text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
Alighanem sikerült véget vetni a politikai szerencselovagok kampánypénz-lenyúlásának, ám akad, aki úgy látja: ahogy egykor a kamupártok életre segítése, úgy most ellehetetlenítése is Fidesz-trükk.
Elfogadta a parlament a kampányfinanszírozási törvény módosítását, amit a fideszes Gulyás Gergely és Répássy Róbert kezdeményezett, az MSZP-s Bárándy Gergely javaslatára pedig tovább szigorítottak. Így az egyéni jelöltekhez hasonlóan mostantól a pártoknak is kötelező visszafizetniük az államtól kapott kampánypénzt, ha a választásokon nem érik el az 1 százalékot. Ha ezt az adott párt határidőre nem teljesíti, akkor annak vezető tisztségviselőjének kell kifizetnie. Ha ők sem fizetik vissza időben, a kincstár megkeresésére a NAV intézkedik a vezető tisztségviselővel szemben a tartozás behajtása iránt.
Mindennek az ad jelentőséget, hogy a 2014-es parlamenti választáson két egyéni mandátumot biztosan a kamupártoknak köszönhetett a Fidesz, azokon múlt ugyanis, hogy a legszorosabb választókerületeket is megnyerte a kormányoldal. Mint annak idején a 24.hu kiszámolta a budapesti 15-ös választókerületben (a XVIII. kerületben) Kucsák László, a Fidesz-KDNP jelöltje az újraszámlálás után végül 60 szavazattal győzött Kunhalmi Ágnes szocialista politikus ellen, miközben az alig létező pártok több száz voksot vittek el – szinte bizonyosan nem a Fidesztől. A 12-es választókerületben, Rákospalotán pedig 277 szavazattal győzött a fideszes László Tamás az MSZP-s Móricz Eszter előtt.
A mostani szigorítást 184 igen szavazattal fogadták el, a Demokratikus Koalíció már korábban közölte: képviselői tartózkodni fognak. Indoklásuk úgy szólt: az egész választójogi rendszer antidemokratikus és részrehajló, ezért azt nem módosítgatni, hanem teljes egészében törölni kell, és arányos választójogi rendszerrel kell felváltani. "Ezért nem szavazhatunk igennel. De nem szavazhatunk nemmel sem, mert a benyújtott konkrét javaslat – amelynek tartalma az ellenzéki pártoktól származik – valós problémát oldhat meg" – írták.
Ketten szavaztak csak nemmel, Kész Zoltán és Szelényi Zsuzsanna független képviselők. Kész Zoltán, veszprémi országgyűlési képviselő érdeklődésünkre leszögezte: tudatosan nyomott nem gombot, mert szerinte a Fidesznek a javaslattal kapcsolatban hátsó gondolatai vannak. – Mivel a jelöltek maguk felelnek a kampánytámogatásukért, az esetleges visszalépéseknek még nagyobb lesz a tétje, vagyis mindez akadályozhatja azt, hogy az utolsó pillanatban egységessé váljon az ellenzék egy-egy választókerületben – utalt Kész Zoltán arra, hogy mindez a Fidesz politikai érdekeit szolgálhatja.
– A Fidesz kevéssé tart a jelenlegi ellenzék pártjaitól, azt viszont kockázatnak látja, hogy a választásokig összeáll egy olyan lista (civil háttérrel, vagy valamilyen technikai koalíció révén), amelyet nem tud előre bemérni, illetve nem képes előre látni a mozgását – mondta a Népszavának egy, az előző választáson független jelöltként indult politikus. Szerinte nem feltétlenül baloldali indulóra gondolt a törvényjavaslat megfogalmazásakor a kormánypárt, hanem esetleg olyan formációra, amely a jobboldali térfélről hoz el jelentős számú szavazatot. Forrásunk azt mondta: az ellenzék töredezett, így az azt tovább osztó kamupártokra nincs szüksége a Fidesznek, ugyanakkor az országban igen erős "Fidesz-váltó" hangulat van, ilyen légkörben egy ma még ismeretlen összeállás is okozhatna váratlan meglepetést. Azt is szóvá tette ugyanakkor, hogy a független jelöltekre továbbra is jóval magasabb, 2 százalékos eredményküszöb vonatkozik, ami akár alkotmányellenes megkülönböztetés is lehet.
Megszavazta a Fidesz Czeglédy bűnösségét Beelőzte az ügyészséget és a bíróságot is a Fidesz: bár nemhogy bírósági ítélet, még vádemelés sincs a Czeglédy Csaba és társai ellen nyár közepén indított nyomozásban, a kormánytöbbség kedden elfogadta az őket elítélő országgyűlési határozatot. Ebben az szerepel, hogy a letartóztatott baloldali politikus szerintük "tudatosan megkárosítottak mintegy ezer fiatal munkavállalót". Az ügyészség és a bíróság szerepén túl a kormánypárt egyúttal feljelentőként is fellépett: "indokoltnak látja" annak a vizsgálatát, hogy Czeglédy cégének, a Human Operator Zrt.-nek volt-e köze balliberális pártok finanszírozásához. A helyzet pikantériája, hogy a kormánypárt részben olyan állításokat foglalt most határozatba, amelyeket korábban a kormánysajtó már kénytelen volt helyreigazítani, így egyáltalán nem bizonyosodott be, hogy "mintegy ezer" fiatal lenne érintett az ügyben, ahogy az is erősen kérdéses, hogy ki károsított meg kit. Mint ismeret, nyár közepén épp fizetésnap körül csapott le Csongrád megyei Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi igazgatósága a diákmunka szövetkezetet üzemeltető Human Operator Zrt.-re, majd a cég minden iratát, adathordozóját lefoglalta, bankszámláját befagyasztotta, Czeglédy Csabát és azóta 17 társát őrizetbe pedig őrizetbe vették a hatóságok milliárdos adócsalás gyanújával. Bár a Human Operator által foglalkoztatott diákok egy kisebb része az adóhivatal akciója miatt nem kapott fizetést, a kampányüzemmódra kapcsolt kormánypárt és médiája azóta is igyekszik ezt a július óta előzetesben lévő Czeglédy Csaba nyakába varrni. A most elfogadott határozat szerint pedig úgy rendelkezik, hogy rendkívüli eljárással, adófizetői pénzekből kell kártalanítani a diákokat, bár azt, hogy kiket és miként, még nem tudni. Ezzel kapcsolatos kérdéseinkkel megkerestük a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségét (Diákész), amely korábban az ügyben Orbán Viktor segítségét kérte, a szervezet elnöke nem kívánt nyilatkozni lapunknak. - B. Z.
Hargitai Miklós, Zoltai Ákos | [
"Fidesz"
] | [
"Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége",
"Human Operator Zrt.",
"Human Operator",
"Demokratikus Koalíció",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
Birtokvédelmet kért, és további jogi lépéseket fontolgat az állami földpályázaton nyertes kápolnásnyéki vállalkozó azok ellen, akik vasárnap körbekerítették és felszántották kajászói földjei egy részét.
Kiss Árpád az MTI megkeresésére elmondta: élő szerződéssel rendelkezik, ezért a helyi jegyzőnél birtokvédelmet kért az érintett földterületre. Az ügyvédjével egyeztetve további jogi lépéseket is kíván tenni. Úgy vélte, a vasárnapi cselekmények az önbíráskodás fogalmát is kimeríthetik. Hozzátette, az eseményről készült különböző tudósításokban "helyi gazdákat nem igazán fedezett fel".
