text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
Orbán Viktor ugyan most már évek óta egyre élesebben bírálja Brüsszelt, de közben legszűkebb körének egy újabb tagja vált az EU-s támogatások jelentős kedvezményezettjévé. Augusztus végén 291 millió forintos uniós támogatást nyert el ugyanis egy olyan cég, amelynek egyik tulajdonosa ifjabb Orbán Győző, a miniszterelnök egyik testvére.
A hivatalos támogatási adatbázisból kiderül, hogy a műszaki eszközöket gyártó Gamma Analcont Kft. egy olyan megújuló energiával foglalkozó projektre nyerte a pénzt, amelyet egy másik céggel közösen hajtanak majd végre. Így valószínűleg nem a Gamma Analcont kapja a teljes összeget, a cég nemrég nyert azonban uniós forrást egyedül is: januárban 57 millió forintos támogatást kaptak a cég a "termelési kapacitásának" bővítésére.
Ifj. Orbán Győző 2015 januárja óta tagja a vállalkozásnak, amelyben céges dokumentumok szerint 26 százalékos tulajdonrésszel bír. A cég az ő belépése előtt is kapott uniós támogatást, 2009-ben és 2013-ban összesen 62 millió forintot.
Orbán Moszkvája
A támogatások forrása ugyan az Európai Unió, de a pályázatokat a magyar kormány által működtetett intézményrendszer bonyolítja le. Az uniós pályázati rendszert pedig egy 2013-as szervezeti átalakítás óta közvetlenül a Miniszterelnökség, tehát Orbán Viktor hivatala felügyeli.
Bár rengeteg más cég részesült a Gamma Analcontéhoz hasonló – vagy akár ennél jóval nagyobb összegű - uniós támogatásban az elmúlt években is, ifj. Orbán Győző érdekeltségének pályázati sikerét különlegessé teszi az, hogy Orbán Viktor hat éve tartó kormányzásának egyik állandó és hangsúlyos eleme az EU bírálata. A miniszterelnök Brüsszelt többször is a kommunizmus legsötétebb korszakának Moszkvájához hasonlította, és a mostani népszavazási kampány is részben az EU ellen irányul.
Megkérdeztük a Miniszterelnöki Sajtóirodát erről az ellentmondásról, de Havasi Bertalan, az iroda vezetője azt közölte, hogy ők ebben a témában semmilyen módon nem illetékesek. Ifj. Orbán Győző sem válaszolt a pályázatra és bátyjának az EU-t támadó kijelentéseire vonatkozó kérdéseinkre.
Ifj. Orbán Győző régóta aktív az apja által indított bányászati vállalkozásokban, több cégben nemcsak tulajdonos, hanem ügyvezető is. Politikai tisztséget nem töltött be soha, és a nyilvános szereplései is leginkább a sporttevékenységére szorítkoztak (birkózik, és senior versenyzőként győzelmeket is aratott).
Nem ifj. Orbán Győző az egyetlen olyan tagja Orbán Viktor szűk körének, akik cégeiken keresztül uniós pénzhez jutottak. A Direkt36 egy 2015-ös cikkben bemutatta, hogy közéjük tartozik Tiborcz István, a miniszterelnök veje, Mészáros Lőrinc, a miniszterelnök barátja, és az Orbánnal ugyan tavaly látványosan szakító, de sokáig szoros szövetségesének számító Simicska Lajos is. A Fidesz 2010-es győzelme után az érdekeltségeik közé tartozó cégek sorra nyerték az értékes közbeszerzéseket, amelyeknek túlnyomó részét EU-s forrásból finanszírozta a magyar állam.
Kutatás és fejlesztés
A támogatási oldal adatai szerint a Gamma Analcont egy olyan program keretében kapta a közel 300 milliós támogatást, amellyel a vállalkozások kutatásfejlesztési tevékenységét akarja támogatni a kormány. Ebben a programban több mint 67 milliárd forintot osztottak szét közel 250 cég között. Ifj. Orbán Győző cége valamivel az átlag feletti összeget kapott, de volt sok más cég, amelyeknek sokkal nagyobb támogatást – akár közel egymilliárd forintot – is megítéltek.
A pályázati adatok szerint a Gamma Analcont és konzorciumi társa, a Borsodtech Kft. egy megújuló energiával kapcsolatos projektre kapta a pénzt. Vállalták egy "szigetüzemű mobil biomassza hőközpont és hordszerkezet" tervezését és létrehozását. Hasonló tevékenységet végző cégek oldalai alapján úgy tűnik, hogy ez a hőközpont egy olyan biomasszával – például növényi hulladékkal – működő energiatermelő berendezés lenne, amelyet elzárt helyeken, akár a villamos hálózattól függetlenül is lehetne használni.
A pályázati adatok szerint a projekt költségeit 62 százalékban állja az EU. A fennmaradó részt így más forrásból kell előteremteniük a cégeknek.
A Gamma Analcont egyelőre nem válaszolt a projekttel és ifj. Orbán Győző cégben betöltött szerepével kapcsolatos kérdéseinkre. A Borsodtech Kft. ügyvezetője, Nagy Gábor a Direkt36-tal közölte, hogy még folyamatban van a két cég közötti együttműködés részletezése, így egyelőre semmit nem akar mondani a projektről. Kérdésünkre közölte, nem is tudott róla, hogy a miniszterelnök testvére tulajdonos a Gamma Analcontban.
A cégnyilvántartási adatokhoz az Opten és a Céginfo szolgáltatásait használtuk. | [
"Gamma Analcont Kft."
] | [
"Európai Unió",
"Miniszterelnöki Sajtóiroda",
"Borsodtech Kft."
] |
Korda Györgynek most lett elege
A tét nagy: ezen a tenderen dől el, hogy 2024-ig ki tehet ki reklámokat buszok, trolik, villamosok, metrók oldalára, a megállók melletti óriásplakátokra, illetve az este kivilágított szekrényekbe. Ráadásul a szerződés négy évvel meghosszabbítható, tehát a győztes akár 2028-ig számíthat garantált bevételre. Nem csak üzleti, politikai vonatkozása is lehet az ügynek: a választások előtt ismét nagy jelentősége lesz e reklámfelületeknek.
A tenderen szeretett volna önállóan elindulni a Peron is, ám több alkalmassági feltételnek nem felelt meg. Az indulását akadályozó szűkre szabott feltételeket kifogásolva a cég februárban a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult. A KDB a 22-es csapdáját idéző logikával utasította el a cég beadványát: mivel a Peron nem jelentkezett önállóan a tenderre, nincs joga beleszólni a folyamatba, azaz nem ügyfélképes. A bizottság nem konkrét paragrafusból, hanem a joggyakorlatból vezette le azt, hogy a Peront miért nem érte közvetlen érdeksérelem.
A Peron alkalmassága mostanáig nem okozott gondot a BKV-nak, hiszen az 1999-ben kötött, a felületeinek értékesítéséről szóló szerződésüket a vállalat többször meghosszabbította tender nélkül. Ezt az ellenzék szóvá is tette a Fővárosi Közgyűlésben, de a városvezetés rendre azzal védekezett, hogy a Peron megbízható partner, hiszen a BKV-nak a 25 százalékos részesedésén keresztül ráhatása van a cégre. Ám a leányvállalat mostanra kegyvesztett lett, ugyanis a BKV mellett a Publimont-nak is van tulajdoni hányada a társaságban. A januári közbeszerzés szigorú feltételei pedig arra utalnak, nem is a Peront, hanem Simicska cégét akarják kiszorítani a BKV-s üzletből.
Fotó: Szabó Miklós / Népszabadság
A kiírás szerint az a pályázó is alkalmatlan, amelyik nem rendelkezik legalább négyszáz óriásplakáttal lehetőleg a metróállomások területén. A Publimont egyedül képtelen teljesíteni a kritériumot, ugyanis a BKV-s óriásplakátok értékesítésével a Peronon belül a cég harmadik tulajdonosa, a JCDecaux Zrt. foglalkozik. Ez a cég 2012 óta francia tulajdonban van, ám bírja a Fidesz bizalmát. A miniszterelnök korábbi tanácsadója, Tombor András 2005 és 2007 között a cég vezetője volt, és januárban azt nyilatkozta, nem kizárt, hogy visszatér.
Simicskáék rafinált megoldással próbálnak megfelelni a feltételeknek. Bevették a pályázatukba alvállalkozóként a Peront, amelynek a másik tulajdonosa, a JCDecaux révén megvan a négyszáz óriásplakátja. Ráadásul a Peron bíróságon támadta meg a KDB döntését, mondván, a döntőbizottság azzal egyáltalán nem foglalkozott, hogy jogsértő-e a kiírás, továbbá úgy vélik, a Peron már csak azért is ügyfélképes, mert a tenderen alvállalkozóként részt vesz.
A közlekedési vállalat nem sieti el az eredményhirdetést: 96 nap telt el, de még az sem derült ki, hogy a jelentkezők megfelelnek-e az alkalmassági kritériumoknak. | [
"BKV"
] | [
"JCDecaux Zrt.",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Fővárosi Közgyűlés"
] |
A kivitelezés már 2019-ben megkezdődött, előreláthatólag 2020 negyedik negyedévétől várja látogatóit a panzió
– válaszolta Száraz István, amikor a balatoni panziójáról kérdeztük. A 24.hu vette észre, hogy az Origo korábbi tulajdonosának cége, a Dry Beta Kft. a Kisfaludy hotel-és panziófejlesztési program részeként 42 millió forint támogatást kapott a négycsillagos Frida panzió megépítésére. Száraz válaszából azt is megtudtuk, hogy a hatszobás panzió Balatonakarattyán fogadja majd a vendégeket.
A Magyar Turisztikai Ügynökség még tavaly 43 milliárd forintot osztott szét 625 projektre, a legnagyobb nyertesekről itt írtunk:
Miközben Száraz István a turizmusba beszállt, a média világát, úgy tűnik, teljesen hátrahagyja. 2017-ben Száraztól barátjához, a jegybankelnök fiához, Matolcsy Ádámhoz került a kormányközeli Origót kiadó New Wave Media Csoport, de a We Love Budapest Kft.-nek egészen idén nyárig ő volt a tulajdonosa. A We Love Budapest és a We Love Balaton oldalakat üzemeltető médiavállalat viszont a Kreatív cikke szerint Száraztól a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítványhoz került júliusban. Az ügylettel kapcsolatos részletekre rákérdeztünk a korábbi tulajdonosnál, de konkrétumokat nem árult el Száraz, csupán annyit írt, hogy
az elmúlt időszakban sokat dolgoztunk azon, hogy az oldalak folyamatos fejlesztése, a kiemelkedő értékteremtő tevékenységük megőrzése mellett az alapműködésből fakadó tevékenységek által megpróbáljuk üzletileg is önfenntartóvá tenni a kiadót. A tulajdonosváltás és az üzleti tranzakció egy lépés ebbe az irányban, biztosak vagyunk, hogy a Magyar Turisztikai Szövetség sikeresen viszi tovább az általunk kilenc év alatt felépített portálokat.
Száraz István nemrég azzal került be a hírekbe, hogy cége, a Frank Digital végezheti közel 3 milliárd forintért a Matolcsy György elnökölte Magyar Nemzeti Bank kommunikációs feladatait. Száraz egyébként a jegybanki alapítványok körüli botrány egyik kulcsfigurája volt: 2016 áprilisában derült ki, hogy a tulajdonában lévő, a VS.hu-t is kiadó New Wave Production Kft. több mint félmilliárd forint támogatást kapott az MNB által létrehozott alapítványoktól tartalmak létrehozására. Az ügy kirobbanásakor szinte a teljes szerkesztőség felmondott, a VS.hu pedig csendesen vegetált megszűnéséig.
Kiemelt kép: Mohos Márton /24.hu | [
"Dry Beta Kft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] | [
"Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány",
"Magyar Turisztikai Szövetség",
"We Love Budapest",
"We Love Budapest Kft.",
"Magyar Nemzeti Bank",
"New Wave Production Kft.",
"New Wave Media Csoport",
"Frank Digital"
] |
Elmarasztalta a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) Badacsonytomaj önkormányzatát egy 2 milliárd 435 millió forintos vissza nem térítendő uniós támogatás ügyében.
Badacsonytomaj 2018-ban a "turisztikai attraktivitás fejlesztésére" kiírt GINOP-pályázaton nyerte a pénzt a város szimbolikus épületének számító Tátika és a tóparti részek megújítására. A beruházást szeptember 30-án kellett volna befejezni, de ahogy arról a 24.hu beszámolt, a projekt még csak a tervezési fázis előkészítésénél tart.
A vizsgálatot a Pénzügyminisztérium kezdeményezte, mert a tárca szerint a Krisztin N. László vezette önkormányzat több ponton is törvénysértő módon indította el a projektet, amikor összesen 61,7 millió forintot osztott szét projektmenedzseri tevékenységre. A pénzből 2018-ban és 2019-ben a jegyző és városházi alkalmazottak kaptak különféle nagyságú összegeket. A megbízási szerződésekről a képviselő-testület nem hozott döntést, azokat a polgármester saját hatásközben kötötte meg. Az önkormányzat később ugyanerre a feladatra egy vállalkozást is szerződtetett.
A KDB szerdán nyilvánosságra hozott határozata szerint Krisztin polgármester jogtalanul mellőzte a közbeszerzési eljárásokat, ezért a vizsgálatban érintett pénzösszeghez képest súlyos, 3 milliós büntetést rótt ki az önkormányzatra. A testület az összes projektmenedzseri szerződést semmisnek mondta ki, és ezzel együtt további 3 milliós büntetést is kiszabott.
A döntőbizottság az indoklásban azt írta, hogy a büntetés mértékének megállapításánál figyelembe vette azt is, hogy
a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése nem csak közbeszerzési jogi szempontból minősül súlyos jogsértésnek. A közpénzek felhasználásának átláthatósága szenvedett csorbát, a közpénzek felhasználásának gazdaságossága ellenőrzése hiúsult meg a jogsértés által.
Mérsékelte viszont a kiszabott bírság nagyságát, hogy más szerv esetében "a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció" is kapcsolódhat a mostani döntéshez.
Mint arról beszámoltunk, szeptember végén az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF is vizsgálni kezdte a város legnagyobb költségvetésű projektjét.
Kiemelt kép: Országalbum | [
"Közbeszerzési Döntőbizottság"
] | [
"Európai Unió"
] |
Ugye emlékeznek: a Repon Consulting and Research Kft. és annak ügyvezetője, Romhány Gergely kvázi “védelmi pénzt" fizettetett volna a Csonti Car Kft. tulajdonosával. A PestiSrácok.hu ezt megírta. Tudják mi történt? Cikkünk megjelenése után hackertámadások sorozatát szenvedte el portálunk, oldalunkat többször is elérhetetlenné tették kiberbűnözők. Ez vajon véletlen? Két hackertámadás között tovább nyomoztunk, és kiderült: a jogász végzettségű Romhány Gergely gyakornokként a Nemzeti Nyomozó Iroda internetes bűnözéssel foglalkozó csoportjánál gyakornokoskodott, majd az azóta megszűnt, majd NETI Informatikai Tanácsadó Kft.-vé átalakult, kormányzati cégnél, a Puskás Tivadar Közalapítványnál dolgozott, amely rendvédelmi és a nemzetbiztonsági intézményeknek végez hálózatbiztonsági szolgálatatásokat, többek között internetes tartalmak eltávolítását. Mi több, az alapítványt egy volt III/I-es hírszerző, Kőhalmi Zsolt vezette, és mások mellett az MSZP-s Baja Ferenc felügyelte. Van még kérdés?
Csonti Car-os cikkünk után a PestiSrácok.hu is komoly hackertámadások célpontjává vált, péntek óta többször is elérhetetlenné tették portálunkat ismeretlen kiberbűnözők. A támadások jó része egyetlen IP címről jött, informatikusaink most azon dolgoznak, hogy felfedjék a hackerek kilétét. Több mint érdekes és aligha a véletlen számlájára írható, hogy valakik éppen azután kezdték el bombázni a PestiSrácok.hu-t, hogy megjelentettük az autókereskedő kálváriáját a Repon Consulting and Research Kft-vel. Ismert, Romhány Gergely, a cég ügyvezetője kvázi “védelmi pénzt", 1,2 millió forintot fizettetett volna Csontos Zoltánnal olyan szolgáltatásokért, amelyek IT szakemberek szerint legálisan kivitelezhetetlenek.
Gyakorlat az NNI-nél, a csúcstechnológiai bűnözés elleni osztályon
Miután a fantáziánkat nem hagyta nyugodni a Repon Kft. és Romhány Gergely rejtélyes felbukkanása, így két hackertámadás között tovább nyomoztunk. Kiderült, Romhány Gergely 2009-ben a Nemzeti Nyomozó Iroda Csúcstechnológiai Bűnözés Elleni Osztály jogi gyakornoka volt, majd 2011 február és 2013 júniusa között az azóta megszűnt és NETI Informatikai Tanácsadó Kft.-vé átalakult, kormányzati cégnél, a Puskás Tivadar Közalapítványnál dolgozott, amely a rendőrségnek és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnak végzett különféle hálózatbiztonsági munkákat, többek között internetes tartalmak eltávolítását. Az alapítványról korábban az Index derítette ki, hogy egy egykori III/I-es hírszerző, Kőhalmi Zsolt vezette, és mások mellett az MSZP-s Baja Ferenc felügyelte. A Puskás Tivadar Közalapítványt a kormány alapította és látta el feladatokkal, több projektet is államtitoknak nyilvánítottak. Az Index cikke szerint az alapítvány korábban lehallgatórendszert fejlesztett nemzetbiztonsági célokra, milliárdokat kapott a kormányzati gerinchálózat védelmére, és Nemzeti Hálózatbiztonsági Központot üzemeltetett. A PTA kuratóriumában mérnökök, közgazdászok és jogászok ültek, köztük Mészáros Tamás, a Corvinus Egyetem korábbi rektora, akiről éppen a PestiSrácok.hu írta meg, hogy busás, milliós végkielégítéssel, közös megegyezéssel távozott egyetemi pozíciójából, majd az intézmény szinte azonnal visszafoglalkoztatta milliós fizetésért.
Politikai kifizetőhely?
Kőhalmi Zsolt, a PTA kuratóriumának elnöke az Index megkeresésére nem titkolta szolgálati múltját, de hangsúlyozta hogy hírszerző volt, külföldön dolgozott, nem itthon. "Támadó játékos voltam" – mondta. Érdekes, hogy éppen a PTA által 2003-ban alapított NT Nonprofit Közhasznú Kft. osztott szét állami milliárdokat az információs társadalom létrehozására. Azt már a Mandiner derítette ki, hogy a szocialista kormányok idején a Miniszterelnöki Hivatal a PTA-n keresztül támogatta a senzheni China High Tech Fair nevű kiállításhoz kapcsolódó budapesti rendezvényt, amiből a Mandiner szerint egy Gyurcsány Ferenchez, és tanácsadójához, Dessewffy Tiborhoz köthető magáncég is profitálhatott. Az Index kérdésére Kőhalmi Zsolt visszautasította, hogy az NT Nonprofit Kft. politikai kifizetőhelyként is működne.
A közalapítvány a korábbi Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) támogatásával hozta létre a CERT-Hungary Központot, amely a kritikus információs infrastruktúrákat védte, az elektronikus kormányzati rendszerek elleni támadások, fenyegetések elhárítása volt a feladata. A kibertámadások kivédése volt a fő cél. A CERT-Hungary a támadást követő órákban képes volt reagálni, partnereik segítségével akár Ausztráliában is le tudták állítani a hackerek szervereit. A CERT incidenskezelő munkacsoportot is működtetett. Érdekes, hogy a Repon Kft. nevében Romhány Gergely is incidensmenedzsmentet kínált fel Csontos Zoltánnak, ráadásul az ügyvezető azt írta egy általunk megtalált önéletrajzában, hogy a CERT-Hungary-t is segítette, támogatta munkájával.
Szocialista ejtőernyős váltotta a hírszerzőt
Az Index cikke alapján azt is érdemes megemlíteni, hogy miután Kőhalmi Zsolt 2010-ben már a visszavonulásra készült, politikai kérdéssé vált utódlása. A közalapítvány 2009. novemberi, Baja Ferenc és Bódi Gábor MSZP-s államtitkárok részvételével megtartott kuratóriumi ülésén döntöttek úgy, hogy kiírják az ügyvezető igazgatói pályázatot, miközben a megbízás időtartamát is megemelték háromról öt évre. A posztra ketten pályáztak, közülük az egyik éppen Bódi Gábor, akinek szakállamtitkárként a felügyelete alá tartozik a PTA. A Fidesz nyilvánosan támadta a pályázatot, akkor azt mondták, Bódi személyében egy "szocialista ejtőernyős" kerülhet a PTA élére. Ennek ellenére mégis Bódi lett a nyertes pályázó, az új vezető munkaszerződését azonban határozatlan idejűre módosították 2 hónapos felmondási idővel, hogy kivédjék a bebetonozás vádját.
Romhány 2010-ben elítélte az internetes bűnözőket
A PestiSrácok.hu Romhány Gergely 2010-es szakdolgozatába is beleolvasott, amelyet a Repon Kft. ügyvezetője az ELTE jogi karára adott le. Az online házkutatás helye és szükségessége a magyar büntetőeljárásban című dolgozatában olyan kulcsmondatokra is bukkantunk, mint például: "az első támadást azok tették, akik az internet nyújtotta szabadsággal és magas szintű szakértelmükkel visszaéltek haszonszerzés és saját büntetőjogilag is elítélendő vágyaik kielégítése végett". "Az internet használók és az internet közötti társadalmi szerződést szegik meg azok, akik az általa nyújtott lehetőséggel visszaélnek. Az államnak kötelessége az ilyen elkövetőkre a társadalom ítélete alapján a megfelelő büntetés kiszabása, s az ilyen személyek ezen módon való eltávolítása az internetes közösségből" – írta Romhány az összegzésében. Miután e tekintetben tökéletesen egyet értünk Romhány Gergellyel, a PestiSrácok.hu is azon van, hogy a Csonti Car és portálunk támadói is elnyerjék a büntetésüket.
Az NNI asztalán a cikkünk
Portálunk és Csontos Zoltán a támadásokról tájékoztatta a Romhány Gergely előző munkáltatója által életre hívott CERT-Hungary Központot, ahonnan azt a tanácsot kaptuk, hogy forduljunk a rendőrséghez, mert "a Kormányzati Eseménykezelő Központ az állami- és önkormányzati szervek incidenskezelési feladatait látja el, így gazdasági társaságokkal kapcsolatos incidensekre hatáskörrel nem rendelkezik".
Kérdéseinket elküldtük hát a rendőrséghez is, de onnan még nem kaptunk választ, úgy tudjuk, hogy ott egyenlőre vizsgálják a nyomozás megindításának lehetőségét, ami több napot vesz igénybe. A “szakvéleményt" valószínűleg éppen a Nemzeti Nyomozó Iroda Csúcstechnológiai Bűnözés Elleni Osztálya állítja majd ki, ahol Romhány gyakornokoskodott. Emellett újfent megkerestük Romhány Gergelyt is, hogy tájékoztasson minket, mivel foglalkozott a Puskás Tivadar Közalapítványnál, miként vett részt az internetes tartalmak eltávolításában, milyen szerepe volt a CERT-Hungary létrehozásában, és miként vett részt a kibertámadások elhárításában, de e-mailben feltett kérdéseinkre a mai napig nem kaptunk választ. Romhány Gergelyt telefonon is kerestük, de kategorikusan kijelentette: szóban nem, csak írásban kommunikál velünk. A Repon Kft. ügyvezetőjét hiába tájékoztattuk arról, hogy éppen azt próbáljuk tőle megkérdezni, hogy mikor várhatunk választ elektronikus levélben feltett kérdéseinkre, mire Romhány Gergely megismételte, telefonon nem beszél velünk. Az ügyvezetőnek hiába mondtuk el harmadjára is, hogy éppen az írásos megkeresésünk miatt keressük, egyszerűen kinyomta a telefont.
Hab a tortán az is, hogy cikkünk megjelenése után valaki, vagy valakik a korábban megszüntetett Csonti Car-os kamu Facebook oldalakat is újra aktiválták, enyhén szólva kihívó és sértő tartalommal, profilképpel. Lelkük rajta. Mi tovább nyomozunk, tovább szorítjuk a hurkot a hackerek nyakán...
megjegyzés | [
"Puskás Tivadar Közalapítvány",
"NT Nonprofit Közhasznú Kft.",
"Miniszterelnöki Hivatal",
"NETI Informatikai Tanácsadó Kft."
] | [
"Csonti Car Kft.",
"Repon Consulting and Research Kft.",
"Informatikai és Hírközlési Minisztérium",
"Nemzeti Nyomozó Iroda Csúcstechnológiai Bűnözés Elleni Osztálya",
"Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ",
"Nemzetbiztonsági Szakszolgálat",
"CERT-Hungary Központ",
"Csúcstechnológiai Bűnözés Elleni Osztály",
"Corvinus Egyetem",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Repon Consulting and Research Kft-vel",
"Kormányzati Eseménykezelő Központ",
"Repon Kft."
] |
A Mall.hu-t üzemeltető cég, vagyis az Internet Mall Hungary Kft. ellen nem indult büntetőeljárás – közölte a vállalkozás kedden. Az Internet Mall Hungary minden rendelkezésére álló jogi eszközt igénybe vesz, hogy mielőbb visszaállítsa a magyarországi raktára normál működését, és a megrendelt árukat kiszállítsa – írják.
A Fővárosi Törvényszék hétfőn közölte, hogy különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt két ember előzetes letartóztatását rendelték el előző csütörtökön egy ismert webáruház ügyében. A Mall.hu hangsúlyozza: az ügyészségi közleményben szereplő két letartóztatott nem köthető az Internet Mall Hungary Kft.-hez. Mint írják, ez a két ember a múlt heti, több tíz céget érintő országos razzia során került a hatóság látókörébe.
Az ügyben ismereteik szerint egyetlen olyan gyanúsított van, aki a Mall.hu-t üzemeltető cég munkavállalója, aki a nyomozás jelenlegi szakaszában rendelkezésre álló jegyzőkönyvek szerint az elkövetési érték kisebb részével terhelt, és szabadlábon védekezik – írták. Megkerestük a Mall nevében eljáró ügyvédet, Tóth M. Gábort, aki azt mondta az Indexnek: az összesen mintegy 4,5 milliárdos tételből nagyjából 1 milliárd forinthoz köthető ez a személy, de ebből a pénzből nem maga a cég profitált.
Az Internet Mall Hungary Kft. azt állítja, semmit nem tudott a nyomozó hatóság feltételezéséről, miszerint a gyanúsítottakhoz köthető beszállítók az árukat egy cégláncolaton keresztül úgy szerezték be, és nem vallották be az áfát. "A vállalatot az eljárásban nem szembesítették egyetlen olyan adattal sem, mely ezt az állítást cáfolná. A feltételezett bűncselekmény elkövetése során a kft. sem termékhez, sem pénzhez nem jutott" – közölték.
A 12 éve működő Mall.hu azt írta: a webáruház fennakadás nélkül működik, a vevők jelenleg is vásárolhatnak, és a cég mindenben együttműködik a hatóságokkal. | [
"Internet Mall Hungary Kft."
] | [
"Fővárosi Törvényszék"
] |
A 2010-es parlamenti választás után az SZDSZ négy és fél millió forintot adományozott egy alapítványnak, amelyről most kideült, hogy nem létezik, sőt: nem is létezett.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) áprilisban kezdte meg a párt részletes álvilágítását. Az ÁSZ kiderítette: a párt egy alapítványt támogatott mintegy négy és fél millió forint értékben, de a szombathelyi Vészhelyzet Alapítvány nem található meg a bírósági bejegyzésben – még a törölt alapítványok között sem. Mindezt Szabadai Viktor, az SZDSZ ügyvezető elnöke mondta el az Atv.hu-nak.
A politikus hangsúlyozta: az alapítványi támogatásra nem sokkal a 2010-es parlamenti választás után került sor, amikor még Retkes Attila volt a pártelnök. A téma az ügyvivői testület – amelynek ekkor ő egyik tagja volt – egyik ülésének napirendjén szerepelt. A testület úgy döntött, hogy támogatja az alapítványt, de a támogatási szerződés megkötését Retkesre bízta, aki a szerződést meg is kötötte. Szabadai hangsúlyozta: "az SZDSZ-nek volt még jótékonysági célra félretett pénze, amit pártműködésre nem használhatott". Ebből a kalapból ment a nem létező szombathelyi alapítványnak.
Szabadai közölte: az ÁSZ jegyzőkönyve alapján múlt kedden csalás gyanújával ismeretlen tettes ellen följelentést tett a XIV. kerületi rendőrségen. Azért ott – hangsúlyozta –, mert 2010 tavaszán még a XIV. kerületben, a Gizella úton volt a párt székháza. Kérdésünkre úgy reagált: elfogadja az ÁSZ gyanúját, hogy "ez egy nem megfelelő módú támogatás volt a párt részéről".
A párt ügyvezető elnöke közölte: a följelentés előtt beszélt Retkessel, akinek elmondott mindent, amit az ügyről tud, hozzátéve, hogy "nem tudom megtenni, hogy ne tegyek följelentést, mert ha nem teszek, az ÁSZ hivatalból tesz". Szabadai úgy tudja: a hatóságok a följelentés alapján Retkes két évvel ezelőtti tárgyalópartnerét, a nem létező alapítvány képviselőjét keresik.
"Attila annyiban biztosan hibázott, miszerint nem győződött meg arról, hogy az, akivel ő támogatási szerződést köt, egy bejegyzett alapítvány képviselője-e" – mondta Szabadai, azt azonban kizártnak tartja, hogy elődje saját zsebére dolgozott volna. Retkes "annyiban felelős, hogy szerződést között vele és jóváhagyta a kifizetést" – tette hozzá. Szerinte "a többi a rendőrség dolga".
A volt pártelnök megerősítette, hogy az ügyben megkereste őt Szabadai. Hozzátette: mivel az adott időszakban ő volt a párt elnöke, ha az idevonatkozó ÁSZ-dokumentum fénymásolatát megkapja, följelentést tesz ismeretlen tettes ellen.
A Szabadai által elmondottakat Retkes úgy pontosította: ő nem tárgyalt a Vészhelyzet Alapítvány képviselőjével, "hiszen minden ilyen, gazdasági, szervezeti kérdés az SZMSZ szerint kizárólagosan a pártigazgatónak, illetve a párt fizetett apparátusának a hatáskörébe tartozott", politikusként ő kizárólag politikai kérdésekkel foglalkozott, de pártelnökként az apparátus által előkészített szerződést aláírta.
Hozzátette: az ismeretlen tettes elleni följelentése nem az SZDSZ apparátusának valamelyik tagja, hanem az alapítvány nevében eljáró személy ellen irányul, aki "megtévesztette a kollégákat". Retkes hangsúlyozottan nem hiszi, hogy az apparátus részéről "bárki bárkivel összejátszott volna". | [
"SZDSZ",
"Vészhelyzet Alapítvány"
] | [
"Állami Számvevőszék"
] |
Majdnem a felére csökkent a bevétele, mégis vastagon nyereséges lett az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. 2017-ben. Az előző évi csaknem 12 milliárd forint után tavaly 6,6 milliárd forintra apadt az állami cég árbevétele. Egyéb bevételként pedig 1,9 milliárd forintot tüntettek fel, de arra nem ad magyarázatot a mérlegbeszámoló, milyen címen érkezett a pénz.
A cégnek komoly forgalomkiesést jelentett, hogy jelentősen átalakult a cafateria rendszer: 2017-ben a kedvezményes adózás alá tartozó Erzsébet étkezési utalványok helyett hasonló értékhatárral készpénzt is kaphattak a dolgozók. De ennél is soványabb bevételt vártak korábban, tavaly nyáron 50-70 milliárd forintra szelídülő utalványforgalom után mindössze 3 milliárd körüli jutalékbevételt prognosztizáltak.
Javította azonban a mérleget a kormány, amely menetrendszerűen osztotta a nyugdíjasoknak a 10 ezer forintos Erzsébet-utalványokat, így 2017-decemberére is jutott egy 27 milliárdos csomag. Szépen hoznak a konyhára ezek az állami akciók: a Magyar Nemzet becslése szerint a szelvényeket kibocsátó Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt.-t akár 2,1 milliárd forintos extra bevételhez juttathatta a kormány az említett karácsonyi ajándékkal.
A levezetés szerint 540 millió a forgalmazó által felszámított, 2 százalékos szolgáltatási díj a nyugdíjasoknak kiosztott összesen 27 milliárd forint értékű utalvány után. A többi a felhasznált utalványok visszaváltásakor kerül az állami céghez, a kereskedőknek az Erzsébet-utalvány pénzre váltásakor a névérték hat százalékát kell az állami cégnél hagyniuk.
Legutóbb azzal került a címlapokra az étkezési utalvány-piac letarolására feltalált állami cég, hogy az Erzsébet-utalvány reklámozására közpénzmilliárdokat költöttek. Az Átlátszó oknyomozó portál által kiperelt adatok szerint 2010 eleje és 2016 vége között legalább nettó 6,2 milliárd forintot.
Súlyos milliárdokat költöttek az Erzsébet-utalvány reklámozására A legtöbb bevételt az ATV, az ECHO TV és a Magyar Idők zsebelhette be a Bözsi-hirdetésekért.
Kiemelt kép: Mohai Balázs / MTI | [
"Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt."
] | [
"Magyar Nemzet",
"ECHO TV",
"Magyar Idők"
] |
Kedd este jelent meg a Magyar Közlönyben Orbán Viktor aláírásával az a kormányhatározat, amivel a kormány több mint 14,7 milliárd forintot dobott szét fideszes vezetésű fővárosi kerület között.
Az V. kerület önkormányzata 3 972 000 000 forintot kapott útfelújításra ( polgármester: Szentgyörgyvölgyi Péter - Fidesz-KDNP);
A X. kerület önkormányzata 1 009 000 000 forintot kapott az újhegyi orvosi rendelő felújítása, Újhegyi Uszoda és Strandfürdő fejlesztése, a sportliget fejlesztése és egy földút szilárd burkolattal történő ellátása (a polgármester: D. Kovács Róbert Antal - Fidesz-KDNP)
A XVII. kerület önkormányzata 3 281 181 434 forintot kapott a Rákoshegyi Közösségi Ház fejlesztésére, útfelújításra; földút szilárd burkolattal történő ellátására. (polgármester: Horváth Tamás- Fidesz-KDNP)
A XX. kerület önkormányzata 911 220 081 forintot kapott a Kossuth Bölcsőde fejlesztésére, a pesterzsébeti Duna-parti sétány fejlesztésére és útfelújításra. (polgármester: Szabados Ákos - független, de Fidesz támogatta)
A csepeli önkormányzatnak 2 314 000 000 forint jutott útfelújításra és földút szilárd burkolattal történő ellátására. (polgármester: Borbély Lénárd - Fidesz–KDNP)
A XXII. kerület önkormányzata 600 milliót kapott az Elágazás park fejlesztésére és útfelújításra. (polgármester: Karsay Ferenc - Fidesz–KDNP)
A XXIII. kerületi önkormányzat pedig informatikai fejlesztésre és játszótér kialakítására kapott 230 540 027 forintot. (polgármester: Bese Ferenc független, de a Fidesz támogatta) | [
"Fidesz"
] | [
"Magyar Közlöny"
] |
Demszky Gábor a jogi és pénzügyi ellenőrző bizottság együttes ülésének összehívását kezdeményezte a Bogdáni úti buszpályaudvarért az Estivo Kft.-nek felajánlott fővárosi kártalanítás ügyében.
György István (Fidesz), a pénzügyi ellenőrző bizottság (peb) elnöke azzal kereste meg a főpolgármestert, hogy olyan tények és ismeretek birtokában van, amelyek alapján feltehető, a Fővárosi Közgyűlés június 26-i döntésével, amellyel hozzájárult a kártalanításhoz, vagyonvesztés éri az önkormányzatot.
A főpolgármester annak vizsgálatára kéri a két szakbizottságot, hogy a közgyűlés döntése óta felmerült körülmények kapcsán látnak-e indokot és törvényes lehetőséget arra, hogy a közgyűlés újra napirendjére vegye ezt a kérdést.
György István a főpolgármesterhez írt levelében nehezményezte, hogy a közgyűlés június végi ülésén sem az önkormányzat vagyonkezelő társaságának (BFVK Zrt.) vezérigazgatója, sem Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) és Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettes nem tájékoztatott arról, hogy egy cég 900 millió forintot ajánlott azért a Ráday utcai ingatlanért, amit az Estivóval kötendő kártalanítás keretében 530 millió forintért számolt be a kft.
A peb elnöke úgy vélte, hogy a létrejött megállapodás egyedül az Estivo Kft. számára előnyös, mivel összességében több milliárd forintos vagyonhoz jut ezáltal a fővárosi önkormányzattól. Az elnök szerint a Bogdáni úti ingatlant vissza kellene adni a kft.-nek, a buszpályaudvart pedig át kell költöztetni a BKV által javasolt másik helyszínre. Észlelt az elnök egy 90 millió forintos matematikai hibát is az áfa elszámolása kapcsán.
A Fővárosi Közgyűlés áprilisban a két főpolgármester-helyettes helyszíni javaslatára nem tárgyalt a Bogdáni úti buszpályaudvarral összefüggő kártalanítási ügyről. A közgyűlés előtt az önkormányzat gazdasági bizottságában Wieszt János (MSZP) XI. kerületi politikus felvetette, hogy a városrész elővásárlási jogával megvenné a kelenföldi városközpontot a fővárostól. A fővárosi önkormányzat jogi szakértői szerint azonban a kerületnek ez ügyben nincs elővásárlási joga.
Molnár Gyula (MSZP) XI. kerületi polgármester múlt heti tájékoztatóján jelezte, hogy a vagyonértékelésben jelzett 552 millió forintért, vagy ha már a kft.-hez került a bevásárlóközpont, akkor plusz 10 százalékért hajlandók megvenni azt.
A közgyűlés június végén az MSZP, az SZDSZ és az MDF szavazataival járult hozzá ahhoz, hogy az 526 millió forintra becsült Bogdáni úti ingatlanért kártalanításként átadják az 552 millió forintos Tétényi úti bevásárlóközpontot az Estivo Kft.-nak, annak luxemburgi tulajdonosainak. A cég emellett 1996-tól a buszpályaudvar használatáért 2,7 milliárd forintot igényelt. A főváros az ingatlanszakértői vélemény alapján 1,1 milliárd forintot ismert el használati díjként, amiért két Ráday utcai telket adtak cserébe. | [
"Estivo Kft."
] | [
"Fővárosi Közgyűlés",
"BFVK Zrt."
] |
Az Orbán-családhoz köthető vállalatok közül elsőként a szállítmányozással foglalkozó Nehéz Kő Kft. hozta nyilvánosságra 2019-es számait. A vállalatnál teljesen kisöpörték a padlást. Az egyetlen tulajdonos, a miniszterelnök édesapja, Orbán Győző az előző év 139 milliós nyeresége mellett még azt a 885 ezer forintot is kivette osztalékként, ami a korábbi évek profitjából maradt.
A cég egyébként nem zárt rossz évet. Bár nyeresége látványosan elmaradt az egy évvel korábbitól, az árbevétele viszont megközelítette a 3 milliárd forintot, ami rekordnak számít a vállalat életében. Ennek pedig a többi Orbán-cég szempontjából is lehet jelentősége. A Nehéz Kő ugyanis részben a család bányászati és egyéb cégeinek dolgozik, így a növekvő forgalom utalhat arra, hogy ezek a társaságok is bővülni tudtak. Márpedig az elmúlt években ez utóbbi tevékenységek hozták a nagy pénzt: a mostanit megelőző kilenc évben összesen valamivel több mint 6,1 milliárd forint osztalékjövedelme volt Orbánéknak, ebből 5,2 milliárd 2015 és 2018 között.
A bevételek egy része pedig közvetlenül vagy közvetve egészen biztosan állami megbízásokból jött. Korábban a Direkt36 részben épp a Nehéz Kő Kft. kamionjait követve mutatta be, hogy az Orbán-cégek növekedését több állami, főként Európai Uniós forrásból finanszírozott beruházás is segítette. A Nehéz Kő Kft. például csak a dél-balatoni vasútfelújításból 300 millió forinthoz jutott alvállalkozóként.
A társaság egyébként nem is rejti véka alá, hogy Fidesz-közeli, állami megbízásokkal kitömött cégeknek dolgozik. Honlapjukon
a referenciáik között szerepel az első Orbán-kormány idején hasító Vegyépszer, Simicska Lajos Közgépje, majd a nagy összeveszés után a Közgépet váltó Duna Aszfalt is.
A cég egyébként nem bonyolította túl az éves beszámolóját, annyi azonban kiderült, hogy a koronavírus-járvány nem viselte meg őket különösebben. A beszámolóban szó szerint úgy fogalmaztak:
A várható hatások nincsenek olyan jelentős, vagy számottevően negatív hatással a társaság rövid távú (a mérleg fordulónapját követő 12 hónapot átfogó időszakra vonatkozó) pénzügyi- és likviditási helyzetére, az eszközök mérlegben bemutatott értékelésére, amely lényegesen befolyásolná, vagy lényegesen bizonytalanná tenné a további működését.
Vállalat Nehéz Kő Kft. Orbán Győző Orbán Viktor Orbán-bányák Olvasson tovább a kategóriában | [
"Nehéz Kő Kft."
] | [
"Duna Aszfalt"
] |
A szerződés szerint nem kellett takarítani a János Kórház teraszait
A Profi-Komfort Kft. takaríthatja a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházat az eredményhirdetés szerint. Ez a cég több mint tíz éve dolgozik a fővárosi intézményben, két évvel ezelőtt is ők takarítottak, amikor kínos eset történt: több napig lehetett a kórház női mosdójában egy – természetes halált halt – személy holtteste, amire 2016 novemberében találtak rá. Elvileg naponta kellene a mellékhelyiségeket takarítani, így felmerült, hogy talán mégsem látta el a dolgát a takarítócég akkor. A kórház végül azt nyilatkozta, senkit sem hibáztatnak, így a takarítókat sem.
Nos, úgy tűnik, ezt komolyan is gondolták, hiszen a Profi-Komfort Kft. négy pályázót, köztük nagy neveket, a Jánosik és Társait, a B+N-t is maga mögé utasítva ismét elnyerte 3 évre a kórház takarítását. Ráadásul jóval, 60 százalékkal olcsóbban, mint azt a kórház eredetileg becsülte. Így a takarítócég összességében nettó 1,25 milliárd forint helyett csak 752 millió forintot fog számlázni. Az ár amúgy 98 százalékban volt döntő, a minőség 2 százalékban. És cserébe hibátlan munkát várnak el:
A takarítási szolgáltatás nyújtása magában foglalja a hibátlan teljesítéshez szükséges valamennyi személyi, tárgyi feltétel vállalkozó általi folyamatos biztosítását, így a szerződés teljesítéséhez szükséges munkaerő, mindennemű anyag, eszköz, munka- és balesetvédelmi védőeszköz, tisztítószerek és takarítóeszközök biztosítása a vállalkozó feladata.
Opciósan (rendkívüli szennyeződés esetén) 20 százalékkal toldható meg a megbízás. Alvállalkozókat is igénybe vesznek majd, az ablaktisztításhoz, nagytakarításhoz illetve az eseti megbízásokhoz.
A Profi-Komfort nemrég nyert a kistarcsai kórház 485 millió forintos takarítási tenderén is. A céget 1995-ben alapították, több mint 600 főt foglalkoztatnak az Opten adatai szerint. Tavaly az előző évi 2,98 milliárd forintról 1,86 milliárd forintra olvadt az árbevételük, de nyereséget alig mutattak ki: 2016-ban 978 ezer forintot, tavaly pedig 1,37 millió forintot.
Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Faluldi Imre | [
"Profi-Komfort Kft."
] | [
"Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház",
"Jánosik és Társ"
] |
Mészáros most egy informatikai cégre teszi rá a kezét
Beházasodott a Mészáros családba és lassan meg is van az első milliárdja
1,3 milliárd forintos munkára szerződött Mészáros Lőrinc vasúti cége, az R-Kord Kft. a GYSEV Zrt.-vel. A közpénzes megrendelésekkel jól ellátott R-Kord a Porpác-Csorna szakaszon végzi el a vonal- és erősáramú kábel cseréjét, illetve a lejárt közmű- és közútkeresztezési engedélyek megújítását, amelyekhez terveket is készít. Nem mindent saját maga, legalábbis az eredményhirdetésben 37 százalék erejéig valószínűsítik – közelebbről meg nem nevezett – alvállalkozók, illetve harmadik személy bevonását.
Az Európai Unió Lapjában megjelent hirdetmény szerint a beruházás becsült értéke 1,4 milliárd forint volt, 100 millióval ajánlott alá a Mészáros-birodalom tagja. A szerződést nyílt eljárásban pályáztatták, Mészárosék mellett ajánlatot tett a TÁVTÉK Kft. és a VASI FULL-TÁV Kft.
Szerdán számoltunk be róla, hogy Mészáros Lőrinc a frissen a milliárdosok szűk csoportjába csöppenő vejével, Homlok Zsolttal nyert el egy méretes közbeszerzést, éppen az R-Kord Kft.-vel:
Mészáros Lőrinc lassan követhetetlen nagyságúvá duzzadt vállalatbirodalmának egyik fő cégét alaposan felhizlalták az uniós pénzek: tavaly a forgalmát és a nyereségét is megduplázta.
A vasúti biznisz pedig egyre kacifántosabb utakon hoz egyre többet a felcsúti klánnak: | [
"R-Kord Kft."
] | [
"VASI FULL-TÁV Kft.",
"TÁVTÉK Kft.",
"GYSEV Zrt."
] |
Kormányközeli cégek járhattak jól az informatikai közbeszerzésekkel. Az ellenzéki párt a hatóságokhoz fordult a korrupciós ügyben - bár nem várnak sokat a Polt Péter vezette ügyészségtől.
Hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt tesz feljelentést az LMP a kormányzati szoftverbeszerzések miatt -jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján Vágó Gábor. Az LMP visszatérő politikusa emlékeztetett a botrány részleteire, ami miatt most már az amerikai igazságügyi minisztérium és az FBI is vizsgálatot folytat az ügyben.
A Microsoft a szoftvereit előbb jelentős engedménnyel közvetítő cégeknek adta el, majd a közvetítő cégek azokat teljes áron vagy még drágábban adták tovább intézményeknek, köztük az adóhatóságnak – mondta Vágó az MTI-nek. "Míg Romániában vezetőszáron vittek el minisztereket ugyanezért, Magyarországon a botrány miatt kirúgott cégvezetők a Miniszterelnökségen landoltak" - jegyezte meg a politikus.
Vágó ugyan nem vár sokat a Polt Péter vezette ügyészségtől, de a korrupciós bűncselekmények elévülése már 12 év, így azt reméli, később mindenképpen nyomozás indítható.
A politikus szerint a miniszterelnök családjához tartozók is érintettek lehetnek, hiszen a beszerzésekkor az adóhivatal informatikai igazgatója a kormányfő vejének testvére volt. Hozzátette: az egyik viszonteladó, az IMG Solution pedig a miniszterelnök testvérének barátjáé.
Vejétől bűzlik
A Microsoft-ügyet a 24.hu fedezte fel, arról azonban lapunk írt először , hogy két cég révén is pénzhez juthatott Tiborcz István, Orbán Viktor kormányfő veje a kormányzati intézmények túlárazott szoftverbeszerzéseiből. A Microsoft-botrány által érintett időszakban a két vállalkozás sok száz milliós extraprofithoz jutott.
Tiborcz István 2015-ben jelent meg tulajdonosként a HCS Experts nevű cégben, és abban az esztendőben az egyik Microsoft-viszonteladónak rendszeresen beszámlázó HCS megtáltosodott - az árbevétele megduplázódott, közel egymilliárd forintra nőtt, 2016-ban pedig Tiborcz István 389 millió forintot tudott osztalékként kivenni belőle. Ami még különösebb: míg a korábbi években a cég üzemi eredménye 10-20 százalékos volt az árbevételhez képest addig a 2015-ös rekordévben az árbevétel közel fele lett üzemi eredmény. A HCS-hez hasonlóan rejtélyes tevékenységű Symmetria Magyarország Kft.-ben Tiborcz a vizsgált időszakban nem volt tulajdonos, de a Magyar Nemzet akkori információi szerint Bertha Péter miatt, aki anyai nagyanyja révén rokona Tiborcz Istvánnak, az ágazat szereplői Orbán Viktor vejének érdekköréhez sorolták, és aszerint is kezelték. Bár cégbírósági adatokban nem jelenik meg Bertha Péter neve a Symmetria Magyarország Zrt.-ben, ám Bertha többszörösen is köthető a vállalkozáshoz. A kifogásolt beszerzések mindenütt ugyanazt a forgatókönyvet követték. A vizsgált kormányzati megrendelők irracionális árakon vásároltak üzleti Microsoft-szoftverlicenceket – az alapesetben 100 ezer forint körüli Office-licenceket a beszerzési árnál drasztikusan, olykor akár 200 százalékkal drágábban adták tovább a viszonteladók az állami ügyfeleknek. | [
"Symmetria Magyarország Kft.",
"HCS Experts",
"IMG Solution"
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
Mészáros Lőrinc újabb 3960 hektár állami földhöz jutott egy adásvétellel. Mészáros ugyanis feleségével felesben megszerezte a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság utódcégét, az Agrosystem Zrt.-t – írja az Agrárszektor.hu.
Alcsútdoboz és környéke az övé lett Az elmúlt években elképesztő gyorsasággal gazdagodó Mészáros Lőrinc családjának különböző tagjai hirtelen több mint egymilliárd forintért vettek állami földeket vagy földbérlettel bíró cégeket Alcsút környékén. Sőt, az állami földekre kiírt árveréseken az Alcsútdoboz közigazgatási területéhez tartozó földeket szinte kizárólag csak ő és családja vásárolta fel a Nemzeti Földalap honlapja szerint.
Ennek a cégnek az az egyik különlegessége, hogy még az első Orbán-kormány alatt, a 2001-es privatizációjakor igencsak kitömték állami földekkel. Ötven évre kaptak használatra 3960 hektárt, amit így kvázi nem lehet eladni, mert tulajdonosváltás esetén is csak az Agrosystem használhatja 2051-ig. Hasonlóan szerencsés helyzetbe kerültek tehát, mint például akkoriban a Simicska-féle Mezort Zrt. agrártársaságai, írja a lap.
Egyébként a mostani földprivatizáció során 765 hektárt már eladtak Mészárosék új földjeiből, nagyjából 800-at pedig terveznek. De Mészárosékon kívül másnak nem éri meg megvenni, hiszen az új tulajdonosok lényegében semmit nem csinálhatnak az új földjükkel. Egy dolgot kivéve: ha ugyanis sikerül bizonyítaniuk, hogy botrányosan alacsony bérleti díjat kért az állam még 2001-ben, akkor esetleg kezdeményezhetnek némi egyoldalú díjemelést, hogy közelítsék a díjakat a piaci árakhoz.
A Mészáros házaspár egyébként Kenyeres Sándor ingatlanmilliárdostól vette át az Agrosystemet az állami földek bérleti jogával együtt. | [
"Agrosystem Zrt.",
"Herceghalmi Kísérleti Gazdaság"
] | [
"Nemzeti Földalap",
"Mezort Zrt."
] |
A Lázár János vezette Miniszterelnökségnél nyolc felső vezetőnek is van igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagsága a főállása mellett.
Kiemelkedik közülük Bartal Tamás, a Kabinetügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkár, aki öt helyen tag. Pénzt két helyről vesz fel: a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. igazgatósági elnökeként bruttó 600 ezret, a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Zrt. felügyelőbizottsági elnökeként pedig bruttó 590 ezret kap havonta.
Mindez azután derült ki, hogy Heringes Anita szocialista politikus írásban érdeklődött a minisztériumoknál arról: kik igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagok az államtitkárok, helyettes államtitkárok közül? Lázáron kívül csak Pintér Sándor adott valódi választ: a Belügyminisztériumban egyetlen államtitkár sincs, aki felügyelőbizottsági, vagy igazgatósági tag gazdasági társaságnál.
A többi tárcánál kivétel nélkül elkerülték a válaszadást arra hivatkozva, hogy "minden kért adat nyilvános". Ezt a kifogást egyébként éppen Lázár János igazította ki. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanis közölte, hogy csak az államtitkárok vagyonnyilatkozata nyilvános, a közigazgatási és helyettes államtitkároké nem.
Zoltai Ákos | [
"Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.",
"Miniszterelnökség",
"Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Zrt."
] | [] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Quaestor-per: még mindig Tarsoly Csaba kérdezett
A vádbeli cselekmények elkövetési értéke mintegy 77 milliárd forint
Csak jövő hét kedden folytatódik a Quaestor-per, a Fővárosi Törvényszék közlése szerint a mai és a csütörtöki tárgyalás is elmarad. Az elnapolásra feltehetően betegség miatt volt szükség, nemrég ugyanis a bírónő és a harmadrendű vádlott, Májer Zsolt is gyengélkedett. A tárgyalás az ügyészség legfontosabb tanújával, Tóth Ibolyával folytatódik, akinek a vádlottak kérdéseket tehetnek fel. A nő a cég háttérirodájának vezetőjeként dolgozott 15 éven át.
Múlt héten Tarsoly Csaba is élt a lehetőséggel, hosszú órákon át tett fel kérdéseket, majd észrevételezte az ügy felgöngyölítését és kifogásolta a cégcsoporttal kapcsolatos eljárást is. – Sok ember nem jutott hozzá a pénzéhez, ha bárkit előnyhöz akartam volna juttatni, akkor a családom lett volna az első, igaz? – tette fel a költői kérdést a bírónőnek, majd folytatta: bízott abban, hogy mindenki hozzájut befektetései-hez. A Quaestor-csoport tulajdonosa nyilatkozott arról is, hogy egy független könyvszakértő jelentése alapján a Quaestor Értékpapír több mint tizenháromezer ügyfelének az összes papírja és pénze megvolt a vizsgált időszakban.
A cégcsoport tulajdonosa kitért arra is, hogy mindig mindenkiről igyekezett a legjobbat feltételezni, ám lehet, pont emiatt ül most itt. – A cég 18 éves működése során számos olyan intézkedésünk volt, ami gazdaságilag is dinamikusnak és eredményesnek tűnt, de volt olyan, ami nem váltotta be a reményeket – folytatta Tarsoly. – Ezért jött létre a változásmenedzsment-team, és hogy jómagam ne erőltessem rá az akaratom, ezért nem is voltam benne. Májer Zsolt és további négy ember viszont igen – tette hozzá. Tarsoly szerint a szervezetnek az volt a feladata, hogy előkészítsék a változásokhoz szükséges feltételeket.
A Fővárosi Főügyészség Tarsoly Csabát és tíz társát különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények elkövetésével vádolja. Az ügyészség öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró a 11 vádlott terhére. A bűnszervezetet irányító Tarsoly Csabát 753 rendbeli cselekménnyel vádolják, ezek alapján 5-től 25 évig terjedő fegyház szabható ki.
A vádbeli cselekmények elkövetési értéke mintegy 77 milliárd forint, az ügynek több mint harmincezer sértettje van. | [
"Quaestor Értékpapír"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Fővárosi Törvényszék"
] |
Jogalkotás-racionalizálási keretből kapott konferencia szervezésére uniós támogatást egy zánkai vitorláscég, aminek a volt államtitkár, Gál András Levente három szerepkörben is örülhetett. Korábban a KIM-ben ő felügyelte a támogatás keretét adó Magyary-programot, pár nappal a szerződéskötés előtt fb-tag lett a kedvezményezett cégnél, a konferenciára szánt pénzt az érdekeltségébe tartozó intézményben költötték el. Hasonló támogatást kapott egy Deutsch Tamás által vezetett egyesület is, amely szintén Gál főiskoláján konferenciázott a pénzből.
Konferenciaszervezés címén jutott 25,4 millió, illetve 27,9 millió forint uniós támogatáshoz a Deutsch Tamás elnökletével működő Hét Határ Önkormányzati Szövetség és a zánkai Magyar Vitorlás Központ Nonprofit Kft. A két szervezet egy jogszabály-racionalizálási projektben kapott megrendelést a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól (KIM).
A Hét Határ Szövetség és a Magyar Vitorlás Központ támogatását az Átlátszó.hu szúrta ki az NFÜ-s pénzből finanszírozott programok között. A támogatás azonban nem csupán azért érdekes, mert "Deutsch Tamás és Gál András Levente civiljei" jutottak uniós pénzekhez, hanem azért is mert a pénzek nagy része végül a volt közigazgatási államtitkárhoz köthető intézménynél landolt.
A jogszabály-racionalizálási projektet a KIM a Magyary-program keretében indította el 2011-ben azzal a célkitűzéssel, hogy külső résztvevőket is bevonjon a közigazgatás modernizációjába és a törvény-előkészítési folyamat átláthatóbbá tételébe. A cél eléréséhez a két nyertes szervezet azzal járult hozzá, hogy az elmúlt hónapokban mindkettő megtartott egy-egy minikonferenciát "A határon átnyúló ETT/EGTC megyerendszer és az önkormányzati jogalkotás", illetve "Bejárható Magyarország Program a jogalkotás tükrében" címmel.
A Hét Határ Önkormányzati Szövetség a Kárpát-medencében Egyesület 2007-ben alakult, tagjai között számos fideszes politikus és polgármester található. Deutsch Tamás mellett jelenleg Tarlós István főpolgármester tölti be társelnöki posztot. A vitorláscéget az egykori zánkai úttörőtábor kezelője, a 100 százalékos állami tulajdonú Zánka Új Nemzedék Központ Nonprofit Kft. alapította idén tavasszal.
Mindkét szervezet sok kormányzati tisztviselő bevonásával bonyolította le saját öt-hat órás rendezvényét, amelyekre a szerződések alapján egyenként 15-16 millió forintot számolhattak el. Az uniós támogatás fennmaradó részét a konferenciák összegző tanulmányaira kellett költeni.
A Magyar Vitorlás Központ szerződésében azt írták, hogy "a konferencia szerződésszerű megszervezéséért" a céget a teljes nettó összeg 75 százaléka, 16,5 millió forint "illeti meg", az írásos összefoglalóra pedig 25 százalék, azaz 5,5 millió forint fordítható. A Hét Határ nem tette közzé a szerződés szövegét, ám ha hasonló feltételekkel kötötték meg a minisztériummal a megállapodást, a szervezet is legalább 15 milliót költhetett saját rendezvényére.
Az Index információi szerint a rendezvényeknek Gál András Levente, a KIM volt közigazgatási államtitkára örülhetett a legjobban.
Öröm szakmai alapon
A KIM-nél Gál volt a felelőse a közigazgatás átalakítására fókuszáló Magyary-programnak, sőt 2011-ben személyesen ő jelentette be az indítását. A KIM a napokban, november 7-én lezárta az Államreform Operatív Program "jogszabály-előkészítési folyamat racionalizálása" című kiemelt projektjét.
A záróközlemény ugyan nem tér ki a két szervezet tevékenységére, de leszögezi, hogy a program sikeres volt: a jogszabály-előkészítés egyszerűbbé vált. A rendelkezésre álló 750 milliós keretet a KIM és a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal nagyjából fele-fele arányban használta fel.
Öröm a sportban
Az egykori államtitkár, majd "jó államért felelős" kormánybiztos egy éven át a Magyar Vitorlás Szövetség elnöke is volt, amíg májusban mást nem választottak a helyére.
A sportág iránti szenvedélye viszont megmaradt, és nyáron a Magyar Vitorlás Központ Nonprofit Kft. felügyelő bizottsági tagja lett. Új tisztségét alig egy héttel az előtt jegyezték be a cégbíróságon, hogy a KIM-ben a cég ügyvezetőjével aláírták a támogatási szerződést.
Öröm házon belül
A két nyertes a több mint 30 milliós szervezési keretét a Falk Miksa utca 1. alatt található Edutus Főiskola konferenciatermében költötte el.
Az Edutust már létrejöttekor Gál András Levente érdekeltségeként aposztrofálta a sajtó. A tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (MÜTF) és a budapesti Harsányi János Főiskola (HJF) egyesülésével alakult magánfőiskola vezetésében ugyanis többen az akkor még államtitkári posztot betöltő Gál közeli munkatársai voltak. A kapcsolat azonban nemcsak áttételes: a főiskola Kossuth tér sarkán álló épületében működik Gál irodája is, ahonnan közvetlen kilátás nyílik a Parlamentre.
Az Index megkérdezte az Edutus Főiskolát, hogy a két konferenciáért mekkora összeget számolt fel, kérdésünkre egyelőre nem kaptunk választ. | [
"Hét Határ Önkormányzati Szövetség",
"Magyar Vitorlás Központ Nonprofit Kft.",
"Edutus Főiskola",
"Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium"
] | [
"Kárpát-medence Egyesület",
"Hét Határ Szövetség",
"Zánka Új Nemzedék Központ Nonprofit Kft.",
"Magyar Vitorlás Szövetség",
"Modern Üzleti Tudományok Főiskolája",
"Harsányi János Főiskola",
"Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal"
] |
Korábban úgy volt, se a Sláger FM, se a Music FM – a két leghallgatottabb megmaradt nem NER-rádió, frekvenciáját nem hosszabbítja meg a miédiahatóság. Előbbi most mégis túlélhet. Már ha nekik is megengedik azt a trükköt, amit Andy Vajna rádiójának szabadott.
Bár ahogy a hvg.hu megírta, a Médiatanács korábbi döntése alapján nem hosszabbította volna meg a legnagyobb hallgatottságú nem NER-tulajdonban levő Music FM és a Sláger FM lejáró frekvenciáját, a Sláger FM egy trükknek köszönhetően mégis fennmarad, legalábbis a Médiatanács ennek eddig nem tett keresztbe, írja a Fühü.
A Sláger FM tulajdonosa, a Tematic Media Group ugyanis üzemeltetési szerződést kötött a Rock FM közösségi rádió tulajdonosával, a Favorit Masters Kft.-vel, és a Sláger FM ezzel jövő februártól átköltözik a 95,8 MHz-re.
A Médiatanács e heti ülésén hozzájárult, hogy a Rock FM a nevét Sláger FM-re változtassa februártól. Ugyanakkor később még ahhoz is hozzá kell járulnia, hogy a közösségi frekvenciát kereskedelmi rádióvá alakítsák át. A Médiatanács korábban a közösségi rádióként működő szegedi Európa Rádiónak már megengedte, hogy kereskedelmi rádióvá alakuljon át, igaz, talán nem lényegtelen különbség, hogy az Andy Vajna által tulajdonolt Rádió 1 hálózatához csatlakozott.
A Music FM üzemeltetője a Prodo Voice Studio Zrt., amelyet a Simicska birodalmát felvásároló Nyerges Zsolthoz közel álló üzleti kör birtokol. A Sláger FM frekvenciáját közvetve a Tematic Media Group Kft. birtokolja, amely a romániai befektető, Radu Morar érdekeltsége.
Az NMHH legfrissebb adatai szerint a júliustól szeptemberig tartó időszakban országosan a 4. és az 5. leghallgatottabb rádió volt a Music FM és a Sláger FM a 15 évesek vagy annál idősebbek körében. Bővebben a két rádióról itt írtunk. | [
"Médiatanács"
] | [
"Rádió 1",
"Tematic Media Group Kft.",
"Sláger FM",
"Prodo Voice Studio Zrt.",
"Európa Rádió",
"Tematic Media Group",
"Rock FM",
"Music FM",
"Favorit Masters Kft."
