text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
Hűtlen kezelés miatt gyanúsítottként hallgatta ki a rendőrség a Magyar Posta Zrt. több volt vezetőjét.
A volt vezetők ellen a postaszékház eladása, illetve az új irodaház bérleti szerződése miatt indult büntetőeljárás - hangzott el hétfőn az m1 esti Híradójában.
A posta három volt vezetője tagadta a terhükre rótt bűncselekmény elkövetését. Mind a hárman panaszt tettek a gyanúsítás ellen. A panaszokat a Fővárosi Főügyészség bírálja majd el.
A BRFK gazdaságvédelmi főosztályának munkatársai a postaszékháznál folytatott nyomozás során a múlt héten három volt vezető tisztségviselőt hallgatott ki gyanúsítottként hűtlen kezelés gyanúja miatt - erősítette meg a Híradónak Horváth Katalin Fanni, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője.
Mint elhangzott, a BRFK szerint a tanúvallomások és az eddig beszerzett szakértői vélemények alapján tisztázni kell a Magyar Posta Zrt. három korábbi vezetőjének szerepét a székházügyben.
Az MTI Hírcentrum úgy tudja, hogy Szabó Pál, a Magyar Posta volt vezérigazgatója, aki később a Gyurcsány-kormányban közlekedési miniszter is volt, az ügy fő gyanúsítottja, és rajta kívül egy korábbi vezérigazgató-helyettest és a volt beruházási igazgatót is gyanúsítottként hallgatták ki.
A nyomozók szerint 2007-ben és 2008-ban irreális adatokat tartalmazó kimutatásokkal megtévesztették a tulajdonosi jogokat gyakorló vagyonkezelőt. Az ÁPV Zrt. ezért dönthetett végül az államnak 9,5 milliárd forint többletköltséget okozó irodabérlés mellett.
Az ügyleteket az Állami Számvevőszék is vizsgálta. "Sem az előkészítésben, sem az értékelésben nem jártak el megfelelően, megfelelő körültekintéssel. Az előkészítésnél nem vizsgálták meg az optimális megoldást, ami az lett volna, ha maradnak a régi helyükön, a drágább megoldást választották" - mondta el Podonyi László, az ellenőrzés vezetője.
A Híradóban emlékeztettek, hogy a posta székházát 2008 márciusában 5,5 milliárd forintért vásárolta meg egy a Wallis cégcsoporthoz tartozó kft. A vételár a tervezettnél kétmilliárd forinttal alacsonyabb volt. A posta már fél évvel a székház eladása előtt szerződést kötött egy XIII. kerületi irodaház bérletére. A tízéves futamidő alatt a postának csaknem 12 milliárd forintot kell kifizetnie. | [
"Magyar Posta Zrt."
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"ÁPV Zrt.",
"Állami Számvevőszék",
"MTI Hírcentrum",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
A hatósági vizsgálatok és a rendőrségi nyomozás lezárásáig nem fejeződhet be a júliusban csődbe ment Green Holidays utasainak kártalanítása – mondta Vereczki András, az Uniqa Biztosító Zrt. lakossági és kárrendezési területért felelős vezetője az MTI érdeklődésére csütörtökön.
Azoknál az utasoknál, akik a Green Holidays Kft.-vel kötöttek szerződést, egyértelmű a helyzet, ők már hozzájutottak az 50 százalékos kárelőleghez. A kárbejelentések feldolgozásakor azonban több kérdés is felmerült azoknál az utasoknál, akiknek a szerződésében nem a Green Holidays Kft. volt utazásszervezőként megjelölve, hanem külön számlázva vásárolták a szállást és a repülőjegyet a SzállásOutlet Kft.-től és a Professional Outlet Kft.-től az indulhatunk.hu oldalon, ezeknek az utasoknak nem tud fizetni a biztosító az ügy tisztázásáig.Emlékeztetett: az ügyben a kormányhivatal fogyasztóvédelmi hatósága is vizsgálatot indított, és a rendőrség is nyomoz.
Vereczki András közölte, hogy a biztosítóhoz augusztus végéig beérkezett kárbejelentések alapján 5800 utas volt érintett az ügyben, összesen 1934 utazási csomagot jelentettek be. A benyújtott kárigények összege 851 millió 975 ezer forint, aminek az egyik fele a Green Holidays Kft. utasaihoz, a másik fele az indulhatunk.hu ügyfeleihez köthető, ismertette.
Budapest Főváros Kormányhivatala az MTI érdeklődésére csütörtökön közölte: a Green Holidays Kft.-vel és a SzállásOutlet Kft.-vel kapcsolatban a fogyasztóvédelmi hatóság megállapította, hogy az utasokat ért kár nem fogyasztóvédelmi szabálytalanságokra vezethető vissza. Felhívták a figyelmet arra, hogy a kormányhivatal honlapján elérhető a naprakész nyilvántartás a már a 2018-as évre is engedéllyel és igazolt vagyoni biztosítékkal rendelkező cégekről is. Semmiképpen ne válasszon senki olyan szolgáltatót, amely a nyilvántartásában nem szerepel, vagy nem rendelkezik utazásszervezői engedéllyel és vagyoni biztosítékkal – írták.
A Green Holidays Kft. július másodikán vasárnap kora este jelentett fizetésképtelenséget. A társaság szervezésében délelőtt még elindult egy magyar csoport Budapestről charterjárattal a törökországi Antalyába, de lefoglalt szálláshelyükre már nem jutottak el. A Green Holidays honlapján vasárnap este azt közölte, hogy a társaság vagyoni biztosítékát az Uniqa Biztosító Zrt. szolgáltatja, a vagyoni biztosíték 500 millió forint.
Kiemelt kép: 24.hu / Bielik István | [
"Green Holidays"
] | [
"Professional Outlet Kft.",
"Uniqa Biztosító Zrt.",
"Budapest Főváros Kormányhivatala",
"SzállásOutlet Kft."
] |
Vajna Timea barátnőjéhez is folyik pénz a társadalmi integrációra szánt uniós milliárdokból. Hadházy Ákos, az LMP társelnöke szokásos heti korrupcióinfóján elmondta: a tényleges célra, azaz hátrányos helyzetű településeken dolgozó óvónők képzésére 67 millió forint, kommunikációra 203 millió jut.
Társadalmi felzárkózási és integrációs köznevelési intézkedések támogatása – ezen a címen írtak ki "egyszemélyes" uniós pályázatot az Oktatási Hivatalnak. A pályázati felhívás szerint 4,1 milliárd forint áll az OH rendelkezésére, hogy "óvodák mindennapi munkájába beépülő integrációs pedagógiai rendszer (a továbbiakban: óvodai fejlesztő program) megvalósítását támogassa".
A program lényege, hogy a szegregált településeken, hátrányos körülmények között élő óvodás korú gyermekek tanulási, beilleszkedési esélyeit növelje. Összesen 550 település 1100 óvónője vesz részt továbbképzéseken.
Hadházy Ákos LMP-s politikus, aki magát a projektet helyénvalónak és fontosnak tartja, a már lezárult pályázat részleteinek azonban utána nézett. A részleteket, dokumentumokat itt böngészhetik (Google-drive).
Tapasztalatai szerint a projekt megvalósíthatósági tanulmányán is meglátszik, hogy úgymond oldalanként fizetnek. A politikus több olyan gondolatot talált, ami később visszaköszönt, például ez a "bölcsesség" is: "a társadalom legszegényebb rétegei a hátrányos helyzetű régiókban, járásokban, jellemzően falvakban élnek".
A projekt két helyszínen is bérel irodákat, központi adminisztrációra. A belvárosi Honvéd utcában 51,7 millió forint keretösszegért, illetve a XII. kerületi Maros utcában 14,7 millióért. Hadházy emlékeztetett, a két ingatlanban az OH már bérel irodákat, összesen több mint 9 ezer négyzetmétert. A megvalósítási tanulmány szerint a projektmenedzsment az Oktatási Hivatalban dolgozik (1 projektvezető, 1 szakmai vezető, 1 pénzügyi vezető), 155 milliós, azaz havi 3,1-3,2 millió forint költséggel havonta.
Az OH közbeszerzési eljárással bízta meg rendezvényszervezéssel a Budapest Party Service Kft.-t, illetve a vele párban dolgozó Sensation Event & Congress Kft.-t. 88,6 millió forint értékben. Mindkét cég korábban már százmilliós összegben nyert megrendeléseket az Oktatási Hivataltól.
A Sensation Event Sárosi Mónika, azaz Mona tulajdona. Ő Vajna Timea barátnőjeként került be úgy a bulvár, mint a gazdasági hírekbe, idén augusztusig közös céget is működtettek – erről az Átlátszó is beszámolt.
A Party Service szerződéséből kiderül, hogy a projekt gyakorlatilag mintegy 250 db 25-50 fős, illetve 12 nagyobb (125-400 fős) képzésben merül ki. Ez rendezvényenként mintegy 7 millió forintot jelent, kalkulált a politikus
Hadházy egyéb ellentmondásokra is bukkant. A szerződés mellékletében szereplő rendezvényi táblázatból ugyanis az derül ki, hogy a megvalósíthatósági tanulmányban szereplő 100 konzulens helyett 120 fő felkészítésével számolnak. A szupervizorok száma is jelentős mértékben, 50 főről 70 főre növekedett.
Eközben az eredeti pályázati anyaghoz képest a képzendő óvodapedagógusok száma is majdnem 200 fővel, 1296-ra emelkedett a táblázatban foglaltak alapján. Persze az is lehet, hogy lesz, aki többször is részt vesz képzéseken – ötletelt Hadházy, aki értetlenkedik az OH előkészítői munkájának precizitásán.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Sensation Event",
"Oktatási Hivatal",
"Budapest Party Service Kft."
] | [
"Sensation Event & Congress Kft."
] |
A Balatonring meg sem épült, de a telek tulajdoni lapja szerint egy hivatal és egy cég is követelésekkel állt elő. A MotoGP-pálya spanyol kivitelezői nem árulják el, miért kell fizetniük.
Még el sem kezdődött a sávolyi MotoGP-pálya építése, a területet máris milliárdos fedezetként használja a tulajdonos, a Sávoly Motorcentrum Fejlesztő Kft. Egy 2011 februári bejegyző határozat szerint a Sávolyi Termálcentrum Kft. 9 701 251 euró, azaz csaknem hárommilliárd forint értékben önálló zálogjogot jegyeztetett be a csaknem 196 hektáros területre.
A cégjegyzék adatai szerint a Termálcentrum Kft. közös budapesti székhelyen van a motorpálya építésének kivitelezőjével, a Share Real Estate Kft.-vel. 2011. május 26. óta a cégeket a mindkettőben ügyvezető Víg Anikó jegyzi, aki kérdéseinkre a Share nevében – a részvényesekkel egyeztetettek szerint – írásban annyit válaszolt: "Cégünk a sávolyi motorversenypálya kivitelezője, nem tulajdonosa, ezért bizonyos információk nem állnak rendelkezésünkre. A projekttel kapcsolatosan a stratégia az, hogy kedvezőbb időre várunk a továbblépéshez gazdasági szempontból."
Az Index írásban feltett újabb kérdésére, miszerint nem hihető, nem életszerű, hogy a Share Capital ne tudna arról, hogy a vele közös székhelyű és közös ügyvezetésű Termálcentrum többmilliárdos jelzálogjogot jegyeztetett be a pályára, az ügyvezető nem válaszolt, telefonban sem kívánt többet mondani.
Balatonring, alapkőletétel - 2008 november Fotó: Huszti István
A csaknem 3 milliárdos teher a tulajdoni lapon azt jelenti, hogy a belterületbe vont telek értéke nagyjából 15 millió forint hektáronként (egy hektár 10 ezer négyzetméter, ebből tíz, hatalmas építési telek kijön). A faluból kapott információk szerint Sávoly külterületén alig van eladó föld, szinte lehetetlen vásárolni, inkább már a környező települések felé lehet még venni. A szántóföld - mely külterületi besorolású - hektáronként nagyjából 700 ezer forintba kerül, ha belterületté sorolják át, ára hozzávetőlegesen megtízszereződik (mindeközben a faluban lévő ingatlanok értéke meredeken zuhant).
A motoros sportpálya tervezett építési területe - 2009 március
A helyben ismerős szakember szerint a hektáronkénti 15 millió nincs túlértékelve, sőt inkább nyomott ár, hiszen a meg nem épült motorpálya nem egy üres telek: területén a földmunkák készen állnak, odavitték az áramot és a csatornát, a keszthelyi kőbányából rengeteg követ szállítottak a pálya és a parkolók alapjába.
A sávolyi Moto GP-pálya helyszíne - 2009 május Fotó: Nagy Attila
A motorpálya telkeinek tulajdonosa a Sávoly Motorcentrum Fejlesztő Kft., a cég a tudakozótól kapott telefonszámokon nem elérhető. A két cég, a Motorcentrum és a Termálcentrum egy kézben fonódik össze, Vicente Cotino Escribá, a Sedesa (ez a spanyol konzorcium lett volna a Balatonring kivitelezője) elnöke a Motorcentrumnak most is ügyvezetője, a Termálcentrumnak tavaly májusig volt az.
A sávolyi motorpálya cégösszefüggései
Az Index meg nem válaszolt kérdései
- miért keletkezett ez a nagy összegű zálogjog, mi áll a hátterében?
- marad a zálogjog, vagy a Motorcentrum Fejlesztő kifizeti a pénzt?
- mi a kapcsolat a Motorcentrum Fejlesztő és a Termálcentrum között, ez a két cég milyen viszonyban van a Share Capitallel?
- a spanyol befektetők mindegyik cégben tulajdonosok?
A megkérdezett ingatlan-, és adószakértők szerint több oka is lehet, hogy a gyakorlatilag egy kézben lévő cégek egymás rovására jegyeztetnek be jelzálogot. A legvalószínűbb az, hogy az egyik kölcsönt adott, vagy egyéb ok miatt tartozik a másiknak, és ez egy keretjelzálog lehet, mely nagyobb összegre szól, mint az ismeretlen nagyságú tartozás. A jelzálog jogosultjának ez komoly anyagi biztosíték, egy esetleges csődeljárásnál neki nem kell beállnia a hitelezők sorába, anyagi követeléseit a jelzálog terhére kiegyenlítheti.
Az is lehet, hogy amikor a terület gazdát cserélt, a vevő nem tudott fizteni, az eladó pedig késleltetett fizetési határidővel, jogfenntartással adta el a földet. Hasonló motivációt jelenthet, hogy egy ekkora jelzálog értékteleníti a telket, a forgalomképességét erősen korlátozza, mely a jogosult - és az esetleges kölcsönt adó - pozícióját erősíti, és valószínűbbé teszi, hogy a cég visszakapja a pénzét.
A Balatonring rövid története
A magyar állam összesen 35 milliárd forintot (20 milliárd forint állami támogatást és 15 milliárd forint állami hitelgaranciát) adott volna a gyorsasági motorpályára, melynek alapkövét 2008 őszén tették le, földmunkáit pedig 2009 nyarán kezdték. A pénzügyminisztérium szakértői azonban kockázatosnak, gazdaságtalannak és jogszerűtlennek tartották a Balatonring megépítését, így az építkezés 2010 tavaszán félbeszakadt. A motorpálya egyébként 2008 óta kiemelt beruházásnak számít, ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a kormány biztosítja a gyorsított, szinte egyablakos ügyintézést az egyébként bonyolult közigazgatási hatósági engedélyeztetési eljárásban, de semmilyen anyagi segítséget nem nyújt. A kormánynak jelenleg nincsenek tervei Sávollyal, a kormányszóvivő képviselője, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium két hét alatt sem tudott válaszolni az Index Sávollyal kapcsolatos kérdéseire, a témának nincs is felelőse.
A Magyar Turizmus Zrt. nevében Horváth Gergely vezérigazgató azt írta, " az MT Zrt. sem most, sem korábban nem volt kompetens akár a sávolyi földterület megvásárlása akár az ott megvalósuló beruházás tekintetében. A társaság számára kizárólag a már megvalósult beruházás üzemeltetési feladataiban szántak volna szerepet. A fejlesztés illetve a beruházás megvalósítása tehát sem most, sem később nem tartozott az MT Zrt. kompetenciájába. "
Sávoly község önkormányzatának képviselő-testülete még 2010 végén telekadót vetett ki a település területén lévő belterületi földrészletekre, és a rendelet tavaly január elsején érvénybe lépett. A kivetett adó érinti a 2009-ben belterületbe vont sávolyi MotoGP-pályát is, amely után csaknem 200 millió forint az éves adóteher.
A pálya tulajdoni lapján 2011 szeptember 22-i dátummal szereplő bejegyző határozat szerint Sávoly Önkormányzata 195 122 100 forintnyi főkövetelés és járulékai erejéig végrehajtási jogot jegyeztetett be az ingatlanra. Bobek József, a település polgármestere elmondta, hogy valóban kivetették a telekadót – a terület nagysága miatt lett ekkora a követelés, amit a tulajdonos azóta már rendezett. A határozat törlése folyamatban van. | [
"Sávoly Motorcentrum Fejlesztő Kft."
] | [
"Sávolyi Termálcentrum Kft.",
"Magyar Turizmus Zrt.",
"MT Zrt.",
"Sávoly Önkormányzata",
"Share Capital",
"Termálcentrum Kft.",
"Share Real Estate Kft.",
"Vicente Cotino Escribá",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
Nem kizárt, hogy előbb-utóbb Farkas Flórián miniszterelnöki biztost, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) volt elnökét is utolérheti az a büntetőeljárás, amelyet a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) folytat a kisebbségi szervezetnél. A Magyar Nemzet megtudta, hogy a cigány szervezetnél hivatali vesztegetés miatt zajló nyomozásban hat személyt gyanúsítottak meg, értesülésünket a KNYF is megerősítette. Úgy tudjuk ráadásul, hogy a gyanúsítottak közt van az ORÖ egyik elnökségi tagja is.
hirdetés
A szóban forgó eljárás tavaly év elején indult, miután egy januári sajtótájékoztatón a roma önkormányzatban lejátszottak egy hangfelvételt, amelyen elhangzott, hogy Farkas Flórián legalább hat képviselővel kötött féléves időtartamra "munkaszerződést" havi 350 ezer forintos fizetéssel. Farkas cserébe azt várta el, hogy az érintett képviselők az azóta már lemondott elnökkel, Hegedüs Istvánnal szemben politizáljanak. Érdekes egybeesés, hogy éppen hat személyt hallgattak ki gyanúsítottként. A titokban rögzített felvételen minderről Hegedüs beszélt az egyik képviselőtársával. Ugyanakkor az azóta sem derült ki, hogy összesen hány képviselő kaphatott ajánlatot a Fidesz országgyűlési képviselőjétől. Arra sem derült fény, hogy milyen forrásból származik a cigány politikusoknak ígért fizetség, illetve hogy közpénzt érint-e.
Kulcsfontosságú körülmény, hogy a KNYF folytatja az eljárást az ügyben, mert ez azt jelzi, hogy valóban felmerülhet Farkas Flórián szerepe az ügyben. Méghozzá azért, mert korábbi információink szerint közjogi mentességgel érintett személyt vizsgálhatnak az ügyben, és nem kizárt, hogy magát a miniszterelnöki biztost, akinek a neve összeforrt az ORÖ botrányaival. Arra viszont már nem kívánt választ adni az ügyészség, hogy kezdeményezték-e akár Farkas Flórián, akár más személy mentelmi jogának felfüggesztését az ügyben.
Szerda délelőtt egyébként közgyűlést tartottak volna az önkormányzat budapesti székházában, azonban határozatképtelenség miatt azonnal berekesztette Balogh János ORÖ-elnök. A 47 fős képviselő-testületből mindössze 15-en jelentek meg. Az esemény egyik fő napirendi pontja egyébként az lett volna, hogy visszahívják-e zárt ülés keretében a szervezet hivatalvezetőjét. Ezt néhány képviselő azért kezdeményezte, mert szerintük Cserháti Tiborné szabálytalanul vezeti a hivatalt, s úgy látják, ha ez bebizonyosodik, akkor az elmúlt két évben történt intézkedései semmisek.
Az is téma lett volna, hogy a Romnet cikke szerint október elején több megyében is egyszerre tartottak házkutatást az adónyomozók az ORÖ volt irodáiban. Ezeket többnyire cigány önkormányzati képviselők üzemeltették, egyes esetekben a saját ingatlanjukban. A szabálytalanul működtetett irodákért havi 450 ezer forintot vettek fel a politikusok, ezt az adóhivatal költségvetési csalás miatt folytatott nyomozásban vizsgálja. Ez az ügy egyébként Balogh János elnök számára is kínos lehetett volna, hiszen ő is üzemeltetett ilyen irodát, méghozzá a saját pizzériájában. Ugyanakkor az elnök a Magyar Nemzet kérdésére tagadta, hogy nála is házkutatást tartottak volna, s állítása szerint a hivatali vesztegetés miatt zajló nyomozásban sem hallgatták ki.
Baloghot egyébként kérdeztük arról is, hogy hol tart a roma önkormányzat adósságainak rendezése. A szervezetnek a Farkas Flórián nevével fémjelzett, botrányos Híd a munka világába program után 1,6 milliárd forint visszafizetési kötelezettsége volt az Emberi Erőforrások Minisztériumával szemben a programban elkövetett sorozatos szabálytalanságok miatt. Ebből végül 1,3 milliárdot átvállalt az állam. Ugyanakkor az ORÖ több minisztériummal, ügyvédi irodával, biztonsági céggel és egyéb szervezetekkel szemben is tartozásokat halmozott fel. Korábban Balogh János azt mondta lapunknak, hogy az ORÖ az ingatlanértékesítéseiből befolyt pénzekből fedezné az adósságokat, azonban kérdésünkre ma elismerte, egyetlen ingatlant sem sikerült még eladni.
A közgyűlést kezdeményező képviselők különben bejelentették, nem hagyják annyiban, és jövő hétre ismét kérik egy újabb közgyűlés összehívását a mára meghirdetett témákban. | [
"Országos Roma Önkormányzat"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Magyar Nemzet"
] |
Ledolgozhatatlan csúszás, bábeli nyelvi zűrzavar, a magyar vállalkozások kiszorulása – kezd kicsúszni a kormány kezéből az ország legdrágább beruházása.
A Paks 2 projektcég belső köreiből származó információink szerint olyan problémák jelentkeznek – immár tömegesen – a paksi bővítésnél, amelyek kizárttá teszik, hogy az építkezéssel a tervezett idő- és költségkeretben végezzenek. Az időközben több külső forrásból alátámasztott információk szerint a bajok három gócpont körül csoportosulnak.
Az engedélyezés és előkészítés a kormány által elismert 22 hónap helyett már 3 éves , ráadásul nem ledolgozható, folyamatosan növekvő késésben van, ami lehetetlenné teszi, hogy 2026-tól az erőmű bevételeiből lehessen fizetni a kötelezően megkezdődő hiteltörlesztést.
A második problémacsokor a magyar és az orosz közreműködők közötti kooperációval kapcsolatos: nincs elég tolmács, nincs elegendő műszaki mérnök, megfelelő nyelvtudás híján nem működik a felek között a kommunikáció, és az előrehaladás lassúsága, illetve a magyar és uniós meg az orosz szabványok, műszaki színvonal eltérései miatt ingerült Roszatom-szakemberek mindent erőből próbálnak keresztülnyomni. Ugyanezek a gondok jelentkeztek tavaly a Roszatom finnországi építkezésénél, ahol emiatt a nukleáris hatóság fel is függesztette az engedélyezési eljárást.
A nyelvi nehézségeket – ahogyan a Magyar Nemzet korábban megírta – úgy próbálják áthidalni, hogy 60 órás gyorstalpaló nyelvtanfolyamra küldik a dolgozókat, ám ez még a projektcég álláspontja szerint is legfeljebb alapszintű nyelvtudást ad, ezért a szakmai témákból angolul készítik fel őket. Csakhogy az orosz partnerek alig beszélnek angolul, amit Finnországban a hatóság is szóvá tett. Vagyis az eltérő szabványokból és műszaki kultúrákból adódó helyzeteket olyan szakemberek próbálják kezelni, akik nem értik egymást. Közben sem tolmácsból, sem fordítóból nincs elég, amit úgy próbálnak áthidalni, hogy az orosz nyelvű dokumentumokat egy brit fordítóirodában előbb angolra, majd angolról magyarra fordíttatják, ami önmagában százmilliós pluszköltséget jelent.
A gyorsabb haladást szakemberhiány is nehezíti. A magyar illetékesek tavaly október óta nem hajlandóak érdemben válaszolni Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselőjének arra a kérdésére: Helytálló-e az értesülés, hogy nem tudják feltölteni azt a képzési kontingenst, amelynek tagjai Oroszországban készülnének föl a majdani VVER-1200-as reaktorok üzemeltetésére, és a már szerződött munkatársak erőteljes nyomás hatására sem vállalják a kiutazást a beruházás bizonytalan kimenetele miatt? A fentiek magyarázhatják azt is, hogy egy KDNP-s politikus Belaruszból hozna szakembereket a bővítéshez, esetükben ugyanis legalább a nyelvi nehézségekkel nem kellene számolni – legalábbis az orosz fővállalkozónak.
A harmadik problémás elem, hogy az orosz fél minden lehetséges módon igyekszik opponálni a magyar vállalkozások részvételét, megpróbálva feltornászni a Roszatom és orosz partnereinek szerződésben garantált, legalább 45 százalékos részesedését. Belső információk szerint a tényleges magyar részvétel nem lesz magasabb 5 százaléknál. Csak emlékeztetőül: az orosz-magyar megállapodásban 40 százalékos magyar részesedés szerepel célként, de egy olyan szándéknyilatkozat formájában, amelyhez semmilyen garancia nem kapcsolódik.
Az orosz nyomás erősségére jellemző, hogy értesüléseink szerint Mészáros Lőrinc cégei is többször visszapattantak a Roszatom által fölállított védőfalról. Kormányzati utasítás alapján most ezt a szerény magyar hányadot úgy próbálják adminisztratív trükkökkel legalább 10 százalékkal föltornázni, hogy magyar cégként számolják el például az orosz Roszatom vagy az amerikai General Electric 100 százalékos magyarországi leányvállalatait. Ez utóbbi tényt a kormány az LMP kérdésére nemrég írásban is megerősítette. Süli János tárca nélküli miniszter Szél Bernadettnek azt írta: "A jogszabályok által meghatározott keretek lehetővé teszik, hogy elérjék a 40 százalékos minimális lokalizációs szintet (...) az a vállalkozás számít magyarnak, amely Magyarországon folytat gazdasági tevékenységet, hozzájárul a magyar GDP-hez, magyarországi székhellyel vagy telephellyel rendelkezik". A levél egyetlen konkrétumként a felvonulási épületek építésénél említ magyar részvételt.
Közben egyre irracionálisabbá válik a beruházások finanszírozása: a felmondhatatlan orosz hitel kamata 4-5 százalék – ezt a magyar kormány fölveszi, majd a hitelterhek kifizetése után visszatörleszti, mivel a nemzetközi pénzpiacon lényegesen olcsóbban jut forráshoz. Szintén Szél Bernadett kérésére adta írásba a kormány: "Amennyiben hosszabb futamidőre (10 évre) kívánunk finanszírozást bevonni, a befektetők évi 2% körüli kamattal is megelégednek". Ennek fényében megmagyarázhatatlan a sokkal magasabb, és a projekt során folyamatosan növekvő kamatú orosz hitelkonstrukció. | [
"Roszatom"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Paks 2",
"General Electric"
] |
A horvát hatóságok vádat emeltek egy gyógyszeripari cég és 364 ember, többségében orvosok és a vállalat magas beosztású menedzserei ellen. A gyanú szerint a Farmal vállalat gyógyszerészeket és orvosokat fizetett le, hogy az ő termékeit írják fel, írja a BBC.
A vád vesztegetés, hatalommal való visszaélés és korrupció. Az orvosok és gyógyszerészek pénzt, utazást kaptak, a felírt gyógyszer árának 5-10 százalékának értékében, értesült a Sofia írügynökség. A vesztegetés 2009 és 2012 között zajlott.
A helyi média szerint ez az ország igazságszolgáltatásának eddigi legnagyobb vádemelése, ugyanakkor hozzáteszik, hogy ha minden, a gyanú szerint érintett orvost felfüggesztettek volna, akkor az egészségügyi rendszer összeomlott volna. A sajtóhírek szerint mintegy 300 orvos ellen emeltek vádat. Horvátországban körülbelül 5000 orvos dolgozik. A vádlottak akár öt év börtönt is kaphatnak.
Egyelőre nem tudni, hogy mikor lesz az első tárgyalás. | [
"Farmal"
] | [] |
Nincs itt semmi látnivaló – nagyjából ezzel az érveléssel utasította vissza a Pollack Mihály téri mélygarázs-mutyi ügyében a nyomozást a BRFK. Az offshore-hátterű eladó háromszor olyan drágán adta a magyar államnak az ingatlant, mint amennyiért alig másfél évvel korábban megvette. A szálak a Tiborcz-körbe tartozó Paár Attila felé, illetve a Szivek Norbert MNV-vezérrel is együttműködő, csalás miatt elítélt Tolnai Sándor irányába vezetnek, és felbukkan a sztoriban az igazságügyi miniszter ügyvédi irodája is.
A közéleti feljelentések Paganinije, ifjabb Tényi István, illetve egy másik magánszemély kérte a rendőrséget, járjon el hűtlen kezelés miatt a józsefvárosi Palotanegyedben található Pollack Mihály téri mélygarázs ügyében. Történt, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tavaly szeptemberben 3,65 milliárd forintért vette meg a Nemzeti Múzeum szomszédságában lévő 2500 négyzetméter alapterületű garázst. Az ingatlant az eladó, az ekkor luxemburgi offshore-tulajdonban lévő Tállya Hotel Invest Kft. alig másfél évvel korábban vásárolta ingóságokkal együtt 1,2 milliárd forintért.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság korrupciós és gazdasági bűnözés elleni főosztálya elutasította a feljelentés, mivel érvelésük szerint a cselekmény nem bűncselekmény. A határozat indokolásában az is olvasható, hogy az ingatlant a Tállya Hotel Invest jelzáloggal és egyéb terhekkel vette, de tehermentesen adta tovább, ráadásul értéknövelő beruházásokat is végrehajtott.
A BRFK határozata még februárban kelt, de csak nemrég került a birtokunkba. Kérdeztük a rendőrségen, hogy jogerőssé vált-e azóta vagy esetleg panasz nyomán vagy bármi más okból mégis folyik-e a procedúra, válaszukat várjuk. A feljelentők egyébként nem élhettek panasszal, mert a törvény szerint az csak a sértettek kiváltsága.
A mélygarázs ingatlanára korábban bejegyzett terhek így alakultak: a "resztlihez", a NAV 5,8 milliós és a józsefvárosi önkormányzat 21 millió forintos, adótartozásból eredő végrehajtási joga mellé az Erste Bank 28,9 millió svájci frankos jelzálogjoga is társult. Ezeket kétségtelenül törölték az MNV tulajdonszerzéséig.
Úgy fest tehát, a luxemburgi hátterű Tállya Hotel Invest nem hogy nyert volna, de éppenséggel milliárdokat vesztett a bizniszen. A svájci frank árfolyama ugyanis a törléskor, 2016 nyarán 288 forint körül mozgott – vagyis a teher átszámolva horribilis összeget, 8,3 milliárd forintot tett ki.
A tulajdoni lapon a teher nem keretbiztosítékként szerepel, ezzel együtt még több biztosíték esetén is tetemes lenne a summa. A jelzálogot 2007-ben jegyezték be az ingatlanra. Arról pedig nem számol be a rendőrségi határozat, hogy a bank a tartozás teljes összegét megkapta-e vagy – ilyenkor amúgy nem szokatlan módon – valamiféle alku keretében megelégedett kevesebbel is.
Föltéve, hogy a jelzálog ezt az egyetlen ingatlant terhelte (magánszerződésekben ettől ellentétesen is rendelkezhettek a felek), és az Erste a teljes summát megkapta, a BRKF-nak igaza van. Sőt, a Tállya Hotel Invest kitüntetést érdemelne: 4,4 milliárd forint körüli összegre kvázi megvendégelte a magyar államot.
Vannak azonban jelek, amelyek elbizonytalaníthatják az optimista elemzőt.
Az épület a 2007. augusztus 13-i jelzálogbejegyzéskor a Pollack Mihály Téri Mélygarázs Kft. tulajdona volt. A cég tulajdonosi szerkezete szövevényes. A hitelfelvétel napján érdekelt volt benne a ciprusi Wellamo Trading Ltd. is, aminek igazgatói Nagy Péter és Bogdán Tibor a cégjegyzék szerint. Ők nagy valószínűséggel azonosak a neves jogászokkal, a ciprusi cég kézbesítési megbízottja ugyanis a Trócsányi László jelenlegi igazságügyi miniszter ügyvédi irodája, a Nagy és Trócsányi volt, amelynek mindketten partnerei.
Öt nappal a gigahitel bejegyzését követően változott a cég tulajdonosi köre. A közvetett tulajdonosok között szerepelt például a ciprusi Janata Ltd. off-shore cég is, amelyről a HVG már korábban igazolta, hogy a nemrégiben csalás miatt elítélt Tolnai Sándor, volt labdarúgó klubtulajdonoshoz és üzleti partnereihez köthető.
Tolnai és a végleges garázstulajdonos MNV-t vezető Szivek Norbert gazdasági kapcsolatrendszerének átfedéseiről Szivek pályaívét bemutató cikkünkben írtunk résztelesen: Ön rábízná a vagyonát? A magyar állam rábízta. Szivek Norbert portréja
A jelenleg egy kisvárdai magánszemély érdekeltségében álló, de a céges kapcsolatokat böngészve a Tolnai-féle társaságtól továbbra sem távoli "garázscég" hiába adta el 2015 márciusában az ingatlant a Tállya Hotel Investnek, a bevétel sokat nem segített rajta, tavaly felszámolás alá került. A cég üzletrészein jelenleg is szerepel az Erste jelzálogjoga, a tavalyi mérleg pedig 1,4 milliárdos kötelezettségállományt mutat.
A köztes tulajdonos Tállya Hotel Invest tavaly szeptember közepén adta tovább az ingatlant az MNV-nek. A vételről egyébként kormányhatározat is született nem sokkal korábban, e szerint a Nemzeti Múzeumnak van szüksége parkolási lehetőségre. A szerződések elkészítésében a Szivek-család magánüzleteiben is jogászaként is tevékenykedő Törös Ügyvédi Iroda működött közre.
A Tállya Hotel Invest ekkor a luxemburgi Kagemi AG tulajdona volt, ez a cég – mint a Heti Válasz annak idején levezette – a WHB-csoport környékén is felbukkan. A WHB-frontember Paár Attila nem csak milliárdos közbeszerzési lovag, de Tiborcz István első vő bizalmas köreibe is besorolható. A Tállya Hotel Invest ügyvezetője, Pápai Csaba neve szintén felbukkant egyéb Paár-érdekeltségekben is.
Utóbb Pápai beszállt tulajdonosként is a cégbe, illetve érkezett egy másik üzlettárs, a PMT Mélygarázs-üzemeltető és Szolgáltató Kft. ("PMT" úgyis, mint Pollack Mihály tér). Utóbbi cég Csiszár Gergő résztulajdona volt tavaly nyárig. Ő igazgatósági tag a Tiborczéktól Paárhoz zsilipelt Elios Innovativ Zrt.-ben. Csiszár édesanyja, Kanta Tünde egykori vámtiszt pedig a jelenlegi garázs-tulajdonos MNV biztonsági igazgatója.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Wellamo Trading Ltd.",
"Tállya Hotel Invest Kft.",
"Pollack Mihály Téri Mélygarázs Kft.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.",
"Janata Ltd."
] | [
"PMT Mélygarázs-üzemeltető és Szolgáltató Kft.",
"Törös Ügyvédi Iroda",
"Nemzeti Múzeum",
"Heti Válasz",
"Erste Bank",
"Nagy és Trócsányi",
"Elios Innovativ Zrt.",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"Kagemi AG"
] |
BKV-botrány: Kocsist is kihallgatják
Nemcsak a BKV-t ellenőrző Fővárosi Közgyűlés fogja meghallgatni Kocsis István vezérigazgatót a korrupciós ügyben
Kocsis István, a BKV vezérigazgatója
BUDAPEST - Nemcsak a BKV-t ellenőrző Fővárosi Közgyűlés fogja meghallgatni Kocsis István vezérigazgatót a korrupciós üggyel kapcsolatban, hanem hamarosan a Repülőtéri Rendőri Igazgatóság (RRI) nyomozói is.
Arra keresik majd a választ, hogy milyen jogköre volt Sziebert György jogi igazgatónak a BKV-nál, mely összeghatárokig írhatott alá szerződéseket. Úgy tudjuk, hogy van néhány szerződés, amely nyomozás tárgyát képezi, és a vezérigazgató kézjegyével is ellátták.
A közgyűlés ellenőrző bizottságának elnöke, György István a Blikknek megerősítette, hogy a vezérigazgatót is meg kívánják hallgatni ez ügyben.
- Bekértük az összes jogi szerződést hat évre visszamenőleg, de ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy a korábban már ellenőrzött 652 tanácsadói szerződés vizsgálatát is meg kell ismételni, mivel éppen Sziebert Györgyre bízták ezt a feladatot, aki ezekkel a szerződésekkel kapcsolatos korrupció miatt került előzetes letartóztatásba - nyilatkozta György István, a bizottság fideszes elnöke.
Az RRI szóvivője, Horváth Katalin Panni nem cáfolta a Blikk információit a BKV-vezér meghallgatásával kapcsolatban. - Lesznek természetesen tanúmeghallgatások, s a lefoglalt bizonyítékok értékelése is tart, de azt, hogy kit és mikorra idéztünk be, nyomozati érdekekre hivatkozva nem árulhatom el - mondta a szóvivő.
Közben körözést adtak ki a BKV informatikai igazgatója, F. Zsolt ellen is, aki állítása szerint egy osztrák síparadicsomban betegeskedik. A férfi, aki nemrég még rendszergazdaként dolgozott egy kiadónál, a BKV igazgatói székében 1200 000 forintot keres, s köz vetlen környezete szerint gyakran bérel kisrepülőgépet.
K. Sz. | [
"BKV"
] | [
"Repülőtéri Rendőri Igazgatóság",
"Fővárosi Közgyűlés"
] |
Közellenségekből lettek a Fidesz legújabb barátai
Budapest — Egyre több, a Gyurcsány–Bajnai-korszakból ismert politikussal és üzletemberrel állapodik meg a jelenlegi vezetés.
Szerelme tartja a lelket Vajna Tímeában: Zoltánnal töltődik a nehéz hónapok előtt, amelyek a jövőben rá várnak
Még a legutóbbi, nemzeti konzultációs kérdőívek gyártásával is Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök egykori üzletfelét bízták meg. Ennek apropóján szedtük össze, kiket fogadott be a mostani a hatalom az egykori ellenségei közül.
A paletta meglehetősen széles: van közöttük tősgyökeres egykori szocialista polgármester, baloldali kormányok helyettes államtitkára, SZDSZ-es gazdasági miniszter és MSZP köztársasági elnökjelölt is. Erdős Ákos
Fotók: MTI/Kovács Attila
Több tízmilliós üzlethez juthatott az Erdős Ákos érdekeltségében álló Állami Nyomda Zrt. a bevándorlással kapcsolatos nemzeti konzultációs ívek nyomtatásával. Nagyot fordult 2006 óta a világ, mert akkor Fidesz a szavazólapok gyártása miatt támadta Erdőst. Szijjártó Péter akkori Fidesz-szóvivő azt kérdezte Gyurcsánytól, elfogadhatónak tartja-e, hogy korábbi üzleti partnere nyomtassa parlamenti választások szavazólapjait. Erdős beperelte Szijjártót, és nyert is, a fideszes politikusnak még nem vagyoni kártérítést is kellett fizetnie.
Bódi Gábor
A havi keresete meghaladta a 2 millió forintot is
MSZP-s ejtőernyősnek bélyegezte a Fidesz még öt esztendővel ezelőtt, ennek ellenére 2013-ban Orbán Viktor kinevezte őt a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács élére. Rá egy évvel később pedig a Miniszterelnökségen helyettes államtitkár lett. Bódi hasonló posztot töltött be egyébként a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányban is, Baja Ferenc szocialista politikus irányítása alatt. Bódinak emellett több állami cégnél is adtak megbízást ebben a ciklusban. Ezekkel anyagilag is jól járt, volt, hogy a havi keresete meghaladta a 2 millió forintot is.
Kóka János
Fotó: MTI/Kovács Attila
Kóka volt a legnépszerűtlenebb miniszter a Gyurcsány-kormányban, amit elsősorban nyilatkozataival, valamint hivalkodó életmódjával vívott ki, ugyanis milliárdos üzletemberként lett gazdasági és közlekedési miniszter. Miután kilépett a politikából, visszatért az üzleti életbe. Nagy meglepetésre az egykori SZDSZ-elnök tavaly feltűnt az Orbán-kormány környékén. Diplomata-útlevelet is kapott, amelyet maga Szijjártó Péter külügyminiszter intézett el. Többször is tagja volt az Orbán Viktor vezette kormánydelegációknak is.
Szili Katalin
Fotó: MTI/Mohai Balázs
A volt szocialista köztársaságielnök-jelöltről 2005-ben még így nyilatkozott Kövér László: "Nemcsak hogy nem szavaznánk meg ilyen jelöltet, de a magyar demokrácia számára is újabb kudarc lenne, ha az MSZP–SZDSZ olyan embert erőltetne ebbe az elnöki székbe, aki nyilvánvalóan pártpolitikai elfogultságokkal terhes. Szili Katalin pedig pártpolitikus." Szili az idén már a Miniszterelnökségen dolgozik. Az egykori szocialista politikusnak a Kárpát-medence magyarok lakta tájait kell járnia havi egymillió forintért.
Warvasovszky Tihamér
Tizenkét éven át volt Székesfehérvár MSZP-s polgármestere, és két és fél cikluson keresztül ült a szocialista frakcióban az Országgyűlésben. 2010-ben, a vesztes választás után került ki a parlamentből, de addigra alaposan megromlott a viszonya az MSZP-vel. Alig másfél hónap múlva az Állami Számvevőszék alelnökévé választotta meg a kétharmados fideszes többség. Az egykori politikus szokott még most is parlamentbe járni, de leginkább csak a kormánypárti képviselőkkel látni, egykori párttársai már nem nagyon szívlelik.
Fotó: MTI/Soós Lajos
Blikk-összeállítás | [
"Állami Nyomda Zrt."
] | [
"Állami Számvevőszék",
"Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács"
] |
Az elsőfokú döntést megváltoztatva jogerősen másfél év, három évre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta Hagyó Miklóst, Budapest egykori szocialista főpolgármester-helyettesét a Szegedi Ítélőtábla pénteken.
A táblabíróság hivatali visszaélés és - felbujtóként elkövetett - hűtlen kezelés bűntettében mondta ki bűnösnek Hagyó Miklóst. Az ítélőtábla döntésével enyhítette az egykori főpolgármester-helyettesre első fokon kiszabott büntetést.
Az ítélőtábla Antal Attila harmadrendű vádlottra, a BKV Zrt. egykori vezérigazgatójára folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt kiszabott büntetést két évre súlyosította, mellékbüntetésként négy évre eltiltotta a gazdálkodó szervezet vezetője foglalkozástól. A táblabíróság három évre súlyosította a nyolcadrendű vádlott, a BKV Zrt. korábbi kommunikációs igazgatójára folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt kiszabott börtönbüntetést. A férfit a végrehajtandó szabadságvesztés mellett négy évre eltiltotta a gazdálkodó szervezet vezetője foglalkozástól.
Súlyosított a táblabíróság a kilencedrendű vádlott, a BKV egykori osztályvezetőjének büntetésén is. Az 500 ezer forint pénzbüntetés helyet másfél év - három évre felfüggesztett - börtönbüntetést szabott ki rá.
Az ítélőtábla jelentősen megemelte a vádlottak által fizetendő kártérítés összegét. Az első fokon megítélt mintegy 50 millió forint helyett a vádlottaknak összességében több mint 160 millió forintot kell megfizetniük. Ezzel kapcsolatban Mezőlaki Erik tanácsvezető bíró kifejtette, a nyilvánvalóan szükségtelen szerződések esetében az adott vádlott a sértettet ért teljes vagyoni hátrányért felel, attól függetlenül, hogy a munkaviszonya időközben megszűnt-e, ez alól csak az az eset kivétel, ha a határozott időre kötött megállapodást a vádlottól függetlenül később meghosszabbították.
A tanácsvezető bíró az ítélet csaknem háromórás indoklása során hangsúlyozta, a védői kifogásokkal szemben a vád és az elsőfokú eljárás is törvényes volt. A Kecskeméti Törvényszék széles körű bizonyítást vett fel, az egymásnak gyakran ellentmondó bizonyítékokat megfelelően értékelte, így a bíróság mérlegelését támadó fellebbezések sem a vád, sem a védelem részéről nem vezethettek eredményre. A törvényszék helyesen állapította meg, hogy eseti jellegű bűncselekmények történtek, nem volt megalapozott az ügyészség bűnszervezetben történő elkövetés kimondását kérő indítványa - közölte a tanácsvezető bíró.
A táblabíróság valamennyi vádlott esetében nyomatékos enyhítő körülményként értékelte az időmúlást. Erre tekintettel enyhítette Hagyó Miklós büntetését. Néhány, a vádban szereplő szerződés szükségességéről az ítélőtábla az elsőfokú bíróságtól eltérő álláspontra jutott, a bűnösség körének bővülése miatt súlyosított több vádlott büntetését, és emelte meg a hűtlen kezelésben résztvevő vádlottak által fizetett kártérítés összegét. MTI)
Az előző tárgyalási fordulón, az utolsó szó jogán megszólaló Hagyó kijelentette, hogy semmilyen bűncselekményt nem követett el, ezért felmentését kérte. Az ítélőtábla előtt ártatlanságát hangoztatta a többi jelenlévő vádlott is, akik közül többen részletesen elmondták, milyen károkat okozott nekik a hét-nyolc éve tartó büntetőeljárás.
A volt főpolgármester-helyettest még a 2010-es országgyűlési választások után, országgyűlési képviselői mandátumával járó mentelmi jogának megszűnésekor, vagyis az új országgyűlés alakuló ülésének napján vették őrizetbe.
Zárójeles: ( a "nokiásdoboz" árnyékában)
Hagyó Miklós, akinek elszánt célkitűzése volt a holokauszt-tagadás jogi szankcionálása, 2009-ben a Népszaván keresztül tájékoztatta a lakosságot arról, hogy az ezt célzó törvényjavaslat határozathozatalakor név szerinti szavazást kezdeményez, mert véleménye szerint az országgyűlési képviselők nemcsak saját lelkiismeretüknek és választóiknak tartoznak felelősséggel, hanem a történelem ítélőszéke előtt is számot kell majd adniuk arról, hogy egy ilyen horderejű ügyben, ilyen társadalmi közegben hova álltak, hova állnak. ( Az Országgyűlés elfogadta a Mesterházy Attila, az MSZP akkori miniszterelnök-jelöltje által benyújtott törvénymódosítást 197 igen, egy nem és 144 tartózkodás mellett.)
Hagyó egyébként már 2007 decemberében kiáltvánnyal fordult az ország lakosságához, tapasztalva az ünnepeket megzavaró neonáci zavargásokat: Valahol és valamiben mindannyian kisebbségiek vagyunk. Amikor tehát bárhol és bármikor egy kisebbség lesz politikai céltáblává, mindenkinek résen kell lennie. (Wikipédia) | [
"BKV Zrt."
] | [
"Kecskeméti Törvényszék",
"Szegedi Ítélőtábla"
] |
Egy földhivatali bejegyzés hiányában nem lép hatályba az a szerződés, amelynek alapján a bábolnai önkormányzat 85 hektár állami földet a legalacsonyabb ajánlatot tevő IKR Zrt.-nek akart bérbe adni.
Az ügy előzménye: Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) szövetségi igazgatója feljelentést tett Horváth Klára, Bábolna szocialista polgármestere, országgyűlési képviselő ellen. Azt állította: a polgármester 85 hektár állami földet a helyi IKR-nek adott bérbe, noha a pályázaton ez a társaság ígérte a legkisebb öszszeget. Sérelmezte, hogy a tranzakció a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) hozzájárulása nélkül történt. Budai szerint előkerült egy olyan szerződés is, amely bizonyítja: Horváth Klára 20 millió forint magánkölcsönt vett fel az IKR vezérigazgatójától.
A polgármester a dokumentumot hamisítványnak nevezte, s ismeretlen tettes ellen feljelentést tett. Azt mondta: azért az IKR lett a győztes, mert adót fizet Bábolnának, s évente 6-7 millió forinttal támogatja is.
A Központi Nyomozó Főügyészség hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt elindította az eljárást Horváth ellen, az MNV pedig az eredeti állapot visszaállítására szólította fel az önkormányzatot. A polgármester szerint erre azért került sor, mert az MNV kiderítette: 2006-ban, amikor az állam az önkormányzat vagyonkezelésébe adta a földet, elmaradt a változás földhivatali bejegyeztetése. Szerinte ezért a korábbi jegyző a felelős.
A rendkívüli közgyűlés tudomásul vette az MNV Zrt. döntését. A föld viszszakerül az állam tulajdonába. Horváth közölte: áll az ügyészség vizsgálata elé, s ha kell,mentelmi jogáról is lemond. Budait pedig feljelentette jó hírnév megsértése miatt. A történtek után Budai Gyula igazolva látja korábbi gyanúját, miszerint Bábolnán az állami földet jogellenesen akarták bérbe adni. | [
"IKR Zrt.",
"Bábolna"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"MNV Zrt.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.",
"Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége"
] |
Simicska Lajos machinációját sejtik a Fideszben a Magyar Nemzetben és a Hír TV-ben megjelent, kormánypárti politikusokkal kapcsolatos ügyek nyilvánosságra kerülése mögött. Semjén Zsolt svédországi vadászata és Kósa Lajos titokzatos 4,3 milliárdos számlaügye után még durvább támadásokra számítanak. A fideszes Kocsis Máté kedd este a Hír TV-n keresztül üzent: Simicska ellopta a jobboldal médiáját, és tudják, hogy a saját céljaira használja.
Azt már korábban is sejthettük, hogy a 2018-as választási kampányt a bevándorlás kérdése mellett alapvetően meghatározza majd a Fidesz és Simicska Lajos harca. A kormánypárti politikusok ugyanis a migránsozás és sorosozás mellett hasonlóan nagy energiát fektettek a simicskázásba, amely egyszerre szolgálta a Jobbik, illetve Simicska médiájának (Magyar Nemzet, Hír TV) támadását, de jelezte azt is, hogy a Fideszben tartanak egykori pártpénztárnokuk terveitől.
Pár héttel a parlamenti választás előtt mintha beigazolódni látszana néhány - háttérben erről korábban beszélő - fideszes félelme: Simicska belepiszkál a kampányba. Az utóbbi napokban ugyanis több jel (történés, nyilatkozat, cikk) utal arra, hogy az egykori barátok és szövetségesek, Orbán Viktor és Simicska Lajos háborújának újabb epizódját látjuk.
Az elmúlt hetekben több fideszes politikus azt a gyakorlatot alakította ki, hogy Simicska Lajos médiumainak nem nyilatkozik. A legemlékezetesebb szereplést Németh Szilárd alelnöktől láthattuk, aki egy nemzetbiztonsági bizottsági ülés után egyenes megkérdezte az újságírókat, "van még valaki a Simicskától?". Mert ő nem nyilatkozik ezeknek az orgánumoknak. (Németh az Indexet is a Simicska-médiumok közé sorolta.)
De a Hír TV-nek szép gyűjtemény van az elutasító fideszes válaszokból
Majd a Hír TV a legfelsőbb szintről is kapott egy bántó megjegyzést. Amikor szombaton Orbán Viktort szerette volna kérdezni a riporter Gödöllőn, Havasi Bertalan jelezte neki, hogy majd egy későbbi időpontban egyeztetnek interjút (ez egy diplomatikus elutasítás). A miniszterelnök viszont odakiabálta a stábnak, hogy "fake newsnak nem nyilatkozom".
A fake news-ozás Donald Trump egyik bevett fordulata, amellyel elutasítja és próbálja hitelteleníteni a neki nem tetsző dolgokat leíró médiumokat. Orbánnak (az Amerikai az első szlogen után) láthatóan megtetszett a fake news-szlogen is, ugyanis egy korábbi beszédében is emlegette, amikor azt cáfolta, hogy az önkormányzati rendszer leépítésére, a kistelepülési polgármesteri posztok tömeges megszüntetésére készülne.
Semjén, Kósa, ki lesz a következő?
A fake news-ozás, a médiumot hiteltelenítő megjegyzés azonban nemcsak általános utalás lehetett. Simicska médiumai ugyanis éppen múlt héten kormánypárti politikusok konkrét ügyeit kezdte el feltárni, közölni, adagolni. Pénteken Semjén Zsolt KDNP-elnök, miniszterelnök-helyettes svédországi vadászatáról értesülhettünk.
Ezt Semjén és a kormánypárti média igyekezett bagatellizálni: "nem én helikopterezem, hanem a jávorszarvas" - szólt az első semjéni válasz, a vadállat helikopterrel elszállítása például régi svéd szokás, mentegette a kormányközeli média.
Majd kedden megjelent a Magyar Nemzetben egy rejtélyes dokumentumrészlet, amely szerint Kósa Lajos 4 milliárd 353 millió euró felett rendelkezhetett. Az egykori fideszes frakcióvezető, most miniszter a lap szerint 2013. január 28-án kötött szerződést a megbízójával, aki felruházta Kósát, hogy a "megbízó helyett és annak képviseletében a jelzett összegből magyar államkötvényeket vásároljon".
Kósa az ügyről azt mondta, hogy szélhámosság, de a dokumentum létezését nem tagadta le. Annyit mondott, hogy kérdezzék meg a közjegyzőt, és semmilyen kötvényvásárlást nem történt. Ezután a Magyar Nemzet megmutatta a közjegyzői okiratnak azt a részét is, amin a pecsét és az aláírások vannak.
A Kósa-ügy közlése a Magyar Nemzet részéről jelzi, hogy nem egyszerű újságíró tevékenységről van szó. Szerző sincs megjelelöve az eredeti cikknél. Ha hagyományos újságírói módszerrel próbálták volna a Magyar Nemzetnél felderíteni az ügyet, megkérdezik Kósát, többet közölnek a rejtélyes megbízóról, és a pecsétet és az aláírást sem pár órával a cikk közlése után mutatják meg. (A Semjén-ügynél viszont a szerző névvel vállalta a sztorit, és több cikket is közölt a témában - itt tehát kevésbé valószínű, hogy szimpla "Simicska-machináció" lenne.)
Fideszesek a Kósa-ügy közlése után, nekünk legalábbis egyikük azt mondta, úgy értékelik: Simicska machinációja áll az egész mögött.
És biztosak abban, hogy nem áll meg a sorozat Kósánál, és újabb támadásokat kapnak fideszes politikusok Simicska Lajostól.
A Semjén-ügyről és a Kósa-ügyről is elmondható, hogy nem új sztorik, hanem még arra az időszakra nyúlnak vissza, amikor Simicska Lajos még bőven a Fidesz mellett volt. Semjén a közölt adatok szerint 2012 óta járt a svédekhez vadászni, Kósa Lajost pedig még 2013 előtt kereste meg állítólag a rejtélyes megbízója.
Mivel Simicska Lajos a Fidesz alapításától kezdve 2014-ig, de legkésőbb a 2015-ös szakításig, a G-napig mindent tudott a párt belügyeiről és politikusairól, gyaníthatóan lehet muníciója. Ám fideszesek arról is beszélnek, hogy sok olyan belső kellemetlen sztori van, amelyben Simicska is érintett - így teljes borításra nem számítanak tőle.
Simicska erről tavaly decemberben maga is nyilatkozott. Az RTL Klub kérdésére azt mondta: nincs a kezében egy Orbánt és a Fideszt kellemetlen helyzetbe hozó "atombomba". De amúgy se akarna "öngyilkos lenni", vagyis szerinte ha lenne is ilyen titkos információja, nem érné meg nyilvánosságra hoznia.
Fideszes üzenet Simicskának a Hír TV-n keresztül
Fideszesek tehát ellökik maguktól a Simicska-média mikrofonjait, a Simicska-médiában pedig eközben fideszeseknek kellemetlen ügyek jönnek elő napról napra.
Ebben a szituációban különösen figyelemre méltó, hogy Kocsis Máté, a Fidesz volt kommunikációs igazgatója, budapesti elnöke kedd este váratlanul odalépett a HírTV riporteréhez. Kocsis arról beszélt, hogy
Simicska ellopta a jobboldaltól a csatornát és a polgári konzervatív médiát, úgyhogy szégyellje magát.
A józsefvárosi polgármester szerint Simicska az Orbánnal való összeveszésen egy tévét, egy rádiót meg egy újságot nyert, ami korábban nem az övé volt. A riporter még próbálkozott, hogy ezek korábban is Simicskáé voltak, de Kocsis nyomta tovább, hogy az a jobboldalé volt, és Simicska ellopta tőlük.
Kocsis megnyilvánulása - ezt egy fideszes megerősítette - nem volt véletlen. Nagyon is tudatos üzenet volt Simicska és főleg a választók felé. Ezt alátámasztja, hogy Kocsis a fórumon is előhozta ezt a témát, és Simicskát kvázi letolvajozta, amiért elvette a jobboldal médiáját. A Fidesz ezzel tehát érzékeltetni akarta, és a választók felé nyilvánvalóvá tenni, hogy Simicska áll a Magyar Nemzet-Hír TV fideszeseket támadó, lejárató cikkei mögött.
Kocsis Mátét is megkerestük a nyilatkozattal kapcsolatban, az Indexnek annyit mondott: "minden pontosan úgy van Simicska médiájával kapcsolatban, ahogy a Hír TV-nek elmondtam", ehhez nem kívánt többet hozzátenni.
A Fidesz–Simicska-háború felpörgése mindenesetre - bármennyire is számítottak rá - a Fidesz számára különösen érzékeny pillanatban jött. A Fidesznek ugyanis a választási eredmény a tét. | [
"Fidesz"
] | [
"Magyar Nemzet",
"RTL Klub",
"Hír TV",
"Magyar Nemzet-Hír TV"
] |
Rogán Antal és környezete üzleti zsenijét már nem kevésszer megcsodálhattuk. Jó példa volt erre a fokozatosan növekvő luxuslakóparki lakása, a belvárosi lakásértékesítések, a Fidesz-közeli offshore cégeknek tízmilliárdokat hozó letelepedési kötvények, a korábban soha nem dolgozó exfelesége első vállalkozásának bombasztikus sikere vagy a továbbra is megmagyarázhatatlan feltalálókarrierje. A közvéleményben nagy visszhangot keltő helikopterezés mögött is igen bonyolult üzleti manőverek voltak.
A hétvégén ismét rácsodálkozhattunk Rogán Antal újabb húzásaira, miután kiderült, hogy a miniszter 809 millió forintos megtakarítással rendelkezik. Földhivatali adatokat a hétvégi közleményével összevetve kiderül, hogy novemberi válása után testvére, volt felesége és egy Mészáros Lőrinc üzleti köréhez tartozó cég segítségével átalakította a családi ingatlanvagyont, majd hatalmas pénzt szedett ki belőle.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője pénteken adta le a vagyonnyilatkozatát, ebből derült ki, hogy közel 800 millió forint bevételhez jutott egy év alatt. Rogán a bevétele növekedését két okra vezette vissza: az általa jegyzett szabadalomra, valamint arra, hogy a válását követően az erdőterületeket leszámítva minden ingatlanát és ingóságát értékesítette.
A vagyonnyilatkozatából kiderül, hogy Rogán a szabadalmából 197 millió forint jövedelemhez jutott, így a nyilatkozat alapján mintegy 570 millió bevétele keletkezett*Volt nagyjából 40 millió forint megtakarítása az előző évből. az alábbi ingatlanok és ingóságok eladásából:
a 185 négyzetméteres Pasa Parkban lévő lakás 100 százaléka
egy 40 négyzetméteres teremgarázs 7 százaléka
egy 111 négyzetméteres balatonlellei nyaraló 50 százaléka
két (100 és 120 négyzetméteres) szakonyfalui házban lévő 25-25 százalékos tulajdonrésze
két festmény
Első ránézésre az elmúlt évek ingatlanpiaci árrobbanása ellenére is valószínűtlennek tűnik, hogy az ingatlanpiacon ennyi pénzért lehessen értékesíteni az alábbi ingatlanokat. Az egyes ingatlanok tulajdoni lapjait átnézve pedig valóban kiderült, hogy Rogán nem is a piacon értékesítette a tulajdonrészeit. Sőt, a közleményével ellentétben jellemzően nem is értékesítette azokat.
A szakonyfalui házakban lévő 25-25 százalékos részesedése testvéréhez, Rogán Valériához került tavaly novemberben, aki egyébként a település polgármestere. Ebből azonban semmilyen bevétele nem lett Rogánnak, mivel nem adásvétel, hanem csere történt. Ez önmagában ellentmond Rogán szombati közleményének, amelyben azt írta, hogy minden ingatlanjait “értékesítette".
Rogán már a cserével hatalmas üzletet köthetett, ugyanis a szakonyfalui házakban lévő tulajdonrészeiért cserébe a balatonlellei nyaraló teljes tulajdonosává vált a tulajdoni lapok alapján. A nyaralót korábban Rogán Antal és testvére fele-fele arányban tulajdonolta. Azonban a szakonyfalui házcserékkel egy napon Rogán Valéria balatoni nyaralóban lévő 50 százalékos tulajdonrésze cserével Rogán Antalhoz került.
Az Átlátszó videója a balatoni nyaralóról.
Rogán vagyonnyilatkozata alapján más ingatlant nem vonhattak be a cserébe, ez pedig meglehetősen aránytalan üzletet feltételez. Az Ingatlan.com-on két eladó házat hirdetnek Szakonyfalun, az egyiket 12 millióért, a másikat 26-ért. Ezzel szemben a Rogán Antalék által felújított 111 négyzetméteres balatonlellei nyaralóban az Átlátszó szerint csak a medence legalább 10 millió forintba került.
A balatonlellei nyaraló nem sokáig maradt Rogán Antalé, mivel egy december 23-i bejegyzés szerint volt felesége, Rogán-Gaál Cecília 100 százalékos tulajdonába került. Szintén nem adásvétel történt, hanem “házastársi vagyonközösség megszüntetése" révén került a balatoni ház Rogán-Gaál Cecília tulajdonába, ez gyakorlatilag az osztozkodás.
A házastársi vagyonközösség megszüntetése révén Rogán is jutott ingatlanhoz. Amikor a Pasa Parkban lévő lakásuk növekedése miatt számos cikk született, kiderült, hogy a 185 négyzetméteres lakáshoz lényegében hozzácsatoltak egy fél lakást, így a valós méret 250 négyzetméter körül lehet. A felosztott lakás egyik tulajdonosa nem Rogán, hanem felesége volt (a másik rész pedig egy szomszéd, Puskás András feleségének van. Puskás korábban Rogán helyettese volt az V. kerületi önkormányzatnál).
Ugyanaznap, amikor Rogán Cecíliáé lett a balatoni nyaraló, Rogánhoz került a Pasa Parkban lévő hozzácsatolt lakás. Így tehát karácsony előtt Rogán lett az egyedüli tulajdonosa a mintegy 250 négyzetméteres luxuslakóparki lakásnak. Ez sem tartott azonban sokáig, január 28-án ugyanis a lakást*Amely ugye két albetéten van. megvásárolta egy négy nappal korábban bejegyzett bicskei cég, a Hankóczy 4-6. Ingatlan Kft., amely a Pasa Park címéről kapta a nevét.
A vevő többségi, 91 százalékos tulajdonosa egy magánszemély, aki egyben a cég ügyvezetője is. A kisebbségi tulajdonos pedig a Takarékbank vagyonkezelő cége, a MATAK (Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt.). A többségi tulajdonos és ügyvezető magánszemély 2016 óta tölt be különböző vezető pozíciókat a Vida József takarékszövetkezeti világához tartozó cégekben*Ő volt Vida takarékszövetkezete, a B3 Takarék ügyvezetője, amely a jelenlegi Takarékbank legfontosabb szervezője lett. Jelenleg az AB Banksoft Plus Kft.-ben és az ANTAK 2000 Kft.-ben ügyvezető, de több másik Vida-vállalkozásban tölt be felügyelőbizottsági tisztséget, így a Takarékinfo és a Vida Sercegés és Erdőzúgás című könyvét is kiadó Pannon Értéktár nevű vállalkozásokban..
Az ingatlanok mozgását a következő ábrán foglaltuk össze:
Vida József és Mészáros Lőrinc kapcsolata évtizedekre nyúlik vissza, hiszen mint Vida egy interjúban elmesélte, családjának egyik ingatlanán az akkor még gázszerelőként dolgozó Mészáros Lőrinc vezette be a gázt. Üzleti kapcsolatukat először az jelezte, hogy a korábban még különálló, Vida-vezette B3 Takarék hitelezte Mészáros Lőrinc vállalatbirodalmának egy részét. Később, Spéder Zoltán kegyvesztése után Vida József lett takarékszövetkezeti integráció fő szervezője, és azóta számos emberi és céges összefonódás alakult ki a Takarék-világ és Mészáros Lőrinc birodalma között. Azt a G7 írta meg tavaly, hogy éveken át nem Andy Vajna, hanem Vida József volt a TV2 tulajdonosa.
A bicskei cég adásvétellel szerezte meg Rogán Antal lakóparki lakását, a tulajdonlapok szerint a két albetéten lévő ingatlant 650 millió forint jelzálogjoggal terhelték meg.
Az nem derül ki és az általunk megkeresett Hankóczy 4-6 Kft. sem válaszolt arra, hogy a Takarékbank által biztosított 650 milliós jelzáloghitelt fedezi-e más ingatlan a két Rogán-ingatlanon kívül.