Hangsúlyozta, pályázatát már kétszer felülvizsgálták minisztériumi szinten. Szerinte ettől függetlenül a földfoglalóknak lett volna törvényes módja arra, hogy felülvizsgálatot kérjenek. "Amennyiben hibázott valaki a pályázati eljárás során, akkor azt nemcsak a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) tette, hanem a földhivatal is, amely a törvénytelenség ellenére bejegyzett bérlőként az adott ingatlanokra" – fogalmazott.
A földbérlő kiemelte, sok valótlanságot terjesztenek róla. Közölte: szakképesítéssel és "aranykalászos vizsgával" rendelkezik, tizenkét éve őstermelő. "Építőipari vállalkozó is vagyok, ez azonban nem zárja ki, hogy értsek a mezőgazdasághoz" – mondta.
A földek megműveléséhez gépekkel nem rendelkezik, ezeket folyamatosan kívánja beszerezni. Addig gépbérléssel oldja meg a feladatokat. A pályázat során vállalt feltételeket teljesítette – közölte.
A Fejér megyei Kajászón vasárnap helyi gazdák földfoglaló akciót tartottak, "visszafoglalták" és művelésbe vették egy, az állami földbérleti pályázat keretében korábban odaítélt terület egy részét. Az akciót az Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület, valamint a Fejér Szövetség szervezte kajászói gazdákkal együttműködve.
Álláspontjuk szerint az NFA pályázatának nyertese a jogszabályokban meghatározottnál mintegy 70 hektárral nagyobb területet kapott bérbe 20 évre. Megfogalmazásuk szerint a terület feletti rendelkezést a törvényesség helyreállítása érdekében a kajászói gazdák hatáskörébe, úgynevezett közbirtokosságba vonták, majd a területet körbekerítették és beszántották.
A kormány politikai indítékúnak, a jogállamiság normáival ellentétesnek és megtévesztő szándékúnak tartja a kajászói gazdák akcióját, és felkérte az illetékes minisztériumokat, hogy tegyék meg a szükséges és indokolt lépéseket a jogállamiság visszaállítása érdekében.
A gazdák akcióját az Országos Rendőr-főkapitányság vizsgálja, amely a megállapított törvénysértés mértékének megfelelően vagy saját hatáskörben eljárást kezdeményez, vagy feljelentést tesz az illetékes hatóságoknál.
A jogellenes földfoglalások miatt feljelentéseket tett az NFA, amely hangsúlyozta, hogy minden lehetséges jogi eszközzel fellép a földfoglalók ellen. Az NFA leszögezte, hogy a pályázatok során mindenkor a törvények szerint jár el, és emlékeztetett arra, hogy azokon egységes feltételekkel bárki indulhat, az elbírálás pedig a jogszabályok szerint történik.
A kajászói gazdatanács szerint nem volt sem alaptalan, sem jogtalan az Őszi szántás elnevezésű akciójuk – közölték kedden. | [
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet"
] | [
"Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület",
"Fejér Szövetség",
"Országos Rendőr-főkapitányság"
] |
Összesen 4,5 milliárd eurót kell fizetnie az UBS banknak, a bíróság szerint nagyüzemben folyt a pénzmosás.
3,7 milliárd euróra büntette egy francia bíróság az UBS bankot adócsalásért – írta a BBC. Ezen felül még 800 millió eurót kell kifizetnie, hogy megtérítse a francia állam kárát. A bírság a bank egész éves nyereségét elviheti.
A bíróság úgy ítélt: a legnagyobb svájci bank illegálisan segítette francia ügyfeleit, hogy eurómilliárdokat rejtsenek el a francia adóhatóság elől 2004 és 2012 között. Az ügyészség szerint az UBS rendszerszinten segítette az adóelkerülést, és nagyüzemben mosta a pénzt.
A bank tagadja a vádakat, és fellebbez a döntés ellen. | [
"UBS"
] | [] |
Újabb milliárdos közbeszerzést csípett el a Mészáros Lőrinc üzlettársának, Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt Kft. Most 14,8 milliárdért építhetik meg a zalaegerszegi járműipari tesztpálya eléréséhez szükséges utakat, hidakat és közúti csomópontokat. De a keretmegállapodásban az is szerepel, hogy a cég építheti meg a tesztpálya bizonyos szakaszait is – derült ki a szerdai Közbeszerzési Értesítőből.
hirdetés
A Duna Aszfalt korábban már nyert gyorsított eljárásban egy 3,3 milliárd forintos megbízást. Az összesen 40 milliárdos beruházásból a ZÁÉV Zrt. hasított magának egy nagyobb darabkát. A cég a kiszolgálóépület és technikai épület tervezésére és kivitelezésére kiírt tendert vitte el nettó 2,3 milliárd forintért.
A 250 hektáron elterülő tesztpálya építését tavaly határozta el a kormány, azt egy állami tulajdonú cég, az Autóipari Próbapálya Zala Kft. valósítja meg. Mindennek előzménye, hogy a kormány 2016-ban hozta meg a döntést, Zalaegerszegen épül fel az az Európában is egyedülállónak számító létesítmény, amely lehetőséget ad a gyártóknak önvezető technológiák tesztelésére. A fejlesztésre 42 milliárd forintot különített el a kabinet, és úgy tervezik, jövő nyárra készül el.
A pálya május 19-i alapkőletételén Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta: "Magyarország felkerül a járműipari kutatás-fejlesztés és tesztelés világtérképére, mi, magyarok pedig teszünk egy lépést, hogy Közép-Európa egyik járműipari fellegvárává váljunk", illetve ezzel "az ipari forradalmat engedjük be ebbe a térségbe". | [
"Duna Aszfalt Kft.",
"Autóipari Próbapálya Zala Kft.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [
"Közbeszerzési Értesítő"
] |
Egy belsős dokumentum szerint gazdaságossági számítások nem is készültek a renováció második üteméhez.
Nem nyilvánosak a Széll Kálmán téri Postapalota felújítására megkötött szerződések, a Direkt36 viszont betekintett egy vizsgálati dokumentumba, és ez alapján azt írja, hogy 13 milliárd forinttal emelkedtek a felújítás második ütemének költségei az eredetileg tervezetthez képest. Azok szerint ennek ki kellett volna jönnie 16-19,5 milliárdból, de a végső összeg 32 milliárdos lett. Igaz, az előzetes költségvetésben nem szerepelt többek között a Csaba utcai átjáró, a Pénzmúzeum és a legfelső szinten lévő "exkluzív terület" kialakítása sem. A jelentés az összefoglaló megállapítások között is rögzíti, hogy "a beruházás tervezett és tényleges költségei között szignifikáns eltérés mutatkozik".
A szerződést a Magyar Nemzeti Bank (MNB) leányvállalata, az MNB-Ingatlan kötötte meg a Raw Development nevű céggel. A felújításhoz a vizsgálati jelentés szerint nem készültek gazdaságossági számítások és hatásvizsgálatok sem. A Direkt36 megkérdezte erről az MNB-Ingatlant, a cég azt állította, a felújítás második üteme dokumentációjának része volt az előzetes költségbecslés és a gazdasági hatásvizsgálat is – viszont ezek nem nyilvánosak.
Magát a vizsgálati jelentést az MNB felügyelőbizottságának Jobbik által delegált tagja, Nyikos László készítette az általa felkért szakértők vizsgálatának bemutatására. A dokumentum szerint a szerződések ismerete nélkül nem megítélhető, hogy a projektben a közpénz és a közvagyon felhasználása mennyire volt átlátható és elszámoltatható. Mivel MNB-projektről van szó, az egész közpénzből megy.
