text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
Csak három napot kapott az ellene folyó nyomozás 17 ezer oldalnyi iratainak tanulmányozására I. Gábor, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) volt főigazgatója, akit a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) vesztegetéssel gyanúsít.
A kapott idő a nyomozati anyag tizedének megismerésére volt elegendő, ezért a gyanúsított védője, Papp Géza panaszt tett az NNI-nél. Az ügyvéd szerint a nyomozó hatóság megsértette a büntetőeljárási törvény előírásait.
A nyomozást felügyelő Baranya Megyei Főügyészségen elmondták: I. Gábornak fölajánlották a teljes anyagot DVD-n (amit számítógépen a cellájában elolvashat), ám ő nem élt a lehetőséggel, mert ragaszkodott az eredeti iratokhoz. A főügyészség úgy látja, hogy a DVD is biztosítja a gyanúsított számára a felkészülés lehetőségét.
Mint arról írtunk, I. Gábort és több mint húsz társát azzal gyanúsítják, hogy a PTE informatikai és irodaszer-vásárlásai során három céget indokolatlan előnyhöz juttattak, s ezzel több tízmillió forint kárt okoztak az intézménynek.
A 2010 tavaszán startoló ügyben 11-en voltak előzetes letartóztatásban, ma már csak I. Gábort tartják rács mögött. A volt főigazgatót tavaly júliusban – 30 millió forint óvadék fejében – kiengedték, ám I. Gábor a még egyetemi vezetőként kapott VIP-kártyával két és fél millió forint értékben vásárolni próbált műszaki cikkeket, ezért a férfi újra előzetesbe került.
| [
"Pécsi Tudományegyetem"
] | [
"Baranya Megyei Főügyészség",
"Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
Meghosszabbította Czeglédy Csaba előzetes letartóztatását a bíróság.
A Szegedi Járásbíróság nyomozási bírája ügyészi indítványra szerdán három hónappal meghosszabbította Czeglédy Csaba előzetes letartóztatását - tájékoztatta a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője az MTI-t.
Szanka Ferenc elmondta, Czeglédy Csaba és társai ellen bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyik eljárás. A bíró egy másik gyanúsított előzetesét is meghosszabbította három hónappal, egy harmadik esetében azonban elégségesnek látta a házi őrizet elrendelését. Az utóbbi döntés ellen az ügyészség fellebbezett.
Az ügyben heten előzetes letartóztatásban, kilencen házi őrizetben vannak, egy gyanúsított pedig szabadlábon védekezhet.
A gyanú szerint a Czeglédy Csaba vezetésével létrejött bűnszervezet 2011 és 2016 között olyan céghálózatot alakított ki, amely diákmunka-közvetítéssel foglalkozott. Céljuk az volt, hogy a bűnszervezet élén álló, a Humán Operátor Zrt.-hez köthető emberek, a közvetítő cégek, valamint a céghálózat alján levő, strómanok által vezetett iskolaszövetkezetek segítségével a diákmunka-közvetítés után járó közterhek megfizetését elkerüljék. A gyanú szerint a bűnszervezet csaknem 3 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek.
Czeglédy Csaba (Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt) szombathelyi önkormányzati képviselő, ügyvédként az MSZP és a DK jogi képviseletét is ellátta több ügyben. | [
"Humán Operátor Zrt."
] | [
"Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt",
"Csongrád Megyei Főügyészség",
"Szegedi Járásbíróság"
] |
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség indítványára a Szegedi Városi Bíróság tavaly szeptember 21-én rendelte el Zuschlag János előzetes letartóztatását. Az MSZP volt országgyűlési képviselőjét, a kiskunhalasi szervezet korábbi elnökét, az MSZP megyei szervezetének volt ügyvezető elnökét – társaival együtt – a megyei főügyészség különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalással gyanúsítja, társadalmi szervezetek költségvetési támogatásainak szabálytalan felhasználása miatt.
Zuschlag ügyében a nyomozás egy rutinvizsgálat után indult, melynek következményeként 2005-ben a Kiskunhalasi Városi Ügyészség indított vizsgálatot számviteli fegyelem megsértésének alapos gyanújával, több alapítvány és egyesület pályázatokon nyert pénzeinek felhasználása miatt. A nyomozás során kiderült, hogy a vizsgált egyesületek és alapítványok mintegy 75 millió forint pályázaton nyert pénz "rendeltetésszerű használatával" nem tudnak elszámolni.
Az ügynek 16 gyanúsítottja van, közülük Zuschlag János mellett Katus Ferenc is előzetes letartóztatásban van. Katus Ferenc Zuschlag Jánossal együtt az MSZP megyei közgyűlési frakciójának tagja volt. A harmadik letartóztatott személyt, Zuschlag János személyi titkáraként is tevékenykedő Lados Istvánt, a kecskeméti ügyész indítványának megfelelően a szegedi nyomozási bíró házi őrizetbe vette. A bíróság jogerős határozatának indokolása szerint Lados István az eljárás során önmagára nézve teljes körű beismerő, társaira nézve terhelő vallomást tett.
(MTI) | [
"MSZP"
] | [
"Kiskunhalasi Városi Ügyészség",
"Szegedi Városi Bíróság",
"Bács-Kiskun Megyei Főügyészség"
] |
A sok csúszás után derült ki, kevés a pénz a Bozsik Stadionra
A legolcsóbb vállalkozói ajánlatra sem elég a rendelkezésre álló forrás, ezért eredménytelen lett a beruházásra kiírt közbeszerzési eljárás. A tragikomédia folytatódik.
Korábban már mi is beszámoltunk arról, ami a Bozsik Stadion körül zajlik. Az egész történet akkor lett már végletekig kínos, amikor a közbeszerzési eljáráson az ajánlattételi határidőt ötödjére is módosította az ajánlatkérő, a Nemzeti Sportközpontok. Miközben lassan már az utolsó harmadosztályú, vagy netán megyei bajnokságban játszó csapat is megkapja a maga kis tiptop arénáját, a tavalyi NBI győztese a legfrissebb információk szerint tovább várhat a stadionjára.
Eredetileg február 6-ig várták az ajánlatokat, a sokadik módosítás után július 12. a végső ajánlattételi határidő. Az eljárást lefolytatták, amit végül eredménytelennek nyilvánítottak az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetmény szerint.
Az indoklásban homályosan "egyéb okot" nevesítenek, majd a közbeszerzési törvény egy paragrafusára utalnak vissza, melyből kiderült mi volt a pontos indok.
"A rendelkezésre álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatott tett ajánlattevővel".
Igy kellene kinéznie egyszer, ha készen lesz
Mindez azt jelenti, hogy a meglévő 4,98 milliárd forint (+5 százalék tartalékkeret, vagyis összesen 5,2 milliárd) kevés volt ahhoz, amit kitaláltak a Bozsiknak. Itt lehet tippelni, hogy vajon mennyi plusz pénzt fog kapni a stadion az államtól? Persze kérdés az is, hogy az ajánlattevők mennyivel "árazták túl" a projektet és az eljárás következő, tárgyalásos szakaszában mennyit sikerül majd lealkudni.
A munkára egyébként nem jelentkeztek túl sokan, azok viszont nem szolgáltak meglepetéssel, hiszen a stadionépítéses projektekben jeleskedő, kormányközeli cégek vitték volna el a munkát:
a Penta Industry Kft.,
valamint közösen pályázott a Pharos '95 Kft. (a paksi stadiont is ő építi) és a West Hungária Bau Kft.
A stadion maga egyébként 8200 néző befogadására alkalmas, "vandálbiztos ülőhelyekkel" rendelkező, UEFA 4. kategóriájú létesítményben a döntők kivételével bármilyen Bajnokok Ligája- és Európa-Liga-mérkőzésnek otthont adhat - írta korábbi megkeresésünkre az NSK. A háromszintes létesítményben helyet kap többek között a sajtó részére kialakítandó mixed-zone, egy média-konferencia központ, doppingvizsgáló, sky-boxok, a második emeleten 400 négyzetméteres rendezvénytér, több mint ezer fő befogadására alkalmas családi lelátó is helyet kap a stadionban.
mfor.hu | [
"Nemzeti Sportközpontok"
] | [
"Pharos '95 Kft.",
"West Hungária Bau Kft.",
"Penta Industry Kft."
] |
December 24-én újra meghirdették a Fertői közbeszerzést, amit előzőleg maga a kiíró Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. vont vissza, miután a Greenpeace a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult a kiírás megsemmisítését kérve. A mostani közbeszerzési kiírásban viszont még a környezetvédelmi engedélyekben szereplő adatoknál is nagyobb méretek vannak megadva bizonyos elemekre, sőt, olyan épületek is felbukkantak benne, amelyekre egyáltalán nincs engedélye az állami cégnek, írja közleményében a Greenpeace. A beruházás ellen a Magyar Tudományos Akadémia testülete is felszólalt.
De nézzük az eseményeket sorjában. A Fertő tó magyar oldalára, a Fertő–Hanság Nemzeti Park UNESCO Világörökségi terület magánterületén, Natura 2000 területen, 60 hektáron terveztek egy beruházást. A kiemelt nemzetgazdasági jelentőségűvé nyilvánított állami beruházásra 2019-ben 32 milliárd forintot irányzott elő a kormány.
Mit építenének?
Egy 100 szobás, 4 csillagos szállodát,
fedett sportkomplexumot,
880 járművet befogadó parkolót,
többszintes látogatóközpontot,
motelt,
apartmanházat,
kempinget és
850 vitorlás és 400 evezős csónak befogadását biztosító kikötőt.
A kivitelező Mészáros Lőrinc cége, a Mészáros és Mészáros Kft., 2021 tavaszára a parton már mindent letaroltak, a vizes élőhelyen munkagépek dolgoztak, kövekkel töltötték fel a partszakaszt. A hatvanas évek óta itt álló cölöpházak többségét pedig a bíróság ítéletét meg sem várva, tűzveszélyre hivatkozva a tulajdonosok saját költségére lebontatták, 20 millió forintos bontási költséget számlázva ki.
A beruházás ellen 2020 szeptemberében 73 civil szervezet közös nyilatkozatban tiltakozott, majd a Balaton, a Fertő tó, a Velencei-tó és a tatai Öreg-tó védelmében összefogva megalapították a Nagy Tavak Koalíciót, azt hangsúlyozva, hogy ezek a természeti értékek nem áldozhatók fel rövid távú, kevesek érdekeit kiszolgáló turisztikai, vagy gazdasági szempontok miatt.
A Greenpeace 2021 áprilisban a Győri Törvényszékhez fordult, hogy megállítsa a Fertőrákosnál elkezdődött gigaberuházást. Augusztusban Leonore Gewessler, a zöldpárti osztrák környezetvédelmi miniszter bejelentette, hogy a magyar kormányhoz, konkrétan Palkovics László innovációs és technológiai miniszterhez fordul, hogy a környezeti hatásvizsgálatokba vonják be az osztrák hatóságokat is, mivel a projektnek határokon átnyúló hatásai vannak, ezért kétoldalú szakértői csoport felállítását javasolta.
November végén elején gyorsított eljárásban kezdték keresni a kivitelezőt. A sietség hivatalos indoklása egészen parádésra sikeredett:
ha valamely részterületen a munkavégzés időlegesen, akár egy-két hétre is szünetel, azt az állatvilág valamely eleme azonnal elfoglalja, birtokba veszi.
A kiírás határideje 2021. december 17. lett volna, azonban a Greenpeace a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult a kiírás megsemmisítését kérve, ám a bizottság döntését meg sem várva másnap maga a kiíró Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. visszavonta azt.
Az ügyben decemberben az MTA is a beruházás leállítását kérte, a Biológiai Tudományok Osztálya vélekedése szerint természetvédelmi területen nem engedhető meg egy ekkora volumenű beruházás, ami egyébként a jövő generáció természethez és egészséges környezethez való jogát is veszélyezteti.
Ezért kérjük a tervezett túlzó és a helyhez méltatlan beruházás leállítását, és egy, a 21. századi követelményeknek megfelelő, szelíd, ökologikus rekreációs fejlesztéssel való lecserélését."
A kiírás azonban 2021. december 24-re – szentestére – újra megjelent az uniós közbeszerzési közlönyben. Az ebben megadott adatok ráadásul jóval túlterjeszkednek az engedélyezett méreteken, szinte minden egyes részelemnek nagyobb a területe, mint ami az engedélyben szerepel, a kiírásban szereplő 26 apartmanház, egy fürdőház és mintegy 150 strandpavilon építésére pedig egyáltalán nincs is engedélye az állami cégnek, írja a Greenpeace. Ráadásul addig, amíg addig, a Greenpeace által a környezetvédelmi engedélyek ügyében indított bírósági eljárás le nem zárul, egyáltalán nem is lehetne közbeszerzési eljárást indítani.
Mindezek miatt a Greenpeace ismét a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult,
azt kérve a testülettől, hogy állapítsa meg a közbeszerzési kiírás jogellenességét, és ennek alapján nyilvánítsa érvénytelennek, és kötelezze az ajánlatkérőt a felhívás visszavonására.
A helyi civilek által, a Fertő tó megmentéséért indított magyar nyelvű petíciót, és annak német nyelvű változatát is eddig 25-25 ezren írták alá.
A témában született cikkeinket itt olvashatja. | [
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt."
] | [
"Biológiai Tudományok Osztálya",
"Magyar Tudományos Akadémia",
"Nagy Tavak Koalíció",
"Győri Törvényszék"
] |
Botrány! A magas vízdíjból futotta a 40 milliós jutalomra
Szavazás | Negyvenmilliós jutalom, kétszer fizetett végkielégítés – a rendőrség nyomoz, az új vezér teljes átvilágítást ígér.
Negyvenmillió forintos jutalom a nyugdíjba vonuló vezérigazgató-helyettesnek, több alkalommal is végkielégítés a vezérigazgatónak, tekintélyes prémium-kifizetések a vezető tisztségviselőknek – a vízdíjból a jelek szerint bőven futotta erre a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.-nél (DRV) az elmúlt években. Feljelentés nyomán indult rendőrségi vizsgálat igyekszik most tisztázni, hogy jogszerűen számolta-e el és építette-e be ezeket a költségeket a vízmű a szolgáltatás árába?
Tekintélyes mennyiségű iratot foglalt le a rendőrség, hogy áttekinthesse a DRV Zrt. gazdálkodását. A feljelentő, Léhmann György siófoki ügyvéd saját weboldalán tette közzé a nyomozás dokumentumait. Azt a könyvszakértői jelentést is, miszerint 2008-ban a menedzsment 12 tagja összesen 265 millió forint bruttó jövedelemhez jutott (az egy főre eső éves átlagjövedelem tehát mintegy 24 millió forint).
Mi folyt a DRV-nél? - képünk illusztráció
Winkler Tamás vezérigazgató
Ugyancsak e jelentésben áll, hogy "elnök-vezérigazgató 2006. év május és november hónapban három-hárommillió forint végkielégítésben részesült, ugyanisnal március 13-tól május 31-ig és június 1-től augusztus 31-ig is határozott idejű munkaszerződést kötöttek. A szerződésben az áll: a határozott idő lejárta esetén történő munkaviszony megszűnése esetén három havi átlagkeresetének megfelelő mértékű végkielégítés illeti meg.személyi alapbére egymillió forint volt."Megjegyezzük: az elnök-vezérigazgató idén június végéig állt a DRV Zrt. élén, csak az új kormány cserélte le a vezetést más állami tulajdonú cégekhez hasonlóan.Visszatérve a jelentésre: ez állapítja meg azt is, hogy a korábbi vezérigazgató-helyettest úgy nyugdíjazták 2008-ban, hogy ezzel egyidőben negyvenmillió forint jutalmat utaltak ki számára.egyebek mellett ezen esetek felsorolására alapozta feljelentését, álláspontja szerint "az árak megállapításáról szóló törvénybe ütközően törvénysértő, a fogyasztókat károsító díjmegállapítás" jellemzi a DRV-t.Szakértőt és revizort is bevont az eljárásba a rendőrség – ez is a siófoki ügyvéd honlapján olvasható, ahol szerepel a legutóbbi rendőrségi meghallgatás jegyzőkönyve is. A személyi juttatásoknak milyen kihatása van a vízdíjra? Ez a legfőbb kérdés, amire a nyomozó hatóság választ vár – derül ki a jegyzőkönyvből. A meghallgatás soránfeljelentő előadta: "A megállapított vezetői prémium és jutalom törvénysértő. A prémium-kikötés az ármegállapításról szóló törvénybe ütközik, ugyanis nem szükséges ráfordítás és nem a hatékony működéshez szükséges költség. Ez szerintem hűtlen kezelés."A szakértő ugyanerről azt mondta: "Abban igaza van a feljelentőnek, hogy a hatékony működésen felül nem biztos, hogy feltétlenül indokolt a vezetőnek jutalmat adni."További idézetek a jegyzőkönyvből: ": – A vezérigazgató két végkielégítést kapott, soha nem volt valódi szándéka, hogy a határozott idő lejárta után felálljon a székéből. Álláspontom szerint ez csalás alapos gyanúját veti fel, két fiktív szerződésről lehet szó.– Ez engem is meglepett. Nem vagyok munkajogi szakember, de számomra is etikátlannak tűnik. A vezérigazgató egyébként ebben az időszakban nem vett fel jutalmat és prémiumot.– A negyvenmilliós jutalom-kifizetés beleszámíthat-e az ármegállapítás során a költségekbe?– Ez nyilvánvalóan az arányos résszel beleszámít."Ezek után már csak hab a tortán: az a korábbi vezető, aki negyvenmillió forint jutalommal távozott a társaságtól, jelenleg Tab önkormányzatának segít szakértőként önálló szolgáltató társaság létrehozásában, vagyis abban, hogy Tab hogyan váljon le a DRV Zrt.-ről...vezérigazgató nyilatkozta szerkesztőségünknek: "Ne a Balatonnál élőkkel fizettessék meg a magasabb költségeket"t nem egészen két hónapja nevezték ki a DRV Zrt. élére. Októberig a pécsi Tettye Forrásház Zrt.-t is irányítja, párhuzamosan. A teljes átvilágítást és a pazarlás kiirtását ígéri.– Változások lesznek, már most látszik, hogy ezekre szükség van. Az igazgatóság döntése értelmében átvilágítás lesz a cég egészére vonatkozóan, és ennek figyelembevételével fogjuk meghatározni a szükséges lépéseket, intézkedéseket.– Indokolatlannak és felháborítónak tartom ezt. Az átvilágítás ki fog térni többek között a korábban kifizetett jutalmak, végkielégítések jogosságára is, és amennyiben törvénytelenségek, szabálytalanságok kerülnek napvilágra, megtesszük a szükséges lépéseket.– Nem tartom etikusnak. Meg fogjuk vizsgálni, hogy ez a tevékenység megvalósít-e bűncselekményt, és ha igen, tudunk-e kártérítési igénnyel élni.– A teendőket a már említett átvilágítás eredménye határozza meg, az elvárások azonban már most is egyértelműek, világosak. Ki kell emelni a hatékony gazdálkodást. Ki kell irtanunk a pazarlást a vállalat tevékenységéből. Kinevezésemhez nem egy "székházfoglalás" vezetett, hanem az, hogy Pécsett csökkenő vízdíjak mellett sikerült növelni a szolgáltató nyereségét, ami egyértelmű hatékonyságjavulást jelent.– Magam is magasnak tartom a vízdíjat. Egyik első dolgom volt megvizsgálni, mi is okozza ezt, és megállapítható, hogy az országban a Balatonnál a legszigorúbbak a szennyvíztisztítás hatásfokára vonatkozó előírások. Ráadásul a Balaton vízgyűjtő-területéről a lehető legtöbb helyen elvezetjük a tisztított szennyvizet, az ehhez szükséges átemelők üzemeltetése is magas költségekkel jár. Remélem, hogy az ígért központi díjszabályozás figyelembe fogja venni ezeket a tényezőket is, és nem az itt élőkkel fizetteti meg a Balaton sajátosságaiból adódó magasabb költségeket.Az interjú elkészülte után juttatta el szerkesztőségünkhöz a DRV Zrt. közleményétPR-vezető, miszerint az új vezetés megdöbbenéssel tapasztalta, hogy a vízellátáshoz és szennyvíztisztításhoz szükséges épületek, műtárgyak környékén elhanyagolt állapotok uralkodnak. Haladéktalanul intézkedtek ezen állapotok megszüntetésére. | [
"DRV"
] | [
"Tettye Forrásház Zrt.",
"Dunántúli Regionális Vízmű Zrt."
] |
Spórolni akartak a Magyar Zene Házán, úgyhogy drágább lett
Egy lendülettel 740 millió forintról 1051 millió forintra (avagy egymilliárd forintra) drágult a budapesti Városligetben felépítendő Magyar Zene Háza tervezése – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. Ez 42 százalékos áremelkedést jelent.
A Városligeti Ingatlanfejlesztő és a japán tervezőcég, a Sou Fujimoto Architects Inc. közötti szerződésnek ez már az ötödik módosítása. A tájékoztatásban a drágulást azzal magyarázzák, hogy az előző módosításban megrendelt áttervezési feladatok közül “az energetikai rendszer áttervezésében történt alapadat változtatás miatt a gépészet áttervezéséhez a 4. számú Módosításban meghatározott határidőhöz képest hosszabb tervezési idő szükséges".
Az áremelkedés pikantériáját az adja, hogy a 4. szerződésmódosítás értelmében a Sou Fujimoto Architectstől azért rendeltek áttervezéseket, hogy a projekt olcsóbb legyen. A Városligeti Ingatlanfejlesztő a 3. módosításban kért ajánlatokat arra, hogyan lehetne csökkenteni a költségeket, a költségcsökkentő tervezési feladatokat pedig a 4. módosításban rendelte meg.
Egyébként a Városligeti Ingatlanfejlesztő épp nemrég hirdetett győztest a zeneház építésére kiírt közbeszerzésen: a megbízást a Magyar Építő Zrt. kapta, 17,5 milliárd forintért vállalta a munkát. A Magyar Építő Paár Attila milliárdos érdekeltsége, aki Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a korábbi üzlettársa. A Magyar Építő rendre jól szerepel a közbeszerzéseken, ők újíthatják fel például a Postapalotát, építhetik fel a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság logisztikai központját, és a jegybanki alapítványok is őket bízták meg az Ybl-villa átalakításával és ők azok, akik a ZÁÉV-val közösen építhetik fel az új Puskás Stadiont is.
A kivitelezőt tárgyalásos eljáráson választották ki, mivel az eredeti, nyílt eljáráson csak a tervezett összegnél drágább ajánlatok érkeztek – mondta el Sághi Attila, a Városliget Zrt. műszaki igazgatója a Magyar Időknek még 2017 márciusában. | [
"Városliget"
] | [
"Sou Fujimoto Architects Inc.",
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság",
"Magyar Idők",
"Sou Fujimoto Architects",
"Magyar Építő",
"Városligeti Ingatlanfejlesztő",
"Magyar Építő Zrt."
] |
Kinek az érdekében csaltak tavaly az SZDSZ tisztújításán? Befolyásolta-e ez az elnökválasztás kimenetelét? Össze kell-e hívni a tisztújító küldöttgyűlést? Marad-e a koalíció, vagy feláldozzák az egészségbiztosítási reform oltárán? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kell választ találniuk a liberálisok ügyvivőinek, akik csütörtökön megoldhatják a válságot, de még mélyebbre is taszíthatják magukat.
Csütörtök este megoldódhat, de tovább is gyűrűzhet az SZDSZ belső válsága. A párt ügyvivői testülete (ÜT) meghallgatta T. Asztalos Ildikót, a párt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnökét, és újra tárgyalja a tavalyi tisztújításon történt szabálytalanságokról szóló, Jüttner Csaba vásárosnaményi polgármester által készített jelentést. A testület várhatóan ez után dönt arról, javasolja-e az tisztújítást.
Gusztos Péter, az SZDSZ ügyvivője az ülés szünetében azt nyilatkozta, hogy még nem született eredmény, az ügyvivői testület folytatja a tárgyalást. A vizsgálat eredményét az ülés után felteszik a párt internetes honlapjára.
Az SZDSZ alapszabálya szerint rendkívüli tisztújító küldöttgyűlést abban az esetben kell összehívnia az országos tanácsnak (OT), ha az SZDSZ elnökének tisztsége megüresedik (tehát ha Kóka János lemondana), vagy ha az ügyvivői tisztségek megüresedése miatt határozatképtelenné válna az ÜT. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az ügyvivők több mint fele (legalább hét fő) ki tudja kényszeríteni az új tisztújítást azzal, ha lemond a posztjáról.
A Jüttner-jelentést Kóka hívei úgy értelmezik, hogy a visszaéléseknek nem volt hatásuk az elnökválasztás eredményére, vagyis burkoltan azt állítják, a csalás Fodor Gábor érdekében történt. Erre utalt Magyar Bálint volt oktatási miniszter is, amikor azt mondta, az álküldöttek nem Kókára, hanem másra - kizárásos alapon Fodorra - szavaztak. Fodor támogatói azonban úgy érvelnek, a jelentés zavaros: ugyanazok, akik a Hír Tv-ben még azt mondták, az álküldöttek Kókára szavaztak, most azt állítják, Fodor javára csaltak.
Pénztárak vagy bukás
A Népszabadság csütörtökön arról írt, hogy különböző koalíciós forgatókönyvek készülnek arra az esetre, ha az SZDSZ-nél új elnökválasztást írnak ki. A szocialisták ugyanis azon gondolkodnak, hogy vissza kellene vonni a február 11-én elfogadott törvényt, vagy úgy módosítani, hogy a magántőke ne vásárolhasson részesedést a pénztárakban. Kedden már Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője is azt nyilatkozta, hogy a pénztárakat teljes állami tulajdonban kellene tartani.
A Kóka János által vezetett SZDSZ azonban identitáskérdést csinált az egészségbiztosítási reformból. " Ha nincsenek reformok, nincs értelme, hogy az SZDSZ a koalícióban maradjon" - jelentette ki Kóka, aki annak ellenére is ragaszkodik a pénztártörvényhez, hogy nem egyértelmű, lennének-e egyáltalán magánbefektetők, akik részt vennének a végrehajtásában. Az [origo]-nak az egyik legnagyobb hazai alapkezelő vezetője azt mondta, óriási a kockázat, ezért szerinte komoly befektetők nem tennének pénzt a rendszerbe.
Az egészségbiztosítási törvényből kihátráló MSZP-nek tehát kapóra jönne, ha Fodor kerülne az elnöki székbe, és a párt politikájának súlypontja az egészségügyről áthelyeződne a környezetvédelemre és a jogvédelemre. Azok az SZDSZ-es vezetők, akik támogatnák a küldöttgyűlés összehívását, mind azt mondták, Kókának nem volt testületi felhatalmazása arra, hogy a koalíció fenntartásának feltételeként szabja az egészségbiztosítási reformot, vagyis a pártelnök csak a magánvéleményét hangoztathatta.
A Népszabadság szerint, ha egy új választásból Fodor kerülne ki győztesen, az egészségügyi tárca helyett (korábban az [origo]-nak több szocialista politikus is azt mondta, szívesen leváltanák Horváth Ágnest) a külügyet kapnák meg, amelynek az élére Eörsi Mátyás kerülhetne. A híresztelésről szerettük volna megkérdezni Eörsit, de ő azt mondta, "most nem alkalmas", és letette a telefont. | [
"SZDSZ"
] | [
"Hír Tv"
] |
Biztosan megállapítható, hogy az egyetemi hallgatókat nem érte kár azon bűnügy kapcsán, amely során a Károli Gáspár Református Egyetem egyik alkalmazottja ösztöndíjpénzt csalt ki az intézménytől - közölte a Magyarországi Református Egyház zsinatának kommunikációs szolgálata.
Az intézmény egyik alkalmazottja több év alatt összesen 157 millió forintnyi ösztöndíjpénzt csalt ki az egyetemtől; a gyanúsított negyvenöt hallgató nevében vett fel ösztöndíjakat hamis okiratok felhasználásával, az intézmény gazdasági igazgatójának megtévesztésével. Az összegeket saját számláira utalta - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szóvivője. A gyanúsítottal szemben üzletszerűen elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás bűntett, valamint folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétség elkövetésének gyanúja miatt folyik eljárás.
Károli Gáspár Református Egyetem © Végel Dániel
A zsinat kommunikációs szolgálatának közleménye szerint a Károli Gáspár Református Egyetem februári belső vizsgálata 2003-2009 között elkövetett gazdasági visszaélést tárt fel. Az intézmény ennek alapján azonnal feljelentést tett a IX. kerületi ügyészségen, illetve az üggyel kapcsolatban annak idején közleményt is kiadott.
A Károli egyetem mindeddig hivatalosan nem értesült a nyomozás állásáról, a legújabb sajtóhírek alapján pedig nyugtázta, hogy a nyomozás eredményes volt - írták. A Károli Gáspár Református Egyetem mindent megtesz annak érdekében, hogy az ügy lezárásával az intézményt ért anyagi kárt megtérítsék - olvasható a zsinat kommunikációs szolgálatának közleményében. | [
"Károli Gáspár Református Egyetem"
] | [
"Magyarországi Református Egyház",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"Károli egyetem"
] |
Nettó 5,5 milliárd forintért újíthatja fel a Békés megyében található geszti Tisza-kastélyt a West Hungária Bau (WHB) vezette konzorcium. A beruházásnak már 2020-ban el kellett volna készülnie, de a mostani ár csak a munka első ütemét tartalmazza. Az épület a felújítás után ingyen a református egyház kezelésébe kerül.
A geszti Tisza-kastély felújítása nettó 5 milliárd 476 millió forintba fog kerülni az adófizetőknek, ami az eredetileg becsült árnál 252 millió forinttal drágább – tették közzé a pénteki uniós közbeszerzési közlönyben.
A nyílt eljárásra három ajánlat érkezett be, a munkát a West Hungária Bau Kft. (WHB) és a Build It Mérnökiroda Kft. konzorciumban nyerte el. Vérre menő harcot ez az eljárás sem tartogatott. A közbeszerzésen indult ugyan még a budapesti Laterex Zrt., illetve a mosonmagyaróvári Szabó és Társa Belsőépítészeti Kft. is, mindketten érvénytelen ajánlatot tettek az EKR-ben elérhető dokumentum szerint.
A közbeszerzés eredményéről áprilisban a 24.hu is beszámolt, amikor megjelent az összegzés az ajánlatok elbírálásáról, de a győztest csak most hirdették ki hivatalosan. A közbeszerzést az állami tulajdonú Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) írta ki.
A beruházás a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram részeként valósul meg, és az 5,5 milliárdos munka a geszti Tisza-kastély rekonstrukciójának az első ütemét tartalmazza. A kastély (1 500 négyzetméter) mellett a Tiszttartó házat (200 négyzetméter), valamint a kripta épületet (88 négyzetméter) is fel kell újítani. A beruházás része a parkrendezés (10,5 hektár) és a kiállítóterek létesítése is. A felújítás során helyrehozzák a vakolatot, új tetőhéjazatot építenek, restaurálják a parkettát, a beltéri faajtókat, a kőfelületeket és a mennyezeti gipszstukkókat.
A felújítás után a református egyházé lesz
1772-ben épült Geszten egy barokk stílusú kúria, ami a későbbi, most felújításra kerülő kastély magját adta. 1856-ban lett Tisza Kálmáné és 1902-ben Tisza Istváné, a második világháború után pedig a teljes berendezés megsemmisült. Az államszocializmus idején az épület egy iskolának és művelődési háznak, később könyvtárnak adott otthont – olvasható a Nemzeti Kastélyprogram honlapján, ahonnan az is kiderül, hogy az épületben egy kiállítás lesz látható, ami bemutatja majd az országnak két miniszterelnököt adó Tisza-családot, "a Tiszák és a református egyház kapcsolatát", valamint a korabeli kastély mindennapjait is.
A második ütemben szálláshelyet és konferenciatermet terveznek kialakítani a kastély mellett. Az épület a felújítás után ingyen a református egyház kezelésébe kerül.
A Magyar Narancs írt arról nemrég, hogy jelentős késésben van a beruházás. Lázár János korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter jelenleg a felújítás koordinálásáért felelős kormánybiztos. Lázár 2019-ben azt ígérte, hogy 2020-ra megújul a geszti Tisza-kastély, azonban ez máig nem valósult meg.
Az általa akkor közzétett fényképek alapján az épületre valóban ráfér a renoválás, ami után elvileg – a Lázár által közzétett tervek szerint – így fog kinézni.
Az, hogy a felújítás után a kastély ingyenesen a református egyházé legyen "oktatási, illetve továbbképzési központ céljára, kulturális és hitéleti feladatainak elősegítése érdekében", 2017-es ötlet: akkor nyújtotta be Lázár János az erről szóló törvényjavaslatot.
A kormány azóta sem gondolta meg magát, egy idén júniusi kormányhatározat közel 7 milliárd forintot irányoz elő a renoválásra, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa pedig megerősítette, hogy a munkálatok befejezése után a református egyház kapja meg az ingatlant.
A WHB sokadik állami megbízása
A WHB többségi tulajdonosa Tiborcz István üzlettársa, Paár Attila, aki korábban megvásárolta Tiborcz István miniszterelnöki vő tulajdonrészét az Eliosban. A Forbes 2020-as összeállítása szerint 35,7 milliárdos vagyonával Paár az ország 41. leggazdagabb embere.
Az Opten adatai szerint a biatorbágyi székhelyű építési vállalkozás 2018-ban 50 milliárd, az azt követő évben 61,6 milliárd, 2020-ban 77 milliárd nettó árbevételt ért el. Adózott eredménye 2018-ban 7,3 milliárd, 2019-ben 4,4 milliárd, 2020-ban 11,4 milliárd forint volt.
A WHB több milliárdos megbízást kapott már a Városligetben és a Budai Várban is, például ők felelnek a Pénzügyminisztérium épületének 54 milliárdos rekonstrukciójáért is a Garage Kft.-vel közösen, de a Dubaji Világkiállításra szánt 10,6 milliárdos magyar pavilon felhúzásában is érdekeltek.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A geszti Tisza-kastély 2019-es állapota (fotó: Facebook / Lázár János)
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"West Hungária Bau"
] | [
"Build It Mérnökiroda Kft.",
"Magyar Narancs",
"Laterex Zrt.",
"Szabó és Társa Belsőépítészeti Kft.",
"Garage Kft.",
"Opten Kft.",
"Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt."
] |
A főügyészség már nyomoz a Magyar Közút ügyében
Magáncégekkel összejátszva, piaci áron felül vásárolt az állami cég?
Elrendelte a nyomozást a Fővárosi Főügyészség az állami kézben lévő Magyar Közút Nonprofit Zrt. ügyében. A gyanú szerint a társaság előző vezetése összejátszott több magáncéggel és piaci áron felül rendelt meg különböző nagy értékű gépeket és berendezéseket, illetve valós értéküket meghaladó áron vásárolt festményeket és rendelt meg tanulmányokat.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Részletek a Magyar Nemzet 2011. január 12-i számában. | [
"Magyar Közút Nonprofit Zrt."
] | [
"Fővárosi Főügyészség"
] |
A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ pert indított a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) döntése ellen, amellyel elvették tőle a 21 éve biomódon kezelt, 452 hektár földterület bérleti jogát, és azt új, nem helyi és nem biogazdálkodóknak adták.
A Greenpeace kiáll Kishantos mellett, és több eszközzel is segíti a biogazdaság fennmaradását, többek között a terület fizikai védelmével (24 órás járőrszolgálat) és jogi segítségnyújtással. A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és a Greenpeace álláspontja szerint mindenképpen szükséges volt a per elindítása, mert mind a pályázati eljárás, mind az ez alapján megkötött haszonbérleti szerződések jogellenesek.
Greenpeace-aktivisták tiltakoznak Kishantoson
– Magyarország Alaptörvénye (XXVIII. cikkének (7) bekezdése) elismeri mindenki jogát ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely jogát vagy jogos érdekét sérti – fogalmazott közleményében Rodics Katalin, a Greenpeace regionális kampányfelelőse. – Ennek ellenére sem az NFA által kiírt pályázatok, sem az NFA döntését megalapozó egyéb jogszabályok nem tartalmaznak jogorvoslati lehetőséget. Az Alkotmánnyal összhangban úgy hisszük, hogy Magyarország demokratikus jogállam, és a hatóságoknak részrehajlás nélkül, tisztességes módon kell az ügyeket intézniük, és kötelesek a döntéseiket indokolni (az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése). Ez Kishantos esetében sajnos nem így történt.
Emellett a Magyar Állam tulajdonában álló dolgok a nemzeti vagyon körébe tartoznak, vagyis mindannyiunké. Így az NFA eljárásának, a pályázatok elbírálási szempontjainak, valamint a benyújtott pályázatoknak átláthatónak és nyilvánosnak kellett volna lenniük. Ezen alapjogi feltételeknek a pályázatok nem feleltek meg, így nyilvánvaló, hogy azok alapján érvényes szerződés megkötésére nem volt lehetőség. Ezért ezek véleményünk szerint semmisnek tekinthetők.
Az Alaptörvény alapján a természeti erőforrások, különösen a termőföld, a biológiai sokféleség a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. A kishantosiak szerint ezt az elvet sem vették figyelembe a pályázat kiírásakor és elbírálásakor. A vitatott pályázati eljárás tehát nem a termőföld védelmének Alaptörvényben rögzített követelményeit szolgálta, több szempontból is törvénytelen és ez alapján semmisnek tekinthető.
A peres eljárás elindítása mellett tegnap az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának Ellenőrző Bizottsága napirendre tűzte Kishantos ügyét. Az ülésre meghívták a vidékfejlesztési minisztert, az alapvető jogok és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztosokat, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ vezetőjét és a Greenpeace képviselőit is. Az ülés azonban határozatképtelen volt, mivel a Fidesz-KDNP képviselők "másirányú elfoglaltságuk" miatt nem jelentek meg. Ezért a formális ülés helyett egy nyilvános tanácskozás került megtartásra a nagy közérdeklődésre való tekintettel.
Átláthatatlan és kétes körülmények között
A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ a magyar és a német kormány megállapodása alapján jött létre 15 évvel ezelőtt. Azóta ez a nonprofit szervezet európai szinten is egyedülálló programot valósít meg. A legszigorúbb minősítésű (BioSuisse) biogazdálkodást folytat, és az ebből befolyó összeget egy népfőiskola működtetésére fordítja. A kishantosi földek bérleti joga azonban 2013. október 31-én lejárt. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) átláthatatlan és kétes körülmények között úgy döntött, hogy másoknak adja a bérleti jogot, amely egyet jelentene az európai hírű, sikeres biogazdaság és népfőiskola halálos ítéletével. (Népszabadság) | [
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet"
] | [
"Magyar Állam",
"Kishantosi Vidékfejlesztési Központ",
"Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának Ellenőrző Bizottsága"
] |
A kormánynak nem kellett bizonyíték, hogy megduplázza a Századvég tanácsadói pénzkeretét. A hárommilliárdra szerződtetett céggel a miniszterelnök Schmitt-ügyben is közreműködő szpindoktora, Habony Árpád az összekötő.
A Századvég még csak szóban segített. Hogy mit és mennyiért, titok, ahogy a tárcák igényei is.
Az akkor még Fellegi Tamás vezette fejlesztési minisztérium összesen három szerződést kötött a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper ügyvédi irodával 2010 novembere és tavaly április között "a nemzeti légitársaság pénzügyi helyzetének rendezésére vonatkozó jogi tanácsadásra". A háromból két megállapodás emellett kiterjedt a kínai-magyar kormánybiztosi feladatok végrehajtásához kapcsolódó jogi tanácsadásra is, derül ki a minisztérium honlapján közzétett adatokból (pdf).
Az első szerződés értéke bruttó 26,6 millió, a következőé bruttó 35,175 millió, végül az utolsóé bruttó 70 millió forint volt. Vagyis a minisztérium áfával együtt összesen 131,7 millió forintot fizetett ki 2010 novembere és tavaly augusztus között – ekkor járt le az utolsó szerződés – részben a Malév pénzügyei helyzetével kapcsolatos tanácsokért (az ügyvédi irodával három másik jogi tanácsadói szerződést is kötött az NFM, így a minisztériumtól összesen mintegy bruttó 300 millió forintnyi megbízást kaptak). A nemzeti légitársaság pénzügyi helyzetét a tanácsadások és a cégnek 2010-2011-ben juttatott tízmilliárdok ellenére nem sikerül stabilizálni: mint ismert, a Malév idén februárban fizetésképtelenné vált, gépeit február 3-án le kellett állítani, majd tavasszal megkezdődött a cég felszámolása.
A szerződések tényének ismeretében a Társaság a Szabadságjogokért azt szerette volna megtudni a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól, hogy a három szerződés alapján az ügyvédi iroda milyen tevékenységet végzett. A TASZ idén június 11-i keltezésű, megismételt közérdekű adatkérésében kérte a szerződések másolatát, az azok alapján készült dokumentumokat, valamint a szerződésekhez kapcsolódó valamennyi teljesítési igazolást – magyarán azt, hogy milyen tanácsokat kapott az NFM, milyen munkát végzett Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper a megállapodások alapján. Az adatkérés határideje június 26-án lejár, ha eddig nem kapnak választ, akkor benyújtják a bírósági keresetet, mondta el kérdésünkre Hüttl Tivadar, a TASZ Adatvédelem és információszabadság programvezetője.
A szervezet adatkérése egy negyedik szerződésre is kiterjed: az NFM-től kérték, hogy küldjék meg nekik a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-vel, a Századvég Politikai Iskola Alapítvánnyal és a Strategopolis Stratégiai elemző és kommunikációs Kft.-vel kötött, közvélemény-kutatási feladatok, szakpolitikai kutatással alátámasztott tanácsadási, illetőleg tanulmánykészítési feladatok, továbbá kommunikációs-stratégiai tanácsadási feladatok ellátására irányuló vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó fél által készített minden teljesítés másolatát. Emellett kérték a havi teljesítésről szóló részteljesítési jegyzőkönyveket, és tájékoztatást arról is, hogy hogy összesen mennyi vállalkozási díjat fizetett ki az állam a megbízott vállalkozásoknak. A Századvég, mint az azt Index korábban megírta, milliárdos nagyságrendű megbízást kapott 2014 végéig. | [
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [
"Társaság a Szabadságjog",
"Századvég Gazdaságkutató Zrt.",
"TASZ Adatvédelem és információszabadság",
"Strategopolis Stratégiai elemző és kommunikációs Kft.",
"DLA Piper",
"Századvég Politikai Iskola Alapítvány",
"Horváth és Társai Ügyvédi Iroda"
] |
Bár több induló is kedvezőbb árajánlatot adott be, így is a Fidesz kedvenc biztonsági cége őrizheti a Nemzeti Sportközpontok létesítményeit. A sajtóhírek szerint több kormánypárti politikussal is jó kapcsolatot ápoló Varga Lajos cége, a Valton-Sec Kft. ezúttal konzorciumban, a Target Group Facility Management Zrt.-vel közösen húzta be a megbízást.
hirdetés
A Nemzeti Sportközpontok még év elején írt ki közbeszerzést: hét településen összesen több mint húsz épület biztosítására 27 embert kértek. A felhívásra hat ajánlat érkezett, ezek közül azonban egyet érvénytelennek minősített a kiíró, mivel a 25 milliós árat túl alacsonynak ítélték meg. A többiekhez képest ez valóban így volt: a második legolcsóbb is jó harminc százalékkal többet kért volna. Ez azonban még mindig nem a Valton, ők ugyanis – ha az érvénytelen ajánlatot is figyelembe vesszük – csak a negyedik legalacsonyabb árajánlatot adták, és az ebben a rangsorban ötödik helyen végző pályázót is mindössze 39 forinttal előzték meg.
Az ár azonban csak hatvan százalékban számított bele a döntésbe, az értékelésnél adott pontszám maradék negyven százaléka különböző, elég szubjektívnek tűnő tényezőkből jött össze. A "személy és vagyonőrök ellenőrzésére alkalmazni kívánt módszerek és műszaki megoldások", illetve a "toborzási, kiválasztási, felkészítési és munkába állítási folyamat" kidolgozottságában pedig a Valton és partnere verhetetlennek bizonyult. Olyannyira, hogy ezekre majdnem kétszer annyi pontot kaptak, mint a második legjobb, és durván ötször annyit, mint a legalacsonyabb érvényes árajánlattal pályázó konkurens. Így hiába lett volna ez utóbbi 2,6 millióval olcsóbb, végül 35,2 millió forintért Varga Lajos cége őrizheti a sportlétesítményeket.
Bár a Valton főként az állami ünnepségek biztosításával szerzett nevet magának, mostanra a sport területén is komoly referenciákat tudnak felmutatni. A vizes világbajnokságon például lényegében az összes őrzés-védelmi feladatot ők kapták. A Duna Aréna teljes körű vagyonvédelmét 244 millióért, az eseményhez köthető biztonsági szolgáltatásokat 1,1 milliárdért látja el a cég. Emellett ők védik a szervező vállalatot, a Bp2017 Kft.-t is, így összesen 1,4 milliárd forintot kaszálnak a vb-n.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.07.04. | [
"Target Group Facility Management Zrt.",
"Valton-Sec Kft."
] | [
"Nemzeti Sportközpontok",
"Magyar Nemzet",
"Bp2017 Kft."
] |
Politikusokhoz közvetlenül kötődő cégek 1997 és 2013 között közel 16 ezer közbeszerzési eljárásban nyertek. Baloldali kormányok alatt a baloldali, jobboldali kormányok alatt a jobboldali győztesek aránya nőtt. Sosem volt még ilyen könnyű közbeszerzési adatok között keresni.
Ha van széles körben elfogadott politikai nézet ma Magyarországon, az valószínűleg az, hogy a közbeszerzés a korrupció melegágya. Anekdotákat mindenki ismer, és szívesen szörnyülködünk a másik oldal borzasztó túlkapásain. De vajon számszerűsíthető-e a politikai kapcsolatok fontossága a közbeszerzésekben?
Érdekes közbeszerzésre bukkant? Ha a kozbeszerzes.ceu.hu oldalon ön is talál gyanús közbeszerzést, írja meg nekünk a tema@mail.index.hu címre.
A válasz: igen. A közbeszerzésben részt vevő és nyertes cégek – így a tulajdonosok, az aláírási joggal rendelkezők és a felügyelőbizottság – adatai nyilvánosak, bár közvetlenül csak nehézkesen kutathatóak. Hogy a magunk és mások kutatásait elősegítsük, összeállítottuk és a kozbeszerzes.ceu.hu oldalon nyilvánosságra hozzuk a közbeszerzési hirdetmények rendszerezett és kereshető adatbázisát. A hirdetményekből kinyertük a legfontosabb jellemzőket, ezeket egységes formátumra rendeztük, és az egyes szereplőkhöz tartozó közbeszerzéseket összekapcsoltuk. A politikai hátszél vizsgálatához az adatbázis mindegyik cégét a vezetők és tulajdonosok politikai kötődései alapján baloldali, jobboldali vagy semleges cégként kategorizáljuk (hogy pontosan hogyan, arról a keretezett módszertan ad leírást).
Hogyan kötjük pártokhoz a cégeket? Viszonylag egyszerű algoritmust használunk: ha szerepel az adott cég képviselői (vezetői és tulajdonosai) között olyan, aki pártszínekben indult valamelyik parlamenti vagy önkormányzati választáson, akkor őt az adott párthoz kötjük. Csak az egyértelmű politikai kötődéseket használjuk, így a rendszerváltás korai éveinek mai szemmel furcsa koalícióinak (például a Fidesz-SZDSZ-nek) és a nem parlamenti pártoknak (például a Derecskei Gazdakörnek) a jelöltjei kiesnek a mintából. Az oldalakat a pártok mai identitása szerint határozzuk meg, vagyis a Fideszt (és koalíciós partnereit) jobboldalinak, az MSZP-t (és az SZDSZ-t) baloldalinak vesszük. A vállalat pártkötődését akkor tekintjük baloldalinak, ha a baloldali kötődésű képviselői legalább kétszer annyian vannak, mint a jobboldali kötődésűek. Ha sem bal-, sem jobboldali kötődésűek nincsenek a cég vezetésében, vagy nagyjából egyforma arányban szerepelnek, akkor a vállalatot semlegesnek tekintjük. Ha a név alapján nem egyértelmű, hogy a cégképviselő és a politikai jelölt ugyanaz az ember, akkor a név gyakorisága, valamint a lakóhely és a választási körzet egybeesése alapján valószínűsítjük az egyezést.
Az alábbi ábra a baloldali kötődésű cégek arányát mutatja a benyújtott és a győztes, valamelyik oldalhoz köthető (tehát nem semleges) közbeszerzési ajánlatok között, 1997-től kezdve, évente. Az évek júniusban, a politikai elit cserélődésekor kezdődnek, így az ábrán lévő függőleges vonalak viszonylag pontosan választják el az egymást követő politikai ciklusokat.
Az 50 százalék azt jelenti, hogy a bal- és a jobboldali pártkötődésűek egyenlő arányban nyernek (illetve pályáznak). Az ennél magasabb érték azt jelenti, hogy a pártokhoz köthető ajánlatok közül a baloldaliak vannak előnyben (ha a nyertes pályázatokat nézzük), illetve hogy ők az aktívabbak a pályázásban (ha a beadott pályázatokat vesszük). Az ábra 72 ezer beadott és 16 ezer nyertes pályázat alapján készült, így amit az adatok alapján tendenciának látunk, az valóban az, nem csak a sokszor hallott, de valójában elszórt jelenségek nagyvonalú kivetítése.
Az ábra alapján megállapítható, hogy a közbeszerzések nyertesei követik a kormányzati ciklusokat: a baloldali kötődésű győztesek aránya a Horn-kormány alatt még meghaladja az 50 százalékot, az első Orbán-kormány alatt gyorsan csökken, aztán a Medgyessy–Gyurcsány-korszak alatt visszaemelkedik a Horn-kormány alatti csúcs fölé, és végül a második Orbán-kormány alatt ismét jelentősen visszaesik.
Mi magyarázza ezt a mintát? Adataink szerint a gazdaság egészében a bal- és jobboldali cégek száma nagyjából megegyezik, és méretük és termelékenységük is hasonló. Ez a tény azt sugallja, hogy ha nem lenne politikai részrehajlás, akkor a baloldali győztesek aránya végig az 50 százalékos szint környékén kellene lebegjen. (A levezetett összefüggés természetesen a jobboldalinak nevezhető cégekre is igaz, csak az ábra időben lenne fordított. A 2010 utáni kiemelkedés oka nem világos, a legvalószínűbb, hogy a a baloldali cégek visszaszorulása a 2010 előtt is megfigyelhető ciklusszerű emelkedéshez hasonlóan nem egyik napról a másikra, hanem lépcsőzetesen zajlik.)
Az ábra legtermészetesebb értelmezése az tehát, hogy mindkét oldal közbeszerzési döntéseit részben politikai szempontok vezetik.
Számokban kifejezve a részrehajlást, a pártokhoz köthető közbeszerzések között a ciklus végére mindkét oldalnak nagyjából 60-40 arányban húz maga felé a keze.
