text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
Tokkal-vonóval lenyelte Mészáros Lőrinc a Hunguest Hotels-t
A felcsúti polgármester befektetőcége, a Konzum Nyrt. közvetett módon a Hunguest Hotels Zrt. 99,99 százalékos tulajdonosává válik.
A decemberben bejelentett, összesen 30 milliárd forintra becsült tőkeemelés első lépését valósítja meg a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. – jelentette be a társaság a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján. A társaság ugyanis 16,2 milliárd forintos értéken apportálja a Hunguest Hotels 71,5 százalékos üzletrészét. A szerdán közzétett ügylet eredményeként a Konzum Nyrt. közvetett módon a Hunguest Hotels Zrt. összesen 99,99 százalékos üzletrészének tulajdonosává válik. A vagyonértékelés alapján a 16,2 milliárd forintra értékelt üzletrészek ellenértékét a Konzum Nyrt. új 5,146 millió részvény zártkörű kibocsátásával egyenlíti ki.
Az új részvények kibocsátási értékét az igazgatóság a részvényesek érdekeinek figyelembevételével tavaly december 11-i záróárfolyamon, 3.141 forinton rögzítette. Az ügylet lezárását követően a Hunguest Hotels Zrt. a Konzum Nyrt. konszolidációs körében működik tovább.
A tranzakció értékeléséhez felkért nemzetközi tanácsadó vállalat PricewaterhouseCoopers (PwC) a Hunguest Hotels Zrt. teljes értékét 51,4 milliárd forintban, míg a jelenlegi tranzakcióval érintett Konzum PE Magántőkealap tulajdonában lévő üzletrészek nettó eszközértékét 16,2 milliárd forintban állapította meg.
A mai napon bejelentett tőkeemelés, illetve a Hunguest Hotels Zrt. fölötti befolyásszerzés az első lépése annak az elmúlt év végén bejelentett tranzakció-sorozatnak, melynek köszönhetően 18 belföldi és 5 külföldi szálloda kerül a tőzsdeit társaság tulajdonába. Az előzetes számítások szerint a többlépcsős tőkeemelés végén a Konzum Nyrt. saját tőkéje elérheti az 50 milliárd forintot. | [
"Konzum PE Magántőkealap",
"Hunguest Hotels",
"Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt."
] | [
"Budapesti Értéktőzsde",
"Konzum Nyrt."
] |
Több mint hatmillió forintot sikkasztottak, még egy súlyos beteget is átvertek.
A Keszthelyi Városi Gyámhivatal ügyintézője és az egyik hivatásos gondnok éveken keresztül sikkasztotta a gondnokolt fiatalok pénzét, egy súlyos betegtől még a házát és elcsalták – áll a Zala Megyei Főügyészség közleményében. A gondnok olyan igényeket nyújtott be, amelyek nem voltak valósak, az ügyintéző engedélyezte őket, a pénzt levették a fiatalok bankszámlájáról, majd megosztoztak rajta.
2009-től 2011-ig összesesen 17 gondnokolt bankszámlájáról vettek fel pénzt, sértettenként kilencezertől több mint egymillió forintig. Összesen 6 239 519 forintot szereztek. Egy súlyosan beteg gondnokolt alsópáhoki ingatlanát úgy szerezték meg, hogy szemüveg nélkül, egy oszlopon aláírattak vele egy életjáradéki szerződést.
A Zala Megyei Főügyészség 17 rendbeli hivatali visszaélés büntette, 17 rendbeli sikkasztás büntette illetve vétsége, 1 rendbeli csalás büntette és 1 rendbeli közokirat-hamisítás bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Zalaegerszegi Törvényszékhez. | [
"Keszthelyi Városi Gyámhivatal"
] | [
"Zala Megyei Főügyészség",
"Zalaegerszegi Törvényszék"
] |
Luxuslakóparkban vettek lakást Kósáék
Budapest – Óbudai luxuslakás van Kósa Lajos (50) feleségének nevén, de nem ő, hanem a Fidesz alelnöke használja – hangzott el az RTL KLub Híradójában.
A villaparki ingatlan, mely 2002-ben került a politikus nejének nevére, értéke becslések szerint 70 millió forint. A 150 négyzetméteres, dunai panorámás ingatlanról a politikus eddig nem beszélt, és csak felesége vagyonnyilatkozatában szerepel, ami azonban a törvények szerint nem nyilvános.
Az RTL Klubnak Kósa elmondta, a lakáshoz cserével jutottak hozzá.
Kósa Lajos felesége, Gyöngyike az ingatlan tulajdonosa
A lakásról és a vásárlás részleteiről mindent megtudhatsz a szerdai Blikkben.
Blikk-információ | [
"Fidesz"
] | [
"RTL KLub",
"RTL Klub"
] |
Néhány tízezertől több százezer forintig terjedt az alaptalan rokkantosítás ára azokban a korrupciós ügyekben, amelyekben lebuktak a kenőpénzt elfogadó orvosok. Nemrég két egri orvos tetten érése után országos vizsgálat indult, a szakvélemények utólagos ellenőrzése azonban önmagában kevés a korrupciós ügyek leleplezéséhez.
Ennyit kap a közel 600 ezer korhatár alatti nyugdíjas, ennek az összegnek egy részét szeretné megspórolni a kormány. Az alkotmánymódosítás a csaló rokkantak ellen nem kell, a korkedvezményes nyugdíj elvételében nem biztos, hogy segít.
Korrupt orvosok, orvos szakértők tevékenykedése nélkül aligha tudnának rokkantnyugdíjhoz jutni olyanok, akik egészségi állapotuk alapján nem szorulnának rá. Időről időre le is buknak néhányan. A legutóbbi, nagyobb nyilvánosságot kapott új ügy két egri orvosé volt. 2010 novemberében vette őrizetbe a rendőrség őket azzal a gyanúval, hogy a rokkantosítási igények elbírálásával foglalkozó ORSZI (Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet, új nevén Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, NRSZH) munkatársaként pénzt kértek rokkantosításért. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság akkori közleménye szerint egri rendelőjükben tetten érték a két orvost, akik százezres nagyságrendű összegeket fogadtak el. Hivatalos személy által, hivatali helyzettel visszaélve elkövetett vesztegetéssel gyanúsították meg őket.
Esetük Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár figyelmét is felkeltette, és egy kormányszóvivői tájékoztatón közölte: Réthelyi Miklós miniszter és ő maga az ORSZI főigazgatóját arra utasította, indítson vizsgálatot az egész országra kiterjedően, és külön az egri esetet is vizsgálja meg. Az egri kirendeltség szakmai ellenőrzése tavaly december 22-én befejeződött, tudtuk meg az államtitkárságtól. Gyanú 28 esetben vetődött fel, ezekre rendkívüli felülvizsgálatot rendeltek el.
Önmagában kevés az utóellenőrzés
Az országos ellenőrzés január 31-ig tartott, ennek eredményeként 198 esetben rendeltek el rendkívüli felülvizsgálatot (ezek egy része még folyamatban van), és ezeken felül rendőrségi megkeresésre is végeztek, végeznek ilyeneket. A már befejeződött rendkívüli felülvizsgálatok az esetek többségében nem igazolták a gyanút. “2011. május 31-ig 78 rendkívüli felülvizsgálat történt, 52 esetben a bizottság a korábbi véleményt nem változtatta meg, 26 esetben módosította a megelőző szakvéleményt" – válaszolta megkeresésünkre az államtitkárság, megjegyezve, hogy “a szakvélemények utólagos ellenőrzése a tevékenység szakmai színvonalának javítását szolgálja, a korrupciós ügyek felfedezésére önmagában nem elegendő".
Az NRSZ honlapján egyébként egy egész bekezdést szentel ennek e kérdésnek. Mint írják, a “Nemzeti Ügyek Kormánya elszánt a tekintetben, hogy határozottan lépjen fel a korrupció összes formájával szemben, ezért hivatalunkban is végre fogjuk hajtani a szükséges szakmai és szervezeti változtatásokat, és igénybe fogunk venni minden jogi eszközt annak érdekében, hogy az egészségkárosodás orvosi minősítésének gyakorlatában is felszámoljuk a korrupciót. “
Ritkán, de előfordul, hogy az NRSZH szakértői nem is látják személyesen a rokkantosítást igénylőt. Ha az illető háziorvosa járásképtelenséget igazol, lehetőség van arra, hogy a szakértők iratok alapján véleményezzék az állapotát. Ennek a feltétele a háziorvosi igazoláson túl az igénylő betegségeit igazoló orvosi dokumentáció (kórházi zárójelentések, szakorvosi leletek) rendelkezésre állása, közölte az államtitkárság. Ilyen módon, vizsgálat nélkül csak az igénylő számára kedvező döntést lehet hozni, mivel alapszabály, hogy az ellátás elutasításáról szóló véleményt csak személyes vizsgálat alapján lehet adni.
20-ból 1-szer elég a papír
Ha a beküldött dokumentáció nem elég a korrekt elbíráláshoz, a bizottság szakértője az igénylő tartózkodási helyén végzi el a vizsgálatot, az összes vizsgálat mindössze 1 százaléka történik így. “Az összes Tb-jogszabály alapján történő - a nyugellátás megállapításáról határozó - véleményezés 5 százaléka történik irat alapján" – tájékoztatta az Indexet az államtitkárság. Az NRSZH eljárásrendje szerint ilyen esetekben körültekintően kell eljárni, és viszonylag rövid felülvizsgálati időt kell meghatározni.
Ha felmerül a gyanú, hogy a bemutatott orvosi dokumentáció nem a vizsgált személy valós állapotát tükrözi, az előadó szakértőnek lehetősége van kiegészítő vizsgálatot elrendelni annak érdekében, hogy korrekt véleményt alakítson ki. Az NRSZH minden esetben eljárást kezdeményezett, amikor kiderült, hogy a vizsgált ember hamis zárójelentést mutatott be, közölte az államtitkárság, hozzátéve, hogy ez nem gyakori jelenség, évente néhány eset fordul elő.
Nemrég, május 20-án hozott jogerős ítéletet a Debreceni Ítélőtábla a miskolci orvosperben, amelyben egyéb vádpontok közt szerepelt az is: többen pénzért valótlan szakértői véleménnyel segítettek embereket rokkantsági nyugdíjhoz. A vád szerint az egyik esetben két vádlott 10 és 30 ezer forint közötti összegekért segített a magukat leszázalékoltatni akaróknak olyan leletekre és zárójelentésekre szert tenni, amelyekkel reális esélyük volt a rokkantnyugdíj megállapítására. Ebben segített nekik Nagy László, a miskolci Szent Ferenc Kórház osztályvezető főorvosa is. A pénzt általában a kórház parkolójában vették át. A főorvost, akit egyéb bűncselekményekben, például az OEP kárára elkövetett csalásokban is bűnösnek találtak, végül két év hat hónap letöltendő fogházbüntetésre és egymillió forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság.
Be is csaphatják az ügyeskedőt
Százezres nagyságrendű korrupciós pénzekről volt szó abban a büntetőperben, amely tavaly novemberben indult a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróságon. Egy kórházi alkalmazottat vádoltak azzal, hogy összesen több millió forintot csalt ki betegektől rokkantsági leszázalékolást ígérve. A vád üzletszerűen elkövetett hivatali befolyással üzérkedés volt. Az asszony a Mátészalkai Területi Kórház tüdőgondozó intézetében asszisztensként dolgozott, és a vádirat szerint 100 és 400 ezer forint közötti összegeket kérve azt ígérte: egy ismerőse révén el tudja intézni, hogy az orvos szakértői bizottság hosszabb időre, vagy akár véglegesen leszázalékolja az illetőt. Üzletfeleit egyébként becsapta a vád szerint, többen nem kapták meg a remélt leszázalékolást, vagy ha mégis, nem annyi időre, mint amennyiről megállapodtak.
Az egyik legismertebb és legnagyobb visszhangot kiváltó hasonló ügyben, a buji háziorvos perében felmentő ítélet született. Az orvost, akit már jóval az ítélet előtt eltávolítottak állásából, 306 helyi lakossal együtt csalással és közokirat-hamisítással vádolták. A rokkantosítás tétje ebben az ügyben nem rokkantnyugdíj volt, hanem súlyos mozgáskorlátozottaknak járó közlekedési támogatás igénybe vétele. Az érintettek az orvos által kiállított dokumentum alapján 1996-97-ben, évi 7-28 ezer forint közötti összeget vettek fel. Az ügyben 2002 szeptemberében született jogerős ítélet: a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság bizonyítottság hiányában felmentette mind a 307 vádlottat, az igazságügyi orvos szakértői vélemények ugyanis alátámasztották, hogy a háziorvos a betegek állapotának megfelelően nyilvánította mozgáskorlátozottnak őket.
Túlsúlyban az elutasítás
A korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesülők létszáma egyébként az utóbbi években csökkent, 2005-ben 465 797 volt még , 2010-ben pedig már csak 379 326. 2009-ben 71504 új igényt adtak be rokkantsági nyugellátásra az NRSZH legutóbbi statisztikai évkönyve szerint. Csupán az új igénylők 35,8 százaléka, 25590 ember számára javasolták a szakértők a rokkantnyugdíj megadását. 2009-ben a szakértők 89 042 rokkantnyugdíjas esedékes vizsgálatát végezték el, és 11629 emberről állapították meg, hogy nem jogosultak az ellátás folytatására. Az nem derül ki a statisztikákból, hogy ők azért nem kaphatják tovább a rokkantsági nyugdíjat, mert meggyógyultak, vagy mert esetleg kiderült, hogy eleve nem is voltak annyira betegek.
A 2009-ben újként rokkanttá nyilvánítottnak javasolt 25590 ember közül a legtöbb (6865) daganatos betegségben szenved. Gyakori volt az indokok közt a keringési rendszer betegsége (6320 rokkant) valamint a mentális és viselkedészavar (4489 rokkant) is. Viszonylag sokan voltak a rokkantnyugdíjat újként igénylők közt, akiknek a betegsége csont-izomrendszer és kötőszöveti (1548 ember) idegrendszeri (1184 ember), endocrin, táplálkozási és anyagcsere (977 ember), légzőrendszeri (810), emésztőrendszeri (810). 850-en voltak azok, akiket sérülés, mérgezés és külső okok egyéb következményei miatt javasoltak rokkantosítani. | [
"Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet",
"Mátészalkai Területi Kórház"
] | [
"Heves Megyei Rendőr-főkapitányság",
"Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság",
"Debreceni Ítélőtábla",
"Szent Ferenc Kórház",
"Nemzeti Ügyek Kormánya"
] |
Hétfőn, január 12-én szemléztük a Magyar Nemzet egyik írását. Erre érkezett a Hócipő reagálása, amit változtatás nélkül közlünk:
"Közpénzzel van tele a Hócipő, számol be a szatirikus hetilap Miniszterelnöki Hivatallal kötött exkluzív szerződéseiről a Magyar Nemzet. A Hócipő két alapítója is szerződésben áll a Miniszterelnöki Hivatallal, sőt Gáti László két cégen keresztül is osztogatja a tanácsokat és viszi a pénzt, fogalmaz a lap.
Mindezt a Népszabadság Online-ban olvastuk, Gáti László viszont 13 éve elköszönt tőlünk. Az elmúlt öt évben egyetlen bruttó négymilliós szerződésünk volt a Miniszterelnöki Hivatallal, amelyért egy tízrészes sorozatban megdolgoztunk. Kormányzati és párthirdetések sem szerepeltek még a lapban. Tájékoztatásul, ez az exkluzív összeg a két ezreléke annak, amennyivel az Orbán kormány a Heti Válasz alapítványát egyetlen évben támogatta, a Magyar Nemzet esetében hasonló arányokról beszélhetünk. Lapunk alapítóit továbbra is felsoroljuk az impresszumban, ahogy elhunyt munkatársainkat, Déri Jánost, Boncz Gézát, Brenner Györgyöt és Lehoczki Istvánt is. Nagyon kérjük, legalább utánuk ne kutakodjanak.
Hócipő" | [
"Hócipő",
"Miniszterelnöki Hivatal"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Heti Válasz",
"Népszabadság Online"
] |
A Belügyminisztérium hallgatása megerősítette, hogy bűnözők is jegyeztek letelepedési kötvényt, s hogy ezzel a Fidesz-kormány anyagi haszon reményében kockáztatja a magyar emberek biztonságát - olvasható az MSZP közleményében.
A dokumentum így folytatódik:
Ezek szerint az általuk emlegetett állítólagos négyszeres szűrés rendszere vagy egyáltalán nem működik, vagy pedig az ismert biztonsági kockázatok ellenére a Fidesz szívesen látja a bűnözőket, csak fizessenek nekik azért, hogy letelepedhessenek Magyarországon.
Amennyiben a TEK, az Alkotmányvédelmi Hivatal, rendőrség és a Bevándorlási Hivatal nem képes kiszűrni a bűnözőket, azt bizonyítja, hogy súlyos problémák vannak a jelenlegi rendszerben és ennek következményei kell legyenek az ügy kivizsgálását követően! Amennyiben viszont előre jelezték a biztonsági kockázatokat, a kormány pedig az anyagi haszonért ettől eltekintett, az újabb bizonyíték arra, hogy az ország biztonságára a legnagyobb veszélyt a pénzéhes és korrupt Fidesz-kormány jelenti!
A pénzéhes Fidesz kifejezetten szorgalmazza a bevándorlást, hisz immár 16 ezer, azaz egy városnyi bevándorlót csábítottak Magyarországra. Ezzel a Fidesz-közeli off-shore cégek eddig több mint 100 milliárd forintot kaszáltak. Vajon Orbán Viktor mennyit kap ebből az extraprofitból?
Hazugság, hogy szigorítottak a szabályokon. Jelentősen könnyítették a pénzért történő bevándorlást: az idegenrendészeti eljárás ideje 70 napról 30 napra csökkent, az ellenőrző szakhatósági eljárások, a biztonsági ellenőrzés időszakát pedig 20 napra csökkentették.
A Fidesz nem adhatja el saját zsebre a magyar emberek biztonságát, ezért a letelepedési kötvények forgalmazását azonnal fel kell függeszteni! Követeljük azt is, hogy az illetékes hatóságok azonnal vizsgálják ki az összes letelepedési kötvényügyletet és vásárlót, és hozzák nyilvánosságra ennek a vizsgálatnak az eredményét!
MSZP | [
"Fidesz"
] | [
"Bevándorlási Hivatal",
"Alkotmányvédelmi Hivatal"
] |
Ahogy arról korábban beszámoltunk, kedden első fokon mindhárom Szeviép-vezért szabadságvesztésre ítélte a Szegedi Járásbíróság. Oltványi Józsefet és Pistrui Lászlót öt év, Baranyi Sándort hat év szabadságvesztésre ítélte el a Szegedi Járásbíróság első fokon. Botka László és a szegedi városvezetés kezdettől fogva igyekezett úgy beállítani, mintha nem a szegedi baloldal botránya lenne a Szeviép-ügy, nem sok sikerrel. Botka korábban kétszer is letagadta, hogy kötött volna szerződést a szegedi önkormányzat a Szeviéppel, azonban csúnyán lebukott, mivel a Közbeszerzési Értesítő tanúsága szerint két alkalommal is megbízást adtak a botrányos céget is magában foglaló konzorciumnak, összesen több mint 9 milliárd forint értékben.
Mint megírtuk, a szegedi Szeviép-ügy minősített csődbűntett. A bíróság ítélete szerint a Szeviép-vezérek, Pistrui László, Baranyi Sándor, és Oltványi József kvázi "magánbankként" kezelték a társaságot, és erőn felül adtak kölcsön más vállalkozásoknak, ezeket a kölcsönöket pedig soha nem fizették vissza. Éppen ezért arra már nem jutott pénz, hogy kifizessék az alvállalkozókat. Magyarul: kiszámlázták a cégből a pénzt, a bent lévő forrásokat, és csődbe vitték a céget. 443 családot károsítottak meg, összességében 10 milliárd forinttal.
A SZEVIÉP egy sor szegedi, illetve szegedi kötődésű baloldali politikussal nőtt össze, közülük a legfontosabb Botka László. Botka információink szerint nem tett semmit a csőd megakadályozása és a megkárosítottak kártalanítása érdekében.
Sőt, a szocialisták idején folyamatosan pénzzel tömték a céget, 33 milliárd forintnyi közbeszerzést kaptak, ebből 21 milliárdot Szegedről.
Bár a kisvállalkozók folyamatosan kopogtattak Botka László ajtaján, hogy "Polgármester úr! Baj van, mert a beruházásokon nem fizetik ki a pénzünket", a szegedi önkormányzat és az akkor szocialista kormányzat még több milliárd forintot adott a Szeviépnek. A károsultakat képviselő, Szabó Bálint többször felvetette, hogy valójában a baloldal tiltott finanszírozása zajlott a pénzkimentéssel.
Botka hazudott, de hamar lebukott
Bár Botka László szegedi polgármester több ízben, először a TV2 Tények című műsorának majd a Népszavának is tagadta, hogy a szegedi önkormányzat szerződést kötött volna a Szeviéppel, a közbeszerzési értesítő áttekintése után azonban hamar kiderült, hogy ez nagyon nincs így, mivel
2005-ben "Szeged szennyvíztisztításának és szennyvízcsatornázásának fejlesztése és bővítése" projekt keretében több mint 4,5 milliárd forint értékben kapott megbízást a szegedi önkormányzattól a cég.
2009-ben pedig az 1-es villamosvonal felújításához kapcsolódott, ennek értéke több mint 4,6 milliárd forint volt.
A Szeviép mindkét esetben konzorciumban látta el a feladatot, az első ügyben azonban a Szeviép konzorciumvezető is volt. Ezt az bizonyítja, hogy a Szeviép szegedi címét jelentették be értesítési címnek.
A két szerződés értéke kerekítve 9,2 milliárd forint.
Íme Botka hazugsága:
És akkor nem beszéltünk még az egyéb olyan megbízásokról, amelyeket nem közvetlenül az önkormányzat, hanem az érdekeltségébe tartozó cégek kötöttek a Szeviéppel.
Ilyen volt például a botrányos Ligetfürdő projekt, amely során nem a szegedi önkormányzat, hanem annak 100 százalékos tulajdonában lévő cég, a Ligetfürdő Ingatlanfejlesztő és Fürdőüzemeltető Korlátolt Felelősségű Társaság adta a megbízást Pistrui-éknek, összesen 6,9 milliárd forint értékben három különböző szerződés keretében.
Vagyis a várostól és a város cégeitől összesen több, mint 16 milliárd forint folyt be a Szeviéphez. | [
"Szeviép"
] | [
"Ligetfürdő Ingatlanfejlesztő és Fürdőüzemeltető Korlátolt Felelősségű Társaság",
"Közbeszerzési Értesítő",
"Szegedi Járásbíróság"
] |
Nagyobb bajba is kerülhet Gyárfás Tamás, a sokáig örökös úszóelnöknek tűnő sportvezető és egykori tévés, mint pusztán úszószövetségi trónjának az elvesztése. Mint ahogy arról az Origo is sokszor írt, Gyárfás konfliktusba került a világ egyik legsikeresebb sportolójával, Hosszú Katinkával. A sokszoros világbajnok és olimpiai bajnok úszónőnek nem tetszett, ahogy Gyárfás a szövetség szakmai és pénzügyeit intézi. És nemcsak neki nem. Gyárfás mellett egyetlen komolyabb, aktív sportoló sem állt ki, helyzete tarthatatlanná vált az úszószövetségben, így a székét az utolsó pillanatig két kézzel fogó Gyárfás végül lemondott az elnökségről. Igaz, azóta a nemzetközi úszószövetség egyik vezetőjeként enyhén szólva nem segíti a legjobb magyar úszónőt, de ez egy másik fejezet.
Az új úszóelnök Bienerth Gusztáv lett. Egyik első intézkedése az volt, hogy teljes pénzügyi és gazdasági átvilágítást csinált a Magyar Úszó Szövetségben. Természetesen hosszú évek óta lehetett furcsa dolgokat hallani, hogy mi megy a MUSZ-on belül. Például a sajátos barterezések, a pénzügyileg zavaros, úgymond mutyizások. Vagyis, elég logikus döntés volt megnézni, mi történt a múltban, mi történt Gyárfás alatt.
Bienerth Gusztáv az egyik legnagyobb könyvvizsgáló céget, a Deloitte-ot bízta meg a vizsgálattal. A Deloitte a Big Four egyike, a világ egyik legtekintélyesebb cégéről van szó.
Május 21-én rendezte a Magyar Úszó Szövetség legutóbbi közgyűlését. (A Gyárfás-korszakra jellemző, hogy Bienerth idején tartottak először titkos szavazást. Gyárfás, a bukott úszóelnök gondosan vigyázott rá, hogy mindig nyílt szavazás legyen. Lássa ő, vagy ha éppen színpadiasan kivonult a teremből, akkor az egyik embere lássa, hogy ki kire szavaz. Így persze könnyű volt ennyi ideig hatalmon maradni, de ez is egy másik kérdés.) A közgyűlésen Bienerth beszélt már a Deloitte jelentéséről, de úgy tudjuk, akkor még nem volt kész az anyag, és ezért nem is adott még tájékoztatást a részletekről.
Három héttel később, június 14-én viszont elnökségi ülés volt a szövetségben. Sokan vettek részt az ülésen, így nem véletlen, hogy kiszivárgott, legalábbis az Origo megtudta: súlyos visszaélések történtek a Gyárfás-korszakban. Olyan ügyek, amelyeknek minden bizonnyal büntetőjogi következményei lesznek. Ezen az elnökségi ülésen ugyanis az elnök tájékoztatta a részvevőket a Deloitte-jelentésről. Amelyek olyan elképesztő részletekkel szolgáltak, amiket az elnökség tagjai megdöbbenve fogadtak.
Ahogy mi is írtuk, ismerve Gyárfás Tamást és a múltját, például a nem különösebben dicsőséges Nap TV-s korszakát, senki nem gondolta, hogy a világ legátláthatóbban és legtisztességesebben vezetett szövetségéről van szó, de azt senki nem gondolta volna, hogy olyan ügyek is történtek, amelyek konkrétan büntetőjogi felelősséget is felvetnek. Barterezések, ügyeskedések - ilyesmikről lehetett hallani. De a jelentés szerint sokkal komolyabb ügyekről van szó.
Úgy tudjuk, hogy az úszószövetség feljelentést fog tenni - hűtlen kezelés és pénzügyi rendellenességek gyanúja miatt -, a vizsgálatot pedig az ügyészség fogja lefolytatni.
Az üggyel kapcsolatban kerestük Gyárfás Tamást is. Az úszószövetség volt elnöke azt mondta, hogy ő nem tud semmilyen visszaélésről, szerinte a vezetése idején pénzügyileg minden rendben volt.
Gyárfás Tamás közleményt írt Gyárfás Tamás az Origón megjelentek alapján az alábbi közleményt tette közzé: "Nyilvánvaló, hogy dr. Bienerth Gusztáv közreműködése révén jelenhetett meg – bárminemű tényszerű alátámasztás nélkül – a súlyos rágalmazás. Dr. Bienerth már a pályázata bejelentésekor közzétette, hogy Gyárfásnak nincs helye az úszósportban. Az általa fél éve kezdeményezett vizsgálat közepette többször közölte, ha bárminemű kérdés merūlne fel, akkor azt mindenek előtt velem tisztázza. Alig néhány hete dr. Bienerth a MÚSZ rendkívüli közgyűlésén a tagságnak még hosszan méltatott. Tény, hogy ezt követően: - az elnök valamennyi előterjesztését a MÚSZ tagsága 75 %-kal leszavazta; - az elnök megtévesztette a Fővárosi Közgyűlést, amikor kijelentette, hogy azért a kapkodás, mert a FINA csak napokban hirdette meg a 2024. évi rövidpályás világbajnokság pályázát – holott ez, mint a FINA által neki is megküldött dokumentumokból kiderült, már 2016. szeptember 20-án megtörtént, míg ő személyes értesítést kapott a pályázattal kapcsolatban 2017. január 13-án;
- folytonosan ellenséges hangulatot kelt közvetlenül a hazánkban zajló 17. FINA világbajnokság rajtja előtt a FINA vezetése ellen, és ezt, mint a szervező bizottság egyik tagja, magam is nehezményeztem;
- érthetetlennek tartom, hogy dr. Bienerth a FINA bizottságokba történő jelölésekkor nem tartotta a magyar érdekeket szem előtt. Dr. Bienerth a kifogásokra nem érvekkel, hanem otromba ellentámadással válaszolt. Ez már csak azért is meglepő, mert szombaton még Rómában együtt voltunk a Vatikánban, ahol a I. Ferenc pápa megáldotta a Sette Colli verseny résztvevőit. Itt dr. Bienerth még a lehető legbarátságosabb beszélgetett velem, semmit sem említve a hétfői alattomos támadásról, vagy a korábbi elnökségi ülésen esetlegesen elhangzottakról.
Tekintettel a július 14-én kezdődő világbajnokságra – mindezek ellenére –, annak befejezéséig a nyilvános vitát szeretném elkerülni.
Felhívtuk a Magyar Úszó Szövetség sajtóosztályát is, de mivel folyamatban levő ügyről van szó, nem kívántak reagálni. | [
"Magyar Úszó Szövetség"
] | [
"Big Four",
"Fővárosi Közgyűlés"
] |
November 3-ig hosszabbította meg a Legfőbb Ügyészség a nyomozást a Postabank-ügyben. A Fővárosi Főügyészség korábban megszüntette a nyomozást a bank egykori külső igazgatsági tagjai ellen. A volt vezérigazgató és négy társa ügyében a nyomozás meghosszabbítását kérték.
Három hónappal tovább folyhat a vizsgálat a Postabank ügyben, miután a legfőbb ügyészség meghosszabította a nyomozást - mondta el Kis Gergely, a Legfőbb Ügyészség sajtótikára az [origo]-nak. Az eljárás meghosszabítását a Fővárosi Főügyészség (FF) kérte. Az FF ezzel egyidőben született másik döntése miatt - amely megszüntette a nyomozást a bank tíz volt külső igazgatósági tagja ellen - a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal panaszal élt.
A nyomozás most Princz Gábor a bank volt elnök-vezérigazgatója és négy társa ügyében folyhat tovább. A volt vezetőket gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése vétségével gyanúsítják, ezért maximum két évig tartó szabadságvesztéssel büntethetik őket.
A Pénzügyminisztérium 1999. február 1-jén tett az állam nevében feljelentést Princz Gábor és ismeretlen tettesek ellen a banknál kialakult jelentős veszteségek miatt a Budapesti Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályán. A feljelentéshez később több állami szerv, és maga a Postabank új vezetése is csatlakozott. A nyomozás már korábban kizárta a felügyelőbizottsági tagok felelősségét.
A KEHI tovább nyomozna a postabankosok ellen
Megszűntették a nyomozást a Postabank volt külső igazgatósági tagjai ellen | [
"Postabank"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Legfőbb Ügyészség"
] |
Száz év alatt felhalmozódott hiányt kell pótolni az erdélyi magyar intézményrendszerben, ezért kapott az Erdélyi Református Egyházkerület 26,7 milliárdot 2017 utolsó napjaiban, mondta el a Maszol.ro-nak Kató Béla református püspök. Kató azt is elismerte, Orbánnal jó viszonyban van, de csak azért, mert mindig nyíltan beszélt előtte terveiről. A támogatást úgy kell felhasználni, hogy a korrupció árnyéka se vetülhessen rá.
Nagy felzúdulást keltett 2017 utolsó napjaiban, hogy az állam tízmilliárdokat ad a magyar és határon túli egyházaknak. A Maszol.ro portálon hétfőn közölt interjúban Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke elmondta, a nekik kiosztott 26,78 milliárd forintot leginkább intézményépítésre fordítják.
Több mint 300 beruházás terveit dolgozták ki és tették le a magyar kormány asztalára. A püspök megjegyezte: az ezekre megítélt támogatás összege nagynak tűnhet, de száz év alatt felhalmozódott hiányokat próbál pótolni. A püspök szerint a támogatás a teljes erdélyi magyar közösséget segíti, felekezeti hovatartozástól függetlenül, csupán a templomfelújításokra szánt rész haszonélvezője kizárólag a református egyház. Az összeg mintegy kétharmadát fordítják intézmények építésére, megerősítésére, és az oktatási intézmények élveznek elsőbbséget.
Az egyik legnagyobb beruházás a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium teljes felújítása lesz, de ebből a támogatásból készülnek egy ifjúsági tábort is felépíteni a zetelaki víztározó mellett.
A püspök szerint az erdélyi magyarság megmaradásához kellenek az intézmények. A támogatást pedig
úgy kell felhasználni, hogy a korrupciónak még csak az árnyéka se vetüljön ezekre a beruházásokra.
Határozottan elutasította azt a nézetet, hogy a támogatás az egyháza lekenyerezése lenne a magyarországi parlamenti választások évében. Elismerte, hogy jó személyes kapcsolatot ápol Orbán Viktor miniszterelnökkel, de ezt annak tulajdonította, hogy előtte is, amiként mások előtt is mindig nyíltan beszélt a nézeteiről, terveiről. Hozzátette: e nyíltsága révén a svájci kormány részéről is eurómillióknak megfelelő támogatást sikerült szereznie az 1990-es években tervei megvalósítására. | [
"Erdélyi Református Egyházkerület"
] | [
"Bolyai Farkas Gimnázium"
] |
Miniszter az Omninvest mögött?
Demeter Ervin (Fidesz) szerint az új influenza elleni oltóanyagot gyártó Omninvest Kft. titokzatos céghálója mögött a háttérben felsejlik egy még hivatalban lévő magyar miniszter is. Erről csak komolyabb állami akarattal lehet többet megtudni, hiszen a társaság hátterében kialakított konstrukciónak éppen az a lényege, hogy megakadályozza a cég valódi tulajdonosainak kiderítését.
A politikus lapunknak adott interjújában megdöbbentőnek nevezte a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) újabb botrányát, az úgynevezett CD-ügy friss fejleményeit. A képviselő szerint több mint furcsa, hogy az MDF elnökválasztási eljárásában egy olyan hangfelvétel bizonyult perdöntőnek, amelyet a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat készített. Ez ugyanis önmagában számos kérdést vet fel.
Részletek a Magyar Nemzet 2009. december 8-i számában. | [
"Omninvest"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Nemzetbiztonsági Szakszolgálat",
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
A Fidesz nem tudja elfogadni azt a magyarázatot, hogy azt az ötmilliárd forintot, amit a MÁV az államtól kapott területeiért – ahol a kormányzati negyed épült volna –, ennek a teleknek a kitakarítására – bontásra, költözködésre, sínek áthelyezésére – fordítja a vasúttársaság – mondta Fónagy János sajtótájékoztatón. Hozzátette: a kormány tízmilliárd forintot költött el egy kivitelezhetetlen projektre, ám eddig volt egy olyan illúzió, hogy ebből 5-7 milliárd forinttal a MÁV "jól jár", hiszen a vasúttársaság kap ötmilliárd forint készpénzt, és kétmilliárd forint hiteltől megszabadul. Mára kiderült: ez nem így van.
Az Orbán-kormány közlekedési minisztere közölte: kérdés az, hogy a vasúttársaság vezetője, aki ezt az információt közölte, honnan tudja pontosan, hogy az említett feladatok elvégzése mennyibe fog kerülni. Fónagy János szerint "ennek a rengeteg pénznek az elköltése semmi mást nem eredményez, mint egy ingatlanspekulációs alapot, azt, hogy Pest szívében felszabadítottak (...) egy területet, aminek sorsa ismeretlen".
A politikus azt mondta: a költségvetés és az emberek szűken számolva ötmilliárd forintot vesztettek ezen az ügyön, de tágabb nézőpontból ez a spekulációs előkészület tízmilliárdba került.
"Ezzel kell ennek a jelenlegi kormánynak elszámolnia, ezért kell a felelősséget vállalnia az emberek előtt" – fogalmazott.
Közölte: az ötmilliárd forint nagyon sok pénz, például egy 600-700 fős iskola éves költségvetése 250-300 millió forint, míg egy óvoda működtetése – mérettől függően – 50-70-100 millióba kerül évente. Fónagy hozzátette: ha ezt az összeget a főállású anyaság finanszírozására fordítanák, akkor az érintett 43-45 ezer család számára 50 százalékkal lehetne megemelni a nekik járó összeget.
(mti) | [
"MÁV"
] | [] |
Jogerősen is felmentette a bíróság a Válasz Online újságíróját a rágalmazás vétsége miatt indított magánvádas eljárásban, amelyet a "Bayerné titokban adta el a multiknak a vérplazmát" című cikk miatt indított Élő Anita ellen Bayerné dr. Matusovits Andrea. Férje, Bayer Zsolt korábban publicisztikában írta le: kollégánkat börtönbe kellene zárni. A bíróság szerint a cikk a tényállításai "alkalmasak lehetnek a sértett becsületének csorbítására", de "nem büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul". Márpedig itt ez történt.
Lapunk munkatársa még 2019 májusában kinyúlt pulóvert és kitaposott cipőt öltött, és két fővárosi vérplazmaközpontnál is beállt a sorba, hogy megtapasztalja, hogyan adják el egyetemisták, kis pénzű emberek pénzért – mások pedig segítségnyújtásként – hétről hétre a vérplazmájukat erre szakosodott piaci szereplőknek. Lapunkat az a cél vezette, hogy cikket írjunk a hazai vérplazmaüzlet virágzásáról, Magyarország ugyanis kontinensbajnokká vált az akkor 34 plazmaközpontjával. A plazmakaland azonban nem ért véget egy vérvétel utáni leragtapaszozott karral, ugyanis azt is feltártuk, mi történik a nemzeti vérkincs részét képező "állami" plazmával. A sárgás színű vérplazma, a vér egyik alkotóeleme az Országos Vérellátó Szolgálatnál (OVSZ) is fontos anyag, a magyar betegek ellátásához nem szükséges mennyiséget a magyar állami szerv értékesíti a piacon. Idáig ez megfelel a nemzetközi gyakorlatnak, hiszen a plazma életmentő gyógyszerek alapanyaga. Cikksorozattá bővülő írásainkban azt kifogásoltuk, hogy a Bayerné által vezetett intézmény titokban adta el újabb három évre az állami plazmát, mégpedig a világpiaci ár alatt.
Bíróság elé azért kellett állnunk, mert Bayerné dr. Matusovits Andrea 2020 elején magánvádas pert indított a cikk szerzője ellen.
Az eljárás tehát nem ügyészi indítványra kezdődött, hanem a vérellátó főigazgatójának – mint utóbb kiderült magánemberként – tett beadványára.
Az akciót Bayer Zsolt publicista "vezette fel", aki Bayerné férjeként publicisztikát írt arról, hogy munkatársunkat börtönbe kellene zárni.
A magánvádas eljárás több ponton hasonlít egy közvádas perre: munkatársunkat vádlottnak szólították, Bayernét pedig sértettnek, mintha valóban egy bűncselekmény áldozata lenne. Miközben a cikk azt kifogásolta, hogy a nemzeti vérkincs részét képező vérplazma eladását a jogszabályok előírása ellenére az általa vezetett intézmény nem versenyeztetve, hanem nyilvános eljárás nélkül újabb három évre eladta, a világpiacinál alacsonyabb áron.
A bíróság Bayerné dr. Matusovits Andrea kifogásai alapján a következő közlések tényszerűségét vizsgálta:
"Bayerné titokban adta el multiknak az állami vérplazmát, a Bayerné által vezetett vérellátó újabb három évre eladta a nemzeti vérkészlet fontos részét",
"megint a piaci ár alatt szállítják el a plazmát, 2019 óta újabb verseny nélkül",
"úgy lépett hatályba az OVSZ nagyon alacsony árról szóló szerződése 2019 nyarán, hogy a történetnek már nincs magyar szereplője, közvetlenül két nagy multihoz kerül a magyar plazma",
"tender nélkül ugyanaz a két cég kapta meg a vérplazma felvásárlásának jogát most újabb három esztendőre",
"nemcsak verseny nem volt, de közleményt sem adtak ki a nemzeti vérkészletet érintő hírről, csak az erről szóló listát módosították 2019. december 4-én",
"a szerződést és annak módosítását titkolják, azt Bayerné kérésünkre sem adta ki."
Az első- és másodfokú bíróság is megállapította, hogy valamennyi megállapítás tényekkel alátámasztott, az ítélet egyszerűen jogi nyelvre fordította az újságcikket, például így: a "439/2015. (XII. 28.) kormányrendelet a pályáztatás eredményeként létrejött szerződés meghosszabbítására expressis verbis nem biztosított lehetőséget". Vagyis arra, hogy három évre pályáztatás nélkül jusson a vevő a vérplazmához. Igazolni tudtuk a titokban szó használatának jogosságát, az OVSZ ugyanis nem tüntette fel a jogszabályoknak megfelelő módon az ügyletet a saját honlapján, magát a szerződést pedig csak az adatvédelmi hatóság határozatára adta ki lapunknak, jóval a cikk megjelenése után.
Az ítélet szerint Bayerné dr. Matusovits Andrea közszereplőnek minősül, a cikk a közérdeket szolgálja, kijelentéseinek ténybeli alapja van, "a vádlott újságíróként betartotta a szakmai szabályokat és jóhiszeműnek minősíthető".
Bayerné a per során azt is kifogásolta, hogy írásunkban Bayernének tituláltuk, ám a bíróság megállapította, hogy jogszerűen tehettük. Hiszen: ez a neve.
A tényfeltáró cikk egyébként nem maradt hatástalan: az Országos Vérellátó Szolgálat írásunk megjelenése után mégis tendert írt ki a vérplazma értékesítésére, amelynek révén az eredetinél magasabb áron adják el a nemzeti vérkincs részét képező életmentő alapanyagot.
Nyitókép: Bayer Zsolt és felesége a Békemeneten (fotó: ATTILA KISBENEDEK STF / AFP)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>> | [
"Országos Vérellátó Szolgálat"
] | [
"Válasz Online",
"Országos Vérellátó Szolgálatnál"
] |
Mint ismert, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. 2018. október 31-i hatállyal visszavonta a Zöld Híd B.I.G.G. Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Nonprofit Zrt. megfelelőségi véleményét, illetve megállapította, hogy a cég tevékenysége nem felel meg az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervben foglalt célok elérésére, a követelmények teljesítésére.
Minderre azután került sor, hogy a cég mögött álló két zöldpárti politikus, Gémesi György és Gyenes Szilárd szemétszállítási káoszt teremtve igyekezett sarokba szorítani a kormányzatot. A Zöld Híd miatt veszélybe került a szemétszállítás 116 Pest és Nógrád megyei településen. Gémesi a botrányba belebukott, november 5-én lemondott a Zöld Híd B.I.G.G Nonprofit Kft.-t tulajdonló Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás elnöki posztjáról.
A szemétszállítási botrányban szintén szerepe volt Gyenes Szilárdnak is, aki a Zöld Híd megbízott ügyvezetője. Gémesihez hasonlóan ő is kötődött az LMP-hez, a zöldpárt nyugat-nógrádi országgyűlési képviselőjelöltje volt, ráadásul Gödöllő polgármesterének bizalmi embereként a város alpolgármestere is volt egy időben.
Gyanús jutalomosztás a távozás előtt
A Figyelőhöz eljutott a Zöld Híd Nonprofit Kft.-nek a 2018. november 30-i (sic!) keltezésű feljegyzése, melyben a távozó Gyenes Szilárd 2,5 havi minőségi jutalék kifizetéséről rendelkezik a cég informatikai vezetője részére. A jutalék kifizetését a november végi keltezésű üzenetben Gyenes azzal indokolta, hogy a Zöld Híd informatikai hálózata 98 százalékban rendelkezésre állt.
Külön furcsaság az ügyben, hogy mint arról a PestiSrácok korábban beszámolt, a Zöld Híd november 13-án fél ötkor arról posztolt a Facebookon, hogy támadás miatt átmenetileg le kellett kapcsolni a vállalat weboldalát. A portál birtokába jutott információk szerint informatikusok megnézték a terhelésről szóló állítás valóságtartalmát, aminek során kiderült, hogy az állításukkal ellentétben nem terhelték túl az weboldalt.
A PestiSrácok cikke külön kiemelte, hogy vannak, akik attól tartanak, egyáltalán nem marad semmilyen olyan adat, amiből kiderül, hogy mire mentek el a Zöld Híd, de legfőképp az adófizetők pénzei.
Nem reagálnak a megkeresésekre
A Zöld Híd rendszer tulajdonosai, az Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás polgármesterei több alkalommal írásbeli kérdést intéztek Gyenes Szilárdhoz, hogy az állítólagos túlterheléses támadás miatt tettek-e már rendőrségi feljelentést, de a mai napig nem kaptak választ.
A polgármesterek arra sem kapnak választ, hogy az állítólagos pénzhiány miatt a szemétszállítást leállító Zöld Híd felmondási idejét töltő ügyvezetője milyen - a hírek szerint 10 milliós nagyságrendű - keretből osztogat utolsó ügyvezetői napjaiban a vezetőség lojális tagjainak jutalmakat, milyen munkaszerződés módosításokat, béremeléseket hajt végre, melyek hatása egyértelműen az új cégvezetést fogja terhelni.
Kérdéseinkkel megkerestük a Zöld Híd Kft.-t. Amint reagálnak, frissítjük a cikkünket.
Borítókép: youtube | [
"Zöld Híd B.I.G.G Nonprofit Kft."
] | [
"Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás",
"Zöld Híd Nonprofit Kft.",
"Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.",
"Zöld Híd B.I.G.G. Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Nonprofit Zrt.",
"Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás"
] |
Továbbra is tárgyal a főváros az új metrókocsikat építő Alstommal, de új metrókocsitenderen is gondolkoznak - jelentette be Tarlós István főpolgármester szerdán. Tarlós szerint a főváros fellebbez a nanterre-i bíróság keddi határozata ellen, amely kedden kimondta, hogy az Alstomnak nem kell visszafizetnie azt a 37 milliárd forintot, amelyet a határidőre el nem készült metrókocsikért kapott előlegként a BKV-tól.
Azonnal fellebbez a főváros az ellen a francia bírósági döntés ellen, amely az új metrókocsikat építő Alstom nevű cégnek adott igazat - jelentette be Tarlós István főpolgármester a Városházán tartott szerdai sajtótájékoztatóján. A nanterre-i bíróság keddi határozata szerint az Alstommal szerződő BKV nem hívhatja le azt a bankgaranciát, amely a magyar közlekedési vállalat szerint azért jár neki, mert az Alstom nem készült el határidőre az új budapesti metrókocsikkal, és eddig nem tudta megszerezni az üzemeltetésükhöz szükséges engedélyeket sem. A BKV erre hivatkozva követelte vissza azt a 37 milliárd forintot, amelyet előlegként kifizetett.
Tarlós szerint a francia bíróság határozata csak a 37 milliárd forintos bankgarancia lehívásáról szól, és szerinte számos súlyos tévedés szerepel benne. Ezek közé tartozik Tarlós szerint, hogy azt feltételezik, a főváros orosz vállalatokkal akar majd üzletet kötni az új metrókocsikra, valamint az is, hogy a bíróság szerint azért akarják lehívni a 37 milliárdot, hogy a BKV folyó kiadásait ebből finanszírozzák. Tarlós szerint egyébként "pikáns" az, hogy egy francia bíróság dönt a francia cég és a BKV közötti perben.
Tarlós azt mondta, hogy komolyabb lépést is fontolgatnak, de erről nem árult el részleteket. A főpolgármester kijelentette, hogy a céggel kezdett tárgyalásokat folytatják, viszont az új metrókocsitender kiírását is mérlegelik.
Tarlós azt is bejelentette, fel fogja venni a kapcsolatot Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztossal, hogy vizsgálja felül a 2006-ban megkötött szerződést. Tarlós szerint az előző városvezetés nem tett meg mindent, hogy a BKV és az Alstom közötti szerződés teljesüljön. A főpolgármester szerint az Alstommal kötött szerződés olyan elemeket tartalmaz, amelyek kikötik, hogy ha a metrókocsiknak nem sikerül megszerezni a szükséges engedélyeket, akkor azért a cég nem felelős. Tarlós azt is hangsúlyozta, hogy a szerződés miatt annak ellenére ki kellett fizetniük az ár felét az Alstomnak, hogy a cég nem teljesítette időben a szerelvények leszállítását. Tarlós szerint mostanra mind a 37 szerelvénynek Magyarországon kellene lennie, ennek ellenére csak három van itt.
A főpolgármester azt is elmondta, hogy a BKV-nak nem maradt választása, csak a szerződés felbontása, ugyanis erre egy, még az előző ciklus alatt elfogadott közgyűlési határozat kötelezte a céget, amely szerinte azt mondja ki, hogy ha a metrókocsik nem szerzik meg az engedélyeket a közgyűlés által meghatározott határidőre, akkor a szerződést fel kell bontani.
Együttműködne a pereskedő Alstom
A 2-es és a 4-es metróvonalra szánt szerelvényeket gyártó francia Alstom amiatt fordult bírósághoz, hogy a BKV október 20-án felmondta a céggel kötött szerződést a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) döntése miatt. Az NKH nem adta meg a végleges típusengedélyt az Alstom által legyártott szerelvényeknek, és októberben jogerősen elutasította az Alstom fellebbezését. A szerződés felmondásával párhuzamosan a BKV megpróbálta lehívni a felmondás esetére járó 37 milliárd forintos bankgaranciát. Az Alstom szerint azonban a garanciák lehívása és a szerződés felmondása is jogtalan.
December 9-én a tárgyalásra Nanterre-be utazott Kocsis István, a BKV vezérigazgatója és Klados Gusztáv, a DBR Metró Projekt Igazgatóság vezetője, de a bíróság keddi határozata az Alstomnak adott igazat. A határozat megtiltja a bankoknak a BKV által már kifizetett előleg visszafizetését, és a teljesítési garanciák lehívását. A BKV így 37 milliárd forintjához nem tud hozzájutni.
A pereskedés ellenére az Alstom keddi közleményében azt írta, kész folytatni a tárgyalásokat a BKV-val, a fővárosi önkormányzattal, valamint az NKH-val. Ha a feleknek nem sikerül megegyezniük, a BKV nemcsak a 37 milliárd forintos bangaranciát veszítheti el, hanem a 4-es metró sorsa is veszélybe kerülhet: az Európai Uniótól erre a célra kapott támogatások elszámolási határideje 2015 - ha pedig nem sikerül eddig az időpontig beszerezni az új járműveket és befejezni a metró építését, azok költségeit teljes egészében a fővárosnak és a magyar államnak kellene viselnie. Ez 181 milliárd forintot jelent.
A metrókocsik sorsának alakulását folyamatosan követheti ezen az oldalon. | [
"Alstom",
"BKV"
] | [
"DBR Metró Projekt Igazgatóság",
"Európai Unió",
"Nemzeti Közlekedési Hatóság"
] |
Korrupcióval gyanúsítják az adóellenőrt
Salgótarján | Hivatali visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja miatt állította elő és hallgatta ki gyanúsítottként a rendőrség az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága salgótarjáni kirendeltségének egyik vezető tisztségviselőjét – tájékoztatta portálunkat szerdán Dankóné Nagy Éva, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.
– A rendelkezésre álló adatok szerint a vezető beosztású tisztségviselő visszaélt hivatali helyzetével azért, hogy az adóhatóság által folytatott vizsgálatokban jogtalan előnyt szerezzen egyes ellenőrzés alá vont vállalkozóknak.
A gyanúsított lakásán és munkahelyén házkutatásokat tartottak a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztályának nyomozói – mondta Dankóné Nagy Éva rendőrségi szóvivő, aki a nyomozás érdekeire hivatkozva nem kívánt további részletekről beszámolni. A büntetőeljárás jelenleg is folyamatban van, ennek során tanúkat hallgatnak meg, folytatódik a gyanúsított kihallgatása és szakértői vizsgálatokat végeznek el.
A rendőrség ugyanakkor cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint "kommandósok" rontottak rá a salgótarjáni APEH-irodában az egyik főosztályvezetőjére. Az eljárás alá vont személyt ugyan valóban a munkahelyéről állították elő, de ezt nem a bevetési szolgálat hajtotta végre. A szóbeszéddel szemben a gyanúsítottal szemben nem alkalmaztak bilincset, vagy más kényszerítő eszközt. Az előállított személy szabadlábon védekezik, nem vették őrizetbe. | [
"APEH"
] | [
"Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság",
"Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal",
"Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága"
] |
A Jobbik hűtlen és hanyag kezelés gyanúja miatt feljelentést tett a MÁV-székházak ügyében ismeretlen tettesek ellen. A párt szerint az államot 4-5 milliárd forintos kár érte azzal, hogy a vasúttársaság kiköltözött Andrássy úti központjából és új irodákat bérel a Könyves Kálmán körúton.
Korondi Miklós, a Jobbik országgyűlési képviselője csütörtökön hangsúlyozta: az Országos Rendőr-főkapitányságon, december 14-én tett feljelentésükkel Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos munkáját kívánják segíteni, azért, hogy – mint mondta - minél hamarabb felelősségre vonhassák a közvagyont hűtlenül és hanyagul kezelőket.
Kiemelte: feljelentésüket az Állami Számvevőszék 2009 augusztusában készült jelentésére alapozták, amely kimondja, hogy a MÁV alapító okiratát megsértve kötötték az új székház kölcsönszerződését. Korondi Miklós szerint a vasúttársaság emellett nem mérte fel körültekintően az árfolyamkockázatokat, továbbá nem készített elemzést az Andrássy úti székház értékesítésének célszerűségéről, ráadásul az új irodákban a piaci áraknál kedvezőbb bérleti díjakat sem sikerült kiharcolnia.
A jobbikos képviselő szerint a magas üzemeltetési költségek így nem csökkentek: a MÁV-nak immáron évi kétmilliárd forintot kell fizetnie új székháza bérletéért, míg az Andrássy úton álló ingatlan üzemeltetése csak 190 millió forintot emésztett fel évente. Korondi Miklós aláhúzta: a vasúttársaságnál így eddig összesen 4-5 milliárd forintos veszteség keletkezett.
A MÁV 2008-ban költözött ki a világörökségi védelem alatt álló, fővárosi Andrássy úton található központjából, amelyet azóta nem használnak, állaga folyamatosan romlik – hangsúlyozta az ellenzéki politikus. Aláhúzta: a költözést hivatalosan azzal indokolták, hogy így az addig megosztott vasúti adminisztráció egy épületbe kerül. A Jobbik szerint azonban az előző kormány idején "egyesek szerették volna megkaparintani ezt a patinás épületet". Korondi Miklós úgy gondolja, ez végül a "környéken zajló ingatlanpanamákhoz kapcsolódó feljelentések miatt hiúsult meg". | [
"MÁV"
] | [
"Országos Rendőr-főkapitányság",
"Állami Számvevőszék"
] |
Közleményben cáfolta a Magyar Telekom Nyrt. a múlt héten, a hvg.hu weboldalon - majd ennek nyomán több elektronikus és nyomtatott sajtótermékben, köztük lapunkban is - megjelent, a társaságot érintő ügyekben folyó vizsgálat eredményeiről szóló beszámolót, így a cég volt vezetőinek feljelentését is.
"A Magyar Telekom május 21-én és 26-án közleményben tájékoztatta a sajtót és a befektetőket a vizsgálat fejleményeiről, illetve a társaság ellen indított perekről. A közlemények minden információt tartalmaznak, amit a társaság ezen ügyekben jelenleg el tud mondani. Ennek ellenére a Magyar Telekom közleményeit követően a hvg.hu internetes portálon - majd arra hivatkozva a magyar és a nemzetközi sajtóban - megalapozatlan feltételezéseket tartalmazó cikkek jelentek meg, amely feltételezések közül több sérti a társaságunk jó hírnevét, valamint alkalmas a hazai és nemzetközi közvélemény megtévesztésére (például a New York-i Tőzsdéről való kivezetés, a milliárdos kártérítési kötelezettség, az osztalékfizetési határozat megsemmisítésére vonatkozó - jogilag nem alátámasztott - igény precedens nélküli sikeres érvényesítésének valószínű eseményként beállítása)" - áll a társaság által kiadott sajtóközleményben.