A felújítást és átalakítást végző Raw Development Kft. Somlai Bálint érdekeltsége, aki a Direkt36 szerint üzleti felemelkedését jelentős részben az MNB megrendeléseinek köszönheti, mások mellett az MNB Szabadság téri székházát is ők újítják fel 2024-ig, 55 milliárd forintért. Somlai a lap szerint amúgy a jegybankelnök Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám barátja. A Raw-t alapító cégben korábban tulajdonos volt Szemerey Tamás, Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére. | [
"MNB-Ingatlan",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Raw Development"
] | [] |
Orbán tanácsadójának, Habony Árpádnak nincs szerződéses jogviszonya a Miniszterelnökséggel, így mindenféle jogi kötöttség nélkül vehet részt az ország legfontosabb ügyeinek alakításában.
"Habony Árpád nem áll semmilyen szerződéses kapcsolatban a Miniszterelnökséggel" – válaszolta az Indexnek Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke.
A Miniszterelnökséget azt követően kerestük meg, hogy Orbán Viktor kormányfő hivatala az elmúlt hetekben több listát is közzétett az ott dolgozók fizetéséről. Először a hivatal vezetőinek fizetését hozták nyilvánosságra augusztus 24-én. A listán akkor 53 név szerepelt, közöttük heten voltak olyanok, akik 900 ezer forint feletti havi díjazásban részesülnek.
Néhány nappal később publikálták a Miniszterelnökség összes dolgozójának illetményét is. Ebből vált ismertté, hogy a kormányfő személyi titkára, Nagy János egymillió forintot keres. Kedden a Miniszterelnökség szerződéslistáját közölték, amelyből kiderült, hogy Orbán hivatalának milyen cégek és magánszemélyek adnak tanácsokat.
Lázár János a Miniszterelnökséget vezető államtitkár augusztus végén azt mondta: más állami intézményeknek is nyilvánosságra kellene hozniuk a dolgozóik bérét. Lázár hozzátette: az általa vezetett szervezet dolgozóinak egyéb juttatásait (például a telefon- és gépjárműhasználat költségeit) is nyilvánosságra hozzák a következő hetekben, "mert semmiféle szégyellnivalónk nincs".
A nyilvánosságra hozott listákon azonban annak ellenére nem szerepel Habony Árpád neve, hogy Habony évek óta Orbán Viktor egyik legközelebbi és legbefolyásosabb "embere", akit eddig mindenki a miniszterelnök "főtanácsadójaként" tartott számon. Ezért voltunk kíváncsiak arra, hogy Habony miért nem szerepel a kiadott fizetési listákon. Azt is megkérdeztük a Miniszterelnökségtől, hogy a kormányzat milyen formában foglalkoztatja a tanácsadót, erre azonban, nem tért ki az egymondatos válasz, mint ahogy arra sem, hogy munkájáért mekkora díjazásban részesül.
Habony közel egy évtizede dolgozik Orbán környezetében, és stratégiai kérdésekben ad tanácsokat a fideszes vezetőnek, sőt sok esetben Orbán személyes képviselőjeként lép fel, bizonyos gazdasági és politika körök számára pedig rajta keresztül visz az út a miniszterelnökhöz. Ezért furcsa, hogy szerződéses szabályozás nélkül vehet részt akár államtitkokat is tartalmazó ügyek alakításában.
Habony a jelek szerint szabadúszóként képviselte Magyarországot akkor is, amikor az év elején Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető társaságában az egyik leggazdagabb Öböl-ország, Abu-Dzabi politikai és gazdasági vezetőivel tárgyalt. Jelen volt többek között tavaly szeptemberben a Fidesz zárt ajtók mögött tartott hajdúszoboszlói frakcióülésén is, ahol titoktortás mellett tárgyaltak a kormánypárti politikusok a végtörlesztésről szóló javaslatokról.
A jogviszonyáról Habony Árpádot is szerettük volna megkérdezni, a tanácsadót szerda délután munkatársain keresztül próbáltuk elérni, egyelőre sikertelenül. | [
"Fidesz",
"Miniszterelnökség"
] | [] |
Kezdeményezte a Jobbik idei költségvetési támogatásának - egy, a párttörvény tiltása ellenére elfogadott 106 ezer forintos névtelen adomány összegével történő - csökkentését az Állami Számvevőszék (ÁSZ), amely számos hibát tárt fel a parlamentbe 2010-ben bekerült ellenzéki párt 2009. és 2010. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzése során és továbbra is sürgeti a párttörvény módosítását.
A Jobbik a 2009. és a 2010. évi gazdálkodásáról szóló beszámolókat a párttörvényben előírt határidőn belül a Hivatalos Értesítőben közzétette, de a 2010. évi beszámolót a párttörvény előírása ellenére a honlapján nem hozta nyilvánosságra.
A beszámolók összeállításánál megsértették a számviteli törvényben szabályozott teljesség, valódiság, következetesség és lényegesség számviteli alapelveket, a beszámolók egyik évben sem mutattak megbízható és valós képet a párt gazdálkodásáról - állapította meg az (ÁSZ), amely szerdán tette közzé jelentése összefoglalóját. A dokumentum rögzíti: a szervezeti egységek bevételei és kiadásai hiányosan szerepeltek a számviteli nyilvántartásokban és a beszámolókban.
Mint írták, a szervezetek mintegy 90 százalékának gazdálkodásáról semmilyen információval nem rendelkezett a Jobbik. A kedvezményes díjtételű ingatlanbérlet formájában kapott nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értéke mindkét ellenőrzött évben hiányzott, a 2010. évi beszámolóban pedig a főkönyvi nyilvántartáshoz képest 1,1 millió forint összegű bevétel nem szerepelt. A 2010. évi beszámoló 17,4 millió forint összeggel nagyobb kiadást tartalmazott, mint amit a bizonylatok és főkönyvek alátámasztottak, mert a beszámoló sorok adatait a számviteli törvény előírása ellenére nem a vonatkozó főkönyvi kivonatokból állították össze - olvasható az összefoglalóban.
Az ÁSZ közlése szerint a bevételi főösszegre vetített elszámolási hibák mértéke 2010-ben a bevételi és a kiadási oldalon egyaránt meghaladta a 2 százalékos átfogó lényegességi küszöb mértékét. A nem számszerűsíthető hibák miatt a 2009. évi beszámoló annak ellenére nem mutatott megbízható és valós képet a Jobbik gazdálkodásáról, hogy az ellenőrzés által feltárt hibák nem haladták meg az átfogó lényegességi szintet. Mindkét évi beszámoló specifikus lényeges hibát tartalmazott, mert a párttörvényben előírt értékhatárt meghaladó hozzájárulások, adományok nevesítése nem volt teljes körű, illetve a támogatásokat hibás összeggel közölték.
A számvevőszék kitért arra: számviteli szabályozását a Jobbik az előző ÁSZ-ellenőrzés felhívására módosította, de továbbra sem biztosították a számviteli törvény és a párttörvény szerinti beszámoló eltérése miatti összehangolást, valamint a szervezeti sajátosságok megjelenését.