Az ábrának más tanulságai is vannak. Megfigyelhető, hogy a politikai elit cserélődése csak lassan érezteti hatását, a kormánypárthoz közeli cégek nyerési esélyei a ciklus alatt fokozatosan javulnak. Ez valószínűleg azért van így, mert a párthoz kötődő cégek kiépítése, a politikai kapcsolatokkal rendelkező cégvezetők becsatornázása időigényes folyamat. Ebben van némi különbség a ciklusok között: a Fidesz kormányok alatt gyorsabban megy az átrendeződés, úgy tűnik, ők hatékonyabban fordítják meg a közbeszerzések tendenciáit. Végül pedig az is szembetűnő, hogy a benyújtott pályázatok összetétele is igazodik a politikai ciklushoz, talán azért, mert a cégek megértik a nyerési esélyeik változását, és reagálnak rájuk.
A politikai hátszél szerepe a közbeszerzésben sajnos nem csak városi legenda.
Reméljük, hogy a kozbeszerzes.ceu.hu, és általában a nyilvánosság ellenőrzése, segít a közpénzeket ésszerűbben és hatékonyabban elkölteni. | [
"MSZP",
"Fidesz"
] | [
"Derecskei Gazdakör"
] |
Egészen elképesztő csalások mehettek az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) szolnoki sulijában, a RomNet olyan pénzügyi elszámolásokról ír, amikben első ránézésre is kamu tételek szerepeltek. Így például az iskolában a papírok szerint
945 ezer forintért vásároltak egy benzines fűnyírót,
850 ezer forintért másoltattak kulcsokat,
930 ezer forintért vettek ragasztót,
és egyetlen tanév alatt 4 millió forintot költöttek krétára.
Ez utóbbi a hét évfolyamot működtető suliban azt jelentené, hogy minden osztály, minden nap 211 darab krétát használ el, ami nem hangzik túl valószínűnek.
A RomNet beszélt az egyik beszállító céggel, ahol azt mondták, hogy
“kapcsolatban állnak az iskolával, és rendszeres árubeszállítói az intézménynek, de csak a gyanús összegeket tartalmazó számlákat – az általunk leadott számla sorszámok alapján – nem találták."
Volt, hogy a papírbolt 1717 forintnyi krétavásárlásról tudott, miközben a papírokban ugyanarra a napra krétára 850 ezer forintos tétel szerepelt.
A dologban a legaljasabb húzásnak mégsem ezek a lenyúlások látszanak, hanem az, hogy az ORÖ, miután a szolnoki kormányhivatal vizsgálatot indított a suli ellen, bejelentette, hogy feljelentést tesznek, és a jövőben nem kívánják támogatni az intézmény. Így az itt tanuló gyerekek jövője egyelőre bizonytalan, szeptemberben szinte biztosan nem folytathatják ebben a suliban.
Az iskola – legalább is az órarend szerint – benne volt a botrányos HID programban is, amiben például a szegények felzárkóztatására szánt pénzből például gellérthegyi irodát vásároltak.
“Gyanúsnak tekinthető számlakifizetések és anyagbeszerzések az ORÖ más iskoláiban is fellehetők. A RomNet birtokába jutott összesítésből az látszik, hogy az ORÖ bőkezűen támogatta és segítette a főként hátrányos helyzetű, roma származású gyermekek nevelésével foglalkozó iskolákat. Ezek között kiemelkedik Farkas Flórián lakhelyén működő szolnoki iskola, amely az összesítés alapján mintegy kétmillió forintért vásároltak kávét, egymillió forintért ásványvizet, de több százezret költöttek cukorra, citromlére is. A jó munka és kiváló eredmények elismerését jelentheti, hogy 756 ezer forintért vettek emléklapot és okleveleket a Dr. Hegedűs T. András iskolának." | [
"Országos Roma Önkormányzat"
] | [
"Dr. Hegedűs T. András"
] |
A BRFK két, párhuzamosan futó nyomozás keretében hatvan cég százhúsz gyanús tanácsadói szerződését vizsgálná, azonban eddig a kért dokumentumoknak csak a negyedét adta át a BKV. A rendőrség azt mondta: nem várhatnak a végtelenségig, ha a BKV a törvényes határidőn (30 napon) belül nem adja át a kért iratokat, ők mennek értük.
Nehéz számon tartani, hogy ki mindenki tett már feljelentést a Budapesti Közlekedési Vállalat gyanús tanácsadói szerződései és botrányos végkielégítési gyakorlata miatt. Bodnár Zsolt dandártábornok, Budapest főkapitányának bűnügyi helyettese a Népszabadság kérdésére elmondta: egy magánszemély (névvel és címmel tett) feljelentése alapján a rendőrség már a tavasszal nyomozást rendelt el a BKV gazdálkodásával öszszefüggésben. Két, párhuzamosan zajló büntetőeljárás keretében vizsgálják a céget: az egyik nyomozás a BKV végkielégítési gyakorlatát, a másik a különböző tanácsadói szerződések törvényességét vagy jogszerűtlen voltát hivatott tisztázni. A tavasz óta nyilvánosan bejelentett feljelentéseket (amelyek közt jelentősek az átfedések) már e két, folyamatban lévő nyomozáshoz egyesítik.
Bodnár Zsolt egyebek mellett elmondta, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi főosztálya az eddigi adatok alapján 60-65 vállalkozásnak a BKV-val fennálló, körülbelül 110-120 taácsadói szerződését vizsgálja. Az eljárás keretében mindenekelőtt azt tisztázzák, hogy a szerződések és a kifizetések mögött volt-e teljesítés, vagy a semmiért fizetett a BKV az érintett vállalkozásoknak. Majd különböző szakértők bevonásával azt tisztázzák, hogy a tanácsadók munkája ér-e annyit, mint amennyit a cég fizetett érte. Végül pedig, hogy az adott tanácsra és tanulmányra, felmérésre, vizsgálatra valóban szüksége volt-e a BKV-nak.
A nyomozás keretében vizsgálják - Bodnár Zsoltot idézve - "a szerződő felek esetleges mögöttes kapcsolatát" is. Vagyis azt, hogy az adott tanácsadó cég nem azért kapta-e meg az adott megbízást, hogy a munka végeztével tiszteletdíjának egy részét visszajuttassa a megbízónak. A tábornok nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a tanácsadói szerződések és a végkielégítések ügyében hűtlen kezelés miatt folyó eljárásban később egyeseket sikkasztással vagy csalással is meggyanúsítanak.
Csakhogy, bár a feljelentők egyre növekvő táborához tartozik a BKV jelenlegi vezetője is, a közlekedési vállalat nem siet a rendőrség által hivatalosan bekért iratok átadásával. Szűkös fénymásoló-kapacitásukra hivatkozva eddig csak a nyomozáshoz bekért iratok negyedét adták át a BRFK-nak. Ez az érvelés azért is meglepő, mert egy cég gépenként 60 ezer, azaz összesen körülbelül húszmillió forintért készített fénymásoló-állapotfelmérést a BKV megbízásából. Kocsis István, a közlekedési vállalat jelenlegi vezérigazgatója épp emiatt tett feljelentést a rendőrségen.
Hasonló horderejű gazdasági bűnügyekben a rendőrség általában nem "bekéri" a szükséges iratokat, hanem házkutatást tart, és lefoglalja azokat. Bodnár arra a kérdésre, hogy ebben az esetben miért nem így járnak el, azt válaszolta: a BKV sértett és feljelentő is egyben. Ilyenkor a rendőrség abból indul ki, hogy a sértett is érdekelt a nyomozás mielőbbi eredményes befejezésében, ezért segíti a nyomozó hatóság munkáját. Az eljárási törvény lehetőséget ad arra, hogy a rendőrség bekérje a nyomozáshoz szükséges iratokat, bizonyítékokat. Ilyenkor 30 napon belül kell a nyomozó hatóságnak megküldeni a kért dokumentumokat.
Bodnár nem tart attól, hogy a BKV a mundér becsületét védendő, fontos iratok visszatartásával ellehetetlenítené a nyomozást.
- Természetesen nem várunk a végtelenségig az iratokra - mondta. - Az ilyen esetekben az a gyakorlat, hogy ha ésszerű határidőn belül nem kapjuk meg a kért anyagokat, magunk megyünk értük, és valamennyit lefoglaljuk.
BKV: folyamatosan küldjük az iratokat
Cikkünk megjelenétést követően, hétfőn a BKV azt közölte az MTI-vel: folyamatosan küldik a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak (BRFK) a hatóság által bekért iratokat. Állításuk szerint eddig minden kérést "messzemenően és a lehető legrövidebb időn belül teljesítettek". Emlékeztettek arra: a BRFK szeptember 16-án faxon kereste meg a BKV-t, hogy a jelenleg is folyó eljáráshoz 61 gazdasági társaság, magánszemély szerződésének és azokhoz tartozó egyéb iratokat, és a belső ellenőrzés által készített dokumentumokat juttassa el a rendőrséghez. Szeptember közepe óta folyamatosan teljesítik a rendőrség kérését - írták. Több ezer oldal szerződést és kapcsolódó iratokat adott át eddig a BKV a BRFK-nak mind papír, mind elektronikus formában - olvasható a BKV közleményében. Hozzátették: a BKV továbbra is mindenben együttműködik a BRFK-val és elősegíti a nyomozás mielőbbi lefolytatását. | [
"BKV"
] | [
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"Budapesti Közlekedési Vállalat"
] |
A Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) közvilágítás-korszerűsítési pályázatok ügyében lezajlott vizsgálatának egy újabb dokumentumát hozta nyilvánosságra az MSZP: a kalocsai polgármesternek címzett levelet, amelyben kísértetiesen hasonló módon írják le a csalást, mint a korábban már nyilvánosságra hozott szolnoki dokumentumban: már a pályázat kiírásánál ott voltak azok az emberek, akik az Elios Innovatív Zrt. győzelmében voltak érdekeltek, és be is avatkoztak.
hirdetés
A szolnoki és a kalocsai pályázat egyszerre zajlott, és a módszer is ugyanaz volt: 2013. február 11-én volt az EU-s pályázat leadási határideje, de három nappal korábban az irányító hatóság módosította a pályázat egyik mellékletéhez tartozó Excel-táblát. Ez a módosítás tette lehetővé, hogy a megtérülés számításánál a korábbi 50 ezer helyett 100 ezer órás üzemidőt számoljanak a ledes világítótestekre. Ez műszakilag nincs megalapozva, de csak így jött ki a projekt 15 éves megtérülése.
Az úgynevezett indikatív ajánlatot – amely alapján be kellett lőni, hogy nagyjából mennyibe fog kerülni a korszerűsítés – Kalocsán ugyanúgy késve, hiánypótlásként adták be, mint a szolnoki pályázat esetében, ugyanaz a három cég szerepelt benne, és ugyanúgy egy ember írta őket: egy matematikai módszer segítségével a gyengébb ajánlatok minden részletükben 5, illetve 7 százalékkal magasabb árat tartalmaztak, mint a legjobb.
A pályázat egyik mellékletének, a lámpák javasolt számáról és költségeiről szóló táblázatnak az egyik társszerzője Mancz Ivette volt, az Elios közvilágítási igazgatója, vagyis a későbbi kivitelező adta meg az önkormányzat nevében azt is, pontosan mire pályáznak. Mancz adott ajánlatot annak a társaságnak a nevében is, amely a projekt zárását végezte, vagyis még az ellenőrzés is körön belül maradt.
Kalocsán is felbukkan még egy személyi összefonódás: Hamar Endre egy időben Tiborcz István üzlettársa, az Elios társtulajdonosa volt. Cége, a Sistrade Kft. pedig a közbeszerzés kiírásához szükséges műszaki dokumentációt és az engedélyes terveket készítette, vagyis gondoskodott róla, hogy a tender pontosan úgy legyen kiírva, ahogy az Eliosnak megfelelő.
Az OLAF – a 24.hu által idézett jelentés szerint – harmincöt EU-s közvilágítási projektet vizsgált meg. Mindegyikben felmerült a visszaélés gyanúja, de tizenhét pályázatnál egyenesen úgy találták, hogy szervezett csalási mechanizmust építettek ki. Az Elios Innovatív Zrt. egy időben Tiborcz István, a miniszterelnök veje érdekeltségében állt, és akkor is tagja volt az igazgatóságban, amikor nem volt tulajdonos. Tulajdonrészét a becslések szerint nagyjából hárommilliárd forintért adhatta el 2015-ben. | [
"Sistrade Kft.",
"Elios Innovatív Zrt."
] | [
"Csalás Elleni Európai Hivatal"
] |
Valamivel több mint egy kilométernyi utat újíthat fel Felcsúton a Duna Aszfalt Kft., hacsak valamiért nem zárják ki a céget a munkára kiírt tenderből. A felkért vállalatok közül ugyanis a tiszakécskei társaság adta a legkedvezőbb ajánlatot: a két részből álló munkát összesen 133,2 millió forintért vállalták. A Duna Aszfalt annak a Szíjj Lászlónak a cége, aki állandó üzlettársa és barátja a Felcsútot korábban hét évig polgármesterként irányító, és azóta is a településen élő Mészáros Lőrincnek.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖt év alatt 91 milliárdnyi profitot termelt Simicska Lajos útépítő utódjaTöbb mint 157 milliárdnyi árbevételt és 24,4 milliárdos profitot hozott 2019-ben a Duna Aszfalt. Ez nemcsak a cég, hanem a teljes magyar építőipar történetében rekord.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKilencvenmilliárdért építi meg az új Duna-hidat Paksnál a kormány kedvenc útépítőjeA hídra főleg a paksi atomerőmű bővítése miatt van szükség, és 25 kilométernyi utat is építhet hozzá a Duna Aszfalt a következő három évben.
Az összesen hét utcát érintő felújításra még májusban írt ki közbeszerzést a helyi önkormányzat, és a tenderre öt céget hívtak meg. Bár ez nem evidencia, de ezúttal minden erre felkért vállalat adott is le ajánlatot, amelyek igen szűk sávban, 133 és 140 millió forint között szórtak.
A meghívott cégek ráadásul méretüket tekintve elég különbözőek voltak. A Duna Aszfalt Simicska Lajos bukása óta a kormányzat kedvenc autópálya-építője, a legnagyobb útépítő cég jelenleg az országban. Az előző évüket például 157 milliárdos árbevétellel és 24 milliárdos nyereséggel zárták, de azóta is megszereztek egy 90 milliárdos közbeszerzést. Magyarul a néhány százmilliós falusi utak építése nem igazán az ő szintjük. A 2018 eleje óta elnyert 50 közbeszerzésükből mindössze hat volt ennél kisebb összegű.
Elég nagy játékos a Soltút Kft. is, amely szintén számos milliárdos állami tendert húzott már be, de ők azért jóval gyakrabban vesznek részt kisebb, néhány tíz, esetleg százmilliós állami projektekben. A másik három meghívott cég pedig hozzájuk képest kis szereplő, még ha a részben állami tulajdonban lévő Kötiviép’B Kft-nek volt 10 milliárd feletti éve is. Az elmúlt 3-4 évben azonban 2 és 8 milliárd között mozgott a vállalat árbevétele, a Mega-Sped Kft. és az Aqua-General Kft. pedig ennél is kisebbek, többnyire kifejezetten a felcsútihoz hasonló méretű projektekre specializálódtak.
Utóbbi cégnek ráadásul a Duna Aszfalttal is lehet tapasztalata, hiszen a Szíjj Lászlóék számára hazai pályának számító Tiszakécskén futottak be egy út és vízépítési munkákra kiírt tenderen, ahol a keretmegállapodást mások mellett velük és a Duna Aszfalttal is aláírta a település.
A mostani felcsúti tenderen azonban a Duna Aszfalt mellett más nem igazán tudott labdába rúgni: nem csak árban adták ők a legalacsonyabb ajánlatot, de a többi szempont*Jótállás, szakmai tapasztalat, hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatása szerint sem volt egyetlen induló sem jobb náluk. A felújítás egyébként nem a főutat érinti, hanem néhány keskenyebb mellékutcát, mások mellett azt a Rákóczi utcát is, amely a helyi Pancho Arénánál végződik.
A 130 milliós összköltség egyébként elég jelentős tételnek számít még a minden bizonnyal méretéhez képest elég nagy büdzséből gazdálkodó felcsúti önkormányzatnak is. A település az elfogadott rendelet szerint az idén 1,43 milliárd forintot költhet, azaz a mostani útfelújítás a teljes költségvetés egytizede. Az ingatlanfelújításokra szánt keretnek viszont több, mint a fele, erre ugyanis 240 milliót különítettek el.
Közélet Duna Aszfalt Felcsút Szíjj László Olvasson tovább a kategóriában | [
"Duna Aszfalt Kft."
] | [
"Mega-Sped Kft.",
"Soltút Kft.",
"Aqua-General Kft.",
"Kötiviép’B Kft"
] |
Az eredeti határidő június volt, de az is csoda lenne, ha a következő szezonra elkészülne a Velencei-tó kapuja beruházás, amelynek keretében a velencei szabad strand és a hajókikötő környékét, egy húszhektáros partszakaszt újítanának meg. A munka néhány hete teljesen leállt.
Kihalt a velencei strand. Nem a fürdőzők hiányoznak az őszi hidegben, hanem a munkások: a tóparton lázas kivitelezésnek kellene folynia, hiszen a korábbi ígéretek szerint még az őszön befejeződne a "Velencei-tó kapuja" elnevezésű nagyszabású idegenforgalmi projekt. Ez ráadásul már a módosított határidő volt, eredetileg júniusban kellett volna átadni a közönségnek a megújult strandot. Ma már az is csoda lenne, ha a következő szezonban kinyithatna a létesítmény.
Vajon mi változik itt szezonkezdésig?
A "Velencei-tó kapuja" tíz elemből álló komplex turisztikai beruházás, amelynek keretében megújul egy húszhektáros partszakasz: a velencei szabad strand és a hajókikötő környéke. Felújítják a közműveket, homokos lidót, sétányokat, fedett korzót, gyaloghidat, játszóteret és egy 5500 négyzetméteres szolgáltatóházat alakítanak ki. A 2,2 milliárd forintos fejlesztésre a velencei önkormányzat 1,5 milliárd forintos uniós támogatást nyert el.
A munkaterületről azonban néhány hete levonult a kivitelező K+K Bau Zrt., miután felszámolás indult ellene. Ezzel már a sokadik csapás érte a beruházást, hiszen a projekt tavaly nyár óta támadások kereszttüzében áll. Az akkor színre lépett ellenzők azt mondták, a beruházás soha nem térül meg, a tervezett évi 418 ezres látogatólétszám ugyanis irreálisnak tűnik, hisz jelenleg évente összesen 120 ezren keresik fel a tó környéki településeket.
A munkálatok leállásának hírére újabb vita robbant ki, leginkább arról, hogy mi legyen a tóparti torzóval. A velencei önkormányzaton belül éppenséggel nincsenek törésvonalak, hiszen ellenszavazat nélkül úgy döntöttek, mindenképpen befejezik a projektet, ám a térség fideszes országgyűlési képviselője, L. Simon László váratlanul nekiment a városvezetésnek.
– A kudarcért a felelőtlen polgármester és az őt támogató városatyák a felelősek, ezért Oláhné Surányi Ágnesnek azonnal le kellene mondania a tisztségéről, Velencén pedig időközi választásokat kellene kiírni – mondja L. Simon, aki szerint a projektet át kell terveztetni, az átalakított tervek alapján be kell fejezni, ehhez viszont Brüsszelt is meg kell győzni, hogy ne vonja vissza a már odaítélt uniós támogatást. – A kormány segítene Velencének, hogy kilábaljon ebből a válságból, de csak akkor, ha új, hiteles vezetője lesz a városnak, aki nem a beruházás befejezését erőlteti, hanem képes együttműködni a tőle eltérő véleményt megfogalmazókkal is.
Oláhné Surányi Ágnes – aki 1994 óta független polgármesterként irányítja Velencét, korábban azonban tanácselnök volt a településen, így sokan ma is baloldali politikusként tartják számon – érthetetlennek tartja L. Simon "kirohanását".
– Szeretném azt hinni, hogy egy uniós projekt sorsa Magyarországon ma nem attól függ, hogy a kormányzatnak tetsző vezetés irányítja-e az adott települést – mondja a polgármester.
L. Simon László szerint azonban azt azért ne várja el tőle a városvezető, hogy támogasson egy olyan megoldást, amivel nem ért egyet. A honatya úgy véli, a projektet legalább 300 millió forinttal alultervezték, egyelőre nem látszik, honnan teremthető elő a hiányzó pénz. A legsúlyosabb problémának ugyanakkor azt tartja, hogy a város előlegként több százmillió forintot fizetett a kivitelező cégnek, és most már esély sincs arra, hogy a csődbe ment társaságtól visszaszerezzék a pénzt.
Oláhné Surányi Ágnes szerint a fideszes honatya kritikája csúsztatás.
– A projekt költségvetését nem terveztük alul, ha nincs ez a csőd, az eredetileg tervezett összegből megépülhetett volna a "Velencei-tó kapuja" –állítja a polgármester, aki szerint az előleg kifizetése jogszabályi előírás volt, 549 millió forintot át kellett utalni a munka megkezdésekor, ám mivel a projekt 27,5 százalékos készültségen leállt, így 382 millió forint valóban a kivitelezőnél ragadt.
– Csakhogy ezért az önkormányzatot terheli a felelősség, amiért nem kértek bankgaranciát egy olyan cégtől, amellyel szemben egyébként mások már 2008-ban is kezdeményeztek felszámolást – mondta L. Simon, aki elképesztőnek nevezte, hogy az államkincstár a velencei önkormányzat jóváhagyásával még az idén október 10-én is átutalt egy 34millió forintos összeget a felszámolás alatt álló kivitelezőnek.
Oláhné Surányi Ágnes szerint a bankgarancia kikötését "az előkészítő és ellenőrző szakértők nem tartották reális opciónak". Azt viszont a polgármester is elképesztőnek tartja, hogy a kincstár még október 10-én is utalt pénzt a felszámolás alatt álló cégnek.
– Ennél már csak az elképesztőbb, hogy ennek felelősségét L. Simon László a velencei önkormányzatra kívánja hárítani, miközben a szóban forgó utalást az önkormányzat írásban kifejezetten megtiltotta –tette hozzá a polgármester, aki szerint a kivitelező által "lenyelt" pénzt a város valamilyen pénzügyi megoldással (például ingatlaneladásból) képes lesz kigazdálkodni.
Könnyen lehet, hogy további eljárások is indulnak: L. Simon László elmondta, jogi szakértőkkel vizsgáltatja a beruházás dokumentumait, és a bankgarancia nélkül kifizetett százmilliók miatt feltehetőleg hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tesz majd.
Oláhné Surányi Ágnes szerint a projektet az elmúlt években az összes létező hatóság ellenőrizte már, és eddig mindent rendben talált. Biztos benne, hogy a számtalan támadás ellenére gyorsan sikerül kiválasztani az új kivitelezőt, és akár már jövő nyáron megnyithatják a "Velencei-tó kapuját". Hozzátette: az önkormányzaton nem fog múlni a projekt befejezése, amit az egyetlen lehetséges és ésszerű megoldásnak tart. | [
"K+K Bau Zrt."
] | [] |
Adnan Polat lett az egyik ügyvezetője, és az ő amszterdami érdekeltsége a tulajdonosa a frissen létrejött DNN Solar Partners Kft. tanácsadócégnek.
150 ezer eurós törzstőkével jegyeztetett be tanácsadócéget a belvárosi Sas utcába a milliárdos Adnan Polat török üzletember. A DNN Solar Partners Kft. másik ügyvezetője Polat régi partnere, Karakus Suat Gökhan, aki Polat magyar kereskedőház-üzemeltető cégét is vezeti. Az új kft. az amsterdami HBRE International Investments B.V. tulajdona.
A HBRE igen aktív magyarországi befektető, zömében ingatlancégekben érdekelt. Tavaly márciusban szálltak ki a volt Postabank-székházat átvevő AMX Nador House Kft.-ből, amely jelenleg Pharaon-Kappa néven fut, s amelyben annak ellenére nincsen tulajdonosváltozás – a néhai Gaith Pharaon bizalmi embere, Abu Namous közvetett érdekeltsége -, hogy Pharaon állítólag időközben elhunyt.
Polat, aki a mindkettejük által kedvelt labdarúgás révén, a 2005-ös isztambuli BL-döntő napján ismerkedett meg Orbán Viktorral, immár ezer szállal kötődik a magyar miniszterelnöki famíliához. A József nádor téri bankszékház-ügyletben érintett volt például Tiborcz István, Orbán veje is, egy másik rokont – Lévai Anikó unokaöccsét, Szeghalmi Balázst – pedig az Adnan által üzmeltetett izmiri magyar kereskedőház foglalkoztatta egy tavaly őszi cikk szerint. Miközben Adnan a Magyar Nemzeti Kereskedőháztól kapta az üzemeltetés lehetőségét.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"DNN Solar Partners Kft."
] | [
"HBRE International Investments B.V.",
"AMX Nador House Kft.",
"Magyar Nemzeti Kereskedőház"
] |
Fel kell készülnünk a mínusz 10 fokra is
Kapóra is jött a kifogás: az M0-s déli szektorában tervezett építkezésekre az unió tavaly lezárult költségvetési ciklusában nem maradt pénz. Ekkor állítólag Tasó László, az NFM államtitkára sietve kezdeményezte is a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. éppen folyamatban lévő közbeszerzésének leállítását. Azzal érveltek, hogy a Közlekedési operatív program forrásait a kormány egyéb beruházásai felemésztették, ezért az M0-s felújítására 2015 után, az Integrált közlekedési operatív program (IKOP) keretében kerülhet sor.
És így is lett. Az legalábbis biztos, hogy a kormány az IKOP számlájára építkezne az M0-s déli szektorában. Legfeljebb arra nincs még válasz, hogy az idén novemberre ígért közbeszerzési kiírásban is egyetlen projektként szerepel-e majd az autó pálya burkolatának és hídjának újjáépítése, vagy az egy évvel ezelőtti érvekre emlékezve, a "verseny szélesítése" érdekében részekre bontják a beruházást. Bárhogy lesz is azonban, egyre valószínűbb, hogy a közbeszerzésekből való kizárása miatt pereskedni kényszerülő Közgép nem lehet ott a 30-35 milliárd forint költséggel megvalósítható projektért versenybe szálló ajánlattevők között. A joggyakorlat ugyanis kétségessé teszi, hogy három-négy hónap alatt jogerős bírósági ítélet születhet.
Az autósok számára a sztráda építőjének kiléténél fontosabb, hogy Dunaharaszti és Nagytétény között a jövő nyáron hosszú időre elbúcsúzhatnak a kényelmes, irányonként háromsávos autózástól: a 2016-ban felvonuló útépítők 2019 áprilisáig biztosan maradnak. A harminckét hónaposra tervezett építkezés ideje alatt pedig visszatérhet az M0-s szélesítése előtti időket idéző rémálom. A jelenleg hat sávon zajló kétirányú forgalmat a hídépítés idejére biztosan a fél pályára terelik. A burkolatcsere munkaterületei mellett esetleg meg lehet majd úszni egyszerű sávlezárásokkal, sávelhúzásokkal és az ezekkel járó rendszeres torlódásokkal. | [
"Közgép"
] | [
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt."
] |
Túlvállalta magát útdíjtenderen dolgozó irodistái számlájára az Állami Autópálya Kezelő. Munkatársai és tanácsadói a hétvégén is dolgozhatnak, ha határidőre végezni akarnak a 42 milliárd forint keretösszegű gyorsított közbeszerzésre beérkező részvételi jelentkezések értékelésével.
Szerdán 11 óráig jelentkezhetnek a pályázók a megtett úttal arányos tarifákat számlázó, elektronikus díjszedő rendszer kiépítésére az ÁAK Váci úti központjában. A határidő egy nap múlva jár le, a társaság közlése szerint azonban 36 cég máris jelezte részvételi szándékát. De a közbeszerzési eljárás elindítója felkészült arra is, hogy a rajtvonalnál ennél is többen sorakoznak majd fel.
Ha várakozásaik szerint alakulnak a dolgok, az nem lesz feltétlen jó hír azoknak, akik az aprómunkát végzik a 42 milliárdos útdíjtenderen. A beérkező jelentkezések felelős értékelésére ugyanis mindössze kilenc napjuk lesz. Feltéve, hogy az irodisták erre beáldozzák a szombatot és a vasárnapot is. Az ÁAK ugyanis egyértelművé tette: az október 1-ről először a hónap harmadik, majd végül tizedik napjára módosított jelentkezési határidő mellett, a jelentkezések értékelése után, a tervek szerint október 19-én, megküldik az ajánlattételi felhívást a pályázóknak.
A később támadhatatlan értékeléshez azonban nem elég arról meggyőződni, hogy a pályázó eleget tesz-e a referenciákról szóló elvárásoknak. Hogy később senki ne kötekedhessen, ellenőrizni kellene a teljes, akár több száz oldalas részvételi dokumentációt is. Ami bizony nem lesz akciódús munka.
Kilenc nap alatt 36 vagy több "pályaműnél" különösen nem. Az ÁAK mindenesetre megmagyarázta, szerinte miért kellett módosítania tendere menetrendjét. Közleményükben azt írták: a gyorsított eljárási formára vonatkozó szabályozás szerint a felhívás feladásától számítva legalább tíz napot kell adni a potenciális ajánlattevők számára, hogy részvételi szándékukat jelezzék. Ami az eredeti határidő mellett ezek szerint nem volt adott.
A további ütemterv feszített. Az ÁAK az ajánlattevőkkel kezdődő tárgyalásokat november második felében zárná le. A nyertes ajánlattevővel pedig december első felében szeződnének. Annak pedig a kelleténél is nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, hogy egy augusztus végi találkozón, a megkérdezett potenciális pályázók mindegyike reális esélyt látott a 2013. július 1-jei rendszerindításra. | [
"Állami Autópálya Kezelő"
] | [] |
Több mint hárommillió forintért vett repülőjegyet Milo Yiannopoulosnak és kísérőjének a Schmidt Mára által vezetett közalapítvány – árulták el némi spéttel az adatigénylő Vajnai Attilának. Ezzel bőven húszmillió fölé emelkedett a szélsőjobbos provokátor májusi budapesti előadásának ismert költsége.
Miami-Budapest-Miami repülőjegyet, mindjárt kettőt is vásárolt a Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány május közepén. Az egyiket Milo Yiannopoulosnak, a másikat adatvédelmi okból kitakart nevű kísérőjének. Ez derült ki a közalapítvány válaszából, amit Vajnai Attila, az Európai Baloldal – Munkáspárt 2006 elnöke közérdekű adatigénylésére küldtek.
Milo Yiannopoulos, a brit-amerikai szélsőjobbos troll májusban tartott előadást a budapesti Bálnában. A rendezvény költségei miatt Vajnai hónapok óta faggatja az eseményt szervező közalapítványt, az első adag válaszról itt írtunk cikket. Ennek lényege: Yiannopoulos előadásának honoráriuma 20 ezer dollár volt. Ezen felül a KKTTKK állta a szállodai költséget, a reptéri transzfert és még sok mást, mindösszesen 15 millió forintért, illetve az utazást is, de ennek összegét akkor még vonakodtak elárulni.
Utóbb mégis nyilvánosságra hozták a repülőjegy árát is. E szerint áfa nélkül számolva összesen 3,1 millió forintot fizettek a két személy utazására reptéri illetékkel.
A fejenként kalkulált kicsit több mint 1,5 milliós jegy első osztályon nem számít drágának, jelenleg foglalva és mindössze egy átszállással kalkulálva ennek az összegnek akár a kétszeresébe is belekerülhet az út. Sőt, a leggyorsabban megérkező járatok viteldíja turistaosztályon is millió feletti összeg lehet. A legolcsóbb, turistaosztályra szóló jegy is több százezerbe fáj ezen a viszonylaton: mármint akkor, ha pár nappal indulás előtt foglalunk (de a KKTTKK sem hagyott sok rátartást).
Ami ellenben nehezen érthető, az a kísérő: miért kellett az ő jegyét is közpénzből megvenni? Ha előadó volt, vagy a rendezvény egyéb aktív szereplője, miért nem publikus a neve, ha viszont nem, miért az adófizetők állják az utazását?
Fotó: Milo Yiannopoulos/Facebook | [
"Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány"
] | [
"Európai Baloldal – Munkáspárt"
] |
Öt naptári napon belül 25 millió forintot kéne befizetnie a Greenpeace-nek, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság egyáltalán foglalkozzon a fertői közbeszerzést megtámadó beadványával.
Többször írtunk róla, hogy a kormány a környezetvédők, az EU és az UNESCO tiltakozása ellenére tavaly elkezdte Fertőrákos közelében a Fertő Part nevű komplexum kialakítását: 34 ezer négyzetmétert építenek be, lesz szálloda, vitorlásklub, sportközpont, ökocentrum, bungalók, motelek és egyebek. Az első fázis, a part átalakítása lassan a végére ér, most a másodikra, az építkezésekre kéne kivitelezőt találni. November végén gyorsított eljárásban írtak ki egy tendert erre vonatkozóan, mondván, ha csak egy-két hétre is leállna a munka a Natura 2000-es területen, akkor "az állatvilág valamely eleme azonnal elfoglalja, birtokba veszi". Ám két hét múlva vissza is vonták ezt a közbeszerzési pályázatot, és karácsonykor írtak ki egy újat. Ezt támadta meg a múlt héten a Greenpeace.
Fertőrákos cölöpházait bontják Mészáros Lőrincék szállodaépítése miatt áprilisban. Fotó: Kaufmann Balázs / 444
Ahogy közleményükben írják, ún. igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie annak, aki ma Magyarországon meg akar támadni egy közbeszerzést. Ennek mértékét egy 2015-ben módosított rendelet állapítja meg, és a díj a beszerzés becsült értékének 0,5%-a, de legfeljebb 25 000 000 forint lehet. Ezt az összeget kellene most befizetnie a Greenpeace-nek, hogy a Döntőbizottság foglalkozzon a panaszával.
A Döntőbizottság végzéséből az is kiderül, hogy a fertői közbeszerzési eljárás második ütemének becsült értéke 35 781 669 000, tehát majdnem 35,8 milliárd forint.
Ez a jelenleg zajló, a Mészáros és Mészáros Kft. által elnyert 9,38 milliárd forint értékű munkákkal együtt már meghaladja a 45 milliárd forintot. Korábban mi is többször az eddig ismert összeget, azaz 30 milliárd forintot jelöltük meg a beruházás összköltségeként. Összehasonlításképp, ez az összes magyar nemzeti parkunk több mint 7 évi összköltségvetése - teszi hozzá a Greenpeace.
A Greenpeace Magyarország azért kérte a közbeszerzési kiírás jogellenességének megállapítását, mert szerintük az még a környezet- és természetvédelmi engedélyekben leírtaknak sem felel meg. A közbeszerzési kiírásban megadott adatok ugyanis a civil szervezet számítása szerint jóval túlterjeszkednek az engedélyezett méreteken, szinte minden egyes részelemnek nagyobb a területe, mint ami az engedélyben szerepel. A kiírásban szereplő 26 apartmanház, egy fürdőház és mintegy 150 strandpavilon építésére pedig egyáltalán nincs is engedélye a 100%-os állami tulajdonban lévő Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-nek - írják.
| [
"Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt."
] | [
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Greenpeace Magyarország"
] |
Egyik társaság sem tartotta be maradéktalanul a jogszabályi előírásokat, ezért büntetett a jegybank.
Mindegyik vizsgált zálogházi piaci szereplőnél talált hiányosságot az MNB, többek között a hitelek THM-számítására, illetve annak felső korlátjának alkalmazására vonatkozóan – írja közleményében a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank összesen 55,2 millió forint bírságot szabott ki, s kötelezte a társaságokat a hibák kijavítására.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) vizsgálatot végzett a BÁV Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-nél, a Zálog és Hitel Zrt.-nél, a Vajda Zálog Zrt.-nél, a Perun Zrt.-nél, az Uránia Zrt.-nél, az Unifinanz Zrt.-nél és a Corner Záloghitel Zrt.-nél is.
A közleményből kiderül, hogy egyik társaság sem tartotta be maradéktalanul a jogszabályi előírásokat a THM értékének meghatározása és annak felső korlátja alkalmazása során.
Emiatt pedig számos lakossági ügyfelüknek a THM felső korlátját meghaladó hiteldíjjal nyújtottak kézizálog-kölcsönt.
Ráadásul az érintett fogyasztók nem kaptak pontos tájékoztatást a zálogkölcsön igénybevétele esetén őket terhelő fizetési kötelezettségekről, továbbá rejtve maradt előttük az is, hogy a jogszabályban rögzített felső mértéket meghaladó mértékű THM mellett vették igénybe a pénzügyi szolgáltatást.
A jegybank további kisebb súlyú hibákat is feltárt az eljárása során. A jegybank a hibák miatt 7 pénzügyi vállalkozás számára összesen 7,5 millió forint felügyeleti és 47,7 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. | [
"Corner Záloghitel Zrt.",
"BÁV Pénzügyi Szolgáltató Zrt.",
"Perun Zrt.",
"Uránia Zrt.",
"Vajda Zálog Zrt.",
"Zálog és Hitel Zrt.",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Unifinanz Zrt."
] | [] |
Úgy viselkedtek a pénzügyőrök, mint a bevándorlók, és rácsodálkoztak, hogy lehúzták őket. Volt, hogy euróval fizettek, de csak 200 forintért számolták be tőlük az amúgy 310 forintos eurót.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei bevándorlóknak adták ki magukat, így tartottak sok helyen ellenőrzést a déli határszakaszon. A fináncok a napokban Szeged, Röszke, Mórahalom és Ásotthalom területén jártak. A 10 főből álló "csapat" 29 vizsgálatot tartott, amelyből 14 alkalommal tapasztaltak jogsértést – írja a NAV.
A pénzügyőrök Csongrád megye azon településeit választották ki ellenőrzéseik célpontjaként, melyeken a Szerbiából Magyarországra belépő bevándorlók tömegesen áthaladnak, és különböző szolgáltatásokat vesznek igénybe. A migránsoknak álcázott "csapat" vendéglátó-ipari egységekben, kiskereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodóknál, valamint személyszállító szolgáltatást nyújtóknál tartottak próbavásárlást. Angolul beszélve, több esetben euróval fizetve vásároltak különböző termékeket, például élelmiszereket, ásványvizet stb.
A NAV munkatársai számos jogsértést tapasztaltak. A próbavásárlások több mint felénél sem számlát, sem nyugtát nem adtak az eladók, ezen kívül az eurót jóval a piaci ár alatt, 200 forintos árfolyamon számították át. Két esetben taxiba szállt a "migráns csapat", majd útjuk végén azt tapasztalták, hogy nem kaptak semmilyen bizonylatot. Egy benzinkúton a pénzügyőröknek 200 forinttal számították át az eurót, míg a következő, szerb állampolgárságú vásárlónak már 300 forinttal.
A jogsértések miatt eljárást indítottak a pénzügyőrök, hiszen valamennyi szolgáltatás és áru ellenértéke, akár forintban, akár euróban, jövedelemnek minősül, azonban egyértelműen kiderült, hogy általában a migránsoktól származó bevétel után nem fizetnek adót.
A NAV munkatársai továbbra is fokozottan ellenőrzik az érintett területeken működő szolgáltatókat, hogy megakadályozzák az adóelkerülést és a tisztességtelen haszonszerzést. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [] |
Elrendelte a nyomozást a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság annak a vállalkozónak az ügyében, aki a közelmúltban önfeljelentést tett a jelentős részben uniós források felhasználásával 22 milliárd forintból megvalósuló csatornaberuházásnál tapasztalt visszaélések miatt. A rendőrség a nyomozás tényén kívül részleteket nem árult el. Úgy tudjuk, a feljelentőt a jövő hétre idézték be. Közben felvetődött a kérdés, hogy szerencsés-e, ha ebben az ügyben a hajdúsági rendőrök nyomoznak?
D. Gábornak, a KE-RO Jobs Kft. ügyvezetőjének – mint korábban lapunknak elmondta – abból lett elege, hogy eddig több mint hárommillió forintjába került, hogy cége elvállalt egy 110 millió forintos részfeladatot a Debrecenben és környékén zajló gigaprojektből. A saját pénzével tömögette a vállalkozása gazdálkodásában keletkezett lyukakat, amelyek nem is léteznének, ha a fővállalkozója rendben és időben kifizette volna, ami járt neki.
Hetente legalább kétszer csak azért kellett Debrecenbe utaznia a saját költségén, hogy aláírjon pár számlát, majd elmenjen a fővállalkozó ügyvezetőjével a bankba, készpénzben felvegye az általa átutalt összeget, és azt átadja neki. A fővállalkozó is egy másik cégnek az alvállalkozója, és az is csak egy alvállalkozó a láncolatban.
Soha nem kaptak annyit, mint amennyiért megdolgoztak. Az alvállalkozók, miután szinte folyamatosan csak a működés fenntartásához minimálisan szükséges összeget kapták meg, "fellázadtak", és felszámolási eljárást indíttattak a KE-RO Jobs ellen. D. Gábor ugyanezt nem tehette meg a saját fővállalkozójával szemben. Hiába építették meg ugyanis a csatornát, fektették le a csöveket, az egyes csatornaszakaszokat elválasztó átemelőaknák nem készültek el időben – azokat más alvállalkozók építették –, ezért a már kész csatornaszakaszt nem lehetett az aknákhoz csatlakoztatni, rákötés nélkül pedig a csatorna legfeljebb félkésznek mondható. Félkész csatornára nem állítható ki teljesítésigazolás, anélkül pedig nem lehet fizetni.
D. szerint nem véletlenül nem készülnek el időben az átemelőaknák. Amíg azok el nem készülnek, addig a projektgazdáknak sem kell fizetniük. Pedig a KE-RO Jobs ügyvezetője – miként azt önfeljelentésében is írta – igencsak megörült, amikor régi ismerőse alvállalkozónak hívta a projektbe. Azt hitte, egy nagyrészt uniós, kisebb részben állami s csak igen kis részben helyi önkormányzati forrásból megvalósuló beruházásnál nem lehet gond az elvégzett munkák kifizetésével.
D. szerint egyébként is hasra ütésre lett megállapítva az egyes részfeladatok teljesítéséért fizetendő munkadíj. A gépek benzinfelhasználása éppúgy, mint a bérek, azaz az elvégzett munkáról időről időre számlát kiállító alvállalkozók díjazása. Amikor kiderült, hogy egyes csatornaszakaszokat rosszul terveztek meg, és azokat az eredetileg előírt négy méter helyett hat méter mélyre kell fektetni, a fővállalkozó közölte, hogy a plusz két méter kiásását nem fizeti ki, mert arra nincs pénz a költségvetésben.
D. önfeljelentésében azt állítja, szemtanúja volt nem egy szakszerűtlen kivitelezésnek és annak is, hogy egyes részfeladatok végén a tényleges költségek kétszeresét számolták el, miközben az alvállalkozókat nem vagy csak jelentős késéssel fizették ki. A próbaüzemkor a szennyvízcsatorna a szakszerűtlen kivitelezés miatt "elengedte" a vizet. Ennek ellenére a hibás szakaszokat is úgy állították be, mintha azok szivárgásmentesek lennének. Szerinte mindazok a hibák és hiányosságok, amelyeket a saját szemével látott, és amelyekről másoktól hallott, szakszerű műszaki ellenőrzéssel még ma is feltárhatók lennének, ám ha nem javítják ki őket, annak beláthatatlan következményei lehetnek a jövőben. | [
"KE-RO Jobs Kft."
] | [
"Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság"
] |
A Simon Gábor 240 milliós eltitkolt vagyona miatt kirobbant botrány után a baloldal Szijjártó 16 millióját firtatja.
Vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményez Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkárral szemben a baloldali összefogás a parlamentben - közölte Budai Bernadett MSZP-szóvivő és Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció szóvivője szerdán sajtótájékoztatón. Budai Bernadett azt mondta: Szijjártó Péter nem tud elszámolni tavalyi 16 millió forintos vagyongyarapodásával. Az államtitkár bruttó 14,7 millió forintot keresett, nagyjából nettó tízmillió forintot, vagyis megtakarítása többel nőtt, mint amekkora bevétele volt - fűzte hozzá.
A szóvivő szerint ez akkor is megmagyarázhatatlan, ha Szijjártó Péter "remetéket megszégyenítő életmódot folytat". Szavai szerint a számok akkor sem stimmelnek, ha az államtitkárt a felesége tartja el.
Budai Bernadett azt mondta: a vagyongyarapodás csak úgy állhatott elő, ha az államtitkár összes befektetése csaknem 30 százalékos hozamot ért el, ami szerinte nem életszerű. Ha mégis ez történt, akkor Szijjártó Péter pályát tévesztett, inkább brókernek kellett volna mennie - folytatta, megjegyezve: azért kezdeményeznek vagyonnyilakozati eljárást, hogy tisztázzák Szijjártó Péter gazdagodásának "valós okait".
Gréczy Zsolt arról beszélt: reméli, hogy Orbán Viktor miniszterelnök berendeli magához Szijjártó Pétert, rákérdez vagyongyarapodásának körülményeire. Abban is bízik - mondta a DK szóvivője -, hogy a Fideszhez közel álló orgánumok a Simon Gábor ügyében tapasztalt lelkesedéssel fogják "üldözni" Szijjártó Pétert, hogy rákérdezzenek a megtakarítás forrására. | [
"Fidesz"
] | [
"Demokratikus Koalíció"
] |
A Budapesti Műszaki Egyetem alapítványi modellváltásáról tárgyaltak Palkovics Lászlóval az egyetem vezetői, mondta az egyetem két munkatársa az Átlátszónak. Elmondásuk szerint a miniszter nem zárja ki az alapítványosítást, de a választások előtt már inkább nem vágna bele. A tervezett átalakításra utalhat viszont, hogy a BME az elmúlt évben kevesebb pályázati támogatást kapott, mint az alapítványi egyetemek.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma és az Átlátszó tavaly indította el a TudoLeaks kiszivárogtató oldalt, amelyen keresztül bennfentesek a tudományos és felsőoktatási intézményrendszert érintő témákról küldhetnek névvel vagy névtelenül közérdekű információkat az Akadémiai Dolgozók Fórumának és az Átlátszónak. A napokban a platformon keresztül vette fel az Átlátszóval a kapcsolatot a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) egyik munkatársa, aki elmondta, a közelmúltban magas szinten merült fel annak a lehetősége, hogy a most állami egyetemet sok más intézményhez hasonlóan szintén egy vagyonkezelő alapítvány vegye át.
Az utolsó állami egyetemek egyike a BME
A magyar felsőoktatásban az alapítványi kiszervezést először 2019-ben honosította meg az Orbán-kormány, amikor a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartójaként alapítványi fenntartású magánegyetemmé alakította át az intézményt. A modellváltás egyfajta privatizációt jelent, hiszen az alapítvány belső ügyeibe a választott állami tisztségviselőknek már hivatalosan nem marad beleszólása: a magyar kormány gyakorolja ugyan az alapítói jogokat, de ez csekély felhatalmazást ad, lényegében csak az első kuratóriumi tagok kinevezésére jogosít fel (a Corvinus esetében így került be a kuratóriumba például Hernádi Zsolt MOL-vezérigazgató, akit elnökké is választottak).
A modellváltás után a Corvinuson teljesen megszűntek az államilag támogatott képzések, és az állami ösztöndíj helyét egy alapítványi ösztöndíj vette át. Ez csak az első éves tandíjat fedezi, utána nem jár automatikusan a képzés végéig, hanem minden évben új rangsor alapján ítélik oda a diákoknak. Az új rendszer bevezetése óta – az új fenntartó szándékait követve – jelentősen nőtt az önköltséges hallgatók aránya.
Rejtett privatizáció: az elmúlt évben több ezermilliárdos vagyon került az államtól a kormánypárt által uralt alapítványokhoz 2021-ben a rendszerváltáskori privatizációhoz mérhető nemzeti vagyont adott ki az állam kezéből az Orbán-kormány. A több ezermilliárdos összértékűre becsülhető vagyontárgyakat ingyen kapták meg nagyrészt Fidesz-közeli figurák által vezetett vagyonkezelő alapítványok, amelyek ettől kezdve rendelkezhetnek a magyar egyetemek mintegy 70 százalékával, a legfontosabb országos kulturális intézményekkel, prémium ingatlanokkal, kastélyokkal, valamint milliárdos vállalati részvényekkel.
A Corvinus átalakítását követte az SZFE nagy port kavart alapítványosítása – itt főleg azt kifogásolták a tiltakozó hallgatók és tanárok, hogy az egyetemfenntartó élére politikai kinevezettként érkezett Vidnyánszky Attila. Kevesebb visszhangot kapott, de sokkal több hallgatót érint a vidéki egyetemek, illetve a Semmelweis Egyetem átalakítása: egy 2021 tavaszi törvény alapján a magyar felsőoktatás nagy részét átadták úgynevezett "közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványoknak" (KEKVA), amelyek élére szintén kormányközeli szereplőket, köztük kormánytagokat és képviselőket neveztek ki.
Az alapítványok tulajdonába került az egyetem ingatlanvagyona is, és a KEKVA-król szóló törvény lehetővé teszi a tulajdonok értékesítését akár privát üzleti szereplők számára is. Sokak szerint ez nem más, mint privatizációs hullám és a nemzeti vagyon felosztása a legbefolyásos fideszes szereplők között, akik így akár egy kormányváltás után is komoly vagyont és hatalmat tarthatnak a kezükben.
A kancellár támogatja, a rektor ellenzi
A legnagyobb hazai egyetemek közül mára kettő, az ELTE és a BME maradt csak állami fenntartású, de kérdés, ez meddig marad így. Az Átlátszónak az egyik névtelenséget kérő BME-s munkatárs azt mondta, az egyetem egyes vezetői és a kormány köreiben is megvan a szándék a BME modellváltására. Mint jelezte,
az egyetem vezetői január 15-én, Zalaegerszegen találkoztak Palkovics Lászlóval, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetőjével,
aki kulcsszerepet játszott a felsőoktatás alapítványosításában, hiszen már a Corvinus átalakításánál is ő bábáskodott.
Az egyetemvezetők (a BME rektora, kancellárja, rektorhelyettesei, kancellárhelyettese és dékánjai), Palkovics, valamint Hankó Balázs felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár találkozójáról szóló beszámoló szerepel a BME honlapján is, eszerint a látogatás célja az volt, hogy "a BME vezetése átfogó képet kapjon arról az innovációs ökoszisztémáról, ami a ZalaZone járműipari tesztpálya körül jelenleg épül". Az Átlátszónak nyilatkozó BME-s munkatárs szerint azonban a találkozón szóba került az egyetemi modellváltás is, amit a dékánok egy része, valamint Kotán Attila kancellár is támogatna.
Kotán Attila decemberben a BME honlapján megjelent interjúban úgy nyilatkozott,
"személyesen nagyon sajnálom, hogy a BME – mondjuk így első körben – kimaradt a változásokból".
Szerinte az alapítványi modell "nagyon is kézzelfogható többletforrásokat" hozhatott volna a BME-nek, és az új környezetben, átalakulás híján a Műegyetemnek nehezebb lesz lépést tartania a többi intézménnyel. A kancellár arról is beszélt, hogy a modellváltás kérdésében "jelenleg eltérő a véleménye" a rektorral és az egyetemi közösség többségével.
"A választás után térjünk vissza rá"
Az Átlátszónak az egyetem egy másik, szintén névtelenséget kérő munkatársa is megerősítette, hogy a találkozón az alapítványi átalakításról is szó esett. Elmondása szerint ezt most különösen a BME-n belülről sürgették, a találkozón az egyetemi vezetők egy része informálisan kérte Palkovicsot arra, hogy kezdeményezze egy új vagyonkezelő alapítvány létrehozását a BME számára.
