásnak, mutyiban megkötött szerződéseknek? Az állami intézményekben dolgozók bérének és egyéb juttatásainak nyilvánosságra hozatalát sürgeti Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár.
A politikus napokban közzétette hivatala minden alkalmazottjának fizetését, s ugyanezt teszik a költségtérítésekkel, telefonra és gépjárműre fordított költségekkel.
– Más állami intézményeknek is közzé kellene tenniük az adatokat, nem csak a Miniszterelnökségnek – mondta Lázár János. – De arra biztatom a parlamenti képviselőcsoportok vezetőit, hogy tárják a nyilvánosság elé a frakciójuknál foglalkoztatottak bérét, tanácsadó cégekkel kötött megbízásokat. A pártok pedig a közpénzből dolgozók jövedelmét hozzák nyilvánosságra.
Lázár János miniszterelnökségi államtitkár ragaszkodik a nyitáshoz
A keresetek nyilvánossága mellett a Blikk már számtalanszor lándzsát tört. Lapunk évekkel ezelőtt perrel kényszerítette ki öt nagy állami cég – Szerencsejáték Zrt., Magyar Villamos Művek, Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, MÁV, Magyar Posta – vezetőinek szabálytalanul titkolt juttatásait. Ebből derült ki például az is, hogy a fejesek milliós fizetésüknek megfelelő prémiumot és egyéb pluszt is kaphatnak.
A korrupcióellenes szervezet minden közpénzből fizetett dolgozónak – orvosnak tanárnak vagy vasúti kalauznak – "közérdekből nyilvános" adat kellene legyen a bére, hivatalok esetében pedig a szerződéseik. – Ez egy nagyon jó kezdeményezés, ami mindenképpen átláthatóbbá tenné a közéletet – mondta a Blikknek Alexa Noémi, a Transparency International magyarországi szervezetének ügyvezető igazgatója. – De néhány részlettel ki kell bővíteni. Hivatalok most is közzéteszik a kiadásaikat, de gyakran rendszertelenül. Ezért büntetni kellene azt, aki késve teszi, vagy elmulasztja. Valamint a képviselői vagyonnyilatkozatok téves kitöltését is szankcionálni kell, s több évre visszakereshetővé tenni ezeket a dokumentumokat.
Az átláthatóságot és nyilvánosságot oly fontosnak tartó pártok, frakciók azonban, úgy tűnik, nem fogadták kitörő örömmel Lázár javaslatát. A Fidesztől nem kaptunk választ a kérdéseinkre, míg Harrach Péter KDNP-frakcióvezető úgy nyilatkozott: a frakciószövetség döntése szerint járnak el. Az LMP-s Szilágyi Péter pedig azt mondta: pártja még nem döntött.
– Az ötlet egy figyelemelterelő akció – vélekedett Török Zsolt, az MSZP szóvivője. – Az MSZP-nek kis frakciója van, kevés alkalmazottal. Inkább úgy tűnik: a Fidesz képviselőcsoportján belül zajlik hatalmi harc, s politikusaik pártjuk tanácsadói szerződéseivel igyekeznek lejáratni egymást.
Blikk-összeállítás | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő",
"Szerencsejáték Zrt.",
"Transparency International",
"Magyar Posta",
"Magyar Villamos Művek"
] |
Az Együtt - a Korszakváltók Pártja hatalommal való visszaélés miatt büntetőfeljelentést tesz Németh Lászlóné volt nemzeti fejlesztési miniszter ellen - jelentette be hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján a párt elnökségi tagja.
Hajdu Nóra arra hivatkozott, hogy Eleni Tsakopoulos Kounalakis volt amerikai nagykövet könyvében azt írta: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter minden héten leült Orbán Viktor kormányfővel, átnézték a középítkezési projektek listáját, és eldöntötték, melyikeknek legyen prioritása és melyik pályázatok nyerjenek.
A politikus bejelentette: az Együtt közérdekű adatigényléseket nyújt be annak érdekében, hogy hozzák nyilvánosságra a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium döntéselőkészítő anyagait illetve a fejlesztéspolitikai kabinet jegyzőkönyveit.
Hajdu Nóra végül távozásra szólította fel a jelenleg nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkárként dolgozó Németh Lászlónét, mert szavai szerint "az ilyen politikusoknak és az ilyen embereknek nincs helyük a közéletben".
Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap újságíróknak azt mondta erről a témáról, hogy transzparens módon történik minden döntés, a különböző irányító hatóságok megteszik javaslataikat, és évek óta a kormány fejlesztési kabinetje hozza meg a döntéseket, amelyeket jóváhagyásért bevisznek a kormány elé. | [
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [
"Korszakváltók Pártja"
] |
Kibújik törvényi kötelezettsége alól, és az idézés ellenére sem megy el a nemzetbiztonsági bizottság jövő heti ülésére Mesterházy Attila, az MSZP elnöke.
A testület tegnapi ülésének kezdetén – amikor a sajtó is jelen lehetett – körülbelül egyórás vita után a fideszes Németh Szilárd kezdeményezésére döntöttek arról, hogy ténymegállapító vizsgálat indul Simon Gábor bissau-guineai útlevele, illetve a vele összefüggésbe hozott – múlt héten váratlanul elhunyt – Welsz Tamás kapcsán. Ennek részeként hívták meg április 3-án délelőtt tíz órára Mesterházy Attilát, illetve Rubovszky Györgyöt, a mentelmi bizottság KDNP-s elnökét. A szocialisták vezetőjétől a bizottság arra szeretne választ kapni, hogy tudomása szerint volt helyettese mellett más szocialista politikusnak is van-e a magyaron kívül egyéb útlevele, illetve állampolgársága.
Molnár Zsolt, a testület MSZP-s elnöke azt szerette volna elérni, hogy ne kizárólag Mesterházyt, hanem minden parlamenti párt frakcióvezetőjét hallgassák meg, és nyilatkoztassák arról, hogy tudnak-e pártjukban olyanról, aki kettős állampolgár vagy rendelkezik más ország útlevelével. Javaslatát azonban leszavazták, így az MSZP-s politikus inkább elhagyta az üléstermet, és a szavazásban sem vett részt.
Ezért készül szabálysértésre Mesterházy Ismert: a tavalyi évben Mile Lajos LMP-s honatya kezdeményezésére vált kötelezővé a személyes közreműködés, magyarán a megjelenés és az igazmondás a parlamenti bizottságok, illetve albizottságok munkájában annak hatására, hogy személyes megjelenési kötelezettség híján megfeneklett a Portik-Laborc-találkozókat vizsgáló albizottság munkája Szilvásy György egykori titokminiszter távolmaradása miatt. A távolmaradás a tavaly őszi ülésszak utolsó ülésén elfogadott törvény szavai szerint ezek után szabálysértési eljárást von maga után. A Simon-ügyről 240 millió külföldi számlán, rejtélyes haláleset, pincényi iratanyag a rendőrségen. A Simon-ügy eddigi fejleményeiről ITT olvashat.
A nemzetbiztonsági törvény múlt decemberi módosítása szerint ténymegállapító vizsgálat esetén kötelező megjelenni a bizottság előtt, ellenkező esetben a távol maradó szabálysértést követ el. Mesterházy ugyanakkor tegnapi nyíregyházi sajtótájékoztatóján közölte, törvénytelennek tartja a vizsgálatot, a kampány mélypontjának tekinti, és ezért "esze ágában sincs elmenni". Arra hivatkozik, hogy a szabályozás pontosan tartalmazza, hogy a bizottság milyen kérdésekben folytathat tényfeltáró vizsgálatot, és szerinte olyan ügyek, mint a szóban forgó Simon–Welsz-ügy, nem szerepelnek a rendelkezések között. A törvény ugyanakkor úgy szól, hogy a bizottság ténymegállapító vizsgálatot indíthat, ha "valamely nemzetbiztonsági szolgálat jogszabályellenes működését észleli". A bizottság fideszes tagjai azzal érveltek, hogy Simon Gábor 2008-ban és 2009-ben C típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésen esett át, így az akkori Nemzetbiztonsági Hivatal tevékenységének érintettsége miatt indokolt a bizottság vizsgálata.
Olvassa el a teljes összeállítást a szerdai Magyar Nemzetben! | [
"MSZP"
] | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
Gyurcsányista államtitkárral lobbiztat műfüves sportpályáért a fideszes vezetésű Fót a Magyar Labdarúgó Szövetségnél. A most tervezett már a második ilyen szerződés lenne Elbert Gábor cégével. Az MLSZ-nél arról tájékoztatták az Átlátszót: teljesen fölösleges úgy a lobbi, mint a projektmenedzsment, a pályázatok ugyanis "csaknem 100 száz százalékban" nyernek és mindent az MLSZ csinál, a pályázók kész pályát kapnak.
Nettóban is millió fölött van az a szerződéses pénz, amelyet Fót városa fizet az ElberTeam Bt.-nek, amennyiben a képviselőtestület március végén megszavazza a cég második megbízását is. A tavalyi szerződés szerint a cégnek "szakmai egyeztetéseket" kellett folytatnia az MLSZ "illetékes személyeivel és szerveivel" annak érdekében, hogy Fót – a város vagy városi klub – sikerrel szerepeljen a szövetség országos pályáépítési programjában. Ezért az ElbertTeam-et a szerződés szerint nettó félmillió forint illette meg.
Az MLSZ pályaépítő programja – az úgyevezett "műfüves pályaprogram" – alapján a pályázó települések vagy sportszervezetek, amennyiben rendelkeznek 30 százalékos önerővel gyakorlatilag "kulcsrakész" grundpályát, kispályát vagy nagypályát kapnak néhány hét múlva TAO-forrásból.
Fót – az MLSZ honlapján elérhető összesítés szerint – nyert végül: tavaly júniusban adták át a 22×42 méteres pályát. Most a város új pályázatra készül: már meglévő pályáit újítaná fel az pályaprogramban. Ennek érdekében új szerződést kötnének az ElbertTeam-mel, ezúttal projektmendzsmenti feladatok ellátására nettó 771,5 ezer forintért – ez áll a március 29-i képviselőtestületi ülésre készült határozati javaslat tervezetében. Az előterjesztő Bartos Sándor (Fidesz) polgármester.
Az MLSZ sajtóosztálya az Átlátszó érdeklődésére azt közölte: a pályázatok "csaknem száz százalékban" nyernek, éppen ezért semennyire nem látják szükségesnek a lobbitevékenységet. Hasonló a helyzet a projektvezényléssel. A program lényege ugyanis az, hogy az MLSZ megépítteti a kívánt pályát, vagyis a pályázónak gyakorlatilag nincsen teendője. Kérdeztük az ElberTeam-et is, hogy mindennek fényében mi cégük hozzáadott értéke. Arra is kíváncsiak voltunk, sikeresnek ítélik-e meg az első megbízásukat. Válaszukat várjuk.
Az ElbertTeam ügyvezető-beltagja Elbert Gábor a Gyurcsány-kormány sportügyi szakállamtitkára volt. Az MLSZ illetékesei között valóban lehetnek ismerősei: 2002-2011-ben a szövetség főtitkáraként tevékenykedett. A fóti képviselők között is akad számára ismerős arc: egy ideig együtt dolgoztak az "elmúltnyolcév" sportminisztériumában a fóti testületbe fideszes színekben bekerült Madaras Ádám öttusabajnokkal.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"ElberTeam Bt."
] | [
"Magyar Labdarúgó Szövetség"
] |
A tavaly nyár óta folyó eljárásnak már több mint tíz gyanúsítottja van, akik csekély értékű ingatlanokat fedezetül kínálva, a valós értéküket többszörösen meghaladó összegű hitelek megszerzésében voltak közreműködők.
Pirger Csaba, a Zala Megyei Főügyészség szóvivője az információt megerősítve közölte: a két gyanúsított, köztük az ingatlanforgalmazással és értékbecsléssel foglalkozó S. Szilárd, a Jobbik korábbi keszthelyi elnöke, az eljárás meghiúsításának veszélye miatt volt január közepétől három hónapig előzetes letartóztatásban.
Az ingatlan- és hitelcsalási üggyel összefüggésben S. Szilárd édesanyját, Sz. Irén ügyvédet február végén vették őrizetbe a rendőrök, majd az asszonyt szintén lakhelyelhagyási tilalommal sújtotta a Zala Megyei Bíróság.
Korábbi közlések szerint az elsőrendű gyanúsított K. Zoltán papíron három - egy zalaszentgróti és két türjei - házat értékesített tovább az ingatlanforgalmazó-értékbecslő segítségével. Az ingatlanos a néhány millió forintért vásárolt házakat jelentősen felértékelte, az így felvett hitelek törlesztőrészleteit a sokszorosan hátrányos helyzetű hajléktalan vagy munkanélküli "vevők" azonban nem tudták fizetni.
S. Szilárdot - aki a keszthelyi önkormányzat városfejlesztési bizottságának is tagja volt - az ingatlanforgalmazással összefüggő tevékenysége kapcsán bűnsegédként elkövetett csalással gyanúsítják. A vizsgálat eddigi adatai szerint az ügyvédként praktizáló édesanyja a feltehetően fiktív szerződések elkészítésében vett részt. | [
"Jobbik"
] | [
"Zala Megyei Főügyészség",
"Zala Megyei Bíróság"
] |
100 millióval drágul a kispesti fociközpont, mert útban volt egy patak
3,9 milliárd forintról 4 milliárd forintra drágult a kispesti Honvéd utánpótlásnevelő központjának felépítése – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből.
A szerződésmódosítás indoklása szerint az építkezés nem kapott meg a tervezett időben egy engedélyt, ezért a kivitelező nem tudta arrébb rakni a Gyáli patak útban lévő ágát, illetve ideiglenes megoldást kellett bevetnie, hogy legalább valamennyi munkát el tudjon végezni. A csúszás miatt ráadásul mindent át kellett ütemezni, ezek a dolgok pedig bizony pénzbe kerülnek.
Az indoklás szó szerint a következő: “Vállalkozó a kivitelezési ütemterv szerint az engedély alapján végezhető munkákat 2017.05.19-én tervezte megkezdeni. Az engedély hiánya miatt a Gyáli patak 5/f. jelű ágának módosítását nem tudta megkezdeni, ill. ideiglenes provizórium kiépítésével tudott bizonyos munkarészeket elvégezni. A módosítás érinti a tervezett létesítmény 4., 5., 6., 7., 8. számú labdarúgó pályáinak földmunkáit, a patak érintett szakaszának kiépítéséhez szükséges nagy tömegű földmunkavégzést és műtárgy építést. A folyamatos kivitelezés biztosítás érdekében a munkafolyamatok térbeli és időbeli átütemezését elő kellett készíteni."
Hét focipálya lesz benne
A 16,5 hektáros telken lesz egy 3 300 nm alapterületű oktatási épület, 7 szabvány méretű focipálya (2 élőfüves világítással, 2 műfüves világítással, 3 élőfüves világítás nélkül) és 1 műfüves edzőpálya világítással.
A centrum építésére kiírt közbeszerzést 2017 márciusában nyerte meg a Pharos ’95 Kft. és a Wire-Vill Kft. – számolt be róla az Átlátszó.
A Pharos ’95 Kft. szépen hasít a stadionépítési tendereken, tagja volt az MTK-, a Haladás és a ZTE-stadion kivitelezését végző konzorciumoknak is. A cég tulajdonosa Végh Gábor, aki egyben a ZTE tulajdonosa is. A Pharos ’95-nek Felcsúthoz is köze van: építettek focipályát az ottani akadémiának is, illetve telephelyük is van Orbán Viktor kedvenc falujában.
A Wire-Vill Kft. egy energetikai cég, melynek főtevékenysége a villanyszerelés. Két tulajdonosai Hetényi Sarolta és Korponai Péter. A vállalkozás 2015-ben valósággal megtáltosodott: árbevétele közel 6 milliárd forint lett, miközben az előző években a 140 millió forintot sem érte el. | [
"Wire-Vill Kft.",
"Pharos ’95 Kft."
] | [] |
A Bizalom Vagyonvédelmi Szolgáltató Zrt. nyerte el mintegy 480 millió forintért a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) bicskei Befogadó Állomásának "élőerős őrzés-védelmi és portaszolgálati tevékenység ellátásáról" szóló tenderét – derült ki a TED legfrissebb értesítőjéből. A cég működésével kapcsolatban korábban kritikák fogalmazódtak meg, főleg a gyakran cserélődő, fantomizálódó alvállalkozók miatt.
Bicskén, Vámosszabadiban, Debrecenben és a Szegedi Fegyház és Börtön nagyfai objektumának területén, összesen mintegy ezerfős konténertábor őrzés-védelmét tizenegy másik pályázó cég – köztük például a G4S Zrt., a Pannon Guard Zrt. vagy a T.O.M. Controll 2001 Zrt. – elől vitte el a Bizalom Zrt.
A céggel a BÁH Bicskén található befogadó-állomása idén július 28-án kötött szerződést – adták hírül az EU-s Közbeszerzési Értesítőben. A keret-megállapodás értéke 482,2 millió forint.
A befogadó állomások folyamatos élőerős őrzés-védelme és a portaszolgálat ellátása "napi 24 órában, 12 órás váltásokkal, 12/36 órás szolgálati beosztással szükséges." Ugyanakkor az eredményhirdetésről szóló tájékoztató tartalmazza azt is, hogy a Bizalom Zrt. a nagyfai objektum őrzés-védelmét alvállalkozó igénybevételével oldja meg.
Kiépített alvállalkozói láncolat?
A cég nettó árbevétele 2014-ben 1,4 milliárd forint, míg tavaly 1,3 milliárd forint volt. Emellett 2015-ben mérleg szerinti eredményként 40,5 millió forintot könyvelt el.
A Bizalom Zrt.-vel kapcsolatban áprilisban írta meg a VS, hogy bár a társaság sorra nyeri a megbízásokat, többszörös alvállalkozói láncolatot iktat be a munka elvégzésébe. Ez nem is véletlen. Az Opten céginformációs rendszer adatai alapján ugyanis a cég 108 alkalmazottat foglalkoztat, ami ilyen jelentős mennyiségű őrzés-védelem ellátásához nyilván nem lenne elegendő.
A cikkben szerepelt az is, hogy a cég alvállalkozói gyakran cserélődtek, az adóhatóság rendre végrehajtás rendelt el velük szemben a meg nem fizetett járulékok miatt és a cégek többsége egy idő után eltűnik. Ez egyébként általában azt jelenti, hogy felszámolás alá kerülnek, és ezzel együtt külföldi személyek érdekeltségeivé válnak.
A VS szerint a következőképpen működik a rendszer: "A fővállalkozó 2000 forintos óradíjjal elnyeri az őrzésre kiírt közbeszerzést. Ebből 700 forintot eltesz. A fennmaradó 1300 forinton a második szinten álló alvállalkozó 400 forintot keres, marad 900. A harmadik szintű alvállalkozó, aki a köztartozást felhalmozza és fantomizálódik, 400-500 forintot tesz el, így a sor végén a biztonsági őr 4-500 forintos óradíjért dolgozik. Adó, járulék sok esetben egyáltalán nincs a rendszerben."
Készülő konténer-állomások
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal egyébként 2015-ben – mint az Átlátszó korábban megírta – a szentgotthárdi ideiglenes állomás létesítéséhez konténereket szerzett be a Mobilbox Konténer Kft-től – hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében – mintegy 659,6 millió forintért.
De a BÁH-on kívül a Honvédelmi Minisztérium is vásárolt szállító raktárakat nettó 46 millió forintért a honvédség táborfalvai anyagellátó raktárbázisa számára. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága pedig 101 millió forintért 51 konténert, hogy azokban folytassák le a menedékkérelmi eljárásokat a röszkei határátkelő-helyen.
Csikász Brigitta | [
"Bizalom Zrt.",
"Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal"
] | [
"Szegedi Fegyház és Börtön",
"G4S Zrt.",
"T.O.M. Controll 2001 Zrt.",
"Pannon Guard Zrt.",
"EU-s Közbeszerzési Értesítő",
"Honvédelmi Minisztérium",
"Mobilbox Konténer Kft-től",
"Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága",
"Befogadó Állomása",
"Bizalom Vagyonvédelmi Szolgáltató Zrt."
] |
Őrizetbe vették Tarsoly Csabát
Figyelő Online 2015.03.27 09:29
Őrizetbe vették csütörtök éjjel Tarsoly Csabát, a Quaestor tulajdonosát, és gyanúsítottként hallgatták ki csalás bűntette miatt - tájékoztatta ügyvédje, Papp Gábor pénteken az MTI-t. A rendőrség közleménye szerint mindhárom csütörtökön előállított ember őrizetben van.
Papp Gábor ügyvéd elmondta: védence, Tarsoly Csaba és ő is panasszal élt a gyanúsítás ellen.
Az Országos Rendőr-főkapitányság azt közölte a rendőrség honlapján: mindhárom embert, akit a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) csütörtök délután előállított a Quaestor-ügyben, gyanúsítottként hallgatták ki csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt, majd bűnügyi őrizetbe vették őket. A nyomozást a Fővárosi Főügyészség fokozott ügyészi felügyelete mellett folytatják - tették hozzá.
A rendőrség korábban arról tájékoztatott, hogy a Quaestor-ügyben csütörtökön több helyszínen házkutatást tartottak, és "a vagyon-visszaszerzési intézkedéseket is megkezdték".
Március 9-én Tarsoly Csaba elnök-vezérigazgató tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) illetékes vezetőjét arról, hogy a rendkívüli mértékben megnövekedett kötvényeladási igények miatt a kötvényeket kibocsátó Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett. A cég indoklása szerint "a Buda-Cash botrány olyan pánikot okozott az értékpapírpiacon, amely lehetetlenné tette a piac normális működését. (...) A kialakult pánik során ügyfeleink olyan mennyiségű kötvényt kívántak értékesíteni, amely meghaladja a Quaestor-csoport likvid pénzügyi eszközeit".
Az MNB másnap felügyeleti biztost rendelt ki a Quaestor Értékpapír Zrt.-hez, amelynek tevékenységét felfüggesztette. A jegybank honlapján közöltek szerint a felügyeleti biztos átvette a vállalkozás vezetésétől annak jogköreit.
Március 11-én a rendőrség házkutatásokat tartott, többek között a Quaestor cégcsoport Váci úti székházában.
A hvg.hu március 23-án arról számolt be, hogy cégbírósági adatok szerint távozott Tarsoly Csaba, felesége és apja is a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. éléről. A cég március 16-án tartott közgyűlési jegyzőkönyve szerint megszűnik az igazgatóság, és Tarsolyék helyett a cég vezérigazgatója a tápiósági lakcímű Orgován Béla lesz.
A tápiósági férfiről a helyiek azt mondják, élete nagy részében munkanélküli volt, középfokú végzettsége sincs, és korábban közmunkás is volt.
Tarsoly Csaba az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt írta, hibát követett el, amikor a reorganizációs tanácsadó javaslatát elfogadta az átmenetre szóló új tisztségviselő elfogadásakor. A Quaestor-csoport fő tulajdonosa közölte, úgy döntött, hogy vezető tisztségeit visszaveszi annak érdekében, hogy ne merülhessen fel kár okozásának gyanúja. A cégvezető ennek érdekében intézkedett a szükséges közgyűlések és taggyűlések összehívásáról.
Az NNI szerdán még azt közölte: csalás bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen folytat nyomozást.
| [
"Quaestor Financial Hrurira Kft.",
"Quaestor Értékpapír Zrt."
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Figyelő Online",
"Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.",
"Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Országos Rendőr-főkapitányság",
"Magyar Nemzeti Bank"
] |
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) visszautasítja volt munkatársa, Horváth András vádjait és egyúttal rágalmazás miatt rendőrségi feljelentést tett ellene - mondta Varga Árpád, az adóhatóság külső kapcsolatokért felelős elnökhelyettese.
Kifejtette: Horváth András a közép-magyarországi igazgatóságon dolgozott, koordinációs feladatokat végzett, nem vett részt ellenőrzésekben, mivel nem volt revizori képesítése, hiszen korábban államigazgatási főiskolát végzett.
Minthogy soha nem volt adóellenőr, az általa ismert adatokból korlátozott következtetéseket lehet csak levonni - tette hozzá Varga Árpád.
Az elnökhelyettes hangsúlyozta: konkrét visszaélésre utaló információt nem tett közzé Horváth András, és a NAV az ügyészségi feljelentésének tartalmát sem ismeri. A sajtóban megjelent hírekből egy konkrét ügyet tudott feltárni az adóhatóság, ez a gabona értékesítési láncolatának áfa-vizsgálata volt, amelyet a volt alkalmazott 10 hónap alatt sem végzett el, holott 4-5 nap elegendő lett volna rá - jelentette ki.
A NAV Horváth András távozása után felnyitotta a volt alkalmazottjának két szekrényét, ezekben 60 ezer oldal fénymásolt anyagot talált, amely 100 revizortól származott - közölte Varga Árpád.
Kifejtette: a láncolatos áfa-csalás egész Európában probléma, nem véletlenül javasolta a NAV a kormányzatnak a mezőgazdaságban a fordított áfa bevezetését. Amit Horváth András ezermilliárd forintos áfa-csalásnak nevez, az az adóhatóság szemszögéből ekkora összegű áfarés - fejtette ki.
Ez utóbbiban szerepel a felszámolás alatt álló társaságok 500 milliárd forintos áfa-tartozása is. Az elnökhelyettes jelezte: nem ismeri, hogy Horváth András milyen számítás után emelte meg az 1000 milliárdot 1700 milliárd forintra.
Varga Árpád ismertetett néhány belső ellenőrzési módszert, hozzátéve: valamennyi áfa-visszaigénylést, azok nagy száma miatt, képtelenek ellenőrizni. A gyanús ügyeket a számítógép leválogatja, így azokat ellenőrzik.
Az elnökhelyettes bemutatott egy táblázatot, amely szerint a nagy adózókat évente átlagosan 1,6-szor, míg a kiemelt adózókat 2,1-szer ellenőrzik. Problémát az első csoportnál 6,5, míg a másodiknál 24,6 százalékban találnak - ismertette az adóhivatal elnökhelyettese. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [] |
Kiderítette a HVG, hogy melyik cég hozható összefüggésbe azzal a számlagyárral, amelyre a NAV a Terrorelhárító Központtal csapott le.
A HVG több forrásból is úgy értesült, hogy a SYS IT Services Kft.-vel függ össze az a számlagyár, amelynek leleplezéséről július elején számolt be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A NAV bevetési egysége a Terrorelhárítási Központ segítségével országszerte nyolcvan helyszínen csapott le, 35 embert hallgatott ki, és közülük a bíróság háromnak a letartóztatását is elrendelte, miután az online számlázási rendszernek köszönhetően kiderült, hogy
a gyanúsítottak az elmúlt években 19 milliárd forintnyi, részben vagy egészben fiktív számlával összesen 4 milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek.
Nevek nem kerültek nyilvánosságra, mindössze annyit lehetett tudni, hogy a több mint harminc tagból álló céghálózat takarítással és informatikai szolgáltatásokkal foglalkozik.
A HVG információi szerint a gyanúsítotti kör tagjai a SYS IT Services Kft.-vel hozhatók kapcsolatba. Bár az adóhivatal a folyamatban lévő ügyről nem kívánt nyilatkozni, a letartóztatásokat elrendelő Győri Járásbíróság nem cáfolta az információt, és kérdésünkre válaszolva közölte, hogy az egyik gyanúsított, F. Zs. letartóztatását már meg is hosszabbították október 17-ig.
A cég Tarlós István főpolgármestersége idején nyerte el a BKV informatikai rendszerének üzemeltetését és fejlesztését, és a munkában egészen idén június végéig részt is vett.
További részletek az e heti HVG-ben és a hvg360-on.
