text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
"Gazdag ember. Nagyon." – írta róla a botrány kirobbanása után baráti hangú támogató Faceboook-posztjában Gyurcsány Ferenc. Aki még azt is hozzátette: "Én több Mártha Imrét szeretnék".
Nem tudni, hogy Gyurcsány csak a fővárosi közművezér sok milliárdot érő, mindeddig rejtegetett vagyonára gondolt, vagy már régóta ismeri például azt a stróman-szerződést is, amit most juttattak el a Metropolhoz.
Ez a szerződés kétség kívül kortörténeti dokumentum, amit rövidesen a jogi egyetemeken is bemutatnak majd.
A budapesti közművezért most leleplező szerződést egyértelműen azért kötötték, hogy Mártha Imre elrejthesse a vagyonát, méghozzá abban a cégben, amelynek többi tulajdonosa a közeli hozzátartozója, vagyis jó eséllyel ők is csupán strómanok.
A szerződés szerint a Lázár Houses-ban 26 százalék részesedést tulajdonoló dr. SZ.SZ.L. nevű ügyvéd öt évre, egy meghatározott – valójában nevetségesen alacsony – összegért opciós vételi jogot biztosít erre a tulajdonrészre Mártha Imrének, aki potom 1 690 000 forintért bármikor megvásárolhatja azt. Pontosabban visszavásárolhatja, hiszen a cégtörténet alapján éppen Mártha Imrétől, illetve közvetlen családtagjától "vásárolta", azaz íratta a nevére az üzletrészt az ügyvéd stróman, így segítve eltüntetni egy hatalmas, milliárdokat érő vagyonrészt.
Piszkos játék a milliárdokkal
A piszkos szerepet elvállaló ügyvéd felbukkanása a családi cégben már önmagában árulkodó, hiszen rajta kívül csak Mártha Imre testvére és édesanyja a tulajdonosai a sok milliárdot érő Lázár Housesnak. Amelynek "honlapja" nem jelez valódi ingatlanforgalmi tevékenységet, inkább jó eséllyel csak a hatalmas ingatlanvagyon eltüntetésére szolgál.
A szerződés több olyan részletet is tartalmaz, amely egyértelműen bizonyítja, hogy a budapesti közműholding csúcsvezetője a vagyon elrejtésére szolgáló klasszikus stróman-szerződést kötött. Például kikötötték, hogy a stróman ügyvéd az 1 millió 690 ezres vételárnál nem követelhet többet a milliárdos ingatlanvagyonért "még akkor sem, ha a társaság eredményes gazdálkodása folytán az üzletrész értéke gyarapodott".
A kamuszerződés emellett arra is kitér, hogy a stróman-ügyvéd házastársa aláírásával elismeri, hogy semmiféle igényt sem támaszthat a kiszervezett tulajdoni hányadra, Mártha Imre tehát még a stróman esetleges válása esetére is bebiztosította magát.
Beszédes az is, hogy a botrányos strómanszerződést, amelynek eredeti példányával rendelkezik a Metropol – minden a családban marad alapon – tanúként Mártha Imre leánytestvére, illetve annak férje írta alá. Ezeket az aláírásokat személyiségi jogaik miatt nem mutatjuk meg a nyilvánosság előtt.
A Metropol informátorai szerint nem ez az egyetlen stróman-szerződés amely Mártha Imre vagyonát elrejtették a nyilvánosság elől. Egyúttal jelezték, hogy érdemes alaposabban utánajárni azoknak a gyanús változásoknak is amelyek Mártha Imre fővárosi kinevezése előtti napokban történtek a cégbirodalomban.
Amikor kinevezték, eltüntette a nyomokat?
Napra pontosan akkor, amikor Karácsony Gergely kinevezte Mártha Imrét a legfontosabb budapesti közműcégek élére, a családi ingatlanbirodalom váratlanul, egyik napról a másikra 8 telephelyet számolt fel és tüntetett el a cégnyilvántartásból. Mintha valamiféle nyomokat akartak volna gyorsan nehezen felderíthetővé tenni. Elgondolkodtató, hogy a telephelyek közül több is az ukrán határ közelében volt található, Dámóctól Lácacsékén át Pácinig.
Mit rejtettek el a strómannal?
A 2 milliárdos Prisztás-villa legfőbb tulajdonosa is ez a cég, amelynek tényleges ingatlanvagyonát legfeljebb megbecsülni lehet. A cég honlapja, a lazarhouses.hu a Metropol által megkérdezett szakértők szerint kamucéget sejtet, azon mindössze egy festményszerű kép látható.
A felületen semmi sem kattintható, csupán a cég központjának címe és egy telefonszám látható, amit történetesen Mártha Imre édesanyja vesz fel, annak ellenére, hogy a cégiratok szerint ma már nincs köze a céghez (korábban őt is feltüntették az egyik tulajdonosként).
Az állítólag ingatlanfejlesztéssel foglalkozó cégnek nincs semmilyen elérhető referenciája, az interneten böngészve pedig semmilyen tényleges tevékenységüknek nem látszik semmiféle nyoma. Ezért gondolják úgy a megkérdezett szakértők, hogy egy, a sokmilliárdos ingatlanvagyon elrejtésére szolgáló díszletcégről van szó. Ennek, amint ez most bebizonyosodott egy részét ráadásul egy strómanszerződés mögé rejtették el.
Legalább 30 drága ingatlan van Mártha Imre családi cége tulajdonában
Az elérhető cégiratok szerint legalább 30 nagy értékű ingatlan van a stróman mögé rejtett cég tulajdonában, több budapesti, nagyon értékes helyen fekvő lakás (ezekben a kerületekben a négyzetméterárak már messze 1 millió forint fölött járnak), egy ugyancsak értékes veszprémi ingatlan, több tucat vidéki ingatlan, köztük nagy számban vidéki italboltok(!) is szerepelnek a cég nevén.
A cég legutóbbi mérlegadatai szerint csak a forgóeszközök összértéke közel 800 millió forint, de az ingatlanbirodalom valódi értéke ennek az összegnek nyilvánvalóan a sokszorosa.
És ettől kezdve kérdés az is, hogy hány további stróman-szerződés rejti még a fővárosi közművezér hatalmas vagyonát...
Miközben Mártha Imre dőzsöl, Budapest hanyatlik
Miközben a budapesti közműcégek teljhatalmú ura élvezi sokmilliárdos vagyonát, és Floridában vesz ingatlanokat, a városvezetés Budapest lakóin és a melósokon spórol: leszerelik szemeteskukák ezreit és BKK-automaták tucatjait, a közműcégektől pedig kirúgnak egy csomó embert. Köztük egy háromgyermekes édesanyát is, akit, mint megrázó riportunkban beszámoltunk róla, Mártha Imréék még meg is aláztak... | [
"Lázár Houses"
] | [] |
2012. január 17., kedd, 14:00 • Utolsó frissítés: 2012. január 17., kedd, 17:11
Címkék: Bazsa György; Schmitt Pál plágium; Schmitt Pál SOTE; Schmitt Pál doktorija;
A SOTE vizsgálatát sürgette Schmitt Pál plágiumgyanús doktorija miatt a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke. Bazsa György azt mondta a hvg.hu-nak, az egyetem ebben az ügyben nyilatkozatokra alapozva tette közzé korábbi állásfoglalását, amely szerint nincs szükség semmilyen vizsgálatra. Nikolaj Georgiev saját kutatótársának, a lapunk által megkérdezett Hristo Meranzovnak soha nem említette, hogy valaha is együtt végeztek volna tudományos tevékenységet Schmitt Pállal.
"A SOTE nem bújhat ki a vizsgálat alól Schmitt Pál doktori értekezésének ügyében" - mondta a hvg.hu-nak a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke, Bazsa György. A hvg.hu január 11-én hozta nyilvánosságra, a köztársasági elnök 1992-ben a Testnevelési Egyetemen elbírált doktori disszertációja szinte teljes egészében egy bolgár sportkutató öt évvel korábbi tudományos munkájának átvétele.
A cikk megjelenése után a Köztársasági Elnöki Hivatal közleményében azt írta, az államfő és a bolgár Nyikolaj Georgiev baráti kapcsolatot ápoltak és egy forrásból írták meg disszertációjukat. A Semmelweis Egyetem dékánja pedig közleményben tudatta, semmilyen vizsgálatot nem talál indokoltnak. Hétfőn délután azonban a SOTE közleményt adott ki: eszerint a rektor felkérte a Testnevelési és Sporttudományi Kar dékánját, hogy hozzon létre tényfeltáró vizsgáló bizottságot, mely tanulmányozza Schmitt Pál kisdoktori disszertációja létrejöttének körülményeit.
"Nincs okunk feltételezni, hogy nem kellően megalapozott döntést hozott az a bizottság, amely 1992-ben elbírálta a Schmitt Pál által benyújtott Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése című értekezést" - állt Tóth Miklós közleményében. A dékán tájékoztatása szerint a doktori értekezés megítélése, a kisdoktori cím kiadása Schmitt Pál esetében is az általános eljárásrendnek megfelelően, szabályszerűen történt, a szakértők szerint az értekezés tartalma megfelelt az akkori követelményeknek.
Nem lehet nyilatkozatokra hagyatkozni
Bazsa György - aki korábban szocialista politikus volt - viszont azon a véleményen van, hogy egy ilyen ügyben nem lehet nyilatkozatokra hagyatkozni. "Az ügyben nyilatkozatháború folyik, elhangzanak érvek pro és kontra; világos, hogy a SOTE is csak ezekre a kijelentésekre támaszkodott, amikor meghozta ezt az állásfoglalást, márpedig ez egy szakmai-tudományos ügy, amit nem lehet sajtónyilatkozatok alapján elbírálni" - mondta a MAB elnöke. Bazsa György már a plágiumügy kirobbanása napján is azt mondta, a hvg.hu által közzétett dokumentumok szerint "alapos a gyanú", hogy plágium történt.
A Debreceni Egyetem tanára szerint csak egyféleképpen lehet megnyugtatóan tisztázni az ügyet: "ha szakemberek összevetik egymással Schmitt Pál dolgozatát és azt a bolgár disszertációt, ami a doktori értekezés felhasznált irodalomjegyzékében is szerepel". "Ezt véleményem szerint ebben az ügyben nem lehet megspórolni; ha valaki a SOTE rendelkezésére bocsátja a bolgár tudományos munkát, az egyetem nem bújhat ki a vizsgálat alól" - mondta a hvg.hu-nak Bazsa György.
Senki nem emlékszik közös munkára
A hvg.hu megkereste Hristo Meranzovot, aki társszerzőként jegyzi Georgievvel az 1985-ben megjelent Az olimpiai program elemzése című tanulmányt, amelyből a jelek szerint Schmitt Pál egy oldalt szintén átvett forrásmegjelölés nélkül. Hristo Meranzov ezzel kapcsolatban azt közölte, nem tudja megítélni, ebben az esetben mi történt pontosan, de őt az egész történet nagyon meglepte, mert "nem ilyen embernek ismerte meg annak idején Schmitt Pált".
A közös munkát a bolgár állami tévé tudósítása is bemutatta; a műsorban Meranzov arról beszélt, hogy ennek alapján készült később Georgiev 1987-es disszertációja is. Az egykori súlyemelő azt is elmondta lapunknak, Georgiev jó barátja volt, és soha nem említette, hogy Schmitt Pállal közös kutatáson dolgoznának, illetve azt sem, hogy Schmitt Pál engedélyt kért volna tőle/tőlük, hogy bármilyen saját kutatáshoz felhasználhasson az ő tanulmányaikból.
Malina Georgiev, Nikolaj Georgiev lánya szintén arról beszélt lapunknak, édesapja sosem említette egy szóval sem, hogy együtt dolgozna Schmitt Pállal. "Apám biztosan elmondta volna, ha ez így lenne, de sosem mondta. Egész egyszerűen nem tudom ezt elképzelni. Már megbocsásson, de ez egész egyszerűen képtelenség" - mondta Malina Georgiev.
Szijjártó Péter egyébként "bulvárkacsának" minősítette az egész történetet, majd Giró-Szász András kormányszóvivő beszélt arról az ATV-n, hogy "a kormánynak minden körülmények között ki kell állnia a köztársasági elnök mellett".
Az interneten ugyanakkor számos petíció kering már arról, hogy a SOTE indítson vizsgálatot. Maga Schmitt Pál a plágiumügy kirobbanása óta szervezett első nyilvános hazai szereplésén hétfőn nem beszélt a sajtónak; vélhetően szerdán, az MR1 Kossuth Rádiónak adott interjújában beszél majd doktorijáról. | [
"Testnevelési Egyetem",
"Semmelweis Egyetem"
] | [
"Köztársasági Elnöki Hivatal",
"Magyar Akkreditációs Bizottság",
"Testnevelési és Sporttudományi Kar",
"Debreceni Egyetem",
"MR1 Kossuth Rádió"
] |
A BKV Zrt. által július 6-án kiadott sajtóközleményt sajnálatos módon Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes (MSZP) tudta és beleegyezése nélkül tették közzé, annak kiadását és tartalmát sem vele, sem sajtóirodájával nem egyeztették, áll a főpolgármester-helyettesi iroda közleményében.
A BKV azt állította, hogy Kocsis István és Hagyó Miklós viszonya kiegyensúlyozott, néhány nappal korábban viszont Steiner Pál a fővárosi MSZP-frakció vezetője úgy nyilatkozott: Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes péntek délelőtt tájékoztatta a bizalomvesztésről Kocsis Istvánt.
Tarlós István az M1 reggeli műsorában azt mondta: ha bizalmi kérdésről van szó, akkor már Kocsis első ügyeinél lépni kellett volna, ha pedig jogi kérdésről, akkor meg kell várni, születik-e valamilyen ítélet az ügyben. Demszky Gábor főpolgármester szerint bizalmi és jogi kérdés is a BKV vezérigazgató ügye.
A főpolgármester-helyettesi iroda közleménye megerősíti, hogy Hagyó Miklós véleménye a korábbi levelében megfogalmazottakhoz képest változatlan. Kocsis István és Hagyó Miklós között 2009. július 3-án azért folyt a főpolgármester-helyettes kezdeményezésére megbeszélés, hogy a vezérigazgató első kézből kapjon tájékoztatást a személyét is érintő levél tartalmáról. Mint ismeretes, a főpolgármester-helyettes levelében azt is kifejtette: nem szakmai kifogások miatt fogalmazta meg a MSZP fővárosi vezetéséhez, a budapesti MSZP-frakcióhoz címzett javaslatát, hiszen az MVM ügyei nem szakmailag, s csak közvetve érintik a BKV-t.
A közlemény szerint Hagyó Miklós az MVM-nél – Kocsis István vezetése alatt az előző munkahelyén – keletkezett, személyét is érintő ügy, illetve a médiában megfogalmazott számos gyanúsítás kapcsán tartotta szükségesnek megfogalmazni az aggodalmát: "ártatlanság vélelmét is tiszteletben tartva, semmi okom sincs kételkedni vezérigazgató úr szavában, s őszintén remélem, hogy az általa feltételezett névbitorlást mihamarabb tisztázza.
Hagyó Miklós reményét fejezte ki, hogy vezérigazgató kezdeményezésére ez a kilátásba helyezett jogi tisztázási folyamat már megindult és Kocsis István hitelt érdemlően, azaz minden kétséges kizáróan - tisztázni tudja magát az őt ért vádakkal szemben.
Demszky Gábor az ügyben az Indexnek úgy nyilatkozott, hogy várja, Hagyó Miklós jövő héten szakítsa meg szabadságát, és a hétfői kabinetülésen tegyen javaslatot az ügy kezelésére, ami szerinte jogi és bizalmi kérdés is. Hozzátette, nem tartja helyesnek, hogy Hagyó Miklós nem konzultált vele korábban az ügyben.
Tarlós István, a fővárosi Fidesz-frakció vezetője az M1 reggeli műsorában elmondta, nagy a káosz a BKV vezérigazgató megítélésében, egyre-másra ellentmondó nyilatkozatok jelennek meg. Hozzátette: el kellene dönteni, hogy a városvezetés bizalmi vagy jogi kérdésként kezeli az ügyet. Ha bizalmi kérdésként, akkor már korábban lépni kellett volna, ha jogi kérdésként, akkor viszont meg kell várni az ügyben születendő ítéleteket. | [
"BKV Zrt."
] | [] |
A főváros honlapján kedden közzétett előterjesztés szerint a Budapest Airport (BA) Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a Fővárosi Taxiállomásokat Üzemeltető Kft. öt évre kötne szerződést a taxiállomások fenntartásával, működtetésével kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére vonatkozóan. (Ez a Liszt Ferenc repülőtér üzemeltetője által a Főtaxi Zrt.-vel korábban kötött megállapodást nem érinti.)
A szerződés megkötése azért vált szükségessé, mert a 2006-ban öt évre kötött egyezmény május 24-én lejár. A megállapodás szerint a Budapest Airportnak a reptér térségében olyan közcélú fejlesztéseket kellene végrehajtania, amelyek elősegítik a légikikötő közlekedési kiszolgálását. Ennek értelmében utastájékoztatókat helyeznek el, amelyeken látható lesz a következő busz érkezéséig hátralévő idő, információs irodákat nyitnak, jegykiadó automatákat vásárolnak. Ezen kívül a BA vállalta, hogy a buszmegállókhoz ülőhelyeket biztosít, a taxik számára pedig 50 férőhelyes úgynevezett pufferparkolót (várakozó parkolót) bocsát rendelkezésre.
György István előterjesztésében felidézte azokat a tárgyalásokat, amelyeket a múlt év végétől a Budapest Airporttal folytattak a taxidrosztokról. A BA Zrt. múlt pénteki közleményében nyugtalanítónak nevezte a repülőtéri taxidrosztok helyzetét, mivel az üzemeltetésről szóló eddigi szerződés lejártáig kevés idő maradt az újat aláírni. A BKK akkor erre reagálva azt közölte: a közgyűlés május 25-i ülésén erről döntés születhet, így a reptér üzemeltetője és a főváros számára is lényegesen kedvezőbb feltételekkel rendeződhet az ügy.
A repülőtéri droszthelyzet rendezését több érintett szervezet is sürgette. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) korábban azt közölte: a BA Zrt. tavaly december óta képtelen eleget tenni annak a kötelezettségének, hogy biztosítsa a nem szerződött taxik számára a megfelelő feltételeket az utasok kiszállásához, illetve a rendelésre hívott taxik részére a kulturált utasfelvételi pontokat a reptéren. Az Országos Taxis Szövetség (OTSZ) levélben kérte Tarlós István főpolgármester segítségét a helyzet "normalizálása" érdekében. | [
"Budapest Airport",
"Főtaxi Zrt."
] | [
"Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara",
"Országos Taxis Szövetség",
"Budapesti Közlekedési Központ",
"Budapest Airport (BA) Zrt.",
"Fővárosi Taxiállomásokat Üzemeltető Kft.",
"BA Zrt."
] |
Annyira jól pörögnek a milliárdok, hogy hamarosan prémium kategóriába lép az Opimus Nyrt. utódjának részvénye.
Ünnepi közleményt adott ki az Opimusból átnevezett Opus Global Nyrt., Mészáros Lőrinc felcsúti vállalkozó-mogul érdekeltségébe tartozó cég. Az első félévet a kimutatások szerint jelentős eredménnyel zárták. Mit jelent ez a gyakorlatban, számokban?
Konszolidált szinten 28 milliárd 213 millió forintos mérlegfőösszeggel és 2, 94 milliárdos adózott eredménnyel zárta az Opus Global 2017 első félévét. Ez annyira jó hír, hogy az igazgatóság kezdeményezi a Budapesti Értéktőzsdénél törzsrészvényei átsorolását a prémium kategóriába, mivel az első két vizsgálati időszakban már teljesítette a feltételeket a cég.
Az Opus Globalban Mészárosnak közel 17 százalékos a részesedése, a cég kétezer főt foglalkoztat, tevékenységi körébe egyebek mellett médiatevékenység, nehézipar, mezőgazdaság, szállodaipar, építőipar, valamint ingatlankezelés tartozik. A nehézipar mellett a média jelenti a legfőbb bevételi forrást a cégnek. | [
"Opus Global Nyrt."
] | [
"Budapesti Értéktőzsde",
"Opimus Nyrt.",
"Opus Global Mészáros"
] |
A Központi Nyomozó Főügyészség elrendelte a nyomozást a sukorói kaszinóberuházás koncessziós szerződése miatt tett feljelentés ügyében. Hűtlen kezelés és hivatali visszaélés miatt nyomoznak ismeretlen tettes ellen, mondta Fazekas Géza, az ügyészség szóvivője
Befejezte a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) a magyarországi kaszinóberuházások koncessziós szerződéseinek vizsgálatát, és ennek alapján a hivatal elnöke a sukorói projekt ügyében büntetőfeljelentést tett csütörtökön az ügyészségen hűtlen kezelés és hivatali visszaélés bűntette elkövetésének alapos gyanúja miatt.
Még 2008-ban a magyar állam két telket elcserélt egy sukorói telekre, ahol nemzetközi befektetők kaszinót akartak építeni. A csere a gyanú szerint nagyon rossz üzlet volt, és 1,3 milliárd forint kár érhette az államot. A cserét azóta érvénytelenítették.
Visszautasították az érintettséget
Gaál Szabolcs Barna, a Kehi elnöke csütörtökön azt mondta: a hivatal jogi álláspontja szerint az ügyben eljáró nyomozóhatóságnak vizsgálnia kell majd korábbi miniszterek és minisztériumi dolgozók esetleges büntetőjogi felelősségét. Hozzátette, több olyan iratot tártak fel, amelyek szerintük megalapozzák a gyanút, hogy Veres János és Oszkó Péter volt pénzügyminiszterek érintettek lehetnek az ügyben.
Veres János az MTI kérdésére azt közölte: semmilyen módon nem érintett az ügyben. Oszkó Péter visszautasította a Kehi vizsgálatának megállapításait, és közölte, hogy ügyvédjeihez fordul.
Gaál Szabolcs Barna a Gyurcsány Ferenc volt kormányfő érintettségét firtató kérdésre úgy válaszolt: az ő neve ilyen aspektusban a dokumentumokban nem jelent meg. Ugyancsak újságírói felvetésre hozzátette, Veres János és Oszkó Péter a feljelentésben is nevesítve vannak más volt kormánytagokkal együtt, utóbbiak nevét azonban a hivatal elnöke nem árulta el.
Oszkó Péter a Hír Tv-nek azt mondta: ő indította el a sukorói telekcsere semmissé nyilvánítását, és ő kezdeményezte a koncessziós szerződés felülvizsgálatát. Mint közölte: nem volt jogi lehetősége az erdménytelenné nyilvánításra vagy halasztásra, de ő építtette bele a koncesszióba, hogy a beruházó rögtön elveszíti azt, ha 2011. január 1-ig nem tud jogszerű telekbirtoklást felmutatni, sőt kötbért köteles fizetni az államnak.
Korábban Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon is visszautasították az ellenük megfogalmazott gyanúsítgatást, és be is perelték rágalmazásért Budai Gyulát, aki azt állította: a két volt miniszterelnök hamisan tanúskodott az ügyben.
A telekcsere ügyében már nyomoznak
A főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt 2009 áprilisa óta folytat nyomozást sukorói, illetve albertirsai és pilisi földek 2008-as cseréje miatt. A Sukoró-ügyben korábban gyanúsítottként hallgatták ki Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő korábban menesztett vezérigazgatóját, és Császi Zsolt volt értékesítési igazgatót. Őket augusztus végén vették őrizetbe, majd előzetes letartóztatásba kerültek, de december óta szabadlábon védekeznek. Tátrait különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, Császi Zsoltot bűnsegédlettel gyanúsítják.
Az ügyben jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérletével gyanúsítja az ügyészség Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát. Közokirat-hamisítással gyanúsítják a csereügyben érintett külföldi üzletember, Joav Blum két ügyvédjét.
Idén januárban egy értékbecslő, és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy másik vezetője is gyanúsított lett. Az értékbecslőt magánokirathamisítással vádolják, az MNV-s vezető ellen bűnsegédként elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett kísérletének megalapozott gyanúja merült fel. Mindketten panaszt jelentettek be meggyanúsításukkal szemben, és tagadják, hogy bűncselekményt követtek volna el. | [
"Pénzügyminisztérium",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Hír Tv",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal"
] |
Két olyan vagyontanácsi ülésről készült hangfelvételt adott át Budai Gyula miniszterelnöki megbízott szerdán az ügyészségnek, amely szerinte azt bizonyítja, hogy a sukorói telekcsere-szerződés ügyében "kormányzati utasításra történtek a dolgok". Ám ezek kapcsán is számos kérdés tisztázatlan.
A politikus legújabb fellépésének komolyságát ezúttal megítélni sem lehet. Ugyanis a rendőrség szokásához hasonlóan azért nem hozta a hangfelvételek tartalmát nyilvánosságra, mert az a "nyomozás érdekeit veszélyeztetné". A múlt héten Budai hamis tanúzással vádolta meg Bajnai Gordont és Gyurcsány Ferencet, de az általa hamisnak ismertett vallomásokat nem tartalmazza a két kihallgatás jegyzőkönyve.
Ezúttal az a kérdés, hogy Budai milyen módszerrel jutott hozzá a vagyontanácsi ülésekről szóló felvételekhez, melyek nem nyilvánosak. (Ami önmagában is vitatható, mindenesetre a jelenlegi szabályok így rendelkeznek.) Azokat nyilvánossá csak a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elnöke teheti, s ő adhatja oda harmadik félnek. Hogy ez történt-e, azt megkérdeztük a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től, ám nem kaptunk választ. Az is kérdés, hogy ha e felvételeken található bizonyító erejű információ, akkor az ilyen hosszú nyomozás után miért nem volt eddig az ügyészség birtokában? Ha pedig ott volt, akkor Budai színpadias fellépésének mi értelme van?
A hangfelvételekről Budai elmondta: azok azt támasztják alá, hogy "a telekcsere központi utasításra történt". Ez nem releváns információ, hiszen a beruházás előkészítését a kormány kiemelt projektként kezelte, erről kormányhatározat is született, a vonatkozó törvénynek megfelelően. Joav Blum pedig hivatalosan is jelezte, hogy el kívánja cserélni a telkeit. Budai Gyula másik állítása sem jelent különösebb újdonságot, miszerint két értékbecslés készült, s azok között elég jelentős eltérés van. Ismert tény ugyanis, hogy az elfogadott értékbecslést megelőzően készült egy másik, az állam számára sokkal előnytelenebb, ezt a Reorg készítette és Joav Blum nyújtotta be még a tranzakció előkészítése során, ám azt az MNV nem fogadta el.
Budai szerint, amikor az ingatlanok értékbecsléséről volt szó, akkor Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgatójának utasítására nyolc percre kikapcsolták a hangrögzítőt. Ez szerinte egyenesen azt igazolja, hogy olyan értékbecslést terjesztettek a vagyontanács elé, amely valótlan tartalmú volt. Budai érvelése azonban sántít, hiszen csak a vagyontanács elnökének volt joga kikapcsoltatni a rögzítőt az üléseken, aki nem Tátrai Miklós volt. Lapunk úgy tudja, hogy a tanács ülésein rendre előfordult, hogy – amikor nem hivatalos beszélgetés zajlott, vagy a napirendhez nem kapcsolódó információ került szóba – szünetelt a hangfelvétel. Erre azért volt szükség, mert a tanácstagoknak az ülések előtt nem volt módjuk egyeztetni egymással. Budai állításai közül az sem világos, a hangfelvételek alapján miből következik, hogy az értékbecslésekről tudnia kellett Gyurcsány Ferencnek és Bajnai Gordonnak, annak ellenére, hogy azokon nem szerepelnek. | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács"
] |
Nem kell a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordulniuk holnap azoknak a cégeknek, amelyek meg akarták támadni az ITD Hungary 300 millió forintos közbeszerzésének eredményét. Az ITDH eláll a szerződéskötéstől.
A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) döntése értelmében, és "tekintettel a megváltozott finanszírozási lehetőségekre" az ITD Hungary változatlan célokkal, de a szervezeten belüli személyi és finanszírozási átcsoportosítással folytatja másfél éve megkezdett exportfejlesztési programját. Ezért eláll a szektorális tanácsadásról szóló szerződés megkötésétől, valamint visszavonja a folyamatban lévő nettó 150 millió forintos, 2010 végéig szóló médiafoglalásra meghirdetett közbeszerzési eljárását is - közölte lapunkkal az ITD Hungary. A szervezet tehát nem köt szerződést a BD Network Kft.-vel, amely neves versenytársai előtt megnyerte az előbbi feladatra kiírt közbeszerzési tendert.
Mint korábban megírtuk, az ITD-vezér volt üzlettársának tulajdonában álló cég százmillió forintos garantált megbízást kaphatott volna, és 2010. december 31-ig további 200 millió forintos szerződésre volt kilátása. A munkát maga az ITD Hungary végzi el, saját erőből és nem uniós, hanem saját költségből. A döntés a gazdasági minisztériumban született, ahová bekérették a közbeszerzés dokumentációját, miután több médium is hírt adott a pályázatok pontozásának érdekességeiről, illetve arról, hogy egy alig pár hónapja alapított pomázi cég lett a nyertes.
Korábban arról is beszámoltunk, hogy a Népszabadság által megismert tenderdokumentumból kiderül: a vitatott közbeszerzési eredmény két részből áll össze. A cégek pontokat kaptak a megajánlott tanácsadói óradíjra, másrészt az üzletfejlesztési stratégia szakmai színvonalára és ezek alapján hirdettek győztest. A BD Network 12 500 forint plusz áfát kért óránként, nála csak a DBH és a PricewaterhouseCoopers számolt magasabb összeggel 14 800 illetve 14 750 forinttal. A legkevesebbet a Kopint-Tárki-ICEG kérte, 6500 forintot. Ők a maximális száz pontból százat kaptak, az óránként 6560 forintot kérő AAMGKI 99,09-et, a BD Network pedig 52,48-at. A BD Network azonban a szakmai anyagra száz pontot kapott a százból, míg a PricewaterhouseCoopers 67-et, az AAM-GKI 20,8-at, a Kopint-Tárki-ICEG pedig mindössze egyet. A szakmai anyagokat nem egymáshoz képest értékelték ennyire, hanem helyezésük alapján "arányosan" pontozták így. A végső összesítésben a BD Network futott be az első helyen, az AAM-GKI a másodikon, és a Kopint-Tárki-ICEG pedig az utolsón.
A zsűri azt állította: azokat az ajánlatokat részesítette előnyben, amelyek a külpiaci tevékenységre, lehetőségekre koncentráltak, ezért a tudományos igényű, de terjedelmes elemzések háttérbe szorultak. A másik szempont a megbízás gyakorlati megvalósítására vonatkozó elképzelések kiérleltsége volt - ebben a későbbi nyertest tartották a legjobbnak. A közbeszerzésen alulmaradt cégeknek máig volt lehetőségük jogorvoslati kérelemmel élni a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. Ezt többen meg is tették volna, ám a gazdasági minisztérium röviden lezárta az ügyet azzal, hogy arra kérte az ITD Hungaryt, álljon el a megbízástól. | [
"ITD Hungary",
"BD Network Kft."
] | [
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium"
] |
Zuschlag nagyon határozott volt
Újhelyi és Arató szemet hunytak?
Őri András negyedrendű vádlott megtagadta a vallomást a Zuschlag-per csütörtöki tárgyalásán a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon, de a bíró felolvasta a nyomozóhatóság előtt tett vallomását, amelyek megerősítették a vád állításait.A vádlott csütörtökön benyújtott a bíróságnak egy előre elkészített nyilatkozatot, amelyet azután felolvasott. E szerint Őri egyetemistaként került 2002-ben az Országgyűlés Hivatalához, ahol az MSZP-frakció gyermek-, ifjúsági és sport-szakmunkacsoportjánál dolgozott munkatársként. 2002 és 2004 között Zuschlag János elsőrendű vádlott mellett is dolgozott, az ő utasítására részt vett pályázatok készítésében is.Zuschlag határozott utasításokat adott neki, amelyeket nem volt lehetősége megtagadni. A képviselői irodaházban a 116-os irodában tevékenykedett, de az MSZP képviselőcsoportja mellett is sokat dolgozott a Parlamentben. Őri András kiemelte: 2003-tól 2004 nyaráig vett részt a pályázatok megírásában, szerkesztésében, de azt feljebbvalói utasításokra tette.Az Együtt a Harmadik Évezredért Alapítvány elnöki posztját Zuschlag János utasítására kellett elvállalnia - fűzte hozzá Őri, aki végezetül közölte, hogy őszintén megbánta magatartását, de nem volt tagja semmiféle bűnszervezetnek, és bűncselekményt nem követtett el.Fodor Endre tanácsvezető bíró ezután Őri Andrásnak a 2007. szeptember 27-én, már gyanúsítottként, a nyomozóhatóság előtt tett részletes vallomását olvasta fel.Ebben Őri azt mondta, hogy 2003 második felében lett az Együtt a Harmadik Évezredért Alapítvány kuratóriumának a vezetője. Vallomása szerint kuratóriumi ülés nem volt, az alapítvány ténylegesen nem működött, csak pályázatokat készítettek. Beszámolt arról is, hogy miután a pénz megérkezett az alapítvány bankszámlájára, azt minden esetben átadta Zuschlagnak. Emlékezett olyan esetekre is, amikor az alapítvány számlájáról a magán bankszámlájára érkezett pénz, amelyet szintén átadott Zuschlagnak.Őri András azt vallotta, hogy az ifjúsági- gyermek- és sport-munkacsoportban tevékenykedő Újhelyi Istvántól és Arató Gergelytől is megkérdezte, nem jelent-e problémát, hogy a pályázatok nem valós tevékenységet takarnak, és a magán bankszámlájára is érkeznek pénzek, amelyeket átadott Zuschlagnak. "Ők azt mondták, ne törődjek ezzel, mert ezek az alapítványok Zuschlag érdekeltségébe tartoznak" - mondta a bíró által felolvasott korábbi vallomásában Őri. | [
"Együtt a Harmadik Évezredért Alapítvány"
] | [
"Országgyűlés Hivatala",
"Bács-Kiskun Megyei Bíróság"
] |
A Magyar Nemzeti Bank azonnali hatállyal megtiltotta a Pannon Equity Kft.-nek, hogy jogosulatlanul bármilyen, a jegybank engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végezzen. A jegybank most is piacfelügyeleti eljárást folytat a társaságnál.
Az MNB hétfői közleménye szerint hivatalból indított piacfelügyeleti eljárást a budapesti székhelyű Pannon Equity Kft. tevékenységének vizsgálatára. Azt nézték meg, hogy a társaság végez, vagy végzett-e bejelentés nélkül ügynöki tevékenységet, ami a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról szóló törvény szabályoz.
A jegybank nyilvántartásaiban a Pannon Equity Kft. nem szerepel, így az MNB engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet nem folytathatott volna. A jegybank hangsúlyozta, hogy az MNB honlapján már korábban közzétették a befektetőknek szóló figyelmeztetést a Pannon Equity-vel kapcsolatban. (MTI) | [
"Pannon Equity Kft."
] | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] |
Hamis ajánlószelvényeket találtak a ferencvárosi országgyűlési választókerületi bizottság hétfői ülésén. A fénymásolt ívek az MDF, a MIÉP és a szélsőjobboldali Tomcat fémjelezte Magyar Szociális Zöld Párt háza tájáról kerültek elő.
Több mint 2.200 hamis, nem az Állami Nyomdában készült ajánlószelvényt találtak az MDF, a MIÉP és a Magyar Szociális Zöld Párt (MSZZP) által leadott szelvények között - derült ki a ferencvárosi országgyűlési egyéni választókerületi bizottság ülésén. A tömeges hamisítás miatt - a vizsgálatra leadott ajánlószelvények több mint 70 százaléka hamisnak bizonyult - a három párt nem indulhat a választáson.
A bizottság az ügyben hivatalból feljelentést tesz a rendőrségen választás rendje elleni bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt. Több bizottsági tag szerint a történtek az okirat-hamisítás és a személyes adatokkal való visszaélés gyanúját is felvetik, ám, mint mondták, ennek megítélését a nyomozó hatóságokra bízzák.
Elmondták, hogy az ajánlószelvény a választó személyes adatait is tartalmazza, így felmerül az is: az érintettek hogyan szerezték meg azokat a hamis dokumentumok kiállításához. A Humanista Párt képviselője szerint például "elterjedt törvénytelenség" az illegális választói adatbázisok használata.
A január 11-ére kitűzött időközi országgyűlési képviselő választáson a hamisítás miatt az MDF, a MIÉP és az MSZZP jelöltje nem indulhat. Dézsi Mihály, aki az MDF jelöltje volt, az MTI-nek elmondta: miután más pártoknál is találtak hamis ajánlószelvényeket, méghozzá nagy számban, ez megerősíti azt a gyanújukat, hogy ismeretlen tettes visszaélt az adatbázisokkal és ezt kihasználva juttatta el a különböző szervezetekhez az ajánlószelvényeket, amivel bűncselekményt követett el.
Az Állami Nyomda több mint háromezer ajánlószelvényt vizsgált meg, miután a bizottság ezt kezdeményezte. A tagok ugyanos a szelvények megtekintése után nem tartották kizártnak a fénymásolást vagy a sokszorosítást.
A megkérdezett bizottsági tagok véleménye szerint fénymásolóval és nyomdai úton is készülhettek hamisítványok. Azokból a szelvényekből, amelyeket az MSZZP jelöltjére (Polgár Tamásra, alias Tomcat-re) töltöttek ki, 1.152 volt hamis, és mindössze 13 igazi. Az MDF 1.015 szelvénye közül 669 volt hamis (nem a feladattal megbízott nyomdában készült), a MIÉP 781 cédulája közül pedig 415.
A helyi választási bizottság korábban hat jelöltet vett nyilvántartásba. Az időközi választáson így várhatóan (a bejelentkezés időrendi sorrendjében) a Humanista Párt (HP), az SZDSZ, az MSZP, a Jobbik, a Munkáspárt, a Magyar Kommunista Munkáspárt (MKM) és a Fidesz-KDNP indulhat.
A HP Várady Tibort, az SZDSZ John Emese fővárosi frakcióvezetőt, az MSZP Bánsághi Tamás ferencvárosi alpolgármestert, a Jobbik Szegedi Csanádot, az MKM Paulik Pétert Istvánt, a Munkáspárt Hajdú Józsefet, a Fidesz-KDNP Bácskai János helyi választókerületi elnököt jelölte. A talpon maradt jelöltek fölháborítónak és a demokráciára veszélyesnek nevezték a hamisítási ügyet.
Gegesy Ferenc, aki egyben a IX. kerület polgármestere, szeptember közepén mondott le egyéniben szerzett parlamenti mandátumáról a 12-es számú országgyűlési egyéni választókerületben és kilépett az SZDSZ-ből is.
Megmozdult az ügy kapcsán a választási "háttéripar" is. A Political Capital szerint módosítani kellene a választási eljárásról szóló törvényt; a kaució bevezetése jelentene megoldást. László Róbert szakértő emlékeztetett arra, hogy az ajánlószelvények problémái nem új keletűek. Az adatvédelmi biztos több ajánlásában aggodalmát fejezte ki a hatályos rendszer miatt. | [
"Magyar Szociális Zöld Párt",
"MIÉP",
"MDF"
] | [
"Magyar Kommunista Munkáspárt",
"Political Capital",
"Állami Nyomda",
"Humanista Párt"
] |
Újabb három hónapig előzetes letartóztatásban marad a BKV-ügy három gyanúsítottja a bíróság pénteki döntése alapján. Azért kell előzetesben maradniuk, mert az ügyészség szerint fennáll a veszélye, hogy összebeszélnének tanúkkal vagy iratokat tüntetnének el.
Három hónappal meghosszabbította a BKV-ügyben érintett F. Zsolt, a BKV korábbi informatikai igazgatója, Z. Tibor korábbi kommunikációs főosztályvezető és Mesterházy Ernő, Demszky Gábor főpolgármester főtanácsadója előzetes letartóztatását pénteken a Budai Központi Kerületi Bíróság - közölte Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője. A három gyanúsított előzetes letartóztatását azért hosszabbították meg, mert továbbra is fennáll annak veszélye, hogy megnehezítenék a büntetőeljárást, többek között tanúkkal való összebeszéléssel vagy iratok megsemmisítésével - tette hozzá.
Mesterházyt felbujtóként elkövetett hűtlen kezeléssel, Z. Tibort bűnsegédként elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsítják. A rendőrség gyanúja szerint Regőczi Miklós korábbi kommunikációs vezérigazgató-helyettes és Z. Tibor indokolatlan szerződéseket kötöttek az amúgy is veszteséges BKV nevében. Regőczi Miklós 12 céggel kötött szerződéssel 81 millió, Z. Tibor pedig 6 céggel több mint 30 milliós kárt okozott a gyanú szerint a BKV-nak. Mesterházy a gyanú szerint szintén indokolatlan szerződések megkötésére vette rá a BKV egykori vezető munkatársait.
F. Zsolt a BKV és a Budapest Airporttal kapcsolatos vesztegetési ügy egyik gyanúsítottja. Azután kezdték keresni, hogy a rendőrök egy III. kerületi mélygarázsban kenőpénz átvétele közben elfogták a BKV és a BA jogi igazgatóit. F. Zsolt február elején fogták el, mint kiderült, Szegeden bujkált.
Sz.-né Sz. Eleonóra korábbi humánpolitikai igazgató előzetes letartóztatása május 8-án, Regőczi Miklós korábbi kommunikációs vezérigazgató-helyettesé pedig, akinél másodfokon rendelték el a kényszerintézkedést, március 15-én jár le. Antal Attila korábbi vezérigazgató május 29-ig marad biztosan házi őrizetben. A nyomozásoknak összesen 22 gyanúsítottja van, köztük egykori és jelenlegi magas beosztású BKV-vezetők, és több ügyvéd. A BKV-ügyről szóló összes cikkünket itt találja.
Újabb végkielégítést is vizsgálnak
A BKV felügyelőbizottsága (fb) határozatában arra kérte a belső ellenőrzést, hogy vizsgálja ki a cég egyik korábbi vezető beosztású dolgozójának végkielégítési ügyét - tudta meg BKV-s forrásból az MTI pénteken. Az fb azt is határozatba foglalta, hogy ha a belső ellenőrzés szabálytalanságot talál vagy felmerül a bűncselekmény gyanúja, akkor tegyék meg a rendőrségen a feljelentést.
Az MTI birtokába korábban került dokumentum szerint a korábbi igazgató több mint 30 éve dolgozott a cégnél, 150 százalékos prémiumot kapott fizetése mellé, és 83 millió forint végkielégítéssel távozott a cégtől 2009-ben. Az igazgató határozott idejű szerződéssel dolgozott a BKV-nál, majd Kocsis István küldte el közös megegyezéssel és korengedményes nyugdíjjal. | [
"Budapest Airport",
"BKV"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Budai Központi Kerületi Bíróság"
] |
Hétfőn 121 milliós vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúsítottjaként hallgatta ki a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal Princz Gábort, a Postabank és Takarékpénztár Rt. 1998 nyarán leváltott elnök-vezérigazgatóját.
Egy közelmúltban, tisztázatlan körülmények között felbukkant könyvvizsgálói jelentést elemző szakértői vélemény szerint ugyanis a Princz vezette pénzintézet öt éve, valódi értékénél 121 millió forinttal drágábban szerzett egy hitelkonstrukció révén tulajdonrészt a Budai Hengermalom Rt.-ben. A gyanúsítás közlése után mindenesetre Princz számíthat arra, hogy az útlevélhatóság bevonja az útlevelét.
Princz azt mondta: nem érti, mire alapozza véleményét a szakértő. A szóban forgó ügylettel kapcsolatos előterjesztés annak idején megjárta a bank cenzúrabizottságát, és annak egyetértő véleményének ismeretében írták alá az adásvételről szóló szerződést.
A Népszabadság értesülése szerint azonban a pénzintézet egyik, korábban hivatalban volt vezető tisztségviselője az ügyészségen terhelő vallomást tett Princz ellen. Azt állította, a kérdéses hitelügylettel kapcsolatban Princz Gábor négyszemközt és szóban utasította arra, hogy az adott hitelkonstrukcióban milyen értéken kell figyelembe venni a Budai Hengermalom szóban forgó tulajdoni hányadát.
Csakhogy később – Princz és védője állítása szerint – a bank hitelfolyósításakor számított értékkel közel azonos áron sikerült eladni a kérdéses résztulajdont, a piac tehát visszaigazolta a döntés helyességét, de legalábbis azt, hogy a bankot nem érte emiatt veszteség. Princz egyelőre nem tett vallomást, mint lapunknak elmondta: előbb szeretné megismerni a gyanúsítást megalapozó szakértői vélemény tartalmát.
Miként arról korábban már hírt adtunk, az ügyészség már két hete ki szerette volna hallgatni Princz Gábort a Budai Hengermalom Rt. milliárdos hitelezésével kapcsolatban. Ezt az ügyet már hónapokkal korábban elkülönítették a Postabank 153 milliárdosnak mondott vagyonvesztésével összefüggésben még 1999-ben Princz és a pénzintézet több vezető tisztségviselőjével szemben "gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének vétsége" miatt elrendelt büntetőeljárástól. Hivatalosan meg nem erősített értesüléseink szerint az ügyészség már tavaly, kevéssel a helyhatósági választások előtt elvitte a rendőrségről a Budai Hengermalommal kapcsolatos iratokat. Indoklásul csak annyit mondtak: látnak benne fantáziát. Még a Postabank-ügy részleteit ismerő nyomozók sem tudják, pontosan mire alapozták az ügyészségi nyomozók ebbéli véleményüket. Tény, hogy miközben a rendőrség megkezdte az iratismertetést Princz és társai öt éve húzódó ügyében, az ügyészség bejelentette: egy újabb eljárás keretében különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúsítottjaként kívánja kihallgatni a volt bankvezért.
Nehéz-Posony István ügyvéd, Princz védője lapunknak nyilatkozva tanácstalanságát hangoztatta amiatt, hogy vajon mire alapozhatta a szakértő azt a véleményét, hogy évekkel ezelőtt a pénzintézet számára előnytelen üzletet kötött az akkori elnök-vezérigazgató, s egyáltalán, miként terhelhetné őt büntetőjogi felelősség a vélelmezett vagyoni hátrányokozásért. A védő kétségeinek megalapozottságát erősítették meg azok a lapunknak nyilatkozó bankszakemberek is, akik szerint "a szocialista jogrendhez való visszatérést" jelentené, ha az igazságszolgáltatás megvonná a tévedés jogát a bankároktól, azaz, ha büntetőjogi felelősség terhelné őket az utólag rossznak bizonyult befektetéseik, hitelezéseik miatt.
| [
"Postabank",
"Budai Hengermalom Rt."
] | [
"Postabank és Takarékpénztár Rt.",
"Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal"
] |
Pert nyert a 24.hu a Magyar Turisztikai Ügynökséggel szemben, két év után így derült ki, hogy a vezérigazgató korábbi nyilatkozatával ellentétben nem egy szakmai grémium, hanem ő maga dönt az egyedi támogatásokról. Az ügynökség a bíróságon azzal védekezett, hogy Guller Zoltán gondolatai nem közérdekű adatigénylés tárgyai, végül azonban ki kellett adniuk, hogy kik vesznek részt a pályázat nélkül kiosztott állami támogatások elbírálásában.
Több mint két év és egy jogerősen megnyert per után a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) elárulta, kik vettek részt az egyedinek nevezett, titokban kiosztott turisztikai támogatások odaítélésében. Kiderült, hogy Guller Zoltán MTÜ-vezérigazgató korábbi nyilatkozatával ellentétben a támogatásokkal kapcsolatos döntéseket minden esetben ő maga hozza meg.
Fontos megjegyezni, hogy ezekben az esetekben is ugyanolyan pályázati dokumentációt várunk, mint egy-egy pályázati kiírásnál, a beérkező igényekről pedig egy szakmai grémium dönt
– így fogalmazott Guller 2020-ban a Világgazdaságnak adott interjúban az egyedi támogatásokról azt követően, hogy birtokunkba került dokumentumok alapján megírtuk: fű alatt osztja az adófizetői százmilliókat az állami turisztikai ügynökség. Az MTÜ vezetőjének nyilatkozata után, még 2020 márciusában közérdekű adatigénylést küldtünk az ügynökségnek, hogy megtudjuk, kik hozzák a döntéseket.
Kapcsolódó Fű alatt osztja az adófizetői százmilliókat a Magyar Turisztikai Ügynökség Egyedi döntésekre hivatkozva, nyilvánosan meghirdetett pályázati felhívás nélkül kap pénzt Zoób Kati divattervező, Balatonboglár fideszes önkormányzata vagy éppen egy nagyvállalkozó Kis-Balaton melletti kalandparkja. A Tiborcz István volt üzlettársához köthető bodajki kastély is az eddig titkolt közpénzcsap révén újulhat meg.
Az MTÜ válaszában azt írta: "a pályázati rendszeren kívül benyújtott kérelmek elbírálása során a beérkezett dokumentációt az MTÜ szakterületeinek munkatársai véleményezik jogi és költségvetési és turizmusszakmai szempontok alapján, ez a szakmai grémium készíti elő a döntési javaslatot. A folyamat lezárásaként a végső döntést a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően az MTÜ vezérigazgatója hozza meg."
Nincsen szakmai grémium
Mivel ez a válasz ellentmondott Guller korábbi nyilatkozatának – miszerint egy szakmai grémium dönt az igényekről –, és mert megítélésünk szerint az MTÜ nem teljesítette adatkérésünket a döntési folyamatban részt vevők megnevezésével, ezért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordultunk, mely meg is állapította, hogy a turisztikai ügynökség megsértette a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogunkat, és többször is felszólította az MTÜ-t az adatigénylés teljesítésére, de a NAIH-határozat alapján "a hatóság és az MTÜ álláspontja sajnos nem közeledett". Ezért perre mentünk, és a bíróságtól kértük, kötelezze az MTÜ-t adatok kiadására, vagyis közölje, hogy kik tartoznak abba a "szakmai grémiumba", amelyről Guller a Világgazdaságnak beszélt, és amelynek a tagjai szavai szerint részt vesznek a pályázati rendszeren kívül benyújtott támogatási kérelmek elbírálásában.
Végül az első- és a másodfokú bíróság is arra kötelezte az ügynökséget, hogy hozza nyilvánosságra a döntéshozók nevét.
A válaszból azonban az derült ki, hogy nincsenek is döntéshozók, csak egy döntéshozó: Guller Zoltán.
A 24.hu-nak küldött válasz alapján a döntéselőkészítési feladatokat az MTÜ munkatársai végzik el. A turizmusszakmai, jogi és pénzügyi értékeléseket a szakterületek vezetői összegzik – közölték, majd küldtek egy névsort, hogy az adatigényléssel érintett időszakban kik tartoztak e körbe. Azt, hogy közülük ki kicsoda, a cég honlapja, illetve az Opten céginformációs adatai alapján igyekeztünk összeszedni.
Diglics Dániel: 2020 végéig dolgozott az MTÜ-nél mint általános és gazdasági vezérigazgató-helyettes.
2020 végéig dolgozott az MTÜ-nél mint általános és gazdasági vezérigazgató-helyettes. Bodor József: 2020 februárjáig dolgozott az MTÜ-nél jogi-, beszerzési és koordinációs vezérigazgató-helyettesként.
2020 februárjáig dolgozott az MTÜ-nél jogi-, beszerzési és koordinációs vezérigazgató-helyettesként. Könnyid László: turizmusszakmai és általános vezérigazgató-helyettes.
turizmusszakmai és általános vezérigazgató-helyettes. Juhász Szabolcs : 2016 októberétől a Magyar Turisztikai Ügynökségnél dolgozik, kezdetben egészségturisztikai, jelenleg turizmusszakmai igazgatóként.
: 2016 októberétől a Magyar Turisztikai Ügynökségnél dolgozik, kezdetben egészségturisztikai, jelenleg turizmusszakmai igazgatóként. Németh Anna: az MTÜ marketing és értékesítési vezérigazgató-helyettese.
Tóth Edit, Balogh Györgyi, Kelemen Edina, Király Valentin Donát és Kelemenné Papp Annamária esetében nem tudtuk beazonosítani, hogy pontosan milyen pozícióban dolgoztak vagy dolgoznak az MTÜ-nél.
Valójában adatigénylésünk célja nem is az lett volna, hogy minél több MTÜ-alkalmazottat ismerjünk meg név szerint, de Guller már idézett szavai arra utaltak, hogy rajta kívül mások is részt vesznek a fű alatt kiosztott támogatások odaítélésében. A jelek szerint azonban ez nincs így, az MTÜ vezetője mindössze ezt a látszatot keltette.
Guller egyedüli döntési pozíciója különösen érdekes annak fényében, hogy az MTÜ 2020-ban annyi támogatást osztott ki, hogy azokat 193 oldalon keresztül sorolták. És bár az adatigénylésünk az egyedi támogatásokra vonatkozott, az MTÜ válaszában mégis általánosságban fogalmazott: "A Magyar Turisztikai Ügynökség által nyújtott támogatásokkal kapcsolatos döntéseket minden esetben dr. Guller Zoltán vezérigazgató hozza meg." Márpedig a Válasz Online korábbi összesítése szerint az MTÜ 2018 és 2020 között összesen nagyjából 300 milliárd forintról és 16 ezer támogatásról döntött. Guller állítása szerint egyébként az MTÜ az általa 2030-ig kezelt források kevesebb mint 2 százalékát fordítja egyedi támogatási döntésekre, vagyis ez sem jelentéktelen terhet ró a vezérigazgatóra.
A turisztikai ügynökség a per során azzal védekezett, hogy a Guller által említett "szakmai grémium" nem létezik, vagyis nincs olyan testület, szerv, amely az egyedi támogatási kérelmekkel kapcsolatosan döntést hoz. Szerintük a Világgazdaság cikke nem Guller Zoltán szó szerinti nyilatkozatát tartalmazza, illetve az MTÜ-vezér újságban elmondott gondolatai nem lehetnek közérdekű adatigénylés tárgyai. A bíróság szerint viszont ez azért sem állja meg a helyét, mert az adatigénylésünkre korábban adott válaszában az MTÜ is használta a szakmai grémium kifejezést. Az ügynökség azzal is védekezett, hogy a munkavállalók nevének kiadása esetén más személyes adataik is nyilvánosságra kerülnének, így személyes megkeresések és támadások célpontjává válhatnának. A magánszféra védelme mellett az MTÜ arra is hivatkozott, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrzi a működésüket, így az átláthatóság és ellenőrzés egyéb úton biztosított.
Az első- és másodfokú bíróság szerint azonban nem annak van jelentősége, hogy az állítólagos szakmai grémium testületként tevékenykedik-e, hanem az a releváns, hogy kik azok, akik feladatkörük alapján részt vesznek az egyedi támogatási kérelmek elbírálásában. Mivel az ő megismerhetőségükhöz fűződő közérdek megelőzi a személyes adatok védelméhez fűződő érdeket, a bíróság nem tudta figyelembe venni azt, hogy a nevezettek magánszféráját támadás érhetné, emellett a Fővárosi Törvényszék azt is megállapította: minden alapot nélkülöz az MTÜ azon védekezése, hogy
közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságra hozatala semmilyen közérdekű célt nem szolgál.
Hiszen a közfeladatot ellátó szervek működése és a közpénzek felhasználásának átláthatósága az a közérdek, amely miatt a törvény ezen, egyébként személyes adatokat közérdekből nyilvánosnak mondja ki.
Láthatatlan pénzek, láthatatlan pályázatok
Ahogy említettük, amíg az MTÜ fennhatósága alatt álló Kisfaludy Program keretében 2020-ban 193 oldalnyi támogatást osztottak ki, addig 2021-re csupán másfél oldalnyi támogatási listát tettek közzé. Tudjuk, hogy ez a lista hiányos, az Európai Uniónak elküldött lajtstrom alapján erről be is számoltunk. Januárban megkérdeztük az ügynökséget, hogy miért nem szerepel a listán például az, hogy a saját alapítványának osztott ki 630 millió forintot. Akkor az MTÜ a többi között azt írta, hogy "a hiányzó tételek hamarosan felkerülnek". Ez azonban január óta sem történt meg. Az ügynökséget most arra kértük, hogy küldjék el nekünk a teljes tavalyi támogatotti listát, de cikkünk megjelenéséig ezt nem tették meg.
A többi között ezért állítjuk azt, hogy az MTÜ kiosztott támogatásainak egy része teljesen átláthatatlan.
Vannak pályázatok, például a strandfejlesztési, melyek jól dokumentáltak, azonban az egyedi, ad hocnak nevezett támogatások követhetetlenek.
Az egyedi támogatásokat a nyilvánosság kizárásával osztogatta az MTÜ mindaddig, amíg lapunk bő két éve fel nem tárta a pénzosztó rendszer létezését. E támogatások közös jellemzője, hogy – a hazai és európai uniós gyakorlattól eltérően – még csak pályázati azonosító számmal sem rendelkeznek. Nyomozásunk során arra jutottunk, hogy a vissza nem térítendő támogatásokat célzó kérelmeket nem egy nyilvánosan meghirdetett pályázatra nyújtották be, így feltehetően informális csatornákon kerültek a turisztikai ügynökség asztalára. Balatonboglár fideszes polgármestere, Mészáros Miklós például személyesen Guller Zoltánnak írt levelet, hogy a támogatását kérje. A boglári önkormányzat több mint egymilliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázott. Ilyen egyedi pályázat útján nyert több mint 800 millió forintot Zoób Kati divattervező is, aki viszont nem tudta megmondani lapunknak, hogy volt-e konkrét pályázati kiírás, amire benyújtotta a jelentkezését, csak arra emlékezett, hogy azt kinyomtatva vitték be az MTÜ-be. Mint mondta, évek óta dédelgetett álma volt a divatmúzeum kialakítása, ezért sok mindenkit megkeresett, köztük a turisztikai ügynökséget is.
Guller állítása szerint szakmai szempontok alapján döntenek az egyedi támogatási kérelmekről, ellenzéki városoknak mégsem jutott a többmilliárdos keretből, miközben kormányközeli emberek sokasága kapott segítséget. Állami pénzhez jutott Orbán Viktor volt minisztere, Fellegi Tamás, míg Paár Attila, a 29. leggazdagabb magyar vállalkozó (Tiborcz István korábbi üzlettársa) azért kért vissza nem térítendő támogatást, hogy kiállíthassa a festménygyűjteményét Győrben, Tasnádi László volt III/II-es tiszt és rendészeti államtitkár pedig 286 millió forint közpénzből építhetett balatoni panziót. Az MTÜ a saját tanácsadóinak is osztott pénzt, így jutott támogatáshoz a borász Laposa Bence és Rókusfalvy Pál érdekeltsége is. A Légli-birodalmat is állami pénzből építik ki, az Echo TV volt vezetője, Farkas Boglárka cége pedig egy Balaton-felvidéki vendégházra nyert 70 milliós állami támogatást.
A Válasz Online arról számolt be, hogy az igénylők fél százaléka kapta a Kisfaludy Program turisztikai támogatásainak kétharmadát. A Transparency International Magyarország korábban tanulmányt szentelt – részben a 24.hu cikkei alapján – annak, hogy miként osztották ki a koronavírus idején a különböző turisztikai támogatásokat. | [
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] | [
"Transparency International Magyarország",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság",
"Echo TV",
"Európai Unió",
"Fővárosi Törvényszék",
"Válasz Online",
"Állami Számvevőszék"
] |
Ennyibe kerül a VIP-parkoló és a buszterminál. Hol van már a 100 milliárdos álomhatár.
Elsunnyogták, hogy nem silányabb a magyar tisztítószer, mint a nyugati
Na várjunk, akkor most nyáron két híd lesz lezárva egyszerre Budapesten?
Az Európai Unió Hiavatalos Lapjának Hivatalos Kiegészítésében megjelent hirdetmény szerint 298 millió 735 ezer forintért épít VIP-parkolót és buszterminált a vizes-világbajnokságra a Delta Hungária Építő Kft.
A szerződést – ahogyan minden, a világversenyt érintő közbeszerzést – pályázat nélkül ítélték oda.
A tájékoztatás szerint a buszterminált és a VIP-parkolót Budapest, XIII. 25872/1. és 25872/2. helyrajzi számú ingatlanon alakítják ki. Egy nyilvános hatástanulmány szerint előbbi a XIII. kerületi Önkormányzat, utóbbi az ERDÉRT SE területe. A parkolót a Dagály Úszóarénához kapcsolódóan hozzák létre.
