text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
Közzétette a Pénzügyminisztérium a tavaly év végén kötött igazgatási szerződéseinek listáját, amelyen a kormányzattal jó üzleti kapcsolatban álló vállalkozások is megtalálhatók.
A Pénzügyminisztérium épülete, még a mélygarázs építése előtti időkben
A Strategopolis neve mostanában keveset forog a sajtóban, pedig nem oly rég még fontos szakmai támasza volt a kormányzatnak a munkát tanulmányokkal, elemzésekkel segítő cég. Érdemes felidézni, hogy a korábbi tulajdonosok közt szerepelt Giró-Szász András, volt kormányszóvivő, aki azóta visszavonult a politikából. A cég tulajdonosa jelenleg Mechler Márk ügyvéd.
A Strategopolis Stratégiai Elemző és Kommunikációs Tanácsadó Kft.-vel bruttó 9 677 400 forintért szerződött a tárca. Cserébe "szakértői tevékenységet" várnak el. A megállapodás tavaly november végén lépett hatályba, és idén május 16-án futott ki.
A másik ismerős név a Lounge Design Szolgáltató Kft. A cég Balásy Gyula érdekeltségébe tartozik. Balásy egy másik cégén, a New Land Media Kft.-n keresztül aktív részese volt az elmúlt években a kormányzati menekültellenes plakátkampányoknak.
A marketinggel foglalkozó Lounge Design vállalkozási szerződése bruttó 14 986 000 forintról szól, melyért "szolgáltatást" kell nyújtaniuk. A szerződés érvényességének kezdete a Strategolpolis-hoz hasonlóan tavaly novemberi volt, de csak idén februárig tartott. | [
"Pénzügyminisztérium",
"Lounge Design",
"New Land Media Kft.",
"Strategopolis"
] | [
"Strategopolis Stratégiai Elemző és Kommunikációs Tanácsadó Kft.",
"Lounge Design Szolgáltató Kft."
] |
Tovább hallgat Tóth Mihály csepeli szocialista polgármester
• "Ha követtem is el hibát, attól még nem én vagyok a gyilkos" Továbbra sem adott hivatalos választ Tóth Mihály csepeli MSZP-s polgármester arra a kérdésre, hogy hogyan, mennyiért és miért vehetett önkormányzati lakást Császár Mihály, a kerület korábbi rendőrkapitánya a leváltása után. Ezért Németh Szilárd és Borbély Lénárd, a kérdések feltevői azonnali választ és a polgármesterrel való találkozót sürgettek csütörtöki levelükben.
A Csepel.info úgy tudja, hogy az ellenzéki képviselők által kérdezett adatok nyilvánosak, tehát a polgármester és a Csevak vezérigazgató nem utasíthatják vissza a válaszadást. Sokatmondó, hogy az MSZP-s vezetők ennek ellenére már csak a választások után akarnak az ilyen jellegű kérdésekre válaszolni, sőt, a volt rendőrkapitány lakáshoz jutását eddig el is hallgatták, arról a Fidesz–KDNP képviselői is csak egy bejelentés során szereztek tudomást. A Csepel.info információi szerint egyébként Császár Mihály Szenteczky Jánossal, Deme Gáborral és Kun Tamással is jó kapcsolatot ápolt.
(Csepel.Info) Egy nem hivatalos és erősen hiányos válaszból egyelőre csak annyi derült ki, hogy Tóth Mihály polgármester, az MSZP elnöke és Szenteczky János, a Csepeli Vagyonkezelő (Csevak) Zrt. vezérigazgatója, az MSZP elnökhelyettese döntöttek az ingatlan sorsáról. A Csepeli Vagyonkezelő vezérigazgatója által írt, és részben nyilvánosságra hozott levelet Németh Szilárd és Borbély Lénárd, az ingatlanhoz jutás iránt érdeklődő képviselők sem Tóth Mihály polgármesteren keresztül, sem Szenteczky Jánostól, sem Kál Károly tulajdonosi bizottsági elnöktől nem kapták meg hivatalosan. "A teljes válasz Tóth Mihály polgármesternél megtalálható, nyilvánosságra hozataláról ő dönthet. A Csevak Zrt. minden esetben jogszerűen járt el." – így magyarázkodott arról az egyik névtelen önkormányzati tisztségviselő, hogy miért nem adott választ a levél gyakorlatilag egyetlen lényeges kérdésre sem.A Csepel.info úgy tudja, hogy az ellenzéki képviselők által kérdezett adatok nyilvánosak, tehát a polgármester és a Csevak vezérigazgató nem utasíthatják vissza a válaszadást. Sokatmondó, hogy az MSZP-s vezetők ennek ellenére már csak a választások után akarnak az ilyen jellegű kérdésekre válaszolni, sőt, a volt rendőrkapitány lakáshoz jutását eddig el is hallgatták, arról a Fidesz–KDNP képviselői is csak egy bejelentés során szereztek tudomást. A Csepel.info információi szerint egyébként Császár Mihály Szenteczky Jánossal, Deme Gáborral és Kun Tamással is jó kapcsolatot ápolt.(Csepel.Info) | [
"Csepeli Vagyonkezelő"
] | [
"Csevak Zrt.",
"Csepeli Vagyonkezelő (Csevak) Zrt."
] |
Orbán Viktor gyakran emlegeti kormányának jó kínai kapcsolatait, és az úgynevezett "Keleti nyitás" politikájának fontosságát. A Brüsszel-ellenes szabadságharc közepette az uniót is előszeretettel bosszantja azzal, hogy hangsúlyozza: olyan gazdag és hatalmas illiberális barátai vannak, mint Peking. Eközben azonban a számok nem azt mutatják, hogy Kína valóban Magyarország segítségére sietne egy pénzügyi zavarban. Az elmúlt években beígért hitelekből és óriási beruházásokból egyelőre nem lett semmi, és a Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakaszának felújítása sem indult meg. A Vsquare.org projektje keretében az Átlátszó annak járt utána, vajon miért nem érnek ide a Peking által ígért összegek, és eközben Orbán Viktor miért henceg továbbra is a szoros kínai-magyar barátsággal.
A térségben Magyarország volt az egyik első ország, amely a rendszerváltás után felismerte, hogy érdemes jóban lenni Kínával. A kapcsolatfelvétel 2003-ban történt meg, amikor Medgyessy Péter miniszterelnök népes delegáció élén Pekingbe utazott, és találkozott a kínai miniszterelnökkel és számos állami vezetővel.
Az elmúlt tizenöt évben kivétel nélkül minden egyes kormány ezt a politikát követte, jó kapcsolatra törekedett Pekinggel, és ennek következtében a gazdasági és politikai kapcsolatok is évről évre szorosabbá váltak. Az Orbán-kormány ebben nem hozott változást, csupán beleillesztette a "Keleti Nyitás" elnevezésű külpolitikai jelszóba a folyamatot.
A barátságnak már korán fontos lépései voltak: 2004-ben elindult a kínai-magyar kéttannyelvű általános iskola, és ugyanebben az évben hazánkban megnyitotta első régiós bankfiókját a Bank of China. A kínai vegyipari vállalat, a Wanhua 2011-ben vette meg a BorsodChemet, a Huawei pedig 2013-ban adta át hazánkban új európai logisztikai központját.
A BorsodChem-akvizíció a mai napig a legnagyobb kínai befektetés Magyarországon. A különböző számítási módszerek és a megbízhatatlan adatok miatt nehéz pontosan felmérni, mennyi kínai befektetés érkezett eddig hazánkba, ám egy 2014-es tanulmány szerint addig nagyjából 2,5 milliárd amerikai dollár érkezett (ez mai árfolyamon számolva 695 milliárd forint). Ám ebből 1,5 milliárdot (417 milliárdot) a Wanhua-BorsodChem üzlet teszi ki.
Az elmúlt években számtalan óriási kínai-magyar projektről, vagy belengetett hitelkonstrukcióról lehetett olvasni a médiában, ám ezekből nem lett semmi. Nem megy kínai gyorsvasút a reptérre, nem épült meg a V0-ás jelzéssel elhíresült, Budapestet elkerülő vasúti körgyűrű sem. Nem jött meg a pénz a napelem-gyárra, és a szolnoki citromsavgyár sem épült még fel.
A Malév végnapjaiban felmerült, hogy talán megvehetné a céget a kínai Hainan Air, ám ebből sem lett semmi. Volt szó Magyarországnak nyújtott egymilliárd dolláros kínai hitelkeretről is, csakúgy, mint arról, hogy Kína ötmilliárd dollár értékben venne magyar államkötvényeket.
Annak ellenére, hogy ezek a tervek nem valósultak meg, a magyar kormány továbbra is politikai gesztusokat tesz Pekingnek. A magyar kormány 2010-ben nem fogadta hivatalosan a hazánkba látó Dalai Lámát. 2013-ban az Ujgur Világkongresszus Ifjúsági Tagozata konferenciázott volna hazánkban, de ezt a rendőrség megakadályozta. Amikor pedig kínai politikai vezetők jönnek Budapestre, a hatóságok rendre megakadályozzák, hogy Tibet függetlensége mellett tüntessen bárki is a városban.
Viszont Budapest adott otthont 2011-ben az első Kína-Közép-Európa csúcstalálkozónak, ami jelentős lépés volt a térség és Peking kapcsolatainak szorosabbra fűzésében. Egy évvel később a résztvevő országok száma alapján már "16 + 1 együttműködésnek" nevezték az eseményt, és azóta is rendszeresen megrendezik: tavaly ismét Magyarországon találkoztak a vezetők. Orbán Viktor pedig 2017 májusában elutazott Pekingbe a kínai "Övezet és Út" program csúcstalálkozójára: az egyszerűbben csak "Új Selyemútnak" elnevezett kezdeményezés Kína világgazdasági jelentőségét erősítené, elsősorban új kikötők és vasútvonalak létesítésével.
Miért nem valósulnak meg az ígért projektek?
Az Átlátszó a magyar-kínai kapcsolatokra rálátó kutatókkal és üzletemberekkel is beszélt a témáról, ám mind nevük elhallgatását kérték. Valamennyien azt mondták, az óriási pénzösszegek és fejlesztések elsősorban azért maradnak csupán ígéretek, mert Magyarország és Kína ebben a történetben nem ugyanazt akarja kapni, és nem tudja azt nyújtani a másiknak, amire annak szüksége lenne.
Peking alapvetően a felesleges infrastruktúra-építési kapacitását szeretné lekötni, és olyan helyre kihelyezni a pénzét, ahol az hasznot hajt, ezért folyamatosan új piacokat keres. Számukra az a legfontosabb, hogy pénzt keressenek az üzleten, ezért minden nagy infrastruktúra-fejlesztés nagyjából ugyanúgy hajtanak végre: az adott külföldi ország kínai hitelt vesz fel arra, ami éppen kell neki, azaz autópályára, vasútra, hídra vagy erőműre. A kivitelezést pedig minimum 85 százalékban kínai vállalatok végzik el.
A befektetések esetében viszont Kína olyan európai vállalatokat keres, amelyek megvásárlásával számára fontos technológiát és know-howt szerezhet.
Ezzel szemben egy EU-tagállam "ingyen" pénzt kap Brüsszeltől infrastruktúra-fejlesztésre, azaz semmi értelme nem lenne kínai hitelből, kínai cégekkel építtetni utakat vagy hidakat. Éppen ezért 2011 óta a 16 + 1 csoport egyetlen uniós tagállamában sem valósult meg jelentős kínai infrastruktúra-fejlesztés. Az együttműködés balkáni tagországaiban azonban sorra épülnek kínai pénzből az erőművek és viaduktok, oda ugyanis még nem jut brüsszeli pénz.
A befektetések esetében sem egyeznek az érdekek. Magyarországnak zöldmezős beruházások és új munkahelyek kellenek. Kína viszont már meglévő, nagy és technológiailag fejlett cégeket keres megvételre. Magyarországon egyetlen erre alkalmas cég volt, a BorsodChem, amit hamar meg is vásároltak.
"Magyarországnak nincs olyan ipara, amire Kínának szüksége lenne, és a piacunk is túl kicsi. Méretbeli probléma van itt" – fogalmazott az egyik forrásunk.
A tervezett projektek általában akkor dőlnek be, amikor a kínai partnerek rájönnek, hogy azok nem lesznek nyereségesek. Ekkor csendben kihátrálnak belőle. Nagy bejelentések nincsenek, csak hagyják elhalni az ötleteket.
"Kína a közhiedelemmel ellentétben nem jótékonysági intézmény, csak olyan projektet valósít meg, ami neki nyereséget fog termelni" – fogalmazott másik forrásunk.
Magyarország esetében a korrupció is probléma. Két forrásunk is megerősítette, hogy néha a kínai tárgyalópartnerek is meglepődnek, amikor szembesülnek a magyar korrupcióval. A kínai üzletemberek nagyot néznek, amikor meghallják, hány százalékot kellene "visszacsorgatniuk" egyes üzletekből.
Ám nem is csak ez a probléma, hiszen Kínában sem ismeretlen a korrupció fogalma. A kínai-magyar üzleti kapcsolatokra rálátó egyik forrásunk úgy fogalmazott, hogy leginkább a korrupcióhoz párosuló "arrogancia és polgárpukkasztás" sok a kínai üzletembereknek. Ha például valaki Kínában hatalommal üzérkedik és lebukik, akkor távoznia kell. A Magyarországon megszokott "na és?" válasz ott nem opció.
A kínai-magyar üzleti kapcsolatok erősödését az is hátráltatja, hogy 2014, azaz Szijjártó Péter érkezése óta jelentős személyi változások történtek a Külgazdasági- és Külügyminisztériumban. A tapasztalt diplomatákat lojális fiatalokkal váltották fel, ám ők nem feltétlenül tudnak olyan bizalmat és tiszteletet kivívni maguknak a kínai partnereiknél, amire szükség lenne.
Egyik forrásunk szerint egyenesen "nevetséges", hogy Magyarországnak jelenleg 32 éves nagykövete van Pekingben Pesti Máté személyében, aki egyébként Pesti Imre fideszes parlamenti képviselő fia. Forrásunk hozzátette: emiatt a magyar-kínai kapcsolatok számára fontos beszélgetések nem is Kínában zajlanak, hanem Budapesten, a helyi kormányhivatalnokok és az itt állomásozó kínai diplomaták között.
Orbán tudja, hogy nem várhat pénzesőt Kínából
Orbán Viktor azonban még mindig nagyon szívesen beszél arról, hogy mekkora sikereket ért el a bilaterális kapcsolatok építésében, és külpolitikájának egyik fontos eleme a Kínával egyre szorosabbra fűzött kapcsolat. Ide tartozik a "Keleti Nyitás" politikája is, a 2014-es tusványosi beszédben pedig azon illiberális államok között emlegette Kínát, amelyekre felnéz.
Ám 2010, a második Orbán-kormány megalakulása óta nem volt igazán jelentős kínai beruházás Magyarországon. A Wanhua- és a Huawei-féle üzleteket még Orbán hatalomra kerülése előtt tárgyalták végig. És mint már említettük, a nagy hajcihővel bejelentett projektek közül egy sem valósult meg azóta.
Ennek ellenére a kormány erőteljesen hangsúlyozza Kína szerepét a magyar gazdaságban. A kormánykommunikáció azt a látszatot kelti, mintha Peking hajlandó lenne bármikor közbelépni a magyar gazdaság megmentőjeként, ám ezzel irreális elvárásokat kelt.
Márpedig az Átlátszó úgy értesült, hogy kínai tárgyalópartnerei Orbánnak már 2010-ben megmondták, hogy ne várja azt, hogy majd Kína megmenti a magyar gazdaságot, ha az bajba kerül.
Ez esetben az magyarázhatja hogy Orbán retorikájában a kínai kapcsolatok túlzott szerephez jutnak, hogy ez nagyon jó ütőkártya a Brüsszel ellen folytatott harcban. Amikor egyáltalán felmerül, hogy Magyarországtól esetleg uniós forrásokat vonhatnának meg a demokratikus intézményrendszer sérülése miatt, vagy pénzt kérhetnek vissza korrupciós ügyek következtében, Orbán könnyedén visszavághat azzal: nem baj, majd a pekingi barátaim kisegítenek.
Ez pedig fájó pont Brüsszelben, mert a nyugat-európai országok saját gazdasági érdekszférájuknak tekintik Közép- és Kelet-Európát. Maguk is előszeretettel üzletelnek Pekinggel, ám azt aggódva figyelik, ahogy Kína egyre nagyobb érdeklődést mutat egy olyan régió iránt, ahol eddig ők voltak domináns szerepben.
Mi lesz a Budapest-Belgrád vasúti projekt sorsa?
Mindezek ellenére van egy kínai projekt, amely ebben a pillanatban úgy tűnik, hogy akár még meg is valósulhat – és ennek egyik lehetséges oka Brüsszel bosszantása. A Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása az Övezet és Út programba illeszkedik: Kína megvette Görögországban Pireusz kikötőjét, és a tervek szerint onnan vasúton szállítana árut Európába. Ehhez lenne szükség a Budapest-Kelebia vasútvonal felújítására, és Magyarország hajlandó volt magára vállalni a feladatot.
A felújítás a jelenlegi számítások szerint 750 milliárd forintba kerülne, aminek nagy részét (pontos adatok még nem ismertek) kínai hitelből fedezné a kormány.
A Figyelő három évvel ezelőtti, elhíresült számítása szerint a jelenlegi körülmények között 2400 év alatt térülne meg a beruházás. A vonalon jelenleg is alacsony a forgalom, és nem fekszik mellette jelentős magyar város – a felújított vasutat tehát elsősorban a kínaiak használnák. A befektetés persze hamarabb is megtérülhet, ha fejlesztéseket vonz magához, azaz ipari parkok, gyárak épülnek mellette. Ám forrásaink emlékeztettek: egyelőre semmiféle, ennek elősegítését részletező tervet nem láttak, ilyenről nem hallottak.
Túl sok szerephez a magyar vállalatok sem jutnának: mint említettük, alapvető szabály, hogy a kivitelezési munkák legalább 85 százalékával kínai cégeket kell megbízni, akik márpedig nem fognak magyar alvállalkozókat megbízni, hanem hozzák magukkal a saját munkásaikat.
Európában ilyen infrastruktúra-fejlesztéssel (kínai hitelből, kínai munkásokkal) eddig egyedül Lengyelországban próbálkoztak, ám az csúfos kudarcba fulladt. Ha megvalósul, akkor a Budapest-Belgrád vasútfelújítás lesz az első nagy kínai fejlesztés az Európai Unióban.
Az Átlátszó által megkérdezett egyik szakértő szerint ez a projekt Orbán Viktornak sokkal fontosabb, mint a kínaiaknak, mert ha megépül, a magyar miniszterelnök majd azzal érvelhet Brüsszelben: lám, én hoztam be az első nagy kínai fejlesztést az unióba.
Öt éve kezdődött, de még messze a vége
Már öt éve döntés született a vasútvonal felújításáról, ám azóta még addig sem jutottunk el, hogy kihirdessék a közbeszerzési folyamat győztesét.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök közel öt éve, 2013. november 25-én, a Bukarestben zajló Kelet-Közép-Európa(KKE)-Kína csúcstalálkozón állapodott meg Li Ko-csiang kínai és Ivica Dacic szerb kormányfővel arról, hogy együttműködnek a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítése érdekében.
A magyar miniszterelnök több mint egy évvel később, 2014. december 14-én jelentette be Belgrádban, a Kelet-Közép-Európa (KKE)-Kína csúcsértekezleten, hogy "Magyarország, Szerbia és Kína szerdán aláírja a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítéséről szóló megállapodást."
Arra további egy évet kellett várni, hogy a magyar és a kínai kormány aláírja a megállapodást a vasútvonal fejlesztéséről és finanszírozásáról – erre 2015. november 24-én, Szucsouban került sor. Ennek alapján a Budapest és Kelebia közötti, 166 km hosszú, egyvágányú pályát kétvágányúvá fejlesztik.
2016 szeptember közepén a Magyar Nemzet számolt be arról, hogy májusban az Európai Bizottság korrupció gyanúja miatt elindította a kötelezettségszegési eljárás előkészületeit a Budapest–Belgrád-vasútvonal kínai fejlesztésével összefüggésben.
A lap ekkor kikérte a beruházás lebonyolításáért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól a projekt 500 millió forintért készített megvalósíthatósági tanulmányát, de a tárca azt közölte, hogy az egy döntéselőkészítő dokumentum, ezért 10 évig nem nyilvános. Vagyis leghamarabb csak 2026-ban tudhatjuk meg, hogy milyen áruforgalommal és megtérüléssel kalkulált a kormány, amikor beleugrott az üzletbe.
2016 novemberében megalakult a fejlesztésért felelős Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. is, amelynek tulajdonosai 15-85 százalék arányban a MÁV, valamint két kínai vasúttársaság, a China Railway International Corporation (CRIC) és a China Railway International Group (CRIG).
Ezután hosszú ideig tárgyalásokat folytatott a magyar kormány az Európai Unióval, és emiatt Kína 2017 februárjában már elég türelmetlen volt.
A kormány végül sikeresen megállapodott az EU-val, és a magyar parlament 2017 május elején megszavazta, hogy indulhat a beruházás, aminek az ára ekkor már 750 milliárd forintnál tartott. Két-három százalékos kamattal, az áfával, és a 15 százalékos önerővel számolva ez azt jelenti, hogy a projekt összesen nagyjából ezermilliárd forintba fog kerülni a magyar adófizetőknek.
Ezután felgyorsultak az események: 2017 november 26-án Li Ko-csiang kínai kormányfő megérkezett Budapestre a Kelet-Közép-Európa (KKE)-Kína csúcsértekezletre, másnap pedig megjelent a projekt kivitelezéséről szóló közbeszerzés ajánlattételi felhívása.
A tender nyílt volt, ám a részleteit átnézve feltűnő, hogy a hatalmas beruházáshoz képest nagyon alacsony referenciakövetelményeket fogalmaztak meg elvárásként. A jelentkezőknek mindössze 7,5 milliárd forint vasúttervezésből származó, és 150 milliárd forint vasútépítésből származó árbevételt kellett felmutatniuk tapasztalatként az elmúlt 5 évből.
2018 június elején a Pekingben tárgyaló Szijjártó Péter külügyminiszter azt közölte, hogy 30 cég váltotta ki a közbeszerzési dokumentációt, de közülük mindössze 2 konzorcium tett érvényes ajánlatot. Kiemelte azt is, hogy mindkét konzorcium magyar és kínai cégekből áll. Ezek, mint később kiderült, a CRE Konzorcium, illetve a STRABAG-CCCC 2018 KONZORCIUM. A konzorciumokat alkotó cégek nevét nem hozták nyilvánosságra.
A kínai-magyar projektcég reményei szerint 2018 végéig szerződést kötnek a nyertes kivitelezővel, és utána nagyjából 5 év (2 év tervezés és engedélyeztetés, majd 3 év kivitelezés) kell a beruházás megvalósulásához.
Egy biztos: Orbán Viktor tavaly ilyenkor még nagyon akarta a vasutat. A kínai elnök 2017 novemberi budapesti látogatása után azt mondta a szokásos péntek reggeli Kossuth rádiós interjújában, hogy másodlagos kérdés a beruházás megtérülése, "mert az ország szempontjából az a fontos, hogy ez az útvonal Magyarországon keresztül megy".
Kőműves Anita — Erdélyi Katalin
A cikk a Vsquare.org cikksorozatának részeként készült, amely a visegrádi országok és Kína politikai és gazdasági kapcsolatát mutatja be. A VSquare.org a National Endowment for Democracy amerikai non-profit szervezet támogatásával valósult meg, célja az oknyomozó újságírás fejlesztése a V4 országaiban. A cikk eredeti, angol nyelvű változatát itt olvashatja. Címlapfotó: Orbán Viktor koszorúz a pekingi Tienanmen téren — Szecsődi Balázs/Miniszterelnöki Sajtóiroda. | [
"Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt."
] | [
"Hainan Air",
"Magyar Nemzet",
"Ujgur Világkongresszus Ifjúsági Tagozata",
"China Railway International Corporation",
"Európai Unió",
"STRABAG-CCCC 2018 KONZORCIUM.",
"Európai Bizottság",
"CRE Konzorcium",
"Bank of China",
"Külgazdasági- és Külügyminisztérium",
"China Railway International Group",
"National Endowment for Democracy",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
A menekültválság áldozata lett egy négycsillagos zalakarosi szálloda. A Terrorelhárítási Központ lefoglalta. A hotelnek küldött levél azt tartalmazta, hogy állampolgári kötelesség a szállodát a TEK rendelkezésére bocsátani.
A hétvégén Zalakarosra akartunk menni egy wellness-szállóba, de a hotelt, ahova foglaltunk, a határon kialakult helyzet miatt lefoglalta a TEK - ezt írta szomorúan a 444.hu olvasója.
A négycsillagos Aphrodite-Venus Hotelben azt mondták, amikor érdeklődött: levelet kaptak a terrorelhárítóktól, hogy állampolgári kötelességük a szállodát biztosítani.
A hotelben a lapnak már nem nyilatkoztak. | [
"Terrorelhárítási Központ"
] | [] |
Az Állami Számvevőszék egy hivatal, nem nyomozó hatóság, a közpénzügyi rendszert érintő ellenőrzéseit nyilvános terv alapján végzi – közölte az ÁSZ a NAV-nál rendkívüli vizsgálat lefolytatását indítványozó kezdeményezésekkel kapcsolatban.
Az Állami Számvevőszék egy hivatal, nem nyomozó hatóság, a közpénzügyi rendszert érintő ellenőrzéseit nyilvános terv alapján végzi; az előkészítés alatt álló 2014. első félévi ellenőrzési terve pedig érinti a NAV tevékenységét is, amelyet legutóbb 2012-re vonatkozóan vizsgáltak – közölte az ÁSZ szerdán az MTI-vel a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál rendkívüli vizsgálat lefolytatását indítványozó kezdeményezésekkel kapcsolatban.
Az Állami Számvevőszék, mint az Országgyűlés legfőbb pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, a demokratikus intézményrendszer független alapintézménye – rögzíti a közlemény. Megjegyzik: az ÁSZ köteles ellenőrzést lefolytatni az Országgyűlés döntése alapján, valamint vizsgálódhat a kormány felkérésére. Ezen túlmenően a megkereséseket, kezdeményezéseket minden esetben jelzésként kezeli, ellenőrzései tervezése során azokat a kockázat-kezelési rendszerébe beépíti.
A közlemény szerint az ÁSZ jelenleg előkészítés alatt álló 2014. első félévi ellenőrzési terve tartalmazni fogja például a Magyarország 2013. évi központi költségvetése végrehajtásának (zárszámadás) ellenőrzését, ami érinti a NAV tevékenységét is.
Az ÁSZ-törvény szerint a számvevőszék ellenőrzi az állami adóhatóság és a helyi önkormányzatok adóztatási és egyéb bevételszerző tevékenységét, valamint a vámhatóság tevékenységét. A jogszabály alapján az ÁSZ ellenőrzéseinek gyakoriságát törvény, törvényi szabályozás hiányában a számvevőszék elnöke határozza meg – teszik hozzá.
Megjegyzik, hogy a NAV – feladatköréből adódóan – évről évre az ÁSZ látókörében van: a zárszámadás ellenőrzése keretében minden évben sor kerül az adóhatóság vizsgálatára is. Legutóbb 2012-re vonatkozóan végezték el ezt az ellenőrzést. Az ÁSZ minden jelentése, így vonatkozó zárszámadási jelentései is nyilvánosak és megtalálhatóak az ÁSZ hivatalos honlapján – közölte a számvevőszék.
Mint arról beszámoltunk: határozatképtelen volt a parlament számvevőszéki és költségvetési bizottság ellenőrző albizottságának szerdai ülése, amelyre nem mentek el a kormánypárti képviselők. A testület ennek ellenére meghallgatta Horváth András korábbi adóhivatali ellenőrt, aki azzal vált ismertté, hogy azzal állt a nyilvánosság elé: szervezett, és magas szinten eltussolt áfacsalások ezermilliárdos kárt okoznak a költségvetésnek. (Az ügy további érdekességeivel a HVG e heti száma is részletesen foglalkozik.)
"Az olajügyek soha nem szűntek meg, csak átalakultak, és amivé lettek, az teljesen szétzilálta a termelő és kereskedelmi szektort" – mondta Horváth András, aki szerint fontos, hogy az ügyészség vagy az Állami Számvevőszék vizsgálódjon, de olyan súlyos gazdaságpolitikai kérdésekről van szó, hogy a politikának, a parlamentnek is foglalkoznia kell vele. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Állami Számvevőszék"
] |
Magyarország zavarba ejtő példája lett annak, hogyan tudja a politikai elit leépíteni a demokráciát még Európa közepén is. Az EU-nak nem szabadna olyan kormányt finanszíroznia, amely ilyen keményen bánik a médiával – írja a New York Timesban Philip N. Howard médiatudós, a CEU és a Washingtoni Egyetem professzora. A szakember pontról pontra bemutatja, szerinte hogyan hajtotta és hajtja uralma alá a sajtót az Orbán-kormány.
Orbán Viktor médiastratégiájáról cikkezik a hétfői New York Times. A lapban Philip N. Howard, a CEU és a Washingtoni Egyetem professzora fejti ki a véleményét arról, hogy miközben a magyar állam "Európa legszigorúbban ellenőrzött médiarendszerét" építi fel, az Európai Bizottság augusztusi döntésével csaknem 22 milliárd eurót csatornáz a magyar gazdaságba. A szakember Magyarországi tapasztalatait gyűjtötte össze az írásban.
A cikkhez Edel Rodriguez készített nem túl hízelgő karikatúrát a magyar miniszterelnökről.
Az írás szerzője szerint Magyarország zavarba ejtő példája lett annak, hogyan tudja a politikai elit leépíteni a demokráciát még Európa közepén is. Orbán Viktor szerinte autokratikus csapást mért a magyar sajtóra, amelyet a Freedom House független jogvédő szervezet már csak "részben szabadnak" tekint.
Orbán médiastratégiája több összetevőből áll a CEU professzora szerint. Része a magyar médiahatóság gyakorlati kontrollja, ami lehetővé teszi, hogy még kisebb pozícióba is politikailag megfelelő személyeket nevezzenek ki. A hatóság – mutat rá a NY Times cikke – ráadásul nemcsak a sugárzási engedélyek és a médiaverseny fölött őrködik, hanem a tartalmat is szabályozza. Miközben a hírforrásoktól elvárják, hogy az alaptörvénynek megfelelően működjenek, Orbán kinevezettjei döntik el, hogy ez mit jelent.
A méidumoknak olyan adatokat kell szolgáltatniuk alkalmazottaikról és szerződéseikről, valamint a szerkesztőségi és a hirdetői tartalmakról, amelyeket Európában sehol máshol nem követel meg a hatalom. A médiahatóságot ráadásul szokatlan végrehajtói jogkörrel is felruházták: bírságokat róhat ki, felfüggesztésekről dönthet, engedélyeket vonhat vissza.
A médiaszabadság korlátozásának nem lebecsülendő politikai hatása van – írja Philip N. Howard. A legutóbbi parlamenti választás idején a kormány uralta az elektronikus médiumok tartalmait. A legnagyobb újságok kedvező színben tüntették fel a Fideszt. A beszélgetős rádiók és televíziócsatornák aránytalanul sok időt biztosítottak a kormány képviselőinek, miközben az ellenzéki pártok tevékenységét bemutató riportok a belső harcokról és a korrupcióról szóltak. "Amikor Budapesten sétáltam a választás előtti időszakban, mindenhonnan a kormányzati vezetetők mosolyogtak rám a plakátokról", miközben ellenzéki köztéri hirdetéseket alig lehetett látni – idézi fel a cikkben a professzor.
Vond el és uralkodj
A média feletti kontroll elfojtotta a lakossági lelkesedést a választás iránt, a választásra jogosultaknak alig 60 százaléka járult az urnákhoz. A Jobbik jött ki győztesen a szavazók mozgósításáért folytatott versenyből, miközben az EBESZ kritizálta az "elfogult médiabeszámolókat".
A profeszor beszámol arról is, hogy amikor tavaly Budapestre jött, a kormány akkor kezdte el azt a gyakorlatot, hogy a barátságos médiatársaságokat állami hirdetésekkel dotálja, miközben a kritikus sajtótól megvonja a forrásokat. A csökkenő bevételek miatt nehézzé vált helyeztben kormányközeli mentőangyalok érkeztek a médiavállalatokhoz, hogy felvásárolják az engedélyeket – írja Howard.
A professzor beszámol a reklámadóról is, ami szerinte hatásaiban az iparág részleges államosítását hozza el. Az újraválasztott Fidesz-kormány az internetes hírforrásokra is kiterjeszti médiastratégiáját, márpedig a legbátrabb tényfeltáró újságírók már leginkább csak az interneten lelhetők fel Howard szerint.
A médiatudós felidézi, hogy 2012-ben az Európai Bizottság által kilátásba helyezett büntetőintézkedések határása Orbán rendszerén kisebb módosításokat hajtottak végre, amivel kiegyezett az Európai Tanács főtitkára, jelentősnek nyilvánítva a jogszabályokon eszközölt változásokat. A Philip N. Howard által vezetett Média- és Kommunikációtudományi Központ jogászai azonban rámutattak, hogy milyen messze áll valójában Magyarország az európai normáktól. Howard hivatkozik Haraszti Miklósra, aki szerint a városokon kívüli területeken a kormány gyakorlatilag 100 százalékosan uralja a médiát.
A szigorú kontroll nemcsak az újságírói öncenzúrát terjesztette el Magyarországon, de alaposan lehűti a külföldi médiabefektetők lelkesedését is. Itt a szerző kitér Sáling Gergő főszerkesztő távozására a Deutsche Telekom által birtokolt Origótól, valamint az RTL-csoport harcára, amit az Orbán-kormánnyal folytatnak.
Mindez az EU-ban?
Az Európai Bizottság eközben mélyen hallgat arról a jelenségről, amit Erik D'Amato veterán amerikai újságíró a HVG-nek adott interjúban Magyarország putyinizálásának nevezett – írja Howard, aki úgy látja, az EU-s források egyenesen Orbán irodáján keresztül fognak befolyni az országba, erősítve és jutalmazva a miniszterelnök egyeduralmi tendenciáit. Eközben a kormánypárti média úgy festi le az Európai Uniót, mint a belügyekbe beavatkozó idegen hatalmat.
Ha a pénzt visszatartották volna, Orbán úgy tüntette volna fel az EU-t, mint ellenséget. Az EU-támogatások lehívása által viszont Orbán Viktor válik még a mostaninál is megátalkodottabb ellenséggé. Az EU-pénzek felhasználását a szerző szerint ahhoz kellene kötni, hogy visszaállítsák azt a jogszabályi környezetet, amely a Fidesz-kormány előtt lehetővé tette az egészséges médiapluralizmust Magyarországon.
A média szabályozása hatással van a többi terület szabályozására is. A médiapluralizmusnak köszönhetően működik a demokrácia – ebben egyetért minden európai törvényhozó és újságíró. Egy olyan rezsimnek, amely ilyen keményen bánik a médiával, nem szabadna ilyen nagylelkű és feltétel nélküli támogatást nyújtani. Európának nem szabadna olyan kormányt finanszíroznia, amely aláása a demokrácia egyik legfontosabb sarokkövét – írja Philip N. Howard. | [
"Fidesz"
] | [
"Média- és Kommunikációtudományi Központ",
"NY Times",
"New York Times",
"Freedom House",
"Európai Unió",
"Deutsche Telekom",
"Európai Bizottság",
"Európai Tanács",
"Washingtoni Egyetem"
] |
A föld-, a víz- és az erdővagyon burkolt privatizációjával vádolja a kormányt és a vagyonkezelőt Bencsik János fideszes képviselő, Tatabánya polgármestere. A Fidesz szerint a természetes monopóliumokat közösségi tulajdonban kell tartani, ezért kormányra kerülve felbontanák a magánosításról szóló szerződéseket. Egyelőre munkacsoportok gyűjtik a privatizációgyanús üzletekről szóló információkat, és megpróbálják megakadályozni őket.
Ön szerint jogállami megoldás az, hogy deklarálták: fel fogják bontani az elődeik által megkötött privatizációs szerződéseket, ha hatalomra jut a Fidesz?
Szerintem igen, sőt tisztességes és becsületes dolog. A nemzeti vagyon két részből áll: az egyik része vállalkozói, a másik része működtetői vagyon. Az erdő-, a víz- és a földvagyon a működtetői vagyon körébe tartozik, ezek természetes közösségi monopóliumok. Mindig is azok voltak, és ahhoz hogy a közösség erőforrás-gyarapító rendszere fenntartható módon működjön, ezekre szükség van.
A vállalkozói vagyon értékesíthető, és a túlnyomó többségét értékesítették is került a húsz éve tartó privatizációs folyamatban. Ma már a működtetői vagyon értékesítése van soron, ami az állam erőforrás-gyarapító rendszereit veszélyezteti. Márpedig csak azok tudják biztosítani a személyes erőforrások megújítását az oktatáson, az egészségügyön és az alapvető szolgáltatásokon keresztül.
De a magántőke talán racionálisabban működtetné ezeket az ágazatokat is, mint az állam apparátusa.
Racionálisan lehet akkor is gondolkodni, ha közösségi vagyonnal gazdálkodunk állami keretek között. Minél hatékonyabban gazdálkodunk a közvagyonnal, annál többet lehet visszaforgatni a hozadékából az alapvető szolgáltatásokra, míg ha magánkézbe kerül a szolgáltatás, akkor az ott megtermelődő profitot a magántulajdonos a saját érdekei szerint használja fel. Ennek minősített esete, amikor egy szolgáltatási területen külföldi tőkeérdekeltség jelenik meg, és még a nemzetgazdaság berkeiből is elviszi a megtermelt profitot.
Tehát az állam nem feltétlenül pazarló tulajdonos?
Nem feltétlenül. Jelenleg pazarló, és ennek az is az oka, hogy két évvel ezelőtt a nemzeti vagyontörvény elfogadásával kivonták a közösségi ellenőrzés alól az állami vagyon hasznosítását. Ez azt jelenti, hogy a parlamentnek nincs ellenőrzési jogköre, és ami még a hatályos törvénnyel is ellentétes, hogy két év elteltével sincs még elfogadott vagyonhasznosítási stratégiája a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek.
Ez hogyan lehetséges?
Korábban időpont-egyeztetési problémákra hivatkozott a kormány, később azt mondták, hogy a kormány álláspontja eltér a vagyonkezelőétől, és amíg nem tudják szinkronba hozni őket, nem fogják nyilvánosságra hozni a vagyongazdálkodási stratégiát. Holott mindig arra hivatkoznak, hogy a vagyonkezelő stratégiájának megfelelően történik a közösségi vagyon hasznosítása.
Néhány nappal ezelőtt például a tíz állami tulajdonú kastély üzleti célú hasznosításával kapcsolatban is kiderült, hogy van stratégia, csak éppen nem nyilvános. Így nincs lehetőségünk arra, hogy ellenőrizzük, hogy valóban ez-e a leghatékonyabb megoldás.
Ez mulasztás, vagy így könnyebb a zavarosban halászni?
Egyértelműen ki merem jelenteni, hogy az utóbbi megfogalmazás a helytálló, a zavarosban való halászás feltételrendszerét próbálják hatékonyabbá tenni, és nem a közösségi vagyonnal való gazdálkodásét.
Konkrétan kik halásznak a zavarosban?
Én úgy látom, hogy a kormányzat vagyongazdálkodása kétfejű. Az egyik fej a korábbi kormányfő köreihez tartozik, hiszen az előző kormányzati felállásban kinevezett vezérigazgató, Tátrai Miklós irányítja a vagyonkezelőt, aki szorosan kötődik Veres János volt pénzügyminiszterhez. A kormányátalakítással Szilvásy György volt titokminiszter is oda került vezető beosztásba, és ő már az Antall-kormány idején is az állami vagyon lebontásával foglalatoskodott.
A másik oldalon ott a jelenlegi kormányfő és a pénzügyminisztere, akik a nyilvánosság előtt és a parlamentben mindig azt mondják, hogy a közszolgáltatásokkal kapcsolatban nincs privatizációs szándékuk. Közben pedig mintha önállósította volna magát a vagyonkezelő, folyamatosan olyan dokumentumok kerülnek ki ebből az érdekkörből, amelyek azt bizonyítják, hogy kiszervezésekre készülnek.
Tükröződik a konkrét privatizációs döntéseken is, hogy bizonyos érdekköröket előnyökben részesítenek?
Nehéz ezt megítélni. Amikor egy regionális szolgáltatási területen van szó privatizációról, mindenféle mendemondák elindulnak, amelyek nemcsak gazdasági, hanem politikai szálakat is magukban foglalnak. Ezeknek az ellenőrzése bonyolult feladat, ezért is van szükség ezekre a csoportokra, amelyek a begyűjtött információkat elemzik.
Nemcsak arról van szó, hogy a kormányváltás után a Fidesz ezeket a kiszervezéseket vissza akarja csinálni, hanem arra is törekszünk, hogy már most megakadályozzuk őket. Azért kell világosan beszélni, hogy a szakmai befektetők lássák, hogy nincs meg a politikai támogatottságuk ezeknek a változtatásoknak. Persze, mindig vannak olyan pénzügyi befektetők, akiknek a morális ítélőképessége nem éri el az elvárható szintet, ők arra spekulálnak, hogy szerződésbontás esetén is jól járhatnak.
És igazuk is van, hiszen szerződésbontás esetén komoly kártérítésekre számíthatnak.
Ebben a helyzetben a jóhiszeműség megítélése is érdekes. Jogilag kérdéses ennek a relevanciája, de morálisan visszatartó ereje van. Ezért kell világosan elmondani, hogy mire készül a jelenlegi kormányzat és a vagyonkezelő, ezért volt fontos például az észak-dunántúli vízmű esetében felmutatni, hogy milyen módszerekkel kívánják kiszervezni az üzemfenntartási tevékenységeket.
Igaza van a pénzügyminiszternek, amikor azt mondja, hogy ivóvízbázisokat, állami tulajdonú részvénytársaságokat nem privatizálnak, viszont közben a részvénytársaság összes tevékenységét kiszervezik az ott dolgozókkal és a berendezésekkel együtt. Tehát az állami vállalatot kiürítik, és az ivóvízellátást befolyásoló tevékenységei magánkézbe kerülnek. Ebben az esetben ezt sikerült megakadályozni, maga a pénzügyminiszter is elismerte hogy ez talált, és süllyedt.
Milyen bejelentéseket kaptak eddig a munkacsoportok?
A legtöbb jelzés a regionális vízművekkel kapcsolatban érkezik. Transznacionális társaságok sürgölődnek a nemzeti vagyonkezelő, a regionális vízművek és az önkormányzati tulajdonban lévő vízművek környékén, szakítani akarnak maguknak a piacból, mert az ma már mindenkinek nyilvánvaló, hogy az olaj után a víz lesz a legnagyobb érték a következő évtizedekben. A jövőben ez hatalomszervező potenciált fog jelenteni.
Az erdővagyonnál mit kifogásolnak?
Mind a három nagy csoportban két privatizációs technika működik. Az egyik az alulról nyitás, tehát hogy kiszervezik a jól jövedelmező tevékenységeket, az erdővagyonnál ilyen például a vadgazdálkodás. A másik a felülről zárás, a holdingosítás, tehát hogy az azonos tevékenységet végző állami vállalatokat, úgymond, a hatékonyságnövelés céljából összevonják, és ezután a vagyonkezelési jogaikat adják magánkézbe.
Tehát marad állami, közösségi, nemzeti tulajdonban az erdővagyon, csak épp a hasznosítása és a haszna kerül ki magánkézbe, akár harminc–ötven évre. Ezért Fónagy Jánossal olyan törvényjavaslatot nyújtottunk be, ami a vagyonkezelésbe adást is megtiltaná a tartós állami tulajdonban lévő társaságoknak.
Mi a helyzet a földprivatizációval?
Az állami tulajdonban lévő Nemzeti Földalap termőföldjeinek értékesítésénél jól meghatározott érdekköröket is azonosítani lehet. A jogszabály szerint ugyan előnyt élveznek az adott területen már mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó vevőjelöltek, de olyan konzorciumokat hoznak létre, amelyekben egy-egy helyi gazdálkodó egy-két százalékos tulajdonrésszel szerepel, a többieknek semmiféle kötődésük nincs ahhoz a földrajzi térséghez.
Márpedig a földtulajdon az élelmiszer-önrendelkezés alapja, az határozhatja meg az élelmiszer-ellátás piaci körülményeit, akinek nagy mennyiségű föld van a kezében. Ugyanolyan közösségi monopólium, mint az ivóvíz. El is indultak olyan büntetőeljárások, amelyek konkrét esetekkel kapcsolatosak.
Mi az álláspontjuk a külföldiek földvásárlásáról?
A Fidesz nem ért egyet a külföldiek földvásárlásával. Tudomásul vesszük, hogy vannak közösségi jogszabályok, ugyanakkor azt is látjuk, hogy az EU-ban van mozgástér: olyan feltételeket kell szabni, amelyek nem hátrányosak a hazai gazdálkodóknak. Az EU számos tagországában meg tudták ezt oldani, és közel állunk ahhoz is, hogy az EU-ban és az OECD-ben újraértékeljék a tőke szabad áramlásának kérdését. Lesznek olyan területek, ahol ez korlátozottabban érvényesülhet, főleg a természeti erőforrásokkal kapcsolatban. Ez összekapcsolódik a klímakérdés kezelésével is, minden bizonnyal lesz változás.
Az élelmiszer-önrendelkezés, illetve a tőke szabad áramlásának korlátozása globalizációkritikus, zöldmozgalmi követelések. Már a Fidesz is zöldül?
Nem hiszem, hogy ez új dolog lenne, az emberiség történetének kilencvenkilenc százalékában az élelmiszer-önrendelkezés szabta meg a közösség életét, kialakult egy természetes egyensúly a környezettel, és egészséges szimbiózisban élt a vidék a várossal. Majd jöttek azok a globalizációs törekvések, amelyek olyan jogszabályok átvételét írták elő, amelyek elválasztották a természetes kapcsolatban élő városi és vidéki közösségeket. Az utolsó néhány évtizedben borult fel ez az egyensúly, és az én tapasztalatom szerint ennek különösebb előnye nem lett.
De még ma is tucatjával épülnek a hipermarketek, miközben a kis boltok, helyi piacok bezárnak. Gondolja hogy ez a trend megfordulhat?
Az egészséges életösztön ebbe az irányba viszi a fogyasztók egy jelentős részét. Ráadásul óriási verseny fog kialakulni a már bent lévő és a beérkező transznacionális áruházláncok között, nagyon sokan fel fogják számolni a hálózataikat. Vidéki városokban már tapasztalható, hogy bezárnak hat-nyolc évvel ezelőtt épített áruházakat. Közben a magyar kereskedők is rájöttek arra, hogy lehet szervezkedni, és ugyanolyan módszereket alkalmazni, mint a transznacionális láncok, csak többségében magyar alapanyagból készült élelmiszerekkel.
Mit szól ehhez a többi parlamenti párt?
Az országgyűlésben párthovatartozástól függetlenül van erre egy törekvés, nemcsak a GMO-kérdésben, hanem a hazai mezőgazdasági termékek piacra juttatásának elősegítéséről is. Még az úgynevezett vörös bárók is a saját bőrükön érzik, hogy kiszorítják őket a külföldi láncok a piacról, ezért hazai piacvédelmi intézkedésekre volna szükségünk. A Fidesznek eltökélt szándéka az is, hogy újra megteremtse a hazai élelmiszer-feldolgozás bázisát.
Bokros Lajos nemzeti szűkkeblűségnek nevezte a protekcionizmust, szerinte a globalizációban kell sikeresnek lenni, és a multik nélkül nyomorba dőlne az ország.
Ezt neokonzervatív politikának nevezik, ami a neoliberális politika ikertestvére. Mi azt mondjuk, hogy az alapszolgáltatásokat közösségi ellenőrzés alatt kell tartani. A tőkének van egy olyan szegmense, ahol egyértelmű a szabad áramlás elsőbbsége, mert kis ország vagyunk, nyitott gazdasággal, bizonyos területeken be kell illeszkednünk a globális tőke világába, e tekintetben egyet lehet érteni Bokrossal. De vannak olyan termékek, amelyeket a méretgazdaságosság elvét is figyelembe véve érdemesebb nemzeti tőkéből előállítani, ilyen például az élelmiszeripar. Ugyanakkor például a gépjárműiparban jobb, ha a világmárkák is jelen vannak az országban.
Tehát az erősebb nemzetállam mellett azért maradna a multiknak is játéktér. Ön szerint bele fognak ebbe menni?
Ha a tőke azt látja, hogy veszélybe kerülhet a tevékenységéhez szükséges emberi erőforrások megújulása, akkor hajlandóságot mutat arra, hogy újratárgyalja a feltételeket a nemzeti gazdaságpolitika alakítóival. Újra lehet tárgyalni a feltételeket a transznacionális társaságokkal is, csak bátran, világosan, felkészülten kell érvelni.
Nekünk az a dolgunk, hogy a profitból egy kicsit lecsípjünk, és azt a közösségi erőforrás-gyarapító rendszerekbe: oktatásba, szakképzésbe fektessük be. Ez a tőkének is érdeke, mert így hosszú távon is biztosítva lesz az itteni tevékenységének feltételrendszere. De ha ezt nem követeljük meg, nem alkudjuk ki, akkor nagyon rövid idő múlva egy végletekig lepusztított munkaerőpiac és egy roncs társadalom fog kialakulni Magyarországon.
Az interjút itt lehet kommentálni | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Nemzeti Földalap"
] |
Nem vállalja át az Állami Egészségügyi Központ azt a szerződést, amelyet a Pharmadose Kft.-vel kötött megszűnése előtt egy hónappal a BM Kórház tavaly májusban – értesült a hvg.hu. A megállapodás szerint a Pharmadose tíz éven át végezheti a labor működtetését. Ettől azonban most elesett a cég, amelynek ügyvezető igazgatója több százmillió forintos kártérítési per indítását fontolgatja.
Tavaly májusban nagy visszhangot váltott ki, hogy a Pharmadose Kft. egyedüli pályázóként nyerte el a fővárosi BM Kórház laboratóriumának működtetésére kiírt 1,5 milliárd forintos tendert, amely tíz évre szólt. Szakmai körökben leginkább azt furcsállták, hogy a pályázatot az intézmény megszűnése előtt egy hónappal írták ki, amikor már köztudott volt, hogy a kórház átkerül a 2007. július 1-jével létrejövő Állami Egészségügyi Központba (ÁEK). Van olyan piaci vetélytársa a Pharmadose-nak, amely a hvg.hu-nak arról számolt be: a kiírás komolytalansága miatt nem pályáztak, s arra számítottak, hogy a nyertessel kötött szerződés is biztosan érvényét veszti majd.
Illés Péter, a Pharmadose ügyvezető igazgatója elmondta, az új intézmény létrehozása után, 2007. július 22-én levelet írtak az ÁEK vezetőinek, és kérték, hogy vállalják át a BM Kórházzal megkötött kontraktust. "Azóta azonban nem kaptunk választ az intézmény illetékeseitől." Így Illés azt is a hvg.hu-tól tudta meg, amit az ÁEK szóvivője, Bozi Judit közölt velünk: hogy Kókai András gazdasági igazgató döntése szerint az ÁEK nem szerződik a Pharmadose-zal.
Ezt hallva, az ügyvezető igazgató bejelentette, valószínűleg perelni fog, hiszen az átvett laborban a dolgozóknak bért és 13. havi fizetést is adtak úgy, hogy a labor közben nem működött, tehát nem volt bevétele. "A kérdés csak az, hogy kit kell perelni, hiszen a BM Kórház megszűnt. Igaz, a jogutódja az ÁEK, de az nem az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz tartozik, amely a belügyi kórházat felügyelte, hanem a honvédelmi tárcához" -mondta Illés. Még nem tudja, hogy az ÁEK-et mint jogutódot pereli vagy az állammal szemben is benyújtja kártérítési igényét.
A Pharmadose Kft. – amely a Hungaropharma és a DCF Kft. tulajdonában van – akkor vált ismertté, amikor elnyerte a Vas megyei Markusovszky Kórház gyógyszerbeszerzésre kiírt tenderét. A szerződés aláírása után azonban pert indított ellene egy konkurens cég, mert véleménye szerint csak a dokumentum mellékletében szerepelt, hogy a beszerzés nemcsak a gyógyszerekre, hanem az intézmény egyéb beszerzéseire is vonatkozik, ami által a kft. kizárólagos beszállítói jogot szerzett. A bíróság azonban nem találta jogosnak ezt a panaszt, és a Pharmadose-nak adott igazat. A szerződés öt évre szólt, és úgy tudjuk, hogy bár az intézmény vezetői megpróbálták felbontani, végül elálltak ettől, mert Illés Péter 600 milliós kártérítési pert helyezett kilátásba. A cég jelenleg a váci kórház beszerzéseit biztosítja. | [
"Pharmadose Kft.",
"BM Kórház"
] | [
"Állami Egészségügyi Központ",
"DCF Kft.",
"Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium",
"Markusovszky Kórház"
] |
Az állam 2013 és 2017 között 575 milliárd forint össznévértéken bocsátott ki Magyar Letelepedési Államkötvényeket, amelyek kamatszelvény nélkül, azaz diszkonttal kerültek forgalomba - derült ki Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági minisztérium államtitkárának Mesterházy Attila írásbeli kérdésére adott válaszából. A szocialista képviselő arra volt kíváncsi, hogy mennyit kell visszafizetnie az államnak a kötvények lejáratakor, illetve ezeken mennyi az állam vesztesége. Az államtitkári válaszból kiderült, a névértéket fizetik vissza, ám az időközben zuhanó állampapírkamatok ellenére magas kamattal értékesített kötvényeken keletkező veszteségről nem adott számot. | [
"Nemzetgazdasági minisztérium"
] | [] |
Orbán Viktort, Simicska Lajost és Nyerges Zsoltot is meghallgatná az a bizottság, mely a kormány körüli üzleti körök megrendeléseit vizsgálná. A bizottság felállítására a Jobbik tett javaslatot és a parlamentnek kell szavaznia erről.
Parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi a Jobbik a kormány mögött álló gazdasági körök állami megrendeléseinek kivizsgálására - jelentette be Vona Gábor, a párt frakcióvezetője. Vona szerint a bizottság feladata elsősorban Simicska Lajos és Nyerges Zsolt, illetve a hozzájuk köthető cégbirodalmak átvilágítása lenne.
"Bízunk abban, hogy fény derül arra, hogyan könyvelhet el egy állami megrendelésekből élő magán társaság több tízmilliárd forintos árbevételt, milyen módon jutnak építési megbízásokhoz, állami földekhez egyes cégek, hogyan alakult ki monopólium a köztéri reklámfelületeknél" - mondta Vona.
Ezzel többek között a Közgép Zrt. építőipari vállalat százmilliárdos állami megrendeléseire utalt, melynek vezetője Nyerges Zsolt, tulajdoni viszonyai pedig sokáig nem voltak ismertek. Az alkotmánymódosítás után, mely kötelezővé tette, hogy a közbeszerzéseken induló vállalatok nyilatkozzanak arról, kik a valódi tulajdonosai, nyilvánosságra került, hogy a tulajdonosa Simicska Lajos, a Fidesz egyik legmeghatározóbbnak tartott gazdasági háttérembere.
A jobbikos kezdeményezés előzménye, hogy hétfőn a parlamentben Karácsony Gergely LMP-s képviselő azonnali kérdést tett fel a miniszterelnöknek arról, vannak-e oligarchák a nemzeti együttműködés rendszerében. Válaszában Orbán többek között azt mondta, Magyarországon ma csak nagytőkések vannak, oligarchák nem, de ha bárki tud bármilyen állami megrendeléssel kapcsolatos törvénysértésről, tegyen feljelentést.
Vona Gábor szerint ehhez előbb meg kell ismerni a tényeket, ezért kezdeményezték a bizottság felállítását. A bizottság előtt szerinte Orbán Viktornak, Nyerges Zsoltnak és Simicska Lajosnak is meg kellene jelennie.
Arról, hogy valóban felállhat-e egy ilyen bizottság, a parlamentnek kell szavaznia. Vona számít az ellenzéki pártok támogatására és szerinte fideszes képviselők is támogathatják azt. | [
"Közgép Zrt.",
"Fidesz"
] | [] |
Az MSZP szerint a kormány egy hozzá közel álló üzleti körnek akarja átjátszani a takarékszövetkezeteket.
Burány Sándor országgyűlési képviselő csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: bár remélik, hogy a takarékszövetkezetek visszaszerezhetik többségi részesedésüket, azt valószínűsítik, hogy már megvan a győztese annak a pályázatnak, amelyen az állam a TakarékBankban meglévő részesedését értékesíti.
Véleménye szerint a napokban megjelent pályázati kiírás világossá teszi a takarékszövetkezetek példátlan módszerrel és gyorsasággal végrehajtott "államosításának" célját: a kormány egy hozzá közel álló, baráti üzleti körnek akarja átjátszani a takarékokat.
A szocialista politikus azt mondta: a választások előtt az Orbán-kormány igyekszik megszerezni magának vagy holdudvarának mindent, ami még mozdítható.
Hangsúlyozta, hogy az ország egyharmadában a takarékszövetkezet az egyetlen hitelintézet, vidéki ügyfeleik száma meghaladja az egymilliót. Olyan hálózatról van szó, amely eldöntheti, hogy ki kap hitelt és ki nem - mondta, megjegyezve, hogy ez egyben nagy politikai befolyást biztosít a tulajdonosnak.
Az Országgyűlés júliusban fogadta el a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényt. A jogszabály rögzíti, hogy az állam fontos tulajdonosi pozíciót szerez a szektorban, és azt a rendszer átalakítására, professzionalizálására használja, majd pozícióit megfelelő időn belül értékesíteni, ha az általa elindított pozitív folyamatokat visszafordíthatatlannak látja. A törvény értelmében létrejött takarékszövetkezeti integráció két központi szerve a központi banki funkciókat ellátó TakarékBank és az újonnan létrejött integrációs szervezet.
A Magyar Közlönyben kedden megjelent határozat szerint a TakarékBankban meglévő többségi állami részesedést nyilvános nemzetközi pályázaton értékesítik a legnagyobb vételárat ajánló befektetőnek. A pályázat kiírásának határideje 2014. január 15., a pályázatot március 15-ig kell elbírálni, és március 30-ig megkötni az adásvételi szerződéseket.
Az MSZP minden eddigi rezsicsökkentést támogatott, annak ellenére is, hogy a megvalósítást igazságtalannak tartja. Ezért ha kormányra jutnak, nem törlik el, de - például a panelprogram újraindításával - igazságosabbá és fenntarthatóbbá teszik a rezsicsökkentést - mondta Burány Sándor arra az újságírói felvetésre, hogy Szigetvári Viktor, az Együtt-PM szövetség társelnöke szerdán kijelentette, jelenlegi formájában megszüntetnék a rezsicsökkentést, de rengeteg dolgot tennének azért, hogy olcsóbb legyen a közszolgáltatás. | [
"TakarékBank"
] | [
"Magyar Közlöny"
] |
A Fidesz kedden ismételten mentelmi jogáról történő lemondásra szólította fel a kémkedéssel gyanúsított Kovács Béla jobbikos EP-képviselőt, akinek az ügye a kormánypárt szerint csak így tisztázódhat.
Németh Szilárd, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke azt mondta, hogy Kovács Béla már több mint egy éve úgy viselkedik, mint egy róka, hiszen mentelmi joga mögé bújva próbál elrejtőzni a legdurvább, Magyarország és az Európai Unió elleni bűncselekmény elől.
A Jobbik hiteltelen, álságos és hamis álláspontot képvisel ebben a kérdésben, hiszen miközben minden más "tyúkperes" ügyben a parlamenti képviselők mentelmi jogának felfüggesztését követeli, addig a kémkedéssel gyanúsított Kovács Béla mellett teljesen kiállnak - jelentette ki Németh Szilárd.
Elég egyértelmű az ügy
A fideszes képviselő szerint Kovács Béla ügye "elég egyértelmű", hiszen - mondta - a jobbikos politikus rendszeresen, fedett körülmények között, többször autót váltva és tömegközlekedési eszközöket is használva találkozott oroszokkal.
Bejárhat az Országgyűlésbe
Kovács Béla, a Jobbik európai parlamenti képviselője Fotó: Pályi Zsófia - Origo
Kovács Béla EP-képviselőként az Országgyűlésbe is bejárhat és ott valamennyi parlamenti dokumentumhoz hozzáférhet - hangsúlyozta Németh Szilárd, aki szerint Vona Gábor, a Jobbik elnöke veszélyes utat jár be azzal, hogy mentegeti pártja EP-képviselőjét, akit ráadásul tavaly újra is választottak. A Jobbik "hamis és veszélyes párt" a jelenlegi álláspontjával - tette hozzá.
5-15 évre is ítélhetik
A kormánypárti politikus emlékeztetett, az Alkotmányvédelmi Hivatal tavaly áprilisban tett feljelentést a Jobbik brüsszeli képviselőjével szemben, Polt Péter legfőbb ügyész pedig ezen gyanút megalapozottnak ítélte és indítványozta az ellenzéki politikus mentelmi jogának felfüggesztését az Európai Parlamentben.
Németh Szilárd felhívta a figyelmet arra is, hogy a kémkedésért, súlyos államellenes bűncselekményként 2-8 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, abban az esetben pedig, ha bebizonyosodik, hogy Kovács Béla titkos anyagokat is eljuttatott Oroszországba, akkor a büntetési tétele 5-15 év lehet. Németh Szilárd azt szeretné, hogy az ügy dokumentumai a bírósági szakaszban teljesen megismerhetővé váljanak. Emellett megjegyezte, diplomaták kiutasítását a bírósági ítélet megszületését követően tartja elképzelhetőnek.
Reagált a Jobbik
A Jobbik szerint Kovács Béla EP-képviselőnek nincs lehetősége lemondani mentelmi jogáról, arról csak plénum dönthet. Mirkóczki Ádám, a párt szóvivője azt írta: Kovács Béla számtalan alkalommal kinyilvánította, hogy nem bújik mentelmi joga mögé. Egyúttal a hazai hatóságok tehetetlenségének tulajdonította, hogy nem tártak olyan dokumentációt az Európai Parlament Jogi Bizottsága elé, amely alapján a testület indokoltnak látná a mentelmi jog felfüggesztését. | [
"Jobbik"
] | [
"Európai Parlament Jogi Bizottsága",
"Európai Unió",
"Alkotmányvédelmi Hivatal",
"Európai Parlament"
] |
Négyrendbeli vesztegetéssel, egyrendbeli hivatali visszaéléssel és háromrendbeli közokirat-hamisítással gyanúsítja a Szegedi Nyomozó Ügyészség dr. N. Norbertet, a Csongrád Megyei Bíróság büntetőügyekben eljáró bíráját.
Hosszabb ideje vizsgálódtak ellene, s miként arról korábban lapunk is beszámolt, már október végén kezdeményezték bírói mentelmi jogának felfüggesztését az ügyészségi nyomozók, a döntés azonban csak közvetlenül az ünnep előtt született meg. Miután Schmitt Pál köztársasági elnök felfüggesztette dr. N. Norbert bírói mentelmi jogát, december 23-án az ügyészek őrizetbe vették, majd karácsony másnapján a Kecskeméti Városi Bíróság nyomozási bírója elrendelte az előzetes letartóztatását.
Egy nappal később a Szegedi Nyomozó Ügyészség szabadlábra helyezte K. Zoltán ügyvédet, akit még október elején befolyással üzérkedés és dr. N. Norbert megvesztegetésének gyanújával letartóztattak. A Csongrád Megyei Főügyészség keddi közleménye szerint az ügyvéd előzetes fogva tartásának törvényi indokai már nem álltak fenn. Összegyűjtötték a neki tulajdonított bűncselekménnyel összefüggésben a beszerezhető bizonyítékokat az ügyészségi nyomozók, így a büntetőeljárás meghiúsításának veszélye már nem áll fenn. Nem kell tartani a szegedi sztárügyvéd szökésétől, elrejtőzésétől sem, mert – mint a közlemény fogalmaz – "a bűncselekmény felderítésében való közreműködése olyan jelentős enyhítő körülmény, amely miatt már csak olyan súlyú büntetés kiszabása várható, ami miatt a Szegeden komoly egzisztenciával rendelkező ügyvéd eltűnésére nem lehet számítani".