(Kapcsolt képünkön a BKK Futár központja, fotó: Túry Gergely) | [
"SYS IT Services Kft.",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal",
"BKV"
] | [
"Terrorelhárítási Központ",
"Győri Járásbíróság",
"Terrorelhárító Központ",
"BKK Futár"
] |
Nagy bajokat talált az Állami Számvevőszék a Magyar Állami Operaház gazdálkodásának ellenőrzésekor - írja honlapján az ÁSZ. A számvevőszék az Operaház gazdálkodásának 2012 és 2015 közötti időszakát ellenőrizte, és azt találta, hogy
a Magyar Állami Operaház belső kontrollrendszere nem biztosította a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való átlátható, szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás feltételeit.
A vizsgált időszakban az Operaháznál probléma volt, hogy
nem volt szabályzat arra, hogyan számolja el az önköltségeket;
ahogy arra sem, hogy hogyan szervezze és bonyolítsa le a közbeszerzéseket;
nem volt kockázatkezelési rendszere;
nem volt ellenőrző rendszere arra, hogy a projektek megvalósítását nyomon lehessen követni;
és nem építették ki az olyan kötelező kontroll rendszereket, amelyek biztosítanák a közpénzek átlátható elköltését.
A belső ellenőrzésre ugyan kialakított egy rendszert az Operaház, de azt már nem működtette rendesen. Ezen kívül a bevételek beszedése és elszámolása és a "kiadási előirányzatok felhasználása" sem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Például nem kérték a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő engedélyét olyan beruházásokhoz, amiről az MNV-nek tudnia kellett volna és nem kötött vagyonkezelési szerződést olyan, 25 millió forintnál drágább tárgyi eszközök vásárlására, amire kellett volna.
Baj volt az Operaház új műhelyházának és próbacentrumának létrehozásához szükséges beruházásokkal is, ezek az ÁSZ szerint nem voltak elég átláthatók és elszámoltathatók, ezért az "eredményes megvalósítása szempontjából magas kockázatokat" hordoznak
A vizsgálat lezárta után az Állami Számvevőszék az emberi erőforrások miniszterének három, a Magyar Állami Operaház főigazgatójának tizenhét javaslatot fogalmazott meg, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük. | [
"Magyar Állami Operaház"
] | [
"Állami Számvevőszék",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] |
A mentelmi jog megszűnését követően lefolytatható a Czeglédy Csaba elleni eljárás - tájékoztatta szerdán az MTI-t a Szegedi Ítélőtábla, amely jogerős döntésével elutasította azokat a védői indítványokat is, melyekben az ügy áthelyezését kérték a Szombathelyi Törvényszékhez.
A Csongrád Megyei Főügyészség kedden közölte, az ügyészségi fellebbezésnek helyt adva a táblabíróság a Czeglédy Csaba ellen indult eljárás lefolytatására utasította a Szegedi Törvényszéket.
A Gyurcsány Ferenc ügyvédje által vezetett Human Operator Zrt.-hez kapcsolódó bűnszervezet ügyében februárban emeltek vádat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 21 terhelttel szemben.
Czeglédy Csaba a Gyurcsány-párt, a DK európai parlamenti képviselőjelöltje volt, ezért mentelmi jog illette meg. A politikus mentelmi jogát a Nemzeti Választási Bizottság fenntartotta, ezért a bíróság május 9-én megszüntette az ellene indult büntetőeljárást. A döntés ellen a főügyészség fellebbezést jelentett be.
Az ítélőtábla nem osztotta a törvényszék álláspontját, mely szerint a bíróság előtti büntetőeljárás megszüntetését követően az érintett személlyel szemben a bíróság előtt nincs olyan ügy, amelynek a folytatása elrendelhető lenne, és így a bíróságnak nincs kötelezettsége az eljárás folytatásának elrendelésére.
A táblabíróság végzése szerint a Csongrád Megyei Főügyészség vádirata nem hiányos, az előírt törvényi elemeket tartalmazza, ezért elbírálásra alkalmas. A bíróság kötelessége a vád tárgyává tett valamennyi cselekményről érdemi döntést hozni, ha nincs eljárási akadálya a büntetőeljárás lefolytatásának. Ha az eljárási akadály megszűnése után az ügyészség indítványt tesz a büntetőeljárás lefolytatására, akkor a bíróságnak a vádról határoznia kell.
Az ítélőtábla álláspontja szerint az eljárás lefolytatásához szükséges ügyészi indítvány megérkezett, ebben az ügyészség megjelölte, mely vádirat alapján kéri az eljárás lefolytatását. Ez az indítvány - mivel a speciális akadály megszűnt - lehetővé teszi a már benyújtott vád alapján az eljárás lefolytatását.
A táblabíróság döntött két vádlott védőjének fellebbezéséről is, melyben az ügy áthelyezését kérték a Szombathelyi Törvényszékhez. Az ítélőtábla osztotta a törvényszék álláspontját, mely szerint az ügyészség mérlegelési körébe tartozik, hogy a terhelt vagy a sértett lakcímének, illetve tényleges tartózkodási helyének figyelembevételével mely, egyébként hatáskörrel rendelkező bíróság előtt nyújtja be a vádat és kéri az eljárás lefolytatását. A vádlottak közül négyen is a Szegedi Törvényszék illetékességi területén laknak, így az elsőfokú bíróság nem tévedett, amikor megállapította, hogy illetékessége fennáll.
A Human Operator Zrt. ügyében készült vádirat szerint a 2011-től működő bűnszervezet célja a döntően diákmunkaerő-közvetítéssel foglalkozó cég áfafizetési kötelezettségének csökkentése, valamint a diákmunkához kapcsolódó más közterhek, így a személyi jövedelemadó megfizetése alóli mentesülés volt. A vád szerint a bűnszervezet 6,215 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek.
A Szegedi Törvényszék május 16-án - egy eljárásjogi okok miatt elkülönítve tárgyalt ügyben - már jogerős ítéletet hozott egy közvetve a Humán Operátor Zrt. alvállalkozójaként működő makói iskolaszövetkezet vezetője ellen. A férfit két év két hónap börtönbüntetéssel sújtotta a bíróság.
A törvényszéken az ügy előkészítő ülése június 20-án kezdődött el. A bíróság négy vádlottról hozott - hármuk esetében jogerős - ítéletet. A Humán Operátor Zrt. egy munkatársát bűnszervezetben elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettében és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében mondta ki bűnösnek a bíróság. A nőt a bíróság három év három hónap börtönbüntetéssel sújtotta, kimondva: nem bocsátható feltételes szabadságra. Három egykori iskolaszövetkezeti vezető esetében is ítélet született, őket másfél és három év közötti börtönbüntetéssel sújtotta a bíróság, egyiküket kizárva a feltételes szabadság lehetőségéből. | [
"Humán Operátor Zrt."
] | [
"Csongrád Megyei Főügyészség",
"Szegedi Ítélőtábla",
"Human Operator Zrt.",
"Szombathelyi Törvényszék",
"Nemzeti Választási Bizottság",
"Szegedi Törvényszék"
] |
Luxuslakás is járt a miskolci milliókhoz
Miskolc – Nem csak az év végi milliós prémiumokban dúskálnak a nyakig eladósodott Miskolc vagyonkezelő cégének vezetői.
A Miskolc Holding Zrt. már a mostani vezérigazgató odacsábításakor is mélyen a zsebébe nyúlt: Pálffy Kingának (42) 116 négyzetméteres szolgálati lakást biztosított, amelyet nem csak felújított, de több millióból be is bútorozott.
Zsiga Marcell, a város alpolgármestere, fideszes országgyűlési képviselő a héten még azt nyilatkozta: havi 47 ezer forintból is meg lehet élni, a holding fejesei már nem érték be ennyivel.
Mi lett a milliókkal? Miskolciak - a polgármester, Kriza Ákos (balról az első) vizsgálatot rendelt el A fotókon (balról jobbra): Kriza Ákos (Fidesz) Miskolc polgármestere azonnali vizsgálatot rendelt el Zsiga Marcell alpolgármester dupla költségtérítéssel már megbukott tavaly Pálffy Kinga egy luxus szolgálati lakást is kapott. Csak a felújítás 4 millió volt Szélyes Domokos ingatlanvezető kétmillió forintot kap a Miskolc Holdongtól Czinkné Sztán Anikó turisztikai vezetőmásfélmilliós jutalmat könyvelhet el Vécsei György igazgatósági elnöknek kétmilliós jutalmat szavaztak meg
Mint a Blikk már megírta, év végén Vécsi Györgynek, az igazgatóság elnökének 2 milliós extra pénzt ítéltek, míg a jogi képviselő dr. Kapás Katalinnak 1,5 milliót. Czinkné Sztán Anikó 1,5 milliónak, míg Szélyes Domokos 2 milliónak örülhetett. A legmeglepőbb Pálffy Kinga december 23-án megítélt egymilliója. Ő ugyanis csak májusban került a céghez, mint HR- és szervezetstratégiai igazgató, s december közepén lett vezérigazgató. Így nem világos, hogy az éves jutalom 8 hónap vagy 8 nap után járt. Ám az értékes munkaerőért már jóval korábban sem sajnált egy kis extrát a 7 milliárd forintos adósságot görgető holding.
– Pálffy Kingának 116 négyzetméteres lakást biztosítunk, ami frekventált helyen van – tudta meg a Blikk a Miskolc Holding Zrt-től. – A lakás teljes felújítási költsége 4,5 millió forint volt, a bútorzat 2,7 millió forint, ami a cég tulajdonában van.
Vagyis összesen 7,2 milliót költöttek a vezető elhelyezésére is. Próbáltuk a jutalomról és a lakásról megkérdezni az érintettet is, de hiába kerestük.
– Azonnali vizsgálatot kezdeményeztem, korábban jutalom és prémium stopott rendeltem el - mondta Kriza Ákos, a város polgármestere. így a jutalmak sorsa attól függ, mi lesz ennek az eredménye.
– Nemcsak az a kérdés, megérdemelték-e a jutalmat az érintettek, hanem egyáltalán jogszerű-e – mondta a Blikknek Földesi Norbert, a képviselő-testület szocialista frakcióvezető-helyettese. – A vezetők fizetését jogtalanul titkolják, és még mi képviselők sem tudhatjuk: mi van a munkaszerződésükben. Ha a város úgy foglalkoztatja őket, mint 2010-ben és előtte, akkor vezető munkavállalóként premizált körben szerepelnek, s eseti jutalmat nem is kaphatnának - tette hozzá a városatya.
M. L. | [
"Miskolc Holding Zrt."
] | [
"Miskolc Holding Zrt-től",
"Miskolc Holdong"
] |
Korrupcióval vádolja Botkát egy vállalkozó
Negyedmilliárd forintot kért egy üzletember állítása szerint Botka László szegedi és Toller László volt pécsi polgármester német befektetőktől azért, hogy hozzásegítsék őket a Szent István-akna megvásárlásához. F. Attila egy tegnap közölt interjúban azt mondta: ő személyesen ötvenmilliót adott át 2006-ban a két politikusnak.
Negyedmilliárd forintot kért segítségéért cserébe Botka László, Szeged szocialista polgármestere és az MSZP volt miniszterelnök-jelöltje, valamint Toller László, a 2010-ben elhunyt pécsi városvezető – erősítette meg korábbi kijelentését a Szeged Ma portálnak adott interjújában F. Attila. A férfi a 2000-es évek elején német befektetők képviseletében keresett ingatlant, a pécsi Szent István-akna tűnt a legígéretesebbnek, amely akkor a gazdasági tárca alá tartozó Mecseki Bányavagyon-hasznosító Rt. (MBVH) kezelésében volt.
A Magyar Idők megtudta: a társaság 2001-ben kezdett foglalkozni a terület fejlesztésének gondolatával, még egy tervpályázatot is kiírtak, eredményét az év második felében hirdették ki. Botka, aki 1994 és 1998 között egyszer már tagja volt az Országgyűlésnek, majd 2002-ben ismét mandátumot szerzett, jó ismerőse volt Toller Lászlónak, aki 1994-től 2009-ig volt MSZP-s országgyűlési képviselő és 1998 és 2006 között Pécs polgármestere.
F. Attila az interjúban azt állította: "A tárgyalásokat a MBVH-val Dr. Botka László úr hozta össze, sőt, a tárgyalások egy jelentős részén ő is jelen volt a részvénytársaság pécsi irodaházában." Botkáék 2004-ben felajánlották: megfelelő ellentételezésért cserébe felgyorsítják a folyamatot. "A következőt ajánlották: a Gazdasági Minisztérium átadja az ingatlanokat a pécsi önkormányzat ingatlan- és vagyonkezelő cégének, a Pécsi Városüzemeltetési és Vagyonkezelő Rt.-nek (PVV), majd azt pályáztatás nélkül eladja a befektetőknek. Azt ígérték, ezt a folyamatot ők végigviszik, elejétől a végéig, hiszen befolyásukkal ezt ők megtehetik (két nagyon befolyásos és erős pártpolitikusról beszélünk). Viszont ennek ára van. A vételár, az ingatlan méretéhez (és értékbecsléséhez képest) relatív szociális lesz, körülbelül 210 millió forint, amit adásvételi szerződés útján be kell utalni a PVV-hez, továbbá a szociális árért és az »ügyintézésért« cserébe 250 millió forintot készpénzben, papír nélkül oda kell adni Botka László és Toller László úr kezeihez" – nyilatkozta F. Attila.
Az említett szerződés – mint a fenti képek is tanúsítják – lapunk birtokába került, s ez egybevág azzal, amit a férfi állít: a PVV csakugyan 210 millióért adta át 2006-ban az aknát a Peterdy 36 Ingatlanforgamazó Kft.-nek, amelyet F. Attila képviselt. Az ingatlant 2005-ben vette át a város, az adás-vételi szerződést pedig 2006 tavaszán, nem sokkal Toller László autóbalesete előtt kötötték meg. A Peterdy 36 pedig rövidesen továbbadta a területet a beruházás miatt alapított projektcégnek, a Szent István Park Kft.-nek. Arra a kérdésre, hogy miért mentek bele a csúszópénz kifizetésébe, F. Attila elmondta: a németek a földtől nem akartak elesni. Tehát nem volt választásuk: "vagy megvásárolják az ingatlanegyüttest ebben a modellben, vagy Dr. Botka László és Toller László eladja más befektetőnek a Szent István-aknát, ugyanezekkel a feltételekkel" – mutatott rá F. Attila.
A kenőpénzt több részletben fizették ki, F. Attila állítása szerint az egyik alkalommal személyesen intézte az ügyet. Akkor ötvenmillió forintot vitt reklámszatyorban a Parlamenthez közeli, Biarritz nevű étterembe. Visszaemlékezése szerint Botka kimért volt, Toller László viszont viccelődött. "Amikor jeleztem, hogy meghoztam a pénzt, Toller úr nevetve azt mondta, akkor fele a pártnak, fele a dolgozó népnek!" – idézte fel. Arra a felvetésre, hogy miért hallgatott eddig, F. Attila azzal válaszolt: az üzlettel összefüggésben eljárás indult ellene költségvetési csalás kísérlete miatt, védekezését pedig részben arra alapozta, hogy elmondja a teljes igazságot a Szent István-aknáról.
Az első híradások után Botka László tagadta, hogy bármi köze lenne a kétes ügylethez. | [
"Szent István Park Kft.",
"Pécsi Városüzemeltetési és Vagyonkezelő Rt.",
"Peterdy 36 Ingatlanforgamazó Kft."
] | [
"Mecseki Bányavagyon-hasznosító Rt.",
"Magyar Idők",
"Gazdasági Minisztérium",
"Szent István-akna"
] |
|
2010. 05. 06., 10:11
Utolsó módosítás: 2010. 05. 06., 10:17
Harminc ezer forintos óradíjjal dolgozik a BKV-nak jelenleg is hatályos szerződések alapján az az ügyvédi iroda, melynek egyik névadó tagját kedden meggyanúsították a rendőrök a BKV-ügyben. A Fővárosi Közterület-fenntartó vezérigazgatója a Hír Tv szerint rendőrségi vallomásában azt mondta az irodáról, hogy Hagyó Miklós egykori főpolgármester-helyettes szólt neki, velük dolgoztasson a közterület-fenntartó is a jelentősebb ügyekben.
Ajánlat Előállítottak egy ügyvédet a BKV-ügy miatt JÁTSSZ ONLINE! Válassz kategóriát! Szófoci Word Soccer Billiárd Makaó Amőba Sakk Strip Póker Póker Texas Hold'em Dáma Torpedó Passziánsz Sudoku Wild West IQ kártya Pexeso Puzzle Hoki Keresés
A BKV-ügyben kedden gyanúsítottként előállított ügyvéd, H. Iván annak az ügyvédi irodának volt egyik névadó tagja, amelyről a Hír Tv információja szerint Bielek Péter, a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat (FKF) vezérigazgatója is beszélt a BKV-ügyben tett rendőrségi vallomásában. Bielek a Hír Tv szerint azt vallotta, hogy Hagyó Miklós egykori főpolgármester-helyettes ajánlotta neki őket azzal, hogy ezek az ügyvédek dolgozzanak a jelentősebb ügyeknél, beruházásoknál.
Ennek az ügyvédi irodának több jelenleg is hatályos szerződése is van a BKV-val - derül ki a BKV honlapján közzétett szerződéstáblázatból. Az egyik, határozatlan idejû, 2008-ban adott BKV-s megbízás szerint az ügyvédek feladata "jogi tanácsadás, konzultáció, képviselet, valamint ezzel összefüggésben lévő szerződések, beadványok és más okiratok" elkészítése, "különösen a közterület-használattal és építési engedélyekkel kapcsolatos eljárásokban". Az ügyvédi óradíj a megállapodás szerint 30 ezer forint, az ügyvédjelölté 20 ezer.
Egy másik, 2008 februári BKV-s megbízás arra vonatkozott, hogy szerezzék meg a 42-es villamos vonalának meghosszabbításához szükséges területeket Budapest Főváros tulajdonába, valamint a BKV Zrt. mint vagyonkezelő javára. Az óradíjak ugyanakkorák, mint a másik szerződés esetében. Van egy harmadik hatályos, határozatlan idejû BKV-s szerződése is az ügyvédi irodának jogi tanácsadói szolgáltatásra, melyet a szerződés száma alapján 2007-ben kötöttek.
A BKV honlapján található egy másik szerződéslista, ahol a 2006. január 1-jén megkötött szerződéseket sorolják, hatályosakat és nem hatályosakat egyaránt. Itt feltüntetik a szerződés után kifizetett összeget is, bár az a határozatlan idejû szerződéseknél nem derül ki, milyen időpontig adták össze az addig kifizetett pénzt. Ebben a táblázatban az szerepel, hogy a jogi tanácsadási szerződés után 10 millió 430 114 forintot kapott az ügyvédi iroda, a 42-es villamos ügyében 2 millió 401 630 forintot fizettek ki nekik, a harmadik szerződés után pedig 78 millió 394 611 forint a kifizetett összeg.
Ez az ügyvédi iroda dolgozott közbeszerzési ügyekben a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt-nek is. A Közbeszerzési Döntöbizottságnál fittnes szolgáltatások beszerzése miatt, februárban indult, végül megszüntetett jogorvoslati eljárásban például ennek az irodának egy másik ügyvédje képviselte a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt-t, de ezen kívül számos más gyógyfürdős pályázatban ez az iroda volt megbízott.
Az elmúlt hónapokban több lap, köztük a Magyar Nemzet és a Heti Válasz is arról számolt be, hogy ez az ügyvédi iroda látta el Hagyó Miklós egyik cége, az ingatlan bérbeadással és üzemeltetéssel foglalkozó Wirtass Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. jogi képviseletét is. Az ügyvédi iroda két héttel ezelőtt még mûködő honlapja sem szerda, sem csütörtök reggel nem volt elérhető. A Budapesti Ügyvédi Kamara honlapja szerint H. Iván szakterülete a büntetőjog, a csőd és felszámolási jog, a kereskedelmi jog, szállítmányozási és fuvarozási jog, a pénzügyi jog (vám- és adójog).
A rendőrség kedden azzal gyanúsította meg H. Ivánt, hogy közbenjárt a BKV-val kötendő, fénymásoló készülékek mûszaki állapotfelmérésére vonatkozó szerződés létrejöttében. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szerint az ügyvédet bûnszervezetben, bûnsegédként elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hûtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki a nyomozók. (Erről bővebben korábbi cikkünkben, itt olvashat.)
A szabadlábon védekező H. Iván szerdán a TV2 Tényeknek azt mondta: nem érzi magát bûnösnek a BKV fénymásolóinak felmérése ügyében, Hagyó Miklóst tizenhárom éve ismeri, de nem vett részt semmilyen törvénytelenségben. "Ebben az irodában van nokiás doboz (...), de abban telefon van" - jelentette ki. Az MTV Híradójának pedig azt mondta: a megállapodásról csak a hírekből hallott, de azt elismerte, hogy irodája évek óta dolgozik a BKV-nak. | [
"Fővárosi Közterület-fenntartó",
"BKV"
] | [
"Közbeszerzési Döntöbizottságnál",
"Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt-t",
"Budapest Főváros",
"TV2 Tények",
"Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat",
"Magyar Nemzet",
"Budapesti Ügyvédi Kamara",
"Wirtass Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.",
"Heti Válasz",
"Hír Tv",
"Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"MTV Híradó"
] |
Mi köze van hozzá? - kérdezett vissza Lakos Imre, amikor a Helyi Téma arról kérdezte, az ő tulajdona-e a főváros XI. kerületének egyik újonnan nyitott utcájában található, új építésű villa.
A Helyi Téma felvétele
Az SZDSZ országgyűlési és fővárosi képviselője hetekkel ezelőtt úgy nyilatkozott, azért bérel egy luxus BMW-t, mert nincs pénze egy ilyen kocsira. Akkor havi 500 ezerre becsülték a bérleti díjat, s a képviselő egymillió körüli jövedelmet vallott be vagyonnyilatkozatában. No meg egy körülbelül kétmilliós karórát.
A telefonbeszélgetés során Lakos elismerte, hogy a telek az övé, és ez szerepel is a vagyonnyilatkozatában, azt azonban tagadta, hogy teljes egészében az övé lenne a felépítmény. Ezzel szemben a földhivatali nyilvántartás szerint 1/1 arányban Lakos Imre a tulajdonosa az ingatlannak.
Arra a felvetésre, hogy furcsa, hogy a Blikknek az elmúlt hetekben úgy nyilatkozott: azért bérli a BMW-jét, mert nincs pénze egy ilyen drága autóra, viszont közben felépült a villa, Lakos így nyilatkozott:
Lehet, hogy azért nincs pénzem, mert épül egy ház... Egyébként a kettőnek semmi köze egymáshoz. Negyven év munkaviszonnyal a hátam mögött, 56 évesen, építkezek, élek, eladok, veszek, táplálkozom, alszom. Ha ez mind érdekli önt, akkor erről tudok beszámolni. | [
"SZDSZ"
] | [
"Helyi Téma"
] |
A fonyódi önkormányzat képviselő-testülete csütörtöki zárt ülésén megvonta Kollmann Gergely, az egyetlen ellenzéki (szocialista) önkormányzati képviselő mandátumát összeférhetetlenségre hivatkozva. Az érintett bírósághoz fordul.
A fonyódi önkormányzat határozata értelmében Kollmann Gergely képviselőnek csütörtöktől megszűnt képviselői megbízatása. A testület azt kifogásolta, hogy Kollmann a Leader Vidékfejlesztési Nonprofit Zrt. vezetője, ami álláspontjuk szerint összeférhetetlen az önkormányzati képviselői tisztségével.
Kollmann Gergely az MTI-nek kijelentette, a helyi fideszes elnök kezdeményezésére 11 fideszes önkormányzati képviselő nem veheti el tőle zárt ajtók mögött azt a megbízatást, amelyet 818 fonyódi polgártól kapott. Mint kifejtette, az ő jogértelmezése szerint nem összeférhetetlen a képviselői szerepvállalása egy olyan nonprofit társaságban betöltött tisztséggel, amelyben résztulajdonos a fonyódi önkormányzat. Hozzátette, a vonatkozó jogszabályok valóban nem fogalmaznak egyértelműen ebben a kérdésben. Ezért érthetetlen számára, ha másként értelmezi a helyzetét az önkormányzat, akkor miért nem jelezte neki korábban, hiszen tavaly május óta vezeti Leader Zrt.-t.
Az ex-képviselő közölte, bírósághoz fordul, kérve az önkormányzati határozat felülvizsgálatát. Álláspontja szerint, ha fennáll az ügyrendi bizottság által kedden megállapított összeférhetetlenség, a vonatkozó jogszabály értelmében akkor is jár neki 30 nap ennek megszüntetésére. Csak ezt követően vonhatják meg tőle a mandátumot, amennyiben nem változtat a kialakult helyzeten. Kollmann Gergely a helyi választási bizottságtól azt kéri, a várhatóan áprilisban megszülető bírósági döntésig ne tegyenek lépéseket a megüresedett mandátum betöltésére.
Fonyód önkormányzata az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy reagált az ügyre: Kollmann Gergely 818 választópolgár szavazatát dobta oda egy Leader Zrt. jól fizető vezető tisztségviselői megbízatásáért. Több hónapja fennálló összeférhetetlenségét nem szüntette meg sem önként, sem a lakossági bejelentést követő kivizsgálás után. Erre ugyanis lehetősége lett volna, hiszen amennyiben a képviselő-testület határozathozataláig bemutatja lemondó nyilatkozatát, a testület nem állapíthatta volna meg az összeférhetetlenséget, amely a képviselői mandátum elvesztéshez vezetett. | [
"Leader Zrt."
] | [
"Leader Vidékfejlesztési Nonprofit Zrt."
] |
Manipulált pályázatok az MSZOSZ érdekében?
Csaknem harmincmillió forintot nyert tavaly az MSZP-vel vállaltan lojális Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egyik pályázatán. A birtokunkba jutott dokumentumok szerint azonban az előző kabinet idején manipulálták a pályázáshoz szükséges egyik program dátumát, hogy az MSZP-s kormányok baráti szervezetei befutók lehessenek.
Két pályázatot hirdetett meg 250 millió forint értékben a Társadalmi megújulás operatív program részeként a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) munkavállaló és munkáltatói érdek-képviseleti szervezetek tagjainak képzésére 2010-ben, az előző kormány idején. A birtokunkba jutott dokumentumok szerint az egyik program megjelenési idejét visszadátumozták, hogy a "nyertes" pályázatok befutását biztosítsák – írja a szombati Magyar Nemzet, melyből további információkat is megtudhat. | [
"MSZP",
"Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
Tagad és feljelentést tesz a Fidesz két szombathelyi önkormányzati képviselője annak kapcsán, hogy közlésük szerint megrendezett hangfelvétellel próbálták hírbe hozni őket.
Minden alapot nélkülöznek a Népszava csütörtöki számában megjelent, Tíz százalék jatt a Fidesznek című cikkének állításai – közölte Marton Zsolt és Szakály Gábor szombathelyi fideszes önkormányzati képviselő. A Népszava egy birtokába került hangfelvételre hivatkozva azt állította: egy szombathelyi építési vállalkozónak a kedvező döntésért cserébe, az elnyert munka után 10 százalékot kell "visszaadnia" a Fidesz helyi prominenseinek, Marton Zsoltnak és Szakály Gábornak.
A választási kampányra időzített lejárató akcióról van szó, amelyhez egy hangfelvételt is nyilvánosságra hozott a napilap – értékelik az érintettek. Hozzáteszik, az írás szerzője, Németh Gábor az MSZP ifjúsági szervezetének tisztségviselője, "a jobboldali politikusok lejáratására létrehozott Egyenlítő TV riportere".