Az ÁSZ - akárcsak a más pártokat illetően már nyilvánosságra hozott jelentéseiben - ezúttal is rámutatott arra: a szabályozási hibák egy része összefügg azzal, hogy a párttörvény vonatkozó melléklete szerinti beszámolómintához a jogalkotók magyarázatot, útmutatót nem készítettek, így ennek kitöltése pártonként - a kialakított számviteli politikának megfelelően - eltérő lehet, a minta a számviteli törvény rendelkezéseivel nem harmonizál, nem felel meg sem a mérleg, sem az eredménykimutatás követelményeinek. A szabályzatok nem feleltek meg teljes körűen a számviteli törvényi előírásoknak. A hiányosságok mindkét évben lényeges beszámolási hibához vezettek - tették hozzá.
Az összegzés szerint a Jobbik könyvvezetésében nem érvényesítették a számviteli törvényben szabályozott teljesség, valódiság, következetesség számviteli alapelveket. A számlarendben előírt analitikus nyilvántartásokat nem vezették teljes körűen és szabályos tartalommal, ezek a mulasztások lényeges beszámolási hibákat okoztak. A párt a használatra kiadott eszközökről, a szervezeti egységek a készpénzpénzforgalomról nem vezettek nyilvántartást. A nyilvántartási szabálytalanságok vagyonvédelmi kockázatot jelentenek.
Szabályszerű leltározást egyik évben sem végeztek - folytatódik a hiányosságok felsorolása. A számviteli törvényben előírt egyeztetéseket nem végezték el, az éves zárások nem voltak szabályszerűek. A pénztárban a bizonylatok kiállítását, a pénztár időszaki zárását a pénzkezelési szabályzat és a számviteli törvény előírásaitól eltérően végezték. A bizonylati elvet és fegyelmet sértette, hogy előlegszámla alapján számoltak el költséget, bizonylat nélkül írtak elő követelést, valamint másolati bizonylat alapján is könyveltek. A bizonylatok mintegy 4 százalékának megőrzéséről a számviteli törvény előírása ellenére nem gondoskodtak - tudatta az ÁSZ.
Közölte, a Jobbik saját bevételei szabályozatlan tagdíjfizetésből, egyéb hozzájárulásokból és adományokból, valamint kamatbevételekből álltak, az ellenőrzés részére átadott nyilvántartások szerint a vizsgált időszakban 106.008 forint névtelen adományt fogadtak el a párttörvény tiltó előírása ellenére.
A számvevőszék ezúttal is javasolta a közigazgatási és igazságügyi miniszternek, hogy kezdeményezze a párttörvény módosítását, a párttörvény és a számviteli törvény között évek óta fennálló, a pártok számviteli nyilvántartási és beszámolási rendszerét érintő ellentmondások megszüntetése érdekében. Javaslatot tett továbbá a nemzetgazdasági miniszternek a Jobbik 2012. évi költségvetési támogatásának - a névtelen adomány összegével történő - csökkentésére.
A párt elnökét felhívták arra, hogy megbízható adatokkal tegye közzé mindkét évi beszámolót a párttörvényben előírt módon, módosítsa a gazdálkodási sajátosságok és a számviteli törvény előírásainak megfelelően a számviteli szabályozásokat, a beszámolók összeállítása és a könyvvezetés során szerezzen érvényt a számviteli elveknek, a bizonylati fegyelemnek, gondoskodjon a bizonylatok megőrzéséről, intézkedjen a névtelen adomány költségvetésbe történő befizetéséről. | [
"Jobbik"
] | [
"Állami Számvevőszék"
] |
Állami felügyelet alá került a Kartonpack, nagyvonalú tiszteletdíjat szavaztak meg az új vezetőknek
Állami felügyelet alá került a Kartonpack, nagyvonalú tiszteletdíjat szavaztak meg az új vezetőknek
Áprilisban állami felügyelet alá vonta a kormány a debreceni székhelyű Kartonpack Nyrt.-t. Az állami tulajdonjogot gyakorlása Juhász Edit, kormánybiztos feladata lett, aki a cég számlái felett is átvette az irányítást, emellett az akkor megjelent kormányrendelet lehetőséget biztosított arra is, hogy szükség esetén a cég vezetőségét visszahívja, a képviseletre jogosultak jogait felfüggessze vagy korlátozza. A kormánybiztos ezt villámgyorsan megtette: visszahívta tisztségükből a társaság valamennyi igazgatósági tagját, felügyelőbizottsági tagjait, valamint auditbizottsági tagjait.
A kormánybiztos a társaság igazgatóságának elnökeként és vezérigazgatójaként határozatlan időtartamra Uszkay-Boiskó Sándort, az MFB korábbi igazgatósági tagját, az igazgatóság tagjainak pedig Hutiray Gyula Árpád egykori fideszes önkormányzati képviselőt, Vass Viktóriát, Jakab Lászlót és Macsinszky Lászlót, a Fidesz tagját, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. felügyelő bizottságának tagját nevezte ki.
A Mfor.hu most megnézte, hogy a kinevezett új vezetők mekkora tiszteletdíjat kapnak. A BÉT honlapjára feltöltött tájékoztatás szerint Uszkay-Boiskó bruttó 600 ezer forintot kap, de ennél többet vihet haza hó elején, mivel egyúttal ő a társaság vezérigazgatója ismeretlen bérezés mellett. A további négy igazgatósági fejenként havi bruttó 500 ezer forint tiszteletdíjat kap.
A lap hozzáteszi: a nagyvonalú tiszteletdíjak már csak azért is meglepőek, mert a társaság a 2019-es évét 2,5 milliárd forint árbevétel mellett alig valamivel több mint 8 millió forint nyereséggel zárta. A cég állami felügyelete legkésőbb augusztus 15-én megszűnik.
Kiemelt kép: MTI/MTVA | [
"Kartonpack Nyrt."
] | [
"Debreceni Vagyonkezelő Zrt."
] |
Az SZDSZ közleményében hangsúlyozza, hogy a BKV-üggyel kapcsolatban bíznak "az igazságszolgáltatás szakszerű működésében, a tanúvallomásokban foglaltak korrekt kivizsgálásában". A párt hiszi, hogy "ma Magyarországon nem lehet pártérdekből megvádolt emberek életét és karrierjét derékba törni".Mesterházy Ernőt múlt szerdán hallgatta ki a rendőrség hűtlen kezelés gyanúja miatt, a Budai Központi Kerületi Bíróság pénteken helyezte előzetes letartóztatásba a volt főtanácsadót.Demszky Gábor hétfőn sajtótájékoztatón közölte, hogy korábban a városvezetés és ő maga is több hibát elkövetett a BKV felügyeletével összefüggésben. A főpolgármester elismerte politikai felelősségét, egyúttal kiállt korábbi főtanácsadója mellett. Hangoztatta, biztos abban, hogy Mesterházy Ernő ártatlan és ezt a bíróság is ki fogja deríteni.Elmondta, hogy Mesterházy Ernő semmilyen ügyben nem rendelkezett döntési jogkörrel, nem volt utasítási joga, megbízatása kizárólag tanácsadásra és döntés-előkészítésre vonatkozott. Hozzátette: posztját akkor hozták létre, amikor 2005-2006-ban megindult a verseny az uniós forrásokért és hivatalos csatornákon már nem tudtak eredményt elérni, ezért megakadtak a főváros számára fontos ügyek.Elmondta azt is, hogy Mesterházy Ernő a szerződése értelmében nem nyilatkozhatott helyette vagy a nevében, és nem tőle kapott a BKV-nál folyó végkielégítési és tanácsadási ügyekről információt. Mint mondta, azért, mert meggyőződése szerint erről neki nem volt tudomása. | [
"SZDSZ",
"BKV"
] | [
"Budai Központi Kerületi Bíróság"
] |
Hiába próbáltuk megtudni, hogy kiket támogat az egyik legnagyobb állami cég, a Magyar Villamos Művek két leányvállalata, nem akarták kiadni az adatokat. Pert indítottunk, és a Pesti Központi Kerületi Bíróság első fokú, nem jogerős ítéletben kimondta, hogy az állami pénzből költekező vállalatok nem titkolózhatnak.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint a Magyar Villamos Művek két leányvállalatának, az MVM Partnernek és az MVM Országos Villamos-távvezeték Zrt.-nek válaszolnia kell az [origo]-nak arra a kérdésére, hogy kit, mennyiért és milyen módon szponzoráltak vagy támogattak. A két állami cég visszautasította az adatigénylésünket arra hivatkozva, hogy a cégek nem látnak el állami feladatot, illetve nem minősülnek egyéb közfeladatot ellátó szervnek sem. Az [origo] a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével pert indított.