A 2017 nyarán megrendezendő vizes-világbajnokság költségei már jócskán 100 milliárd forint fölött járnak, Seszták Miklós fejlesztési miniszter pedig korábban arról beszélt: a teljes költségkeret elérheti a 130 milliárd forintot. | [
"Delta Hungária Építő Kft."
] | [
"ERDÉRT SE",
"00. kerületi önkormányzat"
] |
Az ismeretlen festő által 1700 körül alkotott “Magyar vezérek és uralkodók" portrésorozatért fizettek a Carlton Hobbs LLC műkincskereskedő-cégnek.
Az uniós közbeszerzési értesítő, a TED legfrissebb számában található az az eredményhirdetésről szóló tájékoztató, amely a Magyar Nemzeti Bank (MNB) festményvásárlását tartalmazza.
A szerződést a New York-i székhelyű Carlton Hobbs LLC-vel idén február 25-én kötötte meg az MNB, a képek a Magyar Nemzeti Múzeumba kerülnek majd. A 8 alkotásért nettó 400 ezer eurót (kb. 130 millió forintot) adott ki a jegybank.
Az ismeretlen festő által 1700 körül festett életnagyságú (178,4 × 118,8 cm) képek Árpád, Gyula, Kadocsa, Kund, Lehel, Örs vezéreket, valamint Attilát és I. Mátyás királyt ábrázolják. Az MNB honlapján olvasható tájékoztató szerint az alkotások “a magyar báró és gróf Berényi család tulajdonában voltak, a család karancsberényi kastélyából származnak, ahonnan a háborús évek alatt Berényiek a képeket az Egyesült Államokba vitték magukkal. A sorozat 2016-ig a család leszármazottainak tulajdonában maradt."
A portrék az alábbi galériában megtekinthetők:
Festményekbe rengeteget invesztált az MNB a 2014-ben, 30 milliárd forintos kerettel elindított Értéktár Program keretében. Mint megírtuk, 2017-ben 900 millió forintért vettek különböző alkotásokat, Csernus Tibor festményeire közel 264 millió forintot költöttek, egy Benczúr-festményt pedig 116 millióért vásároltak meg. Az egyik legdrágább beszerzés 2015-ben volt, amikor az MNB 4,5 milliárd forintot fizetett Tiziano, "Mária gyermekével és Szent Pállal" című festményéért.
A jegybank idén januárban azt közölte, hogy befejeződött az Értéktár Program, nem vesznek több műkincset (a nyolc portré megvásárlását még tavaly decemberben indították el). A program elindítása óta megvásárolt alkotások itt megtekinthetők.
Csikász Brigitta | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"Carlton Hobbs LLC",
"Magyar Nemzeti Múzeum"
] |
Három éve nyomoznak, de még mindig nincs felelőse az SZDSZ félmilliárdos csalásának
Hiába tart több mint három éve, még mindig nincs gyanúsítottja annak a különösen nagy kárt okozó csalás miatt folyó nyomozásnak, amit a már megszűnt SZDSZ tartozásai ügyében rendelt el az ügyészség. A parlamentből 2010-ben kiesett liberális törpepárt ugyanis több százmillió forint adósságot halmozott fel, amit elfelejtettek visszafizetni.
Az SZDSZ még 2008-ban vett fel hitelt a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) ingatlanvásárlásra. A pártnak a pénzintézet csaknem 415 millió forintot folyósított állami kezességvállalással, ám a szabaddemokraták szinte egyáltalán nem törlesztették a kölcsönt. Az MFB 2010 végén mondta fel a fizetni elfelejtő párt szerződését, ezután került végrehajtás alá 26 ingatlan. Kiderült az is, hogy a liberálisok az elemi ingatlanvásárlási szabályokat sem tartották be, ezért az állam nem érvényesítette kezességvállalását. A párt az állami hitel mellett komoly közüzemi tartozásokat is felhalmozott, de nem fizetett a politikai hirdetésekért sem. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter 2015 márciusában számolt be róla, hogy addig az SZDSZ 14 ingatlanját értékesítették összesen 211 millió forintért, és további 12 ingatlan vár eladásra, becsült értékük akkor 329 millió forint volt. Később az egykori kormánypárt tartozása felkúszott csaknem 500 millió forintra.
Továbbra sem tudni, ki a felelős a félmilliárdos csalásért
Az SZDSZ tartozásai ügyében 2014 márciusában indult nyomozás különösen nagy kárt okozó csalás miatt. Az eljárást egyszer már lezárta a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI), ám a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség felülbírálta a megszüntető határozatot 2015 áprilisában, mert úgy találták, a nyomozás lezárása idő előtti és megalapozatlan volt. Az ügyészség egy korábbi tájékoztatása szerint különösen gyanús körülmény, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2012 augusztusában az SZDSZ gazdálkodásának ellenőrzésekor készített jelentésében megállapította, hogy a hitellel érintett ingatlanok közül négy olyan településen található, ahol a liberálisok pártszervezete nem is működött. Az ügyben egyébként továbbra is folyamatban van a – felügyelő ügyészség tájékoztatása szerint december 13-áig meghosszabbított – nyomozás, azonban gyanúsítottakat három és fél év után sem hallgattak ki, így az eljárás továbbra is ismeretlen tettes ellen zajlik.
Kóka amnéziás, Fodor szerint nem történt károkozás
A félmilliárdos tartozással és a megindult eljárással kapcsolatban korábban a párt egykori vezető politikusai is megszólaltak: Kuncze Gábor volt pártelnök ócska műbalhénak nevezte az ügyet, s közölte, szerinte a jobboldal találta ki a történetet. Az ingatlanvásárlásokat egyébként főként Kóka János, kisebb részben pedig Fodor Gábor hagyta jóvá. Kóka János nem emlékszik a hitelfelvétel részleteire, Fodor Gábor, aki a Magyar Liberális Párt elnökeként bejutott 2014-ben az Országgyűlésbe, úgy nyilatkozott, a szóban forgó ingatlanok megvannak, fedezetet nyújtanak a hitelre, tehát szerinte nem történt károkozás.
Vezető kép: nol.hu | [
"SZDSZ"
] | [
"Magyar Liberális Párt",
"Állami Számvevőszék",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség"
] |
Három panamai offshore cég svájci bankszámláira menekítettek ki egymilliárd forintot és kétmillió eurót a 2015 eleji brókercsődhullámban elvérzett Hungária Értékpapírból – derül ki a Pest Megyei Főügyészségnek a HVG birtokába jutott vádiratából. Bár a rejtélyes cégeket – Naruto Group Inc., Olimpatime Invest & Trade SA, Formentoga Group Inc. – a vádirat megnevezi, ezt az ügyet pár mondatban, mindenféle összefüggés feltárása nélkül intézi el. A 300 oldalas vádirat egy másik részében csupán halvány utalást tesznek arra, hogy a Hungária két "zárkózott természetű" tulajdonos-főnavigátora, az 58 éves Seres István és 66 éves élettársa, Kecskés Lászlóné előszeretettel utazgattak Svájcba és Németországba, és több külföldi ingatlanra is szert tettek.
Majdnem 400 pontban vádolják bűnszervezetben elkövetett csalással és sikkasztással Serest, Kecskésnét, valamint a társaság szakmai igazgatóját, a 36 éves Mihálka Ádámot. Több száz magánügyfelet, céget, intézményt, önkormányzatot és állami szervezetet károsítottak meg, amiért az ügyészség szerint fegyházbüntetést érdemelnek. A ténykedésüket segítő ceglédi fiókvezetőt, az ottani pénztárost, valamint Mihálka munkatársát viszont csak felfüggesztett börtönnel térítenék jó útra. A történetet közelebbről ismerők vádalkura gyanakszanak, mivel a Seres–Kecskésné-páros több bizalmas munkatársa nem került a vádlottak padjára, és hiányoznak onnan ügyfelek is, akik a cinkosaik lehettek.
A nyolcvanas években az egykori Hungária Biztosítóban edződött tulajdonosok 1993-ban alapították meg a Hungária brókercég jogelődjét. A vállalkozás számára az orosz válság okozta az első törést. A hiány, amit takargattak, kezdetben 400 millió forintra rúgott, majd egyre nőtt, ezért hozzányúltak az ügyfelek pénzéhez. Friss tőkéhez a két főtulajdonos 1999-ben szintén Cegléden létrehozott, engedély nélküli "magánbankjából", a Biztonság Trade nevű cégből jutottak, amely magas kamatra vett kölcsön, kezdetben a közvetlen ismeretségi körből, később másoktól is. Klasszikus pilótajátékot űztek, jutalékos ügyfélfogó ügynökrendszert építettek fel. A brókercég és az illegális bank kisegítették egymást: ha a Biztonság Trade valamelyik nagyobb ügyfele ki akarta venni a pénzét, a brókercég klienseinek a vagyonából csíptek le (egy ilyen, 300 milliós csalárd művelet miatt lepleződtek le a jegybank tavaly március 2-ai helyszíni ellenőrzésekor), ha az utóbbinál tátongott lyuk, a pénzgyűjtésből beáramló százmilliók átcsoportosításával tömték be. A tulajdonosok 2007 és 2013 között közel 300 millió forint osztalékot vettek fel a brókercégből, amely több mint ezer ügyfél tízmilliárdnyi vagyonát kezelte.
Közben számos ügyfelük állampapírjait eladták, és hamis egyenlegközlőket postáztak ki nekik. A Hungária nem fiktív ügyfélszámlán tartotta nyilván e hiányokat, mint a Buda-Cash vagy a Quaestor, Kecskésné csupán egy kockás füzetet nyitott erre a célra – ha egy ügyfél megbízást adott, innen puskázott, hogy mennyi pénzt kell visszaszereznie, nehogy lebukjanak. Némelyik ügyfél gyanította, hogy nincs meg az állampapírja, de nem bánta, mert bízott az extra hozamú pénzforgatásban, a hamis egyenlegközlőt pedig "adóigazolási célra" használta fel. A vádiratból kitetszik, hogy az akkori pénzügyi felügyelet is felfigyelt a brókercéggel kooperáló Biztonság Trade tevékenységére, ezért azt 2011-től vissza kellett fogni. Kérdés, ha gyanakodtak, miért érték be azzal, hogy 2012–2013-ban nem túl súlyos büntetéseket szabtak ki a Hungáriára.
Nincs új a nap alatt: a végtelenített pénzforrást a vállalati kötvények kibocsátásában találták meg. Három, a Hungáriával azonos tulajdonosi körbe tartozó, gazdasági tevékenységet nem végző vállalkozása – a Gold, a Diamond és az Ingatlanhasznosító – 2012 és 2015 között folyamatosan, összesen tízmilliárd forintnyi fedezetlen kötvényt dobott piacra, zárt körben, amit csak utólag kellett bejelenteni a felügyeletnek. A roppant vonzó, évi 9–11,5 százalékos hozamú kötvényeket másodlagosan is forgalmazták, erre is jutalékos ügynökrendszert vetettek be – áll a vádiratban. Miután az ügynökök elfelejtették közölni, hogy csőd esetén ezekre nem jár állami garancia, a becsapottak szerencséje, hogy az Országgyűlés a Quaestor-kötvényesekével azonos kártalanításukról döntött.
A kötvényekkel töltötték fel – az ügyfelek tudta nélkül – a portfóliókezelési szerződést kötők, az önkormányzatok és egyes állami kuncsaftok eredetileg államkötvényeket rejtő értékpapírszámláit is. A csalárd kötvényezés legnagyobb vesztese Százhalombatta, amely 4,5 milliárdos befektetéséből 2,2 milliárdot bukott el, Fót és Alsónémedi 1-1 milliárdot, Ceglédbercel pedig 35 milliót. Közel százmilliót veszített a nyíregyházi vízgazdálkodási társulat. Az önkormányzatok közül Fóton vetődött fel a városvezetés büntetőjogi felelőssége, ám az eljárás hamar elhalt. Elgondolkodtató azonban, hogy az érintett polgármesterek egy része (Alsónémediben Vincze József, Ceglédbercelen Török József, Százhalombattán Vezér Mihály) Seres ügyfele volt a ceglédi magánbankban. Seres aktív szereplője volt a vadászati és vállalkozói közéletnek, 2009-ben a VOSZ vállalkozói díját is elnyerte, így szerezhetett jeles befektetőket.
Bármilyen bizalomkeltő volt is Seres, bármilyen profi szakember a kiemelt befektetői körrel tárgyaló Mihálka, nehéz megmagyarázni, hogyan kerültek állami szervezetek a Hungáriához. Eddig semmi jele, hogy ezt bárki számonkérné tőlük. Az agrártárcához tartozó Tartalékgazdálkodási Intézet például a vádirat szerint 1,6 milliárd forintot forgatott a brókercégben, amiből 153 milliót veszített el, igaz, az nem derül ki, mi történt a 2015-re a számláján maradt 350 millió forintos "bekerülési értékű" vállalati kötvényekkel. Több mint 110 milliója után futhat a szintén állami tulajdonú, mosonmagyaróvári Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet, 75 milliója után pedig a többségi állami tulajdonú, nonprofit Dél-alföldi Bio-Innovációs Centrum. Feltehetően hiába, mert a cégcsoport felszámolásában aligha marad kiosztható vagyon, még a fővárosi Zsigmond téri székházat is az Oberbank hiteléből vették. | [
"Hungária Értékpapír"
] | [
"Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet",
"Hungária Biztosító",
"Naruto Group Inc.",
"Dél-alföldi Bio-Innovációs Centrum",
"Formentoga Group Inc.",
"Olimpatime Invest & Trade SA",
"Tartalékgazdálkodási Intézet",
"Biztonság Trade",
"Pest Megyei Főügyészség"
] |
A gazdasági bizottság azt vizsgálta, mi vezetett a Buda-Cash brókerbotrányhoz. Az ügyben már felfüggesztették a brókerház tevékenységét, és megkezdték annak a négy regionális banknak a felszámolását is, amely a Buda-Cash-sel azonos tulajdonosi körhöz tartozik. A felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank vizsgálata szerint a cégvezetők 100 milliárd forinttal nem tudnak elszámolni. A szocialista Veres János szerint ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank szerepét is szükséges megvizsgálni a Buda-Cash ügyben. Szerinte a Fidesz és Matolcsy György által irányított jegybank elégtelen felügyeleti tevékenysége tette lehetővé a 100 ezernél is több betétes pénzének eltűnését. Hozzátette: a hiány kétharmada azon bankoknál keletkezett, amelyeket az MNB-be olvasztott pénzügyi felügyelet engedélyezett. Kifejtette, hogy a 2009-ben hozott törvénymódosítás, amely a pénzügyi szervezetek legalább ötévenkénti ellenőrzését írta elő, nem puhítást, hanem szigorítást tartalmazott, a megfogalmazás lehetővé tette a gyakoribb ellenőrzést is. Hozzáfűzte, hogy a Fidesz-frakció egyetértett a módosítással és megszavazta azt, és azóta sem módosított azon, holott a jogszabály azóta kétszer változott. Az ülésre több volt pénzügyminisztert, valamint a korábbi Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének volt elnökeit is meghívták, azonban közülük csak Veres János jelent meg. Ott volt még az ülésen szintén meghívottként Antali Károly, a Buda-Cash Brókerház Zrt. felügyelőbizottságának volt tagja. Az ellenzéki irányítás alatt álló költségvetési bizottságban ugyanakkor Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert és Matolcsy Györgyöt, a jegybank elnökét szerették volna meghallgatni a brókerbotrányról, ám ők sem tettek eleget a meghívásnak. | [
"Buda-Cash Brókerház Zrt.",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete"
] | [] |
Horvát forrásokra hivatkozva a napokban megjelent a sajtóban, hogy Orbán Viktor Csányi Sándor magánszigetén nyaralhatott, ahová állítólag egy fekete helikopterrel érkezett. Megpróbáltunk utánajárni, valósak-e az információk, és hogy mit lehet tudni erről a szigetről, ahová állítólag “földi halandó" be sem teheti a lábát.
A horvát sajtóban tavaly nyáron jelent meg, hogy az OTP érdekeltségébe kerülhet egy horvát sziget, a Smokvica Vela. Akkor azonban az információt nem erősítették meg hivatalosan. A napokban viszont elismerték, hogy a szigetet valóban a Balansz Alap, az OTP ingatlankezelő alapja bérli. A téma most azért került elő megint, mert horvát lapok arról cikkeztek, hogy egy fekete helikopterrel Orbán Viktor miniszterelnököt is ide vitték nyaralni.
Szerettünk volna többet megtudni a szigetről, ezért megkerestük az OTP kommunikációs osztályát, hogy választ kapjunk a követező kérdésekre:
valóban nyaralt-e ott Orbán Viktor vagy más magyar politikus?
Mik a terveik a szigettel?
Mennyibe kerül az éves bérlés?
Kik és milyen feltételekkel látogathatják a szigetet?
Mások is pályáztak-e a szigetre?
Az OTP Bank Kommunikációs és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya tételesen ugyan nem válaszolt a kérdéseinkre, de a következő tájékoztatást adta emailben:
“A Smokvica Vela nevű sziget a Horvát Köztársaság tulajdona, a szigetre vonatkozó bérleti és hasznosítási jog jogosultja pedig a Balansz Zártkörű Nyíltvégű Intézményi Ingatlan Alap érdekeltségébe tartozó ZELENA NEKRETNINA d.o.o. Az OTP Bank Nyrt. tulajdonosi struktúrája nyilvános, Csányi Sándor nem rendelkezik meghatározó tulajdonrésszel az OTP Bank Nyrt.-ben, illetve az OTP Csoportban, így a Horvát állam tulajdonában és közvetett módon a Balansz Zártkörű Nyíltvégű Intézményi Ingatlan Alap bérleti és hasznosítási jogosultsága alatt álló Smokvica Vela szigetről nem állítható, hogy bármilyen módon Csányi Sándor tulajdona vagy érdekeltsége lenne. (A Balansz Zártkörű Nyíltvégű Intézményi Ingatlan Alap tulajdonosai befektetési jegy tulajdonosok, akik között szintén nem szerepel meghatározó tulajdonosként Csányi Sándor.) A szigeten zajló fejlesztések miatt 2019 nyarán és a követő hónapokban a sziget még nem fogadott/fogad vendégeket. A szigeten nyújtott szolgáltatásokat várhatóan jövő nyártól lehet majd igénybe venni."
Állandó lakosság nincs, csak luxusnyaralók
Smokvica Vela, másként Velika Smokvica Horvátországhoz tartozó kis sziget az Adriai-tengerben, Trautól 25 km-re nyugatra, Rogoznicától 3 km-re délnyugatra, nagyjából 650 m-re délnyugatra a szárazföldtől.
A szigetnek állandó lakossága nincs, csak luxusingatlanok, sportpályák és éttermek, valamint néhány volt katonai objektum található rajta.
Próbáltunk szállást találni a szigeten, hogy megtudjuk, milyen áron lehet ott tölteni pár napot. A keresés azonban nem járt eredménnyel: a Booking.com nem tudott olyan szálláshelyet ajánlani, amely fogadna vendégeket Smokvica Velán.
A szigetet korábban az Agrokor nevű horvát dollármilliárdos nagyvállalkozás korábbi tulajdonosa és vezetője, Ivica Todoric bérelte, aki végül anyagi okokból vált meg tőle.
Ezután hirdették meg a szigetet új befektetők számára.
A Balansz Alap horvát leányvállalata által kötött bérleti szerződés részletei, így a bérleti díj sem nyilvános, a Jutarnji List nevű napilap 2018-as cikke szerint ugyanakkor áfával együtt 6 millió kunáról, azaz nagyjából 260 millió forintról lehet szó.
Mindenesetre, ha valóban Csányi Sándor bérelné a szigetet, akkor nem lenne meglepő, ha a miniszterelnök febukkanna ott. Az OTP vezérigazgatója ugyanis jó viszonyt ápol Orbán Viktorral.
A miniszterelnök például többször utazhatott focimeccsekre és hivatalos látogatásokra az OTP tulajdonában lévő, körülbelül 11 milliárd forint értékű magánrepülővel, amely "Magyarország kormánya" jelöléssel repked a világban. Ezekről az utakról először azt mondták, Orbán ajándékba kapta, később pedig azt, hogy fizetett értük.
Horvátországot pedig kidejezetten szereti a kormányfő, hiszen idén és tavaly nyáron is ott kapták lencsevégre, amikor épp szabadságát töltötte. Sajtómegkeresésre akkor Marin Skenderovics, a Horvát Idegenforgalmi Közösség budapesti igazgatója elmondta: Orbán nem ragaszkodik ahhoz, hogy luxushotelben szálljon meg, fontosabb számára, hogy a szállás a tengerparton legyen, szép kilátással az öblökre, a szigetekre.
Smokvica Vela pedig ennek tökéletesen megfelelne. A Sibenski horvát portál szerint ráadásul Csányi Sándor is gyakori vendég volt a szigeten, amikor még Todoric bérelte.
Fotó: Kikötő Smokvica Vela-n. Szerző: wikimedia/nikola_pu
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"OTP Bank Nyrt."
] | [
"Balansz Zártkörű Nyíltvégű Intézményi Ingatlan Alap",
"Horvát Köztársaság",
"Horvát Idegenforgalmi Közösség",
"ZELENA NEKRETNINA d.o.o",
"OTP Csoport",
"Horvát állam",
"Balansz Alap",
"OTP Bank Kommunikációs és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya",
"Smokvica Vela"
] |
A Nemzeti Nyomozó Irodát bízta meg a 4-es metró beruházásával kapcsolatos szerződések nyomozásával a Fővárosi Főügyészség, a nyomozás fokozott ügyészi felügyelet alatt folyik - közölte Ibolya Tibor fővárosi főügyész pénteken.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a 4-es metró szerződéseivel kapcsolatban több bűncselekmény miatt tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen, miután az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) megállapította, a 4-es metró építése során kiemelkedő súlyú szabálytalanságokat és hibákat követtek el.
A Lázár János által tett feljelentést a Legfőbb Ügyészség a Központi Nyomozó Főügyészségre továbbította, amely január 23-án
hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt nyomozást rendelt el,
majd azt - az Alstom szerződéseire vonatkozó rész elkülönítése után, hatásköri és illetékességi okból - áttette a Fővárosi Főügyészségre - írta Ibolya Tibor.
Hozzátette: a Fővárosi Főügyészség az áttett iratokat megvizsgálta, majd a nyomozás teljesítésével a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályát bízta meg. A nyomozás tárgya a 4-es metró beruházáshoz kapcsolódó különböző - ezen belül elsősorban építési és tanácsadói - szerződések, valamint a projektmenedzsmenttel kapcsolatos kérdések, döntések. | [
"Alstom"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Legfőbb Ügyészség",
"Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya",
"Európai Csalás Elleni Hivatal",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
A Védelmi Beszerzési Ügynökség megkötötte azt a kétmilliárd forintos megállapodást, amelyet korábban leállított kartellgyanú miatt.
A Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) október végén megkötötte azt a kétmilliárd forintos lőszerbeszerzési keretmegállapodást, amelyet korábban maga állított le, árkartell gyanúja miatt.
Információink szerint a közel 40 millió darab 9 milliméteres parabellum lőszert az összejátszással akkor meggyanúsított Milipol Zrt. szállíthatja a honvédségnek.
A 24.hu szeptemberben írta meg, hogy a VBÜ eredménytelenségre hivatkozva lezárta a tendert, és a versenyhatósághoz továbbította az ügyet. Az ügynökség akkor úgy vélte, hogy a Milipol Zrt. a Kraft HD Zrt.-vel összejátszva megsértette az eljárás tisztaságát, amikor a közbeszerzés második fordulójában több mint 50 százalékkal csökkentette eredeti árajánlatát, hogy aláígérjen fő riválisának, egy német lőszercég magyar leányvállalatának.
A Közbeszerzési Döntőbizottság azonban nem fogadta el az ügynökség érvelését, és megsemmisítette a tendert érvénytelenítő döntést.
Az ügynökség az újranyitott eljárásban már nyertesnek nyilvánította a Milipol Zrt.-t, és azt írta, hogy a cég nem áll kizáró okok hatálya alatt, ajánlata pedig mindenben megfelel a követelményeknek.
A Milipol Zrt. különféle felszerelések rendszeres beszállítója a belügyi és a honvédelmi tárca alá tartozó szerveknél. A cég irányítója és fő tulajdonosa másfél évtizeden át az amerikai lakhellyel is rendelkező Székely Herbert, a meggyilkolt médiavállalkozó, Fenyő János egykori bizalmasa volt. 2017 végén aztán beszállt a vállalkozásba Ecsedi Ferenc, az Opten cégadatbázisa szerint azóta az övé a részvények 51 százaléka, 49 százalék pedig továbbra is Székely kezében maradt. Ecsedi az 1990-es évek óta az OTP Bank egyik aláírásra feljogosított vezető munkatársa, tizenöt évig volt a pénzintézet főosztályvezetője, azóta a bankelnök, Csányi Sándor mellett dolgozik. | [
"Védelmi Beszerzési Ügynökség",
"Milipol Zrt.",
"Kraft HD Zrt.",
"Közbeszerzési Döntőbizottság"
] | [
"OTP Bank"
] |
Navracsics Tibor szerint "a kételyek eloszlatása érdekében" teljes terjedelmében nyilvánosságra kellene hozni azt a jelentést, amelyet a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) a 2018-as és a 2022-es világbajnokság rendezésére benyújtott pályázatok elbírálásának módjáról készíttetett.
Az Európai Bizottság oktatási, kulturális, ifjúsági és sportügyekért felelős biztosa a szombati Financial Timesnak kijelentette: a labdarúgás integritását évek óta kikezdik a korrupcióval kapcsolatos állítások. Navracsics Tibor szerint ezért ideje lenne, hogy a FIFA "minden kártyáját kiterítse az asztalra", eloszlatandó a jelentésben foglaltakkal kapcsolatos kételyeket.
A londoni gazdasági napilap szerint a magyar EU-biztos kijelentése olyan figyelmeztetésként is értelmezhető, amely azt jelzi, hogy Brüsszel esetleg újragondolja a FIFA kereskedelmi jogosultságait.
A nemzetközi szövetség számára a legaggályosabb az lenne, ha módosulna a bizottság hozzáállása a médiajogok szabályozásához. A testület jelenleg rugalmasan viszonyul a futballtornák közvetítési jogának értékesítési módszereihez, elvileg azonban e hozzáállás szigorodása esetén szűkülhetnek a FIFA értékesítési jogosultságai, és az országos labdarúgó-szövetségek ellenőrzése alá kerülhetnek azoknak a vb-mérkőzéseknek a közvetítési jogai, amelyeket az adott ország válogatottja játszik – írta a szombati Financial Times.
A FIFA etikai bizottságának vezetője, a német Joachim Eckert csütörtökön jelentette be – az etikai bizottság vizsgálati részlegének vezetője, az amerikai Michael Garcia által összeállított jelentésre hivatkozva –, hogy a bizottság nem talált semmi olyasmit, például megvesztegetésre utaló jelet, ami miatt a 2018-as és a 2022-es világbajnokság rendezésének pályázati elbírálását meg kellene ismételni. Így a 2018-as vb rendezési joga Oroszországnál marad, a 2022-esé pedig Katarnál.
Garcia azonban azonnal közölte, hogy a döntéshozói kamara elnökének összegzése számos helyen nagymértékben hiányos és téves ismertetése a vizsgálati kamara jelentésében részletezett tényeknek és következtetéseknek.
A pályázati elbírálásokkal kapcsolatos korrupciógyanút a nyáron vetette fel a The Sunday Times. A tekintélyes vasárnapi konzervatív brit lap júniusi feltáró riportsorozata szerint bizonyítékok kerültek elő arról, hogy Katar egykori legmagasabb rangú sportvezetője, Mohamed bin Hammam kenőpénzekkel megvásárolta hazája számára a 2022-es világbajnokság rendezési jogát. A lap közölte, hogy hatalmas mennyiségű olyan dokumentumhoz – köztük levelekhez, bankszámla-kimutatásokhoz, átutalási bizonylatokhoz – jutott hozzá, amelyek a korrupt kifizetéseket bizonyítják. | [
"Nemzetközi Labdarúgó-szövetség"
] | [
"Európai Bizottság",
"The Sunday Times",
"Financial Times",
"Joachim Eckert"
] |
A Magyar Suzuki Rt. három vezetője a rendőrök szerint a vállalat dolgozói által vásárolt használt gépkocsik árának egy részét zsebre tette. A kár 20 millió forint. A Suzuki belső vizsgálatot indított.
A Magyar Suzuki Rt. három vezetője ellen kezdett sikkasztás gyanúja miatt eljárást a rendőrség. Az érintett három vezető 1995-től kezdődően saját zsebére is dolgozott: a vállalat dolgozói által vásárolt használt gépkocsik árának csak egy részét fizették be a gyár pénztárába, a másik részét "sajátjuknak tekintették".
A kár a nyomozás eddigi adatai szerint meghaladja a 20 millió forintot. Ez az összeg több mint száz gépkocsi értékesítésével keletkezett.
"A rendőrség gyanúja csak feltételezéseken és nem bizonyított tényeken alapszik. A Suzuki Rt. várja a vizsgálat eredményét, a cég bízik abban, hogy vezetőik tisztázzák magukat" - közölte Tihanyi Tamás, a Magyar Suzuki Rt. sajtószóvivője.
A részvénytársaságnál belső vizsgálatot kezdtek az ügyben, a tisztánlátás érdekében.
(MTI) | [
"Magyar Suzuki Rt."
] | [] |
A politikai ciklus végéig, 2014 tavaszáig csaknem egymilliárd forinttal vihetnek többet haza a fideszes parlamenti képviselők az új adótörvények és az álláshalmozás miatt - hangzott el Józsa István, az MSZP országgyűlési képviselője és Trippon Norbert, az MSZP budapesti szervezetének tagja vasárnapi közös sajtótájékoztatóján.
Józsa István elmondta: a Fidesz új adórendszere, a 16 százalékos, egykulcsos személyi jövedelemadóval a kiskeresetűek egyértelműen rosszul járnak, mivel havonta 3-5 ezer forinttal kevesebbet vihetnek haza. A 300 ezer forint bruttó vagy annál nagyobb fizetéssel rendelkezőknek viszont jelentős kedvezményt biztosít az új rendszer.
Így a Fidesz-frakció tagjainak is, amit csak erősít, hogy a kormánypárt tagjainak többsége állás- és tisztséghalmozó. Mint rámutatott: az Országgyűlésben 262 főt számlál a Fidesz-KDNP-frakció, ebből 151 képviselő egyéb tisztséggel is rendelkezik és 99-nek pedig valamilyen jelentős (polgármester, alpolgármester) megbízatása is van. Ráadásul a Fidesz-frakció nagyobb része három országgyűlési bizottsági munkában is érdekelt - tette hozzá.
A képviselő szerint az új adórendszer hatására egy átlagos kormánypárti politikus havi 101 ezer forinttal többet vihet haza, ami azt jelenti, hogy a ciklus végéig akár egymilliárd forinttal több maradhat a parlamenti fideszes politikusoknál.
Trippon Norbert arra szólította fel a kormánypárti politikusokat, hogy Tarlós István főpolgármester példáját követve hagyjanak fel a pozícióhalmozással. Mint hozzátette: öt olyan fővárosi polgármesterről is tudni, akik egyben országgyűlési képviselők is. | [
"Fidesz"
] | [] |
A Magyar Fejlesztési Bank szerint elnök-vezérigazgatójuk, Baranyay László egyáltalán nem kapott 2011-ben jutalmat, ezzel cáfolták a Blikk korábban megjelent állításait.
Cáfolta a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. szerdán a Blikk állítását, amely szerint a pénzintézet elnök-vezérigazgatója 19,2 millió forint jutalmat vett volna fel 2011-ben. A bank az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a Blikk január 3-án és 4-én megjelent számában, valamint a napilap honlapján közöltekkel ellentétben Baranyay László elnök-vezérigazgató 2011-ben egyetlen forint jutalmat sem kapott. Hozzátették, hogy ezt az MFB 2011. december 27-én hivatalos levélben is tudatta a szerkesztőséggel.
A Blikk azt közölte, hogy több állami cég vezetője is sokmilliós jutalmat vett fel a múlt év végén. A napilap állítása szerint az MFB vezérigazgatója, "Baranyay László a csúcstartó: havi 2 millió forintos fizetése mellett 23 milliót kap". A cikk szerint "19,2 millió forint prémiumként jár" a bankvezetőnek, aki egyéb juttatásként még 4 millió forinthoz jut.
A sajtóinformációk kapcsán Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője kedden újságíróknak azt mondta: a kormány nem véletlenül döntött úgy, hogy megtiltja a jutalmak és prémiumok kifizetését év végén a minisztériumokban. "Természetesen mi is olvasunk újságot, és látjuk, hogy bizonyos helyeken történtek döntések jutalmakról és prémiumokról" - tette hozzá, közölve, hogy ezekről kimutatások készülnek, amelyeket a következő napokban tekintenek majd át. | [
"Magyar Fejlesztési Bank"
] | [
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt."
] |
Hiába a káosz és a botrányok sora, a vitás metróügyekkel és a beszerzésekkel is nagyon jól jár a Perenyei és Társa Ügyvédi Iroda, amely csaknem félmilliárdot kaszált már a BKV-tól.
Minél több volt a baj a metrókkal, és minél nagyobb volt a főváros beszerzése, annál jobban ment a Perenyei és Társa Ügyvédi Irodának az elmúlt években – derült ki lapunk összesítése nyomán. Az iroda, amelyet az első Orbán-kormány Honvédelmi Minisztériumának államtitkára, Perenyei Tamás visz, hat év alatt közel félmilliárd forintnyi megbízást kapott. Egyik figyelemre méltó feladata a BKV és a 222 metrókocsit szállító orosz Metrovagonmas közötti 69 milliárd forintos szerződés előkészítése volt.
A BKV közlése szerint 2013 és 2017 között, évente átlagosan 19,2 millió forintot kapott a társaság erre a feladatra. Nem is az összeg, hanem a 2013-as kezdési dátum az érdekes: az ugyanis csak 2015 júliusa óta ismert, hogy egyáltalán létrejön a szerződés a Metrovagonmassal, hiszen ekkor hirdette ki a BKV a szerelvények felújítására kiírt tender eredményét. Márpedig akkor érdemes megbízni egy ügyvédi irodát azzal, hogy készítsen elő egy szerződést, ha már tudható, kivel, milyen tárgyban, milyen feltételekkel kell megkötni azt. Nem tudni, milyen jogi feladatok álltak elő korábban ebben az ügyben, hiszen a szerződéskötés előtt csak a közbeszerzési eljárás lebonyolítása volt a kényszer, amire a BKV-nak van saját jogi apparátusa.
A BKV-tól kapott válaszok alapján 2013-ban Perenyeiék már dolgoztak a két évvel később megkötendő szerződésen, méghozzá úgy, hogy csak 2014 augusztusában határozott a Fővárosi Közgyűlés arról, Budapest egyáltalán megpályáztatja a szerelvények felújítását. Az erről szóló felhívást is ebben a hónapban tette közzé a BKV, vagyis a Perenyei és Társa már jóval azelőtt dolgozhatott az oroszokkal kötendő szerződésen, hogy egyáltalán eldőlt volna, lesz-e, és ha igen, kivel.
Perenyeiék más megbízásokat is kaptak metrós ügyekben, azokért is tisztességesen fizetett és fizet az irodának a BKV. A 2-es és a 4-es metróvonalak szerelvényeit gyártó Alstom elleni perben való képviseletért 2011 és 2017 között évente 40 millió forintért bízták meg a jogászokat – közölte a Népszavával a BKV. Az elmúlt hét év során tehát ez a megbízásuk 280 millió forintot tett ki. A per 2010 novemberében kezdődött, miután az Alstom-szerelvények nem kaptak típusengedélyt, a késedelmes teljesítés miatt pedig a BKV lehívta a francia gyártó hasonló esetekre fenntartott bankgaranciáját. Ezt támadta meg az Alstom, a pert a BKV első fokon elvesztette, majd az eljárás 2011 májusában egy versailles-i bíróságon folytatódott.
A BKV azt is tudatta lapunkkal, hogy az évi átlagosan 40 millió forintos ügyvédi számlák kiegyenlítésébe 2015-ben az Európai Unió is beszállt, legalábbis erre a célra is használtak fel brüsszeli pénzt. Az Alstommal ráadásul nem csak a késedelem miatt került perbe a BKV, de viták maradtak a szerződés módosítása után is: a közlekedési vállalat követelése 10 milliárd, a franciáké 11 milliárd forint.
A fentiekhez képest csekély az az összeg, amit "a Siemens-szerződéssel kapcsolatban felmerült jogviták" miatti feladatok ellátásáért kapott az iroda. Ezért évente átlagosan 6,8 millió forint, 2011-2017 között összesen 48 millió forint megbízási díjat fizettet a BKV. A jogvitát úgy sikerült elrendezni, hogy a Siemens, egy kormánydöntésnek köszönhetően, 9 milliárd forintos fájdalom díjat kapott.
Mindez azt jelenti, hogy a vitás metróügyekkel és a beszerzésekkel is nagyon jól jár a Perenyei és Társa Ügyvédi Iroda. A szerelvényvásárlás 96 milliós, az Alstom-per 280 milliós, a Siemens-eset pedig 48 milliós megbízást, vagyis 2011 óta összesen 424 millió forintot hozott a társaságnak. Lapunk megkereste Perenyei Tamást, aki azonban egyetlen kérdésünkre sem kívánt válaszolni.
Homályosan A Metrovagonmassal kötött szerződésnek van egy másik feltűnő formai sajátossága, egyik oldalon sem olvasható tisztán a Perenyei Ügyvédi Iroda pecsétje. Úgy tűnik, mintha kerülni akarták volna az azonosíthatóságot az oldalakon, vagy az történhetett, hogy valamilyen okból a 48 pecsételés egyikét se tudták úgy elvégezni, hogy olvasható legyen. Nem vettek példát a szerződésben közreműködő kollégáiktól, az oroszokat képviselő Illés Géza Márton ügyvédi irodától, amelynek sikerült tisztán lepecsételni a teljes dokumentumot.
Zsidai Péter | [
"Perenyei és Társa Ügyvédi Iroda",
"BKV"
] | [
"Perenyei Ügyvédi Iroda",
"Honvédelmi Minisztérium",
"Európai Unió",
"Fővárosi Közgyűlés"
] |
Közjegyzői okiratba foglalt hivatalos dokumentumokkal tudom igazolni, hogy minden vád ellenem hamis, azokból egy szó sem igaz. Soha nem volt offshore-tulajdonom, az ezt igazoló közjegyzői dokumentumokat ma délután elküldtem a közös ellenzéki Országos Előválasztási Bizottságnak.
Ezt írta hétfő esti Facebook-bejegyzésében Ráczné Földi Judit, aki Fejér megye 1. (székesfehérvári) választókerületében a DK jelöltjeként indul az előválasztáson. A bejegyzésre azért volt szükség, mert múlt héten a Válasz Online kiderítette, hogy a közel tíz évig a politikus által vezetett Alba Autómosó Kft.-ből nem sokkal az előválasztás előtt szállt ki egy olyan tipikus offshore cég, amelynek szintén Ráczné Földi Judit volt a képviselője, majd mint később kiderült, tulajdonosa is*A dokumentumokban szó szerint a member megnevezés szerepel, ami a helyi cégjogi terminológiában tulajdonost jelent.. Az ügy még az előválasztási miniszterelnök-jelölti vitában is előkerült, ahol az azóta visszalépését már bejelentő Tóth Csabáéhoz hasonló esetként hivatkozott rá Karácsony Gergely.
Alapvetően az offshore tulajdon nem törvényszerűen bűn, még ha elég sok rossz képzettársítás is kapcsolódik hozzá a potenciális és gyakran valós visszaélések miatt. Ebben az esetben azért problémás a dolog, mert Ráczné Földi Judit – ahogy minden előválasztáson induló jelölt – aláírta a feddhetetlenségi nyilatkozatot (pdf). A dokumentumban pedig arról is nyilatkozik, hogy sem neki, sem vele egy háztartásban élő hozzátartozójának nincsen a tulajdonában offshore cég.
A cégiratok szerint viszont a DK jelöltjének volt. Ezt a Válasz Online dokumentummal is alátámasztotta, amelyről viszont Ráczné Földi Judit azt állította, hogy hibás, az Országos Előválasztási Bizottság előtt azzal pedig védekezett, hogy elírás történt.
Egyrészt azonban nem volt egyértelmű, hogy ugyanarról az iratról nyilatkozik a politikus, amelyet a Válasz Online is bemutatott, másrészt, ha hiba történt, akkor sorozatos. Nemcsak a lap által idézett júniusi iratban szerepel ugyanis tulajdonosi megjelöléssel Ráczné Földi Judit, hanem egy négy hónappal korábbiban is.
A Minos King Global Business LLC egyébként pont ebben a néhány hónapban birtokolta az Alba Autómosó Kft-t. A céget ráadásul egy másik delaware-i (tehát offshore) vállalattól vette az adásvételi szerződés szerint hárommillió forintért. Már a vételár is furcsa kicsit, hiszen az Alba Autómosó Kft. az elmúlt években rendre 2 és 4 milliárd forint közötti árbevételt és nem egyszer 100 millió forint feletti profitot ért el. Ez alapján*A 2020-as beszámoló szerint az év végén. félmilliárd forintot simán érhet, de inkább 700-800 millió forint lehet a reális értéke.
Legalább ennyire érdekes azonban, hogy az eladó offshore vállalkozás, a Szerresz LLC egy olyan magánszemély tulajdonában volt, akinek a cégregiszter szerint megegyezik a címe Ráczné Földes Juditéval. Nem egyértelmű, hogy ez kimeríti-e a feddhetetlenségi nyilatkozatban szereplő offshore-tilalommal érintett "egy háztartásban élő hozzátartozó" fogalmát, de semmiképpen sem mutat jól.
Mindezek fényében kissé meglepő, hogy az OEVB lesöpörte az ügyet, és kétharmados többséggel elutasította az offshore-vádakat tartalmazó beadványt. Az iratok alapján ugyanis
teljesen egyértelmű, hogy egy százmilliókat érő magyar céget adtak-vettek olyan offshore vállalatok, amelyek egyértelműen köthetőek Ráczné Földi Judithoz, illetve valakihez, aki vele egy lakásban él.
Ez még akkor is visszás, de legalábbis alapos kivizsgálásra ad okot, ha mostanra – ahogy a politikus állítja – meg is szűnt a kapcsolata a Minos King Global Business LLC-vel. Egyrészt ugyanis az offshore tilalom nyilván nem az előválasztás heteire vonatkozik, másrészt kicsit sok az véletlen elírás a történetben.
Kérdéseinket szerettük volna feltenni Ráczné Földi Juditnak is, a politikust azonban telefonon nem sikerült elérnünk, írásbeli kérdéseinkre pedig egyelőre nem kaptunk választ.
Közélet DK előválasztás karácsony gergely offshore Ráczné Földi Judit Olvasson tovább a kategóriában | [
"Minos King Global Business LLC",
"Alba Autómosó Kft."
] | [
"Alba Autómosó Kft-t",
"Válasz Online",
"Országos Előválasztási Bizottság",
"Szerresz LLC"
] |
A Magyar Szocialista Párt soroksári alapszervezetének etikai bizottsága foglalkozott Farkas Kálmán, MSZP-s önkormányzati képviselő kizárásának ügyével. Farkas, akit már kizárt soraiból az önkormányzat MSZP–SZDSZ frakciója, vizsgálatot kért Geiger Ferenc polgármester ingatlanügyében – értesült az Index című internetes portál.
A soroksári önkormányzati képviselők fakkjában tavaly év végén jelent meg egy névtelenségbe burkolózó "szakértői csoport" által készített dokumentumgyűjtemény, amely többek között tulajdonlapi másolatokkal bizonyította, hogy egy 1120 négyzetméteres önkormányzati telek rövid úton az MSZP támogatással függetlenként megválasztott Geiger Ferenc polgármester birtokában került. Az ügylet még 2000-ben lezajlott, ám a polgármester csak a papírok váratlan feltűnése után ismerte el, hogy néhány hónappal az első értékesítést követően megvásárolta az ingatlant. Geiger egykori barátja 1999-ben 3,5 millió forintért jutott a területhez, majd még az illetékeket sem felszámolva, szintén 3,5 millióért adta tovább a polgármesternek. A "szakértők" arra is felhívták a képviselők figyelmét, hogy az időközben öngyilkosságot elkövetett eladó aláírása meglehetősen különbözik a két szerződésen, valamint, hogy a tanúk mind az önkormányzat alkalmazottai, sőt egyikőjük az MSZP-s frakcióvezető lánya – olvasható az Indexen.
Az Index megkérdezte Hiller István MSZP-elnök (Soroksár parlamenti képviselője) véleményét is a választókerületében zajló pártviszályokról, ám kiderült: a pártelnök még csak most ismerkedik a történettel, ezért egyelőre nem kíván állást foglalni. | [
"MSZP"
] | [
"Magyar Szocialista Párt"
] |
Magyarországon az emberek 96 százaléka tartja súlyos problémának a korrupciót, ami Görögországot és Bulgáriát leszámítva minden uniós országénál magasabb arány. Egyebek mellett ez derül ki az Európai Bizottságnak a korrupcióellenes világnap alkalmából közzétett felméréséből.
A szóban forgó Eurobarometer-kutatás egyúttal a most zajló EU-csúcsértekezlethez is munícióként szolgál: napirendre kerül ugyanis a stockholmi program elnevezésű csomag, amely a tagállami hatóságok szorosabb együttműködésével és más eszközökkel kívánja csökkenteni a korrupció gyakoriságát.
Az Eurobarometerben szereplő adatok romlást mutatnak a korrupciós helyzetet illetően. Az előző, 2007-ben készített hasonló felméréshez képest három százalékponttal többen tartják nagy gondnak a csúszópénzeket, és például Finnországban vagy Ausztriában – a legfrissebb sajtóbotrányok nyomán – két számjegyű emelkedést mértek.
Nem kell azonban messzire tekintenünk, korrupciógyanús üggyel nálunk is tele a padlás. Sokkoló méreteket öltött a korrupció Magyarországon – áll a PricewaterhouseCoopers legfrissebb felmérésében. Az elmúlt 12 hónapban minden harmadik céget ért számszerűsíthető veszteség gazdasági bűncselekmény miatt.
Legutóbb a fővárosban robbant ki egy újabb botrány, amikor őrizetbe vette a rendőrség a BKV és a Budapest Airport jogi igazgatóját is, mindkettőjüket bűnszövetségben elkövetett vesztegetéssel, csalással és hűtlen kezeléssel gyanúsítják
A korrupicó miatti aggodalmakat csak növeli, hogy lejárt Kovács Árpádnak, az Állami Számvevőszék elnökének a 12 éves mandátuma, a parlamenti pártok pedig egyelőre nem jutottak kétharmados megállapodásra arról, hogy újraválasszák-e vagy valaki mást jelöljenek a helyére. Az állam működését ellenőrző legfontosabb intézménynek már 2001 óta nem választottak alelnököket, így szerdától egyáltalán nincs választott vezetője.
További részletek a holnapi Világgazdaságban!
Budapest Airport Zrt. - az elmúlt évek árbevétele
Szerző: Világgazdaság Online | [
"Budapest Airport",
"BKV"
] | [
"Európai Bizottság",
"Állami Számvevőszék",
"Világgazdaság Online"
] |
Az elmúlt hetekben már Orbán Viktornak is megpróbálták felhívni a figyelmét Gubcsi Lajos Zrínyi Média vezetőjeként végzett tevékenységére, ám a Honvédelmi Minisztérium cégét saját könyvei kiadására és terjesztésre használó Gubcsi a múlt héten már arról beszélt kollégái előtt, hogy hamarosan a HM Térképészeti Kht.-t is vezetése alá helyezik.
Gubcsi Lajos csütörtökön újabb nyílt levélben reagált az Index március 16-i cikkére, amelyben az egykori KISZ KB-tag összetett állításokat fűzött írásunk állításaihoz. (A konkrétumokat készakarva kerülő szerdai levele itt olvasható.)
A HM kommunikációs cégét tavaly nyár óta vezető Gubcsi azt írta, nem vezényelt takarítónőket lakására a december 10-i Attila-szobor átadója után, sőt : "soha nálunk nem takarított takarítónő". Egy sorral később pedig azt írta a takarítónőkről: "ha most eljöttek, meghívottként jöttek el Attila király szobrának avatására, s másnap elvitték azt, amit a Zrínyi Média munkatársai magukkal hoztak a fogadásra".
Az Index információi szerint Gubcsi céges tevékenységét ismerők köréből már Orbán Viktor figyelmét is megpróbálták ráirányítani a honvédelmi kommunikációs cég ügyvezetőjének ténykedésére.
A miniszterelnöknek elküldött levél is foglakozott a szoboravató ünnepséggel, ahol a százfős vendégseregben ott volt Kövér László házelnök, és beszédet mondott Hende Csaba honvédelmi miniszter. A levélíró szerint Gubcsinál a cég marketinges munkatársai szolgálták fel az ételt. Másnap pedig, a karácsony miatt munkanapnak számító december 11-i szombaton, a HM Mega Logistic Rt. takarítónői küldték ki a házhoz.
A "Válasz a vádakra" címet viselő levél szerint nevetséges észrevétel volt az Index részéről, hogy az eseménnyel kapcsolatban megemlítettük, a Zrínyi Média munkatársaival és apparátusával készíttetett videóbeszámolóban "elfelejtették közölni, hogy a szoboravatás helyszíne valójában Gubcsi Lajos kertje volt". Gubcsi szerint kertje "2007 óta hivatalosan is a Magyar Művészetért Szoborkertje", és "köztudomású", hogy közösségi célokat is szolgál.
Gubcsi nem cáfolja viszont, hogy két saját könyvet adatott ki a céggel az elmúlt hónapokban. Az Index információi szerint azonban nem csak a könyv elkészítéséhez használta fel az állami cég erőforrásait, hanem a katonaság folyóiratában egész oldalas reklámokat is elhelyezett az 1000–1100 évvel ezelőtt... című könyv megfelelő propagálása érdekében.
Forrásaink szerint azonban a kis cégnek számító Zrínyi Média mellett nagyobb pályát is megcélzott az egykori KISZ-es. A múlt héten egy vezetői értekezleten bejelentette, várható, hogy hamarosan az ő vezetése alatt egyesítik a kommunikációs céget a 150 fős, saját nyomdakapacitással rendelkező HM Térképészeti Kht.-val.
Előre tervez 2023-ig
A Magyar Ifjúság egykori főszerkesztője, Gubcsi Lajos saját életrajza szerint nemcsak mostanáig volt termékeny szerző, tervei szerint még több mint egy évtizedig az lesz. Az életrajzban ugyanis az eddig elkészült művek mellett 2023-ig előre szerepelnek a tervezett könyvek címei. Gubcsi hat kiadványt álmodott meg: 2013-ban például a Kisfiam, gyere, fölmegyünk az égig címűt, 2016-ban a Járdaszegély, árva szegényt, 2020-ban a Híradás a testvéreinkrőlt, 2023-ban pedig a Summa summarumot fogja publikálni. | [
"Honvédelmi Minisztérium",
"Zrínyi Média"
] | [
"Magyar Ifjúság",
"HM Térképészeti Kht.",
"HM Mega Logistic Rt."
] |
Az MSZP szerint az "Orbán-Simicska-Nyerges triumvirátus" a gazdaság minden területén tetten érhető, s saját ügyeik érdekében jogszabály-módosításokat is igénybe vesznek.
Szanyi Tibor, az ellenzéki párt elnökségi tagja vasárnapi sajtótájékoztatóján egyebek mellett a panelpénzek elosztását és az állami földek megszerzését kifogásolta. A politikus szerint a panelfelújításokban részt vevő 27 vállalkozás ugyanahhoz az érdekkörhöz, az Épkar Zrt.-hez tartozik, több száz cég pedig munka nélkül maradt a kötelezően előírt minősítési követelmény miatt.
Az állami földek kapcsán Szanyi Tibor egy "új hűbéri rendszer" kialakításáról beszélt, miszerint a kormányfőhöz közel álló emberek juthatnak ilyen területekhez és azokkal együtt uniós támogatásokhoz. Mint fogalmazott, nincs olyan üzletág ma Magyarországon, ami "megúszta volna a triumvirátus látogatását": ha valami megy, ott alkut kínálnak, s ha nem egyeznek bele, akkor "hatósági vegzálás" lesz a következmény.
Az MSZP-s képviselő szerint a "demokratikus váltás" után számonkérés jön a "védett helyeken landolt pénzek" ügyében. Hozzáfűzte: nem izgul, hogy az Európába vagy azon kívülre vitt pénzek végleg eltűnnek, mert "minden diktátor egy darabig tudja ezt csinálni, aztán amikor megbukik a diktatúrája, akkor a nemzetközi közösség ezeket részben vagy egészben visszaszolgáltatja.
Szanyi Tibor arról is szólt, hogy becsléseik szerint az az összeg, amelyet a fent említett gazdasági társaságok "teljesítmény nélkül, haveri szinten elsíbolnak" eléri a 300 milliárdos nagyságrendet, ami a magyar GDP 1 százaléka. A szocialista politikus kitért arra is, hogy elvesztették bizalmukat a hazai hatóságokban, ezért gyakrabban fordulnak majd az Európai Unió szerveihez.
Török Zsolt, az MSZP szóvivője arról beszélt: a "Fidesz Zrt." más területeken is jelen van, a politikus egyebek mellett a reklám- és marketingtevékenységet, valamint a Közgép Zrt.-hez kapcsolódó fejlesztéseket, építéseket bírálta. | [
"Fidesz Zrt.",
"Közgép Zrt.",
"Épkar Zrt."
] | [
"Európai Unió"
] |
"Az Alstom korrupciós gyakorlata évtizedeken át tartott, kontinenseken ívelt át. Méretében, szégyentelenségében és következményeiben egyaránt hihetetlenül nagy volt."
Ezt az amerikai főügyész helyettese, James M. Cole mondta, amikor bejelentette a világ eddigi legnagyobb összegű korrupció miatt kiszabott büntetését. A francia Alstomot hatéves vizsgálat után bünették meg.
Az Alstom nem is vitatta a több kontinens ügyészeinek koprodukciójában született vádirat állításait: elismerték, a cég bűnös. 772,3 millió dolláros büntetést kaptak, ami elég sok pénz, mostani árfolyamon számolva nagyjából kétszázmilliárd forint. És rekord, az eddigi csúcstartó, a német Siemens 450 millió dollárt fizetett 2008-ban korrupció miatt.
De mi történt?
A francia cég – amely metrókocsik és vonatok mellett a leginkább erőművekben használható turbinákat gyárt –, mint kiderült, Indonéziában, Szaúd-Arábiában, Tajvanon, Egyiptomban és a Bahama-szigeteken fizetett le politikusokat, cégvezetőket és szakembereket, de tömegesen. Így jutott megrendelésekhez, nyert közbeszerzéseket az energetikában és a közlekedésben. A könyvelést aztán meghamisították.
Számokban:
legalább 75 millió dollárt fizettek ki kenőpénzként,
nagyjából 4 milliárd dollárnyi bevételt szereztek az így megnyert közbeszerzésekkel, rendelésekkel,
az így szerzett projekteken 3 0 0 millió dollár nyereséget söpörtek be.
Az egyik részletesen bemutatott ügyben egy indonéz erőmű, a tarahani szénerőmű építését nyerték meg. Ehhez parlamenti képviselőket és az indonéz állami áramcég embereit fizették le. A kenőpénzeket kamucégeken és strómanokon keresztül juttatták el a célszemélyekhez, többek között egy japán vállalat közreműködésével.
A készpénzes táskákat célba juttató "sales tanácsadók" kódnevét elég fantáziátlanul találták ki: volt "Mr. Geneva", "Mr. Paris", "London", "Quiet Man" és "Old Friend" is. Viszont az egész korrupciós hálót az Alstom egyik amerikai irodájából koordinálták.
A cég mellett személyek ellen is vádat emeltek: eddig négy Alstom-alkalmazott és egy egyiptomi áramcéges ember ellen indult eljárás, utóbbi már meg is kezdte a 42 hónapos börtönbüntetését. Egy indonéz parlamenti képviselő is börtönbe került három évre.
A brit csalás elleni hivatal korábban litvániai, lengyelországi, indiai és tunéziai ügyekben is eljárást indított az Alstom ellen – ez a vizsgálat még nem zárult le.
Furcsa módon a rommá büntetett francia cégnek is sürgős volt, hogy lezárják végre az ügyet, mivel nemrég megállapodott az amerikai GE-vel az egész energetikai üzletág eladásáról. Bár a több mint 12 milliárd dolláros üzlet része, hogy az összes lehetséges büntetést megörökli a GE, az amerikai ügyészség jelezte, ragaszkodni fog hozzá, hogy a francia vállalat fizessen.
De miért az amerikaiak büntettek?
Mert az Egyesült Államok külföldi korrupciót tiltó törvénye, az FCPA – ami alapján most Vida Ildikótól és tettestársaitól is megtagadják a beutazást az Egyesült Államokba – szerint az összes USA-ban jelenlévő cégre kihat az amerikai jog. Mindegy, hogy egy francia vállalat indonéziai vagy egyiptomi üzelmeiről van-e szó, a lényeg, hogy legyen amerikai irodájuk.
A büntetés pedig nem csak a lefizetések mértéke és időtartama miatt volt ilyen nagy, hanem ezért is, mert az Alstom először egyszerűen nem akart együttműködni az amerikai ügyészséggel. Ezért utóbbiaknak le kellett hallgatniuk telefonbeszélgetéseket, forrásokkal kellett beszélgetniük, mire fel tudták göngyölíteni az ügyet hat év alatt.
Valami ilyesmi történik, ha az ügyészek elkezdik tenni a dolgukat, ami Magyarországról nézve nagyon furán hangzik. (Egyébként az új pesti metrókocsikat is az Alstomtól rendeltük.) (USA Department of Justice.) | [
"Alstom"
] | [
"Quiet Man",
"Old Friend",
"USA Department of Justice"
] |
A pártok eddig csaknem 400 millió forintot költöttek a választási kampányra - derül ki három civil szervezet adatiaból, amelyek folyamatosan nyomon követik a kampány költségeit. Eddig az MSZP költött a legtöbbet, mintegy 160 millió forintot, de a Fidesz is túllépte a 100 milliót.
Csaknem 400 millió forintot költhettek eddig a választási kampányban a parlamenti pártok, a Jobbik és az LMP - ez derült ki 3 civil szervezet adataiból. A Transparency International, a Freedom House és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet döntött úgy, hogy a mostani kampányban folyamatosan nyomon követik, hogy a pártok mire és mennyit fordítanak. A számokat a www.kepmutatas.hu internetes oldalon hozzák nyilvánosságra, ahol a pártok költése egyenként és összesítve is megtalálható.
Az eddigi adatok szerint mostanáig az MSZP fordította a legtöbbet a kampányra, csaknem 160 millió forintot. A Fidesz több mint 100, az MDF több mint 67, a Jobbik pedig több mint 46 millió forintot költött eddig a becslések szerint. Az LMP körülbelül 24 millió forintnál tart.
Civil szervezetek már a 2006-os választási kampányban is igyekeztek nyomon követni, hogy a pártok mire és mennyi pénzt fordítanak. Becsléseik szerint a 386 milliós költési plafont ugyanis többszörösen túllépik.
A Transparency International, a Freedom House és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet kidolgozott egy kampányfinanszírozási reformot, amiről az érintett parlamenti pártokkal is egyeztettek. Javaslataik között szerepelt, hogy 1 millióról 5 millióra emelnék a képviselő-jelöltek költési limitét, de korlátoznák a beérkezett adományokat. Az akkori elképzelések szerint minden pártnak vezetnie kellene egy kampányszámlát, amelyen a kiadásait és bevételeit is feltűnteti. Ez a terv azonban nem valósult meg - mondta sajtótájékoztatón Alexa Noémi, a Transparency International ügyvezető igazgatója.
A civilek úgy döntöttek, hogy a mostani kampányban folyamatosan figyelik, hogy melyik párt mire és mennyit költ. Nyílt adatbázisokból dolgoznak és figyelik a különböző méretű rendezvényeket - a lakossági fórumoktól kezdve az akár több ezres nagygyűlésekig - a rádiós és televíziós spotokat, a nyomtatott anyagokat vagy épp a választók telefonos megkeresését.
Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke a tájékoztatón arról beszélt, hogy becsléseik szerint a mostani kampány "lanyhább" lehet a négy évvel ezelőttinél, mert nincs olyan kiélezett verseny. Vannak azonban szerinte új kihívások, itt a Jobbik megjelenését említette. | [
"MSZP",
"Fidesz",
"LMP",
"MDF",
"Jobbik"
] | [
"Freedom House",
"Transparency International",
"Eötvös Károly Közpolitikai Intézet"
] |
Cegléd vezetése sosem sajnálta a pénzt a helyi nyilvánosság támogatására: noha a városnak van saját újságja és tévéje, 2011-től öt év alatt közel 80 millió forintot fizettek ki a Varga család egyik cégének, leginkább PR-cikkek írására. Cikk viszonylag kevés született, lett viszont Vargáéknak egy étterme a városban, meg mellé még hat trafikjuk. De hiába a százmilliós forgalmak, az étterem döglődik, és a trafikokból is alig van profit – a kisvárosi történetet a helyi watchdog, a Ceglédi Spotlight derítette fel.
A Varga család Cegléden trafik-tényező: apa és fia két betéti társaságon keresztül hat nemzeti dohányboltot üzemeltet, a városban minden harmadik trafik az övék. Két betéti társaság a tulajdonos, az idősebb és az ifjabb Varga keresztbe bel-, illetve kültagok a két bt-ben: a trafiktörvény alapján egy személy csak három trafikot kaphatott.
Tavaly 435 millió forint volt e cégek bevétele, de az adózott eredmény ehhez képest meglepően kevés, alig több mint 1 millió. Ennél sokkal rosszabbul muzsikál a család könyvkiadás főprofilú kft-je, amelyet az ifjabb Varga igazgat: a Vassily Kiadó Kft. évek óta súlyosan veszteséges, csak a mára 30 milliósra duzzadt tagi kölcsön, vagyis a tulajdonosok befizetése tudja a víz fölött tartani.
Abban persze semmi meglepő nincs, ha egy könyvkiadó cég masszívan veszteséges – csakhogy a Vassily Kiadó Kft. ma már nem a kulturális piacon küzd a túlélésért, hanem étterem-borozót üzemeltet Cegléd belvárosában. Fura módon a veszteséget épp a vendéglátás termeli.
Trafik mellé készpénzt
Pedig nemcsak a hat trafikban nyilatkozott meg a hatalom jóindulata a Varga család felé: a városi vagyonkezelő, a Várvag Kft. épp 2014-ben, fél évvel az étterem megnyitása után 24 millió forint értékű szerződést kötött a Vassily Kiadó Kft-vel PR-média szolgáltatás nyújtására – a megállapodást nem nehéz burkolt támogatásnak látni.
Nem ez volt az első megbízás az önkormányzati cégtől: 2011 és 2015 között közel 80 millió forint érkezett a vagyonkezelőtől a Varga-cég számlájára. A fennmaradó 55 millió forinttal kapcsolatban nem találtunk szerződést, de a Vassily tulajdonos-ügyvezetője kérdésünkre azt mondta, minden kifizetés mögött írásos dokumentumok, szerződések és teljesítési igazolások vannak.
A 2014-es szerződés szerint a nettó 24 millióért a Vassily Kiadó másfél év alatt 110 darab, fotókkal is feldobott rövid PR-cikket állít elő és közöl az általa kiadott városi periodika, a Ceglédi Mozaik nyomtatott és online változatában, továbbá összesen 45 oldalnyi hirdetési felületet is biztosít a magazinban a városi vagyonkezelőnek. A szerződés szerint a Vassily más helyi médiaterméknél is vásárol felületet, és a 110 cikket ott is megjelenteti.
A szerződést 2014 április végén kötötték, és július 1-jétől volt hatályos, de helyi forrásaink, illetve a hozzáférhető lapszámok szerint a PR-tevékenység ennél jóval korábban, már az év elején beindult a Ceglédi Mozaik oldalain: a lap Facebook-oldalán is követhetően az április 6-i választás előtt egyre-másra felbukkan a Fidesz jelöltje, Földi László polgármester-képviselő, akinek a kampányát március közepén még a miniszterelnök is megtolta egy ceglédi vizittel – nem csoda, hogy a Mozaik erről is képes beszámolót közölt.
Részleges teljesítés
A Ceglédi Spotlight nem volt rest utánamenni a Vassily által a szerződés szerint legyártott cikkeknek – csakhogy viszonylag kevés ilyet találtak. A ceglédi helytörténeti gyűjteményben csak 2014-es példányokat őriznek, de ezekben sincs túl sok, a szerződés szerinti tartalom, 2015-ben pedig már nem kaptak egyetlen számot sem a Mozaikból. A helytörténeti gyűjteményből tehát nem ellenőrizhető, hogy egyáltalán jelent-e meg Mozaik a szerződés szerinti PR-cikkel ebben az évben – Varga szerint igen -, de ha jelent is meg újság, biztosan nem túl sok: a Vassily Kft. beszámolói alapján az előző évinek csak a töredéke.
2013-ban még 5,3 millió volt a Vassily Kiadó nyomdaköltsége – ebben az évben 26 millió érkezett a vagyonkezelőtől; 2014-ben 17 millió jött, és 3,5 millió ment el nyomdára, egy évvel később 8,5 millió a Várvag-bevétel és mindössze 500 ezer a nyomdaszámla. Igaz, 2015-ben a Várvag felbontotta a szerződést a Vassily-vel – Varga szerint erre semmi konkrét ok nem volt, a vagyonkezelőnek joga volt indoklás nélkül kiszállni az ügyletből.
A lapkiadó-étteremtulajdonos azt állítja, nem keresett semmit a Ceglédi Mozaikkal, a nyomdaköltség, a terjesztés és az egyebek elvittek mindent. A Vassily Kft. gazdálkodási adatai ezt az állítást nem támasztják alá. A Ceglédi Spotlight megszerezte a városi vagyonkezelőtől a Várvag és a Varga-cég közti pénzmozgásokat tartalmazó adatokat: ezekből az látszik, hogy a cég az étterem indításával, és nem a városi újság miatt lett veszteséges: 2012-ben 15 millió érkezett a vagyonkezelőtől, és a Vassily 3,5 millió forintos adózott eredményt ért el.
Két évvel később, mikor már beindult az étterem is, 17 milliót fizet ki a Várvag a Vassily-nek, de az eredmény már 3,5 millió forint veszteség. Egy évvel később még mindig jön 8,5 millió a várostól, de ekkor már alig van költség a Mozaikkal, a cég viszont 9 milliós mínuszt csinál. Elég egyértelmű, hogy a Vassily eredményének bezuhanását pont nem a dotált városi lap, hanem az étterem okozta.
Eddig tartott a hála?
A pénzforgalmi adatok alapján tavaly már egy fillér sem jött a várostól, és ez az eredményeken is látszik: 15 milliós forgalom mellett 6 millió feletti lett a veszteség. Varga arra nem adott magyarázatot, hogy miért lett kegyvesztett Földi képviselőnél, akinek a kezében még mindig összefutnak a ceglédi szálak. Azt viszont némi keresgélés után meg lehet fejteni, mivel nyerte el néhány éve az akkor még polgármester-képviselő támogatását.
2010 nyarán, mindössze három hónappal az önkormányzati választás előtt Földire nézve igen kellemetlen cikk jelent meg a hvg.hu-n: az írás szerint a város kélt évvel korábban mélyen a reális ár alatt értékesített egy ingatlant, egy 30 hektáros volt laktanya egy részét a városvezetés kedvenc cégének. Az ügyben a város vezetése részéről számos, nehezen megmagyarázható mulasztás és szabálytalanság történt, a végeredmény pedig komoly, akár százmilliós nagyságrendű veszteség lett, amit Cegléd volt kénytelen lenyelni.
A város vagyonkezelője – a Várvag Kft. – egy évvel később felértékeltette a laktanyának a városnál maradt részét, és az értékbecslés egyértelművé tette, hogy a korábbi eladásnál a várost valóban komoly veszteség érte. A Várvag akkori vezetőjét, a botrány feltehető kirobbantóját, Petrényi Mihályt ekkor kezdték el támadni, egy évvel később lemondani kényszerült.
A súlyos állítások ellenére Földiék nem kértek helyreigazítást a hvg-től, inkább helyben próbálták meg afféle kommunikációs válságként kezelni az ügyet. Ebben kapott jelentős szerepet Varga, és ingyenes magazinja, a Ceglédi Mozaik.
Varga augusztusban hosszú cikkben magyarázta el a ceglédieknek, hogy semmi nem úgy van, ahogy látszik lenni: a hvg-cikk csak szenzációkeltés, és az egész ügy mögött a Várvag kicsinált vezetője, Petrényi Mihály áll, aki a Jobbik támogatásával indul a polgármesteri székért Földivel szemben.
Ez a cikk nettó szerecsenmosdatás, de ügyesen van megcsinálva, a botrány okait elkenő írás zárlata hibátlan kríziskommunikáció: "Földi László polgármester megkeresésünkre elmondta: a Várvag-ügyet lezártnak tekinti, (...) Dolgozni akar, és nem politikai játszmák felhasznált szereplője lenni."
A 2010. októberi választáson Földi László 4800 szavazattal újra polgármester lett. A Várvag volt vezetőjére, Petrényi Mihályra 2100 ceglédi szavazott, ezzel Petrényi kapta a második legtöbb voksot.
Azt persze nem tudni, a Ceglédi Mozaiknak mekkora szerepe volt abban, hogy Földi László túlélte a botrányt, de a rákövetkező évben Varga cége havi 1 milliót kapott a Mozaikra a várostól, ’13-ban pedig már összesen 26 milliót. Csakhogy ekkor beindult a vendéglátás, ami aztán mára lenullázta az egész korábbi sikertörténetet.
Ceglédi Spotlight – Becker András
A Ceglédi Spotlight helyi oknyomozását szántuk nyitóanyagnak az Országszerte blogon, és ezen a döntésünkön az sem változtatott, hogy a sztori időközben megjelent a 444-en, és körbement a mainstream nyilvánosságban. Az anonimitásukat továbbra is őrző ceglédi őrkutyák példaszerű munkát végeztek, pont azt csinálták, amire a helyi nyilvánosságnak szüksége van: dokumentumokat szereztek meg, adatbázisokban keresgéltek, és így feltártak egy helyben mindenki által pletykált történetet, ami aztán bekerült az országos nyilvánosságba.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Várvag Kft.",
"Vassily Kiadó Kft."
] | [
"Vassily Kiadó Kft-vel",
"Ceglédi Mozaik",
"Ceglédi Spotlight"
] |
Súlyos gazdasági bűncselekményekkel vádolja a Budapesti Katonai Ügyészség a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat korábbi főigazgatóját, egyik volt helyettesét, illetve egy beosztásából felfüggesztett főosztályvezetőjét.
A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsához benyújtott - szigorúan titkos tartalmú - vádiratban Farkas György nyugállományú dandártábornokot, a titkosszolgálati eszközöket kezelő szakszolgálat volt logisztikai főigazgató-helyettesét különösen nagy kárt okozó csalással, sikkasztással, hűtlen kezeléssel és a számviteli fegyelem megsértésével; Hevesi-Tóth Ferenc nyugállományú vezérőrnagyot, a szakszolgálat egykori főigazgatóját jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel és számviteli fegyelem megsértésével; Cs. Gy. ezredest, a szakszolgálat közgazdasági főosztályának felfüggesztett vezetőjét pedig számviteli fegyelem megsértésével vádolják.
A három vezető a vádban foglalt, 1992 és 1998 között elkövetett cselekményekkel több tíz milliós kárt okozott.
A vádban foglalt cselekmények miatt Farkas Györgyöt 2-8 évig, Hevesi-Tóth Ferencet 1-5 évig, Cs. Gy-t pedig két évig terjedő szabadságvesztés fenyegeti.
A bírósági eljárás várhatóan március végén kezdődik el. Az ügyben szereplő állami és szolgálati titok miatt zárt tárgyalás tart a bíróság, az ítélethirdetés azonban nyilvános lesz.
A polgári titkoszolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter hivatala januárban közleményben tudatta, hogy a szakszolgálat vezetése 1998 novemberében gazdasági visszaélésekre utaló információk birtokába jutott, és ezért belső vizsgálat lefolytatását kezdeményezte.
A feltárt tények alapján decemberben fegyelmi eljárás indult a szakszolgálatok gazdasági igazgató-helyettese ellen, akit egyidejűleg felfüggesztettek beosztásából. A fegyelmi vizsgálat gazdasági bűncselekmények gyanúját vetette fel, ezért a szakszolgálat 1999 márciusában feljelentést tett az igazgató-helyettes ellen.
Ugyancsak gazdasági bűncselekmények gyanúja miatt tett újabb feljelentést a szakszolgálat 1999 márciusában két, korábban magas beosztást betöltő vezetője ellen, akiket még 1998. november elsején felmentettek szolgálati kötelezettségeik teljesítése alól és nyugállományba helyeztek.
(2000. január 14.) | [
"Nemzetbiztonsági Szakszolgálat"
] | [
"Fővárosi Bíróság",
"Katonai Tanácsa",
"Budapesti Katonai Ügyészség"
] |
Három évvel ezelőtt a visegrádi mobil gátat kivitelező konzorcium a tervezés súlyos hibái miatt szerződést bontott a terveket készítő Tér-Team Kft-vel. A Tér-Team által tervezett földművet ugyanis néhány hét alatt elmosta a Duna, ráadásul egy tervezői mulasztás miatt kis híján súlyos baleset történt. Az új tervező a gátat a parti nyomvonal helyett a Dunától a lehetséges legtávolabbi pontra helyezte, amivel mindenki jobban járt. A kivitelező konzorcium egyik vezetője, Nemes Zoltán vízépítő mérnök azt is elmondja, milyen további tanulságokkal szolgálhat a visegrádi védmű építése a Rómaira tervezett mobil gát szempontjából.
Átlátszó: Ön azon kevesek közé tartozik, akik irányítottak már Magyarországon mobilgátas védműépítést.
Nemes Zoltán: A visegrádi mobilgátépítésnek voltam a kivitelező konzorciumot vezető cég részéről a projektvezetője. Maga a védmű még csak részben van kész, körülbelül az egyharmada még megépítésre vár a beruházás második ütemében.
Ez ugyan jóval kisebb beruházás, mint a tervezett budapesti, a teljes szakasz összköltsége kevesebb, mint nettó 2 milliárd forint lesz, de nagyon jól modellezheti a tervezett Római-parti védművel kapcsolatos problémákat. Sok a párhuzamos vonás: nemcsak a geológiai adottságok vagy a műszaki megoldások tekintetében, de például mindkét esetben úgy döntöttek a városvezetők, hogy a partvonalra épített mobilgátat preferálják; ugyanakkor a partvonaltól távolabbi verziót egyik esetben sem vizsgálták kellő alapossággal.
2014 márciusában kötöttünk kivitelezési szerződést a beruházó visegrádi önkormányzattal az engedélyezési tervdokumentáció alapján, amire ekkor már jogerős építési engedély is volt – a tervek és az engedély a partvonalra építendő mobilgátas védműről szóltak. A kiviteli tervek elkészítésére az önkormányzat javaslata alapján az engedélyes tervet készítő céget, a Tér-Team Kft-t kértük fel. Szeptemberre el is készítette a Tér-Team a kiviteli tervek egy részét, ezek alapján mi megkezdtük a földmű építését egy 200 méteres szakaszon, de azt tapasztaltuk, hogy a Duna néhány hét alatt bemossa a tervek alapján készített 1:3-as rézsűt. (Az arányszám a rézsű magasságának és szélességének arányát jelöli – a szerk.)
Ekkor tervezői konzultációt kértem, illetve megkerestem egy neves geotechnikai szakértőt. Vele, és más tapasztalt vízépítő mérnök kollégákkal egyeztetve arra jutottunk, hogy ez a középvízi mederbe megépített 1:3-as földmű nem fog megállni. Mivel ez a földmű tartotta volna magát a gátat, nyilvánvaló volt, hogy így a gát sem lesz tartós.
Á: Hogy kell elképzelni azt, hogy a víz elvitte a földművet?
NZ: A kivitelezésnél a tervező utasítása és a kiviteli tervek alapján jártunk el: homokos kavicsból építettük meg a földművet, betömörítettük a megfelelő tömörségi fokra, de néhány hét alatt bebizonyosodott, hogy középvízi mederbe nem lehet kőburkolat nélkül ilyen meredekségű rézsűt építeni.
A tervező elképzelése az volt, hogy ezt a kavicsos földművet behumuszoljuk, vagyis 20 centi humuszt rakunk rá, utána pedig füvesítjük, és a humusz, illetve a fű meg fogja tartani a rézsűt. Ez egy teljesen hibás elképzelés: a homokos kavics, a Duna természetes mederanyaga az 1:3-asnál sokkal kisebb meredekségű, 1:8-as – 1:10-es rézsűben áll meg. Ennek az az oka, hogy a homokos kavicsnak nagyon kicsi a belső kohéziója. Vagyis a Duna a középvízi mederben, ahol a vízszint nagyon gyakran változik, előbb-utóbb visszaállítja ezt az 1:8-as rézsűt.
A Római-partra tervezett gátnál, a most elérhető dokumentumok szerint még a visegrádinál is meredekebb, 1:2-es rézsűt alkalmaz a Tér-Team, azzal kiegészítve, hogy erre geocellát tesz. Ez egy műanyag rács, ami megtartja a bele hordott humuszt, amit aztán befüvesítenek. A tervező ebben az esetben is azt gondolja, hogy ez a befüvesített, geocellába töltött humusz majd megfogja a rézsűt.
De ez így nem fog megállni, mert magának a gátnak, a földműnek az alapját a víz állandó mozgása alulról, a rézsűlábnál megkezdi, elkezdi erodálni, aminek eredményeképp – ahogy a vízügyi szakemberek mondják – el fog habolódni a földmű. Vagyis a rézsű suvadásnak indul, és előbb-utóbb itt is be fog állni az az 1:8-as, 1:10-es rézsű, ami a természetes meredekség egy ilyen mederanyagnál.
Á: Ha eljut idáig a folyamat, akkor hogy fog kinézni maga a gát?
NZ: A víz állandó mozgása elviszi a földművet, a geocellás-humuszos rézsűburkolat pedig össze fog roskadni, ezzel legalább egy-két méteres szintkülönbség alakul ki a gát tetején lévő parapetfal és a Duna-part között. A Duna felől nézve a védmű szabadon maradt szádfalát fogjuk látni, változó magasságban, illetve a szádfalon felépített fejgerendát és parapetfalat. Értelemszerűen a kialakuló szintkülönbség miatt a partra közvetlenül nem lehet majd lejutni, csak valamilyen lépcsőn vagy lejárón keresztül.
Á: Ez lényegében azt jelenti, hogy a mostani part helyett egy rozsdás acéllemezt és a rajta álló szerkezetet lehet majd látni – de mennyiben befolyásolja a földmű eltűnése a gát állékonyságát?
NZ: Ez mindenképpen gyengíti a gátat, mivel a földmű támasztó hatása megszűnik. Nem biztos, hogy ez katasztrófát jelentene, mivel elég mély szádfalas alapozást terveznek, de azt a méretezett állékonyságot, amivel a tervező számol, mindenképp csökkenti. Ezt helyre lehet állítani 50-60 centiméter átmérőjű terméskövek odaszórásával, egy kőlábazattal, ez viszont végképp lehetetlenné tenné a parton a gyalogos mozgást. Erre a kő lábazatra ugyanis hiába tennénk újra akár homokos kavicsot, akár humuszt, az ugyanúgy elmosódna. Ezt a lehetőséget alaposan végigvizsgáltuk Visegrádon az újabb tervezővel, akit felkértünk a kiviteli tervek elkészítésére.
Á: Ezek szerint szerződést bontottak a Tér-Teammel?
NZ: Szerződést bontottunk, és egy szaktervező céget bíztunk meg a kiviteli tervek elkészítésével. Ebben a döntésben szerepet játszott egy másik nagyon súlyos tervezői hiba is. A földmunkák elkezdése után néhány nappal ugyanis kiderült, hogy a tervező által kijelölt nyomvonaltól mindössze 80 centiméterre fut egy középnyomású gázvezeték. Csak a szerencsén múlott, hogy nem lett súlyos baleset a dologból: ha valamelyik munkagép felszakította volna ezt a vezetéket, akkor ott nagy valószínűséggel berobbant volna a kiömlő gáz.
Ez nem egy egyszerű gázszivárgás, a következményeket úgy kell elképzelni, hogy egy ilyen baleset egy középnyomású vezeték esetében mintegy 30 méteres lángcsóvát eredményez. Egy ilyen vezetéknél a védőtávolság két és fél méter, ezen belül csak kézi erővel lehet földmunkát végezni. Mondhatni isteni szerencsénk volt, ugyanis a 11-es úton éppen arra autózott a gázszolgáltató egyik szakembere – amikor meglátta, hogy a vezeték közvetlen közelében munkagépek dolgoznak, felhívott, hogy azonnal álljunk le.
Így derült ki, hogy a Tér-Team elmulasztotta a közműegyeztetést, nem kérte ki a szolgáltatótól a gázközmű terveket, ami nagyon súlyos tervezői hiba. A Tér Team a tervező nyilatkozatban leírta, hogy mindent az előírásoknak megfelelően tervezett: ehhez képest gyakorlatilag a legalapvetőbb közműegyeztetést sem tartotta meg.
Á: Ezek után hogy alakult a projekt?
NZ: Egy rövid szakaszt leszámítva, ahol meg kellett kerülnünk az említett gázvezetéket, gyakorlatilag közvetlenül a 11-es út mellett építettük meg a mobil gátat, vagyis a felvittük a nyomvonalat a partélről a lehető legmagasabbra. Az ártérben így megmaradt a fák és cserjék nagy része, ami nemcsak ökológiai és tájképi szempontból nagy nyereség, de a megmaradt növényzet kiválóan védi is a mobil gátat a jég és az uszadékok ellen.
Ráadásul jelentős költségmegtakarítást is elértünk, hiszen a magasabban futó nyomvonalon – nem utolsó sorban a kedvezőbb talajmechanikai viszonyok miatt – sokkal kisebb mobil fal és alépítmény is elég volt, így jóval alacsonyabb összegből meg lehetett valósítani a beruházást. Egész pontosan az történt, hogy a nyomvonalváltozással megtakarított összegből az időközben megváltozott magasabb mértékadó árvízszintre tudtuk megépíteni a védművet a beruházás első ütemében.
Á: Hogy lehet, hogy a fák megmaradhattak a mobil gát mellett?
NZ: Természetesen betartottuk az új tervező által előírt védőtávolságot. Tudni kell, hogy nincs olyan mobil gát, ami fakidőlésre lenne méretezve: ezek az üreges alumínium testek egy lezuhanó 20-30 centiméteres átmérőjű faágtól is összetörnek, ebben az esetben pedig azonnal gátszakadás következik be.
Mielőtt kiválasztottuk a végleges beszállítót a visegrádi projekthez, számos ausztriai mobil gátat megnéztem – sehol nincsenek fák a védmű közelében, csak cserjék és bokrok. A főpolgármester úr által összehívott tudományos tanács korábban azt állapította meg, hogy a mobil gát tengelyétől 10-10 méterre nem lehetnek fák – a tervező Tér-Team a mostani mintakeresztszelvények alapján ezt a 20 méteres védőtávot 4 + 6 méterre módosította. Ezzel a beruházó nagyon komoly kockázatot vállal: ha a védmű tengelyétől 6 méterre van egy 15 méter magas fa, és az rádől a mobil gátra, azt garantáltan megsemmisíti, gátszakadás lesz.
De van egy további probléma is. Ha egy védőtávolságon kívüli fa gyökere az építés közben megsérül, például útban van, és el kell vágni, vagy eltépi egy munkagép, akkor az a fa attól kezdve életveszélyesnek számít, és ki kell vágni. Ugyanez a helyzet, ha időközben egy fa gyökere eléri a már megépült védművet, vagy a fa koronája úgy nő, hogy kidőlve veszélyeztetheti a felállított mobil gátat: ebben az esetben az üzemeltetőnek gondoskodnia kell a fa eltávolításáról. Összegezve: ahol mobilgátas konstrukciót alkalmaznak, ott a fák nem maradhatnak.
Á: Az ún. összehasonlító tanulmány, illetve a tervező ebben a kérdésben azzal szokott érvelni, hogy ugyanez a probléma fennáll a Nánási úton is, ott ráadásul védett platánokat kellene kivágni.
NZ: Ez a probléma természetesen a Nánási úti nyomvonal esetében is fennáll, de itt megint komoly előnyt jelent, hogy sokkal kisebb védműre van szükség: mivel egy maximum 1 méteres parapetfalra kerül egy maximum egy méteres mobil gát, azokon a rövid szakaszokon, ahol a védendő fák vannak, a mobil gát kiváltható egyszerű vasbeton fallal – abban ugyanis egy kidőlő fa nem okoz kárt. Ez a lehetőség csak a Nánásí-Királyok útján adott, a partélen nem, hiszen ott 3-4 méteres vasbeton falakat kellene építeni.
A megoldás egyébként illeszkedne Koncsos tanár úr javaslatába (a Lányi András által szerkesztett alternatív tanulmány vízügyi – árvízvédelmi részét jegyzi Dr. Koncsos László professzor, a BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékének vezetője – a szerk.), amely szerint a Nánási úton a meglévő elöregedett földgát helyett egyméteres vasbeton térdfalat kell építeni, és ezt kell kiegészíteni egy körülbelül egy méteres mobil gáttal.
Á: Tehát mint kivitelező tapasztalatokkal rendelkező vízépítő mérnök, ön is azt mondja, hogy nem a partéli, hanem a Koncsos tanár úr által is javasolt Nánási úti nyomvonal a jobb megoldás?
NZ: Az én megítélésem szerint ez a megoldás nemcsak biztonságosabb, de gazdaságosabb is – ellentétben a BME Geotechnika Tanszék oktatói által készített összehasonlító tanulmányban foglaltakkal, ami drágábbra hozza ki a fenti, Nánási úti verziót.
Ebben a becslésben – komoly költségszámításnak ezt nem nevezném – van egy 35 százalékos "projektirányítási tényező", amit a becsült árakra raktak rá. Feltételezem, hogy ennél a tételnél a tanulmány szerzője az ún. fővállalkozói generálfedezetre gondolt: ez lényegében a fővállalkozó profitja, illetve a garancia az általa alkalmazott alvállalkozók teljesítéséért. A mai piaci viszonyok között ez a mérték teljesen irreális, a valóságban ez a tétel 8 és 12 százalék közé tehető. 35 százalékra senki nem kalkulálja ezt a tényezőt, mert versenyképtelen ajánlatot adna.
Á: Az egész költségbecslés meglehetősen ad hoc-nak tűnik.
NZ: A tanulmány szerzői egyetlen kivitelezői árajánlattal nem támasztották alá az általuk kalkulált összegeket. Ez azért furcsa, mert a döntéshozók – ebben az esetben a fővárosi közgyűlés tagjai– megalapozott döntést nem becsült árak, hanem konkrét kivitelezői árajánlatok alapján tudnak csak hozni. Koncsos tanár úr tanulmányában is kételyeinek ad hangot a költségek becslésével kapcsolatban.
Alapvetően két fő tényezőből áll össze a beruházás költsége: az egyik a gát és a gát melletti szivárgórendszer, a másik a közműkiváltás költsége. Én ezek egyikére sem láttam a Geotechnikai Tanszék összehasonlító tanulmányában kivitelezői árajánlatokat. A közművek vonatkozásában pedig nem voltak olyan egyeztetések, amelyeken a szolgáltatók megadták volna az alkalmazandó műszaki megoldásokat – ennek hiányában nem lehet reális kalkulációt készíteni.
Á: Az még a laikus számára is valószínűtlennek tűnik, hogy a magasabban fekvő gát kerülne többe.
NZ: A Nánási úti nyomvonal esetében tanulmányterv, vagy inkább engedélyezési szintű tervdokumentáció alapján, a kivitelezőktől kapott árajánlatokra építve kellene becslést készíteni – ez mutatná meg, hogy ténylegesen mennyibe kerül az a változat. A partéli változatnál pontosabb számokat láthatunk, de árajánlatokkal egyik becslés sincs alátámasztva.
Én úgy látom, hogy beruházási oldalon a projekt gyengén van előkészítve. Ráadásul a Nánási úti változatot – ahogy ezt több kollégám is mondja – mélyebb műszaki vizsgálatnak nem vetették alá. Ezzel együtt is meggyőződésem, hogy ez a változat sokkal olcsóbb lenne, mint a partéli – a visegrádi projekt példája ezt elég világosan mutatja. Fajlagosan a mobil gát négyszer-ötször annyiba kerül, mint ugyanekkora vasbeton fal.
Ha csak azt vesszük, hogy a Nánási úton nemcsak a szükséges mélyalapozás kisebb, de a mobilfal mérete is nagyjából a harmada a partéli változatnak, akkor ebből nem nagyon jöhet ki az a végeredmény, hogy a partéli változat olcsóbb. Arról nem is beszélve, hogy a kevesebb mobilgát-elemnek kisebb tárolóépületre van szüksége, ami szintén közpénz-megtakarítást jelent az építésnél. Ráadásul árvíz esetén a kisebb mobilgátat gyorsabban fel lehet állítani, ami az árvízbiztonság szempontjából is előnyt jelent.
Á: A tanulmány szerzői szerint a Nánási-Királyok útja nyomvonalon sem kellene lényegesen kisebb alépítmény, mint lent a parton.
NZ: Nem tudom, ezt mire alapozzák, itt ugyanis nem készült kellően részletes geotechnikai vizsgálat, illetve nem készült geotechnikai tervezési beszámoló, régebbi nevén geotechnikai szakvélemény. De ha ez igaz is lenne, és csak azt nézzük, hogy a fenti nyomvonalon mennyivel kisebb mobilfal szükséges, azzal önmagában is több milliárdos megtakarítás érhető el.
Á: A Rómaira tervezett parti védművel kapcsolatban a legtöbb kérdés a szivárgó vizek kezelésével kapcsolatban merült fel. Visegrádon hogyan oldották meg ezt a problémát?
NZ: Visegrádon a Tér-Team egyáltalán nem tervezett szivárgót, amit a később általunk és a beruházó által is felkért szakértők tévedésnek tartottak: az álláspontjuk egységes volt abban, hogy szivárgó építése kötelező egy ilyen műtárgynál. A szerződésbontás után a Tér-Team helyére lépő tervező természetesen megoldotta ezt a feladatot is.
A Rómaira visszatérve: az egészen biztos, hogy a Nánási úton jóval kisebb lesz a szivárgó víz mennyisége, amit kezelni kell, ezért oda egy lényegesen kisebb szivárgót is elegendő építeni – ez szintén jelentős beruházási költségmegtakarítással jár.
Még egy fontos dolog van itt: bár többféle adatot láttam, de a partéli változatnál árvíz idején 4,5 – 9 m3 per másodperc szivárgó vízzel számolnak – ahogy Koncsos tanár úr is leírta, gyakorlatilag egy Zala folyó nagyságú vízmennyiségről beszélünk. Ennek az összegyűjtése csak nagyon sok és nagy teljesítményű szivattyúval lehetséges. Ezek a mű jellegéből adódóan nagyon ritkán üzemelnek majd teljes kapacitással, de készenlétben kell lenniük. Ezeknek a fenntartása, folyamatos karbantartása rengeteg pénzbe kerül.
Tehát ha a Nánási utat választjuk, akkor megvan az az előnyünk is, hogy mind a szivárgó megépítési költsége, mind a rendszer üzemeletetési költsége is sokkal kisebb lesz. Én úgy gondolom, hogy az árvízbiztonság mellett a beruházási és üzemeltetési költségre is figyelni kell, hiszen közpénzből fogják megépíteni és üzemeltetni a védművet.
Á: A hullámtéren megépült ingatlanok értéke indokolttá teszi, hogy megvédjék azokat az árvíztől – visszatérő érv ez a partéli mobilgát kapcsán. Hogy mennyire megalapozott ez az igény, azt most ne firtassuk, de mit tudna ajánlani kivitelezésben tapasztalt vízépítő mérnökként a hullámtéri ingatlanok megvédésére?
NZ: Több szakértő is leírta, hogy egyedi védelemben érdemes gondolkodni. Azokban az esetekben, ahol valamiféle közigazgatási hiba folytán az önkormányzat kiadta a lakhatási engedélyt a hullámtérben épült ingatlanra, meg kell vizsgálni, hogy az állam vagy a főváros milyen segítséget tud adni. Ha például az egyedi ingatlan köré épített mobilgátas megoldást választják, akkor a gát kivitelezője – aki óriási kedvezményeket kaphat a gyártótól -, viszonylag olcsón tudná vállalni ezeknek az egyedi megoldásoknak a kivitelezését.
Á: A partéli nyomvonallal kapcsolatban egyre súlyosabb kétségek és kritikák fogalmazódnak meg, most már a vízépítő szakma részéről is, de a főpolgármester hajthatatlannak tűnik. Ebben a patthelyzetben ön mire számít?
NZ: Ha a beruházó, a főváros nem hajlandó újragondolni a nyomvonal kérdését, akkor a felelősséget érzésem szerint a majdani kivitelezőre fogja hárítani. Ha tudniillik a kivitelezésre a közbeszerzést az ún. Fidic Sárga Könyv alapján írják ki, akkor a kész műért teljes egészében (mind a tervezés, mind a kivitelezés tekintetében) a kivitelezőnek kell a felelősséget vállalni.
Ez egy nagyon jelentős, több tízmilliárdos projekt lesz, biztos, hogy nagy kivitelező cégek fognak a megbízásért versenyezni. Az viszont borítékolható, hogy a nyertes ajánlattevő a szerződéskötés, valamint a tervek átvizsgálása után a terveket kivitelezésre alkalmatlannak minősíti, és áttervezteti – mint a visegrádi példa mutatja, minél távolabb a partéltől. Ez mindenképp pozitív fejlemény lesz, viszont sok időbe és pénzbe fog kerülni.
Frissítés (2017. augusztus 31.)
A Nemes Zoltánnal készült interjú megjelenése után a Tér-Team Kft. helyreigazítási kérelemmel jelentkezett szerkesztőségünknél. A helyreigazítási kérelemben szereplő, a cikkre vonatkozó állításokat kivétel nélkül megalapozatlannak tartjuk, így azokat tartalmilag ismertetjük a cáfolatukkal együtt – az interjúban, illetve a mostani válaszokban szereplő minden állítást dokumentumokkal tudunk alátámasztani. Ugyanakkor a cikk végén közöljük a Tér-Team teljes levelét is, pusztán azért, mert a véleményszabadság pártján állunk, így teret adunk a másik fél érveinek is. Alább tehát (dőlt betűvel) a tervező cég állításai és az azokra adott reakciók olvashatók.
1 – A kivitelező konzorcium pénzügyi érdekében készült sorozatos tervmódosítások miatt a tervezés elhúzódott, így az érdemi helyszíni kivitelezés csak 2014. III. negyedévben kezdődött.
A valóság ezzel szemben az, hogy a tervezői szerződést a kivitelező konzorcium súlyos szerződésszegés miatt mondta fel, mivel a/- a tervező 20 napnál nagyobb késedelembe került a tervszállítások nem határidőre történt teljesítése miatt; b/ hibásan teljesített, mert nem állékony földművet tervezett; c/- úgy adta ki a kiviteli tervet, hogy nem egyeztetett a gázszolgáltatóval.
2 – A TÉR-TEAM Kft. és a kivitelező konzorcium között a mai napig lezáratlan szakmai és jogvita van, miután a tervezési szerződést a megrendelő egyoldalúan felmondta, és a TÉR-TEAM Kft-t nem fizette ki, ugyanakkor a teljes kiviteli tervdokumentációt átvette és azt felhasználta.
A késedelmesen szállított és a kivitelező által hibásnak ítélt tervek egy részét a kivitelező kifizette, több mint tíz millió forint értékben, annak ellenére, hogy nem használta fel őket, mivel a mű teljes egészében áttervezésre került.
3 – A visegrádi földművet a kivitelező konzorcium csak részben építette meg, majd minden rézsűvédelem nélkül magára hagyta és levonult. A rézsűvédelem kiviteli terveit a TÉR-TEAM Kft. megfelelő partbiztosítási megoldással tervezte meg. A földművet nem a Duna mosta el, hanem egy későbbi munkafázisban, a kivitelező konzorcium szállította el máshová a földanyag jelentős részét.
A földművet a megépített szakaszon a kivitelező a kiviteli tervben előírtaknak megfelelően építette meg. A tervben semmiféle rézsűvédelem, azaz partbiztosítás nem szerepel, csupán 20 centiméter humuszterítés és füvesítés, melyet azért nem készített el a kivitelező, mert a földmű finomfrakcióját (a finomabb szemcsés anyagot) elmosta a víz. A megmaradt töltésanyagot az áttervezés után a kivitelező az új nyomvonalon a védműbe beépítette.
5 – Szivárgáshidraulikai probléma sem lépett volna fel megfelelő színvonalon elvégzett kiviteli munka esetén.
A kiviteli munka minőségével kapcsolatban a műszaki ellenőr egyszer sem élt kifogással a földmű kivitelezése kapcsán. Ugyanakkor a felkért szakértő által készített szivárgáshidraulikai vizsgálat azt bizonyította, hogy a földmű szivárgáshidraulikai szempontból nem felel meg.
6 – Az engedélyezési terveket megelőzően, az akkori KEOP irányító hatóság nem járult hozzá a szivárgó rendszerhez, mert ez a létesítmény érintette volna Visegrád belterületi vízrendezését is, és a projektben ennek pénzügyi fedezetét akkor még nem biztosították.
A szivárgó műszaki szükségszerűség, ezért a tervezőnek és a beruházónak ennek érdekében el kellet volna járnia az irányítóhatóságnál. Ennek elmaradása tervezési hiba, csúsztatás az irányító hatóság felelősségéről beszélni.
7 – A TÉR-TEAM Kft. tervezői gondosságból megtervezte – az akkor csak más projektből finanszírozható – szivárgó rendszer fogadó műtárgyait, aknáit.
A tervező nem a szivárgórendszer fogadóaknáit, hanem csapadékvíz átvezető műtárgyakat tervezett. Sem ebben a tervrészben, sem más tervekben nem esik szó a szivárgó megépítésének szükségességéről.
8 – A TÉR-TEAM Kft. a szükséges közmű szolgáltatói egyeztetéseket lebonyolította.
A tervező és a kivitelező közti levelezés bizonyítja, hogy ez az állítás valótlanság. Egy 2014. október 13-án kelt levélben a kivitelező felszólítja a tervezőt, hogy a gázszolgáltatóval történő egyeztetést haladéktalanul végezze el, mivel a szolgáltató megkeresése szerint nem történt közműegyzetetés. Ezt követően derült ki a tervező számára is, hogy a védmű és a gázvezeték között egyes szakaszokon csak 80 cm távolság van.
10 – Miután időközben a kivitelező konzorcium lényegesen más műszaki megoldás kivitelezésében vált érdekeltté (szádfal helyett résfal alapozást kívánt megvalósítani), a TÉR-TEAM Kft. által tervezett védmű nyomvonal módosítását is kezdeményezte és így már "termett talajban" volt lehetősége építkezni.
Minden alapot nélkülöző állítás, hogy a kivitelező más műszaki megoldásban vált érdekeltté: a megvalósítás során a részletes talajmechanikai tervezési beszámoló elkészülte után a kivitelező ennek megfelelő, differenciált műszaki megoldásokat alkalmazott az új tervek alapján. Tehát nem érdekeltségek, hanem a műszaki megoldás megfelelősége volt az irányadó.
11 – Így nyílt lehetősége arra a kivitelezői konzorciumnak, hogy a korábban igen alacsony költségszinten elvállalt kiviteli munkát más, számára sokkal kedvezőbb pénzügyi feltételek mellett teljesíthesse.
Hamis az az állítás, hogy emiatt a konzorcium kedvezőbb pénzügyi feltételek közé került, mivel a szerződéses egységárak változatlanok maradtak. A változtatás a közbeszerzés szabályainak szigorú betartásával történt, a konzorciumnak az áttervezés jelentős többletköltséget jelentett, melyet a megbízó felé nem tudott érvényesíteni.
12 – Ugyanakkor tény, hogy az új terv helyszínrajzi nyomvonala jelentős részben azonos a TÉR-TEAM Kft. által tervezett létesítménnyel.
A nyomvonal csak azokon a szakaszokon maradt a Tér-Team által tervezett nyomvonalon, ahol műszakilag más megoldás nem volt, például ki kellett kerülni a Tér-Team által nem egyeztetett gázvezetéket.
13 – Nemes Zoltán volt projektvezető téved abban, hogy a részben megépített Visegrád városi és a tervezett Római-parti védmű területének geológiai, geotechnikai adottságai hasonlóak. A Római-partnál a nagy vastagságú homokos kavics alatt egybefüggő agyag képezi az alapkőzetet. Visegrádnál nagyon nagy mélységben szikla az alapkőzet. Geotechnikai értelemben ez lényeges különbség.
Mindkét esetben homokos-kavicsos mederbe épül a gát, ami szivárgástani szempontból erős hasonlóság. Mindkét esetben számolni kell ugyanis a talajban uralkodó talajvízáramlások megváltozásával abban az esetben, ha több méter mélységben szádfal vagy résfal állja a víz útját.
14 – A volt projektvezető nem ismeri a [Római-partra készített] teljes engedélyezési tervdokumentációt, mert abban nem csak az általa elmondott partrendezési, partvédelmi megoldások szerepelnek.
A tervező itt feltételezhetően a geocellás partvédelemre gondol. A nyilvánosan hozzáférhető dokumentumokban egyértelműen a geocellás-füvesített partvédelmi megoldás a jellemző. Attól még, hogy a tervező egyes szakaszokon – a nyilvánosság számára nem ismerten -, más megoldásokat, például kőszórást alkalmaz, a füvesített rézsűket a Duna ugyanúgy el fogja mosni, mint Visegrádon.
15 – A nyilatkozó összekeveri a "projektirányítási tényező" és a "kivitelezői haszon" fogalmát.
A kivitelezői gyakorlatban a "projektirányítási tényező" ismeretlen fogalom, a tervező ezzel értelmezhetetlen költségtényezőt jelöl meg, ha nem a generálkivitelezői fedezetet érti alatta.
16 – A nyilatkozó javaslata szerint a Nánási út – Királyok útja nyomvonalon fix vasbeton fallal kellene védekezni, ami városképi, környezeti szempontból, valamint a kialakult beépítést, ill. területhasználatot teljességgel megszüntetné.
Talán maga a tervező sem gondolja komolyan, hogy a jelenlegi földgát helyére épülő 1 méteres térdfal "a kialakult beépítést, ill. területhasználatot teljességgel megszüntetné".
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Tér-Team"
] | [
"Tér-Team Kft-t",
"BME Geotechnika Tanszék",
"Tér-Team Kft-vel",
"Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszéke",
"TÉR-TEAM Kft",
"Geotechnikai Tanszék",
"Tér Team"
] |
A Lehet Más a Politika szerdai választmányi ülésén elfogadta Jakab Tamásnak, a párt pénzügyi vezetőjének lemondását – közölte az LMP az MTI-vel.
A visszavont napelemtender ügyében korábbi résztulajdonán keresztül érintett Jakab Tamás utódját a párt január 31-ei hatállyal, pályázat útján választja ki – ismerteti a közlemény. Jakab Tamás ezzel megvált a pártban betöltött tisztségétől, valamint előtte a pályázatban érintett cégben meglévő tulajdonrészétől, ahogyan korábban Ladányi Attila pártpénztárnok is, írták.
Az Átlátszó.hu novemberben írta meg, hogy Ladányi Attila, az LMP választmányának volt tagja és Jakab Tamás pártpénztárnok cégeiken keresztül egyaránt 220-220 millió forintot nyertek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megújuló energiás beruházások és naperőművek létesítésére kiírt, azóta visszavont pályázatán. A pályázatot korábban az LMP politikusai, Szél Bernadett és Vágó Gábor többször is támadták.
Vágó Gábor szerdai budapesti sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre azt mondta, csak olyan politikai közösségnek tud a tagja lenni, amely képes határozottan kezelni azokat az ügyeket, amelyekben egyes tagjai korrupciós gyanúba keverednek. Az lett volna a lehető legszerencsésebb, ha a párt megfelelő vezető szervezete gyorsan kivizsgálja az ügyet, és levonja a konzekvenciákat – fűzte hozzá. "Mivel ezt nem tette meg, én is korholtam a saját belső fórumainkon ezeket az embereket" – jelentette ki.
A képviselő azt mondta, tiszta a lelkiismerete, ezért nincs is miért magyarázkodnia. A választmány feladata megválaszolni azt a kérdést, hogy Jakab Tamás és Ladányi Attila maradhat-e a párt tagjai, de ezt követően minden párttagnak fel kell tennie magának kérdéseket – összegzett egy másik kérdésre. | [
"LMP"
] | [
"Lehet Más a Politika",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] |
Félmilliárdot "kutattak el" Hellerék
A filozófusoknak szóló pályázati kiírás köszönő viszonyban sem volt a nyertes pályaművekkel
Morálisan és jogilag is megkérdőjelezhető módon jutott hozzá csaknem félmilliárd forinthoz a Gyurcsány-kormány idején az a liberális filozófusi kör, amely szinte naponta állítja erkölcsi pellengérre a konzervatív oldal szereplőit. A társaság tagja Radnóti Sándor, Heller Ágnes, Vajda Mihály, Gábor György és Geréby György is.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Megerősítette Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos szombati budapesti sajtótájékoztatóján, hogy feljelentést tett az MTA Filozófiai Kutatóintézete és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) közötti hetvenmillió forintos támogatási szerződés miatt. Budai a részleteket firtató újságíró kérdésre azt mondta, hogy a témában külön sajtótájékoztatót tartanak majd.
(MTI) Már korábban is suttogták, hogy a Magyar Bálint akkori szabad demokrata oktatási miniszter által létrehozott és általa felügyelt Nemzeti Kutatási Technológiai Hivatalt (NKTH) a szabad demokraták nem a hazai tudományos élet és a kutatások fellendítésére használták, hanem egyfajta házi- pénztárként kezelték, ahonnan pályázatok útján a liberális holdudvart jutalmazták, a kormányváltás előtt azonban nem nagyon lehetett hozzáférni a feltevést igazoló iratokhoz.
Most azonban lapunk birtokába került több olyan dokumentum is, amely szerint 2004-ben és 2005-ben Boda Miklós elnöklése és Magyar Bálint felügyelete alatt olyan, filozófusok által beadott pályázatok nyertek összesen csaknem félmilliárd forintot a NKTH pályázatain, amelyeket tartalmi okok miatt azonnal el kellett volna utasítani, mert témájuk köszönő viszonyban sem volt a pályázati kiírással. 2004-ben például az NKTH a Nemzeti kutatási és fejlesztési programok részeként pályázatot hirdetett vissza nem térítendő támogatás elnyerésére a Nemzeti örökség és a jelenkori társadalmi kihívások kutatása témában.
A kiírás szerint a pályázatban az EU-integrációval és a magyar versenyképességgel kapcsolatos társadalomtudományi kutatásokat kellett volna finanszírozni. Ehhez képest a nyertesek listáján szerepel egy Határmezsgyék: filozófia és tudomány az ókorban című pályamű, amelynek elkészítésére 89 millió forintot fizetettek ki. Nagy kérdés, hogy az ókori filozófia hogyan kapcsolódik hazánk EU-csatlakozásához – további részletek a Magyar Nemzet szombati számában.
• Filozófusok | [
"Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal"
] | [
"MTA Filozófiai Kutatóintézete",
"Nemzeti Kutatási Technológiai Hivatal"
] |
A látszólagos előrehaladás ellenére kafkai módon egyre csak halmozódó eljáráshalom állja az ukrán Dmitrij Firtas útját abban, hogy visszakapja a tőle három éve – hatósági közreműködéssel – eltulajdonított, mára tönkrement gázcégét, az EMFESZ-t. A felszámolóbiztos sem kezdeményezi bejegyzését, sőt jogi képviseletre ugyanazt az irodát kérte fel, mint az előző ügyvezető.
Információink szerint az EMFESZ felszámolója részben ugyanazt a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodát bízta meg a volt gázcég jogi képviseletével, amelyet a társaság előző vezetése is igénybe vett – sokak által vitatott – álláspontja védelmére.
Értesülésünket megerősítve Somogyi Krisztina felszámolóbiztos leszögezte: a jogi ügyek intézése a felszámoló utasítása alapján, a hitelezői érdekek figyelembevételével történik. A korábban is eljáró ügyvédi iroda feladatkörébe ugyanakkor a korábbi ügyvezetés tevékenységének jogi értékelése nem tartozik bele – fűzte hozzá. A megbízásokat a több éve folyó perek, a speciális szakértelem és az átlagost messze meghaladó mennyiségű peres, nem peres eljárások száma indokolja – szögezte le.
Góczi István EMFESZ-ügyvezető 2009-ben az addigi tulajdonos ciprusi Mabofi nevében, de annak tudta nélkül "adta el" a céget az ismeretlen svájci RosGasnak. A honi hatóságok – az energiahivatal és a cégbíróság – szokatlanul gyorsan és rugalmasan jegyezték be az akkori papírokat. Döntésükhöz az azt követő évek perei során az összes lehetséges jogorvoslati szinten ragaszkodtak – ám a bíróság többnyire nem nekik adott igazat.
Tavaly év elején anyagi gondok miatt a társaság felfüggesztette gázszolgáltatását, idén márciusban pedig a bíróság kimondta a felszámolást. A folyamat levezénylésére – a szokásos sorsolás helyett kijelöléssel – a TM-Line-t bízták meg.
Somogyi Krisztina lapunknak első tapasztalatairól elmondta: Góczi István együttműködő; kisebb fennakadásoktól eltekintve – melyek ilyen iratanyag esetén rendre előfordulnak – folyamatosan érkeznek az iratok. Kezdőmérleg híján ugyanakkor még nincs végleges elképzelése a társaság anyagi helyzetéről. (Korábbi hírek szerint az EMFESZ-szel szemben milliárdos elismert és százmilliárdos el nem ismert követeléssel éltek különböző felek.)
Noha egy felszámolás folyamatába a tulajdonos már szinte egyáltalán nem tud beleszólni, a Mabofi – annak ellenére, hogy szinte minden lehetséges magyar és külföldi bíróság minden foka kimondta a 2009-ben kötött szerződés semmisségét – csak nem képes újra tulajdonosként bejegyeztetni magát.
Értesülésünk szerint ugyanis a RosGas most az Alkotmánybíróságtól kérte a legutóbbi, számukra kedvezőtlen döntés értékelését. Azt, hogy emiatt ismét felfüggesszék a "harmadfokú" ítélet végrehajtását, viszont a Mabofi támadta meg.
Noha a jogerős döntés nyomán a cégbíróság is hosszadalmas eljárást indított a Mabofi újbóli bejegyzésére, első körben azt Góczi Istvánnak kellett volna indítványoznia, ami értelemszerűen nem történt meg. Ugyanakkor a Mabofinál lapunknak sérelmezték, hogy a cégbíróság kérésének az ügyvezető helyébe lépett Somogyi Krisztina sem tesz eleget, sőt ügyvédei útján "próbál ellent mondani". Így most, úgy tudjuk, a cégbíróságon is újabb kör veszi kezdetét.
Somogyi Krisztina ennek kapcsán lapunknak annyit szögezett le: a Mabofi leveleire mindig válaszolnak, de az üzletrészt érintő tulajdonosi vitában nem kíván állást foglalni. A kérdésben a bíróság döntése szerint jár el, de a Mabofi bejegyzését nem kezdeményezheti, mert a Fővárosi Törvényszék a határozatok végrehajtását felfüggesztette. A bejegyzésre csakis a cégbírósági eljárásban van mód – tette hozzá. (A Mabofi szerint, mivel azt megtámadták, a felfüggesztés nem hatályos.) | [
"RosGas",
"EMFESZ"
] | [
"Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda",
"Fővárosi Törvényszék"
] |
Zuschlag János és Hunvald György mellett Kocsis István nevét is megemlítették a K-Monitor készítői, ezért a BKV feljelentette őket.
A BKV polgári peres eljárást indít és büntető feljelentést tesz személyiségi jogok sérelme és jó hírnév megsértése miatt a K-Monitor Iroda ellen, közölte a BKV.
A BKV azzal indokolta a feljelentést, hogy az iroda képviselője olyan szövegkörnyezetben és olyan színezetben jelenítette meg a vezérigazgató nevét, amellyel a jó hírnevét sértette.
Léderer Sándor a honlapot bemutató keddi sajtótájékoztatón azt mondta: azoknál az eseteknél, ahol megállt a tényfeltárás, de indokolt lenne az ügy folytatása, feljelentést is tesznek majd. Eddig két esetben tettek feljelentést, az egyik a BKV-botrányhoz, a másik a villamos művekhez kapcsolódott.
A honlapon jelenleg található 11 776 cikk közül tavaly 3649 került fel korrupciós témákban. Ezek közül 2501 cikk foglalkozik magyarországi korrupciós esetekkel. Tavaly két volt politikusról, Zuschlag Jánosról és Hunvald Györgyről, valamint Kocsis Istvánról, a BKV vezérigazgatójáról írtak legtöbbször a lapok ilyen összefüggésben. | [
"BKV"
] | [
"K-Monitor Iroda"
] |
Páva azonnali válságkezelést sürget a pécsi vagyonkezelőnél
Azonnali válságkezelésre és a biztonságos működés megteremtésére van szükség a Pécs vagyonát kezelő Pécs Holding Zrt.-nél Páva Zsolt, a baranyai megyeszékhely polgármestere szerint, aki ezt a cég átvilágításának eredményével indokolta hétfőn Pécsett sajtótájékoztatón.
"A vállalat gyakorlatilag működésképtelen a jelenlegi formájában, forráshiány miatt év végére a napi működése is veszélybe kerülhet" – összegezte a fideszes politikus a napokban elkészült, mintegy 80 oldalas szakértői jelentés megállapításait.
Páva Zsolt hozzátette: a vagyonkezelő több százmillió forint adósságot halmozott fel, ugyanakkor nem felelt meg az önkormányzat vele szemben támasztott elvárásainak, a cégnél nem alakultak ki az integrált városüzemeltetés és vagyongazdálkodás feltételei.
"Azért, hogy a holding ne szoruljon az önkormányzat folyamatos támogatására, haladéktalanul pótolni szükséges az elmúlt évek hiányosságait. Ennek része a párhuzamosságok megszüntetése, az igazgatóság, a felügyelőbizottság átszervezése, valamint egy olyan vezetői struktúra kialakítása, amely eredményesen képes kezelni a válsághelyzetet" – közölte.
Páva Zsolt kitért rá: szükséges annak felülvizsgálata is, mely városi cégeknek célszerű, s melyeknek nem a holding ernyője alá tartozniuk. A polgármester az utóbbira példaként hozta fel a Pécsi Harmadik Színházat, amely megítélése szerint kulturális intézményként más üzemeltetést kíván, mint egy vízmű.
A politikus a rossz működés miatti felelősség kérdését firtató újságírói kérdésekre azt válaszolta, hogy a holding létrehozása jelenlegi formájában eleve elhibázott lépés volt.
"Lett volna lehetőség arra, hogy a cég hatékonyan működjön, de ennek feltételeit a városvezetés nem volt képes megteremteni. Mindezért nem felelős Varga Péter volt vezérigazgató, aki lehetőségei szerint megpróbált felelősen gazdálkodni. Neki a Pécsi Közlekedési Zrt. buszparkjának értékesítésével összefüggésben kellett távoznia" – jegyezte meg Páva Zsolt. Hozzátette: a pécsi közgyűlés a holding hatékonyságát növelő döntések meghozatala mellett csütörtökön várhatóan megválasztja Varga Péter utódját, akinek helyére 19-en pályáznak.
(MTI) | [
"Pécs Holding Zrt."
] | [
"Pécsi Közlekedési Zrt.",
"Pécsi Harmadik Színház"
] |
Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése, magánokirat-hamisítás, jogosulatlan gazdasági előnyök megszerzése, valamint adócsalás miatt két év börtönbüntetésre ítélte a Zalasprint-M Kft. volt ügyvezetőjét szerdán a Zalaegerszegi Városi Bíróság.
A nem jogerős ítélet Mezőfi Zoltánt öt évre eltiltotta, hogy gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja, igazgatója, felügyelőbizottságának tagja, vezető tisztségviselője legyen.
A vádirat szerint Mezőfi Zoltán 2005 szeptemberében a Kömix Kft. nevében, 2006 áprilisában pedig a Zalasprint-M Kft. nevében a gazdasági versenyképességi program keretében kiírt két uniós pályázatban valótlan adatokat tüntetett fel, ezzel megtévesztette a támogatót. Az Európai Közösség által kezelt pénzalapból 123 millió, a magyar állam költségvetéséből pedig 10 millió forintot szerzett meg jogtalanul.
Mezőfi Zoltán a Kömix Kft. nevében lánctalpas hidraulikus kotrógép beszerzésére adott be pályázatot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez. Pályázatában a nettó beszerzési költséget 26 millió forintban, a saját forrást pedig 18 millió forintban jelölte meg. Az eszközbeszerzéshez a cég mintegy 9,8 millió forint támogatást nyert el. A Premium-System Kft. nevében az ügy másodrendű vádlottja az adásvételi szerződést, a szállítólevelet és a bruttó 32,5 millió (nettó 26 millió) forintos számlát úgy írta alá és állította ki, hogy a munkagép soha nem volt a cég tulajdonában.
A Zalasprint-M Kft. volt ügyvezetője 2006 áprilisában ugyancsak lánctalpas hidraulikus kotrógép beszerzésére nyújtott be pályázatot. A bruttó 85,5 millió forint értékű munkagép beszerzéséhez 25 millió forint támogatást igényelt, míg a saját forrást 46 millió forintban jelölte meg. Az elnyert uniós és magyar állami támogatást a Vállalkozás Fejlesztési Kht. a valótlan gazdasági eseményt igazoló, valótlan tartalmú okiratok alapján 2007 júliusában átutalta a kft.-nek.
Mezőfi Zoltán a kotrógép vásárlására a Grund-Fix Kft.-vel kötött szerződést. Az ügy harmadrendű vádlottja a cég nevében úgy írta alá az adásvételi szerződést és a számlát, hogy a munkaeszköz soha nem volt a Grundfix tulajdonában.
A volt ügyvezető a gazdasági társaságai által fizetendő adókat fiktív számlákkal, mintegy 24 millió forinttal csökkentette. A Zalasprint Kft. könyvelésében olyan számlák is szerepeltek, amelyek mögött nem volt valós teljesítmény. A fiktív számlákat a Konstrukterm Kft. nevében a cég ügyvezetője állította ki olyan földmunkák elvégzéséről, amelyek a valóságban nem történtek meg.
A bíróság Mezőfi Zoltán három társát csalás, adócsalás és magánokirat-hamisítás miatt nem jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Az ügy másodrendű vádlottja egy év nyolc hónap, a harmadrendű vádlott három év, a negyedrendű vádlott pedig egy év hat hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Mindhárom gazdasági társaság volt vezető tisztségviselőjét három-négy évre eltiltották attól, hogy gazdálkodó szervezet igazgatója, felügyelőbizottságának tagja, vezető tisztségviselője legyen. | [
"Zalasprint-M Kft.",
"Kömix Kft.",
"Konstrukterm Kft.",
"Grund-Fix Kft.",
"Premium-System Kft."
] | [
"Európai Közösség",
"Európai Közösségek",
"Vállalkozás Fejlesztési Kht.",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség",
"Zalaegerszegi Városi Bíróság"
] |
A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
November első keddjén, a kora délelőtti órákban fordultunk be a gánti dolomitbánya melletti parkolóba.
A portán elmondtuk, hogy a bányacég tulajdonosával szeretnénk beszélni. Alig telt el egy perc, mire kinyílt a porta melletti ajtó: fekete pulóverben, az arcán sebészi maszkkal és a homlokára tolt szemüveggel lépett ki elénk idősebb Orbán Győző, a miniszterelnök édesapja.
Már több mint három éve foglalkozunk idősebb Orbán cégének állami munkáival. Azért mentünk Gántra, hogy személyesen kérdezzük őt a megbízásairól – miután korábbi e-mailjeink és telefonhívásaink sorra megválaszolatlanok maradtak.
Orbán Viktor korábban kifejezetten kérte az édesapját, hogy ne vegyen részt állami beruházásokban. Az elmúlt években azonban cikksorozatban mutattuk be, hogy a Dolomit Kft. látványos felívelése (és évi milliárdos nyeresége) többek közt annak köszönhető, hogy a cég közpénzből finanszírozott építkezésekhez szállít építőanyagokat.