A hvg.hu cikkében közreadott értesülések forrásaként megnevezett személyek cégeivel a Magyar Telekom perben áll. "Ennek megfelelően a társaságunk az általuk említett perek tárgyában bíróságon kívánja kifejteni álláspontját" - közli az cég közleményében, amelyben megjegyzik: szenzációkeltésre alkalmas ugyan, de nem felel meg a valóságnak a Straub Elek korábbi vezérigazgató és Balogh András volt stratégiai igazgató elleni feljelentést tényként beállító híresztelés sem.
Az [origo] Kommunikációs és Médiaszolgáltatási Zrt. a Magyar Telekom csoport tagja. | [
"Magyar Telekom Nyrt."
] | [
"Magyar Telekom csoport",
"Kommunikációs és Médiaszolgáltatási Zrt."
] |
Napirend előtt felszólal Schmitt Pál a parlamentben, de előtte egyeztet Orbán Viktorral - ez hangzott el a hvg.hu információi szerint a Fidesz-frakció rendkívüli ülésén.
Nem szerepelt ugyan a Fidesz eredeti napirendi ülésén Schmitt Pál plágiumügye és esetleges lemondása, de Lázár János frakcióvezető reggel 9 órára rendkívüli ülést hívott össze az ügyben. Az eredeti tervek szerint Lázár János 11 órakor tartott volna sajtótájékoztatót a frakción elhangzottakról, de a tájékoztatót lemondta a Fidesz.
Orbán négyszemközt beszélt Schmittel
Orbán Viktor az ülés előtt újságíróknak azt mondta, álláspontja ugyanaz a köztársasági elnökkel kapcsolatban, mint eddig: az elnök személye szent és sérthetetlen. Az elnök ügyében csak és kizárólag az elnök dönthet, hasonlóan a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Számvevőszék elnökéhez vagy éppen az igazságszolgáltatás vezetőihez – közölte, hozzátéve: a Fidesznek ezt a "méltóságteljes, higgadt, nyugodt kormánypárti álláspontot" kell képviselnie.
Arra a kérdésre, hogy mit gondol az MSZP és az LMP Schmitt Pál elmozdítására irányuló kísérleteiről, a kormányfő úgy válaszolt: az ellenzék kísérletei alkotmányosan rosszak, erkölcsileg aggályosak. A miniszterelnök szerint ha Schmitt Pál köztársasági elnök úgy dönt, hogy az igazságáért harcolni akar, akkor ezt a jogot senki sem veheti el tőle. Mint fogalmazott, ezt fogja elmondani a parlamenti frakció előtt is.
Hasonlóan nyilatkozott információink szerint Orbán zárt ajtók mögött is. Úgy tudjuk, a képviselőcsoport egyórás ülésén nem alakult ki vita, már csak azért sem, mert a pártelnök-miniszterelnök már az ülés elején közölte, Schmitt Pál jelezte neki, hogy 13 órakor beszélni fog napirend előtt a parlamentben. Hogy az államfő esetleges lemondását, vagy az eddig mondanivalóját jelenti-e be, azt nem árulta el Orbán a fideszeseknek.
Tartanak attól, hogy ráég a Fideszre
A kormányfő erről egyeztet ezekben a percekben is Schmitt Pállal. A hvg.hu információi szerint a kormányfőt beszéde közben értesítették, hogy az államfő azonnal egyeztetni akar vele, ezért elhagyta a termet.
A frakcióülés hátralévő részében is Schmitt maradt a téma. Információink szerint több képviselőtől elhangzott néhány megjegyzés arról, hogy ez az ügy a Semmelweis Egyetem és az államfő közötti vita, ugyanakkor Schmitt Pál további elnöksége morálisan és politikailag is tarthatatlan. A Fidesz számára hosszú távon problémát fog okozni, mert ráég a pártra. Ugyanakkor volt olyan képviselő, aki amellett szólalt fel, hogy Schmitt Pálnak még egy esélyt kell kapnia.
Harrach Péter, a KDNP képviselőcsoportjának vezetője az ülés után azt mondta a hvg.hu-nak: az államfő kezében a döntés. Arra a kérdésre, hogy mi lesz az elnök távozását követelő Szalma Botond budapesti KDNP-elnökkel, Harrach Péter úgy válaszolt: Szalma a magánvéleményét hangoztatta, ennek ellenére lesznek következményei a nyilatkozatának.
Schmitt Pál plágiumügyét január 11-én robbantotta ki a hvg.hu. Mint lapunk megírta, az államfő kisdoktori dolgozatából mintegy 180 oldal szinte szó szerinti egyezést mutat Nikolaj Georgiev bolgár sportkutató egy másik, 1987-ben hasonló címmel készített francia nyelvű tanulmányával. Ezenfelül 17 oldal Klaus Heinemann német professzor 1991-ben megjelent tanulmányának fordítása. Az államfő disszertációjában a táblázatokat és a grafikonokat is lemásolta, sőt, fénymásolatokat is használt.
Schmitt Pál a botrány óta kitart amellett, hogy sem a Testnevelési Egyetem, sem témavezetője és opponense nem szólt neki arról, hogy ilyet nem szabad: utóbbit egyik opponense tagadta. Köztudott az is, hogy Schmitt Pál állításával ellentétben az államfőt is meghallgatta a Semmelweis Egyetem tényfeltáró bizottsága. | [
"Fidesz"
] | [
"Magyar Nemzeti Bank",
"Testnevelési Egyetem",
"Állami Számvevőszék",
"Semmelweis Egyetem"
] |
Derült égből jött a szakítás, Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke teljesen váratlanul és teljes csendben megvált egyik legfőbb bizalmasától. Nagy Rózának november elején kellett távoznia az MNB főigazgatói székéből, de a titokban lezajlott személycseréről csak néhány napja szivárgott ki az első hír.
Miközben Matolcsy György MNB-elnök egyre újabb milliárdos épületekkel bővíti ingatlanportfólióját, búcsút intett bizalmi köre egyik régi tagjának. Nagy Róza 2010 óta Matolcsy György belső munkatársa volt, aki árnyékként követte főnökét a munkahelyváltások idején is. Kapcsolatuk egészen az utóbbi hetekig kikezdhetetlennek tűnt.
Matolcsy öt éve, gazdasági miniszteri kinevezésekor a jobboldali média nagy megrökönyödésre választotta maga mellé Nagy Rózát közigazgatási államtitkárnak. Addig a jobboldalt támogató lapokban nem tartozott a kedvencek közé, mert, bár az első Orbán-kormányban is közigazgatási államtitkár volt a Gazdasági Minisztériumban, 2002 után, Medgyessy Péter regnálása idején is a tárcánál maradt kkv-k fejlesztéséért felelős helyettes államtitkárként. Később az is kiderült róla, hogy Molnár Lajos, egykori SZDSZ-es egészségügyi miniszter sógornője. Nagy Róza Hévízen a kórház igazgatója volt, ahol a helyi jobboldal gazdasági bűncselekmények gyanújával eljárást kezdeményezett ellene. Matolcsy árnyékában azonban nem kellett több támadástól tartania.
Matolcsy 2013-ban lett az MNB elnöke, Nagy Róza pedig az egyik legfontosabb pozíciót, a részben miatta létrehozott főigazgatói széket foglalhatta el, és azóta lényegében ő volt a jegybank operatív irányítója.
A szakításról hírt adó Hvg.hu azt írta, az MNB-ben általános volt a tanácstalanság, hogy a volt főigazgatót miért száműzték az MNB-ből a jegybank alapítványaihoz. A jegybank hivatalosan nem mondott semmit, még azt sem árulta el, hogy Nagy Róza az MNB alkalmazottja maradt-e. A MNB annyit volt hajlandó közölni, hogy a volt főigazgató november 4-től négy területért felelős, de ezek mind a jegybank által létrehozott alapítványokhoz, illetve azok cégeihez kötődnek.
A Hvg.hu a legvalószínűbb magyarázatnak a teakonyhák bezáratása miatt kialakult belső felháborodást tartja. A nyáron a jegybank egyik cége, a büféket üzemeltető MNB Jóléti Kft. kerülhetett kedvezőbb helyzetbe azáltal, hogy a jegybanki vezetés megtiltotta a dolgozóknak saját meleg étel behozatalát, a mikrókat elvitették, razziáztak, és jelentették, ha valaki megsértette a szabályokat.
Az Index forrásai is megerősítették, hogy a meglehetősen zárt Matolcsy-univerzumban továbbra is mennek a találgatások, és a teakonyhaügynél sokkal vadabb, a gyors és titkolt kirúgás drámaiságához jobban illeszkedő magyarázatok is lábra kaptak. A jegybank dolgozói közül sokan tudni vélik, hogy nemzetbiztonsági figyelmeztetésnek engedelmeskedett Matolcsy, amikor végre eltávolította bizalmasát. A belső pletykák szerint Nagy Rózának orosz kapcsolatai miatt kellett mennie. Tény, hogy az egykori magyar–szovjet határnál született Nagy Moszkvában járt egyetemre, később pedig a magyar–orosz kereskedelmi kapcsolatok alakításában fontos szerepet játszó szervezeteknél is tevékenykedett.
Pénzügyi körökben viszont azt beszélték, hogy Matolcsy ismét kormánytagságra pályázik, és Varga Mihállyal a gazdasági miniszterségért cserélné el az MNB elnöki székét. A teória terjesztői szerint Nagy Róza az új "partraszállás" előkészítését kapta feladatul.
A legéletszerűbb magyarázat viszont Matolcsy környezetének klikkesedését teszi felelőssé. Úgy tudjuk, hogy az egyre inkább csak saját köreiben mozgó Matolcsy bizalmasai között bomlott meg az egyensúly. Az MNB monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős alelnöke, Balog Ádám ugyan a nyáron az MKB Bank elnök-vezérigazgatója lett, de továbbra is Matolcsy hű emberének számít. Forrásaink állítása szerint Matolcsy az elmúlt hónapokban egyre többször osztotta meg csak vele nézeteit, és ezekre a találkozókra nem hívták meg Nagy Rózát, végül pedig a bizalmatlanság vezetett a lemondatáshoz. | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"MNB Jóléti Kft.",
"MKB Bank",
"Gazdasági Minisztérium"
] |
Falat bontottak volna. Ismeretlenek falbontással akartak bejutni Abdán a Delikát üzlet irodájába október 9-én estéről másnapra virradó éjszaka. Igyekezetük hiábavaló volt, nem sikerült az irodába bemenniük. Azonban több, a műveletükhöz használt szerszámot is hátrahagytak.
A cégnél és több más helyen tartott házkutatás során a nyomozók nagy mennyiségű iratot foglaltak le.Lapunk információja szerint a NAV Nyugat-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága őrizetbe vette a CBA-üzletlánc franchise rendszeréhez tartozó abdai székhelyű Delikát Kft. tulajdonosait, közülük kettőnek a bíróság elrendelte előzetes fogva tartását.A gyanú szerint a cég vezetésének számlájára közel 4 milliárd forintos áfacsalás írható.Úgy tudni, a vezetés papíron külföldre szállított áruk után igényelt vissza áfát, majd az árut itthon értékesítette. Emellett beszállítóktól vásárolt áru esetében is történhettek visszaélések. A vámnyomozók a házkutatás során nagy mennyiségű iratot foglaltak le, ezek elemzése tart.Megkeresésünkre a NAV regionális bűnügyi igazgatója, Csiszár Csaba alezredes annyit megerősített, hogy valóban nyomoznak egy közel 4 milliárd forintos áfacsalás ügyében, amelyben Győr környéki cég érintett, s amelynek tulajdonosai közül ketten előzetes letartóztatásban vannak.Az alezredes türelmet kérve megjegyezte, a nyomozás eredményeiről a NAV országos sajtótájékoztatón számol be részletesen néhány nap múlva.A CBA-üzletlánc kommunikációs vezetője, Fodor Attila érdeklődésünkre elmondta:– A menedzsment természetesen tud a történtekről. De mert az érintettek a CBA-nak nem tulajdonosai, hálózatukkal franchise rendszerben csatlakoznak az üzletlánchoz, bővebb információval nem rendelkezünk.A nyomozás eredményeiről a NAV országos sajtótájékoztatón számol be részletesen néhány nap múlva.Mindenesetre gondoskodunk az érintett üzletek ellátásáról, zavartalan működéséről, hogy a vásárlók érdekei ne sérüljenek – mondta Fodor Attila kommunikációs vezető. | [
"CBA",
"Delikát"
] | [
"Nyugat-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága"
] |
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség ugyan tanúként hallgatta ki Szitka Pétert, s egyelőre úgy tűnik, Kazincbarcika polgármestere nem keveredett bele a Zuschlag-ügybe. A kecskeméti főügyészség illetékese – lezáratlan ügyről lévén szó – nem adott ki információkat a kihallgatás jegyzőkönyvének tartalmáról, viszont megtudtuk: nem véletlenül rendelték be tanúként a borsodi politikust. Szitka Pétert szoros barátság fűzte Zuschlag Jánoshoz, aki az előző ciklusban az országgyűlés ifjúsági és sportbizottságában tevékenykedett együtt Barcika 36 éves polgármesterével. Mint kiderült, eddig legalább száz tanút hallgattak ki, miközben nyolc személy szerepel az ügyben gyanúsítottként.
Zsiga Marcell, a Fidelitas országos alelnöke (korábban a Borsod megyei szervezet vezetője) úgy véli, nehéz elhinni, hogy Szitka Péter nem tudott a pályázati, alapítványi pénzek elosztásáról, hiszen 2005-ben még FIB-elnökként tulajdonképpen Zuschlag János felettese volt. Az ellenzéki ifjúsági szervezet alelnöke szerint eddig nem bizonyosodott be, hogy érkezett volna pénz Borsodba az alapítványtól, ugyanakkor megjegyezte: amennyiben Szitka valóban nem szerzett tudomást a Zuschlag János nevéhez köthető csalásról, akkor a Fiatal Baloldal vezéreként alkalmatlan volt feladata ellátására. Kérdés: ha egy néhány ezres ifjúsági szervezet elnökeként elkerülte figyelmét az alapítványi ügylet, akkor ilyen mentalitással miképpen vezethet egy harmincezer lelkes várost Borsod megyében? Zsiga Marcell szerint másik variáció, hogy Kazincbarcika jelenlegi polgármestere netán tudott volna a titkos machinációról, de hallgatott róla, akkor ebben az esetben – veti föl lehetőségként – bűnrészesnek tekinthető, mert mint a mondás tartja: vétkesek közt cinkos, aki néma. Az alelnök mindenesetre fenntartásokkal fogadja csak el a Szitka Péter ártatlanságáról szóló híreket, s állítja: a Zuschlag-féle történet talán nem más, mint a közvélemény figyelmének elterelése az MSZP egyéb visszaéléseiről. Emlékeztetett: zajlik a szocialisták "Nagy Párbeszéd" című országjáró agitációs körútja, s kellemetlen volna, ha a nagyobbik kormánypárt akkor zuhanna bele egy újabb botrányba, amikor tisztességükről akarják meggyőzni a magyar lakosságot.
Szitka Péter elzárkózott a nyilatkozattételtől, kabinetfőnöke, Szvoboda László viszont elmondta: kétség sem férhet a kazincbarcikai polgármester tisztességéhez. Úgy fogalmazott, Szitka becsületes ember, ő pedig ezért vállalt kabinetfőnökséget a fiatal városvezető felkérésére. Emlékeztetett, felettese 2006-ban már nem indult az országgyűlési választásokon, hiszen a polgármesterségre készült, s októberben nyert is. A kabinetfőnök hozzátette: az egykori parlamenti képviselő hitvallása szerint fontosabb Kazincbarcika érdekeinek képviselete, mint a parlamenti mandátum, éppen ezért nyerhette meg a helyhatósági választásokat. Mindazonáltal Szvoboda úgy tudja, a Zuschlag-história idején már nem dolgozott együtt a FIB-ben Zuschlag és Szitka, tehát nincs miről beszélni. | [
"MSZP",
"Fiatal Baloldal"
] | [
"Bács-Kiskun Megyei Főügyészség"
] |
A nadapi vállalkozás székhelye egy medencés, inkább villának kinéző ingatlanban van. Tiborcz Eszter mellé tavaly beszállt édesanyja, dr. Tiborcz Sándorné is. Erről Tiborcz Eszter korábban azt írta, édesanyja kisebbségi tulajdonszerzése a cégben "annak családi jellegét erősíti." A Rekettyés Agro Kft. alig volt egyéves, amikor majdnem 34 millió forintot nyertek.
Az év első három hónapjában összesen 187,5 millió forint támogatást ítéltek Tiborcz Eszter Zsuzsanna és édesanyja, dr. Tiborcz Sándorné közös cégének, a Rekettyés-Agro Kft.-nek az uniós alapokból finanszírozott Vidékfejlesztési Program keretében, derült ki a pályázati eredményeket összesítő honlapról.
A cég igencsak fiatal: Tiborcz István nővére 2021 januárjában alapította a Velencei-tó közelében fekvő Nadapon. Még ugyanabban a hónapban kisebbségi tulajdonosként jelent meg a mezőgazdasági vállalkozásban Dr. Tiborcz Sándor Istvánné, a miniszterelnök vejeként is ismert Tiborcz István és Tiborcz Eszter Zsuzsanna édesanyja. A cég székhelye a nyilvános adatok szerint most is itt, ebben az úszómedencés (esetleg víztározós), villának kinéző épületben van:
Fotó: Google Earth
A Rekettyés Agro Kft. alig volt egyéves, amikor befutottak az első kedvező, közpénzes hírek:
2022. január 18-án 33,9 millió forintot agrár-környezetgazdálkodási kifizetés jogcímen,
2022. március 4-én 5,1 millió forintot "Szántóföldi termelés digitális fejlesztése" tárgyban,
2022. március 25-én 148,5 millió forintot "Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása" tárgyban ítéltek meg a vállalkozásnak.
Forrás: palyazat.gov.hu
A Magyar Államkincstár (MÁK) honlapján közzétett, a mezőgazdasági kifizetéseket bemutató összegzése szerint idén a Rekettyés-Agro Kft.-nek 11,3 millió forint támogatást fizettek ki, ebből 9,1 millió forintot uniós, 2,2 millió forintot nemzeti forrásból.
Tiborcz Eszter – tehát ő és nem a cége – az idei évet már egy megítélt támogatással indította: januárban 101,9 millió forint agrártámogatást kapott a Vidékfejlesztési Program keretében. Kérdésünkre akkor azt írta: 2021.11.22-én nyújtotta be pályázatát a VP4-11.1.1.-11.2.1.-21 Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása című pályázati felhívásra.
Tiborcz Eszter korábban a 24.hu-nak azt írta: több mint két évtizede dolgozik főállású mezőgazdasági vállalkozóként, édesanyja kisebbségi tulajdonszerzése a cégben "annak családi jellegét erősíti." A vállalkozásnak nincsen honlapja, az interneten tevékenységéről nem lehet érdemben tájékozódni.
Tiborcz Eszter 2012-ben, az állami földbérleti pályázaton 157 hektár bicskei föld bérleti jogát szerezte meg. 2015-ben, az állami földárveréseken a szintén Fejér megyei Mányon vett meg 167 millió forintért 166,181 hektár földet. Az Átlátszó írta meg, hogy a bevásárláshoz az ekkor részben állami kézben lévő Gránit Bank nyújtott segítséget: Tiborcz Eszter 167 millió forint hitelt kapott földvásárlásra. Tavaly decemberben jelentették be, hogy Tiborcz István érdekeltsége megveszi a Gránit többségi tulajdonrészét.
Tiborcz István sem panaszkodhat, ha uniós támogatásokról van szó: a miniszterelnök veje idén márciusban 114 millió forintos támogatást kapott ökológiai gazdálkodásra való áttérésre, valamint biogazdaság fenntartására. Hét éve 170 millió forintot ítéltek meg neki ugyanerre a célra, így a hozzá köthető ökológiai gazdaság már 284 millió forintnyi hozzájárulást kapott a Vidékfejlesztési Programból. 2021 végén édesapja, dr. Tiborcz Sándor 687,9 millió forintot nyert erdősítésre.
Kérdéseinket elküldtük a cégnek, cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.
Nyitókép: Google Earth | [
"Rekettyés-Agro Kft."
] | [
"Gránit Bank",
"Rekettyés Agro Kft.",
"Vidékfejlesztési Program",
"Magyar Államkincstár",
"Google Earth"
] |
Iratokat foglalt le a rendőrség a MÁV székházában
Iratokat és adattárolókat foglalt le a rendőrség szerdán a MÁV Zrt. székházában. Mint az m1 esti Híradójában csütörtökön elhangzott, információik szerint a rendőrség a MÁV jogi ügyeivel kapcsolatban indított nyomozást. A gyanú szerint a MÁV Zrt. jogi irodája 2010 októbere és 2012 áprilisa között több, a vasúttársaság számára hátrányos megbízási szerződést kötött egy budaörsi ügyvéddel. Több szerződéssel kapcsolatban felmerült, hogy az ügyvéd nem végzett érdemi munkát, az ügyeket a MÁV beosztott jogászainak kellett elintézniük.
(MTI) | [
"MÁV"
] | [] |
2009. december 7., hétfő 13:12
A nem jogerős ítéletben magánokirat-hamisítás miatt egy, illetve két év próbára bocsátotta a bíróság T. Asztalos Ildikót, az SZDSZ korábbi Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnökét és hat társát, egy vádlottat pedig bizonyítottság hiányában felmentett. A szóbeli indoklás szerint a vádlottak egy része távollévő küldöttek helyett írt alá és szavazott - köztük nem párttagok is -, más vádlottak - köztük a megyei elnök - pedig ebben bűnsegédként közreműködött.Az SZDSZ 2007. márciusi tisztújító küldöttgyűlésének megismételt szavazásán Kóka Jánost választották a párt elnökévé. A politikusra 380-an, Fodor Gáborra 367-en voksoltak, míg a félnappal korábbi voksoláson a mind a két jelölt egyaránt 377 szavazatot kapott. | [
"SZDSZ"
] | [] |
Az LMP társelnöke úgy látja: uniós forrásokat használ fel a kormány a saját politikai rendszerének fenntartására.
Hadházy Ákos csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján egy az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságának 2 milliárd forintos, négyéves, romák mentorálását célzó pályázatáról számolt be, amelyet szerinte arra használnak, hogy Farkas Flórián miniszterelnöki biztos kifizethesse a hozzá hű embereket.
Bár az ellenzéki politikus úgy ítélte meg: "nem ördögtől való" a romák kilenc hónapon át tartó segítése a többi között abban, hogy megtalálják a számukra legmegfelelőbb munkát, de furcsának ítélte, hogy a mentorok esetében semmilyen kiválasztási, felvételi procedúra nem zajlott.
Kifejtette: eddig nyolcvan emberrel szerződött a főigazgatóság négy évre, egyenként havi 400 ezer forintért. Közülük hetvennek csak középfokú végzettsége van - többségük pincérként végzett -, de tizenhármuknak még érettségije sincs, holott a munka komoly adminisztratív feladatokkal jár, a többi közt be kell számolniuk a segített pszichés fejlődéséről is.
Hadházy Ákos szerint a többségük roma önkormányzati képviselő vagy annak hozzátartozója, olyanok, akik segítették megtartani Farkas Flórián hatalmát.
Az LMP társelnöke felidézte azt a szekszárdi bírósági ítéletet is, amely szerint a helyhatósági választáson szervezetten vitték szavazni a roma választókat. Mindezt összefüggésbe hozta a Farkas Flóriánhoz köthető emberek "kifizetésével" és kijelentette: a Fidesszel választási szövetséget kötött Lungo Drom vezetőjének feladata lehet a romák választási részvételének megszervezése, amely pénzt igényel.
Beszámolt arról is: pártja ismét benyújtja a kilakoltatási moratórium visszaállítását célzó javaslatát, miután Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője nem zárta ki annak megszavazását. | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Lungo Drom"
] | [
"Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósága"
] |
A magyar sörpiacon az utóbbi években egyre meghatározóbbá váltak a kézműves, vagy ahogy újabban mondani szokás, kisüzemi, vagy még újabb kifejezéssel élve a kraft sörök.
Az alternatív sörfőzdék magyarországi elterjedése 2010 után indult csak meg igazán, ami valószínűleg leginkább annak köszönhető, hogy 2012-ben a kormány egyrészt legalizálta a házi sörfőzést, ami elősegíti az új receptekkel való kísérletezést, másrészt csökkentette a kisüzemi sörök jövedéki adóját*Az intézkedés előtt a nagyipari gyártókkal azonos volt az adó mértéke, ami pedig még 2004-ben, az uniós csatlakozással hirtelen megemelkedett (ekkor volt tapasztalható az olcsó és alacsony minőségű külföldi sörök dömpingje a magyar piacon).. Pedig a kézműves sörök kultusza más országokban, például az Egyesült Államokban évtizedek óta meghatározó, de Európában is sok helyen már jóval a 2010-es évek előtt népszerűvé váltak.
A sörgyártási statisztikák arra utalnak, hogy még nem zárkózott fel a magyar kézműves söripar az európai mezőnyhöz, ugyanakkor a termékeik iránti kereslet dinamikusan növekszik. Ez a kézműves főzdék pénzügyi eredményein is meglátszik, ugyanis az általunk vizsgált 30 magyar kisüzem többsége az árbevételét és a nyereségét is növelni tudta tavaly. Igaz, még így is csak kis szeletét birtokolják a sörpiacnak.
Átrendeződés a nagy sörgyárak között
A magyar sörpiac legnagyobb szereplői a Dreher, a Heineken és tőlük valamivel elmaradva a Borsodi*Jelen van Magyarországon a Carlsberg is, azonban gyártóként exportpiacokra termel, itthon csak kereskedőként értékesít, ezért az ő eredményüket most nem vesszük figyelembe.. A három szereplő együtt az utóbbi három évben stabilan 130-140 milliárd forint közötti éves árbevételt realizált, azonban tavaly nagy átrendeződés történt a csoporton belül a Dreher bevételeinek hirtelen csökkenése miatt: a vezető pozíciót 2014 után ismét a Heineken tölti be. A legtöbb nyereséget azonban mégis a Dreher tudta felmutatni az elmúlt évben (379 millió forintot), miközben a 2013 óta folyamatosan veszteséges Borsodi Sörgyár 607 milliós mínuszban zárt.
Az ötmilliárd forint körül ingadozó árbevételével a három nagy sörgyár és a kézműves főzdék közé ékelődik a Pécsi Sörfőzde, amiben Matolcsy György rokonai, Szemerey Tamás és Szemerey Zoltán éppen egy éve szereztek 99 százalékos tulajdonrészt. A tulajdonosváltást követően hamar meg is jött az első nagy üzleti siker, a pécsi gyár lett a vizes világbajnokság hivatalos nagyüzemi sörbeszállítója.
Paradoxnak tűnő módon a tulajdonosok mégis a termelés megfékezését helyezték kilátásba, hogy kisüzemi főzdeként pozicionálják újra a Pécsi Sörgyárat. Feltételezhetően nem csak a kézműves sörök divatja sarkallta erre Szemereyéket, hanem az is, hogy 2018-tól a fentebb említett jövedékiadó-kedvezményt nyolc helyett már 200 ezer hektoliternyi sörre is lehet érvényesíteni (iparági pletykák szerint a változtatást épp a pécsi gyár kapacitására szabták).
Mindez meg is látszik a Pécsi Sörgyár adózott eredményén, a 2013 és 2016 között minden évben fél-háromnegyed milliárd forintos veszteséget termelő üzem 2017-ben már 265 milliós profitot hozott, miközben az árbevétele közel másfél milliárd forinttal csökkent.
Egyre nagyobb a kézművesek piaci részesedése, de még elmaradnak a nagy gyártóktól
Az árbevételük és az (el)ismertségük alapján*Az árbevételt értelemszerűen a beszámolók, míg az elismertséget a XII. Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete sörverseny első három kategóriája alapján vettük figyelembe.
A számításba vett harminc sörfőzde csoportja tehát úgy állt össze, hogy a legnagyobb árbevételű szereplők listájához hozzátettük még azokat a kisüzemeket, amelyek a forgalmuk alapján nem jutottak volna be, de díjazták őket a sörverseny legnívósabb kategóriáiban. vizsgálva a legmeghatározóbb 30 kézműves sörfőzde beszámolóit*Érdemes figyelembe venni az üzleti eredmények értékelésekor, hogy a kézműves sörfőzdék sokszor saját kocsmát, éttermet és szálláshelyet is fenntartanak, bevételeik tehát nem csak a sörgyártásból erednek. jól látható a kisüzemi iparág előretörése. Az általunk kiemelt főzdék csoportjában összességében több mint háromszorosára növekedett az árbevétel 2013 és 2017 között, azonban még a tavaly realizált összeg – mintegy 3 milliárd forint – is messze elmarad a termelését szűkítő Pécsi Sörgyár forgalmától.
Ha a Dreher, a Heineken, a Borsodi, a Pécsi Sörgyár és az említett harminc kézműves üzem tavalyi árbevételeit összeadjuk, akkor a keletkezett összegnek még mindig csak 2 százalékát köthetjük a kisüzemekhez. Igaz, ez az arány 2013-ban még csak 0,66 százalék volt, amikor ráadásul a kiemelt 30 kézműves főzde közül 10 nem is létezett.
Az egyes kézműves főzdéket külön-külön nézve is látszik, hogy az ágazat felfutóban van, 2016 és 2017 között többségük (18 a 30-ból) növelni tudta a bevételeit*A cikk irásának időpontjában két sörfőzde, a Monyo és a Hedon még nem tette közzé a 2017. évi beszámolóit, így róluk nem tudjuk, hogyan alakult az árbevételük a tavalyi évben..
A First Craft Beer és a Fehér Nyúl tavaly indultak be csak igazán, bevételeik több mint tízszeres növekedést mutatnak 2016-hoz képest, míg a Hop-Top négy és félszeres, a Mad Scientist és a – Pécsi Sörfőzdéhez hasonlóan Fidesz-közeli üzleti körökkel összefüggésbe hozható – Horizont pedig 3,5-3,7-szeres arányban bővítette forgalmát. Ha abszolút értékben nézzük a bevétel változását, 100 millió fölötti emelkedést ért el a Mad Scientist és a már régóta a piacon lévő Szent András, de nem sokkal maradt le tőlük a Horizont a maga 84 milliós forgalomnövekedéssel.
Az adózott eredmények is azt mutatják, hogy jó üzlet lehet a kézműves sörfőzés, ugyanis a vizsgált főzdék túlnyomó része nyereséget termelt. Messze kiemelkedik 126 milliós nyereségével a Szent András, ami évek óta őrzi, sőt egyre inkább erősíti ezt a pozícióját. A ranglista végén pedig – szintén évek óta – a Zirci Apátsági Manufaktúra található 2017-ben 37 millió forintos veszteséggel.
A kézműves sörfőzdék további fejlődése előtt az az egyik legnagyobb akadály, hogy a nagy sörgyártók sokszor kizárólagos szerződést kötnek a vendéglátókkal, amihez a kisüzemi főzdéknek nincs meg a kellő kapacitásuk. Ezeket a szerződéseket ráadásul a kocsmák, éttermek nem csak jogi szempontból tudják nehezen felbontani, hanem anyagilag is sokszor érdekeltté teszik őket a nagy sörgyárak abban, hogy az ő terméküket forgalmazzák.
A jövedékiadó-kedvezmény már említett kitolása 200 ezer hektoliterig ugyan elvileg segít a kézműves üzemek helyzetén, a gyakorlatban viszont alig van olyan főzde, amely akkora volumenben termelne, hogy csak az adószabályok akadályoznák a továbblépésben.
Vállalat árbevétel beszámoló eredmény kézműves sör sörgyár Olvasson tovább a kategóriában | [
"Pécsi Sörfőzde"
] | [
"Pécsi Sörgyár",
"XII. Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete",
"Fehér Nyúl",
"Borsodi Sörgyár",
"Szent András",
"Zirci Apátsági Manufaktúra",
"Mad Scientis",
"First Craft Beer"
] |
A Budapesti Közlekedési Központ cáfolja, hogy lemondott volna mintegy 600 millió forintnyi kötbérről, miközben csúsznak a Széll Kálmán tér felújításával kapcsolatos munkák.
A BKK közleményében az Együtt sajtótájékoztatójára reagált. A párt fővárosi elnöke, Pataki Márton azt mondta: különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt feljelentést tettek a rendőrségen, mert véleményük szerint a BKK a kivitelezői szerződés júniusi módosításánál gyakorlatilag lemondott csaknem 600 millió forintnyi kötbérről.
A tavaly novemberben megkötött szerződés szerint csütörtökig kellett volna befejezniük a kivitelezőknek az építkezés harmadik szakaszát, ám júniusban, amikor már látszott, hogy az eredeti ütemterv szerint nem valósulhat meg a beruházás, a BKK aláírt a kivitelezőkkel egy szerződésmódosítást, amelyben kitolták az átadási határidőket - közölte Pataki Márton.
A BKK közleményében felidézte: 2014. november 24-én kötöttek szerződést a nyertes ajánlattevővel, a közbeszerzési eljárás elhúzódása miatt hét hónapos csúszással, s ez az egyes évszakokhoz igazodó teljesítések és időszakos technológiák változását okozta. A kivitelezőnek két nyári és egy téli időszak helyett két téli és egy nyári időszakban kellett volna megvalósítania a tér munkálatait. Ennek megfelelően az első szerződésmódosításra kizárólag a feleken kívül álló objektív körülmények alapján került sor, és ennek következtében megváltozott az az eredeti véghatáridő.
A BKK Zrt. a szerződéskötés több mint hét hónapos elhúzódása ellenére a belső munkák átcsoportosításával és az építési folyamat átstrukturálásával négy hónapos időmegtakarítást ért el - emelték ki.
Úgy folytatták: jelenleg a hatályos kivitelezési szerződés második módosítását készítik elő, amelyre két, a feleken kívül álló, a szerződéskötéskor előre nem látható műszaki probléma miatt lesz szükség. Ennek következtében nem módosul a véghatáridő, kizárólag egyes munkák átcsoportosítását szolgálja. Az egyik műszaki körülmény a tér déli oldalán építés közben jelentkező, talajmechanikai eltérések miatt szükségessé vált extra cölöpözési és mélyalapozási, valamint szigetelési munkálatok áttervezése és elvégzése, a másik a metrókijárati épület szerkezetének bontásakor feltárt, a tervekhez képest jóval gyengébb tartószerkezeti oszlopok megerősítésének áttervezése és megépítése miatt adódott.
Hangsúlyozták: a kivitelezés alatt eddig nem merült fel olyan, szerződésszegésre okot adó körülmény (felróható késedelem, hibás teljesítés), amely alapján a BKK bármilyen kötbérigénnyel léphetett volna vagy léphetne fel a kivitelező vállalkozóval szemben - hangsúlyozták. Ennek megfelelően nem is lehetett kötbérigényről lemondani, így a hűtlen kezelés nem értelmezhető - írták.
A kivitelező számára a jelenleg érvényes szerződésmódosításban szereplő határidők az irányadók, az attól való eltérés esetén szabható ki kötbér. Amennyiben a kivitelező eltér a határidőktől, a BKK élni fog a késedelmi kötbér kivetésének lehetőségével - fűzték hozzá.
Bisnode BKK Zrt. - az elmúlt évek árbevétele
Szerző: MTI | [
"Budapesti Közlekedési Központ"
] | [
"BKK Zrt.",
"Bisnode BKK Zrt."
] |
A cégbíróság szerint a Pestisrácok ügyvezetőjét 2014-ben jogerősen 5 évre eltiltották a cégvezetéstől, mégis ügyvezető maradhat, mert senki nem indított az ügyben törvényességi felügyeleti eljárást.
Néhány nappal ezelőtt írtuk meg, hogy a PestiSrácokat kiadó GerillaPress Kft. közel két hónapra ingyen kapta meg a józsefvárosi önkormányzattól a Horváth Mihály teret.
Cikkünk megjelenése után Huth Gergely, a GerillaPress Kft. ügyvezetője azt közölte az Átlátszóval, hogy állításainkkal ellentétben a cég már nem áll végrehajtás alatt, továbbá ő sincs eltiltva a cégvezetéstől.
“Nem vagyok eltiltva a cégvezetéstől, a hatályos cégkivonat szerint a GerillaPresS Kft. ügyvezetőjeként ma is jogszerűen járhatok el. Korábban Önök is korrigálták erről szóló cikküket, hiszen a Fővárosi Ítélőtábla kimondta az eltiltás jogszerűtlenségét és a kirótt bírságot is visszavonta. Az eltiltás egyébként is az iProfi Webstúdió Bt. nevű családi cégünkben betöltött korábbi posztomra vonatkozott, s a meglepően szigorú szankciót egy adminisztrációs, semmiféle kárt nem okozó tévedés miatt szabták ki rám. Való igaz, hogy ez az adat a köztartozás és rendezetlen követelés nélkül megszűnt iProfi cégnyilvántartásában ma is látható, aminek az az oka, hogy a cégbírósági eljárási gyakorlat szerint már törölt cég adatai nem módosíthatóak."
A közhiteles cégjegyzék a mai napig folyamatban levő végrehajtási eljárást tartalmaz a céggel szemben, noha kétségtelen, hogy a tartozást időközben a GerillaPress megfizette. Az eltiltás ügyében megkérdeztük a Fővárosi Törvényszéktől, hogy miként lehetséges az, hogy Huth Gergely a cégbírósági nyilvántartás szerint cégvezetéstől eltiltott személy, de mégis a GerillaPress Kft. ügyvezetője.
A Fővárosi Törvényszék válasza nem említ semmi olyasmit, amire Huth Gergely hivatkozott. Tájékoztatásuk szerint azért nem törölték még Huth Gergelyt a cégjegyzékből, mert sem a NAV, sem más nem jelentette be náluk, hogy Huthot a bíróság 2014-ben jogerősen eltiltotta a cégvezetéstől öt évre.
“Megkeresésére hivatkozva tájékoztatjuk, hogy Huth Gergelyt 2014. január 4-én tiltotta el jogerősen a bíróság öt évre attól, hogy más társaság vezető tisztségviselője legyen. Az adott törvényességi felügyeleti eljárás megindulásakor, de még a az eltiltás bejegyzésekor sem volt hatályban a Ctv. 9/D. (4) bekezdése, amely szerint az eltiltás hatálya alatt álló vezető tisztségviselőt a cégbíróság automatikus végzéssel törli mindazon cég fennálló cégjegyzéki adatai közül, ahol mint vezető tisztségviselő szerepel. Következésképpen Huth Gergely cégjegyzékből való törlése nem lehet automatikus, arra csak törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását követően kerülhet sor, amely legtöbbször a NAV bejelentése alapján indul. Jelen ügyben nem érkezett sem a NAV-tól, sem mástól ilyen tartalmú bejelentés. (A Ctv.9/D. (4) bekezdés 2014. március 15-től hatályos, ezen időpont után indult eljárásokban a bíróság automatikusan generált, megfellebbezhető elektronikus végzéssel törli az adott személyt valamennyi cégből, ahol vezető tisztségviselőként szerepel.)"
Ezután megkérdeztük a NAV-ot, hogy miért nem tettek bejelentést a cégbíróságon Huth Gergely ügyében. A NAV természetesen azt a választ adta, amire számítottunk.
“Az adózók konkrét ügyei adótitok tárgyát képezik. A NAV számára törvényben rögzített kötelezettség az adótitok megtartása, ezért semmilyen konkrét ügyben nem szolgálhatunk információval."
Erdélyi Katalin | [
"GerillaPress Kft."
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Fővárosi Törvényszék",
"iProfi Webstúdió Bt."
] |
Bár közösen alapított céget Orbán Viktor családjával, és a vállalat a második évében 750 millióval megnövelte bevételét, Bihari Lajos egy forintot sem látott a pénzből. Eközben a miniszterelnök családja milliárdokat vesz ki érdekeltségeiből.
Újból betekintést nyertünk a NER legsikeresebb vállalkozásainak kulisszái mögé, egy informátor ezúttal a januárig az Orbán-családhoz köthető Nemzetközi Alapanyag és Késztermék Kereskedelmi Zrt., illetve a még mindig a kormányfő apjához, Orbán Győzőhöz tartozó Nehéz Kő Kft. ügyeibe adott némi betekintést.
hirdetés
A NAKK Zrt.-t 2016-ban alapították, a többségi tulajdonos a miniszterelnök testvére, Orbán Áron volt, ám tavaly év végén a cég ügyvezetője, Bihari Lajos kivásárolta őt az 51 százalékos tulajdonrészéből – ekkoriban az idősebbik Orbán Győző is kiszállt a vállalkozásból. Bihariról annyit kell tudni, hogy korábban különféle pozíciókban a MÁV-nál dolgozott, illetve vélhetően az Orbán-család bizalmi emberének számíthat, mivel a Nehéz Kő-ben jelenleg is vezető tisztségviselő.
Ugyanakkor olybá tűnik, Bihari rendesen befürödhetett az új vállalkozásával, amelyet egyébként a fiával vezet. Az Orbán-család céges ügyeire rálátó informátorunk szerint ugyanis az új tulajdonos a NAKK egyetlen év alatt 750 millió forinttal megnövekedett árbevételéből egyetlen forintot sem látott, pedig a cég adózás utáni eredménye 20 és 50 millió forint között volt. 2016-ban egyébként korántsem ment ilyen jól a NAKK-nak, 21 milliós árbevétel mellett mindössze 95 ezer forintos nyereséget termelt a vállalkozás. Állítólag Biharinak abból sem származik semmi haszna, hogy ő a Nehéz Kő ügyvezetője.
Ez a 95 ezer forintos összeg nyilván elenyésző ahhoz képest, amennyit Orbán Viktor családja kivett a hozzájuk köthető cégekből. A tavalyi évben például a miniszterelnöki rokonságnak 2,5 milliárd forintnyi osztalékot hozott a bányabiznisz. Csak Orbán Viktor édesapja 1,3 milliárd forinthoz jutott az általa 51 százalékban birtokolt Dolomit Kőbányászati Kft.-ből. 2012 óta 7,42 milliárd forintot vettek ki osztalékként a cégből, ebből Orbán apja 4,3 milliárd forintot vitt.
Nem ment ilyen jól a másik nagy családi cégnek, a Gánt Kő és Tőzeg Kft.-nek, amely két év nyereség után tavaly 34 milliós mínuszt termelt a tulajdonosoknak.
Piaci alapon nehéz ennyi pénzt termelni
"Én meg vagyok lepődve azon, hogy ön azt állítja, hogy van olyan európai uniós projekt, ahol vállalkozóként, fővállalkozóként vagy alvállalkozóként az én családomból indult volna valaki" – így felet tavaly nyáron a Direkt36 kérdésére Brüsszelben Orbán Viktor, amikor az oknyomozók arról érdeklődtek nála, hogy édesapja, illetve testvérei haszonélvezői-e az állami, illetőleg EU-s beruházásoknak.
A kérdés azért jogos, mert sokak szerint, ha csak a hazai piacot nézzük, szimplán magánmegrendelésekből nehezen elképzelhető, hogy idősebb Orbán Győző bányacégei milliárdos profitot, pláne osztalékot hozzanak.
Orbán Brüsszelben azt is kijelentette: szerinte nem probléma, ha a családja cégei beszállítóként részt vesznek állami beruházásokban.
Tavaly a Direkt36 is cikkezett arról, hogy Orbán Győző vállalkozásai is szállítottak zúzott követ és dolomitot a dél-balatoni vasút felújításához. Végül ez be is bizonyosodott, az újságírók a kiperelt iratokból megtudták, hogy a Nehéz Kő Kft. is az állami beruházás alvállalkozói között volt. A Szántód és Balatonszentgyörgy közötti vasútvonal fejlesztésének összértéke 72,4 milliárd forint – ebből nagyjából 300 millió üthette a Nehéz Kő markát. A tendert egyébként a Déli-part 2016 Konzorcium nyerte, amelyben Mészáros Lőrinc R-kord Kft.-je, a Swietelsky Vasúttechnika Kft. és a V-Híd Zrt. indult.
Vélhetően nem ez az egyetlen állami beruházás, amelyhez köze lehet az Orbán-család cégeinek, ugyanakkor ezekről nem sokat lehet tudni, mivel ellenben a tenderek nyerteseivel, az alvállalkozók és beszállítók listáját nem kell nyilvánosságra hozni.
Korábban a Margitszigeten is feltűnt Orbán Győző érdekeltsége egy ötmilliárdos csatornázási beruházáskor. A munkaterületeknél olyan betonelemeket raktak le, amelyeken a Dolomit Kft., Gánt felirat volt látható. Emellett más, érdi és budapesti csatornázásokon is feltűnt a Dolomit, és a Direkt 36 szerint annak ellenére a Dolomit Kft.-től rendeltek betonelemeket, hogy azok drágábbak voltak a konkurencia termékeinél, igaz, egyesek informátorok szerint a minőségük is jobb. | [
"Dolomit Kft.",
"Nehéz Kő Kft.",
"Nemzetközi Alapanyag és Késztermék Kereskedelmi Zrt."
] | [
"Gánt Kő és Tőzeg Kft.",
"V-Híd Zrt.",
"NAKK Zrt.",
"Déli-part 2016 Konzorcium",
"Direkt 36",
"Swietelsky Vasúttechnika Kft.",
"Dolomit Kőbányászati Kft.",
"R-kord Kft."
] |
Nem bűncselekmény, hogy a Voldemort-ügyben is érintett Public Sector Consulting több településnek is eladta szóról szóra ugyanazt a tanulmányt – ezt állapította meg a NAV, és meg is szüntette a nyomozást.
“Felháborító, hogy amikor belefutnak egy menthetetlen csalásba, egyszerűen hülyének tetteti magát a NAV azért, hogy a fő bűnösöket elengedje az ügyből" – így kommentálta szokásos Korrupcióinfóján Hadházy Ákos LMP-s politikus, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közép-dunáltúli bűnügyi igazgatósága megszüntette a nyomozást abban az ügyben, amiben Hadházy tett feljelentést kartellgyanú és hanyag kezelés miatt.
Nem érezte véletlennek ugyanis a képviselő, hogy egymástól több száz kilométerre levő településeken ugyanazt a három budapesti céget hívták meg sokmilliós "egészségmegőrző" projektekre. Egyik cégnek sincsen semmi közzé az egészségügyhöz, annál inkább a Mengyi-ügyhöz. A győztes cég a Voldemort sztori főszereplője, Public Sector Kft. volt – hangsúlyozta a politikus.
A Public Sectorral együttműködő pályázatlovag céghálóról lásd a Korrupciókutató Intézet fenti ábráját.
Az úgynevezett nyomozás a szokásos menetben haladt: a rendőrség elkezdte, majd áttette a NAV-hoz, ahol végül megszüntették az eljárást. Annak ellenére, hogy bebizonyosodott például: Cece és Lajoskomárom fillére ugyanannyi pénzt, nettó 198 ezer-198 ezer, illetve kétszer 2,2 millió forintot fizetett a "Szív és érrendszeri betegklub módszertana" és az "Egészségfejlesztési iroda működési rendjének kidolgozása" című tanulmányokért.
A dolgozatok szóról szóra megegyeznek egymással a két településen, ráadásul ugyanazon a napon állították ki a számlákat, és ugyanaznap igazolták le a teljesítést is.
A NAV szerint ez nem bűncselekmény, ennyi idő elteltével ugyanis szerintük nem lehet kideríteni, mennyi munkaórát dolgozott a Public Sector a tanulmányokon. Arra pedig a megszüntető határozat szerint nem merült fel adat, hogy a települések tudtak volna arról, hogy a pályamunkák azonosak.
"Az idő múlása ellenére én megmondom pontosan, hogy az egyik kamu tanulmányra valamennyi munkaóra ment el, a másikra pedig a kinyomtatáson kívül semennyi. Ez pedig maga a költségvetési csalás klasszikus esete" – jelentette ki Hadházy.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Public Sector Consulting"
] | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal",
"Korrupciókutató Intézet"
] |
Kocsis István a BKV jelenlegi vezérigazgatója a fővárosi szakbizottság előtt szerdán azt mondta, nem tartott kapcsolatot Hagyó Miklós (MSZP) volt főpolgármester-helyettes sajtósával, Horváth Évával, és csak akkor látta, amikor a főpolgármester-helyettes kíséretében ellátogatott a BKV-hoz.
Kocsis a Fővárosi Közgyűlés BKV-vizsgálóbizottságának ülésén
A cég jelenlegi vezetője közölte azt is, Horváth Éva munkaszerződését Regőczi Miklós, a cég volt vezérigazgató-helyettese írta alá. Elmondta, utóbb kiderült, hogy Horváth Éva jelenléti ívét a cégnél Zelenák Tibor, a BKV volt kommunikációs főosztályvezetője írta alá, ezért neki rendkívüli felmondással távoznia kellett.
Közölte, nem tudta, hogy Horváth Éva BKV-dolgozó lenne, mint mondta, "szilárd meggyőződése volt", hogy Hagyó Miklós stábjának kommunikációs főnöke, ugyanis mindig a főpolgármester-helyettes mellett látta. Kocsis István szerint Horváth Éva munkaviszonya "egy jogszerűtlenül bújtatott" állás volt, ezért, amikor a sajtóból megtudta, hogy a BKV alkalmazásában áll, azonnal kérte munkaviszonyának a megszüntetését.
A vezérigazgató közölte, Horváth Éva másokon keresztül azt üzente neki, hogy "ki van rúgva egy héten belül", azaz rövidesen távoznia kell a cég éléről. Kérdésre elmondta azt is, voltak, akik - például Horváth Éván keresztül - megpróbálták a "menedzsmentet megközelíteni". Közölte, egészen biztos, hogy ez "gyakorlat volt" őelőtte, ezért azt javasolta, erről kérdezzék meg elődjét, Balogh Zsoltot.
Példaként említette, hogy "egy bizonyos időszakban", amikor Horváth Éva felhívta Balogh Zsoltot, akkor ő "vigyázzban állt, mint vezérigazgató-helyettes". Mint mondta, ezt ő többször látta, ám azt nem tudta, ki állhat a Horváth mögött. Hozzátette: próbálta többször is "bátorítani" Balogh Zsoltot abban, hogy az ügyeket ne Horváth Évával beszélje meg, hanem vele.
Kocsis István a BKV korábbi végkielégítési gyakorlatáról azt mondta: biztos abban, hogy az "nem volt rendben". A jutalmazási rendszerrel kapcsolatban ugyancsak azt közölte, hogy a 300 százalékos, "automatizmussal működő" premizálással nem ért egyet, ő legfeljebb egy 60-100 százalékos jutalmazást tart elfogadhatónak, és csak akkor, ha ahhoz értékelési rendszer is társul.
Kocsis István meghallgatásán azt is hangoztatta: szembe kellene nézni végre azzal, hogy ezer BKV-buszt le kellene selejtezni. A vezérigazgatónak ez a kijelentése azt jelenti, hogy a cég buszállományának 80 százaléka cserére szorul. Mint mondta, az autóbuszok biztonságának a kérdése gyakran felesleges vitákhoz vezet.
Megismételte korábban többször hangoztatott kijelentését, ami szerint nem tartja jónak a főváros intézményrendszerét, és mint mondta, nem tartja jónak azt sem, hogy, munkatársainak állandóan a fővárosi osztályokon kell szaladgálniuk, és gyakran "indokolatlanul rángatják" őket.
Kocsis István előtt a fővárosi szakbizottság meghallgatta Aba Botondot és Antal Attilát, a cég korábbi vezetőit. Aba Botond 2006-ig volt a cég vezérigazgatója, így ő érdemi információt nem tudott adni a bizottságnak az elmúlt évek ügyeivel kapcsolatban, míg Antal Attila azért nem válaszolt a kérdésekre, mert azokkal szerinte megsértette volna korábbi munkaszerződése titoktartási kötelezettségét. Balogh Zsoltot a fővárosi szakbizottság nem tudta elérni, ezért nem tudták meghívni a testület meghallgatására, de jelezték, hogy egy későbbi ülésen számítanának a megjelenésére.
A BKV-nál történt szabálytalanságok kivizsgálására még november 26-án alakított eseti bizottságot a Fővárosi Közgyűlés, a György István (Fidesz) elnök vezette testületnek március 24-ig van mandátuma arra, hogy jelentést készítsen. A bizottság addig meg kívánja hallgatni a cég valamennyi, eddigi vezérigazgatóját és megbízott vezetőjét, köztük a jelenlegi vezetőt, Kocsis Istvánt, továbbá bekéri azokat a dokumentumokat, amelyek a különböző vitatott kifizetések alapjául szolgálhattak. Az eseti bizottság a következő ülését két hét múlva tartja. | [
"BKV"
] | [
"Fővárosi Közgyűlés"
] |
Demszky Gábor főpolgármester szerint a BKV végkielégítési botrányai miatt le kell cserélni a cég vezetését és változtatni kell a felügyelőbizottság összetételén is. Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes bejelentette: kiszáll a BKV felügyeletéből.
Teljes tisztújítást kezdeményez a BKV Zrt. igazgatóságában és felügyelőbizottságában Demszky Gábor - közölte a Főpolgármesteri Kabinet hétfői ülése után Nyáry Krisztián, a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója. Nyáry szerint a főpolgármester ötpárti egyeztetést hívott össze keddre a BKV-s végkielégítések miatt. Az egyeztetés célja nem a jövő héten lezáruló vizsgálat megelőlegezése, hanem új tulajdonosi ellenőrzési és felügyeleti struktúra kialakítása - tette hozzá. A BKV vezetőségét érintő döntéseket a vizsgálat lezárta után kell meghozni - mondta Nyáry.
Nyáry közölte: a főpolgármester tájékoztatta a kabinetet, hogy a betegszabadságon lévő Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettes szóban felajánlotta, hogy átadja a BKV felügyeleti jogát. Demszky Gábor erről koalíciós egyeztetésen szeretne dönteni.
Hagyó Miklós szóvivője, Horváth Éva cáfolta mindezt. Közölte, hogy Hagyó Miklós sem ebben a témában, sem a koalíciós szerződés módosításáról, sem a főpolgármester-helyettesek közti feladatellátás átalakításáról nem beszélt Demszky Gáborral. Hagyó szóvivője elmondta, hogy a koalíciós szerződés szerint az MSZP-SZDSZ-felügyelet kérdésében Demszky Gábor tárgyalópartnerei Burány Sándor, az MSZP budapesti elnöke és Steiner Pál fővárosi frakcióvezető.
A fővárosi SZDSZ-frakciónak Lakos Imre közlekedési tanácsnok a múlt héten jelezte, hogy a BKV-nál kialakult helyzetben indokolt lenne az igazgatóság és a felügyelőbizottság teljes cseréje, az SZDSZ által delegált igazgatósági és felügyelőbizottsági elnök esetében ezt elengedhetetlennek tartja. | [
"BKV"
] | [
"Főpolgármesteri Hivatal",
"Főpolgármesteri Kabinet"
] |
A magyar kormány 400 millió forinttal támogatta a 2010-es úszó Európa-bajnokságot, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ennek felhasználásában azonban számtalan szabálytalanságot állapított meg.
A 2010. évi Úszó, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Európa-bajnokságot Magyarország és a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) rendezte, amit a kormány központi költségvetési forrásból közvetlenül 400 millió, közvetett módon pedig további 442 millió forinttal támogatott. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) megvizsgálta ennek az összegnek a felhasználását, és szabálytalanságokat állapított meg.
A szervezet vizsgálata alapján a MÚSZ főtitkára a támogatási szerződés megkötése előtt megalapozatlan költségvetést nyújtott be az Önkormányzati Minisztériumnak, melyben az Európa-bajnokság költségeit harminc százalékkal magasabbra tervezte a szükségesnél. Így közel 350 millió forinttal lépte túl a reális értéket.