Múlt héten Szakály Gábor önkormányzati képviselő zsarolás miatt feljelentést tett a Szombathelyi Rendőrkapitányságon, miután egy férfi azzal hívta fel, hogy kétmillió forintot fizessen neki egy olyan hangfelvételért, amelyen az ő és Marton Zsolt önkormányzati képviselő neve is elhangzik, és ebből mindkettőjüknek kellemetlenségei lehetnek – tudatták.
Mint közölték, a cikkben hírbe hozott Savaria Rehab Team Kft. vezetői egybehangzóan arról tájékoztatták őket, hogy vizsgálatot végeztek, és a hangfelvételen hallható hölgy nem a cég dolgozója. Miután a felvételen hallható cselekmények – függetlenül attól, hogy a hölgy nem az önkormányzati cég dolgozója – és a megrendezett hangfelvétel készítésének körülményei több bűncselekmény gyanúját is felvetik, ezért a mai napon feljelentést teszünk a Szombathelyi Rendőrkapitányságon – tartalmazza a két képviselő közleménye.
Csütörtök délután a Savaria Rehab-Team is cáfolta, hogy bármely módon közreműködött volna a pályázati, versenyeztetési szabályok megsértésében, vagy bármely törvénysértő magatartást valósított volna meg és jogi lépéseket tesz az őket hírbe hozó újságcikk miatt. Nem a szombathelyi székhelyű Savaria Rehab-Team Kft. hivatalos helyiségében készült az a hangfelvétel, amelyre a Népszava cikkében hivatkoznak - közölte a társaság. Meggyőződésünk, hogy a felvételen szereplők nem a társaság dolgozói - fűzte hozzá Balassa Imre igazgatóhelyettes. | [
"Fidesz",
"Savaria Rehab-Team"
] | [
"Szombathelyi Rendőrkapitányság",
"Egyenlítő TV",
"Savaria Rehab Team Kft."
] |
Új vagyonnyilatkozatot nyújtott be a szocialista Simon Gábor az Országgyűlés mentelmi bizottságának, de az nem ad választ a kifogásolt kérdésekre, a bécsi számlán lévő összeg nem szerepel benne – mondta a testület KDNP-s elnöke a bizottság hétfői, zárt ülése után újságíróknak. Az új vagyonnyilatkozat milliós eltéréseket tartalmaz a január végihez képest. A Magyar Nemzet még február 4-én számolt be elsőként Simon eltitkolt százmillióiról; a szocialista képviselő azóta kilépett az MSZP-ből, pártja pedig próbálja leválasztani magáról a Mesterházy helyettesének ügyében kirobbant botrányt.
Rubovszky György, a mentelmi bizottság elnöke elmondta, a képviselő felhívta az ülés előtt és közölte, hogy nem jelenik meg; küldött egy levelet, amelyhez csatolt egy új vagyonnyilatkozatot. Az elnök megjegyezte, intézkedett, hogy a nap folyamán az új vagyonnyilatkozat felkerüljön az Országgyűlés honlapjára. (A milliós tételekkel módosított nyilatkozat tartalmáról itt olvashat.)
A pénz egytizedével számolt el
A Magyar Nemzet főszerkesztője által kezdeményezett vagyonvizsgálati eljárásban kifogásolt kérdésekre Simon Gábor az új vagyonnyilatkozatában nem ad választ – jelentette ki a mentelmi bizottság elnöke. A vagyonnyilatkozatban a megtakarítási összeg nem éri el a húszmillió forintot – tette hozzá. A bizottsági elnök tájékoztatása szerint az MSZP-s képviselő levelében azt írta, hogy a nyilatkozatban nincs olyan rovat, ahol ezt az összeget feltüntethette volna, de szívesen elszámol vele "az erre felhatalmazott szervezet előtt".
Simon szerint nincs megfelelő rovat a vagyonnyilatkozatban facebook
embed http://mno.hu/videok/92170 <iframe id="videoplayer_92170" src="http://video.mno.hu/embed/92170" style="width:686px; height:500px"></iframe>
Rubovszky György azt mondta, a levél olvasása után ő hívta fel Simon Gábort és elmondta neki, hogy az országgyűlési törvény és a házszabály szerint ezekre a kérdésekre a mentelmi bizottságnak köteles nyilatkozni írásban. Erre öt nap áll rendelkezésre, ami kedden telik le, ezért tűzték ki a vagyonvizsgálati eljárás lezárását szerdára – közölte. A kormánypárti politikus elmondta: Simon Gábor azt mondta neki, hogy a következő ülés előtt ismét bead egy nyilatkozatot, az elmondottakat tudomásul vette és átnézi a jogszabályokat.
A mentelmi bizottság elnöke Simon vagyonnyilatkozatával a kezében. Fotó: Béres Attila / Magyar Nemzet
Rubovszky György hangsúlyozta, hogy a mentelmi és a vagyonvizsgálati ügyben zárt ülésen járt el a bizottság, az ügyet titkosan kell kezelnie, először akkor lesz nyilvános, ha bizottság által elkészített határozati javaslatok az Országgyűlés honlapján megjelennek.
A mandátummal ugrik a mentelmi jog is
Arra a kérdésre, mi történik akkor, ha Simon Gábor az általa bejelentettnek megfelelően február 12-i hatállyal lemond, Rubovszky György azt mondta, azzal az eljárás megszakad, okafogyottá válik. Ha a képviselő szabályosan, a házelnöknek küldött levélben lemond mandátumáról az Országgyűlés csütörtöki ülése előtt, akkor mandátuma megszűnik, összeférhetetlenségi ügyről nem lehet a továbbiakban beszélni – fejtette ki.
Hozzátette: a lemondással megszűnik a mentelmi joga, így annak felfüggesztéséről sem határozhat az Országgyűlés. Ha mandátuma megszűnik, vele szemben csak az igazságszolgáltatás járhat el – ismertette. Mint mondta, ilyen ügy a mentelmi bizottság fennállása óta nem volt. Hozzáfűzte, megpróbálja elérni, hogy a január 31-ével benyújtott és az új vagyonnyilatkozat is felkerüljön a parlamenti honlapra.
Volt párttársai sem jöttek el
Mint ismert, hétfőn tárgyalta volna az Országgyűlés mentelmi bizottsága az MSZP bukott elnökhelyettesének az ügyét, akit adócsalás és magánokirat-hamisítás gyanúja miatt kért ki a legfőbb ügyész a múlt héten. Simont meghívták az ülésre, de nem jelent meg. Rubovszky György korábban elmondta, hogy ma dönt a mentelmi bizottság arról, hogy adócsalás és okirat-hamisítás gyanúja miatt, a legfőbb ügyész kérésére felfüggesszék-e a honatya mentelmi jogát.
A törvény szerint a bizottság a vagyonvizsgálati eljáráskor Simon Gábort köteles meghívni az ülésre, az ülésen a képviselő megjelenhet, előadhatja védekezését, de az ülés többi részén nem lehet jelen – mondta. A testület zárt ülésén a kormánypárti képviselőkön kívül az ellenzékiek közül egyedül a jobbikos tag volt jelen.
Nem tudni, hogy honnan van a pénz
Mint ismert, a Magyar Nemzet február 4-én írt először arról, hogy Mesterházy Attila szocialista pártelnök helyettese, Simon Gábor évek óta hatalmas, több százmillió forintos vagyont parkoltat egy osztrák pénzintézet számláján. Az MSZP-s honatya a csaknem 250 millió forintos összeget nem tüntette fel egyetlen vagyonnyilatkozatában sem.
Mikor, kitől és miért kapta a vezető baloldali politikusként dolgozó Simon a bécsi bankszámlán szereplő több száz millió forintot? – tette fel a kérdést Rétvári Bence, a KDNP alelnöke még vasárnap. Rétvári szerint ugyancsak tisztázásra vár, hogy az összegnek volt-e köze ahhoz, hogy Simon jelentős szerepet töltött be az MSZP-ben és a Gyurcsány-kormányban, illetve jobbkeze volt Mesterházy Attilának.
Ezzel kapcsolatban a mentelmi bizottság elnöke kérdésre válaszolva korábban elmondta: ha Simon a már jelzett szándékának megfelelően február 12-én, szerdán lemond képviselői mandátumáról, akkor mindkét ügyet lezárják, ugyanakkor számára az eltelt idő kétségessé teszi Simon Gábornak azt a védekezését, hogy jóhiszeműen hibázott a vagyonnyilatkozat kitöltésekor, ugyanis a bankszámlát 2008-ban nyitotta.
Mihez kell az "egérút"?
Simon még február 6-án jelentette be, hogy minden MSZP-s tisztségéről és február 12-ei hatállyal országgyűlési képviselői mandátumáról is lemond. Mesterházy egykori helyettese ugyanis addig képviselői védettséget élvez. Vajon miért nem azonnal, 6-án mondott le a képviselőségéről, miért kell várnia szerdáig? Miért adott a "Gyurcsány-koalíció" pár nap "menekülőutat" Simon Gábornak, hogy lemondjon parlamenti mandátumáról? – tette fel a kérdést Zsigó Róbert, a Fidesz szóvivője, aki azt is firtatta, hogyan lehet, hogy a "Gyurcsány-koalíció" egyetlen tagja sem kérdezte meg Simont arról, honnan van az osztrák számlán tartott mintegy negyedmilliárd forint. Talán, mert tudják, honnan származik – fűzte hozzá.
Nem csak Simonnak van titkolnivalója?
A napokban több szocialista potentát a Simon-pénzt és az MSZP-t próbálta meg különválasztani. Mesterházy Attila pártelnök szerint a 240 millió forint "nem kötődik Simon Gábor közéleti tevékenységéhez". "Az azt megelőző életével kapcsolatos forrásfelhalmozásról van szó, amennyire én tudom."
Ha az MSZP nem segít felfedni a politikus vagyonának eredetét, feltételezhető, hogy nem csak Simonnak van rejtegetnivalója. Az MSZP nem tehet úgy, mintha nem lenne köze Simon Gáborhoz – ezt már Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján. | [
"MSZP"
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
Rogán Antal fideszes képviselő értesülései szerint a Magyar Úttörő Szövetség (MÚSZ) elnöke, Rácz Péter unokatestvére annak a Rabb Attilának, aki a BAU-bérc 50 százalékos tulajdonosaként 1999-ben megvette a csillebérci vadászházat a MÚSZ-tól. Rácz elismerte, hogy a rokona cége vette meg a 96 milliót érő házat 15 millióért, azonban azt állítja, hogy az ingatlan eladásakor nem tudta, hogy a vevő az unokatestvére.
Új információk birtokába jutott a csillebérci vadászház ügyében Rogán Antal fideszes országgyűlési képviselő. Csütörtöki tájékoztatóján elmondta, hogy a házat a BAU-bérc Kft. vásárolta meg a Magyar Úttörők Szövetségétől (MÚSZ) 1999-ben. A BAU-bérc Kft.-nek a cégnyilvántartás szerint ekkor egy házaspár volt a tulajdonosa, Szabó János, és felesége, Magenheim Anett. Közvetlen ezután tulajdonosváltás történt, 1999 áprilisától az EMREX Kft. és Rabb Attila lettek a tulajdonosai a BAU-bércnek.
Az EMREX több olyan cégben is benne van tulajdonosként - Talent Ingatlanfejlesztő Kft., Hunguest Gyermeküdültetési Kft., Hotel Révfülöp Kft. - amelyek jelentős megbízásokat kaptak a Nemzeti Gyermek- és Ifjúságvédelmi Közalapítványtól. Ennek elnöke pedig abban az időben Varjú László, az MSZP jelenlegi frakcióigazgatója volt. Az EMREX tehát a szocialisták szívének kedves cég - mondta Rogán.
Időközben az EMREX eladta tulajdonrészét egy sanghaji magánszemélynek, Rabb Attila továbbra is 50 százalékban tulajdonos maradt. Rabb édesanyját Matanovics Ilonának hívják, Rácz Péterét pedig Matanovics Margitnak - folytatta Rogán. Értesülései szerint pedig Rabb és Rácz unokatestvérek, mivel a két hölgy édesanyja Ódor Ilona. Leszögezhető tehát, mondta Rogán Antal, hogy a vadászház a családban maradt.
Rácz Péter az [origo]-nak azt mondta: Rabb Attila valóban az unokatestvére, de amikor a ház adásvétele történt, akkor nem volt róla tudomása, hogy a vásárló BAU-bércben Rabb tulajdonos. Arról, hogy rokona a BAU-bérc egyik tulaja, csak jóval később értesült. Több olyan szakértői vélemény van továbbá a birtokában - tette hozzá - amely szerint az ingatlan akkori vételára 15-20 millió forint lehetett.
Rogán felelevenítette, hogy 2002 februárjában feljelentést tett az ügyben, és azt állította, hogy a Magyar Úttörő Szövetség jóval áron alul, 15 millió forintért adta el a csillebérci vadászházat. Az ügylet haszonélvezője pedig Rácz Péter, a szövetség elnöke, mivel jelenleg ő lakik a házban. Az ingatlan 1700 négyzetméteres telken fekszik, a vadászház több mint száz négyzetméter alapterületű, és rendelkezik egy 40 négyzetméteres garázzsal.
Szakértők szerint 96 millió forintot ért az ingatlan, mivel az eladáskor már érvényes építési engedélyt adtak ki a területre, ezáltal jelentősen megnövekedett a vadászház értéke. A rendőrség azoban megszüntette a nyomozást, mert szerintük nem bizonyítható, hogy Rácz Péter tudott arról, hogy a területre építési engedélyt adtak ki. Így a rendőrségi határozat szerint nem bizonyítható a szándékos megtévesztés.
Rácz pedig korábban azt mondta az [origo]-nak: régóta nem találtak vevőt az ingatlanra, miközben a MÚSZ nehéz pénzügyi helyzetben volt, mivel egy akkoriban lejáró hitel törlesztőrészletét csak az ingatlan eladásával tudták kifizetni.
Rogán ezek után azt kérdezi: Rácz Péter tudta-e hogy unokatestvérének adja el a vadászházat, és etikusnak tartja-e ezt. Ezekről az információkról a nyomozást vezető ügyészséget is tájékoztatja Rogán, illetve Keller László közpénzügyi államtitkárt is. | [
"Magyar Úttörők Szövetsége",
"BAU-bérc",
"EMREX Kft."
] | [
"Talent Ingatlanfejlesztő Kft.",
"Hunguest Gyermeküdültetési Kft.",
"Nemzeti Gyermek- és Ifjúságvédelmi Közalapítvány",
"Magyar Úttörő Szövetség",
"Hotel Révfülöp Kft."
] |
Hűtlen kezelés gyanúja miatt nyújtott be még júliusban vádindítványt pótmagánvádlóként a Földművelésügyi Minisztérium, és kérték a szocialista Gőgös Zoltán vagyonának zár alá vételét is. A vélelmezett tettest azonban elfelejtették megnevezni, ennek híján a bíróság a beadványt érdemben nem is vizsgálhatta.
"Tegnap megkaptam a Fővárosi Törvényszék végzését, amelyben tárgyalás nélkül elutasítja a Földművelési Minisztérium velem kapcsolatos vádindítványát" – tudatta a Facebookon Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese. Azt írja: "ezek a gazemberek pontosan tudták, hogy ennek semmi alapja, és joguk sincs hozzá, de azért megcsinálták". Azt üzeni nekik és "a bemocskolásomban aktívan közreműködő valamennyi ellenséges és baráti médiának, hogy isten nem ver bottal, és az aljasságért előbb-utóbb mindenkinek felelni kell".
Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyújtott be még júliusban vádindítványt pótmagánvádlóként a Földművelésügyi Minisztérium (FM) a Magyarországi Leader Közhasznú Egyesület ügyében – írta meg a Napi Gazdaság. Kérték ugyanakkor, hogy csaknem félmilliárdnyi értékben vegyék zár alá az agrártárca egykori szocialista államtitkára vagyonát.
Az egyesület 2008-ban éppen ennyi állami támogatásban részesült, és azt állítólag Gőgös hagyta jóvá. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal korábbi vizsgálata szerint viszont a pénzt nagyrészt nem a pályázati kiírásban szereplő célokra használták fel.
Emiatt nyomozás is indult, ám az ügyészség nem tudta megállapítani, hogy történt-e bűncselekmény, és az ügyet lezárták.
Az FM ezért lépett be pótmagánvádlóként. A büntetőeljárási törvény szerint a sértetteknek erre lehetőségük van, csakhogy 2005-ben született egy alkotmánybírósági határozat, amely szerint "a vádlói közhatalom nem kerülhet az ügyészségen kívül más közhatalmi szervhez". Ebből egyértelműen következik, hogy egyetlen minisztérium sem avatkozhatna be egy büntetőeljárásba.
További probléma is volt: az agrártárca által benyújtott pótmagánvádban ismeretlen tettes szerepelt, ami jogi abszurd. A vádindítvány elengedhetetlen tartalmi eleme, hogy abban jelöljék meg a vád tárgyává tett bűncselekményt és a vélelmezett elkövetőt, de ez utóbbi hiányzott, a bíróság pedig nem nyomozóhatóság, tehát nem dolga a tettes felkutatása. A törvényszéknek így az indítványt – már csak annak formai hiányosságára tekintettel – el kellett utasítania. | [
"Magyarországi Leader Közhasznú Egyesület"
] | [
"Napi Gazdaság",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Földművelésügyi Minisztérium",
"Fővárosi Törvényszék",
"Földművelési Minisztérium"
] |
Milliárdos kárt okozhattak a bizniszpártok az államnak, mégis több parlamenti választás telt el úgy, hogy többségük büntetlenül szerezhette meg a költségvetési támogatásokat. Most az egyik leghíresebb kamupártos ellen jutott el vádemelésig a vizsgálat, ám a jogvédők szerint eső után köpönyeg a mostani vizsgálat, különösen, hogy az állam eddig sem tudta visszaszerezni a kamupártoknak adott pénzeket.
2015-ben, az Állami Számvevőszék feljelentése után kezdett nyomozni az ügyészség több párt ellen is, ennek eredménye lett a hétfőn bejelentett vádemelés – tudta meg a hvg.hu a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség szóvivőjétől.
Noha az ügyészség a közleményben nem nevezett meg sem pártot, sem azt, kik ellen emelt vádat, a megadott paraméterekből (az állami kampánytámogatás összege, de különösen az egyéni jelöltek száma alapján) könnyedén beazonosítható volt, a Seres Mária Szövetségesei (SMS) elnevezésű pártól van szó. Következésképpen Seres Mária és férje, Stekler Ottó ellen emeltek vádat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt: a vádirat szerint a házaspár a 2014-es országgyűlési választáson 117 millió forint állami támogatást csalt el.
Noha Seresnek és Steklernek volt egy-egy, formálisan működő pártja, 2013-ban új pártot alapítottak – ez volt az SMS –, amelyet egy ismerősük vezetett. A párt nevében a férj járt el, és amint a csaknem 300 milliós állami kampánytámogatás megérkezett, továbbutalta felesége pártjának számlájára, majd onnan továbbment a férj pártjához, "kampánytevékenység" megnevezéssel. Ez a tevékenység fiktív volt. A pénzmozgást kívülről nem lehet ellenőrizni, ugyanis Seres pártjának, a Civil Mozgalomnak nincs beszámolója.
A vádirat szerint ketten együtt 117 milliót vettek fel a számlákról, Seres ezt követően Budapesten két lakást is vásárolt. Az ügyészség a vádlottakra börtön- és pénzbüntetés kiszabását és vagyonelkobzást kért, illetve az érintett pártok megszüntetését kezdeményezte.
© Tury Gergely
Az átláthatóságért lobbizó Seres
Seres Mária 2008-ban tűnt fel a színen, mikor népszavazást kezdeményezett a képviselői költségtérítés elszámoltathatóságáról, és össze is gyűjtötte hozzá a szükséges 100 ezer aláírást. A népszavazás végül elmaradt, mert a Parlament törvényt módosított, a képviselők pedig választókerületi pótlékot és lakhatási támogatást kaptak.
Seres viszont ismertté vált, a nyíregyházi Csaló közbe bejegyzett Civil Mozgalommal 45 ezer szavazatot szerzett a 2010-es választáson, amivel legeredményesebb parlamenten kívüli párt lett. Ismertségét ősszel kamatoztatta, egy ciklusra Mátraverebély polgármesterévé választották. Seres 2014-ben újra elindult az országgyűlési választáson, de nem a Civil Mozgalom, hanem "felkérésre" az SMS élén, "függetlenként."
Az egy jó év volt a "kamu és bizniszpártoknak": 2012-ben a fideszes kétharmad enyhített a jelölt- és listaállítás feltételein, a listát állító pártok busás támogatást kaptak úgy, hogy gyenge szereplés esetén sem kellett visszafizetni a pénzt (a szabály az óta változott, bár az állam csak fut a milliárdok után). A törvény ellen tiltakozó Political Capital és Transparency International akkor azt kifogásolta, a listát állító pártok készpénzben jutnak hozzá a 149-597 milliós kampánytámogatáshoz úgy, hogy tételesen el sem kell számolniuk a pénzzel.
A választáson az SMS 22 ezer szavazatot és 0,45 százalékot szerzett, azonban – hasonszőrű pártokkal együtt – ezzel is hozzájárultak a fideszes kétharmadhoz: a XVIII. kerületben például több szavazatot kapott a jelöltjük, mint amennyi különbség volt a fideszes Kucsák László és a vesztes Kunhalmi Ágnes között.
Nem voltak együttműködők
A párt hivatalos beszámolója nem volt részletes, az állami támogatásként feltüntetett 356,5 millió forintot (amibe beleszámolhatták az egyéni képviselők után járó, nekik adott támogatást is) egy az egyben elkönyvelték anyagi jellegű ráfordításként.
© Hivatalos Értesítő
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) bejelentésre vizsgálta a pártot, majd a számviteli és az áfatörvény megsértése és az adatszolgáltatás hiányosságai miatt a NAV-hoz és az ügyészséghez fordult 2015-ben, ekkor kezdődött a nyomozás.
Kérdésünkre, hogy miért kellett öt év az ügy feltárására, az ügyészség azt írta: az ÁSZ feljelentése után több párt esetében is vizsgálni kellett a kampánytámogatás felhasználását,
a vádiratban érintett párt esetében is szerteágazó volt a pénz útja, bonyolult bizonyítást kellett lefolytatni, de hátráltatta a nyomozást az is, hogy az érintett szervezetek iratanyaga nem, vagy csak hiányosan állt rendelkezésre.
A büntetőeljárás érdekére hivatkozva nem válaszoltak arra a kérdésünkre, hogy Seres és Stekler későbbi tevékenységét is vizsgálják-e.
Seres a 2018-as országgyűlési választáson nem indult, ám a Gulyás Márton által készített oknyomozó film szerint az akkori kamupártok felét a Sereshez köthető kör mozgatta, és azt valószínűsítették, hogy a birtokukban lévő választói adatok állhattak a 2014–18-ban burjánzó ajánláshamisítási ügyek mögött is. A filmben összességében 2,2 milliárdos költségvetési kárról beszéltek.
Seres Mária és férje állhat az utóbbi nyolc év féltucat kamupártja mögött Az utóbbi évek kamupártos lenyúlásairól készített tényfeltáró filmet az eddig inkább közéleti megmozdulásairól ismert Gulyás Márton. A Rablópártok olyan megdöbbentő összefüggésekről rántja le a leplet, amelyek évek óta itt voltak a szemünk előtt. A konkrétan tetten ért kár 2,2 milliárd forint.
Az általunk ismert telefonszámokon kerestük Seres Máriát és Stekler Ottót is, de egyelőre nem reagáltak.
Nehezen követhető utak
Az ÁSZ tehát nem csak Sereséknél tárt fel visszaéléseket: a szervezet 2014-ben 10 pártot jelentett fel költségvetési csalás, illetve a hiányos adatszolgáltatás miatt. A megtévesztő nevű Együtt2014-et mindkét jogcím érintette, a Zuschlag Jánossal kapcsolatba hozott Új Dimenzió és Új Magyarország Párt ellen költségvetési csalás, az SMS, a Jólét és Szabadság, a Magyarországi Cigánypárt, a Zöldek Pártja, a Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja és a Közösség a Társadalmi Igazságosságért nevű formációk ellen pedig a "közreműködési kötelezettség megszegése" miatt fordult az ügyészséghez. (Ez annyit tesz, hogy a pártok nem bocsátották rendelkezésre elszámolásaikat.) 2018-ban az ÁSZ nem kapott bejelentést, így nem vizsgált kamugyanús pártokat.
Az ügyészség viszont mindkét választási év után lépett, bár nehéz követni, hogy mely ügyekről van szó. Megkeresésünkre a Legfőbb Ügyészség csak egy 2018. novemberi statisztikát küldött át – épp azt, amelyiket korábban Szél Bernadett országgyűlési képviselőnek is –, amelyből kiderült, a 2014-es kampánytámogatások szabálytalan felhasználása miatt 17 büntetőeljárás indult, 11 esetben emelt vádat az ügyészség. 17 embert elítéltek, 3 ügy tavaly folyamatban volt.
Elképesztő kamupárthálózatra bukkantunk a volt monoki polgármester pártja körül Míg a nagy pártok pénzt és energiát nem kímélve minden lehetőséget megragadnak, hogy a választások előtt elmondhassák fő üzeneteiket, addig néhány bemutatni próbált mikropártnál épp az ellenkezőjét tapasztaltuk. A rejtőzködő, agresszív jelöltek és még rejtőzködőbb pártvezetők mögött egy szürreális, jól felépített hálózat és Szepessy Zsolt volt monoki polgármester sejlik fel.
A 2018-as választás után az egy százalékot el nem ért pártok kampánytámogatás-felhasználása miatt 47 nyomozás indult (a 2017-ben módosított törvény szerint nekik vissza kellene fizetniük a kampánytámogatást), 8 ügyben emeltek vádat, négyben már jogerősen elítéltek hat embert. Két eljárás bűncselekmény, egy bizonyítottság hiányában szűnt meg. Szél a hvg.hu-nak azt mondta, hiába kérdezte a parlamenti meghallgatásán Polt Péter legfőbb ügyészt, konkrétumokat ő sem tudott meg.
Úgy kell összesakkozni
Az ügyészség menet közben is anonimizáltan kommunikálta az ügyeket, az első pénzbüntetésre ítélt kamupárt vezetőjéről kiadott közleményben azt írták, hogy egy parlamenten kívüli párt 37 éves elnökét ítélték el költségvetési csalás miatt, mivel a 149 milliós állami kampánytámogatásból 20 millióval nem tudott elszámolni. A férfi ezért külföldi cég nevében kiállított fiktív számlákat könyvelt le és megtévesztette az ÁSZ-t, amiért a bíróság 300 ezer forintos büntetést szabott ki rá. A nevet az ügyészség – arra hivatkozva, hogy nem ők az adatkezelő – közérdekű adatigénylésre sem árulta el, a hvg.hu azonban kiderítette, hogy a Zuschlag-közelinek tartott Új Dimenzió Pártjának elnökét, Kovács Szabolcsot ítélték el.
A Seres Máriáék elleni vádemelésről megkérdeztük a Transparency jogi igazgatóját, Ligeti Miklóst, aki azt mondta, ez fontos lépés, de eső után köpönyeg.
Az állam közpénzt dobott a kamupártoknak, amit azok lenyúltak, most meg közpénzt költ a nyomozásra, hogy utólag tetten érjék az előre látható lenyúlásokat.
Ligeti szerint vajmi kevés pénzt lehet visszaszerezni, de a kormány legalább fenn tudja tartani azt a narratívát, hogy a szabályozás jó, a csalókat pedig elkapják. Azt mondja, a valóság nem ez, szerinte a mostani helyett egy átlátható, "készpénzajándékot" nem tartalmazó jelöltállítási rendszerre lenne szükség.