Az általunk átnézett tulajdoni lapok és Rogán Antal szombati közleménye alapján mindenesetre életszerű lenne, ha valóban 650 millió forint környéki áron vásárolták volna meg a Pasa Parkban található lakást. Rogán ugyanis azt állította, hogy a szabadalma mellett az összes plusz bevétele az ingatlanjai és ingóságai értékesítéséből származtak. A ingatlanos ügyletekkel megkerestük Rogán Antalt is, de a Miniszterelnöki Kabinetiroda annyit írt, hogy “minden tételesen szerepel Rogán Antal vagyonnyilatkozatában, amit a vonatkozó törvények szerint nyilvánosságra kell hozni“.
Ahogy azonban a tulajdoni lapokról kiderült, sem a szakonyfalui tulajdonrészeit, sem a balatonlellei nyaralóban lévő részesedését nem értékesítette. Értékes ingóságként pedig mindössze két festmény tűntetett fel. Ezekből adódóan az a közel 600 millió forintos bevételtöbblet, amely nem a szabadalmából származik, kizárólag a luxuslakóparki lakás eladásából származhatott.
Ha valóban 650 millió körüli áron adta volna el a lakását, az 2,5 millió forint körüli egy négyzetméterre jutó árat jelentene. A NAV adatbázisa szerint a Hankóczy Jenő utcában 2018-ban az átlagos négyzetméterár 737 ezer forint volt.
(Cikkünk eredeti verziója megnevezte a Hankóczy 4-6 Kft. többségi tulajdonosát, ezt február 5-én megváltoztattuk.)
Közélet Rogán Antal Takarék-csoport vagyonnyilatkozat Vida József Olvasson tovább a kategóriában | [
"MATAK"
] | [
"Rogán Antal Takarék-csoport",
"B3 Takarék",
"Hankóczy 4-6 Kft.",
"AB Banksoft Plus Kft.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Pannon Értéktár",
"Hankóczy 4-6. Ingatlan Kft.",
"Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt.",
"ANTAK 2000 Kft."
] |
Noha a koronavírus okozta válság elsősorban a vendéglátó és idegenforgalmi szektorra mért súlyos csapást tavaly, akadtak olyan vállalkozások, amelyek a korlátozások ellenére még növelni is tudták bevételeiket. Eddigi legjobb üzleti évét produkálta például az a Lázár János résztulajdonában álló társaság, amely a Hódmezővásárhelyhez tartozó batidai tanyavilágban felépített vadászkastélyt birtokolja. Arról a luxusingatlanról van szó, amit a volt kancelláriaminiszter és családja földjei vesznek körbe.
A főtevékenységként ingatlan-bérbeadással foglalkozó Grosswiese Zrt. frissen megjelent pénzügyi beszámolójából kiderül, hogy a társaság csaknem 80 millió forint bevételt ért el 2020-ban, az összeg felét, vagyis közel 40 millió forintot pedig nyereségként könyvelt el. Ez 20 millió forintos bevételnövekedés az egy évvel korábbihoz képest. A profitot a tulajdonosok – köztük a csaknem 23 százalékos résztulajdonos fideszes képviselő – nem vették ki a cégből, hanem eredménytartalékba helyezték.
Az ügyben megkerestük Lázár Jánost, főként arról érdeklődve, minek köszönhető, hogy a koronavírus miatti korlátozások ellenére ez volt a cég eddigi legjobb éve. A volt miniszter sajtósa erre azt írta:
A járványügyi intézkedések kevésbé érintették az ingatlanok bérbeadását, ezzel együtt szeretném kiemelni, hogy a Grosswiese Zrt. minden járványügyi korlátozásnak, jogszabálynak maradéktalanul eleget tett.
Hozzátette, hogy a Grosswiese Zrt. mint vagyonkezelő cég az ingatlan bérbeadása mellett egyéb gazdasági és pénzügyi tevékenységet is végez, más cégben is rendelkezik érdekeltséggel, amelyekből bevétele származik. Azt ugyanakkor nem tudni, melyik másik vállalkozásban érdekelt a társaság, ez ugyanis sem a cégadatbázisból, sem a Grosswiese Zrt. pénzügyi beszámolójából nem derül ki, és Lázárék sem árulták el.
Az viszont kiderült, hogy a vendégház kibérlése egy napra 500 ezer forintba kerül – nem számítva a fizetendő általános forgalmi adót. De azt továbbra sem bérelheti ki akárki. A politikus tájékoztatása szerint az ingatlan bérbeadása zárt körben zajlik, például vadászati turizmust szervező cégeken és vadásztársaságokon keresztül.
A vadászkastélyt birtokló cég tulajdonosi szerkezete meglehetősen homályos. A legutóbbi vagyonnyilatkozatában Lázár János azt írta, hogy a társaságot 22,92 százalékban birtokolja. Ugyanakkor az Opten céginformációs szolgálat tavaly aktualizált adatai szerint Kulik Jenő ügyvéd főrészvényesként több mint 99 százalékos tulajdonos. A két adat kizárja egymást.
2018-ban megkíséreltük feltárni a kastélyos cég tulajdonviszonyait, ám nem jártunk sikerrel. Kulik akkor épp megvált részvényei többségétől, ezzel párhuzamosan a cégnyilvántartásból – a jogszabályok értelmében – törölték a Lázárhoz több szálon köthető jogászt, miután a tulajdonrésze 50 százalék alá csökkent. Akkor mindössze annyit lehetett tudni, hogy kis részben (akkor 8,1 százalékban) Lázár a tulajdonos Kulik mellett, valamint két, alacsony tulajdoni hányaddal bíró személy volt még tulajdonos: egyikük több helyi vendéglátóhely üzemeltetője, másikuk egy több száz hektáron gazdálkodó birtokos. Az új tulajdonosok kilétét akkor nem tudtuk földeríteni, mert egyikük tulajdonrésze sem haladta meg az 50 százalékot, ez esetben pedig a törvény lehetőséget nyújt a rejtőzködésre. Még a részvénykönyvbe sem jegyeztették be magukat, így lényegében bezárult a kör, és Lázár Jánoson és üzlettársain kívül senki nem tudhatja, hogy kik a további végső tulajdonosai a vadászkastélynak. | [
"Grosswiese Zrt."
] | [] |
Jelen állás szerint az egyetlen jelentős magyar kénsavgyár működése ér véget a szolnoki vegyipari vállalat bezárásával, és műtrágyagyárból is csak egy fog maradni. A Bige Holding néven futó szolnoki vegyi üzem bezárását a tulajdonos Bige László jelentette be a Népszavának, a hatósági eljárásokra hivatkozva.
Leginkább egy másik vegyipari vállalkozásának, a pétfürdői Nitrogénműveknek köszönhetően Bige az egyik leggazdagabb magyar, a különböző gazdaglistákon pár éve még a második leggazdagabb magyarnak számított Csányi Sándor mögött. Az Forbes 2016-ban is még a második helyre sorolta 182 milliárd forintos vagyonnal, a 2018-as listán azonban a nyolcadik helyre csúszott 110 milliárddal.
A vagyona apadása mellett az utóbbi fél évben több nehézséggel is szembenézett Bige. Tavaly egy két napig tartó, 250-300 fős rendőrségi razziát tartottak a szolnoki vegyi üzemben. Nyomozás indult ellene, május végén Bigét már gyanúsítottként hallgatták ki. Két napra őrizetbe is vették, és vesztegetéssel gyanúsították meg. Ezt követően a katasztrófavédelem leállíttatta a szolnoki gyárat, és az egy meg nem nevezett ember bosszúhadjáratáról beszélő Bige erre hivatkozva döntött úgy, hogy bezárja a gyárat. Bige szerint napokon belül elkezdik elbocsátani a dolgozókat, akik a NAV adatai szerint közel kétszázan vannak. A vállalkozó ezt a Trend FM-nek nyilatkozva azzal árnyalta szerdán, hogy 10 napig, a Közigazgatási Bíróság döntéséig még vár a gyár bezárásával.
Bigéről még az Origóba írtam egy portrét öt évvel ezelőtt, amely alapján egy konfliktuskereső, végletekig határozott és dörzsölt üzletember képe rajzolódott ki. Amerre jár, konfliktus kíséri útját, még a saját fia is beperelte. Nem először ült őrizetben, és nem először állt le egy tulajdonába tartozó üzem valamilyen zavaros ügy miatt. Az alábbi cikkben életének legfontosabb állomásait és a szolnoki gyár jelentőségét igyekszem bemutatni.
Magyarországon két forintért megölnék egymást
A jelenleg 61 éves Bige Erdélyben nőtt fel, és gyógyszervegyészként végzett. Már fiatalon üzletelt, például pólókkal, majd a nyolcvanas években átköltözött Magyarországra. "Az első benyomásom az volt, mennyire utálják egymást az emberek. Két forintért megölték volna a másikat. Ez ma sem változott, a nemzeti büszkeség itt ismeretlen" – ezt egy korábbi interjúban mondta a rá jellemző élességgel.
Egy szabolcsi kisvárosba, Dombrádra költözött, ahol kajak-kenu edzőként kezdett el dolgozni. Közel 30 éves volt, amikor elkezdett nagyobb tételben használt ruhákkal kereskedni, majd a rendszerváltás környékén a vegyiparra váltott. A kilencvenes évek közepén azonban érezte, hogy kereskedőként ki van szolgáltatva a gyártóknak, és ekkor találta ki, hogy megpróbálja megszerezni a nagy múltú szolnoki vegyi gyárat, amelyet akkor még Tiszamenti Vegyiműveknek (TVM) neveztek.
Az üzemet 1951-ben alapították meg, és az Alföld szervetlen vegyipari központjának szánták. A Szoljon visszaemlékezése szerint vízigényét ki tudta elégíteni a közeli Tiszából, az Alföld közepéről kiszolgálta műtrágyával a könyék mezőgazdaságát, a közeli vasúti csomópont révén pedig a többi országrészbe is szállított.
A beruházást a kénsavgyár építésével kezdték. A kénsav egy nagyon fontos ipari vegyi anyag, felhasználásának mértéke az adott ország iparosodását is jellemzi. Leginkább műtrágyák és egyéb, mezőgazdaságban használt vegyszerek előállításához használják, valamint olajfinomításhoz. A kénsavgyár után többek között műtrágyagyárral és kriolitüzemmel egészült ki a vállalat. Mosószert is gyártottak itt, például a Tomit, és a csúcsidőszakban 1500-an dolgoztak az üzemben.
Bige nagykereskedőként került kapcsolatba a gyárral, és végül egy rendkívül zavaros időszak után sikerült privatizálnia 1997-ben. A pályázatot korábban kétszer is érvénytelenítették, Bige szerint azért, mert senki nem akarta, hogy ő szerezze meg. "Pedig tudtam, az enyém volt a legjobb ajánlat. De ez Magyarországon kevés. A nyakamra küldtek embereket, megfenyegettek, hogy álljak el a szándékomtól. Csakhogy én Romániából jöttem, ahhoz képest ez itt a béke és a mosoly szigete. Akkor sem tudtak és ma sem tudnak megijeszteni" – mondta korábban. Ebben a nyilatkozatában az is szerepelt, hogy végül "addig kavart, amíg Horn Gyuláig ért a szava", a harmadszor kiírt pályázatot pedig végül megnyerte.
Csányi szűk körébe tartozott
Az Origóba írt portrém során több őt ismerő forrás is azt mondta, hogy Bige nem tudta volna megkaparintani a TVM-et a kapcsolatai, elsősorban Csányi Sándor támogatása nélkül. Kettejük viszonyának jelentős hatása volt Bige meggazdagodására, összeismerkedésük a közös vadászatokra nyúlik vissza. Bigének több politikussal is jó kapcsolata volt, Medgyessy Péter volt MSZP-s miniszterelnököt egyszerűen Péterkémnek nevezte. Egy parlamenti képviselőknek rendezett 2004-es vadászatból kisebb botrány is lett, mivel több képviselő nem vallott erről a vagyonnyilatkozatában, például Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Bige vadászatokon került közeli kapcsolatba Csányival, aki saját bevallása szerint csak olyanokkal vadászik, akikkel bensőségesen jó a viszonya. "Csányi kevés embert enged közel magához, de Bige köztük volt" – mondták nekem korábban. A jó viszony szerepet játszhatott abban, hogy a TVM megszerzéséhez a Csányi által vezetett OTP nyújtott hitelt. A TVM új igazgatóságába Csányi és más OTP-s tisztviselők is bekerültek, az egyik akkori vezető szerint Csányi egyik helyettese gyakran járt Bigénél.
Bige korábban azt mondta, hogy amiatt akarta megszerezni a vállalatot, mert ez Magyarország egyetlen kénsav-, foszforsav- és kriolitgyára. Mivel szerinte szinte minden más vegyi üzem bezárt, stratégiai szerepe van. A privatizáció után egy évvel azonban előzetes letartóztatásba helyezték Bigét, mivel többek között több tízmilliós adócsalással és 15 millió forintos vesztegetéssel gyanúsítottak, de végül felmentette a bíróság.
A vállalkozás 2004-ben került teljesen a tulajdonába (1997-ben a 85 százalékát szerezte meg), és ebben az évben jelentősen átszervezte a céget, ekkor olvadt be a Bige Holdingba. Megújították a műtrágyagyártást, és más fajta (nitrogént, foszfort és káliumot tartalmazó, azaz NPK) műtrágyákat kezdtek el gyártani.
Komoly visszaesés
A vállalat tavalyi bevétele 14 milliárd forint volt, amelynek 65 százaléka műtrágyából származott, a kénsavtermékekből 2,5 milliárd jött be. A cég honlapja szerint a szolnoki az ország egyetlen kénsavgyára*Két vegyiparral foglalkozó egyetemi oktatót kérdeztem erről. Egyikük szerint valóban ez az egyetlen jelentős kénsavgyár, a másik szerint van még olyan vállalat, amelynek van saját kénsavgyára. , a vevői közé tartozik a Borsodchem és a Richter Gedeon is. Tavaly a Bige Holding bevételének közel harmada származott exportból, a legnagyobb vásárlók Németország, Románia és Ausztria voltak, de az USA-ba és Dél-Koreába is voltak kisebb eladások.
Bige legfontosabb érdekeltsége a szolnokinál jóval nagyobb pétfürdői Nitrogénművek Zrt., amely az egyedüli magyar műtrágyagyár lehet a szolnoki gyár bezárása után. Hat éve még 150 milliárd forint árbevételt hozott, és többször is 10 milliárd körüli profitot termelt. A forgalom azonban azóta jelentősen, több mint egyharmadával csökkent, részben a nitrogéngyártás meghatározó alapanyaga, a földgáz, illetve a műtrágyaárak változása miatt, és tavaly 15 milliárd forintos veszteséget termelt a cég (a cikk eredeti verziójában tévesen el voltak csúsztatva a pénzügyi adatok egy évvel). Az Agrárszektor cikke szerint azonban a két magyar gyárnak így is 50-55 százalékos részesedése lehet a magyar műtrágyapiacon.
Bige 2002-ben szerezte meg a Nitrogénműveket. A vállalat megvásárlásához szintén jelentős hitelt nyújtott az OTP, és a tulajdonosváltás után a TVM-hez hasonlóan a Nitrogénművek vezetésébe is bekerült több, Csányihoz közel álló ember. Bige gyorsan, erős kézzel tette jövedelmezővé az üzemet, az Agrárszektor szerint nagyjából 450 millió euróért (közel 150 milliárd forintért) fejlesztették 2004 és 2017 között. A megkeresett pénzt visszaforgatta, az alkalmazottaktól pedig fegyelmet követelt, hozzájuk többször álruhában ment be, hogy tesztelje őket.
Konfliktus Csányival
Bigét korábban úgy jellemezték nekem, hogy látszik rajta, hogy más rendszerben szocializálódott, csak az erő pozíciójából ért. Ebből adódóan számos konfliktusa akadt, a legnagyobb horderejű a Csányival történt konfliktus volt. Korábban az őket ismerők közül többen azt mondták nekem, hogy hirtelen szakadt meg a barátságuk. Csányi úgy érezte, Bige átverte őt a Nitrogénművek tulajdonjogával kapcsolatban, erről több spekulatív vagy körülírós cikk is született korábban.
A Csányihoz közel álló tisztviselők távoztak a Nitrogénművektől 2008-ban, és az OTP egyik napról a másikra a teljes, 15 milliárdos forgóeszköz-finanszírozást kivonta a cégből. Ezt Bige szicíliai módszernek nevezte. A nehéz helyzetből egy 24 milliárd forintos, állami garanciás hitel mentette ki, amelyet az Magyar Fejlesztési Banktól kapott. A hitelt később az Európai Bizottság szabálytalannak nevezte, és Budai Gyula is vizsgálta.
Csányi és Bige szakításával egy időben alakult ki egy, a mostanihoz hasonlóan komoly nézeteltérés, ami miatt egy időre be is kellett zárni a Nitrogénműveket. A gyár beszállítója a zavaros hátterű EMFESZ volt, amely 2008 első felében leállította a szállítást, mert szerinte a Nitrogénművek nem fizetett. Az EMFESZ-t az E.On váltotta, de állításuk szerint nekik sem fizettek, emiatt leállították a szállítást, a gyár pedig 2008 októberében bezárt.
Az EMFESZ közben be is jelentkezett a Nitrogénművek megvásárlásáért. Az EMFESZ szerint a Nitrogénműveknek önköltségi áron szállította a gázt, mert azt remélte, hogy tulajdonjogot szerez majd benne. Az EMFESZ szerint a gyár azért működhetett nyereségesen, mert az EMFESZ veszteségesen szállított, és mikor látták, hogy nem lehetnek tulajdonosok, más árat kértek a gázért.
Az EMFESZ tulajdonosi köre sosem volt átlátható, de Csányi Sándor neve ezzel a céggel kapcsolatban is előkerült. A WikiLeaks által kiszivárogtatott diplomáciai táviratokból az derült ki, hogy egy, a magyar és régiós energiaszektort ismerő szakértő és más meg nem nevezett elemzők azt gyanították, hogy Csányi Sándornak és közeli szövetségesének, Hernádi Zsoltnak, a Mol elnök-vezérigazgatójának a kezdetek óta köze volt az EMFESZ-hez. Az Index cikksorozata szerint a cég azért léphetett be a magyar piacra, mert a Mol vezetői belátták, hogy legyőzni nem tudják az ellenfelüket, ezért inkább támogatni kezdték. Az OTP a WikiLeaks-iratok kiszivárgásakor tagadta, hogy Csányinak érdekeltsége lenne az EMFESZ-ben, a Mol nem kommentálta az értesülést.
Bige életútja fényében aligha lehet kérdéses, hogy most, amikor az ellene indított eljárások kapcsán arról beszél, hogy "egy ember biztatására indultak el nekem", akkor kire gondolhatott. A Népszava mindenesetre megkereste az OTP Bankot, amely annyit írt, hogy Csányi Sándor nem foglalkozik a témával.
Közélet Vállalat Bige László Csányi Sándor Péti Nitrogénművek vegyipar Olvasson tovább a kategóriában | [
"Bige Holding",
"EMFESZ",
"Nitrogénművek Zrt.",
"Magyar Fejlesztési Bank"
] | [
"Közigazgatási Bíróság",
"Tiszamenti Vegyiművek",
"OTP Bank",
"Európai Bizottság",
"Richter Gedeon",
"közélet vállalat",
"Csányi Sándor Péti Nitrogénművek",
"Trend FM"
] |
2011. június 06., hétfő, 10:00 • Utolsó frissítés: 2011. június 07., kedd, 14:39
Szerző: Dezső András (hvg.hu)
Címkék: rendőrség; hűtlen kezelés; Szima Judit; Pintér Sándor; Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (TMRSZ); rendvédelmi szakszervezetek;
Egyesek máris politikai mártírt faragnának a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének múlt pénteken őrizetbe vett vezetőjéből, pedig a Szima Judit vezette szervezet pénzügyi gazdálkodását már korábban is súlyos vádak érték. Szakszervezeti körökben sokan egyáltalán nem lepődnének meg, ha kiderülne: a vádak bizony nem alaptalanok. Éppen ezért különös, hogy az ügyészség csak most, illetve éppen most lépett az ügyben.
“Szima kivitte az anyagot!" – mondta Pintér Sándornak az egyik rendvédelmis szakszervezető a Belügyminisztériumban tartott múlt csütörtöki egyeztetés végén, utalva arra: bármit is kommunikálnak a sajtónak, számításba kell venni, hogy a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének (TMRSZ) vezetője, Szima Judit is részt vett a tárgyaláson, így megkapta azt a 25 pontból álló dokumentumot, amit a kormány alá akar íratni a szakszervezetekkel. Amikor ez a mondat elhangzott, akkor Szima már nem volt a teremben, ő ugyanis még a tárgyalás első félideje előtt lelépett. Egy másik szakszervezeti vezető pedig arra hívta fel a miniszter figyelmét, hogy amíg Szima jelen volt, hangfelvételt készített arról, ami a teremben elhangzott. Pintér Sándor ekkor megnyugtatta a jelen lévő szakszervezetiseket. Azt mondta, a TMRSZ-vezér hiába viszi ki és teszi fel az internetre a tárgyalás elején kiosztott papírt, az csak egy munkaanyag, ami időközben bővítve lett, részinformációkat tartalmaz és ezért “egyikünk sem vállalja érte a felelősséget". Pintér egyik kijelentése pedig arra utalt, a belügyminiszter csütörtökön már tudta, mi vár másnap a Tettrekész vezérére.
Csakhogy az, hogy a TMRSZ szekszárdi székházában pénteken házkutatást tartott a nyomozóügyészség és még aznap őrizetbe vették Szima Juditot, a szakszervezeti körökben sem ért mindenkit meglepetésként. A hvg.hu úgy tudja, egyes szakszervezeti vezetőknek már a múlt csütörtöki tárgyalás idején voltak információik arról, hogy Szimát napokon belül “lekapcsolják" – erről amúgy a TMRSZ-en belül is keringtek hírek. Noha az őrizetbe vétel időzítése egyesek – például a sztrájkbizottság éléről korábban lemondott Kónya Péter – szerint üzenet értékű (és a többi szakszervezeti vezér számára figyelmeztetés), hiba lenne egyből politikai mártírt faragni a Tettrekész vezetőjéből. A TMRSZ gazdálkodását ugyanis már korábban súlyos vádak érték. Márpedig Szimát jelenleg hűtlen kezeléssel gyanúsítják, meg nem erősített információk szerint a nyomozóügyészek elsősorban arra kíváncsiak, hogy a főtitkár költött-e, illetve ha igen, mennyit a szakszervezet pénzéből saját céljaira.
Szima Judit Fotó: Túry Gergely
A TMRSZ korábbi főtitkárhelyettese, Balogh László már 2009-ben arról beszélt, hogy komoly visszaélések történtek Szima szervezeténél. Csak egy példa: a TMRSZ Szima szekszárdi lakását bérelte ki irodaként, vállalva, hogy fizeti a költségeket, ami csak 2008-ban egymillió forintos közműszámlát jelentett. Ráadásul Balogh akkori elmondása szerint Szima még neki, a helyettesének sem engedett betekintést a gazdálkodással kapcsolatos dokumentumokba, miközben elvárta tőle, hogy kérdés nélkül ellenjegyezze a pénzügyi tranzakciókat, melyekhez mindkettőjük aláírása kellett. A szervezet körüli furcsaságokat jelzi, hogy előzőleg három, időközben kizárt szakszervezeti titkár is kezdeményezte: rendkívüli közgyűlésen számoltassák el Szimát a TMRSZ gazdálkodásáról. Ezekre a vádakra Szima anno úgy reagált, hogy azok fordultak ellene és mószerolják, akiket kizártak a szervezetből.
A TMRSZ vezetője a többi szakszervezeti vezető között sem túl népszerű, amit jól jelez, hogy hiába hirdetett hétfőre országos megmozdulást a Kossuth térre, a 13 szakszervezetből egy sem csatlakozott az eseményhez. Úgy tudjuk, többen – köztük a sztrájkbizottság egykori vezetője, Árok Kornél – azért is bírálták Szimát, mert sokszor nem vett részt és nem is képviseltette magát a sztrájkbizottsági üléseken, így nem egyszer “lejárt szavatosságú" információkkal látta el a TMRSZ tagságát. Való igaz, Szima a múlt csütörtöki egyeztetést sem ülte végig, és annak ellenére, hogy az utcán “harcosabb" énjét mutatja, egy árva kérdése nem volt Pintér Sándorhoz. Ezzel szemben a többi szakszervezeti vezetővel éles szóváltásba került ugyanott, még az egyeztetés előtt, Árok Kornélt például idiótának nevezte.
Szima egyébként nemcsak a szakszervezeti körökben nem találta a helyét, a TMRSZ vezetőjét a Jobbikban sem tűrték meg sokáig. A Tettrekész és a Jobbik 2009 tavaszán kötött együttműködési megállapodást, mely szerint a párt a jövőbeli politikai programjaiban a TMRSZ javaslatait is figyelembe véve dolgozza ki a rendészeti kérdések megoldását. 2010 őszén azonban a párt és a szakszervezet szakított, aminek hátterében az állt, hogy Szima többet akart, mint amennyit a megállapodásért cserébe kapott. A szakszervezet főtitkára ugyanis nem jutott be az Európai Parlamentbe a párt listájáról, és nem lett országgyűlési képviselő sem. Szima Juditnak ezután felajánlották, hogy az országgyűlési választásokon az első tíz jelölt között szerepelhet, de a Tettrekész vezetője azt akarta, hogy az első tízben rajta kívül még két, a szakszervezet részéről megnevezett ember is benne legyen. Ez a kérése azonban nem teljesült.
/ Varga Gyögy
Szakszervezeti körökben többen úgy vélik, bár Szima valóban kiáll az emberei mellett, a TMRSZ-t elsősorban saját céljaira használja fel, ezért senkit nem érhet meglepetés, ha az ügyészség valóban talál(t) bizonyítékokat a hűtlen kezelésre. Ezért sem mindegy, a sztrájkbizottság politikai ügyként kezeli-e a Tettrekész vezetőjének őrizetbevételét vagy sem. Az biztos, hogy a TMRSZ tagsága mártírként tekint rá. A Tettrekész jelenlegi vezetése ki is adta a "parancsot": az a TMRSZ-es, aki nem vesz részt a hétfői budapesti demonstráción, menjen délután a Kaposvári Bíróságra, ott lesz ugyanis "a főtitkár asszony tárgyalása". | [
"Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete"
] | [
"TMRSZ Szima",
"Kaposvári Bíróság",
"Európai Parlament"
] |
Éjszakába nyúlt egy parlamenti ülésnap 2016 május végén: az offshore cégek elleni fellépésről vitáztak a magyar képviselők.
Az apropót a nem sokkal korábban kiszivárgott Panama-iratok adták, amelyek addig soha nem látott részletességgel tárták fel, hogyan rejtik el vagyonukat különböző egzotikus országokban a világ vezető politikusai, nagyvállalkozók, hírességek és bűnözők.
A kormány képviselői különösen kemény szavakat használtak, és igyekeztek úgy beállítani, mintha a probléma csak a baloldali ellenzéket érintené. "Amikor 2010-ben a jelenlegi kormány hivatalba lépett, virágzott az offshore biznisz Magyarországon. (...) Az ellenzékre eddig sem számíthattunk és nem számíthatunk az offshore elleni küzdelemben. Ez azért van így, mert az ellenzék mind a mai napig tele van offshore-ügyekkel" – mondta a vitaindító beszédében Dömötör Csaba, a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda egyik államtitkára.
Míg Dömötör a kormány offshore-ellenes intézkedéseit taglalta, nyolcezer kilométerrel távolabb, a Brit-Virgin-Szigeteken egy offshore szolgáltatásokra szakosodott cég épp az utolsó simításokat végezte egy befolyásos kormányközeli ügyvéd, Kertész Balázs karibi cégvásárlásával kapcsolatban.
A Rogán Antal jobbkezeként elhíresült Kertész Balázs 2016. május 9-én vásárolta meg a Nanga Group Ltd. összes részvényét (amelyeket az iratok szerint 50 ezer dolláros, vagyis akkori árfolyamon 13,85 millió forintos értéken tartottak nyilván), és ekkor nevezték ki a cég egyedüli igazgatójának is. A brit-Virgin-szigeteki offshore szolgáltató cég májusban végezte el az ezzel kapcsolatos adminisztratív feladatokat, majd június 2-án postázta Kertésznek az ezekről szóló 821 dolláros (230 ezer forintos) számlát. A cím Kertész akkori, a Parlamenthez közeli Aulich utcában található irodája volt, ahol korábban Rogán Antal és Habony Árpád is rendszeresen találkozott Kertésszel.
Mindez egy újabb, és egyben a valaha volt legnagyobb nemzetközi offshore adatszivárgásból, a Pandora-iratokból derül ki. Összesen 11,9 millió file szivárgott ki 14 olyan cégtől, amelyek offshore cégek létrehozásával és működtetésével foglalkoznak. Az iratokat az International Consortium of Investigative Journalists (Tényfeltáró Újságírók Nemzetközi Konzorciuma) nevű hálózat szerezte meg, és ők koordinálták a nemzetközi újságírói csapat munkáját. A nyomozáson világszerte több mint 600 újságíró dolgozott 150 szerkesztőségből, a projekt egyedüli magyar résztvevője a Direkt36 volt.
A kiszivárgott adatok szerint Kertész Balázs mellett offshore területen üzletelt több olyan ember, akik bár politikai tisztséget nem viselnek, fontos szerepet töltenek, illetve töltöttek be az elmúlt évtizedben felépített kormányközeli gazdasági birodalomban.
Jászai Gellért, a 4iG informatikai vállalat vezetője, korábban Mészáros Lőrinc cégbirodalmának egyik legfontosabb irányítója
Nyerges Zsolt, az Orbán család régi ismerőse, korábban évekig Simicska Lajos jobbkeze volt
Horváth László, kormányközeli vállalkozó, tiszteletbeli kazah konzul
A kiszivárgott offshore-iratokból fény derül számos befolyásos külföldi politikus és üzletember titkos üzleteire is. Kiderült például, hogy Andrej Babis cseh kormányfő offshore cégeken keresztül vásárolt meg egy 22 millió dollár értékű, saját mozival és két úszómedencével is ellátott kastélyt a francia Riviérán. Kiszivárogtak emellett részletek Tony Blair egykori brit miniszterelnök offshore üzleteiről, valamint Vlagyimir Putyin egyik legközelebbi szövetségesének pénzügyi tevékenységéről. (További részletek olvashatók a projekt nemzetközi szálairól ebben a cikkben.)
Az offshore cégek olyan – gyakran egzotikus országokban bejegyzett – társaságok, amelyeket általában két célból szoktak használni. Egyrészt ezeknek a cégeknek a segítségével el lehet érni, hogy a tulajdonosaik kevesebb adót fizessenek máshol végzett üzleti tevékenységük után. Másrészt általában rendkívül nehéz hozzáférni ezeknek a cégeknek a tulajdonosi adataihoz, így alkalmasak titkos üzletelésre vagy megkérdőjelezhető módon szerzett vagyonok elbújtatására. Bár önmagában az offshore cégek tulajdonlása és használata törvényes, e két tulajdonságuk miatt sokan károsnak tartják a működésüket.
Rogán jobbkeze a karibi térségben
Amikor Kertész Balázs 2016 májusában megvásárolt egy brit-Virgin-szigeteki céget, a szélesebb nyilvánosság előtt még nem igazán volt ismert a neve. Az Index csak fél évvel később mutatta be őt részletes portréban Rogán Antal bizalmasaként: a cikk szerint Rogán belvárosi polgármestersége idején Kertész volt a befolyásos fideszes politikus "háttérbe húzódó gazdasági jobbkeze". Emellett Kertész feleségének cégére bízták Rogán találmányának hasznosítását is, Kertész egyetemi évfolyamtársának, Kosik Kristófnak az ügyvédi irodája pedig a Rogán által kezdeményezett letelepedésikötvény-üzlet egyik nagy nyertese volt.
Kertész – aki korábban maga is fideszes önkormányzati képviselő volt a Belvárosban – még az állami gázüzlethez is közel került, miután az Orbán-kormány delegáltjaként előbb bekerült a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség felügyelőbizottságába, majd később az igazgatótanácsának lett a tagja. A szervezet feladata Magyarország stratégiai olaj- és gázkészletének tárolása és ennek megszervezése.
Kertésznek jelenleg többek közt vagyonkezeléssel és tanácsadással foglalkozó cégei vannak, ezeket tavaly egy gellérthegyi villába költöztette, de saját lakcímeként a svájci Zug városában található luxusotthonát tünteti fel.
A Nanga Group Ltd. megvásárlásával kapcsolatos dokumentumok között Kertész magyar útlevelének és svájci tartózkodási engedélyének másolata is megtalálható. A céget 2012-ben alapították, és egy offshore szolgáltató címére bejegyzett, számos más brit-Virgin-szigeteki cégben részvényesként feltűnő Harris Worldwide Ltd. nevű cég volt a tulajdonosa egészen Kertész 2016-os tulajdonszerzéséig.
Többek között ilyen iratok szivárogtak ki Kertész offshore-üzletéről
Arról azonban nem érhetők el információk, hogy pontosan mivel foglalkozik a Nanga Group és hogy mekkora értékű vagyonelemeket birtokol, ahogy azt sem lehet tudni, hogy még jelenleg is Kertész-e a tulajdonosa. Kertészt kerestük emailen, illetve egy levelet is hagytunk a cégei székhelyéül működő gellérthegyi villának a postaládájában, de nem érkezett tőle válasz.
Svájci számla és három offshore cég a Mészáros-birodalom intézőjénél
Részletesebb információk találhatók a kiszivárgott dokumentumokban azonban egy másik kormányközeli üzletember, Jászai Gellért üzleteiről, aki Kertészhez hasonlóan szintén a Brit-Virgin-Szigeteket választotta három cége számára is.
Jászai még a kétezres évek elején az ingatlanpiacon és befektetési területen szerzett ismertséget, majd az Orbán-Simicska konfliktus után épülő Mészáros-birodalom
egyik legfőbb intézőjévé vált. 2015-ben lett a Konzum Nyrt. tőzsdei cég elnök-vezérigazgatója, amelybe Mészáros Lőrinc 2017 februárjában szállt be.
Ebben az időszakban, 2017 februárjában és márciusában három cég alapítását is intézték a Brit-Virgin-Szigeteken, amelyeknek – az offshore szolgáltatótól kiszivárgott e-mailek és egyéb iratok szerint – Jászai Gellért volt a végső tulajdonosa.
A cégbejegyzéssel kapcsolatos dokumentumok szerint a cégek célja többek között az volt, hogy bankszámlát birtokoljanak egy svájci banknál, a VP Bank Schweiznél. Ez a pénzintézet a liechtensteini VP Bank svájci leánycége, amely már 1988 óta működik. "A zürichi Paradeplatz közelében, a Talstrassén található irodáinkkal a svájci bankszíntér szívében helyezkedünk el" – áll a bank honlapján. A Direkt36 kérdésére Jászai informatikai cége, 4iG azt közölte, hogy a három offshore cég közül csak egynek volt számlája a VP Banknál, de ezen "semmiféle vagyon és pénzmozgás nem volt".
A kiszivárgott dokumentumokból az is kiderül, hogy az alapításukat megelőzően mekkora vagyont terveztek a cégeknek:
Albury Management Ltd. – becsült vagyon: 10 millió svájci frank (2,9 milliárd forint)
Crompton Finance Ltd. – becsült vagyon: 10 millió svájci frank (2,9 milliárd forint)
Burt Investment Ltd. – becsült vagyon: 5 millió svájci frank (1,45 milliárd forint)
A cégbejegyzéssel kapcsolatos iratok szerint ezek a vagyonelemek nagyrészt abból álltak össze, hogy Jászai az offshore cégeken keresztül magyar és svájci vállalatoknak volt a tulajdonosa. Ilyen tulajdonrészeknek ugyanakkor a nyilvánosan elérhető magyar és svájci cégadatokban nem találtuk nyomát. Rákérdeztünk Jászainál, hogy pontosan mely cégekben volt tulajdonrésze, de erre és a vállalatok tevékenységével kapcsolatos a kérdéseinkre nem válaszolt a 4iG.
Néhány irat az egyik offshore-cégről, amelyet Jászai alapított
A brit-Virgin-szigeteki cégközlöny szerint 2020 júliusában kezdeményezték mindhárom érintett offshore cég felszámolását. Ez tíz nappal az után történt, hogy Mészáros Lőrinc kiszállt a 4iG-ből, amely ezzel Jászai ellenőrzése alá került. Megkérdeztük Jászaitól, hogy ennek a két eseménynek köze volt-e egymáshoz, de a cégétől kapott válasz szerint ő akkor már nem állt kapcsolatban az offshore cégekkel. A 4iG állítása szerint ugyanis Jászainak "2017 júliusa óta a felsorolt társaságok egyikéhez sincs köze". Hozzátették, hogy Jászainak "nincsenek offshore érdekeltségei, és nem rendelkezik eltitkolt vagyonnal".
Megkérdeztük Jászaitól, hogy ebben az esetben miért szállt ki olyan gyorsan a 2017 márciusi alapítás után a három brit-Virgin-szigeteki cégből, és hogy kinek adta el őket. Ezekre a kérdésekre a 4iG nem válaszolt, mivel szerintük a kérdések magán-és üzleti titkokra vonatkoznak.
A Brit-Virgin-Szigetek 2010 előtt
A kiszivárgott iratok között felbukkannak további kormányközeli üzletemberek is, akiknek korábban, 2010 előtt voltak céges érdekeltségeik a Brit-Virgin-Szigeteken.
Előkerült egy irat, amely szerint Nyerges Zsolt volt az igazgatója egy Pannone Management Limited, Brit-Virgin-Szigeteken bejegyzett cégnek. Az egykori szolnoki ügyvéd az Orbán család személyes barátjaként vált a Fidesz-közeli gazdasági birodalom egyik fontos szereplőjévé, és éveken át Simicska Lajos jobbkezeként tevékenykedett. A kiszivárgott irat is ebből az időszakból – konkrétan 2009-ből – származik. Ugyan a dokumentumból nem derül ki, hogy milyen tevékenységet végzett a cég, de ez az első konkrét jele annak, hogy Simicska köre is használt offshore cégeket. Nyerges a megkeresésünkre annyit közölt, hogy soha nem nyilatkozik üzleti ügyekről. A kiszivárgott iratok szerint a Pannone Managementet 2011-ben megszüntették.
Horváth László, kormányközeli vállalkozó, tiszteletbeli kazah konzul 2009-ben – egy ügyvéden keresztül a Brit-Virgin-Szigeteken bejegyzett, L.A.C. International Ltd. nevű céggel kapcsolatban e-mailezett egy offshore szolgáltató céggel. "A L.A.C. International Ltd.-nek Horváth László 2004-től megszűnésig volt igazgatója. A cég tevékenységi köre tanácsadás jellegű volt, gazdasági eseményt nem bonyolított. Sajnos már elévülési időn túli időszakról nem állnak rendelkezésre beszámolók, hogy a cég vagyoni-, pénzügyi helyzetéről hiteles információkat közölhetnék" – írta a Direkt36 kérdésére Horváth magyar cégének, a L.A.C. Holding Zrt.-nek a gazdasági vezérigazgató-helyettese. A kiszivárgott dokumentumok szerint a brit-Virgin-szigeteki céget 2010-ben, előző évi tartozásai miatt szüntették meg.
A diszkréció legmagasabb fokát ígérik
A nemzetközi piacon számos cég specializálódott arra, hogy megfelelő díj ellenében az ügyfeleik számára különböző egzotikus országokban offshore cégeket jegyezzenek be vagy vásároljanak, és ezeket kezeljék. Bár ebben az iparágban kiemelten fontos a diszkréció, az elmúlt években többször szivárogtak ki belső iratok és adatok az ilyen offshore szolgáltató cégek tevékenységéről.
Míg a 2016-ban publikált Panama-iratok csak egy szolgálató, a panamai székhelyű Mossack Fonseca ügyvédi iroda belső dokumentumait tartalmazták, a most nyilvánosságra hozott Pandora-iratokban összesen 14 offshore szolgáltató adatai találhatók.
A most kiszivárgott iratok egyértelművé teszik azt is, hogy az offshore világot nemcsak távoli, egzotikus szigetországokban működő, kétes hátterű cégek és ügyvédek tartják fenn, hanem valójában ez a rendszer része a nemzetközi pénzügyi mechanizmusoknak. Az offshore szolgáltatók nagy bankokkal és ügyvédi irodákkal működnek együtt a világ pénzügyi központjaiban. Az egyik magyar kormányközeli érintett környezetéből származó információk szerint az ő esetében is az történt, hogy a svájci bankja ajánlott neki olyan szolgáltató céget, amely el tudta intézni az offshore cégek alapítását.
A nagy pénzügyi szereplőkkel szorosan együttműködik a Trident Trust nevű cég is, amely népszerűnek bizonyult a magyar kormányközeli szereplők köreiben. Ennek a cégnek a szolgáltatásait vette igénybe Kertész Balázs, Jászai Gellért, Nyerges Zsolt és Horváth László is.
"A Trident Trust egy relatíve nagyobb szereplő" – magyarázta egy offshore szolgáltatással foglalkozó, névtelenséget kérő magyar forrás, aki hozzátette, hogy sok más cégszolgáltatóhoz hasonlóan a Trident is angolszász háttérrel indult. A kiszivárgott anyagokban a cég maga is leírja, hogy az első irodáikat a brit fennhatóság alatt álló Csatorna-szigeteken alapították még a 70-es évek végén, majd onnan terjeszkedtek tovább a karibi szigetvilágra. Ma már több mint 900 alkalmazottjuk van, és jelen vannak Ázsiában, Afrikában és az amerikai kontinensen is.
"Az ügyfeleink között megtalálhatók a világ legnagyobb bankjai, a Fortune 500 listán található cégek, valamint vagyonos magánszemélyek és családjuk is" – írja magáról a Trident az egyik kiszivárgott anyagban. A Trident nem válaszolt a Direkt36-nak a magyar kormányközeli ügyfelekkel kapcsolatban feltett kérdésekre, de egy válságmenedzselésre szakosodott londoni tanácsadó cégen keresztül küldtek egy rövid közleményt, amelyben többek között az áll: "A Trident minden egyes szolgáltatóját a tevékenységi helyén szabályozzák, és teljes mértékben elkötelezett az összes vonatkozó szabály betartására. A Trident rendszereresen együttműködik a hatóságokkal. Az ügyfeleiről a médiának nem ad ki információt".
Kertész és Jászai karibi cégeiben a Trident egyik korábbi vezetője igazgatóként is megjelent: a svájci származású Irène Spoerry, aki 25 éven keresztül volt a Trident Trust Group ügyvezető igazgatója. (Kertész cégében Spoerry még Kertész érkezése előtt volt igazgató, míg Jászai mindhárom cégének bejegyzésekor Spoerryt jelölték meg az egyik igazgatóként.)
Jászai offshore ügyeinek intézésében emellett szerepet vállalt a – szintén Spoerry által vezetett – ciprusi Stratus Associates Limited nevű cég is, amely az alábbi szöveggel reklámozza magát a honlapján: "A Stratus Group mindig a biztonság és diszkréció lehető legmagasabb fokát biztosítja. Ügyfeleket csak ajánlás útján fogadunk. (...) A kockázatok vagy elhárításra kerülnek, vagy fel sem merülnek."
Irène Spoerry a Direkt36 kérdésére azt írta, hogy ha bíróság kötelezi őket, akkor szívesen válaszolnak minden általunk említett kérdésre. Ennek hiányában azonban elzárkózott a részletek közlésétől, és csak annyit erősített meg, hogy a Nanga Groupnak korábban igazgatója volt, és állítása szerint már 2019-ben távozott a Jászai számára alapított offshore cégektől is.
A magyar cégadatokhoz az Opten szolgáltatását használtuk. | [
"Nanga Group Ltd.",
"Stratus Associates Limited",
"Albury Management Ltd.",
"L.A.C. International Ltd.",
"Trident Trust",
"Pannone Management Limited",
"Stratus Group",
"Burt Investment Ltd.",
"Trident Trust Group",
"Crompton Finance Ltd."
] | [
"L.A.C. Holding Zrt.",
"VP Bank",
"Konzum Nyrt.",
"Tényfeltáró Újságírók Nemzetközi Konzorciuma",
"VP Bank Schweiz",
"Harris Worldwide Ltd.",
"Mossack Fonseca",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség",
"International Consortium of Investigative Journalists"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Harmat Sándor: ipari kémből szélhámos
A férfit már egy miniszter is figyelmeztette, hogy fejezze be az ámokfutását
Állítólagos fideszes és kormányzati kapcsolataira hivatkozva próbál busás egészségügyi megrendelésekhez jutni a Diagon-ügyben ipari kémkedésért jogerősen elítélt Harmat Sándor – értesült a Magyar Idők. A férfi annak ellenére tagad, hogy nemrégiben már egy miniszter is figyelmeztette: fejezze be az ámokfutását.
Rendszeresen felbukkan a hazai egészségügyi konferenciák és rendezvények környékén a Diagon-ügyben ipari kémkedésért 2013-ban jogerősen elítélt Harmat Sándor. Információink szerint egy éve még Zombor Gábor egészségügyi államtitkár bizalmasaként mutatkozott be, de a mostani – főként kórházi vezetőkkel lefolytatott – találkozóin már azt állítja, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek is tanácsokat ad. Úgy tudjuk, Harmatot nemrég már egy miniszter is figyelmeztette arra, hogy fejezze be az ámokfutását, és ne házaljon a Fidesz nevében.
Nevek, tevékenységi körök
Lapunk több olyan egészségügyi intézmény vezetőjével is beszélt, akiket Harmat Sándor személyesen megkeresett. Szinte valamennyiükkel egy-egy konkrét európai uniós fejlesztés kapcsán vette fel a kapcsolatot, felajánlva valamelyik, már említett "magas szintű" kapcsolatrendszerét a sikeres pályázás érdekében. Elmondásuk szerint Harmat a 2007–2013-as fejlesztési időszakban számos TÁMOP-, TIOP- és KEOP-pályázatánál feltűnt mint közvetítő.
Harmat Sándorral összefüggésben a világhálót és a cégadatokat szemlélve számos furcsaság fellelhető. Az egyik ilyen egy 2015-ös élelmiszer-biztonsági konferencián tartott előadás, amelyet dr. Harmat Sándor tartott "Hazai fejlesztésű innovatív technológiai lehetőségek az élelmiszeriparban" címmel. A PestiSrácok azonban úgy tudja, hogy Harmat Sándornak nincs doktori végzettsége.
A cégadatokat böngészve Harmat Sándornak összesen két céghez volt köze, ám Harmat Sándor Gábor (akinek az anyja neve megegyezik az előbb említett Harmat Sándorral, tehát azonos személy) tíz gazdasági társaságban is érintett, vagy volt érintett. Ezek a vállalkozások Szegeden, Budapesten, Székesfehérváron és Szolnokon működnek, tevékenységi körük pedig megszámlálhatatlan területre terjed ki. Ilyen például a rádióműsor-készítés, különféle építőipari szolgáltatások, üzemanyag-nagykereskedelem, kommunikáció, de természetesen felbukkan a gyógyszerek kis- és nagykereskedelme is.
Különös, hogy amíg a Harmat Sándor nevéhez köthető társaságokban nem volt feltűnő a tulajdonosi kör változása, addig azokban a vállalkozásokban, amelyekben a cégadatok szerint a férfi Harmat Sándor Gáborként bukkan(t) fel, igencsak nagy volt a mozgás. A cégek körül több, külföldön bejegyzett kockázatitőke-alap is megjelent.
A kitiltási botrány szálai
A gyógyszeriparban a budapesti EUCIS Partners Kft. érdekelt, ám itt is lehet említést érdemlő momentumra bukkanni. Az ügyvezetők között felbukkant Torba Tamás, akit 2013 októberében Harmat Sándor váltott ebben a pozícióban. Harmat már ebből a vállalkozásból is kivonult. Torba Tamás neve viszont nem véletlenül cseng ismerősen, ő volt a Bunge nevű amerikai világcég lobbistája, aki lényegében kirobbantotta az amerikai kitiltási botrányt, amikor azt mondta: egy férfi – Tábor Viktor – arról tájékoztatta, kétmilliárd forintért el lehet intézni, hogy jelentősen csökkenjen az étolaj áfája.
Torba Tamás, mint azt a kitiltási botrány koronatanújaként a bíróságon elmondta, akkor ismerte meg Tábor Viktort, a kitiltási ügy egyetlen vádlottját, amikor a Széchenyi Bank elnökének tanácsadójaként dolgozott. (Tábor ekkor a pénzintézet informatikai rendszerét fejlesztette.) Tanácsadói munkájáról Torba Tamás a per során annyit árult el, hogy amikor a bank nehézségekkel küzdött, akkor Harmat Sándor ajánlott segítséget. Egészen pontosan a Harmathoz köthető Chemium Kft. került szóba, amely közreműködött volna a bank egy részének értékesítésében. Harmat egy ázsiai cégcsoportot ajánlott Torba figyelmébe, azonban kiderült, hogy a pakisztáni tulajdonú holding tulajdonképpen irodai takarítással és egyéb szolgáltatásokkal foglalkozott, ezért az üzlet meghiúsult.
Harmat Sándor egy ideig a feleségén keresztül volt érdekelt a fent említett Chemium Kft.-ben, amely 2011-ig volt Harmat Anitáé. A Chemium története sem mentes a furcsa esetektől. Harmat Anitától Baróthy Gáborhoz került a cég. Harmatéktól annyira azért nem távolodott el, hogy a társaság telephelyét megváltoztassák, az ugyanis a mai napig Harmat Sándor tataházai szülőháza.
Átvert gyengénlátók
A vállalkozás egyik képviselője tavaly szeptemberben jelentette be az Eselyegyenlito.hu című weboldal indítását egy sajtótájékoztatón. A honlap elméletileg fogyatékkal élőknek, leginkább a látássérülteknek tenné könnyebbé az életét. A projekt 800 millió forintból készül, ebből 558 millió a Gazdaságfejlesztési operatív program Széchenyi 2020 forrásaiból érkezett, azonban a várt eredmény elmaradt, ugyanis az oldal jelenleg sem működik, holott a tavaly szeptemberi sajtótájékoztatón csupán egy hónapos türelmi időt kértek.
A Chemium Kft. Harmaték diagonos büntetőpere alatt és után is jól prosperált. 2010-ben évi 97 millió forint nettó forgalmat bonyolított le, majd 2014-ben, két évvel Harmat jogerős elítélése után már csaknem 900 millió forintot. Sőt a Chemium Kft. 2012-ben 17,8 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást nyert el a Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztése című pályázati kiíráson, az Új Széchenyi-terv keretében. A vállalkozás 2013-ban ugyancsak jelentős összeghez, több mint 12 millió forinthoz jutott, miután a Chemium azért pályázott, hogy a nemzetközi piacra is betörhessen. A PestiSrácok korábbi közlése szerint a tender dokumentációjában a Chemium Harmat feleségét és Harmat Sándort is megnevezi mint a cég fontos vezetőit.
A reptéri rajtaütés
Ahogy már említettük, Harmat Sándor neve nagy nyilvánosság előtt először az úgynevezett Diagon-ügyben bukkant fel. Emlékezetes: az orvosi diagnosztikumokat fejlesztő és gyártó Diagon két egykori vezető beosztású munkatársa, Harmat Sándor első- és Torma Lajos másodrendű vádlott tervrajzokat, szabadalmakat, ipari titkokat és a különféle technológiákkal kapcsolatos információkat töltött le magának. Ezek lényegében a teljes dokumentációját jelentették egy Oroszországban felépítendő gyárnak, amelyről a Diagon ebben az időben előrehaladott tárgyalásokat folytatott.
Ám egy konkurens vállalkozás, a Diachem Kft. elcsábította a két középvezetőt, hogy a technológia és a szabadalmak tulajdonosát kikerülve maga köthessen üzletet az oroszokkal. A pénzügyőrség 2008 májusában csapott le Harmat Sándorra, amikor épp a Liszt Ferenc repülőtéren – táskájában a tervezett gyár teljes leírásával – megpróbált felszállni a moszkvai járatra. Társait később fogták el Budapesten.
Jogerősen bűnös
A vád szerint Harmat és Torma, a két volt Diagon-munkatárs és Pallai Zsolt, a kémeket "felbérelő" Diachem Kft. ügyvezetője több mint 3 milliárd forint kárt okozott tettével. Harmat Sándort a bíróság első fokon egy év nyolc hónapi börtönbüntetésre és két év közügyektől való eltiltásra ítélte. A jogerős ítélet végül azt mondta ki, hogy a vádlottak titoksértést követtek el, a milliárdos károkozás ügyében pedig polgári bíróság hivatott dönteni. A bíróság az első- és a harmadrendű vádlottat 10-10 millió, a másodrendű vádlottat 8 millió forint megfizetésére kötelezte.
Természetesen megkerestük az ügyben Harmat Sándort, akivel sikerült tisztáznunk, hogy a céginformációs rendszerben – ahogyan azt sejteni lehetett – Harmat Sándor Gábor néven is szerepel. Azt viszont tagadta, hogy üzleti megbeszélései során Orbán Viktorral, illetve más fideszes politikusokkal meglévő kapcsolataira hivatkozott volna. Harmat leszögezte, éppen az őt ért támadások miatt nem vesz részt állami projektekben, kizárólag magáncégeknek ír szakmai anyagokat. A férfi további kérdéseinkre nem kívánt válaszolni, személyes találkozót ajánlott, ám közölte, még egy ideig szabadságon van. | [
"Chemium Kft.",
"Diagon"
] | [
"EUCIS Partners Kft.",
"Magyar Idők",
"Diachem Kft.",
"Széchenyi Bank",
"Chemium Harmat"
] |
Titkos luxuskocsi-flottát kapott a Posta
Magyarország - Miután 600 millióért szerzett be új autókat akormányzat, itt az újabb autós botrány! Hiába tiltotta meg tavaly ősszel Fellegi Tamás fejlesztési miniszter, a Magyar Posta mégis új autókkal lepte meg felsővezetőit - értesült a Blikk.
Skoda Fabia
A postás főnökök így most 176 darab VW Passatnak, Skoda Octáviának, Skoda Fabianak örvendezhetnek. A flottába Fiat Scudó kisbuszok is bekerültek. A Magyar Posta nem verte nagy dobra a vásárlást, sőt, inkább jól elhallgatta azt, de a Blikk megkeresésére sajtóosztályuk aztán mindent bevallott.
- A lecserélt járművek jelentős része 6 éves és voltak totálkáros darabok is, de tényleg előfordult a flottában 2 éves autó is. Csak egyben lehetett visszaadni a lízingcégnek a teljes flottát, miután tavaly év végén lejárt a szerződés - tudatta a sajtóosztály.
Most kevesebb nagy és több kisautót bérelnek. Azt nem árulták el, mennyibe kerül mindez a Postának, csak hogy négy év alatt 100 millió forintot takarítanak meg vele.
Octavia
Informátoraink azonban arra hívták fel figyelmünket, hogy a felsővezetés nagy része új autó volánja mögé ülhetett be.
A társaság sajtóosztálya azt nem árulta el a Blikknek, hogy a flotta hány új, és hány használt autóból áll.
Mint ahogy azt sem sikerült pontosan megtudnunk, milyen beosztás mellé jár céges kocsi a postánál.
"Az autóhasználatot az utazási szükségletek és a betöltött munkakör együttesen határozzák meg. Vidéki utak szervezésénél lehetőleg több munkatárs egyidejű utazását szorgalmazzuk" - fogalmazott tapintatosan a sajtóosztály.
VW Passat
Megkerestük a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, hogy megtudjuk, miért engedélyezte mégis a felsővezetői autók cseréjét Fellegi Tamás miniszter.
Ezt a nehezen értelmezhető, bikkfa nyelven íródott hivatalos választ kaptuk:
" A miniszter felkérte a Magyar Posta vezérigazgatóját, hogy a szükséges intézkedéseket kiemelt figyelemmel a jogszabályi, közfeladat ellátási és költségtakarékossági szempontokra, saját hatáskörben hajtsa végre, mindemellett biztosítva az üzletmenet, egyben a kapcsolódó közfeladatok ellátásának folyamatosságát."
Egyébként amikor a Blikk korábban fotókkal bizonyította, hogy a Posta új autókat szerzett be, a gazdasági helyzetre való tekintettel a minisztérium leállíttatta a beszerzést.
V. J. Z. | [
"Magyar Posta",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [
"Skoda Fabia"
] |
Szó szerint ugyanazzal mentegeti a rendőrség Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztost, a Belügyminisztérium alá tartozó Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság főigazgatóját, amivel Gyurcsány Ferenc és legfanatikusabb hívei védték az őszödi beszédet
- derül ki egy lapunk birtokába került dokumentumból.
A rendőrség szerint a politikus pusztán “egy előadói fogást, retorikai eszközt alkalmazott, mely (...) arra szolgált, hogy a közönségben reakciót, még nagyobb odafigyelést váltson ki", amikor súlyosan terhelő dolgot állított önmagáról, amiről hangfelvétel is készült.
Kalandok egy budapesti hotel különtermében
A sztori azzal kezdődött, hogy a Népszava idén január legelején egy több mint kétórás hangfelvétel alapján több cikket is írt arról, hogy Sztojka Attila miről tárgyalt egy budapesti szállodában az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) Fideszhez húzó tagjaival.
A leleplezett beszélgetés két legforróbb pontján Sztojka
Jelezte a jelenlévőknek, hogy BM-esként mindenkiről tud mindent, beleértve, hogy kivel mikor mit beszélnek. Pénzes lehetőségeket ígért azon, jelenlévő, a Fideszhez húzó roma politikusoknak, akik a támogatás fejében megfelelő “politikai teljesítményt" nyújtanak.
Hadházy Ákos képviselő ezen két elem miatt az ügyben január 7-én rendőrségi feljelentést tett hivatali visszaélés és zsarolás gyanújával. Most futott be a rendőrség válasza. Aminek a lényege az, hogy a nyomozást elutasítják. Igen elgondolkodtató indoklással.
A feljelentéshez is mellékelt hangfelvétel tanúsága szerint Sztojka megejtő nyíltsággal dicsekedett-fenyegetett azzal, hogy intim titkokat tud a jelenlévőkről:
"... Azt is nyilvánvalóvá kell tennetek, hogy azért mindenkiről jönnek hírek. Hogy ő odaállt, még itt közületek is mindegyikről tudok mondani. Nehogy azt gondoljátok, hogy nekem, nyilván, mint BM-esnek, azért mindenkiről tudok sok mindent. Azt is tudom, hogy mikor beszélt ki, kivel, meg hogyan... (...) "... kicsi ahhoz ez az ország. Tehát hogy értsétek meg."
Ez a szövegrész majdnem minden magyarul beszélőnek egyértelmű jelentést hordoz. Majdnem mindnek, de nem a Fidesz irányította rendőrség illetékeseinek. Ők ugyanis azt írták, hogy az idézet
“szövegkörnyezetével együtt történő vizsgálata alapján megállapítható, hogy a felszólaló ezen kijelentésével egy előadói fogást, retorikai eszközt alkalmazott, mely arra szolgált, hogy a közönségben reakciót, még nagyobb odafigyelést váltson ki."
Már ez sem semmi, de az indoklás következő mondata, ha ez lehetséges, még kétségesebbé teszi, hogy a nyomozók ugyanazt a magyar nyelvet beszélik-e:
“Nevezett kommunikációja semmiféle fenyegetést, vagy hivatali hatalmával kapcsolatos visszaélésre utaló adatot, információt nem tartalmaz."
Tehát az a tény, hogy egy belügyminisztériumi állományban lévő állami vezető egy politikai jellegű eseményen azt közli a hallgatóságával, hogy ő - hangsúlyozottan BM-esként - magánbeszélgetések tartalmáról bír információkkal, a magyar rendőrség szerint mégcsak nem is utal arra, hogy az illető esetleg visszaélne a hivatali hatalmával vagy fenyegetne.
Fontos, hogy a rendőrségi elutasítás szövegében is az “utalni" ige szerepel. A rendőröknek ebben a körben ugyanis még nem arról kellett véleményt formálniuk, hogy Sztojka valóban szerzett-e titkos módszerekkel begyűjtött információkat az ORÖ egye tagjairól. Vagy mondjuk csak hencegett ezzel, hogy féljenek tőle. A nyomozóknak most még csak abban kellett dönteniük, hogy az elhangzott szöveg utal-e arra, hogy a politikus esetleg visszaélt a pozíciójával. A rendőrség szerint nem.
Még meglepőbbé teszi a dolgot, hogy Sztojka egy másik, szintén tavaly decemberben, hasonló résztvevőkkel tartott találkozón is beszélt ugyanerről a témáról, ha lehetséges, még egyértelműbben. A Népszava által szintén megszerzett felvételen ezt mondta:
"Azt azért nem kell ecsetelnem, hogy mivel a BM-ben vagyok, mindenkiről tudunk mindent. Amit még nem is gondolnátok: ki, mikor, mennyit, hogyan, mire. Mindent. Hozhattam volna ide nektek egy térképet, és megmutathattam volna, és a ti neveitek is rajta lettek volna. Mindenkiről mindent tudunk, a legapróbb részletekig."
A rendőrség szerint egy Fidesz által kinevezett politikus esetében ez a szöveg még csak fel sem vetheti annak a gyanúját, hogy az illető visszaél a pozíciójával vagy fenyegetésnek szánná.
A Hadházy-féle feljelentés másik fele a hangfelvétel azon részére hivatkozott, amikor Sztojka a Roma Közéleti Akadémia, illetve az általa vezetett főigazgatóság révén szerződéseket kínált azoknak, akik "ebben a körben benne vannak", hozzátéve, hogy "még fogok hozni lehetőségeket, ebben ne legyen kétségetek". A Népszava szerint beszélt még egyedi támogatásokról is, amelyeket január végén, február elején fizetnek.
Ez a szöveg a jelek szerint még Sztojka fülében is pont úgy hangzott, mintha politikai lojalitásért cserébe pénzt kínált volna, hiszen meg is jegyezte, hogy
"Félre ne értsetek, ez nem megvásárlás, én senkit nem akarok megvásárolni"
Majd mégis azt fejtegette, hogy mindennek fejében politikai és szakmai teljesítményt várnak. Azt már nem fejtette ki, hogy mit ért politikai teljesítmény alatt.
A nyomozás megszüntetését indokló határozat szerint ez a szövegrész ki volt ragadva az eredeti kontextusából, ezért az eredeti tartalmával éppen ellentétes jelentést hordoz.
De mi az a kontextus, ami ennek a szövegnek pont ellenkező jelentést ad? Ezt talán még tapasztalt olvasóink is nehezen fogják elhinni:
Az, hogy Sztojka Attila ezen szövegrész előtt azt mondta, hogy ő nem simlis, sőt kifejezetten kardoskodott a becsületesség mellett.
Nem tréfálok, itt a rendőrségi indoklás vonatkozó része:
“Sztojka Attila beszédében a becsületesség, a tisztesség és a törvényesség, a roma politikai élet megtisztulása, valamint a roma származású személyek érdekképviselet ügyének jelentősége mellett kardoskodott. Kijelentette, hogy a "simlisséget" el kell felejteni, ő sem "simlis", ezért nem is "ül le olyanokkal, akik simlisek".
Van ügy, amiben mégis indul nyomozás
Mégsem lélegzhet fel mindenki a szállóbeli talákozók résztvevői közül. Hadházy január 7-én ugyanis tett még egy feljelentést. Ezt nem a rendőrségen, hanem a NAV Bűnügyi Főigazgatóságán tette, költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználásának gyanújával, ismeretlen tettes ellen. Ugyanarra a hangfelvételre alapozva, amelyikről korábban itt szó esett.
A politikus a feljelentésben ezt írta:
"A lap birtokába került hangfelvétel tanúsága szerint a rendezvényen résztvevők közül többen is beszámoltak arról, hogy az Országos Roma Önkormányzatnál (ORÖ) tetten érhetően költségvetési csalás és más bűncselekmények történtek."
A feljelentés kifejtős részéből kiderül, hogy a hangfelvételen szó esett például nejlonzsákban, szatyorban átadott pénzekről.
A NAV az ügyben a 444 tudomása szerint nyomozást rendelt el költségvetési csalás bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt.
| [
"Belügyminisztérium",
"Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság",
"Országos Roma Önkormányzat"
] | [
"Roma Közéleti Akadémia",
"NAV Bűnügyi Főigazgatósága"
] |
Az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) Jávor Benedeknek, a PM európai parlamenti képviselőjének kérdésére megerősítette, hogy 2015 júniusában lezárta a nyomozást a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) tenderkiírási szabálytalanságaival kapcsolatban.
Az OLAF szerint okkal feltételezhető, hogy bűncselekmény történt mintegy 960 millió forint összegű tender kiírása során – a szervezet pénzügyi és jogi ajánlásokat fogalmazott meg az Európai Bizottság és a magyar hatóságok számára.
Hogy pontosan melyik ügycsoportról van szó, az a PM friss közleményéből nem derül ki, a Google azonban az NFÜ és az OLAF relációjában egyetlen, lapunk által részletesen feltárt ügy részleteiről ad találatokat. Ebben a konkrét esetben, amelyben a csalás elleni ügynökség még 2012-ben kezdett vizsgálódni, akkor, amikor a Közgépnél is papírokat foglaltak le. Az OLAF emberei olyan uniós támogatásból – a többi közt Székesfehérváron, Abádszalókon, Tiszacsegén és Lébényben – megvalósuló projektek körül vizsgálódtak, amelyekben még a 2010-es elsöprő Fidesz-győzelem előtt hirdettek nyertest, és amelyekben közbeszerzési tanácsadóként vagy annak alvállalkozójaként Homolya Róberthez köthető cégek vettek részt (Homolyát pedig a sajtó rendre Lázár János embereként emlegeti, és a szóban forgó téma kapcsán rendre Lázár vette őt védelmébe a nyilvánosság előtt).
Mint idén októberben megírtuk, az Európai Unió csalás elleni hivatala arról tájékoztatta az illetékes magyar szervezeteket, hogy több projekt esetében összeférhetetlenséget állapított meg. A szálak a Pro Vital Zrt.-hez és a Homolya Ügyvédi Irodához vezetnek, melyek korábban Homolya Róberthez voltak köthetők. Ő a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség végrehajtási elnökhelyettese volt, utóbb pedig miniszteri biztosként a Lázár vezette Miniszterelnökségre került a közbeszerzési rendszer kialakításának koordinálását irányítani.