Okkal feltételezhető a fentiekből, hogy dr. K. Zoltán a bíróra vallott.
K. Zoltán azért került előzetesbe, mert az ügyészség bizonyítottnak látta, hogy kétmillió forintot kért és kapott egy fémilliárdos csalással gyanúsított vállalkozótól azért, hogy elintézze az előzetes letartóztatása megszüntetését. A gyanúsított fizetett, s röviddel ez után a másodfokon eljáró bíróság (dr. N. Norbert és két másik bíró) a megyei bíróság által utóbb szabálytalannak minősített eljárás keretében szabadon is engedte az adócsalót. Csakhogy a vállalkozót később egy másik bíróság visszaküldte az előzetesbe. A vállalkozó azonban nem hagyta annyiban a dolgot, s alkut kötött az ügyészséggel.
Ami ez után történt, annak részletei egyelőre nem nyilvánosak. Az ügyészségi nyomozók titkosszolgálati eszközökkel és módszerekkel nyomozást indítottak dr. K. Zoltán, majd később ügyvédjelöltje, K. László ellen is. Előbb csak befolyással üzérkedéssel gyanúsították meg őket, (azaz, hogy azt állították, az eljáró bíró megvesztegetésével képesek bizonyos ügyek kimenetelét befolyásolni), majd vesztegetéssel, ami már sejteni engedte, hogy az ügyészségnek bizonyítékai vannak arra, hogy az ügyvéd a részére átadott pénzt (vagy annak egy részét) továbbadta az adott ügyben eljáró bírónak.
Bánáti János ügyvéd, a dr. N. Norbert bírót védő team vezetője a Népszabadságnak azt mondta: védence tagadta, hogy (kenő)pénzért hozta volna meg az eljárásban vitatott ítéleteket. Elismerte, hogy baráti kapcsolatot ápolt volt évfolyamtársával, dr. K. Zoltán ügyvéddel, tagadta ugyanakkor, hogy az ügyvéd bármikor is törvénytelen eszközökkel próbálta volna befolyásolni a döntéseit.
Bánáti megerősítette, hogy négy ügyben gyanúsítják kenőpénz elfogadásával védencét, ezek között vannak ítéletek és vannak kényszerintézkedéssel (előzetes letartóztatással) összefüggő döntések egyaránt. Dr. K. Zoltán szabadlábra helyezésének tényét, annak indoklását és az abból általunk levont következtetést Bánáti nem kívánta részleteiben kommentálni. Emlékeztetett azonban arra az ügyvédek által gyakran kifogásolt ügyészségi gyakorlatra, miszerint felajánlják az előzetesben lévő gyanúsítottaknak, hogy ha vallanak, szabadon engedik őket. Sok terhelt ilyenkor az ügyész vélt-valós elvárásához igazítja vallomását.
Arra a kérdésre, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara elnökeként miért vállalta el egy a gyanú szerint ügyvéd által megvesztegetett bíró védelmét, Bánáti azt mondta: – Nem volt okom nem elvállalni. És tisztelem annyira a bírókat, hogy ha valamelyikük bajba kerül, segítsek neki. | [
"Csongrád Megyei Bíróság"
] | [
"Magyar Ügyvédi Kamara",
"Szegedi Nyomozó Ügyészség",
"Kecskeméti Városi Bíróság",
"Csongrád Megyei Főügyészség"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Czeglédyék időseket is megkárosítottak
Nemcsak diákokat és felnőtteket, de nyugdíjasokat is érint a Czeglédy Csaba nevével fémjelzett iskolaszövetkezeti büntetőügy – értesült a Vaol.hu.
A portálnak a 78 éves szombathelyi Vizner Endre beszélt arról, hogy nyugdíjasként kereste fel a Human Operatorhoz köthető Rébusz Iskolaszövetkezetet, mivel a tetőfelújítás és felesége betegsége miatt szüksége volt egy kis jövedelemkiegészítésre.
Az idős férfi a szövetkezeten keresztül dolgozott egy logisztikai cégnél, egy barkácsáruházban, gyárakban és egy vámárut kezelő cégnek is. Elmondása szerint óránként általában 750 forintot keresett, ennek azonban a 33 százalékát levonták tőle, így valójában 500 forint körüli összegért végezte a munkáját. Volt olyan munkahelye is, ahol egyébként a munkáltató 2100 forintot fizetett óránként Czeglédyék szövetkezetének a munkája után, akik tehát sokszorosan nyerészkedtek az idős férfin, aki arról is beszélt, hogy bár ő végig ugyanazzal az emberrel tartotta a kapcsolatot, azonban az elszámolás és az átutalás is mindig máshonnan érkezett, hol a Human Operatortól, hol a Student Pro iskolaszövetkezettől.
Amikor Gyurcsány Ferenc és az MSZP ügyvédjét, Czeglédy Csabát letartóztatták, Vizner Endrének megmondták az aktuális munkahelyén, hogy nem tudják többet foglalkoztatni. Továbbra is tartoznak neki körülbelül százezer forinttal. Az idős férfi nem az egyetlen, aki így járhatott a Humán Operátorral, mivel mesélt arról, hogy azokon a helyeken, ahol ő megfordult, alig találkozott diákokkal, ám számos nyugdíjaskorú emberrel dolgozott együtt.
Mint arról lapunk is több ízben beszámolt, a Czeglédy által vezetett Human Operator köré épülő bűnszervezet hárommilliárd forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek, valamint csaknem ezer diák nem kapta meg a fizetését. A bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt zajló eljárásban jelenleg tizenhét gyanúsított van előzetes letartóztatásban. Nemrég kiderült, hogy a Human Operator a Gyurcsány Ferenchez köthető Altustól legalább három esetben összesen majdnem 90 millió forint kölcsönt kapott. A múlt héten a Fidesz országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be a Czeglédy-ügyben érintett diákok kárának rendezésére. | [
"Student Pro",
"Rébusz Iskolaszövetkezet",
"Humán Operátor"
] | [
"Human Operator"
] |
Vesztegetéssel gyanúsít nyolc embert, köztük hat APEH munkatársat a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság. Két APEH munkatársat és egy vállalkozót szerdán a házkutatások után őrizetbe vett a rendőrség.
Korrupciós cselekmények elkövetésével gyanúsít nyolc embert - köztük az APEH Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság hat munkatársát - a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság. A nyomozók az APEH Biztonsági Főosztállyal együttműködve szerda reggel egyszerre fogták el őket, majd mindegyiküknél házkutatást tartottak.
A rendelkezésre álló adatok szerint a gyanúsítottak hosszabb ideje kötelességüket megszegve, jogtalan előnyért az adózó ügyfeleket kedvezőbb helyzetbe hozták az adóigazgatási eljárásokban - közölte a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság. A nyomozóhatóság vesztegetéssel gyanúsítja az elfogott embereket, három embert, köztük egy vállalkozót őrizetbe vettek. A többi gyanúsított szabadlábon védekezik.
A büntetőeljárást a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya folytatja, a vesztegetés mellett más bűncselekmények megvalósulását is vizsgálják. A rendőrség a nyomozás érdekében egyelőre nem ad bővebb tájékoztatást az ügyben. | [
"APEH"
] | [
"APEH Biztonsági Főosztály",
"APEH Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság",
"Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya",
"Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság"
] |
A legnagyobb orosz kereskedelmi bank adott hitelt és az orosz "kémbankként" emlegetett Nemzetközi Beruházási Bank nyújtott garanciát a Mélykúton megépült víziszárnyas-feldolgozóhoz. Orbán Viktor a magyar modellt méltatta az üzem átadásakor, és azt mondta, valahogy így képzeljük a jövőt. Vajon mitől ilyen izgalmas Oroszországnak a magyar pecsenyekacsa?
Orbán Viktor miniszterelnök fontosnak ítélte a Mélykúton megvalósított víziszárnyas-feldolgozó üzemet, annyira, hogy leutazott a gyár átadására a tompai határ közelébe január végén. Sőt Európa egyik legkorszerűbb üzemét méltató beszédében mintául állította az elmondása szerint 40 millió eurós (durván 12,6 milliárd forintos) beruházást, amely 350 új munkahelyet teremt és amelyet egy magyar családi vállalat hozott tető alá.
Valahogy így képzeljük el a jövőt. Magyar vállalkozók belevágnak, magyar tervezők megtervezik, magyar építőipari cégek megépítik, utána magyar emberek dolgoznak a gyárban, magyar emberek vezetik a gyárat, és utána a profit is a magyarokhoz kerül
– vázolta a miniszterelnök a modellt. A 18 ezer négyzetméteres Hunent-gyárat tényleg két kiskunhalasi székhelyű cég, a Merkbau Kft. és a Modinvest Kft. építette fel, de azért nem teljesen erre a srófra készült projekt – derült ki, miközben kérdezgettünk a részletek után.
A Hunent Víziszárnyas Feldolgozó Zrt. ugyanis olyan családi vállalkozás, amelyben a kormány bankja, a Magyar Fejlesztési Bank is résztulajdonos.
Noha a beruházás munkahelyeket teremtett, a csoport régi üzemének bezárásával más állások megszűntek.
A gyárat átadták, de nincs minden készen, a beruházás pedig összességében a 20 milliárd forinthoz lesz közelebb.
A projektet nagyobb részben orosz állami bank hitelezi.
Arról, hogy pontosan mekkora és milyen üzem készül, a szűk baromfis szakmában sem tudtak közelebbit. Pedig kiemelt beruházásról van szó, a magyar kormány 4,4 milliárd forint támogatást nyújtott hozzá. Ez több, mint amennyit a legnagyobb magyar csirkegyárnak, a kisvárdai Master Good Kft.-nek juttattak tavaly, amikor a Bárány család 15 milliárd forintos kapacitásbővítéséhez 3,4 milliárdot adtak a közösből. Ezzel a csoport a hat legnagyobb kapacitású európai baromfifeldolgozó közé kerül, és azt vetítették előre, hogy a fejlesztések nyomán 50 százalékkal nőhet az árbevételük, vagyis 100 milliárd forint fölé érnek, hiszen 2017-ben már 69 milliárdos forgalomnál tartottak.
Csányi Sándorral is meg kell mérkőzni
A mélykúti Hunent ennél kisebb versenyző. A magyar piacon a harmadik legnagyobb víziszárnyas (pecsenyekacsa és húsliba) feldolgozója az övé, és az új vágóhídon naponta 50 ezer kacsát vagy 25 ezer libát tudnak levágni. Az éllovas ebben a szegmensben a Tranzitker, amelynek a többségi részét tavaly vette meg a francia LDC, a második pedig a nemrég Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségébe került Hungerit, amelyik a csirkeágazatban is nagyágyú. Ez a három cég fedi le a piac 80-90 százalékát, közülük tolta meg tehát az egyiket 4,4 milliárd ingyenpénzzel a kormány.
Kiss István, a Hunent igazgatóságának elnöke úgy kalkulált kérdésünkre, hogy az új beruházás révén a cég piaci része 30-35 százalék lesz, évi közel 20 milliárd forint árbevételt várnak, a beruházás megtérülési idejét pedig 7-8 évre teszik. A korszerűsítéssel tengerentúli országokba való beszállításra, illetve a meglévő piacaik jobb minőségű áruval való ellátására nyílik lehetőség – írta.
Mivel érdemelte ki a Hunent a megkülönböztetett figyelmet? Orbán Viktor beszéde kínált egy magyarázatot:
Tudom, hogy önök mindig támogatták a nemzeti alapon álló kormányokat. Azt is tudom és köszönöm, hogy én is mindig számíthattam önökre. És láthatják: önök is számíthatnak ránk.
De nemcsak kormányzati, hanem erős orosz hátszelet is kapott a beruházás. Orbán Viktor úgy fogalmazott, a költségek felét is meghaladó összeget, a nemzetközi tulajdonban, orosz részvétellel működő Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) tette bele a kalapba. Ez az egykori KGST napjainkban reinkarnálódott fejlesztési bankja, amelyben a többség az orosz államé, székhelyét pedig Budapestre tette. A Vlagyimir Putyin bankjaként emlegetett pénzintézetnek a magyar Országgyűlés példátlan módon teljes diplomáciai és pénzfelügyeleti mentességet szavazott meg, vagyis mindenféle magyar szabályozás, ellenőrzés nélkül működhet – a Népszava azt is pedzegette, hogy az orosz kémhálózat részeként.
Putyin egyik bankja adta a hitelt, a másik a garanciát
Az IIB már 2017-ben felbukkant a Hunenttel kapcsolatban, akkor Nyikolaj Koszov, a bank igazgatósági elnöke 40 millió eurós hosszúlejáratú hitelről beszélt, megemlítve, hogy a projektben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is segédkezett. A 40 millió eurós hitel önmagában akkora, mint a mélykúti beruházás bejelentett költsége, ezért megkértük a Hunentet, vágjon rendet a milliárdok között, magyarázza el mit építettek, hogyan állt össze a finanszírozás, mihez kellett az állami támogatás és mennyi saját erőt tettek a projektbe.
A válaszokból egy a 20 milliárd forintot közelítő beruházás képe és 2020-ig folytatódó építkezés sejlik fel. A cikk elején említett 12,6 milliárd a beruházás első fázisának tervezett költsége volt. A január végi átadásra az elsődleges feldolgozó üzem, az automata vezérlésű hűtőház, a szennyvíztisztító, az ivóvízellátás, ivóvíztisztító és 3 mélyfúrt kút készült el. A végszámlák kifizetése folyamatban van, előreláthatólag 13,8 milliárd forint körül alakul a beruházás összköltsége – becsülte Kiss István. A projekt második fázisában továbbfeldolgozó épül, ennek költsége várhatóan 3,5 milliárd forint lesz.
Kiss István a finanszírozás megoszlásáról konkrét számokat bank- és üzleti titokra hivatkozva nem közölt, de annyit elárult, hogy az önerő mértéke megközelíti a 4,4 milliárd forintos támogatás összegét. Ami a hitelt illeti, az alapkőletételkor 7 milliárd forintos kölcsönről volt szó, ami jóval kevesebb, mint a Koszov által említett 40 millió euró. A Hunent elnöke úgy pontosította az információkat, hogy a hitelt nem az IIB nyújtotta, hanem az bankgaranciát adott a támogatás, illetve a beruházási hitel biztosítékaként.
A hitelt egy másik, ugyancsak az orosz állam többségi tulajdonában álló pénzintézet, a Sberbank adta.
Ez Oroszország legnagyobb pénzintézete, főrészvényese az orosz jegybank, első embere pedig a gazdasági ügyekben Putyin elnök jobbkezeként emlegetett German Gref egykori orosz gazdasági miniszter.
A Hunent a 4,4 milliárd forint állami támogatáshoz azért nem teljesen ingyen jutott, a kötelezettségeket feszegető kérdésre azt válaszolta, hogy cserébe 350 új munkavállaló alkalmazását, illetve meghatározott szintű árbevétel- és bérköltség-növekedést kellett vállalniuk 7 éven keresztül.
Mezőkovácsházán másfél-két év múlva lehet újra vágóhíd
A 24.hu informátora úgy tudja, az állami támogatás döntés-előkészítési fázisában még arról volt szó, hogy a Hunent vállalja a Mezőkovácsházán bezárt egység felújítását két-három éven belül. A támogatásról 2017-ben döntöttek, tehát mostanára lassan el is készülhettek volna a felújítással. Most viszont már ott tartanak, hogy a felújítás különböző feltételekhez kötve valósulna meg, ha meglesz az új hűtőház, illetve ha megfelelő lesz a világpiaci helyzet, akkor lehet szó a régi gyár kipofozásáról. Kiss István válasza szerint a felújítás tervezése folyamatban van, a beruházás finanszírozási lehetőségeinek függvényében leghamarabb másfél-két év múlva indulhat újra a gyár. A hvg.hu korábban egy kommentelőt idézett, aki szerint az üzem bezárásával négyszázan kerültek utcára. Ez azt jelentené, hogy a 4,4 milliárdos állami támogatás szaldója mínusz 50 munkahely. Kiss István viszont más számot írt nekünk, szerinte 66 dolgozót kényszerültek a gyár bezárása kapcsán elbocsátani. A helyi munkaügyi központban azt közölték kérdésünkre, hogy csak a kormányhivatal vezetője nyilatkozhat, hány embert bocsátottak el a Pannon Lúd üzemének bezárásával. Békéscsabáról azonban néhány nap gondolkodás után azt válaszolták, hogy nem kívánnak válaszolni a kérdéseinkre. Így nem tudtuk tisztázni, nettóban mennyi munkahelyet teremtett a Hunent 4,4 milliárd forintból.
A Dél-Alföld erős embere A Hunent elnöke és résztulajdonosa Kiss István, akit a Dél-Alföld erős emberei között tartanak számon, egy sorban olyan agrármilliárdosokkal, mint a Trigo-csoportról ismert Kárpáti László és a mezőgazdasági gépkereskedő Axiál-csoporttal befutott Harsányi Zsolt. Utóbbiakkal szemben ugyan Kiss István neve a 100 leggazdagabb között nem szerepel, de a környezetében azt tartják, ott lenne a helye, nemcsak a regionális listán, amire tavaly 4,4 milliárd forintos vagyonnal került fel. Úgy ismerik, mint aki saját erejéből lett milliárdos, és nem is mostanában. Nem a strómanok prototípusa, és felemelkedését nem is azzal hozzák összefüggésbe, hogy a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Zrt.-ben az állami bank, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) társtulajdonosa lett. Csirkével kezdte, amolyan garázsvállalkozóként, és lépésről lépésre haladt előre, később fordult a víziszárnyasok felé. A csődbe ment Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó romjain építkezett, ebből nőtt ki a Hunent, de az alapcége a Bács-Tak Kft. volt, amibe korábban tőkeerős német partnert kellett bevonnia, de aztán különváltak az útjaik, most Kiss István és Balogh Zoltán érdekeltségében áll. A Bács-Tak 2007-ben szállt be a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Zrt.-be 50 százalék plusz egy szavazat részvénnyel. Az MFB ezt megelőzően, tőkeemeléssel lett tulajdonos a kiskunhalasi cégben. Arról állapodtak meg 2009-ben, hogy 10 év alatt – idén március végéig – kivásárolják az állami bank részesedését. Most ott tartanak, hogy az MFB-nek még 4,78 százaléka van a cégben.
Kiemelt képünkön: Gyártósor a Hunent Víziszárnyas Feldolgozó Zrt. gyárában az üzemavatás napján, 2019. január 28-án. | [
"Merkbau Kft.",
"Nemzetközi Beruházási Bank",
"Sberbank",
"Hunent Víziszárnyas Feldolgozó Zrt.",
"Modinvest Kft."
] | [
"Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Zrt.",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Bács-Tak Kft.",
"Pannon Lúd",
"Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó",
"Master Good Kft."
] |
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem adja ki azokat a számításokat, amelyekből kiderülne, hogy mire alapozta a kormány a paksi beruházás szükségességét. Az iratok még 10 évig titkosak lesznek. Az Energiaklub közérdekű adatigénylést nyújtott be még január közepén, hogy láthassák az atomerőműről bővítéséről szóló döntést megalapozó dokumentumokat. Ezek alapján lehetne eldönteni, hogy igaz-e a Lázár János által is használt,
az évszázad üzlete a paksi bővítés
szófordulat.
Az fejlesztési minisztérium szerint tíz évig nem hozhatóak nyilvánosságra a dokumentumok, amikre a 3000 milliárdos beruházást alapozzák. Az Energiaklub a Miniszterelnökségtől is kikérte a papírokat, ők egy formalevelet küldtek vissza, amiben csak annyi szerepel, hogy a válaszadást 15 nappal kitolták. | [
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [] |
"Ha nem tolták volna ki talicskával a BKV-tól a pénzt különböző tanácsadói szerződések és végkielégítések címén az utóbbi három évben, akkor megvolna a kollektív szerződés változatlan formában történő fenntartására hiányzó 2,9 milliárd forint" - írta Tarlós István, a fővárosi Fidesz-KDNP frakciószövetség elnöke, az SZDSZ-es Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettesnek címzett nyílt levelében. Ezt aláírta még Németh Szilárd képviselő és Csomós Miklós frakcióigazgató is, így együtt szólítják fel a város vezetését, hogy azonnal tegyenek lépéseket "a felelőtlenül kiszórt pénzek visszaszerzésére".Meglepetéssel értesültek róla, hogy Ikvai-Szabó szerint a városvezetés várja a Fidesz-KDNP javaslatát a BKV-nál kialakult helyzet megoldására - mondják. Szerintük a városvezetők "soha semmiben nem voltak kíváncsiak az ellenzék álláspontjára, javaslatait pedig általában mosolyogva seperték le az asztalról, élve minimális közgyűlési többségükkel".Felidézték azt is, hogy alig több mint két hete jelentette be Horváth Csaba MSZP-s képviselő, hogy "rendet tett" a BKV-nál. | [
"BKV"
] | [] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Le akartak járatni egy kormánytagot
Karaktergyilkoságot terveztek Jakubinyiék
A kormány egy magas rangban lévő tagja ellen szervezett lejáratási akció részese volt az Egymásért-ügyben is felbukkanó Jakubinyi Róbert – értesült lapunk. A férfit őrizetbe vették, a nyomozás folyamatban van.
A rendőrség kedden 14 órakor elfogta Jakubinyi Róbertet, az Egymásért – Egy-másért Alapítvány botrányának egyik főszereplőjét, aki bár két büntetőeljárásban is vádlott, eddig szabadlábon védekezett – tudtuk meg. Jakubinyi a nyomozás adatai szerint arra próbált rávenni egy fővárosi ügyvédet, hogy egyik védencét – aki éppen rács mögött van – beszélje rá a szökésre.
A krimibe illő történetben a kereket oldó férfinak az lett volna a feladata, hogy a kormány magas rangban lévő tagjáról – vélhetően kreált – dokumentumokat vegyen magához és azokat a nemzetközi sajtóban jelentesse meg. Információink szerint az ügyvéd elutasította a kérést. Ezt követően Jakubinyi húszmillió forintot ajánlott fel neki, ha ráveszi védencét a szökésre és a karaktergyilkosságra.
A fővárosi ügyvéd erre is nemet mondott. A történtek mozgatórugói nem világosak, ám az kijelenthető, hogy az akció mögött bűnözők húzódtak meg.
Jakubinyi Róbert az Egymásért-botrány kirobbanásakor a Távol-Keletre menekült, így kimaradt az alapítvány másik szereplője, Földesi-Szabó László elítélésével végződött perből. A volt rendőr ezredes hat év börtönbüntetést kapott. Jakubinyi ezután Bécsbe utazott, ahol elfogták, majd Magyarországra szállították. Tavaly novemberben a Fővárosi Főügyészség adócsalás, sikkasztás és csempészés miatt emelt vádat az alapítványi ügyben játszott szerepe miatt. A vád szerint Jakubinyi a csempészést felbujtóként, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) jogászainak jóváhagyásával követte el. Társaival együtt 2005 augusztusa és 2007 februárja között 59 esetben a belföldi forgalomba bocsátott, Ázsiából beszerzett importáruk után nem fizették meg a közterheket. Földesi-Szabó szerint a jótékony célra szánt importáruk ötlete Jakubinyitől származott. A bűncselekmény-sorozattal több mint egymilliárd forinttal csökkentették az állami bevételeket. A vádirat szerint Jakubinyi saját céljaira fordította az összeget.
Jakubinyi a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsán zárt ajtók mögött tartó perben is vádlott. Vallomások szerint az alapítvány a Gyurcsány-kormány legmagasabb rangú titkosszolgálati vezetőinek a kifizetőhelyeként működött. Cserébe a hatóságok vezetői elsimították Jakubinyi büntetőügyeit. A vád szerint a volt főigazgató, Galambos Lajos mintegy 150 millió forintot, az NBH műveleti osztályvezetője, Gyarmati György 100 milliót forintot, Simon Ibolya, az NBH akkori jogásza több hónapon keresztül havi 1-1,5 millió forintot kapott. | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa",
"Egymásért – Egy-másért Alapítvány"
] |
A Magyar Építő Zrt. a Garage Ingatlanfejlesztő Kft.-vel közösen mintegy 470 millió forintért alakíthatja ki a Millenáris melletti területen a közparkot és végezheti el a mélygarázs földfelszín alatti elkészítő munkálatait – szerepel a Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetményben.
Emlékezetes, a kormány a Millenáris Park bővítéséről három évvel ezelőtt döntött. A beruházást azonban titkosították, mert a Keleti pályaudvarnál található Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetet költöztették volna ide. Később kiderült, hogy nem lenne elég a hely a rendőrségi épületnek, ezért erről végül is letetettek. A Nol.hu írta meg másfél héttel ezelőtt, hogy a projekttel kapcsolatos szerződésekre – amelyek például a mérnöki szolgáltatások elvégzésére vonatkoztak – két év alatt 1,9 milliárd forintot költöttek.
A park látványterveit augusztus elején mutatták be. A most megjelent eredményhirdetés szerint a Millenáris Széllkapu Beruházó, Fejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. többek között az irodaépület és vasbetonlemezek bontására, földmunkák elvégzésére, a bontott betonszerkezetek darálására, majd deponálására, valamint a szükséges tervezési feladatok elvégzésére július 28-án kötött szerződést a tendert megnyert Magyar Építő Zrt.-vel és Garage Ingatlanfejlesztő Kft.-vel.
A két társaság, valószínűleg alvállalkozók igénybevételével, 467,2 millió forintért végzi el a munkálatokat.
A Magyar Építő Zrt. – mint az Átlátszó beszámolt róla – idén márciusban nyerte el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 6 milliárd forintos tenderét a campus bővítésére. A céget egyébként 2015-ben vette meg a Körösaszfalt Zrt., amely az új Közgépnek tartott Duna Aszfalt Zrt. érdekeltsége.
Csikász Brigitta | [
"Magyar Építő Zrt.",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Körösaszfalt Zrt."
] | [
"Garage Ingatlanfejlesztő Kft.",
"Közbeszerzési Értesítő",
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem",
"Millenáris Széllkapu Beruházó, Fejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft.",
"Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet"
] |
Rossz emlékeket idéznek Lendvaiban a fejlemények
Több lehet a banktitok
"Egy percig se kelljen féni"
Mandur László csatlakozott Lendvaihoz
Weiszt ügye is szóba került
Az MSZP elnöke az új összetételű Országgyűlés első hetét értékelte, amikor azt mondta: "az új kormánytöbbség átrajzolni készül az állam és az állampolgárok viszonyát, a központi hatalomnak több, az embereknek kevesebb szabadságot, információt engedélyezve"."Központosítási és titkosítási törekvéseket látni az állami vagyongazdálkodás és az önkormányzatok működtetése terén" - jelentette ki.Hozzátette, hogy szerinte ez még csak az első hét, "nem kell félreverni a harangot, de a vészcsengőt legalább egyszer meg kell nyomni"."Avagyongazdálkodásról szóló törvényjavaslat értelmében ezután nyilvános pályázat nélkül lehetne privatizálni. Ez, a 2002-ben, az Orbán-kormány hivatali idejének utolsó heteiben magánosított tizenkét állami gazdaság történetét ismerve, rossz emlékeket kelt" - fűzte hozzá.Arra is kitért, hogy mivel az állami vagyon egy részét a Magyar Fejlesztési Bank alá rendelik, így számos adat banktitokká válhat, és ezzel sérül a nyilvánosság elve. Kifogásolta továbbá, hogy míg eddig minden parlamenti párt delegálhatott képviselőt az állami vagyonkezelő felügyelő bizottságába, ez a lehetőség most megszűnik.A nyilvánosság korlátozásaként értékelte azt is, hogy a Fidesz szűkítené a nyilvános vagyonnyilatkozatra kötelezettek körét.A szocialista pártelnök úgy véli, alkotmányossági aggályokat is felvet, hogy a tervezett módosítás értelmében az abszolút többséget szerző egyéni jelöltekre adott, az 50 százalék feletti szavazatok ugyancsak a kompenzációs listára kerülhetnek, így "a győztes önmagát kompenzálhatja"."Az indítvány az önkormányzati rendszert a Fidesz pillanatnyi politikai fölényének megfelelően alakítaná át, így a helyhatóságok négy évre a Fidesz központi akaratának gombnyomó intézményeivé válnának" - jelentette ki Lendvai Ildikó.A népszámlálási törvény tervezett módosítása kapcsán a pártelnök nehezményezte, hogy a kérdezőbiztosok az állampolgárok vallási hovatartozására, egészségi állapotukra és termékenységükre vonatkozó kérdéseket tehetnének fel. Ennek célja - szavai szerint - "a Nagy Testvér hatalmának kiteljesítése".Mint mondta, egy olyan országban, ahol "a vallás firtatása a '45 előtti vészkorszakokban és a '45 utáni diktatúrákban nem volt következmények nélküli", ez rossz emlékeket ébreszt. "Egyetlen statisztikai cél sem ér annyit, hogy az embereknek egy percre félniük kelljen, rossz történelmi asszociációik legyenek" - magyarázta.Ehhez Mandur László, az Országgyűlés korábbi alelnöke is hozzászólt: "szokatlan, hogy a kormánypárti képviselők még a kormányalakítás előtt 39 önálló indítványt nyújtottak be". Hozzátette, hogy az ellenzék nem kapott elegendő időt ezek megismerésére, illetve arra, hogy kialakítsa azokról az álláspontját.Példaként említette, hogy a kormányprogram vitája már kedden délután megkezdődik, noha a dokumentum még nem ismert, várhatóan szombat délután hozzák nyilvánosságra az Országgyűlés honlapján. Emlékeztetett, hogy 1994-ben hat, 2002-ben hét, 2006-ban pedig kilenc napjuk volt az ellenzéki képviselőknek a felkészülésre.Mandur László szerint a Fidesz felfogása azt vetíti előre, hogy az Országgyűlés kirakatparlamentté válik.Lendvai Ildikó Wieszt János ügyéről is beszélt, mert a Fidesz azzal gyanúsítja egy videofelvétel alapján az MSZP XI. kerületi politikusát, hogy kétmillió forint csúszópénzt fogadott el: "ha a videofelvétel hiteles, a képviselőnek nincs helye a szocialista pártban"."Az MSZP épp elég nagy árat fizetett azért, ami ráfröccsent a korrupció sarából. Nem fizetünk többet egy fillér árat sem. Aki korrupciót követ el, álljon helyt a maga becsületéért, de ne szennyezze be a miénket" - jelentette ki Lendvai. | [
"MSZP"
] | [
"Magyar Fejlesztési Bank"
] |
Hat év alatt minimum 128 milliárd forintot költött el az állam számítógép-vásárlás címén, arra azonban nem futotta, hogy kimutatást készítsen, hány darabot sikerült venni a pénzből. Az adatok persze biztos megvannak valahol, hiszen egy kézben van a hardverbeszerzés, de költségvetési megszorítás ide vagy oda, a területen a helyzet változatlan, tengernyi pénz, csepegtetett információk. A Bajnai-kormány idején nagyteljesítményű és asztali gépek beszerzésére egy 20-25 és egy 8 milliárdos tendert írtak ki.
Gyurcsány Ferenc tavaly október 28-án még azt közölte, hogy leállítják a központi autó-, telefon- és bútorbeszerzéseket.
Az ULX és a Red Hat az egyik győztes a szoftverlicencek beszerzésére kiírt tenderen.
Az állam bevásárló cége jutalékot kap a közbeszerzésekből, nem is favorizálja az olcsóbb szoftvereket. Szilvásyné felügyel.
A szervezet szerint az Office 2007-ről még nem volt döntés. Múlt héten még mást mondtak.
(A KSZF-es informatikai beszerzésekkel már foglalkoztunk egy korábbi cikkben. A spórolás nagy érvágás lenne című két hete megjelent írásunk a szoftverbeszerzések pénzügyi hátterét piszkálta.)
Nincs ismeretünk róla – felelte az Indexnek Imre János, a milliárdokat mozgató Központi Szolgáltatási Főigazgatóság vezetője, amikor megkérdeztük, tudja-e hány számítógép működik a magyar közhivatalokban. Nyilvános statisztika nem készült, pedig 2004, a központosított beszerzési rendszer bevezetése óta ez a Miniszterelnöki Hivatal fennhatósága alá tartozó szerv vásárolja szinte minden kormányzati hivatal és számos közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó szervezet számára az IT-eszközöket.
28 vagy lehet, hogy 33 milliárd
Az alapszámok hiánya ellenére a KSZF az idén is biztos kézzel adta meg, hány milliárdot szán a "vasakra". Az Index információi szerint a szervezet már a nyáron ajánlatot kért a beszállítóktól 8 milliárdos keret erejéig az x86-osnak nevezett személyi számítógépek beszerzésére, és 20 vagy 25 milliárdos ajánlatkérést tett közzé vegyes kategóriában is. Ez a keret többek között x86-os és RISC gépek beszerzését tenné lehetővé.
A főigazgató leszögezte, az elköltésre szánt keretet "elsősorban a korábbi időszak forgalmi adatai, valamint az intézményektől érkező bejelentések alapján" határozzák meg. A kalkulációkba azt beszámolják, hogy az intézmények többségénél általában öt évig használnak egy-egy személyi számítógépet, azután cserélik le újra. Imre János szerint ez a bázisszemlélet legfőbb alapja.
Sokkal több tényleg nincs, hiszen a bázisszemlélet pénzügyi hátterének főbb számai is csak hosszabb időt igénylő bogarászás után deríthetők ki a KSZF honlapjáról. Az Index számításai szerint a 2002-es kormányváltás óta összesen 128 milliárd forintot költöttek el a gépek beszerzésére kiírt tendereken a szolgáltatási főigazgatóságon keresztül. (A végösszeget nem a KSZF adta össze, csupán a közzétett szerződésekből számolható ki. A szám azonban nem tartalmazza a korábbi minisztériumi, egészségügyi, oktatási beszezések nagy részét, és természetesen a titkosszolgálati illetve katonai célú vásárlások sem ezen a csatornán keresztül zajlanak.)
A politikusok kedvenc ködös terepe
A KSZF az üvegzseb törvényt betartva a közbeszerzési portálon egy ideje közzéteszi az állami vásárlások szerződéseinek főbb adatait. A számítástechnikai területen hagyományosan uralkodó homályt azonban ezek a kivonatok sem tudták teljes mértékben eloszlatni. A központosított beszerzés bevezetése előtt gyakorlatilag lehetetlen volt világos képet alkotni arról, hogy a különböző politikai érdekkörök irányítása alatt álló tárcáknál milyen tranzakciók zajlottak. 2002 után egyes minisztériumokban az SZDSZ, másokban az MSZP informatikai érdeklődésű politikusai határozták meg a történéseket.
A KSZF-es korszak kezdetétől ez a megosztottság eltűnt, nyomonkövethetőbbé váltak az ügyletek, de mintha a főigazgatóság honlapjának szerkesztői most is figyeltek volna a ködösítő hagyomány fenntartására, az internetes keresők nem találják a közbeszerzési dokumentumokat, az eldugott kivonatokról pedig nem készülnek értelmes összesítések, statisztikák.
Keresett gépek kódolva
A közbeszerzésekben többnyire RISC, CISC és x86-os álneveken szerepelnek az állam által keresett géptípusok. A RISC (Reduced Instruction Set Computer, vagyis csökkentett utasításkészletű számítógép) megnevezés egy olyan processzort jelöl, ami kevesebb fajta matematikai műveletet tud végrehajtani, de azt nagy sebességgel, amelyben az egyszerűsítés összességében a teljesítmény növekedéséhez vezetett. A CISC (a Complex Instruction Set Computer, vagyis összetett utasításkészletű számítógép) processzorok ezzel szemben bonyolultabb, összetettebb utasításokkal dolgoznak, azokat viszont lassabban hajtják végre. Manapság gyakori, hogy egy kívül CISC-nek tűnő csip belül RISC-magot használ, ezért nehéz elkülöníteni a típusokat. Az x86-os név a háztartásokban is használt normál személyí számítógépeket takarja.
A KSZF ugyanis a nyilvánosság számára "a teljesülési érték szempontjából" könyveli a tendereket, azaz azt tartja nyilván, hogy végül mennyi pénzt utalt át a szerződéses vállalkozóknak. Hogy miből mennyit vettek, és milyen árban, azt viszont nem lehet megállapítani.
Az óriási helyiértékek között kalandozva némi fejszámolással a listaárak alapján azt gondolhatná az ember, hogy a 128 milliárdból akár egymillió asztali géppel is felszerelhették volna a közigazgatást, és a csatlakozó intézményeket.
Személyi számítógépekre, PC-kre, notebookokra azonban számításaink szerint "csak" 50 milliárd körüli összeg ment el. A fennmaradó 78 milliárdért nagyteljesítményű számítógépeket vett a közigazgatási intézményeknek KSZF.
A valódi gépek ára azonban vélhetően csak kisebb részt tesz ki a ténylegesen elköltött pénzből. A tenderösszesítőkben közölt néhány számból kitűnik, hogy az "alaptermékekre", azaz a hardverekre rendszerint kevesebbet fordítottak, mint kiegészítőkre és szolgáltatásokra. Saját összegzésünk alapján a 128 milliárd harmadát költötték rájuk.
8 milliárdos és 25 milliárdos kiírás az utolsó Gyurcsány-évben is volt, a főigazgatóság tehát csak megismételte a tavaly meghirdetett pályázatokat, amelyek még csak most novemberben fognak lejárni. A 2008-as egyébként rekord év volt az IT-beszerzések terén, két nagygépes beszerzéssel együtt összesen 35 milliárdot fizettek ki a kincstári kompjúterek szállítóinak.
A KSZF-es szerződéseket böngészve kiderül az is, hogy az állami vásárlócég a hardverekhez hasonló nagyságrendben vásárolt vagy bérelt szoftvereket is. Csak 2008-ban 25 milliárdos microsoftos beszerzést hirdettek meg, amit az idén megismételtek, majd visszavontak, később pedig egy 24 milliárdosra módosítva újra bejelentettek. A két hardvertender mellett egy most egy újabb 10 milliárdos felhívást is kiadott a KSZF, amely főként adatbázis kezelő szoftverekre menne. | [
"Miniszterelnöki Hivatal",
"Központi Szolgáltatási Főigazgatóság"
] | [
"Red Hat"
] |
Közpénzen bérelt és felújított iroda bezárása, működés alatt abszurd programok – mindez teljesen rendben lévő a BRFK gazdaságvédelme szerint. A rendőrség elutasította Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő feljelentését a “sámándobcég" szczecini kirendeltsége ügyében. Mi viszont az adatvédelmi hatósághoz fordulunk, mert az állami cég a közadatigénylésre sem reagál.
"Önmagában abból, hogy az érintett gazdasági társaság lengyelországi irodája bezárásra került, illetve annak bevétele és kiadásai között feltűnő aránytalanság mutatkozik, nem vonható le olyan következtetés, hogy a cég gazdasági tevékenységet csak színleg folytatott volna. (...) A feljelentés adatai alapján olyan szándékos kötelességszegő magatartás gyanúja, mely vagyoni hátrányhoz vezetne, nem merült fel" – indokolta a BRFK korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztály gazdaságvédelmi osztályának vezetője decemberi határozatában, hogy miért utasítja el Hadházy Ákos feljelentését, amit a politikus a Valor Hungariae Zrt. külföldi irodái ügyében tett.
A Valor Hungariae magyar innovációt népszerűsítő tevékenységének Hadházy nemrégiben Korrupcióinfót is szentelt:
Hadházy: a Szőcs Géza-féle “sámándobos" cég tovább égeti a közpénzt 35 ezer euróért tavaly felújították, majd bezárták az állami tulajdonú Valor Hungariae Zrt. lengyelországi irodáját – tudatta értesülését szokásos Korrupcióinfóján Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő. A szczecini lerakatnak valamiféle innovációs missziót kellett volna teljestenie, a teljes projektre közpénz-százmilliókat adott a kormány. A háttércég azonos a Szőcs Géza-féle sámándob-működtetővel.
Ez az a cég, aminek a milánói világkiállításra készült botránypavilon, a “sámándob" további sorsát kellett volna kieszelnie. A húzónév akkor és azóta is Szőcs Géza volt kulturális államtitkáré a társaságban, de más NER-barát holdudvaroncok is szerepet kaptak benne.
Az akkor Kárpátok-Alpok Zrt.-nek nevezett, jelenleg Valor Hungariae néven futó közpénzcsapdába még 2017-ben kormányhatározattal tolt további 400 millió forintot a NER. Az állami cégnek úgynevezett Ablak Magyarországra 2020 programot kellene/kellett volna ebből produkálnia.
Az Ablak Magyarországra magyar találmányok nemzetközi piacra juttatására jött létre, de csak egészen abszurd (például sötétben világító virágok) találmányokról hallani, átütő sikerről nemigen. A cég honlapja a milánói pavilont, egy 2016-os tudományos értekezletet, két kínai (Fucson, Xiamen) és egy lengyel (Szczecin) "magyar ablakot" mutat be futó projektként.
A Valor Hungariae 2018-ban bérelte ki a 204 négyzetméteres irodáját Szczecinben. Havi 1600 eurót fizettek érte, ami, tekintve, hogy az ingatlan lepukkant állapotban volt, tekintélyes summának mondható. Ráadásul nyomban le is szerződtek a felújításra, ami bruttó 35 ezer euróba került. Ehhez képest az iroda tavaly nyár elején bezárt.
Nagyjából ez a sztori volt a Korrupcióinfó és a feljelentés alapja is – csakhogy a BRFK-nak ez kevésnek bizonyult ahhoz, hogy vizsgálódni kezdjen. Ugyannek a BRFK-s osztálynak a vezetője szüntette meg korábban a nyomozást Hadházynak egy másik feljelentése ügyében, ami a DFT nevű közpénzszivattyú viselt dolgait firtatta.
Hadházy még a Korrupcióinfón szóvá tette azt is, hogy a Valor vezetői milliós nagyságrendű pénzekért dolgoznak havonta. A javadalmazásokat mi közérdekű adatigénylésben kértük az állami cégtől. A válaszadás határideje réges-régen lejárt, de a válaszokat nem kaptuk meg, éppen ezért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulunk.
Címlapkép: A magyar pavilon a milánói világkiállításon 2015. május 5-én. (MTI/EPA/Stefano Porta)
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"Valor Hungariae Zrt."
] | [
"Ablak Magyarország",
"Kárpátok-Alpok Zrt.",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság"
] |
A magyar EU-elnökség honlapját tavaly december 1-je és idén június vége között áfa nélkül 73,6 millió forintért üzemelteti a Magyar Telekom Nyrt. egy egyedi szerződés alapján, míg a Magyar Posta Zrt. az elnökség fél évére 60 millió forintért adta "albérletbe" a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér elnökségi váróját – derül ki a Külügyminisztérium által a napokban nyilvánosságra hozott, ötmillió forintnál magasabb értékű szerződések és megrendelések 2010-es listájából.
A listán szereplő nagyobb tételek között szerepel még az elnökségi bútorok vásárlása, amelyet a Garzon Bútor Kft. és a Balaton Bútor Kft. szállított majdnem 70 millióért, illetve a gödöllői Művészetek Házában kialakított EU-elnökségi sajtóközpont 42 milliós bérleti díja. Ezen kívül összesen több mint 36 millió forintos hozzájárulást kapott a Budapesti Gazdasági Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem a diákok közül toborzott elnökségi összekötők (liaison officerek) után, akik a külföldi delegációk kíséretéért gondoskodtak.
Kétszázötvenezer a hivatalos a domainnévért
Szintén ötmilliósnál magasabb értékű szerződésben rendezte a külügy az üdítőitalok beszerzését, ezért a Sió-Eckes Kft. 7,9 milliót kapott. A nyomtatott elnökségi ajándékokat az Eurotronik Zrt. szállította 40 millióért, az erre vonatkozó közbeszerzési szerződés tavaly november 22-e és idén január 3-a közötti időtartamra szólt. Az elnökségi dekorációs tervek elkészítésére és a dekorációs elemek helyszíni telepítésének ellenőrzésére tavaly év végén kötött vállalkozási szerződést a tárca a 6szín Bt.-vel hatmillió forintért. Kommunikációs tanácsadásra 48 millió forintot költött a tárca, legalábbis ekkora összegre kötött vállalkozási szerződést a Bruxinfo Szolgáltató Kft.-vel, amely többek között a Bruxinfo Online uniós ügyekkel foglalkozó híroldalt és a Bruxinfo Európai Elemző Irodát is működteti.
A Külügyminisztérium a kisebb, ötmillió alatti értékű szerződésekről szóló listát is közzétette. Az érdekesebb tételek között szerepel például a hivatalos elnökségi honlap domainjének, az eu2011.hu-nak a megvásárlásáról egy magánszeméllyel tavaly júliusban kötött 250 ezer forint értékű adásvételi szerződés, illetve az Okfon Zrt.-vel az "EU-elnökséggel kapcsolatos beszerzési eljárások teljeskörű lebonyolítására" kötött 5,6 milliós szerződés.
Az EU elnökség ünnepélyes átvétele. Rivaldafényben © Stiller Ákos
Összesen 24 milliárdra tették a költségeket
Magyarország a soros elnökségre 2007-2011 között összesen 23,78 milliárd forintot költ, ez a tavaly november végi árfolyamon közel 85 millió euró - olvasható az elnökség hivatalos honlapján. "Ez takarékos költségvetésnek számít, mert az utóbbi évek elnökségeinek költségvetése 80-150 millió euró között mozgott. (Bár az egyes elnökségek tényleges kiadásait az eltérő elszámolási gyakorlatok miatt nehéz összehasonlítani)" - teszi hozzá a költségvetésről szóló rövid bejegyzés. Az idei költségvetési terv az EU-elnökségi feladatok ellátására előzetesen 15,5 milliárd forintot irányzott elő.
Az EU Elnökségi Kommunikációs Főosztály tavaly novemberi tájékoztatása szerint a "nem egyedi" termékeket és szolgáltatásokat közbeszerzési eljárással pályáztatták. A tárca szerint a következő fő kiadások merültek fel: gépkocsik biztosítása a hivatalos delegációk számára, ajándékok, informatikai eszközök, bútorok beszerzése, szállodai és catering szolgáltatások, dekoráció, kiadványok szerkesztése és fordítása, tolmácsolás, de a hivatalos elnökségi és akkreditációs honlap, valamint a kiemelt hazai rendezvényekhez kapcsolódó médiaszolgáltatás (host broadcasting) költsége is Magyarországot terheli.
A kiadásokkal szemben áll az a közvetlen bevétel, amelyet a beszállítók generálnak majd, illetve közvetetten, az adóbevételeken keresztül az állam is profitál majd az EU-elnökségből - tették hozzá akkor a főosztályon. Győri Enikő, az EU-ügyekben illetékes külügyi államtitkár tavaly ősszel arról beszélt, hogy az ideérkező küldöttek többsége maga fedezi a szállását, a későbbiekben remélhetőleg magánútra is visszatér, ami lendíthet az idegenforgalmunkon. Hozzávetőleges becslés szerint 230-250 rendezvényt bonyolítanak le a fél év alatt Magyarországon, átlagosan 160 részvevővel. Egy részvevő naponta átlagosan 150 eurót költhet, ez előreláthatólag 2-2,5 milliárdos bevételt hoz a fél év alatt. Ebből a költségvetésbe befolyó áfa 5-600 millió forint között lehet - mondta akkor az államtitkár. | [
"Magyar Telekom Nyrt.",
"Külügyminisztérium",
"Magyar Posta Zrt."
] | [
"Garzon Bútor Kft.",
"Sió-Eckes Kft.",
"6szín Bt.",
"Eurotronik Zrt.",
"Okfon Zrt.",
"EU Elnökségi Kommunikációs Főosztály",
"Bruxinfo Szolgáltató Kft.",
"Balaton Bútor Kft.",
"Budapesti Gazdasági Főiskola",
"Bruxinfo Európai Elemző Iroda",
"Bruxinfo Online",
"Budapesti Corvinus Egyetem"
] |
Az MLSZ a kamatokkal együtt összesen több mint 18 millió forintot kér vissza a HSE-től.
A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) tájékoztatása szerint a sportszövetség közel húszmillió forintot követel vissza a Hernádi Sportegyesülettől (HSE) a korrupciós botrányba fulladt tao-támogatás miatt – közölte honlapján a Liberálisok párt.
Chladek Tibor, a Liberálisok Pest megyei elnöke fordult közérdekű adatigényléssel a Magyar Labdarúgó-szövetséghez, amelyben arra a kérdésre várt választ, hogy az MLSZ rendben találta-e a Hernádi Sportegyesület tao-pályázatának elszámolását.
Erre válaszul Vági Márton, az MLSZ főtitkára arról tájékoztatta a liberális politikust, hogy az MLSZ összesen 14 747 435 forint támogatást utalt át a HSE részére. A szövetség álláspontja szerint a támogatás felhasználásának jogszerűsége nem minden esetben volt megállapítható, az MLSZ a felszámított büntetőkamatokkal és a jegybanki alapkamattal összesen 18 491 682 forint visszafizetését írta elő a HSE számára.
Súlyosbítja a helyzetet, hogy a tao-támogatás több mint háromnegyed részéről, 11 281 282 forint összegről semminemű elszámolást nem küldött a HSE az MLSZ részére.
A Chladek Tibor által tett büntetőfeljelentés révén már korábban napvilágra került, a HSE teljesítés nélkül kifizette a kerítés felépítésére szánt tao-támogatás jelentős részét a nyíregyházi M&N Fogtechnikai Bt.-nek, amely cég egyébként korábban semminemű építőipari referenciával nem rendelkezett. A Liberálisok szerint a nyíregyházi cég a szabálytalanul előre megkapott közpénzzel köddé vált, a kerítés sosem épült meg – igaz, a tervezett kerítés egy részét Hernád Nagyközség Önkormányzata saját forrásból megépíttette.
Az ügy kapcsán Chladek Tibor, aki a Liberálisok és az MSZP közös hernádi polgármester-jelöltje lesz az őszi önkormányzati választásokon, azt is elmondta korábban, hogy a település történetében példátlan korrupciós botrányról van szó. Az ügyben a NAV Bűnügyi Főigazgatósága folytat nyomozást a Liberálisok feljelentése nyomán – írták. | [
"M&N Fogtechnikai Bt.",
"Hernádi Sportegyesület"
] | [
"Hernád Nagyközség Önkormányzata",
"Magyar Labdarúgó-szövetség",
"NAV Bűnügyi Főigazgatósága"
] |
A kétezres évek egyik legnagyobb korrupciós ügyében, az Eclipse-ügyben eleve különösen enyhének tűnő ítéletek születtek, pedig a legszűkebben számolt kár is legalább 15 milliárd forintos. És akkor még távolról sem számoltuk azokat a tízmilliárdokat, amiket a gépkocsi-tulajdonosok fizettek ki a tökéletesen értelmetlen autóeredetiség-vizsgálatokra.
A fordulatos Eclipse-ügynek itt olvashat alaposabban utána. A lényege, hogy a kétezres évekre az állam kitalálta, hogy autóeredetiség-vizsgálatokat tesz kötelezővé, ehhez pedig 2003-ban milliárdos szoftvermegrendeléssel bízott meg egy frissen alakult céget, az Eclipse-t. Ez a megrendelősdi éveken át folyt, számos titkosítással tarkítva, végül csak 2010-ben indult nyomozás az ügyben.
Eleve a milliárdos szoftver is néha teljesen kamu lehetett, de magára az eredetiségvizsgálatra sem volt az égvilágon semmi szükség, miután tökéletesen hatástalan volt, ellenben nagyon drága. Mindezt egyébként tudtuk is. Az egyik főkolompos az állami részről a megrendelő szerepében lévő vezető, Eiselt György volt.
A Nemzeti Közlekedési Hatóság volt főigazgatója nem mondhatni, hogy visszafogottan intézte volna az állam számára botrányosan hátrányos szerződéseket, ugyanis nyíltan menő Mercedesekkel látta el őt és családtagjait az Eclipse. Végül még ő is csak felfüggesztettet kapott, és vissza kellett volna fizetnie 14,4 millió forintot, a Mercedesek összesített használati értékét. És még rá se lehet azt mondani, hogy korrupt lett volna, a bíróság indoklása szerint ugyanis csak a látszat volt kellemetlen, pontosabban:
a gépjárművek használatával sérült a hivatali személyek befolyástól mentes működésébe vetett bizalom.
Eiselt György viszont még ezt sem érezte elég enyhének, ezért az Alkotmánybíróságtól (AB) kérte az ítélet megsemmisítését. Ezt utasította most el az AB, írja az Átlátszó.
Eiselt Pintér Sándor egyik bizalmas beosztottjának számít, hiszen utóbbi országos rendőrkapitányként 1993-ban nevezte ki a főkapitányi titkárság vezetőjévé. Később ismét együtt dolgoztak az első Orbán-kormány idején, majd a kormányváltás után egy időre máshol dolgozott, de 2007. december 1-jén előbb a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalhoz tért vissza, két héttel később már a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatalánál köztisztviselői jogviszonyban elnöki tanácsadó, majd programiroda vezető lett, 2009 augusztusától pedig stratégiai és módszertani főigazgató volt a hatóságnál.
Az ügy kirobbanásakor, 2010-ben helyettes államtitkár volt már az új Belügyminisztériumnál, de erről lemondott, hogy a tárca "hírnevét védje", és a "gyanú árnyéka se" vetődhessen rá. Viszont lemondása után azonnal kinevezték főosztályvezetőnek Pintér Belügyminisztériumában, ahol nyugdíjig ott is maradt.Az Eclipse emellett az irodáját is Pintér Sándor cégétől bérelte.
Az egész per elég mulatságosnak is tűnhet, ismeretlen időpontban a nyomozást vezető ügyészt leváltották, és több érintett nyomozót is félreállított az állam. Eközben némely érintett nyomozók arról számoltak be név nélkül, hogy a nyilvánvalónak induló ügy bizonyítékait ismeretlen hozzáférők módszeresen meghamisítják, némely potenciális tanúknak pedig felrobbantották a kocsiját. Az ügyben számos bizonyítéknak számító lehallgatási anyag egyszerűen eltűnt a rendőrségről, a nyomozást pedig ismeretlen időpontban titkosították.
Pintér lányát, Pintér Hajnalkát, az Eclipse közbeszerzési kapcsolattartóját ki sem akarták hallgatni a nyomozók. Eiselt mellett a másik fő állami vevő, Ignácz István soha nem lett gyanúsított, de még tanúként sem lett kihallgatva sem. Egyesek azt is próbálták elterjeszteni, hogy az Eclipse csupán egy bebukott titkosszolgálati cég volt a szocialisták alatt.
Ezt a vélekedést ugyanakkor erősen árnyalhatja, hogy az Eclipse tagjai nehezen parádézhattak volna jobban azzal, hogy irdatlan állami pénzeket kapnak szinte a semmiért. Az elvileg informatikai cég honlapjára csak annyi volt kiírva hogy "Welcome to the real world...", vagy épp nagy sportkocsiparkot tartottak, magánversenyeikhez néha kibérelték állítólag a Hungaroringet is.
Még érthetetlenebb lenne az a részlet, hogy akkor miért csaltak volna látványosan adót is az alaptevékenység mellett: ugyanis egyszerűen hamis építkezési számlákkal is növelték közben a költségeiket, milliárdos szinten. Ráadásul az eredetiség-vizsgálatokkal a szabályozók magyarok millióinak okoztak felesleges kárt közben országosan, egy évtizeden át. | [
"Nemzeti Közlekedési Hatóság"
] | [
"Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala",
"Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal"
] |
A 2016-ban Rogán Antal minisztert helikoptereztető Fly-Coop Kft. nemrégiben egy új repülős vállalkozást alapított az amerikai International Defense & Aerospace Group LLC (IDAG) magyar leányvállalatával. Az IDAG-tól 2017-ben vett a magyar rendőrség helikoptereket, és a cégben azóta már társtulajdonos a prágai üzletember Jan Obrman is, akinek cseh cégétől a rendőrség 2016-ban nagyon drágán vett öt gépet.
2017 márciusában írtunk arról, hogy merre utazgatnak a nemzeti tőkésosztály magánrepülői.
Akkori cikkünk főszereplője a Fly-Coop Kft. volt, mert ez a cég utaztatta helikopterrel Rogán Antal propagandaminisztert 2016-ban egy celebesküvőre. Ebből akkora botrány lett, hogy az eseményről beszámoló Népszabadságot néhány nappal később bezárta a Fidesz-közeli tulajdonosa.
A Fly-Coop Kft. viszont Rogán helikoptereztetése után egy évvel megkapta első állami megbízását. A cég 2017 végén egyedüli indulóként nyerte meg az Állami Egészségügyi Ellátó Központ közbeszerzését, melynek keretében donorszervek és orvosok szállítására alkalmas 2 gépet tart az Országos Vérellátó Szolgálat folyamatos rendelkezésére 571,5 millió forintért.
A történet egyik kulcsfigurája Jakab Tamás, a Fly-Coop Kft. ügyvezetője és egyik tulajdonosa, aki több szálon is kötődik a kormányhoz: egy másik érdekeltsége, az Aeroglobe Kft. 2017 elején Hun-Jet Kft. néven közös repülős vállalkozást alapított a Fidesz kedvenc biztonsági cégével, a Valton-Sec Kft.-vel.
Amerikai cég a háttérben
2018. júniusában a Fly-Coop Kft. alapított egy új céget, a Flight Trails Akadémia Kft.-t. Ennek fő tevékenységi köre járművezető-oktatás, de számos egyéb, szerteágazó tevékenységi kört is felvett, pl. légi- és űrjármű gyártása és javítása, programozás, ingatlankezelés, és kommunikáció.
A cégben a Fly-Coop üzlettársa az Aero-Idag Kft., amelynek tulajdonosa az amerikai International Defense & Aerospace Group LLC (IDAG).
A repülés rajongóinak ismerős lehet az IDAG neve, 2017-ben ugyanis a Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hat darab, korábban az angol rendőrségnél szolgálatot teljesítő MD902 típusú helikoptert vásárolt a cégtől. Az ORFK nem verte nagydobra a beszerzést, de a szakmai hírekkel foglalkozó Aeromagazinnal azt közölte a Belügyminisztérium, hogy “a hat helikopter beszerzésére a határrendészeti feladatok ellátásának elősegítése érdekében került sor, légi mentési feladatok ellátására nem alkalmasak, kifejezetten rendőrségi rendszerekkel vannak ellátva."
A szaklap szerint viszont az IDAG-tól vásárolt helikopterek öregek és elavultak: a legfiatalabb gép is tíz éves, és átlagosan 11.638 órát töltöttek már a levegőben.
Arra a Magyar Nemzet bukkant rá, hogy az ORFK tavaly nettó 5,3 milliárd forintot fizetett az IDAG-nak a hat helikopterért, és kötött a céggel egy 3,8 milliárd forint értékű karbantartási szerződést is, tehát a beszerzésre 2017-ben 9,1 milliárd forintot költött a rendőrség.
Ez azonban még nem a vége, ugyanis az ORFK 2018-as szerződéslistáján is szerepel az IDAG és a “6 db helikopter beszerzése és alkatrész" tárgyú megállapodás, és az összeg itt 2,5 milliárd forint. A szerződés időtartama 2018. februártól 2022. júliusig tart, de azt nem tudni, hogy addig összesen mennyit fog kifizetni a rendőrség az IDAG-nak.
És innentől válik igazán bonyolulttá a történet. Kutakodásunk során újabb cégek, és több gyanús ügy került elő.
Lekértük az IDAG adatait a pennsylvaniai hivatalos cégnyilvántartásból, így megtudtuk, hogy a céget 2016 májusában alapította Robert T. Caldwell.
Néhány hónappal azután, hogy az ORFK megvette a hat darab MD902-es helikoptert az IDAG-tól, a cégben változás történt. 2017 novemberében Caldwell mellett Jan Obrman is tulajdonos lett az IDAG-ban, és egyúttal Caldwell mellett ő is a menedzsment tagja lett.
Egy dörzsölt cseh üzletember
Jan Obrman 1961-ben született Prágában. Családja a szocialista Csehszlovákia idején először Svájcba, később Németországba emigrált, de ezután Obrman több alkalommal élt hosszabb ideig az Egyesült Államokban és Kanadában is.
Történelem és politológia szakokon végzett a müncheni egyetemen, majd a Szabad Európa Rádiónál (SZER) lett közép-európai politikai, gazdasági és katonai folyamatokra szakosodott elemző. Az 1989-es rendszerváltás után Münchenből Prágába költözött, és a helyi Szabad Európa Rádió beindításán dolgozott. 1996-ban a SZER végrehajtó bizottságának tagja lett, és a rádió adminisztrációs igazgatójává nevezték ki.
Ezután a magántelevíziózás felé fordult, de csakhamar a cseh média történetének egyik legbonyolultabb tulajdonjogi vitájának főszereplőjévé vált. A Galaxia TV földi műsorszórási engedélyével rendelkező Martin Kindernay, és a kábeltévé, illetve a műholdas közvetítési jogokat birtokló Obrman, valamint a mögötte álló amerikai-magyar nemzetközi befektető társaság éveken át tartó jogi küzdelmei az akkor már TV3 nevet viselő csatorna megszűnéséhez vezettek.
Obrman ezután a haditechnikára evezett át. 2006-ban a csehországi cége, a U-Turn propagandajátékot gyártott az amerikai védelmi minisztériumnak, a Pentagonnak. A mobilra letölthető játék az iraki piacra készült, és az amerikaiakat támogató üzenet mellett abban is segített, hogy a programot letöltő irakiakról minél több információt tudjon meg az amerikai hadsereg és titkosszolgálat.
2012 novemberében aztán egy új haditechnikai cég alakult Prágában, a European Air Services (EAS), amelynek egyik fő profilja az amerikai MD-helikopterek európai eladása. Cseh cégadatbázisok szerint Jan Obrman közvetlenül az EAS megalapítása után a cég részvényese lett százezer cseh koronával, és még ugyanazon a napon kinevezték a cég ügyvezetőjévé.
Obrman az EAS arca is lett, egy 2013-as reklámvideóban a cég képviseletében ecseteli az MD-helikopterek előnyeit.
A rendőrségi helikopterbiznisz
Obrman vezette az EAS-t 2016 elején is, amikor a magyar rendőrség öt helikoptert vett a cseh cégtől.
A tizenöt éves, szintén MD902 típusú gépeket eredetileg a németországi Baden-Württemberg tartomány belügyminisztériuma hirdette meg eladásra, és közleményük szerint 4,8 millió euróért sikerült eladniuk őket.
Az öt helikoptert az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vette meg, de nem közvetlenül a németektől, hanem az EAS közvetítésével. Az ORFK az öt használt helikopterért 13,2 millió eurót fizetett az EAS-nek, vagyis a cseh cég több mint nyolcmillió eurót nyert az üzleten.
Akkoriban jókora botrány lett ebből, mert úgy tűnt, hogy az ORFK közel háromszoros áron vásárolta meg a gépeket. Az ORFK azzal magyarázta az árat, hogy a helikopterekkel együtt többek között hőkamerarendszert, teljes elektronikai támogató és ellenőrző szoftver- és hardverrendszert, valamint speciális rendőrségi felhasználásra alkalmas berendezéseket és azok rendszereit is megkapták. Továbbá a helikopterek üzemeltetéséhez, javításához szükséges szerszámkészleteket, kiszolgáló eszközöket, szerelő állványokat, pótalkatrészeket is kaptak, ráadásul átfestve és felújítva érkeznek a helikopterek.
A gépeket tavaly januárban kapta meg a rendőrség, az üzletről még az MD-helikopterek gyártója is beszámolt.
Az ORFK és az EAS között egy magyar cég, az Aerotechnika M&T Zrt. közvetített. Annak tulajdonosa, Takács Miklós a HVG-nek magyarázkodott az EAS-tól vett helikopterek áráról:
“Tény, hogy a németeknek kifizetett ár háromszorosa az, amit a Belügyminisztérium kifizetett a helikopterekért, ám az üzlethez tartozik még egy külön szerződés, amiről eddig senki sem írt. Ennek nagyságrendje meghaladja a 2,5 millió eurót, és tartalmazza a rendőrségi felszerelést, a földi kiszolgáló eszközöket, és a kiképzést is, tehát a hardvert és a szoftvert, ami az üzembe helyezéshez, karbantartáshoz szükséges."
A Belügyminisztérium megerősítette a HVG-nek, hogy az Aerotechnika M&T Zrt. az EAS alvállalkozójaként vett részt az üzletben.