A KEHI az ellenőrzés során talált egyéb szabálytalanságokat is: a MÚSZ közbeszerzési eljárás nélkül, illetve jogszerűtlenül lefolytatott közbeszerzést követően kötött szerződéseket, indokolatlanul akart egyes költségeket elszámolni, az alkalmatottak után pedig nem tett eleget bejelentési és járulékfizetési kötelezettségének sem, a be nem fizetett járulék összege 20 millióra rúg.
Ezek mellett Gyárfás Tamás, a MÚSZ elnöke, LEN alelnökként napidíjat vett fel az kontinensviadal ideje alatt., holott a honi szövetség elnökeként hivatalból részt kellett vennie az eseményen. A KEHI szerint az is furcsa, hogy a szövetség főtitkára feladatait az erre vonatkozó szerződés szerint ingyenesen látja el, a tulajdonában álló Bt-n keresztül mégis több tíz millió forintos díjazásban részesült.
A KEHI megállapításai alapján a 400 milliós állami támogatásból a MÚSZ mintegy 120 millió forintra nem lett volna jogosult, további 60 millió forintot pedig jogszabálysértő módon használt fel. A vizsgálat emellett több mint 130 millió Ft összegű jogszabálysértő forrás-felhasználást tárt fel. | [
"Magyar Úszó Szövetség"
] | [
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Önkormányzati Minisztérium"
] |
Hajdu János, a TEK főigazgatója közleményében hangsúlyozza: munkájukról az elmúlt napokban valótlan állítások jelentek meg a sajtóban, ezek nagy része szerinte "nyilvánvaló politikai célzattal" született, amivel azonban - mint fogalmaz - külön nem kíván foglalkozni. (A Blikk szombati számában számolt be arról, hogy a Terrorelhárítási Központ a napokban több Audi Q7 típusú luxusautót is kapott a veszélyes bűnözők elleni harcához.)A TEK vezetője szerint a közelmúltban beszerzett Audi típusú terepjáró a feladataikra leginkább alkalmas jármű, amelyet egy 2010-es rendőri pályázat alapján választottak ki. Hajdu János szerint a gépkocsit nem a szervezet vezetői, hanem a bevetési állomány használja, így a kommandósok "tekintélyes mennyiségű" felszerelésükkel épségben és gyorsan juthatnak el egy-egy akció helyszínére.A központ főigazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy a környező országok hasonló egységei is ugyanilyen kategóriájú autókat használnak. Hozzátette: "ez nem kényelem és nem luxus kérdése, ez szakmai kérdés".A Terrorelhárítási Központ vezetője közleményében visszautasította Bajusz Ferenc rendőr őrnagynak a Facebook közösségi portálon kifejtett és a magyar sajtóban több helyen idézett állításait is, amelyek szerinte "durván és igazságtalanul" sértik több száz, az életét rendszeresen kockára tevő kollégáját. Bajusz Ferenc oldalán - Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett levelében - "vérlázítónak" nevezi, hogy miközben az általa "semmirekellő társaságként" emlegetett TEK "Q7-es Audikkal furikázik", addig a "végeken" semmire sincs pénze a rendőrségnek. | [
"Terrorelhárítási Központ"
] | [] |
A hatóság felfüggesztette a cég tevékenységét, mert kevés bért fizetett
Felfüggesztette a magyar OLP-TECH Szerelőipari és Szolgáltató Kft. tevékenységét a dél-franciaországi Aquitaine prefektusa, mert 31 magyar munkavállalóját elfogadhatatlan feltételekkel foglalkoztatta a Bordeaux városától 20 kilométerre északra található Arsac napelem parkjának kivitelezésén – adta hírül szerdán honlapján a Le Figaro című napilap.
A pénteki döntést a francia munkafelügyelet ellenőrzése előzte meg, amelynek során kiderült, hogy a napelem-telep teresztenyei alvállalkozója a dolgozóinak napi hivatalosan nyolc órás munkáért óránként 2,22 eurót fizetett, de a magyarok valójában napi 11 és fél órát dolgoztak a hét hat napján. (Franciaországban a minimál órabér bruttó 9,53 euró).
Ez az első alkalom, hogy alkalmazták azt a törvény, amelyet a külföldi cégek által alkalmazott kiküldött munkavállalók kihasználásának megakadályozása érdekében júliusban fogadott el a francia parlament.
Gilles Savary, a törvényt beterjesztő szocialista képviselő üdvözölte a prefektúra döntését. “Ez azt jelenti, hogy a törvény könnyen és gyorsan alkalmazható. Ebben a konkrét esetben a munkavállalókat bejelentették, de agyondolgoztatták őket" – mondta a lapnak a politikus.
Jean-Gérard Dubo, Arsac polgármestere a France3 közszolgálati televízióban elmondta: “Több, mint csalódott vagyok. Mindenre számítottunk egy ilyen jelentős projekt kapcsán, csak arra nem, hogy a dolgozókkal így bánnak".
A prefektúra közleménye szerint a november 19-i ellenőrzésen, amelyen a munkafelügyelet mellett a csendőrség és a társadalombiztosítási hatóság is jelen volt, “megállapították, hogy az alvállalkozó, a magyar OLP-TECH 31 dolgozót, vagyis az összes munkavállalóját, a munka törvénykönyvének nem megfelelő körülmények között alkalmazott, napi 8 órás alapnak megfelelő jövedelmet fizetve egy valójában 11 és fél órás munkavégzésért, heti 6 napon, óránként 2,22 eurós bérért. Ez a helyzet súlyosan sérti magukat a munkavállalókat, a tisztességes versenyt és az állami költségvetést" – idézte a prefektúra indoklását a Le Figaro.
Michel Delpuech prefektus “a tények súlyossága és az érintett dolgozók aránya miatt az OLP-TECH Kft. tevékenységét ezen a telepen három hónapra felfüggesztette". A prefektúra az ügyészségen is bejelentést tett a szabálysértések miatt, és kérte a megfelelő vizsgálatok lefolytatását.
A 160 hektáros napelem park fő kivitelezője a francia Solaire Direct. A munkálatok júliusban kezdődtek, a parkot 2015 januárban tervezték átadni.
MTI | [
"OLP-TECH"
] | [
"Le Figaro",
"Solaire Direct",
"OLP-TECH Szerelőipari és Szolgáltató Kft."
] |
Nagyon érdekes buszbérlési szerződés készül a volt Volán-cégek (most regionális Közlekedési Központok) buszbeszerzéseit intéző Volán Buszparknál: rövid időre is szól, jó drága is, de legalább be van iktatva az eddigi szakmai partner és a vásárló közé egy, az ismeretlenség homályából érkező puffercég. Amely cég a műszaki minimumkövetelményeknek sem felelne meg, ráadásul a tender a pénzügyi követelményeket sem teljesíti.
Mint arról a Magyar Nemzet korábban beszámolt, a Leftaton & Meadow Kft. a közelmúltban megnyerte azt tendert, amit a Volán Buszpark 50 darab használt, dízel- vagy dízel-elektromos hibrid üzemű autóbusz 24 havi bérletére írt ki, és ajánlata szerint összesen nettó 2,16 milliárd forintért szállítja le a járműveket.
Több furcsaság is jellemzi a bizniszt.
Az ár más beszerzésekhez viszonyítva nagyon magas
Egy korábbi (a szakemberek által eleve drágának tartott) BKV-s, 40 darabos dízel-hibrid szóló buszbeszerzésében a BKV megvásárolt 3-8 éves buszai egyenként 46,4 millió forintba kerültek, és a cég saját tulajdonává váltak. Saját buszként nem két év, hanem legalább 6-10 évig futásteljesítmény van bennük. A Volánbusz majdnem ennyit, (nettó) 43,2 millió forintot fizet ki egy buszért, aminek két év múlva lejár a szerződése, és nem marad tovább a cégnél. Az összehasonlításból az tűnik ki, hogy a Volán fajlagosan háromszor-ötször többet fizet a BKV-nál, amit nem ment az sem, hogy a bérlés árában benne van az üzemeltetés is.
Hogy miért nem? Ezért: ha csak a bérlést nézzük, információink szerint a BKV 1,2 millió forintot fizet a bérelt csuklós dízelbuszaiért, a Leftaton & Meadow Kft.-nek ezzel szemben másfélszer többet, hó/buszra lebontva 1,8 millió forintot fizet ki a Volán.
Miért alakulhatott ilyen drágán az ár?
Mint kiderült, a Volán-tenderen megjelent egy, a színen teljesen új, buszokkal eddig még valószínűleg nem is foglalkozó cég, a Leftaton & Meadow Kft. Egymaga indult, és megnyerte a tendert. Annak ellenére, hogy alapesetben még a műszaki minimumkövetelményeknek sem felelne meg (nem tud felmutatni 25 darabos járműeladási referenciát), sőt, a pénzügyi követelményeket sem teljesíti (nem volt az elmúlt két évben 500 milliós árbevétele).
De mivel alvállalkozóként megjelölte a Volán Buszpark régi, megbízható partnerét, az M6 L.O.G. Kft.-t, ennek bevonásával már megfelelt a követelményeknek. Tehát a valódi teljesítő és a megrendelő közé beiktatódott egy friss cég, aminek nagyjából köze sincs a buszüzemeltetéshez, de egyedül elindul az arra kiírt pályázaton, szinte olyan árral, amilyet csak akart.
De honnan pottyant ide ez a cég?
Az M6 L.O.G. tulajdonosa egy magánszemély és az Urbarium L.O.GG Kft. Mint a Magyar Nemzet írja, ennek a cégnek az egyik tulajdonosa, egy budapesti ügyvéd, Geri Zoltán kapcsolhatja össze az eddig ismeretlen közbeszerzésnyertest az M6 L.O.G.-gal.
A cégadatbázis szerint a Leftaton & Meadow Kft. egy balatonendrédi férfi, egy bizonyos Pap Sándor tulajdonában áll, akinek korábban nem volt saját vállalkozása, csak egy szinte nem működő kft. ügyvezetője volt, amelynek tulajdonosa történetesen Geri Zoltán testvére. Mellesleg a cégközlöny szerint Geri Zoltán volt az, aki ügyvédként ellenjegyezte a Leftaton & Meadow Kft. legutóbbi cégmódosítását.
Az ügyben részletes kérdéssort küldtünk a Volán Buszparknak, de két hét eltelte után sem reagáltak.
A mutyik melegágya
A buszbeszerzések és buszüzemeltetési szerződések az elmúlt években nem ritkán köttettek meg gyanús körülmények között. A fent ismertetett BKV-s 40 darabos használt dízel-hibrid buszbeszerzés sem volt mentes a gyanútól, pedig az, mint írtuk, jóval költséghatékonyabb a mostani volános vásárlásnál. Mint arról beszámoltunk, a BKV tavaly tavasszal szintén egy, hirtelen a semmiből előbukkant közvetítőcéggel kötött szerződést, amelyet 2008-ban még titkárnői tevékenységre alapítottak. A buszokat még nem állították üzembe.
2008-ban az akkori BKV-igazgatónak kellett távoznia, mert kiderült, hogy fia annál a cégnél dolgozik, ami a busztenderen egyetlen versenyző verseng a Volvóval közösen, és jó drágán szándékoznak eladni a BKV-nak használt Volvo buszokat.
Nem véletlen az sem, hogy sokáig ment a szkander a kormány és a főváros között arról, hogy a BKV inkább szálljon ki a jó kondíciókkal megköthető Solaris-szerződésből, és adja bérbe a metrópótló buszok üzemeltetését egy feltehetően jó kormánykapcsolatokkal rendelkező cégnek. A szkander döntetlennel végződött: a főváros elállt a jó lengyel szerződéstől, de végül nem adták ki a metrópótló buszok üzemeltetését, a BKV maga végzi azt.
Mondja el véleményét az Index tematikus Facebook-oldalán! Csatlakozzon !
| [
"Leftaton & Meadow Kft.",
"Volán Buszpark",
"M6 L.O.G. Kft.",
"Volánbusz",
"Urbarium L.O.GG Kft.",
"BKV"
] | [
"Magyar Nemzet",
"M6 L.O.G.-gal",
"Közlekedési Központok"
] |
Kulturális rendezvények, óriásplakátok, több százezer ajándéktárgy és könyv, regionális irodahálózat, szervezetek támogatása – erre költötte a szlovákiai Főnix Polgári Társulás a Magyarországról utalt, összesen 290 millió forintnyi támogatást. Állítólag, ugyanis a társulás létezésére máig nincs kézzelfogható bizonyíték.
A 2011-ben a szlovákiai nemzeti kisebbségek védelme, identitásuk és hagyományaik megőrzése, valamint régiófejlesztés céljából létrehozott társulás tervei olyannyira megkapók lehettek a Szerencsejáték Zrt. számára, hogy 2012-ben 70 millió forintot utaltak a Főnixnek, amelyet Bíró Ágnes, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) akkori kulturális alelnöke, egykori államtitkára és parlamenti képviselője vezetett. (Az MKP-t még abban az évben átnevezték Magyar Közösség Pártjának.)
Az alapítólevélen szereplő cím alapján Vágsellyén, a Mátyusföld szívében kerestük a Főnix fészkét, de hiába. A forgalmas út melletti irodaépületben semmi nem utal arra, hogy két évig itt lett volna a rejtélyes civil szervezet székhelye. Leszámítva, hogy a közelmúltig a Főnix-alapító Bíró Ágnes fiának a vállalkozása is itt működött.
Vágsellyén, egy irodaépületben volt a Főnix Polgári Társulás székhelye
"Nem tudom, miről beszél, nem nyilatkozom" – reagált Bíró László, az elnök fia arra a kérdésünkre, hogy találkozott-e a társulás nyomaival a munkahelyén. A válasz nem Bíró tájékozatlanságára utal, szinte bármelyik szlovákiai magyar ezt mondaná, ha a Főnixről kérdeznénk.
A Főnix galántai fészke – Vágsellyéről a Pázmány Péter Alapítvány épületébe költözött a polgári társulás
Két évvel később székhelyet és elnököt váltott a polgári társulás. A Pázmány Péter Alapítvány galántai székhelyére költözött, ahol egyebek mellett az MKP járási szervezete irodájának, valamint a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége regionális pedagógiai központjának a szomszédja lett.
Hely lenne rá, mégsem tüntették fel a rejtélyes társulást a bejáratnál
Ekkor már Pósa Lajos mezőgazdász, bankár, a Magyar Közösség Pártjának egyik támogatója bábáskodott a Főnix felemelkedésén. Itt is kerestük a társulást, ugyanúgy eredménytelenül. Nem kell látványos szervezet ahhoz, hogy eredményeket mutassanak fel, pláne ennyi pénzből – gondolhatnánk. A Főnix valóban olyat mutatott, amiről sok civil szervezet álmodni sem merne. Máig nem tudni, pontosan mire és milyen eredménnyel költött el 290 millió forintnyi magyar közpénzt.
Orbán Viktor kedvenc pártja
A Főnix két évben, 2012-ben és 2016-ban kapott nagy összegű támogatást Magyarországról. Ebben nem lenne semmi különös, ha Szlovákiában nem épp ezekben az években tartották volna a parlamenti választásokat. A szlovákiai magyar sajtó egy része azonnal kötötte az ebet a karóhoz, a Főnixet a Magyar Közösség Pártjához.
Az MKP-t már nem kellett a magyar kormányhoz kötni, a képzeletbeli kapocs szinte szabad szemmel is látható volt. A párt akkor sem vált kegyvesztetté Orbán Viktor magyar miniszterelnök szemében, amikor 2012-ben másodszor, majd 2016-ban harmadszor sem került be a törvényhozásba. Helyette a konkurens Most – Híd nyerte el a választók bizalmát. A jórészt magyarországi pénzekből fenntartott sajtó körében csak vegyes pártként emlegetett, jelenleg kormánytag Most – Híd viszont olyannyira ellenszenves a magyar kormánynak, hogy csak akkor kommunikálnak, ha nagyon muszáj.
Ilyen vészjósló időkben még jobban kell óvni a felvidéki magyarság érdekeit és értékeit – mondhatták Magyarországon, és 2012 áprilisában a jelenlegi árfolyam szerint 230 ezer eurós támogatást (70 millió forintot) utalt a Szerencsejáték Zrt. a Főnix Polgári Társulás számlájára, mert szerinte a társulás tevékenysége segíti a szlovákiai, felvidéki magyar közösség megmaradását.
Pénzügyi elszámolás összegek nélkül
Kikértük és megkaptuk a Főnix pénzügyi beszámolóját, amelynek célja, hogy a Szerencsejáték Zrt.-nek bizonyítsa, a pénz jó helyre került. A Főnix a dokumentumban sokrétű tevékenységet fogalmazott meg, igaz, konkrét pénzösszegek említése nélkül.
Kiderül belőle, hogy elemezték az identitást, a kultúrát, a portálok olvasottságát, irodákat nyitottak, támogatták a Csemadok és a hagyományőrző egyesületek tevékenységét – azt, hogy ez utóbbi pontosan mit takar, és mennyi pénzt fordítottak rá, homály fedi.
Ahogy azt is, hogy hol működtek a Főnix regionális irodái, mert sehol nincs nyomuk. De nemcsak az irodáknak, hanem a Főnixnek sem. Sem az interneten, sem a közösségi portálokon. A kultúrszervezők, a polgármesterek, a szerkesztők sem emlékeznek a Főnix tevékenységére.
Vannak más furcsaságok is a dokumentumban. Például a beszámoló szerint a Főnix támogatta a Magyar Megmaradásért táborát, a szervezet viszont kérdésünkre azt közölte, soha nem kapott támogatást a Főnixtől.
Az elszámolásban több olyan tevékenységet is találtunk, amely az MKP-hoz köthető.
Támogatta a Főnix a Pro Futura Hungarica szervezetet, amelyet ebben az időszakban az MKP korábbi elnöke, jelenlegi európai parlamenti képviselője, Csáky Pál vezetett.
Támogatta a Berényi József korábbi MKP-elnök fejéből kipattant Felvidéki vagyok vagy szlovákiai? című kiadvány megjelenését.
Kaptak pénzt az MKP autonómiakoncepciójának kiadására is
2015-ben újabb, 20 millió forintos pénzcsomag érkezett, most a Bethlen Gábor Alaptól, amelyet egy közvélemény-kutatás finanszírozására és az MKP autonómiakoncepciójaként is emlegetett publikáció kiadására szántak.
A közvélemény-kutatást a Fórum Kisebbségkutató Intézet végezte. Simon Attila igazgató kérdésünkre megerősítette, hogy 2015-ben kérdőíves reprezentatív felmérést végeztek a szlovákiai magyarok körében A szlovákiai magyarok identitása és a szülőföldhöz való ragaszkodása címmel, amelynek során 1000 szlovákiai magyar személyt kérdeztek meg.
"A felmérést kérdezőbiztosok végezték, egy 16 oldalas kérdőívet töltöttek ki. A kérdőíveket a Fórum Intézetben értékeltük ki, s készítettük el a kutatás zárójelentését" – közölte Simon.
A kutatás teljes összege 32 147,11 euró (10 millió forint) volt. Elképzelhető ugyan, hogy valóban ennyibe került a projekt, de a közvélemény-kutató intézetek szerint ez a felmérések büdzséjének felső határa, sokkal olcsóbban is megvalósítható egy ilyen kutatás.
A szlovákiai magyar közösség megmaradásának és gyarapodásának, valamint Dél-Szlovákia gazdasági felzárkózásának intézményi feltételei című dokumentumot 2014 végén mutatta be az MKP. Ennek kiadására kapott pénzt a Főnix, 10 millió forintot. A támogatásból minden szlovákiai magyar háztartásba jutott legalább egy példány. Annak függvényében, hogy milyen formában kerül a nyomdába a kiadvány, az egyik árajánlat szerint legalább százezer, egy másik szerint több mint félmillió darabot is kiadhattak volna a pénzből.
A 2016-ban a Miniszterelnökségtől kapott 200 millió forint felhasználásának elszámolásánál már körültekintőbb volt a társulás. Összegeket tartalmazó dokumentummal igazolta a helyi magyarság sorsa felett vállalt oltalmat. Végre egy egyértelmű bizonyíték, de a helyzet korántsem ilyen egyszerű.
A dokumentum szerint a Főnix rendezvénysorozattal, óriásplakátokkal, szórólapokkal, ajándéktárgyakkal erősítette a közösségi tudatot és az anyanyelvi oktatást, emlékezett az 1848–49-es forradalomra, valamint a nemzeti összetartozás napjára. Állítólag szinte az összes magyarlakta városban szervezett valamit. Utánajártunk, e-maileztünk, kérdeztünk, kutattunk, hiába. A Főnix rendezvényeiről nem hallottak, óriásplakátjait nem látták.
Egymillió golyóstoll jön ki ennyiből
A Miniszterelnökségnek küldött elszámolás szerint több tíz millió forintot költöttek a társulás népszerűsítésére, ennek ellenére a Főnix nem került be a szlovákiai magyar köztudatba. Több forgalmazótól is megkérdeztük, hogy az elszámolásban feltüntetett 62 millió forintból mennyi reklámtárgyat – tollat, hűtőmágnest, kirakót, kulcstartót – tudnak legyártani.
Az egyik vállalat mind a négy tételből százezer darabot postázna az írt összegért. Ez azt jelenti, hogy a mintegy 450 ezer szlovákiai magyar csaknem mindegyikének lehetne otthon egy főnixes ajándéktárgya, de még sincs. Egy másik ajánlatban azt írják, hogy egymillió golyóstollat vagy kétszázezer hűtőmágnest, illetve kulcstartót gyártanak le ezért az összegért.
A Főnix tevékenysége és teljesítménye első ránézésre megsüvegelendő lehet, az eredmények azonban inkább bosszúságra adnak okot. Az ügyben a rendőrség is nyomoz. Erről egyelőre szintén nem lehet semmit tudni, a hatóság megkeresésünkre csak annyit közölt, hogy ellenőrzi a sajtóban megjelent információkat. Azóta nem halad előre az ügy.
Berényi József, az MKP korábbi elnöke, Nagyszombat megye alelnöke sem akart nyilatkozni a Főnixről
A Belügyminisztérium sem kapott beadványt a Főnix ellen, amely tiltott, nem átlátható pártfinanszírozásra figyelmeztetne. Mintha az MKP is mosná kezeit, Menyhárt József, a párt jelenlegi elnöke korábban úgy nyilatkozott, nincs több információja a társulásról, hiába ígérte azt, hogy kivizsgálják a szervezetet. Berényi József, aki a Főnix tündöklése idején vezette a pártot, nem nyilatkozik. Ahogy Pósa Lajos elnök sem, aki kerüli a nyilvánosságot. Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár azt mondta, a Főnix véghez vitte a céljait, és elszámolt a támogatással. Hiába a sok kérdőjel, úgy néz ki, a magyar kormánynak elegendő ennyi információ akkor is, amikor ő maga indít hadjáratot a külföldről finanszírozott civil szervezetek ellen.
Szerző: Bartalos Éva (Szlovákia)
Szerkesztette: Oroszi Babett
A cikk a Transparency International Magyarország oknyomozó újságírói mentorprogramjában készült. | [
"Főnix Polgári Társulás"
] | [
"Magyar Koalíció Pártja",
"Transparency International Magyarország",
"Fórum Intézet",
"Most –",
"Szerencsejáték Zrt.",
"Főnix a Pro Futura Hungarica",
"Bethlen Gábor Alap",
"Fórum Kisebbségkutató Intézet",
"Magyar Közösség Pártja",
"Magyar Megmaradásért",
"Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége",
"Pázmány Péter Alapítvány"
] |
Osváth Zsolt a Várkonyi-Mészáros lagziról: Ez kicsit az én örömöm is, az adómat tekintve mindenképp
Szeptember végén házasodott össze Várkonyi Andrea televíziós személyiség és Mészáros Lőrinc, Magyarország leggazdagabb embere, gazdasági együttműködésük azonban már korábban elkezdődött. Első közös cégüket, az EKHO Belvedere Kft.-t augusztus végén szerezték meg a Mészáros Lőrinchez köthető EKHO Magántőkealaptól. A cégről azon kívül nem sokat tudni, hogy fő tevékenysége saját tulajdonú és bérelt ingatlanok bérbeadása, üzemeltetése, a tulajdonosok pedig 50-50 százalékban érdekeltek a 50 milliós jegyzett tőkéjű vállalkozásban.
Cégbírósági dokumentumok alapján azonban úgy tűnik, hogy a házaspárnak komolyabb tervei vannak: a cég megszerzésekor, augusztus utolsó napján ugyanis összesen 1,5 milliárd forintnyi követelést apportáltak a cégbe. A fejenként 750 millió forintos nem vagyoni hozzájárulás az EKHO Belvedere Kft. tőketartalékába került. Nagyon leegyszerűsítve: Várkonyi Andrea és Mészáros Lőrinc is kölcsönadott valakinek vagy valakiknek 750-750 millió forintot és ezeket a követeléseket vitték be a közös bizniszbe.
Míg Mészáros Lőrinc esetében egy 750 milliós kölcsön bagatellnek, Várkonyi Andrea esetében meglepően nagynak tűnik. A résztulajdonában lévő, a Mészáros Csoportnak is dolgozó Whitedog Media nevű reklámügynöksége még viszonylag fiatal vállalkozás, egyetlen lezárt üzleti év áll a hátuk mögött – igaz, néhány hónap alatt is 127 milliós bevételt és 52 millió forint nyereséget produkáltak.
Ennél jóval szerényebb eredményeket ért el a Várkonyi család járóbeteg-ellátással foglalkozó közös vállalkozása, a Medigast Kft., amely működése utolsó öt évében szűk 16 milliós bevétel mellett 1 millió 77 ezer forintos adózott eredményt ért el úgy, hogy az utolsó négy évben veszteséges volt.
Az EKHO Belvedere Kft.-vel kapcsolatos kérdéseinket a cégen keresztül elküldtük Várkonyi Andreának és Mészáros Lőrincnek, választ egyelőre nem kaptunk. | [
"Medigast Kft.",
"EKHO Belvedere Kft.",
"Whitedog Media",
"EKHO Magántőkealap"
] | [
"Mészáros Csoport"
] |
Vizsgálatot kezdeményeznek Floridában a Balogh István-féle Gyermekrák Alapítvány amerikai szervezete ellen – értesült lapunk. Ennek hátterében az állhat, hogy az elmúlt hónapokban hiába próbálta felvenni az alapítvánnyal a kapcsolatot a floridai mezőgazdasági és fogyasztói szolgáltatások hivatala (FDACS), hogy tisztázza, pontosan milyen tevékenységet végeznek.
A Children Cancer Foundationt New Yorkban alapították 2009-ben, és 2011-ben Floridában is bejegyezték. Ám ez utóbbi államban ahhoz, hogy gyűjthessen adományokat, a jogszabályok szerint megfelelően kellett volna regisztráltatnia magát az FDACS-nél, és a későbbiekben többek közt rendszeresen tájékoztatnia kellett volna a hivatalt arról, mennyi adományt gyűjtött és azt mire költötte.
A Children Cancer Foundation saját honlapján arról számolt be, hogy tavaly decemberben jótékonysági "öt kilométeres Mikulás- futást" tartott a floridai Fort Myersben, amellyel háromezer dollárt gyűjtöttek össze.
Lapunk júniusban számolt be arról, hogy több mint két év alatt egyetlen gyermeket sem utaztatott ki a Délnyugat-floridai Gyermekkórházba kezelésre a Gyermekrák Alapítvány Egyesült Államokban bejegyzett szervezete annak ellenére, hogy Balogh István korábban a sajtónak éppen ezzel a tevékenységgel kívánta bizonyítani, alaptalanul támadják őket. Egy 2012. január 31-én kelt dokumentum szerint a felek arra vállalkoztak, hogy a magyarországi Gyermekrák Alapítvány a Children Cancer Foundationön keresztül lehetőségeket keres, hogy rákban szenvedő gyermekeket az Egyesült Államokban kezelhessenek, illetve hogy mindkét országban közös rendezvényekkel segítsék őket.
A Lee Memorial Health System sajtóosztálya, amelynek tagja a Délnyugat-floridai Gyermekkórház, lapunkat arról tájékoztatta: bár valóban létrejött együttműködési szerződés az alapítvánnyal 2012-ben, azóta azonban egyetlen gyermek sem érkezett kezelésre Magyarországról. Ezenkívül kiderült: noha a New York állambeli Roswell Park Cancer Institute néhány esetben egyeztetett Balogh István alapítványával, magyar gyermekeket egyszer sem kezeltek.
Balogh István korábban hangsúlyozta, a Children Cancer Foundation azért jött létre, hogy együttműködést alakítson ki amerikai kórházakkal, amelyekben orvosi javaslatra kezelhetnek majd magyar rákos gyermekeket, mivel "az Egyesült Államokban jelentősen jobb a rákos gyermekek gyógyulási esélye".
További részletek a Magyar Nemzet keddi számában. | [
"Gyermekrák Alapítvány",
"Children Cancer Foundation"
] | [
"Lee Memorial Health System",
"Délnyugat-floridai Gyermekkórház",
"Balogh István-féle Gyermekrák Alapítvány",
"Roswell Park Cancer Institute"
] |
Nemcsak a "Magyarország Jobban teljesít" szlogentől, de a kormány "Újra rezsicsökkentés" jelmondatú műsorszámát, szpotját sem sugározhatják – derül ki a Nemzeti Választási Bizottság döntéséből.
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) eltiltotta a TV2-t, illetve annak tulajdonosát attól a jogsértéstől, hogy továbbra is sugározza a rezsicsökkentéses szpotot. A testület csütörtöki ülésén 12:8 arányban meghozott döntésével ugyanakkor nem szabott ki bírságot a kereskedelmi televízió tulajdonosára, az MTM-SMS Zrt.-re.
A Kúria is eltiltotta
A bírság kiszabását a kifogástevők és több bizottsági tag is azért tartották volna indokoltnak, mert a TV2 nem első alkalommal sértette meg a jogszabályt. A Kúria március 18-ai végzésében már egyszer azt állapította meg, hogy a TV2 a kormány "Magyarország jobban teljesít" jelmondatú, jelölőszervezeteket népszerűsítő műsorszáma közzétételével megsértette a választási eljárási törvényt.
Az NVB-hez most több magánszemély fordult, kifogásukban idézték a Kúria korábbi döntését, amely szerint politikai reklámnak minősül - a megrendelő személyétől függetlenül - "valamely jelölőszervezet népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, (...) a reklámhoz hasonló módon megjelenő, illetve közzétett műsorszám".
Politikai reklám a rezsi
A beadványozók kifogásukhoz csatolták a Fidesz és a KDNP két, közterületen megjelent, illetve internetes sajtótermékben közzétett politikai hirdetését, amelyek szerintük alátámasztják, hogy a rezsicsökkentés e két jelölőszervezet egyik fő kampánytémája, és azt saját eredményükként jelenítik meg a választók előtt.
Utaltak arra, hogy a kúriai döntés szerint politikai reklámnak minősül az a műsorszám, amely "a Fidesz-MPSZ és KDNP mint jelölőszervezetek (...) célját (rezsicsökkentés) népszerűsíti".
Az eltiltás ellenzői egyebek mellett azzal érveltek, hogy az NVB ülésén is levetített műsorszám társadalmi célú reklámnak minősül, ezért azzal nem sérthették meg a választási eljárási törvényt. | [
"TV2",
"Fidesz"
] | [
"Nemzeti Választási Bizottság",
"MTM-SMS Zrt."
] |
Tátrai elmondta, hogy mire kérte Gyurcsány + Képriport
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgatója azt mondta, hogy Gyurcsány Ferenc csupán arra kérte fel, hogy vizsgálja meg a kaszinóberuházás jogi és gazdasági hátterét.
Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgatójának meghallgatásával folytatódott pénteken a sukorói telekcsere-szerződés semmissé nyilvánításáért indított polgári per. Gyurcsány Ferenc nem adott konkrét utasítást az üzlet megkötésére – ezt állította Tátrai, amikor meghallgatták a sukorói telekcsere-szerződés semmissé nyilvánításáért indított polgári perben. Tátrai a bíróságon azt mondta, hogy a volt miniszterelnök csupán arra kérte fel, hogy vizsgálja meg a kaszinóberuházás jogi és gazdasági hátterét.
A tanú állítása szerint a miniszterelnök a megbeszélésen megkérdezte, van-e jogi lehetőség az ingatlancserére, de utasítást nem adott rá. Tátrai elmondta: tekintettel arra, hogy a Joav Blum birtokában levő területek egy részére az államnak szüksége volt a 4-es főút építéséhez, a sukorói ingatlanokkal kapcsolatban pedig nem terveztek hasznosítást, továbbá mert a befektető vállalta az ingatlanok közötti értékkülönbözet megfizetését, a telekcserének jogi akadálya nem volt.
A Vagyontanács jóváhagyta az ügyletet, őt pedig kötelezte a szerződés aláírására – tette hozzá a volt vezérigazgató. A telekcsere ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség tavaly ősszel nyomozást kezdett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt. Az ügyben Tátrait és a jelenleg ugyancsak előzetes letartóztatásban levő Császy Zsolt volt értékesítési és jogi igazgatót gyanúsították meg, mivel olyan szerződést hagytak jóvá, amely miatt 1 milliárd 327 millió forint kár érte a magyar államot.
Az ingatlanok értékbecslésével kapcsolatban Tátrai Miklós elmondta: eddig öt értékbecslés született, többsége csaknem azonos eredményt hozott. A főügyészség által megrendelt értékbecslés szerint viszont mintegy 1,3 milliárddal ér többet a sukorói ingatlan Joav Blum Pest megyei ingatlanainál. A bíróság csütörtökön és pénteken a szerződéskötés idején a Pénzügyminisztériumban, a Vagyontanácsban, illetve a MNV Zrt.-nél dolgozó szakembereket hallgatott meg. A polgári perben a magyar államot képviselő MNV – mint felperes – keresetében azt kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy a telekcsere-szerződés semmis, mert jogszabályba ütközik, továbbá a csereingatlanok között feltűnő értékaránytalanság van.
A tervezett sukorói beruházásban érdekelt külföldi befektetőcsoportot képviselő Joav Blum alperesként a kereset elutasítását kérte a bíróságtól. Az ügyben eljáró bíró a semmisség megállapítását indokló okokat és a szerződés megkötésének körülményeit igyekszik tisztázni. A pénteki a hetedik tárgyalás volt a perben. A 2008-ban megkötött csereszerződés alapján a felperes magyar állam tulajdonában levő húsz sukorói külterületi ingatlant cserélték el a Joav Blum birtokában levő két albertirsai, külterületi, valamint egy Pilis külterületi ingatlanra.
(hirado.hu, MTI) | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"MNV Zrt.",
"Joav Blum"
] |
Mészáros cége 20 milliárdos árbevételt csinált fél év alatt
Eredményes félévet zárt az Opus Global Nyrt. – az a cég, amelyben jelentős Mészáros Lőrinc volt felcsúti polgármester, egyben Orbán Viktor kormányfő barátjának érdekeltsége. Az Opus Global közleménye szerint
2018 első félévét 20,881 milliárd forint árbevétellel, és 300 milliós adózás előtti eredménnyel zárták.
A közleményből az is kiderül, hogy az Opus Global Nyrt. az idei első fél évet 50,383 milliárdos mérlegfőösszeggel és 16,4 milliárd forint saját tőkével zárta. A Budapesti Értéktőzsde honlapján közzétett konszolidált eredmények alapján az EBITDA meghaladta az 1,682 milliárd forintot, míg a részvények kapitalizációja 225 milliárd forint fölött volt az első félév végén.
Azt is írták, hogy élénk a kereslet a tőzsdén a társaság papírjai iránt: a részvények kapitalizációja 2018 közepén meghaladta a 225 milliárd forintot – ez 416 százalékkal magasabb a pont egy évvel korábbi 43,6 milliárdnál. A tervek szerint az OPUS-csoport saját tőkéjét jóval 100 milliárd forint fölé emelő tőkeemelés-sorozat várhatóan november 30-ával lezárul.
Borítókép: Illusztráció / Forrás: giphy.com | [
"Opus Global Nyrt."
] | [
"Budapesti Értéktőzsde"
] |
Nulla volt az árbevétele 2008-ban és 2009-ben annak a Mafracht Kft.-nek, amelyik egy másik céggel, a Pyro-1 Kft.-vel konzorciumot alkotva rendezi az idei tűzijátékot. A Mafracht másik érdekessége, hogy a médiatanács jelenlegi szóvivője, Kiricsi Karola tavaly egy ideig még a társaság ügyvezetője volt.
Az augusztus 20-i nemzeti ünnep leglátványosabb eseményének, az ünnepi tűzijátéknak a megszervezésével az utóbbi évben többször is problémák adódtak. 2006-ban öt halálos áldozatot követelt az a hatalmas erejű vihar, amely a rendezvény ideje alatt csapott le Budapestre. Az eseményt lebonyolító Absolut Pyro nem érezte magát felelősnek, és az azt következő években is a tűzijáték szervezője maradhatott.
Tavaly arról volt szó, annak érdekében, hogy a kormány minél nagyobb összegekkel segíthesse az árvízkárosultakat, egy szombathelyi cég, a Kopula '96 Kft. felajánlotta, ingyen megrendezi a tűzijátékot. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium elfogadta a cég felajánlását. A vállalkozás azonban csak a tűzijáték-petárdákat adta, a hang- és fényjáték biztonsági felügyeletét az Edex Kft. kapta meg. A cégben lévők közül egyesek családtagjai abban a Pyro-Technic Kft.-ben voltak érdekeltek, amelynek törökbálinti raktára 2004-ben felrobbant. Az Edex ügyvezetőjével, Lengyel Gáborral szembeni, a Pyro-Technic peremartoni telephelyén történő, nem megfelelő lőportárolásra vonatkozó vádakat rövid idő alatt ejtette az ügyészség, így a büntetőeljárás a férfival szemben megszűnt.
Lengyel Gábor az idei tűzijáték szervezésében is szerepet kapott. Ő az esemény lebonyolítását elnyert konzocium munkájának pirotechnikai felelőse – tudta meg a hvg.hu. A fővárosi és a vidéki – bajai és debreceni – látványosságot megrendező konzorcium egyik tagja gyulai székhelyű Pyro-1 Kft., a másik az angyalföldi központú Mafracht Kft. – közölte pénteken a hvg.hu-val a Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság.
Fotógaléria a tűzijátékról. Kattintson a képre! © MTI / Szigetváry Zsolt
Pyro-1 Kft. - amely idén a pirotechnikáért felelős - már 2002-ben is részt a tűzijáték szervezésében. A konzorcium másik tagja, a Mafracht Kft. a szállítási munkákat végzi. Ennek a cégnek volt tavaly év elején három hónapig ügyvezető igazgatója Kiricsi Karola, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság jelenlegi szóvivője.
Kiricsi a hvg.hu-nak azt mondta, miután 2009-ben a BKV-tól eljött (ahol szintén szóvivőként tevékenykedett), a Mahart Passnave-nál (a Mahart személyszállítási cégénél) dolgozott fejlesztési vezetőként a cég profiljának kialakításában, s egyidejűleg volt a társaság érdekeltségbe tartozó Mafracht ügyvezető igazgatója. "A Mafrachtnak akkor nem volt tevékenysége, úgymond, alvó cég volt" - állította Kiricsi. Ezt alátámasztja, hogy a kft. mérleg szerinti eredménye, ahogy árbevétele is nulla volt 2008-ban és 2009-ben.
Az államtitkárság közlése szerint a tűzijáték teljes, bruttó összege 132,5 millió forint. "A kulturális és a családi programok, a vízi és légi parádé, a történelmi hajókarnevál, a zászlófelvonás, valamint a koncertek személyi és dologi költségei" pontosan 135,1 millió forintot tesznek ki. Ezen felül a kreatív tervezés, illetve a médiavásárlás 86,3 millió forintjába kerül a költségvetésnek. Mindez együtt meghaladja az előző kormányok hasonló célú kiadásait.
A tragikus tűzijáték szervezője is próbálkozott
A Hungarofest által meghirdetett közbeszerzési pályázatra jelentkezett, án nem nyert az a cég, az Absolut-Pyro is, amely a 2006-ban öt halálos áldozatot követelő szerencsétlenség idején a tűzijátékot rendezte meg. Az áldozatok hozzátartozóinak és sérülteknek – összesen 63 embernek – százhúszmillió forintnál több kártérítést fizetett az állam. A halálos áldozatok családtagjai összesen 42 milliót kaptak. | [
"Pyro-1 Kft.",
"Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság",
"Mafracht Kft."
] | [
"Mahart Passnave",
"Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság",
"Pyro-Technic Kft.",
"Edex Kft.",
"Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium",
"Kopula '96 Kft."
] |
A Postamaci a jog hálójában Fekete Gy. Attila | Népszabadság | 2006. július 12. | nincs komment kedvencek / megosztás Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz! Princz Gábor és társai ellen 1999 februárjában rendelt el nyomozást a rendőrség gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése miatt. Formálisan azért, mert állítólag eltűnt száz-egynéhány milliárd forint a bankból, amelyet így az adófizetők pénzéből kellett konszolidálni. A feljelentések azonban nem erről szóltak. Azok alapján csupán annak a gyanúja volt megfogalmazható, hogy Princz és társai megtévesztették a pénzintézet tulajdonosait, jól menő bank látszatát keltették akkor is, amikor ez már nem volt igaz.
HIRDETÉS A gazdasági bűnügyek "természetes" sajátossága, hogy elhúzódnak. A Postabank ügyében csak a nyomozás több mint négy évig tartott. Papíron. Ténylegesen lényegesen rövidebb ideig. A rendőrség 2000 közepén már lezárta volna az ügyet, vádemelést javasolt Princzék ellen. Az ügyészség azonban többször is a nyomozás folytatására adott utasítást. Szakértők sorát rendelték ki, és amíg ők vizsgálódtak, nem történt semmi. Majd 2003 tavaszán derült égből villámcsapásként 36,1 milliárdos hűtlen kezeléssel is meggyanúsították Princzet. Ugyanis, míg a rendőrség csak abban vélte bűnösnek a bankvezért és társait, hogy becsapták a tulajdonosokat, az ügyészek úgy vélték: annak a helyzetnek a kialakulásáért is a menedzsment a felelős, amit el akartak titkolni. Logikusnak tetsző érvelés. És talán nem is okozott volna akkora felhördülést, ha nem az elejétől fogva fokozott ügyészi felügyelet mellett zajló nyomozás negyedik évében derül ki, hogy a vádhatóság merőben másképp értékeli az összegyűlt bizonyítékokat, mint az utasításainak engedelmeskedni köteles rendőrség. Csakhogy Princzet az iratismertetés megkezdése előtt "kínálták meg" a 36 milliárdos hűtlen kezeléssel. Történt ez annak ellenére, hogy a rendőrség ilyen összefüggésben nem vizsgálta az ügyet (hűtlen kezelés gyanújával nem folyt nyomozás). A Postabank-vádiratot az elsőfokú ítélet fényében is törvényesnek, saját munkáját szakszerűnek értékelő főügyészség szerint ettől még megalapozott volt a vád. A nyomozás során összegyűjtött bizonyítékokat értékelve a vádhatóság úgy ítélte meg, hogy azok a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése vétségénél súlyosabb bűncselekmény elkövetésének a vádját is megalapozzák. Bennfentesek szerint a Postabank-ügy a koncepciótlanság s a többszöri koncepcióváltás áldozata lett. Egyszerűbben: nem is annak a bűncselekménynek a bizonyítására gyűjtötték a bizonyítékokat, amelynek az elkövetéséért végül az ügyészség vádat emelt. Noha "bűncselekmény hiányában" mentették fel Princzet és társait a hűtlen kezelés vádja alól, az ítélet indoklásában az is elhangzott, hogy a bíróság vád hiányában nem vizsgálhatta, hogy a bank vezetői megsértették-e a számviteli törvény előírásait. Az ügyészség szerint a vádiratból kiolvasható a válasz: igen, megsértették. Csak azért nem vádolták meg ezzel is a vádlottakat, mert a hűtlen kezelés súlyosabb bűncselekmény; s a "nagy hal ez esetben megeszi a kicsit". Ám, ha a bíró akarta volna, a számviteli fegyelem megsértéséért ítélhette volna el Princzet. Az ügyészség szerint, ha a bírónak aggályai voltak a vádirattal szemben (már az első tárgyaláson vádpontosítást kért a bíró, amit az ügyészség egy hivatalos levélben szükségtelennek ítélt és elutasított), a 2006. július elseje óta hatályos büntetőeljárási törvény alapján a vád törvénytelensége címén megszüntethette volna az eljárást. Bírósági források szerint azonban egy ilyen lépés az egész igazságszolgáltatást nevetségessé tette volna.
HIRDETÉS
. | [
"Postabank"
] | [] |
A BKV hétfőn elkészült belső vizsgálati jelentése szerint Szalainé Szilágyi Eleonóra, a BKV közel százmilliós végkielégítést felvett volt személyzeti igazgatója nem volt jogosult a végkielégítésre, mert a kiutalásakor már hónapok óta több mint havi 200 ezer forint nyugdíjat vett fel.
A BKV és a főpolgármesteri hivatal megbízásából készült jelentés szerint Szalainé szerződésének megszüntetésekor és meghosszabbításakor ezt a tényt nem jelentette be, ezért "a társaság számára gazdasági szempontból előnytelen szerződés" köttetett. Így a vizsgálat szerint a törvényi szabályozást és az azon alapuló kollektív szerződést figyelembe véve a végkielégítés átutalásának időpontjában Szalainé nem volt jogosult a pénzre.
A vizsgálat szerint az igazgatónő ráadásul vezetői engedély nélkül, egyszemélyes intézkedést téve utalta ki magának az összeget. Ezzel a belső szabályozási rendszer és etikai kódex több rendelkezése is sérült.
Az 1972 óta a BKV-nál dolgozó Szalainével Aba Botond kötötte az első vezetői szerződést 2005. december 1-én. Eszerint több mint 500 ezer forintos fizetést állapítottak meg neki, 150 százalékos alapprémiummal és 150 százalékos többletösztönző prémiummal. A vezetőnek felmondás esetén 14 havi végkielégítés járt, valamint 4 havi átlagkeresetnek megfelelő titoktartási pénz.
A szerződést a következő vezérigazgató, Antal Attila módosította 2008 elején. Emelte a fizetés összegét és beemelték a cégautó költségeinek fedezését, valamint azt, hogy felmondás esetén azt ellenérték nélkül megtarthatja.
Szalainé Szilágyi Eleonóra és Balogh Zsolt egy tájékoztatón
2008 tavaszán felmondtak az igazgatónőnek. A megállapodásba foglalt javadalmazások összege 86 millió 282 194 forint volt, amelyet áprilisban utaltak át Szalainénak. A pénz mellett további 10 millió 128 900 forint elmaradt prémiumot kapott.
Antal távozása után, 2008 márciusában Balogh Zsolt lett a megbízott vezérigazgató. Balogh június 30-án módosította a megállapodást, ami szerint Szalainé munkaviszonyát két évvel később, csak 2010. április 9-én szüntetik meg. A végkielégítés és a titoktartás összegét átutalták, azt a felek visszavonhatatlannak ítélték.
Az igazgatónő bére 2008. július 1-től 1 182 000 forint, plusz 120 százalék prémium, 2009-től pedig 1 241 000 forint, plusz 120 százalék prémium lett. 2008-ra 25 693 200 forintot, 2009-re pedig 8 935 200 forintot fizettek ki neki prémium címén.
A jelentés szerint a BKV könyvvizsgálója, a Deloitte Kft. a 2008-as éves beszámoló kapcsán jelezte a BKV-nak, hogy egy olyan munkavállalónak fizettek végkielégítést, aki az aktív dolgozók listáján szerepel, és javasolta az ügy felülvizsgálatát. Ám a vezetőség megnyugtató válaszát végül elfogadták.
A jelentés szerint a BKV Bosnyák Gyula stratégiai igazgató esetében is előnytelen szerződést kötött, amikor munkaszerződését 2011 májusig meghosszabbította, illetve a kollektív szerződéstől eltérően, kimagasló mértékben jutalmazta, premizálta.
A vizsgálat alapján a BKV vezérigazgatója, Kocsis istván feljelentést tett a BRFK-n a Btk. több paragrafusába ütköző bűncselekmény gyanúja miatt. | [
"BKV"
] | [
"Deloitte Kft."
] |
Ma tárgyalja a BKV felügyelő-bizottsága azt a nyolcvanoldalas belső ellenőrzési listát, amely a jelenleg is aktív, vagy a cégtől már távozott, menedzserszerződéssel rendelkező, illetve a tízmillió forint feletti végkielégítésben részesült dolgozók juttatásait vizsgálja 2003-ig visszamenőleg.
A lista 96 nevet tartalmaz, az első fejezetében két tucat volt menedzserszerződéssel foglalkoztatott vezetőét és juttatásaikat. E körben egy volt gazdasági vezérigazgató keresete az egyik legnagyobb: másfél éves munkaviszonya alatt, prémiumokkal és egyéb juttatásokkal 47,5 milliót keresett, végkielégítésként harmincmillióval távozott.
Az anyag 26, jelenleg is foglalkoztatott vezető menedzserszerződéseit is taglalja, ezek közt is gyakori a havi egymillió feletti fizetés és a többmilliós prémium. A mostani humánpolitikai igazgatóhelyettes például valamivel több mint egymilliós alapbére mellett évente nyolc-kilenc milliót kap, prémiumként. A mostani kommunikációs vezető, aki tavaly november közepén került a céghez, az év végén máris csaknem kétmillió forintos prémiumot vihetett haza, az idén pedig már több mint nyolcmillió forintot kapott.
A listán csaknem negyven olyan ember neve is szerepel, aki tízmillió forint feletti prémiumban részesült menedzserszerződés nélkül, jellemzően több évtizednyi munkaviszony után. Több mint tízmillióval búcsúzott közös megegyezés keretében a BKV-tól például egy titkárságvezető, alig kétéves munkaviszony után. Fél tucat BKV-s kft. vezetőjére is kitér a dokumentum, e körben is a havi félmilliós, prémiummal kiegészített fizetések voltak általánosak, egyikük három év munkaviszony után csaknem negyvenmillióval távozhatott.
Elkészültek a belső vizsgálati anyagok a BKV néhány vitatott tanácsadói szerződéséről is, ezekről is tárgyal a felügyelő- bizottság. Mint arról beszámoltunk, kilenc-kilenc milliót fizetett a közlekedési vállalat a Soda Reklám Kft.-nek egy-egy tanulmányért a kisföldalatti luxusmetróvá pozicionálásáról, illetve a sikló, a libegő és a fogaskerekű népszerűsítéséről. A vizsgálat szerint egyik esetben sem volt versenyeztetés, az elkészült anyagokra pedig nem volt szükség, azok "felhasználhatósága kérdéses". A BKV ez ügyben hűtlen kezelés miatt a rendőrségen tett feljelentést.
A GPS Capital nevű céggel kormányzati lobbizásra kötött, csaknem harmincmilliós megbízás alapján készült tanulmányok között a belső ellenőrzés szerint akadt hasznosítható, de ezeknek nem lelték nyomát a BKV-nál, azokat a tanácsadó cégtől kellett megszerezni, "hasznosításuk így nyilvánvalóan nem lehetett napirenden". Szabálytalanságokra bukkantak az ellenőrök a Kornusz Kft.-vel több mint ötvenmillió forint értékben válságkommunikációra kötött szerződések kapcsán is.
Hat évre visszamenőleg minden fővárosi cég és intézmény menedzsmenttel kapcsolatos munkaszerződéseinek átvilágítását javasolja a fővárosi MSZP, és ehhez az ellenék bevonásával egy munkabizottság felállítását kezdeményezi, majd az eredményeket 90 napon belül a Fővárosi Közgyűlés elé terjesztenék. A Fidesz jelezte, támogatja a javaslatot. | [
"Soda Reklám Kft.",
"Kornusz Kft.",
"GPS Capital",
"BKV"
] | [
"Fővárosi Közgyűlés"
] |
Nagy vagyonok kezelésével és adóoptimalizációjával foglalkozik az a svájci üzletember, aki besegített Rogán Antal feltaláló barátainak, hogy Svájc leggazdagabb régiójába, az offshore paradicsomként elhíresült Zug kantonba tüntessék el az uniós pénzzel megtámogatott cégük nyereségét.
A 24.hu a napokban számolt be arról, hogy a Profitrade 90 Kft. 2017 végén belekerült az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF egyik magyar vonatkozású nyomozásának látókörébe.
A Profitrade 90 Kft. 2013-14-ben sorozatban négy EU-s pályázatot is elnyert, amivel összességében 965,4 millió forint vissza nem térítendő támogatást kasszírozhatott. Ebből 256,8 millió forintot arra kapott, hogy kifejlesszen egy elektronikus aláírási eljárást. A támogatást követő hónapokban az egyik tulajdonos, Csík Balázs Rogán Antal társaságában egy hasonló témájú újítást szabadalmaztatott is.
A Profitrade 90 számára azonban sem az elektronikus aláírás, sem a többi jól hangzó támogatott újítás, az okos bevásárlólista és a virtuális online koncertterem nem hozott fellendülést. Nem alakult ki látható növekedés a cég forgalmában, sőt, a Profitrade 90 bevételei nemhogy nőttek volna a közel egymilliárdos uniós támogatást követő években, hanem még vissza is estek: 2016-ban például csupán 56, tavaly pedig 112 millió forint volt a teljes évi bevétel.
A négy uniós pályázat elnyerése idején azonban szépen fizetett a kft., legalábbis egy bizonyos tulajdonosnak. A 2015. május 31-i céges közgyűlésen a tulajdonosok arról határoztak, hogy 41 millió 231 ezer forint nyereséget kivesznek a cégből.
Az osztalékból 41 millió 228 ezer forintot Svájcba utaltak a Central European Investment AG számlájára, a többi tulajdonos, Csík Balázs és szülei, Csík Károly, valamint Csík Károlyné pedig megelégedett a maradékkal, háromezer, azaz fejenként ezer forinttal.
Az, hogy a Central European Investment AG (CEI AG) számlájáról végül ki tehette zsebre az összeget, titok marad, mert a cég az egyike annak a számos svájci cégnek, amelyeket azzal a céllal hoztak létre, hogy a svájci törvényeket kihasználva a rajtuk keresztül lebonyolított ügyletek részletei ne derülhessenek ki a nyilvánosság számára.
A CEI AG-t Christian S. Frey, a CSF Management igazgatója alapította 2007-ben. Frey és az általa vezetett CSF Management bemutatkozó oldaluk szerint vagyonkezelési ügyek diszkrét lebonyolítására szakosodtak.
Az üzletünk alapja az ügyfél bizalma és a közös bizalom, ezek olyan értékek, amelyeket a lehető legnagyobbra becsülünk
– ez Frey üzleti krédója, aki egyébként más cégein keresztül számos orosz ügyféllel is dolgozott az elmúlt években.
Talán csak a véletlen műve, de Frey irodája – egyben a magyar pénzeket kezelő CEI AG székhelye – alig néhány utcára található attól zugi luxus kategóriás lakóépülettől, ahol Rogán korábbi bizalmasa és ügyvédje, Kertész Balázs vásárolt lakást magának. Az viszont tény, hogy – mint a Népszabadság annak idején megírta – Kertész Balázs korábbi, a svájcit megelőző budapesti lakcímére a Rogán-társak másik, digitális aláírási biznisszel foglalkozó cége volt bejelentve. Kertész korábbi felesége, Pozsgai Petra aktívan szerepet is vállalt a cégek működtetésében.
Pozsgai Petra Csík Balázzsal együtt egy ideig tulajdonos volt az uniós támogatásokat sikeresen begyűjtő Profitrade 90-ben, később pedig ő vette át Csíktól azt a céget, amelynek Rogánék átadták az általuk jegyzett digitális aláírási szabadalom hasznosítási jogait.