Az akkor lapunk birtokába jutott dokumentum szerint az OLAF 2010 őszén kapott jelzést arról, hogy súlyos szabálytalanságok történhettek Magyarországon, és hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség akkori vezetésében személyi összeférhetetlenség állhat fenn. A vizsgálat konkrétan megnevezte Homolya Róbertet. Az OLAF azóta számos vizsgálatot végzett, és a THOR (2015) 19987 iktatószámú dokumentumban – amelyet már átküldött a magyar illetékeseknek – beigazolódott összeférhetetlenségről számol be.
Ezt akkor a Miniszterelnökség cáfolni igyekezett, most azonban az OLAF arról tájékoztatta Jávort, hogy részükről a vizsgálat lezárult, bűncselekmény alapos gyanúját állapította meg, és várják a magyar hatóságok intézkedését. Úgy tűnik, ezekre máig nem került sor, mivel most a PM-es politikus az OLAF levele alapján írásban fordult az Európai Bizottság Regionális Főigazgatóságához és a NAV-ot vezető Tállai Andráshoz, valamint Polt Péter legfőbb ügyészhez. A Bizottságtól arra a kérdésre várja a választ, hogy milyen pénzügyi következményei lehetnek Magyarország számára a pályáztatási rendszer ilyen magas szintjén elkövetett korrupciónak. Tállai Andrástól és Polt Pétertől pedig azt kérdezi, miként áll és milyen jogi következményekkel járt a NAV és az ügyészség nyomozása 6 hónappal az OLAF ajánlásainak átadása után – figyelembe véve azt is, hogy a nyomozásra elvileg csupán 60 nap áll rendelkezésre. | [
"Homolya Ügyvédi Iroda",
"Pro Vital Zrt.",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] | [
"Európai Bizottság",
"Európai Unió",
"Európai Bizottság Regionális Főigazgatósága",
"Európai Csalásellenes Hivatal"
] |
A reklámadóval vágott vissza Lázár János egy hétfői sajtótájékoztatón az RTL Klub riporterének, aki külföldi utazásairól kérdezte.
"Nem tudok abban segíteni, hogy ne kelljen adót fizetniük" – mondta a reklámadóra utalva Lázár János egy hétfői, más témában tartott sajtótájékoztatóján az RTL Klub őt kérdező riporterének. Az újságíró a külföldi utazásairól kérdezte volna.
A sajtóban az elmúlt időben többször is előkerült korábbi észak-olaszországi, zürichi és londoni utazásával kapcsolatban ezt megelőzően Lázár János azt mondta, az államnak fontosabb érdeke fűződik ahhoz, hogy az utak tartalmi kérdései ne kerüljenek nyilvánosságra.
Ezek hivatalos utak voltak, "nem kellemes időtöltés volt, nem hetyegéssel töltöttem az időt, hanem munkával" – közölte. Hozzátette, hogy a látogatások részben az Információs Hivatallal kapcsolatos tevékenységét fedték le, részben pedig a kormánytól kapott feladatait végezte el. A vele tartó két munkatársa, Perényi Zsigmond és Sonkodi Balázs alapvetően tolmácsolási segítséget nyújtottak – ismételte meg korábbi nyilatkozatát. | [
"RTL Klub"
] | [
"Információs Hivatal"
] |
Nem tudok válaszolni; nincs információ; nem adott információt; nem tudjuk; majd megmondom - összegyűjtöttük, mi mindent hordtak össze a kormánytagok Vida Ildikó és társai amerikai kitiltásáról.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke, Vida Ildikó a Magyar Nemzetnek adott interjúban azt állította, hogy amikor megkapta a kitiltásáról szóló levelet, arról tájékoztatott egy "illetékest", így "a kormány tudott az ügyről." Kijelentései nyomán felidéztük, mit mondtak a kormánytagok a történtekről.
"Arra a kérdésére, hogy kitől tagadták meg a belépést, nem tudok hivatalosan választ adni. Csak az tud válaszolni arra, hogy kiket és miért tiltottak ki, aki elrendelte az intézkedést. A magyar kormánynak erről nincs információja". (Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter október 20-án.)
"Amikor miniszter lettem, akkor Vida Ildikó már elnökasszony volt a NAV-nál, és olyan megállapodást kötöttem vele, hogy minden, a munkáját érintő vagy befolyásoló információt a rendelkezésemre bocsát. Ebben az ügyben még nem adott semmiféle információt, tehát ebből arra kell következtetnem, hogy a kitiltás tekintetében nincs érintettsége". (Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter október 22-én.)
"Nem tudjuk, kiket, hány embert, és miért tiltottak ki". (Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter október 22-én.)
"A kitiltottak magánszemélyek és állami alkalmazásban állók". (Orbán Viktor miniszterelnök október 24-én.)
"Nem tudjuk, hogy kik ezek a személyek". (A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye október 24-én.)
"A NAV elnöke, lehet, hogy azért nem tudta tisztázni érintettségét, mert nem érintett. Azért mert önök vagy a magyar sajtó egy része valakit megvádol, az az ember attól még nem tartozik önöknek semmivel sem". (Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter válasza egy szocialista képviselőnek a Parlamentben október 27-én.)
"Majd ha megmondják az amerikaiak, akkor szívesen elmondom". (Orbán Viktor kormányfő november 4-én.) | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] |
A paksi atomerőmű bővítésére hivatkozva az év elején bősz terjeszkedésbe kezdett a paksi ipari park. Az állami tulajdonba került cég, amelyet februárban PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztési Nonprofit Kft.-vé kereszteltek át, az utóbbi hónapokban több mint 4,3 milliárd forintot költött el új területek felvásárlására.
"Ingatlanhasznosítás" címén 1,9 milliárdért megszereztek például egy 15,5 hektáros szántóföldet Paks határában olyan átlagáron, amit közművesített ipari területekért szokás fizetni, de az igazán érdekes beszerzést 40 kilométerrel arrébb, Szekszárdon hozták tető alá.
A PIP Kft. 1,8 milliárd forintot fizetett ki a szomszéd város rég csődbe ment, lepusztult és romos húsüzeméért, amely alig néhány hónappal korábban került a feltűnően szerencsés eladó tulajdonába. A Cseppkő Faktor Zrt. jó érzékkel a paksiak terjeszkedése előtt csapott le az iparterületre, pedig korábban hiába próbálták árverésen elsózni, a kutyának sem kellett.
Szekszárdon két évtizede még 1300-1400 ember dolgozott a Tolna-Húsnál, a vállalat volt a város legnagyobb munkaadója. Az üzemet az 1990-es évek végén privatizálták, a német tulajdonos azonban hamarosan lelépett a bérek kifizetése nélkül, a következő, magyar tulajdonos pedig börtönbe került. Az üzem végül a kapuvári húsipari vállalattal együtt ment végleg csődbe. Az üzemre lakat került, a használaton kívüli épületek leamortizálódtak, az udvart benőtte a gaz.
Az üzem több mint egy évtizeden keresztül a M-Ingatlan Amida Kft. birtokában volt, de a cég nem tudott sokat kezdeni vele, ugyanis az ingatlan egy másfél milliárdos jelzáloggal és annak járulékaival volt megterhelve. Az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) adott "élelmiszeripari bankgarancia program" keretében a kapuváriaknak működési támogatást, amit aztán már nem volt képes törleszteni cég. A tartozást végül a szekszárdi ingatlanra írták rá.
A fizetésképtelen M-Ingatlan felszámolás alá került, az ingatlanát pedig az eljárás keretében árverésre bocsátották. A kikiáltási árat az adósságok miatt 1,6 milliárd forintban határozták meg, jóllehet a lepusztult ingatlanok a cég mérlegében ennek a töredékén, 250-260 milliós értéken szerepeltek. Az elektronikus értékesítési rendszeren fellelhető árverési adatlap szerint ezen az áron nem is akadt egyetlen érdeklődő sem, ezért 2017. július 3-án úgy zárták le a licitet, hogy az eljárás semmilyen bevételt sem hozott.
Mindezek ellenére 2017. augusztus 21-én, tehát kevesebb, mint két hónappal a sikertelen árverést követően már a tulajdoni lapra is rávezették, hogy adásvétel útján a Cseppkő Faktor Zrt. birtokába került az egykori húsüzem.
Vagyis a hivatalos eljárás után, az MFB-s adósság kiegyenlítése nélkül, olcsón hozzájutott az ingatlanhoz.
Cseppkő Faktor Zrt.-ről annyit érdemes tudni, hogy a vásárlás előtt néhány héttel hozták létre, tulajdonosi céghálójában pedig ott van a szekszárdi választási bizottság fideszes elnöke, Póla Zoltán és felesége, valamint a trafikbotrány egykori főszereplője, Fajszi Lajos, a Fidesz korábbi önkormányzati képviselője. De még érdekesebb, hogy ott van a Tolna megyei közgyűlés fideszes alelnöke is. Kapitány Zsolt írta alá például a részvénytársaságnak azt a közgyűlési jegyzőkönyvét, amelyben a tulajdonosok elfogadták a 2017-es pénzügyi jelentést.
Éppen a Kapitány Zsolt által szignált nyilvános mérlegadatokból lehet következtetni arra, hogy a Cseppkő Faktornak kevesebb, mint 400 millió forint elég volt ahhoz, hogy megszerezze az egykori húsüzemet. A friss alapítású cég beszámolójában nincs nyoma milliárdos vásárlásnak: az viszont jól látszik, hogy egy 330 milliós beruházási hitelt vettek fel, amelyet a paksiak tulajdonszerzéséig átmenetileg be is jegyeztek az előző, MFB-s tehertől menetsített ingatlan tulajdoni lapjára.
A vásárlás után nem kellett sokat várniuk, hogy megjöjjön a paksiak fantasztikus ajánlata. A PIP Kft. 1,8 milliárd forintot, tehát az árverési irányárnál is többet adott a szekszárdi cégnek az ingatlanért.
A 24.hu megkereste Kapitány Zsoltot, aki azt mondta:
Az volt az elképzelés, hogy a területen egy nagy zöldség-nagykereskedést nyit a cég, de aztán másképp alakult a helyzet.
A fideszes politikus arra viszont már nem volt hajlandó válaszolni, hogy a Cseppkő Faktor mennyiért jutott hozzá az ingatlanhoz, és hogy, hogyan került a paksiak érdeklődési körébe a szekszárdi terület.
Hadházy Ákos, szekszárdi országgyűlési képviselő szerint a Paksi Ipari Park cinikusan viselkedik, amikor azt állítja, hogy ingatlanfejlesztési célra költötték a forrásaikat:
Ezeket az elképesztő összegeket az sem magyarázhatná, ha a tervezett atomerőmű ürügyén "vásárolgatnának", hiszen ha ezekre a területekre tényleg szüksége lenne az államnak, akkor megoldhatná kisajátítással is.
Hadházy Ákos kijelentette, hogy hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tesz az ügyben. | [
"PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztési Nonprofit Kft.",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Cseppkő Faktor Zrt."
] | [
"Paksi Ipari Park",
"M-Ingatlan Amida Kft."
] |
Péntek hajnalba nyúlt az SZDSZ tavalyi tisztújító küldöttgyűlésén történt visszaéléseket vizsgáló, Jüttner Csaba, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnök által vezetett bizottság jelentését tárgyaló ügyvivő testületi ülés. A csütörtök este hat órakor kezdődő megbeszélésről először T. Asztalos Ildikó, borsod megyei elnök távozott, aki az újságíróknak csak annyit mondott, hogy nem ismerhette meg a Jüttner-bizottság jelentését. Péntek hajnalban fél egykor véget ért a megbeszélés. Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter a párt Gizella utcai székházából kifelé tartva az őt faggató újságíróknak azt mondta, hogy megismerkedtek a jelentéssel és "beszéltek a jelentésről és egyéb más politikai következményekről". Hozzátette, hogy nagy vita zajlott a testület ülésén.
Ezután ismertette a jelentést Gusztos Péter ügyvivő és Jüttner Csaba. Gusztos Péter bejelentette, hogy a párt ügyvivői testülete lezárta a tavalyi küldöttgyűléssel kapcsolatos vizsgálatot. A testület eldöntötte, hogy honlapján nyilvánosságra hozza a Jüttner-bizottság jelentését, T. Asztalos Ildikó, Borsod megyei elnök ehhez fűzött kommentárját és azoknak a meghallgatottaknak a beszámolóit, akik hozzájárultak az általuk elmondottak nyilvánosságra hozatalához. Jüttner Csaba a négy oldalas jelentésnek azt a részét emelte ki, amely szerint a tisztújító küldöttgyűlésen való részvételre és szavazásra harminc borsod megyei tag volt jogosult. Hárman az Országos Tanács tagjaként vettek részt a tisztújításon. A meghallgatottak mindannyian egybehangzóan cáfolták Köteles Péter kijelentését, amely szerint T. Asztalos Ildikó azt mondta volna, hogy "Kókára kell szavazni, meg van beszélve vele".
A bizottság megállapította, hogy négy megyei küldött nem vett részt a küldöttgyűlésen egyik napján sem, de a Fővárosi Bírósághoz benyújtott jelenléti íven az ő nevük mellett is aláírások szerepelnek. Jüttner Csaba közölte: a megyei küldöttek egy része azt mondta, hogy nem volt tudomásuk szabálytalanságokról. Ugyanakkor öten azt mondták, hogy történtek szabálytalanságok. Közülük négyen kijelentették, hogy a távol maradt küldöttek helyett T. Asztalos Ildikó kért fel vendégeket arra, hogy vegyenek részt a szavazáson. Ők azt állították: a felkérés annak érdekében történt, hogy az elnökségért induló Fodor Gábor több szavazatot kapjon. A bizottság elnöke hozzátette, hogy az állítások valóságtartalmát T. Asztalos Ildikó a bizottságnak küldött levelében megkérdőjelezte és a vele kapcsolatos kijelentéseket visszautasította.
Jüttner Csaba úgy összegzett, hogy a meghallgatások során bizonyosságot nyert, hogy a visszaéléseket nem Fodor Gábor vagy Kóka János illetve nem a közvetlen kampánystábjaik szervezték. Az SZDSZ ügyvivői testülete a jelentést átadja a párt jószolgálati és etikai bizottságának és arra kérik a testület elnökét, hogy tegyen javaslatot a vizsgálatban érintett személyekkel kapcsolatban fegyelmi eljárás lefolytatására. Gusztos Péter hozzátette, Kóka János arra kéri a vizsgálatban érintett személyeket, hogy az eljárás végéig mondjanak le az SZDSZ-ben viselt tisztségeikről, ha van ilyen és függesszék fel párttagságukat. Az ügyvivő az érintettek között megemlítette T. Asztalos Ildikót, de többszöri kérdésre sem fogalmazott egyértelműen, hogy a borsod megyei elnökön kívül hány emberre vonatkozhat a pártelnöki felszólítás. Az MTI úgy tudja, hogy T. Asztalos Ildikó és Köteles Péter mellett a párt borsod megyei szervezője és azok az SZDSZ-tagok tartoznak ide, akik szabálytalanul szavaztak.
Gusztos Péter elmondta, hogy az SZDSZ Országos Tanácsa a következő ülésén dönt arról, hogy indokoltnak tartja-e küldöttgyűlés összehívását és ha igen, akkor azt hogyan és mikorra hívja össze. Kérdésre hozzátette, hogy az Országos Tanács elrendelhet teljes körű tisztújítást de dönthet úgy is, hogy nem hívják össze a küldöttgyűlést. Újságírói kérdésre Jüttner Csaba azt mondta, hogy az elnökválasztás első fordulójának jelenléti ívei nem állnak rendelkezésre, mert azokat a választásra vonatkozó szabályok alapján megsemmisítették, ezért az akkor esetleg leadott szabálytalan voksok következményeit nem tudták vizsgálni. A második fordulóban 13 szavazat döntött a két jelölt között Kóka János javára, ezért a bizottság szerint ennek eredményét az esetleg jogosulatlanul leadott szavazatok nem befolyásolták. Gusztos Péter szerint egyébként csekély a valószínűsége, hogy Kóka János javára történt volna visszaélés. Gusztos Péter kérdésre válaszolva hozzátette, hogy a testület ülése azért nyúlt olyan hosszúra, mert az első két órában a csütörtöki koalíciós egyeztetésen elhangzottakat beszélték meg. A politikus ennek kapcsán annak a a benyomásának adott hangot, hogy az MSZP meghatározó vezetői elfogadták azt a liberális alapállást, hogy az SZDSZ nem látja a kormányzati munka folytatásának értelmét, ha a koalíció nem folytatja az ország szempontjából fontos átalakításokat. Hozzátette, egyértelműen kiderült, hogy az MSZP vezetői nem gondolkoznak az egészségbiztosítási reformról szóló, már elfogadott törvény visszavonásában.
(MTI) | [
"SZDSZ"
] | [
"Fővárosi Bíróság",
"SZDSZ Országos Tanácsa",
"Országos Tanács"
] |
A 2018-as országgyűlési választás előtt nevezte ki Trócsányi László igazságügy miniszter akkori helyettes államtitkárát, Bodzási Balázst közjegyzőnek. Információink szerint azonban Bodzási nem sokkal később a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnökének engedélyével visszatért korábbi munkahelyére, a minisztériumba. A Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke, Parti Tamás azt közölte szerkesztőségünkkel, hogy Bodzási Balázs közjegyzői irodájába szeptemberig tartós helyettest rendeltek ki.
Nemrég számolt be a 24.hu arról, hogy közvetlenül a 2018-as országgyűlési választások előtt, április 6-án nevezték ki közjegyzőnek Bodzási Balázst, aki 2014 óta az Igazságügyi Minisztérium (IM) igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkára volt. A lap szerint nehezen képzelhető el, hogy Bodzási ne működött volna közre a közjegyzői díjak drasztikus emelését célzó rendelet előkészítésében, bár ő tagadta a 24.hu-nak, hogy köze lett volna a díjrendelet megalkotásához.
A 24.hu megjegyezte azt is, hogy Bodzási helyettes államtitkári megbízatása 2018. július 19-i hatállyal szűnt meg, és addig közjegyzőként nem vett fel fizetést. Irodája a főváros központjában, az V. kerületi Nádor utcában működik, ahol korábban Kapási Olga közjegyző dolgozott.
Információink szerint Bodzási Balázs alighogy megkezdte a közjegyzőként való ténykedést, már jelezte is, hogy visszatérne az Igazságügyi Minisztériumba, és jelenleg a zálogjogi szabályozással foglalkozik a tárcánál.
Bodzási Balázs közjegyző tavaly november 7-én jelentette be a Budapesti Közjegyzői Kamarának (BKK), hogy Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke 2018. november 5. napján 60 napot meghaladó távollétet engedélyezett részére – válaszolta a BKK elnöke, Parti Tamás az Átlátszó megkeresésére.
Parti válaszában szerepel az is, hogy a tartós távollét engedélyezése a közjegyzői törvény 1991. évi hatályba lépése óta lehetőség a közjegyzők számára, azt bármelyik közjegyző jogosult kérelmezni.
Az országos kamara elnöke – egy IM rendelet szerint – évi 60 munkanapot meghaladó távollétet engedélyezhet. Ilyen esetben a közjegyzői törvény alapján az iroda zavartalan működésének biztosítása érdekében a közjegyző részére tartós helyettest rendelnek ki.
Parti Tamás közölte lapunkkal azt is, hogy a BKK elnöksége tavaly november 9-én megtartott ülésén Bodzási részére Máté Viktort, a VI. kerület 1. számú székhelyen működő közjegyzőt rendelte ki tartós helyettesnek 2018. december 1-től 2019. szeptember 1-ig.
Bodzási Balázs minisztériumi foglalkoztatására vonatkozóan megkeresést küldtünk az Igazságügyi Minisztériumnak, de egy hét alatt sem kaptunk választ a kérdéseinkre.
Tettünk egy próbát: felhívtuk a kormányzati központot, és Bodzási Balázst kértük. A telefonkezelő a hívásunkat átkapcsolta, ám csak üzenetet tudtunk hagyni arról, hogy Bodzási Balázzsal szeretnénk beszélni az Átlátszó szerkesztőségétől, és visszahívást kérünk. Eddig azonban ez sem történt meg.
Címlapképen Bodzási Balázs (fotó: kormany.hu – IM/Véssey Endre) | [
"Igazságügyi Minisztérium"
] | [
"Magyar Országos Közjegyzői Kamara",
"Budapesti Közjegyzői Kamara"
] |
2012. április 02., hétfő, 06:30 • Utolsó frissítés: 2012. április 02., hétfő, 11:33
Címkék: MSZP; Fidesz; Jobbik; parlament; LMP; plágium; Schmitt Pál; plágiumügy; Schmitt Pál plágium; Schmitt Pál doktorija; megfosztási eljárás;
Schmitt Pál plágiumügye lesz a fő téma a parlament mai ülésén. Az ellenzék Schmitt Pál lemondásáról, az államfő és a Fidesz kapcsolatáról beszél majd, míg a Fidesz továbbra is kiáll az "államfő sérthetetlensége" mellett. Bár a kormánypárti képviselők a hvg.hu értesülései szerint nem merték volna felhozni a Schmitt-témát, Lázár János kezdeményezésére rendkívüli frakcióülést tartanak a kérdésről.
Mind a kormánypártoknak, mind az ellenzéknek meghatározó napja lesz a mai. Először ül össze ugyanis a parlament, mióta Schmitt Pált megfosztotta doktori címétől a Semmelweis Egyetem szenátusa, és mióta az államfő méltánytalannak nevezte az esetet és bejelentette, nem mond le, hanem inkább PhD-t szerez.
Schmitt Pál plágiumügyét január 11-én robbantotta ki a hvg.hu. Mint lapunk megírta, az államfő kisdoktori dolgozatából mintegy 180 oldal szinte szó szerinti egyezést mutat Nikolaj Georgiev bolgár sportkutató egy másik, 1987-ben hasonló címmel készített francia nyelvű tanulmányával. Ezenfelül 17 oldal Klaus Heinemann német professzor 1991-ben megjelent tanulmányának fordítása. Az államfő disszertációjában a táblázatokat és a grafikonokat is lemásolta, sőt, fénymásolatokat is használt.
Schmitt Pál a botrány óta kitart amellett, hogy sem a Testnevelési Egyetem, sem témavezetője és opponense nem szólt neki arról, hogy ilyet nem szabad: utóbbit egyik opponense tagadta. Köztudott az is, hogy Schmitt Pál állításával ellentétben az államfőt is meghallgatta a Semmelweis Egyetem tényfeltáró bizottsága.
Kamikaze kerestetik
A Fidesz és a kormány még két hónappal ezelőtt bulvárkacsának minősítette Schmitt plágiumügyét, és ma is inkább hallgatnának az ügyről. Annak ellenére, hogy értesüléseink szerint a Fidesz három közleményt is előre megírt a pénteki államfői interjúra reagálva, a párt csak szombat délelőtt közölte az MTI-vel az elmúlt napok szokásos nyilatkozatát, amely megismétlése Orbán Viktor első reagálásának, miszerint: az alaptörvény értelmében a köztársasági elnök személye sérthetetlen, "mi ehhez tartjuk magunkat".
A talányos fogalmazás, miszerint az Alaptörvény sérthetetlenséget biztosítana az elnöknek, igazából vagy félreértés, vagy félremagyarázása annak az alkotmányos rendelkezésnek, hogy hivatalban lévő elnök ellen büntetőeljárás nem indítható. Orbán Viktor egyenesen odáig ment egyik villámnyilatkozatában, hogy az elnök döntései bírálhatók, de személye semmiképpen sem, és önmagában már annak a felvetése is alkotmányellenes, hogy a plágium bebizonyosodása után le kellene-e mondania Schmitt Pálnak.
A hvg.hu által megkérdezett fideszes politikusok többségének magánvéleménye, hogy az államfőnek le kellene mondania, vagy legalábbis bocsánatot kellene kérnie, de tartják magukat a fő kommunikációs vonalhoz, azaz a hallgatáshoz. Úgytudtuk, a Fidesz-KDNP hétfő délelőtti frakcióülésének napirendjén a képviselői javadalmazás, és nem Schmitt Pál ügye szerepel (igaz, a napirendet jóval a botrány eszkalálódása előtt állították össze), de szinte minden képviselő arra számít, hogy szóba kerül az államfő esetleges lemondása vagy maradása. Hétfőn reggel Lázár János frakcióvezető ugyanakkor megerősítette a nol.hu értesülését, miszerint az ő kezdeményezésére téma lesz Schmitt Pál plágiumügye a hétfő délelőtti frakcióülésen.
"Valaki majd csak felveti, de hogy ki lesz az, aki ezt magára vállalja, azt nem tudni" – mondta korábban az egyik befolyásos politikus. A fideszesek szerint a Schmitt-ügyről beszélni a frakcióban felér egy kamikazeakcióval, Orbán Viktor ugyanis – ahogy a kormányfő környezetéhez tartozó forrásunk fogalmazott – személyes ügyként kezeli a dolgot, vagyis világossá tette a Fideszben: aki Schmitt Pált támadja, az közvetve az ő döntésének helyességét kérdőjelezi meg. A pártelnök-miniszterelnökkel pedig kevesen mernek tengelyt akasztani: "Lehet tudni, hogy kik kritizálták a Schmitt-ügy kezelését: nagyjából azok, akik amúgy is szoktak önálló véleményt hangoztatni a párton belül" – mondta forrásunk. (Ez valóban szűk kör: Lázár Jánost, Navracsics Tibort, Pokorni Zoltánt, Kövér Lászlót szokták idesorolni.)
Forrásunk szerint azonban ezeknek a kritikáknak sem lesz foganatjuk, hiszen "Orbán attól tart, ha most Schmitt Pállal szemben enged a párton belüli kritikusoknak, akkor azzal precedenst teremthet: ha Schmitt távozik, akkor az új köztársasági elnök személyét már biztosan nem egyedül fogja kiválasztani. Ez esetben többeknek eszébe juthat, hogy miért is ne lehetne ugyanezt végigvinni olyan, szintén sokat kritizált emberek esetében is, mint például Matolcsy György. Orbán nyilván nem akarja, hogy ennek a lehetősége felmerüljön."
Egy másik képviselő pedig arról beszélt, hogy Orbán Viktornak és a pártnak azt kell elérnie, hogy mire Schmitt lemond, a választók elhiggyék, nekik és főleg a miniszterelnöknek nem volt semmi köze Schmitt államfőségéhez. Egy másik elképzelés szerint – ahogy azt pénteken megírtuk – még megmenthető a köztársasági elnök. Egyik forrásunk azt mondta akkor, Orbán tanácsadója, Habony Árpád azon az állásponton van, hogy nem szabad visszalépni, harcolni kell, mert a Schmitt-ügy alapvetően az értelmiséget foglalkoztatja, nem olyan ügy, amelyet szélesebb rétegek értenének. Így a közvéleményben akár meg is lehet fordítani az esetleg bocsánatot kérő és emberi arcát mutató Schmitt helyzetét.
Ha így is lenne, Schmitt pénteken egy másik utat választott, amikor a kínálkozó dramaturgiai pillanatot elmulasztva nem kért bocsánatot sem a tudományos élettől, sem a választóktól, hanem támadásba lendült. Ráadásul ugyanebben a szellemben nyilatkozott a Magyar Rádió Vasárnapi újság c. műsorának is.
Megfosztási eljárásban bíznak
Összekovácsolhatja, de legalábbis megerősítheti az ellenzéki pártokat, ha a következő két hétben folyamatosan napirenden tartják a Schmitt-ügyet, illetve azt sulykolják, hogy Orbán Viktor egy személyben jelölte őt az államfői posztra. A parlamentben a napirend előtti felszólalások fő témái így aligha lehetnek mások. Kérdés, hogy a kormány reagál-e, és ha igen, akkor az államfő sérthetetlenségét szajkózó mondatokon kívül mit mondanak majd.
Mint ahogy kérdés az is, hogy az MSZP Schmitt elmozdítását célzó határozati javaslata napirendre kerül-e, vagy az LMP által kezdeményezett megfosztási eljárás elindulhat-e. "Számításaink szerint inkább a parlamenti ülés vége felé, este nyújthatjuk be a javaslatot az Országgyűlésnek" – mondta a hvg.hu-nak Jávor Benedek. Az alaptörvény szerint ugyanis az eljárás megindítását a képviselők egyötöde, azaz 77 képviselő kezdeményezheti. Még ha a szélsőségeseken kívüli valamennyi ellenzéki párt csatlakozna is a megfosztási eljáráshoz, akkor is vagy egy fideszest vagy egy jobbikost is meg kell győzniük az LMP-seknek, ami nagyon nehéz feladatnak tűnik.
Egyébként sem határozati javaslattnak, sem a megfosztásnak nincs reális esélye, hogy elegendő szavazatot kapjon, a kormánypártok kétharmados többsége aligha most fog meghasadni, noha a megfosztásról titkosan kell szavazni. A megfosztási eljárással alkotmányjogászok szerint még az is a baj, hogy Schmitt Pál nem államfői minőségében plagizált, s az Alkotmánybíróság nem valószínű, hogy elfogadná az LMP gondolatmenetét, mely szerint az elnök tudatosan és folytatólagosan sértette volna meg a szerzői jogi törvényt.
Az ellenzéki pártokban az is felvetődött, hogy Schmitt Pál éljen a házszabály adta lehetőséggel, és szólaljon fel napirend előtt. Hogy ezt megteszi-e, azt egyelőre nem tudni, a Köztársasági Elnöki Hivatal nem reagált a felvetésre. A KEH honlapján pedig egyetlen nyilvános program sem szerepel.
A Schmitt Pál plágiumbotrányához kapcsolódó anyagaink itt olvashatók. | [
"Fidesz"
] | [
"Testnevelési Egyetem",
"Köztársasági Elnöki Hivatal",
"Semmelweis Egyetem",
"Magyar Rádió"
] |
2011. február 23., szerda 19:56
Sveiczer Sándor Péter, a testület elnöke és Csőgér Bálint bizottsági tag közölte: az üzemanyagnorma és az őrző-védő szolgáltatás ügyében fordul az elnök a Heves Megyei Rendőr-főkapitánysághoz, míg a harmadik vizsgált tételt, a cafetériát illetően a bizottság megállapította, hogy az előző megyei önkormányzat jogszerűtlenül járt el.Mint ismertették, a vizsgálat során kiderült, hogy 2008. október végén egy főjegyzői utasítás lényegesen megemelte a hivatali járművek üzemanyagnormáit az APEH vonatkozó rendelkezéseihez képest.Sós Tamás (MSZP) volt elnök autója számára 12 literes normát állapítottak meg, ami 100 kilométerenként több mint négy literrel haladja meg a gyártó által megadott, illetve az APEH által elfogadott - 7,6 literes - fogyasztási értéket - tették hozzá.A bizottság számításai szerint az elnöki, valamint a másik három hivatali autó túlfogyasztása így meghaladta a 6800 litert, ezzel mintegy 2,2 millió forintos kár érhette a megyei önkormányzatot.A vizsgálat szerint több millió forintos kár érhette a megyét az őrző-védő szolgálatok szerződései miatt is.Sveiczer Sándor Péter és Csőgér Balázs tájékoztatása szerint az önkormányzat 2008 végén szerződést kötött egy céggel az állandó feladatok ellátására, ebben benne volt a rendkívüli közgyűlések biztosítása is. A korábbi önkormányzat ennek ellenére négy másik céggel is szerződést kötött az ülések biztosítására, az újabb cégek pedig jóval magasabb óradíjjal dolgoztak, mint az eredetileg megbízott vállalkozás.A cafetéria ügyében azért állapítottak meg jogszabálysértést, mert noha a törvény szerint 8 millió forint fölött közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, az előző, szocialista vezetésű önkormányzat 2010-ben közbeszerzés nélkül, 10 millió forintot meghaladó értékben rendelt melegétkezési utalványokat. | [
"MSZP"
] | [
"Heves Megyei Rendőr-főkapitányság"
] |
Magosz: Tátrai Miklósnak azonnal távoznia kell az MNV éléről!
• "Az állami vagyon eladása az MSZP-n belüli klánok harca"
• Felmenti tisztségéből Oszkó Péter az MNV vezérét?
• Szilvásy lesz a nemzeti vagyonkezelő vezérigazgatója? Tátrai Miklósnak azonnal távoznia kell a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatói székéből az állami cég gazdálkodása ellen indult nyomozás és az Állami Számvevőszék vizsgálatára indult ellenőrző bizottsági jelentés miatt – mondta sajtótájékoztatón Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) szövetségi igazgatója vasárnap Budapesten.
Ezt már egy hete felvetették, és még mindig nem történt meg, holott erre a vagyontörvény és a végrehajtására vonatkozó kormányrendelet lehetőséget nyújt a pénzügyminiszternek, Oszkó Péternek. Annak ellenére nem történt meg az eltávolítás, hogy több kormány közeli médium konkrét hírként közölte, hogy "Tátrai Miklós napjai meg vannak számolva" a vagyonkezelő élén – mutatott rá.
A politikus szerint "a politikai döntés megvan, de úgy látszik nincs, aki megmondja Tátrai Miklósnak, hogy távoznia kell". Folytatódik az a "kutyakomédia", amely a vezérigazgató elbocsátása körül zajlik, és "amit már több alkalommal szóvá tettünk a pénzügyminiszternek" – fogalmazott.
Budai Gyula meglátása szerint több oka van annak, hogy Tátrai Miklós még mindig a nemzeti vagyonkezelő élén áll, egyik ezek közül az, hogy Oszkó Péter a kormányon belül nem rendelkezik elegendő befolyással. Másrészt Tátrai Miklós "túl sokat tud azokról a kétes privatizációkról, amelyek az elmúlt időszakban zajlottak le, így eltávolításával sokakat magával tudnak rántani", többi között Veres János volt pénzügyminisztert, Oszkó Pétert és Bajnai Gordon miniszterelnököt is.
"Az állami vagyon szétlopásáért" ez utóbbi politikusok is felelősek – hangoztatta. A kétes ügyletek közül kiemelte a 70,1 hektáros sukorói földterület elcserélését, amellyel kapcsolatban büntetőeljárás indult a Központi Nyomozó Főügyészségen. Elmondta, hogy "sem azelőtt, sem azóta nem történt ilyen, hogy jó minőségű állami földet cseréltek volna el magánszeméllyel egy rossz minőségű gyümölcsös-szántó megjelölésű területre".
Az állami földterület értékét alacsonyan, 1 milliárd 84 millió forinton állapították meg, ezzel lehetőséget biztosítottak a cserére az izraeli befektetőnek, amelynek földjét 787 millióra értékelték. Ugyanakkor a két érték közötti különbség meghaladta a 15 százalékot, ilyen esetben viszont pályázatot kellett volna kiírni a hatályos jogszabályok alapján az állami földterület értékesítésére – jegyezte meg.
A Magosz szövetségi igazgatója közölte: a területcseréről a Vagyongazdálkodási Tanács tavaly július 30-án döntött, még aznap be is jegyezték a befektető tulajdonjogát. Augusztus 1-jén viszont már életbe lépett az a törvénymódosítás, amely a termőföldek cseréjére vonatkozó jogszabályokat változtatta meg, ennek alapján viszont erre a területcserére már nem lett volna lehetőség – folytatta. Az egyik idei áprilisi kormányülés ugyanakkor kiemelten támogatta a sukorói beruházást - fűzte hozzá. Harmadik indokként azt hozta fel, hogy Tátrai Miklós – aki a Vagyongazdálkodási Tanácsban is helyet foglal – távozása "sokba kerülne a magyar államnak", mert szerződése felbontásakor több 10 millió forintot kellene neki kifizetni.
"Minden egyes nap több 10 millió forintba kerül az országnak, amit a vagyonkezelő élén tölt", mert a privatizáció továbbra is folyik – hangsúlyozta. Az utóbbi időszak privatizációs eseményeit a politikus "a szocialista üzleti körök egymással szembeni küzdelmének" nevezte, amit az állami vagyonért, többek között a termőföldért, az erdőkért, a kastélyokért folytatnak. A szocialisták nem az ország érdekeit nézik, hanem a "maradék állami vagyont próbálják megszerezni" – tette hozzá.
Budai Gyula kijelentette: a Fidesz kormányra kerülése esetén "minden olyan szerződést, ami ezzel kapcsolatos, felülbírálunk, és mindenki elnyeri méltó büntetését".
(MTI) | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Állami Számvevőszék",
"Vagyongazdálkodási Tanács",
"Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége"
] |
Helyreigazítási kérelemmel él Braun Róbert a Magyar Nemzettel és a HírTv-vel szemben, amiért a TV2 eladását firtató szocialista politikust a Független Hírügynökség csődjével próbálták összefüggésbe hozni. Mindkét orgánum ugyanis állította, hogy a 2011-ben csődbe ment Független Hírügynökséget (FH) korábban részben tulajdonló Braun ötvenmilliós tartozást hagyott hátra az ügynökség működtetése során. Ám Braun csak kisebbségi tulajdonosa volt az FH-t megvásárló cégnek, és a politikus közlése szerint annak így sem ügyvezetője, sem befolyással bíró részesedéssel rendelkező tulajdonosa nem volt.
A kormánypárti média tetszését vélhetően nem nyerte el, hogy a TV2-t üzemeltető MTM-SBS Zrt. felvásárlása ügyében Braun azt is feszegette, hogy a csatornához az elmúlt két évben több állami hirdetés folyt be, mint a megelőző években, ráadásul a csatorna vezérigazgatója és gazdasági igazgatója, Simon Zsolt és Yvonne Dederick úgy vette meg hitellel a TV2-t, hogy a vételárat évek alatt törlesztik majd.
Ez az ellenzék gyanúja szerint csak úgy történhet, ha a választási győzelmében biztos Fidesz további állami hirdetésekkel látja el a csatornát. (Míg 2011 és 2012 között több mint 10 százalékkal nőtt az ilyen hirdetések aránya a TV2-nél, addig a konkurens RTL-nél több mint 20 százalékkal estek vissza az állami hirdetések.)
"Érzik a bajt. Ezért utasították a csahosokat. Ez is bizonyíték persze" - kommentálta a blogján Braun, miért is nyúlt most az FH ügyéhez a kormánypárti média, amely konkrétan azt írta, hogy Braun cége 2011 elején vette meg az FH-t, amely azonban májusban csődbe ment, és - utalva arra, hogy ezért Braun lenne a felelős - sok dolgozó másfél évig várt, hogy fizetése egy részét megkapja.
Azonban akkor már lehetett tudni, hogy az MTI ingyen adja majd a híreit, és a fizetős szolgáltatást nyújtó FH iránt - mint Braunék akkoriban közölték - így nem volt "valós megrendelői érdeklődés". Miközben az lehetett volna fő vonzereje, hogy az MTI-t amúgy nem érdeklő témákat dolgozzák fel. A Magyar Nemzet és a HírTv amiatt is támadta Braunt, hogy neki az "első lépése" volt a távirati irodát bírálni ingyenessége miatt.
"A Fidesz-közeli oligarchák által birtokolt médiahálózat - melybe a Magyar Nemzet és a Hír TV is beletartozik -, valamint az Európai Unió megfelelő szervei és a nemzetközi közvélemény által sokat bírált magyarországi médiaszabályozási rendszer felelősek a Független Hírügynökség csődjéért" - közölte Braun. Így a cégnek a dolgozók és beszállítók felé fennállt - és részben az adófizetők pénzéből kielégített - tartozásait "ezen céghálózat tartozik megfizetni".
Braun a helyreigazítási kérelemben ironikusan hozzátette, hogy a HírTv, "mint a közpénzek egyik legjelentősebb szivattyúja, saját felelősségét a csődben felismerve örömmel várja az FH volt munkatársait, hogy esetleges káraikat megtérítse."
B. L. N. | [
"Fidesz"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Európai Unió",
"Független Hírügynökség",
"MTM-SBS Zrt.",
"B. L. N.",
"Hír TV"
] |
Valami bűzlik: "fideszközeliek" a siófoki vécépályázat körül?
Nincs siófoki nyárelő strandvécébotrány nélkül; a jelek szerint a tavalyihoz hasonlóan idén sem sikerült levezényelni az illemhelyek kiosztását mindenki megelégedésére.
Több helyi roma vállalkozó is azzal kereste meg lapunkat: tíz-tizenöt éve vécét üzemeltetnek nyaranta, ám idén hiába pályáztak, hoppon maradtak. – Becsaptak bennünket, olyanok kaptak vécét, akiknek cégük van, több büfét, éttermet visznek egyszerre.
– Úgy látszik, még a vécéüzemeltetésért kapható 450 ezer forintos szezondíj is kell a pályázati nyerteseknek, a rászorulók meg, akiknek nagyon jól jönne ez a kis pénz, kiszorultak – foglalta össze egy roma férfi a panaszukat.
Az önkormányzati tulajdonú strandfenntartó cég, a Balaton-parti Kft. idén a tavalyihoz képest megemelt összegeket fizet az ingyenes illemhelyek üzemeltetéséért, továbbá most először lehetővé tette, hogy ne csak egyéni, hanem társas vállalkozások is pályázhassanak. S kikötötte: hároméves vécéüzemeltetési előélet szükséges, cég esetében háromévi "vendégvécé-üzemeltetés".
– Hát ezt egy pályázóra írták ki, drága uram, egy "fideszközeli" vendéglátós vállalkozóra, meg a fiára – így egy ugyancsak hoppon maradt asszonyság. – Nyertek is egy-egy vécét. Akivel elégedett volt a kft. tavaly, az miért nem kaphatta meg idén is a vécéjét? Velünk így mi lesz, hosszú évek óta biztos munka és bevétel volt, ha nem is túl sok.A siófoki városháza tájékoztatása szerint (egy munkatársa megfigyelőként jelen volt a pályázatok elbírálásánál) a 26 illemhely üzemeltetésére 65 pályázat érkezett. Akadt olyan vécé, amelyikre tizenhárman is pályáztak. Több ajánlat esetén közjegyző jelenlétében sorsolták ki a nyertest. Az, hogy a nyertes megfelel-e minden pályázati feltételnek, csak a szerződéskötéskor derül ki; ha a győztes pályázó mégsem tud ezeknek eleget tenni, úgy a bírálat során második helyre sorolt jelentkező kerül az első helyre.Huszonkét illemhelyért 450 ezer, a négy nagystrandiért 800, illetve 900 ezer forintot fizet az ajánlat szerint a Balaton-parti Kft. a szezonra, vagyis több, mint 13 millió forintjába kerül ez az önkormányzati társaságnak. Kérdeztük egyébként a vécé nélkül maradt roma vállalkozók panaszáról Baráth Istvánt, a Balaton-parti Kft. ügyvezetőjét is, de egyelőre nem kaptunk választ. | [
"Balaton-parti Kft."
] | [] |
A Mazsihisz közleményében emlékeztetett arra, hogy az elsősorban a Berlinből érkezett összegekből a Conference on Jewish Material Claims Against Germany által biztosított források felhasználásával a Magyarországi Zsidó Szociális Alapítvány azoknak az idős zsidó embereknek, akik házigondozásra, és egyéb támogatásra szorulnak, folyamatos szolgáltatást nyújt.
Közölték, az idei évre a Claims Conference költségvetésében 11 millió USA dollár szerepel, amelyet a magyarországi rászorulók ellátására szánnak. Mint írták, sajnálatos módon vita bontakozott ki a magyar kormány által a holokauszt túlélőknek biztosított, a 2011. évre járó 2,8 millió dollár átutalásával kapcsolatban, mivel a külföldi szétosztást lebonyolító Claims Conference által benyújtott elszámolást a kormányzat nem fogadta el, ezért nem engedélyezik az összeg a részükre történő továbbutalását.
Tájékoztatásuk szerint a Claims Conference levélben közölte, hogy ha az összeg nem érkezik meg a számlájukra, akkor májustól csökkentik, vagy felfüggesztik a magyarországi holokauszt túlélők támogatásának forrásául szolgáló összegek továbbítását. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy egyik napról a másikra több ezer ember maradna házigondozás, meleg étel, és egyéb szociális gondozás nélkül - áll a közleményben.
Közölték, a Mazsihisz vezetői ezért levelet írtak Orbán Viktor miniszterelnöknek, és azt kérték, mielőbb személyesen intézkedjen a kialakult patthelyzet feloldása érdekében. Jelezték: bárkinek is van igaza a vitában, az oda vezet, hogy májustól drasztikusan csökkentik a sokat szenvedett túlélők ellátását.
A Mazsihisz álláspontja szerint a feleknek tárgyalás útján kell rendezniük a vitájukat, de úgy, hogy az ne legyen sem közvetlen, se közvetett hatással a magyarországi holokauszt túlélők helyzetére. A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapja előestéjén ismét emlékeztetünk arra, hogy mindent meg kell tennünk e sokat szenvedett generáció érdekében, és a kormánynak erkölcsi kötelessége a felmerült adminisztratív akadályok mielőbbi elbírálása - írta a Mazsihisz. | [
"Conference on Jewish Material Claims Against Germany"
] | [
"Magyarországi Zsidó Szociális Alapítvány",
"Claims Conference"
] |
Sorra kudarcot vall a meccseken a Szeged-Csanádi Egyházmegye klubja, pedig az NB-II ben focizó Szeged 2011-nél a megyében nincs rangosabb csapat. A tabellán hátulról a negyedikek, vasárnap a harmadik helyen lévő Békéscsabát kellene elverniük. Igaz, tavasszal fordulhat a kocka. Bele kellene húzni, mert nyárra elkészülhet a 8000 férőhelyes szuperstadion.
Ötéves vajúdás után elindult a Szeged-Csanádi Egyházmegye stadionjának építése. A 8000 férőhelyes stadiont az UEFA legmagasabb besorolásának megfelelően építik, maga az aréna az első ütemben készül el. Ezt követően jön a szolgáltatóhelyiségek, a meglévő szálló épületének felújítása is.
2012-ben a beruházást, amikor "csak" stadionról volt szó, hárommilliárd forint tao-pénzből tervezték felépíteni, akkor egy 6000 férőhelyes, később bővíthető lelátójú stadion szerepelt a tervekben, amelyet a meglévő, de lepukkant Etelka sori SZEOL-stadion helyére húztak volna fel. (Van még egy, a SZVSE pálya, de az is ugyanolyan lepukkant, mint a SZEOL-é)
A fordulat 2014 februárjában következett, amikor Orbán Viktor miniszterelnök Szegeden bejelentette, hogy mégsem a Felső Tisza-parton, de nem is a másik lepukkant SZEOL-pályán, hanem a volt Napfény Kemping helyén épül fel a komplexum.
Innentől kezdve felgyorsultak az események. 2014 májusában kormányrendelet született arról, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt ügy az új stadion építése. A tavaly novemberi Magyar Közlönyben pedig már az jelent meg, hogy változtak a tervek, a pénz pedig, amelyet immáron a kormány biztosít az építtető Szeged–Csanádi Egyházmegye számára, háromszorosára emelkedett.
Idén szeptemberben pedig már az derült ki, hogy a komplexumot a Market Építő Zrt. építheti fel, amiben már semmi meglepő nem volt. Garancsiról úgy ír a sajtó, mint a miniszterelnök baráti köréhez tartozó üzletember, de mint a Szeged–Csanádi Egyházmegye gazdasági tanácsának volt tagja a püspök számára sem idegen.
2014-ben a hvg.hu érdeklődésére, hogy hogyan került az üzletember az egyházmegye egyik testületébe, Kiss-Rigó László azt válaszolta, hogy a vállalkozót még 2006-os szegedi kinevezése előtt, Komárom-Esztergom megyében ismerte meg, amikor még a püspök ott látott el szolgálatot. (Akkoriban Garancsi az ottani takarékszövetkezet igazgatótanácsának is tagja volt, mielőtt megvásárolta volna a Videotont.) S minthogy megbízható, jó gazdasági szakembernek tartja Garancsit, aki becsületes, normális, hívő ember, felkérte a posztra – magyarázta három évvel ezelőtt a hvg.hu cikkében a püspök. Arra a kérdésére, hogy Garancsi István cége építi-e fel a szegedi stadiont, a megyés püspök azt válaszolta, hogy "ha van magyarországi építőipari cége, akkor akár...".
© MTI / Rosta Tibor
Tehát nem meglepő, hogy a Market Építő Zrt. nyerte el a Szeged–Csanádi Egyházmegye közbeszerzését, no meg persze már eleve a kiírás is olyan feltételeket szabott, amelyeket nem sok magyar cég tud produkálni: három éven át legalább nettó 9 milliárdos árbevétel, amiből 6,7 milliárd forintnak magasépítésből kell származnia. De feltétel még, hogy megfelelő referenciákkal kell rendelkeznie a cégnek, és hát melyik cégnek lenne elegendő megfelelő referenciája, mint a Market Építő Zrt.-nek.
Sose volt tiszta ügy a stadionépítés
Még 2008-ban, a szocialista önkormányzat idején a SZEVIÉP cégcsoport építette volna fel a szegedi stadiont a SZEOL-pályán. A cég a SZVSE-pályáért cserébe, amelynek helyére üzletközpontot épített volna, felhúzta volna a korszerű sportlétesítményt a SZEOL-pályán.
Az akkor ellenzéki jobboldaliak megakadályozták a szerintük törvénytelen üzletet, még feljelentést is tettek hűtlen kezelés gyanújával. Végül nem lett stadion.
Azóta a SZEVIÉP csődbe ment, no meg büntetőeljárás is folyik a cég három vezetője ellen, igaz, nem stadionügyben. A foci pedig elköltözött Gyulára, a Szeged-Csanádi Egyházmegye Grosics-akadémiájára. Azóta is ott edzenek, ott játsszák a meccseiket, mostanában nem túl fényesen.
Ideje volna rákapcsolni, mert aztán ki fog az új, drága stadionban focizni? | [
"Market Építő Zrt.",
"Szeged-Csanádi Egyházmegye"
] | [
"Szeged–Csanádi Egyházmegye"
] |
Az uniós források pályáztatásának és szétosztásának informatikai rendszerére 2003 óta elköltött, körülbelül 18 milliárd forint visszafizettetését helyezte kilátásba az Európai Unió, mert hibákat talált a hazai projektnél. Az úgynevezett egységes monitoring információs rendszerrel (EMIR) kapcsolatos ügyet a kormányzat a kétezres évek elejére vezette vissza, szerintük ahhoz Gyurcsány Ferencnek és nejének, Dobrev Klárának volt köze.
hirdetés
Heil Péter, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) egykori elnökhelyettese az ATV Egyenes beszéd című műsorában ezzel kapcsolatban arról beszélt, "farizeus politikai cirkusz" zajlik, amely ha így megy tovább, "akkor tényleg sok pénzbe fog kerülni".
Szerinte a fizetendő összeg egyelőre hipotetikus, és akár nullára is le lehetne vinni. "Az, hogy a Miniszterelnökség felteszi a kezét, érthetetlen, szokatlan, és szerintem kötelezettségszegést is jelent" – közölte a jelenleg a Gyurcsányhoz köthető Altusban dolgozó Heil Péter. Leszögezte, az EMIR moduljainak túlnyomó többségét jelenleg is használják az uniós támogatások mögötti teljes ügyvitel során.
"Az lenne a normális, hogyha az akkori és mostani szakemberek együtt megpróbálnák összerakni azt a jogi érvrendszert, amellyel az ügy – biztos vagyok benne – védhető lenne" – jelentette ki az NFÜ egykori elnökhelyettese.
Molnár Csaba, a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője is arról adott ki közleményt kedden, hogy még nem zárult le az uniós vizsgálat. Mint fogalmazott: "új szakaszába érkezett a Gyurcsány Ferenc ellen több mint tíz éve tartó lejárató kampány, amikor Lázár János a fideszes papagájkommandóval és a teljes propagandagépezettel arról kezdett beszélni, hogy az EMIR miatt hazánknak 18 milliárd forintot kell visszafizetnie az EU részére".
Molnár az Európai Bizottsághoz fordult információkért, miután "az EMIR-rel kapcsolatban korábban kilenc független vizsgálat is kimondta, hogy nem történt törvénytelenség", és erre válaszul Franck Sebert, a brüsszeli testület regionális politikai főigazgatója kedden arról tájékoztatta, hogy "az eljárás még nem zárult le, folyamatban van, így nem is állapíthattak meg semmiféle visszafizetési kötelezettséget".
A Miniszterelnökség közleményben reagált Molnár állításaira. Mint írta: "Az Európai Bizottság Regionális Főigazgatósága 2016. november 14–16. között folytatott le ellenőrzést, és a bizottság jelentéstervezetében már három megállapítás is szerepel, amely alapján kirajzolódik a négyesmetró-botrány utáni második legnagyobb korrupciós ügy, amelyben a Gyurcsány család erősen érintett. A bizottság súlyos szabálytalanságokat tárt fel, többek között a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás jogsértő alkalmazását és az Európai Bizottság szabálytalan megkerülését. Az Európai Bizottság jelentéstervezete szerint Magyarországnak 18 milliárd forintot kellene visszafizetnie."
Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője arról beszélt egy keddi háttérbeszélgetésen az MTI szerint, hogy már meg is érkezett a szervezethez Lázár Jánosnak az ügyben tett feljelentése. A szóvivő ismertette: a Legfőbb Ügyészség soron kívül továbbítja a feljelentést az illetékes ügyészségnek, amelynek három napja van a feljelentés elbírálására: nyomozást rendelhet el vagy elutasíthatja azt, illetve feljelentéskiegészítést írhat elő. Ismertette: Lázár János hűtlen kezelés gyanúja miatt tett feljelentést.
Kérdésre válaszolva elmondta azt is: az érintett céggel és az EMIR-rel összefüggésben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2010 óta nyomoz költségvetési csalás gyanújával. Az ügyben jelenleg nincs gyanúsított. A szóvivő korai kérdésnek nevezte, hogy az adóhivatali nyomozás és Lázár János feljelentése között lehet-e összefüggés. | [
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] | [
"Legfőbb Ügyészség",
"Európai Unió",
"Európai Bizottság",
"Európai Bizottság Regionális Főigazgatósága",
"Demokratikus Koalíció",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
Fizetésképtelenséget jelentett vasárnap kora este a Green Holidays Kft., a társaság szervezésében délelőtt még elindult egy magyar csoport Budapestről charterjárattal a törökországi Antalyába, de lefoglalt szálláshelyükre már nem jutottak el.
A családjával egy törökországi szállodában várakozó utas, Novák Zsuzsanna az MTI-nek elmondta, 10.20-kor landoltak Antalyában, de a reptéren senki nem várta őket, az utazási iroda a telefont se vette fel. Először még azt a tájékoztatást kapták, hogy sokan nem abba a szállodába kerülnek, amelyet lefoglaltak, majd azt mondták, akkor maradhatnak, ha egy napot kifizetnek, de később már az egész hét kifizetését kérték – mondta.
A Green Holiday honlapján vasárnap este azt közölte, hogy a társaság vagyoni biztosítékát az UNIQA Biztosító Zrt. szolgáltatja. A szükséges intézkedéseket a társaság helyett a biztosító teszi meg. A kárenyhítés módjáról a biztosító dönt. A társaság kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges intézkedésekről – a vagyoni biztosíték terhére – a kormányhivatal intézkedik a biztosítóval együttműködve. Az utasok igényeiket közvetlenül a biztosítóval szemben érvényesíthetik, amelyet az info@uniqa.hu címen jelenthetnek be.
Az iroda közleményében azt írta, vasárnaptól nem tudja folytatni utazásszervezői tevékenységét, nem tudja teljesíteni az utazási szerződés szerinti kötelezettségeit.
A Green Holiday elődje a Green Travel volt, amelynek utazásszervezői engedélyét a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) 2016 novemberében visszavonta. A turizmusonline akkori cikke szerint a tulajdonos akkor azt hangsúlyozta, hogy az utazási iroda nem ment csődbe, csak nem tudta igazolni a MKEH felé – a jogszabályok alapján az elmúlt három év legmagasabb – vagyoni biztosítékát, miután a 2016-os szezon nem alakult a várakozásoknak megfelően. A Green Travelnak 1 milliárd 650 millió forint vagyoni biztosítékot kellett volna igazolnia. Ezért úgy döntöttek, hogy a Green Travel helyett a kiutaztatást a 2011 óta létező Green Holidays Kft. viszi tovább.
Tavaly jelentősen visszaesett az európai, köztük a magyar turisták érdeklődése is a törökországi utazások iránt az év eleji terrortámadások, főleg a 12 német állampolgár életét kioltó januári isztambuli merénylet miatt.
Érkezett segítség
Az ankarai magyar nagykövetség munkatársai már a helyszínen vannak, hogy segítsenek a törökországi Antalyában a Green Holidays utazási iroda csődje miatt szállás nélkül maradt, mintegy 180 magyarnak – mondta az ankarai magyar nagykövet az M1 aktuális csatorna vasárnap esti híradójában.
Kiss Gábor ismertette, kora délután érkeztek az első segélykérő hívások, hogy az Antalyába érkezett magyarok csoportjáért senki nem ment ki a repülőtérre. Néhány órás várakozás után az utazási iroda török partnere buszokat küldött értük és elvitték őket a szállodákba.
A nagykövetség négy munkatársa – köztük három konzul – már a helyszínen segít a magyaroknak, hogy estére mindenkinek legyen szállása és kapjanak ételt is – fejtette ki a nagykövet.
(MTI, kiemelt kép: Thinkstock) | [
"Green Holidays Kft."
] | [
"Green Travel",
"UNIQA Biztosító Zrt.",
"Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal"
] |
Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF kétéves nyomozás után súlyos szabálytalanságokat tárt fel olyan közbeszerzésekben, amiket 2011 és 2015 között nyert meg a közvilágítási tenderek favoritja, az akkor Tiborcz István tulajdonában álló Elios Innovatív Zrt.
Az Elios magyarországi települések világításának korszerűsítésére nyert el sok megbízást, és a pályázatok többségét eleve úgy írták ki, hogy az Elioson kívül senki vagy maximum egy-két cég indulhatott eséllyel, de már a kiírás előtt is egyeztettek a munkákról. Az Elios aztán nagyon magas áron számlázott le lámpákat. Az OLAF-nak is feltűnt, hogy Hamar Endre, az Elios egykori tulajdonosának a cége, a Sistrade úgy vett részt egyes pályázatok előkészítésében az önkormányzatok részéről, hogy Hamar közben az Eliosban is tulajdonos volt. Tiborcz István, a miniszterelnök lányának férje időközben kiszállt a cégből, de az OLAF még azt az időszakot vizsgálta, amikor ő volt a tulajdonos.
Tiborcz István a Sziget VIP-ban 2015-ben. Fotó: olvasónk
Tiborcz erről ősszel az Origónak úgy nyilatkozott: "Az Elliosban való részvételem és az abból való kiszállásom kapcsán megértettem, hogy Magyarországon a miniszterelnök családtagjaként nem foglalkozhatom bármivel. Olyan területet választottam, amely nincs semmilyen kapcsolatban állami és önkormányzati tenderekkel. Az ingatlanfejlesztés piacára léptem, ami nagyon régóta szintén foglalkoztatott."
A Legfőbb Ügyészség megerősítette, hogy kapott értesítést, és közölte: amikor az OLAF igazságügyi ajánlással fordul hozzájuk, a protokoll szerint elrendelik a nyomozást, és ha már folyamatban van a nyomozás, az OLAF ajánlását az iratokhoz csatolják. A kormányszóvivő a hírre úgy reagált: az OLAF vizsgálata a Bajnai-kormány idején elindított, és később is folytatott közvilágítási program pályázati felhívásait érinti, ezeket pedig a magyar hatóságok az OLAF felvetéseit is figyelembe véve 2015-16-ban már vizsgálták, és az OLAF újabb vizsgálatát is támogatják. (Tiborcz István közbeszerzéseinek ügyében már Magyarországon is volt feljelentés.)
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Gyakorlatilag semmit. Az OLAF 2012 óta 36 igazságügyi ajánlást és 4 jelzést küldött a Legfőbb Ügyészségnek. Ezekből az ügyészség összesen 8 ügyben emelt vádat, amiből csak egy alkalommal született jogerős elmarasztaló ítélet, a másik 7 bírósági ügy még nem jutott el az ítélethirdetésig. Az ügyészség 8 ügyben megszüntette a vizsgálatot, a többiben pedig jelenleg is nyomoznak.
Az ügyészség a múlt héten azt is közölte, hogy a vádak és megszüntetések aránya megegyezik az EU-s átlaggal. Csakhogy az OLAF 2016-os összefoglalójából látszik, hogy 2009 eleje és 2016 vége között arányaiban ugyan tényleg fel tudtuk mutatni az átlagot eredményességben, viszont a magyar hatóságok nem 3 ügyből 1 eredményes nyomozást felmutatva hozták a 33 százalékot, hanem 22-ből vizsgáltak 9-et, és abból 3-at derítettek fel eredményesen.
AZ OLAF ki is emelte a magyar helyzetről, hogy amíg az OLAF az egész EU-ban ötször annyi csalással elköltött pénzt szerzett vissza a tagállamok hatóságaival közös akcióban, mint egyedül, addig éppen Magyarországon négyszer annyi pénzt szedett vissza egyedül, mint amennyire a magyar ügyészséggel közösen képes volt.
Ahogy arra korábban Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője is felhívta a figyelmet, az is látszik, hogy a magyar hatóságok a kiemelkedő korrupciós kockázat ellenére nagyon visszafogottak: az OLAF-hoz érkező 22 bejelentésből 2 darab érkezett hivatalos forrásból, ez az arány az európai átlag ötöde. Vagyis jóval több feljelentés megy az EU-nak itthonról, jóval több mint a legtöbb tagállamból, amiről a kormányzat azt szokta mondani, hogy az ellenzék "politikai eszköztárába beletartozik az is, hogy saját hazáját jelenti fel Brüsszelben", az ellenzék szerint pedig az a tanulság, hogy a magyar ügyészséghez nincs értelme fordulni.
Abból, hogy az OLAF csak feltárja az ügyeket, de a vizsgálatok eredményeit átadja az érintett ország ügyészségének, Magyarországon olyan helyzetek születtek, hogy a kormány politikai alapon válogathat a jelentések között. A 4-es metró ügyében, amiben baloldali politikusok voltak érintettek, nyilvánosságra hozták, és eljárásokat indítottak, de a Tiborcz István-féle Elios-aktákat nem ismerheti meg a közvélemény. Erről Giovanni Kessler, az OLAF, az EU csalás elleni hivatalának vezetője a 444-nek májusban azt mondta: ők sosem hozzák nyilvánosságra a vizsgálataik eredményeit, egy nyomozó nem is járhat el így, hiszen csak segítene vele a gyanúsítottaknak. Az OLAF ehelyett "csendben" átadja a dokumentumokat a helyi hatóságoknak, a további nyomozás, vádemelés vagy nyilvánossá tétel már az ő felelősségük.
Tavaly itt említettünk néhány olyan ügyet, amit az OLAF nélkül nem tártak volna fel. Volt köztük egy 120 millió forintos csalás, amiben a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 84 alkalmazottját vádolták meg, illetve egy olyan ügyet, amiben egy férfi kutyáknak kialakított hidroterápiás futópad továbbfejlesztésére igényelt 112 millió forintos támogatást.
Ha az OLAF ennyire tehetetlen, akkor hogyan tudják számon kérni az ellopott EU-s pénzeket?
Az OLAF tehát nem járhat el korrupciós ügyekben, csak a nemzeti ügyészségek, és nem szankcionálhat egy tagállamot sem, ha annak az ügyészsége nem talál kivetnivalót a támogatásban. Az EU építésekor nem számoltak azzal, hogy egy, már csatlakozott tagországban rendszerszintűvé válik a korrupció. (Ahogy az unió technikailag szinte alkalmatlan arra is, hogy egy tagállamot megállítson, ha az leépít olyan demokratikus intézményeket, amelyek egyébként az uniós tagság alapját képeznék.)
Az egyes tagállamokban felbukkanó korrupciós ügyekben megoldást jelenthet az Európai Ügyészség, de az európai ügyészt Magyarország nem hajlandó elismerni. (A 2004 óta csatlakozott országok közül csak Lengyelország és Málta járt el hasonlóan.) Az Európai Bizottság cseh igazságügyi biztosa és a francia kormány is felvetette, hogy aki nem csatlakozott, az kapja keményebb feltételekkel a 2020 után érkező kohéziós pénzeket.
Az OLAF eredményeit felhasználva az Európai Bizottság kifizetésekkel foglalkozó főigazgatósága indíthat saját vizsgálatot, aminek a végén elrendelhet mindenféle büntetéseket. A legjellemzőbb a korrekció, ami azt jelenti, hogy a problémás pályázattól elveszik a pénz bizonyos százalékát (1 és 100 között ez bármi lehet), viszont – ha van még rá idő az adott pénzügyi ciklusban – a keretet újra meg lehet pályáztatni. Ha pedig a tagállam vitatja a korrekciót vagy annak mértékét, akkor a teljes operatív programot felfüggesztheti megegyezésig.
De ennél keményebb eszköz, ha a vizsgálatban az OLAF nyomán arra jut az Európai Bizottság, hogy az adott tagállamban rosszul működik a pénzosztó rendszer: ilyen esetben szintén leállíthatják a kifizetéseket azokon a területeken, ahol a probléma jelentkezett, vagy ha a gond rendszerszintű, akkor akár az egészet is. Az EU korábban a rossz ellenőrzési rendszer, a pályázatok elbírálása körüli problémák miatt (vagyis hogy haverokhoz kerül a pénz, nem pedig oda, ahova szánják) már többször leállította a kifizetéseket.
Más országban egy OLAF-vizsgálatot komolyan vettek
Érdekes párhuzam, hogy amíg Magyarországon a közszolgálati távirati iroda is sorra tiltja le a miniszterelnök vejének korrupciós ügyeit firtató ellenzéki közleményeket, addig Csehországban még az akkori pénzügyminiszter, az azóta miniszterelnökké választott, Andrej Babis ellen is az OLAF vizsgálatai nyomán indítottak eljárást. A cseh kohéziós pénzek elosztásáért felelős Babis egyik saját cége ugyanis úgy nyert egy csomó pénzt, hogy azt papíron leválasztotta magáról, de kiderült, hogy mégis neki dolgozik.