A European Air Services-t néhány hónapja felvásárolta a Czechoslovak Group (CSG) nevű fegyvergyártó konszern egyik leányvállalata. A CSG pedig nyakig benne van a politikában: anyagilag támogatta az Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel jó kapcsolatot ápoló, Putyin-barát, újságírók likvidálásával “viccelődő" Milos Zeman cseh elnök kampányát. A cég vezetője, Michael Strnad politikai szövetségese Zemannak. Az OCCRP oknyomozó központ a közelmúltban tárta fel a CSG, illetve Strnad gyanús balkáni fegyverbeszerzéseit. A CSG fizette egyébként Donald Trump egykori tanácsadója, Steve Bannon idén májusi prágai útját. Obrman pedig itt is feltűnt: egy fotó tanúsága szerint Michael Strnad mellett állva fogadta Bannont a prágai Zofin-palotában.
Közös vállalkozás a Rogánt reptető céggel
Kutakodásunk során máshol is találkoztunk Takács Miklós cégével.
A cikk elején említett IDAG 2016 augusztusában alapította meg a magyar Aero-Idag Kft.-t az Aerotechnika M&T Zrt.-vel közösen, ami a NATO hivatalos beszállítója. A cégalapításról beszámoló Vg.hu arról írt akkor, hogy a cég létrehozása a honvédségi repülők beszerzésével lehet összefüggésben. Úgy tűnik, hogy ebből egyelőre nem lett semmi, mert az Aero-Idag Kft.-nek 2016-ban és 2017-ben sem volt árbevétele.
2018 márciusában aztán az Aerotechnika M&T Zrt. kiszállt az Aero-Idag Kft.-ből, amelynek azóta az amerikai anyacég, az IDAG az egyedüli tulajdonosa. Viszont szintén 2018 márciusa óta az Aero-Idag Kft.-nek Robert T. Caldwell mellé lett egy új ügyvezetője, Ozoli Zoltán.
Ozoli szoros kapcsolatban van a magyar állammal, azon belül pedig főleg a honvédséggel és a rendőrséggel. Egy 2016-os szakmai konferencián a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalának főmérnökeként szerepelt, idén januárban pedig a FEOL.hu-nak a következőket nyilatkozta magáról:
“A honvédség részére repülök célrepülőgépekkel különböző gyakorlatokon, amelyeknek az a célja, hogy a Magyarországon telepített légvédelmi rendszerek elfogást tudjanak gyakorolni. Légifelvételeket is készítünk."
A Telekom és a Magyar Biztonsági Fórum szeptemberi drónkonferenciáján Ozoli Zoltán már az IDAG képviseletében tartott előadást, és az ottani bemutatkozójában az áll, hogy “2014-óta vesz részt oktatóként az állami (katonai, rendészeti, határőrizeti) pilóta nélküli légijárműveket üzemeltető állomány felkészítésében".
Három hónappal azután, hogy Ozoli ügyvezető lett az IDAG magyar leányvállalatában, az Aero-Idag Kft.-ben, az közös céget alapított a Rogán Antal minisztert helikoptereztető Fly-Coop Kft.-vel.
Tehát összefoglalva:
2016 elején az ORFK nagyon drágán vett 5 helikoptert a cseh EAS-tól
az Aerotechnika Kft. közvetítésével
ami 2016 nyarán közös céget alapított az amerikai IDAG-gal
2017 elején az ORFK vett 6 másik helikoptert az IDAG-tól
2017 végén az IDAG-ban tulajdonos lett az EAS ügyvezetője
2018-ban az IDAG magyar leányvállalata közös céget alapított a Rogánt helikoptereztető vállalkozással
Az idén júniusában létrehozott közös cég, a Flight Trails Akadémia Kft. egyelőre nem mutat aktivitást, de valószínűleg érdemes lesz rá figyelni. 2018 augusztusában ugyan az IDAG alulmaradt a Készenléti Rendőrség MD-helikoptereinek karbantartására kiírt közbeszerzésen, de talán az új magyar leánycége sikeresebb lesz a jövőben.
Erdélyi Katalin — Kőműves Anita
Közreműködött: Bőtös Botond. Címlapképen Jan Obrman az EAS reklámfilmjében. A magyar céginformációkat az Opten Kft. szolgáltatta. | [
"Országos Vérellátó Szolgálat",
"International Defense & Aerospace Group LLC",
"Állami Egészségügyi Ellátó Központ",
"Országos Rendőr-főkapitányság",
"Aero-Idag Kft.",
"Aerotechnika Kft.",
"Belügyminisztérium",
"Fly-Coop Kft."
] | [
"Valton-Sec Kft.",
"Hun-Jet Kft.",
"Opten Kft.",
"Flight Trails Akadémia Kft.",
"Magyar Nemzet",
"Szabad Európa Rádió",
"Magyar Biztonsági Fórum",
"Aeroglobe Kft.",
"Aerotechnika M&T Zrt.",
"Készenléti Rendőrség",
"European Air Services",
"Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala",
"Galaxia TV",
"Czechoslovak Group"
] |
Hivatali visszaélés bűntette és gazdasági titok megsértése miatt feljelentést tett szombaton a Jobbik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2008 és 2010 közötti gyakorlata miatt - jelentette be Volner János, az ellenzéki párt alelnöke.
Emlékeztetett rá: az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az MNB működését vizsgáló jelentésében azt állapította meg, hogy a nemzetközi szervezetektől a magyar állam által lehívott hitelekkel kapcsolatban a jegybank a hatáskörét túllépve, felhatalmazás nélkül, a hitelintézeti törvény előírásait megsértve, az üzleti titkok körébe tartozó adatokat szolgáltatott a 7 legnagyobb kereskedelmi bankról a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF-nek) 2008 és 2010 között.
A jobbikos politikus szerint az MNB ezzel a magatartásával súlyosan veszélyeztette Magyarország pénzügyi függetlenségét, ezért is döntöttek a feljelentés mellett. | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"Nemzetközi Valutaalap",
"Állami Számvevőszék"
] |
Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője a tv2 esti híradójában elhangzottakat cáfolta, miszerint eladták Vajda László fővárosi villáját. A szóvivő elmondta: ha zár alatt lévő ingatlant adnak el, az erről szóló szerződés nem tekinthető érvényesnek. Hozzátette: zárolást csak természetes személy tulajdona esetén lehet kezdeményezni, ezért a Globex Holding nevén lévő ingatlanokat nem tudják zároltatni.(MTI) | [
"Globex Holding"
] | [] |
A Transparency International évekig kérte az Állami Számvevőszéktől, hogy a pártok önbevallásos kampányköltéseit vesse össze a "valósággal", ne csak a számlákat ellenőrizze. A szervezet eddig folyamatosan azt kommunikálta, hogy meg van kötve a keze, nem tehet ilyet. Aztán négy hónappal a választások előtt hirtelen megtáltosodtak, valószínűleg nem függetlenül a Fidesz–Jobbik-háborútól. Vona Gábor pártjának nincs jogorvoslati lehetősége, és azt sem tudják, az ÁSZ miből számolta ki a 330 milliós büntetést, de mindenképpen fizetni fognak, különben még nagyobb bajba kerülnek. Korábban egy párt sem kapott ilyen büntetést, pedig 2014-ben a Fidesz 2 milliárd forinttal túlléphette a kampányköltés törvényi kereteit.
Az Állami Számvevőszék évtizedekig azt tettette, hogy maximum annyi hatalma van, mint Anglia királynőjének, most pedig hirtelen rájött, hogy valójában akkora hatalma van, mint az Egyesült Államok elnökének.
Ezzel a hasonlattal jellemezte az Indexnek Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója a Jobbiknak kiszabott (bár még csak tervezett) 330 milliós bírságot.
Ligeti nem emlékszik arra, hogy hasonló mértékű bírságot kiszabott-e már valaha az ÁSZ. Korábban olyanra volt példa, hogy a pártok maguktól közölték, hogy többet költöttek a kampányban, mint lehetett volna. “380 millió helyett költöttek 404 milliót, majd utólag befizették a különbözetet. Szinte megérte elkövetni ezt a szabálytalanságot, mert az államtól így egy hosszútávú kamatmentes visszafizetési halasztást kaptak" - mondta.
Az igazán érdekes a Jobbiknak kiszabott birságban, hogy a TI a 2014-es választás után arra kérte az ÁSZ-t, hogy a tanulmányuk alapján vesse össze a pártok önbevallásos kampányköltéseit a “valósággal". A kampányköltések törvényi felső határa 995 millió forint volt (amiből maximum 700 millió forint származhatott állami forrásból), a TI számításai szerint azonban a Fidesz-KDNP 2,7 milliárdot, a baloldali Összefogás 1,6 milliárdot, a Jobbik 1,2 milliárdot költött az előző választási kampányban.
Az ÁSZ ezután azt közölte a korrupcióellenes civil szervezettel, hogy az “ÁSZ ellenőrzési hatásköre kötött", a kampányköltéseket a törvényben foglalt kereteken belül tudja ellenőrzni, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy a pártok önbevallásos költéseit nem vetették össze a tényleg kiadásaikkal, vagyis egyszerű számlaellenőrzést tartottak.
"Az ÁSZ a dokumentum alapú, formális vizsgálatokkal eddig egyetlen alkalommal sem tudta feltárni a pártok kampányainak valós költségeit" - jelentette ki 2014 tavaszán a TI.
Mi pont azt várjuk az Állami Számvevőszéktől, amit most csinál, azaz, hogy gyakorolja a hatásköreit
- húzta alá Ligeti, aki szerint az már egy másik kérdés, hogy miért épp most jött rá az ÁSZ, hogy képes szankcionálni a szabálytalanságokat. Felmerülhet ugyanis, hogy az ÁSZ nem független állami szervezetként, hanem a napi politikai játszmák hatalmi eszközeként funkcionál.
A mostani ÁSZ-jelentés azért is tűnik erős kettős mércének, mert 2010-ben a Fidesz sokkal nagyobb kedvezményeket kapott Simicska Lajos plakátcégeitől, mint most a Jobbik. Ebből akkor és azután sem lett problémája Orbánéknak, mint ahogy abból sem, hogy a 24.hu cikke szerint "csak harmadakkora ráfordítást jelentett le az Állami Számvevőszéknek a Fidesz a 2010-es országgyűlési választás kültéri reklámjairól, mint amekkora összeg a Mahir Cityposterrel kötött, 2010. március-áprilisi időszak számláján valójában szerepel".
Fotó: H. Szabó Sándor / MTI A Jobbik és a Fidesz választási óriásplakátja Maklár határában 2010. március 22-én
A NAV elárverezheti a Jobbik vagyontárgyait
A Jobbikot elég nehéz helyzetbe hozta az ÁSZ, nemcsak azért, mert ha megbünteti a pártot, akkor nem biztos, hogy lesz pénzük elindulni a választáson, de azért is, mert a párt szerint se jogilag, se tartalmilag nem nagyon tudnak belekötni a számvevőszék jelentésébe. Tartalmilag azért nem, mert a párt gazdasági igazgatója, Schön Péter az Indexnek elmondta
a jelentéstervezetben csak egy végkövetkeztetés és egy szám van, részletek nincsenek.
Nincs benne semmilyen részlet arról, mi alapján jutott arra az ÁSZ, hogy a Jobbik 331 milliós tiltott támogatást kapott. Még arról sincs benne információ, hogy az ÁSZ szerint ki adta ezt a támogatást, csak a tény, hogy ez megtörtént, se a számítás és kutatás, amely alapján jutott arra a szerv, hogy a Jobbik "a mindenki számára elérhető piaci árnál lényegesen olcsóbban" jutott szoltáltatásokhoz. A párt szerint az is kérdés, hogy egyáltalán miből számolt az ÁSZ, mert a Jobbiktól nem kapták meg a pénzügyi adatokat, azt a Jobbik az online felületen nem tudta feltölteni, mert lezárta az ÁSZ (a szervezet szerint azért, mert a Jobbik sorozatosan nem reagálta megkeresésekre), papíron pedig nem fogadta el a számvevőszék.
Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs osztályának vezetője az Indexnek azt mondta, az ÁSZ olyan szerződések, számlák és adatok alapján számolt, amelyeket egy hatóságtól kapott, miután egy meg nem nevezett hatóság jelezte az ÁSZ-nak, hogy felmerül a Jobbiknál a tiltott támogatás gyanúja. (Ez a hatóság a NAV lehetett, amely 2017 nyarán szerződéseket foglalt le Simicska Lajos plakátcégénél, a Mahir Cityposternél.) Innentől kezdve pedig a párton a sor, hogy az észrevételében bizonyítsa részletesen, hogy nem a piaci ár alatt vásárolt plakáthelyeket.
Az is szokatlan a Jobbik szerint, hogy az ÁSZ nyilvánosságra hozta a jelentéstervezetének megállapításait. Ezt korábban sosem tették, pont azért, mert az ellenőrzött párt a 15 napos határidő alatt jelezhette, ha valami szerinte nem felel meg a valóságnak, és ezek alapján az ÁSZ korrigálta is a jelentést. Persze akkor azt is közölte az állami szerv, hogy pontosan milyen számlák és adatok alapján gondolja azt, hogy valamivel baj van. Az ÁSZ szerint eddig is közzétették, hogy megküldték egy ellenőrzött szervnek a jelentéstervezetet, csak ez általában nem kap akkora figyelmet, mint ebben az esetben.
A Jobbik jogilag is tehetetlen, mert az ÁSZ megállapításai ellen (a szervezetről szóló törvény pár 2011-es módosítása óta) nem lehet fellebbezni.
A számvevőszék egy furcsa intézmény abból a szempontból, hogy nem egy hatóság, amely büntetést szab ki. Az ÁSZ csak megállapítást tesz, amely alapján törvényileg keletkezik egy bírság, amit be kell fizetni az államkasszába. Talán nincs is másik szerv Magyarországon, amely büntetni tud, de amelynek a döntései ellen nincs fellebbezési lehetőség.
A Jobbik már jelezte, hogy alkotmányossági panaszt fog tenni az ügyben, de ez nem nagyon befolyásolja majd az ÁSZ eljárását. A párt most azzal számol, hogy nagyjából január közepén léphet jogerőre az ÁSZ megállapítása, vagyis azután kellene fizetniük 330 millió forintot. Másik 330 milliót pedig a jövő évi támogatásokból vonnak majd le, vagyis a párt a január és március közötti időszakra szóló támogatását valószínűleg nem fogja megkapni. Az pedig még kérdés, hogy a képviselőknek járó külön kampánytámogatást is visszatartja majd az államkincstár. (A Jobbik 2017-ben 476 millió forint állami támogatást kapott, de ez választási évben több is lehet.)
A Jobbik mindenesetre fizetni fog, ha kell, Schön Péter szerint azt mindenképpen szeretnék elkerülni, hogy a NAV elkezdje behajtani rajtuk a büntetést. Az ugyanis azzal járna, hogy az adóhatóság inkasszózza a párt számláit, lefoglalja és elárverezi a vagyontárgyait, ami Schön szerint még jobban ellehetetlenítené a párt kampányát, mint az, hogy nem kapnak állami pénzt. Az egyetlen pénzgyűjtési lehetőségük ezek után pedig a közösségi finanszírozás, ezt már el is kezdte a Jobbik, viszont még így is kérdéses, hogy lesz-e elég pénzük a kampányra, állítják. | [
"Mahir Cityposter",
"Jobbik"
] | [
"Transparency International",
"Állami Számvevőszék",
"Transparency International Magyarország"
] |
Most már Zuschlag a jófiú, aki eddig se tagadta a csalást? + Videó
• Kutyakérdésről süketeltek Pesten, milliókat tapsoltak el Lellén + Videó A csalást elismeri, de a bűnszervezet működtetését tagadja Zuschlag János. A nevéhez köthető fiktív szervezetek pályázati pénzeiből olykor ifjúszocialista előszilvesztert, olykor külföldi táborozást fizettek – derült ki az egyesületek pályázatainak ismertetésekor. Az egykori szocialista képviselő az ünnepekre sem hagyja el a kecskeméti börtönt.
Tekintse meg a Hír Televízió felvételét! Ehhez hasonló programokkal akarták felkészíteni a középiskolásokat iskolaújság és iskolarádió szerkesztésére Zuschlag Jánosék. A XXI. Századi Kulturális Egyesület papíron a környezettudatos életmódra is nevelte a fiatalokat. A Zuschlag-féle szervezet 1,3 millió forintot nyert zöldtáborra a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumtól 2003-ban.
800 ezer egy horvátországi kiruccanásért
"Szervezetünk mindig hangsúlyt fektet a magyar fiatalok kulturális ismereteinek fejlesztésére. Célja, hogy a 18-22 éves fiatalok Horvátország kultúrájával megismerkedhessenek" – idézett a papírokból Fodor Endre, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság tanácsvezető bírója. A horvátországi kiruccanásra 800 ezret kaptak Gyurcsány tárcájától.
Zuschlag ezúttal is elismerte, hogy a pénzeket nem pályázati célra költötték. Az iskolarádiós programból végül ifjúszocialista előszilvesztert szponzoráltak. "Eddig sem vitatta, hogy vannak olyan pályázati pénzek, amelyek nem arra a konkrét pályázatra lettek fordítva, hanem egyéb ifjúsági célra, illetőleg rendezvényre" – közölte Kovács M. Gábor, Zuschlag János védője.
Kovács M. Gábor a Hír Televízió kérdésére elárulta: az idén Zuschlag már meg sem próbálja kérelmezni, hogy a karácsonyra való tekintettel szabadlábra helyezzék.
(hírTV) | [
"XXI. Századi Kulturális Egyesület"
] | [
"Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium",
"Hír Televízió",
"Bács-Kiskun Megyei Bíróság"
] |
Katasztrófa sújtotta területekről kitelepítettek átmeneti szállásává minősítette át a kormány az ócsai szociális lakóparkot. Az eredetileg bukott devizahitelesek fogadására indított program ezzel végleg lezárult, holott a kormány tavasszal még a folytatást fontolgatta. Az év végére azonban belátta: nincs tovább. A projekt pénzügyi és társadalmi mérlege egyaránt siralmas.
A hivatalosan csaknem 2,5 milliárd forintból felhúzott 80 ház alig több mint a felére akadt bérlő. Az utolsó pályázati határidő december végén járt le. A bérlőkereséssel megbízott Magyar Máltai Szeretetszolgálat nem kapott felkérést a folytatásra, így munkája immáron a lakók segítésére korlátozódik. Ez sem kevés, hiszen a beköltözők többsége krízishelyzetben van. Bár a lakhatásuk megoldódott, a nyomasztó pénzügyi gondok velük jöttek, amelyeket az esetek többségében tovább súlyosbít a munkahelykeresés is. S ezt aligha könnyíti meg, hogy naponta csak két busz visz be Ócsa központjába.
– A beköltözők többsége jól beilleszkedett, minden jelentkező gyereket fel tudtunk venni az önkormányzati óvodába, bölcsődébe, iskolába. Néhány problémás család persze itt is akad – ismeri el Horváth Tamás, Ócsa alpolgármestere, aki azt sem tagadja, hogy a kormány, illetve a Belügyminisztérium nem tárgyalt velük, de még csak nem is értesítette a település vezetőit a program leállításáról.
Igaz, erre nem is kötelezi semmi. A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET) viszont szerződést kötött velük a nem garanciális hibák javítására. Ezenfelül Ócsa feladata a közterületek karbantartása. Ezt most közmunkásokkal oldják meg, így egyelőre nincs pluszkiadásuk. Az önkormányzat nem tudja, kik költözhetnek majd az üres házakba. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat közreműködésére sem tart már igényt a kormány. Az ingatlanok a NET tartalékalapjába kerültek, ám lapunk információi szerint nagy a bizonytalanság: ezeket is meg kell hirdetniük havonta a többi tartalék ingatlanhoz hasonlatosan, vagy őrizniük kell esetleges katasztrófák idejére. Az ingatlanok mindenesetre még nem szerepelnek a tartalékalap listáján.
A pénzügyi salátatörvényhez a zárószavazás előtt benyújtott miniszteri módosító indítvány szerint a tartalék ingatlanok hasznosításának, bérbeadási feltételeinek meghatározása – különös tekintettel a bérlőkiválasztás módjára, a lakbér mértékére és a bérleti szerződés időtartamára, valamint veszélyhelyzetben való használatára – a kormány feladata, amelyre pontosan meg nem jelölt időpontban rendeletet alkot. A Belügyminisztérium nem siet oszlatni a homályt. A tárca döntéshozatalt előkészítő jelentésének elkészítésére vonatkozó határidőt többször módosították. Először az első pályázat csúfos kudarca után, majd a könnyített feltételekkel kiírt tenderek csekély eredménye láttán.
Az utolsó ismert beszámolási határidő lejártakor a projektet felügyelő tárca csupán annyit közölt lapunkkal: a szociális lakópark ügye a közeljövőben nem szerepel a kormányülések napirendjén. Majd később hozzátették: semmiféle döntés-előkészítő tanulmányról nem tudnak. Ezt állítják most is. Így a kormány a tapasztalatok összegzése nélkül döntött a több milliárd adóforintból megvalósult projektről. Végleg most rekesztették be az ócsai kísérletet. De a projekt valójában már az indulásnál elbukott.
A környezettudatos modellből a politikai alkuk végére csak annyi maradt, hogy a gázt valóban nem vezették el a telepre. A házakat így fával fűtik. Mégis drága lett. Az eredetileg tervezett 140-160 ezer forint helyett félmillió forintba került az épületek négyzetmétere. (Az infrastruktúrát 500 házra építették ki.) A negyed építését 2011 nyarán jelentette be a kormány, és 2012 márciusában zárták volna az első ütemet. Nem így lett, holott kiemelt beruházásként a projekt minden felmentést megkapott, amelyet csak lehetséges.
A gyorsított eljárás ellenére egyenként több hónapot csúszott a belterületbe vonás, a telkek kitűzése, illetve a szakhatósági engedélyek begyűjtése. S csak harmadik nekifutásra tudtak győztest hirdetni a kivitelezői közbeszerzési tenderen. A Veszprémber Zrt. viszont, tartva a határidőket, 2013 márciusára készre jelentette az első 80 házat. Az első lakók júliusban költözhettek be. Eddig 42 ház talált bérlőre. | [
"Belügyminisztérium"
] | [
"Magyar Máltai Szeretetszolgálat",
"Veszprémber Zrt.",
"Nemzeti Eszközkezelő Zrt."
] |
A Lenhardt Balázs által indított blogon szerdán közzétették a Polt Péter legfőbb ügyészhez címzett feljelentést Szegedi Csanád, volt jobbikos európai parlamenti képviselő ellen. A feljelentést a Jobbik frakcióból most kilépett Lenhardt Balázs, és a frakcióban maradó Kulcsár Gergely képviselő írta.
A két képviselő arra a Jövőnk című hungarista portál által kiszivárogtatott hangfelvételre alapozza a feljelentést, amely idén nyáron tulajdonképpen Szegedi kilépéséhez vezetett a Jobbikból. Szegedi csak 2012 júniusában ismerte el, hogy anyai ágon zsidó felmenői vannak, és azt állította, hogy erről 2011 decemberéig nem is tudott. A hangfelvétel szerint azonban már 2010-ben is tudomása lehetett erről. A párt hivatalos álláspontja szerint Szegedinek nem eltitkolt zsidó származása miatt kellett mennie, hanem azért, mert a hangfelvétel szerint egy embernek uniós forrásokat ígért, ha nem hozza nyilvánosságra a származásáról szóló információkat. Szegedi így idén nyáron minden párttisztségéről lemondott, a Jobbikból is kilépett, de EP-képviselői mandátumát megtartotta.
A hangfelvétel 2010-ben készült Ambrus Zoltán alsóvadászi tanyáján. Ambrus nem ismeretlen a rendőrség előtt. A tanyáján 2009-ben gépkarabélyokat, lángszórót, haditechnikai eszközöket és lőszereket találtak, amikor a romák elleni sorozatgyilkosságok után nyomoztak. Az ott talált fegyverek nem voltak összefüggésben a romák elleni gyilkosságokkal, de Ambrus hat hónapig volt előzetesben.
A találkozóról Szegedi Csanád később azt írta: "2010 nyarán egy Ambrus Zoltán nevezetű, többszörösen büntetett előéletű és többszörösen vádalkugyanúsan szabadult és ebből kifolyólag joggal feltételezhető módon beszervezett titkosszolgálati ügynök aktivizálta magát a borsodi Jobbik szétverése érdekében. Megpróbálta a saját embereit megyei pozíciókba juttatni, de mivel én ezt megakadályoztam, mindenféle rágalmakat kezdett el rólam terjeszteni. (...) Azért kerestem fel, hogy utánajárjak, ki ez az ember valójában."
A felvételen Ambrus Zoltán azzal szembesíti Szegedi Csanádot, hogy utánanéztek a családfájának, amely szerint egyértelmű zsidó származása. Ambrus azt is elmondja, hogy elsőként Szegedi Csanád bátyja tűnt fel nekik, hogy "ott vannak bizonyos faji jellegek". Szegedi Csanád a felvétel szerint akkor nem volt tisztában zsidó származásával, de Ambrus azt mondja neki: mindenről papírjuk van, megvannak a születési anyakönyvi kivonatok és a nagyanyja auschwitzi tetoválásának száma is, majd hozzáteszi, "ez a hajó már elment".
A feljelentés szerint Szegedi Csanád ezután ajánlja fel Ambrus Zoltánnak, hogy uniós támogatást tudna szerezni neki, hogy letisztázzák ezt a helyzetet. Szegedi arra utal, hogy pénzt tudna adni például újság kiadására. Megemlíti azt is, hogy az Európai Parlamenti képviselőknek van pénzügyi kerete itthoni asszisztensek foglalkoztatására. "Senki nem foglalkozik azzal, hogy az itthoni asszisztensek mit csinálnak vagy mit nem csinálnak", de ha a pénzt nem költik el, akkor visszaveszik. Szegedi ezért felajánlja, hogy teljesen hivatalos, bejelentett főállást tudna biztosítani Ambrusnak és társának, akik közbevetik, hogy ők amúgy őstermelők.
A feljelentés szerint Szegedi Csanád a zsidó származásáról szóló információk elhallgatásáért cserébe ajánlja fel az EU-s támogatást Ambrusnak. Lenhardt Balázs és Kulcsár Gergely szerint ez a beszélgetés az EU pénzeszközeivel való visszaélést valószínűsíti, és megalapozza a befolyással üzérkedés és a hivatali visszaélés gyanúját.
Szegedi Csanád a hangfelvételről már idén júniusban részletesen kifejtette álláspontját. Mint írta: csúsztatás, hogy le akarta volna fizetni Ambrust. A felvételen Szegedi szerint nem hallatszik olyan, hogy az EU-s pénzekért cserébe bármilyen előnyt biztosítana. "Egyszerűen arról érdeklődtem, hogy mi az, amivel foglalkoznak megélhetésszerűen, és mivel akkor éppen volt egy nyerésre álló EU-s pályázata Ambrusnak, arról is beszéltünk. Azt próbáltam feltérképezni, hogy milyen anyagi háttér áll a rendelkezésükre a szervezkedéshez, arra voltam kíváncsi, hogy ráharap-e egy ilyen meglebegtetett támogatási lehetőségre."
Szegedi azt állította: ha a láthatóan nem túl jó anyagi helyzetben lévő, baromfit tartó őstermelőnek "nem csillan fel a szeme egy ilyen belebegtetett támogatási lehetőség miatt, akkor valahonnan fizetik őket, hogy bomlasszák a Jobbikot, vagy nem teheti meg, hogy elfogadjon semmilyen felajánlást. Mindkét esetben megerősíti azt a feltételezésemet, hogy nem tiszta a háttere".
Szegedi szerint a hangfelvétel manipulált lehet. Az EP képviselő nem emlékezett tisztán a beszélgetés minden részletére, de nem tartotta kizártnak, hogy előbb beszélt az uniós támogatások lehetőségéről, majd csak azután került szóba zsidó származása. Szegedi szerint tehát Ambrusék felcserélhették a hanganyag megvágásánál a sorrendet, és két szorosan össze nem tartozó témát kötöttek össze. | [
"Jobbik"
] | [
"Európai Parlamenti"
] |
Először Szijjártó Péter külügyminiszter, most pedig Lázár János parlamenti képviselő irányította rá a figyelmet a szekszárdi Bodri Pincészetre, amelynek egyik végső résztulajdonosa Dunai György Sándor, Magyarország 44. leggazdagabb embere. Kíváncsiak lettünk a híres borászatra, ezért megnéztük, mennyire megy jól az üzlet. Kiderült, hogy csak a Bodri Pincészet Kft. 4,9 milliárd forint állami és uniós támogatást kapott az elmúlt 10 évben.
Igen népszerű a fideszes politikusok körében a szekszárdi Bodri Pincészet. 2020 szeptemberében például Szijjártó Péter külügyminiszter helikopterezett el a borászat elegáns Optimus éttermébe, most pedig Lázár János vette át parlamenti mandátumát az illusztris létesítményben. Mindkét eseményre Hadházy Ákos hívta fel a figyelmet.
Az országgyűlési képviselő 2 éve arról írt, hogy egy szemtanú szerint Szijjártó Péter külügyminiszter Tolnára ment egy propaganda eseményre helikopterrel, de nem Őcsényben szállt le, hanem a szekszárdi Bodri borászat lóistállójának karámjában. "Az információ szerint a miniszter ezután fideszes politikusokkal és meghívott vendégekkel együtt elköltött egy ebédet a borászat elegáns Optimus éttermében" – tette hozzá a képviselő.
Szijjártó később elismerte, hogy járt a Bodri borászatnál, ahol a helikoptert fényképezték, de kikérte magának, hogy szórakozásból használná a rendőrségi helikoptert.
Mint mondta, nem szórakozásról volt szó, hanem munkáról, a tárca pedig azzal érvelt, hogy Szijjártónak feszes volt a programja, 140 kilométert kellett rövid időn belül megtennie, ezért utazott rendőrségi helikopterrel Tolnára, ahová utána ment a szolgálati autója is, hogy az érkezése után már közúton közlekedhessen.
Milliók a milliárdosnak
A Bodri Pincészet Kft. az Orom Holding Kft. (40%), a DBI Ingatlanhasznosító Kft. (10%), Bodri Orsolya (5%), Bodri István Géza (35%), Bodri István Gézáné (5%) és Greiling-Bodri Zsófia (5%) tulajdonában van. Az Orom Holding – az Optimus Vagyonkezelő Kft.-n keresztül – Dunai György Sándoré, Magyarország 44. leggazdagabb emberéé.
Ahogy a Forbes írja 2021-es összefoglaló bejegyzésében: a 36,5 milliárdos becsült vagyonnal bíró Dunai leginkább az EuroAszfaltról ismert, de vannak turisztikai érdekeltségei is, például a Thermál Hotel Visegrád vagy a Bodri Pincészet. A lap szerint az EuroAszfalt gyakran konzorciumi partnere Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek, így a cégeik együtt dolgozhatnak vízi-közmű fejlesztések kivitelezésén is összesen közel 50 milliárd forint értékben, de a Duna Aszfalttal közösen is dolgoztak már, például egy 52 milliárdos útépítési tenderen.
És bár Dunai cégei nyilván kevéssé voltak rászorulva, jutott nekik is a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vissza nem térítendő állami támogatásaiból. A Kisfaludy-pályázatok nyerteseinek listája szerint a multimilliárdos üzletember két cégét is támogatta az Orbán-kormány: a szekszárdi székhelyű Bodri Pincészet Kft. és a Vendégház-Csötönyi Kft. összesen 9 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott.
Ennél sokkal több jutott azonban a Bodri Pincészet Kft.-nek az elmúlt 10 évben.
Az Opten és a palyazat.gov.hu adatai alapján a borászat 2012 és 2022 között összesen 4,9 milliárd forint állami és uniós támogatáshoz jutott.
A Bodri Pincészet legjobb éve egyébként 2019 volt, amikor 1 milliárdos forgalmat bonyolított. A legmagasabb összegű támogatást tavaly nyerte el a cég, a 2021. évi beszámolók azonban még nem érhetőek el.
Lázár János "egyetlen forint közpénzt" sem költött el ott
Hadházy Ákos kedden tette közzé Facebook-oldalán, hogy Lázár János a szekszárdi Bodri Pincészetben vette át a mandátumát. A megbízólevelet a Csongrád-Csanád megye 04. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Bizottság elnöke, Feketéné Dr. Szemző Margit adta át neki.
Hadházy arra is rámutott, hogy az eseményről készült fotókat többen is megosztották, még a Makói Híradó is beszámolt róla, csak azt "felejtették el" megírni, hogy mindez 200 kilométerre volt Lázár János választókerületétől.
A Magyar Hang az esettel kapcsolatban megkereste a hódmezővásárhelyi fideszes politikust, hogy megtudják, miért nem a saját választókerületében ünnepelt, és mennyibe került a Bodri pincészetben megtartott rendezvény, amennyiben az ünnepséget közpénzből finanszírozták.
Lázár János sajtófőnöke, Göbl Miklós a lapnak elmondta, hogy "húsvét vasárnap Lázár János a barátainak, támogatóinak és azoknak a vásárhelyi, makói és a térségben élő polgároknak mondott köszönetet, akik az elmúlt években segítették a munkáját, vagy tevékenyen hozzájárultak ahhoz, hogy az országgyűlési választásokat megelőző kampány sikeres legyen.
Az aktivistákat, segítőket és támogatókat Lázár János, valamint helyi vállalkozók közösen vendégelték meg, egyetlen forint közpénz felhasználására nem került sor."
Göbl még azt is elárulta, hogy a képeken látható supermanes pólót a képviselő a munkatársaitól kapta.
A sajtófőnök szerint "Lázár János a vásárhelyi és makói térségben élő választópolgároknak nem egy ünnepséggel, hanem négy év kemény munkával hálálja meg, hogy bizalmat adtak neki az itt élők parlamenti képviseletére a következő ciklusban is."
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: Lázár János átveszi mandátumát. Fotó: Lázár János Facebook-oldala | [
"Optimus Vagyonkezelő Kft.",
"Bodri Pincészet",
"Orom Holding Kft."
] | [
"Makói Híradó",
"Vendégház-Csötönyi Kft.",
"Magyar Hang",
"Thermál Hotel Visegrád",
"DBI Ingatlanhasznosító Kft.",
"Duna Aszfalt",
"Opten Kft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség",
"Országgyűlési Egyéni Választókerületi Bizottság"
] |
Szó sincs arról, hogy távozna – ezt Fodor Lajos, a HM közigazgatási államtitkára mondta az InfoRádiónak adott interjújában. Azt viszont beismerte, amit a tárca eddig tagadott: hogy a Gripenek üzemanyag-hiány miatt nem tudtak mindig felszállni.
Tagadta Fodor Lajos, a honvédelmi minisztérium közigazgatási államtitkára az InfoRádió "Aréna" című műsorában, hogy szóba került volna a távozása. Arról belső forrásokra hivatkozva a Népszabadság írt korábban, hogy három egykori vezérkari főnök (illetve parancsnok) is távozhat posztjáról a HM-ben: Fodor Lajos közigazgatási államtitkár, Deák János miniszteri biztos és Lőrincz Kálmán miniszterifőtanácsadó.
Fodor Lajos és Hende Csaba egy parlamenti bizottsági ülésen – Ennyi volt?
Fodor a rádióinterjúban arról beszélt: Lőrincz Kálmán főtanácsadói megbízása valóban véget ér a nyáron és nem is folytatja a feladatot, Deák János miniszteri biztosi megbízása pedig június végén lejár és várhatóan főtanácsadóként vagy a megalakuló Nemzeti Közszolgálati Egyetemen folytatja majd. Azt azonban, hogy az ő távozása is napirenden lenne, Fodor Lajos határozottan tagadta. Úgy fogalmazott: a közigazgatási államtitkári poszt egy bizalmi állás, ő pedig Hende Csaba miniszterrel "nem csak jó kollégák, de jó viszonyban is vannak".
Fodor Lajos azt viszont a beszélgetésben elismerte, hogy a Gripen vadászgépekkel valóban keveset gyakorolnak a pilóták. Úgy fogalmazott: "ezen a közeljövőben jelentősen javítani fogunk, mert technikai és adminisztratív problémák adódtak, például üzemanyag-, azaz kerozinhiány miatt nem repültek a repülőgépeink (...) előfordulnak ilyen apróbb gondok, mint mindenhol máshol".
Az államtitkár nyilatkozata viszont ellentétes azzal, amit a Honvédelmi Minisztérium korábban állított. A szaktárca a Magyar Nemzet korábbi írására reagálva – amelyben arról írtak, hogy nincs kerozin a Gripenekben, így azok a földre kényszerülnek - határozottan cáfolta, hogy üzemanyag-ellátási probléma veszélyeztetné a gépeken folyó kiképzést és a pilóták felkészítését. A HM közleményében akkor azt állította: minden feltétel biztosított ahhoz, hogy a kiképzés zavartalanul folyhasson. "A tárca külön figyelmet fordít az üzemanyag-beszerzésre, annak folyamatos biztosítására és megfelelő tartalékképzésre is, ezzel garantálva a kiképzési feladatok zökkenőmentes végrehajtását" – hangsúlyozta a minisztériumi közlemény.
Fodor a rádióinterjúban ezzel együtt elismerte azt is, hogy olykor a földi harcijárművekben sincs elég üzemanyag, de hangsúlyozta, hogy ezeket az eseteket hamar megoldják, így a kiképzést nem fenyegeti veszély.
Fodor Lajos beszélt a HM-lakások ügyeiről is, kiemelve, hogy a sajtó is rendszeresen összemossa a törvényesen és etikusan szolgálati ingatlant megvásárlók ügyét a szabályok kiskapuit kihasználó vezetők lakásügyeivel. Az államtitkár az interjúban is megerősítette: valóban vásárolt ő is HM-lakást, katona édesapja HM-lakásával kapcsolatba viszont azt állította, hogy a sajtó pontatlan állításokat fogalmazott meg. Azt mondta: "(...) van olyan újságíró, aki úgy tudja, hogy én több lakást vettem meg. Sőt, szegény édesapámat - aki nyugállományú katona – szintén belekeverték ebbe, hogy az ő lakását is én vettem meg. Ez úgy igaz, hogy az édesapám megvette azt a szolgálati lakást, amelyben lakott és miután szegény édesanyám ekkor már nem élt, úgy döntött, hogy a lánya és a fia nevére íratja át. Nagy különbség, hogy Moszkvában moszkvicsokat osztogatnak vagy fosztogatnak. Az újságíróktól el lehetne várni, hogy pontosabbak legyenek, mert ezzel komoly károkat okoznak" - fogalmazott Fodor Lajos.
A tényekhez hozzá tartozik, hogy a szocialista Harangozó Tamás írásbeli kérdésére ezzel kapcsolatban Hende Csaba honvédelmi miniszter azt a tájékoztatást adta: Fodor Lajos egy 115 négyzetméteres, 8,8 millió forintra becsült lakást házastársával együtt 919 ezer forintért vásárolt meg. Szintén Hende Csaba írásos tájékoztatásában olvasható, hogy Fodor Lajos hivatásos katonai szolgálati viszonyban állt édesapja átengedte szolgálati lakásának elővásárlási jogát gyermekeinek. "Ennek megfelelően vásárolta meg Fodor Lajos nyugállományú vezérezredes úr és testvére 1994. május 19-én egymást közt egyenlő arányban az édesapjuk által bérelt lakást" - írja a szakminiszter. A lakást egyébként 3,4 millióra értékelték, a vevők 335 ezer forintot fizettek érte. | [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem"
] |
Eddig példa nélküli módon több, csalás és pénzmosás elkövetésével vádolt magyar állampolgár kiadatását indítványozta az USA-nak idén tavasszal a Fővárosi Főügyészség. Az egyik vádlott ügyvédje szerint az ügyben nem látható a megfelelő garancia arra, hogy az eljárás lefolytatása után az Egyesült Államokból visszaszállítják a védencét és annak társait. Ráadásul ha itthon folytatnák le az eljárást, a vádlottakra legfeljebb 12 éves szabadságvesztés várhatna, míg ha az Egyesült Államokban ítélik el őket, akkor fejenként akár 55 évet is kaphatnak. A bűnszervezet egyik irányítójának mondott magyar férfit az Interpol is körözi, korábban ex-szovjetekkel és izraeliekkel üzletelt.
Három magyar állampolgár nagyon sietősen távozott egy Washington D. C.-beli szálloda szobájából 2011 augusztusában: maguk után hagytak többek között 23 mobiltelefont, különböző banki iratokat, bankók csomagolására alkalmas szalagokat, és több a közelmúltban alapított cég iratait. Ezekről a nem szokványos leletekről a szálloda értesítette a Szövetségi Nyomozóirodát (FBI) – így derült ki, hogy azok egy csalásra szakosodott bűnszervezet holmijai, akik az USA-ban számos károsultat lehúztak.
Az amerikai vádirat szerint a banda 2010 novembere és 2013 áprilisa között követett el internetes csalásokat. A szisztémájuk az volt, hogy autókat, hajókat és repülőgépeket hirdettek meg, majd a reménybeli vevőktől azt kérték, hogy a vételárat egy olyan bankszámlára fizessék be, amit a csapat külön erre célra nyitott az USA-ban. Az amerikai Igazságügyi Minisztérium közleménye itt olvasható az ügyről.
A számlanyitást a bűnszervezet azon tagjai végezték el, akiket "pénzfutárnak" vagy "nyílnak" neveztek. A futárokat a bűnszervezet középszintű magyar vezetői toborozták, hogy az USA-ba utazva postafiókokat hozzanak létre, ahová a banda a számlanyitáshoz szükséges hamis útleveleket és személyazonosító iratokat küldött. Ezekkel a hamis papírokkal nyitották meg aztán a csaláshoz használt számlákat.
Miután ezekre a vevők által átutalt összeg megérkezett, a bűnözők minden kapcsolatot megszakítottak velük, de nem szállították le nekik a járműveket. A pénzfutárok arra is külön utasítást kaptak a magyar, illetve román állampolgárságú főnökeiktől, hogy mikor vegyék ki a pénzt a bankszámlákról.
Az amerikai vádirat alapján a bűnszervezet sértettjei összesen több mint 2 millió dolláros kárt szenvedtek. A bűnözők a csalárd módon megszerzett pénzt kicsempészték, illetve egy az Egyesült Államokban, Európában és Izraelben működő, pénzmosással foglalkozó hálózat, a “Hawala rendszer" révén máshova utalták.
Az USA igazságügy szervei hat magyar állampolgárt – K. Attila Bélát, H. Lászlót, M. Attilát, K. Zoltánt, P. Gábort, valamint A. Alexet – vádoltak meg a bűntettek elkövetésével.
Ellenük az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma terjesztett elő kiadatási kérelmet a magyar társminisztériumnál a két állam között meglévő kiadatási szerződés alapján, hogy büntetőeljárást folytasson le csalás, pénzmosás, és közokirat-hamisítás miatt.
Ezekért a bűntettekért igen súlyos büntetés várhat a vádlottakra, ugyanis az amerikai törvények szerint a banki és postai úton elkövetett csalásokért 30 évig terjedő szabadságvesztést szabhatnak ki rájuk, a hamis útlevelek használatáért pedig további 5 év börtönt is kaphatnak. Újabb 20 évvel dobhatja meg a terheltek büntetését "a pénzmosásra irányuló bűnszövetség" keretében történt elkövetési mód.
Így a hat magyar állampolgár fejenként akár 55 évre is a rácsok mögé kerülhet, miközben amennyiben itthon vonnák őket felelősségre ugyanezért, akkor a hatályos magyar jogszabályok alapján legfeljebb 12 év rácsok mögötti életre számíthatnának.
A bűnszervezet tagjaira most az előbbi, itthon gyilkosoknak kijáró büntetés vár, miután a magyar igazságszolgáltatás szervei nem látják akadályát annak, hogy az Egyesült Államok kérésének eleget téve kiadják őket a kinti hatóságoknak, hogy ott folytassák le velük szemben az eljárást.
A Fővárosi Főügyészség szerint a kiadatás teljesíthető, mivel cselekményük "a magyar törvény szerint is egy évet meghaladó szabadságvesztéssel vagy ennél súlyosabb büntetéssel büntetendő bűncselekménynek tekintendő", valamint "a Kiadatási Szerződés 2. Cikke alapján kiadatási bűncselekménynek minősülnek, továbbá a 6. Cikk alapján az elévülés, mint a kiadatás megtagadásának oka nem áll fenn".
A főügyészség a felettes szervétől, a Polt Péter vezette Legfőbb Ügyészségtől azt a tájékoztatást kapta, hogy a külföldön indult büntetőeljárásnak az 1996. évi XXXVIII. törvény 43. §-a alapján történő átvétele azért sem lehetséges, mert "a személyenként részletezett bűncselekményeket túlnyomó részt külföldön követték el, a bűncselekmények sértettjei külföldi állampolgárok, a bűntett elkövetésében számos más, magyar joghatóság alá nem tartozó személy is részt vett".
Mindezek mellett "az igen hosszú idő óta folyamatban lévő, kiterjedt nyomozás során beszerzett bizonyítékok a magyar büntetőeljárásban csak jelentős nehézségek árán, vagy egyáltalán nem lennének felhasználhatók, így a büntetőeljárás Magyarországon eredményesen nem lenne lefolytatható. A fentiekre tekintettel szintén nem indokolt hazai büntetőeljárás elrendelése sem."
Egy Magyarország területén állandó lakhellyel rendelkező magyar állampolgár akkor adható ki, ha – a bűncselekmény büntetési tételének felső határa mind a magyar törvény, mind a megkereső állam törvénye szerint legalább egy évig terjedő szabadságvesztés – ez ebben az ügyben teljesült; – a kiadni kért személlyel szemben a külföldi állam igazságügyi hatósága előtt folyó büntetőeljárás átvétele a legfőbb ügyész döntése értelmében nem lehetséges – a legfőbb ügyészi állásfoglalás most ez; – a külföldi állam hozzájárul ahhoz, hogy a terhelt kérelmére a vele szemben kiszabott jogerős végrehajtandó szabadságvesztést Magyarországon hajtsák végre – ezt az USA Igazságügyi Minisztérium átirata tartalmazza.
Az Átlátszó megkereste a kiadatás ügyében eljáró Fővárosi Főügyészséget, amelynek illetékesei azt kérték, hogy mivel a bíróságon folyamatban van az eljárás, érdeklődjünk a Fővárosi Törvényszéknél. Ott pedig azt közölték szerkesztőségünkkel június 1-jén, hogy mind a hat terhelt ideiglenes kiadatási letartóztatását elrendelték.
Ennek megtételére "az USA Igazságügyi Minisztériuma terjesztett elő kérelmet a magyar Igazságügyi Minisztériumnál egy – csalás és más bűncselekmények miatt az Egyesült Államokban indult – büntetőeljárás lefolytatása érdekében... A Törvényszék ez idáig négy terhelt ügyében – egy esetben jogerősen – állapította meg a kiadatás feltételeinek fennállását."
Hozzátették: "a kiadatás kérdésében az igazságügyi miniszter fog dönteni". Ugyanakkor a minisztérium részéről cikkünk megjelenéséig nem reagáltak az ügyre vonatkozó kérdéseinkre. Ha megkapjuk a tárca válaszát, természetesen közreadjuk.
A banda egyik irányítója megpattant Az egyik vádlott, M. Attila gyanúsítottként beszélt az FBI-nak besegítő Nemzeti Nyomozó Irodán (NNI) tett vallomásában több, az ügyben érintett személyről. Így a banda egyik irányító tagjaként említette meg F. Pétert, aki ellen a magyar rendőrség honlapja szerint pénzmosás miatt elfogatóparancs van kiadva. Az Átlátszó érdeklődésére azonban a kiemelt bűnügyi szerv teljesen elzárkózott attól, hogy bármiféle tájékoztatást adjon az ügyről, így azt sem tudtuk megkérdezni, van-e tudomásuk a körözött férfi tartózkodási helyéről. F. Péter az Interpol nyilvános körözési listáján is szerepel, nagy összegű pénzmosás miatt keresik ott is.
Kérdésesek a garanciák és bizonytalan a viszonosság az USA részéről?
A bíróság az ideiglenes kiadatási letartóztatást elrendelő végzésében a magyar állampolgárok átadásának feltételeként írta elő azt, hogy az USA igazságügyi hatóságai megfelelő jogi garanciát nyújtanak arra, hogy a kiadatásra engedélyezett bűncselekmények mellett más bűntettre vonatkozóan nem folytatnak le eljárást, vagy nem alkalmaznak személyi szabadságot korlátozó intézkedést a vádlottakkal szemben, illetve "ezen bűncselekmények miatt nem adják ki őket harmadik országnak".
Az is szerepelt a feltételek között, hogy a vádlottak a büntetőeljárás vagy a büntetés-végrehajtás befejezése után elhagyhatják az USA területét. Az egyik vádlott, M. Attila védője, Dezső Antal az Átlátszónak erről úgy vélekedett, hogy az ügyben a jelenlegi visszaszállítási garancia nem megfelelő, ami miatt nem látja biztosítottnak azt, hogy a büntetőeljárás befejeztével védencét visszahozzák hazánkba a büntetésének letöltésére.
"Az amerikai igazságügyi szervek olyan feltételeket szabtak, amelyek miatt korábban már egyszer vissza kellett küldeni az iratokat. Ám az új változat is tartalmaz feltételeket, így például azt, hogy az eljárás az európai kiadatási egyezménynek feleljen meg, és ha így lesz, akkor teljesítik a visszaszállítást. De mi történik akkor, ha esztendők elteltével, amikor a kinti eljárás lezárul, az Amerikai Egyesült Államok már nem tagja ennek az egyezménynek, vagy esetleg annak a helyébe egy másfajta megállapodás lép?" – vetette fel az ügyvéd.
Dezső Antal szerint az ügy precedens értékű, mert Magyarország eddig ilyen jellegű ügyben nem adta ki az állampolgárait, erre most először kerül sor. "Nagyon kíváncsi vagyok a viszonosságra is, arra, hogy hasonló esetben az USA teljesít-e egy kiadatást és megküldi-e majd a büntetőeljárás lefolytatására a saját állampolgárát nekünk." – tette hozzá M. Attila ügyvédje.
F. Péter, az aranyember – ex-szovjet és izraeli kapcsolatokkal
Nem szakadnak meg a keresésben a magyar hatóságok, hogy elérjék a papíron régóta körözés alatt álló F. Péter Andrást. A férfi állítólag az amerikai kontinensen tartózkodik, köszöni, jól van. Családja például rendszeresen látogatja.
F. Péter csaknem kéttucat vállalkozásban vállalt szerepet és/vagy szerzett tulajdont a kétezres évektől fogva Magyarországon, jelenleg azonban csak pilisszántói családi vendéglátós cégük üzletrésze van a nevén. A vállalkozások, amelyeket valaha vezetett, papíron nem értek el átütő gazdasági sikereket, több szűnt meg például kényszertörléssel, felszámolással.
Kedvenc üzletfeleinek egy budapesti lakcímű izraeli testvérpár, Levi és Shabo Tom tűnnek, ők a cégek zömében szintén megfordultak F.-fel egy időben.
A Miskolc-környéki nehézipar hányattatott sorsú fellegvárát, a Diósgyőri Acélműveket is vezette néhány hónapig A. Alex, a most az Egyesült Államok által kikért bűnbanda egyik tagja. A csalással és pénzmosással gyanúsított társaságba tartozó férfi a húszas évei végén járt 2009-ben, amikor kinevezték az ukrán Donbassz-csoport érdekeltségében álló DAM 2004 Acél- és Hengermű Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ügyvezetőjének.
Sokat javítani A. Alex sem tudott az ekkor már bedőlt DAM helyzetén, a cég felszámolása pár hónapon belül meg is indult. A diósgyőri kohászat ügyeit alaposan ismerők sem emlékeznek, annak idején hogyan kasztingolták az ukránok az anyai ágon ex-szovjet családból származó fiatal szakembert.
Jelenleg is A. Alex az elektronikus háztartási cikkek nagykereskedelmével foglalkozó Earts Kft. első embere, a poszton tavaly váltotta F. Pétert.
Volt külügyi helyettes államtitkárhoz és exnagykövethez került a valaha Vermetto’s Film néven létrehozott, 2015-ben végelszámolással megszűnt egykori F.-cég. Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum jelenlegi főigazgatója Prőhle és Társára változtatta a vállalkozás nevét 2008-ban, nem sokkal azután, hogy – már egy évvel F. távozása után – átvette a céget.
A múzeumigazgató most azt mondta az Átlátszónak: ügyvédje vagy könyvelője, már nem emlékezik pontosan, melyikük, ajánlotta neki az eladó céget, amikor számlaképes vállalkozásra volt szüksége a munkájához. A korábbi tulajdonosokat nem ismeri.
A körözés alatt álló F. a jelek szerint különös fantáziát látott a nemesfém és ékszerbizniszben, és nem csak Magyarországon: egy időben Romániában is futtatott üzletet ebben az ágazatban.
Kényszertörléssel múlt ki például tavaly a Diamond On Call Kft., amelynek utolsó tulajdonosa egy főállású fantom volt – a cégvezetéstől eltiltott dunakeszi férfi kezén vállalkozások tucatjainak veszett nyoma. F. és üzlettársai 2008-ig voltak érdekeltek az "egyéb termék ügynöki nagykereskedelme" fő tevékenységre létrejött kft-ben.
F. Péter üzlettársai közül érdemes még megemlíteni az izraeli Haifában és Budapesten is lakcímmel rendelkező Itamar Segalt. Róla az a hír járja szakmai körökben, hogy egy jó nevű izraeli ékszerészdinasztia fekete báránya, akinek a vámhatósággal is meggyűlt a baja egy időben.
Itamar Segalt, csakúgy, mint F.-et, a volt Szovjetunió, elsősorban Grúzia területéről Izraelbe vándorolt zsidó körökhöz kötik forrásaink. Ez a mondás részben visszaköszön a magyar cégjegyzékben. Az óra- és ékszer kiskereskedő T-Gold Kft. – amelyben F. Péter 2009-ben volt érdekelt – számos tagja és vezetője származik az egykori Szovjetunió területéről, Zaza Tzikashvili és Hagai Michaeli például grúz kötődésű izraeliek.
A T-Gold egyébként 2013-ig működött, majd hivatalból törölte a cégbíróság, az ekkori román tulajdonos-ügyvezető ugyanis nem bizonyult elérhetőnek.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Diamond On Call Kft.",
"T-Gold Kft."
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Earts Kft.",
"Legfőbb Ügyészség",
"Amerikai Egyesült Államok",
"Szövetségi Nyomozóiroda",
"Fővárosi Törvényszék",
"Vermetto’s Film",
"DAM 2004 Acél- és Hengermű Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.",
"Igazságügyi Minisztérium",
"Egyesült Államok",
"Petőfi Irodalmi Múzeum",
"USA Igazságügyi Minisztériuma",
"USA Igazságügyi Minisztérium",
"Diósgyőri Acélműv",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma"
] |
Az ügyészség szerint a végrehajtói kar elnöke a börtönből kitelefonálva kérte meg feleségét és rajta keresztül apját, hogy csaknem 110 millió forintnyi luxusórát és ékszert helyezzenek el egy széfben, hogy azokat ne tudják lefoglalni a hatóságok. A 24.hu által megismert vádirat szerint erre az ügyészség is rájött, ezért Schadl György feleségét és apját is a vádlottak padjára ültetik pénzmosás miatt.
Csaknem 110 millió forint értékű ékszer és luxusóra elrejtéséről próbált meg gondoskodni a börtönrácsok mögül Schadl György. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar több mint egy éve letartóztatásban ülő elnöke ezzel feleségét és apját is bajba sodorta, ugyanis ellenük is vádat emeltek – derült ki a 24.hu által megismert vádiratból.
Schadl és 21 társa – köztük Völner Pál volt igazságügyi államtitkár – ellen októberben emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós bűncselekmények miatt. A vádhatóság szerint a végrehajtói kar elnöke 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert a Völnerrel kialakított korrupciós kapcsolata révén. A nyomozás során még 880 millió forintról volt szó.
A büntetőeljárás során Schadlnál és a szintén végrehajtóként dolgozó feleségénél a jelentős mennyiségű pénz mellett számtalan vagyontárgyat foglaltak le a hatóságok, ám a vádirat szerint akadtak olyanok, melyeket megpróbáltak elrejteni a nyomozók elől.
A házaspárnál 2021 novemberében tartottak házkutatást, közvetlenül azután, hogy elfogták őket a Liszt Ferenc repülőtéren, ahonnan diplomata útlevéllel utaztak volna külföldre. A tartózkodási helyük átkutatása során a házaspár hálószobájában található páncélszekrényből és egyéb berendezési tárgyakból ékszerek és órák kerültek elő. Ezeket akkor nem foglalták le a nyomozók, mert az eljárás akkori szakaszában erre nem volt lehetőség. A vagyont csak november végétől kezdte el zár alá venni a Készenléti Rendőrség irányítása alatt álló Vagyon-visszaszerzési Hivatal.
Az egymás után lefoglalt értéktárgyakról Schadl is értesült a börtönben, mert a foglalásról szóló határozatokat neki is megküldték.
A vádirat szerint Schadl György – a letartóztatása idején számára biztosított – telefonon megkérte a feleségét és rajta keresztül az apját, hogy egy bankfiókban béreljenek széfet, és ott helyezzék el a korábban le nem foglalt órákat és ékszereket.
A vádirat szerint Schadl felesége és apja – tudva arról, hogy az órák és ékszerek büntetendő cselekményből származnak – eleget tett a kérésnek: egy Bartók Béla úti bankfiókban széfet béreltek, és elhelyezték ott a csaknem 110 millió forint értékű ékszert és luxusórát. A trezort Schadl apja nevére bérelték ki, de Schadl feleségének is volt hozzáférése. A vád szerint erre azért volt szükség, hogy az órákat és az ékszereket ne lehessen a végrehajtói kar elnökéhez kötni, és meghiúsítsák azok lefoglalását.
A történtekre viszont rájött az ügyészség is, és emiatt Schadl György felesége és édesapja ellen is vádat emelt.
Mindkettőjüket különösen nagy értékre elkövetett pénzmosással vádolják,
előbbit tizenhetedrendű, utóbbit tizennyolcadrenű vádlottként. Az ügyészség azt indítványozta, hogy beismerés esetén a bíróság Schadl György feleségét ítélje két év, végrehajtásban öt év próbaidőre felfüggesztett börtönre és 50 millió forint pénzbüntetésre. Apjára ugyanezt a büntetési tételt kérte az ügyészség, ám mellékbüntetésként csak 5 milliót forint pénzbüntetést indítványozott.
A Schadlék által széfbe rejtett majdnem 110 millió forintot érő ékszereken és órákon kívül további jelentős vagyont zároltak a hatóságok a végrehajtói kar elnökétől. Lefoglaltak
több mint tízmillió forintnyi valutát,
egy 7,5 millió forint értékű Breguet karórát,
174,5 millió forintot, amit Schadl bankszámláján zároltak,
feleségével közös cégének üzletrészét,
nyolc belvárosi lakást,
négy vidéki házat, köztük egy siófoki nyaralót,
három budapesti üzlethelyiséget,
két pincét,
továbbá egy szentendrei telket.
Mint ismert, a vádirat lényege az, hogy a végrehajtói kar elnöke 2018 májusát megelőzően korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal. Ennek keretében Schadl jogtalan előnyként rendszeresen pénzt – 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot – adott át a fideszes politikusnak, aki ezért az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását Schadl érdekeinek megfelelően gyakorolta.
Az ügyészség szerint Schadl vezetői pozíciójából, valamint a Völnerrel fennálló korrupciós kapcsolatából eredő befolyásra hivatkozva hét társával előzetesen megállapodott abban, hogy eléri, önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapjanak, amiért cserébe a végrehajtói irodájuk működéséből őket illető osztalékot részben vagy egészében visszakérte tőlük. Ezzel a vádiratban foglaltak szerint 924 milliós illegális jövedelemre tett szert.
Az ügyészség Schadl Györgyre tíz év, míg Völner Pálra nyolc év börtönt kért beismerés esetére. | [
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Vagyon-visszaszerzési Hivatal",
"Készenléti Rendőrség"
] |
Laith Pharaon, Ghaith Pharaon és Ammar M. A. Abu Namous
Tavaly meghalt az FBI által körözött, kis híján magyarrá avanzsált szaúdi olajmilliárdos, Ghaith Pharaon. Itteni kastélyai, palotái ma is egy jordán ügyvéd (értsd: stróman) nevén vannak, aki azonban, úgy tűnik, nem az örökösök, hanem mások kottájából játszik. Nemrég az összes Pharaon-ingatlan tulajdoni lapjára perfeljegyzés került.
Ghaith Pharaon tavaly januári halála után sok kérdés – talán egy életre – megválaszolatlan maradt. Hogyan alapíthatott például közös élelmiszerkereskedő céget a Pharaon Group és a külügyi tárca által felügyelt Magyar Nemzeti Kereskedőház? Mi volt a szándéka a szaúdi olajmágnásnak az ingatlanportfoliójába került seregélyesi és hőgyészi kastélyokkal? Miért vette meg Tiborcz Istvánéktól a volt Postabank-székházat? És miért vásárolt ingatlant a Cinege úton, az Orbán család budai házának tőszomszédságában? Továbbá: miért akart magyar állampolgárságot szerezni Ghaith Pharaon, és miért utasította el kérelmét Áder János köztársasági elnök? A mostani témánk szempontjából különlegesen fontos kérdés pedig így szól: a Pharaon-nevet viselő, Budapesten bejegyzett cégek hivatalos tulajdonosa miért egy jordániai ügyvéd, Ammar M. A. Abu Namous lett, s miért nem a szaúdi üzletember, illetőleg a családtagjai?
Pharaon-ingatlanok: a seregélyesi Zichy–Hadik-kastély, a hőgyészi Apponyi-kastély, a volt Postabank-székház és a Cinege úti villa (Wikipedia, Wikimedia /Civertan Grafikai Stúdió, Google Maps)
Az Alfahír portál már másfél hónapja jelezte, hogy "valami kavarás van" a volt Postabank-székház tulajdonjoga körül. Lapunk friss kutatása szerint azonban a József nádor térre néző palota mellett a Cinege úti Pharaon-ingatlan, valamint a hőgyészi és a seregélyesi kastélyok tulajdoni lapjára is perfeljegyzés került – ráadásul ugyanazzal az ügyszámmal. A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma előtt öt hónapja folyó eljárást három külföldi társaság (a pakisztáni Attock olajvállalatot is birtokló Pharaon Investment Group Limited Holding, valamint a Bayview International Group és a Pharaon Commercial Investment Group) indította "szerződés érvénytelensége" miatt; e cégek mögött egyértelműen a néhai Ghaith Pharaon családja áll (közülük az egyik fiú, a motorcsónak-versenyzőként is befutott Laith Pharaon örvend nemzetközi ismertségnek). Az alperes pedig, mint írtuk, a magyarországi érdekeltségeket jegyző jordán ügyvéd.
Perfeljegyzések a Pharaon-ingatlanok tulajdoni lapjain
Összegezve tehát: az itteni Pharaon-kastélyok és -paloták hivatalos tulajdonosa jelenleg nem a család, hanem mások (vagy a saját) kottájából játszik. Ammar M. A. Abu Namous és az örökösök összekülönbözését bizonyítja, hogy a jordán ügyvéd a családfő halála után azonnal kikerült a részben Pharaonék által ellenőrzött Bank of Jordan vezető testületéből, majd az ammani tőzsdén jegyzett Jordan Decapolis Properties ingatlanvállalat igazgatóságából is.
Miért szakított egymással a Pharaon család és Namous? Mi lenne a szándéka az ügyvédnek a magyarországi kastélyokkal, palotákkal? Tovább akarja-e adni a jordán stróman az ingatlanok tulajdonjogát egy harmadik szereplőnek? Ha a Fővárosi Törvényszéken folyó per nyilvános lenne, választ kaphatnánk ezekre a kérdésekre is. Csakhogy – miként már az Alfahír is utalt rá – a bíróság a tárgyalást (az alperes kérésére, a felperes beleegyezésével) időközben zárttá nyilvánította. Üzleti titokra hivatkozva. | [
"Pharaon Group"
] | [
"Bayview International Group",
"Bank of Jordan",
"/Civertan Grafikai Stúdió",
"Fővárosi Törvényszék",
"Magyar Nemzeti Kereskedőház",
"Pharaon Commercial Investment Group",
"Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma",
"Jordan Decapolis Properties",
"Google Maps",
"Pharaon Investment Group Limited Holding"
] |
Kedden tárgyalja az Országgyűlés mentelmi bizottsága Simor András jegybankelnök vagyonnyilatkozatainak ellenőrzését a testület parlament honlapján közzétett meghívója szerint.