BME-s forrásaink szerint Palkovics a megbeszéléseken arra utalt:
az április 3-i választásokig hátralevő két és fél hónapban már nem próbálják meg végrehajtani az alapítványosítást, "utána azonban visszatérhetnek rá".
Ezután beszámolókat kért a BME-től a közeljövőben tervezett fejlesztésekről, illetve arról, milyen forrásokat tervezne bevonni az egyetem.
A témában megkerestük az Innovációs és Technológiai Minisztérium sajtóosztályát is, azt kérdeztük, támogatják-e az állami fenntartásban maradt egyetemek modellváltását, és hogy a választások előtt kezdeményezhetik-e a folyamat elindítását. A cikk megjelenéséig nem kaptunk választ a kérdésre. Cikkünket a minisztérium válasza esetén frissítjük.
Egyik egyetemi forrásunk úgy tudja, a modellváltást az egyetemi vezetők egy kisebbsége támogatja, köztük a kormány által kinevezett kancellár, valamint a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) és a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar vezetői.
"A tavalyi rektorválasztás már jelentős részben az alapítványosításról szólt. Itt a régi rendszer támogatói még többségbe kerültek, és az új rektor, Czigány Tibor teljes mértékben ellenzi az átalakítást.
Azonban kérdés, hogy a többség nem fordul-e át idővel az alapítvány-pártiak javára, ahogy az egyetem anyagi forrásai szűkülnek a magánosított intézményekhez képest" – mondta egyetemi forrásunk, aki úgy véli, a kormány azt szeretné, ha a BME-n belülről támadna igény az átalakításra.
Kevesebb támogatás, szerényebb béremelés jutott az állami egyetemeknek
Mindkét BME-s forrásunk úgy látja, erre utal az, hogy a széleskörű modellváltás óta a hagyományos intézmények, köztük az ELTE és a BME hátrányba kerültek az állami támogatási pályázatokon.
"A hallgatói normatíván alapuló egyetemfinanszírozást egyre inkább felváltja az úgynevezett pályázatokhoz köthető finanszírozás"
– írta egyik forrásunk a TudoLeaks-nek. "Ezek valójában nem igazi pályázatok, nem tudjuk, kik bírálják el, rövid anyagokat kell összerakni, buzzwordökkel stb. Az idei eredményeket itt láthatjátok, az alapítványi egyetemek taroltak. ELTE, BME (sok más nagy állami egyetem nem maradt) azokhoz képest alig kaptak."
A pályázatokat elbíráló Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) honlapján szereplő listából kiderül, hogy a 2021-es pályázatokon a BME mintegy 2,75 milliárd forintot nyert el. Ez ugyan valamivel több, mint a tavalyi összeg (2,6 milliárd), de jelentősen elmarad az alapítványi tulajdonba adott egyetemek támogatásaitól. A BME-vel nagyjából azonos méretű (20 ezer hallgatót oktató) Pécsi Tudományegyetem például több mint 5,7 milliárd forintot nyert ezeken a pályázatokon. A kisebb, mintegy 10 ezer hallgatóval működő Semmelweis több mint 8,8 milliárdot. A szintén kisebb, 15 ezres Széchenyi Egyetem szintén többet, 2,84 milliárd forintot kapott a pályázatokon. Mindhárom egyetem alapítványi fenntartású, a PTE és a Semmelweis idén került egy-egy KEKVA irányítása alá, míg a Széchenyi Egyetem 2020-ban esetett át a modellváltáson.
Mindkét forrásunk megerősítette, hogy
az egyetemek működése szempontjából egyre fontosabbak ezek a pályázati pénzek, mivel kizárólag a hallgatói normatívákból nem lehetne fenntartani az egyetem jelenlegi működését,
beleértve az alkalmazotti bérek fizetését. Különösen a kisebb, inkább kutatói tevékenységet végző karok azok, amelyek leginkább függenek a pályázati pénzektől.
Idén az állami, alapítványi és egyházi felsőoktatási intézmények alkalmazottjai egységesen 15 százalékos béremelést kaptak, azonban a felsőoktatás modellváltásáról szóló kormányzati weboldal szerint az alapítványi egyetemeken további bérfejlesztő programokat is elindítottak: a Nyíregyházi Egyetemen például további 15 százalékos, a Miskolci Egyetemen plusz 30 százalékos béremelést tettek lehetővé az oktatóknak.
Stumpf: megfelelőbb lenne a BME-nek az alapítványi struktúra
BME-s forrásaink úgy vélik, a kormány célja, hogy a szűkre szabott támogatásokkal rávegyék a megmaradt állami egyetemeket, köztük BME-t arra, hogy maguk kérjék a modellváltást. A rektor mostani álláspontja az, hogy inkább több állami és uniós pályázaton kell indulni, és maradni a régi rendszerben – egyelőre Palkovics is inkább emellett áll, a választások után viszont újra napirendre kerülhet az alapítványosítás is. Az egyetem munkatársai úgy spekulálnak, hogy egy BME-alapítvány kuratóriumában akár Palkovics is helyet kaphat, hiszen ő egyelőre egyik KEKVA-ban sem kapott pozíciót annak ellenére, hogy központi szerepe volt az alapítványi kiszervezésekben.
Tavaly márciusban egyébként Stumpf István felsőoktatási kormánybiztos a Magyar Nemzetnek adott interjúban arról beszélt: a BME esetében szerinte "sokkal adekvátabb" lenne az alapítványi struktúra, mint néhány tudományegyetem számára, "de majd eldöntik, akarnak-e a jövőben csatlakozni."
Címlapkép: A BME főépülete (forrás: vik.bme.hu) | [
"Budapesti Műszaki Egyetem",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium"
] | [
"Pécsi Tudományegyetem",
"Semmelweis Egyetem",
"Széchenyi Egyetem",
"Villamosmérnöki és Informatikai Kar",
"Magyar Nemzet",
"Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal",
"Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem",
"Nyíregyházi Egyetem",
"Miskolci Egyetem",
"Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar",
"Budapesti Corvinus Egyetem",
"Akadémiai Dolgozók Fóruma"
] |
Három pályázaton összesen 200 hektár hortobágyi földet nyert egy furtai gazda. Nincs is baj, a helyi gazdák kapják a földet. Ja, hogy a helyi gazda igazából debreceni, és a ház, ami a lakcímeként szerepel, 2008 óta lakatlan? Jogilag rendben van az ügy.
A Hajdú-Bihar megyei Furta községben a Sáros (egykori nevén: Ságvári) utca 5. szám alatti ház elhagyott és elhanyagolt. Messziről látszik rajta, hogy nem lakja senki. Az ingatlan 2008 óta lakatlan, s tulajdonosai hosszú évek óta árulják, de mindeddig nem jártak sikerrel, pedig a viszonylag jó helyen lévő, kertes ház nem is drága: az irányár négymillió forint, amelyből alighanem alkudni is lehet. Az egykor szebb napokat látott porta előző tulajdonosa meghalt, hagyatéka három családtagjára szállt, közülük egy férfival beszéltem, akitől megkérdeztem, hogy a lakatlan házba be van-e jelentve valaki.
– Nincs – válaszolta kissé bizonytalanul.
– Biztos ebben? – kérdeztem tőle. – Az interneten ugyanis azt olvastam, hogy valami Takács nevű ember lakik itt.
Erre kis csönd következett, majd beszélgetőpartnerem kijavította magát:
– Ja, tényleg – válaszolta –, most, hogy mondja... Hát... szóval... Valaki tényleg bejelentkezett oda Debrecenből, nem is tudom, hogy miért, valami földügy, vagy micsoda. De többet nem tudok, mert nem én intéztem.
Nos, az a bizonyos "földügy" nem más, mint a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) által tavaly meghirdetett állami földek haszonbérbe adása. A bihari területre a HNP tavaly szeptemberben hirdette meg a pályázatot, amelynek eredményét idén január 14-én tették közzé a HNP honlapján, Szilágyi Gábor igazgató aláírásával. E lista szerint a furtai Sáros utca 5. szám alatti lakóhellyel rendelkező Takács Attila András igen szerencsésnek bizonyult, hiszen három területet is elnyert, annak ellenére, hogy életvitelszerűen nem a pályázati adatlapon feltüntetett lakcímen él.
Takács Attila András a HB-409/2013. számú pályázat győzteseként először is elnyert egy 79 hektáros területet 426,7 aranykorona értékben, amelynek a bérleti díja egy évre 550 ezer forint lesz. Második nyertes pályázata a HB-581/2013. számot viseli, eszerint ugyancsak ő használhat egy 99 hektáros, 766 aranykorona értékű földet, amelynek bérletéért évente 963 ezer forintot fizethet. S végül ő a győztese a HB-590/2013. számú pályázatnak is, amelyet egy 25 hektáros, 57 aranykorona értékű területre hirdettek meg, ennek a bérleti díja 71 ezer forint.
Mintegy kétszáz hektár föld: nem rossz eredmény egy olyan gazdától, aki nem is furtai, csak papíron. Nem csoda, hogy a helyi gazdák, a furtai, zsákai, berettyóújfalui gazdák csalódottak, elvégre a kormányzat azt ígérte, hogy a helyi földeket a helyi gazdák kapják meg. Igaz, jogilag Takács Attila András is helyi gazdának számít, elvégre papíron a Sáros utca 5. szám alatti ház lakója. A pályázatával tehát a jog felől nézve nincsen semmi baj – de mindjárt más képet mutat az akciója a vesztes gazdák szemszögéből. Ők ugyanis azt mondják: lehet bármilyen jogszerű a döntés, ha egyszer szerintük mélyen etikátlan.
Nemcsak a helyi gazdák gondolják így, hanem Gőgös Zoltán parlamenti képviselő, volt agrárállamtitkár, az MSZP mezőgazdasági szakpolitikusa, aki érdeklődésünkre azt mondta: berettyóújfalui gazdák keresték meg azzal, hogy a település határában lévő földekre kiírt földbérletpályázaton olyanok is nyertek, akik számukra teljesen ismeretlenek, holott állítólag helyi gazdákat preferál a kormányzat. A képviselő kitért az ismertetett furtai esetre, de beszélt arról is, hogy Berettyóújfaluban, a Tinódi utca egyik házában is be van jelentve egy olyan pályázó, aki csak papíron él abban az ingatlanban.
Az országosan tapasztalható "földmutyi" hajdú-bihari vonatkozásairól Gőgös kedden sajtótájékoztatót tartott Budapesten, ahol az MTI tudósítása szerint azt mondta: a szóban forgó földek gyenge minőségűek, legelők, amelyekért a nyerteseknek minimális bérleti díjat kell fizetniük, ugyanakkor a környezetvédelmi előírások miatt jelentős összegű európai uniós támogatásra számíthatnak. A képviselő felszólította a Vidékfejlesztési Minisztériumot, hogy állítsa le a hortobágyi legelők bérbeadását, mert véleménye szerint a pályázati kiírás nem veszi figyelembe a jelenlegi földhasználók érdekeit, nem ír elő például meglévő állattartást. A képviselő beszélt arról is, hogy a Kőrös–Maros Nemzeti Park területén egy háromszáz hektáron legeltető gazdától úgy vettek el százhúsz hektár földet, hogy azon volt az itatóhelye, míg egy évszázadok óta juhászattal foglalkozó családnak egy általuk ötvenkét éve használt állami földet kellett visszaadnia.
Gőgös Zoltán ma Berettyóújfaluba utazik, hogy helyi gazdálkodókkal találkozzon, majd Debrecenbe, a HNP igazgatóságára látogat, hogy betekintést nyerhessen a gyanús pályázatokba, többek között a furtai lakcímre bejelentkezett Takács Attila András anyagaiba.
S hogy a morális konzekvenciákon túl lesz-e az ügynek büntetőjogi vonatkozása? Ezt egyelőre nem tudni, a szocialista politikus mindenesetre azt mondta: a vádhatóság a földmutyival kapcsolatos eddig feljelentését azért utasította el, mert a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet dolgozói nem hivatalos személyek, s így nem követhetnek el hivatali visszaélést. Gőgös hozzátette: ezzel szemben a nemzeti parkok munkatársai hivatalos személynek minősülnek, ezért a hajdú-bihari pályázatok ügyében feljelentést tesz. | [
"Hortobágyi Nemzeti Park"
] | [
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet",
"Vidékfejlesztési Minisztérium"
] |
Mészáros Tamás újságíró visszautasítja a magyarnarancs.hu internetes portálon az őt ért "hitelrontó állításokat". Az újságíró álláspontja szerint a Közszereplők Európai Akadémiája valamennyi vállalt feladatát a szerződésnek megfelelően teljesítette, és ezt a megbízók minden részletében visszaigazolták
A magyarnarancs.hu azt írta, hogy közel százmillió forintot juttatott az állam az Európa Kulturális Fővárosa eseménysorozat keretében az ATV-s Mészáros Tamás cégének. Az összegért cserébe amatőr felvételeket, rosszul legépelt interjúkat és "összecsapott dokumentumfilmeket" kapott a megrendelő.
Mészáros Tamás hétfőn, miután lapunk ismertette a magyarnarancs.hu cikkét, a Népszabadsághoz eljuttatta a Magyar Narancsnak írt levelét.
"Meglepett, hogy épp a Magyar Narancs, illetve online kiadása adott teret egy olyan primitív rágalomáriának, amelyet előadója rossz kottából, fals hangon prezentál. A tényfeltárásnak maszkírozott írás egyetlen kétségtelen tényt fedezett fel: azt a korántsem titkos információt, miszerint a Közszereplők Európai Akadémiája (KEA) az Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozatának kapcsán két magánmegbízást teljesített. A többi egytől-egyig rosszindulatú sejtetésekre, megalapozatlan híresztelésekre, hazug számokra, hamis becslésekre épül – és ha valaki figyelmesen olvassa a szöveget, abban rendre visszaköszönnek a csúsztatott és kétértelmű megfogalmazások.
Mivel a cikk szerzője megjelenése előtt nem kommentáltatta velem állításait, kénytelen vagyok ezt utólag megtenni. Az írás mindenekelőtt azt próbálja sugallni, hogy a szóban forgó megbízásokat illetéktelenül és érdemtelenül kaptam. Nem tesz említést arról, hogy mindkét nagy ügynökség azért szerződött velem, mert több mint negyven éve dolgozom kulturális újságíróként, kritikusként, szerkesztőként, színházi emberként és televíziós kulturális műsorok vezetőjeként. Ez a szakmai háttér volt a garanciája, hogy az EKF különféle műfajú produkcióinak folyamatát átlátom, és mind a több mint egy éven át zajló események dokumentálásához szükséges munkálatokat, mind egy kulturális magazinműsor létrehozását szakszerűen elvégzem.
A Narancs munkatársa azzal vádol, hogy cégem túlszámlázta a projekteket. Nem fedi fel, honnan szerezte az értesüléseit, de azok valótlanok. Az Ahogy tetszik című kulturális magazin elkészítésénél örültünk, hogy egyáltalán sikerült kijönnünk a rendelkezésünkre álló keretből. Egy félórás műsort, három kamerával, HD minőségben, külső forgatásokkal 9OO ezer forintból legyártani nem tartozik a pénzlenyúlás tipikus esetei közé. Az Ahogy tetszik 6O adását kiváló szerkesztők, operatőrök, világosítók, rendező, hangmérnök, vágó és sminkes, vagyis felettébb népes stáb állította elő; a cikkíró súlyosan félrevezető, abszurd kijelentése, hogy ezt a munkát a harmadából is elvégezhettük volna.
Hasonlóképp alaptalanok a cikk többi pejoráló megállapításai. A Narancs fogalmazásmódja például arra enged következtetni, hogy a műsor örvén az ATV is pénzhez jutott. Csakhogy a csatorna a produkció gyártásában nem vett részt, sugárzásáért pedig nem kért egyetlen fillért sem.
A cikk ugyanilyen felelőtlen, légből kapott vádaskodásokat enged meg magának az archiválás egyes munkafázisainak árazását, és más, azokkal összefüggő technikai költségeket illetően is. Holott az archívum létrehozásához majd másfél évre kellett megteremtenünk a technikai és személyi infrastruktúrát. Persze, könnyű úgy vádaskodni, hogy a szerző olyan teljesítéseket kér számon, amelyekre nem szerződtünk; például az archiválásnak megfelelő néma mozgóképsorok nyilvánvalóan nem kerek kisfilmek igényével készültek.
A Narancs írása kétségbe vonja azt is, hogy a fotóarchívum képei megfelelő minőségűek, illetve alkalmasak másfajta felhasználásra, például albumokba, különféle kiadványokba. Az ellenőrizhető igazság viszont az, hogy ez a képanyag egyrészt minden tekintetben kielégíti a dokumentálás igényeit, másrészt olyan felbontásban készült, ami akár plakátméretű nagyítást is megenged. A fotós díjazásáról a cikkíró viszont azt állítja, hogy húszezer forintért készültek azok a képek, amelyekért aztán százezret kértünk. Nos, a hivatkozott munkatárs havonta 85, illetve 116 ezer forintot számlázott.
A cikkírónak azt is illene tudnia, hogy feladatunk egyebek között úgynevezett oral history-beszélgetések felvétele volt, amelyeket nem lehet utólag korrigálni, szerkeszteni, módosítani. A hangfelvételek szó szerinti átíratán ezért nem kérhető számon a csiszoltabb stílus. Hogy pedig az ilyen interjúk mennyibe kerülnek, az természetesen a kérdező felkészültségének, tárgyismeretének és a munkája során felmerülő költségeknek a függvénye; amennyit viszont a cikk irányárként meghatároz, az bizonyosan irreális. Az írás egyébként egészében is a fentiekben leírt módszerekkel operál.
Mindent összevetve: a KEA valamennyi vállalt feladatát a szerződésnek megfelelően teljesítette, és ezt a megbízók minden részletében visszaigazolták. A Magyar Narancs online oldalán megjelent hitelrontó állításokat tehát visszautasítom." | [
"Közszereplők Európai Akadémiája",
"ATV"
] | [
"Magyar Narancs"
] |
Több száz földszállító tehergépjármű árasztja el naponta a II. kerületet. A 40 tonnás autók január óta dübörögnek keresztül a Pasaréten, a Rózsadombon és számos kisebb utcán a Market Zrt. különböző, II., III., és XII. kerületi építkezéseiről. A kitermelt földet egy pesthidegkúti ingatlanra viszik.
A kamiondömping már a kerületi önkormányzat januári testületi ülésén is szóba került. A napokban azonban Örsi Gergely, a Szövetség a II. kerületért frakcióvezetője egy videót is közzétett, amelyen jól látszik, hogy a kerület egyes utcáin szinte percenként haladnak át a teherautók, olyan helyeken is, ahol 3,5 tonna a maximális terhelés.
A kamionok miatt a lakók is panaszos levelek tömegét küldték Láng Zsolt vezette önkormányzatnak, ezért a polgármesteri hivatal rendészei vizsgálatot indítottak az ügyben.
Ekkor derült ki, hogy nem stimmelnek az engedélyek.
Balaton Balázs, a II. kerület szóvivője az ellenzék videója alatti linkben tette közzé a polgármester levelét, amelyben beszámolt arról, hogy az ellenőrzött sofőrök azt állították: egy kertészet lebontott üvegházának korábbi betonalapját töltik fel a földdel. Az ellenőrzés kimutatta, hogy a szállított föld nagyságrendekkel több, mint hogy az egyetlen alap betemetésére szolgáljon.
A hatósági engedély egy solymári bánya rekultivációjára szólt, ám Láng szerint megalapozott a gyanú, hogy illegálisan a bányától egy kilométerre lévő hidegkúti ingatlanra viszik a nagy mennyiségű földet.
A videón jól látszik, hogy a hatalmas, négytengelyes szállítóautók többségén a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market-csoport tagjának, az OK Bau-nak a logója látható. Láng Zsolt a közzétett összefoglalóban nem említette meg a cég nevét.
A családi házakkal ritkán bíbelődő Market építette 2013-ban a polgármester budai házát.
Kiemelt kép: Szövetség a II. kerületért | [
"OK Bau"
] | [
"Market Zrt."
] |
Az izraeli nagykövethez fordult tájékoztatásért Budai Gyula miniszterelnöki megbízott, hogy valóban folyik-e a sukorói ingatlant megvásárló Joav Blum ellen büntetőeljárás ingatlanspekuláció miatt Izraelben.
A miniszterelnöki megbízott hétfői budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: tájékoztatta a Központi Nyomozó Főügyészséget, és azt kérte, amennyiben lehetséges, jogsegélyszolgálat keretében keressék meg az izraeli társhatóságot, és kérjenek felvilágosítást az ügyben.
Kitért arra is, hogy a múlt héten a nemzetgazdasági miniszterhez fordult, s azt kérte Matolcsy Györgytől, hogy oldják fel azoknak az iratoknak a titkosítását, amelyek kiadását korábban üzleti titokra hivatkozva megtagadta a sukorói beruházásról szóló hatástanulmányt készítő cég. Amennyiben a minisztérium feloldja a titkosítást, nyilvánosságra hozzák ezeket az iratokat - mondta a miniszterelnöki megbízott. Hozzátette: a dokumentumok között szerepel az a hatástanulmány, amelynek alapján 2009. április 9-én 2,6 milliárd forint állami támogatást ítélt meg a beruházó részére.
Elmondta még, hogy Joav Blumnak nem a sukorói telekcsere volt az egyetlen ingatlanspekulációja Magyarországon. Budai Gyula közlése szerint 2007-ben Joav Blum megszerezte a Vas megyei Rádóckölkeden, egy 53 hektáros terület tulajdonjogát, majd a termőföldet magánszemélyként bevitte a Karka kft-be, amelynek két izraeli tulajdonosa volt. Ezt követően a termőföldet egy ciprusi off-shore cégnek adták tovább, közel ötmillió euróért értékesítve. Ennek a területnek az értékét - hasonlóan Sukoróhoz - valótlanul becsülték fel - jegyezte meg.
A miniszterelnöki megbízott azt mondta: az elmúlt időszakban a Gyurcsány-kormány egy olyan befektetővel folytatott tárgyalásokat Joav Blum személyében, aki több alkalommal telekspekulációban vett részt.
Mint mondta, az a volt miniszterelnök felelőssége, hogy nem tájékozódott kellőképpen, hogy ki a tárgyalópartnere. A vagyonkezelő felelőssége pedig, hogy azzal a Joav Blum-mal kötöttek csereszerződést Sukoró vonatkozásában, akinek Magyarországon már volt hasonló ingatlanpanamája.
Sem a vagyonkezelő, sem Gyurcsány Ferenc nem jártak el körültekintően, lényegében egy bűnözővel folytattak tárgyalást - közölte Budai Gyula. | [
"Karka"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Joav Blum"
] |
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2012 óta összesen 30 igazságügyi ajánlást tett a magyar Legfőbb Ügyészség felé, többségében olyan, az uniós támogatások magyarországi felhasználását érintő ügyekben, amelyekben a saját vizsgálatuk alapján bűncselekmény gyanúja merült fel. Ezen felül az OLAF 4 olyan jelzéssel is élt, ami bűncselekményre utaló adatok, iratok továbbítását jelentette a magyar vádhatóság felé, büntetőeljárás indítására vonatkozó ajánlás nélkül – közölte a Polt Péter vezette szervezet az Átlátszó megkeresésére. Míg a büntetőeljárás minden ilyen esetben megindult, vádemelésig csak 6 esetben jutott a nyomozás, jogerős ítélet pedig még csak 1 esetben született.
2010 óta egy OLAF-jelentésre és harminc ajánlásra járt el a Legfőbb Ügyészség (LÜ), és minden esetben eljárást indítottak – derült ki a Magyar Idők cikkéből, amelyben a Nyílt Társadalom Alapítványok vezetőinek egy Index-interjúban elhangzott állításait kívánták cáfolni a témával kapcsolatban. Az Átlátszó kíváncsi volt arra, hogy pontosan milyen ügyekben kereste meg a magyar vádhatóságot az OLAF, ezért ezeket kikértük a Legfőbb Ügyészségtől.
Az ügyészség válaszában az áll, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2012 óta összesen 30 igazságügyi ajánlást tett a magyar Legfőbb Ügyészség felé, többségében olyan, az uniós támogatások magyarországi felhasználását érintő ügyekben, amelyekben a saját vizsgálatuk alapján bűncselekmény gyanúja merült fel. Ezen felül az OLAF 4 olyan jelzéssel is élt, ami bűncselekményre utaló adatok, iratok továbbítását jelentette a magyar vádhatóság felé, büntetőeljárás indítására vonatkozó ajánlás nélkül.
Ezek az ügyek többségükben valamilyen uniós támogatási program, illetve uniós alapból származó támogatásra vonatkozó pályázat körében észlelt visszaélésekre vonatkoztak, és az OLAF által jelzett ügyekben vagy elrendelték a nyomozást, vagy ha a konkrét ügyben már folyamatban volt az eljárás, az OLAF-ajánlást a nyomozás irataihoz csatolták, és abban értékelték.
A nyomozások eredményeként eddig összesen 6 ügyben emelt vádat az ügyészség, ezen ügyek közül ezidáig 1 ügyben született jogerős marasztaló ítélet. További 7 ügy a nyomozás megszüntetésével zárult, az összes többi ügyben jelenleg is folyamatban van a nyomozás – közölte Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség sajtószóvivője, aki részleteket is elárult a szóban forgó ügyekről.
Ebben az ügyben született jogerős ítélet
(OF/2009/0494) Egy állatgyógyászattal foglalkozó cég nyomdaüzem létesítésére nyújtott be valótlan adatokat tartalmazó pályázatot az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásának elnyerésére. A társaság 49,5 millió forintot kapott a projektre, de az elszámoláshoz valótlan számlákat használt fel. A Budapesti V. és XIII. kerületi Ügyészség 2014. november 12-én két személlyel szemben emelt vádat költségvetési csalás miatt a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB). 2016. április 29-én a PKKB első fokon az elsőrendű vádlottat 1 év szabadságvesztésre ítélte, de annak végrehajtását 2 évre felfüggesztette; a másodrendű vádlottat, mint bűnsegédet 300 ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta. Az ítéletet a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék pénzbüntetésre változtatta át.
Ezekben az ügyekben vádat emeltek, de még nem született ítélet
(OF/2011/0288/B4) Egy, a Balaton északi partján működő cég 2008 decemberében uniós finanszírozású támogatási kérelmet nyújtott be erdészeti munkagépek vásárlására. Amikor azt megkapták az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alaptól, irreálisan magas áron szerezték be a gépeket. A projekt elszámolása során a vállalkozás részéről hamis nyilatkozatot és dokumentumokat nyújtottak be a gépbeszerzésekről, és közbeiktatott cégek révén a gépek árát a valóságoshoz képest kétszeresére növelték. Mindezzel 178 millió forintos vagyoni hátrányt okoztak, ebből 140 millió forint uniós, 38 millió forint pedig a magyar költségvetésből származott. Az uniós támogatás jogosulatlan igénybe vételéért a Fővárosi Főügyészség 2016. szeptember 29-én emelt vádat két cégvezető ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt a Fővárosi Törvényszéken.
(OF/2011/0988/B4) Egy Pest megyei vállalkozás ügyvezetője 2010 májusában valótlan adatokkal egységes területalapú támogatást igényelt az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból. Ezt követően az illető a Honvédelmi Minisztériumtól haszonbérleti szerződéssel egy honvédségi gyakorlótér hasznosításának támogatására úgy jutott hozzá mintegy 52 millió forinthoz, hogy a kérelmező nem volt jogszerű földhasználó, a honvédségi gyakorlótér pedig nem volt támogatható terület. Az ügyvezető egy évvel később újra próbálkozott, de akkor eredménytelenül, mert a kérelmét elutasították. A Fővárosi Főügyészség a cégvezetővel szemben 2015. szeptember 11-én különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalásért emelt vádat a Fővárosi Törvényszéken.
(OF/2011/0945/B4) Egy nyomdaipari tevékenység mellett papír csomagolóeszköz gyártással foglalkozó cégcsoport irányítója – az elsőrendű vádlott – 2005-2010. között négy technológiai korszerűsítésre kiírt uniós pályázatot nyújtott be új gépsorok beszerzésére. Valójában azonban csak a támogatási összegekhez akart hozzájutni, ezért valótlan tartalmú okiratokat (árajánlatot, vállalkozási szerződést, számlát, átadás-átvételi jegyzőkönyvet) készített és használt fel, valamint a helyszíni ellenőrzést végzőket is megtévesztette. Az elsőrendű vádlott az ügyészség szerint mintegy 770 millió forint vagyoni hátrányt okozott, melyből több mint 630 millió forinttal az uniós, 140 millió forinttal pedig a magyar költségvetést károsította meg. Az illetővel szemben a Fővárosi Főügyészség 2017. február 6-án uniós támogatás jogosulatlan igénybevételéért különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt emelt vádat a Fővárosi Törvényszéken.
(OF/2009/0514/B4) Egy 49 éves férfi úgy igényelt 112 millió forint értékű támogatást egy már létező, elsősorban kutyák számára kialakított hidroterápiás futópad továbbfejlesztésére, hogy a projektet nem is akarta megvalósítani. A támogatás kifizetéséhez a férfi fiktív számlákat, valótlan tartalmú iratokat használt fel, és ebben hárman segítettek neki. A vádlottak 44,7 millió forint előleghez jutottak hozzá. Velük szemben a Fővárosi Főügyészség 2015. december 22-én különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás kísérletéért emelt vádat a Fővárosi Törvényszéken.
(OF/2012/1164/B4) Egy bűntett elkövetésére alapított cég 2009-ben főleg orvosi diagnosztikai eszközök beszerzésére 489,9 millió forintos pályázatot nyújtott be a bekerülési érték 44 százalékának, 214,3 millió forintnak az elnyerésére az Európai Regionális Fejlesztési Alaptól. A vádlottak az eszközöket 102 millió forintért vették meg, majd azokat túlárazva, 371,7 millió forintos vételáron szerepeltették a pályázatban. Ráadásul a gépek vételárának különbözetét egy közbeiktatott cégen keresztül visszautalták maguknak. A terheltek az orvosi műszerek működtetésére létesítettek egy diagnosztikai centrumot, de az eszközöket nem a célnak megfelelően használták fel, és ezzel az Európai Regionális Fejlesztési Alapnak 182,1 millió, míg a magyar költségvetést 32,1 millió forint kárt okoztak. A vádlottak ellen a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) idén március 30-án emelt vádat társtettesként elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalásért a Fővárosi Törvényszék előtt.
Ezek az ügyek zárultak a nyomozás megszüntetésével
(OF/2014/1330/B4) Az OLAF ajánlása alapján indult jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás ügyében a KNYF nyomozása két kisvárdai és egy budapesti székhelyű gazdasági társaságra terjedt ki. Azok pályázatai ugyanis az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozott, mikro-vállalkozások fejlesztése tárgyú projektjeire alapultak, de közben a pályázatok alkalmatlanok voltak új munkahelyek teremtése révén a mikro-vállalkozások fejlesztésére. A KNYF a nyomozást 2017. január 20-án bűncselekmény hiányában megszüntette, mert arra jutott, hogy a pályázatokban a kedvezményezettek nem állítottak valótlan tényeket.
(OF/2013/0141/B4) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága az OLAF két ajánlása alapján indult ügyben nyomozott. Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap és a magyar állam a dél-balatoni régióban tizenkét önkormányzat és társadalmi szervezet pályázata alapján integrált közösségi szolgáltató terek létesítését és felújítását támogatta. Az OLAF a pályázatok hasonlósága, a különböző projektek alvállalkozóinak összefonódása és a túlzott költségek kiszámlázása miatt gyanakodott arra, hogy bűncselekmény történt. Emellett az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap és a magyar állam a Nemzeti Diverzifikációs Program keretein belül két budapesti cég földmunkagép-beszerzéseit támogatta. Ezek ára mesterségesen megnövelt volt az OLAF szerint és felvetette a bűncselekmény gyanúját. A KNYF azonban másként látta és az eljárást 2016. október 21-én bizonyítottság hiányában megszüntette.
(OF/2013/0049/A3) Egy budapesti felsőoktatási intézet alkalmazottai által alapított közhasznú kft. 2008-tól vett részt több, az Európai Unió által szervezett és támogatott kutatási programban, melyek során uniós támogatásban részesült, azonban azokból a felmerült gyanú szerint jogellenesen számolt el és fizetett ki költségeket. A NAV Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága a nyomozást a 2016. november 28. napján kelt határozatával bizonyítottság hiányában megszüntette, mivel nem lehetett megállapítani, hogy a támogatás elszámolására és az azokkal kapcsolatos kifizetésekre jogosulatlanul került volna sor, továbbá a projektekbe alvállalkozók bevonása nem volt tiltott.
(OF/2009/0494/B4) A különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt folytattak nyomozást a NAV Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatóságán az OLAF ajánlása alapján indult ügyben, amelyben egy budapesti állatgyógyászattal foglalkozó cég két állatgyógyászati termék – egy táplálék-kiegészítő tabletta és egy bőrgyógyászati spray – kifejlesztésére irányuló projektjére benyújtott pályázatát vizsgálták. A nyomozást végül 2016. október 19-én bizonyítottság hiányában szüntették meg.
(OF/2012/1136/B4) Szintén jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt indult eljárás a NAV Észak-magyarországi Bűnügyi Igazgatóságán, mivel a gyanú szerint Bodony község belterületi vízrendezése elnevezésű, uniós alapból támogatott pályázatára vonatkozóan felmerült, hogy a támogatás felhasználására a céltól eltérően került sor. Ezt azonban nem lehetett bizonyítani, így a nyomozást 2015. február 17-én megszüntették.
(OF/0809/2010/A1) Ügy lett abból is, hogy B. D., mint az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság igazgatótanácsának volt elnöke, illetve mint a Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet korábbi főigazgatója beosztását kihasználva kiutazásai során több alkalommal vett fel jogosulatlanul és valótlan nyilatkoztatok felhasználásával költségtérítést. A II. kerületi rendőrkapitányság jelentős kárt okozó csalás miatt vizsgálódott, de az eljárást 2014. április 18-án bizonyítékok hiányában megszüntették, mert nem volt igazolható a költségtérítés jogosulatlan és szándékos igénylése, illetve felvétele.
(OF/2012/1134/B4) Egy magyar vállalkozás ügyvezetője 2009-ben a Magyarország Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében egy automata mintázó strasszozó gép beszerzésére nyújtott be pályázatot az Európai Regionális Fejlesztési Alaphoz. A cégvezető 20,5 millió forint értékű támogatást nyert el, ám a gyanú szerint a gyártótól a gépet csupán 5,3 millióért vette meg, a különbözetet pedig egy közbeiktatott vállalkozás visszaadta a pályázónak. A NAV nem tudta megállapítani, hogy költségvetési csalás történt, ezért idén február 21-én megszüntette az eljárást.
Ezek a nyomozások vannak jelenleg is folyamatban
Az OLAF ajánlásai alapján:
1., fogászati berendezések támogatott beszerzésével kapcsolatos költségvetési csalás (OF/2014/0047/B4)
2., gépbeszerzésekkel kapcsolatos költségvetési csalás (OF/2015/0661/B4)
3., Alstom metrószerelvények beszerzése (OF/2012/0118/B4)
4., Marie Curie ösztöndíjakkal kapcsolatos költségvetési csalás (OF/2014/856/A3)
5., "Balneoportál" projekttel kapcsolatos költségvetési csalás (OF/2014/0674/B4)
6., Öveges Programmal kapcsolatos költségvetési csalás (OF/2014/1030/B4)
7., fiatal gazdák támogatásával kapcsolatos költségvetési csalás (OF/2015/0123/B4)
8., Európai Gazdasági és Szociális Bizottság költségtérítéseivel kapcsolatos költségvetési csalás (OF/2015/152/A1)
9., támogatott gépbeszerzésekkel kapcsolatos költségvetési csalás (OF/2014/0568/B4)
10., Szegedi Vadaspark interaktív látogató-tájékoztató rendszer kiépítésével kapcsolatos költségvetési csalás (OF/2014/1138/B4)
11., EP képviselők költségtérítésével kapcsolatos költségvetési csalás (OF/2012/1342/A1)
12., támogatott szoftverfejlesztéssel kapcsolatos költségvetési csalás (OF/2014/0418/B4)
13., Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kapacitásbővítésével kapcsolatos költségvetési csalás (OF/2011/0357/B4)
14., települési önkormányzatok építési beruházásaival és közbeszerzési tanácsadásaival kapcsolatos költségvetési csalás (OF/2010/0863/B4)
15., Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. infrastrukturális projektjeivel kapcsolatos költségvetési csalás (OF/2011/1112/B4)
16., Budapest Szíve projekthez kapcsolódó tervezési szerződésekkel kapcsolatos költségvetési csalás (OF/2012/1098/B4)
17., 166 települési önkormányzat játszótérfejlesztésével kapcsolatos költségvetési csalás (OF/2011/0708/B49)
Az OLAF jelzései alapján:
1., Az Európai Beruházási Bankot érintő csalás kísérlete kapcsán közokirat-hamisítás és pénzmosás (OF/2015/0515/A2)
2., Baromfi termelői csoport szövetkezetnek nyújtott támogatással kapcsolatos költségvetési csalás (OF/2015/1251/01)
3., Továbbá az OLAF jelzésének csatolása egy korábbi, OF/2010/0863/B4 számú ajánlás alapján indult nyomozáshoz. (OF/2014/0680/B4)
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] | [
"Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet",
"Európai Regionális Fejlesztési Alap",
"Pesti Központi Kerületi Bíróság",
"Észak-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága",
"Nemzeti Diverzifikációs Program",
"Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága",
"Európai Csalás Elleni Hivatal",
"Európai Mezőgazdasági Garancia Alap",
"Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság",
"Magyar Idők",
"Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap",
"Fővárosi Főügyészség",
"Legfőbb Ügyészség",
"Nyílt Társadalom Alapítványok",
"Budapesti V. és 13. kerületi Ügyészség",
"Európai Unió",
"Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága",
"Fővárosi Törvényszék",
"Honvédelmi Minisztérium",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal",
"Európai Beruházási Bank",
"Európai Gazdasági és Szociális Bizottság"
] |
A Jobbik elnöke szerint azért is lehet bízni a pártja korrupció elleni harcában, mert a jobbikos vezetésű településeken nincsenek korrupciós botrányok.
Vona Gábor pénteken Szekszárdon, sajtótájékoztatón azt mondta: tudomása szerint a mintegy 30 jobbikos és Jobbik-szimpatizáns, független vezetésű település egyikén sem történt korrupció.
"Azt nem tudom megígérni, hogy ha a Jobbik kormányra kerül, senki nem csábul el a pénznek, hatalomnak. Lesz ilyen, de az emberi bukás lesz. Az, ami most van, maga a korrupció rendszere" – tette hozzá.
A politikus véleménye szerint a Fidesz és az MSZP már ellenzéki pártként is a korrupcióra építette rendszerét, ezért nem tudott harcot folytatni ellene.
A Jobbik nem korrupciós mechanizmusokra, "visszaosztásokra" építkezik, mint az elmúlt huszonöt év vezető pártjai – hangoztatta.
Testközelből követik majd nyomon a földárveréseket
Arról is beszélt, hogy a migrációs válság "szőnyeg alá söpörte" a közelmúlt brókerbotrányait, a Quaestor-botrányt és most a földkérdést.
"Él bennünk a gyanú, hogy nem csupán tisztességes gazdákat akarnak földhöz juttatni, hanem a Fidesz megpróbálja csókos garnitúráját is újabb politikai adománnyal jutalmazni. A Jobbik mindent meg fog tenni, hogy ezt megakadályozza" – közölte.
Kérdésre válaszolva azt mondta: testközelből kívánják nyomon követni a földárveréseket, azokon jelen lesznek helyi és országgyűlési képviselőik.
A pártelnök kijelentette: visszautasítják mindazokat a vádakat, amelyek szerint a Jobbik a külföldi földtulajdonszerzés vagy a hazai nagytőke oldalán állna.
"Mindkettő ellen vagyunk, de az ellen is, hogy a földtulajdonrendszert politikai lojalitás alapján rendezzék újra, amire most a kormány készül" – mondta.
Szabó Balázs, a szekszárdi közgyűlés jobbikos tagja egy helyi ügyet említett, azt mondta, egy szekszárdi önkormányzati sportingatlannal kapcsolatban 30 millió forintos kárt okoztak a városnak, és ebben a testület egyik tagja is érintett. Sikernek nevezte, hogy a megyeszékhely közgyűlése egyhangúlag megszavazta a vizsgálóbizottság felállítását, amely az ő vezetésével működik majd.
Fidesz: Vona korrupttá tette a Jobbikot
A Fidesz-frakció szerint Vona Gábor pártelnök korrupttá tette és idegen hatalmak szolgálatába állította a Jobbikot.
A nagyobbik kormánypárt parlamenti frakciója pénteki, az MTI-hez eljuttatott közleményében reagált Vona Gábor Szekszárdon tett nyilatkozatára.
A Fidesz közleményében az áll: a Jobbik korrupció elleni harcának az lehetne az első eredménye, hogy Vona Gábor "végre feladja magát és színt vall Európa legsúlyosabb korrupciós botrányáról".
Hozzátették: Vona Gábor mostanáig nem válaszolt arra, hogy "a Kovács Bélákat foglalkoztató Jobbik" milyen idegen hatalmakat szolgál és mennyi pénzért teszi ezt. | [
"Jobbik"
] | [] |
A Figyelő értesülése szerint a 2,5 milliárdos áfacsalási ügy gyanúsítottja most a Karib-tengeren sütteti a hasát. F. Attilát első fokon emberölési kísérletért is elítélték, de még nem kezdte meg büntetését.
A NAV egyik magas rangú tisztjét is megvesztegette egy milliárdos áfacsalási ügy gyanúsítottja, aki most a Karib-tengeren sütteti a hasát – írta a Figyelő csütörtöki száma. T. Zoltán alezredest már elfogták. A lap úgy tudja, nyomozati ügyekről adott ki információkat F. Attilának és társának, R. Barnabásnak, amiért busás jutalmat várt el.
F. Attila két és fél milliárd forinttal rövidítette meg a költségvetést. Megbízható forrásból származó információkra hivatkozva a Figyelő azt írja: a gyanúsított egy általa (is) kreált cégcsoport eszmei irányítójaként tonnaszám szerzett be cukrot és étolajat Szlovákiából. A magyar üzletek – többnyire hipermarketek – polcain azután kötöttek ki ezek a termékek, hogy több cégen is átfuttatták őket – hamis számlákkal nem kevesebb mint két és fél milliárd forintnyi áfát kicsalva.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozói nyáron csaptak le a társaságra Komárom- Esztergom megyében. A nagyszabású akcióban egyszerre jelentek meg több helyszínen, a kamu cégek strómanként működő ügyvezetőit lekapcsolva és utóbb vallomásra bírva. Csak a főkolompost, F. Attilát nem sikerült előállítani. Most már egyre több jel vall arra, hogy fülest kaphatott.
F. Attila bűnlajstroma egyébként kivételesen gazdag. Emberölési kísérlete miatt első fokon 3 év 6 hónap börtönre ítélte a bíróság, de sokak nem kis meglepetésére nem helyezték előzetes letartóztatásba. A másodfokú tárgyalás 2014 tavaszán veszi kezdetét. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [] |
Újra eltolják a kötelező benzinjelölés bevezetésének időpontját. Egy pénteken beadott, fideszes, önálló képviselői indítványban Manninger Jenő a korábbi 2014. júliusi időpont helyett 2015-ös indulást javasol. Ez már nem az első időpontváltozás, az eredeti tervek szerint a benzinjelölés már 2013 októberében elindult volna.
Csakhogy a rendszer nem volt igazán végiggondolt. Mint megírtuk, még a részleteket sem hirdették ki a kötelező üzemanyag-jelöléssel kapcsolatban, már megvolt a cég, amelyik a leginkább megfelelt a követelményeknek.
Korábbi cikkünkben azt írtuk, nemcsak az nem világos, hogyan teljesíti majd a Femgas a még meg sem határozott feltételeket, de az sem, egyáltalán mire jó az üzemanyag-jelölés, a feketepiac mérete ugyanis nem indokolja annak bevezetését, ráadásul uniós irányelvekbe is ütközhet. Brüsszelben állítólag többek közt az áruk szabad áramlásának alapelvét láthatják veszélyeztetve azáltal, ha Magyarországon adalékolás nélkül nem lehet forgalomba hozni benzint és gázolajat. | [
"Femgas"
] | [] |
Hát, nem lesz egyszerű a tavalyi rekordot túlszárnyalni 2014-ben, gondoltam magamban egészen addig, amíg meg nem nyitottam a friss Közbeszerzési Értesítőt. A január 13-i értesítő ugyanis hogy, hogy nem, de ismét egy szép Közgép-győzelmet tartogatott, nem is beszélve az egyik Közgép-leány még izmosabb megbízásáról.
Magasra tette a lécet 2013-ban Simicska Lajos cége, a Közgép, hiszen várhatóan fennállása eddigi legjobb évét zárta: a cég és leányvállalatai összesen 395 milliárd közbeszerzést nyertek el. A Közgép tavaly önállóan 29,8 milliárdnyi tenderpénznek örülhetett, konzorciumok tagjaként pedig 336 milliárdnak. A boldog tulajdonosok novemberben már ki is vettek 1,8 milliárdnyi osztalékelőleget.
Nem fogják elhinni, de ez a fantasztikus szerencsesorozat 2014-ben sem szakadt meg!
3,88 milliárddal indul az év a Közgépnek
Ha hulladékgazdálkodás, akkor Közgép: nem kellett csalódnom, már a kattintás előtt sejtettem, hogy nem hiába nyitom meg a hétfőn kihirdetett pályázat részleteit. A Közgép által vezetett DAREH-I. Konzorcium 3,88 milliárdért rekultivál és épít hulladéklerakókat Békés és Csongrád területén, a közbeszerzésen a Geohidroterv Kft.-t utasították maguk mögé. Tavaly szeptemberben a Geohidroterv egy 4,1 milliárdos tenderen nagy feltűnést keltve megelőzte a Közgépet, úgyhogy nagyon ideje volt már a visszavágónak!
A DAREH-I. mellett egyébként létezik olyan is, hogy DAREH-II., meg van egy DAREH-ÉP nevű konzorcium is, ezeket is a Közgép vezeti, és persze ezek is nyertek. Ahogy akkor meg is írtuk, december 26-án hirdették ki mindkettő győzelmét, előbbi 3,87, utóbbi 7,95 milliárdért bizonyult a legjobbnak. Ezek a közbeszerzések is a két dél-alföldi megye hulladékügyeinek kezeléséről szóltak.
Mit jelent az, hogy konzorcium? A konzorcium vállalkozói vagy banki befektetői csoportok alkalmi, szerződéses együttműködése nagyobb pénzügyi műveletek lebonyolítására. Megalakítására többnyire akkor kerül sor, amikor egy tranzakció nagy tőkeerőt igényel és/vagy jelentős kockázatot hordoz, amely így megosztható.
22 milliárdos árvízi védekezésben vesz részt a Közgép-leány
A Közgép leányvállalata, a Hídépítő Speciál Kft. is erősen kezdte az évet. Tagja ugyanis annak a konzorciumnak, amelyik a "Beregi komplex árapasztási és ártér-revitalizációs fejlesztés″ elnevezésű projektet valósíthatja meg. A munka, amit el kell végezniük, a Jánd-Gulácsi árapasztó tározó és a kapcsolódó létesítmények megépítése, illetve a kivitelezési tervek elkészítése.
A projekt költségét eredetileg 17,36 milliárdra becsülték, ehhez képest a Közgép-leányt is soraiban tudó konzorcium 22,85 milliárdos ajánlattal nyert. A különbség majd 5,5 milliárd pluszban, ám egyetlen versenytársukat még ezzel együtt is sikerült legyőzniük.
Egészen speciális! A Hídépítő Speciál a Közgép egyik leányvállalata, melyben Simicska Lajos vállalkozása 2013 február végén szerzett többségi tulajdont. A Hídépítő Speciálban tavaly augusztusig az az A-Híd Zrt. is tulajdonos volt, akik szintén többször nyertek a Közgéppel közös konzorcium tagjaként milliárdos közbeszerzéseket.
A Hídépítő Speciálnak sem kell éveket várnia egy-egy zsírosabb megbízásra: 2013. december 30-án konzorciumban 5 milliárdot nyertek Komárom és Almásfüzitő árvízvédelmi biztonságának javítására. | [
"Közgép"
] | [
"Közbeszerzési Értesítő",
"Hídépítő Speciál Kft.",
"Geohidroterv Kft.",
"Hídépítő Speciál",
"DAREH-I. Konzorcium",
"A-Híd Zrt."
] |
Kaptunk egy névtelen levelet, amely arra hívja fel a figyelmünket, hogy botrányos dékánválasztás történt a Szegedi Tudományegyetemen.
A Hódmezővásárhelyen működő mezőgazdasági kar eddigi dékánjának, Bodnár Károlynak lejárt a második ciklusa is, így ő már nem pályázhatott. Ezért eddigi helyettese, Horváth József adta be a pályázatát. Rajta kívül pályázott a dékáni tisztségre Monostori Tamás főiskolai tanár, a Növénytudományi és Környezetvédelmi Intézet vezetője is. Mind az összdolgozói értekezlet, mind a kari tanács szavazásán Monostori kapott valamivel több szavazatot. A személyi kérdésről tárgyalt az egyetem szenátusa – ott viszont valamivel nagyobb különbséggel Horváth Józsefet választották. A szabályok szerint a rektor dönt, Szabó Gábor, az SZTE rektora pedig Horváth Józsefet nevezte ki dékánná.
A levélben az áll, hogy Bodnár Károly irányítása alatt a mezőgazdasági kar hiánya 300 millió forintról 700 millió forintra nőtt. "Kevés a hallgató, az egész kar csak Lázár János államtitkár, volt hódmezővásárhelyi politikus hathatós támogatásának köszönheti létét". Szabó Gábor, az SZTE rektora kérdésünkre elmondta: 2011-ben az egyetemi szenátus mellett létrehoztak egy gazdasági bizottságot, amely félévente felülvizsgálja az egyes karok pénzügyi helyzetét. A rektor szerint dékánként Bodnár szigorú intézkedésekkel megállította az adósság növekedését. Sikeresebb pályázati tevékenységgel lényegesen javította a kar gazdasági helyzetét, angol nyelvű képzést indított be.
A rektor szerint a szenátusi szavazás eredményét az döntötte el, hogy a többi kar képviselői – akiknek az az érdekük, hogy a mezőgazdasági kar a veszteségével ne vonja el tőlük a pénzt – jobban megbíztak Horváth József pályázatában, mint Monostori Tamáséban. Horváth valóban a helyettese volt Bodnárnak, és az ő kinevezésétől azt remélték a többi kar vezetői, hogy fenntartja a Bodnár által vitt szigorú pénzügyi rendszert. A névtelen levél írója azzal is vádolja Bodnár Károlyt, hogy összeférhetetlenül szavazott a szenátusban Horváth kinevezéséről, mivel Horváth mellett ő akar a dékánhelyettes lenni. Szabó Gábor rektor szerint nem volt összeférhetetlenség, hiszen Bodnár nem saját magára és nem a dékánhelyettességre szavazott.