Andrej Babis cseh milliárdos vállalkozó és miniszterelnök Fotó: Michal Cizek / AFP
Szerdán derül ki, hogy az új cseh parlament is kiadja-e a mentelmi jogát. (Az előző parlament kiadta, de akkor Babis még nem miniszterelnök volt.) Csehországban tehát egy OLAF-vizsgálatból nemhogy egy, a miniszterelnökhöz köthető vállalkozó, hanem egy pénzügyminiszter ellen is nyomozás indult, jelezve, hogy az egyébként szintén tökéletlen cseh politikai rendszer is jóval jogállamibb, mint a magyar. | [
"Elios Innovatív Zrt."
] | [
"Legfőbb Ügyészség",
"Európai Ügyészség",
"Európai Unió Csalás Elleni Hivatala",
"Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal",
"Európai Bizottság"
] |
A Globex-vezetők, Vellai Györgyi és Vajda László január óta vannak előzetes letartóztatásban. Vajdát az Aradi, Vellait a Tolnai Lajos utcai épületben tartják fogva. A rendőrség három hónapja nem hallgatta ki őket. A családtagokon kívül senkivel sem találkozhatnak. Rosszul viselik a fogságot, a csinos, ápolt Vellai Györgyihez nem mehet be se korábbi fodrásza, se kozmetikusa, ráadásul komoly beteg.
Vajda Lászlót, a Globex elnökét és Vellai Györgyi vezérigazgatót különösen nagy értékre elkövetett sikkasztással és tôkebefektetési csalással gyanúsítja a magyar rendôrség. - Nehéz a helyzetük, mert nincs lehetőségük, hogy tényekkel, adatokkal bizonyítsák ártatlanságukat - mondta el a Vasárnapi Blikknek dr. Bánáti János ügyvéd. - Vajda zárkája kétszemélyes, most éppen egyedül van. Naponta fél órát sétálhat, munkát nem végezhet.
Vellai Györgyit átvitték a Tolnai Lajos utcai fogdába. Védője elmondta, nagyon rossz a hely, a zárka három személyes, kicsi és levegőtlen. Vellai Györgyi kétféle betegségben szenved. Orvosi ellátása nem megfelelő. Bilincsben kísérik a rendőrök az orvoshoz. Kérelmet nyújtottak be az ügyészségre, helyezzék szabadlábra, mert beteg, családos, és megalapozatlan a gyanúsítás.
Az ügyvéd szerint korábban több téves információ került nyilvánosságra róluk. Például, hogy bújkáltak. A valóság: munkavállalási engedéllyel tartózkodtak Németországban - állítja az ügyvéd. Szükségtelen volt az elfogatóparancs: a rendőrség tudta a címüket. Az sem igaz, hogy Vellai Györgyi Vajda felesége. Vellainak férje, egy fia ls egy lánya van. Mindhárman látogatják, a családtagok kéthetente 1 órát tartózkodhatnak bent. Magánügyekről beszélhetnek, rendőri felügyelet mellett.
Nemrég a Globex-vezetők szabadlábra helyezését kérték az ügyvédek. Május 20-a óta azonban egyik
gyanúsítottat sem hallgatták ki a rendőrök.
Vajda László és Vellai Györgyi ellen tavaly szeptemberben rendelt el nyomozást az ORFK. A cégvezetők még a nyomozás idején Németországba mentek, majd ez év elején nemzetközi elfogatóparancs alapján fogták el őket Münchenben.
Közel tízmilliárd forintot kérnek számon a Globex Holding januárban Németországban letartóztatott két vezetôjén. Hogy mi lett ennek az irdatlan összegnek a sorsa, arra valószínűleg csak Vajda László és Vellai Györgyi tudja a választ. Ha beigazolódik a sikkasztás és tôkebefektetési csalás gyanúja, akkor 2-8 évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetők.
A Népszabadság cikke, amely 1998. szeptember 7-én jelent meg | [
"Globex Holding"
] | [] |
Országos körözést adott ki a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (RRI) a BKV Zrt. informatikai igazgatója ellen. A közlekedési vállalat pénteken őrizetbe vett jogi igazgatóját közokirat-hamisítással is gyanúsítják.
Steiner Pál, az MSZP fővárosi frakcióvezetője szerint a BKV-nál tapasztalható "rendetlenség" és szervezetlenség segítette a lopást. Így fordulhatott elő, hogy Sziebert György, a BKV hétfőn letartóztatott volt jogi igazgatója értékhatár nélkül köthetett szerződéseket. Steiner szerint a cégnél se az ügyrendben, se a kifizetésekben nincs rend, ezért felszólította Kocsis István vezérigazgatót, hogy BKV ügyeit vizsgáló bizottságnak tegyen javaslatot a vállalat szervezettségét javító intézkedésekre. A frakcióvezető közölte: a testület keddi ülésére meghívott BKV-s vezetők felkészületlenül jelentek meg. Nem tudtak választ adni több kérdésre. Steiner jellemzőnek nevezte azt a választ, amikor egyikük azt mondta: a "szerződések aláírói a teljesítésért nem felelősek".
A Fidesz szerint a fővárost húsz éve koalícióban irányító MSZP-t és SZDSZ-t terheli a felelősség a kialakult helyzetért. Cser-Palkovics András, a párt helyettes szóvivője szerint a két párt bűnszövetségben teszi tönkre a fővárost, rabolják ki a közintézményeket. A fővárosi közcégek az MSZP és az SZDSZ kifizetőhelyeként működtek, "talicskákkal tolták ki, illetve tolják ki belőlük a közpénzt" - mondta. Arra nem adott magyarázatot, hogy a most tetten ért megvesztegetésnek - ha az volt -, mi köze lehet pártokhoz.
Közben tovább bővült Sziebert gyanúsításainak lajstroma. - Közokirat-hamisítás miatt is vizsgálja a rendőrség a ténykedését - mondta Tomasitz István, a cég megbízott jogi igazgatója a fővárosi közgyűlés BKV-t ellenőrző bizottságának ülésén. Közölte: a rendőrség a cégnél tartott házkutatás során talált olyan dokumentumokat, amelyek valódiságát megkérdőjelezi. Egy munkavállaló - H. Éva - jelenléti ívéről és egyéb iratairól van szó. A - feltehetőleg nem véletlenül - lefoglalt dokumentumokról szólva Cser-Palkovics úgy fogalmazott: a H. Éva név akár azonos is lehet Steiner volt sajtófőnökének nevével. Sziebertnek és a ma még átláthatatlan korrupciós ügyben szintén letartóztatott Rényi-Vámos Krisztinának, a Budapest Airport jogi igazgatójának közös ügyvédje, Zámbó Gyula ugyanakkor azt mondta: nincs tudomása arról, hogy Sziebertet okirat-hamisítással is gyanúsítanák.
Horváth Katalin Fanni, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (RRI) szóvivője továbbra sem kívánt részleteket elmondani a nyomozásról. Sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta azt az információnkat, hogy körözést adtak ki a BKV informatikai igazgatója ellen, aki külföldi sítúrájáról nem tért vissza, mert megbetegedett. | [
"Budapest Airport",
"BKV Zrt."
] | [
"Repülőtéri Rendőr Igazgatóság"
] |
Hűtlen kezeléssel gyanúsítja Molnár Lászlót, a Magyar Villamos Művek (MVM) és a paksi atomerőmű korábbi vezérigazgató-helyettesét a rendőrség - hangzott el kedden a MR1-Kossuth rádió Krónika című hírműsorában. A volt helyettest különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt gyanúsítottként hallgatták ki, lakásán a nyomozók házkutatást is tartottak.
A hírműsor információi szerint Molnár Lászlót egy 2008 februárjában kötött, 40 milliós tanácsadói szerződés miatt hallgatták meg a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói. A munkával megbízott cégnek a paksi atomerőmű bővítési lehetőségeiről kellett volna egy tanulmányt készítenie 30 millió forint egyösszegű, plusz napi 200 ezer forint díjazás ellenében. A rendőrök szerint az elkészült tanulmány értéktelen, korábbi dokumentumok összeollózásával, szó szerinti felhasználásával készült. A megbízási szerződést Molnár László írta alá és ő igazolta a teljesítést is.
Az MVM a Krónikának nem kívánta kommentálni a hírt, a cég annyit közölt: "2010 augusztusában hivatalba lépett új vezetése minden körülmények között tiszteletben tartja a hatályos törvényi előírásokat és rendelkezéseket, a korábbi büntető feljelentésekkel, nyomozásokkal kapcsolatban mindenben együttműködik a hatóságokkal".
A 40 milliós megbízási szerződés mellett a rendőrség a Magyar Villamos Művek tíz másik, 2006 és 2008 közötti befektetését, illetve ügyletét is vizsgálja. A Nemzeti Nyomozó Iroda a Krónikának megerősítette, hogy az ügynek már van gyanúsítottja, aki szabadlábon védekezik. Az NNI közölte azt is, hogy az ügyben további gyanúsítások várhatók. A volt vezérigazgató-helyettes szabadlábon védekezik.
MVM, Paks, Panama
Panama a Paksi Atomerőműben címmel – hosszabb cikksorozat részeként – 2009 őszén az Index számolt be először arról, hogy az erőmű, illetve a tulajdonos állami mamutcég, az Magyar Villamosművek korábbi vezetése alatt milyen gyanús ügyletekben vett részt az energetikai cég. Molnár László egyébként követte Kocsis Istvánt, az MVM 2008 tavaszán leváltott, majd pár hónnappal később a BKV élére kinevezett vezérigazgatóját a közlekedési céghez is. | [
"Magyar Villamos Művek"
] | [
"MR1-Kossuth rádió",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Magyar Villamosművek"
] |
Hosszú ideje vívja elkeseredett harcát mintegy hetven földtulajdonos egy magasfeszültségű, magántulajdonú termelői távvezeték ellen, amely az inárcsi naperőművek és az ócsai alállomás között húzódna. A gazdák szerint nemcsak a földmunkákat, de testi épségüket is veszélyeztetné a távvezeték. Az engedélyeket kiadó hatóságok és hozzájárulásokat kiadó önkormányzatok viszont csak az erős kormányzati támogatást élvező beruházó érdekeit tartják szem előtt – állítják a földtulajdonosok. A beruházások mögött álló cégháló végén felbukkan Orbán Viktor és Erdoğan török elnök barátja, a milliárdos üzletember Adnan Polat is.
Többségében évtizedek óta családi gazdálkodást folytatnak azok a termelők, akik tiltakoznak a földjeik felett áthaladó, az inárcsi naperőművek miatt tervezett távvezeték megépítése ellen. A 9,2 kilométer hosszú, 132 kV-os magasfeszültségű vezeték egy olyan 650 hektárnyi mezőgazdasági területen haladna át, melynek jelentős részén helyi földtulajdonosok gazdálkodnak. Ők azt állítják, hogy a földjeik felett épp merőlegesen áthaladó vezetékek miatt lehetetlenné válik az a termelési mód, ami a megélhetésüket biztosítja. A beruházó szerint viszont sem a vezeték, sem a földekre telepítendő oszlopok nem fogják jelentős mértékben korlátozni a gazdálkodást.
Az ügy előzményei hosszú évekre nyúlnak vissza. Ugyanis nemcsak a magasfeszültségű vezeték, de naperőművek telepítése miatt is konfliktus alakult ki az inárcsi tanyatulajdonosok és a beruházó cég között. A környező szántókon, lakóövezethez közel a mai napig rohamos ütemben létesülnek napelemparkok.
Orbán Viktor török barátja a céghálóban
Inárcson 2018-ban adták át az InterWatt Kft. 100 hektáros napelemparkját. Egy év múlva összesen 156 hektáros bővítésről, s a napelempark mellett 2 db. naperőmű építéséről döntött a cég. Emiatt viszont 89 hektár akácerdőt kellett kivágni, ami sok helyi lakost is felháborított.
Az erdőirtás ügye az országos sajtóba is bekerült. A Gál Imre inárcsi polgármester (független) vezette önkormányzat és a térség fideszes országgyűlési képviselője, Pánczél Károly viszont elkötelezettek a beruházás mellett. Utóbbi a napelempark megnyitásán Magyarország energiafüggetlenségét hangoztatva vont párhuzamot az inárcsi beruházás támogatása és a paksi erőmű megújítása között.
Az InterWatt Kft. képviselője, Zsiros Róbert a naperőművekről tartott közmeghallgatáson a 89 hektáros akácerdőről pedig úgy nyilatkozott, hogy az néhány éven belül egyébként is letermelésre került volna. Emellett a csererdősítés során – ígérik a cég honlapján – őshonos fafajokat fognak elültetni; igaz, ebből csak 40 hektár kerül Inárcsra, a kivágott erdő többi részét a környező településeken pótolják.
A beruházás ellenzői szerint viszont azt sem lehet tudni, hogy az inárcsi naperőművek működtetése pontosan mekkora haszonnal fog járni, ugyanis nyilvános hatástanulmány erről nem elérhető.
Pár évvel ezelőtt az Átlátszó már írt Zsiros Róbert Csongrád megyei napelemparkjainak nem túl nyereséges történetéről.
Uniós pénzből építették, gyorsan túladtak a meg sem térülő napelemparkokon Három helyen épített Csongrád megyében napelemparkot egy korábban német tulajdonú vállalkozás, mindezt uniós támogatásból. A cégek alig termeltek hasznot, a beruházások sosem térülnek meg. 2016-ban adták el őket a vállalkozó fiának, akitől a cégeket három évvel korábban megvették.
Eszerint a több mint 600 millió forintos uniós támogatásból megépült napelemparkok 4 év alatt összesen mindössze 2,46 millió forint nyereséget hoztak a tulajdonosnak.
A Csongrád megyei napelembiznisznek azonban lehettek nyertesei. A napelemparkot építtető három céget (Napfény Magyarország Kft., New Solar Kft., Ép-Car-Net Kft.) Zsiros József vállalkozó alapította, majd eladta azokat a német Sybac-Solarnak. Ez a német cég vette fel az európai uniós támogatást, de csak három évig üzemeltette a napelemeket.
A cég ezután visszakerült Zsirosékhoz, de ekkor már Zsiros József fia, Róbert lett a tulajdonos; a korábban Sybac-Solarnak nevezett vállalkozásokat pedig átnevezték Zsiros Groupnak és Zsiros Invest Kft.-nek. Az inárcsi napelempark felavatásakor egyébként jelen volt Zsiros József is, aki fia felkérésére az átadást jelképező szalagátvágásban is segédkezett.
Zsiros Róbert nevével korábban a Hunland Pork Kft. ügyvezetőjeként is lehetett a sajtóban találkozni. A Hunland Pork sertéshizlaldát épített volna Újlengyel határában, de az évi 50 ezer sertés kibocsátását és hígtrágyás technológiát tervező telep megépítése ellen nemcsak a helyi lakosság, de a Magyar Természetvédők Szövetsége és Újlengyel önkormányzata is tiltakozott. Így ez a projekt nem valósult meg.
A szarvasmarha- és sertéshús-kereskedelemmel foglalkozó Hunland Trade Kft. azonban, amelynek egy másik Zsiros fiú, Zsiros Zsolt a kereskedelmi igazgatója, sikeresen működik: az Opten adatbázisa szerint 2019-ben 1,2 milliárd forint adózott eredményt produkált. A Hunland cégbirodalomról, a tulajdonos, Joseph Janssen holland milliárdos földárveréseken szerzett 400 hektárjáról és a cég Szijjártó Péter futsalcsapatának nyújtott támogatásáról néhány évvel ezelőtt írt az Átlátszó.
Több száz hektár földet vásárolt Szíjjártó futsalcsapatának holland szponzora Hiába állította évekig Orbán Viktor, hogy a magyar föld nem kerülhet külföldiek kezébe, a földárveréseken 2015-ben 222 külföldi állampolgár juthatott állami földhöz. Közülük is kiemelkedik egy holland milliárdos, akit a politikai hátszél régebben balról, mostanában jobbról segít az előrejutásban. A cége Szíjjártó Péter külügyminiszter futsalcsapatának egyik fő szponzora.
A két inárcsi naperőmű építése céljából Zsirosék létrehozták az InterWatt Kft. két leányvállalatát, a VIRGIN Solar és az EZRT-Solar Finance Kft-t. A két, azonos inárcsi címre bejegyzett cég pedig két 49,9 MW-ot termelő kiserőművet kíván építeni. Nem véletlenül kettőt: 50 MW teljesítmény felett ugyanis szigorúbb környezetvédelmi feltételekkel lehet csak erőművet engedélyeztetni.
A cégadatok szerint az EZRT-Solar Finance Kft.-nek egyesült arab emírségekbeli tulajdonosa van, az R.D.R. Solar FZC, a VIRGIN Solar Kft. tulajdonosi hátterében pedig egy még befolyásosabb szereplő tűnik fel. Bár a cég tulajdonosai az S.A. Investor és a Zsiros Group Kft., a vállalkozásra a KP Solar Kft. zálogjoga van bejegyezve. Ennek tulajdonosa pedig az amszterdami HSWE Investments B.V., amely a Válasz Online szerint Adnan Polat érdekeltségébe tartozik.
A magyarországi naperőmű-biznisz egyik központi alakja Orbán Viktor és Erdoğan török elnök barátja, Adnan Polat milliárdos üzletember, aki már magyar állampolgárságot is kapott.
A török üzletember és fia, Kerim Polat vállalkozásainak gyarapodásáról az Átlátszó is beszámolt. Polat Magyarországon 1000 MW-os teljesítményű, "fél-paksnyi" napelempark-hálózatot szeretne kiépíteni, írta meg elsőként a Magyar Narancs 2017-ben. A valaszonline.hu pedig egy tavaly novemberi cikkében gyűjtötte össze, hol sikerült e terv alapján a Polat-családnak eddig napelemparkot létrehoznia Magyarországon. Eszerint az inárcsi projekt is Polat-üzlet lesz, amit a Zsirosék cégére bejegyzett zálogjog is előrejelezhet.
Adnan után Kerim: már a Polat-fiú is feltűnt Magyarországon a naperőmű-bizniszben Meglepetést tartogattak a múlt héten a londoni Chelsea-Videoton meccset néző Orbán Viktorról készült felvételek. A miniszterelnök balján ülő török üzletember, Adnan Polat 2005 óta Orbán jó barátja, és az azóta eltelt több mint egy évtizedben a török-magyar kapcsolatok kulcsfigurája lett.
Mindezek ellenére kötött az Inárcsi önkormányzat 2019 decemberében szerződéseket a projektcégekkel, amelyekben a cégek képviselői arról nyilatkoznak, hogy a hatályos törvény értelmében átlátható szervezetnek minősülnek.
Adnan Polat a tulajdonosa egyébként annak a 2020-ban létrejött SolServices Kft.-nek is, amely 50 megawatt kapacitást megközelítő napelemes kiserőműveket fejleszt Magyarországon; Inárcson is épp ilyen erőműveket készülnek építeni Zsirosék, illetve a mögöttük álló tulajdonosi kör.
A SolServices (és a KP Solar) ügyvezetője az a Farkas Gábor, aki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikai államtitkárságának kulcsembere volt korábban.
Az ő portfolio.hu-nak adott nyilatkozata szerint cégük a napelemparkok és naperőműberuházások során az ökológiai és termőföldvédelmi szempontokat maximálisan figyelembe veszi, a lakossággal és a földtulajdonosokkal folyamatosan egyeztet. Az inárcsi beruházás esetében viszont az érintett termelők épp ezeknek a szempontoknak a hiányát panaszolják.
Termőföldek beáldozva
Az inárcsi és ócsai földtulajdonosok közül sokan azt állítják: a napelemparkról, az erdőirtásról és a földjeik felett tervezett vezetékről senki sem egyeztetett velük érdemben, mindenről csak a döntések meghozatala után értesültek. Az említett közmeghallgatáson például az érdekelt lakosok mindegyike meg sem tudott jelenni, hiszen az eseményről szóló hirdetményben tévedésből rossz időpontot tettek közzé.
A településszerkezeti terv és a HÉSZ módosítására is úgy került sor, hogy nem egyeztettek az erőművek termelői vezetékének nyomvonalába eső földterületek tulajdonosaival.
A HÉSZ-módosítást eleve a beruházás kedvéért hajtotta végre az inárcsi önkormányzat: ennek során kiemelt fejlesztési területté minősítették át az erdő- és mezőgazdasági területeket.
S bár az inarcs.hu-n olvasható összefoglaló szerint "kompromisszummal" zárult az egyeztetés a beruházó és az ingatlantulajdonosok között, a gazdák szerint ez nem igaz. "Egyes tulajdonosok kaptak valamit, mások nem" – állítják, ami konkrétan azt jelenti, hogy volt, aki kapott zajvédő falat vagy zöldvédősávot, mások nem. Emellett szerintük több földtulajdonost presszionáltak a földeladásra: voltak, akik "belátták", hogy a gazdálkodást jóval hátrányosabb körülmények között folytathatnák, s ezért adták el a földjüket.
Sérelmezik azt is, hogy a beruházás hatásterületét csupán 50 méterben állapította meg a környezetvédelmi hatóság. Emiatt több érintett földtulajdonos nem is vehetett részt a HÉSZ-módosítás partneri egyeztetésén, amelynek jegyzőkönyve – cikkünk megjelenéséig – fel sem került az önkormányzat honlapjára.
Mivel a naperőművek érintkeznek az Ócsai Tájvédelmi Körzettel, a határon egy 40 méteres védőerdősáv került kijelölésre. Az erőművekkel szomszédos lakóingatlanok esetében ugyanakkor csupán 10 méteres fű-bokor-fa kombóból álló zöldsávot sikerült kiharcolni a naperőműpark és a házak közé. Így az egyik tanya- és lovardatulajdonos például nemcsak a naperőmű látványát, de annak folyamatos és rendkívül zavaró zaját is "élvezheti"– hivatalosan ugyanis az ő földje kívül esik a hatásterületen.
Magasfeszültség az öntözőrendszer fölé
A történetbe itt lép be Ócsa város önkormányzata és az ócsai gazdák. A 9,2 kilométeres távvezeték ugyanis Inárcs és Ócsa között haladna át, ehhez pedig az ócsai önkormányzattól is engedélyt kellett szereznie a beruházó cégnek. A földtulajdonosok 2019 őszén szembesültek azzal, hogy a földjeik felett épp merőlegesen haladna át a magasfeszültségű vezeték, ám a tervről semmilyen tájékoztatást nem kaptak. A megoldás ellen erőteljes tiltakozás indult, a gazdák az önkormányzat segítségét kérték, hogy a mezőgazdasági területeken ilyen jellegű beruházásra ne kerülhessen sor.
A beruházó cég álláspontja szerint viszont a vezeték kevéssé értékes termőföld fölött haladna át, melyen jórészt nagyüzemi, monokultúrás termelés folyik.
Ezzel szemben az érintett közel hetven földtulajdonos azt állítja, hogy többségében magas aranykorona értékű földekről van szó, melyen élőmunka-igényes konyhakerti növénytermesztést folytatnak.
A homokos földek ráadásul rendkívül öntözés-igényesek, a magasfeszültségű vezeték megépítése után viszont sem az öntözőberendezéseiket, sem a munkagépeiket nem tudnák használni. A távvezeték alatt ugyanis négy méternél magasabb munkagép nem közlekedhet. Attól is tartanak, hogy az öntözés során – pl. egy esetleges meghibásodás esetén – még nagyobb lenne a balesetveszély kockázata a magasfeszültségű vezeték közelében.
A környezetvédelmi hatóság határozata szerint viszont, amelyet az ócsai önkormányzat honlapja is ismertet, a lakóövezettől nagy biztonsági távolságban létesített magasfeszültségű vezetéknek sem jelentős környezeti hatása, sem egészségkárosító hatása nincs. "Mi azonban közvetlenül a vezeték alatt végeznénk nap mint nap a munkánkat, ennek kockázatát azonban nem vizsgálták a hatóságok" – panaszolják a gazdák.
Ócsa város 2020. decemberi testületi ülésen még reménykeltő kijelentések is elhangoztak a gazdák számára. Eszerint az önkormányzat tudomása szerint nincsenek végleges tervek, s a naperőműparkot építő cég áttekinti a földkábelen való áramvezetés lehetőségét.
Erről az utóbb meghiúsult lehetőségről Bukodi Károly ócsai polgármester egy videós tájékoztatóban is beszél. Szerinte az önkormányzat minden erőfeszítést megtett, hogy optimális megoldás szülessen. Az InterWatt Kft. azonban földkábel helyett alternatív "megoldásként" egy közvetlenül a lakóövezet melletti nyomvonalat ajánlott fel, amiről végül hajlandó volt lemondani; így az eredeti, szántóföldek felett áthaladó nyomvonal-variációt egyfajta eredményként könyveli el a polgármester. Ő ugyanakkor további egyeztetést ígér a beruházó céggel, nem mellesleg kijelenti: mivel a Helyi Építési Szabályzat nem tiltja a légkábel építését, az önkormányzat ezt nem tilthatta meg a beruházó számára.
Az ócsai és inárcsi gazdák szerint viszont más nyomvonalon, az M5-ös autópálya közelében is megépíthető lenne a távvezeték, bár ez vélhetően plusz költséget jelentene a beruházó cégnek. Véleményük szerint az ócsai önkormányzat megakadályozhatná földjeik tönkretételét, hiszen a vezeték építése 12 helyrajzi számon nyilvántartott erdő kiirtásával járna, amit a HÉSZ nem engedélyez.
A gazdák annyiban kérték a polgármester segítségét – kérelmüket egy közösségi-oldalon is megosztották –, hogy az önkormányzat támogassa a település hagyományos, mezőgazdálkodási arculatát és a "településrendezési eszközök (HÉSZ) módosításával kötelezze el magát a település ezen részén hosszú távon megőrzendő mezőgazdasági termelés és állattenyésztés mellett".
A földtulajdonosok ügyét azonban sem a települési önkormányzatok, sem a hatóságok nem karolták fel; a gazdák egy része ezért jogorvoslatért a bírósághoz fordult.
Bodnár Zsuzsanna
Nyitókép: Az egyik tulajdonos káposztaföldje, ami felett a távvezetéket építenék a naperőműhöz. Forrás: Facebook. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
Frissítés (2021. április 28.): Cikkünkre reagálva Zsíros Róbert, az EZRT Kft. és a Virgin Solar Kft. ügyvezetője egyebek mellett azt közölte az Átlátszóval, hogy "Az érintett földtulajdonosok részletes, írásos tájékoztatást kaptak a tervezett távvezetékről, amely kapcsán a tájékoztatás megtörténtének igazolására rendelkezésre állnak a visszaérkezett tértivevényes feladószelvények, kézbesítési igazolások és visszaérkezett válasz e-mailek egyaránt." Helyi forrásainkból azonban úgy tudjuk, hogy ez a cikkünkben emlegetett szembesülésnél jóval később, 2020 tavaszán történt.
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával! | [
"Hunland Trade Kft.",
"Zsiros Group",
"InterWatt Kft."
] | [
"S.A. Investor",
"Magyar Természetvédők Szövetsége",
"R.D.R. Solar FZC",
"Válasz Online",
"KP Solar Kft.",
"Inárcsi önkormányzat",
"Magyar Narancs",
"Hunland Pork",
"Virgin Solar Kft.",
"Opten Kft.",
"Ép-Car-Net Kft.",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium",
"EZRT-Solar Finance Kft-t",
"New Solar Kft.",
"EZRT-Solar Finance Kft.",
"SolServices Kft.",
"VIRGIN Solar Kft.",
"Zsiros Invest Kft.",
"Hunland Pork Kft.",
"Napfény Magyarország Kft.",
"KP Solar",
"VIRGIN Solar",
"EZRT Kft.",
"HSWE Investments B.V."
] |
Minden tisztségéről lemond és visszalép képviselő-jelöltségétől is – tudatta csütörtöki közleményében Simon Gábor. Ismert: Mesterházy Attila helyettese azután került tarthatatlan helyzetbe, hogy a Magyar Nemzet a hét elején beszámolt a szocialista politikus eltitkolt millióiról. Simon a mesés összeg eredetét firtató kérdésre azt mondta, hogy erre majd a vagyonosodási vizsgálat ad választ. Ugyanakkor Mesterházy Attila azt mondta: nem pártpénzről van szó, "az azt megelőző életével kapcsolatos forrásfelhalmozásról van szó, amennyire én tudom".
"A kialakult, személyemet érintő helyzetre való tekintettel korábban felfüggesztettem párttagságomat, most pedig bejelentem, hogy minden, a pártban viselt tisztségemről lemondok és kilépek a Magyar Szocialista Pártból. Egyben visszalépek képviselői jelöltségemtől, és 2014. február 12-ei hatállyal lemondok parlamenti képviselői mandátumomról is" – közölte a politikus.
Az MSZP további döntése értelmében – írta kora este az MTI – Kunhalmi Ágnes lehet a képviselőjelölt a főváros 15. egyéni választási kerületében Simon Gábor visszalépése után. Simon Gábor a XVIII. kerületet érintő 15-ös számú választókerületben az összefogás jelöltje volt az április 6-ai országgyűlési választásra.
Osztrák kutató-elemzőtől jött az információ A pénzmosás elleni nemzetközi hálózat (FIU) osztrák tagszervezetétől kapta a magyar tagszervezet, a NAV berkein belül működő Pénzmosás Elleni Információs Iroda az információt, amely alapján nyomozás indult Simon Gábor ausztriai bankszámláival kapcsolatban – írta a Népszabadság. A lap pénteki számában Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője elmondta, hogy az osztrák tagszervezet augusztus 9-én kelt és Magyarországon augusztus 13-án iktatott leveléből az derül ki, hogy az osztrák FIU-egység egyik kutató-elemző munkatársa rutinszerű ellenőrzést végzett a rendszerükben, miután a sajtóból értesült arról, hogy valamilyen pénzügyi bűncselekménnyel kapcsolatban a magyar legfőbb ügyész Simon mentelmi jogának felfüggesztését kezdeményezte. Ekkor figyeltek fel a Simon nevén lévő számlára. A szóvivő tájékoztatása szerint azonnal értesítették a magyar FIU egységet, az pedig – az ellenőrzések lefolytatását követően – október 16-án tájékoztatta a Legfőbb Ügyészséget. A Központi Nyomozó Főügyészségen ekkor már a befejezéséhez közeledett a Simon ellen korábban 300 ezer forintos hűtlen kezelés gyanújával indított eljárás, ezért november 14-én önálló ügyként rendeltek el nyomozást.
Elfelejtette beírni a mesés összeget?
"A személyemhez kötődő összeggel el tudok számolni, annak eredetének semmilyen közéleti, politikai aspektusa nincs. Így, a XVIII. kerülettel kapcsolatos találgatásoknak sincs alapjuk. Jóhiszeműen hibáztam, amikor a vagyonnyilatkozatomat nem kellő alapossággal töltöttem ki. Minden, a helyzet tisztázását segítő eljárást és vizsgálatot természetesen vállalok és segítek" – mondta a felmerültekkel kapcsolatban Simon Gábor. A vagyonosodási vizsgálatból minden ki fog derülni – ezt válaszolta Simon Gábor kora este a Hír TV tudósítója kérdésére, aki arról érdeklődött volna, hogy honnan származik a kérdéses összeg.
Mesterházy is megszólalt
Miután az MSZP elnökségi ülése véget ért, Mesterházy Attila fél hat körül lépett ki a párt székházából, és elmondta: Simon maga kezdeményezte a tisztségeiről a lemondást. Ha ezt nem ő tette volna meg, az elnökség tette volna meg ezt a lépést. Az MSZP elnöke az MTI szerint azt mondta: nem pártpénzről van szó, és az ausztriai bankban tartott nagyjából 240 millió forint "nem kötődik Simon Gábor közéleti tevékenységéhez". "Az azt megelőző életével kapcsolatos forrásfelhalmozásról van szó, amennyire én tudom" – fűzte hozzá. Simon végig segíteni fogja az ellene folyó vizsgálat lefolytatását – mondta az MSZP elnöke.
Mesterházytól azt is megkérdezték, elhiszi-e, hogy immár volt párttársa jóhiszeműen hibázott adóbevallásában. A politikus megkerülte a kérdést, és csak annyit felelt, hogy örül, hogy Simon áll minden vizsgálat elébe.
Mesterházy arra az újságírói kérdésre, miszerint miért kellett távoznia a közéletből Simonnak, ha eltitkolt pénze nem köthető politikai tevékenységéhez, azt válaszolta: kiderült, hogy nem tüntetett fel a parlamenti vagyonnyilatkozatában egy osztrák számlát, ráadásul az MSZP belső szabályzata szerint minden képviselőjelöltnek le kell adnia egy vagyonnyilatkozatot a pártnak is, és ő ezt is megsértette. Mesterházy szavai szerint, ha nem lépett volna ki a pártból, akkor ezért kizárták volna – írja az ATV.hu.
Mesterházy Attila, az MSZP elnöke távozik a Simon-ügy miatt tartott tanácskozás után a párt Jókai utcai székházából Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Szanyi jóhiszemű tévedésről beszélt
Steiner Pál semmit sem kíván hozzátenni Simon ügyéhez – jelentette a helyszínről az MNO tudósítója. A szocialisták elnökségi tagja azt mondta, hogy lezártnak tekintik az ügyet, és semmit sem akarnak hozzáfűzni Simon Gábor közleményéhez. Ugyanezt ismételte meg tudósítónknak Horváth Csaba és Szanyi Tibor is. Utóbbi megjegyezte, hisz az ártatlanság vélelmében és abban is, amit Simon Gábor közleményében elmond. Döntésével az MSZP felé Simonnak már nincs elszámolnivalója, az ügy ezzel lezárult – tette hozzá Szanyi, aki szerint a kilépésre azért volt szükség, hogy az ügy ne terhelje az MSZP kampányát, és a pártvezetés is ezt szorgalmazta.
Kilépett a pártból, "innentől kezdve magánember", nem tartozik magyarázattal az MSZP-nek, csak a törvényeknek felelős – mondta Szanyi. Hozzátette: Simon Gábor húsz éve dolgozik az MSZP-ben, megilleti az ártatlanság vélelme, és "egy botlás nem ír felül húsz évet".
"El tudjuk fogadni, hogy valaki tévedett, jóhiszeműen elfelejtett valamit, még akkor is, ha ennek kemény következményei vannak" – jelentette ki. Hozzátette: jóindulatúan elfogadja, hogy "valamilyen belső megfontolás" vezette Simon Gábort, amikor "az egyébként tisztességesen szerzett pénzét valakik elől elrejtette".
Arra a kérdésre, hogy más szocialista politikusnak is lehetnek-e eltitkolt százmilliói, Szanyi Tibor úgy válaszolt: feltételezi, hogy egyszeri esetről van szó.
Molnár: Nem jogellenes tevékenységből származik
Molnár Zsolt, az MSZP kampányfőnöke csütörtök este az ATV Egyenes beszéd című műsorában elmondta, szóba sem került az elnökségin, hogy honnan származik a Simon Gábor osztrák bankszámláján lévő több mint 240 millió forint. "Borzalmasan zavaros és felvállalhatatlan" – így jellemezte az ügyet a politikus, és bár barátjának vallja Simont, szerinte olyan súlyú hibát követett el, hogy nem lehet vele sorsközösséget vállalni. Bár maga Molnár sem árulta el, honnan szedett össze ennyi pénzt Simon Gábor, abban biztos, hogy nem jogellenes tevékenységből származik.
Fidesz: Honnan vannak a százmilliók?
Simon Gábor bejelentésére reagált a Fidesz is. Közleményükben kijelentik: "a legfontosabb kérdésekre a mai napon sem kaptunk választ: Honnan vannak a százmilliók, mit tudott minderről Mesterházy Attila és az MSZP vezetése és mióta tudják mindezt?"
A Jobbik viccről beszél
A Jobbik szerint egy vicc Simon Gábor közleménye, azon belül is a jóhiszeműségre való hivatkozás. Ezt Mirkóczki Ádám, az ellenzéki párt szóvivője közölte csütörtökön az MTI-vel – arra reagálva, hogy a szocialista politikus közölte: "Jóhiszeműen hibáztam, amikor a vagyonnyilatkozatomat nem kellő alapossággal töltöttem ki". A Jobbik közleményében kiemelte: Simon Gábor pártja, "a magyar szocialista bűnszervezet" hallgatása magáért beszél. A negyedmilliárd forint bécsi bankszámlán parkoltatása számos kérdést vet föl. Többek közt azokat az alapkérdéseket, honnan van ez a pénz, mennyi köze van ahhoz az MSZP-nek, s vajon hány szocialista politikus rendelkezik még hasonló külföldi számlával? – sorolja kérdéseit az ellenzéki párt.
Törölték
Csütörtökön este 7 órakor Mesterházy egykori helyettesének már sem az Mszp.hu-n korábban fellelhető adatlapja, sem a nevére készített, személyes oldala, a Simongabor.hu nem volt elérhető. Továbbá eltüntették az adatlapját az MSZP frakciójának aloldaláról is.
Tavaly ősz óta nyomoznak
Mint arról korábban beszámoltunk, tavaly ősz óta nyomoz a Központi Nyomozó Főügyészség Simon Gábor, az MSZP második emberének osztrák számlákon parkoltatott csaknem negyedmilliárd forintja kapcsán. A hivatali titokra vonatkozó előírások alapján egyedi ügyekben nem adható tájékoztatás a sajtónak – közölték az MTI érdeklődésére csütörtökön osztrák illetékesek, akik így általános jelleggel tudtak csak felvilágosítást adni az osztrák eljárási szabályokról, és semmilyen módon nem kommentálták Simon Gábor szocialista képviselő feltételezett ausztriai bankszámlájának ügyét.
A Magyar Nemzet február 4-én számolt be a szocialisták országgyűlési képviselője által rejtegetett összegről, amelyet nem tüntetett fel vagyonnyilatkozatában, és eredete is ismeretlen. Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője szerdán jelentette be, hogy a nyomozás az osztrák pénzpiaci felügyelet értesítése után, hivatalból kezdődött, és most gyűlt össze elegendő információ.
Gyurcsány és a gyanús százmilliók
A szocialista politikus százmilliói kapcsán a Fidesz február 5-én több kérdést is felvetett. Kósa Lajos, a kormánypárt ügyvezető alelnöke arra kíváncsi, ez az összeg azonos-e azokkal a "gyanús százmilliókkal", amelyekről Gyurcsány Ferenc a közelmúltban beszélt. Emlékezetes, Gyurcsány akkor úgy fogalmazott: "Én voltam ennek a pártnak az elnöke. Sok helyről vándorolt oda a pénz, Európából nem nagyon. Ahonnan meg vándorolt, azt meg jobb, ha nem tudjuk." Lehet, hogy most e gyanús pénzek egy része megkerült Simon számláján, vagy ezek nem azok a százmilliók? – kérdezte Kósa. A kormánypárti politikus Mesterházytól arra is választ vár, hogy az MSZP vezetése tudott-e a párt második emberének osztrák bankban tartott százmillióiról.
Azt is szeretné megtudni, hogy Simon gyűjtött-e adományt, támogatási pénzt az MSZP-nek, és ha igen, akkor abból használtak-e fel bármilyen, esetleg politikai célra. Kérdésesnek nevezte még azt is, hogy a szocialista vezetésnek van-e tudomása arról, hogy mások is parkoltatnak-e további százmilliókat különféle számlákon. Kósa szerint ezeket még a választási kampány előtt tisztázni kell. "Ha nem adnak választ ezekre a kérdésekre, az összes korrupciós vád, amit a Fideszre megfogalmaztak, a szocialistákra hull vissza" – fogalmazott Kósa. Hozzátette, ha nem tisztázzák magukat, egyértelművé válik, hogy "az MSZP szügyig gázol a korrupcióban".
Simon egyetlen vagyonnyilatkozatában sem szerepelt
Kövér László házelnök jelezte, hogy a megkeresést az Országgyűlés mentelmi bizottságának továbbítja. Az ügyészségi szóvivő szerint az "ügy másik vetülete" a XVIII. kerületi önkormányzat 2008-as kötvénykibocsátása, amely kapcsán hűtlen kezelés miatt zajlott a nyomozás. Ezt a rendőrség tavaly szeptemberben bűncselekmény hiányában megszüntette, a fővárosi főügyész viszont február 5-én elrendelte a felülvizsgálatot.
Mint arról a Magyar Nemzet elsőként beszámolt Mesterházy Attila szocialista pártelnök helyettese, Simon Gábor évek óta hatalmas, több száz millió forintos vagyont parkoltat egy osztrák pénzintézet számláján. Az MSZP-s honatya a csaknem kétszázötvenmillió forintos összeget nem tüntette fel egyetlen vagyonnyilatkozatában sem. | [
"MSZP"
] | [
"Legfőbb Ügyészség",
"Pénzmosás Elleni Információs Iroda",
"Magyar Nemzet",
"Magyar Szocialista Párt",
"Hír TV",
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
Újabb gyanúsított a Mengyi-ügyben
Újabb gyanúsítottat hallgatott ki a Mengyi Roland és társai ellen költségvetési csalás, befolyással üzérkedés és más bűncselekmények miatt indított büntetőügyben a Központi Nyomozó Főügyészség – értesült a PestiSrácok.hu. A Fidesz országgyűlési képviselőjéről tavaly lehallgatási jegyzőkönyvek és beismerő vallomások alapján írták meg, hogy uniós támogatásért cserébe tízmillió forint “alkotmányos költséget" kért a pályázóktól. A képviselő állítólag ebből 2015 nyarán át is vett ötmillió forintot, amit az adóhatóság nyomozói videón rögzítettek. Mengyi ugyanakkor az eljárás kezdete óta tagadja, hogy bármilyen bűncselekményt is elkövetett volna és azt ígérte, hogy mindenben együttműködik az ügyészséggel.
Már hét főre emelkedett a Fidesz parlamenti képviselőjét, Mengyi Rolandot is érintő, február 12-éig meghosszabbított büntetőeljárásban a gyanúsítottak száma – erősítette meg a PestiSrácok.hu információit a Központi Nyomozó Főügyészség helyettes szóvivője. Simon Richárd annyit árult el, hogy az újabb gyanúsítottat január 11-én, bűnsegédként elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás kísérlete és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt hallgatta ki a főügyészség. Mengyiék – szabadlábon védekező – feltételezett bűntársa tagadta a bűncselekmény elkövetését és panasszal élt a gyanúsítás ellen.
Tízmilliós alkotmányos költség
Emlékezetes, bűnszövetségben és bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás kísérlete és vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés miatt még tavaly augusztus közepén kezdeményezte Mengyi Roland mentelmi jogának felfüggesztését a legfőbb ügyész, majd októberben a fideszes politikust meg is gyanúsította az ügyészség. A 168 Óra korábban lehallgatási jegyzőkönyvek és beismerő vallomások alapján írta meg, hogy Mengyi Roland uniós támogatásért cserébe “alkotmányos költség" címén ötmillió forintot kért előre a nyertesként befuttatott cégektől és ugyanennyit a végén is. További feltételként pedig 90 százalékos visszaosztási rátát szabott meg a kiutalt pénzből. Az ügy többszereplős, a kapcsolat alapja pedig a gyanú szerint egy baráti társaság, amelyben benne van egy országos szociális szövetkezet alapítója (az azóta gyanúsított E. Zsolt), illetve az állítólagos összekötő, K. Péter is, aki állítólag jó viszonyban van Mengyivel. A tanúvallomások alapján egyébként Mengyi Voldemort nagyúrnak is szólíttatta magát.
Még keresik, ki szivárogtatott
A 168 Óra tavaly arról is írt, hogy ötmillió forintot át is vett Mengyi, az átadás pedig a NAV nyomozóinak szeme, illetve kamerája láttára történt. Az ötmilliós "alkotmányos költséget" egy tiszaújvárosi olasz étteremben, egy nejlontasakban adták át Mengyinek 2015. július 14-én, de a lap szerint a NAV nyomozói bár teljes körűen felkészültek, megfigyeltek, jelentettek, videóztak a helyszínen, végül nem érkezett meg az engedély a rajtaütésre. Mengyin azért akartak a helyszínen rajtaütni, mert mentelmi joggal rendelkező személlyel szemben csak ilyen módon léphetnek fel. Mengyi ugyanakkor portálunknak küldött korábbi közleményében, illetve gyanúsítotti kihallgatásán is tagadta, hogy bármilyen bűncselekményt is elkövetett volna és azt ígérte, mindenben együttműködik az ügyészséggel. A nyomozati anyagokból kiderül még az is, hogy a gyanúsítottak tudták, hogy lehallgatják őket. Az egyik beszélgetés során például szó szerint az hangzik el két gyanúsított között, hogy “óvatosan beszéljen, mert ki van baszva operatívra". Információink szerint az ügyészség utóbbi szálat még mindig vizsgálja.
Címlapfotó: Index.hu | [
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] | [
"168 Óra"
] |
Folytatódik a küzdelem Welsz Tamás hagyatékáért. A kalandor egykori érdi birtokán egy csomó, vitatott sorsú autó parkol. Az egyik csapat biztonsági emberek segítségével elvitt nemrég pár autót, a másik, vagyis Welsz családja ellenállna, még egy kukás autóval is elállta a kertkaput. A csúnya történetbe immár Csík Zoltán, Mészáros Lőrinc egyik legfőbb bizalmi embere is bekapcsolódott.
2014. március 20-án egy rendőrautóban elhunyt a különös ügyleteiről ismert Welsz Tamás. Utána ingatlanok (Érden és Budán), ingóságok (autók, illetve egy nagyobb értékű busz), de legfőképpen tartozások maradtak. Egyetlen hivatalos örököse a kislánya, Fanni lenne, de mint azt nemrégiben egy részletes cikkben bemutattuk, valójában a helyzet ennél sokkal, de sokkal bonyolultabb.
A szereplők
Nem részleteznénk újra a helyzetet, akit érdekel, itt elolvashatja a történetet. Röviden azért a lényeg:
A birtokon van olyan autó, amely a Charity March Slovensko cégé, ezt a társaságot Welsz volt élettársa H. Andrea birtokolta és vezette mindig is.
Egy másik cég, a Charity March Kft. Welsz érdekeltsége volt, de most éppen felszámolják, itt Börcsök Sándor felszámoló dolga, hogy összeszedje a céget illető javakat.
Ráadásul, hogy a helyzet még összetettebb legyen, a korábban vagyonosodási vizsgálattól tartó Welsz sok mindent édesapjára, Welsz Antalra íratott, aki viszont előbb korlátozott cselekvőképességű nagybeteg lett, majd elhunyt.
Hamarosan előkerült Welsz Antal végrendelete, és meglepetésre kiderült, hogy ő nem az unokájára, hanem élettársára, Ilona nénire, illetve kisebb részben a külföldön élő testvérére hagyott szinte mindent, így most Ilona, az idős néni is kénytelen volt bekapcsolódni a harcba.
Ezúttal a legújabb fejleményekre koncentrálunk.
Több ingatlan, két Q7-es
A szomorú családi veszekedés egyik kulcseleme, hogy Welsz egykori bázisa, a méretes érdi ingatlan-együttes a Bádogos és a Fényező utcák sarkán négy külön ingatlanból áll. A telepnek van egy olyan vékony kis része, amelyet Fanni örökölt még Welsz Tamástól, a többséget azonban Welsz Antal végrendelete szerint annak idős élettársa kapta, ő is lakik most a ranchon.
A telepen volt, illetve van egy csomó autó is, például Audi Q7-es, ebbe a típusba valósággal szerelmes volt Welsz Tamás. Mostanában főleg az autókért megy a harc.
A Charity March Kft. különös követelések miatt felszámolásra jutott, így azok az autók, amelyek a Charity March Kft-é voltak, a felszámolási vagyonba mennének, a bíróság el is rendelte, hogy az autók kiadása végrehajtható Welsz Antalon, a Bádogos utca 40-ben. A végrehajtással a bökkenő csak az volt, hogy Welsz Antal előbb kómába esett (cselekvőképességét kizáró gyámság alá került), majd elhunyt, ráadásul az autók nem az említett ingatlanon, hanem a Fényező utca 42-ben voltak.
Ki követel autókat?
Innentől jött a róka fogta csuka helyzet. Egy adóhatósági jegyzőkönyv szerint az autók papírjai és kulcsai a családnál (Orsolyánál) vannak, csak a család nem akarja átadni az autókat, mert szerintük azok Fannit illetnék, és még bíznak abban, hogy a különböző eljárások végül nekik adnak igazat. (H. Andreáék szerint már nincsenek nyitott eljárások.)
Börcsök Sándor felszámoló, H. Andrea és az ügybe az utóbbi mellett jogi és felszámolási tapasztalatainak segítségével bekapcsolódó Csík Zoltán mindezt nem értik, szerintük a gépkocsik tulajdonjoga minden esetben okirattal tisztázott, a két szlovák rendszámú Q7-es a szlovák Charity March Slovenskoé, a többi a Charity March Kft-é, és minden bírósági döntés is már jogerős, vagyis a család – szerintük – teljesen hiábavalóan akadékoskodik.
Ezért ők már régóta vinnék a gépkocsikat, a felszámoló a magyar cég autóit, H. Andrea pedig a szlovák cég gépkocsijait.
Az események felgyorsulnak
Augusztus közepén aztán felgyorsultak az események. Ami biztos, egy biztonsági cég kigyúrt kopaszai négy gépkocsit, két szlovák és két magyar rendszámút el tudtak szállítani a telepről.
Innentől azonban teljesen elágaznak a beszámolók. Lássuk először a család beszámolóját. Szerintük a bírósági végrehajtási törvény (Vht.) rendelkezéseivel nem megegyező módszer, azaz önbíráskodás történt, mert olyan ingatlanon (Fényező 42.) léptek fel a biztonságiak, amelyre nem volt semmilyen végzésük, ráadásul a végrehajtást eleve csak végrehajtó, vagy a rendőrség végezheti el, de semmiképpen sem a "kopaszok".
A biztonsági céget megbízók szerint nem ez történt. Valóban volt egy végzésük az autók kiadására, és valóban elhunyt Welsz Antal, de az ő örököse (Ilona néni) ideiglenes rendelkezési jogaival élve, önként beengedte a megbízott security céget, akik semmilyen erőszakot nem alkalmaztak, vagyis nem végrehajtás történt, a kopaszok csak egy megbízás alapján az autókat elvitték jogos tulajdonosaiknak. Vagyis H. Andreának a szlovák autókat, amelyek eleve nem voltak benne sem a hagyatéki eljárásban, sem a felszámolási vagyonban, illetve egy másik megbízás alapján két magyar autót is, amelyek pedig mennek majd a felszámolásba.
Kukásautó
A biztonságiak fordultak volna, és jöttek volna vissza a többi kocsiért, de Fanni édesanyja az autók elszállítását látva, polgárőröket, illetve rendőröket hívott,
valaki még egy kukás autót is szerzett, hogy elállja a kertkaput.
Sőt, Fanni ismeretlen tettes ellen feljelentést is tett csoportosan elkövetett önbíráskodás miatt, mert a család szerint Börcsök Sándor felszámoló a végrehajtásról szóló törvénnyel ellentétesen próbált meg a biztonságiakkal fellépni.
A vonatkozó törvény szerint a végrehajtás szünetel, ha a végrehajtási végzésben szereplő személy elhunyt, a felszámolónak valamiképpen vagy be kellett volna lépnie az igénnyel a hagyatéki eljárásba, vagy megvárni Welsz Antal végleges hagyatéki végzését és az örökösökön lehetett volna követelni a gépkocsik kiadását.
A másik oldal teljesen másképpen látja a történetet, szerintük a hagyatéki végzés már jogerős, az ingatlan használatára jogosult tulajdonos, vagyis Ilona néni segítségével történt minden, és éppen az volt a bűncselekmény, hogy a kukás autó magánlaksértést követett el azzal, hogy korlátozta a kertkapu használatát.
Zárcsere és kézilabda
Az autók megszerzése után Orsolya sms-t kapott H. Andreától, amelyben a Q7-esek indítókulcsát követeli, jelezve, hogy ellenkező esetben a zárak és az immobilizerek cseréje 800 ezer forint lesz, amit hivatalos úton lesz kénytelen behajtani.
A kulcsokról a másik oldal csak annyit mond, a felszámoló nem sok vagyontárgyat talált Welsz Tamás egykori cégeiben, vagyis nem lesz fedezete arra, hogy az értékes személygépkocsik zárjait kicserélje. Ha Orsolya nem adja át azokat, akkor 3-4 millió forintra taksálható igényt lesz kénytelen a felszámoló peres úton érvényesíteni.
Bár a felek, Welsz Tamás volt felesége, Orsolya és új párja, illetve Welsz Tamás volt élettársa, Andrea és a társaságában érkező Csík Zoltán finoman szólva sem cseresznyéznek mostanában egy tálból, a sport szeretete mégis egy fedél alá kényszerítette nemrégiben őket.
Történt ugyanis, hogy szeptember 23-án véletlenül mindkét társaság ugyanazon a kézilabdameccsen szurkolt, és egy közös ismerős kísérletet tett a két oldal békítésére.
Bár H. Andrea messze elkerülte a találkozót, de Csík és az ellenoldali pár beszélgettek ugyan pár percig, de a mediátori szerep sem itt, sem azóta egy másik moderátornak sem sikerült. Úgy tudjuk, azért Ilona néni is tett egy feljelentést, mert szerinte az ő örökségéből is eltűnt ez-az, ami őt illetné. Hát itt tart ez a különös történet. | [
"Charity March Kft.",
"Charity March Slovensko"
] | [
"Charity March Kft-é"
] |
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma több mint egy hete nem hajlandó megerősíteni, hogy felmentették a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórház főigazgatóját, pedig azóta már az egészségügyért felelős államtitkár is bejelentette, hogy új feladatot szánnak Csiba Gábornak. A menesztett főigazgató hiába lépdelt a békemenet első sorában, eltávolították a miskolci Fideszből, és bár egy felfüggesztést már túlélt, a milliárdos korrupciógyanú és a sorozatos botrányok után végleg mennie kell a megyei kórház éléről.
Április 1-től összevonják Miskolcon a városi és a BAZ megyei kórházat, így létrehozva egy új szuperkórházat – jelentette be Ónodi-Szűcs Zoltán, egészségügyért felelős államtitkár. Az új intézményt a városi kórház főigazgatója, Tiba Sándor fogja vezetni, míg Csiba Gábornak, a megyei kórház főigazgatójának Ónodi-Szűcs az MTI beszámolója szerint "országos jelentőségű feladatot szán".
A sunnyogás minősített esete
A miskolci kórház-átalakítás hírét február 28-án jelentette be az államtitkár, az információ hat nappal korábban eljutott lapunkhoz. Rögtön rákérdeztünk az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) sajtóosztályánál és a BAZ megyei kórháznál, hogy "felfüggesztették-e Csiba Gábor főigazgatót", amíg a válaszra vártunk, felhívtuk Tiba Sándort, az új pozíció várományosát.
Tőle is azt kérdeztük, hogy hallott-e kollégája felfüggesztéséről, illetve hogy ő fogja-e vezetni április 1-től a borsodi szuperkórházat. Tiba főigazgató sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánta az információkat, azt mondta, nem kommentálja az állításokat.
Közben az Emmi sajtóosztályán informálisan azt ígérték, hogy hamarosan kapunk egy "rövid választ a tényállásról", kilenc napja várjuk ezt. Időközben pontosítottuk a megkeresést, Csiba Gábor felfüggesztése helyett a felmentésére kérdeztünk rá.
Öt email és számtalan telefonos próbálkozás is kevés volt ahhoz, hogy az Emmi sajtóosztálya egy eldöntendő kérdésre kiizzadjon magából egy választ. Pedig mint kiderült, Csiba főigazgatói megbízása április 1-től valóban megszűnik, és nem teljesen problémamentesen, hiszen Ónodi-Szűcs elmondása szerint még azt sem tudják, hova ültessék tovább.
Az is érdekes, hogy a BAZ megyei kórház sajtósa írásban tagadta Csiba felfüggesztését és felmentését is, holott azóta hivatalosan is bejelentették, hogy április 1-től nem ő vezeti a kórházat. Amikor pedig telefonon próbáltuk elérni Csibát, azt mondták a kórházban, hogy most nem elérhető, mert szabadságon van.
Panamai offshore a megyei kórházban
Hogy miért alakítják át ennyire a borsodi egészségügyet, arról csak találgatni lehet. Ónodi-Szűcs szerint így biztonságosabbá válik a betegellátás, a helyi ellenzéki politikusok viszont közleményükben helyi fideszes érdekcsoportok háborújáról beszélnek.
Csiba Gábor mindenesetre távozik a kórház éléről, és bár évtizedek óta a térség egészségügyi ellátásában dolgozik, BAZ megyéből is távozik. Ha hinni lehet az államtitkár szavainak, és országos pozíciót kap, lényegében felfelé fogják buktatni (hiszen a helyi Fideszből kirakták).
Információink szerint Csiba távozásának hátterében egy milliárdos csalás gyanúja állhat. A korábban a miskolci Fideszben és KDNP-ben is politizáló kórházigazgatót évekkel ezelőtt jelentették fel, miután 2007-ben egy panamai hátterű, fával és építőanyagokkal foglalkozó cég jelentős megbízást kapott az észak-magyarországi régió rákbetegeit ellátó kórház onkológiai osztályától.
Az ügy lényege, hogy a kórház és a Medcenter Kft. 2007-ben 2021-ig tartó szerződéseket kötött a megyei kórház onkológiai osztályának fejlesztéséről és bizonyos részeinek üzemeltetéséről. A kétmilliárdos keretösszeg helyett tizenöt év alatt a város valójában a háromszorosát fogja kifizetni a cégnek, amelynek ügyvezetője "másodállásban" tanyagondnok Hosszúpályiban. A projekt kritikusai szerint felmerül, hogy a cég irányítója valójában stróman – írta korábban a Hvg.hu.
A Medcenter Kft. és a kórház ügyében a feljelentés idején a Kórházszövetség is kapott egy paksamétát az állítólag milliárdos károkat okozó korrupciógyanús ügyről, amit úgy tudunk, hogy a felbontatlanul továbbítottak az egészségügyért felelős államtitkárságnak, mondván, "nekik ehhez semmi közük" – mondta az Indexnek a Kórházszövetség egyik akkoriban aktív tagja.
Úgy tudjuk, a feljelentéshez kapcsolódó "dossziét" többször" elküldték Orbán Viktor titkárságához is, azonban arról nincs információ, hogy a miniszterelnök kezdett-e valamit az üggyel, amiben évek óta nyomoz a rendőrség. Az viszont biztos, hogy a Fidesz országos elnökségében dolgozó forrásunk szerint
Csiba egy rendszertől eltolt ember, akit el kellett távolítaniuk a miskolci Fidesz és KDNP környékéről, mert mindig kavarta a szart.
Csiba korábban a kormánypártok színeiben önkormányzati képviselő volt a megyeszékhelyen, az első békemenet idején pedig az első sorban vonult a főszervezőkkel.
A korrupciógyanús történet mellett Csibának volt más kellemetlen ügye is. 2013-ben a miskolci kórházban bekövetkezett tömeges csecsemőhalálok miatt egyszer már felfüggesztették, de miután a vizsgálat úgy találta, hogy nem terheli felelősség, visszakapta a pozícióját.
A BAZ megyei kórház idén először január elején került a hírekbe, amikor a főigazgató levélben tiltotta meg a kórház dolgozóinak az intézménnyel kapcsolatos internetes tartalmak lájkolását és kommentelését. Az intézmény vezetése kilátásba helyezte az alkalmazottaknak, hogy ha nem tartják be a rendelkezést, akkor számolniuk kell a polgári vagy büntetőjogi felelősséggel.
Február elején derült ki, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság úgy ítélte meg: 2016 elején a kórház szülészetén megsértették egy roma nő méltóságát és az egyenlő bánásmód követelményét, amikor szülés közben megalázták.
(Borítókép: A békemenet résztvevői vonulnak a Szent István körúton (Csiba Gábor a kép bal oldalán), 2013. október 23-án. Fotó: Bődey János/Index) | [
"Medcenter Kft."
] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Egyenlő Bánásmód Hatóság"
] |
Ifjabb Balsai Istvánt senki nem venné észre a kormány körül nyüzsgő ügyvédcápák között, ha nem éppen az egyik legelkötelezettebb orbánista alkotmánybíró fiáról lenne szó. A Balsai Ügyvédi Iroda a nyilvánosan hozzáférhető szerződéslisták alapján 2011 óta 20 millió forintot kapott, de a tényleges összeg ennél biztosan nagyobb, hiszen például a Köztársasági Elnöki Hivatalt ezen túlmenően legalább két ügyben, és legalább egy éven keresztül képviselték.
Idősebb Balsai István 1988-ban lépett be az MDF-be, az Antall-, később a Boross-kormány igazságügy-minisztere volt, majd amikor 2005-ben az MDF leszalámizása volt soron, a Lezsák Sándor vezette szakadárokkal tartott. Innen egyenes út vezetett a Fidesz-frakcióba, 2011-ben aztán a párt jelöltjeként lett országgyűlési képviselőből alkotmánybíró.
Néhány nappal ezelőtt hozta nyilvánosságra a Miniszterelnöki Kabinetiroda a tavalyi utolsó negyedévben kötött szerződések listáját: itt bukkant fel (újra) a Balsai Ügyvédi Iroda. A lista szerint az irodával a kormány tavaly júniusban szerződött, a feladat "A Miniszterelnökség jogi képviseletének ellátása peres, nemperes, valamint közérdekű adat kiadása iránti eljárásokban", ezért 5,25 milliót fizettek.
Ifjabb Balsai munkájával elégedett lehetett a miniszterelnökség, mert a szerződést meghosszabbították 2017. június 30-áig, addig összesen 9,75 milliót kap a Balsai Ügyvédi Iroda. Az idei szerződéssel szó szerint megegyező feladatra már kapott 2015 első félévében 2,5 milliót ifj. Balsai irodája – viszont a második félévre vonatkozóan nem találtuk az irodát a Miniszterelnökség szerződéslistáin. Ami már csak azért is meglepő, mert a Balsai-iroda, illetve személyesen ifjabb Balsai 2011 óta dokumentálhatóan egyik állami megbízást kapta a másik után, kevéssé valószínű, hogy pont ez a félév maradt ki.
2011. január 1-jétől fél évre a Köztársasági Elnöki Hivatallal (KEH) szerződtek 1,8 millió forintért – sajnos ez azt adat sem a KEH honlapjáról való, hanem a Blikk kutakodásának eredménye. (Tegyük hozzá, ifjabb Balsai István karrierje elég gyorsan indult, hiszen csak az előző évben tette le az ügyvédi szakvizsgát.) Későbbi, a KEH-től kapott megbízatásiról is csak közvetett módon értesülhettünk: ő képviselte a hivatalt egy közbeszerzéssel kapcsolatos peres eljárásban, és még ebben az évben a bírók kényszernyugdíjazása miatt indult munkaügyi perekben is.
Itt aztán végre tényleg összefutott a család. Idősebb Balsai még 2011-ben az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának elnökeként terjesztette be azt a törvényjavaslatot, amely de facto kényszernyugdíjba küldte a 62 évesnél idősebb bírókat. Idősebb Balsai később az Alkotmánybíróság tagjaként szavazott saját korábbi törvényjavaslata alkotmányosságáról – a fiatalabb Balsai pedig a kényszernyugdíjazott bírók által a KEH ellen indított munkaügyi perekben képviselte a hivatalt. Sajnos, ezekről a megbízásokról sem található adat a KEH honlapján.
Egy helyreigazítási kérelemből kitűnik, hogy a Balsai-iroda még 2013-ban is képviselte a Köztársasági Elnöki Hivatalt, de erről a megbízásáról sincs semmilyen egyéb információ. Ebben az évben viszont már felbukkan az iroda a Miniszterelnökség szerződéslistáján: "Jogi szakértői háttértevékenység" végzésért 2013. október 1. és 2014. május 31-e között 4 milliót számlázhatott, az év hátralevő részére pedig 3,5 milliót a Miniszterelnökség képviseletére peres, illetve közérdekű adat kiadása iránti eljárásokban. Ezt követte egy hasonló tartalmú, 2,5 milliós szerződés 2015 első felére, majd a 2016 júniusától élő, majd 10 milliós szerződés.
A már nyilvánosságra került konkrét szerződésállomány összértéke tehát mintegy 20 millió forint, de az ismert szerződéseken túli ügyekről szóló információk alapján ezt biztosan meghaladja a Balsai Ügyvédi Iroda által 2011. óta elnyert megbízások értéke. Az persze más kérdés, hogy az aktuális magyarországi viszonyok közt pimf ügynek számít, hogy egy alkotmánybíró fia praxisának első öt évében 20 millió forint feletti értékű állami megbízást kap.
Becker András | [
"Köztársasági Elnöki Hivatal",
"Balsai Ügyvédi Iroda"
] | [
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] |
2017 Október 17 Forrás: RomNet-Hidvégi-B. Attila galéria megtekintése
Eddig hét lungo dromos országos roma önkormányzati képviselőt gyanúsítottként hallgatott ki a hatóság a költségvetési csalás gyanújával zajló nyomozás részeként – értesült több forrásból is a RomNet. Információin szerint a rabosítással járó kihallgatások tegnap, azaz hétfő kezdődtek, és a nap folyamán is zajlanak Budapesten.
Információink szerint az úgynevezett Mentorprogram részeként megyei irodákat mûködtetett ORÖ-s képviselők közül hétfőn hetet hallgattak ki gyanúsítottként, és keddre szintén több képviselőt gyanúsítottként idéztek be. A RomNet október 3-án adott hírt elsőként arról, hogy több megyében egyszerre tartottak házkutatást az adónyomozók az ORÖ volt megyei irodában, amelyeknek többsége a képviselők saját lakásán mûködött. A havi 450 ezer forintos költséggel szabálytalanul mûködtetett, és azóta már bezárt irodákban iratlefoglalásokat tartottak. A Nemzeti Adó és Vámhivatal nyomozói október elején reggel 8 óra körül szinte egyszerre jelentek meg azokon a lakcímeken, amelyeken 2016 februárjától, Hegedüs István leváltásától kezdően megyei irodák mûködtek. Lakatos Oszkár ORÖ-s képviselő azt mondta, összesen 41 helyszínen tartottak a hatóság emberei házkutatásoka.
A RomNet-hez eljutott újabb információk szerint a már gyanúsítottként kihallgatott ORÖ-s képviselők közül többen a Lungo Drom megyei tisztségviselői is, és korábban az általuk mûködtetett irodáknak nevezett helyszíneken házkutatásokat is tartottak.