Egy kanyit sem fizetett vissza a 306 milliós kampánytámogatásból az Összefogás Párt Csak három párt fizette vissza teljes egészében a kampányra felvett állami pénzt, mert nem érte el az 1 százalékot. Tizenhárom párt semmit nem törlesztett.
Ligeti elmondása szerint azt sem szabályozták, kinek kell lépnie abban az esetben, ha a jelölt hamis aláírásokkal indult és kapott kampánytámogatást. Megkérdezte a Magyar Államkincstárat, a Nemzeti Választási Irodát és az ügyészséget is, de egyik sem érezte úgy, hogy ilyen esetben el kellene járnia. Felvetésünkre, hogy az két százalékot el nem érő jelöltnek így is, úgy is vissza kell fizetnie a pénzt, Ligeti azt mondta, minden jogsértésnél "jogcím szerint" kell végrehajtani a szankciókat, vagyis erre hivatkozva is vissza kellene követelni a pénzt. A Transparency egyébként kikérte a kamupártok elszámolását az Államkincstártól, amely a kérést csak 5 millió forintért akarta teljesíteni, így a szervezet bírósághoz fordult. Első fokon a bíróság kimondta, ezek az elszámolások ingyen járnak, másodfokú döntés még nincs. | [
"Civil Mozgalom",
"Seres Mária Szövetségesei"
] | [
"Magyarországi Cigánypárt",
"Új Dimenzió Pártja",
"Új Dimenzió és Új Magyarország Párt",
"Legfőbb Ügyészség",
"Zöldek Pártja",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség",
"Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja",
"Transparency International",
"Összefogás Párt",
"Nemzeti Választási Iroda",
"Csaló közbe",
"Jólét és Szabadság",
"Közösség a Társadalmi Igazságosságért",
"Political Capital",
"Magyar Államkincstár",
"Állami Számvevőszék"
] |
Az albertirsai üzem főbejárata. Fotó: G7
Engedélyezte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Mészáros-csoport legfrissebb felvásárlását. A felcsúti milliárdos tavaly alapított Aqua Lorenzo nevű cége így megvásárolhatja az ország egyik legnagyobb kapacitású, ásványvíz, üdítőital és energiaital gyártására, illetve palackozására szakosodott üzemét.
A gyártóegység úgy kerülhet Mészárosékhoz, hogy korábbi birtokosa, az Aquarius-Aqua Kft. felszámolás alá került, így eszközeit (köztük az üzemet is) elárverezik. Bár az egységre, illetve bizonyos berendezésekre több érdeklődő is lett volna, múlt heti cikkünkben bemutattuk, hogy ezek a potenciális vevők hogyan fújtak visszavonulót Mészáros Lőrinc feltűnésekor, és így miként juthatott hozzá kifejezetten olcsón az üzemhez a felcsúti milliárdos.
A tényleges vevő sokáig nem lépett a nyilvánosság elé, múlt hétfőn azonban – miután kérdéseket küldtünk a csoportnak a témában – bejelentette tervét a GVH-nak. Erre bólintott most rá a versenyhivatal, egészen pontosan azt jelezte a szervezet, hogy vizsgálódni sem fog, mivel a vonatkozó jogszabály szerint
vizsgálat elrendelésére okot adó körülmény nem áll fenn.
Az albertirsai egységben az előző tulajdonos egy ideig elsősorban ásványvizet palackozott, aminek eredményeként mennyiségben sokáig piacvezető is volt az Aquarius-Aqua Magyarországon. A Mészáros-csoport azonban egyáltalán nem biztos, hogy erre a termékkörre fog koncentrálni a közeljövőben, az ásványvízben ugyanis jelenleg nem túl sok potenciál van.
Vállalat Aqua Lorenzo Aquarius-Aqua ásványvíz Mészáros Lőrinc Olvasson tovább a kategóriában | [
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Aquarius-Aqua Kft."
] | [
"Aqua Lorenzo"
] |
A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő ZÁÉV Építőipari Zrt. nettó 5,9 milliárd forintért húzza fel Szombathelyen a Nyugat-magyarországi Utánpótlás-nevelési Centrumot.
A beruházást a kormány már 2014-ben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánította, de az építkezés eddig csúszott. A Nemzeti Sportközpontok (NSK) már korábban is kiírt egy közbeszerzést a kivitelezésre, de azt a tendert tavaly júliusban eredménytelennek nyilvánították azzal az indokkal, hogy a legkedvezőbb ajánlatra sincs elég pénz. Vagyis a pályázók a becsült árnál drágább ajánlatot tettek. A 24.hu beszámolója szerint a ZÁÉV Építőipari Zrt. akkor nettó 5,7 milliárd forintért, a West Hungária Bau Kft. (WHB) pedig nettó 6,09 milliárd forintért vállalta volna a beruházást.
Úgy tűnik, közben sikerült pluszpénzt szerezni a beruházásra, ugyanis az NSK június 6-án szerződést kötött a ZÁÉV-val a Nyugat-magyarországi Utánpótlás-nevelési Centrum megépítésére – derül ki az uniós közbeszerzési értesítő, a TED legfrissebb számából.
A ZÁÉV nettó 5,9 milliárd forintért vállalta a kivitelezést.
A cégnek egy közel 2 500 négyzetméter alapterületű, háromemeletes épületet kell felhúznia, illetve ki kell alakítania egy parkolót 66 autó, két autóbusz és egy kerékpártároló számára.
Az épület földszintjén a tantermek, az öltözők, a konyha, az étkező és az üzemeltetéshez kapcsolódó helyiségek kapnak helyet az orvosi részleggel együtt. Az emeleteken tantermek, kollégium, és irodák lesznek tárgyalókkal, a gépészeti helyiséggel és a gondnoki lakással együtt.
Az oktatási épület mellett kialakítanak 5 darab, 68×105 méteres, füves labdarúgó pályát, és egy ugyanilyen méretű műfüves labdarúgó pályát is.
Az eredményhirdetésről szóló tájékoztatóban szerepel az is, hogy a ZÁÉV alvállalkozókat vesz majd igénybe a mélyalapozáshoz, az állványozáshoz és más munkafolyamatokhoz is.
A ZÁÉV és az építőipari tevékenységet folytató leányvállalatai hivatalosan idén januárban lettek Mészáros Lőrinc érdekeltségei. A zrt. értékesítésének nettó árbevétele tavaly 72 milliárd forint lett, ami duplája a 2017-ben elért 35 milliárd forintos árbevételnek. A 444 is megírta, hogy 2018-ban a ZÁÉV 5,6 milliárdos nyereséget ért el, osztalékként pedig 8 milliárd forintot vettek ki belőle a tulajdonosok, Mészáros Lőrinc és felesége.
A vállalkozás korábban olyan nagy munkákat nyert el, mint például az új Néprajzi Múzeum felhúzása a Városligetben, amelyet a Magyar Építő Zrt.-vel közösen 26 milliárd forintért végez. Emellett a ZÁÉV építi meg Zalaegerszeg új fedett uszodáját is 8,8 milliárdért.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. | [
"ZÁÉV"
] | [
"ZÁÉV Építőipari Zrt.",
"Nyugat-magyarországi Utánpótlás-nevelési Centrum",
"West Hungária Bau Kft.",
"Nemzeti Sportközpontok",
"Opten Kft.",
"Magyar Építő Zrt."
] |
A Nőttön-nő a Fidesz szemétdombja című cikkünkben több pontatlanság is szerepel. A cikk nem jelezte egyértelműen, hogy az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) csak a termékdíjas hulladék kezeléséért felel, nem pedig az ország összes szemetéért (az OHÜ által kezelt mennyiség csupán harmada az összes háztartási hulladéknak). Cikkünk azon állítása is pontatlan, amely szerint az OHÜ az összes közbeszerzést tavaly augusztusban írta ki. A közbeszerzések többségére ugyan igaz ez, de már áprilisban is voltak pályázatok. Ezen kívül valótlanul állítottuk, hogy az OHÜ csak néhány céggel szerződött a hulladék kezelésére, ugyanis az OHÜ kis- és középvállalkozókkal is kötött szerződéseket, igaz, a pályázaton nyertes, azaz az OHÜ-vel közvetlen kapcsolatban álló cégek száma jóval kevesebb, mint az összes cégé, amelyekkel az OHÜ szerződött.
A pontatlanságokért és tévedésekért olvasóink és az érintettek elnézését kérjük! | [
"Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség"
] | [] |
Gyurcsány Ferenc és felesége négyzetméterenként több mint 200 ezer forintért újíthatta fel a házuk belsejét, feltéve, ha igaz az a magyarázat, amit a DK sajtóosztálya küldött annak kapcsán, hogy mire költötte el Gyurcsány Ferenc azt a több mint 1,1 milliárd forintot az elmúlt években, amit nem találnak a vagyonnyilatkozataiban. Kívülről ugyanis nem változott semmi a házon.
Újabb meglepő ellentmondások derültek ki Gyurcsány Ferenc vagyonnyilatkozataival kapcsolatban. A DK elnöke korábban azt mondta, hogy 100 milliót költöttek el az elmúlt években a budai házuk átépítésére, felújítására. A helyszínen járva azonban úgy tűnik, kívülről semmi nem változott. Nem újítottak fel semmit Gyurcsányék házán.
Ez azt jelenti, hogy a 100 milliót csak belülre költötték el, ami a 481 négyzetméter esetében több mint 200 ezer forintos felújítási négyzetméterár. Ez nem egy átlagos költés úgy, hogy ráadásul azt feltételezzük ebben az esetben, hogy Gyurcsányék a teljes házukat felújították belülről.
Több helyen megbukott a DK magyarázkodása
Gyurcsány, miután leadta vagyonnyilatkozatát, annak részletes elemzése alapján a Világgazdaság megállapította, hogy vagyonában 1,1 milliárd forint útja homályban marad. "Hacsak azt nem feltételezzük, hogy a pártelnök havi átlagban valamivel több, mint 23 millió forintot költött az elmúlt négy évben" – fogalmazott a lap. A DK ekkor közleményben magyarázta az összeg sorsát.
Eszerint Gyurcsány 300 millió adót és közterhet fizetett, míg felesége vagyonnyilatkozatában is van további 200 millió, ezenfelül szemlőhegyi házának átépítésére 100, illetve kötcsei birtokára ugyancsak 100 milliót költött. Gyerekei taníttatására 70, részükre lakásvásárlásra és felújításra 80, nehéz helyzetű családok, civil szervezetek, illetve a DK támogatására pedig 70 millió forintot fordított Gyurcsány Ferenc a magyarázat szerint.
További félmilliárd forint hiányzik
Mindezen tételek azonban összesen 920 millió forintot tesznek ki, ami még mindig közel százmillióval marad el a homályba vesző 1,1 milliárd forinttól. Ha pedig figyelembe vesszük, hogy a 920 millió forintba Gyurcsány Ferenc a 300 millió osztalékfizetéshez kötődő adót is beleszámolta, amit maga az Altus fizetett ki, akkor minimum félmilliárd forint hiányzik továbbra is.
Az ügy kirobbanásakor Tényi István a Központi Nyomozó Főügyészségen tett bejelentést ismeretlen tettes ellen, hamis magánokirat felhasználása vétsége miatt. Az ügyészség a Magyar Nemzet érdeklődésére közölte, hogy a beadvány elbírálása még folyamatban van.
Vagyonnyilatkozat-tételi eljárás indul Gyurcsány ellen | [
"Altus"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Magyar Nemzet"
] |
Bírósághoz fordul szerdán a Pénzügyminisztérium, hogy kezdeményezze a sukorói telekcsere-ügyletről szóló szerződés felmondását. A központi nyomozó főügyészség szerint a telekcserébe bevont két Pest megyei ingatlan értéke majdnem 600 millió forinttal kevesebb, mint amennyire a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő értékbecslője értékelte.
Feltehetően szerdán jelenti be Oszkó Péter pénzügyminiszter, hogy a bíróságnál kezdeményezik annak a telekcseréről szóló szerződésnek a felmondását, amit a Sukoróra tervezett King's City kaszinóváros létrehozásához kötöttek.
2008. július 30-án a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) ingatlancseréről szóló szerződést írt alá egy magánszeméllyel, Joav Blummal, a magyar állam így egy Sukoró külterületén, a Velencei-tó partján lévő 70 hektáros ingatlanért két gyümölcsös tulajdonjogát szerezte meg, az egyik Albertirsán, a másik a Pilisen található.
A cserébe bevont pilisi ingatlanról tudni kell azt is, hogy itt halad át majd az M4-es autópálya, melynek építési engedélye 2007 januárjában lett jogerős. Az állam az autópálya-építéssel indokolta a csere szükségességét.
A sukorói 70 hektáros területet 1,1 milliárd forintra, míg a cserébe bevont két másik ingatlant együtt csaknem 800 millió forintra értékelte az a független értékbecslő, akit az MNV fél évvel korábban közbeszerzési eljárással választott ki. Az ingatlancsere értékkülönbözet megfizetésével zajlott.
A központi nyomozó főügyészség csütörtökön jelentette be, hogy lezárult a kirendelt igazságügyi szakértő vizsgálata, amelyben megállapították, hogy a telekcserébe bevont Pest megyei ingatlanok 193,8 millió forintot érnek, azaz a telkek értékét csaknem 600 millió forinttal túlbecsülték (a korábbi értékbecslés pontosan 787,4 millió forintról szól, azaz a különbség 593,5 millió forint).
A szakértő jelentéséből kiderül az is, hogy a nem egészen kétszázmilliós értékű ingatlanegyüttesből mindössze 15,1 millió forintnyi értéket képvisel a 4-es út Monor-Pilis elkerülő szakaszának nyomvonalával érintett terület.
Ez korábban már a számvevőknek is feltűnt, az ÁSZ augusztus végén elkészült jelentése is kiemelte, hogy 182,89 hektáros földterületből az M4-es gyorsút építéséhez mindössze 10,31 hektár szükséges. Az ÁSZ a jelentésben azt is kimondta, hogy mivel a csereingatlanok teljes területe tekintetében szerintük nem állt fenn a Nemzeti Földalapról (NFA) szóló törvényben meghatározott közérdekű cél, így a létrejött szerződés semmisnek tekinthető.
A főügyészség a csütörtöki bejelentéskor közölte azt is, hogy a szakértői vélemény megállapításairól tájékoztatta a Pénzügyminisztériumot, továbbá az MNV Zrt. Ellenőrző Bizottságát, valamint az ügyben szintén vizsgálatot folytató Állami Számvevőszéket.
Az ügyben indított vizsgálatok miatt a sukorói ingatlan még nem szállt át a csereügyletben résztvevő magánszemélyre, a tulajdonos jelenleg a magyar állam, a tulajdonosi jogokat az MNV gyakorolja (a tulajdonjog földhivatali bejegyzése tavaly december óta fel van függesztve).
A kormány egy április 10-én született rendeletében kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította a sukorói King's City fejlesztést, amit azzal indokoltak, hogy a fejlesztés eredményeként 2000-2500 új munkahely létesül. (A Gyurcsány-kormány április 8-án tartotta utolsó ülését.)
A kiemelt beruházás lényege, hogy leegyszerűsítik a projektek előkészítésének menetét, valamint felgyorsítják az engedélyezési eljárásokat, hogy könnyebb legyen a hazai beruházók helyzete. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyszerűbbek a területrendezési és településrendezési eljárások, az engedélyezésekkor hatékonyabb az együttműködés az érintett szakhatóságok között, illetve felgyorsulhat az építési engedély megszerzése. | [
"King's City",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] | [
"Nemzeti Földalap",
"Állami Számvevőszék",
"MNV Zrt. Ellenőrző Bizottsága"
] |
2009. augusztus 13., csütörtök 17:47
Kocsis István vezérigazgató menesztését kezdeményezik a fővárosi szocialisták. A BKV-nál a végkielégítési botrány során kialakult helyzet megoldására ugyanis a jelenlegi vezetővel nem látnak esélyt - mondta Steiner Pál, a fővárosi MSZP frakcióvezetője."Én azt a tájékoztatást kaptam, hogy Kocsis úr az ominózus könyvvizsgálói jelentést aláírta, még valamikor az év elején, tehát akkor ebből következően vagy nem tudta, hogy mit ír alá, az is baj, vagy tudta, hogy mit ír alá, és akkor az pláne baj" - mondta Steiner Pál.A BKV közleményben cáfolta ismét, hogy Kocsis István tudott volna a végkielégítésekről.A fővárosi Fidesz frakció nem támogatja a vezérigazgató menesztését - mondta az InfoRádiónak Tarlós István, a képviselőcsoport vezetője."Ez nem Kocsis István védelmét akarja jelenteni, hanem egyszerűen nem fejeződtek be a vizsgálatok, úgyhogy amit az MSZP csinál, az egyszerűen kabaré." - mondta Tarlós István.A fővárosi SZDSZ-frakció a jövő héten tárgyal a BKV-nál kialakult helyzetről és a végkielégítési ügyről - mondta az InfoRádió kérdésére Ikvai-Szabó Imre szabad-demokrata főpolgármester-helyettes."Még nem gondolnánk kialakítani álláspontot, mielőtt nem ismerjük a tényeket. A frakcióülésre meghívtuk azokat a delegáltjainkat, akik a BKV-ban dolgoznak, meg fogjuk őket hallgatni, és természetesen a tények ismeretében kialakítjuk a véleményünket. Akkor lehet ilyen sarkos kategorikus megfogalmazásokat alkalmazni az én véleményem szerint, ha a konkrét tények az asztalon vannak." - mondta.A BKV-s végkielégítési ügyek három hete pattantak ki, amikor a Magyar Nemzet arról számolt be, hogy a BKV kifizetett 100 millió forint végkielégítést Szalainé Szilágyi Eleonórának, akit a cég tovább foglalkoztatott havi 1.2 millió forintért.Azóta több vezetőről is kiderült, hogy több tízmillió forintos végkielégítéssel távozott a közlekedési társaságtól. A távirati iroda birtokába került dokumentum szerint Regőczi Miklós, volt értékesítési vezérigazgató és Olti Ferenc volt vezérigazgató-helyettes is 30 millió forintot meghaladó végkielégítést kapott másfél évnyi munkaviszony után.A BRFK már összevonta a BKV ügyében indított korábbi nyomozással a Kocsis István által hétfőn tett feljelentést. Tafferner Évát, a BRFK szóvivője elmondta: "Egyelőre a nyomozók beszerezték azokat a szükséges iratokat, dokumentációkat, amelyek az ügy megítéléséhez szükségesek, ezeknek a tanulmányozása van folyamatban, a tanúkihallgatásokra majd ezután kerülhet sor."A BKV legutóbbi számításai szerint 2007 óta mintegy 3,3 milliárd forintot költöttek végkielégítésekre, ám a távirati iroda úgy tudja, a társaság több mint 50 nevet tartalmazó listája nem teljes. A tájékoztatás szerint tavaly augusztusig 21, Kocsis István szeptemberi belépése óta pedig 8, vezető távozását jelezték. Több olyan ember neve is hiányzik azonban a listáról, aki a vezérigazgató közvetlen alárendeltségéből távozott az elmúlt hónapokban. Így például Antal Mihály korábbi igazgató, tanácsadó és Vitézi Ágnes főosztályvezető neve sem szerepel a listán.Mindezen felül azonban további milliókat fizettethetnek ki a BKV-val, ugyanis Somodi László a cég volt közlekedési vezérigazgató-helyettese és Szalai László a társaság volt stratégiai igazgatója is bírósághoz fordult menesztése miatt, így ha jogerősen pert nyernek a közlekedési cég ellen, egyenként 100 millió forintot tehetnek zsebre. | [
"BKV"
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
Mintegy 50 millió forintért szerzett meg inkurrens hadi eszközöket – rakétákat, régi gépjárműveket – a HM EI Zrt-től a Pilis Vadászbolt Kft. az eltelt három évben. A Párbeszéd Magyarországért (PM) hozta fel az elmúlt napokban a céggel kapcsolatban, hogy az egyik, minimálár nélküli pályázaton egyetlen ajánlattevőként nyert, ezért felmerülhet a hűtlen kezelés gyanúja. A PM ezért feljelentést tesz. A HM EI Zrt. vezérigazgatója, Móró Lajos az Átlátszóval azt közölte, hogy minden nyilvános eljáráson, a jogszabályok szerint dőlt el. A vevő cég orosz ügyvezetője ismeretlen számukra.
Nem ismerik Ljubisin Vlagyimir Vlagyimirovicsot a HM EI Zrt-nél, pedig a férfi idén nyáron lett ügyvezetőként bejegyezve a Pilis Vadászbolt Kft-ben, vagyis ma már a Pilis Defence System Kft-ben, ugyanis tavaly augusztusban megváltoztatták a társaság nevét.
Az orosz származású cégvezető önállóan is képviselhetné a társaságot, de a HM EI vezetése eddig csak a másik ügyvezetőként feltüntetett Gyarmati Andrással találkozott. Ez azon a beszélgetésen derült ki, amelyre a Honvédelmi Minisztérium cégénél lehetőséget adtak az Átlátszó munkatársa számára.
Ismert, a PM bejelentette, hogy hűtlen kezelés miatt feljelentést tesz, mert szerinte ennek a gyanúját veti fel, hogy a HM EI Zrt. pár millió forintért adott el százmillió forintot érő föld-levegő és levegő-föld rakétákat és rádiólokátorokat a Pilis Vadászbolt Kft-nek. A vadászbolt – a PM meglátása alapján – minimálár nélküli pályázaton egyetlen ajánlattevőként nyert, ami erősíti a gyanút.
Nyilvánosságra került, hogy az adásvételi szerződések rögzítik: a vadászbolt "hazai és export továbbértékesítési céllal" vásárolta meg a fegyvereket. A részletes kiírás szerint jelentős részben éles rakétákról, közte félezer páncéltörő levegő-föld rakétáról és félszáz légelhárító rakétáról van szó.
"Ellenőrzés után egy részük használható" vagy "felújítás után annak eredményétől függően használható". "Jelentős részük eredeti gyári csomagolásban van tárolva." A "lokátorok ellenőrzés után használhatóak. Tartozékaik épek, tároló ládáik sértetlenek." A PM részéről úgy gondolták, hogy a kft. jóval több pénzért fogja értékesíteni a harcászati eszközöket, mint amennyiért megszerezte.
Ugyanakkor a HM EI Zrt. részéről azt mondták az Átlátszónak, hogy mindig a piac dönti el, mennyit kérhet a nyertes pályázó, ebben az esetben a Pilis Defence System Kft. az eszközök továbbértékesítésekor.
"A cég egyébként nem járt jól a felemlegetett eszközök megszerzésével, mert nem tudtak túladni rajtuk, ezért Pusztavacson és Táborfalván, honvédségi területen bértárolja azokat, amiért fizet is. Ez adódhat abból például, hogy a pályázó a kereslet miatt jelentkezik, de előfordulhat, hogy mire a 90 napig tartó eljárás lezajlik, megváltozik a helyzet és mondjuk, a háborús felek kibékülnek. Itt viszont az történt, hogy volt egy zsíros tétel, amit egy másik jelentkező vitt el a Pilis Defence orra elől."
A HM EI vezérigazgatója, Móró Lajos beszámolt arról, hogy a Honvédelmi Minisztérium megbízása alapján megbízotti jogállásban 2012 óta feladata a HM EI Zrt-nek az inkurrencia értékesítése, amit igyekeznek úgy teljesíteni, hogy vegyesen írják ki az eszközöket, vagyis az értékesebb dolgok mellé oda teszik a "szemetet" is, hogy ne maradjon a honvédség nyakán, főleg, hogy a megsemmisítésük jelentős összegbe kerülne.
"Az eljárások teljesen nyilvánosak. A Honvédelmi Minisztérium és a HM EI honlapja mellett egy napilapban, a Napi gazdaságban is közzétesszük az eladandó eszközöket. A meghirdetett csomagokra és azokon belül az egyes tételekre jelentkezhetnek azok – cégek, vadászboltok vagy akár egyéni vállalkozók is –, akik a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal haditechnikai kereskedelmi engedélyével rendelkeznek."
A Pilis Defence System nagyjából a pályázatok felén indult – közölte a vezérigazgató – hozzátéve, hogy ezeken nem mindig nyert.
A HM EI vezére hangsúlyozta azt is, hogy a szerződéskor a nyertesnek nyilatkoznia kell arról is, hogy miként hasznosítaná az eszközöket, illetve, hogy külföldön – az Európai Unión belül vagy kívül – értékesítené-e.
"A Pilis Defence Systemnek eladott haditechnikai eszközök főleg gyakorló rakéták, amelyek kibelezve kénnel feltöltve kerültek a céghez, tehát semmi másra nem alkalmasak, minthogy a katonák dobálják azokat."
A HM EI Zrt. vezetője az értékesített eszközök becsült értékére azonban nem volt hajlandó nyilatkozni, mondván, tapasztalatuk szerint m, ha kitudódott, árcsökkentő hatású volt, ráadásul üzleti titoknak is minősülhet.
A vásárló cég tulajdonosa a 2011-ben alakult Eastwest Defence Kft., amelynek a tulajdonosa ifjabb Gyarmati András. Az Opten céginformációs rendszer alapján a vállalkozás neve 2013. január 8-ig Bitang Jagd volt és székhelye a VII. kerületi Akácfa utcában található. A főtevékenységként saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadását, üzemeltetését jegyző társaságnak létezése óta egyik évben sem volt árbevétele, valamint mérleg szerinti eredménye is mindig mínuszban volt.
Ugyanakkor az Easwest Defence általa tulajdonolt Pilis Defence Systems Kft. mintegy 550 millió nettó árbevétel mellett közel 51 millió forint mérleg szerinti eredményt ért el a tavalyi évben.A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal kereskedőlistája szerint a cégnek 2019. augusztus 31-ig van engedélye.
A HVG-ben két évvel ezelőtt jelent meg, hogy a gyártási engedéllyel rendelkezők listáján nem csak a Pilis Vadászbolt szerepel, hanem más üzletek is, de a kft. a honvédség fölöslegessé vált készleteinek egyik nagy felvásárlója.
A Honvédelmi Minisztérium inkurrencia-értékesítésén 15 alkalommal nyert és jutott 48,4 millió forintért régi fegyverzethez, rohamsisakokhoz, élelmezési járművekhez vagy rakétákhoz. A legnagyobb értékű tétel URAL terepjáró autók és szivattyúállomások voltak; a 78 darabból álló csomagért az akkor még Pilis Vadászboltként futó vállalkozás 25 millió forintot fizetett ki.
A jelenleg 31 éves Ljubisin Vlagyimir Vlagyimirovics állítólag vendégláttással és idegenforgalommal foglalkozott/foglalkozik Szentpétervárott, de ő lehet az, aki 2010-ben egy orosz vámügyi fórumon érdeklődött, hogy lehetne elvámoltatni 10 tonnányi személyes holmiját (bútorokat), amiket Magyarországról Oroszországba akart küldeni.
Csikász Brigitta | [
"Pilis Defence System Kft.",
"HM EI Zrt.",
"Pilis Vadászbolt Kft."
] | [
"Pilis Defence System Kft-ben",
"Pilis Vadászbolt Kft-nek",
"Párbeszéd Magyarországért",
"Európai Unió",
"Easwest Defence",
"Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal",
"HM EI Zrt-től",
"Pilis Vadászbolt Kft-ben",
"Honvédelmi Minisztérium",
"HM EI Zrt",
"Bitang Jagd",
"HM EI Zrt-nél",
"Eastwest Defence Kft.",
"Pilis Defence Systems Kft."