] |
Megtudtuk, mennyit fizetett az MNB az Eiffel Palace-ért
45,3 millió euró+áfáért, vagyis átszámítva közel 18 milliárd forintért vásárolta meg a jegybank az V. kerületi Eiffel Palace irodaházat - tudta meg az mfor.hu. A piaci szakértők előzetesen 11-12 milliárdos vételárat becsültek.
A jegybank előzetes mérlege szerint július végén 32,4 milliárd forintnyi tárgyi eszközzel és immateriális javakkal rendelkezett a Magyar Nemzeti Bank a június végi 14,7 milliárd után. A látványos megugrással kapcsolatban kérdésünkkel a jegybank sajtóosztályához fordultunk, ahol közölték: a folyamat mögött az Eiffel Palace megvétele állt.
A történethez hozzátartozik, hogy a jegybanki mérleg augusztus 12-én jelent meg, szerkesztőségünk pedig még aznap fel is tette kérdését az MNB-nek. Időközben azonban - 4 nappal később - az index.hu beszámolt az Eiffel Palace megvételéről, amit a jegybank azóta sem kommentált - egészen mostanáig.
"A tárgyi eszközökön tapasztalható 17,8 milliárd forintos növekedés mögött a Magyar Nemzeti Bank ingatlanvásárlása áll. Az MNB üzleti befektetésként vásárolta meg 45,3 millió euró+áfa összegért a budapesti Eiffel Palace irodaházat annak érdekében, hogy kedvező hatást gyakoroljon az MNB eredményére"- válaszolta a jegybank az mfor.hu kérdésére.
Az "üzleti befektetés" szóhasználatból pedig arra lehet következtetni, hogy a korábbi találgatásokkal ellentétben elsősorban befektetési (bérbeadási) céllal vásárolta meg a jegybank az épületet, melynek legfelsőbb szintjén egyébként havi 20 eurós négyzetméteráron lehet üres irodát kibérelni. Persze, ez még nem zárja ki automatikusan azt, hogy valamely jegybanki osztálynak itt legyen a székhelye.
A vételárra visszatérve, ha a július 31-i euró-forint árfolyamot vesszük alapul, mely 312-n állt, akkor a piaci becsléseknél többért, 14,1 milliárd forint+áfáért, vagyis 17,9 milliárdért vásárolhatták meg a szóban forgó irodaházat. Ezzel szemben a piaci szakértők 11-12 milliárdos vételárat becsültek.
A jegybank lapunknak küldött tájékoztatásából kiderül továbbá, hogy az irodaház megvételét teljes körű jogi átvilágítás, az ingatlan befektetési értékének megtérülési számításokon alapuló, a KPMG által végzett meghatározása előzte meg. "A Magyar Nemzeti Bank a tavalyi évet 26,3 milliárd forintos nyereséggel zárta, a jegybank beruházásai, így a budapesti irodaház megvásárlása nem jelentenek terhet a központi költségvetésnek, vagyis az adófizetőknek" - magyarázta az MNB.
Az elmúlt hetekben egyébként nem ez volt az első, jegybanki ingatlanvásárlással kapcsolatos hír. 415 millió forintért ugyanis egy Tiszaroffon található kastélyt vett meg az MNB, tavaly év végén pedig az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) nevű érdekvédelmi szervezet korábbi székháza került jegybanki tulajdonba - sajtóinformációk szerint 450 millió forintért. A négyemeletes épületet azonban idén június 18-án továbbadta saját, újonnan felállított oktatási-tudományos alapítványa, a Pallasz Athéné Domus Scientiae Alapítványnak.
| [
"Magyar Nemzeti Bank",
"Eiffel Palace"
] | [
"Eiffel Palace-",
"Ipartestületek Országos Szövetsége",
"Pallasz Athéné Domus Scientiae Alapítvány"
] |
Újabb gyanúsítások várhatók
Júliusban robbant a bomba
Szalainé kilencoldalas vallomást tett, amelyben válaszolt a nyomozók kérdéseire. A volt humánpolitikai igazgató a gyanúsítás és az őrizetbe vétel ellen is panasszal él - mondta el az MTI kérdésére Tafferner Éva, aki azonban a vallomás tartalmáról nem beszélt.Szerdán a BRFK gazdaságvédelmi nyomozói előállították, majd őrizetbe vették a BKV Zrt. egykori humánpolitikai igazgatóját. A rendőrök Szalainé budapesti lakásán házkutatást tartottak, ennek során lefoglaltak egy számítógépet és iratokat.Még a késő esti órákban Szalainét gyanúsítottként hallgatták ki különösen nagy kárt okozó csalás gyanújával, Tafferner Éva közlése szerint kifejezetten a több mint 86 millió forintos végkielégítése miatt."A nyomozás megállapította, hogy ennek a végkielégítésnek a felvétele, a kiutalása, az odaítélése, több pénzügyi- illetve munkaügyi szabályt megsértett" - mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy a volt humánpolitikai igazgató közös megegyezéssel távozott a BKV-tól, majd szinte azonnal, néhány nap múlva visszafoglalkoztatta őt a közlekedési vállalat.Szalainé két külön bankszámlájáról 54 millió forintot zároltak a nyomozók - mondta.Tafferner Éva elképzelhetőnek nevezte, hogy Szalainé végkielégítése ügyében a következő napokban további személyeket hallgat meg, illetve gyanúsít meg a rendőrség.Kitért arra is, hogy a BKV-val kapcsolatos nyomozásokban a következő napokban további gyanúsítások várhatók, de ezek időpontjáról és az érintettek személyéről nem beszélt.Szalainé Szilágyi Eleonóra végkielégítésére és továbbfoglalkoztatására 2009 júliusában derült fény, amikor a Magyar Nemzet azt írta: a humánpolitikai (hr) igazgatónak hiába fizettek ki 2008 márciusában - a prémiumokkal együtt - mintegy százmillió forint végkielégítést, havi 1,2 milliós fizetéssel a cég tovább foglalkoztatta.A napilap cikke nyomán Kocsis István vezérigazgató és Hagyó Miklós (MSZP) akkori BKV-ért felelős főpolgármester-helyettes is vizsgálatot indított. A BKV július 27-én mondott fel egykori humánpolitikai igazgatójának.Ezt követően több BKV-s vezetőről derült ki, hogy több tízmillió forintos végkielégítést kapott, a cég pedig elkezdte átnézni bérezési és jutalmazási rendszerét és átvizsgált minden, 2007. januártól kifizetett végkielégítést.Szalainé ügye nyomán több vezető is távozott a közlekedési társaságtól, mások mellett Balogh Zsolt korábbi általános vezérigazgató-helyettes, aki megbízott vezérigazgatóként aláírta Szalainé továbbfoglalkoztatását.A BKV belső ellenőrzése is vizsgálatot indított, amely 2009 augusztusában megállapította: a volt hr-igazgató nem volt jogosult a végkielégítésre, mert már nyugdíjas volt és fel is vette 200 ezres nyugdíját, amikor megkapta végkielégítését. | [
"BKV Zrt."
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
Több lehetősége is lehetett a Simicska-Fonyó kettősnek, hogy megszerezze a TV2-t. Elvileg előállhat olyan helyzet is, hogy a csatornát tényleg kétszer adták el. A korábbi tulajdonosok még mindig váltig állítják: Simicska Lajos háttértámogatása nélkül vették meg a kereskedelmi tévét.
Egészen biztosan nem így képzelték a TV2-nél a csatorna nagykorúvá válását. A kereskedelmi tévé 18. születésnapi bulijára hosszú hetek óta készültek az érintettek, és bár a partin a hangulat nem volt rossz, a vendégek mégiscsak többnyire a csatorna jövőjéről pusmogtak egymás között. 2015 október 15. ugyanis egész biztosan nem erről az eseményről marad emlékezetes, hiszen a TV2 majd két évtizedes történetének egyik legmozgalmasabb és legfurcsább napjára sikerül.Valójában nem is egy ilyen napról beszélünk, hiszen a TV2 körül már hét eleje óta forr a levegő, de az biztos, hogy az események tegnap csúcsosodtak ki. A Figyelő kedden írta meg, hogy várhatóan még a héten bejelentik a csatorna eladását , a vevő Andy Vajna pedig már alá is írta a szerződést, amit ezt követően csak a két jelenlegi menedzser-tulajdonosnak Yvonne Dedericknek, és Simon Zsoltnak kell szignálnia. Csütörtöki számunkban a tranzakció pénzügyi hátteréről is részletesen beszámoltunk , és a felek tegnap délelőtt közleményben jelezték is: Vajnáé a TV2. A filmügyi kormánybiztos ezt követően délután 3-ra összehívott egy sajtótájékoztatót, ahol bemutatta a csatorna jövőbeli vezérigazgatóját , aki nem más, mint az RTL Klub márciusban leváltott vezetője Dirk Gerkens.A meglepetések sora azonban ezzel nem ért véget. Késő délután ugyanis a Simicska Lajossal hosszú évek óta szoros üzleti kapcsolatban álló Fonyó Károly közleményben jelezte: nem lehet Vajnáéké a TV2, mivel azt október 13-án, (aznap, amikor a Figyelő beszámolt arról, hogy a filmügyi kormánybiztos szerződése már csak a menedzser-tulajdonosok aláírására vár) ő már megvette a kereskedelmi tévét. Fonyó később az ATV-ben a bejelentés időzítését azzal magyarázta, hogy nem vették komolyan a médiában megjelenteket, ennek azonban a vásárlás állítólagos időpontja erősen ellentmond. Az október 13-ai szerződés-aláírás ugyanis egyértelműen arra utal, hogy a hírekre reagálva, mintegy előre menekülve vehették meg a TV2-t - már ha erre valóban sor került. Mindenesetre jogi lehetőségük elvileg lehetett egy ilyen ügyletre, erre azonban a későbbiekben még visszatérünk.A Fonyó-Simicska tandem bejelentése állítólag Yvonne Dedericket, és Simon Zsoltot is erősen meglepte. Bár a kezdetek óta élt az a feltételezés, hogy már ők is Fideszes háttéremberek támogatásával vették meg a TV2-t a ProSiebenSat.1-tól (P7S1), ezt a kezdetektől tagadták, és állítólag még tegnap a közlemény megjelenését követően is határozottan állították: Simicskáéknak nem volt köze ahhoz a tranzakcióhoz. Ez egyébként az akkori adásvétel pénzügyi hátterét ismerve akár hihető is lehetne, hiszen - amint arról a Figyelő legutóbbi számában írtunk - túl sok pénzt a két szakembernek eddig nem kellett a csatornába ölnie. A két tulajdonos akkor együtt összesen fél millió eurót, azaz fejenként durván 75 millió forintot fordított a felvásárlásra, ez pedig azért háttértámogatás nélkül is kigazdálkodhatónak tűnik.Az ugyanakkor egyértelmű: Fonyóék nem állnának bele minden alap nélkül egy ilyen sztoriba, szinte biztosnak, hogy valami van a kezükben. Azt, hogy pontosan mi, ugyanakkor egyelőre nem tudni, néhány lehetőséget azonban érdemes számba venni:Ez tűnik talán a legesélyesebb forgatókönyvnek. Korábban is voltak már olyan hírek ágazati körökben, hogy Simicskáék bebiztosították magukat, amikor beálltak a TV2 mögé. A Figyelő is írt arról néhány hete, hogy Vajna házon belülre kerülését valamilyen eszközzel Simicska Lajos blokkolja, és már akkor is arról szóltak pletykák: a Fidesszel látványosan szakító oligarchának, illetve üzleti körének elővásárlási joga van a csatornára, azaz bólintása nélkül nem lehet túladni a kereskedelmi tévén.Az elmúlt napok eseményeiből ezt erősítheti, hogy Fonyóék saját állításuk szerint is azt követően vásárolták meg a TV2-t, hogy értesültek a médiából Vajnáék vételi szándékáról. Ellene szól ugyanakkor Yvonne Dederick, és Simon Zsolt meglepettsége, hiszen az azért nehezen elképzelhető, hogy ha egy ilyen opciót hívtak le, akkor arról az eladó ne tudott volna. Persze a menedzser-tulajdonosok akár meg is játszhatják magukat (ami Simicska-szál megjelenése után a korábbi állításaik fényében még csak meglepő sem lenne). Ám még ez esetben is ott van az az apróság, hogy így kétszer adták el ugyanazt a portékát, ami még akkor is kockázatos jogilag, ha a vevők történetesen nem milliárdos és/vagy kormányközeli vállalkozók (igaz, ahogy ezt még látni fogjuk nem is lehetetlen).Bár nagyon furcsának tűnhet, de nem lehet kizárni, hogy Fonyóéknak a kezdetek óta volt egy - a két menedzser-tulajdonos által - aláírt szerződése ilyen esetekre, amin tulajdonképpen csak a dátumot kellett kitölteni. Bár jogilag minden bizonnyal felvetne kérdéseket, egy ilyen dokumentumnak azért nagyon sok előnye lehetett a történet korábbi szakaszaiban. Míg ugyanis az elővásárlási jog esetén már korábban is kellett lennie valamiféle írásos megállapodásnak egy ilyen megoldással ezt el lehetett kerülni. Azaz Simicskáék úgy állhattak be az üzlet mögé, hogy annak látható, szerződéses nyoma egyáltalán nem volt, mindenki nyugodtan, a lebukás esélye nélkül letagadhatta a kapcsolatot.Ehhez a szcenárióhoz fontos azt is hangsúlyozni, hogy amikor Yvonne Dederick, és Simon Zsolt megvették a TV2-t 2014 februárjában, akkor a Simicska-féle üzleti kör még nem volt ennyire rosszban a kormányzattal, a G-naptól közel egy év választott el minket. Tulajdonképpen tehát - ha ez a kapcsolat valóban létezett - már akkor is kormányzati körök mozogtak a háttérben, amit az érintettek nyilván nem akartak nagydobra verni.És van még egy dolog, ami ezt a forgatókönyvet erősítheti, jelesül, hogy állítólag nem ez lenne az első eset, amikor ezzel a módszerrel él Simicska Lajos. Lehetett hallani olyan pletykákat, hogy a Magyar Nemzetet is így tudta rekord-gyorsasággal megvásárolni még a G-napon.Szintén nagyon meglepő lenne, de annak is van némi esélye, hogy a két meglévő tulajdonos feje felett, a németekkel egyeztek meg Fonyóék. A P7S1 tranzakció pénzügyi részleteiről ugyan sokat megtudott a Figyelő, a jogi hátterét azonban csak a közvetlen érintettek ismerhetik, csak ők tudják, hogy az egyes szereplőket milyen jogokkal ruházta fel az akkori kontraktus. Mindenesetre ennek ellent mond, hogy Vajna a tegnapi sajtótájékoztatón azt állította, a németekkel is megegyezett. Ráadásul valamit egy ilyen ügyletről is tudnia kellett volna Yvonne Dedericknek és Simon Zsoltnak.Ha eddig nem tűnt volna elég zavarosnak a történet, van még egy érdekes adalék. Fonyóék ugyanis azt állítják, hogy az üzletember Megapolis Media Zrt. nevű cége a TV2 Media Group Holdings Kft-t vette meg, a TV2 tegnap késő este érkezett válaszában azonban az áll: Vajnáék a TV2 Média Csoport Kft. 100 százalékos üzletrészét szerezték meg. Magyarul két külön cégről beszélnek az érintettek. Persze az említett vállalatok nem függetlenek egymástól. A csatornát üzemeltető TV2 Média Csoport egyetlen tulajdonosa a TV2 Media Group Holdings (Simon és Dederick ezen keresztül tartotta kézben a kereskedelmi tévét).Ez pedig azt jelenti, hogy a menedzserek elvileg akkor is eladhatták a TV2-t Vajnáéknak, ha Simicskáék már korábban megszerezték az "anyavállalatot". Könnyen elképzelhető ugyanis, hogy a két cégvezető aláírási jogát nem vonták még vissza, így hozhattak döntéseket, talán akár egy ilyen tranzakcióról is.Egyvalami biztos, a sztori itt nem ért véget, az ügyhöz közel álló forrásaink szerint várhatóak még fejlemények, ha pedig minden így marad egy komoly jogi csatározás, egy Vajna-Simicska háború is lehet a dologból. És azt sem állíthatja senki, hogy Yvonne Dederick nem mondott igazat, amikor a TV2 tegnapi buliján a csatorna szlogenjét idézte a helyzet vicces elütésére. Tényleg szenvedélyük a szórakoztatás. | [
"TV2",
"Megapolis Media Zrt."
] | [
"TV2 Média Csoport Kft.",
"Magyar Nemzet",
"RTL Klub",
"TV2 Media Group Holdings",
"TV2 Média Csoport",
"TV2 Media Group Holdings Kft"
] |
A nagypolitika a Tisza-parti városban is beszállt a labdarúgásba. Az egyik helyi klub, a SZEOL SC a harmadosztályban küzd a feljutásért, a másik, a Szeged 2011 a második vonalban a kiesés elkerüléséért. Az Orbán Viktort lelkesen támogató Kiss-Rigó László püspöknek a kormányfő barátja, Garancsi István cége építi a nemzetközi mérkőzések lebonyolítására is alkalmas stadiont. A rivális csapatnál megjelent a miniszterelnöki tanácsadó Habony Árpád baráti köre: a helyi vállalkozó, aki átadta Habony-közelbe a SZEOL-t, korábban csöndben megvált a szegedi közintézményeknek ételt szállító, milliárdos forgalmú cégétől is.
Szegedet is elérte a stadionépítési hullám. Még 2013-ban, az év utolsó közgyűlésén döntött az akkor jobboldali többségű közgyűlés arról, hogy az Etelka soron, a lepusztult Felső Tisza-parti stadion helyén 3 milliárd forintból épüljön fel egy korszerű, ötezer néző befogadására alkalmas futball aréna.
Akkor még úgy tűnt, hogy 2014-ben elkezdődik a munka és két év múlva, 2016 őszén átadják a tízezresre bővíthető stadiont, amelyet 15 évig saját költségén kell üzemeltetnie a győztes pályázónak. A jelentős sportberuházás költségeinek egy részét a tervek szerint az MLSZ által engedélyezett tao-s pénzek, másik részét a költségvetés biztosította. Volna.
A pályázati kiírás ugyan még megjelent. A városi hírek már akkorarról szóltak, hogy a Szeged 2011-Grosics Akadémia akkor NB III-as csapatát üzemeltető, a Szeged-Csanádi római katolikus egyházmegye tulajdonában álló Szeged 2011 Labdarúgó Sportszolgáltató Kft. pályázik. Csakhogy közbeszólt a nagypolitika, s emelt is a téten.
Orbán Viktor miniszterelnök 2014 februárjában Szegeden jelentette be, hogy mégsem a Felső Tisza-parton, hanem a Dorozsmai úti volt Napfény kemping több mint tízhektáros területén épül fel az új szegedi stadion.
Kormányhatározat született arról, hogy a Szeged-Csanádi Egyházmegye térítésmentesen megkapja a Dalerd Erdészeti Zrt. 3 hektáros ingatlanát, egy kormányrendelettel a beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt lett. A Magyar Közlöny 2016. december 17-i számában pedig az jelent meg, hogy a 2017. évi költségvetésben a kormány 9 milliárd 700 millió forintot csoportosít át egy 8176 férőhelyes futballstadion és egy konferenciaközpontot is magába foglaló Szegedi Ifjúság Centrum kialakítására.
A baloldali városvezetés támogatja a stadion-beruházást. Botka László polgármester, az MSZP korábbi miniszterelnök-jelöltje azt mondta, minden olyan fejlesztés mögé odaáll, ami hozzájárul a város fejlődéséhez, márpedig ez a beruházás szerinte ilyen. "A püspök úr hozta a jó szándékot" – jelentette ki szokásos szegedi évértékelőjén januárjában.
Kevésbé lelkes a helyi Jobbik. Tóth Péter, a párt szegedi szervezetének elnöke, országgyűlési képviselőjelöltje szerint a városban nincs olyan futballélet, ami indokolttá tenné egy többezres stadion építését, ő inkább új egészségügyi és szociális centrumot építene. "Az látszik, hogy Orbán Viktor haveri köre és kedvenc püspöke jár jól az építkezéssel. A Market a kivitelező, mely Garancsi Istvánhoz köthető" – fogalmazott.
Közpénzcunami a püspöki futballba
A Szeged-Csanádi Egyházmegye megbízásából megvalósuló nettó 9,4 milliárd forintos projektet a budapesti Market Építő Zrt. végezheti egy tavaly októberi közbeszerzési közlemény szerint, több ajánlat nem is érkezett a nyílt közbeszerzési felhívásra. Az úgynevezett opcionális tételekre a 9,4 milliárd forinton felül 2,5 milliárdos nettó ajánlatot tett a Garancsi-cég.
Innentől felgyorsultak az események: Orbán Viktor barátja, Garancsi István cége, a Market Építő már tavaly ősszel megkezdte a területrendezést, és a tervek szerint egy év múlva átadják a centrum első ütemében épülő stadiont. Garancsi egyébként maga nyilatkozta, hogy jó barátok Orbán Viktorral, ráadásul az üzletember, mint a Szeged–Csanádi Egyházmegye gazdasági tanácsának volt tagja a püspök számára sem idegen.
A létesítmény, ha kész lesz, a Magyar labdarúgó Szövetség (MLSZ) és az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) legmagasabb, négyes kategóriájú besorolású, akár nemzetközi, Bajnokok Ligája vagy Európa Liga-mérkőzések lebonyolítására is alkalmas – olvasható a Magyar Építők oldalán. A Market honlapján viszont egyelőre nem szerepel a beruházások között a szegedi sportlétesítmény.
A részvételi felhívásban a stadionépületen túl még szerepel B-F ütem is. Az "ütemek" magyarul annyit jelentenek, hogy az aréna mellé a tervek szerint fedett rendezvényközpontot, sportcsarnokot és grundfoci pályát is építenek, valamint egy 260 férőhelyes amfiteátrumot is kialakítanak, ezzel lesz teljes a Szegedi Ifjúsági Centrum.
Klub a futottak még kategóriában, de a püspök szeret migránsozni
A stadionnal megajándékozott Kiss-Rigó László Szeged-Csanádi megyéspüspök által 2009-ben alapított Szeged 2011-Grosics Akadémia 19 ponttal – a húsz csapatos Merkantil Bank Liga NB II 17. helyén – várja a tavaszi nyitányt. Ugyanennyi pontja van a mögötte lévő, már kieső helyen álló Budafoki MTE-nek is, eggyel kevesebbet, 18 pontot gyűjtött a 19. Csákvári Aqvital FC. A tökutolsó Swietelsky-Soproni VSE 12 pontos. A bajnokságot, sportnyelven szólva a tabellát, a Magyar Testgyakorlók Köre, azaz az MTK Budapest vezeti, 52 ponttal.
A Szeged 2011-nek az egyházmegye a tulajdonosa, élén Kiss-Rigó László püspökkel, aki egyrészt fociőrült, az MLZ megyei területi igazgatósága társadalmi elnöke, s maga is labdarúgó. A püspök köztudottan Orbán Viktor lelkes híve. Bármikor képes és kész is a kormány (Orbán Viktor) álláspontját támogató nyilatkozatra. Akár a katolikus egyház, pontosabban a Vatikán álláspontjával szembemenve a menekültekről, akár az időközi hódmezővásárhelyi polgármester-választásról legyen szó.
A kormány az elmúlt években többszörösen is kifejezte háláját a püspök iránt. Legutóbb például decemberben döntött arról a kormány, hogy a Szeged-Csanádi Egyházmegye 20 milliárd forintos támogatást kap iskolaépítésre annak örömére, hogy 2030-ban lesz ezer éves az egyházmegye.
A Szeged-Csanádi Egyházmegye honlapján ezzel kapcsolatban egyre több részlet derül ki. Olvasható például püspöki nyilatkozat, mely szerint a 2030-as millenniumra való készülődés célja "elsősorban nem a fizikai, hanem a lelki, szellemi megújulás, küldetéstudatunk megfogalmazása. Távolinak tűnhet az időpont, de amit most teszünk, azt már az évforduló jegyében valósítjuk." Kiss-Rigó László hangsúlyozta, nem az egyházmegye találta ki az említett célokat, hanem Szeged kulturális és társadalmi környezete fogalmazott meg kéréseket feléjük.
Harminchat tantermes iskolát tervez létesíteni az egyházmegye Szegeden, amely általános és középiskolát is magában foglal. A nyolc évfolyamos általános iskolára négy évfolyamos gimnázium épül, ami kétnyelvű tancsoportokkal működik majd. Magyar–román, magyar–szerb, magyar–szlovák és magyar–ukrán csoportokat tervezünk.
Az egyházmegyéhez visszakerült belvárosi Tóth Péter-palota is, amelyben várhatóan jövő szeptemberben kezdheti meg működését az SZTE Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakgimnázium. A megyés püspök szerint a minisztérium, az egyetem, a szülők és tanárok egyaránt felkérték őket arra, hogy vegyék át az iskola fenntartását.
A SZEOL SC és Habony árnyéka
Ha fociban még nem is, klubok számában Szeged vetekszik Barcelonával. A másik, a bajnoki mérkőzéseit Szegeden, de nem a SZEOL-stadionban, hanem az SZVSE-pályán játszó szegedi futballcsapatnál, a feljutásért küzdő NB III-as SZEOL SC-nél szinte a sportcentrum építésének megkezdésekor, tavaly ősszel tulajdonosváltás történt, ami sokakat meglepett.
A szegediek többsége – mármint azok, akiket érdekel a helyi labdarúgás – még mindig abban a hiszemben drukkol a SZEOL SC-nek, hogy az az egykor számos sportágban, köztük labdarúgásban, női és férfi kosárlabdában, vízilabdában, atlétikában, küzdősportokban is jelentős sikereket elérő Szegedi Egyetemi Atlétikai Club (SZEAC)-utód Szegedi Egyetemi és Olajipari Sport Club.
Pedig ez nem így van. Ugyanis a mai SZEOL SC a Tisza Volán SC utóda. A klubot egy 2011-ben alapított szegedi kft. működteti.
Az NB II-ből tavaly kiesett, jelenleg NB III-as focicsapat nem is a helyiek által még ma is SZEOL-pályaként emlegetett, lepusztult Felső Tisza-parti stadionban, hanem az épülő nyolcezres stadiontól alig párszáz méterre, a SZVSE-stadionban játssza bajnoki mérkőzéseit. A SZEOL-pályán egyébként az 1960-as, FTC elleni mérkőzésen volt az azóta megdönthetetlennek tűnő nézőcsúcs: a fővárosi csapat győzelmét, a később aranylabdás Albert Flórián gólját 30 ezren látták.
A klubot működtető kft korábbi tulajdonosa, Mányi József tavaly októberben váratlanul kiszállt a szegedi futballéletből. Mányi a Ker-Gasztro Kft. tulajdonosa, a szegediek pedig onnan "ismerik", hogy a Suli-Host Kft. volt tulajdonosaként ő adta a tízórait, ebédet, uzsonnát a szegedi bölcsödékben, óvodákban, iskolákban, sőt, némelyik közintézményben is.
Biztosra vehető, hogy Mányi Józsefnek nem lett elege a futballból. Hiszen nem sokkal később az ország másik végében bukkant fel: a Quaestor-csőd által megtépázott ETO FC Győrnek lett a tulajdonosa. Vannak, akik szerint Mányit "rábeszélték" a váltásra, amit nehéz lenne alátámasztani, de nem elképzelhetetlen, hiszen a SZEOL SC nem maradt sokáig tulajdonos nélkül. Az új tulajdonos a Ridikül Magazin Kft. lett, ezt elsőként az Index írta meg.
Itt bukkan fel Habony Árpád árnyéka: a cég tulajdonosa az Apropó Média Produkciós Kft., ami 2016-ig a Habony bizalmasaként ismert Halkó Gabriella Erzsébeté – ha úgy tetszik: Jáksó László volt élettársáé – volt, jelenlegi tulajdonosa pedig Halkó régi üzleti partnere, Blázy András Péter.
De nem csak ez a kapocs a Habony-Halkó-Blázy tengelyben: a SZEOL SC ügyvezetője, szakosztáyvezetője a szegedi Halkó Pál, Halkó Gabriella testvére.
Halkó Gabriella a TV2 gazdasági és stratégiai igazgatója. Övé az a BrandLab Kft., amely, ahogy az Átlátszó kiderítette, havi nettó 15 ezer forintért bérelt ki a Szépművészeti Múzeumtól tíz, összesen 290 milliós értékű festményt, amelyeket aztán Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó ex-anyósa által az V. kerületi önkormányzattól bérelt lakásban tartottak.
Sokan arra számítanak, hogy az elkövetkező években egy különös harc bontakozhat ki Orbán Viktor odaadóan szolgáló hívei, Habony és Kiss-Rigó között, de beszéltünk több olyan személlyel is, akik bennfentesnek számítanak Szeged sportéletében, és egybehangzóan az a véleményük, a gazdasági érdekek mentén mindketten jól megférnek ezen a piacon: ömlenek a tao-pénzek és az állami támogatások.
Volt, aki ennél is tovább ment: szerinte a tulajdonosváltással megkezdődhettek az előkészületek arra, hogy 2019-ben, a nyolcezres stadion átadása után a Szeged2011 és a SZEOL SC egyesüljön, a klub neve pedig SZEOL SC esetleg SZAC (Szegedi Atlétikai Club) lesz, színe kék-fehér, a címere a régi, diszkoszdobó címer lesz.
Gazdát cserélt az aranytojást tojó tyúkocska
Történt más érdekesség is az egykori SZEOL-tulajdonos üzletember cégcsoportjában. Pár hónappal azelőtt, hogy átadta volna a SZEOL-t a Habony-közeli Ridikülnek, Mányi József megvált a Szeginvest Zrt. nevű cégétől is. Az új egyedüli részvényes a bajai Sztipanov Marin lett, aki 2013-ig szintén érdekelt volt a cégben.
A Szeginvest önmagában nem tűnik nagy falatnak, évek óta egy fillér árbevételt nem termelt, szolid párezres veszteséggel gazdálkodik. Csakhogy egy nappal később a Szeginvest, szintén egyedüli tulajdonosként be (pontosan vissza-) került az évente 2,5 milliárd forint körüli árbevételt produkáló Suli-Host nevű cégbe, amelyből szintén távozott Mányi József, illetve fiatalabb rokona, Mányi Péter is, aki az egyik ügyvezető volt.
A Suli-Hostról már említettük, hogy szegedi közintézményekben viszi a menzát a kétezres évek óta. A város honlapjáról letölthető legfrissebb szerződésük 2016-ban született, és még öt éven át, egészen 2023 júliusáig hatályos. A melléklet oldalakon keresztül sorolja a közintézményeket – zömében iskolákat, óvodákat, kollégiumokat -, ahol a cég étkezést: általában tízórait, ebédet és uzsonnát, kollégiumokban reggelit és vacsorát is, közhivatalokban csak ebédet szolgáltat.
A Közbeszerzési Értesítő eredményközlő hirdetménye szerint ez egy 8 milliárd forintos tender volt. A két vesztes pályázó Fidesz-közeli cégnek mondható. A Junior Vendéglátó Zrt. tulajdonosában igazgatósági tag Gál András Levente volt igazságügyi közigazgatási államtitkár testvére. Az S-Gast Kft. pedig ahhoz a sándorfalvai cégcsoporthoz kötődik, amely Hungast néven tarolt a fideszes települések beszerzésein, s amelyet Bánki Erik fideszes politikushoz szokás kötni a közéleti sajtóban.
Levélben kérdeztük Mányit, mi áll a Szeged-Győr klubváltás hátterében, s arról, összefügg-e a tranzakció a másikkal, azzal, hogy túlad biztos megrendeléssel rendelkező, remekül prosperáló menzacégén is, de egyelőre nem kaptunk választ.
Szegedi Tamás – Rádi Antónia
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Market Építő Zrt.",
"Szeged-Csanádi Egyházmegye",
"Szeged 2011"
] | [
"Szegedi Atlétikai Club",
"Magyar Építők",
"Szeged–Csanádi Egyházmegye",
"Budafoki MTE",
"Szépművészeti Múzeum",
"Suli-Host Kft.",
"Szegedi Egyetemi és Olajipari Sport Club",
"SZTE Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakgimnázium",
"Csákvári Aqvital FC.",
"MTK Budapest",
"Tisza Volán SC",
"ETO FC Győr",
"Európai Labdarúgó Szövetség",
"Apropó Média Produkciós Kft.",
"Szeged 2011 Labdarúgó Sportszolgáltató Kft.",
"Közbeszerzési Értesítő",
"Magyar labdarúgó Szövetség",
"Junior Vendéglátó Zrt.",
"Magyar Közlöny",
"S-Gast Kft.",
"Szegedi Ifjúság Centrum",
"Swietelsky-Soproni VSE",
"Merkantil Bank Liga",
"BrandLab Kft.",
"Szeginvest Zrt.",
"Ker-Gasztro Kft.",
"SZEOL SC",
"Ridikül Magazin Kft.",
"Dalerd Erdészeti Zrt.",
"Szegedi Egyetemi Atlétikai Club",
"Magyar Testgyakorlók Köre",
"Szeged 2011-Grosics Akadémia"
] |
Rendőrségi és ügyészségi vizsgálat kezdeményezését javasolja a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) elnökségének Gömöri Zsolt, a szervezet vezetője, amiért szerinte az MPB vezetőivel szemben többen egy "minden részletében megkonstruált, hazug lejárató kampányt" folytatnak.
Gömöri a vasárnapi sajtótájékoztatóján elmondta, pénteken egy terjedelmes, hetekre visszanyúló elektronikus levelezést tartalmazó dokumentációt juttattak el hozzá, amely egyértelműen bizonyítja a lejáratási kísérletet. Megnevezte a lejáratási kísérlet részvevőit, elsőként említve Nagy Zsigmondot, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) nemzetközi igazgatóját, majd ide sorolva Tamás Henriette Brigittát, az MPB korábbi munkatársát, az Emberi Erőforrások Minisztériuma sportért felelős államtitkárságnak szakértőjét, Zachár Attilát, az MPB közelmúltban megszüntetett erőemelő szakbizottságának korábbi vezetőjét, valamint Sas Sándor fekvenyomó parasportolót.
Az MPB vezetője szerint a levelezésből kiderül, hogy a szervezet vezetése ellen indított lejárató kampány április 15-re vezethető vissza, amikor Zachár Attila megtudta, az elnökség megszüntette szakbizottságát, majd erre Nagy Zsigmond úgy válaszolt: "jó volna megszabadulni" az MPB elnökétől. Gömöri szerint a lejáratásban részt vevők azokat a dokumentumokat használták fel ellene, amelyek akkor kerültek ki az MPB irodájából, amikor Mexikóban tartózkodott a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) meghívására.
Az MPB elnöke szerint az RTL Klub és a HírTV dobta fel az MPB ügyeit május elején, majd később Zachár Attila készítette a lemondatását sürgető névtelen sportolói levelet, míg Tamás Henriette Brigitta az ügyészségnek szánt beadványt állította össze.
Gömöri közölte, május 26-a keddre rendkívüli elnökségi ülést hívott össze, és javasolta, hogy az etikai és jogi bizottság indítson vizsgálatot a levelezésben érintett minden személlyel és szervezettel szemben.
Az MPB vezetője emellett felkérte az elnökséget, hogy a teljes levelezést juttassa el a MOB elnökének és a sportért felelős államtitkárnak, továbbá forduljon a rendőrséghez és az ügyészséghez.
Gömöri a sajtótájékoztatón nem válaszolt újságírói kérdésekre. A közelmúltban a sajtóból derült ki, hogy az MPB elnöksége 2012-ben Deutsch Tamásnak, a szervezet alelnökének javaslatára ítélt meg Gömöri Zsoltnak vissza nem térítendő támogatást devizahitelének végtörlesztésére. Ezután több paralimpikon és paralimpiai bajnok névtelen levélben követelte a testület vezetőjének lemondását, emellett az MSZP és a Jobbik többször tiltakozott Gömöri Zsolt lemondását is sürgetve.
Gömöri május 12-én bejelentette, hogy visszafizette a támogatást, noha szerinte azt jogszerűen vette fel, hiszen ez a lehetőség minden köztisztviselőt megilletett. Akkor azt mondta, éppen annak érdekében döntött az összeg visszafizetése mellett, hogy a bizottság az érdemi munkára tudjon koncentrálni. Kitért arra is, hogy az elnökségi döntés szabályosságát bizonyítja, hogy az MPB közgyűlése később egyhangúlag fogadta el az elnökség azon beszámolóját, amelyben fel volt tüntetve a számára kifizetett juttatás is.
Az elnök ellen május 21-én több parasportoló nevében csoportos feljelentést tettek a Központi Nyomozó Főügyészségen. Ezt megelőzően közös nyilatkozatban, nyolcpontos petíciót benyújtva lemondásra szólították fel az elnököt, az elnökséget és a felügyelőbizottságot is. A petíciót több mint ötszázan írták alá, köztük Pálos Péter, Krajnyák Zsuzsanna, Dani Gyöngyi, Vereczkei Zsolt, Pásztory Dóra vagy az ügyet a parasportolók részéről képviselő Koller Sándor. | [
"Magyar Paralimpiai Bizottság"
] | [
"RTL Klub",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Nemzetközi Paralimpiai Bizottság",
"Magyar Olimpiai Bizottság",
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
Nem csak a jegybankosok olimpiájára kiküldeni tervezett kontingens utazása körül történtek érdekes dolgok a Magyar Nemzeti Bankban (MNB). Jamaica nem tartozik a világ pénzügyi központjai közé, ennek ellenére csak az idén három hónap alatt négyszer is elutaztak oda Matolcsy György jegybankjának dolgozói. Az egyik esetben valaki az utazással együtt 16 napot töltött kinn – ez azokból az adatokból derül ki, amelyeket Spät Judit, az Együtt elnökségi tagja kapott az MNB-től a közérdekű adatigénylésére, és egy részüket megosztotta a 24.hu-val.
Az még furcsábbá teszi ezt a több mint kéthetes, a jamaicai Montego Bayt célba vevő utat, hogy a kérdéses időszakban, április 1. és 16. között nem találtunk olyan gazdasági konferenciát, nagyszabású rendezvényt, amely indokolhatná egy jegybanki dolgozó ott-tartózkodását. A több mint kéthetes utazás kétmillió forintot kóstált, ennek a fele az útiköltség volt.
Ezt megelőzően, februárban egy hétnapos út helyszíne volt Montego Bay, annak összköltsége kicsivel meghaladta az egymillió forintot, amiből 400 ezer forint az útiköltség, vagyis ekkor még feleannyiból is ki tudta hozni a repülőjegyet az MNB, mint másfél hónappal később.
Volt még más is Volt olyan is, hogy egy éjszakáért 432 ezret fizetett ki az MNB, előfordult 1,6 millió forintos oda-vissza út, és még más furcsaságok is. Erről bővebben itt olvashatnak.
Májusban aztán valóban rendeztek egy számottevő nemzetközi rendezvényt Jamaicában, de ez alkalommal több időt töltött ott összesen négy jegybanki alkalmazott annál, mint amennyi ideig a konferencia tartott. Az IOSCO (Értékpapír Felügyeletek Nemzetközi Szervezete) éves ülését rendezték ott május 14-18. között, mégis két jegybankos már május 10-én elindult, két társuk viszont csak május 13-án szállt repülőre Budapesten, és végül együtt tértek haza május 21-én.
A 12, illetve 9 napos út 4,8, illetve 3,4 millió forintba került a közpénzből működő intézmény számára, az útiköltség mindkét esetben kicsivel túllépte az 1-1 millió forintot.
Jövőre már Magyarország, a Magyar Nemzeti Bank fogja megrendezni az 1983-ban alapított IOSCO éves konferenciáját, így legalább a részvételre már nem kell költeni.
Az MNB magyarázata az utazásokról is erre, vagyis a jövő évi magyarországi rendezvényre hivatkozik, szerintük ez köti össze mind a négy jamaicai utat.
Az eseményre első alkalommal kerül sor a közép-európai régióban, így rendezési jogának elnyerése jelentős diplomáciai siker az országnak. Az IOSCO-nak ez a nagyszabású, egyhetes, top rendezvénye (600-800 fős résztvevővel) minden évben máshol kerül megrendezésre a tagintézmény szervezésében. (...) A nemzetközi szervezet minden esetben támogatja, illetve elvárja a következő évi házigazda jelenlétét, aktív megfigyelését az előző évi éves konferencia szervezésében, illetve lebonyolításában.
Kissé árnyalja a képet, hogy az IOSCO központja Spanyolországban, Madridban van, a konferenciaszervezés és a felkészülés jó részét alighanem ott is lehet abszolválni.
Másfél év, 665 millió forint 2016 elejétől 2017 közepéig több mint 1700 külföldi utazást bonyolított le az MNB, ezek összesen 665 millió forintot kóstáltak.
Egy évvel korábban, 2016 májusában a perui Limában rendezték a szervezet ülését, oda két embert küldött ki az MNB. A május 8-12. közötti rendezvényre egy nappal korábban indultak és egy nappal annak zárása után érkeztek haza Budapestre, ami teljesen érthető. Így is 3,7 millió forintot emésztett fel az út. Az igazán durva ebben az útiköltség: kis híján 3 millió forint volt a két oda-vissza repülőjegy, vagyis fejenként egy utazás 750 ezer forintot tett ki.
Tiszta Hawaii
A négy jamaicai és egy perui út mellett is akadnak említésre méltó tételek. Egy másik kedvelt turistaparadicsomot, egyben konferenciaközpontot, a Hawaii szigetén fekvő Honolulut is meglátogatta valaki idén márciusban az MNB képviseletében. Az utazással együtt egyhetes volt a kint tartózkodás, egymillió forintba került, ennek csaknem a fele volt a repülőjegy. A jegybank válasza szerint az MNB munkatársa (a speciális kompetencia igazgatóság főosztályvezetője)
a Digital Crimes Consortium (DCC) rendezvényén vett részt. Ezen a világ legfontosabb bűnüldöző szervei (Interpol, FBI, egyéb nemzeti hatóságok), specializált cégek, és az IT biztonsági szakma vezetői és szakértői vannak jelen. A rendezvény meghívásos, így az első alkalmat jelentő magyar jegybanki részvétel jelentős IT-biztonsági diplomáciai siker Magyarországnak és az MNB-nek. Sikerült csatlakozni egy zártkörű, területén a legjobbak közé tartozó, a jövőre nagy befolyással bíró IT-biztonsági szereplőket összefogó közösségbe.
2016 nyarán ketten egy hétre Szingapúrt, Malajziát és Kínát vették célba, 3,8 millió forintért, ebből 2,8 millió volt az utazási költség. A délkelet-ázsiai túra során
az MNB bemutatta a jegybanki oktatási programokat számos neves oktatási intézménynek és partnerbanknak (egyebek mellett Tsinghua University, National University of Singapore, Asia School of Business, Bank Negara Malaysia) azzal a céllal, hogy a jövőben még szorosabbra fűzze kapcsolatát ázsiai partnereivel. A felek a széles körű együttműködés számos lehetőségéről tárgyaltak, az út folyományaként pedig a jegybank együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a pekingi Tsinghua Egyetemmel, amely a világ egyik legelismertebb felsőoktatási intézménye.
A szóban forgó utakon ügyvezető igazgató, igazgató, titkárságvezető, osztályvezető, főosztályvezető, csoportvezető vett részt; elnök, alelnökök nem.
Businessrepülőjegy, négy- és ötcsillagos szállás
Az MNB belső szabályzata érthetővé teszi, hogy miért ilyen borsos áron utaztak több helyre is a jegybanki alkalmazottak. A vonatkozó irányelv szerint Európán kívüli kiküldetés esetén igazgatóig bezárólag (elnök, alelnök, főigazgató, monetáristanács-tag, ügyvezető igazgató, igazgató) és minden más munkavállaló esetében, ha nem képzési célt szolgál a kiküldetés, akkor business díjtételű repülőjegy rendelhető. Európai kiküldetés esetén ügyvezető igazgatóig bezárólag, valamint ha a delegáció vezetője jóváhagyja, akkor a kísérőknek is businessrepülőjegyet lehet venni. Minden más munkavállalónak economy díjtételű repülőjegy vásárolható, azonban ha az adott járaton már csak businessjegy foglalható, akkor azt meg lehet venni.
Elméletileg lehet fapados társasággal is utazni, de annak hátrányai vannak (járatkésés, -kimaradás, távolabbi repülőtér, a repülőtértől busszal vagy vasúttal kell bejutni a szállásra vagy a konferencia helyszínére). Akkor lehet ilyen járatra jegyet venni, ha a munkavállaló nyilatkozik, hogy tudomásul veszi ezeket a kockázatokat.
Az is az irányelvek között olvasható, hogy
az MNB utazási szolgáltatója által kínált opciók közül, a költségtakarékosságot figyelembe véve, az engedélyezővel történt egyeztetést követően, a legkedvezőbb árú szolgáltatást kell megrendelni.
Valamint
a ki- és visszautazás időpontját, valamint a szállásfoglalást a kiküldetés indokoltságát bizonyító dokumentummal kell igazolni (pl. konferenciaprogram, bizottsági ülés agenda, meghívó). Az oda- és visszautat a hivatalos programhoz igazodóan, a program kezdő, illetve záró időpontjához legközelebb eső menetrend szerinti járattal kell lebonyolítani. Ettől eltérni kizárólag a munkáltatói jogokat gyakorló vezető külön írásos engedélyével lehet.
A szállásnál pedig az ügyvezető igazgatókig bezárólag ötcsillagos szoba foglalható le, más munkavállalóknak három- vagy négycsillagos hotel ajánlott. | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"National University of Singapore",
"Asia School of Business",
"Tsinghua University",
"Tsinghua Egyetem",
"Értékpapír Felügyeletek Nemzetközi Szervezete",
"Bank Negara Malaysia",
"Digital Crimes Consortium"
] |
Az MSZP szerint gyanús körülmények között született döntés a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a BKV busztenderével kapcsolatban.
Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakciójának vezetője kedden a tender eredményhirdetésére reagálva az MTI-nek küldött közleményében azt írta: "beszédes", hogy a döntést alig hat nappal azelőtt hozták meg, hogy a Széles Gábor által szervezett és ingyen buszokkal támogatott Békemenet második felvonulását szervezik Budapesten, a tendert nyerő VT-Transman pedig szintén Széles Gáborhoz köthető.
Tarlós István (Fidesz-KDNP) főpolgármester "ágált" ugyan az eredményhirdetés ellen, a közgyűlésben nem is szavazott az előterjesztésről, de csak eljátszotta az ellenvéleményt, "a Fidesznek tett hűségesküjét előbbre tartja".
A frakcióvezető szerint elgondolkodtató, hogy a busztenderről mérlegelés nélkül döntöttek, mivel – mint írta – nincs fedezet a szerződés mögött, a többletköltséget pedig a budapestiekkel akarják nyolc éven keresztül megfizettetni. Hangsúlyozta: ha aláírják a szerződést, akkor csak a 150 új busz közlekedik majd, mert másra nem lesz pénz, és csődbe megy a BKV.
Horváth Csaba közleményében megismételte: ha jelen formájában aláírják a szerződést, akkor az MSZP hűtlen kezelés miatt feljelentést tesz.
A BKK kedden hivatalosan is közölte, hogy a korábbi sajtóhíreknek megfelelően a VT-Transman nyerte a 150 új busz beszerzéséről szóló tendert. A 75 szóló és 75 csuklós Mercedes Citaro jövő májustól állhat forgalomba Budapesten. | [
"VT-Transman",
"Budapesti Közlekedési Központ",
"BKV"
] | [] |
Az Orbán-kormány nagyjából a felére csökkentette a civilek normatív támogatását, a pénz elosztásában is csökkent a szerepük. Az a jelenség viszont az összeférhetetlenségi szabályok változásával sem szűnt meg, hogy amit az egyik pályázati rendszerben a döntéshozó támogatott, azt másik pályázati rendszerben visszakapja mint pályázó. A hvg.hu korrupcióellenes sorozata a civilek állami támogatásáról.
Civilek és korrupció? Az nem lehetséges. Nem lehetséges, mert a civil szervezetek maguk is arra alakultak, hogy valamit együtt, önkéntesen, pénz nélkül, jórészt a társadalmi és nem az önhaszon érdekében végezzenek. Fát ültetnek, kutyapiszkot szednek, gyereket táboroztatnak. Egyáltalán, hogy jöhet itt szóba a korrupció?
Civilek és korrupció? Nyilván! Elég csak a botrányoktól hangos pályázatokra, a Zuschlag-ügyre, a civil szektorban aktív döntéshozók politikai pályára lépésére (az ex-MDF-es Almássy Kornéltól kezdve a fideszes Halász Jánoson és Szijjártó Péteren át a szocialista Ujhelyi Istvánig - szerk.), a szektorban közkeletű botrányszagú történetekre gondolni, s a civil szervezetről rögtön "a tolvajok vagytok mind" kitétel jut eszünkbe.
Persze mind a két megközelítés túlzó, még akkor is, ha a civil világban – miképp vélhetőleg minden más korlátozott erőforrású rendszerekben is – a tűz körül ülők szeretnének ott is maradni, a távolabb lévők pedig szeretnének a fazék közelébe kerülni.
Ami a fazékban fő: a civil pénzek sajátosságai
A civil szektor számára az állam által rendelkezésre bocsátott anyagi erőforrásoknak több sajátossága is van. Egyfelől a civil pályázati rendszerek peremfeltételei enyhébbek, mint egy közbeszerzés, tender vagy versenytárgyalás esetében, itt ugyanis nem egy nyertest hirdetnek, hanem az adott pénzügyi keret erejéig sokféle, a szervezetek által felkínált programra bólint rá a döntéshozó. Másfelől az elnyerhető összeg is nagyságrendekkel kisebb. A pár százezer forinttól a pár tízmilliós nagyságrendig terjedhet az elnyerhető összeg, alapvetően a vonatkozó pályázati program függvényében. Harmadrészt a pénzosztó testületben jelen vannak maguk a civilek is, jobb esetben választva, kevésbé jó esetekben valaki által kinevezve.
A szerzőről Régóta a civil szférában dolgozik, melyet több szervezet aktivistájaként és civil érdekérvényesítőként is jól ismer. A sorozat "tanúvédelmi programja" keretében kérte neve elhallgatását.
Korábban az állam megpróbálkozott a politikusi és az igazgatási döntéshozatallal (ez volt az Országgyűlés társadalmi bizottsága 2004 előtt - szerk.), de az még csúfosabb kudarcokhoz vezetett. Be nem jegyzett szervezetek nyertek pénzeket, frissen alakult szervezetekre bíztak nagyprojekteket, politikus által vezetett szervezet nyert stb. Persze ma sem minden fenékig tejfel: a lánynevén Nemzeti Civil Alapprogram (NCA), ma Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) elnökét úgy nevezte ki a felügyelő minisztérium, hogy az illető (Csizmadia László - szerk.) a civil delegáltakat megválasztó elektori gyűlésen utolsó előtti helyen végzett, a szavazatok tíz százalékát sem tudta begyűjteni, így nem került volna be a testületbe.
Ily módon nem csoda, ha a szektorban nagyon hamar kialakultak a szívességbankok. A pénzügyi nagyságrendek miatt a pár milliós pályázatok esetében egyszerűen nem éri meg pénzt visszakérni, de megéri "felírni a segítséget a kéménylukba". S amit az egyik pályázati rendszerben a döntéshozó támogatott, azt másik pályázati rendszerben visszakapja mint pályázó. Mindez a szektor elitizálódásához vezet, s az elit igyekszik is óvni saját privilégiumait, a döntéshozatali pozíciókat és a pályázati nyereményeket. Nem csoda, ha így azok a szervezetek lesznek a leggazdagabbak, amelyek a legtöbb döntéshozóval, és/vagy a legjobb kapcsolati hálóval rendelkeznek. Nem egyszer hangzott el civil döntéshozók körében, hogy "még szép, hogy mi nyerjük a legtöbbet, hisz mi képviseljük a szektor legnagyobb szervezeteit".
Korlátozott betekintés
Persze nem lenne lehetetlen az elit kordában tartása, de ehhez intézményes vagy nyilvánossági, ennek hiányában személyes garanciák lennének szükségesek.
Intézményes garanciának tekinthető az összeférhetetlenség, amikor is jogszabályok tiltják, hogy azon szervezetek, ahol a döntéshozó szerephez jut, pályázzanak. Szép példa erre az idén debütáló úgynevezett civil törvény, amely ki is köti, hogy a szektor egyik legnagyobb pénzforrása, a 3,4 milliárddal gazdálkodó Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) tekintetében nem pályázhat olyan szervezet, amelynek köze volt az elmúlt három évben a döntéshozóhoz. De nálunk ismert a még egyenlőbbek rendszere: az alap elnöke nem is akart pályázni, hanem az alap tíz százalékát kitevő úgynevezett miniszteri keretből akart pénzt leakasztani, amit az utolsó pillanatban egy törvénymódosítás tett lehetetlenné. Korábban sem különbözött a mentalitás, csak a megvalósítás volt más: a pályázati rendszert felügyelő tárca minden döntéshozónak kiajánlott 2 millió forintos megbízást, amely kipótolta a valóban megalázó havi 20 000 forintos költségtérítést és helyettesítette a munkával arányos díjazást.
A cikk utóélete A cikk miatt helyreigazítási kérelemmel fordult hozzánk Csizmadia László, a Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsának (NEA) elnöke, mert szerinte az írás valótlanságokat tartalmaz vele kapcsolatban. A levelét és a szerző reagálását itt olvashatja.
Nyilvánossági garanciák ott érvényesülnek, ahol a teljes pályázati folyamat átlátható és hozzáférhető. Esetünkben azonban hiába ír elő a civil törvény nyilvánosságot, a testületi ülésekről rendre kitiltják a videón közvetíteni kívánó tudósítót. Sőt, a NEA pályázati lebonyolítója megtagadja a betekintést a pályázati dokumentumokba, mondván, hogy a közpénzből finanszírozó alapkezelő (ez az Orbán-kormány idejétől az Esza Kht. helyett a Wekerle Sándor Alapítvány - szerk.) és a civil szervezet között magánjogi aktus jön létre, így ahhoz senkinek semmi köze.
Mindezek hiányában a leginkább ingoványos személyi garancia lehet egyfajta korlát, amikor az összeférhetetlenség és nyilvánosság hiánya ellenére a döntéshozó önként lemond arról, hogy szervezetei pályázzanak, vagy lemond magáról a korábban általa képviselt civil szervezetek vezetéséről is. Nem meglepetés, hogy alig van erre példa.
Hovatovább a pályázati források eredményességéről gyakorlatilag semmit nem tudni, ugyanis az állami pénzek tartalomszintű felhasználásának monitoringja nem létezik. A pályázati rendszerek kezelői pontosan tudják, vagy tudhatnák hogy hány színes ceruza és túrórudi lett közpénzből vásárolva, de hogy a pályázati források tartalmukban valóban megvalósították-e azon társadalmi célokat, hozzájárultak-e a közösségi problémák megoldásához, erről sokkal kevesebb információ áll rendelkezésre, s élhetünk a gyanúperrel, hogy ha az elmúlt években erre kísérletet sem tettek, nem is nagyon akarják tudni.
Kinn is vagyok, benn is vagyok
A másik nagy civilek számára nyitott forrásbővítő rendszer a fejlesztési tervek keretében az Társadalmi Megújulás Operatív Program (TAMOP). Itt a NEA százezres-milliós nagyságrendje helyett milliós-tízmilliós nagyságrendű pénzekhez lehet – bár jóval lassabban, olykor másfél év alatt – hozzájutni. Részt venni a TAMOP pályázatok előkészítésében vagy a döntéshozatalban kész főnyeremény. A legkirívóbb ismertté vált összefonódás, amikor valaki személyében a koncepció kialakításától a pályázat kiírásáig részt vett a pályázat előkészítésében, majd szervezetként kiajánlotta szolgáltatásait a pályázat megírására, később menedzselésére és elszámolására. Nem mellesleg ő készítette a pályázathoz a módszertani útmutatót is, amely a tartalmi követelményeket taglalta, így nem csoda, ha több tucat sikeres és elégedett, elszámolási problémával nem küzködő civil ügyfelet szerzett magának a szektorban.
Persze a fenti helyzet fonákja is ismert. A döntések elemzése és az elutasító kiértesítések önellentmondásossága alapján erősen valószínűsíthető az a feketelista, amely tartalmazza a semmilyen körülmények között nem díjazható szervezeteket.
A nem állami pénzek esetében sem sokkal jobb a helyet. Ma majd minden iskola, óvoda mellett működik alapítvány, ahova lehet teljesíteni úgynevezett önkéntes, valójában kötelező jellegű befizetéseket. Jobb esetben ez valóban csak az önkéntes kényszer szintjén működik, rosszabb esetben tényleg azokat a gyerekeket veszik föl, akik szülei nagyobb összeggel járultak hozzá az alapítvány működéséhez. Százával vannak azok az iskolai alapítványok, ahol kiegészítő tandíjként funkcionáló összegeket szednek be a szülőktől, természetesen listázva és közzétéve, hogy adott hónapban ki nem fizetett be. Ebből jobb esetben a gyerekeknek telik a kiránduláson vonatjegyre, rosszabb esetben a tanító néninek kozmetikusra. Sőt került az ombudsman elé olyan példa, amikor a megmaradt pénzből a tanárnak vettek plazmatévét.
Ezek persze kiragadott példák, amelyek a civil szektort át- meg átszövő jelenségeket talán jól írják le, de mégsem jellemzőek a mintegy 50 000 működő szervezet nagy részére. Elvégre a civilitásnak tulajdonképpen nem is a szervezettség az alapja, hanem az a magatartásforma, attitűd, amikor a magát citoyennek érző polgár, leviszi Mari néni helyett a szemetet, ha elromlott a lift. S miután ez esetben nincsenek korlátozott erőforrások, korrupcióról sem beszélhetünk. Legfeljebb lustaságról. | [
"Nemzeti Civil Alapprogram"
] | [
"Wekerle Sándor Alapítvány",
"Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsa",
"Esza Kht.",
"Nemzeti Együttműködési Alap"
] |
Balsai István a Magyar Posta fővárosi, Krisztina körúti épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, számításai szerint a biciklik ára darabonként meghaladja a 200 ezer forintot. A képviselő hozzátette, hogy ennek a típusnak a műszaki jellemzőiről nem sokat tud mondani, de az internetre hivatkozva kijelentette, hogy a legnagyobb magyar forgalmazó ezeket a járműveket darabonként ötvenezer forintért tudta volna szállítani. Megjegyezte, hogy a könnyű vázas kerékpárok 28 kilogrammot nyomnak, "ami testvérek között is kétszer olyan súlyos, mint egy 12 kilós Csepel Schwinn kerékpár ebben a kategóriában".
Hangsúlyozta: azzal egyet tudnak érteni, hogy javítsanak a postások munkafeltételein, de az 1,1 milliárd forintos kerékpárbeszerzést soknak tartja, főleg annak tükrében, hogy eközben a kormány szigorú takarékossági politikát hirdet. Balsai István megjegyezte, hogy a legnagyobb magyar gyártó és forgalmazó nem indult a pályázaton, mert elmondásuk szerint nem tudtak volna megfelelni a kiírásnak.
A képviselő hozzátette, hogy a pályázat győztese egy olyan cég, amely ingatlanforgalmazással foglalkozik, semmiféle gyakorlata nincs kerékpárbeszerzésben és szervizelésben, de más postai tendereken már nyert. Az ellenzéki politikus kitért rá, hogy az egyik ilyen megrendelést érvénytelenítették, és a Magyar Postának abban az ügyben három millió forintot kell fizetnie szabálytalan pályáztatás miatt. Arra a felvetésre, hogy cég szóvivőjének elmondása szerint Szlovéniában, Észtországban és Horvátországban már használják ezeket a járműveket, illetve Franciaországba is szállítanak ilyeneket, úgy reagált, hogy mindez nem változtat azon a tényen: ez luxusáron történő beszerzés, és a 28 kilogrammos súly nemigen javítja a kistelepüléseken dolgozó postások munkakörülményeit.
A sajtótájékoztató alatt néhány, feltehetően postai dolgozó két, az épületből kihozott kerékpárt láncolt az irodaház falához. A bicikliken egy "Én egy kétéves postai kerékpár vagyok! Naponta 20 kilométert megyek!" feliratú táblát helyeztek el. Tomecskó Tamás, a Magyar Posta szóvivője a Magyar Nemzet csütörtöki számában azt nyilatkozta, hogy a cég darabonként 124 illetve 130 ezer forintot fizet majd a szlovén fejlesztésű KRPAN márkájú kerékpárokért. Az 1,1 milliárd forintos végösszeg azért magasabb a biciklik összesített áránál, mert abban már benne van az öt éves karbantartás is.
(MTI) | [
"Magyar Posta"
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
50-ről 250 milliárdra drágult a Liget-projekt hat év alatt
Egészen elképesztő mértékben drágult meg néhány év alatt a Liget-projekt, mutatott rá az RTL Klub Híradója.
A Városligetet átszabó nagyléptékű fejlesztés 2010-ben indult, akkor még Múzeum Negyed néven, majd 2012-ben jelentették be az új koncepciót, amelyben a beruházások értékét 50-60 milliárdra becsülték. Két évvel később, a részletes tervek bemutatásakor már 150 milliárdosra saccolták a végleges számlát, a 2015-ös kormányhatározatban 157 milliárd forint szerepelt, a közelmúltban pedig 250 milliárd forintról beszélt Baán László, az építtető Városliget Zrt. vezetője.
Eközben a projekt befejezésének határideje is csúszott, 2019 helyett már 2020-as átadásokkal számolnak.
A költségnövekedést és a határidőcsúszást a bővülő tervekkel magyarázzák. A múzeumok mellett ugyanis a fővárosi városligeti színház és az állatkerti biodom megépítése is a Liget-projekt része lett. Építenek mélygarázsokat és felújítják a zöld felületeket.
(via Napi.hu) | [
"Városliget"
] | [
"RTL Klub"
] |
Mégis szerepelt a párttagok nyilvántartásában a gulácsi polgármester
Tizennégy éve szerepel az SZDSZ megyei szervezetének tagnyilvántartásában Vass Albert, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gulács polgármestere - tudatta közleményben a párt megyei irodavezetője az MTI-vel, azt követően, hogy Vass Albert előző nap azt írta: nem tudott arról, hogy az SZDSZ-ben párttagként nyilvántartják, és nem volt ott a tavalyi elnökválasztó küldöttgyûlésen. Gulyás József, az Országos Tanács elnöke szerint politikai hiba volt, hogy idáig nem sikerült lezárni ezt az ügyet.
Párttag, de volt a küldöttgyûlésen
Horváth Ágnes és Kóka János: mi lesz így a koalícióval? ()
Gulyás: politikai hiba
> Az SZDSZ felhívása pekingi olimpia-ügyben "Az SZDSZ arra kér minden magyar politikust és állami tisztviselőt, hogy a (Pekingi Olimpián) közvetlenül sporthoz nem kapcsolódó eseményeken - mint például a nyitó- és záróünnepség, fogadások, kínai állami vezetőkkel együtt tartandó sajtótájékoztatók - ne vegyen részt, és ezzel ne legitimálja az emberi jogok szisztematikus megsértésére épülő kínai politikai rendszert!" - fogalmazott közleményében Kóka János, a párt elnöke. Mint írta, az SZDSZ a Liberális Külügyi Kabinet javaslatára hasonló kéréssel fordul az összes liberális párthoz, ezért a Liberális Internacionálé május 15-17-i belfasti kongresszusára is - ahol maga is felszólal - benyújtott ilyen tartalmú határozati javaslatot.