Bodnár Károly ehhez hozzáfűzte: nincs is szándékában pályázni a helyettesi pozícióra. Arra a vádra, hogy a kar három intézete közül csak a saját intézetéből választott maga mellé kari vezetőket, Bodnár Károly azt válaszolta: korábban mindkét helyettese más intézetet képviselt, egyikük nyugdíjba ment, a másik pedig a leterheltségre hivatkozva nem vállalta tovább a kari vezetői munkát. Ő megpróbált bevonni a két másik intézetből is helyettest, de visszautasították. Többek között Monostori Tamás is. Monostori Tamás kérdésünkre megerősítette: valóban közölte Bodnárral, hogy nem kíván más feladatot vállalni az intézete vezetésén kívül. Kollégái kérésére adta be pályázatát a dékáni posztra.
Elmondása szerint Bodnár Károly nyíltan Horváth Józsefet támogatta, ami Monostorinak rosszul esett, de más karokon is hasonló küzdelem folyik vezetőválasztás idején. Bodnár ellene kampányolt, de nem használt törvénytelen eszközöket. A névtelen levél szerint a vásárhelyi kar az elmúlt hét évben egyetlen új szakot sem tudott akkreditáltatni. Ezt megerősítette mind Bodnár Károly, mind Monostori Tamás. Elmondták: kitartóan próbálkoztak, szerintük a Magyar Akkreditációs Bizottság elutasító döntéseinek indoklása ugyanazon szakok esetében is ellentmond egymásnak. Monostori Tamás elmondta: ő maga is hasonló programmal pályázott, mint Horváth József – de ha ő lett volna a dékán, más stílust honosított volna meg, és szélesebb alapokra helyezte volna a döntéshozatalt, mint ami Bodnár Károly idejében volt.
A névtelen levél azzal is vádolja Bodnár Károlyt, hogy – "noha semmire sincs pénz" – Bodnár feleségét is kinevezik vezető beosztásba, és ezzel "a vásárhelyi kar a Bodnár család hitbizományává válik". Bodnár Károly erre azt válaszolta: nem ritkaság, hogy házaspárok dolgoznak az egyetemen. Az ő feleségét nem vezetővé, hanem adjunktusból főiskolai docenssé nevezi ki a rektor két másik kollégával együtt, mert teljesítették az ehhez szükséges követelményeket.
Ami Hódmezővásárhely városát és személy szerint Lázár Jánost illeti, háttérbeszélgetéseinken egymásnak ellentmondó információkat kaptunk. Volt, aki szerint Lázár éppen hogy cserbenhagyta a mezőgazdasági kart, és inkább egy kommunikációs főiskolát hozott létre, hogy legyen a városnak saját felsőoktatási intézménye, holott volt elég hatalma, és segíthetett volna nekik. Más azt állította, hogy Lázár miatt nyer olyan sok pályázatot a kar. Szabó Gábor rektor kérdésünkre közölte: az egyetemet semmiféle politikai befolyás nem érte sem a mezőgazdasági kar, sem az ottani dékánválasztás ügyében. | [
"Szegedi Tudományegyetem"
] | [
"Növénytudományi és Környezetvédelmi Intézet",
"Magyar Akkreditációs Bizottság"
] |
Ünnep 444 Körben
Csatlakozom
Tud még tovább hízni a közvagyonból a Mathias Corvinus Collegium és alapítványa:
közel százmilliárd forintos támogatásról döntött a kormány közvetlenül karácsony előtt.
A 25 éves létező tehetséggondozó szakkollégiumot tavasszal minősítették közvagyont kezelő szervezetté, év végén még alaptörvényt is módosították miatta, miközben elképesztő vagyonnal tömték ki. Többek közt megkapta az állam maradék, legalább háromszázmilliárdos MOL- illetve Richer-részvénypakettjét, és nagy értékű ingatlanokat is. A korábbi törvény-, majd alaptörvény-módosítás miatt az MCC nemcsak kezelője, hanem tulajdonosa is a megkapott vagyonnak, az lényegileg elvesztette közvagyon jellegét. A most kapott százmilliárdról az RTL Klubnak a Mathias Corvinus Collegium főigazgató-helyettese, Lánczi Péter elmondta, hogy | [
"Mathias Corvinus Collegium"
] | [
"444 Körben",
"RTL Klub"
] |
Szabadlábon védekezhet a MÁV-ÁBE vezérigazgatója
Ötvenöt millió forintos óvadék ellenében szabadlábra helyezték a MÁV Általános Biztosító Egyesület (MÁV ÁBE) egykori elnök-vezérigazgatóját, Kiss Bálintot, akit társaival együtt egymilliárd forintos sikkasztással gyanúsítanak – erősítette meg a férfi ügyvédje csütörtökön.
Zamecsnik Péter azt mondta, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság két héttel korábban hozta meg az erre vonatkozó döntését, és miután az összeget befizették a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatalánál, Kiss Bálint előzetes letartóztatását megszüntették. A MÁV ÁBE egykori elnök-vezérigazgatóját csütörtökön helyezték szabadlábra, de érvényben van vele szemben a lakhelyelhagyási tilalom, így Budapest területét csak a nyomozó hatóság vagy az ügyészség engedélyével hagyhatja el.
A PSZÁF tavaly április 8-án függesztette fel a MÁV ÁBE kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) termékének terjesztését, illetve kötelezte az egyesületet tartalékhiányos kgfb-állománya átruházásának előkészítésére. Ezzel együtt a felügyelet kezdeményezte a biztosító első számú vezetőjének és vezető biztosításmatematikusának hivatalából való felmentését is. Április 13-án négy embert, köztük a biztosító elnök-vezérigazgatóját előzetes letartóztatásba helyezte a Pesti Központi Kerületi Bíróság a MÁV Általános Biztosító Egyesület egymilliárdos sikkasztási ügye miatt. Ugyanakkor további két gyanúsítottat házi őrizetbe helyeztek. A gyanúsítottak a nyomozóhatóság szerint egymilliárd forintot utaltak át a káresetekre elkülönített tartalékból különböző bankszámlákra, ahonnan fel is vették a pénz egy részét. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás és pénzmosás megalapozott gyanúja miatt indított nyomozást.
(MTI) | [
"MÁV ÁBE"
] | [
"Budai Központi Kerületi Bíróság",
"Pesti Központi Kerületi Bíróság",
"MÁV Általános Biztosító Egyesület",
"Gazdasági Hivatala",
"Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága",
"Fővárosi Bíróság"
] |
Az uniós átlagnál tízszer nagyobb bírságot kapott Magyarország az EU-s támogatások 2015 és 2019 közötti szabálytalan költése miatt, derül ki az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) jelentéséből. A szervezet a strukturális alapok és az agrárpénzek kifizetéseinek 3,93 százalékát találta nálunk problémásnak, míg az Európai Unió többi tagállamánál ez átlagosan 0,36 százalék. A Legfőbb Ügyészség a jelentésre reagálva közölte, hogy a magyar hatóság egyre hatékonyabban ellenőrzi a csalás-gyanús ügyeket, amikből egyre kevesebb van. Mások szerint viszont Magyarországon “szelektíven" zajlik az ellenőrzés, s nem terjed ki a kormány köreit is érintő pénzlenyúlásokra, és az OLAF által felderített eseteknek a többszöröse lehet Magyarországon a szabálytalanságok száma az uniós támogatású projekteknél. Ráadásul a legnagyobb ügyeknél – mint például a 4-es metró, az Elios-ügy vagy a Microsoft esete – nem kerül sor vádemelésre.
Az OLAF legújabb jelentéséből Magyarországra vonatkozóan az alábbiak derülnek ki:
A vizsgált időszakban (2015-2019) Magyarországon 2697 esetben találtak szabálytalanságot a támogatások felhasználásánál. (Lengyelországban 5017, Csehországban 2159, Szlovákiában 1947 esetben bukkantak ilyesmire.)
Ezekből 43 esetben ajánlást is megfogalmazott az EU csalás elleni szervezete a magyar kormány részére.(Lengyelországban 22, Bulgáriában 20, Szlovákiában 13, Csehországban 7 esetben került erre sor, összesen 254 ajánlást adtak ki a tagországi és uniós hatóságoknak.)
A magyar projektekre kiszabott büntetések aránya a felhasznált támogatások 3,93 %-a, ami az uniós átlag tízszerese.
A Legfőbb Ügyészség (LFÜ) szerint márpedig a magyar ügyészség az uniós átlagnál jobban teljesít az OLAF által kifogásolt ügyek kivizsgálása terén, és szerintük jelzésértékű, hogy 2015-ben és 2016-ban még 10-10 ajánlás, 2017-ben már csak 6 ajánlás, 2018-ban 4, míg 2019-ben 3 ajánlás érkezett a uniós szervezettől a magyar kormánynak.
OLAF-jelzések: Orbán fogorvosának támogatását is gyanúsnak találták az uniós ellenőrök Három éve nyomoz költségvetési csalás gyanúja miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a piaci árnál drágábban, uniós támogatásból beszerzett fogászati berendezések ügyében. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján indult büntetőeljárásba azonban már nem került be Orbán Viktor fogorvosának és üzlettársának az érdekeltsége, az OTI Orvosi Turizmus Iroda Zrt., ahol az OLAF szintén vizsgálódott.
Az LFÜ kihangsúlyozta, hogy az OLAF 2019-re vonatkozó éves jelentéséből látható az is, hogy a magyar ügyészség az OLAF által jelzett ügyek 47 %-ában emelt vádat, s ez lényegesen magasabb, mint a 39 %-os uniós átlag.
“A magyar ügyészség – bár erre nincs törvényi kötelezettsége – a mindig követett protokoll szerint az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták és abban értékelték." – olvasható az ügyészségi közleményben.
OLAF-jelzések: Négy éve eredménytelenül nyomoznak a Közgép által felújított Szajol-Püspökladány vasútvonal ügyében Érték nem határozható meg a Legfőbb Ügyészség (LÜ) szerint a Szajol-Püspökladány vasútvonal felújításánál történt költségvetési csalás ügyében, amelyben az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján rendelték el a nyomozást. A 67,8 kilométeres vasúti pálya korszerűsítésének nyomozásában a Záhony térségi vasúti nagyberuházások ügye is szerepel.
“Nem sokat mond a magyar korrupcióról ez a jelentés. A kb 4%-os magyar arányszám 2015 óta nagyjából ekkora, valószínűleg a 4-es metró kapcsán kért korrekció miatt. Mivel a jelentés ezt az arányszámot mindig egy időszakra adja meg (most 2015-2019) ez a nagy összeg elfedi a tényleges éves mutatót. Ezzel együtt is inkább az OLAF munkájáról ad képet a jelentés, mint a korrupcióról, s az EU-s támogatásokkal kapcsolatos visszaélések számához képest csepp a tengerben az a néhány ügy, amit vizsgálnak. Hogy még ezeknek sem lesz Magyarországon következménye, az abból ered, hogy az ügyészség nem teszi a dolgát, és ezért lett volna fontos, hogy Magyarország csatlakozzon az EPPO-hoz, az Európai Ügyészséghez." – mondta az Átlátszó kérdésére az OLAF-jelentés kapcsán Léderer Sándor, a közpénzek átlátható felhasználásáért és a korrupció visszaszorításáért küzdő civilszervezet, a K-Monitor Iroda vezetője.
OLAF-jelzések: azonosítottuk az OLAF éves beszámolójában kiemelt magyar csalási ügyet Minden valószínűség szerint a kecskeméti székhelyű Opticon cégcsoporthoz kapcsolódó távközlési cégek csorgatták vissza alvállalkozóikon keresztül maguknak két, összesen 3,7 milliárdos értékű vidéki szélessávú internet-fejlesztési projekt költségvetésének közel felét az uniós csaláselleni hivatal szerint.
A szintén a korrupció csökkentésére, a közpénzek átláthatóbb költésére alapított Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója, Ligeti Miklós egy televíziós nyilatkozatban úgy fogalmazott a jelentés kapcsán, hogy az ügyészség által hivatkozott nagy számú vádemelés ellenére a legnagyobb ügyekben (Elios, 4-es metró, Microsoft) nem került sor vádemelésre. Emlékeztetett arra is, hogy az ügyészségen kívül számos más szervezetnek (minisztériumok, Közbeszerzési Hatóság, stb.) sokkal hatékonyabban kellene szűrnie a támogatásokkal kapcsolatos visszaéléseket. Ligeti szerint tulajdonképpen kényelmes a magyar kormánynak, ha megvárja, hogy a Bizottság vagy az OLAF jelezze a kifogásokat, mert akkor a támogatásokkql kapcsolatos visszélések problémáját egyfajta “brüsszeli ügyként" távolítani lehet az itthoni helyzettől.
OLAF-jelzések: 4 éve nem találja a NAV a "Híd a munka világába" projekt lenyúlásának felelőseit Súlyos problémák merültek fel az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) "Foglalkoztatási szövetkezet – Híd a munka világába" elnevezésű, uniós támogatású projektjével kapcsolatban. Az EMMI visszakérte a kifizetett bő 2 milliárd forintot, de a kormány végül kisegítette az ORÖ-t, a projektet pedig kivette az uniós programokból.
“A kormány azt hangoztatja, hogy az elsődleges nemzeti érdek, hogy minél több támogatást lehívjunk, minél több pénzt elköltsünk. A TI már 2015 -ben számadatokkal, kutatási eredményekkel igazolta, hogy ez a szemlélet önmagában korrupciós csapdahelyzethez vezet, a szabályosság és a hatékonyság rovására megy. Magyarországon rendszerbe épített a túlárazás, minél nagyobb az Európai Uniós támogatás egy-egy állami projektben, annál nagyobb a korrupció kockázata és a túlárazás is." – mondta Ligeti Miklós.
OLAF-jelzések: A magyar hatóságok a Budapest Szíve Programban sem vontak felelősségre senkit Mivel bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható és a büntethetőség is elévült, nem történt felelősségre vonás a Budapest Szíve Programmal kapcsolatban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által jelzett visszásságok miatt a magyar hatóságok részéről.
A magyar hatóságok részéről az aktívabb ellenőrzést hiányolja Hadházy Ákos független képviselő is, aki négy éve heti rendszerességgel tárja fel az általa talált visszásságokat az uniós pénzek felhasználása kapcsán. Hadházy Facebook-posztban reagált a jelentésre: “A jelek szerint ötből két ügyet az én jelzésem után indítottak tavaly. Nem ez a baj, hanem hogy a magyar OLAF-os ügyeket szinte soha nem az állam jelzi (ellentétben más országok vizsgálataival). Ennél sokkal nagyobb baj, hogy ez a néhány ügy nem is a jéghegy csúcsa csak, hanem a jéghegy csúcsán egy kis légypiszok. De a magyar kormány ezt a kis légypiszkot is titkolni akarja, hiszen a jelentéseket eldugja, nem hozza nyilvánosságra (kivéve a metró ügyét ugye)."
Az Átlátszó kérdésére a képviselő elmondta: az OLAf által neki küldött visszajelzések alapján az öt, ajánlással lezárt vizsgálatból az egyik a hátrányos helyzetű településeken napi egymillió forintért szervezett sportnapok ügye, a másik pedig a szintén a 444.hu által megírt egészségügyi gigakartell-ügy volt. (Az OLAF-ot megkerestük, hogy megtudjuk, mi volt a többi, általuk ajánlással lezárt projekt, amint választ kapunk erről, publikáljuk az adatokat.)
OLAF-jelzések: a NAV nem találja az Öveges-program szétlopásának felelőseit A 2014-ben kezdődött Öveges-program során az Európai Unió 14 milliárd forint támogatást adott a természettudományos oktatás fejlesztésére. A támogatás törvénysértő felhasználására az OLAF (Európai Csalási Elleni Hivatal) is felfigyelt, Hadházy Ákos országgyűlési képviselő pedig évekig tájékoztatta a nyilvánosságot a botrányos részletekről.
A Fidesz Európai Parlamenti frakciója is reagált az OLAF jelentésére: szerintük az abban Magyarország kapcsán megfogalmazott kellemetlen részletekért elsősorban Gyurcsány és Demszky felelős, a 4-es metró beruházás során lenyúlt pénzek miatt:
“A példátlan korrupciós ügyben 167 milliárd forintot, a 4-es metró beruházására fordított összeg harmadát ellopták, elcsalták, szabálytalanul használták fel baloldali és liberális politikusok, a Gyurcsány-kormány és a Demszky-féle városvezetés tolvajai, amiért a magyar embereknek a mai napig súlyos árat kell fizetniük. Mindezek után az OLAF éves jelentése kapcsán a durva korrupciós ügyért felelőséggel tartozó baloldali és liberális politikusok ártatlan boci szemekkel és egy róka gonoszságával nagyhangon kiáltanak kígyót-békát a jelenlegi döntéshozókra. A valóságban tolvajok kiáltanak rendőrért."
OLAF-jelzések: a négyes metró ügyével sem boldogult a magyar nyomozóhatóság A szocialisták idején kezdődött, és a Fidesz kormányzása idején fejeződött be a négyes metró építése. A beruházáshoz az Európai Unió 181 milliárd forint támogatást adott, ám később az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) arra jutott, hogy súlyos szabálytalanságok miatt ebből mintegy 60 milliárd forintot visszakér.
Nem állja meg a helyét az az állítás, hogy a kiugróan magas büntetési arány a 4 es metró-projektnek köszönhető, hozzálapátolt ehhez jócskán a mostani kormány is – nyilatkozta az Átlátszónak a Párbeszéd Magyarországért korábbi Európai Parlamenti képviselője, Jávor Benedek, aki maga is több esetben jelzett visszaélés-gyanús ügyeket az OLAF-nak. Jávor emlékeztet, hogy a hivatal évek óta minden évben a kifizetésekhez mérten kiugróan magas arányban javasol pénzügyi korrekciókat a Magyarország által felvett támogatások elköltése miatt.
Jávor: rekordbüntetést kapott Magyarország az uniós források szabálytalan felhasználása miatt Jávor Benedek volt EP-képviselő néhány napja számolt be arról, hogy Magyarországra 500-600 milliárd forintnál is magasabb összegű büntetést szabhat ki az EU az uniós támogatások felhasználását övező korrupció miatt. Ekkora büntetésre még nem volt példa sem hazánk, sem az unió történetében, de a Fidesz-kormány meg sem próbálta bebizonyítani, hogy nem voltak visszaélések a kifogásolt projekteknél.
Egy évvel ezelőtt írtuk le részletesen részletesen, hogyan kerülte ki a kormány a Tiborcz István cégének többmilliárdos bevételt hozó Elios-ügy miatti támogatás-visszafizetéseket, és hogy a hatóságok kifogásolható módon végezték az ügy részleteinek felderítését. Pedig ebben az ügyben többször felhívta a magyar hatóságok figyelmét a szabálytalanságokra az OLAF.
Frissítés (09.16.): Cikkünk megjelenése után a Legfőbb Ügyészség is válaszolt a kérdésünkre, hogy melyek voltak azok az uniós támogatású projektek, amelyek kapcsán legutóbb ajánlást fogalmazott meg az OLAF a magyar hatóságok részére. A kapott válasz szerint az OLAF igazgatási, pénzügyi vagy igazságügyi ajánlást tehet. Az OLAF-jelentésben szereplő táblázatban 5 lezárt magyarországi vonatkozású vizsgálat és két ajánlás szerepel, de az ügyészség szerint ezen öt ügy egyikében sem tett igazságügyi ajánlást az OLAF a magyar ügyészség felé. A két ajánlás pedig pénzügyi és nem igazságügyi ajánlás volt,
Igazságügyi ajánlással akkor él a hivatal, ha a közigazgatási vizsgálat megállapításai alapján bűncselekményre merülhet fel adat. A magyar ügyészség az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, illetve ha már folyamatban volt a nyomozás, az igazságügyi ajánlást a nyomozás irataihoz csatolták és abban értékelték. Tavaly az OLAF összesen 3 igazságügyi ajánlást tett az ügyészi szervezetnek, melyek kapcsán már folyamatban voltak Magyarországon nyomozások, az igazságügyi ajánlásokat ezek irataihoz csatolták, abban értékelték.
Támogatási kampány – fizess elő az Átlátszóra, kattints ide a támogatási lehetőségekért! Ha olvasóink 1 százaléka rendszeresen küldene havi 1 ezer forintot, többet nem kellene pénzt kérnünk. | [
"Legfőbb Ügyészség"
] | [
"Országos Roma Önkormányzat",
"Transparency International Magyarország",
"Európai Ügyészség",
"K-Monitor Iroda",
"Európai Unió Csalás Elleni Hivatala",
"Európai Unió",
"Párbeszéd Magyarországért",
"Budapest Szíve Program",
"Európai Csalás Elleni Hivatal",
"OTI Orvosi Turizmus Iroda Zrt.",
"Európai Csalási Elleni Hivatal",
"Közbeszerzési Hatóság",
"Európai Parlamenti",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Megint elölről kezdhetik a titkosszolgafőnök perét
Galambos Lajost korábban, első fokon öt év szabadságvesztésre ítélték
Megsemmisítette a Galambos Lajosra, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati vezetőjére vesztegetés miatt első fokon kiszabott öt év szabadságvesztésről szóló ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla, és új elsőfokú eljárást rendelt el. Erre várhatóan Szegeden kerülhet majd sor a később kijelölendő időpontban.
Immár harmadszor is az elejétől kezdik a volt Gyurcsány-kormány titkosszolgálati vezetőinek megvesztegetése miatt indult pert.
A Fővárosi Ítélőtábla tanácsülésen bírálta el a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa elmarasztaló ítéletét a vád szerinti megvesztegető, Jakubinyi Róbert, valamint a megvesztegetett Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója és Gyarmati György, az NBH volt osztályvezetője ellen. Jakubinyi négy, Galambos öt, Gyarmati három év letöltendő szabadságvesztést kapott első fokon, a vádhatóság súlyosításért, a védelem elsősorban felmentésért, másodsorban az ítélet hatályon kívül helyezéséért fellebbezett.
Az ítélőtábla tanácsülésén kizárólag a bíróság tagjai és a jegyzőkönyvvezető vettek részt, a határozat kihirdetésére nem kerül sor. A közvéleményt sem tájékoztatják a döntésről, ám a polgári elhárítás volt főnökének a védőjétől, Molnár Lajostól megtudtuk, az ítélőtábla végül a védelem álláspontját fogadta el. Hatályon kívül helyezték az elsőfokú ítéletet, és új elsőfokú eljárást rendeltek el, erre várhatóan Szegeden kerülhet majd sor a később kijelölendő időpontban.
Így tovább húzódik a volt Gyurcsány-kormányra is árnyékot vető vesztegetési ügy elbírálása.
Az ügy négy éve még a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsán indult, hogy aztán 2015. április 8-án elölről kezdődjön a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsán. A botrányos ügy minősített, így a közvélemény még arról sem tudhatott meg semmit, hogy milyen okból került Kaposvárra a büntetőügy. Ahol újabb két év múlva, 2017 őszén első fokon öt év végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték az ügy másodrendű vádlottját, Galambos Lajost.
A vezérőrnagyot folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntette és államtitoksértés miatt marasztalták el, a börtön mellett nyolc évre eltiltották a közügyek gyakorlásától, valamint 150 millió forint vagyonelkobzásra is ítélték.
Az ügy elsőrendű vádlottját, Jakubinyi Róbertet kétrendbeli folytatólagos vesztegetés miatt négy év börtönre ítélték, valamint öt évre eltiltották a közügyektől. A hamradrendű vádlottat, az NBH egykori osztályvezetőjét, Gyarmati Györgyöt vesztegetés bűntette miatt három év börtönre ítélték, a közügyektől öt évre tiltották el, valamint 100 millió forint vagyonelkobzást is elrendelt a bíróság.
A titkos ügy a volt Gyurcsány-kormány másik titkosszolgálatokkal kapcsolatos botrányának, az Egymásért, Egy-másért Alapítvány egyik fajsúlyos mellékszála. Korábban a PestiSrácok írta meg: az egykori közhasznú szervezet a legmagasabb rangú titkosszolgák kifizetőhelyeként működhetett évekig.
Az ötlet egy vallomás szerint Jakubinyi Róberté, aki szolgálataiért cserébe állítólag azt kérte a titkosszolgálati vezetőktől, hogy simítsák el a büntetőügyeit. Az alapítvány másik kulcsfigurája, Földesi-Szabó László vallomása szerint ebben az NBH vezetői partnerek voltak.
A férfi azt állította: Galambos Lajos mintegy 150 millió forintot, Gyarmati György százmillió forintot, Simon Ibolya, a hivatal akkori jogásza pedig több hónapon keresztül havi 1-1,5 millió forintot kapott (Simon nem került a vádlottak padjára). A vagyonelkobzás éppen a fenti összegekről szólt.
Gyarmati és Simon tényleges titkosszolgaként, engedéllyel vett részt a kuratóriumban, ahova Galambos a főigazgatói posztról távozva került be. | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Egymásért, Egy-másért Alapítvány",
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Fővárosi Törvényszék",
"Kaposvári Törvényszék",
"Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa"
] |
A Magyar Posta elállt a postai kerékpárok és utánfutók szállítására és szervízelésére a Cronopont Kft-vel megkötött szerződésétől. A Magyar Posta azután döntött így, hogy a Cronopont Kft. értesítette, hogy a közbeszerzési eljárás alapján megkötött és meghatározott termékre vonatkozó szerződés teljesítésére nem képes. A Magyar Posta új közbeszerzési eljárást ír ki a kerékpárok beszerzésére.
A tender előkészítési szakaszában, szabadsága idején, magánúton járt Szlovéniában Gergely László. A Magyar Posta hétfő óta csak volt dolgozója szerint mindenről tudtak a vezetők.
Összevont ülést tartanak a posta vezető testületei a tenderről: az igazgatóság elé kerülő anyag szerint átvenni sem lett volna szabad a bicikliket, hiányzott a minőségtanúsítvány.
A Posta a saját szabályait sem tartotta be, tucatnyi dolgozó, köztük több vezető ellen indulhat fegyelmi eljárás.
A sokat vitatott szerződést még 2007. november 26-án kötötték. Csak decemberben jelent meg a hír, hogy a Magyar Posta mintegy 1,1 milliárd forintért csaknem 4800 kerékpárt és kerékpár-utánfutót, valamint 1900 biciklire opciót vásárol. A kerékpárok ára és a beszállító kiválasztása miatt a Postát többször támadták. Az időközben közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszterré kinevezett Szabó Pál vezérigazgató által vezetett postai menedzsment megvédte a közbeszerzési ügyletet.
Az Index már január elején megírta, hogy éppen a Posta által elvárt paramétereknek megfelelőek a szlovén kerékpárok. A HVG május 8-i számában adott hírt arról, hogy sérülhetett a közbeszerzés tisztasága, mert a tender kiírása előtt jutott hozzá a később nyertes a kerékpárok bizonyos paramétereihez.
Megkésett vizsgálatok
Az új vezérigazgató, Szűts Ildikó május 13-án bejelentette: vizsgálatot indított a kerékpárbeszerzésről a birtokába került új információk miatt. Egy, a tendert lebonyolító beosztott dolgozót felfüggesztettek, majd később elbocsátottak, és felkérték a Közbeszerzési Döntőbizottságot a tender felülvizsgálatára.
Az egyedüli felelősként megjelölt kirúgott beosztott, Gergely László munkaügyi bírósághoz fordult az elbocsátása miatt. Gergely akkor azt állította, a tender kapcsán mindenről a vezetői döntöttek. A Népszabadság május 30.-i számában az jelent meg, hogy a botrányban tucatnyi, köztük több vezető beosztású postai dolgozó felelőssége merült fel a vizsgálat során.
A Posta július elsején feljelentést tett a közbeszerzési szabályok megsértése miatt ismeretlen tettes ellen. Emellett munkaügyi eljárást indítottak a tendert kísérő szabálytalanságok miatt a társaság közbeszerzési bizottságának több tagja ellen (ennek a bizottságnak volt elnöke, állítása szerint érdemi döntési jogosítvány nélkül, Gergely László). Továbbá felszólították a Cronopont céget a kerékpártenderben vállalt kötelezettségei szerződésszerű teljesítésére.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) július 2.-án közölte, hogy a kérelem benyújtásának két hónapos késedelme miatt érdemben nem vizsgálhatta a Magyar Posta jogorvoslati kérelmét, amelyben a Cronopont Kft. szerződésszegésének kimondását indítványozta, mivel az mintegy két hónappal elkésett a törvényben előírt határidőköz képest.
A Cronopont Kft. írásban értesítette a Magyar Postát, hogy a közbeszerzési eljárás alapján megkötött és meghatározott termékre vonatkozó szerződés teljesítésére nem képes. A Posta ezután döntött úgy, hogy eláll a postai kerékpárok és utánfutók szállítására és szervízelésére megkötött szerződéstől, és új közbeszerzési eljárást ír ki ezek beszerzésére. | [
"Magyar Posta",
"Cronopont Kft."
] | [
"Cronopont Kft-vel",
"Közbeszerzési Döntőbizottság"
] |
Eladta, visszavette, majd a napokban újra eladta üzletrészét Giró-Szász András tanácsadó cégében, így a számos kormányzati szerződéssel rendelkező Strategopolis Kft. jelenleg 750 millió forinttal tartozik neki. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár hétfőn megjelent vagyonnyilatkozata szerint eladta Normafánál lévő házát, ezért a céges pénztől függetlenül is van 140 milliós megtakarítása. És van egy 25-30 milliós jachtja is.
Giró-Szász András november 4. óta államtitkár, Orbán Viktor javaslatára ő vezeti, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárságot.
A korábbi kormányszóvivő hétfőn tette közzé első vagyonnyilatkozatát, amiből kiderül, hogy ő is beletartozik a kormányzat leggazdagabbjainak szűk klubjába.
Fotó: elektromosyacht.hu
A vagyonnyilatkozat szerint vagyonának legértékesebb része a 2006-ban alapított stratégiai elemző és kommunikációs tanácsadó cég, a Strategopolis Kft. volt. A cégbeli részesedését 2011-ben, miután kormányszóvivő lett, eladta, majd amikor az áprilisi választásokat követően a Hír TV-s Kurucz Éva váltotta a poszton, visszavásárolta a korábbinál kisebb, 61 százalékos többségi tulajdonrészét. Ám novemberre újra változott a helyzet, ezért ismét kivált a kft.-ből.
Giró-Szász az Index kérdésére azt mondta, hogy a 750 millió forint a tulajdonrészből és a még ki nem fizetett osztalékból jön össze. A Strategopolis azt vállalta, hogy két év alatt kifizeti az összeget.
A cégadatok szerint a Strategopolis éppen májusban költözött el a Századvég Gazdaságkutatóval közös óbudai székhelyéről a Lánchíd pesti lábánál lévő Széchenyi térre, a Roosevelt irodaházba. Megengedhette magának váltást, ugyanis nagyon jó évet zárt 2013-ban. A nettó árbevétele 433 millió forintra nőtt az előző évi 281,8 millióról. A tavalyi 127 milliós, míg a tavalyelőtti közel 43 milliós adózott eredményt kifizették osztalékként a tulajdonosoknak, amiből 63,9 millió jutott Bódi Gábor Imrének és 63,1 millió Molnár Norbertnek, a cég másik két társtulajdonosának.
A tanácsadó cég kiváló üzletei többször felkeltették már a sajtó figyelmét. Épp a választások után derült ki, hogy a Fidesz két imázsmonitoring-tanulmányt készíttetett a Strategopolisszal a frakció számára 9,8 millió forintért. Itt 98 ezer forintot kaptak minden egyes oldalért. A cég januártól évi nettó 42 millió forintért készít híreket MTVA-nak, amit magánrádióknak értékesítenek. Az MTVA későbbi közleménye szerint a Strategopolis nem gyártja a híreket, hanem válogat az MTI-ben kiadott hírekből, és ezt a válogatott anyagot értékesíti a 27 országos rádióállomásnak.
Giró-Szász Andrásnak vagyonnyilatkozata szerint 93 milliós takarékbetéte is van, és 47 milliós biztosítása. Az államtitkár ezt azzal magyarázta, hogy 10 évig dolgozott a piacon, és eladta Normafánál lévő házát is. Az államtitkár újabban egy 120 négyzetméteres bérelt lakásban él a XII. kerületben. Emellett van egy ½-es tulajdonrésze egy 42 négyzetméteres budai lakásban, valamint van egy 200 négyzetméteres balatoni nyaralója. Bevallása szerint Giró-Szász András rendelkezik egy WIA 345 típusú elektromos jachttal. Ilyen vízi járműveket mostanában 25-35 millió forintért lehet találni a piacon.
Az államtitkár újabban Range Rovert is bérel magának, amihez 200 ezer forintos havi benzintérítést kap az államtól.
A kiadási oldalon sem kis összeg szerepel. Az államtitkárnak 50 milliós tartozása is van, családi kölcsönből kifolyólag.
Giró-Szász vagyonbevallásából kiderül, hogy egy új cégnek, a Safe Port Projekt Kft.-nek 20 százalékos tulajdonosa. Az ingatlankezelési tevékenységre létrehozott kft.-t Serfőző Péter irányítja. | [
"Strategopolis Kft.",
"Századvég Gazdaságkutató"
] | [
"Safe Port Projekt Kft.",
"Range Rover",
"Hír TV-s"
] |
A Várbazárt felújító és az új MTK stadiont felhúzó West Hungária Bau készítheti majd elő Kelet-Magyarország útépítéseit - ez derült ki az uniós közbeszerzési értesítőből. A cég négy konzorciumi partnerével (a rábapatonai ArcheoGép Kft.-vel, a bátaszéki Alisca Bau Kft.-vel, a budapesti Ex Voto Kft.-vel és a Leveller Kft.-vel) 3,6 milliárd forintért végezheti majd el az útépítések előkészítő munkáit és tárhatja föl, hogy nincsenek-e régészeti lelőhelyek a tervezett utak vonalán.
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zrt. által kiírt pályázatot nem is nagyon nyerhette volna meg más, mert az értesítő szerint a munka elvégzésére ez az egy konzorcium tett ajánlatot.
Az eredetileg győri West Hungária Bau cégcsoport, Paár Attila cége elég jól szerepel az állami közbeszerzéseken, emellett pedig az elmúlt időben sok érdekes üzletben is benne volt:
ez a cégcsoport vette meg Tiborcz Istvántól, Orbán Viktor vejétől azt a cégét, amin az tulajdonos volt a közbeszerzéseken szintén nagyon eredményesen induló Elios Zrt-ben.
Tiborc emellett tavaly novemberig társtulajdonos volt a WHB Ingatlan Kft-ben, Paár Attila mellett,
A WHB-nak emellett irányítási joga van a Mészáros Lőrinchez és Szijj Lászlóhoz köthető építőipari cégben, a Magyar Építő Zrt. -ben
A cég legutóbb pedig a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. környékén bukkant fel, aWHB vette meg ugyanis a porcelángyár tartozását, majd erre hivatkozva akarták csődeljárásba kényszeríteni a céget, helyi források szerint azért, hogy aztán majd a WHB szálljon be a Zsolnayba. A gyár tulajdonosa végül kifizette a tartozását, így Paár Attila cége végül nem került a porcelángyár közelébe. | [
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zrt.",
"West Hungária Bau"
] | [
"Ex Voto Kft.",
"Alisca Bau Kft.",
"Leveller Kft.",
"WHB Ingatlan Kft-ben",
"Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.",
"ArcheoGép Kft.",
"Magyar Építő Zrt.",
"Elios Zrt-ben"
] |
Orbán köti az ebet a karóhoz, ha fociról van szó
Fociakadémia körül olyan felhajtás és totojázás még nem volt, mint ami a Rimaszombatra tervezett létesítmény miatt alakult ki az elmúlt közel 1,5 évben.
A magyar állam még 2017 nyarán biztosított közel 1,5 milliárd forintot a felvidéki fociakadémia létrehozására. A magyar fél részéről a diósgyőri fociklub venne részt a projektben, amelyet Rimaszombaton valósítanának meg. Az elképzelések szerint egy közös céget hoznának létre a magyar fél 51 százalékos és Rimaszombat 49 százalékos részesedésével. A tárgyalások azonban többször is megakadtak, a felek nem tudtak egyezségre jutni, és 2018 augusztusára odáig fajult a helyzet, hogy felmerült, az akadémiát végül Rimaszombat helyett Losoncon építhetik fel. Rimaszombat egyik legfőbb problémája, hogy a projektben egyfajta összekötő láncszemként vesz részt a diósgyőri fociklub. Helyettük inkább közvetlenül a magyar állammal bizniszelnének a felvidékiek.
A rimaszombati fejlesztés ebből a szempontból ugyanis kuriózum, hiszen Dunaszerdahelyen és Komáromban is a magyar kormány közvetlenül folyósította a támogatást a beruházáshoz és nem egy "közvetítő" partneren keresztül. Problémásnak ítéli a rimaszombati városvezetés azt is, hogy az önkormányzat és a Borsodsport-Invest által közösen alapított klub, a Városi Futball Akadémia (MFA) tulajdonába kerülne a 30 éves bérleti szerződés lejárta után a létesítmény. Ezzel szemben Komáromban a város tulajdonába kerül a szerződés lejárta után a stadion.
A fociakadémia látványterve (Forrás: Facebook) A fociakadémia látványterve (Forrás: Facebook)
A problémák megoldása és az előrelépés érdekében tavaly év végén Jozef Šimko polgármester levelet írt Orbán Viktornak - derül ki a korkep.sk beszámolójából. Ebben a magyar kormányfő segítségét kéri az akadémia ügyének előmozdításában, az ugyanis véleménye szerint segítségre szorul. A polgármester egy személyes találkozó mellett azt kérte, hogy a magyar kormány parnere a projektben a továbbiakban ne a DVTK többségi tulajdonosa, a Borsodsport-Invest Kft. legyen, hanem egyenesen Rimaszombat városa. A bérleti szerződés lejárta után pedig a város kapja meg a létesítményt.
Rigó László alpolgármester tájékoztatása szerint Orbán nem hallgatta meg a segítségkérést és kötötte az ebet a karóhoz. A miniszterelnök válaszában kifejtette: a jóváhagyott beruházásra szánt összeget a beruházással megbízott Borsodsport-Invest kapja. Egyúttal ragaszkodik ahhoz is, hogy
az akadémia hatáskörébe ne tartozzon a felnőtt futball,
az akadémia használati nyelve a magyar legyen,
a beruházás a 30 év bérleti szerződés letelte után a Városi Futball Akadémia (MFA) tulajdona legyen.
A felmerülő vitás kérdések ellenére azonban egyelőre még mindkét fél kitart, még nem esett kútba a projekt. Egy újabb javaslat kidolgozására januárban kerülhet sor. | [
"Városi Futball Akadémia",
"DVTK",
"Borsodsport-Invest"
] | [] |
Kétmillió forintra bírságolta a tiszaújvárosi választási bizottság a Fideszt Orbán Viktor jogsértő plakátjai miatt, közölte a Momentum. Az ő beadványuk nyomán vasárnap mondta ki a Kúria, hogy a csak Orbánt ábrázoló plakátok megtévesztik a választókat, mert nem derül ki, hogy azokat ki rendelte: a kormány vagy a kormánypárt.
A Kúria döntése csak egyetlen plakátról szólt, és elvi szinten mondta ki, hogy az jogsértő. A Momentum ezután 24 órás plakátvadászatot hirdetett, hogy bebizonyítsák: országos kampányról van szó, a Fidesz tömegesen sértette meg a törvényt. Egy nap alatt az ország minden részéből, többek között Bajáról, Nagykanizsáról, Tiszaújvárosból és Budapestről érkeztek be képek a jogsértő plakátokról.
A tiszaújvárosi választási bizottság egyhangú döntése szerint a plakát jogsértő, közölte a Momentum. A bizottság szerint Orbán Viktor plakátja szándékosan volt törvénysértő, ezért szabott ki ilyen nagy bírságot (az óvodásokkal való kampányolásért csak 345 ezer forintos bírságot kapott Orbán): "A Választási Bizottság a bírság kiszabásakor figyelembe vette a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, a jogsértés súlyát és területi kiterjedtségét, a jogsértés ismétlődő jellegét, valamint a nyilvánvalóan szándékos voltát."
A Fidesz közben az Alkotmánybíróságra nyújtott be alkotmányjogi panaszt, hogy megvédje a plakátokat. | [
"Fidesz"
] | [
"Választási Bizottság"
] |
Írásbeli kérdésben tudakolta a miniszterelnöktől a - Demokratikus Koalícióhoz tartozó - független Baracskai József, hogy a tavaly kötött 3,1 milliárdos tanácsadói szerződés keretében melyik tárca milyen megbízásokat adott a Századvég-csoportnak. A válaszként küldött összesítésből ugyanaz derült ki, mint korábbi cikkünkből, vagyis, hogy 95 százalékban a Miniszterelnökség dolgoztatja a cégeket.
A képviselő írásbeli kérdésére a független - a Demokratikus Koalícióhoz tartozó - Baracskai Józsefnek is kiadta a Miniszterelnökség azokat az a Századvég-csoport tanácsadói szerződésével kapcsolatos táblázatokat, amelyeket az ügyben indított közérdekű adatigénylésére az [origo] is megkapott.
Lapunk a 3,1 milliárdos keretszerződést megkötő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Századvég többszöri elutasítása után a teljesítések igazolásáért felelős Miniszterelnökségtől várt választ arra, hogy a szerződés, illetve annak februári kiegészítése keretében melyik tárca milyen értékben, milyen megbízásokat adott a Századvég Politikai Iskola Alapítvány, a Századvég Gazdaságkutató és a Strategopolis konzorciumának, illetve, hogy a megbízásokból milyen értékben mely feladatokat teljesített a cégcsoport. A Miniszterelnökség válasza, ahogy arról hétfői cikkünkben beszámoltunk a teljesítési értékek meghatározása nélkül négy táblázatban összegezte, hogy a szerződés 2011 végi megkötése óta milyen feladatokat végzett eddig a cégcsoport. Az összegzésből pedig kiderült, hogy bár a megbízás összegét túlzónak tartó bírálatokat tavasszal rendre azzal utasította vissza a nemzeti fejlesztési miniszter, hogy a tanácsadói szerződés valamennyi tárca igényeit kiszolgálja majd, 95 százalékban csak a Miniszterelnökség adott megbízásokat a Századvégnek.
Az elszámolás valóságtartalmáról ráadásul nem győződhettünk meg: az elkészült tanulmányokba ugyanis nem engedett betekintést a Miniszterelnökség, arra hivatkozva, hogy a döntés-előkészítő anyagok közzététele sértené "a Miniszterelnökség feladat- és hatáskörének illetéktelen befolyástól mentes ellátását, illetve az ezekhez fűződő köz-, nemzetbiztonsági, valamint nemzetgazdasági érdeket".
Az elutasítás után szerettük volna legalább azt megtudni a Miniszterelnökségtől, hogy milyen formában könyvelik el az információink szerint szóban zajló szakpolitikai tanácsadás teljesítését, erre azonban nem kaptunk választ, ahogy arra sem, hogy a szervezetnél, illetve az egyes tárcáknál jellemzően kik kapják a tanácsokat, és mi - munkaórák, oldalak vagy egyéb szempontok - alapján számol el a teljesítésekkel a cég, illetve az NFM felé a Miniszterelnökség.
Baracskai József miniszterelnöknek címzett kérdését egyébként Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes válaszolta meg, de annak ellenére is csak a Századvégre vonatkozóan, hogy a képviselő az Nézőpont Intézet megrendeléseire is kíváncsi volt. | [
"Századvég Gazdaságkutató",
"Strategopolis",
"Miniszterelnökség",
"Századvég Politikai Iskola Alapítvány",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [
"Nézőpont Intézet",
"Demokratikus Koalíció"
] |
A Jobbik újabb feljelentést tesz a Budapest Airport 2005-ös privatizációjával kapcsolatban.
A Jobbik most azért fordul a hatóságokhoz, mert "kiszervezték az egyébként stratégiailag kiemelten fontos cég védelmét". Bertha Szilvia ellenzéki képviselő közlése szerint ismeretlen tettes ellen hűtlenség, hivatali visszaélés és kötelességszegés szolgálatban gyanúja miatt tettek feljelentést. Mindezt azután, hogy a Malév és a Budapest Airport Zrt. privatizációját, valamint a légitársaság fizetésképtelenségének okait vizsgáló parlamenti bizottság munkája során egy olyan szakértői jelentésre bukkantak, amely bár megállapítja, hogy a Ferihegyi repülőtér területén fekvő Budapest Airport stratégiailag kiemelten fontos terület és így nemzetbiztonsági okokból állami feladat kellene, hogy legyen a védelme, mégis az őrzés-védelem kiszervezését javasolja egy magáncég számára.
Bertha Szilvia emlékeztetett: a kiszervezés azóta meg is történt, és egy külföldi kézben lévő cég védi a nemzetbiztonságilag kiemelt fontosságú területet. A jobbikos politikus felháborítónak nevezte, hogy minderre a szakértői jelentés szerint az akkori Pénzügyminisztérium, valamint az összes rendvédelmi szerv és szükséges hatóság is engedélyt adott.
A Jobbik korábban több esetben is – például hűtlen kezelés, illetve munkajogi szabályok megsértése miatt is – tett feljelentést a privatizáció kapcsán. | [
"Budapest Airport"
] | [] |
A minisztereknek tavaly még jogukban állt növelni a bizalmasaik fizetését, ezzel magyarázható, hogy négy miniszteri biztos jobban keresett, mint néhány helyettes államtitkár. Egy törvénymódosítás miatt januártól viszont csökkenteni kellett a díjazásukat - állítja a BM. Ám ezzel a Miniszterelnökség nem ért egyet, szerintük januártól is járhat a biztosoknak a 30%-os plusz.
Pintér Sándor döntött úgy, hogy magasabb fizetés jár két miniszteri biztosának, Horváth Andrásnak és Hatatal Józsefnek, mint a helyettes államtitkárok alapilletménye – derül ki abból a válaszból, amit a Belügyminisztérium küldött a hvg.hu kérdésére.
Hétfőn számoltunk be arról, hogy a 2014-es parlamenti választások óta 42 miniszteri biztost neveztek ki, illetve hosszabbították meg a korábbi kinevezettek megbízatását. Közülük 32-en még mindig hivatalukban vannak (a kinevezésük elvileg hat hónapig szól, de a miniszterek meghosszabbíthatják a megbízatásukat), miközben minden eddiginél több helyettes államtitkár segíti a kormány működését. Illetményüket tekintve a miniszteri biztosok is helyettes államtitkárnak "számítanak", hiszen azonos nagyságú a fizetésük. A Világgazdaság pedig múlt kedden arról írt, 10 százalékkal nőtt a minisztériumok apparátusa az elmúlt három évben, miközben az Orbán-kormány már 2010-ben célul tűzte ki a bürokrácia csökkentését. (Arról, hogyan lett kormány a kormányban Lázár minisztériuma, a HVG e heti számában olvashat.)
Jogában állt
Korábbi cikkünkben arra is felfigyeltünk, hogy négy miniszteri biztosnak magasabb a fizetése annál, amit a kormánytagok és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény meghatároz. A jogszabály szerint a miniszteri biztosoknak legfeljebb a helyettes államtitkárok illetménye, 747.900 forint jár, ettől csak lefele térhetnek el a miniszterek. A Miniszterelnökségen dolgozó Homolya Róbert és Grezsa István, illetve a belügyben tevékenykedő Horváth András viszont bruttó 972 ezer forintot kap, a BM-es Hatala József volt rendőrfőkapitány pedig 800 ezret. Legalább is ez derült ki azokból a válaszokból, melyet a miniszterek Harangozó Tamás szocialista képviselő kérdéseire küldtek és elolvashatóak a parlament honlapján.
Az államtitkárok kinevezési ünnepsége 2014-ben © MTI / Beliczay László
A Belügyminisztérium viszont felhívta arra a figyelmünket, hogy a törvény általunk idézett – a biztosoknál fizetési plafont megszabó – paragrafusa csak januártól hatályos. A belügy válaszából kiderül, ők Harangozónak azt az összeget adták meg, melyet Horváth és Hatala még 2014-ben kapott. Tavaly ugyanis a minisztereknek még megvolt a lehetősége, hogy a helyettes államtitkárok fizetését – ha elégedettek voltak a munkájukkal – akár 30 százalékkal megemeljék.
Mivel tavaly a miniszteri biztosok fizetése is ehhez igazodott, és nem volt még maximálva a díjazásuk, ezért Pintér Horváth és Hatala esetében élt a lehetőséggel. "A belügyminiszter részéről kinevezett miniszteri biztosok 2015. január 1-jétől természetesen az új törvényi rendelkezésnek megfelelő összegű miniszteri biztosi juttatásokban részesülnek" – szögezte le a hvg.hu-nak küldött válaszában a tárca. Horváth az 1990-es évek olajozási ügyeit próbálja feltárni, a volt országos főkapitány, Hatala pedig a bűnmegelőzési stratégián dolgozik. Ez azt jelenti a BM szerint, hogy Hatala és Horváth magasabb fizetése nem ütközött a törvénybe.
A Blikk egyébként 2013-ban derítette ki, hogy ezt a 30 százalékos pluszt a helyettes államtitkárok nagy többsége is megkapta.
Lázárék másképp látják
Másképp értelmezi a törvény a Miniszterelnökség. A tárca hvg.hu-nak küldött válaszaiból kiderül, hogy ott januártól sem fogják csökkenteni Homolya Róbert és Grezsa István fizetését. A Miniszterelnökség álláspontja ugyanis a következő: a vonatkozó törvény egyértelműen fogalmaz, amikor azt írja, a miniszteri biztosoknak legfeljebb a helyettes államtitkárok illetménye jár. Márpedig ez az illetmény lehet a 30 százalékkal megnövelt, vagy más esetekben akár csökkentett fizetés is, tehát a törvényi plafont a következő képlet adja ki:
747.900 + 30%.
A Miniszterelnökség szerint akkor lenne 747.900 forint a felső határ, ha a törvény kikötötte volna, hogy a biztosoknak csak a helyettes államtitkárok "alapilletménye" jár, de a törvény csak az "illetmény" szót használja. Márpedig ez az "illetmény" lehet a 30 százalékkal megemelt illetmény is. (Az alapilletmény ugyanis valóban fix: az illetményalap kilencszerese, az illetményalapot pedig évről évre rögzíti a költségvetési törvény, ez az alapilletmény jelenleg a cikkben többször emlegetett 747.900 forintos összeg.)
"Grezsa István a határon átnyúló beruházások ellenőrzéséért felelős, amelynek keretében a hazai mellett a külföldi tárgyalásokon, egyeztetéseken is napi szinten képviseli hazánkat, ami jelentős mennyiségű időt köt le, számos feladattal és rengeteg munkával jár. Homolya Róbert az új közbeszerzési rendszer kialakításának koordinálásáért felelős, amely kiemelt nemzetgazdasági érdekünk" - írta a Miniszterelnökség, miért tartja indokoltnak a két miniszteri biztos magasabb fizetését. | [
"Belügyminisztérium",
"Miniszterelnökség"
] | [] |
Visszafizette a devizahitelének végtörlesztésére felvett hárommillió forintos támogatást a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) részére a testület elnöke. Gömöri Zsolt ezt kedden sajtótájékoztatón jelentette be Budapesten.