Ezzel kapcsolatban legutóbb közel százezer oldalnyi projektdokumentumot pereltünk ki, amelyek alapján már megírtuk, hogy Orbán apjának cégétől szállítottak követ az M4-es autóút építéséhez.
A teljes iratanyagot átnézve újabb állami projektekben is megtaláltuk a Dolomit Kft.-t: az M3-as autópálya építéséhez betonelemeket, a Budapest-Székesfehérvár közötti vasútfelújításhoz pedig zúzottkövet szállított a cég.
Ezekről az állami projektekről tudni biztosan, hogy részt vettek bennük az Orbán család érdekeltségei Grafika: Murányi János
"Eddig voltam udvarias"
A cikkeink megjelenése előtt minden esetben, eddig összesen tíz alkalommal e-mailen küldtünk kérdéseket az idősebb Orbán Győző többségi tulajdonában álló Dolomit Kft.-nek, valamint többször is felhívtuk telefonon a céget, de választ még sosem kaptunk. Azt szeretnénk megtudni, hogy a cég:
Mely állami projektekhez szállított építőanyagot, és ezért mennyi közpénzt kapott?
Mit szól mindehhez Orbán Viktor, aki korábban ellenezte, hogy édesapjának cége állami munkákban vegyen részt (és 2017-ben a Direkt36-nak is azt mondta, hogy ezzel kapcsolatban nem változott az álláspontja)?
Ezekkel a kérdésekkel érkeztünk a gánti bányacég portájához is. Rövid várakozás után ki is lépett az ajtón idősebb Orbán Győző, de rövidre akarta zárni a beszélgetést:
"Drágáim, a következőt szeretném mondani: koronavírus járvány van, nem fogadunk senkit. Köszönöm, hogy idelátogattak, viszontlátásra" – mondta. Bár ő is, mi is maszkot viseltünk, és felvetettük neki, hogy telefonon is beszélhetünk, Orbán annyit válaszolt, hogy "semmiféleképpen", majd becsukta maga mögött az ajtót.
Mi kifelé menet még megálltunk a cég udvarán pár percre, a porta épülete előtt, mire ismét megjelent Orbán – azért, hogy elküldjön minket. Ekkor volt lehetőségünk több kérdést is feltenni, de Orbán kijelentette, hogy nem járul hozzá, hogy felvételt készítsünk róla. (A jogszabályokra való tekintettel ezt tiszteletben tartjuk, így írásban közöljük a beszélgetés részleteit.)
- Orbán Győző (OGY): Eddig voltam udvarias. Figyeljenek, én híres vagyok arról, hogy goromba vagyok, és nem szeretnék gorombáskodni, különösen hölggyel szemben nem.
- Zöldi Blanka (ZB): Közügyekről szeretnénk kérdezni, azzal kapcsolatban, hogy...
- OGY: Nem érdekel.
- ZB: Orbán Viktor korábban azt mondta, hogy nem tartja jónak, ha ön állami beruházásokban vesz részt.
- OGY: Drága... Jó idő van, gyönyörű idő van, erről beszélhetünk. Kőbányában, sajnos, ha eső van, akkor az rossz időnek számít. Ha süt a nap, akkor nekünk is jó időnk van. Viszontlátásra.
- ZB: Esetleg itt a jó időben körbenézhetünk a kőbányában?
- OGY: Drága, ne próbálkozzon, mert fogy a türelmem, és goromba leszek. (...) Másik dolog, hogy ne zaklasson egy nyolcvan éves embert. Viszontlátásra.
- ZB: Nem zaklatni szeretném, hanem közügyekről kérdezni.
- OGY: Zaklat, zaklat, szó szerint zaklat. Tessék elmenni.
Eközben a bányacég egyik dolgozója oldalról videózni kezdett minket, majd Orbán is elővette a telefonját: "Ha megengedi, csak csinálok én magáról egy fotót, hogy emlékezzünk erre", majd készített rólunk egy-egy fényképet. Mi pedig tovább kérdeztük Orbánt:
- ZB: Mikor fog válaszolni ezekre a kérdésekre?
- OGY: Ha vége lesz a járványnak.
- ZB: Akkor ez egy ígéret egy interjúra, ha vége lesz a járványnak?
- OGY: Senkinek semmiféle interjút nem adok. A cégbíróságnál be van jegyezve minden olyan adat, amelyre önöknek szükségük van, és tájékoztatni kell a közvéleményt. Ennyi.
Ezután Orbán Győző beszállt a porta előtt parkoló kocsijába. "Birtokháborításért ne kelljen már feljelentenem önöket" – szólt még ki az ablakon, majd kitolatott a bánya udvaráról.
Orbán Győző már korábban is egyértelművé tette, hogy nem fogadja szívesen az újságírók érdeklődését. 2002-ben rongálás gyanúja miatt indítottak eljárást a miniszterelnök apja ellen, miután ő földhöz vágta a Magyar Hírlap fotósának, Dezső Tamásnak a kameráját, aki fényképeket próbált készíteni a gánti bányáról. A rendőrség végül megszüntette a nyomozást arra hivatkozva, hogy "bűncselekmény nem volt megállapítható".
Rejtve maradnak az állami munkák
Idősebb Orbán Győzőnek abban igaza van, hogy a cégbíróságon bizonyos adatok megtalálhatók a cégéről. Például az, hogy a Dolomit Kft. az elmúlt években a piac egyik legjobban teljesítő cége lett, nyereségesség tekintetében lényegében a teljes konkurenciát lekörözte. A tavalyi évet 1,8 milliárd forintos eredménnyel zárta, ezt pedig a tulajdonosok mind ki is vették osztalékként a vállalkozásból.
Arról viszont nem érhetőek el nyilvános adatok, hogy a cég bevételének mekkora része származott közpénzből finanszírozott projektekből. Az állami építkezéseken ugyanis nem fővállalkozóként, hanem általában az építőanyagok beszállítóiként vesznek részt az Orbán család cégei, így a megrendelések részletei rejtve maradnak.
A Direkt36 ezért 2017-ben közérdekű adatpert indított 6 nagy állami út- és vasútépítés részletes adataiért, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet és Dr. Szegedi Zsolt ügyvéd segítségével. Három év pereskedés után 28 kartondoboznyi, közel százezer oldalnyi dokumentumot szereztünk meg.
Ezek közt szállítólevelek, az építőanyagok minőségi bizonyítványai és teljesítmény nyilatkozatait bizonyítják, hogy a Dolomit Kft. – a már korábban bemutatott állami projektek mellett – részt vett az M3-as autópálya építésében és a Budapest-Kelenföld és Székesfehérvár közötti vasútvonal felújításában is.
A Budapest-Székesfehérvár közötti vasútvonalat 2009 és 2014 között újították fel 86,8 milliárd forintból, ehhez a munkához különböző dolomit zúzalékokat szállítottak idősebb Orbán Győző cégétől.
Az M3-as autópálya Őr és Vásárosnamény közötti, 11,9 kilométeres szakasza pedig 2013 és 2014 között épült 15,5 milliárd forintból. A dokumentumok szerint ezen a szakaszon használtak a Dolomit Kft.-től származó betonelemeket, többek közt a vízelvezető árkok építéséhez.
Az építkezések fővállalkozóitól is megkérdeztük, hogy mennyi pénzért vásároltak építőanyagokat a gánti bányacégtől, de tőlük sem kaptunk választ. Orbán Viktor sajtófőnöke, Havasi Bertalan pedig szokás szerint csak annyit közölt, hogy "a miniszterelnök nem foglalkozik üzleti ügyekkel".
A cégadatokhoz az Opten szolgáltatásait használtuk.
| [
"Dolomit Kft."
] | [
"Magyar Hírlap",
"Társaság a Szabadságjog"
] |
Az uniós támogatásokból származó milliók kreatív felhasználásának komoly hagyományai alakultak ki Magyarországon, de mindig akadnak olyanok, akik az erős mezőnyben is tudnak meglepetést okozni.
Egy szekszárdi fideszes vállalkozó családjának takarító cégei például az elmúlt négy évben összesen 135 millió forintos támogatást szereztek gyakornokképzésre.
Hadházy Ákos az LMP eheti korrupcióinfóján számolt be Fajszi Lajos volt fideszes önkormányzati képviselő uniós pályázatairól. Az ellenzéki országgyűlési képviselő, a trafikbotrány egykori kirobbantója, felidézte, hogy Fajszi és családtagjai annak idején öt dohányboltot szereztek a fideszes szempontok által befolyásolt koncesszióosztogatásban.
A család azonban nem csak a trafikokat köszönheti a politikának, hanem a takarító cégeik százmilliós megrendeléseit is. A bevételek jelentős része ugyanis állami megrendelésekből érkezik. Ezeket a megrendeléseket egészítette ki a Fajszi család az EU-s pénzekkel.
Fajsziék négy hasonló profilú vállalkozást tartanak fent. Az egyik cég, az Ingatlankorzó Kft. egészen minimális forgalmat produkál, mégis annyira sikeres a pályázatokban, hogy több pénzt kapott "gyakornokokra", mint amennyi a teljes éves bevétele volt.
A támogatásszerzésből persze a többi cég is kivette a részét. Hadházy szerint korábbi TÁMOP-projektek dokumentációjából nem derül ki, hogy összesen hány ember gyakorlatát finanszírozták uniós forrásból, mert ott csak "képi dokumentáció" érhető el a beszámolók között. Az összesen 100 millió forintot érő TÁMOP-projektekről szóló képdokumentáció többségén a család trafikjaiban tevékenykedő alkalmazottak mosolyognak a kamerába.
Az újabb GINOP-projekteknél több részlet ismerhető meg: az F&F Kft. például 20 milliót kapott három takarító, két parkgondozó és két adminisztrátor gyakorlati képzésére, azaz egyetlen takarító képzését 3 millió forinttal támogatta az EU.
Ennyi pénzből a legdrágább fizetős egyetemen, az állatorvosin is el lehet végezni 3 félévet
– mondta Hadházy.
A képviselő szerint azonban a pénz jelentős részéből nem is a gyakornokokat fizették, hanem a vállalkozásnak amúgy is szükséges gépeit vásárolták meg. 5 milliót költöttek takarítógépre, fűnyíróra, de vettek belőle milliós értékű Apple számítógépeket is.
A "gyakornoki programba" csomagolva szereztek be 2 Apple iMac MK462 All in One gépet és 1 Konica-Minolta bizhub C227 digitális színes másolót, amit azzal indokoltak, hogy
ezen eszközök a fiatalok elsődleges munkavégzését biztosító alapeszközök, melyek nélkül jövedelemtermelő munkát nem tudnának végezni.
Hadházy Ákos szerint az ilyen típusú uniós költések miatt szükséges, hogy Magyarországra is kiterjedjen az uniós ügyészség tevékenysége.
Kiemelt kép: Thinkstock | [
"Ingatlankorzó Kft."
] | [
"F&F Kft."
] |
Már nincs hatályban az a szakasz az egyesülési törvényben, ami konkrétan utalt arra, hogy az ügyészség törvényességi ellenőrzési hatáskörében bírósághoz fordulhat egy párt működésével kapcsolatban. Egy erre való utalás azonban benne maradt a párttörvényben, és így az Állami Számvevőszék szerdán mégis az ügyészséghez fordult.
Az ÁSZ eljárásának problémájáról Schiffer András ügyvéd, az LMP korábbi elnöke beszélt a Lánchíd rádió péntek reggeli adásában. A Jobbik esetleges megszüntetésének lehetőségét csütörtökön a kormányközeli Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója lebegtette meg a köztévében.
A pártörvény 10 paragrafusának 4. pontja szerint ha " az Állami Számvevőszék azt észleli, hogy a párt gazdálkodása körében jogellenesen járt el, felhívja a törvényes állapot helyreállítására. Súlyosabb törvénysértés esetén, vagy ha a párt nem tesz eleget a felhívásnak, az Állami Számvevőszék elnöke az ügyész Ectv. 11. § (3) bekezdésének megfelelő eljárását indítványozza."
A párttörvény tehát az egyesülési törvényre (Ectv) hivatkozik, amely korábban súlyos esetben valóban lehetővé tette egy párt megszüntetésének kezdeményezését az ügyészség felé. Csakhogy az Ectv. 11 paragrafusának 3. bekezdését a parlament egy éve hatályon kívül helyezte. Schiffer szerint a párttörvényben azért maradhatott benne a hivatkozás, mert annak módosításához kétharmad kell, így azt nem akarta bolygatni a Fidesz-KDNP frakció.
Az egymásnak ellentmondó jogszabályok ténye nem változtat azon, hogy az ügyészségnek van ellenőrzési jogköre a pártok működése felett. A probléma az, hogy mivel az ügyészség a nyomozás megindításáról szóló közleményében épp az ÁSZ beadványára hivatkozott (tehát feltehetőleg ők sem vették észre a jogszabályváltozást), egyelőre nem világos, hogy mi lesz az ügy kifutása. Az Állami Számvevőszék feltehetőleg jobban tette volna, ha közvetlenül a bírósághoz fordul.
Az ÁSZ kedden számolt be arról, hogy augusztus 10-én megkezdte volna a párt gazdálkodási adatainak ellenőrzését, de a Jobbik nem működött vele együtt, ezért az ügyészséghez fordult. A Fővárosi Főügyészség pénteken bejelentette: az ÁSZ beadványa alapján nyomozást rendeltek el ismeretlen tettes ellen a Jobbik számvevőszéki ellenőrzésével összefüggésben. Volner János, a Jobbik frakcióvezetője ugyanakkor azt mondta: minden alkalommal eleget tettek beszámolási kötelezettségüknek, és törekedtek az együttműködésre az ÁSZ ellenőreivel.
A Jobbik esetleges megszüntetésének lebegtetése Schiffer szerint tehát blöff. A Lánchíd rádióban azt mondta: a párt elleni támadásnak szerinte nem a Jobbik százalékban mért támogatottságához vagy a közelgő választásokhoz van köze. Azt a vörös vonalat ugyanis az elmúlt 27 évben egyetlen kormány sem merte meglépni, hogy betiltson egy rivális pártot.
Schiffer szerint itt nem egy egyszerű politikai ellenfélről vagy pártról van szó, hanem Simicska Lajosról, és ilyenkor "a Fidesz politikájából kivész a racionalitás". Schiffer úgy fogalmazott: "az ország szégyene, hogy Orbán és Simicska párharcát most 10 millió ember szenvedi el", jóllehet "a hatalom és a pénz megszerzésében ők tettestársak voltak":
ez a sztori nem a Jobbik százalékairól szól, hanem arról, hogy tudja ez a két ember egymást lemészárolni.
Jobbik: Orbán-terv
Frissítés 14:20-kor: A Jobbik közleményben reagált a kialakult helyzetre, ebben Orbán-tervről beszélnek, aminek célja a Jobbik megállítása. "A fideszes kormányhivatalok, a fideszes álcivilek, a fideszes Állami Számvevőszék után a fideszes ügyészség is bekapcsolódott az Orbán-terv végrehajtásába, ami arról szól, hogy a sajtószabadság, a szólásszabadság betiltása után a Fidesz be akarja tiltani egyetlen kihívóját, a Jobbikot. Azt a kormányváltó erőt, amelyet nem hálózott be a fideszes maffia. A mai napon az 50-es évek koncepciós eljárásait idéző módon az ügyészség az ÁSZ kamuindokai alapján nyomozást rendelt el, mondván, nem működünk együtt az ÁSZ-szal" - írja a párt.
Hozzáteszik, hogy ők mindenben együttműködnek a számvevőszékkel, de az ÁSZ nem akar velük együttműködni. "A Jobbik gazdasági igazgatója levélben kereste meg az ÁSZ-t, Volner János frakcióvezetőnk pedig személyes találkozást kezdeményez Domokos Lászlóval, az intézmény elnökével, hogy a Jobbik és az ÁSZ kapcsolata visszatérjen a szakmai síkra" - írják.
(Borítókép: Nagy Attila Károly/Index) | [
"Állami Számvevőszék",
"Jobbik"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Lánchíd rádió",
"Alapjogokért Központ"
] |
2012. január 12., csütörtök, 10:00 • Utolsó frissítés: 2012. január 12., csütörtök, 10:09
Címkék: plágium; Schmitt Pál; doktori disszertáció; plágiumügyek;
Plágiumügyekben a németek vezetik a képzeletbeli ranglistát: tavaly több politikus is botrányba keveredett. A legnagyobb visszhangja Karl-Theodor zu Guttenberg német védelmi miniszter ügyének volt, aki végül lemondott posztjáról. Kínában, Franciaországban, Ukrajnában is divat a "szabad kölcsönzés". Magyarországon politikus még nem keveredett plágiumügybe, de egy tanár, egy dékánjelölt és több diák lebukott már.
Mint tegnap megírtuk, súlyos plágiumgyanú merült fel Schmitt Pál doktori dolgozata körül: a lapunk birtokába jutott értekezés nagy része egy korábbi bolgár tudományos munka átvétele. A hvg.hu összegyűjtötte az elmúlt évek nagy vihart kavaró plágiumügyeit.
A németek vezetnek
2011-ben számos német politikus keveredett plágiumügybe. A tübingeni egyetem 2011-ben visszavonta a CDU-s Matthias Pröfrock, a waiblingeni tartományi gyűlés egyik képviselőjének doktori címét, a disszertáció jelentős részét ugyanis más dolgozatokból vágta össze.
Elvették a liberális Silvana Koch-Merin volt európai parlamenti alelnök és EP FDP-frakció elnök doktori titulusát is. A Heidelbergi Egyetem ugyanis megállapította, hogy a politikus dolgozatának "lényeges részei plágiumból állnak". Az illetékes vizsgálóbizottság arra a következtetésre jutott, hogy a doktori dolgozat nem felel meg "az önálló tudományos munka" követelményeinek. Koch-Merin lemondott tisztségeiről, egyedül európai parlamenti mandátumát tartotta meg. Hasonlóképpen járt Veronika Sass jogász, a volt CSU-elnök is.
Theodor Guttenberg a német politika nagy ígérete volt, de belebukott a plágium ügybe Fotó: AP
Nyáron az alsó-szászországi oktatási miniszter, Bernd Althusmann keveredett hamisítás gyanújába. Althusmann számos tudományos alapszabályt megszegett tanulmánya megírásakor, többek között hivatkozás nélkül vett át szövegrészleteket más szakemberektől. Althusmann beismerte, hogy "hibázhatott" doktori disszertációjának megírásakor, de "ezek csupán technikai hibák", a tudatos plagizálás vádját visszautasította, így lemondani sem volt hajlandó. A tanulmányt a potsdami egyetem részletesen átvizsgáltatta, a jelentés szerint a politikus hosszabb részleteket kölcsönzött mások tudományos munkáiból anélkül, hogy a forrásokat megjelölte volna.
A legnagyobb botrányt azonban Karl-Theodor zu Guttenberg német védelmi miniszter okozta. Miután megvádolták, hogy doktori disszertációjában forrásmegjelölés nélkül használta fel mások írásait és előadásait, Guttenberg először abszurdnak minősítette a vádakat, majd doktori címének visszavonását kérte a titulust adományozó bayreuthi egyetemtől, végül benyújtotta lemondását. Döntését azzal indokolta: meg akarja akadályozni, hogy személye miatt a pártja, a hadsereg, a hivatali pozíció és a tudomány kárt szenvedjenek.
Plágiumbotrányok más országokból
2010-ben Wang Huit, a pekingi Tsinghua Egyetem professzorát vádolták plagizálással. Támadói szerint az irodalomprofesszor, aki a kínai Új Baloldal egyik szellemi vezetője, 1985-ben beadott disszertációjában hivatkozások nélkül vett át részeket mások műveiből. Az egyetemi oktatók nagy része Wang Hui pártjára állt: szerintük a hiányos forrásmegjelölések oka a hanyag idézéstechnika, nem pedig a tudatos csalás volt. A botrány nem okozott törést a professzor karrierjében.
Rama Yade karrierje is félresiklott Fotó: AP
Plágiummal vádolták meg tavaly Viktor Janukovics ukrán elnököt is: az Opportunity Ukraine című könyvének egyes részei ugyanis folyóiratokban megjelent cikkekre, egy parlamenti képviselő beszédére, sőt egy főiskolai szakdolgozatra emlékeztettek. A könyv, amelyben az elnök országa jövőjével kapcsolatos álmait írta le, az osztrák Mandelbaum kiadónál jelent meg, és egy befolyásos osztrák írószövetség elutasította, hogy támogassa a könyv bemutatóját a frankfurti könyvvásáron. Janukovics hivatala először tagadta a plagizálás vádját, majd a könyvet angol nyelvre átültető fordító magára vállalta a felelősséget, mondván, hogy tévedésből a legtöbb lábjegyzetet kitörölte a könyvből, majd elnézést kért az elnöktől.
A franciák is hívei a "szabad kölcsönzésnek"
2011 decemberében a francia politikai élet egyik legfeltűnőbb női szereplőjének számító, szenegáli származású Rama Yade keveredett plágiumbotrányba. A fiatal nő 2007 és 2010 között Sarkozy elnök pártjában az emberi jogok, majd a sportügyek államtitkáraként tevékenykedett. Később összekülönbözött saját pártjának vezetőivel, előbb a kormányból, majd Sarkozy pártjából, az UMP-ből is kilépett. Rama Yade ma már a centrista erőnek számító Radikális Párt alelnöke - és egy könyv, afféle röpirat szerzője is. A volt emberi jogi államtitkár a közoktatás témájában fejtette ki gondolatait Plaidoyer pour une instruction publique című művében. Nem sokkal a kötet megjelenése után Jean-Michel Muglioni filozófus, a Francia Filozófiai Társaság elnöke azzal vádolta meg a volt államtitkárt, hogy az oktatásról szóló gondolatait tőle vette át. Yade szerint azonban nem plágium történt, hanem "szabad kölcsönzés".
Rama Yade egyik egykori kollégája, Frédéric Lefebvre kereskedelmi államtitkár 2011 tavaszán írt könyvet kereskedelmi kérdésekről. Mint kiderült, a könyv sok részletét a Wikipédia online lexikonból másolta át.
Hazai ügyek
Gabóda Béla, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola pedagógiatanára 2004-ben szerzett doktori fokozatot a Debreceni Egyetemen. Titulusát azonban 2009-ben visszavonta az intézmény doktori tanácsa, miután kiderült, hogy a szerző 70 oldalt emelt át mások műveiből disszertációjába anélkül, hogy a forrásokat feltüntette volna.
Hasonló esetek a Budapesti Corvinus Egyetemen is történtek tavaly. Az iskola egyik doktoranduszának – akinek a dolgozata 14 százalékban volt forrásmegjelölés nélküli másolat – 2012-ig újra kell írnia az értekezést. A másik esetben a hallgató – pechére – éppen a bíráló műveiből vett át szövegrészeket hivatkozás nélkül, őt kizárással büntette az intézmény. A történtek után mindkét egyetem doktori iskoláiban szigorították a PhD-hallgatók munkájának ellenőrzését, és kötelezővé tették a plágiumkereső szoftverek használatát.
Plágium és rágalmazás miatt folyik eljárás a Budapesti Corvinus Egyetem – leendő Nemzeti Közszolgálati Egyetem – Közigazgatás-tudományi Kar dékáni székére pályázó egyik jelölt, Cserny Ákos ellen is. Az adjunktus még 2008 áprilisában pályázott a Corvinus Alapítványnál a gazdasági közigazgatás hatékonysága terén meghirdetett kutatásra. Témaköre a gazdasági alkotmányosság, különös tekintettel az állami tulajdon és az állami szerepvállalás kérdéseire volt. A kutatásra az alapítvány 750 ezer forintot biztosított. Ám amikor Cserny Ákos elkészült a munkájával, a kuratórium tagjai úgy találták, hogy a leadott anyag négyötöd részben innen-onnan összeollózott anyag; "csaknem teljesen szó szerint Drinóczi Tímea, Vörös Imre és Halmai Gábor könyveit, valamint tanulmányait vette át". Emiatt – a tervekkel ellentétben – Cserny Ákos tanulmányát nem adták ki, és megkérték az oktatót, hogy a kutatásra kapott összeget utalja vissza, ő azonban ezt megtagadta. | [
"Debreceni Egyetem",
"Budapesti Corvinus Egyetem"
] | [
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem – Közigazgatás-tudományi Kar",
"Radikális Párt",
"Corvinus Alapítvány",
"Tsinghua Egyetem",
"Új Baloldal",
"Francia Filozófiai Társaság",
"Heidelbergi Egyetem",
"II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola"
] |
Az Európai Unió csalás elleni hivatalához, az OLAF-hoz fordul Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő, mert kiderült, hogy Gyurcsány Ferenc cége, az uniós megbízást is elnyerő Altus 80 millió forintot adott Czeglédy Csabának, aki jelenleg előzetes letartóztatásban van.
Az EP-képviselő csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján elmondta:
az Európai Bizottság mintegy 1,5 milliárd forintos összegben adott megbízást az Altus vezette konzorciumnak, Gyurcsány Ferenc cége pedig az ebből származó bevételéből 80 millió forintot juttatott a Magyarországon rendkívül súlyos bűncselekménnyel gyanúsított Czeglédy Csaba
(Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt) szombathelyi önkormányzati képviselőnek, aki az MSZP-nek, a DK-nak és az Altusnak is volt ügyvédje. Czeglédy Csaba és társai ellen bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyik eljárás.
Deutsch megjegyezte, azt reméli, hogy az EU-s források terhére elkövetett súlyos csalás és más szabálytalanságok gyanúját felvető tranzakcióval kapcsolatban az OLAF azonnali vizsgálatot rendel el. A politikus nélkülözhetetlennek nevezte, hogy a hivatal megtegye a szükséges lépéseket. Emlékeztetett, már másfél éve is szót emelt az Altus vezette konzorciumnak az Európai Bizottságtól kapott megrendelése miatt.
Nincs példa Európában arra, hogy egy volt miniszterelnök, egy jelenleg is aktív politikus tulajdonában lévő magánvállalat az európai adófizetők pénzéből 1,5 milliárd forintnyi megbízást kapjon
- jegyezte meg. Gyurcsány Ferenc pedig a cége nyereségéből támogatta a saját pártját - tette hozzá. | [
"Altus"
] | [
"Európai Bizottság",
"Európai Unió"
] |
A Válasz.hu értesülése szerint kizárták az egykori Roxy Rádió 96,4-es frekvenciájáért folyó versenyből Andy Vajna egyetlen riválisát – így a kormánybiztos jövőre rádiótulajdonosként is debütálhat. Egyébként médiapiaci nagyhét van: összeszedtünk minden tudnivalót – köztük néhány exkluzív információt.
Még csak csütörtök van, de négy nap alatt annyi médiapiaci eseményre derült fény, mint máskor egy teljes évben. Alább pontokba szedve tálaljuk a lényeget. Lesz szó a TV2-bizniszben utazó Andy Vajna következő kereskedelmi csatornájáról (ami egy DJ FM nevű rádió), a Kovács Ákost gyalázó Habony-érdekeltségről, az Origo új tulajdonosáról, egy születő rockrádióról és a Magyar Nemzet legújabb igazolásáról.
1. A Válasz.hu értesülése szerint Andy Vajna Radio Plus Kft.-je immár egyedül versenyez az egykori Roxy Rádió 96,4-es frekvenciájáért. A Médiatanács ugyanis kizárólag ezt a – DJ FM néven sugározni kívánó – vállalkozást vette nyilvántartásba, egyetlen versenytársát, az Autórádió Műsorszolgáltató Kft.-t formai okok miatt kizárták a pályázatból. Utóbbi megtámadta a kizáró döntést, így Vajna csak a bírósági határozat után, legkorábban február-márciusban kaphatja meg a frekvenciát. Miként korábban megírtuk: a filmipari kormánybiztos a leendő rádió alapcsapatát már megszervezte: augusztus 24-ével Bakai Mátyásra osztotta a társügyvezetői szerepet a Radio Plus Kft.-ben. A lemezlovas Bakai egyebek mellett arról híres, hogy 2004-ben ő adta el a jelenleg bíróság előtt álló Vizoviczki Lászlónak a Dokk nevű szórakozóhelyet a Hajógyári-szigeten. S nem mellékesen: Bakai volt már a Roxy Rádió tulajdonos-ügyvezetője is.
2. Az Eximbank megtörte hallgatását az Andy Vajnának nyújtott 6,72 milliárdos hitel ügyében. Mindez azt követően történt, hogy a Válasz.hu nevében az alábbi kérést juttattam el a pénzintézet sajtóirodájának: "Kutatom az Eximbank termékpalettáját, de nem találom azt a hitelprogramot, amelybe beleillik a Magyar Broadcasting Co. Kft.-nek nyújtott hitelük (...). Kérem, jelöljék meg, hogy pontosan mely hitelprogramba »fért bele« a »a TV2 Média Csoport Kft. 100 százalékos üzletrészének tulajdonjoga megszerzésének finanszírozása céljából« folyósított kölcsön!" A pénzintézet válasza szerint "az Eximbank a belső döntési eljárásrendjének megfelelően alakítja ki a konkrét termékeit, amelyekkel kapcsolatban az Eximbank honlapja nem nyújt minden részletre kiterjedő tájékoztatást, amire a honlap fel is hívja az ügyfelek figyelmét". A bank tehát elismerte, hogy olyan termékkel kínálta meg Vajnát, amelynek létezéséről csak ő maga tudhat, a közvélemény viszont nem. És azt is leszögezték: "Az Exim-törvény szerinti állami támogatással a bank média-finanszírozáshoz hitelt nem nyújtott, költségvetési kamattámogatási forrást nem vett igénybe." A dolog szépséghibája: senki nem állította, hogy az Eximbank bármilyen költségvetési kamattámogatási forrást igénybe vett volna. Azt a tényt viszont korábban is rögzítettük, és most is megismételjük, hogy az Eximbank állami cég, felügyeletét pedig a külgazdasági tárca látja el.
3. Ugyancsak médiatörténeti eseménynek bizonyult, hogy tegnap a Habony "Ibiza" Árpád miniszterelnöki főtanácsadó tulajdonában lévő 888.hu portál csatlakozott a Kovács Ákos felett ítélkező erkölcsrendészekhez. A G. Fodor Gábor által főszerkesztett lap ezzel némi orientációs zavart okozott a konzervatív oldalon – majd ma reggelre már nem értett egyet önmagával.
4. A 444.hu tegnapi értesülése szerint a Magyar Telekom a Vs.hu-t kiadó New Wave Productions Kft.-nek adja el az Origo portált. A Heti Válaszban korábban megírtuk: a New Wave Production Kft. mind egyértelműbb jeleit adja annak, hogy közel áll Szemerey Tamás üzletemberhez. Nemrég például a nagyvállalkozó tulajdon pénzintézete, a Növekedési Hitel Bank 500 millió forintos kölcsönnel "dobta meg" a papíron cseh tulajdonban lévő céget. S nem mellékesen: a New Wave olyan erzsébetvárosi ingatlanban működik, amelyet Szemerey Tamás testvére, Zoltán birtokol (a Mava Befektetési Tanácsadó Kft.-n keresztül).
5. Ma már biztos: rockrádió indul az InfoRádió korábbi sávján, a 95,8-on! A Médiatanács legutóbbi ülésén döntött arról, hogy megindítja a szerződéskötési folyamatot a Favorit Masters Kft.-vel, melynek alapítói kara lényegében megfeleltethető a Magyar Rockzenészek Egyesülete főnökségének. Név szerint: Vörös Istvánról (Prognózis) és Németh Gáborról (Skorpió, Dinamit, P-Mobil, egyebek), a Bikiniből ismert basszusgitáros, Németh Alajos bátyjáról van szó. A Válasz.hu érdeklődésére Németh Gábor egyelőre annyit kívánt közölni: pályázatukban vállalták, hogy 81 százalékban magyar rockzenét fognak sugározni.
6. Gazda Albert, az Origo és a Cink egykori főszerkesztője bejelentette: januártól az mno.hu-n vezet blogot, illetve a nyomtatott Magyar Nemzetben is jelennek majd meg írásai. Gazda azt írja: "Érdekes egyébként, hogy az elmúlt három és fél hónapban beesett megkeresések túlnyomó többsége jobbról esett be. Lehet, hogy egy pillanatra nem figyeltem oda, és konzi lettem rajtaütésszerűen? Mondjuk az én koromban ezen már igazán nem kéne csodálkozni. Vagy mégis inkább az van, hogy a langyosakat kiköpi a szisztéma? Nem tudom, és mindegy is, nem ez a fontos." | [
"Radio Plus Kft."
] | [
"TV2 Média Csoport Kft.",
"Andy Vajná",
"Andy Vajna Radio Plus Kft.",
"Magyar Nemzet",
"Magyar Telekom",
"Magyar Broadcasting Co. Kft.",
"Mava Befektetési Tanácsadó Kft.",
"New Wave",
"Roxy Rádió",
"New Wave Production Kft.",
"Magyar Rockzenészek Egyesülete",
"Növekedési Hitel Bank",
"New Wave Productions Kft.",
"DJ FM",
"Autórádió Műsorszolgáltató Kft.",
"Favorit Masters Kft."
] |
A Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bank folytatja az Értéktár-programot.
A jegybank honlapján olvasható tájékoztatás szerint az Értéktár Program megvalósítására az MNB Igazgatósága 100 millió eurós (mintegy 30 milliárd forintos) összeget különített el 2018 végéig, és a magyar gyűjteménygyarapítás történetében “kiemelkedő értékben", összesen csaknem 8,7 milliárd forintért vásároltak műtárgyakat az elmúlt másfél évben.
“Az MNB 2014 januárjában indította el műkincs-visszavásárlási Értéktár Programját, amelynek célja az elmúlt történelmi periódusokban különböző okok miatt külföldi tulajdonba került legfontosabb műkincsek minél nagyobb hányadának visszaszerzése, valamint a hazai hagyatékokban fellelhető legfontosabb műkincsek megvásárlásával azok itthon tartása, illetve olyan kiemelkedő értékű műkincsek megszerzése a hazai múzeumok számára, amelyek hiánypótlóak és jelentős mértékben gyarapítják a közgyűjteményeinkben őrzött nemzeti és egyetemes kulturális örökséget. A gyűjtemény létrehozása egyúttal értékálló befektetés, amely kézzel fogható gyarapodást is jelent hazánknak."
Az EU-s közbeszerzési értesítőben január 22-én három darab MNB-s tender eredménye is megjelent, mindhárom művészeti alkotásokra vonatkozik: – 2015. szeptember 15-én megvették az Artpool dokumentumgyűjteményt 90 millió forintért – 2015. október 7-én megvásárolták az ún. Kövesi-festménygyűjteményt 795 millió forintért – 2015. december 12-én megvették a “Csendélet gyümölccsel, tenger gyümölcseivel és értékes edényekkel" című Abraham van Beijeren képet 380 ezer euróért (kb. 120 millió forint)
Legutóbb 2015 nyarán vásárolt festményt a Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bank: akkor a “Mária gyermekével és Szent Pállal" című Tiziano-képet vették meg 4,5 milliárd forintért.
Erdélyi Katalin | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"MNB Igazgatósága"
] |
Másodszor is börtönbe kerülhet a csalás miatt hat év után 2013-ban szabadult Zuschlag János. Az egykori szocialista politikus előzetes letartóztatását már el is rendelte a bíróság egy hónapra.
A gyanú szerint ezúttal tiltott adatok megszerzésében vehetett részt, hogy azokat felhasználva jelölteket indíthasson egy vagy több törpepárt, amelyek így több százmilliós állami támogatáshoz juthatnak.
Legifjabból legcikibb
Az 1977-es, kiskunhalasi születésű Zuschlag páratlan gyorsasággal robbant be a nagypolitikába. 17 évesen az Ifjú Szocialisták Mozgalmának tagja, egy év múlva Bács-Kiskun megyei elnöke lett. 1998-ban pedig a parlament legfiatalabb tagja lett az MSZP listáján mandátumot szerezve. Az akkor 21 éves Zuschlag az ifjúsági vonalon ment tovább, 2002-ben már a Fiatal Baloldal-Ifjú Szocialisták Mozgalma (Fibisz) elnökhelyettese volt, közben listáról újra parlamenti mandátumot szerzett, az év októberében pedig a kiskunhalasi önkormányzat képviselője is lett.
Ekkor már az MSZP elnökségi tagságára is pályázott, nem is tűnt esélytelennek. Ekkor azonban egy otromba viccel kiütötte magát az akkor is még csak 27 éves politikus: a Terror Házánál 2004 októberében egy bekapcsolt kamera előtt a holokauszton poénkodott. Az MSZP bocsánatkérésre kötelezte, az ellenzékbe került Fidesz nemcsak az ő, de több fibiszes szocialista képviselő távozását követelte.
Egy héttel később Zuschlag lemondott parlamenti mandátumáról.
A párt azonban ekkor még nem engedte el teljesen a kezét, 2006-ban az MSZP színeiben nyert önkormányzati mandátumot, 2007-ben pedig az MSZP Bács-Kiskun megyei területi szövetségének ügyvezető elnöke lett – ekkor azonban már zajlott egy nyomozás, pár hónap múlva pedig el is kezdődött a per, Zuschlag és hat társa ellen. Ez Zuschlag nyolc és fél éves, 2011-ben hat évre enyhített börtönbüntetésével végződött.
Alapítványi pénzcsorgatás
Az ügy a Fibiszhez kötődött, pontosabban annak alapítványokon keresztüli finanszírozásához. A hatóságok hét alapítványt, nyolc egyesületet vizsgáltak, 80 millió forintos csalást gyanítva. Az ügyben 2007-ben tanúként meghallgatták Gyurcsány Ferencet is.
Az akkori kormányfő a vizsgált években a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumot vezette, ebben a minőségében az ifjúsági szervezeteknek nyújtott támogatásaival, a pályázatokon elnyert összegek kifizetési és elszámolási szabályaival, illetve gyakorlatával kapcsolatban kellett válaszolnia.
Később Zuschlag azt állította, a pénzek szabálytalan kezeléséből ő nem húzott hasznot, az összegek az MSZP pártkasszájába folytak be, különböző ügyek finanszírozására. Állítása szerint a párt, így Gyurcsány cserben hagyta őt, koncként dobta oda a bíróságnak.
Börtönbe ennyi időre parlamenti politikus a rendszerváltás óta nem került, mint Zuschlag, akit végül 75 millió forint szabálytalan kezelésében találtak bűnösnek.
50 milliós nejlonszatyor
NAV-leves a 2 Zsiványban Szabadulása után még egy üzlettel került a hírekbe Zuschlag, amikor tervbe vette, hogy megvenné Gáspár Győző évek óta 49 millióért árult hétszobás házát. Hogy az állítása szerint barátai segítségéből élő, vagyonelkobzással is sújtott expolitikus miből vette volna meg az ingatlant, az nem derült ki, igaz, nem is került rá sor: Zuschlag először hatmilliót kínált a házért, majd havi 600 ezerért béreltekvolna, de nem sikerült megállapodniuk. Ezután viszont tervbe vették, hogy a házban éttermet nyitnak, 2 Zsivány néven. A menüben lett volna rácsos krumpli és NAV-leves. A börtönviselt politikus és a 27 milliónyi adó be nem fizetése miatt bajba került celeb tervéből azonban végül semmi sem lett.
Szabadulása után váratlan körülmények között tért vissza a politikába. A fellépésével ugyanis a Fideszt segítette, és értelemszerűen korábbi pártjának, az MSZP-nek okozott kárt.
Ugyanis könyvet írt róla Szalai Vivien – azóta Kökény-Szalai Vivien, a NER-hez ezer szállal kötődő TV2 hírigazgatója –, Pártházból börtönbe címmel. Zuschlag ebben azt állította, 2005-ben egyéni parlamenti képviselőjelöltnek választották a szocialisták Kiskunhalason, de ettől a párt megrémült, ezért 50 millió forintot felajánlva meggyőzték, hogy lépjen vissza a jelöltségtől. Elmondása szerint nejlonszatyorban kapta meg a pénzt, amely szerinte az általa korábban is említett MSZP-s feketekasszából származott.
Állításait bizonyítani nem tudta, ahogy azt sem, hogy a visszalépésről Lendvai Ildikóval, Szekeres Imrével és Szilvásy Györggyel állapodott volna meg. Az érintettek visszautasították Zuschlag szavait.
Zuschlag szabadulása épp a 2014-es parlamenti választások elé esett, nevével több új pártot kapcsolatba hoztak, így az Új Magyarország Pártot (ÚMP) és az Új Dimenzió Pártot (ÚDP). Zuschlag akkor csak annyit ismert el, hogy beszélt a pártok vezetőivel, de nincs szerepe a pártok létrehozásában és műkdötetésében.
Szabadságból előzetesbe
Ezek az új pártok a parlamentbe jutásra nem, de jelentős állami támogatás megszerézésére alkalmasak voltak a választás idejére, miután 2013-ban a választási törvény fideszes módosítása nyomán eltörölték a kopogtatócédulákat, így sokkal könnyebbé vált az aláírások megszerzése a jelöltek indításához, akiken keresztül, érdemi kampány nélkül is, akár 600 milliós támogatást lehetett szerezni pártonként. 2014-ben 147 párt indult el, 18 országos listát is állíthatott.
A Zuschlaghoz kötött ÚMP és ÚDP is ezek között volt, az elszámolás viszont a laza szabályok ellenére sem ment flottul, a NAV a két párton 200 millió forintot kért számon. (Ezenkívül döntően a választások előtt nem sokkal korábban létrejött más formációktól a NAV további 1,75 milliárd forintot követelt vissza.) Igaz, behajtani nem sikerült, a csaknem kétmilliárd forintról a NAV decemberben végleg lemondott, az ügyeket következmények nélkül lezárta.
Zuschlag számára akkor jogi következménye nem volt az ügynek – ahogyan a kamupártok közül másnak sem –, most azonban egy hasonló kamupártos próbálkozás miatt kerülhetett előzetes letartóztatásba.
A gyanú szerint tettestársakkal együtt személyes adatokat próbált ellopni, hogy azokat kampány és érdemi költés nélküli pártok jelöltjeinek indítására használják fel.
De mennyire lehet politikai az eljárás? Tény, hogy a Fidesznek mindig jól jön, ha egy szocialista/volt szocialista politikust lehet rabláncon mutatni a börtön kapujában. Ám valószínűbb, hogy Zuschlag most nem a szocialista múltja, hanem a kamupártokkal kavarós jelene miatt keltette fel a hatóságok érdeklődését.
A Fidesz ugyanis tavaly erős üzenetet küldött a kamupártok felé: a parlament módosította a törvényt, hogy a fél százalékot el nem érő formációknak vissza kell fizetniük minden kampánytámogatást. Vagyis nem nagyon éri meg ezzel bizniszelni. Ezek után várható volt, hogy a hatóságok is jobban figyelik majd az ezzel kapcsolatos visszaéléseket. | [
"MSZP",
"Új Dimenzió Párt",
"Fibisz",
"Új Magyarország Párt"
] | [
"Ifjú Szocialisták Mozgalma",
"Fiatal Baloldal-Ifjú Szocialisták Mozgalma",
"Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium",
"Terror Háza"
] |
Felfüggesztették a kereskedést az Opus Global Nyrt. részvényeivel a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) a kereskedés kezdetétől a hétfői kereskedési nap végéig – az erről szóló határozat a BÉT honlapján jelent meg.
Az Opus Group legnagyobb, 24 százalékos részvénytulajdonosa Mészáros Lőrinc.
A tájékoztatás szerint a kibocsátó hétfőn arról tájékoztatta a tőzsdét, hogy március 26-án olyan tájékoztatást kíván közzétenni, amely az általa kibocsátott értékpapírok árfolyamát jelentős mértékben befolyásolhatja.
Erre tekintettel kérelmezte értékpapírjai kereskedésének felfüggesztését. Az Opus Global Nyrt. részvényeivel a BÉT prémium kategóriájában kereskednek. Az elmúlt egy évben a papírok legmagasabb árfolyama 805 forint, a legalacsonyabb 45 forint volt. | [
"Opus Global Nyrt."
] | [
"Budapesti Értéktőzsde",
"Opus Group"
] |
Azon vitatkoznak az MSZP-ben, hogy van-e van-e olyan jogszabály, ami alapján megvonható az előzetesben lévő politikus társuk, Hunvald György fizetése.
- Van olyan jogszabály, amelynek alapján az erzsébetvárosi képvislő-testület megvonhatja az előzetes letartóztatásban lévő Hunvald György polgármester fizetését, amit már őrizetbe vétele óta folyósít - nyilatkozta lapunknak Lamperth Mónika, a párt elnökhelyettese arra reagálva, hogy a kerületi képviselő-testület többségét adó MSZP-sek szerint erre nincs jogi lehetőségük.
Lamperth szerint politikailag az lenne a helyes álláspont, ha a helyi MSZP mai testületi ülésén Hunvald fizetésének megvonásáról döntene. | [
"MSZP"
] | [] |
Tekintélyes, több mint kétszáz autóból álló flotta szolgálja közpénzből a legmagasabb szintű állami vezetőket. A járműpark méretéről sokat elárul, hogy csak a kocsik tankolása elvitt öt és fél hónap alatt majdnem 100 millió forintot – többek között ez is kiderült abból a "válaszcsomagból", amelyet a kormányzat állított össze két szocialista országgyűlési képviselő, Mesterházy Attila és Legény Zsolt írásbeli kérdései nyomán.
Az Országgyűlés honlapján közzétett adatok alapján összegezhető: a szavakban takarékos államot preferáló kabinet csak a miniszterek, államtitkárok, helyettes-államtitkárok, miniszteri biztosok és tárca nélküli miniszterek számára egy legalább 204 autóból álló járműflottát lát indokoltnak. (A pontos szám azért nem ismert, mert a Honvédelmi Minisztériumban nem adták meg, hány kocsit használnak, csak a típusokat sorolták fel.) A flotta mérete mellett a járműpark összeállítása is figyelemreméltó: a legnépszerűbb modell a Skoda zászlóshajója, a Superb, ebből 140 darabot használnak – a legtöbbet, 31 darabot az Emberi Erőforrások Minisztériuma tart fenn. Ennek a típusnak a listaára, alapfelszereltségtől függően, extrák nélkül 7,8 és 13 millió forint közötti. Ezeket az autókat márpedig tankolni és szervizelni is kell, mindez újabb százmilliós tétel az adófizetőknek - akár csak néhány hónapra.
Az írásbeli kérdésekre adott válaszokból kiderült, ekkora állami vezetői járműparknál a fenntartási költségek is óriásiak: üzemanyagra több mint mint 95 millió forintot költöttek az idén január elseje és június közepe között, miután összesen mintegy 3,5 millió kilométert tettek a kocsikba. A szervizköltségek is sokat elvittek: majd 60 milliót költöttek erre.
Az autókhoz kapcsolódó legnagyobb kiadásai a Miniszterelnökségnek voltak, hiszen az adatok szerint 706 ezer kilométert tettek a kancellária autóiba: a kutakon 17,9 millió adóforintot hagytak, javításra pedig egy közepesen felszerelt Skoda Superb árát, 9,2 milliót fordítottak.
De nem csak az állami autózás került sokba. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) 2017. január 1. és június 15. között például 410 millió forintot költött 1518 repülőjegyre. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma külföldi kiküldetésre összesen 84 millió forintot használt fel. A Nemzetgazdasági Minisztérium összesen 1085 darab repülőjegy vásárlására és "egyéb közlekedési szolgáltatásra" 214 milliót, szállásra 106 milliót, napidíjra 47 milliót fizettek ki az év első öt és fél hónapjában. A Földművelésügyi Minisztérium 503 db repülőjegyet vásárolt, a Miniszterelnöki kabinetiroda pedig 24 millió forintot költött külföldi kiküldetésekre.
Mesterházy Attila és Legény Zsolt mintegy hatvan kérdéssel sorozta meg a minisztériumokat. A szocialista országgyűlési képviselők többek között az államapparátus működésére voltak kíváncsiak, de érdeklődtek például arról is, hogy mennyit költöttek a tárcák külföldi reprezentációra és kommunikációs tanácsadásra.
Boda András, Zoltai Ákos | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Földművelésügyi Minisztérium",
"Miniszterelnöki kabinetiroda",
"Honvédelmi Minisztérium",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Miniszterelnökség"
] | [] |
Cáfolja a kormány, hogy nekimenne a Lidlnek és a Tescónak
Rém kínos dolog történt az Orbán-kormány egyik, ha nem a fő kiskereskedelmi politikusával. A Szatmáry Kristóf és közeli rokonai (anyja és testvére) tulajdonában álló cégnél feketemunkást talált az adóhivatal.
A Szatmáry Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. december közepén került fel a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatók listájára, amelyet az adóhatóság honlapján bárki megtekinthet (középtájon a linkre kattintva előjön egy Excel-táblázatban a lista, a 3401. sorban Szatmáryék cége).
A családi vállalkozás zöldség-gyümölcs kereskedelemmel foglalkozik, Budapesten hat telephelyen árulnak, köztük két metróállomásnál, a Stadionoknál és Kőbánya-Kispesten. Az előbbi üzletet látogatták meg próbavásárló adóellenőrök vagy munkaellenőrök nyáron, és lebukott az egyik alkalmazott.
Ezt Szatmáry Kristóftól tudjuk (a levelét teljes terjedelemben közöljük a cikk végén). Szatmáry igyekezett elbagatellizálni a dolgot, szerinte merő figyelmetlenség történt, és a könyvelőjük a hibás, mert elfelejtette időben bejelenteni az ellenőrzés előtt pár nappal felvett új munkatársat. (Amúgy 14 embert foglalkoztatnak a 6 boltot működtető cégben.) A könyvelő az informatikai rendszerükben fellépő problémával indokolta problémát a 24.hu-nak, és hozzátette, hogy "megbízónk irányába a sajnálatos hibát és felelősségünket az ügyben elismertük".
Könnyen lehet, hogy valóban így volt, mindenesetre bárkivel beszélünk, aki ismeri a hasonló ellenőrzéseket, azt mondta: az esetek legnagyobb részében azzal próbál védekezni a lebukott cég, hogy pár napja állt be dolgozni az új alkalmazott, és elfelejtették őt lejelenteni. Mint amikor egy bliccelő azt mondja az ellenőrnek, hogy otthon felejtette a bérletét, de megvan, csak nem ebben a kabátjában, hanem a másikban.
Szatmáry szerint kifizették a bírságot, de azt nem árulta el, mekkora összeg volt. A törvény legfeljebb egymillió forinttal engedi büntetni megbukott alkalmazottanként az ügyeskedő céget, és az üzletet az adóhatóság akár 12 nyitva tartási napra be is zárathatja.
Nagy a befolyásuk a kereskedelempolitikára
Akárhogy is történt, kellemetlen felkerülni a feketemunkásokat alkalmazók szégyenlistájára, különösen, ha kormányzati ember cégéről van szó. Ráadásul
Szatmáry Kristóf a kereskedelempolitika kormányzati összehangolásáért felelős miniszteri biztos 2014 óta, a Lázár János vezette Miniszterelnökségen dolgozik.
vezette Miniszterelnökségen dolgozik. Előtte, a 2010-2014-es kormányzati ciklusban a Nemzetgazdasági Minisztériumban belgazdaságért, illetve gazdaságszabályozásért felelős államtitkár volt.
Éveken át ő volt az elnöke a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának (BKIK), amíg 2016 tavaszán, botrányok közepette le nem váltották.
A Fidesz országgyűlési képviselője 2006 óta.
Szatmáry Kristóf anyja, Szatmáry-Jähl Angéla, aki nemcsak résztulajdonosa a megbukott cégnek, hanem fiával szemben neki érdemi ráhatása is van az ügymenetre, cégjegyzésre jogosult ügyvezető a cégben, szintén fontos pozíciókat mondhatott magáénak.
Ugyancsak tagja volt a BKIK elnökségének. Olyannyira uralta a Szatmáry család a szervezetet, hogy Orbán Viktor egyik bizalmasa, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László az ott kialakult viszonyokról azt nyilatkozta, hogy a BKIK családi biznisszé alakult Szatmáry és édesanyja vezetése alatt.
egyik bizalmasa, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, az ott kialakult viszonyokról azt nyilatkozta, hogy a BKIK családi biznisszé alakult Szatmáry és édesanyja vezetése alatt. Szatmáry-Jähl Angéla az egyik nagy támogatója volt a CBA által is üdvözölt vasárnapi boltzárnak. A boltzáras törvény életbe lépésének évében, 2014-ben alakult és több CBA-prominenst is felvonultató Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség elnökeként szólalt fel sokszor a törvény mellett.
A Fővárosi Közgyűlés fideszes tagja volt.
Most is a Budapesti Nagybani Piac Zrt. felügyelőbizottságának elnöke.
Szatmáry Kristóf szintén cégtárs és ügyvezető testvére, Szatmáry Aranka trafiktulajdonos is. A BKIK családibiznisz-jellegét mutatja, hogy elnökként Szatmáry Kristóf díjat alapított, amit mások mellett anyjának és testvérének is átadott.
Lemondanak?
Noha a miniszteri biztos közvetlen választ nem adott azon kérdésünkre, hogy a feketemunkást alkalmazók szégyenfalára felkerült cége miatt nem érzi-e vállalhatatlannak a helyzetet, és lemond-e, levelében azt sugallja, esze ágában sincs ilyent tenni, mivel
a két évtizede törvényesen és szabályosan működő cég napi működésére – mint ahogy az a nyilvánosan is elérhető cégadatokból kiderül – ráhatásom nincs.
Két cégtársa, akik tehát az ügymenetet befolyásolják, még válaszra sem méltatott minket, így azt sem tudtuk meg, hogy a miniszteri biztos anyja a kínos eset után megtartja-e a Budapesti Nagybani Piac felügyelőbizottságának elnöki posztját.
Nem véletlenül kerül fel valaki a feketefoglalkoztatók listájára, az azért van, mert nem tartotta be a szabályokat, a feketefoglalkoztatás pedig adócsalás is, ami mindannyiunktól elvesz – így kommentálta az esetet Vajda Zoltán, az Együtt politikusa, aki az országgyűlési választáson Szatmáry kihívójaként indul a XVI. kerületben. Ráadásul szerinte Szatmáry Kristóf nem egyszerűen közszereplő,
olyan szerepet töltött be a magyar gazdaságirányításban, amelyben a példamutatás, a feddhetetlenség a minimum elvárás, a mostani olyan súlyú ügy, ami után Szatmárynak haladéktalanul le kell mondania közéleti pozícióiról. A be nem jelentett foglalkoztatással a munkavállalót is átveri. A munkavállalók mindig kiszolgáltatott helyzetben vannak a munkaadójukkal szemben, ezért különösen szégyenletesnek tartom, hogy valaki ezzel a helyzettel visszaélve spórol a munkavállalója egészségbiztosításán, vesz el a nyugdíjjogosultságából. És akkor még az államot, a szolidaritási rendszert ért kárról nem is beszéltünk.
Szatmáry Kristóf levele "A Szatmáry Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. immár 21 éve bejegyzett vállalkozás, amelynek működtetésében ténylegesen nem veszek részt. A 24 százalékos részesedést édesapámtól örököltem évekkel ezelőtt, a tulajdonjogomtól érzelmi okok miatt nem váltam meg. A döntéshozatalban és a cég irányításában sem veszek részt; mint azt az interneten keresztül ingyen és nyilvánosan elérhető céginformációs adatok is bizonyítják: képviseletre sem vagyok jogosult. Vagyonnyilatkozataim alapján az is egyértelmű: a társaság gazdálkodásából jövedelmem nem származik. Az Ön kérdéseivel kapcsolatban a Szatmáry Kft.-től azt a tájékoztatást kaptam, hogy 2017. június 25-én a vállalkozás Stadionok metróállomás kijáratánál működtetett standjánál munkaügyi ellenőrzés történt. Az egyébként 14 alkalmazottal működő vállalkozás egyik, az ellenőrzést megelőző napokban munkába állt dolgozója esetében a vizsgálat szabálytalanságot tárt fel. Ennek oka adminisztrációs hiba, pontosabban figyelmetlenség volt, a társaság könyvelője elfelejtette időben bejelenteni az új alkalmazottat. A mulasztást és felelősségét az ügyben a cég vezetése elismerte, a büntetést kifizette."
Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd | [
"Szatmáry Kereskedelmi és Szolgáltató Kft."
] | [
"Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara",
"Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség",
"Budapesti Nagybani Piac Zrt.",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Budapesti Nagybani Piac",
"Magyar Kereskedelmi és Iparkamara",
"Fővárosi Közgyűlés"
] |
2009. augusztus 13., csütörtök 19:08
Már Kocsis István vezérigazgatóvá választása előtt, 2006-ban, 2007-ben és 2008-ban is voltak végkielégítési ügyek - mondta az InfoRádiónak a BKV Fidesz által delegált felügyelő-bizottsági tagja, aki szerint meg kell vizsgálni a korábbi vezetők felelősségét is.Az eddig nyilvánosságra került ügyekből már látni lehet, hogy az elmúlt két évben a BKV-t egy pénzkifizető helyként használták - fogalmazott Vitézy Dávid, aki Hagyó Miklóshoz és köréhez köri a használtbusz-tender körüli botrányt és a milliárdos tanácsadói szerződéseket, miután ez a csapat távozott a BKV-tól, több tízmilliós végkielégítést vett fel - állítja.Vitézy Dávid úgy véli: Kocsis István érkezésével a tanácsadói szerződések mértéke csökkent, de még mindig vannak botrányos esetek. Hangsúlyozta: módosítani kell a munkaszerződéseket, és el kell zárni a csapokat. | [
"BKV"
] | [] |
2009. 09. 23., 13:14
Utolsó módosítás: 2009. 09. 23., 13:41
Hozzányúlhatna a VII. kerületi képviselő-testület az előzetes letartóztatásban lévő szocialista Hunvald György fizetéséhez, ha akarna - mondta az [origo]-nak Lövétei István alkotmányjogász.
A Fidesz vasárnap közölte, hogy az önkormányzat Hunvaldnak február 10. óta - amióta nem jár be a munkahelyére - havi 742 560 forintot fizetett ki. A polgármester az előzetesben eltöltött idő alatt így összesen 5 millió 940 480 forintot kapott. Hunvaldot hivatali vesztegetés mellett hûtlen kezeléssel, magánokirat-hamisítással, hivatali visszaéléssel és többrendbeli csalással gyanúsítják.
A Fidesz kezdeményezte, hogy függesszék fel a polgármester bérének kifizetését, az erről szóló indítványt azonban hétfőn a szocialista többségû képviselő-testület nem vette napirendre. Bán Imre, a VII. kerületi MSZP frakcióvezetője kedden az MTI-nek azt mondta: a képviselő-testületnek nincs hatásköre arra, hogy megvonja a polgármester fizetését. Bán szerint csak akkor hozhatnának ilyen szankciót, ha Hunvaldot elítélné a bíróság.
A polgármesteri fizetésekről az 1994-es, az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény rendelkezik. A jogszabály nem nevez meg fíx polgármesteri fizetést, hanem azt mondja ki, hogy a képviselő-testület milyen összeghatárok között állapíthatja meg a polgármester fizetését. A törvény szerint bizonyos esetekben a képviselő-testület csökkentheti a polgármester fizetését, ezek az esetek azonban nem vonatkoztathatók egyértelmûen Hunvald ügyére. Lövétei szerint a törvényből az következik, hogy a képviselő-testületnek joga van hozzányúlni a fizetéshez. A fizetést a képviselő-testület nem függesztheti fel, annak mértéket azonban megváltoztathatja - mondta Lövétei.
Bár a törvény ezt konkrétan nem mondja ki, a polgármesternek nem a puszta létéért jár fizetés, hanem az elvégzett munkáért - mondta Lövétei. Ezt pedig az önkormányzatnak be kell kalkulálnia a polgármester fizetésének megállapításakor. Hunvald, amióta előzetes letartóztatásban van, nyilván nem tudja ellátni a feladatát. A képviselő-testület részéről ebben a helyzetben az lenne a tisztességes, ha olyan mértékben csökkentené Hunvald fizetését, amelyik nem hozná őt lehetetlen helyzetbe a börtönben - mondta Lövétei.
Az alkotmányjogász szerint elvileg maga Hunvald is lemondhatna a fizetéséről, vagy mondhatná azt, hogy addig nem nyúl hozzá az utalt összeghez, amíg be nem bizonyosodik az ártatlansága. Lövétei szerint ez azonban nem életszerû, Hunvald ezzel azt a benyomást kelthetné, hogy bûnös.