A számvevőszéki és költségvetési bizottság november 9-én döntött úgy, hogy az ügyben a mentelmi bizottsághoz fordul, kérve, hogy a testület tekintsen be Simor András jegybankelnöknek a házelnökhöz eljuttatott, a ciprusi offshore cége eladásáról szóló szerződésbe, majd adjon tájékoztatást, megtörtént-e az adásvétel.
Az erről szóló javaslatot a bizottság aznapi ülésén Szijjártó Péter és Dancsó József fideszes képviselő tette; a testület döntő többsége támogatta az indítványt, a szocialisták nem szavaztak.
Szijjártó Péter, a bizottság alelnöke a javaslat indoklásakor elmondta: bár a bizottság október 18-án azt kérte, hogy Simor András október 30-ig küldje be a testületnek azokat az okiratokat, amelyek igazolják, hogy eladta ciprusi cégét, az abban lévő vagyont hazahozta, és az erre vonatkozó adókötelezettséget teljesítette, ez a mai napig nem történt meg.
Emlékeztetett, hogy Simor András offshore cégének adásvételi szerződését elküldte a házelnöknek, de csak abból a célból, hogy ha egyszer mentelmi bizottsági eljárás indulna ellene, akkor ez a dokumentum ott legyen az Országgyűlés elnökénél.
Szijjártó Péter szerint a helyzet méltatlan és tarthatatlan, sem a jegybank, sem a jegybankelnök nem titkolózhat. Talán a mentelmi bizottságon keresztül a magyar nyilvánosság választ kaphat arra a kérdésre, vajon Simor András eladta-e a ciprusi céget - mondta.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajtóosztálya korábban azt közölte az MTI-vel: Simor András elnök a korábban tulajdonában álló cég értékesítésének dokumentumait elnöki titkárságán október 19-től hozzáférhetővé tette, ezenkívül a dokumentumokat megküldte Kövér László házelnöknek.
Simor András arra hívta fel Kövér László figyelmét, hogy leveléhez csatolja az említett cég értékesítésével összefüggő dokumentumokat, arra az esetre, ha vagyonnyilatkozatával kapcsolatban a házelnökhöz eljárási kérelem érkezne.
Simor András arra is felhívta a figyelmet, hogy leveléhez csatolt dokumentumok törvény által védett adatokat tartalmaznak, így erre tekintettel kéri a házelnököt, hogy az adatkezelés során ezek védelméről szíveskedjen gondoskodni.
Az MNB elnöke közli azt is, hogy a levéllel együtt megküldött dokumentumokba a költségvetési bizottság tagjai - titoktartási nyilatkozat kitöltése mellett - betekinthetnek a jegybank titkárságán. A jegybankelnök azt is hangsúlyozta, hogy a cég értékesítésével összefüggő valamennyi adófizetési kötelezettségének eleget tett a hatályos törvények előírásai szerint, azonban ennek dokumentumai az adózás rendjéről szóló törvény alapján adótitoknak minősülnek, így ezeket nem csatolja leveléhez. | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [] |
A kommunikációs és rendezvényszervezési feladatokat EU-s pénzből fizeti a kormány.
A július végén megjelent hivatalos tájékoztató szerint a Miniszterelnökség által áprilisban kiírt kommunikációs tender eredményesen zárult, a kiíró július elején kötött szerződést a nyertesekkel.
Az összesen 5,1 milliárd forint értékű közbeszerzést európai uniós programokból (Közszolgáltatásfejlesztés Operatív Program, Vidékfejlesztési Program, Magyar Halgazdálkodási Operatív Program) fizeti a kormány, a feladat három részből áll:
1, PR és kreatív feladatok, médiavásárlás, közvélemény- és piackutatás
2, Rendezvényszervezési feladatok ellátása
3, Nyomdai feladatok, grafikai tervezés, DTP és egyéb produkciós feladatok ellátása
A tendert a Miniszterelnökségtől az utóbbi időben több milliárdos megbízást is elnyerő Ész-Ker Kft. bonyolította, és a nyertesek sem ismeretlen szereplők a piacon.
A PR-feladatokra vonatkozó részmegbízás értéke 4,5 milliárd forint, a nyertes ajánlattevő pedig a Network 360 Reklámügynökség Kft., Affiliate Network Kft., és LV-Team Kft. alkotta trió lett. A Network 360 és az Affiliate tulajdonosa egyaránt a Rogán Antal pasa parki szomszédjaként elhíresült Csetényi Csaba, aki a két cégből összesen 700 millió forint osztalékot vett fel tavaly. A rendezvényszervezési feladatokra vonatkozó rész értéke 425,89 millió forint, ennek nyertese közös ajánlattevőként a Network 360 Reklámügynökség Kft. és az LV-Team Kft. lett.
Az esztergomi LV-Team Kft.-nek még honlapja sincs, és tavaly decemberben alulmaradt Csetényi cégeivel szemben a MOB közbeszerzésén. Az Lv-Team Kft. tavalyi nettó árbevétele mindössze 78 millió forint volt, a miniszterelnökségi megbízás tehát kimondottan jól jött a cégnek.
A közbeszerzés harmadik, nyomdai munkákra kiírt részét a Dombrádi testvérek közvetett tulajdonában lévő Pátria Nyomda Zrt. nyerte, értéke nettó 200 millió forint.
A cégadatokat az Opten szolgáltatta. | [
"Pátria Nyomda Zrt.",
"Affiliate Network Kft.",
"Miniszterelnökség",
"Network 360",
"Ész-Ker Kft.",
"LV-Team Kft."
] | [
"Network 360 Reklámügynökség Kft."
] |
Jogerősen felmentette a Fővárosi Ítélőtábla a csalással és hűtlen kezeléssel vádolt Kovács Lajost, a Főtáv volt vezérigazgatóját - erősítette meg az MTI információját Papp Gábor ügyvéd kedden. A másodfokon eljáró bíróság helyben hagyta a Fővárosi Törvényszék bűncselekmény hiányára hivatkozó felmentő ítéletét.
Az ügyészség egyebek mellett azzal vádolta Kovács Lajost, hogy a vezérigazgató rábírta a Főtáv igazgatóságát, adják hozzájárulásukat a Csepeli Hőszolgáltató Kft. üzletrészének megvásárlásához, holott a cégnek a vád szerint nem volt engedélye közületi hőszolgáltatási tevékenység végzésére, és érvényes hőszolgáltatási szerződése sem volt a társasházként működő csepeli Rákóczi Liget lakóparkkal.
A jóváhagyás alapján a Főtáv Zrt. 2008-ban 180 millió forintért megvásárolta a kft.-t, annak azonban a vád szerint sem anyagi lehetősége, sem technikai tudása nem volt a társasház fűtési rendszerének kiépítésére. A vád szerint a szerződés megkötésével a felek célja az volt, hogy anyagi fedezetet nyújtsanak a Gyarmati Zoltán másodrendű vádlott által vezetett Csepeli Lakásfejlesztő Zrt.-nek (CSLF) a lakópark kivitelezési munkálatainak befejezésére, mivel likviditási problémái miatt a zrt. a lakóparkot a vállalt határidőre és műszaki tartalommal nem tudta átadni. Az ügyészség szerint ezzel Kovács Lajos ténylegesen 120 millió forint kárt okozott a Főtáv Zrt.-nek.
A Fővárosi Törvényszék még 2014 februárjában ezzel szemben azt állapította meg, hogy sem a mintegy fél évet előzetes letartóztatásban lévő Kovács Lajos, sem megvádolt társai nem követték el a terhükre rótt bűncselekményeket.
A most helybenhagyott elsőfokú döntés azt állapította meg Kovács Lajos esetében - a vádiratban foglaltaktól eltérően -, hogy a Főtávnál végeztek hatástanulmányokat, gazdasági számításokat a beruházással kapcsolatban, az igazgatósági ülést szabályszerűen hívták össze, és Kovács Lajos azon az ülésen nem is tett beruházást támogató kijelentéseket.
Az elsőfokú bíróság kimondta: a bizonyítékok alapján nem felel meg a valóságnak, hogy a volt vezérigazgató megtévesztette volna az igazgatósági tagokat, és - az ügyészség álláspontjával szemben - kár sem érte a Főtávot az ügy miatt.
A törvényszék szerint egyértelmű ugyanis, hogy a Főtáv csak úgy kerülhetett ebbe az üzletbe, ha fizet az üzletrészért, és ma is nyereséges a lakópark hőszolgáltatása - állapította meg a bíróság.
A bíróság még 2014-ben felhívta a figyelmet arra, hogy az üzletrészvásárlást körültekintően készítette elő a Főtáv, Kovács Lajos külső ügyvédi irodát vont be a szerződés előkészítésébe, felbecsültette az üzletrész értékét, és több, a Főtáv érdekét szolgáló biztosítékot is beépítettek a szerződésbe.
A bíróság azt is megállapította, hogy nem folyt vissza a pénz a CSLF-nek, ráadásul a másodrendű vádlott cégének a vádbeli időszakban nem volt fizetési nehézsége.
Az ügyészség azzal is vádolta Kovács Lajost, hogy 2007 novemberében indokolatlan és aránytalan díjszabást tartalmazó reklámszerződést kötött a káposztásmegyeri jégcsarnok üzemeltetőjével, annak ellenére, hogy az adott időszakra már volt létező reklámszerződése a jégcsarnok legnagyobb bérlőjével. Ezzel a vád szerint a Főtáv Zrt.-nek 24 millió forint vagyoni hátrányt okozott.
A bíróság szerint Kovács Lajos nem szegte meg gazdálkodási kötelezettségét: jogosult volt a szerződést megkötni, indokolt volt, hogy éppen a IV. kerületben reklámozzanak, megelőzendő, hogy újabb fogyasztók váljanak le a távhőrendszerről. A bíróság utalt arra is, hogy más egy csapatot támogatni, amely nem csak az otthoni pályán játszik, és más egy intézményt, amelynek programját vélhetően sok helyi lakos is látogatja.
Azzal is vádolta az ügyészség Kovács Lajost, hogy 2008 júniusában szakmai elvárások és hasznosítási cél nélküli szerződést kötött az ügy egyik további vádlottjával a Főtáv Zrt. 2007. július és 2008. május közötti sajtómegjelenéseinek elemzésére, annak ellenére, hogy a Főtáv Zrt. saját kommunikációs igazgatósága is képes lett volna a feladatot elvégezni.
A Fővárosi Törvényszék szerint ugyanakkor megállapítható, hogy a Főtávnál a leválások miatt változtatni akartak a kommunikáción, szükséges volt egy ilyen tanulmány készítése, és nem állapítható meg, hogy Kovács Lajos megszegte volna vagyonkezelői kötelezettségét a szerződés aláírásával. | [
"Főtáv",
"Csepeli Hőszolgáltató Kft."
] | [
"Csepeli Lakásfejlesztő Zrt.",
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Fővárosi Törvényszék"
] |
Nem egy dicsőséges évforduló: két esztendeje, hogy megnyíltak a nemzeti dohányboltok. A több ezer kisvállalkozó kisemmizésével járó trafiktörvény haszonélvezői elsősorban Fidesz-közeli vállalkozók lettek. A dohány-biznisz újraelosztása a napokban vált teljessé azzal, hogy dohányelosztás monopóliuma is kizárólag baráti kezekbe került.
Két esztendeje már, hogy hatályba lépett az új trafik-törvény, ugyanis 2013. július 1-jétől kezdhették meg működésüket a nemzetinek nevezett dohányboltok. Akkor sokan azt mondták, ezeket a kis üzleteket a Fidesz-talpasoknak szánta az Orbán-kormány, mert a zsíros falatokat már elosztogatta például az uniós földalapú támogatások miatt igencsak kifizetődő állami földbérlet pályázatok során. Az azonban téves elemzésnek bizonyult, hogy az egyszerű fideszesek kapták hűbérbirtokul 20 éves koncesszióba a trafikokat. Főleg azok között, akik több dohányboltot is nyertek, feltűnően sok a vezető Fidesz politikusokhoz közel álló személy. Orbán Viktor kormányfő, Rogán Antal mostani frakcióvezető vagy Lázár János jelenlegi kancelláriaminiszter szűk belső köréhez tartozó emberek is szerencsés pályázónak bizonyultak.
A trafikok tehát "megbízható" kezekbe kerültek. A dohány-biznisz betetőzéseként most a trafikok ellátásának koncessziós jogát olyan cég kaphatja meg 20 évre, amelynek két alapítója közül az egyiknek a tulajdonosa Sánta János. Róla tudni kell, hogy érdekeltségébe tartozik a Continental Dohányipari Csoport, amelynek tagja, - egyebek mellett - a Continental Dohányipari Zrt. sátoraljaújhelyi központtal és ami ennél is érdekesebb, a Tabán Trafik Zrt. is, amely Hódmezővásárhelyen székel.
Talán nem véletlen, hogy a trafik-törvény 2012. júniusi benyújtóját Lázár Jánosnak hívták, aki akkor Hódmezővásárhely polgármestere és nem mellékesen a Fidesz frakcióvezetője volt. Az is roppant furcsa volt, hogy a törvény szövegét sajtó értesülések szerint Sánta János számítógépéről küldték Brüsszelbe.
Lázár János erre érdekes módon reagált. Közölte, hogy a Fidesz parlamenti frakciója írta a dohány-kiskereskedelem újraszabályozásáról szóló törvényjavaslatot, annak megalkotásában azonban, mint szakértő, szerepet játszott a Continental Dohányipari Zrt. is. Sánta János - aki abban az időben a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetségének (DBMSZ) elnöke is volt - a Népszabadságnak akkor tagadta, hogy ő írta volna a tervezetet, de elismerte, hogy részt vett a kidolgozásban.
Kronológia 2012. szeptember 11. Az Országgyűlés elfogadta a trafiktörvényt 2013. július 01. Megkezdik működésüket a "nemzeti dohányboltok" 2014. május 31-én Kitiltották a trafikokat a benzinkutakról, bevásárlóközpontokból 2015. június (?) Titokban aláírják a szerződést az új központi dohányelosztóval 2015. június 25. a fejlesztési tárca elutasítja a koncessziós dohányelosztói pályázatból kihagyott három dohányipari cég a győztesénél tízszer magasabb ajánlatát
Az sem feltétlenül a véletlen műve, hogy a BAT Pécsi Dohánygyár Kft.és a Tabán Trafik megalapította az Országos Dohányboltellátó Kft.-t, amelyet a cégbíróság 2015. június 19-én be is jegyzett. Nagyon előrelátóak lehettek az alapító atyák, mert a kormány egy olyan állítólagos tenderen választotta ki a frissen bejegyzett céget, amelyről a versenytársak, az Imperial Tobacco Magyarország Dohányforgalmazó Kft. és a Universal Leaf Tobacco Magyarország Zrt., valamint a Philip Morris International Hungary nem is tudott. A BAT "éleslátásához" az is hozzájárulhatott, hogy idén tavasztól felügyelő bizottságában helyet kapott a kormányfő nem hivatalos tanácsadójának, Habony Árpád cégének ügyvezetője, Lánczi Tamás, a Századvég Zrt. vezető kutatója.
Dohányipari szakértők szerint a trafik-mutyival, majd a dohányelosztó központtal a kör bezárult: a dohányboltok után a dohányelosztás is a kormány, illetve a kormánypárt meghatározó politikusainak ellenőrzése alá került. Vannak olyan vélekedések is, hogy a dohányelosztót kárpótlásként adja az Orbán-adminisztráció Sánta Jánosnak, mert az érdekeltségi köréhez tartozó vállalkozások, illetve rokoni szálakkal hozzá kötődő személyek összességében - ahogy arra a hvg.hu 2013. június 20-i írása felhívta a figyelmet - 500 trafikhoz juthattak, csakhogy a dohányboltok mégsem jelentettek akkora üzletet, mint előzetesen várták. Persze a nagyokat nem kell sajnálni, mert a jó érdekérvényesítő erejű nyertesek a legforgalmasabb pontokon jutottak trafikhoz, de rengeteg kisvállalkozó éppen csak vegetál, vagy a bedőlés szélén egyensúlyoz. Sánta viszont most már biztosan jól jár, ha a dohányelosztó központ koncessziója is nála landol.
Valami bűzlik Hogy nem csupán az ellenzék és a kisemmizett trafikosok megalapozatlan vádakosásról volt szó, azt Hadházy Ákos akkor még a Fidesz szekszárdi önkormányzati képviselője is igazolta. (Hadházy jelenleg az LMP-ben politizál. Ő hozta nyilvánosságra egy hangfelvétellel, hogy a Fidesz helyi frakcióülésén dőlt el, hogy kik kaphatnak trafikot, és kik nem. A polgármester és a képviselőtestület tisztában volt azzal, hogy Szekszárdról kik jelentkeztek trafikért, pedig a pályázók adatait elvileg csak a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. tudhatta volna. Horváth István polgármester és a kormánypárti képviselő-testület által "elkötelezett jobboldalinak" nevezett pályázók később mind trafikot nyertek, köztük Horváth István polgármester testvére is.Hasonló ügy pattant ki Hajdúszoboszlón is. Ott Kocsis Róbert, a hajdúszoboszlói Fidesz helyi elnöke Bodó Sándornak, a megyei közgyűlés fideszes tagjának írt levele, amiben osztályozták a pályázókat, hogy van-e fideszes kötődésük. Akinek nem volt, a vesztesek közé került. A jó "pedigrével" rendelkezők viszont nem hiába pályáztak.
Ez lehetett az utolsó csepp a pohárban, mert a magyarországi dohánybotrány nemzetközivé vált. Igaz, egyéni bozótharcosok már vívtak sikeres csatát a kormánnyal szemben. Egy volt soproni dohányboltos, aki a trafik-mutyi miatt veszítette el az egzisztenciáját, pert nyert Strasbourgban, de az Európai Bizottság mostani fellépése már egészen más szintre emelte az ügyet.
Elżbieta Bieńkowska belső piaci szabályozásért felelős biztos szerint sehol nem ennyire feltűnő Európában, hogy csak olyanok árusíthatnak dohányterméket, akiknek jó a kapcsolatuk a kormánnyal. Ezzel egyébként vitába szállt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, aki azt találta mondani, hogy a trafik nyertesek 90 százaléka nem köthető a Fideszhez. Mindenesetre, ha az Európai Bizottság biztosa olvasta is Lázár megnyilatkozását, nem hatódhatott meg tőle, mert meglebegtette, hogy kötelezettségi eljárás indulhat piaci diszkrimináció miatt. A dohányellátó központ körüli vihar csak felgyorsíthatja ezt a folyamatot.
Nem kis üzletről van szó, hiszen a trafiktörvény következtében ugyan a nagyjából 40 ezer dohányárusító helyből 6300 maradt, de a cigaretta és dohányáru piacot a szakértők még így is mintegy 500 milliárd forintosra becsülik. A koncessziós nyertesei pedig évi 600 millió forintos koncessziós díjért - a teljes összeget 2021-ig kell elérniük - 10-11 milliárd forintos éves haszonra tehetnek szert. A két évtized alatt nagyjából 200-220 milliárdos nyereségre jut nem egészen 9 milliárd forintos koncessziós díj. Erősödik a gyanú, hogy szakmai helyett ismét politikai döntés született.
Az azért elgondolkodtató, hogy míg az Országos Dohányboltellátó Kft.-t még fele-fele arányban alapították, a nyereséget már 75-25 százalék arányban osztják majd el. A 75 százalék azonban nem a Sánta cégénél összehasonlíthatatlanul nagyobb multi, a BAT könyvelheti el a bevételi oldalon, hanem a hozzá képest törpe Tabán Trafik, illetve a mögötte álló Continental.
A három hoppon maradt dohánypiaci szereplőt hideg zuhanyként érte a dohányelosztó koncessziójának a színfalak mögötti suttyomban történt kiosztása. Az Imperial Tobacco Magyarország Kft., a JTI Hungary Zrt. és a Philip Morris Magyarország Kft. a múlt héten közleményben tudatta, hogy a kormány által kért évi 600 millió forintos koncessziós díj helyett hajlandók annak tízszeresét, évi 6 milliárdot fizetni. Akik azt várták, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), mint az illetékes tárca kapva kap a lehetőségen, az téved. A minisztérium formai hibákra hivatkozva lemondott a 20 évre szóló 9 milliárd helyett felkínált 100 milliárd forintos koncessziós díjbevételről. Az elutasítás 5 pontja közül az egyik például az üzleti terv hiánya volt, csakhogy mivel a jogszabályi előírások ellenére még mindig nem ismert, milyen szerződést írt alá az NFM az Országos Dohányboltellátó Kft.-vel, így azt sem tudni, hogy abban szerepel-e például üzleti terv. Ráadásul mivel nem volt nyílt pályázat, így nehezen, vagy sehogyan sem értelmezhető a formai hibák emlegetése, mert ahhoz az kellett volna, hogy legyenek mindenki számára világos követelmények, feltételrendszer. A kijátszott dohányipari vállalatok jogászai lapunk információi szerint egyelőre tanulmányozzák a szaktárca elutasítását, s azt követően dőlhet el, hogy milyen lépéseket tesznek az érintett cégek. Ha a magyarországi dohánypiac ügye végül Strasbourgba kerül és a nemzetközi bíróság a "elmeszeli" a magyar államot, az a magyar adófizetőknek nagyon sok "dohányába", adóforintok milliárdjaiba kerülhet.
Kiszolgáltatott trafikosok
A trafiktörvénnyel újabb sérelem érte a tulajdonjog biztonságát, hiszen akinek elvették a lehetőségét a kereskedelemtől, egzisztenciálisan tönkretették - vélte Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Éppen ezért egy kormányváltás után nem szabad elvenni a jelenlegi koncessziós tulajdonosoktól a jogot, mert akkor velük ugyanaz ismétlődik meg, mint a most kisemmizettekkel. A rendszert viszont lehetne finomítani, például a nagykereskedőknek, vendéglátóhelyeknek vissza lehetne adni a dohánykereskedelmi lehetőséget. A szakember megemlítette, a monopólium soha nem jó egy piacgazdaságban. A kiváltságos helyzetbe kerülő központi elosztó a kiskereskedőkkel finanszíroztathatja meg a működését a fizetési határidők módosításával.
Dávid Ferenc is hangsúlyozta, hogy a trafiktörvény bevezetése óta jelentősen visszaesett az államnak a dohánykereskedelemből származó jövedéki adó bevétele. Ennek oka a fekete kereskedelem újbóli elburjánzása. Ezt a folyamatot csak még kezelhetetlenebbé teheti a kormány legújabb ötlete, a cigaretták egységes csomagolása, a márkajelzések eltüntetése. Ez ugyanis megkönnyíti a csempész áruk behozatalát. Dávid Ferenc arra is figyelmeztetett, a monopolhelyzetben lévő dohányelosztó akár a trafikok választékát, üzletpolitikáját is befolyásolhatja.
Kárvallott kisvállalkozók
Egyenlő versenyfeltételeket javasolt 2012-ben, a trafiktörvény ügyében az Országos kereskedelmi Szövetség (OKSZ). Azt szerették volna egyebek mellett elérni, hogy az országban egyenletesen legyenek elosztva a dohányboltok. Ehelyett egyes területeken akár fölös számban találhatók, míg ma is több tucat településen egyetlen egy sincs.
A kistelepüléseken viszont vízválasztó volt, hogy a boltosok közül ki jutott koncesszióhoz és ki nem - jegyezte meg a Népszavának Vámos György. Az OKSZ főtitkára hozzátette, ahol két-három kisbolt van, ott jelentős hátrányba került az a kereskedő, aki nem kapott dohány koncessziót. Az egyik statisztika szerint csak tavaly 1200 kis élelmiszerbolt szűnt meg, s ebben már szerepet játszhatott a trafiktörvény hatása is. Vámos György azonban az objektivitásra törekedve azt is elmondta, az élelmiszerboltok száma már a dohánykoncesszió előtt is csökkent. Azt ő is megerősítette, hogy a trafikok árukínálatának többszöri bővítése főleg a kistelepüléseken okozta a versenytársak bedőlését, ahol a törvény szerint a bolt megosztásával is lehet cigarettát is árusítani.
A szakember azt is óriási gondnak látta, hogy a dohányárusító helyek drámai megfogyatkozása miatt jelentősen megnövekedett az illegális cigaretta, illetve dohánykereskedelem. Szavait a nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai is alátámasztják: 2014-ben másfélszer annyi csempészcigarettát foglaltak le, mint 2013-ban. Az adatsorok szerint egyébként 2003-ban a hazai cigaretta piac 20 százalékát adta a fekete kereskedelem. Ezt 2012-re sikerült 6-7 százalékra mérsékelni, de a legutolsó felmérések szerint az illegális piac aránya már 12 százalék.
Bihari Tamás | [
"Országos Dohányboltellátó Kft.",
"Tabán Trafik Zrt.",
"Continental Dohányipari Zrt."
] | [
"Philip Morris International Hungary",
"Continental Dohányipari Csoport",
"Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége",
"Adó- és Vámhivatal",
"BAT Pécsi Dohánygyár Kft.és",
"Imperial Tobacco Magyarország Dohányforgalmazó Kft.",
"Századvég Zrt.",
"Európai Bizottság",
"Imperial Tobacco Magyarország Kft.",
"Országos kereskedelmi Szövetség",
"Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.",
"Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége",
"Philip Morris Magyarország Kft.",
"JTI Hungary Zrt.",
"Universal Leaf Tobacco Magyarország Zrt.",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
AZ MSZP szerint Csécsei Béla százmilliós lelépési pénze és a polgármesteri pozíció az ára a Fidesz-SZDSZ nyolcadik kerületi koalíciójának. Takács Gábor, a kerület SZDSZ-es alpolgármestere elismerte, hogy megbízási szerződést kötöttek Csécsei Béla lemondott polgármesterrel. Az alpolgármester azt cáfolta, hogy együttműködne Kocsis Máté fideszes polgármesterjelölttel.
Szabó Zoltán, az MSZP országgyűlési képviselője hétfőn délelőtt közölte: a józsefvárosi önkormányzat nevében Takács Gábor SZDSZ-es alpolgármester megbízásos szerződést kötött lemondása napján Csécsei Bélával öt évre nettó 750 ezer forint értékben. Mint mondta, a lemondással Csécsei Béla tekintélyes nyugdíjról is lemondott, ezért szerinte felajánlották neki, hogy szerződést kötnek vele, kárpótolva a kieső fizetéséért és nyugdíjáért. Szabó Zoltánnak arról nincs információja, hogy milyen megbízásról van szó; mint mondta, a szerződés nem nyilvános.
Az MSZP országgyűlési képviselője azt mondta: a fideszes Kocsis Máté már egy évvel az előtt szeretett volna polgármester lenni Józsefvárosban, mint ahogy Csécsei Béla megbízatása lejárt volna, az SZDSZ-es Takács Gábor és pártja pedig közreműködik abban, hogy a polgármesteri tisztséget a Fidesz kezébe átjátssza. Az MSZP nem tudja bizonyítani, hogy valóban így történt-e, Szabó Zoltán hétfői sajtótájékoztatóján többször is hangsúlyozta, hogy feltételezésekről van szó, Csécsei szerződése azonban tény. Szabó úgy vélte, a szerződést az önkormányzat részéről Takács Gábor SZDSZ-es alpolgármester köthette meg.
Az MSZP politikai zsarolásról beszél
Szabó Zoltán szerint az idő előtti polgármesterváltásra két lehetőség lett volna: vagy feloszlik a képviselő-testület, vagy lemond a kerület vezetője. Mint mondta, a feloszlatásra történt is kísérlet, de Csécsei Béla újra elindulhatott volna a választáson, és megnyerhette volna azt. Ismertetése szerint a lemondott polgármester október 12-től előre hozott nyugdíjra lett volna jogosult, de október elseje után a jogszabályok miatt már nem lehetett volna feloszlatni a testületet. Ezért szerinte megzsarolhatták: vagy lemond, vagy feloszlatják a testületet.
Szabó Csécsei Bélát nem hibáztatja, mert neki nem nagyon volt más választása, hiszen az ajánlat visszautasításával mindenképpen tekintélyes anyagi veszteség éri. Szabó Zoltán szerint nem kifogásolható az, hogy továbbra is igényt tartanak annak tanácsaira, aki 16 éven keresztül vezette a kerületet. A kerület MSZP-s frakcióvezetője azonabn kérni fogja a polgármesteri hivataltól, hogy mutassák meg neki a szeptember 2-án kötött szerződést. Ha abban valóban 750 ezer forint szerepel, akkor öt év alatt ez 100-120 millió forint kiadást jelent a kerület adófizetőinek.
Takács Gábor szabad demokrata alpolgármester a Népszabadságnak nyilatkozva elismerte a havi 750 ezerről szóló szerződést, amivel szerinte minden rendben van. A Csécsei helyéért induló kerületi politikus közölte, hogy a tanácsadási díjat a tanácsadói keretből fizetik ki Csécseinek, nem pedig más forrás terhére, és Csécsei hozzáértését még a szocialisták sem kérdőjelezik meg. A szabad demokrata politikus szerint a Csécsi Béla körül keltett botrány egyfajta MSZP-s visszavágás a BKV-s ügyek miatt. Azt Takács cáfolta, hogy együttműködne a fideszes jelölt Kocsis Mátéval, és szerinte a kerületi MSZP-nek igenis volt tudomása a Csécseivel kötött szerződésről, mivel az SZDSz egyeztetett a szocialista frakcióval is.
Vasárnap választás
Nyakó István szerint a szerződés nem köttethetett volna meg a kerületben többségben lévő Fidesz jóváhagyása és tudta nélkül. Úgy vélte, alapos a gyanú, hogy Csécsei Béla, járulékaival együtt közel százmillió forintnyi lelépési pénze és a polgármesteri pozíció az ára a Fidesz-SZDSZ nagykoalíciónak.
Komássy Ákos józsefvárosi szocialista polgármesterjelölt közölte: a kampány során mindvégig érezhető volt az SZDSZ és a Fidesz együttműködése a színfalak mögött, a hétfői fejlemények pedig sok mindent megmagyaráznak. "Fontos, hogy a választópolgárok tudják: senkinek nincs joga kikapcsolni a versenyt, senkinek nincs joga taktikázással elvenni az emberektől a választás lehetőségét" - hangsúlyozta Komássy Ákos.
A Lehet Más a Politika (LMP) azonnal felülvizsgálja a VIII. kerületben az önkormányzat által megkötött szerződéseket, ha az őt választják november 22-én polgármesternek, közölte hétfőn Kispál Gergely, a párt VIII. kerületi polgármesterjelöltje sajtótájékoztatóján. Kispál leszögezte, megválasztása esetén nyilvánosságra hozzák a közérdekű adatokat és tenni fognak azért, hogy "helyben maradjon a pénz és ne folyjon el mindenféle sötét utakon pártkasszákba illetve magánzsebekbe".
A Józsefvárosi Önkormányzat Fidesz-KDNP frakciója kedden közleményben reagált a szocialista vádakra. "A szocialisták Gyurcsány Ferenc karrierista tanácsadójának, Komássy Ákosnak a polgármesteri székbe helyezéséért mindenre képesek. Képesek rágalmazni, hazudni, a volt polgármester betegségéből is aljas módon politikát csinálni, mert nincs mit veszíteniük. A szocialisták Csécsei Béla tanácsadói szerződéséről szeptember eleje óta tudnak és egyet is értenek vele. Szabó Zoltán tehát nem pusztán spekulál, hanem hazudik is" - áll a kommünikében. A jobboldali frakció szerint az MSZP azért támad ilyen rosszindulatúan, mert a helyi szocialisták "teljesen meggyengültek, frakciójuk kettészakadt, tömegesek a kilépések", jelöltjük, Komássy Ákos, Józsefvárosban ismeretlen, személye hiteltelen, tevékenysége pedig értékelhetetlen.
Csécsei Béla, Józsefváros független, korábban SZDSZ-es polgármestere szeptember 2-án mondott le posztjáról megromlott egészségi állapotára hivatkozva. Az időközi polgármester-választás november 22-én lesz a VIII. kerületben. | [
"Fidesz",
"SZDSz"
] | [
"Józsefvárosi Önkormányzat",
"Lehet Más a Politika"
] |
A februárban letartóztatott Hunvald György szavazata hiányzik a fővárosi koalíciónak a budapesti költségvetés elfogadásához. Hunvald ügyvédei szerint velük senki sem üzente Hunvaldnak, hogy mondjon le mandátumáról. Burány Sándor, az MSZP budapesti elnöke szerint ez nem igaz.
Az MSZP ügyvédein keresztül kétszer is megkérte Hunvald György előzetes letartóztatásban lévő VII. kerületi polgármestert, hogy mondjon le fővárosi közgyűlési mandátumáról, nyilatkozta az MTI-nek Burány Sándor, a párt budapesti elnöke. Hunvald fővárosi képviselő is, előzetes letartóztatása miatt patthelyzet alakult ki a fővárosi közgyűlésben, ahol addig az SZDSZ és az MSZP egy fős többséggel kormányzott. Emiatt nem sikerült elfogadni Budapest 2009-es költségvetését.
Hunvaldot februárban tartóztatták le a VII. kerületi ingatlanügyek miatt. Azóta személyesen nem lehet kapcsolatba lépni vele, így a Népszabadság szerint "ha Hunvald György nem nézi a tévét egy-egy ilyen ajánlat elhangzásakor, tudnia sem kell róla, hogy rajta állnak vagy buknak a főváros pénzügyei".
Krasznai András, Hunvald egyik ügyvédje szerint hozzájuk semmiféle kérés, ajánlat, kezdeményezés sem érkezett az ügyben, hogy Hunvald mondjon le mandátumáról.
Burány Sándor szerint azonban kétszer is találkozott Hunvald ügyvédeivel, hogy rajtuk keresztül tolmácsolja az MSZP budapesti szervezetének kérését: a polgármester mondjon le a fővárosi képviselői posztjáról. A második találkozón a lemondó levelek szövegét is átadta az ügyvédeknek. Az ügyvédek állítása szerint azt ígérték, hogy átadják az üzenetet ügyfelüknek.
Burány azt is elmondta, hogy eddig az ügyvédek kérésére, Hunvald érdekében nem tett semmilyen nyilatkozatot az ügyben. | [
"MSZP"
] | [] |
ELSŐFOKÚ ÍTÉLET A GLOBEX-ÜGYBEN
Kaptak is meg nem is
Felmentésért fellebbeznek a Globex-per bűnösnek talált résztvevői az őket amúgy a legsúlyosabb vádpont alól mentesítő elsőfokú ítélet után. Az ügyész súlyosabb büntetést kér.
HVG 2006/51-52 12.23. 151. _ Pénzügyek _ cikk, keretes Kisbefektetői balsors A Globex elsőfokú ítéletének kihirdetése előtt a bíró felolvasta egy kisbefektető levelét. Az érintett azt közölte a bírósággal, hogy idén januárban Hubert Mária ügyvéd által képviselt 186 sorstársa (ő nem volt köztük) csak azért nyilatkozott írásban úgy a bíróságnak, hogy már nem követel semmit a Globex-cégcsoporttól, mert a vagyontalan Globex Értékpapír Rt. felszámolásában megígérték soron kívüli kifizetésüket. Ám ebben - úgy tűnik - csalatkozniuk kell. Az 1998 őszén becsődölt Globex kisbefektetőinek mintegy félmilliárd forintnyi (1999 és 2003 között esedékes) Globex 2000 kötvénye és Rezidencia befektetési jegye vált lejárttá, aminek körülbelül a felét megtérítette a Befektetővédelmi Alap (Beva). A maradék kifizetésére hozzávetőlegesen fedezetet nyújtana a két egykori Globex-fővezér, Vellai Györgyi és Vajda László zár alá vett ingatlanvagyona, ám annak megszerzéséért pereskedniük kellene. Vellai szerint a kisbefektetőket egy speciális egyezség alapján ki lehetne fizetni. Az egyezségi javaslatot másfél hónapja benyújtották a bíróságra, ám annak elbírálása hónapokig is eltarthat. A hazájában felszámolás alatt álló Globex Deutschland AG megbízta ugyanis a magyar magánszemélyek kezében lévő Excelsior Holding Befektetési és Vagyonkezelő Kft.-t, vásárolja meg a Globex Holding Rt.-től a brókerházat, és tulajdonosként egyezkedjen a kisbefektetőkkel - tájékoztatta a HVG-t Sáfár Zsuzsanna, az Excelsior ügyvezetője. Az egyezség fedezete a német Globex által Magyarországon _visszaszerzett_ vagyon lenne, ám hogy ez pontosan mi, azt az érintettek egyike sem árulta el. A célkeresztben feltehetően a Hotel Rózsadomb áll. Azt ugyanis 2004 augusztusában az erre a projektre Kunos Péter exbankárral szövetkező Excelsior-cégcsoport vette meg - és fizetett a vállalkozást korábban birtokló Sopron városának 900 millió forintot -, majd keresztelte át Excelsior IFB Ingatlanfejlesztő és Beruházó Kft.-re. Más kérdés, hogy az elhúzódó engedélyezési procedúrák miatt építkezni még nem tudott. A német Globex korábban büntetőfeljelentést tett a hotel miatt, amelyet szerinte jogtalanul szerzett meg és adott tovább a Hunguest Rt.-nek 1998 őszén a Postabank, tízmilliárdos kárt okozva a Globex-cégeknek. (A német anyavállalat egyebek között másfél milliárd forint, évi 20 százalékkal kamatozó kölcsönt nyomott a rózsadombi projektbe, ám hogy ez a pénz a magyar leánycégekből eredt-e, azt nem tudni.) A nyomozást azonban 2002-ben másodszorra is megtagadták a magyar hatóságok, mert a német Globex nem tudta kellő alapossággal igazolni, hogy a bank törvénytelenül járt el. Kérdés, ha az ingatlanfejlesztésből lesz végre valami, mi érdeke fűződik az Excelsior-cégcsoportnak ahhoz, hogy juttasson belőle a német Globexnek.
_Mindig a törvények és az örökös erkölcsi normák alapján cselekedtem_ - mondta az utolsó szó jogán a Fővárosi Bíróságon (FB) Postáné Vellai Györgyike Klára, az egykori Globex-birodalom operatív irányítója, akit 2001-ben kilenc társával együtt 6 milliárd forint elsíbolásával vádolt meg az ügyészség. Varga Zoltán bíró múlt szerdai elsőfokú ítélete jogászok értékelése szerint valójában a vádlottak erkölcsi rehabilitációja, annak ellenére, hogy Vellai Györgyit két és fél év, a Globex Holding háttértulajdonosát és elnökét, Vajda Lászlót pedig egy év és nyolc hónap börtönbüntetésre ítélte 56 rendbeli sikkasztás és négy rendbeli magánokirat-hamisítás okán, Vellai esetében pedig még csalás, valamint hűtlen kezelés miatt is. A többi vádlott vagy felfüggesztett börtönt, vagy csak megrovást kapott. Az 1999 tavaszán Németországban elfogott Vellainak és Vajdának sem kell visszatérnie a börtönbe, hiszen a kiszabott büntetésüket már leülték előzetesben és házi őrizetben.
_Sem az ügyészség, sem a bíróság soha nem bánt bűnözőként a vádlottakkal. Ők valójában a rendszerváltozás utáni gazdasági viszonyok, a kezdetleges szabályozás áldozatai_ - hozta fel mentségükre a közvélemény által vártnál enyhébb ítéletet kiszabó Varga Zoltán, aki több, hasonló büntetőperben is eljárt már. (Első fokon ő ítélkezett a Lupis Brókerház ügyében, és _övé_ a monumentális magyar brókersikkasztásként számon tartott Kulcsár-ügy is.)
A Globex céghálózat (cégközpont-holding, brókerház, befektetési alapkezelő, tervezővállalat, projektcégek) kiépítését nem bűnös szándék vezérelte, hanem minden leányvállalatnak racionális funkciója volt, és azokat szakemberek menedzselték - szögezte le a bíró szóbeli indoklásában. _Budapest gazdagodott a Globex épületeivel_ - tette hozzá. Csakhogy a hosszú távú ingatlanfejlesztéseket rövidebb lejáratú forrásokból finanszírozták, ezért a csoport 1997-re kezelhetetlen likviditási válságba került, ami törvénytelen megoldásokba sodorta a vádlottakat. A sajátjukként bántak a garantált extrahozam fejében rájuk bízott ügyfélpénzekkel, például a kisbefektetőkéivel.
_Ha nem lett volna Globex-ügy, talán sikerült volna megvédenem akadémiai nagydoktori disszertációmat, ehelyett a folyosót súroltam a Markó utcában, s boldog voltam, ha magyart és angolt taníthattam rabtársaimnak, irodalmi műsort szerkeszthettem nemzeti ünnepeinkre. Ezzel tudtam megőrizni a legnehezebb körülmények között is emberi méltóságomat_ - mondta utolsó szavában Vellai, aki szabadulása után magántanítványokat okított makroökonómiára. A HVG újságírójának az ítélethirdetés után leszögezte: Vajdával együtt azért ment Németországba, hogy pénzt szerezzen. Ha szökni akartak volna, nem a Globex német tulajdonoscége, a Globex Deutschland AG irodájában fogják el őket. Vellai szerint a bírósági eljárásban egyértelműen kiderült, hogy nem okoztak akkora kárt, amennyit a rendőrség a nyomozás lezárásakor feltételezett. Sőt - hangsúlyozta - senkit sem ért volna veszteség, ha a különféle felszámolásokban nem herdálják el áron alul a Globex ingatlanvagyonát, ami szerinte a csőd 1998. őszi beálltakor 17 milliárd forintot ért. Ám ahhoz, hogy ebből pénzt lehessen kivenni, legalább ötéves fejlesztésre, ahhoz pedig további kölcsönökre lett volna szükség.
Bár 1997-1998 tájékán már több üzleti partnere felszámolással fenyegette a Globexet, a biztosítékot azok az önkormányzatok (Sopron, Dorog, Budapest XI. és XII. kerülete) verték ki, amelyek együttesen közel 5 milliárd forintnyi szabad vagyonukat forgatták nála, az 1998 nyár végi tőzsdei krach fényében nyilvánvalóan illuzórikus hozamgaranciákkal. Doroggal és a XII. kerülettel még idejében elszámolt a Globex. A névértéken több mint 700 millió forintnyi (igaz, részben forgalomképtelen) értékpapírt a brókerháznál forgató XI. kerület azonban nem jutott hozzá a pénzéhez, ezért esetük a bíróság elé került és Varga Zoltán meg is állapította a sikkasztást.
Az ítélet legmeglepőbb - s a vádlottak szempontjából legkedvezőbb - momentuma az volt, hogy a 3,2 milliárdos vagyona eltűnése miatt 1998 augusztusában büntetőfeljelentést is tett soproni önkormányzat Globex által végzett vagyonkezelésében a bíróság nem találta bizonyíthatónak a bűncselekményt. _Az egész pernek ez volt a legellentmondásosabb része. Onnan indultunk ki, hogy eltűnt a vagyon, és a végére a szakértők kimutatták, hogy mindig is megvolt. Még azt sem lehetett megállapítani, hogy a Globex a sajátjaként bánt volna Sopron vagyonával. Maradtak azonban megválaszolatlan kérdések, érthetetlen és gyanús körülmények_ - hangzott el a bíró szóbeli indoklásában.
A soproni önkormányzat éveken keresztül azzal bombázta a nyilvánosságot, hogy a vagyona elveszett, 2004 nyarán viszont a képviselő-testület kiadott egy nyilatkozatot, amelyben közölte: a várost nem érte kár, a Globex brókercégével szemben semmilyen követelése nincs. A jogi helyzet változatlanul ellentmondásos megítélését mutatja, hogy a vádhatóság képviselője az ítélethirdetés után azonmód bejelentette, Sopron vagyonkezelése kapcsán súlyosbításért fellebbez, ami egyébként nem zárja ki, hogy a másodfokon eljáró bírói tanács az ítélet egyéb részein is változtasson.
A hűség jelenleg Fidesz-vezetésű városa - amely az ítélethirdetés utáni napon ünnepelte _Sopron napját_ - esete politikai csatározásokhoz is muníciót adhat, pedig a Globex mindig távol tartotta magát a politikától, privatizációs ügyletekbe például sosem bonyolódott. _Egyértelmű volt, hogy a tőzsde összeomlásakor a vagyonunk hiányzott, a Globex utóbb a saját kibocsátású kötvényeit, befektetési jegyeit és a Hotel Rózsadomb Rt. részvényeit tolta be a letéti számláinkra, holott a vagyonkezelési szerződés szerint ezek az értékpapírok a portfólió maximum ötödét alkothatták volna_ - emlékezett vissza Gimesi Szabolcs, Sopron akkori szocialista polgármestere. _Nem volt kétséges a számunkra, hogy bűncselekmény történt, a Globex a mi pénzükből finanszírozta magát_ - hangsúlyozta ifjabb Arszin Miklós ügyvéd is, aki részt vett az önkormányzat akkori tényfeltáró munkájában, ma pedig a tulajdonosi bizottság fideszes elnöke.
Fordulat a történtek megítélésében a 2002-ben tisztébe lépő (civilként autókereskedést alapító) Walter Dezső szocialista polgármester idején következett be. Jóllehet Walter kezdetben még arról beszélt, hogy Sopront 5 milliárdos kár érte a Globex ténykedése kapcsán, most a HVG érdeklődésére csak annyit árult el: fő célja az volt, hogy Sopron és a Globex sajnálatosan összefonódott nevét elválassza egymástól. Tény, Marton István és Zseni Benő szakértők 2005-ben Varga bíró felkérésére a helyszínen készítettek még egy utolsó kiegészítő vizsgálatot. E szerint helytálló volt a soproni önkormányzat megbízásából 1998 szeptemberében tételes leltárt készítő - a mostani perben felmentett - könyvvizsgáló azon megállapítása, hogy a város vagyona megvolt és rendelkezésre állt. Más kérdés, hogy nem a szerződés szerint lehetséges szerkezetben. A szakértők azt is kijelentették, hogy a vagyonkezelés egy éve alatt Sopron 654 millió forintos hozamra tett szert.
_Tévedések sorozata történt_ - szögezte le Szalma Miklós ügyvéd, akinek irodája 2003-ban a Walter vezette soproni képviselő-testület megbízásából _Globex-ügy - illúziók nélkül_ címen részletes jogi tanulmányt készített Sopron vagyonkezeléséről. A dolgozat szerzői arra a meghökkentő következtetésre jutottak, hogy ha akarná, épp a felszámolásra jutott Globex brókerház perelhetné kártérítésért a soproni önkormányzatot. A tanulmány szerint ugyanis Sopron ahelyett, hogy felmondta volna a vagyonkezelési szerződést, 1998. szeptember 24-én új egyezséget kötött a brókercéggel. E szerint a Globex vagy visszaadja az eredeti portfóliót, és kifizet rá még egy negyedéves hozamot, vagy - ha ez nem sikerül - vételi jogot ad a városnak a Hotel Rózsadomb tulajdonában álló szálloda 53 százalékára, aminek az értékét akkor 2,65 milliárd forintra becsülték. A mintegy 300 millió forintnyi utolsó hozam kifizetését pedig egy Sopronra engedményezett 1,5 milliárd forintos, kamatozó követeléssel garantálta a Globex. A dolog pikantériája, hogy a Globex brókercégének működését szeptember 17-én felfüggesztette az akkori Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF), és a vállalkozás élére biztosokat küldött, akiknek az ellenjegyzése nélkül nem is lehetett volna döntést hozni.
_A két követelés együttes alkalmazásának a lehetősége kizárt, tehát nem fordulhatott volna elő, hogy az önkormányzat átveszi a portfóliót, és még a vételi jogát is gyakorolja. Ennek ellenére ez következett be_ - állapította meg a Szalma ügyvédi iroda. Az ÁPTF biztosa ugyanis azt állította, hogy 1998 decemberében Sopron _csont nélkül_ átvette tőle a korábban elutasított portfóliót, 1999 májusában mégis bejelentette vételi igényét a rózsadombi ingatlan 53 százalékára, amely akkor már a Hunguest Vagyonkezelő Rt. tulajdonában volt.
_Ami ettől kezdve történt, teljességgel érthetetlen. Sopron úgy viselkedett, mint egy bank, finanszírozta a Hunguest-csoportot_ - állapította meg Szalma. Ahelyett ugyanis, hogy ragaszkodott volna eredeti jogaihoz, szinte áttekinthetetlenül bonyolult szerződésekbe bocsátkozott a Hunguesttel, aminek az lett a következménye, hogy 2001 végére körülbelül 1,5-2 milliárd forintos további kiadás révén 100 százalékban az RDMB nevezetű, miskolci illetőségű kft tulajdonosa lett, amelybe 3,2 milliárd forintos értéken apportálták a perekkel terhelt rózsadombi szállodát. A város már 2002-ben megpróbált kiszállni az üzletből, ám akkor csupán 180 millió forint előleget kapott az _elátkozott_ szállodáért az Erdély Zsigmond Gábor bankár nevével fémjelzett vevőcégtől. Végül 2004-ben peren kívüli egyezség vetett véget Sopron kálváriájának, amelyben még 900 millió forinthoz jutott hozzá. Mindezek után - bárhogyan ítélkezik is majd a másodfokú bíróság - Sopron milliárdos vagyonvesztését aligha lehet kizárólag a Globex vezetőinek a nyakába varrni.
GYENIS ÁGNES | [
"Globex Holding"
] | [
"Hunguest Vagyonkezelő Rt.",
"Globex Értékpapír Rt.",
"Hunguest Rt.",
"Globex 2000",
"Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet",
"Globex Holding Rt.",
"Globex Deutschland AG",
"Hotel Rózsadomb",
"Fővárosi Bíróság",
"Lupis Brókerház",
"Hotel Rózsadomb Rt.",
"Excelsior IFB Ingatlanfejlesztő és Beruházó Kft.",
"Excelsior Holding Befektetési és Vagyonkezelő Kft.",
"Befektetővédelmi Alap"
] |
A belső vizsgálatot február 12-én rendeltek el. Ezt Kóka János egyik vidéki támogatójára, az SZDSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnökére, Jüttner Csabára bízták. A pártelnök azt mondta, nem foglalkoznak Mali Zoltán ügyével sem, aki SZDSZ-es polgármesterként nyíltan kampányol az igenek mellett. Drávapiski első embere a tavalyi tisztújításon tapasztalt visszaélések miatt feljelentést tett közokirat-hamisítás gyanújával. Kóka és Gulyás József, az OT elnöke beszámolt arról is, hogy a testület felhatalmazta a párt vezetését, hogy történjen meg, s mielőbb záruljon le a tavalyi, esetleges pártelnök-választási visszaélések ügyének kivizsgálása. Ettől függhet, hogy szükség lesz-e tisztújító közgyűlésre. A politikus nem tudott még dátumot mondani, hogy mikorra várható a vizsgálat befejezése, de szerinte ez rövid időn belül megtörténik.
Az SZDSZ kampánya kapcsán a pártelnök elmondta, hogy eddig mintegy 120 településen ismertették a választókkal álláspontjukat. Hozzáfűzte: volt, ahol magukra maradtak, de az a tapasztalatuk, hogy orvosok, diákok százai és civilek ezrei csatlakoznak hozzájuk a három nem szavazat mellett kampányolva. Kitért arra is, hogy felmérések szerint csökken az igen, és nő a nem szavazataránya a lakosság körében, ettől ijedt meg a Fidesz. A tandíjról szólva hangsúlyozta, az SZDSZ nem akarja veszélybe sodorni a felsőoktatási hallgatók diplomájának versenyképességét, a liberálisok azt szeretnék, ha nem pár tízezer forintról lenne szó, hanem arról, hogy miként érhető el a jövőben a jobb, versenyképes felsőoktatás.
Kóka liberális adórendszerről beszélt
A március 9-i népszavazás után világos, koherens és liberális adórendszerről tesz le a parlament asztalára javaslatot az SZDSZ – közölte Kóka János OT budapesti ülése után. A liberálisok elsősorban a munkaerőt terhelő közterheket akarják mérsékelni a személyi jövedelemadó és a munkáltatók által befizetett járulékok csökkentésével – tette hozzá Kóka. Az adóreform szükségességéről szólva Kóka János kitért arra, hogy Magyarország gazdasági növekedése a leglassúbb Európában, az államháztartási hiány viszont első a régióban, illetve a foglalkoztatottsági ráta is a legalacsonyabbak közé tartozik a kontinensen. Mint mondta, úgy látják, hogy 2009-ben 500-600 milliárd forinttal lehetne az adót csökkenteni, de ezt az összeget látnak nem feltétlenül szánnák teljes egészében adócsökkentésre, hanem az államadósság mérséklésére. Megismételte pártja régi javaslatát a vagyonadó rendezéséről, vagyis az általános értékalapú ingatlanadó bevezetését.
(hírTV/mti) | [
"SZDSZ"
] | [] |
A Jobbikkal szembeni kemény fellépés után most a Momentumot és a Párbeszédet jelentette fel az Állami Számvevőszék költségvetési csalás gyanújával, mivel nem tudta a meghatározott időben vizsgálni a kampányköltéseiket. A két párt hibázott, ám az eset miatt az ÁSZ-t újra azzal vádolják, a Fidesz érdekét szolgálja. Az ÁSZ visszautasítja, hogy pártpolitikai érdekeket szolgálna.
A Jobbik 2017-es vizsgálatakor változott meg az Állami Számvevőszék alapállása - mondta több szakértő is a hvg.hu-nak. A Transparency International Magyarország jogi igazgatója, Ligeti Miklós szerint az ÁSZ nem ugyanazzal a mércével mér ellenzéki pártokat és a Fideszt: egyrészt kiderült, hogy az ÁSZ meg tudta számolni, hány plakátja van a pártnak, és azt is meg tudta állapítani, hogy a Jobbik a hirdetések listaárához képest mekkora kedvezményben részesült. Másrészt szerinte az ÁSZ le is leplezte magát, hiszen korábban folyamatosan azt állította, hogy a különféle párt- és kampányköltések tartalmi vizsgálatát nem tudja elvégezni. Harmadrészt folt esett az ÁSZ pártatlanságába vetett meggyőződésen, mert a Jobbikra kemény kézzel és következetesen kirótt szankciót a Fidesz megúszta, mivel a számvevők kormánypárt esetében simán elfogadták, hogy a plakáthadjárataik költsége befért a törvényben meghatározott egymilliárd forintos keretbe. Úgy véli,
a Számvevőszék mintha már nem is nagyon szégyellné, hogy látszólag párpolitikai játszmák eszközévé, pártérdekek kiszolgálójává, a Fidesz öklévé vált, ahelyett, hogy az országgyűlés legfontosabb pénzügyi, gazdasági ellenőrző szerve maradt volna.
Az ÁSZ sajtófőnöke cikkünk megjelenése után azt írta, az ÁSZ egy hatósági jelzés alapján birtokába került bizonyítékok alapján állapította meg, hogy a Jobbik 2017-ben tiltott támogatást fogadott el összesen 331 millió forint értékben. Visszautasította a pártpolitikai elfogultságot, hangsúlyozta, hogy a törvények alapján járnak el, nem mérlegelnek pártpolitikai szempontokat, az ellenőrzéseket jogállami keretek között végzik.
Párhuzamos valóságok
A szakértőket azután kérdeztük, hogy az Állami Számvevőszék kezdeményezte a Párbeszéd és a Momentum állami támogatásának felfüggesztését, illetve feljelentést tett az ügyészségen költségvetési csalás gyanúja miatt.
© Kaufmann Balázs
Az ÁSZ és két párt narratívája totálisan ellentmond egymásnak. A lényeg az, hogy nyáron a Számvevőszék elkezdte az egy százaléknál jobb eredményt elért pártok kampányköltéseinek ellenőrzését - a kamupártok miatt nem érkezett jelzés, így azok megúszták -, ám az említett két szervezetet nem találta meg a bejegyzett székhelyen. A pártok így már csak arról értesültek októberben, hogy az ÁSZ-vizsgálat javában tart, ők viszont nem szolgáltattak adatot.
Ezek után próbáltak kapcsolatba lépni az Állami Számvevőszékkel - ez részben sikerült is, bár a pártok szerint érdemi válaszokat nem kaptak -, és itt már hiába próbálták beküldeni a dokumentumokat, az ÁSZ visszadobta azokat, arra hivatkozva, hogy túlléptek a határidőn, az eljárás azon szakasza már lezárult.
Az ÁSZ sajtófőnöke, Horváth Bálint a hvg.hu-nak azt mondta, most új eljárás indult a két párt ellen, azt vizsgálják, hogy megfelelő gazdálkodási szabályaik vannak-e. Ha igen, feloldják a támogatásuk felfüggesztését. Többször is elmondta, szerinte a pártok nincsenek tisztában a hatályos törvényekkel.
Az ÁSZ lehetne rugalmasabb?
Az Állami Számvevőszék azzal érvel, hogy a törvények maximális betartásával, részrehajlás nélkül végzi a vizsgálatait, a szakértők azonban találtak kivetnivalót az eljárásban - bár azt mindenki úgy látta, a Párbeszéd és a Momentum is hibázott a történetben. Egy névtelenséget kérő gazdasági szakértő úgy látja, a törvény betűjét valóban betartotta az ÁSZ, azonban lehetett volna kooperatívabb, a jelentést pedig "slendriánnak" nevezte.
© facebook.com
Mások arra hivatkoznak, a megállapításokkal ment túl messzire az ÁSZ. Egy névtelenséget kérő ügyvéd, alkotmányjogász úgy látja, az új pártok még nem működnek teljes üzembiztonsággal,
de ebből az ügyből költségvetési csalásos feljelentést kreálni úgy, hogy az adatok hónapok óta ott vannak az ÁSZ-nál, a jóhiszeműségtől fényévekre van.
Az ÁSZ sajtófőnöke, Horváth Bálint arról is beszélt, a Momentum egyáltalán nem adott le a költéseket igazoló számlákat, csak a kiadásokat felsoroló exceltáblát. A Momentum szóvivője, Hajnal Miklós ezt a hvg.hu-nak megerősítette, de azt mondta, hiába kérdezték az ÁSZ-t, mit kell leadni, nem kaptak pontos listát. Ligeti Miklós azt mondja, a törvény értelmében a pártok "sajnos" nem kötelesek az állami kampánytámogatás felhasználásáról tételesen, számlák benyújtásával elszámolni, és az ÁSZ például a 2014-es választás kampányt követően nem vizsgálta a pártok beszámolóiban foglaltak valóságát, a teljesítés megtörténtét. Hozzátette, hogy a Transparency több mint öt éve hiába kéri a Számvevőszéktől, hogy ténylegesen ellenőrizze a pártok elszámolások alátámasztására hivatott dokumentumok tartalmát.
A semmi alapján következtet
A megkérdezett szakértők nem egységesen értelmezik az Állami Számvevőszékre vonatkozó törvényt, van, aki szerint az ÁSZ által hivatkozott 5 napos leadási határidő jogvesztő - vagyis később semmit nem lehet tenni -, más viszont ezt nem így látja. Ligeti nem akart igazságot tenni ebben, de azt mondja, az adatok beérkezése után az ÁSZ-nak illett volna lefolytatnia az érdemi vizsgálatot is úgy, hogy a Momentum tényleges mulasztásának legyen következménye. Ligeti szerint a történetben nem a "címről idézés" hiánya - vagyis az elérhetetlenség - az igazi probléma, hanem a jelentés megállapításai. Kérdéses, hogy vajon a Számvevőszék abból a tényből, hogy a Momentum nem adott le időben elszámolásokat, miért azt a következtetést vonta le, hogy a párt beszámolójában foglaltak nem történtek meg.
A szóvivő által az "x-y-z generációhoz alkalmazkodó" magyarázó videó még ennél is tovább ment, a végén felvetették azt is, hogy a Momentum akár külföldről is fogadhatott el támogatást, ami szintén törvényellenes. A hvg.hu-nak nyilatkozó alkotmányjogász szerint
ez a húzás a politikai bunkósbot jelleget egyértelműen alátámasztja.
Más szakértő is azt mondja, az ilyen üres feltételezések tökéletesen alkalmasak a Momentum elleni hangulatkeltésre.
Az ÁSZ sajtófőnöke szerint megdöbbentő, hogy "rugalmasabb", "kooperatívabb" magatartást várnak el az ÁSZ-tól, hiszen így szemet kellett volna hunyniuk a nyilvánvaló törvénysértések felett. "Minden közpénzt használó szervezet felé – így pártok felé is – elvárás az átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása. Kiemelt közérdek, hogy a döntő mértékben közpénzekből működő pártok gazdálkodása – közte a közpénzből biztosított kampánypénzek felhasználása – törvényes és példamutató legyen. A számviteli-, a párt- és a kampánytörvény egyértelmű és kötelező előírásokat határoz meg a pártok számára, ezek betartása teremti meg a pártok gazdálkodásának és a kampánypénzek felhasználásának átláthatóságát és elszámoltathatóságát." Hangsúlyozta, hogy a törvények nem ismerete nem mentesít a következmények alól.
A Momentum perel
Érdekes kérdés a pártok állami támogatásának ügye is. Az ÁSZ vizsgálata - pontosabban a saját elérhetetlenségük - miatt a Párbeszéd és a Momentum sem kapta meg januárban a neki járó állami támogatást. Erről a két párt saját bevallása szerint úgy értesült, hogy szimplán nem érkezett meg az utalás, vagyis semmilyen levelet nem kaptak. Pedig az ÁSZ októberben már jelezte ezt a következményt.
Miután a két párt elérhetővé vált, az Állami Számvevőszék kedden engedélyzte az utalást, ám másnap, a jelentés nyilvánosságra hozása után ismét kérte a felfüggesztését.
© Fazékas István
A támogatást a Magyar Államkincstár utalja, az Állami Számvevőszék kezdeményezheti a kifizetés felfüggesztését. Az ÁSZ szóvivője a számvevőszéki törvényre hivatkozva azt mondja, az ÁSZ kérésére a hatóság köteles ezt az intézkedést mérlegelés nélkül végrehajtani, csakhogy a hvg.hu-nak nyilatkozó alkotmányjogász azt mondta, a kincstár nem dönthet ilyen ügyben, a pártokra vonatkozó törvény értelmében csak a parlament teheti meg ezt. Az alkotmányjogász szerint itt nem is döntés született, egyszerűen nem utaltak. A szakértő szerint a különbség lényeges: így ugyanis nincs olyan döntés, amelyet meg lehetne támadni a bíróságon. Erről megkérdeztük az Államkincstárt, de egyelőre nem válaszolt.
A Momentum ennek ellenére próbálkozik: Hajnal Miklós azt mondta, közigazgatási perben támadják meg az Államkincstárt, mert szerintük a pénzt utalniuk kellett volna. A Párbeszéd ilyen irányba nem mozdult el, ők az ÁSZ vizsgálaton próbálnak fogást találni. | [
"Párbeszéd",
"Fidesz",
"Jobbik",
"Állami Számvevőszék",
"Momentum"
] | [
"Magyar Államkincstár",
"Transparency International Magyarország"
] |
Azért erről lehettek sejtéseink. Most azonban egy korrupcióüldöző szervezet statisztikai módszerekkel is bebizonyította: Orbán Viktor miniszterelnök bizalmasai nem találkoznak akkora árversennyel az építőiparban, mint a többiek, pedig jó nagy uniós projekteket nyernek el.
Kivételezett helyzetben van-e az MGTS(H)-klub, vagyis a Mészáros Lőrinchez, Garancsi Istvánhoz, Tiborcz Istvánhoz, Simicska Lajoshoz és Habony Árpádhoz köthető cégek az építőipari közbeszerzéseknél?
Naná – gondolhatjuk. Nincs olyan szakmabeli, aki komoly arccal azt mondaná, hogy az elmúlt hét évben mindig a jobb műszaki tartalom, a magasabb ár-érték arány döntött a hazai építőipari közbeszerzéseken, és emiatt négy évig mindig éppen a Közgép, majd három évig folyton a Duna Aszfalt nyert.