Előzőleg a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke, Borkai Zsolt elfogadhatatlannak nevezte, hogy a MOB tagszervezete, a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) elnökének, Gömöri Zsoltnak a végtörlesztését a szervezet fizette. A történet azért is meglepő, mert a MOB alelnöke, Deutsch Tamás, akihez a paralimpiai szekció is tartozik, terjesztette elő azt a javaslatot, amely alapján Gömörinek hárommillió forinttal megkönnyítették a tartozásrendezését.
Nem igazán teljes tehát az összhang a MOB-on belül, és a két fideszes politikus között sem.
Gömöri 2012 januárjában, amikor a végtörlesztés megtörtént, azt mondta az Indexnek, hogy négy alkalmazotton segítenek, de önmagát elfelejtette megemlíteni.
Ugyanő 2012 szeptemberében 17,5 millió forintos állami jutalmat kapott, mert a parasportolók jól szerepeltek az olimpián.
Deutsch szerint azért elfogadható a végtörlesztés, mert szponzori pénzekből is történt. Az egyik forrásunk szerint ugyanakkor a szponzori pénzek után Gömöri felvette a jutalékot.
Információink szerint az elnök havonta bruttó másfél millió forintot keres. Mivel az ilyen tisztségeket társadalmi munkában szokták betölteni – például a MOB-nál is ez a helyzet –, kifejezetten irritáló az egész eljárás.
A Népszabadság azon kérdésére egyébként nem válaszolt Gömöri, hogy mekkora pénzt kap havonta.
Az ügy érdekes szála, hogy Deutsch egyik gyerekének anyja, vagyis Urr Anita az MPB irodavezetője. Így talán érthetőbb, hogy miért a politikus állt ki elsőként Gömöri mellett.
Újabb érdekes szál, hogy az MPB és a Balaton Reál Kft. között több mint 10 millió forintos az üzleti kapcsolat. A cégbírósági adatok szerint ennek a kft.-nek az egyik tulajdonosa Gömöri Zsolt.
A Magyar Olimpiai Bizottság közgyűlést tart kedden, az MPB ügyei utána kerülnek majd elő egy elnökségi ülésen.
Gömöri egyébként március elején egy nyílt levéllel lett igazán ismert. Ebben azt írta ugyanis: "Vannak sportolóink, akik csak az edzőtáborban jutnak megfelelő táplálékhoz, mert a havi méltatlanul alacsony támogatásból legfeljebb naponta egyszer tudnak megenni egy párizsis zsömlét vagy egy pár virslit. Elvétve akad olyan paraversenyző, aki nem kényszerül arra, hogy a napi edzések mellett nyolc-tíz órát dolgozzon, és nem a megélhetésért, hanem a túlélésért."
Szerdán Borkai és Gömöri egyébként együtt kampányol majd a 2024-es olimpia magyar megrendezéséért. | [
"Balaton Reál Kft.",
"Magyar Paralimpiai Bizottság"
] | [
"Magyar Olimpiai Bizottság"
] |
“Közismert tény, hogy a választási kampányokban minden párt lényegesen többet költött, mint amennyit szabad lett volna, és mint amennyire legális forrásai lehetőséget adtak volna. Erre a közismert tényre utaltam hétfő este,
ez pedig nem az MSZP sara, hanem az egész magyarországi pártfinanszírozási rendszeré,
amelynek rendbetétele kulcskérdése lenne nem csak a politika megtisztulásának, hanem a korrupció elleni küzdelemnek is"
- mondta Gyurcsány Ferenc kérdésünkre, hogy mire gondolt hétfőn azzal a kijelentésével, hogy
“én voltam ennek a pártnak az elnöke, sok helyről vándorolt oda a pénz, Európából nem nagyon, ahonnan meg vándorolt, azt meg jobb, ha nem tudjuk".
A volt miniszterelnök közölte, minden részét komolyan gondolta, azt is, hogy jobb, ha nem tudjuk. Ezen kívül szerinte két lépést is tett a korrupció ellen: megszüntette a pártpénztárnoki rendszert és kezdeményezte az új pártfinanszírozási törvény elfogadását.
Eredeti kijelentésére Puch László volt pénztárnok azt mondta, Gyurcsány mindig is hülyeségeket beszélt, Szanyi Tibor pedig már Lipótot és Csillag börtönt kezdett emlegetni. | [
"MSZP"
] | [] |
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla megváltoztatta a korábbi elsőfokú ítéletet, így Orbán Viktor jogerősen pert nyert az Altus Zrt.-vel szemben - tájékoztatta Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke az MTI-t. Gyurcsány Ferencék azért pereltek, mert nem tetszett nekik, hogy a miniszterelnök szóvá tette az Altus Zrt. EU-s megbízását.
Orbán Viktor 2015 májusában Strasbourgban tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: "ilyen pártfinanszírozási botrányt, mint amibe keverte magát az EU", még nem látott. "Üzleti megbízatásnak álcázott formában európai uniós pénzt adnak egy olyan cégnek, ami egyértelműen pártcélokra is használja ezeket a forrásokat."
A másodfokon eljárt bíróság most megváltoztatta az idén áprilisban meghozott, az Altusnak kedvező, nem jogerős ítéletet, és teljes mértékben elutasította az Altus Zrt. keresetét Orbán Viktorral szemben. A Gyurcsány-cég köteles Orbán Viktor perköltségeit is megfizetni. | [
"Altus Zrt."
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla"
] |
Varga Mihály 35 milliárdért költözik a Budai Várba
A beruházás 2,5 évig tart, mostani becslések szerint 35-38 milliárdba kerül, viszont csak minden második ngm-es alkalmazottnak lesz helye a várban.
Szép csendben elkészült a miniszterelnök új rezidenciája, áprilisban az új kormányfő már költözhet is az Karmelita-kolostorba. Az építkezés, költözés alsó hangon 30 milliárd forintba kerül – pontos elszámolást a kormány soha nem hozott nyilvánosságra. Alig ér véget az új Miniszterelnökség építése, újabb projekt kezdődik a budai várban: elvileg a Belügyminisztérium (BM) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) költözik majd. A BM az elmúlt években nem erőltette a programot, nem úgy a nemzetgazdasági tárca.
Az NGM jelenleg is több telephelyen szétszórva üzemel a városban, csak a központi apparátusban 2104-es dolgoznak, így akár ésszerű döntés lenne a tárca összeköltöztetése egy modern irodaházba. Ám a kormány döntése szerint nem erről van szó, hanem reprezentációról, ezért az NGM visszaköltözik a várba, a volt Pénzügyminisztérium épületébe, amely a II. világháború után vesztette el a funkcióját. A volt pénzügyminisztérium épülete a Mátyás templom tőszomszédságában a Szentháromság téren található.
Van az építésre 40 milliárd forint
Az NGM tervei szerint a teljes beruházás 2,5 évig tart, a becsült költsége az épület átalakításnak, renoválásnak 35-38 milliárd forint – olvasható az uniós közbeszerzési értesítőben. Ezzel szemben a 2017-es költségvetésben 26,7 milliárd forint, az ideiben pedig további 13,8 milliárd forint vagyis összesen 40,5 milliárd forint áll az NGM rendelkezésére.
E szerint egyetlen munkahely kialakítása több mint 40 millió forintba került.
A tervek szerint ugyanis a 30 ezer négyzetméteres bruttó alapterületű palotában alig 800-100 főt lehet majd elhelyezni, igaz lesznek parkolók, éttermek, könyvtár, irattár és reprezentatív terek. Ezek a feltételek mind megvannak a jelenlegi József Nádor téri épületben, ám a belvárosi palota nem felel meg az "A" kategóriás irodaépületnek. A várban viszont "A" kategóriás irodaházban dolgozhat a fél minisztérium vagyis lesz légkondicionálás, parkolási lehetőség, "jó megjelenésű megjelenésű, méretes előcsarnok", szünetmentes áramellátás, nagy sebességű modern liftek stb.
Csak a fél apparátus költözhet
Az új épülettel egy komoly baj van: kicsi. Ugyanis a Nemzetgazdasági Minisztérium alkalmazottjainak száma 2104 fő, viszont az új reprezentatív épületebe 800-1000 fő fér csak el, vagyis a három belvárosi telephelyből csak egyet, a legreprezentatívabb József Nádor téri épületet lehet majd hasznosítani, értékesíteni – majd évek múlva.
Az Európai Uniós közbeszerzési értesítőből kiderül, hogy a NGM-TÉR6 Nonprofit Kft. a beruházás mérnökbonyolító és műszaki ellenőri feladatokkal a Spányi Partners Zrt-t bízta meg. A cég feladatokat 680millió forintért nyerte meg a most zárult közbeszerzési eljárás keretében. | [
"Nemzetgazdasági Minisztérium"
] | [
"Európai Uniós",
"Spányi Partners Zrt",
"NGM-TÉR6 Nonprofit Kft."
] |
A kormány ötvenmillió forintot csoportosít át a rendőrség büdzséjéből a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságnak, többek között hét miniszteri autó fenntartására.
Mintegy 50 millió forintot csoportosít át a kormány a rendőrség idei költségvetéséből hét miniszteri autó fenntartására és a tárcavezetők mellett dolgozó sofőrök foglalkoztatásának biztosítására a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságnak. Így a gépkocsikat és a sofőröket a fejlesztési tárca alá tartozó főigazgatóság biztosíthatja a tárcavezetőknek.
Az Orbán Viktor miniszterelnök jegyezte, a keddi Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat azonnali hatállyal 48,1 millió átcsoportosítását rendeli el a rendőrség működési költségeiből a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságának, ugyanúgy működési célra. Ez azt jelentheti, hogy a jövőben ez a szervezet üzemeltetheti az autókat és foglalkoztathatja a sofőröket.
A Köztársasági Őrezrednek tavaly decembertől volt feladata, hogy az összes miniszternek felső középkategóriájú gépjárművet és hivatásos biztonsági gépjárművezetőt biztosítson. Azt megelőzően az őrezred csak a belügy-, a külügy- és a honvédelmi miniszter autóját és sofőrjét fizette, a többi kormánytag szolgálati autóját és sofőrjét pedig az ellátási főigazgatóság.
A keddi kormányhatározat emellett engedélyezi 2,4 millió forint kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány felhasználását a rendőrség tavalyi költségvetéséből. Ezt a pénzt szintén a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságnak csoportosították át. | [
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság"
] | [
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósága",
"Köztársasági Őrezred"
] |
Vagy homokszem került a kommunikációs gépezetbe, vagy tényleg puccs történt – a kívülálló legalábbis e kettőre gondolhat abból, hogy miközben az igazgató távozását ünneplik a székesfehérvári Szent István Múzeum dolgozói, a városvezetés és maga az érintett mintha semmit sem tudna erről.
Július első péntekén érkezett a hír, hogy már nem Kulcsár Mihály vezeti a székesfehérvári Szent István Király Múzeumot. Kulcsár korábban az intézmény vezető régésze, később igazgatóhelyettese, majd az utolsó két és fél évben igazgatója volt. A gyorsan terjedő hír felvillanyozta a múzeumi dolgozókat, többen pezsgős koccintással ünnepeltek. Az igazgatónak ugyanis, néhány bizalmi emberét leszámítva, nem sok szimpatizánsa van házon belül.
Már a Kulcsár várható kinevezéséről szóló híreket is általános megrökönyödéssel és némi tiltakozással fogadták a szakmabeliek két és fél évvel ezelőtt – a fehérvári önkormányzat közgyűlése ennek ellenére két tartózkodás mellett 17 igen szavazattal úgy döntött, a pozícióra egyedüliként pályázó korábbi régésznek szavaz bizalmat.
A múzeum szakmai stábjából annak idején sokan politikai döntésnek élték meg, hogy a szakma berzenkedése ellenére Kulcsár lett az igazgató.
Kulcsár pályázatát az előzetes szakmai bizottság tagjaként a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének elnöke is támogatta – a szövetségnek természetesen a megyei hatókörű városi intézmény, a Szent István Király Múzeum is tagja, a múzeumot Kulcsár Mihály képviselte.
Nem növelte Kulcsár népszerűségét, hogy míg elődei nyitottak voltak a múzeumi dolgozók problémáira, ő igazgatóként újszerű munkakultúrát vezetett be. Ezt a kollégái szerint leginkább a láthatatlanság és elérhetetlenség jellemezte: az igazgató sokszor napokra a szobájába zárkózott, megkeresésekre nem reagált, a telefont nem vette fel, ha bekopogtak hozzá, nem nyitott ajtót, viszont később kikukucskált, elment-e már az érdeklődő. Ha személyesen mégis sikerült valakinek megtalálnia, valamilyen mondvacsinált ürüggyel egyszerűen kisétált a kérdésből.
Még inkább elérhetetlen volt a sajtó számára: a múzeumi munkát, projekteket firtató kérdésekre, interjúkérdésekre hetekig nem válaszolt, interjút ritkán adott, leginkább nyilatkozatokban és protokolleseményeken lehetett vele összefutni, de akkor is szűken az adott témára szorítkoztak a válaszai.
A politikailag jól fekvő, konfliktuskerülő igazgató a város kulturális vezetése szempontjából viszont tökéletesen bevált, városi támogatással sorra rendezték a nagy múzeumi kiállítóhelyeken a kurzusművészeti vonalba illeszkedő monstre tárlatokat.
Kulcsár akkor is kerülte a sajtót, amikor az Állami Számvevőszék több hiányosságot is feltárt a Szent István Király Múzeum 2011-2014-es gazdálkodásában – arra hivatkozott, az ügyek az ő kinevezése előtti időszak ügyei. A dolgozók elmondása alapján a problémák akkor kezdtek igazán sűrűsödni, mikor már projektrészek kerültek veszélybe, döntések maradtak el az igazgató passzivitása miatt.
Az sem tett jót az igazgató ázsiójának, hogy a múzeum vezetése a 2017. június 16-ára tervezett Aba-Novák Vilmos-kiállítás megnyitóját bizonytalan időre elhalasztotta, technikai okokra hivatkozva – miközben lehetett tudni, hogy igazából a tárlat megnyitására felkért P. Szűcs Julianna művészettörténésszel, a Mozgó Világ egykori főszerkesztőjével, a DK alapítójával és korábbi elnökségi tagjával van gondjuk. Az ő személye ugyanis nem tetszhetett L. Simon László volt kulturális államtitkárnak, aki végül maga mondott köszöntőt az eseményen, miközben a művész örököse "ellenmegnyitót" tartott a kiállítótér előtt.
Kulcsár ekkor nyilatkozatot próbált aláíratni a múzeumi dolgozókkal, amelyben cáfolják a sajtóban megjelent híreket a botrányról – a közleményt azonban két takarítónő kivételével senki sem volt hajlandó aláírni.
Hasonlóképp emlékezetes eset volt az egyébként nagy sikerű Pompeji-kiállítás, amelyhez nem készült katalógus, mert az igazgató a végsőkig halogatta a beköszönő szöveg megírását, majd az elkészült verziót nem hagyta jóvá.
A két év alatt felgyülemlő elégedetlenséget és feszültséget mutatja, hogy Kulcsár Mihály igazgatása alatt korábban sosem tapasztalt felmondási hullám indult, összesen 43 szakember és háttérdolgozó távozott a nagy múltú megyei intézményből – ki öt, ki negyven év után.
Ez a szám várhatóan növekedni fog, ugyanis a napokban is történtek felmondások.
Felmerül a kérdés, minek tudható be, hogy az igazgató kollégái olyan biztosra veszik a távozását, hogy pezsgővel ünnepelnek, miközben képviselő-testületi ülést, amely a leváltásról dönthetett volna, nem is tartottak az utóbbi napokban. Nem segített eligazodni a történetben az általunk megkeresett kulturális ügyekért felelős alpolgármester, Brájer Éva sem, aki szerint semmiféle változás nincs a múzeumi vezetésben, továbbra is Kulcsár Mihály az igazgató.
Kulcsár pedig változatlanul szűkszavú – egy néhány nappal ezelőtti véletlen személyes találkozón mindössze annyit sikerült megtudnom tőle, hogy hivatalosan szabadságon van. Kérdésemre, mi igaz abból, hogy őt a munkáltató tartós távollétre küldte, és megvonta az aláírási jogkörét, Kulcsár Mihály úgy reagált, ennek hátteréről attól érdeklődjek, akitől az információt hallottam.
A helyi ellenzék két képviselője levélben érdeklődött Róth Péter alpolgármesternél, a helyi Fidesz-frakció vezetőjénél a történtekről, de ők sem jártak több sikerrel. Mindezek arra engednek következtetni, hogy a városnál szeretnének minden botrányt mellőzve, csendesen, "érdemei elismerése mellett", arcvesztés nélkül megszabadulni az immár nemkívánatossá vált igazgatótól.
Az általános maszatolásban azért kiderült, mi is történhetett azon a bizonyos pénteken, illetve az előző napokban. Mint az egyik múzeumi dolgozó elmesélte, a vezető beosztású kollégákat behívták a városházára, és ott Cser-Palkovics András polgármester elmondta nekik, hogyan lehet ezt a helyzetet "jogilag korrekt módon megoldani".
Másnap tájékoztatást kaptak a múzeumi dolgozók is, itt tudták meg, hogy Kulcsár Mihályt tartós szabadságra küldték, visszatértekor pedig valószínűleg új pozíciót ajánlanak fel neki.
Az értekezlet közepén beállított az igazgató és közölte, hogy szabadsága alatt is szívesen áll kollégái rendelkezésére – ők azonban ezt már rezignáltan hallgatták végig.
Az előző napi városházi megbeszélés után ugyanis visszaért hozzájuk a hír, miszerint az igazgató azzal búcsúzott a városházáról: "pedig már majdnem sikerült betörni őket".
Nem hivatalos információk szerint Kulcsárnak máris találtak új pozíciót: a 2013-ban a Szent István-emlékév megszervezésén munkálkodó Aranybulla Emlékbizottság vezetőjeként folytathatná Székesfehérváron. Feladata biztosan lesz: az emlékév lezárása óta magáról nem hallató emlékbizottság hamarosan megkezdi a felkészülést 2022-re, az Aranybulla Székesfehérváron történt kihirdetésének 800. évfordulójára.
Kocsis Noémi (Székesfehérvár)
Fotó forrása: Facebook – Szt. István Király Múzeum | [
"Szent István Király Múzeum"
] | [
"Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége",
"Szent István Múzeum",
"Állami Számvevőszék",
"Aranybulla Emlékbizottság"
] |
A Legfőbb Ügyészség 2018 február 21-ig hosszabbította meg a Spéder Zoltán érdekeltségei ügyében indított nyomozás határidejét - derül ki Polt Péter legfőbb ügyész Szakács László szocialista képviselő írásbeli kérdésére adott válaszából. Korábban a Fidesz-kormánnyal szoros kapcsolatban lévő üzletembert éppen a Fidesz-sajtó kezdte "üldözni" 2016 első félévében, majd a hatóság is lépett. Az ügyészség korábbi válaszából ismert, hogy saját részvény vásárlás bennfentes információ alapján, tiltott piacbefolyásolás saját részvényvásárlásnál, valamint két, egyenként félmilliárd forintnál nagyobb értékű hűtlen kezelés a nyomozás tárgya. Spéder a nyomozás kezdete óta sorra vesztette el érdekeltségeit. | [
"Legfőbb Ügyészség"
] | [] |
Botrányos kezdet, ingerült végjáték a debreceni piacberuházás körül Nem akarnak asztalokra licitálni a kereskedők A debreceni vásárcsarnok rekonstrukciójának kivitelezését már kezdettől fogva kisebb-nagyobb botrányok kísérik. A csarnok megnyitását tavaly áprilisra ígérték, de a létesítményt még mindig nem adták át. Kácsor Zsolt | Népszabadság | 2008. január 16. | nincs komment kedvencek / megosztás Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz!
MTI - Oláh Tibor
HIRDETÉS - Passz! Kérdezze inkább a kivitelezőt! - válaszolta Pajna Zoltán debreceni alpolgármester arra a kérdésemre, hogy miért késik csaknem egy éve a cívisváros több milliárd forintos piaccsarnokának átadása. Az alpolgármester válasza azt sejteti, hogy a látványos nagyberuházásokat megvalósító debreceni önkormányzat vezetése a saját maga sikereként könyveli el a régi és korszerűtlen piac helyett felépült új, modern és impozáns létesítményt, de az építkezés problémás ügyeiben már nem szívesen osztozna a kivitelezővel. A debreceni piacberuházás kivitelezését már kezdettől fogva - azaz a tervezési szakasz - óta kisebb-nagyobb botrányok kísérik. A milliárdos beruházás eredeti megvalósítója - egy 2002-es megállapodás értelmében - az izraeli érdekeltségű Global City Kft. lett volna, ám a cég - a városvezetés álláspontja szerint - nem teljesítette a megállapodásban foglalt feltételeket. Emiatt az önkormányzat 2004-ben a Dexium Kft.-t bízta meg a vásárcsarnok rekonstrukciójával, ami politikai vihart keltett a városban, a társaságot ugyanis nem sokkal azelőtt hozták létre, hogy a piac felépítésével megbízták volna. Később botrányt okozott az is, hogy kiderült: a Dexium egyik alapítója az a budapesti Mester Nívó Kft. volt, amelynek Kósa Lajos debreceni polgármester a házát eladta. A polgármester akkor úgy nyilatkozott: abszurd dolognak tartja, hogy ebből ügyet csináltak, hiszen a Mester Nívó egy ingatlanforgalmazó cég, s neki, mint eladónak, semmi köze nem volt ahhoz, hogy melyik ingatlancégen keresztül adja el a házát. Hozzátette azt is: neki nincs befolyása arra, hogy a Mester Nívó milyen cégeket alapít a városban, számára az a fontos, hogy Debrecen számára előnyös szerződést kössön. Az újabb botrány egy évvel később tört ki, amikor a régi piaccsarnokot lebontották, és a több száz őstermelőt, kereskedőt és boltost egy ideiglenes csarnokban helyezték el. Az árusítók szerint a csarnokban rendkívül rossz körülmények uralkodtak, a nyári kánikulában ugyanis szinte alig lehetett levegőt kapni az épületben. Akkor azt ígérték: nem sokáig kell ebben a csarnokban maradni. Csakhogy a 2007 tavaszára ígért átadás csúszott, úgyhogy a kereskedők a tavalyi nyarat is a szerintük nem megfelelő csarnokban töltötték, ami újra felborzolta az amúgy sem nyugodt kedélyeket. Az átadás időpontját most februárra ígérik, de sokan már ebben sem bíznak - holott az új csarnok már elkészült. Az irodaházakkal együtt 3,2 milliárd forintba került létesítmény piaccsarnoka, a mintegy hatezer négyzetméteres, kétszintes, fűthető, légkondicionált, mozgólépcsőkkel ellátott létesítmény. Elképzelhető azonban, hogy az átadás sem lesz problémamentes, a kereskedők ugyanis aggasztóan magasnak tartják a bérleti díjakat. A csarnokba való "beköltözésről" tegnap tartott tájékoztatót Pajna Zoltán alpolgármester, akit csaknem kétszáz őstermelő és kereskedő hallgatott végig az új csarnokban. A politikus elmondta, hogy a létesítmény két szintjén összesen 325 árusító asztalt helyeztek el, ezek bérleti díja havonta 16 ezer forint, de a nagyobb asztalokért havi 35 ezret kérnek. Szavait kisebb felzúdulás fogadta, mert - mint az egyik őstermelő elmondta - a régi csarnokban ennél jóval kevesebb bérleti díjat kellett fizetniük. - Itt azonban ez az összeg indokolt - magyarázta Pajna Zoltán -, hiszen a körülmények összehasonlíthatatlanul jobbak, mint a lebontott létesítményben. Az önkormányzat úgy döntött, hogy érdemesebb megelőzni a jobb elárusítóhelyekért folyó "marakodást", ezért licitet írnak ki az asztalokra. Az az elv, hogy aki jobb helyet akar, fizessen többet. A kereskedőkkel beszélgetve kiderült: a liciten várhatóan kevesen vesznek majd részt, mert nem akarják a saját maguk kárára felverni az árakat. Ebben az esetben sorsolással fogják eldönteni, hogy ki melyik asztalt kapja. A magas bérleti díjakon kívül azt is kifogásolták az eladók, hogy szerintük kicsik az asztalok, nem megfelelőek a raktározási és szállítási feltételek, s bírálták azt is, hogy egyelőre nem jutott hely a virágpiac állandó belső elhelyezésére. A rendezvényen arról kérdeztem a Dexium Kft. létesítményfelelősét, Bana Lászlót, hogy miért csúszott a kivitelezés. Ő azt válaszolta: rajtuk kívül eső problémák okozták a fennakadást. - Egyrészt késve foghattunk hozzá az építkezéshez - mondta -, mert az új piac tervezett helyszíne mellett volt néhány elárusítóbódé, amelyeket be kellett zárni, s amelyeknek tulajdonosai emiatt perre mentek. A perek elhúzódása miatt hónapokat csúsztunk. De problémát okozott az is, hogy késett egy forgalmas útkereszteződés átépítése a közelben, s emiatt nem készült el időben a csarnokot kiszolgáló út sem. Azt egyelőre nem tudni, hogy a városvezetés készül-e valamilyen szankcióra a kivitelező cég ellen, vagy fontol-
gatja-e, hogy kártérítést fizettet a késlekedésért. Az ezzel kapcsolatos érdeklődésemre Pajna Zoltán azt felelte: ezek a kérdések leghamarabb márciusban kerülhetnek napirendre.
HIRDETÉS
. | [
"Dexium Kft.",
"Mester Nívó Kft."
] | [
"Global City Kft."
] |
Megjelent a Fidesz 2010-es mérlegbeszámolója a szerdai Hivatalos
Értesítőben. A párt összes bevétele 2010-ben 1 milliárd 953 millió 265
ezer forint volt.Ez mintegy 300 millióval kevesebb mint amennyit tavaly elköltött a párt. 2010-ben két választás is volt (parlamenti és önkormányzati), a pártok ilyenkor költenek a legtöbbet.
Tagdíjakból 136 millió 968 ezer forint jött be, az
állami támogatás 888 millió 974 ezer forint volt.
Magánszemélyektől félmillió forintnál kisebb támogatásokból 513 millió
415 ezer forint folyt be a pártkasszába, és összesen 56 millió 181
ezer forintot adtak össze azok, akik félmilliónál többel támogatták a
pártot.
Tizenhat belföldi jogi személy segített félmillió forintnál nagyobb
összeggel a Fidesznek: köztük a Magyar Posta, a Hotel Esztergom Kft.,
a Fény Utcai Piac Kft., és több budapesti kerület önkormányzata vagy
polgármesteri hivatala. Érdekes, hogy utóbbiak között van az MSZP-s vezetésű XIII. kerület is. A legbőkezűbb a Magyar Gazdák Szövetsége volt, amely 23,8 millió forintot adott.
Az adakozó magánszemélyek között sok fideszes politikus van, közülük a legbőkezűbb Deutsch Tamás volt, aki hárommillió forintot adott a pártnak. Orbán Viktor pártelnök hatszázezer forinttal szállt be.
A legbőkezűbb egy bizinyos Tremmel Ferencné volt, aki 8 millió 35 ezer forintot adott a pártnak, de róla nem tudjuk, hogy kicsoda. A feljanlók többsége ismert fideszes politikus, EP-képviselő, képviselő vagy éppen polgármester. Lázár János frakcióvezető és hódmezővásárhelyi polgármester például egymilliót, Surján László EP-képviselő másfél milliót, Kocsis Máté képviselő és józsefvárosi polgármester pedig 654 ezer forintot adott a pártnak. Lezsák Sándor, az MDF egykori elnöke 807 ezerrel segítette a Fideszt, a teljes lista itt (pdf) olvasható.
A Fidesz összesen 2 milliárd 265 millió 284 ezer forintot költött
2010-ben a mérlegbeszámolója szerint. A legtöbb pénz a "politikai
tevékenység kiadásaira" ment el, összesen 1 milliárd 494 millió 811
ezer forint. Eszközbeszerzésre például csak alig több mint 4 millió
forintot költöttek. | [
"Fidesz"
] | [
"Magyar Posta",
"Hotel Esztergom Kft.",
"Fény Utcai Piac Kft.",
"Magyar Gazdák Szövetsége"
] |
A kanadai érdekeltségű beruházó, a Foundation Kft. ügyvezetője,
Farshad Khazei az MTI-nek hangsúlyozta: 2002-ben a Várkert Bazár vagyonkezelője, a Budai Várgondnokság Kht. által hirdetett
meghívásos tenderen választották ki őket. Az ügyvezető ezt azzal kapcsolatban mondta el, hogy csütörtökön Vaskor László, az illetékes I. kerület MDF-es alpolgármestere közleményt jutatott el az MTI-nek a Várkert Bazár ügyében, valamint kezdeményezésére fegyelmi eljárást indítottak Nagy Gábor Tamás polgármester ellen, és felfüggesztették a kerület vezetőjét.
Farshad Khazei leszögezte: nem volt a tervben bevásárlóközpont. Az épületben a rendezvénytermek mellett csak nívós üzletek kapnak helyet, ezek számát limitálták, kialakításukat szigorúan szabályozták. Az épületet kizárólag térszint alatt bővíthetik, az épület kívülről a rekonstrukció után is megegyezik majd Ybl terveivel. Ismertetése szerint az épületet 60 évre valóban "ingyen" kapták, ezért cserébe azonban mintegy 15 milliárd forintot szánnak a felújításra és az építkezésre. A műemléki felújítás költsége eléri a
4,5 milliárd forintot, azt követően pedig 15 évente teljesen
renoválniuk kell a Várkert Bazárt. A beruházás finanszírozásához
állami támogatást nem kap a cég – jegyezte meg.
(MTI) | [
"Foundation Kft."
] | [
"Budai Várgondnokság Kht."
] |
A hazai sport átpolitizáltságának egyik legkézzelfoghatóbb jele, hogy a sportszövetségeket tulajdonképpen megszállták a kormánypárti politikusok, illetve Fidesz-közeli üzletemberek. Ennek hatása pedig – még úgy is, hogy a rendszert a sportágak csak szűk körére terjesztették ki – a tao-támogatásokban is meglátszik.
A legjobb példa erre a kézilabda, amelybe soha nem látott mennyiségű pénz áramlott az elmúlt két évben tao-nak köszönhetően.
Név Szövetség Pozíció Politikai tisztség Kocsis Máté Kézilabda elnök a VIII. kerület polgármestere (Fidesz) Bánki Erik Labdarúgás elnökségi tag a parlament gazdasági bizottságának elnöke (Fidesz) Szalay Ferenc Kosárlabda elnök Szolnok polgármestere (Fidesz) Cser-Palkovics András Kosárlabda elnökségi tag Székesfehérvár polgármestere (Fidesz) Cser-Palkovics András Jégkorong elnökségi tag Székesfehérvár polgármestere (Fidesz) Misovicz Tibor Jégkorong elnökségi tag az igazságügyi minisztérium helyettes államtitkára Kovács Ferenc Röplabda elnök Nyíregyháza polgármestere (Fidesz) Németh Szilárd Birkózás elnök a Fidesz frakcióvezető-helyettese és alelnöke Csampa Zsolt Vívás elnök önkormányzati koordinációért felelős helyettes államtitkár Szűcs Lajos Tenisz elnök a költségvetési bizottság alelnöke (Fidesz) Kepli József Ökölvívás elnökségi tag Hévíz alpolgármestere (Fidesz) Pajna Zoltán Ökölvívás alelnök a hajdú-bihari közgyűlés elnöke (Fidesz) Nátrán Roland Asztalitenisz elnök a gazdasági tárca volt államtitkára, volt Eximbank-vezérigazgató Kósa Lajos Korcsolya elnök a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős miniszter Bathó Ferenc Korcsolya alelnök gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár Molnár Attila Sportlövészet alelnök Komárom polgármestere (Fidesz) Tuzson Bence Műugrás elnök kormányzati kommunikációért felelős államtitkár Deutsch Tamás MOB alelnök a Fidesz Európa Parlamenti képviselője
A 2015/2016-os idényben 21,2, egy évvel később ennél is több, 27,2 milliárd forintot fizettek különböző magyar cégek az államkassza helyett kézilabdacsapatoknak. Ezzel mindkét szezonban az összes tao-támogatás egyharmada érkezett ebbe a sportágba, a teljes összeg pedig még azt is meghaladja, amihez a labdarúgás jutott ugyanebben az időszakban. Pedig miközben a kézilabdában évi 300-350 körül alakul az igénylő csapatok száma, addig a futballban jellemzően az 1200-at is meghaladja.
A kézilabdába érkező támogatások összege érdekes módon pont azt követően ugrott meg, hogy a szövetség élére Kocsis Mátét nevezték ki. A nyolcadik kerületi polgármester, aki az idő tájt a Fidesz kommunikációs igazgatójaként is ténykedett, 2015 áprilisában váltotta a családi okokból visszavonuló Vetési Ivánt a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) elnöki székében.
Elsőre akár erőltetettnek is tűnhet a a támogatások hirtelen emelkedését Kocsis kinevezéséhez kötni, ám van ennél közvetlenebb kapcsolat is. A 2015/16-os és az ezt követő tao-idény két legnagyobb nyertese ugyanis így vagy úgy kötődik Józsefváros polgármesteréhez.
Közvetlenebb kapcsolata az FTC Kézilabdasport Nonprofit Kft-vel van a politikusnak, Kocsis ugyanis a ferencvárosi klub alelnöke. A céghez az említett két idényben összesen 1,78 milliárd forintnyi tao-támogatás érkezett, két és félszer annyi, mint az előző négy évben összesen. Az ugrás részben annak köszönhető, hogy a vállalat jelentős összeget igényelt és kapott infrastruktúra fejlesztésre, de az, hogy pontosan mire, az nem teljesen egyértelmű. A cég ugyanis a sportfejlesztési programját – a többi szakosztály tao-dokumentumaival ellentétben – nem tette közzé honlapján, és kérésünkre sem küldték meg, mire tervezik költeni a százmilliókat.
Ennél is érdekesebb Kocsis Máté és a kézilabda eddig legnagyobb tao-támogatásának viszonya. A legeredményesebb férfi kézicsapatot fenntartó, időközben Mészáros Lőrinc állandó üzlettárásnak, Szíjj Lászlónak a tulajdonába kerülő Veszprém Handball Team Zrt. még a 2015/2016-os szezonban kapott 1,74 milliárdos támogatást, aminek jelentős hányadát egy csarnoképítésre szánták. Mindez azért érdekes, mert az együttesnek elég komoly saját pályája van.
A Veszprém Aréna ugyan nem a Veszprém Handball Team Zrt, hanem a helyi önkormányzat tulajdonában van, de semmi nem veszélyezteti, hogy a csapat itt játsszon. Sőt a helyzet így még kényelmesebb is a sportvállalkozásnak, hiszen nem nekik kell vesződni a csarnok fenntartásával, és ami talán ennél is fontosabb, nem is ők fizetik a hitelből épült létesítmény évi több százmilliós törlesztőrészleteit sem (ezt egyébként az önkormányzattól átvállalta az állam, és a furcsa pénzügyi kapcsolat is hozzájárult ahhoz, hogy Mészáros Lőrincék átvehették a hatalmat Veszprémben).
A lényeg, hogy a Veszprémnek nincs szüksége új csarnokra, így a hatalmas támogatás elég meglepő fejlemény volt. Persze csak addig, amíg ki nem derült, hogy nem is Veszprémben, hanem Balatonalmádiban, egy, a főváros VIII. kerületének tulajdonában álló gyermeküdülőben húzzák fel a csarnokot. Sőt nem is csak azt: a teljes tábor megújul a projekt keretében.
Az elmúlt két idény támogatásainak köszönhetően a Fradi és a Veszprém a kézilabda tao-toplistájának első két helyén áll. A rangsort egyébként itt különösen körülményes volt összerakni, a szövetség ugyanis nem kívánt válaszolni közérdekű adatigénylésünkre, amelyben a legtöbb támogatást összegyűjtők listájára kérdeztünk rá. Bár ez más sportágnál is előfordult (teljes rangsort csak a kosárlabda szövetségtől kaptunk) a kézilabdában olyan formátumban töltötték fel az adatokat a honlapra, mintha direkt az lett volna a cél, hogy senki ne lássa át őket. Ennek ellenére kísérletet tettünk az összesítésre.
A toplista elején nem meglepő módon az FTC és a Veszprém mellett ott van a szegedi csapatot működtető Pick Kézlabda Zrt. és a Győri ETO is, akad azonban több olyan együttes, ahol egy-egy nagyobb projekt húzta fel a támogatási összeget. Ilyen például a Vác, amely mindössze egy szezonban (2015/16-ban) kapott tao-pénzt, ám akkor több, mint 1,3 milliárd forintot, azért, hogy létrehozhassák a Dunakanyar Kézilabda Akadémiát a hozzá tartozó sportkomplexummal. Hasonló a helyzet a Sárospataki Református Kollégium esetében és a marcali Niké Sportegyesülettel is. Utóbbi néhány millió forintot ugyan szinte minden szezonban kapott, ezt azonban tavaly egy jókora, egymilliárd feletti összeggel fejelték meg. Hogy mindezt mire költik, azt nem tudni, az egyesület elnökét, Balogh Vilmost ugyanis hiába kerestük, nem válaszolt kérdéseinkre.
Az eddig említett esetek egyáltalán nem egyediek, az elmúlt két szezonban – a jégkoronghoz és a vízilabdához hasonlóan – a korábbiakhoz képest a kézilabda szövetség is sokkal lelkesebben hagyott jóvá infrastrukturális fejlesztéseket. Szintén csarnoképítésre kapott pénzt például a balatonfüredi, a hatvani, a siófoki és a kisvárdai kézicsapat, illetve a székesfehérvári Köfém is.
Közélet kézilabda tao-támogatás. Veszprém Olvasson tovább a kategóriában | [
"Fidesz",
"Veszprém Handball Team Zrt."
] | [
"Győri ETO",
"Magyar Kézilabda Szövetség",
"Pick Kézlabda Zrt.",
"FTC Kézilabdasport Nonprofit Kft-vel",
"Európa Parlamenti",
"Niké Sportegyesület",
"Veszprém Handball Team Zrt",
"Dunakanyar Kézilabda Akadémia",
"Sárospataki Református Kollégium"
] |
A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-ben meglévő többségi állami részesedést nyilvános nemzetközi pályázaton értékesítik a legmagasabb vételárat ajánló befektető részére, a kormány erről szóló határozata a Magyar Közlöny keddi számában jelent meg.
A pályázat kiírásának határideje 2014. január 15, az ajánlatokat március 15-ig kell elbírálni, és március 30-ig már meg is kell kötni az adásvételi szerződéseket.
A határozat szerint 2013. december 20-ig értékesítést előkészítő közös bizottságot kell létrehozni az állami tulajdonosok - az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt., valamint a Magyar Posta Zrt.-t képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. bevonásával.
Az értékesítés előkészítésének,koordinálásának és lebonyolításának felelőse a nemzeti fejlesztési miniszter.
A határozat arra is kitér, a kormány egyetért azzal, hogy az MFB Zrt.-nek a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetében fennálló tulajdoni részesedése ne kerüljön értékesítésre.
A TakarékBank a 2013. augusztus 27-én tartott közgyűlésén hagyta jóvá a Magyar Posta mintegy 655 millió forintos tőkeemelését, amelynek révén a magyar állam a Magyar Fejlesztési Bankon és a Magyar Postán keresztül ideiglenesen többségi tulajdont szerzett a bankban. Az MFB jelenlegi tulajdona 35,54 százalék, a Magyar Postáé 19,31 százalék.
Az Országgyűlés 2013. június 27-én fogadta el a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényjavaslatot. A jogszabály rögzíti, hogy az állam fontos tulajdonosi pozíciót szerez a szektorban, de azt a rendszer átalakítására, professzionalizálására és átszervezésére használja. Az így feljavított és megerősített szektorban pozícióit megfelelő időn belül értékesíteni kívánja, ha az általa elindított pozitív folyamatokat visszafordíthatatlannak látja.
A törvény értelmében létrejött takarékszövetkezeti integráció két központi szerve a központi banki funkciókat ellátó TakarékBank, a másik az újonnan létrejött integrációs szervezet.
Az azonban mindenképpen meglepetés, hogy az állam ilyen hamar döntött a kiszállás mellett. Az ügy hátteréről és az előzményekről itt olvashat. | [
"Magyar Fejlesztési Bank",
"TakarékBank",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Magyar Posta Zrt.",
"MFB Zrt.",
"Magyar Közlöny",
"MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt.",
"Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete",
"Magyar Posta",
"Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt."
] |
Ez a protokoll teljesen másként működik, mint ahogy a média beállítja: bár a törvény szerint valóban vannak olyan épületek, objektumok, amelyek védelmében Alkotmányvédelmi Hivatalnak (AH), a Belügyminisztériumnak (BM), vagy a Honvédelmi Minisztériumnak (HM) is van feladata, de ezt nem úgy kell elképzelni, hogy naponta vagy hetente odamegy valaki mondjuk az AH-tól ellenőrizni - vázolta lapunknak Tarjányi Péter, miután arról kérdeztük, hogyan lehetett bepoloskázni a közmédia vezetőinek irodáit, ha az említett szervezetek látják el az épület védelmét.
A biztonsági szakértő kifejtette, az állami felügyeleti intézmények nem végeznek elhárítási tevékenységet, csupán egy-egy kapcsolattartó van kirendelve a védett objektumhoz, esetünkben a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) székházához. "Azért nem a szolgálatok a felelősek, ha valaki be tudott vinni és el tudott rejteni lehallgató eszközöket az épületben, ez esetben a felelősség a helyi biztonsági szolgálatokat terheli" - szögezte le Tarjányi hozzátéve, hogy Vaszily Miklós vezérigazgató az úgynevezett operatív szint protokollja szerint járt el: "észlelte, hogy gond van és egyből értesítette a kapcsolattartót, illetve megtette a feljelentést". A szakember kifejtette, a szolgálatok információgyűjtést többnyire stratégiai vállalatokkal együttműködve szoktak végezni: "például ha a Mol olajat akarna fúrni Jemenben, a titkosszolgálat végez egy kockázatelemzést a helyi viszonyokról".
Más forrásunk szerint érthetetlen, hogy az eltelt fél év alatt miért nem gyanúsítottak meg senkit az ügyben, miért csak a napokban, amikor a sajtó újra napirendre tűzte az ügyet. Valamennyi bizonyíték, vallomás már szinte az első napon a rendőrség rendelkezésére állt, újdonság azóta szinte nem is került elő. Az ügyről az Alkotmányvédelmi Hivatal is azonnal teljes körű vizsgálati jelentést tett. Videofelvételek tanúsítják, kik, mikor, hány táskával, érkeztek a berendezések telepítésére. A munkát végző cég egy egyébként teljesen legálisan működő kft. Állítólag a megrendelő, a munka teljesítését igazoló és a kifizető neve is rögtön ismertté vált a hatóságok előtt. Az érintettek is beismerték, amit tettek. Azt lenne érdekes megtudni – véli forrásunk -, hogy az “üresjárattal"eltelt hónapok alatt vajon találkozott-e Várhegyi Attila, illetve Vaszily Miklós Pintér Sándor belügyminiszterrel, a titkosszolgálatot informális módon valójában vezető Tasnádi László rendészeti államtitkárral, esetleg Polt Péter legfőbb ügyésszel. Azt sem tudni, hogy a poloskák működésének időszakában hány és mely országból érkezett nagykövet, diplomata vendégeskedett a betechnikázott helyiségekben. Feltehető ugyanis, hogy árnyékot vethet nemzetközi kapcsolatainkra, ha a diplomatákat is lehallgatták.
Még márciusban az Index írta meg, hogy poloskákat találtak a közmédia Kunigunda úti székházában. A hivatalos álláspont szerint akkor bukkantak a lehallgatókra, amikor egy beázás miatt szétszedték a vezérigazgatói tárgyaló kábelcsatornáját. A szoba Vaszily és a vezérigazgatói kabinetvezető, Enyedi Csaba irodája között van, a lehallgatók rögzítő készülékeit utóbbiban találták meg egy olyan szekrényben, amelyhez - Egyedi állítása szerint - csak az üzemeltetési igazgatónak, Vas Imrének volt kulcsa. Később a nyomozók Vas irodájában is poloskát fedeztek fel egy szekrényben. Az üggyel kapcsolatban elküldtük kérdéseinket a BM-nek, amely azt közölte, a nemzetbiztonsági védelem nem azonos, nem szinonim és nem összemosható az őrzés-védelemmel, amit az MTVA létesítményeinél - közismerten - egy megbízott vagyonvédelmi vállalkozás lát el. Az AH-nak az MTVA objektumvédelmében feladata, annak ellátásával kapcsolatban felelőssége nincs. Az MTVA egyik irodájában talált lehallgató készülékkel kapcsolatban kettős felhasználású termékkel visszaélés bűntett, valamint tiltott adatszerzés bűntett elkövetésének gyanúja miatt ismeretlen elkövetővel szemben eljárás folyik.
Az üzemeltetési igazgatót később azokon a felvételeken is felismerni vélték, amelyek a rejtett kamerák beüzemelésekor készültek, s Vas állítólag a helyszínelőknek azt is mondta, "magasabb célokat szolgált" a titkos megfigyelés. A 168 Óra a nyomozati anyagok alapján augusztus végén azt is tudni vélte, hogy a "szerelők" Vas belépőjével jutottak be az épületbe, a székház "VIP-parkolóján" keresztül. A múlt héten a közmédia a 444 kérdésére közölte, Enyedi és Vas az ügy tisztázásáig felmentését kérte a munkavégzés alól. A rendőrség megerősítette, hogy két személyt gyanúsítottként hallgattak ki. A nyomozás határideje 2016. szeptember 29., de ez meghosszabbítható - ennél bővebb tájékoztatást a nyomozás érdekeire való tekintettel nem akartak adni.
Az is felmerült, hogy nem a közmédia jelenlegi vezetés volt a célpont, hanem az MTVA-nál papíron csak tanácsadói feladatokat ellátó Várhegyi Attila, aki Vaszily kinevezése előtt, Szabó László Zsolt idején a bepoloskázott irodákat használta - ezt a 444 belső forrásai is megerősítették. Ez a verzió sem lenne meglepő, hiszen az utóbbi időben számos lap írta meg Várhegyiről, hogy ő a legbefolyásosabb ember az állami média környékén, politikai kapcsolatai a miniszterelnökig vezetnek. Rendszeresen konzultál Orbán Viktorral a Kossuth rádióban elhangzó pénteki interjúk előtt és után is. Az pedig külön érdekes, hogy korábban a kormányfővel tavaly februárban összekülönbözött Simicska Lajos és üzlettársa, Fonyó Károly oldalán is feltűnt a veszprémi kézilabdacsapat egyik meccsén. Emellett a közmédia tanácsadója decemberben bekerült az addig Simicskához ezer szálon kötődő egyesület elnökségébe is - ezzel egy időben Fonyó és Orbán egykori barátja eltávolodott a csapattól.
Profikkal figyeltet a Fidesz "Fideszes emberek idehozattak Olaszországból 4 embert megfigyeltetni politikusokat" - írta a Facebookon Juhász Péter, miután Vona Gábor Jobbik-elnök közölte, elkapott két lesifotóst, aki utána nyomozott. Az Együtt politikusát állítása szerint egy informátora tájékoztatta arról, hogy a kormánypárt ugyanazzal a csapattal figyelteti őt is, amely korábban Spéder Zoltán lejáratásához készített képanyagokat. "A karaktergyilkossághoz van szükség engem terhelő információkra és fényképekre, ezeket gyűjtik be az olaszok, de a magyar szakemberek fogják kiértékelni őket" - írta Juhász, aki még azt is elárulta, követői a Charles Hotelben, a Hegyalja úton szálltak meg. A lesifotósok nem csak a két politikust figyelték meg: Simicska Lajos a Magyar Nemzetnek állította, őt és családját is napokig követték és zaklatták az olaszok.
| [
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Honvédelmi Minisztérium",
"168 Óra",
"Alkotmányvédelmi Hivatal"
] |
Közel bruttó félmilliárd forintért bővíti irodahálózatát az állami tulajdonú Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. az egyik leányvállalatán keresztül – derült ki a legfrissebb közbeszerzési hirdetményből. A pályázati kiírás alapján a külügyminisztérium felügyelete alatt működő társaság huszonkét új kirendeltség megnyitását tervezi Közép-Európában. Az új irodákat Lengyelországban, Ausztriában, Horvátországban, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában és Szlovéniában, valamint Ukrajnában tervezik megnyitni. Kereskedőházat nyitnak többek között Krakkóban, Kolozsváron, Nagyváradon, Szabadkán, Dunaszerdahelyen, Kassán, Párkányban, Ungváron és Beregszászon is. Az MNKH célja a magyarországi cégek exporttevékenységének támogatása a térségben.
Bár a Magyar Nemzeti Kereskedőháznak – 2012-es indulása óta – mindössze 2,8 milliárd forintnyi üzlet köszönhető, a társaságba mégis ömlenek az állami milliárdok az elmúlt években. Legutóbb a karácsony előtt megjelent Magyar Közlönyből derült ki, hogy közel 3,7 milliárd forintot kapnak a Külgazdasági és Külügyminisztérium 90 százalékos tulajdonában lévő kereskedőházak és a kapcsolt vállalkozásaik. Jövőre így két jogcímen 7,685 milliárd forint áll még az MNKH Zrt. rendelkezésére. Az extra juttatást mindössze annyival indokolták, hogy a költségvetési átcsoportosítás a zrt. közfeladatainak ellátásához szükséges finanszírozás miatt kell.
Az MNKH Zrt. fizetési listáin egyébként szerepel Fellegi Tamás is. A második Orbán-kormány fejlesztési miniszterének cége nyerte el ugyanis korábban a társaság izraeli irodájának üzemeltetését. De jól járt Szijjártó Péter barátja is, a Kuna Tibor tulajdonában álló Trinity International Communications Kft.-vel tavaly júniusban két szerződést is kötöttek egyéves időtartamra. A kommunikációs cég egyébként az állami tenderek nagy kedvezményezettje, az elmúlt években több milliárd forinttal gazdagodott a társaság. Kunán kívül jelentős megbízásokat kapott Zaid Naffa, a tiszteletbeli jordán konzul cége is. | [
"Trinity International Communications Kft."
] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"MNKH Zrt.",
"Magyar Közlöny",
"Magyar Nemzeti Kereskedőház",
"Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt."
] |
Még mindig nincs vége a kivitelezőkkel folytatott pereskedésnek: az alagútfúró Bamco durván 50 millió eurónyi követelése még a levegőben lóg.
Pert nyert nemrég a 4-es metró legnagyobb kivitelezője, az alagútfúró Bamco Kkt. a BKV Zrt.-vel szemben. A 24.hu értesülése szerint ezúttal egy 2,2 millió eurós (durván 700 millió forint) ügyben, amelyről annyit tudni, hogy a megrendelő által visszatartott pénzről volt szó. Egyebekben a felek arra hivatkozva hárították el a kérdéseinket, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróságon folyó ügyek tartalmáról nem adhatnak tájékoztatást. A vitatott összeghez képest mindenesetre elég nagy a járulékos költség, becslések szerint a megítélt összegből körülbelül 150 millió forintot tesz ki a választott bírósági eljárás, az ügyvédi költs, a szakértői díj és a kamat.
Az eredetileg az osztrák gyökerű Strabag és a francia Vinci közös formációja lassan öt éve pereskedik a fővárosi közlekedési céggel, és a
vitájuk tétje összességében úgy 100 millió euró, azaz több mint 30 milliárd forint.