(Iratlefoglalások korában az ORÖ Dohány utcai székházában)
Telefonon a RomNet-nek kedd délelőtt több ORÖ-s képviselő is megerősítette, hogy gyanúsítotti kihallgatásokról szóló információ hozzájuk is eljutott, és konkrét neveket is említettek. Az egyik képviselő azt mondta, hogy a gyanúsítotti kihallgatások jelenleg is zajlanak, és nem a NAV III. kerületi irodájában, a Huszti úton lévő Bûnügyi Főigazgatóságon, hanem a Központi Nyomozó Főügyészség Könyves Kálmán körúti székházában zajlanak. A RomNet a megnevezett képviselők közül többet is megpróbált telefonon elérni, sikertelenül.
A megyei irodáival kapcsolatban a NAV nyomozói az elmúlt hónapokban a RomNet újságíróját több alkalommal is kihallgatta tanúként.
Az Országos Roma Önkormányzat szerdán a Dohány utcai székházában rendkívüli közgyûlést tart, amely során Dancs Mihály képviselő, tanácsnok előterjesztése alapján egy öt tagú ad hoc bizottság felállítását kezdeményezi, hogy vizsgálják a megyei irodák mûködését.
A gyanúsítotti kihallgatásokkal kapcsolatban a RomNet megkereste írásban a Nemzeti Adó és Vámhivatal sajtóosztályát, amint válaszuk megérkezik, cikkünket frissítjük.
HBA
http://www.romnet.hu/hirek/2017/10/03/hazkutatasok_zajlanak_az_oro_kamu_megyei_irodaiban
http://www.romnet.hu/hirek/2016/06/16/hazkutatast_tartottak_ma_az_adonyomozok_az_oro-ben | [
"Országos Roma Önkormányzat",
"Lungo Drom"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Bûnügyi Főigazgatóság",
"Nemzeti Adó és Vámhivatal"
] |
A Market Építő Zrt. nyerte el a Stefánia út 20. szám alatti műemlék ingatlan, a Ligeti villa felújítására kiírt közbeszerzést. A munkálatokat a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány számára végzi el a Garancsi István résztulajdonában lévő építőipari cég 644,9 millió forintért. Garacsi István nem csak Videtoton FC tulajdonosa és Orbán Viktor barátja, hanem a közbeszerzések egyik legnagyobb nyertese is.
A miniszterelnök barátja, Garancsi István újítja fel a Fidesz pártalapítvány villáját több mint 600 millió forintért. Azt a műemléképületet, amit az alapítvány egy offshore tulajdonú cégtől vett.
A Fidesz pártalapítványától, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítványtól (PMA) kapott legújabban megbízást Garancsi István, pontosabban az érdekeltségében álló Market Zrt. A zuglói Stefánia út 20. szám alatti műemléképületet fogja felújítani, a közbeszerzési eljárás eredménye alapján 645 millió forintért. (A pályázati dokumentáció szerint alvállalkozóként bevonja az Artárium Stúdió Restaurátor és Belsőépítész Kft.-t.)
Azon nincs semmi meglepő, hogy a miniszterelnök barátjának a cége nyert a Fidesz-alapítvány közbeszerzésén. Az már érdekesebb, miként jutott az ingatlanhoz a PMA. A villához, amelyet a Műemlékem.hu szerint Bálint Zoltán és Jámbor Lajos műépítészek terveztek, és 1905-1906-ban épült fel Ligeti Miklós szobrászművész számára. Az alapítvány a frekventált helyen álló ingatlant 2016-ban, a Studio & Conferences Ingatlankezelő Kft.-től vette meg.
Az eladó, a Studio&Conferences ebben az időben a Seychelle-szigetekre bejegyzett HUSTY International Ltd. tulajdonában állt,
nyilvános cégadatok szerint a kézbesítési megbízottként dr. Bánki Melindát, a cég egyik korábbi tulajdonosát jelölték meg. A Seychelle-szigetek adóparadicsom: az itt bejegyzett vállalkozások tulajdonosa rejtve marad és rendkívül kedvező feltételekkel adózhat. Az ingatlan tulajdoni lapjára nincsen jelzálog bejegyezve, így valószínűleg nem hitelből vették meg.
Piros keretben a Stefánia út 20. szám alatti műemlék épület
(Fotó: Google)
A Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítványt a Fidesz hozta létre, a pártalapítvány alapító elnöke Matolcsy György jelenlegi jegybankelnök. A szervezetet jelenleg Balog Zoltán miniszter irányítja.
A PMA 2014 és 2016 között több mint másfél milliárd forinthoz jutott a költségvetésből:
2014-ben 570 millió 671 ezer,
2015-ben és 2016-ban egyaránt 529 millió 700 ezer forint támogatásban részesült.
Az alapítvány honlapja szerint 2017-ben a költségvetési támogatás mellé 3 millió forint érkezett a kasszába Keszthelyi Eriktől, a milliárdos biztosításgurutól, és összesen 400 ezer forinttal támogatta az alapítványt a Wahed Média Hungary Kft. Tavaly derült ki, hogy bár 2017 második félévében az Állami Számvevőszék hat ellenzéki pártot ellenőrzött és büntetett meg, a Fidesz nem került sorra. Ahogyan a PMA sem: az idei első félévben vizsgálat alá vonják a Jobbik, a Párbeszéd, az LMP, az MSZP, az Együtt, a DK és a Liberálisok pártalapítványát is, de a Fideszét nem.
Két ember között a legrövidebb út a foci?
Garancsi István amellett, hogy a Videoton FC tulajdonosa és Orbán Viktor miniszterelnök barátja, nemrég az ország egyik legnagyobb pénzszállítója is lett.
A Marketnek már van tapasztalata fideszes épülettel: két éve rájuk bízták a párt Lendvay utcai székházának felújítását, igaz, az a Ligeti-villánál kisebb, csak 460 millió forintos megrendelés volt.
A Market Zrt. néhány közbeszerzési sikere:
Az eredeti árnál egymilliárddal drágábban, 6,2 milliárd forintért építik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új sportcsarnokát és a kapcsolódó épületeket.
9 milliard forintért húzzák fel a stadionnak indult szegedi “ifjúsági centrumot".
A diósgyőri stadiont 9,8 milliárd forintért építették fel.
A Market leányvállalata építi a sokat kritizált irodaparkot a Kopaszi-gát megmaradt zöld területein.
A vizes világbajnokságra 40 milliárd forintért vállalták el a Dagály uszoda kivitelezését.
3,1 milliárdért építik a MOME Campus-fejlesztési projektje keretében a Médiaházat és a Műteremházat.
Kiemelt képünkön Garancsi István, a Videoton FC tulajdonosa és Orbán Viktor a lelátón a debreceni Nagyerdei Stadionban 2015. július 30-án
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI | [
"Market Építő Zrt.",
"Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány"
] | [
"Videtoton FC",
"Videoton FC",
"HUSTY International Ltd.",
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem",
"Studio & Conferences Ingatlankezelő Kft.",
"Wahed Média Hungary Kft.",
"Állami Számvevőszék",
"Artárium Stúdió Restaurátor és Belsőépítész Kft."
] |
2021. július 12-én a magyar kis- és középvállalkozások (kkv-k) nagy napra készültek. Hosszú idő után végre komoly forrásra lehetett pályázni. Ezen a napon nyílt meg a kkv-k digitális fejlődését segítő kormányzati pályázat. A 3-4 hónapja reklámozott, első körében is 100 milliárd forint keretösszegű Ginop 1.2.1-21, vagyis a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program pályázata, de az Elektronikus Pályázói Tájékoztató Felületet (EPTK) akadozott, majd végül összesen 14 percig volt nyitva, addig is köhögött, lefagyott, majd jött az üzenet:
"Felhívjuk figyelmét, hogy jelen támogatási felhívás 2021. 07. 12. 08:14:27 időponttól felfüggesztett állapotban van, ezért nincs lehetőség a támogatási kérelem benyújtására."
A profik ügyesebbek voltak
A profi pályázatírók persze tudták, hogy ez várható. Az egyik forrásunk elmesélte, hogy reggel 6-tól komoly informatikusi támogató csapattal vártak az irodában. Azt előre tudták, hogy nem lesz sok idő, így különböző helyszíneken, vagyis fragmentált internetes kapcsolattal ("próbáltuk porlasztani a beadásokat, ne egy kábelen lógjunk, mindenre felkészültünk"), munkatársanként 2-3 számítógéppel és minden számítógépen három böngészőt (Mozilla, Explorer, Chrome) egyszerre kinyitva várakoztak.
Minden gépen és minden böngészőben tökéletesen elő volt készítve egy-egy pályázat. Abban ugyanis mindenki biztos volt, hogy nem lesz idő egy embernek, egy gépen több pályázatot is beadnia.
Így is csak félsiker
Ennek a cégnek sikerült ugyan beadnia pályázatokat, de így is nagyon sok, hetekig készülő ügyfélnek kell majd csalódást okozniuk, mert az ő pályázatuk nem jutott el a kiíróhoz.
A kisebb pályázók, akik közül mintegy fél tucat értesítette a Telexet, vagy konkrétan a szerzőt a történtekről, még ennyire sem voltak sikeresek, ők csak idegeskedtek, hogy
"a rendszer nem volt elérhető, a rendszer a beküldött státusz után visszaváltozott nem beküldhetőre, így most nem tudom, mi van"
– ilyen és hasonló visszajelzéseket kaptunk.
Az biztos, hogy a Pénzügyminisztérium alá tartozó GINOP IH (Irányító Hatóság) pályázata nem sikerült jól. Erről megkérdeztük a Pénzügyminisztériumot és a Miniszterelnökséget is (sok időt egyelőre nem adtunk a válaszra, hiszen hamar közöltük a reggeli eseményekről ezt a cikket, de ha érkeznek válaszok, azonnal frissítjük az írásunkat!).
A minket elérő kisebb pályázók mindenesetre úgy élték meg a folyamatot, hogy gyakorlatilag esélyük sem volt,
"humán erővel lehetetlen volt a pályázati felületet megnyitni, hozzáférni a kitöltő felülethez, bevinni az adatokat, lefuttatni az ellenőrzést és rákattintani a Benyújtás gombra. "
A nagyobb cégek is panaszkodtak, de ők a komoly hr-előkészületek után sikereket is elértek.
Most jön a magyarázkodás
Korábban a Telex már írt cikket ilyen hirtelen megnyíló és gyorsan betelő pályázatokról, a belinkelt írás a HIPA egy pályázatának anomáliáiról szól. A pályázatírók szerint ez gond a kollégáknak is, hiszen sikerdíjasak a cégek, ilyenkor nincs bevétel, hiábavaló volt a hosszú munka, de gond a vállalkozóknak is, mert ők fejleszteni szeretnének.
"mi három hetet dolgoztunk, ha vannak konzervanyagaid, akkor kicsi időt meg lehet takarítani az előkészületekben, de legalább 20-40 órát követel meg a felkészülés a cégvezetőtől, és ehhez jön még a pályázatírók munkája. Ezt az időt nem a normál ügyvezetői feladatokra költöd, mindenkinek fáj, ha ezt hiába pazarolod el"
– mondta egy sikertelen pályázó.
A tanácsadóknak most kifejezetten kellemetlen napjai jönnek, megint el kell magyarázniuk az ügyfeleiknek, hogy nem ők az ügyetlenek, hanem a rendszer ilyen.
"Nem hiszem, hogy ez valami tudatos csalás lenne, csak még amikor segíteni szeretne a kormány, akkor is több ellenséget szerez, mint hálás embert"
– fogalmazott egy vállalkozó.
Egy pályázatíró pedig így fogalmazott:
"full dobókocka volt, hogy mi ment be, és mi nem."
Folytatás
Elvileg javítani még lehet, hivatalosan 2021. július 12-től 2022. január 17-ig tart a program. A támogatási kérelmek benyújtása ütemezett:
benyújtási szakasz: 2021. július 12. 8 óra 00 perctől – 2021. július 19. 12 óra 00 percig, rendelkezésre álló keret: 100 milliárd Ft
benyújtási szakasz: 2021. október 11. 8 óra 00 perctől – 2021. október 18. 12 óra 00 percig, rendelkezésre álló keret: 50 milliárd Ft
benyújtási szakasz: 2022. január 10. 8 óra 00 perctől – 2022. január 17. 12 óra 00 percig, rendelkezésre álló keret: 50 milliárd Ft
Forrásaink nem értik, hogy miképpen lehet ennyi bosszúságot okozni.
"Megy a propaganda, hogy a kormány segíteni szeretné a vállalkozásokat, és valóban ilyen nagyságrendű általános, kkv-kat célzó gazdaságfejlesztési pénz régen nem érkezett, de erre most mindenki beindult, és a nagy többség feleslegesen dolgozott."
A mezőgazdaságban jobban működik
A háttérbeszélgetésekből kiderül, hogy vagy a program volt túl tág, vagy a belépési lehetőség volt túl egyszerű a rendelkezésre álló forráshoz képest. Általában a limit 130 százalékát szokta beengedi a pályázati kiíró, mert abból lesz kábé 100 százalék jó pályázat, az afeletti rész elbukik, gyenge a pályázat, formai hibát vét a pályázó, vagy eleve nem is volt jogosult.
Az érthető, hogy a kiíró nem akar fenntartani egy hatalmas stábot arra, hogy tízszeres pályázati mennyiségből szelektáljon, de azért azoknál a programoknál, ahol nem az érkezési sorrend számít és adott napig biztosan nyitva van a program, majd jön a pontozás, elkerülhető az őrült tumultus. Ilyenkor is van, hogy bejelenti a kiíró, hogy hamarabb felfüggeszti a programot, de azért pár nap még a pályázók rendelkezésére szokott állni.
A mezőgazdasági termelőknél általában megoldott az, hogy nem kell minden gazdának 7.55-kor extázisban ott ülnie egy gép előtt, és idegbajt kapnia a lefagyás miatt.
Egy szakember így látta: | [
"Pénzügyminisztérium"
] | [
"Irányító Hatóság"
] |
Fennáll a gyanúja, hogy az RTL Klub az elmúlt években néhány fiktív gazdasági cselekményt valósított meg - mondta Varga Mihály gazdasági miniszter szerdán kora délután a kormány ülése közben tartott sajtótájékoztatóján. Varga szerint az RTL az elmúlt években egy olyan tranzakciót hajtott végre, amellyel összefüggésben - egy jelentős veszteségelhatárolással - mentesülnének a társasági adó és a reklámadó befizetése alól is. A Fidesz-frakció kérésére a miniszter megvizsgáltatta az ügyet, majd jelentést tett róla a kormány szerdai ülésén. Eszerint fennáll a gyanúja, hogy az említett ügyletnél egy fiktív tranzakcióról volt szó, amely mögött nem tényleges gazdasági tevékenység, hanem pusztán az adókönnyítés, az adókedvezmény igénybevételének szándéka állt - közölte Varga Mihály.
Varga ezért haladéktalanul arra utasította a NAV-ot, hogy folytasson le egy szigorú vizsgálatot az RTL-csoportnál. A gazdasági miniszter a reklámadó bevezetését és az intézkedést indokolva azt mondta, hogy senki nem bújhat ki az adófizetési kötelezettség alól. Azt is megjegyezte, hogy a kormány elfogadhatatlannak tartja, hogy az RTL Klub nyomást gyakorol rájuk.
Az RTL Klub esti hírműsorai a reklámadó elfogadása óta érezhetően kritikusabbak lettek a kormánnyal és a Fidesszel szemben. A reklámadó törvénytervezetének benyújtása után, június 2-án az RTL először csak magával a tervezett adóval és ennek a csatorna műsoraira gyakorolt hatásával riogatta nézőit (mondván, akár megszűnhet az X-Faktor és a Barátok közt), majd amikor egyértelmű lett, hogy a kormány nem adja fel az új adónem bevezetésének tervét, az RTL Klub híradóiba egyre több, a kormánnyal szemben kritikus hangvételű híranyag, riport került be. (Arról, hogy a megváltozott hangnem milyen hatással volt a műsor nézettségére, itt olvashatja el cikkünket!)
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője kedden délután a saját Facebook-oldalán írt a csatornáról, amely szerint politikai zsarolással próbálja elérni, hogy ne kelljen adót fizetnie. "Így működik ma Magyarországon az RTL Klub, politikai zsarolásra használják a híradót, hogy ne kelljen adót fizetniük. Nem engedünk a zsarolásnak! Az RTL Klub is meg fogja fizetni Magyarországon az összes törvény szerinti adót" – írta a fideszes politikus. | [
"RTL Klub"
] | [] |
Szanka Ferenc elmondta, hogy a korrupciós ügyben, az eddig két szegedi ügyvéd ellen indult eljárásban az ügyészség eljutott egy mentelmi jogot élvező személyig: a Csongrád Megyei Bíróság egy tanácsvezető bírájának a felelőssége vetődött fel. Ezért a Szegedi Nyomozó Ügyészség a Legfőbb Ügyészségen indítványozta, hogy hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette miatt függessze fel a mentelmi jogot a köztársasági elnök. Az indítványt az ügyészség eljuttatta az igazságszolgáltatási tanácson keresztül a Köztársasági Elnöki Hivatalhoz.
Polgármesteri Hivatal Szegeden © Horváth Szabolcs
Az ügyészség hivatali vesztegetéssel gyanúsítja K. Zoltán szegedi ügyvédet és ügyvédjelöltjét, K. Lászlót. Az ügyvéd a gyanú szerint egy kiemelt jelentőségű, több száz millió forintos adócsalási ügyben felajánlotta segítségét az ügy előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottjának. Azt mondta, néhány millióért el tudja intézni, hogy a férfi szabadlábra kerüljön. Az ügyvédeket emellett gyanúsítják egy másik, befolyással való üzérkedéssel kapcsolatos ügyben is.
Az ügyészségi szóvivő korábbi tájékoztatása szerint K. Zoltán a gyanú szerint mindkét esetben felajánlotta segítségét az előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottnak, azaz azt mondta, megfelelő összegért el tudja intézni, hogy az szabadlábra kerüljön. Az első esetben a gyanú szerint megtörtént a pénz átadása, a másik alkalommal viszont - az ügyészség eddigi információi szerint - a cselekmény nem jutott el a pénz átadásáig.
A Csongrád Megyei Bíróság korábban azt közölte, hogy az üggyel összefüggésben felfüggesztettek a munkavégzés alól egy büntetőbírót. | [
"Csongrád Megyei Bíróság"
] | [
"Szegedi Nyomozó Ügyészség",
"Polgármesteri Hivatal",
"Legfőbb Ügyészség",
"Köztársasági Elnöki Hivatal"
] |
Tavaly július óta tizenkét megbízási szerződést kötött összesen tizenegy magánszeméllyel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – derül ki a minisztérium szerződéseiről múlt héten közzétett adatokból (pdf). A kormányportálon megjelent dokumentumból úgy tűnik, több esetben olyan tevékenységekre is megbízási szerződést kötöttek, amelyeket hagyományosan munkaviszonyban szoktak ellátni. (Ám nem mind ilyen, vannak vagyonértékelési feladatokról szóló, szakmai tanácsadásra, kommunikációs vagy fejlesztési dokumentációval kapcsolatos munkák adott megbízások is).
Van olyan megbízott, akivel a minisztérium titkársági és koordinációs főosztályának asszisztensi feladatai szerződtek előbb tavaly júliustól december 18-ig, majd december 19-től idén március 31-ig (ő az egyetlen, akivel két szerződést is kötöttek, bár ezt egy kilenc hónapos időtartamúban is megoldhatták volna). Egy másik személy az adatközlés szerint "közreműködik a beérkező posta bontásában, az iktatásban, az anyagok sokszorosításában, a faxolásban, az előzményi iratok felkutatásában, a kiszignált iratoknak az ügyintézők felé való továbbításában" egy pontosan meg nem nevezett főosztály "működésének elősegítése érdekében". Volt olyan, aki egy hónapig szakterületi médiareferens volt, és van olyan élő szerződés, amelyben a megbízott feladata egyebek mellett "az utazási nyilvántartások adatbázisának kezelése (adatfelvitel, ellenőrzés); adminisztratív ügyintézés".
Mindezek zömében olyan feladatok és megbízások, amelyeket látva felmerül az emberben a gyanú, hogy úgynevezett színlelt megbízások, amikkel valójában munkaviszonyban végzett tevékenységet álcáznak megbízotti jogviszonynak. Hogy egy megbízási szerződés mikor leplez valójában munkaviszonyt, azt az általánosságban nehéz pontosan meghatározni, de a munkajogi szakértők szerint erre utaló jel lehet, ha a tevékenységet a foglalkoztató (megbízó) székhelyén vagy telephelyén kell elvégezni. Szintén ilyen jel lehet, ha a tevékenység elvégzéséhez a megbízó munkaeszközöket, munkaruhát, infrastruktúrát biztosít, ha a szerződésben meghatározott időkeretet állapítanak meg, ha a megbízottnak huzamosabban csak ugyanattól az egy foglakoztatótól van megbízása, és mindig ugyanarra a tevékenységre.
Noha a részletes szerződéseket nem ismerjük, de a minisztérium által közzétett adatokból úgy tűnik, ezekből a kritériumokból több is megáll a tizenkettőből öt szerződésnél. Nehezen tűnik ugyanis elképzelhetőnek, hogy postázási-iktatási, asszisztensi vagy adminisztratív ügyintézői szerződést úgy kötöttek volna, hogy a tevékenységet ne a minisztériumban, meghatározott időkeretben (munkaidőben) kellene végezni, és figyelemreméltó az is, hogy volt köztük újrakötött szerződés.
A fejlesztési minisztérium szerint ezekben az esetekben nincs szó színlelt szerződésekről. "Az elvégzendő munka természete a kérdéses esetekben sem zárja ki megbízási jogviszony létesítését. A létrejött jogviszony jellegének megítélésénél nem a felek által megjelölt megnevezésnek, hanem annak van jelentősége, hogy a foglalkoztatásban a polgári jogi jogviszony elemei érvényesülnek-e" – közölték a kérdéseinkre adott válaszban. Szerintük nem történt más, mint az, hogy "a honlapon megjelent táblázatban a tárgykörök megnevezése több esetben pontatlan, nem egyezik meg a szerződés tényleges tárgyával". Így szerintük a probléma is könnyen megoldható: "a hibás megfogalmazások javítása folyamatban van, a helyes táblázatot a minisztérium a közeljövőben közzéteszi".
| [
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [] |
A híveket óvta az ítélkezéstől a levél, amelyet az egyházmegye összes templomában felolvastak.
A gazdasági és szexuális visszaélésekkel vádolt egykori vagyonkezelő nevét visszacsempészték a papok listájára.
A magyar főpapokra vonatkozó, Vatikánt megjárt dokumentum állításait nem vizsgálta ki, inkább elküldte a bejelentést az érintetteknek a váratlanul áthelyezett szentszéki diplomata.
Átvette a Pécsi Egyházmegye lelkipásztori kormányzását Udvardy György, a püspököt Juliusz Janusz pápai nuncius iktatta be hivatalába húsvéthétfőn a baranyai megyeszékhelyen.
Udvardy György a beiktatása alkalmából a pécsi bazilikában tartott szentmisén elmondta: kész vállalni minden feladatot, betartani és betartatni minden, az egyházmegye törvények szerinti vezetésével és kormányzásával járó egyházi és világi előírást.
Udvardy György püspök, a Pécsi Egyházmegye új vezetője és a püspökséget az elmúlt hónapokban apostoli kormányzóként irányító Veres András szombathelyi püspök
A pápa azután határozott Udvardy György Esztergom-budapesti segédpüspök kinevezéséről, hogy a botrányok miatt januárban lemondott Mayer Mihály az idén januárban lemondott a Pécsi Egyházmegye vezetéséről.
Udvardy György 51 éves, 1985-ben szentelték pappá. Tíz éve ő vezeti a magyar katolikus egyház Országos Hitoktatási Bizottságát. 2004-ben kapta meg a Marazanae-i címzetes püspöki címet, és ekkor nevezték ki Esztergom-Budapesti segédpüspökké is. | [
"Pécsi Egyházmegye"
] | [
"Országos Hitoktatási Bizottsága"
] |
Bulgária egykori külügyi, gazdasági és szállítmányozási miniszterhelyettese árulja a magyar letelepedési kötvényeket, például a Közel-Keleten is.
Milen Keremedzsiev az egyik tulajdonosa az Arton Capital Hungary Pénzügyi Tanácsadó Kft.-nek, amely még 2013. augusztusában kapott engedélyt arra a parlament gazdasági bizottságától, hogy árulja a magyar letelepedési kötvényeket az Egyesült Arab Emirátusokban, Afganisztánban, Pakisztánban és Máltán. Keremedzsiev kétszer ciklusban is töltött be kormányzati pozíciót, a külkereskedelmi, gazdasági és szállítmányozási miniszter helyetteseként, 2001 és 2005, valamint 2006 és 2009 között.
Az Átlátszó bolgár forrásokból megtudta, hogy Keremedzsiev mostanában EU-s állampolgárság árusításával foglalkozik, és a jelek szerint ez egy elég jól jövedelmező biznisz. A Capital bolgár üzleti lap szerint a Keremedzsiev alelnökletével működő Arton Capital (a cégbirodalom bolgár leányvállalata) 2010-ben 40 millió levát, azaz 20 millió eurót kitevő befektetést vonzott Bulgáriába.
Láthatóan nagy az igény az olyan letelepedési engedélyekre és állampolgárságokra, amelyek később szabadabb mozgást biztosítanak az Európai Unióban. Az Arton hivatalos honlapja alapján Keremedzsiev a letelepedési engedéllyel kapcsolatos tapasztalatait már politikusként megalapozta, amikor 2009-ben az ehhez kapcsolódó kormányprogramban dolgozott. A letelepedési kötvény ára most 300 ezer euró, azonban az, hogy az Arton mekkora közvetítési díjat kér még ezen felül a letelepedni kívánóktól, nem látható a honlapon.
A 2013. májusban alapított Arton Capital Hungary Kft. tulajdonosai között Keremedzsieven kívül megtaláljuk Vladimir Nikolov Kolevet és Armand Artont is, akikkel együtt működtetik az Invest BG Partners nevű céget, illetve ott találjuk őket a szintén az Arton-birodalomhoz tartozó EU Capital Partners menedzsmentjében is. Az Arton Hungary negyedik tulajdonosa Balogh Radosztina Veselinova, aki egy másik cégben, a Caravel Hungary Kft.-ben is tulajdonostárs egy bolgár állampolgárral. Az Arton és a Caravel ugyanarra a címre van bejegyezve.
Az egykori politikus Keremedzsiev a bankszektorban is képviselteti magát, ugyanis sajtóhírek szerint ő az osztrák Meinl Bank szófiai képviselője. Igaz, ez a vonal most kevésbé lehet sikeres, ugyanis az anyavállalat tevékenységét most vizsgálják az osztrák hatóságok, mert úgy tűnik, hogy a bank vezére, Peter Weinzierl sikkasztott.
D. Kovács Ildikó | [
"Arton Capital Hungary Pénzügyi Tanácsadó Kft."
] | [
"EU Capital Partners",
"Meinl Bank",
"Európai Unió",
"Arton Hungary",
"Invest BG Partners",
"Caravel Hungary Kft."
] |
Az egyetem közleménye szerint ők csak a helyszínt biztosították a vizsgáztatáshoz. Négy nyelvvizsgáztatót gyanúsítanak azzal, hogy lefizették őket a vizsgázók a Corvinus Egyetemen.
A Budapesti Corvinus Egyetem csak a helyszínt biztosította ahhoz az idegen nyelvi vizsgáztatáshoz, amellyel kapcsolatban a hírek szerint nyomozás folyik, az egyetem az érintett nyelvoktató- és nyelvvizsgaközponttal semmilyen szervezeti kapcsolatban nincs - reagált a felsőoktatási intézmény arra csütörtöki sajtóinformációra, miszerint pénzért, jogtalanul adtak ki nyelvvizsga-bizonyítványokat.
A Blikk csütörtökön azt írta: valódi, de ki nem érdemelt nyelvvizsgaokmányokat szerezhettek többen is a Budapesti Corvinus Egyetem élelmiszer-tudományi karának nyelvi központjában 300 ezer forint ellenében.
A lapnak Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője azt mondta: "2010 és 2011 között négy nyelvvizsgáztató és egy közvetítő segített, hogy olyanok is szerezzenek nyelvvizsga-bizonyítványt, akik a követelményeknek egyáltalán nem feleltek meg".
A Blikk úgy tudja, hogy egy győri nyelviskola vezetője szállította a "klienseket", esetenként saját gépkocsijával Budapestre. Több tanárt és több tucat megvesztegetőt gyanúsítanak. A lap úgy tudja, hogy az ügy miatt a hatóság szakértők segítségével évekre visszamenőleg szúrópróbaszerűen ellenőrizni fog nyelvvizsga-eredményeket.
Az egyetem kommunikációs irodája csütörtökön közleményében hangsúlyozta, hogy semmilyen szervezeti kapcsolatban nem állnak az ügyben érintett nyelvoktató- illetve nyelvvizsgaközponttal, és az általa alkalmazott vizsgáztatók sem az egyetemmel fennálló jogviszonyuk keretében működtek közre a vizsgáztatásban. | [
"Budapesti Corvinus Egyetem"
] | [
"Fővárosi Főügyészség"
] |
Bár a Fidesz 2010-es választási győzelme után látványos növekedésnek indult sok pártközeli vállalkozás, az Orbán család cégeinek felívelése csak évekkel később, 2014-ben kezdődött el.
Ez az időpont nem volt véletlen.
2014-ig játszott meghatározó szerepet a nagy állami építési beruházásokban Simicska Lajos, a Fidesz gazdasági háttérembere, és a tevékenységét közelről ismerő források szerint az üzletember cégcsoportjánál tudatosan ügyeltek arra, hogy a miniszterelnökhöz személyesen kötődő emberek cégei ne jussanak kirívóan sok megbízáshoz. Ez elsősorban Orbán apjának és testvéreinek építőipari beszállítással foglalkozó vállalkozásait jelentette, de a Simicska-csoport felügyelete kiterjedt Orbán Ráhel későbbi férjére, Tiborcz Istvánra is.
Az abban az időszakban sokat támadott és sokak által a politikai korrupció szimbólumának tartott Simicska-birodalom nem saját erkölcsi megfontolásból tartotta kontroll alatt az Orbán család tagjait. A miniszterelnök érdekében – és egy Simicskához közeli forrás szerint az ő kívánságára – tették ezt. A cél az volt, hogy ne adjanak túlzott támadási felületet Orbán Viktor bírálói számára, akit első – 1998 és 2002 közötti – kormányzása idején sok kritika ért apja üzletei miatt. 2014-re azonban felbomlott a szövetség Simicska és a hatalmát egyre jobban megszilárdító Orbán között, amivel megváltozott a helyzet.
Simicska elveszítette meghatározó pozícióját az állami beruházások területén, és így nagyobb mozgástérhez jutottak olyan szereplők, akiket addig ő a háttérbe szorított. Közöttük voltak az Orbánhoz családi szálakon kötődő emberek érdekeltségei is.
A miniszterelnök apjának és testvéreinek cégei 2015-re közel megkétszerezték a bevételüket, a nyereségességük pedig még gyorsabb tempóban növekedett, amiben - mint azt a Direkt36 korábban feltárta - szerepet játszott az, hogy az Orbán-cégek beszállítóként megjelentek több nagy állami beruházásban is. Tiborcz István cégének állami pályázatokon aratott sikersorozata is az után kapott új lendületet, hogy elváltak a vállalkozó és a Simicska-csoport útjai.
Ez a cikk olyan beszélgetések alapján készült, amelyeket Simicska Lajost és Orbán Viktort régóta ismerő emberekkel, valamint befolyásos építőipari vállalkozókhoz kötődő forrásokkal folytattunk. Mindannyian azzal a feltétellel vállalták a beszélgetést, ha nem közöljük a nevüket. Megkerestük részletes kérdésekkel a történet összes szereplőjét – köztük Orbán Viktort és érintett családtagjait, valamint Simicska Lajost –, de egyikük sem válaszolt ezekre.
Párt és család
Simicska már az Orbán család üzleti tevékenységének elindításában is szerepet játszott. Orbán Viktor apja, Orbán Győző és üzlettársai 1992-ben jutottak hozzá privatizáció útján a gánti bányát működtető vállalkozáshoz, és ehhez – mint Vajda Éva és Ószabó Attila 1999-ben az Élet és Irodalomban közölt, Fiúk a bányában című cikkéből kiderült – Simicskához kötődő vállalkozásoktól kaptak segítséget.
A cikk szerint a privatizáció során egy a Fidesz vagyonából feltőkésített, Simicskához kötődő vállalkozás is tulajdonrészt szerzett a bányacégben, majd később azt jóval névérték alatt adta tovább Orbán apjának és társainak. Orbán Győző így többségi tulajdonosa lett a Dolomit Kőbányászati Kft. nevű cégnek. Azóta több más vállalkozást is indított Orbán Győző két másik fiával – ifjabb Orbán Győzővel és Orbán Áronnal – együtt, de a Dolomit Kft. a forgalma és tevékenysége alapján továbbra is központi szerepet játszik a családi üzletben.
A 90-es évek elején történt epizód után sokáig nem volt jele annak, hogy Simicskának bármi része lett volna az Orbán család üzleteinek alakulásában. Nagyrészt a háttérből dolgozva segítette a régi középiskolai barátja, Orbán Viktor által vezetett Fidesz felemelkedését. Kívülről úgy tűnt, hogy világosan elváltak egymástól a felelősségi területek - Orbán dolgozott a politika frontvonalában, Simicska pedig építette a gazdasági hátországot -, de valójában nem volt ennyire éles az elkülönülés.
Orbán emberei
Simicskához közel álló források szerint az üzletember rendszeresen egyeztetett a Fidesz-vezérrel, és a környezetében is megjelentek olyan emberek, akik inkább Orbánhoz kötődtek. Ilyen volt például Nyerges Zsolt szolnoki ügyvéd, aki a 2000-es évek közepén tűnt fel Simicska mellett, és utána hosszú időn át dolgozott vele együtt a Fidesz gazdasági hátországának felépítésén. Simicska egyik barátja szerint az üzletember nem maga választotta Nyergest, hanem Orbán kérésére vette maga mellé. "Nyerges az Orbán család barátja volt" – mondta a forrás, aki szerint a szolnoki ügyvéd delegálása mögött az húzódott meg, hogy "legyen a család közeléből valaki Simicska körül."
Orbán Viktor és Nyerges Zsolt Fotó: Máthé Zoltán
Később Nyerges – aki a Direkt36 megkeresésére annyit reagált, hogy soha nem nyilatkozik üzleti ügyeiről - szoros és bizalmas viszonyt épített Simicskával, de aztán más átfedések is lettek az üzleti konglomerátum és Orbán személyes körei között. 2010 májusában egy Simicska köréhez tartozó cég többségi tulajdonosként beszállt az ES Holding Zrt. nevű energetikai cégbe, amelynek egyik vezetője és tulajdonosa az akkor mindössze 24 éves Tiborcz István volt. A fiatalember akkor már járt Orbán Viktor legidősebb lányával, Ráhellel, akivel később össze is házasodtak. Az Orbán családhoz kötődő Tiborcz megtartotta tisztségét az E-OS Innovatívra átkeresztelt energetikai cégben, és a következő években Simicskáék felügyelete alatt végezte tovább a vállalkozással kapcsolatos tevékenységét.
Ebben az időszakban a Simicska-birodalom – azon belül is főként a zászlóshajónak számító Közgép építőipari vállalat – szédületes növekedésbe kezdett. Sorra nyerték a nagyértékű közbeszerzéseket, miközben a nagy állami beruházásokról döntő állami pozíciókban egymás után tűntek fel Simicskához és Nyergeshez kötődő figurák. Emiatt sok támadás érte a kormányt ellenzéki politikusok és sok más közéleti szereplő részéről, akik szerint a Közgép és a többi Simicska-cég fellendülése bizonyíték volt a Fidesz szerintük gátlástalan gazdasági térhódítására.
"Volt egy szint, ameddig elmehettek"
A Simicskához és így közvetve a Fideszhez kötődő cégek bevétele valóban megtöbbszöröződött ezekben az években, de Orbán Viktor apjának és testvéreinek a vállalkozásai nagyrészt megmaradtak a 2010-es szinten. Néhány százmillió forinttal ugyan növekedett a három jelentősebb vállalkozásuk bevétele, de ez messze elmaradt más kormányzati kötődésű cégek teljesítményétől. Ez annak ellenére történt, hogy az állami beruházások sorát elnyerő Közgép megtehette volna, hogy elárasztja megbízásokkal a bányászattal, betontermékek gyártásával és szállítmányozással foglalkozó Orbán-cégeket.
Simicskáék azonban ezt mégsem tették meg, ami állami projektekben régóta dolgozó vállalkozók információi szerint tudatos döntés eredménye volt. "Lajos bizonyos dolgokban nagyon korlátozott lehetőségeket biztosított a papának" – mondta egy korábban a Közgéppel is együtt dolgozó építőipari vállalkozó, aki a "papa" alatt a miniszterelnök apját, Orbán Győzőt értette. Simicska környezetének egyik tagja megerősítette, hogy valóban szándékosan korlátozták az Orbán családnak adott munkák mennyiségét: "Meg volt adva egy szint, ameddig elmehettek, de azon felül nem kaphattak munkát."
A forrás szerint ez nem Simicskáék döntése volt, hanem Orbán akaratának megfelelően jártak el. Az nem világos, hogy közvetlenül a miniszterelnök fogalmazta-e meg ezt a kérést Simicska és emberei felé, de a forrás szerint az ő irányából érkezett a kérés. Egy Orbánt és Simicskát is régóta ismerő forrás pedig megjegyezte, mindkét embernek érdekében állt az, hogy kontroll alatt tartsák a családi vállalkozásokat. "Mindkettőjük számára az volt a cél, hogy hatalmon maradjanak, és ebbe nem fért bele, hogy a család ki legyen téve a kirakatba" – mondta a forrás.
Orbán az első kormányzása idején, 1998 és 2002 között megtapasztalta, hogy milyen kockázatokat hordoz, ha a családja megjelenik közpénzből finanszírozott beruházások közelében. Akkor az ellenzék és a sajtó egy része keményen támadta apja cégének valós és feltételezett állami megbízásai miatt.
Orbán akkor egy 2001 augusztusi interjúban részben azzal próbálta visszautasítani a vádakat, hogy felvetette, ha tényleg kedvezni akart volna az apjának, akkor nem néhány tízmillió forintos megbízásokhoz juttatja, hanem akár azt is el tudta volna intézni, hogy egy egész autópályát ő építsen. Közölte azt is, hogy az apja ugyan tervezte, hogy beszáll bizonyos autópályás beruházásokba, de végül az ő kérésére letett erről. "Ez egy nagyon nehéz beszélgetés volt egyébként. Tehát ő nem értett ezzel egyet, de aztán végül azt mondta, hogy biztosan vannak olyan összefüggések, amiket én jobban látok, mint ő, és akkor ezt elfogadta" – mondta Orbán.
Elégedetlen rokonok
Úgy tűnik, hogy az Orbán család a 2010 utáni korlátozást is nehezen fogadta el. Állami projektekben dolgozó vállalkozók és egy Simicskához kötődő forrás információi szerint a családtagok jelezték a Közgép vezetése felé, hogy elégedetlenek azzal a mennyiségű megbízással, amennyit a cégcsoporttól kaptak. Ahogy azt a Direkt36 is bemutatta korábban, a Közgép adott nekik ugyan megrendeléseket például csatornázási munkákra, de a források szerint ők ennél többet szerettek volna.
Nem Orbán apja és testvérei voltak az egyetlenek a miniszterelnök környezetéből, akiknek konfliktusaik voltak Simicskáékkal. A Közgép-csoport égisze alatt tevékenykedő Tiborcz Istvánnak szintén voltak súrlódásai a cégbirodalom irányítóival, akik rossz néven vették, hogy a fiatal vállalkozó szerintük túl önjáróan viselkedett az E-OS ügyeiben. "Konfliktus volt a nem egyforma üzleti filozófiák miatt" – mondta egy Simicskához közel álló forrás, aki szerint Tiborcz okos, de nem értette meg, "hogy előbb alsóbb szinten kell kitanulni a dolgokat".
Tiborcz Istvánnak (középen) is voltak súrlódásai Simicskáékkal Fotó: botost/444.hu
Emellett elégedetlen volt a Közgéptől kapott megbízások méretével és mennyiségével az Orbán Viktorral jó személyes kapcsolatot ápoló Mészáros Lőrinc felcsúti vállalkozó is. Az egykori gázszerelő is beszállt az építőiparba, és őt személyesen ismerő vállalkozók szerint 2010-es évek elején panaszkodott arról, hogy nem kap elég munkát Simicskáéktól. "Mondta, hogy Lajos kivérezteti, nem ad neki munkát" - idézte fel egy Mészárossal korábban együtt dolgozó vállalkozó. Mészáros Lőrinc nem reagált a Direkt36 megkeresésére.
Mészáros visszatartása már nem Orbán kérésére történt, hanem egyszerűen azért, mert Simicska embereinek problémái voltak a felcsúti vállalkozó munkájának minőségével és árszintjével. Egy építőipari vállalkozó a Közgép egyik vezetőjétől hallotta azt, hogy "Lőrincet nem szabad nagyon közel engedni, mert nem dolgoznak jól". Egy Simicskához közeli forrás pedig azt mondta, hogy Mészáros "nagyon drágán akart dolgozni", ezért a Közgép-csoportnál csak arra voltak hajlandók, hogy kisebb munkákat adjanak neki.
"Látszott, hogy változik a felállás"
Idővel azonban a helyzet elkezdett az elégedetlenkedők előnyére változni. 2013 körül már voltak jelei annak, hogy Simicska pozíciója gyengülni kezdett. Az építőiparban egyre meghatározóbbá vált a Duna Aszfalt nevű cég, amellyel szorosan együttműködött Mészáros Lőrinc is. Néhány hónappal Tiborcz István és Orbán Ráhel esküvője előtt, 2013 nyarán megszakadt a kapcsolat a Közgép-csoport és a miniszterelnök leendő veje között is, miután Simicska cége kiszállt a Tiborczhoz kötődő energetikai társaságból.
Ezzel együtt egyre hűvösebbé vált a viszony személyesen Simicska és Orbán között is. Simicska egyik közeli ismerőse szerint szűkebb körben már "2013-ban is látszott, hogy változik a felállás". Nemcsak a Közgéppel rivális Duna Aszfalt csoport megerősödése utalt erre, hanem érkeztek olyan jelzések is, amelyek szerint Orbán vissza akarta szorítani a Simicska tulajdonában álló médiacégek szerepét a kormányzati médiabirodalmon belül.
2014-ben aztán még egyértelműbbé vált a konfliktus, miután az újabb fideszes választási győzelmet követően több Simicskához kötődő ember - például a nagy állami beruházásokért felelő Németh Lászlóné fejlesztési miniszter - is kiszorult pozíciójából. 2015 elején pedig már nyílt háborúskodássá fajult a két egykori szövetséges közötti viszony, amikor Simicska trágár szavakkal illette Orbánt több interjúban is. Eltávolodott Simicskától Nyerges is, aki ugyan benne maradt több korábbi vállalkozásban, de az operatív munkában már nem vesz részt.
Közben az Orbánhoz személyesen kötődő, az állami munkák mennyiségével korábban elégedetlenkedő vállalkozók számára egyre jobban fellendült az üzlet. Az Orbán család cégei 2013 óta közel megkétszerezték a bevételüket, a nyereségességük pedig még gyorsabb tempóban növekedett. Míg a 2013-as 2,7 milliárd forintos bevételnek még csak 15 százaléka volt a profit, addig a 2015-ös 5,2 milliárdnál már 30 százalékos volt az arány. 2016-ban ugyan némileg visszaesett a bevétel, de építőipari források szerint ennek valószínűleg az lehetett az oka, hogy megtorpantak az uniós projektek, és ez kihatott az egész ágazatra.
Az Orbán-cégek állami munkái az utóbbi években. Gyűjtés: Direkt36, Magyar Narancs, Figyelő Grafika: Direkt36
Hasonló fellendülés történt a Simicskától való különválás után Tiborcz érdekeltségénél is. Orbán Viktor veje 2014 tavaszán tulajdonosként is megjelent az újabb névváltoztatás során Elios Innovatívra keresztelt energetikai cégben, amely aztán sorra nyerte az összességében többmilliárdos értékű közbeszerzéseket. Ezek többségét ráadásul úgy kapták meg, hogy a pályázatokon nem voltak versenytársaik (mint a Direkt36 feltárta, ennek az volt az oka, hogy eleve úgy voltak meghatározva a pályázati feltételek, hogy más cégek ennek szinte egyáltalán nem tudtak megfelelni).
A legnagyobb fellendülést Mészáros Lőrinc vállalkozásai produkálták. Az egykori gázszerelő néhány év leforgása alatt vált az ország egyik leggazdagabb emberévé, és most már érdekeltségei vannak az építőipar mellett az idegenforgalomban, a médiában és a bankszférában is. Ahogy a Direkt36 feltárta, egy Mészároshoz köthető vasútépítési cég Simicska egykori birodalmából is leszakított magának egy darabot.
Rejtett munkák
Mészároshoz képest az Orbán család tagjainak gyarapodása jóval szerényebb volt még Simicska visszaszorulása után is. Tiborcz István a cégének állami megbízásai körül duzzadó botrány hatására még 2015-ben kiszállt az Elios Innovatív tulajdonosai közül, és azóta legfeljebb hozzá kötődő vállalkozóknak vannak állammal kapcsolatos üzletei, de ő maga személyesen nem tűnik fel ilyen ügyletekben.
Orbán apjának és testvéreinek cégei továbbra is részt vesznek állami munkákban, de ezeket nem könnyű követni, mert a társaságok nem nyilvános pályázatok révén váltak a beruházások részeseivé, hanem az állammal leszerződött vállalatok beszállítóiként. Míg a közbeszerzések nyertes kivitelezőit fel kell tüntetni nyilvános adatbázisokban, a cégek által megbízott beszállítókra ilyen szabály nem vonatkozik. A Direkt36 is csak hosszas kutatómunka során szerzett bizonyítékot arra, hogy az Orbán-cégek egyáltalán részt vesznek állami beruházásokban. Mivel a beszállítóknak fizetett összegekről nincsenek nyilvánosan hozzáférhető adatok, és az Orbán-cégek sem válaszoltak eddig soha egyetlen kérdésünkre sem, így azt továbbra sem tudni pontosan, hogy konkrétan mekkora részét képezi az állami beruházásokból kapott pénz a bevételeiknek.
Orbán Viktort mindenesetre már nem zavarja annyira a családjának a részvétele állami munkákban, mint korábban. Egy júniusi sajtótájékoztatón azt mondta a Direkt36 kérdésére, hogy továbbra is fontosnak tartja, hogy édesapja ne vegyen részt állami beruházásokban. Azt is jelezte ugyanakkor, hogy azt már nem tartja problémának, ha a családtagjainak cégei csak a fő- vagy alvállalkozók beszállítóiként jelennek meg ezekben a projektekben. Ezt annak ellenére gondolja így, hogy az állami beruházásokban megjelenő beszállító cégek is ugyanúgy közpénzből részesülnek, mint a munkák magasabb szinten lévő résztvevői.
A cégnyilvántartási adatokhoz az Opten szolgáltatását használtuk. | [
"Dolomit Kft.",
"Fidesz",
"Közgép"
] | [
"Elios Innovatív",
"ES Holding Zrt.",
"Dolomit Kőbányászati Kft.",
"E-OS Innovatív",
"Duna Aszfalt"
] |
Az oktatók már a választások előtt, márciusban e-mailt, kaptak, melyben Szigeti Ádám kancellár és Réger Mihály rektor jelezte: mivel csökken az egyetem hallgatóinak száma, kevesebb pénzhez jut az intézmény, ezért 10%-os költségcsökkentésre lesz szükség. Kilátásba helyezték a félév végi oktatói jutalmak eltörlését, a járulékok csökkentését, a cafetéria megszüntetését, leépítéseket, ezzel párhuzamosan a kötelező óraszámok növelését.
"Ekkorra datálódik az Óbudai Egyetem hanyatlása, a csoportkohézió megbomlása" - fogalmazott egyik forrásunk.
Az oktatók körében elterjedt az is, hogy a korábbi évekről megmaradt, milliárdos nagyságrendű összeget elköltötték, az egyetem minden tartalékát felélte.
Eladtak egy épületet, de a pénzt zárolták
Az egyetem már 2017 novemberében eladta a Kiscelli úti épület, a pályázati felhívás nyertese az Alternatív Közgazdasági Gimnázium Alapítványa lett, ami nettó 703 millió forintot fizetett az ingatlanért.
Az épületkomplexumban volt az egyetem Bánki karának biogáz laboratóriuma is, ami fontos szerepet töltött be: született belőle doktori disszertáció, minden évben sok ember szakdolgozatának alapjául szolgált.
"Ez most nincs. Diákok kérdezgetik, hogy lesz-e. Nem tudni a választ, mert folyamatos ígérgetések, ködösíté zajlik, de érdemi lépések nem történnek" - fogalmazott portálunknak az egyik oktató.
Még nagyobb baj, hogy az egyetem vezetősége egy nappal a választások után, április 9-én újabb e-mailt küldött ki, amiben bejelentették a korábban már lebegtetett megszorításokat: létszámstopot, leépítési terveket. A levélről a 444 is beszámolt, mint írták, a levél szerint az utasítás közzétételének napjától az üres álláshelyeket is tilos betölteni, április 30-ig pedig az akkori dolgozói létszám "optimalizálására" is tervet kell készíteni.
Kiderült, hogy az egyetem már az alaptevékenységét sem képes önálló forrásból finanszírozni, a pályázati pénz kreatív felhasználásával igyekeznek betömni a költségvetési lyukakat.
Ekkor jelentették be azt is, hogy a Kiscelli úti épület eladásából származó 703 millió forintot zárolták.
Jogsértésre kényszerített oktatók
A levél sokkolta az oktatók egy részét, egy forrásunk ráadásul azt mondta, ekkor már egyéb nehézségeik is akadtak.
"A történethez hozzátartozik az, amit nemrég tudtam meg,: az óraadó oktatóknak január óta nincs fizetésük és óraadói szerződésük, kvázi ingyen és jogtalanul tanítanak. Jegybeírásnál ugyanis a Neptun rendszer hivatalos okiratnak minősül, amire szerződés nélkül nincs joga a tanárnak. Nekem is volt több ügyem a kifizetések kapcsán, csak érdekes módon amikor szigorúbb hangvételű levelet fogalmaztam meg a jogos problémámmal és a lehetséges következményekkel, kilátásba helyezve az órák elhalasztását, rögtön jött 2-3 napra rá az utalás..."
Eladásra szánhattak egy másik épületkomplexumot is
Értesüléseink szerint a vezetőségben felmerült, hogy eladják az egyetem egy másik épületkomplexumát is.
"Választások után azt a hírt kaptam diákoktól, hogy a Tavaszmező utcai épületkomplexumban az egyik kollégiumi igazgató körbevezetett embereket, és fényezte az épületet" - fogalmazott portálunknak az egyik oktató. A következő összdolgozói értekezleten megkérdezték a kancellárt, hogy mi volt a vizit célja, felmerült-e az épület értékesítése.
"A válasz az volt - látszólag meglepve és stresszelve, hogy ez kiderült -, hogy volt ilyen ötlet, de elvetették. "
A kancellária létszáma marad
Miközben az intézmény súlyos gondokkal küzd, a kancellária 80 fölötti létszámmal működik, forrásaink szerint hétszámjegyű fizetésekkel. A kancellár Szigeti Ádám, az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatási kutatás-fejlesztési volt főosztályvezetője, akit több, a fentihez hasonló összdolgozói értekezleten is kérdezhettek a kialakult helyzetről a kétségbeesett dolgozók.
"Fiatal, flegma, erőssége a kérdésekre adott 0 kilobájt tartalmú válaszok megfogalmazása, a ködösítés" - jellemezte egyik forrásunk.
Többekben felmerült, hogy a költségek optimalizálását éppen kancellária létszámának csökkentésével kéne kezdeni,
nem azokkal az oktatókkal, akiknek az egyetem a hallgatók révén a pénzt és a hírnevét köszönheti.
"Elgondolkodtunk rajta, de inkább nem" - szólt Szigeti válasza. A biogáz laboratóriummal kapcsolatban felmerült kérdésekre azt mondta, amit már egy évvel ezelőtt is: dolgoznak az ügyön.
Megszakadt a közvetítés
Április 16-án, a megszorításokat bejelentő e-mail szétküldését követően egy héttel szenátusi ülést hívtak össze, amit élőben lehetett követni az interneten is, ám mikor a dolgozók kérdései következtek, a közvetítés megszakadt. Forrásaink tájékoztatása szerint az oktatók a következő kérdésekre szerettek volna válaszokat kapni:
A Kiscelli utcai épület értékesítéséből az egyetemnek nettó 703 milli forint bevétele keletkezett. Az eladást megelőzően készült-e az ingatlan eladásához kapcsolódó értékbecslés? Ha igen, akkor kérem tájékoztassa a megjelenteket az eredményről! A vételi folyamat során hány pályázó volt és milyen egyéb konstrukciók merült fel?
A Kancellária jelentős személyi erőforrással rendelkezik mégis több tevékenységet kiszervezett (jogi szolgáltatások, PwC Magyarország, Ernst & Young Tanácsadó Kft). Végzett-e felmérést a saját munkaerő és a kiszervezett munka költséghatékonyságával kapcsolatban és ha igen, mi az eredmény? Mennyibe került az Óbudai Egyetemnek 2016-2017. évben a kiszervezett munka?
Szeretnénk tudni, hogy a kancellárián dolgozó kollégák beosztásához milyen bérezés tartozik! Kérjük tájékoztasson minket a kollégák béréről és beosztásáról! - Az intézményfejlesztési terv nem tartalmazza a józsefvárosi telephely értékesítését. Volt-e delegáció a Színház és Filmművészeti Egyetem képviseletében a Tavaszmező utcai telephelyünkön? Milyen céllal jártak ott? Mi az Önök célja a szóban forgó épületállománnyal?
A kancellári rendszer Ausztriában jelentős anyagiforrás-gyűjtő szereppel rendelkezik. Nálunk mi a szerepe a kancelláriának és mennyi oktatási területen hasznosítható forrást hozott az egyetemre az elmúlt években?
Ha a kancellária szerint a problémákat, hiányokat a felmerülés helyén kell megoldani, akkor a Központ jelentős hiányát miért a Karoktól elvett pénzből próbálják fedezni? Miért nem értesülünk arról, hogy a Központ költségeit csökkentik, fizetéseit, juttatásait, beszerzéseit korlátozzák? A kancellária funkciói és létszáma indokolt-e? Jelenleg több igazgató, főosztályvezető, menedzser van ott, mint három nagyvállalatnál.
Tisztában vannak-e azzal, hogy egy oktató mennyi, milyen munkát végez? A léétszámcsökkentés egyik indoklása az részükről, hogy csökken a hallgatói létszám. Tisztában vannak-e azzal, hogy jelenleg is túlórában teljesítik az oktatók a tantervet? Tisztában vannak-e azzal, hogy az elmúlt időszakban megindult oktatói kivándorlás - melynek okai között fő helyen a felső vezetés döntései szerepelnek - már most ősszel több tantárgy megtartását veszélyezteti?
Érdemi válaszokat nem kaptak, az értekezlet után apátia lett úrrá a dolgozók körében. Egyikük így értékelte a történeteket:
"Sajnos be kell látnunk, hogy bármekkora is a lelkesedés és tenniakarás, nem értünk el átütő sikert. Sajnos az is nyilvánvalóvá vált, hogy bár a fizetésünk nem reprezentálja megbecsülésünket, a véleményünk sem számít és az elégedettségi felmérések csak statisztikai adatok. A vezetőink felteszik a kezüket, s várjuk a csodát. Illetve konkrétan előbb eladják a "családi vagyont", zárolják a befolyt pénzt, leépítik a szellemi értékeket. Hová vezet ez? A fiatalokat már nem is marasztalják, a nyugdíj közelében lévőkkel még kihúzza az egyetem a bezárásig."
Többen távoznak
Az oktatók közül már most többen távoztak, a Keleti karról például csoportosan mentek át a BME gazdasági karára.
"A történtek engem is arra késztettek, hogy elhagyjam a süllyedő hajót. A Fidesz kétharmaddal a vezetőség kirobbanthatatlan, és ki fogják nullázni az egyetemet" - fogalmazott egy óraadó, aki egy másik kart hagyott ott.
A kancellár felfelé bukott
A történtek ellenére Szigeti Ádám karrierje töretlenül ível felfelé: míg korábban az Emberi Erőforrások Minisztériumánál volt főosztályvezető, kancellári pályafutása után helyet kapott az új kormányban. Május közepén Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak nevezett gigatárca miniszteri várományosa - azóta már minisztere - a vállalkozásfejlesztési bizottság ülésén jelentette be: a személyesen általa irányított tudás- és innovációmenedzsment-államtitkárság utóbbi területért felelős helyettes államtitkára Szigeti Ádám lesz.
"Abszurd. De ha a főnöke ezek után még magasabbra emeli, akkor ez volt az eredményes, elismerésre méltó tevékenység. Tanuljunk mi is belőle, és az utódjánál ne két év után vegyük észre, hogy padlóra vitte az egyetemet" - fogalmazott az Óbudai Egyetem egyik oktatója.
| [
"Óbudai Egyetem"
] | [
"Alternatív Közgazdasági Gimnázium Alapítványa",
"PwC Magyarország",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Színház és Filmművészeti Egyetem",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium",
"Bánki kar",
"Ernst & Young Tanácsadó Kft"
] |
Jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező cég vette át a tönkrement Magyar Repülő Szövetségtől a budaörsi reptér üzemeltetését, kérdés, ez miért éri meg nekik a jövőben. A vitatott körülmények között megszűnt szakszövetség helyét átvevő szervezet vezetőjének is ismerősen cseng a neve, ő Tuzson Bence államtitkár testvére.
2018 nyarára elfogyott a Magyar Repülő Szövetség (MRSZ) tagságának türelme, egy drámai hangulatú közgyűlésen Mészáros László, a szövetség akkori elnöke lemondott posztjáról. Ekkorra a szövetségnek minden vagyona – a Dagály utcai székház és a budaörsi repülőtér üzemeltetési joga – odalett. A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletben mondta ki, hogy az MRSZ több tízmilliónyi elmaradt bérleti díjjal tartozik az államnak. A tartozás behajtásának esélye a nullával volt egyenlő, hitelezők egy csoportja ezért 2018 decemberében a szervezet felszámolását kezdeményezte.
Mészáros László © Túry Gergely
A gond a 2010-es kormányváltás után kezdődött: a budaörsi repülőtér tulajdonosi jogait gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) ekkor állított ki egy több mint harmincmillió forintos számlát a szövetség Dagály utcai székházának használatáról és a repülőtér üzemeltetéséről. A hatalmas összeg régóta halmozódó nemfizetés eredménye volt. Az MRSZ még 2002-ben kötött szerződést az állammal, eszerint vállalta, hogy havi 300 ezer forintot fizet, cserébe szerette volna elérni, hogy azt a pénzt, amit a reptérre fordít, leírhassa a bérleti díjból. Ez azonban végül nem került be a megállapodásba, így a vagyonkezelő az addig meg nem fizetett bérleti díjakat követelte.
Emiatt indult egy per, amelynek a végeredménye az lett, hogy 2017-ben az MRSZ elveszítette a repülőtér üzemeltetési jogát. Mészáros László úgy emlékszik, ekkorra már annyi tartozás gyülemlett fel, hogy "ha jogosnak tartottuk volna, akkor sem állt volna módunkban kifizetni". A hvg.hu cikksorozatban mutatta be, hogy a szövetségnek 2017. augusztus végéig hogyan kellett elhagynia az évtizedekig üzemeltetett repülőteret, és a működtetést hogyan vette át az a cég, amelyik ugyanazok tulajdonában van, mint a Rogán Antalék és Habony Árpád helikopteres útjait is intéző Fly-Coop. A vagyonkezelő akkor azt ígérte, ez csak átmeneti állapot, a végleges üzemeltetésre pályázatot fog kiírni.
Minden a régi
Ez a pályázat azonban azóta sem jelent meg, bár az MNV a hvg.hu kérdésére azt válaszolta, hogy "a Budaörs Repülőtér hosszú távú hasznosítására irányuló versenyeztetési/pályázati eljárás előkészítése a repülőterekre irányadó speciális rendelkezések figyelembevételével megtörtént". A pályázat előkészítésébe légiforgalmi szakértőket is be kellett vonni, amint elkészül a felhívás, a vagyonkezelő honlapján közzéteszik azt.
Addig a Fly-Coop erre alapított cége, az Aeroglobe Kft. marad a légikikötő üzemeltetője. A vállalkozás tulajdonosa Jakab Ernő és fia, Jakab Tamás, akikkel az állam nemcsak ebben az esetben volt nagyvonalú. Családi cégük, a Fly-Coop 2017 decemberében elnyerte az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) 571 millió forintos tenderét, ez alapján két repülőt kell folyamatosan rendelkezésre bocsátaniuk donorszerv vagy orvoscsoport szállítására. Erről a szerződésről a Népszava írta meg, hogy feltűnően gáláns, évi 300 millió forintos rendelkezésre állási díjat is tartalmaz a repülésekért számlázott óradíj mellett. A cég havi átalánydíja azért is figyelemre méltó, mert az OVSZ-nél 2018-ig nem volt szükség rendelkezésre állásra, anélkül is meg tudták oldani a sürgős légi szállításokat.
Ami a budaörsi reptér üzemeltetését illeti, megkeresésünkre a cég azt közölte: szerződésük jelen pillanatban határozatlan időre szól a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel, és tervezik, hogy elindulnak az MNV budaörsi repülőtérre vonatkozó pályázatán.
Arról megoszlanak a vélemények, hogy megéri-e egyáltalán üzemeltetni az ország második legnagyobb légi központját. Az 1930-as években még kifejezetten korszerűnek számító repülőtér rendbetétele ma már milliárdokat emésztene fel – az előző üzemeltető csak az állagmegóvásra tudott fordítani, felújításra nem.
Egy forrásunk szerint az Aeroglobe Kft.-nek nem volt más választása, "2 évvel ezelőtt kénytelen volt elvállalni az üzemeltetést, különben azonnal be kellett volna zárni a repülőteret". Pedig bombaüzletnek első látásra nem lehet nevezni: állítólag Budaörsön nem lehet annyi bérleti díjat szedni a hangárok után, hogy az kitermelje a rezsit.
Noha a mostani üzemeltető nem tud arról, hogy az állam bármiféle felújítást tervezne a területen, valamiért mégis lát fantáziát a további működtetésben. Ha másért nem, azért már megérheti az állam jóvoltából üzemeltetni egy kulcsfontosságú repteret, mert autópályák csomópontja mellett fekszik, nemzetközi légi utak lebonyolítására alkalmas, nem mellesleg a közelben vett telket az MNV az épülő dél-budai szuperkórháznak.
Tuzson jön, Mészáros megy
A tönkrement Magyar Repülő Szövetség helyét és szerepét eközben a Repülő és Légisport Szövetség (RLSZ) veheti át. Vezetője a Miniszterelnökség Közszolgálatért Felelős Államtitkára, Tuzson Bence testvére, Tuzson Gergely. A szövetség megalapítását Tuzson Gergely szerint a kényszerhelyzet indokolta. A hvg.hu-nak azt írta, "az MRSZ mind tisztségviselőit – beleértve az elnökséget, a felügyelőbizottságot és az ügyvivő testületet –, mind székhelyét, mind pedig funkcióit elvesztette, miközben százmillió forintos nagyságrendű adósságban és felbecsülhetetlen mértékű morális deficitben maradt".
Az utolsó elnök, Mészáros László másképp látja. Szerinte neki azért kellett lemondania, mert "megetették a tagságot, azt ígérték nekik, akkor lesz pénz a szövetségben, ha Tuzson jön, Mészáros megy".
Ilyen csak a mesében van, mi pedig nem hiszünk a mesében
– reagált Mészáros László kijelentésére Gyöngyösi András Zénó, aki elnökségi tag volt a Magyar Repülő Szövetségben. Szerinte az MRSZ nem tudta alapvető célját ellátni, esély sem volt a megújulásra, várható volt, hogy előbb-utóbb összeomlik a rendszer. "Nem gondoljuk, hogy Mészáros László egy rossz fiú, nem haragszunk rá, azért viszont senki sem dicséri meg, amiért csődbe ment a szövetség." A volt elnöknek azt is felróják, hogy nem voltak kapcsolatai, nem tudott úrrá lenni a válsághelyzeten.
Drónkutató az államtitkár testvére
Tuzson Gergely rutinos üzletember, több mint húsz éve foglalkozik informatikai rendszerekkel, és tíz éve fogott robothelikopterek (vagy ahogy ma ismerjük: drónok) fejlesztésébe. "Akkor még sem a drón kifejezés, sem maguk a ma már így elnevezett eszközök nem terjedtek el" – emlékezett vissza.
Nemrégiben új céget is létrehozott, ez az Alt One Informatika Kft., amely informatikával foglalkozik, míg a szintén nemrégiben gründolt Légtér.hu Kft. pilóta nélküli légi járművek használatának kutatásával és fejlesztésével, utóbbit a HungaroControllal együttműködve végzi. Tuzson Gergely a hvg.hu-nak azt mondta, ennek a munkának a hozadéka, hogy korábban elnöke lehetett a Drónpilóták Országos Egyesületének. A kutatáshoz szükséges pénzt saját zsebből fedezi, szerinte bevétele ebből csak akkor lesz, ha eredményesen dolgozik.
A hvg.hu kérdésére, hogy a Légisport Szövetségnél kaptak-e bármiféle ígéretet állami támogatásra, Tuzson Gergely úgy válaszolt, mindent megtesz, amit egy sportszerető embertől a szakma elvárhat, "de semmi olyat, ami törvénysértő vagy akár csak etikailag vitatható lenne". Azt is írta, hogy "bármilyen juttatás a szakmai szövetség tevékenységének függvénye, valamint olyan támogatásban fog részesülni, amelyet a vonatkozó jogszabály alapján a Nemzeti Versenysport Szövetségtől megkaphat". Most csupán az alapítók támogatására és tagdíjakra számíthatnak, de – mint mondta – nem titkolt céljuk, hogy további szponzorokat is megnyerjenek a magyar repülés támogatására.