"Vass Albert polgármester tizennégy éve szerepel az SZDSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezetének tagnyilvántartásában. A belépésének időpontja 1994. szeptember 20., regisztrációs száma: 36907. Az SZDSZ Alapszabályának 83/e pontja szerint az országos küldöttgyûlésen szavazati joggal vesznek részt azon polgármesterek és alpolgármesterek, akik tagjai az SZDSZ-nek" - közölte Lövei Csaba.Mint írta, érthető Vass Albert felháborodása azért, mert a nevével valaki visszaélt, ám az lett volna a szerencsés, ha SZDSZ-tagságával kapcsolatban akkor tett volna észrevételt, amikor megkapta a küldöttgyûlésre szóló meghívóját és a megtárgyalandó anyagokat.Vass Albertnek az MTI-hez vasárnap eljuttatott nyilatkozata szerint nincs, és az elmúlt években nem is volt "párttagszerû" kapcsolata sem az SZDSZ-szel, sem más pártokkal. Közölte: 1994-ben és 1998-ban Fidesz-SZDSZ-MDF támogatással indult a polgármesteri tisztségért a helyi önkormányzati választáson, Gulácson.A Hír Tv múlt pénteken számolt be arról, hogy nemcsak a Jüttner-jelentésben szereplő négy álküldött szavazott tavaly az SZDSZ elnökválasztásán, hanem Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből is volt olyan küldött - a gulácsi polgármester - akinek aláírása szerepelt ugyan a párt elnökválasztási jegyzőkönyvében, de valójában nem jelent meg a küldöttgyûlésen.Jüttner Csaba, az SZDSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke belső vizsgálatot kezdeményezett, miután meggyőződött arról, hogy Vass Albert valóban nem volt jelen a küldöttgyûlésén.Az SZDSZ elnökválasztáskor történt visszaélésekről - miszerint manipulálták a választást - a Hír Tv egyik februári mûsora adott hír. A Boon nevû honlapnak nyilatkozva Köteles Péter miskolci vállalkozó azt mondta, ő volt az, aki a médiumot erről informálta. A férfi a televíziónak arról is beszélt, hogy négy-öt jelen nem lévő borsodi küldött helyett mások szavaztak, "mégpedig előre megbeszélt módon Kóka Jánosra".Az SZDSZ ügyvivői testülete február 12-én kérte fel Jüttner Csabát, hogy vizsgálja ki, mi történt az elnökválasztáson. A vizsgálat kimutatta: nem Kókát, hanem Fodort segíthették inkább az álküldöttek.Ezt követően, múlt pénteken Fodor Gábor, valamint Béki Gabriella, John Emese és Szent-Iványi István közölte: felfüggesztik tagságukat az SZDSZ ügyvivő testületében (üt), mert szerintük az elnökválasztáskor történt visszaélések és a Jüttner-jelentés kapcsán az üt nem hozta meg a szükséges politikai döntést, vagyis nem határozott a tisztújító küldöttgyûlésről.Az MTI információi szerint az SZDSZ kedden összevont ügyvivő testületi és frakcióülést tart, amelyen nem vesz részt sem Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter, sem John Emese, és feltehetően Szent-Iványi István sem.Gulyás József, a párt Országos Tanácsának (OT) elnöke az MTI-nek hétfőn azt mondta, ő maga és az ügyvivői testületből azok, akik egyben frakciótagok is, értelemszerûen részt vesznek a frakció munkájában. Hozzátette, az egészségbiztosítási törvény és az egészségügyi reform kapcsán fontos döntések előtt áll a koalíció, s annak részeként az SZDSZ.Az OT elnöke - utalva a szabolcsi ügyre - úgy véli, a megyei elnöknek, a megyei szervezőnek vagy az országos központnak "valószínûleg észre kellett volna vennie, hogy valami nincsen rendben".Gulyás emellett úgy vélte, politikai hiba volt, hogy idáig nem sikerült lezárni ezt az ügyet, mert véleménye szerint az SZDSZ-nek az lett volna a jó, ha minél hamarabb döntenek a küldöttgyûlés összehívásáról.A keddi összevont ülés kapcsán néhányan egy olyan lehetséges forgatókönyvet vázoltak fel, amely szerint Kóka János pártelnök előállhat azzal, hogy ő maga kezdeményez rendkívüli tisztújítást. Hozzátették, ha a pártelnök maga nem nyitja meg ez előtt az utat, akkor a szabad demokraták alapszabálya miatt "szinte lehetetlen" egy rendkívüli tisztújítást összehívni.(Forrás: MTI, Hírszerző) | [
"SZDSZ"
] | [
"Liberális Internacionálé",
"Liberális Külügyi Kabinet",
"Országos Tanácsa",
"Hír Tv",
"Országos Tanács"
] |
Szeretnék az "Éget az állami sofőrhiány: lehet, hogy jól átverte az oktatója" című cikkükhöz néhány kiegészítő információval szolgálni – ezzel a mondattal kezdte levelét az az oktató, akinek már régen a bögyében van, mennyire korrupt a sofőrképzés..
Az oktató védelmében és kifejezett kérésére nem áruljuk el a nevét – nevezzük Istvánnak, mint Móricz Zsigmond Rokonok c. regényének főhősét (bár a mi Istvánunkat még nem szippantotta be a korrupció, és feltehetően nem is fogja). Kérdeztünk az országban vizsgáztatókat is. Ők is megerősítették István állításait, de a nyilvánosságot senki nem merte vállalni a sok negatív magyar példa miatt. Úgy vélték ugyanis, hogy mindenki rosszul jött ki a dologból, aki nyilvánosan felvállalta a korrupciógyanús ügyek kiteregetését.
Egyébként egyetértettek abban: nincs szükség a személyes "szereplésre", mert ahogy a cikkből is kiderül, minden bizonyíték adott, csak elő kell szedni a statisztikákat. Azokból világosan kiderül a tisztesség és a korrupció is.
Igen, a jogsi megvehető
Az oktatók és a vizsgáztatók mind azt mondták a 24.hu-nak: a hírek igazak, valóban megvásárolhatóak a vizsgák. Sőt, van, ahol át is lehet jelentkezni egy megkenhető iskolához, ha az eredeti helyen erre nem volt lehetőség, és nem ment a vizsga.
Más visszaélések is vannak azonban, és az ellenőrzés egyáltalán nem olyan következetes, és szigorú, mint ahogy azt a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) írta nekünk – derült ki abból, amit sokéves tapasztalatuk alapján megosztottak velünk a szakmában dolgozók.
Nem lehetséges a csalás? Dehogynem!
Az állami sofőrképzéssel kapcsolatban a Nemzeti Közlekedési Hatóság azt írta nekünk, hogy "a képzést megvalósító intézmény és a vizsgáztató jól elkülönül majd egymástól, így fel sem merül az esetleges csalás gyanúja". István szerint ez nem igaz, és teljes tájékozatlanságról árulkodik. Hiszen a képzést gazdasági társaságok vagy egyéni vállalkozások végzik, a vizsgáztatást pedig a megyei kormányhivatalok közlekedési felügyelősége bonyolítja le.
A képzőintézmények pedig jól ismerik a megyékben tevékenykedő vizsgabiztosokat, illetve azok is a területükön dolgozó oktatókat, iskolavezetőket. Sőt, mi több, egyesek szoros baráti kapcsolatot ápolnak egymással, amit nem is titkolnak (közös élményekről posztolt fotók a Facebookon). Oktató, vizsgáztató, főnök, ellenőr együtt. Véletlenül pont azok, akiknél kiemelkedően jó a vizsgasikeresség is.
De mindez keveseket zavar. Mondták is Istvánnak, mit kukacoskodik: az oktató és a vizsgáztató is emberből van, miért ne barátkozhatnának a munkán túl.
Balhé az nincs
Ez az urambátyám kapcsolat azonban megkérdőjelez sok mindent, nemcsak a vizsgáztatást, hanem az ellenőrzések hitelét is. Volt olyan eset, hogy meg sem volt az oktatási napló, a baráti ellenőr mégis rendben találta azt. István szerint nem egy alkalom akadt, hogy több ezer kilométer eltérés volt az autó számlálója, és a között, hogy a vezetési karton szerint (elvileg) hány kilométert vettek a tanulóvezetők. Ami azt jelenti, hogy a pénzükért nem adták le a tanulóknak az oktatók a gyakorlati órákat, hanem e nélkül küldték őket vizsgázni. (Ami egyébként elvileg teljesen kizárt, szabálytalan.)
Balhé azonban nem lett az ügyekből. Meg abból sem, amikor a másodállású oktató, aki (miután főállású munkahelyén ledolgozott 168 órát) még 190-200 óra gyakorlatot is tartott (papíron) havonta. Vagyis ugyanannyit, mint egy főállású oktató. Elhiszi ezt valaki? Úgy látszik, az ellenőrök igen.
Csak papíron van meg a kötelező vezetés
Megerősítették, a nagy kategóriáknál (teherautó, busz) sűrűn fordul elő, hogy a tanulók nem vezethetik le a kötelező órákat. Ennek több oka is lehet. Vannak olyan iskolák, ahol egyszer vezetnek a rutinvizsga előtt, és kétszer, esetleg háromszor a forgalmit megelőzően. Persze a vizsgára csak akkor tud menni az illető, ha a kötelező óraszám levezetését aláírta. És ezt mindenki alá is írja, ha nem akar egy évet várni a hivatásos jogsira.
Persze a gyakorlás hiánya megmutatkozik a vizsgán, bár nem minden esetben, mert nyilván aki gyakorlott vezetőként kezdi a nagy kategóriát, annak kevesebb óra is elég lehet. Aki pedig gyengébb? Ahhoz mit ad Isten, egy ismerős vizsgabiztost "sorsol" a gép (bár ez inkább személygépkocsi kategóriában jellemző). És siker! A gyakorlatlan tanulónak is megvan a vizsga – vázolja István a szokásos történetet. Nyilván ilyenkor nem "jófejségből" engedik át az illetőt – tette hozzá.
Szerinte egyébként a gyakorlati oktatást nem tudják hatékonyan ellenőrizni, a tantermi elméleti oktatást pedig vidéken nemigen kontrollálják, mert messze van. Persze annál az iskolánál, ami a vizsgabizottsághoz közelebb van, akár naponta háromszor is megjelenhet az ellenőrzés. Így aztán a statisztika is rendben van – jegyezte meg.
A pofátlanságnak nincs határa
Egy vizsgáztató hozzátette: nem elég, hogy gyakran nem adják le a kötelező óraszámot, hanem, ha megbukik a tanuló, beszedik tőle a pótórák és a pótvizsga díját (amit aztán szintén nem adnak le), plusz ekkor már egészen életszerűen bevethetik a kenőpénzt is. És ha a biztos nem hajlítható (vagy csak ígéret szintjén kerül hozzá a pénz), akkor az oktató még azt is beadhatja végül az ismét megbukott sofőrjelöltnek, hogy "olyan hülye voltál, hogy lefizetéssel sem lehetett átengedni téged".
Könnyű lenne kideríteni, kik csalnak a vizsgáknál
A megszólalók szerint egyébként egyszerű lenne kiszűrni, kik korruptak: csak meg kellene hogy nézzék a statisztikákból, melyik vizsgabiztos, milyen rendszerességgel szerepel egy bizonyos oktatónál, és ott milyen (az átlagot jóval felülmúló) eredményt produkál. Az átlagtól eltérő adatok azonnal megvilágosítanák, hogy hol lehet csalás – értettek egyet mindannyian.
Megkérdeztük az NKH-t, ők végeznek-e ilyen típusú összevetést, de válaszukban erre nem tértek ki. Azt írták, hogy a folyamatos ellenőrzés általában véletlenszerű, és ezenkívül konkrét panasz alapján is végeznek vizsgálatokat.
Hiába mondott neveket is az írásos panaszban
István egyébként volt olyan bátor, hogy a hibákat, hiányosságokat, visszaéléseket és a korrupciót nevekkel együtt (oktatók, vizsgáztatók, ellenőrök) nemcsak szóban, hanem írásban is jelezte az illetékes elvtársaknak. Mi több, kifejtette azt is, az ellenőrzés konkrétan hogyan, hol, hány évre visszamenőleg találhat bizonyítékot például a visszaélésekre vonatkozó állításaira. Bejelentése nyomán azonban nem azt a statisztikát vették elő, amiből kiderülhetett volna a turpisság. Végül lezárták a vizsgálatot azzal, hogy nem megalapozott a panasza, nem volt visszaélés.
Az írásbeli bejelentés alapján intézkedés, érdemi kivizsgálás, esetleg rendőrségi feljelentés nem történt. A kormányhivatal megkérte az igazgatót, hogy vizsgálja ki az ügyet. Az igazgató pedig jelentette a kormányhivatalnak, hogy minden rendben van.
Nem véletlen, kicselezhető
Mivel úgy tudtuk, sorsolással dől el, ki melyik vizsgáztatóhoz kerül, rákérdeztünk, mi a helyzet, ha az illető nem vesztegethető meg, de közben a korrupt oktató már beszedte a "biztos vizsgáért" kért pénzt. Megtudtuk, a kenőpénz legtöbbször ilyenkor sem kerül vissza a sofőrhöz. Ha átmegy a tanuló a vizsgán, akkor azért nem. Ha pedig nem megy át, akkor azt szépen megindokolja az oktató (lásd feljebb: olyan hülye voltál...).
Bár elvileg véletlenszerűen dől el, melyik oktató melyik vizsgáztatóhoz kerül, ez mégsem feltétlenül így van. Mert könnyen meg lehet hekkelni a rendszert (elég az entert addig nyomogatni, amíg a "véletlen" úgy nem alakul, hogy a megfelelő vizsgáztató kerüljön a megfelelő oktatóhoz). És ezt meg is teszik. De ezen túl is belenyúlhatnak a "véletlenbe". Ráadásul védhetően meg is tudják indokolni a "korrekciót". Szóval bár a szoftver véletlenszerűen dobja ki a párosítást, mégis irányított (lehet) a beosztás – jelentette ki István, amire a többiek is helyeseltek.
Kész átverés
Az NKH jó támpontnak ajánlotta a fogyasztóvédelmi mutatószámokat azoknak, akik éppen az autósiskola kiválasztása előtt állnak, István azonban úgy látja, a delikvens nem lesz sokkal tájékozottabb a mutatóktól, mert azok teljesen torz képet adnak. Például a képzési óraszámról, ami attól is függ, milyen messze van a gyakorló/vizsgáztató terület az iskolától (azt a távot minden nap le kell vezetnie a tanulónak). Aztán biztosan több lesz a képzési költség egy vidéki autósiskolánál, mint pl. egy budapestinél.
A vizsgasikerességi mutatót pedig nagy átverésnek tartja. Ha azt akarja az oktató/az iskola, hogy a mutató minél kedvezőbb legyen, nem jobban fog dolgozni – mert már nem is tud jobban –, hanem megpróbál valamit intézni a vizsgabiztosnál – tette hozzá.
Alul, felül is sárosak
Kíváncsiak voltunk arra is, vajon mennyire szövi át a rendszert a korrupció, milyen arányban vesznek részt benne az oktatók és a vizsgáztatók.
Megszólalóink azt mondták, az oktatók közül nincs mindenki benne mélyen a simliskedésben, csak néhány fő, többen pedig csak alkalmanként intézik el így a "nehéz eseteket". A maradék fele kimarad, negyede fél, a többi morcos, és szívesen kitálalna. És sok vizsgáztató is van, aki egyáltalán nem fogad el csúszópénzt.
Azokban a megyékben, ahol a vezetés tűzzel-vassal irtja a korrupciót (ilyen is van), ott a becsületes vizsgáztatók megbecsült emberek. Viszont, ahol dúl a korrupció, ott jellemzően a "fejétől bűzlik a hal", és a tisztességes vizsgáztatók – finoman fogalmazva – nem a vezetők kedvencei. Nyilvánvalóan ennek megfelelően alakul a megyékben az autósiskolák és a vezetés viszonya. Ahol a vezetés korrupcióellenes, ott a hasonló elveken működő iskolák a megbecsültek. Máshol pedig a simlis iskolák ápolnak jobb kapcsolatot a vezetéssel.
A korrupt kollégák pedig a jó kapcsolataik révén (néhány megyében) úgy viselkednek, mint akik sérthetetlenek.
Életveszélyes ami megy
Az, hogy olyan embereket engednek át a vezetési vizsgán, akik nem felelnek meg a követelményeknek, többfajta kockázatot is rejt – értett egyet vele minden megszólaló. Egyrészt veszélyt jelent a többi közlekedőre nézve (autósokra, gyalogosokra, vagyis mindnyájunkra). Másrészt óriási baj az, hogy mindez "természetes".
István szerint a szomorú a dologban az, hogy mindenki azt mondja: "Elmegyek, megcsinálom a jogsit!" én nem azt, hogy "Elmegyek, megtanulok vezetni!" Az emberek fejében az van, hogy kis pluszpénz nélkül nem is lehet a jogsihoz jutni.
Volt már sok olyan tanulója, akik szerették volna megvenni a vizsgát. Sőt, ami ennél is durvább, anyuka, apuka kereste meg azzal, hogy a gyereknek intézze el a jogsit. Mondta, "sajnos" nála ez nem megy. A helyzetet kiválóan jellemzi, hogy ezt nem nagyon akarták elhinni neki. | [
"Nemzeti Közlekedési Hatóság"
] | [] |
Érd képviselőtestülete április végén megállapodást kötött a harmadosztályban játszó Hargitai Farkasok Sportegyesülettel, hogy 1,5 milliárd forint TAO-pénzből jégcsarnok épülhessen a városban.
Április közepén számoltunk be arról, hogy Biatorbágyon 1,5 milliárdos jégcsarnok épül javarészt TAO-pénzből. A biatorbágyi képviselőtestület többek között azzal indokolta a beruházás fontosságát, hogy azzal helyzeti előnybe kerülhetnek a közeli Budaörssel, Érddel és Törökbálinttal szemben, hisz ezeken a településeken nincs jégcsarnok.
Két héttel később kiderült, hogy a Biatorbágytól mintegy 17 kilométerre fekvő Érden is lehet jégcsarnok.
Az érdi képviselőtestület az április 27-i ülésén megállapodást kötött a budapesti székhelyű Hargitai Farkasok Sportegyesülettel. A paktum értelmében a város tulajdonában lévő Érdi Sport Kft. biztosítja a beruházáshoz a telket, az egyesület pedig május 2-ig benyújta a Magyar Jégkorong Szövetséghez (MJSZ) a jégcsarnokra vonatkozó TAO-pályázatot 1,5 milliárd forint “összegre vonatkozóan".
A felek vállalták, hogy a pályázat pozitív elbírálása esetén az egyesület legkésőbb 2019. december 31-ig felépíti a jégcsarnokot, a városi cég pedig hozzájárulását adja ahhoz, hogy a városi telken lévő majdani épületnek az egyesület legyen a tulajdonosa.
“Felek rögzítik, hogy a Beruházás megvalósítása és a Jégcsarnok üzemeltetése során a TAO-pályázaton nyert támogatás gazdaságos, szabályszerű és felelős felhasználásáért kizárólag az Egyesület felelős.“
A testületi ülés előterjesztései között megtalálható megállapodás szerint a Hargitai Farkasok SE a földhasználati jogért cserében jégpályahasználatot biztosít az Érdi Sport Kft.-nek hétköznapokon 9-10 óra között 1 óra időtartamra, igény szerint korcsolyaoktatóval. Továbbá évi legalább két alkalommal – ebből egyszer ingyen – reggel hattól éjfélig, egész napos rendezvényre is használhatja a városi cég a jégcsarnokot, és az egyesület az érdi állandó lakosoknak 15% kedvezményt ad majd a belépődíjból.
Az Érdet 2006 óta vezető polgármester, a fideszes T. Mészáros András által jegyzett előterjesztés szerint a Hargitai Farkasok SE-t 2005-ben alapították, és jégkorongcsapata a Magyar Jégkorong Szövetség OB. III-as bajnokságában versenyez.
A jégcsarnok az Érd Aréna mellett épülne fel, a szükséges területet az önkormányzat 2017. február elején adta a városi tulajdonú Érdi Sport Kft.-nek. Az akkori előterjesztés szerint a jégcsarnoknak helyet adó telek nagysága 3,7 hektár, értéke pedig 564,3 millió forint.
A Hargitai Farkasok SE honlapja ugyan nem működik, de az Átlátszó elérte telefonon az egyesület vezetőjét, Simon Zsoltot. Érdeklődésünkre Simon elmondta, hogy az érdi önkormányzattal kötött megállapodásnak megfelelően beadták a TAO-pályázatot, melynek elbírálására 30 nap áll az MJSZ rendelkezésére. Ugyanakkor az elvi támogatást már korábban megkapták a szövetségtől, ezért bíznak a sikerben, és már idén szeretnének nekiállni az építkezésnek.
“A Magyar Jégkorong Szövetség is lát benne fantáziát."
Simon Zsolt szerint a biatorbágyi jégcsarnok mellett az érdi megépítése is indokolt, és igény is van rá. Simon kérdésünkre válaszolva közölte, hogy az érdi csarnokot 200 férőhelyesre tervezik, és elsődleges célja a Hargitai Farkasok SE utánpótlás-képzésének beindítása, valamint a korcsolyaoktatás.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Érdi Sport Kft.",
"Hargitai Farkasok Sportegyesület"
] | [
"Magyar Jégkorong Szövetség",
"Hargitai Farkasok SE"
] |
Az EU-s közbeszerzési értesítő legfrissebb számában közzétett hirdetmények szerint újabb 3 milliárd forintot költ el a Városliget Zrt. Az összegből a Néprajzi Múzeum és a Városliget rehabilitációjának tervei készülnek el.
A Néprajzi Múzeum kiviteli terveinek elkészítésére vonatkozó közbeszerzést a Napur Architect Építészeti Iroda Kft. által vezetett konzorcium nyerte, melynek tagja még a EXON 2000 Tervező és Kereskedelmi Kft., a Spányi Partners Zrt. és az Animatíve Kft.
A megbízás értéke nettó 1,79 milliárd forint, bár a Városliget Zrt. 50 millióval kevesebbre, “csupán" 1,74 milliárd forintra becsülte a munkát. A négy cég tavalyi nettó árbevétele összesen volt 879 millió forint, ami a városligetes megbízásnak a fele.
A Városliget tájépítészeti tervpályázatát a Garten Studio Kft. májusban nyerte el, és a most közzétett eredményközlő szerint nettó 1,27 milliárd forintot fogják elkészíteni a terveket. Ez az összeg 420 millió forinttal több a Városliget Zrt. által előzetesen becsült nettó 850 milliós költségnél.
Az EU-s közbeszerzési értesítőből az is kiderül, hogy a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum (MMKM) terveit az eredeti szerződésben szereplő összegnél 151 millió forinttal drágábban, összesen 750 millió forintért készíti el a Mérték Építészeti Stúdió Kft., mert előre nem látott feladatok merültek fel.
Például át kell ültetni a területen található fákat, ki kell váltani a Hermina úti trolivezetékeket, át kell helyezni egy új helyszínre az épület felszíni részét, továbbá módosul a mélygarázs megközelítési útvonala is.
Erdélyi Katalin | [
"Városliget Zrt."
] | [
"Garten Studio Kft.",
"Animatíve Kft.",
"Néprajzi Múzeum",
"Napur Architect Építészeti Iroda Kft.",
"Mérték Építészeti Stúdió Kft.",
"Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum",
"Spányi Partners Zrt.",
"EXON 2000 Tervező és Kereskedelmi Kft."
] |
Atkári János 1994 és 2006 között volt Demszky Gábor főpolgármester helyettese, az utolsó két évben hatáskör nélkül. Előtte négy évet lehúzott a Városházán. Belülről ismeri Budapest gazdálkodásának buktatóit, amikor hivatalban volt, a csődelhárítást tekintette fő feladatának. Szerinte Demszkyn egyre inkább erőt vett a félelem, mihez kezd, ha főpolgármesteri mandátuma lejár, menekülni kezdett a felelősségvállalás elől, egyre kevésbé volt képes azonosulni a korábban felvállalt, személyes kockázattal is járó szemléletmóddal és politikával. Atkári jelenleg a Pénzügykutató Intézet munkatársa.
Atkári János © Müller Judit hvg.hu: Ha jól tudom, "városházi korszaka" előtt a Világgazdaság c. napilap főszerkesztő helyettese volt.
Atkári János: Igen, onnan hívott át a Városházára 1990 őszén Demszky Gábor. Először nemet mondtam, aztán decemberben, három hónapos próbaidőre elvállaltam a sajtófőnökségre tett ajánlatot. Bizalmasa, kabinetfőnöke lettem a főpolgármesternek, részt vettem a vezérkarban, benne voltam a legszűkebb vezetői körben. Hamar rájöttem arra, hogy Demszky nem eléggé felkészült arra a feladatra, amit elvállalt, tipikusan humán értelmiségi attitűddel közelit a felmerülő problémákhoz. Ugyanakkor a fővárosban, mint politikai közegben, Demszky bal-liberális szemlélete kedvező visszhangot keltett. Jó érzékkel szólította meg a budapestieknek azt a részét, mely fogékony volt a bal-liberális üzenetre, empátiával és érdeklődéssel közelített a főváros problémáihoz.
Kezdettől fogva hiányzott azonban belőle a célok és a megvalósításukhoz szükséges eszközök közötti összefüggések felismerése, csekély érdeklődést és affinitást mutatott a stratégiaalkotás, a szervezetépítés és a folyamatszabályozás iránt. Ezt a hiányosságát egy ideig pótolni tudta azzal, hogy együttműködött az e képességekkel rendelkező emberekkel. Nekem mindig az a hálátlan szerep jutott, hogy figyelmeztessem a lehetőségek határaira, s igyekezzem összeegyeztetni az értékeket és az eszményeket a rendelkezésre álló, valóságos forrásokkal, mozgástérrel.
hvg.hu: 1994-től a főpolgármester általános helyetteseként az önkormányzat gazdasági-pénzügyi csúcsvezetője lett.
Reagálás a Városházából Ikvai-Szabó Imre gazdasági ügyekért felelős főpolgármester-helyettes az Atkári Jánossal készült interjú kapcsán reagált a város gazdálkodását érintő kritikára. Levelét teljes egészében az alábbiakban közöljük. Kattintson! A.J.: Bizonyos értelemben, nem hivatalosan, ez már korábban bekövetkezett. Elődöm, Székely Gábor rendkívül intelligens és szellemes ember, aki azonban igazából "kispályán", rögtönzésekben villantja fel a tehetségét, hosszabb távra nem képes tervezni. Nem tudta felmérni, hogy mekkora a főváros pénzügyi mozgástere akár csak éves távlatban, sőt ezt lehetetlennek is tartotta az akkori körülmények között. Így nem készültek, nem készülhettek valós cselekvési tervek a ciklusból hátralévő évekre sem. Ez önmagában is nagy baj, de az akkori kormányzat által erőltetett és Székely által is pártolt Expo kontextusában az életveszély kategóriájába esett. A kormánnyal való tárgyaláshoz szükséges adatokat Székely Gábor nem tudta a rendelkezésünkre bocsátani. Minthogy ennek veszélyeit jeleztem, Demszky megbízásából több havi munkával, szakértő munkatársak bevonásával elkészítettem Budapest pénzügyi mérlegét, melyet később jelentősen kifinomítottunk, s azóta is naprakészen vezetnek.
Formálisan 1994 végén vettem át Székely Gábor helyét, érdekes körülmények között. Ő 1994 júniusában bement Demszkyhez, és közölte: mivel úgy látja, hogy az őszi önkormányzati választásokon az SZDSZ gyengén fog szerepelni, Demszky pedig nem fog nyerni, ezért "át kíván nyergelni". A szocialisták felkérték, vállalja, hogy a várható szocialista győzelem után az Expo kormánybiztosa lesz. Ezek után fordult Demszky hozzám, hogy a választások után, ha nyer, legyek a helyettese, s egyebek között állapodjak meg a világkiállítás lemondásáról, illetve az expo-beruházások kapcsán válságos helyzetbe került fővárosi pénzügyek rendezéséhről, illetve a szükséges költségvetési támogatásról a kormánnyal.
hvg.hu: Ha ugrunk az időben, mintha most ugyanez a zűrzavar és fejetlenség tükröződne a négyes metró építkezésének kezelésében is.
A.J.: A most egyfajta bűnbakká tett volt metróbiztos, Gulyás László vezényelte le az önkormányzati idők minden tekintetben zökkenő mentes, széles körű elfogadottságot és elismertséget élvező nagyberuházását, a nagykörút és a milleniumi földalatti rekonstrukcióját. Nem ő vált alkalmatlanná a szerepre, hanem az a vezetési szerkezet, amelyben egy ilyen nagyságrendű beruházás eredményesen kezelhető. A probléma összefügg az elhibázott politikai szerkezettel: az országos politikát az alapvetően más természetű fővárosi önkormányzati közegben leképezni igyekvő koalíciós struktúrával. A koalíciós felek számára a meghatározó ügyek kifelé hatalmi kérdésként jelennek meg, amit erőből kell és lehet megoldani, miközben befelé, egymás közt kényes osztozkodás elszenvedői. A lényegi kérdésekben hiányzik a valódi egyeztetés, ugyanakkor minden ügyben szakmai mezbe burkolt hatalmi harc folyik. Kifelé "gőgös tömbként" viselkedik a koalíció, befelé a bábák sokaságának kezei közt vergődnek az ügyek.
Demszkynek nem volt bátorsága és kedve sem az első ciklus formailag is kisebbségi kormányzását folytatni a későbbiekben, annak ellenére, hogy immár közvetlenül választott volta egyfajta prezidenciális rendszert tett volna lehetővé. Ennek érdemi működtethetőségéhez, a döntésekhez szükséges többség mindenkori megteremthetőségéhez persze nagy türelem, felkészültség, hitelesség, tárgyalókészség és képesség kell. De erre a feladatra Demszky Gábor nem igazán érezte alkalmasnak magát. Kényelmesebb volt számára, autoriter hajlamainak jobban megfelelt a koalíció hatalmi fegyelme, mint a meggyőzéssel, érveléssel kialakítható többség. Paradox módon tehát a látszólag autoriter prezidenciális rendszer a fővárosi önkormányzati közegben jóval nagyobb demokráciát és jóval érdemibb szakmai munka lehetőségét adta volna meg minden politikai tényező számára, mint amit az országos politikai rendszer koalíció–ellenzék felállásának e közegben való másolása hozhatott. Ez a helyzet megbénította az ellenzéket, lényegében feleslegessé tette, demagóg politikára kárhoztatta. Érdemi ellenzéki kontroll hiányában a kormányzó pártok kényelmesedtek el, kerültek válságba. A metróanomáliák jórészt e paralitikus politikai állapot kivetülései.
hvg.hu: A négyes metrót Demszky személyes ügyének tekintette, talán ezért nem volt képes reálisan mérlegelni a megvalósítás lehetőségeit?
A.J. : Ez nem áll. Vagy tekintsük úgy, hogy amikor ebben a vonatkozásban Demszkyt védem, akkor magamat védem. A metró ügye az említett kezdetektől egészen a magyar állammal 2004-ben tető alá hozott szerződésig a lényegi kérdéseket illetően, minden jelzett koalíciós tehertétel ellenére, rám volt bízva, és nem volt köztünk vita a főpolgármesterrel. Valóban személyes ügyének tekintette, de állítom, hogy alapos érvek hatására. Itt nem egy kezdetektől elhibázott nagyberuházásról van szó, hanem egy kezdetben elhibázott, azután helyretett, most pedig botladozóvá vált projektről. A négyes metró ügye a rendszerváltás után az Expo kapcsán került elő. Majd amikor az új kormány lemondott a világkiállításról, új konstrukció alapján folytattuk a metró tervezését, immár szakmailag igazolható nyomvonalon és hosszban, az Etele tér és a Bosnyák tér között. A ’90-es évek második felében elvégzett, rendkívül alapos megvalósíthatósági tanulmány az e tekintetben az EU-t is képviselő Európai Beruházási Bank égisze alatt és jóváhagyásával készült. A főváros azonban nem gondoskodott megfelelően a metró tágabb összefüggéseinek megfelelő kezeléséről.
A BKV dilemma (Oldaltörés)
Demszky Gábor © Fazekas István hvg. hu: Mint erről már korábban is nyilatkozott, a BKV illetve főváros pénzügyeit kellett volna rendben tartani, ez a tágabb összefüggés?
A.J. : Világos volt a számomra, hogy a négyes metró sikeres beruházásának előfeltétele, hogy a Budapesti Közlekedési Vállalat helyzetét valamiképpen rendezzük, egyensúlyba hozzuk a bevételeket és a kiadásokat. Ennek egyik elemeként a főváros egész működését racionalizálni kellett volna, hogy – egyebek mellett – képessé váljon a maga részét kivenni a tömegközlekedés működtetési költségeiből: növelni a szolgáltatások hatékonyságát, másfelől fájdalmas működési megszorításokat vállalni, illetve kivonulni egyes területekről. Ezt a logikát a főpolgármester hosszú ideig elfogadta, de azután 2001-től kezdve mind jobban elbizonytalanodott. Mint városvezető, úgy érezte, elért tanulási képességének határára. Egzisztenciális pánik társult ehhez, az a félelem, hogy nem tudja, mihez kezd, ha a főpolgármesteri mandátuma lejár. Ezért egyre kevésbé lehetett vele lényegre törően, alaposan, az előkészített dokumentumok alapján tárgyalni, menekülni kezdett a döntések, a felelősség vállalása elől. Összecsaptak a feje fölött a hullámok, elhárította a döntéshez nélkülözhetetlen információkat, és egyre kevésbé volt képes azonosulni egy alkatától alapjában idegen, de tanulási periódusában vállalt, személyes kockázatokat is jelentő szemléletmóddal és politikával.
hvg.hu: Szemmel láthatóan nem sikerült megoldást találni a BKV egyre súlyosabb helyzetének orvoslására.
A.J.: A hiány harmadát fedezi jelenleg az állami támogatás, viszont az ugyancsak harmadnyi BKV-hiányt fedező helyi adóról - az előzetes tervek ellenére – nem nyújtottak be törvénytervezetet a parlamenthez. A főváros pedig a mai napig visszariad a "harmadik pillér" megalkotásától, ami 2004-ben mintegy negyven százalékos átlagos tarifaemelést és a nyugdíjasok ingyenes közlekedésének megszüntetését jelentette volna, a halogatás miatt ma már még fájdalmasabb lenne a dolog. Ezzel egyidejűleg azonban elengedhetetlennek tartom a tömegközlekedés vonzerejének és versenyképességének javítását. Részben - a jelenlegi trendekkel ellentétben - a szolgáltatás terjedelmének és színvonalának a növelésével, részben annak tudomásul vételével, hogy az egyéni közlekedést - korlátozó intézkedésekkel is - vissza kell szorítani, ha az a színvonalas és gyors tömegközlekedést fizikailag akadályozza. Ekkor lehet tarifát emelni, és egyensúlyba hozni a BKV költségeit és kiadásait – nem mellesleg élhetőbbé tenni a várost.
hvg.hu: Egy ilyen szanálás politikai következményekkel járhat.
A.J.: Igen, itt van a kutya elásva – a bátorság hiányában e tekintetben minden általam ismert politikai tényező osztozik. A kormánykoalíció retteg, hogy elveszíti a következő választásokat, ha nem tartja fenn a nyugdíjasok ingyenes utazását. De mert ez megrendíti főváros költségvetését, a BKV a járatokat ritkítja, hogy visszafogja a költségeket. Így viszont tönkreteszi az egész hálózatot. Így aztán könnyen beigazolódhat az, ami nem volt eleve igaz, nevezetesen, hogy megkérdőjelezhető a metróberuházás indokoltsága. Mi értelme ezek után a négyes metrónak, melynek építése egyébként szükséges lenne, és amúgyis, már ugyanannyiba kerülne abbahagyni, mint folytatni?
hvg.hu: Abban, hogy 2004 októberében szakított Demszky Gáborral, szerepet játszott a terepjáró-ügy.
A.J.: Volt ennél súlyosabb probléma is. Demszky környezetében ekkor tűntek fel olyan emberek, akik nem osztották maradéktalanul azokat a politikai erkölcsi elveket, amelyekhez én ragaszkodom, viszont e tanácsadók számára inkább a politikai és egzisztenciális túlélés volt az első számú szempont. Ez nyílt konfliktushoz vezetett, és Demszky nyilvánvalóan nem bírhatta sokáig a kényszerű egyensúlyozást. A fő ok azonban az volt, hogy Demszky nyitottabbá vált ezeknek az embereknek az érveire. Ők keményen bírálták az általam képviselt szigorú gazdaságpolitikát és igazmondási törekvést, a koalíciós konstrukcióval kapcsolatos fenntartásaimat. Ezt meg lehetett érteni, hiszen a hasonszínű kormányzat - országos szinten - minden józan meggondolás ellenére olyan politikát folytatott, amelynek lényegét majd csak Őszödön mondták ki a maguk számára. Demszky tehát inkább elvonta a hatásköreimet.
Úgy látom, évtizedekbe telik majd, ameddig sikerül helyreállítani a főváros gazdasági egyensúlyát, és jóvá tenni azt, hogy a Városháza vezetése letért a szigorú pénzügyi fegyelem útjáról.
Pelle János | [
"BKV"
] | [
"Pénzügykutató Intézet",
"Európai Beruházási Bank",
"Budapesti Közlekedési Vállalat"
] |
Eddig hiába kereste a borok ujjlenyomatát?
Most csökkenhetnek az ez iránt sóvárgók szenvedései, ugyanis
négymilliárd forintot adtunk arra,
hogy a Diagnosticum Zrt. tanúsítványokat állítson ki ilyesmiről, írja az MTI. Már fel is készült a tanúsítványok kiállítására a szerencsés cég, most pedig már csak arra várnak, hogy kinek lenne szüksége ilyesmire.
Fotó: Ancsin Gábor 2014 tavaszán nyitja meg kapuit Csernus Imre, Csutorás Ferenc és Mészáros Péter által 2009-ben alapított Almagyar-Érseki Szőlőbirtok. A birtokon termelt szőlőfajtákról, bortípusokról, a hely szellemiséégéről, történetéről tartott előadást a három tulajdonos és ötletgazda Budapesten, a Király utca 17 alatt található Kolor szórakozóhely pincéjében.
Ebből a pénzből az érdeklődő borászok egy évig ingyenesen megtudhatják egy-egy bor származási helyét és összetételét, és szintén egy évig ingyen kaphatják ezt az új tanúsítványt. A Földművelésügyi Minisztérium szerint ez az "ujjlenyomat" nagyon jó lesz, mert "erősítheti a fogyasztói bizalmat".
Nem tudni, hogy mindezt pontosan milyen fogyasztói igényre szabták, ugyanis aki olcsó bort vesz, annak az ára számít leginkább, nem a szőlők pontos származási helye. A normális borokat termelő gazdáknak pedig elég egyszer lebukniuk trükközéssel, és oda a hírnevük, soha többé nem fognak tudni hasonló árszinten értékesíteni. De majd a következő években úgyis kiderül, hogy mennyire hiányzott a fogyasztóknak vagy a kereskedőknek még egy plecsni a termékre.
Fazekas Sándor az MTI tolmácsolásában azt is elmagyarázta, hogy így
létrejön egy olyan - matematikai modell számítás alapján elkészített - adatbázis, amely nemzetközileg is hiteles.
Egy-egy magyar bor ujjlenyomatát pedig majd ellenőrizni lehet a nemzetközileg is hiteles, modellt is tartalmazó adatbázisban is.
Arra nem tért ki a tudósítás, hogy ez az új, diagnosticumos plecsni milyen viszonyban lesz a többivel. Alapesetben ugyanis több állami szervezetnek – köztük például a Nébihnek – hivatalból is ellenőriznie kéne a fogyasztók elé kerülő termékeket, hogy ne lehessen elsütni tokaji aszúként zalai othellót sehol.
Fazekas szerint ráadásul a borokon kívül más termékekhez is jó lesz majd, ahol az eredetvédelemmel gondok vannak, mint például a méz, egyes feldolgozott húsféleségek, szalámik, kolbászok, pálinkák és más szeszesitalok összetételének meghatározásában. Ami egészen extrém technológiát sejtet, erős teljesítmény lehet kideríteni, hogy mondjuk tényleg Magyarországon élt-e az adott disznó a kolbászból.
A Fideszhez közeli Diagnosticum egyébként régi ismerős cég, a közbeszerzéseinknek pedig most is az egyik legnagyobb nyertese. Az alapító Kékessy Dezső Orbánék szorosabb bizalmasa, egy ideig üzlettársa volt Orbán feleségének, személyesen Lévai Anikónak is. Korábban olyan vádak érték őket, hogy főleg a fideszes önkormányzatok hirtelen érkező nagy értékű megrendeléseivel pumpálják fel céget, de szerintük nem a politikai kapcsolatok repítették őket, hanem egyszerűen
szerencsés csillagállás
alakult ki számukra. | [
"Földművelésügyi Minisztérium",
"Diagnosticum Zrt.",
"Fidesz"
] | [
"Almagyar-Érseki Szőlőbirtok"
] |
Tovább hízik az állam emlőjén a vizes vb egyik nagy nyertese
Nem emelkedett a szerződésmódosítás után a József nádor tér felszínrendezésére kiírt munka keretösszege – derült ki az európai közbeszerzési értesítőből. Ugyanúgy 1,2 milliárd forintból építhet parkot és parkolókat a mélygarázs tetejére a Penta Általános Építőipari Kft., amely korábban elnyerte a tendert.
Kilenc munkanap alatt kell elvégezniük a magánberuházással finanszírozott mélygarázs feletti parkolók kialakítását, és a parkosítást.
A Penta gyakori nyertese a belvárosi közbeszerzéseknek. A cég nyerte az V. kerület által a közterületek felújítására és mélyépítési munkákra kiírt 5 milliárd forint keretösszegű tendert. Nemrég a Szervita tér megújítási munkáit kapták meg, 134 millió forintért.
A Kisközgépnek nevezett, 2010-től állami tendereken sorra nyertes Penta fő profilja a szennyvízberuházás, a mélyépítés és a díszburkolás. Legutóbb idén februárban írtunk róluk: nettó 3,25 milliárdért építhetnek 2,4 kilométeres gyorsforgalmi utat Dunakeszinél.
Egyik leányválallatuk, a Penta Industry Kft. 2,4 milliárdért építhet stadiont Kisvárdán, a vizes vb-t felügyelő Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter szűkebb pátriáján. E mellett a Penta Industry lett a vizes vb egyik nagy nyertese, többek között ők építhették a vizes vb városligeti helyszínét 4,9 milliárdért.
690 millióért lett az OTP-é Az építkezéssel kapcsolatban felmerült, hogy az OTP mélygarázsépítésének felszíni rendezését miért az önkormányzat fizeti közpénzből. Az Indexnek írt válaszában az önkormányzat azt írta, hogy az OTP 690 millió forintért az általa finanszírozott és megépített mélygarázsra 50 éves építési-üzemeltetési jogot szerzett. Az önkormányzat a mélygarázs üzemeltetőjének bevételéből nem részesedik, ingyen parkolóhelyekhez nem jut. A mélygarázs 50 év után a Belváros tulajdonába kerül, addig is az üzemeltető 58 db kedvezményes parkolóhelyet biztosít a kerületi lakók számára a mindenkori teljes árú bérlet árának 50%-át jelentő áron. A kapott 690 millió forintot az önkormányzat a közterület-fejlesztési programjába építette bele.
Kiemelt kép: József nádor téri látványterv. Forrás: Belváros-Lipótváros önkormányzat | [
"Penta Általános Építőipari Kft."
] | [
"Penta Industry",
"Penta Industry Kft."
] |
Az Orbán-kormány turisztikai komplexumot venne Szlovéniában, a beszerzést bonyolító állami cég már elutalt egy komoly előleget, a közel 3 milliárd forintos vételár pedig ott pihen a számláján. A vállalat rokoncége – amelynek születésénél Mengyi "Voldemort" Roland bábáskodott – hozta létre a Gül Baba türbéjét évi százmilliókért üzemeltető alapítványt Orbán török barátjának, Adnan Polatnak.
144,4 millió forintot utalt át közjegyzői letétbe a Comitatus-Energia nevű állami zrt. egy külföldi ingatlanvásárlással kapcsolatban – derül ki a cég 2018-as beszámolójából. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) a hvg.hu-val azt közölte, hogy a Comitatus-Energia illetékes a szlovéniai Terme Lendava üdülőközpont folyamatban lévő megvásárlásában, vagyis hacsak a vállalat nem bonyolít egyszerre több külföldi ingatlanvásárlást, akkor ez a pénz a Terme Lendavára ment el.
Az Átlátszó.hu írta meg szlovén sajtóértesülések alapján, hogy a magyar állam egy Comitatus nevű befektetési alapon vagy alapítványon keresztül a Terme Lendava megvásárlására készül. A Terme Lendava magában foglalja a 120 szobás, ötmedencés, háromcsillagos Hotel Lipát, továbbá kempinget, apartmanfalut és egy fejlesztési telket. Az adásvételi eljárás folyamatban van – közölte a Terme Lendava tulajdonosa, a Sava Turizem a hvg.hu-val, de a tranzakció "véglegesítéséig" nem árulnak el több részletet. A Comitatus nem válaszolt kérdéseinkre.
Közben Varga Mihály pénzügyminiszter a következőket mondta a Figyelőnek, amikor arról kérdezték, a 325 forintos euróárfolyam mellett mit tanácsol, mikor vegyenek eurót a nyaralni induló magyarok:
Izgalmas egy külföldi kirándulás, de egyáltalán nem baj, ha honfitársaink itthon töltik a szabadságukat, itthon pihennek és költenek. Annyi szép és érdekes látnivaló van Magyarországon.
Mondjuk a kormány tagjai azért nem feltétlenül ragaszkodnak a belföldi kikapcsolódáshoz.
A vételár már bankban pihen
A szlovén sajtó ugyan befektetési alapról és alapítványról írt, de Comitatus néven nincsen se ilyen, se olyan. Az állam tulajdonában van viszont a Comitatus-Energia Zrt., illetve a Comitatus Üzletviteli és Tanácsadó Kft. Az Átlátszó arra a következtetésre jutott, hogy a kormány a Comitatus Kft.-n keresztül akarja megvenni a Terme Lendavát, mint kiderült, valójában a Comitatus-Energián keresztül – a két cég között egyébként sok kapcsolat van, erre még visszatérünk.
A Comitatus-Energia 2018 végéig az MNV felügyelete alá tartozott, akkor került át a Külgazdasági és Külügyminisztérium, egész pontosan annak parlamenti államtitkára alá, ami szintén arra utal, hogy ez a cég intézi a szlovéniai bevásárlást.
A szlovén sajtóhírek szerint a Sava Turizem 9 millió eurót kérne a Terme Lendaváért, vagyis jelenlegi árfolyamon 2,9 milliárd forintot. És mit ad isten, a Comitatus-Energiának épp van 2,9 milliárdja, ebből 2,8 milliárd bankszámlán. Az MNV 2018-ban (még mint a tulajdonosi jogok gyakorlója) 500 millió forintos tőkeemelést hajtott végre a cégben. A pénz nagyobb részét, 2,5 milliárdot pedig még 2016-ban tett bele az MNV, szintén tőkeemeléssel, a hivatalos indoklás szerint "eszközvásárlás" fedezetéül. A vállalat egyébként hosszú évek óta tetszhalott állapotban van, nullánál nagyobb árbevétele utoljára 2014-ben volt, akkor is csak 75 ezer forint.
Mengyi Voldemorttól a lendvai szállodáig
A Comitatus-Energia eredetileg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat cége volt, 2012-ben, az önkormányzatok funkcióelvonással egybekötött adósságkonszolidációjakor került állami tulajdonba. Ez az első kapcsolódási pont a Comitatus Kft.-vel, ami szintén a borsodi önkormányzat 2012-től államosított cége. A Comitatus-Energia vezérigazgatója 2014 óta Fodor Attila, aki 2016 végéig a Comitatus Kft. ügyvezetője is volt. Az államosítás előtt a kft. az önkormányzat vagyonkezelő cégeként működött, a gépészmérnök végzettségű Fodor Attila kinevezése után egy 2011-es interjúban "feltétlenül" szükségesnek tartotta kiemelni Mengyi Roland (Fidesz) közgyűlési elnök segítségét. Arról a Mengyi "Voldemort" Rolandról van szó, akit 2019 februárjában első fokon három év börtönre ítéltek bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás kísérlete és befolyással üzérkedés miatt.
A két Comitatus között ma is van valamiféle kapcsolat, a Comitatus-Energia 2019. április 29-ei dátummal töröltette régi elektronikus elérhetőségét, és újat jegyeztetett be: [email protected] Ez a Comitatus Kft. bejegyzett elérhetősége is.
Orbán török oligarchája és a Gül Baba türbéje
A Comitatus Kft. egyébként az elmúlt két évet éppúgy hibernációban töltötte nulla árbevétellel, mint druszája. Ez persze nem jelenti, hogy ne lett volna fontos feladata, 2017-ben a Comitatus hozta létre a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítványt, így mind a mai napig az alapítói jogok birtokosa. Az állam, pontosabban Szijjártó Péter Külgazdasági és Külügyminisztériuma az alapítványra bízta a türbe működtetését és üzemeltetését – utóbbi feladatra épp folyamatban van az alapítvány közbeszerzése.
Az alapítvány képviseletére jogosult személy és kuratóriumának elnöke az Orbán Viktor miniszterelnökkel és Erdogan török elnökkel is kiváló viszonyt ápoló Adnan Polat török oligarcha. A kuratórium tagjai még:
Suat Gökhan Karakus (Polat magyarországi intézője),
Rahói Zsuzsanna (Orbán tanácsadója),
Szalai István (aki régen igazgatója volt a Szijjártó Péter külügyminiszter körüli emberekkel feltöltött Magyar Nemzeti Kereskedőháznak, és a LinkedIn-profilja szerint "ügyvezetője" is az alapítványnak),
Bán-Czifra Gabriella (Szijjártó Péter volt kabinetfőnöke).
A kormány 2017-ben 714 millió forintot adott az alapítványnak, 2019-re 695 millió van betervezve, a 2020-as központi költségvetésben pedig 650 millió.
Az Orbán család pár éve már nyíltan jó kapcsolatot ápol Polattal és körével, legutóbb Görögországban szurkoltak együtt a Vidinek, de Polat páholyból nézte végig a miniszterelnök eskütételét is. A Magyar Narancs fotósa 2016 tavaszán egy Széchenyi téri teraszon több alkalommal lefotózta egymás társaságában (eltérő konfigurációkban) Tiborcz Istvánt, Orbán Ráhelt, Adnan Polatot, Suat Karakust és Abu Namoust, a néhai Gaith Pharaon ügyvédjét. A kapcsolat túl van a barátságon, Tiborcz ingatlanos cégcsoportja, a BDPST és Polat érdekeltségei már 2015-ben és 2016-ban összekapcsolódtak a József Nádor téri volt Postabank-székház és a Városliget fasori Rátkai Klub felvásárlásakor. (fotó: a szlovéniai szálloda közösségi oldala) | [
"Comitatus",
"Comitatus-Energia",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Szijjártó Péter Külgazdasági és Külügyminisztériuma",
"Gül Baba",
"Magyar Narancs",
"Terme Lendava",
"Comitatus Üzletviteli és Tanácsadó Kft.",
"Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat",
"Sava Turizem",
"Magyar Nemzeti Kereskedőház",
"Hotel Lipa",
"Rátkai Klub",
"Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány"
] |
"Zuschlag! Itt az a pont, amikor a biciklit el kell tolni! Nem, talán ez így nem érthető. Másképp fogalmazok: ha most végre nem takarodsz el, akkor beleb.....unk a földbe. A miniszterelnök szemhéja enyhén rángatózni kezdett. Az arca égővörös volt, a szája egyetlen vékony csíkká változott. Kegyetlen volt, rideg, közönséges...." Így emlékezik vissza a hétfőn megjelenő könyvben Zuschlag arra a beszélgetésre, miután kénytelen volt lemondani mandátumáról. "Gyurcsány és társai feláldoztak engem. Gyűlöltek, mert okos voltam, törtető, és nem féltem tőlük" – áll a Blikk birtokába jutott kéziratban. És bár Zuschlag szerint ő maga is gyűlölte a szocialista pártot és vezetőit, a kegyvesztettség összetörte.
A Zuschlag-ügy egy igazi aljadék fideszes figyelemelterelés – mondta Szanyi Tibor az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Az MSZP elnökségi tagja szerint az egész ügy egy könyv promóciós megoldása, aminek a kiadója ráadásul a Fideszé. A szocialista politikus kijelentette: nem fogják lejátszani a fideszes kottát. Hozhatnak ide huszonhét Zuschlagot is, akkor is az a fontos, hogy pártja huszonhét százalékról ötre csökkentené az ÁFA-t és százezer forintra emelné a minimálbért – magyarázta. Hozzátette: nem ilyen brazil szappanoperákkal kell fárasztani a választókat, Zuschlag János mögött egy darab bizonyíték nincs, "nagy kamu az egész".
"Ne vicceljen! Zuschlag János? Lassan már Kaya Ibrahimnál tartunk, hogy ha így megyünk vissza az időben – és akkor még mindig a kétezres években vagyunk. Komolytalan ez az ügy. Kampány van, ha valaki ötvenmillióval vádolja saját magát, hogy annyiért hajlandó volt korrumpálódni, akkor most vajon mennyit kapott a Fidesztől?" – kérdezte költőien az ATV-től a volt miniszterelnök.
Lendvai Ildikó és Szilvásy György is cáfolta Zuschlag János állításait az atv.hu-nak. http://t.co/CoRyJwB2ms
A Fidesz várja a szocialisták válaszát a Zuschlag János újabb ügyében felmerült kérdésekre. Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője egy más témában tartott sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, Zuschlag János újabb ügyén nagyon meg vannak döbbenve. Hozzátette: a Fidesz - és biztos benne, hogy többnyire az emberek is - várják a szocialisták magyarázatát, hogy mi is ez az egész.
Felvetésünkre, hogy Zuschlagot a Fidesz mozgatja-e, a szocialista képviselő úgy felelt: "Honnan tudjam? Ez politikailag egy valóban logikus feltételezés, de az a helyzet, hogy nem szívesen rúgok még egyet ezen a szerencsétlenen. A jelek szerint elkövetett valamit, de a normál erkölcsi érzék számára dupla büntetést kapott. [...] Majdnem egy apagyilkosnak megfelelő évmennyiséget kellett lehúznia. Azt hiszem, hogy ennyi év halálosan meg is keserítheti az embert, ráadásul nyilvánvalóan van szükség anyagiakra az újrakezdéshez. Hogy aztán ezt a pénzt a könyvkiadótól honoráriumként kapja meg, vagy valamilyen politikai szál is van mögötte, ezt én nem akarom találgatni. Nincs okom rá, hogy azontúl rúgjak bele, mint amit az élet már belerúgott."
Kérdésünkre, hogy a nagyobbik kormánypártnak nincs-e ötvenmillió forintja repiköltségekre, Lendvai Ildikó azt mondta: külön személyes repiköltsége még pártelnökként sem volt. "Ittam a Jókai utcában a kávékat és a jött egy vendégem, még ő is kapott, lehet, hogy ropi is volt mellé. De a kézi kasszában nem voltak milliók, nemhogy ötvenmillió. Az a büdös életben nem állt rendelkezésemre. Szerintem másnak sem ebben a pozícióban" – fogalmazott a politikus.
A másik – szintén négyszemközti – beszélgetésre 2009-2010 táján került sor. Ekkor Zuschlag ellen már eljárás folyt, de még szabadlábon volt. "Elmondta, hogy egy koncepciós eljárás folyik ellene, a politikai hovatartozása miatt hozza az ügyészség ilyen helyzetbe. Természetesen meghallgattam Nem tudtam eldönteni, kinek van igaza, úgyhogy csak annyit mondtam neki, hogy »az igazság elég hamar kiderül«. Az érdekes nem is ez volt, hanem az, hogy amikor kikísértem és kilépett az ajtómon, meglepetésemre ott volt vagy nyolc kamera és húsz újságíró, akiket nyilván nem én hívtam oda" – emlékezett vissza az MSZP akkori pártelnök-frakcióvezetője.
Azt kérdeztük: nem volt-e Zuschlagnak olyan zsarolási potenciálja, hogy amennyiben 2006-ban függetlenként elindul, nyerni ugyan nem nyer, de megakadályozza az MSZP jelöltjének győzelmét. "Ez a zsarolási potenciál nagyon kicsi lett volna. A független jelölteknek – nem biztos, hogy ez jól van így – a magyar választási hagyomány szerint igen kicsi esélyük van. Így utólag is kizártnak tartom, hogy a függetlenként induló Zuschlagra sokan szavaztak volna" – felelt.
Nem tudni, van-e köze a Zuschlag-ügyhöz, de elmarad Kerék-Bárczy Szabolcs délután 1 órára tervezett sajtótájékoztatója- értesült az atv.hu. Később az Együtt-PM is közölte, hogy a mai napra Bakó Krisztina, Somfai Ágnes, Szabó Rebeka, Szabó Tímea és Szelényi Zsuzsanna részvételével tervezett közös sajtótájékoztató is elmarad.
"Miért kell komolyan venni és elhinni, amit Zuschlag leír? Ezt a könyvet azzal a kritikai attidűddel kell olvasni, hogy mikor adják ki, kinek az érdekét szolgálja. Nyilvánvaló, hogy a szerzőnek is meg kell élnie valamiből" – fogalmazott Szilvásy. Hozzátette: "nagyon álságos szöveg, ami az interjúban megjelent, hogy tudniillik az MSZP-nek akar ezzel segíteni a választási kampány közepén". Szerinte a Zuschlag-interjúban elhangzott állításokat "egyenként lehetne cáfolni, de ezzel egy olyan forgatókönyv szereplőivé válnánk, amelyet nem mi írunk, és ami arról szól, hogy legyen egy újabb botrány a szocialisták háza táján".
Hozzátette: a fideszes kommunikáció őt többek közt az ISM-ügyekben is előszeretettel "Gyurcsány és bandája" tagjának írja le, holott ő Jánosi György minisztersége alatt volt közigazgatási államtitkár, Gyurcsány idején már nem.
Érdekes lenne megnézni, hogy a Zuschlag elleni vádemelés során az ügyészség kizárta az összes olyan ügyet, amelyben fideszes szál is van – mondta a volt titkosszolgálati miniszter, hozzátéve, hogy kíváncsi: a fideszes szálak benne vannak-e a most megjelenő Zuschlag-kötetben, mert "ez nagymértékben jelezné a könyv irányultságát".
Szilvásy azt mondta: nem igaz, hogy Lendvai Ildikó és Szekeres Imre társaságában leült volna tárgyalni Zuschlaggal. "Ilyen találkozó biztos nem volt, azt nyugodta kizárhatjuk" – mondta. Hozzátette: többször is beszélgetett, mivel "nagyon akarta rehabilitálni önmagát" 2004. októberi, ismertté vált mondata után.
"Kétségtelenül egy kampányesemény, ami itt most zajlik" – fogalmazott megkeresésünkre a Zuschlag interjúban név szerint megemlített Szilvásy György. "Nyilvánvaló, hogy a Fidesz érdekében történik a promóció, részben magának a könyvnek a megjelenése" – mondta az atv.hu-nak a volt titkosszolgálati miniszter. Szerinte az MSZP-nek semmi oka nem volt arra, hogy az akkor már politikailag megbukott Zuschlagot visszatartsa a 2006-os választáson történő indulástól. "A párt vezetői testületei eddigre már eldöntötték, hogy Zuschlag János nem lesz képviselőjelölt" – tette hozzá. "A súlyának megfelelően kellene kezelni az ügyet, különös tekintettel arra, hogy kampány van" – hangsúlyozta.
Szabó: Zuschlag bizonyítsa, amit állít
Bizonyítsa be Zuschlag János, amit állít. Így reagált a ma reggel megjelent interjúra az ATV Startban Szabó Vilmos, az MSZP volt frakcióhelyettese. A politikust az ukrán válság miatt hívták az ATV stúdiójába, ahol azonban megkérdezték a pártot súlyos vádakkal illető, ma reggel megjelent interjúról is. A politikus szűkszavúan nyilatkozott a kérdésről. Szerinte a Zuschlag-ügy nem az MSZP ügye. Mint mondta: a baloldalra most válogatás nélkül bárki, bármit mond, mert el akarják terelni a figyelmet arról, hogy ők mit csinálnának másként. | [
"MSZP"
] | [] |
Hétfőn tette közzé a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt., hogy a Porr Építési Kft. nyerte az M0-s déli szektora leghosszabb, lényegében a Csepel-szigeten átvezető szakaszának szélesítésére és a kapcsolódó két Duna-híd megépítésére kiírt tendert. A vesztesek azonban megtámadták az eredményt, így az M0-s újabb szakaszának ügyében dönthet a KDB.
A három pályázóból az eredetileg kizárt nyert, az első két helyre rangsoroltat viszont kizárta, az állami sztrádaberuházót ötmillióra büntette a Közbeszerzési Döntőbizottság. A körgyűrű szélesítése 6 milliárddal drágább lesz.
Noha már augusztus 19-én kihirdette, csak öt nappal később, augusztus 24-én hozta nyilvánosságra – és a most kialakult szokásától eltérően nem sajtótájékoztatón, hanem csak sajtóközleményben – a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő (NIF) Zrt., hogy a Porr Építési Kft. nyerte az M0-s déli szektora a 6-os főút és az 51-es út közötti szakaszának szélesítésére kiírt tendert.
A NIF – amelynek az eredeti menetrend szerint már július végén közölnie kellett volna az eredményt – arról tájékoztatott, hogy három ajánlat érkezett a beruházásra: Nagy Elek Vegyépszer-csoportjának egyik cége, a Nemzetközi Vegyépszer Zrt., az osztrák érdekeltségű Porr Építési Kft., valamint az egyebek mellett két Strabag- és egy Hídépítő-cég, valamint a Közgép és a Colas alkotta M-0 déli ág II.konzorcium pályázott. A nyertes a legalacsonyabb árat ajánló Porr lett, az osztrák érdekeltségű cég nettó 28,3 milliárd (egészen pontosan 28 339 397 756) forintért vállalta a munkát.
A győztesnek nagyjából 11 kilométeren kell megépíteni az új – a meglévőtől délre fekvő – útpályát, valamint a két Duna-hidat. A beruházás során a hídon túl további kilenc műtárgyat kell építeni, át kell alakítani három csomópontot is. A beruházás végére az M0 teljes déli szakasza 2x3 sávos plusz leállósávos autópályává bővül.
A Porr a hídépítéssel együtt nettó 2,57 milliárd forintért vállalta a munkát, ami a hazai viszonyok között meglehetősen olcsónak számít. Szakértők szerint túlságosan is olcsónak: az eredményhirdetés óta eltelt két napban több szakmai fórumon is felvetették, hogy a cég ennyiért csak veszteségesen tudja megépíteni az utat, nyereséges csak az úgynevezett pótmunkázással – vagyis az ajánlott árat meghaladó kiegészítő munkák elvégzésével – lehet nyereséges.
Időközben azonban az is kérdésessé vált, hogy egyáltalán a Porr építheti-e az utat. A NIF ugyanis, bár ezt nem közölte, kizárta a versenyből az M-0 déli ág II.konzorciumot, amely közbeszerzési döntőbizottsághoz (KDB) fordult a határozat ellen. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy a céget arra hivatkozva zárta ki a NIF, hogy a 2006-os árbevételük nem érte el a tenderkiírásban kijelölt mértéket. A csoporttagok ezt vitatják, ezért fordulnak a KDB-hez. A testületnek az ilyenkor szokásos módon 15, ha tárgyalást is tart, 30 napja van, hogy meghozza a határozatát, addig – az ilyenkor szokásos eljárásnak megfelelően – várhatóan megtiltja a szerződéskötést a Porral.