Antal Erika, a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírója csütörtök délutáni meghozott ítéletében az adatok kiadására kötelezte az állami cégeket. A bíró szerint az Alaptörvény is kimondja, hogy a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával, a közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni, és a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.
Antal Erika indoklásában még több jogszabályt is felsorolt, amelyek szerint - függetlenül attól, hogy a jogszabályok szerint közfeladatot lát-e el a cég, vagy sem - a közvetett tulajdonú állami vagyon az nemzeti vagyon, ezért az adatai közérdekűnek minősülnek.
Az MVM Partner Zrt. Magyarország egyik legnagyobb állami cégének, az MVM-nek a legnagyobb leányvállalata. 2011-es forgalma 134 milliárd forint volt. A 100 százalékos állami tulajdonban levő cég energiakereskedelemmel foglalkozik, logója több sporteseményen (például Kékszalag Vitorlásverseny) vagy kulturális rendezvényeken (például Nemzeti Vágta) szerepelt, de honlapja szerint karitatív és tudományos célú programokat is támogat. Részletes információkat azonban ezekről a tevékenységekről nem lehet kideríteni.
Az MVM OVIT Zrt. szintén egy többségi tulajdonban levő állami vállalat, amely áramvezetékek tervezésével és kivitelezésével foglalkozik. 2011-es forgalma közel 48 milliárd forint volt, szponzorációs vagy adományozási tevékenységéről honlapján nincs semmi információ.
Az állami vállalatok kulturális szponzorációjáról szóló cikkünket itt olvashatja. | [
"Magyar Villamos Művek"
] | [
"Társaság a Szabadságjogokért",
"MVM OVIT Zrt.",
"Pesti Központi Kerületi Bíróság",
"MVM Partner",
"MVM Partner Zrt.",
"MVM Országos Villamos-távvezeték Zrt."
] |
Másfél évvel ezelőtt indítottunk pert a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ellen, hogy megismerhessük az állami tulajdonú Magyar Villamos Műveknek az Eon földgáz-nagykereskedő és a földgáztározók megvásárlásáról döntő közgyűlésére kiadott mandátumot és az azt megalapozó előterjesztéseket. A Vagyonkezelő utolsó töltényig küzdött, hogy elzárhassa ezeket a nyilvánosság előtt, de mind első fokon, mind másodfokon, mind pedig a Kúria előtt nyertük a pert. Most pedig végül megkaptuk az iratokat is, amiket közzé is teszünk. Kezdjük érteni, miért nem akarta kiadni az előterjesztéseket a Vagyonkezelő: azok az E-on földgáz-nagykereskedő piaci értékét a Take-or-Pay kockázatok beárazásával együtt -600 milliárd forintra, nem tévedés, mínusz hatszázmilliárd forintra teszik.
Eufemisztikusan szólva szokatlan tranzakció keretében szerezte meg közpénzből az állam az E.on magyarországi földgáz-nagykereskedőjét és gáztározóit: a vételárat már a cégek teljeskörű átvilágítása és a szerződés kitárgyalása előtt, a miniszterelnök és az Eon vezére közötti szándéknyilatkozatban meghatározták. Sőt, az előterjesztés szerint a szerződés teljes kitárgyalásáig az E-on nem volt hajlandó teljeskörű iratbetekintést biztosítani a magyar állam képviselőinek, épp a legfontosabb üzleti kockázatokat tartalmazó szerződéseket csak a szerződések parafálása után (előterjesztés 7. oldal) volt hajlandó megmutatni.
Nyilván nem véletlen, hogy mindenki az ülepét védte a tranzakció során: az MVM olyan előkészítő anyagot készített, ami olyan kiemelkedő árazási és finanszírozási kockázatokat azonosított, amelyektől épeszű ember csak menekülni akar. A Vagyonkezelő gazdasági főigazgatója véleményében hasonlóan járt el, mindenképpen miniszteri döntést javasolt a témában. A Vagyonkezelő igazgatósága is csak miniszteri utasításra (részvényesi joggyakorlói határozatra) adta ki az MVM közgyűlésre szóló, az E.on-cégek megvásárlására vonatkozó mandátumot, Németh Lászlóné az utasításában pedig a Kormány határozatára hivatkozott.
A legfontosabb kockázatként az előterjesztés a földgáz-nagykereskedő Take-or-Pay kötelezettségét említi, amely azt jelenti, hogy az orosz Gazprommal fennálló hosszú távú földgáz-nagykereskedői szerződés alapján egy előre meghatározott mennyiségű földgázt akkor is ki kell fizetnie a magyarországi nagykereskedőnek, ha egyébként azt nem nem tudja értékesíteni. Ezt a szintet még jóval a világgazdasági válság miatti fogyasztáscsökkenés előtt határozták meg, vagyis a Take-or-Pay automatikusan milliárdos nagyságrendű veszteséget termel a magyar földgáz-nagykereskedő számára.
Leginkább emiatt lőtte be a nagykereskedő piaci értékét akár -600 milliárd forintra az előterjesztés, ami azt eredményezi, hogy kedvezőtlen esetben a 261 milliárdért megvásárolt teljes csomag (nagykereskedő+tárolók) lehet hogy csak -355 milliárd forintot ér. A különbség 616 milliárd forint. Az előterjesztés maga rögzíti, hogy a Take-or-Pay kockázat csökkentéséről csak a tranzakció zárását követően lehet egyezteti az orosz Gazprommal, vagyis akkor, amikor már a kockázatot végső soron a magyar állam magára vállalta.
Az árazási problémákon túl az előterjesztés szerint az egész adásvétel komoly állami támogatási kockázatokat hordoz magában, leginkább valószínűleg azért, mert nehezen támasztható alá, hogy ilyen vagyonértékelés és ekkora kockázatok mellett ennyi pénzért egy független piaci szereplő is megvásárolta volna az E.on érdekeltségeit. Ezzel kapcsolatban az első előterjesztés megjegyzi, hogy "célszerű lehet a teljes problémahalmazt a témában kompetens szakértőkkel, és a Támogatásokat Vizsgáló Iroda illetékeseivel áttekinteni."
Túl alapos vizsgálatra mindenesetre nem kerülhetett sor, mivel az egy héttel későbbi, immár a miniszteri utasítás nyomán megszületett második előterjesztés csak annyit tartalmaz, hogy "az időközben történt tárgyalások során az E.ON SE kérte a tranzakció esetleges tiltott állami kockázatának vizsgálatát, melyet információink szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Vagyonpolitikai Államtitkársága megvizsgált és véleményéről tájékoztatta az E.ON SE-t." A vizsgálat eredményéről maga az előterjesztés hallgat, ami meglehetősen beszédes.