© MTI / Kollányi Péter
A támogatók felkutatása mellett a Légisport Szövetségnek arra is figyelnie kell, hogy a sportág ne maradjon nemzetközi képviselet nélkül, ellenkező esetben sem versenyezni, sem versenyeket rendezni nem lehet. Jelenleg a Magyar Repülőszövetség már, a Repülő és Légisport Szövetség még nem jogosult a nemzetközi képviseletre, így a Magyar Vitorlázórepülő Szövetség – az RLSZ-szel karöltve – biztosítja a magyarországi és a nemzetközi sportadminisztrációt, illetve a sportjogokat, és osztja el a támogatásokat.
Gyöngyösi András Zénó szerint "az MRSZ már a 2018-as tagdíjat sem volt képes befizetni, ha nem avatkozunk közbe, valamint a Vitorlázórepülő Szövetség nem utalja át Svájcba a teljes összeget, már tavaly sem lehetett volna légisportokról beszélni ebben az országban". Idén nyáron, Szegeden lesz az Ifjúsági Vitorlázórepülő Európa-bajnokság, és csúfos kudarc lett volna, ha ezt képviselet híján le kellett volna mondani, miközben ma Magyarországon több mint száz olyan élsportoló van, aki világversenyeken szerepel, sikerrel.
Tuzson Gergely azt kizártnak tartja, hogy szövetsége elinduljon az MNV budaörsi repülőtérre kiírandó üzemeltetési pályázatán, a reptér adottságai ugyanis nem kedveznek a légisportoknak. "Az RLSZ gazdasági tevékenységet nem kíván folytatni, kizárólagos célja a hazai repülős társadalom érdekeinek képviselete és a légisportok szervezése" – közölte. "Az új szervezetnek óriási szerencséje, hogy nincsen vagyona, hogy tisztán sportszervezetnek szánják" – foglalta össze a hvg.hu-nak egy, a repülésben jártas szakember, aki úgy látja, a budaörsi repülőtér üzemeltetésén nem érdemes gondolkodni, "az már a múlt, azt el kell engedni". | [
"Magyar Repülőszövetség",
"Repülő és Légisport Szövetség",
"Aeroglobe Kft.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.",
"Fly-Coop"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Alt One Informatika Kft.",
"Magyar Vitorlázórepülő Szövetség",
"Állami Egészségügyi Ellátó Központ",
"Magyar Repülő Szövetség",
"Vitorlázórepülő Szövetség",
"Nemzeti Versenysport Szövetség",
"Drónpilóták Országos Egyesülete",
"Miniszterelnökség Közszolgálatért Felelős Államtitkára",
"Légtér.hu Kft."
] |
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) is rámozdult a korrupcióra: információink szerint ugyanis a vállalatnál a közelmúltban készült egy intézkedési terv "a taxiellenőrök korrupciós kockázatainak kiszűrésére".
A BKK ellenőreire és az Uberre is panaszkodtak a taxisok
Ez olyan pontokat tartalmaz, mint az "ellenőrzésére vezényelt ellenőr párok tervszerű cseréje, rotálása", vagy "a munkavállalók tevékenységének visszaellenőrizhető kontrollálása érdekében a tervezett szolgálatvezénylés" bevezetése. Utóbbi ponttal kapcsolatban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzéseire rálátó forrásaink annyit jegyeztek meg, hogy a dokumentum szövegezéséből arra lehet következtetni, hogy a revíziók eddig ilyen irányítási rend nélkül zajlottak, ami rendkívül meglepő.
A BKK kategorikusan cáfolta lapunknak, hogy a felfedett korrupciógyanús ügyek miatt készült az intézkedési terv. A háttérben az áll – írták válaszukban –, hogy a közelmúltban több taxivállalkozás vezetője informálisan arról a közszájon forgó pletykáról tájékoztatta a BKK-t, miszerint a lebukott taxis kenőpénzzel elérheti, hogy a kiállított jegyzőkönyv ne tartalmazza a megállapított hiányosságokat. A BKK ugyanakkor jelezte, hogy se az említett esetnek, se ahhoz hasonlónak nem bukkantak a nyomára. Kérdéseinkre a BKK nyomatékosította: korrupciógyanús ügyeket nem tapasztaltak az ellenőrzéseknél. Hozzátették: a munkafolyamatokat rendszeresen kockázatelemzésnek vetik alá, s a rendelkezésükre álló jogi keretek között ellenőrzik munkavállalóikat. Ezeket az ellenőrzéseket korábban is elvégezték – függetlenül a mostani pletykáktól –, s eddig egyetlenegy korrupciógyanús ügylettel sem találkoztak.
Mint arról beszámoltunk, az ellenőrzésekkel még sincs minden rendben. A taxisok több alkalommal jelezték lapunknak, hogy a BKK fedett ellenőrei nem íratnak alá jegyzőkönyvet a sofőrrel, a papírmunkát pedig az utazást követően, az irodában végzik el. Ez visszaélésekre ad módot. Elek Ferencet például az angyalföldi Duna Plazánál úgy kapták szabálytalanságon a BKK ellenőrei, hogy nem is járt arra. Az ellenőrök azt írták a jegyzőkönyvbe, hogy a taxis a bevásárlóközpontnál nem adott nekik nyugtát, ezért be is vonták a drosztengedélyét. A jegyzőkönyvet nem látta, azt se tudta, hogy ellenőrzést tartottak nála. Az időközben nyugdíjassá vált Elek Ferenc bíróságra vitte az ügyét, mert – mint jelezte lapunknak – biztos a dolgában.
– Nem büntethetnek valamiért, amit nem is követtem el – magyarázta. A korábbi taxis mobiltelefonjának cellainformációit is bekérték, hogy bizonyítani lehessen: a papír téved, nem a fuvaros. A bíróság első fokon neki adott igazat, azóta a BKK fellebbezett, s most itt áll az eljárás. Az üggyel kapcsolatban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon is elindult egy pere, immár a Nemzeti Közlekedési Hatósággal (NKH) szemben, miután a BKK-döntés hatására az NKH bevonta a taxiengedélyét. Az ügy első szakasza itt is lezárult – mondta lapunknak.
– A bíróság "hatálytalanította a taxiengedély elvételét", így ha akarnék, már legalább lehetnék taxis – élcelődött a helyzeten. | [
"Budapesti Közlekedési Központ"
] | [
"Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság",
"Nemzeti Közlekedési Hatóság",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
– A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal titkosított jelentése arra enged következtetni, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park földpályázatán több pályázó esetében előre lezsírozták a végeredményt – állítják azok az ellenzéki képviselők, akik elolvashatták a dokumentumot.
– Orbán Viktor utasítására a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) kivizsgálta a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) által lebonyolított állami földbérlet-pályázatot, és a jelentés megállapította, hogy az elbírálás sok esetben kifogásolható volt. Ezért azt javasoljuk, hogy a vizsgálati jelentés tízéves titkosítását oldják föl, ez ugyanis lehetőséget adna a veszteseknek polgári perek indítására a nemzeti park ellen – nyilatkozta a Népszabadságnak Gőgös Zoltán parlamenti képviselő, az MSZP alelnöke.
Mint beszámoltunk róla: a HNP 2013-ban hirdette meg Hajdú-Biharban az állami legelők haszonbérbe adását, a pályázat eredményét idén januárban tették közzé. Hajdú-Biharban az eredményhirdetés súlyos visszaélések gyanúját keltette föl, így hatalmas felháborodást okozott. Voltak ugyanis olyan győztes cégek, amelyeket a pályázati kiírás után alapítottak, egyes nyertesek pedig nem is azon a lakcímen éltek, ahová be voltak jegyezve. Ennek következtében olyanok is elestek a legelőktől, akik valóban helyben gazdálkodnak.
A botrány hatására Orbán Viktor januárban utasította a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, hogy a Hortobágyi Nemzeti Parkot érintő földhaszonbérleti szerződéseket, valamint az azokkal kapcsolatos körülményeket vizsgálja meg arra vonatkozóan, hogy történtek-e szabálytalanságok, jogsértések.
A vizsgálati jelentés elkészült, azt a napokban elolvasta két szocialista képviselő, Harangozó Gábor és Gőgös Zoltán, de az anyagot nem kaphatták meg, s nem is hozhatják nyilvánosságra, mert tíz évre titkosították.
Gőgös Zoltán lapunknak azt mondta: a Kehi precíz, korrekt vizsgálatot folytatott le, s az ellenőrzés alátámasztja azt a gyanút, hogy több pályázat esetében visszaélések történhettek. Elmondása szerint a Kehi kifogásolta, hogy a HNP nem ellenőrizte az adatok valódiságát, így a pályázók által megadott állatállomány számát nem egyeztették a hivatalos állatállomány-nyilvántartóval. A Gőgös szerint több pályázó a valótlan adatokkal nyerhetett, hiszen a valóságban nem rendelkezett annyi állattal, amennyit az adatlapon megjelölt.
Hozzátette: a Kehi jelentése utal arra is, hogy többen "bérállatokkal" győztek, azaz csak a pályázat időtartamára vettek bérbe jószágot, hogy megfeleljenek a kiírásnak. Előfordult az is, hogy a pályázók magyar őshonos állatok tartásáról nyilatkoztak, azt viszont senki nem ellenőrizte, hogy az állományból ténylegesen mennyi az őshonos.
A képviselő közölte: a Kehi alátámasztotta azt a sajtóértesülést is, miszerint egyes cégek 2013-as megalapítása csak a bérleti jog megszerzésére irányult. Megemlítette, hogy a vizsgálat kifogásolja az elbírálás szubjektív elemeit: a beadott gazdálkodási tervre olyan magas pontszámot lehetett kapni, hogy ez önmagában eldönthette egy-egy pályázat sorsát, márpedig a terveket a bírálók lényegében úgy pontozták, ahogy akarták.
A képviselő közölte: hozzátartozik az igazsághoz, hogy a Kehi-dokumentumban a HNP megállapításai is olvashatók, márpedig a nemzeti park tagadja, hogy szabálytalanságok, jogsértések történtek volna. Az állatállomány ellenőrzésének elmaradását például azzal indokolják, hogy a pályázók a büntetőjogi felelősségük tudatában nyilatkoztak, ezért adtak hitelt az adatoknak.
Kérdésünkre, miszerint a jelentés ismeretében milyen lépéseket terveznek, Gőgös Zoltán azt mondta: komoly ügyről van szó, így Orbán Viktorhoz fordulnak, elvégre év elején a miniszterelnök rendelte el a Kehi-vizsgálatot. Mint fogalmazott, azt kérik Orbántól, hogy kezdeményezzen egyeztetést a gazdák és a HNP között, hogy a legkirívóbb eseteket orvosolni lehessen.
Hozzáfűzte: a teljes pályáztatást nem volna célszerű újra lebonyolítani, hiszen voltak olyanok, akik megérdemelten jutottak legelőhöz.
Gőgös nyilatkozatára reagálást kértünk a HNP-től, ahol közölték: megkeresésünket továbbították az agrártárca sajtóosztályára. | [
"Hortobágyi Nemzeti Park"
] | [
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal"
] |
Több borász is arról panaszkodott lapunknak, hogy egy fővárosi pályázati tanácsadó a miniszterelnök bizalmasára hivatkozva ígér biztos sikert az uniós pályázatokon. Forrásaink szerint hiába a magas jutalék, sokan leszerződnek a társasággal, amely vélhetően a legújabb, 40 milliárd forintos borászati keretre is rástartol.
Pénzesőt hozhat idén a szüreti időszak, hiszen szeptember közepétől egy éven át lehet pályázni borászati uniós forrásra Magyarországon. A 2014–2020-as támogatási ciklus vidékfejlesztési programján belül 40 milliárd forint érhető el az ágazat számára. Lapunk úgy tudja, több érintett is lobbizott amellett, hogy cégenként félmilliárd forint legyen a támogatás felső határa, végül azonban 200 millió forintos plafonnal hirdette meg a felhívást a Miniszterelnökség. A piaci szereplők így sem panaszkodhatnak, hiszen eredetileg húszmilliárd forint lett volna a teljes keret, ezt azonban a várhatóan nagy igény miatt megduplázták. Termelőkön kívül a szektor kis- és közepes vállalkozásai is kérelmezhetik a támogatást új borászati gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez, illetve a meglévők korszerűsítéséhez, továbbá építéssel járó fejlesztési beruházásokhoz. Mindemellett telepi infrastruktúra-fejlesztésre, bortároló tartálykapacitás-bővítésére, valamint fahordó vásárlására is igényelhető forrás.
Hiába bornemzet a magyar, szakértők szerint aligha van ötszáz olyan borászat idehaza, amely olyan jól átgondolt, precízen kidolgozott üzleti tervvel állna elő, amelyre több tíz- vagy százmilliós európai uniós támogatás lenne elkölthető ésszerűen, pazarlás nélkül. Márpedig a Miniszterelnökség félezernél húzta meg a vonalat: legfeljebb ennyien kaphatnak támogatást, ez átlagban 80 millió forint támogatás odaítélését jelentené. Ezzel szemben várhatóan jó néhány nagy borászat megkapja a maximális 200 milliót, több kisebbnek pedig legfeljebb 10-20 millió forint jut.
Lapunk arról érdeklődött a termelőknél az ország különböző borvidékein, hogy terveznek-e pályázni uniós támogatásra. Különös módon egymástól függetlenül ugyanarról a jelentős fejtörést okozó dilemmáról számoltak be. Egri és szekszárdi borászok is arról beszéltek érdeklődésünkre, hogy van egy budapesti székhelyű, pályázati projektmenedzsmenttel foglalkozó cégcsoport, amely politikai kapcsolatokra hivatkozva lényegében pincészetről pincészetre járva házal. Minden esetben azt ígérik a borászoknak, hogy ha velük szerződve pályáznak, száz százalék, hogy elnyerik az uniós milliókat, s erre garanciául Habony Árpád nevét dobják be, akivel állításuk szerint összeköttetésben állnak. Az érintettek egyike sem győződhetett meg arról, hogy a tenderek előkészítésével és lebonyolításával foglalkozó vállalat valóban kapcsolatban áll-e a koronaőrből lett miniszterelnöki tanácsadóval. A lapunkkal megosztott részletek szerint akik együttműködnek az említett fővárosi céggel, azok a biztos nyerés miatt mennek bele a játékba, akik viszont visszautasítják a kéretlen ajánlatot, azokat a rendkívül magas sikerdíj riasztja el.
Úgy tudjuk ugyanis, hogy a magukat kormányközelinek valló tanácsadók az első közösen beadott pályázatnál az elnyerhető támogatás 30 százalékát kérik el jutalékként, de ha folytatódik az együttműködés, a folytatásban "lemennek" 16-20 százalékra. Ez felettébb érdekes annak tükrében, hogy a piaci pályázatírók többsége ugyanezt a munkát négy-hat százalékos sikerdíjért elvégzi. Ha például egy 80 millió forintos pályázatot veszünk alapul, a jutalék ez alapján 3,2 millió forinttól 24 millióig is terjedhet. A "habonyozó" cég tevékenysége információnk szerint a Miniszterelnökség előtt sem ismeretlen, sőt a kancellária számára kifejezetten kellemetlen az ügy. A vállalkozás nem pusztán a borászati pályázatokra koncentrál, hanem a turisztika, a logisztika, illetve az innováció területén elérhető fejlesztési források körül is aktív, de korántsem annyira, mint a borgazdaságban.
A hazai borászatok többsége azonban még ma sem százmilliós EU-s beruházásokban gondolkodik, hanem egyik évről a másikra tervez. Számukra az is kedvező hír, hogy a 2017 januárjában hatályba lépő új jövedéki törvény ezer hektoliter alatt kisüzemi bortermelői státust ad. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szerint ez azt vonja maga után, hogy mintegy hatezer termelő adminisztratív terhei csökkennek, a könnyítés pedig az ágazat szereplőinek 90 százalékára vonatkozik. A változás lényege az, hogy három év átlagában kell ezer tonna alatt lennie a saját vagy vásárolt borszőlőből előállított bornak, ez esetben egy pincészet egyszerűsített adóraktári engedély nélkül is végezhet borászati tevékenységet.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 14. | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Hegyközségek Nemzeti Tanácsa"
] |
Több mint hétezer négyzetméternyi terület tulajdonjogát kapta meg teljesen ingyen Orbán Viktor svábhegyi református gyülekezete - derült ki a keddi Magyar Közlönyből. A telkeket december közepén 650 millió forintért vásárolta meg az állam.
Összesen csaknem 650 millió forintos ajándékot kapott az államtól az Orbán Viktor kormányfőt is tagjai között tudó Svábhegyi Református Gyülekezet - értesült a Népszava. A kormány határozata szerint ugyanis a vallási közösség megkapja a Felhő utca 8, illetve a Felhő utca 6/a ingatlanok tulajdonjogát, ráadásul teljesen ingyen.
Mint azt korábban megírtuk, a gyülekezet református központot hozna létre a már meglévő templomuk mellett. A két szomszédos telek azonban nem a reformátusok kezében voltak, ezért az állam az MNV-n keresztül tavaly december 15-én megvette azokat és – mint ahogyan a keddi Magyar Közlönyből kiderült – továbbadták a tulajdonjogot a gyülekezetnek. Egy tavaly nyári kormányrendeletben egyébként nemzetgazdasági szempontból kiemelt üggyé nyilvánították a Református Központtal kapcsolatos hatósági ügyeket.
Orbán Viktor a templom öt évvel ezelőtti felszentelésén egyébként azt nyilatkozta a Reformátusok Lapjának, hogy a kormány nevében "mélyen motiválva" érzi magát, hogy a teljes befejezéshez még hiányzó összeg minél hamarabb eljusson a gyülekezethez. – Kormányunknak kimondatlanul is érvényes jelszava a Soli Deo gloria (egyedül Istené a dicsőség), ez nemzet- és országépítő kormány, és ebbe az elkötelezettségbe beletartoznak a templomépítések is – mondta.
Lőrincz Tamás | [
"Svábhegyi Református Gyülekezet"
] | [
"Református Központ",
"Magyar Közlöny",
"Reformátusok Lap"
] |
Az Átlátszó információi szerint a Fidesz-kormány előtt van egy előterjesztés, amelynek értelmében 2022-2025 között több fejlesztést is végrehajtanának az Elektronikus Közbeszerzési Rendszeren (EKR) összesen bruttó 7,35 milliárd forintból. A módosítások egyik oka, hogy a kormány hozzájuthasson a Helyreállítási Alapban lévő rengeteg európai uniós pénzhez, amiből a magyar kormánynak még nem adott az EU egy fillért sem, mert aggódik a korrupciós kockázatok miatt.
Magyarul az EU attól fél, hogy Magyarországon valakik ellopnák ezt a pénzt (is), és garanciákat vár arra, hogy ez nem fog megtörténni. Az Unió egyik visszatérően hangoztatott problémája, hogy a magyarországi közbeszerzések terén alig van verseny, viszont sok a "rendszerszintű szabálytalanság". A közbeszerzési eljárásokban az uniós küszöbértéket meghaladó, egy ajánlattevővel benyújtott pályázatok aránya – ami a potenciális korrupció elismert mutatója – 2019-ben 40 százalék volt, ami az egyik legmagasabb arány az Európai Unióban. Ezekkel a brüsszeli kritikákkal a Fidesz-kormány eddig nem foglalkozott, a bevándorlókat és Soros Györgyöt okolta miattuk.
Most viszont több okból is sürgetővé vált Orbánék Viktoréknak a brüsszeli kritériumoknak való megfelelés. Egyrészt különböző jogszabálymódosítások miatt, másrészt ott van a koronavírus-járvány miatti európai uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF), amiből a magyar kormány 2511 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást szeretne kapni, ez azonban eddig nem sikerült. Az Európai Bizottság (EB) ugyanis közel 1 év alatt sem fogadta el a Magyarország által kért pénz elköltési módjáról szóló Helyreálllítási és Ellenállóképességi Tervet (HET), mert elégedetlen vele. Az EB egyik indoka a pénz visszatartására az, hogy kevesli a korrupció elleni lépéseket – ennek a problémakörnek a része a magyar közbeszerzési rendszer, és az állami tendereken tapasztalható anomáliák.
Az elmúlt évben Brüsszel végre tényleg megelégelte a korrupt magyar virtust | atlatszo.hu Újabb figyelmeztetést kapott a magyar kormány a Fertő tavi beruházás miatt. Az UNESCO múlt heti üzenete után egy, az Átlátszó szerkesztőségéhez eljuttatott levél szerint a sok millárd forintos természetpusztító projekt miatt az uniós kötelezettségszegési eljárások "előszobáját" jelentő, annak elkerülését célzó egyeztetési folyamatot indított az Európai Bizottság.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök és a többi fideszes politikus itthon azt hangoztatja, hogy "Brüsszel" a bevándorlással kapcsolatos véleménykülönbségek és a gyermekvédelminek nevezett, ám meglehetősen homofób törvény miatt nem adja ide a pénzt, "ami jár". Persze ez csak a szavazóbázisnak szóló színház, Orbánék pontosan tudják, hogy mi az EB baja a magyar HET-tel, és folyamatosan tárgyalnak az uniós bürokratákkal, hogy hozzájuthassanak a hatalmas összegű RRF-támogatáshoz.
Bruttó 7,3 milliárdból fejlesztenék az EKR-t
A színfalak mögött itthon is megy a zsizsegés: az Átlátszó információi szerint 2022 januárjában a kormány asztalára került egy előterjesztés, ami az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer fejlesztéséről szól.
2018 áprilisában indult el Magyarországon az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR), amelynek célja a közbeszerzési eljárások elektronikus lebonyolításának támogatása, vagyis az ajánlatkérők itt teszik közzé a tenderfelhívásokat, az ajánlattevők pedig itt jelentkeznek a munkákra. Az EKR emiatt nyilvántartásként is működik, hiszen naplózza az adatokat, az eljárási cselekményeket, hogy mikor mit írtak (pl. hiánypótlási felhívás) egymásnak a felek, és a fontosabb dokumentumok (pl. az ajánlatok összegzése vagy a nyertessel aláírt szerződés) többnyire a nagyközönség számára is nyilvánosan elérhetők az oldalon, ami nekünk újságíróknak is nagy segítség a munkánkhoz. Az EKR üzemeltetője az állami tulajdonú Új Világ Nonprofit Kft., ami a Miniszterelnökség alá tartozik.
Információink szerint bruttó 7,3 milliárd forintból akarja fejleszteni az Orbán-kormány az EKR-t. Részben amiatt, hogy megfeleljen az európai uniós elvárásoknak.
Az EKR fejlesztése több elemből tevődne össze: értesüléseink szerint 2022-ben bruttó 350 millió forintból bővítenék az üzemeltetői funkciókat, továbbfejlesztenék a Dinamikus Beszerzési Rendszert, és fejlesztenék a portál üzleti intelligencia modulját.
2022-2025 között pedig jönne a többi munka bruttó 7 milliárdért: például az új uniós hirdetményminta rendelet szerinti sablonok (ún. eForm-ok), és az uniós elvárások szerinti Egységes Digitális Kapu Rendelet bevezetése, összeköttetés a Közbeszerzési Építőipari Referencia-Adatbázissal" (KÉRA), valamint Magyarország uniós tagságával összefüggésben vállalt statisztikai kötelezettségek, továbbá adatgyűjtés, monitoring és egyebek.
Sok fejlesztés az EU és az RRF-pénzek miatt kell
Információink szerint az EKR fejlesztésének költségét a Miniszterelnökség és a TIGRA Kft. között 2018-ban létrejött szerződés, és a cég árajánlata alapján számolták ki. A bruttó 7,3 milliárd forint nettója 5,78 milliárd, amiből 800 millió forintot tesz ki “az Európai Unió felé vállalt kötelezettségek teljesítése", további 950 milliót az uniós eForm-ok bevezetése.
A 2022-ra tervezett fejlesztések egyik oka értesüléseink szerint az, hogy ezek összefüggenek olyan feladatokkal, amelyeket az EU elé benyújtott HET-ben vállalt az Orbán-kormány. Itt nincs is olyan opció, hogy ezeket nem csinálják meg.
Persze a többit is muszáj lesz, mert ha nem, akkor komoly bajok jönnek. Ha például Magyarország nem vezeti be az új uniós rendeletben előírt eForm-okat, akkor 2023 őszétől nem lehet majd közzétenni a magyar hirdetményeket az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Ha pedig az uniós elvárások szerinti Egységes Digitális Kapu Rendelet bevezetése nem történik meg, akkor kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen.
Ha esetleg a meglehetősen unalmasan hangzó “Magyarország uniós tagságával összefüggésben vállalt statisztikai kötelezettségek" nevű fejlesztés maradna el, akkor a magyar kormány elfelejthetné a 2511 milliárd forintnyi RRF-pénzt.
Információink szerint ugyanis Orbán Viktorék az elmúlt hónapokban vállalták, hogy az uniós források felhasználása tekintetében különböző adatokat (pl. az eredménytelen közbeszerzés oka vagy a szerződések késedelmes teljesítésének okai) közzétesznek vagy megküldenek az Európai Bizottságnak – nyilvánvalóan a korrupciógyanú elkerülése miatt.
Ezek a vállalások szerepelnek az új EU-s programozási időszak Csalás Elleni Stratégiájának cselekvési tervében és a magyar HET reformjai között is. A HET-ben vállalt fejlesztések elvégzését pedig értesüléseink szerint az Európai Bizottság 2022 június végéig várja, vagyis ha addig nem csinálja meg a magyar kormány, akkor Brüsszel nem küldi az RRF-támogatást.
Titokban csinálnák, de nincs még rá pénz
Elvileg tehát ha még nem kezdődött el, hamarosan indul az EKR fejlesztése, de ahogy annyi minden mást, ezt is gyakorlatilag titokban intézi a Fidesz. Értesüléseink szerint ugyanis a projekttel kapcsolatban úgynevezett "követő" kormánykommunikáció lesz, ami azt jelenti, hogy nem lesz róla se közlemény, se sajtótájékoztató, csak megjelenik majd a Magyar Közlönyben a vonatkozó kormányhatározat, és kész.
Viszont hiába sürget az idő, a projekt tudomásunk szerint egyelőre még csak előkészületi fázisban van, mert – bármennyire is hihetetlenül hangzik ez a furábbnál-haszontalabbnak tűnő beruházásokra nettó tízmilliárdokat eltapsoló Fidesz-kormány esetében – nem volt meg rá a szükséges bruttó 7 milliárd forint.
Nagy kérdés viszont, hogy mit szól majd az Európai Unió ahhoz, ahogy az Orbán-kormány intézné a projektet. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer antikorrupciós célú fejlesztése ugyanis információink szerint felmentést kap a közbeszerzési szabályok alól azzal az indokkal, hogy a fejlesztés nagyon érzékeny információkat érint, amelyeknek a védelme különleges biztonsági intézkedést igényel, ez pedig a közbeszerzési szabályok alkalmazásával nem lenne garantálható, és ez veszélyeztetné a nemzeti érdekeket. A közbeszerzési szabályok alóli felmentés viszont azt eredményezi, hogy nem lesz verseny, márpedig ugye ez az EU egyik legfőbb baja a magyar közbeszerzésekkel.
Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo. | [
"TIGRA Kft."
] | [
"Helyreállítási Alap",
"Átlátszónet Alapítvány",
"Európai Unió",
"Magyar Közlöny",
"Európai Bizottság",
"Új Világ Nonprofit Kft."
] |
Gyanúsan alacsony áron adták el a bábolnai üzemeket
Újabb nyomozás indult a Bábolna Zrt. felszámolásával kapcsolatban – értesült lapunk. Az ügyészség ezúttal egy 16 hektáros terület gyanúsan alacsony áron történt értékesítése miatt, csődbűntett gyanújával kezdett vizsgálatot Budai Gyula elszámoltatási és korrupcióellenes kormánybiztos feljelentése nyomán.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Csődbűncselekmény bűntettének gyanúja miatt indított nyomozást a Tatai Városi Ügyészség azt követően, hogy Budai Gyula elszámoltatási és korrupcióellenes kormánybiztos megküldte a nyomozó hatóságnak az előző kormány idején felszámolásba taszított Bábolna Zrt. egyik területének értékesítésével kapcsolatos vizsgálati eredményeit. A kormánybiztos feljelentése szerint Somogyi Ferenc, a Bábolna Zrt. felszámolójaként a mocsai 030/1, 030/4 és a 033/2 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanokat a valós értéküknél jelentősen olcsóbban értékesítette. Az érintett területek az ingatlan-nyilvántartásban a művelésből kivont gazdasági épület és udvar megnevezéssel szerepelnek, valójában baromfiüzemek, összterületük meghaladja a 16 hektárt – olvasható a Magyar Nemzet csütörtöki számában, melyből további részleteket is megtudhat. | [
"Bábolna Zrt."
] | [
"Magyar Nemzet",
"Tatai Városi Ügyészség"
] |
Békéscsabán annak ellenére választotta meg a közgyűlés további öt évre a Kós Károly Szakképző Iskola igazgatóját, hogy az intézmény tanulói oktatóik segítségével a direktor építkezésén dolgoztak. Bár a közoktatási és szakképzési törvény szigorúan tiltja, a gyerekek az idén folyamatosan építették Kovács Géza (a volt és újra megválasztott iskolaigazgató) házát, mindaddig, amíg le nem fényképezték – tájékoztatta a lapot Vollmuth Frigyes, a békéscsabai Fidesz oktatási csoportjának szakértője. A tanár – aki szintén megpályázta az igazgatói posztot – úgy tudja, ettől kezdve már megállapodás született az építkezésre az iskola és az igazgató között, de mint fogalmazott: ettől az eljárás nem lett törvényes, hiszen az intézménynek – alapító okirata szerint – nincs vállalkozási engedélye.
A Magyar Nemzet úgy tudja: május 28-án az elsőéves ácstanulók – noha az elméleti oktatáson kellett volna lenniük az iskola tanműhelyében – az igazgató házának tetőszerkezetét állították össze. – Az eset azonban – fogalmazott Vollmuth – nem példa nélküli: míg a szakképző műszaki igazgatóhelyettese, aki az intézményt segítő alapítvány kuratóriumának tagja, a hétvégi házát építette a diákok közreműködésével, addig a közhasznú szervezet alapítója is igénybe vette a tanulók segítségét. A diákok foglalkoztatási naplója folyamatosan rögzítette a helyszíneket.
A polgármesteri hivatal pénzügyi és gazdasági irodájának 2003. decemberi ellenőrzése során már kiderült, hogy az iskola építőipari tanulói az előírt gyakorlati képzés helyett többször, szabálytalanul a városi vagyonkezelő rt. által felvállalt önkormányzati szükséglakások építésében vettek részt az iskola közüzemi tartozásaira hivatkozva. A tanulók – helyi pedagógusok szerint – a téli hónapokban elképesztő körülmények között, ellenszolgáltatás nélkül, szabálytalanul dolgoztak. Az ellenőrzés vezetője fegyelmi eljárást helyezett kilátásba az intézmény igazgatójával szemben. 2004. március 31-én a hozzátartozók egy szülői értekezleten már kifogásolták, hogy gyermekeiket magánépítkezésre vezényelték ki, és több lakossági bejelentés is született. A békéscsabai polgármesteri hivatal azonban ezeket nem látta megalapozottnak. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség június elsejei ellenőrzésén az igazgató telkén talált hat 11. évfolyamos ácsmunkát és állványozást végző tanulót, de mivel munkavégzést nem tapasztalt, nem talált szabálytalanságot. A vizsgálat a déli órákban – ebédidőben – történt.
– A magyar oktatásügyben eddig nem volt arra példa, hogy egy jelenleg is regnáló iskolaigazgató – semmibe véve számos törvényt – ingyenes diákmunkával, államilag fizetett oktatóval építteti háromszáz négyzetméteres családi házát – mondta Vollmuth Frigyes.
– A csönd többet ér, mint a beszéd, ez nem olyan horderejű kérdés, amivel foglalkozni kellene, ráadásul aktualitását vesztette – reagált a lapnak az iskolaigazgató, majd hozzátette: szívesebben beszélne az eredményekről. Pap János, Békéscsaba szabad demokrata polgármestere elmondta: az ügyről értesítette az ügyészséget, és ha bármilyen szabálytalanságra fény derül, fegyelmit indítanak, de – mint fogalmazott – addig is valakinek irányítania kell az iskolát. Ugyanakkor hozzáfűzte: "hasznos dolog", ha a tanulók valódi épületen dolgozhatnak.
Aáry-Tamás Lajos, az oktatás jogok miniszteri biztosa megkeresésünkre annyit elárult, az ügyben vizsgálat folyik, éppen ezért bővebb tájékoztatást nem adhat. | [
"Békéscsaba"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség",
"Kós Károly Szakképző Iskola"
] |
A Nyitás Fesztivál nagyjából 23 millió forintba került, írta meg a Momentum, azután, hogy a Fidelitas a honlapján követelte a rendezés költségeinek nyilvánosságra hozatalát.
A Momentum válaszában megírta, hogy a fesztivál veszteséges volt. A bevétel 11 millió forintot tett ki. A Momentum 12 millió forintot költött saját forrásból.
A Fidelitas megdöbbenése annyiban egyébként érthető, hogy a Fidesz lejáratókampányaira szakosodott szervezet jelentős állami pénzekből működik. A Fidelitas honlapján nyoma sincs az általuk számon kért transzparenciának: így nem tudni, mennyiből gazdálkodnak, és mire fordítják a támogatást.
Mibűl?
A Nyitás Fesztivál nem ingyenes rendezvény volt. A bevétel jelentős része a több mint ezer eladott jegyből, a szállás-, transzfer-, étel- és italértékesítésből állt össze. Emellett több száz támogatói jegyet vásároltak a tagok és szimpatizánsok a fesztiválra. Ezeket azoknak az érdeklődőknek ajánlották fel, akik egyébként nem engedhették volna meg maguknak a részvételt.
A költségeket csökkentette, hogy az előkészítésben és lebonyolításban több száz momentumos dolgozott önkéntesként, írták.
A hiányt a Momentum saját forrásaiból fedezte. De honnan van a pártnak pénze? - kérdezheti az egyszeri Fidelitasos?
"Egyre nő a tagságunk, akik anyagilag is támogatják a szervezetet, és egyre több pénz érkezik a közösségi finanszírozási kampányunkból is, akár mikrodonációkból is és egyéni nagyobb támogatásokból is." - írta a Momentum.
"A Momentum tagdíja havi ezer forint, ezen felül rengeteg tag plusz felajánlásokkal támogatja a szervezetet. Emellett, ahogy a NOlimpia és a májusi pozitív plakátkampányunkkor is látszott, a szimpatizánsaink szívesen támogatják a Momentumot: előbbit 18 millió forinttal, utóbbit 11 millió forinttal."
A Momentum a támogatók felajánlásaiból fedezi működését, és ebből fizette a fesztivált is. A szimpatizánsok a néhány ezer forinttól egészen a több százezer forintos felajánlásokig küldenek pénzt.
A közösségi finanszírozási kampányban egy hónap alatt majdnem hárommillió forintot küldtek a támogatók, derült ki a nyilatkozatból.
A Momentum a pontos listát a cégekkel kötött szerződések miatt nem hozhatták nyilvánosságra. Ezek alapján a felek a szerződéseik tartalmát nem hozhatják nyilvánosságra, ezzel is védve a saját piaci érdekeiket. | [
"Momentum"
] | [] |
Polgári jogi ügyeket intézett Jakubinyi Róbert Tanyi György védőjénél, nem Pintér Sándor belügyminiszter lejáratását célzó akciót szervezett – ezt mondta Jakubinyi ügyvédje, Monori Levente az Átlátszónak. Kormányközeli forrásaink a Habony-agytröszt felé mutogatnak, mint a belügyminiszter elleni összeesküvés-elmélet ötletgazdájára. Jakubinyi múltját kutatva egyre több momentum utal arra, hogy legalább olyan kedves volt a férfi a rendőrségnek, mint a titkosszolgálatoknak. Ráadásul jeles információhalmozó hírében áll, Pintér viszont nyugdíjba szeretne menni.
Konspirációtól tarthatott Tanyi György, miután ügyvédjétől megtudta, hogy az irodájában járt Jakubinyi Róbert, és azért tett bejelentést a hatóságoknál, nehogy csőbe húzzák a provokációval. Tanyi rengeteget veszíthet. Egy 1996-os maffiamerénylet-kísérlet miatt áll bíróság előtt, ám jelenleg házi őrizetben védekezik. Ha valamibe sikerül belerángatni, könnyen visszakerülhet az előzetesbe.
A nyomozók csakugyan rápörögtek az ügyre, amiről hamar tudomást szerzett a kormányszócső-médiablokk is. Így született a konteó, amely szerint már megint karaktergyilkosságot akartak elkövetni valakik Pintér Sándor belügyminiszter ellen. Az ügyet ismerők által az Átlátszóval megosztott információk összerakásával nagyjából így nyerne valamiféle értelmet Jakubinyi Róbert március 14-i elfogásának és meggyanúsításának története.
Nem először teríti a kormányközeli médiagépezet állítólagos Pintér-ellenes akciók hírét. 2014-ben szinte szó szerint ugyanez volt a téma. Az akkor még vonalasan kormánypárti Magyar Nemzet írta, hogy egy külföldi szervezet karaktergyilkossággal próbálta meg lejáratni a belügyminisztert. Az esetről ezután soha többé nem lehetett hallani semmit.
A mostani karaktergyilkossági kísérletről lényegesen több derült ki, elsősorban az ügyet felkaroló propaganda-médiának köszönhetően. Éppen csak azt nem tudni, az információk mekkora hányada "fake news". A rendőrség szerint Jakubinyi a házi őrizetben lévő Tanyi Györgyöt, ügyvédje, Kadlót Erzsébet révén fogolyszökésre akarta rábeszélni. Mégpedig azért, hogy Pintér Sándort lejárató dokumentumokat juttasson el a külföldi sajtónak.
A védő visszautasította a kérést, ezért Jakubinyi Róbert megfenyegette őt, majd miután az sem vezetett eredményre, húszmillió forintot ajánlott fel az ügyvédnek. Mindezek miatt Jakubinyit közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, és vesztegetés bírósági vagy hivatalos eljárásban bűntettek elkövetésével gyanúsították meg.
Az előző körben, 2014-ben maga Pintér tartott sajtóértekezletet az ehhez hasonló ügyben. Most azonban hallgat. Bár kértünk tőle interjút a Belügyminisztérium sajtóosztályán, de azt a választ kaptuk, hogy a miniszter egyelőre nem kíván nyilatkozni az ügyben.
Na de mi van a kompromatban?
Kormányközeli forrásaink szerint a Jakubinyi-sztori felturbózása nem is annyira Pintér nevéhez kötődik, sokkal inkább a központi kormányzati kommunikáció része, sőt állítólag a BM-ben kifejezetten nyűgösek az üggyel kapcsolatos habverés miatt.
Ezzel együtt érdekes, hogy a G-nap óta ellenzékinek számító Magyar Nemzet mintha szintén beleállt volna a sztoriba. A napilap cikke szerint Tanyinak Svájcban kellett volna sajtótájékoztatót tartania Pintérnek “a magyar és az orosz alvilág prominenseivel lebonyolított állítólagos üzleteiről".
Ezen a fél mondaton kívül egyéb sehol nem jelent meg: mi lehet az állítólagos kompromatokban? Márpedig Pintérre magyar és/vagy orosz maffiakontaktokat aggatni évtizedes hagyomány. Ezt tette mások mellett – az egyébként szintén nemrég ismét lefogott – Tasnádi Péter, a parlamenti olajbizottsági koronatanú Nógrádi Zsolt, vagy a most újra felbukkant sztorijában Dietmar Clodo is. Ilyen tartalmú "dokumentumokat" bárki tonnaszám nyomtathat az internetről – csakhogy ez önmagában nem bűncselekmény.
A Heti Válasz friss számában olvasható: a Jakubinyinál tartott házkutatás ebben a tekintetben eredménytelennek bizonyult. Semmi Pintérre utaló dokumentumot nem találtak a rendőrök. Szintén a hetilap írja ugyanakkor, hogy a gyanúsított visszaszólt a rendőröknek, hogy "amit kerestek, Svájcban van". Jakubinyinek van ingatlana Luzernben – ez szintén a hetilap mondása. Lakcíme azonban biztosan nincsen a svájci városban, legalábbis ezt tudatták az Átlátszó helyi forrásai.
A Jakubinyi lefogásáról szóló rendőrségi közleményben az áll, hogy a gyanúsított ingatlanjaiban tartott házkutatásokon "asztali számítógépeket, laptopokat, merevlemezeket, SIM kártyákat, pendrive-okat, CD-ket és a bűncselekményekkel összefüggésbe hozható feljegyzéseket" foglaltak le. Mindez bár komolyan hangzik, rutinakciót mutat: minden házkutatáskor ilyesmiket gyűjtenek be, vaslábast csak egészen ritkán.
Csakhogy a mostani eljárásra rálátó forrásaink, köztük Jakubinyi ügyvédje, most az Átlátszónak cáfolták a legújabb "karaktergyilkosságot".
Jakubinyi Róbert a Tanyi ügyvéjével történt találkozó tényét nem tagadta, a bűncselekmények elkövetését azonban igen. A gyanúsított védője, Monori Levente a történtekkel kapcsolatos elméletekre nem kívánt reagálni, ám szerinte az eljárásnak számos furcsasága van. Így például az, hogy a gyanúsítás közlését megelőzően nem folyt titkos nyomozás, nem hallgatták le ügyfele telefonját, és nem figyelték meg őt, hogy kiderüljön, kik lehetnek Jakubinyi állítólagos külföldi társai.
"Ezt utólag akarják pótolni, ami – ha lenne is ilyen körülmény – a nyomozás jelenlegi szakaszában kérdéses kimenetelű" – mondta. Cáfolta a Heti Válasz értesülését, miszerint Jakubinyi az ominózus irodai találkozó után még kétszer telefonon hívta volna Tanyi ügyvédjét, Kadlót Erzsébetet, és – így a cikk – "ekkor nyilván már nem csak ketten voltak a vonalban".
"Ez valótlan, nincs és nem is volt ilyen beszélgetés. Egy sikertelen hívás történt, amiből az ügyészség arra következtetett, hogy az további bűnös célzattal szolgált, ami nyilván csupán egy feltevés" – mondta Monori Levente az Átlátszónak. Monori mondását megerősítették Kadlót környezetében is. Márpedig ez különös súlyt ad az állításnak, tekintve hogy számos egyéb kérdésben eltérően emlékezik a két érintett fél a február közepi eseményekre.
Monori közlése szerint nem volt szembesítés sem, amire a gyanúsítás megtörténte után pedig azonnal indítványt tettek. Jakubinyi ügyvédje az Átlátszónak elmondta azt is, hogy védence februárban polgári jogi ügyeket intézett Tanyi György ügyvédjénél, Kadlót Erzsébetnél, akit kifejezetten ajánlottak neki.
"Jakubinyi Róbert azt állítja, hogy a beszélgetés nem úgy zajlott le, ahogy azt a nyomozó hatóság részéről állítják. Éppen ezért lenne fontos, hogy szembesítsék a feleket." – mondta a védő.
A szembesítés valóban nem lenne érdektelen. Kadlót legalábbis korábban megerősítette az Átlátszónak, hogy a Jakubinyi látogatásáról, és annak céljáról szóló hírek alapvetően helytállóak. Ez még korábbi cikkünk megírása előtt történt. Most újra kerestük az ügyvédnőt pár dolog pontosítása végett, de ő azt mondta, folyamatban lévő ügyről van, szó, amelyben tanúként segíti a hatóságot, nem teheti meg, hogy részleteket közöl.
Csakhogy az a helyzet, hogy a két állítás, az övé és Jakubinyié között erős ellentmondás feszül. A Magyar Kriminológiai Társaság főtitkárának szava áll szemben egy hétpróbás kalandoréval, ezért nem mindegy kinek milyen megfontolását szolgálhatja, ha nem fejti ki a valóság valamennyi részletét.
Más a helyzet akkor, ha Jakubinyi valóban kitervelte ezt a meghökkentő akciót – hogy tudniillik egy nyugalmazott verőemberrel tartat sajtóértekezletet a belügyminiszter viselt dolgairól -, és a felsült tervre csak rászervezett a Rogán-Habony agytröszt némi habosítást, és megint más ha az egész állítólagos akció elejétől a végéig kamu.
A színjátékban ugyanakkor bármelyik fél lehet beépített provokátor – de csak elméletben. Tanyi ügyvédjének ugyanis, föltéve, hogy ő húzta volna csőbe a hozzá gyanútlanul bekopogtató Jakubinyit, tudnia kellett volna, hogy a férfi éppen hozzá készül. Úgy tudjuk azonban, hogy Jakubinyi nem egyeztetett előre időpontot a jogásznővel, csak beállított az iroda félfogadási idejében. Márpedig efféle körmönfont, a rendőrséget, a BM-et és a legfelsőbb kormányzati kommunikációs teret is érintő provokáció aligha szervezhető a pillanat hatása alatt.
A rendőrséghez már Tanyi fordult jelenteni az esetet, értesüléseink szerint ismeretlen tettes ellen. A nyomozók gyors munkát végeztek, alighanem az ügyvédi iroda környékének kamerái is segítették Jakubinyi beazonosítását.
Számos részletet azonban már a rendőrök szivárogtattak ki utóbb: az állítólagos svájci úti cél például információnk szerint nem hangzott el az irodában. Ahogyan az sem, hogy Tanyinak "sajtótájékoztatót" kellett volna tartania. "Csupán" az volt akkor a kérés Tanyi rendőrségi bejelentése szerint, hogy Kadlót vegye rá ügyfelét, hogy lépjen meg a házi őrizetből és vigyen magával egy paksamétát "valahová". Itt megint ellentmondásosak maguk a kiszivárogtatások is, amennyiben például a papírok állítólag már Svájcban vannak.
Vagyis ezeket az információkat, mint sajtótájékoztató és Svájc, illetve utólagos, rögzített telefonbeszélgetések, vagy már a gyorskezű rendőrök derítették fel Tanyi bejelentése és Kadlót tanúvallomása után, vagy soha nem is léteztek, csak valakik tudatosan hülyítik a közvéleményt a minél drámaibb hatás érdekében.
Jakubinyi részéről már az is bűncselekmény, ha csak annyit kér, hogy Tanyi odakintről segítsen neki a logisztikában. Éspedig fogolyszökésre felbujtás. Ha pedig az ügyvédnő ezt akár csak félreérthetően tolmácsolja ügyfelének, maga is belekeveredett volna.
Márpedig a büntetőeljárási törvény értelmében ilyenkor a Tanyi ügyében eljáró bírónak kötelessége kizárni a védőt. És akkor, különös módon Tanyi rövid időn belül másodjára kényszerülne ügyvédet váltani, nem sokkal az első fokú ítélethozatal előtt: a Tanyit évtizedek óta képviselő Retteghy Istvánnal a nyomozás idején szűnt meg a megbízása.
Tanyi ügyében ugyanakkor a közeljövőben eléggé szenzitívnek ígérkező eljárási cselekmény várható: április végén a fegyverszakértőt hallgatják meg a Lakatos-merénylet ügyében. Éppenséggel Kadlót indítványára.
Tanyi Györgyöt azzal vádolják, hogy 1996-ban rálőtt Lakatos Csaba hajtóra az ügetőn. A fegyverszakértő meghallgatása azért lehet érdekes, mert a korabeli sajtóhírek szerint Pintér Sándor akkori országos rendőrfőkapitány a merénylet helyszínelésekor a tetthelyen járt és valamit ügyködött a helyszínen talált fegyverekkel.
Tanyi György ügyei A jelenleg házi őrizetben lévő Tanyi György "karrierjével" számos ügye miatt még a hvg.hu újságírójaként foglalkozott az Átlátszó munkatársa jó pár évvel ezelőtt. Tanyi az 1970-es években az alvilág egyik katonájából nőtte ki magát, és pénzbehajtással, szórakozóhelyek "bevédésével", lányok futtatásával, illetve drog terítésével vált az éjszakai élet egyik meghatározó figurájává, aki aztán Vizoviczki László szórakozóhelyeit is védte. 1996-ban egy kézigránátos, robbantásos merénylet megszervezését, illetve csalást és közokirat-hamisítást írtak Tanyi számlájára. Az ügyben a legsúlyosabb vádpont az volt, hogy Tanyi György megbízásából robbantottak fel a Kempinski szállodánál egy Mercedest. Tanyit 2000-ben jogerősen felmentették a vádak alól. A következő eljárás Tanyi Györggyel szemben 2006-ban indult kábítószerrel való visszaélés, közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, valamint személyi szabadság megsértése miatt. Ezután a kecskeméti maffiaper eljárásában került elő a neve. Az ügyészség szerint a vádlottak úgy tették volna rá a kezüket Túri Tibor balatoni érdekeltségeire, hogy a férfi ellenlábasának számító Tanyi által védett szórakozóhelyeket támadták volna be. Abban bíztak, hogy ez esetben Tanyi Túrin fog majd elégtételt venni, de ez nem jött össze. A rendőrség szerint személyes bosszú vagy konkurenciaharc miatt gyújthatták fel a MOM Park földszintjén lévő Leroy kávézóját 2009. január 5-én. Vizoviczki László diszkópápa testőre, Varga István a főnökével szemben megindult eljárásban azt állította, hogy Tanyi Vizó megbízásából hajtotta végre a bűntettet, de ez nem bizonyosodott be. Tanyi György ellen eljárás indult azért is, mert ötmillió forintot követelt N. Ferenctől, attól a férfitól, aki a testvérét, Tanyi Jánost 2009 augusztusában egy benzinkútnál megverte. Ebben az ügyben zsarolással vádolták Tanyit. 2012 márciusában azért helyezték előzetes letartóztatásba az akkor 47 éves Tanyit, mert szombat hajnalban gázpisztollyal lövöldözött a Sinatra bárban. Állítólag azt követően használta a pisztolyt, hogy megverték. 2014 februárjában önbíráskodás kísérlete és más bűntettek miatt emeltek vádat Tanyival szemben, miután egy közlekedési konfliktusban gyomorszájon rúgott egy mozgássérült férfit, majd ököllel bántalmazta azt a két személyt is, akik a férfi védelmére keltek. Tanyi Györgyöt gyanúsították meg a Romkert 2007-ben történt felgyújtásával is, és immár a hatóság is úgy gondolja, hogy a Lakatos Csabára 1996-ban leadott lövések is kapcsolatba hozhatóak Tanyival. A Fővárosi Főügyészség 2016 áprilisában előre kitervelten elkövetett emberölés kísérlete miatt emelt vádat Tanyi Györggyel és három társával szemben. A vádlott állítása szerint Portik Tamás adott megbízást Lakatos lelövésére.
Előélete alapján Tanyi is sokat kockáztatott volna, ha csak meghallgatja az állítólagos ajánlatot: aligha létezik bíró az országban, aki nem zavarta volna vissza előzetesbe.
Ismerői szerint egyebekben is extrém módon tart a provokációtól. Háza csaknem minden négyzetmétere be van drótozva, kamerákkal és mikrofonokkal rögzít mindent, a felvételeket évekre visszamenően archiválja. Ez akár magyarázhatja azt is, miért nem közvetlenül hozzá, hanem az ügyvédjéhez fordult állítólagos ajánlatával Jakubinyi, ha valóban komolyan gondolta a Pintér-ellenes kompromatok terítését.
Ha viszont Pintér "merényelné meg" saját magát – vagy más, kormány-közeli mágusok szerveznének ilyen álmerényletet -, például azért, hogy lekeverjék a pörgő Clodo-sztorit, Jakubinyi alighanem az utolsók között szerepelne a lehetséges bizalmas társak között.
Számos forrásunk szerint szélsőséges és kölcsönös, már-már irracionális ellenszenv jellemzi kettejük, egyébként több évtizedes kapcsolatát. Jakubinyi jelenleg szintén több súlyos büntetőügy vádlottja, adott esetben érdekében állhat megbékélni a régi ellenségekkel. Az ilyen-olyan szívességek az államhatalom szervei felé pedig soha sem álltak távol tőle.
Jakubinyi-kronológia 1980-as évek: Presztízs-akció. Szervezett betörő- és orgazdahálózat tippadója volt 90-es évek eleje: váltócsalás a Merkantil Bank sérelmére, 1997-ben elítélik 1999: elnöki kegyelmet kap 2004: megalakul az Egymásért Alapítvány 2007: büntetőeljárás indul az Egymásért Alapítvány adóügyei miatt 2011: elkapják Jakubinyit Schwechaton 2016: Jakubinyi is vádlott lesz Egymásért-ügyben, és titkos büntetőügy indul ellene a Kaposvári Katonai Törvényszéken is
Jakubinyi Róbertről a sajtó évek óta tényként kezeli, hogy bedolgozott a nemzetbiztonságnak. Áttekintve a férfi kalandos előéletéről szóló híreket, arra lehet jutni, hogy legalább annyi kapcsolata vezet a rendőrség felé is. Az előző évszázad Belügyminisztériumát ismerő forrásaink szerint nem állt lepapírozott kapcsolatban egyik szervvel sem, de alapvetően a rendőrséget etette információkkal – legalábbis az ősidőkben még így volt.
Pintér Sándor az 1980-as évek óta nyomoz utána
Az első magyarországi maffia-bűncselekményről, a Presztízs-ügyről az eset vizsgálója, Pintér Sándor írt cikket a Belügyi Szemle 1983-as nyolcadik számába. Ebben részletesen elemzi a szervezett betöréseket, és az érintettek kötődését is említi egy Los Angeles-i orgazdához, Szendrő Istvánhoz. Hogy Jakubinyiék az úgynevezett Los Angeles-i magyar maffiával állhattak kapcsolatban, utóbb a Privátkopó is pedzegette.
Pintér ábrát is rajzolt a cikkéhez a maffiaügy szereplőiről. Ezen, ha nem is a csúcson, szerepel Jakubinyi Róbert neve is. 2012-ben a Népszabadságnak adott interjújában is megemlékezik róla:
“A hazai szervezett bűnözés egyik legrégebben ismert vezetőjéről van szó. A 80-as évek elején még vizsgálóként hallgattam ki, az első hazai szervezett bűnözéshez köthető ügyben ő volt a szervező... El is ítélték."
Forrásunk szintén rálátott a Presztízs-nyomozásra. Most azt mondta, anno priorálták az összes szereplőt, és valóban akadtak köztük szép számmal állambiztonságiak, hiszen nekik volt lehetőségük könnyedén átlépni a vasfüggönyt az elrabolt szajréval, de Jakubinyi pont nem volt köztük.
Akkoriban a polgári hírszerzés-felderítés-elhárítás is a BM berkeibe tartozott, akárcsak a nyomozóhatóságok, ennek ellenére működött a jelenleg is érzékelhető versengés és ellenérzés a két terület között. Ez süt át Pintér szavaiból is a már idézett interjúban, ahol éppen arra reagál, hogy Jakubinyi számos esetben megúszta a felelősségre vonást:
“Kérem, ha valakit a Nemzetbiztonsági Hivatal támogat... Nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva sokmindent el lehetett intézni."
Holott úgy tudjuk, a férfi kifejezetten a rendőrségnek segédkezett, a Presztízs-ügyben legalábbis még mindenképpen. Forrásunk szerint alapos, bár állítólag fele-sem-igaz tényfeltáró vallomást tett a bűnszervezet felépítéséről, működéséről, politikai kapcsolatairól a Presztízs-nyomozás vezetőinek. A vallomásról hangfelvétel is készült, amit egy miniszteri értekezleten is lejátszottak.
“A sokcsillagosok/elegáns öltönyösök beestek az asztal alá, olyan dolgok hangzottak el, ettől kezdve kincsként kezelték Jakubinyit" – mondta most a Preszítzs-nyomozás ismerője az Átlátszónak. Annyira azonban mégsem bántak vele kesztyűs kézzel, hogy kimentsék a bűnügyből, amelynek ő is a vádlottja lett., majd, ahogy Pintér is említette, el is ítélték.
Kémek árnyékkormánya?
A két belügyi testület rivalizálására a Presztízs-nyomozást annó vezénylő Tonhauser László panaszáradata is utal. A volt rendőrtiszt a parlamenti olajbizottság előtti meghallgatásán 2000-ben azt mondta:
"1979-80-ban is komoly ütközések voltak a titkosszolgálattal az ügy nyomozása kapcsán. Külön engedély kellett, külön pecsétes írás bizonyos személyek őrizetbe vételéhez, akit meg akartak lógatni előlünk. A háttér vizsgálata során kiderült, hogy Los Angelesben milyen magyar maffia alakult ki. Aztán később ezek az emberek megjelentek itt, Magyarországon, mondom, egy részüket felrobbantották, más részüket lelőtték. Akkor el kellett gondolkoznom azon, hogy milyen szervezetek tagjai voltak valójában. A mindenféle vizsgálódás azt mutatja, hogy a titkosszolgálatok egy árnyékkormányként működnek."
Korábbi cikkünkben már említettük: Jakubinyi váltócsalásért kapott szabadságvesztésének végrehajtását felfüggesztette Göncz Árpád akkori köztársasági elnök amnesztiája. A kegyelmi határozatot kértük a Köztársasági Elnöki Hivataltól, ha válaszolnak, közöljük.
A dátumok tanulságosak: a kérelmet – betegségére hivatkozva – 1998 novemberében, azaz az első Orbán-kormány idején terjesztette elő Jakubinyi Róbert. Mindez Bencze József akkori országos rendőrfőkapitánynak a Jakibinyihez kötődő botrányalapítvány, az Egymásért ügyeit vizsgáló parlamenti bizottság előtti meghallgatásának jegyzőkönyvéből derül ki.
A belügyminiszter ekkor Pintér Sándor volt, az igazságügyminiszter pedig – akinek tárcája véleményezte az ügyet – Dávid Ibolya. Személyesen ő szignálta a pozitív előterjesztést az államfő felé, most azonban nem emlékezik az esetre – állította az Átlátszó érdeklődésére.
A kegyelmi kérvényhez Jakubinyi váltóügyének korábbi rendőrségi vizsgálótisztje, Földesi-Szabó László készített jelentést, amelyben operatív érdekre hivatkozva javasolt pozitív elbírálást. Ez a tény az Egymásért-bizottság jelentésében olvasható.
Azaz még ekkor is egy rendőrtiszt emlegetett, nyilván rendőri operatív érdeket. Csakhogy az Egymásért Alapítvány bővelkedett a titkosszolgálati kapcsolatokban is, a kuratóriumban egykori és aktuális NBH-s fejesek ültek. Például az azóta elhunyt Nagy Lajos főigazgató, akiről a már idézett bizottsági jelentés azt írta, hogy Jakubinyi az ő “kapcsolata" volt még a rendszerváltás előttről.
A titkosszolgálatokat belülről, ráadásul felülnézetből ismerő forrásaink most érezhetően szívesen megtagadnák Jakubinyit. Akadnak azonban ezen körben is, akik elismerik, hogy úgymond “be volt ütve", tartója is volt. Még ha nem is a rendszerváltás előtt-től fogva, hanem úgy a kétezres évektől. Méghozzá történetesen Földesi-Szabó kommendálására. Akinek, dacára a testületi rivalizálásnak, szintén nem volt ellenséges a viszonya a nemzetbiztonsággal.
Az Átlátszónak nyilatkozó források egyetértenek abban, hogy Jakubinyinak Nagy utódjával, a szintén Egymásért alapítványos Galambos Lajossal volt igazán szoros a kapcsolata. A volt NBH-s vezető az Átlátszónak nem kívánt nyilatkozni.
Privátban is gyűjtötte az infókat
Mást sem könnyű szóra bírni ebben az ügyben, így Jakubinyi Róbert egyik közeli ismerőse is csak úgy volt hajlandó elmondani egy-két dolgot, ha kiléte rejtve marad.
“Robi nem túl képzett, ám ennek ellenére kiváló kommunikációs készséggel rendelkezik, nagyon jól felismeri a helyzeteket, és hogy miből mit lehet kihozni. Igazi dörzsölt figura. Nagyon jó kapcsolatokkal rendelkezik itthon és külföldön is, így kiváló információkat tudott szerezni. Nem véletlen, hogy elnöki kegyelmet kapott. Mégpedig bűnügyi érdekből, miután ő terítette a hatóságok elé az ellopott pénzpapír ügyet, és így tudták megakadályozni, hogy a nyomtatott bankókkal országokat árasszanak el."
Arra a kérdésre, hogy Pintér Sándornak lehetett-e félnivalója tőle, Jakubinyi Róbert ismerőse úgy vélekedett, hogy talán, mivel a jelenleg előzetesben lévő férfi gyűjtötte az információkat.
“Azt elképzelhetőnek tartom, hogy amikor a Clodó-ügy kipattant, akkor a kormányzat részéről rájöttek, hogy nem lenne jó, ha a belügyminiszterre nézve esetleg még valami terhelő anyag kerülne elő. Még akkor sem, ha Pintér egy 2018-as Fidesz-győzelem esetén se lenne újra tárcavezető. Amennyiben előkerülne valami, az nagyon kínos lenne a belügyérnek, és a kormánypártnak is."
A férfi ehhez még annyit tett hozzá, hogy szerinte kreálhatták vagy kihasználhatták a Tanyi-féle bejelentést, hogy így átkutassák Jakubinyi Róbert otthonát az esetleges terhelő anyagok megtalálására és megsemmisítésére.
Rálátó forrásunk elmélete szerint “mivel semmivel nem jöttek elő eddig, lehet, hogy nem jártak szerencsével. Ezzel együtt úgy gondolom, hogy ebben az ügyben az is jól jön Orbánéknak, hogy a Kaposvári Törvényszéken még folyamatban lévő, az Egymásért Alapítványhoz kapcsolódó ügy tárgyalására bilincsbe verve vigyék oda Jakubinyit. Méghozzá valószínűleg kamerák kereszttüzében, hogy ezzel is ráerősítsenek arra, hogy nagyon komoly új eljárás indult vele szemben."
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Merkantil Bank",
"Egymásért Alapítvány",
"Magyar Nemzet",
"Magyar Kriminológiai Társaság",
"Kaposvári Törvényszék",
"Heti Válasz",
"Köztársasági Elnöki Hivatal",
"Kaposvári Katonai Törvényszék"
] |
Nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette miatt emeltek vádat Csurka Endre, Csurka István MIÉP-elnök fia ellen, aki 1994-ben a Magyar Fórum Borháza Rt. vezetőjeként jogtalanul bocsátott ki részvényeket.
A vád szerint Csurka Endre, a Fővárosi Főügyészség közleményében Cs. E.-nek nevezett személy egy - a Cégbíróság által be nem jegyzett - rt. elnök-vezérigazgatójaként jogosulatlanul bocsátott ki részvényeket kárpótlásijegy-tulajdonosok részére. Így történhetett, hogy 131 kisbefektető a kárpótlási jegyekért az rt. értéktelen részvényeit kapta cserébe, és ezzel összesen 14,2 millió forint kár érte őket.
Az ügyészség tájékoztatása szerint a kár egy része megtérült. Cs. E. a megszerzett kárpótlási jegyeket nem az rt. működésére, hanem a jogelőd adósságainak rendezésére fordította.
(MTI) | [
"Magyar Fórum Borháza Rt."
] | [
"Fővárosi Főügyészség"
] |
A debreceni Kenézy Gyula Kórház gazdálkodásával összefüggésben hűtlen kezelés miatt, ismeretlen tettes ellen folytat eljárást a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság - közölte Vezendi Jánosné rendőr százados.
A rendőrséget névtelen feljelentő informálta a Kenézy kórház gazdálkodásával kapcsolatos, általa vélt szabálysértésekről - tette hozzá a főkapitányság sajtóreferense. Elmondta: a nyomozás december vége óta folyik, s azt hivatott kideríteni, történt-e bűncselekmény. Az ügyben eddig gyanúsítottként senkit nem hallgattak ki.
Vezendi Jánosné nem erősítette meg azt a korábbi értesülést, miszerint más rendőri szervek az elmúlt hetekben a kórházban hallgattak ki volt kórházi vezetőket. | [
"Kenézy Gyula Kórház"
] | [
"Kenézy kórház",
"Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság"
] |
A világ legnagyobb szemfényvesztéseinek toplistájába esélyes a Fidesz-kormány multiellenes retorikája. Számításaink szerint a célzottan jóárasítottnak tűnő növekedési adóhitelnek, plusz az előzetes adójóváírásnak, és persze saját (naná hogy Big Four) könyvvizsgálói kreativitásának köszönhetően akár 1,3 százalékra is lefaragható az amerikai multi General Electric magyar leányának társasági adókulcsa. Ráadásul négyezer milliárd forintos, javarészt Svájcból importált adóalap után adózhat így Magyarországon a GE.
A magyar költségvetés "megmentésén" – más magyarázatok szerint éppenséggel a szétzilálásán – kívül testes adóoptimalizálás is lehetett a célja a General Electric magyar cége bonyolult cégeladási tranzakciójának. Ahogy az Átlátszó korábban már megjósolta: tényleg adóparadicsom lettünk. Legalábbis a kiválasztott, parádés kormányzati kapcsolatokat ápoló nemzetközi nagyvállalatok számára. Mutatjuk, miért.
Első lépés: a magyar parlament 2015 nyarán megszavazta a növekedési adóhitel lehetőségét. Ezzel a nyereségüket egyik évről a másikra legalább meghatszorozó keveseknek a többlet utáni társasági adót a következő két évben, negyedéves részletekben kell csak megfizetniük, ráadásul részletekben. Mi több, az adóalap 90 százalékára további kedvezményeket vehetnek igénybe.
Második lépés: bonyolult vállalati tranzakcióhoz egyes multik feltételes adómegállapítást kérnek a Nemzetgazdasági Minisztériumtól. Ahogyan korábban már megírtuk, az NGM-ben adótitokra hivatkozva nem árulják el, mely cégek kértek feltételes adómegállapítást 2014-2015-ben, mindössze az eljárások számát tudhattuk meg: e szerint a két év alatt 150 ilyen ügyben hoztak határozatot.
A NAV-ügyet kirobbantó Horváth András és névtelenséget kérő egykori kollégái éppen a feltételes adómegállapítást emlegették elsősorban, mint ahol tapasztalatuk szerint tetten érhető a multik, s adott esetben az őket képviselő nemzetközi sztárkönyvvizsgálók, a Big Four cégek lobbija.