Az M0-s déli szakaszát két fázisban szélesítik, illetve építenek egy új aszfaltcsíkot is az 51-es út és az M5-ös között. Ez utóbbit a Vegyépszer és a Betonút-tulajdonosként ismertté vált Dunai György érdekeltségébe tartozó Euroaszfalt Kft. építheti, míg az M1-es és M6-os közötti szakaszt a Colas szélesítheti. A három közbeszerzésből ez már a második, amit megtámadnak, az 51-es és az M5-ös közötti pályázat eredményét az ugyancsak kizárt Sedesa–Szeviép-páros támadta meg, ám a jogorvoslati kérelmét elutasította a KDB. | [
"Porr"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Nemzetközi Vegyépszer Zrt.",
"Euroaszfalt Kft.",
"Porr Építési Kft.",
"Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt.",
"Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő (NIF) Zrt."
] |
Alapvető fontosságú adatokat tartott vissza az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) a járvánnyal kapcsolatban,
mondta ki a Fővárosi Törvényszék.
A bíróság elsőfokú ítélete szerint a hivatalnak ki kell adnia napokra és kórházakra lebontva, hogy mennyi covidos beteget ápoltak intenzív és nem intenzív osztályon tavaly szeptembertől idén márciusig. Egy másik eljárásban ugyanígy döntött a bíróság a március-áprilisi időszakkal kapcsolatban is.
Ezeket a számokat most nemhogy kórházanként, de még összesítve sem ismerjük. A kormány csak néhány alkalommal, külön kérésre hozta nyilvánosságra, hogy egy-egy napon hány fertőzöttet ápoltak intenzív osztályon. A lélegeztetőgépen levők számát ugyan naponta közlik, de nem mindenkinek van szüksége lélegeztetőgépre, aki intenzív ápolásra szorul.
Az adatok birtokában tisztábban láthatnánk az intenzív osztályok leterheltségét és hogy milyen területi különbségek vannak ebből a szempontból. Fontos lenne ezt minél részletesebben elemezni, mivel tudjuk: tavaly szeptember óta szinte megszakítás nélkül erőn felül dolgoznak ezeken az osztályokon.
Az OKFŐ még fellebbezhet, elviheti az ügyet másodfokra, és akár a Kúriára is. Most a szeptember-márciusi időszakról szóló perről írunk részletesen, amiben Takács Pétert, a hivatal főigazgató-helyettesét is meghallgatták.
Elküldték a honlapot, ami semmire nem ad választ
Március 8-án közérdekű adatigénylésben kértük a hivataltól a számokat, amire 24-én érkezett válasz: 45 nappal meghosszabbították a válaszadás határidejét. Papíron ezt akkor tehetik meg, ha az eredeti teljesítés miatt nem tudnák ellátni a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladataikat. A járvány kirobbanása óta látjuk, hogy az állami szervek szívesen élnek ezzel a lehetőséggel.
Egy hónappal később, április 26-án egymondatos válasz érkezett a főigazgatóságtól:"Hivatkozással a 2021. márc. 08. napján benyújtott közérdekű adatkérésére, kérem, hogy az adatok tekintetében keresse fel a www.koronavirus.gov.hu weboldalt."
Csakhogy ez az oldal egyetlen általunk feltett kérdésre sem adott választ, így kénytelenek voltunk bíróságra menni. A hivatal erre beadott egy ellenkérelmet, amiben már azt állították, hogy a kért adatok egy része nincs is meg náluk.
A szerdán kihirdetett ítélet indoklásakor a bíró elfogadhatatlannak és rosszhiszeműnek nevezte a hivatal eljárását, a 45 napos határidő kihasználását pedig a visszaélésszerű joggyakorlás kategóriájába sorolta ebben az esetben.
Takács Péter kezet fog Kásler Miklóssal, még a Szent János Kórház főigazgatójaként. Azóta az OKFŐ vezetőhelyettese Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI/MTVA
A bíró szerint az eljárás során világosan kiderült, hogy napi és kórházankénti bontásban is rendelkeznek a covidos betegszámokkal.
Ezt Takács Péter is elismerte a meghallgatásán, de a kórházankénti adatokról azt mondta: "(...) más kérdés, hogy tároltuk-e azokat, az én vezetésem alatt álló szervezeti egységben biztosan nem".
Elmondása szerint a jelentések emailben érkeznek be a kórházaktól, és bár a titkárnőjét kellene megkérdezni az archiválás módjáról, szerinte az áprilisi-májusi adatok már nincsenek meg, egyszerűen törölhették őket. A bíró az ítélet indoklásakor "teljesen súlytalannak" nevezte ezt az érvet.
Részlet a jegyzőkönyvből
Ehhez képest a meghallgatás végén, amikor a bíró tételesen végigkérdezte az összes kért adatot, mindegyikről azt mondta, hogy nem áll rendelkezésre. (Kivéve az ágyak kihasználtságáról szóló részt, amire azt mondta, elérhető nyilvánosan.)
Amit kértünk, de nem tudnak kiadni
A napi betegszámok mellett kíváncsiak voltunk arra is, hogy hol, mikor, mennyi fertőzött halt meg. Mivel nincs bizonyíték arra, hogy az OKFŐ valóban rendelkezik ezekkel az adatokkal, elálltunk a keresetnek ettől a részétől.
Takács elmondása szerint csak a betegszámok változását látják, azt nem, hogy egy adott kórházban éppen mennyien haltak meg, vagy mehettek haza gyógyultan.
Ugyanígy az ápoló-beteg arány változását sem ismerhetjük meg. Az OKFŐ-nél tudják ugyan, hogy egy-egy kórházban mennyi ápoló dolgozik, és azt is, hogy mennyi beteget ápolnak, de valójában helyben dől el, hogy mennyi beteg jut egy-egy ápolóra, hiszen ez például a kórtermek nagyságától is függ.
Takács azt mondta, utólag sem gyűjtöttek ilyen adatokat. Ez azért lényeges, mert a súlyos betegek túlélési esélye jelentős részben attól is függ, hogy elegendő szakképzett ápoló tud-e figyelni rájuk. Ezek szerint erről továbbra is egyéni beszámolókra kell támaszkodnunk, ami szintén nem egyszerű, mert hivatalosan a különböző kórházakban dolgozó orvosok sem oszthatják meg egymással a statisztikáikat. (Amikor tavaly novemberben intenzíves orvosok terveztek ilyesmit egy nyilvános fórumon, rájuk szóltak felülről, hogy ne tegyék.)
Emiatt nincs olyan szereplő, akinek pontos képe lenne az országos helyzetről, az orvosok pedig nem nyilatkozhatnak névvel a saját adataikról. | [
"Országos Kórházi Főigazgatóság"
] | [
"Fővárosi Törvényszék",
"Szent János Kórház"
] |
Nettó 326,5 millió forintot fizet ki két grandiózus szoborért a Magyar Nemzeti Bank ingatlanos cége – derült ki a közbeszerzési értesítőből. A szerződés szerint az Arany Dinamikája és a Csodaszarvas szobrok az egykori Postapalotát díszítik majd a budai Krisztina körúton. Előbbi nettó 127 millió, utóbbi pedig nettó 199,5 millió forintba kerül.
Az alkotásokat Szőke Gábor Miklós cége, a Dante Birodalom Kft. készítheti el, vagyis ugyanaz a társaság, amelyiktől nemrég másik két szobrot is rendelt csaknem 700 millió forintért a Matolcsy György vezette jegybank tulajdonában álló cég.
Az Arany Dinamikája és a Csodaszarvas című alkotások megrendeléséről korábban a G7 számolt be.
Előbbi leírása alapján a gazdaság dinamikáját absztraháltan jelenítené meg.
Az alkotó egy suhanó masinát képzelt el, amely plasztikája levegőben száguldozó elemekből épül fel, egyszerre szelve át teret és időt. A gazdaság dinamikáját Szőke elcsúsztatott aranyrudakkal formázná meg, amelyek szinte a levegőben, egymást alig érintve lebegnének, a suhanás érzetét imitálva.
Persze nem valódi aranyat használnának fel, hanem rozsdamentes acélból készül majd a szobor. Az alkotás félig az egykori Postapalotában, félig a Széll Kálmán téren áll majd, a 13 méter hosszú szobrot ugyanis az időközben Pénztörténeti Múzeummá alakított épület bejáratához álmodták meg.
A másik szobor történelmi ihletésű: egy gigantikus csodaszarvast készítenek a leírás szerint elvileg a palotán belülre. A 4,5 méter magas és 7,2 méter hosszú szobor egy 6,5 méter magas sziklát ábrázoló talapzaton áll majd, tehát az egész kompozíció 11 méterrel emelkedhet a múzeum látogatói fölé.
Szőke Gábor Miklós egy csodaszarvast ábrázoló szobrot készített már Köveskálra, amely jóval kisebb volt a most készülőnél.
A művész alkotta korábban a a vizes vb szobrait, és az ő munkája a Fradi stadionja előtti sas is, ahogy ő munkálta meg a világ legnagyobb madárszobrát az Atlanta Falcons amerikaifoci-csapat stadionja elé.
Szőke Gábor Miklós munkásságáról nemrég írtunk:
A szobrász, aki egy halom lécből épített magának NER-karriert Szőke Gábor Miklós pillanatok alatt vált a magyar művészvilág egyik legtöbbet foglalkoztatott alakjává, aki falécekből, majd fémlapokból készített munkáival tűnik fel úton-útfélen. De mi a titka?
Kiemelt kép: Az egykori Postapalota épülete (MTVA /Bizományosi /Jászai Csaba) | [
"Magyar Nemzeti Bank",
"Dante Birodalom Kft."
] | [
"Pénztörténeti Múzeum",
"Atlanta Falcons"
] |
Szigorú biztonsági intézkedések mellett egy vádlott és több tanú meghallgatásával folytatódott hétfőn a Fővárosi Bíróságon az a büntetőper, amelyben Lakatos András harmadrendű vádlottat az ügyészség 445 rendbeli bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett csalással, továbbá közokirat-hamisítással vádolja. A hétfői tárgyaláson a másodrendű vádlottat, Pánti Erikát hallgatta meg a bíróság, de a nyolc hónapos terhes nőre tekintettel, a tárgyalást többször meg kellett szakítani.
Az alvilág pénztárosaként emlegetett Kisbandit - az előző tárgyaláshoz hasonlóan - szigorú biztonsági intézkedések közepette szállították a bíróságra, a tárgyalóterembe vezető útját gépfegyveresek biztosították. Lakatos Andrást, azaz Kisbandit az ügyészség harmadrendű vádlottként 445 rendbeli bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett csalással és közokirat-hamisítással vádolja. Lakatos András a június 18-án újrakezdődő tárgyaláson ártatlannak vallotta magát, és azt állította, hogy több ellene valló tanút és gyanúsítottat a rendőrök vették rá, hogy valljanak ellene.
A hétfői tárgyaláson az ügy másodrendű vádlottját hallgatta meg a bíróság, aki a korábbi tárgyaláson nem jelent meg, ellene elfogatóparancsot adtak ki. A mára megkerült másodrendű vádlott, a 29 éves Pánti Erika elleni vádpontot a tárgyalás elején az ügyészség sikkasztásról három rendbeli üzletszerűen elkövetett csalásra módosította. A tárgyalást többször meg kellett szakítani, hogy a nyolc hónapos terhes Pánti Erika pihenni tudjon, illetve egy alkalommal a rosszulléte miatt kellett szünetet elrendelni. Pánti Erika a bíróságon elmondta, hogy már nem emlékszik a 7-8 évvel ezelőtti eseményekre, ezért nem akar újabb vallomást tenni, viszont fenntartja korábbi, bíróságon tett, vallomását. Ugyanakkor azt is közölte a bíróságon, hogy egy másik, a rendőrségen tett vallomását az őt kihallgató rendőrök befolyásolták, a kihallgatást vezető rendőr megfélemlítette, ezért írta alá a vallomását, pedig abban voltak olyan részek, melyek nem voltak igazak. Pánti Erikát azzal vádolják, hogy 1994 elején - álnéven - mobiltelefonokat lízingelt, és átadta azokat vádlott-társainak, a szerződésben kikötött elidegenítési és tartós használatbaadási tilalom ellenére.
Az ügy elsőrendű vádlottja, Jenei Győző - Pánti Erika akkori élettársa - sem az előző, sem a hétfői tárgyaláson nem tett vallomást.
Az ügy negyedrendű vádlottja, Pakot Sándor ismét nem jelent meg a bíróságon, ellene nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
A hatvádlottas büntetőper vádirata szerint 1994-ben Lakatos András három társával megalapította a Maru-Trans Kft.-t, majd hirdetést adtak fel Romániában, mely szerint a cégnél 1200-3000 német márka ellenében nulla kilométeres Dacia személygépkocsikra lehet előfizetni. Azt ígérték, hogy a megvásárolt autókat egy hónapon belül szállítják. Lakatosék azt mondták, hogy aki a teljes vételárat kifizeti, hamarabb kapja majd meg az autót. 1994 márciusa körül több száz román állampolgár kereste fel a Teréz körút 34. szám alatti irodájukat, hogy autóra fizessen elő. Összesen 38 millió forintot gyűjtöttek össze Lakatosék, a beszedett pénzt szétosztották egymás között. Az eljárás eddigi adatai szerint részben a cég, részben egyes vádlottak az ügylet során hamis papírokat használtak, és még csak szándékukban sem állt a megrendelések teljesítése. A vádlottak több száz román állampolgárt károsítottak meg.
Az 1993-94-es bűncselekmények nyomán 1996-ban már egyszer megkezdődött ez a büntetőper, azonban Lakatos András ugyanaz év őszén az Egyesült Államokba távozott, ezért vele szemben felfüggesztették az eljárást. A férfit tavaly júniusban nemzetközi elfogatóparancs nyomán kerítette kézre az FBI a floridai Miamiban, és hosszas kiadatási eljárást követően ez 2001 februárjában szállították Magyarországra.
[origo] | [
"Maru-Trans Kft."
] | [
"Fővárosi Bíróság"
] |
A napokban postázta a Hagyó Miklós és 14 társa ügyében készült teljes vádiratot a Központi Nyomozó Főügyészség. Újdonság, hogy a volt főpolgármester-helyettest vesztegetéssel is megvádolta az ügyészség. Egy példány a birtokunkba került, amit nyilvánosságra hozunk, erre a linkre kattintva letölthető.
A vádirat szerint a Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes által létrehozott és vezetett bűnszervezet 2007 januártól 2008 augusztusig 1,49 milliárd forintot meghaladó vagyoni kárt okozott a BKV-nak.
A volt politikust folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, kétrendbeli vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel, hivatalos személyként elkövetett zsarolással, 14 társát pedig elkövetőként, felbujtóként vagy éppen bűntársként elkövetett hűtlen kezeléssel vádolják.
Hagyó eszerint beosztásából adódó befolyásával visszaélve, jogsértő utasításokkal részt vett egyes cselekményekben, másrészt olyan környezetet alakított ki, amelyben bizalmas munkatársai nélküle is képesek voltak az érdekeinek megfelelő döntéseket hozni, utasításokat adni, azokat a BKV vezetői felé közvetíteni.
Az utasításokat A. Attila, a BKV volt vezérigazgatója és helyettesei hajtották végre, vagy maguk is utasították beosztottjaikat azok végrehajtására.
Az ügyészség szerint Hagyó úgy tekintette a BKV-t, mint önkormányzati tulajdonban levő céget, hogy az kifizetőhelyként szolgál az ő személyes és politikai kiadásaira. Erre olyan nehezen ellenőrizhető kommunikációs-, marketing-, reklám-, vagy tanácsadói szerződéseket használtak fel, amelyek megkötése politikai, baráti, vagy gazdasági szívesség keretében történt, a BKV gazdasági helyzetét figyelmen kívül hagyva.
Az egyes vádlottak által okozott vagyoni károk listáján A. Attila volt vezérigazgató az éllovas, 1,38 milliárd forinttal, őt követi volt helyettese B. Zsolt 926 millió forinttal, a harmadik pedig Demszky Gábor volt főpolgármester volt főtanácsadója, M. Ernő, 751 millió forinttal. Hagyó Miklósnak 168 millió forintos károkozást róttak fel. (A fenti kárértékek nem összeadhatók, mert átfedésben vannak, a szumma vagyoni kár 1,49 milliárd forint.)
Az ügyészség 13 vádlott esetében börtönbüntetést, két esetben pedig felfüggesztett börtönt kér.
A vád túlnyomó része tanúvallomásokra épül, mint bizonyítási eszközökre. A tanúk felsorolását személyiségvédelmi okokból kivettük a nyilvánosságra hozott vádiratból.
Hat korábbi gyanúsított (Bolla Tibor, Hoffer Ingrid, Prím Péter, Ébényi-Borbély Bernadett, Tóthfalusi György és Csapó Gábor) ellen megszüntették a nyomozást, akiknek azért közöljük nevét, mert a korábbi cikkekben még gyanúsítottként szerepeltek.
Vesztegetéssel vádolt vagy elítélt magyar politikusok Hagyó Miklós egy szűk csoporthoz csatlakozott azzal, hogy az ügyészség vesztegetéssel is megvádolta. A vesztegetésbe keveredett politikusok közül kevesen jutottak el a megvádolásig, még kevesebben az ítéletig. Székely Zoltán volt kisgazda képviselő személyében ítéltek el először a rendszerváltást követően parlamenti képviselőt Magyarországon. Székelyt 2000. október 12-én a Gellért Szálló parkolójában érték tetten, miközben az Országgyűlés közbeszerzéseket vizsgáló bizottságának elnökeként 20 millió forint kenőpénzt vett át egy vállalkozótól. 2002-ben hat év börtönt kapott. Hunvald György, volt erzsébetvárosi polgármestert, szocialista parlamenti képviselőt vesztegetéssel is megvádolták, de az első fokú ítéletben felmentették ez alól a vádpont alól. A Hunvald-ügy másik főszereplőjét, Gál Györgyöt, a kerületi önkormányzat gazdasági bizottságának egykori SZDSZ-es elnökét ugyanakkor elítélték vesztegetés miatt (is), 8 és fél év börtönt kapott. Bajor Zoltán volt terézvárosi alpolgármestert szintén felmentették idén januárban a vesztegetés vádja alól (első fokon), nem látták bizonyítottnak, hogy az egyik VI. kerületi ingatlan bérlőjétől 18 millió forintot kért volna az adásvétel támogatásáért. Wieszt János, a XI. kerületi önkormányzat vagyongazdálkodási bizottságának volt elnöke, volt szocialista önkormányzati képviselő ellen 2012 januárban emelt vádat az ügyészség vesztegetés miatt, mert egy videófelvétel tanúsága szerint 2007-ben személyesen vett át kétmillió forint kenőpénzt egy üzlethelyiség megvételének elősegítéséért. | [
"BKV"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
2021. december 30-án Moszkvában Szergej Lavrov orosz külügyminiszter feltűzte magyar kollégája, Szijjártó Péter öltönyére a Barátságért Érdemrendet. Bár az érdemrendet Lavrov adta át, annak odaítéléséről maga Vlagyimir Putyin orosz elnök döntött. Nem véletlenül, hiszen a földgömböt körbe ölelő olívaág-koszorút formázó medál – hátoldalán a cirill betűs felirattal: "Béke és Barátság" – a legmagasabb orosz állami kitüntetés, amit külföldi kaphat.
"Büszke vagyok rá, hogy az elmúlt évek rendkívül kedvezőtlen globális és regionális folyamatai ellenére – szövetségesi kötelezettségeink tiszteletben tartásával párhuzamosan – fenn tudtuk tartani a nemzeti érdekeinknek megfelelő, kölcsönös bizalmon alapuló együttműködésünket Moszkvával" – dicsekedett a kitüntetésével a magyar külügyminiszter Facebook-oldalán.
Szijjártó Péter akkor már rég tudta, hogy Oroszország titkosszolgálatai megtámadták és feltörték az általa vezetett Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) informatikai rendszereit. Már 2021 második felére kiderült, hogy az oroszok teljesen kompromittálták a külügy számítógépes hálózatát és belső levelezését, és feltörték a "korlátozott terjesztésű" és "bizalmas" minősítésű állami és diplomáciai információk továbbítására használt, csak szigorú biztonsági előírások betartásával használható titkosított hálózatot is.
Egy, a birtokunkba jutott belső irat szerint még 2022 januárjában is célzott támadások érték a külügyminisztériumot. A külügy kommunikációs csatornáinak orosz feltöréséről többek közt olyan volt állami tisztviselők osztottak meg velünk részleteket, akik az incidenst közvetlenül ismerő tisztviselőktől értesültek azokról.
Volt titkosszolgálati tisztek szerint a kibertámadások nyomai alapján a Magyarország külügyminisztériuma elleni műveletek mögött egyértelműen az orosz titkosszolgálatok hekkercsoportjai állnak. Ezek a hekkerek egyrészt a korábban Putyin által is irányított Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak, az FSZB-nek, másrészt az orosz katonai titkosszolgálatnak, a GRU-nak dolgoznak. A források elmondása szerint a magyar állami szervek régóta és jól ismerik őket, mivel már legalább egy évtizede folyamatosan támadják a kormányzati hálózatokat. A hazai orosz támadások legtöbbször más NATO-s országok elleni hekkelésekkel függenek össze, és a támadások beazonosításában a nyugati szövetség tagjai rendre együttműködnek, információkat osztanak meg.
A magyar diplomácia a külügyi hálózatok feltörésével gyakorlatilag nyitott könyvvé vált Moszkva számára. Az oroszok előre tudhatják, miről mit gondol és mit tervez a magyar külügy, ráadásul mindez egy nagyon érzékeny időszakban történik. Az orosz fertőzöttség az ukrajnai invázió előtt és részben utána, a jelenlegi EU-s és NATO-s válságtanácskozások idején is aktív maradt. Eközben nincs semmi jele annak, hogy a magyar kormány nyilvánosan tiltakozott volna Oroszországnál a támadás miatt.
A Direkt36 a magyar külügy elleni orosz titkosszolgálati műveletet és annak legalább egy évtizedre visszanyúló előzményeit, illetve a feltáró-elhárító intézkedések elégtelenségét a külügyes dokumentumok, illetve több mint harminc háttérbeszélgetés segítségével rekonstruálta. Például olyan volt magyar titkosszolgálati tisztekkel is beszéltünk, akik munkájuk során foglalkoztak az orosz hírszerzéssel, és konkrét információkkal rendelkeznek számos, ebben a cikkben bemutatott esetről. A kibertámadás minisztériumi kezeléséről pedig a külügyminisztérium belső ügyeit ismerő források osztottak meg velünk információkat.
A KKM-nek, a Belügyminisztériumnak – mely a kibervédelemért és kémelhárításért elsősorban felel –, valamint a Miniszterelnöki Kabinetirodának részletes kérdéseket küldtünk a cikk minden fontosabb állításáról még múlt héten. Ezekre egyelőre semmilyen választ nem kaptunk.
Nem szóltak a külügyes dolgozóknak, hogy már rég fertőzöttek a számítógépeik
2021 őszétől korábban szokatlan körlevelek jelentek meg a Külgazdasági és Külügyminisztérium belső levelező listáin. Míg a minisztérium dolgozói korábban elvétve kaptak csak ilyen kiberbiztonsági témájú emaileket, tavalytól pár heti rendszerességgel küldtek a minisztérium dolgozóinak ilyeneket.
A Direkt36 által megszerzett egyik külügyminisztériumi körlevél szerint 2021. november 11-én jelentették be, hogy "a Minisztérium informatikai- és kiberbiztonságának megerősítése céljából kidolgozás alatt áll a KKM Kibervédelmi Projektje". Első lépésként megadtak egy központi emailcímet, ahová a külügyesek "a kiberbiztonsággal kapcsolatos (pl. phishing email, DDOS támadás, zsaroló vírustámadás, jelszó szivárgás, adatszivárgás) bejelentéseit" várják.
Forrás: Direkt36
Karácsony előtt a minisztérium már egy utasítást is kiadott a külképviseleteknek, melyben szigorította a mobiltelefonok hivatali munkára való használatát, majd 2022. január 7-én a kibervédelmi felelős leszidta a munkatársakat, amiért nem tartják azt be. "A KKM információ- és kiberbiztonságának növelésének érdekében végzett technikai vizsgálatok kimutatták, hogy a KKM hivatali levelezése nem kizárólag az arra engedélyezett típusú eszközökön és programok használatával folyik" – áll a Direkt36 által megismert minisztériumi belső levélben.
A külügyben a levelek miatt egyre többen kezdett el gyanakodni rá, hogy elég komoly lehet a baj. A minisztérium belső ügyeit ismerő egyik forrás akkor még azt gondolta, hogy talán a kínaiak törték fel a külügy rendszerét. Erre az egyik minisztériumi körlevél is utal: "Mérhető mennyiségű, bizonyítottan Kína irányába személyes adatokat rejtett módon kommunikáló eszközök is használatban vannak. Ilyenek, többek között (a teljesség igénye nélkül): Huawei (ZTE), Honor, Xiaomi, Wiko, OnePlus".
Forrás: Direkt36
Ez a megjegyzés nem csak azért figyelemre méltó, mert a kormányzati kommunikáció súlyos sebezhetőségére hívja fel a figyelmet. A levél azért is érdekes, mert kiderül belőle, hogy a kormány tisztában van a kínai eszközök által jelentett biztonsági kockázattal, miközben évek óta tagadja, hogy ez probléma lenne, és a kínai telekommunikációs eszközök használatának egyik legnagyobb támogatója Európában. Szijjártó például számtalanszor kiállt a Huawei mellett és állította, hogy a kínai cég eszközei semmiféle kockázatot nem jelentenek.
A külügyes körlevelek más sérülékenységekről is beszámolnak. Az egyik szerint egy belső vizsgálat azt is kimutatta, hogy sokan előszeretettel használják az amerikai BlueMail nevű levelező klienst, ami szintén veszélyes. A kibervédelmi felelős szerint a BlueMail "a beírt jelszavakat nyíltan tárolja; rengeteg programozási hibával rendelkezik, ami egy támadás során könnyen kihasználható; három különböző szerverre folyamatosan küldi a mobilkészülék adatait".
A kínai eszközökkel szemben óvatosságra intő levél után mindössze egy héttel, 2022. január 14-én egy másfajta fenyegetésről szóló figyelmeztetést adott ki széles körben a KKM. Eszerint egy adathalász üzenet "a héten több külképviseleten is megjelent". Az angol nyelvű adathalász email azt állította, hogy a címzett @mfa.gov.hu-s, azaz minisztériumi emailfiókjához tartozó jelszava hamarosan lejár, ezért módosítani kell azt. "A beírt jelszavak automatikusan hozzárendelésre kerülnek a támadó e-mail címhez, melyek azonnal illetéktelenekhez kerülnek, akik azzal könnyedén hozzáférést szerezhetnek a postafiók teljes tartalmához" – áll a figyelmeztető körlevélben.
A minisztérium Kiberbiztonsági Projektjét azonban korántsem csak a tudatosság növelése miatt indították, és a belső vizsgálatok sem csupán potenciális kockázatokat tártak fel. 2021 második felére az is nyilvánvalóvá vált a tárca vezetése számára, hogy a minisztériumi rendszerek aktív, súlyos fertőzöttsége mögött orosz hekkerek állnak – állította a Direkt36-nak több olyan korábbi magyar állami tisztviselő, akik az orosz műveletet közvetlenül ismerő kollégáktól tudtak meg részleteket, vagy korábban foglalkoztak orosz hírszerzéssel kapcsolatos területtel.
A hekkereknek a korábbi magyarországi és nemzetközi kibertámadásokból ismert módszerei, a fertőzés technikája, valamint az általuk hagyott egyéb nyomok (IP-címek, hálózati forgalom kiindulása és célja, a célpontok) alapján a külügyes támadás felderítésében érintett szervek számára kezdetektől egyértelmű volt, hogy az orosz titkosszolgálatok támadták meg a magyar külügyet. Például a nyomok egy része olyan más NATO-s országok elleni ismert támadással függött össze konkrétan vagy mutatott kísérteties hasonlóságot, melyekről már korábban kiderült, hogy Oroszország állt mögöttük.
A fertőzés részben adathalász támadásokkal és vírusokat tartalmazó email-csatolmányokkal került be a magyar külügyminisztériumba, majd szétterjedt a teljes belső hálózaton – a Bem téri minisztérium és a több mint 90 külképviselet több mint 150 objektumának számítógépei mind-mind érintettek. A volt tisztiviselők szerint a fertőzés már hosszú évek óta lappangott, és azt annyira későn fedezték fel, hogy utólag már nem is lehet teljeskörűen megmondani, milyen pontokon és hányféle módon másztak be az oroszok a külügy rendszereibe.
A minisztérium belső ügyeit ismerő források szerint Szijjártó Pétert és a külügy felső vezetését a hálózatok biztonságáért felelős szervek legalább fél éve tájékoztatták a felfedezésről, de azóta már Pintér Sándor és a Belügyminisztérium irányítói is tisztában vannak a részletekkel az általuk felügyelt titkosszolgálatokon keresztül. A kiberbiztonság felelőse a külügyön belül a minisztérium Biztonsági, Informatikai és Távközlési Főosztálya (BITÁF) valamint a tárcához tartozó polgári hírszerzés, az Információs Hivatal (IH), összkormányzati szinten pedig a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ). Több volt titkosszolga szerint azonban a kormányzati hálózatokat fenntartó Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ), illetve a kémelhárítás, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) is foglalkozik az incidenssel.
Szijjártó tavaly december elején a parlament nemzetbiztonsági bizottságában elmondta, hogy a kolóniavédelemért – vagyis külföldön működő magyar nagykövetségek nemzetbiztonsági védelméért – is felelős IH egy új koncepciót dolgozott ki a védelem megerősítésére, és "az erre vonatkozó munka a tervek alapján idén meg is kezdődött". Azt is hozzátette, hogy az IH-ban is "több intézkedést tettünk a belső biztonság erősítésére." Azt ugyanakkor nem említette, hogy ennek bármiféle kibertámadáshoz lenne köze.
Ugyanezen a bizottsági ülésen Pintérnek is volt egy aggodalmakat jelző megjegyzése. Miután elmondta, hogy a magyar kibervédelemért "teljes egészében" az általa felügyelt NBSZ felel, azt is hozzátette, hogy "ettől függetlenül minden egyes területi szervnek a kibervédelmi feladatait végre kell hajtani, mert az kevés, ha van egy központi elképzelés, de az egyes munkatársaink nem fordítanak kellő figyelmet a számítógépes, internetes használatra".
Míg azonban Szijjártóék már jó ideje tisztában vannak a kockázatokkal, a külügyi apparátusnak a figyelmeztető körleveleken túl azt már nem árulták el, hogy a mindennapi munkaeszközeik és a külügyminisztériumi hálózatok már jó ideje kompromittálódtak. Ráadásul az orosz titkosszolgálat kizárása a magyar külügy hálózataiból rendkívül lassan halad, és a folyamat a mai napig nem fejeződött be. Volt titkosszolgálati tisztek szerint ennek oka többek közt a széttöredezett és lassú döntéshozatal, valamint a szakemberhiány.
Pedig a magyar kormányzat és a magyar külügy elleni orosz kibertámadások már legalább egy évtizede érkeznek.
Az oroszok ki-be mászkáltak a rendszerbe
Az orosz hekkerek éppen úgy láttak mindent a magas rangú magyar kormányzati tisztviselő számítógépén, mintha fizikailag is ott ültek volna a székében a monitor előtt, Magyarországon. 2012 őszén egy TeamViewer nevű, távoli hozzáférést lehetővé tevő alkalmazás módosított verzióját telepítettek fel tudta nélkül a számítógépére, amivel gyakorlatilag mindent – dokumentumokat, jelszavakat, rendszerbeállításokat, hálózati kapcsolatokat – láttak.
A csaknem egy évtizeddel ezelőtti orosz kibertámadásnak nem ő volt az egyetlen magyar kormányzati áldozata, de a célpontok közt nem is csak magyarok voltak. Pár hónappal később, 2013 februárjában egy NATO- és EU-tagország moszkvai nagykövetsége is áldozatul esett a később TeamSpy néven emlegetett támadási módszernek, csakúgy, mint többek közt francia és belga kutató- és oktatási intézmények. A támadás részletei később egy szakértői elemzésben jelentek meg anonimizált formában.
Forrás: Crysys Lab
A hatalmas kiterjedtségű orosz TeamSpy-támadást nem a nyugati országok elhárítása, hanem a magyar Nemzeti Biztonsági Felügyelet (NBF) kibervédelmi központjának (NBF CDMA) szakemberei fedezték fel, mondta egy, az esetet ismerő kiberbiztonsági szakember. A 2011-ben létrejött magyar központ minisztériumok és állami szervek felett állva gyűjtötte össze a szaktudást és kibervédelmi képességet, pár évvel később pedig már a NATO kibervédelmi munkacsoportját is egy magyar vezette.
Az esetet jól ismerő kiberbiztonsági szakember szerint a TeamSpy-támadásra a magyarok agresszív visszatámadással reagáltak. Feltörték az oroszok támadó infrastruktúráját, beazonosították a többek közt orosz és ukrán internetkávézókból tevékenykedő orosz hekkereket, ráadásul megszerezték a TeamSpy-támadások célpontlistáját is. NATO-s partnerekkel közös akcióban, az áldozatok gépeibe belépve a világ minden pontján egyszerre kapcsolták le a fertőzött gépeket, elvágva az orosz hekkereket rengeteg információtól. Egy ilyen művelet komoly szervezést és szakértelmet igényel, ami a Direkt36 több kiberbiztonsággal foglalkozó és az esetet is ismerő forrása szerint mutatja, hogy milyen fejlett volt akkoriban még a magyar kibervédelem.
A 2010-es elejétől kezdtek el az orosz titkosszolgálatok – főként a belső elhárítás (FSZB) és a katonai hírszerzés (GRU) – igazán ráfeküdni a hekkertámadásokra. "Oroszország számára a kiberhadviselés egy állandó információs hadviselés részét képezi. Ez a hadviselés abból indul ki, hogy a nyugati világ alá akarja ásni Oroszország hatalmi pozícióját, és végső soron az ország alávetésére irányuló átfogó és folyamatos tevékenységet folytat" – mondta a Direkt36-nak Buda Péter, az AH volt nemzetbiztonsági főtisztje.
Mivel az oroszok a NATO-t egyszerűen az Egyesült Államok katonai érdekérvényesítő eszközének tartják, ezért Buda szerint kiberkémkedésük "fő célja a képességek és szándékok folyamatos monitorozása mellett a NATO-szövetség egységének esetleges megbontására alkalmas információk, érdekellentétek felderítése". Az oroszok által is űzött, Advanced Persistent Threatnek (APT; "előrehaladott, állandó fenyegetés") nevezett kiberkémkedési módszer pedig nem azonnali, látható károkozásra törekszik, ahogy mondjuk egy sima hekkertámadás, hanem a célba vett informatikai rendszeren belüli tartós jelenlétre.
Miközben Orbán Viktor miniszterelnök már nagyban a keleti nyitás politikáját hirdette, a GRU és az FSZB orosz hekkerei – az APT28 és APT29-ként ismert csoportok – ugyanúgy ellenségként kezelték és támadták Magyarországot, mint más EU- és NATO tagállamokat. Az Orbán-kormány egyik akkori tisztviselője elmondta, hogy 2012-2014-ben a magyar Külügyminisztérium mellett a Belügyminisztériumot, sőt a Honvédelmi Minisztériumot is kompromittálták a hekkerek, akik a nyomok alapján és a nemzetközi partnerekkel való információcsere alapján szintén az oroszok lehettek.
"Misspelling domaineről jöttek például a támadások, ilyen volt mondjuk a mail.hm.qov.hu, GOV helyett QOV-val" – idézte fel a volt tisztviselő. Ha valaki rákattintott erre a jelszóhalász emailre, a minisztérium lemásolt oldalára jutott el, ahol bejelentkezési adatokat kértek tőle. Erről a támadásról 2016-ben egy kiberbiztonsági elemzőcég hozott nyilvánosságra részleteket, köztük képernyőmentéseket.
Forrás: Trend Micro
A második Orbán-kormány idején a Külügyminisztériumot és képviseleteit érő kiterjedt orosz támadásról azonban semmi sem került korábban nyilvánosságra. "A teljes külügyi háló minden végpontját megfertőzték, mindenki érintett volt. Az oroszok konkrétan ki-be mászkáltak a rendszerbe domain adminisztrátori jogosultsággal" – mondta az Orbán-kormány volt tisztviselője. Állításait olyan volt titkosszolgálati tisztek is megerősítették, akik orosz hírszerzéssel kapcsolatos területtel is foglalkoztak. A külügy rendszereinek integritását 2013 körül sikerült helyreállítani.
Hogy az oroszok miféle kiberbiztonsági hiányosságokat használhattak ki, arról számos történetet osztottak meg források. Egy volt magyar diplomata például felidézte, hogy pár évvel ezelőtt még államtitkári szinten is meg lehetett beszélni munkaügyeket Facebook Messengeren – vagyis egy olyan nem biztonságos csatornán, ahol egyáltalán nem lenne szabad ilyenről kommunikálni, és amit hekkerek az elmúlt években számtalanszor fel is törtek. Egy másik pedig azt, hogy korábban a KKM gépein az egyik alap belépési jelszó az volt, hogy "titkosXX" (két azonos szám). "Ha pedig meg kellett változtatni, akkor a szám mindig egyel nőtt. De azért ’a biztonság kedvéért, nehogy elfelejtsük’ alapon több titkárság, illetve osztott gép is inkább megtartotta az eredeti jelszót" – tette hozzá a volt diplomata.
Ráadásul a mai napig elérhető online több olyan, évekkel ezelőtti hekkertámadásokból származó adatbázis, melyben magyar külügyesek emailcímei mellett jelszavak is szerepelnek. A Direkt36 például korábban egy magyar nagykövet elérhetősége után kutatva nem csupán a diplomata privát címét találta meg egy sima Google kereséssel, de egy hozzá tartozó "punci.." kezdetű jelszót is.
Az Orbán-kormány egy, az orosz kibertámadásokat ismerő volt tisztviselője azt is elmondta, hogy az oroszok a 2010-es évek első felében nem csak a magyar külügy saját dokumentumait csapolták meg. A fertőzött kormányzati gépek egy részét egy zombihálózatba csatlakoztatták, majd arról támadtak tovább más, Moszkva számára érdekesebb NATO-tagországokat (a zombihálózatok olyan gépeket és eszközöket jelentenek, melyek felett a hekkerek távolról titokban átvették az irányítást, és melyekről összehangolt támadásokat indítanak). Előfordult, hogy a magyarországi fertőzést egy azon keresztül megtámadott NATO-s harmadik ország vette észre először – kifele ugyanis IP-címek alapján ilyenkor úgy tűnik, mintha a magyar minisztérium gép lenne a támadó.
"Fontos érteni, hogy Magyarország nem a fő célpontja ezeknek a támadásoknak, hanem egyszerűen annyira rossz a biztonsági szintje a magyar állami- és magáninfrastruktúráknak, hogy itt a legkönnyebb bejutni" – mondta a jelenségről egy kiberbiztonsági szakember.
Az NBF kibervédelmi központjának akkori vezetője, Frész Ferenc egy 2015-ös előadásában beszélt arról, hogy munkájuk jórészt ezeknek a sérülékenységeknek a kezeléséről szólt. Csakhogy ekkorra már az NBF kibervédelmi központja gyakorlatilag megszűnt. Frész az előadásában azt állította: úgy szétverték a magyar kibervédelmet, hogy azzal teljesen megszűntek Magyarország védelmi képességei, és "orosz gazdasági nyomásra történt mindez". Azt nem fejtette ki, hogy ezt mire alapozza, és a Direkt36 megkeresésére sem kívánta az akkori állítását kommentálni.
A magyar politika látványos oroszbarát fordulata 2014-ben állt be, miután Orbán és Putyin bejelentették a paksi bővítésről kötött megállapodásukat, majd a külügy vezetését a kiterjedt orosz kapcsolatokkal rendelkező Szijjártó Péter vette át. 2014 novemberében a Nemzeti Biztonsági Felügyeletet vezetőjét leváltották, az intézményt bevitték a Belügyminisztérium alá, pár hónappal később pedig átszervezésre hivatkozva felmondtak a kibervédelmi központ munkatársainak.
Egy, az esetet ismerő kiberbiztonsági szakember értelmezése szerint a magyar kibervédelemre az Orbán-kormány a magyar-orosz közeledés kerékkötőjeként kezdett tekinteni, és többek közt a paksi bővítésről szóló megállapodás hozott negatív fordulatot. Egy másik kiberbiztonsági szakember ezt azzal egészítették ki, hogy a kibervédelmisek azzal is elszigetelték magukat, hogy kendőzetlen stílusban, "diplomáciázás nélkül" tárták a különféle minisztériumok elé, hogy milyen kritikus sérülékenységekre bukkantak a kormányzati hálózatokban.
A harmadik Orbán-kormány idején a kibervédelmi feladatokat így a Belügyminisztérium alá tartozó szervek vették át, elsősorban a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ). Csakhogy a kibervédelmi központ megszüntetése után valójában mindegyik titkosszolgálati és állami szerv elkezdett egy kicsit kibervédemi feladatokkal foglalkozni. Az Orbán-kormány egy volt tisztviselője szerint ennek az lett a következménye, hogy a különféle szervek rendszeresen egymásra mutogatnak és a másikra várnak, egymástól elszigetelten működnek, olykor pedig még kifejezetten rivalizálnak is.
A következő nagy orosz támadási hullám meg is mutatta az új felállás gyengeségeit.
Beindul "az intézményi kussolás"
Amikor egy 2016 novemberi reggelen a Külgazdasági és Külügyminisztérium tisztviselője benyitott Bem téri minisztériumi irodájába, rögtön észrevette, hogy az íróasztaláról eltűnt a számítógépe. "Első körben csak meglepődtem. Odamentem a titkárnőnkhöz, hogy mi történt, mert gép nélkül nem tudok dolgozni" – emlékezett vissza a Direkt36-nak az akkori külügyes tisztviselő. A titkárnőnek annyit sikerült kiderítenie, hogy a számítógép vírusos lett, és érkezik majd helyette valamikor egy másik.
A vírus egy fertőzött emailen keresztül jutott be a számítógépbe még 2016 októberében – osztott meg részleteket az esetről egy volt magyar titkosszolgálati tiszt. Az oroszok a külügyes tisztviselőt egy olyan, spearphishingnek nevezett megoldással vezették félre, amelynek a lényege, hogy egy megtévesztő, személyre szabott emailt szerkesztettek. Az emailről ebben a konkrét esetben úgy tűnhetett első blikkre, mintha a NATO brüsszeli központjának egyik dolgozója küldte volna. Ilyen emailcím és ilyen nevű személy valójában nem szerepel a NATO brüsszeli központjának címadatbázisában, de már a cím formátuma sem stimmelt – mondta a Direkt36-nak egy volt NATO-s tisztviselő.
A feladó keresztneve azonban teljesen megegyezett a külügyes tisztviselő egy közeli külföldi ismerősének nevével. "A név megtévesztő lehetett, és nyilván automatikusan kattintottam. A NATO is ügyes húzás volt, ha nem a név, akkor meg emiatt kattintok" – mondta a volt tisztviselő, aki szerint az email tartalma teljesen érdektelen volt, és nem emlékszik már rá, hogy a levélen belül linkre vagy csatolmányra kattintott-e.
"Semmi gyanús nem történt a kattintás után, nem jelentek meg kis halálfejek" – tette hozzá. Még a gépe eltűnésekor sem gondolt semmi rosszra, csak akkor, amikor később az IH vizsgálódni kezdett, azonban még ez is számára megnyugtató – őt bármilyen gyanú alól felmentő – eredménnyel zárult. Második körben viszont betoppantak az AH kémelhárító tisztjei is, akik két körben ültették le elbeszélgetni, és másodszor már egy hazugságvizsgáló gépre is rákötötték. Azt próbálták kiszedni belőle, vajon Oroszországnak kémkedik-e.
Egy volt magyar titkosszolga szerint az emailes átverés minden eleme az eltervezett pszichológiai hatás részei voltak, azért, hogy a célpont mindenképp megnyissa a levelet. A forrás azt is hozzátette, hogy az orosz titkosszolgálat ekkor már jó ideje tanulmányozta a külügyi tisztviselő környezetét, kapcsolatait és érdeklődését. Ezt onnan tudja, hogy minderről a brit titkosszolgálat osztott meg információkat az AH-val, az pedig szólt erről az IH-nak és az NBSZ-nek is. A Direkt36 megkérdezte erről a brit nagykövetséget, de egyelőre nem válaszoltak.
Az email megnyitásával nem csak a külügyi tisztviselő saját gépe fertőződött meg. "Egy polipszerű vírus volt, ami egy gépen behatol, majd eljut a rendszeren keresztül az összes többihez" – mondta. Ezt azonban ő is csak később, informálisan, magas rangú kormányzati kapcsolatain keresztül tudta meg. Akkor egy kormányzati ismerősétől az az információ jutott el hozzá, hogy legalább húsz másik külügyes is érintett. Olyanok kaptak hasonlóan személyre szabott, fertőzött emaileket, akik például NATO-val, biztonságpolitikával, a kelet-európai térséggel foglalkoztak. "Nekem az ismerősöm azt mesélte, hogy több ponton próbálkoztak az oroszok, és én csak az egyik voltam" – tette hozzá a volt külügyi tisztviselő.
A 2016-os időszak magyarországi orosz kibertámadásairól Bencsik Balázs, a szakszolgálaton belül létrejött Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NKI) igazgatója a Tusványosi Szabadegyetemen árult el információkat 2017 nyarán. Minisztériumot nem nevezett meg, de azt állította, hogy a 2016-os amerikai elnökválasztások előtt gyanús tevékenységet fedeztek fel egy magyar kormányzati szerveren, mely Hollandiába és Németországba továbbított adatokat. Később pedig már arra is rájöttek, hogy az amerikai Demokrata Párt szervereit is feltörő orosz hekkercsoportokkal állnak szemben.
Bencsik a magyar kormányzati rendszerek elleni hasonló támadásokról azt mondta, hogy azok "gyakoriak és folyamatosak", de nem elsősorban Magyarország ellen irányulnak. Például állítása szerint a 2016-ban feltört magyar kormányzati szervert is arra használták az oroszok, hogy álcázzák ("IP-cím maszkolás") az Egyesült Államok elleni támadásukat az elnökválasztási kampány idején. Vagyis megint ugyanazt csinálták az oroszok, mint a külügynek a 2012-13 körüli feltörésekor, és ismét más NATO-tagországok elleni hekkertámadásra használták a feltört magyar kormányzati számítógépeket.
Az oroszok nem csak a magyar külügyet támadták: ugyanebben az időszakban a cseh külügyminisztérum is nagyon hasonló orosz támadás alatt állt, aminek a részletei a cseh kémelhárítás (BIS) 2017-es évkönyvében jelentek meg. Az oroszok 2016 eleje óta legalább 150 cseh külügyi tisztviselő emailfiókjához fértek hozzá, ahonnan időszakosan minden információt leszívtak. Ezzel párhuzamosan 2016 decemberétől a cseh külügy több száz emailfiókja ellen egy eltérő típusú, kevésbé szofisztikált "brute force" támadás is indult, amikor a támadó az összes lehetséges bejelentkezési kulcsot kipróbálja.
Lubomír Zaorálek akkori cseh külügyminiszter 2017 elején elárulta, hogy vezető cseh diplomaták tucatjainak emailfiókjába férkőztek be a támadók, az ellopott információk egy része NATO-s és EU-s témákat érintett. A Neovlivni.cz cseh oknyomozó oldal szerint még Zaorálek és államtitkárai fiókjait is feltörték, és dokumentumok ezreit töltötték le. A BIS szerint a cseh külügy emailfiókjainak kompromittálása "számos kulcsfontosságú szempontból egybevág más hasonló kiberkémkedésekkel, melyek más európai országokban folytak".
Míg a csehek a nyilvánosságot választották, az Orbán-kormány a 2012-2014-es magyar esetekhez hasonlóan a külügy rendszereit 2016-ban érő kibertámadásokat is elhallgatta a nyilvánosság elől. "Ment az intézményi kussolás" – fogalmazott a fertőzött emailt megnyitó volt külügyes, akit a kémelhárítók pár hónappal később nemzetbiztonsági kockázattá minősítették. Ez azt jelenti, hogy a tevékenységét vagy a kapcsolatait valamiért nem találták összeegyeztethetőnek a minisztériumi munkájával, és erre hivatkozva kirúgták a külügyből.
Annak ellenére tették ezt, hogy az eset részleteit szervezetük belső információi alapján ismerő volt titkosszolgálati tisztek azt állították a Direkt36-nak: a vizsgálatok igazolták, hogy a külügyi tisztviselő nem játszott össze az oroszokkal, egyszerűen csak rákattintott a levélre. Később ráadásul egy másik NATO-s európai ország kormányzatának kezdett dolgozni, melynek a nemzetbiztonsági átvilágításán már gond nélkül átment.
"Sajnos több áldozatot is kinyírtak" – mondta az Orbán-kormány egy volt tisztviselője, aki közvetlenül ismert ilyen eseteket. Szerint az AH több alkalommal is kémgyanúval indított vizsgálatot és rúgatott ki minisztériumi alkalmazottakat, akik fertőzött leveleket nyitottak meg. "Egyszerűen nem hiszik el, hogy ezeket a támadásokat tényleg mindenféle pattanásos szentpétervári gyerekek csinálják" – magyarázta. A forrás szerint ez alapvetően annak köszönhető, hogy a Belügyminisztérium rendőri vezetői mentalitással kezeli még a kibervédelmet is: "Mit csinál egy rendőr? Kapásból intézkedni kell, meg fizikailag is fülön csípni valakit" – fogalmazott.
A kattintgató dolgozók kirúgása azonban nem segített a támadásokat megállítani.
Ablaktalan titokszobákba is bejutottak az oroszok
Teljesen zárt, ablak nélküli, vagy lefüggönyözött "VKH-szoba" a világon mindenhol található, ahol működik magyar külképviselet, még a legeldugottabb országokban is. Ezek a helyiségek őrzik a zárt rendszerű Védett Külügyi Hálózat (VKH) végpontjait, vagyis azokat az üzeneteket rejtjelező számítógépeket, melyekhez elviekben semmiféle külső eszközt nem lehet csatlakoztatni, magyarázta az Orbán-kormány egyik volt nagykövete.
A VKH-szobákat akkor használják a külügy munkatársai és a magyar diplomaták, ha államtitoknak számító nemzeti, NATO-, vagy EU-információkat akarnak közölni kollégáikkal és feletteseikkel. Ezekbe a szobákba "csak érvényes személyi biztonsági tanúsítvánnyal és felhasználói engedéllyel, és külön kártyás jogosultság birtokában, vagy a biztonsági vezető írásbeli engedélyével és kísérettel lehet belépni" – áll a külügy biztonsági szabályzatában.
Aki bejut ebbe a rendszerbe, "korlátozott terjesztésű" és "bizalmas" minősítésű magyar államtitkokhoz és szövetséges információkhoz is hozzáférhet. Ezek a törvény szerint olyan minősített adatok, melyeknek nyilvánosságra vagy illetéktelen személyekhez kerülése hátrányosan érintené vagy károsítaná a közérdeket, titkosításuk pedig alapból 10, illetve 20 évre szól.
A volt nagykövet felidézte a kommunikáció nehézkes folyamatát. Ha egy diplomata üzenni akar a VKH-n, akkor beviszi a szobába a papíron készített jegyzetét, a klaviatúrán begépeli az üzenetet számítógépbe, majd a rendszer azt egy véletlenszerűen generált egyedi kóddal titkosítja. A papíron lévő jegyzetet meg kell semmisíteni. A VKH-helyiségbe se mobiltelefont, se más elektronikus eszközt nem szabad bevinni. A rendszer pedig naplózza, ki mennyi időt tölt bent a szobában, ki milyen anyaghoz kért hozzáférést.
Az orosz titkosszolgálat a VKH-t már az első, 2010-es évek eleji nagyobb támadási hullámban sikerrel feltörte, árulta el a Direkt36-nak az Orbán-kormány egy, az esetet közvetlenül ismerő volt tisztviselője, amit olyan akkori magyar diplomaták is megerősítettek, akik szintén hallottak az incidensről. A volt kormánytisztviselő elmondta, hogy 2013 körül ezért a világ összes VKH-szobájában, a Bem téri minisztériumban és a magyar külképviseleteken is kicserélték a gépeket, amivel helyreállították a hálózat sértetlenségét. Az Orbán-kormány volt nagykövete felidézte, hogy neki azzal magyarázták a cserét a minisztérium biztonsági főosztályának hozzájuk kiutazó emberei, hogy a régi eszközök elavultak, ezért a hálózatot teljesen lecserélik.
Szijjártó Péter, Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor
A majdnem tíz évvel ezelőtti gépcsere nem sokáig oldotta meg a problémát. Több, a külügy elleni kibertámadást hivataluk érintettsége miatt ismerő volt titkosszolga is azt állította a Direkt36-nak, hogy a VKH-t az elmúlt években ismét feltörték az oroszok informatikai eszközökkel. A parlament külügyi bizottságának egyik tagja a VKH sérülékenységével kapcsolatban felidézte: magyar diplomaták már legalább másfél éve jelezték, hogy a rendszer ismét elavult, nem biztonságos, és emiatt kértek is pénzt a VKH fejlesztésére.
Több beszámoló alapján azonban a rendszer fizikai biztonságával is akadtak gondok, ám arról nincs információnk, hogy ezek a legutóbbi betöréshez hozzájárultak-e.
Az Orbán-kormány volt nagykövete szerint például tipikusan ilyen probléma volt, hogy a biztonságos VKH-szobát távoli képviseleteken nem mindig sikerült megfelelően kiépíteni. A külügyi bizottság tagja ezt megerősítette, azzal kiegészítve, hogy maguk az építkezések is további kockázatot jelentettek – például egy átépítés során felügyelet nélkül heverhetett VKH-gép a munkaterületen. Egy volt külügyes tisztviselő pedig egy olyan incidensről számolt be még a 2010-es évek első feléből, amikor tudomása szerint egy közép-ázsiai magyar képviseleten felfeszítve találták a VKH-helyiség ajtaját. Egy hasonló eset nyilvánosságot is kapott még 2017-ben. Az üzbegisztáni képviselet diplomatája akkor hiába jelzett súlyos biztonsági hiányosságokat Szijjártóéknak, annyi választ kapott informálisan, hogy "állítsd le magad".
Az orosz titkosszolgálatok a VKH feltörésével az azon továbbított dokumentumok közül bármihez hozzáférhettek. Hogy téma szerint pontosan milyen anyagok is kompromittálódtak, és mikor, arról a Direkt36-nak részleteket eláruló források nem mondtak konkrétumokat. A VKH-n továbbított minősített dokumentumok ugyanakkor nem csupán magyar forrásból származó információkat tartalmaznak. A tárca biztonsági szabályzata szerint érkeznek például bizalmas NATO-s és EU-s dokumentumok is, illetve az Orbán-kormány volt nagykövete hozzátette, hogy ezen a csatornán érkeznek különféle NATO-s vagy EU-s tárgyaláson elhangzottakat lejegyző magyar jelentések is.
A VKH-n is továbbított "korlátozott terjesztésű" és "bizalmas" minősítésű információknál azonban léteznek még szigorúbban védett, alapértelmezésben harminc évig titkos információk is. Ezek kapják meg a "titkos" vagy "szigorúan titkos" minősítést. Az Orbán-kormány volt nagykövete szerint az általa vezetett képviseletre nem érkeztek ilyenek a VKH-n. A legsúlyosabb államtitoknak számító iratokhoz szerinte legfeljebb a Bem téri minisztériumban fér hozzá egy szűk belső kör, külön csatornákon, ahogy azt a minisztérium biztonsági szabályzata is előírja. A Direkt36-nak arról nincs információja, hogy ezek a még érzékenyebb csatornák is kompromittálódtak volna.
Egy, az incidensről közvetett információkkal rendelkező volt titkosszolga szerint a VKH sértetlenségét 2022 február környékén elvileg sikerült ideiglenesen helyreállítani, ám a mostanra elavult VKH-gépeket még nem cserélték le. Azt is hozzátette, hogy a külügy normál belső hálózata viszont továbbra is fertőzött maradt.
A Direkt36-nak 2022 februárjában még féltucatnyi EU-s és NATO-s tagállam diplomatája is azt állította, hogy a magyar külügy részéről nem kaptak semmiféle hivatalos tájékoztatást sem az orosz kibertámadás tényéről, sem annak súlyosságáról, sem arról, hogy az érintett-e NATO-s és EU-s információkat. "Magától értetődő lenne, hogy ha egyedül nem vagy képes felszámolni a fertőzést, segítséget kérsz a szövetségesektől. Legfeljebb abban az esetben nem szólsz nekik, ha rögtön el tudod hárítani a támadást" – mondta erről egy volt NATO-s tisztviselő. Szerinte az észak-atlanti szövetségen belül ráadásul "van olyan gentlemen’s agreement, hogy ha tudod, hogy a hálózatod fertőzött, akkor megpróbálod kizárni belőle a NATO-t érintő dokumentumokat". Egy EU-s ország magas rangú diplomatája viszont arról beszélt, hogy egy kormány mérlegelhet, mit oszt meg és mit nem, nincsenek ugyanis konkrét előírások.
A diplomáciához képest azonban a kémelhárítás szempontjából jóval egyértelműbbek a szabályok. "Minden sebezhetőség, ami lehetővé teszi a szövetségi rendszer védett adatainak kompromittálását, utólag nehezen jóvá tehető kárt okoz" – mondta a Direkt36-nak Buda Péter volt AH-s főtiszt. Szerinte a védett informatikai rendszer támadásának elhárítása elsődleges fontosságú kellene hogy legyen. Ha a gyors elhárítás mégis elmarad, az akarva vagy akaratlanul a támadó fél érdekét szolgálja.
A titkolózó magyar diplomáciával ellentétben a magyar kémelhárítás azonban már korábban értesítette a partnereket a külügy kompromittálódásáról.
Egy sör mellett végül csak elmondták a magyar kémelhárítók, hogy baj van
2021 őszén Európa titkosszolgálatainak képviselői ismét összegyűltek a Berni Klub elnevezésű fórumon, hogy átbeszéljék az aktuális problémákat, melyek között az elsőszámú téma már akkor Oroszország volt. A Berni Klub a nyugati elhárítószervek egyik legfontosabb információmegosztó fóruma, ahol a 27 EU-tagország, valamint Norvégia, Svájc és Nagy-Britannia képviselteti magát, és ahová többek közt az amerikaiakat és a kanadaiakat, olykor még az izraelieket is meg szokták hívni. A fórum magyar résztvevője az Alkotmányvédelmi Hivatal.
Ezúttal nem vezetői szintű találkozóra gyűltek össze a titkosszolgák, hanem egy alacsonyabb, szakmai szintű tanácskozásra. Ilyenkor a meghívott résztvevők olyan középvezetők, mondjuk kémelhárítási igazgatók, akik tisztában vannak egy-egy fontosabb művelet részleteivel, és azokat meg tudják beszélni a külföldi kollégákkal. A lényeg azonban nem a viszonylag formális és általános napközbeni konferenciaprogram, hanem az a közös esti vacsora és sörözés, ahol sok érdekes információ elhangzik.
Egy a tavaly őszi találkozón történeteket közvetve ismerő volt titkosszolga a Direkt36-nak azt mondta, hogy az AH képviselője is ekkor, a hivatalos megbeszéléseket követő informális iszogatáskor árulta el a nyugati kollégáknak, hogy a magyar külügyminisztériumot minden jel szerint rendkívül súlyos orosz támadás érte. Válaszul több európai résztvevő rögtön elkezdte sorolni, hogy náluk is hányszor, hányféle módon próbálkoztak az elmúlt időszakban oroszok.
Akkor a legfrissebb eset épp Németországé volt, ahol a német választási kampányban feltörték Bundestag-képviselők és más politikusok emailfiókjait, amit az oroszok "dezinformációs és befolyásolási műveletekkel ötvöztek" az NBSZ kibervédelmi intézetének weboldalán közölt beszámoló szerint. Hasonló orosz kibertámadások érték az elmúlt években Ausztriát, Csehországot, Szlovákiát vagy éppen Lengyelországot is. Ezek az EU-s államok nagyjából azonos protokoll szerint kezelték a kiberkémkedést: a bajt észlelték, hozzáfogtak a gyors elhárításhoz, közben információkat osztottak meg szövetségeseikkel, majd a történteket végül nyilvánosságra hozták, és tiltakoztak Oroszországnál.
A volt titkosszolga szerint az AH képviselője nem a Külügyminisztérium vagy az Orbán-kormány külön hivatalos utasítására osztott meg információkat a Berni Klub tagjaival. "Az AH-nak alapvető érdeke, hogy információt osszon meg, mert ha nem ad, akkor ő sem kap" – mondta erről egy, korábban a hivatallal is kapcsolatban álló kiberbiztonsági szakember.
Ott lebeghetett a magyar elhárítás szeme előtt elrettentő példaként Ausztria esete is, akiket megbízhatatlanságuk miatt pár évvel ezelőtt gyakorlatilag felfüggesztettek a klubban. "A NATO számára éppen az elmúlt jónéhány évben az egyik legkiemeltebb terület éppen az orosz kibertámadások elhárításában való szövetségi szintű együttműködés erősítése lett" – magyarázta az orosz ügyekben történő információmegosztás fontosságáról Buda Péter volt AH-s főtiszt.
A Berni Klub találkozóját követően az elmúlt hónapokban a magyar külügy feltörésének híre már jóval szélesebb körhöz, kül- és biztonságpolitikai témákkal foglalkozó szakemberekhez, köztük külföldiekhez is eljutott. "Ma már teljesen köztudott az európai hírszerző közösségben, hogy az oroszok feltörték a magyar külügyminisztériumot, és rengeteg magyar külképviselet is kompromittálódott" – mondta egy EU-tagállam nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó tisztviselője, aki erről saját intézményétől értesült még 2022 januárjában.
Az Orbán-kormány a titkos információmegosztáson túl azonban látványosan tartózkodik az orosz hírszerzői aktivitással szembeni nyílt fellépéstől. Korábban a Direkt36 például kiderítette, hogy a Magyarországon tetten ért orosz kémek sorsa mindig "csendes kiutasítás" lesz, azaz egyszerűen hazaküldik őket, és sosem hozzák az eseteket nyilvánosságra.
Az egyetlen magyar kivételről, a Szkripal-mérgezés után kitiltott budapesti orosz diplomata esetéről pedig megírtuk, hogy Budapest és Moszkva direkt úgy vezényelték le a kitiltást és ellenkitiltást, hogy azzal a ne okozzanak kárt a baráti kapcsolatokban. Budapestről például egy olyan oroszt utasítottak ki, aki amúgy is befejezte diplomáciai kiküldetését és készülődött hazautazni.
Az orosz kémügyek puha kezelésére egészen látványos példák is akadnak. A volt moszkvai diplomata Kiss Szilárd például azután is pozíciójában maradhatott, hogy kétszer is megbukott a nemzetbiztonsági ellenőrzésen orosz titkosszolgálati kapcsolatai miatt. A kémkedés előkészítéséért azóta már el is ítélt Kovács Béla volt EP-képviselőről pedig Szijjártó Péter korábban azt nyilatkozta még a régi Indexnek, hogy az ügyet egyik korábbi orosz nagykövetnek sem hozta fel. Kovács azóta Moszkvában él és tanít, illetve napjainkban épp orosz propagandaoldalakon elemzi az Ukrajna elleni inváziót.