Nem tudjuk, hogy a tranzakció zárását követően a magyar kormányzat milyen megállapodást kötött az orosz féllel az előterjesztés szerinti sokszázmilliárd forintos kockázatok csökkentése érdekében. Azt azonban látatlanban is megelőlegezhetjük, hogy ha a Gazprom hajlandó volt újratárgyalni a hosszú távú földgázszállítási szerződést, azért vagy maga a Gazprom vagy az orosz állam kért cserébe valamit. Csak találgathatunk, hogy mit.
A kiadott iratokat (a könnyebb követhetőség érdekében mellékletekre bontva) elolvashatja itt:
Előterjesztés az MNV igazgatóságának 2013. január 28-i ülésére
1. sz. melléklet: VIR lap
2. sz. melléklet: Közgyűlés összehívását kezdeményező levél
3. sz. melléklet: Közgyűlési meghívó
4. sz. melléklet: MVM javaslatot kérő levél
5. sz. melléklet: MVM Alapszabálya
6. sz. melléklet: MVM által készített szakmai anyag
7. sz. melléklet: Vagyonértékelési elemzések 2012november, 2013január
8. sz. melléklet: Vagyonértékelési elemzések összefoglalása
9. sz. melléklet: EFS környezetvédelmi átvilágítás
10. sz. melléklet: EFT értékének változása a tárgyalási folyamat során
11. sz. melléklet: Szükséges szerződésmódosítások
12. sz. melléklet: Szándéknyilatkozat
13. sz. melléklet: 1583/2012. (XII.15.) Kormányhatározat
14. sz. melléklet: Elővásárlási jog alapításáról szerződés
15. sz. melléklet: Letéti szerződés
16. sz. melléklet: Belső vélemények
Előterjesztés az MNV igazgatósága részére faxos szavazásra (2013. január 31.)
(Címlapkép: innen.) | [
"E.on",
"Magyar Villamos Művek"
] | [
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Vagyonpolitikai Államtitkársága",
"Támogatásokat Vizsgáló Iroda",
"E.ON SE",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] |
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezetése 48 órán belül saját honlapján nyilvánosságra hozza a Kunigunda útjai székház adásvételi szerződését - közölte az alap kommunikációs igazgatósága pénteken azt követően, hogy a bíróság erre kötelezte a céget. Az MTVA vezérigazgatója üdvözölte a Fővárosi Törvényszék döntését.
Az MTI-nek megküldött közlemény szerint az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében nyilvánosságra hozzák a 2007-ben, az akkori vezetés által megkötött bérleti szerződést is.
Az MTVA azt követően adott ki közleményt, hogy a Fővárosi Törvényszék kötelezte az óbudai épülettömb adásvételi szerződésének nyilvánosságra hozására. A döntést az MTVA vezérigazgatója megelégedéssel vette tudomásul, a közlés szerint Böröcz István azt mondta: ritka eset, amikor annak örülünk, ha a bíróság a velünk szemben állónak ad igazat.
Bejelentette azt is, az MTVA nem fog fellebbezni a határozat ellen.
A vezérigazgató fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a legteljesebb nyilvánosságra törekednek minden szerződés ügyében, szemben a korábbi gyakorlattal. "Az adófizetőknek joguk van tudni, hogy mire költjük a pénzüket. Nekünk pedig fontos, hogy megmutassuk, hatékonyan, takarékosan és fegyelmezetten gazdálkodunk" - mondta Böröcz István.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy az említett szerződés azt mutatja, a mai áron számolva 93 milliárd forinttal olcsóbban veszik meg a székházat, mintha a 2007-ben negyven évre megkötött szerződést folytatták volna. Nem is értem, hogy gondolták ezt az akkoriak - fűzte hozzá.
Az MTVA közleményében felidézte az ügy előzményeit. Eszerint a fejlesztő és bérbeadó, Wing Zrt. tulajdonában lévő Millennium Média Kft. által 2007-ben megkötött bérleti szerződés hátrányos volt a magyar állam és az adófizetők számára egyaránt. A szerződés szerint az épületet 40 évig kellett volna bérelni, ezt követően a bérleti időszak lejártával sem került volna a Magyar Állam tulajdonába. Ráadásul a 2007-es megállapodás a végleges vételárról való megegyezést csak az akkori piaci árakon tenné lehetővé.
Az MTVA vezetése 2010 őszén kezdett tárgyalásokat a székház tulajdonjogának visszaszerzéséről, hogy ezáltal hosszútávon rendezze a közszolgálati médiarendszer központi létesítményének tulajdonviszonyát. A 2007-es, számos előnytelen feltételtől terhelt bérleti konstrukció fenntartása a közmédiumoknak és közvetve az adófizetőknek a 40 év alatt összesen több mint 550 millió euróba, mai árfolyamon számolva 160 milliárd forintba került volna, ami a közmédia súlyos eladósodásához vezetett volna, a tulajdonjog megszerzése nélkül.
A tavaly nyáron aláírt megállapodás alapján az MTVA-nak lehetősége nyílik arra, hogy 2013 decemberéig visszaszerezze a székház tulajdonjogát és ez által megvalósulhasson a közmédiumok földrajzilag egységes, a működés költséghatékonyságát és magas színvonalát biztosító elhelyezése.
A kialkudott és megállapodásba foglalt feltételek szerint az MTVA 110 millió eurós vételáron juthat hozzá a székház és gyártóbázis ingatlanegyütteséhez. A megállapodás ezen túlmenően rendezi az MTV Zrt. korábban felhalmozott 13 millió eurós adósságát, valamint a szerződés részét képezi két szomszédos ingatlan tulajdonjogának megszerzése is, amelyek a hosszú távú fejlesztések és valamennyi közmédium egy helyen történő elhelyezése érdekében szükségesek. Így a tranzakció összértéke 140 millió eurót tesz ki.
Az MTVA ezzel a megállapodással 310 millió eurót spórolt az adóforintokból - írták.
Az MTVA már a megállapodás aláírását követő napokban jelezte, hogy haladéktalanul eleget tesz a nyilvánosságra hozatali kötelezettségének, amint annak feltételei biztosítottak.
A Kunigunda útján található komplexum nemzetbiztonsági védelem alá eső létesítménynek minősül. A közmédia saját hatáskörben nem dönthetett a nyilvánosságra hozatal kérdéséről. Az illetékes hatóságok eljárása lezárult, amely megállapította, hogy az érintett szerződések nem tartalmaznak biztonsági kockázatot jelentő részt. Így a bíróság ezt követően rendelkezett a nyilvánosságra hozatal kérdéséről, amelynek az MTVA örömmel és haladéktalanul eleget tesz - zárul a közlemény. | [
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap"
] | [
"Millennium Média Kft.",
"Fővárosi Törvényszék",
"MTV Zrt.",
"Wing Zrt.",
"Magyar Állam"
] |
Egy két évet felölelő vizsgálati jelentés szerint az érdi óvodaépítési közbeszerzések során az elvileg egymással versengő meghívott cégek ajánlatainak szerzője ugyanaz a felhasználó volt a beadott pályázati CD-k metaadatai szerint. A jelentéstevő közel 60 oldalon keresztül sorolja a közbeszerzési szabálysértéseket, korrupciógyanús részleteket. Az is kiderült, hogy a volt fideszes alpolgármester projektkoordinátora volt több olyan eljárásnak, amelyekben a pályázatot rokonának cége nyerte meg. A Pest megyei város ellenzéki polgármesterének feljelentése után büntetőeljárás kezdődött kartellbűncselekmény miatt.