Harmadik lépés: kezdődhet a cégek osztódása, nemzetközi adásvétele, valós vagy állítólagos jogdíjak, szellemi termékek oda-vissza vásárlása.
Így optimalizál adót a General Electric
A módszer könnyen nyomon követhető a General Electric magyarországi leányvállalata, a GE Hungary Kft. tavalyi pénzügyi beszámolója kiegészítő mellékletében. Annak a GE-nek, amely a NER-rel amúgy is selymes viszonyban áll: a cégcsoporttól vette meg például a magyar állam tavaly a Budapest Bankot 700 millió dollárért.
A pénzügy beszámoló szerint a GE Hungary tavaly november 2-án megvásárolta a pár hónappal korábban alakult svájci GE Energy Switzerland GmbH-t a GE Energy Europe BV-től 40 ezer svájci frankért. A magyar kft a tulajdonába került svájci cég részére örökös hozzáférést adott különféle szerzői jogokhoz: ügyfélkapcsolatokhoz, technológiához, folyamatszabályozó utasításokhoz.
Majd még aznap "piaci áron" értékesítette a svájci vállalkozást az eredetileg tulajdonos GE Energy Europe BV-nek, amely azonban vételárat azonban nem készpénzben, hanem "kölcsönszerződésekhez kapcsolódó pénzkövetelések" átruházásával egyenlítette ki.
A mérlegben a GE Hungary a vállalatszervezés ésszerűsítésével indokolt – konkrétan azzal, hogy miután a GE felvásárolta az Alstom cég energia üzletágát, a meglévő hasonló funkciókat az Alstom svájci központjába telepíti.
Erre nem találtak kevésbé kacifántos megoldást? – egyebek mellett ezt kérdeztük a GE Hungarytól, ahol azonban csak az éves beszámolót, illetve a menedzsment korábbi MTI-nyilatkozatát ajánlották a figyelmünkbe.
3550 milliárd forintos nyereség eltüntetése
A GE Hungary forgalma tavaly 4400 milliárd forintra nőtt a 2014-es 1524 milliárdról, 14 milliárdos veszteségük pedig 3550 milliárdos profitba fordult – amit, nem csak az utolsó fillérig, de még 99 milliárd eredménytartalékkal megfejelve osztaléknak szavazott meg a társaság.
Minden feltétel adott a növekedési adóhitel igénybevételéhez.
A növekedés oroszlánrészét az egy nap alatt lezavart svájci üzlet adta. Szintén a kiegészítő mellékletben olvasható, hogy az első ügylet (a cégvétel és a jogdíjak átadása) nyomán 2360 milliárd forint árbevételt, a második tranzakció (a svájci cég eladása) után 1860 milliárd forint rendkívüli eredményt könyvelt el a magyar GE.
Mivel a jogdíjak eladása 50 százalékos adókedvezményt élvez, eleve csak 9,5 százalék az első tétel társasági adóalapja (a másodiké elvileg 19 százalék marad, a két tranzakció "átlaga" 12,5 százalék). Erre a csökkentett adóra lényegében automatikusan jár a kétéves haladék és a részletfizetés, ráadásul az adózó 90 százalékos további adókedvezményt is igénybe vehet. Vagyis a társasági adókulcs akár 1,3 százalékig is csökkenthető – a Kajmán-szigeteken pirulnak.
A tavalyi mérleg közzététele után az első cikkek még a magyar költségvetés megmentőjeként méltatták a GE-t. A 444 elemzése szerint a GE Hungary 4087 milliárdos adózás előtti eredménye meghaladja a magyar GDP tíz százalékát, az adófizetési kötelezettségként jelzett 530 milliárd pedig az ország költségvetési bevételei 5 százaléka.
Történetesen egyébként csaknem annyi, mint amennyire (542 milliárdra) az NGM közleménye szerint magyarországi cégek 2015-ben mindösszesen növekedési adóhitelt igénybe vettek.
Utóbb ugyanezen számok alapján ellentétes következtetésre jutott ugyanakkor a Magyar Nemzet, amely szerint a kétéves csúsztatás éppen, hogy szétzilálja a költségvetést.
Reméltük, hogy a Központi Statisztikai Hivatal segíthet eloszlatni a homályt. A KSH ugyanis rendszeresen beszámol az EU Eurostatjának a magyar adóbevételekről, ezért azt tudakoltuk: a tavalyi társasági adóbevételeket melyik évre és mekkora összegben számolták el az úgynevezett EPD-jelentésben.
A KSH válaszából az sejlik föl, hogy a növekedési adóhitel-ügyben uniós szinten is akadnak gondok:
"A növekedési adóhitel statisztikai elszámolásával kapcsolatban több módszertani probléma is felmerült, amelyeket az Eurostat-tal az EDP jelentés lezárása előtt nem sikerült tisztázni, ezért az EDP jelentésben ezen a címen költségvetési bevételt 2015-re egyáltalán nem számoltunk el. A növekedési adóhitelből a bevételek pénzforgalmilag 2016-2017-ben folynak be, tudomásunk szerint az első részletet az adózók februárban befizették (a májusi befizetésekről még nincs információnk). A statisztikai elszámolás szempontjából a fő bizonytalanságot az esetleges adókedvezmény igénybevétele jelenti, amely a jogszabály szerint elérheti az adókötelezettség akár 90%-át is."
Mindeközben azonban a magyar kormány a GE adófizetési kötelezettségét (a kétéves részletfizetési kedvezmény szerint) teljes összegben szépen betervezte mind a 2016-os, mind a 2017-es költségvetésbe, értelemszerűen el is költve azt. Nagyrészt ez a bevétel szolgál egyébként a KLIK és az egészségügy többletforrásainak, valamint a CSOK-nak a fedezetéül.
Ezzel azonban több gond is van. Ha a GE végül igénybe veszi a 90%-os adókedvezményt, ez a bevétel értelemszerűen nem folyik be, vagyis jelentősen növekszik a költségvetés hiánya, mind pénzforgalmi, mind pedig eredményszemléletben. Ha viszont nem érvényesíti a kedvezményt a GE, akkor élesen el fog válni egymástól az EU által figyelt eredményszemléletű hiány és a pénzfogalmi hiány – aminek az eredményeként 2017-ben visszakerülhet Magyarország a túlzott deficit eljárás hatálya alá.
Arról nem is beszélve, hogy az egész konstrukciót az Európai Bizottság könnyen tiltott állami támogatásnak minősítheti.
Ahol még alighanem fejtörést okoz a tavalyi GE-tranzakció, az Svájc lehet. Ami ugyanis a magyar oldalon bevétel, illetve rendkívüli eredmény, az az alpesi országban jegyzett GE-cégnél költség – ami levonható az ottani adóalapból. Márpedig 4220 milliárd forintnak megfelelő svájci frankkal alighanem a zürichi adófizetők is tudnának mit kezdeni.
Rádi Antónia | [
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"GE Hungary Kft.",
"General Electric"
] | [
"Big Four",
"Magyar Nemzet",
"Központi Statisztikai Hivatal",
"Európai Bizottság",
"GE Energy Switzerland GmbH",
"Budapest Bank",
"GE Energy Europe BV"
] |
Gigászi osztalékelőleget fizetett ki a Dessewffy Tiborhoz és Ficsor Ádámhoz is köthető cég a taggyűlési jegyzőkönyv alapján.
A DatAdat Professional Korlátolt Felelősségű Társaság taggyűlési jegyzőkönyvéből kiderül, hogy 2020. évben a Társaság által a tagok részére kifizetett osztalékelőleg összesen 465 367 471 forint volt.
Választási adatbázist építenek Gyurcsány Ferenc és Bajnai emberei
Mint arról korábban írtunk, a 2022-es választásokra készülve a két exminiszterelnökhöz köthető cégháló óriási választói adatbázis építésén dolgozik, amelynek segítségével nagymértékben befolyásolhatják a szavazók viselkedését.
A csatasorba állított cégek közül a legfontosabb a DatAdat Professional Kft., amelynek ügyvezetője Ficsor Ádám korábbi polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter. Emellett felelős pozícióban van Szigetvári Viktor korábbi államtitkár, egykori MSZP-s kommunikációs stratéga, a megszűnt Bajnai-párt, az Együtt alapítója.
A DatAdat bemutatkozása alapján a 2016-ban alapított cég főtevékenysége az adatalapú marketingtanácsadás, kutatás és adatszolgáltatás.
A cég egyik tulajdonosa maga Bajnai Gordon, de tulajdonrésszel rendelkezik Gyurcsány egykori bizalmasa, az ELTE TÁTK oktatója, Dessewffy Tibor is,
akinek egyetemi kutatásai feltűnően összecsengenek a vállalkozás profiljával, hiszen ő az ELTE Digitális Szociológia Kutatóközpontjának a vezetője is. Dessewffy egyéb érdekeltségeiről itt és itt számoltunk be korábban.
Az ügyvezető Ficsor bemutatása szerint a cég "adatvezérelt vállalati átalakulásokat támogatnak magyar és nemzetközi ügyfelek számára". Ficsor március végén cikket írt a Campaigns and Elections amerikai szakportálra is, a Facebook jövőbeli változásainak politikai kampányokra gyakorolt hatásairól.
Közel félmilliárdot szedtek ki a DatAdatból Bajnaiék 2020-ban
A DatAdat Professional Kft. taggyűlési jegyzőkönyvéből kiderül, hogy
a 2020. évben a Társaság által a tagok részére kifizetett osztalékelőleg összesen 465 367 471 forint volt.
A dokumentum szerint a cég 2020. pénzügyi év adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartaléka összesen 458 766 200 forintra rúgott, erre való tekintettel további osztalék kifizetésére nem került sor.
A dokumentumnak mindez szó szerint így szerepel:
""A Taggyűlés ezennel megállapítja, hogy (i) a 2020. pénzügyi év adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összesen 458 766 200 HUF, (ii) 2020. évben a Társaság által a tagok részére kifizetett osztalékelőleg összesen 465367471 HUF, (iii) a tőketartalék nyújt fedezetet a 6 601 271 HUF összegű különbözetre; melyre tekintettel a taggyűlés egyhangúlag elfogadja, hogy további osztalék kifizetésére nem kerül sor."
A DatAdat Professional Korlátolt Felelősségű Társaság taggyűlési jegyzőkönyvét az alábbiakban tekintheti meg:
Nyitóképen: Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök. / Illyés Tibor | [
"DatAdat Professional Kft."
] | [
"DatAdat Professional Korlátolt Felelősségű Társaság",
"Campaigns and Elections",
"ELTE TÁTK",
"ELTE Digitális Szociológia Kutatóközpont"
] |
Képviselő legyen a talpán, aki kiigazodik a nemzeti fejlesztési tárca beszerzéseit és utazási költségeit tartalmazó dokumentumaiban. A Németh Lászlóné vezette minisztérium Józsa Istvánnak küldött válaszokat, amelyeket pdf formátumban lehet megtalálni a Parlament honlapján. Az MSZP-s képviselő többek között azt kérdezte a tárcáktól, hogy 2012. augusztus 7. óta mennyit költöttek a tárcák gépjármű-, mobiltelefon, bútor-, vagy informatikai eszközök beszerzésére, vagy utazásra, miután a kormányzat beszerzési stopot hirdetett.
A tárcák többsége olvasható válaszokat küldött. A Belügyminisztériumé volt a legáttekinthetőbb. Volt olyan tárca, amely mindössze egy-két oldalas választ adott, míg más minisztérium 77 oldalon keresztül részletezte a költségeket táblázatokban. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egyedüliként több olvashatatlan, elemezhetetlen dokumentumot is átküldött.
Részlet Németh Lászlóné válaszából
A pdf-re szürke, teljesen olvashatatlan fénymásolatokat is tettek. Olyan lapok is szerepelnek, amelynek az oldala, a teteje, vagy az alja már lemaradt, így nem olvashatóak teljes egészében. Volt olyan táblázat is, amely pontos részletezéséből nem derült ki, hogy melyik háttérintézményről, vagy tárca tulajdonában lévő cégről van szó.
Az általunk kisilabizált adatok között szerepel például egy járműbeszerzésekre való összegzés, mely szerint különféle háttérintézmények és cégek mintegy 92,3 millió forintot költöttek járműbeszerzésre. Bútorbeszerzésre a háttérintézményeknél a tárca 14 milliót költött, főként az új víziközműtársaságoknál. Az informatikai beszerzések költsége 44,2 millió forint volt. Az új telefonok 6,62 millió forintba kerültek.
Az egyéb intézményeknél kapcsolatban azonban a rengeteg kaotikus irat között a különböző nonprofit és egyéb háttérintézményeknél találtunk egy 1,6 milliárdos bútor, telefon, vagy informatikai beszerzést összegző táblázatot. A Balaton Bútor Kft-től van egy 49 milliós vásárlás, de a papírhalmazban megfigyelhető egy egymilliárdos informatikai számla, eszközökről és szofverekről is. Ebben például egy tárolórendszer fejlesztése 120 millióba kerül, vagy az A-SMGCS upgradje fejezetben 297,7 millió forint szerepel, vagy az új Integrált Vállalatirányítási Rendszer bevezetése, támogatása 5 évre 297 millió forint.
A bal hasábból derülne ki, mire költöttek
Olyan cégek is szerepelnek egyes összegzésekben mint az állami vagyonkezelő, a Magyar Posta, a Szerencsejáték Zrt., a különféle közlekedési társaságok is, a bútorbeszerzéseknél például sokmillió forintos tételekkel.
Az utazásokkal kapcsolatban ráakadtunk olyan tételekre is, mint virágos díjkiosztó ünnepség, részvétel a nemzetközi ügetőbajnokságon, lakókocsik téliesítése, vagy trófeaszállítás (312 ezer, illetve 475 ezer forintért is). A tárcához köthető intézmények és gazdasági társaságok közül például az ÉÁRFÜ nonprofit Kft. 3,4 millió szánt utazásokra, de ebből 3,1 millió megtérített az unió. Az Educatio Társadalmi Nonprofit Szolgáltató Kft. 9 milliót, az ÉMI Nonprofit Kft. 8,5 milliót, a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. több mint 70 milliót költött.
A KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. négy nemzetközi konferencián vett részt, ennek költsége 214 ezer forint volt, repülőjegyeket 1 millió forintért vettek, a szállásköltség 2,5 millió, a napidíj összege 2 millió forint volt. Az MFB 14 milliót, a Magyar Posta 16 milliót (repülőjegyekre 5,1 milliót, szállásra 4,3 milliót, napidíjra 3,2 milliót, részvételi díjra 2,1 milliót) áldozott. A MÁV 99 főt utaztatott, 2,7 milliót fizettek repülőjegyre, 880 ezret közlekedési szolgáltatásra, 4 milliót szállásra, napidíjra 3,2 milliót. A MÁV Startnak a repülőjegyek 1,5 millióba, a szállás 3,8 millióba, a napidíjak 2,9 millióba kerültek.
A Magyar Nemzeti Filmalap repülőjegyekre 4,8 milliót, szállásra 5,2 milliót fizetett.
Magyar Posta Zrt. - az elmúlt évek árbevétele
Szerző: Éber Sándor | [
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [
"Magyar Posta Zrt.",
"MÁV Start",
"Szerencsejáték Zrt.",
"ÉÁRFÜ nonprofit Kft.",
"ÉMI Nonprofit Kft.",
"KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.",
"Balaton Bútor Kft-től",
"Magyar Nemzeti Filmalap",
"Magyar Posta",
"HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt.",
"Educatio Társadalmi Nonprofit Szolgáltató Kft."
] |
Nem tagadta az Ökotárs Alapítvány vezetője azt az értesülésünket, hogy a Kehi-vizsgálat miatt a szervezetnél felmerült: a Norvég Alappal kapcsolatos pénzosztások dokumentumait menekítsék ki a norvég nagykövetségre. Móra Veronika megjegyezte, a támogatásokat koordináló brüsszeli irodának jogában állt ilyen döntést hozni. A kormány a szabálytalanságok miatt kezdeményezi, hogy a jövőben állami vagy másik civil szervezeten keresztül osszák szét Magyarországon a forrásokat.
Az Ökotárs Alapítvány igazgatója szerint lehetetlen érdemben reagálni a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) által készített jelentésre. Móra Veronika lapunknak tegnap kifejtette, eleve jogsértőnek találja, hogy a sajtóból kellett értesülnie arról, lezárult a vizsgálat. A jelentés tartalmát úgy értékelte: "Bár megfogalmaz vádakat, nincs benne semmilyen azokat alátámasztó konkrétum, tény, adat."
Az igazgató nem tagadta ugyanakkor, hogy – miképp arról lapunk korábban beszámolt – valóban felmerült a Norvég Alapot koordináló brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda (FMO) részéről, hogy a Kehi vizsgálata miatt az érintett szervezetek "minden cuccot" a norvég nagykövetségre "menekítsenek be". Móra Veronika ugyanakkor hozzátette, a norvég civil támogatási alap esetében a FMO szerződött velük a hazai feladatok ellátására. – Ők rendelkeznek a program lebonyolításával összefüggésben keletkezett információkról és dokumentumokról, így ha ők úgy döntenek, hogy azok ne az Ökotársnál állomásozzanak, hanem szeretnék bekérni őket, akkor ehhez minden joguk megvan – fejtette ki.
Győzhet az igazság "A Kehi-vizsgálatnak ez ügyben vége, a többi a bűnüldöző hatóságok, illetve a magyar bíróság dolga lesz, mint rendesen. Annak viszont mindenki szurkoljon, hogy most végre az igazság győzzön."
Olvassa el a Magyar Nemzet pénteki vezércikkét is!
Arra a kérdésre, hogy miért nem kértek a pályázóktól a konzorcium tagjai összeférhetetlenségi nyilatkozatot, Móra Veronika úgy válaszolt: a pályázat kiírójának kell eldöntenie, hogy milyen dokumentumokat kér be a pályázóktól, s ezek közt nem szerepelt az összeférhetetlenségi nyilatkozat. Ismeretes, a Kehi-vizsgálat szerint ez szabálytalan, és így a kifizetések érvénytelenek.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdai sajtótájékoztatóján is foglalkozott a norvég alappal kapcsolatos vizsgálatokkal. Jelezte, a Kehi-vizsgálat eredményei nyomán meghívta Norvégia illetékes miniszterét, hogy a "helyzetet tisztázzák", és a jövőre nézve új megállapodást köthessenek. Azt fogja javasolni, hogy az Ökotárs helyett más, akár állami, akár civil szervezeten keresztül osszák szét Magyarországon a pénzt, mert az Ökotárs méltatlan erre. Lázár egyúttal elküldi a Kehi jelentését az Európai Bizottságnak is, hogy megvizsgálják: egyáltalán érvényesek-e a korábban kötött szerződések.
Lázár János szerint a Kehi vizsgálata egyértelműen bizonyítja, hogy az Ökotárs és az ahhoz kapcsolódó néhány szervezet visszaélt a norvég kormány bizalmával, a rá bízott munkát nem végezte el, és a pénzeket az előre meghirdetett objektív szempontok helyett szubjektívak alapján osztották szét. – A jelentés alapján a norvég kormány által minden magyar civil szervezet számára biztosított pénzt egy jól körülhatárolható kör kapta meg – jelentette ki a miniszter. Hozzátette: "Ők az Ökotárshoz kötődnek, ők minősítették a pályázatokat, ők értékelték a pályázatokat, ők bírálták el a pályázatokat, és ők nyerték meg a pályázati pénzeket."
Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdán tájékoztatta Tove Skarsteint, a Norvég Királyság nagykövetét a vizsgálat eredményéről, és egyben átnyújtotta a dokumentáció angol nyelvű leiratát.
Kerestük tegnap levélben és telefonon is a norvég nagykövetséget és a norvég külügyminisztériumot, hogy reagáljanak a vizsgálat eredményeire. Lapzártánkig azonban egyik részről sem érkezett válasz. Az FMO-nak is írtunk, hogy megtudjuk, fölmerült-e az Ökotárs Alapítvány mint magyarországi partner lecserélése. A brüsszeli iroda arról tájékoztatta lapunkat, hogy az ügyben a norvég külügyminisztérium az illetékes.
Ismeretes, a Norvég Civil Támogatási Alap ügyében a Kehi a napokban zárta le a vizsgálatot, amelyből kiderült, a 63 górcső alá vett projektből 61 esetben szabálytalanságok történtek. A leggyakoribb problémák között volt, hogy több projekt megvalósításának határidejét utólag vagy a szabályzat ellenében módosították. Ez felveti a hűtlen kezelés és magánokirat-hamisítás gyanúját. Egyes esetekben elszámoltak olyan költségeket is, amelyek már a támogatási időszak után keletkeztek, ami szintén hűtlen kezelésnek minősülhet.
A költségvetési csalás gyanúja merül fel emellett a támogatási céllal össze nem függő költségek elszámolásával kapcsolatban, erre példa, amikor a "kulturális örökség felhasználása az egyéni szocializáció fejlesztésében" elnevezésű projektnél térdzokni, befőzőgumi és garnélarák elszámolását is elfogadta az Ökotárs. Információink szerint olyan nyertesek is voltak, amelyek helyett a pályázatot más valósította meg, illetőleg esetenként olyan cégtől származó számlákat is elszámoltak, amely már nem is létezett. Előfordult, hogy a támogatottak egyáltalán nem, vagy csak kevesebb önerőt használtak fel a projektben a szerződésben vállaltnál, ám az Ökotárs ennek ellenére sem csökkentette a támogatási összeget. Ez ugyancsak a hűtlen kezelés gyanúját veti fel.
A beérkezett pályázatok értékelési rendszere is több ponton megkérdőjelezhető. A vizsgálat ugyanis arra derített fényt, hogy a támogatási döntések sokszor nem a pályázatok minősége és megfelelő volta alapján születtek, hanem egyeseket átpontoztak, vagy megcserélték a sorrendet, szubjektív alapon, nélkülözve minden szabályszerűséget. A pénzek megítélésének visszásságára a brüsszeli FMO is felhívta a figyelmet, és jelezték azt is, hogy a magyar programokban fordul elő legnagyobb arányban, hogy magas pontszámú pályázatok nem nyernek. A benyújtott pályázatok értékelése közben az egyházi kötődést kizárták, míg a pártkötődést, legalábbis egyes esetekben (például amikor egyes liberális körök finanszírozásáról volt szó) nem tartották aggályosnak.
Nem okozott gondot az sem, hogy olyan szervezetnek nyújtsanak támogatást, amely egyértelműen kötődik a döntéshozókhoz. Pályázott és nyert olyan szervezet is, mint például a Zöld Pók, amely képviseletét maga az Ökotárs elnöke, Móra Veronika látta el. A Védegylet Egyesület, amely tanácsadó testületének szintén tagja Móra Veronika, ugyancsak nyert, méghozzá 52,5 millió forintot. Sikerrel pályázott több Foltányi Zsuzsához köthető szervezet is, így például az Energiaklub (20,2 millió forint), a Föld Napja Alapítvány (22,4 millió forint). Foltányi az Ökotárs alapítója, s egyben a szervezet kuratóriumi és adományi bizottsági tagja is.
A norvég nagykövetséggel is rendszeresen kapcsolatban állt az Ökotárs. Előfordult például, hogy a források elosztásában ugyancsak részt vevő Demnet Alapítvány vezetője a nagykövetség egyik munkatársával egyeztetett bizonyos dokumentum visszadátumozásáról. Móra Veronika a kuratórium tagjait arról is tájékoztatta, hogy egyeztetett a norvég nagykövet asszonnyal, aki "eléggé be volt rágva" a Krétakör miatt. A Krétakör azért kerülhetett szóba, mert Gulyás Márton, a szervezet vezetője beismerte: a Lázár János elleni tüntetést is részben norvég pénzből finanszírozták.
A Kehi jelezte, hogy a felmerült törvénytelenségek ügyében feljelentést tesz. | [
"Ökotárs",
"Norvég Alap"
] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Védegylet Egyesület",
"Demnet Alapítvány",
"Magyar Nemzet",
"Ökotárs Alapítvány",
"Zöld Pók",
"Európai Bizottság",
"Norvég Civil Támogatási Alap",
"Finanszírozási Mechanizmus Iroda",
"Föld Napja Alapítvány"
] |
Kosztolányi József kifejlesztett egy ragasztót, amiben idősebb Orbán Győző is meglátta a fantáziát
Évi százmilliós üzletet csináltak, de pár év alatt minden megváltozott
Előbb üzleti vita robbant ki közöttük, aztán kölcsönösen beperelték egymást
A bíróság azonban szokatlanul hosszú idő, kilenc év alatt sem tudta eldönteni, hogy kinek van igaza
A pert nem rég újra kellett kezdeni, mert a bíróság döntése aránytalanul támaszkodott Orbánék érveire
Orbán Viktor szülei és testvérei sikeres vállalkozók, akik évente több milliárdos forgalmat és több százmilliós nyereséget termelnek gánti bányájukban és a hozzá kapcsoló cégekben. Forgalmuk 2014 után meglódult, de már Orbán Viktor miniszterelnöksége előtt is sikeresek voltak. Orbánék tehát tapasztalt üzletemberek, egy szokatlanul régóta húzódó perben mégis azzal védekezik ügyvédjük, hogy évekkel ezelőtt becsapta őket egy kontár.
Egy olyan embert neveznek kontárnak a perben, aki évekig jól fizetett partnere és alkalmazottja is volt az Orbán család egyik cégének, a Gánt Kő Kft-nek. A férfit Kosztolányi Józsefnek hívják és a cég az ő receptje alapján kezdett el építőipari ragasztókat gyártani a Gánton bányászott dolomit felhasználásával. A közös üzlet nagyon jól ment, Orbánék több év alatt több tízmillió forintot fizettek ki Kosztolányinak a receptért, de az értékesített ragasztó után járó bevétel nagyobb részét a Gánt Kő kapta. A jövedelmező üzlet váratlanul mégis megszakadt.
Kosztolányi szerint a Gánt Kő egy idő után kijátszotta őt, a cég a megkerülésével kezdett el üzletelni, és máig az ő receptje alapján gyárt ragasztókat, azaz ellopták az ötletét. Orbánék viszont azt állítják, hogy Kosztolányi ragasztója nem új találmány, csak erre évekig nem jöttek rá, mert nem volt szakirányú tapasztalatuk. Amikor pedig mégis rájöttek, akkor inkább saját receptet fejlesztettek ki, és azóta olyan terméket árulnak, amihez Kosztolányinak semmi köze.
A megromlott viszonyból per lett, ami 2008 október vége óta tart, de bíróság közel kilenc év és fél alatt sem tudott dönteni arról, hogy kinek van igaza. Ez rendkívül hosszú idő az Országos Bírósági Hivatal statisztikái alapján is: mindössze öt olyan gazdasági per van folyamatban az ügyet vizsgáló bíróságon, ami öt évnél régebb óta tart.
A cikkhez szerettük volna megkérdezni ifjabb és idősebb Orbán Győzőt is, de sem az interjúkérésünkre, sem az írásban feltett kérdéseinkre nem reagáltak, így álláspontjukat csak a Direkt36-hoz eljutott bírósági iratokból ismerjük. A perben harmadik félként résztvevő építőipari termékeket forgalmazó cég, a Masterplast vezetője, Tibor Dávid is annyit csak annyit válaszolt kérdéseinkre, hogy ebben az ügyben nem nyilatkoznak.
Volt egy jó ötlete a kőporral
A Gánt Kő Kft. a miniszterelnök szülei, idősebb Orbán Győző és felesége, valamint egyik testvére, ifjabb Orbán Győző tulajdonában van, a napi munkát ifjabb Orbán Győző irányítja. A cég a Gánton bányászott dolomit feldolgozásával és értékesítésével foglalkozik 1996 óta. A durvábbra őrölt dolomitot többek között üveggyártáshoz adják el, az őrlésnél visszamaradt finom szemcsés por pedig Kosztolányi szerint sokáig a szeméten végezte, mert nem tudtak vele mit kezdeni. Ezt a finom dolomitport kezdte el vásárolni Gántról 2002 táján, hogy ipari ragasztókat fejlesszen belőle.
Az eredetileg szűcs végzettségű, de már a 2000-es évek eleje óta építőipari anyagokat fejlesztő és gyártó Kosztolányi szerint a terméke akkoriban újdonság volt: más gyártók is használnak ugyan finom szemcsés dolomitot ragasztók gyártásához, de ők homokkal keverik, míg az ő ragasztójának tisztán a gánti dolomit volt az alapja. Kosztolányi először csak a dolomitpor vásárlójaként fordult meg Gánton, de egy idő után Orbánékat is érdekelni kezdte, hogy mire használja a port. Az érdeklődésből tárgyalás, majd közös üzlet lett: a cég gánti telephelyén elkezdtek építeni egy üzemet, ahol 2005 elejétől Orbánék dolomitporából Kosztolányi receptjei alapján ragasztókat és egyéb építőipari alapanyagokat gyártottak.
Kosztolányi a Gánt Kő alkalmazottja és az üzem vezetője lett, de szerződést is kötött a céggel arról, hogy milyen feltételekkel, hogyan használhatják a receptjeit és az általa levédetett Herkules márkanevet. “Hónapokat agyaltam rajta, hogy mi hogy legyen a szerződésben, hogy védve legyek minden eshetőségre" – mondta a Direkt36-nak.
A Direkt36 által megismert szerződés szerint Kosztolányi cége, a Herkules 777 Bt. és a Gánt Kő megállapodott arról, hogy Orbánék cége használhatja a Kosztolányi által kitalált anyagok receptúráját és márkanevét, Kosztolányit pedig a gyártott termékek nettó árbevétele után 5% + áfa használati díj illette meg. A szerződésben egy sor korlátozást is kikötöttek. Például azt, hogy a Gánt Kőnek titokban kell tartania a receptet, azt nem adhatják ki másnak, ha pedig a szerződés megszűnik, akkor a receptúrát ki kell törölni a gyártó berendezés számítógépéből. Kikötötték azt is, hogy a Gánt Kő csak addig árulhatja a termékeket, amíg megfizeti azok után a használati díjat, ha pedig a szerződés megszűnik, nem gyártja tovább a termékeket. Benne volt a szerződésben az is, hogy a Gánt Kő a Kosztolányi által átadott receptúrában szerepelő vegyi anyagok ismeretével más néven sem gyárthat és hozhat forgalomba még hasonló jellegű termékeket sem, csak ha Kosztolányi erre engedélyt ad.
Kosztolányi szerint az üzlet beindult, ő pedig egyrészt üzemvezetőként a fizetése mellé megkapta a forgalom 5 százalékát bónuszként, másrészt a használati szerződés alapján is kapott 5 százalék használati díjat. A ragasztókból Kosztolányi elmondása szerint évente 150-200 millió forintot forgalmazott a Gánt Kő, így ő évente több mint tízmillió forintot kapott a fizetésén felül. Szerinte ezt elégelte meg 2007 elején idősebb Orbán Győző és emiatt alakult ki közöttük vita. Kosztolányi azt mondja, hogy a vitában magabiztosan lépett fel, mert a Gánt Kővel kötött szerződésében szereplő korlátozások azzal számolt, hogy ha őt kirúgják, akkor Orbánék a termékeket is elveszítik, a direkt az ő termékei gyártására épített keverőüzem pedig munka nélkül marad.
A konfliktust végül úgy oldották fel, hogy Kosztolányi munkaviszonya megszűnt, és a cége, a Herkules 777 Bt. új szerződést kötött a Gánt Kővel, amely így gyakorlatilag Kosztolányi bérgyártója lett. A Herkules 777 Bt-hez kerültek az üzem felépítése óta szerzett ügyfelek, Kosztolányi vette fel tőlük a megrendeléseket, Orbánék cége pedig az ő megrendelései alapján gyártotta le a ragasztókat. Az új szerződésben már csak arra tértek ki, hogy a Gánt Kő tudomásul veszi, hogy a receptúra a Herkules 777 tulajdona, azt üzleti titokként kezelik, és csak a Herkulesnek gyártanak ragasztókat az alapján.
Kilenc éve a bíróságon
A Gánton készített ragasztót vásárolta és forgalmazta saját márkanéven például a Masterplast nevű tőzsdei cég is. Ők egyben a legnagyobb megrendelőik is voltak, a bírósági perben elhangzottak szerint ők adták a megrendelések 90 százalékát. Az Orbánék és Kosztolányi között máig tartó pereskedés alapjául szolgáló vita is a Masterplastnak szállított anyagok miatt robbant ki. A Masterplast 2008-ban minőségi kifogásokra hivatkozva nem fizetett ki néhány számlát Kosztolányinak, ő pedig a Gánt Kőnél maradt el a számlák fizetésével, de hogy ezek az elmaradt fizetések mennyire kapcsolódnak össze közvetlenül, az nem egyértelmű.
Kosztolányi a Masterplastot, a Gánt Kő pedig Kosztolányit kezdte el perelni a székesfehérvári bíróságon az elmaradt számlák miatt. A Masterplast szakemberei a perben azt állították, hogy 2007 őszétől sok vevőjük panaszkodott az anyagra, a cég tanúi szerint pedig Kosztolányi nem volt együttműködő, ezért egy idő után őt megkerülve, közvetlenül a Gánt Kőtől kérték, hogy több cement hozzáadásával gyártsák le a ragasztót. Kosztolányi szerint ez bizonyítja, hogy a Gánt Kő legalább egyszer őt kihagyva gyártott ragasztót egy harmadik félnek. Orbánék szerint viszont ez nem szerződésszegés, mert amikor ez történt, akkor értelmezésük szerint már nem álltak szerződésben Kosztolányi cégével, ráadásul kifejezetten a Masterplast kérésére gyártották le a ragasztót.
Orbán Győző és a Masterplast képviselője a bíróságon azt mondták, hogy erre a minőségi kifogások miatt volt szükség, amelyek miatt végül Kosztolányival is szakítottak, utána pedig Orbánék saját receptet fejlesztettek. Kosztolányi azonban másként értelmezte az esetet. "Kiderült, hogy kijátszottak, megegyeztek a fejem fölött, hogy az én hasznomat megspórolják" – mondta. Emiatt ügyvédjével együtt 2009 szeptemberében ellenkeresetet adott be, amelyben az elmaradt haszna megfizetését kérte, és arra hivatkozott, hogy a Gánt Kő azóta is az ő receptjét felhasználva gyárt ragasztókat.
A bíróság közel négy év pereskedés után 2012-ben hozott elsőfokú részítéletet. Ebben szakértői vélemények alapján kimondták, hogy a Masterplast minőségi kifogása megalapozatlan volt. A Herkulest kötelezték, hogy fizessen Orbánéknak, viszont Orbánék a tartozásuk egy részét átadták a Masterplastnak, így a Herkulesnek tőlük már nem járt semmi. Kosztolányi elmaradt haszonért beadott keresetét viszont elutasították, ebben Orbánéknak adott igazat a bíróság. Úgy ítélte meg, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a Gánt Kő Kosztolányit megkerülve gyártott volna az ő termékéből.
Kosztolányi fellebbezett és a másodfokú bíróság 2013. júliusában hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet. Az indoklás szerint azért, mert első fokon nem vették figyelembe Kosztolányiék felvetéseit, csak Orbánék tanújának vallomását, és az sem derült ki, hogy milyen bizonyítékok alapján döntött a bíróság. Az eljárás azon részét, amely arról szól, hogy a szakítás óta Orbánék felhasználják-e Kosztolányi receptjét vagy sem, meg kellett tehát ismételni.
Azóta eltelt négy év, de a perben még mindig nincs elsőfokú ítélet sem. Kosztolányi az ügyvédjével már többször tett panaszt a bíróságon amiatt, hogy a per lassan halad, vagy többszöri kérés ellenére sem kaptak meg fontos dokumentumokat. A bíróság folyamatban lévő ügyet nem kommentál, így arról semmit sem tudtunk meg, hogy miért halad ilyen lassan ez a per. Az Országos Bírósági Hivatal statisztikáiból azonban kiderül, hogy ez a per valóban a kirívóan hosszú ügyek közé tartozik. Az elmúlt öt évben lezárt hasonló gazdasági ügyek közül a leghosszabb 2005 napig, vagyis nem egészen 5 és fél évig tartott. A jelenleg is folyamatban lévő hasonló ügyekről az OBH annyit árult el, hogy a Székesfehérvári Törvényszéken 2016 végén összesen öt olyan ügy volt folyamatban, ami több mint öt éve kezdődött. A Székesfehérvári Törvényszék ezt azzal egészítette ki, hogy a legrégebben folyamatban lévő ügyük még 2006 őszén kezdődött.
Az ügy csak az eredeti per megkezdése után hét évvel, 2016 februárjára jutott el odáig, hogy szakértőket rendeltek ki annak megállapítására, hogy milyen recept alapján, milyen technológiával gyártják a ragasztókat Gánton, hogy mennyiben más a most gyártott ragasztó, mint amit Kosztolányival együttműködve gyártottak, és hogy lehet-e ezt új terméknek nevezni.
Ez sem ment egyszerűen, mert a bíróság először a Budapesti Műszaki Egyetemet szerette volna felkérni a szakértői vélemény elkészítésére, ők azonban nem vállalták a feladatot. Ezek után Kosztolányiék előre jelezték, hogy nem szeretnék, ha az ÉMI nevű állami minősítő cég lenne a szakértő, mert szerintük ők jó kapcsolatot ápolnak a Gánt Kővel. Helyettük a részben állami, részben magánkézben lévő TÜV SÜD Kft-t javasolták szakértőnek, akiket viszont Orbánék akartak kizárni. A bíróság végül Orbánék jelöltjét választotta.
Ismerős logó, idegen ragasztó
A kirendelt szakértők és a per résztvevői tavaly júliusban vonultak ki helyszíni szemlére a Gánt Kő telephelyére. Kosztolányi ezt a Direkt36-nak így idézte fel: "Az udvaron raklapokon, lefóliázva álltak a szállításra várakozó legyártott anyagok. Ahogy rájuk néztem, egy ismerős mintára lettem figyelmes [...] Kivágtam a fóliát a raklapon, és ott volt alatta az én Herkules védjegyes ragasztós zsákom, rajta a felirattal, hogy a Herkules 777 Bt. licence alapján gyártja a Gánt Kő és Tőzeg Kft.". Kosztolányi szerint a Herkules feliratú zsákokból több raklapnyi volt az udvaron.
Kivágott egy zsákot is, hogy megnézze, mi van benne, de ránézésre nem lehet megállapítani, hogy a pornak mi az összetétele. "Olyan ideges voltam, hogy ugyan az eszembe jutott, hogy a telefonommal fényképeket készítsek, de az nem, hogy mintát is vegyek belőle" – mondta Kosztolányi, aki szerint a szakértők sem vettek mintát az anyagból.
Kosztolányi azt mondja, hogy a szemlén azonnal kérdőre vonta ifj. Orbán Győzőt, aki azt válaszolta, hogy ezek az ő zsákjai, mert már kifizette őket még abban az időben, amikor Kosztolányi még a Gánt Kő alkalmazottja volt. Kosztolányi szerint amikor elkezdték a közös gyártást, nagyon sok zsákot rendeltek, mert a nyomdában csak nagy tételben vállalták a gyártást. Ezekből sok megmaradt, amikor szakítottak egymással. "Magyaráztam neki, hogy attól, hogy 2005-ben ő fizette ki ezeket a zsákokat, már nem tölthetne ebbe semmit" – mondta Kosztolányi.
Kosztolányi a szemle után a rendőrségre ment feljelentést tenni levédett márkanév használata miatt. "Ha az én ragasztóm volt a zsákban, akkor azért, ha meg a saját anyagát töltötte bele és forgalmazta az én nevem alatt, akkor azért problémás" – mondta. A rendőrség áttette a NAV-hoz a feljelentést, de azt elutasították, méghozzá Kosztolányi hibájából. A Herkules márkanevet 2005. januárjában védette le, a védelem tíz évre szólt, azaz 2015-ben lejárt. Ahhoz, hogy tovább éljen, Kosztolányinak újra be kellett volna fizetnie a díjat, amire januárban fel is szólították, amit azonban nem tett meg. A szemle után azonnal bement meghosszabbítani a márkanév védelmét, de akkor már késő volt.
A nyilvánosan elérhető hivatalos adatbázisból is kiderül, hogy 2015. októberében megszűnt a Herkules védjegy oltalma, és az csak 2016 augusztustól él újra. A szemle idején tehát nem volt védjegyoltalom a Herkules márkanévre. A NAV megkérdezte Kosztolányit, hogy van-e konkrét tudomása arról, hogy a Gánt Kő 2009 és 2015 októbere között adott el a Herkules logós zsákokba töltött ragasztót, de erre nincs bizonyítéka.
Azóta elkészült az ÉMI szakvéleménye is. Eszerint a Gánt Kő jelenleg nem Kosztolányi receptje, hanem saját recept alapján gyárt ragasztókat. Ezt viszont csak a receptek leírása alapján állapították meg: egyik ragasztóból sem vettek mintát, és a szakvéleményben nem esik szó az udvaron talált zsákokról sem. Orbánék kezdeményezésére ugyanis - amit a bíróságon kis hezitálás után Kosztolányi is elfogadott – a szakértőknek csak elvi állásfoglalást kellett adniuk arról, hogy a papíron beadott receptek ugyanazok-e.
Mi van a zsákban?
Az ügy azonban még mindig nincs lefutva. A Gánton gyártott ragasztók építési anyagnak minősülnek, így többek között csak úgynevezett teljesítmény nyilatkozattal és biztonsági adatlappal hozhatók forgalomba, amit a készítmény műszaki engedélye alapján állítják ki. A Gánt Kő a per kezdete óta arra hivatkozik, hogy amikor megromlott Kosztolányival a kapcsolatuk, az egyik munkavállalójuk új ragasztókat fejlesztett ki a gánti dolomitból, azóta ezeket gyártják, és saját fejlesztésű ragasztót szállítanak a Masterplastnak is. Ezeket a perben megszólaltatott szakértő szerint is csak a termék műszaki jellemzőit felsoroló igazolással lehet forgalomba hozni. Kosztolányiék többször kérték a perben, hogy a Gánt Kő mutassa be az újonnan fejlesztett ragasztóik bevizsgálási dokumentumait, de egyelőre ezt nem tették meg, és a Direkt36 által megismert periratok szerint erre a bíróság sem szólította fel a Gánt Kőt. A terméket kifejlesztő dolgozójuk arra hivatkozott, hogy ő a saját laboratóriumában végzett méréseket, és a Masterplast is végzett saját vizsgálatokat. A Direkt36-nak nyilatkozó szakértők viszont határozottan állítják, hogy új terméket csak független laboratórium és minősítő szervezet vizsgálata után lehet forgalomba hozni.
Van azonban egy dokumentum, ami arra utal, hogy a Gánt Kő még 2011-ben is Kosztolányi receptje alapján gyárthatott ragasztókat. A Masterplast honlapján PDF formában elérhetők a termékeik műszaki adatlapjai. Tavaly ősszel az egyik 2011-ben kiállított biztonsági adatlapon szerepelt egy sor arról, hogy ki a gyártója a terméknek. Ezt a sort a honlapra feltöltött dokumentumban kitakarták, de olyan technikával, hogy az eredeti szöveg kereshető maradt a Google-ben. Sőt, a dokumentumot letöltve, a kitakart sort kijelölve és egyszerű szövegszerkesztőbe illesztve láthatóvá is vált. A termék adatlapján a gyártóra vonatkozó kitakart sorában az szerepelt, hogy a ragasztót a Gánt Kő és Tőzeg Kft. gyártotta a Herkules 777 Bt. licence alapján. Kosztolányiék ezt az adatlapot bemutatták a bíróságon is. Azóta a honlapon lecserélték a dokumentumot, most már csak a forgalmazó Masterplast neve szerepel rajta, a gyártóé nem.
Kosztolányiék a szakértői vélemény miatt újabb tárgyalást kértek a bíróságtól. Ezen szeretnék megkérdezni a szakértőket, illetve a Gánt Kőt is az udvarukon talált ragasztós zsákok tartalmáról. A tárgyalást szeptemberre tűzte ki a bíróság.
Címlapkép: Sióréti Gábor/Magyar Narancs
A céges adatokhoz a Céginfó és az Opten szolgáltatásait használtuk.
A cikk a Transparency International Magyarország oknyomozó újságírói mentorprogramjának keretében készült. | [
"Gánt Kő"
] | [
"Budapesti Műszaki Egyetem",
"Gánt Kő és Tőzeg Kft.",
"Herkules 777",
"Transparency International Magyarország",
"Herkules 777 Bt.",
"TÜV SÜD Kft",
"Gán Kő",
"Herkules 777 Bt",
"Székesfehérvári Törvényszék",
"Országos Bírósági Hivatal",
"Gánt Kő Kft-nek"
] |
A minisztérium arra nem tért ki, hogy miért polgári lajstromszámmal vették nyilvántartásba.
Közleményben erősítette meg a Honvédelmi Minisztérium azt az információt, melyet először a zoom.hu írt meg: nem is egy, hanem két Dassault Falcon 7X-es luxusrepülőgépet vásárolt a kormány.
Az egyik Falcon 7X-et augusztus elején vásárolta a Magyar Honvédség, elvileg kisebb kötelékek szállítására, de sajtóinformációk szerint repked még egy ugyanilyen gép, amelyet a Légügyi Hatóság polgári gépként vett nyilvántartásba HA-LKX lajstromjellel, a gép tulajdonosa pedig a HM leánycége, a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt.
A Honvédelmi Minisztérium most azt közölte, hogy "politikai hisztériakeltés zajlik a repülőgép-beszerzések kapcsán", a minisztérium ugyanis csak azt hajtja végre, amiről a honvédelmi és rendészeti bizottság előtt is beszámolt, és amire ugyanitt engedélyt is kapott.
A közlemény szerint "a kormány célja mindig is világos volt: ütemezett módon növeljük a honvédség szállítási kapacitását", és ennek megvalósítása részeként
egy újabb repülőgéppel bővült a Magyar Honvédség légi szállítóképessége: egy Dassault Falcon 7X katonai könnyű többcélú szállító repülőgéppel.
A gépről azt írják, egy úgynevezett könnyű kategóriába tartozó, többcélú személyszállító repülőgép, amely további moduláris rendszerek beépítési lehetőségével alkalmassá tehető légi vezetési pont kialakítására és működtetésére, és ilyen képességgel eddig soha nem rendelkezett a haderő.
Ezzel a honvédség légiflottája a nemrégiben beszerzett A319-es csapatszállító repülőgépekkel és a meglévő Falcon repülőgéppel együtt immáron négy korszerű, modern repülőgéppel rendelkezik.
– írták, azt nem részletezve, hogy ha a honvédség gépéről van szó, miért polgári lajstromjellel vették nyilvántartásba. | [
"Honvédelmi Minisztérium",
"Magyar Honvédség"
] | [
"Légügyi Hatóság",
"HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt."
] |
Ezermilliárdos korrupciós vád: nyilvános a NAV vizsgálata
2014.11.26 10:44
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyilvánosságra hozta annak a vizsgálatnak a dokumentumait, amelyet Horváth András tavaly novemberi állításainak elhangzása után végeztek el. A NAV szerdán, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, az egy hétvége alatt lefolytatott vizsgálat megállapította, az adóhivatal volt munkatársa alaptalanul állította, hogy a NAV nem lép fel az adócsalókkal szemben, és azt, hogy az általa feltárt adócsalások ügyében nem intézkedett a hivatal.
Horváth András tavaly november 8-án tartott sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy a nagyobb hazai cégek és multik évente több mint ezermilliárd forint értékben csalnak adót, amihez kormányzati körök támogatásával az adóhatóság is asszisztál. A Nemzetgazdasági Minisztérium tavaly november 11-én közölte, az ügyben vizsgálatot folytattak le, amely megállapította, hogy az intézmény a jogszabályoknak megfelelően járt el az adózók ellenőrzésénél, mindenfajta részrehajlás vagy indokolatlan előny biztosítása nélkül.
A NAV most kiadott közleménye szerint a sajtótájékoztató utáni azonnali vizsgálatra a NAV volt dolgozójának "minden vizsgálható tényt nélkülöző állításai miatt" volt szükség. "Mivel konkrétumok nélküli állításait" az adóhivatalnál szerzett tapasztalataira alapozta, ezért ezeknek a tapasztalatoknak a forrásait - a részvételével zajlott ellenőrzéseket, a látókörébe került ügyeket és a dolgozó lekérdezéseit - kellett pontról pontra elemezni, és választ adni arra a kérdésre, történt-e olyan visszaélés, jogszerűtlenség, amire Horváth András utalt.
Mint kifejtették: a NAV gabonavertikumra vonatkozó ellenőrzési tapasztalatait, adatait felhasználva Horváth András téves következtetéseket vont le. Az ellenőrzések többsége ekkor még folyamatban volt, ezért "valótlanul állította, hogy az adóhivatal nem látja el ezen adózói körben ellenőrzési feladatait". A NAV volt munkatársa a gabonavertikum ellenőrzéseiről rögzített hivatali adatokban 2012. október 19. után, vezetői utasítás hiányában nem végezhetett volna semmilyen gyűjtést. Ráadásul - mint kiemelték - Horváth András jogosultságaival visszaélve, csaknem 150 adózó - szja, illeték és egyéb - adatait kérdezte le a nyilvántartási rendszerekből.
Emellett a NAV szerint Horváth András és munkatársa revizori jelentése - a rájuk bízott ellenőrzésről - csupán feltételezéseket tartalmaz, melyeket nem bizonyítottak. Horváth András, a NAV bűnügyi szervéhez eljuttatott, újdonságokat nem tartalmazó információinak tárgyában - tőle függetlenül - már korábban büntető eljárások indultak, amelyekről a hatályos jogszabályok alapján nem kaphatott, így nem is kapott tájékoztatást - írták.
Hangsúlyozták továbbá, hogy a Horváth András nevén lévő ügyek áttekintése során hivatali visszaélésre utaló körülmény nem merült fel, ilyenről nem is küldött tájékoztatást vezetői, illetve a felettes szerv vezetői részére.
A NAV kitért továbbá arra is, hogy törvényellenes lett volna annak a munkamódszernek a bevezetése, amit Horváth András dolgozott ki. Az adóhivatal szerint ugyanis pontosan ez a munkamódszer tette volna lehetővé a "kézi vezérlést" a NAV-nál, mivel a koordinációs ügyintézőt közvetlen utasítási joggal ruházta volna fel.
A NAV vizsgálatával kapcsolatos részletek megtekinthetők a hivatal honlapján. A vizsgálat mellékleteivel összesen mintegy 1200 oldal - írta az adóhatóság. A Közép-magyarországi Adó Főigazgatóságon végzett vizsgálatról jelentés és mellékletei mellett külön közzétették a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek szóló feljegyzéseket.
Az LMP október végén közölte az MTI-vel, hogy a párt másodfokon is megnyerte a NAV ellen indított pert, így a hivatalnak nyilvánosságra kell hoznia a Horváth András volt adóhatósági munkatárs által kirobbantott ügy után egy hétvége alatt lefolytatott vizsgálat eredményeit.
Horváth András volt NAV dolgozó feljelentése nyomán a Nemzeti Nyomozó Iroda december 9-én hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt még ismeretlen tettes ellen rendelte el a nyomozást. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) idén novemberben közölte az MTI-vel, hogy ennek nyomozásnak van gyanúsítottja.
A NAV már Horváth András tavalyi sajtótájékoztatója után visszautasította a vádat, és rágalmazás miatt feljelentést tett volt munkatársa ellen. Ez alapján a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda tavaly december 11-én nyomozást rendelt el visszaélés személyes adattal és hivatali visszaélés bűntett elkövetésének gyanúja miatt. Az eljárás keretében tavaly december 19-én házkutatást tartottak Horváth Andrásnál. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Országos Rendőr-főkapitányság",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Közép-magyarországi Adó Főigazgatóság"
] |
Összesen negyvennégy, korábban a Honvédelmi Minisztérium tulajdonában lévő lakás eladásával kapcsolatban folytat vizsgálatot az elszámoltatási kormánybiztos. Az általa feltételezett kár csaknem nyolcszázmillió forint. A sajtótájékoztatóról nem engedték távozni az ATV stábját.
Pénteken dönt az Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter mentelmi jogának felfüggesztéséről az országgyűlés. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos ennek apropóján közölte: a szocialista kormányok hivatali ideje alatt értékesített 44, a honvédelmi tárca tulajdonában álló ingatlan forgalmi értéke összesen 1 milliárd 113 millió forint volt, ám azokat 315 millió forintért adták el a minisztérium felső vezetésének, illetve tábornokoknak. A kormánybiztos közölte: emiatt mintegy 797 millió forintos értékvesztés érte a magyar államot.
Budai emlékeztetett arra: azért jelentette fel Juhászt Ferencet, mert szerinte a képviselő még honvédelmi miniszterként hozzájárult ahhoz, hogy valódi értékük töredékéért szolgálati luxuslakásokat adjanak át minisztériumi felsővezetőknek és tábornokoknak.
Elmondta azt is: a volt honvédelmi miniszter mentelmi jogának felfüggesztését hűtlen kezelés és hivatali visszaélés okán kérte az ügyészség a tárca volt közigazgatási államtitkárának juttatott luxusingatlannal kapcsolatban. Ennek részleteiről szólva közölte: Fapál László 2005 áprilisában nyújtott be lakáskérelmet arra hivatkozva, hogy akkori lakáshelyzete ezt indokolja.
A volt közigazgatási államtitkár ekkor egy nyolcszobás táborfalvai összkomfortos lakással rendelkezett, amelyet munkáltatói kölcsön segítségével vásárolt, feleségének pedig szintén volt egy budapesti, a HM-től kiutalt ingatlanja – tette hozzá Budai.
Az érintett - XIV. kerület Répásy Mihály utca 16. b. szám alatti - luxusingatlant 2005 májusában vásárolta meg a minisztérium 65 millió forintért a Mester Nívó Kft.-től, és már az adásvételi szerződés megkötésének napján határozatlan idejű bérleti szerződést kötött Fapál Lászlóval.
A volt közigazgatási államtitkár 2006. május 10-én kezdeményezte az ingatlan értékesítését, maga terjesztette fel a miniszterhez, hogy a részére adja el a tárca azt - mondta Budai Gyula. Fapál Lászlónak 22 millió 224 ezer forintért értékesítette az ingatlant a tárca.
Juhász Ferenc mentelmi jogának felfüggesztését csak ezen ingatlanüggyel kapcsolatban kérte az ügyészség, a hivatali visszaélés és a hűtlen kezelés köztörvényes bűncselekmények vádja azonban a további ingatlanokkal kapcsolatban is felmerül – véli Budai.
A kormánybiztos sajtótájékoztatóján arra szólítja fel a szocialista frakció tagjait, valamint a Demokratikus Koalíció képviselőit, hogy szavazzák meg Juhász Ferenc mentelmi jogának felfüggesztését és hagyják abba az áskálódást ebben az ügyben. Tóbiás József szocialista képviselőre reagálva, aki szerint az MSZP elleni leszámolás része és koncepciós eljárás zajlik a volt miniszterrel szemben, azt mondta: a koncepciós eljárás mikéntjétől volt párttársától, Gyurcsány Ferenctől, és annak anyósától, Apró Piroskától kérjen felvilágosítást.
Nem leszámolás, hanem elszámoltatás zajlik, amelyben a Gyurcsány-kormány immáron négy minisztere érintett. Ha Juhász Ferenc mentelmi jogát felfüggeszti az országgyűlés – Budai emlékeztetett, hogy ezt a volt miniszter maga is kérte - akkor az eljárás gyanúsítottjává válik.
Bezárták az ATV stábját
Az ATV Híradó stábját nem engedték ki Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos sajtótájékoztatójáról - tudósított az atv.hu. A stáb a sajtótájékoztató végén megkísérelte elhagyni a termet, de a Fidesz egyik sajtómunkatársa elállta az utat, és közölte velük, hogy nem mehetnek ki.
A valódi indok feltételezésük szerint az volt, hogy a folyosón tartózkodott Török Zsolt, az MSZP szóvivője, aki Budai Gyulától akart kérdezni. Az újságírókat csak azt követően engedték ki a teremből, hogy Budai Gyula elhagyta a helyiséget.
Török Zsolt később beszámolt arról, hogy szeretett volna bejutni a sajtótájékoztatóra, de nem engedték, és a sajtótájékoztató végeztével szóváltásba keveredtek a folyosón az elszámoltatási kormánybiztossal.
Havasi Bertalan csak "a helyzetet akarta tisztázni"
Az MSZP közleményében az elszámoltatási kormánybiztos pénteki sajtótájékoztatóján elhangzottak kapcsán azt közölte: az MSZP értékeli Budai Gyula "bátor" buzgalmát. "Ám érthetetlen, hogy az el-, illetve leszámoltatásért felelős kormánybiztos honnan és miért veszi a bátorságot, hogy megelőlegezze a parlament Juhász Ferenc mentelmi ügyében hozandó döntését" - olvasható a közleményben.
Az MSZP sajnálja, hogy Budai Gyula "bátorsága és buzgalma a saját, igen nagy közfelháborodást kiváltó lakásügye tisztázására már nem terjed ki". Kifogásolják, hogy képviselőjük, Török Zsolt a sajtótájékoztatót követően erről kérdezte a kormánybiztost, ám ő - a közlemény szerint - fenyegetéssel válaszolt.
"Török Zsolt ma ismét a Miniszterelnökség sajtótájékoztatóját nézte ki magának bohóckodása helyszínéül. Ezt eddig sem engedtük meg, és ezután sem fogjuk" - reagált közleményében Havasi Bertalan.
A miniszterelnök sajtóstábját vezető helyettes államtitkár hangsúlyozza, ő felel a sajtótájékoztatók rendjéért és tisztességes lefolytatásáért, ennek keretében kérte meg az újságírókat, hogy rövid ideig várakozzanak, amíg tisztázza a helyzetet. "Ezek után senki és semmi nem akadályozta meg Török Zsoltot, hogy nyilatkozzon annak, aki még egyáltalán kíváncsi rá" - írta Havasi Bertalan. | [
"MSZP",
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"ATV Híradó",
"Mester Nívó Kft.",
"Demokratikus Koalíció"
] |
Több mint 3,3 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatásban részesült az a kábelszolgáltató társaság, amely januártól körülbelül hetvenezer háztartásból száműzi a közismerten kormányzati bojkott alatt álló Hír Televíziót – tudta meg a Magyar Nemzet.
A PR-Telecom szeptemberben közölte a hírcsatornával, hogy idő előtt felbontja az eredetileg 2017. december 31-ig szóló szerződését. Kiderült, hogy az ezt megelőző hónapokban – főként augusztusban – 12 részletben kapta meg a kábelcég a 3,3 milliárd forintot meghaladó támogatást. A Hír Televízióval 14 éve szerződésben álló kábelszolgáltató az európai uniós fejlesztési forrásaiból – a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programból – kapta a támogatást.
A szolgáltató már az előfizetőit is értesítette arról, hogy a Hír Televízió mellett másik hat csatornát töröl a kínálatából. Ennek ellenére nem szűkül, hanem bővül a kínálatuk, ugyanis 14 új csatornát lehet majd fogni a PR-Telecom-nál, ezek közül pedig hat (FEM3, Kiwi TV, Zenebutik, Chili TV, Humor+, Mozi+) a TV2 tulajdonosának, Andy Vajnának az érdekeltségébe tartozik.
A Hír TV-t hiányoló ügyfeleket egyébként két pornócsatornával is megpróbálják majd kiengesztelni.
A PR-Telecom felmondásában arra hivatkozott, hogy az RTL Klub és a TV2 részére fizetendő műsordíj olyan hatalmas anyagi terhet jelent a cég számára, hogy a Hír TV-t így már nem tudják sugározni. (Érdekes módon Andy Vajna hat csatornájára mégiscsak jutott pénz). A Hír TV nem fogadja el a kábelszolgáltató szerződésbontását. A csatorna jogászainak álláspontja szerint ugyanis a szerződést idő előtti rendes felmondással nem lehet megszüntetni. Éppen ezért jelezték is a PR-Telecomnak, hogy ha január elsejétől a televízió elosztását a társaság bármilyen módon korlátozza vagy megszünteti, a keletkező kárt a csatorna egy összegben a kábelszolgáltatóra terheli majd. Mindezek alapján nem kizárt, hogy a vita a bíróságon folytatódhat - írja a lap. | [
"PR-Telecom"
] | [
"Magyar Nemzet",
"RTL Klub",
"Hír Televízió",
"Hír TV"
] |
A Magyar Televízió belső vizsgálatot indított annak kiderítésére, megfelel-e a valóságnak a hvg.hu értesülése, miszerint fővárosi közműcégek fizettek a Nap-keltét készítő St. Plusz Kft.-nek azért, hogy munkatársaik nyilatkozhassanak a műsorban – közölte lapunkkal az MTV sajtóosztálya.
A belső vizsgálatot a cikk megjelenése napján, azaz október 8-án indította a műsor szakmai felügyeletét ellátó Közéleti Főszerkesztőség. A vizsgálatba bevonják az MTV jogászait is. Arra kíváncsiak, hogy az St. Plusz Kft. betartotta-e az MTV-vel kötött vállalkozási szerződést.
A Magyar Televízió műsorkészítésre azzal a kikötéssel ír alá cégekkel szerződést, hogy a műsorgyártónak be kell tartania a médiatörvény reklámkorlátokra és -tilalmakra vonatkozó szabályait, továbbá az MTV erre vonatkozó szabályzatait, ha pedig esetleg megsérti őket, vállalnia kell a jogkövetkezményeket – közölte a köztévé sajtóosztálya. Az MTV a vizsgálat lezárása után ad tájékoztatást a végeredményről.
Mint azt a hvg.hu kiderítette: éveken át több millió forintot fizetett ki a Gyárfás Tamás érdekeltségébe tartozó St. Plusz Kft.-nek a Fővárosi Vízművek, a Fővárosi Gázművek és a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. azért, hogy vezető munkatársait stúdióbeszélgetésre hívják be a köztelevízió Nap-kelte című műsorába.
A közműcégek a Nap-kelte péntekenként futó, "Budapest gondjaival, bajaival, ügyes-bajos dolgaival" foglalkozó Fő a város című rovatában beszélgethettek a műsorvezetőkkel, ugyanott, ahol fővárosi vezetők is gyakori vendégek voltak. A műsor készítői egyetlenegy ilyen interjúnál sem jelezték az adásban, hogy a szereplésért a beszélgetőpartner által képviselt közműcég fizetett, a Fővárosi Vízművek például beszélgetésenként egymillió forintot. Az ügyben megszólalt Gyárfás Tamás is, aki elismerte a cég, illetve a közműcégek közötti megállapodásokat, de nem tartotta őket jogellenesnek. | [
"St. Plusz Kft."
] | [
"Magyar Televízió",
"Fővárosi Gázművek",
"Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.",
"Fővárosi Vízművek",
"Közéleti Főszerkesztőség"
] |
A koronavírus-járvánnyal összefüggésben a lélegeztetőgépek mellett a vakcinák beszerzése sem zajlott érdektelenül a hazai közvélemény számára. Főleg a kínai vakcinák esetében látszódott rendkívüli megoldás. A nyugati vakcinák mellett Magyarország mindenkinél korábban igyekezett keleti vakcinákat is beszerezni a minél gyorsabb átoltottság elérése érdekében. Ám míg az orosz Szputnyik-vakcinákat közvetlenül vásárolta meg Magyarország, addig a kínai Sinopharm esetében beiktattak egy közvetítőcéget, a Danubia Pharma Kft., melynek egyedüli tulajdonosa a Syntonite Med Zrt. volt.
Kapcsolódó cikk Kínai vakcinaszerződés: a lélegeztetőgép-biznisz főszereplőihez vezetnek a szálak Ugyan a kínai vakcinaszerződésbe bevont közvetítőcég tulajdonosai nem tűnnek izgalmas figuráknak, az érintett társaságok alapításánál, tulajdonváltásainál közismertebb nevek tűnnek fel.
A tulajdonosi háttér az elmúlt egy évben számtalan átalakuláson ment keresztül, sőt, gyakorlatilag ma már a Danubia Pharma sem létezik önállóan. Mint arról lapunk elsőként beszámolt, egy tavaly októberi közgyűlésen úgy döntött a tulajdonos, a Syntonite Med, hogy a Danubia Pharma beolvadás útján egyesül a Syntonite Meddel. Ennek dátuma 2021. december 13-a volt.
Kapcsolódó cikk Felszívódik a kínai vakcinákat beszerző cég, pedig már 8 milliárd pihen a bankszámláján Az állammal közvetlenül szerződő cég beolvad a tulajdonosába, ezzel önálló entitásként örökre felszívódik a Danubia Pharma Kft.
Ennek ellenére a magyar állammal közvetlenül szerződő Danubia Pharma még a mai napig szolgáltat érdekességeket, hiszen a napokban került fel az Igazságügyi Minisztérium honlapjára a társaság 2021. évi beszámolója, melyből pontosan kiderül, mennyit is hozott a konyhára a kínai vakcinabiznisz. A magyar állammal ugyanis 2021. január 15-én kötötték meg a szerződést, így lényegében a teljesítés teljes egészében a tavalyi év számain hagyott nyomot.
Sokmilliárdos profit öt dolgozóval
Az április 22-én leadott beszámoló szerint a Danubia Pharma
árbevétele az előző évi 3,4 milliárdról 54,8 milliárd forintra emelkedett, vagyis ez nem kevesebb mint 1511 (!) százalékos bevételgyarapodás egy év leforgása alatt.
Igaz, ezzel párhuzamosan a költségek is jelentősen emelkedtek.
Anyagjellegűként 44,9 milliárdot költöttek el a korábbi kicsivel több mint 2 milliárd után. A növekedés az eladott áruk beszerzési értéke soron mutatkozott meg, itt ugyanis 44,6 milliárdot számoltak el. Mint az eredménybeszámoló sorának megnevezése is sejteti: itt tüntetik fel költségként a Kínától megvett vakcinák beszerzési árát is. Az azonban még a kiegészítő mellékletből sem derül ki, hogy ebből a 44,6 milliárd forintból mekkora hányadot tesz ki a vakcinák beszerzési ára.
Hatalmasat növekedett a személyi jellegű ráfordítás is: a korábbi 2,1 millió után tavaly 352,9 milliót költöttek el. Ennek hátterében részben a dolgozók számának "minimális" növekedése áll, 2020-ban ugyanis 1, 2021-ben viszont már 5 fő volt a dolgozók létszáma. Az ő bérköltségük azonban "csak" 42 millió forintot tett ki, ami számításaink szerint havi szinten bruttó 700 ezer forintos fizetést jelentett.