Bán Imre az [origo]-nak azt mondta: az MSZP jogértelemzése szerint a törvény arra sem ad felhatalmazást, hogy csökkentsék a polgármester fizetesét. A kerület szocialista frakcióvezetője szerint Hunvaldot az előzetessel akadályozzák abban, hogy elvégezze feladatát, így semmilyen jogalapja nincs annak, hogy hozzányúljanak a fizetéséhez. Bán a balesete miatt kómában fekvő Toller Lászlót hozta fel példaként, aki egy ideig szintén megkapta a képviselői tiszteletdíját.
Az eltérő jogértelmezés is bizonyítja, hogy fontos lenne a kérdés szabályozása - mondta Bán, aki szerint erre időközben a Fidesz is rájött. A politikus arra utalt, hogy a Fidesz kedden közölte, törvényjavaslatot nyújtanak be annak érdekében, hogy börtönben ülő polgármesterek ne kaphassanak fizetést közpénzből. | [
"MSZP"
] | [] |
Ismét a kormánypárti vezetésű nagyvárosoknak kedvez a kormány az újabb önkormányzati adósságkonszolidációval. Miközben évi 40-50 milliárd forint kamattehertől szabadít meg a választási kampány hajrájára időzítve 300 helyhatóságot - ahová egyébként az ország összes helyiadó-bevételének 90 sztázaléka folyik be -, a maradék 2800 kistelepülésnek csupán 10 milliárdot "dob" a jövő évi büdzsében, pedig azok érdemi adóbevétel híján vegetálnak, sőt, a csőd szélén egyensúlyoznak a feladat alapú állami finanszírozás szűkössége miatt.
Megint arányt tévesztett az Orbán-kabinet, bár a minap bejelentett újabb önkormányzati adósságkonszolidáció inkább tudatos lépésnek tűnik. Azzal ugyanis, hogy a korábbi hitel-átvállalások után még megmaradt - összességében mintegy 420 milliárd forintnyi - adósság törlesztését is átvállalja az állam az érintett 300 önkormányzattól, államháztartási szinten viszonylag kis költséggel - ráadásul több, jövőbeni kormányzati cikluson is átnyúló kötelezettségvállalással - "megszabadíthatja" a javarészt kormánypárti irányítású helyhatóságokat. Megírtuk: a parlamenti választások kampányhajrájára befejeződő pénzosztással a kormány tagjai roadshow-zák végig majd az országot, pontosabban az érintett települések egy részét. Orbán Viktor kormányfő november 19-én Kaposvárra megy, és az adósságrendezési program negyedik, befejező szakaszához kapcsolódóan gazdasági konzultációt is indít.
Orbán intelmei - "Könnyű munka volna, olcsó is elverni a port azokon az előttünk regnált kormányzatokon, amelyek előidézték ezt a helyzetet." - "Nem lesz még egyszer lehetőség arra, hogy azt, aki tovább nyújtózkodott, mint a takarója volt, ne a lábától szabadítsák meg, hanem hozzávarrják a pokrócához." - "A szocialista kormányok programszerűen hajtották végre az önkormányzatok eladósítását. Ha valaki azt gondolná - remélem, ilyen tökfilkó kevés van itt -, hogy ez mind véletlenül történt, akkor szeretném eloszlatni ezt a tévképzetet." - "Ha az emberek nem tudják, hogy a falvak és városok adósságáról nem ti, hanem a szocialista kormányok tehetnek, akkor 2010 őszén nem titeket választottak volna meg." - "Nehéz azt mondani, hogy miután értelmetlen a beruházás, inkább ne hozzuk létre. Ha kifizetik, akkor a helyi vállalkozónak lesz munkája, az föl fog épülni, aztán majd lesz valahogy." (Részletek a kormányfőnek az "Önkormányzatok az adósság csapdájában" című konferencián, 2012. október 27-én mondott beszédéből)
A mostani lépés több szempontból is súlyos aránytévesztésre vall. Megismétlődik például az, ami a konszolidációs program előző fázisában. Akkor az ötezer lelkesnél népesebb önkormányzatok adósságának 40 és 70 százalék közötti részét átvállalva azokat a helyhatóságokat segítették - az összes többi településen is élők adbefizetéseiből -, amelyek méretükhöz képest is jelentős adósságot halmoztak fel. Most ugyanaz a 277 település szabadul meg újabb 420 milliárd forint visszafizetésének terhétől, amely az idei év első felében összesen 610 milliárd forint adósság törlesztésének átvállalásával már kapott segítséget.
Vagyis megint a fideszes nagyvárosok járnak jól, ugyanis a 19, korábban a legnagyobb tartozást felhalmozott város közül 16 élén kormánypárti politikus áll. A kivételek: Szeged - amelyet a szocialista Botka László vezet -, a független, bár erősen Fidesz-támogatású Tarlós István irányította Budapest, valamint a korábban évtizedig fideszes vezetésű, ma a független Tétényi Éva irányította Esztergom.
Pedig éppen ezek a nagyvárosok nem lennének rászorulva a további segítségre, hiszen a nagyobb városok adóbevételeikből már könnyedén tudják törleszteni a megmaradt - de 40-70 százalékkal csökkentett - kölcsöneiket. Főképp úgy, hogy a mintegy 300 érintett önkormányzathoz folyik be a csaknem 3200 magyarországi település összes helyiadó-bevételének 90 százaléka.
Ezzel szemben a többi 2800 kistelepülésnek nincs érdemi adóbevétele - igaz, többségüknek tartozása sem, mivel a konszolidáció első hullámában a kölcsönnel rendelkező 1710, ötezer lelkesnél kisebb település összesen 74 milliárdnyi adósságának törlesztését már átvette az állam. Csakhogy eközben az önkormányzati szféra csökkentett központi forrásaiból a korábbinál kisebb mértékben részesülő kistelepülések adóbevétel híján sokkal rosszabb finanszírozási helyzetbe kerültek több száz városi rangú társuknál. Előbbi településeket sújtja leginkább, hogy az új rendszerű, feladat alapú finanszírozásból évi 50-60 milliárd forint hiányzik, míg a nagyobbak a válság miatt sokszor ugyan megcsappant, de még jelentős adóbevételeikből a kevesebb állami normatíva mellett is kiszámíthatóbban tudnak működni az állam által átvett törlesztőrészleteket megspórolva.
Nem véletlen, hogy még Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter sem támogatta az újabb adósságkonszolidációt, amelyet főleg
Lázárék "eltőzsdézték" Az önkormányzatok adósságnövekedése mögött sok helyütt fejlesztési, beruházási hitelek álltak, ám az sem volt ritka, hogy feleslegesnek tűnő presztízsberuházásokra, illetve működésre vettek fel hitelt. Sőt, volt ahol a pénzt "eltőzsdézték". A Fidesz szótárában szitokszónak számító spekulatív ügyletekre fordította például az általa kibocsátott kötvények ellenértékének egy részét az akkor még Lázár János vezette Hódmezővásárhely önkormányzata. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2009-ben vizsgálta a város korábbi gazdálkodását, és megállapította, hogy "az önkormányzat a betételhelyezésen túl, a pénzpiaci feltételek bizonytalansága miatt kockázattal járó azonnali és - a kibocsátott kötvény névértékének erejéig - opciós deviza műveleteket is végzett." Magyarán Lázár János devizaspekulációs műveletekhez használta a kölcsönt, és bár a város több mint egymilliárd forintot "nyert", ezt el is vesztette a 2008-ban kezdődő válsággal. Ugyanezen ÁSZ-jelentés arra is kitért, hogy az önkormányzatnál - a 2006-os évhez hasonlóan - 2009-ben nem volt meg a költségvetési egyensúly, a tervezett bevételek nem nyújtottak fedezetet a tervezett kiadásokra, ezért a költségvetési egyensúly biztosításához 2006-ban rövid- és hosszú lejáratú, 2009-ben pedig rövid lejáratú hitel felvételét tervezték. Mindenképp elmarasztaló a számvevők azon megjegyzése, miszerint bár 2007-ben és 2008-ban a költségvetési bevételek fedezetet nyújtottak a kiadásokra, "ennek ellenére 2007-ben rövid lejáratú, 2008-ban rövid- és hosszú lejáratú hitelt vettek fel".
Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár - volt hódmezővásárhelyi polgármester -, és Kósa Lajos debreceni városvezető sürgetett. A szeptember végén elfogadott, az idei költségvetéshez benyújtott módosító indítványában Varga meg is magyarázta: a települések már megszabadultak "az őket sújtó adósságteher jelentős részétől", így "nem szükséges és nem is indokolt" a fennmaradt adósságállomány további állami átvállalása. Az sem véletlen, hogy ezzel összhangban a legnagyobb érdekképviseleti szövetség, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke is azt mondta nemrég lapunknak, hogy egy újabb adósságátvállalás helyett a jövőben az állami forrásokat inkább az új rendszerű, feladat alapú finanszírozásból évente hiányzó mintegy 50-60 milliárd forint pótlására kellene fordítani.
Schmidt Jenő - aki Tab város kormánypárti polgármestere is - szerint ugyanis az ötezer fő alatti településeken - bár teljes adósságállományuktól megszabadította őket az állam - gondot okoz a napi működés, hiszen a feladat alapú finanszírozás bizonyos területeken nem elégséges. Úgy vélte, inkább helye lenne a feladat alapú finanszírozás pótlásának, mondjuk a gyermekétkeztetés, a szociális ellátás vagy a háziorvosi ügyeleti rendszer területén. Sem ő, sem Varga miniszter hangját nem hallotta azonban meg a kormány: mint a döntés bejelentésekor Lázár János fogalmazott, "volt, aki ellenezte, de a kormány szerint ez elengedhetetlen".
Egy másik érdekképviseleti vezető, a Magyar Önkormányzatok Szövetségét (MÖSZ) irányító gödöllői polgármester ezzel együtt is jó ötletnek tartja az újabb adósságátvállalást. Gémesi György külön üdvözlendőnek nevezte, hogy a felszabaduló forrásokat az önkormányzatok gazdáságélénkítésre, beruházásokra és uniós támogatások önrészére tudják majd fordítani a következő, 2014-2020 közötti uniós fejlesztési ciklusban. Mint mondta, a kistelepüléseknek pedig van egy 10 milliárd forintos kerete a jövő évi költségvetésben, amire pályázhatnak, ha finanszírozási gondjuk lenne.
Lengyel Tibor | [
"Fidesz"
] | [
"Állami Számvevőszék",
"Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége",
"Magyar Önkormányzatok Szövetsége"
] |
Önállóan pályázva, kizárólag értékhatár alatti közbeszerzésekből gyűjtögetett össze több százmillió forintnyi informatikai megbízást egy vállalkozás, amelynek alapításánál az első Orbán-kormány több informatikai tisztviselője is ott volt.
A közbeszerzési értesítőt böngészve figyeltünk fel az eGov Tanácsadó Kft.-re. A budapesti vállalat különböző tanulmányok elkészítésére nyert megbízást a nyáron, mindössze kilencszázezer forinttal a nyilvános pályázati értékhatár alatt. Mint arról már többször is írtunk, a közbeszerzési törvény alapján 25 millió forintnál kisebb értékű szolgáltatási pályázatoknál az ajánlatkérő állami szerv hirdetmény nélküli tárgyalásos, azaz “meghívásos" pályázatot írhat ki a beszerzésre. Ezzel a törvényes kiskapuval az a baj, hogy könnyű lehetőséget ad “haveri cégek" helyzetbe hozására.
Az eGov tehát hirdetmény nélküli tárgyalásos pályázatot nyert huszonnégymillió-százezer forint értékben, ősszel pedig le is szerződött a megrendelő Magyar Posta Zrt.-vel. Ez azonban csak egy a vállalkozás által az utóbbi években elnyert, éppen csak értékhatár alatti megrendelések sorában.
A közbeszerzési értesítőből összesen 18 olyan, 2011 óta kiírt pályázatot gyűjtöttünk ki, amit az eGov önállóan nyert el. Zömük informatikai jellegű megbízás. Mint az mellékelt diagramunkon szemmel is látható, az elnyert megrendelések becsült értékei egyenként kivétel nélkül huszonötmillió alatt maradnak, legtöbbjük maximum egy-két millióval.
Összesített értékük pedig olyan összeget ad ki, amiért már bárki szívesen lehajolna: 368 millió forintot. Ez még akkor is igen jelentős összeg, ha egy szóval sem állítjuk azt, hogy a cégnek adott megbízás mögött ne állna valós teljesítmény.
Eközben az eGov pénzügyileg egyre sikeresebb: árbevétele 2009 óta megduplázódott, adózott eredményük tavaly közel 140 millió forintos volt. Az is látszik, hogy a közbeszerzéses megbízások komolyan hozzájárulnak az eGov forgalmához: 2011-2013 között a cégnek összesen 1,1 milliárdos árbevétele volt, ennek az ez idő alatt önállóan elnyert megbízási összegek durván a negyedét tehetik ki.
Az eGov emellett konzorciumban is nyert több százmilliós óriáspályázatokon, de azt nem tudjuk, hogy ebből mekkora volt az informatikai cég része. Korábban az Index írt arról, hogy egy, nemrégiben még a Közgép tulajonában álló cég különböző konzorciumokban tucatnyi online pénztárgépes szerződést kapott a NAV-tól, több milliárd forint értékben. Több ilyen konzorciumban az eGov is tag volt, az ügyvezető Klenheincz Gábor viszont később azt mondta az Indexnek, nem is tud ezekről a szerződésekről. Kleinhencz ezt kérdésünkre azzal egészítette ki, az adott ügyben ugyan a konzorcium tagjai voltak, “de csak egyfajta tanácsadói szolgáltatásokkal kapcsolatban, ami nem volt része az adott közbeszerzéseknek".
A siker háttere
Az eGovot 2002 őszén alapította a három fiatalember, közülük most Soltész Attilára és Kleinheincz Gáborra figyelünk. A két újdonsült vállalkozó alig pár hónappal ezt megelőzően ugyanis még az államigazgatásban tevékenykedett: mind a ketten a Fidesz színeiben a 2002-es választásokon végül vereséget szenvedő Orbán Viktor hivatalában dolgoztak informatikai területen. A két férfi elérhető életrajzai szerint Soltész stratégiai szervező volt a Miniszterelnöki Hivatal informatikai kormánybiztosságánál, Kleinheincz pedig ugyanitt lett “kisfőnökből" főcsoportfőnök.
Engedjük meg, a Miniszterelnöki Hivatalban (MeH) sem feltétlenül pártkatona minden köztisztviselő. Soltész azonban már a MeH-megbízatása előtti évben is a Fidesz ifjúsági szervezete, a Fidelitas informatikai kabinetjét vezette. És engedjük meg azt is, hogy politikai funkcionáriusok beléphetnek az üzleti életbe olyan módon, hogy ott nem használják fel korábbi politikai kapcsolataikat. Azt ugyan nem tudjuk, hogy Kleinheinczéknek ez sikerült-e, de annyi biztos, hogy Soltész – akkoriban az eGov ügyvezetője is – a Fidelitasban is tovább nyomult, emellett 2002-ben külsős tagként bekerült a Budapest II. kerületi önkormányzat költségvetési bizottságába, 2004-ben pedig a Fidesz színeiben a fővárosi közgyűlésben is helyet foglalhatott. A 2006-al kezdődő ciklusban a Fidesz és a kereszténydemokraták támogatásával volt II. kerületi képviselő.
Nagyon civil kapcsolatok
Soltész és a harmadik társ 2005-ben kiszálltak, azóta Kleinheincz és felesége viszik a céget. Soltész Attila azonban a továbbiakban is hasznos ismeretség lehet a vállalat számára: a férfi most egy olyan egyesület elnöke, amely a Fidesz-holdudvar körüli pénzáramlásokba beépültnek tűnik. A szóban forgó Informatika a Társadalomért Egyesület (Infotér) A működésére 2011-ben jelzésértékű, százezer forintos támogatást kapott a Nemzeti Civil Alapprogramból. Az egyesület 2012-es közhasznúsgi beszámolójából pedig az olvasható ki, hogy másfélmillió forinttal támogatta a “polgári underground" Kommentár Alapítványt és egymillióval a Fiatalok az Összefogásért Egyesületet. Utóbbiról tavalyelőtt írtuk, hogy a Budapest V. kerületi önkormányzattól “2008-11 között összesen 12,1 millió Ft támogatást kapott. [Erről] az egyesületről szintén nem sok információ érhető el, de a Facebook megoldást kínál: ez az egyesület a Fidelitas Aulich ifjúsági klubjának üzemeltetője".
Az Infotér egyébként informatikai vállalkozásokat igyekszik összekötni köztisztviselőkkel, például focitornán keresztül.
Önálló pályát fut be
Telefonon elértük Soltész Attilát, aki elmondta, hogy Kleinheincz-cel ugyan szoktak a személyes és iparági kapcsolódási pontokra tekintettel beszélni, egyeztetni, de “biztos, hogy a [Kleinheincz] Gábor teljesen önálló pályát fut be, soha nem szorult az én segítségemre". A Kommentár Alapítvány és a Fiatalok az Összefogásért Egyesületnek jutatott Infotér-támogatást azzal indokolta, hogy ezek a szervezet olyan közösséget, értékeket teremtenek, amelyeket az Infotér támogatandónak tart.
Kleinheincz Gábor emailben válaszolt kérdéseinkre, ezt írta: “nagyon sok beszerzésen indultunk, indulunk folyamatosan. Ezek többnyire közbeszerzések, annak minden válfajában, hiszen a nevünkből és a tevékenységünk profiljából adódóan a közszférával, az elektronikus közigazgatással foglalkozunk" és “mivel a tevékenységünk fő profilja az elektronikus közigazgatás, ezért nyilván a munkáink nagyobb része közbeszerzésekből adódik".
Sarkadi Nagy Márton | [
"Informatika a Társadalomért Egyesület",
"eGov Tanácsadó Kft.",
"Fidesz"
] | [
"Nemzeti Civil Alapprogram",
"Magyar Posta Zrt.",
"Fiatalok az Összefogásért Egyesület",
"Fidelitas Aulich",
"Kommentár Alapítvány",
"Miniszterelnöki Hivatal"
] |
A Nemzeti Sport információ szerint a rendőrség kedd reggel gyanúsítottként hallgatta ki az Újpest FC többségi tulajdonosát, Tolnai Sándort, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó csalás és más bűntettekkel kapcsolatban.
A pepsifoci.hu úgy tudja, hogy az ügynek nincs köze T. Sándor sportvállalkozásához. A gyanú szerint egy ingatlanügylettel kapcsolatos inkasszó lehívásával van összefüggésben a ma reggeli előállítás, mintegy 2 milliárd forint sorsát vizsgáljak. Az őrizetbe vételről később dönt a nyomozó hatóság.
A Pest Megyei Főügyészség megerősítette, hogy a nyomozás jelen állása szerint az ügynek semmi köze a sportklubhoz.
Tolnai Sándort és két társát egy bank jelentette fel egy szálloda adásvételével, bérbeadásával kapcsolatos ügylet, és az azzal összefüggésben felhasznált hamis okiratok miatt. A bűncselekménnyel okozott kár a rendelkezésre álló adatok szerint 2 milliárd 284 millió 126 ezer 673 forint, melyet az ügyészség már zárolt is - mondta Kállai Gábor szóvivő.
Miután az egyik gyanúsított Pest megyei közjegyző, a Pestvidéki Nyomozó Ügyészség jár el az ügyben. Két gyanúsítottat kedden őrizetbe vettek a nyomozó ügyészek, és kezdeményezték az előzetes letartóztatásukat, melyről a bíróság dönt majd 5 napon belül. A két gyanúsított a meghallgatásakor érdemi védekezést terjesztett elő és tagadta bűnösségét - tette hozzá a szóvivő.
Tolnai Sándor gyanúsítotti meghallgatása kedd délután kezdődött és kora este még tartott. A gyanúsított részletes, mindenre kiterjedő vallomást tett, de nem ismerte be a bűncselekmények elkövetését. A
A meghallgatás végén Tolnai Sándor őrizetbe vételét fogják elrendelni, és az ügyészség kezdeményezi az előzetes letartóztatásba helyezését is - mondta a szóvivő.
| [
"Újpest FC"
] | [
"Nemzeti Sport",
"Pestvidéki Nyomozó Ügyészség",
"Pest Megyei Főügyészség"
] |
A 600 millió forint EU-s támogatásból épült kisvasút az elmúlt egy évben 8,2 millió forint veszteséget termelt. Pont kétszer annyit, mint a működése első 14 hónapjában. 2016-os indulása óta összesen már 12,3 millió forint mínuszt hozott össze a miniszterelnök hobbivonata.
2015-ben az Átlátszó elsőként írta meg, hogy az Orbán-kormány 600 millió forint európai uniós támogatást ad a felcsúti kisvasútra. Tavaly kipereltük az uniós pályázatot az NGM-től, és több cikkben foglalkoztunk a gazdálkodási és utasforgalmi adatokkal.
A felcsúti kisvasút 2016. április 30-án indult el első útjára. A helyi stadiontól az alcsútdobozi arborétumig közlekedő járatra 2017. január 20-ig átlagosan napi 113 jegyet adtak el, és 7 napon utasok nélkül jártak a vonatok. 2017 tavaszán aztán meglódult az utasforgalom: tavaly május eleje és június vége között gyakori volt a napi 100-600 eladott jegy. Emiatt voltak olyan hónapok, amikor a jegybevétel meghaladta az üzemeltetési költséget, de összességében 2016. április végi indulása óta 2017. június végéig még így is 4,1 millió forint veszteséget termelt a felcsúti kisvasút.
Kíváncsiak voltunk a friss számokra, ezért júliusban egy újabb közadatigénylésben kikértük a kisvasutat üzemeltető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványtól (FUNA), hogy 2017. július 1. és 2018. június 30. között mennyi bevétel származott a jegyértékesítésből, és mennyibe került a kisvasút üzemeltetése (munkabérek, üzemanyag stb.)
A FUNA válasza szerint az elmúlt egy évben a jegyeladásból 17,8 millió forint bevétel származott, a működtetés viszont 26 millió forintba került. Tehát 8,2 millió forint veszteséget termelt ebben az időszakban a kisvasút. Ez pont a duplája annak a 4,1 millió forint mínusznak, amennyit a működése első 14 hónapjában hozott össze a kirándulóvonat.
A számokhoz az alábbi kiegészítést fűzte a FUNA:
“A bevétel és a kiadások közötti különbséget az általa kapott adományokból fedezi [az alapítvány]. Általánosságban megállapítható, hogy a kisvasúti személyszállítás nem tartozik a legnyereségesebb ágazatokhoz. Megtérülése csak hosszabb távon képzelhető el."
Bár 2017 júliusában Lázár János is a hosszú távú megtérüléssel érvelt, ez egyelőre nem látszik:
2016. április 30-i indulása óta 2018. június végéig összesen 12,3 millió forint veszteséget termelt a miniszterelnök hobbivonata.
Adatigénylésünkben arra is rákérdeztünk, hogy naponta hány jegyet adtak el, és naponta hány vonat közlekedett 2017. július 1. és 2018. június 30. között.
A FUNA megküldte ezeket az adatokat is. A táblázat szerint az elmúlt egy évben
összesen 31.898 jegyet adtak el
a legtöbb jegy, 1.500 darab 2017. december 2-án, a háromnapos Mikulás-ünnepség középső napján fogyott (a másik két Mikulás-napon 870 és 1.200 db)
ahogy korábban, most is feltűnő, hogy legtöbbször 0-ra végződik az eladott jegyek száma: mindössze egyszer volt nem kerek végződésű jegyeladás (148 db), a többi mind tízzel osztható
2018 májusában és júniusában összesen 10 napon utasok nélkül jártak a vonatok
Címlapkép: Máthé Zoltán/MTI | [
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány"
] | [] |
A Demokratikus Koalíció feljelentést tesz az Országos Vérellátó Szolgálat által a magyar vérplazma eladására kötött szerződéssel kapcsolatban – írja a DK közleménye.
A párt szerint az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) előző főigazgatója 2017-ben a világpiaci szinttől elmaradó áron kötött szerződést a magyar vérplazma eladására. Ez a szerződés 2019 nyarán lejárt, ám az időközben kinevezett főigazgató, Bayerné dr. Matusovits Andrea, Bayer Zsolt jobboldali publicista felesége újabb pályázat meghirdetése nélkül három évre meghosszabbította azt – áll a közleményben.
A DK közérdekű adatigényléssel fordult az OVSZ főigazgatójához, akitől azt akarták megtudni, hogy "tényleg áron alul adták-e el a magyar vérplazmát magáncégeknek, a magyar államot megkárosítva". A párt szerint a főigazgató arra hivatkozva tagadta meg a válaszadást, hogy a szerződésben foglaltak nyilvánosságra kerülése üzleti veszteséget okozhatna a cégnek. A DK végül perelt, és nyert.
"A megkapott szerződésekből kiderült, hogy az új szerződés 78 euró/kg-ban határozza meg a vérplazma árát, miközben a vérplazma világpiaci ára 110 euró/kg körül mozgott az elmúlt években" – írja a DK közleménye.
Állításuk szerint a magyar állam így minden kiló eladott vérplazmán több mint 30 eurót, vagyis több mint 11 ezer forintot, évente pedig közel 1 milliárd forintot bukott. A szerződés évente 85 tonna vérplazma eladásáról szólt.
Az üggyel kapcsolatban megkerestük az Országos Vérellátó Szolgálatot, amint választ kapunk, frissítjük a cikket. | [
"Országos Vérellátó Szolgálat"
] | [
"Demokratikus Koalíció"
] |
Még nyugvópontra sem került a BKV Zrt. buszmutyiügye, már beúsztak a képbe a fővárosi óriáscég hajóüzemeltetési tenderének vélt, már rendőrségen is bejelentett visszásságai.
Miközben Karácsony Gergely főpolgármester biciklizésre, gyaloglásra vagy tömegközlekedésre buzdítja a lakosokat autózás helyett, alaposan befagyott a főváros által megrendelendő, közszolgáltatásban végzett BKV-s hajóközlekedés a Duna budapesti szakaszán. Ráadásul súlyos szabálytalanságok is körvonalazódnak a több mint egy éve húzódó pályázat kapcsán. Ismert: a BKV Zrt.-t Tüttő Kata MSZP-s városüzemeltetési főpolgármester-helyettes felügyeli, aki nemrég hírhedt, fürdőruhás tengeri lovaglásával, illetve az erről készült, utóbb törölt közösségi médiás posztjával szerzett magának a korábbinál is nagyobb ismertséget. Előzőleg pedig volt élettársa, Leisztinger Tamás oligarcha cégét nem tartotta távol egy buszos tendertől.
Ismeretes: a budapesti menetrendszerinti hajózás 2012-ben, Tarlós István városvezetése alatt indult, és 2019-ig folyamatos is volt. 2020-ban a koronavírus járvány miatt nem újították meg a lejáró szerződéseket, melyek által a BKV Zrt. hét hajója tovább róhatná a habokat a Kopaszi-gát és a Római-part között.
Nincs pénz – vagy mégis van?
De mi következett idén nyáron, miután legyőztük a harmadik hullámot? Egyrészt még május 27-én Bolla Tibor BKV-vezérigazgató a Telex hasábjain bejelentette: "Idén nem lesz a Duna fővárosi szakaszán közszolgáltatásban végzett, menetrendi hajóközlekedés." Azzal indokolta ezt, hogy a koronavírus-járvány következtében forráshiányos mind a BKV, mind a BKK, mind pedig maga a főváros, és ezért inkább az alapszolgáltatásokra igyekeznek összpontosítani.
A "forráshiányos" BKV tavaly júniusi nagy hajóüzemeltetési tenderét a Magyar Kikötő Fejlesztő és Hajózási Üzemeltető Zrt. nyerte, ám a Világgazdaság idei cikke szerint a pályázat első számú vesztese, tehát közvetlenül a nyertes mögé sorolt Rubin Group Kft. jogorvoslati kérelmet nyújtott be, a "BKV Hivatásforgalmú menetrendszerinti közszolgáltatás üzemeltetése hajókkal, üzemeltetési szerződés keretében" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. Így a folyamat amúgy is elakadt.
Ugyanakkor a BKV vagy nem mond igazat, amikor forráshiányra panaszkodik, hiszen 2020-ban a hároméves szolgáltatási megrendelést kínáló tender általunk kikért szerződéstervezetéből kivehető: a hajózási pályázat szerint mintegy 1,8 milliárd forint kellő fedezete van a projektre. Vagy pedig csak papíron volt meg ez a pénz. Mindenesetre a visszalépés is pénzbe kerül, de erre még visszatérünk!
Igen gyanús referenciák
Csakhogy már ezt megelőzően, a procedúra egy korábbi szakaszában is
jókora anomáliák keletkeztek a pályázati eljárás során.
A Mandiner összesen öt idevágó előzetes vitarendezési kérelmet talált az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben, a győztes alul maradt vetélytársai mind vitarendezési kérelmet nyújtottak be. Ebbe beleértendő az a két, eredetileg a legkedvezőbb árajánlatot tevő cég, amelyet menetközben kizárt a BKV; sőt, a Versenyhivatalnál fel is jelentette ezeket úgymond versenytorzító magatartás miatt. A kizártak vitatják ennek jogosságát.
A tenderbontás két, versenyben maradt vesztese pedig leginkább azt kifogásolja, hogy szerintük a nyertes Magyar Kikötő Zrt. referenciája nem valós, például hamisan állította, hogy kellő üzemórányi hivatásforgalmú hajójárat-szolgáltatást nyújtott. Az érvelés része az is, hogy a győztesnek kihozott Magyar Kikötő Zrt-nek referenciát adó cég, a Silverline főtevékenysége reklámügynöki tevékenység, és a cégkivonat alapján az látszik, hogy gyakorlatilag nincs köze a hivatásforgalmú hajójáratokhoz. Az ebben a tekintetben releváns "belvízi személyszállítás" nem is szerepel a tevékenységi körei között.
A második legjobb érvényes ajánlatot adó pályázó, a már említett "fő vesztes" Rubin Group Kft. – Személyhajózási Kft. még egy további előzetes vitarendezési kérelmet is beadott. Mint utóbb kiderült: hiába. Ebben azt kifogásolják, hogy a BKV az első kérelmük nyomán nem kizárta a szerintük hamis adatot szolgáltató későbbi győztest, hanem lényegében csak hiánypótlásra, újabb referencia becsatolására szólította fel. A Hír Tv minapi beszámolója szerint a fentiek miatt e hét elején valaki bejelentést is tett a rendőrségen. Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője ezt még nem erősítette meg lapunknak, de választ ígért, beleértve annak tisztázását, hogy ha igen, akkor indul-e nyomozás és milyen címen.
Bánatpénzről nem feledkeztek el
A Mandiner a szerződéstervezetet tanulmányozva kiszúrta még, hogy ha a nyertessel megkötik a szerződést, és azt esetleg azonnal felmondja a BKV valamiért – például mert az ő részéről mégis fedezethiány áll fenn, illetve következik be –, akkor
egy évnyi kötelezően lehívott minimum üzemóra árának a negyedét ki kell fizetnie a nyertesnek bánatpénzként.
Számításunk szerint pusztán ez százmillió forintnál is nagyobb összeg.
Kérdés, hogy lesz-e valaha is szerződés ilyen fejlemények után. Mindenesetre jó volna legalább annyit tudni, miért volt sürgős a BKV-nak, hogy a vitarendezés pontjainak érdemi megvizsgálása nélkül ilyen gyorsan lezárja az eljárást. Kérdéseinket föltettük a BKV sajtóosztályán, ahol választ ígértek a későbbiekben. Amint ez megérkezik, cikkünket frissítjük.
Mindenesetre a Rubin Group jogorvoslati kérelme miatt a szerződéskötés mindenképp csúszik. A vállalkozás ügyvezetője csak annyit jegyzett meg a Mandinernek, ők nem szeretnének az ügy átpolitizálásába keveredni, ezért nyilatkozatba sem bocsátkoznak. Egyszerűen a győztes referenciáját vitatják; a jogorvoslat annál is inkább fontos a számukra, mivel a járvány múltával a hajózási szereplőknek életbevágó, hogy megfelelő üzleti lehetőségekhez jussanak. (Egyébként a Rubin Group a 2019-ig folyamatos BKV-s menetrendi hajózás egyik főszereplője volt, megosztva vett részt az akkori üzemeltetésben.)
Itt sincs semmi látnivaló?
Wintermantel Zsolt (Fidesz-KDNP), a BKK igazgatósági tagja megkeresésünkre közölte:
A BKV hajózásitender-botránya a jelenlegi információk alapján kísértetiesen hasonlít a fél évvel ezelőtt kirobbant, ugyancsak BKV-s buszbérleti mutyira.
Akkor is az volt, hogy a szabálytalanságra utaló információk kiderülésekor a BKV és a főváros előbb hárított, ám rendőrségre került az ügy. Most is hamis referenciák gyanúja merült föl, ám a fővárosi cég szerint nincs itt semmi látnivaló. Mi azt mondjuk: ha szabálytalanság történt – és ez egyre megszokottabb baloldali vezetés idején –, annak legyen következménye. Ennek érdekében is felszólítom Karácsony Gergely főpolgármestert, személyesen vizsgálja ki a hajótender mutyigyanús ügyét."
Mindezek nyomán jelen állás szerint lehetetlen megjósolni, hogy a héttagú BKV-flotta – név szerint: Hófehérke, Budavár, Várhegy, Lágymányos, Lánchíd, Pestbuda, Hungária – mikor tölthetik be ismét hivatásukat, azaz telhetnek meg utasokkal, akik a Dunán keresztül, "dugómentesen" szeretnének közelebb jutni budapesti úti céljukhoz.
A BKV az ügy rendőrségre kerülését így kommentálta augusztus 11-én kelt válaszlevelében a Mandinernek: "Sajnos nem először kerül Társaságunk olyan helyzetbe, hogy az ajánlattevők egymás közötti vitája, piacszerzési viaskodása egy általunk lefolytatott közbeszerzési eljárásban csúcsosodik ki. A jogszabályok a BKV számára szerény lehetőséget biztosítanak arra, hogy két ellentétes állítás közül kinyomozza, hogy mi az igazság. A BKV kénytelen a rendelkezésre álló információk alapján dönteni, ezért természetesen támogatni fogunk minden hatósági vizsgálatot, amely széleskörű eszközeivel feltárja az esetleg szabálytalanságokat, valamint valótlan állításokat."
S hogy látja a BKV a hajózási közszolgáltatás újraindításának kérdését jelenleg? Nos, szerinte jelenleg "nem állnak fent olyan, a közbeszerzési törvény szerint meghatározott indokok, amely alapján a BKV mentesülhetne a szerződéskötés alól. Ezért a BKV a jogszabályok által kötelezett a szerződés megkötésére. A szolgáltatás újraindításával kapcsolatban jelenleg is folynak az egyeztetések."
Nyitókép: A BKK-BKV menetrend szerint közlekedő utasszállító kishajója úszik át a Szabadság híd alatt, déli irányba tartva a Dunán (MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba) | [
"Magyar Kikötő Zrt.",
"BKV Zrt."
] | [
"Rubin Group",
"Országos Rendőr-főkapitányság",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Rubin Group Kft.",
"Magyar Kikötő Fejlesztő és Hajózási Üzemeltető Zrt.",
"Hír Tv",
"Elektronikus Közbeszerzési Rendszer",
"Személyhajózási Kft.",
"Magyar Kikötő Zrt"
] |
Módosító javaslatokat tett az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a közigazgatási bíráskodással összefüggő salátatörvény tervezetéhez, amelyek között a közigazgatási bíróságokat nem érintő, de az Országos Bírói Tanács (OBT) jogköreivel és a bírói tanács által megállapított törvénysértésekkel összefüggő módosításokat is megfogalmazott.
Mindez az OBT közleményéből derült ki, amelyben a tanács sorra vette Handó Tünde javaslatait.
Ezek között előkerült az a korábbi ötlet, hogy az OBT létszámát a mai 15-ről emeljék 26 főre, s a tanács tagjait nem küldöttértekezlet ("elektorok"), hanem az egyes összbírói értekezletek választanák meg: minden ítélőtábla és törvényszék egy-egy bírót delegálna. Az OBT szerint e javaslat egyetlen célja a jelenlegi összetételű OBT idő előtti menesztése. Törvénybe iktatná Handó, hogy a 8 fős vagy kisebb bírói létszámú járásbíróság elnöke újra kinevezhető legyen akkor is, ha már egymást követő két alkalommal betöltötte a tisztséget, de az utolsó kinevezése óta több mint három év eltelt, és a tisztségre más nem nyújtott be pályázatot. Az OBT emlékeztetett: a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság elnökét éppen így, vagyis törvénysértő módon nevezték ki a bírói tanács egyetértése nélkül, s a módosítási szándék szerintük arra utal, hogy az az OBH elnöke is osztja az OBT aggályait. Handó a bírák áthelyezésének szabályait is módosítaná, nemcsak a hatéves kinevezés, hanem az egyéves vezetői megbízás esetére is lehetővé tenné a megbízott vezetőnek a korábbi beosztási helyétől eltérő bíróságra történő áthelyezését. Az OBT szerint ezzel Handó "kifejezetten bizalmi elvre akarja építeni a vezetők kiválasztását, ami a törvény által előírt pályázati rendszerrel nem összeegyeztethető". Az OBH elnöke azt is törvénybe iktatná, hogy a bíró szolgálati viszonyát érintő személyzeti határozatok esetében a bírák a munkáltatói jogkört gyakorló bíróság ellen indíthatnak pert, de az OBH elnökének határozatai ellen nem. Handó indokként meg is jelöli, hogy az OBH elnöke ne állhasson alperesi pozícióban. Az OBT szerint Handó ezzel elérné, hogy ha egy pályázatot eredménytelenné nyilvánít – ami rendszeres gyakorlata –, döntése ellen ne legyen helye jogorvoslatnak. Az OBT úgy vélte, Handó a javaslatokkal utólag szeretné orvosolni az OBT által megállapított törvénysértéseket, amelyek miatt a tanács kezdeményezte tisztségtől való megfosztását az Országgyűlésnél.
| [
"Országos Bírósági Hivatal"
] | [
"Hódmezővásárhelyi Járásbíróság",
"Országos Bírói Tanács"
] |
Újabb közbeszerzést nyert el az a cég Baranyában, amelyben évekig Nagy Csaba, a térség fideszes országgyűlési képviselője is dolgozott. A pécsi Platina Bau Zrt. ezúttal kikötőt építhet Mohácson, ahol számos más beruházásért is felel. A döntést a szocialista polgármester hozta meg, aki azonban állítja, nem tudott a kapcsolatról a nyertes cég és Nagy között.
Mohács Város Önkormányzata új, országos közforgalmú kikötő építése írt ki közbeszerzési eljárást tavaly szeptemberben. Az eredményt most tették közzé az uniós közbeszerzési értesítőben.
A dokumentum szerint a nyílt pályázatra öten jelentkeztek, és közülük a pécsi Platina-Bau Zrt. lett a befutó. Az uniós finanszírozású beruházás keretében a cégnek tervezési, régészeti, lőszermentesítési, közmű létesítési, út-, vasút- és partfalépítési feladatai is lesznek. A teljes beruházást nettó 5,79 milliárd forintért vállalta a társaság.
A Platina Bau Zrt-ről még 2012-ben írta meg a HVG, hogy:
a társaság a munkáltatója volt Nagy Csaba pécsi fideszes politikusnak, aki a város alpolgármestere, majd a térség országgyűlési képviselője lett.
Nagy 2009-ben, alpolgármesterré választása után lépett ki a cégből, amely azonban kifejezetten népszerű lett az új városvezetés körében. A portál rámutatott: a cég alvállalkozóként bekerült a Bayer Center Zrt. alá Pécs főterének felújításába, és részese lett a Pécs 2010 keretében megvalósuló közterület felújítási program egyéb állomásainak is. Később pedig részt vett a Zsolnay Kulturális Negyed építésében is.
A lendület azóta is tart: a cég az elmúlt években számos közbeszerzést nyert el – főként – Baranya megyében. A Platina Bau építhet kerékpárutat Szigetváron, emellett Pécsett többek között parkgondozási és síkosságmentesítési munkákat végeznek más cégekkel közösen, Mohácson pedig ők felelnek a Búsójárás színtereinek fejlesztéséért, az Újváros parkosításáért, és a Szepessy tér rehabilitációjáért is.
A cég éves nettó árbevétele 2014-ben még 1,4 milliárd forint volt, ez azonban 2016-ra mindössze 537 millióra csökkent. Újabb két év múlva, 2018-ban viszont ismét megközelítette az egymilliárdot a forgalom, az adózott eredmény pedig 40 millióra ugrott a 2017. évi 3,4 millióról. Valószínűleg a tavalyi év is jól alakulhatott – köszönhetően az elnyert közbeszerzéseknek is – a 2019. évi beszámolót azonban a cég még nem hozta nyilvánosságra.
A Zrt. tulajdonosa Katics József, aki egyúttal a Pécsi Vizilabda (sic!) Kft. ügyvezetője is. A vízilabdás cég tulajdonosa pedig a Pécsi Vasutas Sportkör, illetve a pécsi önkormányzat.
Nem tudott a kapcsolatról
A kikötő építésére 2015-ben nyert nettó 4,75 milliárd forint uniós támogatást a Duna-parti város az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program keretében (IKOP), de a tervek már korábban, 2000-ben rendelkezésre álltak. 2017-ben Szekó József, a város fideszes polgármestere azt nyilatkozta a regionális lapnak, hogy a 330 méter hosszúságú új kikötő az egész Dél-Dunántúl fejlődését szolgálja majd, eddig ugyanis gazdasági és kereskedelmi szempontból a Dunát nem használták ki megfelelően.
2018-ban a mohácsi önkormányzat eredménytelennek nyilvánította az akkor kiírt közbeszerzést arra hivatkozva, hogy mindössze nettó 3,7 milliárd forintja van a projektre (ami a közel 5 milliárdos EU-s támogatás miatt kissé érthetetlen), de a beérkezett legkedvezőbb ajánlat is 6,5 milliárd volt.
Ezután következett az új tender kiírása, az építkezést azonban a polgármester már nem élhette meg: tavaly ősszel, éppen a választások előtt elhunyt. Ellenfele, a szocialista Csorbai Ferenc – bár sokan, még saját támogatói is kérték – nem lépett vissza, így ő került a város élére. Igaz, a választók (tiltakozásuk jeléül) 4076 érvénytelen szavazatot adtak le (Csorbaira 1867-en voksoltak), a korábbi testület pedig gyorsan, még a választások előtt megnyírbálta a leendő polgármester jogait.
Csorbai a választás után fideszes többségű testületet kapott maga mellé, amely világossá tette, hogy amint lehet, feloszlatják a testületet, és új választást írnak ki. Erre eddig nem került sor a veszélyhelyzet elrendelése miatt.
A kikötő pályázatát tehát még ez előző városvezetés írta ki, a nyertessel viszont már az új kötött szerződést. Ezt Csorbai Ferenc polgármestertől tudtuk meg, aki emailben válaszolt kérdéseinkre.
Az önkormányzatnál azután érdeklődtünk, ki hozta meg a döntést, (a rendkívüli felhatalmazás ideje alatt egy személyben a polgármester vagy már a képviselő-testület), illetve, tisztában voltak-e a döntés meghozatalakor azzal, hogy a cégben 2009-ig Nagy Csaba is dolgozott. Ha igen, ez befolyással volt-e a döntésre.
Érdeklődésünkre Csorbai Ferenc elmondta, az eljárásban egy még 2019. nyarán kijelölt és eljárásban döntéseket hozó 3 tagú bíráló bizottság tett döntési javaslatot felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó felügyelete és ellenjegyzése mellett. A döntési javaslat aztán a Miniszterelnökség ellenőrzésén esett át, végül megkapta a Miniszterelnökség szabályossági tanúsítványát is. Ő ezt a Miniszterelnökség által jóváhagyott döntési javaslatot fogadta most el. Csorbai szerint a döntésre Nagy Csabának kihatása nem volt, igaz, a polgármester a céggel való kapcsolatról sem tudott.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A mohácsi Duna-part. (A szerző archív felvétele)
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"Platina Bau Zrt."
] | [
"Opten Kft.",
"Mohács Város Önkormányzata",
"Pécsi Vasutas Sportkör",
"Pécsi Vizilabda (sic!) Kft.",
"Bayer Center Zrt.",
"Platina-Bau Zrt.",
"Platina Bau Zrt"
] |
Ha visszaugorhatna az időben, maga hozná nyilvánosságra a D-209-es ügyet, belépne az MSZP-be, és ismét megcsinálná a 100 napos programot. Gyurcsány Ferencet viszont a világért se hívná újra a kormányába, mert trójai falónak és árulónak tartja. A most 72 éves Medgyessy Péter, akit 2004 augusztusának végén, éppen tíz évvel ezelőtt buktatott meg az MSZP és az SZDSZ, végre elárulta, szerinte kik puccsolták meg, és hogy nem alaptalanul beszélt az SZDSZ korrupciós ügyeiről. A mai baloldalt esélytelennek gondolja, Orbán Viktort viszont tehetséges politikusnak, akivel 2013-ban volt is egy titokzatos beszélgetése.
Így tíz év után elárulja, hogy pontosan kik puccsolták meg a miniszterelnöki poszton?
A találgatások nem állnak messze a valóságtól.
Akkor mondok neveket én: Kovács László, Lendvai Ildikó, Kiss Péter, Szili Katalin, Kuncze Gábor. Ők a puccsisták?
Igen, nélkülük nem jöhetett volna létre ez a történet. És hát Gyurcsány Ferencnek is vezető szerepe volt a dologban.
Gyurcsány akkor nem volt MSZP-elnökségi tag, és már lemondott a miniszteri posztról. Ő hogy puccsolt?
A háttérben ő is ott volt, de nem érdemes ezen már sokat kérődzeni. Amit ebből az egészből fontos megjegyezni: ha akkor nem így történnek a dolgok, Magyarországnak más a sorsa. A Fidesz például 2010-ben biztos nem nyeri meg kétharmaddal a választásokat, és a baloldal nem nullázza le magát.
Ezekkel a puccsistáknak tekintett politikusokkal mennyire tartja a kapcsolatot manapság?
Mindannyiukkal köszönőviszonyban maradtam, mert ez a normális európai viselkedés. De van olyan politikustársam is, akivel megpróbáltam tisztázni néhány dolgot, például Lendvai Ildikóval alaposan átbeszéltük a történteteket.
Ha visszagondol a tíz évvel ezelőtti napokra, mit érez? Dühöt, sértettséget, sajnálatot, haragot?
Sajnálatot érzek amiatt, hogy keveset tudtam megvalósítani abból, amit előzetesen elterveztem.
Akkor miért nem küzdött jobban a kormányfői poszt megtartásáért, hogy megvalósítsa a terveit?
Belőlem a hataloméhség mindig hiányzott. Soha nem kapaszkodtam tíz körömmel a hatalomhoz, mint általában a mai politikusok, és nem is akartam emiatt rossz kompromisszumokat kötni. Ha úgy tetszik, nem voltam vérbeli politikus. Úgy láttam, hogy hasznosabb, ha akkor kiszállok, és ezt a döntésemet ma sem bántam meg.
Milyen pontokon érzékelte, hogy fogy ön körül a levegő 2004 tavaszán és nyarán?
Ezer és egy kisebb jele volt. Külön beszélgetésekben nem egyszer jelezték nekem a szocialisták, hogy félnek a népszerűségvesztéstől, és hogy csökkent az elfogadottságom az MSZP-n belül. A 2004. februári közjogi javaslataimat (kisebb parlament, közvetlen államfőválasztás, civil kontroll a parlamentben, avagy kétkamarás parlament, közös EP-lista) is zsigerből visszautasították.
Megbánta, hogy nem lépett be soha az MSZP-be, és nem vállalt pártfunkciót? Akkor egyszerűbben kezelhette volna az ilyen eseteket.
Abszolút így van. Ha követtem el politikai hibát, akkor az egyik az volt, hogy nem léptem be az MSZP-be. Akkor azonban úgy gondoltam, hogy nagyobb értéke van egy pártokhoz nem erősen kötődő miniszterelnöknek, aki a bizonytalanokat is meg tudja szólítani. Nem vettem ugyanakkor figyelembe, hogy ez gyöngíti az erőmet, mert nem tudom megvalósítani, amit akarok. Túlértékeltem tehát azt, hogy a legjobb egy olyan kormányfő, aki elfogadható azoknak, aki se nem szocialisták, se nem fideszesek. Ez hiba volt, rosszul láttam.
Ha már a hibáknál tartunk, vegyük sorra, mit csinálna másképp, ha mai fejjel kormányozna. A 100 napos programot például ugyanígy megcsinálná? Rengeteg cikk született például arról, hogy ettől végleg elszállt az amúgy is nagy hiánnyal küzdő költségvetés.
A költségvetés már akkor elszállt, amikor átvettem a kormányzást Orbántól. Ez ugyan tényleg nem javított a helyzeten, de amikor később átadtam a kormányzást, lényegesebben jobb volt a helyzet. Az államadósság 2004 közepén például 61 százalék volt, ma 84 százalék, és nem a 100 napos program hatásai miatt, mert az 12 éve volt. Aztán azzal a népszerű ellenvetéssel sem értek egyet, hogy a ciklus végén kellett volna megcsinálni a 100 napos programot. Nemcsak azért, mert megígértem a kampányban, hanem azért is, mert utálom azt a mentalitást, hogy csak akkor adok cukorkát a "gyereknek", ha szükségem van rá.
Több akkori szocialista vezetőt is megkérdeztem erről. Szerintük az igazi hiba az volt, hogy a pénzosztással párhuzamosan nem indítottak el semmilyen reformot. Ehhez mit szól?
Tetszettek volna türelmesnek lenni, erre csak ezt tudom mondani. 2004 közepén már ott volt az asztalomon egy alaposan kidolgozott és egyeztetett egészségügyi reform.
Amikor odáig jutottunk, hogy elkezdjük ezt a reformot, elkezdtek félni, hogy ez majd sok érdeksérelemmel jár. És megtörtént a puccs.
Az SZDSZ és a korrupció Több akkori vezető szocialista szerint az a Népszabadság-interjú pecsételte meg végleg a sorsát, amelyben arról beszélt, hogy "az SZDSZ is tele van korrupcióval". Tíz év után végre fellebbentené a fátylat néhány korrupciós ügyről, amelyre célzott? Azóta kiderültek bizonyos korrupciós ügyek, egyes fővárosi kerületekben és más területeken is, ami engem igazol. Ez akkor egy intelem volt, hogy nem szabad a politikai hatalmat arra használni, hogy a haveroknak pénzt játsszon át valaki. De az interjúban milyen konkrét ügyekre célzott? Nem akarok ezzel foglalkozni. Biztos volt bennem indulat is, amikor ezt mondtam, de nem volt megalapozatlan a kijelentés. Kuncze Gábor SZDSZ-elnök és Kovács László MSZP-elnök tudta, pontosan milyen korrupciós ügyekre célzott? Ezt tőlük kell megkérdezni. Ha intelligens emberek, akkor tudták. És ők intelligens emberek. Ha tudott konkrét korrupciós ügyeket, miniszterelnökként miért nem lépett fel ellenük? Nem arról van szó, hogy konkrétan tudtam, hogy X vagy Y saját zsebre vagy pártzsebre lopott. Ez egy intelem volt, hogy minden párt nézzen magába, és tegye rendbe a dolgait. Mit gondol utólag, azért kellett olyan hirtelen távoznia, mert érzékeny pontra tapintott? A dolog ennél bonyolultabb. Minden kormányzati ciklus közepén van egy lejtmenet, amikor óhatatlanul csökken a népszerűség. Ezt érzékelték a kormánypártok, és erre jött az az EP-választási eredmény, amelyért ma összetennék a két kezüket, de akkor pánikot okozott (a Fidesz 47, az MSZP 34 százalékot szerzett, az SZDSZ majdnem 8 százalékot kapott). Ráadásul a pedagógusok és egészségügyi dolgozók – azóta sem látott – nagy béremelését, a 100 napos programot költségvetési szempontból helyre kellett állítani, ami szigorúbb pénzügyi politikát, takarékoskodást igényelt. Ettől ijedtek meg derék barátaim, ami a leváltásomhoz vezetett.
Az új miniszterelnök pedig belement, hogy ezt ne csinálják meg. Tehát ne jöjjön most senki azzal, hogy a 100 napos programmal együtt a reform is kellett volna, mert sem az MSZP, sem az SZDSZ nem rendelkezett semmilyen előkészített anyaggal 2002-ben. Egy miniszterelnököt se tudtak kiizzadni magukból belülről. A reformprogramot nekem és a stábomnak kellett kidolgoznunk 2003-ban.
A 13. havi nyugdíjat is ugyanígy bevezetné?
A nyugdíjasok juttatásai a korábbi években annyira elmaradtak a valós inflációtól és a gazdasági lehetőségektől, hogy szükség volt az emelésre. Az intézkedés elnevezését viszont hibának tartom. Ha mi ezt nem 13. havi nyugdíjnak hívtuk volna, hanem azt mondjuk, hogy négy év alatt 8 százalékkal emeljük a nyugdíjakat, hiába csináljuk ugyanazt, az emberek megvonják a vállukat. Győzött a PR, így viszont lehetőséget adtunk, hogy egy későbbi kormány egy tollvonással elvegye ezt a 13. havi nyugdíjat.
Ez a későbbi kormány is szocialista volt, Bajnai Gordon 2009-ben törölte el a 13. havi nyugdíjat. Amikor Bajnai ezt bejelentette, rácsörgött, hogy Gordon, ezt azért nem kéne?
Többször is beszéltem Bajnai Gordonnal, és mondtam is neki, hogy a 13. havi nyugdíj eltörlése lehet, hogy látványos jelzés a nemzetközi piacoknak, de nem hoz annyit a konyhára, mint amilyen nehéz helyzetbe hozza a nyugdíjasokat és a baloldalt. Innentől könnyű volt Orbánéknak azt mondani, hogy nézzétek, ennyire megbízható a baloldal: egyszer csináltak valami jót, azt is visszaveszik.
Sokaknak az ön kormányzati ciklusáról az "últleágazódás"- és a "felcserepedő gyermek"-féle bakik jutnak az eszébe. Megbánta, hogy akkoriban nem fordított több időt a beszédek gyakorlására?
Ha egész életemben arra készültem volna, hogy politikus legyek, nyilván más lett volna a helyzet, de a pénzügyi területen nem volt szükségem nagy szónoklatokra. A kampány és a kormányzás közben pedig már nem maradt energiám ezt megtanulni. Sajnálom, mert biztos sokat segített volna olykor egy-egy jó beszéd. Bár megjegyzem, engem nem a beszédeim miatt szeretnek vagy nem szeretnek az emberek. Ráadásul sosem akartam olyan isteni tehetséggel megáldott politikus lenni, aki nagyon jól beszél, tökéletes szónok, de nem csinál semmit.
Mint például?
Például Gyurcsány Ferenc. Gyurcsánynál jobban még Orbán Viktor se beszél. Gyurcsány tehát kitűnő szónok, de egyetlen reformot sem csinált meg. Pedig másról sem beszélt, mint a reformok szükségességéről.
Gyurcsány Ferenc stratégiai tanácsadóként került ön mellé, majd 2003-ban a gyermek-, ifjúsági és sportminisztere lett. Ha mai fejjel dönthetne, meghívná újra a kormányába?
Kérdezze meg a trójaiakat, hogy beengednék-e újra a trójai falovat a várba!
Ha jól értelmezem a párhuzamot, akkor ön Gyurcsányt árulónak tartja.
Hát, persze! Mi a csudának tartanám?
Mikor érezte azt, hogy Gyurcsány elárulja önt? Mikor romlott meg a viszonyuk?
Ő sose csinált titkot abból, hogy miniszterelnöki ambíciói vannak, ebben becsületes volt. De engem azzal hitegetett, hogy ő még tanulni akar, és fel kell nőnie a feladathoz. Aztán mégis úgy ítélte meg, hogy gyorsan kormányfőnek kell lennie.
Ő nem zsigerileg áruló, hanem alkalom szülte áruló. Alkalma keletkezett, és nem tudta visszautasítani a dolgot.
Nem jól mérte fel a dolgot, saját képességeit és felkészültségét. Bölcsebben tette volna, ha tényleg pár évet tanul még, ez utólag bebizonyosodott.
Amikor kiállt az MSZP és az SZDSZ ön mögül, a szocialista vezetés Kiss Pétert szerette volna kormányfőnek, ám, mint jól tudjuk, a kongresszus Gyurcsányt szavazta meg. Ön miért nem támogatta nyilvánosan Kiss Pétert, ha ennyire rossz volt a véleménye Gyurcsányról?
Ha Kiss Pétert választja az MSZP miniszterelnöknek, akkor 2006-ban valószínűleg veszítünk – igaz, kis különbséggel. De akkor nincs 2010-ben kétharmad. Kiss Péter egy nagyon kiszámítható, higgadt, nyugodt, rendes ember volt. Nem volt briliáns, bár a briliánsról is csak az ékszerész tudja megmondani alaposabb vizsgálat után, hogy mennyit ér. Nem minden briliáns, ami csillog. Hogy miért nem támogattam jobban akkor a párharcban Kiss Pétert? Nem volt olyan hatásom a szocialistákra, hiszen nem belülről jöttem.
Gyurcsánnyal azóta átbeszélte ezt az "árulási" történetet?
Nem is próbálkoztunk vele. Míg Kovács Lászlóval tettünk néhány kísérletet erre, volt is néhány mélyebb beszélgetés, Gyurcsánynál nem volt erre igény. Se az ő részéről, se az én részemről. Ráadásul ő még egy aktív politikus, nem ér rá ilyen kis ügyekkel foglalkozni.
Amikor Gyurcsány miniszterelnök volt, akkor se nagyon beszéltek?
Egy darabig úgy tett, mintha tanácsot kérne, magyarán meghívott egy-egy beszélgetésre, de nem hallgatott rám.
Például miben nem hallgatott önre?
A 2006-os választások előtt az áfát lecsökkentette, holott mindenki tudta, hogy inkább áfaemelésre van szükség. A választások után meg is kellett emelni. Erre előzőleg Gyurcsányt figyelmeztette két ember: Surányi György és én, de a falra hányt borsó esete volt.
Amikor egy fideszes politikus elmúltnyolcévezik, nem is érzi magát érintettnek?
Ez a politikai folklór része, nem értékelném túl ezt a kifejezést. Valószínűleg a baloldal is csinálna ilyet, ha lenne hozzá elég ereje és technikája. Annyi igazsága viszont van a Fidesznek, hogy a baloldal drasztikusan eljátszotta az emberek bizalmát. Ebben személyes és politikai hibák voltak, az én megbuktatásomtól, mint eredendő bűntől kezdve az őszödi beszédig mindenféle, nem is beszélve az elvétett politikáról és a reformok hiányáról.
Sajnálja, hogy nem állt ki a D-209-es üggyel Az első nagy botránya a D-209-es ügy volt. Megbánta, hogy korábban, a kampányban nem állt ki önként és nyilvánosan azzal, hogy a kémelhárítás tisztje volt az előző rendszerben? Nagyon sokat tépelődtem ezen utána is. Mivel nem szégyellek semmit, nem kellett rejtegetnem semmit, ma már azt gondolom, rossz dolog volt, hogy nem álltam ki. Ma már sajnálom. De miért döntött a titkolózás mellett? A kampánystábjától úgy tudom, hogy nekik korábban is jelezte, hogy együttműködött a kémelhárítással, habár a D-209-es szám nem hangzott el. Ez így igaz. Van úgy, hogy az ember nem jól méri fel a helyzetet. Amúgy jobboldali ismerősök a médiából azt állítják, hogy ez az egész a baloldalról szivárgott ki. És van is ebben valami, hiszen, ha a jobboldal tudja, akkor feltehetőleg már a kampányban előjön ezzel. Tudja vagy sejti, ki adta ki a sztorit a Magyar Nemzetnek? Nem. Mennyire volt reális esélye annak, hogy az SZDSZ besokall, és ön belebukik az ügybe? Abszolút reálisnak látszott az elején. Olyannyira, hogy volt olyan vezetőtársam, aki bejelentkezett az SZDSZ-nél, hogy a bukásom után vállalja a miniszterelnökséget. Így, tíz év után már nyugodtan elárulhatja a nevét. Sajnálom, hogy nem tudom az újságírói vénáját kellő vérrel táplálni, de nem mondom meg. Miniszterelnökként miért nem indított vizsgálatot, hogy kiderüljön, hogy került nyilvánosságra egy ilyen jelentés? Méltatlannak tartottam volna, ha vizsgálatot indítok azért, mert kiderült valamilyen igazság. Az első egy-két órában ezt rosszul éltem meg, de utána megfelelően kezeltem, és a társadalom is elfogadta az őszinte szembenézésemet, sőt, a népszerűségem is nagyot nőtt ezután. Ha önnek ennyire felszabadító érzés volt az ügy nyilvánosságra kerülése, akkor miért nem támogatja az ügynökakták teljes nyilvánosságra hozását? Azt szeretném, ha lenne egy alaposan, a történészek által feldolgozott tényfeltárás, amelyet azután teljesen nyilvánosságra hoznak. Azt viszont nem támogatom, ha az ügynöklisták ügyét egyesek naponta bedobják egyszerű politikai haszonlesésből.