Mivel az ügy összetett, néhány pontban összefoglaljuk a legfontosabb megállapításokat:
immár a második rendőrségi nyomozás indult az Érden 2017 és 2019 között tető alá hozott óvodaberuházások miatt.
Egy belső önkormányzati vizsgálat súlyos szabálytalanságokat tárt fel. A jelentés végkövetkeztetése: a közbeszerzési pályázatokon induló cégek összehangolták magatartásukat az eredmény befolyásolása érdekében.
Volt olyan közbeszerzés, ahol a polgármesteri hivatal átlal becsült költség és a későbbi nyertes cég költségvetése megegyezett egymással.
A pályázatokat kiíró önkormányzat pár eltéréstől eltekintve ugyanazokat a cégeket hívta meg a közbeszerzési eljárásokra.
Egyre erősebb a gyanú, hogy a Fidesz által uralt önkormányzat tiltott módon együttműködött a cégekkel. Az óvodaépítési közbeszerzések nyertese és legnagyobb haszonélvezője az a cég, amely tulajdonosának rokona a fideszes volt óvodaügyekért felelős alpolgármester.
Az Átlátszó 2019-ben kezdett cikksorozatában kezdte feltárni az érdi óvodaberuházások ellentmondásos és visszás részleteit.
Nyomoz a rendőrség
"...tájékoztatjuk, hogy polgármester úr 2022. június 13-ai keltezésű feljelentése alapján a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűntettének gyanúja miatt egyelőre ismeretlen tettes ellen rendelt el nyomozást" – írta az Átlátszónak a rendőrség kommunikációs osztálya 2022. június 24-én.
A levélben említett polgármester Csőzik László ellenzéki politikus, Érd első embere, aki az önkormányzat kommunikációs vezetőjén keresztül ezt közölte az Átlátszóval: "...a polgármester az Erdőszéle és a Napsugár Óvodák felújításával kapcsolatban tett feljelentést, jelenleg vizsgálja, hogy a többi ügyben – amelyeket az önkormányzati belső vizsgálatok szintén feltártak – milyen tényállás alapján, milyen jogcímen tegyen további feljelentéseket."
László Ferenc hozzátette:
"A polgármester természetesen csatolta a feljelentéséhez a polgármesteri hivatalban lefolytatott vizsgálat anyagát is, amelynek megállapítása szerint több gazdasági szereplő összehangolt magatartást tanúsított azért, hogy a közbeszerzési eljárást befolyásolja. A magatartás döntően a piac felosztására irányult."
A kommunikációs vezető által említett vizsgálat anyagát adatigénylés után kapta meg lapunk. A három részből álló jelentést itt, itt és itt olvashatja el.
A jelentés nyolc érdi közbeszerzés áttekintése után szinte az összes, legsúlyosabb közbeszerzési szabályszegést felsorolja. Ilyen szabályszegés például: a meghívott, de vesztes ajánlattevőt alvállalkozóként alkalmazza a nyertes pályázó. Továbbá: rendre ugyanazokat a cégeket hívták meg a közbeszerzési eljárásba, ám a kiválasztásukat, az azt megelőző piaci elemzést nem dokumentálták – mert nyilván nem készült ilyen elemzés.
Ajánlatkérésekkel bebetonozott cégek hálózata osztozott a milliárdos közbeszerzéseken Érden | atlatszo.hu Az ország több térségében feltárt céghálózatokéhoz hasonló közbeszerzési séma nyomaira bukkant kutatásai során az Átlátszó Érden. Óvodákkal összefüggő építési közbeszerzésekre rendszeresen ugyanazokat a cégeket hívták meg. A csoport legnagyobb nyertese a 2019 előtti fideszes városvezetés óvodaügyekért felelős alpolgármesteréhez rokonsági kapcsolat révén köthető cég. Az egyik óvodaberuházás ügyében kartell-bűncselekmény miatt jelenleg is nyomozás folyik, amiért a vesztes pályázót a nyertes később alvállalkozónak bevonta a beruházásba. A cégháló felderítését nem könnyítette meg a polgármesteri hivatal: Érd ellenzéki polgármestere belső vizsgálatot rendelt el, miután az ügyben az Átlátszó adatigényléseire vélhetően nem mindenre kiterjedő információkat adtak ki.
Előfordult, hogy az ajánlattételre tett felhívás nem a bírósági cégmásolatban szereplő hivatalos címre, hanem egy egyszerű privát email-címre ment ki (honnan ismerhette az ajánlatkérő hivatal ezeket az egyébként személyes adatnak minősülő privát email-címeket?).
A pályázati anyagként leadott CD metaadatai szerint az elvileg egymással versenyző cégek ajánlatait ugyanaz a személy írta.
A vizsgálat lefolytatói más esetekben is érzékeltek gyanús egybeeséseket. Például az egyik óvodaépítési közbeszerzésre beérkezett ajánlatok között szembeötlően nagy volt a hasonlóság.
Ha valaki oktatási célzattal szemléltetni szeretné, hogyan tilos közbeszerzési eljárásokat lebonyolítani, annak hasznos tansegédlet lehet a március végi dátummal lezárt érdi jelentés.
Az Átlátszó tárta fel az ügyet
Az érdi óvoda-beruházások ellentmondásos körülményeire először az Átlátszó mutatott rá 2019. szeptemberében indított cikksorozatában. Azt vizsgáltuk, miként fordulhat elő, hogy egy cég kizárólag Érden nyerve közbeszerzési pályázatokat nyolc év alatt közel 1,5 milliárd forint értékben köthessen szerződés az érdi önkormányzattal – többnyire óvoda-beruházások tető alá hozásával.
A cég, a General-Invest Bau Kft. tulajdonosa rokona Érd korábbi fideszes alpolgármesterének, Bács Istvánnak, aki az önkormányzatnál az óvodaügyekért tartozott felelősséggel. Legújabb értesüléseink szerint több óvodabeuházás esetében
Bács projektkoordinátori feladatokat kapott, így közvetlen rálátása és befolyása lehetett a projektek végrehajtására.
A rokoni kapcsolat mellett szerződéses kapcsolat is fennállt Bács és a General-Invest Bau Kft. között: a fideszes politikus 2011-ben ettől a cégtől vásárolta meg Budai úti társasházi lakását, amely aztán a Sport Kft-vel kapcsolatos botrányos lakásbérleti ügyekben bukkant fel.
2019-ben az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság egyik vizsgálatában odáig jutott, hogy a közbeszerzési hatósághoz forduljon a Fácán utcai óvodaépítés közbeszerzési eljárásának visszás körülményei miatt. A legfontosabb szabálytalanság lényege: a nyertes pályázó alvállalkozóként bevonta a beruházásba a vesztes pályázót. Ezt a közbeszerzési törvény kifejezetten tiltja.