] |
2009. november 14., szombat 12:11
Balsai István, a Fidesz elnöki stábjának jogi igazgatója budapesti sajtótájékoztatóján ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy a Magyar Nemzet szombati számában arról írt: távozik a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől (MNV) Császy Zsolt.Ha úgy gondolja Bajnai Gordon miniszterelnök vagy Oszkó Péter pénzügyminiszter, hogy majd Császy Zsolt lesz a bűnbak - "akit egyébként szépen, zsebpénzzel együtt elbocsátanak" -, akkor nagyon tévednek - fogalmazott Balsai István, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője.Büntetőfeljelentést tesz ismeretlen tettes ellen Budai Gyula, álláspontja szerint ugyanis trükköznek a pályázatok érkeztetésével, elbírálásával a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-n (MNV) belül.A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) szövetségi igazgatója szombati budapesti sajtótájékoztatóján mindezt az állami földek haszonbérletére kiírt pályázatok ügyével összefüggésben közölte.A konkrét esettel kapcsolatban elmondta: egy 2.500 hektáros Pest megyei terület haszonbérletére érkezett pályázatokat idő előtt felbontották, s a felbontás tényét visszamenőleges dátummal próbálták legalizálni. | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] | [
"Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége"
] |
Egy, a Gyurcsány Ferenc tulajdonában álló Altus Zrt.-hez tartozó cég is dolgozott a Paksi Atomerőműnek éveken keresztül – mondta a Hír Tv-nek az atomerőmű kommunikációs igazgatója. A teljesítési igazolásokat viszont egyelőre nem találják.
Kovács Antal tájékoztatása szerint összesen 80 millió forintot fizettek ki az Agóra Kft. részére, de az erről szóló teljesítési igazolásokat nem találják, csak a kifizetési bizonylatokat. Az erőmű kommunikációs igazgatója azt mondta a Hír Tv-nek, "az atomerőmű életében nagyon szigorú szabályok vannak a dokumentumok megőrzésére, de tizenhat évvel ezelőtti dologról van szó. A szerződéseket nem találtuk meg, mert a szabályok nem követelik meg a megőrzésüket, viszont a kifizetésekről szóló bizonylatot igen: eszerint 1997–98-ban tíz hónapon keresztül havi nyolcmillió forintot fizetett ki a Paksi Atomerőmű az Altus-csoporthoz tartozó Agóra Kft. részére" - fogalmazott Kovács Antal a hírcsatornának.
Megkeresték az Altus vezetőjét, Dobrev Klárát is, aki a teljesítésigazolásokról és az elvégzett tanácsadói munka dokumentációjáról a köztévének azt nyilatkozta: "a tanácsadói szakma széles körben elfogadott és gyakorolt szabályainak megfelelően, megbízás keretében végzett munkáink anyagait kizárólag megbízóinknak adjuk, jelen esetben adtuk át. Ennél fogva nem áll módunkban Önöknek bárminemű dokumentumot (szerződés, tanulmány, stb.) átadni" - olvasható a hirado.hu oldalon. | [
"Agóra Kft."
] | [
"Paksi Atomerőmű",
"Hír Tv",
"Altus Zrt."
] |
A szakmai bizottság javaslata ellenére nyerte el Nemcsák Károly 2011 nyarán a József Attila Színház igazgatói posztját. Az újonnan kinevezett igazgató akkor, és azóta sem hozta nyilvánosságra pályázatát, ami a Fővárosi Önkormányzat szerint nem minősül közérdekű adatnak. Az Index pert indított a pályázat és a szakmai bizottsági ülés jegyzőkönyvének megtekintéséért, amit 2011 decemberében első fokon, most pedig másodfokon is megnyert. A nyilvánosságra került pályázatból és a szakmai bizottság ülésének jegyzőkönyvéből kiderül, hogy mit ígért Nemcsák, és megnéztük, mi valósult meg ebből egy év alatt.
Nemcsák Károlyt kinevezése után többen meggyanúsították azzal, hogy tulajdonképpen beviszi a családját a József Attila Színházba. A pályázatok véleményezésére felkért szakmai bizottsági ülés jegyzőkönyve szerint ettől a bizottság is tartott, sőt aggódtak, hogy Nemcsák pusztán egy, a saját családi vállalkozásaival átszőtt befogadó színházat hozna létre a József Attilában. Egy olyan bulvárjellegű "hakniszínházat", amelyből amúgy is van elég Budapesten, így közpénzből nem biztos, hogy érdemes rá áldozni. A szakmai bizottság szerint a családi kapcsolatok ennyire "szemérmetlen" előtérbe helyezése egy pályázatban "kínos", és nem csak morálisan vet fel kérdéseket, hanem az egyik bíráló szerint talán jogilag is. Aggodalmukat fejezték ki, hogy tulajdonképpen nem történne más, mint a családi vállalkozásként működtetett Turay Ida Színház beköltöztetése a József Attilába.
Ambíciók nélkül
Nemcsák pályázatát olvasva egyértelműen kiderül, hogy nem akart nagyban eltérni a József Attila Színház addigi profiljától, mert szerinte a "közönséget nem lehet egy 180 fokos fordulattal megerőszakolni". Feladatának tekintette a "neoliberális rombolás" kárainak helyreállítását és a nemzeti értékek előtérbe helyezését – mindezt a Fidesz Minőség a kultúrában című dolgozatára hivatkozva. Nemcsák fontosnak tartotta, hogy a József Attila bemutatkozási lehetőséget biztosítson a határon túli színházaknak, és befogadó színházként a vidéki színházak előadásainak befogadását is tervezte.
Pályázata ugyanakkor ezeken kívül kevés konkrétumot tartalmaz, és inkább idézetekkel teletűzdelt általánosításokra hagyatkozik. Mint azt az egyik bizottsági tag megjegyzi: "Ennyire ambíciótlan színházi pályázatot régen olvasott". A pályázat nem jelöl ki konkrét célközönséget sem, míg egyik oldalon a "békebeli" polgári közönség visszahozására áhítozik, a másikon mindenki színháza kíván lenni. Elképzelése szerint a "népszínházi modellt" kívánja követni, mert bár a "kísérletezés izgalmas feladat", de nem határozhatja meg a műsortervet, amit szerinte előre felsorolni "felesleges lenne, hisz akkor az csak egy ötletelés".
Pályázata szerint a gyerekek felé szeretett volna nyitni, növelni a gyerek- és ifjúsági előadások számát, míg Horgas Péter és a szintén pályázó Koltay Gábor (a színház akkori megbízott vezetője) inkább azt tartotta fontosnak, hogy új közönségrétegek is felfedezzék maguknak a József Attilát, és az intézmény ki tudjon lépni az angyalföldi színház szerepéből. Horgas Péter szeretett volna elmozdulni a színháztól egy kicsit a közösségi tér irányába is, a színház profil megtartása mellett egyéb rendezvényeket, kiállításokat is tervezett. Egy 24 órás színházban gondolkodott, kifejezetten megcélozva a 30 év alatti és a fogyatékkal élő közönséget is. (Jelenleg igen kevés az akadálymentesített előadás, és ez nem csak a kerekesszékeseknek jelent nehézséget. A vakoknak narrációra, a nagyothallóknak pedig jeltolmácsra is szükségük volna a színházakban). Koltay Gábor pedig, akit a társulat egyébként támogatott, szerette volna a szinte teljesen elsorvadt stúdiószínházat feléleszteni, oda rangos rendezőket hívni.
Esély az újra
A szakmai bizottság szerint (amelynek tagjai Őze Áron, Bagó Bertalan, Menczer Jánor és Radnai Annamária voltak) ha a főváros valóban színházat akar csinálni, akkor egy megújult, friss, nagyon izgalmas és érdekes színház jöhetett volna létre Horgas vezetésével, és "gazdaságilag is az ő pályázata tartalmazta a legtöbb alternatívát." Horgas Péter végzettségében biztosítékot láttak arra is, hogy az igen leromlott állapotban lévő épülettel tud majd mit kezdeni, (még arra is volt elképzelése, hogy esetleg a metróalagút hőjével fűtené a felújított színházat), míg ha Nemcsák terve valósulna meg, szerintük a színház öt év múlva használhatatlan lesz. A szakmai bizottság némely tagja egyértelműen kimondta, hogy "Nemcsákot nincs értelme megválasztani, mert nem színházat akar csinálni", ha pedig az önkormányzat pusztán az épületet akarja hasznosítani, annak jövedelmezőbb módja is van.
A szavazáson öt szavazat érkezet Horgasra, és mindössze kettő Nemcsákra (a szakmai bizottság mindegyik tagja Horgast támogatta). A negyedik pályázó, Harsányi Gábor pályázata a jelenlévők szerint nem ütötte meg azt a színvonalat, hogy érdemes legyen róla beszélni, Koltay Gábornál pedig a közte és a főpolgármester között kialakult konfliktustól féltek. (Koltay ugyanis a társulat számos tagjával szerződést kötött, és elkezdte árulni a bérleteket a következő évadra, amihez Tarlós István főpolgármester szerint megbízott vezetőként nem lett volna joga).
Ezzel együtt a bizottság tagjai azt is elismerték, hogy bár Horgas Péter terve ambiciózus és színvonalas, nem tudják megítélni, hogy mennyi az anyagi kockázata. Mint ismert, a színház igen jelentős, mintegy 120 millió forintos adósságot halmozott fel, a főváros ezért is vonta meg tőle a támogatás kétharmadát. A József Attila színháznak így tehát egy igen szűk költségvetéssel, egy borzasztóan rossz állapotú épületben kell valahogy evickélnie a túlélésért. A szakmai bizottság akkori szavait idézve: "vesztenivalója a színháznak már kevés van, de ha Horgas Péter terve bejön, egy teljesen egyedülálló hely jöhetne létre, amilyen még nincs a városban."
A szakmai bizottság kiemelte, egy új típusú színház létrehozása nemcsak szakmailag lenne fontos, hanem a közönség miatt is. Hiszen azért üres a budapesti színházak fele, mert túlságosan egyformák, és mind "ugyanarra a nézőcsoportra apellál". A bizottsági meghallgatáson Horgas Péter is azt mondta, hogy a József Attila eddigi profiljához szokott nézők "hasonló típusú színházakat viszonylag könnyen találhatnának maguknak", így nem lenne nagy törés a más rétegek felé való nyitás.
Minek vagyunk itt?
A szavazás után a Nemzeti Erőforrás Minisztérium minisztere képviseletében jelen lévő Szakonyi Zsófia egyértelművé tette, hogy a minisztérium Nemcsák Károly pályázatát támogatja, mert arra van pénz, és a befogadó színház tűnik reálisnak. Ráadásul szerintük nem lehet EU-s pályázatokból felújítani a színházat, ahogyan azt Horgas képzelte. Hozzátette, amit Nemcsák is kiemelt dolgozatában, hogy a József Attilának van egy kialakult angyalföldi közönségrétege, ami nem biztos, hogy vevő lenne Horgas elképzelésére. Ez a felfogás egyébként egybevág azzal, amit a színház például a Wikipédián keresztül kommunikál magáról, miszerint "a színház közönsége a középosztályból szerveződik: boltos, tisztviselő, sofőr, nem elit értelmiségiek, hanem kisemberek. Ez a közönség munka után elsősorban szórakozni akar, szereti az olyan darabokat, amelyek nem túl bonyolultak, de nem is túl könnyűek."
A szakmai bizottság szerint azonban a metrónak hála a József Attilába már rég nem csak a kerületből járnak az emberek, és a lakosság is folyamatosan cserélődik. Figyelmeztetett a szakmai bizottság arra is, hogy a befogadó színház működtetése sem túl gazdaságos, hiszen az előadást ide kell szállítani, a színészeket napokra el kell valahol helyezni. Emellett kiemelték, hogy Nemcsák az amúgy is foglalkoztatott Turay Idá-s színészeket alkalmazná, "míg másik 25 embert szélnek eresztene, így fokozná a szakmán belül a munkanélküliséget".
A munkáltató képviseletében megjelent elnök már a bizottsági meghallgatások előtt kifejtette: megérti, ha művészileg a többi pályázat elfogadhatóbb, de szerintük vagy Nemcsák, vagy pedig bezár a színház. A szakmai bizottság tagjai ezután nem értették, hogy ha már döntöttek, akkor miért is vannak ők itt. Emellett felrótták a fenntartónak, hogy ha befogadó színházat akar, miért nem olyan pályázatot ír ki. És akkor meg lehetett volna nézni, hogy azon belül ki tud a legszínesebb tervet összehozni.
Nemcsák nem félt
Nemcsák nem árult zsákbamacskát, pályázatában nem titkolta, hogy a befogadó színház jelleget kívánja erősíteni, leginkább anyagi okok miatt. Nyíltan beszélt arról is, hogy szerinte szoros kapcsolatát a Turay Ida és a Soproni Petőfi Színházzal "botorság lenne nem kihasználni". (A pályázat kiírásának idején a soproni színháznak Nemcsák felesége, a Turay Ida magánszínháznak pedig még mindig feleségének a lánya az igazgatója.) Amikor a szakmai bizottság megkérdezte tőle, hogy hogy nem fél-e hogy "támadási felületet fog adni" szoros kapcsolata az említett színházakkal, azt válaszolta, hogy nem tart ettől, és szerinte "természetes, hogy tőlük kér segítséget". Hiszen egyelőre nincs pénz új bemutatókra, és a színház túlélését és az adósság kezelését így tartja kivitelezhetőnek.
Úgy vélte, ha az adósság rendeződik, fokozatosan el lehet hagyni a vendégelőadásokat, és a saját bemutatókra koncentrálni. (Ugyanakkor, mint azt a szakmai bizottság egyik tagja megjegyezte, azokból az előadásokból, amit Nemcsák sajátként tervez "Dunát lehet rekeszteni.") Másfél év távlatából szemlélve a József Attila színházban nagyjából azt valósult meg, amitől a szakmai bizottság tartott: egy Nemcsák Károly családjának érdekeltségeibe tartozó vállalkozásokkal átszőtt, bulvárprofilú teátrum.
Családi buli
Nemcsák felesége, Darvasi Ilona időközben lemondott a Soproni Petőfi Színház vezetéséről, a hivatalos indoklás szerint azért, mert nem hosszabbították meg Huszti Péter művészeti vezető szerződését, de kinevezése pár hónap múlva amúgy is lejárt volna. De a színházban régebben játszott darabok, illetve a Turay Ida Színház darabjai folyamatosan feltűnnek a József Attila palettáján. A Mici néni két élete, a Doktor úr, a Balfácánt vacsorára, az Indul a bakterház, a Hajmeresztő, a Mária főhadnagy mind fel van tüntetve a Turay Ida és a József Attila repertoárjában is.
A friss bemutatóként beharangozott Édes fiaim ugyanezzel a szereposztással és szintén Kerényi Imre rendezésében ment Sopronban is. Szintén friss bemutatóként hirdeti a József Attila Paul Portner Hajmeresztő című bűnügyi társasjátékát, és így tett tavaly márciusban a Turay Ida színház is: az ő honlapjukon ugyanis a darab ugyanezzel a szereposztással úgy szerepel, mint a Turay Ida Színház előadása. Így kissé nehézkes a magánkézben lévő Turay Ida és közpénzből működő József Attila színház elkülönítése.
Nem maradnak bemutató nélkül a József Attila színház nézői márciusban sem, a honlap szerint ugyanis már folyik az Anconai szerelmesek próbája. Szintén erre a darabra invitálja a nézőit a Turay Ida színház, szerintük ugyanis ez az ő bemutatójuk lesz 2013 márciusában.
Volt saját bemutatója is idén a József Attila Színháznak, mégpedig Hunyady Sándor Feketeszárú cseresznye című darabja, főszerepben a színházigazgató Nemcsák Károllyal. Ez sem teljesen a semmiből született, a rendező, Kerényi Imre élete során többször megrendezte már ezt a darabot, és a legjobb Trianonról született műnek tarja. A darab Nemcsák Károlynak is a szívügye, hiszen már a pályázatában is megemlítette, hogy mindenképpen tervezi a bemutatóját. (2012. június 4-én, a nemzeti összetartozás napját ennek a darabnak a zártkörű díszelőadása zárta a József Attila Színházban.)
Kerényi Imrét egyébként Nemcsák a pályázatában is sokat emlegeti, művészeti kérdésekben tanácsadóként kíván rá támaszkodni. Kerényi mellett Huszti Pétert, Böhm Györgyöt és Csiszár Imrét nevezi meg lehetséges rendezőként, míg Horgas Péter mellett többek között Asher Tamás, Dömötör András, Gárdos Péter, Jancsó Miklós, Schilling Árpád, Szinetár Miklós, Jordán Tamás, Kovalik Balázs, Valló Péter tett szándéknyilatkozatot.
Futottak még
Szintén az idei évad bemutatója az Egy szerelem három éjszkája című darab, mely szintén futott már a soproni színházban is az előző évadban – itt fel is van tüntetve, hogy a darabot a Soproni Petőfi Színházzal együttműködésben viszik színre. Szintén a soproni színházból importált darab a Kései találkozás, és A magányos cédrus is ment már a Tháliában. Összességében végignézve a József Attila Színház februári műsorát, a legtöbb sajátként meghirdetett darab köthető a Turay Ida színházhoz, vagy ment már előzőleg Sopronban.
Vannak persze kivételek, például a Sóska, sültkrumpli című, szintén nem túl friss darab, Sas Tamás rendezésében. Ennek egyik főszereplője szintén Nemcsák Károly. Két tényleges, saját bemutató volt tehát ebben az évadban, a Feketeszárú cseresznye és a most februárban bemutatott Nagymama. A Hunyadi-darab egyébként, a szakmai bizottság félelmeit igazolva, nem lett kifejezetten közönségsiker. Októberben volt a bemutatója, de februárban már csak egy alkalommal van műsoron, és az előadás előtt pár nappal még a nézőtér fele üres. Így valószínűleg valóban nem térül meg az a 15-20 millió forint, amennyibe Nemcsák szerint egy új bemutató kerül.
Holle anyó és a többiek
Kiemelten fontosnak tartotta Nemcsák a pályázatában a gyerekek felé való nyitást, és tény hogy gyerekelőadásokban bővelkedik a József Attila. A jegyeladásokat nézve ezek népszerűek és olcsók, sőt a gyermekbérlet program is beindult. Új bemutatóra azonban az elmúlt két évadban nem került sor: az Angyalföldön játszott Holle anyó, az Óz, a Suszter manói, a Betlehem csillaga és a Péter és a farkas mind szerepel a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Színház repertoárjában is.
A velük való szoros együttműködést már pályázatában is tervezte Nemcsák, valószínűleg azért, mert ennek ugyanaz a Szemiramisz nevű műsorszervező iroda az üzemeltetője, mint a Turay Ida Színháznak, a családi kapcsolat tehát itt is egyértelmű.
Megvalósult a határon túli színházak bemutatkozásának a lehetősége, (ami a pályázati kiírásban egyébként kitétel volt), jelenleg havonta más határon túli magyar színház vendégeskedik a József Attilában. Be tudott mutatkozni pesti közönség előtt többek között a komáromi és a kassai magyar színház is. Egyelőre nem nagyon valósult meg azonban a vidéki előadások befogadása, pedig Nemcsák pályázatához erre vonatkozólag számos szándéknyilatkozatot is csatolt.
Az egri Gárdonyi Géza színház igazgatója például öt darabot is felajánlott Nemcsáknak, (köztük például a Sóska, sültkrumplit, mégsem az egri változatot hozták el, hanem azt, amiben Nemcsák is játszik.) De kifejezte együttműködését a miskolci színház és a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója is, valamint reménykedett az együttműködésben a tatabányai színház igazgatója. Nemcsáknak tehát lett volna miből válogatnia, ha valóban vidéki produkciók érvényesülését szerette volna elősegíteni.
Nemcsák a pályázatában egy egész oldalt szentel az akkori megbízott vezető (és másik pályázó Koltay Gábor), kritizálására, munkáját ámokfutásnak, a főváros vezetése felé való megnyilvánulásait provokációnak nevezve. A bizottsági meghallgatáson nem adott konkrét választ arra, hogy miben különbözne a József Attila más, hasonló profilú színházakról, nem fejtette ki elképzelését az épület állagának a megőrzésével kapcsolatban (mivel annak felújítása szerinte "nem a pályázó kompetenciája") és nyíltan nem válaszolt arra a kérdésére sem, hogy meg kívánja-e tartani a színház társulatát. Míg a jelenlegi társulat sorsára pályázatában nem nagyon tért ki, név szerint megnevezte azokat a színészeket, akik vendégszerepelnének a József Attilában. Ezen színészek mindegyike kivétel nélkül szerepel a Turay Ida társulati tagjai között is. | [
"József Attila Színház",
"Fidesz"
] | [
"Turay Ida színház",
"Nemzeti Erőforrás Minisztérium",
"Pécsi Nemzeti Színház",
"Fővárosi Önkormányzat",
"Gárdonyi Géza színház",
"Turay Ida Színház",
"Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Színház",
"Turay Ida",
"Soproni Petőfi Színház"
] |
Hamarosan Máté László, az MSZP egykori pénztárnoka is feljelentést tesz az olajbizottság ülésén elhangzott tanúvallomás miatt – tudta meg lapunk. Az olajbizottság a jövő héten folytatja a tanú meghallgatását, Pallag László elnök szerint szeptember végére készülhet el a testület részjelentése.Máté László a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatában határozottan visszautasította az olajbizottság június 8-i ülésén meghallgatott tanú állításait. Mint ismeretes, Nógrádi Zsolt a testület előtt azt állította: 1994-ben egy szürke Mercedesszel 750 millió forintot hoztak fel Budapestre Máté Lászlónak.Az egykori szocialista politikus tájékoztatása szerint jogi szakértők dolgoznak azon, hogy miképpen lehet perbe fogni az úgynevezett olajtanút. – Semmi szükség a kapkodásra, amint adottakká válnak a lehetőségek, rögtön megindítom az eljárást – fogalmazott Máté László. Az MSZP volt alelnöke Pallag Lászlót, a bizottság elnökét nem kívánja feljelenteni. Mint mondta: egyrészt nem bízik abban, hogy az Országgyűlés feloldja a kisgazda honatya mentelmi jogát, másrészt Pallag László csupán azt hozta nyilvánosságra, amit a bizottság által meghallgatott személy elmondott. Kiemelte, hogy életében nem találkozott Nógrádi Zsolttal, akinek a nevét is a sajtóból ismerte meg.Nógrádi Zsolt korábban Máté Lászlón kívül több ismert politikust is kapcsolatba hozott kétes olajügyekkel. A tanú által szintén megnevezett Pintér Sándor belügyminiszter, Lezsák Sándor MDF-es parlamenti képviselő, Szabó Iván volt pénzügyminiszter és Zsíros Géza egykori kisgazda politikus már feljelentést tett az ügyben.Az olajbizottságban konszenzus alakult ki arról, hogy folytatni kell a meghallgatásokat. A testület hétfői ülésén döntött arról Pallag László javaslatára, hogy a jövő hét elején folytatják Nógrádi Zsolt meghallgatását, illetve kérdéseket kívánnak feltenni Dunai Imrének, a Horn-kormány volt ipari és kereskedelmi miniszterének. Lentner Csaba (MIÉP) javaslatára döntöttek Pintér Sándor meghallgatásáról is. A bizottság arról még nem határozott, hogy meghallgatja-e Békesi László volt pénzügyminisztert, illetve két korábbi belügyminisztert, Boross Pétert és Kuncze Gábort.Pallag László lapunknak elmondta: szeptember végére készülhet el az olajbizottság részjelentése. | [
"MSZP"
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
Frissítés a cikk végén: reagált és cáfolt az érintett!
2013 karácsonya előtt ingyen osztogatta az egyenként 40 ezer forint értékű vadhúst a Földművelésügyi Minisztériumhoz tartozó Széchenyi Zsigmond Mezőgazdasági Szakképző Iskola. Ám ha arra tippelne elsőre, hogy azt rászorulók vagy a karácsonyt sokszor nehezebben kigazdálkodó nagycsaládosok kapták volna, akkor téved.
Az LMP-s Hadházy Ákos szokásos korrupcióinfóján mutatta be, hogy biztosabbnak gondolták, ha a finom, értékes hús a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkáránál, illetve annak titkárságvezetőjénél landol.
Az iskola most előkerül vadhúskiadási engedélyei alapján legalábbis az látszik, hogy dr. Simon Attila István, akkor a Vidékfejlesztési Minisztérium jogi és igazgatási ügyekért felelős, ma a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacáért felelős helyettes államtitkára, illetve Gúti Zsuzsanna, akkor és most is Simon mellett dolgozó titkárságvezető kapott karácsony előtt két nappal 20-20 kg vadhúst, 40-40 ezer forint értékben ingyen.
Az engedélyeket egyébként a Széchenyi Zsigmond Mezőgazdasági Szakképző Iskola akkori igazgatója, Markhard József adta ki, aki a Fidesz oktatási csoportjának tagja. Markhard megbízott igazgatója volt az iskolának, jelenleg a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum igazgatója.
Levélben kérdeztük az iskolát. Azt szerettük volna megtudni, létezik-e most is, illetve mióta létezik ez a gyakorlat az iskolában. Hogy összesen mennyi és milyen értékű vadhúst osztanak ki, hány embernek ad ilyen engedélyt az iskola, illetve hogy kérelmezni kell, vagy az iskola maga választja ki azokat, akik kapnak. Megkérdeztük azt is, mi alapján választják ki, hogy kik kapnak (rászorultság, beérkező kérelmek sorrendje stb.). Az iskola jelenlegi igazgatója válaszában csak annyit írt:
"Az intézményt 2015 májusa óta vezetem megbízott igazgatóként. Ezen időpont óta nincs lehetőség vadhús kiosztásra! Az értékesítési rendszerben lőtt vad értékesítése lehetséges (egyben zsigerelt). A korábbi időszakról nem tudok nyilatkozni."
Levélben kérdeztük meg a vadhúskiadási engedélyek aláíróját, az iskola előző igazgatóját, Markhard Józsefet is ugyanezekről, de egyelőre nem kaptunk választ.
Frissítés: A cikk megjelenése után levélben reagált Dr. Simon Attila István, cáfolva a Hadházyék sajtótájékoztatóján elhangzottakat. Azt írja: | [
"Földművelésügyi Minisztérium",
"Fidesz",
"Széchenyi Zsigmond Mezőgazdasági Szakképző Iskola"
] | [
"Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Vidékfejlesztési Minisztérium"
] |
A Fővárosi Főügyészség öt személlyel szemben nyújtott be vádiratot a 2006-ban kiírt reptéri taxi pályázattal összefüggésben elkövetett vesztegetés, valamint a Budapest Airport Zrt. sérelmére 2006–2010 között elkövetett csalás miatt. Az ügyészség a vádlottak nevét nem közölte – itt viszont kiderül, kik az érintettek. Sőt, a legismertebb szereplőt szóra is bírtuk!
A Fővárosi Főügyészség tájékoztatása szerint az I. rendű vádlott a vádbéli időszak egy részében jogi előadóként dolgozott a Budapest Airport (BA) Zrt.-nél. Ő nem más, mint Sziebert György, a BKV Zrt. későbbi jogi igazgatója.
A II. rendű vádlott Rényi-Vámos Krisztina, aki a ferihegyi társaság jogi igazgatója volt. A III. rendű vádlott az ügyben szereplő taxitársaság, a Zóna-Service Zrt. tényleges irányítója, Veres István. Ő az egész büntetőeljárás legismertebb figurája, hiszen korábban a Citadellán lévő vendéglátóegységek üzemeltetőjeként már meg-megmutatkozott a nyilvánosság előtt. A IV. rendű vádlott a bűncselekményekben közreműködő ügyvéd, aki a Heti Válasz korábbi információja szerint Rényi-Vámos élettársa is volt, az V. rendű vádlott pedig a Zóna Taxi egyik alkalmazottja.