Magyarország a nemzetközi hírekbe orosz kiberkémkedéssel kapcsolatos témában legutóbb akkor került be, amikor pár hete kiderült, hogy az Orbán-kormány blokkolja a súlyos orosz kibertámadásokat is elszenvedő Ukrajna csatlakozását a NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központjához. A decemberi EU-csúcson hiába kérték Orbán Viktortól, hogy hagyjon fel a vétóval, erre csak az Ukrajna elleni orosz katonai invázió után lett hajlandó. | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Nemzetbiztonsági Szakszolgálat"
] | [
"Demokrata Párt",
"Szövetségi Biztonsági Szolgálat",
"Berni Klub",
"Alkotmányvédelmi Hivatal",
"Nemzeti Biztonsági Felügyelet",
"Védett Külügyi Hálózat",
"Biztonsági, Informatikai és Távközlési Főosztálya",
"Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központ",
"Egyesült Államok",
"Honvédelmi Minisztérium",
"Nemzeti Kibervédelmi Intézet",
"Információs Hivatal",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Crysys Lab",
"Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt."
] |
Egymilliót kaszált választási bukásán Varju László
Budapest — Nagyot kaszált Varju László (52) független képviselő. A Demokratikus Koalíció politikusa abból húzott hasznot, hogy áprilisban kiesett a parlamentből. Az elveszett mandátum miatt tekintélyes lelépési pénzt vágott zsebre, majd visszaült képviselői székébe.
Varju az április 6-i választáson éppen nem jutott a parlamentbe, és május 5-én elveszítette mandátumát. Húsz nappal később viszont rámosolygott a szerencse: pártja jól szerepelt az uniós választáson. Így Molnár Csaba Brüsszelben folytathatta a politizálást, ő pedig megörökölte a mandátumot, és június 30-án újra esküt tett. Csakhogy a Blikk megtudta, Varju eközben lecsapott a leszerepelt képviselőknek járó, hathavi tiszteletdíjnak megfelelő búcsúpénzre, hétköznapi nevén "végkielégítésre".
– Varju László 2014. április 15-én kérte a mandátum megszűnése miatt járó ellátás egyösszegű kifizetését – írt a Blikknek az Országgyűlés Sajtóhivatala. – A pénzt június 2-án átutaltuk.
Jogosnak tartja Varju szerint joggal vette fel a pénzt, mert abból igazságtalanul megítélt kártérítést fizetet Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
A parlament igen bőkezű volt a képviselővel. Mivel az alapfizetés havi 394 ezer forint volt, így bő 2,3 millió járt Varjunak, ebből adózás után – beleszámítva a kétmillió feletti rész 75 százalékos különadóját – 1,4 milliót kapott kézhez. Pedig a politikus csak május 5. és június 30. között, vagyis kevesebb mint két hónapig nem volt a parlament tagja. Ezzel Varju összességében bruttó egymillió forinttal járt jobban a parlamentben maradt társainál annak ellenére is, hogy az új honatyák alapfizetése jelentősen nőtt. A képviselők jogállásáról szóló törvény tavasszal még hatályos rendelkezései szerint a juttatás járt, Varju szerint pedig jogosan élt vele.
– Ebből a pénzből álltam az igazságtalan orbáni rendszer rám rótt jogtalan kártérítését, amit Papcsák Ferenc fideszes képviselőnek ítéltek meg – mondta a Blikknek Varju. – Majdnem egymillió forint kellett neki fizetnem egy korábbi állításom miatt. Így a rendszer pénzéből a rendszer embere részesült. A maradék mintegy kéthavi juttatást pedig azért vettem fel, mert ennyi ideig valóban nem volt állásom.
Viszont akárhogy nézzük, a képviselői lelépési pénz ismét jókora előjog. Hiszen határozott időre – négy év – választottuk a képviselőket, így ha nem újráznak, miért is járna pluszpénz? Főleg ennyi, hiszen négy évre az átlagdolgozónak csak egyhavi végkielégítés jár.
– Ha a felek másként nem rendelkeznek, úgy hathavi végkielégítést 25 év munkaviszony után kaphat a magyar munkavállaló – mondta a Blikknek Pethő Róbert ügyvéd, munkajogász. – De a képviselők jogviszonya eltér az átlag magyar dolgozóétól.
M. L. | [
"Demokratikus Koalíció"
] | [
"Országgyűlés Sajtóhivatala"
] |
Több mint 600 millió forint uniós forrást nyert különféle zöldprojektekre 2009 óta a Régiók Fejlesztéséért Egyesület – a projektek egy része azonban minimum talányos. A nem igazán ismert egyesület kulcsemberének kapcsolatrendszerében Bajnai Gordon egykori kormányzati tanácsadója éppúgy megtalálható, mint a Fidesztől nem túl távoli mádi borászlobbi.
Ön milyennek képzel el egy uniós pénzből súlyos tízmilliókkal támogatva létrejött környezetvédelmi központot? Bárki által látogatható, nyilvános intézménynek, cégérrel a bejáraton? Ha igen, akkor téved. A környezetvédelmi központ kifejezés a gyakorlatban családi nyaraló benyomását keltő balatoni ingatlant, esetleg csinosan felújított, de a nagyközönség elől elzárt épületeket jelent.
Legalábbis ezt tapasztalták munkatársaink a pusztavámi központú Régiók Fejlesztéséért Egyesület (RFE) által környezetvédelmi központként létrehozott ingatlanokat látogatva. Az eddig összesen 617 millió forint uniós támogatást elnyert RFE legnagyobb, önmagában 270 milliós projektje pedig egy erdei iskola (Iskola a természetben, illetve A tudás kertje munkacímeken futó) program mádi központtal – ez a napokban indul a tervek szerint, furcsaságokat ugyanakkor itt is találtunk.
A Balaton Kapuja Környezetvédelmi Központ nemrég készült el a Balatonakarattyán a 71-es főút és a tópart közötti nyaralóövezetben. Ottjártunkkor semmi sem utalt arra, hogy a modern stílusú épület úgymond közhasznú intézmény lenne: sehol egy tábla a bejáraton az elnevezésről, nyitvatartásról, sem az uniós támogatásról. Sokkal inkább tűnt nyaralónak: a kertkapcsolatos teraszon napozóágy, grillsütő, locsolócső várta a használókat – akik nem tartózkodtak az épületben hétköznap kora délután.
A Balaton Kapuja 95 millió forint uniós támogatásból épült, a pénzt az egyesület meg is kapta, az utolsó kifizetés a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai tájékoztatási főosztálya közlése szerint minapi, június 10-i. A támogatás hivatalos közzétételén még Balatonkenese szerepel színhelyként, Akarattya ugyanis tavaly vált le a szomszédos településről, köszönhetően mások mellett Matolcsy György jegybankelnök feleségének, Matolcsy Gyöngyinek, akit tavaly ősszel polgármesterré is választottak a frissen önállósult községben.
Az úgynevezett projektzáró helyszíni ellenőrzés április 1-jén zajlott, hiányosságot az ellenőrző hatóság nem talált, a májusi záró beszámolót elfogadták.
Máshol sem fogadtak tárt kapukkal minket az RFE fantomközpontjai
Hasonló a tapasztalatunk az egyesület tolnai és kisteleki központjával – bejutni "csak úgy" ezekbe sem lehetett. A tolnai ingatlan kapujára kikerült ugyanakkor az uniós támogatást jelző egyen-tábla (rajta a "Tolnai Környezetvédelmi Központ" elnevezéssel). A tolnai központ egyébként 40,6 milliós támogatást nyert el, a kisteleki – a kancellária nyilvántartása szerint – egy fillért sem, de a településen volt 8 milliós uniós forrásból finanszírozott projektje az egyesületnek: a házi komposztálás bevezetésén munkálkodtak.
A Délmagyarország cikkébőlúgy fest viszont, hogy mégis volt uniós pénz itt is, de azt a Csongrád megyei település fideszes vezetésű önkormányzatával közösen nyerték el. Elérhetőségként valamennyi központhoz ugyanaz a mobilszám szerepel az RFE honlapján.
Vértesi Környezetvédelmi Központként fut az egyesület pusztavámi központja, ahol az immár megszokott kép fogadja az érkezőt: az épület az akarattyaihoz hasonló letisztult öko-stílusú, névtábla, cégér nem jelzi a funkciót, munkaidőben zárva, kihalt. A Feol.hu munkatársa 2012-ben bejutott, a riport elsősorban a felújított épület pelletkazánját méltatja, s ígéri, a központ a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos rendezvények, illetve a Megyék harca vetélkedő utolsó fordulóinak ad majd helyszínt.
Pusztavámi projektekre összesen 133 millió forintot nyert az RFE, ebből 86,2 millió volt az "életmóddal kapcsolatos non-profit információs központ" létrehozása.
Közhasznúsági beszámolóik szerint az RFE aktivistái általában előadásokat tartanak változatos közönségnek: a Sziget fesztiválon éppúgy, mint újbudai nyugdíjasoknak vagy a Bátor Tábor által mentorált beteg gyermekeknek. Az RFE 2004-ben jött létre budapesti székhellyel "a területi különbségek mérséklésére települési, kistérségi és regionális szinteken", az elnökséget 2008-as bejegyzéssel vette át Horváth Orsolya, aki – némi megszakítás után – jelenleg is vezeti az egyesületet, immár asszonynevén, Jaksa Orsolyaként.
Az egyesületek taglistája nem nyilvános adat, egy korábbi beszámolóban szereplő akkori felsorolás baráti társaságot, rokonaikat sejteti, összesen tíz embert, ami a törvényi minimumlétszám egyesületek esetén.
Jaksa Orsolya férje, Jaksa Tamás kulcsszereplőnek tűnik. A fellelhető sajtóhírben is általában ő szerepelt “projektmedzser" titulussal, s az Átlátszó munkatársával is ő beszélt, illetve levelezett az RFE nevében. Közlése szerint például az áprilisban nyílt balatonakarattyai központban már több mint háromezren jártak, "programjaik üzeneteivel" pedig 3,4 millió ember találkozott "különböző médiákon keresztül". Az "egyelőre nem nyilvános" intézményt előzetes bejelentés alapján lehet látogatni, az épületbe telepített és épített “környezetvédelmi gépek/technológiák" a fő attrakció.
Jaksáékhoz kötődik a Balatonakattyán működő ingatlaniroda, a Kissjaksa, ahol az RFE elnökasszonya is dolgozik a honlap tanúsága szerint. A “Kiss" előtag Jaksa Tamás édesanyjának lánykori nevére utal: Kiss Éva Anna volt a balatonakarattyai ingatlan előző tulajdonosa. Az asszony adásvétellel szerezte a 604 négyzetméteres, kivett hétvégi házként nyilvántartott telket 2011 májusában, majd ő adta el az RFE-nek 2013 decemberében.
A család üzletel egy másik RFE-projektben érintett településen is: Jaksa Tamás fivére, Jaksa Gábor közvetett tulajdonos és vezérigazgató a kisteleki önkormányzat cégében, a Kistelek Ipari és Szolgáltatásfejlesztő Zrt.-ben.
Jaksa Tamás egyébként a 2010-es választások után alapított Japawi Kft.-ben közvetetten tulajdonostársa Winkler Gyulának, a Wallis volt vezérigazgató-helyettesének, Bajnai Gordon exminiszterelnök egykori tanácsadójának. A társaság a beszámolói szerint nem fejthetett ki különösebb aktivitást: átlagos éves árbevétele nem éri el az egymillió forintot.
Az akkor még Tolnán élő Jaksa Tamás 2007-2008-ban vezette a budapesti Hegyközi Manufaktúra Kft.-t, az ügyvezetői tisztségben Kovács Károly váltotta, aki csak néhány hónapig maradt posztján, ám a kft jelenleg is Kovács érdekeltsége. Kovács ismert szereplő Tokaj-Hegyalján: a borászdinasztia második generációjához tartozó ifjabb Szepsy Istvánnal tulajdonosok a St. Tamás Kft.-ben, amelyben tavalyig érdekelt volt Tatárka József, Mád akkori és jelenlegi független polgármestere. Tatárka és Kovács egyéb közös vállalkozásokat is futtattak korábban.
A Szent Tamás pincészetről az Átlátszó írta nemrég, hogy kanadai elismerését részben annak a Balla Attila borkereskedőnek köszönheti, aki az állítólagos tokaji borhamisítás sértettjeként 11 millió dollárra perli a magyar államot.
Tatárka újabban kormány-közeli szőlészet-szakértővé kezd válni forrásaink szerint, még Lázár János kancelláriaminiszter is ad a szavára. Talán közös hobbijuk, a vadászat miatt is könnyen értenek szót, bár Tatárka a Népszabadságnak cáfolta a helyben közkeletű híresztelést, hogy közösen hódolnának szenvedélyüknek a kancelláriaminiszterrel.
Lázárnak amúgy is szívügye a vidék: felesége nevén 1,3 hektár mádi szőlő haszonélvezeti joga van, a tulajdon a Lázár-gyermekeké. Mád fontos hegyaljai szerepét mutatja, hogy a településen borászkodik Demeter Ervin, egykori nemzetbiztonsági miniszter, a megye jelenlegi kormányhivatal-vezetője is.
Az RFE ilyen körülmények között kezdi e napokban legnagyobb, 270 millió forint támogatást elnyert projektjét Mádon. Amit ígérnek, voltaképpen erdei iskola: diákok kapnának egy-egy hetes szőlészeti-mezőgazdasági gyorsképzést helyi gazdaságokban. A tudás kertje elnevezésű projekt leírásában az szerepel, hogy tizenöt iskola 150 diákja – legkevesebb 40 százalékuk hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű – és 30 pedagógusa vesz részt a programban, amelynek keretében az Oktatási Hivatal (OH) által akkreditált pedagógus-továbbképzést is ígérnek.
Az OH-ban az Átlátszó érdeklődésére azt a választ adták, hogy A tudás kertje néven nem tartanak nyilván akkreditált továbbképzést, s az RFE nem szerepel nyilvántartásukban sem mint alapító, sem mint pedagógus-továbbképzést szervező.
Jaksa először azt válaszolta az akkreditáció nyilvántartási számát firtató kérdésünkre, hogy a szám már megvan, de még postázás alatt. Később, az OH válaszának nyomán visszakérdeztünk, hogy pontosan ki kérte az akkreditációt, akkor ezt válaszolta:
"a képzés akkreditációjával kapcsolatban érdemi tájékoztatást azt követően tudunk nyújtani, mihelyt az hivatalosan elfogadásra került"
Az akkreditáció nem lényegtelen szempont, a pedagógus életpálya modell ugyanis 7 évenként 120, továbbképzésekből beszerezhető kreditpontot tesz kötelezővé a tanároknak – egy-egy tanfolyam átlag 40 kredites, és több tízezer forintba kerül, amit a legtöbb esetben a tanár maga kell, hogy álljon. Így az akkreditált és – mint Jaksa az Átlátszóval közölte, a diákoknak és a pedagógusoknak is ingyenes – tanfolyam lehetősége alighanem sokat nyomott a latban, amikor elígérkeztek a mádi táborba.
Az iskolákat (zömében hajdú-bihari és borsodi intézményeket) egyébként nem pályázaton választották ki a szervezők. A programban felsorolt egyik általános iskola igazgatónője elmondása szerint az RFE kereste meg őket ajánlatukkal. Jaksa szerint az affinitás és a földrajzi közelség mellett szempont volt, hogy az iskola hátrányos helyzetű településen legyen és/vagy sok ilyen diák tanuljon benne. Ehhez képest felkerült a listára az a biharkeresztesi református általános iskola is, amely jogvédők szerint éppen a vallási köntösbe bújtatott szegregáció egyik példája.
Táboroztatással foglalkozó szakemberektől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy gyermekenként heti 20-25 ezer forint költséggel már Budapesten is színvonalas nyári elfoglaltság szervezhető – a határ persze igény szerint a csillagos ég lehet. Húszezerrel kalkulálva 150 gyerek táboroztatása 3 millió forintot emészt fel – a 270 millió (amiből az egyesület a Miniszterelnökség adatai szerint 129 millió előleget kapott meg június közepén) inkább a csillagos éghez közelít.
Ez még akkor is így tűnik, ha Jaksa közlése szerint tréningjeiken nem csak a tudás átadásáról gondoskodnak, hanem a helyszínt, de az oktatóanyagot, az élelmezést és a résztvevők szállítását is ők biztosítják.
Tatárka optimistán beszélt az RFE projektjéről az Átlátszónak, de nem mindenki osztja ezt a lelkesedést Tokaj-Hegyalján. Kolozsváry-Kiss Árpád, a Tokaj Borvidék Fejlődéséért Nonprofit Kft. (a tokaji fejlesztési tanács cége) ügyvezetője érdeklődésünkre azt válaszolta, nem kereste meg őket a projektgazda, "ami szokatlan egy ilyen jelentős támogatási összeggel rendelkező elképzelés esetén", s bár hangsúlyozta nyitottságát, mindazonáltal azt is leírta, hogy
"a térség fejlesztésének prioritásait a fejlesztési tanács más projektek mentén tervezi"
A diplomatikus megfogalmazásból kiolvasható némi fenntartás. Mindez kormány-közeli zavarra is következtetni enged Tokajügyben, tekintve, hogy a nonprofit kft tulajdonosa nem más, mint a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács, amelynek elnöke, a borászkörökben Tatárka mentoraként emlegetett Lázárral bizalmas Tombor András.
Fotó: Halász Áron / atlatszo.hu | [
"Régiók Fejlesztéséért Egyesület"
] | [
"Japawi Kft.",
"St. Tamás Kft.",
"Kistelek Ipari és Szolgáltatásfejlesztő Zrt.",
"Tokaj Borvidék Fejlődéséért Nonprofit Kft.",
"Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács",
"Tolnai Környezetvédelmi Központ",
"Balaton Kapuja Környezetvédelmi Központ",
"Bátor Tábor",
"Oktatási Hivatal",
"Vértesi Környezetvédelmi Központ",
"Szent Tamás",
"Hegyközi Manufaktúra Kft."
] |
"Nem látja a fától az erdőt, aki ez a kérdést feszegeti"- tanítgatta a Selmeczi Gabriellától megszokott finom iróniával a magyar nyilvánosságot Csepreghy Nándor fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár annak kapcsán, hogy elkezdődik az uniós fejlesztési források elosztásáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) beolvasztása a minisztériumi intézményrendszerbe. Pedig mondhatta volna azt is: Na és?
2007 májusában fogadta el az Európai Bizottság az Új Magyarország Fejlesztési Tervet, ami lényegében ma is meghatározza a fejlesztéspolitika irányát - a 2010-es kormányváltáskor beharangozott nagy fordulat, az Új Széchenyi Terv alig lett több, nem is lehetett, mint optikai tuning és némi "fejezeteken belüli átcsoportosítás". Az ÚMFT a 2007-2013 közti időszakra összesen mintegy 29 milliárd euró elköltését irányozza elő, ez nagyjából a magyar költségvetés főösszegének a fele.
Az uniós pályázatok adatbázisáért perelünk - nem jelent meg a bíróságon az NFÜ Az alperes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jogi képviselője nélkül zajlott pénteken, a Fővárosi Törvényszéken az EMIR adatkezelő rendszer ügyében indított közérdekű adatigényléses perünk első tárgyalása. Vajon a jogi osztályon már meg is kezdődött az NFÜ lebontása? Tovább a teljes cikkre.
Az összeg nagyságát és a közpénzek elköltésének hazai gyakorlatát nézve meglepően kevés botrány robbant ki az uniós források elosztásában kulcsszerepet játszó szervezet, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség körül. Pedig egy 2011-es kutatás eredménye szerint a közbeszerzési piac szereplőinek becslése szerint a nagy értékű közbeszerzések 85 százaléka "fertőzött", de a Simicskáról, Nyergesről, a Közgépről és az uniós források megcsapolásáról szóló, lassan kisebb könyvtárnyi tényfeltáró riport dacára sem hallani konkrét büntetőeljárásokról.
Ez még akkor is meglepő, ha más kutatások ennél alacsonyabb, vagy kevésbé egyértelműen kimutatható korrupciós fertőzöttségről tudósítanak. Bizonyos szakértői vélemények szerint a korrupciós bűncselekmények egy ezrelékére derül fény, és az OLAF, az Európai Bizottság Csalás Elleni Hivatala is csak egyszer indított vizsgálatot Magyarországon: a keszthelyi főtér-rekonstrukcióval kapcsolatban kutakodtak, mivel a 2 milliárd forint értékű projektet az egyedül induló konzorcium nyerte.
EU-támogatásból sem fenntartható a Galgahévízi ökofalu from atlatszo.hu on Vimeo.
Hogy mi ennek a sajátos ellentmondásnak a magyarázata, azt egyelőre nem tudni: talán csak annyi, hogy még lopásban is valahol a középmezőny szabad szemmel alig látható alsó harmadában tanyázunk. Igaz, hogy nem vagyunk egy Bulgária, de lassan arról is le kell szoknunk hogy a szlovákokkal mérjük össze magunkat, az NFÜ teljesítménye pedig belesimul a hazai mezőnybe.
Az ÚMFT két alapvető prioritás köré csoportosította a fejlesztési célokat: az egyik a foglalkoztatás bővítése, a másik a tartós növekedés feltételeinek biztosítása volt. E célok eléréséhez hat területre összpontosította a fejlesztési forrásokat: a konkrét pénzköltés az ún. operatív programok (Társadalmi Megújulás Operatív Program [TÁMOP], Gazdaságfejlesztési Operatív Program [GOP] sat.) keretén belül zajlott. Szakértők szerint a fejlesztéspolitika intézményrendszerének ezen a szintjén jelentek meg a komolyabb korrupciós kockázatok, időben pedig a második nemzeti fejlesztési terv, vagyis az ÚMFT tervezése és indulása idején bukkantak föl a "táskás emberek" az uniós fejlesztési pénzek körül. Erre az időre tehető a politikai pártok benyomulása is az uniós fejlesztési források elosztási rendszerébe.
A szoci kormányzás delelőjére kialakult a rendszer és a metódus. Nagyjából mindenki tudta (vagy megtudhatta, ha akarta) hogy kik azok a kapuőrök, akiken keresztül manipulálhatók egy adott pályázati kiírás feltételei. Ez a nagypályás játékosok világa volt, alsóbb szinteken azt lehetett megtudni, hogy kik azok a pályázatírók vagy pályázatíró cégek, akiket célszerű megtalálni hogy garantált legyen a siker. A leosztás arányai is nagyjából stabilak voltak, néhány kisebb-nagyobb konfliktustól eltekintve a rendszer mindenki megelégedésére működött. És bár senkinek nincs és nem is volt modernizációs robbanás élménye, a sok szökőkút és a műkőgyártás felvirágzása mellett (számos kistérségi településen egyetlen ipari tevékenységként a térkőgyártást favorizálták a helyi vezetők) komoly fejlődés zajlott le például a közoktatásban is. Az megint magyar sajátosság, hogy az uniós fejlesztési pénzek működési, tehát nyilvánvalóan nem fejlesztési célú felhasználásának gyakorlata is ekkor vált általánossá.
EU-pénzek: 46 millió forintért betonozták le a Rácskai-barlangot from atlatszo.hu on Vimeo.
A kormányváltás után néhány hónapig tartotta magát a meggyőződés, hogy a fejlesztési területekről nem fogják kirugdosni a szocik embereit, mert a Fidesz káderei egyrészt nem értenek ehhez, másrészt se kapcsolataik, se tapasztalataik nincsenek. A józan többség számára már akkor is nyilvánvaló volt, hogy a tündérmeséből komoly fejlesztési források nem várhatók, jelentős pénzeket csak az uniós finanszírozású projektekből lehet kinyerni. Logikus lépés volt tehát az Irányító Hatóságok vezetőit a helyükön hagyni, és csak a stratégiai pontokat megszállni a legbelső üzleti kör magas rangú katonáival.
2004-ben döntött úgy az akkori politikai többség, hogy nem a minisztériumokon belül, hanem külön szervezetekben hozza létre az uniós fejlesztések intézményrendszerét. Ez a döntés teljesen logikus volt abban az országban, ahol még az egészen alacsony beosztású minisztériumi tisztviselők kinevezése is gyakran miniszteri szinten, vagy éppen politikai alkuk eredményeképp dől el. Mára a helyzet talán annyiban változott, hogy a teljes magyar közintézmény-rendszer zsákmányterületté vált, ezért a mostani koncepcióváltás következtében a minisztériumok szőröstül-bőröstül le fogják nyelni az uniós fejlesztéseket. Rövid távon ez talán eredményezheti a pénzköltés ütemének fokozását, de az intézményrendszer maradék függetlenségének felszámolása tovább csökkenti a döntési folyamatok transzparenciáját, és valós fejlesztéspolitikát, modernizációs fordulatot biztosan nem hoz továbbra sem. Előreláthatóan csak az egy politikusra jutó szökőkútavatások számát fogja érdemben megnövelni. | [
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] | [
"Európai Bizottság",
"Európai Bizottság Csalás Elleni Hivatala",
"Fővárosi Törvényszék",
"Irányító Hatóságok"
] |
Azokról a vitorláskikötőkről mondana le az állami hajózási cég, amelyek bevételei az utóbbi három évben 45 százalékkal nőttek, profitjuk pedig félmilliárd is lehet.
Nincs gazdasági érv amellett, hogy lemondjon telt házas, nyereséges vitorláskikötőiről a Balatoni Hajózási Zrt. – derül ki a többségi állami tulajdonban lévő cég gazdálkodási adataiból és szakértők nyilatkozatából. Forrásaink szerint az idén úgy 300 millió, de akár közel 500 millió forint is lehet a kiszervezés előtt álló ágazat nyeresége. A Balatoni Hajózási (Bahart) Zrt.-ben tőkeemelés nyomán tavaly nyáron lett többségi tulajdonos az állam, s bár akkor határozottan cáfolták, hogy feldarabolnák a társaságot, vagy privatizálnák egyes elemeit, a nemrég készült reorganizációs tervben épp ezt tervezik. Mint arról a Népszava elsőként beszámolt, a járvány gazdasági hatásaira is hivatkozva több kikötőt, hajót, telket, nyereséges hotelt, kempinget értékesítenének, 11 vitorláskikötőt pedig bérbe adnának. Mindezt ellenzik a részvényes balatoni települési önkormányzatok, csakhogy az állami tőkeemelés nyomán kisebbségi tulajdonosi szerepbe szorultak. A reorganizációs tervről május 6-ig, azaz szerdáig szavazhatnak a részvényesek, de a döntés a többségi állami tulajdonoson múlik. A tiltakozás nem véletlenül nagy, a vitorláskikötők pénzügyi adatai alapján ugyanis van olyan, a cég működésére rálátó forrásunk, aki egyenesen úgy fogalmazott: "Az aranytojást tojó tyúktól nem szokás megválni". A számok alapján cseppet sem túlzott. A tizenegy vitorláskikötő az idén 88 millió forintos amortizáció mellett 967 milliós bevételt hoz a Bahartnak. Ezt persze még sok költség terheli, így például 385 milliós, a vitorláskikötőkhöz kapcsolódó közvetlen kiadás. A kikötők költségvetésénél szerepel még egy 205 milliós tétel is központi költségként, ami a Bahart működtetéséből – azaz többek között a vezetők, irodisták, s más, nem kikötői alkalmazottak fizetése, az épületek, járművek fenntartási költsége, rezsije, s minden egyéb, a napi munkához szükséges költség – esik a vitorláskikötő-ágazatra. Informátoraink szerint azonban ez csak könyveléstechnikai tétel, azaz vezetői döntés, melyik ágazathoz mekkora összeget társítanak. Ezt a tételt nem számítva majd 500 millió, de figyelembe véve is mintegy 300 millió forint lehet a haszon. Tudható az is, hogy a társaság a reorganizációs tervében megfogalmazottak szerint 2023-ig 2,2-2,8 milliárd forintot remél a kikötők bérleti jogainak értékesítéséből. Csakhogy ennyi a jelenlegi, amortizációtól megtisztított bevételből is összejön három év alatt – vagyis pluszbevétel nélkül mondana le évekre a telt házas kikötőiről a Zrt.. "Olyan ez, mintha az állam átadná a személyi jövedelemadó beszedési jogát valakinek hosszú évekre kétévi szja-ért" – jegyezte meg egy szakember az egyik kikötőben. Mindez egyébként azért is különös mert a cég beszámolójából kiderül, hogy egyre javul a vitorláskikötői üzletág teljesítménye. 2016-ban 663 millió, 2017-ben 701 millió, 2018-ban 815 millió, idén pedig 967 millió forint bérleti díjat kasszírozott a cég. Az, hogy az ágazat hosszú évek óta nyereséges, jelzi azt is: lett volna pénz a kikötők fejlesztésére. Vagyis különös, hogy a társaság épp arra hivatkozva kívánja üzemeltetésbe adni a kikötőket, hogy azok többsége "az elmaradt karbantartási munkák következtében felújításra, fejlesztésre szorul". Több forrásunk is úgy fogalmazott: a vitorláskikötők profitjából nem a létesítményeket fejlesztették, hanem a veszteséges személyhajózást dotálták. Itt érdemes megemlíteni: a vitorláskikötők révén befolyó összeg a Bahart éves bevételének 27 százaléka volt, vagyis nagyobb, mint a személyhajózás részesedése. Informátoraink arra is felhívták a figyelmet: a jachtkikötői ágazat az egyetlen terület, ahol a teljes, tervezett éves bevétel hamar rendelkezésre áll, hiszen a hajótulajdonosoknak április elejéig be kellett fizetniük a bérleti díjakat. Vagyis a Bahart jelenleg is épp ebből tud gazdálkodni. – Hallani mindenfélét, többek között azt is, hogy ugyan ki lesz írva a pályázat, de már megvannak a nyertesek – mondta egyik informátorunk. Vitorlástulajdonosokkal beszélve pedig kiderült, többségük attól tart, az új üzemeltetők megemelik majd a bérleti díjakat. A vitorláskikötők bérbe adása miatt azok a vállalkozók is aggódnak, akik valamelyik kikötőben dolgoznak. – Bízunk benne, hogy ha bérbe adják a kikötőt, akkor majd meg tudunk állapodni vele. Érvényes szerződésünk van ugyanis még több évre – mondta az egyik kikötő éttermének üzemeltetője. – Igaz, azt is tudjuk, ez nem akadálya, ha el akarnak küldeni bennünket. Komoly a bizonytalanság a kikötői éttermek üzemeltetői között, senki sem tudja, mi lesz jövőre. Nekem elvileg mindegy, kinek fizetek, csak hagyjanak dolgozni, de sajnos benne van a pakliban, hogy a vitorláskikötők bérbe adásával azt mondják, nem érvényes a szerződésünk.
Mindenki hallgat A Bahart reorganizációs terve miatt megkerestük Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, valamint Orbán Viktor kormányfő szóvivőjét is. Azt kérdeztük, mit szólnak hozzá, hogy egy állami tulajdonú cég bérbe adná egy nyereséges ágazatának üzemeltetését. A miniszterelnöktől nem jött válasz, míg a tárca nélküli miniszter nevében a hajózási cég állami tulajdonrészét képviselő Magyar Turisztikai Ügynökség reagált: a Baharthoz irányította lapunkat. Megkerestük a Balatonfüreden jelenleg vitorláskikötőt építtető Magyar Vitorlás-szövetséget is, ám a szervezet arra hivatkozva nem foglalt állást, hogy nem illetékes.
Kincses Sziget és az összefonódások
A Bahart viszonyaira rálátó forrásaink szerint nagy kérdés az is, hogy mi lesz a sorsa a cég központi telepének, a csak Szigetként emlegetett, Siófok szívében lévő értékes területnek. Ez a sziget ugyanis fekvése miatt a Balaton egyik legértékesebb területének számít, nem véletlen, hogy korábban már többször hallani lehetett arról: befektetők vetettek rá szemet, többek között kaszinót vagy éppen zárt luxuslakóparkot álmodva a külvilág elől fekvése miatt teljesen elzárható területre. A tervezet szerint, mivel 30 éve nem történt jelentősebb felújítás a központi telephelyen, annak műszaki állapota elavult, így adottságai nem biztosítják a Bahart hatékony működését. A Sziget felújítása cirka 5,7 milliárdba kerülne, egy új központi telephely kialakítása az úgynevezett Halászati-telken pedig 6,1 milliárdba, ám jelenleg egyikre sincs forrása a hajázási társaságnak. A reorganizációs tervezet szerint, ha a Halászati-telken épülne meg az új központ, akkor a mintegy 20 ezer négyzetméteres Szigetet értékesíthetné – vagy hasznosíthatná – a cég. Forrásaink szerint a terület csak négyzetméter áron akár 20 milliárd forintot ér. A hajózási cég aktuális ügyei kapcsán figyelemre méltó az is: a Bahart reorganizációs tervezetét az igazgatóság elnöke, Szabadics Zoltán küldte el a részvényes önkormányzatoknak. Szabadics Zoltán február óta tölti be ezt a tisztségét, s elvileg az a feladata, hogy a hajózási cég minél sikeresebben működjön. Szabadics cége, az SZ.Z. Szállodafejlesztő Kft. 1,7 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott a Kisfaludy 2030 programtól egy balatonfüredi hotelhez, mely a Mészáros Lőrinc érdekeltségi köréhez tartozó Balatontourist helyi kempingjének területén épülne meg. Ugyanitt épít vitorláskikötőt a Magyar Vitorlás Szövetség, vagyis Szabadics hoteljét akár jachton is meg lehet majd közelíteni. Ami viszont érdekes etikai problémát vet fel: a Bahart igazgatósági elnökeként ugyanis Szabadics érdekei nem feltétlenül egyeznek a szállodatulajdonos Szabadicséval. A Bahart füredi kikötőjét szintén bérbe akarja adni a hajózási cég, ez alig kőhajításnyira található az épülő szállótól. Egy másik a szállodaépítés és a Bahart közötti érdekes párhuzamra az Mfor bukkant rá: a hajózási cég februári tisztújító közgyűlésén, amikor Szabadicsot az igazgatóság elnökének választották, bekerült a Bahart igazgatóságába Horváth Péter, a Kisfaludy 2030 vezérigazgatója. Vagyis annak a programnak a vezetője, amelynek illetékesei megítélték Szabadicsnak az 1,7 milliárdos, vissza nem térítendő támogatást, emellett nekik kell ellenőrizniük a pénz szabályos felhasználását is. - V. A. | [
"Balatoni Hajózási Zrt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] | [
"Magyar Vitorlás Szövetség",
"SZ.Z. Szállodafejlesztő Kft.",
"Balatoni Hajózási (Bahart) Zrt.",
"Magyar Vitorlás-szövetség",
"Kisfaludy 2030"
] |
Az MSZP világos választ vár a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezetésétől, hogy hogyan lesz fenntartható a busztender, és miként szolgálja majd a város érdekét. A szocialisták szerint a közbeszerzési eljárás több szempontból is jogsértő módon zajlott.
A BBK által irányított busztender több kérdést vet fel, mint amennyit megold – jelentette ki Simonka Csaba, a Fővárosi Közgyűlés közbeszerzési bizottságának szocialista delegáltja. Az MSZP úgy látja, hogy a Fidesz képviselői is nyíltan vitatkoznak az ügyről, és szinte nincs ember, aki tisztán látná, hogy ki, miért, milyen alapon és milyen fedezettel vállalta fel az észak-budapesti buszbeszerzést.
Az MSZP véleménye szerint az autóbusz-kiszervezési közbeszerzési eljárás több szempontból is jogszabálysértő módon zajlott le, mert az eljárásban a BKK több olyan feladatot látott el, ami összeférhetetlen, illetve ellenőrizhetetlen. A BKK ugyanis egyszerre közlekedésszervező, a Főpolgármesteri Hivatallal egyenértékű hatóság, a BKV tulajdonosi jogainak gyakorlója és a fedezetet birtokló megrendelő is – magyarázta a fővárosi közbeszerzési bizottságának tagja.
Simonka Csaba szerint a BKK az általa irányított BKV jegyárbevételeit évi 10 milliárdos nagyságrendben, kontroll nélkül saját bevételeként használta fel a kiírás fedezeteként, ugyanakkor nyitott kérdésként hagyott hátra egy akár 3,5 milliárd forintot is meghaladó költséget. Ráadásul a BKK jogszerűtlenül zárta ki a BKV-t a versengés lehetőségeiből, vagyis a közlekedési vállalat igazgatóságában betöltött kontrolljával teljes mértékben visszaélt, valamint harmadik féllel szembeni, ingyenes szolgáltatásra kötelezte a BKV-t, amivel gyakorlatilag ingyenesen biztosította a társaság eszközeit külső szereplőknek. | [
"Budapesti Közlekedési Központ",
"BKV"
] | [
"Főpolgármesteri Hivatal",
"Fővárosi Közgyűlés"
] |
Seszták barátai megnyitották a pécsi kaszinót
December elsején megnyitott a 10. kaszinó is Magyarországon.
2017. január 24-én számoltunk be arról, hogy a győri után a pécsi kaszinókoncessziót is a Treff-Klub Kft. szerezte meg. Ez az a társaság, mely több szálon is kötődik Seszták Miklós fejlesztési miniszterhez. A jelenlegi tulajdonosa Rákosfaly Zoltán ügyvéd, aki a győri önkormányzatnak és a Fidesz-frakciónak is dolgozott, az ügyvezetője pedig Kruppa Zsolt, aki a hírek szerint évekig lakott egy utcában a fejlesztési miniszterrel Kisvárdán, a feleségeik pedig közös céget is vezetnek.
A másodosztályú kaszinó üzemeltetésének licenszét 10 évre nyerte el a cég, ezért 112,6 millió forintos koncessziót kell fizetniük az államnak évente, a terembe maximum 300 darab pénznyerő automatát lehet elhelyezni. A koncesszióval online kaszinójáték szervezésére is jogosítványt kapott a cég.
A kaszinó némi kavarás után december elsején nyitotta meg a kapuit, derül ki a Facebook-oldalon közzétett bejegyzés szerint.
A pécsi kaszinó az eredeti tervek szerint a Színház téren kapott volna helyet, ahol korábban évekig működött egy kaszinó, végül aztán a volt Domus áruházban nyitottak meg, itt ugyanis több a parkoló, mint a belvárosban.
A Casino Win Pécs Kft. egyébként a nyitás előtt a Facebookon toborzott alkalmazottakat. Hostessek, kaszinó pénztáros, kamera figyelő mellett casino dealer-krupié képzést is meghirdettek. A leírás szerint a tanfolyam ingyenes lett volna tanulmányi szerződéssel együtt és legalább egy évig garantált munkalehetőséget is biztosítottak. A kaszinó honlapja szerint még mindig lehet jelentkezni casino hostess, kameria figyelő és kaszinó pénztáros pozíciókba. Utóbbi egyébként ingyenes valutapénztárosi képzéssel indul.
| [
"Casino Win Pécs Kft.",
"Treff-Klub Kft."
] | [] |
Büntetőfeljelentést tett az LMP-s Szabó Rebeka hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanújával ismeretlen tettes ellen a borsodi, a Fejér és a Bács-Kiskun megyei földbérletpályázatok miatt. A Vidékfejlesztési Minisztérium előrelépésnek tartja, hogy "felelőtlen politikai haszonleső kampány helyett a hatóságok véleményére is kíváncsi a LMP".
A politikus a budapesti rendőrszékház előtt pénteken tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, esettanulmányok támasztják alá, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) pályázatainak eredménye sok esetben ellentétes a kiírásban meghatározott célokkal. Az ellenzéki képviselő a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó mezőségi földek odaítélését azért tartja jogsértőnek, mert az első pályázatot visszavonták, a másodikat pedig véleménye szerint úgy írták ki, hogy egy meghatározott kör legyen a kedvezményezett. Feljelentésben a fideszes Ángyán József, korábbi vidékfejlesztési államtitkár erről szóló jelentésére is alapozott.
Szabó Rebeka elmondta: a hivatali visszaélés gyanúját az támasztja alá, hogy az eredmények elbírálásakor a pontok negyven százalékát szubjektív szempontok alapján ítélik oda. A hűtlen kezelést pedig az valósítja meg szerinte, hogy a szubjektív pontozás miatt sok esetben nem a legalkalmasabb pályázók győznek, hanem olyanok, akiknek nincs szaktudásuk, megfelelő végzettségük és nem rendelkeznek az elvárt állatállománnyal.
Erre példaként a Bács-Kiskun megyei földpályázatokat hozta, ahol elmondása szerint a 36 eredményes pályázatból 26-ban két, egymással üzleti kapcsolatban álló család nyert, dacára annak, hogy pályázatik gyengébbek voltak a helyben lakó gazdákéinál. A Fejér megyei földbérletpályázatokkal kapcsolatban azt emelte ki, hogy a meghatározott 1200 hektárnál jóval többet kaphatott egy-egy érdekcsoport. Az LMP-s képviselő elmondta, azért is fordultak a nyomozóhatósághoz, mert a kormány nem hajlandó változtatni a pályázati rendszeren.
Az MTI arról kérdezte a politikust, mekkora esélyt lát arra, hogy a pályázaton vesztes gazdák elérjék az említett szerződések semmissé nyilvánítását arra hivatkozva, hogy azok a jó erkölcsbe ütköztek. Szabó Rebeka úgy válaszolt: mivel a pályázati rendszer nem ad lehetőséget jogorvoslatra, a gazdák pedig nem kapnak indoklást az eredményről, és a bírálati lapokat sem ismerhetik meg, nemigen tudnak mire alapozni egy peres eljárást. Az LMP ezért is sürgeti a pályázati anyagok nyilvánosságra hozását - mondta, megjegyezve, hogy mivel az NFA közérdekű adatigénylésük ellenére sem tette meg ezt, korábban pert indítottak.
A Vidékfejlesztési Minisztérium előrelépésnek tartja, hogy "felelőtlen politikai haszonleső kampány helyett a hatóságok véleményére is kíváncsi a LMP". A kormány, a tárca és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) régóta biztatja a haszonbérleti pályázatokkal kapcsolatban vádaskodó politikai erőket, hogy a tényekre összpontosítsanak - kommentált a feljelentés hírét a tárca.
Mint írták, több vizsgálat is folyt már a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetben, amelyek semmiféle szabálytalanságot nem tártak fel. Az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága is vizsgálta a földpályázatokat, és ők sem találtak semmilyen kifogást - tették hozzá. A Vidékfejlesztési Minisztérium reméli, hogy az alaptalan támadások sorozata lezárul azzal, hogy az LMP feljelentést tett. A gazdatársadalom megosztásából tőkét kovácsoló ellenzéki párt ezek után a vidék valódi problémáinak megoldásán munkálkodhat - közölték. | [
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet",
"Bükki Nemzeti Park"
] | [
"Vidékfejlesztési Minisztérium",
"Országgyűlés Mezőgazdasági bizottság"
] |
Tíz évre övék az üzlet.
A Hunguest Hotels nyerte el a kaposvári önkormányzat négycsillagos szállodájának üzemeltetési jogát 10 évre – közölte a társaság szerdán.
A koncessziót nyílt közbeszerzési eljáráson szerezték meg, áfa nélkül évente 121 millió forintot fizetnek érte. A 120 szobás, legalább 70 munkahelyet teremtő szállodában évente 50 ezer vendégéjszakával számolnak, az önkormányzat adóbevétele több tízmillió forinttal nőhet.
A közlemény szerint a Hunguest Hotels vezérigazgatója a térség fejlődésével indokolta a fejlesztést. Détári-Szabó Ádám a közlemény szerint az ipari beruházások miatt számít az üzleti utazások felfutására, de úgy véli, hogy a környék programkínálata és a közeli fürdő vonzani fogja a családokat is.
Az Opus Global Nyrt.-hez tartozó Hunguest Hotels Magyarország piacvezető szállodalánca. Ausztriai, montenegrói, romániai érdekeltségeivel együtt összesen 26 saját szállodával vagy partnerhotellel rendelkezik. | [
"Opus Global Nyrt.",
"Hunguest Hotels"
] | [
"Hunguest Hotels Magyarország"
] |
Hat évre visszamenőleg az összes fővárosi cég vezetőségének a munkaszerződését átvizsgáltatná a fővárosi MSZP. A vizsgálatot az MSZP a BKV végkielégítési botrányával indokolja. A Fidesz szerint a szocialisták úgy tesznek, mintha ők harcolnának a saját maguk által kifizetett végkielégítések ellen.
Hat évre visszamenőleg az összes fővárosi cég vezetőségének a munkaszerződéseit átvilágítaná a fővárosi MSZP - közölte vasárnap Burány Sándor, az MSZP budapesti elnöke és Steiner Pál, a fővárosi közgyűlés szocialista frakciójának vezetője.
Az MSZP az ellenék bevonásával egy bizottság felállítását kezdeményezi, az eredményeket pedig 90 napon belül a közgyűlés elé terjesztenék. Az MSZP-s politikusok szerint a BKV-s végkielégítési ügy csak a jéghegy csúcsa, ezért 2003-ig visszamenőleg minden fővárosi cég és intézmény vezetésének munka- és tanácsadói szerződéseit átvilágítanák.
Fónagy János a Fidesz fővárosi elnöke a bejelentés után azt közölte: támogatják az MSZP javaslatát. Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője vasárnapi közleményében azt írta: "Most, hogy a sajtó és az ellenzék lebuktatta őket, a szocialisták úgy tesznek, mintha ők harcolnának a - saját maguk által kifizetett - végkielégítések ellen". "Ennyire azért nem kellene hülyének nézni az embereket!" - olvasható a közleményben.
A Magyar Rádió pénteken a BKV belső ellenőrzése által készített összesítésre hivatkozva arról számolt be, hogy több tucat BKV-dolgozó kapott 30-40 milliós végkielégítést az elmúlt években, de volt olyan is, aki 84 millióval távozott a cégtől. A belső ellenőrzés nyolcvanoldalas dokumentuma 24 olyan volt BKV-dolgozó nevét és kifizetési listáját tartalmazza, akik korábban menedzserszerződést kötöttek a céggel, és ennek köszönhetően milliókat vehettek fel a távozásnál. (Az erről szóló cikkünket itt találja.)
A BKV végkielégítési botránya július végén pattant ki, miután kiderült, hogy a cégtől több vezető is jelentős végkielégítésekkel távozott, a humánpolitikai igazgatót, Szalainé Szilágyi Eleonórát ráadásul tovább foglalkoztatták, miután kifizették neki a 100 millió forintos végkielégítését. Ezt követően derült ki, hogy a közlekedési vállalatnál összesen több mint 3 milliárd forintot fizettek ki végkielégítésekre 2007 óta. A rendőrség végül hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást indított a gyanús végkielégítések miatt.
A kormány a végkielégítési ügyek után döntött úgy, hogy szeptember 15-ig nyilvánosságra kell hozni az állami és önkormányzati vállalatoknál vezető beosztásban, illetve menedzserszerződéssel dolgozók fizetését, jutalmait, valamint a jogviszony megszüntetése esetére járó juttatásaikat is. | [
"BKV"
] | [
"Magyar Rádió"
] |
Nem hajlandó megválni a lillafüredi Palotaszállótól az eladósorba került Hunguest Hotels tulajdonosa, Leisztinger Tamás, annyira szívéhez nőtt a szállodalánc ékköve – értesült a HVG. Nem tudni, hogy a kivételes ragaszkodás oka a Hámori-tó melletti neoreneszánsz épület szépsége, avagy inkább az, hogy közel van Miskolchoz, ahol a nagyvállalkozó öt éve beszállt a diósgyőri fociklubba. A 19 magyarországi hotelből álló Hunguest-lánc eladása azonban – aminek az ötlete vélhetően nem a korábban baloldali milliárdosként elkönyvelt Leisztinger fejéből pattant ki – korántsem az effajta részalkuk miatt csúszhat: informátoraink szerint leginkább a szállodaláncban közvetetten tulajdonos szakszervezeteket kell még "leszerelni" a tranzakció előtt.
A Hunguest Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül a hotelláncban tulajdonos Magyar Üdülési Alapítvány szakszervezeti gazdái eddig is csak afféle dísztulajdonosok voltak: szó nélkül asszisztálnak az Erzsébet-program fedőnév alatt zajló ingatlanügyletekhez, miután – egy korábbi egyezség alapján – a Hunguest Hotels Zrt. minden évben 350 millió forint osztalékot garantált nekik. Most viszont nemkívánatos tulajdonostársai lennének a vevőnek, aki a hírek szerint a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc lehet.
A Hunguest-szállodák közt a Hotel Palotán kívül is jócskán akadnak ugyan patinás darabok, ám némelyik kifogásolható állapota lefelé viheti a várható vételárat. Az ingatlancsomag részben az egykori SZOT-szállodákból tevődik ugyanis össze – melyeket majd bőkezűen fel lehet újítani uniós vagy állami forrásból. Így Mészárost leginkább ezek az ingatlanok érdekelhetik, például a tervezett budapesti olimpia fő helyszíneihez közeli, fővárosi Üllői úti Hotel Millennium, illetve a hévízi Panoráma, vagy a zalakarosi Freya.
A lovasberényi kormányüdülő bejárata. Titokzatos vevő © MTI / Kovács Tamás
Egyelőre sem balatoni, sem fővárosi szállodája nincs Mészárosnak, aki elsőként a saját háza táján fogott terjeszkedésbe. A gázszerelőből reneszánsz emberré avanzsáló polgármesternek így akár bánthatja is a szemét, hogy nem az övé lett a Velencei-hegységben, Felcsúttól nem messze, Lovasberényben az egykori kormányüdülő. Egy ideig arról szóltak a hírek, hogy L. Simon László közelében landolt az ingatlan, ám ezt a fejlesztési tárca hétfőn cáfolta. Ugyanakkor a vevő kilétét továbbra sem árulták el.
A Lázár János kancelláriaminiszternél a gyufát már a rákellenes barackmagjával kihúzó L. Simon ugyanakkor belebukott a tolakodásba: a környéken továbbra is Mészáros Lőrinc törekszik a turisztikai kiskirály címre. Először Bicske külterületén, az M1-es autópálya óbaroki pihenőhelyénél vette meg Mészáros Gasztro Kft. nevű cége a Szekér Csárda épületegyüttesét a jelzálogjogosult Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-től. Legújabban pedig az alcsúti arborétumként funkcionáló Habsburg-kastély felújítására készül – az éppen az oligarchák kastélyvásárlási kedvének feltámadásával egy időben feltalált adókedvezményre spekulálva. Az arborétum üzemeltetője a Puskás Akadémiát is működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány tulajdonában álló Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia Sport és Wellness Hotel, amely a Habsburg-kastélyegyüttes egyik darabját, a kiemelt műemléki védettségű Mosóházat is a magáénak mondhatja. Mészáros frissen gründolt cége, az Alcsúti Szálloda Projekt Kft. pedig máris fióktelepként jegyeztette be a park melletti területet, s oda a közelmúltban kalandparkot építettek. A Mészárosnak "járó" különleges elbánás keretében nem is kért az alcsúti önkormányzat hivatalos véleményt a Duna–Ipoly Nemzeti Parktól ahhoz, hogy az eredetileg mezőgazdasági területként használt ingatlant a településrendezési terv módosításával egyetlen huszárvágással különleges rekreációs területté minősítse át – tudta meg a HVG. Igaz, nem természetvédelmi, hanem mindössze az úgynevezett Országos Ökológiai Hálózat része a háromhektáros vízparti terület, amely azért került eredetileg ökológiai folyosó kategóriába, mert a folyóparti állatok – vízimadarak és vidrák vonulóhelye.
Vadászzsákmány Segíthet Mészáros Lőrincnek az értékes szállodabirodalom felépítésében Guller Zoltán, a Magyar Üdülési Alapítvány kuratóriumának elnöke, aki korábban az Erzsébet-program biztosaként híresült el, majd a nemzeti táboroztatási koncepcióért is felelősnek tette meg a kormány. Kereskedelmi berkekben azt mondják, lehetett köze ahhoz is, hogy Mészáros hústermékei nagyjából egy időben kerültek be a kereskedőláncok üzleteibe azzal, hogy azok elfogadhatták az Erzsébet-utalványt. Guller most a Magyar Turisztikai Ügynökség élére is beülhetett, miután a Hunguest-szállodák mellett egy csokorba rendezgetett számos állami, volt önkormányzati nyaralót, a balatonőszödi kormányüdülőtől a zánkai volt úttörőtáboron át a most rejtélyes körülmények között privatizált lovasberényi egykori kormányüdülőt is – ezekben mind megszállhattak az Erzsébet-utalvány hasznából nyaraltatott gyerekek és kedvezményezett társadalmi csoportok. Gullerről az hírlik, hogy a volt közigazgatási államtitkár, Gál András Levente embere. A rövid ideig a jó államért is felelős kormánybiztosként ügyeskedő Gál pedig most ismét visszakerülni látszik a pikszisbe. Csakhogy a páros tagjai vélhetően elszámolták magukat a lovasberényi kormányüdülő privatizálásánál, amely környékbeli forrásaink szerint L. Simon Lászlóhoz közeli kezekbe kerülhetett. (Igaz, a volt államtitkár a fejlesztési minisztérium közlése szerint – legalábbis közvetlenül – nem licitált.) Czinege Lajos egykori honvédelmi miniszter kedvenc vadászházát – ahová ma is előszeretettel járnak kormánytagok – a júniusi, másodszori árverésen a bruttó 223,5 millió forintos kikiáltási áron adták el.
Gátlástalanul nyomult a felcsúti gázszerelő a Quaestor-vagyon részét képező mátrafüredi Hotel Mátra Lifestyle környékén is: bár a vagyon zár alatt van, s a Quaestor-per csak a napokban kezdődött, a szállodaüzemeltető Hotel Bérc Kft. végelszámolása pedig csak május elején indult el, a Mészáros-intézőként elhíresült Csík Zoltán érdekeltségébe tartozó Event-Immo Kft. már februárban fióktelepet hozott létre Gyöngyösön. A cég ügyvezetője, Schmidl Péter pedig átvette a hotel ügyvezetői feladatait. A papíron 3,5 milliárdos értékűnek feltüntetett hotelt az üzemeltető szintén 3,5 milliárdnyi, zömmel rövid lejáratú adóssága kapcsán banki jelzálog is terheli. Talán érdemes megemlíteni, hogy az üzemeltető céget korábban vezető, a perben szintén vádlott Kárpáti Péter nemrég még Orbán Ráhelt tanította a hotelszakma rejtelmeire.
Ahogyan más érdekeltségeit – például az ásványvizes Vivient, vagy Bicske határában a Budapest Gate Golf & Country Clubot –, az egerszalóki Saliris Hotelt is felszámolásból szerezheti meg Mészáros: az Event-Immo erre éppen az üzemeltető Szalók Holding Zrt. telephelyével egyező címre is bejelentkezett. Míg az állami és MFB-s milliárdokból ötcsillagossá felturbózott hotel Mészáros északkeleti bástyája lehet, az ország északnyugati csücskében egy soproni szállodát is kinézett magának – mondták szállodás forrásaink. A korábban évekig az MKB Bank érdekeltségében lévő, valaha a Lövérek egyik legszebb szállodájának számító Hotel Fagus tavaly december óta az MSZVK Magyar Szanálási Vagyonkezelő Zrt. közvetett tulajdonába került – a gazdát cserélő Resideal Zrt.-n keresztül. A szálloda éveken át olyan szinten lepusztult, hogy a tavaszi kényszerű bezárás után most kinyitották ugyan a Volt Fesztiválra, ám csak minimálüzemmódban. Ha a vagyonkezelő eladja a létesítményt, annak felújítására szép summát lehet szerezni a frissen létrehozott 10 milliárd forintos turizmusfejlesztési célelőirányzatból. A közpénzfelhasználási lehetőségeket csak fokozza, hogy a Balaton, Budapest és Tokaj mellett – ahol Mészáros sajtóhírek szerint a Dereszle-birtokra hajt – Sopron is kiemelt turisztikai övezetté avanzsált a napokban. | [
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány",
"Magyar Fejlesztési Bank Zrt."
] | [
"Hunguest Hotels Zrt.",
"Saliris Hotel",
"MSZVK Magyar Szanálási Vagyonkezelő Zrt.",
"Event-Immo Kft.",
"Puskás Akadémia",
"Hotel Fagus",
"Hotel Bérc Kft.",
"Hunguest Hotels",
"Országos Ökológiai Hálózat",
"Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia Sport és Wellness Hotel",
"MKB Bank",
"Hotel Mátra Lifestyle",
"Duna–Ipoly Nemzeti Park",
"Magyar Turisztikai Ügynökség",
"Alcsúti Szálloda Projekt Kft.",
"Magyar Üdülési Alapítvány",
"Mészáros Gasztro Kft.",
"Resideal Zrt.",
"Szalók Holding Zrt.",
"Budapest Gate Golf & Country Club",
"Hunguest Vagyonkezelő Zrt."
] |
Nyomozást rendeltek el a kamara ügyében
Budapest - Nyomozást rendelt el a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamaránál (MBVK) történtek miatt pénteken a Budapesti Nyomozó Ügyészség. Az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára által tett feljelentés alapján a Budapesti Nyomozó Ügyészség hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt rendelte el a nyomozást ismeretlen tettes ellen. A nyomozás határideje június 3., az időtartam meghosszabbítható. A Mandiner.hu portál március elején arról írt, hogy a kamara működéséről három jelentés - számviteli-gazdasági, jogi és informatikai - készült; a szervezet egyebek mellett több tízmillió forintos éves közgyűléseket tartott, és közel 40 millió forintot költött az egyik kereskedelmi csatornán futó sorozatban való megjelenésre.
MTI | [
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara"
] | [
"Igazságügyi Minisztérium",
"Budapesti Nyomozó Ügyészség"
] |
Van-e még jó híre Budapest számára?
Ez jó hír önnek, de minek örülnek majd a fővárosiak?
Fotó: Gáti András, FN
Közel négy év főpolgármester-helyettesség után miért most jutott eszébe a zöld Budapest?
Ebből mondjuk nem lett semmi.
Horváth Csaba Tarlósról
Tarlós István még annyit sem foglalkozott a városüzemeltetéssel az elmúlt négy évben, mint én.
Fideszes ellenfelének, Tarlós Istvánnak pedig épp azt róják fel, hogy inkább üzemeltet, mint fejleszt.
Hogy kritizálhatja az elmúlt éveket, ha az ön pártja részt vett Budapest irányításában?
És a helyetteseinek mi maradt?
Vagyis a siker közös, a felelősség Demszkyé?
Visszatérve a felelősség kérdésére, ha a végső szót mindig a főpolgármester mondta ki, akkor miért Hagyó Miklós ül előzetesben és nem Demszky Gábor?
Horváth Csaba Hunvaldról
Csak azt szeretném, ha a közvéleményt foglalkoztató ügyekben nem több évig tartó eljárásokat láthatnánk.
Most az ügyészség függetlenségét kérdőjelezi meg?
Vagy az MSZP iránti bizalom?
Azért a Hagyó Miklós felügyelte BKV ügyeit nehezen lehet megkerülni. Önnek, jelöltként, mi a terve a közlekedési vállalattal?
Ki tegyen bele több pénzt?
Mégis fizetni kell? A május elsejei jó hír nem az ingyenes tömegközlekedésről szólt?
Fotó: Gáti András, FN
Hány szocialista polgármesteri címmel lenne elégedett a választás után?
Horváth Csaba Budapestről
Budapest nem pártpolitikai csatározások helyszíne, mindig is a szabadság és a sokszínűség városa volt. Igaz, ez most veszélyben van a jobboldali pártok miatt.
És komolyan?
A közvélemény-kutatásokból még százalékból sem látszik 13 Budapesten az MSZP-nek...
Akkor ne is kérdezzük, hogy vállalna-e posztot egy, Tarlós István vezette városvezetésben?
pályakép Az idén 41 éves Horváth Csaba a budapesti Puskás Tivadar Szakközépiskolában érettségizett. Ezt követően a Matáv Rt.-nél dolgozott, majd a Molland Holding cégnél üzletkötőként. 1994-ben saját reklámügynökséget alapított V.I.P. Clip Communication Kft. néven. 1998-ban szociálpolitikusi-szociológiai diplomát, 2004-ben humán szervezői egyetemi diplomát szerzett. 1998-ban ügynöksége Katona Bélát, az MSZP akkori budapesti főpolgármester-jelöltjét reklámozta. 1999 óta a Magyar Szocialista Párt tagja, 2004 óta budapesti szervezetének alelnöke. 2002 óta országgyűlési képviselő, 2002 és 2006 között Budapest II. kerületének polgármestere, 2006-tól Budapest főpolgármester-helyettese volt. Az oktatás, a kultúra és az egészségügy tartozott felügyelete alá. 2009 szeptemberében Demszky Gábor főpolgármester őt bízta meg a BKV felügyeletével is. Elvált, két gyermek apja. (Wikipédia)
Most éppen az, hogy a főpolgármesteri posztért indulók közül elsőként nekem gyűlt össze a kellő számú ajánlószelvényem, így én vagyok az első regisztrált főpolgármester-jelölt.Azért, hogy összegyűljenek a szelvények, az aktivistáink rengeteget járták a várost az elmúlt tíz napban és a szabad, közösségi, zöld város elemeiről beszéltek. A programunkról úgy gondoljuk, valódi alternatívát jelent a budapestieknek.Épít az eddigi sikerekre, de felismeri és kijavítja a hibákat is. Konkrét megoldásokat adunk arra, miként lesz Budapest egészségesebb, élhetőbb és zöldebb. Innen az elnevezés: Közösségi város - Zöld Budapest program, amelynek központi üzenete, hogy Budapest a szabadság városa.Ha emlékszik a munkásságomra, a második kerület polgármestereként sok olyan feladatot végeztem el, ami zöldebbé tette a városrészt. Fővárosi léptékben is kidolgoztam egy olyan stratégiát, amely zöld parkká varázsolná a Moszkva teret.Még a szomszédos kerületek támogatását is bírta a program, ami hat és fél milliárd forintból megvalósítható. Csak a forrásokat szippantották el olyan nagyberuházások, mint a csepeli szennyvíztisztító vagy a négyes metró. Ha megválasztanak, az egyik legelső feladatom lesz a Moszkva tér rendbetétele. Az én feladatom főpolgármester-helyettesként egyébként a humán területen adódott, városüzemeltetéssel nem foglalkoztam.Tarlós István még annyit sem foglalkozott a városüzemeltetéssel az elmúlt négy évben, mint én. Hiszen én nagyon sok információt láttam, ő viszont – frakcióvezetőként – csak a kispadon ült. Én egyben látom a várost. Budapestet nem lehet csak üzemeltetési vagy fejlesztési szempontból nézni. Csak rendszerben lehet gondolkodni, nem olyan erőltetetten fejleszteni, ahogyan az elmúlt években előfordult.Ez konkrétan nem így van, az MSZP az elmúlt 16 évben nem vezette a fővárost. Demszky Gábor főpolgármester vezette, a végső döntések az ő kezében voltak.A főpolgármester-helyettesek a segítői, akik a keze alá dolgozhatnak. De a végső szó mindig a főpolgármesteré, rajta kell számon kérni a Budapesten folytatott politikát.Nem. Négy ciklusban volt együttműködés, ezt mindig koalíciós szerződés szabályozta. Amiket vállaltunk, azok nagyrészt megtörténtek, kisebb, de fájdalmas részben elmaradtak. Például a hozzám korábban tartozó egészségügy ügye is rendezetlen maradt. Hiába dolgoztam ki egy megvalósítható javaslatot, amely átalakítaná, korszerűvé tenné a fővárosi egészségügyi rendszert. Berlinben 5000 ágyon oldják meg, amit Budapesten 25 ezer ágyon. Csak a programomat megállították Tarlós Istvánék a közgyűlésben.Erre nem kívánok válaszolni. Azt azonban megjegyezném, hogy nem tudjuk, kit, mivel vádolnak. Akár az is előfordulhat, hogy a választások után vádemelés nélkül ejtik az ügyeket.Nem szeretnék vádaskodni, kritizálni, de például Hunvald György másfél éve ül előzetesben, vádemelés nélkül. Ez felvet bizonyos politikai hátsó szándékot. Csak azt szeretném, ha a közvéleményt foglalkoztató ügyekben nem több évig tartó eljárásokat láthatnánk. Az ilyen ügyekben – akár jogszabály-módosítással – lehetővé kéne tenni a soron kívüli eljárást, hogy a közbizalom mielőbb helyreállhasson.Fideszes politikusoknál is legalább annyi eljárásban lévő ügy van, legfeljebb a sajtó a baloldal ügyeit hangosabban tálalja.Csupán arra van szükség, hogy a közösségi közlekedés három szereplője, a kormány, a főváros és az utas között megfelelő arányú legyen a finanszírozási munkamegosztás. Ma az utasok csak a menetdíj negyven százalékát fizetik. A fennmaradó részt az állam és az önkormányzat teszi hozzá.2009-re sikerült elérni, hogy a kormány és a főváros szerződött arról, hogy nem engedik újratermelődni a BKV veszteségét. A felek vállalták, hogy inflációkövetővé teszik a támogatásukat, cserébe a BKV évente húszmilliárdot költ az utazási kényelem növelésére. Ezek után lehet bevezetni, hogy az utasnak csak az infláció mértékével növekvő jegyárakat kelljen kifizetnie.Ez az üzleti modell csak a közösségi közlekedés jelenlegi bevételeit veszi figyelembe. Nem számoltunk olyan pluszforrásokkal, mint a behajtási díj, amelynek bevezetésére az unió amúgy is kötelezte Budapestet. Megválasztásom esetén környezetvédelmi behajtási zónákat fogunk létrehozni Budapesten, ez évi több tízmilliárdos többletbevételt jelent majd a városnak.Arról kell és lehet vitatkozni, hogy ezt a pénzt mire költsük. Én május elsején azt javasoltam, hogy mi lenne, ha a teljes összeget a közösségi közlekedés fejlesztésére és vonzóbbá tételére fordítanánk. Ennek részeként radikálisan, akár 100 százalékkal is csökkenthetnénk a BKV-tarifákat a fővárosiak számára. Ehhez persze sok minden szükséges még, hogy működhessenek új P+R parkolók, buszsávok, bérbicikli-hálózat. Ezek mind szerepelnek a programomban. Megválasztásom esetén szeretnék egy helyi ügydöntő népszavazást e kérdésekről.23 plusz eggyel.A realitás az, hogy 13 kerület és a főpolgármesteri poszt, amire számítunk.Én ezzel nem vitatkoznék, de nem értek egyet. Budapest nem pártpolitikai csatározások helyszíne, mindig is a szabadság és a sokszínűség városa volt. Igaz, ez most veszélyben van a jobboldali pártok miatt. A budapestieknek nagyon határozottan meg kell védeni a szabadságukat!Sem én, sem a párttársaim nem kívánnak ezzel a Fidesz-filozófiával azonosulni. Konstruktív együttműködés igen, koalíciós együttműködés nem. Ez utóbbit meghagynánk az LMP-nek vagy a Jobbiknak. | [
"BKV"
] | [
"Puskás Tivadar Szakközépiskola",
"Matáv Rt.",
"Molland Holding",
"Magyar Szocialista Párt",
"V.I.P. Clip Communication Kft."