Tudományos megalapozottsággal
Létezik azonban egy ennél sokkal tudományosabb megközelítés is. Olyan tudományos, hogy a mögöttes statisztikai módszertan bemutatására nem is tennénk kísérletet, de a lényeg, hogy a Közbeszerzési Értesítő alapján a Tóth István János vezette CRCB (Corruption Research Center Budapest – Korrupciókutató Központ Budapest) végigelemezte a hazai építőipari közbeszerzéseken kialakult árversenyeket a legkülönfélébb szempontok alapján. Elsősorban a projektek mérete, az uniós finanszírozás, a nyertesek típusa (egyedi vagy konzorciális) és miniszterelnök-közelisége (ez volna az a bizonyos MGTSH-csoport) számított.
MGTSH
Az öt betűvel persze lehetnek gondjaink. Rögtön leszögezhetjük például, hogy Simicska Lajos legjobb tudásunk szerint már nem része a klubnak (ez igaz, de a vizsgált időszak elején még ott volt), és
Habony Árpádot elengedhetjük,
mert bár az ismert "nem közszereplő" sokféle kormányzati business körül bukkant már fel (média, reklám, letelepedés), de azért eddig úgy tűnt, hogy az exkavátor-masinák nem állnak olyan közel a lelkéhez.
A Versenyerősség és családi gazdaság című tanulmány a 2009 és 2016 közötti időszakra fókuszált, és nem meglepő módon arra jutott, hogy
amennyiben az MGTS-csoport valahol elindult, akkor számottevően gyengébb versennyel találkozott.
Ráadásul meglehetősen erős kapcsolat mutatkozott a miniszterelnök barátsága és az elnyert közbeszerzés nagysága között, vagyis a barátok és családtagok leginkább az óriásprojektek körül legyeskedtek és azok megnyerésében jeleskedtek.
Köszönik Brüsszelnek
Az Orbán-közeliek – a tanulmány szerint – különösen nagy haszonélvezői az EU-támogatásoknak, vagyis az EU közvetve legintenzívebben őket támogatja. Érdekes, hogy a szignifikánsan kisebb árverseny leginkább akkor jelentkezett, amikor ezek a szereplők egyedül indultak. Amikor nagyobb multinacionális partnerrel (például Swietelsky, Strabag), esetleg kisebb cégekkel konzorciumban, akkor már kicsit erősebb volt a verseny, de azért még ezeknél a tendereknél is könnyebb dolguk volt az induló konzorciumoknak.
A számok nyelvén
Az MGTS-cégek 353 építőipari beszerzést nyertek 2009 és 2016 között, ami értékben 586,2 milliárd forintot jelentett. Ezeken belül
minél nagyobb értékű volt egy beszerzés, annál gyengébb volt az árverseny.
Valahogy úgy kell ezt elképzelni, mintha a pizzarendelésnél négy számot is felhívnánk, hogy hol a legolcsóbb a margarita pizza, de a lakásfelújításnál megörülnénk az első vállalkozónak.
Kommentek innen és onnan
A kritikusok, az "ellenzékiek" ezen megállapításokra azt mondják, hogy ne kerteljünk, randa korrupcióról van szó, a közvetlen baráti kör felhizlalásáról, azt pedig már csak a jóisten tudja, hogy az árverseny nélküli, vagyis vélhetően túlárazott közbeszerzések magas nyereségtartalma végül hova folyt.
De vajon mit gondolnak az ilyen számsorokról a fideszes gazdaságpolitikusok, hogyan védik a rendszert a magánbeszélgetéseken?
Tapasztalatom szerint a józanabb politikusok a jelenséget valamelyest elismerik, és a következő négy ebédfogást tartalmazó étlapról választanak védekező reakciót:
bagatellizálás
mások is így csinálják
a szent cél, vagyis éljen a big picture
a létező, magyar cégek elmélet
A bagatellizálás
Több százezer nyertes magyar ajánlattevő van a hazai uniós pályázatokon, ebből csak pár száz tartozik az említett csoporthoz, igaz, ezek nagyobb értékű beszerzések, de az arány mégis elenyésző. A balliberális sajtónak azonban mindig csak ezek érdekesek, noha a teljes hazai kkv-szektor életképes része is gazdagodik az uniós forrásokból.
Ha más magyar cégeket rendeznénk hasonló négy-öt betűs rövidítésekkel csoportokba, ugyanilyen matek kihozható lenne, csak az már nem lenne olyan érdekes, mert ők nem köthetők össze olyan könnyen a miniszterelnökkel, akit támadni kell.
Mások is így csinálják
Minden ország védi a maga gazdaságát. Lehet, hogy a franciák nem nyilatkoznak annyit a hazai gazdaság védelméről, a nemzeti tőkésosztály megerősítéséről, de azért megnézném én azt a metrótendert, amin nem az Alstom nyer, ahogy Németországban azt, ahol nem a Siemens. Hasonlóképpen, ahol van nemzeti buszgyártó, ugyanígy tarolnak a közösségi közbeszerzéseken. Ezt mindenki elfogadja, mi a különbség?
Big picture
A nemzeti tőkésosztály kiépítése során a kis lépések kellemetlenek lehetnek, de azt ugye senki nem gondolja komolyan, hogy nem lenne értelme kialakítani egy tőkeerős hazai tőkésosztályt?
Egy olyat, amelyik itt költi el a pénzét, itt épít víkendházat, és akkor is itt fog beruházni, ha már nem itt lesz aktuálisan a legjobb az adókulcs, vagy a legmagasabb a kormányzati kedvezmény az új gyárcsarnokhoz?
Régi cégek
A Market, a Duna Aszfalt, a Közgép 2010 előtt is működött, hol magukban, hol a legnevesebb osztrák cégekkel, a Strabaggal, a Swietelskyvel, ekkor is jelentős súlyuk volt, akkor azonban senki nem foglalkozott ezzel.
Ennek mi az oka? Kicsi az ország, két vonallal bárki összeköthető bárkivel, örüljünk, hogy van munkájuk a magyar építőipari vállalkozásoknak.
Kételyek
Valójában minden érvben van valami igazság, de egy rakás zárójelet azért érdemes megemlíteni.
A legfontosabb probléma, hogy teljesen eltűnt a magyar mélyépítőiparból a verseny.
Miért van az, hogy a közbeszerzések nem ösztökélik jobb teljesítményre, árversenyre, jobb megoldásra a cégeket? Pusztán rezsimek vannak, most négy évig Simicska nyer, most három évig Mészáros. Punktum.
Igen, valóban létezik a nemzeti vállalkozók preferálása máshol is, de ez Magyarországon annyira szűk körű és annyira bizalmi alapon megy, hogy ebből nem fog nemzeti tőkésosztály kiépülni, csak egy vállalkozói értelemben életképtelen, politikailag megbízható, alkotni, innoválni viszont teljességgel képtelen réteghez kerülnek a javak.
Vannak különbségek
Az nyilván kevésbé kínos, ha olyan cég kap megbízásokat, amelyik eleve a legjobb volt a magánpiacon (például a magasépítésben a Market Építő), csak éppen még beszállt egy politikailag bekötött üzletember (Garancsi István) is, mint az, ha egy olyan, a hazai építőiparban korábban teljesen jelentéktelen társaság (Mészáros és Mészáros Kft.), ahol a tulajdonos (Mészáros Lőrinc) maga a miniszterelnökséghez való bekötöttség.
Vagyis, amikor megfordul a sorrend, amikor nem a jó cég alá nyúl be támogatással a politika, hanem a politika tesz naggyá valamit, ami addig sehol nem volt. Na ilyenkor lemoshatatlan az a bizonyos kellemetlen szag.
A Simicska-jelenség
Végül egy érdekes jelenségről. Az MGTS rövidítésben még együtt szerepel Simicska Lajos a többiekkel, de ő manapság már az építőipari közbeszerzések egyik legviccesebb hekkere, az arc, aki folyamatosan trollkodással véteti észre magát.
Meghatározó építőipari cége, a Közgép ugyanis folyamatosan nagyon alacsony árakon ad be ajánlatokat, amivel triplán is zavart okoz:
vagy neki kell nyernie (nem nagyon fog);
vagy az új kedvenceknek lejjebb kell menni az ajánlataikkal, és így nem marad elég extra nyereségük;
vagy ki kell zárni a Közgépet, de ezzel elhúzódó, akár európai jogorvoslati folyamatokra is fel kell készülni.
Természetesen a hatalom végül eléri, amit akar, de ha valakinek van elég ideje, pénze és főleg információja a rendszer működését kóstolgatni, akkor sok kellemetlenséget tud okozni.
A pénze persze éppen a korábbi, túlárazott és szakmányban elnyert közbeszerzésekből, vagyis a mi pénzünkből származik.
De azért tény, hogy nagyon vicces esetek akadtak. A Somogy megyei 68-as főút tenderén a Közgép és a Strabag konzorciuma annyira bement a Duna Aszfalt ajánlata alá, hogy nem volt mit tenni, nyert a közellenség, Simicska – ekkor egész egyszerűen még nem volt felkészülve a rendszer a jelenségre.
Még kizárni sem tudták
Ahogy az is mókás volt, amikor az M0-s zajvédő létesítmények átépítésére írtak ki pályázatot, és nyilvánoson kiderült, hogy a Közgép Zrt. nettó 1,063 milliárd forintért vállalta a 8,45 kilométernyi pályaszakaszra a munkát (nem értek hozzá, de állítólag önköltség alatt). A Duna Aszfalt is szokatlanul szerény volt, de még így is 1,75 milliárd forint volt az ő borítékában.
Valamit tenni kellett a trollkodó Simicska ellen.
A független Közbeszerzési Döntőbíróság (KDB) nagyobb dicsőségére a KDB próbálkozott Simicska kinyírásával, de azóta már a bíróság is elmeszelte a furcsa kísérletet.
Simicska a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő megépítésére ismét több százmillió forinttal alacsonyabb ajánlatot tett be, mint Mészáros Lőrincék, mire a KDB minden közbeszerzéstől eltiltotta, mondván, a Közgép adatot hamisított, amikor rosszul adta meg egy szerb alvállalkozója hajójának fedélzetméretét.
A Közgép nem fogadta el a döntést, perelt, és a bíróság neki adott igazat, ráadásul nagyon gyorsan tárgyalta az ügyet, és visszaengedte a Közgépet a közbeszerzésekre. Az MGTSH-csoport nem egységes, a trollkodás folytatódhat.
(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index) | [
"Market Építő",
"Duna Aszfalt",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Közgép"
] | [
"Közbeszerzési Értesítő",
"Corruption Research Center Budapest",
"Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő",
"Közbeszerzési Döntőbíróság",
"Korrupciókutató Központ Budapest"
] |
Tavaly augusztusban több turisztikai weboldalon is megjelent a hír, hogy a sümegi Tarisznyavár mellett elkészült egy új látványosság, az úgynevezett középkori piactér, ahol kézműves termékeknek szánt elárusító helyeket állítottak fel, és egy sétányt is kialakítottak, hogy összekapcsolják a piacot a várhoz vezető szerpentinnel.
Az önkormányzat egy rekonstrukciós munkával együtt 69,9 millió forintos támogatást kapott a piac megépítésére.
A nehezen megközelíthető, hegyoldalra tervezett piacot az elmúlt egy évben lényegében nem is használták, most mégis súlyos gondokat okozhat a Veszprém megyei városnak. A Pénzügyminisztérium (PM) július közepén úgy határozott, hogy a beruházás megvalósításánál elkövetett szabálytalanságok miatt visszafizetteti a várossal a támogatás teljes összegét. A tárca arra hivatkozott, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) a 2020-ban lefolytatott vizsgálatában megállapította: a közbeszerzés során az önkormányzat nem biztosította a tiszta, befolyástól mentes verseny feltételeit, az ilyen súlyú jogsértések pedig az előírások szerint 100 százalékos forrásmegvonást vonnak maguk után.
A sümegiek, beleértve a képviselőtestület tagjait is, csak a hétvégén értesültek a város költségvetését komoly kihívások elé állító döntésről. Végh László, a település Fidesz-KDNP-s polgármestere eddig semmilyen információt sem adott az eljárásról, a határozatot egy helyi ellenzéki aktivista szerezte meg, és tette közzé Facebook-oldalán.
A bejegyzéshez fűzött kommentekben előkerült egy másik, még tavaly született minisztériumi határozat is, amely egy 52,3 millió forintos projekt miatt is elmarasztalta Sümeget. A PM pályázati pénzeket felügyelő főosztálya ebben egy látogatóközpont létrehozására adott támogatást kért vissza lényegében ugyanazzal az indoklással, mint a piac esetében.
A határozatot közreadó Németh Szabolcs a 24.hu megkeresésére azt mondta, megdöbbent, amikor megkapta a dokumentumokat. Forrásai szerint azonban nemcsak a piac 69,9 és Ramassetter Látogatóközpont 52,3 millió forintos pályázata miatt büntették forrásmegvonással a várost, hanem a bölcsőde építésére megítélt 77 millióból is vissza kell fizetni 20 millió forintot.
A polgármester mutyizásai miatt kiszabott büntetéseknek katasztrofális hatása lehet Sümegre, hiszen a városnak már arra sem volt szabad kerete, hogy egy letelepedni kívánó orvost néhány millió forinttal támogasson
– mondta Németh Szabolcs.
A KDB 2020 májusában 2, illetve 3 millió forintra bírságolta az önkormányzatot, és kilátásba helyezte, hogy a látogatóközpont teljes támogatási összegét, a bölcsődére elnyert összeg esetében pedig 25 százalékot vissza kell fizetni. A KDB kicsit később, 2020 augusztusában harmadikként világította át a középkori piac beruházást.
Végh László lapunk kérdésére azt írta, hogy a Pénzügyminisztérium levelét a piaccal kapcsolatos szabálytalansági eljárás lezárásáról csak július 22-én, csütörtökön kapta meg.
A határozat értelmében még nem zárult le a jogi út, ezt természetesen ki is fogjuk használni, határidőben
– közölte a polgármester, hozzátéve, hogy a KDB határozataival összefüggő büntetéseket viszont már tavaly befizette a város.
A Magyar Narancs januárban írta meg, hogy hogy miután a KDB megbírságolta az önkormányzatot, Végh – testületi felhatalmazás nélkül – a Fővárosi Törvényszéken megtámadta az elmarasztaló határozatokat. A perben a városvezetést az egykori fideszes országgyűlési képviselő és elszámoltatási biztos, Papcsák Ferenc ügyvédi irodája képviselte, sikertelenül: mindkét pert elvesztették. A piac ügyében született harmadik elmarasztaló határozat pereskedés nélkül emelkedett jogerőre.
A 24.hu információja szerint a képviselőtestület három tagja a napokban rendkívüli ülés összehívását kezdeményezte. Az Élhetőbb Városért Egyesület képviselői azt szeretnék elérni, hogy az önkormányzat megtárgyalhassa a pályázati támogatások visszafizetésére kötelező pénzügyminisztériumi dokumentumokat.
Az egyesület képviselői semmilyen információt nem kaptak a polgármestertől a nagyösszegű elvonásokról. Ez nem is meglepő, de hogy a fideszesek sem tudtak róla, az már nagyon árulkodó a sümegi helyzetről
– mondta Oszkó Zoltán. Az Élhetőbb Városért Egyesület méltatlansági eljárást is kezdeményezett a polgármesterrel szemben. Az előterjesztés szerint Végh László döntéseiből kifolyólag büntetések, bírságok formájában jelentős anyagi kár érte a várost, de élettársa hamis érettségijének ügye, majd fizetésének nagy közfelháborodást okozó megemelése is méltatlanná tette Sümeg vezetésére. | [
"Pénzügyminisztérium",
"Közbeszerzési Döntőbizottság"
] | [
"Élhetőbb Városért Egyesület",
"Ramassetter Látogatóközpont",
"Fővárosi Törvényszék",
"Magyar Narancs"
] |
Matolcsy 19 millióra bírságolta unokatestvére bankját
Az MNB mások mellett a pénzmosás és terrorizmus finanszírozását megelőzendő hiányosságok miatt vette elő a Növekedési Hitel Bankot.
A Matolcsy György-vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB) 19 millió forint bírságot szabott ki az unokatestvére, Szemerey Tamás tulajdonában álló NHB Növekedési Hitel Bank Zrt.-re (NHB Bank) a felügyeleti vizsgálat során feltárt vállalatirányítási, hitelkockázat-kezelési, számviteli, adatszolgáltatási, informatikai, illetve a pénzmosás és terrorizmus finanszírozását megelőzendő hiányosságok miatt - közölte az MNB kedden az MTI-vel. Kiemelték, a feltárt jogsértések nem hordoznak rendszerkockázatot és nem veszélyeztetik a bank megbízható működését.
Az MNB 2015. december 31-től tekintette át a hitelintézet pénzügyi szolgáltatási tevékenységét és megállapította, hogy a vállalatirányítás területén az NHB Bank kiszervezett tevékenységeinek bejelentése, ellenőrzése és szabályozása nem felelt meg teljes körűen a jogszabályi előírásoknak. A hitelkockázat kezelés körében probléma volt többek között az ügyfélminősítésre, a kockázatvállalásra (különösen a döntéshozatali mechanizmusra) és a fedezetértékelésre vonatkozó szabályzataival, illetve azok alkalmazásával.
A jegybank ezen felül hiányosságokat talált a bank likviditási és piaci kockázatkezelésében, számviteli gyakorlatában, egyes nyilvántartásaiban és az informatikai rendszer védelmében is. Továbbá probléma volt a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére irányuló tevékenységénél, elsősorban a tényleges tulajdonosok ellenőrzésénél.
Az MNB több, elsősorban az adatszolgáltatási rendszert és a kapcsolódó belső szabályozási gyakorlatot érintő adatszolgáltatási problémát is azonosított. Ehhez kapcsolódóan megjegyezték, hogy a jegybank kiemelten vizsgálta az adatszolgáltatási hibákat, és a jövőben is kiemelt szigorral lép fel azokkal a piaci szereplőkkel szemben, akik ilyen jellegű jogsértést követnek el.
A bírságösszeg meghatározásakor az MNB súlyosító körülményként értékelte a feltárt jogsértések magas vagy jelentős kockázati besorolását. Ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a hiányosságoknak nem volt hatása az ügyfelekre, más piaci szereplőkre, és a hitelintézet több jogsértést már a vizsgálat alatt kijavított - olvasható a jegybank közleményében. | [
"NHB Növekedési Hitel Bank Zrt."
] | [
"Magyar Nemzeti Bank",
"NHB Bank"
] |
A 2010-es választáson az MSZP megsemmisülése jelentős részben a szocikra ráégett korrupciós ügyeknek volt köszönhető. Volt persze bankárkormányozás meg luxusbaloldalozás, Szíjjártó Péter még a "limuzinszocialisták"-kifejezéssel is megpróbálkozott, miközben a puritán (plebejus) kormányzás szükségességéről beszélt, de a korrupt szoci hatalomgyakorlás legütősebb szimbóluma a pénzzel kitömött Nokiás-dobozzal született meg. Az ügyészség viszont a Hagyó-perben lényegében bedobta a törölközőt – úgy néz ki, a szép karriert befutott Nokiás-doboznak is búcsút inthetünk. Pedig a birtokunkban lévő, több tízezer oldalnyi nyomozati iratot újra átolvasva úgy tűnik, lett volna itt bőven látnivaló.
Valami nagyon nem sikerült. Pedig az egész eljárásról ordított, hogy beleadnak apait-anyait. Handó Tünde 2012. január 1-jén lépett hivatalba az Országos Bírói Hivatal elnökeként. Négy nappal később már ki is nevezte Fazekas Sándort a Fővárosi Törvényszék (FT) elnökévé, Fazekas pedig két hétre rá kérte – egy másik sok vádlottas kiemelt büntetőüggyel együtt – a BKV/Hagyó-per áthelyezését.
Az OBH elnöke az FT helyett a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki – az akkor még Bács-Kiskun Megyei Bíróság bírájától kapott első fokon Zuschlag János nyolc és fél évet, nem volt alaptalan a feltételezés, hogy a BKV-pert is a szocifaló hírében álló Fodor Endre bíró tárgyalja majd. Nem így lett, viszont a per áthelyezésének jogalapja sem bizonyult elég szilárdnak: az Alkotmánybíróság 2013 decemberében kimondta az ügyáthelyezések alapjául szolgáló korábbi törvény alkotmányellenességét.
Nem sokkal később a Kecskeméti Törvényszék a saját illetékességének hiányát állapította meg, és az ügyet visszahelyezte az FT-re – az azonban a Kúria döntése alapján egy hónappal később visszapasszolta az ügyet Kecskemétnek.
Tavaly július 1-jén tehát Kecskeméten újraindult a Hagyó-per – az ügy utolsó jelentős fejleménye pedig, könnyen lehet, hogy a kegyelemdöfést jelenti az öt éve nagy elánnal indult eljárás szempontjából. A Központi Nyomozó Főügyészség június 23-án kelt nyomozást megszüntető határozata ugyanis a per kimenetele szempontjából nem sok jót ígér a vád számára:
"A gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által elkövetett vesztegetés bűntette miatt indult bűnügyben a nyomozást – mivel a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény – megszüntetem."
Így robbant a Nokiás-doboz
Bár Hagyót csak a 2010-es országgyűlési választások után, május 14-én vették őrizetbe, a Nokiás-doboz története a koronatanú Balogh Zsolt március eleji, a Magyar Nemzetnek adott interjújában bukkant fel először. (A választás egy hónappal később, április 11-én zajlott.) Ebben az interjúban Balogh, aki 2007-tól a BKV beruházásokért felelős vezetője, 2008-tól pedig megbízott vezérigazgatója volt, lényegében elmondott mindent, amit kihallgatásai során vallott.
A Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes és társai ellen indított eljárásban másfél év nyomozás után, 2012 januárjában emeltek vádat. Hagyót az ügyész bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel és hivatalos személyként elkövetett zsarolással vádolta.
A vádiratot már a per kezdeti szakaszában is számos kritika érte: a HVG egy 2012. májusi cikke például politikai pamfletnek nevezte, érdemi kritikaként pedig megállapította, hogy noha Hagyót és társait bűnszervezetben elkövetett bűncselekményekkel vádolta meg a Keresztes Imre ügyész által szignált vádirat, a közel 50 ezer oldalas nyomozati anyagban erre vonatkozóan semmi konkrét adat, bizonyíték nem található.
" A vádirat bevezető bekezdéseinek kivételével semmi sem utal a maffia-bűncselekményekre" – állapítja meg egy másik elemzés. A dolgozat aprólékos részletességgel elemzi a nyomozóhatóság munkáját, és igen súlyos megállapításokra jut: a vádlottak – különösen a koronatanú Balogh – különböző időpontokban tett vallomásait összehasonlítva komoly ellentmondásokat talál, az ügyészség azonban átsiklott ezeken. Hasonlóképp hagyott figyelmen kívül az ügyészség olyan dokumentumokat, amelyek az eljárásban okirati bizonyítékok lehettek volna – igaz, épp a vád állításait gyengítő bizonyítékok.
De az egész nyomozás egyik legfeltűnőbb hiányossága, hogy a Nokiás-dobozt állítólag pénzzel teletömő cégvezetőt – dacára annak, hogy Balogh vallomása alapján ő lett volna a vesztegető –, nem hogy nem gyanúsították meg, de még csak ki sem hallgatták. Ezzel együtt is a vádirat elég karcsúra sikerült: az ügyészség Hagyóval szemben a több tucat vizsgált ügy közül mindössze hárommal kapcsolatban emelt vádat.
A végeredmény felől nézve azonban mindezek szinte apróságok ahhoz a problémához képest, hogy a vád szinte kizárólag a IV. rendű vádlott Balogh Zsolt és Antall Attila, illetve részben más gyanúsítottak előzetesben tett vallomásaira épült. Így aztán, mikor Balogh, a koronatanú, 2012 október 9-én visszavonta minden korábbi vallomását, a vád lényegében összeomlott.
"... a nyomozás során a kihallgatásaimon úgy éreztem, hogy ha haza akarok menni a családomhoz, akkor minél több visszásságot kell a BKV irányításáról mondanom. Ezért, anélkül, hogy konkrét gyanúsításokat közöltek volna velem, számtalan oldalon keresztül tettem vallomást (...). Ennek érdekében még nyilatkozatokat is tettem a sajtónak." – magyarázta akkori vallomásait és nyilatkozatait Balogh.
Hasonlóképp visszavonta korábbi vallomása jelentős részét a III. rendű vádlott Antall Attila. Ő, és a II. rendű vádlott Mesterházy Ernő is úgy nyilatkoztak, hogy korábbi vallomásaikat fenyegetés, de legalábbis pszichikai nyomás hatására tették. Vagyis 2012 októberére lényegében semmi nem maradt, ami a Nokiás-dobozra, illetve Hagyó "maffiafőnök" szerepére vonatkozó vádpontokat alátámasztotta volna.
A per tárgyalása során az egyik – egyébként más ügy miatt eljárás alatt álló – tanú vallomásában leírta, miképp próbálták a kihallgatói rávenni, hogy a BKV-per vádlottaira terhelő vallomást tegyen.
"Ott egy ilyen tárgyalóhelyiségbe vittek a Nagy Ignác utcán belül és ott két ügyész úrhölgy a Központi Nyomozó Főügyészségtől ült le velem szemben, és tájékoztattak arról, hogy tanúként kívánnak kihallgatni a Hagyó ügyben, ahol elmondták, hogy ők a következő játékszabályokat mondják el számomra, 7 darab témát említettek, amiről szeretnének tanúként meghallgatni (...) Tehát ez a 7 téma lesz, 8., 9. még véletlenül se, mert túl sok gyanúsított van már így is ebben az eljárásban és hogy ez a szám bőven elegendő, ne is beszéljek semmi másról és ennek következtében ők majd elintézik a Fővárosi Főügyészségnél, hogy (...) egy enyhített fokozatú kényszerintézkedést fognak ennek következtében elintézni számomra, ha én együttműködök."
A vallomásból az is kiderül, hogy hasonló ajánlat többször is elhangzott, de szó sem volt formális nyomozati alkuról, a kihallgatást vezető ügyészek csak valamiféle informális megállapodást akartak kötni. Persze lehet szó egyszerű ügyészi túlbuzgóságról is, de az is lehetséges magyarázat, hogy az ügyészségnek azért voltak a vallomások ennyire fontosak, mert alig volt más bizonyíték a vád alátámasztására.
Egy sikertelen pótnyomozás
A Központi Nyomozó Főügyészség a Hagyó-ügyben történt januári vádemelés után tíz hónappal, 2012 novemberében kezdett el nyomozni a Nokiás-dobozban manifeszálódott vesztegetés ügyében – egy hónappal azután, hogy a koronatanú visszavonta nyomozati vallomását.
Nem életszerűtlen feltételezés, hogy az ügyészség számára ekkor vált egyértelművé, a Balogh és a többi vádlott vallomására épített vád összeomlóban van: ha nem találnak valami bizonyítékot Hagyó megvesztegetésére, azaz ha nem sikerül bizonyítani, hogy létezett Nokiás-doboz, akkor nagy valószínűséggel az egész "BKV-per" bukik.
A "pótnyomozás" során kihallgatták a Balogh vallomásában emlegetett szereplőket, és megpróbáltak bizonyítékokat gyűjteni az általa elmondott alátámasztására.
Önmagában is sokat elmond az ügyészi munka színvonaláról a tény, hogy a nyílt nyomozás megkezdése után két évvel kezdtek el bizonyítékokat gyűjteni. Legalább ilyen furcsa, hogy az eddig megismert dokumentumok alapján a BKV-ügyben vélkhetően nem folyt fedett nyomozás, amit alátámaszt az is, hogy az ügyészség nem tudott egyetlen lehallgatott beszélgetést, emailt, sms-t, bármilyen titkosszolgálati eszközzel megszerzett információt sem felvonultatni az eljárásban.
Mint a "pótnyomozást" lezáró határozat mutatja, a próbálkozás teljes kudarccal végződött. A fiaskó kevéssé meglepő, hiszen az ügy kirobbanása óta ekkorra két és fél év telt el. Ha volt Nokiás-doboz, azaz ha megalapozott volt az ügyészség gyanúja a Hagyóék terhére rótt legsúlyosabb két vádpontot illetően, nem nagyon lehet megmagyarázni, hogy miért adott a nyomozóhatóság egy feltételezett korrupciós maffia-bűncselekmény egyes szereplőinek harminc hónap időt felkészülni az eljárásra – ennyi idő telt el ugyanis Balogh letartóztatása és a "pótnyomozás" elrendelése között.
Az elvesztegetett közel három évnek számos más következménye is volt: a Balogh vallomása szerint vesztegető cégvezető híváslistája például ekkor már nem volt a nyomozók számára elérhető.
Mindenesetre a fő vádlott által üzemeltetett hagyomiklos.com-on – némiképp hiányosan – közétett, a nyomozást lezáró határozat alapján úgy tűnik, ebben az eljárásban sem hallgatták ki a Balogh által megnevezett vállalatvezetőt. Kihallgatták viszont például a cég sofőrjét: tőle azt próbálták megtudni, hogy a Synergon-vezér használhatott-e olyan autó, amilyenről Balogh beszélt egyik vallomásában. (Balogh nyomozati vallomása szerint egy ezüstmetál Audi A8-asban vette át a cégvezetőtől a Nokiás-dobozt.)
Az igen alapos nyomozás Balogh vallomásának ezt a nem túl jelentős mozzanatát sem tudta megerősíteni. Lekérdezték továbbá a cég összes banki utalását az adott időszakból, de ez sem hozott eredményt, akárcsak a cégvezető privát bankszámláinak ellenőrzése, ezeken ugyanis nem találtak jelentősebb összegű pénzmozgást. A nyomozás a vesztegetés ügyében eredménytelenül zárult.
Politika és büntető igazságszolgáltatás
Az ügyészség kudarca annál is furcsább, mert a BKV-ügy feltárásában – túl a Fidesz nyilvánvaló politikai érdekein – jelentős "külső" támogatója is volt: a HVG Balogh letartóztatása után nem sokkal megírta, hogy a nyomozásban fontos szerepet játszhatott Tarlós István volt óbudai MSZP-s alpolgármestere, Pető György.
Pető ekkor nyugdíjasként a BRFK gazdaságvédelmi osztályán dolgozott, ahol a BKV-ügy nyomozása is zajlott – mindeközben pedig tagja volt a főpolgármester-jelölt Tarlós "árnyékkabinetjének"; nem sokkal korábban pedig Molnár Gyula, XI. kerületi polgármester kabinetfőnökeként dolgozott. Molnárról köztudomású volt, hogy ekkor már a fővárosi MSZP irányítását megszerző Hagyó ellenlábasa volt.
Pető azóta a Fővárosi Biztonsági Iroda NKft-t vezeti havi bruttó 750 ezer forintért. (Ugyanitt szerény havi 150 ezerért ül az fb-ben egy régi kollégája a BM III. Főcsoportfőnökségről: Nógrádi György, aka "Raguza".) Ugyancsak Tarlósnál talált menedéket az az ügyész, aki 2010 májusában kezdeményezte Hagyó előzetes letartóztatását. Dr. Szabadváriné dr. Vámos Katalin havi 850 ezerért ad tanácsokat a főpolgármesternek. A tanácsadó asszony korábban a Fővárosi Főügyészség Kiemelt és Gazdasági Osztályát vezette.
Azóta sem cáfolt sajtóhírek szerint a Hagyó-ügy nyomozását vezető ügyész, Kutron Katalin viszont kifejezetten rosszul jött ki a történetből: még 2013-ban "hivatali kötelesség vétkes megszegésével megvalósított fegyelmi vétség" miatt eljárás indult ellene, csoportvezetőből beosztott ügyésszé fokozták le, majd egy másik eljárásban hivatalvesztéssel elbocsájtották.
Csakhogy az "elmútlnyolcév"-ügyekben kudarcot kudarcra halmozó ügyészség a Hagyó-, Hunvald- és Molnár-ügyben kulcsszerepet játszó Kutron Katalin által kezdett munkaügyi pert is elbukta: a Fővárosi Törvényszék jogerős ítélete szerint jogellenesen szüntették meg a volt csoportvezető ügyész szolgálati viszonyát.
Nem is történt semmi?
Nagyon úgy néz ki, hogy a Hagyó-ügyben is jogerős ítélet fogja kimondani, hogy a BKV nem volt szoci kifizetőhely, hogy nem volt itt semmi szervezett korrupció, hogy nem igaz, hogy Hagyó kényszerítette a vállalat vezetőit különböző, a társaság számára előnytelen szerződések megkötésére. Holott például az ügyben meghallgatott tanúk és gyanúsítottak viszonylag egybehangzóan állították, hogy – elsősorban kisebb összegű, kommunikációs feladatokról szóló – szerződések tucatjait kellett megkötniük, mert erre vonatkozóan utasítás volt Hagyótól.
A vallomásokból egy olyan vállalat képe bontakozik ki, ahol a politikai játszmák teljesen szétzilálták a menedzsmentet, és az integritását elvesztő szervezet irányítását egy informális hálózat vette át. Ebben a helyzetben értelemszerűen nem volt szükség Hagyó közvetlen beavatkozására, a felsővezetés néhány tagja kapta közvetítőktől az utasítást. Antall Attila vezérigazgató például – később visszavont – vallomásában így írta le ezt a mechanizmust:
"... minden hétfő reggel találkoznom kellett dr. Horváth Ivánnal és Hatvani-Szabó Jánossal Hatvani úr irodájában, a Vécsey utcában. Ezeken a találkozókon hosszú listákat soroltak, hogy milyen ügyeket kell elintéznem. Megmondták, hogy a BKV nevében nekem kikkel kell szerződést kötni. (...) megmondták azt is, hogy adott héten melyik céggel kell szerződést kötnöm. Megmondták azt is, ki fogja elkészíteni, illetve hozzám elhozni a szerződéseket. Azt mondták, ha ők kérik, az olyan, mintha Hagyó úr kérné. Később (...) azt az utasítást kaptam, hogy engem kivesznek abból a körből, akinek a cégekkel kell foglalkozni, és ezt követően Regőczi Miklós, Balogh Zsolt, Donáth Zoltán voltak azok a személyek, akikkel a szerződéseket megkötötték."
Kocsis István 2008. szeptemberi vezérigazgatóvá történő kinevezése után a BKV belső ellenőrzése is magára talált, tucatnyi szerződéssel kapcsolatban fedeztek fel súlyos szabálytalanságokat: nem egy esetben a kifizetések mögött nem voltak teljesítési igazolások; vagy éppen máshol már megjelent cikkek újraközlését szponzorálták, vagy a 23 milliós BKV-napi catering-számlát már a rendezvény előtt kiállították.
Az is egyértelmű volt, hogy a városházi "Hagyó-kabinet" bizonyos tagjai részére a BKV biztosított jövedelmet: vagy úgy, hogy alkalmazta őket, vagy szerződést kötött a cégükkel, esetleg a BKV egy szerződött partnerénél kaptak állást. Kocsis ezekben, a jellemzően néhány milliós ügyekben rendre feljelentést is tett, a szervek pedig nyomozni kezdtek.
Ma már egyértelműen látszik, hogy az ügyészség alapvetően ezekkel a kisebb ügyekkel akarta megfogni a feltételezett bűnszervezetet, a vádlottakat jellemzően mindössze néhány tízmilliós vagyoni hátrány okozásával gyanúsították meg.
Talán ennek a stratégiának köszönhető, hogy az igazán nagypályás ügyekben – mint például az informatikai szerződések, a 4-es metró építkezése vagy éppen a Leisztinger-érdekeltségek és a BKV között létrejött ingatlan-adásvételek ügyében nem folyt érdemi nyomozás. Holott ez utóbbi ügyben például a gyanúsítotti vallomások pontosan leírták az ingatlan kijátszásának tervét, az addig megtett lépéseket, megnevezték a szereplőket – az ügy mégis elhalt, pedig itt két nagyságrenddel nagyobb összegekről volt szó, mint a vád tárgyává tett szerződések esetében.
Horváth Éva, Hagyó sajtósa és a BKV-hoz delegált bizalmasa vallomásában még Puch László MSZP-pénztárnokra – mellesleg saját üzlettársára – nézve is meglehetősen súlyos kijelentéseket tett: buzgalmában nemcsak azt írta le, a Jókai utcában hol található Puch állítülagos titkos széfje, amelyben az illegális pártfinanszírozásra szánt összegeket tartja, de még hevenyészett alaprajzot is készített és megadta az összes érintett MSZP-alkalmazott elérhetőségét is.
Segítő szándékában még arról is tájékoztatta a nyomozókat, ki hol tartja a számítógépét, kinek a lakásán lenne érdemes házkutatást tartani, és kinek érdemes a nyaralójában is keresgélni. De úgy tűnik, a pártpénztárnok nem volt célkeresztben, a Puch-szálat is elengedte a nyomozóhatóság.
A 2010-ben meghirdetett elszámoltatás eddig sem volt egy sikertörténet: hamarosan egy újabb, a 2010 előtt meghatározó jelentőségű, és minimum kétes ügyekben érintett szocialista politikus távozhat emelt fővel a bíróságról. Ebből következően pedig nyilván hamis volt az a közérzület, amelyet meglovagolva a Fidesz fölszámolta az MSZP váltópárt státuszát.
Becker András | [
"BKV"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Bács-Kiskun Megyei Bíróság",
"Magyar Nemzet",
"Fővárosi Törvényszék",
"Fővárosi Biztonsági Iroda NKft",
"Országos Bírói Hivatal",
"BM 0. Főcsoportfőnökség",
"Kiemelt és Gazdasági Osztálya",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Kecskeméti Törvényszék"
] |
A BKV nem ostyaként osztogatott eseti támogatást kér az államtól, hanem az általa nyújtott szolgáltatások megfizetését. Az állam nem a közszolgáltatási szerződésbe foglalt támogatás biztosításával, hanem az uniós jogszabályban előírt finanszírozás alulteljesítésével vét az EU-jogszabályok ellen.
A BKV működtetése nem csupán a fővárosi önkormányzat egyik legfontosabb kötelező feladata, hanem az államé is, hiszen a fővárosi közlekedési cég az agglomeráció számos települését látja el különféle HÉV-, illetve buszjáratok révén. Ez pedig már állami feladat, így állami finanszírozási feladat – tájékoztatta lapunkat a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). S egyúttal arra is felhívták a figyelmet, hogy az EU városi tömegközlekedés finanszírozására, működésére alkotott rendelete egy módon teszi csak lehetővé a közösségi közlekedés finanszírozását: a közszolgáltatási szerződésben előre meghatározott, kiszámítható módon.
A tömegközlekedés finanszírozásának a jegy- és bérletbevételekből befolyt bevételekkel nem fedezett indokolt költségeket fedeznie kell, tehát a 2004 és 2009 közötti gyakorlattal szakítani kell, és a BKV vagy más szolgáltató nem kényszeríthető működési hitelfelvételre, ahogy eseti döntésekkel sem lehet finanszírozni a céget. A legkésőbb májusban újrakötendő BKV-szerződésben így rögzíteni kell a költségek megosztását a szolgáltató és a megrendelők között. Az idézett uniós jogszabály szerint a főváros és az állam által megrendelt szolgáltatások jegyár-, reklám- és egyéb bevételekkel nem fedezett, de indokolt költségét meg kell fizetni a cégnek.
A jogszabály egyébként kötelezően alkalmazandó minden tagállamban, így Magyarországon is a 2012. május elsején hatályba lépő új BKV-szerződés megkötésekor.
A BKK egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy a jogi háttér egyetlen elemében sem azonos a légitársaságokéval, így a Malév támogatásának uniós elmarasztaló döntése egyetlen részelemében sem releváns a BKV finanszírozása szempontjából.
Rogán Antal, a Parlament és a fővárosi önkormányzat gazdasági bizottságának elnöke ma reggel azt nyilatkozta a TV2-ben, hogy a BKV esetében is felmerülhet a tiltott állami támogatás problémája, csakúgy mint az történt a közelmúltban a Malévval. Az állam hajlandó megadni a normatívát és a fogyasztói árkiegészítést, de ez aligha lesz elég. A fővárosnak többet kellene költeni legfontosabb kötelező feladatára – a közösségi közlekedés működtetésére – egy-két milliárdnál. A fideszes politikus úgy vélte: lenne még mit spórolni a fővárosnál. Példaként a BKK kiadásait említette.
A BKK szerint ez értelmezhetetlen ötlet, mivel a BKV a BKK alá tartozó szervezet, így a BKK költségeinek csökkentése a közlekedési cég forrásait is szűkítené. De a fővárosi kátyúk termelése se lehet cél, márpedig a BKK költségvetésének másik jelentős tétele az útkezelő, amely a fővárosi utak karbantartását végzi.
A BKK megszüntetése egyébként is botorság lenne, hiszen a vonatkozó uniós jogszabály értelmében a tömegközlekedési szolgáltatók felett egy megrendelői szakmai szervezetnek kell működnie, mely ellenőrzi a szolgáltató költségeit, képviseli az utasok érdekeit a szolgáltatóval szemben és szervezi a város tömegközlekedését. A BKK – több más feladata mellett – éppen azért jött létre, hogy legyen érdemi minőségi és megrendelői kontroll a tömegközlekedési szolgáltatók felett – emlékeztet a szervezet. Ha a BKK-t megszüntetik, akkor nagyon gyorsan életre kellene hívni egy másik, hasonló feladatkörű céget.
Az uniós szabályok megsértése esetén a legfőbb kockázat nem a támogatások visszafizetési kötelezettsége, hanem az uniós fejlesztési támogatásokra való jogosultság megszűnése, mely a 4-es metró és a villamosprojektek kapcsán szintén igen jelentős és minden logika szerint elkerülendő.
A sajtóüzengetéseknél azonban több kellene. A BKK megerősítette: a BKV legfeljebb márciusig húzhatja ki. Ezt követően sem a szolgáltatás fenntartása, sem a bérek kifizetése nem garantálható. | [
"BKV"
] | [
"Budapesti Közlekedési Központ"
] |
Az európai viszonylatban is magas, 18 százalékos magyarországi áfakulcs rontja a piaci szereplők jövedelmezőségét, de egy új kormányzati döntés értelmében csökkenhet a forgalmi adó a belföldi szálláspiacon - mondta Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke az M1 aktuális csatorna pénteki műsorában.
Orbán Ráhelnek a divat lehet az, ami Orbán Viktornak a foci
A kormányzat a turizmus GDP-hez való hozzájárulását 10-16 százalékkal akarja növelni a következő 12 évben, ám ehhez csökkenteni kell a forgalmi adót – fűzte hozzá. Kifejtette, bár a jelenlegi adókulcs a csökkentett körbe tartozik, mégis csak három uniós tagállamban magasabb az áfakulcs, mint Magyarországon.
Orbán Ráhel a Magyar Turisztikai Ügynökség tanácsadója, különleges kapcsolata van a turizmussal, felelkedéséről bővebben itt írtunk:
Orbán Ráhel saját luxusszállóval erősíthet Úgy tudjuk, ukrán befektetőket, sőt magát Mészáros Lőrincet is beelőzi a miniszterelnök lánya a felszámolás alatt álló egerszalóki Saliris Hotel megszerzésében. Az Orbán-lány alaposan felkavarhatja az állóvizet.
Juhász Péter múlt héten posztolt egy videót Facebook-oldalára, melyben arról beszél, hogy kapott egy videofelvételt, amin Orbán Ráhel arról egyeztet a Magyar Turizmus Zrt. legalább egy munkatársával, hogy van valaki, aki sok pénzt szeretne keresni a Magyar Államból, és ha van ellentételezés, az még jó is lehet. | [
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] | [
"Saliris Hotel",
"Magyar Állam",
"Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége",
"Magyar Turizmus Zrt."
] |
Hiányos beszámolót tartott a BKV az AAM tanácsadói tevékenységéről a közgyűlés előtt, ahol Balogh Zsolt vezérigazgató-helyettes számolt be a cég tevékenységéről. Balogh beszámolójában nem tért ki minden szerződés összegére, és azt sem tudta megmondani, versenyeztették-e a céget az egyes feladatok kiválasztásakor.
Lesújtó az eredménye a városi tömegközlekedés megkurtításának: kevesebb bevétel és utas, több autó. Budapesten is erre készülnek.
Az utasok nem fogják észrevenni a járatritkítást Hagyó Miklós szerint. A főpolgármester-helyettes nem megy egy ideig szinglipartiba, és inkább nem meséli el Schmuck Andorral esett legkedvesebb kalandját.
A metróbiztos sem tudta megmagyarázni, milyen tanácsokkal segíti a 4-es metrót a milliárdos BKV-s szerződéssel bíró AAM Tanácsadó Zrt.
A fővárosi közgyűlés csütörtökön arra utasította a BKV felügyelőbizottságát, hogy vizsgálja ki a közlekedési cég és az AAM Informatikai Tanácsadó Zrt. között létrejött szerződéseket.
A döntés előtt a testület meghallgatta a BKV vezérigazgató-helyettesét. Az ellenzék továbbra sem érti, hogy miért kellett tanácsadó a 4-es metró beruházáshoz, ha már van cég, amelyik elvégzi ezt a feladatot, és az ellenzék több kérdésre sem kapott választ.
Hat szerződés, de nem tudni, összesen mennyiért
Összesen hat szerződést kötött a BKV az AAM Informatikai Tanácsadó Zrt-vel 2007-ben, derült ki Balogh Zsolt, a BKV vezérigazgató-helyettesének közgyűlési beszámolójából.
A hatból négy kisebb értékű egyszeri szerződés teljesült, kettőt pedig 5 évre, 2012-ig kötött meg a közlekedési cég. Balogh felsorolta a 4 szerződést, ám ebből csak 3-ról mondta el, hogy mennyiről szól (Két 49,5 milliós, egy pedig 9 millió forint körüli). Az SZDSZ-es Bojár Iván András kérte, hogy ha már írásban nem kapták meg Balogh beszámolóját, legalább a kezében tartott papírt hadd kapja meg, ám erre Balogh nem volt hajlandó.
Az egyik ötéves szerződés évi 125 millió forintról, a másik pedig évi 375 millió forintos keretösszegről szól, ami öt évre összesen 2 és fél milliárd forint kifizetését teszi lehetővé.
Behozni nem lehet, de lemásolni sem
Arra a kérdésre, hogy milyen feladatokat vállalt és végzett el a tanácsadó cég, a vezérigazgató azt mondta, hogy az elmúlt egy évben 5 ezer dokumentumot állított elő az AAM Zrt. Ezeket azért nem hozta magával az ülésre, mert kisteherautót kellett volna igénybe vennie. Mint mondta, egy 6 gigabájtos dvd-t lehet vele megtölteni, amibe a képviselők is betekinthetnek, ha előtte egyeztetnek a BKV-val. A fideszes Wintermantel Zsolt felajánlotta, hogy kifizeti a dvd-másolás 300 forintos árát, de az AAM munkáit így sem kapta kézhez. (Más kérdés, hogy 6 gigabájtos dvd nem létezik)
A cég (AAM) 22 szakembere 8410 munkaórát töltött el a 4-es metró építésének tanulmányozásával, segítésével, ami a BKV tájékoztatása szerint kb. 20 ezer forintos átlagóradíjat jelent.
A szerződések közül 4-et Antal Attila, a BKV vezérigazgatója látta el kézjegyével, de szignózott a DBR-iroda jelenlegi vezetője, Balogh Árpád és korábbi vezetője Gulyás László is.
Sok projektben benne vannak
Balogh Zsolt elmondása szerint a társaság a többi között a 4-es metró építésével kapcsolatos általános vezetői tanácsadást, projektmenedzsment támogatást végzett, testre szabta az információs rendszereket, használati támogatást nyújtott azokhoz és követte a megvalósulást, megvalósítási tanulmányterveket készített, koordinációs támogatást adott, valamint minőségbiztosítást nyújtott.
A BKV kiemelt 50 projektjéből az AAM 12-ben vállalt szerepet (a 125 milliós éves keretszerződés alapján), ezek a következők Balogh elmondása szerint: elektronikus jegyrendszer (e-ticketing), új tarifarendszer kialakítása, utastájékoztatás, likviditási programok, paraméterkönyv átalakítása, a társaság regionális szerepkörének kialakítása, szakszervezeti és érdekképviseleti tárgyalások stb.
A 4-es metró 2.-re is gondoltak
Az ellenzék arra is kíváncsi volt, hogy miért 2012-ig szól a szerződés, ha a metrót 2011-ben adják át, erre a BKV vezetése azt válaszolta, hogy a második, Bosnyák térig tartó szakasz építését is belekalkulálták a szerződésbe. Kérdésre Balogh Zsolt elmondta: nem tud olyan esetről, hogy jegyzőkönyv-vezetésért 9 millió forintot fizettek volna ki.
Az ellenzék nem kapott választ arra a kérdésre, hogy az AAM szakemberei valóban egy beépített titkosszolgálatként működtek-e a BKV-ban, de arra sem érkezett meggyőző válasz, hogy miért volt szükség a szerződtetésükre. A beruházásnak ugyanis van egy koordinátor-szervezete, az Eurometro Kft.
Bagdy Iván (KDNP) nem kapott választ arra sem, ha az AAM-mel szerződést kötött a DBR a 4-es metró uniós pályáztatásának előkészítésére, miért nincs még mindig a metróberuházásnak leszerződött független ellenőrző mérnöke (az ő dolga volna a kivitelező által benyújtott számlák ellenőrzése). Bagdy szerint ezek az AAM által elvégzett feladatok nem tanácsadói, hanem adminisztratív feladatok, amiket házon belül kell megoldani.
Létrehoztuk, majd átvilágítjuk
Wintermantel Zsolt (Fidesz) nem értette, hogy a BKV megbízásából miért kellett átvilágítania az AAM-nek azt a DBR projektirodát, amit maga a BKV hozott létre. Ha pedig ennek az átvilágításnak lett eredménye, miért nem számoltak be róla.
Az ellenzéki képviselő szerint gyanús, hogy az AAM tevékenységének felsorolásakor a minőségbiztosítás és a vezetői tanácsadás szavak legalább tízszer szerepeltek. "Általában ezeket kell a legjobban dokumentálni, mert az APEH előszeretettel vizsgálja ezeket a dolgokat. (...) Remélem ezek a teljesítésigazolások rendben vannak" - fogalmazott.
Nem derült ki a BKV beszámolójából az sem, volt-e versenyeztetés a tanácsadói szolgáltatás kiválasztásánál, vagy kizárólag az AAM-et kérték fel az adott feladatokra. Balogh Zsolt ezzel kapcsolatban elmondta, a BKV előminősítést folytat, vagyis a tanácsadó cégek bejelentkezhetnek adott témákra (erről lista is szerepel a BKV honlapján), majd a BKV meghívásos alapon dönt.
Az mindenesetre biztos, hogy az Index által bemutatott szerződések nem szerepeltek a közbeszerzési értesítőben.
A közgyűlés a meghallgatás után tárgyalta volna az idei költségvetést, ám az MSZP és az SZDSZ frakció tagjai eltávoztak a teremből, így a testület határozat képtelenné vált. | [
"AAM",
"BKV"
] | [
"Eurometro Kft.",
"AAM Informatikai Tanácsadó Zrt-vel",
"AAM Informatikai Tanácsadó Zrt.",
"AAM Tanácsadó Zrt."
] |
Mindenki számára nyitottak azok a lehetőségek, amelyeket a fia is kihasznált Hómezővásárhelyen - közölte tegnap Rapcsák András, a város felfüggesztett polgármestere azon a tegnapi sajtótájékoztatón, ahol pártjaik nevében a Fidesz parlamenti frakcióvezető-helyettese és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség elnöke biztosította támogatásáról Rapcsákot.
Támogatásukról biztosították Rapcsák Andrást, az állásából felmentett hódmezővásárhelyi polgármestert pártjaik nevében a Fidesz parlamenti frakcióvezető-helyettese és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség elnöke tegnap Hódmezővásárhelyen. Isépy Tamás és Surján László szerint a Rapcsák-ügy túlnőtt a helyi kereteken és politikai színezetet öltött, ezért támogatniuk kell a felfüggesztett polgármestert.
Rapcsák András megerősítette, hogy nem mond le. Rapcsák András közölte, hogy a 600 ezer forintos polgármesteri fogadás számláját még az év elején rendezte. A fia közmunkási foglalkoztatásával és tanulmányi ösztöndíjával kapcsolatban pedig kijelentette: ezeket a lehetőségeket bárki igénybe veheti.
A felfüggesztett polgármester szerint a város kedvezőtlen hiteleket vett fel azután, hogy ellene eljárást indítottak.
A tájékoztatón elhangzottakról Túri József alpolgármester a Magyar Hírlapnak elmondta, az önkormányzat semmiféle hitelt nem vett fel az említett időszakban, csupán a Csatornamű Társulat vett fel hitelt a szokásos kondíciókkal, az önkormányzat mint kezességvállaló vett részt ebben a hitelakcióban.
Benyhe Anikó
FIDESZ - Magyar Polgári Párt | [
"Fidesz"
] | [
"Magyar Kereszténydemokrata Szövetség",
"Csatornamű Társulat",
"Magyar Hírlap",
"Magyar Polgári Párt"
] |
Ingyenvacsorával próbáltak roma tagokat toborozni a márciusban újjáalakuló Vas megyei MSZP-szervezetekbe - állította tegnap Horváth Csaba, az Országos Cigány Önkormányzat megyei irodavezetője.
Ugyanazok, ugyanúgy? - ezzel a címmel tartott sajtótájékoztatót tegnap Szombathelyen Horváth Csaba, az OCÖ Vas megyei irodavezetője, aki elmondta: a múlt héten a Vas megyei Csepregen egy roma fiatalember felkereste a település több roma családját, és egy büki vacsorára invitálta őket. A vendégeknek - közölte Horváth - cserébe egy dokumentumot kellett volna aláírniuk. Az irodavezető szerint felvette vele a kapcsolatot a családokat felkereső fiatalember, és elmondta neki, hogy az MSZP Vas megyei irodavezetőjétől, Menyhárt Bizsántól kapta a megbízást.
Horváth szerint a tájékoztatón jelen lett volna a családokat felkereső fiatalember is, ám végül nem jött el, mert szerda este állítólag ismeretlenek telefonon megfenyegették, csütörtök délelőtt pedig "egy nagy fekete autó ment érte, és az MSZP szombathelyi irodájába vitte". Horváth nem kívánta közölni sem a fiatalember nevét, sem azt, milyen dokumentumot kellett volna aláírniuk a romáknak a vacsorán. Arra, hogy milyen bizonyítékokkal tudja alátámasztani állításait, azt válaszolta: kizárólag a fiatalember által elmondottak alapján feltételezi, hogy a március elején újjáalakuló szocialista szervezetekbe akartak így romákat toborozni.
Menyhárt Bizsán, aki Horváth Csaba feltételezése szerint kiadhatta a megbízást a tagtoborzásra, érdeklődésünkre azt közölte: felháborítónak tartja az esetet, de egyelőre nem kíván nyilatkozni.
A csepregi szocialista pártszervezetet - annak január végi feloszlatásáig - Szabó Bálint vezette. Érdeklődésünkre azt közölte: hetek óta nem volt a városban, egyelőre nem nyilatkozik, álláspontját jövő kedden fejti ki.
A Vas megyei MSZP-szervezetek tevékenységét - miként arról lapunkban korábban már többször is beszámoltunk - mintegy másfél éve botrányok sorozata jellemzi. Ennek kezdete ahhoz köthető, hogy fiktív szervezetek létrehozásával vádolták meg a megyei szervezet fiatal politikusait, mondván, így akarnak többséget és ezzel kulcspozíciókat szerezni pártjukban. Tóth Csaba - aki később a megyei szervezet vezetője lett - és Szabó Bálint ellen 2003 végén vizsgálatot indítottak: az MSZP megyei etikai bizottsága azzal vádolta őket, hogy pénzért léptettek be romákat a szervezetbe.
Botrányos fejlemények sorozata után az MSZP országos etikai bizottsága január 22-én feloszlatta a párt Vas megyei szervezeteit. Ezek újjászervezésével kapcsolatban helyi szocialista politikusok nem kívántak nyilatkozni tudósítónknak. Csupán azt hangsúlyozták: a helyzet bizonytalan, az újjászervezést márciusra tervezik. | [
"MSZP"
] | [
"Országos Cigány Önkormányzat"
] |
Helybenhagyta kedden a Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Bíróság múlt szeptemberi döntését, amellyel Almássy Kornél volt független országgyűlési képviselő polgári pert nyert az MDF és a párt korábbi elnöke, Dávid Ibolya ellen. A jogerős ítélet alapján az alpereseknek a jó hírnévhez fűződő jog megsértése miatt nem vagyoni kártérítésként 1,4 millió forintot kell fizetniük - közölte Futó Barnabás, Almássy Kornél jogi képviselője.
A bíróság megállapította: az MDF a 2008. szeptember 12-én a párt honlapján közzétett és egy nappal később Dávid Ibolyának a Népszabadságban megjelent nyilatkozatával olyan hamis látszatot keltett, hogy Almássy Kornél az MDF elnöki posztjának megszerzése érdekében Dávid Ibolyával kapcsolatban adatgyűjtésre adott volna megbízást, és ezzel méltatlanná vált volna a politikai közéletben való szereplésre - mondta el korábban Futó Barnabás az MTI-nek. A bíróság felszólította az alpereseket, hogy a párt honlapján fejezzék ki sajnálkozásukat.
Az ügy előzménye, hogy Dávid Ibolya az MDF-ben zajló tisztújítás idején, 2008. szeptember 12-én egy sajtótájékoztatón egy CD felmutatásával - amely egy hangfelvételt tartalmazott arról, hogy őt meg akarják figyeltetni - bűncselekmény elkövetésére és Almássy Kornél személyére utalt, és azt mondta: "méltatlan ember" egy demokratikus parlamentben az, aki ilyen eszközöket igénybe vesz vagy támogat.
A történtekhez tartozik az is, hogy Almássy Kornél az MDF alelnökeként elindult az MDF elnöki posztjáért, ám - mint akkor közölte - a vele szemben állók közvetítők útján megzsarolták, arra akarták rávenni, hogy lépjen vissza az elnökjelöltségtől. Ezt végül meg is tette. Visszalépésének okairól azt állította: családját, barátait és az MDF mellette álló tagjait is többször megfenyegették. Ezt követően az MDF kizárta soraiból.
Az adatgyűjtési ügy 2008 szeptemberében pattant ki, miután a Nemzetbiztonsági Hivatal - azóta távozott - főigazgatójának, Laborc Sándornak a feljelentése alapján házkutatást tartottak az UD Vagyonvédelmi Zrt.-nél, illetve a cég vezetőinek lakásán. Dávid Ibolya, az MDF elnöke a házkutatások után nem sokkal bejelentette: a legfőbb ügyésztől és a Nemzeti Nyomozó Irodától is soron kívüli vizsgálatot kér, mert a birtokába került hangfelvétel szerint Almássy Kornél érintett lehet az ő személyére vonatkozó adatgyűjtésben.
A rendőrség akkor magántitok jogosulatlan megismerése és más bűncselekmények miatt eljárást indított ismeretlen tettes ellen, ezt azonban később bűncselekmény hiányában megszüntették.
Azóta az UD Zrt.-üggyel összefüggésben négy embert gyanúsítottak meg: Dávid Ibolyát, Herényi Károly volt MDF-es politikust, Tóth Károly volt MSZP-s országgyűlési képviselőt és Szilvásy György volt titokminisztert. Dávid Ibolyát kétrendbeli, személyes adattal való visszaélés és egyrendbeli kényszerítés bűntette miatt, Herényi Károlyt pedig egyrendbeli, személyes adattal visszaélés miatt hallgatta ki korábban a főügyészség.
Tóth Károly hivatalos személyként és felbujtóként elkövetett különleges személyes adattal való visszaéléssel, Szilvásy Györgyöt egyrendbeli, hivatalos személyként, folytatólagosan elkövetett, különleges személyes adattal való visszaéléssel gyanúsították meg.
Az ügyészség decemberben vádat emelt a gyanúsítottak ellen. | [
"UD Vagyonvédelmi Zrt.",
"MDF"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Fővárosi Bíróság",
"UD Zrt.-ügy",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
Az elmúlt napokban a tágabb értelemben vett igazságszolgáltatás függetlenségét súlyosan sértő, teljesen megalapozatlan állításokon alapuló politikusi nyilatkozatok jelentek meg az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) által a magyar ügyészségnek megküldött ügyekkel összefüggésben
– írta hétfői közleményében a Legfőbb Ügyészség.
Mint írták, a szakmaiságot teljesen nélkülöző, politikai jellegű támadásokra nem kívánnak reagálni, de a közvélemény hiteles tájékoztatása érdekében a következőkre hívták fel a figyelmet.
Az OLAF az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgálja, büntetőjogi tényállást nem állapít meg, bűnügyi bizonyítást nem végez. Erre sem felhatalmazása, sem pedig eszköze nincsen. Az OLAF eljárása befejezésekor igazságügyi ajánlással él az adott nemzeti hatóság – Magyarországon a Legfőbb Ügyészség – felé, amennyiben bűncselekmény gyanúját vélelmezi, és nyomozás megindítását kéri. A magyar ügyészség a legfőbb ügyész által megszabott protokoll szerint – bár erre kötelezettsége nincs – minden esetben elrendeli a nyomozást, és annak teljesítésével valamelyik hazai nyomozó hatóságot bízza meg. Az OLAF eljárásai általában több évig tartanak, és az adott ügy kiterjedtsége és bonyolultsága miatt a Magyarországon elrendelt nyomozások időtartama is évekig elhúzódhat. Magyarországon az OLAF ajánlásra indított 36 ügy közül 8-ban vádat emelt az ügyészség, 8-ban a nyomozó hatóság megszüntette az eljárást, míg a többi ügyben jelenleg is tart a nyomozás. Ez az arány (vádemelés-megszüntetés) megfelel az uniós átlagnak, illetve néhány százalékkal jobb annál. Az OLAF és a magyar ügyészség eljárásaiban együttműködik, rendszeresen cserél információt és tapasztalatot. Az OLAF nagyraértékeli a magyar ügyészség és a legfőbb ügyész szakmai munkáját, azt elismeri, és magas színvonalúnak tartja.
Magyarország Ügyészsége visszautasítja és a jogállami elvekkel összeegyeztethetetlennek tartja azokat a politikai kísérleteket, amelyek egyes ügyek eldöntése érdekében a nyilvánosság előtt alaptalan állítások segítségével megpróbálnak nyomást gyakorolni – esetenként akár fenyegetéssel – a hatóságokra. Az ügyészség tevékenységét eddig is alkotmányosan, az objektív igazság kiderítése céljával végezte, és a jövőben is ezt fogja tenni
– tették hozzá. | [
"Legfőbb Ügyészség"
] | [
"Európai Unió Csalás Elleni Hivatala"
] |
Borsodban, az érintett – vagyis a termőföldbérleti pályázatról lemaradt – gazdák körében jellemzően kétféle olvasata van az állami földekkel történteknek.
Az egyik (az elterjedtebb) verzió szerint azok miatt kellett érvényteleníteni a tavalyi pályázatot és újraírni (lényegesen enyhíteni) a feltételeket, akik igen jó fideszes kapcsolatokkal rendelkeznek, ugyanakkor a Fidesz választási és kormányprogramjában is megfogalmazott, a helyben élő családi gazdálkodókat preferáló feltételrendszerben nem juthattak volna földhöz – vagy nem annyihoz, mint amennyit kinéztek maguknak.
A másik vélekedés arról szól, hogy a nemzeti parki földek bérletét 1995-ben jelképes áron megszerző, majd a kormányváltás után elvesztő olasz érdekeltségű Mariano Kft. kapta vissza – strómanokon keresztül, közvetetten – a korábbi birtokai nagy részét, szintén a kormánypárt prominenseihez fűződő kiváló kapcsolatainak köszönhetően.
A családjával együtt Mezőnagymihályon élő olasz Alberti Massimiliano, a Mariano ügyvezetőjének cége a 90-es évek közepén húszéves időtartamra kapta meg a földeket a Bükki Nemzeti Parktól (BNP) – utólagos értékelés szerint szabálytalanul.