Ha már megemlítette, az őszödi beszédről mit gondol?
Váltig állítom, hogy hiba volt. Szerintem van egy hármas politikai szabály, amit mindig be kell tartani.
Egy: egy miniszterelnök sohasem hazudhat. Kettő: ha mégis hazudott, ne vallja be. (Tudom, ebben van egy kis cinizmus.) De három: ha hazudott és bevallotta, azonnal mondjon le.
És ezt a szabályelméletét elmesélte Gyurcsány Ferencnek is akkor?
Persze, 2006 decemberében is azt mondtam Ferinek, hogy hiba, hogy nem mond le. Szerintem legkésőbb a 2007-es költségvetés benyújtása után távoznia kellett volna. Ezután ki is éleződött a viszonyunk, mert neki ez persze nem tetszett.
Nem is beszéltek azóta?
Európai emberek beszélnek egymással három mondatot, de őszinte beszélgetésünk ezután nem volt, és valószínűleg soha nem is lesz már.
A baloldal hibáin kívül ön szerint mi az Orbán-kormány és Orbán Viktor sikerének titka?
Erről talán egy külön könyvet kéne írni. Az első kétharmadnál a választók a baloldalt akarták büntetni. A második kétharmadnál pedig szerintem azt gondolták, nincs alternatíva. Orbán Viktor nagyon tehetséges politikus, ezt ma már talán kevesebb merik kimondani, de én bátran kijelentem. Ma a magyar politikai palettán nincs más, akinek víziója lenne. Félreértés ne essék, én nem azonosulok ezzel a vízióval, de nem lehet elvitatni, hogy neki van. Némely politikus úgy csinál, mintha lenne, más pedig meg sem kísérli, hogy legyen neki.
Orbán Viktorral milyen a kapcsolata?
Amennyire az ő ideje engedi, nagy ritkán rendezvényeken találkozunk, és váltunk néhány szót. Mióta újra miniszterelnök lett, egyszer volt egy hosszabb, egyórás beszélgetésem vele.
Mikor és miről beszélgettek?
Az évet megmondom: 2013, érje be ennyivel.
Ki kezdeményezte?
Én kezdeményeztem, de rögtön rendelkezésre állt. Ennyit árulok el.
Orbánt jobb miniszterelnöknek tartja, mint önmagát?
Ezt bízzuk a történészekre. De persze, ő egy profi politikus. Ebben benne van minden kritikám és önkritikám is.
Annyi szépet mondott Orbán Viktorról az előbb, hogy eszembe jutottak azok a cikkek, amelyek arról szóltak, hogy a Fidesz megkörnyékezte, hogy az együttműködését kérje. Történt ilyesmi?
Nem volt ilyen. Valószínűleg azért nem is próbáltak megkörnyékezni, mert előre jól tudhatták a választ. Sok mindenre kész vagyok az országért, de nem változtatok a nézetrendszeremen és az üléshelyzetemen. Egyébként nem kevés fideszessel van jó viszonyom, vagy legalábbis nem rosszabb, mint némely szocialista vezetővel.
Több cikk megjelent arról, hogy Orbán gondolkodik az elnöki rendszer bevezetésén. Ön szerint ez jót tenne Magyarországnak? 2004-es parlamenti beszédében ugyanis ön a közvetlen elnökválasztás és az erős államfő mellett érvelt.
Ha az emberek közvetlenül választanák az elnököt, az a poszt biztosan megerősödne. Én egy olyan rendszert tartanék jónak, arról is beszéltem, ahol az erős köztársasági elnök ellenőrző funkciót lát el a kormány fölött, de nem ő gyakorolja a végrehajtó hatalmat. Ha Orbán Viktor áttérne az elnöki rendszerre, magával vinné a végrehajtó hatalmat, vagyis ez teljesen más, mint amiről beszélek. Ez csak azt szolgálná, hogy Orbán bebetonozza a hatalmát még jobban. Tehát a konstrukció jó is lehet, ha alkotmányjogilag végig van gondolva. Persze, a hatalommegosztást és a civil kontrollt jelenthette volna egy korszerűen értelmezett kétkamarás parlament is.
Ez a baloldal képes lesz összeszedni magát 2018-ra, és legyőzheti a Fideszt?
A politikában az a gyönyörű, hogy semmi sem lehetetlen. De azért ma nem sok jel mutat erre. Orbánék 2010-es győzelme után azt mondtam, hogy két ciklusán át kormányozhatnak, de ha a baloldal nem szedi össze magát, három is lehet. Ezt ma is tartom.
És most hány ciklust jósol még Orbánnak?
Most már nem is merek jósolni. Azt látom, hogy nem biztos, hogy ezzel a baloldallal lehet legyőzni Orbánt. Orbán ugyanis sok olyan dolgot megértett a világ változásaiból, amit ez a baloldal egyelőre nem. Ezzel nem azt mondom, hogy tetszenek Orbán következtetései és megoldásai, de ő ráérez arra, hogy milyen ügyekben kell valamit mondani vagy csinálni. Nem látszik, hogy a mai baloldal képes lenne erre.
Semelyik baloldali pártnál nem látja az esélyt?
Tulajdonképpen semelyiknél.
Az MSZP, a DK és az Együtt-PM közül mégis melyiket érzi legközelebb magához? Melyiket választja?
Erről az jut eszembe, hogy voltam egyszer külföldön egy borászatnál, ahol a borász nagy átéléssel mutogatta a szőlőit és kóstoltatta a borait. Hajtott minket a kíváncsiság, és megkérdeztük, hogy az összes bora közül melyik a kedvence. Mire a borász mélyen elgondolkodott, és aztán átéléssel mondta: nekem a whiskey.
Szóval ha azt kérdezi, hogy MSZP, DK vagy Együtt-PM, akkor nekem a whiskey.
Azt azért elárulja, hogy az EP-választáson melyikre szavazott?
Jobb híján az MSZP-re ikszeltem. Bár ebben az országban most az illiberális a népszerű fogalom, az én szívemhez, felfogásomhoz egy baloldali liberális párt állna a legközelebb, olyasmi, mint az amerikai demokrata párt. De ilyen állatfajta nem létezik Magyarországon. Legalábbis pillanatnyilag.
Utazgat, olvas, figyel Mit csinál mostanában? Élem a nyugdíjas miniszterelnökök életét. Sok meghívásom van külföldre Kínától és Indiától Dubai-ig és Brüsszeltől Olaszországig, ahol felkérésre előadásokat tartok, véleményt mondok a világ dolgairól, világpolitikai és világgazdasági kérdésekről. Emellett van egy kis konzultáns cégem. Sokat olvasok és érdeklődéssel figyelem persze a magyar politikai életet is, de mindennemű beavatkozási szándék nélkül.
Soha nem gondolkodott saját párt alapításán?
Soha nem voltam klasszikus pártpolitikus, szóval nem.
És a jövőben? Két volt szocialista miniszterelnök már belevágott.
Ha vicces akarnék lenni, azt mondanám: "noha fiatal vagyok, és sok minden előttem áll", ennek azért nem sok esélyét látom.
Előfordulhat még az is, hogy újra lesz a baloldalon miniszterelnöki casting. Lenne még egyszer kormányfő?
Nem. Annyira megváltozott a világ, hogy azt nemcsak az én korosztályom, hanem lassan Orbáné sem érti már. A politikusaink még mindig a régi sémákat használják, pedig ezek elavultak, és én ezt jól látom kívülről, ahogy azt is, hogy nem biztos, hogy én már tudnék új sémákat adni. A jövőben tanácsot szívesen adok, de a miniszterelnökséget jobb másra bízni. Én már tudom, hol a helyem. | [
"MSZP",
"SZDSZ"
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
2010. szeptember 23., csütörtök • Utolsó frissítés: 2010. szeptember 23., csütörtök, 09:10
Címkék: igazságszolgáltatás; Pest Megyei Bíróság;
Hamis meghatalmazással próbált okiratmásolatokat kérni egy ügyvéd a Pest Megyei Bíróságon.
Átlagos negyvenes – így írta le megbízóját a HVG-nek Golubov Béla dunaújvárosi ügyvéd. A számára ismeretlen férfi F. Lászlónak mondta magát, s előadta, hogy csalással vádolják, ügye a Pest Megyei Bíróságon (PMB) folyik, majd a pontos ügyiratszámot is megadva, annak rendje és módja szerint meghatalmazást adott az ügyvédnek, s azt is kérte, hozzon másolatot a bírósági vallomásaiból. Golubov múlt hétfőn el is ment a bíróságra, és beadta igényét a papírokra. Pár nappal később meglepetten fogadta az igazi F. László hívását. Ő – a Honvédelmi Minisztérium híradó-parancsnokságának egykori közalkalmazottja – állította, soha nem adott meghatalmazást Golubovnak. Vádlott ugyan, de nem csalással, hanem "költségvetési szerv dolgozója által fontosabb ügyben üzletszerűen és kötelezettségszegéssel elkövetett vesztegetés" bűntettével vitte bíró elé az ügyészség.
Surdy Miklós bíró a múlt szerdai tárgyaláson tudakolta az elsőrendű vádlottól, adott-e meghatalmazást, a válasz egyértelmű nem volt. Ezután a PMB a Központi Nyomozó Főügyészséghez fordult, de mindmáig nem tudni, ki és miért volt kíváncsi a kényes ügy irataira. Az ál-F. még egyszer hívta az ügyvédet (számot nem jelzett ki a készülék), miután azonban kiderült, hogy lelepleződött a terve, a férfinak nyoma veszett.
Kérdés, hogy a több mint hat éve húzódó – és még mindig első fokon járó – ügyben milyen erők mozdultak meg most, és vajon jól emlékszik-e az ügyvéd, hogy tényleg csak a fővádlott vallomását kellett lemásoltatnia. Pontosabban csak kellett volna. A jogász ugyanis – mint mondta – miután szembesült azzal, hogy az iratcsomó e része több mint húsz oldal, másolatot kért, majd iratbetekintés nélkül távozott a bíróságról. Kovács András, a PMB elnöke írásban azt válaszolta a HVG-nek, hogy az ügyvéd tanulmányozásra kért ki iratokat, majd rendelt másolatokat is, de azokat már nem kapta meg, és a körülmények ismeretében már nem is fogja megkapni. Kovács hangsúlyozta, a Golubovnak átadott dokumentumok között zártan kezelt – vagyis titkosított – nem volt, a bíróságról pedig nem tűnt el irat.
Noha a feljelentést annak idején ismeretlen személy tette a rendőrségen, honvédségi berkekben köztudomású, hogy a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) 2004-ben tucatszám figyeltette a Honvédelmi Minisztérium alkalmazottait, azt gyanítva, összejátszanak a honvédségi beszállító Siemens Zrt.-vel. Végül ketten – F. és kollégája, az elektronikai igazgatóság aláírási joggal nem rendelkező, középfokú végzettségű nyugdíjas közalkalmazottja – maradtak fenn a rostán. Róluk olyan bizonyítékokat találtak, hogy "gyanúsan sok a Siemens-termék" a háztartásukban. A vád szerint együttműködtek a Siemens egyik ágazati igazgatójával, s különféle ajándékokért cserébe bizalmas információval látták el őt. Ennek köszönhette a Siemens az ügyészség szerint, hogy 2003-ban nyert egy összességében több százmillió forintos laktanya-modernizációs tenderen, amelynek keretében egyebek mellett kábeleket újított fel, híradás-technikai rendszereket épített ki.
Az eset megítélését nehezíti, hogy a Siemensben az ügy 2004-es kipattanásakor éppen vezetőváltás volt, s a korábbi vezérkar néhány prominense jó viszonyt ápolt a KBH-t akkor irányító, időközben elhunyt Stefán Géza vezérezredessel, aki – akár az illetők tudta és beleegyezése nélkül – munkájához is hasznosíthatta a siemensesektől "felszedett" értesüléseket. Márpedig a HM-megrendelések környékén folyamatosan ácsingózó nagyvállalatnál tudtak egyet s mást a megbízó embereiről. Létezett például egy protokoll-lista – ez alapján küldték az év végi ajándékokat. A többszáz fős lajstromon az ország szinte valamennyi politikai és gazdasági potentátja szerepelt – emlékezett most vissza a HVG-nek egy volt siemenses dolgozó, aki a neve elhallgatását kérve azt is elárulta, hogy a KBH annak idején bekérte a listát. Ez a periratok között is szerepel, s tartalmára utalások hangzottak el a bíróság előtt, így akár erre is kíváncsi lehetett a dunaújvárosi ügyvéd titokzatos megbízója.
RÁDI ANTÓNIA | [
"Siemens Zrt.",
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Katonai Biztonsági Hivatal",
"Pest Megyei Bíróság"
] |
A cégbíróságon felleltük annak a zálogszerződésnek a kivonatát, amit Yvonne Dederick és Simon Zsolt írt alá a ProSiebenSAT.1 Media AG-vel.
Októberben hatalmas médiavisszhang övezte Andy Vajna bejelentését, miszerint megvette a TV2-t, azt pedig még nagyobb, amikor ezután Fonyó Károly, Simicska Lajos régi barátja és üzlettársa bejelentette, hogy ő már korábban megvásárolta a csatornát. Kisvártatva hatalmas és meglehetősen bonyolult cégjogi kavarásra derült fény a kereskedelmi csatornát tulajdonló társaságok körül, ami ráadásul nem is most, hanem már két évvel korábban elkezdődött.
Yvonne Dederick és Simon Zsolt 2013-ban alapított egy-egy céget (CCA Vízió Kft. és Double 6 Diamonds Kft.), majd a két cég létrehozott egy harmadikat, a CCA-D6D Kft.-t, ami az ügylet lényegét tekintve megvette a német tulajdonostól a TV2-t. Az ügylet érdekessége, hogy a vásárláshoz Dedericknek és Simonnak maga az eladó, a ProSiebenSAT.1 Media AG adott kölcsön, cserébe pedig zálogjogot jegyeztetett be a vevő cégek üzletrészeire.
Később a CCA-D6D Kft.-t átnevezték TV2 Media Group Holdings Kft.-re. Fonyó Károly nyilatkozata szerint erre a cégre volt a tulajdonában lévő Megapolis Media Zrt.-nek opciós vételi joga, amelyet akkor érvényesített, amikor Vajna bejelentette, hogy megvásárolta a TV2-t. Vajna egyébként a TV2 Media Group Kft. tulajdonában lévő TV2 Média Csoport Kft.-t vette meg bejelentése szerint, és az a hír is felröppent, hogy az állami tulajdonú Eximbank által nyújtott hitelből finanszírozza a különböző források szerint nagyjából 20 milliárd forintba kerülő tévévásárlást.
Arra azonban mindeddig nem derült fény, hogy Deredrick és Simon 2013-ban pontosan mennyiért is vette meg a TV2-t.
Mi most a cégbíróságon felleltük az Yvonne Dederick és Simon Zsolt által a ProSiebenSAT.1-el kötött zálogszerződés kivonatát, amely szerint a zálogjog 87,5 millió euró, vagyis mintegy 27 milliárd forint értékben terheli az üzletrészt.
A zálogjog egy követelést biztosító mellékkötelem, így valószínűleg ennyi tartozása lehetett az adásvételkor Dedericknek és Simonnak a ProSieben felé. Ez az összeg állhat a vásárláskor meg nem fizetett vételárból és a ProSiebentől átvállalt (vagy átvállalni vállalt) kötelezettségekből.
Nem tudjuk persze, hogy az elmúlt időben mennyivel csökkenhetett Dederickék tartozása a németek felé, mindenesetre nehéz elképzelni, hogy veszteséggel akarnának kiszállni az ügyletből.
A cégbíróságon felleltük továbbá Yvonne Dederick és Simon Zsolt néhány nappal ezelőtt, 2015. november 5-án kelt nyilatkozatát is, amelyben kijelentik, hogy a Megapolis nem tett nekik semmiféle vételi ajánlatot.
Mindezek alapján nehéz azt gondolni, hogy a szappanoperába illő történet minden szereplője igazat mondana.
Erdélyi Katalin | [
"TV2"
] | [
"TV2 Média Csoport Kft.",
"Yvonne Dederick",
"ProSiebenSAT.1 Media AG",
"TV2 Media Group Holdings Kft.",
"TV2 Media Group Kft.",
"CCA-D6D Kft.",
"CCA Vízió Kft.",
"Megapolis Media Zrt.",
"Double 6 Diamonds Kft."
] |
A közhiedelem szerint a budapesti vizes világbajnokság és az annak kapcsán megvalósuló fejlesztések költségei valahol nettó 100 milliárd forint felett járnak. Ahogy Seszták Miklós, a világbajnokság szervezőbizottságának elnöke elmondta, az összköltség 130,6 milliárd forint.
De igen valószínű, hogy a valóságban ez még nettónak is kevés,
bruttóban pedig 170 milliárd forint felett jár a számla.
Ugyanis van egy igen jelentős tétel, ami eddig a számításból kimaradt. Nem is csoda, hiszen nincsenek róla nyilvános értesítők, és a szervezők részéről is legfeljebb csak elszólás szintjén esett róla szó. Hiába mondta épp Seszták miniszter, hogy "minden költés publikus", ez a pár tízmilliárd, úgy tűnik, mégis elfelejtődött valahogy.
Valami kimaradt
Ha nem ilyen irgalmatlanul nagy a vébés beszerzési dömping, talán feltűnőbb lett volna, hogy az emlegetett 130 milliárdos keretben nem nagyon találni olyat, ami például a világbajnokság tévés közvetítéséhez szükséges technológiai feltételek – mint a világítás – megteremtésére vonatkozott volna. Ahogy szintén semmi nyoma nincs az internetes kapcsolat kiépítéséhez szükséges beruházásoknak sem. Pedig közvetítés és internet is lesz a vébén rogyásig, és mindkettő hátterének kiépítése igen jelentős forrásokat igényelt.
Annyira, hogy a csúcsminőségű digitális televíziózás feltételeinek megteremtése, valamint a média és a közönség kiszolgálására is alkalmas internetes hálózat kiépítése összességében az egyik legnagyobb kiadás a vb költségvetésében.
Mindehhez még hozzátartozik a rendszer működtetéséhez szükséges szoftveres háttér, illetve bónuszként a csomagba került a részvevők digitális eszközökkel való kistafírozása is. Ismereteink szerint ez 1400 mobiltelefont és 600 laptopot jelent, amit a versenyzők, a FINA képviselői és az önkéntesek egy része között osztanak ki.
Mindez így összesen nagyjából 30 milliárdnyi szerződést ér (nettó), aminek döntő többségét információink szerint az állami Antenna Hungária (AH) kapta, vagy ahogy mondják, inkább ráosztották a feladatot, illetve kisebb részben – legalábbis Füreden – az MVM Net.
Csak a kezüket figyeltük Fogalmunk sincs, hogy milyen keretek között sikerült úgy intézni a dolgot, hogy a Császár-Komjádi uszodához tartozó gyengeáramú rendszerek kiépítését leszámítva (nettó 125 millió forint) gyakorlatilag semmilyen szerződés ne kerüljön nyilvánosságra.
Tudtunkkal a fejlesztések és eszközbeszerzések megrendelője a világbajnokságot szervező Bp2017 NKft. volt, ám a cég eddig a témában nem hirdetett sem nyílt, sem meghívásos beszerzést. Mivel a beruházások kivitelezéséhez legalább 3-4 hónapja fogtak hozzá, illetve csak az Antenna Hungáriánál úgy 40 ember dolgozik kizárólag ezen a feladaton, utólag már elég húzós volna közbeszerzést fabrikálni a dologhoz, legalábbis nagyobb botrány nélkül.
Kinek buli?
Mielőtt azonban mindenki az Antenna Hungáriánál kezdené keresni a projekt nyerteseit, ismereteink szerint ez az egész igazából nem nekik buli. Ők ugyanis viszonylag minimális árréssel dolgoztak (dolgoznak), a nagy nyereség az alvállalkozóknál kötött ki.
Forrásunk szerint a füredi beruházásoknál a Canalcom, a Promontel és KT Elektronik voltak az alvállalkozók (a füredi beruházások értéke tudomásunk szerint 2,6 milliárd forint volt), míg a budapesti fejlesztésekről kapott információk alapján a fővárosi beruházások alvállalkozói közé tartozik többek közt
a Ramiris Europe Kft. mint hardverszállító,
a Penta Industry mint építő,
a Hungaro DigiTel Kft (az Antenna Hungária cégcsoport tagja) mint IT-security-felelős,
a Frank Digital mint a vizes vébé mobilappjának fejlesztője
és két külföldi cég, a WandaFi és a Maksatpro.
A Ramiris cégcsoportot Seszták Miklóshoz szokás kötni, aki nemcsak fejlesztési miniszter, de a vizes világbajnokság szervezőbizottságának elnöke is, míg a Frank Digital a kormányközeli exmédiamogul, Száraz István cége volt egészen mostanáig. A két külföldi cégről pedig kicsit lejjebb bővebben is szólunk.
Túl azon, hogy az AH önköltségközeli áron dolgozott, a cégnek nehézséget jelentettek a vébénél megszokott lehetetlenül szűk határidők is, amikből híreink szerint további értékes hetek-hónapok mentek el, amíg különböző felsőbb körökben eldöntötték, kinek az érdekszférája mekkora megrendelést kapjon alvállalkozóként.
Nyilván sokakban felmerül, hogy legyen bármekkora cég is az Antenna Hungária, egy ekkora volumenű projekt finanszírozása még nekik sem volna egyszerű feladat saját forrásból. Úgy viszont már könnyebb elképzelni a dolgot, hogy 2016 utolsó napján kaptak az államtól 21 milliárd forint készpénzt, nem részletezett célokra.
Egy nagyobbacska tétel nyomában
Először 2016 őszén említette egy forrásunk az Antenna Hungária 30 milliárdos csomagját, de túl sokat nem tudott róla mondani, azon túl, hogy van. Aztán a múlt hónapban egyszerre felgyorsultak az események, és három különböző helyről is elkezdtek áramlani az információk, amik szerint mindezek együttesen mintegy 30 százalékot tesznek rá a vizes világbajnoksághoz kapcsolódó költségekre.
Előbb a csomaghoz tartozó füredi beruházások kapcsán jelentkezett valaki, majd a kivitelezők, illetve a szervezők oldaláról is kaptunk egymással egybevágó információkat a budapesti beruházásokról.
Nyilvánosan viszont semmilyen tájékoztatás nem jelent meg a témában, pedig a nagyságrendje alapján talán megérdemelte volna a dolog. Ennek hiányában megpróbáljuk a hozzánk eljutó részletekből felvázolni, hogy mit kaptunk ezért a 30 milliárdért. A tévéközvetítéshez kapcsolódó beruházásokról sajnos csak annyit tudunk, hogy vannak, és hogy sokba kerülnek, illetve azt sem világos, hogy a 30 milliárd forint miként oszlik meg a tévés technológia, az eszközbeszerzések, az internetes hálózat kiépítése és a nyilvános wifihálózat költségei között.
De amit sikerült kiderítenünk, az is elég érdekes.
Ingyenwifi, amíg a szem ellát
Az egyszerű halandó számára a beruházáscsomag legjelentősebb és egyértelműen legnépszerűbb része a nyilvános és ingyenes wifihálózat kiépítése. Budapesten nemcsak a vébé 4 helyszíne kapott ingyenes wifit, de ismereteink szerint
a Batthyány tértől a Margit hídig, majd a pesti oldalon a hídfőtől indulva egészen a Duna Arénáig végig ingyen netezhet majd a közönség,
sőt részben vagy egészben (erről nem kaptunk pontos információt) a Margitszigeten is. Balatonfüreden pedig a belvárosban és a Tagore sétányon lett hasonló módon ingyenes az internet.
A fejlesztés hatalmas pozitívuma, hogy a rendezvény után is használatban marad, azaz tényleg olyan beruházásról van szó, amiből nem csak a világbajnokság profitál. Az már egy kicsit kétségesebb, hogy rá lehet-e aggatni az összköltségek csökkentésére szolgáló "a világbajnokságtól függetlenül is megépült volna" jelzőt, mivel a észak-pesti Duna-part ingyenwifisítését talán megelőzte volna néhány frekventáltabb helyszín is Budapesten.
Érdekes módon Balatonfüreden az önkormányzat honlapja több hírben is büszkén beszámolt a fejlesztésről, míg a budapestieknek fogalmuk sincs a közelítő online kánaánról. Füreden még azt is megírták, hogy az AH a világbajnokság hivatalos internetszolgáltatójaként, állami forrásokból építette ki a hálózatot a világbajnokság helyszínéül szolgáló Tagore sétányon, a turisták által kedvelt belvárosi részen és a városházánál.
Hogy a fejlesztés kapjon némi hazai ízt, az optikai kábel lefektetése a part mentén kissé megszaladt nyugati irányban, amit sem turisztikai, sem világbajnoki alapon nem olyan könnyű megindokolni, viszont így pont elér a Hotel Füred Spához, ami információink szerint Tiborcz István érdekeltségéhez tartozik.
Davaj, wifi!
A budapesti wifi kapcsán hivatalosan semmilyen információval nem találkoztunk, forrásaink viszont több érdekességet is elmondtak róla. Az a legkevesebb, hogy a kiépítésével rettenetesen meg vannak csúszva, így
a Margitszigeten jó eséllyel a levegőben kell elvezetni a kábeleket,
hogy aztán majd a vébé után elássák őket. Még így is necces, hogy kész lesznek-e a dologgal időre, de ez egyrészt nem akkora újság a vébé kapcsán, másrészt meg valahogy mindig elkészülnek ezek a dolgok, legfeljebb rosszabb minőségben, drágábban, és utána még rá kell költeni egy kicsit.
Ennél jelentősebb hír, hogy – hangsúlyozzuk, a forrásaink szerint – a nyilvános wifihálózat szoftveres hátterének biztosításával egy bizonyos WandaFi nevű céget bíztak meg. A vállalkozás hivatalosan Írországban, Corkban működik tavaly nyár óta, honlapját, a Wandafi.com-ot nem sokkal előtte, 2016 márciusában jegyezték be. A facebookos oldala tavaly augusztusban indult, összesen 42 lájkolója és követője van.
A nyilvános adatok szerint a cég és a domain mögött is Anar Aligioulov (más helyeken Aligulov) és Rafik Abaszov azerbajdzsáni üzletemberek állnak. Maga a szoftver egy marketing- és piackutató eszköz, ami a nyilvános wifit biztosító hoteleknek, éttermeknek tud adatokat gyűjteni azokról, akik fellépnek a hálózatra.
A cég referenciái között nagyrészt ír és dubaji cégeket találtunk (Abaszov maga is Dubajban vállalkozik az interneten elérhető adatok szerint). A honlapjuk – magyar ip-címről legalábbis – angol, lengyel és magyar verzióban működik, ebből a magyar egy meglehetősen amatőr hibákkal tarkított szöveg. Például: "A WandaFi egy egyedülálló szoftvert, amely lehetővé teszi, hogy a vendég Wifi egy hatásos piackutató eszköz legyen és segítsen megérteni a vevői viselkedést."
Forrásunk úgy magyarázta a szoftver működését, hogy a
nyilvános wifire Facebook-, Twitter- vagy Instagram-profillal lehet majd felcsatlakozni, a program minden adatot beszív a profilunkból,
és elemzi azokat. Amikor pedig legközelebb belépünk, frissíti az új információkkal az adatbázist.
A szoftver saját reklámfilmje szerint minderre azért van szükség, hogy például a kedvenc sütijükkel lehessen jutalmazni azokat, akikről a szoftver kimutatja, hogy törzsvendégek. Kérdés viszont, hogy erre mi szükség lesz egy városi ingyenwifin. A céget megkerestük, de nem reagáltak.
Akik elszólták magukat
Miközben a beruházásokat tekintve teljes a titkolózás, a FINA részére biztosított Audik navigációs szoftverét egy bizonyos Maksatpro nevű orosz cég szállítja, amely kvázi elismerte, hogy részt vesz a vizes világbajnokság lebonyolításában. Az interneten elérhető adatok szerint a szoftvert Kazanyban fejlesztette egy fiatal vállalkozó. A Facebookon 5 lájkolója és négy követője van, magát a Maksat.pro weboldalt 2015 szeptemberében regisztrálták.
A honlap alapján egyfajta sportszervezési-logisztikai szoftvernek tűnik, ami kezeli egy esemény résztvevőinek regisztrációját, érkezését, indulását, szállását, kiküldi a szükséges körleveleket, összerendezi az önkénteseket a feladatokkal, és így tovább.
A cég fejlesztő-tulajdonosa a 31 éves Rashit Khairullin, aki az önéletrajza szerint dolgozott a tatárföldi elnöknek, a 2013-as kazanyi Universiádén, és több olyan ismerőse is van a Facebookon, akik a 2015-ös kazanyi vizes vébé megrendezéséhez járultak hozzá.
Az Instagramján találtunk egy áprilisi, magyarországi látogatásról szóló bejegyzést.
A céget azzal kerestük meg, hogy információink szerint a budapesti vizes vébén az ő szoftverüket használják majd, és legyenek kedvesek további információt adni. Erre az a válasz érkezett, hogy szívesen adnak információkat, csak előbb konzultálnak a szervezőbizottsággal. Azóta nem jelentkeztek.
Megkerestük a Bp 2017 Kft.-t, az Antenna Hungáriát, a Frank Digitalt, a Ramirist, a Penta Industry és a WandaFit is, de ők sem válaszoltak a kérdéseinkre. A Frank Digitalből annyit sikerült kihúzni, hogy megkapták kérdéseinket, és válaszolni fognak. Ha megteszik, közölni fogjuk. | [
"Ramiris Europe Kft.",
"Frank Digital",
"Antenna Hungária",
"MVM Net"
] | [
"Hungaro DigiTel Kft",
"Bp 2017 Kft.",
"KT Elektronik",
"Penta Industry",
"Bp2017 NKft"
] |
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem "visszautasítja a rágalmakat", amiket Hadházy Ákos fogalmazott meg a Facebookon korábban, miszerint a NAV különösen nagy értékben, üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoz az egyetem sokmilliárdos EU-s projektjeinél.
Az egyetem friss közleményében most azt írja, "visszautasít minden olyan politikai motívumú hamis híresztelést, amely az NKE jó hírnevét törekszik csorbítani". Röviden azt is írják, az egyetem már az alapítása óta jelentős EU-s projekteket vezet a közszolgálat-fejlesztés területén. 2016-tól az unió 23,5 milliárd forinttal támogatta a NKE képzési és kutatási kapacitásainak építését, "ezen keresztül pedig a magyar közigazgatás tisztviselői állományának és tudásbázisainak fejlesztését. Azokat a feladatokat, amelyeket az EU Bizottság auditja nem kívánt támogatni, az egyetem vagy nem valósította meg, vagy az egyetem saját költségvetéséből finanszírozta. Az EU által nyújtott 23,5 Milliárd Ft-os támogatás a magyar közszférát és a nemzetgazdaságot támogatta".
Hadházy kedden írta a Facebookon, hogy az EU-s vizsgálat eredményei alapján tett bejelentést Polt Péter főügyésznél, aki Hadházy szerint "kénytelen volt" továbbítani az ügyet a NAV-hoz. Polt tájékoztatása szerint akkor nyomozás-kiegészítést rendeltek el, "mostani levelükben már ők is költségvetési csalás gyanúról beszélnek", írta Hadházy, aki azt is hozzáfűzte, hogy a NAV Bűnügyi Főigazgatósága Központi Nyomozó Főosztályához tették át az ügyet.
Hadházy azt is írta, hogy ezek a fejlemények szerinte nem jelentenek túl sokat, mert az Öveges-programmal kapcsolatban ugyanis évek óta nyomoz a NAV. | [
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem"
] | [
"EU Bizottság",
"Központi Nyomozó Főosztálya",
"NAV Bűnügyi Főigazgatósága"
] |
A Portik Tamáshoz köthető, a kilencvenes évek olajügyleteiről elhíresült Energol Rt. titkosszolgálati hátteréről is tárgyalt a parlament nemzetbiztonsági bizottsága. A cég és a szolgálatok kapcsolatát a Belügyminisztérium vizsgálja – értesült a Magyar Nemzet.
Nem alaptalan az a Magyar Nemzetben közzétett információ, hogy a kilencvenes években elkövetett leszámolásos merényletekkel összefüggésben eljárás alatt álló Portik Tamáshoz köthető Energol Rt. titkosszolgálati támogatással jelent meg az olajbűnözés terén. Egyebek mellett ez is elhangzott a parlament nemzetbiztonsági bizottsága tegnapi ülésén, amelyen a polgári titkosszolgálatok vezetői számoltak be az elmúlt évi tevékenységükről, illetve az előttük álló feladatokról. A Magyar Nemzet úgy tudja, a zárt tanácskozáson a Belügyminisztérium képviselője arról tájékoztatta a bizottságot, hogy az Energol és a szolgálatok kapcsolatát jelenleg is vizsgálják. Az ülésen elhangzott továbbá, hogy az olajos cégnél keletkezett vagyon alvilági újrafelosztása vezetett a kilencvenes években elkövetett leszámolásos merényletekhez.
Molnár Zsolt, a bizottság MSZP-s elnöke a zárt ülésre hivatkozva nem kívánta kommentálni a lap értesüléseit, ezzel együtt közölte, hogy az ügynek folytatása lesz, mert a testület további tájékoztatást kért az erre illetékes szervektől.
Mint arról a Magyar Nemzet korábban beszámolt, a Nemzetbiztonsági Hivatal mellett Portik az egykori Katonai Biztonsági Hivatallal is kapcsolatban állt, mivel az Energolt a katonai elhárítás hozta létre.
A jövedéki és olajszőkítési ügyletekből hatalmas vagyonra szert tett "fedőcég" ötvenszázalékos tulajdonosa egy német állampolgársággal is rendelkező autókereskedő, Gulyás Emil volt, a kisebb üzletrészek pedig Portikhoz, ifjabb Gulyás Emilhez, valamint a számos bűncselekmény elkövetése miatt többszörösen börtönviselt Drobilich Gáborhoz és Ferencsik Attilához és a kémelhárítás által gazdaságbiztonsági területen foglalkoztatott Kerekes Istvánhoz tartoztak. A "Guriga tábornokként" elhíresült férfi aktív titkosszolgaként vehetett részt az olajos részvénytársaság megalapításában – majd 1996-ra összekülönbözött Portikékkal, és kivonult a társaság irányításából. Az Energol legjobb éveiben, 1996-tól több mint egy éven át az MSZMP KB volt agitprop alosztályvezetője, Csikós József vezérigazgatóként irányította az olajtársaságot. Az egykori pártmunkás 1995-ig a BM Központi Adatfeldolgozó és Nyilvántartó Hivatalát is vezette.
Portik 2008 nyarán kapcsolatba lépett Laborc Sándorral, a polgári elhárítás akkori vezetőjével. Hangfelvételek tanúsága szerint abban állapodtak meg, hogy Portik megpróbál leleplező információkat gyűjteni az akkori ellenzéki politikusokról az MSZP hatalmon maradása érdekében. Kiderült: Portik kiváló szocialista kapcsolatairól is beszámolt, és azt is tudatta vele, hogy pénzzel támogatott MSZP-s köröket. Kapcsolatának törvényességét a Központi Nyomozó Főügyészség is vizsgálja. | [
"Energol Rt.",
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Katonai Biztonsági Hivatal",
"Magyar Nemzet",
"MSZMP KB",
"BM Központi Adatfeldolgozó és Nyilvántartó Hivatala",
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
Közvetítők révén jutott állami területhez a bővítésre vágyó óriáscég, a Monsanto magyarországi leányvállalata. Az ügylet kapcsán erősödik a földmutyi gyanúja. Helyi gazdák hoppon maradtak.
A világ egyik legnagyobb cégének, az amerikai Monsantónak a magyarországi leányvállalata – Monsanto Hungária Kft. – került széljegyre tulajdonosként azon a bábolnai földterületen, amelyről egy hónapja megírtuk, korábbi adásvétele kapcsán felvetődik a földmutyi gyanúja. A Monsantónak a széljegyen való megjelenésével ez a gyanú kezd megalapozottá válni.
Előzmény: a Monsanto Hungária bővíteni szerette volna Komárom-Esztergom megyei, nagyigmándi vetőmagüzemét, amelyet az IKR Kft.-től vásárolt meg és újított fel teljeskörűen 2013-ban. A bővítés érdekében engedélyt kért (és kapott is) az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől raktárak építésére egy bábolnai, illetve egy nagyigmándi földterületen. A bábolnai oldalon, az üzemtől csak egy úttal elválasztva egy 86,76 hektáros állami föld terült el. Ebből szeretett volna magának egy darabot a társaság, de erre nem kapott lehetőséget a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettől. Utóbbi azonban nem sokkal később megosztotta a területet: három darab háromhektáros részt kihasított belőle, és értékesítette őket három különböző magánszemélynek.
Kedden az LMP közölte, hogy megtette a büntetőjogi feljelentést a Monsanto zsebszerződése ügyében. Azt írta, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet vélhetően strómanokon keresztül adott el termőföldet a Monsanto multinacionális óriásvállalat hazai cégének. "A hivatalosan GMO- és zsebszerződés-ellenes magyar kormány a jelek szerint maga asszisztált ahhoz, hogy a Monsanto tovább terjeszkedhessen Magyarországon, ráadásul állami földön. Az ügy ismét rámutat a Fidesz–KDNP totális hiteltelenségére: maga vesz részt zsebszerződésekben és a GMO terjedésében, miközben az ellenkezőjét prédikálja" – fűzték hozzá.
Hamarosan már egy tulajdonosa volt a három parcellának: a háromhektáros ingatlanokat a tulajdoni lapok szerint a bábolnai bejelentett lakcímmel bíró Bernáth István földműves vette meg, már 2014-ben. Bernáth István a parcellákat 2015 elején összevonta a már meglévő 1,9 hektárjával, így összesen 10,98 hektár földje lett. A földműves 2016 elején ugyanakkor már szántó és géptároló művelési ágra kért engedélyt az adott területre, idén január 17-én pedig épület létesítésének feljegyzése iránti kérelemmel élt. Ennek nyomán a korábbi szántóföld ma már "kivett telephely, udvar, géptároló és parkoló" minősítésű, és a Monsanto Hungária Zrt. tulajdona a tulajdoni lapra feljegyzett széljegy szerint. A földműves ugyanis eladta a területet a multinak, amely korábban hiába próbálta megszerezni.
Az világos, hogy miután az állam megvált tőle, a szóban forgó terület egyre értékesebb lett, ugyanakkor a mai napig nem tudni, mennyiért jutott hozzá az egészhez a földműves, illetve a Monsanto Hungária Kft. Az ügyben Magyar Zoltán, a Jobbik országgyűlési képviselője írásbeli kérdést tett fel az agrárminiszternek, azt tudakolva: mi indokolta az ilyen módon történő telekmegosztást, és miért nem tudtak a helyi gazdák a megosztásról és értékesítésről? Továbbá volt-e értékbecslés az érintett bábolnai földterületekre vonatkozóan, illetve ha volt, ahhoz képest ezek mennyiért keltek el? A minisztérium továbbra sem talált jogsértést az ügyben, ahogy már a képviselő egy korábbi kérdésével kapcsolatban is jelezte.
Lapunk már egy hónapja feltette ugyanezeket a kérdéseket a Földművelésügyi Minisztériumnak, de mivel választ nem kaptunk, újra elküldtük a kérdéseket, kiegészítve a következőkkel. Eladhatta-e a földműves a nevezett területet? Miért nem közvetlenül a földalapkezelő adta el a területeket a Monsantónak? Mennyiért vette meg a Monsanto Hungária Kft. az összevont területet? Az ügyletekkel összefüggésben a magyar állam károsodhatott – a volt állami vagyon ilyen átjátszása miatt indít-e a szaktárca vizsgálatot? Ha igen, mikor, ha nem, miért nem? Kérdéseinket elküldtük a Monsanto Hungária Kft.-nek is, kérve, hogy a rájuk vonatkozó, illetve a céget is érintő kérdésekre válaszoljanak. Bernáth Istvánt nem sikerült elérnünk, s tegnap lapzártánkig nem kaptunk választ egyik megkeresésünkre sem.
Korábban egész világot átfogó tüntetéshullám zajlott a glifozátról és génkezelt vetőmagjairól elhíresült Monsanto amerikai biotechnológiai vállalat ellen. A demonstrálók a genetikailag módosított élelmiszerek, valamint a mérgező növényvédő szerek használata ellen tiltakoztak. A cég egyik emblematikus terméke a RoundUp nevű növényvédő szer, amelynek fő hatóanyaga a Monsanto által kifejlesztett glifozát – ez a jelek szerint növeli a rák kockázatát. Eközben viszont az Európai Vegyianyag-ügynökség, az ECHA kockázatértékelési bizottságának (RAC) márciusban közzétett értékelésében az szerepel, hogy a glifozát hatóanyag semmilyen mértékben nem minősíthető rákkeltőnek. A molekula sem a karcinogén 1A (emberen bizonyított), sem az 1B (állatokon bizonyított), sem a 2-es (bizonytalan) kategóriába nem kerülhet – állapították meg. Ez azonban nem jelenti a hatóanyag engedélyeinek azonnali megújítását – erről legkésőbb hat hónap múlva dönt az Európai Bizottság. A Monsanto cég ezenkívül arról híres, hogy a génmódosítás elkötelezett híve, és vallja, hogy a génkezelt élelmiszerek (GMO-k) segítségével számolható fel az éhezés a szegény országokban. Szeptemberben a Monsanto elfogadta a Bayer gyógyszergyár 66 milliárd dolláros felvásárlási ajánlatát, mely egyike volt a nagy értékű cégösszeolvadási ügyleteknek az iparág történetében. A VG.hu kedden azt írta, a Bayernek ahhoz, hogy megkapja az európai versenyhatósági jóváhagyást a Monsanto felvásárlására, néhány üzletágától meg kell szabadulnia, ezekre csaphat le a német vegyipari óriás, a BASF. Korábban megírtuk, félretájékoztatott Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a génmódosított szervezetek (GMO) kapcsán az Egyesült Államokban tett látogatásáról adott nyilatkozatában: a miniszter ugyanis Magyarország alaptörvénybe is foglalt GMO-mentessége ellenére efféle vetőmagokat kért tanulmányozás céljából. Májusban egyébként a Fidesz védte meg a glifozátot: szóban a génmódosítás-mentességet, az egészség védelmét hirdette, képviselői viszont az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának az ülésén ezzel éppen ellentétesen szavaztak. hirdetés A Magyar Természetvédők Szövetsége egyébként ma közleményben tiltakozott a földművelésügyi tárca új javaslata ellen, amely lehetővé tenné 0,9 százaléknyi génmódosított takarmány felhasználását a "génmódosítás-mentes" jelöléssel ellátott termékekben. A természetvédők szerint a javaslat ellentétes az alaptörvény szellemével, és félrevezetné a fogyasztókat.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 03. 21. | [
"Monsanto Hungária Kft.",
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet"
] | [
"IKR Kft.",
"Magyar Nemzet",
"Földművelésügyi Minisztérium",
"Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség",
"Európai Bizottság",
"Európai Vegyianyag-ügynökség",
"Magyar Természetvédők Szövetsége",
"fenntartható fejlődés bizottság"
] |
Most úgy tűnik, teljes sikerrel zárulhat a Jávor Benedek által kezdeményezett bizottsági eljárás a Lex Paks II nyilvánosságkorlátozó szabályaival szemben: az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának tájékoztatása szerint a magyar hatóságok vállalták a törvény módosítását. Az európai parlamenti képviselőt beadványai elkészítésében az Átlátszó jogászai is segítették.
Legutóbb három hónapja írtunk a Paks II beruházással összefüggő adatokhoz való hozzáférést a közelebbről persze meg nem határozott "üzleti és műszaki adatok" tekintetében korlátozó törvény miatt Jávor Benedek EP-képviselő beadványai nyomán folyó brüsszeli eljárásról. A Jávor által az Átlátszó jogi csapatának segítségével a probléma fontosságáról meggyőzött Bizottság akkor indította meg a törvénynek az uniós jog által előírt nyilvánossági követelményekkel való összhangját vizsgáló EU pilot eljárást, ami gyors eredményt hozott.
A magyar kormány ugyanis továbbra is azt állítja ugyan, hogy nincs baj a törvénnyel, abból nem következik, hogy az automatikusan, egyedi mérlegelést meg nem engedve korlátozná a paksi beruházással összefüggő adatokat. Azonban – és ez azért elég fontos változás – a magyar hatóságok most vállalták is a Bizottság felé a törvény olyan módosítását, amelyből mindez világossá fog válni.
Ez ugye főleg azért fontos, mert a kormány képviselői a magyar bíróságokon folyamatban lévő adatperekben ezzel homlokegyenest ellentétesen, azaz azzal érveltek, hogy a Lex Paks II miatt általában sem kell a beruházással összefüggő adatigényléseket teljesíteniük.
Ha tényleg az lesz a módosításban, amit ígértek, akkor az egyrészt feleslegessé teszi magát a külön törvényi szabályt, másrészt így az Alkotmánybíróság előtt folyamatban lévő összellenzéki kezdeményezésű normakontroll legfontosabb célja is teljesülne.
Fontos azonban, hogy ez "csak" annyit jelent, hogy nagyjából visszajutnánk a tavaly év eleji, a titkosítási törvény elfogadása előtti állapothoz. Azaz a sokkörös titkolózási védelmi rendszernek csak az egyik eleme esett el. Továbbra is akadályozzák azonban az adatok megismerését a Miniszterelnökség már említett minősítései.
Emellett érdekes módon éppen most gondolta úgy a kormány, hogy köt egy nemzetközi szerződést az Oroszországi Föderáció Kormányával a minősített adatok kölcsönös védelméről. Ez utóbbi arra utalhat, hogy a magyar nyilvánossági garanciáktól némileg eltérő garanciák mellett keletkező orosz államtitkokra való hivatkozás is előkerülhet majd a történetben.
Nem lett tehát egy csapásra minden nyilvános, sőt, ha a számos fontos dokumentumot minősítő Miniszterelnökségen, az NFM-en vagy a Paks II. projekttársaságon múlna, akkor továbbra is alig lesz valami nyilvános. A változás lényege viszont pontosan az, hogy nem csak rajtuk fog múlni: az államnak nem lesz elég a törvényt beküldenie maga helyett, hanem meg kell tudnia védeni az egyes dokumentumok szintjén a megtagadásokat.
Sepsi Tibor | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Oroszországi Föderáció Kormánya",
"Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága",
"Paks II."
] |
Kovács Lajost a cég székházából vitték el a rendőrök. Egy csepeli lakópark távhőrendszerbe való bekötése kapcsán 180 milliós vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsítják. Az ügyben gyanúsított a főváros parkolási cégének vezetője is.
Kihallgatták szerdán a Teve utcában, majd őrizetbe is vették a Budapesti Távhőszolgáltató (Főtáv) Zrt. vezérigazgatóját, Kovács Lajost - erősítették meg a NOL korábbi információját a BRFK-n. A távfűtő művek vezetőjét a BRFK gazdaságvédelmi osztálya különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsítja. A fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő Főtáv Zrt. vezérigazgatóját a déli órákban vitték el a cég XI. kerületi, Kalotaszeg utcai székházából, majd kihallgatását követően, szerda délután őrizetbe vették.
A nyomozók gyanúja szerint a vezérigazgató vagyonkezelési kötelezettségét megszegte azáltal, hogy a Főtáv Zrt. számára előnytelen szerződést kötött egy csepeli lakópark fűtési-hűtési rendszerével kapcsolatban, mellyel különösen nagy vagyoni hátrányt okozott, melynek értéke meghaladja a 180 millió forintot.
Az esetről még májusban számolt be a Hír Tv Célpont című műsora, eszerint a Csepelen épült Rákóczi Liget lakópark eredetileg gázfűtésesnek tervezett lakásait bekötötte a távfűtő művek a hálózatába. A kivitelező csúszásban volt, amikor a Főtáv a segítségére sietett, és elvégezte a munkát a fűtési rendszer kiépítésével eredetileg megbízott magáncég helyett. A gyanú szerint ez az ügylet a Főtávnak gazdaságilag hátrányos volt.
A BRFK még május végén rendelt el nyomozást hűtlen kezelés gyanújával, ismeretlen tettes ellen egy magánszemély feljelentésére, aki szerint a Főtáv jogsértően vett részt a csepeli lakópark hűtő-fűtő rendszerének kiépítésében.
Az ügy kapcsán meggyanúsították és kihallgatták Gyarmati Zoltánt, aki a csepeli lakópark építésekor a beruházás vezetője volt - a beruházó Csepeli Lakásfejlesztő Zrt. vezérigazgatójaként - , és a gyanú szerint közreműködött az előnytelen szerződés megkötésében. (Gyarmati 2007 óta a főváros teherautóknak behajtási engedélyt kiadó és parkolással foglalkozó cége, a Parking Kft. vezetője is.) Gyarmati az eljárás során szabadlábon védekezhet, a gyanúsítással szemben panasszal élt, kihallgatása során vallomást tett. | [
"Csepeli Lakásfejlesztő Zrt.",
"Parking Kft.",
"Főtáv Zrt."
] | [
"Budapesti Távhőszolgáltató (Főtáv) Zrt.",
"Hír Tv",
"Rákóczi Liget lakópark"
] |
"Tudom, hogy eljutottak a hírek Samaranchhoz, mert két norvég barátom, Jan Staubo és Gerherd Heiberg közvetlenül tájékoztatta az elnököt arról, hogy ajánlatokat tettek nekik" - mondta a herceg. - "Samaranch azonban nem tett lépéseket az ügyben."
Sachsen-Lauenberg továbbá állította, hogy Staubo vele volt Amszterdamban, amikor két afrikai NOB-küldöttnek prostituáltak szexuális szolgálatait ajánlották fel, és ezek a tagok később két nő társaságában elváltak a csoporttól. "Elváltak tőlünk, és elmentek szórakozni" - nyilatkozta a szóvivő.
Michael Knight, a 2000-es olimpia első embere szerint a herceg véleménye nem mérvadó.
"Sachsen-Lauenberg egy kisebb bizottság tagja, amely nem tartozik közvetlenül a NOB-hoz. A herceg nagyon sokat tesz azért, hogy ismerjék a nevét, de semmi mást nem csinál" - mondta Knight.
Ajánló: | [
"NOB"
] | [] |
A magyar labdarúgás a beleölt állami százmilliárdok ellenére sem fejődött érdemben, a hazai bajnokságot mindössze Európa 36. legerősebb ligájaként tartják számon. Hiába épültek stadionok, alakultak akadémiák és hiába dől most is egyre nagyobb ütemben a tao-pénz, a nemzetközi porondon nem léteznek klubcsapataink. Pedig a futball Orbán Viktor kedvenc sportága, úgy tervezte, hogy a válogatott vb-résztvevő lesz, Nyugat-Európa bajnokságai pedig tele lesznek magyar sztárokkal, hacsak nem minden sztár a hazai bajnokságot erősíti majd.
A nagy szintugrás a terv a divatban is: az a cél, hogy Budapest legyen Európa, sőt a világ egyik highfashion-központja, Magyarországból pedig legyen egy fiatalos, modern prémiummárka. Ahogyan a futballba, úgy erre a területre is állami pénzt irányítottak, és az Orbán család egyik tagja kapta a lehetőséget, hogy saját elgondolásai alapján alakítson át egy egész iparágat. Mára Orbán Ráhel a magyar divat- és dizájnipar meghatározó alakja.
A múlt héten a HVG írta meg, hogy Orbán Ráhel ismeretségi köréből kerülnek ki azok a szakmai irányítók, aki elfoglalhatták az állami divat- és dizájnépítési struktúra frissen gründolt vezetői posztjait. Az is a napokban derült ki, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség 1,9 milliárd forintot kapott az országmárka kidolgozására.
Ez az összeg azonban csak töredéke annak, amit az utóbbi években már bele is forgattak a hazai divatipar fejlesztésébe, és minden valószínűség szerint nem is ez lesz az utolsó tétel a sorban.
A magyar márkák körül az elmúlt években annyi pénzt égettek el, hogy ha valaki komolyan vissza akarná termeltetni piaci szereplőkkel, 300 év sem lenne elég rá
– ironizált a 24.hu-nak a budapesti divatszakma egyik régi ismerője. Szerinte a világhódításra kijelölt iparág valójában néhány kis forgalmú belvárosi cégből áll csupán, amely mostantól saját tehetsége helyett az államtól reméli majd, hogy végre sikerül piacot szereznie a termékeinek.
New Yorkban tesznek rá, hogy ki mennyire van jóban a miniszterelnök lányával, folyamatos piaci jelenlét, valós teljesítmény és eszméletlen tőke nélkül ebben a világban nem lehet áttörést elérni
– mondta forrásunk.
Nem ment külső pénzügyi segítség nélkül a magyar piac nagy kivételeként emlegetett Nanushka International Zrt.-nek sem. A Sándor Szandra nevével fémjelzett márkáról a női lapok már hosszabb ideje úgy emlékeznek meg, mint amelyik megcsinálta az igazi nagy dobást: rendszeresen viselik ruháit a trenddiktáló hírességek, és a Net-a-Porteren lehet rendelni a kollekcióból. A Nanushkára ráadásul az amerikai Forbes magazin is felfigyelt. A magyar divat egyik zászlóshajójának bevétele a korábbi, 2015-ös rekordévében közelítette meg először az 500 millió forintot, a forgalom 2016-ban a külföldi sajtómegjelenések ellenére is visszaesett 330 millióra, tavaly azonban kilőtt 700 millió fölötti teljesítménnyel.
2012-ben egy magánbefektető, a korábbi pénzügyminiszter Oszkó Péter irányította Portfolion 2,5 millió euróval szállt be az akkoriban még menő startupként számon tartott Nanushkába. Oszkó, aki a deal bejelentésekor járt életében először kifutós divatbemutatón, azt állította, teljesen átvilágították a márkát, és feltétel volt az eladások folyamatos növelése. Ez ment is egy darabig, de aztán kisiklott a sikervonat, a Portfolion pedig megijedt, amikor újból visszaestek az eladások. Oszkó elmondása szerint a befektető diszkontáron eladta a teljes követelését Nanushkáéknak. A márka azóta újabb külső befektető bevonásával működik: 2016 végén az Eximbank 300 millió forinttal lépett be a divatcégbe, de az továbbra is vastagon, sőt egyre vastagabban veszteséges.
Szinte külön támogatási kategória képződött Zoób Kati körül. Ismert történet a divattervezőről, hogy a Lévai Anikó által is felkarolt projektjét állami céggel finanszíroztatták meg, majd amikor nem jött be, a veszteséget is a cégnek kellett állnia. De hatalmas állami forrást kapott a tervező például a vizes világbajnokság idején is, amikor a milliárdokat felemésztő megnyitó keretében Balatonfüreden is Zoób-bemutatót tartottak 150 modell felvonultatásával.
A piac többi szereplője általában jóval kisebb léptékű eladásokat produkál, de ebben a körben is általánosan elfogadott nézet, hogy tőkebevonás nélkül nem valósulhat meg semmilyen kiugrás. A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. például két kreatívipari portfóliócégnek, Konsánszky Dóra KONSANSZKY, valamint Áron Eszter ÁERON márkájának adott nagyobb pénzügyi injekciót az utóbbi években.
Az állami milliárdok belépése azonban teljesen összekuszálhatja az eddig sem teljesen tiszta játékszabályokat. Különösen azért, mert már vannak olyanok a pályán, akik mindkét oldalon játszhatnak.
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) Divatipari Marketing Igazgatóságán Orbán Ráhel és a miniszterelnök családjának személyes jó ismerőse, Bata-Jakab Zsófia kapta meg az igazgatói posztot. A környezetébe két, magáncéget működtető nő is felbukkant. Forintos-Szűcs Anita, a Maison Marquise és Abodi Dóra, az ABODI tervezője és art directora állandó szereplői lettek az ügynökség divatügyi megmozdulásainak.
Azt, hogy az MTÜ lesz az új iparági stratégia legyártásának központja, már hosszabb ideje lehetett tudni. Az ügynökség decemberben #hellodivat Divatipari Stratégiai Napot is szervezett, még mielőtt Rogán Antal (aki az új kormány megalakulásával a turizmus felügyeletét is megkapta, noha az semmilyen módon nem illeszkedik tárcája, a Miniszterelnöki Kabinet portfóliójába) februárban hivatalosan közölte volna, hogy a kormány átveszi a szakmai koordinációt és stratégiát dolgoz ki divat- és designiparban, illetve támogatja a terv létrehozását.
A 24.hu megkérdezte az MTÜ-t, hogy hogy áll a fél éve beharangozott mű, milyen formátumban és mikor jelenik meg a dokumentum. A válasz ez volt:
Magyarország történetében először, átfogó, a magyar divatipar minden területét érintő divat-, és designipari fejlesztési stratégiát dolgoz ki a Magyar Turisztikai Ügynökség. Az 5 évre szóló koncepció kialakítása, a divatipar területén dolgozó szakemberek bevonásával jelenleg is zajlik.
Az általunk megkérdezett érintettek közül többen azt mondták, szerintük a divatstratégia "ablakon kidobott pénz" lesz. Attól tartanak, hogy most sem azokat a külföldi eladásokat ténylegesen akadályozó gyakorlati kérdéseket fogják vele "megoldani", mint például az áfa-visszaigénylés, ami rendszerint hónapokig tartó küzdelem a NAV és a divatcégek között.
Az általunk megkérdezettek többsége úgy vélekedett, hogy az állami cégben jelenleg nincsenek jó szakemberek, nincsenek olyan salesesek, marketingesek, brand managerek, akik értik a divatszakmát, a tanácsadóik pedig nem érdekeltek a teljes divatipar segítésében, hanem a saját márkájukat nyomják.
Az iparág fejlődésének a legnagyobb akadálya pedig az, hogy a high fashionnek piaca sincs a fast fashion és a Kínában gyártott ruhák mellett Magyarországon. A médiában szereplő politikusfeleségek, celebek valójában nem jelentenek elegendő vásárlóerőt, nem igazán nő a belföldi forgalom, ezért szinte mindenki a csőd szélén lavíroz.
A külföldi piacok meghódításához állandó jelenlét kell az expókon, kiállításokon, fashion show-kon, csakhogy egy kiállítási stand bérleti díja 4-5 ezer eurónál indul. Eddig viszont úgy tűnik, az igazán menő szakmai kiállítások helyett protokollrendezvényekre szórják a pénzt. Eddig egyébként a Magyar Kereskedőháznál lehetett pályázni a külföldi megjelenésekre. Azt mondják, az idén ez is az MTÜ-höz kerül, így az egész pályázati büdzsét az Orbán Ráhel baráti köréhez tartozó Bata-Jakab Zsófiáék osztják majd szét.
Kiemelt képünkön Egy modell Zoób Kati ruháját mutatja be az Elle Fashion Show nyitónapján a budapesti Millenárison 2013. márciusában. Fotó: Mohai Balázs / MTI | [
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] | [
"MTÜ) Divatipari Marketing Igazgatósága",
"Maison Marquise",
"Magyar Kereskedőház",
"Miniszterelnöki Kabinet",
"Nanushka International Zrt.",
"Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt."
] |
Iratlefoglalást tartott a rendőrség a napokban a Budapest Fővárosi Kormányhivatalban az ORÖ május 25-i kisvárdai közgyűlésével kapcsolatos jegyzőkönyv-hamisítási botrány miatt – tudta meg a RomNet. A gyanú szerint az önkormányzat egyik alkalmazottját kényszerítették a hamis jegyzőkönyv elkészítésére. Az ügyben közokirat-hamisítás és hivatali visszaélés miatt zajlik nyomozás.
A RomNet május 25-én számolt be arról, hogy Kisvárdán, a Parish Bull Hotelben tartott kihelyezett közgyűlést az Országos Roma Önkormányzat. A testület új hivatalvezető személyéről, ingatlanjainak át-, illetve eladásairól, lekötött bankbetéteinek felhasználásáról döntött. A képviselők mindent megszavaztak, így Balogh János elnök összes előterjesztését 27 igen szavazattal elfogadták. A jó hangulatról a közgyűlés alatt és végén cigányzenekar is gondoskodott- írja Hidvégi-B. Attila a portálon.