] |
A renoválást követően a református egyház tulajdonába adja a kormány a Károlyi-Csekonics palotaegyüttest, amelyben tavaly év végéig a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal működött. Miután az erről szóló megállapodást néhány napja alá is írta Lázár János az egyházi zsinat képviselőjével, elkezdődhet a felújítás tervezése is.
Nettó 303 millió forintért a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az MG Építész Tervező és Szolgáltató Kft. alkotta konzorcium végzi el a Károlyi-Csekonics palotaegyüttes felújításának megtervezését.
A kormány még tavaly szeptemberben határozott arról, hogy a főváros VIII. kerületében található ingatlan átfogó felújítására 2015-ben 55 millió forintot, 2016-ban pedig 385 millió forintot biztosít a központi költségvetésből. A beruházás miatt döntöttek arról is, hogy az épületben működő Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal 2015. december 31-ig máshova költözik.
A kiürített épületet aztán egy másik, év végi kormányhatározat alapján a Magyar Református Egyház tulajdonába adták, hogy azt a továbbiakban a szomszédos épületben működő Károli Gáspár Református Egyetem használhassa. Egyben felhívták a nemzetgazdasági minisztert, hogy a felújításhoz kapcsolódó “műszaki ellenőri és további műszaki szolgáltatási feladatok folyamatos elvégzése érdekében" 2016-ban 228,9 millió forintot biztosítson a költségvetésből.
A második kormányhatározat előtt két nappal, december 28-án jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben az ingatlan felújításának tervezésére vonatkozó ajánlattételi felhívás, amelyben a Múzeum u. 17. és Reviczky u. 6. szám alatt található épület teljes körű renoválásának megtervezőjét gyorsított nyílt eljárásban kereste a Miniszterelnökség. Az ajánlattételi határidő eredetileg január 6.-a volt, ám ezt január 11-én meghosszabbították január 15-ig. A kiírás szerint
“A Beruházás fő célja egy olyan reprezentatív események rendezésére alkalmas épületegyüttes létrehozása, mely amellett, hogy megfelel Államfői-, illetve Kormány szintű rendezvények lefolytatására, annak teljeskörű háttér-szolgáltatását biztosítva, egyúttal bemutatja és megőrzi az egyedi műemléki értékeket, alkalmazza a mai, modern kor technikai vívmányait, századfordulós hangulatban. Az állagmegóvó, illetve rekonstrukciós munkák célja egyrészt, hogy visszaadja az eredeti, történeti műemlék-együttes építészeti megjelenését, másrészt, hogy korszerű megoldásokkal a hosszú távú fenntartási- és üzemeltetési költségek jelentős mértékű csökkenését is eredményezze."
A tender eredményét április 27-én tették közzé. Eszerint a munka elvégzésére két ajánlat érkezett, az egyik Borsay Attilától (MCXVI Kft.), a másik a BME- MG Konzorciumtól, a Miniszterelnökség pedig utóbbival kötött szerződést április 12-én.
Így a Károlyi-Csekonics palotaegyüttes felújításának megtervezését a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az MG Építész Tervező és Szolgáltató Kft. alkotta konzorcium végzi el nettó 303 millió forintért.
Közben április 25-én Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter, és Szabó István a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke aláírta az együttműködési megállapodást a Károlyi-Csekonics Palotaegyüttes egyházi tulajdonba adásáról.
A kormány honlapján közzétett tájékoztató szerint az ingatlant a Reformáció 500. évfordulójának tiszteletére ajándékozzák az egyháznak “annak érdekében, hogy a magyarországi református felsőoktatás legfontosabb intézménye méltó elhelyezést és lehetőséget kapjon arra, hogy társadalomépítő szerepét a Magyarországi Református Egyház hitvallásának megfelelően tölthesse be".
Erdélyi Katalin | [
"Miniszterelnökség",
"Károli Gáspár Református Egyetem"
] | [
"Magyarországi Református Egyház",
"Közbeszerzési Értesítő",
"MG Építész Tervező és Szolgáltató Kft.",
"Károlyi-Csekonics Palotaegyüttes",
"Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem",
"Magyar Református Egyház",
"BME- MG Konzorcium",
"Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal",
"Magyarországi Református Egyház Zsinata",
"MCXVI Kft."
] |
Eddig nem talált európai uniós pályázati pénzzel történő visszaélésre utaló adatot Weiszenberger László, korábbi MSZP-s kistérségi megbízott úgynevezett kazettás ügyében a Kecskeméti Nyomozó Ügyészség. Erről Szabó Ferenc, Bács-Kiskun megyei főügyész-helyettes beszélt.
F. Károly viszont újabb részleteket közölt. Eszerint hiába tagadják, kapott pénzt a motel.
A Kecskeméti Nyomozó Ügyészség azért indított nyomozást, mert egy birtokába került videokazettán látható felvétel alapján, felmerült a pályázati pénzekkel történő visszaélés gyanúja.
A korábban az egyik televízióban is bemutatott, rejtett kamerával készített felvételeken Weiszenberger László, aki az MSZP önkormányzati képviselőjeként is dolgozott akkor, arra utalóan beszélt, hogy pályázati pénzek elnyerése ügyében tud segíteni.
Az ügyészség egyébként korábban rendelte el a nyomozást, mint ahogy a kazettát bemutatták a televízióban.
Szabó Ferenc főügyész-helyettes korábban elmondta: a kazetta a Zuschlag János és nyolc társa ellen folyó ügy nyomozása során került az ügyészség birtokába, de a kazettaügy nyomozása teljesen elkülönülten folyik.
Szabó Ferenc a folyamatban lévő kazettaügyről mindössze annyit mondott, hogy kihallgatások és egyéb nyomozati cselekmények folynak, de gyanúsítás még nem történt.
Weiszenberger László egyébként, aki a kiskunhalasi képviselő-testület MSZP-frakciójának is tagja volt, lemondott mandátumáról. Mivel az MSZP listáján szerzett képviselői mandátumot, ezért a helyi pártszervezet jelölhet valakit a képviselői hely betöltésére.
Szabó Ferenc a Zuschlag-ügy nyomozásáról elmondta: a Legfőbb Ügyészség engedélyezte a nyomozás idejének négy hónappal, 2008. március 17-ig történő meghosszabbítását, mivel az eredeti határidőre nem tudták befejezni a nyomozati cselekményeket.
Zuschlag Jánost, az MSZP volt országgyűlési képviselőjét, a kiskunhalasi szervezet korábbi elnökét, az MSZP megyei szervezetének volt ügyvezető elnökét - társaival együtt - a megyei főügyészség különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalással gyanúsítja társadalmi szervezetek által szabálytalanul felhasznált költségvetési támogatásokkal kapcsolatban. | [
"MSZP"
] | [
"Kecskeméti Nyomozó Ügyészség",
"Legfőbb Ügyészség"
] |
Napokon belül lemond az Országos Roma Önkormányzatnál (ORÖ) elnöke, miután hónapok óta nem csitulnak a különböző botrányok. Közben vasárnap nemhogy az ORÖ feloszlatása, maga a közgyűlés is elmaradt, ráadásul nem csak a belső viszályok miatt van problémája a szervezetnek, hiszen kiderült: indokolatlan presztízsberuházásra ment a pénz a romák munkalehetőségeinek bővítése helyett, s ezt már lehetetlen eltussolni. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a szabálytalanságok miatt felmondta a szerződést az ORÖ-vel, így több mint egymilliárd forintos pénz-visszafizetési kötelezettsége támadhat a szervezetnek.
Hegedűs István az elkövetkező pár napban biztos, hogy le fog mondani az elnöki megbízatásáról - jelentette ki lapunknak Vajda László. Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) képviselője szerint az ORÖ elnökének egészségügyi állapota nem teszi már lehetővé a mindennapos harcot, miközben a mai napig "durva és nemtelen támadások érik". Hegedűs az atv.hu-nak meg is erősítette, hogy ezen a héten lemond posztjáról. Az elnök döntésében valószínűleg közrejátszhatott a vasárnapi ORÖ-közgyűlés, ami csupán pár percig tartott, mert Hegedűs határozatképtelenség miatt berekesztette. Noha tárgyalásra alkalmatlan volt a helyzet, azért volt egy kis ordibálás, valamint lökdösődés, ami az elmúlt időszakban szinte megszokottá vált a szervezetben.
Megírtuk: miközben kórházba került, az elnököt nemrégiben hivatalvezetőjével együtt menesztette posztjáról az ORÖ-közgyűlés, de Hegedüs jogsértőnek minősítette a távollétében hozott döntést. A fővárosi kormányhivatal meg is állapította, hogy "az elnöki tisztség bíróság által történő megszüntetéséig, illetőleg tisztségéből való felfüggesztéséig az ORÖ elnökeként látja el feladatait".
Előzőleg ugyanakkor Hegedüs már bejelentette, hogy javasolni fogja a működésképtelenség állapotába sodródott ORÖ feloszlatását. Ilyen esetben kötelező kiírni az új választást, amelynek költségei - a Nemzeti Választási Iroda Népszabadságnak adott tájékoztatása szerint - akár az egymilliárd forintot is elérhetik. A feloszlatási javaslat ezért még a Hegedüst támogató ORÖ-képviselők körében sem váltott ki egyöntetű támogatást. Már csak azért sem, mert pillanatnyilag üres az ORÖ kasszája. A szavazásig azonban nem el sem jutottak, az azóta történt újabb botrányok nyomán pedig Hegedüs azt közölte, "nagyon-nagyon rövid időn belül" újra összehívja a közgyűlést. Újra kiderült, hogy nem voltunk képesek együtt gondolkodni - jelentette ki lapunknak Vajda László, aki szerint az oszlatás nem járható út, mivel a közgyűlésben számos képviselő nem támogatná. Viszont, ha felszámolás indul az ORÖ ellen, az azt a veszélyt rejti magában, hogy 2019-ig nem lesz roma önkormányzat Magyarországon - figyelmeztetett a képviselő.
Vajda azért beszélt a felszámolásról, mert közben az is ismertté vált, hogy a már korábban is nyilvánosságra került szabálytalanságok és visszásságok miatt az Emmi felmondja a 2013-ban kötött uniós támogatási szerződést az ORÖ-vel. Az Index.hu megtudta: miután az illetékes miniszter végül vizsgálatot indított a szervezet által kezelt források elköltése ügyében, a kormányzati ellenőrök nyomát sem találták semmilyen értékelhető szakmai tevékenységnek a még Farkas Flórián előző ORÖ-elnök által alapított "Híd a munka világába" foglalkoztatási szövetkezet által összevásárolt ingatlanokban. A szervezetnek ezért vissza kell fizetnie a szövetkezetalapításra felvett, összesen 1,2 milliárd forintnyi uniós pénzt, amelyet a záró eredményességi vizsgálat szerint szinte teljes egészében túlárazott, indokolatlan presztízsberuházásokra költött ahelyett, hogy a romák munkalehetőségét bővítette volna.
Orbán emberének felelősségét firtatják "Nem véletlenül beszéltünk hónapok óta Farkas Flórián felelősségéről, hiszen tisztán látszik, hogy ő mozgatja a szálakat és ő hozza lehetetlen helyzetbe a roma önkormányzatot. Ez gyalázatos" - reagált lapunknak Vajda. "Az Emmi újra beismerte, hogy ellopták a pénzt. Most már csak azt nem értem, hogy Farkas, aki személyesen felelt a programokért, hogyan lehet még szabadlábon" - kommentálta a helyzetet Hadházy Ákos. Az LMP antikorrupciós szakszóvivője lapunknak meg is válaszolta a saját maga által feltett kérdést; a miniszterelnök korábbi szavaival élve "azért, mert a roma politikus sokat tett a Fideszért". Hadházy szerint súlyos probléma, hogy egy bűnöző azért lehet még szabadlábon, mert lojális a kormánypárthoz. "Biztos vagyok benne, hogy nemsokára a rács mögé kerül a miniszterelnöki biztos" - tette ugyanakkor hozzá Hadházy, aki szerint tehát a Farkas számlájára írható ORÖ-t érintő gyanúk nem maradhatnak következmények nélkül. Az elmúlt hat év egyik leglátványosabb korrupciós ügyében tehát már maga a "maffiakormány" jutott arra, hogy visszakéri az uniós pénzt Orbán megbízottjától - közölte a Demokratikus Koalíció (DK) is. Az ellenzéki párt szerint roma fiatalok felzárkóztatása helyett luxusingatlanokra költött uniós források már Brüsszelben is kicsapták a biztosítékot, az orbáni bűnszövetkezet pedig nyilvánvalóan nem akarta kockáztatni a többi ellopható fejlesztési pénz beérkezését.
Zoltai Ákos | [
"Országos Roma Önkormányzat"
] | [
"Nemzeti Választási Iroda",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Híd a munka világába",
"Demokratikus Koalíció",
"Országos Roma Önkormányzatnál"
] |
Magyarország erős és büszke európai ország.
Úgy tűnik, a kormány ezzel a szlogennel indít köszönő- és eredménykampányt a nemzeti konzultáció lezárulása után – írja a Magyar Időkre hivatkozva az MTI.
A lap szerint a Brüsszelről, migránsokról és civil szervezetekről szóló konzultáció
majdnem 1,7 millió embert mozgatott meg,
akiknek több mint 90 százaléka támogatja a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló javaslatot.
Mint írják, a köszönő- és eredménykampányra azért van szükség, mert ezek a kérdések – kiváltképpen a migráció és a határvédelem – továbbra is napirenden maradnak.
A szándék a kormány hivatalos Facebook-oldalán is megjelent, ahol a fentebb emlegetett mondat mellett az is szerepel, hogy ez volt minden idők legsikeresebb nemzeti konzultációja. Ez utóbbi egyébként nem meglepő, hiszen ahogy arról mi is írtunk, Kósa Lajos és a kormány olajozott együttműködése miatt majdnem két héttel hosszabbodott meg a konzultáció időtartama, állítólag azért, hogy biztosan mindenki elmondhassa a véleményét.
Az Index saját közvélemény-kutatásából egyébként az is kiderült, hogy a kérdőíveket leginkább Fidesz-szavazók küldik vissza, valamint hogy a többséget zavarja a konzultáció.
Mint megírtuk, a Miniszterelnöki Kabinetiroda áprilisban többször büszkén lobogtatta, milyen sokan töltik ki interneten a nemzeti konzultációt, viszont bárki bármilyen kamuadatokkal végigikszelheti a konzultációs kvízt, akár egymás után ezerszer is.
Közben a Jobbik is új plakátkampányt jelentett be csütörtökön, ami a "Mi veletek leváltjuk őket" címet viseli és lényegében az eddigiek folytatásának tekinthető. | [
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [
"Magyar Idők"
] |
A cégek még jóval a Covid-járvány előtt, 2015-ben megállapodtak egymással a verseny korlátozásáról.
Csaknem 670 millió forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), amiért négy jelentős piaci szereplő már a közbeszerzési kiírás előtt felosztott egymás között egy állami altató- és lélegeztetőgép tendert – írja a GVH közleményében.
A versenyhivatali eljárás megállapította, hogy a magyar altató- és lélegeztetőgép piac jelentősebb szereplői, a Dräger Medical Kft., a GE Hungary Kft. és forgalmazója, az Aladdin Medical Kft., valamint a HOGE Orvosi Műszer Kft. még jóval a járvány előtt, 2015-ben megállapodtak egymással a verseny korlátozásáról egy, a szakminisztérium által tervezett, 6 milliárd forintos központi eszközbeszerzés kapcsán.
A tervezett tenderrel kapcsolatban a cégek – kezdetben külön-külön folytatott – lobbitevékenysége egy idő után jogsértő egyeztetésekbe csapott át. Ezek során a vállalatok
megállapodtak egymással a beszerzés nagyságrendileg 40–40–20 százalékos arányú felosztásáról, valamint a részletes ajánlati áraikról.
Ezek bizonyítékait a versenyhatóság a helyszíni kutatások során több résztvevőnél is megtalálta. A cégek úgy tervezték megvalósítani a megállapodásukat, hogy a felosztással kedvező irányba befolyásolják a közbeszerzési kiírást.
A jogsértés miatt a GVH Versenytanácsa összesen 669 millió forintos bírságot szabott ki a vállalkozásokra.
A döntés tekintettel volt a vállalatok pénzügyi teljesítőképességére és arra is, hogy közülük többen kis- és középvállalkozásnak minősülnek. A nemzeti versenyhatóság bírságcsökkentő körülményként vette figyelembe, hogy az érintett cégek egyike – a Dräger Medical Kft. – egyezségi eljárás keretében elismerte a jogsértést, lemondott a jogorvoslat lehetőségéről és belső vállalati megfelelőségi program bevezetését vállalta a jövőbeni hasonló esetek elkerülése érdekében. | [
"Dräger Medical Kft.",
"GE Hungary Kft.",
"HOGE Orvosi Műszer Kft.",
"Aladdin Medical Kft."
] | [
"Gazdasági Versenyhivatal",
"GVH Versenytanácsa"
] |
Hangszerbérlés költségeiről készült számlák kerültek a VII. kerületi Fidesz 2005-2006-os elszámolásába. A hangversenyzongorát a jelenlegi választókerületi elnök "kisebb anyázás közepette" fogadtatta el a párttal, állítják a helyi vezetés akkori tagjai. Rónaszékinét néhány hete viharos ülésen erősítették meg pozíciójában, most pedig hirtelen többéves pénzügyi vitákról kerületek ki információk a szervezetből.
A VII. kerületi KDNP csak akkor támogatja az oszlatást, ha nem a mostani garnitúrát erőlteti rá a Fidesz.
A Király utcai ügyvéd vallomásával rács mögé juttatta a VII. kerület politikusait, aztán ott folytatta, ahol az ingatlanbotrány kirobbanása előtt abbahagyta.
"Mire jó a Fidesz a VII. kerületben? Például arra, hogy a pártalapszervezet hat hónapon keresztül havi ötvenezer forintért zongorát béreljen a Rónaszéki-család csemetéinek" – írta a belpol.hu nevű politikai bulvárlap a budapesti 9-es számú választókerület fideszes elnökéről. A lap azt állítja, hogy Rónaszékiné Keresztes Mónika nemcsak hangszerbérlés formájában kért, és kapott támogatást a kerületi Fidesztől, hanem más fizetését is zsebre tehette.
Pártjuttatás több formában
A VII. kerületi vk-elnök az önkormányzati tulajdonú Erzsébetváros Kft. egyik, a párt által delegált felügyelő bizottsági tagjának díjazását is megkapta. "B. Balázs – aki maga sem tagadja a pénzátadás tényét –, maga adta oda a pénzt a helyi politikusnak, amolyan pártjuttatásként" – közölte a lap hozzátéve, hogy a Fideszen belüli megállapodással átadott összeg több százezer forint lehetett.
Az Erzsébetvárosban gyorsan elterjedt állításokkal megkerestük az alig egy hónapja újraválasztott pártelnököt. Rónaszékiné azt mondta, hogy semmilyen formában sem kommentálja a cikket, de magánjogi pert fog kezdeményezni a honlap ellen. A Fidesz helyi vezetéséből mást nem sikerült elérnünk, de a jelenlegi erzsébetvárosi irányítók többsége amúgy is csak a történtek után, néhány éve csatlakozott a kerületi szervezethez.
A vk-elnököt a központ támogatta
Az azóta kiszorult régebbi garnitúrából viszont minden megkérdezett tudott Rónaszékiné pénzeiről szóló vitákról. Egy név nélkül nyilatkozó volt fideszes szerint a kerületi elnökségben a 2005-2006-os költségvetés tárgyalásakor "kisebb anyázás" támadt, amikor a pártéletben akkoriban elnökségi tagként részt vevő Rónaszékiné többek között az első EP-kampányban amúgy is megcsappant pártbüdzsét a családi zongorabérlési számlájával is megterhelte.
Lendvai Béla, a VII. kerületi alapszervezet korábbi elnöke sem cáfolta a honlap állításait. Kecskés Gusztáv, aki a 2006-os választásig töltötte be a vk-elnöki tisztet – majd a KDNP frakcióvezetője lett – azt mondta, hogy a párttagok előtt ismert volt Rónaszékiné és a pénz viszonya. Kecskés kijelenetette, hogy amennyiben a juttatások ügyében APEH-vizsgálat indulna, hajlandó lenne tanúskodni is.
A kerületben a júniusi EP-választás után tartottak tisztújítást, a pártközpont támogatását élvező Rónaszékiné lett a befutó Deutsch Tamás kerületi elnök mellett az alelnöki posztra. Úgy tudjuk azonban, hogy a választással a belső pozícióharcban számos ellenfelet szerzett magának. Ezt sokan azzal magyarázzák, hogy személyi változást szerettek volna, mert Erzsébetváros a budapesti kerületek közül majdnem az utolsó lett az uniós mozgósításban. | [
"Fidesz"
] | [
"Erzsébetváros Kft."
] |
Azt, hogy ez a vagyonosodás, úgymond, nemcsak gazdaság, hanem hatalomtechnika, a hatalom és a pénz folytonos átfordulása egymásba, szóval
nem szimplán valami erkölcsileg megkérdőjelezhető politikusi viselkedés, hanem lényegében állammodell, nagyon kevesen és nagyon későn vettük észre.
Orbán Viktor személyes vagyonosodását sokáig még a sajtómunkások is huszadrangú kérdésként kezelték, és engem tapintatosan hülyének néztek, pedig ez az első számú probléma. Nagyon-nagyon régi célról és alaposan átgondolt stratégiáról van szó, amelynek a kiviteli tervei jórészt alighanem még Simicska Lajos briliáns agyában születhettek meg a kezdet kezdetén. Ez vált érezhetővé végre, talán már nemcsak nekünk, újságíróknak, hanem a közvélemény egy részének is.
Azoknak, akik utánam jönnek, elsősorban azt kéne tovább vizsgálniuk, hogyan született meg az Orbán-közeli kör, Mészáros Lőrinc, Garancsi István és a többiek vagyona. Ha megyünk is kifelé a jogállamból, azért minden közpénzes tranzakciónak nyoma kell maradjon, és ez alighanem ezután is így lesz. Annak a megértése a legsürgetőbb, hogy kik ők valójában, és mi a szerepük az Orbán-rendszerben, a pénz, a vagyon és a hatalom körforgásában. Ha ez egyszer feketén-fehéren világossá válik, az bizonyosan döntő lélektani pillanat lesz.
Magyarország miniszterelnökét minden bizonnyal még nagyon sokáig Orbán Viktornak fogják hívni, de akárhogy is, egyszer az aprócska mozaikokból – hála azoknak, akik folytatják a munkámat – összeáll majd a kép,
napvilágra kerül az igazság. Megmutatkozik ennek a hatalomnak a valódi természete Tokajtól Felcsútig, Orbán Győzőtől Tiborcz Istvánig, és én egyszerre kívánom ezt a pillanatot Magyarországnak, és féltem is tőle. Vajon belenyugszik-e majd Váradi András juhász gyermeke és a hasonló helyzetű emberek megye- és országszerte abba, hogy ki vannak semmizve Magyarországból? Akár lemondó legyintéssel is el lehet majd intézni: persze, így megy ez. Ugyanakkor olyan mértékben rendeződtek át a vagyoni viszonyok a szegények kárára, hogy az aligha marad valamiféle következmények nélkül.
– Ez a "perverz újraelosztás" vagy a "nemzeti középosztály" megteremtésének a kísérlete közvetlenül kapcsolódna Orbán Viktor vagyoni helyzetéhez?
– Persze, ez a központosítás lényege:
a pókháló mindenhová elér, a legkisebb településeket is befonja, és a közepén Orbán Viktor ül.
Nemcsak az általa kontrollált törvényhozás szolgál számtalan esetben személyes érdekeket, de a teljes fideszes politikai osztály és a közigazgatás is Orbán kegyeitől függ, helyben pedig a közmunkát is a polgármester adja, és ha nem vagy vele jóban, akkor éhen hal a családod. Ergo: pofa be, ez az egyetlen érvényes szabály. Ezeken a helyeken, ezekben a helyzetekben semmilyen politikai jogok nem érvényesek.
A "pofa be", a teljes kiszolgáltatottság a legfontosabb lépés az új jobbágyság és a cselédlakások Magyarországának visszatérése felé – a kádereknek és strómanoknak közben jut föld, megbízás vagy legalább trafik. Szépen kirajzolták mindezt a miniszterelnök vejének – egy huszonéves jogásznak – az egész országot átérő közvilágítási közbeszerzési sikerei. Az energetika újabban – minden szinten – nagyon érdekli Orbán körét. Ez a folyamat különösen jól látszik Alcsúton és Felcsúton, ezt én eléggé közelről követtem. A fociban is – amiről úgy tartjuk, hogy talán az egyetlen dolog, amit Orbán őszintén szeret – irdatlan pénzek mozognak, például általában is nehezen átlátható tevékenységű alapítványokon keresztül.
– Ön szerint mi vezetett idáig? A demokratikus választásokon szerzett, korlátlan törvényhozó hatalomhoz és ahhoz, hogy az esetek döntő többségében nem mutatkozik a kormány tevékenységével szemben érdemi társadalmi ellenállás?
– Nem utolsósorban a 25 éves, szisztematikus építkezés és az ellenfelek végtelen kényelmessége és rövidlátó ostobasága. Orbán nagyon dörzsölt hatalomtechnikus lett, ehhez ért igazán a politikából, és a másik oldal egyszerűen, fokozatosan lemaradt mögötte. Továbbá persze nagy szerepe van mindebben egy immár tulajdonképpen nyílt titoknak, az évtizedes Puch–Simicska-összebútorozásnak: Orbán pontosan felmérte, hogy azt, amit tervez, egyedül nem fogja tudni keresztülvinni: a szocialisták rövidlátása pedig romlottsággal is párosult.
– Tényleg úgy gondolja, hogy Orbán lényegében már ’89 júniusában is az volt, akinek ma ismerjük?
– Akkor, ’89-ben nagyon szerettem, amit mondott, de most, utólag már meg vagyok róla győződve, hogy igen, az volt. Nemrég felbukkant a sajtóban az az 1993-as szárszói felvétel, amelyen György Péter számon kéri Orbánon a híres székházügyet, Orbán pedig a Fekete Doboz kamerája előtt indignálódottan kikéri magának azt a méltatlanságot, hogy őt lényegében lopással vádolják meg.
Gyorsan ellenőriztem:
amikor sértetten elutasította, hogy kétségbe vonják az erkölcsi integritását és egyenes derékkal, önérzetesen megvédte a becsületét, akkorra már eljutott a székházpénz egy része az édesapja vállalkozásába Simicskáék részvénytársaságán keresztül,
akik átmenetileg bevásárolták magukat, hogy aztán később – jóval kevesebbért, mint amennyiért beszálltak –újra eladják a részesedésüket Orbán Győzőéknek. Ez mindennél beszédesebb. Amikor ezt megtaláltam annak idején, sok mindent megértettem. Akkoriban sok tekintetben könnyebb volt, mint az elmúlt években. Amikor az Orbán-bányákról írtam, egy-egy cikk megjelenésének délelőttjén már ott álltak mellettem a tv-stábok a terepen, és még aznap este benne volt az ügy a híradókban. A 2012-es, az Atlatszo.hu-n megjelent cikksorozatom idején senki nem állt mellettem, egyedül voltam. Ha az RTL Klub már akkor aktivizálja magát és mellém áll – amit most csinálnak, az nagyszerű –, akkor nem nyert volna a Fidesz tavaly kétharmaddal.
– De nyert. Hogyan tovább?
– Ezek ellen a folyamatok ellen leginkább az öntudat erősítésével és a hozzáférés növelésével lehet fellépni: meg kell próbálni mérsékelni a kiszolgáltatottságot. Utolsó erőmmel is igyekszem segíteni, hogy be tudjon menni Váradi András, avagy András juhász özvegye egy hivatalba, képessé váljon az ügyintézésre. Évek óta mondom, hogy mindenki, aki teheti, fogadjon örökbe egy falut. Ma már lényegében mindenhol elérhető az internet, a gyerekek használják is, de arra, hogy a szülők – még csak negyvenes – nemzedékét megtanítsa, hogy nemcsak a gyereknek lehet rajta játszani, de információszerzésre, tájékozódásra, ügyintézésre is jó lehet, társadalmi szinten senki nem vette a fáradságot.
"Egyedül voltam" – Ferenczi Krisztina a Felcsút körüli földeken nyomoz 2013 februárjában
A létbiztonságban élő, nagyvárosi értelmiségiek fukarul bánnak a tudástőkéjükkel, a Facebookon őrjöngenek ismerőseik meghitt körében, de nem emelik fel a mélyen tisztelt feneküket, és mennek el rendszeresen, sűrűn akár csak oda, ahol van legalább egy nyaralójuk vagy egy rokon, aki mindig meghívja őket disznóvágásra. Ha csak ezt az egy családot "örökbe fogadjuk", azt megérezheti az egész falu. A szomszéd át fog menni, ha hallja, hogy a mellette élők már tudják ezeket a dolgokat. A tájékozódás esélye és az öntudat teheti a legtöbbet a cseléd-Magyarország visszatérése ellen. Nem kerül pénzbe, csak – igaz, nagyon sok – időt kellene rá fordítani. Az ezzel kapcsolatos feladatát az állam egyre kevésbé fogja ellátni, mert a közoktatás is egyre inkább cselédképzéssé alakul.
Riasztó perspektívák látszanak kirajzolódni Magyarország jövőjéről.
Ezért szerettem volna azt, amit én láttam ebből és amit látni vélek ennek az ellopott Magyarországnak a jövőjéről, még elmondani. Hátha talán egy kicsit fontos. | [
"Fidesz"
] | [
"RTL Klub",
"Fekete Doboz"
] |
Újabb 4,5 milliárd forint összegű, a Magyar Építő Zrt.-nek juttatott megbízással segíti a Mészáros-klánhoz több szálon is köthető cég gazdagodását az egyik jegybanki alapítvány. A Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA) Budai Várban található luxusvillája felújításának második fázisára kiírt közbeszerzési eljárást a Mészáros Lőrinc, az ország leggazdagabb gázszerelője bizalmi emberének számító Szíjj László tulajdonában lévő építőipari vállalkozás nyerte el az alapítványok egy másik beszállítója, a ZÁÉV Zrt. előtt. (Az ismeretlen tulajdonosi háttérrel rendelkező ZÁÉV kapta meg korábban a kecskeméti Pallasz Athéné Egyetem új campusa oktatási épületének építési munkálatait 11,9 milliárd forintért.)
hirdetés
Nem meglepetés a nyertes vállalkozás kiléte, hiszen a Csónak utcai műemlék épület felújításának első fázisában korábban elköltött egymilliárd forint összegű munkadíj ugyancsak a Magyar Építő kasszájába folyt be. De a jegybanki alapítványok létrehozása óta eltelt három évben egyéb milliárdos megbízásokat is elnyert már a "szerencsés" cég. Így például egy, az ugyancsak a Budai Várban található műemléki ingatlan felújítási munkálatait. Az Úri utca 21. szám alatt található ingatlan felújítására 3,6 milliárd forintot szánt szintén a PADA. Ebbe az épületbe szeretnék beköltöztetni az alapítvány doktori iskoláját. A most elnyert megbízással megduplázódott a Magyar Építőknek juttatott megbízások összege.
A Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank három évvel ezelőtt hozta létre alapítványi hálózatát. A hat alapítványra 267 milliárd forintnyi közpénzt költött a jegybank, s éveken keresztül titkolta azok milliárdos pénzköltéseit, mondván, az oda helyezett pénz "elvesztette közpénzjellegét". Az Alkotmánybíróság viszont úgy ítélte meg, hogy szó sincs erről. Ezt követően tavaly kénytelen-kelletlen elkezdték nyilvánosságra hozni, mire mekkora összeget költöttek. A 267 milliárd forint a forintgyöngítő gazdaságpolitika eredményeként halmozódott fel a jegybankban, amelynek jobb helyét látta a jegybank az alapítványokban, mint a devizahitelesek kárenyhítésében. | [
"Magyar Építő Zrt.",
"Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány"
] | [
"Pallasz Athéné Egyetem",
"Magyar Nemzeti Bank",
"ZÁÉV Zrt."
] |
Megtartotta a nyomozás végén kötelező iratismertetést a múlt héten a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) az általa nyomozott BKV-ügyekben, melyek alatt most a gyanús végkielégítéseket és megbízási szerződéseket kell érteni.
Az ügyészségnek most harminc napja van arra, hogy eldöntse, kik ellen milyen bűncselekményekért emel vádat, és elkészítse a vádiratot. Ez a határidő legfeljebb 90 napra meghosszabbítható. Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője szerint azonban, mivel az ügyben a nyomozást végző főügyészség képviseli majd a vádat, nem valószínű, hogy kimerítik a rendelkezésükre álló teljes időt.
A most lezárt ügyek többségében még a BRFK kezdett nyomozni, azonban Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes 2010. májusi őrizetbe vétele után az ügy illetékességből átkerült a főügyészséghez. A nyomozás végén 21 gyanúsítottal szemben vetődhet fel a vádemelés lehetősége.
Az ügyészség három ügycsoportban vizsgálódott. Egyfelől az úgynevezett "gyanús végkielégítések ügyében" vizsgálták azok törvényességét, illetve a jogszerűtlen esetekben azt, hogy az indokolatlan, olykor törvénytelen kifizetésekért kit vagy kiket terhel büntetőjogi felelősség. Emlékezetes, hogy a BKV-ügyek Szalainé Szilágyi Eleonóra "100 milliós végkielégítésével" kezdődtek. A BKV volt humánpolitikai igazgatója úgy vette fel a tetemes végkielégítést, hogy közben tovább dolgozott a cégnél, az akkori közlések szerint 1,2 milliós fizetésért.
Nem ő volt azonban az egyetlen, aki ekkora összeget "szakított" a cégtől. Bosnyák Gyula volt stratégiai igazgatót szerződése szerint ugyancsak 100 milliós végkielégítés illette volna meg, miután felmondtak neki, a BKV azonban az ő menesztésekor már nem akarta kifizetni a kirívóan magas összeget. Bosnyák perre ment, és első fokon a bíróság jogosnak ítélte a követelését. (A jogerős ítélet tartalmáról nincs információnk.) A BKV 2007 januárjától 2009 augusztusáig 3,3 milliárd forintot fizetett ki végkielégítésekre. Bosnyák százmilliós végkielégítését megalapozó szerződését az a Balogh Zsolt vezérigazgató-helyettes, egy ideig megbízott vezérigazgató írta alá, aki később részletes terhelő vallomást tett Hagyó Miklós főpolgármester-helyettesre.
Balogh vallomásából, illetve az azzal a lényeget tekintve tartalmilag egyező, Magyar Nemzetnek adott interjújából tudható, hogy miképpen köttettek bizonyos tanácsadói, beszállítói és megbízási szerződések a városházán. A nyomozás közel 70 cég majdnem másfél száz szerződését érintette. Ezek egy része – Fazekas Géza szavaival élve – felesleges volt, mert vagy soha nem használták fel munkájukhoz a tanácsadók tanácsait, tanulmányait, vagy olyan feladatok elvégzésére kötöttek szerződést, amelyek ellátására megvolt a BKV saját apparátusa. Nem egy szerződést havonta újrakötöttek, így oldották meg, hogy azok végösszege ne lépje túl azt az értékhatárt, amelynél már közbeszerzést kellett volna kiírni, s arra is ügyeltek, hogy az összeg ne legyen akkora (ötmillió forintot ne lépje túl), hogy a szerződést közzé kelljen tenni a BKV honlapján.
Balogh Zsolt interjújából vált szállóigévé a Nokia-doboz mint a korrupció mértékegysége. Egy dobozba 15 millió forint fért el. Balogh elmondása szerint bevett gyakorlat volt, hogy egyes cégek a pályázaton elnyert munka díját később jelentősen felemelték, majd az elnyert megbízás értékének 40 százalékát visszajuttatták a városháza egyes vezetőinek, köztük Hagyónak. Balogh nyilatkozata szerint 2007 áprilisában egymaga közel 70 millió forintot adott át ilyen címen a volt főpolgármester-helyettesnek. Ezekhez az ügyekhez tartozik, bár a cselekmény jellege miatt az ügyészség elkülönítve kezelte a Hagyó ellen zsarolás gyanújával indított eljárást. Ennek előzménye, hogy 2007 novemberében Hagyó állítólag Balogh nyakát átölelve (olykor erősen, már-már fojtogatva) sétálgatott fel s alá a BKV-vezetővel a városháza folyosóján. Hagyó azt kérte Balogtól utóbbi vallomása szerint, hogy legyen kemény, mert itt el kell végezni a dolgokat, s aki nem teszi, annak nincs kegyelem, el kell vágni a torkát. | [
"BKV"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Magyar Nemzet"
] |
Csalással nyert az SZDSZ elnökválasztásán Kóka János – állítja a Borsod megyéből érkezett egyik képviselőjelölt, aki hivatalos küldöttként vett részt a voksoláson. A liberális politikus – aki Kóka bizalmasaként ott volt a Columbus hajón tartott partin is – a Hír TV-nek elmondta, hogy néhány borsodi küldött hiányzott.
"Húzzátok be gyorsan Kókát"
"Ha valakinek tudnia kellett, hogy kik vesznek részt a választáson az a megyei elnök... nyilván érdeklődött és körbejárta, hogy kik jönnek, kik nem. Hozott magával olyan személyeket, akik SZDSZ-szimpatizánsként jelen lehettek a választáson" – állítja a csatorna informátora.
"Számomra a furcsa az volt, hogy amikor hallottam, hogy mit csinálnak, akkor hallottam, hogy a T. Asztalos Ildikó (a liberálisok Borsod megyei elnöke, aki a "nagy plénum" előtt Fodor Gábor mellett
kampányolt – a szerk.) mondta nekik, hogy húzzátok be gyorsan Kókát, meg van vele beszélve" – mondta a neve elhallgatását kérő, befolyásos vidéki liberális politikus, aki elmondta azt is: a rendezők és szimpatizánsok voltak a "statiszták" – ők szavaztak a hiányzó delegáltak helyett, hogy ne vesszen el egy borsodi szavazat se. Véletlenül senki nem kért tőlük személyit – mondta ezt a szabad demokrata politikus, aki a saját szemével látta az eseményeket.
Szavazó rendezőnő
Egy hölgy – akinek kilétét saját érdekében nem fedte fel a Hír TV – elmondta: ő nem is küldöttként szavazott a voksoláson: "Küldött? Én nem voltam küldött, én úgy voltam az elnökválasztáson
tavaly, mint Borsod megyei rendező. Kiadták parancsba, mert Borsodból egy csomóan nem jöttek el szavazni. De XY helyett én is szavaztam." A rendező Kóka Jánosra adta az X-et, ám csalódott az egykori gazdasági miniszterben: "beígért nekem valamit, utána meg szart ... izé, a fejemre."
Megbízható álfeleséget delegáltak
Egy házaspár nem volt ott a küldöttgyűlésen, de a Hír TV tudni véli: valaki szavazott helyettük. A csatorna megszólaltatta az illetőt, aki korábban már indult az önkormányzati képviselőségért, de ezúttal nem lett volna hivatalos delegált, szimpatizánsként vitte őt magával T. Asztalos Ildikó megyei elnök asszony: "Így húzgálták be az X-et, hogy amit megbeszéltünk, azt kell, de nézték is..."
Ő szavazott és ő hamisította alá a küldöttgyűlésről hiányzó házaspár férfi tagjának az aláírását, az asszony nevében egy delegált álfeleség ikszelt és írta alá a nevét. "Tudtam én, hogy szabálytalan ez az egész, de tartsa az a hátát, aki azt mondta, hogy vegyek részt a küldöttgyűlésben. És ott volt idézőjelben a feleségem is, mert egy házaspárról volt szó. Azt is lecserélték (...), mert nem volt megbízható."
Fodor Gábor nem kívánt reagálni, tud-e az ügyről, a szabad demokrata ügyvivők pedig tovább magyarázkodtak. A borsodi küldöttek azt mondják, azért nem fordultak a párt jószolgálati és etikai bizottságához, mert attól tartottak, hogy ott eltussolnák az ügyet. Az SZDSZ alapszabályának 167-es pontja értelmében "a fegyelmi vétség elkövetésétől, illetve annak tudomásra jutásától számított egy éven belül fegyelmi eljárást lehet indítani". 2008. március 31-én jár le ez a határidő.
(Hír TV) | [
"SZDSZ"
] | [
"Hír TV"
] |
Inkább gyanút keltő, mint tisztázó iratot adott át Kocsis István július végén a BKV felügyelőbizottságának az MVM horvátországi szállodaügyében játszott szerepéről. Az irat, szakértőnk szerint alkalmatlan a valóság bizonyítására, csak laikusok megvezetésére jó. Kocsis jogi lépések megtételével fenyegette az Indexet, de csak a Jadran Investments Limited nevű brit cég tett ilyet, amihez Kocsisnak a saját állítása szerint az égvilágon semmi köze sincs.
Először márciusban írtunk arról, hogy egy offshore hátterű brit cég, a Jadran Investments Limited (Jadran) 2008-ban, Kocsis István MVM-es vezérigazgatósága idején évtizedekre bérbe adott egy horvátországi szállodát a Magyar Villamos Művek Zrt. horvátországi leányvállalatának. Az MVM leányvállalata – MVM-kölcsönből, egy összegben és előre – több mint egymilliárd forintnak megfelelő eurót fizetett az ismeretlen tulajdonosi szerkezetű vállalkozásnak, de a szállodát nem vette birtokba. Az összeg egyébként meghaladta az ingatlan becsértékét.
A Kocsis távozása után lefolytatott belső vizsgálat kétesnek találta az ügyletet, az MVM új menedzsmentje azonnal felbontotta a szerződést. A bérbeadó azonban nem fizette vissza a bérleti díjat, és az is kiderült, hogy nem tulajdonosa a vodicei Bili Kamen szállónak.
Június végén azt is megírtuk, hogy a brit cégnyilvántartásból letölthető nyilvános cégdokumentum szerint a Jadran Investments Limitednek egy bizonyos "Mrs Istvan Kocsis" a valódi tulajdonosa. Ez a név van feltüntetve egy 2008. július 30-án kelt hivatalos adatközlésen mint "ultimate controlling party", ami szakértők szerint a vállalat valódi tulajdonosának megnevezése.
Kocsis István akkor azt mondta, hogy sem neki, sem a családjának nincs semmi köze a céghez, és "névazonosság vagy rosszhiszemű névhasználat miatt" jogi lépésekre készül a Jadran ellen.
A főpolgármesteri hivatal ezután "a BKV jó hírnevének védelmében" az ügy tisztázására kérte fel Kocsist, és arra, hogy a BKV felügyelőbizottsága előtt tegyen nyilatkozatot a vádak alaptalanságáról. Ennek Kocsis – a nyári szabadságára hivatkozva az eredetileg kitűzött időpont után egy héttel – eleget tett. Időközben kitört a BKV-nál a végkielégítés-botrány, az MVM pedig tulajdonba vehette az egy éven át sikertelenül követelt horvátországi szállodát.
Közhiteles okmányok
A BKV felügyelőbizottsága előtt Kocsis már sajtóvádaskodásnak minősítette a szállodaügyet. Írásos nyilatkozatot tett, hogy semmilyen hatósági eljárásban nem érintett, és azt állította, hogy peres eljárásokat kezdett a rágalmazókkal szemben. Kocsis "közhiteles okmányokat" adott át a felügyelőbizottság elnökének, ezek szerinte azt igazolják, hogy "az égvilágon semmi köze sincsen" a Jadran nevű céghez.
Ezeket a "közhiteles okmányokat" azonban akkor sem Kocsis, sem a BKV felügyelőbizottsága nem hozta nyilvánosságra. Ezért az Index az adatvédelmi biztoshoz fordult.
Az LMP és az Origo ugyanakkor "közérdekű adatigényléssel" fordult a BKV felügyelőbizottságához: adják ki a szóban forgó iratokat és a felügyelőbizottság ülésének jegyzőkönyvét. Az Origo és az LMP azóta megkapták a jegyzőkönyvet, és Kocsis István pedig a múlt héten átadta az Indexnek a "közhiteles okmányokat".
A Kocsist igazoló dokumentum egy Budapesten ügyvédi letétbe helyezett levél közhiteles fordítása. A levelet Ian Scobbie brit ügyvéd, a Jadran megbízott igazgatója írta július elején Kocsisnak. A levélben az áll, hogy a társaság kizárólagos tulajdonosa a Spearpoint Limited nevű, Brit Virgin-szigeteki offshore cég, és hogy Kocsisnak vagy családtagjainak nincs a Jadranban igazgatói, részvényesi vagy titkári érdekeltségük. A BKV felügyelőbizottságának ez elég volt.
Expressz ügyintézés
Pedig ez az irat egy általunk megkérdezett, neve elhallgatását kérő offshore-szakértő szerint "teljes egészében alkalmatlan a valóság bizonyítására, csupán a laikusok megvezetésére alkalmas".
Szakértőnk szerint a válaszlevél megerősíti, hogy a Jadran nem üzletszerűen működő társaság, mert az igazgatói címet az offshore tulajdonlások esetében szokásos módon egy megbízott ügyvéd, a társaság titkári teendőit pedig egy jogi személy, egy másik offshore társaság látja el. Ez általában a valódi tulajdonos eltakarásának szándékára utal.
Az igazgatóként válaszoló brit ügyvéd, Ian Scobbie a státuszából adódóan azt sem tudhatja, hogy a valódi tulajdonos offshore társaságnak ki a tulajdonosa (azaz, hogy kié a Jadrant a papírok szerint tulajdonló másik offshore cég, a Spearpoint Limited), és erről nem is nyilatkozik.
Ugyanakkor szakértőnk szerint meglepő a Jadran képviselője által szignált válaszlevél rendkívüli gyorsasága: a június 29-én keltezett megkeresésre július 2-án már válaszolt is. Szakértőnk szerint nem valószínű, hogy a Jadrant képviselő brit ügyvéd ismeri Kocsis teljes rokonságát, ezért furcsa, hogy néhány órás ügyintézés után kijelenti, hogy sem Kocsis, sem egyetlen családtagja "nem rendelkezik részvénybirtoklás útján befolyással" a Jadranra.
A cég fő tevékenységi köre tényleges működést nem igényel, a székhely valójában nem jelent tényleges irodát, csak egy regisztrációs cím, ami ismét a tulajdonosok rejtőzködésére utal. Az ilyen, offshore hátterű tulajdonlás esetében szakértőnk szerint az OECD országokban adó- és közigazgatási gyakorlat, hogy az offshore társaság saját adatszolgáltatása nem tekinthető hitelesnek. Az adatok valódiságát az ügyfeleknek pénzintézeti vagy nem offshore hatósági okiratokkal kell bizonyítaniuk.
A múltat végképp eltörölni
A Jadran 2008. március 31-én – az angol cégnyilvántartásnak tett, a "Mrs Istvan Kocsis" nevet tartalmazó adatszolgáltatás időpontjában – nyilvántartott igazgatója egy offshore társaságokat képviselő, Mancorp Limited nevű jogi iroda volt. Ezt cserélték le később Ian Scobbie angol ügyvédre. Ugyanekkor a titkári feladatokat ellátó offshore iroda is megváltozott, a brit cégnyilvántartás szerint a Jordan Company Secretaries Limited nevű céget az EPS Secretaries Limited váltotta fel.
Szakértőnk szerint az offshore tulajdonlású társaságok működtetésének gyakorlata szerint a titkári szolgáltatót nem szokás lecserélni, mivel az általa alapított céget veszik meg az igénybevevők. Ilyen váltásra leginkább akkor szokott sor kerülni, ha a valódi tulajdonosok ki akarják törölni a cég múltját. Az új titkár ugyanis már semmilyen módon sem kötödik a valódi tulajdonosokhoz, személyükről sem kell tudomással bírnia.
A változás előtti állapotban a Jadran igazgatója és titkára is egy-egy offshore-szolgáltató társaság volt. Ez az angolszász joggyakorlatban arra szolgál, hogy a tulajdonosi háttér rejtve maradjon. Ez azonban korlátozza a cég működési lehetőségeit is, az ilyen jellegű cégek a banki ügyintézésen túl más feladatokra nem alkalmasak.
Az új igazgató, Ian Scobbie nyilatkozata így csupán azt bizonyítja, hogy a brit cégnyilvántartásban jelen pillanatban – a 2008-as évvel ellentétben – nincs Kocsisnak, illetve valamely családtagjának részvénytulajdonlására, igazgatóságára vagy titkárságára vonatkozó adat. Ezáltal a nyilatkozat alkalmas az offshore-ügyekben járatlan érdeklődők félrevezetésére.
A titokzatos Mrs Kocsis
Az általunk nyilvánosságra hozott 2008-as cégirat viszont még az igazgatóságot utasítani jogosult személnek tünteti fel "Mrs Istvan Kocsist", tehát tavaly a társaság megbízott tisztségviselőit ő volt jogosult utasítani. A Kocsis által benyújtott nyilatkozat mellőzi ezt a tényt, amit az magyarázhat, hogy az igazgató és a titkár leváltására azért volt szükség, hogy a jelenlegi igazgató kijelenthesse: Kocsisék nem érintettek. Nem múlt, hanem jelen időben.
A Jadran igazgatójának nyilatkozata tehát valós lehet a jelenlegi helyzetre, azonban semmilyen szempontból nem releváns a 2008-as állapotra. Ian Scobbie minden bizonnyal nem tud az előzményekről, és a rendkívül gyors válaszának elküldése előtt talán nem is vizsgálhatta őket.
A budapesti ügyvédi letéti szerződés és a közhiteles, körpecsétes fordítás csupán arra szolgálnak, hogy azt láttassák a laikusokkal, hogy megkérdőjelezhetetlen, "közhiteles okiratokkal" állnak szemben, mondta a neve elhallgatását kérő offshore-szakértő.
Kicsordult a pohár
Kocsis István a BKV felügyelőbizottsága előtt július 27-én azt állította, hogy jogi lépéseket tett az "alaptalan vádaskodások" ellen, név szerint említve az Indexet, a Hírextrát és a Világgazdaságot. A Kocsis által megtett jogi lépéseknek az Indexnél semmi nyomuk sincsen, viszont augusztus 7-én helyreigazítási kérelem érkezett egy a Kocsis előtt állítólag ismeretlen Jadran által megbízott budapesti ügyvédi irodától.
Július 29-én Szász András, Kocsis MVM-es tanácsadója is peres eljárást helyezett kilátásba. Szász az Aquifex Limited és a Power Investments International II. s.á.r.l. nevű, ismeretlen tulajdonosi szerkezetű, offshore hátterű – és az MVM-ügyben szintén érintett – cégeket képviseli Budapesten, és korábban segítőkészen válaszolt minden kérdésünkre.
Szásztól utoljára azt szerettük volna megtudni, hogy ha Ian Scobbie a Jadran megbízott igazgatója, akkor 2008-ban miért Szász üzlettársa, Alexander Gerstl járt el megbízottként a Jadran nevében az MVM-nél?
Érdemi válasz helyett Kocsis István offshore-tanácsadója ezúttal csak annyit üzent, hogy az Aquifex perelni fog, mert az Index "rosszindulatú, kombinatív vádaskodásaival lassan megtelő pohár egy napon bizony kicsordul".
A cikket itt lehet kommentálni | [
"Jadran Investments Limited",
"Magyar Villamos Művek Zrt."
] | [
"Aquifex Limited",
"Power Investments International II. s.á.r.l",
"Jordan Company Secretaries Limited",
"EPS Secretaries Limited",
"Mancorp Limited",
"Spearpoint Limited",
"Brit Virgin-szigeteki",
"Bili Kamen"
] |
A zágrábi megyei bíróság tanácsa, amely korábban kétszer is elutasította, hogy Sanader ingatlant adjon óvadékként, most úgy döntött, hogy több mint 3 és fél év után a felajánlott 12,4 millió kuna ellenében kiengedi a volt horvát kormányfőt a börtönből.
A horvát legfelsőbb bíróság október elején szüntette meg Sanader ellen az elsőfokú eljárást a Fimi Media-ügyben, amelyben csak Sanader és még egy vádlott tagadta bűnösségét. A vád szerint a közbeszerzési törvényeket megsértve, valós és fiktív megrendeléseken keresztül állami cégektől szereztek pénzt, mintegy 70 millió kunát (2,8 milliárd forint), amely Sanadernél vagy az akkor általa vezetett Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) nevű jobbközép párt "feketekasszájában" kötött ki, és a párt választási kampányainak finanszírozását szolgálta. Ám még most sem dőlt el véglegesen, hogy Sanader elhagyhatja a börtönt. Ehhez az is kell még, hogy a bíróság elutasítsa a főügyészség korrupcióellenes hivatalának (USKOK) fellebbezését a szabadlábra helyezés ellen. | [
"Horvát Demokratikus Közösség"
] | [] |
Nem állhat fel a MÁV 2010-2012 közötti ügyeit vizsgáló parlamenti bizottság, miután az alkotmányügyi bizottság hétfői ülésén a kormánypárti képviselők elutasították az erről szóló LMP-s javaslat tárgysorozatba vételét. Jávor Benedek, az LMP frakcióvezetője szerint az elutasítás jogellenesen történt.
Az ellenzéki politikus közleményében azt hangsúlyozza, hogy frakciójuk nyolcvankilenc képviselői aláírást gyűjtött össze, így a "házszabály minden kritériumának megfelelve fel kellett volna állnia" testületnek. A bizottság a 2010 óta a vasúttal kapcsolatban hozott döntéseket és a vonalfelújításokat vizsgálta volna.
Jávor Benedek szerint bár a Fidesz korábban azt ígérte, hogy kiemelt figyelmet fordít a vasútra, az elmúlt két évben az ágazat "példátlan mértékű leépítése zajlik", a megfelelő szintű szolgáltatások továbbra is csak kívánalmak maradnak, emellett számos vasúti nagyberuházást "indokolatlanul felüláraztak és azokat rendre a Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozó Közgép nyerte".
Az új országgyűlési törvény kiköti, hogy vizsgálóbizottság csak az Országgyűlés ellenőrzési feladatkörében felmerülő, közérdekű, interpellációval, kérdéssel és azonnali kérdéssel nem tisztázható ügy megvizsgálására hozható létre, illetve nem állhat fel vizsgálóbizottság egyedi jogi felelősség megállapítására, továbbá olyan ügyben, amely az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vagy az önkormányzatok hatáskörébe tartozik; nem terjedhet ki a vizsgálat döntés előkészítésének szakaszában lévő ügyre és folyamatban lévő büntető, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárási ügyekre sem. Erre a szabályozásra hivatkozva az alkotmányügyi bizottság korábban már több ellenzéki kezdeményezésű vizsgálóbizottság felállítását is elutasította. | [
"MÁV"
] | [
"Állami Számvevőszék"
] |
Beszakadt az út, megcsúszott a partfal, elutasító a tankerületi vezető – az elmúlt hónapokban ilyen problémákkal keresték meg helyi politikusok a Miniszterelnökséget. Lázár János olyan gyakorlatot alakított ki, hogy a képviselők körzetük problémáival a Miniszerelnökséghez fordulhatnak. A kormányfő hivatala aztán számon kéri az egyes minisztériumokon, miért nem haladnak a képviselők által felvetett ügyekkel. A közelgő választások miatt még jobban felpöröghet a speciális ügyintézés.
A Miniszterelnökség egyre inkább panaszirodaként, VIP-ügyfélszolgálatként működik a kormánypárti képviselők számára – mondta az Indexnek egy fideszes politikus. Ezzel arra a gyakorlatra utalt, hogy a képviselők körzetük problémáival a Miniszterelnökséghez fordulhatnak, amely aztán számon kéri az egyes minisztériumokon, hogy miért nem halad elég gyorsan a képviselő által felvetett probléma megoldása.
A helyi gondok kormányzati kezelése a választások közeledtével valószínűleg még inkább felgyorsul. Több forrásunk is arról számolt be, hogy a Fidesz-KDNP szeptember eleji visegrádi frakcióülésén elhangzott: a Miniszterelnökségnek a következő hónapokban még aktívabban el kell számoltatnia a minisztériumokat azokban az ügyekben, amelyek a képviselőket foglalkoztatják. A politikusok választási esélyeit ugyanis növelheti, ha körzetükben a régóta húzódó ügyek végére pont kerül.
Lázárnak válaszolni kell
Orbán Viktor kormányfő hivatalának, a Miniszterelnökségnek a vezetését tavaly júniusban vette át Lázár János. Kinevezése után Lázár az MTI-nek adott interjúban azt mondta: a Miniszterelnökség a kormányzati munka politikai összehangolásáért felel. Lázár ekkor kitért arra is, hogy az irányítása alatt működő egyik szervezeti egység feladata lesz, hogy megszervezze a választókörzetek és a kormány közti koordinációt. "A kormányzatnak minden körzetet szolgálnia kell, hiszen minden választókörzet piros-fehér-zöld színű, nem pedig narancs vagy piros" – tette hozzá.
Egy kormánytisztviselő szerint Lázár ezt a gyakorlatot azért alakította ki, mert a kormánypárti képviselők az elmúlt években azzal szembesültek, hogy még az ő megkereséseikre is hónapos csúszásokkal válaszoltak a minisztériumok. Ebben nemcsak az akadozó állami bürokrácia játszott szerepet, hanem az is, hogy képviselők kéréseinek több esetben költségvetési vonzatai is voltak – mondta a tisztviselő. Lázár az ügymenetet úgy pörgette fel, hogy a képviselők nevében a Miniszterelnökség teszi fel a kérdéseket a tárcáknak, a minisztériumoknak pedig a Miniszterelnökségnek is kell megválaszolnia azokat. Orbán hivatalát pedig nyilván nem várakoztathatják meg.
Az erősek elintézik maguk
A Miniszterelnökség egyik munkatársa az Indexnek azt mondta: nem csupán a 386 parlamenti képviselő fordulhat hozzájuk, hanem kisebb települések, városok vezetői is. A forrás szerint főként kormánypárti politikusok keresik őket, de párthovatartozástól függetlenül fogadnak bárkit. A panaszos ügyekkel előálló kormánypárti képviselők arányát az is növeli, hogy a 2010-es önkormányzati választáson a legtöbb város élére fideszes polgármestert választottak.
Általában kisebb befolyású politikusok fordulnak a Miniszterelnökséghez, a helyi erős emberek ugyanis saját maguk is meg tudják oldani az ügyeiket. A kisebb vidéki városok ellenzéki vezetői is megfordultak már a Miniszterelnökségen, az ellenzéki politikusok általában azért élnek ezzel a lehetőséggel, mert a körzetük fideszes parlamenti képviselőjében nem bíznak – mondta a forrás.
Fotó: Vida Tünde
A megkeresések nagy része levélben érkezik, átlagban heti harminc. Ezekben rendszerint olyan helyi ügyekben kérnek segítséget, mint például egy beszakadt út, egy megcsúszott partfal, egy csődközeli önkormányzati intézmény megsegítése. De – forrásunk szerint – olyan eset is előfordult, hogy valaki a tankerületi vezetőre panaszkodott, amiért nem volt elég segítőkész. A leveleket minden esetben meg kell válaszolni, az azonban már Lázár döntésétől függ, hogy a panaszosok közül kit fogadnak személyesen.
A kapcsolattartó
Lázárt ebben Héjj Dávid segíti, aki hivatalos titulusa szerint koordinációs stábvezetőként dolgozik. Úgy tudjuk, hogy a Miniszerelnökségen belül, Héjj Markó utcában található irodájába futnak be a megkeresések, és ott is fogadja a segítséget kérő politikusokat.
Ez nem jelent új típusú munkát a számára, korábban ugyanis kabinetfőnökként dolgozott Lázár mellett akkor, amikor a fideszes politikus frakcióvezető volt. Ebben a beosztásában szintén az volt a feladata, hogy tartsa a kapcsolatot a kormánypárti politikusokkal, illetve igényeiket, kéréseiket továbbítsa a frakcióvezetés felé. Héjjt korábban, illetve most is rendszeresen lehet látni a parlamenti folyosókon, ahogy képviselőkkel egyeztet.
Lázár stábjával tavaly szeptemberben foglalkozott a Hvg.hu, Héjjről többek között azt írták, hogy 2005-ben került ahhoz a Századvég-csoporthoz, amellyel tanácsadói szerződést kötött a jelenlegi kormány. A cégcsoporthoz tartozó Strategopolis Kft. bedolgozott Hódmezővásárhelynek, Héjj így került kapcsolatba Lázárral még 2006-ban. Lázár János Hódmezővásárhely polgármestere volt, mielőtt kinevezték volna a Miniszterelnökséget vezetőnek államtitkárnak.