A 4300 hektárnyi földterület egy 2004-ben indult, de – az LB jogerős döntése nyomán – csak tavaly lezárult jogi eljárás nyomán került vissza az államhoz. Tény, hogy a Mezőnagymihály legnagyobb munkáltatójának számító, 30 embert alkalmazó Mariano Kft. pervesztése nehéz helyzetet okozott a településen, de az sem vitatható, hogy a kedvezményes földbérlet lehetősége ezt kompenzálhatta volna, hiszen a helyi gazdaszövetség számításai szerint 50-60 család juthatott volna földhöz, ha a nemzeti park tavaly megfogalmazott feltételei szerint osztják el a bérleményeket. Csakhogy ebben az esetben senki sem kaphatott volna 200 hektárnál többet, ami keresztezte néhány "nagyban gondolkodó", politikaközeli vállalkozó elképzeléseit.
Az ügy egyik kulcsfigurája mindenképpen Tállai András, a térség politikai "erős embere" (fideszes parlamenti képviselő, Mezőkövesd volt polgármestere, jelenleg a BM államtitkára). A helybeliek szerint Tállai baráti kapcsolatban áll Alberti Massimilianóval, amiből nyilvánosan annyi tudható, hogy együtt támogatják a mezőnagyhegyesi futballklubot (amiben semmi kivetnivaló sincs – a településen ugyanakkor sokan úgy vélik, hogy ennél többről van szó, az olasz üzletember állítólag Tállai választási kampányát is szponzorálta, ezt azonban hivatalosan senki sem erősítette meg).
A pályázatot és a pályázókat ismerő, lapunkat tájékoztató helyi gazdálkodók szerint a nyertesek közül Vályi Nagy Bettina és Vályi Attiláné (ők a mezőnagymihályi fideszes polgármester rokonai), valamint Bodó Gergő kapcsolódik szorosabban Alberti Massimilianóhoz, a Böllérudvar Kft., a Hagyacki József által képviselt Puszta Agro 2010 Kft., a Jávorszki család és Pásztorné Jánosi Katalin pedig Tállai Andráshoz. Demeter Péter (ő a második legtöbb földet nyerte) mindkét körrel kapcsolatba hozható.
Sárvári Attila, a Borsodi Mezőség Gazdakör Egyesület titkárának írása szerint a tavaly (a BNP és a gazdakörök egyeztetett feltételei alapján) meghirdetett első földpályázatra 109 pályázat érkezett, ennek felét helyi családi gazdálkodók nyújtották be. A végül a legtöbb földet elnyerő, politikai kötődésű pályázók ekkor még nem is jelentkeztek, mert az eredeti kiírás szerint nem lett volna esélyük. Ehelyett kapcsolataikat mozgósítva lobbizásba kezdtek a pályázat visszavonása érdekében, sikerrel.
"Dr. Mengyi Roland úr BAZ megyei elnök útján politikai nyomást is gyakoroltak a nemzeti park igazgatójára a pályázat visszavonása érdekében. Mivel ő ezt csak írásos utasításra lett volna hajlandó megtenni, a beadási határidővel percre egyidejűleg állásából felmentették, majd a helyettese a pályázatot 10 órával a beadási határidő lejárta után érdemi indokolás nélkül visszavonta. Az erre vonatkozó utasítás közvetlen kiadójának kilétét azóta is homály fedi" – írja az interneten sokfelé olvasható összefoglalójában Sárvári Attila.
Ezek után a földeket újra meghirdették, immár a háttérben maradó pártközeli "gazdálkodók" kívánalmainak megfelelő szempontok szerint, könnyített feltételekkel (de a legtöbb, egyenként több mint 400 hektárnyi földet elnyerő, a helyi gazdák által Tállaihoz, Albertihez és Mengyi Rolandhoz kötött pályázók esetében még ezeket a feltételeket sem tartották szükségesnek érvényesíteni).
"Gratulálunk a kormányzatnak: elsöprő fölénnyel győzték le a helyi gazdatársadalmat!" – írja erről a pályázati eljárásról a gazdaköri egyesület titkára. | [
"Fidesz",
"Mariano Kft."
] | [
"Borsodi Mezőség Gazdakör Egyesület",
"Bükki Nemzeti Park",
"Böllérudvar Kft.",
"Puszta Agro 2010 Kft."
] |
Zuglóban annyira elmérgesedett az előválasztási vita Hadházy Ákos és Tóth Csaba között, hogy még a szomszédos választókörzetben is a szocialista képviselő miatt kellett magyarázkodniuk a jelölteknek. A Tóth Csabát támogató pártok eddig azzal védték a döntésüket, hogy a képviselő ellen csak gyanúsítgatások hangzottak el, de bizonyítékok nincsenek. De a pénteki képviselőjelölti vitán Hadházy azt mondta, hogy súlyos dokumentumokat kapott Tóthról.
Fotó: 444
Az amúgy sem baráti beszélgetésen a hangulat akkor vált dermesztően feszültté, amikor Hadházy arról az alapítványról kérdezte Tóth Csabát, amit a szocialista képviselő bizalmasai hoztak létre 2012-ben Zalaegerszegen. Tóth igyekezett elintézni annyival, mindehhez semmi köze, és próbálta elterelni a szót, pedig az Első Lépés Inkubátorház Alapítvánnyal egy olyan 26 ezer négyzetméteres gyártelepet vettek meg, amire később Tóth Csaba cégének jegyeztek be vételi jogot. A vita után Hadházy az erről szóló dokumentumokat is feltöltötte az oldalára. Most ezek alapján mutatjuk be, eddig mi derült ki Tóth Csaba telekügyéről.
A Gyár utcai gyártelep Forrás: Google
A részletekről rögtön a vita után próbáltuk megkérdezni a szocialista képviselőt is, de lényegében csak annyit mondott, ennek az ügynek "semmi köze Zuglóhoz és az előválasztáshoz". Szerinte egy ilyen előválasztási vitában azért nem lehet felhozni az ügyet, mert sem az alapítványnak, sem a cégeknek nincs köze önkormányzatokhoz vagy állami cégekhez. Pedig az alapítványt három olyan férfi vezeti, akik 2014-es Tóth Csaba megválasztása óta fontos szerephez jutottak Zuglóban.
Hajdú Flórián már a második ciklusát tölti alpolgármesterként a kerületben,
Békefi László Zugló átláthatósági biztosa,
Funtig Zoltánt pedig a parkolási díjak behajtásával bízta meg a kerület. Az ügyvéd annak ellenére, hogy az MSZP-hez kötődött, 2014-ben dolgozott az Emminek, majd a Kliknek is, valamint az állami földekből is jutott neki 84 hektár Veszprém megyében.
Saját maguknak adták kölcsön a kölcsön kapott pénzt
Az Első Lépés Inkubátorház Alapítványt 2012-ben hozták létre 100 ezer forintos induló vagyonnal, majd 2013-ban megvettek egy gyártelepet a XXII. kerületi Gyár utcában. A beszámolójuk szerint ugyanebben az évben 111,2 milliós rövid lejáratú hitelt kaptak, ami a vételár lehetett, mivel más tevékenységet nem végeztek. Az ingatlan tulajdoni lapja szerint nem sokkal később pont 111,2 millió forint erejéig jegyeztek be jelzálogjogot Funtig Zoltán cégének, az Employers Consulting Kft.-nek, vagyis innen lehetett az alapítványnak pénze a gyártelepre.
Az Employers Consulting Zuglóban sem ismeretlen, 2010 előtt tanácsadói szerződése volt az MSZP-s vezetésű zuglói önkormányzattal, ami miatt a fideszes vezetés vizsgálatot is indított.
A cég ügyvezetője a gyártelep megvásárlásának idején még mindig Tóth Csaba egyik MSZP-s bizalmasa, Menyhárt Bizsán volt. A 2000-es évek elején Menyhárt volt Tóth Vas megyei irodavezetője tömeges beléptetési botrány idején, amikor a helyi pártszervezet egy péntek este alatt 40-ről 500 fősre duzzadt. 2003 végén az MSZP megyei etikai bizottsága azzal vádolta Tóthékat, hogy pénzért léptettek be romákat a szervezetbe. Végül a teljes Vas megyei szervezetet feloszlatták.
A 111,2 millió forintot az Employers Consulting nem sokkal korábban kaphatta, mert Tóth Csaba cégének, a Tigris-1993 Kft. 2013-as beszámolója szerint ebben az évben pont 111,2 millió forint értékben adtak valakinek tartós kölcsönt.
A Tigris három évvel később meg is jelent a gyártelep tulajdoni lapján, 2016-ban Funtig cége 111,2 millió forint erejéig átadta Tóth Csaba cégének a gyártelep jelzálog- és vételi jogát, ami azt jelenti, hogy a szocialista képviselő cége bármikor megszerezhetné a több százmilliót érő gyártelepet, addig viszont nem kell feltüntetnie a vagyonnyilatkozatában a saját tulajdonaként. Tóth Csaba 2010 óta folyamatosan bent ül a parlamentben az MSZP képviselőjeként, évente kell vagyonnyilatkozatot kitöltenie.
Tehát annyi biztos, hogy Tóth cége már 2013-ban 111,2 milliós hitelt adott ki, majd ugyanebben az évben Funtig cégénél is megjelent egy ugyanekkora összeg, végül a 111,2 millió az alapítvány 2013-as beszámolójában jelent meg rövid lejáratú hitelként. Hogy Tóth Csabát már az alapítványi vásárlás előtt is érdekelte a gyártelep, arra egy olyan levél utal, amit Hadházy az oldalán tett közzé a vita után. Ez alapján az MSZP-s képviselő már 2012 nyarán értékbecslést kért az ingatlanra az adásvételi tárgyalások előkészítéséhez, aztán valamiért mégsem a saját cége vette meg a telepet. Megjelent viszont a bizalmasának a cége, majd a frissen létrehozott alapítvány. Funtigék alapítványának éves beszámolóiból az látszik, hogy a gyártelep megvásárlása óta érdemi tevékenységet nem végzett, csak az amortizációt írják le minden éveben.
Ipari méretű csizma az asztalon
A Zugló Tv-ben zajló vitában Hadházy Tóth Csaba és a moderátorok igyekezete ellenére többször visszatért a gyártelep ügye, amiről az MSZP-s képviselő sokadik nekifutásra annyit mondott el, hogy az elmúlt 20 évben valóban komoly ingatlanportfólió jött össze a cégénél, "de ennek semmi köze az én képviselői munkámhoz és semmi köze Zuglóhoz. Akkor lenne igaza, ha nekem bármi módon lenne az önkormányzathoz vagy bármilyen állami céghez kötődésem, megbízásunk, megrendelésünk, és abból bármit kerestünk volna. Tehát azt a szememre vetni, hogy esetleg a piacon bármilyen ingatlanügyletekkel foglalkozik bárkinek a cége, semmi köze ehhez. Hogy kerül a csizma az asztalra?"
Hadházy Ákos szerint az egész konstrukció arra jó, hogy Tóth Csaba el tudjon titkolni egy több százmilliós vagyonelemet, de akár az adóelkerülés vagy a pénzmosás gyanúja is felmerülhet. "Van egy alsóhangon 500 millió forintot érő gyártelep, ahol ő - nem tisztességesen, de ügyesen - úgy intézte, hogy ez a vagyon az érdekkörébe került, teljes befolyása van erre a vagyonra, de nem szerepel sem a vagyonnyilatkozatában, sem pedig a céges adatbázisban" -mondta Hadházy a vita után a 444-nek . | [
"Első Lépés Inkubátorház Alapítvány",
"Tigris-1993 Kft.",
"Employers Consulting Kft."
] | [
"Zugló Tv"
] |
Az Együtt-PM a NAV-nál és az illetékes bizottságnál is eljárást kezdeményez a debreceni polgármester ügyében. Kósa Lajosról a minap derült ki, hogy egy olyan óbudai lakásban él, amelyet nem tüntetett fel a vagyonnyilatkozatában.
Vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményez Kósa Lajossal, a Fidesz ügyvezető alelnökével és feleségével szemben az illetékes parlamenti bizottságnál az Együtt-PM és a Demokratikus Koalíció (DK). Mint arról beszámoltunk, Kósa egy olyan óbudai lakásban lakik, amely nem szerepel a vagyonnyilatkozatában.
Pápa Levente, az Együtt-PM gazdaságpolitikusa szerdán, a III. kerületben, a szóban forgó lakásnál tartott sajtótájékoztatót. Mint mondta: kiderült, hogy Kósa Lajos feleségének egy olyan lakása található a kerületben, amit Kósa Lajos nem tüntetett fel a vagyonnyilatkozatában. Közölte: Kósa Lajossal és feleségével szemben vagyongyarapodási vizsgálatot kezdeményeznek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV), valamint az illetékes parlamenti bizottságnál vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményeznek velünk szemben.
Szijjártó, Semjén, Kósa és Menczer
"A fideszes vezetők nem tudnak elszámolni vagyonukkal, olyan jövedelmekből tesznek erre szert, ami nem átlátható" - fogalmazott Pápa Levente, aki felháborítónak nevezte, hogy újabb hírek szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a balatoni nyaralója sokkal nagyobb mint azt korábban bevallotta, valamint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek és családjának be nem vallott vadászháza és üdülője van.
Közölte, benyújtanak egy olyan törvénymódosító csomagot, amely lehetővé tenné, hogy a parlamenti képviselők húsz százalékának felhatalmazása alapján a NAV vagyongyarapodási vizsgálatot indítson.
Béres András, az Együtt-PM III. kerületi polgármesterjelöltje arról beszélt, hogy egy "következmények nélküli" országgá válunk, ahol a politikusok úgy szerezhetnek vagyont, hogy arról nem kell elszámolniuk.
Mint mondta, a volt Fidesz-KDNP-s képviselőről, Menczer Erzsébetről - aki a Fidesz-KDNP III. kerületi kompenzációs listájának vezetője - kiderült, hogy fia és annak menyasszonya önkormányzati lakást kapott, és azt közpénzből fel is újítatták. Mindennek minimális következménye van, és Menczer Erzsébet továbbra is a listavezető - tette hozzá.
Az Együtt-PM sajtótájékoztatója után néhány perccel Gréczy Zsolt, a DK szóvivője is sajtótájékoztatót tartott a helyszínen. Ő is azt közölte: pártja vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményez. "A DK tiltakozik az ellen, amit a Fidesz művel az országgal és a közpénzekkel" - fogalmazott. Kósa Lajosnak el kell számolnia azzal, hogy miből vette ezt a lakást - tette hozzá. | [
"Fidesz"
] | [
"Demokratikus Koalíció",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
A Kúria a korábbi felmentő ítéleteket megerősítve felmentette Joav Blum izraeli-magyar üzletembert a közokirat-hamisítás vádja alól. Az ügyészség a Sukoróra tervezett King's City kaszinóberuházással kapcsolatos telekcsere ügyében ismertté vált Joav Blumot 2009-ben azzal vádolta meg, hogy közokirat-hamisítást követett el, amikor 2008-ban csak névlegesen létesített lakóhelyet Sukorón, azaz bejelentkezett oda, anélkül, hogy ott lakott volna.
Blum tagadta bűnösségét, a bíróságok első, és másodfokon is felmentő ítéleteket hoztak azon a jogcímen, hogy a vádlott tévedésben volt, ám az ügyészség felülvizsgálati eljárásban a Kúrián támadta meg a jogerős döntést. A legfelsőbb bírói fórum kedden elutasította a vádhatóság beadványát.
A Kúria szóbeli indoklásában arra is kitért, hogy a lakcímbejelentéssel kapcsolatos jogszabályok nem egyértelműek, még jogászok számára is félreérthetőek, Joav Blumot az ügyben gondatlanság sem terheli. | [
"King's City"
] | [] |
Zsebre bírságolt a BKV-ellenőr
Budapest – Zsebre dolgozó BKV ellenőrt leplezett le a Blikk. Munkatársunk szemtanúja volt, amikor az ellenőr 8 ezer forintot tett zsebre egy mit sem sejtő külföldi turistától anélkül, hogy papírt adott volna a büntetésről. Tettestársa is volt, egy ellenőrnő, aki asszisztált a bűncselekményhez.
A 2-es villamoson ellenőrizte a jegyeket és bérleteket a BKV két dolgozója. Egy külföldi hölgy jegyét nem fogadták el. Hogy mi a baj a jeggyel, azt egyikük elmagyarázta a külföldi utasnak, tört angolsággal, az ablakra ragasztott BKV szabályzatra mutogatva.
A 2-es villamoson a szürke sálas fiatal turistanő járt pórul a jegyével. Az nem derült ki, mi volt vele a baj, de a BKV ellenőre (a másik képen) előbb 16, majd 8 ezer forintot kért tőle, utóbbiról nem adott elismervényt, holott ez kötelező
– 16 ezer forint büntetést kell fizetnie – közölte.
Ekkor s közbelépett a hölggyel utazó idősebb úr is aki erős amerikai akcentussal beszélte a magyart.
– Hogy lehet az, hogy ennyi a büntetés? – kérdezgette, mire az ellenőr kicsit halkabban azonnal felajánlotta a lehetőséget, hogy külföldi utasoknak elég csak 8 ezret fizetni.
– Az is majdnem negyven dollár! – értetlenkedett tovább az amerikai hölgy magyar kísérője, majd elővett egy húszezrest a pénztárcájából és átnyújtotta a női ellenőrnek, aki szemrebbenés és az átvételt igazoló papír nélkül a saját pénztárcájából adott vissza a 12 ezer forintot.
– Legalább kerestünk egy kis pénzt! – így búcsúzott a 2-es villamostól az ellenőr páros.
Megkerestük a BKV -t a történtekkel kapcsolatban.
– Amennyiben bizonyítható a jogsértés, a jegyellenőr munkaviszonyát megszüntetjük – közölte a közlekedési vállalat sajtóosztálya.
Tudatták, hogy évente az ellenőrök 1 százalékát érik korrupción, de minden bejelentést kivizsgálnak és megalapozott gyanú esetén rendőrségi feljelentést tesznek.
B. P.–V. J. Z. | [
"BKV"
] | [
"J. Z.",
"B. P.–V."
] |
"Semmi közöm nem volt Almássy Kornél lemondáshoz, Almássyt saját megbízói vonták vissza" – vallott Dávid Ibolya.
Dávid Ibolyát és egykori párttársát, Herényi Károlyt az ügyészség kényszerítéssel vádolja. A vád szerint a két egykori MDF-es politikus egy hangfelvétel nyilvánosságra hozásával fenyegette meg Almássy Kornélt. Ennek hatására Almássy Kornél visszalépett az MDF elnökjelöltségétől.
Vallomásában Dávid Ibolya hangsúlyozta: nincs okozati összefüggés bármilyen magatartása és Almássy visszalépése között, sőt maga az érintett cáfolta az ügyészség vádját, amikor arról beszélt Csányi Sándornak, az OTP vezérigazgatójának, hogy visszalépése mögött a Somogy megyei MDF-elnök "elrablása" áll, ő pedig megijedt és fenyegetve érezte magát.
Az alapeljárásban vádlott volt Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatokat irányító minisztere és Tóth Károly, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának egykori szocialista alelnöke.
Az eredeti vád szerint 2008. szeptemberében Szilvásy és Tóth a nemzetbiztonsági bizottság tagjainak kiosztotta a Kövér László és Demeter Ervin akkori ellenzéki országgyűlési képviselők és az UD Zrt. biztonságtechnikai cég egyik akkori vezetője közötti lehallgatott telefonbeszélgetések személyes adatokat is tartalmazó anyagát.
Dávid Ibolyának és Herényi Károlynak pedig azt rótta fel az ügyészség, hogy a máig ismeretlen helyről származó, titokban rögzített telefonbeszélgetések hangfelvételeinek nyilvánosságra hozásával visszalépésre kényszerítették az MDF 2008. szeptemberi tisztújításán elnökjelöltként - és ily módon Dávid Ibolya riválisaként - indulni kívánó Almássyt.
Tagadnak a vádlottak
A Dávid Ibolya birtokába került lehallgatási anyagokon többek között az UD Zrt. egyik akkori vezetője beszélt Csányi Sándornak, az OTP elnök-vezérigazgatójának az MDF-elnök elleni adatgyűjtésről, illetve egy esetleges MDF-en belüli hatalomváltásról. (A beszélgetések egyes résztvevői vitatták, hogy ezekről a kérdésekről lett volna szó, és félreértésnek minősítették ezeket az értelmezéseket.) A vádlottak mindvégig következetesen tagadták bűnösségüket.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság két éve az alapeljárásban első fokon, nem jogerősen mind a négy vádlottat felmentette a vádak alól jobbára bűncselekmény hiányában. Tavaly januárban azonban a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte a korábbi döntést és új elsőfokú eljárást rendelt el három vádlott vonatkozásában, csupán Tóth Károlynál emelte jogerőre a felmentő rendelkezést. A megismételt eljárásban azonban - a törvényszék utasítására - különválasztották Szilvásy, illetve Dávid Ibolya és Herényi Károly ügyét.
A megismételt eljárás első tárgyalási napján az ügyészség ismertette a vádat, mely szerint már nem személyes adattal való visszaéléssel vádolják az MDF egykori politikusait, hanem kényszerítéssel. Dávid Ibolya és Herényi Károly a vád szerint azt követelte Almássytól, hogy lépjen vissza az elnökjelöltségtől, álljon ki a párt egységére hivatkozással Dávid Ibolya mellett, és az őket támogatók is lépjenek vissza.
A vád szerint azzal, hogy Dávid és Herényi a birtokukba került hangfelvétel nyilvánosságra hozatalának mellőzését attól tették függővé, hogy Almássy teljesíti-e a Dávid által meghatározott és Herényi által közvetített feltételeket, olyan súlyos hátrányt helyeztek kilátásba, ami alkalmas volt Almássyban komoly félelem keltésére.
A vád szerint mivel Almássy visszalépett, Dávid Ibolya egyedüli jelöltként indulhatott, ezzel "jogilag nem méltányolható" előnyhöz jutott a fenyegetés következtében. Dávid Ibolya arra a bírói kérdésre, hogy megértette-e a vádat, elnevette magát, és hangsúlyozta, nem ismeri el büntetőjogi felelősségét, nem követett el bűncselekményt. Kiemelte: a vád alaptalan, a vád azon állítását például, hogy további hanganyagok nyilvánosságra hozatalával fenyegették Almássyt, maga Almássy cáfolta.
"Almássy méltatlanná vált a politikában való részvételre"
Kifogásolta, hogy az ügyészség szakmailag kifogásolható munkát végzett, nem nevezte meg, pontosan milyen magatartásával valósította meg a kényszerítést. Szerinte ezt támasztja alá az is, hogy Szilvásyval és Tóth Károllyal egy ügyben vádolták meg, holott "csak a vádlottak padja kötött össze minket" - tette hozzá.
Elmondta: Almássy sajtóközleményében maga is nyolc-tíz okot jelölt meg lemondása okaként, "általánosságokat", és "az igénytelen ügyészi munka vezethet oda, hogy embereket éveken keresztül meghurcoljanak". Emlékeztetett rá, hogy az ügy hetedik éve húzódik.
Kiemelte: az a felszólítása, hogy Almássy "álljon nyilvánosság elé, adjon magyarázatot és húzzon el a közéletből, nem képezheti büntetőeljárás alapját." Úgy fogalmazott: Almássy méltatlanná vált a politikában való részvételre, amiért ilyen - mint fogalmazott - "becstelen eszközöket" vett igénybe.
Emlékeztetett rá: Boross Imre PHARE-miniszter is méltatlanná vált a politikai életben való részvételre, őt is a tények kényszerítették lemondásra, nem pedig ő, és az a szerencséje, hogy akkoriban nem volt tisztújítás Zala megyében, mert akkor abban az ügyben is bíróság elé állították volna.
Dávid Ibolya többször beszélt arról, Almássy "kóros tüneteket" produkált, amikor úgy vélte, Dávid áll egy - őt fenyegető - titkos hálózat élén. Úgy fogalmazott: "nevetséges tényállás, bagatell ügy" miatt áll bíróság előtt. | [
"MDF"
] | [
"Pesti Központi Kerületi Bíróság",
"Fővárosi Törvényszék",
"UD Zrt."
] |
Vádemelést javasol a rendőrség a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) volt pécsi irodavezetője ellen. A gyanú szerint a hivatal saját hatáskörébe vont egy olyan építkezés ellenőrzését, amelynek kivitelezőjével a hivatalvezető üzleti kapcsolatban állt.
A rendőrség a napokban lezárta a nyomozást, az iratokat pedig az ügyészségnek továbbította, mondta Wingert Róbert a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztályvezetője.
A rendőrség először tavaly ősszel hallgatta ki az irodavezetőt, azt követően, hogy az ügyészség törvényességi felülvizsgálatot folytatott, és bűncselekményt gyanított egy pécsi építkezés engedélyeztetési eljárásánál.
A gyanú szerint a vezető által irányított hivatal saját hatáskörébe vonta egy olyan ingatlan építési engedélyeztetési és kivitelezési munkáinak ellenőrzését, amelynek kivitelezőjével a hivatalvezető üzleti kapcsolatban állt, így azt jogosulatlan előnyhöz juttatta.
Az irodavezető időközben távozott a KÖH-től. Mezős Tamás, a hivatal elnöke tavaly szeptemberben cáfolta, hogy ez összefüggésben lenne a vezető ellen folyó eljárással.
Megjegyezte: tud arról, hogy a baranyai megyeszékhelyen ügyészségi vizsgálat indult, amikor az irodavezető egyik döntése után valaki bejelentést tett. A hivatalvezetővel közös megegyezéssel bontottak szerződést, de nem emiatt, hanem azért, mert egy hosszú beszélgetésük alkalmával tudatta: a jövőben inkább saját ügyeivel, feladataival szeretne foglalkozni.
A KÖH elnöke hozzátette, hogy a hivatalvezető irányításával a pécsi iroda mindig "kőkeményen védte" a hivatal érdekeit, a vezetőnek az örökségvédelem terén végzett munkájával elégedett volt. A volt irodavezető az ügyben indult nyomozás kapcsán korábban újságíróknak tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el. Azt mondta: az ügy hátterében a hivatal építési engedélyek kérelmét elutasító határozatai állnak. | [
"Kulturális Örökségvédelmi Hivatal"
] | [
"Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság"
] |
Több mint egymillió eurót szánt hivatalnokok megkenésére egy Magyarországon szélerőművet tervező osztrák energiacég - írja a News című osztrák hetilap. A burgenlandi áramszolgáltató korábbi vezetői egy ismert osztrák lobbista cégének fizettek, amelytől a pénz állítólag a Magyar Energiahivatal, illetve az E.on embereihez vándorolt.
Az E.on alkalmazottainak és a Magyar Energiahivatal hivatalnokainak szánt kenőpénz lehetett az az 1 260 000 euró (mai árfolyamon mintegy 340 millió forint), amelyet a Bewag burgenlandi áramszolgáltató cég magyarországi leányvállalata fizetett ki a Hochegger Kft.-nek - állítja csütörtökön megjelent cikkében a News című osztrák hetilap, egy birtokába került bírósági ellenkérelemre hivatkozva.
A lap szerint a bécsi államügyészség által vizsgált, immár nemzetközivé vált ügy középpontjában az a szerződés áll, amelyet a Burgenland tartomány többségi tulajdonában álló Bewag egyik leányvállalata, az International Wind Power GmbH, illetve annak magyarországi cége, a Pannon Szél-Erő Kft. (PWP) kötött a több korábbi ügyben is érintett, ismert osztrák lobbista, Peter Hochegger vállalkozásával.
A News cikke szerint az ügy az után robbant ki, hogy a Bewag májusban "durva kötelezettségszegés" miatt elbocsátotta az igazgatóság két tagját, Hans Lukitsot és Josef Münzenriedert. Lukits pert indított a cég ellen, és ebben az eljárásban íródott az az ellenkereset, amelyet a hetilap idéz. Az újság szerint a Bewag új vezetése belső vizsgálatot indított, ennek eredményeit pedig az államügyészség is megkapta.
Az áramszolgáltató ellenkeresete szerint Lukits és Münzenrieder tudott arról, hogy a pénzt magyar hivatalnokoknak és döntéshozóknak szánták. A lap információi szerint az érintett személyeknek azért is tudniuk kellett a vesztegetésről, mert a Bewag jogi részlegének vezetője (aki egyben a PWP ügyvezetője is volt) többször is megtagadta a számlák aláírását. Egy alkalommal állítólag kirúgással is megfenyegették, mert nem akart aláírni egy szerződést, amelynek célja a lap szerint az E.on munkatársainak és a Magyar Energiahivatal tisztviselőinek szánt kifizetés volt - számol be a hetilap.
A News felidéz egy ismert bécsi ügyvédi irodában 2010 áprilisában lezajlott beszélgetést is. Egy munkatárs állítólag megkérdezte, kinek utalják át a pénzt, mire a Hochegger-cégek egyik alkalmazottja azt válaszolta: "Ne kérdezzen ilyeneket, egyáltalán nem akarjuk tudni! Már az is túl veszélyes lenne, ha egyáltalán tudnánk róla."
Cikkünk megjelenésekor megkerestük az E.on-t, ahonnan péntek reggel azt a választ kaptuk, hogy "az E.ON Hungária Zrt. és kapcsolt vállalkozásait ért állításokat a tények alapján alaptalannak tartja". | [
"E.on",
"Magyar Energiahivatal",
"Pannon Szél-Erő Kft.",
"Bewag"
] | [
"Hochegger Kft.",
"E.ON Hungária Zrt.",
"International Wind Power GmbH"
] |
újabb két feljelentés
Két újabb filozófuspályázat ügyében tett feljelentést a rendőrségen az elszámoltatási kormánybiztos pénteken.
Budai Gyula azt mondta: a Magyar Nemzet tényfeltáró írásai alapján döntött úgy, hogy bekéri annak az öt pályázatnak a dokumentációját, amely a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) által kiírt felhívásokon nyert. Ezek közül pénteken kettő ügyében tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon ismertetlen tettes ellen büntetőfeljelentést jogosulatlan gazdasági előny megszerzése és hűtlen kezelés gyanúja miatt. A két pályázat közül az egyik projektvezetője Vajda Mihály, a másiké pedig Heller Ágnes volt - ismertette a kormánybiztos.
Szócső
Burkoltan antiszemita
Déja vu
A budapesti keltezésű tudósítás szerint az a tény, hogy "az Orbán Viktor populista jobboldala által elfogadott, vitatott médiatörvényt január 1-jei életbelépése ellenére az írott sajtóra csak július 1. után - azaz csak azután lehet alkalmazni, miután Magyarország európai uniós soros elnöksége véget ért, és már nem lesz reflektorfényben -, a magyar miniszterelnökhöz közel álló médiának lehetőséget teremt arra, hogy a saját többsége által elrendelt elveket arcátlanul megsértse".Az új médiatörvény ugyanis kimondja, hogy "a médiatartalom nem lehet alkalmas személyek, nemzetek, közösségek, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére". Ehhez képest a lap szerint "a hatalom saját törvényét vette semmibe azzal, hogy gyűlöletkeltő kampányt indított".A cikkíró Florence La Bruyere megítélése szerint "a hatalomhoz közel álló Magyar Nemzet szócsöve lett annak a boszorkányüldözésnek, amely az ellenzék egyik vezéralakja, Heller Ágnes nagy magyar filozófus és négy kollégája ellen indult".A szerző emlékeztetett arra, hogy a baloldalinak tartott filozófusokról tíz napja folyamatosan jelennek meg olyan cikkek és szerkesztőségi írások, amelyekben azzal gyanúsítják őket, hogy közel félmilliárd forintot vettek fel a baloldali kormány idején zavaros vagy felesleges művek megírására. Ezeket az értelmiségieket mellesleg azzal is megvádolták, hogy a médiatörvényt kritizálva besározták Magyarország imázsát külföldön - tette hozzá a szerző.Heller Ágnes a lapnak elmondta: szerinte azért támadják őt, mert "az új médiatörvény veszélyéről, a demokratikus intézmények elleni támadásokról, valamint Orbán Viktor diktatórikus hajlamairól beszélt". A cikkíró szerint pedig "a társadalmi megtorlásnak kiszolgáltatott értelmiségiek többsége zsidó származású, és ez a kampány rájátszik az antiszemitizmus régi reflexeire".Gulyás Gábor konzervatív filozófusnak a Facebookon közzétett írása kapcsán - aki "nyíltan értelmiségellenes, burkoltan antiszemita kiszólásoknak" minősítette a Magyar Nemzetben megjelenteket - a francia lap megjegyzi, hogy először emelt szót egy Fideszhez közel állónak tartott jobboldali személyiség.Annak ellenére, hogy - mint a lap fogalmaz - a 70 ezer példányszámban megjelenő Magyar Nemzetnek korlátozott az olvasótábora, a cikkeit azonnal, időnként szó szerint átveszi a többi Fideszhez közel álló média, mint például a HírTV, valamint a köztévé - és rádió - jegyzi meg a lap. "Így terjed a méreg a magyar társadalomban" - mondta a Libérationnak egy neve elhallgatását kérő szociológus.A francia újság a Hetek című lapra hivatkozva úgy véli, hogy a filozófusok elleni kampány a legsötétebb kommunista időszakot idézi, és a zsidó orvosok állítólagos összeesküvése elleni sztálinista perekre emlékeztet.Heller Ágnesnek, aki rágalmazásért kíván feljelentést tenni, viszont déja vu érzése van: 1973-ban hasonló kampányt indított ellene az akkori hatalom. Akkor azt mondták, nem méltó ahhoz, hogy kutatásokat végezzen, a férjét pedig valutakereskedelemmel vádolták meg. "Most is gazdasági bűncselekménnyel vádolnak, teljesen alaptalanul. Az inkvizítoruk kutathat, semmilyen pénzügyi visszaélést nem fog találni. Csak eretnek gondolatokat" - hangsúlyozta Heller a lapnak. A filozófus hozzátette, hogy míg ez utóbbi indokkal a Kádár-rendszerben be lehetett börtönözni az embereket, ma már ez nem lehetséges, s ezért a gazdasági bűncselekmény vádjával akarják a nevét sárba tiporni. | [
"Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
Valakik szándékosan tüntetnek el olyan dokumentumokat, amelyek az ártatlanságát bizonyíthatnák – állítja Fapál László, a HM volt közigazgatási államtitkára, aki ellen három büntetőügy is folyik. A tábornokperben nem jogerősen már felmentették.
– Elegem van – indokolta röviden Fapál László, a Honvédelmi Minisztérium volt közigazgatási államtitkára, hogy miért tett ismeretlen tettes ellen feljelentést a Legfőbb Ügyészségen. Fapál ellen három büntetőeljárás folyik, s legutóbb jelentős kárt okozó csalással gyanúsították meg. Az ok: 2006-ban aláírta egy katona beadványát, aki határozott időre szóló lakásbérleti szerződésének határozatlan idejűre történő módosítását kérte a minisztertől. Juhász Ferenc akkori tárcavezető egyébként ehhez hozzájárult.
Fapál már a gyanúsítást is vitatja, hiszen csalást az követ el, aki "jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz". Ebben az esetben jogtalan haszonról nemigen lehet beszélni, de a "tévedésbe ejt" fordulat sem értelmezhető – véli. Hacsak úgy nem – tette hozzá –, hogy becsapta a miniszterét, aki a volt ezredes megalapozatlan kérelmét ennek hatására aláírta, a katona pedig a bérleti szerződés módosítása révén tisztességtelen előnyhöz jutott.
A biztosítékot azonban a volt államtitkárnál nem ez verte ki. A feljelentés oka, hogy Fapál a nyomozás során többször is hiába kezdeményezte olyan iratok beszerzését, amelyek alapján rekonstruálni lehetne az ügyben történteket. A vád így a volt államtitkár szerint egyetlen tanú vallomásán alapul.
A napokban tartott iratismertetés során derült ki, hogy az egyébként 1500 oldalnyira hízott aktahalomban egyetlen olyan okirat sincs, amely valóban alkalmas lenne a történtek tisztázására – állítja Fapál. Benne van viszont a saját szolgálati lakásának megvásárlása miatt Budai Gyula által tett feljelentés, illetve Juhász Ferencnek a "viszkisdobozos" ügyben tett tanúvallomása.
Ezt elégelte meg a volt államtitkár, hiszen az általa bizonyító erejűnek vélt iratokat hiába kereste az összegyűjtött dokumentumok között. Májusban azt kezdeményezte, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség szerezze be többek között a HM egykori közigazgatási államtitkárságának, illetve a miniszteri titkárságnak a 2006-ban hatályos szervezeti és működési szabályzatát (SZMSZ), a per tárgyává tett lakásügyben keletkezett irat eredeti példányát, illetve a miniszteri felterjesztéshez az SZMSZ-ben rögzített szerint kötelezően kapcsolódó referálási lapot.
Fapál álláspontja szerint mindezek a dokumentumok szükségesek ahhoz, hogy az ügyészség pontosan lássa: milyen eljárási rendben született meg a vitatott döntés. Szerinte ugyanakkor kiderülne az is, hogy a volt ezredes kérelmét kik látták, illetve véleményezték, s az előterjesztés miként került a miniszter elé. A katonai ügyész mindhárom indítványnak helyt adott, ám az aktában Fapál a kért dokumentumok egyikét sem lelte meg.
"Felmerül a gyanú, hogy a büntetőügyben döntő relevanciával rendelkező iratokat a Honvédelmi Minisztérium az ügyészség megkeresésére nem biztosította, vagy ha biztosította, akkor az a bűnügyi iratok között nem volt előtalálható" – írta az ügy kapcsán tett feljelentésében Fapál. Azt vélelmezi, hogy valakik szándékosan tüntetnek el olyan dokumentumokat, amelyek az ártatlanságát bizonyíthatnák. Vagyis: ami nem támasztja alá az ügyészség koncepcióját, az nincs – fogalmazott kérdésünkre.
Emiatt pár napja "a Honvédelmi Minisztérium és/vagy a Központi Nyomozó Főügyészség állományába tartozó ismeretlen tettes ellen hivatali és/vagy más bűncselekmény miatt" feljelentést tett. Fapál bizonyos abban, hogy az iratokat a HM-ben megőrizték, így ha azok nem kerültek be a bűnügyi aktába, annak egyetlen oka lehet: "ismeretlen tettesek" akadályozzák a tények objektív feltárását.
A volt államtitkár egy ügyet – legalábbis első fokon – már megúszott, a Kaposvári Törvényszék ugyanis felmentette a tábornokperként elhíresült eljárás tizenöt vádlottját, köztük Fapált is. A katonai ügyészség üzletszerűen és bűnszervezetben elkövetett vesztegetéssel vádolta meg a Honvédelmi Minisztériumban dolgozó magas rangú katonákat, köztük három tábornokot, hat ezredest és két alezredest. A vád szerint a HM-alkalmazottak 2002-től nyolc éven át pénzt kértek a tárcának szállító és szolgáltatást végző cégektől. Az okozott kár nagyságát kétszázmillió forintra becsülték.
A hadbíró ezredes az idén februárban született ítélet indoklása során keményen bírálta az ügyészséget, mert az egész ügyet jószerivel egyetlen ember vallomására alapozták, akivel ráadásul törvénytelen alkut kötöttek: azt ígérték neki, ha beszél, nem kerül börtönbe. Azt viszont meg sem próbálták feltárni, hogy az állítólagos csúszópénzeket kik, hol, mikor, milyen körülmények között vették át, de még az érintettek telefonját sem hallgatták le. A vád így nagyjából összeomlott, hiszen a bíróság mindössze két volt katona esetében látta bizonyítottnak a vesztegetést. Az ügyészség mindezek ellenére fellebbezést nyújtott be, az ítélet tehát nem jogerős.
Folyik a bírósági eljárás Fapál lakásvásárlási ügyében is. A vád szerint még államtitkárként jogellenesen vásárolta meg 22 millióért az egyébként 65 milliós értéket képviselő 147 négyzetméteres szolgálati lakását. A tranzakciót Juhász Ferenc engedélyezte, így ő is a vádlottak padján ül.
Az ügyészség álláspontja szerint Fapál – aki hivatásos katonaként szolgált, de amikor államtitkárrá nevezték ki, rendelkezési állományba került – nem volt jogosult szolgálati lakásra, így azt meg sem vehette volna. Ezzel szemben kaphatott volna hivatali idejére vezetői bérlakást. A védők ezt vitatják, s a jogi helyzet bonyolultságát jelzi, hogy a bíró az első tárgyalási napon még áprilisban a vád pontosítására szólította fel az ügyészséget. A következő tárgyalás októberben lesz. | [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Legfőbb Ügyészség",
"Kaposvári Törvényszék"
] |
Egyelőre rejtély, hogy miből fizetik ki a fővárosi metróépítés első szakaszának a számláit, végre nyilvánosságra kerülhetnek a szocialista városvezetés titokszobáinak rejtett manőverei, nyilatkozta többek között Tarlós István, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője, a Fidesz főpolgármester-jelöltje a hvg.hu-nak. Az ősszel reményei szerint pozícióba kerülő új városvezetés pontosan körülhatárolja a tisztségviselők feladatát és felelősségét, felülvizsgálja a tervezett beruházásokat, helyreállítja a főváros pénzügyi stabilitását.
hvg.hu: Kimondhatjuk, hogy ön hivatalosan a Fidesz főpolgármester jelöltje?
Tarlós István: Legalábbis Orbán Viktor kimondta néhányszor az utóbbi félévben, úgyhogy nem nagyon érdemes más valakire számítani, azt hiszem.
hvg.hu: Korábban megígérte, ha megnyeri a választást, mindenen változtatni fog. Konkrétan mire gondolt?
T.I.: Egyszerűbb azt felsorolni, ami megmarad. Ide tartozik a város kulturális sokszínűsége, ami önmagában érték, még akkor is, ha kiegészítésre szorul. Nyilván meg kell próbálni befejezni a 4-es metrót, ami valljuk be, nem lesz egyszerű, ugyanis az eufemisztikus nyilatkozatokon túl soha nem hangzik el, hogy a számlákat miből fogjuk kifizetni.
Tarlós István © MTI
Ha csak az uniós büntetésből eredő pénzhiányt és az eddigi többletköveteléseket veszem alapul, már akkor is megközelítőleg százmilliárdos hiányról beszélhetünk a 4-es metró első szakaszánál. A metróépítést nem akarjuk leállítani, hacsak pénzhiány miatt önmagát le nem állítja. Remélem ez nem következik be, de ha mégis, az a jelenlegi városvezetésnek lesz köszönhető.
hvg.hu: Gyakran hallani, hogy építeni kell a második szakaszt is...
T.I.: Hogyne, egyetértek, a baj csak az, hogy egyetlen árva fillér nincsen rá.
hvg.hu: A Margit híddal mi a helyzet?
T.I.: A Margit híd felújításához nem készítettek költségvetést, csak költségbecslések születettek, amik különösebb magyarázat nélkül sűrűn változtak lefelé és felfelé. Be kell fejezni a híd felújítását, ám az el nem végzett, vagy teljesen felesleges munkák számláit nem fogjuk kifizetni.
hvg.hu: A BKV működésében terveznek-e változtatásokat?
T.I.: Ez már súlyosabb falat, ott már jó esetben is ügyek százai vannak a nyomozóhatóság látókörében. Jegyzőkönyvekből és a városházi irodalomból könnyedén visszakereshető, hogy 2007 tavaszától az ellenzék, személy szerint én is próbáltunk BKV ügyben vizsgálatokat kezdeményezni. Két és féléven keresztül a városvezető, és a teljes budapesti szocialista vezetés minden ilyen kísérletet gunyorosan és következetesen lesöpört az asztalról, titokszobákat tartottak. A titokszoba egy valóságosan létező helyiség volt, ahol egy számítógépben őrizték a tanácsadói szerződések tartalmát, a képviselők pedig semmit nem rögzíthettek ebben a szobában, sőt titoknyilatkozatot írattak alá velük.
Nagyon szomorú, hogy nem egyedül a BKV-nál, hanem most már a részben külföldi tulajdonú cégeket leszámítva, gyakorlatilag minden fővárosi cégnél rendőrségi vizsgálatok zajlanak. Nem kisebbítve Demszky Gábor felelősségét, abban igaza van, hogy a városüzemeltetési területet tizenöt éve a szocialisták irányítják. Hiába halandzsázik akár Burány úr, akár Horváth úr, ez az ő területük. Mindig mindenről együtt szavaztak, együtt irányítottak nem véletlen, hogy a budapesti MSZP mindebbe belebukott.
hvg.hu: Az igaz, hogy ön és a Fidesz ellenzékben voltak, de egy kicsit hihetetlennek tűnik, hogy nem tudtak a városvezetés módszereiről és viselt dolgairól. Pontosan a választás előtt derült ki önök számára, mi zajlik a nagy fővárosi cégeknél? Valljuk be, ez azért jól jött önöknek....
T.I.: Ne haragudjon, de ez számomra értelmezhetetlen kérdés. A módszereket sejtettük, firtattuk, csak elő kell venni a jegyzőkönyveket. Az anyag azonban a titokszobákban lapult. A vizsgálatot mi kezdeményeztük, kérdezni azokat érdemes, akik ezeket a dolgokat véghezvitték, illetve meghiúsították a vizsgálatokat. A választásokkal a világon semmi összefüggése nincs a dolognak. Az történt, hogy a titokszobák feloldása után tavaly júniusban Kocsis Istvántól, a BKV jelenlegi vezérigazgatójától kaptunk negyven szerződést, amelyek egy része mellett egyszerűen nem mehettünk el szó nélkül. Az utána következő események nem rajtunk múltak. Csupán a bejelentéseket tettük meg a gyanús szerződések miatt a legfőbb ügyésznél, miután hozzájutottunk a titokszobában kötött szerződésekhez. A szocialista vezetés ellen saját, beosztott igazgatók vallottak csapatostól.
hvg.hu: Miben változtatna a városvezetés módszerein, melyek a főváros legégetőbb problémái?
T.I.: A városüzemeltetés, a beruházások újragondolása, a város pénzügyi stabilitásának helyreállítása. A városüzemeltetéssel kapcsolatban kiemelten kell foglalkozni a BKV-val és több közszolgáltató céggel, illetve azok privatizációjának körülményeivel is. A beruházásokat felül kell vizsgálni, ahol lehet, ott korrekciókat kell végrehajtani.
hvg.hu: A kormány elfogadta az önkormányzati képviselők létszámcsökkentését célzó törvénymódosítást, amit az ellenzéki pártok, de főként a szocialisták bírálnak. Tartanak az új rendszer aránytalanságától.
T.I.: Nem értem mi ezzel a probléma, hiszen éppen a társadalom többségének a véleményével találkozik, hogy a képviselők száma országosan csökkenni fog. A fővárosban közel hétszáz önkormányzati képviselő működik, csak összehasonlításképpen, Los Angelesben csupán 23, ez nincs rendjén. A képviselők számának csökkentése a megtakarítás mellett hozzájárulhat a működőképesség javulásához is. Eddig ugyanis a szabályozott hatásköri-felelősségi viszonyok alig voltak jelen a rendszerben.
hvg.hu: Ezentúl jelen lesznek?
T.I.: Természetesen, hiszen pl. a közbeszerzési törvény alapcélkitűzései is akkor érvényesülnek, ha előre megnevezett felelőse van az eljárásoknak és nem bizottsági szinten kenik el a dolgokat. Nevesíteni kell, hogy ki a konkrét felelős a közbeszerzésekért. Emellett az ellenőrzést, a "monitoring" funkciót meg kell hagyni a mindenkori ellenzéknek.
Orbán Viktor és Tarlós István sajtóértekezlete © Fazekas István
Ez az MSZP-SZDSZ rezsim alatt egyáltalán nem érvényesült. Mondok egy példát: a BKV 10 tagú felügyelő bizottságában összesen egy ellenzéki helyet biztosítottak, a döntési hatásköröket és az ellenőrzés jogát is önmaguknak tartották fenn. Furcsának tartom, hogy most pont a szocialista vezetés rántja ki a kardot a "haza védelmében," hiszen ők voltak először a szószólói annak, hogy túlzott a létszám és módosítani kell az önkormányzati törvényt. Az áprilisi választásokon helyrehozhatatlanul leszerepeltek Budapesten is, egyértelmű, hogy a kevesebb hely miatt féltik a pozíciójukat.
hvg.hu: Az MSZP attól tart, hogy a fideszesek bebetonozzák magukat a hatalomba és féltik a demokráciát.
T.I.: Az MSZP jelenlegi népszerűtlenségét kizárólag saját magának köszönheti, nem a politikai ellenfeleknek. Éppen a szocialistának mondott politikai kör mélypontja miatt ne tegyünk eleget a társadalmi igénynek? Mindig akkor jut eszükbe a demokrácia, ha sajátos okból nekik van szükségük rá. Féltik a demokráciát, ám ha abból indulunk ki, hogy a fővárosban is hosszú éveken át gátlástalanul és gúnyosan megszegtek minden demokratikus alapszabályt, egy kicsit nevetségesnek tartom, hogy egyfolytában a Fideszt vagy Orbán Viktort támadják. Vajon 1990 előtt nem politizáltak aktívan a mai szocialista elit tagjai, többek között Lendvai Ildikó, Gyurcsány Ferenc, Kovács László, Kiss Péter, Szekeres Imre? Nem, egy diktatórikus rendszert szolgáltak ki, s nem egyszerű párttagként, hanem annál komolyabb, főfoglalkozású minőségben? Hogy beszéltek ezek az emberek évtizedeken keresztül a kommunizmusról, a varsói szerződésről, a KGST-ről, s ezzel párhuzamosan, a NATO-ról, a közös piacról, vagy a kapitalizmusról? Melyik volt közülük, aki nem "ellenforradalomnak" nevezte 1956-ot? Bocsánat, de ne csináljanak Krisztusból bohócot.
hvg.hu: Ennek ellenére, fenntartja még azt a korábbi nyilatkozatát, ha ön lesz a főpolgármester, akkor az egyik alpolgármesteri széket a szocialistáknak adja?
T.I.: Ez sok mindenen múlik, többek között a választókon. Bár a város irányításában a jelenlegi felmérések szerint a Fidesz-KDNP lehet többségben, de a meccs még nincs lefújva. Hogy lesz-e ellenzéki helyettes attól függ, milyen személyiségeket hoznak be a közgyűlésbe. Korábban meggyőződéssel hittem abban, hogy kell majd egy szocialista helyettes, de ahogy a jelenlegi budapesti szocialista kínálatot látom, nehezen tudom elképzelni.
hvg.hu: Programjában szerepel Budapest szellemiségének a megváltoztatása, ezt hogy tervezi?
T.I.: Soha nem a városlakókra mondtam. A jelenlegi városvezetés szellemiségét kívánom megváltoztatni, teljesen más politikai filozófia alapján szeretnék gondolkodni és dolgozni. A szakszerűséget veszem alapul, nem pedig az anarchista álmodozást, ami jórészt kommunikációs trükkökben ölt testet. Szeretném, ha a városvezetés az emberekkel érthetően és egyszerűen beszélne, úgy, hogy a Magyar Tudományos Akadémiától a városszéli kocsmáig mindenütt megértsék.
hvg.hu: Most egyértelmű, hogy a Fidesznek áll a zászló, de októberig még sok víz lefolyik a Dunán, s azok a baloldaliak és liberálisok, akik csalódottságuk miatt áprilisban nem mentek el szavazni, most elmennek. Nem számolnak azzal, hogy önök is úgy járhatnak, mint a szocialisták jártak 2006-ban, amikor is tavasszal megnyerték a parlamenti választást, ősszel viszont narancssárgába borult szinte az egész ország?
T.I.: Budapest 2006-ban nem borult "narancsba", a 23 kerületből 15 MSZP, vagy SZDSZ vezetésű lett. Idén áprilisban viszont a Budapesten harminckét helyből, harmincat megszereztünk, az MSZP soha nem tudott ilyen fölénnyel nyerni. De ha a listás eredményeket nézzük, a Fidesz-KDNP kereken 47 százalékot ért el listán, az MSZP 25 százalékot. Ha a szocialisták szeretnék majd az LMP-t maguk mögött tudni, akkor is csupán 37,5 százaléka van a két pártnak, legalábbis a jelenlegi számok alapján. Egyébként nem hiszem, hogy a társadalom többsége úgy gondolja: azt a pazarlást, azt a szakszerűtlenséget és halandzsa politikai utat kell folytatni a jövőben, amit az MSZP bemutatott. Még kevésbé feltételezhető, hogy a budapesti választók visszakívánnák azt az ámokfutását, amit a közszolgáltató cégek többsége MSZP irányítás alatt produkált. Ha valaki elhiszi, hogy a több százmilliárdos külső és belső adósságállománnyal küszködő lezüllesztett BKV-nál díjmentes tömegközlekedést lehet egy-két éven belül biztosítani, vagyis bedől e szánalmas szirénhangoknak, akkor lelke rajta, és szavazzon rájuk.
hvg.hu: A Jobbikkal, mint ellenféllel, nem számol az őszi választásokon?
T.I.: Mivel határozottan működő, mérsékelt jobboldali kormány idején radikális jobboldali párt nehezen képes erősödni, számítani lehet arra, hogy a Fidesz-KDNP ellen dühödtebben lépnek majd fel, mint a várost 15 éven át kormányzó MSZP-vel szemben. Persze nem a szimpatizánsaikra gondolok, hanem a vezetőikre
hvg.hu: Karácsony Gergely LMP-s frakcióvezető-helyettes álláspontja szerint a választójogi törvény módosítása ellen hajlandóak népszavazást is kezdeményezni, mivel az ajánlócédulák gyűjtésére rendelkezésre álló időt a kormány lecsökkentette és a korábbihoz képest a négyszeresére emelte az induláshoz szükséges ajánlócédulák számát. A kettő együtt – az LMP szerint – kizárólag azt a célt szolgálja, hogy a Fidesz lehetséges ellenfeleit, a pártokat és a civil szervezeteket kiszorítsák a helyi és az országos közéletből.
T.I.: Az eddigi, hihetetlenül hosszú cédulagyűjtési időszakot nem a kormány rövidítette le, hanem az Országgyűlés. Nem volt komoly dolog, hogy egy rövid zsákutcányi ajánlással már indulni lehetett. Ezzel a közigazgatásban dolgozók közül is nagyon sokan már régóta tisztában vannak. Aki tart attól, hogy szélesebb választói kör ajánlását esetleg nem tudja megszerezni, az haragszik a demokráciára. | [
"BKV"
] | [
"Magyar Tudományos Akadémia"
] |
Az uniós csalásügyi hivatalnál, az OLAF-nál kért vizsgálatot az Altus Zrt.-nek nyújtott támogatás ügyében Csepreghy Nándor - ezt a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára az RTL Klub Magyarul Balóval című műsorában jelentette be.
Hivatalos vizsgálatot kért az Európai Bizottságnál a Gyurcsány Ferenc tulajdonában levő Altus Zrt. ellen a kormány. A beadványt Csepreghy Nándor december 22-én személyesen írta alá, és személyesen Giovanni Kesslernek, az Európai Csalásügyi Hivatal, az OLAF főigazgatójának címezte. Csepreghy szerint az európai közbeszerzési szabályok szerint Gyurcsányt politikai összeférhetetlensége miatt ki kell zárni a közbeszerzésekből.
Indoklása szerint egy aktív pártpolitikus egyszemélyi tulajdonában lévő cég pályázott az Európai Bizottságnál ellenőrző feladatok végrehajtására, ez pedig kimeríti az összeférhetetlenség fogalmát - hangzott el a műsorban.
Csepreghy Nándor nem először támadja az Altust, az Európai Bizottság, a Miniszterelnökség és a Transparency International Magyarország közös szakmai rendezvényén, a korrupció-konferencián úgy fogalmazott: A kormány eddig is, és ezután is mindent megtesz a gyanús ügyek kivizsgálásáért, és meghozza a szükséges intézkedéseket a korrupció visszaszorítása érdekében.
Ahogy a Népszava korábban beszámolt róla, Gyurcsány Ferenc úgy reagált arra, hogy a Fidesz hónapok óta tiltott pártfinanszírozással vádolja az Európai Bizottságot, hogy feljelentette önmagát, Kövér László házelnököt és a Magyar Nemzet című újság kiadóját Polt Péter legfőbb ügyésznél, valamint bejelentést Domokos Lászlónál, az ÁSZ elnökénél tiltott pártfinanszírozás gyanúja miatt. | [
"Altus Zrt."
] | [
"Európai Bizottság",
"RTL Klub",
"Európai Csalásügyi Hivatal",
"Transparency International Magyarország"
] |
Csúcsra pörgött tavaly Garancsi István cége, a Market Építő Zrt., igaz, a cég szerint a közbeszerzések csak a forgalmának egyharmadát adják.
A Market Építő Zrt. nettó 86 milliárd forintos rekordárbevételt ért el 2016-ban, amely túlszárnyalja a 2015-ös 51,6 milliárd, illetve a 2014-es 49 milliárd forintos nettó árbevételt is – közölte az építőipari vállalat az MTI-vel.
A Market az Orbán Viktor barátjának tartott Videoton-tulajdonos Garancsi István cége, amely Simicska Lajos cége, a Közgép további mellőzése után került előtérbe a nagyberuházásoknál, tavaly összesen 51 nagy projekten dolgozott a cég, egyszerre jellemzően 30-35 helyszínen végzett munkát.
Többek között a cég végzi a legtöbb stadionépítést, a Duna-parti úszókomplexum építését, a Kossuth téri MTESZ-székház bontását, de építenek irodaházat is, illetve a Marketé a Kopaszi-gát beépítésének projektje is.
A cég közlése szerint 2016-ban a 46 versenypiaci megrendelés adta az árbevétel nagyobb részét, de azért elismerik, hogy a Market forgalmi adatain is érezni lehetett, hogy "a közbeszerzések nagyobb aránya jut az építőiparon belül a magasépítésnek", igaz, a cég adatai szerint ez csak a forgalmuk egyharmadát jelenti. Hozzátették, hogy az elmúlt 21 évben a bevételekből 90 százalék volt a magánpiaci projektek aránya.
Scheer Sándor vezérigazgató emellett azt közölte az MTI-vel, hogy tavaly elsősorban a fizikai munkások körében jelentkező munkaerőhiány jelentett számukra kihívást, de sikerült az ütemezéseket tartani projektjeiknél.
Ennek kapcsán azt is hozzátette, hogy a Dagály Úszóaréna még határidő előtt elkészül, már folyik a műszaki átadás-átvétel. | [
"Market Építő Zrt."
] | [] |
Józsa István, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője szerint Magyarországon ma a hatalom úgy bánik a nemzeti bankkal, mintha az is a Fidesz egyik kifizetőhelye lenne. Ezt támasztja alá, hogy az MNB "titokban" 90 milliárd forintot költ "egy rejtélyes ingatlanprogramra", ezen felül csaknem 30 milliárd forintot műkincsvásárlásra. Józsa István azt mondta, afelől senkinek ne legyenek kétségei, hogy "Matolcsy megrendelésre dolgozik, a megrendelőt pedig Orbán Viktornak hívják".
Szerinte "Matolcsy György úgy szabadult be a Magyar Nemzeti Bankba, mint egy pákosztos gyerek a nagymama éléskamrájába, és most azt hiszi, hogy ott minden az övé". Mint mondta: "Ha kell pár milliárd a haveroknak Matolcsy csak a belenyúl a közös kasszába és fizet." A szocialista politikus azt követelte, hogy a jegybankelnök számoljon el a pénzzel a magyar embereknek.
Józsa István hangsúlyozta, ez a költekezés akkor történik, amikor az államadósság rekordmagasságú, az ország lakosságának csaknem fele létminimum alatt él, félmillió gyermek éhezik. Abból a 130-140 milliárd forintból, amit ingatlanokra és műkincsekre költenek, az összes devizahitelesen segíteni tudna az MNB. Ezt a kérdést nem szabályozza a jegybanktörvény, de sérül a törvény szelleme, a felelős gazdálkodás követelménye.
Nemzetközi gyakorlat
Előzőleg a jegybank közölte, hogy korábban is folytatott a társadalmi felelősségvállalás körébe tartozó, kulturális támogató tevékenységet, ennek keretében vett például 100 millió forintért a Magyar Tudományos Akadémiának térképgyűjteményt, festményt és műkincseket a Szépművészeti Múzeumnak. A Magyar Nemzeti Bank - közleménye szerint - a nemzetközi jegybanki gyakorlatban is ismert kulturális misszió folytatása érdekében döntött az Értéktár program meghirdetéséről.
Ugyanakkor éppen az alapos és körültekintő előkészítés időigényére is tekintettel nem vásároltak műkincset. Így az MNB nem vásárolta meg sem a sajtóban megjelent Andrea Guarnieri hegedűt, sem pedig Pieter Brueghel festményét és a Balkan Fanatik együttest sem támogatja, ezért a támogatás érdekében az együttes meghallgatására sem kerülhetett sor.
Az MNB igazgatósága által ingatlanvásárlásra és felújításra jóváhagyott keretből a Magyar Nemzeti Bank a 2013-2014 években összesen három ingatlant vásárolt 4,2 milliárd forintért. Ebből kettőt az MNB állami tulajdonú ingatlanra vonatkozó nyilvános pályázat nyerteseként szerzett meg, egy továbbit pedig egy szakmai érdekképviselettől vásárolt meg az MNB törvényben meghatározott feladatai ellátására.
Rónát látják az ügy mögött
Róna Péter az MNB felügyelő bizottságának az LMP által delegált tagja, néhány hónapja javaslatot tett arra, hogy az érdekeltségébe tartozó ingatlanban béreljen az MNB nagyobb területet. Az MNB vezetése ezt az ajánlatot megfontolás nélkül visszautasította. Az MNB szerint Róna Péter bizonyára az általa remélt üzleti nyereség elmaradása miatti csalódottsága miatt kifogásolja és tünteti fel hamis színben az MNB ingatlanvásárlásait.
Az Indexen 2014. április 16-án jelentet meg a "Barátoknak osztja a pénzt az MNB ellenőrizetlenül" című cikk és az ATV 2014. április 16-i esti híradójában, valamint az Egyenes Beszéd című műsorában Róna Péterrel az MNB felügyelő bizottságának tagja nyilatkozott az ügyben. A Magyar Nemzeti Bank szerint a megjelent, illetve elhangzott hamis tényállítások súlyosan sértik a jegybank hitelességét, törvényes működését és a vele szemben megnyilvánuló közbizalmat.
Róna: igaz az MNB-hegedű Lajkónak
A Magyar Nemzeti Banknak mindent meg szabad tennie, ami nincs tiltva, ezzel érvelt a jegybank jogásza azzal kapcsolatban, hogy összesen százmilliárdnál is többet költ az MNB új vezetése ingatlanokra, antik hegedűre és festményekre – mondta Róna Péter az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. A jegybank felügyelő bizottságának tagja elmondta: ezen elmélet szerint akár egy fagyizót is működtethetne a nemzeti bank a publikumnak. .
Róna Péter közölte: az Index információinak többsége helytálló, valóban ingatlant akar venni az MNB és az is igaz, hogy egy antik hegedűt is vásárolna, hogy Lajkó Félix rendelkezésére bocsássa. Ezzel kapcsolatban ő véleményt kér a közigazgatási minisztertől, hogy mi ennek a jogalapja. Róna Péter rendkívüli felügyelő bizottsági ülést is kezdeményezett, hogy választ kapjanak a felmerülő kérdésekre.
Szerdán a jegybank már közölte, hogy feljelentést tesz az Index ellen, miközben az Együtt-PM gazdaságpolitikusa éppen a jegybankot jelenti fel hűtlen kezelés gyanúja miatt. Pápa Levente közleményben tudatta, hogy szerinte "Orbán Viktor jobbkeze, miután nemzetgazdasági miniszterként megbukott, a jegybankelnöki pozícióban is többször bebizonyította, hogy méltatlan és alkalmatlan állami vezetői tisztségre". | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"Magyar Tudományos Akadémia",
"MNB felügyelő bizottság",
"Balkan Fanatik",
"Szépművészeti Múzeum"
] |
Szállodai szobát és lakásbérlést is fizet a parlament azoknak a képviselőknek, akiknek nincs budapesti lakásuk. Egyelőre 76 képviselő igényelt lakást, köztük többen is vannak, akiknek a jelek szerint 30-40 kilométerről is gondot jelentene bejárni a parlamentbe.
Ha Tiffán Zsolt villányi borásznak és fideszes parlamenti képviselőnek egy fárasztó napja van az Országgyűlésben, akkor nem kell még azzal is szenvednie, hogy hazautazzon Baranya megyébe. Ugyanez igaz a Szegeden élő szocialista Szabó Sándorra, aki ráadásul most először került be a parlamentbe.