Pozsgai Petra 2014 végén, néhány hónappal az alapítás után lett a MobilSign Kft. tulajdonosa és vezetője. Ekkor a cég székhelye is megváltozott: a cégbíróságon Kertész és Pozsgai közös XII. kerületi lakására jelentették be a kft.-t is. Rogán, Csík, és egy harmadik társuk alig egy évvel később, 2016 februárjában eladta a közös szabadalmuk jogosultságát a MobilSign Kft.-nek. A találmányt megvette a Telekom is. Bár a távközlési céget is megzavarhatta a sok kavarás, mert annak idején egy sajtóközleményben azt állította, hogy a Profitrade 90-től vette meg a felhasználási jogokat, nem pedig a MobilSigntől, amelynek Rogánék átadták.
Minden esetre a jogdíjkezelés szépen beindította céget, amelynek 2015-ben még 320 ezer forint volt a teljes évi bevétele. A forgalom 2016-ban már megközelítette a 175 milliót, a 2017-es mérleget még nem küldték be a cégbíróságra, de szinte biztosra vehető, hogy további növekedést produkáltak, hiszen Rogán Antalnak hivatalosan is kifizettek 25 millió forintot a találmány hasznosítását honorálva.
Kiemelt kép: Google | [
"Central European Investment AG",
"Profitrade 90 Kft.",
"MobilSign Kft."
] | [
"CEI AG",
"CSF Management",
"Európai Csalás Elleni Hivatal"
] |
Az amatőr focit is kitömhetik TAO-val, furcsán drágultak a sportszerek
Jó évük lehet az amatőr focikluboknak is, hiszen idén már jóval több TAO-t kérhetnek egyes sportszerek beszerzésére.
Megnyílt a TAO-pénzpumpája a kisebb, amatőr focicsapatok számára is - legalábbis erre a megállapításra jutottunk, amikor ránéztünk az idei tárgyi eszközökre meghatározott benchmarkra. A kéziszövetség mellett a Magyar Labdarúgó Szövetség is különbséget tesz amatőr és hivatásos sportszervezetek között, aminek az egyes programelemek, beszerzések támogatható szintjének meghatározásakor van kiemelt szerepe.
Ennek több oka is lehet: egyrészt nyilvánvalóan egy kisebb, amatőr focicsapat a profizmusabb alacsonyabb szintje miatt olcsóbb sportfelszerelésekkel is tud működni, másrészt a szükséges önerő előteremtése sem elhanyagolható tényező, harmadrészt pedig a TAO-támogatások összegyűjtése is nagyobb kihívást jelenthet számukra, mint például egy felsőbb osztályban szereplő klubnak.
Ezek a szempontok idén azonban vagy háttérbe szorulnak vagy pedig az inflációs folyamatok egészen furcsa jelensége alakult ki a focihoz szükséges sporteszközök piacán. A benchmarkban szereplő tételek zöme ugyanis elképesztő mértékben "drágult", helyesebben megfogalmazva az amatőröknek átlagosan 141 százalékkal drágább termékeket is támogathatónak ítélt meg idén az MLSZ. Ezzel párhuzamosan a hivatásos szervezetek esetében alig több mint 3 százalékkal emelkedtek idén a benchmarkok. A többi TAO-val támogatható sportág esetében azonban távolról nézve sem volt ilyen mértékű emelkedés a benchárakban. A furcsa jelenség megfejtése érdekében az MLSZ-hez fordultunk a kérdéseinkkel, ám a válaszok ismeretében sem lett sokkal tisztább a kép.
Szászberek SE - Tószeg KSE (Forrás: Youtube) Szászberek SE - Tószeg KSE (Forrás: Youtube)
A szövetség válasza szerint az egyes tételek esetében a maximum támogatható ár aktualizálására az egyes évadokban "a piaci árak felülvizsgálatával kerül sor a labdarúgás sportágban mérvadó és feltörekvő sportszermárkák árait figyelembe véve".
"Továbbra is vannak olyan projektelemek, amelyek esetében indokolt, hogy a kiemelt utánpótlásbázisklubokban nevelkedő játékosok, akiknél a terhelés intenzívebb, az edzés gyakoriság is jelentősebb számú, magasabb benchárak kerüljenek meghatározásra. Az amatőr egyesületekre vonatkozó árak megemelését a tényleges piaci árak indokolták" - indokolta az amatőr egyesületek benchárainak drasztikus emelkedését az MLSZ.
Így tömik ki TAO-val az amatőröket is
A piaci árak ezek szerint a hivatásos egyesületekre vonatkozó árak emelését nem indokolta, vagyis a válasz alapján a piac indokolta a több esetben 100 százaléknál is nagyobb benchár-emelést. Berobbant az infláció a focihoz szükséges sporteszközök piacán?! De lássuk néhány példát, mekkora emelést is indokolt a piac!
Kezdjük a sportruházattal. Rövid edzőnadrágot tavaly még "csak" 4000 forintig támogatott az MLSZ a TAO-rendszeren belül, miközben a hivatásosak 13 ezret is költhettek rá. Idén viszont hirtelen 150 százalékkal többet, 10 ezret is fordíthatnak erre az amatőrök, miközben a hivatásosok változatlanul 13 ezerért vehetnek rövid edzőnadrágot. Ennél sokkal nagyobb mértékben "drágult" meg a hosszú edzőnadrág. Az amatőrök 13 ezerért vehetnek idén, miközben egy évvel ezelőtt 4500 forintnál többet nem támogatott a szövetség. Ez 189 százalékos emelkedést jelent, igaz, ezzel párhuzamosan a hivatásosak is 3000 forinttal többet költhetnek erre, 16 ezer forintot.
A kapusmezek esetében még ennél is nagyobb mértékben nőtt a benchmark - ráadásul kivételesen az amatőrök és a hivatásosok esetében is. Az amatőrök a korábbi 3000 forintért helyett még 10 ezerért vehetnek mezt a kapusoknak, a hivatásosak pedig 7000 forint helyett 22 ezret is költhetnek erre. Mindkét esetben több mint 200 százalékos az emelkedés mértéke.
Ezeknél is nagyobbat nőtt a sportfelszerelések benchmarkja. Miközben tavaly egy 2x1 méteres kapuháló esetében a maximum ár 4800 forint volt az amatőröknél, idén már a hivatásosakkal megegyező árszínvonalú felszerelést vehetnek, 25 ezer forintért, 421 százalékos emelkedés. Minőségi labdatartó háló/kocsi beszerzésére is lehetőség nyílik, a korábbi 27 ezres verzió helyett már 120 ezresre is lehívható TAO-támogatás. A korábbi 670 forintos bója helyett pedig nyugodtan vehetnek akár 8000 forintosat is.
Nem lesz minőségbeli különbség a mosógépek, szárítógépek terén sem az amatőr és a hivatásos szervezetek között. Míg tavaly utóbbiak 400-500 ezer forintért is szerezhettek be ilyen berendezést, addig az amatőröknek 100-130 ezer forintnyi támogatás jutott. Az idei évben azonban nyugodtan költhetnek annyit ők is, amennyit a hivatásosak. Ugyanez a helyzet a játékosok és a bírók öltözőjébe való tárgyakkal: bírói asztalt például 35 ezres helyett 110 ezreset is választhatnak az amatőrök, öltözőszekrényből pedig a hivatásosakhoz hasonlóan 400 ezreset is vehetnek a korábbi 130 ezres helyett.
Változás azonban, hogy idén már TAO-támogatást nem vehetnek igénybe az amatőrök | [
"Magyar Labdarúgó Szövetség"
] | [
"Szászberek SE",
"Tószeg KSE"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Halasztják a döntést a MasterCard perében
A MasterCard-ügy bírósági felülvizsgálata jelenleg folyamatban van, a bíróság a szeptemberi tárgyaláson – a tárgyalás elhalasztása mellett – elrendelte a per további írásbeli előkészítését – tudta meg a Magyar Idők a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) sajtószóvivőjétől. Basa Andreát a kártyatársaságnak a GVH határozatát megtámadó kezdeményezéséről kérdeztük, amely szerint korábban a cég bankközi jutalékainak megállapításakor visszaélt piaci erőfölényével és ezzel behozhatatlan előnyre tett szert. A GVH a MasterCardot egyúttal 88 millió forintra is büntette, amit a vállalat be is fizetett.
– A MasterCard és a Gazdasági Versenyhivatal folyamatban lévő bírósági eljárásával kapcsolatban jelen fázisban nem árulhatok el részleteket – mondta lapunknak Eölyüs Endre, a MasterCard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója. Eölyüs szerint a MasterCard valódi értéket közvetít a biztonság, a kényelem és a fogyasztóvédelem területén nyújtott szolgáltatásaival. A vállalat elkötelezett amellett, hogy innovációval tovább javítsa fizetési szolgáltatásainak színvonalát annak érdekében, hogy továbbra is megfeleljen ügyfelei gyorsan növekvő igényeinek – mondta.
Mindeközben a MasterCardot Nagy-Britanniában is a jutalékok miatt fenyegeti hatalmas büntetés, amennyiben vétkesnek találják a vállalatot. Eölyüs erről elmondta: most, hogy a követelést már benyújtották, a MasterCard részleteiben is megvizsgálja az állításokat. A vállalat ugyanakkor továbbra is határozottan elutasítja a követelés alapfeltevését, és szándékában áll erőteljesen fellépni ellene. | [
"MasterCard"
] | [
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Magyar Idők"
] |
Szászfalvi-Farkas Lenke lett Magyarország frissen megnyitott genfi konzulátusán a konzul. Sokat nem tudunk róla, kérdéseinkkel nem tudtuk elérni, de úgy tűnik, hogy egy kormánypárti (KDNP-s) képviselő a nemzetközi diplomáciában még tapasztalatlan lánya lett a vezető.
>>>Ide kattintva olvashatja legfrissebb híreinket>>>
Ez pedig még az amúgy rendkívül lojális hazai külügyben is kiverte a biztosítékot. Bár a diplomaták, a svájci relációt jobban ismerők is kifejezetten diplomatikusan fogalmaztak, azért ezekben a gondolatokban is visszaköszönt némi kritika.
A következőket hallottuk:
"A KKM-ben olykor vannak ilyen személyi furcsaságok, például emlékezhetünk, amikor hirtelen különösen jelentős közös halmazt mutatott a hazai külpolitikai humán erőforrás megújítása és a dunakeszi futsalcsapat összetétele."
"Nem kell aggódni, a svájci diplomáciában olyan nehéztüzérek dolgoznak, mint Nagy István nagykövet, aki valamennyi nagykövet közül talán a legközelebb áll Orbán Viktor miniszterelnökhöz. Ráadásul az Információs Hivatal éléről most távozott hírszerző, vagyis Czukor József is elképzelhető, hogy német nyelvterületen, akár a svájci vonalon kap új feladatot. Ez a csapat talán elbír egy kevésbé gyakorlott genfi vezetőt is."
"Magyarországon is lehet karrierdiplomata pályát építeni, de bizony, olykor bizalmi alapon be lehet előzni a szorgos hangyákat, mi lépcsőről lépcsőre haladunk, de van, aki tud hármat is ugrani."
Na de miről is van szó?
A genfi képviselet
Október 13-án rövid cikkben számoltunk be arról, hogy Szijjártó Péter miniszter megnyitotta az új magyar diplomáciai kirendeltséget, a genfi konzulátust. Az MTI tudósítása után mi is elmerengtünk azon, hogy a diplomáciának a vírus alatt sem szabad megállnia, és mi is átvettük a sok magyar emigráns lakta és több nemzetközi szervezet központjaként is működő Genf fontosságát taglaló mondatokat.
Azt azóta se látjuk megcáfoltnak, hogy Genf fontos, de vajon nem érdemelne-e egy gyakorlott konzult? Cikkünk nyomán ugyanis az olvasók jelezték, hogy érdemes lenne annak is utánanézni, hogy ki lett a konzul, mert – nagyon visszafogottan fogalmazva – korábbi életútja nem teszi feltétlenül alkalmassá a feladatra.
Először tehát megkérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot arról, hogy egyáltalán ki lett a konzul, ez ugyanis a megnyitóról készült hivatalos tudósításból és videóból sem derült ki (Szijjártó Péter mellett Nagy István és egy svájci politikus beszél a tudósításban). A minisztérium válaszából kiderült:
"A genfi konzulátust Szászfalvi-Farkas Lenke konzul vezeti, aki a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció és Médiatudomány szakán végzett és a munkájának ellátásához szükséges, magas szintű angol, illetve francia nyelvtudással rendelkezik. A konzul jelenleg érdekvédelmi tevékenységet lát el, mely november 1-jétől közjegyzői típusú ügyek kezelésével egészül ki."
A képességek tehát a KKM szerint megvannak, de vajon akkor mit jeleztek mégis az olvasók? Természetesen írtunk a genfi konzulátusra, jeleztük, hogy szeretnénk megismerni a konzul szakmai hátterét, jó lett volna megkérdezni a konzultól, hogy büszke-e a kinevezésre, alkalmasnak tartja-e magát a feladatra, esetleg lát-e egyéb olyan tényezőt, ami a pozícióba emelte.
Az elmúlt három napban erre a megkeresésre nem kaptunk választ, így egyelőre csak az internetes keresésre és a már idézett háttérbeszélgetésekre hagyatkoztunk.
Szijjártó Péter és Nagy István nagykövet megnyitja Magyarország genfi konzulátusát 2020. október 13-án.
fotó: Király Márton / KKM / MTI
A Szászfalvi-Farkas Lenke névre rákeresve a Google keresőben, az első találat az interneten egy gyakornoki beszámoló. A 2018. szeptember 27-én publikált beszámolóból kiderül, hogy Szászfalvi-Farkas Lenkének annyi köze mindenesetre van a hazai diplomáciához, hogy egy hónapot gyakornokoskodott a vajdasági Deli Andor fideszes képviselő mellett. Az eredeti helyesírással idézett szövegből kiderül, hogy
"Deli Andor Képviselő Úr irodájára esett a választásom, mert szerettem volna jobban megismerni a Közlekedés és Idegenforgalmi Bizottság mindennapi munkáját, illetve Képviselő Úr munkásságát korábban is nagy érdeklődéssel követtem. Ezúton is nagyon hálás vagyok Képviselő Úrnak és az iroda dolgozóinak, hogy fogadtak engem, és hogy bármikor bizalommal fordulhattam hozzájuk. Az meg külön megtiszteltetés volt, hogy felelősségteljes munkákat bíztak rám már az első naptól kezdve."
Sargentini
Ha még emlékszünk a két évvel ezelőtti pezsgésre, izgalmas időszakban volt gyakornok a fiatal egyetemista. Ismét őt idézzük:
"A strasbourgi hét még nagyobb impulzusokat és izgalmakat tartogatott, hiszen lehetőségem volt jelen lenni a Sargentini-jelentés vitáján, melynek célpontja Magyarország. Megdöbbentő és érdekfeszítő volt átélni ezt a politikai támadást személyesen, a helyszínen. A feszültség átjárta az egész termet és érezhető volt, hogy történelmi pillanatok részesei vagyunk. Ugyanakkor nagyon büszke is voltam magyarságomra, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök úr higgadtan, de nagyon határozottan állt ki a magyar emberek, a nemzetünk mellett."
Ha kekeckednénk (ja, éppen kekeckedünk is), észrevehetjük, hogy a gyakornok különös megkülönböztetést alkalmaz, ami Képviselő Úr, nagy K-val és Ú-val, az írásunk idején a beszámolóban még miniszterelnök úr, kis "mú"-val.
És végül a beszámoló oldottabb zárásából egy mondat: "A Brüsszelben töltött idő alatt természetesen nem hagytam ki a főbb nevezetességeket sem, miután megkóstoltam a helyi finomságokat; a híres belga gofrit és sört. Nagyon sok élménnyel lettem gazdagabb miközben bővíteni tudtam ismereteimet és tudásomat mind szakmai, mind pedig emberi és kulturális értelemben egyaránt."
A két évvel ezelőtti beszámolóból az mindenesetre kiderül, hogy a fiatal gyakornok rendkívül lelkes fideszes, és persze az is, hogy két éve még tényleg gyakornok volt. Azóta persze betölthetett olyan pályát, ami segítette diplomáciai jártasságát, de – legalábbis levélírónk szerint – nagyon nem ilyen helyen dolgozott. Az internet alapján annyi látható, hogy egy celldömölki-veszprémi kézilabdaverseny szervezésében vett részt, igaz, itt is jelzik, hogy francia és orosz nyelven is bevethető nyelvtudással (megpróbáltuk az itt megadott telefonszámon és emailcímen elérni, de a géphang azt mondja be, hogy ez megváltozott).
De nézzük a második Google-találatot, hátha az is segít. Ez Szászfalvi László református lelkész, politikus, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő Wikipédia-oldala. A szócímből kiderül, hogy Szászfalvi képviselőnek a felesége is segédlelkész, három gyermekük született: Bence, Boglárka és Lenke. (Szászfalvi-Farkas Lenke neve felbukkan Szászfalvi 2015-ös vagyonnyilatkozatában is)
Mivel a kérdéseinkre egyelőre részletes választ nem kaptunk, így a következő csak feltételezés, mindenesetre a vonatkozó olvasói jelzés, a háttérbeszélgetések és a viszonylag ritka név egyezése alapján arra merünk következtetni, hogy a "Szászfalvi képviselő lánya, Lenke" és a genfi konzul ugyanazt takarja. Szászfalvi László nyilvános FB-profilja alapján arról is meggyőződhettünk, hogy a képviselő is nagyon lelkes híve a kormányzat üzeneteinek (beleértve Brüsszelt és Sorost), emellett a bejegyzések a Csurgó környéki települések meglátogatásáról szólnak zömében, ahol a képviselő dicséretesen mindig maszkban tárgyal a településvezetőkkel.
Végül a lényeg
A KKM a rendkívül fontos genfi állomáshelyre kinevezte egy kormánypárti politikus frissen végzett lányát, ami alighanem joggal "verte ki a biztosítékot" a hazai diplomáciai világban.
Élünk a gyanúperrel, hogy a helyzet fonákságát az érintettek is értik, a konzul nem válaszolt érdeklődésünkre, a KKM pedig már arra a kérdésre, hogy "ki a konzul?", is kifejtette, hogy a konzul alkalmas és nyelveket beszél. Mint írtuk, a legtöbb hazai külügyes nem kommentálta, vagy csak rendkívül diplomatikusan tett enyhén kritikus megjegyzést erről a helyzetről. Zárjuk a sorainkat egy ilyen fricskával, amit mondtak nekünk: | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [
"Budapesti Corvinus Egyetem",
"Információs Hivatal",
"Kommunikáció és Médiatudomány",
"Közlekedés és Idegenforgalmi Bizottság"
] |
Őrizetbe vett a rendőrség két férfit, akiket azzal gyanúsítanak, hogy kenőpénzt adtak, illetve fogadtak el az M7-es autópálya felújításával összefüggő munkáért. Az ORFK a Magyar Autópálya-építő Konzorcium szombati feljelentése alapján indított büntetőeljárás során vette őrizetbe a két vállalkozót.
Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője az [origo]-nak elmondta, hogy a konzorcium vezetője személyesen tett feljelentést szombat este. A rendőrség rögtön ezután 20 tanút hallgatott ki. Bár a feljelentés ismeretlen tettes ellen szólt, a vallomások alapján beazonosíthatóvá vált az ügy két főszereplője. T. Csaba és P. Csaba. T. Csaba alaposan gyanúsítható azzal, hogy különböző munkálatok elvégzésére kapott megbízások reményében 8 millió forint kenőpénzt adott át P. Csabának, aki azt elfogadta.
A rendőrség ezek után már vasárnap délelőtt őrizetbe vette a két férfit. A nyomozóhatóság előterjesztést tett a Fővárosi Ügyészséghez előzetes letartóztatásukra - közölte az ORFK Kommunikációs Igazgatósága.
A Vegyépszer Rt. és a Betonút Rt. által alkotott Magyar Autópálya-építő Konzorcium az M7-es autópálya felújítása kapcsán ez év áprilisában az elvégzett munka folyamatos ellenőrzése és értékelése során az egyik szakaszon súlyosan kifogásolható, hibás munkavégzést észlelt.
Emiatt a vonatkozó alvállalkozói szerződést felbontották és más vállalkozó végezte el - határidőre és megfelelő minőségben - az adott munkát.
"További alvállalkozói bejelentések kapcsán az alvállalkozók közötti vesztegetés gyanúja merült fel" - áll a vállalat közleményében.
Az MTI más forrásból származó értesülései szerint a KÖRÉP Kft.-vel bontották fel ez év áprilisában a szerződést, mert nem jelentette be a további alvállalkozókat, akiket megbízott a csatornatisztítási munka elvégzésével.
Az M7-es mellett Keller László szocialista képviselő szerint az M3-as autópálya építése körül is felmerülhet a korrupció gyanúja. A képviselő korábban már kifogásolta, hogy nem megfelelő minőségű az M3-as autópálya egy szakasza. Emellett - szerinte - több cég el nem végzett munkáért vett fel pénzt. A szocialista politikus a legfőbb ügyészhez fordul azért, hogy büntetőeljárás keretében vizsgálják ki az új sztrádaszakasz építése körül általa tapasztalt visszásságokat.
[origo] | [
"KÖRÉP Kft."
] | [
"ORFK Kommunikációs Igazgatósága",
"Vegyépszer Rt.",
"Magyar Autópálya-építő Konzorcium",
"Betonút Rt.",
"Fővárosi Ügyészség"
] |
Tóthfalusi György volt igazgatósági elnök és a fővárosi közlekedési tanácsnoki posztról nemrég lemondott Lakos Imre meghallgatásával folytatta munkáját a BKV-nál történt szabálytalanságok kivizsgálására alakult bizottság.
A BKV-nál kitudódott, a közlekedési céget érintő szabálytalanságok munkajogi, polgári jogi és esetleges büntetőjogi vonatkozásainak kivizsgálására november 26-án alakított eseti bizottságot a Fővárosi Közgyűlés. A testületnek március 24-ig van mandátuma arra, hogy jelentést készítsen.
Tótfalusi Györgyöt, a BKV igazgatóságának korábbi SZDSZ-es elnökét február elején gyanúsította meg a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) felbujtóként elkövetett hűtlen kezeléssel, és házkutatást tartottak a férfi városházán lévő irodájában.
A gyanú szerint Tótfalusi "a BKV igazgatóságának egykori elnökeként a társaság veszteséges működése ellenére a BKV vagyonkezelési kötelezettséggel rendelkező vezetőit szándékosan rábírta arra, hogy megszegjék kötelezettségüket". Tótfalusi György 2007 nyarától 2009 őszéig volt az igazgatóság elnöke. A BKV szerint ez idő alatt sem ő, sem az igazgatóság többi tagja nem írt alá sem tanácsadói, sem végkielégítéssel kapcsolatos szerződéseket.
Tótfalusi 'nem nehezít'
Tótfalusi György a szerdai meghallgatáson azt mondta, az igazgatóságnak nem volt lehetősége a BKV-nál történt visszaélések feltárására. Tótfalusi az ülés előtt az MTI kérdésére azt közölte: a vizsgálóbizottsági ülésen nem kíván beszélni azokról az ügyekről, amelyekben a nyomozó hatóságoknak már vallomást tett. Mint mondta, azért nem válaszol majd az ezekre utaló kérdésekre, mert nem kívánja nehezíteni a hatóságok munkáját. (Tótfalusi György 2007 nyara és 2009 októbere között volt a BKV igazgatóságának elnöke, a testület havonta ülésezett, illetve szükség szerint rendkívüli üléseket is tartott.)
Amiről nem tudnak...
A bizottság kíváncsi volt arra, hogy a volt igazgatósági elnök szerint megelőzhetőek lettek volna-e a botrányos ügyek a BKV-nál és ha igen, lett volna-e az igazgatóságnak bármilyen szerepe a megelőzésben. Tótfalusi azt felelte, ebben a jelenlegi rendszerben, ahogy most is működik az igazgatóság,, nem volt lehetőség a megelőzésre. Például a szerződéseknél olyan értékhatárt - 500 millió forintot - jelöltek meg, ami nem is teszi lehetővé, hogy néhány milliós szerződésre "rálásson" az igazgatóság. Hangsúlyozta: az igazgatóság tagjai csak azokért tartoznak felelősséggel, amiről tárgyalnak, illetve amiben döntést hoznak, de azért a magánvagyonukkal is felelnek. Az igazgatóság elnöksége alatt üzleti terveket, stratégiákat, hitellel kapcsolatos előterjesztéseket tárgyalt, de - mint mondta - amiről nem tudnak, azokra nem is tudnak rákérdezni. Meggyőződése szerint a menedzsment tudott volna a visszaélések nyomára bukkanni, ez nem az igazgatóság feladata volt.
Kompetencia nélkül
Arra a kérdésre, tudott-e arról, hogy több munkavállalónak is a határozatlan idejű szerződését határozott idejűre változtatták, közölte: ezekről nem tudtak, ez a vezérigazgató kizárólagos hatásköre volt. Hozzátette: ha az igazgatóság akart volna, akkor sem tudott volna közvetlenül foglalkozni ezekkel az ügyekkel, mert erre nincs hatásköre, kompetenciája. Vagyis, nem volt információjuk erről, és nem is tudtak volna ezen változtatni. Szalainé Szilágyi Eleonóra volt humánpolitikai vezető végkielégítéséről azt mondta, 2009 nyarán szereztek erről tudomást, a felügyelőbizottság vizsgálata nyomán.
Sok ismeretlen
A "vitás vagy vitatható" tanácsadói és vállalkozói szerződésekről azt mondta, azokról nem tudtak, a sajtóban egyre-másra megjelenő cégnevek ismeretlenek számára. Úgy fogalmazott: a tanácsadói munkák eredményével nem találkozott munkája során, a sajtóban megjelenő cégnevek az AAM Zrt. és a Cemi Kft. kivételével "ismeretlenek számomra". Arra a kérdésre, hogy személyesen tartott-e külön kapcsolatot Demszky Gábor (SZDSZ) főpolgármesterrel vagy Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettessel, elmondta, hogy személyesen külön kapcsolatot senkivel nem tartott, nem is volt ilyen igény. Mint mondta, nem tud róla, hogy a BKV vezetői körül bárki politikai nyomásra cselekedett volna. A testület előtt elmondta: tudomása volt róla, hogy Antal Attila volt vezérigazgató munkaszerződésével probléma volt, de az még azelőtt keletkezett, hogy ő az igazgatóság tagja lett volna.
Ki volt Futó?
Németh Szilárdnak (Fidesz) arra a kérdésére, ki volt Futó Sándor, Tótfalusi György azt mondta: az igazgatóságnál tanácsadói munkakört töltött be néhány hónapig, tudomása szerint"egy-két százezer forintos" megbízási díjért. Tótfalusi György ugyanakkor nem válaszolt arra a felvetésre, hogyan kaphatott ilyen összegű megbízási díj után mintegy 30 millió forintos végkielégítést. Nem emlékszik rá, kaptak-e tájékoztatást a felügyelőbizottságtól, hogy a menedzsment nem hajtotta végre az fb utasítását, de, mint mondta, ha kapnak ilyet, akkor minden bizonnyal felszólítják a menedzsmentet annak végrehajtására.
Teljes homály
Hock Zoltán (MDF) szerint az "rajzolódik ki", hogy sem a felügyelőbizottságnak, sem az igazgatóságnak nem volt érdemi hatásköre a BKV felügyeletére. Papcsák Ferenc (Fidesz) úgy látja, az elmondottak szerint az igazgatóság nem tudott semmiről, nem kérdezett rá semmire, nem látták az üzleti tervet, amely tartalmazza a végkielégítésre és tanácsadói díjakra vonatkozó adatokat, nem foglalkoztak az fb döntéseivel.
'A rendszer hibája'
A vizsgálóbizottság szerdán meghallgatta Lakos Imre (SZDSZ) volt közösségi közlekedési tanácsnokot is, aki arról beszélt, hogy nem voltak elég gyorsak, hatékonyak a döntések a BKV-t érintő ügyekben. Ez azonban szerinte nem biztos, hogy személyek, inkább a rendszer hibája. György István (Fidesz), a bizottság elnöke arról érdeklődött a volt tanácsnoktól, érkezett-e hozzá panasz amiatt, hogy politikusok beleavatkoznak a BKV életébe. Lakos megjegyezte: nem biztos, hogy hozzá fordult volna bárki is ilyen panasszal, de olyan jelzést kapott a BKV menedzsmentjétől, hogy a fővárosi közlekedési cég sorsát illető döntések nehezen, lassan születnek meg. 'Ezzel én is sokat szenvedtem' - közölte. Emlékeztetett rá: a városüzemeltetési bizottság ülésein szakmai ügyekben többször sürgették a BKV-val kapcsolatos döntések hatékonyabb, gyorsabb meghozatalát. Hozzáfűzte: ez nem feltétlenül személyekhez köthető, hanem a rendszer hibája lehetett.
Gúzsba kötve táncolni
Ezzel összefüggésben Lakos Imre a bizottsági meghallgatás után az MTI-nek azt mondta, "általában" igaz az önkormányzati cégekre, különösen a nagyobbakra, hogy a 100 százalékos önkormányzati tulajdonlás során nem tudják a részvénytársasági forma működéséből fakadó előnyöket érvényesíteni. Úgy vélte, a részvénytársaságok működésében nagyobb szabadságot és több felelősséget kellene adni a menedzsmentnek, és a tulajdonosnak sokkal kisebb politikai felügyeletet. Kevesebb tulajdonosi döntés, nagyobb szabadság a menedzsmentnek, nem lehet gúzsba kötve táncolni - fogalmazott a liberális politikus, aki szerint mindez az önkormányzatok működésének alapproblémája, azaz "rendszerhiba".
Nulla felelősség
Az MTI-nek arra a kérdésére, felelősnek tartja-e magát valamilyen mértékben a BKV-botrányok ügyében, Lakos Imre azt mondta: ezekben az ügyekben "nulla" az ő felelőssége.
Lakos Imre 2008 október vége óta volt közlekedési tanácsnok, erről a pozícióról 2010. január 11-én mondott le Demszky Gábor főpolgármesternek írt levelében. A levelében - amelyet az újságírók is megismerhettek a bizottság ülésén - azt írta, a tanácsnoki pozíciók létrehozása a gyakorlatban nem igazolta létjogosultságát, "nem bizonyult többnek egy tartalom nélküli politikai alkunál, amely címeket, névjegyeket, ezekhez rendelt javadalmazást és infrastruktúrát hozott létre".
Az illetékes titkárság
Kérdésre válaszolva, Lakos Imre azt is közölte a bizottsággal, hogy nem kapott közvetlen utasítást sem a főpolgármestertől, sem mástól konkrét BKV-ügyben. Steiner Pál (MSZP) kérdésére elmondta: nem ismerte azt a főpolgármesteri utasítást, ami szerint Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes közösen felügyelte a BKV-t Hagyó Miklós (MSZP) városüzemeltetési főpolgármester-helyettessel. Nem emlékszik egyetlen olyan előterjesztésre sem, tette hozzá, amely a BKV-val kapcsolatban önállóan Ikvai-Szabó Imrétől "jött volna", de olyan volt, hogy a két főpolgármester-helyettes közösen jegyzett egy előterjesztést. Ilyenkor a városüzemeltetési bizottság ülésén mindig Hagyó Miklós valamely közvetlen munkatársa képviselte az előterjesztőt. Számomra az derült ki, az ügyek gazdája illetékességből Hagyó Miklós titkársága volt - szögezte le.
Sajtóst fényképről
Papcsák Ferencnek (Fidesz) arra a kérdésére, milyen kapcsolatot tartott Mesterházy Ernővel, Demszky Gábor - nemrég előzetes letartóztatásba helyezett - tanácsadójával, azt mondta: egyáltalán nem volt szorosnak nevezhető a köztük lévő munkakapcsolat. Kérdésre közölte azt is, Horváth Évával, Hagyó Miklós sajtósával személyesen soha nem találkozott, mint mondta, csak "fényképen mutatták meg" neki.
Koncepciótól jelentésig
Két hét múlva, március 10-re elkészíti a BKV ügyeit vizsgáló bizottság jelentéstervezetét György István (Fidesz); a Fővárosi Közgyűlés BKV-vizsgálóbizottságának vezetője ezt a testület szerdai ülésén, a tervezet koncepciójának vitája során közölte. György István elmondta, hogy a nap folyamán Steiner Pál (MSZP) bizottsági tagtól javaslatokat kapott a koncepcióval kapcsolatban, azok egy részét beépítette a bizottsági tagoknak kiosztott tervezetbe. Ez arról szól, milyen elvek mentén, miről kellene szólnia a vizsgálóbizottság jelentésének. Steiner Pál javasolta, hogy vegyenek igénybe könyvvizsgálót és jogászszakértőket, mert - álláspontja szerint - kivitelezhetetlen, hogy a bizottság tagjai háromezer oldal iratot áttanulmányozzanak, és abból következtetést vonjanak le.
Pénzkérdés
A szocialista politikus György István javaslatára reagálva közölte: tervei szerint, ha a szerdai ülésen elfogadják a koncepciót, akkor az alapján március 10-ére elkészítené a vizsgálóbizottság a jelentéstervezetet. Amennyiben a tervezet tartalma a bizottsági tagok számára nem elfogadható, akkor kellene visszatérni a szakértők kérdésére, és kérni a közgyűléstől a bizottság mandátumának meghosszabbítását - vélekedett Steiner Pál. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a vizsgálóbizottság nem kapott pénzt szakértői megbízásokra, és az amúgy is felvetné a közbeszerzési eljárás szükségességét. Bőhm András (SZDSZ) azt javasolta, fogadják el a koncepció elveit, hatalmazzák fel az elnököt, hogy szükség esetén igénybe vehessen szakértőt, és amennyiben az indokolt, a március 9-i közgyűlésen terjesszék elő költségigényüket. A testület végül egyhangúlag úgy döntött, a koncepcióterv elveivel egyetért, a szakértők igénybevételét szükség esetén elnöki döntésre bízza és a pénzügyi ellenőrző bizottság költségkeretéből finanszírozzák a kiadásokat. | [
"AAM Zrt.",
"Cemi Kft.",
"BKV"
] | [
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"Fővárosi Közgyűlés"
] |
Budaligettől, az elit budai kertvárostól Józsefváros – az útvonaltól függően – 16-17 kilométerre esik. Autóval, a reggeli csúcsforgalomban, szabályosan közlekedve a háromnegyed óra nem számít rossz menetidőnek. Kivéve, ha az embernek jobb ötlete akad. Egy sokkal jobb ötlete.
Mentős körökben jó ideje terjed a pletyka, hogy a Gyermekrák Alapítvány "Gyermekmentő" feliratú Mercedesével reggelente maga Balogh István, az alapítvány elnöke furikázik otthona és a belváros között. A hír igaz: az Index többször is a tanúja volt, hogy Balogh az adományokból vásárolt, személyautós kivitelű betegszállítóval teszi meg a távot budaligeti villája és az alapítvány VIII. kerületi, Rákóczi téri irodája között, egyszer pedig a Teve utcai rendőrpalotához vitte a betegszállító sofőrje. Baloghék a megengedett sebességet meghaladva, a villamossínen és a buszsávban kerülték ki a reggeli dugót. A szirénát, fényhidat nem kapcsolták be. Itt megnézheti, ahogy az elnök a gyerekmentő autóval furikáztatja magát:
Saját mentőben kerüli ki a dugót a Gyermekrák Alapítvány elnöke
Balogh: A kocsi ügyeit intéztem
Az Index kérdésére az alapítvány elnöke elmondta, hogy a betegszállítót néha "közérdekű ügyintézésre" is igénybe veszik, de magáncélra soha nem használják. Egyszer, amikor Balogh a betegszállítóból szállt ki az alapítvány irodája előtt, azzal védekezett, hogy az autót gumicserére kellett vinni, és az ő egyetlen, aki az ehhez szükséges papírokat aláírhatja. A rendőrpalotába tett kiruccanást szintén azzal indokolta, hogy az autó ügyeit kellett intéznie.
De szabályos-e ez?
Nem. Noha a kocsi engedélyei rendben vannak, használhat megkülönböztető jelzést (tehát szirénát, villogót) és szállíthat beteget is, az ORFK tájékoztatása szerint a megkülönböztető jelzésekről szóló rendelet szerint csak akkor lehet egy autóra "rögzített üzemmódú megkülönböztető jelzőkészüléket" – az alapítvány autóján ilyen van – felszerelni, ha azzal csak és kizárólag azt a tevékenységet látják el, ami miatt megkapta az autó ezt az engedélyt. A Gyermekrák Alapítvány esetében az engedély a betegszállításra vonatkozik, tehát lehet bármennyire is közügy minden más, amit Balogh az autóval intéz, a rendelet szerint csak betegek szállítására használhatná a kocsit.
A 12/2007 (III.13.) IRM rendelet "rögzített üzemmódú jelzést adó készülék felszerelése abban az esetben engedélyezhető, ha a gépjárművel állandó jelleggel és kizárólag az engedélyezés alapjául szolgáló tevékenységet látják el"
Az alapítvány elnöke egyébként az Indexnek azt mondta, hogy az autót már három éve használják. Az ÁNTSZ-től azonban megtudtuk, hogy betegszállítási engedélyt csak idén februárban adtak ki a kocsira, az ORFK pedig azt közölte, a megkülönböztető jelzésekre is csak 2013-ban kapott engedélyt az alapítvány autója.
Balogh és sofőrje a KRESZ-szel sincs teljesen tisztában. Bár a buszsávot valóban használhatják akkor is, ha nem kapcsolják be a szirénát és a fényhidat, a villamossínekre csak akkor hajthatnának fel, ha bekapcsolják a megkülönböztető jelzéseket, de amint az a felvételeinkből kiderül, nem így teszik.
Balogh az autóról
A Balogh Istvánnal készült interjú vágatlan változatát ide kattintva lehet megnézni.
Jó-jó, Balogh az alapítványi autóval jár munkába, de egyébként biztos folyton gyerekeket szállítanak a kocsival, ugye?!
Balogh az Index kérdésére többször elmondta, hogy autóval mindennap minden kórházba szállítanak gyerekeket. Az alapítványtól kikértük a részletes utaslistát, amelyet egy betegszállító autónak vezetnie kell a fuvarokról – ebben szerepel, hogy kit hova szállítottak, és használták-e a szirénát –, de a cikkünk megjelenéséig nem reagáltak a kérésünkre.
Mi tíz gyerekkórházat – a nyolc daganatos gyerekeket kezelő klinikát és két nagyobb budapesti gyerekkórházat – kérdeztünk meg arról, milyen gyakran jár náluk a Gyermekrák Alapítvány autója.
A Bethesda Gyermekkórház igazgatója, Dr. Velkey György hallott már arról, hogy van az alapítványnak betegszállítója, de az ő tudomása szerint hozzájuk nem szoktak szállítani; a Budai Gyermekkórházban szintén nem tudtak arról, hogy a kórházba érkező vagy onnan távozó gyerekek a Gyermekrák Alapítvány autóját vették volna igénybe, ahogyan nem tudtak ilyesmiről a Szegedi és a Miskolci Gyermekklinikán sem. A két utóbbi kórház egyébként a gyermekonkológiai hálózat tagja, de a Bethesdában és a Budai Gyermekkórházban nem kezelnek daganatos beteg gyerekeket. Velkey György egyébként azt is megjegyezte, hogy ezért nincs is szükségük az alapítvány szállító szolgáltatására, viszont más segítséget – sokmilliós diagnosztikai műszereket – már kaptak a szervezettől.
Dr. Kriván Gyergely, az Egyesített Szent László és Szent István Kórház osztályvezető főorvosa szerint előfordult, hogy a Gyermekrák Alapítvány autójával szállítottak el tőlük beteget, de megjegyezte, hogy hozzájuk általában hosszabb időre fekszenek be a gyerekek, nem kell őket ide-oda vinni, ezért a szállítást könnyen megoldják a szülők. A II. számú (Tűzoltói utcai) gyermekklinika egy név nélküli nyilatkozó orvosa azt mondta, nem emlékszik, hogy az elmúlt években szállított volna betegeket az alapítvány a kórházba, de régebben tényleg előfordult ilyen.
A Heim Pál Gyermekkórház és a Debreceni Gyermekklinika nem válaszolt a megkeresésünkre, a Vas Megyei Kórház pedig nem akart nyilatkozni a kérdésben.
Balogh ezzel kapcsolatban elmondta, hogy főként a náluk regisztrált beteg gyerekek szüleitől kapnak megkereséseket fuvarozásra, a kórházaktól alig érkezik hozzájuk ilyen kérés, így aztán az intézmények nem is feltétlenül vannak tisztában a tevékenységükkel.
Az alapítvány 2010 és 2012 között évi 4,8–7 millió forintot költött betegszállításra az egyszázalékos felajánlásokból, amiben a sofőr bére még nincs benne. A betegszállítást az alapítvány 2009-től a saját költségén végzi, előtte OEP-támogatást is kaptak.
Ennyi pénzből jó sok fuvarra telik
A megkérdezett szakértők szerint egy hároméves Mercedes Viano szervizköltsége félmillió forintra rúghat, ha csak az előírás szerinti dolgokat cserélik rajta (4-6 olajcsere, szűrők, gumi, vizsga, fékek, vezérlés stb.). Hatmillió forintból (ezt vettük a betegszállításra költött pénz éves átlagának) így 5,5 milliót költhetne üzemanyagra az alapítvány, ami meglehetősen sok fuvarra elég.
Mivel nem tudjuk, hogy az alapítvány autója benzinnel vagy gázolajjal működik-e, 400 forintos literenkénti üzemanyagárral számoltunk, a Mercedes Viano átlagfogyasztását pedig 10 liter/100 km-re becsültük a műszaki adatok alapján. Így számolva 5,5 millió forintból körülbelül 137 ezer kilométer tehető meg.
Összehasonlításképpen megkérdeztünk más betegszállítással foglalkozó cégeket és alapítványokat is arról, évente átlagosan hány kilométert tesznek meg az autóik. Marsi Zsolt, a Marsi-Med Kft. ügyvezetője azt mondta, egy-egy autójuk évente nagyságrendileg 100 ezer kilométert tesz meg. A cég 0-24 órában, külföldön és belföldön is szállítja a betegeket, naponta átlagosan 8-12 fuvarjuk van.
A Szent Márton Gyermekmentő Alapítvány orvos igazgatója, dr. Goschler Ádám szerint az alapítvány miskolci gyermekmentő kocsija, amelyet idén cseréltek le, az elmúlt öt évben összesen körülbelül 300 ezer kilométert futott. Az alapítvány az Országos Mentőszolgálat kötelékében végez gyermekmentési feladatokat, tavaly összesen 3500 gyereket láttak el.
A Gyermekrák Alapítvány a 2012-es közhasznúsági jelentése szerint tavaly összesen 209 beteget szállított. Ez napi kevesebb mint egy beteget, és betegenként – 137 ezer kilométer évi összúttal számolva – 655 kilométer megtett utat jelent. Korábbi évekből sajnos nem találtunk részletes adatokat a szállított betegek számáról az alapítvány honlapján.
Baloghék üzemanyaggal együtt átlagosan havi 500 ezret költhetnek a betegszállító kocsijukra, ami a fent említett betegszámhoz képest elég nagy összeg. Ha mind az évi 209 beteget 100 kilométeres úton szállítaná az alapítvány, a benzinköltség még úgyis csak átlagosan havi 62 500 forint lenne, tehát az autó egyéb költségeire havonta 437 500 forint jutna, jóval több, mint amennyi egy teljesen felszerelt gyermekmentőkocsi fenntartásához szükséges. A Szent Márton Alapítvány budapesti gyermekrohamkocsijának például átlagosan – a benzinköltségen felül – havi 300 ezer forint a fenntartási költsége, és ebben a szervizköltségeken túl már a gyógyszerek, kötszerek pótlása is benne van.
Lehetne egyáltalán betegszállító egy ilyen személyautó?
Az alapítvány által használt Mercedes Viano típusú autó megfelel az ülőbetegszállítás ÁNTSZ-es követelményeinek. Ehhez az kell, hogy:
az engedély kiadásakor az autó ne legyen idősebb hat évesnél
minden ülésnél legyen biztonsági öv
ha nincs betegszállításra OEP szerződése a szervezetnek (az alapítványnak 2009 óta nincs) akkor elég, ha a sofőrnél van egy mobil
az autóban lennie kell fertőtlenítőszereknek és az üléshuzatoknak vagy cserélhetőnek kell lenniük vagy moshatónak és fertőtleníthetőnek
legyen minimum 3 oldalajtó
legyen minimum öt férőhely (sofőrrel együtt)
legyen a tengelytáv minimum 2500, a szélesség minimum 1650, a magasság minimum 1420 mm legyen (ennek már egy Suzuki SX4 is megfelel).
Egy betegszállító autó sofőrje sem lehet akárki, kell hozzá közúti járművezetői engedély, illetve, ha az autón megkülönböztető jelzés is van, akkor PÁV I-es engedély. Balogh állítása szerint neki és az autó állandó sofőrjének is van ilyenje.
Az alapítvány autójával olyan betegeket lehet szállítani, akik a tudatuknál vannak, segítséggel akár lépcsőn is járóképesek, és az egészségi állapotuk nem indokolja a fekve szállítást. Tizennégy éven aluli gyerekek esetében a szülőnek vagy gondozónak is a gyerekkel kell utaznia a kocsiban.
Lehet-e egyáltalán sürgős egy ülőbeteg szállítása?
A betegszállításban és a mentésben az az általánosan alkalmazott irányelv, hogy amennyiben egy beteget nem mentőkocsival szállítanak, de rosszul lesz, akkor mentőt kell hívni, és a mentő személyzete fogja ellátni és továbbszállítani a beteget, közölte az Országos Mentőszolgálat az Indexszel. Ennek értelmében "igazán" sürgős betegszállítást csak az OMSZ végez.
Miért kell akkor sziréna és fényhíd egy ülőbetegeket szállító személyautóra? Az Index több betegszállítással foglalkozó céget is megkérdezett arról, mennyire elterjedt, hogy ülőbetegeket megkülönböztető jelzéssel szállítanak. Gál Blanka, a GaálMedEx Kft. ügyvezetője szerint alapvetően egyáltalán nem indokolt, hogy valaki megkülönböztető jelzéssel felszerelt kocsiban szállítson ülőbeteget, vagy megkülönböztető jelzést használjon, amikor ilyen beteget szállít.
Marsi Zsolt hasonló gyakorlatról számolt be: a kezelésre szállított mozgássérült gyerekek vagy dialízises betegek szállításához szerinte nincs szükség megkülönböztető jelzés használatára, és ülőbeteg-szállításhoz az esetek jelentős többségében nem is szokták használni a szirénát és a fényhidat.
A Szent Márton Alapítvány orvosigazgatója szerint az teljesen indokolt, hogy egy daganatos gyerek ne tömegközlekedéssel, hanem betegszállító autóval utazzon a kórházba, mert nagyon könnyen megfertőződhet, ugyanakkor szerinte a megkülönböztető jelzés használata csak "mentési kategóriában lehet indokolt".
A megkülönböztető jelzés használatának kezdetét és végét minden alkalommal jelezni kell az OMSZ felé, amely erről nyilvántartást vezet. A mentőszolgálat egyelőre jogi állásfoglalásra vár azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy elárulhatja-e, hányszor használta a megkülönböztető jelzését a Gyermekrák Alapítvány az elmúlt években. | [
"Gyermekrák Alapítvány"
] | [
"Szegedi és",
"Szent Márton Gyermekmentő Alapítvány",
"Egyesített Szent László és Szent István Kórház",
"Marsi-Med Kft.",
"GaálMedEx Kft.",
"Heim Pál Gyermekkórház",
"Vas Megyei Kórház",
"Debreceni Gyermekklinika",
"Bethesda Gyermekkórház",
"Országos Mentőszolgálat",
"Szent Márton Alapítvány"
] |
A Kúriához fordult az alapítvány a Székesfehérvári Törvényszék és a Fővárosi Ítélőtábla döntése ellen, amelyek a 2013-2015 közötti TAO-s pályázatokhoz kapcsolódó adatok kiadására kötelezték.
A Demokratikus Koalíció több, mint egy éve pereskedik azért, hogy kiderüljön: mire költötte az alapítvány azt a hozzávetőlegesen 5-6 milliárd forintot, amit 2013. januárja és 2015. novembere között kapott.
Szerdán a Demokratikus Koalíció közölte: közérdekű adattal való visszaélés miatt feljelenti a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt, miután a szervezet nem tett eleget egy bírósági döntésnek.
A DK közlése szerint "az ország legnagyobb tao-temetőjének", a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak a bíróság jogerős döntése után tizenöt napja volt kiadni, hogy mire költötték a tao-támogatásként kapott közpénzt, de a határidő lejárta után sem kapta meg az ellenzéki párt a számlákat és a szerződéseket.
Csütörtökön az alapítvány közleményt adott ki: “A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány a Székesfehérvári Törvényszék és a Fővárosi Ítélőtábla döntése ellen, amely a 2013-2015 közötti TAO-s pályázatokhoz kapcsolódó adatok kiadására kötelezte, felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Kúriához. Kérelmében az ítélet felülvizsgálatát kérte és a jogerős döntés végrehajtásának felfüggesztését".
Amíg a felfüggesztés iránti kérelmet a Kúria nem utasítja el, addig az alapítvány szerint jogszerűen tartják vissza az adatokat: “A Törvényszéken és az Ítélőtáblán egymásnak ellentmondó ítéleti indokolások születtek, az Ítélőtábla helyesen kimondta, hogy a TAO nem közpénz, a Törvényszék ezt nem így ítélte meg, ezért is indokolt az Alapítvány részéről a felülvizsgálat. A felfüggesztés tárgyában hozott esetleges elutasító Kúriai döntésig az Alapítvány nem valósít meg közérdekű adattal visszaélést".
Mindkét bírósági döntés azt mondta ki: ki kell adni a szerződéseket. Ám míg az elsőfokú ítéletben még az szerepelt, hogy a társasági adókedvezményből a klubokhoz befolyt összeg közpénz, a Fővárosi Ítélőtábla már azzal érvelt: az alapítvány egy közhasznú szervezet, amely közhasznú tevékenységet lát el, és ezt alapító okiratában is lefektette. | [
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Székesfehérvári Törvényszék",
"Demokratikus Koalíció"
] |
Felszámolási eljárás indult az egykori kórházprivatizációs HospInvest cégcsoporthoz tartozó és az elsősorban intézményi – kórházi – gyógyszertárakat működtető HungaroCare Kft. ellen. A cég még 2010-ben több mint 7 milliárd forintos nettó árbevétellel rendelkezett, ez 2012-re 4,8 milliárdra csökkent, míg az üzemi eredménye 3 milliárd forint hiányt mutatott.
Március végén felszámolási eljárás indult a HungaroCare Intézeti Gyógyszertár Kft. ellen. A céget 2005-ben alapították – Ispotály Holding Egészségügyi Befektetői és Szolgáltatói Kft. néven. Az alapítók között volt egyebek között Deák Gábor, aki a HospInvest Zrt. igazgatósági tagja, alelnöke volt – Deák egyébként 1999-ben 49,8 százalékos tulajdonrésszel rendelkezett a szintén felszámolás alatt lévő Újpest FC Football Club Kft-ben. Szintén a tulajdonosok között volt egyebek között Szabó Tamás egykori privatizációs miniszter, valamint az ÁNTSZ laborok privatizálásban részt vevő Hampó Eleonóra is.
Dr. Deák Gábor, Gaszpor Jenő és Kollányi Gábor © Túry Gergely
Stabilizálódhat a patikák helyzete Tavaly év végén 2334 közforgalmú gyógyszertár működött Magyarországon. A patikák száma 2010 óta folyamatosan csökken, az elmúlt három évben több mint 100 gyógyszertár húzta le a rolót. Egy tavaly év végi konferencián elhangzottak szerint a gyógyszertárak összes értékesítési árbevétele is csökkent: míg 2011-ben 611,8 milliárd forint folyt be a kasszákba, 2012-ben már csak 562 milliárd forintból gazdálkodhattak a közforgalmú gyógyszertárak. Ugyanakkor a bezárások üteme csökkent tavaly, ahogy a patikák eladósodottsága is, így várhatóan idén stabilizálódik a piac.
A cég elsősorban intézményi – kórházi – gyógyszertárak működtetését végezte. Bár a belső gyógyszertárak az intézeti gyógyszerellátás, a fekvőbeteg-ellátás szerves részei, fenntartásuk mégis sokáig inkább csak nehézségeket jelentett a kórházaknak. Az intézményi patikák elsődleges feladata az adott kórház gyógyítói tevékenységéhez szükséges medicinák beszerzése, elkészítése, raktározása, elosztása. A jogszabályok szigorú személyi és tárgyi feltételeket írtak elő az intézményi patikáknak, ugyanakkor a kórházak tőkeszegénysége miatt ezek sokszor nem teljesültek. Egy szakmai cikkben éppen Deák Gábor írta le, hogy emiatt a 147 intézményi patikából 2005-ben csak 20 rendelkezett végleges működési engedéllyel.
A kórházaknak azonban lehetőségük volt e gyógyszertárak kiszervezésére, így alakult meg az Ispotály és vette át számos patika működését. Az Ispotály Holding 2007-ben csatlakozott a HospInvest cégcsoporthoz. A fúzióval a HospInvest öt kórházat, négy szakrendelőt és 22 patikát működtetett, így központosítani lehetett a gyógyszerbeszerzést, és – az egyéni intézményi alkukat, lobbi érdekeket kizárva – jelentős kedvezményeket szerezve ezzel a gyógyszergyártóktól.
A HospInvest felszámolásának kezdetekor, 2009-ben eladta az Ispotály Holdingot, az új tulajdonosa az Ispotály Management Kft., lett, ügyvezetője pedig Kókai Balázs, aki szintén igazgatósági tagja volt a HospInvest Zrt.-nek. A menedzsmentcégben 20 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezett a Hungaropharma Gyógyszer-kereskedelmi Zrt.
Kifogyott a piac a vállalat alól
A cég 2010-ben vette fel a HungaroCare nevet. A nyilvános adatok szerint, a 2010-ben a cég éves nettó árbevétele meghaladta a 7 milliárd forintot, igaz az üzemi eredmény már akkor is negatív volt, de még csak 25,5 millió forint hiányt mutatott. Míg a nettó árbevétel 2012-ben már csak 4,8 milliárd volt a hiány 3,07 milliárdra ugrott. Míg 2011 végén a cég a miskolci kórházban 400 millió forint értékű fejlesztést végezett a gyógyszerellátásban, tavaly év elején csődeljárás indult a céggel kapcsolatban. Emailben megkerestük Kókai Balázs volt ügyvezetőt, hogy megtudjuk mi vezetett a felszámoláshoz, de a cikk megjelenéséig nem válaszolt kérdéseinkre. Szintén nem érkezett még válasz a felszámoló biztostól, így nem tudni pontosan, hogy ki és miért kezdeményezte a felszámolást, illetve, hogy mekkora cég adósság állománya.
Azt azonban tudni, hogy 2011-ben a dunaújvárosi önkormányzat úgy döntött, hogy az országban elsőként költségvetési intézménnyé alakítja vissza a hat éve gazdasági társaság formájában működő kórházát. A közgyűlés azonban a felhalmozott tartozásokat egyszerűen a szállítókra akarta hagyni, így amikor "átvették" az intézményi gyógyszertárat a HungaroCare-től, a cégnek mintegy 200 millió forintos járandósága ragadt bent. Hasonló sajátossággal vették vissza az egri kórházban is az intézményi gyógyszertárat. A kórházi patikák visszaszervezése folyamatos és az egészségügyi kormányzat is szorgalmazza, álláspontjuk szerint ugyanis nem jelentett megtakarítást a kórházaknak az intézeti gyógyszerellátás korábbi kiszervezése, hiszen ennek haszna a befektetőknél jelentkezett. Egy jogszabályi változás miatt pedig, ez év elejétől csak az adott intézmény működtetheti a belső gyógyszertárát.