Sokat hozott a konyhára a kínai vakcina. Fotó: Sinopharm Sokat hozott a konyhára a kínai vakcina. Fotó: Sinopharm
Az alkalmazottak bére mellett itt számolják a különféle megbízási díjakat is, melyekre kivételesen a Danubia Pharma beszámolója is kitér. Eszerint a személyi jellegű ráfordításoknak a nagy részét ilyen megbízási jogcímen számolták el, összesen 226 millió forintot.
A bevételek és a ráfordítások eredményeként üzemi szinten már 5,7 milliárd forintos nyereséget mutatott ki a cég, amit a pénzügyi műveletek eredménye és az adófizetési kötelezettség még csökkentett. Árfolyamveszteség címén ugyanis 825 milliót bukott a cég, adóként pedig 441 milliót kellett befizetniük az államkasszába.
Így végeredményben a kínai vakcinabiznisznek is köszönhetően 4,4 milliárd forint tiszta profittal zárta az évet a Danubia Pharma. Az összeget azonban nem fizették ki osztalékként, bent hagyták a társaságban, melynek köszönhetően a saját tőkéje 1,2 milliárdról 5,7 milliárdra nőtt.
Jelen esetben egyébként nem meglepő, hogy a tulajdonos a cégben hagyta a nyereséget, hiszen mint cikkünk elején is említettük, tavaly év végén a Danubia Pharma beolvadt a Syntonite Med-be. Ennek révén a vagyonok és az eszközök a jogutód Syntonite Med tulajdonába, könyveibe kerültek be.
A beolvadt cég vagyonelemei meg is jelentek a jogutód cég mérlegében - néhány nappal a Danubia Pharma után a Syntonite Med is közzétette tavalyi éves beszámolóját. Az eredménybeszámolója nem tartogat túl sok izgalmat, lévén érdemi tevékenységet nem végez a cég árbevétel hiányában, de még pénzügyi műveleteket sem hajt végre. A legjelentősebb tétel és változás, hogy lett a cégnek két alkalmazottja, melyek után 36,5 millió forintos bérköltséget számolt el, ami több mint havi bruttó 1,5 milliós bért feltételez.
A Syntonite Med mérlegében pedig megjelentek a Danubia Pharma eszközei. Így 8,6 milliárd forint bankbetétben, 1,1 milliárd forint értékben forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, 5,7 milliárd forint az eredménytartalékban, valamint majdnem 700 millió forint tartozás.
Az már a csatolt közgyűlési határozatból derült ki, hogy a kínai vakcinabizniszből a Danubia Pharmánál megtermelt profit a végső tulajdonosokhoz került.
Úgy döntöttek ugyanis, hogy 5 milliárd forintot kivesznek a cégből osztalék formájában.
És, hogy kik a végső tulajdonosok? Az a mai napig nem teljesen tiszta, hiszen a legutóbbi tulajdonosváltáskor két magántőkealapot jegyeztek be tulajdonosokként 50-50 százalékos arányban:
a Fidenza Magántőkealapot
és a Grado Magántőkealapot.
Kapcsolódó cikk Új tulajdonosa lett a kínai vakcinákat beszerző cégnek Ennek ellenére nem lett világosabb a végső tulajdonosok kiléte.
Róluk - illetve a végső tulajdonosokról - annyit tudni, hogy mindkét magántőkealapot a Capstone Befektetési Alapkezelő Zrt. képviseli, melynek tulajdonosa Földvári Gábor és fia. Földvári Gábor üzletember, vállalkozó, több cégben is érdekelt, többek között a Reál Hungary Zrt. igazgatóságának a tagja. Neve főként a letelepedési kötvénybizniszből lehet ismert, ugyanis ő volt az egyik ciprusi illetőségű közvetítőcégnek, az Innozone Holdings Ltd.-nek a képviselője. Tőzsdei körökben is ismert magánbefektető, aki korábban az Exbus vezetésében és a Bookline meghatározó tulajdonosai között is megfordult. | [
"Fidenza Magántőkealap",
"Capstone Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"Danubia Pharma Kft.",
"Syntonite Med Zrt.",
"Grado Magántőkealap"
] | [
"Igazságügyi Minisztérium",
"Syntonite Meddel",
"Innozone Holdings Ltd.",
"Reál Hungary Zrt."
] |
Vannak, akik mernek nagyot álmodni Magyarországon, közéjük tartozik Benke Gábor is, aki néhány nappal ezelőtt hatalmasat stand-upolt cége elektromos kamionjával a magyar médiában. Nem kevesebbet állított ugyanis, mint azt, hogy a világon egyedülálló fejlesztésük, amelyben neves cégek és intézmények vettek részt, egy 10 milliárd eurós beruházás alapja lehet és élvezik a kormány támogatását is. Alábbi cikkünkben arra a kérdésre kerestük a választ, hogy tényleg csoda vagy ordas átverés az új magyar sikersztori. Elöljáróban annyit, egy csavar még lehet a történetben, de nagyon úgy tűnik, hogy az eTruck Motor Zrt. vezérének legtöbb állítása köszönő viszonyban sincs a valósággal. | [
"eTruck Motor Zrt."
] | [] |
A pécsi egyetem volt főigazgatójának ügyvédje nem tudta megmondani, volt-e joga előzetes letartóztatásban levő ügyfelének, hogy a rendőrség által neki átadott dokumentumokat nyilvánosságra hozza.
Nyomozati dokumentumokat hozott nyilvánosságra a blogján Imhof Gábor, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) volt gazdasági főigazgatója egy ellene folyó bírósági eljárással kapcsolatban.
A volt főigazgató a http://www.imhof.hu/ címen elérhető blogjára február 25-étől kezdve tett fel több, az ellene tavaly indított eljárással kapcsolatos dokumentumot, s ez a lépés a hazai jogtörténetben, mint írja, "minden bizonnyal kuriózumnak számít".
A gyanú szerint Imhof Gábor, bár a megbízását hónapokkal korábban visszavonták, 2011 augusztusában 3 millió forintért mégis megpróbált irodatechnikai eszközöket vásárolni az egyetem által rendelkezésére bocsátott bankkártyájával. A rendőrség tavaly szeptember 2-án vette őrizetbe a volt főigazgatót készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel való visszaélés bűntettének megalapozott gyanújával, majd előzetes letartóztatásba helyezték, amelyet a Pécsi Városi Bíróság pénteken hosszabbított meg április 26-ig. A pecsiujsag.hu azt közölte, hogy a vádlott és védője fellebbezett, így másodfokon a Pécsi Törvényszék hozhat jogerős döntést az ügyben.
A blogon közzétett dokumentumok között vannak az üggyel kapcsolatos egyetemi belső vizsgálati anyagok, hagyományos és elektronikus levelek, bankkártya-nyilvántartás és -kimutatás, bírósági iratok, továbbá egy, az egyetem és a gyanúsított közötti megállapodás.
Papp Géza, Imhof Gábor ügyvédje az MTI-nek úgy nyilatkozott: nem tudott arról, hogy ügyfele a dokumentumokat nyilvánosságra fogja hozni. Más tekintetben nem kívánta kommentálni az esetet. Az MTI azon kérdésére, hogy a nyomozó hatóság által védence elé tárt dokumentumok nyilvánosságra hozatalához volt-e joga az ügyfelének, Papp Géza elhárította a választ.
A PTE volt gazdasági főigazgatója egy másik ügyben is érintett: a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) hivatalosan 2010 áprilisától, titkos módszerekkel azonban már 2008 novembere óta folytatott nyomozást a PTE gazdálkodásával összefüggésben bűnszövetségben elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt. 2010 májusában házkutatást tartott a rendőrség az egyetemen. Akkor a nyomozók zár alá helyezték a PTE teljes, 2008-2010-es beszerzési, közbeszerzési, szerződési és pénzügyi dokumentációját. A január 27-én lezárt nyomozás eredményeképp az érintetteket azzal gyanúsítják, hogy bűnszervezetet alkotva csúszópénzek fejében kötöttek beszállítói és szolgáltatási szerződéseket, s ezzel több mint százmillió forint kárt okoztak. | [
"Pécsi Tudományegyetem"
] | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Pécsi Városi Bíróság",
"Pécsi Törvényszék"
] |
Félmilliós állás a politikus testvérének
Budapest–Kaposvár - Megint egy politikusrokon tuti állásban! Mátrai Márta (63) fideszes frakcióvezető-helyettes testvére, Mátrai János lett az egyik Somogy megyei önkormányzati cég vezetője - értesült a Blikk.
Lapunk információi szerint Mátrai testvére havi bruttó 580 ezer forint közpénzért dolgozik, az állást pedig pályáztatás nélkül nyerte el. Az önkormányzatnál azt mondják: szakmai felkészültsége miatt esett rá a választás.
– Nem volt pályázat, mert egy ilyen cég vezetői állásának betöltésekor a törvény szerint nem kötelező pályázatot kiírni – mondták lapunknak a Somogy Megyei Önkormányzatnál. Lapunk úgy tudja, Mátrai János a cégbíróságon idén április 19-én bejegyzett Somogy Megyei Önkormányzati Beruházásszervező és Mérnöki Kft. ügyvezetője lett, a cég 100 százalékos tulajdonosa a Somogy Megyei Önkormányzat. A vállalkozás a megye ingatlanvagyonával gazdálkodik majd, beleértve a különböző beruházások és felújítások megtervezését és levezénylését.
– Mátrai János korábban hasonló munkát végzett a honvédelmi minisztériumban, és más hasonló társaságot is vezetett már – érveltek az önkormányzatnál, hogy vajon miért éppen a somogyi területi listáról az Országgyűlésbe jutott Mátrai Márta testvérére esett a választás. Arra a kérdésünkre ugyanakkor nem válaszoltak, hogy a havi bruttó 580 ezer forintos fizetést nem találják-e túlzóan magasnak.
A képviselő asszony, aki egyébként a Fidesz etikai bizottságának vezetője is, azt mondta: nem járt közben bátyja megbízása ügyében.
– Nem volt ráhatásom az önkormányzat döntésére, és nem jártam közben, hogy a testvéremet bízzák meg – mondta a Blikknek a fideszes országgyűlési képviselő, aki hozzátette: testvérének minden szakmai képesítése megvan ahhoz, hogy a munkát elvégezze.
Kerestük Mátrai képviselőasszony testvérét, Mátrai Jánost is telefonon, ám őt lapzártánkig nem sikerült elérni.
Egyébként Somogyban sem ez az első eset, hogy egy politikus rokona állami állásba került. Gelencsér Attila fideszes országgyűlési képviselő és megyei közgyűlési elnök felesége szintén pályáztatás nélkül kapott vezetői megbízást a Somogy Megyei Kormányhivatalban, ahogy arról a Blikk március közepén elsőként beszámolt.
A kormányváltás óta Mátraival együtt már 16 kormánypárti és 7 ellenzéki országgyűlési képviselőről derült ki, hogy valamely rokona pályáztatás nélkül jutott közpénzen fizetett álláshoz vagy megbízáshoz, ezek közül több esetet is lapunk tárt a nyilvánosság elé.
A Blikk levelet is írt valamennyi országgyűlési képviselőnek a "rokonok" pályáztatás nélküli foglalkoztatása miatt, erre eddig 43 politikus válaszolt.
E. S. P.–M. L. | [
"Somogy Megyei Önkormányzati Beruházásszervező és Mérnöki Kft.",
"Fidesz"
] | [
"Somogy Megyei Önkormányzatnál",
"E. S. P.–M. L.",
"Somogy Megyei Kormányhivatal"
] |
Immár kilenc magyar naperőműcége van Adnan Polatnak. Ebből hetet egyetlen nap alatt vásárolt fel – másfél héttel a választások után –, és ezzel elkezdte meghódítani Veszprém megyét. Az itteni szolárbizniszhez azt a török családi vállalatot hívta segítségül, amellyel odahaza a szélfarmjait építette – tudta meg a Heti Válasz.
Először vegyük sorra, mit tudunk a magyar napelemes piac alakulásáról, a kormány szándékairól, illetve Adnan Polat török milliárdos (nyitóképünkön Orbán Viktor mögött) itteni terveiről:
1. Miként június végi elemzésünkben már jeleztük, Orbán Viktor "zöldfordulatot" vett a 2018-as miniszterelnöki eskütételt követő beszédében. "Az új napelemparkok, valamint Paks II. a tiszta és fenntartható energiatermelés élvonalába emelik majd Magyarországot" – ígérte. És mindezt a parlamenti karzatról hallgatta egy isztambuli csúcsgazdag, aki Recep Tayyip Erdogan elnök és a magyar kormányfő közös barátjaként szokta magát pozicionálni a török sajtóban.
2. Júniusi cikkünkben felidéztük: míg Adnan Polat Törökországban 2000 óta egymilliárd dollárt fektetett nyolc szélerőműparkba, melyek összkapacitása 665 megawatt, addig nálunk öt év alatt ruházna be 700 millió dollárt – no, nem turbinakollekciókba, mert ezeket nem támogatja a kormány, hanem a napenergiába. Ami a teljesítményt illeti, Polat Magyarországon 1000 MW-ot szeretne elérni – a számot maga közölte tavaly a Forbes magazin török kiadásában –, ami a teljes jelenlegi erőművi kapacitás hetede-nyolcada, illetve Paks fele.
3. A szoláripari terjeszkedéshez szükséges céghálófonás első lépéseként Polat még tavaly bejegyeztette a DNN Solar Partners Kft.-t, majd néhány hónapja leigazolta – jogi és szabályozási vezetőnek – a már megszűnt Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikai államtitkárságának korábbi kulcsemberét, a volt titkárságvezetőt, Farkas Gábort.
4. A DNN idén április 19-én – vagyis a választások után – felvásárolt egy olyan projekttársaságot (Jupiter Apaj SolarPark Kft.), amely Pest megye déli részén, Apaj községben már jogosultságot szerzett egy 5 megawattos naperőmű létrehozására a helyi önkormányzattól bérelt területen. (A Jupiter Apaj nevét június elején HSE Europa Solar Kft.-re változtatta a Polat-stáb.)
És akkor jöjjenek az új információk! A cégbírósági változásbejegyzési kérelmekből csak most vált kiolvashatóvá az a tény, hogy az apaji bevásárlás napján, azaz április 19-én Polat DNN Kft.-je további hat, Veszprém megyében érdekelt projekttársaságot is beszippantott (Jupiter Solution SolarPark Kft., Jupiter Flex SolarPark Kft., Naboo SolarPark Kft., Ganymede SolarPark Kft., Callisto SolarPark Kft., Transdate Time Kft.). Ezek a társaságok az Ajka–Halimba–Kolontár háromszögben egy összesen 40 megawatt kapacitású napelempark-rendszert fejlesztenek. Ha ehhez hozzáadjuk az apaji 5 MW-ot – máris megvan a Polat által beharangozott 1000 megawatt huszonketted része. Vagyis berúgták a motort, idén alighanem hetente lehet majd hallani az újabb és újabb terjeszkedési lépésekről.
De miért másoktól vesz meglévő projektcéget a DNN, hogy nekilásson a Magyarország-hódító munkának? Minden mostani mozgásnak az az alapja, hogy a napelemes szektor szereplői 2016 végéig jelentkezhettek az úgynevezett kötelező átvételi támogatás (kát) rendszerébe – ami annyit jelent, hogy az állam segítségével még 25 évig a piaci ár felett lehet eladni a megtermelt villamos energiát. Pályázó volt bőven, de sok vállalkozás eleve csak azért "csekkolt be" a kátba, hogy idővel továbbértékesítse szerzett jogait, azaz felvásároltassa magát egy-egy nagyobb hallal. Ez a tőkeerős, kormánybarát végfelhasználó pedig idénre megérkezett – Adnan Polat képében.
A magyarországi Polat-művek csúcsán tehát a DNN Kft. található, és egyelőre egy apaji és hat Veszpém megyei napelempark-fejlesztő alegység. És mindeközben van még egy 2016-ban KP Development Kft. néven bejegyeztetett, eddig semmire sem használt Polat-cég is, amely most június 28-án nevet váltott, és immár KP Solar Kft.-ként készül a dicső jövőre. Az átnevezéssel párhuzamosan Polat tőkéstársat is bevont ebbe a kilencedik számú napos vállalkozásába: azt az erőműspecialista Demirer családot, akikkel Törökországban a már emlegetett gigantikus szélparkjait építette. | [
"HSE Europa Solar Kft.",
"DNN Solar Partners Kft.",
"KP Solar Kft."
] | [
"Polat DNN Kft.",
"Adnan Polat",
"Jupiter Flex SolarPark Kft.",
"Naboo SolarPark Kft.",
"KP Development Kft.",
"Callisto SolarPark Kft.",
"Heti Válasz",
"Jupiter Solution SolarPark Kft.",
"Jupiter Apaj",
"Transdate Time Kft.",
"Jupiter Apaj SolarPark Kft.",
"Ganymede SolarPark Kft.",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
Január kilencedikén tart nyilvános ülést a Fővárosi Ítélőtábla a vesztegetéssel vádolt volt szocialista angyalföldi alpolgármester, Hiszékeny Dezső és társa ügyében – tudta meg a PestiSrácok.hu a táblabíróság sajtóosztályától. Mivel a másodfokú bíróság csupán egyetlen határnapot tűzött ki, akár jogerős döntés is születhet az MSZP-s országgyűlési képviselőt érintő büntetőperben.
Hiszékeny Dezső ellen vezető beosztású személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt tavaly januárban emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség. A hatóság szerint 2013 januárjában az MSZP akkori angyalföldi alpolgármestere Szabó Sándor közvetítésével ötmillió forintot kért azért, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő cukrászda bérleti jogát egy vállalkozónak adja. A pénz átadása nem történt meg, ám a bűncselekmény így is befejezettnek tekinthető. A Fővárosi Törvényszék ugyanakkor áprilisban az MSZP-s politikust első fokon felmentette a vádak alól. A Kalina József vezette tanács hangsúlyozta, hogy nem volt elég bizonyíték a szocialista képviselő ellen. A bíró indoklásában emellett arra is kitért, hogy elképzelhető, Hiszékeny és vádlott-társa között egy olyan jellegű megállapodás volt, hogy lelepleződés esetén utóbbi "mindent visz", mindent magára vállal.
A felmentő döntéssel az ügyészség nem értett egyet és fellebbezett az ítélet ellen. Álláspontjuk szerint az elsőfokú, Hiszékeny esetében felmentő ítélet megalapozatlan, így azt indítványozzák, hogy a másodfokú bíróság helyezze hatályon kívül, és utasítsa a Fővárosi Törvényszéket új eljárás lefolytatására. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség szóvivője a Magyar Időknek korábban úgy nyilatkozott, hogy szerintük a bíró egy-egy mozzanatra helyezte az ítéletét, miközben az egész folyamatot kellett volna vizsgálnia. Azaz, bár az összes bizonyítékot megvizsgálta, nem rakta össze a teljes képet, és helytelen következtetésre jutott Csiha Gábor elmondta, hogy két lényegi bizonyíték volt a perben. Az egyik a hangfelvétel, amit a fedett nyomozó készített, valamint a nyomozó vallomása, illetve az annak alapjául szolgáló rendőri jelentés. Az azokban leírtak szerint a politikus bólintással jelezte: elfogadja a vesztegetésre szánt összeget, és a bal kezével kétszer is ötöt mutatott, ami az ötmillió forintot jelentette. A bíró indoklásában ugyanakkor kifejtette, hogy egy bólintás vagy kézmozdulat alapján ilyen súlyú ügyben csak akkor lehet valakit elítélni, ha egyértelműek ezek az utalások, ám ezt nem ítélte annak a bíróság. Ezzel azonban nem ért egyet a fellebbviteli főügyészség, hiszen álláspontjuk szerint a tanú teljesen életszerűen adta elő, hogyan történt a beszélgetés, ehhez képest azonban a bíró logikai hibát vétett, amikor a felmentés mellett döntött.
Forrás: PestiSrácok.hu, fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu | [
"Fővárosi Ítélőtábla"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Magyar Idők",
"Fővárosi Törvényszék",
"Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség"
] |
Kinevezésük után harminc napjuk volt a minisztereknek és államtitkároknak, hogy megírják a vagyonnyilatkozatukat. A határidő lassan két hete lejárt, ám a dokumentumok keddig nem kerültek fel a kormány honlapjára.
Kedd délelőtt a Miniszterelnökség sajtóosztályánál érdeklődtünk, hogy mindenki eleget tett-e a törvényi kötelezettségének, és mi az oka, hogy máig nem jelentek meg a vagyonnyilatkozatok a kormányzati portálon. Cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak, alig pár órával a levelünk elküldése után azonban elkezdték sorra feltölteni a dokumentumokat.
Azoknak a minisztereknek és államtitkároknak, akik egyúttal parlamenti képviselők is, már május végén nyilatkozniuk kellett. Három új miniszter (Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Csák János és Nagy Márton) vagyoni helyzetét azonban csak most ismerheti meg a nyilvánosság.
Négy cége maradt Szalay-Bobrovniczkynek
Nyolc ingatlana, Lexusa, több mint másfél milliárd forintnyi megtakarítása, kaszinói és zsíros céges érdekeltségei vannak Szalay-Bobrovniczky Kristófnak. Kinevezése előtt azt ígérte a honvédelmi miniszter, hogy mindenben a jogszabályok szerint jár el, és megszünteti a miniszteri pozíciót és a céges érdekeltségeit érintő összeférhetetlenséget. Azóta megvált a csehországi repülőgyártó cégétől és a vagongyártó vállalkozásától is, mindkettő Hernádi Zsolt, Mol-vezér érdekeltségébe került.
Június végére még négy cégben maradt tulajdonos Szalay-Bobrovniczky – derült ki Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férjének friss vagyonnyilatkozatából. A legértékesebb közülük a London Capital Kft. Ezzel a céggel vásárolta be magát abba a Garancsi Istvánnal közös vállalkozásba, amellyel öt budapesti kaszinó üzemeltetését vették át a 2019-ben elhunyt Andy Vajna cégétől.
Az üzletet 19,4 milliárd forintért szerezték meg, amihez 10,5 milliárd forintot kaptak az államtól a jegybank kedvezményes hitelprogramjából, a maradék 9,487 milliárdot pedig a két vállalkozó egy-egy cége hitelezte meg. A kaszinók koncessziója csak 2024-ig szólt volna, ám 2021 őszén a Rogán Antal felügyelete alá tartozó Nemzeti Koncessziós Iroda 2056-ig meghosszabbította az engedélyüket úgy, hogy ehhez még pályázatot sem kellett kiírni, elég volt egy ajánlattételi eljárás.
A London Capital Zrt. jól tejelt tavaly, 1,624 milliárd forintos osztalékot tudott kivenni a honvédelmi miniszter.
Száz százalékos tulajdonosa emellett a VBPS Ingatlanforgalmazó és hasznosító Kft.-nek, amely főtevékenysége szerint ingatlan-adásvétellel foglalkozik, ám a korábbi évekhez hasonlóan tavaly sem volt nagy bevétele. Az Mfor.hu cikke szerint 65,89 millió forintos adózott eredménnyel zárta 2021-et, és egyedüli tulajdonosként 49 millió forint osztalékot vett ki Szalay-Bobrovniczky. Tavaly júniusban alapította a szakorvosi járóbeteg-ellátással foglalkozó Új Clinic Zrt.-t, amelynek az első évben még nem volt árbevétele, csupán 21,6 millió forintos veszteséget termelt.
Ma már csak 3 százaléknyi tulajdonrésze maradt a honvédelmi miniszternek a magyar kormánnyal szimpatizáló V4NA nevű nemzetközi hírügynökség kiadójában. A V4NA LTD-t 2019-ben alapította, majd a Válaszonline cikke szerint előbb Habony Árpád cége vásárolta be magát, majd nem sokkal később már New Wave Media Group Kft. lett a cég többségi tulajdonosa, és Szalay-Bobrovniczky Kristófnak csak jelképes, 3 százalékos tulajdonrésze maradt.
A céges érdekeltségei mellett érdemes rápillantani az új honvédelmi miniszter megtakarításaira is:
1,67 milliárd forintja van a bankszámláján,
86,57 millió forintnak megfelelő összeget tart a devizaszámláján, és
53 millió forintja van értékpapírokban.
Mindemellett valószínűleg nem kell izgulnia amiatt, hogy 58,98 milliós hiteltartozása van még a bank felé.
A miniszter ingatlanportfóliója is figyelemre méltó. Felerészben tulajdonosa egy 102 négyzetméteres és egy 85 négyzetméteres XII. kerületi társasházi lakásnak, de ugyanabban a kerületben van egy 74 négyzetméteres lakása is. Ajándékba kapott Badacsonytomajon egy házat szőlővel és udvarral. A Fejér megyei Tabajdon pedig 2015-ben vett egy több mint 1 hektáros telket, 3 hektárnyi erdőt és egy másik, 4,25 hektáros erdőt is. Gyulakeszin egy 0,67 hektáros szőlőnek és legelőnek a tulajdonosa negyedrészben.
Csák János motorral jár és könyvet írt Amerikáról
A nyáron akár össze is futhat a honvédelmi miniszterrel Csák János a Balatonnál. Az kulturális és innovációs miniszternek Badacstomajon és Szigligeten is van egy-egy nyaralója. Mindkettőnek felerészben a tulajdonosa, akárcsak a 400 négyzetméteres III. kerületi háznak és az idén vásárolt 193 négyzetméteres III. kerületi háznak.
Csák garázsában két motor parkol, autó nincs is a nevén. Az biztos, hogy ő sem a pénzért vállalta a miniszteri posztot: 71 millió forint megtakarítása van állampapírokban és 90 milliót tart más értékpapírokban. A bankszámláján 8 millió forintot és 25,5 ezer eurót tart vagyonnyilatkozata szerint.
Két nap múlva jelenik meg a kulturális és innovációs miniszter új könyve, amit az MCC ad ki. Az amerikai géniusz című könyvében Csák "az Amerika teljesítménye mögött rejlő állandó és maradandó szellemi jelenséget és lelki örökséget, az amerikai géniusz mibenlétét és történetét vizsgálja" a fülszöveg szerint. A könyv megírásáért egyszeri, 372 ezer forintos díjat kapott az MCC kiadójától.
Csák korábban a legnagyobb magyarországi cégeknél (Matáv, Mol-csoport, T-Mobile, Richter) töltött be vezető pozíciókat, de a Design Terminal és a Brain Bar tulajdonosa is volt. Az emúlt években sorra megvált érdekeltségeitől, és egyedül a családi cégében, az üzletvitellel és könykiadással is foglalkozó Mobilnet Kft.-ben maradt tulajdonos. A feleségével közös cég 13,49 millió forint adózott eredménnyel zárta a tavalyi évet.
Nagy Márton több mint 200 millió forintot tett félre a válságra
Nagyon sok pénz maradt az embereknél a járványidőszakban Nagy Márton szerint. A gazdaságfejlesztési miniszter ezt pár nappal a kinevezése után, a kormányinfón mondta, ahol a különadók részleteit ismertették.
Nagy valóban nem panaszkodhat, friss vagyonnyilatkozata szerint tetemes, 190 millió forintos megtakarítása van különböző értékpapírokban és biztosításokban. Ezen felül 3 millió forint készpénzről vallott, míg a bankban 8 millió forintot és 10 ezer eurót tart, több mint félmillió forintja pedig önkéntes nyugdíjpénztárban van.
Miniszterként havi bruttó 5 millió forintot keres, emellett
havonta 4 ezer eurót kap a Mol felügyelőbizottsági tagjaként, ami a keddi, történelmi árfolyammal számolva nagyjából 1,63 milliós bevételt jelent.
A gazdaságfejlesztési miniszternek a II. kerületben van egy 89 négyzetméteres lakása, a XII. kerületben pedig egy 39 négyzetméteres lakásnak és egy 5 négyzetméteres tárolónak a tulajdonosa 3/10-ed részben tavaly óta.
Június elején a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatairól itt, Orbán Viktoréról pedig itt írtunk. Azt pedig ebben a cikkben szedtük össze, hogy mekkora vagyonról számoltak be a parlamenti újoncok. | [
"London Capital Kft."
] | [
"Új Clinic Zrt.",
"Design Terminal",
"Nemzeti Koncessziós Iroda",
"New Wave Media Group Kft.",
"Mobilnet Kft.",
"V4NA LTD",
"Brain Bar",
"VBPS Ingatlanforgalmazó és hasznosító Kft."
] |
1999. 06. 04., 19:31
Győri Tibor, a Mahir elnöke szerint a reklámcég és a Postabank között létrejött szerződésekkel kapcsolatban Kuncze Gábor, az SZDSZ parlamenti frakciójának vezetője "üzleti titkot sért és hazudik".
Nézete szerint Kuncze Gábor ismét üzleti titkot sértett, azaz folytatja jogsértő tevékenységét, mert "megint olyan dokumentumokat mutatott be, amelyek tulajdonképpen a Mahir egyes cégeinek alaptevékenységéhez kötődő hirdetési reklámszerződések". Győri Tibor kifejtette, hogy valós, létező szerződésekről van szó, amelyek valós gazdasági eseményeket tartalmaznak. Tájékoztatása szerint ezek értékarányos szerződések, és csak annyival különböznek a Mahir Cityposter szerződéseitől, hogy ezek
teljesítése részben még most is zajlik, hiszen az egyik idén július végén egy másik pedig 2000 nyarán jár le. A Postabank és a Mahir Lapkiadó Kft. között múlt év május 8-án létrejött és június 8-án módosított szerződésről szólva közölte: a Napi Magyarország érvényes tarifalistája alapján az éves megrendelés értéke 246 millió forint lett volna. A szerződésből látszik, hogy eleve 186 millió forint plusz áfa összegről indult, majd 30 százalékos kedvezményt tartalmaz, és ennek alapján a fizetendő összeg 130 millió 200 ezer forint plusz áfa - jelentette ki Győri Tibor. Szólt arról, hogy a szerződés a teljes összeghez képest körülbelül 60 millió forint előfizetési engedményt, és további 56 millió forint kedvezményt tartalmaz a nagyságrendi megrendelések miatt.
Az SZDSZ politikusa által emíltett másik szerződésről szólva Győri Tibor elmondta, hogy : a PR-cikkek megjelenésével kapcsolatos megállapodás 2000. júliusáig szól, és ez is tartalmaz engedményt, illetve az ügynökség jutalékát. Arra a kérdésre, hogy megjelentek-e az említett cikkek a Napi Magyarországban, kifejtette: kezdetben minden nap teljes oldalas Postabank-hirdetéseket tettek közzé a lapban, majd némi változást az okozott, amikor a pénzintézet új vezetése hivatalba lépett, és drasztikusan csökkentette a hirdetési büdzsét. Győri Tibor megfogalmazása szerint Kuncze Gábor eléggé fáradt, , és sajnálatos, hogy a médiát is megpróbálja az orránál fogva vezetni. Nem nekem kellene bizonyítani, hanem Kuncze Gábornak, és ha mind az 1000-1500 szerződésünket előkapják, akkor nem fogokmindegyikre feltétlenül reflektálni - jelentette ki a Mahir elnöke. A továbbiakban közölte: a Mahir Cityposter Kft.-től elkérte a Postabank-kampányokkal kapcsolatos összes teljesítési igazolási listát. Auth úrtól, a Postabank vezérigazgatójától is kértem anyagokat, ő nagyon megértő volt, feloldott a banktitok alól, és elküldte azokat a belső banki okiratokat, amelyekben a kampány teljesítési igazolásai az akkori marketing igazgatóság részéről megtörténtek - mondta Győri Tibor.
(MTI) | [
"Mahir Cityposter"
] | [
"Napi Magyarország",
"Mahir Lapkiadó Kft."
] |
Az M1 híradója úgy tudja, hogy a Portik-Laborc-találkozók után készülhetett a Kósa Lajost rágalmazó videó. A felvétel az M1 információ szerint egy olyan lakásban készült, amelyet Portik Tamás fiának a cége bérelt.
Az M1 Híradó birtokába került újabb rendőrségi dokumentumok szerint a Portik-Laborc találkozók után, 2010-ben készülhetett a Kósa Lajost, a Fidesz alelnökét, Debrecen polgármesterét rágalmazó videofelvétel. A köztévé péntek esti hírműsorában közölte: az iratok azt bizonyítják, hogy a felvételen szereplő férfi 2003-ban került ahhoz a kft.-hez, amely akkori állítása szerint megvesztegette a polgármestert.
Utaltak arra, hogy a felvételen a férfi azt mondja, hét éve dolgozik a cégnél, és ezt később a rendőrségen is megerősítette. A híradó szerint ez azt jelenti, hogy a rágalmazó felvétel 2010-ben készült, tehát a Portik-Laborc találkozók után. Az ügy előzménye, hogy az M1 szerda esti Híradójában - a birtokukba került három évvel ezelőtti rendőrségi dokumentumra hivatkozva - azt közölték: Portik Tamás, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatója állhatott a Kósa Lajos ellen a 2010-es országgyűlési választások előtt indult lejárató akció mögött.
Egy hónappal a 2010-es országgyűlési képviselő-választások előtt került fel az internetre az a videofelvétel, amelyben egy férfi vesztegetéssel vádolta meg Kósa Lajost. A felvételen szereplő férfi később azt mondta, hogy NBH-sok (Nemzetbiztonsági Hivatal) kényszerítették a szöveg felolvasására. Az ügyben nyomozás is indult, amelyet felfüggesztettek.
Kósa politikai bűnözőkről beszélt
Kósa Lajos ezzel kapcsolatban csütörtökön, a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: "politikai bűnözők vannak a szocialisták között". Az MSZP szerint ugyanakkor a Kósa Lajost lejárató videofelvételről kiderült, hogy az még 2007-ben készült, így nem lehet folyománya a 2008-ban létrejött Portik-Laborc találkozónak.
Az M1 Híradó péntek esti műsorából ugyanakkor az derül ki, hogy 2010-ben készülhetett a felvétel. A műsorban lejátszott felvételen a férfi azt mondta, a kft.-nél hét éve dolgozik. "A (...) kft.-nél dolgozom, (...) mellett vagyok hét éve alkalmazásban" - hangzott el az M1 Híradójában.
A köztévé úgy tudja, a videón szereplő férfi a rendőrségen elmondta azt is, hogy a felvétel az V. kerületi Galamb utca 4-es számú ház egyik lakásában készült. A lakást korábban Portik Tamás fiának cége bérelte, a vállalkozás fő tevékenysége videofelvételek készítése volt.
| [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"M1 Híradó",
"Energol Rt."
] |
A felcsúti polgármester cége árvízvédelmi munkákat fog végezni a Felső-Tiszán.
Mészáros Lőrinc egyik cége karácsonyra egy 2,5 milliárd forintos megbízást kapott a MÁV-tól, és 2017 is jól indul az elmúlt években hihetetlen sikereket elérő egykori gázszerelőnek.
Az EU-s közbeszerzési értesítőben megjelent tájékoztató szerint a Mészáros és Mészáros Kft. nettó 9,839 milliárd forintért fog árvízvédelmi munkákat végezni a Felső-Tiszán, a Tivadari híd feletti szakaszon.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság nyílt tenderét a KE-VÍZ 21 Zrt.-vel, a KÖTIVIÉP’B Kft.-vel, és a Betonútépítő Zrt.-vel közösen nyerte el Mészáros cége, a beruházást az Európai Unió fizeti egy KEHOP-projekt keretében.
Szintén január 7-én jelent meg az EU-s értesítőben egy kapcsolódó tender eredménye, amely körül szintén feltűnik Mészáros Lőrinc.
A Tivadari híd környezetének építési munkáit a Magyar Vakond Kft. fogja végezni nettó 4,859 milliárd forintért, szintén uniós pénzből.
A 2010-ben alapított Magyar Vakond Kft.-t sokáig Szíjj László, és a tulajdonában lévő, Mészáros Lőrinc cégeivel gyakran együtt dolgozó, közpénzes tendereken sikeres Duna Aszfalt Kft. birtokolta. 2016 júliusa óta a Magyar Vakond Kft. egyedüli tulajdonosa Varga Károly, aki Mészáros Lőrinc tulajdonostársa a CLH Klímaszervíz Kft.-ben és a CLH Hűtés- és Klímatechnikai Kft.-ben is.
Erdélyi Katalin | [
"Magyar Vakond Kft.",
"Országos Vízügyi Főigazgatóság",
"Mészáros és Mészáros Kft."
] | [
"CLH Klímaszervíz Kft.",
"Európai Unió",
"Duna Aszfalt Kft.",
"KE-VÍZ 21 Zrt.",
"CLH Hűtés- és Klímatechnikai Kft.",
"KÖTIVIÉP’B Kft.",
"Betonútépítő Zrt."
] |
A Hvg.hu szerkesztősége fenntartja Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes dolgozatai ügyében megfogalmazott állításait, és nem kér bocsánatot. Így reagált a Hvg.hu Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetőjének szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményére.
Havasi Bertalan közleményében azt írta: a Hvg.hu rágalomhadjárata kifulladt, és az elmúlt napokban hiteles és kompetens személyiségek sora állt ki Semjén Zsolt becsülete, tudományos munkássága mellett, függetlenül egyéb politikai vagy tudományos nézeteiktől. Emlékeztetett arra, hogy a vonatkozó dokumentumokat maradéktalanul nyilvánosságra hozták, "ami által kártyavárként omlottak össze a Hvg.hu irányításával koholt vádak".
Hozzátette: miután a baloldali média ezen része emberileg és tudományos értelemben véve is Semjén Zsolt becsületébe gázolt, az a minimum, hogy nyilvánosan megkövetik a miniszterelnök-helyettest. Egy tiszta, jól hallható "bocsánatot kérünk" elegendő lesz – fogalmazott Havasi Bertalan, aki megjegyezte: ennek elmaradása esetén "a Hvg.hu és a hozzá csatlakozó tollforgatók végleg a hiteltelenség mocsarába süllyednek".
A Hvg.hu szerkesztősége viszont a portálon azt közölte: fenntartja valamennyi, a november 18-án megjelent, Plágiumgyanú Semjén Zsolt doktorija körül, valamint a november 19-én megjelent, Plágiumgyanú: Semjén doktoriját a szociológián is elsütötte című cikkeiben foglalt állítását, amelyekre – mint írták – "érdemi választ a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetőjének közleményéből sem kapott". Ennek következtében nincs okuk bocsánatot kérni a miniszterelnök-helyettestől – tették hozzá.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem állásfoglalása szerint jogosan minősítették át Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes korábbi tudományos fokozatát PhD-vé. | [
"Pázmány Péter Katolikus Egyetem"
] | [
"Miniszterelnöki Sajtóiroda"
] |
Az Állami Számvevőszékhez (ÁSZ) fordul az Együtt-PM egyes pártok kampányköltései miatt - közölte szombaton a pártszövetség.
Az Együtt-PM "felháborítónak tartja a kamupártok kamubeszámolóit", szerintük a Fidesz "által írt választási törvény", különösen pedig a többes ajánlás bevezetése lehetővé tette "a kamupártoknak, hogy százmilliós nagyságrendben síbolják el az adófizetők pénzét" az áprilisi országgyűlési választási kampányban.
Az Együtt-PM idézte több párt beszámolóját, amely szerint az Új Magyarország Párt csaknem 63 millió forintot költött üzemanyag- és szállásköltségekre, több mint 42 milliót reklámfilmre. Az Új Dimenzió Párt 65 milliót benzinre és hotelszámlára, 41 milliót reklámfilmre, "a még nevét is mástól csenő Együtt 2014 Párt" benzinre csaknem 60 milliót, míg reklámfilmre, és egyéb reklámanyagokra 23 milliót fordított.
Az ellenzéki pártszövetség szerint felmerül a gyanú, hogy az említett költségek esetleg nem valósak, hiszen ezek a pártok "nem készítettek kampányfilmeket, vagy ha igen, akkor azokat alaposan eldugták". Plakátjaikat is alig néhány helyen lehetett látni, aktivistáikkal pedig senki sem találkozott a kampány során - írták.
A közlemény szerint az Együtt-PM korábban már az ÁSZ-hoz fordult ezen pártok kampányköltéseivel kapcsolatban. Akkor a számvevőszék azt válaszolta, hogy az Együtt-PM "valószínűsítse a jogsértést". "Ezt most megtesszük, és ismételten a hatósághoz fordulunk a kamubeszámolók miatt" - közölték. | [
"Új Dimenzió Párt",
"Új Magyarország Párt"
] | [
"Együtt 2014 Párt",
"Állami Számvevőszék"
] |
Adatkéréssel fordul a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) igazgatóságához Szabó Rebeka, az Együtt-PM szakpolitikusa, hogy kiderüljön, mekkora területek használatához jutottak hozzá a földhaszonbérleti pályázatok nemrégiben kihirdetett nyertesei.
Az eddigi szokásoktól eltérően a HNP honlapjáról ezek az adatok nem érhetők el - írta lépése indoklásaként az MTI-hez eljuttatott keddi közleményében a független képviselő.
Kifejtette: a HNP közzétette az általa kezelt védett földek első, mintegy 13 ezer hektárnyi csomagjára vonatkozó földhaszonbérleti pályázatok eredményét. A nyilvánosságra hozott adatokból azonban nemcsak az nem derül ki, hogy melyik nyertes mekkora földhöz jutott, hanem az sem, hogy a nyertesek és a vesztesek milyen értékelést kaptak a bírálóktól.
A Vidékfejlesztési Minisztérium által meghatározott szabályok miatt a nemzeti parki pályázatokat ugyanúgy az átláthatatlanság jellemzi, mint a Nemzeti Földalapkezelő által kezelt földek korábbi pályázatait - hívta fel a figyelmet Szabó Rebeka. | [
"Vidékfejlesztési Minisztérium",
"Hortobágyi Nemzeti Park"
] | [
"Nemzeti Földalapkezelő"
] |
A Debreceni Ítélőtáblán kitűzték az első fokon felfüggesztett börtönre ítélt Vida Károly volt baktalórántházi polgármester, valamint Nagy Lajos jelenlegi polgármester büntetőügyének fellebbviteli tárgyalását. A két politikust különösen nagy értékre elkövetett sikkasztással vádolják. Korábban mindketten a Fidesz színeiben politizáltak, sőt Nagy Lajos egy időben a párt választókerületi elnöke is volt.
A Debreceni Ítélőtábla jövő héten kedden tárgyalja Vida Károly és öt társa (köztük Nagy Lajos jelenlegi baktalórántházi polgármester) ellen különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyét.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 2011 decemberében Vida Károly elsőrendű vádlottat folytatólagosan elkövetett sikkasztás, társtettesként folytatólagosan elkövetett jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, közokirat-hamisítás, hamis tanúzásra felhívás és felbujtás vétsége, valamint egyedi azonosítójel meghamisításának bűntette miatt két év börtönbüntetésre ítélte, amelyet három év próbaidőre felfüggesztettek. Nagy Lajos másodrendű vádlottat társtettesként folytatólagosan elkövetett sikkasztás, társtettesként folytatólagosan elkövetett jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, hamis tanúzásra felhívás, felbujtás bűntette miatt egy év hat hónap börtönbüntetésre ítélték, ennek végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztették.
Az ügy lényege: a tényállás szerint a vádlottak 2002-ben a képviselő-testület felhatalmazása nélkül csaknem 200 millió forint értékű értékpapírt adtak át a másodrendű vádlott, Nagy Lajos által létrehozott, Baktalórántháza Város és Lakói Segítése Alapítvány számlájára. A vagyont nem szerepeltették az önkormányzat könyvelésében, így sem a számvevőszék, sem a könyvvizsgáló nem vizsgálhatta. Ezt a vagyont a baktalórántházi Dégenfeld kastély rekonstrukciójára és hasznosítására tették félre.
Visszaéléseket követtek el a közmunkapénzekkel és a szociális segélyekkel is. A baktalórántházi önkormányzat által foglalkoztatott közhasznú dolgozóknak Vida Károly utasítására visszatartották a jogos járandóságukat, így a polgármester a hozzá került, több mint 16 millió forint összegű önkormányzati tulajdonban lévő pénzzel jogellenesen sajátjaként rendelkezett, s azt részben ismeretlen célokra fordította.
A tényállás a volt polgármester terhére rótta azt is, hogy Vida Károly utasítására 466 helyi lakosnak papíron átmeneti segélyt állapítottak meg, de valójában a segély igénylésére és kifizetésére nem került sor. A papíron megállapított pénzösszeget Nagy Lajos – aki akkor jegyzőként dolgozott – befizette a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. részére. Ennek következtében az államháztartási hivatalon keresztül több mint 4 millió forint állami támogatás jogosulatlan igénylése valósult meg.
Vida Károly 1990 és 2002 között volt polgármester, ezután az alpolgármesteri posztot töltötte be, jelenleg önkormányzati képviselő. A jelenlegi polgármester, Nagy Lajos 1998 előtt az önkormányzat képviselő-testületének tagja volt, később alpolgármester lett, majd 1998-tól jegyzőként dolgozott az önkormányzatnál. | [
"Fidesz"
] | [
"Fundamenta-Lakáskassza Zrt.",
"Debreceni Ítélőtábla",
"Baktalórántháza Város és Lakói Segítése Alapítvány",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság"
] |
Az orvosi vények már az uniós előírásokhoz alkalmazkodó gyártására kiírt közbeszerzési pályázat eredményét, melynek győztese az Állami Nyomda Rt. volt, a másik - egyébként az eljárásból kizárt - versenytárs, a Szenzor Kft megtámadta, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szinte minden döntését nyilvánosan jogellenesnek, törvénysértőnek nevezte. A vényháború legújabb híre, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság március 7-i határozatában a Szenzor Kft. valamennyi jogorvoslati kérelmét elutasította. Megállapította, hogy az OEP minden tekintetben jogszerűen járt el, tehát az Állami Nyomda az érvényben lévő jogszabályoknak megfelelve nyerte el az orvosi vények gyártásának jogát. (Munkatársunktól) | [
"Állami Nyomda Rt.",
"Szenzor Kft.",
"Országos Egészségbiztosítási Pénztár"
] | [
"Szenzor Kft",
"Közbeszerzési Döntőbizottság"
] |
Óriásit kaszáltak azok, akik még év elején nagyon olcsón privatizálták az államtól a budapesti Four Seasons mögötti, 8200 négyzetméteres OGYÉI-épületet a Zrínyi utca 3-ban.
Az épületet 3,87 milliárdért vitte el az EastCastle Investments Kft, mely a máltai EastCastle Investments Limited Liability Company magyarországi tulajdona. Ez az offshore vállalat pedig a többek közt a Princess pékségeket is vivő Michael Gagelhez, Habony Árpád, Rogán Antal és tiborcz István grúz-izraeli barátjához kötődik erősen.
Tudhattak valamit Az árverés nyertese egyébként nem veheti birtokba az épületet, mert a kiírás szerint köteles ingyen bérbe adni az épületet az ott működő Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek (OGYÉI) -, amíg az MNV át nem költözteti azt. Ez a kitétel egyébként azért fontos, mert így a licitálónak tényleg csak akkor érheti meg az ingatlan megvétele, ha teljesen biztos lehet benne, hogy az állam hamarosan kiköltözteti az OGYÉI-t az épületből, aminek a bizonyosságáról jelenleg hivatalosan nem lehet tudni semmit.
Most a Heti Válasz ránézve a nyilvános hitelbiztosítéki nyilvántartásból megnézte, hogy a Gagelék kötődő, 3 millió forinttal alapított EastCastle Investments Kft.-t már meg is hitelezte 2,2 milliárd forinttal a 45 százalékban állami tulajdonú Gránit Bank. A fedezet pont a szuperolcsón, egyes szakértők szerint féláron megszerzett Zrínyi utca 3. alatti ingatlan.
Nagy kockázatot vállal elvileg ezzel a részben állami bank is, ugyanis ha az állam nem költözteti arrább az OGYÉI-t jó ideig, akkor sokat bukhatnak ők is a hitelen. Érdekes lesz figyelni, hogy a szabályozás végül kisegíti-e a Habonyékhoz kötődő bizniszt a papíron szorultabb helyzetükből, hogy irtózatos előnnyé változtassa azt. | [
"EastCastle Investments Kft.",
"Gránit Bank"
] | [
"Four Seasons",
"EastCastle Investments Limited Liability Company",
"Heti Válasz",
"EastCastle Investments Kft",
"Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet"
] |
Baksa Roland
2013. 03. 28., 6:53
Utolsó módosítás:2013. 03. 28., 7:56
Az elmúlt hónapokban Rogán Antal ötször is találkozott a független magyar nemzeti bank kamatokért felelős tanácsának több tagjával. Rendszerint együtt ebédelt velük egy belvárosi étteremben, a kamatdöntő ülések előtti napokban. Ez nem tilos, de a politikusok eddig alapvetően tabunak számítottak. A monetáris tanács tagjainak még a látszatát is kerülniük kéne annak, hogy a jegybanki függetlenség elvét megsértik.
Rogán Antal kiáll az újságírók elé, és lakossági aláírásgyűjtéssel megvédi a rezsicsökkentést; Rogán Antal aláírásával ellátja a végtörlesztésről szóló törvényjavaslatot; Rogán Antal szankciókat helyez kilátásba azoknál a cégeknél, amelyek az elvárt béremelést nem adják meg a dolgozóiknak. Csak néhány kiragadott ügy az elmúlt szűk három évből, amelyek jól illusztrálják, mennyire megkerülhetetlen lett gazdasági ügyekben a Fidesz frakcióvezetője.
Ez érthető is, Rogán a frakcióvezetés mellett a parlament gazdasági bizottságának elnöki posztját is betölti. Utóbbi minőségében párszor már feltűnt a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) érintő ügyek körül is. Rogán volt az, aki 2011 végén védelmezte az új jegybanktörvényt, azt, amelyet a kormány az Európai Bizottság és az IMF ellenkezése, és a forint hirtelen gyengülése ellenére átvitt a parlamenten. A rá következő hónapokban a jegybanktörvény újbóli módosításának menedzseléséből is kivette a részét.
Rogán Antal ebédel
A láthatónál azonban jóval több szerepe volt az elmúlt időszakban a jegybank körüli ügyekben a Fidesz frakcióvezetőjének. Rogán volt Orbán Viktor fejvadásza, amikor a hónap elején a jegybank fontos pozícióiba keresték a megfelelő embereket. A frakcióvezető általában sem önjáró a jegybank ügyeiben. Forrásaink úgy festették le őt, mint aki Orbán Viktor kormányfő jóváhagyásával intézi az MNB körüli ügyeket.
Rogán Antalnak nem is a megfelelő emberek kiválasztása volt az egyetlen színfalak mögötti küldetése. Több forrásunk egybehangzó elmondása szerint az elmúlt néhány hónapban, szűk egy évben többször együtt látták a politikust az MNB legfőbb döntéshozó szervének, a kamatokról is határozó monetáris tanácsnak azzal a négy tagjával, akit a kormányoldal juttatott a testületbe.
Ezek a találkozók egy, a jegybanktól pár száz méterre lévő étteremben zajlottak. Információink szerint általában a hónap utolsó keddjén esedékes kamatdöntő ülések előtt egy nappal, vagy már az azt megelőző pénteken gyűltek össze.
Megkeresésünkre Rogán Antal elismerte, hogy "az elmúlt időszakban" ötször találkozott a monetáris tanács tagjaival, de rendszerint nem egyszerre mindenkivel. Azt állította, hogy ezek a megbeszélések semmilyen összefüggésben nem voltak a kamatdöntésekkel, sem a találkozók időzítése, sem a tartalma nem kapcsolódott a kamatülésekhez. A találkozókon, mondta Rogán, nem a Fidesz frakcióvezetőjeként, hanem a parlament gazdasági bizottságának elnökeként vett részt, hiszen, érvelt, az általa vezetett testület jelölte a monetáris tanács külsős tagjait, és dönt jegybanki dolgokban, így természetesnek vehető, hogy időnként meghallgatja a tagok véleményét.
A monetáris tanács négy külsős tagja (Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc, Kocziszky György) egy levelet juttatott el hozzánk, amelyben elismerik, hogy találkoztak Rogánnal mint a gazdasági bizottság elnökével. A rövid levélben - Rogánnal ellentétben - nem cáfolják a találkozók időzítésére, gyakoriságára és helyszínére vonatkozó információinkat. Azt a kérdésünket sem kommentálták, hogy a találkozókon szóba került-e a kamatdöntés, kaptak-e tanácsot, utasítást, esetleg iránymutatást Rogántól, hogy merre vigyék a kamatot. Arra sem reagáltak, hogy hogyan fér össze a jegybanki függetlenség követelményével az, ha találkoznak a kormányoldal egyik befolyásos politikusával. Szerettük volna megtudni, más párt politikusaival is közel hasonló gyakorisággal leülnek-e beszélgetni, de erre a kérdésünkre sem kaptunk választ. Mint írták, a testület "valamennyi tagja találkozik, találkozhat a gazdasági életben vezető szerepet betöltő személlyel, személyekkel", és ez nem sérti a jegybanktörvény egyetlen rendelkezését sem.
Rogán szerint azért sincs semmi kivetnivaló ezekben a találkozókban, mert ezen időszak alatt, amelybe öt találkozó is belefért a monetáris tanács külsős tagjaival, háromszor Simor András jegybankelnökkel is volt megbeszélése. Az [origo] megkereste Simor Andrást, aki március elején, hatéves megbízatásának lejártával távozott az MNB elnöki székéből. Simor elmondta, hogy tavaly év vége felé, rövid időn belül valóban találkozott háromszor Rogán Antallal, de azokon a megbeszéléseken nem kerültek szóba monetáris politikai kérdések.
A frakcióvezető asztaltársasága mindenesetre tavaly nyáron közös akcióba fogott. Sok befektető arra számított, hogy a mostani kormány által 2011 márciusában kinevezett külsős tagok a megválasztásuk után nyomban kamatcsökkentésbe fognak, de sokáig nem együtt szavaztak.
2012 augusztusában azonban összeálltak a négyek, kamatcsökkentési ciklust indítottak el, miközben a belső tagok (Simor András és két alelnöke) mindig ellenezték az egymást követő hónapokban végrehajtott kamatvágásokat. Ezzel megvalósult az Orbán-kormány régóta hangoztatott célja, és a jegybanki kamatok elindultak lefelé.
Korábban vagy közös találkozók voltak, vagy semmilyenek
A jegybanktörvény valóban nem tilt találkozókat, ám egészen a közelmúltig sosem fordult elő, hogy a monetáris tanács egyes tagjai, ráadásul éppen azok, akiket a kormányoldal delegált a testületbe, rendszeresen politikusokkal diskuráljanak. Az egyik korábbi tanácstag - akinek a hatéves mandátuma még 2001-2007 között, az MNB-t vezető Járai elnöksége alatt kezdődött, és átnyúlt Simor idejére is - megkeresésünkre felidézte, hogy Simor alatt havonta egyszer a monetáris tanács összes, belsős és külsős tagja egy közös ebéden vett részt. Ilyenkor meghívtak egy vendéget, többnyire valamelyik bank vezérét, de előfordult, hogy a pénzügyi felügyelet elnökével vagy egy nyugdíjszakértővel költötték el az ebédet. A találkozók célja az volt, hogy a monetáris tanács tagjai minél szélesebb körű tájékozottságra tegyenek szert a gazdasági, pénzügyi, banki kérdésekben, a közös találkozók így a saját munkájukat segítették.
Olyan nem volt, mondta beszélgetőtársunk, hogy blokkosodjon a monetáris tanács, és valamilyen törésvonal mentén csak az egyik (külső vagy belső) csoport szervezzen magának találkozókat. Az pedig természetes része egy tanácstag munkájának, hogy olyan gazdasági szakértővel, a gazdasági élet szereplőjével beszélgessen, aki által felkészültebb lesz. A 2008 őszén kipattant pénzpiaci világválság viszont Simor időszakában is véget vetett a közös megbeszéléseknek.
A politikusoktól távol kell tartaniuk magukat
A politikusok azonban alapvetően tabunak számítanak, tanácsos, ha a monetáris tanács tagja kerüli a parlamenti képviselőket, kormányzati politikusokat. A jegybanktörvény régóta előírja (a törvény első paragrafusa szól így), hogy a monetáris tanács tagjai "nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat" kormányoktól, "vagy bármilyen más szervezettől, illetve politikai párttól". A monetáris tanács tagjai ezért még a látszatát is igyekeznek elkerülni annak, hogy a jegybanki függetlenség elvét megsértik.
A törvényi tiltást az elmúlt sok évben komolyan is vették, igaz próbálkozásokra és kapcsolatfelvételre korábban is akadt példa. Beszéltünk egy korábbi tanácstaggal, akit még Medgyessy Péter jelölt, és akinek a mandátuma Járai alatt kezdődött, de Simor alatt ért véget. Ő azt mondta, hogy soha nem fordult elő, hogy intézményesülten, testületileg leültek volna kormánytagokkal vagy kormányközeli politikusokkal beszélgetni a kamatdöntő ülések előtt, vagy hogy instrukciókat kaptak volna a kamatokra vonatkozóan.
Nagyon ritkán, a hatéves megbízatása alatt pár esetben volt olyan, hogy az aktuális pénzügyminiszter felhívta telefonon. "A miniszter ilyenkor elmondta, hogy a kormány mi mindent tett a költségvetés terén, és mire készül, ezt pedig lehetőség szerint vegyük figyelembe a kamatdöntésnél. Az volt az érzésem, mint ha csak a maga megnyugtatása miatt hívott volna fel ezzel, ő is tisztában volt vele, hogy meg sem próbálhatja fogni a kezem" - tette hozzá.
Egy másik volt tanácstag (akit Gyurcsány Ferenc jelölt, és szintén a Járai-Simor éra alá esett a mandátuma) arról számolt be, hogy kormányoldali politikusok sohasem környékezték meg. Gyurcsány Ferenccel például mindössze egyetlen alkalommal találkozott, amikor a miniszterelnök felkérte, hogy legyen a monetáris tanács tagja. Azt mondta, a kormányfő sem akkor, sem az után, közvetítők útján még csak célzásokat sem tett neki, hogy mit vár el tőle. "Annyit mondott, hogy jó szakembernek tart, és a legjobb tudásom szerint végezzem a rám bízott munkát" - fogalmazott beszélgetőtársunk. | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"Európai Bizottság"
] |
A Fővárosi Ítélőtábla helyben hagyta azt az elsőfokú részítéletet, amely arra kötelezte a Miniszterelnökséget, hogy adja ki a hivatalt vezető Lázár János két utazásának részleteit. Az ítélet szerint a hivatalnak meg kell mondania, hogy Lázár János – még 2013-ban államtitkári rangban – egy svájci és egy olaszországi útján pontosan mely szállodákban szállt meg, és hogy azok egyenként mennyibe kerültek.
A Miniszterelnökségnek az írásba foglalt ítélet kézhezvétele után 15 napja van arra, hogy kiadja az adatokat. Ha ez megtörténik, akkor kiderülhet, hogy Lázár két utazásán a hotelköltségek miért voltak sokkal magasabbak, mint más állami vezetők utazásai során.
Ez az a per, amit az azóta már a Direkt36-nál dolgozó Pethő András indított még Origósként, és aminek eredményeként a Magyar Telekom a Fidesz nyomásának engedve szétverte a magyar sajtószabadság egyik fontos bástyáját. (via) | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Magyar Telekom",
"Fővárosi Ítélőtábla"
] |
Ma derült ki az uniós közbeszerzési értesítőből, hogy egy nettó 4,4 milliárd forintos bizniszt ütött nyélbe Mészáros Lőrinc birodalmának zászlóshajója, a Mészáros és Mészáros Kft. egy másik céggel, az Euroaszfalt Kft.-vel összefogva a váci szennyvíztelep megnagyobbítására.
A szerződés már így is érdekes lenne, hát még úgy, ha tudjuk: egy olyan gigaközbeszerzés része ez, amelyben nagyon súlyos hibákat tártak fel az Európai Bizottság szakemberei. Mint beszámoltunk róla, a szennyvíz- és csatornaberuházásokra elkülönített 420 milliárd forintnyi – az EU zsebéből finanszírozott – projekt során durva közbeszerzési szabálytalanságok sorát követte el Magyarország, olyan pályázatokat fogadott be és hozott ki nyertesként, amelyeket a hibák miatt el kellett volna utasítania. Az uniós ellenőrök, auditorok arra jutottak, hogy az irányítási és ellenőrzési rendszer "lényegében nem működik", ezért a létező legrosszabb, négyes osztályzatot adták rá.
Ennek kapcsán nemcsak az lóg levegőben, hogy 40-50 milliárd forintot büntetésként kiszab Brüsszel (vagyis ennyi pénzt vissza kellene fizetni), hanem az összes uniós támogatást is felfüggeszthetik. A bizottsági emberek pont ezen a héten vannak itt és kérdezősködnek, ellenőriznek. | [
"Euroaszfalt Kft.",
"Mészáros és Mészáros Kft."
] | [
"Európai Bizottság"
] |
Az ügyészség egy 2005-ös ügy miatt bűnpártolással gyanúsítja Tóth József volt szocialista parlamenti képviselőt, Polgár város vezetőjét, aki jelenleg a Demokratikus Koalíció színeiben politizál. Tóth szerint fölháborító, hogy a vádhatóság 2010-ben éppen az önkormányzati választások előtt gyanúsította meg.
Újrakezdődött a bűnpártolással gyanúsított Tóth József volt szocialista parlamenti képviselő, a Hajdú-Bihar megyei Polgár város polgármesterének pere csütörtökön a Debreceni Városi Bíróságon. A politikus először tavaly októberben állt bíróság elé, ám azóta változás történt a bírói tanács összetételében, s emiatt újra kellett kezdeni a büntetőpert. Tóth József ügyvédje Helmeczy László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés volt elnöke, az Együtt-PM parlamenti képviselő-jelöltje.
Mint korábban beszámoltunk róla, a Demokratikus Koalíció színeiben politizáló polgármester ellen 2010 szeptemberében azért indított eljárást a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség, mert a vádhatóság szerint Tóth Józsefnek kötelessége lett volna feljelentést tennie az M3 Kht.-nál még 2005-ben tapasztalt visszaélésekkel kapcsolatban. Akkor ugyanis Tóth Józsefnek – aki akkor a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés alelnöke volt – tudomására jutott, hogy a megyei önkormányzat által alapított M3 Kht.-nál gazdálkodási és pénzügyi szabálytalanságok történtek, ezért ezekről feljegyzésben tájékoztatta a megyei közgyűlés vezetését. Személyesen is tárgyalt a kht. illetékeseivel, akik közül egyikük titokban hangfelvételt készített a beszélgetésről. Ebből kiderült: Tóth József indulatosan kérdőre vonta az elkövetőket, s javasolta, hogy amit papíron lehetséges elrendezni, azt rendezzék el esetleges visszadátumozással is. A törvénytelenségek elkövetőit azóta pénzbüntetésre ítélték, több esetben már jogerős ítéletek is születtek sikkasztás, magánokirat-hamisítás és számviteli rend megsértése miatt.
Az eljárás során Tóth Józsefet mindvégig tanúként hallgatták ki, de 2010-ben – röviddel az önkormányzati választások előtt – az ügyészség bűnpártolással gyanúsította meg. Erről akkor Tóth József azt mondta: "A bűnpártolás elkövetésével való ügyészségi meggyanúsításom az önkormányzati választásokra időzített politikai támadás. Ami ellenem zajlik, az a választási kampány része, azaz politikai boszorkányüldözés a javából".
A két évvel ezelőtti meggyanúsítás ügyében ma tartották az első tárgyalást, amelyen az ügyészség képviselője ismertette a vádat. Mint mondta, Tóth József – a nyilvánosságra került hangfelvétel tanúsága szerint – a pénzügyi szabálytalanságok papíron való kezelésére a törvényesség látszatát keltő megoldásokat javasolt, továbbá az általa tapasztalt visszásságokról csupán feljegyzést írt a megyei közgyűlés elnökének, ám feljelentést nem tett, holott ez kötelessége lett volna.
Tóth József az első tárgyaláson azt mondta: a nyomozás során azért tagadta meg a vallomástételt, mert felháborítónak és törvénytelennek tartotta, hogy a debreceni ügyészség – szerinte politikai motivációtól nem mentesen – az önkormányzati választások előtt, a kampányidőszakban gyanúsította meg. Szerinte a dokumentumok alapján egyértelmű, hogy nem követett el bűnpártolást, hiszen a közgyűlés elnökének a szabálytalanságok fölfedezése után ezt írta: "Kérem az elnök asszonyt, hogy tulajdonosi jogkörében eljárva a szükséges intézkedéseket tegye meg, és az M3 Kht. közmunka-programjában részt vevő vezetőkkel szemben kezdeményezzen eljárást".
A tárgyalás tanúk kihallgatásával folytatódik, a bíróság beidézi majd P. Barnabást is, az M3 volt dolgozóját, aki jelenleg külföldön tartózkodik. | [
"M3 Kht."
] | [
"Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség",
"Debreceni Városi Bíróság",
"Demokratikus Koalíció"
] |
Nem okozott nagy meglepetést, ki nyert az állami kommunikációs feladatokra kiírt pályázaton.
Egy 75 milliárd forintos kommunikációs keretmegállapodást kötött a Rogán Antal által felügyelt Nemzeti Kommunikációs Hivatal a hasonló kormányzati megbízásokat az elmúlt években sorozatosan elnyerő Balásy Gyula cégeivel, a New Land Media Kft.-vel és a Lounge Designnal – vette észre a K-Monitor az uniós közbeszerzési értesítőben.
A feladat leírása igencsak hosszú, a gyakorlatban annál egyszerűbben összefoglalható: nagyjából a teljes állam kommunikációs feladatainak ellátása. A keretszerződés pedig azt jelenti, hogy amíg ennek az összege kitart, addig nem kell egyenként pályázatokat kiírni a munkákra.
A kormány épp azt készül vállalni az EU felé, hogy a közbeszerzésekben csökkenti az egyszereplős eljárások arányát. A mostani közbeszerzés teljesíti ezt a kritériumot, három induló is volt. A két vesztes közül az egyik a nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos Rókusfalvy Pál cége, a másik pedig annak a Krskó Tibornak a vállalata, aki néhány évvel ezelőtt az állami kommunikáció egyik legnagyobb beszállítója volt. | [
"Lounge Design",
"New Land Media Kft.",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal"
] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.