Mindketten azon 76 képviselő közé tartoznak, akiknek budapesti lakhatását fedezi az Országgyűlés. Olyanok jogosultak erre, akiknek nincs budapesti ingatlantulajdonuk, közeli hozzátartozójuk tulajdonában nincs lakás vagy ház, és igényelték ezt az elhelyezést. Mindannyian választhattak, hogy szállodában vagy bérlakásban laknának, és az Országgyűlés tájékoztatása szerint mind a 76-an a lakás mellett döntöttek.
A listán szereplő MSZP-s Szabó Sándor ugyanakkor azt mondta az Origónak, hogy nem lakást, hanem szállást igényelt a hivataltól, és azt is csak "végszükség esetén" veszi majd igénybe. Például ha egy parlamenti ülés éjfélig tart, és másnap reggel nyolc órakor folytatódik. Amúgy marad továbbra is Szegeden, és onnan jár Budapestre.
A lakásokat az Országgyűlés Hivatala még nem választotta ki, így addig a képviselők – ha ezt kérik – három- vagy négycsillagos szállodában alszanak. Az napról napra változik, hogy épp ki kér szállodai szobát, az Országgyűlés Hivatalának tájékoztatása szerint a 76 érintett képviselő átlagosan 10-15 százaléka 7-10 képviselő alszik szállodában a budapesti tartózkodása idején.
A lakhatási segítségre igényt tartó képviselők listáját az Országgyűlés Hivatala küldte el az Origónak. Ide kattintva megnézheti, hogy melyik képviselő igényelt budapesti lakást. A táblázat a 2014. május 29-ei állapotot mutatja.
A parlament honlapján elérhető vagyonnyilatkozatok alapján a lakást igénylők között valóban csak olyan képviselők vannak, akiknek nincsen budapesti ingatlanjuk. Azt nem tudtuk ellenőrizni, hogy a közeli hozzátartozóik vajon rendelkeznek-e fővárosi lakással, az újonnan a parlamentbe került képviselők vagyonnyilatkozata pedig még nem elérhető.
A listán szerepel Szabó Szabolcs is, aki az Együtt–PM színeiben egy budapesti kerületben, Csepelen szerzett mandátumot. Szabó Szabolcs az Origó kérdésére megerősítette, hogy igényelt képviselői lakást. Ezt azzal magyarázta, hogy bár évek óta Budapesten él, gyulai származású, és a fővárosban csak bérlakása van, saját budapesti ingatlannal nem rendelkezik.
A listán van négy olyan képviselő is, akik mindannyian Budapest agglomerációjában élnek, vagyis akár ingázhatnának is. A listán szereplő képviselők közül a jobbikos Gyöngyösi Márton lakik legközelebb Budapesthez, az alig 15 kilométerre lévő Nagykovácsiban. Gyöngyösi ugyanakkor érdeklődésünkre azt mondta, meglepődött, hogy ő is a lakásigénylők között van. Azt mondta, emlékszik rá, hogy jogi bikkfanyelven, bonyolultan megfogalmazott mondatokban tették fel a kérdéseket arról, kér-e szállodát, kér-e lakást, vagy mindkettőről lemond, és ő 99,99 százalékig biztos abban, hogy ez utóbbinál ikszelt. "Miért kellene nekem lakás, ha Nagykovácsiban lakom?" – tette fel a kérdést, majd megköszönte, hogy megkerestük, és azt mondta, hogy azonnal utánanéz a dolognak.
A fideszes Csenger-Zalán Zsolt szintén igényelt budapesti lakást. Ő a Budapesttől 33 kilométerre lévő Zsámbékon él, ő a település polgármestere is. Csenger-Zalán Zsoltot a mobiltelefonján nem értük el, SMS-ben jeleztük, hogy sürgős interjút kérünk tőle. Egyelőre nem reagált rá.
Az újonnan a parlamentbe került fideszes Bóna Zoltán szintén Budapest szomszédságában él, ő a 36 kilométerre fekvő Dunavarsány polgármestere. Bóna Zoltánt asszisztensén keresztül kerestük meg, az alábbi választ kaptuk: "Képviselő úr a jogszabályban biztosított lehetőséggel élt, amikor jelezte szándékát. Az ügyben döntést még nem hozott, végleges elhatározása előtt minden körülményt mérlegelni fog."
Ezen a térképen megtalálhatók az agglomerációban élő és lakást igénylő képviselők
A fideszes Tessely Zoltán Bicske polgármestere, de a vagyonnyilatkozata alapján a fővárostól 44 kilométerre lévő Csabdiban van lakóingatlana. A politikus az Origo megkeresésére azt mondta, azért igényelt fővárosi lakást, mert az európai ügyek bizottságának alelnöki posztja miatt szüksége lesz rá. A politikus azt mondta, ezzel a pozícióval olyan éjszakába nyúló feladatok járnak együtt, amelyek miatt jogosnak érzi a kérést. Ilyen lehet például egy nagykövetségi rendezvény. Persze van, aki ezekről azt hiszi, hogy csak szórakozás, de ez egyáltalán nem így van – tette hozzá. Tessely azt mondta, még nem került szóba semmilyen egyeztetésen, hogy milyen lakást biztosít neki az Országgyűlés Hivatala, és hogy nem ez volt az előző hónapok gondolkodásának középpontjában. Szerinte erre nyáron a parlamenti szünet miatt nem is lesz szükség, így majd őszre dőlnek el ezek a kérdések.
Havi 187 ezer
A támogatás jogi háttere, hogy az új országgyűlési törvény értelmében a képviselők ebben a parlamenti ciklusban már nem kapnak lakhatási támogatást. Helyette az Országgyűlés Hivatala biztosít számukra budapesti lakást vagy szállást. Erre a törvény szerint háromféle szállás jöhet számításba: az Országgyűlés tulajdonában lévő lakás, bérelt lakás vagy szálloda.
Az Országgyűlésnek jelenleg 14 saját szolgálati lakása van a Balassi Bálint utcában, amelyekben aktív, illetve nyugdíjas dolgozók laknak. Ezekben nem helyeznek el képviselőket, így a gyakorlatban marad a lakás- és a szállodabérlés. Az Országgyűlés havonta maximum a képviselői tiszteletdíj 25 százalékát, azaz 187 ezer forintot költhet az egyes képviselők lakhatására, függetlenül attól, hogy ez bérlakás vagy szállodai szoba, és ebbe a havi rezsiköltségek is beleszámítanak. A lakás legalább 35, legfeljebb 50 négyzetméteres lehet. A képviselők bármikor kérhetik, hogy béreljenek számukra lakást vagy szállodai szobát, vagyis a lakásigénylők jelenlegi 76-os listája is változhat még.
Az Origo részére megküldött tájékoztatás szerint mind a 76 képviselő a parlament közelében kért lakást. Ezt még senki sem kapta meg, a folyamat most ott tart, hogy a hivatal értékforgalmi becslőket küld a szóba jöhető lakásokba, hogy megtudják, tényleg érnek-e annyit, amennyit a bérbeadó havonta elkérne értük.
A lakáskeresésre és szerződéskötésekre a hivatal az FHB Ingatlan Zrt.-t bízta meg. Az erről szóló közbeszerzés május 15-én jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben. Az FHB feladata eszerint az, hogy alkalmas lakásokat keressen 120 budapesti lakóhellyel nem rendelkező képviselő részére, illetve a lakások bérbevételét is elintézze a képviselők számára. A szerződésben azért szerepel ennyi képviselő, mert amikor a szerződést kötötték, akkor még nem lehetett tudni, hogy hány képviselő igényel majd lakást, illetve az is elképzelhető, hogy egy képviselő csak a későbbiekben jelzi, hogy szükségre lenne budapesti lakhatásra. Az FHB Ingatlannal kötött szerződés összege 15 millió forint volt, a képviselők lakhatása mellett azonban a képviselők vidéki irodabérlését is ők intézik.
Ami a szállodai elhelyezést illeti, az Origo részére megküldött tájékoztatás szerint az Országgyűlés még a parlamenti alakuló ülés előtt kötött szerződést az Accor-Pannonia Hotels Zrt.-vel, de jelenleg egy másik szállodalánccal is szerződéskötés előtt állnak. A képviselők az Accor-Pannonia Hotels Zrt.-hez tartozó három- és négycsillagos szállodákat vehetik igénybe. Ehhez a szállodalánchoz tartozik például a Kálvin téri Hotel Mercure vagy a Novotel Hotel a Budapesti Kongresszusi Központ mellett. A parlamenthez legközelebb eső szálloda a Novotel Budapest Danube a Bem rakparton, szemben a Parlament épületével. | [
"Parlament"
] | [
"Közbeszerzési Értesítő",
"Novotel Hotel",
"Hotel Mercure",
"Országgyűlés Hivatala",
"FHB Ingatlan Zrt.",
"FHB Ingatlan",
"Accor-Pannonia Hotels Zrt.",
"Budapesti Kongresszusi Központ"
] |
Az M49-es gyorsforgalmi út kivitelezési munkálataira kiírt közbeszerzést nyerte el nettó
138 milliárd 46 millió 671 ezer 674 forint
értékben a Duna Aszfalt – derül ki az uniós közbeszerzési értesítő keddi számából. A hirdetmény szerint ezért az összegért az M3-as autópálya és Ököritófülpös közti 28,2 kilométeres, kétszer két forgalmi sávos autóutat kell megépítenie, mely tartalmaz 4 darab különszintű és 5 darab körforgalmi csomópontot, 22 darab műtárgyat, kétoldali komplex és egyszerű pihenőt, valamint a szükséges közműépítést is. A beruházás részét képezi a Győrteleket elkerülő 3,3 kilométer hosszú (másodrendű főút) szakasz is.
Ez azt jelenti, hogy az M49-esnek ez a szakasza
kilométerenként 4 milliárd 895 millió forintba fog kerülni.
A Duna Aszfalt Zrt. a tenderen a Strabagot, valamint a Dömper Kft., a Subterra-Raab Kft. és a Pannon-Doprastav Kft. alkotta konzorciumot előzte meg.
A Duna Aszfalt tulajdonosa az ország egyik leggazdagabb oligarchája, Szíjj László, aki Lady MRD nevű luxusjachtján vendégül látott számos vállalkozót, állami cégek vezetőit, illetve állami vezetőket, köztük Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert is. | [
"Duna Aszfalt"
] | [
"Pannon-Doprastav Kft.",
"Subterra-Raab Kft.",
"Dömper Kft."
] |
Maffiagyanús, szervezett bűncselekmény-sorozat, az elmúlt 27 év legsúlyosabb, a legmagasabb szintet is elérő korrupciós ügye – így jellemzik az ellenzéki pártok az Orbán Viktor miniszterelnök vejét, Tiborcz Istvánt érintő Elios- botrányt. Az ügyet az amerikai The Wall Street Journal robbantotta ki még januárban, amikor megírták: súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) az Elios Innovatív Zrt. által 2009 és 2015 között elnyert, uniós forrásból fizetett közbeszerzésekkel kapcsolatban.
hirdetés
Két évig nyomoztak, 35 önkormányzati közvilágítási közbeszerzést vizsgáltak meg, és végül azt javasolták az Európai Bizottságnak: a teljes, mintegy 13 milliárd forintnyi uniós támogatási összeget vonják vissza. A The Wall Street Journal szerint a szabálytalanságok lényege: Hamar Endrének, az Elios egykori közvetett tulajdonosának cége, a Sistrade részt vett egyes pályázatok előkészítésében az önkormányzatok oldalán, miközben az üzletembernek még az Eliosban is volt érdekeltsége. Az Elios nyert ezeken a pályázatokon, így lett a munkák kivitelezője. Hamar Endre az Eliosban szintén befolyással bíró Tiborcz István iskolai barátja. Orbán Viktor veje az Eliosban meglévő üzletrészét 2015-ben adta el – a G7 portál számításai szerint – mintegy 3 milliárd forintért.
A kormány nem hozta nyilvánosságra a miniszterelnöki rokon érintettségére vonatkozó OLAF-jelentést, bár korábban már volt arra példa, hogy a csalás elleni hivatal jelentését megismerhetővé tette a kormány. A Fidesznek ugyanis ez akkor politikai érdeke volt, mivel a 4-es metró ügyében a baloldalhoz köthető politikusok és üzleti körök voltak érintettek. Most várhatóan aktatologatás veszi majd kezdetét az Elios-ügyben, a Legfőbb Ügyészség már jelezte, hogy évekig tartó nyomozás várható a Pest Megyei Főügyészség felügyelete alatt és a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda bevonásával. Házkutatásról, lefoglalásról, tanúkihallgatásról azóta sem hallani.
A 24.hu azonban megszerezte az OLAF-jelentést, amit azóta cikksorozatban dolgoz fel. Úgy fogalmaztak, hogy a szervezett bűnözés feltételeinek is megfelelhet az a szisztéma, amit az uniós hivatal feltárt az Elios-ügyben. A 35 önkormányzati projekt mindegyikénél találtak szabálytalanságot, de 17 esetben arra jutottak, hogy szervezett csalási mechanizmust építettek ki. A 2012-es csomagba tartozó pályázatokat például eleve úgy írták ki, hogy a feltételeknek csak az Elios feleljen meg, vagy az a konzorcium, amelynek tagja a cég. Az Elios volt például az egyetlen vállalkozás, amelynek 2012-ben volt már komolyabb LED-lámpás referenciája az első, 2009–2010-es hódmezővásárhelyi projektből. Ennek kapcsán Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter elismerte, hogy Tiborcz Istvánnal tárgyalt a város közvilágításának megújítása kapcsán, és ők ketten találták ki az egész beruházást.
A 24.hu cikke szerint a 17 pályázatban nagyon hasonló módon játszották ki a feltételeket, például trükköztek az úgynevezett megtérülési rátával: az Elios nem felelt volna meg az elvárt megtérülésnek, amit 50 ezer világított órával, 15 évre kellett volna kiszámolni, mert ennyi lett volna a lámpák élettartama. A pályázat beadása előtti utolsó pillanatban viszont a képletben használt 50 ezer órát minden pályázatban átírták százezerre. Bár a valóságban a lámpák élettartama csak körülbelül 60 ezer óra, a megtérülési mutató így megfelelt az elvártnak. Az OLAF szerint az egyik komoly probléma az volt, hogy az Elios ajánlatainál a második és harmadik legjobb ajánlat minden esetben 5 és 7 százalékkal volt magasabbra árazva, függetlenül a költségektől és a lámpák árától. Ezek azonban nem igazi ajánlatok voltak, hanem ugyanaz a személy ugyanazon a számítógépen írta őket.
Az egyik legkomolyabb vád pedig, hogy "egyeztetett az önkormányzatokkal és a közbeszerzéseket előkészítő cégekkel az Elios Innovatív Zrt. egyik vezetője, és minderre az OLAF jelentésében olyan bizonyítékok vannak, amelyeket a magyar rendőrség valamiért nem talált" – írta a 24.hu. A miniszterelnök vejének korábbi cége például már másfél évvel azelőtt egyeztetett a fideszes szekszárdi polgármesterrel a város közvilágításának korszerűsítéséről, hogy az arról szóló pályázatot kiírták volna. A Tiborcz István által birtokolt Elios Innovatív Zrt. 2014 májusában nyerte el a hétszázmillió forintos megbízást, de már 2012 nyarán ajánlattal kereste meg Szekszárdot, hogy elkészíti a két tanulmányt, amellyel a város indulhat a rövidesen meghirdetendő közvilágítás-korszerűsítési uniós pályázaton.
Itt érdemes megállni egy pillanatra, és kicsit leporolni Orbán Ráhelnak, a miniszterelnök lányának és Tiborcz István feleségének legendás Facebook-bejegyzését 2014 decemberéből. "25 éves vagyok. Férjemmel önálló családunk van, saját lábunkon állunk, saját erőnkből boldogulunk, saját életünket éljük. Édesapám azt tanította nekünk otthon, hogy sohase azt kérdezzem, mit tesz értem a hazám, hanem, hogy én mit tehetek a hazámért" – írta Tiborcz felesége a svájci Lausanne-ból, miután a DK vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett Orbán Viktor miniszterelnökkel szemben, aki szerintük teljes éves fizetésénél is többet költ lánya egyévi svájci taníttatására. Tehát mindezt akkor írta, amikor az OLAF szerint már javában dübörgött a közvilágítási uniós közbeszerzések elcsalása. Orbán Viktor pedig 2015-ben is tartott évértékelőt, amelyben arról beszélt: "Ha nem leszünk észnél, még azok fognak bennünket korrupcióval vádolni, akik szétlopták az országot." Pedig az OLAF-jelentésből az világlik ki leegyszerűsítve, hogy a fideszes vezetésű városokban, Hódmezővásárhelytől Zalaegerszegig, előre megbeszélt módon Orbán Viktor miniszterelnök vejének érdekeltsége nyerte el a közvilágítási közbeszerzéseket, valódi verseny nélkül, ráadásul minden pályázatnál az volt a lényeg, hogy még éppen megfeleljenek az elvárt feltételeknek, de a lehető legnagyobb költséget fizesse értük az önkormányzat.
A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, ha bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el, 5-től akár 10 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Persze csak ha a nyomozó hatóságok is teszik a dolgukat. A Polt Péter vezette ügyészség eddig többek között annyit közölt: az OLAF-jelentéssel kapcsolatban az igazságszolgáltatás függetlenségét sértő, szakmaiatlan politikusi nyilatkozatok jelentek meg. Az Elios is csak közleményben kommunikál, szerintük is politikai támadásról lehet csak szó, hiszen minden megbízásuk során a jogszabályi előírásoknak megfelelően, magas szakmai színvonalon teljesítettek. A kormánypárti politikusok pedig kommunikációs sorvezetőt is kaptak, amely szerint azt kell szajkózniuk: Orbán Viktort akarják támadni, pedig az OLAF-jelentéssel érintett időszak nagy részében a Simicska Lajos vezette Közgép volt a tulajdonos. (A vizsgált időszakban 35 pályázatot kifogásoltak, lapunk tulajdonosa 3 pályázatnál volt közvetve érdekelt az Eliosban). Az ellenzék szerint befolyásolhatja a választást az ügy: ez lesz az utolsó szög az Orbán-rendszer koporsójába.
Az OLAF-jelentéssel és Tiborcz Istvánnal foglalkozó összes cikkünket ide kattintva olvashatják.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.02.19. | [
"Elios Innovatív Zrt."
] | [
"Legfőbb Ügyészség",
"The Wall Street Journal",
"Magyar Nemzet",
"Európai Unió",
"Európai Bizottság",
"Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda",
"Pest Megyei Főügyészség"
] |
A járvány miatt visszaeső bolti forgalom alig érintette meg a szinte már minden szektorban kötelezővé tett online kasszákon nagyra nőtt Mobil Adat Kft.-t. Az online pénztárgépek 2013 óta összeköttetésben vannak az adóhatósággal, a Mobil Adat ennek a piacnak a főszereplője. Az adatforgalom hatósági díjas (a Pénzügyminisztérium minden évben felülvizsgálja a havi díjat, de eddig egyszer sem csökkentette), ami évről évre óriási nyereséghez juttatta a céget. A tavalyi év sem sikerült nekik rosszul, ez látszik a most benyújtott beszámolóból. Aki pedig ennek igazán örülhet, az Garancsi István, a leggazdagabb magyarok egyike, Orbán Viktor jó barátja, aki két másik cégen keresztül 90 százalékos tulajdonosa a Mobil Adat Kft.-nek.
Tavaly 2,6 milliárd forint forgalmat produkált a mindösszesen tíz főt foglalkoztató vállalat. Ez nem rekord, de egymás után a harmadik év, amikor az árbevétel eléri a 2,6 milliárd forintot.
Ehhez 723 millió forintnyi adózott profit társul – vagyis az árbevétel-arányos nyereség közel 28 százalékos, továbbra is kiugróan magas.
A cégből a tulajdonosok 705 millió forintot kivesznek osztalékként, ennek 90 százaléka kerül tehát Garancsihoz két másik cégen keresztül. Az egyik ilyen cég a Mobil Adat Holding Kft., a másik pedig a Shoal Vagyonkezelő Kft. Mindkettő teljes egészében a székesfehérvári futballklub tulajdonosáé, aki arról is híres, hogy ő reptette a miniszterelnököt a csapat bulgáriai meccsére három éve.
A Mobil Adat Holding is szépen fialt tavaly, 408 millió forintos adózott profit csapódott le ott, ebből 290 millió forintot vesz ki osztalékként Garancsi. A Shoal Vagyonkezelőnél 152 millió forintos adózott nyereség jött össze, az mind eredménytartalékba kerül. | [
"Pénzügyminisztérium",
"Mobil Adat Holding Kft.",
"Mobil Adat Kft.",
"Shoal Vagyonkezelő Kft."
] | [] |
Most már biztosan nem mondhatják a háziorvosok, hogy senki sem kérdezi őket, mennyire elégedettek a praxisuk finanszírozásával. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) csaknem tízmillió forintos megbízást adott a Kutatópont Kft.-nek, hogy mérje fel, mennyire elégedettek az érintettek a közfinanszírozással.
A hivatal erről körlevélben is értesítette a háziorvosokat, akik nemigen értették, miért van szükség minderre, hiszen meglehetősen közvetlen a kapcsolatuk a finanszírozóval, azaz bármilyen kérdésre – harmadik fél nélkül is – tudnak válaszolni.
Lapunknak az OEP sajtóosztálya azzal magyarázta a közvélemény-kutató cég megbízását, hogy az utóbbi években jelentősen emelkedett a háziorvosi szolgálatok díjazása. Sőt az új alapellátási törvény további forrásokhoz juttatja az érintetteket, s ezt a közpénzt minél célzottabban, hatékonyabban szeretnék felhasználni. Mint írták: "A döntéshozatali folyamatban, illetve a további rendszerfejlesztésben fontos, hogy megismerjük a háziorvosok és a betegek viszonyrendszerének főbb aspektusait, illetve az adminisztratív tevékenységeikkel kapcsolatban is képet alkothassunk."
A hivatal szerint ennek az a legjobb módja, ha személyes beszélgetés közben egy kérdezőbiztos kérdőívet tölt ki az orvossal. S miután erre a feladatra nincs szakemberük, módszertanuk, ezért kerestek egy piaci szereplőt. Azt sajnos lapzártánkig nem sikerült megtudnunk, hogy összesen hány háziorvost keres majd fel a cég, Selmeczi Kamill, az alapellátók érdekvédelmi szervezetének vezetője (képünkön) is csak hallomásból értesült a kutatásról.
A kiválasztott cég, a Kutatópont Piac- és Véleménykutató Kft. a Nézőpont-csoporthoz tartozó cégek egyike. A Nézőpont Intézet és az általa alapított Médianéző Kft. szemlézi a tárcáknak és a Miniszterelnökségnek a lapokat és hírműsorokat. A cégcsoportról a Napi.hu készített a nyáron elemzést. E szerint a cégcsoporton belül médiafogyasztási kutatást végzett a Kutatópont Kft. a kormányzat számára. A két embert foglalkoztató cég az alapításától sikeres, főként állami intézményeknek és vállalatoknak dolgozik. A nyereséget a tulajdonos minden évben kivette a cégből: tavaly 50,2 milliós, tavalyelőtt tízmilliós, míg 2012-ben 43 milliós osztalékot fizetett. | [
"Médianéző Kft.",
"Kutatópont Piac- és Véleménykutató Kft.",
"Nézőpont Intézet",
"Országos Egészségbiztosítási Pénztár"
] | [] |
Budai Gyula szerint nem történt kartellezés a dinnyetermesztők védelmében született megállapodás során. A Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára kedden a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: csak arra kérték a nagy üzletláncokat, hogy ebben az évben is a tavalyihoz hasonló árban indítsák és fejezzék be a dinnye értékesítést, és külföldről ne vásároljanak.
Hozzátette: a Gazdasági Versenyhivatal az ügyben nem vizsgálódik, a hivatal adatokat kért be az üzletláncoktól. Budai Gyula jelezte, hogy az üzletláncokkal történt megbeszélésen "árakról nem is volt szó". Hangsúlyozta, hogy az akció részeként megkezdték a nagybani piac megtisztítását a tisztességtelen viszonteladóktól, akik áron alul vásárolják fel a termékeket a magyar vidéki termelőktől, és átcsomagolt, ismeretlen eredetű külföldi terméket értékesítenek magyarként. Ez egy többmilliárdos piac - hívta fel a figyelmet. Az almánál is ugyanolyan promóciót folytatnak majd, mint a dinnyénél - tette hozzá az államtitkár.
A Népszabadság korábbi tudósítása szerint Budai Gyula a Csongrád megyei gazdakörök fórumán a Gazdasági Versenyhivatal dinnyekartell-vizsgálatát úgy kommentálta: "Igen, kartelleztünk, a magyar termelők érdekében. Két év alatt 11 ezer hektárról 5 ezer hektárra csökkent Magyarországon a dinnyetermő terület. Mi vissza akarjuk állítani a korábbi termőterületet, ami csak úgy lehetséges, hogy a termelő ne csak az önköltséget kapja meg, hanem legalább 15-20 százalék haszna is legyen a terméken. A Gazdasági Versenyhivatal is azt mondta, hogy én kartellezek. Igen? És akkor mit tudnak velem csinálni? Vagy a minisztériummal? Vagy a kormánnyal?" | [
"Vidékfejlesztési Minisztérium"
] | [
"Gazdasági Versenyhivatal"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Nyomozás indult Portik Tamás ellen
Az egykori olajmaffiózó hamis vád miatt felelhet
Hamisan vádolhatta a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert egy tanúkénti meghallgatásán Portik Tamás, emiatt emeltek vádat ellene. Korábban Rogán Antal ellen is több feljelentést tettek, azonban azokat a Központi Nyomozó Főügyészség elutasította.
Hamis vád gyanújával rendelt el nyomozást a Budapesti Nyomozó Ügyészség Portik Tamás tanúként tett nyilatkozata miatt – közölte tegnap a fővárosi főügyész. Ibolya Tibor emlékeztetett, hogy Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter és Juhász Péter alperes között személyiségi jog megsértése miatt indult per júniusi tárgyalásán Portik Tamás tanúként azt állította, hogy egyszer tízmillió forintnak megfelelő összegű eurót adott át Rogán Antal akkori polgármesternek, ami egy ingatlan áron aluli értékesítésében való közreműködésért adott jogtalan előny volt.
Portik Tamás nyilatkozata után több feljelentés is érkezett az ügyészségre, egyrészt Rogán Antal ellen, másrészt pedig az állítás valótlanságának gyanúja miatt Portik Tamás ellen.
A vezető beosztású személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt Rogán Antalt érintően tett feljelentéseket a Központi Nyomozó Főügyészség elutasította – hangsúlyozta Ibolya Tibor. Hozzátette: miután az alapügyben a Központi Nyomozó Főügyészség jogerősen elbírálta a feljelentéseket, elhárult az eljárásjogi akadálya a hamis vád bűntette miatt tett feljelentés elbírálásának. A Budapesti Nyomozó Ügyészség beszerezte a szükséges iratokat és megállapította, hogy Portik Tamás cselekménye Rogán Antal sérelmére elkövetett hamis vád bűntette gyanúját kelti, ezért elrendelte a nyomozást – tájékoztatott Ibolya Tibor. Kovátsits László, Rogán Antal ügyvédje korábban elmondta lapunknak, hogy Portik képtelen története átlátszó hazugságokkal volt tele, és a bíró is többször figyelmeztette a tanúként meghallgatott férfit a hamis vád és a hamis tanúzás büntetőjogi következményeire.
Portik a könnyen ellenőrizhető kérdésekben sem volt őszinte. Például a Nobu étterem megnyitójáról azt állította: szűk körű volt, és kevés ember vett részt rajta. Ezzel szemben a valóság az, hogy több száz fő vett részt a megnyitón, többek között hollywoodi filmsztárok – mondta az ügyvéd.
Portik szavahihetőségét tovább csökkenti, hogy a Gyurcsány-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatalt vezető Laborc Sándornak 2008-ban egy éttermi egyeztetésen azt ígérte: terhelő információkat gyűjt és kreál a Fidesz egyes vezető politikusairól, Rogán Antalt név szerint megemlítve.
Portik jelenleg jogerős fegyházbüntetését tölti. A férfit a Fővárosi Ítélőtábla sújtotta tizenöt éves büntetéssel a Prisztás-gyilkosság ügyében idén májusban. A bíróság előre kitervelten, aljas indokból elkövetett emberölés miatt felbujtóként mondta ki Portik bűnösségét, egyik társát – aki fejbe lőtte Prisztás József vállalkozót – pedig emberölés bűntette miatt ítélte el. A bíróság az ítélet indoklásában kimondta: a Prisztás-gyilkosság egy bérgyilkos által végrehajtott gátlástalan leszámolás, egy alvilági háború része volt. Az olajszőkítési ügyleteiről elhíresült Energol Rt. egykori ügyvezetőjét a közelmúltban első fokon elítélték több, a kilencvenes években elkövetett leszámolásos merénylet összevont büntetőperében is. | [
"Energol Rt."
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Budapesti Nyomozó Ügyészség",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
ÍRTA Hazafi
Kiegyezés híján nukleáris háború jöhet Orbán és Simicska között
Debreczeni József, Orbán Viktor egykori tanácsadója szerint az MSZP-t másolta a Fidesz, amikor bevezette a Simicska-modellt. Az egyik különbség, hogy a szocialista pártelnökök és pénztárnokok között nem volt barátság, míg a miniszterelnök és az oligarcha között a véd- és dacszövetség mellett barátság is kialakult. Most ennek a romba dőlését láthatjuk.
Debreczeni József politológus 1994 és 1996 között volt tagja Orbán Viktor személyes, ötfős értelmiségi tanácsadó testületének, majd portré kötetet is írt a politikusról. "A MSZMP folytonossága szervezetileg és politikai szempontból magszakadt a rendszerváltáskor, de gazdaságilag nem, és az MSZP hátterében létrejött egy olyan gazdasági holdudvar, amely a szocialisták sikeres működését biztosította. A Fidesz is akart magának egy ilyen fedett gazdasági világot, ennek a kialakításában lett kulcsszerepe Simicska Lajosnak " – magyarázta az atv.hu-nak Debreczeni József, aki emlékeztetett arra, hogy Máté László egykori szocialista pártpénztárnok egy, a Mozgó Világnak adott interjújában beszélt erről a rendszerről. Az 1990-ben a teljesen padlón levő MSZP-ből 1993-ra a legtöbb pénzzel rendelkező párt lett, de ebből a legkevesebb az adományokból jött be. A szocialista pártpénztárnok ars poeticája ez volt: "Rájöttem arra, hogy akkor is – meg ma is – Magyarországon a legfontosabb tőke a kapcsolati tőke. Ezért tudatosan építettem a kapcsolatokat a bankárokkal, az igazán nagy vállalkozókkal, azokkal a körökkel, amelyek már akkor is milliárdokat mozgattak meg. És igyekeztem nekik olyan üzleteket hozni, amelyekből azután csurrant-cseppent mozgalmi célokra is".
Másrészt Máté László szavai szerint korrekt szakmai kapcsolatban állt a többi párt pénztárnokával, így tehát Simicska Lajossal is. Az interjú szerint rendszeresen találkoztak a parlamentben, mi több, voltak közös ügyeik.
Politikához pénz, pénz és pénz kell
Debreczeni József szerint a Fidesz számára Máté László és az MSZP lett a minta. A 1993-as MDF-Fidesz székházügy is azt mutatta, hogy ebbe az irányba mozdult el a Fidesz. A politológus felhívta a figyelmünket arra is, hogy 1994 nyarán egy Antall Józsefről szóló könyv apropóján beszélgetett Orbán Viktorral, aki a néhai miniszterelnök hibájának rótta fel, hogy a gazdasági életben nem alakított ki egy jobboldali holdudvart. Mint nyilatkozta: "azért, hogy most itt vagyunk, neki felelőssége van... Hogy pőrén, meztelen fenékkel vagyunk ellenzékben... Negyven év baloldali kormányzása után alakult egy jobbközép kormány Magyarországon. Ezt a szerencsét nem kihasználni: jóvátehetetlen hiba volt. Nem fölkészülni, hogy ha bukás van négy év múlva, akkor legyen egy erős infrastruktúrája a jobboldali politikának, hanem a semmiben lebegjen, amikor megbukott, ez olyan hiba, amit nem lehet jóvátenni. Rosszul kormányozni lehet, de örökség nélkül itt hagyni egy politikai oldalt, materiális örökség nélkül, hogy csak a szellemi örökségből éljünk, ez nem megy."
Orbán Viktor fejében ekkor – legalábbis az előbbi nyilatkozata szerint – az volt, hogy meg kellett volna találni azt a nyolc-tíz nagyvállalkozót, akik később Magyarország jobboldali nagytőkései lettek volna. Ezekkel kellett volna a miniszterelnöknek személyes kapcsolatot kiépíteni, amit ők aztán jól tudtak volna a piacon használni, mint versenyelőnyt. Az ország így nyolc-tíz, a jobboldal irányába lojális nagytőkés gazdasági érdekszférájává vált volna.
Hasonló gondolkozásról tett tanúbizonyságot Simicska Lajos egy, a Népszabadságnak adott interjúban, miszerint az a feladata, hogy biztosítsa a párt finanszírozását úgy, hogy a Fidesz ne függjön külső erőforrásoktól. "Mivel ezek a lobbik nem karitatív szervezetek, a Fidesznek a megalakulásától kezdve nem voltak külső támogatói. El akartuk tehát kerülni mind a belföldi, mind pedig a külföldi csoportok gyámkodását, viszont így saját forráshoz kellett jutnunk. A politikához ugyanaz a három dolog szükséges, mint a háborúhoz" – fogalmazott Simicska, aki természetesen a pénzre gondolt az utóbbi mondatában.
A Fideszben nem volt kettős hatalom
Debreczeni József szerint "a tanítvány meghaladta a mesterét", a Fidesz professzionálisabb szintre, rendszerré alakította az MSZP-től tanult fedett gazdasági világot. Sőt, míg a szocialistáknál sok esetben két fejű volt a vezetés, mert a pártelnökök és a pénztárnokok olykor rivalizáltak egymással, addig a Fideszben tökéletes szimbiózisban, bizalmi alapon működött együtt Orbán Viktor és Simicska Lajos. Ráadásul Simicskát nemcsak a pénzügyek, hanem a politikai koncepció is érdekelte, Orbán politikai tanácsadójaként is "működött". A Fidesz-elnök nyilatkozataiból egy olyan kép rajzolódik ki, miszerint felnézett a "nagyon okos" Simicskára.
Ez a szimbiózis Debreczeni József szerint elvezetett odáig, hogy a formálisan közjogi befolyással nem rendelkező Simicska Lajos 2010 és 2014 között informálisan majdnem akkora közjogi befolyással bírt, mint Orbán Viktor. "Ráhatása volt egyebek mellett Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Nemzeti Vidékfejlesztési Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, az autópályás cégek működésére, de voltak arra utaló jelek, hogy Orbán korrigálni kíván ezen a rendszeren. Új üzleti szereplők felfuttatása, így Mészáros Lőrinc, vagy Garancsi István elképesztő ’sikersztorija’ is azt mutatja, hogy a miniszterelnök már ekkor változtatni kívánt a párt és az üzleti holdudvara közötti szerkezeten" – állította a politológus.
Úgy tűnik, hogy a fordulathoz az is kellett, hogy a gázüzletek területén "képződjön" egy, a Simicska Lajos cégbirodalmához fogható "pénzmennyiség". "A MET ügy jelentheti azt, hogy van alternatívája Simicska Lajosnak. Nemcsak anyagi javakról van szó ez esetben, hanem arról is, hogy Orbán megszerezze a teljhatalmat saját kormányában és a Fidesz holdudvarában is, hiszen a sokáig megkerülhetetlen Simicska Lajos mellőzhetővé, vagy kiválthatóvá vált. A hatalom epicentrumából való kiszorítását 2014 áprilisa után, az újbóli választási győzelmet követően megkezdhette" – tette hozzá Debreczeni József
Simicska nem Hodorovszkíj
A közíró úgy vélte, hogy még mindig az tűnne politikai értelemben a leginkább racionálisnak, ha Orbán és Simicska rendeznék a vitájukat, mert mindketten olyan nagyhatalomhoz hasonlítanak, amelyek nukleáris, tömegpusztító fegyverekkel is rendelkeznek. Igaz, hogy Orbán Viktor mögött ott a teljes államhatalom, akár le is csukathatja Simicskát, de az oligarcha is óriási médiabefolyással rendelkezik, és van annyi érzékeny információja a miniszterelnökről, ami nyilvánosságra kerülve a kormányfő számára is érzékeny veszteséget okozna. "Sokan Hodorovszkíj vesszőfutásához hasonlítják a helyzetet, de Putyin és a börtönbe zárt orosz oligarcha között soha sem volt olyan belsőséges barátság, mint Orbán és Simicska között" – fűzte hozzá Debreczeni József. | [
"MSZP",
"Fidesz"
] | [
"Nemzeti Vidékfejlesztési Minisztérium",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
A gondola.hu egyik újságírója vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett a miniszterelnök vagyonnyilatkozatával szemben –emlékezetett mai sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter. A Fidesz parlamenti képviselője kiemelte: Gyurcsány Ferencnek a képviselői mandátummal nem rendelkező kormánytagokra vonatkozó törvény alapján kellett vagyonnyilatkozatot tennie, a vagyonnyilatkozati eljárási kezdeményezés ugyanakkor ezzel kapcsolatban érkezett. Szijjártó elmondta, ő korábban már kezdeményezte, hogy az általa vezetett vizsgálóbizottság kérje be Gyurcsány Ferenctől az ezzel kapcsolatos dokumentumokat, de a kormánytagok erre nemmel szavaztak, ezzel ellehetetlenítetve a vizsgálatot – olvasható a fideszfrakció.hu-n.
Az ügy kapcsán felmerült az adócsalás vagy más bűncselekmény gyanúja – közölte Szijjártó Péter – és ezért kellett volna vizsgálóbizottsági vizsgálat. Ugyanis a Fittelina Kft-nek – miután Dobrev Klárával, a miniszterelnök feleségével megszüntette a jogviszonyát – ki kellett volna vezetnie könyveiből azokat a beruházásokat, amelyeket a Szemlőhegyi úti villán végzett el. A beruházások eredménye azonban ott maradt ezen az ingatlanon. Ezért a Fittelina Kft.-nek természetbeni juttatás miatt személyi jövedelemadót kellett volna fizetnie. Gyurcsány Ferenc azonban azt nyilatkozta, hogy lízingszerződést kötött a beruházás egyes elemeire, így nem állt fenn adófizetési kötelezettség. A Fővárosi Főügyészség azt mondta ki, hogy Gyurcsány Ferenc cége ingatlanlízing-szerződést kötött a Szemlőhegyi villa egy részére.
A képviselői mandátummal nem rendelkező kormánytagoknak viszont nem a csak a birtokukban lévő, hanem a bérelt ingatlanokat is fel kell tüntetniük a vagyonnyilatkozatban. Gyurcsány Ferenc vagyonnyilatkozatában csupán egyetlen, pápai ingatlan szerepel – jelentette ki a képviselő.
Szijjártó Péter kijelentette: Gyurcsány vagyonnyilatkozata nem felel meg a valóságnak, ezért kívánatos lenne, hogy Kiss Péter kancelláriaminiszter minél előbb továbbítsa az ügyet a mentelmi bizottságnak, és ebben az ügyben vizsgálatot folyjék le – tette hozzá.
A vagyonnyilatkozati eljárást hivatalosan még nem kérelmezték, márpedig a nélkül a kancelláriaminiszter nem tudja elindítani az ilyenkor szükséges hivatali eljárást – jelentette ki a kormányszóvivő. Batiz András leszögezte:a miniszterelnök áll minden vizsgálat elébe. Hozzátette: Szíjjártó Péter Gyurcsány Ferencet érintő kijelentéseit nehéz komolyan venni, hiszen eddig minden feltevése, gyanúja, vagy vádja légből kapottnak, tévesnek és teljességgel megalapozatlannak bizonyult – írja az MTV Teletext.
| [
"Fittelina Kft."
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"MTV Teletext",
"Fittelina Kft-nek"
] |
Elrendelte a rendőrségi nyomozást a Zala Megyei Főügyészség annak kapcsán, hogy hévízi önkormányzati képviselők nemrég a város gyógyfürdőjének gazdálkodása miatt rendőrségi és ügyészségi feljelentést tettek - tudta meg az MTI.
Kis-Király Ervinné, a Zala Megyei Főügyészség helyettes főügyésze megerősítette az információt. Közölte: ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt rendelték el a nyomozást.
Papp Gábor, a Fidesz hévízi elnöke július 28-án közölte, hogy ismeretlen tettes ellen, csalás, sikkasztás, hűtlen kezelés és hanyag kezelés gyanúja miatt a Sikeres Hévízért önkormányzati képviselőcsoport négy tagja feljelentést tett a gyógyfürdő vélt gazdálkodási gondjai miatt.
A képviselő akkor arról számolt be, hogy július közepén a Hír TV bemutatott egy műsort, amely szerint a gyógyfürdő elmúlt három évének gazdálkodása visszásságokra utal, egyebek mellett túlságosan magas a hitelállománya.
Ez után a képviselőkhöz olyan adatok, dokumentumok jutottak el, amelyek alapján "esetlegesen büntető törvényi tényállásokat kimerítő cselekmények ... a csalás, sikkasztás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés elkövetésének lehetőségét vetik fel".
Hegedűs Lajos, a Hévízgyógyfürdő Nonprofit Kft. - korábban kht. - ügyvezető igazgatója a feljelentést akkor alapvetően politikai támadásnak minősítette, mert a képviselőknek minden alkalommal módja volt betekinteni az intézmény irataiba, az elmúlt években pedig ők maguk is jóváhagyták az üzleti terveket és a hitelfelvételeket. | [
"Hévízgyógyfürdő Nonprofit Kft."
] | [
"Zala Megyei Főügyészség",
"Hír TV",
"Sikeres Hévízért"
] |
Tíz szülész-nőgyógyászt ítélt a Fővárosi Törvényszék pénteken első fokon, nem jogerősen 1,5 és 2,4 millió forint közötti pénzbüntetésre, mert hálapénzt kértek szülés levezetéséért. Egy szülésznő tíz hónap, két évre felfüggesztett szabadságveszést kapott, egy másik szülésznő pénzbüntetést. Egészségügyi perekkel foglalkozó ügyvédek nem emlékeznek olyan esetre, amikor egy orvost azért ítéltek el, mert hálapénzt fogadott el.
A Fővárosi Főügyészség vesztegetés miatt emelt vádat az Állami Egészségügyi Központ tizenegy nőgyógyász szakorvosa és két szülésznője ellen, mert pénzt kértek a kismamáktól 2007 áprilisa és 2008 júliusa között legalább húsz esetben.
A vádlottak tagadták bűnösségüket, többnyire úgy nyilatkoztak, hogy pénzt sosem kértek és nem is fogadtak el, és még csak nem is hallottak az úgynevezett "kiskasszarendszerről, amelynek lényege, hogy havi rendszerességgel hálapénzben részesültek azok is, akik közvetlenül nem találkoztak a betegekkel.
Az eljárás adatai szerint kapott pénzt a műtősfiú, az altatóorvos, a szülésznő, a nővér, a nőgyógyász és az osztályvezető főorvos. Volt, aki csak kétezret, volt, aki 5-10 ezret, és volt, aki 60-80 ezret.
A kismamák és családtagjaik jobbára olyan megjegyzéseket kaptak: ugye, tudja, hogy illik megköszönni a kezelést? Adjon a műtősfiúnak, mert olyan keveset keres szegény! Egy epidurális érzéstelenítést ötezer forinttal szoktak megköszönni. Itt egy szülés levezetéséért 60-80 ezer forintot szokás fizetni.
A bíró kiemelte, hogy a vádlottak tagadásával szemben a tanúk vallomásai meggyőzően bizonyították, hogy előre kértek tőlük megszabott összegeket az államilag finanszírozott egészségügyi ellátásért. Több tanú is elmondta, hogy magától nem adott volna, de úgy érezte, nincs választása, szinte utasították a pénz átadására.
Az eljárás egy közérdekű bejelentésre indult, amely után a hatóságok számos tanút - kisgyermekes anyákat és családtagjaikat - hallgattak meg arról, hogy kellett-e fizetniük hálapénzt az ellátásért.
A védelem korábban hivatkozott arra, hogy csak az ellátottak háláját kifejező ajándékozás történt, az fel sem merült, hogy ezért az orvosok jogtalan előnyt nyújtanának. A bíró ezzel szemben kifejtette: hálapénznek az utólag, önként adott juttatás tekinthető, ami az orvosi kamara etikai kódexe szerint morálisan elítélendő, és visszaszorítása minden orvos erkölcsi kötelessége. Ebben az ügyben az ügyészség nem ilyen esetekben emelt vádat, hanem akkor, ha előre kérték és fogadták el a juttatást, ami nemcsak erkölcsileg, hanem büntetőjogilag is értékelendő: nem hálapénz, hanem vesztegetés.
Az elsőfokú bíróság szerint az egyik szülésznő esetében lehet indokolt a felfüggesztett szabadságvesztés, a másik szülésznő és tíz orvos esetében néhány százezer forinttól 2,4 millió forintig terjedő pénzbüntetések, továbbá néhány ezer-tízezer forintos vagyonelkobzás. Egy orvost bizonyítottság hiányában felmentett a vád alól a bíróság.
Az ügyész három nap gondolkodási időt kért, a védők felmentésért fellebbeztek, így másodfokon folytatódik a hálapénz miatt megvádolt orvosok és szülésznők büntetőpere.
Az Origo megkérdezett két, egészségügyi perekre szakosodott ügyvédet, hogy ítéltek-e el Magyarországon valaha orvost azért, mert hálapénzt fogadott el. Ilyen esetre egyikőjük sem emlékezett. | [
"Állami Egészségügyi Központ"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Fővárosi Törvényszék"
] |
Érvényes és eredményes volt múlt vasárnap a helyi népszavazás Madocsán. Az érvényesen szavazó polgárok elsöprő többsége, 98 százaléka nem kér abból a kavicsbányából, amit kormányközeli üzletemberek terveztek a falu határába építeni.
Pezsgő pukkant vasárnap este a falusi kultúrházban tartott eredményvárón. 1179 voks mindössze 23 ellenében – ez lett az eredménye a vasárnapi madocsai helyi népszavazásnak bányaügyben.
"Támogatja-e Ön, hogy Madocsa község közigazgatási területén homok és kavicsbánya létesüljön?" – erre válaszoltak 1179-en nemmel. A részvétel is magas volt: az 1571 választásra jogosult polgár 76,8 százaléka megjelent a szavazáson. A második kérdésre, amely szerint tiltsa-e meg az önkormányzat a bányatelek-nyitást a választók 96,4 százaléka igennel válaszolt.
Most a beruházó Bet-Bau Kft.-nél a labda, vezetőik többször nyilvánosan kijelentették, hogy ha a népszavazás ellenük dönt, felhagynak a tervekkel. Például ezen a közmeghallgatáson:
Erre vonatkozó kérdésünket elküldtük a cégnek, válaszukat várjuk.
A szekszárdi kft. egy kilométerre a lakóövezettől, a Duna-part és az árvízvédelmi gát közelében közel 140 hektáron tervez(ett) kavicsbányát létesíteni. Évente egymillió, azaz naponta 2750 tonna kavicsot termelnének ki az elgondolások szerint, legalábbis a terület erre ad lehetőséget.
A lakók a nyugalmukat, a megélhetésüket és a környezet értékeit féltik. A környék a Natura 2000 természetvédelmi terület része, védett fajok, köztük egy rétisas pár élőhelye. A beruházók korábban arra hivatkoztak, a Paks2 beruházásnak kell majd a kavics.
A madocsaiak távolabbról is kaptak szolidaritást: a helyi civilek által szervezett Mozdulj Madocsáért kerékpáros eseményen nyolcszázan vettek részt, még Törökbálintról és Bicskéről is érkeztek.
A Bet-Bau Kft.-t 2010-ben alapították, jelenlegi tulajdonosai a bólyi Schumann József Róbert, a szekszárdi Németh Tibor és a szintén szekszárdi Vass-család. A tagok egyéb érdekeltségei szépen nyerik az állami, önkormányzati megbízásokat.
A kft ügyvezetője korábban kitérő választ adott érdeklődésünkre, amely szerint a Bet-Bau-ban tag Schumann Róbert azonos-e azzal a Schumann Róberttel, aki a Fidesz 2014-es pártmérlegében az 500 ezer forintnál többet adó adományozók között szerepel.
Fotó: Törjék Gábor / Madocsa | [
"Bet-Bau Kft."
] | [] |
A Lehet Más a Politika a korrupcióellenes harc jegyében két törvényjavaslatot nyújtott be – derült ki Schiffer András frakcióvezető és Scheiring Gábor képviselő csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Schiffer András arra hívta föl a figyelmet, hogy december 9-ét 2003-ban az ENSZ Közgyűlés a korrupcióellenes harc világnapjává nyilvánította. Fölhívta továbbá a figyelmet arra, hogy a korrupcióellenes világnap megszületésében döntő érdemeket szerzett Transparency International 2010-es listáján Magyarország a tavalyi 47. helyről az ötvenedikre csúszott le.
A magyar kormánynak ezen helyzet ellenére nincsen antikorrupciós stratégiája, sőt "kifejezetten szembemegy" a korrupció fölszámolásával – közölte Scheiring Gábor. A Közlekedési és Infrastrukturális Albizottság alelnöke arra hívta föl a figyelmet, hogy a kormánytöbbség kivonta közérdekű adatokra vonatkozó törvény hatálya alól a többségében állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő társaságokat. Ráadásul a kormány nem támogatja az LMP azon törvénymódosító szándékát, hogy a banktitok "ne vonatkozzék az állami vagy önkormányzati tevékenységhez kapcsolódó adatokra, vagy az európai uniós források fölhasználására". Az ellenzéki képviselő szerint ez azért fontos, "mert olyan társaságok, mint például a Grupo Milton, folyamatosan az állam által kezelt társaságoktól jutnak üzleti előnyhöz". A sávolyi motorversenypálya-beruházásnál például a Grupo Milton a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) kapott pénzből akarta a beruházást fejleszteni. A MFB a banktitokra hivatkozva tartott vissza egy, a hitelt megalapozó háttértanulmányt – közölte Scheiring. Az LMP azt szeretné elérni, hogy a banktitokra hivatkozva ne lehessen ilyen információkat visszatartani – mondta. Hangsúlyozta: "aki az állammal üzletel, annak vállalnia kell az átláthatóságot".
A korrupcióellenes harc nemcsak morális okokból fontos, hanem mert meghiúsítja az érdemi állampolgári részvételt, ha "a különböző közpolitikai döntéseket [...] meg lehet vásárolni" – egészítette ki kollégáját a frakcióvezető. Schiffer úgy folytatta: pártja két törvényjavaslatot nyújtott be a korrupció visszaszorításának céljából. Egyrészt a Büntető Törvénykönyvet módosítanák, mégpedig úgy, hogy radikálisan kiterjesztenék azon információk körét, amelyek esetén nem kérésre, hanem automatikusan kell kiadni egy állami bank, minisztérium vagy önkormányzat által kezelt adatokat. A frakcióvezető hozzátette: most van egy szűk kör, amelyek esetén ezeket az adatokat nyilvánosságra kell hozni, de a nyilvánosságra hozatal elmulasztása jelenleg semmiféle büntetőjogi szankcióval nem jár. Ezen változtatna az LMP – tette hozzá Schiffer. "Adott esetben menjen börtönbe", aki felelős ezért – mondta.
Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: pártja másik javaslata a gazdasági társaságokról szóló törvényt módosítaná. Szerinte ma a cégek szétválásával könnyen lehet a zavarosban halászni: ha megbüntetnek egy társaságot, az kettéválik, az egyik kapja a szankciókat, míg "a másik cég vígan éli tovább szűziesen tiszta életét".
Scheiring Gábor szerint ilyen cég a Strabag, melyet súlyosan megbüntettek. A cég kettévált, "a csúnya Strabag vitte az összes büntetést, a szép Strabag továbbra is indult a közbeszerzéseken és súlyos [...] milliárdokat vitt el állami közbeszerzési pénzekből". Az ellenzéki képviselő úgy látja: "világos, hogy a kormány nem kíván érdemben tenni sajnos a korrupció ellen", mert ha kívánna, akkor bezárná a kiskapukat.
Az LMP szeretné elérni, hogy a közhatalmi személyek – beleértve a parlamenti képviselőket is – céghálója legyen nyilvános – reagált újságírói kérdésre Schiffer András. Úgy folytatta: a BTK-t érintő módosításuk alapján vétség lenne a nyilvánosságra hozatal elmulasztása, amiért alapesetben kettő, minősített esetben három évig terjedő szabadságvesztés járna.
A hvg.hu kérdésére a frakcióvezető azt mondta: a cégháló nyilvánossága a közeli hozzátartozókra is kiterjedne. Ha valaki közpénzek fölött rendelkezik, akkor lehessen a neve alapján kutakodni a cégtárban. "Erről is be fogunk terjeszteni, szerintem a jövő év első félévében, törvényjavaslatot" – tette hozzá Schiffer.
A korrupcióellenes harcot nem lehet csak büntetőjogi eszközökkel vívni – közölte szintén portálunk kérdésére az ellenzéki frakcióvezető. Ehhez szükség van például a közpénzre vonatkozó pályázatok azonnali, egyidejű összehasonlíthatóságára, az elvileg független intézmények tényleges függetlenségére, vagy arra, hogy mindenkori kormányzattól független intézményként az Állami Számvevőszék a korrupcióellenes harc központja lehessen – fogalmazott.
Scheiring Gábor ezt azzal egészítette ki, hogy a főszereplők – a Fidesz és az MSZP – ezer szállal kötődnek a jelenlegi "zűrzavaros és átláthatatlan" helyzethez, így mindkét párt érdekelt annak fönntartásában. A frakcióvezető arra hívta föl a figyelmet, hogy a korrupcióelleni küzdelem részeként a ciklus kezdetekor az LMP benyújtott egy párt- és kampányfinanszírozási törvényjavaslatot, amit tárgysorozatba vettek, de "napirendre vételét a többség halasztgatja". Úgy folytatta: "amíg a párt- és kampányfinanszírozás nincsen rendezve, addig oligarchák szállják meg a politikát, addig minden korrupcióellenes intézkedés majdnem, hogy hiábavaló cselekedet".
A hvg.hu-nak nyilatkozó Scheiring Gábor hangsúlyozta: a Karácsony-féle javaslat sok tekintetben hasonlít az előző ciklus végén, februárban az akkori parlamenti többség által megszavazott, de kétharmados törvény lévén, mégis elbukó törvényjavaslatra. Mindkettő szakmai hátterét a Transparency International adta. Tekintettel arra, hogy akkor a Fidesz tartózkodása miatt nem ment át a törvényjavaslat, Scheiring szerint most is "van rá esély", hogy a Karácsony-féle javaslatot nem fogadja el a kormánytöbbség. Bár "a kormánytöbbség [...] fölszámolja az átláthatóság bástyáit [...], mi mindent megteszünk, hogy ez átmenjen". Ha a Karácsony-féle javaslat nem is megy át, az LMP szeretné a nyilvánosság előtt egyértelművé tenni, hogy "a Fidesznek nincs korrupcióellenes stratégiája és nem partner a korrupció fölszámolásában" – fogalmazott az ellenzéki képviselő, aki szerint "addig nehéz normakövetést elvárni az állampolgároktól", amíg ők azt látják, hogy a politikusok két kézzel tömik saját zsebüket.
Szegő Péter | [
"Strabag",
"Grupo Milton"
] | [
"Lehet Más a Politika",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Transparency International",
"Közlekedési és Infrastrukturális Albizottság",
"Állami Számvevőszék",
"ENSZ Közgyűlés"
] |
Hogyan vezették a szocik a várost? Sorra dőlnek a csontvázak
Feljelentéskiegészítést tett az alpolgármester
MNO - NT
• Nyomozás indult Oroszlányban
• Előnytelen értékesítések a szocialista városvezetés alatt? További, hetvenmillió forintos vagyoni károkozás ügyében tett feljelentéskiegészítést Oroszlány alpolgármestere a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészségen az előző városvezetés pénzügyi gazdálkodását érintő ügyekben – közölte a város sajtóreferense hétfőn az MTI-vel.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Vasvári Erika tájékoztatása szerint a Papp Péter alpolgármester (Fidesz) által megtett a feljelentéskiegészítésben foglalt veszteség el nem végzett munka kifizetéséből, kötbér elengedéséből, indokolatlanul elismert pótmunkák díjazásából, tiszteletdíj jogtalan felvételéből áll össze.
A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség Takács Károly oroszlányi polgármester (Fidesz) feljelentése után július elején rendelt el nyomozást különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt Oroszlány önkormányzatának elmúlt 12 évi gazdálkodásával kapcsolatban.
Egy független könyvvizsgálói vizsgálat félmilliárd forintos veszteséget tárt fel a korábbi, szocialista városvezetés idejéből. A könyvvizsgálók jelentése szerint a kommunikációs kábelrendszer nem piaci áron történő értékesítése akár 180 milliós hátrányt okozott, az uszoda felújítása svájcifrankalapú lízingkonstrukcióban 123 milliós többletkiadással járt, egy lakópark építése pedig csaknem százmillió forintos vagyonvesztést jelenthetett. A város hitelállománya az időszakban 300 millió forintról 2,6 milliárd forintra nőtt.
Az átvilágítás azt is megállapította, hogy város eszközállománya 2,1 milliárdról 10,4 milliárd forintra nőtt. Az Oroszlányi Szolgáltató Zrt. üzemi eredményei a piaci 8-12 százalék helyett 9-18 százalékosak voltak. A könyvvizsgálói jelentés főbb megállapításait a település korábbi, szocialista vezetői néhány nappal később cáfolták.
Székely Antal volt alpolgármester, az MSZP helyi elnöke azt mondta, hogy ha a jelentést egy Fidesz irányította településről írták volna, akkor most "sikersztoriként lobogtatnák" annak megállapításait. Szerinte a történet a baloldal erkölcsi megsemmisítéséről szól, mint ahogy ezzel próbálkoznak fideszes várospolitikusok is Miskolcon vagy Komáromban.
Rajnai Gábor (MSZP), aki 2002 és 2010 között volt a város polgármestere, az uszodafelújítás menetét ismertette, amelynek része volt egy lízingkonstrukció is. A jelentés azt állapította meg, hogy 123 milliós kár érte az önkormányzatot. Ezzel szemben Rajnai Gábor szerint ez az összeg az ügylet áfája, és a város nem veszített ezen az ügyön, a lízingből való kiszállás 320 millió forintos előnyt jelentett.
(MTI) | [
"MSZP"
] | [
"Oroszlányi Szolgáltató Zrt.",
"Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség"
] |
Hadházy Ákos, az LMP társelnöke közérdekű adatigénylésben kérte ki, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium által megbízott és Kósa Lajos tárca nélküli miniszterhez köthető cég, hány ukrán munkavállalót hozott Magyarországra. Az NGM nem válaszol, az LMP pedig megteszi a szükséges jogi lépéseket
– írja szerdai közleményében a párt.
Mint írták, a Horizon2020 Nonprofit Kft. 2017. december 31-ig összesen 5250 ukrán munkavállaló Magyarországon történő foglalkoztatásának elősegítését vállalta a Nemzetgazdasági Minisztérium megbízása alapján. Az LMP társelnökének közérdekű adatigénylésére azonban a minisztérium nem hajlandó elárulni a vállalás alapján elért tényleges számokat.
Az LMP vizsgálódásai alapján a Horizon2020 Kft. mögött Kósa Lajos volt debreceni polgármester, jelenlegi tárca nélküli miniszter sejlik fel. Az LMP gyanúja szerint a Kósa család kapott egy 100 millió forintos közpénz ajándékcsomagot, majd a miniszterhez köthető cégcsoport félmilliárdot: azért, hogy ukrán gazdasági migránsokat toborozzanak. Az LMP szerint a képlet egyszerű: a kormány gazdasági migránsokat toboroz, de nem hajlandó elárulni hányat sikerült pontosan betelepíteni. Az LMP társelnöke a szükséges jogi lépéseket megteszi és folytatja az ügyben való vizsgálódását
– tették hozzá.
Kiemelt kép: 24.hu/Berecz Valter | [
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Horizon2020 Nonprofit Kft."
] | [] |
Bár a kommunikáción korábban sem spórolt a kormányzat, most az eddigiekhez képest is egészen elképesztő összegben kötött szerződést az állam ilyen jellegű megrendeléseit összefogó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH). Az elvileg spórolási céllal alapított szervezet egy 50 milliárd forintos keretmegállapodást írt alá, úgy, hogy a szerződés kétszer megújítható, azaz a tényleges keret nettó 150 milliárd forint. Ez nagyjából 18 millió forinttal több, mint amennyibe a Puskás Stadion került.
Bár a szerződést négy nappal karácsony előtt írták alá, az NKOH eddig nem tette közzé, ezért két hete közérdekű adatigényléssel fordultunk a hivatalhoz. A szervezet azonban nem várta meg a határidő lejáratát, és két nappal azelőtt feltöltötte a dokumentumot a közbeszerzési rendszerbe.
Picit túlszaladtak
Az így nyilvánossá vált keretszerződés sorrendben már a negyedik hasonló megállapodása az NKOH-nak, de eddig messze a legnagyobb összegű. Ez annyiban nem meglepő, hogy a hivatalt azzal az ígérettel hívták életre, hogy a korábbi, évente akár 40 milliárdot is elérő állami kommunikációs költést majd a segítségével faragják le 25 milliárdra.
Ennek megfelelően az első keretszerződést 25 milliárdról írták ki, és a pénz nagyjából egy évig ki is tartott. A következő megállapodásba azonban már bevittek egy trükköt, ekkor tették ugyanis először lehetővé a szerződés megújítását, és ezzel párhuzamosan a keret feltöltését. Így elvileg ugyan az a szerződés is egy évre és 25 milliárd forintról szólt, gyakorlatilag azonban 75 milliárdos volt a keret, a hozzá rendelt három éves időtáv pedig inkább csak elméleti maximumnak számított.
Az állam – és különösen a legtöbbet költő, eleinte kék hátterű, majd Soros György arcképével díszített plakátokkal ijesztgető Miniszterelnöki Kabinetiroda – ki is használta ezt a kiskaput. A 75 milliárdot nagyjából másfél év alatt elégették, így 2018 közepén jöhetett az újabb keretszerződés. Ekkor változtattak először a bűvös 25 milliárdos számon, ezt a megállapodást ugyanis már háromszor harminc milliárdról írták alá, az így rendelkezésre álló 90 milliárdot pedig szintén másfél év alatt költötték el.
A tervezett évi 25 milliárd helyett így kicsit több, mint négy év alatt 190 milliárd ment el, azaz évi 45, több, mint amiről a spórolás indult.
Most pedig már deklaráltan nem is akar kevesebbet költeni az állam, hiszen a decemberben aláírt megállapodásban 12 hónapra jut 50 milliárd, a duplája a korábbi ígéretnek. Ráadásul az időkorlát itt is csak elméleti, a pénzt rövidebb idő alatt is el lehet szórni. A korábbi trendek alapján pedig egyáltalán nem lenne meglepő, ha 2020-2021-ben 70 milliárd felett lenne az éves állami reklámköltés.
27 milliárdos jutalék
Ez a pénz pedig a jövőben is egyetlen vállalkozót gazdagíthat. Bár az NKOH működésének lényege az lenne, hogy a keretszerződést több piaci szereplővel is aláírja, akik aztán az egyes megbízásokért (mint például a már emlegetett plakátok, vagy éppen Nemzeti Közművek kommunikációja) egymással versenyeznek. Igen ám, de az NKOH közel két éve csak egy piaci szereplőtől vásárol, és ezúttal is csak velük írták alá a keretszerződést.
A szerencsés nyertes a New Land Media – Lounge Design cégpáros, amely Balásy Gyula tulajdonában van. A vállaltan fidesz-szimpatizáns fiatal vállalkozó sikertörténetéről már korábban is többször írtunk, cégei bevételének növekedése még Mészáros Lőrinc vállalataiét is felülmúlta.
A bevételből pedig mostanra már elég sok nyereség is megmarad: 2018-ban a 60 milliárdos forgalomból 11 milliárd forintot meghaladó adózott eredményt hozott össze a két társaság. Ha sikerül tartaniuk ezt a profitrátát, akkor a mostani 150 milliárdból több mint 27 milliárd maradhat Balásy Gyula zsebében.