Összedőlt a HospInvest is
A HospInvest Kft.-t – később Zrt.-t – 2000-ben alapította Kern József és Kollányi Gábor, majd hamarosan beszállt Gászpor Jenő is. Ez idő tájt lépett hatályba ugyanis az a jogszabály, amely engedélyezte, hogy az egészségügyi intézmények – egyebek között járóbeteg ellátók és kórházak – egyes részeit vagy osztályait önállóan magánosítani is lehessen. A legkelendőbbek a labor és diagnosztikai osztályok voltak, kezdetben a HospInvest is kórházi laborok működtetésének átvételére jött létre, de sikeres beruházásokon felbuzdulva, a menedzsment tovább lépett és 2004-ben átvették a kiskunhalasi és a körmendi kórház üzemeltetését.
2006-ban Kern kivált a cégből és magával vitte a körmendi kórházat is, a HospInvest azonban töretlenül fejlődött: átvették a hatvani, gyöngyösi kórház, a parádfürdői szanatórium és további négy vidéki járóbeteg-ellátó intézmény működtetését is. Az Ispotály Holding 2007-es csatlakozásával 22 gyógyszertár – ennek fele intézményi – 2008-ban pedig az egri kórház üzemeltetése is a cégcsoporthoz került. Szintén 2007-ben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 25 százalékos tulajdonrészt szerzett a zrt.-ben 4 millió euróért.
A problémák 2008-ban kezdődtek. Részben az egri kórház átvétele ellen a lakosság és kórház dolgozóinak egy része is tiltakozott. A 2008-as népszavazást követően pedig egyértelműen leálltak az intézmények kiszervezése, így a cégcsoport nem tudott tovább terjeszkedni. Szintén 2008-ban a TEVA Magyarország Zrt. felszámolási eljárást kezdeményezett a HospInvest ellen a felhalmozott tartozások miatt.
A következő év elején az EBRD kiszállt a cégből, majd a Nógrád Megyei bíróság érvénytelenítette az egri kórház működtetésére létrejött szerződést. 2009 áprilisban a cég csődvédelmet kért, miután a CIB Bank lejárt hiteltartozás miatt, leemelte az OEP-től kapott csak betegellátásra használható, teljes finanszírozási összeget – nagyjából ezzel meg is pecsételődött a társaság sorsa. Ezt követően a hatvani önkormányzat visszavette a hatvani és a parádfürdői kórház üzemeltetését. Júliusban megindult a vállalat felszámolása, a cég adóssága meghaladta a 3 milliárd forintot. | [
"HungaroCare Kft.",
"HospInvest"
] | [
"Ispotály Management Kft.",
"Ispotály Holding Egészségügyi Befektetői és Szolgáltatói Kft.",
"Hungaropharma Gyógyszer-kereskedelmi Zrt.",
"CIB Bank",
"Újpest FC Football Club Kft-ben",
"Nógrád Megyei bíróság",
"TEVA Magyarország Zrt.",
"HungaroCare Intézeti Gyógyszertár Kft.",
"Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank",
"Ispotály Holding"
] |
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) megállapította: a Postabank nagymértékű feltőkésítésére azért volt szükség, mert a bank több nagyon kockázatos, milliárdokat felemésztő tranzakciót hajtott végre. A jelentés kitér az ellenőrizetlen hitelezésekre is. A dokumentum szerint a menedzsmenten kívül a Horn-kormány és az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (illetve elődje, a Bankfelügyelet) is felelős a bankban kialakult helyzetért.
A KEHI jelentése szerint a Postabank több esetben színlelt szerződéssel legalizált tranzakciókat hajtott végre, amelyekkel manipulálni tudták a tőkemegfelelési mutatókat. Az ügyletek valódi célját és tartalmát eltitkolták. Így lehetett, hogy éveken át nem derült fény a bank meggyengült helyzetére.
Szintén rontották a bank anyagi helyzetét azok a tranzakciók, amelyek során az ügyfelek (cégek és magánszemélyek) egy szűk csoportját a betétesek pénzéből korlátlan anyagi előnyökhöz juttatták. (A kedvezményben részesülők egy csoportját tartalmazza a VIP-lista.)
Sok esetben minden formális eljárást mellőztek az ügyletek során: az igénylők gyakran nem nyújtottak be hitelkérelmet, vagy egy mindössze két-három soros kérelem alapján kaptak akár többmilliárdos kölcsönöket is. A kérelmezők általában nem nyilatkoztak arról, mire kérik a pénzt.
A hitelt igénylők egy része nem folytatott olyan tevékenységet, amivel folyamatos bevételhez jutott volna.
Az egyoldalú és nagy összegű pénzkiáramlást a bank úgy próbálta beállítani, mintha egy tranzakció ellenértéke lenne. A kockázatos ügyleteket minden esetben pozitív módon tüntették fel a döntés-előkészítő anyagokban.
A bank néhány jelentős veszteséggel járó üzlete
A KEHI nyilvánosságra hozott jelentésében nincs megnevezve az a cég, amellyel a Postabank közel 120 milliárd forint értékben kötött szerződéseket.
Princz Gábor, a Postabank akkori elnök-vezérigazgatója 1990 szeptemberétől 1998 áprilisáig az említett cég felügyelőbizottságának tagja volt. A cég egy ideig 5 százaléknál nagyobb részarányban tulajdonosa volt a banknak.
A céggel a Postabank több társaságot hozott létre, amelyek évente milliárdos nagyságrendű veszteséget halmoztak fel. A különféle ügyletek során, melyek egy részéről semmiféle dokumentáció nem készült, a Postabankot jelentős veszteség érte. Ugyanakkor a cég 10 milliárd forintos törzstőkeemelést hajtott végre.
A KEHI megállapította: a céget és annak vezetőjét felelősség terheli a Postabank vezsteségei miatt.
A KEHI azt kifogásolta, hogy míg a bank mindig készpénzzel járult hozzá az üzletekhez, addig a cég általában apporttal csatlakozott, vagyis tőkével nem járult hozzá az ügyletekhez.
A Postabank 1998 júniusában 1,1 milliárd forint összegű devizakölcsönt adott egy külföldi cégnek. Hitelkérelmet nem nyújtott be a cég, és nem végezték el az ilyenkor kötelező adósminősítést sem.
A hitel kihelyezése gyakorlatilag fedezet nélkül történt, mert a követelés fedezetéül elfogadott két spanyolországi, ibizai ingatlant jelentős jelzálog terhelte.
Az adós nem ismerte el tartozását, és nem fizette vissza a kölcsönt.
A két felújításra szoruló ibizai ingatlan ráadásul szerepelt a Postabank más tranzakciójában is.
1998 júniusában 2,18 millió dollárt (azaz félmillárd forintot) fizettek ki előlegképpen egy ibizai társaságnak. A bank teljesítés nélkül utalta át az összeget.
1998 májusában a bank menedzsmentje többmilliárdos, egymással összefüggő ügyeket tárgyalt, amelynek mindegyikét írásban engedélyezte a bank igazgatósága. Ezek között szerepelt 41 millió dollár (azaz 9,4 milliárd forint) kihelyezése egy spanyol társaság részére az egyik projekt finanszírozására.
A bank többek között csere útján spanyol ingatlanokhoz jutott. A cserével a 37 milliárd forint értékű társaságok helyett 44,5 milliárd forint értékben a befejezett spanyol projektek kerültek a bank könyveibe. A cserén 7,5 milliárd forint nem létező eredményt is elszámoltak.
A KEHI vizsgálata megállapította: a cserénél nem történt vagyonértékelés, hanem egy korábbi ügylet során megállapított értékkel számoltak, ráadásul a valódi érték mintegy nyolcszorosát vették.
A tranzakcióval kapcsolatban az értékbecslő cég, a cserét lebonyolító cég és az azt hitelesítő könyvvizsgálók, valamint a Postabank felelősségét is megállapították.
1995 augusztusában a Postabank többségi tulajdonosa lett a Trigon Banknak. Részesedése később 51 százalékra csökkent. A bank a szerződést megelőző két évben veszteséges volt.
A Postabank jelentős összegekkel támogatta a Trigont, amiért többször vesztesége lett. A bank eladásával a veszteségnek csak egy része térült meg.
Az Élet és Irodalom tényfeltáró riportja a Postabankról | [
"Trigon Bank",
"Postabank"
] | [
"Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet",
"Élet és Irodalom",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal"
] |
A jegybank visszavonta a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét és kezdeményezte a felszámolást.
Az engedély visszavonását az indokolja, hogy a társaság nem tudja kiegyenlíteni tartozásait, és vagyona, eszközei nem is nyújtanak fedezetet a vele szembeni követelések teljesítésére. A felügyeleti biztos jelenlegi adatai alapján a Quaestor Értékpapír Zrt. jelentős volumenű, mintegy 150 milliárd forint értékű értékpapírral nem tud elszámolni – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A brókercég arra jogosult ügyfeleit a Befektető-védelmi Alap, illetve a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja fogja kártalanítani összesen maximum 30 millió forintig.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) pénteki hatállyal megszüntette a Quaestor Értékpapír Zrt. tőzsdetagságát és kereskedési jogát, az erről szóló határozatot a honlapján közölte a BÉT.
Az MNB 2015. március 10-én azonnali hatállyal felfüggesztette a Quaestor Értékpapír Zrt. engedélyét és felügyeleti biztost rendelt ki a céghez, illetve büntető feljelentést tett a nyomozó hatóságnál, mivel célvizsgálata súlyos hiányosságokat tárt fel a befektetési vállalkozás működésében.
A Quaestor-ügyben a nyomozás március 11-én indult el, a Nemzeti Nyomozó Iroda március 26-án három embert gyanúsítottként hallgatott ki, majd őrizetbe vette őket üzletszerűen elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt. Tarsoly Csaba és két társának letartóztatása április 13-án jogerőssé vált. | [
"Quaestor Értékpapír Zrt."
] | [
"Befektető-védelmi Alap",
"Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja",
"Budapesti Értéktőzsde",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
A Nemzeti Nyomozó Iroda gyanúsítottként hallgatta ki a debreceni Pannon Guard egyik vezetőjét. A társaság Kelet-Magyarország egyik legnagyobb vagyonvédelmi és őrző-védő cége, amely az elmúlt években sok százmillió forintos megbízásokat kapott.
A Nemzeti Nyomozó Iroda ezen a héten szerdán gyanúsítottként hallgatta ki A. Lajost, a debreceni Pannon Guard Zrt. egyik vezető tisztségviselőjét – értesült debreceni tudósítónk. Az ügyről részleteket egyelőre nem tudni, a Nemzeti Nyomozó Iroda szóvivője, Csécsi Soma rendőr alezredes érdeklődésünkre annyit mondott: a Nemzeti Nyomozó Iroda eljárást folytat A. L. debreceni lakossal szemben, akit a nyomozók gyanúsítottként hallgattak ki. Az eljárás alá vont személlyel szemben személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedést nem rendeltek el.
A Pannon Guard – amely Debrecen és Kelet-Magyarország egyik legnagyobb forgalmat bonyolító őrző-védő, vagyonvédelmi társasága – az elmúlt években összesen sok százmillió forintos megbízásokat kapott. Debrecenben olyan referenciái vannak, mint a hajdú-bihari megyeháza, a debreceni polgármesteri hivatal, a Debreceni Közterület Felügyelet vagy a Nemzeti Közlekedési Hatóság, de ez a társaság látja el a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség és Debreceni Ítélőtábla székházának őrzését is. A cég jelen van jelentős sport- és kulturális létesítményekben is, mint a debreceni Főnix Rendezvénycsarnok, a Kölcsey Konferencia Központ és a MODEM képzőművészeti központ.
A Pannon Guard Zrt. igazgatósági elnöke Sutka Sándor volt Hajdú-Bihar és Veszprém megyei rendőrfőkapitány. A Pannon Guard honlapján található információk szerint a vállalkozás "Kelet-Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő vagyonvédelmi cége", amely 2009-ben alakult részvénytársasággá. Felső vezetői a rendőrség állományában megyei rendőrfőkapitányként, közrendvédelmi vezetőként, bűnügyi vezetőként, beavatkozó osztályvezetőként szereztek több évtizedes tapasztalatot.
| [
"Pannon Guard"
] | [
"Nemzeti Közlekedési Hatóság",
"Debreceni Fellebbviteli Főügyészség",
"Debreceni Ítélőtábla",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Debreceni Közterület Felügyelet"
] |
Újabb gyanúsítottja van a nemzetközi fogadási csalásokkal kapcsolatos ügynek: kedden egy diósgyőri labdarúgót állítottak elő és vettek őrizetbe.
A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai edzésről vitték el a játékost.
Fazekas Géza, a KNYF szóvivője egyelőre nem kívánt a részletekről nyilatkozni, s a kihallgatás után ígért bővebb tájékoztatást.
Sajtóinformációk szerint az őrizetbe vett játékos L. Ákos, akit az edzés után vittek el a nyomozók, de ezt nem erősítette meg a szóvivő.
Az ügyben eddig összesen 18 személyt hallgatott ki a főügyészség gyanúsítottként, közülük jelenleg négyen előzetes letartóztatásban, hárman házi őrizetben vannak, illetve egyvalaki lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt áll. Legutóbb múlt szerdán történt őrizetbe vétel, akkor S. Balázst, az Eger futballistáját négy rendbeli gazdálkodó szervezet dolgozója által kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettével gyanúsították meg.
A Diósgyőr az alábbi közleményt hozta nyilvánosságra:
Kedden délután a tervezettnél eggyel kevesebb játékos vett részt a DVTK edzésén, L. Ákost előállították a Központi Nyomozó Főügyészség munkatársai. Nem hivatalos információk szerint az előállítás a fogadási csalással áll összefüggésben.
- Az UEFA állásfoglalása szerint a dopping és a fogadási csalás a futball halála. Nekem is ez a véleményem, és teljes mellszélességgel támogatom a hatóságok ez elleni erőfeszítéseit - kommentálta Dudás Hunor, a DVTK-t működtető DFC Kft. ügyvezető igazgatója a történéseket.
- Amikor elkezdtük munkánkat Diósgyőrben, a gazdasági megtisztulás volt az egyik legfontosabb programpont. Mára ennek a végére értünk, azonban más formában újra kísért a múlt.
Nem engedhetjük meg, hogy besározódjon a DVTK neve, hogy bármi, bárki letérítsen az általunk megkezdett útról, ezért örülnünk kell ennek a fejleménynek is, amely újabb lépés a verseny tisztasága felé. A klub munkatársai nevében kijelenthetem, minden lehetséges módon segítjük a hatóságok munkáját.
Minden bundázó játékost mélységesen elítélünk és azt mondom, bűnhődjön minden bűnös! Ugyanakkor tisztában vagyok azzal, hogy mindenkit, így L. Ákost is megilleti az ártatlanság vélelme. Nem tehetünk mást, bízunk az igazságszolgáltatásban!
Az eseményeket követően azt kértem a játékosoktól az öltözőben, hogy szerdán emelt fővel fussanak ki a pályára, mert ez nem a klub szégyene, hanem azé, aki vétett a sportszerűség és a törvények ellen.
Várjuk az ügy további fejleményeit, a nyomozó hatóság közleményét és annak ismeretében azonnal és határozottan fogunk fellépni - zárta a klubvezető. | [
"DVTK"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"DFC Kft."
] |
A Hír24 információi szerint a Swietelsky Vasúttechnikai Kft.-vel kötöttek szerződést a kivitelezésre. Közbeszerzési eljárás nem volt.
A Swietelsky Vasúttechnika Kft. építheti a felcsúti kisvasutat - tudta meg a Hír24. A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint a Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány és a cég július 10-én írta alá a szerződést. Mint megtudtuk, a céget nem nyílt eljárás keretében választották ki, sőt, közbeszerzési eljárás sem volt.
A magyarázat erre az, hogy a projekt bruttó összköltsége 857 millió forint, az EU pedig ehhez 600 millió forintot ad, az EU-s támogatás tehát nem éri el a projekt teljes költségének a 75 százalékát, így nem is kell közbeszerzési eljárást kiírni.
"A kedvezményezett (tehát a Mészáros Lőrinc vezette alapítvány - a szerk.) a közbeszerzési törvény előírásai alapján - a projekt támogatási intenzitása miatt - mentesült a közbeszerzési eljárás lefolytatása alól, hasonlóan más pályázókhoz, akik projektjének értékéhez képest 75%-nál alacsonyabb a támogatás értéke" - magyarázta a Miniszterelnökség.
"Egy uniós beruházás esetén ha az uniós támogatás mértéke eléri a teljes költség 75 százalékát, akkor a magyar szabályok az irányadók, tehát, 150 millió forint felett közbeszerzési eljárást kell kiírni. Ha viszont az uniós támogatás kevesebb, mint 75 százalék, akkor ez a szabály már nem él" - tették hozzá.
A Swietelsky Vasúttechnika Kft. az osztrák Swietelsky leányvállalata. A szintén a cégcsoporthoz tartozó Swietelsky Magyarország Kft. a magyar közbeszerzések nagy nyertese, az Index cikke szerint cég 1997 és 2013 között 160 milliárd forint közbeszerzést nyert el, ezzel a legnagyobb nyertesek listáján az ötödik helyre került. A Közgép ugyanezen a listán a harmadik helyre futott be.
Már elkezdték a munkát
A Miniszterelnökség szerint Felcsúton a munkaterület átadása 2015. július 20-án már megtörtént, jelenleg az alépítményi munkálatok zajlanak (kb. 5%-os a készültség). A tervek szerint a kisvasút október 31-re készül el.
A kormány 2013-ban döntött úgy, hogy egy határozattal kiemelt beruházássá nyilvánítja a kisvasutat, egyben elkülönít rá 600 millió forint, részben uniós fejlesztési forrást. A pályázaton egyetlen indulóként a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát is működtető, Mészáros Lőrinc vezette Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány futott be, ő szerződött tehát tovább a kivitelezésre.
A kisvasút az akadémia régi álma volt, Szöllősi György korábbi kommunikációs igazgató 2013 tavaszán az Indexnek mondta azt:
"A beruházás tervét évek óta dédelgetjük, de most jutottunk a konkrét kivitelezés előkészítéséig."
Szöllősi akkor még bizonytalan volt, hogy "tisztán önerőből" valósítanák meg a beruházást vagy sem. A probléma a 600 millió forintról szóló kormányhatározattal fél évvel később megoldódott.
Nem öncélú beruházás
Bár elsőre úgy tűnhet, hogy a kormány részben az unió pénzét felhasználva közreműködött abban, hogy a miniszterelnök kedvenc fociakadémiája Felcsúton, a miniszterelnök hétvégi házának helyszínén minimális önerőből megvalósíthasson egy régóta vágyott beruházást, a Miniszterelnökség szerint szó nincs ilyesmiről. Mint korábban lapunknak írták:
"Adott esetben úgyszintén kiemelt projektként az ország számos szegletében került már sor uniós támogatással kisvasút fejlesztésre a Közép-Dunántúli régió mellett a Közép-Magyarországi, az Észak-Magyarországi és az Észak-Alföldi régióban is"
Szerintük a 2007-2013-as programozási időszaknak 6 hasonló pályázata volt.
"A felcsúti kisvasút-fejlesztés illeszkedik ebbe a koncepcióba; a fejlesztést lehetővé tevő pályázati felhívás célrendszere teljes egészében összecseng a korábbi, hasonló pályázati kiírások célrendszerével. Tehát nem öncélú turisztikai fejlesztésről van szó, ellenkezőleg inkább elvárás, hogy a projekt a régió meglevő turisztikai adottságaival összhangban, azokra építve valósuljon meg" - írták.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig korábban úgy érvelt: ő nem tud olyan jogszabályról, amelyik Magyarország 3200 településéből bármelyiknek is megtiltaná, hogy kapjon fejlesztési forrást.
A korábban megvalósított hasonló pályázatok egyébként a következők: | [
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány",
"Swietelsky Vasúttechnika Kft.",
"Swietelsky Magyarország Kft."
] | [
"Swietelsky Vasúttechnikai Kft.",
"Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia",
"Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány"
] |
A Frank Digital Kommunikációs Tanácsadó és Szolgáltató Kft. látja el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2019–2020. évi kommunikációs tevékenységéhez kapcsolódó feladatokat – derült ki az EU-s közbeszerzési értesítő október 16-i számából. A nyertes cég tulajdonosa, Száraz István többször üzletelt már Matolcsy György jegybankelnök környezetével.
A megbízás a nettó 1,95 milliárd forintos keretösszeg kimerüléséig vagy legkésőbb 2020 végéig szól. Az MNB az "Azonnali Fizetési Rendszert", a "Növekedési Hitelprogram Fixet," és a "Növekedési kötvényprogramot" akarja reklámozni a cég segítségével, amely az MNB egyéb kommunikációs és kampánytevékenységéhez kapcsolódó feladatokat is bonyolítja, valamint a PR-t és a rendezvényeket szervezi majd.
A pályázók az egyes kommunikációs munkákra nem tehettek részajánlatokat, mert az MNB kikötötte, hogy a "fő feladat a projekt egész arculatának egységes meghatározása, a terméket az alapoktól kell felépíteni, annak későbbi kommunikációja a már kialakított egységes szakmai stratégia mentén valósulhat meg következetes tartalommal."
A tender eredményhirdetéséről szóló tájékoztatóban szerepel az is, hogy a Frank Digital Kft. alvállalkozókkal teljesíti majd többek között a médiavásárlást, médiafelületek vásárlását, kampányértékelést, a kapcsolódó ügynökségi szolgáltatásokat, a kreatív tervezési, kivitelezési, gyártási kutatási és értékelési, illetve a PR és rendezvényszervezési feladatokat.
A Frank Digital – mint megírtuk – 2017 szeptemberében a New Land Media Kft.-vel együtt nyerte el az MNB-től a “fogyasztóbarát" lakáshitelek reklámozását. Arra a kommunikációs kampányra szánt keretösszeg nettó 1,5 milliárd forint volt.
A Frank Digital Kft. Száraz István Péter érdekeltsége, akinek a neve onnan ismert, hogy ő alapította az azóta megszűnt, az MNB alapítványok által pénzelt VS.hu-t, továbbá az Origo tulajdonosa is volt egy időben a New Wawe Media Group Zrt. nevű cégén keresztül, amelyet a jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám cégének, a Magyar Stratégiai Zrt.-nek adott tovább. Matolcsy Ádám befektetéseiről itt írtunk bővebben:
Matolcsy Ádám Porsche 911 Targákat gyűjt Pár hónappal ezelőtt egy olvasónk vette észre, hogy három Porsche 911 Targa parkol egymás mellett egy XIII. kerületi garázsban. Az Átlátszó kiderítette, hogy az autók Matolcsy György jegybankelnök kisebbik fia, a kormányközeli vállalkozóként közpénzből meggazdagodott Matolcsy Ádám gyűjteményébe tartoznak. Megtaláltuk a gyűjtemény negyedik darabját is.
A Frank Digital korábban dolgozott Schmidt Mária alapítványának és a MOB-nak is. A hvg.hu értesülése szerint Száraz Matolcsyék mellett jó kapcsolatot ápol a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal is. A huszonéves NER-milliárdosokról ebben a cikkünben írtunk bővebben:
Huszonévesen milliárdosok – így áll a saját lábán az Orbán-rezsim második generációja Kennedyk vagy Alijevek? A nyugati vagy a keleti változatra hasonlítanak jobban a közelmúltban kialakult magyar politikus- és oligarcha-dinasztiák? Az Orbán-Tiborcz házaspár, a három Mészáros-testvér és Matolcsy Ádám vagyona összesen tízmilliárdos nagyságrendű, Mészárosék második generációja ráadásul több százmilliárdos tőzsdei értékű cégek döntéshozó és ellenőrző testületeiben is szerepet kapott.
A Frank Digital Kft. 2018-ban nettó 940,2 millió forintos árbevétel mellett 1,1 millió forintos adózott eredményt ért el. A vállalkozásnak az Opten Kft. adatai alapján a DryCom Informatikai Tanácsadó Kft. a tulajdonosa, amely szintén Száraz István érdekeltsége. A DryCom tavalyi árbevétele nettó 461,5 millió forint volt, adózott eredményként pedig 142,9 millió forintot könyvelhetett el.
A Frank Digitalnek nem volt nehéz dolga a közbeszerzés elnyerésében, mert a másik induló, a Wavemaker Hungary Kft. érvénytelen ajánlatot nyújtott be. A médiaügynökség vezetője Gulyás János, a Magyar Reklámszövetség elnöke. A tendert a K-Monitor saját fejlesztésű közbeszerzés-figyelő oldala, a Red Flags több szempontból is problémásnak találta.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. | [
"Magyar Nemzeti Bank",
"Frank Digital Kft."
] | [
"New Land Media Kft.",
"Frank Digital Kommunikációs Tanácsadó és Szolgáltató Kft.",
"Wavemaker Hungary Kft.",
"New Wawe Media Group Zrt.",
"DryCom Informatikai Tanácsadó Kft.",
"Magyar Reklámszövetség",
"Red Flags",
"Magyar Stratégiai Zrt.",
"Opten Kft."
] |
Seszták Miklós nem mond le
Figyelő Online 2014.07.31 16:51
Seszták Miklós nem tervezi lemondását és visszautasítja a korábbi tevékenységét ért vádakat, amelyeket kétségbeesett emberek reménytelen próbálkozásának tart. Hasonlóan nyilatkozott csütörtökön Kurucz Éva kormányszóvivő is, aki a nemzeti fejlesztési miniszterrel kapcsolatos lejárató cikkeket az érdeksérelmet elszenvedő gazdasági szereplők kormánnyal szembeni nyomásgyakorlásának tartja.
Seszták Miklós az új Puskás Ferenc Stadion látványterveit bemutató csütörtöki sajtótájékoztató után kérdésre kijelentette, hogy nem tervezi lemondását, és hangsúlyozta, hogy nincs köze a Cipruson bejegyzett Minotax nevű céghez. A Népszabadság kedden írt arról, hogy az ismeretlen tulajdonosi háttérrel rendelkező, offshore Minotax megjelenik számos, a miniszterhez köthető cég tulajdonosai közöt).
Arra a kérdésre, miszerint van vagy volt-e bármilyen kötődése offshore céghez akár személyesen, akár családtagon keresztül, Seszták Miklós úgy fogalmazott: "úgy érzem, ez kétségbeesett emberek reménytelen próbálkozása". Hozzátette: meg fogja tenni a "szükséges és elégséges lépéseket", annak érdekében, hogy ezeknek a próbálkozásoknak véget vessen.Egyes sajtóhírek szerint Seszták Miklós olyan cégnek is kültagja volt, amelynek ugyanakkor ügyvédi tevékenységet is végzett, ezzel kapcsolatban a miniszter azt közölte: "javaslom, hogy elemezzék az etikai szabályzat idevonatkozó részét és ne keverjük össze a polgárjogi viszonyból eredő szerződéskötési tilalmat a cégjogi tilalommal".
Kurucz Éva a kormany.hu-n megjelent videonyilatkozatban azt mondta: jól látszik, hogy a kormány egyes intézkedései súlyosan sértik bizonyos gazdasági szereplők érdekeit, és példaként a rezsicsökkentést, a reklámadót, illetve az agrártámogatások átalakítását nevezte.Hozzátette: a Seszták Miklóssal kapcsolatban megjelent lejárató cikkeket ennek tudja be a kormány. Ezek a "kétségbeesett reménytelen próbálkozások" azonban szavai szerint nem tántorítják el a kormányt attól, hogy céljait megvalósítsa.
"A politikai és üzleti nyomásgyakorlásnak eddig sem engedtünk és ezután sem fogunk" - szögezte le.Mostanáig valamennyi ellenzéki párt lemondásra szólította fel Seszták Miklóst.
címkék: Kormányminiszter | [
"Minotax"
] | [
"Figyelő Online"
] |
Raktáron henteregnek még mindig a csak Sámándobként emlegetett, a 2015-ös milánói világkiállításról hazaszállított magyar pavilon darabjai. Az expónak két és fél éve vége, az első alkatrészek nagy késéssel, tavaly júliusban értek Karcagra, de a pavilon kormányhatározatban előírt újjáépítésének nyoma sincs. Nem számítva azt, hogy a 2018-as költségvetésben ilyen címen szerepel 1,1 milliárd forint támogatás Karcagnak. Az összeg felét a támogatási szerződés megkötését követő 30 napon belül előlegként le is hívhatja az önkormányzat.
Annyi biztos, hogy a strandfürdővel szemben építik majd fel a pavilont, és a kormányhatározatnak megfelelően kulturális és hagyományőrző tevékenységek befogadására szolgál majd, de egyelőre csak "a tervezési fázisnál" tartanak – fogalmazott a 24.hu-nak a karcagi jegyző, Rózsa Sándor. A Milánóban felállított pavilon csak ideiglenes építmény volt, most időt állóvá kell alakítani, ezért újratervezik és téliesítik – magyarázta némi eufémizmussal, hogy
valójában egy emelt szintű díszletből kellene valódi épületet felhúzni.
A kivitelezésre közbeszerzést írnak ki, de még nem tart itt a folyamat, a jegyző szerint ősszel kezdődhet a kivitelezés előkészítése, és jövőre lehet kész az épület.
Nem akasztotta meg tehát a terveket Sárkány Sándor kirohanása az újjáépítés ellen, pedig a Sámándob tervezője a Hír TV-ben saját művéről világgá kiáltotta, hogy drágán épült gagyi, ami nem jó másra, mint a milliárdos lopás legalizálására. Ami a költségek elszállását illeti, az eredetileg tervezett ötszázmillió helyett kétmilliárd forintot költöttek el a Sámándob megépítésére, ráadásul az csak nyomaiban emlékeztetett arra az épületre, ami Sárkány terveiben szerepelt.
Az újjáépítésre szánt 1,1 milliárd forint és a bontásra, hazaszállításra megcímkézett 650 millió lassan megközelíti az expopavilon felépítésének a költségeit. Minden idők egyik legdrágább kulturális programjának főszervezője, Szőcs Géza egykori kulturális államtitkár, majd expobiztos 2015-ben 5-6 milliárd forintra tette az expo teljes, a pavilon hazaszállításáig értendő költségeit. Akkor 5,2 milliárd forintról cikkezett az Index, a pavilon építésére 2,3 milliárd forintot szánt a kormány, a programokra 2 milliárdot adott, majd ezt megfejelte 900 milliós pótköltségvetéssel. Azóta pedig már 8-9 milliárd forintról szólnak a sajtóhírek.
Miközben a Sámándob reinkarnálását és az újabb milliárd elköltését koreografálják Karcagon,
az eredeti pavilon felépítését, üzemeltetését, bontását levezénylő, most éppen Valor Hungariae Zrt. néven működő állami cégnek masszív veszteséget kell eltüntetnie.
A megoldásról már bő egy hónapja döntött a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV): csaknem 1,4 milliárd forint tőkeleszállítással rendezi a veszteséget. Technikailag ez úgy történik, hogy az egyenként 10 ezer forint névértékű Valor-részvényekből 139 475 darabot bevonnak, így az eddig 1 444 750 000 forintos alaptőke 50 millióra apad.
Milánó a múlté, már Kína a favorit Szőcs Géza egykori kulturális államtitkár, a veszteség és az egymásba érő állami kistafírozások jelentik a folytonosságot a cég életében, amelyik már a negyedik néven fut. Dialóg Filmstúdió Kft.-ként alapították 1996-ban, majdnem megszűnt végelszámolással, mígnem 2013 végén ebből a cégből lett a Carpathia Nemzeti Kreatív Gazdaságfejlesztő és Innováció Kft. Elnöke kezdettől Szőcs Géza, aki a milánói expo biztosa is lett egyúttal, és ez a cég kapta a feladatot a magyar pavilon, illetve a részvétel menedzselésére. A neve az expo utáni időkre utalt, feladatul a nemzeti kreatív intézményhálózat létrehozását, a kreatív gazdaság fejlesztését kapta. Olyan iparágakban, mint a dizájn, a divatipar, a zene, a film, a reklámipar, az internetgazdaság, a kreatív ipari kutatás-fejlesztés-innováció vagy éppen az építészet. Két év múlva Kárpátok-Alpok Zrt.-re keresztelték át a céget, és akkor az volt a terv, hogy a magyar találmányok üzleti disztribútoraként, közvetítői szerepben delejezze a nemzetközi piacra jutást. Tavaly év vége óta Valor Hungariae Zrt. névre hallgat, legújabban kormányzati védnökséggel működő innovációs ügynökség lenne, ahol állami támogatással és pénzzel kísérnék az arra érdemes találmányok útját az Ablak Magyarországra 2020-ig program keretében. Honlapja szerint Szőcs Géza 2016-ban a dél-kínai Xiamen városban megnyitotta az első kapcsolatfejlesztési központot, tavaly szeptemberben nyitott az iroda a kínai Fucsouban és a német piac szempontjából is fontos hídfőállásként vették célba a lengyelországi Szczecint.
A milánói expó magyar pavilonjának beruházásáért felelős cég eddig tőkeemeléssel kapta az állami infúziót, és menetrendszerűen halmozta a veszteségeket.
A mérlegekből az látszik, hogy 2013 óta csaknem 3 milliárd forint veszteséget hozott össze a társaság: 2015-ig közel félmilliárdot, 2016-ban 992 milliót, tavaly pedig a brutális, 1,4 milliárd forintos tőkeleszállítás alapján ennél is nagyobb lehetett a mínusz.
A pavilonos cég fennállása óta egyébként hetedszer piszkálják a tőkéjét. Legutóbb tavaly augusztusban jelent meg egy kormányhatározat, amely 400 millió forint tőkejuttatásról szólt, de ez már az új profilnak, Szőcs Géza állami startup-gurunak szólt.
Az eddigi tőkeemelések: (tőkejuttatás/jegyzett tőke) 2017. november: 400 millió / 1,444 750 milliárd forint
2017. február: 650 millió / 1,443 750 milliárd forint
2016. január: 300 millió / 1,433 750 milliárd forint
2015. május: 400 millió / 1,133 750 milliárd forint
2015. április: 300 millió / 0,833 750 milliárd forint
2015. január: 1 milliárd / 0,633 750 milliárd forint
Összességében a 33,75 millió forinttal induló Carpathiából az idők során 1,44 milliárd alaptőkéjű Valor lett, de a tényleges tőkejuttatás ennél jóval nagyobb, összesen több mint 3 milliárd forint volt. Nehéz kibogarászni, mennyit invesztált a magyar állam a Carpathia-Alpok-Adria-Valor cégbe, mivel a bankszámlájára utalt pénznek többnyire csak egy része jelent meg a jegyzett tőkében, a többi tőketartalékba került. A legutóbbi két alkalommal pedig új részvények kibocsátásakor a 650 millió, illetve 400 millió forintos tőkefröccsből névértéken összesen csak 11 millió forint látszott az alaptőkében.
A menetrendszerű tőkeinjekciókon felül más ágon is folyt a közpénz Szőcs Géza cégéhez: az alapító MNV-vel, illetve minisztériumokkal kötött támogatási szerződések alapján. A mérlegek alapján évente 500 millió-1 milliárd forint közötti tételekről volt szó, 2014-ben például az MNV 113 milliós kulturális támogatást nyújtott a cégnek, a Miniszterelnökségtől 355 milliót kapott a pavilon tervezésére és működési kiadásaira, egyéb bevételeiként pedig további 144 millió támogatást tüntetett fel. Az idei működés finanszírozására pedig 300 milliót nyújt a tulajdonos nemzeti vagyonkezelő.
Kiemelt képünkön: A magyar pavilon a milánói világkiállításon, az Expo 2015-ön 2015. május 5-én. | [
"Carpathia Nemzeti Kreatív Gazdaságfejlesztő és Innováció Kft.",
"Valor Hungariae Zrt."
] | [
"Kárpátok-Alpok Zrt.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.",
"Dialóg Filmstúdió Kft."
] |
Szentgyörgyvölgyi Péter egyik bakonybéli földjén áll egy panzió, a papírok szerint a Kisfaludy-programon keresztül állami támogatást is kapott rá a tulajdonosa, aki azonban nem a belvárosi polgármester, hanem a politikus egyik gyerekkori barátja. Beszéltünk a férfival, aki elmondta, azért építkezett Szentgyörgyvölgyi földjére, mert neki nem volt területe. Beszélt arról is, hogy a politikus nem használja a panziót, a pajtában alszik, ő pedig teljesen ingyen intézi a birtok körüli teendőket.
A Kisfaludy-program támogatásában részesült az a takaros vendégház, amely Szentgyörgyvölgyi Péter bakonybéli birtokán áll – derítette ki a 24.hu. A panzió nem szerepel a belvárosi polgármester vagyonnyilatkozatában, aminek az az oka, hogy a vonatkozó földhivatali adatok szerint hiába áll a politikus földjén az épület, nem Szentgyörgyvölgyi a tulajdonosa.
Vendégház a birtokon
A belvárosi polgármester bakonyi terjeszkedéséről részletesen írtunk. Kiderült, hogy az elmúlt években a kormánypárti kerületvezető – aki Rogán Antal után, 2014-ben vette át a kerületet – úgy vásárolt közel 30 hektárnyi földet (főleg erdőt, legelőt és szántót) a Bakonyban, hogy annak pénzügyi fedezete nem bogozható ki vagyonnyilatkozataiból. Arról is beszámoltunk, hogy Szentgyörgyvölgyi Péter egy bakonybéli tanyát adott meg lakcímeként.
Elmentünk a Bakonyba, hogy közelebbről is megnézzük a politikus birtokait (vagyonnyilatkozata szerint összesen közel 60 hektárnyi földje van). Helyi forrásaink egyértelműen állították, hogy a Galagonyás vendégház körül érdemes keresni a fideszes politikus földjeit. Ez azért érdekes, mert Szentgyörgyvölgyi Péternek vagyonnyilatkozata szerint nincs panziója, és nincs is bevétele ilyen forrásból.
A vendégház pontos beazonosításban egy olyan szálláshely-hirdetés segített, amely még helyrajzi számot is tartalmazott az ingatlanról: "Vendégházunk a Magas-Bakony egyik leggyönyörűbb helyén, Bakonybél festői, csendes, külterületi részén várja a kikapcsolódni, kirándulni vágyókat" – kezdődik a hirdetés. Amely aztán így folytatódik: "A Szőlőgyöp tetején, az erdő szélén épült házunk (Szőlőgyöp Külterület 0141/7 Hrsz.) szomszédságában egy takaros pajta áll, amely lovak, birkák menedéke, mellette baromfiudvar látható, ahol a szárnyasok mellett nyuszik is élnek. Igény esetén lovas túrázók részére lehetőséget biztosítunk lovaik elhelyezésére, ló nélkül érkező, de a lovagolást szerető vendégeink lovastúrán is részt vehetnek."
A fent megadott helyrajzi szám tulajdoni lapja szerint a földdarab Szentgyörgyvölgyi Péter tulajdona.
Az eddigiek alapján arra lehetne következtethetni, hogy a hirdetésben szereplő panzió a belvárosi polgármesteré, ez azonban a földhivatali papírok szerint egyáltalán nem így van. 2014-ben ugyanis földhasználati jogot jegyeztek be a földterület 222 négyzetméterére, majd a 0141/7/A helyrajzi szám alatt ráépítettek egy "szálláshely szolgáltató épületet", magyarán egy panziót. Az épület tulajdonosa pedig a földhivatali papír szerint – bármilyen furcsa – nem az, akié a föld: tehát nem Szentgyörgyvölgyi Péteré, hanem egy bakonybéli emberé (monogramja N. T. ), aki a szálláshely hirdetésében egyébként kontaktszemélyként szerepel.
Állami támogatás
A területről készült légifotón jól látszik a panzió elhelyezkedése. A vendégházat Szentgyörgyvölgyi által birtokolt földterületek veszik körül, azaz csak úgy lehet megközelíteni, ha bemegyünk a politikus magánterületére. Ezt tábla is jelzi, azaz akárki nem sétálhat be oda megnézni a panziót. Ottjártunkkor egyébként semmi nem utalt arra, hogy a birtokon panzió is üzemel, ahogy egyébként a szallas.hu, a booking.com, illetve az önkormányzat honlapján sem találtuk meg a vendégházat. A pirossal körbejelölt ingatlan a panzió, a másik nagyobb épület a pajta, ahol a lovakat tartják.
A Galagonyás vendégház a Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy-programjának 2020-as támogatási listája (52. oldal teteje) szerint négymillió forintnyi állami támogatást kapott. Ez közpénz, így további kérdéseket vet fel Szentgyörgyvölgyi Péter ügyeiben, ám a polgármester egyelőre arra sem adott választ, hogy milyen forrásból vásárolta össze a bakonyi földeket. (Ez ügyben már a rendőrség is tett lépéseket.)
Kormánypárti politikusok és a panziók Az elmúlt időszakban több olyan kormánypárti képviselő esete is napvilágot látott, akiknek érdekeltségei állami, turisztikai célú támogatásban részesültek. A 24.hu tárta fel tavaly, hogy Kovács Sándor, a Fidesz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei országgyűlési képviselőjének birtokán 60 millió forint vissza nem térítendő támogatásból létesültek turisztikai beruházások. Noha hivatalosan nem Kovács kapta a pénzeket, hanem a politikus fia, illetve egy a feleségéhez köthető cég. A támogatásból vendégház, filagória, turisztikai bemutatóház és "csónakszállás" épült. Az ügyben indult nyomozást idén nyáron szüntették meg. Azt pedig Hadházy Ákos tárta fel, hogy Varga Gábor fideszes országgyűlési képviselő cecei birtokán kinőtt egy vendégház, a politikus viszont azt mondta lapunknak: azért nincs benne a vagyonnyilatkozatában az ingatlan, mert az nem az övé. Lapunknak azt mondta Varga: a "vendégháznak helyt adó teleknek vagyok csak a tulajdonosa több mint 20 éve, amelyet a beruházást végző egyesület bérleti szerződésben rögzített feltételekkel bérel tőlem néhány éve. Az ingatlanon felépített vendégháznak nem vagyok tulajdonosa semmilyen arányban, a vendégház építési beruházását nem én végeztem, ebből kifolyólag ahhoz semmilyen európai uniós és hazai költségvetési támogatást nem vettem igénybe."
A Szentgyörgyvölgyi birtokán felépített panzió kapcsán felvetődik pár kérdés:
Miért épít bárki épületet valaki másnak a telkére? Mi erre a magyarázat?
Miért engedte meg földtulajdonosként Szentgyörgyvölgyi Péter, hogy a területére panziót építsenek?
Milyen szerepe van ebben a történetben N. T.-nek? Tényleg ő a valódi tulajdonos?
Miért épített N.T. valaki másnak a birtokára egy panziót?
Miért nem hirdetik a panziót? Miért nincs az kitáblázva a faluban, vagy a birtok bejáratánál?
A gyerekkori barát
N. T.-t elértük telefonon, azt állította, hogy valóban ő a tulajdonosa a panziónak. Kifejtette, hogy azért építkezett Szentgyörgyvölgyi birtokára, mert neki nem volt földje. A politikusnak viszont igen, még pedig jó sok, ezt a helyzetet földbérléssel oldották meg. A panzió alatti és körülötti területet bérli a polgármestertől, de csak – tette hozzá – jelképes áron. Megtudtuk, hogy az illető Szentgyörgyvölgyi Péter gyerekkori barátja. A belvárosi polgármester – N. T. állítása szerint – nem is használja a Facebook-képek alapján igen igényesen kialakított panziót, a belvárosi polgármester lakrésze ugyanis a vendégház melletti
pajtában, annak végében van kialakítva,
azaz ott, ahol a lovak vannak elszállásolva. N. T. egyébként elismerte a faluban hallottakat, hogy tudniillik segít a birtok körüli ügyekben, és a lovak gondozásában is (öt darab lova van a polgármesternek legutóbbi vagyonnyilatkozata szerint – N. G. M.), ám mindezt elmondása szerint teljesen ingyen teszi Szentgyörgyvölgyi Péternek, aki – a panziós elmondása szerint – "minden szabadidejét a birtokon tölti". Hirdetni pedig azért nem hirdeti különösebben a vendégházat a különböző szálláshely-oldalakon, mert korábban voltak rossz tapasztalatai egyes csapatokkal, és most már a vendégek nagy része visszatérő, vagy olyan, akinek az ismerőse ajánlotta.
Kérdéseinket ezúttal is elküldtük a belvárosi polgármesternek. Kíváncsiak voltunk arra, hogy tényleg a pajtában alszik-e, ha ott van, és arról is érdeklődtünk, hogy mennyi bérleti díjat kap N. T.-től, mert ez a pénz a vagyonnyilatkozatában nincs feltüntetve, pedig a bérleti díjból történő bevétel adóköteles. Érdemes visszaidézni: a földhasználati jogot 2014-ben jegyezték be, ez alapján pedig hét éve fizethetnek neki bérleti díjat anélkül, hogy ezt a vagyonnyilatkozatában feltüntette volna Szentgyörgyvölgyi Péter.
A belvárosi önkormányzat annyit reagált érdeklődésünkre, hogy Szentgyörgyvölgyi Péter a vagyonnyilatkozatát pontosan és szabályosan töltötte ki, ám kérdéseinkre nem adtak választ.
A politikus vagyongyarapodása miatt a Momentum feljelentést tett, ám ezt a rendőrség továbbította a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, ahol aztán gyorsan el is utasították azt. | [
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] | [
"N. T.",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
Túlzónak tartja a biztonságtechnikai szakma a miniszterelnök háza védelmének kiépítése kapcsán elhangzott 100 millió forintos árat. Hétfőn a nemzetbiztonsági bizottság megszavazta, hogy Medgyessy Péter maradhat saját házában, és az ingatlan védelmének a kialakítására 100 millió forintot költhetnek. A ház környékén már nagyban zajlanak az átépítési munkálatok.
Medgyessy háza Fotó: Barakonyi Szabolcs
A vagyonvédelmi kamara budapesti elnöke szerint 3 millió forintból ki lehet hozni Medgyessy Péter otthonának védelmét úgy, hogy azzal a miniszterelnök elégedett legyen - mondta az [origo] érdeklődésére Sasvári Árpád budapesti elnök. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem ismeri a konkrét ingatlant, ám tapasztalata szerint egy védelmi berendezés kiépítésének az ára elérheti akár a csillagos eget is.
Lasz György, nemzetközi biztonsági szakértő, az In-kal Security elnöke szerint a legolcsóbb megoldás mellett döntött a kormányfő. Ismeretei szerint Medgyessy lakása jól védhető helyen van, magas kerítéssel, az alapvető biztonsági rendszerrel ellátva. Lasz György úgy tudja, hogy a beépítendő technikai védelmi rendszer nem a miniszterelnök, hanem a Köztársasági Őrezred tulajdonában marad.
Az M és L vagyonvédelmi cég ügyvezetője, Máthé Zoltán - aki szintén hangsúlyozta, hogy nem ismeri a kérdéses házat, a piaci tapasztalataira hivatkozva - kijelentette: nem csupán a biztonságra kell ebben az esetben ügyelni, hiszen figyelemmel kell lenni az esetleges lehallgatásokra is, ezt el kell kerülni. Amennyiben kamerákkal minden területet látni akarnak, az összeg Máthé szerint elérheti akár a százmillió forintot is.
A golyóálló üveg beépítéséről megoszlanak a vélemények. A kamarai elnök szerint például nem szükséges az egyenként akár 100 kilogrammot is elérő berendezés beépítése, elég csupán egy biztonsági fólia és az, hogy a környező területet leellenőrizzék a nemzetbiztonsági hivatal munkatársai.
Minderről a Nemzetbiztonsági Hivatal és a Köztársasági Őrezred előírásai rendelkeznek. Az őrezred államtitkokra hivatkozva nem adott felvilágosítást arról, hogy milyen szempontokat vesznek figyelembe a biztonsági rendszer kialakítása során.
Medgyessy Péter házánál megkezdődtek a munkálatok. Az újságírókat - magukat nem igazoló, de feltehetően - a köztársasági őrezred tagjai elküldik - jelentette az [origo] helyszíni tudósítója.
Százmillióba kerül a Medgyessy-ház védelme | [
"Köztársasági Őrezred"
] | [
"M és L",
"In-kal Security",
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
Feljelentésként továbbította Polt Péter legfőbb ügyész Molnár Csaba "Ér-e havi 15 perces tanács 670 ezer forintot?" címmel, cikkünkre hivatkozva feltett parlamenti kérdését. Polt szerint az írásbeli kérdés bűncselekmény gyanújára utal, így tartalma szerint feljelentésként kell értékelni. Mint írta, az írásbeli kérdésben érintett tárgykörben a feljelentés elbírálása után tud tájékoztatást adni.
Július 12-én írtuk meg, hogy jól fizetnek a sportpolitikai koncepciók kidolgozására szóló szerződések a Miniszterelnökségen: Orbán Viktor sporttanácsadói hat-hétszázezer forintos juttatásban részesülnek, miközben a kormány külön sportügyi államtitkárságot is működtet.
A gárda tagjai a Fidesz mellett a nehéz időkben is kiálló sportolók és Orbán Viktor focista barátai közül kerültek ki. A legújabb tanácsadó a 78 éves Kárpáti György. | [
"Fidesz",
"Miniszterelnökség"
] | [] |
Budai Gyula vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezte a Volánbusz ingatlanügyeivel kapcsolatban, miután befejeződött a cégnél a belső vizsgálat, amelynek során a 2005 és 2008 közötti ingatlanértékesítéseket és -bérléseket is áttekintették.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kedden tudatta az MTI-vel, hogy az igazgatóság megtárgyalta a Volánbusz Zrt. 2002 és 2010 közötti működéséről és gazdálkodásáról készített jelentést, és egyetértett azzal, hogy a vizsgálat elvégzéséért felelős Vereczkey Zoltán megtegye a szükséges hatósági bejelentéseket és feljelentéseket. Vereczkey Zoltán - aki a vizsgálat idején a Volánbusz Zrt. igazgatósági tagja volt - ennek alapján több bejelentést és feljelentést is tett a Nemzeti Nyomozó Irodánál. A vizsgálat megállapításai szerint a társaság korábbi vezetése szabályellenes intézkedéseket hozott, több döntése veszteséget okozott, illetve ellentétes volt a cég érdekeivel. A példák között említik a fóti szerviz bérlését és a szentendrei autóbusz-pályaudvar értékesítését.
Budai Gyula kormánybiztos az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében emlékeztetett: 2005 és 2008 között a Volánbusz Rt. csaknem 5,5 milliárd forint értékű, az állam által rábízott tulajdontól vált meg. Ezek jogszerűségét szerinte megkérdőjelezi, hogy számos offshore cég vett részt az ügyletekben, az értékesítés időpontja pedig több esetben egybeesett a visszabérlés kezdetével. Emiatt vizsgálatot indított, majd az elkészült jelentést tavaly novemberben átadta a nemzeti fejlesztési miniszternek, aki belső vizsgálatot rendelt el a Volánbusznál, ami a közelmúltban zárult le.
A kormánybiztos tavaly novemberben már jelezte, hogy parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezi az ügyben, amit végül most, a belső vizsgálat lezárultával tett meg. A testület munkájának egyebek mellett az lenne a célja - részletezte -, hogy feltárja a különböző offshore cégek tulajdonosi hátterét, valamint az, hogy visszamenőlegesen áttekintse, felelősen gazdálkodtak-e az érintett vezetők.
A kifogásolt ingatlanügyek közül kitért a szentendrei autóbusz-pályaudvar értékesítésére, amelynek esetében - mint írta - az eladásból befolyt összeg csaknem háromnegyedét "elvitte" az ott üzlethelyiséggel rendelkezők "jóval a piaci ár feletti" kártalanítása. A fóti járműjavító teleppel kapcsolatban pedig arra hívta fel a figyelmet Budai Gyula, hogy a Volánbusz a húszéves bérleti időszak alatt az ingatlan bekerülési költségének több mint kétszeresét fizeti majd meg bérleti díjként a bérbeadónak, anélkül, hogy a huszadik év végén a telep a tulajdonába kerülne, vagy arra vételi joga lenne. | [
"Volánbusz Rt."
] | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] |
Az Európai Unió hírnevét sértő ügybe keveredett Garancsi István és Hernádi Zsolt, akikkel szemben felmerült a kartellezés gyanúja is. Annyi biztos, hogy az adófizetők pénze bánta a szexoldalak feltőkésítését.
Az EU csalás elleni hivatala is vizsgálta az Orbán Viktor gazdasági hátországához sorolt két üzletember, Garancsi István vállalkozó és Hernádi Zsolt Mol-vezér egy-egy alapkezelő cégét. Durván túlárazott szexoldalak, sőt kartellezés gyanúja is előkerült a birtokunkba került jelentésben.
Hernádi cége, a Gran Private Equity Zrt. és Garancsi érdekeltsége, a Garangold Investment Befektető Zrt. még 2013-ban szállt be az az Európai Unió JEREMIE programjába, miután 3-3 milliárd forintra kiírt pályázaton nyertek az akkori uniós pénzosztó Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől. A feladatuk az volt, hogy válasszanak ki ígéretes kezdő vállalkozásokat, és azokba fektessenek tőkét a 70 százalékban az uniótól származó forrásból. Erre a kockázatitőke-kihelyezésre találtatott alkalmasnak a két cég.
Azt már korábban megírta a Direkt36, hogy az Európai Bizottság revizorai a magyarországi JEREMIE programot vizsgálva számos szabálytalanságra bukkantak. Brüsszelt a többi között zavarta, hogy Magyarországon eleve olyan cégeket választottak ki az uniós pénzek szétosztására, amelyek egy bizonyos befektetői körhöz tartoznak. Ennél megfoghatóbb probléma volt, hogy a befektetések egy részét nem támogatható régióban valósították meg.
Összesen több mint 4 milliárd forintnyi közpénz bánta a szabálytalanságokat, miután a magyar fél a 2015 március végéig leszerződött befektetésekre nyújtott uniós támogatásból 10 százalékos átalányfizetést ajánlott. Vagyis lemondott a támogatás egy részéről.
Az oknyomozó portál is kidomborította a sztori egyik pikáns elemét, hogy Hernádi érdekeltsége, a Gran Private Equity Zrt. egy szexpartnerkereső oldalakkal foglalkozó vállalkozást támogatott az uniós pénzből.
Éppen erre fókuszálva a Garancsi-Hernádi páros két érdekeltségével és a Dating Central Europe Zrt.-vel kapcsolatban indított vizsgálatot az OLAF. Bár a csalás elleni hivatal súlyos gyanúkat fogalmazott meg, a projekt nem szerepel Polt Péter legfőbb ügyész listáján azok között az ügyek között (mint az Elios vagy a fogorvosok eszközbeszerzései), amelyekben a magyar hatóságok nyomozást rendeltek el.
Az OLAF-jelentés főbb megállapításai a következők:
nem volt szabályos közbeszerzési eljárás, az egyszerűsített folyamat több ponton sértette az előírásokat, például túl rövid volt a határidő és túl specifikusak voltak az előírások.
Kartellgyanú merült fel a Gran Private Equity Zrt. és Garangold Investment Befektető Zrt. között.
Többszörös áron cseréltek gazdát a támogatáshoz kapcsolódó honlapok, ráadásul jelentős részük felnőtt társkereső oldal.
Arra a kérdésre, hogy a JEREMIE programban elbukott támogatást a magyar hatóságok visszafizettették-e a kedvezményezettekkel, nem kaptunk választ a Nemzetgazdasági Minisztériumtól. Így azt sem tudtuk meg, hogy a szexoldalak feltőkésítését végső soron a magyar adófizetők állták-e. Az OLAF jelentése alapján annyi biztos, hogy
a nem támogatható, közép-magyarországi befektetések miatt összesen 4,3 milliárd forintot visszafizetett Magyarország.
Ezt a szabálytalanságot a magyar hatóságok elismerték, viszont további 1,4 milliárd forint támogatásmegvonás törlését kérték. (Az alapkezelők kiválasztása körüli szabálytalanságok miatt 990 millió forint, a szexvonalas Dating Central Europe Zrt.-nek nyújtott források miatt 391 millió forint büntetésről volt szó.)