Ebből eddig 50 millió eurónak futott neki a Bamco, és úgy tudjuk, hogy a lezárult ügyekben nagyjából 70 százalékos arányban nyert. A Bamconak adott igazat például a Kúria 2016-ban a 10,37 millió eurós bankgarancia-lehívás miatt indított perben. Összesen azonban mintegy négymilliárd forintot kellett a fővárosnak kifizetnie, figyelembe véve a mintegy 800 millió forint többletköltséget, aminek nagyobb részét a 8 százalékkal ketyegő eurókamat és az ügyvédi költségek okoztak.
A tetemes járulékos költségek ellenére a BKV szerint a peren kívüli egyezség nem járható út. Bolla Tibor akkori elnök-vezérigazgató közleményben is rögzítette, hogy nem tágít a perektől: a megbízó a vitás kérdések jogi úton történő további rendezéséről nem mond le, mert az igényérvényesítés jogszabályi kötelezettsége. Magyarul per nélkül nem mond le közpénzről, még akkor sem, ha pervesztés esetén 20-25 százalékkal többet kell fizetni.
A 4-es metró összköltségvetését egyébként 2012 végén 452,5 milliárd forintban állapították meg, és ebből a keretösszegből 67,5 milliárd forintot különítettek el a vállalkozókkal folytatott vitákra. Ebből – a tartalékkeret levonásával – 385 milliárd forint projektköltség adódik.
Ebből 2016 tavaszáig összesen mintegy 21 milliárd forintot használtak fel részben perek, részben a kormány jóváhagyásával kötött megállapodások eredményeként. Azzal kalkuláltak, hogy a vitarendezésre elkülönített keret valószínűleg még csökkenni is fog az eljárások lezárását követően – derült ki az említett közleményből.
Megkérdeztük a BKV-t, hogyan állnak azóta a peres ügyek, mennyi pénzt fizettek ki eddig a kivitelezésben közreműködő vállalkozásoknak? Elegendő lesz-e a 67,5 milliárdos keret a vitarendezésre, nem kell-e újabb állami pénzekkel megtoldani?
Ami a kifizetések aktuális állását illeti, a BKV konkrét számot nem közölt, hanem a honlapján elérhető szerződésmódosításokat tartalmazó adathalmazhoz irányította lapunkat. Ezek között azonban a korábban hozzáférhető finanszírozási szerződések már nem voltak megtalálhatók, pedig ezek tartalmazták a vállalkozóknak eddig kifizetett teljes összeget, illetve a tartalékkeretet. A válaszból azonban úgy tűnik, a BKV, illetve a kormány nem aggódik a perek miatt. Erre utal, hogy a négyes metró állami finanszírozását már kétszer megkurtították, legutóbb júniusban határozott erről a kormány:
2012. október: a Kelenföldi pályaudvar-Keleti pályaudvar és kapcsolódó felszíni beruházásai projekt befejezéséhez szükséges állami finanszírozást eredetileg 77 milliárd forintban határozták meg.
2016. augusztus: a szükséges állami finanszírozást 56 milliárd forintra csökkentették, melynek indokául "jelentős részben a szerződésmódosítások során elért megtakarítások szolgáltak".
2018. június: a projekt állami finanszírozási keretét 38 milliárd forintra csökkentették a projekt lezárásáig várható szerződéses kifizetések alapján.
A BKV azt nem részletezte, hogy a tartalékkeret csökkentéséből az eredeti 77 milliárd forinthoz képest mennyi a tényleges megtakarítás, és mennyit tesz ki a vállalkozói követelések kifizetése, de rögzítette, hogy 380 milliárd forint a projekt összköltségvetése. A metróprojekt korábbi finanszírozási szerződései alapján informátorunk azt vezette le, hogy a még hátralevő perekre 13,4 milliárd forintot tartalékolt a fővárosi cég, ami nem biztos, hogy elegendő lesz.
A Bamco eddig 50 millió eurónyi követelésnek ugrott neki, csak a szerződésekben szereplő, annak alapján a vállalkozónak járó összegekről hoztak határozatot. És az alagútfúró statisztikája szerint az általuk indított perekben 70 százalékban nyertek. Ha nem is a java, de a vitatott összegek fele (50 millió euró, azaz hozzávetőleg 16 milliárd forint) még hátravan, ezután kezdődhetnek ugyanis azok a perek, amelyekben a megrendelő késedelméből a vállalkozónak okozott többletköltségeket próbálja majd bevasalni a Bamco. Ha mindent megnyer az alagútfúró, akkor több milliárd forint nem fog beleférni a keretbe.
Kiemelt kép: MTI/Balaton József | [
"BKV Zrt."
] | [
"Bamco Kkt.",
"Állandó Választottbíróság",
"Magyar Kereskedelmi és Iparkamara"
] |
Kilépett a Lehet Más a Politika parlamenti frakciójából és a pártból is Ivády Gábor. Döntését ideológiai nézetkülönbségekkel indokolta. A politikussal szemben nemrég etikai eljárás zajlott egy kampánytámogatás elfogadása miatt. Pártközeli forrásaink szerint az eset azt is bebizonyította: az LMP bázisdemokrácián alapuló irányítási rendszerével nehezen lehet más a politika.
Szili Katalin után újabb képviselővel gyarapodik a függetlenek tábora a T. Házban: most Ivády Gábor is elhagyja pártját és frakcióját. Mint arról a Népszabadság online kiadása tegnap elsőként beszámolt: az LMP parlamenti képviselője ideo lógiai okokra hivatkozva lép ki a képviselőcsoportból. Tegnapi bejelentése során elmondta: habár a párt alapítói közé tartozik, és sokat dolgozott annak sikeréért, "az utóbbi időben a lojalitásom és a hitem abban, hogy lehet más a politika, megrendült". Úgy véli, hogy az LMP-ben rossz irányba mutató folyamatok indultak el, a jelenlegi LMP "mind retorikában, mind az ügyeknek a súlyozásában, mind a hatalmi erőknek a kialakulásában és az ehhez felhasznált eszközökben" egy belvárosi, liberális rétegpártra hasonlít.
Kilépését egy folyamat következményének nevezte, amely üzenet a párt tagjainak és vezetőinek, hogy "valami kisiklott, rossz irányba halad (...), az biztos, hogy ha ebbe az irányba haladnak, az SZDSZ kettő fog felépülni". Ivády a mandátumát nem adja vissza, mondván, ha lemondana, akkor az LMP-ben "szórványosan marad olyan ember, aki valóban az ő szavazatukat megérdemelve került be a parlamentbe".
Ivády Gábor kilépésének komoly előzményei vannak. Megbízható forrásaink elmondása szerint Ivády ellen etikai eljárás indult, miután kiderült: a választmány határozata ellenére fogadott el közel félmillió forint párttámogatást. Az LMP szabályai szerint ugyanis pénz csak olyan magánszemélytől, illetve cégtől fogadható el, amelynek pontos háttere ismert, ráadásul – háromszázezer forint összeghatár felett az adakozó vállalja, hogy nevét és támogatásának összegét a párt honlapján elérhetővé teszik a "nyitott kassza" elve alapján. Az érintett magánszemély ez utóbbit nem vállalta, ezért született meg az elutasító határozat.
Ivády Gábor: Valami kisiklott, rossz irányba halad
A történet szerint Ivády azonban ennek ellenére eltette a borítékot – egyes interpretációk szerint azért, hogy az összeget saját költségeire fordítsa. Az ügy a párt etikai bizottsága elé került, ahol Ivády azzal védte magát, hogy bár elkövette a normasértést, a pénzt a párt közös kasszájába kívánta adni, szó sem volt saját célú felhasználásról. A szűk tagságú etikai bizottság azonban nem fogadta el az érvelést, Ivádyt pedig megrótta és kizárta a pártból. Hozzá kell tenni, hogy a testület állásfoglalása sem mondta ki, hogy Ivády saját zsebre tette volna el az összeget, a szabályszegést viszont olyannyira súlyosnak találta – mondván, az ellentétes az LMP egyik alapvető és legfontosabb elvével, az átláthatóssággal –, hogy egyértelmű volt a legsúlyosabb szankció kiszabása.
Ivády viszont fellebbezett, az országos politikai tanács (OPT) pedig – amely az LMP egyik legfelsőbb döntéshozó szerve, benne a választmánnyal és más politikai delegáltakkal – enyhített az ítéleten. Az LMP egyik választmányi tagjától úgy tudjuk: az OPT azt mérlegelte, hogy Ivády a párt egyik vezető politikusa, a frakció tagja, ráadásul Ivád első embereként az ökopárt egyetlen polgármestere. Miután a szabályszegést az érintett is elismerte, így az OPT azt a politikai döntést hozta, hogy kizárásra nincs szükség, elegendő a megrovás. Ivády az összeget egyébként visszafizette a feladónak.
Az ügy azonban nagyobb hullámokat kavart, mint azt sokan a pártban gondolták volna. Az esettel ugyanis a frakció is foglalkozni kívánt, beleszorulva abba a dilemmába: a párt kirakataként fontos saját határozatot hozniuk az ügyben, ugyanakkor a párt egyik legfelsőbb döntéshozó szervének ítéletét sem írhatják felül. A hét eleji frakcióülésen azután komoly ellentétek feszültek egymásnak, forrásaink beszámolói szerint a hangulat meglehetősen viharos volt. Többen kifogásolták például a képviselőcsoport tagjai közül, hogy az ügyről előzetesen nem is tudtak, csak a sajtóból értesültek róla.
"A bizalom érezhetően megroppant a frakció, a pártvezetés és Ivády között, de ugyanez igaz fordítva is. Ilyen hangulatban és viszonyok között pedig nem lehet hosszú távon együtt dolgozni", mondta lapunknak az LMP frakciójának egyik tagja. Többeket azért is érintett rosszul az eset, mert a párt a kampányban pénzszűkében volt, eleve hitelt vettek fel a költségekre, ilyen esetben pedig "különösen rossz üzenete van, ha vitatott úton valaki nagyobb összeghez jut".
Ivády két nap gondolkodási időt kért, majd bejelentette: távozik a pártból és a frakcióból is. A politikus egyébként az LMP egyik sikeres arca volt idáig. Nyolc éve a Heves megyei Ivád első embere, polgármesteri tisztségét most is megőrizte: a fideszes ellenfelét 55-45 százalék arányban utasította maga mögé. Politikai karrierje színes: 2004 és 2005 között a Fidesz választókerületi elnöke volt, majd lemondott, és kilépett a pártból. A 2006-os választásokon már azMDF színeiben indult, egy időben esélyesnek mondták az MDF megyei elnöki posztjára is. Később lett az LMP egyik alapítója, majd választmányi tagja. Az Országgyűlésbe az országos listáról jutott be: ha visszaadná a mandátumát, az LMP új képviselőt delegálhatna a helyére.
Úgy tudjuk, Ivády és az LMP vezetősége közt a feszültségek ellenére az a "gentlemen’s agreement" született, hogy egyik fél sem támadja a másikat. Az országos politikai tanácsból is származó forrásaink az üggyel kapcsolatban megjegyzik: Ivády esete túlmutat a kilépésen, igazolta a párt jelenlegi működésének nehézségeit. Több frakciótag pedig azt mondta lapunknak, hogy már régóta ideje volna újragondolni a pártirányítás struktúráját és szervezeti rendszerét, ám erre a parlamenti munka feszített tempója miatt nem volt eddig mód.
A költségvetés elfogadása után, vélhetően még januárig, de legkésőbb tavasszal rendezni kell a belső viszonyokat és a működést. Egyebek mellett azt, hogy ki, illetve kik az LMP meghatározó arcai. Számos LMP-s politikus szóvá tette például, hogy Schiffer András frakcióvezető – akinek munkájával és teljesítményével mindenki elégedett és hozzá is teszik, hogy a csapatot jószerével ő tartja egyben – túlzottan a "kirakatban van", nem egy esetben még Orbán Viktor miniszterelnök is "elnök úrnak" szólítja parlamenti felszólalásaiban, holott tudható: az LMP-nek nincs egyszemélyi vezetése, a pártot a tizenhat tagú választmány irányítja. "Az egész ügy sok feszültséget és kibeszéletlen nézetkülönbséget hozott a felszínre. Kétségtelenül ideológiait is, amelyeket rendezni kell. De új, friss erő vagyunk a politikai palettán, úgyhogy ez természetes. Túl kell esni ezen mielőbb", fogalmazott lapunknak az LMP választmányának egyik tagja.
Ivády esetével kapcsolatban az LMP lapunknak hivatalosan azt mondta, amit korábban Karácsony Gergely frakcióvezető-helyettes is nyilatkozott a stop.hu weboldalnak. E szerint az LMP tagsága és vezetése nagyra tartja Ivády munkáját és gratulál az ivádi polgármester-választáson elért sikeréhez, ám "a párt szigorú etikai normái az LMP minden tagjára vonatkoznak". | [
"LMP"
] | [
"T. Ház",
"Lehet Más a Politika"
] |
2,2 millióért Facebookozik Orbán
Közzétették a Miniszterelnökség külső szerződéseit. Orbán alaposan átírja a szövegeket
Budapest - Jó beszédhez kellenek a jó tanácsadók – derül ki a Miniszterelnökség által közzétett szerződésekből. Eszerint nem elég a Miniszterelnökség apparátusa Orbán Viktor beszédeinek előállításához, hanem megbízási szerződésekkel külsősök is segítenek a kormányfőnek.
A Szépirodalmi Kft. nyolc hónapra nettó 4,5 millió forintot kap közlemények és egyéb beszédek megírására szöveg-előkészítésre és fordításra. Kránicz Gábor a miniszterelnök személyes, illetőleg különös szakértelmet igénylő beszédeinek előkészítésére, ellenőrzésére számlázhat több mint kétmillió forintot egy év alatt. Orbán korábbi sajtósa, Doncsev András cége, a Qualiton Kft. egy évre nettó 8,25 millió forintot zsebelhet be a kormányfő beszédeinek előkészítésére, összegyűjtésére és rendezésére. De a miniszterelnöki levelezésben is van segítség: a Calpe Bt. 8,25 millió forintért működik közre a kormányfői levelezésben. A cégnek ezenkívül kezelnie kell az Orbán feleségéhez, Lévai Anikóhoz érkezett felkéréseket is.
Megkérdeztük a Miniszterelnökséget, hogy főállásban a Miniszterelnökség állományában hány ember vesz részt a kormányfő beszédeinek, leveleinek megírásában, azonban csak szerda estére ígértek választ.
A Blikk úgy tudja, hogy Orbán Viktor a munkatársai által gyártott beszédeit alaposan át szokta gyúrni. Egy korábbi beszédírója arról számolt be lapunknak, hogy miniszterelnökként a szövegeinek 70 százalékát hagyta meg, ellenzéki pártelnökként pedig, amikor több ideje volt, mindössze harmadát, a többi részét teljesen átírta.
Általában írás előtt leülnek, elmondja, mik lennének a beszédének fő elemei, majd a kapott szöveggel azt csinál, amit akar, teljesen át is dolgozhatja. Erre általában akkor kerül sor, amikor megtanulja a beszédét, közben gyakran használja a piros tollát javításokra.
– Szinte minden vezető politikus alkalmaz beszédírókat, nem egy szokatlan jelenség ez. Orbán Viktor elég karakteres politikus ahhoz, hogy saját mondanivalójára támaszkodjon. Általában meg van győződve arról, hogy mit akar mondani, ezért nem nagyon lehet befolyásolni – vélekedett a Blikknek Vasali Zoltán politológus.
A miniszterelnök internetes megjelenése sincs ingyen. Az orbanviktor.hu üzemeltetésére egy év alatt 3,7 millió forintot fordítanak a Vármegye Kft. segítségével. Orbán Viktor facebookos oldalának gondozására, pontosabban a vizuális adminisztrátori feladatok ellátására 2,16 millió forintot kap egy évre Kálomista Gábor filmproducer cége, a Mega Film Kiadó Kft.
Blikk-összeállítás | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Szépirodalmi Kft.",
"Calpe Bt.",
"Qualiton Kft.",
"Vármegye Kft.",
"Mega Film Kiadó Kft."
] |
A polgármestereknek írt levélben egy helyettes államtitkár azt kéri, küldjenek fotókat és beszámolókat arról, miként épült és szépült 2014 és 2020 között településük és így megyéjük. A Momentum által nyilvánosságra hozott levélből úgy tűnhet, mégis lesz kormányzati plakátkampány az önkormányzati választási kampány idején.
Meglehetősen érdekes levelet küldött a települési önkormányzatok vezetőinek a napokban a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára. Oláh Gábor arra kéri a polgármestereket, hogy küldjenek számára mindenféle anyagot arról, miként épült és szépült 2014 és 2020 között településük és így megyéjük.
A Pénzügyminisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkárságának helyettes államtitkára, aki konkrétabban a regionális fejlesztési programokért felelős, arról ír levelében, hogy vélhetően uniós forrásból, méghozzá a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, azaz az úgynevezett TOP-program 2014–2020-as ciklusának részeként újabb lehetőség nyílik egy eredménykommunikációs kampányra.
Ehhez a TOP-program eredményeit hirdető kiadványok szerkesztésében való részvételre kérte fel a polgármestereket.
A momentumos Kerpel-Fronius Gábor által a Facebookon közzétett levél alapján Oláh azt írta:
Az eredménykommunikációs elemei lehetnek sajtóhirdetések nyomtatott kiadványok – többek között 18 megyei tájékoztató füzetet tervezünk megvalósítani –, rádió és videó spotok (online és televízió), tablókiállítás, valamint óriásplakát.
A helyettes államtitkár a megyei, települési fejlesztésekről beszámolót és fotókat, a sikert elérő polgármesterekről portét, és városlogót is kér, hogy méltó anyagot állíthasson össze, vélhetően maga a minisztérium "közös sikereink" bemutatására.
Noha a levélben nem szerepelnek határidők és egyéb időpontok, Kerpel-Fronius bejegyzéséből az derült ki, hogy az önkormányzati választások előtt indul a kommunikációs kampány, amely a megyék és a megyei jogú városok előrehaladását mutatja be. Mindezek nyomán a politikus felvetette, noha alig pár napja Gulyás Gergely a kormányinfón az Index kérdésére cáfolta, hogy az októberi választás előtt nemzeti konzultációt vagy bármilyen plakátkampányt tervezne a kormány, most mégis a "szokásos propagandakampány-recept" érvényesülhet:
Az persze csak feltételezés a részemről, hogy a kampányokban megszokott módon az eredményeket bemutató kormányzati kampány grafikai megvalósítása egészen véletlenül nagyon fog hasonlítani az önkormányzati kampányban a Fidesz által használt grafikai megoldásokhoz. Aminek a szokásos módon az lesz a hatása, hogy szépen egymásra épül a kormánypárti propaganda és a Fidesz helyi kampányai
– írta Kerpel-Fronius Gábor. A Momentum politikusa szerint ennek véget kellene vetni, sokkal szigorúbban kellene venni a párt- és különösen a kampányfinanszírozás szabályait. Azt is írta:
Az egy dolog, hogy jelenleg a Fidesz van hatalmon, hiszen minden lehetséges választást megnyertek az utóbbi időben. Viszont azáltal, hogy a közszolgálati médiához és az állami erőforrásokhoz korlátlanul férnek hozzá, s ezáltal szinte korlátlan erőforrások állnak rendelkezésükre a permanens kampányok bonyolítására, igazságtalanná teszik a választást, hiszen érvek helyett erőforrásokkal nyerik meg a demokratikus vitát.
Kerpel-Fronius szerint ha mostani sejtelmeik beigazolódnak, a kormányzati kampány miatt meg fogják keresni az Állami Számvevőszéket azzal kapcsolatban, hogy nem valósul-e meg tiltott kampányfinanszírozás. Még akkor is, ha különösebb illúzióik nincsenek arról, mi lesz az eredménye ennek.
Hogy valóban beleszólhat-e ez, a TOP-programot és így a megyék, városok fejlődését népszerűsítő "eredménykommunikáció" az október 13-i önkormányzati választást megelőző kampányba, megkérdeztük a Pénzügyminisztériumot is. Megpróbáltuk megtudni, pontosan mikorra tervezik az első megjelenéseket és milyen hosszú – hány hetes – kampányt terveznek.
Megkérdeztük, kit, mely ügynökséget vagy éppen a Nemzeti Kommunikációs Hivatalt tervezik-e megbízni a tervezéssel, a dizájn kialakításával és a lebonyolítással, továbbá, hogy mekkora költségkerettel terveznek kampányt indítani, mennyit szánnak a sajtó- és közterületi hirdetésekre, milyen felületeken kívánják azokat elhelyezni, illetve mekkora összeget szánnak a 18 megyei tájékoztatófüzetre, és hány példányban kívánják azokat terjeszteni. Arra is kíváncsiak voltunk, az uniós alapfinanszírozású program keretéből fordít-e pénzt minderre a kormány, vagy más költésvetési forrást terveznek igénybe venni.
A Pénzügyminisztérium jelezte, várhatóan legelőbb kedden kaphatunk választ kérdéseinkre. Természetesen amint ez megtörténik, a tárca álláspontjáról is beszámolunk. | [
"Pénzügyminisztérium"
] | [
"Állami Számvevőszék",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal"
] |
A nyugdíjasok ingyenlaptopjai után megint állami megrendelésre szállíthat a Delta Systems Kft. Legújabban a közösségi internethozzáférési pontok fejlesztésére, szolgáltatási portfóliójuk bővítésére kiírt pályázatot nyerte el a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségtől (KIFÜ) a közbeszerzési értesítő szerint.
A feladat 1500 darab (+30 százalék) végponti eszközcsomag szállítása, valamint rendszerintegráció, rendszertervezés, telepítés és konfigurálás. A csomag tartalma: 3 notebook és a szükséges telepítendő szoftverek, 2 tablet, 2 okostelefon, 1 projektor, 1 multifunkcionális eszköz, 1 router, 1 beltéri Wifi Access Point és 1 kültéri Wifi Access Point, valamint az ezek tápellátást biztosító konfigurációs elemek. A beszerzés nem egyszerre valósul meg, hanem ütemezetten, egyszerre legfeljebb hat megrendelést adhat le a KIFÜ.
A közösségi internethozzáférési helyek fejlesztésére létrehozott projekt alapvető célja, hogy a fejlesztések révén a pontok hozzájáruljanak a digitális alapkészségek fejlesztéséhez, a digitális készségekkel nem rendelkező magánszemélyek számára az informatikai eszközökhöz és az internethez hozzáférést biztosítson, továbbá, hogy az ehhez szükséges segítő szakértelem minden ponton rendelkezésre álljon.
A tendert eredetileg nettó 3 216 715 500 forintra becsülték, ennél végül kicsivel olcsóbban, 3 211 500 000 forintért vállalta el az egyetlen ajánlattevő, a nyertes, a Delta Systems Kft. Az értékelésnél egyébként a vállalási ár 75 százalékban volt döntő a kiírás szerint.
A Delta Systems nemrég egy 1,2 milliárdos tenderen győzőtt. Az idősügyi infokommunikációs program keretében 480 hátrányos helyzetű település 5000 kiválasztottja – csakis 65 év felettiek – kaphatnak laptopot, hozzá internetet, és segítséget ahhoz, hogy használni is tudják a gépeket.
Méretes csúsztatások a nyugdíjasoknak szánt ingyenlaptopok körül Nem csak hátrányos helyzetű településeken élők kaphatnak, a szállítónak ráadásul ciprusi háttére van.
De ők szállítják a szegedi tömegközlekedési eszközökön a bankkártyás fizetést lehetővé tevő kütyüket is, 200 darab készüléket nettó 175 millió forintért. Öt évre az üzemeltetést is vállalták.
Kiemelt kép: MTI/EPA/Sedat Suna | [
"Delta Systems Kft."
] | [
"MTI/EPA/Sedat Suna",
"Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség"
] |
Jogerősen felmentette Joav Blum izraeli-magyar üzletembert a közokirat-hamisítás vádja alól a Székesfehérvári Törvényszék. A Sukoróra tervezett King's City projekttel kapcsolatos telekcsere ügyében ismertté vált Joav Blumot azzal vádolták, hogy közokirat-hamisítás bűntettét követte el, amikor 2008-ban csak névlegesen létesített lakóhelyet Sukorón, azaz az általa előbb bérelt, majd megvásárolt ingatlant nem akarta életvitelszerűen használni, és nem is élt ott.
A törvényszék elutasította mind az ügyészség, mind a védőügyvéd fellebbezését. Megállapította, hogy a Székesfehérvári Városi Bíróság elsőfokú ítélete "maradéktalanul megalapozott" volt: a bűncselekmény megvalósult ugyan, de a vádlott abban a téves feltevésben volt, hogy akkor is bejelentkezhet állandó lakosként az adott lakcímre, ha életvitelszerűen nem tartózkodik ott. | [
"King's City"
] | [
"Székesfehérvári Városi Bíróság",
"Székesfehérvári Törvényszék"
] |
Belföld Belföld | Jegyzet | Média | Budapest | Interjú | 1956-os arcképcsarnok | A nap idézete | Választás 2006 | Önkormányzati választás 2006 | Szociális népszavazás 2008 Közokiratot is hamisított a BKV volt jogi igazgatója?
• A BKV belső vizsgálata 13 cég szerződését találta gyanúsnak
• BKV–BA-botrány: előzetesben a két "fő játékos" + Videó Közokirat-hamisítás miatt is vizsgálja a rendőrség a BKV volt jogi igazgatójának ténykedését – mondta Tomasitz István, a közlekedési cég megbízott jogi igazgatója kedden a Fővárosi Közgyűlés BKV-t ellenőrző bizottságának ülésén.
A megbízott jogi igazgató elmondta, hogy a rendőrség a cégnél tartott házkutatás során talált olyan dokumentumokat, amelyek valódiságát megkérdőjelezi. Pontosabban egy munkavállaló – H. Éva – jelenléti ívéről és egyéb iratairól van szó. A rendőrség szerint felmerül annak a gyanúja, hogy a volt jogi igazgató meghamisította ezeket az iratokat – tette hozzá. Kérdésre Tomasitz István elmondta, hogy Sziebert György, az előzetes letartóztatásban lévő volt jogi igazgató 2008 májusa óta dolgozott a BKV-nál és a szerződését határozott ideig, 2012 szeptemberéig kötötték. A volt jogi igazgató szerződését Balogh Zsolt, az akkori általános vezérigazgató-helyettes írta alá. A BKV jogi osztályán egyébként hét ügyvéd dolgozik és mintegy 10 ügyvédi irodával állnak állandó kapcsolatban; az irodákkal kötött szerződéseket Sziebert György írta alá. Az irodák közül hatot 2008 óta alkalmaz a BKV – tette hozzá.
György István, a bizottság fideszes elnöke az ülésen felolvasta Tóth Gábor budapesti rendőrfőkapitánynak levelét, amelyben azt írta, hogy a rendőrség a vesztegetésben érintett iratokat lefoglalta. Az ügyben három ügyvédi iroda is érintett – tette hozzá a főkapitány. A bizottság Hock Zoltán (MDF) képviselő kezdeményezésére egyhangúlag megszavazta: vizsgálják ki hat évre visszamenőleg, hogy milyen szerződéseket kötött ügyvédi irodákkal a fővárosi önkormányzat és annak cégei. Az ülésen elhangzott az is, hogy a rendőrség kereste a BKV informatikai igazgatóját is, aki azonban nem jelent meg, mert Ausztriában síelt és beteget jelentett. A bizottság tagjainak erre vonatkozó kérdéseire Székelyné Pásztor Erzsébet, a cég kommunikációs igazgatója azt válaszolta: beszélt az informatikai igazgatóval, aki úgy tájékoztatta, hogy valószínűleg az előzőleg megkapott "H1N1-oltástól lett rosszul". A megbízott jogi igazgató szerint a cég megdöbbent az informatikai igazgató viselkedésétől, de munkajogilag semmit sem tudnak tenni.
A BKV jogi igazgatóját egy óbudai mélygarázsban érték tetten, amint nagyjából 10 millió forint összegű pénzt vett át egy, a közlekedési vállalattal szerződésben álló cég munkatársától. A Repülőtéri Rendőri Igazgatóság (RRI) egy magánszemély bejelentése alapján április óta nyomozott, mielőtt a múlt héten pénteken őrizetbe vette a Budapest Airport (BA) és a BKV jogi igazgatóját. A R.-V. Krisztina néven emlegetett BA igazgató és Sziebert György ellen bűnszövetségben elkövetett vesztegetés, hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt indított eljárást az RRI. A gyanúsítottakat előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság. Az RRRI korábban azt közölte az MTI-vel: a rendőrség adatokat és bizonyítékokat talált arra, hogy a két igazgató összejátszva ügyvédi irodáknak teljesítés címén kifizetett összeg jelentős részét jogtalan előny formájában visszakapta. Továbbá volt túlszámlázás, vagyis el nem végzett munkát is kiszámláztak az irodáknak. (MTI) | [
"BKV"
] | [
"Repülőtéri Rendőri Igazgatóság",
"Budapest Airport",
"Fővárosi Közgyűlés BKV"
] |
Még a december 13-i alakuló ülés előtt javasolja az Integritás Hatóság elnökének a Transparency International Magyarország, hogy az átláthatóság és az esélyegyenlőség érdekében írják át a delegáltjuk részvételével összeülő, a hatóságot segítő Korrupcióellenes Munkacsoport ügyrendjét.
Több területet figyelmen kívül hagy, továbbá nem biztosítja kellően az átláthatóságot és az esélyegyenlőséget, ezért módosítani kell azt az ügyrendi javaslatot, amely most alakuló, az Integritás Hatóság munkáját segítő konzultatív testület, a Korrupcióellenes Munkacsoport működését szabályozza. Erre hívja fel a figyelmet a munkacsoport egyik civil tagját delegáló Transparency International Magyarország a honlapján nyilvánosságra hozott és Biró Ferencnek, a munkacsoport vezetőjének – ő az Integritás Hatóság elnöke is – írt levelében.
A hvg.hu is írta, hogy a Korrupcióellenes Munkacsoport december 13-án tartja alakuló ülését, miután tagjait már december 1-én lezárult pályáztatási/kijelölési folyamatban megnevezték. A 21 fős testület – egyikük az elnök, vagyis Biró – tagjai közt fele-fele arányban vannak civil és kormányzati delegáltak. Előbbieket pályázaton választották ki, és a nevük ismert, utóbbiakat a törvény által megjelent állami és kormányzati szervek jelölik, és nevüket nem hozták eddig nyilvánosságra – ezt a hvg.hu is több mint egy hete hiába kérte az Integritás Hatóságtól.
Újságíró, jogász, ismert civilek, volt büntetőbíró, és néhány ismeretlen név a Korrupcióellenes Munkacsoportban Az Integritás Hatóság konzultatív testületeként működő Korrupcióellenes Munkacsoport kormányzati delegáltjainak nevét nem hozták nyilvánosságra, csak a civil tagokét. Van köztük jogász, újságíró, a korrupcióellenes civil szférában közismert személyek, de néhány olyan tag is, akiről semmit nem lehet tudni.
A civil delegáltak egyike Ligeti Miklós (nyitóképünkön), az egyik legjelentősebb hazai korrupcióellenes szervezet, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. A Transparency már korábban, a hatóság és a munkacsoport létrehozására reagálva különböző feltételeket tett közzé, melyek teljesülése esetén látja csak hasznosnak és vállalhatónak a munkacsoportban való részvételét. Arról a hvg.hu már korábban írt, hogy az előzetes feltételek közül szinte semmi sem látszik teljesülni – ideértve a munkacsoport ügyrendjét érintő javaslataikat is.
Miután az ügyrendi javaslatot megkapták a civil delegáltak, a Transparency ezt megvizsgálva hasonló következtetésre jutott, és ezt pontokba is szedte. Megállapították, hogy a munkacsoport működését szabályozó ügyrend több területet figyelmen kívül hagy, ezért ezeket javasolják pótolni. Meglátásuk szerint ezek a változtatások elengedhetetlenek az átláthatóság, valamint a testület érdemi munkavégzéshez szükséges esélyegyenlőség biztosításához. Javaslataik a következőket érintik:
a Munkacsoport működésének nyilvánossága a Munkacsoport tagjainak hozzáférése a feladatellátáshoz szükséges adatokhoz a Munkacsoport ülésének tagok kezdeményezése alapján történő összehívása a Munkacsoportot az Integritás Hatóság működésével kapcsolatban megillető jogosítványok a Munkacsoport működése az ülések közötti időszakban
A Transparency javaslatcsomagja kitér arra is: lényegi kérdés például, hogy a Munkacsoport konzultálni tudjon az Integritás Hatósággal az utóbbi “látókörébe került konkrét korrupciós ügyekről". Ez ugyanis jelenleg nem biztosított, sőt. Előírás például, hogy munkacsoport nem avatkozhat be a hatóság tevékenységébe, és az is, hogy a munkacsoporttagság nem jogosít fel a hatóság tevékenységéhez való hozzáférésre. De egyéb más, gátló tényezők, körülmények is vannak a jelenlegi szabályozásban, így az alábbiak:
A 21 állandó tagból 10 ember civil, egy a hatóság elnöke maga, másik 10 személyt állami szerv vezetője delegálja: miniszterek, a rendőrfőkapitány, titkosszolgálatok
A munkacsoport “különösen nem kaphat megbízást arra, hogy egyéni kötelezettséget vagy felelősséget állapítson meg"
A munkacsoport “nem avatkozhat be a Hatóság tevékenységébe"
A Hatóság ugyan a munkacsoport jelentését az éves elemző integritásjelentés elkészítésekor “figyelembe veheti, de ahhoz nincs kötve, és nem köteles azt figyelembe venni"
A munkacsoport az éves jelentését megküldi a kormánynak, amely a javaslatokat megvitatja, de nem köteles azokat megfogadni, bár a javaslat végre nem hajtását indokolni kell
A munkacsoport nem kormányzati tagjai jogosultak “árnyékjelentést" készíteni, amit nyilvánosságra hoznak, és megküldenek a kormánynak, de annak ezt nem kell figyelembe vennie
A munkacsoportban való tagság “nem jogosít fel a Hatóság tevékenységéhez való hozzáférésre"
A munkacsoport tagjai a munkájuk során “tudomásukra jutott minden törvény által védett titkot, így különösen üzleti titkot kötelesek megőrizni".
A kormánynak az Integritás Hatóság létrehozását célzó, Brüsszel felé tett vállalásából kiderül, hogy a hatóság mintegy 120 fővel, vagyis komoly apparátussal lát munkához. Ami a munkacsoport és a hatóság kapcsolatát és közös munkáját illeti, arról megírtuk: hatékony, érdemi jogosítványok nélkül a hatóság munkáját segítő munkacsoport még a hatóságnál is súlytalanabbnak ígérkezik. Olyannyira, hogy oda még civileket is beengednek. Sőt: véleményük is lehet, csak éppen senkit nem érdekel.
Civil szakértőket toboroz a hatóság a Korrupcióellenes Munkacsoportba, bár előre szólnak, nem biztos, hogy ér bármit a munkájuk Az EU felé tett vállalásként kipipálható, de hatékony, érdemi jogosítványok nélkül az Integritás Hatóság munkáját segítő Korrupcióellenes Munkacsoport még a hatóságnál is súlytalanabbnak ígérkezik, olyannyira, hogy oda még civileket is beengednek. Sőt: véleményük is lehet, csak éppen talán senkit nem érdekel.
Mindeközben megszólalt Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke – egyben a munkacsoport vezetője is –, és a Telexnek adott interjújában arról beszélt: “mindent elkövetek azért, hogy az uniós adófizetők minden egyes eurócentjét szabályosan költsék el". Arról, hogy mi lesz a fő hozadéka a hatóságnak, azt mondta, fontos a korrupciós ügyek feltárása, "mi vizsgálunk, de a nyomozati monopólium az ügyészség kezében van", viszont lehetőségük van közbeszerzéseket is leállítani. | [
"Transparency International Magyarország",
"Integritás Hatóság",
"Korrupcióellenes Munkacsoport"
] | [] |
Nettó 970 millió forintért fogja elvégezni a Liget Budapest Projekthez kapcsolódó kommunikációs feladatokat a Network 360 Kft. és az Affiliate Network Kft. – olvasható az összefoglaló tájékoztatásban a Közbeszerzési Hatóság oldalán. Mindkét vállalkozás Csetényi Csabáé, Rogán Antal kabinetminiszter szomszédjáé. Nem írják le pontosan az összegzésben, milyen feladatokat kell teljesíteniük a cégeknek. A pályáztatást a Nemzeti Kommunikációs Hivatal folytatta le, a 2016-ban kiírt 25 milliárdos központosított közbeszerzés keretén belül. Csetényi Csaba tavaly március végén már nyert a mostanihoz hasonló, nettó 390 millió forintos megbízást a Városliget Zrt.-től.
hirdetés
A mostani nyertes három pályázó közül került ki, a tenderen Rogán Antal Pasa parki szomszédja, Csetényi Csaba cégein kívül még a Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. is indult. Pályázott még Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter barátja, Kuna Tibor két cége (a Trinity Kft. és a Young & Partners Kft.), illetve a Sprint Nyomdaipari Kft. is.
Közülük végül Csetényiék lettek a szerencsés befutók, akik most igazán jó hetet tudhatnak a hátuk mögött. Szerdán derült ki ugyanis, hogy a Lázár János miniszter által vezetett Miniszterelnökség 6,5 milliárdos, 2020 végéig szóló keretszerződést kötött a Rogán-szomszéd cégeivel az uniós társfinanszírozásban megvalósuló fejlesztések és azok hatásának kommunikációjára – és ezt persze uniós pénzből. Ezen a július végén kiírt nyílt közbeszerzésen egyébként nem volt semmilyen verseny, mert Csetényi Csaba cégein kívül senki más nem tett ajánlatot.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.10.07. | [
"Network 360 Kft.",
"Affiliate Network Kft.",
"Városliget Zrt.",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal"
] | [
"New Land Media Kft.",
"Sprint Nyomdaipari Kft.",
"Young & Partners Kft.",
"Balásy Gyula",
"Lounge Design Kft.",
"Közbeszerzési Hatóság",
"Trinity Kft."
] |
Bizonyítottság hiányában jogerősen felmentették Kiss Szilárd volt agrárattasét és társait a vesztegetés vádja alól szerdán délelőtt a Kecskeméti Törvényszéken.
Az ügy három vádlottját – Kiss Szilárd, a Mezőgazdasági Minisztérium akkori miniszteri megbízottja mellett Sziky Gyulát, a Nyíregyházi Spartacus FC volt tulajdonosát és Gellért Imrét, az egykori Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet elnökét – 2015 elején tartoztatták le.
A vádirat szerint a Kiss Szilárd érdekeltségébe tartozó Monte Tokaj borászati vállalkozás 2010-ben 500 millió forint kölcsönt vett fel a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezettől. A kölcsönt a cég nem fizette, az összeg a takarékszövetkezet 2012-es bedőlésével már 600 millió forintot tett ki. A követelés, a fedezettel együtt, az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezethez került. Kiss Szilárd ekkor felkereste Sziky Gyulát — aki tudomása szerint ismerte az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet vezetőjét –, hogy áron alul szerezze vissza a tokaji birtokot.
Mivel a vádlottak mindvégig tagadták a bűnösségüket, bizonyítékul csak a lehallgatási anyagok szolgáltak, amelyek szerint Sziky többször tárgyalt Kiss Szilárd megbízásából Gellért Imrével. Megállapodtak abban, hogy a takarékszövetkezet követelését Sziky Gyula ismerősének cége vásárolja meg 335 ezer eurós vételáron. Az ügyészség szerint Sziky további 40 millió forint kenőpénzt ígért a pénzintézeti vezetőnek, ha a vételár alatt vásárolhatják vissza az ingatlanokat.
2018. június 12-én a Kecskeméti Járásbíróságon a három vádlottat felmentették, mert a bíróság úgy ítélte meg, a lehallgatási anyagokat Kiss Szilárd és Gellért Imre esetében nem lehet felhasználni, mert azok készítését Sziky Gyula ellen rendelték el, egy másik büntetőügyben. A bíróság azt is kimondta:
a lehallgatási anyag kizárásával csak annyit lehet bizonyítani, hogy Sziky Gyula átvett Kiss Szilárdtól 40 millió forintot.
2019. június 27-én a Kecskeméti Törvényszék Koncz Levente vezette büntetőtanácsa hatályon kívül helyezte a felmentő ítéletet és új eljárásra utasította az elsőfokú bíróságot. Kimondta egyúttal, hogy a bíróság által engedélyezett lehallgatás anyagát Sziky Gyulán kívül másokra vonatkozóan is fel lehet használni.
A két ítélet ellentmondásossága miatt az ügy a Szegedi Ítélőtáblára került, ahol úgy döntöttek, nem szükséges az új eljárás, mivel az elsőfokú bíróság már teljes körűen bizonyított, ezért másodfokon kell meghozni a jogerős végzést. Az ügy így újra visszakerült ahhoz a tanácshoz, amely a hatályon kívüli végzést hozta.
A háromtagú bírói tanács szerdán a vádlottakat jogerősen felmentette, mondván, bár a lehallgatási anyagok felhasználhatóak, azokból kétséget kizáróan nem lehet megállapítani a bűnösségüket, ezért bizonyítottság hiányában ejtette a vádat. A jogerős ítélet egyben utat nyit arra, hogy a felmentettek kártérítésre perelhetik az államot az előzetes letartóztatásban töltött hónapokért.
Kissel szemben – akinek közös cége volt Oroszországban Mészáros Lőrinccel és megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon – két évvel ezelőtt már lezárták azt a nyomozást, amely azért indult, mert a moszkvai nagykövetség konzuli osztályán ezerszám intézték oroszoknak, köztük alvilági figuráknak a schengeni vízumokat.
Megszüntették a vízumgyáros Kiss Szilárd elleni nyomozást A magyar ügyészségek nem voltak képesek bizonyítékokat gyűjteni külföldről.
Kiemelt kép: Koszticsák Szilárd /MTI | [
"Monte Tokaj",
"Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet",
"Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet"
] | [
"Kecskeméti Járásbíróság",
"Nyíregyházi Spartacus FC",
"Szegedi Ítélőtábla",
"Mezőgazdasági Minisztérium",
"Kecskeméti Törvényszék"
] |
Bírósági eljárás alatt álló védence jelentett fel egy zalaegerszegi ügyvédet, aki 10 millió forintot kért és fogadott el az ügyfele számára kedvezőbb bírói ítélet elérésének ígéretével - közölte a Zala megyei Főügyészség.
A megyei főügyészségi sajtószóvivő írásos tájékoztatása szerint a csalás és más bűncselekmények miatt bírósági eljárás alatt álló V.Zs.-nek júliusban - még nyomozati szakban - "W. Gy. ügyvéd felajánlotta: 5 millió forint átadása ellenében, az ügyében eljáró bíró befolyásolásával eléri, hogy számára kedvező ítélet szülessen".
Az újabb, szeptember 6-i találkozáskor abban állapodtak meg, hogy 10 millió forint fejében elintézi, hogy V. Zs. ne kapjon 3 évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést. A pénz átvételekor - szeptember 15-én - a nyomozó ügyészség W. Gy.-t tetten érte, őrizetbe vette, és befolyással való üzérkedés büntettének megalapozott gyanúja miatt hallgatta ki - tájékoztatott Pirger Csaba.
A sajtószóvivő közölte: a Zalaegerszegi Városi Bíróság nyomozási bírája másnap elrendelte W. Gy. előzetes letartóztatását. | [
"Zalaegerszegi Városi Bíróság"
] | [
"Zala megyei Főügyészség"
] |
A Fővárosi Bíróság döntése értelmében Varga Tamás előzetes letartóztatásba került. Wéber Edina, a Fővárosi Bíróság sajtófőnöke a testület ítélethozatalát azzal indokolta, hogy a vádlott kézre kerítéséhez nemzetközi, illetve európai elfogatóparancsot kellett kiadni. Ezek alapján feltehető volt, hogy az eljárásban csak úgy biztosítható jelenléte, ha vele szemben a legszigorúbb kényszerintézkedést alkalmazzák.
A vádlott és védője a végzés ellen fellebbeztek, a döntést a Fővárosi Ítélőtábla hozza majd meg. Wéber Edina közlése szerint a Fővárosi Bíróság előtt Varga Tamás ellen többrendbeli jelentős tárgyi súlyú bűncselekmény miatt folyik eljárás, mivel azonban a vádlott több éven keresztül szökésben volt, az ügy tárgyalása még el sem kezdődött – közölte a Magyar Rádió.
Varga Tamás Hollandiában elfogott üzletembert menetrend szerinti repülőgépjárattal hozták haza tegnap este. Megérkezése után a vállalkozót őrizetbe vették a Ferihegyi repülőtéren. Az április elején az amszterdami külvárosban lévő lakásában elfogott férfi ellen négy körözés volt érvényben. Robert Meulenbroek, az amszterdami államügyész szóvivője elmondta: a bírósági döntést Varga Tamás kiadatásáról múlt pénteken hozták meg.
Miként korábban a Magyar Nemzet megírta: a Nemzeti Nyomozó Iroda célkörözési alosztályát három éve kereste meg az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) bűnügyi igazgatósága, hogy fogják el Varga Tamást, aki ellen hárommilliárd forintos csalássorozat miatt folytattak eljárást.
A fejvadászok kiderítették, hogy Varga és élettársa három évvel korábban hagyta el Magyarországot, később Prágában telepedett le, ahol lányuk született. Egy nyomozástaktikai hiba miatt viszont 2002 decemberében Varga kicsúszott a rendőrök kezei közül. Végül idén januárban, Hollandiában bukkantak az üzletember nyomára. Varga akkoriban Amszterdam egyik lerobbant, külvárosi részén bérelt lakást. A holland–magyar rendőri egység egy teljes hónapig készült az elfogási akcióra, majd április ötödikén otthonában csaptak le az üzletemberre.
Varga 1992-ig a Fidesz gazdasági tanácsadója volt, de a bűncselekmények elkövetésének idején már nem állt kapcsolatban a párttal. A Fejér Megyei Bíróság 2002-ben és 2003-ban bocsátott ki ellene körözést, mivel két ügyben öszszesen öt év letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Csalás miatt a Fővárosi Bíróság három éve adott ki nemzetközi elfogatóparancsot ellene. Legutóbb gazdasági bűncselekmények miatt a Fejér Megyei Bíróság bocsátott ki Varga ellen elfogatóparancsot. | [
"Fidesz"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Fejér Megyei Bíróság",
"Magyar Nemzet",
"Magyar Rádió",
"Fővárosi Bíróság",
"Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal",
"Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
A számláló most 96 milliárd forintnál tart, Seszták Miklós fejlesztési miniszter szerint 130 milliárdnál fog megállni.
Seszták Miklós fejlesztési miniszter május 2-án közölte, hogy a vizes vb-hez kapcsolódó fejlesztések végösszege 130,6 milliárd forint lesz. Ez bő ötszöröse az Úszószövetség akkori elnöke, Gyárfás Tamás által 2015 márciusában bemondott 25 milliárd forintnak.
A nyilvánosságra hozott szerződések összköltsége jelenleg 96 milliárd forint.
Az EU-s közbeszerzési értesítő két legutóbbi számában három új szerződés jelent meg a júliusban megrendezésre kerülő sporteseménnyel kapcsolatban.
– budapesti kikötők megvalósításához szükséges új parti létesítmények tervezése és kivitelezése nettó 116,5 millió forint
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tenderét három ajánlattevő közül a dorogi T-KOMFORT Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. nyerte. Az MNV előzetesen 128 millió forintra becsülte a beruházást.
– budapesti kikötők kikötők megvalósításához szükséges új parti létesítményekre irányuló beruházás mérnöki és műszaki ellenőri feladatainak ellátása nettó 2,9 millió forint
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tenderét az egyetlen ajánlattevő, az Orient 9001 Kft. nyerte. Az MNV előzetesen 3 millió forintra becsülte a munkát.
– a margitszigeti Casino épületének tervezése és kivitelezése nettó 935,4 millió forint
A Bp2017 Kft. tenderét három ajánlattevő közül a miskolci BO-TO BAU Kft. nyerte. A becsült érték 937 millió forint volt.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] | [
"Orient 9001 Kft.",
"BO-TO BAU Kft.",
"T-KOMFORT Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.",
"Bp2017 Kft."
] |
Két és fél év alatt mintegy 290 millió forinttal jutalmazták a 370 fős Országgyűlési Őrség tagjainak munkáját – derült ki az Átlátszó adatigénylésére kapott válaszokból. Ezzel szemben a többi rendvédelmi testületnél nem vitte túlzásba a dolgozók teljesítményének anyagi elismerését. A jól kereső terrorelhárítóknál vagy a Nemzeti Védelmi Szolgálatnál ez még érthető is. De semmilyen jutalomban nem részesültek a tűzoltók és alig valamiben a rendőrök.
Végigszámolták idén a nyarat a rendvédelmi dolgozók, miután kiderült, hogy a július elsejével hatályba lépett új életpálya modell és az ahhoz kapcsolódó szolgálati törvény (a Hszt.) módosítása révén a bérük emelkedni fog. Ezt azért is várták – mondták el az Átlátszónak többen nevük elhallgatását kérve –, mert a túlórát sokszor le kell csúsztatniuk, vagyis nem pénzben ellentételezték többségüknek a pluszmunkát, hanem szabadnapot kell kivenniük. Jutalmak terén egyre inkább a tárgyjutalmat részesítették előnyben a parancsnokok.
A jutalomosztásokkal kapcsolatban az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) az Átlátszó adatigénylésére válaszul azt közölte, hogy
"A 2011. december 30-a és 2015. február 11-e közötti időszakban a 2011. évi költségvetéssel összefüggő egyes feladatokról szóló Kormányhatározat a jutalom és más, jutalmazási jellegű juttatások kifizetését felfüggesztette."
Ezért ezek kifizetésére nem volt lehetőség vagy csak úgy, ha azt előzetesen engedélyeztették, mégpedig a közigazgatási és igazságügyi miniszter útján előzetes miniszterelnöki engedéllyel.
Így az ORFK vezetője a 2011. január 1-je és 2015. június 30-a közötti időszakban egy alkalommal – 2014 decemberében, kiemelkedő szakmai munka elismeréseként – miniszteri engedéllyel adott pénzjutalmakat: 332 fő személyenként átlagosan nettó 103 ezer forint pénzjutalom elismerésben, összesen 34,1 millió forint értékben.
Pénzjutalmakat azért kaphattak a testület tagjai, vagy a belügyminiszter által alapított elismerésekre biztosított forrásból vagy az önkormányzatok révén.
2011-ben 48,4 millió, egy évvel később 53,9 millió, 2013-ban 82 millió, 2014-ben 100,8 millió (benne a fentebb említett országos rendőr-főkapitányi jutalomosztás összegével), idén június 30-ig pedig 183 ezer forinttal dotálták a dolgozói teljesítményeket.
Hogyha ehhez az összegekhez hozzávesszük a rendőrség 47-48 ezres összlétszámát, akkor arra lehet jutni, hogy nem sok ember, nem túl nagy jutalomban részesült.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) dolgozóinak meg kellett elégedniük a rendvédelmi szférában jónak számító bérükkel, ugyanis a szervezettől az Átlátszó megkeresésére azt közölték, hogy a 2011-ben még 382 fős, 2015-ben már 469 fős állomány tagjai közül a fentebb említett időszakban senki sem részesült pénzjutalomban.