A kisvárdai ülés jegyzőkönyvét az önkormányzatnak csak harmadszorra sikerült leadnia, ráadásul úgy, hogy az tele volt hiányossággal. A törvény szerint 15 napon belül kellett volna eljuttatniuk a hivatalos dokumentumot a felügyeleti szervhez a nemzeti jogszabálytáron keresztül, de csak 63 nap elteltével került arra sor. Vajda László és Lakatos Oszkár képviselők jelezték, hogy a jegyzőkönyvet meghamisítva adta le az önkormányzat, mert abban olyan döntések is szerepeltek, amelyekről nem is hozott határozatot a testület, illetve nem szerepeltek a napirendi pontok között, míg több felszólalás nem szerepelt benne. Hegedüs István, az ORÖ korábbi elnöke például közel fél órán át beszélt elnök munkájáról, az önkormányzat adósságairól és a folyamatban lévő büntetőügyekről, ennek ellenére egyetlen szó sem szerepelt a hivatalos dokumentumban.
Az ATV.HU november végén számolt be arról, hogy Cserháti Tiborné, az ORÖ hivatalvezetője arra kényszerítette a hivatal egyik dolgozóját, hogy az általa lediktáltak alapján készítse el a 36 oldalas jegyzőkönyvet, és amíg a dokumentumot nem készítette el, addig nem hagyhatta el a szobát. A hivatali alkalmazott tanúk előtt tett nyilatkozatában kijelentette, nem akarta elvállalni a dokumentum elkészítését. "Ő azzal fenyegetett meg, hogy ha nem csinálom meg, amit kér, vagy, ha valakinek elmondom, hogy velem íratta, akkor megbízásos jogviszonyomat a jövőben nem tartja fenn" – írta, hozzátéve, a kényszerítés hatására készített dokumentumot Farkas Flóriánnak küldték ellenőrzésre.
Lakatos Oszkár és Vajda László lungo dromos képviselők közokirat-hamisítás gyanúja miatt feljelentették Balogh Jánost, a szervezet elnökét és három munkatársát. A RomNet november 25-én írt arról, hogy egyre magasabb szintre kúszik az Országos Roma Önkormányzat körüli botrány, amely elérte a szervezet törvényességi felügyeletét ellátó fővárosi Kormányhivatalt is. Az egyre gyűrűződő ORÖ-s botrány és bűncselekmény-gyanú elől menekülve, a Kormányhivatal házon belül próbálja eltussolni az ügyet, amelynek első áldozata Pálinkás Mária, a törvényességi ellenőrzési osztály romaügyi referense. A kormányhivatal több vizsgálatot nem végzett el, a referens segítségével pedig Farkas Flórián érdekei alapján hoztak határozatokat.
A RomNet csütörtökön megtudta, a kisvárdai üléssel kapcsolatban a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Pénzhamisítás és Csúcstechnológiai Bűnözés Elleni Osztály Pénz-és Bankkártya Hamisítás Elleni Alosztályán zajlik a büntetőeljárás közokirat-hamisítás bűntett gyanújával. A BRFK nyomozói december 7-én a Budapest Főváros Kormányhivatalában lefoglalták a kisvárdai ülés jegyzőkönyvét, a felügyeleti szervhez eljuttatott hanganyagot, illetve a jegyzőkönyv közokirat-jellegét kifogásoló beadványokat.
Forrás: RomNet | [
"Országos Roma Önkormányzat"
] | [
"Budapest Fővárosi Kormányhivatal",
"Budapest Főváros Kormányhivatala",
"Pénzhamisítás és Csúcstechnológiai Bűnözés Elleni Osztály Pénz-és Bankkártya Hamisítás Elleni Alosztálya",
"Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály"
] |
Több mint 160 milliárdot loptak el a 4-es metró építése alatt
Mintegy 167 milliárd forintos károkozást tárt fel a 4-es metró beruházása során jelentésében az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), és az Európai Bizottság 76,6 milliárd forintos büntetés megfizetésére kötelezheti Magyarországot – közölte hétfői budapesti sajtótájékoztatóján a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.
Csepreghy Nándor kijelentette: Brüsszel elkészítette a szocialista és szabad demokrata kormányok, illetve a szocialista és szabad demokrata budapesti városvezetés mérlegét, és eszerint a 4-es metró beruházása Magyarország 13 éves európai uniós történetének legnagyobb fejlesztése és egyben legnagyobb korrupciós ügye is volt. A magyar hatóságok korábbi gyanúját az OLAF több mint négyéves, 2012 februárja és 2016 novembere között folytatott nyomozása megerősítette – mondta. Az államtitkár ismertette, a metróberuházás szerződéseinek összköltsége 452 milliárd 554 millió 224 ezer forint volt. Az OLAF szerint a korrupcióval és szabálytalansággal érintett szerződések összege 272 milliárd 823 millió 488 ezer 215 forint. Brüsszel azt állítja, hogy 166 milliárd 998 millió 258 ezer 356 forint “elloptak vagy elcsaltak", ezért ezt a pénzt az európai hatóságoknak és a magyar kormánynak vissza kell követelnie – mondta, jelezve, hogy ebből a pénzből 76,6 milliárd forint az, amit uniós fejlesztésként fizettek ki, és ez az az összeg, amit a brüsszeli nyomozati jelentés szerint visszakövetelhetnek Magyarországtól. Csepreghy Nándor közölte, a kormány 2016. december 14-én vette kézhez az OLAF nyomozati anyagának angol nyelvű összefoglalóját. Az OLAF nyomozása során félszáz embert hallgattak ki, többek között a BKV és a fővárosi önkormányzat akkori illetékes vezetőit. Továbbá a nyomozók teljes körűen vizsgálták az érintett magánszemélyek és jogi személyek hazai és nemzetközi pénzmozgásait. Az OLAF-jelentés összesen 57 szerződés kapcsán tárt fel szabálytalanságokat és korrupciós bűncselekmények gyanúját. Az 57-ből öt szerződéshez kapcsolódik az okozott kár 96 százaléka. A szerződések közül 28 uniós forrásból finanszírozott, a többi 29 mögött a magyarországi költségvetés és a főváros által az Európai Beruházási Banktól felvett hitel áll. Csepreghy Nándor elmondta: a szabálytalanságok közé tartozik az Alstom-metrókocsik beszerzése is, amely kiterjed a 2-es metróvonalra is. Ha Brüsszel a későbbiekben úgy dönt, hogy korrekciót alkalmaz Magyarországgal szemben, akkor valószínűsíthető, hogy további tízmilliárdos tételekkel emelkedik az okozott kár – fűzte hozzá. Közölte, a kormány jogi tanácsadói vizsgálják az OLAF-jelentés teljes körű nyilvánosságra hozatalának lehetőségét, ebben “a kormány maximálisan elkötelezett". Csepreghy Nándor elmondta, a nyomozati anyagban több magánszemélyt és céget is megneveztek. Eszerint a dokumentumban szerepel például a DBR Metró Projekt Igazgatóság, az Euro Metro Kft., a Strabag, a Siemens, az Alstom, a Hídépítő Zrt., a Bilfinger-Porr-Vegyépszer Zrt. konzorcium, a Swietelsky, valamint a Bamco konzorcium. Az állomások belsőépítészete kapcsán elmondta, a szerződések értéke 40 milliárd forint volt, és két magánszemélyt említ folyamatosan a jelentés: egyikük Budapest 2010 előtti korábbi főpolgármester-helyettese, a másik – A. A. monogramú – a BKV volt vezérigazgatója. A metró elektromos áramellátása kapcsán, amely szerződésnek az összege 32 milliárd forint volt, a Media Magnet P. L. monogramú feltételezett tulajdonosát, a MÁV korábbi, T. I. monogramú elnökét és Sz. L. monogrammal az Eurometro vezető munkatársát említik. Csepreghy Nándor a visszaélések formáira példaként hozta azt, hogy belső információért pénzt kaptak az állam, illetve a főváros nevében eljárók. Volt olyan állami kifizetés, amely mögött nem volt valós teljesítés, továbbá előfordult, hogy ugyanaz volt a teljesítést igazoló az állam képviseletében, mint az általa igazolt vállalkozónak a tanácsadója. A jelentés feltárta azt is: előfordult, hogy érvényes, szabályos és olcsóbb ajánlatot zárt ki a beszerzési szakaszban az ajánlatkérő, továbbá a nyertes ajánlattevő “igazolható módon" bennfentes információkhoz jutott hozzá. Számos nyilvánvaló közbeszerzéssel, vagy azok elhagyásával “baráti cégeket segítettek" – mondta az államtitkár, aki rámutatott arra, hogy mindezekkel hivatali visszaélés, vesztegetés, hűtlen kezelés, összeférhetetlenség is megvalósult.
Kérdésekre válaszolva Csepreghy Nándor elmondta, a kormányzat az ügyben büntetőfeljelentést tesz, és azt várhatóan még a héten benyújtják az ügyészségnek. Lehetőség szerint azokkal próbálják a kárt megfizettetni, akik azt okozták – hangsúlyozta. Közölte, a kormányzatnak a magyar nyelvű jelentés kézhezvételétől kezdődően két hónapja van érdemi reagálásra. Az Európai Bizottság ez követően, maximum négy hónap alatt alakítja ki az álláspontját a további lépésekről. A jelentésben “tucatnyi azoknak a szereplőknek a köre, akik politikusként vagy politikához köthető, félig közéleti szereplőként működtek" – fogalmazott. Csepreghy Nándor kijelentette: a kormány “az utolsó fillérig be fogja hajtani a bűncselekményeket elkövetőkön az okozott kárt", azaz – mint mondta – maximálisan csak arról lehet szól, hogy időlegesen a költségvetésnek kell előfinanszíroznia a tételeket. Közölte azt is, az ügyben azt látják, hogy megalapozott a brüsszeli álláspont. Az a kérdés, hogy milyen pénzügyi szankció érheti ebből fakadóan Magyarországot.
Forrás: MTI; | [
"Európai Csalás Elleni Hivatal"
] | [
"Európai Beruházási Bank",
"Hídépítő Zrt.",
"Euro Metro Kft.",
"Európai Bizottság",
"Media Magnet P. L.",
"DBR Metró Projekt Igazgatóság",
"Bilfinger-Porr-Vegyépszer Zrt."
] |
Sikkasztás szocialista háttérrel?
Sikkasztással és magánokirat-hamisítással vádolja az M3 Kht. három volt alkalmazottját és egy másik – akkoriban szintén a szocialista vezetésű Hajdú-Bihar megyei önkormányzat tulajdonát képező – szolgáltatócég ügyvezetőjét az ügyészség. A tegnapi első tárgyalási napon az M3 Kht. egykori megbízott ügyvezetője betegségre hivatkozva nem jelent meg, a többiek ártatlannak vallották magukat. A vádirat ismertetésekor kiderült, az ügyészség szerint egy másik önkormányzati cég másfél millió forint értékben fizetett ki fiktív számlát az M3 Kht.-nak, a közmunka projektmenedzsere, illetve megbízott ügyvezető igazgatója pedig hasonló értékben számolt el fiktív utakat, továbbá csak papíron kifizetett emelt bérekkel próbálták eltüntetni a kht. hiányát.
A cikket a Magyar Nemzet csütörtöki számában olvashatják. | [
"M3 Kht."
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
Nyomtatás Küldés e-mailben MTI/Magyar Nemzet 2010. szeptember 20. 18:33
Frissítve: 2010. szeptember 20., hétfő, 18:33
Négymilliót vehetett fel Papcsák Ferenc egy kórház felügyelőtanácsi tagjaként, noha a tanácsi ülésein meg sem jelent. Nem ez az első alkalom, hogy felmerül: Papcsák személye talán nem a legalkalmasabb az elszámoltatásért felelős kormánybiztos szerepére.
Bizalmi kérdések
Fonódó tanulmányok
Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű - nagyjából így lehetne summázni a Papcsák Ferencet lemondásra felszólító Magyar Szocialista Párt (MSZP) véleményét. Török Zsolt szóvivő hétfői sajtótájékoztatóján közölte, saját "zűrös és zavaros" ügyei miatt hiteltelenek Papcsák Ferenc vizsgálódásai, ezért az ellenzéki párt arra szólítja fel a politikust, hogy mondjon le kormánybiztosi tisztségéről. A lemondásra való felszólítást a szocialista párt a Népszava hétfői számában megjelentekre alapozza. Ezek szerint a kormánybiztos 2007 óta a fővárosi közgyűlés delegáltjaként a fővárosi tulajdonú Bajcsy-Zsilinszky kórház felügyelőtanácsának tagjaként havi 107 ezer forintot vett fel. Az újság a jelenléti ívekre hivatkozva állítja, az évi 2-4 ülésből a tavaly októberi és márciusi, valamint az idén februári ülésen sem vett részt, a tanács más tagjainak közlése szerint pedig Papcsák kinevezése óta egyszer sem jelent meg a tanács ülésein.Papcsák így nagyjából 4,5 millió forintot keresett volna, gyakorlatilag munka nélkül. A felvett összegeket a kormánybiztos a lap szerint nem tüntette fel sem fővárosi, sem országyűlési képviselői vagyonnyiatkozatában, hétfőn pedig nem kívánta kommentálni a személyével kapcsolatos “szánalmas sajtóbéli próbálkozásokat". Az értesülés igazságtartalmának kiderítése érdekében megkeresett Miniszterelnökség munkatársa azt ígérte, megkérdezi, hogy igaz-e, és majd “valamikor visszahív".Legalább ennyire érdekes az, hogy Papcsák mai, elszámoltatás-témájú sajtótájékoztatóján az MFB 2002-es átállásánál őrt álló Proware Kft. szerepét kifogásolta. Szerinte Tarjányi Péter az általa vezetett cégen keresztül felajánlotta szolgálatait 2002-ben az akkori szocialista kormánynak.Állami cégekkel kötött több tízmilliós szerződései "látszólag rendben lennének", a belső használatra született anyagokat is megnézve azonban "megdöbbentő dolgokra derül fény" mondta, kiemelve, hogy a 2002-es kormányváltáskor a Proware megbízást kapott például a Magyar Fejlesztési Banknál (MFB) és cégeinél úgynevezett "átállásirányítási" projekt elvégzésére.Az "akció" keretében a "volt kiképzőtiszt csapatai" nemcsak a cégek iratanyagait, a dolgozók személyi aktáit vizsgálták át, hanem "tömegesen hallgatták ki a megfélemlített alkalmazottakat"; a kihallgatásokat végző "különítmény" egy projektvezetőből állt - ami általában Tarjányi Péter tisztsége volt -, valamint két HR-szakemberből és két pszichológusból - mondta Papcsák.Ezzel érdemes párba állítani, hogy az idei kormányváltás után - szintén az MFB-nél, illetve a tulajdonában lévő egyes társaságoknál az átadás-átvételt már a korábban Pintér Sándor belügyminiszter tulajdonába lévő Civil Biztonsági Szolgálat emberei biztosították. A bank szóvivője, Nyiri János egyáltalán nem tartotta ezt meglepőnek, mondván, hogy az őrzés-védelem bizalmi kérdés, s ezzel a gazdaság összes szereplője tisztában van, maguk a szakmabeli cégek is. Kérdés, hogy Tarjányi cége esetében Papcsák miért nem pengetett hasonló húrokat.Nem ez az első alkalom, hogy az elszámoltatási kormánybiztos az önellentmondás kényes viharába keveredik. A Magyar Nemzet múlt csütörtöki hírét - eszerint a budai fonódó villamosközlekedésről készült 244 milliós megvalósíthatósági tanulmány ügyében is feljelentést tett az elszámoltatási kormánybiztos-a a Főpolgármesteri Hivatal annyival kommentálta, fővárosi képviselőként Papcsák Ferenc is megszavazta a budai fonódó villamosközlekedés megvalósíthatósági tanulmányának költségvetését.Papcsák mútját már korábban is kóstolgatták, a hvg.hu például arról írt , a Szabolcs megyei Baktalórántházán 2002-ben Fidesz-MDF színekben induló Papcsáknak szavazatonként kétezer forintért vásároltak voksokat. Az ügyben választási csalás miatt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság Fellebbviteli Büntetőtanácsa 2004-ben jogerősen egy év, két évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Baktalórántháza volt alpolgármesterét.Az Origónak Papcsák úgy nyilatkozott az ügyben (amelyben őt magát nem ítéték el), hogy "én voltam az első a magyar parlamentben, akit ilyen súlyú bűncselekménnyel vádoltak, és magam kértem a mentelmi jogom felfüggesztését, hogy a bíróság előtt tisztázhassam magam. Azt gondolom, hogy teljesen tisztán és becsülettel állhatok mindenki elé, hiszen ez az ügy a felmentésemmel zárult. Nem véletlenül lettem a választók bizalmából újra parlamenti képviselő, illetve a fővárosi közgyűlés tagja".Egy másik, szintén felmentéssel végződött ügyben magánokirat-hamisítás gyanújával indult eljárás Papcsák ellen: a későbbi kormánybiztos ügyvédi irodája 240 millió forint értékben kapott megbízást jogi tanácsadásra és jogszabály-előkészítésre. Noha a gyanú szerint a benyújtott teljesítésigazolásokon oylan ügyvédek és jelöltek neve is szerepelt, akik valójában nem is végeztek munkát, a bíróság végül jogerősen felmentette Papcsákot.Két társát, Sík Zoltán egykori informatikai kormánybiztost és Ormos Zoltán ügyvédet 100 ezer és 115 ezer forint bírságra ítélték. | [
"Bajcsy-Zsilinszky kórház"
] | [
"Civil Biztonsági Szolgálat",
"Fellebbviteli Büntetőtanácsa",
"MTI/Magyar Nemzet",
"Magyar Nemzet",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság",
"Proware Kft.",
"Magyar Szocialista Párt",
"Főpolgármesteri Hivatal"
] |
A hatályos törvények szerint a minisztériumoknak minden hónapban a Magyar Közlöny mellékletében közzé kell tenniük, kiket neveztek ki köztisztviselőnek vagy minisztériumi vezetőnek, illetve kiket mentettek fel állásukból. A szabály azt a célt szolgálja, hogy mindenki megtudhassa, kik azok a köztisztviselők, akik közpénzekből közügyeket intéznek. Ezt a kötelezettséget ugyanakkor csak néhány minisztérium teljesítette rendszeresen, mások valószínűleg megfeledkeztek róla, ezért idén év elején egyben közölték másfél évnyi személyi változásaikat. A Külügyminisztérium azonban még ekkor is csak statisztikai összesítést közölt a személyi állományáról, egyszerűen nem volt hajlandó teljesíteni törvényes közzétételi kötelezettségét.
Éppen ezért adatigényléssel fordultunk a KüM-höz, hogy ha már törvénysértően nem teljesíti a kötelezettségét, mi megtehessük helyette. A tárca megtagadta a kért adatok közlését, ezért bírósághoz fordultunk.
A tárgyaláson egészen elképesztő érveléssel próbálkozott a minisztérium: egyfelől azt állította, hogy nem rendelkezik a kért “adatbázissal" (!), másfelől pedig arra hivatkozott, hogy a kért adatokat külföldi titkosszolgálatok felhasználhatják. Az igényelt adatokkal a KüM nyilvánvalóan rendelkezik, ezért erre nem is vesztegetünk különösebb szót. A titkosszolgálatos érvelés azért meglepő, mert (1) ami védett adat, azt államtitokká kell minősíteni, de ez jelen esetben nem történt meg, (2) a kért adatok a minisztérium épületének névtábláiról is leolvashatóak, (3) ha diplomáciai fedésben dolgozik egy hírszerző, akkor a KüM-ös fedőállása éppen attól fedőállás, hogy nyilvános, aminek a fedésében, rejtve dolgozik az érintett személy.
És a legfontosabb: a törvényeket mindenkinek be kell tartania. A KüM-nek is. Ha azt mondja a törvény, hogy ezeket az adatokat közzé kell tenni, akkor azokat a minisztérium nem titkolhatja el. Az állami szervek egyszerűen nem tehetik meg, hogy kényük-kedvük szerint válogatnak abban, melyik jogszabályokat tartják be, és melyiket nem.
A bíróság osztotta az álláspontunkat, a pert elsőfokon megnyertük.
Az adatigénylést letöltheti itt. (PDF)
A megtagadást letöltheti itt. (PDF)
A tárgyalási jegyzőkönyvet letöltheti itt. (PDF)
Az elsőfokú ítéletet letöltheti itt. (PDF) | [
"Külügyminisztérium"
] | [] |
2008-ra ígért új BKV-t a társaság 2006-ben kinevezett vezérigazgatója, akit kedden gyanúsítottként hallgatott ki, majd őrizetbe vett a rendőrség. Az igazgatót egyelőre két konkrét ügyben gyanúsítják hűtlen kezeléssel: az úgynevezett luxusmetró-tanulmány, valamint a fénymásolók felülvizsgálatával kapcsolatban. Az elmúlt hónapokban több olyan szerződés ügyében is nyomozás indult, amit Antal Attila idején kötöttek. Ugyancsak kedd reggel a rendőrség házkutatást tartott a BKV-székházban; a nyomozók az összes Antal Attila és Balogh Zsolt, a korábbi megbízott vezérigazgató által aláírt tanácsadói szerződést begyűjtötték.
Antal Attila
A rendőrség őrizetbe vette és hűtlen kezeléssel gyanúsítja Antal Attilát, a BKV volt vezérigazgatóját, közölte Tafferner Éva, a BRFK szóvivője. A rendőrség kezdeményezi előzetes letartóztatását, írta az MTI.
Antalt korábban gyanúsítottként hallgatták ki a BKV tanácsadói és vállalkozói megbízási szerződései ügyében. A volt vezérigazgató vallomást tett, de a gyanúsítás ellen panasszal élt.
A rendőrség szerint Antal 2007. január 1-je és 2008. április 17. között a BKV vezérigazgatójaként a társaság veszteséges működése ellenére a vagyonkezelési kötelezettségét súlyosan megszegte azzal, hogy a vállalat nevében szükségtelen és indokolatlan szolgáltatások igénybevételére vonatkozó vállalkozói és megbízási szerződéseket kötött. Továbbá megszegte vagyonkezelési kötelezettségét azáltal, hogy a BKV Zrt. munkavállalói részére indokolatlanul magas összegű végkielégítések kifizetését engedélyezte.
Két konkrét ügyben gyanusítják az igazgatót: az egyik az úgynevezett luxusmetró-tanulmány ügye, amit az Index hozott nyilvánosságra tavaly. A BKV tízmillió forintot fizetett a Soda Reklám Kft-nek egy olyan, alapvetően szükségtelen, és szakmailag nem nagy értékű munkáért, ami a kisföldalatti luxusmetróvá pozicionálásáról szólt.
A másik ügy aktája szerint bruttó 19,2 millió forintot költött el 2007-ben a BKV a saját fénymásoló-állományának teljes felmérésére; a tanulmány készítő céget a cégbíróság idén tavasszal törölte a nyilvántartásából. A BKV belső vizsgálata szerint a szerződés szükségtelen.
Elsöprő többséggel választották meg
Antalt a fővárosi közgyűlés óriási többséggel – 67 képviselőből 56-an támogatták – választotta meg 2006. december 21-én a BKV élére. Első nyilatkozatában átszervezést, és nem járatritkítást ígért a Nógrád Volántól érkezett Antal. Az ünnepek alatt Hagyó Miklós MSZP-s alpolgármesterrel járta a végállomásokat boldog karácsonyt és boldog új évet kívánva a BKV-s dolgozóknak.
A Nógrád Volán előtt a csődbe ment Est Taxit vezette.
Folyamatos jegyellenőrzést, a metrókhoz beengedő kapukat, a felszíni vonalakra pedig első ajtós felszállás bevezetését tervezte. A Népszabadságnak adott interjúban elmondta: a mostaninál igazságosabb díjrendszer kidolgozását is megkezdték.
A BKV vezetője a járművekkel kapcsolatban arról beszélt, hogy nagyon jó lenne minden vonalra új típusokat venni, de erre nincs pénze a BKV-nak. Nem tartotta kizártnak azt sem, hogy a HÉV-re is találnánk olyan üzemeltetőt, amelyik új szerelvényeket állítana forgalomba.
Hagyó és Antal2007-ben a Hungária kocsiszínben
Antal reorganizációs terve szerint több mint ezer dolgozótól kellett volna megválnia a 13 500 embert foglalkoztató cégnek.
Antal a 2007-es 13 milliárd forintos üzemi veszteség után nullszaldós működést várt az átszervezésektől.
A BKV-s vezetők fizetését firtató kérdésünkre 2007 tavaszán így válaszolt: "Ez nagyon fals dolog, mert van egy másik elv is, a személyiségi jogok. Szerintem van egy határ, de ma időnként átesünk a ló a másik oldalára. Mikor olvasott arról, hogy a MÁV vezérigazgatójának mennyi a fizetése?"
Antal 667 ezer forintos fizetése 2008 januárjában duplájára emelkedett, prémiuma pedig az új szabályozás szerint évi 27 millió forintot is elérhette volna. Márciusban azonban Antal Attila lemondott. Ekkoriban vizsgálat zajlott már milliárdos tanácsadói szerződések miatt, de a közvetlen ok nem ez volt. A BKV ugyanis attól az Alfa Busztól akart 48 millióért 6-7 éves buszokat venni (az új Volvók 70 millióba kerültek), aminek alvállalkozója volt akkoriban a BKV-vezér fia.
Antal Attila és Aba Botond januárban, a BKV Zrt. volt vezérigazgatói a BKV-vizsgálóbizottságának ülése előtt
"A családom kérésének eleget téve egészségügyi állapotom miatt, a mai napon kértem a BKV ZRt. arra jogosult Igazgató Tanácsának elnökétől a felmentésemet" – állt Antal Attila lemondást közleményében. A BKV vezérigazgatója azt írta, hogy szeretné felnőni látni a negyedik, 3 éves gyermekét is. Közleményében az állt, hogy pár napja életmentő műtéten esett át, és még több hetet kell szívszanatóriumban töltenie. "Mondhatnám azt is, akik és amit akartak elérték, félreállok" – írta.
Antal még 2008 év végén a Vértes Volán vezérigazgatója lett. | [
"Alfa Busz",
"BKV"
] | [
"Soda Reklám Kft-nek",
"Est Taxi",
"Vértes Volán",
"BKV ZRt",
"Nógrád Volán",
"Igazgató Tanácsa"
] |
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tudomásul vette az AValue Befektetési Kft. Lapcom Kiadó Zrt. feletti irányításszerzését, amelynek keretében az AValue a Lapcom részvényeinek 100 százalékát szerzi meg - közölte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). Ezzel hivatalosan is Andy Vajnáé lett a Bors, a Kisalföld és a Délmagyarország is. A vásárláshoz a Médiatanács már július 25-én hozzájárult.
A GVH közölte: az AValue Befektetési Kft. a Vajna-csoport tagja, amely a televíziós és a rádiós médiaszolgáltatási és hirdetési piacokon, míg a Lapcom-csoport a nyomtatott sajtó piacán van jelen. A tranzakcióban részes felek piaci tevékenységei között érdemi horizontális átfedést, vagy versenyprobléma lehetőségét felvető kapcsolódást nem azonosított a versenyhatóság sem az országos, sem a regionális hirdetési piacokon.
A felek által benyújtott űrlap megfelelt a törvényi követelményeknek, a káros versenyhatások lehetősége is elvethető volt, így versenyfelügyeleti eljárás indítására okot adó körülmény nem vetődött fel - áll a versenyhatóság közleményében. A GVH felidézte azt is, hogy a bejelentő AValue Befektetési Kft. előzetes szakhatósági hozzájárulást kért - a médiatörvény rendelkezései szerint - a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól (NMHH), az NMHH Médiatanácsa 2017. július 25-én adta meg hozzájárulását a tranzakcióhoz.
Az Avalue Befektetési Kft., amely az AV Investments leányvállalata, a Radio Bridge Media Holdings Ltd.-től vásárolta meg a Lapcom Zrt. részvényeit. A kiadó termékei közé tartozik egyebek mellett a Bors című országos napilap, a Délmagyarország című Csongrád megyei és a Kisalföld című Győr-Moson-Sopron megyei napilapok.
| [
"AV Investments",
"Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság",
"AValue Befektetési Kft."
] | [
"NMHH Médiatanácsa",
"Radio Bridge Media Holdings Ltd.",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Lapcom Kiadó Zrt.",
"Lapcom Zrt."
] |
Borsod-Abaúj-Zemplén megye közgyűlése a komoly hiány miatt a képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjának csökkentéséről döntött, csakhogy azok Mengyi Roland elnök és a két alelnök jövedelmét nem érintették. Ózdon a kritikus költségvetési helyzet ellenére három vezető egy-egy havi jutalmát szavazta meg az önkormányzat.
Egy napon tartotta soros közgyűlését a megyei és az ózdi testület, mindkét tanácsteremben pénzről szólt a vita. A fideszes Mengyi Roland vezette megyegyűlésen 15 százalék tiszteletdíj-csökkenésről döntöttek, ami átlagban havi 11 600 forint megvonást jelent a képviselőknek. Emellett csökkentették a külsős bizottsági tagok számát is. A jobbikos Pasztorniczky István "úgy morális, mint költségvetési szempontból" elfogadhatatlannak tartotta, hogy az önkormányzati vezetők jövedelmét érintetlenül hagyták, vagyis Mengyinek havi 579 750, Riz Gábor alelnöknek 574 400, Csiger Lajos társadalmi megbízatású alelnöknek pedig 251 000 forint tiszteletdíj jár a továbbiakban is.
A jobbikos képviselő erre vonatkozó módosító indítványát Mengyi Roland "nem hallotta meg", így napirendre sem tűzte. Az ellenzéknek azt sem sikerült elérnie, hogy a vezetők egyéb juttatásai – például az elnök korlátlan gépkocsihasználata – csökkenjenek. A spórolás jegyében szerették volna, ha egy alelnök marad a testületben, de a Fidesz-többség erre sem volt vevő.
Minek két alelnök?
A megyeháza előtt aztán Kormos Dénes MSZP-s képviselő tartott sajtótájékoztatót, aki megkérdőjelezte, hogy az oktatási, egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi feladatoktól megfosztott megyének van-e szüksége két alelnökre. Kifogásolta azt is, hogy a külsős tagok számának csökkentésével visszaszorult a civilkontroll, és szóvá tette az elnök és a két alelnök addigi tiszteletdíjának meghagyását, amikor a közgyűlésben mindenkiét csökkentették. A hvg.hu írásban tett fel néhány konkrét kérdést F. Bacsó Bea sajtóreferensnek a fideszes vezetők juttatásaival kapcsolatban, ám ezekre napok óta nem érkezett válasz.
Fürjes Pál, Ózd polgármestere. Adakozni fog © Kajdi Szabolcs
Ózdon Fürjes Pál fideszes polgármester a költségvetés tárgyalása és elfogadása előtt dicsérően beszélt a képviselő-testület munkájáról, mondván, szigorú gazdálkodásuk meghozta az eredményt. A város működési és felhalmozási hiánya összesen 467 millió forint, amit terveik szerint év végére 202 millióra tudnak csökkenteni. A szükségintézkedések egyike volt a szemétdíj emelése is, ami azonban – mint azt egy kérdésre válaszolva a mélyszegénységtől sújtott település első embere elmondta – igazán nem nagy összeg, a "drágulás mértéke csupán 2-3 üveg sör ára".
A költségvetés részletes vitájában Márton Ferenc jobbikos képviselő szóvá tette, hogy az elmúlt évben a polgármester és Fazekas Zoltán alpolgármester részére egyhavi jutalmat szavaztak meg, aminek kifizetését feltételekhez kötötték. Idén viszont már a pénzügyi és gazdasági bizottság elnökét, Vitális Istvánt is rátették a jutalmazási listára.
"Munkaköri kötelesség"
A hozzászóló szerint azért nem jár nekik plusz juttatás, mert munkaköri kötelességüket teljesítik, az "így kidobandó hárommillió forintot pedig jobb helyre is el lehet költeni". Márton Ferenc azt javasolta, amennyiben a beígért kétezer fős munkahelyteremtésből 2012-ben 500 teljesül, a városvezetők kapják meg ezt a jutalmat a költségvetési év végén. A jobbikos képviselő szerint Vitális, a tavaly leváltott városi Fidesz-elnök most kabinetvezetőként 434 ezer forintot keres, összes jövedelme pedig költségtérítés nélkül eléri a 800 ezer forintot. A képviselő kifogásolta azt is, hogy a polgármesteri hivatalban és önkormányzati cégeknél egyre több állást töltenek be pályáztatás nélkül.
Vitális István válaszában arról beszélt, hogy "csak" a bizottsági elnöknek járó 166 ezer forint járna neki jutalomként, ha teljesülnek a papírra fektetett feltételek. Egyébként pedig ő főállásban saját üzletét vezeti, és "fegyelmit kellene adnia magának, amiért a vállalkozásával keveset foglalkozik". Abban az esetben viszont, ha valaki úgy érzi, nem végzi el azt a munkát, amiért az önkormányzatnál felveszi a járandóságát, jelentsék fel. Fürjes Pál ezután úgy döntött, ha jár majd számára a jutalom, akkor azt a városfejlesztést szolgáló Rombauer Alapítvány számára átutalja. A másik két érintett nem tett ilyen felajánlást.
Nincs válasz a kérdéseinkre
A jobbikos Márton Ferenc a testületi ülés után a hvg.hu-nak elmondta, ő úgy tudja, Vitális a kabinetvezetői 300 ezer forintos tiszteletdíját azokban a napokban emelte(tte) meg 134 ezer forinttal, amikor - a Fidesz belső köreiből származó információk szerint - Bíró Márk regionális elnök nem javasolta, hogy újra városi elnökké válasszák. A képviselő szerint "így költi az önkormányzati többség a város pénzét zsíros pártfunkciók fenntartására, ami azért is irritáló, mert Ózdon egyre többen küzdenek mindennapi megélhetési gondokkal".
Mivel az ülésen a vitát az elnöklő Fazekas Zoltán alpolgármester rövidre zárta, a Fidesz városi vezetésétől akartunk részleteket megtudni arról, hány állást tölt be az önkormányzatnál Vitális István, és tényleg annyi-e a jövedelme, amennyiről Márton Ferenc beszélt. (Az ozdindex.hu közösségi portálon ezek az adatok szintén olvashatók, cáfolat viszont nincs.) Az is érdekelte volna a hvg.hu tudósítóját, ha igazak az ülésen elhangzottak az álláshelyek betöltéséről, akkor milyen szempontok alapján döntenek a személyekről, ha tényleg nem írnak ki pályázatot. A Fidesz illetékesei közül megkeresésünk ellenére senki nem akart nyilatkozni ezekről a kérdésekről. | [
"Fidesz"
] | [
"Rombauer Alapítvány"
] |
Budaörsi ikerházat, limuzin osztályú Audi A3-asokat, de húsz lövedékálló lepelt is beszereztek a rendőrök, több mint 8 milliárd forint sorsát mutatja be egy nyúlfarknyi lista.
Modern, kétszintes otthon – egy ikerház fele – épül Budaörs egyik felkapottabb városrészében, nem messze a Kamaraerdőtől, udvarát a NER-korszak divatjának megfelelően mintás térkő borítja. A Szalonka utcai ház szinte már kulcsra kész, azt azonban a körülötte serénykedő munkások sem tudják, ki költözik majd ide. "Talán a fővállalkozó megmondja" - mutat egyikük egy német rendszámú, E-osztályos Mercedes felé, a luxusautó azonban fél percig sem marad, elrobog az építkezésről.
Az állam vette, egy rendőri vezető használhatja
A beruházás a helyieken kívül talán senkinek sem szúrna szemet; mi is csak az Országos Rendőr-főkapitányság egyik nyilvános szerződéslistáján vettük észre, hogy valami készül itt, mivel a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. közel 75 millió forintért vásárolt ingatlant az utcában, a tulajdonjogokat pedig az ORFK gyakorolja.
Hogy miért van szükség a házra, azt a rendőrségi dokumentum nem részletezi – egy utcabéli asszony viszont tudni véli, hogy szolgálati lakásról van szó. "Valami rendőri középvezető költözik ide vidékről, ezért a nagy felhajtás" - mondja lebiggyesztett szájjal. Ő egyébként az egyetlen, aki készséggel nyilatkozik az ingatlanról: a kérdés hallatán gyorsan csukódnak az ajtók, a ház közelében lakók sem tudnak semmiről.
A helyiek láthatóan nem szeretnének "közegellenállásba" ütközni, ami érthető is, hiszen úgy tudjuk, hogy a költözködés óta állandó vendégek az utcában a járőrautók, napi szinten jönnek-mennek a rendőrségi Škoda Superb-k.
A szerződéslistáról egyébként nem derül ki egyértelműben, hogy a megvásárolt ingatlanban egy vagy több lakást létesítenek.
Kell még száz Audi A3-as is, jó lesz az valamire
Az említett szerződéslistán pedig közel sem ez az egyetlen érdekes tétel: a Készenléti Rendőrség a felsorolás alapján újabb nagy autóbeszerzésre is készül, a beszállító pedig nem meglepő módon ezúttal is az állami beszerzéseken rendszeresen taroló Porsche Hungária Kft. lesz.
A rendőrség idén április és november között 450 Škoda Octaviát vásárolna, további 450 darabot pedig 2019 és 2024 között lízingelne a Porsche Hungáriától és a Porsche Lízing Szolgáltató Kft.-től. Mindkét beszerzésre ötéves szervíszolgáltatást is megrendeltek; az Octaviákért pedig öt év alatt összesen 3,89 milliárdot fizetnének. A talpas járőrök mellett persze gondoltak a vezetőkre is: rendeltek további száz Audi A3 Limo Basis 35 TFSI-t is, ugyanilyen megoszlásban, vagyis 50 autót november végéig, 50-et pedig 2024-ig vásárolnak, illetve lízingelnek a Porsche cégeitől. Utóbbi összesen 429,4 millióba kerül.
Azaz a Készenléti Rendőrség szép csendben nyélbe ütött egy 4,32 milliárdos autóüzletet, amiről a rendőrségi aloldalon elhelyezett listán számoltak be.
Nem egyértelmű, hogy az új Audik és Škodák beszerzésére miért van szükség, hiszen a rendőrség már 2017-ben legalább 37 milliárd forintot költött új autókra – közöttük kétszáz Audi 3-as és több mint 1100 Škodát is vásároltak – tavaly pedig újabb 526 jármű került az állományba.
Gránátálló lepleket is vettek
De nem csak új Audikra van égető szükség a Készenléti Rendőrségnél: a lista valószínűleg legérdekesebb eleme a 12, 2 millió forintért vásárolt 20 darab lövedékálló lep el, amit augusztus közepéig szállíthat le az ezzel megbízott, az árut külföldről importáló Tactical Kft. Mint a cégtől megtudtuk, ez olyan, a megrendelő igényei szerint szabott rugalmas lepelféle, ami 9 milliméteres lövedék és gránáttámadás ellen is megvédi hordozóját. A lepelt köpenyként is lehet viselni, de általánosabb, hogy egyfajta ruganyos falként használják kiemelt személyek védelménél – mondta kérdésünkre a Kft. egyik munkatársa.
- Ha azt látja, hogy egy politikus mellett aktatáskás testőrök lépkednek, akkor szinte biztos, hogy a táskákban ilyen, másodperceken belül előrántható és széthúzható lepel van.
Mivel az Áder János védelmét ellátó Köztársasági Elnöki Őrség (KEŐ) is a készenlétiekhez tartozik, valószínűsíthető, hogy az elnök testőrgárdája is kap a golyóálló szövetből. A biztonság azonban sokba kerül – a rendőrség darabonként 612 ezer forintot fizet a leplekért – ráadásul az árucikk élettartama is korlátozott, 5-10 évenként újat kell venni belőlük .
A beszerzések sora pedig itt nem ér véget: a készenlétisek 787 millió forintos egyedi szerződést kötöttek "ESC támogatás és MS migráció" kóddal az informatikai fejlesztésekkel foglalkozó WSH Kft.-vel, 2022-ig szerény 1, 9 milliárd forintért rendeltek helikoptereken használható hőkamerás kutatórendszereket a Fly4 Less Kft.-től, és a Nemzeti Infokommunikációs Zrt. is kapott tőlük egy 1,1 milliárdos informatikai megbízást.
Magyarán, az ORFK csak ebben a felsorolásban mintegy 8,2 milliárd forintot költött olyan tételekre, melyek célját kurta félmondatokkal, szakzsargonos jelöléssel magyarázzák
– és amiket csak célirányos kereséssel lehet megtalálni a police.hu szerződéseket tartalmazó aloldalán. Itt egyébként érdemes böngészni , hiszen innen tudtuk meg mi is, hogy a BRFK ingatlant bérel az Orbánt magángépen reptető nagyvállalkozótól, Garancsi Istvántól
Nagy tenderek és kisrendőrök | [
"Országos Rendőr-főkapitányság",
"Porsche Hungária Kft.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.",
"Készenléti Rendőrség"
] | [
"Köztársasági Elnöki Őrség",
"Porsche Lízing Szolgáltató Kft.",
"Fly4 Less Kft.",
"Nemzeti Infokommunikációs Zrt.",
"WSH Kft.",
"Tactical Kft."
] |
Négy hitelező 112 millió forintos követelése miatt felszámolás folyik a monoki Reneszánsz Kastélyszálló Kft. ellen, amely jelenleg is Szepessy Zsolt László monoki polgármester – a cég egyik korábbi tulajdonosa – lakcímére van bejelentve. A társaság a pénz nagy részével az államnak tartozik: százmilliós adótartozása mellett nem fizetett vissza húszmillió forintnyi állami támogatást, sőt eladta az annak fedezetéül szolgáló kastélyt. Szepessy jelenleg is tulajdonosa egy építőipari vállalkozásnak, amely ellen bírósági és APEH-végrehajtás is indult az elmúlt években.
Ha csak utolsó helyen is, de felkerült az APEH csütörtökön publikált feketelistájára a felszámolás alatt álló monoki Reneszánsz Kastélyszálló, Pincészet és Szőlőbirtok Kft., amelynél jogerősen 100 053 000 forintos adóhiányt találtak. Mivel ehhez 88 733 000 forintnyi úgynevezett jogkövetkezmény, tehát pótlék és bírság társul, a cég jogerős köztartozása 188 786 000 forint.
Cég a polgármester házában
A társaságnak jelenleg két tulajdonosa van, a Nyíregyházán élő Szepessy Orsolya és a Monokon lakó Fábri Arnold. Korábban azonban, lényegében az akkor még Szepessy Pincészet és Szölőbirtok Kft.-nek hívott társaság 2003-as megalakulásától 2005 decemberéig tulajdonosa volt Szepessy Zsolt László, Monok jelenlegi, a segélyezés átalakításával országos ismertségre szert tevő polgármestere is.
Szepessy a zóna.hu-nak tavaly augusztusban azt mondta, hogy vállalkozó, akit az ingatlanok csábítottak Monokra, és a cégügyeit jelenleg a testvérei viszik. A Reneszánsz viszont, noha már több mint három éve nem tulajdonos a cégben, jelenleg is az ő monoki lakcímén van bejegyezve (bár volt egy időszak, amikor a társaságnak budapesti székhelye volt).
Eltérően számolt adótartozások
Az APEH feketelistájára most felkerült cég ellen idén áprilisban indult felszámolási eljárás. Túróczi János, a felszámolást végző Credit-Audit Kft. felszámolóbiztosa az Indexnek elmondta: négy hitelező összesen 112 millió forintnyi követelést jelentett be. A Reneszánsz főként az államnak adósa, a 112 millióból az adóhivatal nem egészen 90 millió forintnyi követelése a legnagyobb tétel.
Az APEH-et érdemes megkérdezni, miért jelentett be a felszámolónak egészen más követelést, mint amennyit ő nyilvántart, mondta Túróczi arra a kérdésünkre, hogy mivel magyarázható a korábban bejelentett és most jogerősként nyilvánosságra hozott követelés jelentős különbsége. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a vállalkozás további húszmillió forintnyi közpénzzel is adós, ekkora támogatást kapott korábban az akkor még tulajdonában álló kastélyra (emellett van két, fejenként nagyjából egy-egy millió forintra váró hitelező, ezek egyike kezdeményezte egyébként a felszámolást).
Pénz jött, kastély ment
Ennek a támogatási ügynek is van azonban egy érdekessége, hívta fel a figyelmet a felszámolóbiztos. A támogatás fejében az állam ugyan bejegyezte az akkor a Szepessy Pincészet tulajdonában álló ingatlanra a zálogjogát, de minden ilyen esetben az a szokásos eljárás, hogy bejegyzik az elidegenítési és terhelési tilalmat is. Monokon azonban ez a szokásoktól eltérően ez nem történt meg, legalábbis nincs nyoma a nyilvános földhivatali adatbázisban. Így a kastély időközben már kétszer is gazdát cserélt, az állam pedig futhat a pénze után, a felszámolásban nem lesz zálogjogosult, mert nincs meg a zálogtárgy.
A Reneszánsz ellen egyébként az elmúlt egy évben két végrehajtási eljárást is indított az adóhivatal. Az első, még az APEH Észak-budapesti Végrehajtási Osztálya által végrehajtás megkezdéséről szóló értesítést tavaly július 10-én adták ki, a cég székhelyét öt nappal ezután helyezték vissza a fővárosból Monokra. A másodikat már az APEH Borsod-Abaúj-Zemplén végrehajtási osztálya indította idén április 29-én az akkor már tizenkét napja felszámolás alatt álló cég ellen, ezt azonban még aznap meg is szüntették.
Végrehajtás, lefoglalt tulajdonrész
A monoki polgármester most is résztulajdonosa egy, szintén a településen bejegyzett vállalkozásnak. Az SZ+SZ Építő- Ingatlanforgalmazó és Hasznosító Kft.-t 2003-ban még Nyíregyházán jegyezték be, 2007 augusztusa óta van a székhelye Monokon (illetve egy fióktelepe Szerencsen). A hárommillió forintos jegyzett tőkéjű, üzemi eredményt sem 2005-ben, sem 2006-ban fel nem mutató társaságban jelenleg is Szepessy Zsolt László jogosult cégjegyzésre (2007-es adat még nincs). Tulajdonostársa a kezdetektől az a nyíregyházi Szepesi László, akivel 2003-2004-ben tulajdonostársak voltak a Reneszánsz (akkor még Szepessy Pincészet) Kft.-ben is, és akinek a lakcíme megegyezik a Reneszánsz-tulajdonos Szepessy Orsolya lakcímével.
Az SZ+SZ, bár nem áll felszámolás alatt, és nem is szerepel az APEH adóslistáján, szintén nem problémamentes cég. A társaság ellen 2006 októberében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság, 2008 februárjában a Borsod megyei APEH rendelt el végrehajtást. A cégadatok szerint tavaly júliusban egy szerencsi bírósági végrehajtó elrendelte a tulajdonosok vagyoni részesedésének lefoglalását.
Természetesen szerettük volna megkérdezni volt vállalkozása és jelenlegi cége ügyeiről Szepessy Zsoltot is. A polgármesteri hivatalban péntek délelőtt azonban csak a titkárának tudtuk elmondani a kérdéseinket. Bár természetesen kértünk visszahívást, cikkünk megjelenéséig erre hiába vártunk.
Így ismerte meg az ország
Szepessy Zsolt a segélyezés átalakítására tett helyi kísérleteivel lett ismert országszerte. 2008 áprilisában úgy döntött, megvonja a tanköteles gyerekek után járó támogatást azoktól a monoki családoktól, amelyek nem járatják óvodába vagy iskolába gyermekeiket. Ezután a szociális segély kifizetését kötötte kötelező közmunkához, bár ez a gyakorlat nem törvényes. Szepessyt ismeretlenek életveszélyesen megfenyegették, ennek ellenére sem vonta vissza javaslatát, amit több más falu is követendőnek vélt. A gyakorlat törvényellenességét 2008. június 16-án mondta ki a kisebbségi ombudsman.
Látja, mire képes a média
Szepessy magánéletéről nem szívesen nyilatkozik. "[...] nagy titkok
nincsenek benne, nem vagyok bűnöző, maffiában sem voltam benne, csak látom, hogy a média mire képes" - nyilatkozta a HVG Portréjához adott interjújában. Első millióját Daciákkal és régiségekkel kereste, Monokra egy ingatlanügy révén került. A polgármesterséget a HVG-nek adott interjúja szerint azután vállalta, hogy "megkeresték az emberek". Küzdősportokat űz, barantázik.
Szepessy ezután népszavazást akart kezdeményezni a témában, ebből végül semmi sem lett. A polgármester segélyezési gyakorlatát időközben az állampolgári jogok biztosa is törvénytelennek találta, Szepessy azonban nem volt hajlandó felfüggeszteni. Miután a rendeletét eltörölték, 2009. júliusában új ötlettel állt elő. Legújabb, július 29-én elfogadott javaslata szerint a segélyeket ezentúl úgynevezett szociális kártyára utalnák, amellyel csak meghatározott termékeket lehetne vásárolni a kijelölt elfogadóhelyeken. Aggályokat vethet fel, hogy a segélyezést ismét feltételhez, a porta rendben tartásához és haszonnövények termesztéséhez kötötték.
A segélyezés mellett Szepessy az önvédelem lehetőségeit is bővítené. Javaslata szerint úgy kéne módosítani a büntető törvénykönyvet, hogy ne lehessen büntethető az a személy, aki saját, illetve mások életét, tulajdonát veszélyeztető támadás ellen úgy lép fel, hogy közben a támadónak súlyos sérülést okoz vagy az életét is kioltja. | [
"Reneszánsz Kastélyszálló Kft."
] | [
"Credit-Audit Kft.",
"APEH Borsod-Abaúj-Zemplén",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság",
"APEH Észak-budapesti Végrehajtási Osztálya",
"Reneszánsz Kastélyszálló, Pincészet és Szőlőbirtok Kft.",
"Szepessy Pincészet és Szölőbirtok Kft.",
"Szepessy Pincészet",
"SZ+SZ Építő- Ingatlanforgalmazó és Hasznosító Kft."
] |
A fővárosból indulva már három órája autóztunk, amikor megérkeztünk az ország egyik legszegényebb térségében lévő Biribe. Az ezernégyszáz fős település főutcáján haladva egyszer csak egy teljesen másik univerzum tárult elénk. A Kádár-kockák és más nem túl jó állapotú falusi házak között, sűrűn rakott fasor mögé rejtve, medencés, hófehér, klasszicista kúria bújik meg.
“Vidéki meghittség és idill, pompás fényűzés és luxus" - így hirdeti magát a pár évvel ezelőtt épült Le Til. A rezidencia népszerű esküvőhelyszínnek számít, de az üzemeltetők privát bulik és más rendezvények megtartását is vállalják. A bulvárújságokba is többször bekerült már az épület, ha éppen valamelyik celeb ott járt. A Le Til honlapján és a közösségi médiában a helyszínről elérhető képek valóban fényűzésről árulkodnak: a díszítés, a berendezési tárgyak, a burkolatok, az üzemeltetők ruhái és kiegészítői elég nagy kontrasztban vannak a kúria kerítésén kívüli nyírségi rögvalósággal.
“Hófehér hercegnő"
Először a 444 írt az épület közfelháborodást kiváltó sztorijáról, amelynek az a lényege, hogy a Közös Kincs Nonprofit Kft. azzal a fő céllal kapott közel 35 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást, hogy ifjúsági szálláshelyet alakítson ki diákoknak. Ezután maga az építkezés a közbeszerzési hatóság honlapja szerint egy 78 milliós közbeszerzés volt, és “Gyermek- és ifjúsági tábor létrehozása Biri községben" címen futott.
A Közös Kincs Nonprofit Kft. tulajdonosa és vezetője Biri egyik önkormányzati képviselője, Szálku István, aki egyébként a fideszes polgármester, Almási Katalin fia. Az állami elismeréssel is kitüntetett Almási az igazgatója a Biriben és a környező településeken működő, többek között roma felzárkóztatásban utazó Dankó Pista Nevelő-oktató Központnak, amelyhez óvoda, iskolák, szakképző és felnőttképző intézmények tartoznak, és amelynek szintén a Közös Kincs Nonprofit Kft. a fenntartója.
Az oktatási központnak sok hátrányos helyzetű diákja van, a központi költségvetésből és különböző pályázatokból is érkezik hozzájuk pénz. Az iskola működésével azonban nem volt minden rendben, az Állami Számvevőszék 2017-es jelentése szerint a Közös Kincs a központi költségvetésből kapott támogatásoknak nem a teljes összegét adta át az iskolának, és az összegek felhasználásáról nem vezettek megfelelő nyilvántartást.
De vissza a kúriához: az épület magukra megálmodóként hivatkozó vezetői “hófehér hercegnő"- nek nevezik művüket, amelyről szinte áradoznak: “a tökély klasszicista jegyeket hordoz külsején, míg lelkében barokk hangok, leheletében hipsteri játékosság kavarog" - írják. Kíváncsiak voltunk arra, hogy vajon a helyiekben milyen hangok kavarognak a kúriával kapcsolatban, egyáltalán tudják-e, hogy mire kapták a pénzt az építtetők.
Nem látták, hogy gyerekcsoportok ott aludtak volna
Az éppen üres, zárva lévő Le Til előtt megszólított emberek csak most, az újságokból értesültek arról, hogy volt valamilyen pályázat. Arról is beszéltek, hogy Szálkuék luxusautókkal szoktak közlekedni, és többször látták kétüléses sportkocsival is. Aztán arra panaszkodtak, hogy túl hangosak szoktak lenni a kúriában tartott bulik, azt mondták, hogy ez még úgy is zavaró, hogy a közvetlen szomszédságában egyébként nem nagyon lakik már senki, mert a Szálku-féle kör több házat és telket is felvásárolt körülötte.
Elmondásuk szerint nyaranta rengeteg esküvő és lagzi van a kúriában, ilyenkor gyakran reggelig dübörög a zene. Egyszer volt olyan, hogy Szálkuék
szalaggal körbekötött táblás csokit dobtak be a közelben lakók postaládájába, hogy bocsánatot kérjenek a hangoskodásért.
Mindenki, akit Birin megszólítottunk, azt mondta, soha nem hallott arról, hogy gyerekcsoportok aludtak volna a kúriában, még a közvetlen környezetében élők se láttak ilyesmit. Egyetlen ember mondta csak azt, hogy idén nyáron talán voltak ott gyerekek, de ők sem aludtak ott, napközi jellegű foglalkozás lehetett. Úgy tudják, a gyerekek többsége akkor a Dankó Pistából, a Szálku cége által fenntartott intézményből jött át a kúriába.
Nehogy meglássa valaki
Beszélgettünk olyanokkal is, akik mélyebben rálátnak a település működésére. Az egyikük azzal kezdte, hogy ne beszélgessünk a kapuban. Egy hátsó épületbe hívott, ahol becsukta az egészen addig tárva-nyitva lévő ajtót, és időnként kinézett az ablakon, hogy nem jön-e valaki.
Azt mondta, jobb, ha senki nem látja meg, hogy idegennel beszél. Különböző helyi pletykák mellett beszél arról is, hogy a polgármesterhez és a fiához tartozó kör több céget és egyesületet birtokol, különböző uniós, állami és térségi pályázatokból sok pénz landol náluk. Ez könnyen ellenőrizhető állítás, csak ebben a dokumentumban hétszer szerepel a Közös Kincs, mint pályázati nyertes, ide beírva a Közös Kincset pedig egy 117 milliós EU-s pályázatot ad ki a kereső, és később a faluban is botlunk olyan táblába, ami mindezt erősíti, de erről majd később.
Ha úgy érzik, hogy sok igazságtalanság történik a település életében, miért nem emelik fel a szavukat? - kérdeztük. Szerinte azért nem szólal fel senki, mert az idősebbek a rendszerváltás előtt úgy szocializálódtak, hogy a kényes dolgokról nem lehet beszélni, mert pórul járhatnak, a fiatalabbaknak pedig nem tanítják meg az iskolában, hogy mi az a demokrácia, és hogyan kell érvényesíteni a jogaikat, ezért elfordulnak a politikától, nem is igazán érdekli őket a közélet - vezette le.
>>> A Telex legfrissebb cikkeit itt olvashatja <<<
Már hányingerem van az egésztől
Egy másik forrásunk, aki szintén befolyásosabb szereplő a falu életében, azzal kezdte, amikor felhívtuk, hogy már többen leadták neki a drótot, hogy újságírók járják a települést, ezért semmiképpen ne Biriben, inkább az egyik közeli településen találkozzunk, nehogy meglássa valaki, hogy velünk beszélget. Ezen az előre megadott helyszínen aztán beült mellénk az autóba, hogy ne a nyílt színen társalogjunk. “Én is függök a polgármestertől" - kezdte a mondandóját, majd úgy folytatta: “nagyon sokáig a Fidesz szekerét toltam, de már hányingerem van az egésztől".
Előző beszélgetőtársunkat erősítve azt mesélte, hogy a környéken “néhány ember" hálózatszerűen működik együtt, és elég sok dolgot ők irányítanak, amiből pénzt lehet csinálni, a különböző pályázatokra például nagyon ráfeküdtek. Aki nem akadékoskodik, az különböző előnyökben részesülhet, van, aki földet bérelhet olcsón, van, aki a piacot működtetheti (ezzel talán arra célozhatott , hogy a piac üzemeltetője önkormányzati képviselő), “másnak meg helyi védelemben részesítik az épületét", sorolta tovább, mint ahogy például a Le Til kúria esetében is tették.
"Ezek itt úgy működnek, mint azok ott odafent. Pedig csak egy kis szaros faluról van szó"
A polgármesteren és a fián, Szálku Istvánon kívül megemlítette még Cs. Tamást, Szálku ismerősét is. Néhány helybeli szerint a kúria nevének, a Til-nek első két betűje a keresztneveik kezdőbetűjéből származik. A kiskastély honlapján egyébként Szálku István és Cs. Tamás is a projekt “megálmodójaként" szerepel.
Szintén az ő nevükből származhat a Cs.Tamás tulajdonában lévő MINOKIT Kft. neve is, ez a betűszó forrásaink szerint a “Minőségi Oktatás Istvántól és Tamástól" szavakból eredhet. A cég fő tevékenységi köre korábban az oktatás volt, idén azonban már a vendéglátást jegyeztették be helyette. Ez a vállalkozás szintén ott van a vidékfejlesztési pályázatok nyertesei között, duplán is (pdf), tovább erősítendő a pályázatokra ráfekvő helyi körről szóló állításokat.
A cégeik tevékenységi körének változtatgatása egyébként nem ritka, a kúriában megtartott rendezvényeket szervező Le Til Art Kft-vel is ez történt, a korábbi “közösségi, társadalmi tevékenység"-ből idén “éttermi, mozgó vendéglátás" lett, és májustól már nem közhasznú nonprofit vállalkozásként működik. A kapcsolódó cégek közül alighanem ez lehet az egyik legjobban jövedelmező vállalkozás, tavaly több mint 212 millió forint árbevételük volt. A cég P. Krisztina nevén van, vele akkor futottunk össze véletlenül, amikor a polgármestert kerestük a házánál, és ugyan Almási Katalin épp nem volt otthon, a kapuhoz P. Krisztina jött ki a házból, aki a helybeliek szerint közeli ismerőse a polgármesternek.
X6-os BMW mellett dekázgatnak a szegény gyerekek
A polgármestert nemcsak otthon, hanem az általa igazgatott iskolában is kerestük. Biriben többen is azt mondták, onnan fogjuk tudni, hogy ott van, ha az iskola mellett látunk egy X6-os BMW-t, ugyanis Almási Katalin azzal jár. Ahogy odaértünk, először a focipályáról kiguruló labdáért szaladó, majd azzal dekázgató kisfiúkat láttuk meg, de nem volt nehéz észrevenni mellettük a hófehér autót sem.
Az iskolában odavezettek ahhoz a tanári szobához, ahol az igazgatónő volt, aki amikor meglátott, becsukatta az ajtót, és kiküldött maga helyett egy embert, aki közölte, hogy Almási Katalin nem akar nyilatkozni. Szálku Istvánt telefonon értük el, de ő sem kívánt nyilatkozni. Korábban a Le Til-lel kapcsolatban ügyvédjén keresztül azt írta az RTL-nek, hogy a pályázat előírásait minden tekintetben betartották, a támogatással határidőre elszámoltak. Továbbá azt is közölte, hogy a pályázat úgynevezett fenntartási időszaka (az az idő, amíg a pályázatnak megfelelően kell működni) lejárt, így a jelenlegi állapotára továbbfejlesztették a projektet. Arra a kérdésre azonban nem válaszolt, hogy a kúria működött-e valaha ifjúsági szálláshelyként.