A vádirat szerint a BA Zrt. új vezetősége 2006 májusában nyílt pályázatot hirdetett a repülőtér utasai részére alkalmi, azaz nem rendelt személytaxi szolgáltatás nyújtására. Veres István már a pályázat kiírása előtt is végzett a repülőtéren taxiszolgáltatást, amely jól jövedelmezett, ezért a vállalkozó a pályázaton mindenképpen nyerni akart. Ennek érdekében a pályázat kiírása után – a fent említett ügyvéd közreműködésével – megállapodott Szieberttel és Rényi-Vámossal, hogy összesen 11 millió forintért munkaköri kötelezettségeiket megszegve közreműködnek abban, hogy a BA Zrt. által kiírt pályázatot a Zóna Taxi nyerje el.
A vád szerint a szolgáltatási szerződés megkötése után Sziebert és Rényi-Vámos további készpénz ígérete ellenében vállalták, hogy munkáltatójuk, a BA Zrt. gazdasági érdekeivel szemben Veresnek segítséget nyújtanak abban, hogy mentesülhessen a szerződésben vállalt szolgáltatási díj megfizetése alól. A két vádlott több millió forint jogtalan előny ellenében abban is közreműködött, hogy a szolgáltatási szerződést a BA hátrányára módosítsák. A csalással a vádlottak az ügyészség szerint összesen mintegy 500 millió forint kárt okoztak a BA Zrt.-nek. A vád tárgyává tett bűncselekmények törvény szerinti büntetési tétele – amely vádlottaknál a bűnhalmazat megállapítható – öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés. A vádlottak szabadlábon védekeznek – áll az Ibolya Tibor fővárosi főügyész által jegyzett közleményben.
A Válasz.hu a vádirat benyújtásának hírével megkereste Veres Istvánt, aki mélységes megdöbbenésének adott hangot, hogy az ügyészség először nem őket, az érintetteket, hanem a nyilvánosságot tájékoztatta a vádemelésről. Mint mondta, az ügyben folytatott pótnyomozás során tett indítványaikat még el sem bírálták, ezért számára érthetetlen a vádhatóság eljárása. Hozzátette: a nyomozás egyébként egy magánszemély feljelentése alapján indult, a repteret működtető gazdasági társaság pedig egyszer sem jelezte, hogy sértett lenne, azt meg pláne nem, hogy bármilyen kár érte volna. Mi több – folytatta Veres –, 2013-ig az elmaradt haszon nem volt csalási tényállás, ennek ellenére a vádat most részben erre alapozzák. Az üzletember azt is leszögezte lapunknak, hogy mindez csak saját gyorsreakciója a történtekre, részletes álláspontját a jogi képviselőivel közösen alakítja majd ki, és – ahogy eddig is – mindenben együtt kíván működni a hatóságokkal. | [
"Zóna Taxi",
"Budapest Airport Zrt.",
"Zóna-Service Zrt."
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Budapest Airport (BA) Zrt.",
"BKV Zrt.",
"BA Zrt."
] |
Teljesen törvényesen, a megbízójuk jogos érdekei alapján jártak el Tóth Csaba és társai a Patrol Group Kft. nevében idén április elején az V. kerületi Sas utcában, amikor önhatalommal átvették a Godunov éttermet – ezt mondta a cégnek tanácsadóként dolgozó Mikó István az Átlátszónak adott interjújában. Mikó szerint a "Kubatov katonái" vagy a "hatalom kopaszai" jelzőket az emberek előítéletessége ragasztotta a velük dolgozó biztonsági őrökre. A Ligetvédőkkel történt összecsapásról azt mondta, hogy ott egy területet védtek meg törvényesen a tüntetőktől, akikre úgy tekint, mint bűnelkövetőkre. Az Átlátszó első körben a kormányközeli kopaszok vezéreként elhíresült Tóth Csabától kért interjút, de ő elhárította a beszélgetést.
Mi az akadálya annak, hogy Tóth Csaba nyilatkozzon?
Ez egy kölcsönös munkamegosztás, ami minden ügyben így történik. Csaba nem nyilatkozós típus, és ez gyakorlatilag már azóta így van, úgy húsz éve, amióta ezen a biztonságtechnikai területen dolgozik.
Azóta dolgoznak együtt?
Nem. De azért furcsa, hogy mindig Tóth Csabára hegyezik ki a cikkeket vagy a leforgatott anyagokat, mert Csaba kormányoktól, illetve politikai vonatkozásoktól függetlenül benne volt biztonsági tanácsokban, és kikérték a szakmai véleményét.
Milyen biztonsági tanácsokról van szó?
A Magyar Labdarúgó Szövetségnek (MLSZ) tömegrendezvényekkel kapcsolatos biztonsági tanácsa, ahol Tóth Csaba véleménye mindig számított, hiszen komolyabb tapasztalattal bír ezen a területen.
Mit jelent pontosan Tóth Csabának ez a húsz éves munkássága? Ön nyilván ismeri ezt, de az olvasók nem, sőt többségüknek az sem mond semmit, hogy benne volt biztonsági tanácsokban. Tóth Csaba mindezt a B-középben tanulta, vagy szakképesítést szerzett róla?
Csaba a szurkolói csoportok stadionon belüli kezelésében, az ezzel kapcsolatos rendfenntartásban és információk megfelelő kezelésében, valamint az adott szituációkban történő megfelelő döntéshozatalban rendelkezik hozzáértéssel. Ezek mind fontosak, hiszen a tömegrendezvényen bármikor előfordulhat olyan probléma, amit azonnal meg kell oldani, de ezzel együtt tudni kell azt is, hogy kihez, milyen szenzitív módon lehet hozzányúlni. Egyébként a szurkolói csoportokkal már húsz éve zajló kapcsolatépítés eredménye az, hogy Csabának ezen a területen jelentős szakmai tapasztalatai vannak. Hogy milyen végzettségekkel rendelkezik, ő tudná megmondani.
Ha Tóth Csaba szakmailag ennyire elismert, akkor ismét megkérdezném azt, hogy mégis miért nem ő ad most interjút?
Mert ez egy eldöntött dolog nála, aminek az oka az, hogy régebbi, tizenévvel ezelőtti nyilatkozatai nem úgy kerültek ki a médiába, ahogy elmondta. Nem mindig szerencsés, ha valaki megnyilvánul egy adott helyzetben, mert ezt az emberek hajlamosak félreérteni vagy kiforgatni.
És ha elzárkózik a sajtó elől, az jobb?
Nézze, akkor azt gondolnak az emberek, amit szeretnének, és eldöntik, hogy egy szituációt miként ítélnek meg. A konzekvenciákat meg nem abból fogják levonni, hogy valaki éppen kopasz vagy magasabb az átlagnál, mert ilyen alapon sok ember lehetne Kubatov-katona, ahogy mostanában fogalmaznak. Pedig abból, hogy kopasz valaki, nem lehet negatív dolgokra vagy tulajdonságokra következtetni. Nőt is láttam már olyat, akinek az átlagnál rövidebb a haja és tele van tetoválva, mégsem gondolja senki azt, hogy bűnöző.
A Patrol Group Kft. fellépése a Godunovnál 2017 április elején
Az, hogy valaki kopasz és ezért rossz életű, egy olyan sztereotípia, amit hosszú évek óta nem tud levetkőzni a társadalom. Erre felhoznék egy példát. Amikor fél évvel ezelőtt az egyik villamoson megtámadtak egy idős embert, és szó volt arról, hogy lesz biztonsági szolgálat az egyes tömegközlekedési járműveken, akkor nyilván nem lett volna probléma, ha ott közbelép egy kopasz, átlagnál nagyobb testalkatú biztonsági őr és megfelelő módon kezeli a bácsi támadóját. De ugyanez egy másik esetben, például a Városligetben már negatív felhangot kapott.
Ez ön szerint ugyanaz a szituáció?
Igen, mert ma sok esetben igénybe veszik biztonsági őrök segítségét.
De nem ragasztják rájuk minden esetben azt, hogy a hatalom kopaszai.
Azt gondolom, hogy olyan, hogy Kubatov katonái, ilyen nem létezik. Egyébként hangsúlyoznám, hogy mi minden tekintetben elvonatkoztatunk a választási irodánál történtektől, mert nincs közünk hozzá. Én magam sem voltam jelen, ugyanúgy, ahogy a Tóth Csaba sem.
Mit gondol mégis arról, hogy miért maradtak rajta önökön ezek a Fidesz-közeliségre utaló jelzők?
Ez arra jó, hogy az egyszerű embereket manipulálhassák, mert egyébként bármelyik kormány volt hatalmon, a különböző tömegrendezvények lebonyolításában biztonsági őrre akkor is szükség volt.
Azonban nem mindig fordultak elő olyan esetek, amit például a Tóth Csaba a Városligetben megengedett magának, mégpedig azt, hogy a rendőr parancsnokot leüvöltötte, kioktatta.
Ez az eset pontosan mutatja azt a felfokozott hangulatot, amely ilyen helyzetekben kialakulhat. A színpadon folyamatosan mentek a beszédek, és az egyik alatt arra buzdították az Olof Palme sétánynak azon a részén összegyűlt 2 500 embert, hogy a területet azonnal vegyék vissza. A felhívás hatására a tömeg meg akart nyitni egy ötször két méteres kaput, épp ott, ahol szolgálatot teljesítettünk. Az nem volt kérdés, hogy erőszakkal kívánnak behatolni arra a helyre, amit nem a biztonsági szolgálatunk ürített ki, hanem egy jegyzői határozat alapján a rendőrség tette meg, majd átadta azt a Városliget Zrt. megbízásából bontási munkálatokat végző cégnek. Ez a vállalkozás bízta meg a Patrol Group Kft.-t a terület védelmével.
Amikor a tömeg megindult, nem volt más választásunk, mint megvédeni az objektumot. Egészen addig, amíg megérkeznek a rendőrség egységei. Akiktől mi többször kértük, hogy intézkedjenek. Erre hívta fel Tóth Csaba is annak a parancsnoknak a figyelmét, akivel egyébként évek óta normális viszonyt ápol, hiszen minden tömegrendezvényen találkoznak. A "Mikor fogtok már intézkedni?" beszólás egy felfokozott hangulatban hangzott el.
Ez nem éppen így szólt, a sajtó másképpen idézte.
Úgy szólt, hogy "Mikor fogtok már intézkedni, b... meg!" Megvan a videónk erről, de az eseményeket a rendőrség is rögzítette. Ebben a felfokozott helyzetben ez volt a minimum, amit a Tóth Csaba elmondhatott. Semmi másról nem volt szó, és azt tudomásul kell venni, hogy nekünk nagyobb tapasztalatunk van a tömegrendezvények kezelésében, mint egyes rendőröknek, mert ők ezekhez a szituációkhoz nincsenek hozzászokva.
Miért hagyta a rendőr válasz nélkül Tóth Csabának ezt a felhívását? Sokan úgy gondolták, még rendőrök is, hogy ez nem éppen baráti megnyilvánulás volt és egy egyenruhással szemben ezt nem lehet megengedni.
Szerintem meg ez bárkivel szemben megengedhető egy ilyen szituációban. Ekkor lépni kell, és nem lehet azon filozofálni, hogy mi a helyes beszéd.
Ön szerint ezt a stílust egy átlagember megengedhette volna egy rendőr parancsnokkal szemben?
Nem átlagpolgárról beszélünk, hanem egy biztonsági vezetőről, akinek egy olyan helyzetet kellett kezelnie, amikor egy több ezres tömeg vélelmezetten bűncselekményt elkövetve megpróbált bejutni egy területre, ahonnan a hatóság már kitette őket.
Az embereknek mégis az jött le, hogy Tóth Csaba mondta meg a rendőröknek, miként menjenek ott a dolgok.
Pedig én sem reagáltam volna másképpen, szerintem ott és akkor megengedhető volt ez a hangnem. Azon, hogy néhány embernél kiveri a biztosítékot, lehet rajta lamentálni, de amellett nem szabad elmenni, hogy polgári engedetlenség címszóval sokak szerint bármi megengedhető.
Mikó István és Tóth Csaba a Ligetvédők tüntetésén
A polgári aktivistákra célzott?
A szememben ők a bűnelkövetők, de rendben, legyenek aktivisták, nevezzük így őket. Tehát ők megpróbáltak betörni egy olyan területre, ahol már semmi keresnivalójuk nem volt, így fel sem merült az sem, hogy oda visszatérhetnek. Nekünk meg éppen erről kellett gondoskodnunk.
Az elvárások szerint a rendőrökkel együttműködve, és nem leordítva a vezetőjük fejét.
A rendőrség, már bocsánat, a területvédelemben nem teljesített szolgálatot.
Mégis egy tömegrendezvényről beszélünk.
Így van, egy tüntetésről, amit bejelentettek, és ami lezajlott. De az objektumvédelemre ott volt a biztonsági szolgálatunk. Amikor viszont az indulatok elszabadulnak, akkor a rendőrségnek kell már közbelépnie.
Ezek szerint ugyanarról beszélünk. Kérem, árulja el, hogy ennek fényében ön miként látja a rendőrök fellépését! Hezitáltak? Esetleg szakmailag teljesen jól intézkedtek?
Bár nem tisztem ezt megítélni, de szerintem maximálisan szakszerűen látták el a feladatukat. Nem történt semmi olyasmi sem, hogy valaki megsérült volna.
Ön hogy látja, nem probléma, hogy önök, pontosabban Tóth Csaba hívta fel a rendőröket arra, hogy intézkedjenek már?
Nekünk a területet kellett megvédenünk, és tisztában voltunk azzal, hogy mely pontokon próbál meg majd a tömeg áttörni, tehát, hova kell nagyobb erő, vagy rendőri segítség. Nekik persze nem a területtel kellett törődniük.
Nem, de önökkel együtt kellett működniük.
A tüntetők vonatkozásában mi nem járhatunk el.
Ezért kérdeztem, hogy akkor miért Tóth Csaba mondta meg a parancsnoknak, hogy mikor lépjen fel?
Az, hogy a tömeg elindul, másodpercek alatt történik, és hogy a rendőr mikor fog odaérni, ki tudja. Mi a Ligetvédőkkel kapcsolatos eseményekről úgy gondoljuk, hogy mi is jól jártunk el, meg az egyenruhások is.
Ehhez képest a sajtóhírek nem voltak kedvezőek az ön és társai fellépését illetően.
A sajtó soha nem kedvez azoknak, akik nem a kedvencei, de nem is biztos, hogy mindig a megtörtént eseményeket jelenítik meg a hírekben.
Tóth Csaba és stábja a Ligetvédők tüntetésén
Nem lehet, hogy egészen egyszerűen arról van szó, hogy önök olyan eseteket, így birtokvédelmet vállalnak fel, amelyekben alapvetően vitás felek vannak, így a helyzetek is kiélezettek, amelyeket a beszámolókban sem könnyű megjeleníteni?
Ezekben az ügyekben valóban általában két fél vitatkozik. Az, hogy kinek van igaza, nem a mi feladatunk eldönteni, ezt nem is vállalnánk fel. Azokat a munkákra mondunk igent, amelyeknél úgy látjuk, hogy megfelelő jogi környezet áll rendelkezésre ahhoz, hogy a megbízók jogos érdekeit képviseljük. Éppen ezért számtalan ügyet vissza is utasítunk.
Említene egy példát a közelmúltból?
Persze, például azokat a felkéréseket nem vállaljuk el, amelyekben a védendő területtel vagy ingatlannal kapcsolatban bírósági eljárás van folyamatban. Abban az esetben, amelyről a múltkor írt, egy választott bírósági ítélet mondta ki, hogy az éttermet ki kell üríteni és vissza kell adni a tulajdonosnak.
Nem biztos, hogy mindenki tudja, miről van szó, ezért mondjuk el, hogy április elején ön és Tóth Csaba vezetésével egy csapat egy V. kerületi éttermet, a Godunovot, foglalt el. Miként választották ki erre a munkára önöket?
Beszéltem a vendéglátóhelyet bérbeadó társaság jogászával, aki kért egy állásfoglalást arról, hogy alkalmasint elvállalnánk-e, hogy ezt a birtokvitát a megfelelő módon kezeljük, vagyis, hogy az ingatlant a tulajdonos megbízásából birtokba tudjuk-e venni. A tulajdoni lap és más iratok alapján úgy láttuk, tényleg a tulajnak van igaza, és meg tudjuk szüntetni a fennálló törvénysértő állapotot.
Ha ennyire a jog és a törvények alapján járnak el, akkor hogyan kerülnek a történetbe olyan felhangok, hogy önök a politikai hatalmat képviselik, akikhez senki nem mer hozzá nyúlni?
Amikor a Sas utcába megérkezett a rendőrség, elővettük a papírjainkat és bemutattuk azokat. Közöltük azt is, hogy jogunk van a fellépéshez, mert a tulajdonos megbízottai vagyunk, és a vendéglátóegységet üzemeltető társaságtól kérjük, hogy adja át az ingatlant. Vagy, ha nincs igazunk, akkor adja elő az őt igazoló dokumentumokat, és döntsön az intézkedő hatóság.
Ha önök jogosan jártak el, hogy lehet, hogy a rendőrség hivatalból indította meg az eljárást önbíráskodás és más bűncselekmények gyanúja miatt?
Azt gondolom, hogy a feljelentés alapján léptek.
Velünk azt közölték, hogy ők maguk hivatalból kezdeményezték a büntetőeljárást.
Akkor történt valamilyen hivatalból üldözendő bűncselekmény, vagy legalábbis felmerült annak a gyanúja. De szerintem mégsem, és azt tudjuk is igazolni, hogy jogos volt a fellépésünk. Amennyiben a hatóság másképpen látja ezt, és meg szeretne minket kérdezni, úgy állunk elébe. Azt tudjuk, hogy Veres úr nagyon gyakorol azon, hogy valamilyen módon elégtételt vegyen. (A volt citadellás és főtaxis Veres István egyik érdekeltségének tartott cég működtette az éttermet, amelynek a visszafoglalására Eduard Uszikov adott megbízást a Patrol Groupnak, amely tanácsadóként foglalkoztatta Mikó Istvánt és Tóth Csabát – a szerző.) A Veres úrnak ehhez az ingatlanhoz semmi köze, neki inkább el kellene számolnia azzal, hogy négy éven át milyen jogcímen vett át bérleti díjat az ottani üzemeltetőtől.
Visszatérve az étterem átvételére, ott végül senki nem állta az útjukat.
Nem is tudta volna, hiszen – mint korábban hangsúlyoztam – jogosan, a bíróság kiürítésre vonatkozó ítélete alapján jártunk el. Ez az egyik. A másik: mindenki ahhoz a fórumhoz mehet panaszkodni, amelyikhez szeretne. Aztán ha az megsemmisíti a jogerős ítéletet, akkor annak lesz egy joghatása, amit hatósággal vagy bírósági úton kikényszeríttethet. De egészen addig a pillanatig neki kutya kötelessége jogkövető magatartást tanúsítania.
Ha a Fővárosi Törvényszék a Veres "érdekeltségként" kezelt cégnek adna igazat, és az üzletember felbérelné önöket, hogy akkor most az ő jogos igénye alapján járjanak el...
... nem vállalnánk el, mert annak erkölcsi akadálya lenne.
Erkölcsi akadálya? Ezt az emberek nehezen fogják elhinni.
A különböző ügyek miatt a sajtóban nem túl jó színben tűntek fel. És ezek miatt az emberek azt fogják mondani, hogy önök hamisan hivatkoznak a törvények betartására, amikor megengedhetik maguknak már azt is, hogy egy rendőrrel szemben úgy lépjenek fel, hogy annak nincs következménye.
Az, hogy odamondta Tóth Csaba a rendőrnek, hogy b... meg, ez ekkora problémát okoz? Lehet rajta lovagolni, de ezzel semmilyen bűncselekmény nem történt.
Mégsem veszi ki jól magát az, hogy egy olyan személy, aki az állami erőszakszervezetnek nem tagja, beleszólhat abba, hogy a testület mikor, mit lépjen.
Nem, ebben továbbra sem értünk egyet. Az olvasók gondolhatják ezt, de ettől nem lesz más a helyzet. És tényleg, ha az, amit Tóth Csaba mondott, a rendőrnek vagy bárkinek sérelmet okozott, akkor indítson vagy indíttasson eljárást. Ez nem más, mint egy felnagyított gombostűnyi probléma, amivel jól lehet ostorozni a kormányt. Főleg úgy, hogy hozzáteszik: a kopasz és nagydarab emberek félelmet keltenek. Azt mondják, mi a hatalom meghosszabbított ostora vagyunk, vagy keze, vagy katonái, mindegy hogy nevezzük, akik elvégzik a szennyes munkát.
Önök pedig nem tiltakoznak ez ellen.
Azért nem tesszük, mert ha valaki csak annyi intelligenciával bír, hogy ezekből a történésekből ezt szűri le, akkor azzal nem is érdemes vitatkozni.
Más biztonsági cégekről miért nem alakul ki az emberekben ehhez hasonló vélemény?
Mert azok általános szolgáltatásokat nyújtanak, például többek között az áruházakban őriznek polcokat. Nyilván ez is egy olyan feladat, amit el kell végezni, ám mi ezzel szemben olyan szenzitív munkákat vállalunk be, amit mások nem tesznek meg, mert nincs hozzá meg a szakmai felkészültségük, a rátermettségük. Mindebből fakadóan kevés a birtokvédelemmel foglalkozó cégek száma. Minket most azért húznak elő a cilinderből, mert felvállaljuk ezeket a melókat, és el is végezzük. Ráadásul szerintünk megfelelő módon, a törvények betartásával járunk el.
Ha kiderül, hogy mégsem így dolgoznak, vállalják a felelősséget?
Természetesen igen. Ha hibázunk, akkor el fogjuk vinni a balhét.
Akkor az aktivista gyomorba vágásáért miért nem vették elő önöket?
Ha Komáromy Gergely ügyére gondol, abban az esetben az ő feljelentése alapján elindult az eljárás és amennyire tudom, az tovább került a Pesti Központi Kerületi Bíróságra. Hogy az ügy holt tart jelenleg, azt Komáromy Gergelytől kellene megkérdezni. Azt viszont el tudom mondani, hogy mi és a hozzánk tartozó személyek soha nem követtek el olyan cselekményt, önbíráskodást vagy garázdaságot, amiket az előbb vélelmezett.
Nem érzik úgy, hogy a hatóság kettős mércét alkalmaz? Amit megenged önöknek, azt nem teheti meg egy átlagember. Így korábban előfordult, hogy csak azért állítottak elő valakit, mert a rendőr szerint az illető akadályozta az intézkedés végrehajtásában.
Nincs kettős mérce, nem vagyunk kivételezettek. Amikor megindulnak az eljárások egy ügyben, a hatóság minket ugyanúgy meghallgat. Az eddigiekben pedig az állításainkat alá tudtuk támasztani olyan bizonyítékokkal, amelyek alapján kiderült, nem követtünk el olyan jellegű bűntettet, amit a feljelentés tartalmazott.
Ha minden ennyire rendben van, akkor az önök működése miért csípi az emberek szemét?
Mert vannak hangulatkeltő fórumok és médiumok, amelyek úgy gondolják, hogy az a jó, ha teremtenek egy kiélezett helyzetet.
Nem gondolja, hogy esetleg önök generálják mindezt a kinézetükkel, vagy azzal, hogy félelmet keltenek? Ez egyébként a munka része?
Ez nem így van, mi nem tesszük ezt. Ma mindenki szabadon alakíthatja a külsőjét, összetetováltathatja magát, befestheti a haját pirosra, illetve számtalan dolgot, beavatkozást elvégeztethet magán. De hogy mi kelt félelmet, azt embere válogatja. Hogy a hajunk nagyon rövid, az nem keltheti ezt a hatást.
Mi az oka annak, hogy önök ennyire egységesen néznek ki?
Az öltözet nem más, mint egy egységes munkaruha. A hasonló testfelépítésnek pedig az oka az lehet, hogy a biztonságtechnikai munkát végző emberek, akik alapvetően nem nyeszlettek, leginkább küzdősportot űznek. Egyébként adódnak olyan helyzetek, amikor el kell fogadni azt, hogy a vizuális visszatartó erő sokkal fontosabb, mert ahol kettő darab két méteres szekrényt lát őrködni valaki, oda nem nagyon fog betörni.
Vagy ha kutyákat, esetleg kamerákat észlel.
A kamerafelvétel megint egy szenzitív helyzetet teremt a személyiségi jogok miatt, ezért a felhasználása sok esetben problémás.
Bűncselekmény esetén nem kérdés, hogy a hatóság felhasználhatja azokat.
Igen, de az is jó volna, ha például a Sas utcai Godunovnál történtekről készített videót nyilvánosságra hozhatnánk, ám a személyiségi jogok miatt mégsem tehetjük meg. Pedig ha a mi felvételünket bekérik a nyomozók, látni fogják, hogy az minket igazol.
Patrol Group Kft. intézkedése a Godunov étteremben from atlatszo.hu on Vimeo.
Ha van egy két méter magas, nagyon rövid hajú ismerősöm, aki szeretne önökkel dolgozni, van-e rá esélye?
Nem valószínű, mert csak ismeretségi alapon lehet hozzánk bekerülni. Nekünk ugyanis nagyon fontos, hogy kivel dolgozunk és hogyan. Ezért is utasítanám vissza azt, ami a cikkben megjelent, mégpedig hogy trágárul beszélve léptünk fel.
Amennyiben ez a feljelentésben rosszul szerepel, hiszen ezt onnan idéztük, elmondhatja a rendőröknek is az ezzel kapcsolatos kifogását, ha megkérdezik.
Itt akkor leszögezném, hogy a feljelentés véleményem szerint nem velünk szemben fogalmazódik meg, hanem a rendőrök tevékenységére vonatkozóan. Ugyanis miután kiérkeztek az egyenruhások, minden a szemük előtt zajlott. Ha mi elkövettünk volna bármilyen bűncselekményt, akkor a rendőrség ott helyben intézkedhetett volna velünk szemben, sőt, kötelessége is lett volna. De ilyen nem történt.
Nem gondolja, hogy ez az egész történet kiforgatása?
Egyáltalán nem, mert amit mi hallomásból a feljelentésről tudunk, az csak annyi, hogy a rendőri intézkedés elmaradását sérelmezték a beadott iratban.
Városligeti fotók, videó: Halász Áron
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Patrol Group Kft."
] | [
"Magyar Labdarúgó Szövetség",
"Pesti Központi Kerületi Bíróság",
"Városliget Zrt.",
"Fővárosi Törvényszék"
] |
Újabb szöget ütött a magyar kormány a felvidéki magyarság koporsójába?
0 Ft – újabb szög a felvidéki magyar értelmiség koporsójába. Ezzel a szöveggel és fekete címlappal jelent meg április 6-án a Szabad Újság.
A szerkesztőségi jegyzet szerint a határon túli magyar kultúrát támogató budapesti Bethlen Gábor Alap (BGA) megtagadta a támogatást a laptól. A magyar kormány állítólag ahhoz a feltételhez kötötte a segítségnyújtást, hogy a Magyar Közösség Pártja bekerül-e a parlamentbe.
Saját hatalmi céljainak megvalósítására használja a szlovákiai magyarságra szánt támogatásokat a magyar kormány – ezt állítja gyakorlatilag a Szabad Újság az Új szó szerint.