Szemérmesen hallgattak
A pénzt egyébként azonnal el is kezdték költeni: még a keretmegállapodás aláírásának napján az első olyan konkrét szerződés is megszületett, amit ebből finanszíroztak. Ahogy arról a 24.hu beszámolt, a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda 11,8 milliárd forintos szerződést kötött a kormányzati intézkedések népszerűsítését szolgáló kommunikációs feladatokra.
Ezt a szerződést egyébként jóval korábban nyilvánosságra hozták, és bevezetőjéből az 50 milliárdos keret ki is derült, de az összeg feltölthetőségéről a szöveg szemérmesen hallgatott. Sőt, utóbbit ezúttal a keretszerződés szövegébe sem úgy fűzték bele, ahogyan korábban, ugyanis a dokumentum nem feltöltésről ír, hanem arról, hogy a keretmegállapodás megújítása esetén a keretösszeg megújítása alkalmanként legfeljebb 50 milliárd lehet.
Mindenesetre elég egyértelműnek tűnik, hogy az új keretmegállapodás gyors, karácsony előtti aláírására is azért volt szükség, hogy az egyébként az előző keretből az utolsó forintokat is kicsavaró minisztérium ne fusson ki a pénzből, és folytatódhassanak a kormányzati kampányok. Ezzel a mostani szerződéssel
Rogán Antal tárcája 2016 novembere óta az opciós összegekkel együtt 87 milliárd forintot költött el
a kabinet intézkedéseinek népszerűsítésére, úgy, hogy általában kéthavonta kötöttek egy új megállapodást.
Közélet Balásy Gyula Lounge Design New Land Media NKOH Olvasson tovább a kategóriában | [
"Lounge Design",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal",
"New Land Media",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [
"Nemzeti Közművek",
"Lounge Design New Land Media NKOH"
] |
Nyomozás egy iskolai gyerekbiznisz ügyében
A miskolci nemzetiségi intézmény egykori tanára szerint háromszor annyi diákot vettek fel, mint amennyi hely van
Magánokirat-hamisítás miatt nyomoz a rendőrség a Kalyi Jag Roma Nemzetiségi Szakiskola ügyében. Az iskola volt tanára szerint az intézménybe sokkal több gyereket vettek fel, mint ahányan ténylegesen odajártak, a jelenléti nyilvántartást pedig meghamisították. A tanár – aki jelenleg Miskolc jobbikos önkormányzati képviselője – cigánybizniszről beszél, szerinte egyes roma értelmiségiek üzletet látnak a cigány gyerekek felzárkóztatásában.
Jakab Péter miskolci jobbikos önkormányzati képviselő városi közgyűlésben elhangzott beszéde nyomán indított nyomozást a miskolci rendőrkapitányság a Kalyi Jag Roma Nemzetiségi Szakiskola ügyében – tudta meg lapunk. Kérdésünkre Gaskó Bertalan, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság kommunikációs irodájának vezetője megerősítette: egy miskolci oktatási intézményt érintően a miskolci rendőrkapitányság valóban folytat eljárást magánokirat-hamisítás gyanúja miatt. A nyomozást a rendőrség hivatalból, a miskolci közgyűlésen korábban elhangzott adatok alapján rendelte el. Hozzátette: a február elején megtartott házkutatás alkalmával a nyomozók okirati bizonyítékok beszerzése érdekében iratokat foglaltak le az intézményben. Az ügy vizsgálata jelenleg is tart – olvasható a Magyar Nemzet szombati számában, melyből további részleteket is megtudhat. | [
"Kalyi Jag Roma Nemzetiségi Szakiskola"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság"
] |
BKV-s végkielégítések: az igazgatóság is visszafizettetné
• Tarlós az ügyészséghez fordul a BKV ügyei kapcsán + Videó A BKV igazgatósága támogatja Kocsis István vezérigazgatót abban, hogy jogtalan kifizetések esetén kezdeményezze az adott végkielégítések és egyéb juttatások visszaszerzését – közölte a BKV hétfőn.
Az igazgatóság múlt szerdai ülésén hozott döntése szerint szükségesnek tartja, hogy a BKV számára előnytelen menedzserszerződéseket módosítsák és ebben támogatják a vezérigazgatót – áll a közleményben. Mint írták, az igazgatóság megismerte Szalainé Szilágyi Eleonóra volt humánpolitikai igazgató ügyét is, és újabb kérdéseket fogalmazott meg, amelyekre a soron következő ülésen várnak választ. Az igazgatóság szerint elfogadhatatlan, hogy ilyen esetek előfordulnak, ezért szükségesnek tartja a "vezetői ellenőrzés és a kontrollpontok erősítését". Erre vonatkozó javaslatokat Kocsis Istvántól várnak – fűzték hozzá.
A BKV felügyelőbizottságának múlt hétfői ülése után Vitézy Dávid, a Fidesz delegáltja úgy nyilatkozott: csak az ő kezdeményezésére több határozatot hozott a grémium, többek között arra kérik a BKV-t, hogy kezdeményezzen tárgyalásokat a volt humánpolitikai igazgatóval végkielégítésének visszafizetéséről, s ha ez nem végződik sikerrel, akkor a cég terelje jogi útra az ügyet.
(MTI) | [
"BKV"
] | [] |
Nagy István, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott berni nagykövete lett a kormány által nemrég létrehozott Habsburg Ottó Alapítvány elnöke. Az alapítvány a néhai trónörökös hagyatékát kezeli majd a budai Várban. Az Orbán Viktor miniszterelnök társaságában Zürichben többször lencsevégre kapott Nagy Istvánt régi kapcsolat fűzi a jelenlegi Habsburg-családfő, Károly herceg feleségéhez, Francesca Thyssen-Bornemiszához. Ez a kapcsolat privát mulatságokra és vagyonkezelésre is kiterjed.
A liechtensteni OVH Archiv Stiftunggal (OVH úgyis, mint Otto von Habsburg) működik együtt a magyar kormány által június végén létrehozott Habsburg Ottó Alapítvány – ez derül ki egyebek mellett az alapítványnak a bíróságra nemrég beadott alapító okiratából. A magyar alapítvány induló vagyona 100 millió forint, idei működéséhez további 330 millió forintot hagytak jóvá. A cél a 2011-ben elhunyt Habsburg Ottó szellemi hagyatékának kezelése.
A hasonló tevékenységet végző vaduzi OVH kuratóriumában Ottó elsőszülött fia, a jelenlegi családfő, Habsburg Károly mellett testvére, a svéd parlamenti képviselő, Walburga Habsburg Douglas, illetve a geopolitikai elemző intézetet is működtető Michael liechtensteini herceg foglalnak helyet.
A magyar alapítványt Nagy István vezeti. Az illető ugyan budapesti címmel szerepel a nyilvántartásban, de egyéb személyes adatai alapján nem kétséges, hogy Magyarország rendkívüli és meghatalmazott berni nagykövetéről van szó. Őt az alapító, vagyis a magyar kormány delegálta az alapító okirat szerint.
A Habsburg Ottó Alapítvány az OVH által jelölt tagjai között van Károly öccse, a Magyarországon, Sóskúton élő György herceg, illetve Károly lánya, a Salzburg melletti Anifban élő Eleonore Habsburg is.
Csak első ránézésre lehet meglepő, hogy a Habsburgokkal teli kuratóriumot egy diplomata-bankár vezeti. Nagy ugyanis évtizedes remek kapcsolatot ápol a Habsburg-családdal, különösen Károly (régóta különváltan élő) feleségével, a kurátor Eleonore édesanyjával, Francesca von Habsburggal.
A politikai események iránt érdeklődőknek nem kell bemutatni Magyarország berni nagykövetét, Nagy Istvánt. Mr. Arábia néven is emlegetett világpolgár bankár – a libanoni Audi Bank volt svájci vezérigazgatója – a Mandinernek 2015-ben adott interjújában cáfolta a budapesti híreket, hogy üzleti tanácsokkal látná el Orbán Viktort és környezetét.
A pesti elméletek arra alapulnak, hogy több mint egy évtizede tart a folyamat, amelyben a Fidesz holdudvara – a kiérdemesült Simicska-Nyerges duótól a Garancsi-féle MET Holdingon át a felfutóban lévő Rogán-emberekig, vagy a jelenlegi állami fő-vagyonkezelő Szivek Norbertig – Svájcban ügyeskednek. Ehhez járulnak hozzá a hírek Orbánék szembetűnően gyakori svájci útjairól, és az egyik ilyen vonatozást megszakító restis sörözésről Naggyal.
A nagykövetnek nemcsak a svájci, hanem közel-keleti kapcsolatai is vannak: ő is találkozott például a néhai Gaith Pharaonnal, illetve a Vasárnapi Hírek elemzése szerint a berni nagykövet közbenjárására is szükség lehetett Orbán libanoni és szaud-arábiai hivatalos utazásai megszervezéséhez.
Mr. Arábia, a trustee
Nagy élete kész kalandregény. Érettségi után, a hatvanas években disszidált. Élt Libanonban, bankártanonckodott a Vanderbilteknél, a Szabad Európa Rádió zenei tudósítójaként interjúzott Elvis Presley-vel, és mulatott Jim Morrisonnal. Végül mégis öltönyös ember, bankár lett, afrikai és közel-keleti országok után párizsi, genfi állomáshelyekkel.
A mandineres interjúból tudható az is, hogy a nyolcvanas évek végén, Svájcban élő amerikai üzletemberként ismerkedett meg a konzervatív érzelmű magyar emigrációval. Köztük az Orbán-család barátjával és volt üzlettársával, a későbbi párizsi nagykövet Kékessy Dezsővel.
Bár a Mandinernek nem tett erről említést, Nagy István és Francesca von Habsburg barátsága nyomon követhető a nagykövet nyilvános Instagram-oldalán, amelynek követői között megtalálható például Tiborcz István, Orbán Viktor veje is.
Nagy István az egyik vagyonkezelője (trustee) Francesca alapítványának, a bécsi Thyssen-Bornemisza Múzeumot működtető TBA21-nek. Az alapítvány ügyeit ismerő forrásunk szerint Nagynak ezen felül rálátása van a Thyssen-Bornemisza család Brit Virgin szigeteki cégeire is.
Megkérdeztük az érintetteket a kapcsolat jellegéről, a "trustee" titulus tényleges tartalmáról, illetve arról is, a nagykövet révén esetleg a királyi fenség kapcsolatba került-e a magyar politikai elittel is. Ígértek is választ a TBA21-től éppúgy, mint a berni nagykövetségről, de egyelőre egyik sem érkezett meg.
Az sem biztos, hogy a kapcsolatfelvételhez elengedhetetlen volt a nagykövet közvetítése. A HVG egyik korábbi cikke Szőcs Géza volt kulturális államtitkárról – a politikában járatosak szerint Lévai Anikó, Orbán Viktor felesége bizalmasáról – azt írta, hogy annyira remek a kapcsolata Francesca von Habsburg családjával, hogy még a trónörökösi álomesküvőre is meghívták 1993-ban Mariazellbe.
Ennek a kapcsolatnak akkor lett jelentősége, amikor 2011-ben megüresedett a Műcsarnok igazgatói széke, és Francesca is pályázott, méghozzá Szőcs határozott támogatása mellett. Úgy tudni, nem is a választást ellenzők érvei – például hogy hiányzik a jelölt felsőfokú szakmai végzettsége és nem beszél magyarul – miatt nem lett semmi a tervből, hanem mert a hercegnő utóbb visszalépett.
Francesca von Habsburg a világ leggazdagabbjai közé tartozó Thyssen-Bornemisza család leszármazottja. Az acélmágnás Thyssenek mesés vagyonukat Európa két nagy háborúja hadiiparának köszönhetik, a bárói címet pedig Heinrich Thyssen 1907-es házasságának a magyar Bornemisza Margittal. Heinrich Thyssen – Francesca nagyapja – a náci birodalom beszállítója volt, egyik lánya ráadásul máig nem teljesen tisztázott háborús bűntett gyanújába keveredett. Egyes kutatások szerint mintegy 200 ember, magyar zsidó munkaszolgálatosok meggyilkolását nézte végig rohonci birtokán. A David Lichtfield brit újságíró által tíz éve feltárt ügyet máig nem fejtették meg maradéktalanul a történészek. Francesca 2008-ban azt nyilatkozta a bécsi Profilnak, hogy a nagynénjéhez köthető "kegyetlen események" tisztázására kapcsolatba lépett neves kutatókkal.
A következetes antifasisztaként ismert, a második világháború idején Roosevelt amerikai elnök stábjának is dolgozó Habsburg Ottó elsőszülött fia, Károly 1993-ban vette el Thyssen-Bornemisza Franciskát. A pár addigra kitombolta magát: Károly fiatal éveit néhány rommá tört Porsche bánja, a barátai által Chessie-nek hívott Franciska pedig London egyik első számú party-arcaként volt híres.
Károly és Franciska 2003 óta különváltan élnek, de a hercegné nem tért vissza a botrányszínpadokra. Az óceánokat védi, gyűjteményét gyarapítja és kiáll Tibet függetlensége mellett.
Kiállt a férje mellett is a nehéz időkben. Amikor például 1996 nyarán a svájci-osztrák határon derült ki, hogy a királyi herceg sajnos elfelejtett megemlíteni a vámnál egy 630 ezer schilling értékű arany diadémot, briliáns és smaragd ékekkel.
Két évvel később egy osztrák segélyszervezet, a World Vision Österreich két vezetője ellen indult büntetőeljárás, s kiderült, az Osztrák Néppárthoz is kötődő jótékonysági szervezet főnökei az adományok egy részét kreatívan kezelték. Jutott például belőle Karl von Habsburg EP-választási kampányára is. Az Ottó halála után a család fejévé vált Károly nem volt a büntetőügy gyanúsítottja.
A Seuso-s orgazda lord is rokona Francesca von Habsburgnak
Az európai arisztokrácia rokonsági kapcsolatainál kevés dolog szövevényesebb: a hajszál híján magyar múzeumigazgatóvá is kinevezett műgyűjtő, Francesca von Habsburg távoli rokona a brit Lord Northamptonnak. Akitől a magyar kormány, mint Orbán Viktor nemrégiben nagy csinnadrattával bejelentette, megszerezte az úgynevezett Seuso-kincsek utolsó ismert adagját 28 millió euróért.
A 14 felbecsülhetetlen értékű, késő római-kori ezüst tárgyat egy amatőr kincskereső ásta ki a földből Polgárdinál a hetvenes évek végén. A megtaláló széles körben hetvenkedett a zsákmánnyal – vesztére: nem sokkal később felakasztva találták otthonában. Akkor öngyilkosságot állapítottak meg a hatóságok, az Index cikke szerint azonban azóta újra nyitották az aktákat, ma már emberölést gyanít a rendőrség.
A kincsek ismeretlen módon kerültek ki az országból, Lord Northampton 1982-ben vette meg őket Bécsben. Ha akkor jóhiszemű volt is, nyolc évvel később már biztosan tudnia kellett, hogy valami nem kóser a kollekcióval: a Sotheby’s aukciós háznál kiderült, hogy az eredetpapírok hamisak.
Magyarország bejelentette az igényét az egykori római tulajdonosról Seuso-kincseknek nevezett régiségekre, de nem igazolta kellőképpen, hogy itteni a lelet, így 1993-ban elvesztette a pert. Northampton megtarthatta a kincseket, de túladni nem tudott rajtuk a gyanús eredet miatt.
Az alkudozások a második Orbán-kormány idején kezdődtek. Baán Lászlót, a Szépművészeti Múzeum főigazgatóját "svájci ismerősén keresztül" keresték meg a tulajdonosok. 2014-ben 7 tárgyat vett vissza a magyar állam 15 millió euróért (nem Northamptontól, hanem a Wilson-család alapítványától), az idén pedig a maradékot 28 millió euró fejében a lordtól. A részleteket titkosították.
A Northampton-Thyssen-Bornemisza rokonságra a Konteóblog hívta fel a figyelmet 2011-ben, amikor Francesca esélyes volt a Műcsarnok igazgatói posztjára. A posztból kiderül, Northampton lordjának felesége Francesca egyik nagynénjének lánya.
György, Mihály és Eduárd von Habsburg
Kiszáll-e az Andy Vajna filmes kormánybiztos, kaszinómogul és médiacézár révén éppen most kormány-közelbe kerülő Lapcom lapkiadó felügyelőbizottságából? Esetleg marad, amennyiben az új tulajdonos igényt tart a személyére? – ezt tudakoltuk írásban Károly herceg öccsétől, Habsburg Györgytől. Válaszát várjuk.
A Pest megyei Sóskuton élő, újságíró-múltú – a ZDF-nél és az ománi televízióban riportereskedő – Habsburg György a cégjegyzék szerint 2013 óta felügyelőbizottsági tag a Délmagyarországot, a Kisalföldet és a Borsot megjelentető Lapcom Zrt.-ben. Ami éppen most zsilipel át Andy Vajna érdekeltségébe.
A Lapcom tulajdonosi szerkezete amúgy transzparensebb lesz Vajna érkezésével. A tízmilliárd forintos forgalmú, milliárd feletti osztalékot fialó kiadó a Kajmán-szigeteki Radio Bridge Media Ltd.-é. Kérdeztük azt is György hercegtől, hogy őt ki kérte fel fb-tagnak, erre is várjuk a megfejtést.
György herceg nem gyenge a politikai flörtölésben.
Utazó nagykövetté Horn Gyula kormánya nevezte ki. Nem sokkal azelőtt, hogy az általa is erősített MTM, Tolvaly Ferenc cégeként, sokak meglepetésére és állítólag nem függetlenül Horn személyes preferenciáitól, elnyerte a két országos kereskedelmi tévépályázat egyikét (TV2). Szintén szoci kormány, Medgyessy Péteré delegálta az EU Kommunikációs Közalapítvány felügyelő-bizottságába 2002-ben.
Négy évvel később viszont már a konzervatív MDF európai parlamenti listája második helyén szerepelt. A Fidesz 2010-es hatalomra jutása után pedig a 2024-es olimpiai pályázat egyik hivatalos lobbistája lett. Most pedig, ahogy fentebb már írtuk, bekerült a kormányzati Habsburg-alapítványba, a liechtensteini OVH Stiftung javaslatára.
György 2012-ig elnökölt a Magyar Vöröskeresztben, de ingyen dolgozott a segélyszervezetnek, ahogyan a magyar kormánytól sem kap egy fillért sem az utazó nagykövetségért. Nyilatkozatai szerint "médiabefektetései" és tanácsadó cége a fő jövedelmi forrása.
Magyarországon utóbbi a Habsburg Consulting Kft.-t és a H-L Méditanácsadó Kft.-t jelenti a cégjegyzék szerint. Az egyik szerény, pármilliós profitot hoz, a másik évek óta veszteséges.
A család: György, a felesége, a saját jogon is hercegnő Eilika és három gyerekük egy sóskúti kúriában élnek – a György nagyapjáról elnevezett IV. Károly király utcában. A birtokhoz Eilika által vezetett, sportszinten elismert lovarda is tartozik. Javíthat a vagyoni állapoton, hogy György herceg 2008 óta erősíti a Messer Group magyar leányvállalata, a tavaly 16,2 milliárd forintos forgalommal tevékenykedő Messer Hungarogáz Kft. felügyelőbizottságát.
Aki azt gondolná, a történelmi család tagjai elsősorban a família csaknem 700 éves felhalmozásából élnek, téved. Az első világháború után, a Habsburgok 1919-es trónfosztása vagyonelkobzással is járt az osztrák jog szerint, ehhez képest csak a hab a tortán a kelet-európai országok későbbi államosítási hevülete.
A történelmi név viselése remek üzletnek tűnik, számos projektet hitelesít, ezt az igazgatótanácsi és egyéb sportállások igazolni látszanak. Akad azonban Habsburg, aki nem csak a nevéből, de a szignójából is bizniszt tud csinálni.
Ő Habsburg Mihály, akinek az aláírása díszíti a Badacsonyi Pincegazdaság Zrt. muzeális olaszrizlingjének palackját. A főherceg 2004 óta tagja a Demján Sándor nagyvállalkozó érdekeltségében álló borászat igazgatóságának, egy időben az elnöki posztot is betöltötte.
Habsburg Mihály nem Ottó leszármazottja, hanem a József nádortól eredeztetett úgynevezett "magyar" családi ág tagja, a nádor ükunokája.
A főherceg elnököl a Magyarországi Mindszenty Alapítványban, a személyesen a néhai bíboros által 1972-ben létrehozott és örökösének megtett liechtensteini Kardinal Mindszenty Stiftung kvázi fiókszervezetében.
A vaduzi alapítvány kurátorai Semjén Zsolt KDNP-elnök, illetve az OVH Stiftungban is kurátor Michael herceg, valamint Habsburg Mihály fia, Eduárd. Ő 2015 óta Magyarország szentszéki nagykövete. Korábban Sankt Pölten-i püspökség kommunikációs irodáját vezette, és osztrák, illetve német televíziós csatornáknak írt romantikus- és krimisorozat forgatókönyveket.
A római poszt családban marad. Eduárd apósa, Alfons M. Kloss szintén vatikáni nagykövet, Ausztriát képviseli a pápai államban. Az idősebb Habsburgnak, Mihálynak pedig úgyszintén van diplomáciai múltja: 2013-2016-ban a Szuverén Máltai Lovagrend magyarországi képviselője volt.
Mihály főherceg is részt vett az emlékezetes fácánvadászaton Soponyán egy állami vadászbirtokon, mások mellett Lázár János kancelláriaminiszter, Oszter Sándor színész és felesége, illetve a szintén magyar arisztokrata Károlyi László gróf társaságában.
Az idős főherceg aktív az üzleti fronton is. A kétezres években érdekelt volt a katolikus Mária Rádió hálózatban, újabban pedig a jelek szerint a budapesti luxusingatlanok keltették fel a fantáziáját.
Habsburg Mihály igazgatósági tag a tavaly nyáron létrejött Divatcsarnok Projekt Ingatlanforgalmazó és Hasznosító Zrt.-ben. A cég október végén vásárolta meg az Andrássy úti szecessziós áruházépületet az állami Magyar Fejlesztési Bank ingatlanos cégétől.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Magyarországi Mindszenty Alapítvány",
"Habsburg Ottó Alapítvány"
] | [
"Szépművészeti Múzeum",
"OVH Stiftung",
"Messer Group",
"Mária Rádió",
"Audi Bank",
"Radio Bridge Media Ltd.",
"Osztrák Néppárt",
"Kardinal Mindszenty Stiftung",
"Habsburg Consulting Kft.",
"Thyssen-Bornemisza Múzeum",
"EU Kommunikációs Közalapítvány",
"H-L Méditanácsadó Kft.",
"World Vision Österreich",
"Magyar Vöröskereszt",
"Lapcom Zrt.",
"Badacsonyi Pincegazdaság Zrt.",
"Szuverén Máltai Lovagrend",
"Szabad Európa Rádió",
"Messer Hungarogáz Kft.",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Divatcsarnok Projekt Ingatlanforgalmazó és Hasznosító Zrt.",
"MET Holding",
"OVH Archiv Stiftung"
] |
A már ismert 220 ezer eurón túl egy másik összeget is fizetett az Eurofighter-vadászgépeket gyártó European Aeronautic Defence and Space Company (EADS) lobbistája a Szabó János "katonai szakértő" által vezetett, Hortobágy Kft.-nek, írja a Die Presse osztrák napilap. A cég állítólag légi parádék rendezésére kapta a pénzt, de ilyeneket egyáltalán nem rendezett.
Egy magyar exhírszerző neve is felbukkant a botrányban, amely a svéd Gripen végét jelentette Ausztriában.
Szaúd-Arábia volt washingtoni nagykövetének nagyon hálás volt a vadászgépek megrendelésért a brit BAE Systems.
Az osztrák Eurofighter-botrányban újabb magyarországi kifizetésről ír A nyom Magyarországra vezet című hétfői cikkében a Die Presse című osztrák napilap.
Az Eurofighter-ügyet vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottság követelésére az osztrák pénzügyminisztérium végre olyan aktákat bocsátott a testület rendelkezésére, amelyeken az eddiginél kevesebb feketére satírozott szövegrész található (ezeket államtitkokra hivatkozva a tárca nem hajlandó átadni), ám mégis lényegesen több rész olvasható benne, mint a korábbi, csaknem teljesen "befeketített" Steininger-aktákban - írta a Presse.
Az így megismerhető újabb adatok többségével a vizsgálóbizottság nem tud mit kezdeni, egy újdonság mégis kiderül az aktákból: nevezetesen az, hogy Steininger minden valószínűség szerint egynél több kifizetésről rendelkezett a Hortobágy Consulting számára.
Az Eurofighter-ügyet vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottság előtt korábban az EADS lobbistája, Erhard Steininger azt mondta: ausztriai polgári légi bemutatók tervezetéért fizetett a magyar Hortobágy Consulting and Management Kft. tanácsadó cégnek 220 ezer eurót, ám ezek a légi parádék soha nem valósultak meg.
A tervezetet a lobbista nem volt hajlandó a bizottságnak bemutatni. A cég vezetője, Szabó János osztrák lapoknak csupán annyit erősített meg, hogy Steiningert ismeri, de hogy a pénzt mire kapta, arról nem akart nyilatkozni.
Internetes honlapja szerint a Hortobágy Consulting lobbicég, és mindeddig nem volt köze légi bemutatók rendezéséhez. Az osztrák lap cikke szerint (amely nem említi, hogy mekkora volt a második összeg) az újabb bizonyíték fényében felmerül a kérdés: miért fizetett Steininger a cégnek egy második alkalommal is, ha a "légi parádé" már az első kifizetés ellenére sem valósult meg? Fennáll a gyanú, hogy a pénz Magyarországon keresztül ismét Ausztriába áramlott vissza - írta az osztrák konzervatív napilap.
A 18 Eurofighter-vadászgép megvásárlásáról még az előző, Osztrák Néppárt vezette kormány állapodott meg az EADS céggel. A tavaly őszi választásokon győztes Osztrák Szociáldemokrata Párt egyik fő választási ígérete volt az általa pazarlónak tekintett, mintegy 2 milliárd eurós szerződés felbontása.
Az ügy a januárban hivatalba lépett osztrák szociáldemokrata-néppárti nagykoalíciós kormányon belül is feszültséget okoz. A védelmi tárcát szociáldemokrata miniszter, Norbert Darabos vezeti, míg a pénzügyminiszter az Eurofighter-ügyletet rendben lévőnek ítélő néppárti Wilhelm Molterer alkancellár, az Osztrák Néppárt elnöke.
| [
"EADS",
"Hortobágy Consulting"
] | [
"Die Presse",
"European Aeronautic Defence and Space Company",
"Hortobágy Consulting and Management Kft.",
"Osztrák Néppárt",
"Osztrák Szociáldemokrata Párt",
"BAE Systems"
] |
A Quaestor ismét átverte a közvéleményt a cégbírósági adatok alapján: be sem nyújtották a hamis kötvényeket kibocsátó Quaestor-cég öncsődkérelmét. Eszerint nem csak az első öncsőd megindításáról szóló közlemény, hanem a múlt heti sem volt igaz, és a csalással gyanúsított cég még mindig külső kontroll nélkül működik. Intézhetnek mindent, amit csak akarnak. A jegybank hirtelen kicserélte egy korábbi közleményét, amikor magyarázatot kértünk tőle.
A jelek szerint ismét átejtette a nagyközönséget a Quaestornak – a jegybank gyanúja szerint – 150 milliárd forint fiktív kötvényt kibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira Kft., melynek ügyvezetője maga a Quaestor-csoport vezére, Tarsoly Csaba. Ugyanis a cégbírósági nyilvántartás alapján be sem nyújtották a cég csődvédelem iránti kérelmét, és eszerint az eddigi legnagyobb összegű csalással gyanúsított cég továbbra is mindenféle külső kontroll nélkül működik.
Pedig legutóbb máricus 20-án közölte a társaság, hogy beadták az öncsődkérelmet, mégpedig elektronikusan:
Ennek már meg kellett volna jelennie a cégközlönyben és a cégbírósági nyilvántartásban. A csődeljárások közzététele két lépcsőben zajlik, az első lépcsőben a bíróság csupán annyit tesz közzé, hogy az adott cég benyújtotta kérelmét. Ezt a közleményt a bíróság haladéktalanul, egy napon belül közzéteszi. Így, ha ez nem látható a www.cegkozlony.hu-n, úgy vélhetőleg a kérelmet nem nyújtották be, vagy nem ment át az első szűrőn – írta nemrég a Portfolio.hu, miután kiderült, hogy kamu volt az első öncsőd. Ez annyival egészíthető ki, hogy a cégbíróság nyilvántartásában is meg kell jelennie a cég öncsődkérelmének, és ha a bíróság elutasítja, annak is.
Azonban a társaság legutóbb 2013 áprilisában nyújtott be bármilyen iratot a cégbíróság szerint, azóta a nyilvántartásokban nem található semmiféle ilyen kérelem.
Egyébként már a március 20-i közlemény is annak beismerése (lett volna), hogy a Quaestor-csoport először nem mondott igazat, amikor március 9-én bejelentette, hogy a "Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett", és Tarsoly Csaba is hazudott, amikor a közlemény szerint ugyanerről tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bankot.
Annak alapján, hogy a cégbíróság adatbázisában a mai napig nincs bent öncsődkérelem, azt lehet mondani, hogy nemcsak az első, de a március 20-i közlemény sem volt igaz. Kerestük a Quaestor-csoport kommunikációs vezetőjét, és kértük, tisztázza a cégbíróság adatai és a cég állításai közötti ellentmondást, de egyelőre nem kaptunk választ.
A Quaestor első öncsőd-trükkjét még a Magyar Nemzeti Bank is bevette. A Quaestor oldalán még március 23-án is ez a közlemény fogadta az ügyfeleket az MNB által kirendelt felügyeleti biztos nevével:
© Quaestor.hu
De miután megkérdeztük az MNB-t, hogy milyen és honnan származó információk alapján tájékoztatta az ügyfeleket a felügyeleti biztos az öncsődről, válasz helyett kicserélték a közleményt, amelyben már nem szerepel a kínos dátum.
Az még jobb lett volna, ha választ is kapunk, ugyanis azt szerettük volna megtudni, hogy mekkora összegben és hány ügyfélnek voltak kifizetések a cég öncsőd-bejelentései (március 9. és 19.) között.
Miért húzzák?
Csődeljárási szakértők szerint ha egy cég húzza a csődeljárás megindulását, az végül is érthető, mivel a cégre már akkortól rendkívül szigorú szabályok vonatkoznak, amikor benyújtja a csődvédelem iránti kérelmet. Egy évtizedek óta cégcsődökkel foglalkozó szakember azt mondta, az ilyen eljárások megindítását mindig azért nyújtják a társaságok, hogy időt nyerjenek, és az így nyert időben sokszor éjt nappallá téve dolgoznak az iratokkal, például azzal a céllal, mondta a szakember általánosságban, hogy valamelyik képviselő megússza a büntetést, vagy hogy csökkentsék a cég hitelezőinek a vagyonát.
Szijjártó Péter és Tarsoly Csaba Moszkvában. © MTI / Miniszterelnökség
Mivel nem indult el a csődvédelem, esélyes, hogy jelenleg senki nem tudja a Quaestor Hrurira Kft.-n kívül, hogy pontosan mi zajlik a társaságnál. Tarsoly Csabáról csak annyit tudunk, amit az ügyvédje a hvg.hu érdeklődésére mondott, hogy folyamatosan dolgozik. Ügyvédje arról tájékoztatta lapunkat, hogy ügyfelét szerda késő délutánig nem hallgatta meg a rendőrség. (Az ügyvéd azt is elárulta, hogy Tarsolyt háromszor hallgatta meg a jegybank az elmúlt két és fél hétben.)
A Quaestor Financial Hrurira Kft. éppen múlt héten hozott egy nagy horderejű döntést, amit csődvédelemben nem biztos, hogy megtehetett volna: március 16-án amellett, hogy kinevezték Orgován Bélát, egy börtönviselt volt közmunkást vezérigazgatónak a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-ben, a Quaestor központi cégének jelentős mértékben átalakították a tulajdonosi szerkezetét is. Ugyanis a cégbe beszállt a 150 milliárd hamis kötvény kibocsátásáért felelős Quaestor Hrurira Kft., mégpedig úgy, hogy a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. 57 milliárd forintos tartozásából 5,2 milliárdot a Quaestor Hrurira Kft. tulajdonrészévé alakítottak, a maradékot pedig tőketartalékba helyezték.
A nagy kötelezettségállomány tulajdonosi viszonyainak átcímkézése a kötvényesek kisemmizését eredményezheti: a Quaestor Financial Hrurira Kft. azzal, hogy a központi Quaestor-cég tulajdonosává vált, a felszámolás során az utolsók között lesz a kielégítési sorban, az ügyfeleivel együtt, és az egész folyamat sokkal kevésbé lesz átlátható. Vagyis bármilyen ingatlan, vagyontárgy eladásából származó pénz csak utolsósorban kerülhet a Hrurira Kft.-hez, illetve a károsult kötvényesekhez.
Amikor vezetői tisztségben változás történik – ahogyan azt történt kilenc napja a pénzügyi világban ismeretlen Orgován Béla vezérigazgatóvá kinevezésével –, akkor az ilyen helyzeteket elméletileg akár az okiratok eltüntetésére is ki lehet használni – magyarázta a hvg.hu-nak egy ügyvéd. Most pedig Tarsoly – ígéri – visszaveszi a vezérigazgatói posztot Orgován Bélától. | [
"Quaestor Financial Hrurira Kft.",
"Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt."
] | [
"Quaestor Hrurira Kft.",
"Magyar Nemzeti Bank"
] |
2018 április 16 Forrás: RomNet-Hidvégi-B. Attila galéria megtekintése
A Magyar Nemzet még a választások előtt egy héttel hozott nyilvánosságra egy hangfelvételt, amelyen az Országos Roma Önkormányzat elnöke arról beszélt lakóhelyén, a Szabolcs megyei Ibrányban egy rendezvénytechnikussal, hogy adjon számlát számára arról, hogy színpadot, hangosítást biztosított különféle szabolcsi helyszínekre szervezett kampányrendezvényekről, és a "lepapírozásért" az ORÖ számlájáról átutalandó 3,5 millió forintból kap 500 ezer forintot. A közpénzből mûködő roma szervezet elnöke a fiktív rendezvényekkel kapcsolatban alkudozott is: "nem leszek szarrágó, kapol hatszázat", mondta a Tóth Zoltán nevû rendezvény-szervezőnek a bûncselekményre történő való rábeszéléskor. Tóth Zoltán nemet mondott Balogh János ajánlatára, aki közölte, hogy majd akkor keres mást, mert mint fogalmazott, a fővárosban 12 százalékért is le tudja papíroztatni a 3,5 millió forintot.
Az ORÖ elnöke azért akart kampányrendezvényeket csinálni, mert az önkormányzat három fős nemzetiségi listát állított a 2018-as országgyûlési választásokra, és kampányfinanszírozásként 80 millió forintot kaptak. Az adófizetők pénzét a képviselők között osztották szét, és mint arról korábban beszámoltunk, a 80 millió forintból arra már nem jutott, hogy legalább egy néhány soros tájékoztatást kitegyenek saját honlapukra arról, hogy kik is szerepelnek a roma nemzetiségi listán, kikre szavazhatnak a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok.
A Magyar Nemzet a hangfelvétel alapján büntetőfeljelentést tett. Vesztegetés gyanújával szintén feljelentést tett a be-, és feljelentéseiről ismertté vált Tényi István is, akit a RomNet-hez eljuttatott dokumentumban a VII. és XIII. kerületi vezetőhelyettes ügyész arról tájékoztatott, hogy a BRFK korrupció és gazdasági bûnözés elleni főosztályon azonos tényállás alapján már folyamatban van a nyomozás, így a feljelentését továbbítják a BRFK számára.
A RomNet az ORÖ több képviselőjétől is úgy értesült, hogy hamarosan rendkívüli közgyûlésen Balogh János ORÖ-elenne fegyelmi eljárást kezdeményeznek, és méltatlanság címén szeretnék megfosztani elnöki megbízatásától. Több képvisel azt várja Balogh Jánostól, hogy önként mondjon le elnöki posztjáról és mandátumáról is, de Dancs Mihály képviselő és több korábbi lungo dromos tag is a teljes testület feloszlatását kezdeményezi.
Roma értelmiségi fiatalok demonstrációt is tartottak az ORÖ Dohány utcai székháza előtt, követelve a számos korrupciós ügybe keveredett testület feloszlatását.
http://www.romnet.hu/hirek/2018/03/31/egy_hangfelvetel_szerint_valasztasi_csalast_szervezhet_az_oro_vezetoje
http://www.romnet.hu/hirek/2018/03/31/a_vizet_predikalo_oro-elnok
http://www.romnet.hu/hirek/2018/04/06/az_oro_lathatatlan_kampanya_80_millio_adoforintbol | [
"Országos Roma Önkormányzat"
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
A Norvég Alap támogatásairól döntő testület egyik kulcsfigurája Matiszlovicsné Horváth Éva, aki egy rászorultakat segítő alapítvány oktatási központját is vezette, amíg a súlyos törvénytelenségek miatt az iskola működési engedélyét tavaly felfüggesztették. Kiderült, mindössze 87 diáknak volt érvényes tanulószerződése, holott az intézmény 175 ember után igényelt normatívát. Matiszlovicsné korábban az MSZP hatvani önkormányzati képviselője volt. Az ő korábbi tevékenysége önmagában indokolttá teszi a norvég pénzek ügyében indult Kehi-vizsgálatot.
Komoly botrányba keveredett tavaly a Norvég Alap magyarországi pénzeiről döntő konzorcium bírálóbizottságának egyik tagja, Matiszlovicsné Horváth Éva. Információink szerint Matiszlovicsné volt a Szegényeket és Rászorultakat Segítő Alapítvány (Szersa) oktatási központjának az igazgatója, amelynek működési engedélyét a számos törvénytelenség miatt tavaly megvonta a Fővárosi Kormányhivatal. A hivatal megállapította, a fővárosi, IX. kerületi iskolában a tárgyi és a személyi feltételek sincsenek meg az oktatáshoz, ezért tavaly június 28-tól nem működhetett tovább. Visszásságokat tártak föl a Szersa által igényelt költségvetési támogatás jogszerűsége kapcsán is, emiatt a Magyar Államkincstár vizsgálatot indított, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pedig költségvetési csalás gyanújával indított eljárást. Amint arról beszámoltunk, az iskola fenntartója olyan tevékenységhez (1–6. évfolyamos oktatás) is igényelt állami normatívát, amelyre nem volt engedélye. Ezenkívül az iskolaépület bérleti díjából tetemes – 89 millió forint – tartozást halmoztak fel. Kiderült, az iskola nem adta oda a tanulóknak az ingyen tankönyveket, sőt még a helyszíni használatukat is korlátozta. Mindössze 87 diáknak volt érvényes tanulószerződése, holott az intézmény 175 ember után igényelt normatívát. Az iskola 408 tanulója közül 201-en már tavaly sem voltak tankötelesek, ám a kormányhivatal jelezte: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ bevonásával az összes diák elhelyezését biztosítja, ha a Szersa ezt nem teszi meg. Az Oktatási Hivatal honlapja szerint a Szersa oktatási központjának igazgatója Matiszlovicsné, aki 2002-től MSZP-s önkormányzati képviselő volt Hatvanban. Kerestük a volt szocialista politikust az intézmény telefonszámán, ám a készülék ki volt kapcsolva.
Matiszlovicsné volt az egyik kulcsfigurája a Norvég Alap pénzeiről döntő, zömében egykori LMP-s politikusokból álló testületnek, amely mintegy 300 millió forintnyi támogatást osztott szét a Soros György amerikai spekulánshoz köthető hazai civil szervezeteknek. A kedvezményezettek – például a TASZ, az Átlátszó.hu-t működtető K-Monitor egyesület, a Krétakör Alapítvány vagy a Labrisz Leszbikus Egyesület – többsége a balliberális ellenzék holdudvarához tartozik. A Norvég Alap pénzeinek elfogult odaítélése miatt a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálatot indított. Ennek szükségességét alátámasztja a Matiszlovicsné által igazgatott oktatási központ botránya is. A Vs.hu arról írt: felfüggeszthetik a Norvég Alap pénzeinek odaítélésében részt vállaló Ökotárs Alapítvány adószámát, és eljárási bírsággal sújthatják, ha a Kehi által indított vizsgálatban nem teljesíti az adatszolgáltatási kötelezettségeit. Márpedig az Ökotárssal szerződésben lévő brüsszeli iroda arra utasította az alapítványt, ne adjon ki nem nyilvános dokumentumokat a Kehinek. | [
"Szegényeket és Rászorultakat Segítő Alapítvány",
"Ökotárs",
"Norvég Alap"
] | [
"K-Monitor egyesület",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Fővárosi Kormányhivatal",
"Krétakör Alapítvány",
"Ökotárs Alapítvány",
"Labrisz Leszbikus Egyesület",
"Klebelsberg Intézményfenntartó Központ",
"Oktatási Hivatal",
"Magyar Államkincstár",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
Törvényességi vizsgálatot kezdeményez a Heves Megyei Közgyűlés polgári frakciója a regionális közigazgatási hivatalnál a szocialista vezetésű közgyűlés múlt pénteki, a kórház működtetésére vonatkozó döntése ellen. A megyei önkormányzat ugyanis feltételül szabta a pályázóknak, hogy három évre visszamenőleg nyújtsanak be banki igazolást arról, hogy nem volt tartozásuk és senki nem kért ellenük végrehajtást. A HospInvest azonban ezt csak az utóbbi két évre vonatkozóan tette meg.
A polgári frakció tagjai szerint ezt a tényt már a döntés-előkészítésnél, de legkésőbb a megyei közgyűlés ülésén figyelembe kellett volna venni. Ezért a közigazgatási hivataltól kérik a HospInvestet győztesnek kihirdető határozat megsemmisítését. A polgári frakció tagjai törvénysértőnek tartják, hogy a kórház vagyonkezelését nem közbeszerzési eljárás keretében hirdették meg. Ezért felkérik a közigazgatási hivatalt arra is, hogy a HospInvestet öt évre tiltsa el a közbeszerzési pályázatoktól. A hatvani és a gyöngyösi kórházat is üzemeltető részvénytársaság alelnöke viszont azt állítja, a törvénysértést nem ők, hanem a pályázatokat kiíró és elbíráló önkormányzatok követték el.
"Megsértettük a közbeszerzési törvényt, vagyis megsértette Gyöngyös, és? Nem a közbeszerzési törvényt alkalmaztuk. Jogászaiknak el kellene olvasnia, hogy hogy kell egy vagyonhasznosítással egybekötött közfeladat-ellátást pályáztatni, és ha ezt elolvasnák, rájönnének, hogy ennek az egész ügynek semmi köze a közbeszerzéshez. Ha a kérdést úgy teszi föl, hogy megsértette-e a gyöngyösi, az egri vagy a Heves Megyei Önkormányzat a közbeszerzési törvényt, arra egy válasz lehet: persze" – mondta a HospInvest Zrt. alelnöke, Deák Gábor.
Közben Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke megerősítette, hogy az egri Markhot Ferenc-kórház privatizációjának eredményét próbaperben támadja meg a szakszervezet is.
(hírTV) | [
"HospInvest"
] | [
"Heves Megyei Önkormányzat",
"Heves Megyei Közgyűlés",
"Markhot Ferenc-kórház"
] |
Kézzel írt listákat kerestek csütörtökön a rendőrök feljelentés alapján a Szentesi Polgári Szövetség Egyesület irodájában. Antal Balázs Tibor szerint szerdán a leadott ajánlóíveket is elvitték a választási irodából. A fideszből önálló indulása miatt kizárt Antal Balázs Tibor megdöbbent az eljáráson.
“Rendőrállam. Ez a szó jutott eszembe. Ennyi. Rendőrállam! Végigfutott bennem az a sok emlékkép, melyet az ’50-es ’60-as évekről meséltek szüleink, nagyszüleink. Végigfutott bennem a cédulás szavazás története, majd bevillant ez a szó: RENDŐRÁLLAM, itt és most!" – így kezdi csütörtöki bejegyzését Antal Balázs Tibor. Az egykori szentesi fideszes politikusról megírtuk, új egyesületével indul az önkormányzati választáson, emiatt a Fidesz kizárta.
De nem csak ennyi történt a Szentesi Polgári Szövetség Egyesület alapítójával. Egy Fidesz képivelő email címéről érkezett fellebbezés miatt az egyesület jogszerű indulása elhúzódótt Antal Balázs Tibornak mindössze 4 órája maradt aláírásgyűjtésre.
A Facebook bejegyzése szerint augusztus 30-án ez sikeresen megoldotta, de egy kommentelő szerint “kíváncsi lennék arra, hogy az aláírók EZEKET AZ ÍVEKET írták-e alá? (...) Valami sántít." Antal Balázs Tibor hangsúlyozta, mindent előre leszerveztek, akkor gyűjtötték csak be az aláírásokat, amikor már lehetett. “Négy óra alatt közel 600 támogatói aláírás gyűlt össze, amelyre alig találok szavakat" – írta Antal akkor közösségi oldalán.
Nem sokat kellett várni, hogy a kommentelő sejtetése miatt feljelentés szülessen, és a rendőrök – mint Pikó András, fővárosi ellenzéki polgármesterjelölt esetében – kivételes gyorsasággal dolgoztak, és kutatásra készen érkeztek csütörtökön a Szentesi Polgári Szövetség Egyesület irodájába.
Antal szerint jót beszélgettek, kérdéseiket maradéktalanul megválaszolta, felvették a jegyzőkönyvet, majd házkutatást követően elmentek. Tőlük semmit nem foglaltak le vagy vittek el. Az Átlátszónak a polgármesterjelölt azt mondta, nem tett panaszt, az viszont meglepte, hogy a feljelentés szerint a rendőröknek bizonyítéka lehet arra, hogy “kézzel írott listák" vannak az egyesületnél.
“A választási irodából is elvitték az ajánló íveket, igaz, erről nem az iroda tájékoztatott. Az, hogy idáig jutottunk, nagyon durva" – mondta az Átlátszónak.
Az önálló indulása miatt a Fideszből kizárt egykori alpolgármester azt is elmondta, hogy több panaszt is benyújtottak ellene a helyi választási bizottságnál (HVB). Az egyik szerint Antal molinójáról hiányzott a kiadó, ezt pótolták. A másik azért panaszolta be Antalt, mert a molinója az út felett van. Ezt a HVB elutasította, ahogy azt is, amikor a szentesi Fidesz képviselője azt kifogásolta, hogy Antal az “Ő közülük való" szlogennel kampányol, mert a fideszes képviselő szerint ez azt jelenti, hogy Antalt a Fidesz támogatja. Hogy miből gondolta ezt, az nem derült ki.
Kerestük a rendőrséget a kérdéseinkkel, válaszukat várjuk.
A Fidesz legalább tíz éve listázza a választókat, mégis Pikóék ellen nyomoznak Ha azt hallja: lista, kinek a neve ugrik be elsőre? Pikó Andrásé. Ja, nem. Csak a Facebookra kell felmenni például, hogy lássunk egy ismert "biztonsági szakértőt", amint a közösségi oldal kétmilliárd felhasználójának mutat be egy különös webhelyet. Olyat, amin akár a híres Kubatov-listát is őrizhetik.
Fotó: Szentes város/Facebook
Frissítés (2019. szeptember 20.) A rendőrség ezt válaszolta érdeklődésünkre: “A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságon választás, népszavazás, és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűntett gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen indult eljárás. Az eljárásról a nyomozóhatóság bővebb tájékoztatást nem ad."
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"Szentesi Polgári Szövetség Egyesület"
] | [
"Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság"
] |
Hihetetlen ütemben kebelezték be a kormányzattal jó kapcsolatot ápoló vállalkozók a magyar építőipar jelentős részét az elmúlt szűk egy évtizedben. Több tízmilliárdos cégek nőttek ki néhány év alatt a semmiből, vagy majdnem a semmiből. A Simicska Lajos utáni Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) építőipari térnyerésénél már csak az látványosabb, hogy ezek a cégek mennyivel több profitot termelnek, mint a kevésbé jó politikai kapcsolatokkal rendelkező versenytársaik. Csak a legnagyobb kormányközeli vállalatok 100 milliárd forint feletti extraprofitot vagy még inkább járadékot húztak be az elmúlt években.
Erős volt 2021
Már korábban is írtunk róla, hogy az építőipar számára kiemelkedően jól sikerült a 2021-es év, ezért is nehezen érthető, hogyan maradhatott ki a szektor a különadóval sújtott iparágak közül. Az egyetlen magyarázat csak az lehet, hogy az Orbán Viktor indoklásában szereplőkkel ellentétben itt nem a multik, hanem a kormányközeli vállalatok uralják az iparágat.
Első ránézésre is szembetűnő, hogy az ilyen jó politikai kapcsolatokkal rendelkező cégek magasabb nyereséggel működnek, mint az átlag, ám kíváncsiak voltunk, hogy mennyivel több profitot termelnek, illetve, hogy ez a jelenség mennyire tartós. Éppen ezért amellett, hogy a ceginformacio.hu adatbázisából összehasonlítási alapnak lekértük az ezer legnagyobb építőipari vállalat pénzügyi mutatóit, összegyűjtöttük a negyven vezető cég részletes adatait is, majd utóbbi csoport vállalatait négy különböző kategóriába soroltuk.
NER 1: Ebbe a csoportba azok a cégek tartoznak, amelyek olyan, a kormányzattal igazoltan jó kapcsolatot ápoló vállalkozók tulajdonában állnak, mint Mészáros Lőrinc, Szíjj László, vagy éppen Garancsi István.
NER 2: Az ebbe a kategóriába sorolt cégek tulajdonosainak nincs ugyan egyértelműen erős kötődése a kormányzó politikai elit szereplőihez, ám a cégek láthatóan betagozódtak a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe. Olyan vállalatokat soroltunk ide, amelyek rendszeresen indulnak közös közbeszerzéseken NER 1-es cégekkel, vagy például támogatják a Fidesz valamely kirakat focicsapatát, például a Felcsútot, vagy az Eszéket.
Magyar: Ebbe a csoportba azok a magyar tulajdonú cégek tartoznak, amelyek egyik NER-kategóriába sem kerültek be.
Nemzetközi: A nagyobb külföldi építőipari csoportok magyar leányai.
Nyolc év, tizenhatszoros profit
Persze a negyven legnagyobb cég nem túl nagy minta, nem került be például az összes egyértelműen kormányközeli cég sem ebbe a körbe, ám már a Top 40 alapján is nagyon látványos, hogyan uralta le az elmúlt években az építőipart a NER. A negyven cégből tizenhárom került abba a kategóriába, ahova a nagyon erős kormányzati kapcsolatokkal rendelkező társaságokat soroltuk. Ezeknek a cégeknek a nagy többsége ráadásul a lista elején található:
a tizenöt legnagyobb árbevételű építőipari cégből kilenc NER 1-es csoportba tartozó van.
A kormányközeli vállalatok jelentős részének nagyon gyorsan ívelt fel a pályája. A 13-ból négy cég nem is létezett a vizsgált időszak elején, tehát kilenc esztendővel ezelőtt. Ilyen például a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő V-Híd, amely ennek ellenére 2021-ben már 62 milliárdos forgalmat hozott össze, és a nem sokkal kisebb Raw Development Kft. is, amelynek tulajdonosa Matolcsy György jegybankelnök fiának egy barátja, bevételének nagy része pedig jegybanki megbízásokból jön.
Ahogy a fenti ábrán is látható az erősen kormányközeli cégek súlya tényleg nagyon látványosan nőtt a Top40-en belül. A NER 1-es vállalatok ebben a kilenc évben árbevételüket nagyjából nyolcszorosára, nyereségüket pedig több mint tizenhatszorosára növelték. A többi kategóriában is volt bővülés, de korántsem ekkora, így a kormányközeli vállalatok részesedése a negyven legnagyobb cég árbevételéből 30-ról 50 százalék fölé nőtt, az összes profitnak pedig már több mint kétharmada kerül hozzájuk.
Ebből a nyereségből pedig sokat ki is vesznek a tulajdonosok. Tavaly például 84 milliárd forintnyi jövedelme volt a fidesz-közeli vállalkozóknak vizsgált építőipari cégeikből, miközben a Top40 összes többi cége együttesen fizetett 39 milliárdot.
Szorgos alkalmazottak
Ezt a növekedést pedig úgy sikerült elérni, hogy a foglalkoztatásból ilyen arányban azért nem részesednek a NER 1-es cégek. Már a korábbi években is elég jól látszott, hogy ha az alkalmazottak számához viszonyítjuk az üzleti teljesítményt, akkor a kormányközeli építőipari vállalatok kiugróan hatékonyan működnek. Ez pedig 2021-ben sem változott.
Ahogy a lenti ábrán is látható, a NER 1 kategóriába sorolt vállalatoknál nagyjából háromszor nagyobb árbevétel és négyszer nagyobb nyereség jut egy alkalmazottra, mint az iparágban átlagosan. A negyven legnagyobb céghez képest első ránézésre kisebb az eltérés, itt azonban az átlagot jelentősen felhúzzák a teljes csoport harmadát adó kormányközeli cégek. Ha ezeket kiszűrjük, akkor a Top40 maradék 27 vállalatánál közel ugyanannyi profitot termel egy alkalmazott, mint az ezer legnagyobb vállalatnál. Az árbevételben van ugyan különbség, de a kormányközeli vállalatok előnye még a legnagyobb versenytársakhoz képest is több mint kétszeres.
Persze az egyes kategóriák között vannak eltérések. A nemzetközi cégek például masszívan alulteljesítenek különösen az egy alkalmazottra jutó nyereségben. Ennek azonban részben lehet az a magyarázata, hogy a multiknál teljesen bevett gyakorlat a profit tologatása a cégcsoporton belül. Az ilyen vállalatok jellemzően adóoptimalizálásra törekszenek (azaz próbálják a lehető legkevesebb adót fizetni cégcsoport szinten). Ennek pedig elég jó eszköze, ha a különböző leányvállalatok egymásnak nyújtanak szolgáltatásokat így pénzt illetve profitot átcsoportosítva egyik országból a másikba. Az ilyen tranzakciók némileg el is torzíthatják az elemzésünk alapjául szolgáló magyarországi számokat, ám jelentősen biztosan nem, hiszen a csoportszintű nyereségmutatók ritkán térnek el nagyon látványosan a magyarországitól.
Kilenc év alatt 117 milliárd
Persze az alkalmazottak száma sok mindentől függhet egy építőipari cégnél, ráadásul ebben a szektorban azért jellemzően nem a munkaerő a legfontosabb költségtényező. Így az egy főre jutó nyereség és árbevétel ugyan fontos teljesítménymutató, de a kormányközeli cégek itt tapasztalt hatalmas előnye ellenére még előfordulhatna, hogy végső soron az ilyen vállalatoknál kevesebb nyereség marad meg az árbevételből, mint az ágazatban átlagosan.
De nem fordul elő. A NER 1 kategóriába tartozó vállalatok látványosan és tartósan magasabb árbevételarányos adózott eredménnyel működnek, mint versenytársaik. Az építőipar egészére jellemző volt az elmúlt években, hogy a bevétel egyre nagyobb hányada maradt meg nyereségként is, a NER 1 kategóriába tartozó vállalatoknál azonban ez az arány végig jóval az iparági, a Top40-es és az összes többi kategória felett volt.
Míg az ágazatban jellemzően 7-10 százalék körül volt ez a mutató, addig a magasabb politikai körökhöz leginkább bekötött cégeknél 9 és 13 százalék között mozgott. Ez pedig olyan cégek esetében, amelyek éves szinten több tíz, sőt esetenként néhány 100 milliárdos árbevételt hoznak össze, már rengeteg.
Ha a NER 1-es cégek az elmúlt kilenc évben csak az iparági átlagos nyereségrátát hozták volna, akkor együttes profitjuk 117 milliárd forinttal maradt volna el a ténylegestől.
Ez az összeg a 13 kormányközeli cég közgazdasági értelemben vett extraprofitja. Sőt, talán még pontosabb szakkifejezés a járadék, utóbbit ugyanis, az extraprofittal ellentétben, nem piaci előnyből, hanem politikai kapcsolatokból származó többletjövedelemre használják a közgazdászok. Itt egyértelműen erről van szó, hiszen az érintett vállalatok többnyire, vagy teljes egészében állami megbízásokból élnek. Így a magasabb nyereséget azzal az állammal szemben érik el, amelynek politikai vezetőivel jó kapcsolatot ápolnak.
Vállalat építőipar extra profit Fidesz különadó Mészáros Lőrinc ner Olvasson tovább a kategóriában | [
"V-Híd",
"Raw Development Kft."
] | [
"Nemzeti Együttműködés Rendszere"
] |
Fotó: III. Koordinációs Módszertan
Százával találhatók ilyen, és hasonló önmagát ismétlő, és ezért szinte teljesen érthetetlen részek abban a négy tanulmányban, amelyeket a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) rendelt meg uniós forrásokból az Emberi Erőforrások Minisztériuma uniós fejlesztésekért felelős helyettes államtitkárának korábbi kft-jétől.
Az Emmi háttérintézményénél az elmúlt években nagyüzemben folyt a különféle oktatási és társadalompolitikai könyvek és tanulmányok gyártása. Az intézet fizetett az Indexen nemrég bemutatott nyúlkönyvért is. A mezőgazdasági oktatási segédanyag, amely nem más, mint egy több mint 20 éves amerikai tankönyv magyarítása, nettó 24,6 millió forintba került.
A Türr Intézet a most bemutatott tanulmányt a "társadalmi felzárkózás szakpolitikai eszközeinek integrált fejlesztése és a területi együttműködések esélyegyenlőség elvű fejlesztésének modellezése a közszolgáltatások terén" – első olvasásra nehezen értelmezhető – című félmilliárd forintos államreform (ÁROP 1.1.9.) projektjének részeként készíttette. A 2012-es gyorsított tárgyalásos tenderen a meghívott cégek közül a budapesti székhelyű Adequo Kft. került ki győztesen, miután 24 millió forint plusz 27 százalék áfáért vállalta négy tanulmány előállítását.
Fotó: Döntéshozatali kézikönyv A társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályzó rendszere
A nyilvános pályázati kiírásban - a címeken kívül - semmilyen követelmény, tartalmi kritérium sem található, a hirdetményben csak és kizárólag terjedelmi elvárások szerepelnek:
Tanulmányok készítése a következő témákban:
Koordinációs módszertan kidolgozása (30 ív)
Indikátorrendszer alkalmazása (30 ív)
Döntéshozatal - elemzés (45 ív)
Döntéshozatal – kézikönyv (15 ív)
Az Adequo Kft. be is tartotta a követelményeket: az előírt méretben egyetlen hónap alatt leadta az írásokat, de a jelek szerint menet közben - vagy már előtte -elfogyott a mondanivalója.
A cég honlapján olvasható tanulmányok ezért kínos szakdolgozatokhoz lettek hasonlatosak: a szakirodalomból vett idézetek, ismertetések mellett egész fejezeteket töltöttek ki szakkifejezések ismételgetésével, redundáns megfogalmazásokkal és bulletpointos felsorolásokkal nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy a szöveg elérje a tenderelőírásnak megfelelő hosszúságot. A helykitöltés érdekében indokolatlanul nagy, de lényegében triviális tartalmi részeket illusztráló szerkezetábrákat is bevetettek.
Fotó: Döntéshozatali kézikönyv
A tanulmányok hosszú hivatkozási listát vonultatnak fel, de vadonatúj megállapításokkal nem igazán járultak hozzá a hátrányos helyzetűek felzárkóztatásának elméleti megközelítéséhez. A Döntéshozatal kézikönyve című alkotás például az összefoglaló fejezetben a következő főbb megállapításokat sorolta fel:
a társadalmi felzárkóztatást végzőknek a hátrányos helyzetűekkel szoros együttműködésben kell a társadalmi felzárkóztatás megvalósítani
a társadalmi felzárkóztatás hatékony megvalósítása érdekében helyi szintű szabályozási rendszereket kell felállítani
társadalmi felzárkóztatás csak a szeretet alapján valósítható meg.
A nyertes cég rövid idővel a pályázat kiírása előtt Garai Péter tulajdonában volt. Garait nemrég nevezték ki EU-s fejlesztésekért felelős helyettes államtitkárrá, 2011-től 2013-ig ő volt a TKKI pécsi igazgatóságának vezetője.
Az Adequo minimális forgalmú cég, egyedül a 2012-es megrendelés dobta meg komolyabban a bevételeit, de az éves árbevétel még akkor sem lépte át a 40 millió forintot. Garai Péter 2010 januárja és 2011 júliusa között volt a kft. egyik tulajdonosa.
Az Index információi szerint Balog Zoltán miniszter októberben elrendelte a TKKI egyes uniós projektjeinek visszamenőleges átvilágítását. A belső vizsgálat egyelőre nem zárult le. Az intézet szerint azonban nincs probléma a felzárkóztatás-elméleti tanulmányokkal.
A tanulmányokat az intézet munkatársai elolvasták, majd - elfogadást követően - a TKKI további felhasználásra továbbította azokat.
- írta a sajtóosztály az Indexnek hozzátéve, hogy a projekt elsődleges célcsoportja a közigazgatásban dolgozó, a felzárkózási szakpolitikában érintett kormánytisztviselők voltak, a másodlagos célcsoportba viszont beletartozott Magyarország valamennyi állampolgára.
Garai Péter helyettes államtitkár az Index kérdésére azt írta, 2012-ben nem volt már kapcsolata a céggel, "a projekt vonatkozásában pedig sem személyében sem tisztségében nem állt fenn érintettség vagy összeférhetetlenség". | [
"Adequo Kft.",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Türr István Képző és Kutató Intézet"
] | [
"III. Koordinációs Módszertan",
"Türr Intézet"
] |
Ég a hévízi botránybomba zsinórja
A helyi Fidesz feljelentést tett a gyógyfürdő ügyében
Ismeretlen tettes ellen, csalás, sikkasztás, hűtlen kezelés és hanyag kezelés gyanúja miatt tettek feljelentést hévízi önkormányzati képviselők a gyógyfürdő vélt gazdálkodási gondjai miatt – közölte a Fidesz hévízi elnöke kedden.
Papp Gábor elmondta: a Zala Megyei Főügyészségen és a Zala Megyei Rendőr-főkapitányságon tettek feljelentést négyen a Sikeres Hévízért önkormányzati képviselőcsoport nevében a hozzájuk eljuttatott adatok, dokumentumok birtokában. Mindezt azt követően, hogy két hete a Hír TV bemutatott egy műsort, amely szerint a gyógyfürdő elmúlt három évének gazdálkodása visszásságokra utal, egyebek mellett túlságosan magas a hitelállománya.
A képviselő úgy fogalmazott: a tévéműsorban látottak, továbbá a nekik eljuttatott számlamásolatok, információk alapján "esetlegesen büntető törvényi tényállásokat kimerítő cselekmények bennünk a csalás, sikkasztás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés elkövetésének lehetőségét vetik fel". Ezeket az információkat összegezték és kedden eljuttatták a hatóságokhoz.
Hegedűs Lajos, a Hévízgyógyfürdő Nonprofit Kft. – korábban kht. – ügyvezető igazgatója alapvetően politikai támadásnak minősítette a feljelentést. Azt mondta, hogy a képviselőknek minden alkalommal módja volt betekinteni az intézmény irataiba, az elmúlt években ők maguk is jóváhagyták az üzleti terveket és a hitelfelvételeket. Legutóbb is mind a négy képviselő megszavazta azt a plusz költséget, ami a tófürdő rekonstrukciójához még szükséges volt.
"Teljesen átlátható az intézmény gazdálkodása, ezért nem értem, hogy ha voltak kérdéseik, miért nem tették fel korábban, ha bármiféle szabálytalanságot vélelmeztek?" – fogalmazott az ügyvezető. Hozzátette: a kritizált ügyek 2007-ben és 2008-ban, vagyis már lezárt években történtek, a mérlegeket auditálták, a beszámolókat mindkét tulajdonos – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő mellett az önkormányzat – elfogadta.
(MTI) | [
"Hévízgyógyfürdő Nonprofit Kft."
] | [
"Zala Megyei Rendőr-főkapitányság",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő",
"Sikeres Hévízért",
"Zala Megyei Főügyészség",
"Hír TV"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.