Hasonló a helyzet a mintegy ezer embert számláló Terrorelhárítási Központnál (TEK), ahol 2011-ben az április 24-i Rendőrnaphoz és az október 23-i Nemzeti ünnephez kapcsolódóan összesen 224 munkatárs részesült, összesen bruttó 28,8 millió Ft összegű pénzjutalomban – írták válaszukban. Ezt követően, 2012. és 2015. június 30. között nem kaptak pénzjutalmat a TEK-nél dolgozók.
Szintén nem számíthattak jutalomra a katasztrófa-védelem munkatársai. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) részéről megjegyezték, hogy a jelenlegi szervezeti formát 2012-ben hozták létre, ekkortól a létszám 11 ezer fő feletti lett, a rendszeresített beosztások száma idén januárban 11 961 volt.
A fentebbi testületek munkatársaival szemben az Országgyűlési Őrség tagjainak nem lehet okuk panaszra. A 2012. december 28-án megalakult, mintegy 370 fős szervezet dolgozói 2013-ban, 2014-ben és idén összesen 288,4 millió forintot kaptak a fizetésük mellé munkájuk elismeréseként – derült ki az Országgyűlés Sajtóirodájától kapott válaszból.
Az Országgyűlési Őrség indulása után fél évvel érkezett az első jutalom egy dolgozónak: 77 ezer forintos jutalomban részesítették közszolgálati feladatainak hosszabb időn át történt eredményes munkavégzéséért. 2013. október 23-án pedig a nemzeti ünnep alkalmából 188 munkatárs összesen 64 millió forintot kapott, egy hónappal később pedig 234 dolgozó mintegy 54 millió forintot kapott, hogy fejenként mekkora jutalmakról van szó, nem szerepel a kimutatásban.
Évekre lebontva a normatív, alkalmazási és jubileumi jutalmak az Országgyűlési Őrségnél 2013 – 134,6 millió forint 2014 – 119,6 millió forint 2015 – 34,1 millió forint
"A testület parancsnokának egyedül a jutalmaknál van mérlegelési jogköre, a jubileumi jutalmak megítélésének időpontját és mértékét jogszabály határozza meg, tehát különbséget kell tenni a kötelező és adható jutalmak között" – tették hozzá az Országgyűlés Sajtóirodája részéről.
A nyomozó ügyészség bekérte az elbocsátott fegyelmi tiszt munkaügyi aktáját
A parlamenti őrség dolgozóinak kifizetett, indokolatlanul nagymértékű jutalmakkal kapcsolatban is vizsgálatot kért feljelentésében a Központi Nyomozó Főügyészségtől (KNYF) a testület egykori fegyelmi és jogi tisztje, aki munkaügyi bíróságon keresi igazát elbocsátása miatt. A férfi ügyéről az Átlátszó szeptemberben számolt be.
A feljelentés kivizsgálása után a KNYF részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában megszüntette a nyomozást.
Visszaéléseket vélt felfedezni, elbocsátották az Országgyűlési Őrség fegyelmi tisztjét Az állásából eltávolított, sértett ember bosszújának tartják az Országgyűlés Hivatalánál, hogy a Parlament és a törvényhozás védelmére létrehozott Országgyűlési Őrség egyik elbocsátott alapító tagja a szervezetnél megtapasztalt, általa jogszabályellenesnek tartott visszásságok miatt a Központi Nyomozó Főügyészséghez fordult. Tovább a teljes cikkre.
A volt fegyelmi tiszt azonban szeptember 11-én újabb feljelentést tett, immár az Országgyűlési Őrség parancsnokával szemben, szintén szolgálati visszaélés gyanújával. Ehhez bekérték a munkaügyi bíróságon lévő teljes anyagot, de a bírónak az ügyészség részéről nem árulták el, miért kell nekik, csak kiemelt sürgősségre hivatkoztak. Hogy az újabb feljelentés volt az ürügy, a KNYF közölte az Átlátszó megkeresésére.
Azt nem tudni, hogy az aktára az első feljelentés kivizsgálásához miért nem volt szükség, miért csak a cikkünk megjelenése után indult második eljáráshoz kérték be a teljes munkaügyi anyagot.
Csikász Brigitta | [
"Országgyűlési Őrség"
] | [
"Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság",
"Országos Rendőr-főkapitányság",
"Terrorelhárítási Központ",
"Országgyűlés Hivatala",
"Nemzeti Védelmi Szolgálat",
"Országgyűlés Sajtóiroda",
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
Kartell miatt bírságolt a GVH
2015.01.13 12:37
Két közbeszerzés keretében, a nyertes pályázatról egyeztetett a OTYS Úttechnika Kft., az Út-Garantor Kft. és a Kristály-Vár Építési, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a három cég együttesen 43,6 millió forintos büntetést kapott a jogsértésért - közölte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kedden az MTI-vel.
A GVH keddi tájékoztatása szerint a Nagylóc Község Önkormányzata által 2012. június 25-én kiírt "Vízkárokhoz kapcsolódó településfejlesztés Nagylócon" útépítési projektben az Út-Garantor és a Kristály-Vár ajánlatát az OTYS készítette, amit később benyújtottak a vállalatok és megegyeztek, nem tesznek valódi versenyzői ajánlatot.
A Szécsényfelfalu Község Önkormányzata által 2012. április 23-án "Településrekonstrukció az árvíz sújtotta településeken" elnevezéssel kiírt pályázat esetében pedig az OTYS az Út-Garantor tendernyertességének elősegítése érdekében fedőajánlatot nyújtott be, így összehangoltan befolyásolták a közbeszerzési eljárás végeredményét - állapította meg a GVH.
A közlemény szerint az Út-Garantor és az OTYS egyformán 18,65 millió forintos, míg a Kristály-Vár 6,26 millió forintos bírságot kapott. A versenyhivatal a kiszabott bírság alapösszegéül a nyertes ajánlat összegének háromszorosát vette figyelembe, értékelve a súlyosító és enyhítő körülményeket.
A GVH továbbá azt is szem előtt tartotta, hogy a közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó piacfelosztás minősül az egyik legsúlyosabb versenyjogi jogsértésnek, ahol nemcsak a kiíró érdekei, hanem a társadalmi érdekek is súlyosan sérültek - írták.
A Kristály-Vár Kft. és az OTYS Kft. az MTI megkeresésére nem kívántak reagálni.A harmadik cég későbbre ígért tájékoztatást.
cimkék: Gazdaság, versenyhivatal | [
"Kristály-Vár",
"Út-Garantor Kft.",
"OTYS Úttechnika Kft."
] | [
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Kristály-Vár Építési, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.",
"Nagylóc Község Önkormányzata",
"Szécsényfelfalu Község Önkormányzata"
] |
Tóth István polgármester regnálása alatt hatalmas változásokon ment keresztül Gárdonyban a Velencei-tó és a közvetlen part menti terület. Az elmúlt másfél évtizedben a vízparti telkek jelentős részét értékesítette vagy megkísérelte eladni a helyi városvezetés. Első ízben magától Gárdony Város Önkormányzatától szerette volna megtudni a Gárdonyi Közlöny, hogy pontosan mekkora területeket adtak magántulajdonba, de a város jegyzője 116 400 forintot kért a város által 2006 óta értékesített ingatlanok listájáért. Érvelésük szerint ugyanis összesen 63 munkaórába telne a hivatalnak biztosítani a kért információt. Ezért a még elérhető, felkutatott vagy egyéb forrásból beszerzett anyagok alapján a lap rövid összeállítást készített a gárdonyi vízparti ingatlanok értékesítésének körülményeiről.
1. A 6320 négyzetméter térmértékű, vízkapcsolatos agárdi közparkot 94,8 millió forint + ÁFA, azaz 15 000 Ft/m2 + ÁFA áron értékesítette az önkormányzat. A képviselő-testület 2011. december 21-én a nyilvánosság kizárásával, zárt ülésen döntött a terület eladásáról. A nyertes cég, a Tórend Építőipari és Ingatlanfejlesztő Kft. mindössze 37 napja létezett, amikor elnyerte a part menti területre kiírt önkormányzati pályázatot. Az utolsó fellelhető pénzügyi beszámoló szerint a cégnek a tulajdonoson kívül alkalmazottja nincs, árbevételre a megalakulása óta nem tett szert. A part menti területet azóta teljesen körbekerítették belátásgátló fakerítéssel, közpark funkciója megszűnt. Az ingatlan bejárata előtt két nagy táblát látni: "Magánterület, idegeneknek belépni tilos" és "Megállni tilos".
2. Az agárdi szabadstrand egy 551 négyzetméteres területét 60 évre 8,4 millió forintért adta bérbe az önkormányzat. A bérlő Surf Core Kft. a part menti 30 méteres védett építési sávon belül egy 400 négyzetméter alapterületű, többszintes épületet tervez felhúzni, apartmanokkal, vendégszobákkal. A cég adószámát több esetben is felfüggesztették, 2016-ban lefoglalták a vagyoni részesedésének egy részét. 2017 óta pedig hat alkalommal indult végrehajtás is a cég ellen. A Fejér Megyei Főügyészség pert indított az önkormányzat és a vállalkozás ellen a földhasználati jog törléséért, a szerződés semmisségének megállapításáért és az eredeti állapot helyreállításáért. A cég jelenleg felszámolás alatt áll.
3. Az agárdi szabadstrand egy másik, fákkal sűrűn borított zöldövezeti területét több esetben is megpróbálta értékesíteni a jelenlegi városvezetés. De annak ellenére sem jártak sikerrel, hogy a helyi építési szabályzatot úgy módosították, hogy a területet vonzóvá tegyék a befektetők számára. A teljes ingatlant lakótelepi minősítésű területté változtatták, 30%-os beépíthetőséggel, 10,5 méteres beépítési magassággal, zártsorú településközpont vegyes övezet besorolással.
4. A Gárdonyi félsziget értékesítése a jelenlegi városvezetés első intézkedéseinek egyike volt. A 220 000 négyzetméteres ingatlanért 777 millió forintot, azaz 3531 forintos négyzetméter árat fizetett a katalán Bernat-csoport. Azóta a területen egy harminc lakásos társasház és tizenegy darab háromszintes sorházi luxuslakás épül – vételáruk 30 és 105 millió forint között mozog. A félsziget megmaradt beépítetlen területeit tovább értékesítené a cégcsoport. A 15,3 hektáros területtől az eladó 5,6 milliárd forint + ÁFA áron, azaz bruttó 7,1 milliárdért szeretne megválni.
Gyanú ingatlaneladások a Gárdonyi Önkormányzatnál Tóth István polgármester regnálása alatt hatalmas változásokon ment keresztül Gárdonyban a Velence-tó és a közvetlen part menti területe. Az elmúlt másfél év...
5. A Gárdonyi Hajóállomás 1246 négyzetméteres területének értékesítésére két esetben írt ki pályázatot az önkormányzat. Előbb 19 millió forintban, majd 100 millió forintban határozták meg a minimális vételárat. A vevőnek egy több mint 600 négyzetméteres és 7 méter magas vendéglátó épület megépítésére lett volna lehetősége a szigeten. Mindkét pályázat érvénytelenül zárult megfelelő pályázó hiányában. Az önkormányzat kizárta a nyilvánosságot a teljes folyamatból.
6. A gárdonyi Panoráma partszakaszt a helyi képviselő-testület egy tagja, a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság elnökének, Dávid Zoltánnak a cége, a Dávid Víz-Szer Kft. üzemelteti 744 499 Ft/év áron. Az önkormányzat tulajdonában álló területen a város több fejlesztést is végrehajtott. Legutóbb a vizesblokk bővítését végezték el, mégis a használati díjat a képviselő cégének kell befizetni. A partszakasz közelében található fizetős parkolókat is a képviselő cége üzemelteti, a város ezért 55 000 forint éves bérleti díjat kér. A strandszezon kezdetével a bérleti díj egy nap alatt megtérül.
7. A Pisztráng kemping melletti 2924 négyzetméteres, részben part menti területet cca. 17.000 forint + ÁFA/m2 áron értékesítette az önkormányzat (összesen 65 millió forintért). A mindössze 1 főt foglalkoztató Universum Alba Kft. az eredményes pályázat után azonnal elkerítette a területet. A Fejér Megyei Kormányhivatal 2020. december 8-án törvényességi felhívással élt az adásvételi szerződést engedélyező gárdonyi képviselő-testületi határozattal szemben. A törvényességi felhívásban foglaltak szerint a képviselő-testület döntése nyomán értékesített területek forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon körébe tartoztak, így az ingatlan tulajdonjogát nem lehet volna átruházni másra. Értékesítésük így jogszabálysértő volt.
A Kormányhivatali határozat után az önkormányat előbb forgalomképessé nyilvánította az ingatlanokat, majd néhány héttel ezelőtt újra pályázatot hirdetett a terület értékesítésére. A pályázat kiírását és a terület eladását polgármester úgy indokolta: a területrészeket közösségi használat nem érinti, elidegenítésük lakossági érdekeket nem sért.
8. A Velence településen található partkapcsolatos 5261 m2 alapterületű ingatlant 95 millió fortint + ÁFA forintos áron értékesítette a gárdonyi önkormányzat. A képviselő-testület a nyilvánosság kizárásával rendkívül, zárt ülésen döntött az értékesítésről. A nyertes Goldberger Ingatlanfejlesztő Kft.-t az adásvételi szerződés megkötése előtt alig egy hónappal jegyezték be. A tulajdonosváltás után nem kezdődött el érdemi beruházás a területen, mivel a legutóbbi helyhatósági választást követően Velence Város Önkormányzat új, független vezetése változtatási tilalmat rendelt el a területen.
Címlapkép: Részlet a Gárdonyi Közlöny drónvideójából | [
"Gárdony Város Önkormányzata"
] | [
"Dávid Víz-Szer Kft.",
"Universum Alba Kft.",
"Fejér Megyei Kormányhivatal",
"Velence Város Önkormányzat",
"Gárdonyi Önkormányzatnál",
"Tórend Építőipari és Ingatlanfejlesztő Kft.",
"Surf Core Kft.",
"Goldberger Ingatlanfejlesztő Kft.",
"Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság",
"Fejér Megyei Főügyészség",
"Gárdonyi Közlöny"
] |
Összesen 18 millió forintnyi fizetést vehetett fel Bartos Mónika fideszes képviselő arra, hogy elősegítse a magyar diákok külföldi nyelvtanulását. Kinevezése óta egyetlen tanulót sem indítottak útnak a járvány miatt, ennek ellenére tavaly, amikor már leállították az az évi programot, meghosszabbították a politikus megbízatását.
Lassan három éve veszi fel miniszteri biztosi fizetését Bartos Mónika fideszes képviselő, aki a "9. és 11. évfolyamos tanulók célnyelvi országba történő tanulmányútjai előkészítésével és koordinációjával kapcsolatos feladatok ellátásért", azaz a külföldi nyelvtanulási programért felel. Eddig egyetlen magyar diák sem utazott ki nyelvet tanulni e program keretén belül, és nemrég bejelentették, hogy a járványhelyzet miatt erre az évre is lefújják azt.
A programot még 2019 februárjában hirdette meg Orbán Viktor miniszterelnök. Minden kilencedikesnek és tizenegyedikesnek, vagyis körülbelül 140 ezer diáknak biztosítana ingyenes lehetőséget kéthetes külföldi nyelvtanulásra a nyári szünetben. Rá két hónapra, 2019 áprilisában nevezték ki két évre Bartos Mónikát miniszteri biztosnak havi félmilliós fizetésért, amelyet az 1,7 millió forintos képviselői illetményén felül kap. Ezen kívül a feladatai ellátásához hivatali gépjárművet is a rendelkezésére bocsátottak, először egy Skoda Superbet, amelyet később egy Octaviára cseréltek le.
A diákok a tervek szerint először 2020 nyarán mehettek volna világot látni nyelvtanulás céljából, de akkor a programot elmosta a világjárvány. 2021-ben csak romlott a helyzet, esély sem volt arra, hogy tömegével utazhassanak külföldre a magyar fiatalok, ennek ellenére Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere 2021 áprilisában, a második hullám csúcsán egy évvel meghosszabbította Bartos miniszteri megbízatását, amely jelen állás szerint idén április végéig szól. A hosszabbítás azért is volt furcsa, mert egy 2020. decemberi kormányhatározatban már lemondtak a 2021-es megvalósításról is, azzal, hogy a nyelvtanulási program legkorábban 2022-ben indulhat el.
Bár a járványról és hatásairól a fideszes politikus természetesen nem tehet, Bartos miniszteri biztosi kinevezése azért is indokolatlannak tűnik, mert a program szervezését az Emberi Erőforrások Minisztériuma kiadta a diákok külföldi iskoláztatásában nagy tapasztalatokkal rendelkező Tempus Közalapítványnak. A megállapodás értelmében a Tempus vállalta a program megvalósítását, így az utaztatások lebonyolítását és a kapcsolódó feltételek biztosítását.
Megkérdeztük Bartos Mónikát, hogy miben merült ki miniszteri biztosi tevékenysége, és nem érzi-e feleslegesnek eddigi közreműködését, de – bár többször, több csatornán is kerestük – cikkünk megjelenéséig nem válaszolt.
Biztos helye volt a listán Bartos Mónika már tizenkét éve képviselő, minden alkalommal listáról került be a T. Házba. Korábban Lezsák Sándor parlamenti alelnök munkatársa volt. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen agrárszakértői szakon végzett, majd mértnöktanári képzettséget szerzett, angolból és spanyolból van középfokú nyelvvizsgája.
– Ez a pazarló gazdálkodás egyik tipikus példája, hiszen olyan állami stallumot, vattaállást adnak tűzhöz közel állóknak, mely érdemi hasznot nem hoz, a közjót nem szolgálja. Ezt a korrupció egyik megnyilvánulási formájának tekintjük – mondta a 24.hu-nak Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója.
A programra 2020-ban és 2021-ben egyaránt 35-35 milliárd forintot irányoztak elő a költségvetésben, az idén pedig 30 milliárd forintot szántak volna rá. 2020-ban ebből 607,5 millió forint ment el az előkészületekre és 842,3 millió forint a pályázati lebonyolításához szükséges informatikai háttér biztosítására, az eredeti összeg túlnyomó részét, 33,5 milliárd forintot pedig átcsoportosították a járvány elleni védekezési alap javára a zárszámadási törvény alapján. Az idei évre szánt 30 milliárd forintot a költségvetési hiány csökkentésére fordítják, és hiába csak a közelmúltban fújták le hivatalosan erre az évre tervezett programot, ez valójában már akkor eldőlt, amikor egy karácsony előtti kormányhatározatban elvonták a teljes keretet a 755 milliárd forintos megszorítás részeként.
Máltára, Írországba, sőt Kínába is lehetne menni Négy, középiskolában már tanult idegen nyelv (angol, francia, német és a kínai) közül választhatnak a diákok a programban. A célországokat is meghatározták: Málta, Nagy-Britannia, Írország, Franciaország, Ausztria, Németország és Kína. A program teljes körű támogatást nyújt a részt vevő diákoknak, vagyis fedezi a külföldi nyelvtanfolyam díját, a kiutazás költségeit, a szállást és ellátást, a célországon belüli, a nyelvtanfolyamon való részvételhez szükséges utazási költségeket is. | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Tempus Közalapítvány"
] | [
"T. Ház",
"Transparency International",
"Gödöllői Agrártudományi Egyetem"
] |
Jól értesültek lehettek azok a társaságok, amelyek az áprilisi országgyűlési választások előtt egy hónappal jelentkeztek egy naperőmű-építési pályázatra. A 12 milliárd forint keretösszegű tender azért volt furcsa, mert csak néhány órára nyílt meg, majd újra bezárták. (A pályázat március 9-én napközben nyílt meg, és másnap reggel már be is zárták. Nem szokványos, hogy pénteken megnyitnak egy pályázatot, majd szombaton bezárják. Ezt azért tehették meg, mert március 10. munkanap volt.)
A pályázat újranyitásáról semmilyen előzetes információ nem látott napvilágot, még az európai uniós támogatásokkal foglalkozó pályázatíró cégek sem tudtak arról, hogy a – tavaly július 3-án felfüggesztett – tender néhány órára ismét elérhető lesz.*A kiírás szerint 2017. február 28-tól lehetett hitelkérelmet benyújtani több hónapon át, de a pályázatot tavaly július 3-án felfüggesztették. Majd idén március 9-én ismét megnyitották, de csak egy napra, mert március 10-én ismét felfüggesztették. Azóta sem nyitották újra, hivatalosan a pályázat státusza: ideiglenesen felfüggesztve. Egy ilyen projekt esetében a pályázati kérelem beadásához sok időre van szükség, nem elég a pályázatot leíró eljárásrend 96 oldalát elolvasni, az abban foglalt elvárásokat teljesíteni is kell.
A G7 a Transparency International-lel közösen közérdekű adatigénylést nyújtott be a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), a tender felelőse felé. A válaszból kiderült, hogy 144 cég nyújtott be pályázatot azon az ominózus március 9-i napon. Az MFB nem árulta el, hogy melyek ezek a vállalkozások, csupán annak a 32 cégnek a nevét közölte, amellyel idén július közepéig szerződést kötött. (Ezek között minden bizonnyal olyanok is vannak, amelyek még tavaly pályáztak.)
Az eddig szerződött vállalkozások negyedének Nyíregyházán van a székhelye.*Illetve van egy cég, amelynek közvetlenül egy a város mellett fekvő településen található a székhelye. Ez azért fontos, mert korábban úgy értesültünk, hogy március 9-én egy nyíregyházi bankfiókban adtak le tömegével kérvényeket.
A tender a KKV Energiahitel nevet viseli, naperőműves beruházáshoz lehetett hitelre pályázni. A pályázatban részt vevő bankok lényegében ingyen hitelt ajánlottak a beruházás 90 százalékára. A tenderen indulóknak csupán a 10 százalékos önrészt kellett előteremteniük.
A hitelszerződést 15 évre kötötték, de úgy, hogy az első két üzleti évben nem kell a nyertes cégnek törlesztőrészletet fizetni. Az állam vállalta, hogy a piaci ár közel duplájáért, kilowattóránként 32 forintért átveszi az áramot.
Ha egymilliárd forintos beruházással számolunk, akkor a tenderen 900 millió forintos hitelhez juthatott a jól értesült vállalkozó. A szakértők legóvatosabb számításai szerint éves szinten 10-20 százalékos tiszta profit realizálható a naperőművekkel.
A jelenlegi alacsony kamatkörnyezet mellett nem tűnik rossz üzletnek ez a több oldalról bebiztosított befektetés. A beruházáshoz szükség van még egy egyhektáros telekre – lehet akár szántóföld is -, amely viszonylag közel fekszik egy olyan vezetékhez, amelyre rácsatlakozhatnak a naperőművel.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHatalmasat kaszálnak az ingyenhitellel az egy nap alatt lefuttatott uniós pályázat nyerteseiUgyanabban a vidéki bankfiókban adták be a 12 milliárd forintos titokzatos pályázatra a jelentkezéseket.
A kormány nagyon a szívén viseli ezeknek a vállalkozóknak a sorsát. Három héttel a tender ismételt megnyitása előtt módosult a villamos energiáról szóló törvény. Addig csak egy kilométernyi szabadvezeték létesítésére volt kötelezett a hálózati cég, amely a vezetékeken eljuttatja az áramot a fogyasztókhoz.
A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által idén februárban benyújtott törvénymódosítás értelmében viszont már 3 kilométer hosszúságig tették ingyenesé a nem engedélyköteles kiserőmű esetében rendszerhasználóként – mind szabadvezeték, mind földkábel esetén – a termelői elosztó hálózathoz tartozó vezeték létesítését. Díjmentes lett több olyan drága eszköz, mint a csatlakozási pont biztosításához szükséges, az elosztó hálózathoz tartozó átalakító- és kapcsolóberendezés létesítése vagy fejlesztése.
A minap pedig újabb rendeletmódosítási tervezet jelent meg a kormány honlapján. Eszerint 128 településen összesen 182 helyrajzi számú területet kíván a kormány "kiemelt jelentőségű üggyé" nyilvánítani naperőműves beruházások esetében. Van olyan település, ahol több helyrajzi szám van felsorolva. Közel annyi egyhektáros terület van, ahány cég (144 darab) jelentkezett a március 9-i villámpályázatra.
A 32 nyertes cég tulajdonosai között vannak fideszes politikusok családtagjai és a hatalomhoz közelálló vállalkozók is (lásd a kapcsolódó cikket alább). Sőt, az MFB a közérdekű adatigénylés nyomán nevesített egy olyan vállalkozást is, amely idén tavasszal nyert a pályázaton, de az adóhivatal egy 2016-os bejelentés nyomán néhány napja, július 31-én felszámolási eljárást indított a cég ellen egy néhány tízezer forintos tartozás miatt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKormányközeli üzleti körök repültek rá a naperőműves uniós pályázatokraAz Elios volt vezérigazgatója, Pócs János fideszes képviselő gyermekei, egy állami cég vezetője, és Szíjj László üzlettársa is részt vett az uniós tenderen.
Közélet Pénz MFB naperőmű uniós pályázat Olvasson tovább a kategóriában | [
"Magyar Fejlesztési Bank"
] | [
"Transparency International"
] |
Jelentkezett lapunknál a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetségének (VÉSZ) korábbi titkára, Orosz Ferenc, aki csütörtöki cikkünkre reagálva azt állította: valójában ő találta ki és szervezte meg tavaly januárban azt a "vesztegetési színjátékot", amellyel a VÉSZ elnökét, Éliás Ádámot le akarták leplezni, be akarták róla bizonyítani, hogy valójában "szélhámos".
Orosz állítása szerint nem szándékoztak pénzt adni a VÉSZ elnökének, csupán kelepcébe próbálták csalni. A színjátékhoz két barátja segítségét kérte. Egyikük az a Dvorcsák Gyula volt, akiről korábban lapunk megírta: jelenleg a Pest megyei Erdőkertesen DK-s színekben politizál, korábban pedig MSZP-s önkormányzati képviselőjelölt volt. Orosz Ferenc elmondta: Dvorcsák Gyulát 1980 óta ismeri, azonban pártkötődéséről nem tudott és nem is érdekelte. Visszautasította Éliás azon feltételezését, hogy a lejáratási kísérlet mögött a Demokratikus Koalíció állna, szerinte ugyanis ennek az egész ügynek semmilyen politikai vonatkozása nincsen. A volt titkár lapunknak elmondta: ő maga három évig dolgozott a VÉSZ-ben, és az ott tapasztalt visszás ügyek miatt mondott le 2012-ben, és ugyancsak emiatt találta ki a vesztegetési színjáték ötletét.
Mint azt csütörtökön megírtuk: Dvorcsák Gyula tavaly januárban arra próbálta rávenni Éliást, hogy a VÉSZ ne indítson akciót ellene cégének tartozása miatt. Az ügyben a rendőrség is nyomozott, ám bűncselekmény hiányában megszüntették az eljárást, mivel szerintük az összeg (állítólag 300 ezer forint) esetleges átadása nem irányult volna kötelezettségszegésre. Kerestük az ügyben a DK-t is, ám a pártnál nem válaszoltak e-mailben feltett kérdéseinkre. | [
"Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége"
] | [
"Demokratikus Koalíció"
] |
A Városligeti fasorban nagyjából 200 hallgató előtt tartott fórumot Horváth András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt feljelentő adóellenőr, Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke és Bodoky Tamás, az Átlátszó.hu főszerkesztője. A fórumot azért szervezte a Hallgatói Hálózat, hogy további nyilvánosságot biztosítsanak Horváth András kijelentéseinek, aki most messzebb ment a NAV bírálatánál; az egész magyar közigazgatást támadta a korrupció miatt.
"Nagyon megható, hogy a diákság így belekapaszkodott a témába" – kezdte beszédét a volt adóellenőr, aki felhívta a hallgatóság figyelmét arra is, hogy nem lehet reakció nélkül elmenni amellett, hogy az ELTE Bölcsészettudományi Kara nem engedte az egyetemen megtartani a fórumot. (Dr. Dezső Tamás dékán levele, melyben közölte a szervezőkkel, hogy nem kapják meg a fórumra azt az előadótermet, amelyre számítottak, kisebb zavart okozott a rendezvény előkészítésekor, de a Városligeti fasorban végül az utolsó pillanatban új helyszínt találtak.)
"Az ELTE-BTK reakciója jól példázza, hogyan működik ma a hatalom Magyarországon" – mondta Horváth. Szerinte a dékán nem azért döntött a tiltás mellett, mert rátelefonáltak, hanem mert rendszerszintű a korrupció. Az adóellenőr szavai szerint "a NAV-nál is ilyen vezetők vannak, akik maguktól tudják, hogyan kell egy vizsgálatot lefolytatni, nem kell letelefonálni nekik."
Horváth András beszédében kitért a korábbi egyetemfoglalásra és a tandíjellenes tüntetésekre is, melyekkel egyébként ő maga is szimpatizált. Szerinte a kormány ezekben a mozgalmakban az önszerveződést ellenezte leginkább. "A kormány azt szeretné, hogy Bólogató Jánosok kerüljenek ki az egyetemekről. A közigazgatás pedig már most is tele van Bólogató Jánosokkal." – mondta.
Horváth elmondása szerint sokat gondolkodott azon, miről beszélhetne még, hiszen már mindent elmondott, kivéve egy dolgot, melyről az utóbbi napokban sem kérdezték az újságírók. Itt a NAV Kiemelt Adózók Igazgatóságáról kezdett beszélni, mely szervnél szerinte annak 2007-es alapításakor nagy tudású és nem korrumpálható emberek dolgoztak. 2011 elején azonban elkezdték leépíteni ezt a szervezeti egységet, az itt dolgozókat lefokozták, majd pedig teljesen átalakították az egész intézményt.
Az adóellenőr elmondta azt is, hogy az elmúlt napokban nagy támogatottságot tapasztalt ügye mögött, és nem hitte volna, hogy kijelentései ennyire megmozgatják majd a magyar társadalmat és a politikai elitet.
A hallgatói fórum Horváth beszéde után kérdésekkel folytatódott. Az Átlátszó blogján pedig furcsa képet posztolt egy újságíró. A fotó szerint a fórum helyszínén fogható egy TEK_megfigyelo nevű internethálózat is. A Terrorelhárítási Központ sajtóügyeleteseit csak e-mailben tudtuk megkérdezni arról, hogy a helyszínen tartózkodik-e a TEK valamilyen egysége. Válaszukat hamar megküldték, eszerint a hálózatot nem ők üzemeltetik. Megjegyezték továbbá, hogy "A Terrorelhárítási Központ szigorú jogszabályi keretek között végzi tevékenységét, melybe nem tartozik bele a jogállami normák betartásával rendezett, szervezett fórumok megfigyelése." | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"ELTE Bölcsészettudományi Kara",
"Terrorelhárítási Központ",
"Levegő Munkacsoport",
"Hallgatói Hálózat",
"Kiemelt Adózók Igazgatósága"
] |
- Ha tudtak is róla a fideszes frakciótagok, hogy kampánycélokra vissza kellett volna adni pénzt a vételárból, az ügylet a "főkolomposok", azaz a meghatározó Fidesz-vezetők hatáskörébe tartozott - ezt vallotta egy volt hajdúsámsoni képviselő ma a bíróságon.
Volt önkormányzati képviselők kihallgatásával folytatódott ma a vesztegetéssel vádolt Máthé Attila hajdúsámsoni városi Fidesz-elnök, frakcióvezető, egykori alpolgármester és P. Elek volt fideszes önkormányzati képviselő pere a Debreceni Törvényszéken.
Mint beszámoltunk róla: azért emeltek vádat Máthé Attila és P. Elek ellen, mert a 2006-2010 közötti ciklusban, amikor Hajdúsámson önkormányzata megvett volna két helyi magánlakást orvosi rendelőnek, a volt alpolgármester a vádhatóság szerint kampánycélra visszakért egy-egymilliót a vételárból.
Az ügyészség szerint P. Elek közvetített a felek között, a szóban forgó ingatlant ugyanis P. Elek építtette. Az egyik lakás P. Elek lányáé volt, a másik Varga Andrea egykori fideszes aktivista tulajdonában állt. Az üzletből nem lett semmi, de később Varga Andrea följelentette Máthé Attilát a rendőrségen.
P. Elek – aki 2009-ben kilépett a Fideszből, s ma már nem közszereplő – a nyomozás során beismerő vallomást tett, míg Máthé Attila tagadja a bűncselekmény elkövetését, azt állítja, P. Elek rajta állt bosszút amiatt, mert 2010-ben nem indították újra a választáson.
A hétfői tárgyaláson N. János volt független képviselő azt vallotta: ha tudtak is róla a fideszes frakciótagok, hogy kampánycélokra vissza kellett volna adni pénzt a vételárból, az ügylet a "főkolomposok", azaz a meghatározó Fidesz-vezetők hatáskörébe tartozott. Arra a kérdésre, hogy miért szakított a párt P. Elekkel, a volt képviselő közölte: a Fidesz "szorosan összezáró csapat, olyan szókimondó emberekre, mint P. Elek, ott nincs szükség".
A bíróság kihallgatta D. Sándor volt fideszes képviselőt, aki kijelentette: aljas rágalomnak tartja a Máthéval kapcsolatos vádakat, szerinte ugyanis a politikus soha nem keveredett korrupcióba. Leszögezte: a magánlakásokat azért nem vásárolta meg az önkormányzat, mert a Fidesz belátta, hogy egy fideszes képviselő, jelesül P. Elek tulajdonában lévő ingatlant a városnak nem szabad megvásárolnia, mert ez rossz üzenet volna a választók felé.
Amikor P. Elek jogi képviselője fölhívta D. Sándor figyelmét arra, hogy a kérdéses ingatlan nem P. Elek tulajdonában volt, a volt képviselő azt válaszolta: ő nem így tudta. Azt ügyvéd erre közölte: furcsa, hogy képviselő létére úgy szavazott a beruházásról, hogy az ingatlan tulajdonviszonyaival nem volt tisztában.
A meghallgatott volt fideszes képviselők egybehangzóan azt állították: elképzelhetetlen, hogy Máthé vesztegetésben vett volna részt, ilyesmi frakcióülésen és testületi gyűlésen szóba sem került. A bíróság kihallgatta Máthé Attila feleségét is, aki ugyancsak azt vallotta: alaptalan rágalmakat fogalmaztak meg a férjével szemben.
A tárgyalás július 2-án folytatódik a perbeszédekkel, s várhatóan az ítélet kihirdetésével. | [
"Fidesz"
] | [
"Debreceni Törvényszék"
] |
Ha a kormány egyszer kiemeltnek minősít egy beruházást, egy készülő jogszabály alapján az sem lenne többé nagy probléma, ha útban volna némi magántulajdon.
A szocialista és a jobbikos képviselők támogatásával az LMP 89 aláírást gyűjtött össze, így a házszabály alapján felállhat a MÁV ügyeit vizsgáló parlamenti bizottság, jelentette be keddi sajtótájékoztatóján Jávor Benedek, az LMP frakcióvezetője. Az LMP benyújtotta az országgyűlésnek a testület létrehozásáról szóló javaslatot.
A frakcióvezető elmondta: a bizottság azt vizsgálná, hogy a járatritkítás hozott-e bármiféle megtakarítást, illetve hogy milyen cégek kapták meg a vasúti beruházásokba fektetett közpénzeket.
Jávor szerint miközben a Fidesz korábban azt ígérte, hogy kiemelt figyelmet fordít a vasútra, az elmúlt két évben annak "példátlan mértékű leépítése zajlik". Hozzátette, hogy egy három hete kiszivárgott rejtett kamerás felvétel pedig megerősítette azt a gyanút, hogy "a korrupció is szerepet játszik" a vasúti beruházásokban. Azt mondta: számos olyan nagyberuházást találni, amelyeket indokolatlanul felüláraztak és ezek a beruházások "hogy, hogy nem, rendre a Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozó Közgépnél landolnak".
A frakcióvezető szerint miután a szükséges 78-nál jóval több aláírást gyűjtöttek össze, a kormánytöbbségnek a házszabály alapján nincs törvényes lehetősége arra, hogy megakadályozza a bizottság felállítását. Ha "valamilyen trükkel meg nem próbálják ezt a vizsgálóbizottságot is ellehetetleníteni", akkor a testület hamarosan megkezdi a munkáját, mondta.
A korábbi kormánypárti ellenérvekre reflektálva emlékeztetett arra, hogy a kormányoldal két évvel ezelőtt 18 olyan vizsgálóbizottságot állított fel az állandó parlamenti bizottságokon belül, amelyek a 2002-2010 közötti időszak gyanús ügyeivel foglalkoztak. Végül elmondta, az LMP önállóan is elkezdte vizsgálni a vasúti ágazat legégetőbb problémáit, tapasztalataikat pedig egy úgynevezett Fehér Könyvben fogja összesíteni. | [
"MÁV",
"Fidesz",
"Közgép"
] | [] |
Nem élhettek jogukkal
terézváros visszautasít
Terézváros Önkormányzata visszautasítja az újabb hitelrontó és rágalmazó kijelentéseket, miszerint azonosságot vélnek felfedezni és párhuzamot vonnak egyes Terézvárosi Fidesz politikusok a VII. kerületben kialakult helyzettel. (Önkormányzat)
VII. ker.
Törvényes és feddhetetlen
Bombaüzlet
hunvald györgy
Erzsébetváros polgármestere 1965-ben született Budapesten. 1989-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen végez agrármérnökként. 1990-ben kivándorol Ausztráliába, ahonnan két év múlva hazajön. Akkor szerzi meg külkereskedelmi diplomáját. Külkereskedelmi céget alapít és 1993-ban belép az MSZP-be. 1998-tól 2002-ig alpolgármester a hetedik kerületben. 2002-óta polgármester, 2006-ban országgyűlési képviselő és bekerül a Fővárosi Közgyűlésbe is, ám utóbbi két posztjáról lemond, hogy a kerületre koncentrálhasson.
Sokkal nagyobb "ingatlanpanama-ügyek" vannak a VI., mint a VII. kerületben, és felmerül a gyanú, hogy megpróbálták eltussolni azokat - közölte Illés Zoltán, a Fidesz terézvárosi szervezetének elnöke és Hassay Zsófia, a Fidesz-KDNP kerületi frakcióvezetője.Hassay Zsófia elmondta: jelentős azonosságok, párhuzamosságok vannak a VI. kerületi Andrássy úti paloták eladása és a VII. kerületi ingatlanbotrány között. Példaként említette, hogy a paloták eladása és a VII. kerületi ingatlanok értékesítése ugyanabban az időszakban - 2003 és 2005 között - történt. A pályáztatási technika is azonos, "tehát nincs pályáztatási technika" - tette hozzá a frakcióvezető.Hassay Zsófia szerint nagyon hasonló volt az értékesítés is: általában olyan cégeknek adták el a kerületi ingatlanokat, amelyek aztán több áttételen keresztül, esetenként offshore cégek bevonásával továbbértékesítették azokat, míg végül követhetetlenné váltak az ügyletek.Az is közös jellemző - sorolta a frakcióvezető - hogy az eladott ingatlanok lakói nem élhettek elővásárlási jogukkal, és volt olyan is (a VI. kerületi Andrássy út 21. vagy a VII. kerületi Király utca 15. alatti ház esetében), hogy a bérlők az újságokból értesültek az értékesítésről. A VI. kerületben is csak egy értékbecslőt foglalkoztattak szinte minden ingatlannál, akárcsak a VII. kerületben.Hassay Zsófia elmondta, hogy a VI. kerületben összesen nyolc palota - az Andrássy út 3., 19., 21., 23., 47., 68., 8. és 52. szám alattiak - eladását vizsgálja a Fővárosi Főügyészség.Fővárosi szocialista forrásaink egyébként nem tartják véletlennek, hogy épp a budapesti MSZP jövőre esedékes tisztújítása előtt pattant ki a botrány. "Bár Hunvald (György, VII. kerületi polgármester) korábban támogató beszédet mondott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökké választása mellett, azóta sok idő eltelt, és már nem tudni, ki-kit támogat" – titokzatoskodott egyik informátorunk.Az ingatlanbotrányba keveredő Hunvald így biztosan kiesik a fővárosi elnöki posztra esélyesek közül, de saját kerületében egyelőre bíznak benne, a héten ugyanis meggyőző többséggel választották meg újra az erzsébetvárosi MSZP élére.Hunvald egyébként az erzsébetvárosi kerületi tévének azt mondta az ügyről, "az önkormányzat vagyongazdálkodási gyakorlata törvényes és feddhetetlen, vagyonvesztés nem érte a kerületet". A polgármester hangsúlyozta, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség egyelőre sem őt, sem az önkormányzat vezető tisztségviselőit nem hallgatta meg, így addig nem is mondhat részleteket a vitatott nyolc önkormányzati tulajdonú ház értékesítésével kapcsolatban – idézte a polgármester szavait a Népszava.Ugyancsak a tévében a polgármester cáfolta a sajtóban megjelenteket, miszerint nyolc épület értékesítése során összesen 700 millió forint kár érte volna az önkormányzatot. Szavai szerint az elmúlt hat évben, mióta ő a polgármester - ezen időszakra, 2003-2004-re esnek a vitatott szerződések - egy esetben sem történt olyan, hogy egy ingatlant a forgalmi értékén alul értékesítettek volna, sőt.A tételeket vizsgálva kiderül, hogy a legtöbb esetben ennél jóval magasabb árat kapott a kerület, nem ritkán a forgalmi érték, két-három, akár négyszeresét is - tette hozzá. Arról, hogy miért nem pályázaton értékesítették az ingatlanokat, azt mondta: erre 2004 december végéig nem adott lehetőséget a lakástörvény. 2005 januárjától viszont minden egyes értékesítés pályázat útján zajlott – állítja Hunvald.A Blikk szerint Lomnici Zoltán – a legfelsőbb bíróság legutóbbi elnökének – unokahúga is feltűnően előnyös üzletet kötött a kerületben. A Király utca legfrekventáltabb pontján lévő 458 négyzetméteres üzlethelyiséget és a hozzá tartozó 30 négyzetméteres pincét jutányos áron vásárolhatta meg Lomnici Katalin cége.A szóbanforgó üzlethelyiség, amely a Krúdy Gyula első budapesti lakhelyeként emlegetett Pekáry-ház üzlethelyisége jelenleg – egy évvel az erzsébetvárosi önkormányzat és az L. K. L. Consult Ingatlanforgalmazó és Tanácsadó Bt. között létrejött adásvétel után – eladó, már a piaci értékének megfelelő áron. Az ügyben az a figyelemkeltő, hogy a hajdani vételár mindössze 117, a mostani eladási ára pedig 477 millió forint. A két összeg között közel két év telt el: ezek szerint bruttó 360 millió forint a különbség.A VII. kerületi ingatlancsalási ügyek leleplezésében élharcosnak mondható jogász, Hoffmann László szerint az üzlethelyiség eladását meg kellett volna pályáztatnia az önkormányzatnak, de ez állítása szerint nem történt meg. | [
"MSZP"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Gödöllői Agrártudományi Egyetem",
"Terézváros Önkormányzata",
"Terézvárosi Fidesz",
"Fővárosi Közgyűlés",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"L. K. L. Consult Ingatlanforgalmazó és Tanácsadó Bt."
] |
Bőven az előírt határidő után, de végre közzétették a Nakama & Partners Kft. tavalyi beszámolóját. A dokumentumból kiderül, hogy bár nyereséget nem hozott a reklámügynökség, azért nem panaszkodhat a két Fidesz-közeli üzletasszony.
A céget 2015-ben alapította Sarka Kata, akit akkor még Hajdú Péter feleségeként tartottak számon, és Bessenyei István üzletember, akinek érdekeltségei közt ott van a kormánykedvenc Valton-Sec, a kevesek által ismert, de jelentős bevételt hozó AC News Kft., illetve a Femcafét birtokló Netrise Hungary Kft. is.
Bessenyei ugyan a közös cégből kiszállt, Sarka Katát viszont vitte magával a Pasa parkba. A férfi helyére Rogán-Gaál Cecília szállt be a bizniszbe: Rogán Antal propagandaminiszter egykori felesége jó barátként és üzlettársként több cégben is érdekelt Sarkával együtt. A cégek közös jellemzője, hogy igen jól mennek, időnként teljesen meghökkentő számokat produkálva.
Luxusfeleségek: az üzleti életben is sikeresek a NER nagyasszonyai | atlatszo.hu Jól ment tavaly az Interior Design Kft.-nek. A 2019 júniusában alapított belsőépítészeti tervezéssel foglalkozó vállalkozás, amelynek tulajdonosa a külügyminiszter felesége, Szijjártó-Nagy Szilvia, 2021-ben 417 933 000 forint nyereséget ért el 780 986 000 forint árbevétel mellett. Ebből vesznek ki 285 millió forintot, a maradék megy az eredménytartalékba – derült ki a napokban publikált egyszerűsített éves beszámolóból.
Masszív veszteség, jelentős osztalék
A Nakama & Partners 2020-ban még 375,2 millió forint árbevétel mellett 9,16 millió forint nyereséget hozott, ám a 2021-es évben 332,9 milliós árbevétel mellett 17 millió forint veszteséget termelt. A munkavállalók száma három fővel csökkent ezen idő alatt.
A veszteség azonban nem akadályozta meg, hogy a tulajdonosok pénzt vegyenek ki a cégből. A taggyűlési jegyzőkönyvből kiderül, hogy a tagok – Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata – 120 millió forint osztalék jóváhagyásáról döntöttek.
Ezt a pénzt minden bizonnyal a Nakama eredménytartalékából vették ki, ahol a friss cégbeszámoló szerint 322 millió forint volt 2021 végén.
A cég a saját oldalán azt írja magáról, hogy: "A Nakama & Partners egy 2015 óta működő reklám- és médiaügynökség, amelynek fő profilja a rendezvényszervezés, TV-produkció gyártás, PR és marketing szolgáltatás. Számunkra nincs két egyforma feladat és a kisebb feladatok épp úgy lázba hoznak minket, mint a hosszútávú, nagyobb volumenű projektek. Missziónk, hogy megbízóink részére kreatív és komplex megoldásokat kínáljunk, mindezt maximális igényességgel és szenvedéllyel párosuló elkötelezettséggel."
Nem sok referenciát sorolnak fel: a Femcafé Inspiráló Nők Estje rendezvény, a Magyarország Szépe Miss World Hungary – melynek licensztulajdonosai Sarka Kata és Rogán-Gaál Cecília, a Rakonczai Piano live, melyet a Fröccsteraszon rendeztek meg (ez Bessenyei István, Sarka Kata férjének korábbi érdekeltsége, tulajdonosa jelenleg a valtonos üzlettársa, Varga Lajos Ernő), illetve a Mikulásgyárral dolgoztak együtt.
Üzletek és kapcsolatok
A jól házasodott – és jól vált – asszonyok több sikeres céget is visznek, mondhatni, amihez nyúlnak, az arannyá válik a kezük között. A zászlóshajó mindenképp a Top News Hungary Kft., mely egészen elképesztő, 85 százalékos profitrátát ért el. A bulvároldalból, melynek olvasói alig vannak, 2021-ben 1,5 milliárdos forgalom mellett 1,3 milliárd forint osztalékot vettek ki a tulajdonosai. A reklámokkal jól megtűzdelt oldalon előszeretettel hirdetett a Szerencsejáték Zrt., illetve júliusban az Oroszország elleni szankciókat ellenző, az árstopot és a rezsicsökkentést méltató kormányzati kisfilmeket is meg lehetett találni rajta – írta a Direkt36.
Rogán-Gaál Cecília 2021 januárjában alig fél évre a DCL Logisztika Kft. tulajdonosa lett, mellé csatlakozott egy cégen keresztül Szemerey Lóránd. Rogán-Gaál Cecília helyére dr. Boross Ildikó érkezett, és a propagandaminiszter azóta csak a Top News Hungary Kft.-ben és a Nakama & Partnersben tulajdonos.
Sarka Kata ezek mellett a BLTN Expansion Kft.-ben rendelkezik érdekeltséggel, amelyet tavaly augusztusban hozott létre az Alaszka Investments Kft.-vel közösen. Annak tulajdonosai a dúsgazdag Ráthonyiék, akik a Reál üzletlánc egyik alapítói. Fiuk, Ráthonyi Zoltán pedig Vajna Tímea vőlegénye.
Címlapkép: Rogán Cecília és Sarka Kata licenctulajdonosok a 2018-as Magyarország Szépe – Miss World Hungary szépségverseny sajtótájékoztatóján a budapesti Fröccs Terasz vendéglátóhelyen 2018. június 13-án. MTI Fotó: Kovács Tamás | [
"Nakama & Partners Kft.",
"AC News Kft.",
"Alaszka Investments Kft.",
"Szerencsejáték Zrt.",
"DCL Logisztika Kft.",
"Netrise Hungary Kft.",
"Valton-Sec",
"BLTN Expansion Kft.",
"Top News Hungary Kft."
] | [
"Interior Design Kft."
] |
"Végre elérkezett az idő, hogy ténylegesen a beteg gyermekek gyógyítását segítse" a Gyermekrák Alapítvány, "nem mindenféle humbug, ámde jól hangzó célok meghirdetésével" – így kommentálta az MTI megkeresésére Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, hogy az Index megírta, az alapítvány elnöke, Balogh István egy gyermekmentő feliratú kisbuszt magáncélokra használt.
Mint megírtuk, munkatársunk többször is a tanúja volt, hogy Balogh az adományokból vásárolt, személyautós kivitelű betegszállítóval teszi meg a távot budaligeti villája és az alapítvány VIII. kerületi, Rákóczi téri irodája között, egyszer pedig a Teve utcai rendőrpalotához vitte a betegszállító sofőrje. Baloghék a megengedett sebességet meghaladva, a villamossínen és a buszsávban, szabálytalanul kerülték ki a reggeli dugót. Balogh azt mondta, hogy a betegszállítót néha "közérdekű ügyintézésre" is igénybe veszik, de magáncélra soha nem használják.
A helyettes államtitkár szerint "jó lenne, ha végre a rákos gyermekek gyógyítását segítenék az ilyen járművekkel és nem a luxust". Szerinte a Gyermekrák Alapítvány is azon szervezetek közé tartozik, amelyek több 10 millió forintot költöttek eddig reklámra, miközben arányaiban jóval kevesebbet valódi célokra. Ez arra vonatkozhatott, hogy egymilliárd forintnyi egyszázalékos adományból csak töredékét kaphatták meg a rászorulók a Kehi nyomozása alapján.
Az egyik kormánydöntés értelmében 2014-től már nem tartalékolhatnak a civil szervezetek, vagyis egy év alatt el kell költeniük a tárgyévi támogatást. Latorcai azt mondta, hogy nem gyűjthetik a személyi jövedelemadó egy százalékának felajánlásából beérkezett támogatásokat évekig például gyermekrák kórház építésére. "Jól hangzó lufikat eregetnek", amihez sok pénz szükséges, ennek kamataiból pedig mostanáig kényelmesen meg tudtak élni – mondta.
Egy másik döntés nyomán, ugyancsak jövő évtől a kapott egy százalékok legfeljebb 25 százalékát, de legfeljebb 25 millió forintot fordíthatnak saját működésükre. A reklám- és marketingkiadásokat pedig 10 százalékban, de legfeljebb évi 10 millió forintban maximalizálják 2014-től. A helyettes államtitkár szerint "a valódi jótékony céloknak nincs szükségük külön reklámra".