A lap megkérdezte a Bárány Jánost, a Szabad Újság főszerkesztőjét, pontosan mit jelent ez, ám ő nem akarta kommentálni a lapban megjelenteket; mint elmondta, a mai nappal lemond a főszerkesztői posztról. Aztán a laptulajdonoshoz, Varga Péterhez utalta az Új Szó újságíróit, állítólag az ő ötlete volt az írás. A hetilapot kiadó Warpe Kft. tulajdonosa azonban továbbutalta őket, a Szabad Újság főszerkesztő-helyetteséhez, Neszméri Tündéhez, Varga szerint ugyanis ő volt a jegyzet szerzője.
Neszméri Tünde megerősítette, ő két olyan nem formális egyeztetésen is részt vett, amelyen a magyar kormánytisztviselők kimondták: ha az MKP bekerül a parlamentbe, akkor beszélgethetünk a támogatásról.
Az Új Szó megkérdezte a BGA-t is, valóban az MKP sikerétől tették-e függővé a támogatást. Kérdésükre szűkszavú választ adtak, melyben cáfolták a szabad Újságban megjelenteket.
A Szabad Újság nem rejtette véka alá MKP-s kötődését: főszerkesztő-helyettese, Neszméri Tünde, aki Bárány János leköszönő főszerkesztő elmondása szerint önállóan vezette a belpolitikai rovatot, a 63. helyen indult az MKP választási listáján, a választási kampány során pedig gyakran jelent meg a lapban az ő választási hirdetése is.
Varga Péter az Új Szónak megerősítette, hogy BGA évek óta rendszeresen támogatta a hetilapot, évente 40 millió forinttal. A laptulajdonos utalt arra is, hogy nem minden sajtóterméktől vonta meg a támogatást a magyar állam. A nagy nyertes a Felvidék.ma hírportál lehet. Ennek kiadója a Duray Miklós volt MKP-alelnök vezette Szövetség a Közös Célokért, mely a nemzeti jelentőségű intézmények egyike, és a Bethlen Gábor Alap honlapja szerint 2015-ben 15 millió forintot kapott a portál.
Varga Péter elmondta: nem kapott hivatalos indoklást a Bethlen Gábor Alaptól, csak a támogatás megszűnéséről tájékoztatták, és nem vett részt semmilyen egyeztetésen a magyar állam képviselőivel, ahol elhangzott volna, hogy a Szabad Újság támogatása az MKP sikerétől függ. Saját bevallása szerint az április 6-i szerkesztőségi jegyzetről is utólag értesült. | [
"Magyar Közösség Pártja",
"Warpe Kft.",
"Bethlen Gábor Alap"
] | [
"Új Szó",
"Szabad Újság",
"Szövetség a Közös Célokért"
] |
Hatrendbeli, részben felbujtóként elkövetett magánokirat-hamisítás , és egy rendbeli folytatólagosan elkövetett jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával a Budapesti Nyomozó Ügyészség csütörtökön őrizetbe vettek Benedek Fülöp agrárszakembert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgató-helyettesét, az FVM korábbi államtitkárát.
A nyomozóügyészség házkutatást tartott Benedek és élettársa lakásában, valamint az OTP Nádor utcai központjában lévő irodájában. A Népszabadság úgy tudja, hogy a házkutatás több helyszínen is eredményes volt - a lefoglalt bizonyítékokat szakérték bevonásával értékeli az ügyészség.
Lapunk úgy tudja, az ügyészség pénteken kezdeményezi Benedek előzetes letartóztatását, mivel okkal feltételezhető, hogy a már terhére rótt cselekményekkel kapcsolatban bizonyítékokat rejthet el és semmisíthet meg. Nem zárható ki, hogy az ügyészség a későbbiekben további bűncselekményekkel is meggyanúsítja Benedeket.
Az őrizetbe vételkor közölt gyanúsítás két különböző eseménysorhoz kapcsolódik. Magánokirat-hamisítással azért gyanúsítják, mert 2005 és 2007 között szabálytalanul és jogkörét túllépve szervezett meg állami protokollvadászatokat, s önkényesen (és egy személyben) döntött arról, hogy kik vehetnek részt az eseményeket, ki milyen ajándékot kaphat. Az ügyészség által jogsértőnek minősített tettével Benedek Fülöp a gyanúsítás szerint 31 milliós kárt okozott az államnak.
Jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel pedig azért gyanúsították meg, mert a nyomozóhatóság adatai szerint fiktív tanácsadói szerződést kötött a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet nevében az Alsótekeresi Faiskola Kft.-vel, s így fizetett ki a saját célra megrendelt facsemetéket. A fiktív szerződésekkel Benedek 30 millió forint vagyoni hátrányt okozott a Nemzeti Földalapkezelőnek.
A volt államtitkár a kihallgatáson a bűncselekmény elkövetését tagadta. A gyanúsítás, valamint az őrizetbe vétel ellen panaszt jelentett be.
Egy 2006-os pákozdi földügylet miatt tavaly decmberben egy év hat hónapos, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a bíróság Benedek Fülöpöt. | [
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet",
"Alsótekeresi Faiskola Kft."
] | [
"Budapesti Nyomozó Ügyészség",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] |
A Budapesti Hőerőmű Zrt. budafoki székhelyére új társaságot jegyeztettek be: a Mátra Energy Holding Zrt.-t. A cég mögött a prágai EPH-csoport van, amely közvetetten a fővárosi hőerőműcég többségi részvényese is. A cseh hátterű vállalatalapítás ugyanis azért figyelemre méltó, mert szakmai hírek szerint az EPH-csoport a fő esélyes a visontai erőmű megvásárlására – Mészáros Lőrinc érdekkörével társulva. November 2-án vette ugyanis nyilvántartásba a jegybank a gázszerelő-milliárdos csoportjához kapcsolódó Status Energy Magántőkealapot, amely négy nappal később már indított is két energiacéget. Ezek egyike, a Status Power Invest Kft. célba vette a most még többségi német kézben lévő, az RWE-csoporthoz tartozó, 950 MW-os, széntüzelésű visontai Mátrai Erőmű megszerzését.
A csehek most Mészárosékkal társulva továbblépnének a magyar piacon. A 5 millió euró alaptőkével indult új társaság fele-fele részben a Status Power Kft. és a prágai EP Power Europe a.s. tulajdona. A fővárosi hőerőműben 2015 júniusától részvényes EP Hungary egy projekttársaság, amely közvetetten a cseh Energeticky Prumyslovy Holding a.s. kizárólagos irányítása alatt áll, ennek a cége a Mátra Energy részvényese is. A cseh holding egyébként egy vállalatcsoportot takar, amely a közép-európai energiaszektorban érdekelt, elsősorban Csehországban, Szlovákiában, Németországban és Lengyelországban.
Hogy kétség se legyen, hogy kik állnak a háttérben: Mészáros Beatrix is az igazgatóság tagja lett, továbbá az apa, Mészáros Lőrinc két bizalmasa, Antal Kadosa ügyvéd és Halmi Tamás. Ők a Status Power által kijelölt igazgatósági tagok a Mátra Energyben. A testületben 3:2 arányban Mészárosék vannak többségben, míg a felügyelőbizottságban 2:1 az állás a csehek javára. | [
"Status Energy Magántőkealap",
"Mátra Energy Holding Zrt.",
"Status Power Invest Kft.",
"Mátrai Erőmű"
] | [
"Budapesti Hőerőmű Zrt.",
"EP Power Europe a.s",
"EP Hungary",
"Energeticky Prumyslovy Holding a.s"
] |
A széles körben elterjedt nézetek ellenére a jelenleg a tönk szélén álló BKV nem tűnik túlzottan pazarló szervezetnek a számok tükrében. Attól még csődbe mehet.
Prágában 26 százalékkal kevesebben laknak, mint Budapesten, a cseh főváros közlekedési vállalatainak működési költsége mégis 26 százalékkal magasabb, mint a BKV-nak. A működési költségeket az utasszámhoz arányítva sem vall szégyent a magyar főváros Prágával és más fővárosokkal szemben sem. Mindez abból az előterjesztésből derül ki, amelyről szerdán mégsem tárgyal a Fővárosi Közgyűlés, s amelyet információink szerint szakértői elemzésekre támaszkodva György István főpolgármester-helyettes állított össze (s Tarlós István terjesztett be).
A BKV körüli botrányok elfedték azt a lényegi problémát – legalábbis a lakosság előtt –, hogy a vállalatnak ugyan óriási károkat okozott természetesen a korrupció, de ezen összegek mégiscsak eltörpülnek a hiány mellett, amit a BKV alulfinanszírozottsága okozott. A főváros megrendelte a tömegközlekedési szolgáltatást, de nem fizette ki annak a teljes ellenértékét, a vállalat ezért hiteleket vett föl a működésre, s egyre nagyobb mértékben eladósodott.
Az adósságállomány – olvasható az előterjesztésben - 2010-ben és 2011-ben csökkent, a kormány egyedi döntésekkel segítette ki a BKV-t. Egy tavaly nyári kormánydöntés arról rendelkezett, hogy szeptember 30-i határidővel dolgozza ki a nemzetgazdasági és a nemzeti fejlesztési miniszter közösen a BKV (meg a MÁV) adósságának - legfeljebb 78 milliárd forint értékben ez a teljes adósság átvállalását is jelentheti - menetrendjét. Ez nem történt meg – derül ki az anyagból.
A dokumentum kitér a BKV már eddig végrehajtott költségcsökkentő intézkedéseire. Az előterjesztés egyik mellékletéből tételesen kiderül, hogy a főváros mely szervezetek támogatását törölné, csökkentve a kiadásokat. Köztük a legismertebb tétel a Fesztiválzenekar, de elesne a támogatástól a Budapest Sport Egyesület, és a Budapesti Rendőr-főkapitányság is. Szól azokról a megszorítási lehetőségekről is, amelyek a kormánnyal történő tárgyalás során előkerülhetnek: ilyen lehet a diák-, és nyugdíjaskedvezmény megszüntetése, illetve a jegy- és bérletáremelés. A dokumentum arra is fölhívja a figyelmet, hogy a BKV csődje a 4-es metróval összefüggésben a magyar államnak is 183 milliárd forint többletkötlezettséget jelentene.
A metrók átlagéletkora 32 év, de akad bőven 40 éves kocsi is
Egy névtelenséget kérő Városháza-közeli forrásunk szerint nem lehetne egy tollvonással eltörölni a Fesztiválzenekar támogatását, mert annak biztosítására az önkormányzat szerződésben vállalt kötelezettséget. Arra is utalt, hogy a Fideszt meghatározó politikusok nagyon homályos ismeretekkel rendelkeznek a főváros költségvetéséről, benne a BKV-ról. Konkrétan elhangzott a Fidesz frakcióvezetője részéről egy interjúban, hogy a főváros 700 milliárd forintos költségvetéséből 70 milliárd forint elvonható, kigazdálkodható. A főváros költségvetési főszáma azonban soha nem érte el a 700 milliárd forintot, legfeljebb az 500 milliárdot a hitelekkel és az átfutó tételekkel együtt. A kórházak átvétele miatt ez a főszám legfeljebb 400 milliárd lesz 2012-ben. A főváros tényleges bevétele, amelyet kiadásaira tud felhasználni, az 180 milliárd forint - de ebben van a 32 milliárdos közlekedési normatíva. Enélkül a főváros bevételi főszáma 150 milliárd forint.
Elmaradt közgyűlés A szerdai rendkívüli közgyűlés azért maradt el, mivel a fővárosi Fidesz-KDNP-frakciónak azt ígérte a kormány, hogy tárgyal velük a kormány a BKV helyzetéről. A fővárosi "tágyalódelegáció" tagja a főpolgármester, s 4 olyan képviselő, aki tagja a fővárosi és a parlamenti Fidesz-KDNP frakciónak is.
Ez rendkívül szűkös, a főváros intézményei évek óta alul vannak finanszírozva, ebből elvenni többet nem lehet, bár természetesen csődbe lehet juttatni a fővárost és intézményeit, amennyiben ez a feltett szándéka a kormánynak.
Ami pedig józan ésszel aligha lenne feltételezhető az Orbán-kormányról, különös tekintettel arra, hogy a főváros Fidesz-KDNP vezetésű, s több városatya a parlamentben is erősíti a kétharmados többséget. Remélhetőleg tehát lesz megoldása a BKV körül kialakult válságnak.
| [
"BKV"
] | [
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"Fővárosi Közgyűlés",
"Budapest Sport Egyesület"
] |
Múlt hónapban számolt be arról Mészáros Lőrinc egyik legrégibb és legismertebb cége, a Mészáros és Mészáros Kft. (M&M) tőzsdei anyavállalata, hogy a társaság teljesítés alatt lévő szerződésállománya közel 220 milliárd forintra nőtt. A viszonyítási alap 2018. június 30., amikor a cég aktív szerződésállománya a 193 milliárd forintot haladta meg valamivel, vagyis kilenc hónap alatt 26,5 milliárd forinttal hízott.
Mivel az M&M szinte kizárólag állami megrendeléseken dolgozik, ezért a közbeszerzések alapján jó eséllyel össze lehet gyűjteni az összes megbízását. Ezt meg is tettem, az eredményt térképen ábrázolva.
A március 19-i közlemény óta újabb tendereket nyert az M&M, máshol pedig a megbízási összeg nőtt a szerződés módosítása nyomán. Vagyis a 220 milliárdos szerződésállomány is tovább hízott, bár azt nem tudni, hogy pontosan mennyivel, mert az új és a módosított projekteken is másokkal közösen dolgozik a cég. Befejezésről közben nem érkezett hír.*Átadásról megjelent információk híján azokat a projekteket tekintettem befejezettnek, ahol letelt a kivitelezés határideje, és nem tudni arról, hogy meghosszabbították volna.
A térképen az út-, vasút- vagy folyószakaszt érintő munkákat vonallal jelöltem, az egy-egy települést vagy jól körülhatárolható területet érintő projekteket pedig ikonokkal. A WC a szennyvíz- és csatornázási munkákat jelenti, a csap az ivóvízminőség javítását, az újrahasznosítás hulladékkezelési projekteket. A ritkábban előfordulók közül a madár vízrendszer vagy táj rehabilitációjára utal, néhány jel pedig csak egyszer-egyszer fordul elő.
Az ikonra vagy a vonalra kattintva egy párszavas leírás olvasható az adott projektről, valamint szerepel a szerződés összértéke, amely esetenként több település között oszlik meg*Ha ez a helyzet, azt zárójelben mindegyiknél jeleztem.. Az áttekinthetőség kedvéért érdemes belenagyítani az országrészekbe.
A legnagyobb értékű munkák infrastrukturális fejlesztések. Kiemelkedik ezek közül a Százhalombatta és Pusztaszabolcs közötti vasút felújítása, amelyet az M&M és konzorciumi társa, a győri Vasútépítők Kft. közel 88 milliárd forintért végez el. Elég vastagon fogott a ceruzájuk, a kilométerenkénti ár ugyanis 3,14 milliárd forint, miközben a magyar vasútépítés történetében egyetlen olyan projektet találtam, amely ennél is drágább. A Szolnok–Szajol-felújítás kilométerenként 3,29 milliárdba került, ám ez különleges eset. Ennek keretében ugyanis új hidat építettek a Tiszán, márpedig egy ilyen méretű egyedi elem megdobja a fajlagos költségeket. Százhalombatta és Pusztaszabolcs között azonban nincs a Tiszához mérhető természeti akadály.
A közbeszerzés során a munkát két szakaszra bontották, amelyek Ercsinél válnak el egymástól. A kettő közül az Ercsi-Pusztaszabolcs bizonyult drágábbnak a 3,16 milliárdos kilométerárával. Ez azért is érdekes, mert a másik részen, Százhalombatta és Ercsi között nem felújításról van szó: új pályát építenek 15,7 kilométeren, mégis árnyalatnyival olcsóbban, 3,12 milliárd/kilométer áron. Mindeközben Lengyelországban felével-harmadával olcsóbbak az ilyen munkák azonos műszaki tartalom és nagyon hasonló terepviszonyok mellett.
A második legfontosabb megbízás az M8-as autóút Körmend és Rábafüzes közötti szakasza, amelyet az M&M a Mészáros Lőrinccel üzleti kapcsolatban lévő Szíjj László cégével, a Duna Aszfalttal közösen épít. Ez azért nagyon fontos munka az M&M számára, mert ez az első alkalom, hogy fővállalkozóként vesz részt egy gyorsforgalmi út építésében. Az itt szerzett tapasztalatok, referenciák jól jöhetnek a következő években, amikor a kormány további ezer milliárd forintokat készül költeni hasonló fejlesztésekre.
A közbeszerzés során egyébként az M8-as említett szakaszát is kettébontották, ezért szerepel két sorban az alábbi táblázatban. (A térképen egy munkaként szerepelt, akárcsak a Százhalombatta-Pusztaszabolcs vasút.) Ebben megtalálható valamennyi, a térképen szereplő munka, és az is leolvasható róla, hogy melyik az a néhány, amelyet nem konzorciumban, hanem egyedül végez az M&M. Ezek a hortobágyi tájrehabilitáció, a felső-dunai árvízvédelem, a Séd-Nádor-Gaja vízrendszer rehabilitációja és a Felcsútot is magában foglaló Váli-völgy vízrendezése.
A konzorciumban végzett, nagyobb egyedi munkák között is vannak vízrendezési jellegűek, mint a Mosoni-Duna torkolati rehabilitációja és a Tisza-Túr tározó. A komáromi híd építése pedig ugyanúgy értékes tapasztalatokat, referenciát adhat a jövőre, mint az M8-as.
Az önmagukban kisebb szennyvíztisztítási projektek nem véletlenül sűrűsödnek Észak-Magyarországon. A térségben ugyanis az M&M volt az egyik nyertese az országos szinten 420, régiós szinten 70 milliárd forintos víziközmű-keretközbeszerzésnek, amelynek során évekre előre kiválasztották azt a néhány céget, amelyek a konkrét projektekre később kiírt tendereken pályázhattak.
Ez egyébként a jelenlegi (2014-2020-as) uniós finanszírozási ciklus legproblémásabb hazai közbeszerzése. Az Európai Bizottság ellenőrei rengeteg rendellenességre hívták fel a figyelmet, szerintük az érvényesnek és nyertesnek kihirdetett ajánlatok közül többet valójában érvénytelennek kellett volna nyilvánítani. Ebbe a csoportba tartozik az M&M-é is. Egyelőre nyitott kérdés, hogy végül milyen retorziót alkalmaz emiatt Magyarországgal szemben az EU.
A térképen és a táblázatban csak azok a munkák szerepelnek, ahol fővállalkozóként érdekelt az M&M. Az alvállalkozói megbízásaikról nincs adatbázis, de a sajtóban megjelent hírek alapján tudható, hogy ilyenek is vannak, például a Püspökladány és Ebes közötti vasút felújításánál.
Az M&M munkáinak földrajzi lefedettségével vetélkedik a szintén Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó R-Kord Kft., ahogy azt pár hete bemutattuk. Az R-Kord aktuális munkáit mutató térképet ide is beillesztem:
A kettő együtt még nem adja ki a leggazdagabb magyar üzletember teljes építőipari elérését, hiszen az M&M és az R-Kord mellett vannak magasépítésben érdekelt vállalkozásai is, a ZÁÉV és a Fejér-B.Á.L. Ezek szintén jókora megrendelésállománnyal rendelkeznek*Például az új Puskás stadion, az újpesti jégcsarnok, az új Néprajzi Múzeum., de földrajzi lefedettségük szerényebb, mint a mélyépítő társaságoké.
Vállalat közbeszerzés Mészáros és Mészáros Kft. Mészáros Lőrinc Olvasson tovább a kategóriában | [
"R-Kord Kft.",
"Duna Aszfalt",
"Mészáros és Mészáros Kft."
] | [
"Európai Bizottság",
"Vasútépítők Kft."
] |
Az Európai Bíróságon (EUB) indult kötelezettségszegési eljárások lezáródásáig az AB felfüggesztette a felsőoktatási törvény módosítása (Lex CEU) és a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló (civil-)törvény alkotmányosságának vizsgálatát. Mindkét ügyben az országgyűlési képviselők egynegyede kérte az AB-től, hogy vizsgálja meg a jogszabályok alkotmányosságát. Ilyenkor az AB-t nem köti eljárási határidő.
Az AB a közleményben azzal indokolta a döntést, hogy az "európai jog lehetőség szerinti érvényesülését" szem előtt kívánja tartani. A végzésekkel Balsai István, Juhász Imre, Salamon László és Szívós Mária nem értett egyet, eltérő indokok miatt pedig Stumpf István.
Csak vakított az AB, hogy dolgoznak a lex CEU-n?
Az indoklás szerint "az indítványokban megjelölt alapjogok szoros tartalmi érintkezésben vannak az Európai Unió Chartájában rögzített alapjogokkal". Vagyis az AB lényegében azt mondta ki, hogy akkor dönt csak arról, hogy a két magyar törvény alkotmányos-e, ha az EUB eldöntötte, hogy azok sértik-e az uniós jogot. Pedig az AB 2016 őszén a Brüsszelnek átadott hatáskörök gyakorlása kapcsán a kvótaügyben épp a nemzeti önrendelkezés fontosságát nyilvánította ki.
Minderre nehéz más kézenfekvő magyarázatot találni, mint hogy a most tárgyalt két, politikailag nagyon kényes kérdésben az AB nem mer autonóm módon dönteni.
A mai döntéseknek az időzítése is érdekes, mert – miként arra Stumpf István alkotmánybíró a különvéleményében felhívta a figyelmet – a lex CEU ügyében az EUB eljárása fél évvel ezelőtt indult, és – szintén Stumpf szerint – az AB az ügyeket érdemben valójában még el sem kezdte tárgyalni.
Stumpf ez utóbbi megjegyzése azért is meghökkentő, mert 2017 május végén az AB eseti munkacsoportot állított fel, hogy kivételes esetként kezeljék az ügyet, ami ezek szerint épp azt a célt szolgálta, hogy elleplezzék, valójában semmit nem csinálnak.
Ez volt a kifogás a Lex CEU miatt
A parlament 2017. április 4-én fogadta el a Soros György által alapított budapesti Central European University ellehetetlenítését célzó felsőoktatási törvénymódosítást, ami jól illeszkedett a Soros György elleni propaganda-hadjáratba. Kritikusai szerint a jogszabály aránytalanul, ezért alkotmányellenesen korlátozza az oktatás szabadságához fűződő alapjogot, továbbá sérti a jogbiztonság alkotmányos feltételeit, egyebek mellett azzal, hogy nem hagy elég időt az egyetemnek az új előírások teljesítésére (a törvény szeptemberben lépett hatályba). Április 21-én a képviselők negyede az AB-hoz fordult, hogy a testület mondja ki az alkotmánysértést.
A Civiltörvény szakmai megítélése se jobb
Az Országgyűlés 2017. június 13-án fogadta el a külföldről (is) támogatott civil szervezeteket megbélyegző törvényt. Ez a törvény – szintén a Soros-, valamint a menekültellenes propaganda részeként – egyértelműen a kormánnyal szemben kritikus civilek ellen irányult. A célba vett szervezetek szerint a törvény aláássa a hitelességüket és a beléjük vetett bizalmat, ami sérti a jó hírnevükhöz, a magánszférájuk tiszteletben tartásához fűződő alkotmányos alapjogukat, továbbá a szabad véleménynyilvánítási és az egyesülési szabadságot is.
Augusztus végén panaszt nyújtottak be az AB-hez, miután július közepén 50 ellenzéki képviselő, részben hasonló indoklással ezt már megtette. Az ellenzéki képviselők beadványát az Alkotmánybíróság januárban napirendre vette és elkezdte tárgyalni, de döntenie azóta sem sikerült róla. A politikailag kényes ügyek alkotmánybírósági halogatásáról a választások előtt írtunk részletesebben.
Borítókép: A CEU épülete Budapesten. Fotó: Kisbenedek Attila / AFP. | [
"Alkotmánybíróság"
] | [
"Lex CEU",
"Central European University",
"Európai Bíróság"
] |
Több évig tartó romániai előjáték (Igazi Csíki Sör vs. Heineken Románia) után némiképp váratlanul - és a jelek szerint átgondolatlanul - a magyar kormány keményen beleszállt a magyarországi Heinekenbe a vörös csillag védjeggyé nyilvánítását tiltó törvénytervezettel.
Bár minden jogi norma arra utal, hogy a Lázár János és Semjén Zsolt nevével fémjelzett csatahajó vesztes csatába indul - és még a Fidesz-frakciónak is meggyűlik a baja a gumicsontnak tűnő törvényjavaslattal -, felbukkant a kormány oldalán egy viszonylag ismeretlen "civil szervezet", hogy besegítsen a fantom-frontvonalon.
Pénteken a Szovjetunióban volt magyar politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete (SZORAKÉSZ) a Szabadságvédő Alapítvány (SZAVA) jogvédő támogatásával keresetet nyújtott be a Heineken vörös csillag használata ellen a Fővárosi Törvényszéken.
A két szervezet elnökeiként meggyőződésünk, hogy a vörös csillag tiltott önkényuralmi jelkép, akkor is, ha terméken jelenítik meg, mindegy milyen indokkal teszik ezt, és használata sérti a kommunista diktatúra áldozatainak emlékét, nem méltó a magyar nemzethez. Ezért azt kívánjuk elérni, hogy a Heinekent tiltsák el a vörös csillag használatától
- indokolták a keresetet, de arra nem térnek ki, hogy miért most jutott nekik is eszükbe, hogy a vörös csillag sérti a kommunista diktatúra áldozatainak emlékét. Az elmúlt 27 évben nem volt bajuk ezzel, de talán erre mondják, hogy jobb később, mint soha.
Civilben fideszes képviselő
Mindenesetre a kormány és a civilek csillagromboló csillagzata nagyon komoly együttállást mutat, amire akár az is magyarázatot adhat, hogy a SZORAKÉSZ elnöke, Menczer Erzsében korábban a Fidesz parlamenti képviselője is volt, és jelenleg is a III. kerületi Fidesz vezetője.
Fotó: Illyés Tibor Menczer Erzsébet a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Foglyok és Kényszermunkások Szervezetének elnöke és Karsay Ferenc Budafok-Tétény polgármestere a kommunizmus áldozatainak emléknapján a kerületi városházán rendezett megemlékezésen 2017. február 24-én
A politikus és civil Menczer 2014-ben azzal került reflektorfénybe, hogy az Óbudai önkormányzat a szűkös szülői házra való hivatkozással utalt ki önkormányzati bérlakást a fiának és menyasszonyának. A döntés idején a politikus nem jelezte, hogy a saját családjáról van szó, viszont ő is arra szavazott, hogy rászorultsági alapon kapjon lakást a gyermeke. Miközben ő maga havi 723 ezer forintot keresett országgyűlési képviselőként.
Az akkor még pártszövetségben működő Együtt-PM hivatali visszaélés gyanúja miatt feljelentést tett az ügyben, de az ügyészség elutasította a keresetüket, mondván a lakás kiutalása szabályosan történt.
Menczer négyéves parlamenti pályafutása alatt emlékezetes ügyekben nyújtott be önálló képviselői indítványt. Ilyen például a Fidesz 2010-es médiatörvénye, az Alaptörvény negyedik változtatása, vagy a 2012-es költségvetési törvény módosítása. Utóbbi indítványt egyébként a Csíkszentsimonon életében másodjára sört ivó Lázár Jánossal közösen nyújtották be. | [
"Fidesz"
] | [
"Rabok és Kényszermunkások Szervezete",
"Fővárosi Törvényszék",
"Óbudai önkormányzat",
"Szabadságvédő Alapítvány",
"Volt Magyar Politikai Foglyok és Kényszermunkások Szervezete"
] |
Előzetesbe került a képviselő
Komló | A képviselő-testületi ülésen Páva Zoltán polgármester a hiányzókkal kapcsolatban közölte: Gelb Miklós független képviselő előzetes letartóztatásba került.