A Momentum szerint visszaélhettek az uniós közpénzzel, Cseh Katalin, a párt európai parlamenti képviselője már bejelentette, hogy az Európai Bizottság illetékes szerveihez fordulnak, hogy hivatalból indítsanak ellenőrzést. Csütörtökön a DK is bejelentette, hogy feljelentést tesznek, ők az Unió Csalásügyi Hivatalához (OLAF) fordulnak.
Nem olvastam az 53 milliós támogatást
Amikor a kúria hátsó bejáratát kerestük, belebotlottunk egy uniós támogatásról szóló táblába, amin az áll, hogy a - történetben eddig nem szereplő - Kincseinkért Egyesület több mint 53 millió forint támogatást nyert. Mint kiderült, ez az egyesület a Közös Kincs Kft-hez hasonlóan szintén ehhez a körhöz köthető, az elnöke Szálku István, az alelnöke Cs. Tamás, a titkára pedig Almási Katalin.
Megkérdeztünk egy idős hölgyet, aki szinte a táblával szemben lakik, hogy az egyesület mire kaphatta ezt az 53 millió forintot, esetleg tud-e bármit arról, hogy mire lesz felhasználva az uniós pénz. Az idős hölgy rövid gondolkodás után annyit mondott, hogy fogalma sincs, miről lehet szó, majd hozzáfűzött még annyit:
"már egy ideje ott van az a tábla, de bevallom, még soha nem olvastam el, hogy mi van ráírva".
A neten elérhető információkban annyit találtunk meg, hogy a Kincseinkért 12 milliós EU-s pénzből vett egy mikrobuszt, illetve, hogy a táblán olvasható “A Nyírség turisztikai kínálatának integrált fejlesztése" programban a Szálku-féle Tócsnifesztivált fogják fejleszteni majd EU-s pénzből egy 200 négyzetméteres kiszolgálóépülettel. | [
"Közös Kincs Nonprofit Kft."
] | [
"Le Til",
"MINOKIT Kft.",
"Le Til Art Kft-vel",
"Kincseinkért Egyesület",
"Dankó Pista Nevelő-oktató Központ",
"Közös Kincs Kft",
"Európai Bizottság",
"Unió Csalásügyi Hivatala",
"Állami Számvevőszék"
] |
Az Országgyűlés mentelmi bizottságának kereszténydemokrata elnökét meggyőzték a Szijjártó Péter fideszes képviselő által küldött banki igazolások, és ezek megtekintését a testület hétfői ülésén lehetővé teszi a bizottság tagjainak. Ezt Rubovszky György mondta csütörtökön az MTI kérdésére azzal kapcsolatban, hogy a parlament mentelmi bizottságának összehívását követeli az MSZP, a DK és az Együtt–PM Szijjártó Péter fideszes képviselő, államtitkár vagyongyarapodása ügyében.
A testület elnöke emlékeztetett arra, hogy álláspontjáról hétfőn levélben már tájékoztatta a bizottság tagjait, akiknek öt nap áll rendelkezésére, hogy észrevételt tegyenek. A bizottsághoz hivatalosan eddig semmilyen jelzés nem érkezett – közölte Rubovszky György, aki megerősítette: őt meggyőzte a Szijjártó Péter által hozzá eljuttatott két banki igazolás tartalma.
Ezek megtekintését a hétfői ülésen biztosítja a testület tagjainak, akiktől ezt követően megkérdezi majd, tudomásul veszik-e.
Az elnöknek akkor kell elrendelnie a vagyonnyilatkozati eljárást, ha a bizottság többsége úgy nyilatkozik: nem tartja kielégítőnek és meggyőzőnek a dokumentumokat.
Simon Gábor ügyével kezdődött minden... RÉSZLETEK
Szijjártón keresztül támadja a Fideszt
Rubovszky György azt mondta: az eljárás kellős közepén vannak, nem tudja "hová rohan az Összefogás". Úgy fogalmazott: érti ő a módszert, hogy mivel nem tudja a baloldal kimosni magát a kellemetlen helyzetből, a legegyszerűbb az lenne, ha maga mellé tudná rántani a Fideszt. Ez az ügy nem alkalmas erre – fogalmazta meg magánvéleményét a testület elnöke.
Reagálás A Simon-ügyről való figyelemelterelés kétségbeesett és szánalmas kísérletének tartja a Fidesz, hogy az MSZP, a DK és az Együtt–PM a mentelmi bizottság összehívását követeli Szijjártó Péter fideszes képviselő, államtitkár vagyonosodása ügyében. A Fidesz sajtóirodája az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében úgy fogalmazott: "kétségbeesett és szánalmas a Gyurcsány-koalíció erőlködése, hogy elterelje a közvélemény figyelmét" az MSZP volt elnökhelyettese osztrák számlán tartott vagyonával kapcsolatos botrányáról. A szocialisták még mindig adósak a válasszal arra a kérdésre, hogy honnan mentek a százmilliók Mesterházy Attila MSZP-elnök volt helyetteséhez, tudott-e erről a pártelnök, és ha igen, mióta – írta reagálásában a kormánypárt.
Szijjártó Péter esetében a K-Monitor Közhasznú Egyesület kezdeményezett vagyonnyilatkozati eljárást, noha korábban a baloldali összefogás két politikusa ígérte ezt, mondván, Szijjártó Péter nem tud elszámolni tavalyi 16 millió forintos vagyongyarapodásával. Szijjártó Péter akkor tudatta, hogy vagyongyarapodásának két forrása van: a fizetéséből megtakarított összegek és befektetéseinek hozamai.
Budai Bernadett (MSZP), Gréczy Zsolt (DK) és Szilágyi Péter (Együtt–PM) az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt írta, őket nem győzte meg Szijjártó érvelése. A képviselő vagyonnyilatkozatában bruttó 14 749 200 forint jövedelemről adott számot, ez egy gyermek nevelése mellett 9 927 132 forint éves nettó jövedelmet jelent, vagyona viszont 16 millió forinttal nőtt – írták. | [
"Fidesz"
] | [
"K-Monitor Közhasznú Egyesület"
] |
Még a botrány kirobbanása előtt távozott posztjáról az LMP-választmány azon tagja, akit az Átlátszó.hu hozott összefüggésbe egy Lázár János által az utolsó percben lefújt uniós pályázattal. A legkisebb ellenzéki pártban rettegnek az ügytől, ugyanis az LMP kifejezetten a korrupció elleni harcra építi a kampányát. A pártban jelenleg is folyik a vizsgálat, melyben maga Schiffer András frakcióvezető is bekapcsolódik, amint hazatér külföldi útjáról.
Távozott az LMP legfőbb vezető testületéből az a baranyai politikus, akiről kiderült, hogy frissen alapított, árbevétel nélküli cége indult egy, a parlamentben pont az ellenzéki párt által botrányosnak minősített pályázaton. Az LMP szerint Ladányi Attila még az ügyet kirobbantó újságcikk előtt mondott le a választmányi tagságáról.
Az Átlátszó kedden számolt be arról, hogy többek között két, a párthoz köthető cég is nyert összesen 440 millió forintot azon, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által meghirdetett – 8 milliárdos összértékű – naperőmű pályázaton, melyet a Miniszterelnökséget vezető államtitkár még nyáron függesztett fel ismeretlen okok miatt. Mindkét cég kötődik a tulajdonosokon keresztül az LMP-hez, az egyikben a pártpénztárnoknak, a másikban a vezetés egyik tagjának van tulajdonrésze. Az NFÜ sajtóosztálya még szeptemberben közölte, hogy a döntések "hibásan kerültek fel az ügynökség honlapjára", azokat Lázár János már korábban felfüggesztette, a nyertesek nem kapták már meg a támogatói határozatot, nem kötöttek velük szerződést.
Időközben vizsgálat indult az LMP-ben, hogy kiderítsék, a párt pénzügyi vezetője milyen formában érintett az oknyomozó portál, az Átlátszó által felderített naperőmű-pályázat ügyében. A Lehet Más a Politika választmánya szerdai ülésén döntött arról, hogy megvizsgálják az ügy hátterét – erősítette meg a párt társelnöke. Szél Bernadett szerint napokon belül fejlemény várható az ügyben, de megvárják a másik társelnököt, Schiffer Andrást is, aki a napokban külföldön volt.
Saját aknájára futott a párt
"A napenergia-pályázatok kapcsán elég súlyos visszaélések voltak az NFÜ-ben: 4 milliárd forintból 2,5 milliárd forintot olyan nulla árbevételű, alkalmazottak és szakember nélküli cégek kaptak, amelyeknek még referenciájuk sincsen" – szólalt fel az ügyben még szeptember végén a parlamentben a miniszterelnökhöz intézet azonnali kérdésében Vágó Gábor, az LMP képviselője. Három nappal később a párt adatkikéréssel fordult a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz "a napenergia-pályázatok botrányai ügyében". A párt társelnöke, Szél október elején ismét szóba hozta a botrányt az Országgyűlésben, amikor egy másik napelemtender ügyében szólalt meg, amely a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz kapcsolható.
Az LMP-nek azért kínos az ügy, mert a parlamenti felszólalások után három héttel a nyertesek listáját végigböngészve az Átlátszó megírta: van olyan cég, amely a tulajdonosokon keresztül kötődik a párthoz. Egy neve elhallgatását kérő pártvezető azt mondta, a portál cikkéig nem tudtak róla, hogy két vezető tagjuk is érintett az ügyben, de a vizsgálat azt célozza, hogy kiderítsék, történt-e törvénytelenség vagy etikátlanul jártak-e el a tagjaik. Forrásunk szerint a párt arra is kész, hogy a pályázatokat teljes terjedelműkben nyilvánosságra hozzák. Úgy tudjuk, a két érintett politikust megkérték arra, hogy a teljes dokumentációt mutassák be, ám ők időt kértek, mert ehhez meg kell szerezniük a tulajdonostársaik engedélyét. Szél Bernadett türelmet kért a vizsgálattal kapcsolatban, azt mondta a hvg.hu-nak, amit lezárult, beszámolnak róla.
Az oknyomozó portál kedden arról írt, hogy az eredetileg nyertesnek nyilvánított cégek között ott volt a Construm Elektro is, amelynek Jakab Tamás az egyik tulajdonosa. Jakab vezeti az LMP pártcégét, a Lehetmás Kft-t. Szintén nyert 220 milliót az utólag lefújt pályázaton a TDL Energia Kft. is, amely ugyanarra a székhelyre van bejegyezve, mint a Construm. A TDL-ben tulajdonos Ladányi Attila, miközben az LMP választmányának van egy hasonló nevű tagja. Az Átlátszó nem érte el Ladányit, ám a párt Facebook-oldalán az olvasható, hogy a választmányi tag "egy napelemes beruházások tervezésével és kivitelezésével foglalkozó kisvállalkozás társtulajdonosa", ráadásul a születés év és a lakcím is stimmel. A 13 tagú választmány a párt vezető testülete.
A Construmot tavaly augusztusban jegyezték be, a cégnyilvántartás szerint 2012-ben egyetlen fillér árbevételt nem termelt, saját tőkéje 319 ezer forint volt. A TDL-t tavaly májusban jegyezték be, tavaly nulla árbevételt termelt, saját tőkéje is negatívba fordult, mínusz 837 ezer forinttal fordult az év végén, ám mindkét cég pályázott és július 25-re nyertesnek is nyilvánították őket – amíg az államtitkár közbe nem avatkozott. A pályázatot abban az évben hirdették meg, amikor a cégeket alapították, és amelyben nem termeltek árbevételt. Az elektronikus cégnyilvántartás nem tud arról, hogy akár a TDL-nek, akár a Construmnak lett volna 2012-ben alkalmazottja. A két cégen felül további 220 milliót nyert egy harmadik társaság is, melynek egyik vezetője, Görgényi Andrea egyben tulajdonosa a TDL-nek is.
Botrányos pályázatok Az Átlátszó még szeptember 23-án derítette ki, hogy az NFÜ honlapjára felkerült pályázók, illetve nyertesek egy jelentős része frissen alapított, korábban más tevékenységet nem végző vállalkozás. A Népszabadság október 18-án a birtokába jutott dokumentumok alapján arról írt, hogy 10 vállalkozás még a látszatra sem figyelt: fillérre azonos összegű, egy sablonszöveg fénymásolásával előállított pályázatot adtak be más-más helyen megvalósítandó fejlesztésekre, ráadásul alapvető dokumentumokat nem nyújtottak be. Az Átlátszó szerint a nyertesek között felbukkant az NFÜ éléről néhány hónapja távozó Petykó Zoltán egykori üzlettársa, Seregi János is.
Az egyik érintett már lemondott
Nem ő viszi a céget, még aláírási joga sincs, nem tudott a pályázatról – ezt mondta az Átlátszónak az LMP pénztárnoka, ám ennél többet nem akart elárulni a portálnak, így arra sem tért ki, honnan teremtették volna elő a nulla árbevételű cégnél a pályázat önrészét. A hvg.hu elérte Jakabot, de a politikus-vállalkozó nem kívánt nyilatkozni, a párt "kommunikációs osztályához" irányított minket.
Ladányi Attila már lemondott © Facebook
Ladányi Attila időközben lemondott a választmányi tagságáról. Csiba Katalin, a választmány egyik tagja a hvg.hu-nak azt mondta, a politikus még az Átlátszó keddi cikke előtt távozott a párt vezetőségéből. A párt sajtóosztályán azt közölték, Ladányi nem az üggyel összefüggésben mondott le. Ladányi három cikluson keresztül volt a vezetőség tagja, 2009 óta tagja a pártnak, 2010-ben a párt képviselőjelöltként indította Baranyában.
A hvg.hu-nak két, névtelenséget kérő forrás is azt mondta, minkét politikus az LMP "konzervatív szárnyához" tartozott, a pártban kifejezetten "jobbosnak" tartották őket, ám arról nincs információja a pártvezetésnek, hogy kapcsolatban álltak-e kormánypárti politikusokkal – és azt kamatoztatták-e. Forrásaink szerint megrázta a pártot az ügy, különösen azért, mert – mint egyikük fogalmazott – saját pofonjukba szaladtak bele. A pártban azért is kínosnak tartják az ügyet, mert a kampányukat kifejezetten a korrupció elleni harcra akarták felépíteni, így a párt a legfőbb támogatója Horváth András akciójának: a volt NAV-os dolgozó három hete hozta nyilvánosságra, hogy milliárdos áfacsalásokat sikáltak el az adóhatóságnál. Egy harmadik forrás azt mondta, az is lehet, hogy nem történt szabálytalanság, hiszen az ilyen pályázatokon rendszeresen indulnak frissen alapított projektcégek.
A legutóbbi botránynak szakítás lett a vége
Az LMP-nek 2010-ben volt már egy hasonló ügye, aminek az lett a vége, hogy az érintett politikus mind a frakcióból, mind a pártból távozott. Ivády Gábor parlamenti képviselő, Ivád polgármestere ellen azért indult eljárás a pártban, mert 2010 elején közel 500 ezer forintos kampánytámogatást kapott egy cégtől, amit a párt vezetése helytelenített. A polgármestert a cég még az országgyűlési választások előtt kereste meg, Ivády pedig beszámolt a párt választmányának a megkeresésről. A cég úgy akarta pénzzel segíteni a pártot, hogy nem akarta vállalni a nevét, pedig az LMP szabályai szerint a 300 ezer forint feletti támogatást nyújtó adományozók nevét közzé kell tenni a párt honlapján.
Ivády Gábor - átült a függetlenek közé © Stiller Ákos
A választmány végül úgy döntött, hogy nem kér a cég pénzéből, viszont Ivády mégis megállapodott a társasággal, mellyel tanácsadói szerződést kötött, majd átvette és felhasználta a közel 500 ezres összeget. Az LMP-ben eljárás indult Ivády ellen, az etikai bizottság még tavasszal kizárta a pártból, ám a párt felettes szerve, a politikai tanács később kétharmados többséggel a büntetést megrovásra enyhítette. Végül a parlamenti frakcióban alakult ki nagyobb vita erről.
A tanácskozást követően Ivády jelentette be, hogy kilép, de mandátumát nem adta vissza. Ivády akkor a Hírszerzőnek azt nyilatkozta, azért hagyta ott az LMP-t, mert a párt túl liberális volt már a számára, szerinte már az SZDSZ-re hasonlított. | [
"Construm Elektro",
"LMP",
"TDL Energia Kft.",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] | [
"Lehetmás Kft-t",
"Lehet Más a Politika",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
A Hagyományok Háza előzetesen 3,4 milliárd forintra becsülte a munkát, de az Épkar Zrt. nettó 4,6 milliárdért végzi el.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozó Hagyományok Háza még 2016 augusztusában írt ki nyílt közbeszerzést az 1897-99 között épült Budai Vigadó műemlék épületének teljes körű rendbe tételére. A Hagyományok Háza honlapján olvasható tájékoztatás szerint az ingatlan felújítására egy kormányhatározat alapján két év alatt 5,5 milliárd forint közpénzt költhetnek.
A nyáron kiírt tender eredménye január 31-én jelent meg az uniós értesítőben.
Nettó 4,6 milliárd forintért az Épkar Zrt. végzi el a munkát, melynek költségét a Hagyományok Háza előzetesen 1,15 milliárddal olcsóbbra, nettó 3,45 milliárd forintra becsülte.
A Szeivolt István tulajdonában lévő Épkar Zrt.-nek nem ez az első nagyértékű közpénzes megbízása: a cég részt vesz a
Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság 4 milliárd forintos logisztikai központjának építésében, a Császár-Komjádi uszoda 3,5 milliárdos felújításában és a komáromi Csillag-erőd 5 milliárdos renoválásában is.
A Budai Vigadó felújítására az Épkaron kívül még két cég pályázott, a Swietelsky Magyarország Kft. és a LAKI Épületszobrász Zrt.
Erdélyi Katalin | [
"Épkar Zrt."
] | [
"Hagyományok Háza",
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Swietelsky Magyarország Kft.",
"LAKI Épületszobrász Zrt."
] |
Hende Csaba honvédelmi miniszter vasárnap este a Hír TV közleménye szerint bejelentette: vádat emeltek Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció politikusa, a Honvédelmi Minisztérium 2007 és 2010 közötti államtitkára ellen. Az ezt alátámasztó, a Hír Tv vasárnap esti adásából kivágott videón azonban Hende nem beszél vádemelésről, csak a hírolvasó.
A Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője, Nagy Andrea hétfőn az MTI-nek azt mondta: a korábbi honvédelmi minisztériumi szerződések miatt indult nyomozásnak nincs gyanúsítottja. A hvg.hu-nak nyilatkozva hozzátette: azért sem emelhettek vádat a volt államtitkár ellen, mert nem kérték mentelmi jogának felfüggesztését az Országgyűlésben, így a gyanúsítotti kihallgatás sem lehetséges. A nyomozás egyelőre ismeretlen tettes ellen folyik.
Nagy Andrea az Index kérdésére elmondta: a mentelmi jog felfüggesztését a legfőbb ügyész kezdeményezheti az országgyűlésnél, ha elegendő bizonyíték gyűlik össze ahhoz, hogy egy képviselő gyanúsítotti kihallgatása indokolttá váljon. Ebben az ügyben ismeretlen tettes ellen, Vadai Ágnest érintően tettek feljelentést, de a nyomozás még nem jár olyan szakaszban, hogy bárkit megalapozottan gyanúsítani lehessen. Az ügyben a legfőbb ügyész nem indítványozta mentelmi jog felfüggesztését – tudtuk meg a szóvivőtől.
Vadai Ágnest Hende Csaba jelentette fel hűtlen kezelés gyanújával, mert a politikus honlapját külsős cégek fejlesztették és tartották karban, amikor a honvédelmi tárca államtitkára volt, pedig az ilyen feladatokkal külön főosztály foglalkozott a minisztériumban.
A gyanú szerint Vadai "millókért" bízott meg honlapszerkesztéssel és PR-feladatokkal két külsős vállalkozást, a "megkérdőjelezhető" teljesítési igazolásokat ő maga írta alá. A nyomozást tavaly decemberben hosszabbították meg.
UPDATE: A Honvédelmi Minisztérium azzal kapcsolatos kérdéseinkre, hogy történt-e vádemelés Vadai Ágnes ellen, és ha igen, milyen ügyben, a következő választ adta:
A honvédelmi miniszter törvényi kötelezettségének eleget téve tavaly nyáron feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, mert a vadai.hu honlap szerkesztésével kapcsolatban hűtlen kezelésre, bűncselekményre utaló ismereteket szerzett. A feljelentés alapján az ügyészség a nyomozást megindította, az eljárás továbbra is folyamatban van a vadai.hu honlap szerkesztésével, az esetleges feladatkiszervezéssel kapcsolatban felvetődő hűtlen kezelés gyanúja miatt.
Arra a kérdésre viszont nem válaszoltak, hogy Hende beszélt-e vádemelésről, ahogy az a Hír Tv-ben elhangzott. | [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Hír Tv",
"Hír TV",
"Demokratikus Koalíció"
] |
Egyelőre csak annyi bizonyos, hogy négy gyanúsítottja már van az uniós közvetlen földalapú támogatások jogtalan igénylése miatt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztésdi Hivatalban (MVH) kirobbant botránynak.
Az MVH-botrányt vizsgáló parlamenti ellenőrző albizottsági ülésen a fideszes többség még napirendre sem engedte venni a hivatal elnökének meghallgatását. Gőgös Zoltán szocialista szakpolitikus azt a kérdést is feltette, hogy az MVH-t közvetlenül felügyelő Fazekas Sándor szakminiszter miért nem jelent meg a bizottsági ülésen.
Tavaly egy sárvári cég jogosulatlanul igényelt és vett fel 20 millió forintos közvetlen földalapú támogatást. Az is tény, hogy az ügyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal folytat nyomozást hivatali visszaélés és költségvetési csalás kísérlete miatt. Az Alkotmányvédelmi Hivatal október 8-án tett feljelentést, október 10-én négy embert vettek őrizetbe, egy közülük a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) vezető beosztású dolgozója.
Ezeken kívül azonban már egyre nehezebb kiigazodni az MVH korrupciógyanús botrányában. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára, Budai Gyula ugyanis 24 érintett cégről beszél, és nagyjából 400 millió forintra becsüli a jogosulatlanul igényelt támogatás összegét. Gőgös Zoltán, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocialista alelnöke viszont úgy véli, hogy legalább 15 ezer hektárra nyújtott be jogosulatlanul támogatási igényt félszáz cég és több tucat magánszemély. Ha sikerült volna a tervük, mintegy 1 milliárd forinttal rövidíthették volna meg a támogatásra valóban jogosult termelőket.
Magyraorsazág is egy adott összeget kap ugyanis, amit visszaosztanak a jogpsultak arányában, tehát ha valaki megcsapolja ezt a forrást, a többieknek jut kevesebb. Ez akkor is érzékenyen érinthet sok gazdát, ha összességében több mint 300 milliár forintból hiányzott volna az az 1 milliárd. Gőgös arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a minisztérium valóban tudott a jogtalan igénylésekről, akkor több ezer termelő támogatását sodorta veszélybe azzal, hogy nem tett időben feljelentést. A szakpolitikus hozzátette, azok a gazdák ugyanis, akiknek a földje azokban a "fizikai" blokkokban található, amelyek érintettek a botrányban, a vizsgálat lezártáig nem juthatnak hozzá a nekik járó támogatás első körben kifizetett 50 százalékához. Budai Gyula azonnal replikázott az MSZP-s képvislő aggodalmára, és a héten kijelentette, november 30-ig mindenki hozzájuthat a járandóságához.
Az elmúlt napokban a dátumok körül is valóságos szócsata alakult ki. Gőgös azt nyilatkozta, hogy a VM állítása, hogy már februárban a hatóságokhoz fordult, nem felel meg a valóságnak, hiszen a legfőbb ügyész arról tájékoztatta, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal csak október 8-án tett feljelentést az ügyben, akkor, amikor az MSZP kiküldte meghívóját arra a másnapi sajtótájékoztatóra, amelyen a "maffiaszerű" visszaéléseket a nyilvánosság elé tárta. Budai erre a vádra azzal reagált, hogy az MSZP csúsztat, mert a szaktárca a nyomozás érdekében nem tárta előbb a nyilvánosság elé az ügyet, és Gőgös a nyilatkozataival árt a vizsgálatnak, és a sajtóban megjejenő információk is veszélyeztetik a nyomozást. Gőgös Zoltán közölte, nehéz eltüntetni a nyomokat, hiszen az igénylések egy olyan rendszerbe kerülnek, amely minden beavatkozást, módosítást is "megjegyez" és tárol.
Az mindnestre érdekes kérdés, hogy ha a VM már februárban tudott a jogosulatlan igényléskeről, hogyan próbálkozhattak különböző, mezőgazdasággal nem is foglalkozó vállalkozások még idén nyáron is jogosulatlanul földalapú támogatások igénylésével. Voltak olyanok is, akik, mintha megsejtettek volna valamit a nyomozásról - akár februárban, akár októberben indult - visszaléptek az igényléstől.
Budai Gyula kijelentette, a minisztérium az ügyet lezártnak tekinti, mindent megtett, amit kellett. | [
"Vidékfejlesztési Minisztérium",
"Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal"
] | [
"Mezőgazdasági és Vidékfejlesztésdi Hivatal",
"Alkotmányvédelmi Hivatal",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
Az ellenzéki párt gazdálkodása megbízhatatlan a számvevőszék szerint, emellett a közvéleményt is megtévesztik.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint saját tagságát és a közvéleményt is megtévesztette a Jobbik Magyarországért Mozgalom, mivel a párt gazdálkodása 2017-ben és 2018-ban sem volt átlátható és elszámoltatható. Az ÁSZ az erről szóló vizsgálata eredményét pénteken tette közzé.
Az ÁSZ közölte: a Jobbik 2017-2018-ban több mint 1,4 milliárd forint közpénzt kapott, de a párt 2017-es és 2018-es pénzügyi kimutatása sem mutat megbízható és valós képet a párt gazdálkodásáról.
["Alapvető szabályokat nem tartottak be" - A Jobbik vegzálásáról és a Momentum büntetéséről kérdeztük az ÁSZ-t]
Kiemelték: a Jobbik nem tett eleget a közélet tisztaságára vonatkozó alaptörvényi követelménynek és törvényi előírásoknak, így nem zárható ki, hogy nem engedélyezett források felhasználásával tisztességtelen előnyhöz juthatott más pártokkal szemben.
Úgy vélték, a Jobbik elnökének a jelentéstervezetre adott észrevételei nem voltak megalapozottak, illetve az ellenőrzés több megállapítását nem vitatta. Az ÁSZ a feltárt szabálytalanságok kijavítása érdekében 11 javaslatot fogalmazott meg a Jobbik elnökének, akinek ezek alapján 30 napon belül intézkedési tervet kell készítenie.
A jelenlegi, 2017-2018-ra kiterjedő ellenőrzés során feltárt jellemző szabálytalanságok 2005 óta visszatérően megjelentek a párt gazdálkodásában. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a Jobbik a gazdálkodásának legtöbb területén nem gondoskodott az ÁSZ által már korábban is feltárt hibák kijavításáról, a párt gazdálkodása törvények szerinti átlátható és elszámoltatható gazdálkodásának helyreállításáról sem, annak ellenére, hogy ezt a párt a korábbi számvevőszéki jelentésekben foglalt megállapításokra készített intézkedési terveiben vállalta – olvasható az ÁSZ közleményében. | [
"Jobbik"
] | [
"Állami Számvevőszék",
"Jobbik Magyarországért Mozgalom"
] |
A hatóságokat úgy tűnik, egyelőre nem érdekli, hogy 2006-ban és 2007-ben az egyik legnagyobb hazai üzletlánchálózat, a CBA mintegy 670 millió forintos támogatást adott az Egymásért Alapítványnak. Pedig a szerkesztőség birtokába került iratok szerint volt olyan eset, hogy a szervezet képviselője kétszázmillió forintot emelt le készpénzben a számláról. A hatályos törvények szerint a számlavezető bank akár egy forint pénzmozgás miatt is tehetett volna bejelentést a hatóságokhoz, ám több jel is arra utal, hogy ez nem történt meg.
Egyetlen nap leforgása alatt folyt át az Egymásért Egy-Másért Alapítvány bankszámláján 200 millió forint: pár órával az után, hogy a CBA-csoporthoz tartozó Krupp és Társa Kft. átutalta a jelentős összeget, a szervezet képviselője le is emelte a kártyájával az összeget – derült ki a hvg.hu birtokába jutott újabb dokumentumokból. A készpénzes felvételek a nyomozók vizsgálta papírok szerint rendszeresek voltak, az alapítvány arra jogosult képviselője gyakran vett le a számláról több tízmilliós összegeket.
Másfél héttel ezelőtt írtunk arról, hogy a több botrányos ügybe keveredett Egymásért Egy-Másért Alapítvány adománylistája szerint a CBA-csoporthoz tartozó cégek közül 2006-ban 18 társaság mintegy négyszázmillió forintot, 2007-ben pedig négy vállalkozás – köztük a CBA főembereinek érdekeltségei – 270 milliót adtak a kiemelten közhasznú társadalmi szervezetnek. Az üzletlánc központi cége, a CBA Kereskedelmi Kft. tájékoztatása szerint nem tudtak erről, maga a központ nem is érintett ezekben az adományozásokban, valamint a franchise-rendszerben működő vállalkozások önállóak, ilyen ügyeket maguk intéznek. Csakhogy a 2007-es támogatásokban részt vevő vállalkozások – Hansa-Kontakt Kft., Krupp és Társa Kft. – közül a B.B.K. Drinks Kft. (ma Central Drinks) tulajdonosai között az adományozás idején tulajdonos volt többek közt Lázár Zoltán és Vilmos, valamint Baldauf László, akik magában a központi CBA-cégben érdekeltek.
A szerkesztőségünk birtokába került újabb dosszié szerint az alapítvány 2006-os főkönyvi kartonjában is részletesen feltüntették a CBA-csoport adományait: köztük a Vörösvár Kereskedelmi Kft.-t (50 millió forint), a Krupp és Társa Kft.-t (200 millió forint), a Breier és Társa Kft.-t (50 millió forint), a Resti Kereskedelmi Rt.-t (65 millió forint) és a Hansa-Kontakt Kft.-t (50 millió forint). Ezek a legnagyobb adományok, a többi társaság 2 és 25 millió forint közötti összegekkel támogatta az Egymásért Egy-Másért Alapítványt. Ez a feltűnő adományozási dömping feltűnően szokatlan a hazai civil szervezetek világában.
Guruló milliók
Az adományozók listáján szereplő cégek rendszerint több összegben utalták át a támogatásaikat, amiről az Egymásért igazolást állított ki. A B.B.K. Drinks például 2006 decemberében 30 milliót, majd egy hónap múlva újabb 30 millió forintot adott az Egymásért Egy-Másértnak a céljaira. A cég mellett a Breier és Társa, Krupp és Társa, illetve a Hansa-Kontakt Kft. gondolta úgy, hogy 2007 januárjának első felében több részletben 270 millió forintot adományoz a társadalmi szervezetnek. Korábbi cikkünkben mindezt sem Breier László, sem Krupp József ügyvezető-tulajdonosok nem kívánták indokolni a hvg.hu-nak.
Földesi-Szabó László - 200 millió egyetlen nap alatt © Stiller Ákos
Az alapítványi jegyzőkönyvek tanúsága szerint mindig az alapítvány kuratóriuma határozott az adományozási szerződések jóváhagyásáról. A Krupp és Társa Kft. esetében például 2006. szeptember 4-én döntöttek úgy a kurátorok – Simon Ibolya, Nagy Sándor és Gyarmati György –, hogy a támogatását elfogadják. Szintén ezen a napon határozták el, hogy a Breier és Társa Kft.-vel mintegy két héttel korábban megkötött, öt évre szóló tartós adományozási szerződés "életbe léphet". A Hansa-Kontakt adományát pedig az év december 15-én fogadták el.
A jegyzőkönyveket minden esetben a társadalmi szervezet kurátora, Földesi-Szabó László ellenjegyezte, akit első fokon hét évre ítélt a bíróság csempészet és sikkasztás miatt, és jelenleg eljárás folyik vele szemben adócsalás gyanújával.
Kártyás százmilliós felvételek
Az adományozók ezeket a támogatásokat egy összegben utalták az Egymásért bankszámlájára. A birtokunkba jutott dokumentumok alapján akad olyan érdekes pénzmozgás, amikor az elutalt kétszázmillió forintot még aznap készpénzben vették fel. Mindez több alkalommal is előfordult sok tízmillió forintos összegekkel. Az ominózus kétszázmilliós felvét után néhány nappal újabb ötvenmillió forint került le a szervezet számlájáról, majd két hét múlva hat nap alatt hetvenmillió forintot vett fel az alapítvány képviselője. A dokumentumokból nem derül ki, hogy ki volt ez az ember. Az Egymásért pénzkezelési szabályzata szerint a bankoknál elviekben Földesi-Szabó László kurátor járhatott el.
Az Egymásért Egy-Másért Alapítvány az egyik, pénzadományokat befogadó számláját az OTP Banknál vezette. A pénzintézettől megkérdeztük, mit tesznek akkor, ha jelentős összegű pénzfelvételt bonyolítanak le náluk. Az OTP válaszában leszögezte, hogy a pénzmosás és terrorizmus elleni tevékenységet a vonatkozó 2007. évi pénzmosás elleni törvény előírásainak megfelelően végzi. Ez két kötelezettséget ró a bankokra: az ügyfél-átvilágítási kötelezettséget, amivel klienseik személyazonosságát igazolják, illetve a bejelentési kötelezettséget, ha felmerül olyan gyanú, ami pénzmosásra, illetve terrorizmus finanszírozására utalhat. Az előbbinél az értékhatár hárommillió-hatszázezer forint, míg az utóbbinál nincs ilyen határ, ami alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz lehet bejelentést tenni. Az OTP-nél banktitokra hivatkozva nem nyilatkoztak arról, hogy tettek-e bejelentést az adóhatósághoz.
Egy forint is gyanús lehet
A hazai szabályozás alapján már 2007 előtt is, minden – elvileg akár egyforintos – gyanúsnak tűnő tranzakciót be lehetett jelenteni. Hazánkban az első pénzmosás elleni törvény 1994-ben lépett életbe, ami szintén lehetővé tette értékhatár nélkül, legyen az öt forint, ötszázezer vagy ötvenmillió, hogy a bankok a gyanús pénzmozgásokkal a hatóságokhoz forduljanak.
A pénzmosás elleni vizsgálatokat folytató rendőrségi források a hvg.hu-nak azt mondták, Magyarországon évente 10-12 ezer bejelentést tesznek gyanúsnak vélt banki tranzakciók miatt. Az OTP részéről adatszolgáltatási titokra hivatkozva nem válaszoltak arra, hogy tőlük egy esztendőben mennyi ilyen típusú bejelentés fut be a hatóságokhoz. | [
"Resti Kereskedelmi Rt.",
"Hansa-Kontakt Kft.",
"Krupp és Társa Kft.",
"Vörösvár Kereskedelmi Kft.",
"CBA",
"B.B.K. Drinks Kft.",
"Breier és Társa Kft.",
"Egymásért Egy-Másért Alapítvány"
] | [
"CBA Kereskedelmi Kft.",
"Egymásért Alapítvány",
"OTP Bank",
"Central Drinks",
"Egymásért Egy-Másértnak",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
Kézi csomózású szőnyegek beszerzésén munkálkodott nyáron az Országgyűlés Hivatala. A 8 darab szőnyegre vonatkozó júniusi kiírás első körben azonban eredménytelenül zárult, mivel az egyetlen pályázó visszavonta ajánlatát az ajánlati kötöttség ideje alatt. A hivatal július 30-án újra elindította a tendert, amin ugyanaz a jelentkező adta be pályázatát - ez egyébként egyáltalán nem meglepő, hiszen a korábbi években, ha valaki ilyen terméket szerzett volna be, rendszerint ez a cég lett a befutó. Meggyőző referenciákkal rendelkezik tehát, de erről picit később.
Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe feltöltött dokumentum alapján a 8 darab, összesen 269 négyzetméter területnyi szőnyeg az Országház Nándorfehérvári termébe és annak előterébe, valamint a Pázmándy termébe kerül majd. Ezek gyapjúszőnyegek lesznek, kézi csomózással készülnek, mintásak lesznek és 8 mm flórmagassággal kell rendelkezniük.
A munkát a békésszentandrási ART-KELIM Kft. lett, mely nettó 135,6 millió forintért vállalja a kívánt mennyiség és minőség leszállítását.
Az árról túlzás nélkül lehet állítani, hogy az igencsak magas. Olyannyira, hogy csak ezzel a munkával a cég az egész éves bevételét bebiztosítja magának, sőt még annál is nagyobb összeghez jut. A 2019-es beszámoló szerint tavaly valamivel több mint 80 millió forint folyt a cég kasszájába, 2018-ben 125 millió forint. Igaz, a nyereségességen van mit javítani, hiszen két évvel ezelőtt 8,7 millió, tavaly pedig csupán 411 ezer forint profitot realizáltak.
Ám nemcsak a cég gazdálkodásához mérten kiugró a 135,6 milliós ajánlati ár, de a korábbi beszerzésekhez is. Ugyan csak a hirdetményekben rögzített paraméterekből tudunk kiindulna, de az jól látszik, hogy nagy mértékben egyező elvárások (kézi csomózás, szövéssűrűség, flórmagasság) alapján ezek a Kövér Lászlóék által beszerzett szőnyegek nagyon drágák lesznek.
2013-ban a hivatal 5 darab szőnyeget vásárolt ugyanettől a cégtől, melyek a mostani megrendelés négyzetméterének a negyedét tették ki - akkor nettó 12,2 millió forintból megvoltak. Ha a négyzetméterből indulunk ki, akkor a mostani majdnam 270 négyzetmétert lefedő padlóborítás kicsival több mint 60 millió forintba került volna. Természetesen az elmúlt év pénzromlási üteme is drágíthatja a mostani beruházást, ezért nézzünk egy nem ennyire régi beszerzést.
2018-ban a Magyar Nemzeti Bank kötelékébe tartozó Pallas Athéné Alapítványok rendeltek kézi csomozású szőnyeget ugyanettől a társaságtól. Az összesen 5 darabért nettó 16,8 millió forintot fizettek és nagyjából a mostani beszerzésnek a negyede volt a teljes négyzetméter. Vagyis még a két évvel ezelőttihez képest is sokszoros áron vesz szőnyegeket az Országgyűlés Hivatala. | [
"Országgyűlés Hivatala",
"ART-KELIM Kft."
] | [
"Magyar Nemzeti Bank",
"Pallas Athéné Alapítványok"
] |
Az egyetemet is megfejte a volt Szeviép-vezér családja – jelentette be néhány napja Szabó Bálint, a becsődölt szegedi építőipari cég károsultjainak szószólója. A kancellár azzal védekezett: nem tudta, hogy a Szeviép-fővádlott fiától bérlik az irodaházat. A egyetem sajtótájékoztatójáról szóló beszámolókat viszont próbálják a netről eltüntetni.
A Szeviép-ügy egyik vádlottjától bérel irodákat a becsődölt építőipari cég egykori székházában a Szegedi Tudományegyetem – állítja a károsultakat képviselő jogász. Szabó Bálint a székház előtt azt is elmondta, a Kúriához fordul: vigyék el a Szegedi Járásbíróságtól a károsultak tárgyalásának ügyét – írta meg az Andy Vajna érdekeltségében álló Délmagyarország.
Szabó azt mondta az atlatszo.hu-nak, hogy előbb még várja az egyetem szerződéseit, utána tud a Szeviép-ügy bírósági részével foglalkozni, és a Kúriához fordulni.
A Szeviép-ügyről és Szabó Bálintról többször is írtunk. A lényeg: a csődbe ment építőipari vállalat vezetői a krach után is hitelezték a cégcsoport tagjait, az alvállalkozók pedig hoppon maradtak.
A kormánypárti szegedma.hu már úgy számolt be erről, hogy “Az egyetemet is megfejte a volt Szeviép-vezér családja". A lap azt is írta, hogy a Beszerzési Igazgatóság vezetője a költözés idejében N. Paulina volt, az igazgatóság honlapján is az ő neve van feltüntetve még mindig. N. Paulina korábban az önkormányzat közbeszerzési ügyintézője volt, a város Szeviéppel kötött szerződéseinél is ő volt a kapcsolattartó.
Szabó – aki már szegedi polgármesteri ambíciókról álmodik – eddig Botka Lászlót támadta a Szeviép-üggyel, most viszont a kancellárt találta meg. Az egyetem kedden tartott sajtótájékoztatót a bérlés körülményeiről.
Ha az “szte+szeviép+kancellár" szavakra a Google-ban rákeresünk, akkor az első találatok között szerepel a szegedma.hu cikke: “Nem tudta a kancellár, hogy a Szeviép-fővádlott fiától (...)", a második a delmagyar.hu: “Az egyetem szerint rendben van a Szeviép-székházas szerződés". De hiába kattintunk, mindkettő 404, vagyis a keresett oldal nem található.
A Google viszont tárolt változatban azt őrzi, hogy a szegedma.hu cikke szerint Fendler Judit, az egyetem kancellárja elismerte: fogalma sem volt arról, hogy kik a Szeviép-ügy felelősei, és a Római körút Irodaház Kft. ügyvezetőjéről, B. Dánielről sem tudta, hogy a per fővádlottjának, B. Sándornak a fia, hiszen még nem töltött elég időt Szegeden. A tárgyalásokon Fendler Judit állítása szerint nem is vett részt.
A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy az idén köttetett bérleti szerződés három évre szól, 7 euróért bérlik a helyet, ami 325 forintos euróval számolva 2275 forint négyzetméterenként. Ami nem kirívóan magas ár Szegeden.
Az önkormányzati tulajdonú Szeged TV anyag viszont továbbra is elérhető, a furcsa magyarázat ebben is szerepel:
A kancellár azt mondta, csak két éve jött Szegedre, nem is tudta, mi az a Szeviép. Pedig, a Google több száz találatot ad a kormánybarát sajtóban rendszeresen felbukkanó ügyről – még ha csak az elmúlt két évet nézzük is.
A cég neve rendszeresen szerepelt a Délmagyarországban a tavaszi választások előtt, ahogy arról is beszámolt a lap, hogy a károsultak a kormányhivatalban adták le kárigényüket. Hogy ezekről, miképpen nem tud egy gazdasági vezető, rejtély. Mészáros Lőrinc bankját viszont legalább ismeri, a legutóbbi írásunk szerint. Kerestük az SZTE-t, hogy szerintük miért tűnt el a kancellár nyilatkozata a portálokról, és részletezze a “nem tudásról" szóló nyilakozatát, válaszát várjuk.
Gergely | [
"Szeviép",
"Szegedi Tudományegyetem"
] | [
"Római körút Irodaház Kft.",
"Szeged TV",
"Andy Vajna",
"Beszerzési Igazgatóság",
"Szegedi Járásbíróság"
] |
Az LMP a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. összes szerződését kikéri, mert szeretné tisztázni, pontosan mi került az új rendszer kialakításában egymilliárd forintba, illetve mire fogja felhasználni az állami cég a több százmillió forintos bevételeit.
Csárdi Antal, az ellenzéki párt budapesti szóvivője szerdai, az MTI-hez eljuttatott közleményében egyértelműnek nevezte, hogy az államosított mobilfizetési piacon a szolgáltatás drágább lett. Álláspontja szerint a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. az árakat nem tudja kontrollálni, de minden mobilparkolás után jogosult ötven forintra.
Az LMP azt szeretné tisztázni a cég szerződéseinek kikérésével, hogy mire költi a társaság az autósoktól és önkormányzatoktól "elvett százmilliókat". | [
"Nemzeti Mobilfizetési Zrt."
] | [] |
Belföld Belföld | Jegyzet | Média | Budapest | Interjú | 1956-os arcképcsarnok | A nap idézete | Választás 2006 | Önkormányzati választás 2006 | Szociális népszavazás 2008 Példátlan súlyú vesztegetés a minisztériumban
Többen őrizetben
• Gyanús ügyletek: Sólyom tájékoztatást kért Szekerestől
• Szekeres nem adott választ a Hír Televízió kérdésére + Videó
Maffia-bűncselekmény gyanúja a Honvédelmi Minisztériumban és a tárca egyik cégénél. A Budapesti Katonai Ügyészség példátlan súlyúnak minősíti szerdai közleményében a Szekeres Imre által irányított minisztérium tulajdonában álló gazdasági társaságnál történt, a gyanú szerint üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett vesztegetést. A HM felfüggesztette a vesztegetési ügyben érintett katonákat.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel A katonai ügyészségi nyomozók egyelőre öt főtisztet hallgattak ki gyanúsítottként, közöttük van a tárca védelemgazdasági főosztályának volt és jelenlegi vezetője. A közlemény érintettként említi a védelemgazdasági főosztály helyettes vezetőjét, valamint a HM egy másik cége, a Currus Zrt. vezérigazgatóját is. A Currus Zrt. a Honvédelmi Minisztérium felügyelete alá tartozó gazdasági társaság, melynek elnöki pozíciójára a Magyar Nemzet közlése szerint a közelmúltban Havril András volt vezérezredest, vezérkari főnököt nevezték ki.
A tájékoztatás szerint a vezető beosztású tisztek több millió forint kenőpénzt fogadtak el. A nyomozás során több kényszerintézkedés történt, őrizetbe vételek és előzetes letartóztatások elrendelésére került sor – olvasható az ügyészség közleményében.
Az érintett céget a katonai ügyészség nem nevezi meg, de a Népszava eddig nem cáfolt értesülése szerint a HM Térképészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-ről van szó. A közlemény egy nappal azután jelent meg, hogy Sólyom László köztársasági elnök hivatalába kérette Szekeres Imrét, valamint a legfőbb ügyészt és a katonai ügyészség vezetőjét.
Felfüggesztették az érintett katonákat A honvédelmi miniszter azonnal felfüggesztette hivatalukból azokat a katonákat, akik ellen vesztegetési ügyben nyomoz a Budapesti Katonai Ügyészség, a vezérkari főnök kezdeményezésére pedig a hivatásos katonai jogviszonyuk megszüntetése érdekében méltatlansági eljárás indult – közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM) szerdán az MTI-vel.
A szaktárca közleménye felidézi: február 17-én már tájékoztatást adtak arról, hogy a Katonai Biztonsági Hivatal több hónapos felderítő munkáját követően feltárt egy olyan vesztegetési ügyet, amely a HM egyik közhasznú társaságánál történt, és a hivatal kezdeményezésére a Budapesti Katonai Ügyészség több héttel ezelőtt őrizetbe vett és eljárás alá vont hivatásos katonákat, vesztegetés gyanúja miatt. A honvédelmi miniszter továbbra is elvárja a Katonai Biztonsági Hivataltól, hogy – ehhez az ügyhöz hasonlóan – amennyiben szabálytalanságot vagy visszaélést tár fel, azokban az esetekben azonnal járjon el, és haladéktalanul jelentse azt a Katonai Ügyészségnek. Úgy, ahogy azt most is tette – olvasható a kommünikében. A honvédelmi miniszter azonnal felfüggesztette hivatalukból azokat a katonákat, akik ellen vesztegetési ügyben nyomoz a Budapesti Katonai Ügyészség, a vezérkari főnök kezdeményezésére pedig a hivatásos katonai jogviszonyuk megszüntetése érdekében méltatlansági eljárás indult – közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM) szerdán az MTI-vel.A szaktárca közleménye felidézi: február 17-én már tájékoztatást adtak arról, hogy a Katonai Biztonsági Hivatal több hónapos felderítő munkáját követően feltárt egy olyan vesztegetési ügyet, amely a HM egyik közhasznú társaságánál történt, és a hivatal kezdeményezésére a Budapesti Katonai Ügyészség több héttel ezelőtt őrizetbe vett és eljárás alá vont hivatásos katonákat, vesztegetés gyanúja miatt. A honvédelmi miniszter továbbra is elvárja a Katonai Biztonsági Hivataltól, hogy – ehhez az ügyhöz hasonlóan – amennyiben szabálytalanságot vagy visszaélést tár fel, azokban az esetekben azonnal járjon el, és haladéktalanul jelentse azt a Katonai Ügyészségnek. Úgy, ahogy azt most is tette – olvasható a kommünikében. (hírTV/MTI) | [
"HM Térképészeti Közhasznú Nonprofit Kft.",
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"Katonai Biztonsági Hivatal",
"Katonai Ügyészség",
"Magyar Nemzet",
"Hír Televízió",
"Currus Zrt.",
"Budapesti Katonai Ügyészség"
] |
Könnyen előfordulhat, hogy ebben az idényben nem az Orbán Viktor által alapított Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) kapja a legtöbb közpénzt tao-támogatás formájában. A rendszer 2011-es bevezetése óta ilyen mindössze egyszer történt, így nem meglepő módon a FUNA az abszolút rekorder ebből a szempontból. A különböző – jellemzően kormányközeli – cégek az elmúlt hét évben közel 21 milliárd forintot utaltak a Mészáros Lőrinc elnöklése alatt működő alapítványnak az államkassza helyett.
Ezt fejelhetik meg az idén további 2,4 milliárddal, a Magyar Labdarúgó Szövetség, illetve az ilyen gigantikus fejlesztéseknél szintén illetékes Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) ugyanis ekkora keretet hagyott jóvá a felcsúti akadémiának. Ennél azonban ezúttal volt nagyobb összegű program: Esztergomban a helyi rögbiklub építene egy négymilliárdos csarnokot, amire – egyéb dolgokkal kiegészítve – 3,2 milliárdos támogatási keretet engedélyezett a kézilabda-szövetség (MKSZ) és az EMMI.
Bár az esztergomi projekt kiugró értékű (ennél még Felcsúton is csak egy nagyobb fejlesztés volt a tao-rendszer bevezetése óta), nem ez az egyetlen idei, hasonlóan nagy összegű beruházás. A Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté által vezetett MKSZ egy budakalászi csarnoképítésre is rábólintott. Utóbbi projekthez – amelynek környékén egy Fidesz-közeli vállalkozó is feltűnt – 2,2 milliárdnyi közpénzt kaphat a helyi kézicsapatot fenntartó cég.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBudakalász az új Felcsút, 2,5 milliárdos sportkollégium épül az Omszki-tó mellettAz idei tao-rekorder eddig a Budakalászi Kézilabda Zrt., amely számára a kézilabda-szövetség a napokban hagyott jóvá egy közel 2,2 milliárdos programot.
Ez a két projekt elég jól mutatja a tao-rendszer talán legfontosabb trendjét, a jelentősebb összegű, jellemzően vidéki beruházások számának megugrását. A program bevezetését követően ilyen látványos fejlesztések néhány kivételtől eltekintve csak Felcsúton voltak. Sokat elárul, hogy a 2011/2012-es és a 2016/2017-es idény között mindössze öt kétmilliárd feletti programot hagytak jóvá, és ebből négy a kormányfő kedvenc községében valósult meg.
Méghozzá teljes egészében, a Mészáros Lőrinc vezette település akadémiájának ugyanis soha nem jelentett gondot feltölteni a megítélt keretet. Az első évben ugyan 200 forint bennragadt a 2,8 milliárdos keretben, egy évvel később pedig 60 a 2,64 milliárdosban, a későbbiekben ilyen apró bakik sem fordultak elő. Valószínűleg ebben az idén sem lesz változás: ezúttal szűk egy héttel a 2,4 milliárdos programjuk aláírása után már több mint 900 millió forint volt az alapítvány számláján.
Nagyjából négy éve azonban már nem kizárólag felcsúti kiváltság a taóból megvalósuló látványberuházás, illetve a gigantikus programok.
Egyrészt vannak utánpótlásműhelyek, amelyek rendre rengeteg pénzt kapnak ilyen célra, másrészt egyre gyakrabban hagynak jóvá a szövetségek és a szaktárca csarnok-, uszoda-, stadion- vagy éppen sporthotelépítéseket is.
Sportszálló épült a volt fejlesztési miniszter Seszták Miklós városában, Kisvárdán, illetve több ütemben az adóhatóságot korábban vezető Tállai András birodalmában, Mezőkövesden, és Balatonfüreden is, annak ellenére, hogy ott eredetileg kollégiumra kaptak tao-pénzt. Uszodára komolyabb összeget először a II. Kerületi Sport és Szabadidősport Kft. kapott még 2015/2016-ban, tavaly viszont hasonló projektre ítélt meg milliárdokat a vízilabda-szövetség az YBL Water Polo Clubnak és a Kazincbarcikai Vízisport Klubnak is.
A vízilabdások példáját pedig más szövetségek is követték. Az Alba-Fehérvár Kosárlabda Kft. egy konferenciaközpontként is működő knowledge hubra kapott milliárdos tao-keretet, a Siófok Kézilabda és Tenisz Club Kft. egy bentlakásos rehabilitációs központra, míg a tao-programhoz tavaly kapcsolódó röplabda első milliárdos programját a Beach Sport Kft. fedett strandröplabda-központjára hagyták jóvá. Utóbbi cég több szállal kötődik Bánki Erikhez, ahhoz a vezető fideszes politikushoz, akinek javaslatára a röplabda is bekerült a tao-programba.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVezető fideszes politikus közelében ért földet az első röplabdás tao-milliárdBánki Erik elintézte, hogy felesége sportága is részesüljön a tao-pénzekből. Az első évben kettő, a családhoz köthető cég is százmilliókat nyert.
És ez még korántsem minden. A fentieken kívül hagytak jóvá milliárdos programot az elmúlt években érdi, bajai, százhalombattai, veresegyházi, váci, veszprémi, sülysápi és több budapesti, illetve miskolci egyesületnek is.
Miközben a tao-rendszer történetének első négy évében mindössze hét darab egymilliárd forintot meghaladó értékű programra bólintottak rá, addig az ezt követő négy idényben már 39-re. Hasonlóak az arányok a kétmilliárdosnál nagyobb fejlesztési tervek esetében is: ilyenből 2011 és 2016 között három volt, azóta viszont kilenc.
Tavaly annyira megszaladt a ceruza, hogy több esetben sem sikerült feltölteni a jóváhagyott kereteket. Ez nyilván azt jelenti, hogy egyelőre a fejlesztés sem valósulhatott meg a tervezett formában, az érintett kluboknak a következő években kell majd megpróbálni összeszedni a pénzt. Addig viszont nem sok értelme lenne újabb nagyberuházásokat jóváhagyni nekik vagy akár másoknak.
Vélhetően ez a magyarázata annak, hogy ezúttal egy kicsit kevesebb milliárdos projekt van, mint egy éve, sőt úgy általában a kluboknak is kevesebb tao-pénz jut, mint az előző szezonban. Akkor összesen 130 milliárdnyi keretet hagytak jóvá a szövetségek, illetve a minisztérium, ezúttal azonban ennél bő tíz százalékkal kevesebbet. Ilyen a rendszer bevezetése óta még nem fordult elő, eddig minden esztendőben nőtt a begyűjthető pénz összege.
Közélet Pénz Felcsút Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány Mezőkövesd tao tao-támogatás. Olvasson tovább a kategóriában | [
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány",
"Beach Sport Kft."
] | [
"YBL Water Polo Club",
"II. Kerületi Sport és Szabadidősport Kft.",
"Kazincbarcikai Vízisport Klub",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"knowledge hubra",
"Alba-Fehérvár Kosárlabda Kft.",
"Magyar Labdarúgó Szövetség",
"Siófok Kézilabda és Tenisz Club Kft.",
"Budakalászi Kézilabda Zrt."
] |
Nem csak Boldog István választókerületében, hanem Nyírbátor térségében is vannak arra utaló jelek, hogy "lezsírozták" a területfejlesztési pályázatokat.
Simon Miklós fideszes országgyűlési képviselő Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 6-os számú választókerületében is hasonló szisztéma alapján dönthettek a pályázati pénzek nyerteseiről, mint a szintén kormánypárti Boldog István Jászt-Nagykun-Szolnok megyei 4-es körzetében – derült ki a Népszava birtokába jutott iratokból. Márpedig a jászsági módszer miatt már korábban nyomozás indult. Ennek lényege – ahogy az ügyet feltáró Hadházy Ákos független képviselő megfogalmazta – az: a választókerület polgármestereit megzsarolták, hogy csak akkor kapnak támogatást a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP), ha a preferált cégeknek adnak munkát. A jászsági korrupciógyanús esetek miatt indul eljárás során előbb előzetes letartóztatásba majd házi őrizetbe került Boldog István jobbkezének számító Fehér Petra, a Szolnok megyei közgyűlési korábbi alelnöke, települési fideszes képviselő. Ugyanígy járt K. Ferenc is, a debreceni székhelyű Debköz Kft. ügyvezetője. K. Ferenc az egyik kapocs a jászsági és nyírségi ügyek között. Mindkét érintett választókerületben ő volt a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, vagy ahogy helyben mondják, a "faksz." A gyanús jászsági esetek kapcsán az ügyészség hírzárlatot rendelt el. A Népszava birtokába került iratok szerint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 6-os számú, nyírbátori választókerületben – amelynek elnöke Simon Miklós kormánypárti országgyűlési képviselő – 2018-ban és 2019-ben 23 érintett önkormányzat 35 projektet nyert el TOP-os településfejlesztési pályázatokon, és valamennyi esetében K. Ferenc volt a közbeszerzések bonyolítója. A beruházások értékét mindenhol 300 millió forint alatt szabták meg, így nem kellett nyílt közbeszerzési eljárást kiírni, a cégeket meghívásos alapon, jobbára ugyanabból a körből választották ki az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer nyilvános adatai szerint. Ezek a cégek a pályázatokon hol ajánlattevőként, hol nyertesként tűntek fel. Utóbbiak között volt évek óta működő, több embert foglalkoztató – tehát a munkák elvégzésére valóban alkalmas – építőipari cég, de akadt gyanúsan sikeres társaság is. Kislétán például három beruházást nyert el az egyébként 13 esetben ajánlattevőként is szereplő nagykállói Diamond-Út Kft., amelynek mindössze egy alkalmazottja van. Ehhez képest öt szociális bérlakás, szolgálató ház és piaccsarnok építésére nyert megbízást közel 200 millió forintért. Az épületek azóta elkészültek, de azt nem tudni, hogy a tényleges munkát ki végezte, hiszen aligha a cég egyetlen embere építkezett. Kerestük a vállalkozás ügyvezetőjét, de írásban feltett kérdéseinkre nem válaszolt. Kisléta polgármestere, Pénzes Sándor Károly sem felelt arra a kérdésünkre, volt-e megbeszélés a térségi polgármesterek és a térség országgyűlési képviselője, Simon Miklós között a TOP-os pályázatokról, s arról, hogy kit kérjenek fel a közbeszerzés lebonyolítására. Megkerestük az ügyben a fideszes országgyűlési képviselőt is, ám ő sem reagált.
Mindenesetre azt elég nehéz elképzelni, hogy a nyírbátori térség huszonhárom településének polgármestere minden előzetes egyeztetést nélkül, véletlenszerűen gondolta úgy, hogy épp a 2015 októberében alapított debreceni Debköz Kft. ügyvezetőjét K. Ferencet kell megbíznia a projektek bonyolításával. A cég bevételei látványosan megugrottak azt követően, hogy előbb Boldog István majd Simon Miklós körzetében is elnyerték a közbeszerzési feladatokat. 2016-ban 61 milliós, 2017-ben 186 milliós, míg 2018-ban már 279 milliós árbevételt produkáltak az Opten adatai szerint. Szintén innen derült ki, hogy 2018-as bevételük több, mint felét nyereségként könyvelhették el, s a 153 millió forintot osztalékként ki is vették a cégből 2019-ben. Megkerestük a Központi Nyomozó Főügyészséget – ott vizsgálják a Boldog István körzetében történt korrupciógyanús ügyeket –, s megkérdeztük: K. Ferenccel összefüggésben ellenőrzik-e a Szabolcs-Szatmár -Bereg megyei TOP-os pályázati ügyeket? A TOP-os pályázatokkal összefüggésben felmerült-e Boldog István, Simon Miklós országgyűlési képviselő érintettsége? Kovács Katalin helyettes szóvivő azt válaszolta: "az ügyről tájékoztatás jelenleg nem adható". A Népszava úgy tudja, a szabolcsi ügyben feljelentés született. | [
"Diamond-Út Kft.",
"Debköz Kft."
] | [
"Elektronikus Közbeszerzési Rendszer",
"Terület- és Településfejlesztési Operatív Program",
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.