A Fidelitas közleményében azt írta, "ennél már nincs lejjebb", szerintük ezek az esetek alkalmasak arra, hogy az emberek jó ügyekbe vetett hitét megmérgezzék, valamint a tisztességesen gazdálkodó alapítványok támogatóit is elriasszák. | [
"Gyermekrák Alapítvány"
] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] |
Párizsban és Bécsben beszerzett könyveket olvasott, három ázsiai országba elkísérte Orbán Viktort, és rajta tartotta a szemét a politikai folyamatokon – az elmúlt egy évben ezzel foglalkozott a kormányfő egyik főtanácsadója. Megnéztük, mit csinálnak havi 600–900 ezer forintért azok a főtanácsadók, akik nincsenek reflektorfényben. A tizenegy főtanácsadóból most kettő munkáját mutatjuk be.
"Folyamatosan figyelemmel kísértem a politikai folyamatot" – ez az egyik olyan mondat, amely a leggyakrabban fordul elő azokban a teljesítési igazolásokban, amelyeket Tellér Gyula miniszterelnöki megbízott havi rendszerességgel lead. Az igazolások címzettje a Miniszterelnökség, Tellér a kormányfő hivatala számára "a kormánypolitika társadalomelméleti hátterét" tanulmányozza. A munkáért havonta bruttó 600 ezer forintot kap, illetve megtérítik számára a külföldi kiküldetések költségeit is.
Egy ellenzéki képviselő kérdésére a kormány július közepén számolt be arról, hogy jelenleg tizenegy miniszterelnöki megbízott dolgozik a kormányfő körül. Közülük többen rendszeresen szerepelnek a sajtóban, ez alapján képet lehet alkotni arról, hogy Kerényi Imre a "tudatos nemzeti gondolkodás megalapozásért" például milyen munkát végez.
Mások viszont ritkán jelennek meg a nyilvánosság előtt, így kíváncsiak voltunk arra, hogy ők a havi juttatásaikért cserébe milyen tanácsokkal látják el Orbán Viktor kormányfőt. Ezért kikértük két miniszterelnöki megbízott szerződését és teljesítési igazolásait (és majd később a többit is bemutatjuk).
Egész évben olvasott
Tellér – aki az előző ciklusban fideszes parlamenti képviselő volt, és főleg médiával kapcsolatos kérdésekben szólalt fel – 2010 szeptemberétől dolgozik miniszterelnöki megbízottként. A Miniszterelnökség rendszerint évente köt megbízási szerződést a volt fideszes politikussal, a munkájával – úgy tűnik – elégedettek, idén májusban újra hosszabbítottak vele. Az MTI tudósításaiban Tellér az elmúlt években ritkán szerepelt: tavaly szeptemberben egy recski megemlékezésen, 2011-ben L. Simon László fideszes képviselő könyvbemutatóján, 2010 májusában pedig a kötcsei találkozón vett részt.
"Olvastam és feldolgoztam az általam korábban beszerzett jelentős mennyiségű idegen nyelvű irodalom további részét. Ez a munka egyhamar nem fejeződik be" – fogalmazott Tellér tavaly júliusi teljesítési igazolásában. Igaza is lett: augusztusban, szeptemberben, októberben és novemberben is a beszerzett irodalmat dolgozta fel. Aztán november végi párizsi útján saját költségén újabb könyveket vett. Márciusig ezeket olvasta, akkor azonban Bécsben ismét saját költségen újabb nagy mennyiségű irodalmat szerzett be. Márciusban és áprilisban az olvasmányokkal kapcsolatos megállapításairól beszámolt Orbánnak.
Figyelemmel kísérte
Ezen kívül minden hónapban "eseti konzultációk céljából folyamatosan figyelemmel kísérte az összpolitikai folyamatot". Mivel a leadott igazolások néhány mondatból állnak, így erről a munkáról kevés konkrétum derül ki, mindössze annyi, hogy "fontosabb témákban" összefoglalókat ír a kormányzat számára. Tellér augusztusban a kerettanterv ügyében működött együtt az oktatási államtitkársággal, valamint részt vett egy egynapos és egy négynapos konferencián, az egyik Trianonról szólt. Idén márciusban pedig előadást tartott az MTA egyik konferenciáján.
Októberben Tellér a kormányfő kíséretének tagjaként Bukarestbe, Szijjártó Péter külgazdasági államtitkárral pedig Vietnamba utazott. Novemberben a "témáival kapcsolatos tájékozódás és irodalomgyűjtés" céljából saját költségen egy hétig Párizsban volt. Februárban Libanonba, márciusban Jordániába kísérte el a kormányfőt.
Minderről szerettük volna megkérdezni Tellért is. A miniszterelnöki megbízottat pénteken a kormányszóvivői irodán keresztül próbáltuk elérni – egyelőre sikertelenül.
Obamától Lázárig
Miniszterelnöki megbízottként dolgozik Félegyházi Meggyesi Jenő is, akivel először 2010. októberben kötött szerződést a Miniszterelnökség. Félegyházi a "nyugati magyarság, NGO/jótékonysági szervezetek nemzetközi kapcsolatai és működései, észak-amerikai kapcsolatok és ezekre vonatkozó média/PR kérdések" témakörben ad tanácsokat. A kormányzat júniusban hosszabbított vele szerződést, munkáját kétfős titkárság segíti, havi bére bruttó 997 200 forint. Szerződése szerint jogosult a miniszterelnöki főtanácsadó megnevezés használatára.
Félegyházi korábban Denverben volt tiszteletbeli konzul. Az MTI tudósítása szerint amikor Orbán 2008-ban a Fidesz elnökeként részt vett az amerikai Republikánus Párt elnökjelölő konvencióján, vele egyeztetett először.
A leadott teljesítési igazolások szerint havonta általában nyolc-tíz különböző megbeszélésen, találkozón vett részt. Az elmúlt egy évben többek között az Egyesült Államokban különböző kutatóintézetek képviselőivel, az USA budapesti nagykövetségének beosztottjaival, az amerikai elnökválasztások előtt pedig Barack Obama és Mitt Romney tanácsadóival találkozott. Félegyházi rendszeresen konzultál a kormányfővel, Lázár János miniszterelnökségi államtitkárral, Szapáry György washingtoni nagykövettel, illetve Szijjártó Péter külgazdasági államtitkárral. Elkísérte Orbánt Jordániába, Libanonba.
A Miniszterelnökségtől pénteken kikértük Szőcs Géza kulturális főtanácsadó, illetve Granasztói György, a Magyar Corvin-lánc Iroda vezetőjének szerződéseit, teljesítési igazolásait is.
Kik Orbán tanácsadói? Fellegi Tamás a korábbi fejlesztési miniszter az "USA-ban létesítendő alapítványi státusszal bíró gazdasági társaság jogi, pénzügyi és szervezeti előkészítéséhez kapcsolódó feladatokért" felel. A megbízatása idén januártól szeptember végéig tart. Havi 2 millió 150 ezer forintot keres.
Szőcs Géza korábbi kulturális államtitkár havi 992 200 forintot keres kulturális főtanácsadóként.
Hegedűs Zsuzsanna havi 992 200 forintért társadalmi felzárkóztatásért felel.
Kerényi Imre miniszterelnöki megbízottként a "tudatos nemzeti gondolkodás megalapozásért" felel. Havi 600 ezret keres.
Granasztói György a Magyar Corvin-lánc Iroda vezetője, 600 ezer forintot keres.
Molnár Ágnes fejlesztéspolitikai főtanácsadó, ingyen dolgozik.
Révész Máriusz családokat érintő ügyekben ad tanácsokat ingyen.
Vincze P. Márton a normafai sportcentrum ügyében miniszterelnöki megbízott, fizetést nem kap. a Magyar Corvin-lánc Iroda vezetője, 600 ezer forintot keres.fejlesztéspolitikai főtanácsadó, ingyen dolgozik.családokat érintő ügyekben ad tanácsokat ingyen.a normafai sportcentrum ügyében miniszterelnöki megbízott, fizetést nem kap. | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Magyar Corvin-lánc Iroda",
"Republikánus Párt"
] |
"Magyarországon bárki visszaléphet, azt hogy ezt ingyen tenné, vagy pénzért, az az ő saját belátásán múlik"
- mondta Jakab Péter a Jobbik szóvivője az Indexnek. Ahogy arról beszámoltunk, Polt Péter legfőbb ügyész kezdeményezte Kövér Lászlónál a jobbikos Farkas Gergely képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Az ügyészség szerint "megalapozott gyanú" szerint Farkas a 2018 tavaszi országgyűlési választás jobbikos jelöltjeként 600 ezer forintot ajánlott az LMP jelöltjének, ha visszalép a választási küzdelemtől. A beszélgetésről a kampány idején hangfelvétel is kikerült, Farkas akkor úgy nyilatkozott, csak viccelt.
Telefonon kerestük az ügyben érintett LMP-s jelöltet, Midi Melánia Mirabellát, aki a hangfelvétel szerint ezt az ajánlatot visszautasította, de nem akart nekünk nyilatkozni, miután elmondtuk, miért kerestük, letette a telefont. A Jobbiknál az érintett Farkas Gergelyt nem sikerült elérnünk, de Jakab Péter, a Jobbik szóvivője nyilatkozott az ügyben.
Jakab elmondta, hogy képviselőtársának ez a visszalépésért cserébe 600 ezer forintnyi költség kifizetése megjegyzés komolytalan volt, "ezért Polt Péter a viccet vizsgálja".
Hozzáteszem, hogy ha komolyan is gondolta volna Farkas Gergely azt, amit mondott, még az sem minősülne választási csalásnak, hiszen ma Magyarországon egyelőre még bárki visszaléphet a választástól. Jogi abszurditás
- mondta Jakab.
A kérdésre, hogy függetlenül attól, hogy komolyan, vagy komolytalanul mondta-e a mondatot (ez a hangfelvételből nem derül ki), a felajánlás, hogy visszalépésért cserébe 600 ezer forintnyi költségét fizetik ki az LMP-s jelöltnek, az nem veti-e fel mégis a választási csalás gyanúját, Jakab azt mondta
Mi is jogászokkal néztük meg, és azt mondják, hogy nem. Az, hogy valaki ingyen, vagy megtérítik a költségét, de szabad elhatározásból lép vissza... ha valakit kényszerítenek, az nyilván egy más történet. De ilyen itt nincs. Magyarországon bárki visszaléphet, azt hogy ezt ingyen tenné, vagy pénzért, az az ő saját belátásán múlik.
Jakab szerint ez egyáltalán nem jogi kérdés, hanem politikai: ez egy politikai leszámolás, aminek az áll a hátterében, hogy a Fidesz aggódik az ellenzéki együttműködés miatt. A jobbikos politikus szerint ez ennek a része, Polt Péter segítségével most az együttműködők közé megpróbálnak éket verni.
Ha Polt Pétert igazán a választási csalás érdekelné, akkor ajánljuk figyelmébe a kamupártoknak a vizsgálatát, meg ajánljuk választások napján beutaztatott ukránoknak az ügyét. Ott lehet választási csalást keresni
- mondta Jakab.
Frissítés: A Jobbik közleményen reagált, és azt írják:
A hamis vádak ellenére a Jobbik megszavazza majd Farkas Gergely mentelmi jogának felfüggesztését, - ahogy korábban is így tettünk minden esetben -, és maga Farkas Gergely is lemond mentelmi jogáról. A Jobbik sosem bújt a mentelmi jog mögé, nekünk és Farkas Gergelynek ugyanis nincsen takargatnivalónk, bátran állunk az igazságszolgáltatás, de még a Fidesz irányítása alatt álló ügyészség eljárása elé is. (...) Farkas Gergely tavaly a választási kampányban egy kötetlen beszélgetés folyamán az LMP-s jelölt felvetésére kérdezett vissza a visszalépésről. Senki nem fizetett senkinek, bűncselekmény nem történt.
Az egyezkedésről, az ajánlattételről és a visszautasításról hangfelvétel is készült. Ezen Farkas azt fejtegeti, hogy minden szavazatra szüksége van, ezért szeretné elérni az LMP-s visszalépését. Midi Melániának ugyanis szerinte még annyi esélye sincs legyőzni a fideszes képviselőt (a későbbi győztes Bányai Gábort), mint a jobbikos indulónak. Midi Melánia viszont azzal hárítja el a kérést, hogy "végigcsinálta mínusz tízben az ajánlásgyűjtést", ráadásul megrendelte a plakátokat, szórólapokat, ami legalább 600 ezer forintos kiadás. Ezt egy jelölt tudja finanszírozni az államtól kapott 1 millió forintból, ám visszalépés esetén értelemszerűen nem jár ez a pénz. Farkas ennél a pontnál veti fel, hogy
ha kifizetjük, akkor visszalépsz?
Midi erre zavartan nevetve megjegyzi, hogy "ez kicsit azért erős volt". Farkas a felvétel nyilvánosságra kerülése után azt állította, hogy a hangsúlyából is érződik, hogy csak "vicces felvetés volt", de ennek ellenére elismerte, hogy hibázott. | [
"Jobbik"
] | [] |
A szocialisták kiálltak Gyurcsány mellett, koncepciós pert emlegetnek
Egyhangúlag meghozott állásfoglalásban állt ki Gyurcsány Ferenc mellett az MSZP választmánya szombaton.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Simon Gábor elnök a testület ülése után újságíróknak azt mondta: "az ártatlanság vélelmén túl is" hisznek a volt kormányfő ártatlanságában. A választmányi állásfoglalás szerint a Fidesz maga alá gyűri az igazságszolgáltatást, és adminisztratív eszközöket felhasználva akar "leszámolni" politikai ellenfeleivel. Az MSZP szolidáris az alaptalanul meggyanúsítottakkal, támogatja "a már folyamatban lévő és várható koncepciós perek érintettjeit" – jelentette ki a választmányi elnök, a "negyvenes-ötvenes éveket idéző" eljárások leállítására szólítva fel a Fideszt.
Ugyanakkor nem nevesítette, hogy mely eljárásokat tekintik koncepciósnak, és nem kommentálta azt az újságírói észrevételt sem, hogy Gyurcsány Ferenc ellen Schiffer András, az LMP jelenlegi frakcióvezetője tett feljelentést 2009 októberében. A volt miniszterelnököt hivatali visszaélés miatt tervezi gyanúsítottként kihallgatni az ügyészség a sukorói kaszinóberuházással összefüggésben, a legfőbb ügyész ezért mentelmi jogának felfüggesztését kérte.
A választmányi ülésre érkező Gyurcsány Ferenc délelőtt úgy nyilatkozott: "Orbán és az ügyészsége" börtönbe akarja küldeni, ő azonban meg fogja védeni magát a bíróságon.
Simon Gábor a sajtótájékoztatón azt is elmondta: nem folytattak érdemi vitát a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció platform pártszavazási javaslatáról, arra a testület egy későbbi ülésen tér vissza. Felkérték ugyanakkor a választmány szervezeti bizottságát arra, járjon el, hogy a pártszavazás ügyét a választmány – amely kiírhatja a voksolást – az alapszabálynak megfelelően tudja kezelni. A platform terve arra irányul, hogy az MSZP a törvényekben megköveteltnél nagyobb átláthatóságot biztosítson a gazdálkodásáról, illetve hogy a választott pártvezetők bevallott vagyoni helyzetét összevethessék a valósággal, saját és családtagjaik életvitelével. Emellett gátat vetnének a pártfunkciók halmozásának, és javasolják: minden pártvezetőt közvetlenül a tagság válasszon meg.
A kezdeményezést a szocialisták több vezető politikusa is bírálta korábban. A pártszavazás a választmány tagjainak kétharmados támogatásával írható ki. Ki kell azonban írni, ha az erre irányuló kezdeményezést a párttagok legalább tizede írásban, a szavazásra bocsátandó kérdés megjelölésével kéri.
Simon Gábor arról is tájékoztatott, hogy a választmány megfogalmazta az MSZP ifjúságpolitikai követeléseit. Ezek között szerepel, hogy a kormány akadályozza meg a fiatalság kettészakadását, a büntethetőség és a tankötelezettség korhatárát ne szállítsa le, folytassa a Bajnai-kormány bölcsőde- és óvodafejlesztési programját, tegyen a pályakezdők munkanélkülisége ellen, adja vissza a felsőoktatástól elvont forrásokat, és ne csorbítsa a fiatalok művelődési és szórakozási lehetőségeit.
A választmány emellett megválasztotta a párt képzési bizottsága elnökének Balogh Andrást, az MSZP elnökhelyettesét. Döntöttek a párt tavalyi gazdálkodásának és idei költségvetésének elfogadásáról is. Simon Gábor elmondta, hogy az állami támogatás csökkenése miatt a szocialista párt – amely az elmúlt évet mintegy félmilliárd forintos vesztességgel zárta – a tavalyinál 300 milliió forinttal kevesebből gazdálkodik.
(MTI) | [
"MSZP"
] | [
"Demokratikus Koalíció"
] |
Értesüléseink szerint nem kizárt, hogy a nemzeti távközlési szolgáltatást – az autópályákhoz hasonlóan – koncesszióba adja a kormány. Lényegében privatizálják azt az állami infrastruktúrát, amit uniós pénzen fejlesztettek fel. Az üzemeltetésre egyetlen szereplő lesz alkalmas, méghozzá az Orbán Viktorhoz köthető 4iG, amely az állam hathatós segítségével az elkövetkezendő években gyakorlatilag monopolhelyzetbe kerülhet a piacon, nemcsak az állami és üzleti szférában, hanem a lakosságiban is. Ez óriási befolyás, aminek alapja lehet egy állami beruházásban épülő kormányzati adatközpont is, amelynek már évek óta működnie kellene Gödön, de a ráköltött milliárdok ellenére a beruházás sehol sem tart.
A közelmúltban robbant a hír: együttműködési megállapodást kötött Mager Andrea, az Antenna Hungária Zrt. (AH Zrt.) tulajdonosi jogait gyakorló nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter és a 4iG Nyrt. "A megállapodás célja, hogy a felek az állami és a magántőke egyesítésével egy olyan stratégiai távközlési és telekommunikációs infrastruktúra szolgáltató vállalatot hozzanak létre, amely versenyképes piaci szolgáltatások mellett, kellő súllyal képviseli a nemzeti érdekeket az iparágon belül".
A megállapodás keretében a 4iG a tulajdonába kerülő, távközlési profillal működő társaságokat apportálja az állami cégbe, azaz az Antenna Hungária Zrt.-be. A tranzakciókkal a 4iG többségi tulajdont szerezhet az Antenna Hungáriában, így téve lehetővé az állami vagyon magáncégbe való kihordását. A felek a nemzeti távközlési vállalat profiljának megfelelő társaságok apportjáról várhatóan az AH Zrt. átvilágítását és 2021. október közepéig történő vagyonértékelését követően határoznak majd. A közlemény hangsúlyozza: "az Antenna Hungária az országos digitális földfelszíni televíziós- és analóg rádiós műsorterjesztés kizárólagos szolgáltatója Magyarországon. A társaság 25 százalékos tulajdonnal rendelkezik a magyarországi Telenorban (Telenor Magyarország és Telenor Real Estate, CETIN Hungary), a folyamatban lévő akvizíció lezárását követően pedig a tulajdonába kerül a kormányzati távközlési infrastruktúrával rendelkező, illetve azokat üzemeltető MVM Net Zrt. is. Az állami vállalat emellett jelentős szolgáltatásokkal van jelen a rendezvényszervezés műsorgyártás, műsorterjesztés, távközlés, műholdas kommunikáció, illetve a távközléshez kapcsolódó IT szolgáltatások területén".
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Az eseményt ki-ki a maga vérmérséklete szerint értékeli, Hadházy Ákos például – szemben Mager Andreával – nem a nemzeti érdekeket vélte fölfedezni mindebben. Az ellenzéki politikus a közösségi médiában ezt írta: "ez a látszólag ártatlan közlemény is egy óriási disznóságról szól: az állami Antenna Hungária Zrt. többségi tulajdona is Orbánék emberéhez kerül. Mit jelent ez? A kezükbe kerül a rádióadásoktól kezdve a kórházak kommunikációs rendszeréig mindennek a kapcsolója, a teljes állami hírközlési infrastruktúra. Megnyerheti az ellenzék a választást, de Orbánéknál lesz a kapcsoló és nem mellesleg, a rendszeren továbbított adatokhoz hozzáférés is – az egész hatalmas monopóliumot fog jelenteni. A műsorszórás eddig is állami monopólium volt, ezután magánmonopólium lesz."
Minden egy kézben
Kétségtelen, hogy akár az, ami az Antenna Hungáriával történik, akár az, ami az elmúlt időszakban a 4iG-vel, összehangolt lépéssorozatnak tűnik, s ennek egyes elemei csak és kizárólag a miniszterelnök személyes jóváhagyásával történhettek meg. Forrásaink szerint az egész ügyletet, annak stratégiai jelentősége miatt, ténylegesen nem is a tárca nélküli miniszter, hanem Rogán Antal felügyeli. Az állami és a magáncég összevonásával egy monopolhelyzetbe kerülő társaság képe kezd kibontakozni, amire már van minta, elég csak az építőiparra gondolni. A 4iG ugyanakkor kötődik az Orbán-családhoz, így nem túl merész feltételezés arra a következtetésre jutni, amit Hadházy Ákos pedzeget: Orbánnál lesz a kapcsoló.
De nem csak a kapcsolóról van szó, hanem annál sokkal-sokkal többről.
2014-ben a magyar állam – nemzeti érdekekre hivatkozva – visszavásárolta az AH százszázalékos részvénycsomagját a francia TDF-től, hozzávetőlegesen 56 milliárd forintért. Ezt a lépést akkoriban nem igazán bírálta senki, logikusnak tűnt, mint ahogy a nemzeti érdekekre való hivatkozás is megállta a helyét. Az AH ahhoz kicsi, hogy nemzetközi színtéren is labdába rúgjon, vagyis jelentősége idehaza van, így aztán eszköze lehet a politikai és a gazdasági érdekek megjelenítésének is. Az AH ugyanis a hírközlési infrastruktúrán keresztül szolgáltat, így adott esetben érvényesíthet politikai szempontokat is. A versenyszabályok miatt nyilvánvalóan nem szabhat meg eltérő sugárzási árat, vagyis ez nem lehet olcsóbb a kormány szívének kedves TV2 esetében, mint például a vele szemben kritikus RTL-ében, de számos más olyan eszköz van a kezében, amellyel, ha akarja, megnehezítheti ez utóbbi helyzetét.
Az AH-nak elvileg, már csak a szolgáltatás természetéből adódóan is, a Palkovics László vezette innovációs és technológiai tárca felügyelete alá kellene tartoznia – nem véletlen, hogy tavaly márciusban Orbán Viktor a tárcavezető volt üzlettársát és barátját, a felsőoktatási informatika fejlesztését és működtetését letaroló Fauszt Zoltánt a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács tagjai közé nevezte ki, majd egészen váratlanul, kilenc hónappal később, december 31-i hatállyal felmentette ebbéli teendői alól. Kirúgása egybeesik azzal a pillanattal, amikor elterjedt annak híre, hogy Palkovics benyújtotta lemondását, amit később a kormány és ő maga is tagadott. A kérdés az, hogy mi történt ebben a kilenc hónapban? Nos, információink szerint ez idő alatt született meg az a döntés, hogy a 4iG-t a hazai piacon egyeduralkodóvá kell tenni, olyan céggé, amely nem csak az informatika, hanem a távközlés és a médiaszolgáltatás terén is megkerülhetetlen. Az igazi hatalom ugyanis ez: mindennek közös platformot kialakítani. Az érthetőség kedvéért, olyan ez, mint amit a kormány a hírszolgáltatással tett: bizonyos területeken, elsősorban vidéken, olyan buborékot alakított ki, amelyen belül csak azok a hírek jelenhetnek meg, amelyeket így vagy úgy, de maga kontrollál. Egy ilyen komplex szolgáltató társaság azzal, hogy az internetet, a távközlést és a műsorszolgáltatást egy kézben tartja, ugyanilyen, de jóval jelentősebb méretű buborékot teremthet ügyfelek és a hozzájuk tartozó adatok sokaságával. Mára közhely: az adat maga a hatalom.
Terjeszkedés
Palkovicsék sokáig ellenezték ezt a törekvést és ahol lehetett, keresztbe feküdtek, de Fauszt kiebrudalásával végképp kihúzták a lábuk alól a talajt – ezt persze nem azt jelenti, hogy Fauszt kegyvesztetté vált volna, más állami megbízások estén várható a felbukkanása. Az Orbán-kormány pedig szép aprólékosan elkezdte a 4iG fölépítését, amit megkönnyített, hogy – bár valaha az Albacomp ilyen volt – mára nem maradt a piacon informatikai integrátor. A 4iG így aztán sorra nyerte az állami közbeszerzéseket, Jászai Gellért, a cég főtulajdonosa a HVG múlt heti számában nem is tagadta, hogy a bevételeik 73 százaléka az államtól érkezik. Információink szerint a 4iG emberei minden költségvetési intézménybe bejárnak, ahol "tárt karokkal kell várni őket". Ez lényegében központi utasítás.
Az idén bejelentették a Digi Távközlési Kft. fölvásárlását, s az őszre lezáruló akvizíció révén a 4iG belép a legnagyobb hazai műsorszolgáltatók szélessávú internetes, valamint vezetékes és mobiltelefon szolgáltatást nyújtó nagyvállalatai közé. Időközben kiderült az is, hogy a 4iG az Antenna Hungáriával közösen alapított vállalatot CarpathiaSat Magyar Űrtávközlési Zrt. néven, amely ingyen kapja meg az államtól azt a lehetőséget, hogy 2024-től hosszú távon üzemeltesse Magyarország első kereskedelmi, kormányzati és tudományos feladatokra is alkalmas műholdját. Ez azt is jelenti, hogy a 4iG így helyi, lokalizációs szolgáltatást is képes nyújtani és pontosan tudni fogja, hogy a felhasználók közül kit és milyen tartalom érdekel, melyek a kommunikációs szokásai. Bejelentették ugyanakkor azt is, hogy egy globális fókuszú, távközlési műholdakat üzemeltető társaságban is többségi tulajdont szerezhet az idén a 4iG, hiszen két leányvállalatával karöltve előzetes megállapodást kötött az izraeli Space-Communications Ltd.-vel a társaság 51 százalékos részvénycsomagjának megszerzésére. Az előzetes megállapodás értelmében a 4iG és leányvállalatai a zártkörű tőkeemeléssel abszolút irányító többségi tulajdont szereznének a társaságban. A SpaceCom Magyarországon is rendelkezik ügyfelekkel, az egyik legjelentősebb partnere a Magyar Telekom, amelynek mintegy 200 ezres Sat TV ügyfélbázisa a SpaceCom műholdján át jut televíziószolgáltatáshoz.
Az államosítás után ugyanakkor az Antenna Hungáriát is feltőkésítette az állam, s idén augusztusban pedig kulcsfontosságú döntés született: a kormány hozzájárult ahhoz, hogy az AH kezébe kerüljön a több stratégiai jelentőségű kormányzati infrastruktúrával rendelkező, illetve azokat üzemeltető MVM Net Zrt. Ehhez tudni kell, hogy az MVM Net megkerülhetetlen állami szereplője a piacnak, az általa működtetett országos optikai hálózat teljes hossza meghaladja a 15 000 kilométert, s kiépítette az LTE450-es mobilhálózatot is, mely elsősorban az okos mérés és más kormányzati célú adatátviteli igények kiszolgálására jött létre, megengedve az egyéb, nem kormányzati célú felhasználást is. A kormányzati célú felhasználás célcsoportjai közé tartoznak az államigazgatási szervezetek, az önkormányzatok, az egészségügyi intézmények, a készenléti szolgálatok, az oktatási intézmények, továbbá az egyéb, állami érdekeltségű vállalatok. Lapunk szakértői szerint egy ilyen döntés, akárcsak a műholdüzemeltetésről szóló, sosem valósulhatna meg a miniszterelnök személyes jóváhagyása nélkül. Vagyis, ha minden az elképzelések szerint alakul, egy magáncég kezébe kerül az egységes kormányzati gerinchálózat adatforgalma, vagyis szinte a teljes állami adatforgalom, benne az összes minisztérium, állami hivatal, állami cég adatforgalmával. Ez önmagában is rendkívül súlyos adatvédelmi problémákat jelent, de az MVM Net megvétele az európai uniós kötelezettségeink felől nézve is súlyosan aggodalmakra ad okot, hiszen annak az állami infrastruktúrának a fejlesztéséhez, amelyet most privatizálnak, uniós forrásokat használtak fel. Az uniós pénzek felhasználásának szigorú feltétele, hogy a finanszírozott projektek lezárását követően a kedvezményezetteknek öt évig fenntartási kötelezettségük van. Az MVM Net Zrt. 2020-ban európai uniós forrásokat nyert el vezetékes szélessáv-fejlesztésre a GINOP 3.4.1-2015 keretében. Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztésére 8 milliárd forint uniós közpénzt nyert, a projektek megvalósításának határideje 2021. december 31.
Mindez összegezve: a 4iG és az Antenna Hungária közötti akvizíció révén, amelynek során a 4iG többségi tulajdonba jut az AH-ban, a társaság képessé válik egy platformon üzemeltetni az informatikai, a távközlési és a műsorszolgáltatást, ezzel letarolva a magyar piacot, benne az állami és a magánszektorral – olyan ez, mintha a kormány, még ha ez egyelőre nincs is határozatba foglalva, kiszervezné a miniszterelnök bizalmi embereihez a nemzeti távközlési infrastruktúrát. Úgy tudjuk, a végső terv ez. Sokatmondó, hogy a HVG múlt heti számában Jászai Gellért arra az elvi kérdésre, hogy ha az állam kiírna egy koncessziót a nemzeti távközlési infrastruktúra működtetésére, előnyben részesítené-e a szuperholdingot, egyebek mellett ezt válaszolja: "Ha viszont volna ilyen pályázat, az lenne a legfurcsább, ha a nemzeti gerinchálózat üzemeltetését – a tulajdonába kerülő MVM Neten keresztül – ellátó Antenna Hungária nem mérettetné meg magát a koncessziós jogokért zajló versenyben."
A 4iG kezében tehát mérhetetlen hatalom látszik összpontosulni, ehhez immáron csak egy láncszem hiányzik: egy adatközpont.
De úgy tűnik, ez sem lesz akadály.
Göd előtte, Göd utána
2016 végén jelentették be, hogy a kormány két adatközpontot alakít ki – az egyiket a Fehérvári úton, a másikat Gödön. A Fehérvári úti 27,8 milliárd forintos beruházás nyomán helyhez jutott a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ, amely a nemzetbiztonsági szolgálatoktól, a rendőrségtől és más forrásokból gyűjti és elemzi az információkat. A másik, a gödi adatközpont megépítése azonban sehol sem tart.
Annak idején Kara Ákos, a nemzeti fejlesztési tárca akkori államtitkára azt mondta: a gödi beruházás célja elsősorban az állami adatvagyon elhelyezésére szolgáló, nemzeti tulajdonban lévő, a kormányzati és az állami tulajdonú vállalatok legmagasabb szintű igényeit kiszolgáló adatközpont kialakítása. A gödi helyszínt hosszas mérlegelés után választották ki. Fontos szempont volt a jó megközelíthetőség, de figyelembe vették a természeti és ipari katasztrófák elkerülésének szükségességét is.
A tízezer négyzetméteres létesítményből az első ütemben nettó 2000 négyzetmétert terveztek szerverteremnek. Az MVM Net akkori vezérigazgatója azt nyilatkozta: a készülő adatközpontot a legmodernebb, jövőálló technológiával szerelik fel. 2016-ban azt ígérték: a központ nem egészen egy év múlva már működni fog. Ez nem valósult meg. A Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. honlapján 2017. április 27-én tették közzé a projekttel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Ezek szerint a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. 16,35 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült. A projekt célja – idézzük – "az állami tulajdonban lévő, speciális igényeket is kiszolgálni képes, biztonságos, jól szabályozott, szolgáltatásorientált, nagy teljesítményű kormányzati adatközpont létrehozása, amely megteremti az egységes, hatékonyan és zavartalanul üzemeltethető állami informatikai rendszerekhez szükséges alapinfrastruktúrát".
Azóta annyit tudni, hogy a kormány több milliárd forintot irányított át – de még mindig csak az adatközpont előkészítésére. Hogy ezek a pénzek az elmúlt évek során miként hasznosultak, nem tudni, egyelőre úgy néz ki, sehogy, viszont, ha a fejlesztés valóban megvalósul, akkor bizonyos, hogy a gödi központ lesz az 4iG tevékenységének adatbázisa.
A 444 korábbi közléseiből tudjuk, hogy a Corvinuson végzett Jászai Gellértnek a kilencvenes években egy tanácsadó cége volt, amellyel előbb a plázabizniszben dolgozott, majd a kétezres évek elején az SCD Grouppal szállodaépítésben és turisztikai fejlesztésekben volt érdekelt. A lap forrásai szerint Jászai 2006 után többször is találkozott Orbán Viktorral, akivel az SCD Group balatoni terveiről egyeztethetett. Cége a tőzsdére lépése előtt a válság miatt került padlóra, s az ingatlanjai és a megszerzett üzletei Simicska Lajos köréhez kerültek. "Jászai 2014 után a felemelkedő Mészáros-birodalomban tért vissza a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. elnökeként, majd az Opus Global Nyrt. igazgatósági tagjaként, ahol operatív feladatokat is ellátott, Jászait fideszes körökben csak mint a birodalom consigliere-jét emlegették" – írja a 444, amely fölidézi, hogy a korábbi években komoly veszteséget termelő 4iG 2018 nyarán vált eladóvá, s Mészáros Lőrinc ezután vette meg, majd a cég – így a 444.hu – személyesen Orbán Viktor döntésére került Jászaihoz. | [
"Telenor Magyarország",
"Antenna Hungária Zrt.",
"MVM Net Zrt.",
"4iG Nyrt."
] | [
"Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ",
"Opus Global Nyrt.",
"CarpathiaSat Magyar Űrtávközlési Zrt.",
"Telenor Real Estate",
"Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán",
"AH Zrt.",
"Digi Távközlési Kft.",
"Magyar Telekom",
"Space-Communications Ltd.",
"Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt.",
"SCD Group",
"CETIN Hungary",
"Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.",
"Sat TV",
"Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács"
] |
Garancsi István, Orbán Viktor miniszterelnökhöz közelálló milliárdos cége, a CD Hungary 220 ezer forintért bérel az I. kerületben egy ingatlant az önkormányzattól, amit 6500 euróért (2 millió forint) hirdetett bérleményként, közölte az RTL Klub Híradója.
Azaz kilencszeres áron hirdette a cég a honlapján.
A Magyar Nemzet korábban már megírta, hogy Garancsi cégei számukra milyen kedvező konstrukcióban bérelnek ingatlanokat, akkor még arra hivatkoztak, ez egy korábbi megállapodás része, de a lakás újra bérbeadása új információ.
A CD Hungary lakások eladásával, kiadásával is foglalkozik, és a cég megerősítette, hogy a 340 négyzetméteres ingatlanról van szó. A lakást már nem hirdetik, de tavaly az RTL által bemutatott képek alapján, még igen, a cég mindenesetre nem adott további információt arról, hogy sikerült-e korábban kiadniuk.
A cég önkormányzati engedélyt kapott, hogy a lakást bérlőknek kiadhassák. De mint az RTL Klubnak írták, | [
"CD Hungary"
] | [
"Magyar Nemzet",
"RTL Klub",
"RTL Klub Híradó"
] |
63 milliós állami pénz L. Simon cégének
Budapest — Már érthető miért védi a milliós órák, luxusingatlan-vásárlások miatt célkeresztbe került politikustársait L. Simon László (42) miniszterelnökségi államtitkár. A fideszes honatya ugyanis maga sem panaszkodhat.
Az elmúlt négy évben a többségi tulajdonában lévő Simon és Simon Kft. több mint 63 millió forint állami támogatást kapott, elsősorban a cég által megművelt földterületekre. Ennyi pénzt a 234 ezer forintos átlagbérből 22 év alatt lehetne összerakni.
L. Simon a napokban azzal váltott ki közfelháborodást, hogy védelmébe vette urizáló, költekező politikustársait. A politikus Giró-Szász András államtitkár 840 milliós betétjéről és cége eladása után járó követeléséről úgy vélekedett: "Nincs azzal gond, ha vagyonosak a politikusok, mert így arra tudják fordítani az idejüket, hogy a közjót szolgálják."
Mindenesetre L. Simon is sokat köszönhet annak, hogy bekerült a kormányba: 2009-ben ugyanis cége csupán 2,8 millió forint állami támogatást kapott. Azt követően, hogy 2010-ben a Fidesz színeiben bekerült a parlamentbe, máris 6 milliót. 2011-ben pedig beindult a támogatási dömping, 21 millióval segítették a kft.-jét, 2012-ben 16 millióval, tavaly újabb 18 millióval, s ez év végéig összességében messze meghaladta a 63 millió forintot az átutalt állami segítség. Az idén ötmillió forintot nyert el csak gépvásárlásra.
A politikus azt állítja, a támogatások mértékének nincs köze ahhoz, hogy parlamenti képviselő lett ()
A Miniszterelnökségen nem ő az egyetlen, aki állami támogatással egészítheti ki bruttó 997 ezer forintos államtitkári fizetését. Mint elsőként megírtuk, Kis Miklós Zsolt államtitkár már az idén a saját nevére kapott 32 millió forintot a földjei után, amiben sem ő, sem Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter nem látott semmi kivetnivalót.
Megérdeztük L. Simont, nem érzi-e összeférhetetlennek, hogy államtitkárként cége állami támogatásokat kap. Választ a kabinetjétől kaptunk.
– L. Simon Lászlónak 57,7 százalékos többségi tulajdona van a Simon és Simon Kft.-ben, amely immár két évtizede gazdálkodik. A társaság jelenleg 70 hektárnyi szőlőt és gyümölcsöst művel. Az államtitkár édesapja 2009-ben bekövetkezett váratlan halála óta irányítja a termelést, s mindezt természetesen a szabad idejében – válaszolta a politikus kabinetje. – A támogatások mértéke és L. Simon László 2010-es parlamenti képviselővé választása között semmiféle összefüggés nincsen. Az államtitkár cége L. Simon László parlamentbe kerülése előtt is részesült ilyen támogatásban, amelynek aránya 2010-et követően sem változott – tették hozzá.
Blikk-információ | [
"Fidesz",
"Miniszterelnökség",
"Simon és Simon Kft."
] | [] |
A GVH szerint az Axel Springer és még három másik lapkiadót azzal gyanúsít, hogy felosztották egymás között a piacot és egyeztették az áraikat.
A Gazdasági Versenyhivatal 2011. március 22-én indított versenyfelügyeleti eljárást az Axel Springer-Magyarország Kft., az Inform Média Kft., a Lapcom Lapkiadó és Nyomdaipari Kft., valamint a Pannon Lapok Társasága Kft. ellen gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmának feltételezett megsértése miatt, amelynek keretében most előzetes értesítés nélküli helyszíni szemlét tartott az Axel Springer-Magyarország Kft-nél és az Inform Média Kft-nél - adta hírül a GVH.
A GVH rendelkezésére álló információk szerint az említett vállalkozások (illetve azok jogelődjei) között a 2000. év során létrejött, vasárnapi lapokkal kapcsolatban kölcsönösen megegyeztek a versenytilalomról, illetve az árakról.
Ennek értelmében a felek kölcsönösen nem támadják meg egymás megyei és regionális piacait, mely kölcsönös versenytilalom nem csak a vasárnapi lapokra vonatkozik, hanem bármilyen nyomtatott lapra, és kiterjed a helyi elektronikus médiára is. Feltételezhető továbbá, hogy a fent felsorolt vállalkozások egyeztetéseket folytattak az árus lapárakra és a hirdetési árakra vonatkozóan is.
A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a nevezett vállalkozások a jogsértést elkövették. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés elkövetésének bizonyítására irányul. A törvény szerint ezen eljárások lefolytatására biztosított időtartam 6 hónap, amely azonban - az ügy bonyolultságától függően - két alkalommal szintén 6 hónappal meghosszabbítható. | [
"Pannon Lapok Társasága Kft.",
"Axel Springer",
"Lapcom Lapkiadó és Nyomdaipari Kft.",
"Inform Média Kft."
] | [
"Axel Springer-Magyarország Kft.",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Axel Springer-Magyarország Kft-nél",
"Inform Média Kft-nél"
] |
Lezárult a Legfőbb Ügyészségen a Happy End Kft. és a Miniszterelnöki Hivatal közötti szerződések október óta tartó vizsgálata. Az ügyészség szerint törvénytelenül kötöttek meg szerződéseket ugyanis közbeszerzési pályázatok nélkül kapott milliárdos állami megrendeléseket a Fidesz kampányait szervező cég.
Az Legfőbb Ügyészségen Keller László akkor még ellenzéki szocialista képviselő tett feljelentést 2001. szeptemberében, mert a birtokába került dokumentumok és az Állami Számvevőszék jelentése alapján feltételezte, hogy törvénysértő a Miniszterelnöki Hivatal, illetve a Fideszhez közel álló vállalkozás kapcsolata. A Happy End Kft. havi 3 millió forintos általány mellett minden egyes megbízatásra külön szerződést kötött. Ezek a milliárdos üzletek jóval meghaladták a közbeszerzési pályáztatás határértékét, de a hivatal nem írt ki pályázatot, mondván: a havi hárommilliós díjazás nem éri el a közbeszerzési határértéket.
Az Legfőbb Ügyészség szóvivője, Horányi Miklós az [origo] érdeklődésére elmondta, hogy eseti szerződésekkel kapcsolatban állapítottak meg szabálytalanságokat. Hasonlóan az ÁSZ tavaly augusztusi megállapításaihoz, az ügyészség is azt kifogásolta, hogy a közbeszerzései eljárás mellőzésével, pályázatok kiírása nélkül jutott megbízatásokhoz a vállalkozás. A törvénysértések ügyészi eszközökkel nem orvosolhatók, lehetőség van viszont arra, hogy a szóban forgó szerződéseket bíróság előtt támadja meg a MeH- közölte az ügyészség.
Azt az eljárást kifogásolta az ügyészség és korábban az ÁSZ is, hogy MeH átal megbízott Happy End Kft. úgy állapodhatott meg más alvállalkozókkal egyes feladatok, így tűzijátékok, állami ünnepségek lebonyolítására, hogy a magáncégek közötti szerződéseket már nem lehetett vizsgálni. Annak ellenére sem ellenőrizhette ezeket a szerződéseket az ÁSZ, hogy ezekben az esetekben is közpénzek elköltéséről volt szó. A Happy End Kft. ügyében rendőrségi nyomozás is folyamatban van, amelynek határidejét nemrégiben hosszabbították meg.
Az ügyészség tavaly október elején kezdte el vizsgálni a szerződéseket. Idén márciusra végeztek a dokumentumok tanulmányozásával, de nem hozták nyilvánosságra, hogy milyen megállapításra jutottak. Az ügyészség ezt azzal indokolta, hogy a Miniszterelnöki Hivatal álláspontjára várnak, e nélkül nem akarják lezárni az ügyet. A MeH átirata idén március közepén érkezett meg a Legfőbb Ügyészségre. A hivatalos jelentést azonban csak most, május 30-án hozták nyilvánosságra. Keller László, az ügy egyik kirobbantója februárban és márciusban többször is érdeklődött írásban Polt Péter legfőbb ügyésznél a vizsgálatokról. Leveleiben kifogásolta, hogy nagyon lassan dolgozik az ügyészség. Szerinte szándékosan húzták az időt. Keller úgy vélte, az ügyészség nem akarta a választások előtt lezárni a Happy End-ügyet.
A Happy End Kft. és az Ezüsthajó Kft. elsősorban a megszüntetésre ítélt, Miniszterelnöki Hivatalon belül működő Országimázs Központon keresztül több milliárd forint értékű állami megrendeléshez jutott, amelyből főképp "országimázst" építettek, és Orbán Viktor exkormányfő útjairól forgattak. A Happy End alapítója, Wermer András Orbán Vikor nem hivatalos tanácsadója. A két cég a választások után végelszámolást kért az APEH-től.
Az ügyészség a héten végez a Happy Enddel | [
"Országimázs Központ",
"Fidesz",
"Happy End Kft.",
"Ezüsthajó Kft.",
"Miniszterelnöki Hivatal"
] | [
"Állami Számvevőszék",
"Legfőbb Ügyészség"
] |
Az Orbán-kormánynak sikerült rávennie az Európai Bizottságot, hogy az orosz Roszatom érdekében térjen el az írott uniós jogtól – így foglalható össze annak az elemzésnek a lényege, amely az Európai Parlament zöld frakciójában ülő Jávor Benedek kezdeményezésére készült el a tervezett paksi bővítés állami támogatását engedélyező bizottsági döntésről. Az anyagból az is kiderül, hogy Paks 2 teljes egészében állami támogatásból épül, és hogy az EU-ban pusztán piaci alapon, közpénzes rásegítés nélkül nem éri meg atomerőművet létesíteni.
Szűk két hete maradt Ausztriának (vagy bárki másnak), hogy a paksi bővítés állami támogatásáról szóló bizottsági döntést megtámadja az EU Bíróságánál: a verdiktet december elsején hozta le az EU hivatalos lapja, onnantól ketyeg a két hónapos táridő. Már a döntés publikálása is szokatlan volt – tavaly márciusban született meg, és nyolc hónapon át húzták a nyilvánosságra hozatalát a fordítás időszükségletére hivatkozva, végül csak angolul adták ki, majd egy időre az angol szöveget is visszavonták –, a tartalma pedig még inkább rendhagyó. A most elkészült elemzés hasznos segédanyag lehet, amennyiben a vitatott bizottsági álláspont miatt per indul Paks 2 ügyében.
A döntés először is megállapítja, hogy a paksi beruházás teljes egészében állami támogatásból valósult meg (mint az elemzés emlékeztet rá, ez volt az az állítás, amit az Orbán-kormány mindvégig tagadott), a tőkeköltsége magasabb a várható hozamnál, ami a 10 éves építési és a 60 éves üzemelési időtartam alatt ezer milliárd forintos nagyságrendű veszteséget jelent – ezt a veszteséget kell az állami támogatással kompenzálni. Hasonló súlyú megállapítás a Bizottság részéről – amelyet a kormány az uniós vizsgálat lezárása érdekében ugyanúgy elfogadott, mint az állami támogatás tényét – az is, hogy "a nukleáris technológia összetettsége és drágasága miatt" piaci alapon senki sem építene atomerőművet az EU területén, mert nem éri meg.
Jogos kérdés persze, hogy miért hagyott jóvá a Bizottság versenyjogi főigazgatósága egy nukleáris beruházást, amely állami támogatást igényel, és torzítja a piacot. Az elemzésből – illetve magából a bizottsági döntésből – kirajzolódó választ eddig nem verte nagydobra a kormány: azért, mert a projekt uniós célokat szolgál (hogy mennyiben, arra később még kitérünk).
A döntést elemző tanulmány szerint az Orbán-kormány a paksi paktum előtt nem vizsgált meg egy sor fontos kérdést, vagy legalábbis egyetlen adatot sem terjesztett elő, ami az ellenkezőjét igazolná. "Nincs reális becslés a várható tényleges áramigényre: a kiindulásként használt 2011-es magyar Energiastratégia számai teljesen hamisak, és már az azóta eltelt 6 évben sem teljesültek. Azt sem vizsgálták, hogy ezt az igényt Paks II a kalkulálható termelői áramárral valóban piaci alapon ki tudná-e elégíteni. Hiányzik továbbá a lehetséges alternatívák megfelelő mélységű elemzése is, hogy azok vajon nem kedvezőbbek-e pénzügyi, energetikai szempontból" - olvasható az elemzésben.
Az elemzés felidézi: "Az eljárás tétje az volt, hogy van-e állami támogatás a projektben, és ha van, akkor megfelel-e a vonatkozó uniós szabályozásban foglalt (engedélyezett) állami támogatás feltételeinek, vagy tiltott állami támogatásnak minősül. A helyzetet bonyolítja, hogy az atomenergia használatával kapcsolatos alapvető szabályokat egy 1957-es külön szerződés, az Euratom Szerződés szabályozza, ennek speciális szabályait az eljárás során ugyanúgy figyelembe kellett venni. A Bizottság azért hagyta jóvá az állami támogatást, mert úgy látta, hogy a beruházás a magyar állam és az Európai Unió közös érdekét szolgálja, amit az Euratom Szerződés 2. cikkéből vezettek le: eszerint "az atomerőmű építése az Euratom szerződés szerint uniós cél, s mint ilyen, állami támogatásban részesíthető". Az elemzés ugyanakkor leszögezi: az Euratom Szerződés vonatkozó passzusának elsődleges célja nem az európai atomenergia-termelés, hanem az annak biztosításához szükséges tudományos, innovációs és kutatási és fejlesztési (K+F) tevékenység kritikus tömegének megteremtése volt", vagyis állami támogatással atomerőműveket nem, csupán a kutatóreaktoroktól a részecskegyorsítókig sokféle, a kutatás-fejlesztés infrastruktúrájához tartozó létesítménytípust lehet megvalósítani – ez volt egyébként mindeddig az egységes európai álláspont. "Egy új, orosz technológiára és orosz tudományos háttérre támaszkodó atomerőmű felépítése az EU területén csak a Bizottság egyoldalú, atomenergiapárti jogértelmezésével minősíthető közös európai célnak" - szögezte le az elemzés.
A bizottsági döntés egyik leggyengébb pontja, hogy az állami támogatást azzal a feltétellel engedélyezte: Paks 2 a tervezett idő- és költségkereten belül épül meg – majd kimondta: "A Bizottság megállapította, hogy mivel ez lesz az egyik első VVER III+ reaktor a világon, és a Roszatom külföldi megrendelései átlagosan 2 évet késnek, illetve, hogy a beruházás jelentős részét a közbeszerzési szabályoknak megfelelően kell végrehajtani, jelentős csúszásra kell számítani a befejezést és a piacra termelés beindulását illetően". Ezt az ellentmondást azóta sem sikerült feloldani. A másik feltűnő hiba annak deklarálása, hogy az atomerőmű – amely, mint fentebb láttuk, állami támogatás nélkül, piaci alapon sosem épülne meg – nem lesz piactorzító hatású. Egy harmadik jelentős hiányosság, hogy a Bizottság a megtérülési számításoknál elfogadta Paks 2 majdani 90 százalékos átlagos kapacitás-kihasználást, miközben maga is kételyeket fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy a Duna vizére támaszkodó friss vizes hűtés az év minden szakában, minden vízállás mellett lehetővé tesz-e ilyen magas fokú kihasználást a környezetvédelmi szabályok betartása (a Duna túlzott hőterhelésének kiküszöbölése) mellett.
Jávor a Facebook-on annyi kommentárt fűzött az elemzéshez: "a paksi bővítés uniós jóváhagyása politikai döntés volt, aminek jogi alapjai alaposan megkérdőjelezhetőek" - azt viszont egyelőre nem tudni, Ausztria meglépi-e a tavalyi kormányváltás előtt beígért lépést, vagyis a bírósághoz fordulást.
Hargitai Miklós | [
"Európai Bizottság",
"Roszatom"
] | [
"EU Bírósága",
"Paks II",
"Európai Unió",
"Európai Parlament"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.