Összeértek Garancsi és Hernádi érdekeltségei
Az OLAF-nak szemet szúrt, hogy a Gran Private Equity-t és a Garangoldot is csupán néhány nappal a pályázat kiírása előtt alapították, és ugyanazon a napon regisztrálták őket a cégbíróságon, de a nyomozás kapcsolatot és átfedéseket is talált a két cég között. Három, a pályázatban feltüntetett szakértő a Saxum Corporate Finance Zrt.-nél dolgozott a jelentkezés idején, és a referenciáikban is több közös pont volt. A Saxum alvállalkozója volt a Garangoldnak, de személyi szálakon kapcsolódott a Gran Private Equity-hez is.
A Gran Private Equity és a Garangold ugyanazokat az "alvállalkozókat" tüntette fel a pályázatában, ilyenek voltak a BDO Magyarország, Canductus Kft., Kovács, Réti, Szegheo Ügyvédi Iroda, Dr. Szabó Péter Ügyvédi Iroda.
Az OLAF vizsgálta a két formáció tulajdonosi körének kapcsolatait is. A Gran Private Equity 80 százalékban Hernádi Zsolt tulajdona, 20 százalékban pedig a Kóbor Miklós érdekeltségében álló CEPEI Zrt.-é volt. A Garangold egyedüli tulajdonosaként Garancsi István szerepelt a cégjegyzékben, de mind a Gran Private, mind a Garangold felügyelő-bizottságának elnöke Telek Csaba Péter volt.
A Garangold alvállalkozójaként feltűnik a Saxum Corporate Finance Zrt., amelyben egy tőkeemelést követően a következő cégek jelentek meg:
Saxicola Vagyonkezelő Zrt. – egyik tulajdonosa Ézsöl Gábor , a Gran Private szakértője,
, a Gran Private szakértője, Western Ingatlan Kft. – Dely Boglárkának , a Garangold által jelölt egyik szakértő akkori érdekeltsége,
, a Garangold által jelölt egyik szakértő akkori érdekeltsége, Hogline Vagyonkezelő Zrt. – előbb Ézsöl Gábor, majd Kóbor Miklós cége.
Mindezek alapján az OLAF szerint felmerült a szabad verseny megsértésének gyanúja. Sőt, hivatkoznak a magyar büntető törvénykönyv 420-as paragrafusára:
aki közbeszerzési eljárásban befolyásolni akarja a szerződéses feltételeket, vagy összejátszik más szereplőkkel és korlátozza a versenyt, magyarul kartellezik, az 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
7000 százalékkal srófolták fel a melegrandi.hu árát
Az egyik cég, amelybe a Gran Private Equity befektetett, a Weiler Péter nevéhez kapcsolódó Dating Central Europe Zrt. volt. A cég portfóliójában szereplő több oldal, mint a szexrandi.hu, a szexpartner-kereso.hu és a videki-szexpartner.hu jogait a JEREMIE-befektetés keretében vásárolták meg. Ők indították el később a nagy vihart kavart Puncs.hu-t is.
A Dating Central Europe összesen 130 domain nevet, 4 szabadalmat és 167, nem részletezett eszközt vásárolt a Torrey Pines Capital Kft.-től 1,8 millió euró plusz áfáért. Az OLAF azonban nem talált arra utaló nyomot, hogy ezek a honlapok bármikor a Torrey Pines Capital tulajdonában lettek volna. A csalás elleni hivatal arra jutott, hogy a Torrey Pines beillesztése az eladási láncba csak arra szolgált, hogy felsrófolja a domain nevek árát.
Az uniós vizsgálóbiztosok az öt, legdrágábban megvásárolt domain nevet átfuttatták olyan honlapokon, amelyek megbecsülik azok értékét. Kiderült, hogy míg a melegrandi.hu-t 70 ezer euró plusz áfáért vette meg a Dating Central, addig az öt értékbecslő honlap átlagosan 988 euróra értékelte – ez 7085 százaléka a becsültnek. A kedvezményezett azzal indokolta a magas árat, hogy abba a honlap által generált forgalmat és reklámbevételt is beleszámolta.
Az OLAF külön felhívta a figyelmet arra is, hogy a 129 domain névből 15 egyértelműen felnőtt tartalomhoz, társkereséshez kapcsolódik. Az, hogy ezeket uniós támogatásból vásárolták meg, nem csak súlyosan sérti az EU hírnevét, de megszegték vele az uniós támogatások elosztására vonatkozó etikai szabályokat is.
A JEREMIE-pénzek kifizetését a Gazdaságfejlesztési Operatív Programon (GOP) keresztül intézték és annak általános szabályzatában rögzítették, hogy a támogatott projektek nem lehetnek a közép-magyarországi régióban. Ennek ellenére az első 46 megvásárolt domain névből 43-nak Budaörsön és Budapesten voltak a szerverei.
Már a kiválasztás is szabálytalan volt
Ami az uniós pénzt kihelyező magáncégek kiválasztását illeti, az OLAF súlyos hibaként rótta fel, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a pályázati felhívást egyszerű "kiválasztási eljárásként" tette fel a honlapjára és nem közbeszerzésként hirdette meg. A felhívást sem a magyar, sem az uniós hivatalos közbeszerzési értesítőben nem tették közzé.
A jelentkezésre mindössze 15 nap állt rendelkezésre, amely az OLAF szerint túl rövid idő volt ahhoz, hogy az érdeklődők megfelelő pályázati anyagot rakjanak össze. Ez veszélyeztette a szabad versenyt és arra sem volt garancia, hogy a rendelkezésre álló pénzt megfelelően fogják majd elkölteni.
A felhívásban diszkriminatív elemet lelt az OLAF, az ajánlattevők senior befektetési szakértőinek referenciái között ugyanis csak olyan, legalább 25 millió forintos kockázati tőke-típusú befektetés szerepelhetett, amely magyarországi székhelyű társaságokba irányult.
A vizsgálat idején érvényes előírások szerint a közbeszerzést annak kellett odaítélni, aki a legalacsonyabb árat ajánlotta vagy annak, aki megfelelt a megszabott elvárásoknak. Ehhez képest a pályázatokban szereplő két vezető befektetési elemző referenciája odaítélési szempontnak számított, ami az OLAF szerint szabálytalan.
Kiemelt kép: Besenyei Violetta/24.hu | [
"Gran Private Equity Zrt.",
"CEPEI Zrt.",
"Garangold Investment Befektető Zrt.",
"Saxicola Vagyonkezelő Zrt.",
"Hogline Vagyonkezelő Zrt.",
"Western Ingatlan Kft.",
"Dating Central Europe Zrt.",
"Saxum Corporate Finance Zrt."
] | [
"Canductus Kft.",
"Torrey Pines Capital Kft.",
"Torrey Pines",
"Dr. Szabó Péter Ügyvédi Iroda",
"Európai Unió",
"Európai Bizottság",
"Torrey Pines Capital",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Gazdaságfejlesztési Operatív Program",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség",
"BDO Magyarország",
"Szegheo Ügyvédi Iroda"
] |
Lázár János friss vagyonnyilatkozata új fényben tünteti fel a volt miniszter Orbán-rendszerben betöltött szerepét, illetve távozását a kormányból. Már az is rejtély, miért vallotta be, hogy tulajdonos bizonyos cégekben, ha egyszer nyugodtan eltitkolhatta volna.
Kilépett a fényre Lázár János, mint nagyberuházó: a volt miniszter képviselői vagyonbevallásában feltüntette, hogy április óta tíz százalékos tulajdonrésze van az osztrák-liechtensteini milliárdos Max Turnauer cégében, a Divatcsarnok Projekt Zrt-ben. Lázár így közvetve azt is elismerte, hogy így az immáron az ő résztulajdonába tartozó cégnél landolt a korábban a Radnóti színház által használt, a budapesti Paulay utca 52. szám alatti épület.
A történelmi épülettömböt évekkel ezelőtt az Orbán Viktor miniszterelnök minden lében kanál veje, Tiborcz István kijárójaként is hírbe hozott Szivek Norbert – jelenleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezére – cége szerezte meg, majd ezt a céget vásárolta fel tavaly nyáron az időközben az Andrássy úti divatcsarnokot is megszerző Divatcsarnok Projekt Zrt.
Ezt követően tavaly decemberben nagy tiltakozás ellenére a terézvárosi képviselő-testület Fidesz-KDNP-s többsége feloldotta az épület műemléki védettségét, majd ezt követően jelent meg áprilisban – az épületet közvetve tulajdonló cégben Lázár.
Bár a Paulay 52-es épülettömb már nem műemléki, a Divatcsarnok Projekt Zrt. nagyon is büszkélkedhet patinás, történelmi névvel: a cégben igazgatótanácsi tag Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, az egyik, Magyarországon leginkább aktív Habsburg, aki korábban Lázár Jánossal együtt vadászott Soponyán fácánra, majd erről fotók kis kerültek ki az internetre.
Mint arról korábban az Átlátszó cikkezett az utóbbi években egyre-másra bukkannak fel az egykori uralkodócsalád tagjai az Orbán kormányzat, illetve maga a miniszterelnök környékén. A Habsburg Ottó alapítvány elnöke Orbán titokzatos svájci bankárja, Nagy István berni nagykövet lett.
Egyelőre rejtély, hogy Lázár miért vallotta be a Divatcsarnok Projekt Kft.-ben a részesedését, illetve egy füst alatt azt is, hogy április óta 8,1 százalékos tulajdona van a korábban már hozzá kötött, batidai vadászkastélyt építő cégben.
A Divatcsarnok-projektcég és a batidai kastélyt építő cég ugyanis egyaránt zártkörű részvénytársaság, ahol gyakorlatilag a végtelenségig el lehet rejteni a valós tulajdonosi kört a kíváncsi szemek elől. Ezzel szemben miniszteri megbízásának megszűnése után Lázár nyilvánosan is vállalta, hogy milliárdos vagyonelemek közelébe került. Ez felveti azt a kérdést is, hogy pontosan honnan lehetett a tehetősnek tudott politikusnak annyi pénze, hogy bevásárolja magát ezekbe a vállalkozásokba.
A Paulay utcai épület tulajdonviszonyai, illetve a jelenleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő élén álló, Tiborcz-közelinek tudott Szivek Norbert közreműködése megerősíti a régi keletű Tiborcz-Lázár kapcsolatról szóló híreket is. Bár a korábbi feltételezések szerint Lázárnak túlzott önfejűsége és önjárósága miatt kellett az Orbán-kormány közeléből távozni, a jelek szerint Lázár komoly üzleti kapcsolatrendszert épített ki a miniszterelnök hátországában.
Emlékezetes, hogy Tiborcz vagyonosodása 2009-ben, Hódmezővásárhelyen indult el, az Eliosszal. Az uniós csalás ellenes hatóság (OLAF) által vizsgált projektről Lázár saját maga jelentette ki korábban lapunknak, hogy azt "együtt találták ki" az akkor egyébként zsenge huszonéves Tiborczcal. Később is előfordult, hogy a minisztert a miniszterelnöki vővel fotózták le, láthatóan diskurálva, amire akkor Lázár lapunknak is azt a sutának ható indoklást adta, hogy egy jobbikos képviselő kérdezett rá a Parlamentben Tiborcz anyagi helyzetére, mire ő úgy döntött, hogy inkább személyesen kérdezi meg a miniszterelnöki vőtől.
Batka Zoltán | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Divatcsarnok Projekt Kft.",
"Divatcsarnok Projekt Zrt.",
"Divatcsarnok Projekt Zrt-ben",
"Radnóti színház"
] |
Évek óta zajlik a budai Vár Szentháromság tér – Szentháromság utca – Úri utca által határolt részén a Magyar Nemzeti Bank-féle Pallas Athéné Domus Animae (PADA) Alapítvány doktori képzési központjának építkezése. A célra pár éve vette meg az MNB az MTA-tól a régi városháza épületét, ami sokáig a Collegium Budapest otthona volt, de évek óta üresen állt.
A PADA mindig is igen ködösen fogalmazott arról, hogy az épületbe tervezett "interdiszciplináris – több tudományterületet érintő – doktori képzés" pontosan mit takar, az azonban már a beruházás kezdetén kiderült, hogy az üvegfedős átriummal bővülő épület az alapfunkció mellett étteremmel, borozóval és bormúzeummal is gazdagodik.
A Hvg.hu most arról értesült, hogy a szomszédos Tárnok utca ház lakói már nehezen bírják az évek óta tartó építkezéssel járó koszt és zajt, ráadásul úgy érzik, megvezették őket. Elsősorban az a kifogásuk, hogy a felújítást az MNB/PADA oktatási célúnak titulálja, a hatósági iratokban azonban "funkcióváltásról" lehet olvasni, és a beruházás alapján szerintük inkább a belső udvarra kitelepülő éttermi és a rendezvényközpont-funkció lesz a domináns, legalábbis azoknak a szomszédok szempontjából, akiknek arra néznek az ablakaik.
A lakók a nyugalmukat féltik, annál is inkább, mert az épületgépészet berendezéseit a lakóház felőli oldalra helyezték el, és attól tartanak, hogy a gépek zajosak lesznek, a lakásaik az értéküket vesztik, és eluralkodik a "panelfíling". A jegybank az "áthallás" kiküszöbölésére több megoldásra – például hangszigetelésre, előtétfalra – is ígéretet tett, azt azonban egyelőre nem tette lehetővé, hogy a lakók személyesen is bejárják a felújított épületet.
A lakóknak a PADA igazgatója, Szemerey Gabriella (Matolcsy György unokatestvérének, Szemerey Tamásnak a felesége) válaszolt. A Hvg.hu szerint a levélben felsorolja, mi mindent tettek a szomszéd házzal kötött megállapodás alapján, és hogy felújították a tűzfal, a homlokzat, a tetőszerkezet egy részét, továbbá előtétfalat építettek. Szerinte a "korábbi állapothoz képest" egyértelműen jobb lett a helyzet, viszont "a történeti épületek összeépülése" műszaki adottság.
Frissítés 14.10. Nem lesz borozó!
A lapszemlére reagálva a PADA az alábbi szöveget küldte:
A csaknem 800 éves múltra visszatekintő épület a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány értékmentő munkájának köszönhetően 2018 tavaszán oktatási és közösségi térként nyílik meg. Az alapítvány a sokáig zárt intézményt újra megnyitja az érdeklődők számára, így bárki megtekintheti majd a felbecsülhetetlen értékeket rejtő régi budai városházát. Az Óvárosháza felső szintjén előadótermek, szemináriumi szobák, kutatóterek kapnak helyet. Itt, a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány és a győri Széchenyi István Egyetem megállapodásának keretében, 2016 szeptemberében elindult angol nyelvű Transzdiszciplináris Doktori Program működik majd. Az épület földszintjén és a pincében, a nyitott terekben helyet kap könyvesbolt, étterem és kiállítótér is. Az épület működésének fókuszában a tudományos munka áll majd. Az épületben – mint ahogyan azt korábban is közöltük – borozó nem fog működni. | [
"Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány"
] | [
"Pallas Athéné Domus Animae (PADA) Alapítvány",
"Collegium Budapest",
"Széchenyi István Egyetem"
] |
Kiderült, ki az új tulajdonosa az orfűi aquaparknak. A Pécs közelében található, népszerű strand tavaly nyáron már nem fogadott vendégeket, mert a hírek szerint egy kormányközeli vállalkozó kezébe került. Akkor azonban még a liciteljárás sem folyt – mostanra viszont már lezajlott, és a nyertes neve is napvilágra került. A vevő nem más, mint Schimicsek Tibor, az V. kerületi ingatlanbizniszek egyik jól ismert szereplője, aki cégével a fel nem használt lélegeztetőgépeket is tárolta raktárában.
– Jé, itt már voltunk. De miért van zárva a strand?
– Mert magánkézbe került, valami új tulajdonos van – a párbeszéd az orfűi aquapark mellett zajlott egy család tagjai között, amikor 2020 augusztusában éppen ott jártunk. A szebb napokat is látott Dollár utcai létesítmény bejáratánál valóban egy lánc és néhány Zárva tábla fogadta az érkezőket – azt a párat. A parkoló üres volt, az éttermek a közelben szintén. Addigra már mindenkihez eljutott a hír, hogy a strand nyáron nem nyit ki.
Pedig az orfűi aquapark különösen szép környezetben terül el, közvetlenül a Pécsi-tó partján – Baranya megye egyik leglátogatottabb strandja. De csak nyáron. A fedett résszel nem rendelkező medencék ugyanis csak szezonálisan működnek, az év nagy részében zárva tart a létesítmény.
Könnyen lehet, hogy (a portfóliótisztításon túl) ez a – vélhetően nem rentábilis megoldás – vezetett végül oda, hogy a tulajdonos Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. úgy döntött, elárverezi az aquaparkot.
Az árverést 2020. július 27-én hirdették meg, licitálni augusztus 6. és 10. között lehetett az elektronikus árverés oldalon. A kikiáltási ár 1,08 milliárd forint volt, a licitlépcsőt 2 millió forintban határozták meg. Bár elővásárlási joga senkinek sem volt, csak az tehetett ajánlatot az ingatlanra, aki határidőre befizette a 271 ezer forintos árverési biztosítékot.
Igaz, már a licit befejezésének napján, sőt, sokkal korábban is az a szóbeszéd járta a nagyjából ezer fős településen, hogy a tulajdonos rég megvan, az eljárás maga csak formaság. Mindenki kormányközeli befektetőről, egészen pontosan Orbán Ráhelről vagy egy hozzá köthető cégről hallott "biztosat", amikor azonban részletekre terelődött volna a szó, széttárták a karjukat.
A licit végül 2020. augusztus 10-én, este kilenc órakor zárult – eredménytelenül. A létesítményre az elektronikus licitnapló szerint senki sem tett ajánlatot, emiatt augusztus 28-án ismét árverésre bocsátották. Az új licit szeptember 8-án reggel indult és 10-én estre ért véget. Ezúttal olcsóbban, 924 millió forintos áron kínálták az ingatlant, alacsonyabb, a korábbi 2 helyett 1,5 milliós licitlépcsővel – de még így sem kellett senkinek. A második licit is eredménytelen lett.
Ezután hosszú csend következett, majd a helyi sajtó írta meg idén június elején, hogy elkelt az aquapark. A portál kérdésére az MNV Zrt.-nél elmondták, az árverés végleges eredményhirdetésére 2021. június hó 4-én került sor. "További tájékoztatást a nyertes licitáló személyéről, az ingatlan vonatkozásában kötött adásvételi szerződés megkötése után, legkésőbb 2021. június 22. napját követően adhatunk" – idézte a lap a Vagyonkezelő válaszát. A nyertesről Orfű polgármestere sem tudott tájékoztatást adni a portálnak, amely azonban úgy értesült, hogy "az Orfűi Aquapark egy ingatlancsomag részeként kelt el, a vevő pedig nem más, mint a Fővárosi Önkormányzat".
Az e-árverés oldalon található hirdetmény szerint a Budapest Akadémia utca 5. szám alatt (V. kerület Lipótváros) található, használaton kívüli, műemléki védettségű irodaházzal együtt hirdették meg az orfűi strandot 5 119 837 000 forint kikáltási áron. A licitnapló szerint 3 ajánlat érkezett, ebből az utolsó május 26-án:
a vevő 5 139 837 000 forintért ütötte le az ingatlanokat.
Érdeklődtünk a fővárosi önkormányzatnál, hogy valóban ők voltak-e a vásárlók, és ha igen, mik a terveik az ingatlanokkal. Budapest Főváros Önkormányzata azonban megkeresésünkre cáfolta, hogy ők vették meg az ingatlanokat.
Június végén, a pécsi portálnak adott határidő lejárta után írtunk az MNV Zrt.-nek, hogy megtudjuk, kivel kötötték meg az adásvételi szerződést, de a társaság akkor azt írta vissza, hogy erre még nem került sor, így a vevő nevét sem árulták el. Kikértük ezért a két helyrajzi szám tulajdoni lapját is (több alkalomal is), azonban az új tulajdonos még július közepén sem volt bejegyezve az ingatlanokra.
Most azonban a HVG megtudta, hogy
a lélegeztetőbiznisz egyik haszonélvezője, Schimicsek Tibor cége volt a nyertes licitáló.
Mint írják, az MNV Zrt. kérdésükre megerősítette, hogy "a Victoria Ingatlanhasznosító Kft. nyert azon az árverésen, amelyen többedszerre hirdették meg a Baranya megyei orfűi akvaparkot és az ahhoz csomagban »hozzácsapott« épületet, az Emmi egészségügyi államtitkárságának egykori irodaházát a budapesti Akadémia utcában".
Fővárosi ingatlanügyek
Schimicsek Tiborról a Magyar Narancs 2019-ben írt hosszabban. A cikkben arra mutattak rá, hogyan játszottak át értékes ingatlanokat V. kerületében bizonyos vállalkozók kezébe.
Az Egyetem tér 5. földszintjén található 500 négyzetméteres üzlethelyiséget például az orosz Sberbank bérelte az önkormányzattól, majd megkapta a lehetőséget, hogy régi bérlőként megvásárolja az ingatlant az ilyenkor szokásos 30 százalékos kedvezménnyel. A bank azonban az őt megillető jogával élve az elővásárlási jogot új jogosultra ruházta át – a kedvezménnyel együtt.
"Az Egyetem téri ingatlan új tulajdonosa egy ingatlanos szakember, bizonyos Schimicsek Tibor lett a földhivatali adatok szerint." De nem csak ebben az esetben volt szerencséje Schimicsek Tibornak: "az ő tulajdonában áll az a Fin-Invest 2000 Ingatlanforgalmazó is, amely a Modern Fodrász Szövetkezettől kapott hasonló jogosultságot pár éve. A fodrászcég a régi MTV-székház mögött, a Nádor utcában bérelt a belvárosi önkormányzattól 102 négyzetméteres helyiséget, ahol ma is fodrászszalont visznek. Ez a földszinti, utcai ingatlan ma már a Fin-Investé" – írta akkor a lap.
A bérleti díjak hozták a hasznot
Tavaly ősszel pedig azért kerül a sajtó érdeklődésének középponjába a vállalkozó, mert az ő cégével, a Victoria Ingatlanhasznosító Kft.-vel kötött szerződést a kormány a felvásárolt, de nem használt lélegeztetőgépek tárolására egy 160 ezer négyzetméter alapterületű ingatlanegyüttesben.
Lapunk közadatigényléssel póbálta kideríteni március óta, mi lett a lélegeztetőgépek sorsa, már a pert is kilátásba helyeztük, amikor az Állami Egészségügyi Ellátó Központ végül június elején hirtelen válaszolt.
Megtudtuk, mi lett a 16 ezer lélegeztetőgép sorsa: főként raktárban állnak, de jutott külföldre is Perre is mentünk volna, de végül – újabb közadatigénylésünkre – alig 3 nap alatt válaszolt az Állami Egészségügyi Ellátó Központ...
Így derült ki, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ szerint "a két helyszínen lévő raktárak bérelt raktárak, a bérleti, üzemeltetési szerződések az Operatív Törzs engedélye alapján kerültek megkötésre. A Carolina Ingatlanforgalmazó és Ingatlanfejlesztő Alap (iktatási sz.: ÁEEK/60852-119/2020, korábbi tulajdonos: VICTORIA Ingatlanhasznosító Korlátolt Felelősségű Társaság) kezelésében lévő gödöllői raktárban, illetve a Waberer’s-Szemerey Kft. (iktatási sz.: ÁEEK/15417-351/2020) kezelésében lévő szigetszentmiklósi raktárban kerülnek tárolásra az orvosi eszközök.
A lélegeztetőgépre jutó nettó tárolási költség havonta mindösszesen, a két raktár tekintetében: kb. 15 M forint."
Vagyis Schimicsek Tibor vállalkozása pár hónapig biztosan milliókat keresett a bérleti díjakkal. A cégadatok alapján azonban aligha ez volt a legnagyobb üzlete. A vállakozásnak ugyanis – bár az éves bevétele 44 millió forintról öt év alatt 108 millióra nőtt – az adózott eredménye (vagyis a nyeresége) 1 milliárd forintra ugrott a 2019-es 70 millió forinthoz képest.
Hogy az ingatlanhasznosító cégnek mik a tervei a fővárosi és az orfűi ingatlannal, egyelőre nem tudni. Az orfűi aquapark továbbra is zárva tart, bár a területen láthatóan végeznek államegőrző és -javító munkálatokat.
A ZÁÉV újította fel
Az Orfűi Aquapark 6,3 ha területen terül el, közvetlen közelében kempingek, vendéglők, part menti büfék, apartmanházak, kisebb vendégházak találhatóak. A komplexum közel 1400 m² alapterületű élménymedencével, 43 m² pezsgőmedencével, gyermekmedencével, vízi játékokkal, bébipancsolóval felszerelt. Az aquaparkban homokos strandröplabda- és műfüves labdarúgópálya is található, a gyerekek részére pedig épített, sokszínű játszótér áll rendelkezésre.
Az 1980-90-es években épült régi strand területén új, feszített víztükrű élménymedence, verseny-úszómedence és pezsgőmedence épült 2010-ben, annak figyelembevételével, hogy a tó és a medence körül gyalogosan átjárható terület alakuljon ki. A beruházást a Baranya megyei önkormányzat végeztette el a Baranyai Élménykörút-projekt keretében.
Az uniós és állami támogatás összese 1,78 milliárd forintot tett ki, a kivetelező a ZÁÉV volt. Akkor a cég még nem tartozott a Mészáros-birodalomhoz, a felcsúti vállalkozó csak 2019-ben vette a nevére hivatalosan a vállalkozást. Igaz, a társaság azóta töretlenül szárnyal a nagy volumenű állami közbeszerzéseknek köszönhetően: most épp – többek között –az új Néprajzi Múzeumot építik 32 milliárd forintért a Magyar Építő Zrt.-vel közösen.
Az orfűi létesítmény 2016-ban elnyerte el az "Év fürdője" címet is.
Nyitókép: Az orfűi aquapark bejárata 2020 nyarán (a szerző felvétele)
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"Victoria Ingatlanhasznosító Kft."
] | [
"Budapest Főváros Önkormányzata",
"Magyar Narancs",
"Néprajzi Múzeum",
"Fővárosi Önkormányzat",
"Állami Egészségügyi Ellátó Központ",
"Modern Fodrász Szövetkezet",
"VICTORIA Ingatlanhasznosító Korlátolt Felelősségű Társaság",
"Orfűi Aquapark",
"Fin-Invest 2000 Ingatlanforgalmazó",
"Waberer’s-Szemerey Kft.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Operatív Törzs",
"MNV Zrt.",
"Magyar Építő Zrt.",
"Carolina Ingatlanforgalmazó és Ingatlanfejlesztő Alap"
] |
Magyar Nemzet ajánló Állami támogatásból értékpapírokat vett a vakcinagyártó
Bebetonozott Omninvest
• Várhatóan büntetőfeljelentést tesz a KEHI az Omninvest ellen Az MSZP–SZDSZ-kormány 2019-ig bebetonozta egyedüli influenzavakcina-szállítóként az Omninvest Kft.-t, azt a céget, amely ellen nemrég büntetőeljárás indult. A gyanú szerint a cég többek között értékpapírokat vásárolt abból a kétmilliárd forintos állami támogatásból, amelyet a védőoltás kifejlesztésére kapott.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel További részletek a Magyar Nemzet október 29-i számában. | [
"Omninvest"
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
Már hat gyanúsítottja van a korábban a Belügyminisztérium állományába tartozó Ármós Sándor rendőr dandártábornok, volt Pest megyei rendőrkapitány és társai ügyében vesztegetés, befolyással üzérkedés és más bűncselekmények miatt indított nyomozásnak – tudta meg a PestiSrácok.hu. Információink szerint a közelmúltban bűnsegédként elkövetett hivatali vesztegetéssel meggyanúsított két újabb személy is tagja volt annak az elkövetői körnek, akik a gyanú szerint milliós kenőpénzt adtak át a tábornoknak abban a reményben, hogy az általa hivatkozott befolyásos személyek eljárnak az érdekükben.
Két újabb gyanúsítottat hallgatott ki Ármos Sándor rendőr dandártábornok és társai ügyében vesztegetés, befolyással üzérkedés és más bűncselekmények miatt indított, május 7-éig meghosszabbított nyomozásban a Központi Nyomozó Főügyészség – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t Nagy Andrea, a főügyészség szóvivője. Ismert, néhány hete írtunk arról, hogy a titkosítás alól feloldott ügyben az egykoron a Nógrád megyei és a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságot vezető főrendőrt vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedéssel, illetve külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban elkövetett befolyással üzérkedéssel gyanúsították meg, szolgálati viszonyát pedig megszüntették a Belügyminisztériumban. A dandártábornok első körben vallomást tett, a terhére rótt bűncselekményt nem ismerte el, később pedig élt a hallgatás jogával.
Vesztegetéssel gyanúsítják őket
Az ügyben a tábornokon kívül további három személyt vesztegetéssel gyanúsított meg az ügyészség, mivel a gyanú szerint többekkel együtt milliós összeget juttattak Ármósnak abban a reményben, hogy az általa belebegtetett külföldi és magyar befolyásos személyek eljárnak az érdekükben. Úgy tudjuk, utóbbi körből került ki az a két újabb szereplő is, akiket Nagy Andrea tájékoztatása szerint nemrég bűnsegédként elkövetett hivatali vesztegetés bűntette miatt hallgatott ki gyanúsítottként az ügyészség. Az ügyben egyébként először a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) kezdett el vizsgálódni, majd miután arra jutottak, hogy álláspontjuk szerint a tábornok és társai bűncselekményt követett el, feljelentést tettek a Központi Nyomozó Főügyészségen. Arra azonban továbbra sem kaptunk választ az ügyészségtől, hogy ki az a magyar, illetve külföldi hivatalos személy, akikre a gyanú szerint a dandártábornok hivatkozott.
Pályázati visszaélések
Ármós Sándor dandártábornok 2011. szeptember elsejével került a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási helyettes államtitkárságára. Korábbi értesüléseink szerint a közfoglalkoztatási pályázatokkal összefüggésben történhettek kenőpénz fejében olyan visszaélések, vagy arra való kísérletek, amelyek miatt Ármóst elővették az ügyészek. Ármós korábban Nógrád megyei rendőrkapitány volt, majd 2007-től, Ignácz István nyugdíjba vonulása után a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságot vezette. Onnan sajtóhírek szerint azután kellett távoznia, hogy 2011 áprilisában egy körlevélben hívta fel az állomány figyelmét arra, a testület több százmillió forintos adóssága miatt megszorító intézkedésekre, többek között a túlórák kifizetésének megvonására van szükség. Később az ORFK átvilágította a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság gazdasági helyzetét, majd a vizsgálat eredményeként elrendelte a főkapitányi körlevél visszavonását, mert az szerintük hibás adatokból levont téves következtetéseken alapult. A levélnek súlyos következménye lett: Ármós főkapitányi kinevezését Pintér Sándor belügyminiszter indoklás nélkül visszavonta, ráadásul Ármósnak a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságtól is távoznia kellett. A rendőr dandártábornok azonban nem lett teljesen kegyvesztett, hiszen öt hónappal később Pintér a szociális szövetkezetek igazgatását bízta Ármósra.
Vezető kép: MTI | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Belügyminisztérium",
"Nemzeti Védelmi Szolgálat",
"Pest Megyei Rendőr-főkapitányság"
] | [] |
Gerendai Károly cége 2016 nyarán nyitott strandot a budakalászi Lupa-tónál, ami mellett egy parkolót is kialakított a látogatóknak. A parkoló vízbázisvédelmi terület, mert a környékbeli települések 120 ezer lakója a közeli kutakból kapja az ivóvizet. Emiatt a parkolót vízzáróvá kéne tenni, hogy az autókból semmilyen szennyeződés ne juthasson a talajba. Ez még mindig nem történt meg, de az idén már 1200 férőhelyesre nőtt parkoló ennek ellenére is működik, az üzemeltető szerint pedig a hatóságok és a vízbázist féltő civilek miatt késik a kivitelezés.
A Lupa tónál sokáig tilosban fürdőztek a budapestiek, de aztán Gerendai Károly cége, a Lupa Strand Kft. kibérelte az egykori bányató partjának jelentős részét, és 2016-ban strandot nyitott rajta. Rögtön kettőt is: a tó egyik részén egy csicsásabbat a vastagabb, és egy másik részen egy egyszerűbbet a vékonyabb pénztárcájú vendégeknek. A strand mellett a budakalászi önkormányzattól bérelt területen kialakítottak egy 275 férőhelyes parkolót is.
A budakalászi önkormányzat már 2013-ban megágyazott Gerendai strandjának Három évvel ezelőtt az Óbuda Zrt. 5 millió forintot fizetett a budakalászi önkormányzatnak, hogy az megváltoztassa a Lupa-tó partjára vonatkozó építési szabályokat. Ezen a területen nyitott strandot Gerendai Károly 2016 nyarán. Hirdetés Tavaly júliusban a Sziget-cézár Gerendai Károly strandot nyitott a budakalászi Lupa-tónál, ami korábban illegális szabadstrandként működött.
120 ezer ember ivóvize veszélyben
A parkoló vízbázisvédelmi területen fekszik, ugyanis a környékbeli kutakból kapja az ivóvizet a Duna Menti Regionális Vízmű (DMRV) Zrt.-től közel 120 ezer ember. Emiatt fontos lenne, hogy a parkolót vízzáróvá tegyék, hogy az autókból se olaj, se más szennyeződés ne juthasson a talajba, majd onnan az ivóvízbe.
A 14 érintett település: Budakalász, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Pilisjászfalu, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentlászló, Pilisszentkereszt, Pilisvörösvár, Pomáz, Üröm, Solymár, Szentendre és Tinnye.
A Lupa-strand 2017-ben kezdett teljes gőzzel üzemelni, és akkor Gerendaiék cége a parkoló miatt elindított a katasztrófavédelemnél egy eljárást, az azonban érdekes körülmények között abbamaradt. A parkoló pedig háborítatlanul üzemelt vízzárás nélkül, csupán murvával borítva.
2018 májusában a katasztrófavédelem helyi civilek bejelentése nyomán helyszíni szemlét tartott, amelynek eredményeképpen lezáratták a parkolót, és kötelezték Gerendaiékat az átépítésére, hogy vízzáró legyen.
Ennek ellenére a parkoló tovább működött, csak épp kiírták, hogy hivatalosan nem üzemel, mindenki saját felelősségére használhatja. 2018 június végén pedig a katasztrófavédelem azt közölte a helyi civilekkel, hogy Gerendaiék igazolták, hogy a parkoló vízzáró, és a szennyezett csapadék biztonságos elvezetését is megoldották.
A civilek utánajárásakor kiderült, hogy mindössze annyi történt, hogy a katasztrófavédelem elfogadta azt a szakvéleményt, amelyet Gerendaiék benyújtottak, és ami azt mondja ki, hogy a parkoló alatt vízzáró réteg található a talajban, tehát nem kell a szennyeződés miatt aggódni. Ezt az anyagot a civilek megmutatták két elismert független szakértőnek is, akik azonban mindketten épp az ellenkezőjét állapították meg a csatolt mérési eredményekből: a parkoló talaja egyáltalán nem vízzáró, sőt épp ellenkezőleg, nagyon jó vízvezető képességű.
“Ezek az eredmények kifejezetten azt igazolják, hogy a területen jó vízvezető rétegek találhatóak, amit elődeink is pontosan tudtak, azért nyitottak itt kavicsbányát, és azért létesítettek a közelben csáposkutakat a jó vízadójú vízbázison. Ilyen területen a vízzáróságot csak műszaki beavatkozással lehet létrehozni, ami nem történt meg." – írta az egyik független szakértő 2018 novemberében.
Először aszfaltoztak, utána terveztek
Idén április közepén az Index számolt be róla, hogy a Lupa parkolójának üzemeltetését és vízzáróvá tételét Gerendaiék a Starpark Zrt.-re bízták, a cég pedig vállalta, hogy nagyon magas színvonalú műszaki megoldást fog alkalmazni. Ugyanakkor az Mfor.hu megírta, hogy az új parkoló már 1201 férőhelyes lesz a korábbi 275 helyett.
A Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala 2019. április 5-én el is indította a környezetvédelmi hatósági eljárást a Star Park által tervezett beruházás ügyében. A cég által beadott dokumentáció is leírja, hogy a parkoló a Szentendre Regionális Déli Vízbázis “A" hidrogeológiai védőövezetén helyezkedik el, és
“Jelenlegi kialakítása nem jelent megfelelő védelmet a felszín alatti közeg esetleges szennyeződésével szemben."
Ennek kiküszöbölése érdekében a Star Park műszaki tervei szerint a parkoló 24 ezer négyzetméteres területét leaszfaltozzák, onnan a vizet vápákkal víznyelőkbe vezetik, és a csapadékvizet gyűjtőcsatornákon keresztül olajfogóra vezetik, ahonnan megtisztítva egy szikkasztó árokba jut.
Az eljárás idején azonban – ahogy az Index-cikk fotóin is látszik – már tulajdonképpen megvalósult a tervezett beruházás a Lupa-parkolóban: megtörtént az aszfaltozás, a csapadékvíz összegyűjtése és elvezetése, az olajfogó beépítése, és a szikkasztóárok kialakítása is.
Ennek ellenére a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala 2019. május 15-én tartott helyszíni ellenőrzésen azt állapította meg, hogy "A beadott tervek szerinti parkoló kialakítása nem valósult meg.", és a Star Park szerint csak előkészítő munkálatok zajlanak. Az ellenőrzés másnapján pedig fontos döntést hozott a hivatal.
A hivatal szerint nem kell környezeti hatásvizsgálat
A 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 3. sz. mellékletének 128. pontja alapján "Egyéb, az 1-127. pontba nem tartozó építmény vagy építmény együttes beépített vagy beépítésre szánt területen ... b) 300 parkolóhelytől" a környezetvédelmi hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles.
Nos, a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala a helyszíni ellenőrzést követő napon, 2019. május 16-án kelt határozatában azt állapította meg, hogy "a Budakalász Lupa tó környezetében a 4191 és a 4192 hrsz.-ú ingatlanokon tervezett parkolóhely létesítésének jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges".
Az egyik ismert magyar zöldszervezet, a Védegylet május végén fellebbezett ez ellen a határozat ellen a Pest Megyei Kormányhivatalnál (PMK). A Védegylet szerint a jogszabályok szerint környezetvédelmi felülvizsgálati eljárást kellene lefolytatni a parkoló ügyében, mert – ahogy az érdi járási hivatal is írta – a területen az előzetes vizsgálat idején már különböző munkálatok történtek.
A civilek felhívták a a PMK figyelmét arra is, hogy a Star Park által beadott dokumentáció nem tartalmazza azt, hogy milyen technikával aszfaltozzák le a Lupa parkolóját, pedig ez nem mindegy, ugyanis nem minden aszfalt vízzáró. A Védegylet azt írta a fellebbezésben, hogy az üzemeltetők a területet tavasszal mart aszfalttal burkolták le, ami a legolcsóbb, és egyben leggyengébb minőségű, valamint legkevésbé vízzáró technológia.
Július elején kilátogattunk a Lupára, és meggyőződtünk arról, hogy a civileknek igazuk van.
A parkolót tényleg aszfaltréteg fedi, de annyira vékony és gyenge, hogy több helyen megsüllyedt, kirepedt, a szélein pedig egy finom érintéstől is mállik szét. Az is biztos, hogy nem vízzáró, ugyanis több helyen fűcsomók nőttek ki belőle.
Az átlagvendégek számára nyitott parkoló mellett van egy elkerített külön rész is, ahol a Lupa dolgozói és a VIP vendégek parkolhatnak. Ezen a területen semmiféle aszfaltozás nincs, csak murva, ami már az üzemeltető által is beismert módon nem védi az alatta lévő vízbázist a szennyeződéstől.
Engedély nélkül üzemel a Lupa-parkoló, 120 ezer ember ivóvizét veszélyeztetheti a környéken from atlatszo.hu on Vimeo.
Az üzemeltető szerint a hatóságok és a civilek miatt késik a beruházás
Mivel tavaly a katasztrófavédelem záratta be a Lupa parkolóját, most megkérdeztük a hatóságot, hogy eddig milyen beruházásokat tettek Gerendaiék a terület vízzáróvá tétele érdekében, és rendelkezik-e már engedéllyel a parkoló.
Megkeresésünkre a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság azt válaszolta, hogy a Lupa parkolójának végleges kialakítása jelenleg is folyamatban van. A parkoló vízzáróságát vastag, tömör aszfaltréteg fogja biztosítani, és a technológia része a kétrétegű bitumenkezelés.
A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság azt is közölte, hogy ők a parkoló csapadékvíz-elvezetése témakörében rendelkeznek hatósági jogkörrel. A csapadékvíz-elvezetés tárgyában a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás folyamatban van az igazgatóságon, és lezárásának feltétele a megelőző környezetvédelmi hatósági eljárásban hozott döntés véglegessé válása.
Megkérdeztük a Lupa Strand Kft.-t és a Star Park Zrt.-t is, hogy jelenleg milyen fázisban van a parkoló vízzáróvá tétele, milyen munkálatok történtek eddig, mik a csúszást okozó esetleges akadályok, illetve mikorra várható a beruházás befejezése.
Kérdéseinkre a Star Park projektvezetője azt válaszolta, hogy igazából pár napos munka lenne kivitelezni a beruházást, de ez a mai napig nem történt meg több ok miatt. Petheő Attila szerint a csúszást tulajdonképpen a hatóságok és a civilek okozzák.
Petheő szó szerinti válasza:
minden hatóság kitartja a max. ügyintézési határidőt
a különböző hatóságok a meglévő eljárási rend miatt ugyanabban az ügyben keresztben kérnek egymástól szakhatósági véleményeket, ez szintén hosszabbítja az ügymenetet
a “civilek" (idézőjel tőle – a szerk.) minden hatóságnál vagy hivatalos ügyfélként, vagy csak egyszerű megkereséssel bejelentkeztek, ezáltal a hatóságok minden esetben a lehető legszigorúbb és a biztonságosnál is biztonságosabb követelményeket szabnak, amik a velünk (a Lupával – a szerk.) egy elbírálás alatt álló és szomszédos területeken pl. nem szempontok
a 2018 őszén elindított folyamatok mai napig ezáltal még mindig nincsenek lezárva, és a tapasztaltak szerint még holnap sem lesznek
ugyanakkor egy vízzáró és biztonságos rendszerről beszélünk, aminek kb. 3 hónapig kellene üzemelnie, ami összehasonlítva az éves terhelésű parkolókat, elenyésző, ennek ellenére az előírások ugyanazok, ezáltal a költségek is, mintha valaki egész evben üzemeltetne parkolót
figyelembe kell venni: DMRV, mint vízbázis üzemeltető; katasztrófavédelem, mint hatóság; önkormányzat, mint HÉSZ (helyi építési szabályzat – a szerk.) előírások; vízügyi hatóság és környezvédelmi hatóság, mint szakhatóság; útügyi hatóság, mint a fennmaradás és forgalomba helyezés engedélyezője előírásait; Magyar Telekom eközmű; minden telekszomszéd, mint érintett.
A budakalászi önkormányzati lap, a Budakalászi Hírmondó júniusi számában (PDF, 12. oldal) a Lupa Strand 3 éves fennállásának alkalmából interjút közöltek Gerendai Károly tulajdonossal. Az interjúban van egy érdekes rész. ami a riporter alábbi két mondatával kezdődik: “A sajtóban megjelent egyes hírek szerint a parkoló veszélyeztetheti az ivóvizünket. Mi az igazság?", ezzel pedig az önkormányzati lap tulajdonképpen már közli is, hogy a parkoló nem veszélyes.
Gerendai aztán a válaszban mindezt kifejti bővebben, és azzal vádolja a helyi civileket, hogy nem környezetvédelmi, hanem politikai okokból gáncsoskodnak.
“Én alapvetően tisztelem a civil szervezetek és aktivisták munkáját, de azzal nem igazán tudok mit kezdeni, ha valaki zöldnek álcázva magát, hajlandó megtéveszteni még az elkötelezett, tisztességes környezetvédőket is. Sajnos nekünk akadt néhány ilyen "jóakarónk", akik először mindenhol feljelentettek, majd elkezdtek hazugságokat terjeszteni csak azért, hogy felhívják magukra a figyelmet. Nem lennék meglepve, ha valamilyen politikai ambíciók rejlenének a rágalmak háttérben.
Természetesen mindenkit biztosíthatok arról, hogy nincs veszélyben az ivóvíz. Az engedélyezési eljárás kapcsán valóban felmerültek szakmai viták, mert a környékbeli kutak kijelölt vízbázis-védőövezetébe beleesik a parkolónk területe is, ezért egy sima parkolóhoz képest speciális előírásoknak is meg kell felelni. Szerencsére azt azonban az illetékes hatóságok is pontosan tudják, hogy a tótól délre található parkolónk nem tudja az onnan másfél kilométerre északra található ivóvízkutakat elszennyezni, hiszen a térségben a földalatti rétegvizek is a Dunával párhuzamosan, azaz északról délre mozognak. Ráadásul a parkoló és a kutak között található a saját tavunk, amit talán elhisznek nekem, hogy eszem ágában sincs elszennyezni, hiszen akkor minek költenék rá milliárdokat?
Abból is látszik, hogy nem valós aggodalomról van szó, hanem egy öncélú botránykeltésről, hogy a veszéllyel riogatók számára az már nem jelent problémát, hogy az ugyanezen a védőterületen található 11-es út milyen mértékben szennyezi a környezetet. Itt naponta százezer körüli jármű halad el és az útnak nincs vízelvezetése, a lefolyó esővízzel egyenesen a talajba kerül minden szennyeződés. Érdekes, hogy az egykori szentendrei orosz laktanya talajába került óriási mennyiségű veszélyes anyag ellen sem küzdenek ugyanezek a lelkes civilek, minket bezzeg minden létező fórumon feljelentettek már." – mondta Gerendai az interjúban.
Szöveg: Erdélyi Katalin – Videó: Bodoky Bence
Címlapkép: A Lupa bejárata (a szerző felvétele) | [
"Pest Megyei Kormányhivatal",
"Lupa Strand Kft."
] | [
"Duna Menti Regionális Vízmű (DMRV) Zrt.",
"Starpark Zrt.",
"Star Park Zrt.",
"Magyar Telekom",
"Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala",
"Óbuda Zrt.",
"Érdi Járási Hivatala",
"Star Park",
"Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság"
] |
Az elmúlt hónapok csomagnyitós-lopkodós reptéri történetei miatt valószínűleg sokakban felértékelődött az a szolgáltatás, amivel valamennyire elejét lehet venni a bőröndök kinyitásának: a bőröndöket ronda zöld fóliába tekerő állomások a becsekkoló pultoknál.
Ezt a szolgáltatást már öt éve végzi egy olasz székhelyű multicég, a Truestar, a jövő héttől viszont már egy másik cégnek van erre szerződése. A Truestar pedig úgy érzi, hogy nagyon nem fair módon veszti el a helyét a reptéren a jövő héten, ezért bírósághoz is fordult.
A Truestar saját referenciái szerint az egész világon piacvezető a bőröndök becsomagolásában, 20 ország repterein van jelen, és nem is foglalkozik semmi mással. Budapesten 2013. április 1-e óta működik, akkor 5 évre nyert szerződést a Budapest Airport pályázatán, ami most április 1-én jár le. Hogy továbbra is legyen, aki betekeri az aggódó utasok bőröndjeit, a BUD Zrt. ki is írt egy újabb pályázatot, amelyen a Truestar el is indult,
viszont a pályázat beadása után furcsa dolgok történtek.
Maurizio Orsi, a Truestar igazgatósági tagja azt mesélte az Indexnek, hogy szerintük már a pályázati kiírás is érdekes volt, elég átláthatatlan volt, hogy pontosan milyen feltételeknek kellene megfelelni és a különböző szempontokat milyen súllyal veszik majd számításba a döntés meghozatalánál. A furcsaságok viszont azután kezdődtek, hogy már beadták a versenyzők a pályázatot.
Pár nappal a tender zárása után, amikor már beérkezett az összes pályázati anyag (nem tudni, mennyi), Orsi úr kapott egy emailt a Budapest Airport üzletfejlesztési vezetőjétől, Mirko Fechner úrtól, hogy beszéljenek egy kicsit a cég pályázatáról. A beszélgetés során Fechner úr állítólag több ponton is kritizálta a Truestar pályázatát. A legnagyobb baja viszont nem ezzel volt, hanem a cég üzleti tervével, Fechner szerint ugyanis irreálisan nagy bevétellel tervez az olasz cég. Azt mondta hogy
a Truestar írja át a pályázatát egy alacsonyabb bevételi számmal, különben diszkvalifikálják a pályázatból.
Erről aztán még egy emailt is küldött. Ez Orsi szerint több szempontból is különös volt. Egyrészt nem esett neki igazán jól, hogy valaki megkérdőjelezi, hogy ő hogyan látja a cége jövőjét, márpedig állítása szerint már most is több pénz folyik be a céghez havonta, mint amennyit a pályázati tervbe beleírtak (eléggé felpörgették ugyanis a keresletet az arról szóló hírek, hogy hogy nyitogatják fel folyamatosan a bőröndöket a rakodók). Ráadásul banki garanciájuk is volt a beígért bevételre. Másrészt szokatlan, hogy a pályázat elbírálója ilyet kér egy pályázótól, amikor már látja a többi ajánlatot is.
Fechner azt is mondta még a telefonba, hogy, bár a pályázati kiírásban nem így szerepelt, a tender elbírálásánál csak a gazdasági érvek számítanak, vagyis hogy ki tud több pénzt keresni és több bérleti díjat fizetni.
Vonakodva, de Orsi és csapata átírta a pályázatot és beadták újra, kisebb számokkal. Viszont ezután pár nappal kaptak egy levelet Fechnertől, aminek nagyjából az volt a lényege, hogy sajnos nem ők nyerték a pályázatot, de ha majd lesz valami lehetőség, szólnak. Hogy ki nyert, vagy milyen kritériumok alapján, arról nem írtak semmit. Azóta pedig a BUD nem nagyon kommunikál az olasz céggel. A Truestar valami olyasmit sejt a háttérben, hogy
azért íratták át a pályázatukat, hogy a Budapest Airport egy másik céget hozhasson ki győztesnek.
Az olasz cég bírósághoz is fordult, beadott egy ideiglenes intézkedési kérelmet a bíróságra még februárban, amiben azt kérte, hogy a bíróság tiltsa meg a szerződéskötést a BUD és a pályázat nyertese között, mert az eljárát sértette a versenyjogot. A kérelem szerint a pályázat kiírása és elbírálása is "a pályáztatás tisztaságát sértő magatartást követett el", ami a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvénybe ütközik.
A bíróság viszont még nem bírálta el a kérelmet, így pedig valószínűleg már nem tudná megakadályozni a szerződéskötést, hiszen az új csomagfóliázó cég jövő hétfőtől elvileg már csomagol, úgyhogy valószínűleg szerződése is van. A Truestar pedig ezután várhatóan perelni fog.
Megkerestük az ügyben a Budapest Airportot, ahonnan a következő választ kaptuk:
A Budapest Airport transzparens, fair és komoly versenytárgyaláson választotta ki a csomagfóliázás új szolgáltatóját a repülőtérre. A tendert elbíráló bizottság szerint a győztes kínálta a legjobb minőségű szolgáltatást és az ő kereskedelmi ajánlatuk volt a legjobb. Azóta értesültünk arról, hogy a korábbi szolgáltató bíróságon próbálja vitatni és megtámadni a döntést. A Budapest Airportnak azonban semmilyen kétsége nincs a versenytárgyalás törvényes lebonyolításával kapcsolatban és várakozással tekintünk az új szolgáltató színrelépése elé, ami napokon belül várható a terminálokon.
Hogy miért kérték a pályázat módosítását és hogy ez standard gyakorlatnak számít-e, arra nem kaptunk választ.
Borítókép: a Truestar fóliázója a Liszt Ferenc Repülőtéren. Fotó: bud.hu. | [
"Budapest Airport"
] | [] |
Lázár János (balos) politikai elfogultsággal vádolta meg a Norvég Civil Alap pénzeit kezelő Ökotárs alapítványt.
Ezért azt javasolta a norvégoknak, hogy inkább a kormány osztaná a pénzeiket igazságosan.
A norvégok mégis maradtak a tenderen kiválasztott Ökotárs vezette konzorciumnál.
Lázár erre a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálatával fenyegetőzött.
A norvégok és az Ökotárs szerint a KEHI nem vizsgálhatja őket, hiszen a Norvég Civil Alapban egy forint magyar pénz nincs. Államközi szerződésük is ugyanerről szól.
A KEHI hétfő reggel mégis bejelentette magát az Ökotárshoz.
Aztán váratlanul a konzorcium más alapítványainál jelentek meg az ellenőrök, pedig oda nem küldtek hivatalos, pecsétes levelet, ahogy az Ökotárshoz.
A civilszervezet vezetői ilyen trükkökkel eddig nem szembesültek állami szervezet részéről.
Bár a Kehi az Ökotárs Alapítványhoz be is jelentkezett, a norvég pénzeket osztó konzorcium két másik tagjánál, az Autonómia Alapítványnál és a Demokratikus Jogok Fejlesztésért Alapítványnál jelentek meg hétfő reggel. Őket korábban nem is keresték meg, ezért az alapítványokat és a sajtót is meglepetésként érte a fejlemény.
A norvégok civil alapjának pénzeit koordináló konzorciumnak a Kárpátok Alapítvány is a tagja, ott egyelőre nem jelentek meg a Kehi emberei. Amikor az Autonómia Alapítványhoz megérkeztek a Kehi-ellenőrök, nem akartak semmit mondani a sajtónak. Az alapítvány egy munkatársa szerint hoztak egy listát arról, hogy milyen papírokat kérnek ki.
Korábban volt vizsgálat, de nem így
A sajtó kiküldése után tárgyalás kezdődött az épületben. Az Autonómia Alapítvány korábban már kapott Kehi-vizsgálatot, de ez mindig előzetes bejelentés és időpont-egyeztetés után történt, a jelenlegi eljárás ezért szokatlan. Az Index kérdésére, hogy itt valamilyen erőfitogtatás zajlik-e a kormány részéről, az egyik munkatárs azt mondta, hogy ez teljesen egyértelmű.
Így csap le a Kehi a civil szervezetre
Arra a kérdésre, hogy átadják-e a papírokat, azt mondták, az alapítvány csak ügyvéddel és az Ökotárs Alapítvánnyal egyeztetve tesz bármit is, a norvég alappal kapcsolatos dokumentumokat az Ökotárs kezeli. Móra Veronika, az Ökotárs vezetője elmondta: a Kehi nem ellenőrizheti a Norvég Civil Alap működését egy Magyarország által aláírt kormányközi megállapodás szerint.
Ökotárs: Nem vizsgálhatnak
Móra szerint ráadásul a Kehi saját funkciója is más, mert az intézmény az államháztartási törvény szerint a magyar költségvetésen átfolyó pénzeket vizsgálja, miközben ez a támogatás egyáltalán nem folyik át a magyar költségvetésen, a támogatás Brüsszelből közvetlenül a támogatott szervezethez jut, még az Ökotárs Alapítvány számláin sem megy keresztül, ők csak a folyamat lebonyolítását végzik.
Móra elmondta: szervezetük megkérdőjelezi a vizsgálat tárgyilagosságát, szerintük a kormány most megpróbálja megfélemlíteni őket és a támogatott szervezeteket. Az Index kérdésére, hogy miért nem adják ki a kért adatokat, Móra elmondta: a kormány olyan érzékeny adatokhoz is hozzáférhetne ezáltal, amelyeket más ügyben is felhasználhatnak, például ahhoz, hogy egyes jogvédő és melegszervezetek kikkel dolgoznak.