Héjjt cikkünk megjelenése előtt megkerestük, a helyettes államtitkár nem kívánt nyilatkozni.
Az építkezés
Több kormánypárti forrásunk kritikákat is fogalmazott meg a Lázár által kialakított gyakorlatról. Egy ismertebb kormánypárti politikus például arról beszélt, hogy Lázár a panaszok kezelését karrierjének építésére használja, ezáltal folyamatosan kapcsolatban tud lenni a képviselőkkel, ráadásul tőle függ, hogy kinek a kérése teljesül.
A politikus szerint Lázárnak ezt a szerepfelfogását erősíti az is, hogy azokon a beszélgetéseken, amelyeken Orbán Viktor fogadja a tavaszi választáson induló fideszeseket, a pártelnökön és a jelöltön kívül csak Lázár van jelen. A politikus ezt azért nehezményezte, mert a négy évvel ezelőtti beszélgetéseken még Kubatov Gábor pártigazgató, illetve a Fidesz regionális pártigazgatói is ott ültek.
Egy kormányzati tisztviselő pedig azt rótta fel, hogy szerinte rossz gyakorlatot szül, ha a helyi ügyekkel egyből a kormányzati központhoz lehet fordulni. Szerinte az egyes miniszterek kabinetfőnökei pont azért vannak, hogy az ilyen ügyeket, képviselői megkereséseket kezeljék abban az esetben, ha a miniszter nem ér rá.
Miniszterelnökségi forrásunk ezekre reagálva azt mondta, hogy a kritikának nincs alapjuk. Szerinte Lázár a karrierje szempontjából nem sokat profitál abból, ha kistelepülések polgármestereivel találkozik. Hozzátetette: nem kellett volna ilyen rendszert kiépíteni, ha az emberek ahhoz szoktak volna hozzá, hogy a problémáikkal megéri az államhoz fordulni, a kérdéseikre biztosan választ kapnak. Korábban azonban nem ez volt a gyakorlat. | [
"Fidesz",
"Miniszterelnökség"
] | [
"Strategopolis Kft."
] |
Az elmúlt évek egyik legkirívóbb fővárosi természetkárosítási ügye volt az a hármashatár-hegyi építkezés, ahol egy gigantikus luxus-lakóépületet részben a szomszédos, állami tulajdonban lévő védett erdő letarolt fáinak helyére és a jobb panoráma érdekében a tervezett helyétől bő 15 méterrel távolabb építettek. Az erdőből bő 2300 négyzetmétert kerítettek el, a nagy részét elpusztították.
Az Index által 2011-ben feltárt ügy fejleményeit azóta is igyekszünk nyomon követni – ma már leginkább azért, hogy kiderüljön, sikerül-e valahogy utólag mégis engedélyeztetni a minden ízében kirívóan szabálytalan építkezést és elsikálni a dolgot, vagy a hatóságok inkább példát statuálnak.
A II. kerületi villa az ismert belvárosi ingatlanvállalkozó Csipak Péteré (pontosabban egy cégéé) volt, de beköltözni a botrány miatt sosem tudott. Csipak Cirbolya Mansion nevű cégét azóta felszámolták, mások mellett őt és a kerületi építési iroda akkori vezetőjét elítélték.
Az ingatlant a felszámoló először 831, aztán 600 millió forintért hirdette meg. Végül 2016 augusztusában sikerült túladni rajta, 225 millióért. Az ingatlan- és a cégnyilvántartásból kiderül, hogy a vevő a nem sokkal korábban bejegyzett, 3 milliós törzstőkéjű Mahill Holding Kft volt, ami a szintén 2016 nyarán, Angliában bejegyzett, 100 fontos jegyzett tőkéjű Hexon Hill Holding Ltd. tulajdona. A Hexon Hill egy Ládházi Attila nevű budapesti férfié.
A Mahill Holding nem sokáig ült az ingatlanon: december elején továbbpasszolta a Hetényi és Társa Ingatlanfejlesztő Kft.-nek. Hogy valaki
miért alapít egy angol projektcéget,
alapít annak sebtiben egy magyar leánycéget,
majd miért ez a leánycég vesz meg nagy sebesen egy bonyolult hátterű és bizonytalan jövőjű luxusvillát,
és adja el változatlan fizikai és jogi állapotban szinte azonnal egy másik cégnek,
az első ránézésre nem világos, bár kétségkívül nem törvénytelen. Egy szakértő az Indexnek azt mondta, hogy az ilyen, többáttételű tranzakciók általában épp azt a célt szolgálják, hogy a felelősségi viszonyok minél kuszábbak legyenek.
Márpedig felelősség az van: a nyáron lezárult pályázati kiírásból kiderül, hogy a 225 milliós vételárat leperkáló vevőt terhelik a 3-400 millióra becsült, "az esetleges bontást" is tartalmazó környezeti helyreállítás költségei. Kérdés, hogy a környezeti helyreállításra vonatkozó kötelezettség most, miután az ingatlan megint gazdát cserélt, pontosan kit terhel, és hogy a vevők valójában a telekért adtak ennyi pénzt, vagy az 55 százalékos készültségi fokú villát is megpróbálják megmenteni.
A jelenlegi tulajdonos, a Hetényi Ingatlanforgalmazó Kft. nem reagált a megkeresésre. Viszont a Ládházi Attilával folytatott beszélgetésből – az ő cégétől vették meg Hetényiék a villát – érdekes dolgok derültek ki.
Az épületről Ládházi ugyanis továbbra is mint a saját érdekeltségébe tartozóról beszélt.
Utalt rá, hogy 6-700 millióba kerül a környezeti helyreállítás, amikor viszont említettem, hogy csak feleannyiba, kijavította magát. Kértem, hogy segítsen értelmezni a különös tranzakciót, melynek keretében megvették (ő használta a többes számot), majd gyorsan el is adták az épületet, amiről továbbra is a sajátjukként beszél. Erre 60 nap türelmet kért: szerinte addigra telnek le bizonyos törvényi határidők, azt ígérte, akkor mindent elmond.
Azt az ellentmondást sem sikerült tisztázni, hogy ha, mint mondta, a tulajdonosok az épületet meg akarják tartani, akkor miért kéne százmilliókat költeni a bontására. Viszont kiderült, hogy a félkész épületnek nem tett jót a gazdátlanság: elfagyott és elázott, sokat kell rá költeni.
Beszámolt bizonyos ellenérdekekről is: mások is szerették volna megszerezni az ingatlant. És valóban, pár nappal a Mahill tulajdonjogának októberi bejegyzése után egy pécsi cég, az MK-REAL Property Kft. e bejegyzés felfüggesztését kezdeményezte. 2017 februárjában pedig perfeljegyzés került a tulajdoni lapra: ez arra utal, hogy valaki az ingatlan tulajdoni viszonyait érintő pert indított.
Bár nyilván érdekes, hogy végső soron ki állja majd a cechet és fog beköltözni a 7500 nm-es telken épült, 2500 nm alapterületű egylakásos, hatalmas teraszokkal, külső és belső medencével is ellátott erdőszéli kulipintyóba (már persze ha nem kell részben vagy egészen elbontani), az illető kiléte, hacsak nem közszereplő, nem igazán közügy. Az viszont igen, hogy sikerül-e helyreállítani a túlépítést és a természetkárosítást megelőző állapotot.
Ehhez azonban szükség van az illetékes építési hatóság jogerős határozatára. A szabálytalanságok miatt 2011-ben elrendelték az egész villa lebontását. Ez a határozat később jogerőre is emelkedett, ám 2015-ben a Fővárosi Törvényszék megsemmisítette.
Az új határozat viszont sehogy sem bír megszületni. Az ügy a II. kerület helyett – ahol az építési hatóság volt vezetőjét épp az ügyben betöltött szerepe miatt ítélték el hivatali visszaélésért – 2015 óta az I. kerületi kormányhivatalnál pihen. A lassúság okára rákérdezve a hivataltól, azt a választ kaptuk, hogy egyes ügyek – a bírósági eljárások, társhatósági eljárások vagy más körülmények miatt – az átlagosnál bonyolultabbak, ilyenkor a határozathozatalhoz hosszabb idő szükséges.
A Csipak-villa kerítése
Amikor egy hatósági eljárás nagyon elhúzódik, előfordul, hogy lejár a közigazgatási eljárás határideje, és már nem lehet végrehajtható határozatot hozni, ezt pedig a kellően élelmesek a javukra fordíthatják. A Csipak-villa azonban más tészta. Mivel egy része a telekhatáron túl, az állam területén van, mindenképp le kéne bontani.
Ez alól a már említett szakértő szerint akkor lehetne mentesülni, ha a túlépítés jóhiszemű tévedésből kifolyólag történt volna. Csakhogy az ügyben természetkárosítás és hivatali visszaélés miatt indult büntetőeljárás végén marasztaló ítéletek születettek, jóhiszeműségre tehát bajosan lehet hivatkozni.
Utolsó lehetőségként a bontást úgy lehet elkerülni, ha az állami terület kezelője beleegyezik a telekhatár utólagos rendezésébe, és eladja a letarolt erdőterületet, amire Csipak Péter önhatalmúlag ráépítkezett. Hogy érkezett-e ilyen megkeresés, azt a tulajdonos állam illetékes szerve tudná megmondani, egyelőre nyomozzuk, hogy melyik lehet az.
Borítókép: Index. | [
"Mahill Holding",
"Hetényi Ingatlanforgalmazó Kft."
] | [
"Hexon Hill Holding Ltd.",
"Fővárosi Törvényszék",
"Hetényi és Társa Ingatlanfejlesztő Kft.",
"MK-REAL Property Kft.",
"Hexon Hill",
"Mahill Holding Kft"
] |
Igaz, az Emmi által támogatott programsorozat szervezője, az Egyszülős Központ hol támogatóként, hol szakmai partnerként továbbra is megjelenik a Generációk társasjátéka nevű február végi program beszámolóiban. Porkoláb tagadja az állami támogatást.
Ahogy azt egy korábbi cikkben megírtuk, Kósa Lajos feleségének egyesülete, a Kőr Dáma olyan családbarát társasjáték estet szervezett február végén Debrecenben, amelyen mindent lehetett látni, csak családokat nem. Olvasónk szerint a szervezők megjelentek a helyszínen, kirakták az egyesület plakátját, lőttek néhány fotót az eseményről, majd leléptek, a társasjátékozó bár közönsége meg utólag jött rá, hogy az egyesület meghirdetett rendezvényén vett részt.
Porkoláb Gyöngyi, az egyesület elnöke később azt nyilatkozta az Indexnek, hogy a társasjáték est az Egyszülős Központ Kapcsolj Ki nevű, Emmi által támogatott országos rendezvénysorozatának része volt, de azt egyesülete saját forrásból finanszírozta. Korábbi cikkünk megjelenéséig az egyesület honlapján, az egyesület Csak egy nő? nevű projektjének weboldalán és a Facebook oldalán is egységes szöveg szerepelt a társasjáték estről, mely mindenhol így végződött:
A program az Egyszülős Központ együttműködésével és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósult meg.
Megkeresésünkre Nagy Anna, az Egyszülős Központ kuratóriumi elnöke azt írta, hogy az Emmi 10 millió forinttal támogatta a teljes rendezvénysorozatot, az egyes szervezetek pedig 100-250 ezer forintot kaptak a programok megvalósítására, de voltak olyan szakmai partnerek is, akik saját finanszírozású programokkal jelentkeztek. Mint általában a pályázati pénzből megvalósult programoknál, valószínűleg itt is kötelező volt feltüntetni mindenhol a támogató intézmény nevét, így jelent meg az Emmi a Generációk társasjátéka esemény leírásában is.
Cikkünk megjelenése után néhány órával közleményt adott ki a Kőr Dáma Egyesület, melyben megerősítették, hogy a társasjáték estet saját forrásból finanszírozták és az Egyszülős Központ volt a szakmai partnerük. Itt jön azonban az újabb csavar. Azt írják,
velük semmilyen szerződéses kapcsolatban nem állunk, így cáfoljuk a hírben leírtakat, miszerint állami támogatásból valósult volna meg egyesületünk szervezésében az Egyszülős Központ által meghirdetett Kapcsolj ki című program két eseménye.
Ezzel egy időben lekerült minden felületükről az Emmi neve és logója is, így ma már csak ez olvasható a Csak egy nő oldalán a rendezvényről:
A program az Egyszülős Központ támogatásával valósult meg.
És itt van az egyesület honlapján átírt beszámoló:
A program az Egyszülős Központ együttműködésével valósult meg.
Ha támogatásról, ha szakmai partnerségről van szó, az egyesület közleménye - melyben tagadják kapcsolatukat az Egyszülős Központtal - mindenképp ellentmond ennek. A DK költségvetési csalás gyanúja miatt feljelentést tett az ügyben, Herpergel Róbert, a Jobbik debreceni önkormányzati képviselője pedig kérdéseket fogalmazott meg Porkoláb egyesületének a program finanszírozásával kapcsolatban.
A Kőr Dáma Facebook oldalán és honlapján a program másnapján még meg említve volt az Emmi, mint támogató
Hétfőn újabb közlemény jelent meg a Kőr Dáma Egyesület honlapján. Ebben ismét kijelentik, hogy "a pártok által emlegetett civil eseményt az egyesület az Egyszülős Központ rendezvénysorozatába illeszkedően, egyetlen fillérnyi állami támogatás nélkül rendezte meg." Hozzáteszik,
az ezzel ellentétes beállítások alaptalanok, mások bemocskolására alkalmas politikai támadások.
Kerestük Porkoláb Gyöngyit, hogy milyen okok miatt került le az Emmi neve az egyesület internetes felületeiről, illetve, hogy tisztázzuk az Egyszülős Központtal való partnerség ellentmondásos kommunikációját, de cikkünk megjelenéséig nem válaszolt.
A társasjáték estet egyébként március végén megismétlik, immár az Egyszülős Központ együttműködése vagy támogatása nélkül. Legalább is a szöveg jelenlegi verziójában ez áll.
(Borítókép: Porkoláb Gyöngyi a rendezvényen - fotó: Derencsényi István / Facebook / CSAK egy nő) | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Kőr Dáma Egyesület"
] | [
"Egyszülős Központ"
] |
Az 1998-as választásokat követően az új kormány és több szerve is vizsgálatokat kezdeményezett a Postabanknál. Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) a KPMG értékbecslő cég jelentése alapján felügyeleti biztost nevezett ki a Postabankhoz, és felfüggesztette állásukból a korábbi vezetőket. A pénzintézet rendkívüli közgyûlésén valamennyien lemondtak tisztségükről. Eközben egyes politikusok a Postabanknál történteket az évszázad bûntényének nevezték. Princz Gábor elnök-vezérigazgatót és munkatársait ezt követően sorozatban jelentették fel a rendőrségen. Elsőként 1999. február elsején a Magyar Állam nevében a Pénzügyminisztérium (PM) kezdeményezett eljárást Princz, valamint ismeretlen tettesek ellen. Az indoklás szerint a pénzintézetnél a menedzsment a bank tényleges helyzetét megpróbálta eltitkolni. Nem megfelelő befektetési politikát, kiemelkedő mértékû szponzori tevékenységet folytatott, hitelezési tevékenységét nem a kellő körültekintéssel végezte. A PM szerint a rossz hiteleket a korábbi bankvezetés halasztott fizetéssel értékesítette, hogy elkerüljék a nagymértékû céltartalékolást. Ezzel jelentős látszateredményt mutatott ki. Egy héttel később a Postabank új vezetése is feljelentette Princzet. Ezt követően az ÁPV Rt., majd az ÁPTF, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Állami Számvevőszék, de még az APEH Üldözötteinek Szövetsége is feljelentést tett a rendőrségen. Összességében Princzet a következő bûncselekményekkel vádolták meg: gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése, hanyag kezelés, hûtlen kezelés, csalás, sikkasztás, orgazdaság, tartozás kezelésének elvonása, gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása, valamint számviteli fegyelem megsértése. Amennyiben mindezek beigazolódnak, akár nyolcévi börtönbüntetés is kiszabható volna. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szervezett bûnözés elleni igazgatósága a PM feljelentését követő második napon - 1999. február 3-án - elrendelte ugyan a nyomozást, ám csupán a gazdasági társaság vezetőjének visszaélése gyanúja miatt. A többi gyanúsítást már akkor megalapozatlannak tartotta, s utóbb a felkért szakértők is a rendőrség álláspontját igazolták. A volt bankvezér időközben elhagyta az országot, ám 1999 júliusában kihallgatásra Budapestre jött. Az ORFK Aradi utcai épületében ügyvédje jelenlétében ismertették a vele szemben megfogalmazott gyanút. Princz vallomástétele során több órán át beszélt a bank, illetve a saját tevékenységéről, ám nem tartotta bûnösnek magát. Ezt követően még két alkalommal hallgatták ki a nyomozók. Mint dr. Garamvölgyi László ezredes, az ORFK szóvivője a Népszavának elmondta, várhatóan két-három héten belül készül el a vádemelési javaslat. A Postabank volt vezetőinek a védelmét ellátó ügyvédek jogi álláspontja az ügy kezdete óta az, hogy egyik gyanúsított sem követte el a terhére rótt bûncselekményt. Dr. Nehéz-Posony István, Princz Gábor ügyvédje lapunknak az ügy jelenlegi szakaszában nem kívánt nyilatkozni. A Postabank-ügy kirobbanása után az állam 153 milliárd forinttal tartotta szükségesnek konszolidálni a pénzintézetet, amely összeg hiányát is Princz Gábor és vezetőtársai számlájára írták. Azt viszont a büntetőeljárás során egyetlen szakértő sem igazolta, hogy bármely gyanúsított vétkes módon mûködött közre pénzek eltüntetésében, netán bizonyos összegeket saját céljaira fordított volna. Egy bank helytelen gazdálkodása, a veszteségek felhalmozása, de akár a csőd sem feltétlenül büntetendő vezetői magatartás következménye. Épp ezért azt, hogy a 153 milliárdos állami tőkeinjekció valóban indokolt volt-e a Postabank esetében, sem a bûnüldöző hatóságnak kell eldöntenie. Az évszázad bûnügyének kikiáltott Princz-ügy vizsgálata tehát nem igazolta a felelős állami szervek feljelentéseiben foglalt tényállítások legnagyobb részét. A kormánynak vagy egy éven belül meg kell lépnie a Postabank Rt. privatizálását, vagy két-három évre el kell halasztania azt - mondta Urbán László, a Postabank Rt. vezérigazgató-helyettese az MTI-nek kedden. Közölte, hogy a Postabank új arculatának kialakítása már megtörtént, azonban a versenyképesség fenntartása érdekében további jelentős beruházásokra van szükség, főleg az információtechnika területén. A minimum ötmilliárd forintos beruházáshoz a Postabanknak van elegendő forrása, azonban a kormánynak el kell döntenie, hogy megvárja-e ennek a fejlesztésnek az eredményét, ami minimum két-három évet vesz igénybe. Idén a Postabank tervei szerint 500 millió és 1 milliárd forint közötti nyereséggel számolnak. A Postabank tavaly 282 millió forint mérleg szerinti nyereséggel zárta az évet. (Népszava) (Népszava) | [
"Postabank"
] | [
"ÁPV Rt.",
"Postabank Rt.",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Országos Rendőr-főkapitányság",
"APEH Üldözötteinek Szövetsége",
"Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet",
"Magyar Állam",
"Állami Számvevőszék"
] |
Emlékeznek még Kiss Szilárdra? Ő volt a keleti nyitás egyik emblematikus figurája. Az egykori agrárattasénak közös orosz cége volt Orbán Viktor barátjával, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesterrel és a Quaestor-vezér Tarsoly Csabával, orosz felesége pedig a moszkvai magyar vízumközpontban volt érdekelt. Kiss kalandos életével korábban egy több részes cikksorozatban foglalkoztunk.
Legutóbb akkor írtunk róla, amikor kiderült, hogy még mindig diplomatarendszámmal járkál a városban, noha már nem tehetné meg. És bár folyik ellene büntetőeljárás, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter kegyeltje szabadlábon védekezhet.
Kiss Szilárd egyik cége 700 millió forinttal tartozott az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezetnek. Csakhogy a szövetkezet vezetőjét megkenték, így az a tartozást 100 millió forintért eladta egy nyíregyházi vállalkozó, Sziky Gyula cégének. A százmilliót csak névleg fizette Sziky cége, valójában Kiss perkálta le az összeget, plusz fizetett még negyvenmilliót a takarékszövetkezeti vezetőnek is. Így Kiss egy 700 milliós tartozástól 140 millióért szabadult meg.
A történetnek erről a részéről már írtunk, de arról még nem, hogy valójában Kiss a hitelhez sem juthatott volna hozzá korrupt értékbecslők és takarékszövetkezeti vezetők segítsége nélkül. A hitelt ugyanis Kiss cége eredetileg a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezettől vette fel, ez a szövetkezet engedményezte át aztán a tartozást az orgoványinak.
Az Index birtokába került dokumentumok szerint Kiss cége, a 2003-ban alapított Monte Tokaj 2008 és 2011 között több kölcsönszerződés alapján összesen 660 millió forint hitelt vett fel a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezettől.
2008 áprilisában 100 milliót, májusában 60 milliót, júniusban 140 milliót. 2009 januárjában 70 milliót, márciusában újabb 100 milliót, majd megint 100 milliót. 2010 júniusában 25 milliót, 2011 áprilisában 65 millió forintot. Utóbbi esetben Kiss mellett ügyvezető volt Hacsatur Pombuhcsan, aki Oroszország egyik legnagyobb kiskereskedelmi üzletláncának, a Magnitnak az igazgatósági tanácsának elnöke.
A soltvadkerti takarékszövetkezeti ügy vádiratából kiderül, hogy Kiss cége sem a kölcsön felvételekor, sem azután nem volt hitelképes. "Veszteséges gazdálkodást folytatott, melynek eredményeképpen a felvett hitel visszafizetésére nem volt reális lehetősége" - olvasható a vádiratban.
A vádirat szerint Kiss Szilárd "tisztában volt a cég valós anyagi helyzetével, teljesítési képességének és készségének hiányával és azzal, hogy valótlan tartalmú értékbecslés felhasználásával túlértékelt ingatlanokat köt le a felvett kölcsön fedezeteként".
A hitel fedezeteként felajánlott ingatlanokat a valós forgalmi értékűknél magasabbra becsülték az értékbecslők. Előfordult, hogy a valós forgalmi érték tízszeresére becsültek fel egy ingatlant. Amikor pedig vissza kellett volna fizetni a hitelt, Kiss halasztási kérelmet nyújtott be, mondván, hogy egy orosz partnere késve fizet, ilyenkor a takarékszövetkezet engedélyezte a törlesztés halasztását. | [
"Monte Tokaj",
"Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet",
"Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet"
] | [] |
Feljelentésként értelmezte a legfőbb ügyész Molnár Csaba DK-s politikus írásbeli kérdését, amelyben a képviselő arról érdeklődött, miért az adófizetők állták Matolcsy György egyik könyvének lefordíttatását. Az ügyben hűtlen kezelés gyanúja miatt indul eljárás.
Polt Péter legfőbb ügyész feljelentésként értékelte és a Fővárosi Főügyészséghez továbbította a független Molnár Csaba országgyűlési képviselő írásbeli kérdését, amelyet Az állampolgárok állják a Matolcsy-könyv fordítását címmel intézett hozzá a DK politikusa.
Polt Péter válasza az írásbeli kérdésre csütörtökön került fel az Országgyűlés honlapjára. Ebben az szerepel, hogy a kérdés néhány pontjában megfogalmazottakat a tartalmuk alapján hűtlen kezelés bűntette miatt tett feljelentésként lehet értékelni, ezért azt a további szükséges intézkedés megtétele végett megküldte a Fővárosi Főügyészségnek.
Molnár Csaba a többi közt arra várt választ, feladatkörébe tartozik-e egy magyar minisztériumnak az Egyesült Államok gazdaságát ismertető, magyarországi használatra készült tanulmány, valamint egy közgazdasági elmélet nemzetközi megismertetése. A legfőbb ügyészhez címzett kérdések között a képviselő arról is említést tesz, hogy a művet oldalanként 15 ezer forintért fordíttatta le a tárca.
Molnár Csaba arra is kíváncsi volt: az üggyel kapcsolatban felmerült-e a hűtlen kezelés gyanúja.
Korábban a Népszabadság arról számolt be, hogy bruttó húszmillió forintért rendelt a Nemzetgazdasági Minisztérium 2012 eleje és 2013 februárja között különböző fordításokat. A kiadott munkák között van a jegybankelnök Matolcsy György könyve, az Amerikai Birodalom fordítása is. | [
"Nemzetgazdasági Minisztérium"
] | [
"Fővárosi Főügyészség"
] |
Mészáros Lőrinc ügyvédje délután körülbelül húsz percet töltött el a zuglói Postás Sport Egyesületnél, és ennyi idő elég is volt, hogy egyedüli jelöltként megválasztassa magát elnöknek, majd többek között a Posta egyik képviselőjének kíséretében elhajtson. A küldöttek, akik megszavazták, nem is ismerték őt. Az egyesület eddigi elnöke a közgyűlés előtt lépett vissza. Két hete még arra kért mindenkit, támogassák őt, most arra: Mészáros ügyvédjére szavazzanak.
Megkerestek és megkértek, és én azt mondtam, hogy igen.
Vörös József, Mészáros Lőrinc jogi képviselője és a Postás SE új elnöke, 2017. május 30., kedd.
Ekkor szavazott a Postás Sport Egyesület közgyűlése arról, hogy ki legyen a Postás SE elnöke. A hivatalosan meghirdetett elnökjelölt az egyesületet hosszú évek óta vezető Rostás Gábor volt, de a küldöttek már tudták, hogy a gyűlésen végül nem róla fognak szavazni. Rostás a napirendi pontok elfogadása után felállt, és elmondta: azt kéri, szavazzák meg az ő lemondását, és az elnöki posztért így egyedül induló Vörös József ügyvédre adják le majd szavazatukat.
De ki is ez a Vörös József? Röviden, szemezgetve:
Mészáros Lőrinc jogi képviselője, ő vette meg árverésen Mészáros megbízásából a hatvanpusztai majorság mellett földterületet.
Az állami tulajdonú, a központi villamosenergia-rendszert működtető
Mavir igazgatósági tagja.
Mavir igazgatósági tagja. A felcsúti Puskás Akadémia igazgatósági tagja.
A Magyar Nemzeti Bank 3,1 milliárd forintos tőkéjéből létrehozott ingatlancég, a Vízház Zrt. igazgatótanácsának a tagja (két MNB-s közpénzkezelő alapítványnak pedig kuratóriumi tagja).
A Pilisi Parkerdő Zrt. felügyelőbizottságának tagja.
Több magáncégben érdekelt, külföldi cégek képviseletét látja el.
És van, hogy megnyer egy 180 millió forintos közbeszerzést arra, hogy jogi szolgáltatásokat nyújtson az állami tulajdonú MÁV-nak.
Ő lett tehát a zuglói Postás SE elnöke. A klub az 1950-es évektől a Postás otthonának számító Róna utcai központban működik. Ez egy körülbelül hathektáros terület Zuglóban, amelynek tulajdonosa az állami tulajdonú Magyar Posta, a Magyar Telekom és a szintén állami tulajdonú Antenna Hungária, a terület használati joga azonban a sportegyesületé.
Tíz éve perben
A történet persze nem ilyen egyszerű: a Postás 10 éve áll perben ezekkel a vállalatokkal. A három társaság 2007-ben szólította fel az egyesületet, hogy az év december 31-ig hagyja el az ingatlant, amelynek finanszírozását csak 2008. április 1-ig vállalják. Ezután hosszú egyezkedés, majd pereskedés kezdődött.
A három cég azt szerette volna elérni, hogy a nagy múltú, ma már 118 éves fővárosi klub elhagyja, és a jövőben ne használhassa a sporttelepet. 2010-ben első fokon azt mondta ki a bíróság, hogy el kell hagyniuk az ingatlant, a Fővárosi Ítélőtábla 2011-ben azonban megsemmisítette az elsőfokú bíróság ítéletét, és új eljárásra utasította a hatóságot.
2012-ben született jogerős ítélet: az egyesület pert nyert. A Fővárosi Ítélőtáblán kihirdetett ítélet szerint bejegyezhető az egyesület használati joga az ingatlan-nyilvántartásban. A bíróság korábban már arra kötelezte a cégeket, hogy fizessék meg az elmaradt fenntartási költségeket. Az elnök akkor úgy nyilatkozott az MTI-nek: egyértelmű, hogy ki akarják véreztetni a klubot, és azt kérte a cégektől, ne fellebbezzenek. Ez ettől függetlenül megtörtént, egyik forrásunk szerint a Kúria visszatette az egész ügyet első fokra, így új eljárás indul.
A pereskedés így még nem ért véget, de az biztos, hogy az egyesület azóta többmilliós tartozást halmozott fel, hol a gázt zárják el rövidebb-hosszabb időre, hol víz, hol villany nincsen. Eközben a karbantartók, a portás gyakorlatilag fizetés nélkül dolgoznak a területen.
A telek kifejezetten nagy és értékes, az ingatlanos szempontból egyébként is magas presztízsű Zugló jó helyén fekszik. Sok pletyka van arról, hogy az állami cégek, mint tulajdonosok, azért akarják a sportklubot kidobni, mert értékesíteni akarják a telket, vagy ingatlanfejlesztést végrehajtani rajta. Erről hivatalos információ azonban nincs.
Az elmúlt két hétben történt valami
A keddi közgyűlés nem véletlenül volt úgy meghirdetve, hogy az évek óta elnöklő Rostás Gábor az egyedüli elnökjelölt: alig három hete még úgy volt, ő lesz az. Több szakosztály-vezetővel is beszéltem a helyszínen, akik elmondták, nemrég volt egy egyesületi buli, ahol maga az elnök kérte őket személyesen, hogy támogassák továbbra is őt. Szó nem volt semmiféle ügyvéd úrról. Aztán az elmúlt két hétben történt valami.
Egy forrásunk azt állítja, maga az elnök, Rostás mesélte el, hogy Mészáros Lőrinc személyesen kereste fel őt. Részleteket nem mesélt arról, miről volt szó a találkozón, de annyit igen, hogy az eredménye az lett, hogy Mészáros úr ügyvédje lenne mégis a legalkalmasabb az egyesület élére. Szerettem volna megkérdezni erről az elnököt is, de sajnos amíg Mészáros ügyvédje nyilatkozott nekem, addig ő elhagyta a sporttelepet. Később telefonon sem sikerült elérnünk őt.
FRISSÍTÉS: Rostás Gábor a cikk megjelenése után levelet írt, azt írja: "A cikk állításával szemben sohasem találkoztam Mészáros Lőrinccel,sohasem tárgyaltam vele, és a cikkben nekem tulajdonítottak nem fedik a valóságot, soha senkinek ilyent nem mondtam." A sporttelepet pedig nem hagyta el a közgyűlés után, azt valószínűleg én értettem félre, hogy amikor Vörös úrral interjúztam, ő mindenkivel kezet fogott, és elköszönt.
Vörös tökéletesen ismeretlen az egyesület közgyűlésének tagjainak, egyikük a keddi közgyűlésen szót is kért, hogy megkérje Rostást, hogy ha már arra kér mindenkit, szavazzák meg ezt az embert, legalább mondjon már róla valamit.
Vörös Józseffel kétszer egyeztetett az egyesület elnöke
Rostás Gábor a közgyűlést azzal kezdte, hogy elmondta, hosszú idő óta agonizál az egyesület, mindent megtesznek a fennmaradásért, de egy sor dologra nem sikerült megoldást találni.
Megkeresett engem Vörös József ügyvéd úr, leültem vele kétszer egyeztetni, egy olyan ígéretet kaptam tőle, ami az összes eddigit felülírta. Megígérte, hogy az egyesület adósságát rövid időn belül rendezi (...) többször kiemelten megerősítette, hogy a sport, az marad. Mert persze, hogy felvetődik ilyenkor a kérdés, hogy marad-e a sport, nem pedig csak egy ingatlanbizniszről van szó
- mondta Rostás, aki hozzátette, Vörös József nem teljesen ismeretlen, neki már volt vele kapcsolata "asztalitenisz témában", és meggyőzte őt, hogy a mai közgyűlésen Vörös egyedüli jelöltként induljon.
Rutinos egyesületi elnökként hozzátette, hogy ehhez persze egy pici szabálytalanságot kell elkövetni, mert az ügyvéd jelölése a törvényes határidőn kívül történt, ezért megerősítő szavazást kért a közgyűléstől, hogy mégis Vörös legyen a jelölt, ő pedig lekerüljön a listáról. A közgyűlés megszavazta.
"Az ügyvéd úrnak az volt a kérése, hogy..." – kezdett bele Rostás, de ekkor közbeszólt valaki, hogy
"elnézést, de nem lehetne-e megismerni ezt az ügyvéd urat, semmit nem tudunk róla". Erre az elnök azt mondta, természetesen, úton van már,
de akkor most tartsanak pár perc szünetet, és várják meg. A közgyűlés meg is várta, addig fogyott a ropi, sütemény.
Mészáros Lőrinc ügyvédjének bevonulása
És tényleg, pár perc múlva megérkezett Vörös József vidáman, frissen borotválva a Magyar Posta egyik emberével, illetve még valakivel, plusz egy táskahordozóval. Leültek az első sorba, majd a Posta képviselője mondott rövid beszédet arról, hogy a Magyar Posta fontosnak tartotta, hogy ennél az elnökváltásnál a cég jelen legyen. Azt mondta, a Posta érdeke is, hogy legyen egy új gondolkodás, új irányvonal az egyesületnél, ezt az új irányvonalat pedig a Magyar Posta támogatja, ahogy támogatja Vörös Józsefet is. Aki ezután fel is pattant, hogy köszöntő beszédét elmondja.
Akik nem ismernének, 52 éves budapesti ügyvéd vagyok, foglalkoztam a sporttal, sportszervezetekkel, és valahogy így keveredtem ide a Postás SE környékére is, így merült fel a nevem, így kerestek meg engem
- mutatkozott be Vörös, aki szerint azzal keresték meg, hogy új irányt adhasson az egyesületnek. Ezek szerint tehát tíz percen belül kétféle információ hangzott el arról, hogy ki keresett meg kit. Mészáros Lőrinc neve természetesen nem merült fel a beszédben, arra később személyesen Vörösnél kérdeztünk rá. Válasz lejjebb.
Vörös szerint kevés sport egyesület mondhatja el magáról az országban, hogy ilyen hosszú ideje működik, és ilyen sikereket tudott felmutatni. Az eredményeket és értékeket meg kell őrizni, mondta, majd hozzátette: "a múltunk fényes, a jelenünk biztató, és a jövőnk reményeim szerint szintén fényes lesz".
A jelenlegi helyzetben adódtak olyan problémák, amelyeknek a megoldása szükségessé tette, hogy itt az egyesület élén változás történjen, szükségessé tette, hogy olyan új elképzelések, gondolatok lendület jelenjen meg az egyesület életében, ami ezt előre tudja vinni
- mondta a Vörös. Hozzátette, hogy ha megválasztják, egy új elnökséggel - amelybe ő javasolná a tagokat -, kemény munkával rövid időn belül megoldanák a problémákat. Amik persze nem fognak egyik napról a másikra megoldódni. Majd elmondta, megválasztása esetén rövid időn belül egy új alapszabály-tervezettel jelentkezne, a "hatékonyabb, modernebb működés érdekében".
Vörös azt mondta, egyszerűbb, ha most csak róla szavaznak, aztán majd ő személyesen megkeres mindenkit, akivel együtt szeretne dolgozni az elnökségben, így végül elnökségi tagokról nem szavaztak. Vörös Józsefet végül 3 vagy 4 ellenszavazat mellett gyakorlatilag egyhangúan megválasztották.
Fognak rajtunk segíteni, változás lesz
Megkérdeztem azt a néhány küldöttet, akik nem szavazták meg Vöröst, hogy mit gondolnak, azt mondták, az egész gyűlés olyan volt, mint a kommunista párt központi bizottságának gyűlése, a maga egyhangú döntésével együtt. Egyáltalán nem tudták ki ez az ember, ahogy azt sem értették, hogy mi történt az elmúlt két hétben a háttérben, de azt látják, hogy az elnököt valaki, vagy valakik meggyőzték, ahogy a küldötteket is "meggyúrták".
Úgy vettük észre, hogy az elnök nem merte elmondani, hogy mi van a háttérben. Annyit mondott korábban, hogy fognak rajtunk segíteni, és változás lesz
– mondta egyikük.
Ez teljesen vad és zöld
És megkérdeztük Vörös Józsefet is, mikor ébredt arra, hogy egy perekben álló, adósságokban úszó sport egyesületet kellene vezetnie. Vagy kitől jött az ötlet?
Hát ez nem nekem jött, megkerestek és megkértek, és én azt mondtam, hogy igen.
– mondta Vörös, aki elmondta, hogy a klub vezetősége kereste meg:
Egy-két hónapja volt, hogy azt mondták, hogy az utolsó előtti pillanat van, kéne valami segítség, mert a régi elnök körül elfogyott a levegő?
Vörös elmondása szerint ezt az elnök mondta neki, és néhány szakosztály-vezető. A Mészáros Lőrinc-fél találkozó híréről azt mondta:
Szerintem ez teljesen vad és zöld, és nem is tudom minősíteni
Megkérdeztük az ügyvédet, hogy állnak az egyesület és az állami cégek közötti perek, illetve, hogy akkor jól értjük-e, hogy az a helyzet állt elő papíron, hogy ő fogja most képviselni az állami cégekkel szemben a sportklubot.
Ezeket a pereket én szeretném áttekinteni, itt egy perfolyam volt, (...) nincs még vége. Meg kell nézzem, nekem ez nem okoz problémát, szakmámba vág. Igazából ki, kivel van és ki, ki ellen, azt nem tudom.
A felvetésre, hogy amennyit róla tudni lehet, illetve amilyen szerepeket vállalt eddig, akár a másik oldalon is felbukkanhatna ezekben a perekben Vörös azt mondta: "Az ügyvédek már csak ilyenek, aki megbízza, annak az oldalán bukkan fel."
Mészáros ügyvédje szerint az adósság rendezése kulcskérdés. A kérdésre, hogy mielőtt megkeresték, felmerült-e már benne korábban, hogy sport egyesületet vezessen, Vörös azt felelte:
Ha most arra gondol, hogy azzal feküdtem-e le, hogy valamikor kellene egy sportklubot rendbe tennem, akkor nem.
Kifelé jövet még beszéltem egy másik szakosztály-vezetővel is. Ő nagyon bizakodó volt, azt mondta, a sportra, klubbokra, egyesületekre szánt pénzek kifogyóban vannak, talán most majd még meg tudnak csípni uniós vagy állami pályázatokat. Az új elnökkel. | [
"Postás SE"
] | [
"Pilisi Parkerdő Zrt.",
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Antenna Hungária",
"Postás Sport Egyesület",
"Magyar Telekom",
"Vízház Zrt.",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Puskás Akadémia",
"Magyar Posta"
] |
Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatója ellen kémkedés, Szilvásy György volt miniszter ellen felbujtóként elkövetett kémkedés miatt nyújtott be vádiratot a katonai ügyészség.
Benyújtotta vádiratát a volt titkosszolgálati vezetők ügyében - különböző bűntettekre vonatkozóan - a Budapesti Katonai Ügyészség szerdán a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsához. Margl Zoltán, a katonai ügyészség helyettes vezetője az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt írta, a Budapesti Katonai Ügyészség július 8-án rendelte el a nyomozást kémkedés és más bűncselekmény gyanúja miatt.
A közlemény szerint a lefolytatott nyomozás eredményeképpen a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábbi főigazgatója, Galambos Lajos ellen kémkedés, a korábban a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, Szilvásy György ellen felbujtóként elkövetett kémkedés, Püski László ellen bűnsegédként elkövetett kémkedés, a NBH korábbi főigazgatója, Laborc Sándor István ellen pedig kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntette miatt nyújtottak be vádiratot a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsához.
Az ügyészség tájékoztatása szerint a vádlottak közül Galambos Lajos és Püski László előzetes letartóztatásban, míg a másik két vádlott szabadlábon várja a bírósági eljárást.
| [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa",
"Fővárosi Bíróság",
"Katonai Tanácsa",
"Budapesti Katonai Ügyészség"
] |
A közterületi plakátpiacot a burkolt pártfinanszírozás mindenkor legcélszerűbb formáihoz rendelő törvénymódosításokban ott van minden, ami egy valódi, működő demokráciát megkülönböztet a ma Magyarországától. Ahol ezt meg lehet húzni, ott nagyon komoly etikai problémák rohasztják a politikai rendszer talapzatát.
Sok olyan ügye van az elmúlt évek gazdasági törvényalkotásának, amelyet alappal lehet magánérdekek vagy szűk csoportérdekek kiszolgálásához kötni, azonban ezek szinte mindegyikéhez tudnak azért a kormánypártok és szimpatizánsaik erkölcsileg vagy ideológiailag értelmezhető érveket rendelni.
A trafikkoncessziók szétosztásánál elő lehet húzni a gyermekek védelmét, a nyerőautomatáknál a fogyasztóvédelmet, a diszkriminatív különadóknál vagy a kiskereskedelmi piac átalakításának kísérleteinél a magyar tőke helyzetbe hozását.
Arra azonban, hogy miért kellett 2010-ben a villanyoszlopra kirakott közterületi reklámokat betiltani, majd most miért kell a tilalmat felodani, semmilyen, a párt- és kampányfinaszírozás sajátos magyar gyakorlatától elválasztható érv nem hozható fel.
Még hamvas volt a Nemzeti Együttműködés Rendszere, amikor 2010 novemberében Fellegi Tamás infrastruktúraminiszter benyújtotta az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely a közlekedésbiztonság nagyobb dicsőségére úgy rendelkezett, hogy a közút területén, a közút felett és mellett tilos elhelyezni olyan jelet, jelzést, egyéb tárgyat vagy berendezést, amely "alkalmas arra, hogy a közlekedők figyelmét elterelje, vagy a közlekedés biztonságát egyéb módon veszélyezteti", továbbá tilos elhelyezni "a közút területén, a közút felett, az út műtárgyán, az út tartozékán, közvilágítási-, villany-, telefon-, és egyéb oszlopon, valamint a közút lakott területen kívüli szakasza mellett reklámtáblát, reklámhordozót és egyéb reklámcélú berendezést". Az indok:
"A közutak mentén elhelyezett, a közlekedés biztonságát veszélyeztető táblák, jelzések hatékonyabb visszaszorítása érdekében szabályozni szükséges az 50 és 100 méterre elhelyezhető táblák méretét, továbbá a szankcionálás lehetőségét."
Ezt aztán a piac átrendeződése, a betiltott reklámok tekintetében lényegében egyedüli érintett ESMA visszaszorulása követte.
A közlekedésbiztonság mindenesetre egészen idáig jó szolgálatot tett az ügyben a kormánypártok számára, erre hivatkozva mondhatta például a törvénymódosítást és a végrehajtási rendeleteket előkészítő NFM, hogy ők bizony nem is vizsgálták a jogszabályok reklámpiaci hatásait.
Egészen a tavalyi választási évig ez volt a kommunikációs keret, amikor a villanyoszlopokra rakott kampányplakátokat próbálta meg egy kormányrendelet – a választási eljárási törvénnyel való ellentét miatt sikertelenül – korlátozni.
A rendszer működését még akkor sem nehéz felvázolni, hogyha – nem véletlenül – éppen a közterületi reklámok esetében felejtette el az Országgyűlés a választási kampányban alkalmazott árképzés nyilvánosságát előírni, így aztán persze nem tudjuk, hogy mennyibe került mondjuk a CÖF-kampány vagy a kormánypártok választási kampányának közterületi része.
Látjuk ugyanis a mindig megbízható és tárgyilagos, most éppen a hazánkban élő külföldieket letegezve fenyegető kormányinfós plakátokat az ezekre fordított költségvetési milliárdokkal együtt, illetve az eddigi is koncentrált, ezután pedig központilag szervezett egyéb állami hirdetéseket, no és látjuk az érintett cégek eredményének alakulását a beszámolóik alapján.
Mindezek alapján pedig igen kicsi az esély arra, hogy a kedvezményezett cégek – akár 2014-ig a Simicska-, akár mostantól Garancsi-birodalomhoz tartozzanak – ne azzal hálálnák meg a lehetőséget és a közpénzt, hogy amikor kell, akkor segítenek.
A hirdetési cég személyének természetesen a rendszerben csak annyiban van jelentősége, hogy megbízhatónak kell lennie. Ez azonban a Simicska-Orbán szakítás óta természetesen már csak más szervezeti keretek között biztosítható, így aztán ma már a Garancsi István vállalkozó közreműködésével időközben megvásárolt ESMA van a nyeregben.
Így aztán az Országgyűlés gazdasági bizottsága tegnapelőtt be is nyújtotta az oszlopreklámok tilalmát feloldó módosító javaslatot. A személyes felelősség vállalásának szép példája, hogy az indokolás a tárgyban mindössze annyit tartalmaz, hogy
"[a] közúti közlekedésről szóló 1988 . évi I. törvényben a közvilágítási-, villany-, é s telefonoszlopokon történő reklámeszköz-elhelyezési tilalom feloldásra kerül".
Ám ha megfigyeljük majd a nagyobb közterületi reklámcégek bevételeinek alakulását, akkor alighanem néhány éven belül választ kapunk majd a szabályozás indokoltságával kapcsolatos kérdéseinkre. Mert igaz ugyan, hogy a közterületi hirdetési piac hatalmas átalakulási mögött elsősorban nem az ESMA-t kigolyózó módosítás, hanem sokkal inkább más állami intézkedések álltak, ettől viszont még nagyon tanulságos egymás mellé raknunk az elmúlt évek legsikeresebb és legsikertelenebb közterületi hirdetési cégének adatait.
A médiapiaci összesítések és a cégmérlegek alapján bátran nevezhetjük a közterületi reklámpiac óriásplakát-szegmensének legnagyobb szereplőjének a Publimont Zrt.-t, amelynek három tulajdonosa van:
– Nyerges Zsolt (Simicska Lajos barátja és üzlettársa) – Pro-Aurum Zrt. (Simicska Lajos érdekeltsége) – Neo-Met Kft. (tulajdonosai Simicska Lajos, dr. Nagy Ajtony Csaba ügyvéd, és a Pro-Ráta Holding Zrt.)
A jelen törvényjavaslattal egyértelműen helyzetbe hozni kívánt villanyoszlop-reklámok jogát birtokló céget, az ESMA Zrt-t. 2015 áprilisában vásárolta meg az Orbán Viktor közeli barátjaként számon tartott, és az utóbbi időben egyre sikeresebb üzletember, Garancsi István (Market Zrt., Mobiladat Kft., MET), aki a reklámpiaci cég megvásárlásakor kiadott vállalati közlemény szerint “természetesen bízik a további terjeszkedésben".
Úgy tűnik – némi kormányzati segítséggel – ez sikerülni fog.
Közreműködött Erdélyi Katalin.
A médiapiaci adatokért köszönet a Kreatívnak.
A cégadatokat az Opten és a Céginfó szolgáltatta. | [
"ESMA",
"Publimont Zrt."
] | [
"Pro-Aurum Zrt.",
"Neo-Met Kft.",
"Mobiladat Kft.",
"ESMA Zrt",
"Market Zrt.",
"Pro-Ráta Holding Zrt.",
"Nemzeti Együttműködés Rendszere"
] |
Magas rangú rendőrtábornokot gyanúsítanak korrupciós bűntettel
Korrupciós jellegű bűncselekményekkel gyanúsították meg a jelenleg a Belügyminisztérium állományába tartozó dr. Ármós Sándor rendőr dandártábornokot – értesült a PestiSrácok.hu. A korábban a Nógrád megyei és a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságot vezető főrendőr – és vélhetőleg társai – ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség katonai csoportja jár el, azonban az eljárást titkosították, így részleteket egyelőre nem sikerült megtudnunk.
SZENVEDI ZOLTÁN – PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu
A Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője, Nagy Andrea értesüléseinket sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta tekintettel arra, hogy az ügyben az eljárást titkosították. Így a szóvivő a PestiSrácok.hu-nak azt sem tudta elmondani, hogy vannak-e a tábornoknak gyanúsított társai, de mivel korrupciós bűntettről van szó, feltehető, hogy vannak társak az ügyben. Egyelőre még arra is választ várunk, hogy hozott-e a bíróság a tábornokkal szemben kényszerintézkedésről döntést. A BM sajtóosztályától azt a választ kaptuk, hogy augusztus elsejével megszüntették Ármós Sándor szolgálati viszonyát a Belügyminisztériumban. Arra a kérdésünkre, hogy több belügyi dolgozó is érintett-e az ügyben, ugyan nem kaptunk választ, viszont úgy tudjuk, ebben az időszakban más, a Belügyminisztérium kötelékéhez tartozó személy szolgálati viszonyát nem szüntették meg és nem is helyeztek át senkit.
Ármós Sándor dandártábornok 2011. szeptember elsejével került a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási helyettes államtitkárságára, ahol a szociális szövetkezetekkel kapcsolatos feladatok ellátását bízták rá. Korábban Nógrád megyei rendőrkapitány volt, majd 2007-től, Ignácz István nyugdíjba vonulása után a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságot vezette. Onnan sajtóhírek szerint azután kellett távoznia, hogy 2011 áprilisában egy körlevélben hívta fel az állomány figyelmét arra, a testület több százmillió forintos adóssága miatt megszorító intézkedésekre, többek között a túlórák kifizetésének megvonására van szükség. Később az ORFK átvilágította a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság gazdasági helyzetét, majd a vizsgálat eredményeként elrendelte a főkapitányi körlevél visszavonását, mert az szerintük hibás adatokból levont téves következtetéseken alapult. A levélnek súlyos következménye lett: Ármós főkapitányi kinevezését Pintér Sándor belügyminiszter indoklás nélkül visszavonta, ráadásul Ármósnak a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságtól is távoznia kellett. A rendőr dandártábornok azonban nem lett teljesen kegyvesztett, hiszen öt hónappal később Pintér a szociális szövetkezetek igazgatását bízta Ármósra.
Címlapfotó: rtl.hu | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Belügyminisztérium"
] | [
"Pest Megyei Rendőr-főkapitányság"
] |
Előnytelen munkaszerződéseket kötött a BKV előző menedzsmentje - állapította meg tegnap a cég felügyelőbizottsága. Az új vezető is hasonló szerződéseket kötött, de nem mulasztott.
Versenyképes jövedelmet és béren kívüli juttatásokat ígér leendő humánpolitikai igazgatójának a napokban megjelent álláspályázatában a BKV. Az előző igazgató, Szalainé Szilágyi Eleonóra munkanaponként 160 ezer forint extra juttatást kapott 1,2 millió forintos alapbére és 300 százalékos prémiuma felett. Távozásakor 96 millió forint végkielégítést számlázott.
- A kifizetés a BKV felügyelőbizottsága által tárgyalt új jelentés szerint törvényes volt, de jó erkölcsbe ütközött - közölte Vitézy Dávid, az fb Fidesz-delegáltja, hozzátéve: az ügy felderítése és a felelősök megnevezése a rendőrség feladata. Az fb felszólította ugyanakkor Kocsis István vezérigazgatót, hogy indítson pert, ha eredménytelenül érne véget a végkielégítés visszafizetését célzó tárgyalás. (Kocsis már jelezte: aligha lesz alku.) A társaság a többi, nagy összegű végkielégítéssel távozott vezetőtől is peren kívül próbálja visszaszerezni a pénzt. A belső ellenőrzés szerint legalább 40-50 ember kapott tízmillió forintot meghaladó juttatást távozásakor.
Az fb előnytelennek minősítette a BKV jutalmazási, premizálási rendszerét, és határozatban szólította fel az igazgatótanácsot és a BKV vezetését új szabályok kidolgozására. Egyúttal üdvözölték Kocsis bejelentését, hogy a cég menedzsmentje nem vesz fel titoktartási pénzt. A magas végkielégítések alapját képező határozott idejű szerződések határozatlanná alakítására már az előző ülésen felszólították a céget. Akkor jutottak arra a következtetésre is, hogy a cég jelenlegi vezetőjének mulasztása nem állapítható meg, bár a botrány kirobbanásáig nem változtatott elődje szerződéskötési gyakorlatán. Azt viszont megállapította az fb, hogy a korábbi vezérek - Antal Attila és Balogh Zsolt - előnytelenül gazdálkodtak.
- Ezek után kérdéses, hogy Antal Attila meddig vezetheti az ugyancsak közpénzből gazdálkodó Vértes Volánt - mondta Vitézy Dávid, aki szerint Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes "felelősséghárítása" is egyre kevésbé tartható. A Fidesz nem vár tovább: fegyelmi vizsgálatot kezdeményez ellene.
Az fb a GPS és a Kornusz Kft.-vel kötött tanácsadói szerződések vizsgálatára és a szükséges jogi lépések megtételére is felszólította a BKV-t. - Egy csőd szélén tántorgó cég nem vesztegethet el feleslegesen milliókat - magyarázta Vitézy.
Az ülésen elhangzott: a BKV novemberre fizetésképtelenné válhat. Felkérték a fővárosi önkormányzatot a finanszírozás rendezésére, az igazgatótanácsot pedig költséghatékonyabb működési rendszer kialakítására - tájékoztatta lapunkat Szabó István, az fb érdekvédelmi szervezetek által delegált tagja. A munkavállalói oldal fontosnak tartotta határozatba venni, hogy a spórolás nem érintheti a járműparkot és a karbantartást.
- A BKV finanszírozása csak akkor rendeződhet véglegesen, ha törvény garantálja a költségvetési hiány pótlását - jelentette ki Kocsis István az fb ülése után. | [
"BKV"
] | [
"Vértes Volán",
"Kornusz Kft."
] |
Tudott róla, és a jutalmazás szabályszerű volt – mondta Veres János egy reggeli televíziós műsorban azzal kapcsolatban, hogy Bencze József vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány-jelölt még előző munkahelyén, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságán (VPOP) pénzjutalomban részesítette barátnőjét.
"Tudtam erről, amikor tudnom kellett"
– Bencze tábornok úr a hivatali kötelezettségének megfelelően látta el feladatát és ennek megfelelő tájékoztatási kötelezettségének mindig eleget tett. (...) Tudtam erről, amikor tudnom kellett, és akkor viszont, amikor nem kellett tudnom, akkor nem tudtam erről – mondta a pénzügyminiszter a köztelevízió műsorában.
Semmi másról nincs szó, mint rosszindulatú megjegyzésekről Bencze József kinevezésével kapcsolatban – mondta Veres János.
A pénzügyminiszter utalt arra, hogy a jutalmazás a VPOP-nál egy olyan teljesítményértékelési rendszer alapján történik, mint amilyet most vezetnek be az államigazgatásban. A jutalmakat egy belső objektív értékelési rendszer alapján osztották ki, és a vámhatóság belső intranetes rendszerén közzé is tették. Elmondta: a tábornok a tájékoztatási kötelezettségén túl közölte vele, hogy közeli munkatársával került személyes viszonyba, aki azóta nem dolgozik a szervezetnél, és azt is, hogy új élettársi kapcsolatot létesített.
Takács: Nem biztos, hogy foglalkozni kell vele
Hivatalos csatornákon keresztül egyelőre nincs tudomása a történtekről – nyilatkozta Takács Albert ugyanebben a műsorban. Az esküjét hétfőn letevő igazságügyi és rendészeti miniszter kijelentette: ha kellően komolyak ezek azt információk, akkor ezzel foglalkozni kell. Ugyanakkor egy kérdésre válaszolva az esetről úgy úgy fogalmazott:
-Önmagában nem biztos, hogy abba a körbe tartozik, hogy ezzel foglalkozni kellene.
(MTI, MNO) | [
"Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága"
] | [] |
Egyelőre nem tudni, hogy Czeglédy Csaba nevén van-e osztrák bankszámla.
Czeglédy Csaba szombathelyi MSZP-s közgyűlési képviselő, a szocialisták ügyvédje ugyanúgy Ausztriában rejtegette a vagyont, “mint elődje", Simon Gábor volt szocialista országgyűlési képviselő, a párt egykori elnökhelyettese – mondta Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója szerdán Budapesten.
Hidvéghi arra reagált, hogy Szanka Ferenc, a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője a nap folyamán tudatta: az ügyészség jogsegélykérelemmel fordult az osztrák hatóságokhoz az állami költségvetésnek több mint hárommilliárd forintos vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt indult Czeglédy-ügyben. A jogsegélykérelem keretében további kérdések megválaszolását kérte az osztrák hatóságoktól a főügyészség. Tisztázni kell, hogy Czeglédy Csabának van-e Ausztriában bármely pénzintézetnél számlája.
A kommunikációs igazgató hozzátette: az már kiderült, hogy aranyrudakat tartott Ausztriában, de azt még nem tudni, hogy hány más osztrák fiókban van számlája, és azon mennyi pénz van. Szerinte Czeglédy meglopta a magyar államot és több száz diákot, akiket foglalkoztatott, de nem fizetett ki.
Czeglédy Csaba és társai ellen bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyik eljárás. A gyanú szerint a férfi által vezetett, munkaerő-közvetítést végző Humán Operátor Zrt. köré szerveződő, munkaerő-közvetítéssel foglalkozó céghálózat 2013 és 2016 között mintegy hárommilliárd forint összegű vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek. Az előzetes letartóztatásban levő Czeglédy Csaba (Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt) szombathelyi önkormányzati képviselő ügyvédként az MSZP és a DK jogi képviseletét is ellátta több ügyben.
A Csongrád Megyei Főügyészség szerdai közleménylében arról is beszámolt, a Czeglédy-ügyben a bűncselekményből származó vagyon elkobzása érdekében június 27-én Ausztriában, egy a magyar határhoz közeli kisvárosban lévő bankfiókban lefoglaltak csaknem egy kilogrammnyi aranyrudat egy Czeglédy Csaba nevére nyitott széfben. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága a fokozott ügyészi felügyelet mellett folyó nyomozás során a bűncselekményből származó vagyon elkobzásának biztosítására bankszámlákat, más személyek tulajdonában álló és céges ingatlanokat vett zár alá, kötvényeket és aranyrudakat foglalt le.
Kiemelt kép: MTI/Bugányi János | [
"Humán Operátor Zrt."
] | [
"Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt",
"Csongrád Megyei Főügyészség",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága"
] |
Tanácstalan polgármesterek, kínos hallgatásba menekülő fideszes képviselők, csalódott táltosdobosok. Valóban ezoterikus élmény a kormány hárommilliárdos egyházturisztikai beruházása.
Új szintre emelte a kabinet a nyilvánosság és a transzparencia tagadását: kormányhatározatban különítenek el 3 milliárd forintot arra, hogy valakik, valahol, egy pontosan meg nem nevezett fejlesztésbe fogjanak. Mindez félreértésnek tűnhet, ám nagyon is valóságos a múlt pénteki Magyar Közlöny. Abban jelent ugyanis meg a kormány egyik új rendelete, amelyben határoztak arról, hogy milyen fejlesztésekbe kezdenek 2017 és 2030 között a Dunakanyar turisztikai térségben. Ebből pedig kiderül, hogy Pest megyei régióban korszerűsítenek például kisvasutat, sípályát, hajókat, kiránduló-központot, kerékpárutat, továbbá 3 milliárd forintért építenének egy "spirituális, elvonulási központot". Ez utóbbira sokan felkapták a fejüket. Már csak azért is, mert a beruházás helyszínéről csak annyit árult el a határozat, hogy a valahol a Pilisben épülne meg a központ, arról pedig semmit, hogy ki kapná a pénzt.
A kabinet azóta is titkolózik, és a hallgatás foka ezúttal még a NER-hez képest is figyelemre méltó. Megkerestük a Magyar Turisztikai Ügynökséget, amelyet a vonatkozó kormányrendeletben a dunakanyari fejlesztések koordinátoraként jelöltek meg, ám a társaság nem reagált megkeresésünkre. A Miniszterelnökség egy nap hezitálás után döntött úgy, hogy nem illetékes és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz irányították lapunkat, de ott sem válaszoltak kérdéseinkre. Pedig csak annyit szerettünk volna megtudni: kinek és mire adnak 3 milliárdnyi adóforintot. Völner Pál, Esztergom országgyűlési képviselője, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára arra hivatkozva nem válaszolt egyetlen kérdésünkre sem, hogy nem illetékes az ügyben, hiszen Pest megyei beruházásról van szó. Annak ellenére érvelt így, hogy szerda reggel még épp a Dunakanyar fejlesztési koncepciójáról tartott sajtótájékoztatót. Hadházy Sándor fideszes országgyűlési képviselőnek pedig a titkárán keresztül juttattuk el kérdéseinket, ám úgy sem kívánt nyilatkozni, hogy talán épp az ő választókerületébe álmodta meg a központot a kormány.
A hazai közállapotokról sokat elárulhat, hogy még a Pest Megyei Önkormányzat fideszes vezetése is a Magyar Közlönyből értesült a beruházásról. "Nem tudjuk, hogy pontosan, mi és hova épül, így azt sem, ki kapja a támogatást" – írták lapunk megkeresésére, de azért jelezték, bármiről is legyen szó, minden Pest megyei beruházásnak örülnek. A Pilis erdejeiért felelő Pilisi Parkerdő Zrt.-nél sem kaptak tájékoztatást a tervezett beruházásról.
– Röhej ez az egész! Három napja mi is kutakodunk az interneten, hátha kiderül, ki, mit és mikor épít itt a közelünkben hárommilliárd forintért – fakadt ki a térség egyik polgármesteri hivatalának munkatársa. – Talán majd egyszer kegyeskedik valaki odafentről leszólni, és akkor majd nyilván nagyon kell örülünk!
Más településeken is nagy a tanácstalanság, amit jól jelez, hogy az utóbbi napokban már megkezdődött a találgatás, vajon hol épülhet a központ. Előbb többen is tényként közölték lapunkkal, hogy Pilisszántó a helyszín, csakhogy ezt cáfolta Csicsmanczai Tamásné polgármester, aki szintén csupán a közlönyből értesült a hírekről. Aztán többen Piliscsabát említették, de Farkas András polgármester azt mondta, még csak nem is hallott a kormányzati tervekről. Visegrádon annyit mondtak érdeklődésünkre: "Semmit se tudunk". Hasonló választ kaptunk Pilisszentkereszten is, pedig ehhez a településhez tartozik Dobogókő, amelynek közelében található többek szerint "Földünk Szívcsakrája", ezért egyre több erre a "spirituálisan feltöltődni vágyó" zarándok.
– Húsz éve itt dolgozom, általában mindenről elsők között értesülök, de semmiféle spirituális központról nem hallottam még – mondta lapunknak a Dobogókőért Közhasznú Alapítvány elnöke Lőrincz László. Ottjártunkkor, nem messze a dobogókői sípálya tetejétől jurtákra, azok között táltosdobos zenészekre meg egy lustán heverésző tibeti masztiffra bukkantunk.
– Minden ember fénysugár, a mindenségnek része – kántálták a zenészek, miközben, magukat kísérték a dobokon. Amikor a daluk véget ért, a spirituális, elvonulási központról kérdeztük őket. Csak a fejüket csóválták, ilyenről ők még soha nem hallottak. Ugyanakkor felcsillanó szemmel kezdtek érdeklődni, hogy mégis ki, mikor, miből és hol építi majd ezt a központot, mert azért ez mégiscsak jó hír.