A hírt döbbent csend követte, mert bár a városatyák tisztában voltak azzal, hogy a képviselő neve felmerült egy nyomozással kapcsolatban, a fordulat mindenkit meglepetésként ért.
Először 2009 áprilisában hallott a nyilvánosság arról, hogy Gelb Miklós és egy korábbi MSZP-s képviselő, T. Attila összefüggésbe hozható egy céges visszaéléssel, amely miatt nyomozást indított a Vám- és Pénzügyőrség. (T. Attila teljes nevét azért nem közöljük, mert már nem számít közszereplőnek.) Az információk szerint egy komlói, főként ruhaiparban érdekelt vállalat korábbi vezetői hamis orvosi igazolásokkal vettek fel embereket, és több százmilliós állami támogatáshoz jutottak utánuk. A cég ugyanis megváltozott munkaképességűeket foglalkoztat, amely jogosulttá teszi állami támogatás igénylésére.
Bár akkor sem a hatóság, sem az érintettek nem nyilatkoztak, a komlói cég új tulajdonosa elmondta, a kft.-t 2008 év végén vásárolta meg, és azóta – bár több hatóság, így például az adóhivatal is tartott ellenőrzést náluk – nem találtak semmiféle kivetnivalót a működésüket illetően. A felvetésre, mely szerint nem kizárt, hogy a kft. ügyvezetője és munkaügyi előadója is érintett lehet, azt mondta, amíg ez be nem bizonyosodik, ártatlannak tekinti őket. A tulajdonos hozzátette, az extraprofitot nem termelő kft. több száz embernek ad munkát, a cégről szóló negatív hírek miatt azonban az állásuk veszélybe került. Pár hónappal később kiderült, a félelem nem volt alaptalan, hiszen a külföldi megrendelések nagy részét lemondták, emiatt negyven főt bocsátottak el a komlói telephelyről.
A nyomozásról azóta semmit sem lehetett tudni, egészen csütörtökig, amikor a testületi ülésen elhangzott a képviselő távolmaradásának oka. Lapunk tudomására jutott, hogy Gelb Miklóst jelenleg Pécsett tartják őrizetben, míg T. Attilát rosszulléte miatt börtönkórházba szállították. A nyomozást folytató Vám- és Pénzügyőrség egyelőre sem megerősíteni, sem megcáfolni nem kívánta az értesüléseket, de annyit közöltek, hogy az üggyel kapcsolatban a jövő hét elején sajtónyilatkozatot tesznek közzé.
Pávát 15 milliós hűtlen kezeléssel gyanúsíthatják
Nem Gelb Miklós az egyetlen komlói képviselő, akinek a neve felmerült egy nyomozással kapcsolatban. A tavalyi évben nagy vihart kavart a városban az eset, amikor kiderült, a részben megyei, részben önkormányzati tulajdonú Komlói Szociális Kht. szabálytalanul, áron alul értékesítette a volt ruhagyár egy részét.
A Fideszes Polics József és Kispál László feljelentést tett ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés gyanúja miatt, a nyomozást lefolytató Kaposvári Rendőrkapitányság pedig megállapította, hogy a komlói önkormányzat vezetőjeként Páva Zoltán polgármester jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével gyanúsítható. Mivel azonban a polgármester akkor még országgyűlési képviselő volt, a Központi Nyomozó Főügyészség vette át az ügyet.
Lapunkhoz csütörtökön eljuttatott határozat szerint azonban, miután Páva Zoltán mentelmi joga megszűnt, az eljárást újra a Kaposvári Rendőrkapitányságnak kell lefolytatnia, figyelembe véve, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség szerint "az ingatlan adásvételével 15 727 500 forint vagyoni kárt okoztak" az értékesítők. | [
"Komlói Szociális Kht."
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Kaposvári Rendőrkapitányság",
"Vám- és Pénzügyőrség"
] |
A népszavazás előtti héten az Átlátszó 15 milliárd forintra becsülte a kvótareferendumot megelőző EU- és bevándorlásellenes kampányköltést, a Miniszterelnöki Kabinetiroda viszont a népszavazás után 6,7 milliárd forintban jelölte meg a kormányzati kampány költségét. Az elmúlt napokban az augusztusban kötött szerződésekről is megjelentek a közbeszerzési tájékoztatók, így a tényszámok alapján egy újabb, még pontosabb összesítéssel jelentkezünk.
A ’hivatalos’ kormányzati számok és minden más számítás közti ellentmondás két körülményen alapul.
Az egyiket könnyű átlátni és korrigálni: a Kabinetiroda az érintett közbeszerzések értékének megállapításakor is alkalmazott nettó összegekkel számol, ugyanakkor a szerződéses szolgáltatások után meg kellett fizetni az áfát is. A Kabinetiroda azzal érvel, hogy az visszafolyik a költségvetésbe, ami igaz is, de ettől még itt is be kellett tervezni a költségvetésbe és ki kell fizetni, mint ahogy más közkiadások forrásának tervezése esetében is számolni kell az azok után befizetendő adókkal és más közterhekkel.
Nem mellesleg ez a piaci ár is, hiszen ha magánmegrendelő – például, ha pártkampányt nem az adófizetők finanszíroznának, akkor a Fidesz – fizette volna a kampányt, akkor neki is a bruttó összegeket kellett volna megfizetnie. Ennek megfelelően szerintünk az összevethetőség érdekében az áfával növelt összegekkel ésszerűbb számolni, de az alábbi összesítésben a könnyebb áttekinthetőség kedvéért a nettó és a bruttó összegeket is feltüntettük.
A nagy eltérések másik oka már szubjektívebb: a kormány jóval szűkebben érti a kvótakampányt, mint mi, vagy a kampányköltségeket eddig összesíteni próbáló újságírók többsége. A Kabinetiroda a saját számait a költések részletezése nélkül adta meg, de az index korábbi cikkére adott, a cikk végére szerkesztett reakcióból az derül ki, hogy a kabinetirodás számok a népszavazás kezdeményezése után megvalósult kommunikációs kampányok költségeit foglalják magukban.
A népszavazást a Kormány február 24-én (az NVI-s kopaszos balhé másnapján) kezdeményezte, így a Kabinetiroda összesítése elvileg az ettől az időponttól a népszavazás napjáig lefolytatott kampányokat tartalmazza.
Ehhez képest a bevándorlásellenes kormányzati kampány – összehangolt, egymásra épülő üzenetekkel – jóval korábban kezdődött és a népszavazás után közzétett "98%-os" hirdetésekkel jelenleg is tart, hiszen a kormányzati kommunikációt másfél éve ez az egyetlen téma tölti ki.
Az első, kifejezetten ebben a témában kezdett akció a tavaly májusban kezdett nemzeti konzultáció volt, majd jöttek nyár végén az emlékezetes "Ha Magyarországra jössz" kék plakátok, ősszel a konzultáció eredményeit hirdető "Az emberek döntöttek" kampány. Ezek eredményeire épülhetett aztán a népszavazás bejelentése után a három, a Kabinetiroda által is kampányköltésnek tekintett újabb forduló ("Üzenjük Brüsszelnek", "Tudta?", "Ne kockáztassuk").
Nyilván van jelentősége, hogy mi történt közvetlenül a népszavazáshoz kapcsolva, és mi azt megelőzően, és mit publikáltak október 2. után, de szerintünk – amellett, hogy az egyes kampányokat, ahol lehetett, igyekeztünk szétválasztani – a bevándorlásellenes kommunikáció másfél éves időszaka teljes költését, azaz felsorolt akciók összes költését érdemes tekinteni.
A sajtóban az adott kampányok kapcsán megjelent számok hol nettó, hogy bruttó összegek, hol szerződésekre, hol a szerződést megrendelő szervezeteknek adott forrásokra vonatkoznak, úgyhogy mi most előröl kezdtük a számolást a Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetmények és tájékoztatók alapján.
A szerződés szerinti keretösszegek ugyan elvileg nem feltétlenül jelentik azt, hogy azokat ki is merítették, de ahol nyilvánosságra kerültek egzakt elszámolások, ott néhány millió forintnál több nem maradt a keretekből.
Az alábbi, a reklámköltéseket tartalmazó táblázat kapcsán meg kell jegyeznünk, hogy két tavalyi szerződést közbeszerzési hivatkozás nélkül, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal által adott írásos tájékoztatás alapján szerepeltettünk: ezek létéről és összegéről az NKOH egy, a Kabinetiroda ellen folyamatban lévő perben adott hivatalos tájékoztatást.
Kattintson a táblázatra a nagyobb felbontású verzióért!
Némi bizonytalanságot okoz a számításban, hogy nem teljesen világos, hogy az így számolt 16,1 milliárd forint maradéktalanul tartalmazza-e a népszavazással kapcsolatos tájékoztató levelek és a háztartásokba eljuttatott kiadványokra a Kabinetiroda összesítései szerint költött nettó 875 millió, bruttó 1,111 milliárd forintot.
Teljes egészében nyilván nem, hiszen a miniszterelnöki leveleket és a "kék füzeteket" nem a szerződött reklámcégek, hanem maga a kormány küldte ki, így legalább a borítékolási és postaköltség – azaz az MNO által közzétett fenti összesítés szerint nettó 682, bruttó 866 millió forintos kiadás – közvetlenül a Kabinetirodánál kellett, hogy megjelenjen.
Megint a kormányközeli média járt jól A Miniszterelnöki Kabinteirodától általunk eddig megkapott adatok szerint a kvótakampánnyal egyértelműen kormányközeli médiacégek jártak jól. Csetényi Csaba cégei az állami reklámmilliárdok nagy részét ugyanis egy szűk körben osztották szét: a közterületi hirdetések a TV2-nek beszállító IKO-médiacsoport tulajdonában lévő Odex Outdoor Expert Kft. és a Garancsi István érdekeltségébe tartozó ESMA Zrt. felületein jelentek meg; a televíziós reklámokra kifizetett pénz jelentős része az Andy Vajna kezében lévő TV2-csoporthoz, és az MTVA által üzemeltetett állami csatornákhoz kerültek. A rádióhirdetések nagy többsége a KOD MEDIA közvetítésével jutott el a hallgatókhoz, a cég tulajdonosa a HGY Invest Kft.-n keresztül Krskó Tibor, aki Csetényi Csaba régi üzlettársa. A nyomtatott sajtóban a nemrég Mészáros Lőrinc-közelbe került Mediaworks, a Széles Gábor kezében lévő Magyar Hírlap, valamint a Habony-féle médiabirodalom lapjai, a Magyar Idők és a Lokál kaszáltak a kvótakampánnyal. Az online hirdetések a Facebook mellett szinte kizárólag csak nyíltan kormánypárti portálokon jelentek meg, így a 888.hu, a Lokál, a Pesti Srácok, a Magyar Idők, a Ripost, és az Origo felületei kaptak pénzt a népszavazás apropóján elvert állami milliárdokból.
Csak becsülni tudjuk végül azokat a kiadásokat, amelyeket az állami szervek és az önkormányzatok a központi kereteken kívül költöttek a kampány során. Bár a Józsefváros 10 millió forintos saját népszavazási kampányához hasonló párhuzamos kommunikáció nem volt azért általános, de a kampány során tartott helyi rendezvények és azok helyi promóciója, a választóknak küldött különféle levelek költsége is összességében legalább százmilliós tétel lehetett.
Így aztán arra kell jutnunk, hogy korábbi becslésünk sajnos teljesen reális volt: a bevándorlás elleni kommunikációra fordított közpénz összege jelenlegi állás szerint meghaladja a 17 milliárd forintot, aminek döntő többségét, bő 13 milliárd forintot február óta, a szűken vett népszavazási kampányra költöttek el.
Sepsi Tibor – Erdélyi Katalin | [
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [
"Közbeszerzési Értesítő",
"Andy Vajna",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal",
"Magyar Hírlap",
"Pesti Srácok",
"Miniszterelnöki Kabinteiroda",
"Odex Outdoor Expert Kft.",
"KOD MEDIA",
"Magyar Idők",
"HGY Invest Kft.",
"ESMA Zrt."
] |
Sem a legfőbb ügyész válaszleveléből, sem a családtagok vagyonnyilatkozati vizsgálata után nem derült ki, hogy miből származik az MSZP egykori politikusának a bécsi bankszámlán lévő 240 millió forintja – derült ki a Hír Televízió tudósításából a mentelmi bizottság üléséről.
Rubovszky György, az Országgyűlés bizottságának elnöke elmondta: a mentelmi bizottság most arról döntött, hogy meghívja a jövő hét hétfői ülésre az MSZP elnökét. Arra várnak választ, amit korábban írásban is feltettek Mesterházynak, hogy mire alapozza azt a sajtóban megjelent kijelentését, miszerint Simon Gábor nem közéleti szerepvállalásával összefüggésben halmozta fel ezt a 240 milliós vagyont.
Azt azonban egyelőre nem tudni, hogy Mesterházy elfogadta-e ezt a meghívást és eljön-e a hétfői ülésre. A mentelmi bizottság szocialista politikusai ugyanis bojkottálják a bizottság munkáját, a korábbi üléseken sem jelentek meg.
Mesterházy Attila azt várja, hogy a mentelmi bizottság Simon-ügyet tárgyaló ülésére hivatalos meghívó érkezzen és arra reagálni fog - mondta az MSZP szóvivője hétfőn újságírók kérdésére Oroszlányban, miközben a párt elnöke közel száz MSZP-szimpatizánssal találkozott.
Pécsett vizsgálják a lehetőséget
Rubovszky arról is tájékoztatta a közvéleményt, hogy megérkezett a Pécsi Tudományegyetem válaszlevele, amelyben elfogadták azt a felkérést, hogy dolgozzák ki azt a jogi állásfoglalást, amelynek alapján Simon képviselői illetményének visszavételét vizsgálják. Ez a következő hetekben fog elkészülni.
Az LMP-s Schiffer András a zárt ülés után újságíróknak megerősítette, hogy nem látják, honnan származik Simon Gábor vagyona, de ebben a kérdésben a nyomozó hatóságnak vannak hatékony eszközei. A tiszteletdíj visszakövetelésével kapcsolatban pedig azt mondta, az Országgyűlésnek alkotmányértelmezést kellene kérnie. A megoldás az lenne, ha a politikai elit tagjaival szemben indulna vagyonosodási vizsgálat – hangsúlyozta.
Robbant a Simon-ügy
A Magyar Nemzet február 4-én írt először arról, hogy Mesterházy Attila szocialista pártelnök egykori helyettese, Simon Gábor évek óta hatalmas, csaknem 250 millió forintos vagyont parkoltat egy osztrák pénzintézet számláján, amelyet nem tüntetett fel egyetlen vagyonnyilatkozatában sem. Azóta a politikus kilépett a szocialista pártból, lemondott mandátumáról, az ügyészség pedig február 18-án gyanúsítottként hallgatta ki Simont. A Központi Nyomozó Főügyészség az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás bűntettével, valamint kétrendbeli magánokirat-hamisítás vétségével gyanúsítja a volt országgyűlési képviselőt.
Mesterházy hallgataggá vált
Mesterházy Attila, a baloldali összeborulás közös miniszterelnök-jelöltje a Simon millióinak eredetét firtató, a szocialisták számára kínos kérdéseket megelőzendő eltűnt a nyilvánosság elől; csupán annyit árult el, hogy szerinte Simon 240 milliója nem pártpénz, "az azt megelőző életével kapcsolatos forrásfelhalmozásról van szó, amennyire én tudom". Vigh László, a Fidesz–KDNP zalaegerszegi képviselőjelöltje Mesterházy fórumát megelőzően reményét fejezte ki, hogy "24 nap bujkálás után talán éppen itt lesz Mesterházy nagy pillanata, amikor felhagy a tereléssel, férfiasan kiáll a magyarok elé, és elmondja őszintén, mit tud Simon eltitkolt százmillióiról", és azt is elmondja, mit beszélt négyszemközt egykori helyettesével. A pártelnök mellett a szocialista párt álláspontja is kitérő, a párttagok számára előírt hivatalos álláspontja semmi másra nem törekszik, mint hogy törölje a politikussal fennállt vagy fennálló bárminemű kapcsolatot.
Kinek a pénze?
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője korábban elmondta: "Az a logikus magyarázat, hogy a rejtélyes, Ausztriában tárolt százmilliók valójában nem az ő pénze, hanem a Magyar Szocialista Párté, csak megőrzésre kapta" – fogalmazott. A rejtélyes százmilliók ügye csak most kezdődik – hangsúlyozta, aki szerint a közvéleménynek tudnia kell, kitől és miért kapta a pénzt Simon Gábor. A mentelmi bizottság vizsgálatának célja annak kiderítése, hogy a volt MSZP-s politikus százmilliói származhatnak-e legális jövedelemből.
Simon az ügy kirobbanása óta a mentelmi bizottság összes ülésére meghívót kapott, eddig azonban egyszer sem jelent meg; mint Rubovszky György a napokban elmondta: mivel a tartózkodási helye ismeretlen, még mindig volt pártján keresztül tartják a kapcsolatot vele. | [
"MSZP"
] | [
"Pécsi Tudományegyetem",
"Magyar Nemzet",
"Hír Televízió",
"Magyar Szocialista Párt",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Országgyűlés bizottság"
] |
Mindössze 2 év alatt az egyik legnagyobb magánegészségügyi céggé nőtte ki magát egy hévízi fideszes önkormányzati képviselő tulajdonában is lévő Smart Hospital Kft. - derül ki a cég beszámolójából. A társaságot csak 2020 nyarán alapították, de fél év alatt is összejött 2,8 milliárd forintos árbevétel és közel 800 millió forintos profit, de ezt alaposan sikerült felturbózni 2021-ben: 10,6 milliárd forint lett a forgalom, ami 1,9 milliárd forint nyereséget eredményezett, amiből a tulajdonosok - a korábbi tartalékból kiegészítve - 2 milliárd forint osztalékot hagytak jóvá.
A legismertebb tulajdonos pedig Gelencsér János, aki oszlopos tagja a hévízi Fidesznek, konkrétan 2019-ben már a negyedik ciklusát kezdhette meg a helyi képviselő-testületben. A beszámolóból az nem derül ki, hogy pontosan milyen tevékenységből származik ez a 10,6 milliárd forint, de az biztos, hogy a Róbert magánkórházat is birtokló TritonLife csoport tagjaként teljes körű egészségügyi szolgáltatást nyújtanak a betegeknek, a Mészáros Lőrinchez is köthető Fájdalom Ambulanciával közösen pedig a koronavírus tesztelésből is kivették a részüket.
Kórterem a Hetényi Géza Kórházban, Szolnokon. Fotó: Bugány János/MTI/MTVA
A 10 milliárd forintos forgalom méretét jól mutatja, hogy például a Csányi Sándor tulajdonában lévő Budai Egészségközpont is csak 12,5 milliárd forintos bevételt ért el 2021-ben, amiből 1,3 milliárd forintos profit lett.
A Gelencsér-családról korábban már megírtuk, hogy őket mindenki ismeri Hévízen, hiszen például övék az ország egyik legnagyobb fogászata: a Gelencsér Dental Kft. a koronavírussal terhelt 2020-ban is 414 millió forintos profittal zárt. Tavaly pedig 1,7 milliárd forintos forgalom mellett 570 millió forint lett a nyereség.
Eközben például nincs elég orvos a szolnoki kórház szülészetén, csak hétfőn és szerdán szülhetnek a kismamák, Komlón pedig csak napi hét és fél órában működik a sürgősségi betegellátó ambulancia, mert nincs rá több pénz. | [
"Smart Hospital Kft."
] | [
"Budai Egészségközpont",
"Fájdalom Ambulancia",
"Gelencsér Dental Kft."
] |
Orbán Viktor barátjának nem büdös a munka.
4,2 milliárd forintért vállalta az M-E Konzorcium a szennyvíztisztító telep építését és csatornahálózat fejlesztését a Tarnaméra központú agglomerációban — derül ki a Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentumból. A fejlesztés Tarnaméra mellett Nagyfügedet és Boconádot is érinti.
A konzorcium tagjai a közbeszerzési szempontból ikonikus, felcsúti Mészáros és Mészáros Kft. valamint az Euroaszfalt Kft. A szerződést a résztvevő önkormányzatok szeptember 3-án, a Mészáros és Mészáros Kft. szeptember 6-án, az Euroaszfalt részéről pedig szeptember 13-án írták alá.
A műszaki ellenőr az Ister Mérnökiroda lesz, ők 11,9 millió forintért szerődtek a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft.-vel (NFP).
Már feltűnt a radaron
2016 márciusában gigantikus közbeszerzési eljárást indított az NFP: hat egyenlő részre bontott, összesen 420 milliárd forint értékű megbízást pályáztattak meg. Az Európai Uniótól várt támogatással 2020-ig javarészt szennyvízcsatornákat és -tisztító telepeket kell építeni, de hulladékgazdálkodási és ivóvízminőség-javító beruházásokat is végre kell hajtani.
A 70 milliárdos blokkok nyertesei között van Mészáros Lőrinc is, a Heves megyei megbízás az Észak-Magyarországra vonatkozó rész egy projekje. Ahogy korábban megírtuk: az EU ellenőrei először a furcsa közbeszerzés felfüggesztését kérték, majd Magyarországra jöttek ellenőrizni a pénz felhasználását. Az auditorok arra jutottak, hogy az ellenőrzési rendszer lényegében nem működik, és megvillant több mint 40 milliárd forint támogatás megvonásának a lehetősége.
Mészáros Lőrinc aggódhat, gondok a gigaközbeszerzésnél Az Európai Bizottság ellenőrei itt jártak, vizsgálódtak a 420 milliárd forintos víziközműépítési projektnél, információink szerint több, súlyosnak ítélt problémára is bukkantak. Akkora szabálytalanságokat követett el a magyar fél a vélekedés szerint, hogy akár 40 milliárd körüli büntetés is lehet a vizsgálat vége.
Kép: Marjai János/24.hu | [
"Euroaszfalt Kft.",
"Mészáros és Mészáros Kft."
] | [
"Európai Unió",
"Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft.",
"Európai Bizottság",
"M-E Konzorcium",
"Ister Mérnökiroda",
"Közbeszerzési Hatóság"
] |
2012. február 03., péntek, 15:19 • Utolsó frissítés: 2012. február 03., péntek, 15:31
Címkék: MSZP; bíróság; család; politikus; felmentés; Kiss Ferenc;
Bizonyítottság hiányában felmentette a korábbi munkahelyén elkövetett csalás és magánokirat-hamisítás vétségével vádolt Kiss Ferencet - jelenleg Zalaegerszeg szocialista önkormányzati, az előző ciklusban országgyűlési képviselőjét - a Zalaegerszegi Városi Bíróság pénteki ítéletében.
A képviselő - korábban a Zala Volán humánpolitikai főosztályának vezetője - ellen megfogalmazott vádat az ügyész a pénteki tárgyalási napon tartott vádbeszédében részben módosította, részben vissza is vonta.
Az ügyész kifejtette: a bírósági eljárás során bebizonyosodott, hogy Kiss Ferenc nem követett el törvénysértést, vagyis nem szabálytalanul igazolt magának a cégnél munkaidőt, amikor önkormányzati küldöttséggel hivatalosan Finnországba utazott. A másik vádpontban ugyanakkor nem voltak közvetlen bizonyítékok, nem lehetett megállapítani, hogy egy csaknem 200 ezer forintos számlát kinek a hibájából vettek teljesítettnek és fizettek ki az utaztató cégnél.
A felmentő ítélet indoklásában a bíró felidézte: Kiss Ferenc a Zala Volánnál korábban humángazdálkodási főosztályvezetőként dolgozott, ugyanakkor a többségi tulajdonosa és ügyvezetője is volt a Volán Oktatási (VO) Kft.-nek, amely 2007 végéig a Zala Volán dolgozóinak képzését is szervezte.
A VO 2007 decemberében karbantartók és fizikai dolgozók képzéséről állított ki számlát a Zala Volánnak csaknem bruttó 200 ezer forintról. Ez a számla azonban furcsa utat járt be az utaztatási cégnél, három másolat is készült róla, mindegyiken más feljegyzéssel.
Az ügyészség a vádiratában azt fogalmazta meg, hogy Kiss Ferenc humángazdálkodási főosztályvezetőként a teljesítést leigazolta, aláírta és a pénzügyi osztályra küldte, s ez alapján a számla ellenértékét átutalták az oktató cégnek, holott tényleges teljesítés nem történt.
A bíróság azt állapította meg, hogy a Zala Volánnál - bármennyire tagadták is tanúvallomásaik során a felsővezetés tagjai - "bevett gyakorlat" volt év végén a következő esztendőről előre hozott költségek elszámolása, emiatt tehát nem lehetett megállapítani, hogy Kiss Ferenc csalást követett volna el. Más oktatócéggel kapcsolatban is előfordult, hogy előre kifizették a szolgáltatását, a társaság pedig csak a következő évben végezte el a képzést, de sporttámogatást és egyéb beszerzéseket is kifizetett a Zala Volán az év utolsó napjaiban.
A másik vádpont szerint - amelyet az ügyész a vádbeszédében visszavont - Kiss Ferenc olyankor igazolt magának ledolgozott munkaidőt, amikor a zalaegerszegi önkormányzat képviselőjeként, a városi delegáció tagjaként Finnországban volt 2008 áprilisában. A Zala Volánnál vezetett munkaidő-nyilvántartás szerint aznap hat órát dolgozott, és ez alapján 31 ezer forint munkabért ki is fizettek neki.
Az ügyész ezzel kapcsolatban jelezte: a bírósági eljárás során bebizonyosodott, hogy a cégnél 2009-ig jogszerűen számolták el és fizették ki Kiss Ferenc önkormányzati elfoglaltságainak idejét a munkaidő terhére. Ebben a vádpontban tehát nem történt bűncselekmény.
A bíróság ítélete nem jogerős, mert az ügyész három nap gondolkodási időt kért. | [
"MSZP",
"Zala Volán"
] | [
"Volán Oktatási (VO) Kft.",
"Zalaegerszegi Városi Bíróság"
] |
Ügyészséghez fordult az MNB az Altus-ügyben
Az ügyészségen tesz panaszt az MNB, miután a rendőrség elutasította az Altus Portfólió Kft.-vel szemben jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanúja miatt tett feljelentését. A lépés a jegybank szakmai kötelessége, mivel a nyomozó hatóság elutasító érvei szakmailag nem megalapozottak – közölte Barnóczki Péter, az MNB igazgatója az MTI-vel.
Az MNB 2018 augusztusában 15 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki az Altus Portfólió Kft.-re engedély nélküli pénzkölcsönnyújtási tevékenység miatt. A jegybank megállapította, hogy a társaság két év alatt, mintegy 400 millió forintnyi pénzkölcsönt nyújtott jogosulatlanul magánszemélyeknek, cégeknek. E tevékenység csak az MNB engedélyével végezhető, de ilyen az Altusnak nem volt – emlékeztetett az MNB igazgatója.
Barnóczki Péter emlékeztetett rá, hogy a jegybank ezzel egy időben büntető feljelentést is tett a társaság ellen. A Budapesti Rendőr-főkapitányság ugyanakkor a napokban “bűncselekmény gyanújának hiányában" elutasította, hogy nyomozást kezdjen az ügyben. Az MNB igazgatója szerint azonban a BRFK elutasító döntése nem alapos. A rendőrség egyik érve szerint például a hitelt nyújtó cég által kikötött, és az adós által elfogadott kamat nem tekinthető ellenértéknek, ilyennek csak a regisztrációs díj vagy a kezelési költség minősülne. Ez teljesen ellentétes a közgazdaság alapelveivel, a jogszabályokkal és a hazai bírói gyakorlattal is – hangsúlyozta Barnóczki Péter. (MTI) | [
"Altus Portfólió Kft."
] | [
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.