Vélhetően senki nem támogatná, ha például a polgármestere elmenne hozzá, és a lakásán akarná ellenőrizni, hogy mire költi adózott jövedelmét. A településvezetőnek se köze, se jogalapja nem lenne a vizsgálódáshoz, hasonlóan a kormányzat által az NCTA (Norvég Civil Alap) működésével kapcsolatban indított KEHI vizsgálathoz.
– írta közleményében az alapítvány.
A kormány listázásáról (melyből a fideszes neveket gondosan kihagyták, az ügyről itt olvashat részletesen) Móra azt mondta, hogy tizenhárom szervezet neve került fel Lázár listájára, miközben ők 128 szervezetet támogattak tavaly, a listázott szervezetek mind a demokrácia és emberi jogok pályázati kategóriába tartoznak. Móra szerint feltűnő, hogy a kormány éppen a demokrácia és emberi jogok témakörrel foglalkozó alapítványokat támadja.
Nun András: Nem közpénzekről van szó
Nun András, az Autonómia Alapítvány vezetője a Kehi távozása után elmondta: a hivatal munkatársai a "Közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007-es törvényre″ hivatkoztak, amely szerint a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott programok adatai közérdekből nyilvánosak. Nun András leszögezte, hogy az alapítvány továbbra is vitatja a Kehi jogosultságát a vizsgálatra, hiszen itt nem közpénzekről van szó.
Kérdésünkre, hogy milyen adatokat szeretnének megismerni a Kehisek, az alapítványvezető elmondta: gyakorlatilag minden információhoz hozzá szeretnének jutni, például hogy kiket utasítottak el, milyen indokkal, kik pályáztak, és a Norvég Civil Alap programjait bonyolító négy szervezet közt folyó teljes levelezést is át kellene adniuk.
Az alapítványnál elmondták, hogy természetesen évekre visszamenőleg megtekinthető a nyertesek, támogatások és döntési szempontok listája, de azt nem tartják igazoltnak, hogy elutasított pályázók neve kerüljön ki, hiszen ők nem járultak hozzá ehhez, ráadásul így megismerhető lenne a bírálók névsora is, ami titkos (bár Lázár Jánosék meglepő módon ennek egy részét mégis nyilvánosságra hozták).
Az Ökotárs-saga: ez történt eddig
A Magyar Kormánynak nemcsak joga, de kötelessége is vizsgálni azt, hogy a Norvég Alapból hazánkba érkező pénzek felhasználása körül minden a legnagyobb rendben zajlott-e az elmúlt években
– mondta Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár arra reagálva, hogy az Ökotárs kijelentette, az EGT/Norvég Alapok kezelését koordináló és felügyelő brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda igazgatója szerint a magyar kormány szerveinek nincs ellenőrzési joguk a Norvég Civil Támogatási Alap felett.
Lázár János áprilisban indított támadást a Norvég Alap ellen. Kormányellenes, burkolt LMP-szervezetnek állította be a független civil szervezetek pályázatát bonyolító Ökotárs Alapítványt. Norvégia fejlesztésekért felelős tagjának írt levelében tiltakozott a "külföldi beavatkozás ellen".
Az alap két csatornán folyósít támogatást Magyarországnak. A 40 milliárdos csomag az EU újabban csatlakozott országainak fejlesztését szolgálja. További 4 milliárd forintot a Norvég Alap brüsszeli szervezete oszt közvetlenül civil szervezetek támogatására, az Ökotárs alapítványon keresztül. Ezt támadta meg Lázár János. Norvégia időközben elzárta a nagyobb összeget csorgató pénzcsapot, mivel a kormány átláthatatlan módon szervezte át a pénzek elosztását. Röviden, leegyszerűsítve: minden pénz elosztásáért Lázár János lett a felelős.
Ők osztják a civil pénzeket
A kisebbik összeget, amely közvetlenül Brüsszelen keresztül érkezik, azonban továbbra is utalják. Lázár ezt a pénzt is szerette volna az irányítása alatt tudni, de azzal is megelégedett volna, ha a norvégok beszüntetik a folyósítását. A kormánytól független civil társadalom számára fontos pénzeket Lázár kérése ellenére sem fagyasztotta be az alap.
A kormány május 21-én jelentette be, hogy felkéri a Kehit a Norvég Alap felhasználásának teljes körű vizsgálatára, az Ökotárs Alapítvány adószámának felfüggesztését helyezték kilátásba, ha nem teljesíti a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) által indított vizsgálatban adatszolgáltatási kötelezettségeit. Az Ökotárssal szerződésben lévő brüsszeli iroda arra utasította az alapítványt, hogy ne adjon ki nem nyilvános dokumentumokat a Kehinek.
Az alapítványt azért érintheti különösen hátrányosan az adószámának a felfüggesztése, mert az idei első körös pályázati beadási határidő pont jövő hétfő, és idén meg nem történtek kifizetések, mert ezek lesznek az első támogatási döntések.
Az állam érdeke segíteni a civil szektort
A civil szektor feladata a mindenkori kormányzat feletti kontrol, a különböző társadalmi csoportok érdekképviselete, a hiányzó állami szolgáltatások biztosítása, és mindez költséghatékony módon. Az államnak egy demokráciában tehát érdeke segíteni a civil szektort. Mi bízunk benne, hogy a magyar kormány továbbra is elfogadja ezeket az alapvetéseket, és támogatja a munkáját segítő szervezeteket, ellehetetlenítésükre még akkor sem törekszik, ha részükről esetenként kritika éri.
– írta hétfői közleményében az Ökotárs Alapítvány. "Bízunk abban is, hogy a köztisztviselők a magyar emberek érdekében dolgoznak, és nem kényszerülnek feketelisták készítésére, a magyar embereknek nyújtott szolgáltatások és fejlesztések megakadályozására. Reményeink szerint uniós tagként a kormányzat tiszteletben tartja a hazánkban jogszerűen működő államközi, civil és vállalati támogatási alapok független működését″ írták. | [
"Ökotárs",
"Norvég Alap"
] | [
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Autonómia Alapítvány",
"Kárpátok Alapítvány",
"Norvég Civil Alap",
"Ökotárs Alapítvány",
"Magyar Kormány",
"Norvég Civil Támogatási Alap",
"Finanszírozási Mechanizmus Iroda",
"EGT/Norvég Alapok",
"Demokratikus Jogok Fejlesztésért Alapítvány"
] |
Gyorsan rápattantak a nagyobb hazai cégek az MNB Növekedési Kötvényprogramjára (NKP), az első keret lassan ki is merül. Azt még korai eldönteni, hogy az NKP segít-e meghonosítani egy likvid vállalati kötvénypiacot, de az egészen biztos, hogy a finanszírozásukban már éppen kifulladó, banki limitekbe ütköző NER-es cégeknek a legjobbkor jött. Az NKP az első 300 milliárdos jegybanki kötvényvásárlási keret kimerülése után folytatódhat.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Kötvényprogramja (NKP) röviden arról szól, hogy a jegybank 300 milliárd forint keretösszegben hazai székhelyű, nem bankok által kibocsátott, megfelelő minősítésű vállalati kötvényeket vásárol. Az eredeti elgondolás az volt, hogy mivel probléma az, hogy Magyarországon a nagyobb cégek nem igazán használnak vállalati kötvénykibocsátást, ahogyan részvény-kibocsátással sem jelennek meg tömegesen a tőzsdén, be kéne robbantani ezt a szegmenst.
Az MNB és pár hasonló állami intézmény sokszor próbál meg különböző piacokat élénkíteni, a kérdés az, hogy a hatalmas állami pénzügyi erő után beindul-e az a piac, vagy úgy szorulnak ki a magánpiaci szereplők, hogy később sem képesek visszatérni?
Ilyen program volt:
a kisebb vállalatok olcsó hitelhez jutását segítő Növekedési Hitelprogram (NHP), illetve az Exim, illetve az MFB hasonló programjai. Ezt szereti a piac, KKV-k is, bankok is, kivezetni azonban nem lenne most könnyű az állami szerepvállalást, a lakossági megtakarítási piacot újabban a MÁP Plusz formálja át. Jó kamatot kapnak a magánemberek, akik így lelkesen megtakarítanak, a hozam-kockázat észlelés azonban biztosan torzul, ahogy minden más megtakarítási piac szenved, vannak tőzsdei bevezetést támogató kezdeményezések is, ezek még kevésbé hatottak a piacra, illetve itt van a vállalati kötvények piacát berobbantani hívatott NKP, amit még elég korai értékelni, de nagyvállalati érdeklődés mindenesetre van iránta.
Kötvénypiacra szükség lehet
A nemzetközi minták tényleg azt mutatják, hogy a fejlett kötvénypiac jól segíti a vállalatok finanszírozását. A magyar programra körülbelül 150-200 vállalat regisztrálását várta előzetesen a piac, ez biztosan meglesz, már több tucat céget minősítettek is a programban aktív szerepet vállaló német hitelminősítők, a Magyar Nemzeti Bank pedig már több vállalati kötvényből vásárolt is (például a teljesség igénye nélkül ilyen a Duna Aszfalt, az Opus Global, a Pannonia Bio, a Mol, a Market Építő, vagy a Cordia).
A vállalatok szempontjából nagyon vonzó a program, mert a megszerzett finanszírozást nagy szabadságfokkal használhatják fel, akár korábbi hiteleik kiváltására, akár jövőbeli beruházási terveik miatt. Kérdés legfeljebb az lehet, hogy a pénzügyi stabilitás, a közvetítőrendszer és az adófizetők szempontjából összességében milyen lesz az eredő.
Sok politikai támogatott
Az elmúlt hetekben több lap is elemezte az NKP-t, rendszeresen nyomon követi a program fejleményeit a Napi.hu, a Portfolio.hu folyamatosan összefoglaló táblázatban is vezet minden fontos információt, legutóbb pedig az Mfor.hu közölt igen alapos cikket.
Mindenki kimutatta, hogy milyen sok a kötvénykibocsátók között a politikaközeli cég. Azt kívülről nehéz megítélni, hogy a programban miért van ennyi NER-es cég. Már ekkora a részesedése a politikai bizalommal bőségesen megáldott cégeknek a nagyvállalati szegmensben és ez csak egy reprezentatív minta? Hamarabb készültek el? A szisztéma előrébb sorolja őket? Például a nagyon drága nemzetközi finanszírozással működő Bige-csoport miért nem látott abban fantáziát, hogy kiváltsa a hiteleit, vagy látott, csak nem szerzett még minősítést?
Mindenesetre az eddigi jelentkezések összesítésénél az látszik, hogy a már minősített és a programban jól álló cégek közül szinte
pontosan 50 százalék a közvetlen NER-es és 50 százalék a piacinak tekinthető vállalkozás.
Előbbiek számosságukat tekintve kevesebben vannak, de a 4iG, Duna Aszfalt, Appeninn, Opus Global és társaik reprezentálta kör 20-30 milliárdos, vagyis nagy kötvényprogrammal lépett porondra.
A piaciak között is van egy óriáskibocsátás (a Futó-család érdekeltségébe tartozó Cordia 44,4 milliárd forintnyi kötvényt bocsátott ki, ami azt jelzi, hogy ez a kibocsátás tényleg nem csak az MNB-forrásra ment rá, hanem piaci befektetőben is bízott.) Viszont a piaciak között nagyon sok a Masterplast, Unix Autó, AutoWallis típusú pármilliárdos kis-kibocsátás.
Ki nem mondott üzenetek
A programban résztvevő kibocsátókkal és magánpiaci befektetőkkel beszélgetve, az derül ki, hogy első kör nagyon elégedett (miért maradnék ki?), az utóbbi inkább óvatos (miért szállnék be?). Azt hallottuk, hogy MNB ráutaló magatartása, vagy egyes hozzáértők informális tájékoztatása alapján a hivatalos közleményeken túl a következő három elemre érdemes felhívni a figyelmet:
a 300 milliárd forintos program lassan kimerül, úgy tudjuk, hogy nagyon valószínű, hogy lesz egy hasonló méretű második kör, az MNB annyiban egységesen jár el, hogy bár a kibocsátások során csak a felajánlott teljes mennyiség 50 százalékát jegyezheti le, de két héten belül további vásárlásokkal mindenhol megígéri, hogy felmegy 70 százalékig. Ebben a piac nem érez szelektív hozzáállást, vagyis a jegybank nem támogatja jobban a NER-es jelentkezőket, mint a piaciakat, a befektetőket azért zavarja, hogy az MNB az egész projektet "hiperlazára" lőtte be, vagyis gyakorlatilag a befektetőket nem védi a kötvényhez kapcsolódóan még fedezet sem, ez kockázat a magánbefektetőknek és kockázat az adófizetőknek (ha esetleg a későbbi nem-teljesítéseket az MNB, majd a költségvetés nyelné be).
A hitel multiplikál
A NER cégeinek nagyon nagy szüksége van új finanszírozásra. A NER cégei azért is tudták nagyon gyorsan felvásárolni a fél országot, mert együttműködtek a kereskedelmi bankokkal, sok intézmény (az állami Exim és MFB mellett az MKB, a Takarékbank, a Budapest bank, Gránit, de a nagy piaci bankok, így az OTP is) szívesen ad hiteleket az új elitnek. A bankok üzlethez jutnak, míg a NER gyorsabban halad a vállalkozásbővítési, földvásárlási terveivel, legyen szó médiavállalkozásokról, energetikai hálózatokról, vagy éppen szállodákról.
A bankhitel nagy előnye volt, hogy
a zérókamatok világában olcsó volt.
a sok állami, államközeli, állammal barátkozó bank piacán volt k kitől felvenni.
begyorsította a kisgömböcök hízását,
és mindig legalizál is, hiszen nem kell forrást igazolni, hitelből megvettük, aztán majd olyan jól gazdálkodunk, hogy a hitelt visszafizettük az eszköz pedig már a miénk.
Elérték a limiteket
A NER-es társaságokra az jellemző, hogy sok támogatást kapnak, de felső elvárás, hogy törvényesen működjenek, rendesen foglalkoztassanak, fizessenek adót. Aki ebben is hibázik (emlékezetes példa Kuna Tibor számlaügye), az hamar kikerül a rendszerből. Magyarul a NER-es cégek könnyített pályán mozognak, de ott betartják a szabályokat, így a hitelezési limiteket is. Ez pedig már sokszor korlát volt a NER számára.
Sok olyan cég volt, amelyik már nem tudta növelni az eladódottságát. A kötvényprogram számukra vagy arra alkalmas, hogy a korábbi hiteleket visszafizessék, enyhüljön a nyomás, vagy arra is jó lehet, hogy új típusú forrásból lehessen közvetlenül megint vásárolni.
De lesz-e ebből magyar vállalati kötvénypiac? Nincs-e olyan kockázat, hogy majd később ránk, adófizetőkre szakad az egész? Egy pillanatra feledkezzünk el arról, hogy az MNB a fő kötvényvásárló, és fókuszáljunk a megkövetelt magánpiaci befektetői részre! Ki és miért vásárolna ilyen kötvényt? Természetesen a magánbefektető mindig ugyanazt méricskéli, milyen az elérhető hozam és mekkora a kockázat?
A kötvényekkel elérhető hozamok mai szemmel nem rosszak, de nem is kiugróak, viszont a kockázatok elég magasak.
Akarják majd visszafizetni!
A befektetők, legyenek bankok, befektetési alapok, esetleg más befektetők 7-10 évre kölcsönadnak valakinek úgy pénzt, hogy a hitelezői rangsorban teljesen junior pozícióba kerülnek, és igazán nincs semmilyen betekintési, beleszólási lehetőségük a pénz felhasználásába, a cégek működésébe.
Ez nem gond, ez csak egy leírás, ilyen a kötvénypiac. Viszont ezzel együtt kell élni, vagyis egy befektető személyes szimpátiája alapján döntheti el, hogy Futó Gábor, Csányi Sándor, Szíjj László, vagy Tiborcz István neve neki mennyire garancia arra, hogy az illető 7-10 év múlva biztosan vissza fogja tudni/akarni fizetni a tartozását.
A junior pozíció azt jelenti, hogy alapvetően itt abban kell bízni, hogy a kölcsönkérő valóban vissza tudja/akarja fizetni majd a tartozását, mert egy esetleges baj esetén ezt a pozíciót az adós mindenféle egyéb tartozása majd beelőzi, szinte mindenhol lesznek előtte szenior pozíciók.
Nehéz kimaradni
Befektetők azért biztosan vannak és lesznek, sok pénz keres helyet magának Magyarországon is, az NKP-val elérhető hozamok felette vannak a legkockázatmentesebb befektetéseknek. A bankoknak is érdemes valahogyan viszonyulniuk ezekhez a programokhoz. Ha ugyanis a legjobb nagyvállalati ügyfeleik (részben) átállnak erre a forrásra, akkor azt vagy hitelkiváltásra használják (csökken a bankok aktuális biznisze), vagy a jövőben nem a bankokon keresztül finanszírozzák magukat, hanem ebből a programból (ez a bankoknak jövőbeli üzletvesztés). A felszabaduló banki likviditást pedig valahová tenni kell, például ebbe a programba is.
A bankokat természetesen nem nekünk kell félteni, majd eldöntik, hogy miként vesznek részt a programban.
Még olyan esetről is hallottunk, hogy maga a kibocsátó kérte, hogy szeretne a maga kárára szigorítani a kötvény feltételrendszerén. Ennek az volt az oka, hogy a nemzetközi piacon aktív cég igazi piaci befektetőkért is versenyez, nem szeretett volna rosszabb feltételeket kínálni a befektetőinek, mint a versenytársai.
Csak ránk ne ragadjon!
De a magyar adófizetők szempontjából az jelenthet igazi kockázatot, hogy amennyiben a következő 7-10 évben a mai gazdasági struktúra megváltozik, legyünk reálisak, akárcsak egy ma még nehezen elképzelhetőnek tűnő politikai földindulás révén, és alapvetően módosulnak a NER-es cégek üzleti lehetőségei, akkor
lesz-e ezeknek a NER-es cégeknek lehetőségük, kedvük, forrásuk visszafizetni ezeket a kötvényeket és más adósságaikat?
Reméljük, hogy igen, mert különben az MNB-re, majd a jegybanki veszteségeket esetlegesen kipótló költségvetés révén ránk ragadhat ez az egész.
(Borítókép: Matolcsy György bemutatja a Növekedési Kötvényprogramot a Magyar Nemzeti Bankban 2019. szeptember 17-én. Fotó: mnb.hu) | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"Market Építő",
"Unix Autó",
"Opus Global",
"Duna Aszfalt",
"Pannonia Bio"
] |
Vázát fest egy munkatárs a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. eozin üzemrészében Fotó: Kálmándy Ferenc / MTI
Több tíz milliárdos üzlet, remélt nagy állami megrendelések miatt robbant ki tavaly a pécsi kerámiaháború, amelynek kereszttüzében a patinás Zsolnay-gyár állt – legalábbis ezt állítják forrásaink. Informátoraink egyetértenek abban, hogy a színfalak mögött maradva ugyan, de valójában a kormány fog rendet vágni a pécsi Zsolnay-gyárral kapcsolatos botrányos ügyekben. Hasonlóan vélekednek arról is, hogy a történteknek még lehetnek politikai áldozatai. A "rendvágás" e forgatókönyv szerint ugyanis azt jelentheti, hogy a tavalyi, balul elsült gyárszerzési kísérlet (a baranyai megyeszékhely vezetői szerint gyármentési akció) után a háttérben kiegyeznek a Zsolnay Zrt. szír származású, svájci állampolgárságú főrészvényesével, Bachar Najarival. Magyarul kivásárolják a gyárból. Márpedig erre valószínűleg csak a kormánynak lesz lehetősége, legalábbis ez kizárólag a nagypolitika jóváhagyásával történhet meg.
Ledina és Pécsi Kerámia
Mára ugyanis új helyzet alakult ki azután, hogy nem tudták elvenni a gyárat Najaritól. A pécsi önkormányzat új kerámiacéget alapított, a Ledina Kerámia Kft.-t, ami előbb magánkézbe került, majd nevet váltott (Ledina Épületkerámia Kft.). Nemrég pedig egy újabb cég is bejött a képbe, a Pécsi Kerámia Kft. Utóbbi neve eredetileg Bally Holding Trust volt. Az újabb cég bevonására azért volt szükség, hogy indulni tudjanak egy nagy uniós pályázaton, mert a Ledinának még nincs teljes lezárt üzleti éve, ami pedig az indulás feltétele. Emiatt ma már mintegy negyvenen dolgoznak a Pécsi Kerámiának, és mintegy hetvenen a Ledina Épületkerámiának. Utóbbi egy másik, 1,8 milliárdos, közvetlen brüsszeli döntést igénylő, egy új épületszigetelő anyag kikísérletezésére irányuló innovációs uniós pályázatban is érdekelt több konzorciumi partnerrel együtt.
A főként megújuló energiával foglalkozó Bally Holding annak a görög–magyar üzletembernek, Bozóki Jánosnak a cége, aki tavaly nyáron új szereplőként tűnt fel a Zsolnay-ügyben, sőt, a kerámiabizniszben is. Bozóki úgy döntött, hogy megveszi a Ledina Kerámia Kft.-t a pécsi önkormányzattól. A botrányban leginkább érintett pécsi politikusok megkönnyebbülhettek, akkorra ugyanis már készült a fejükre omlani mindaz, amit építettek. Azelőtt alapították ugyanis meg a Ledina Kerámiát és vették fel oda a tömeges felmondás után a Zsolnay-gyártól távozó mintegy százhúsz embert, hogy kiderült volna, sikerült-e ellehetetleníteni Najarit. Ám nem sikerült.
Egy jellegzetes Zsolnay-motívum Fotó: Máté Péter / Magyar Nemzet
Minden jel arra utalt akkor – s ezt név nélkül nyilatkozó dolgozók is megerősítették nekünk –, hogy múlt nyáron arra készültek az önkormányzatnál: hamarosan vissza tudnak majd menni a Zsolnayba. Vagyis nem kellett a cégalapítás előtt olyasmivel bajlódni, hogy miképpen lesz majd megrendelés, hely és eszköz, ahol és amivel dolgozhatnak; hogyan lehet majd az új márkanevet bevezetni a piacra, és így tovább. Más szóval a patinás gyárat is elfoglalják Pécsett, csak kissé más módon és módszerekkel, mint tették azt korábban a Pécsi Vízmű és a Pécsi Közlekedési Zrt. esetében. A pécsi önkormányzatnak és a Ledinának most is ugyanaz a budapesti ügyvéd, Szabó Iván segített tanácsokkal, aki évekkel korábban a pécsi vízmű- és buszos foglalást is levezényelte.
Nem volt hová bejárni
A Zsolnayba azonban sem dicsőséggel, sem máshogy nem lehetett bevonulni, vagyis végső soron úgy vettek fel százhúsz embert, és fizették őket hónapokon át, rögtön fizetésemelést is adva nekik, hogy a dolgozóknak egyáltalán nem volt hová bejárniuk. Majd egy jó darabig azután sem volt rendes munkájuk, hogy béreltek egy üzemcsarnokot Pécs nyugati határában. A munkabérekre ráadásul kölcsönt kellett kérni egy önkormányzati cégtől, mert nem volt miből fizetni. Mindenesetre roppant szerencsés volt a Zsolnay városában új kerámiacég alapításába bátran belevágó Páva Zsolt polgármester és a felhatalmazást erre megadó közgyűlési többség. Bozóki János ugyanis éppen azután gondolt arra, hogy befektet a kerámiaüzletbe Pécsett, többmilliárdos fejlesztést ígérve, amikor a Ledina Kerámiát megalapították.
Korábban évekig hirdették eladásra a jóval ismertebb és nevesebb Zsolnayt, de Bozóki akkor még nem érdeklődött ennyire a kerámia iránt. A Ledinát egy projektcégen, az Anidel Projekt Kft.-n keresztül vásárolta meg. A társaság ügyvezetője, Takács István korábban azt mondta, felmérték a piacot, 6-8 éves megtérüléssel számolnak. Bozóki pedig azért vásárolt kerámiacéget, mert most adódott rá jó lehetőség. Ebben a felállásban mérgesedett el egyre inkább a viszony a két cég, illetve a Zsolnay és a pécsi vezetés között, s továbbra sem csillapodnak a kedélyek. Annak ellenére sem, hogy a Zsolnay-gyárat végül nem zárták be, nem foglalták el, a manufaktúrát működtető zrt.-t nem számolták fel. S annak ellenére sem, hogy a svájci állampolgárságú többségi tulajdonos tavaly kifizette a cég összes tartozását.
Több tíz milliárdos üzlet
Mindenesetre ha a következő hetek, hónapok során valóban sikerül megegyezni a háttérben Najarival, a jelenleg már három pécsi kerámiacég végül mégiscsak a Zsolnay név alatt egyesülhet – állítják forrásaink. Informátoraink szerint egyértelmű, hogy az akár több tíz milliárdos üzletet jelentő épületkerámia miatt robbant ki a pécsi önkormányzat és a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. közti háború. A Zsolnay-gyár által az 1880-as években kifejlesztett speciális épületkerámiát, a pirogránitot ugyanis több mint százötven épületnél alkalmazták az egykori Osztrák–Magyar Monarchia területén Zsolnay-tetőcserepek, -díszítőelemek és -szobrok társaságában.
A szóban forgó épületek egy része megmentendő műemlék, illetve közvetlenül állami tulajdonban lévő ingatlan. Közülük néhány hosszú évek óta tervezett felújítását már be is jelentették, így a budapesti Iparművészeti Múzeumét, amit 25 milliárdból restaurálnak. Ebben önmagában többmilliárdos tételt jelenthet az épületkerámia-megrendelés. A kecskeméti városháza épületének kivitelezési pályázatát pedig a tavasszal írhatják ki. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter emellett az egyik tavalyi kormányinfón beszélt arról is, hogy lesznek még további állami kézben lévő épületek, amelyek felújításáról dönthetnek.
Politikai áldozatok?
Azt is minden nyilatkozónk készpénznek veszi, hogy a pécsi városháza lépései, a Zsolnayval szembeni keménykedés irányított volt, a már említett üzleti érdekkörök és a Dél-Dunántúlon befolyásosnak számító politikusok mozgatták a szálakat. Azonban a lehetséges politikai áldozatok is éppen ők lehetnek majd. Ugyanis vélhetőleg felsőbb jóváhagyás nélkül határozták el, hogy kiebrudalják a Zsolnayból annak főrészvényesét, és megszerzik a gyárat. Hogy miért? A porcelángyártás nem a legjövedelmezőbb üzlet ma Európában, s bár tulajdonosok váltották egymást, eddig senki sem tudta tartósan talpra állítani a Zsolnay-gyárat. A legtöbben a már említett nagy állami épületfelújítási projekteket említenék, ugyanakkor beszéltünk olyan emberrel is, aki közel van a tűzhöz, és azt mondta, itt még ennél is többről lehet szó. Egy olyan nemzeti kincsnek a megmentése ugyanis, mint a Zsolnay, jól kommunikálható a választóknak, ráadásul annyi pénzt rá lehet költeni, amennyit nem szégyellnek. És egy ilyen cég bármely politikai erőnek nagyon jól jöhet, főként választás előtt. Emiatt lehet, hogy most el kell ásni a csatabárdot, kiegyezni, új korszakot kezdeni, kerül, amibe kerül, s botrányok helyett a Zsolnay-sztorinak a sikerről kell szólnia – lapunk informátorai szerint most ez az elvárás a pécsi porcelángyárral kapcsolatosan. És ez az elvárás egészen magas politikai körökben született meg.
A háború részeként egyébként 2013-ban a pécsi vezetés által a gyár megmentőjeként fogadott Bachar Najari ellen egy több száz milliós hitelt is megpróbáltak fegyverként használni. A Zsolnaynál ezt legalábbis így látják. Pedig a majdnem milliárdos hitelt jóval Najari érkezése előtt, a kilencvenes években vette fel a gyár a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB). Az MFB tavaly eladta a hitel maradékát követelés formájában egy harmadik szereplőnek. A jóval névérték alatt gazdát cserélő (130 és 180 milliós összegekről is lehetett hallani), 416 milliós hitelből lett követelést azonban, a várakozásokkal ellentétben, határidőre kifizette Najari.
A svájci üzletember később a sajtónak papírokkal tudta igazolni, hogy ők hónapokkal korábban több alkalommal jelezték, szeretnék kifizetni a tartozást. Az MFB-ben azonban ezt nem hagyták jóvá, eladták inkább a követelést a kormánnyal, illetve Orbán Viktor miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal jó viszonyt ápoló üzletember, Paár Attila által vezetett cégnek, a West Hungária Baunak (WHB). Annak az egyre több kormányzati megrendelést elnyerő építőipari vállalkozásnak, amely korábban kivásárolta Tiborcz Istvánt az Elios Zrt.-ből. Paár akkor határozta el az Elios megvásárlását, amikor már a sajtóban megjelent hírek miatt egyre kínosabbá vált, hogy a miniszterelnöki vő cége sorra nyer el állami és önkormányzati megbízásokat. Tiborcz István azóta egyébként felbukkant a WHB körül, s résztulajdont szerzett a cégben.
Érdekesség, hogy a milliárdos hitelt tudomásunk szerint korában soha nem törlesztette a gyár vezetése. Csupán akkor tudták egy egyszeri nagy összeggel csökkenteni a tőkerészt, amikor a Zsolnay Zrt. a 2010-es pécsi Európa kulturális fővárosa programban ingatlaneladással pénzhez jutott.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 02. 15. | [
"Zsolnay Zrt."
] | [
"Pécsi Kerámia",
"Anidel Projekt Kft.",
"Pécsi Közlekedési Zrt.",
"Iparművészeti Múzeum",
"Magyar Nemzet",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Pécsi Vízmű",
"West Hungária Bau",
"Pécsi Kerámia Kft.",
"Elios Zrt.",
"Ledina Kerámia",
"Ledina Épületkerámia Kft.",
"Ledina Épületkerámia",
"Ledina Kerámia Kft.",
"Bally Holding",
"Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.",
"Bally Holding Trust"
] |
MOST ÉRKEZETT
2009. május 27., szerda, 12:40
Címkék: képviselői juttatások; vagyonvizsgálat; Boldvai László; vagyonnyilatkozat;
Nem rendelt el vagyonvizsgálati eljárást Géczi József Alajos a szocialista Boldvai Lászlóval szemben - derül ki az Országgyűlés mentelmi bizottság szocialista elnökének tájékoztatójából.
Az eset előzménye, hogy áprilisban a Magyar Hírlap arról számolt be, az MSZP-s politikus hivatalosan a képviselői juttatásaiból, illetve felesége tanári fizetéséből él, mégis egy ezer négyzetméteres alapterületű, "grandiózus" salgótarjáni házat tart fenn. A lap helybeliekre hivatkozva hozzátette, hogy a politikus felesége egy BMW terepjáróval közlekedik. A Magyar Hírlap azt is állította, hogy a család Svájcban taníttatja a gyermekeit.
Géczi József Alajos (MSZP) döntését indokolva arra hivatkozik, hogy áttanulmányozta a képviselő határidőn belül megküldött válaszát, valamint az elmúlt évek nyilvános vagyonnyilatkozatait és az Országgyűlés honlapján megtekinthető 2009-es vagyonnyilatkozatot. Az elnök kijelenti, ezeket áttekintve és összevetve világosan kiderül, hogy a kifogásolt salgótarjáni nagy méretű lakóingatlan 2008-as felépítéséhez a források jó része már az építkezés idejére a képviselő rendelkezésre állt: az építkezés költségeit így a politikus két eladott - salgótarjáni és szentendrei - ingatlanából származó jövedelme, továbbá készpénztartalékainak egy része fedezte.
Az írás kitér arra, hogy Boldvai László magánszeméllyel szemben folyamatosan fennálló jelentős tartozását is szerepelteti mind a 2008-as, mind a 2009-es vagyonnyilatkozatában. A testület elnöke ezért úgy határozott, hogy nem hívja össze a mentelmi bizottság zárt ülését, azaz nem indítja el a vagyonnyilatkozati eljárást. | [
"MSZP"
] | [
"Magyar Hírlap"
] |
Az ügynek már 42 gyanúsítottja van. A bűnszervezet több mint 100 millió forinttal károsította meg az államot.
Hét újabb gyanúsítottja van a tavaly nyáron indított APEH-es bűncselekmény-sorozatnak. A nyomozók eddig összesen 42 embert hallgattak ki gyanúsítottként: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (egykori APEH) 15 dolgozóját, köztük négy osztályvezetőt, két könyvelőt, 25 vállalkozót, és több civilt. A bűnszervezet első számú vezetője előzetes letartóztatásban van.
A csütörtökön előállítottak között volt többek között egy végrehajtási osztályvezető, egy árverési ügyintéző, valamint egy illetékügyekben eljáró osztályvezető is. Mindannyiukat a már korábban felderített bűncselekményekkel, mint minősített vesztegetésekkel és befolyással üzérkedésekkel gyanúsították meg. A kihallgatottak döntően tagadták, hogy bűncselekményt követtek volna el, de volt olyan is, aki feltáró beismerő vallomást tett.
A vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette miatt a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságon 2010. év elején indult nyomozás, mert felmerült a gyanú, hogy az APEH Közép-dunántúli Regionális Igazgatóságának egyes munkatársai – köztük vezető beosztásúak is – pénzért jogtalan előnyben részesítenek egyes vállalkozókat, magánszemélyeket.
A nyomozók szerint a bűncselekmények döntő többségét bűnszervezet tagjaként követték el, a bűnszervezet feje egy magánember és az APEH egyik hátralékkezelési ügyintézője volt. A bűnszervezet az államot több mint 100 millió forinttal rövidítette meg. Az egykori APEH-eseket összesen körülbelül 10 millió forinttal vesztegették meg. | [
"APEH Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága",
"APEH",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság"
] |
A XVIII. kerület saját cége veheti át üzemeltetésbe a pestszentlőrinci sporttelep ifjúsági szállóját.
- Jelenleg a szálló nem fogad vendégeket - mondja zavartan egy fiatal férfi, aki csak a félig nyitott ajtón át hajlandó szót váltani. Nem véletlen: a barátnője az egyik recepciósa annak a pestszentlőrinci ifjúsági szállónak, amelyről néhány napja az a hír járja, hogy alkalmi bordélyként is működött. Ha így is volt, nekik "semmi nem tűnt fel". Bentlakásosként jelenleg ők vigyáznak az emeletes, 11 szobás panzióra, amelyre ideiglenesen lakat került.
Az ügy azért kavart vihart, mert a szálló része annak a sporttelepnek, amelyet a helyi önkormányzat évi kilencmillió forinttal támogat. Az üzemeltető cég tulajdonosa Bodnár János, aki csaknem harminc éve a helyi sportélet meghatározó alakja, 1994 és 1998 között a kerület független, de a szocialisták által támogatott alpolgármestere, nyolc éven át önkormányzati képviselője, 1998 és 2002 között pedig sporttanácsnoka is volt. Mester László (MSZP) polgármester rendőrségi feljelentést tett, az önkormányzatnál belső vizsgálat indult. A fideszes Ughy Attila kerületi képviselő és Lévai István Zoltán frakcióvezető is feljelentést tett prostitúció elősegítése miatt, s kezdeményezik a Bodnársport Kft. szerződésének felbontását. Szerintük "szégyen, hogy a garniszálló évi kilencmillió forint támogatást is kap az önkormányzattól".
Bodnár János elmondta, az önkormányzati tulajdonú sporttelep a rendszerváltás óta külső üzemeltetésben működött. Ám az ifjúsági szállót egy másik vállalkozás kezelte: a Bodnársport Kft. is őt bízta meg, de az eset után azonnal szerződést bontott vele. A belső vizsgálat azt már megállapította: a szálló időközben elbocsátott egyik recepciósa segédkezhetett a szobáztatásban. Ezt a próbaidősként, mindössze egy-két hónapja ott dolgozó nő elismerte, hozzátéve, hogy pénzt nem fogadott el, csak a vendégnek akart jót. Bodnár János szerint a saját felelőssége az, hogy nem figyelt jobban arra, mi történik a szállón.
Mester Lászlót is megdöbbentették a történtek, de mint mondta, egyelőre csak feltételezésről van szó. Amíg a rendőrség le nem zárja az ügyet, "felelős vezetőként csak megelőző intézkedéseket tehet". Szó nincs arról, hogy közpénzen támogatnának egy garniszállót, a sporttelep üzemeltetője fenntartásra kapja a pénzt, ingyen biztosítandó a diákok tornaóráit és rendezvényeit.
A polgármester - utalva az ellenzéki kijelentésekre - hozzátette: egyszer sem említették, hogy tudnának illegális bordélyról, ilyen bejelentés a rendőrségre sem érkezett. Csütörtökön kezdeményezi, hogy az önkormányzat saját cége, a Bókay Kert Közhasznú Nonprofit Kft. vegye át a panzió üzemeltetését. A Bodnársport Kft.-vel való szerződésről viszont csak a rendőrségi vizsgálat után lehet tárgyalni. | [
"Bodnársport Kft."
] | [
"Bókay Kert Közhasznú Nonprofit Kft."
] |
Akár két év börtönbüntetés is várhat a Seres Mária Szövetségesei nevű párt egykori egyéni képviselőjelöltjeire, közülük már 29-et gyanúsítottként hallgattak ki – tudta meg a Magyar Nemzet. Állítólag nem működtek együtt a kampányköltségek elszámolásában. Azt viszont nem tudni, hogy a jelöltenkénti ötmilliós összegeket miért nem a párton keresik.
A Seres Mária Szövetségesei (SMS) nevű párt tavalyi egyéni képviselőjelöltjeinek csaknem a felét gyanúsítottként hallgatta ki a rendőrség az Állami Számvevőszék feljelentése nyomán. A Magyar Nemzet úgy tudja, az érintetteket rabosították, ujjlenyomatot vettek tőlük, és nem kizárt, hogy az összes jelölt, tehát a párt színeiben egyéniben rajthoz állt mind a 67 ember így jár a jövőben. A lapnak az SMS több egykori képviselőjelöltje számolt be arról, hogy a lakóhelyük szerint illetékes rendőrségen kellett megjelenniük, ahol gyanúsítottként kihallgatták, majd rabosították őket.
A gyanúsítás alapja tájékoztatásuk szerint a büntető törvénykönyv 363. szakasza volt, ami a számvevőszéki ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegéséről szól. A jogszabály a többi között azt mondja ki, hogy "aki az Állami Számvevőszék ellenőrzése során az Állami Számvevőszékről szóló törvényben meghatározott közreműködési kötelezettségét megszegi, és ezzel az ellenőrzés lefolytatását akadályozza, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő".
Nem tudnak elszámolni
A Nemzetnek Kapás József, aki a szolnoki 3. egyéni választókerületben indult, felidézte, hogy az ÁSZ korábban vizsgálta a párt pénzfelhasználását. A kampányban ma már nemcsak jelöltenként egymillió forint költhető el, mint korábban, hanem a jelöltek után fejenként további 4 milliót költhet a párt a kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozására. Az egymillió a jelölteknek jár, de erről lemondhatnak a párt javára, ahogy ezt az SMS-nél a legtöbben meg is tették.
Kapás József közlése szerint a párt most azzal érvel, hogy azért nem tud elszámolni megfelelően az ÁSZ felé a kampánykiadásokkal, mert a jelöltektől nem jött visszaigazolás arról, hogy a pénzt hogyan és mire használták fel. Csakhogy – mondta – a jelölteken legfeljebb egymilliót lehetne keresni, már ha az összegről le nem mondtak még a voksolás előtt a párt javára, az ezen felüli 4 millióhoz viszont semmi közük. Ennek ellenére most mégis rajtuk kérik számon az együttműködés hiányát. "A párt ránk kente a felelősséget" – fogalmazott.
Nem tudja, nem érti, nem mondta senki
Egy másik egykori SMS-képviselőjelölt, aki éppen a mostani gyanúsítás miatt névtelenséget kért, a lapnak azt mondta, hogy neki sem fejtették ki pontosan a kihallgatáson, hogy miként akadályozza az elszámolást. Ő ugyanis az általa felhasznált egymillióról számlákat adott le, a további 4 millióval azonban nem találkozott. Sőt, nem is közölte vele senki, hogy az SMS ezt a pénzt pontosan mire költötte. Nem is érti, miért rajta kérik ezt számon – tette hozzá.
Más jelöltek is hasonló problémákról számoltak be a Magyar Nemzetnek. Érdeklődésünkre a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányságon annyit erősítettek meg, hogy "az ÁSZ-nak egy párttal szemben tett feljelentése nyomán" a nyíregyházi ügyészség számvevőszéki ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegése vétség gyanúja miatt nyomozást rendelt el.
A főkapitányságnak az eljárás lefolytatására kijelölt gazdaságvédelmi osztálya eddig 29 gyanúsítottat hallgatott ki. A nyomozás határidejét február 12-ig meghosszabbították, de további részleteket "az eljárás jelen szakaszában" nem közöltek. Így nincs válasz arra, milyen együttműködést tagadtak meg a jelöltek, továbbá hogy miért és pontosan mekkora összeget keresnek rajtuk.
Kamupárt
Az ügyben a lap szerette volna megkérdezni az SMS-t is, de nem tudták elérni Seres Mária pártelnököt, a párt információs vonalát pedig hiába hívták. Nem csak ezért hagyott azonban dühös és csalódott embereket maga után az SMS tavalyi választási szereplése. A jelöltenkénti egymilliós állami támogatásokkal is problémák voltak. A tavalyi parlamenti választáson a 67 SMS-jelölt közül nyolc olyan ember volt, aki nem mondott le, vagy valamilyen technikai hiba miatt nem tudott lemondani a párt javára az egymilliós jelöltenkénti összegről.
Most a lap információi szerint közülük többeknek a számláján inkasszó van, pedig állítólag a párt korábban azt ígérte, jótáll valamennyi indulójáért. Ez azért lényeges, mert a kampányfinanszírozásról szóló törvény kimondja: annak a jelöltnek, aki nem kapta meg a szavazatok legalább 2 százalékát, vissza kell fizetnie a felvett állami támogatást. Mivel az SMS jelöltjeinek többsége nem érte el ezt, most hét embertől is visszakérik a pénzt, a párt pedig nem áll jót értük.
A SMS-t a lap által megkérdezett egykori jelöltek szinte egybehangzóan kamupártnak nevezték, azaz olyan pártnak, amely az állami támogatások és kampánypénzek érdekében állt rajthoz a választáson.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben is megjelent. A megjelenés időpontja: 2015. 12. 07. | [
"Seres Mária Szövetségesei"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Állami Számvevőszék",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság"
] |
Különösen jelentős vagyoni hátrány okozásának megalapozott gyanújával indított nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda a magyar földgázpiac negyedét uraló Első Magyar Földgáz és Energiakereskedelmi és Szolgáltató Kft., az Emfesz kalandos tulajdonosváltása miatt. A céget május elején vette meg egy dollárért egy rejtélyes apró svájci cég, amelynek tulajdonosairól a magyar hatóságok hivatalosan a mai napig nem tudnak semmit. A Magyar Energiahivatal vezetője azonban részt vett az addigi ukrán tulajdonost kijátszó üzlet titkos előkészítésében.
A Gazpromnak nem kellettek, Góczi István vezérigazgató szerint ha nem adja el a céget, neki kellett volna felelnie az ellátási zavarokért.
Az Index információi szerint a Magyar Energiahivatal elnökét, Horváth J. Ferencet előre beavatták annak a furcsa tranzakciónak az előkészületeibe, amelynek során a Emfesz két vezető alkalmazottja "lecserélte" a cég tulajdonosát. A hivatalnak azért kell jóváhagynia az energiaszolgáltatók tulajdonváltását, hogy meggyőződhessen arról, egy-egy akvizíció nem torzítja-e el a versenyt egyes szereplők túlzott piaci súlya miatt, illetve nem veszélyezteti-e a fogyasztók ellátásbiztonságát.
Az Emfesz vezérigazgatója, Góczi István és helyettese, Gazda Tamás egy egymás között megkötött adásvételi szerződéssel az eddigi hírek szerint 1 dollárért átvitte az energiaszolgáltató céget az ukrán milliárdos, Dimitrij Firtas cégéttől, a Mabofitól egy kis svájci offshore vállalkozáshoz, a RosGas AG-hoz. Az üzletben egy régi felhatalmazást felhasználva Góczi képviselte – Firtas tudta és beleegyezése nélkül – eladóként a Mabofit, Gazda pedig vevőként a RosGast, amelyben az év eleje óta szintén igazgatói rangban volt.
Feljelentés, nyomozás
Az április 28-án nyélbeütött adásvétel miatt a Mabofi feljelentést tett. A Nemzeti Nyomozó Iroda gazdaságvédelmi főosztálya június 9-én értesítette a cég ügyvédjét, Bárándy Péter egykori igazságügyi minisztert, hogy megindították a vizsgálatot. A rendőrök különösen jelentős vagyoni hátrány okozásának megalapozott gyanújával kezdték meg a nyomozást ismeretlen tettes ellen.
Hivatalosan még nem derült ki, hogy valójában kinek a kezébe került a 220 milliárdos forgalmat, és 6 milliárdos nyereséget produkáló Emfesz, amely az eladás pillanatában több tízmilliárd forintot parkoltatott bankszámláin. Valamit azért a Magyar Energiahivatal sejthetett, mert az ügyletet előnyös csereként próbálta bemutatni a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumban.
Hallgat a hivatal
Vigasi Csaba, az energiahivatal sajtósa az Index megkeresésére az ügyről csak annyit közölt: "A Mabofi Holding Ltd. a jogi képviselői útján keresetet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz, így az ügy nincs véglegesen lezárva. Mivel ez egy folyamatban lévő eljárás, a hivatal további információt nem tud nyújtani."
A szóvivő nem volt hajlandó elárulni azt sem, hogy a RosGas benyújtotta-e a hivatalhoz a tulajdonosi szerkezetét ismertető dokumentumokat. Pedig be kellett volna, mert a hivatal elnöke, Horváth J. Ferenc a tranzakció előtt, április 29-én azzal a feltétellel engedélyezte a svájci cégnek a befolyásszerzést, hogy 45 napon belül tájékoztatást ad a valódi tulajdonosokról. Az engedély kiadásakor a RosGasról beszerezhető nyilvános adat csupán annyi volt, hogy egy svájci ügyvéd, Laki András és az emfeszes Gazda Tamás az igazgatói. A határidő a múlt héten lejárt.
Minisztériumi forrásaink szerint az elmúlt hetekben a MEH azzal indokolta Gócizék kérelmének feltűnően gyors, egy munkanap alatt lezavart elbírálását, hogy egy Gazprom-közeli vállalkozás könnyebben tudja biztosítani a földgázellátás biztonságát, mint Firtas, aki eddig egy másik érdekeltségén, a Rosukroenergón keresztül szállította Magyarországra a gázt. A forrás azonban április 27-én orosz és ukrán politikai alkuk következtében elapadt.
Úgy tudjuk, Horváth arról tájékoztatta a minisztériumot, hogy ekkor - tehát a befolyásszerzési kérelem megérkezése előtt - már ismert volt előtte, mit terveznek az Emfesz magyar vezetői. Horváth szerint Gócziék biztosították róla, hogy előrehaladott tárgyalásokat folytatnak az új tulajdonosjelölttel.
Gazpromos vagy sem?
A RosGas Gazprom-közeli cégként való bemutatása egyébként egybevág az ügyletről frissiben, még április végén kiszivárogtatott hírekkel, amelyek szerint az ismeretlenségből felbukkant svájci részvénytársaság valójában az orosz cégóriás leányvállalata. Góczi István erre az üzleti pletykára még akkor is ráerősített, amikor a Gazprom szóvivője Moszkvából cáfolta, hogy közük lenne a Rosgashoz.
Az Emfesz ügyvezetője április 29-én, tehát már az energiahivatal befolyásszerzési engedélyének birtokában nyilatkozta a Népszabadságnak: "az, hogy a Gazpromnak nincs viszonya a RosGashoz, és nem tartozik a Gazprom-csoporthoz, még nem azt jelenti, hogy ne tartozna a Gazprom "üzleti érdekkörébe". Őt legalábbis a Gazpromtól így tájékoztatták."
Információink szerint a MEH-elnök magyarázatai nem elégítették ki Hónig Péter energiaügyi minisztert, ezért Horváth J. Ferencet hétfőre személyes meghallgatásra hívták a tárcához.
Vélhetően részletesebb indoklásra szorul, hogy a gázellátás nagyobb biztonságára hivatkozva miért kapott támogatást a RosGas, amikor az engedélykérelemhez semmilyen hivatalos garanciát nem tudott mellékelni a jövőbeni beszerzésekről. A tulajdonosváltás óta eltelt közel két hónapban a kockázatok pedig nemhogy csökkentek volna, hanem inkább fokozódtak.
Honnan lesz gáz?
Az Emfeszhez külföldről továbbra sem érkezett egy köbméter gáz sem, az ügyfeleket kizárólag a magyar piac szereplőitől, főként az E.Ontól és a Főgáztól másodkézből beszerzett energiahordozóval tudják kielégíteni.
A zavaros tulajdonosi helyzet ráadásul nemcsak a céggel szerződésben álló negyven önkormányzat, valamint sok ezer ipari és lakossági ügyfél, hanem a magyar gazdaság egésze számára is bizonytalanságot okozott. A Emfesznek augusztustól napi 10-12 millió köbméternyi gázt kellene betöltenie a hazai stratégiai gáztározóba, miután korábban a cég nyerte meg a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség által arra kiírt tendert. | [
"Magyar Energiahivatal",
"Gazprom",
"Emfesz",
"RosGas"
] | [
"RosGas AG",
"Fővárosi Bíróság",
"Első Magyar Földgáz és Energiakereskedelmi és Szolgáltató Kft.",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Mabofi Holding Ltd.",
"Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség",
"Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium"
] |
Folytatódik a Sinopharm-saga. A rendszeres feljelentőként és volt Fidesz-tagként ismert Tényi István – hűtlen kezelés bűntett gyanújával – bejelentést tett a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodánál a Válasz Online minapi cikke nyomán. Tényi úgy látja: mivel a kínai vakcinákat hazánkba juttató Danubia Pharma Kft. tulajdonosi szerkezete átláthatatlan, Magyarország Alaptörvénye értelmében a központi költségvetésből nem lehetett volna kifizetést teljesíteni a cég számára.
Amióta a kormány nyilvánosságra hozta a Sinopharm-vakcinák beszerzéséről szóló 55 milliárd forintos szerződést, "egy ország" találgatja, miért kellett a kínai és a magyar állam közé beékelni egy nevenincs, a NAV-nyilvántartás szerint jelenleg három alkalmazottat foglalkoztató gyógyszerkereskedőt, a Danubia Pharma Kft.-t, illetve a társaság nevenincs ügyvezetőjét, Tuza Mátét. Ami biztos: a Danubia jelenleg a még "nevenincsebb" Syntonite Med Zrt. birtokában van, utóbbi pedig két stróman neve alatt fut. Az emlegetett Tuza be is vallotta az Indexnek, hogy a társaság valódi tulajdonosai nem ők, hanem "magyar szakmai befektetők, akik a hazai egészségügy helyzetének javításában látják a jövőjük zálogát".
Nyilatkozata után Tuza Mátét külön levélben figyelmeztettük: Magyarország Alaptörvénye értelmében "a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére (...) teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható". A magyar jogszabályok szerint ráadásul betekintési jogunk is van a Danubiát hivatalosan birtokló Syntonite Med Zrt. részvénykönyvébe – ám Tuza mindeddig nem érezte úgy, hogy lapunknak válaszolva eleget kellene tennie alkotmányos és törvényi kötelezettségeinek.
A nyilvánosságnak egyelőre tehát csak áttételes információi lehetnek arról, hogy kik húzhatnak anyagi hasznot a hiperdrága kínai vakcinák behozatalából. Mint megírtuk,
minden jel arra utal, hogy a tranzakció mögött Szeverényi Márk üzleti köre állhat. Ő nem más, mint a Szijjártó Péter egykori helyetteseként jegyzett, ma a NER-médiaholding vezérpozícióját birtokló Szabó László sógora.
Az eddigi legközvetlenebb bizonyítékunk erre a kapcsolatra, hogy a titokzatos Tuza Máté sem akárki, hanem a Szeverényi-érdekeltségek bejáratott könyvelési szolgáltatója.
Cikkünk megjelenése után a 24.hu hírportál arra a következtetésre jutott: ha másnak nem is, a Nemzeti Népegészségügyi Központot (NNK) vezető Müller Cecíliának elvileg tudnia kellene, ki áll az 55 milliárdos kínai vakcinaüzletre kiválasztott cég mögött. Legalábbis az NNK és a Danubia Pharma között köttetett beszerzési szerződés 7. pontjában az eladó úgy nyilatkozik, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti átlátható szervezetnek minősül, azaz megismerhető a tényleges tulajdonosa. A hivatalos cégbírósági adatok között azonban nem látszanak a tényleges tulajdonosok, csak úgynevezett "részvényesi meghatalmazottak", azaz strómanok. Ettől függetlenül a Danubia Pharma leadhatott egy átláthatósági nyilatkozatot, azaz
legalább Müller Cecíliáéknak "megsúghatták", kik keresnek a Sinopharm-bizniszen
– ám a 24.hu kérdésére az NNK és az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem árulta el, birtokukban van-e ez a dokumentum.
Ilyen előzmények után a rendszeres feljelentő és volt Fidesz-tag Tényi István bejelentést tett a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodánál hűtlen kezelés bűntett gyanújával – ismeretlen elkövető ellen. Beadványában Tényi is megállapítja: mivel a kínai vakcinákat hazánkba juttató Danubia Pharma Kft. tulajdonosi szerkezete átláthatatlan, Magyarország Alaptörvénye és a nemzeti vagyonról szóló jogszabályok értelmében a központi költségvetésből nem lehetett volna kifizetést teljesíteni a cég számára. Szerinte az ügyben – bizonyítottság esetén – felvetődhet a hűtlen kezelés bűntett gyanúja. Egyben arra kéri a hatóságokat, hogy a tényállás tisztázása érdekében szükség esetén indítsanak nyomozást, illetve állapítsák meg bűncselekmény gyanúját.
Nyitókép: Mácsi Bernadett közegészségügyi-járványügyi szakügyintéző egy doboz újonnan érkezett kínai Sinopharm vakcinával Miskolcon, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal népegészségügyi főosztályán 2021. március 29-én.
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink támogatása nélkül. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen "előfizetőnk" akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon! | [
"Syntonite Med Zrt.",
"Danubia Pharma Kft."
] | [
"Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal",
"Nemzeti Népegészségügyi Központ",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Válasz Online"
] |
A Quaestor-kötvényesek kártalanításáról szóló törvény szerint nem csupán a hírekben szereplő Quaestor Financial Hrurira, hanem a kapcsolt vállalkozások kötvényeseit is kártalanítják. Ez azért is érdekes, mert vannak ügyfelek, akik a "fiókjait" tovább üzemeltető anyacéggel, a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-vel kötöttek kötvényvásárlási szerződést. A jelenlegi helyzetben talán hajmeresztően hangzik, de az MNB nem felügyeli ezt a társaságot. Megkérdeztük azért a felügyeletet, mi folyik ennél a cégnél. | [
"Quaestor Financial Hrurira",
"Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt."
] | [] |
Személyiségi jogi pert nyert a Kúrián Dávid Ibolya, az MDF korábbi elnöke, a bíróság ugyanis hatályon kívül helyezte a korábbi jogerős, őt elmarasztaló ítéletet.
Dávid Ibolya, az MDF korábbi elnöke személyiségi jogi pert nyert a Kúrián szerdán; felülvizsgálati eljárásban hatályon kívül helyezték a korábbi jogerős, őt elmarasztaló ítéletet, és elutasították az ellene titokban készített hangfelvételek nyilvánosságra hozása miatt benyújtott keresetet.