– Akkor ez mégsem jó hír. Ebből mutyi lesz – állapította meg végül nagy hallgatás után az egyik táltosdobos.– Csak a hárommilliárd közpénz biztos eddig – jeleztük.
Aztán mintha csak láthatatlan vezényszóra tették volna, egyszerre vették kézbe a hangszerüket, és új dalba kezdtek. Messzire szállt a Pilisben a refrén:
– Sólyom véréből születtem!
Boda András | [
"Miniszterelnökség",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [
"Pilisi Parkerdő Zrt.",
"Dobogókőért Közhasznú Alapítvány",
"Magyar Közlöny",
"Igazságügyi Minisztérium",
"Pest Megyei Önkormányzat",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] |
Ismét bombagólt vágott a kormányközeli kommunikációs közbeszerzések új Messije, a Csetényi Csabát leváltó Balásy Gyula. A nemrég még leginkább a híres gyűlöletkampányáról, mostanában viszont úgy általában a tendereken való fantasztikus szerepléséről ismert szakember ezúttal a Magyar Fejlesztési Bankkal paktált le - derült ki a közbeszerzési hatóság oldalán közzétett szerződésből.
Balásy két cége, a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. megnyerték az MFB pénzügyi termékeinek kommunikációját, melyre - a cégek profiljához passzolóan - két részletben szerződtek le. Elsőként a kampány kreatív tervezésének és gyártásának, valamint egy kapcsolódó közvélemény- és piackutatásnak a feladatait vállalták magukra nettó 310,2 millió forint értékben. A szerződés második része már a médiatervezés és -vásárlásról szól, ezért 723,8 millió forint jár. A szerződéseket június 16-án írták alá, időtartamuk 14 hónap.
Mindez csupán három hónappal azután érkezett, hogy Balásy megnyerte a Magyar Nemzeti Bank kampányát 450 millióért, szintén 14 hónapra, és egy hónappal azután, hogy az NLM és a Lounge elvitte Schmidt Máriáék első világháborús emlékévének reklámjait félmilliárdért.
Az új sikerember tavaly robbant be igazán, a 2013 júniusában alapított New Land Mediának 2015-ig összesen nem volt annyi bevétele, mint az MNB-s bankjegycsere-program százmilliói. Az NLM végül 2016-ban 1,503 milliárd forintos nettó árbevételt hozott össze, 46 millió forintos nyereséggel. A Lounge Design nettó árbevétele 798 millió volt, innen Balásy ki is vett 100 millió forint osztalékot.
Az igazi aratás azonban idén várható, ennek adja tanújelét ez az új tendersiker is.
mfor.hu | [
"Magyar Fejlesztési Bank",
"New Land Media Kft.",
"Lounge Design Kft."
] | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] |
A szélesebb körű nyomozásra utal, hogy a rendőrök reggel hétig házkutattak, és keresik az informatikai igazgatót is.
Három társa is volt a péntek éjjel őrizetbe vett két jogi igazgatónak. A BKV vezető jogászát az igazgatótanács elnöke ajánlotta be a céghez.
Az Index információi szerint elképzelhető, hogy a 28 millió forintos szerződésnyilvántartó rendszerről szóló informatikai szerződés apropóján csapott le a rendőrség a BKV és a Budapest Airport jogi igazgatójára, akiket a Budai Központi Kerületi Bíróság hétfőn előzetes letartóztatásba helyezett. A tettenérés kapcsán indított házkutatásokban gyűjthették össze a korábbi vesztegetések bizonyítékait is.
A feltételezést megerősíti, hogy a szerződést nemrég teljesítették, és a vételárat is az elmúlt hetekben utalta át a BKV a nyertes Quartit Kft.-nek. Erre utal az a sajtóinformáció is, hogy a cég vezetője is az őrizetbe vett öt gyanúsított között van. Megpróbáltuk elérni az informatikai cég vezetőjét, de a mobiltelefonja ki van kapcsolva.
Elértük viszont a közeli munkatársát, aki nem akart nyilatkozni sem a cégvezetőről, sem a szerződés alapjául szolgáló szerződésnyilvántartási rendszerről. Mint megtudtuk, a cég már egy ugyanilyen rendszert elkészített a Budapest Airportnak is.
Tíz szerződést adtak át a rendőröknek
Az elmúlt hónapokban körülbelül hatszáz szerződést ellenőriztek a BKV-nál, ezek közül több mint tizet adtak át a rendőrségnek, mert bűncselekmény gyanúja merült fel azokkal kapcsolatban. Azt egyelőre még nem tudni, hogy ezekhez volt-e köze a társaság letartóztatott jogi igazgatójának - mondta Bolla Tibor gazdasági vezérigazgató-helyettes. A vitatott szerződések nem jogi szolgáltatásokról, hanem zömében értékesítésről, marketingről és reklámtevékenységről szólnak.
Korábbi információink szerint a péntek este a BKV-székházat megszálló rendőrök ezt a szerződést keresték először. A feltételezés szerint a 28 millió forintos szerződésből 10 millió forintot osztottak volna vissza, ezt vehette át a lebukott BKV-s jogi igazgató. Az igazgató ügyvédei egyébként vasárnap úgy nyilatkoztak, hogy az átvett pénz nem kenőpénz, hanem kölcsönpénz volt.
Mint kiderült, a rendőrök már több hónapja nyomoztak a két jogi igazgató ellen, akik ellen bűnszövetségben elkövetett vesztegetés, hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt indítottak eljárást.
A BKV-s illetékes síelni ment
Gyanú szerint a BA jogi igazgatója - összejátszva korábbi beosztottjával, a BKV jogi igazgatójával - a Budapest Airporttal szerződésben álló ügyvédi irodáknak teljesítés címén kifizetett összeg jelentős részét jogtalan előny formájában visszakapta, illetve ezen ügyvédi irodák túlszámláztak, azaz el nem végzett teljesítést is kiszámláztak a repülőteret üzemeltető társaság részére. A nyomozás során arra is bizonyítékokat talált a rendőrség, hogy a BKV jogi igazgatója hasonló jellegű bűncselekményeket követ el.
Az üggyel kapcsolatban a rendőrök szerettek volna információt kérni a BKV informatikai igazgatójától is, aki azonban annak ellenére, hogy megígérte, hogy bemegy a rendőrökhöz, ezt mégsem tette meg. Úgy tudjuk, hogy az igazgató vasárnap este telefonon jelentkezett a BKV vezetésénél Ausztriából, és elmondta: azért nem ment be a székházba, mert nem felszólították, hanem kérték erre. Ezért inkább elutazott Ausztriába síelni. Hogy mikor tud hazajönni, nem tudni, mert állítása szerint megbetegedett.
Információinkat Horváth Katalin Fanni, a nyomozást folytató Reptéri Rendőr Igazgatóság (RRI) szóvivője nem erősítette meg, de nem is cáfolta. Azt sem tudta megmondani, hogy várható-e még őrizetbevétel az ügyben. Annyit közölt, hogy a nyomozás még folyik.
Előzetesben a gyanúsítottak
A Budai Központi Kerületi Bíróság hétfőn előzetes letartóztatásba helyezte R.-V. Krisztinát a Budapest Airport (BA) Zrt. és Sz. Györgyöt a BKV Zrt. jogi igazgatóját. A két igazgató ellen bűnszövetségben elkövetett vesztegetés, hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt indult eljárás.
Az ügynek további három gyanúsítottja van: egy vállalkozó, egy cég ügyvezetője és egy ügyvéd. Közülük két embert szintén előzetesbe helyeztek, az ügyvéd egy ellen pedig lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el a bíróság.
A két jogi igazgató közös ügyvédje, Zámbó Gyula cáfolta azt a korábbi értesülést, hogy a gyanúsítottak között volna annak a szoftverfejlesztő cégnek a vezetője is, amely nemrég 28 millió forintért elkészítette a BKV szerződéseinek digitalizálását.
A gyanúsítottak a bírói határozat ellen fellebbeztek, így a határozat nem jogerős. A bíróság az előzetes letartóztatásokat azzal indokolta, hogy felmerült a bűnismétlés lehetősége, illetve az, hogy elszöknek, elrejtőznek, vagy a bizonyítási eljárást megnehezítik.
Kocsis István BKV-vezérigazgató hétfőn aláírta a jogi igazgató menesztését, így a hétfőn előzetes letartóztatásba helyezett egykori vezető rendkívüli felmondással távozik a cégtől - közölte a BKV. Mivel rendkívüli felmondásról van szó, Sz. György nem kap végkielégítést.
Zámbó Gyula ügyvéd elmondta: védencei nem ismerték el az ellenük felhozott vádakat. A BA Zrt. jogi igazgatója hosszabb vallomást tett, amelyben elmondta: ő nem volt döntési helyzetben azokkal az ügyekkel kapcsolatban, amelyek közül az egyiknél a vesztegetést a terhére róják. A BKV jogi igazgatója azt mondta, hogy az egyik III. kerületi bevásárlóközpontban átvett nagyjából tízmillió forint "nem kenőpénz".
Demszky: A BKV segítse a nyomozást!
Demszky Gábor főpolgármester hétfői közleményében köszönetét fejezi ki a rendőrségnek a bravúros nyomozásért, amely a Budapest Airport és a BKV szervezetébe beépült bűnözői csoport tettenéréséhez vezetett. Mivel tettenérés nélkül rendkívül nehéz a vesztegetést bizonyítani, a pénteki rendőri akciónak köszönhetően a bűnszövetség tagjaira lesújthat a törvény szigora. A főpolgármester utasította a BKV-t, hogy minden segítséget adjon meg a nyomozó hatóságnak az ügy feltárásában, és arra kéri a Budapest Airportot, hogy a belső vizsgálatok gyorsítása érdekében a korábban náluk tevékenykedő gyanúsítottra vonatkozó információikat osszák meg a BKV-val is.
A keddre összehívott fővárosi vizsgálóbizottsági ülés résztvevőitől azt várja a főpolgármester, hogy ne a rendőrséggel párhuzamos nyomozást, hanem az eddigi hatósági és belső vizsgálatok eredményének értékelését tekintsék feladatuknak. A bizottság érdemben hozzájárulhat a BKV-nál feltárt korrupciós ügyek megismeréséhez, ha az MSZP és a Fidesz nem egymás lejáratására használják fel ezt az alkalmat, mint az a hétvégén tapasztalható volt.
Demszky Gábor a bizottság munkájának segítése érdekében felkérte Budapest rendőrfőkapitányát, hogy a hónapok óta folyó nyomozás nyilvánosságra hozható tapasztalatairól tájékoztassa a képviselőket. A Budapest Airportnál indult nyomozás miatt a főpolgármester ugyanezt kéri a Reptéri Rendőri Igazgatóság vezetőitől is. | [
"Budapest Airport",
"Quartit Kft.",
"BKV"
] | [
"Reptéri Rendőr Igazgatóság",
"Budai Központi Kerületi Bíróság",
"Budapest Airport (BA) Zrt.",
"Reptéri Rendőri Igazgatóság",
"BA Zrt."
] |
Hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt pénteken nyomozás indult a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete működése során elkövetett cselekmény miatt ismeretlen tettes ellen; a nyomozást a Kaposvári Nyomozó Ügyészség konkrét adatokkal alátámasztott feljelentés alapján rendelte el - közölte Horváth Szilárd, Somogy megyei főügyész.
Előállították és gyanúsítottként hallgatják ki, majd őrizetbe vették Szima Juditot, a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezet főtitkárát péntek késő délután óta a szekszárdi rendőrségen a kaposvári nyomozóügyészek - adta hírül honlapján a TMRSZ. Varga Péter szekszárdi rendőrkapitány az MTI érdeklődésére azt mondta: a kapitányságnak nincs hatásköre az eljárásban.
A Tettrekész honlapján péntek este megjelent hír szerint a főtitkár előállítása előtt házkutatás tartottak a szakszervezet szekszárdi irodájában. A Tolnai Népújság internetes lapja, a TEOL.hu úgy értesült, hogy Szima Judit kihallgatása késő este is folyamatban van. A portál hivatalosan meg nem erősített információi szerint a nyomozóügyészek elsősorban arra kíváncsiak, hogy a főtitkár költött-e, illetve ha igen, mennyit a szakszervezet pénzéből saját céljaira.
Egerváriné Lucza Gyöngyi, a Somogy Megyei Főügyészség szóvivője - még délelőtt - az MTI érdeklődésére közölte: a nyomozás érdekeire való tekintettel a kiadott közleményben leírtaknál többről nem adhat tájékoztatást. A nyomozás lezárultával, annak eredményéről tájékoztatják a közvéleményt - tette hozzá.
Szima Judit még péntek délelőtt érdeklődésünkre azt mondta az eljárásról: jogszerűtlennek tartja, ezért panasszal élt ellene. A főtitkár úgy fogalmazott: Nyilvánvalóan politikai okai vannak a történteknek, a kormány a hiteltelenítési taktikáját vetette be, ami rendkívül szánalmas. | [
"Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete"
] | [
"Tolnai Népújság",
"Kaposvári Nyomozó Ügyészség",
"Somogy Megyei Főügyészség"
] |
Mészáros Lőrinc amellett, hogy az ő cégei a legnagyobb építőipari szereplők és a bankszektorban is kiemelkedő az érdekeltsége, nem elhanyagolható módon 2019 óta Magyarország legnagyobb földesura is. Lehetetlen feladat kimutatni, hogy pontosan hány hektár köthető a felcsúti vállalkozóhoz, de a sajtóban eddig megjelent becslések mintegy 45-50 ezer hektárról szólnak, ennek jelentős része pedig szántóföld.
Ez például azért is érdekes, mert a KSH hétfői számai szerint áprilisban átlagosan 45,7 százalékkal voltak magasabbak a mezőgazdasági termelői árak, mint egy évvel korábban. Mészáros Lőrinc például az ország legnagyobb tejtermelője, a tej felvásárlási ára pedig 28,3 százalékkal lett drágább egy év alatt. Szintén a KSH számai szerint pedig a boltokban 30,3 százalékkal drágultak a tejtermékek. Vélhetően ezektől a folyamatoktól aligha függetlenül Mészáros Lőrinc agrárbirodalma 2021-ben is tovább hízott.
A legnagyobb magyar földesúr mezőgazdasági érdekeltségeit többnyire a Talentis Agro Zrt. fogja össze, ide tartozik 21 magyarországi cég és két romániai. A Talentis ugyanis még 2019-ben tulajdonosa lett 1290 hektárnyi földnek Romániában is. A Forbes számításai szerint a cégcsoport 2020-ban a koronavírus járvány okozta gazdasági válság ellenére több mint 25,6 milliárdos árbevétellel zárt, 2021-ben viszont Magyarország egyik legnagyobb élelmiszer- és takarmányalapanyag előállító cégcsoportja a számításaink szerint elérte a 30 milliárd forintos forgalmat. Ez a hvg.hu cikke szerint árbevételben jóval elmarad Csányi Sándor OTP-vezér Bonafarm csoportjának forgalma mögött, mivel a Talentisben a mezőgazdasági társaságok főleg alapanyag előállítására szakosodtak.
Az agrárbirodalom legjelentősebb elemei Simicska-hagyatékok. A Fidesz volt pénztárnokának mezőgazdasági cégeit 2019 júliusában olvasztotta be sajátjaiba Mészáros Lőrinc. Ez lényegében a teljes Mezort-agrárcsoportot jelenti. Ezek leginkább korábban privatizált egykori állami gazdaságok, mint például a három nagy nyugat-dunántúli agrárcég: a Lajta-Hanság Zrt., a Sárvári Mezőgazdasági Zrt. és a Szombathelyi Tangazdaság Zrt. A legnagyobb földhasználónak a Lajta-Hanság Zrt. számít a maga mintegy 13 ezer hektárnyi szántójával, jó évet is zártak: 5,1 milliárd forintos forgalom, 836 millió forintos profit. De a sárvári és a szombathelyi társaság sem panaszkodhat: ketten együtt 6,3 milliárd forintos forgalmat és 1,1 milliárd forintos nyereséget raktak össze szarvasmarha-tenyésztésből, tejtermelésből, takarmány és árunövények termesztéséből.
"A Hidasháti Mezőgazdasági Zrt. története az államosítások idején, 1949-ben kezdődött – ekkor alapították a mai társaság elődjét Békés és Murony határában, Békési Állami Gazdaság néven. Tevékenységi körünk ma 3 fő ágazatra koncentrálódik: növénytermesztés, vetőmagüzem és állattenyésztés (ami tejelő szarvasmarha tartást jelent)" - ez már egy következő egykori állami gazdaság bemutatkozása. Az Átlátszó korábbi cikke szerint a Hidasháti Állami Gazdaság 2002-ben, a Fidesz-kormány egyik utolsó döntéseként került be a "piszkos tizenkettőnek" nevezett cégek közé, amelyeket Fidesz-közeli üzletemberek privatizáltak. A sok ezer hektáron gazdálkodó Hidasháti Zrt. tulajdonosai a kabinet döntése eredményeként 50 éves földbérlethez is hozzájutottak. Nagy a forgalma, de a profitja nem túl nagy a Talentis-birodalomhoz tartozó cégnek: a 4,3 milliárd forint bevétel csak 247 millió forint nyereséget hozott.
Nem a Talentis része, hanem a szintén Mészáros Lőrinchez köthető Opushoz tartozik az ugyancsak Békés megyei Csabatáj Zrt., amely a dél-alföldi régió egyik legnagyobb tojástermelője. Sok tojást eladhattak, hiszen 2,1 milliárd forint a forgalmuk és 145,5 millió forintos a nyereségük 2021-ben. Szintén tojásban utazik a székesfehérvári Aranykorona Zrt.: itt a 2,6 milliárdos forgalom viszont alig 80 millió forintos nyereséget ért.
Területileg nagyon szabdalt Mészáros Lőrinc földbirtoka, ugyanis például Kartal és Hatvan térségében összesen 4730 hektár földterületen gazdálkodik a Gödöllői Tangazdaság Zrt. Főleg Holstein-fríz teheneket tartanak, fő növényeik pedig a kalászos gabona, a kukorica, a repce, a napraforgó és a lucerna. Itt 2,8 milliárd forint bevétel és 540 millió forintos profit jött össze. A bicskei malom pedig napi 170 tonna búzát tud megőrölni. "1895-ös alapítása óta az Aranka Malom többszöri átalakításon ment át, államosították, majd újra privatizálták" - ez az Aranka Malom Kft. bemutatkozása. A sok őrlésnek viszont alig van haszna: 2,1 milliárd forintos forgalomból 1,4 millió forint profit jött csak ki.
Pulykakakast kéne venni
Mészáros Lőrinc továbbra is sorra veszi az egykori állami gazdaságokat. A 444 írta meg, hogy a Kutas Management Kft. nevű vagyonkezelő cége megvette a biharkeresztesi a KUTAS '95 Mezőgazdasági Zrt.-t, ami még mintegy 4 ezer hektár földet jelent. Azt pedig a hvg.hu írta meg, hogy az évtizedek óta Farkas Sándor szentesi politikus kezében levő fábiánsebestyéni Kinizsi 2000 Zrt.-t vette meg Mészáros Lőrinc. A cég 1230 hektár bérelt területen gazdálkodik.
Nagyon érinti még a felcsúti vállalkozót, hogy egy év alatt 26 százalékkal drágult a pulyka felvásárlási ára. A GVH ugyanis a napokban bólintott rá, hogy fuzionálhat Magyarország két legnagyobb pulykafeldolgozó vállalata, a szarvasi Gallicoop Zrt. és a kecskeméti Gallfood Kft. Mindkét cég a Mészáros-csoport magántőkealapjaihoz kötődik, egyesített forgalmuk 2021-ben mintegy 60 milliárd forint volt, de veszteségesek, amin a fúzió hivatott segíteni.
Ez így összességében pedig már akkora mezőgazdasági, élelmiszeripari birodalom, amely akár a bolti árakat is mozgatni képes, ha akarja. | [
"Lajta-Hanság Zrt.",
"Csabatáj Zrt.",
"Aranka Malom",
"Gödöllői Tangazdaság Zrt.",
"Aranykorona Zrt.",
"Sárvári Mezőgazdasági Zrt.",
"Szombathelyi Tangazdaság Zrt.",
"Talentis Agro Zrt."
] | [
"Békési Állami Gazdaság",
"Gallicoop Zrt.",
"Hidasháti Állami Gazdaság",
"KUTAS '95 Mezőgazdasági Zrt.",
"Gallfood Kft.",
"Kutas Management Kft.",
"Kinizsi 2000 Zrt.",
"Hidasháti Zrt.",
"Hidasháti Mezőgazdasági Zrt."
] |
A budaörsi önkormányzatnak nincs évi 50 millió forintja a most megválasztott jobboldali tanácsnokok és szakértőik számára - közölte Wittinghoff Tamás polgármester a képviselő-testület szerdai ülését követően.
"Miközben mulasztásos törvénysértésben van Budaörs Város Önkormányzata, mert tavaly ősz óta nem választott alpolgármestert, a képviselő-testület szerdai ülésén öt jobboldali tanácsnokot szavazott meg a Fidesz-KDNP és a Jobbik. Az előterjesztés szerint egyenként 160 ezer forintos havi díjazással. Ugyanekkor hat, a tanácsnokok munkáját segítő szakértő alkalmazásáról is döntöttek, akik fejenként bruttó 480 ezer forintot kapnak majd havonta" - írta a Pest megyei település vezetője, akit öt cikluson át az SZDSZ, a tavaly októberi önkormányzati választáson pedig a Budaörs Fejlődéséért Egyesület színeiben választottak polgármesterré.
Kovács Bence 2002.06.18. Digitális 93. sz. CD. Budaörs, újgazdag negyed, villa, villák, úszómedence, medence a kertben. légi fotó, légi felvétel. légifotó, légifelvétel
Wittinghoff Tamás a közleményében kifogásolta, hogy a képviselő-testület minden előzetes egyeztetés nélkül, kizárólag jobboldali képviselőket választott városfejlesztési, városüzemeltetési, oktatási, közművelődési és szociális tanácsnokká; az első négy Fidesz-KDNP-s (vagyis a pártszövetség nyolc helyi képviselőjének fele tanácsnok lett), míg az ötödik jobbikos.
Mivel a város bevételei az idén jelentősen csökkentek, a jobboldali tanácsnokok és szakértőik javadalmazására nincs fedezet - szögezte le Wittinghoff Tamás. Szerinte nem megoldás a szerdán bejelentett pénzügyi átcsoportosítás sem (a német nemzetiségi önkormányzat által kezelt múzeum felújítására félretett pénzt használnák fel); ezt a kisebbségi szószóló is kifogásolta - fűzte hozzá.
"Különösen érdekes a fedezet nélküli költekezés annak fényében, hogy a kormánypárt éppen olyan törvénymódosítást készít elő, amely a csődbe vitt önkormányzatok vezetőit tíz évig nem engedné indulni a választásokon" – írta a polgármester.
A most megszavazott "évi 50 milliós" döntés ráadásul szembe megy a Fidesz által meghirdetett céllal is, miszerint a kormánypárt olcsóbb önkormányzatokat szeretne. "Hiába csökkentenék ugyanis a képviselő–testületek létszámát, ha az ott ülő fideszes képviselők újabb és újabb funkciókat halmozva ugyanannyi, vagy még több pénzt költenek el, mint amennyibe a korábbi, nagyobb létszámú testület került" – fogalmazott Wittinghoff Tamás. | [
"Fidesz"
] | [
"Budaörs Város Önkormányzata",
"Budaörs Fejlődéséért Egyesület"
] |
Független jogász véleményét kéri a BKV felügyelőbizottsága arról, ki kell-e adnia az Origo kérésére annak a zárt ülésnek a jegyzőkönyvét, amelyen Kocsis István, a cég vezérigazgatója megpróbálta tisztázni magát a korábbi munkahelyén, az MVM-ben vezetése idején kötött gyanús szerződések miatt. A felügyelőbizottsági tagok leszavazták a jegyzőkönyv kiadását.
Székely Gábor, az fb elnöke az Origónak azt mondta, hogy a döntés értelmében most keresnek egy független jogászt, majd annak javaslata alapján a következő ülésen újra szavazni fognak a jegyzőkönyv kiadásáról. Székely azt nem tudta megmondani, mikor dönthetnek a jegyzőkönyv kiadásáról.
Az Origo július 30-án fordult a testülethez azzal, hogy szeretné megismerni a felügyelőbizottság július 27-i üléséről készült jegyzőkönyvet. Ezen az ülésen hallgatta meg az fb Kocsist, akinek arról kellett számot adnia, érintett-e a Magyar Villamos Művek által az ő vezetése idején kötött, gyanús szerződésekben. Az adatkérést a hírportál azzal indokolta, hogy a BKV közfeladatot lát el, ezért a tevékenységéről szóló adatok nyilvánosak.
Kocsis 2005 januárjában került az MVM élére, majd tavaly tavasszal - Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök kezdeményezésére - menesztették. Az MVM idén áprilisban jelentette be, hogy a Kocsis vezetése idején kötött kétes ügyletek miatt polgári peres eljárást, illetve nyomozást is kezdeményez ismeretlen tettes ellen. Az Index cikksorozatban számolt be a kifogásolt befektetési, tanácsadói és kölcsönszerződésekről, amelyek keretében milliárdok kerültek az MVM-től ismeretlen tulajdonosi hátterű offshore cégekhez.
A BKV felügyelőbizottsága előtt Székely Gábor fb-elnök tájékoztatása szerint Kocsis István július végén úgy nyilatkozott, hogy nem érintett az MVM által kötött szerződésekben, írásos nyilatkozatot tett arról, hogy jelenleg semmilyen hatósági eljárásban nem érintett, és közhiteles dokumentumokkal bizonyította, hogy feleségének nincsen köze a Jadran nevű céghez, amelyről az Index megírta: egymilliárd forintért adott bérbe az MVM-nek egy horvátországi szállodát, és a brit cégbíróságon fellelhető irat szerint "Mrs. Istvan Kocsis" a tulajdonosa.
Az Index akkor arra kérte a BKV felügyelőbizottságát, hogy bocsássa rendelkezésünkre azokat a dokumentumokat, amelyekkel Kocsis a szállodaügyben tisztázta magát, ám a BKV felügyelőbizottságának elnöke adatvédelmi megfontolásokra hivatkozva elutasította a kérést, mondván hogy személyes adatokról van szó, amiket csak Kocsis István tárhat a közvélemény elé. Kocsis szintén megtagadta a dokumentumok kiadását.
Mivel a BKV felügyelőbizottságának tájékoztatását elégtelennek tartjuk, az Index július végén a TASZ civil jogvédő szervezet segítségével az adatvédelmi biztoshoz fordult: beadványunkban arra kértük Jóri Andrást, hogy a Kocsis István által a BKV felügyelőbizottságának átadott dokumentumokat az adatvédelmi biztosi eljárás keretében vizsgálja meg, és szólítsa fel a felügyelőbizottságot azoknak az adatoknak, dokumentumoknak a nyilvánosságra hozatalára, amelyek közérdekből nyilvános adatnak minősülnek.
Augusztus elején a Lehet Más a Politika (LMP) nevű párt is azzal a kéréssel fordult a BKV felügyelőbizottságához, hogy közérdekből nyilvános adatként bocsássa rendelkezésére azokat a dokumentumokat, amelyeket Kocsis István az MVM-üggyel kapcsolatban július 27-én átadott. Közérdekű adatigényléssel fordult az LMP az MVM jelenlegi vezérigazgatójához is, hogy hozza nyilvánosságra az MVM-nél 2008-2009-ben az úgynevezett offshore-, és szállodaügyekre vonatkozó belső vizsgálati jelentéseket és a vizsgálatok költségét. | [
"Magyar Villamos Művek",
"BKV"
] | [
"Lehet Más a Politika"
] |
Tizenhárom gyanúsított Pécsett
Az egyetem dolgozóinak nyilatkozatot kell tenniük arról, hogy tudtak-e a bűncselekményekről
Információnk szerint a Pécsi Tudományegyetem (PTE) gazdálkodásával összefüggésben történt vesztegetési ügyben már tizenhárom egyetemi dolgozót gyanúsított meg a hatóság. A Nemzeti Nyomozó Iroda által folytatott nyomozás következtében a PTE szenátusa határozatot hozott az ügyben részt vevők felelősségre vonásáról.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Részletek a Magyar Nemzet 2010. június 22-i számában. | [
"Pécsi Tudományegyetem"
] | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
Parlamenti postás lett Szekeres Imre
Szekeres Imre honvédelmi miniszter tegnap közvetítette a HM EI Zrt. kérését a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának összehívásáról Lázár Jánosnak, a testület fideszes elnökének. A Honvédelmi Minisztérium (HM) nagyvállalata azért kezdeményezte a rendkívüli ülést, hogy tisztázhassák a cég szerepét a szaktárcánál leleplezett korrupciós ügyekben. Lázár János lapunknak tegnap elmondta, a javaslatot még nem kapta meg a szocialista tárcavezetőtől, de mérlegelni fogja, hogy összehívja-e a szakbizottságot.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Részletek a Magyar Nemzet 2010. április 30-i számában. | [
"Honvédelmi Minisztérium",
"HM EI Zrt."
] | [] |
Jogerősen pert nyert a Sláger Rádió az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) ellen - közölte Jakus László, a Sláger Rádió pénzügyi igazgatója. A Neo FM is győztesnek tartja magát, az ítélet szerint nem kell felmondani a műsorszolgáltatási szerződést sem a Neo, sem a Class FM-mel.
Jakus László közleményében írta, a Fővárosi Ítélőtábla szerdán helybenhagyta a Fővárosi Bíróság januári ítéletét, amely szerint az ORTT már be sem fogadhatta volna a Neo FM pályázatát, ezért nem nyilváníthatta volna nyertessé, és nem is köthetett volna a céggel műsorszolgáltatási szerződést sem.
A Sláger Rádió "elvárja" az ORTT-től, hogy a jogerős ítéletben foglaltaknak tegyen eleget, azaz haladéktalanul mondja fel a Neo FM műsorszolgáltatási szerződését, és hozzon jogszerű döntést az országos rádiós frekvenciapályázatok ügyében. "Ennek eredménye a Sláger Rádió meggyőződése szerint csak az lehet, hogy a Sláger Rádió visszakapja frekvenciáját" - írta a pénzügyi igazgató.
Egészen mást, konkrétan saját győzelmüket olvassák ki az ítéletből a Neo FM-nél. A rádiót működtető FM1 Zrt. közleménye azt hangsúlyozza: jogerősen szól a Neo FM. A legtöbb pontban veszített a Sláger - írja a közlemény. A Sláger Rádió pervesztességét mutatja az a tény is, hogy az első fokon megítélt mintegy nyolc millió forint perköltség után most – tekintve, hogy fellebbezési kérelmeit elutasították - további 3 millió forint másodfokú perköltséget kell kifizetnie az alperesek (ORTT, FM1 Zrt.) és a perben beavatkozóként részt vevő Advenio Zrt. részére.
Az ítélet a Sláger keresetnek annyiban adott helyt, hogy megállapította, hogy az ORTT-nek az országos rádiós műsorszolgáltatási jogosultságokra kiírt pályázati felhívása jogellenesen engedte meg olyan pályázók indulását, akiknek – mint az FM1 Konzorciumnak is – befolyásoló részesedése volt más műsorszolgáltatóban. A jogerős ítélet ugyanakkor azt is kimondja, hogy a polgári bíróság nem kötelezheti az ORTT-t az FM1 Zrt. műsorszolgáltatási szerződésének felmondására - írják.
Annak ellenére, hogy az ítélet a Neo FM működését nem érinti, felülvizsgálati kérelmet fognak benyújtani a Legfelsőbb Bírósághoz - teszik hozzá.
Ilyen döntés született a Danubius Rádió esetében. A szintén ma született jogerős ítélet szerint jogellenesen járt el az ORTT, amikor nem zárta ki a a pályázók közül a Danubis egykori frekvenciáján sugárzó Class FM tulajdonosát, az Advenio Zrt-t.
Mivel a bíróság egyik esetben sem mondta ki a műsorszolgáltatási szerződés semmisségét, így a Class FM és a NeoFM rádióknak nem kell elhallgatniuk. | [
"FM1 Konzorcium",
"Országos Rádió és Televízió Testület"
] | [
"Neo FM.",
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Class FM",
"Legfelsőbb Bíróság",
"Advenio Zrt.",
"Fővárosi Bíróság",
"Neo FM",
"Sláger Rádió",
"Advenio Zrt-t",
"Danubius Rádió"
] |
A Czeglédy-ügy újabb fordulatáról írt szombaton az Origo, amely tényként állította, hogy "két hét múlva kihallgatja az ügyészség Dobrev Klárát a Czeglédy-Gyurcsány-botrány ügyében". A lap azt is tudni vélte, hogy Gyurcsány Ferenc feleségének azért kell az ügyész kérdéseire válaszolni, mert a tulajdonában lévő Altus Zrt. több kölcsönt is adott Czeglédynek. Az Origót szemléző Magyar Idők feltételes módban azt is tudni véli, hogy a Csongrád Megyei Főügyészségnek szándékában áll Dobrevet beidézni.
Az állítás meglepő, ugyanis a Csongrád Megyei Főügyészség azt írta az Indexnek, hogy
az ügyészség nem idézte tanúkénti kihallgatásra a cikkben megjelölt személyt.
A főügyészség azért megjegyezte, hogy "szükségesnek tartja az üggyel összefüggő valamennyi körülmény, így a cikk alapjául szolgáló kölcsönszerződések nyomozó hatóság általi tisztázását, szükség szerint az abban érintett felek kihallgatásával". Vagyis nem zárta ki Dobrev Klára kihallgatását.
Mindenesetre az Origo eljárása könnyen felidézheti bennünk Bacsó Péter A tanú című filmjét, ahol a koncepciós bírósági eljárás kellős közepén véletlenül kiderül, hogy már az ítélet is elkészült. Hiszen a kormánypárti lap már tényként közölte az ügyészség következő lépését egy folyamatban lévő büntetőügyben.
Dobrev Klárát is megkerestük, aki az Indexnek megerősítette, hogy semmilyen idézést nem kapott.
Ezek szerint az ügyészség úgy működik, hogy az Origótól kapja a feladatokat. Kíváncsi vagyok, milyen szófogadóan teljesít.
A Czeglédy-ügy júniusban kezdődött, amikor az MSZP szombathelyi képviselőjét őrizetbe vette a csongrádi NAV bűnügyi igazgatósága. A gyanú szerint a Czeglédy Csabához köthető iskolaszövetkezet működése során csalást követhettek el, ezért több embert is őrizetbe vettek. A Fidesz persze ráugrott az ügyre, és országgyűlési határozatban akarja a kormánypárti többség kimondani Czeglédy bűnösségét. A héten szavaznak a javaslatról, holott még bírósági szakaszba sem került az ügy. | [
"Altus Zrt."
] | [
"Csongrád Megyei Főügyészség",
"Magyar Idők"
] |
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések egyikének közbeszerzési visszásságai miatt. Korábban a hatóságok azt állapították meg, hogy a 278 milliós Fácán utcai óvodaberuházás közbeszerzési eljárásában két meghívott cég összejátszott. A nyertes cég tulajdonosa a fideszes óvodaépítéseket felügyelő volt alpolgármester rokona. A rendőrség hivatalos megfogalmazása szerint: "egyelőre ismeretlen tettes ellen" folyik a büntetőeljárás.
Egy érdi "óvodaépítési és -felújítási közbeszerzési eljárással kapcsolatban a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya 2021. május 26-án versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűntettének gyanúja miatt nyomozást rendelt el egyelőre ismeretlen tettes ellen" – írta a Pest megyei rendőrség kommunikációs részlege az Átlátszónak.
Az eddig napvilágot látott hatósági és bírósági adatok szerint
az unió által 100 százalékosan támogatott Fácán utcai óvoda újjáépítésére kiírt közbeszerzési pályázat során a meghívott gazdasági szereplők közül két ajánlattevő cég összejátszott,
így lett a pályázat nyertese a General-Invest Bau Kft.
A rendőrségi közlésből kiderül, hogy a május végén megindított bűnügy összefüggésben állt egy másik, kiterjedtebb nyomozással, amelyben a rendőrség előbb megszüntette eljárást, majd az ügyészség a nyomozás újraindítására utasította a rendőrnyomozókat. A feljelentést utóbbi ügyben egyebek mellett a fideszes korábbi legfelsőbb városvezetést érintő feltételezett zsarolási és pénzmosási cselekmények miatt még az érdi ellenzék tette az Érdi Sport Kft. 2018. nyarán eltávolított ügyvezetőjének Facebook-posztja alapján az önkormányzati választás hajrájában, 2019. őszén.
Pénzmosás és zsarolás gyanúja miatt elrendelték a nyomozást az érdi kampánybotrány ügyében Nyomozás indult Érd egyik legnagyobb kampánybotránya miatt. A városi sportcég volt ügyvezetője szerint hamis támogatási okiratokat írattak alá vele. Szántó...
A nyomozást megszüntető határozatot megpanaszolták, és a Fácán utcai óvodaépítéssel kapcsolatos beadvány így kötött ki végül a Pest megyei rendőrség gazdaságvédelmi nyomozóinál – tudta meg az Átlátszó egy, az ellenzéki városvezetéshez közelálló forrástól.
Első ránézésre a nyomozók dolgát nem nehezíti meg a közbeszerzési eljárás visszás tényeinek felderítése. A legalapvetőbb információkat az uniós ellenőrök, a közbeszerzési hatóság és a bíróság feltárta.
Rövidesen gyanúsítottja vagy gyanúsítottjai lehetnek az ügynek, legalábbis erre utal a rendőrség közleményében a hangsúlyos és baljós kitétel: "egyelőre" ismeretlen tettes ellen folyik az eljárás. Ehhez persze előbb el kell dönteni, hogy szükségesnek találják-e, hogy egy ilyen kartellszerű összefonódás ellen a büntetőjog eszközével lépjenek fel.
A rendőrök számára a legnagyobb nehézséget az jelentheti, hogy bizonyítani tudják-e az érintett cégek között létrejött feltételezett kartellező megállapodást.
Az ilyen versenykorlátozó megállapodást ugyanis nem szokták nyilvánosra állított bejegyzésekben posztolni a Facebookon.
Alapesetben ezért a bűncselekményért egytől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. A már az alapesetért kilátásába helyezett kemény büntetőjogi fenyegetés nyilván arra is jó, hogy a potenciális elkövetőket gondolkodóba ejtse. Maga a Btk. 420. paragrafus, de a Büntető Törvénykönyv általános rendelkezései megfelelően honorálják a bűnbánó, az eset körülményeit feltáró elkövetőket (például egyezség és vádalku révén).
A konkrét ügytől elvonatkoztatva szükséges arra emlékeztetni, hogy ezt a kartellbűncselekményt alapvetően a közbeszerzési eljárásba meghívott gazdasági szereplők követhetik el, pusztán ez alapján az ajánlatkérő önkormányzat akkori döntéshozói vagy tisztviselői nem vonhatóak felelősségre. Vagyis a vállalkozóknak kell elvinniük a balhét.
Ám ha beszélni kezdenek a nyomozóknak, és részletes vallomást tesznek, akkor más, esetleges súlyosabb korrupciós bűncselekmények is képbe kerülhetnek, miközben az ő büntetésük minimálisra csökkenthető, vagy akár még a büntetés kiszabását is megúszhatják.
Az adófizetők állják
A 70 milliós ügy alaposan felkavarta a több mint 70 ezer lakosú Pest megyei város közhangulatát. Névleg a kétmilliós bírság mellett az ellenzéki városvezetésnek kellett állnia a számlát: nemrég megkezdték az előző, fideszes vezetők által közelről végigasszisztált közbeszerzési összefonódás következményeként előírt 70 millió forintos uniós támogatás visszafizetését – természetesen az állampolgárok adójából.
A Fácán utcai ovi újjáépítésére 2017. január elején indított közbeszerzési eljárást az érdi önkormányzat. A General-Invest Bau Kft-vel február 15-én kötöttek szerződést. 2018 májusában fizette ki a helyhatóság építési beruházás végszámláját.
Az Európai Uniós Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság 2019. januárjában kezdte meg a közbeszerzés ellenőrzését, majd a főigazgatóság 2019. áprilisában kérte a Közbeszerzési Hatóság elnökét, hogy hivatalból indítson eljárást a feltárt visszásságok miatt.
Az önkormányzat később azt az álláspontot képviselte, hogy az eljárási határidőkre vonatkozó szabályokat durván megsértve végül a Közbeszerzési Hatóság elnöke 2019. augusztus 30-án indította meg az eljárást, amelyben aztán november 20-án hozták meg az érdemi döntést: az önkormányzatot kétmillió, a két céget egy-egymillió forintra bírságolták.
Kétmilliós közbeszerzési bírságot és egy baljós uniós jelentést kapott Érd A kétmilliós közbeszerzési bírság kiszabása után uniós ellenőrök nagyjából ötvenmillió forintos büntetést helyeztek kilátásba az egyik érdi óvoda-beruházás gyanús lebonyolítása...
A döntőbizottsági határozat előrevetítette, hogy az ügyben ennél sokkal súlyosabb szankciót fog alkalmazni a Pénzügyminisztérium. A tárca 2020. június közepén az uniós támogatás 25%-ának, azaz 70 millió forint visszafizetésére kötelezte az önkormányzatot. Az összeg nagysága sokkolta Érd közvéleményét.
Az önkormányzatnak nem volt gyanús
A korábbi, döntőbizottsági eljárás végére pontot tevő, 2020 márciusi törvényszéki határozat szerint az érdi önkormányzatnak érzékelnie kellett volna például az e-mail és a székhely hasonlósága, névazonossága alapján, hogy összefonódás van a későbbi nyertes General-Invest Bau Kft. és ajánlattevő RO&MI Vill Kft. között.
Ráadásul az ajánlattevő RO&MI Vill a nyertes General-Invest Bau Kft. alvállalkozója lett: ezt pedig a törvényt kifejezetten tiltja.
A konkrét ügytől elvonatkoztatva ilyenkor tipikusan azt történik a háttérben, hogy az egyik ajánlattevő szándékosan olyan "lebutított" pályázattal áll elő, ami nem nyerhet. Ezután az előre kiszemelt nyertes alvállalkozóként mégis bevonja, és bevételhez juttatja az előre eltervezetten vesztes céget.
Az egész, speciális eljárás meghatározó jogi keretét a 300 millió forintos beruházási értékhatár adja meg. Ehhez képest a RO&MI Vill Kft. hatmillió forinttal magasabb ajánlatot tett ennél. A leginkább prosperáló időszakaiban két főt is alkalmazó villanyszerelő-cégnek így nem volt esélye, hogy nyerjen.
Voltak továbbá egyéb furcsaságok:
az Átlátszó birtokába került pénzügyminisztériumi dokumentum szerint ugyanis a RO&MI Vill és a General-Invest Bau pontosan ugyanazokat az alvállalkozókat jelölte meg az ajánlati dokumentációban.
A törvény így rendelkezik: "az ajánlatkérő [önkormányzat] köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását". A hatóságok úgy ítélték meg, hogy az érdi önkormányzat semmit sem tett az ilyen helyzetek kialakulása ellen.
Sorra nyerték az érdi tendereket
Egy potenciális összeférhetetlenségi helyzetről 2019 ősze óta cikkezik az Átlátszó. A Fácán utcai közbeszerzést elnyerő General-Invest Bau Kft. 2011 óta sorozatban nyerte meg a főleg óvodákkal összefüggő építési-felújítási közbeszerzéseket 1,5 milliárd forintos szerződéses értékben – kizárólag Érden.
Egymilliárdért nyert közbeszerzéseket az alpolgármester-közeli cég Érden | atlatszo.hu Nyolc év alatt tizenhat közbeszerzési eljárásban összesen több mint egymilliárd forint értékben nyert közbeszerzési pályázatokat Érden az a cég, amelytől 2011-ben lakást vásárolt a későbbi fideszes alpolgármester. A General-Invest Bau Kft. egyik tulajdonosa 2015-től vált hivatalosan az érdi politikus rokonságának tagjává: a vállalkozó fivére elvette a fideszes Bács István testvérét.
A cég tulajdonosa Érd fideszes korábbi – egyebek mellett az óvodaberuházásokat felügyelő – alpolgármesterének, Bács Istvánnak a rokona. Bács alpolgármestersége előtt pár évvel ettől a cégtől, a General-Invest Bautól vette meg az egyik lakását. Ebben a társasházban testvérének cége több lakást is megszerzett az érdi fidesz éra alatt később ragyogó közbeszerzési sikereket elérő cégétől. Ezt a körülményt értesüléseink szerint – legalábbis nyílt eljárásban – eddig semmilyen hatóság nem vizsgálta.
Kérdeztük a nyomozás elrendelésének híréről a két érintett cég ügyvezetőjét és a fő döntéseket ellenjegyző közbeszerzési szakértő véleményét, levelünkre azonban nem kaptunk választ.
Nyitókép: A Fácán utcai óvoda (forrás: kincsesovoda.hu)
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"General-Invest Bau Kft.",
"RO&MI Vill Kft."
] | [
"General-Invest Bau Kft-vel",
"Európai Uniós Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság",
"Érdi Sport Kft.",
"Közbeszerzési Hatóság",
"Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya"
] |
Szijjártó: Azért én foglalkozom az űrrel, mert az űr Magyarország határain kívül van
Sejthető volt, hogy jól teljesít Szijjártó-Nagy Szilvia Interior Design Kft. nevű cége, mivel a vállalkozás indulása után 9 hónappal már egy Porsche Cayenne-t lízingelt. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felesége 2019 nyarán szállt be a belsőépítészeti bizniszbe és bár a vállalkozás honlapja még mindig nem üzemel, a megrendelők megtalálják a céget:
2020-at az Interior Design Kft. 1 milliárd 318 millió forintos nettó árbevétellel és 294,2 millió forint adózott eredménnyel zárta. Az üzletasszony a haszon csaknem egészét, 285 millió forintot osztalékként vesz ki cégéből, amely működése első teljes évében átlagosan havi csaknem 110 millió forintos bevételt és havi 24,5 millió forintos nyereséget termelt. Ez annak fényében is impresszív eredmény, hogy az Interior Design Kft. lendületesen indult: a 2019 júniusi megalapítását követő alig több mint fél év alatt 229 millió forint árbevételt és bő 70 millió forintos nyereséget ért el, amelyből tavaly 68 millió forint osztalékot vett ki Szijjártó-Nagy Szilvia.
Szijjártó-Nagy Szilviát tavaly írásban kérdeztük meg arról, hogy ő fizetett-e a nagy port felvert adriai jachtozást, de választ nem kaptunk. Szijjártó Pétert és családját 2020 augusztusában az Átlátszó munkatársa fotózta le Magyarország egyik leggazdagabb emberének, Szíjj Lászlónak a jachtján a Kornati-szigetek alatt. A külügyminiszter idén leadott vagyonbevallásából sem derült ki egyértelműen, milyen körülmények között élvezte a közpénzes megbízásokkal százmilliárdos nagyságrendben ellátott üzletember vendégszeretetét. Korábban a G7 nyomozta ki, hogy egy napra 10 millió forint körüli összegért bérelhető ki egy olyan luxusjacht, mint amilyet Magyarország egyik leggazdagabb embere a Szijjártóék rendelkezésére bocsátott. A miniszternek azonban havi bruttó 1,97 millió forintos fizetése alapján négy évig kellene azért dolgoznia, hogy piaci körülmények között egy hétig béreljen egy ilyen jachtot. | [
"Interior Design Kft."
] | [] |
Hernádi Ádám polgármester előterjesztésére vontak belterületbe egy panorámás telket, ami családja érdekeltsége.
Óvatos becslés szerint is több százmillió forintos haszonnal értékesíthet dunai panorámás építési telkeket Esztergomban Hernádi Zsolt Mol-vezér rokona, Bacsa György érdekeltsége. A mára húsz telekre felszabdalt egykori Gyopár kemping területéről van szó, melynek megvásárlása a 24.hu információja szerint családi segítséggel lett bombaüzlet: a több mint kéthektáros telket ugyanis Hernádi Ádám esztergomi fideszes polgármester előterjesztésére minősítették belterületté, ezzel pedig jelentősen megnőtt az értéke. Hernádi Ádám a Mol elnök-vezérigazgatójának unokaöccse.
A külterületű Gyopár kempinget 2016-ban vásárolta meg a Fővárosi Önkormányzattól a BSP Ingatlanberuházó Kft. Ez a cég egy másik társaságon keresztül Bacsa Györgyé, mellette Sasvári Viktor, a Fidesz akkori helyi önkormányzati képviselője is tulajdonos volt. Az ő szerepe azért érdekes, mert az ingatlan megvásárlásakor Esztergom városának elővásárlási joga volt a területre, amiről azután mondott le, hogy az önkormányzat Pénzügyi Ellenőrző és Tulajdonosi Bizottsága erre a döntésre jutott.
A testületben ült Sasvári is, aki tehát egyben a vásárló cég tulajdonosa volt, ám összeférhetetlenség az önkormányzati jegyzőkönyv szerint nem merült fel.
A Fővárosi Önkormányzattól kikért adásvételi szerződés szerint 2016 végén írták alá a megállapodást, amelyen Sasvári Viktor neve is szerepelt. A vételár nettó 71 millió forint volt.
Ezt követően a 22 ezer négyzetméteres területet 2020 januárjában vonta belterületbe az önkormányzat Hernádi Ádám polgármester javaslatára. A dátum azért kulcsfontosságú, mert az átminősítésre mindössze egy hónappal azelőtt került sor, hogy hatályba lépett az a törvénymódosítás, amelynek alapján a belterületbe vont ingatlanok után 90 százalékos büntetőilletéket kell fizetniük a tulajdonosoknak. Így ezt a kiadást megúszta a Bacsa érdekeltsége.
Mi a különbség bel- és külterület között? A belterület általában a települések azon része, ahol lakóingatlanok állnak, és infrastruktúra van kialakítva. A külterület is a településhez tartozik, ám az ott található telkek beépíthetősége sokkal kisebb, néhány százalék általában. Nagy különbség, hogy a belterületi ingatlanok esetében az önkormányzatnak sokkal több a felelőssége, kötelezettsége: infrastruktúrát, utakat, közműveket kell kezelnie, és például a szemétszállításról gondoskodni. A külterületen álló ingatlanra emellett nehéz hitelt felvenni, ha például gazdasági épület megnevezés szerepel a tulajdoni lapon, lakáshitelt nem lehet igényelni a megvásárlásához.
Egyéni érdek, szakmai indokok nélkül
A belterületbe vonást zárt ülésen tárgyalta meg Esztergom képviselő-testülete, a döntést alátámasztandó szakmai indoklást nem találtunk az önkormányzat dokumentumai között. Ugyanakkor a kemping eladását évek óta figyelemmel kísérte és dokumentálta Cserép János, aki a Szeretgom Egyesület színeiben 2019-ben lett önkormányzati képviselő, és megkeresésünkre azt mondta, titokban hoztak döntést a kemping területéről, szerinte még a zárt ülés feltételei sem álltak fenn. Szerinte Hernádi Ádámnak súlyos politikai felelőssége van az ügyben, hiszen
tudnia kellett, hogy a belterületbe vonással rokona érdekeltségének vagyona gyarapodik jelentősen.
Cserép arra nem kapott magyarázatot, hogy miért volt szükséges belterületbe vonni az ingatlant, tekintettel arra, hogy a környéken minden külterületi, zártkerti teleknek minősül. Ez nyilvánvalóan egyéni érdek volt – mondta, hozzátéve, ezt támasztja alá az is, hogy kempinghez közeli, azzal szomszédos területek tulajdonosai is kérték a belterületbe vonást, őket azonban szakmai indokok alapján elutasították. Az önkormányzati képviselő szerint nem az a probléma, hogy az egykor a kemping helyszínéül szolgáló ingatlant belterületbe vonták, hanem az, hogy mást nem, miközben a városnak szüksége volna az újabb építési telkekre.
Az ügyben megkerestük az önkormányzatot is, ám cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ kérdéseinkre.
"Az ország egyik leggazdagabb embere a tulajdonos"
A Panoráma lakópark névre keresztelt építési terület 900 és 1700 négyzetméter közötti telkeit egy helyi ingatlaniroda árulja 40 százalékos beépíthetőséget ígérve. A társaságot érdeklődő vásárolóként kerestük meg. Az ügyvezető telefonon arról adott tájékoztatást, hogy 25-28 millió forintról indulnak a telekárak, de van olyan telek is, amelynek az ára körülbelül 60 millió forint. Mint mondta, eddig hét telket értékesítettek, ezek 32-37 millió forint között keltek el.
Érdeklődtünk nála a tulajdonosról is, mire azt mondta,
Az ország egyik leggazdagabb emberének érdekeltségében vannak a telkek, aki az ötven leggazdagabb magyar listáján is fent van, úgyhogy nem lehet semmi probléma.
Végül elárulta azt is, hogy Hernádi Zsoltról van szó, azonban megjegyezte, "nem ő az aláíró, hanem az unokaöccse, de ez teljesen mindegy".
Az üzlet mértékét jól jelzi, hogy a legalacsonyabb árat figyelembe véve – ha tehát minden telket 25 millió forintért adnának el – 500 millió forint folyna be az értékesítésből, miközben a tulajdonosok nettó 71 millió forintért jutottak hozzá a területhez. Számításba véve azt is, hogy van olyan telek, ami 60 millióba kerül, hét telket pedig 32-37 millió forint közötti áron értékesítettek, inkább 600 millió forint körüli bevételre számíthat Hernádi Zsolt rokona. Így ha a vételárat és a közművesítés költségeit levonjuk is, több százmillió forintos haszonra tehet szert a BSP Ingatlanberuházó Kft.
A vállalkozás egyébként a Kisfaludy-programban 210 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott egy négycsillagos panzió kialakítására, ugyanabból a forrásból, amelyből Hernádi Zsolt Garancsi Istvánnal és Csányi Sándorral közös érdekeltsége 8,6 milliárd forinthoz jutott. | [
"BSP Ingatlanberuházó Kft."
] | [
"Szeretgom Egyesület",
"Gyopár kemping",
"Pénzügyi Ellenőrző és Tulajdonosi Bizottsága",
"Fővárosi Önkormányzat"
] |
Megszüntették a nyomozást a Dohány utcai zsinagóga beléptetőrendszere ügyében
Bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást a Dohány utcai zsinagóga beléptetőrendszere ügyében a Nemzeti Nyomozó Iroda - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata. A Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) akkori ügyvezető igazgatója, Schwezoff Dávid tavaly november 8-án tudatta közleményben, hogy különösen nagy vagyoni hátrányt okozó csalás és sikkasztás gyanúja miatt feljelentést tett a Dohány utcai zsinagóga beléptetési rendszere ügyében. Az akkori tájékoztatás szerint a fővárosi Dohány utcai zsinagóga beléptetési rendszerének kiszervezett működtetésével a gyanú szerint különösen nagy vagyoni hátrány érte a Budapesti Zsidó Hitközséget.
MTI | [
"Budapesti Zsidó Hitközség"
] | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Országos Rendőr-főkapitányság"
] |
A politikus közleményében megállapítja, hogy sajtóhírek szerint súlyos korrupciós gyanú merült fel az annak idején még Farkas Flórián fideszes országgyűlési képviselő által vezetett Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) egyik európai uniós pályázata kapcsán.
"A hírek alapján úgy tűnik, hogy Orbán Viktor barátai mindenütt azt keresik, hogyan lehet megcsapolni európai forrásokat, és így tesz az ORÖ élére ültetett politikai szövetségese is" - írta a DK-s politikus. Az ORÖ Híd a munka világába című uniós pályázatáról először Hadházy Ákos, az LMP antikorrupciós szakszóvivője (aki korábban fideszes önkormányzati képviselőként a szekszárdi trakifmutyit leplezte le) úgy nyilatkozott, hogy az ORÖ "a semmire" költött el 300 millió forintot a romák munkavállalását segítő forrásból. Hadházy gyanúsításait az ORÖ január végén közleményben utasította vissza, tegnap viszont – mint arról a Roma Sajtóközpont beszámolt – az ORÖ alelnöke és a Fidesz-szövetséges roma szervezet, a Lungo Drom elnökségi tagja, Vajda László és a Lungo Drom Heves megyei elnöke, Lakatos Oszkár jelentette be, hogy az ügyészséghez és a számvevőszékhez fordul az ORÖ uniós programja körül kirobbant botrány miatt. Vajda szerint a 480 fő foglalkoztatását célul tűző program egyetlen ember elhelyezkedését sem segítette, miközben az ORÖ 31 millióért vásárolt bútorokat, a projekt központi irodáját 26 millióért újították fel, valamint 19 millióért írattak tanulmányt, hogy eldöntsék, milyen szoftverekre van szükségük, és ehhez 21 millióért sikerült hét (7) darab számítógépet is beszerezniük. A számítógépes hálózat kialakítása pedig további 31 millióba került. Az informatikai fejlesztésekhez képest a foglalkoztatandó emberek toborzását és kiválasztását leíró tanulmány csupán harmadannyiba, szintén 31 millióba került. Ezt a toborzást azonban a megyei elnökök végezték képviselőtársaikkal – ingyen – állította Vajda. Ősztől már nem Farkas Flórián fideszes országgyűlési képviselő az ORÖ elnöke, mert az új szabályok szerint a két pozíció összeférhetetlen. A posztot Hegedűs István tölti be. Ő még nem reagált Vajda Lászlóék lépéseire. | [
"Országos Roma Önkormányzat",
"Lungo Drom"
] | [
"Roma Sajtóközpont"
] |
Az állam nevében a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. megvásárolja a Posta Biztosítót – közölte Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az MTI-vel csütörtökön.
A közlemény szerint "a szankciók sújtotta gazdasági helyzetben is tovább kell erősítenünk Magyarország versenyképességét és az egyes pénzügyi szektorok teljesítményét". A biztosítási szektor esetében emellett stratégiai cél, hogy tovább növekedjen a hazai tulajdon aránya.
A Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és a Talanx Csoport szerződést kötött a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. és a Magyar Posta Biztosító Zrt. 66,9 százalékos üzletrészének adásvételéről, így a Posta Biztosítók tisztán hazai tulajdonba kerülhetnek. A tranzakció várhatóan 2023 első felében zárulhat le – írta a miniszter.
A tranzakcióval kapcsolatban a Posta Biztosító ügyfeleinek nincs teendőjük, szerződéseik tovább élnek, ügyeiket a megszokott módokon intézhetik – áll a közleményben. | [
"Magyar Posta Életbiztosító Zrt.",
"Posta Biztosító",
"Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.",
"Magyar Posta Biztosító Zrt."
] | [
"Posta Biztosítók",
"Talanx Csoport"
] |
Schmitt Pál maga döntött arról, hogy mégis lemond a köztársasági elnöki posztról – állították az Indexnek kormánypárti képviselők. A források szerint Schmitt nehezen élte meg, hogy már nem olyan népszerű, mint korábban. A népszerűségvesztést a kormány megbízásából készült közvélemény-kutatás is alátámasztotta.
"Lelkileg úgy érezhette, hogy nem fogja további három évig bírni" – mondta az Indexnek egy kormánypárti képviselő Schmitt Pál hétfői lemondásáról. A forrás arra utalt, hogy a 2010 nyarán megválasztott Schmittnek még három éve lett volna hátra a megbízatásából, a személyével szembeni kritikák azonban valószínűleg kitartottak volna a mandátuma végéig.
Schmitt hétfőn a parlamentben napirend előtti beszédében jelentette be, hogy lemond a posztjáról. A bejelentés azért lehetett meglepő, mert pénteken az MTV-nek, vasárnap pedig a Kossuth Rádiónak is arról beszélt, nem kíván lemondani. Szerinte ugyanis nincs összefüggés a doktori címének megvonása és államfői pozíciója között. Az interjúkban arról is beszélt, hogy rosszul élte meg, hogy épp akkor született döntés a doktori címe megvonásáról, amikor külföldön volt.
Így távozott Schmitt - képeink a hétfői lemondásról Fotó: Huszti István
Schmitt doktoriját csütörtökön vonta vissza a Semmelweis Egyetem, pénteken így a kormánypártok is arra számítottak, hogy az államfő lemond, ez azonban akkor nem történt meg.
Nehezen élte meg, hogy nem szeretik
Több kormánypárti képviselő is arról beszélt az Indexnek, hogy a lemondás Schmitt saját döntése volt. A források szerint a döntés azért csak több nap után született meg, mert Schmitt csütörtökön, amikor hazaérkezett Szöulból, rosszul mérte fel a közhangulatot, és arra számított, a maga oldalára tudja állítani a közvéleményt. A frakció egyik ismertebb tagja szerint az MTV-nek és a Kossuth Rádiónak adott interjú rossz fogadtatása után tudatosulhatott Schmittben, hogy a terve nem fog sikerülni.
A kormánypárt működését közelről ismerő forrás szerint Schmitt valószínűleg lelkileg nehezen birkózott meg a népszerűtlenséggel. Sportsikerei miatt korábban azt szokta meg, hogy az emberek kedvelik őt. A forrás szerint a Kossuth Rádiónak adott interjú is utal arra, hogy a népszerűtlenség megviselte, az interjúban úgy fogalmazott: elvadultak a személyét érő támadások: ha uszodába vagy étterembe megy, körülveszik, bekiabálnak, hogy miért nem mond le.
A népszerűségvesztést az Index információi szerint több, a hétvégére elkészült közvélemény-kutatás is alátámasztotta. Egy nem a kormány számára rendelt, de a kormánypárt vezetői által ismert felmérés arra jutott, hogy a megkérdezettek kétharmada szerint Schmittnek le kell mondania. A közvélemény-kutatás hétfőre elkészült ugyan, az eredményét azonban nem hozták nyilvánosságra. Egy kifejezetten a kormány számára készített felmérésből pedig már az derül ki, hogy a megkérdezettek több mint 80 százaléka szerint mennie kell az államfőnek.
Tíz és tizenhárom óra között
A köztársasági elnökben valószínűleg az is több nap alatt tudatosult, hogy a kormány támogatása nélkül nem tud győzni. Egy magas beosztású kormányzati tisztviselő szerint Orbán Viktor kormányfő pénteken közölte Schmittel, hogy harcoljon, ha akar, de a Fidesz és a kormánypárthoz kötődő holdudvar támogatását nem tudja garantálni. Orbán ezt a hétfői frakcióülésen is megismételte. Az ülés egyik résztvevője szerint a kormányfő a hétfői frakcióülésen sem tette világossá, hogy milyen álláspontot képvisel az ügyben.
Orbán Viktor miniszterelnök távozik a Fidesz-KDNP hétfő esti frakcióülése után. Fotó: Kovács Tamás
A kormánypárti képviselők nem tudták megmondani, hogy pontosan mikor született meg a lemondásról szóló döntés. Szerintük ennek részleteit kizárólag Orbán és Schmitt legszűkebb környezete ismeri. A képviselők hozzátették: úgy sejtik, hogy a végleges döntés a délelőtt 10 órakor véget érő frakcióülés és a 13-kor kezdődő parlamenti ülés között születhetett meg. Szerintük ezt a forgatókönyvet erősíti, hogy a reggel 9 órakor kezdődő frakcióülés azért ért véget a tervezettnél hamarabb, mert Schmitt magához kérette Orbánt.
A hétfő reggeli frakcióülés azonban még arról szólt, hogy az államfő nem fog lemondani, az szóba sem került, hogy Schmitt meggondolta volna magát. Több képviselő is azt mondta: Schmitt beszédét úgy hallgatták, hogy nem tudták, hogyan fog végződni. Utólag következtették ki a kormánypárti politikusok azt is, hogy Orbánt valószínűleg azért kérette magához Schmitt, hogy megbeszéljék a lemondás részleteit. | [
"Fidesz"
] | [
"Semmelweis Egyetem",
"Kossuth Rádió"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.