Dávid Ibolya 2008 szeptemberében sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy titokban rögzített hangfelvételek tanúsága szerint közéleti szereplők megbízásából az UD Zrt.-hez köthető személyek be akartak avatkozni pártja életébe. Emiatt több büntető és polgári eljárás indult, a cég elleni nyomozások azonban idővel megszűntek.
Dávid Ibolya ellen pedig jogerősen polgári pereket nyertek azok, akik szerinte közreműködtek az akcióban, majd a politikus ellen vádat emelt az ügyészség. Az idén első fokon felmentették a vádak alól, a Kúria pedig szerdán már a harmadik polgári perben utasított el Dávid Ibolya ellen benyújtott keresetet. | [
"MDF"
] | [
"UD Zrt."
] |
Oszkónak azonnal fel kell mondania a sukorói szerződést! + Videó
"Nem kellene maszatolni"
Ezt a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) szövetségi igazgatója közölte csütörtökön újságírókkal a Pénzügyminisztérium épülete előtt, közvetlenül a tárcavezetővel folytatandó egyeztetését megelőzően. A találkozót Oszkó Péter kezdeményezte azért, hogy Budai Gyula tárja elé a birtokában lévő bizonyítékokat, például Sukoróval kapcsolatban.
A befektető tisztázza az aggályokat a sukorói ügyben
Oszkó Péter elmondta: ha nincs a sukorói befektetővel közös álláspontja a tárcának, utasítani fogja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (MNV), hogy formálisan szólítsa fel a befektetőt a felvetődött aggályok tisztázására, ennek hiányában pedig terelje jogi útra az ügyet. A pénzügyminiszter kifejtette: a sukorói kaszinóberuházással kapcsolatos aggályok a telekcsere-szerződéssel és az értékarányossággal függnek össze. Mint mondta, határidőt kell szabni a befektetővel való közös megegyezésre, és ha ez nem sikerül, akkor a vagyonkezelőnek "jogi lépések kilátásba helyezését kell megtennie".
(MTI) | [
"Pénzügyminisztérium",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége"
] |
421 millió forint uniós támogatást költött el a Kiskunfélegyházi és Kiskunmajsai Járási
Foglalkoztatási Paktumban a megyei kormányhivatal, a Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulás és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. A 3 éves programban többek között jutott naptárra, egy félkész honlapra, és önkormányzati tulajdonú cég is kapott pénzt. Volt, ahol 271 főt vontak be munkaerőpiaci programokba, 149 fő jutott álláshoz, de ebből a támogatás után hat hónappal már csak 30 fő dolgozott.
"A konzorciumi partnerek együttműködéseként, a foglalkoztatókkal együttműködve, a foglalkoztatási paktum helyi szinten képes hatékony lépéseket tenni a két járás területén a foglalkoztatás elősegítésére, fejlesztésére" – így foglalja össze célját honlapján a Kiskunfélegyházi és Kiskunmajsai járási Foglalkoztatási Paktum.
A projektre 421 millió forintos uniós támogatást költöttek el 2018 és 2021 között.
A pénzt Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal (BKMKH), a Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulás és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által létrehozott Konzorcium kapta.
Nem csak foglalkoztatásra jutott
A forrás legnagyobb részét a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal (BKMKH) kapta meg: 310 millió forintról dönthettek. Közadatigénylésünkre azt írták: "173 munkáltató részesült bér jellegű támogatásban, amely által összesen 256 fő munkavállaló elhelyezkedése valósult meg. A támogatások összköltsége 274.077.480 Ft-ot tett ki, illetve ezen felül egy fő képzése valósult meg 210.372 Ft összegben".
A kormányhivatal szerződéseiből kiderül, hogy az uniós támogatásból irodaszerbeszezésre 2,2 milliót, bútorokra 739 ezer forintot, számítógépekre és azok bővítésére 386 ezer forintot költöttek, és a foglalkoztatásra szánt pénzből jutott egy lézernyomtató 27 ezer forintos tonerjére is. Emellett vettek egy multifunkciós nyomtatót 731 ezer forintért és 11 ezer forintért apróságokat is.
Például 254 forintos naptárból 2 darabot, 2260 forintos Varázslatos tájakon falinaptárból egyet, 1000 forintos zsebnaptárból pedig kettőt.
A Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulástól is közadatigénylésben kértük, mire költötték az uniós forrást. Facebookon azt közölték, 271 főt vontak be munkaerő-piaci programokba, 149 fő jutott álláshoz. "Az álláshoz jutók közül a támogatás után hat hónappal állással rendelkezők száma pedig 30 fő" – a többieket csak a támogatás idejéig foglalkoztatták.
A szerződések alapján, a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft.-vel szerződtek befektetésösztönző tevékenységek ellátására 8,4 millió forintért. Ebből 916 ezer forint ment "projektjavaslatok besorolásának prezentációja, forrásallokáció tervezetre", 2,2 millió a "térség üzleti infrastruktúra adatainak feltöltése a bacsinvest.hu oldalra"-feladatra. A Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. 100%-ban a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat tulajdona.
Korábban a bacsinvest.hu oldalon 13 befektetésre kínált területet tartottak nyilván, a címoldali menüpontok közül az Ipari parkok Bács-Kiskun megyében egy másik oldalra vitt, ahol a projektről és a befektetőbarát településekről sem lehet megtudni semmit. A területfejlesztési cégnek a megyei önkormányzat a tulajdonosa. A szerződést 2019. 08. 29-én kötötték. A honlap cikkünk megjelenésekor egyáltalán nem működött.
A kistérség szintén a megyei önkormányzat cégénél költött el további 7,5 millió forintot: ebből két online rendezvényt szerveztek, alkalmanként közel 500 ezer forintért. De jutott tanulmányra 4,3 millió forint és újabb 2,2 millió a "térség üzleti infrastruktúra adatainak feltöltése a bacsinvest. hu oldalra"- feladatra is. Utóbbi szerződést 2021. 02. 15-én kötötték.
A kistérség kommunikációs feladatait a Dél-Alföldi Térségfejlesztő Kft. látta el 2,5 millió forintért. A cégnek azok az önkormányzatok részben a tulajdonosai, akik a Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulást alkotják.
Kiskunfélegyháza önkormányzata a törvényes határidő lejárta után sem válaszolt közadatigénylésünkre.
Nyitókép: A Varázslatos tájakon falinaptár reklámja a Naptárkirály.hu oldalon.
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával! | [
"Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal",
"Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulás",
"Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata",
"Magyar Máltai Szeretetszolgálat"
] | [
"Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat",
"Dél-Alföldi Térségfejlesztő Kft.",
"Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft."
] |
A választási eredményt befolyásoló új csalási formákat, visszaéléseket hozott a vasárnapi választás. Zuglóban például - választók személyes adataival visszaélve - csalók kértek mozgóurnát több szavazó nevében. Csak az MSZP 190 panaszt jelzett a Nemzeti Választási Irodának (NVI), köztük az "analfabétáztatást" is: közmunkásokat arra kényszerítettek, hogy írástudatlannak vallják magukat, és így a bizottság egy tagja töltötte ki számukra a szavazólapot.
Új visszaélési formákat hozott a vasárnapi választás: a szavazás napján sem volt kampánycsend, a szabad mozgósítás miatt az eddiginél is nagyobb szükség volt a pártok kontrolljára. Mégis számos, a választás tisztaságát befolyásoló, csalásra, visszaélésre utaló eset történt országszerte.
Az egyik leginkább megdöbbentő eset Zuglóban történt, ahol a jelek szerint mozgóurnával igyekeztek csalni. A főváros XIV. kerületében bizonyíthatóan több esetben is visszaéltek ismeretlenek a szavazók személyes adataival - tudta meg a Népszava. A panaszosok nevében valaki mozgóurnát kért, ezért amikor személyesen mentek el voksolni, elutasították őket.
Az egyik érintettet azzal "nyugtatták", nem ő az egyetlen, akivel ez történt. Kiderült, hogy a választó nevében, annak személyes adataival valaki - egészségügyi okokra hivatkozva - postai úton kérte a mozgóurna kiküldését. Ráadásul az iraton pontatlanul szerepelt a választó lakcíme, ám feltüntették rajta telefonszámát, amelyet szolgáltatója amúgy titkosan kezel. A helyi választási bizottság végül biztosította az átvert szavazónak, hogy a szavazókörébe időközben visszatért mozgóurnába dobhassa be voksát. Az esetet a rendőrség is vizsgálja.
Arról is érkezett hír, hogy órabérért agitáló középiskolások listával a kezükben járják Újlipótvárost, hogy szavazásra buzdítsanak. Utóbbi önmagában nem tilos, mivel nincs kampánycsend, ám a listák eredete, és az, hogy agitálni a szavazókör 150 méteres körzetén belül tilos, kérdéseket vet fel. Utóbbi szabály megsértésével vádolta a Fidesz a kormányváltókat, mondván: 150 méteren belül standoltak a Józsefvárosban, és fideszes plakátokat tépkedtek le.
Arról a kormányváltók tettek bejelentést, hogy egyes kelet-magyarországi körzetekben kiugróan sokan mondják magukat analfabétának, és kérnek segítséget a szavazáshoz. Arrafelé sok a közmunkás, tőlük pedig azt várják, hogy igazolják: a Fideszre szavaztak. Ezért írni-olvasni tudók kértek analfabétaként "segítséget" a voksoláshoz a szavazóköri tagoktól. Arról is több bejelentés érkezett a kormányváltókhoz, hogy a Fidesz aktivistái és a kormánypárti önkormányzatok zsarolással próbálnak szavazatokat szerezni. Közmunkásokat fenyegettek meg, hogy csak akkor kapnak további munkalehetőséget, ha vasárnap fényképpel igazolják, hogy a Fideszre szavaztak, máshol állítólag a segélyek kifizetését kötötték ugyanehhez, annak ellenére, hogy a NVI közölte: tilos lefényképezni a szavazólapot.
A főváros XI. kerületében az MSZP tett bejelentést, hogy a fideszes vezetésű önkormányzat egyik cégének munkatársai eltávolították a villanyoszlopokon elhelyezett plakátjaikat, holott ezt az NVI és a Kúria is jogszerűnek nyilvánította. Ózdon pedig közmunkásokkal szedették le a kormányváltók jelöltjének plakátjait.
Szentesen előfordult, hogy ismeretlenek olyan szórólapokat osztogattak illetve dobnak a postaládákba, melyeken a szavazás helyét illetően igyekeztek megtéveszteni a választókat. Nagyon sok helyről jelezték azt is, nem kaptak a szavazólap mellé borítékot, ami veszélyeztetheti a szavazó névtelenséghez való jogát. Több szavazókörben pedig azt állították a bizottság tagjai, hogy a választó nem voksolhat saját tollával, és az ily módon leadott szavazat érvénytelen, ami nem igaz. Olyan is előfordult, hogy a szavazófülkéken nem volt függöny, vagyis a bizottság tagjai ráláthattak a szavazólapra.
Több választókerületből is jelezték, hogy a megengedett 9 személyesnél nagyobb járművekkel szállítják a békemenet szervezői a szavazókörökhöz az állampolgárokat. Szigetszentmiklóson állítólag 2000 forintot fizettek fideszes szavazatokért. Szekszárdon pedig elküldték azokat a választókat, akiknek a lakcíme közterület-átnevezés miatt megváltozott, és még nem íratták át a lakcímkártyájukat - később a NVI már hiába tudatta, hogy emiatt nem vonhatják meg senki választójogát.
Az MSZP amiatt is kifogást nyújtott be, hogy a Miniszterelnökség a kormány hivatalos honlapján pénteken és szombaton is olyan írásokat tett közzé, amelyek a Fidesz-KDNP szegedi, illetve debreceni nagygyűléséről számoltak be, amelyeken Orbán Viktor a Fidesz elnökeként a kormánypártok mellett mozgósított.
Kivizsgáltatnák az átjelentkezéseket
Több órás sorbanállást okozott Budapesten és vidéki nagyvárosokban, hogy minden korábbinál többen jelentkeztek át állandó lakcímükről akár az ország másik végében lévő választókerületbe, hogy ott adják le voksukat vasárnap. Az átjelentkezéssel szavazók számára minden választókerületben egy szavazókört jelöltek ki, ezért több száz méteres sorokban kígyóztak a választópolgárok, akár 2-3 órás várakozásra kényszerülve. Ezt nem mindenki bírta: többen már az utcahossznyi sort meglátva, esetleg 1-2 órás ácsorgás után sarkon fordultak és nem adták le voksukat.
Az MSZP magyarázatot és vizsgálatot kért a Nemzeti Választási Bizottságtól. Tóbiás József szocialista politikus a választójog korlátozásának nevezte, hogy lehettek, akik - mivel nem tudták kivárni a sort - inkább hazamentek, így nem tudtak élni demokratikus alapjogukkal. Ráadásul emiatt a szavazatok összesítése is csúszott, hiszen több túlterhelt szavazókörben csak jóval 8 óra után tudták befejezni a voksolást - aki ugyanis este 7-ig beállt a sorba, az a 7 órás urnazárási határidő ellenére még leadhatta a voksát.
Azt korábban Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda vezetője is elmondta, hogy csaknem 120 ezren kértek átjelentkezést - mintegy harmaduk ráadásul az utolsó napon, pénteken -, ami több mint a duplája a négy évvel ezelőtti 56 ezres számnak. A legtöbb választó a XI. kerületbe jelentkezett be, így a kijelölt, Bocskai úti szavazókörben csaknem 6000 szavazót vártak vasárnap, ami az országos átlag 772-nek több mint hétszere.
A nagyszámú átjelentkezés a választási informatikai rendszer működését is akadályozta, és egy pécsi hiba miatt pénteken az egész országban "vissza kellett tartani" a névjegyzékek 16 órás zárását.
Az átjelentkezések nagy száma azért is volt meglepő, mert a Fidesz - éppen a 2010-es hasonló botrányból okulva - azt ígérte, úgy alakítja át a választási szabályokat, hogy az ilyen problémákat kiküszöböljék. Ám ez nem igazán sikerült, pedig ezt célozta volna elvileg a választási rendszer egyfordulóssá alakítása is. A korábbi, kétfordulós választás ugyanis lehetővé tette, hogy ahol szoros volt az első forduló, oda a két szavazás közötti időben átszavazók bejelentkezzenek, így megnövelve az egyik vagy másik jelölt győzelmi esélyeit. E jelenség, az úgynevezett "voksturizmus" 2010-ben a XIII. kerületben volt a leginkább szembeötlő.
Most vasárnap sem javult sokat a helyzet, hiszen hosszan kígyózott a sor az emlíett Bocskai úton, és helyszíni beszámolók szerint mintegy ezren torlódtak fel a IX. kerületben, a Bakáts téren is. Több mint egy órát kellett várakozniuk azoknak is, akik Szegeden szavaztak átjelentkezéssel - itt 2341 átjelentkező volt.
Pécsett hasonló volt a helyzet: egy átlagos pécsi szavazókörben 600 és 1200 között volt a várt szavazók száma, míg a Kossuth téri 47-es szavazókör névjegyzékében mintegy 3200-an szerepeltek, közöttük 2300 nem pécsi lakos. Az átjelentkező szavazóknak másfél órát kell várakozniuk Veszprémben is. | [
"Fidesz"
] | [
"Nemzeti Választási Bizottság",
"Nemzeti Választási Iroda"
] |
Lázár nyilvános fizetéseket akar
Budapest — Minden állami intézménynek nyilvánosságra kellene hoznia dolgozói bérét Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár szerint.
A hivatal a napokban adta ki a munkatársak teljes kereseti listáját, amelyen nemcsak Orbán Viktor 1,5 milliós fizetését tüntette fel, hanem az alig egy hónapja bruttó 108 ezer forinttal felvett iktatógyakornokét is.
Lázár tervezi, hamarosan a szervezet dolgozóinak egyéb juttatásait – telefon- és gépjárműhasználatra, kommunikációs eszközökre, valamint az esetleges költségtérítésre vonatkozó adatokat – is nyilvánosságra hozzák. Ezen túl azt is javasolta, a parlamenti képviselőcsoportoknak és a pártoknak, hogy ők is tárják a nyilvánosság elé a béreket, a tanácsadó cégekkel kötött megbízásokat.
Az államtitkár ötletéről Harrach Péter KDNP-s frakcióvezető úgy nyilatkozott: a kérdésben a frakciószövetség döntése szerint járnak majd el. Az LMP szerint viszont felesleges az intézményi dolgozók fizetéseinek nyilvánossá tétele.
Blikk-összeállítás | [
"Miniszterelnökség"
] | [] |
Az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállításra hat szobrot készített Szőke Gábor Miklós kormányközeli szobrász. Közérdekű adatigényléssel eddig csak az agancskapu bruttó 240 millió forintos árát sikerült megtudni, ami a vadászati kiállítás szerződései között feltüntetett szoborköltségeket teljesen lefedi. Szerettük volna megtudni, hogy mennyibe került az adófizetőknek a másik öt Szőke-szobor. A kiállítást szervező cég azonban 45 napra hosszabbította a válaszadást arra hivatkozva, hogy hátráltatnánk őket a kiállítás lebonyolításában – ami egyébként egy héttel korábban véget ért. Már csak a dámszarvasok barcognak.
Nemrég befejeződött az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás, amire hat szobrot készített el Szőke Gábor Miklós, a NER kedvenc szobrásza. A közérdekű adatigénylés során azt szerettük volna tisztázni, hogy pontosan mennyi volt az alkotások ára külön-külön. A szobrokat a vadászati kiállítás központi helyszínén állították ki, az 55 milliárd forintból megújult budapesti Hungexpón, ami a 17 milliárdos kiállításnak három héten keresztül nyújtott otthont.
Egy szobor ára ismert a hatból
A Totem névre keresztelt, gigantikus agancsszobor a bejáratnál várta a látogatókat. Az alkotás áráról még tavasszal érdeklődtünk az Egy a Természettel Nonprofit Kft.-nél, akiktől azt a tájékoztatást kaptuk az akkori közérdekű adatigénylésünkre, hogy bruttó 240 millió forintba került.
"Szőke Gábor Miklós szobrászművész által készítendő szarvasszobor elkészítésére társaságunk nettó 189 millió forint+ ÁFA összeget fog kifizetni. A vállalkozási díj tartalmazza a szobor valamennyi tervezési, installálási és szállítási költségét, valamint a felhasználói jog korlátozásmentes átadását is" – írta az Átlátszónak a kiállítás alkalmából létrehozott állami cég.
Ez az összeg megegyezik a vadászati kiállítás szerződései között feltüntetett összeggel, ami a Dantebirodalom Kft. neve mellett, "szobrok készítése" címszó alatt szerepel bruttó 240 millió forint értékben.
A Központi Magyar Kiállítás új épületébe belépve azonban Szőke Gábor Miklós további öt szobra fogadta a látogatókat. Egyéb Szőke Gábor Miklós-szobor ára viszont nem szerepel a szerződéseket tartalmazó táblázatban.
Az újabb közadatigénylésben ezért azt szerettük volna megtudni, hogy mennyibe kerültek egyenként a következő szobrok: a Vizslató Fátyol (vizsla), a Hajtás közben (nyúl), a Ne igyál előre a medve bőrére! (medve), a Zrínyi halála (vaddisznó), és a Csodaszarvas. Ugyanis az nem valószínű, hogy "egyet fizet, hatot vihet"-akciót fogott ki a kormány a NER-szobrásznál.
16 híres magyar vadásznak is szobrot állított egy másik művész (Kovách Gergő), az F3 pavilon elé pedig került egy kutyaszobor. Ezek az installációk – a felhasznált anyagokat tekintve – olcsóbbnak tűnnek a többinél, de ezeknek az árára is rákérdeztünk. A táblázatban Kovách Gergely neve mellett egyébként bruttó 12,2 millió forint szerepel.
Nincs jobb szövegük: a világkiállításnak vége, de még mindig halogatják a választ
Az adatigénylést október 7-én küldtük el, választ október 22-én kaptunk. Az indoklás, amivel 45 napra hosszabbították a válaszadást, a veszélyhelyzettel való visszaélés talán eddigi legpofátlanabb példája.
"Az Adatkezelő szervezi a nemzetközi jelentőséggel bíró, 3 hetes Egy a természettel Vadászati és Természeti Világkiállítást. A Világkiállítás alatt az Adatkezelő, mint szervező feladatai minden nap tetemesek. Amennyiben a jelentős leküzdendő feladatok és megoldandó problémák között az Adatkezelőnek a közérdekű adatigénylést 15 napon belül kellene megválaszolnia, a Világkiállítás lebonyolítási feladataira – amelyek a COVID-19 világjárvány miatt a tervezettnél jóval összetettebbek – nem maradna elég ideje."
Az adatkezelő által hivatkozott "világkiállítás" viszont 2021. szept. 26. és 2021. okt. 14. között zajlott. Tehát a válaszadás időpontjában, október 22-én, már egy hete befejeződött.
Szarvaspárzás kisvasútról
Szétnéztünk a vidéki programok között is, milyen lebonyolítási feladatok maradtak vajon hátra, amiben hátráltatnánk őket. Október 18-án azonban véget értek vidéken is a programok, csupán egy esemény húzódott el október 23-ig, a Somogy megyei Kaszón a dámbarcogáshallgatás kisvasúttal.
Az ünnepi kisvasutazás során a dámszarvasok nászának jellegzetes hangzását lehetett megismerni.
A dámbarcogás október elején kezdődött meg. A barcogás az a gurgulázó torokhang, amellyel a dámbika hívja párzásra a teheneket. A dámvad a gímszarvasnál jóval kisebb, bundája vörhenyesbarna és jellegzetes fehér a pettyezése. A dámszarvasok párzási időszaka november végéig tart, tehát mire véget ér, addigra talán mi is választ kapunk a kérdéseinkre.
Az adatigénylésünk meghosszabbítása is jogszerűtlen
Jogászaink álláspontja szerint az adatgazda, az Egy a Természettel Nonprofit Kft. nyilvánvalóan nem végez járvány elleni védekezést, nyilvánvalóan nem dolgoznak a védekezés frontvonalában. Ha megnézzük a hivatkozott jogszabályt, akkor látjuk, hogy a járvány miatt a szokásos 15 napos helyett a 45 napos határidő csak akkor alkalmazható, ha az adatigénylés teljesítése az adatgazdának a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását veszélyeztetné. Viszont már nem ez az első ilyen eset.
Az Átlátszó adatigénylése miatt csúszna a vadászati kiállítás a szervező cég szerint Közadatigénylés segítségével szeretnénk megtudni, hogy mennyibe kerül az "Egy a Természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás jegyében forgó, Kittenberger Kálmán életét...
Ezt még az adatvédelmi hatóság elnöke, Péterfalvi Attila is így vallja: "Ezzel a lehetőséggel csak azok a szervek élhetnek, amelyek a »frontvonalban« dolgoznak, és az adatigénylés teljesítése hátráltatná elsődleges feladatuk elvégzését, a járvány elleni védekezést".
A közérdekű adatigénylés szabályai nem túl bonyolultak, az igénylőt az igény beérkezését követő 15 napon belül tájékoztatni kell. A veszélyhelyzet előtt ezt egyetlen alkalommal, újabb 15 napra meghosszabbíthatták. Egy tavaly novemberi kormányrendelet után azonban, ha a válaszadás a közfeladatot ellátó szerv veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását veszélyeztetné, akkor a határidőt 45 nappal meghosszabbíthatják. Ez a 45 napos határidő egy alkalommal további 45 nappal meghosszabbítható. Tehát a veszélyhelyzet lehetőséget ad arra, hogy a szervek az információkat három hónapig visszatartsák, és ezzel a helyzettel többen vissza is élnek.
Egy jobb szöveg sem ártott volna a hosszabbítás indokaként. A rendezvénnyel kapcsolatosan valószínűleg még az utómunkálatok tarthatnak, talán szerencsésebb lett volna arra hivatkozni. Többek között a bőgő szarvasbika szobrát el kell szállítani Keszthelyre, vissza kell juttatni a helyükre a kitömött állatokat és több ezer trófeát is.
Címlapkép: Dámszarvas (Dama dama) bika és tehén párzása a SEFAG Zrt. lábodi erdészetének területén 2020. október 16-án; október elejétől november közepéig tart a dámvadak párzása, üzekedése, azaz barcogása (forrás: MTI/Kovács Attila) | [
"Egy a Természettel Nonprofit Kft.",
"Dantebirodalom Kft."
] | [
"SEFAG Zrt."
] |
"Sok pap nem Isten országát építi, hanem saját jólétét"
Pécs | Az Egyházfórum című folyóiratnak nyilatkozott az a volt katolikus pap, aki a lap szerint az első volt a Pécsi Egyházmegyében történt állítólagos visszaélésekről beszámoló feljelentők sorában.
Interjút közölt az Egyházfórum című folyóirat azzal a személlyel, aki a cikk tanúsága szerint az első feljelentést tette a Pécsi Egyházmegyében történt állítólagos viszszaélésék miatt. A lap főszerkesztőjét, Wildmann Jánost hétfőn nem tudtuk elérni, tudomásunk szerint külföldön tartózkodik. Öszszefoglaltuk a közölteket.
"Sok pap nem Isten országát építi, hanem saját jólétét"
Az interjúból kiderül, hogy a feljelentő egy volt katolikus pap, aki a szolgálatot elhagyva családot alapított. Távozása okairól szólva úgy fogalmazott, miután Rómába küldték tanulni, "szembesülnöm kellett az egyház azon részével, melyet az egyszerű, templomba járó hívek nem láthatnak, s amire igaz a mondás: minél közelebb kerül valaki Rómához, annál nagyobb hittel kell, hogy rendelkezzen. Megtapasztaltam, hogy sok pap nem Isten országát akarja építeni, hanem saját jólétének megteremtésén fáradozik.
Az intézet, ahol tartózkodtam, tele volt feszültséggel, állandóak voltak a veszekedések, az ellentétek, olyan légkör uralkodott, ahol hosszabb ideig élve könnyen félrecsúszhatott az ember hite.(...) Ilyen körülmények miatt egészségi állapotom megromlott, a misézéseim, imádságaim kezdtek gépiessé válni, kezdtem kiégni."
Inkognitóját megőrizve nyilatkozott a lapnak
Akárcsak a feljelentést, az interjút is névtelenül vállalta. "Nem láttam semmi jelentőségét, vállalom-e a nevem vagy sem. Így a feljelentéssel tudtak foglalkozni, nem a személyemmel. Meg tartanom kellett bizonyos retorzióktól is. Ugyanilyen megfontolásból most sem szeretném adni a nevemet a beszélgetéshez" – mondta a lapnak. Az írásból kiderül, "a püspökség így is megtudta, ki írta a feljelentést". A lap szerint ezt követően "fölhívták a főnékét, aki megijedt, hogy a püspökség a cégén áll bosszút. Ügyvezetőm félelmét én is jogosnak találtam, ezért elfogadtam javaslatát, hogy jobb, ha felmondok".
A feljelentés hátteréről azt mondta, "papként óhatatlanul beleláttam a színfalak mögött zajló eseményekbe (...) Belső információim voltak arról, hogy a püspöki vezetés életében már nem az a fontos, hogy az egyház dolgai jól menjenek, hanem az egyéni érdekek kerültek előtérbe: a vagyonszerzés, jólét növelése. Találkoztam több áldozattal és tanúval, akik elmondtak megdöbbentő eseteket, majd több ismeretlentől is kaptam anyagot. Ők konkrét bizonyítékokkal is alátámasztották azt, amit a híveknek csak egy része tudott".
Az interjúban a volt pap arról is szólt, mennyire zavarta, hogy "a rengeteg visszajelzés ellenére az egyház vezetése sem Magyarországon, sem Rómában effektíve nem tett semmit". Kijelentette, azzal, hogy "a gazdasági igazgatót a püspök hivatalosan egészségi okokra hivatkozva és érdemei elismerése mellett felmentette, de a Fény Kft. élén továbbra is ő igazgatta az egyházmegye ügyeit, a püspök ezzel a nuncius urat és a Vatikánt is megvezette". Arról is beszélt, szerinte ugyan most csak a Pécsi Egyházmegye ügyeiről van szó, "de már más egyházmegyékből is érkeztek információk. Szerintem a következő dominókocka is borulni fog" – fogalmazott.
Öt órán át faggatták, "nem jegelik az ügyet"
Az interjúból kiderült, hogy a feljelentőt már kihallgatták a rendőrök. Több mint öt órán keresztül beszélt a nyomozóknak arról, amit tudott az eseményekről. "A kihallgatás során olyan problémák is felszínre kerülnek, melynek megoldása komoly gondot fog okozni nem csak az egyháznak, de az államnak is. (...) Úgy tűnt, hogy a rendőrség sem tudja, mennyi volt valójában az egyházmegye bevétele és kiadása."
A nyilatkozó megítélése szerint, mivel a feljelentésében több mint ötven tanút nevezett meg, a kihallgatások egy évig is eltarthatnak. "Szerintem nem fogják az ügyet elkenni, hiszen már eddig is sok konkrétumot találtak. Feltételezhető, hogy lesz felelősségre vonás a pécsi egyházmegyében. Azt tapasztaltam egyébként, hogy a rendőrség nagy szakértelemmel és lendülettel végzi munkáját, s szó sincs arról, hogy az egyházi jellegre való tekintettel jegelnék az ügyet."
Az interjút teljes terjedelmében itt olvashatja. | [
"Fény Kft.",
"Pécsi Egyházmegye"
] | [] |
Ismét áll a bál a már nem is létező Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem körül: az egyetem egykori kancellárja az ügyészségi gyanú szerint úgy fizetett ki egy közbeszerzési eljárás keretében nyolcmillió forintot, hogy a munkát el sem végezték.
A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) gazdasági átvilágítása során derült ki, hogy az intézmény egy olyan, nyolcmillió forintos szociológiai kutatásra kötött szerződést, melynek elvégzését névlegesen a pesterzsébeti piacon grillcsirkét árusító vállalkozó jegyezte. A történettel kapcsolatos eljárás most került bírósági szakaszba.
Kancellár kellő nyomatékkal
Az ügy főszereplője, Nagy Kálmán, a katonai egyetem egykori kancellárja 2009-ben íratta ki a közbeszerzési törvény hatálya alá eső társadalomtudományi kutatásról szóló pályázatot. A ZMNE belső ügyeit alaposan ismerő forrás a hvg.hu-nak elmondta: Nagy lényegében tudatta az alatta dolgozó apparátussal, kinek kell a pályázatot megnyernie. Mivel az egyetemen ez az eljárás nem számít kivételesnek, a későbbi nyertes kiléte sem okozhatott izgalmakat.
Eskütétel a hazára - kesztyűs kézzel © HVG Archív
Az egyetem azzal az UW-Team Kft.-vel kötött szerződést, mely a honlapprofilja szerint vagyonvédelem és biztonságtechnikai képzés mellett biztonsági tanácsadással, audittal, veszély- és kockázatelemzésekkel és tanulmányok készítésével is foglalkozik. Így egy katonaszociológiai témájú, nagy lélegzetvételű tanulmány elkészítése elvben beleillett a tevékenységébe. Az sem különösebben egyedi, ha egy beszállító a teljesítés érdekeire hivatkozva fővállalkozóként külső erőforrásokat von be, mint ahogy azt az UW-Team Kft. tette. Különösen, hogy a szerződés ezt nem is tiltotta. Így aztán papíron az sem volt feltűnő, hogy 2010 februárjában a pesterzsébeti piacon grillcsirkét árusító vállalkozó szerződött le az UW-Teammal a szociológiai kutatás elvégzésére. Amit aztán nem végzett el - sem ő, sem az UW-Team.
Egyszemélyes team Az UW-Team Oktató, Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-t az Opten cégnyilvántartó adatai szerint 2008. augusztus végén alapították dunaharaszti központtal. A vállalkozás egyetlen főt alkalmaz, és 2009 novembere óta a főváros IX. kerületében van egy fióktelepe is. Az első teljes éves működés után a bevétele 14,8 millió forint volt, ebből 189 ezer forintos adózott eredményt mutatott ki. 2010-ben a bevételek ugyan megduplázódtak, de 35,157 millióval szemben csak 61 ezer forint hasznot mutatott ki a cégmérleg. Mindeközben az UW-Team osztalékot nem fizetett, és a 2009-es 3,6 millió forintos kötelezettséggel szemben már 5,235 millió forintos adóssága volt.
Kiszervezett belső munka
Az ügy amiatt vált problémássá, hogy miközben a teljesítés nem történt meg, a kancellár mégis elvégzettként igazolta és nyolcmilliót fizettetett ki az egyetemmel. Felmerült annak a gyanúja, az umbuldát Nagy azzal akarta elfedni, hogy a tanulmányt az egyetem munkatársaival, az egyetem pénzén megíratta.
Született is egy tízoldalas anyag, amely a Nemzet és Biztonság 2010/4. számában A szervezeti kultúra értelmezési nehézségei a katonai szervezetekben címmel megjelent. A cikket az e szakterületen jártas Gyimesi Gyula mellett maga Nagy Kálmán jegyzi. Gyimesi ezen kívül egy több mint 80 oldalas, szociológiai lekérdezésen alapuló kutatást is végzett, és az UW-Team-es megbízáshoz képest az egyetemi berkeken belül egyedül csak egy mélyinterjús vizsgálatra nem került sor. Ha az is elkészült volna, Gyimesi lényegében a külső cégtől megrendelt munkát végezte volna el. Ő ugyanakkor a jelek szerint (a vádiratban nem szerepel a neve) nem tudott arról, hogy miközben a kancellár megbízására hozzákezd egy felméréshez, valójában más helyett dolgozik.
Jön a bírósági szakasz
Balogh Zoltán, a Központi Nyomozó Főügyészség budapesti regionális osztályának szóvivője a hvg.hu-nak megerősítette, hogy az eljárás a bírósági szakaszba lépve jelenleg hét személy ellen folyik: Nagy Kálmán ellen sikkasztás, rajta kívül egy fő ellen sikkasztás, öt fő ellen pedig sikkasztásban való bűnsegédlet bűntette, illetve egy személy ellen jelentős értékre elkövetett hanyag kezelés vétsége a vád.
Katonák masíroznak a ZMNE udvarán © Müller Judit
Információink szerint a kancelláron kívül egyik megvádolt sem az egyetem dolgozója, noha korábban az ügyészség a szerződésért felelős két jogászt, a kifizetést intéző pénzügyest, és több mint egy tucat zrínyist kihallgatott az ügyben. A kancellár kivételével mindenki ellen megszüntették már az eljárást azzal, hogy azok, akik hivatalból érintettek voltak az ügyben, megrovást kaptak. Az összesen hét vádlott ezek szerint az UW-Team vezetéséből és a céggel ez ügyben szerződők köréből került ki. A grillcsirkés is így kerül a képbe.
A bíróságon az ügyésznek azt kell majd bizonyítania, hogy a kifizetett 8 millió forint visszakerült Nagy Kálmánhoz. Ha ez sikerül, akkor sikkasztásért, ha nem, akkor hűtlen kezelésért szabhatnak ki rá büntetést. Előbbiért 1-5 évig terjedő szabadságvesztés, utóbbi esetén pedig 2 évig terjedő szabadságvesztés a kiszabható büntetési tétel. De ezek az elkövető és a bűnsegéd esetében is azonosak.
Az üggyel kapcsolatosan eddig a Honvédelmi Minisztérium felelőssége nem merült föl, pedig a ZMNE közbeszerzéseit előzetesen a szaktárcával is jóvá kellett hagyatnia. Vagyis ennek az ügynek is át kellett mennie a HM ellenőrző rendszerén. A minisztérium az ügyhöz kapcsolódóan annyit közölt csak, hogy a honvédségi intézményeknél végzett átvilágítás eredményeként 45 ügyben indult büntetőeljárás. | [
"UW-Team Kft.",
"Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Honvédelmi Minisztérium",
"UW-Team Oktató, Tanácsadó és Szolgáltató Kft."
] |
A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. érvénytelenségi pert indít, amiért a Magyar Fejlesztési Bank május 18-án felmondta a vállalat 413 millió forintos hitelét – közölte a társaság csütörtökön. A manufaktúra ezt Páva Zsolt pécsi polgármesterének címzett csütörtöki keltezésű, nyílt levelében közölte, amelyet Treitz Ferec cégvezető írt alá.
A társaság hétfői mérlegelfogadó közgyűlésén derült ki, hogy az MFB május 18-án felmondta a cég tavaly augusztusban lejárt hitelét. Ha az adós 15 napon belül nem rendezi tartozását, a pénzintézet kezdeményezi a felszámolást.
A HVG csütörtökön meg nem nevezett forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a porcelánmanufaktúra nem fizette ki felmondott hitelének teljes összegét, és mivel a határidő lejárt, ezért megkezdődhet a cég felszámolása.
A HVG arról is beszámolt, hogy a pécsi közgyűlés a múlt héten Ledina Kerámia Kft. néven céget hozott létre, hogy a Zsolnay - szerintük elkerülhetetlen - felszámolása esetén továbbvigyék a másfél évszázados gyár működését. A céget hivatalos közlés szerint azért alapították, hogy fellépjenek a Zsolnay többségi tulajdonosának trükközése ellen - fogalmaz a lap, felidézve, hogy a 74,5 százalékos részesedéssel rendelkező szír Bachar Najari "vitatható értékű tőkeemelést hajtott végre", felesége cégének adta át a Zsolnay-védjegy külföldi használati jogát. Eközben pedig a cég adósága 900 millió forintra nőtt, dolgozói létszáma 220-ról 150-re csökkent.
Treitz Ferenc cégvezető a pécsi polgármesternek címzett nyílt levelében egyebek mellett a kisebbségi tulajdonos önkormányzatnak a Zsolnayt érintő korábbi lépéseire kért magyarázatot, valamint ezekkel kapcsolatos szándékait firtatta. A Ledina Kerámia Kft. alapításával kapcsolatban úgy vélte, hogy gyár felszámolásának elindításában "nem kis szerepe van a kisebbségi tulajdonosnak", az önkormányzatnak.
Hozzátette: a vezetőség tudomására jutott, hogy a város szeretné a most megalakított társaságban tudni a Zsolnay-védjegyet, amelyről kijelentette, "az a porcelánmanufaktúra jogos tulajdona".
Szabó Iván ügyvéd, a 19 százalékos kisebbségi részvénycsomaggal rendelkező pécsi önkormányzat jogi képviselője csütörtökön "nagyon valószínűnek" nevezte a porcelánmanufaktúra felszámolásának elindulását.
Hozzátette: az új cég átveszi a manufaktúra dolgozóit, és gondoskodni fog arról, hogy az alkalmazottak megkapják fizetésüket.
Szabó Iván kiemelte: a Zsolnay-védjegy megmentésén a manufaktúra kisrészvényeseivel összefogva fog gondoskodni a város. | [
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Ledina Kerámia Kft.",
"Zsolnay"
] | [
"Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt."
] |
Seszták barátai megnyitották a pécsi kaszinót
2017. január 24-én számoltunk be arról, hogy a győri után a pécsi kaszinókoncessziót is a Treff-Klub Kft. szerezte meg. Ez az a társaság, mely több szálon is kötődik Seszták Miklós fejlesztési miniszterhez. A jelenlegi tulajdonosa Rákosfaly Zoltán ügyvéd, aki a győri önkormányzatnak és a Fidesz-frakciónak is dolgozott, az ügyvezetője pedig Kruppa Zsolt, aki a hírek szerint évekig lakott egy utcában a fejlesztési miniszterrel Kisvárdán, a feleségeik pedig közös céget is vezetnek.
A másodosztályú kaszinó üzemeltetésének licenszét 10 évre nyerte el a cég, ezért 112,6 millió forintos koncessziót kell fizetniük az államnak évente, a terembe maximum 300 darab pénznyerő automatát lehet elhelyezni. A koncesszióval online kaszinójáték szervezésére is jogosítványt kapott a cég.
A kaszinó némi kavarás után december elsején nyitotta meg a kapuit, derül ki a Facebook-oldalon közzétett bejegyzés szerint.
A pécsi kaszinó az eredeti tervek szerint a Színház téren kapott volna helyet, ahol korábban évekig működött egy kaszinó, végül aztán a volt Domus áruházban nyitottak meg, itt ugyanis több a parkoló, mint a belvárosban.
A Casino Win Pécs Kft. egyébként a nyitás előtt a Facebookon toborzott alkalmazottakat. Hostessek, kaszinó pénztáros, kamera figyelő mellett casino dealer-krupié képzést is meghirdettek. A leírás szerint a tanfolyam ingyenes lett volna tanulmányi szerződéssel együtt és legalább egy évig garantált munkalehetőséget is biztosítottak. A kaszinó honlapja szerint még mindig lehet jelentkezni casino hostess, kameria figyelő és kaszinó pénztáros pozíciókba. Utóbbi egyébként ingyenes valutapénztárosi képzéssel indul.
mfor.hu | [
"Casino Win Pécs Kft.",
"Treff-Klub Kft."
] | [
"Domus áruház"
] |
Kedden a RIA orosz állami hírügynökség közölte, hogy a GE Hungary Kft. és a vele konzorciumban induló Alstom Power Systems gyárthatja az új paksi blokkok turbinaszigeteit. A döntést ugyan a másik pályázó, egy orosz cég megtámadta, de szinte bizonyos, hogy az amerikai GE (General Electric) marad a végső befutó. A GE tulajdonában van a francia központú Alstom is.
Az egész erőmű második legfontosabb részéről van szó
Ez a legértékesebb munka azok közül, amit a paksi építkezésből alvállalkozónak egyben ki lehet adni, a győztes ÁFA nélkül 800 millió eurót (247 milliárd forintot) számlázhat érte.
Az atomerőműveknek két nagy, egymástól fizikailag is elkülönülő egységük van: a reaktor és a turbina. Előbbi az a tartály, ahol az urán izotópjai hasadnak, és ezáltal hő szabadul fel. Ezzel vizet hevítenek, és az így keletkező gőz lapátokat forgat, a forgó mozgást pedig árammá alakítják, mint a biciklilámpák dinamója teszi. Ezek a forgó eszközök hatalmas tartályokba zárva alkotják a turbinát. A reaktor a bonyolultabb és drágább üzem, és kezdettől világos volt, hogy azt mindenképpen az oroszok építik.
De arról már évek óta szó van, hogy a turbinát (és a hozzá tartozó felszereléseket, ezeket nevezik együtt turbinaszigetnek) valamelyik nyugati cég építheti majd meg.
Ennek kezdettől nagyon fontos politikai üzenete is volt: így lehetett érdekeltté tenni a nyugatiakat a paksi bővítésben.
Egy atomerőmű turbinaszigetének megépítése még amerikai és nyugat-európai léptékkel is hatalmas üzlet. Az Orbán-kormány joggal számított arra, hogy a lehetőség elgondolkodtatja azokat a politikusokat, akik esetleg biztonságpolitikai alapon aggályokat fogalmaznának meg, amikor Oroszország egy EU- és NATO-tag állam pénzén és területén épít atomerőművet, és ezáltal a 2080-as évekig energetikai, 2047-ig pedig pénzügyi függésbe taszítja az adott országot. Esetünkben Magyarországot.
Add meg a legyeknek, ami a legyeké
"Ahol hús van, ott légy is van" - mondta 2015 novemberében Orbán Viktor, amikor az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mert pályáztatás nélkül adta az orosz Roszatomnak a paksi bővítést. A miniszterelnök így értékelte a bizottság döntését a Kossuth Rádióban: "Lehet azt mondani megint, hogy kettős mérce, de én nem pufognék, hanem inkább belátnám azt, hogy hatalmas összegről van szó, beszélünk több mint tízmilliárd dollárnyi összegről. A rendszerváltás óta Magyarországon beruházásra ekkora pénzt még nem költöttünk. Olyan technológiáról van szó, amellyel számos nyugat-európai ország rendelkezik, részt akarnak venni az üzletben, az Európai Unió pedig védi az érdekeiket. Így van ez már csak: ahol hús van, ott légy is van."
Meglátásában lehetett valami: egy évvel később a bizottság lezárta az eljárást, zöld utat adva a paksi bővítésnek. Ehhez azonban az is kellett, hogy az egyeztetések során a magyar kormány rávegye az oroszokat, hogy a beruházás értékének 55 százalékát EU-s közbeszerzéseken osszák szét. A legnagyobb ilyen közbeszerzés a turbinaszigetek megépítése. Tavaly nyáron írták ki rá a tendert, és ezen a héten hirdettek győztest.
Ezt eleve nem az oroszoknak szánták
Iparági szakértők már évekkel ezelőtt azt mondták a 444-nek, hogy az új erőművek műszaki specifikációját eleve úgy készítették el a magyar oldalon, hogy a turbinára vonatkozó igények inkább a nyugati cégek termékeihez illeszkedjenek. Olyan turbinát írtak elő, aminek gyártásában a GE-hez tartozó Alstomnak és a Siemensnek van a legnagyobb tapasztalata a világon. (Konkrétan azt írták elő, hogy percenként 1500-szor forduljanak meg a lapátok.)
A húsról és legyekről szóló nyilatkozata után két hónappal Orbán Viktor a Parlamentben fogadta a GE konszern amerikai alelnökét. A találkozó után azt mondta, hogy reméli, "a projektben amerikai – orosz együttműködés valósulhat meg".
A németek elcsúsztak a Krímen
Sokáig nagyon élénken érdeklődött a munka után a német Siemens is, a cég elnök-vezérigazgatója már 2015 novemberében bejelentette a Handelsblattnak adott interjújában, hogy szívesen megcsinálnák a paksi turbinákat. És ugyan a Siemens tavaly nyáron megkezdte budapesti turbinalapátgyárának bővítését, a paksi tenderre végül a cég nem jelentkezett.
Valószínűleg azért nem, mert tavaly nyáron hatalmas botrány lett abból, hogy a cég négy Oroszországba szállított gázturbináját a megszállt Krím-félszigeten akarták munkába állítani, márpedig ez sértette az EU-s szankciókat. A Siemens azt állította, hogy nem tudták, hogy oda vinnék a turbinájukat, és bejelentették, hogy minden további üzletet felfüggesztenek orosz állami vállalatokkal. Márpedig a Roszatom állami vállalat, és pont azokban a napokban kellett volna jelentkezni a paksi turbinatenderre, amikor a Siemens a fenti nyilatkozatra kényszerült.
Aligha Magyarországon gyártják majd a turbinákat
A GE-nek is van turbinákkal foglalkozó gyára Magyarországon, Veresegyházán, de az jelenleg nem alkalmas egy ekkora munkára. Ott most elsősorban alkatrészeket gyártanak és javítanak, a paksinál sokkal kisebb turbinákhoz. A legnagyobb teljesítményű turbina, amit ott most el lehet készíteni, 55 MW teljesítményű. Paksra viszont két darab 1200 MW-os turbina kell.
A GE a francia Alstom felvásárlása nyomán lett képes nukleáris erőművekhez turbinát gyártani Európában, nem véletlen tehát, hogy az Alstommal indult konzorciumban a GE magyarországi leánya a Roszatom pályázaton. Az Alstom nukleáris erőművekhez jelenleg négy európai gyárban tud turbinát készíteni: ebből kettő Franciaországban van (Nantes és Belfort), egy Lengyelországban (Wroclaw), és egy Portugáliában (Setubal).
Klaus Mangold jól elintézte
A GE-hez tartozó Alstom azért is tűnt nagy esélyesnek mindig is, mert ennek a cégnek igazgatótanácsi tagja Klaus Mangold német üzletember.
A kiváló orosz kapcsolatokkal bíró, hazájában Mr. Russia-nak is becézett Mangoldot 2012-ben Lázár János mutatta Orbán Viktornak, és a magyar kormány hamarosan tanácsadóként szerződtette.
Nem lehet tudni, hogy pontosan milyen tanácsokat adott, de az egészen biztos, hogy segített tető alá hozni a paksi megállapodást, és közvetíthetett Oroszország és az Európai Bizottság felé is. Hogy az oroszokkal jóban van, az köztudomású, elsősorban abból él, hogy nyugati cégeket hoz össze oroszokkal. Brüsszeli kavarásáról pedig akkor indultak meg a találgatások, amikor megírtuk, hogy Günther Oettinger volt energetikai biztost a magángépén hozta 2016 tavaszán Magyarországra. Erről sokáig igyekeztek az érintettek hallgatni, és Mangold tanácsadói szerződéseire is csak akkor derült fény, amikor Ottinger magyarázkodni kényszerült, és az utazás költségeit e szerződésekre hivatkozva közvetetten a magyar államra tudta hárítani.
Mangold egy másik érdekeltségén, a frankfurti Rothschild befektetési bankon keresztül is segítette a magyar kormányt Paks bővítésében. A bank elemzői készítettek 2015 szeptemberében egy tanulmányt arról, hogy a paksi beruházás jó üzleti befektetés, mert meg fog térülni, és ezt a magyar kormány bizonyítékként használta az Európai Bizottsággal folytatott vitájában. Az elemzéssel szemben magyarországi zöld szervezetek és az osztrák kormány több másikat mutatott be, amelyek szerint a beruházás bukásra van ítélve. (Ezeket itt és itt mutattuk be.)
Az európai és amerikai ipari konszernek bevonása biztosan megkönnyíti, hogy Nyugaton elnézőbbek legyenek a paksi bővítéssel, és Klaus Mangold már kétszer is keresett az üzleten: egyrészt a magyar kormány tanácsadójaként, másrészt az Alstom részvényeseként és menedzsereként is. | [
"GE Hungary Kft."
] | [
"Európai Unió",
"General Electric",
"Kossuth Rádióban",
"Európai Bizottság",
"Alstom Power Systems"
] |
Harmadszorra is újrakezdődött a bíróságon az MSZP egykori elnökhelyettesének büntetőpere, aki összesen 267 millió forint tisztázatlan hátterű vagyont titkolt el. Az elsőfokú eljárás hat évvel ezelőtt kezdődött.
Újra, immár harmadszorra futott kedden neki a Fővárosi Törvényszék az MSZP volt elnökhelyettese, Simon Gábor büntetőperének. Az egykori szocialista országgyűlési képviselő és államtitkár ellen még 2016-ban emelt vádat az ügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, hamis magánokirat nyolc rendbeli felhasználásának vétsége, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás miatt.
A ügyészség letöltendő börtönbüntetés kiszabását indítványozza az egykori politikusra.
Simon ellen még 2014-ben indult nyomozás, miután a választások előtt kiderült, hogy 2008 és 2012 között vagyonnyilatkozataiban és adóbevallásaiban jövedelemként csak az országgyűlési képviselői, valamint az államtitkári tisztségéért kapott bevételeit tüntette fel, miközben Svájcban, majd Ausztriában nyitott bankszámláin nagy összegű devizát helyezett el.
Az ügyészség adata szerint Simon összesen 267 millió forint tisztázatlan hátterű vagyont titkolt el,
amely után elmulasztotta befizetni az adót és a járulékokat, amely több mint 120 millió forintra rúgott.
Hamis útlevél, gyanús halál
Később a vádirat szerint Simon és vádlott-társa különböző időpontokban hamis bissau-guineai útlevelet készíttettek, amelynek felhasználásával különböző bankfiókokban újabb számlákat nyitottak és azon jelentősebb pénzösszegeket helyeztek el.
Itt jött a képbe a furcsa körülmények között elhunyt kalandor, Welsz Tamás, aki 2014-ben egy rendőrautó hátsó ülésén lett öngyilkos, miközben az ügyészségre szállították volna kihallgatásra. Welsz hagyatékában megtalálták az ominózus útlevelet, amellyel a vád szerint a képviselő vádlott-társa újabb negyven millió forintot helyezett el egy budapesti pénzintézetben. (Simon társa ellene indult eljárás egyébként már véget ért, a bíróság megrovásban részesítette a férfit).
Simon – aki a 128 millió forintot adót és járulékot az ellene indult eljárás kezdetén megtérítette – végig tagadta a vádakat.
Vallomása szerint a külföldi pénzintézetekben tárolt összegek legális forrásokból származtak és nem voltak adókötelesek.
A pénz tanácsadói, vállalkozói tevékenységéből keletkezett. A volt politikus azt is visszautasította, hogy pártpénzeket parkoltatott volna a külföldi számlákon. Elmondása 2014-ben kereste meg ő Welsz Tamás, aki arra figyelmeztettei, hogy nagy bajban van, nyomozás indul ellene és le fogják tartóztatni. Ő azonban tud rajta segíteni és legalizálni a pénzt.
Simon megijedt és elfogadta a Welsz segítségét, akinek minden szükséges dokumentumot átadott. A politikus egy idő után azonban gyanút fogott, visszavonta Welsztől a megbízást, ám az átadott iratokat nem kapta vissza.
Vissza a rajtvonalhoz
A 2016-ban elindult bírósági eljárás rettentő nehezen haladt a különböző szakértői vélemények és a külföldi jogsegélykérelmek miatt, és évek után sem jutott el az ítélethirdetésig. 2020-ban pedig bíróváltás miatt újra kellette kezdeni az egészet. Bár volt remény arra, hogy egy évvel később végre megszülethet az első fokú ítélet, egy jogsegélykérelem újra megakasztotta az eljárást.
Most pedig a bírói tanács változása miatt harmadszorra is újrakezdődött a per,
amit ugyanakkor már nem kell teljes körben megismételni.
A mai tárgyalás ennek megfelelően az eljárásban eddig történtek ismertetésével zajlott, a következő tárgyaláson pedig a bíróság tervei szerint érdemben folytatódhat a per.
Nyitókép: Simon Gábor büntetőperének első tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken 2016. szeptember 21-én. | [
"MSZP"
] | [
"Fővárosi Törvényszék"
] |
A 24.hu-n már korábban beszámoltunk arról, hogy Mészáros Lőrinc bizalmasa, Vörös József ügyvéd megvette a Simicska Lajos cégbirodalmának egykori ékkövét, a milliárdos árbevételt termelő Mezort Zrt.-t.
A cég azonban újra gazdát cserél: az MTI szerint Mészáros Lőrinc magánszemélyként megveszi a több cégből álló, sárvári központú mezőgazdasági vállalatcsoportot, amelynek az élén a Mezort áll.
Ugyan a cég adózott eredménye tavaly 68,7 millió forintra csökkent az előző évhez képest, a nettó árbevétele 1,78 milliárd forintra emelkedett. Az adózott eredményt teljes egészében kifizették osztalékként úgy, hogy az eredménytartalékból még 29 millió forintot hozzácsapnak – ez 97,8 millió forint osztalék szétosztását jelenti.
A cégcsoport négy tagja 2017-ben összesen 9,7 milliárd forint árbevételt termelt.
Kiemelt kép: 24.hu/Marjai János | [
"Mezort Zrt."
] | [] |
Újabb részleteket árult el a Központi Nyomozó Főügyészség Agócs János őrizetbe vételéről. Az Országos Roma Önkormányzat elnökét szerdán fogták el és akkor annyit árultak el, hogy hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt folytatnak ellene nyomozást.
Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség akkori, civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára (b) és Agócs János, az ORÖ elnöke koszorúz a roma holokauszt emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen Budapesten, az ORÖ székháza falán található emléktáblánál 2020. augusztus 2-án. Fotó: Balogh Zoltán/MTI/MTVA
Csütörtöki közleményükben azt írják, 2022 nyarán Agócs azzal keresett meg több kisebbségi önkormányzati képviselőt, hogy 30 millió forintért átadja részükre az ORÖ elnöki tisztségét. Még a fizetés szabályairól is egyeztetett: 18 millió forint járt volna akkor, amikor lemond, míg a fennmaradó 12 millió forintot 2022 decemberéig kellett volna átadni. Agócs azt is vállalta, hogy közreműködik abban, hogy elnökké válasszák azt, aki fizet neki.
A ORÖ elnöke most a nyomozó ügyészség őrizetében van, a bíróság pénteken dönt majd az előzetes letartóztatásáról. Agócs nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését és panasszal élt az őrizetbe vétele és a gyanúsítás közlése ellen. Ha beigazolódik, hogy mégis korrupt volt, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés várhat rá. | [
"Országos Roma Önkormányzat"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.