42 százalékos profitrátát ért el a volt fideszes alpolgármesterhez kötődő építőcég Érden | atlatszo.hu Beperli Érd ellenzéki polgármestere azt a helyi vállalkozást, amely kartellgyanús körülmények között nyert el egy közel 280 millió forintos óvodapítési beruházást a Pest megyei városban 2017-ben. Ez a cég – az óvodaépítési ügyekben jelentős befolyással rendelkező volt fideszes alpolgármesterhez, Bács Istvánhoz rokonsági szálakkal kötődő General-Invest Bau Kft. – az elmúlt években a térség beszerzésein 1,8 milliárd forint értékben nyert el közpénzes építési megbízásokat. 2019-ben a 14 főt alkalmazó cég tulajdonosa 1,7 milliárdos árbevétel mellett 700 milliós adózott nyereség után 100 millió forint osztalékot vágott zsebre. Ez 42 százalékos árbevétel-arányos profitrátát jelent, amely háromszorosa a NER közbeszerzési zászlóshajójának tekintett Duna Aszfalt profitrátájának és tízszerese a közönséges, “nem közeli" építőipari cégekének.
Pár milliós közbeszerzési bírságok után a Pénzügyminisztérium 70 millió forint támogatás visszafizetésére kötelezte az immár ellenzéki ellenőrzés alá került érdi önkormányzatot. A projekt koordinátora a fideszes alpolgármester, Bács István volt.
A pénzügyi korrekció után személyzeti konzekvenciái is lettek az óvodaberuházások körül uralkodó zűrzavaros helyzetnek. Az Átlátszó egyik adatigénylésére azt a választ kapta, hogy
a kérdéses óvodaprojektek közbeszerzési eljárásai során többnyire nem jelentették le az alvállalkozókat.
Ezért nem tudják kiadni az adatigénylésben kért alvállalkozói adatokat.
Az Átlátszó ezután újabb kérdésekkel fordult az érdi városházához azzal: a jogszabályok szerint az önkormányzatnak végig ellenőriznie kell a közbeszerzési és beruházási folyamatot, így intézkednie kellett volna, hogy a nyertes pályázó lejelentse az alvállalkozókat. Másrészt az építési naplók tartalmazzák az alvállalkozók neveit, ez alapján pedig teljesíthető lett volna az adatigénylés. Vagyis adódik a következtetés: félre akarták vezetni az Átlátszó újságíróját az érdi városházán.
Az Átlátszó adatigénylésére adott válasz is hozzájárult az érdi jegyző távozásához | atlatszo.hu Újabb belső vizsgálat indult az érdi polgármesteri hivatalban annak kiderítésére, hogy az előző, fideszes városvezetés által kiírt óvodaépítési közbeszerzések idején kartelleztek-e a meghívott cégek. Erre azzal együtt került sor, hogy Konkoly Zita jegyző közös megegyezéssel távozott a hivatal éléről. Érd kommunikációs vezetője az Átlátszónak küldött levelében úgy fogalmazott, hogy az általunk firtatott ügyek elégtelen kivizsgálása, és a jelentés ellentmondásai is szerepet játszottak abban, hogy a polgármester kezdeményezte a jegyző munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését.
A polgármester vizsgálatot rendelt el, ám a jegyző, Konkoly Zita által jegyzett anyaggal Csőzik nem volt megelégedve. Nem sokkal később érkezett a hír, hogy Konkoly Zita távozik a polgármesteri hivatal éléről, az ellenzéki városvezető pedig egy újabb vizsgálatot rendelt el. (Ennek eredményét olvashatják ebben a cikkben.)
A Fácán utcai közbeszerzés ügyében ismeretlen tettes indított és rendőrségi nyomozás továbbra is folyamatban van – erről a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószolgálata tájékoztatta az Átlátszót. A júniusban elrendelt nyomozás így immár a második büntetőeljárás a Bács István nevével fémjelzett érdi óvodaépítési program ügyében.
Kartellezés gyanúja miatt nyomoznak egy 280 millió forintos érdi óvoda-közbeszerzés ügyében | atlatszo.hu Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések egyikének közbeszerzési visszásságai miatt. Korábban a hatóságok azt állapították meg, hogy a 278 milliós Fácán utcai óvodaberuházás közbeszerzési eljárásában két meghívott cég összejátszott. A nyertes cég tulajdonosa a fideszes óvodaépítéseket felügyelő volt alpolgármester rokona. A rendőrség hivatalos megfogalmazása szerint: "egyelőre ismeretlen tettes ellen" folyik a büntetőeljárás
A Fácán utcai óvoda
A közbeszerzési jog tiltja a korábban meghívott, ajánlatot tevő, de vesztes gazdasági szereplő alvállalkozóként bevonását a nyertes oldalán. Ekkor abból kell kiindulni, hogy sok esetben az alvállalkozóként történt bevonással fizetik ki az eleve vesztésre ítélt pályázatot író, a nyertessel így együttműködő céget.
Ez történhetett a Fácán utca óvoda-beszerzés esetében. A Bács-rokon által tulajdonolt nyertes General-Invest Bau Kft. nem sokkal később alvállalkozóként bevonta az egyik vesztes céget az építési munkálatokba. A végeredmény évekkel később: kétmilliós bírság és 70 milliós támogatás-visszafizetés. (Minderről ezekben a cikkek írtunk részletesen itt és itt.)
Kétmilliós közbeszerzési bírságot és egy baljós uniós jelentést kapott Érd | atlatszo.hu Nyolc év alatt tizenhat közbeszerzési eljárásban összesen több mint egymilliárd forint értékben nyert közbeszerzési pályázatokat Érden az a cég, amelytől 2011-ben lakást vásárolt a későbbi fideszes alpolgármester. A General-Invest Bau Kft. egyik tulajdonosa 2015-től vált hivatalosan az érdi politikus rokonságának tagjává: a vállalkozó fivére elvette a fideszes Bács István testvérét.
Mint a nemrég elkészült vizsgálati jelentésből kiderül: már a cégek meghívásának körülményei is eleve nagyon furcsák voltak. Nem készültek piaci felmérések, elemzések a törvényi előírások ellenére, így nem tudni, miért ezt az öt céget hívták meg a közbeszerzési pályázatra. Ahogy azt sem, hogy kinek az ötlete pont ezeket a cégeket meghívni. (Ez egy bejáratott csapat volt, a meghívásokkal bebetonozott cégek hálójáról itt írtunk.)
Ráadásul az öt cég közül négyet privát email-címükön keresték meg, egyedül a későbbi győztes cég, a General-Invest Bau Kft. kapta meg a felhívást a cégbíróságon nyilvántartott elektronikus kézbesítési címén. Felvetődik a kérdés: a hivatalban honnan ismerhették a privát email-címeket? Szintén figyelemre méltó, hogy a győztes General-Invest Bau ajánlata mindössze 0,1 százalékkal tér el az árazott költségvetés összegétől (278 075 209, illetve 278 400 000 forint).
Az viszont már semmiképp szorítható a hanyagság kategóriájába, hogy
a CD-n beérkezett két ajánlatot 2017. január 13-án és 19-én ugyanaz a felhasználó módosította.
Mindez a CD-k úgynevezett metaadataiból derült ki, ahogy az is, hogy az ajánlatokat mindkét ajánlattevő esetében ugyanazok a szerzők írták a részmunkálatonként (elektromos munkák, építési munkák, gépészet, statika). Ez pedig egyértelműen a mutyizás gyanúját erősíti.
Tállya és Tündérkert óvodák, II. ütem
A különös egybeesések története ezzel korántsem fejeződött be. A 2019. március 6-án megindított Tállya utcai és a Tündérkert óvodák felújítására kiíírt közbeszerzési eljárás során a felelős akkreditált közbeszerzési szakértő, egy ügyvéd figyelt fel arra, hogy a beruházás becsült értékre készült hivatali költségvetése megegyezik az egyik ajánlattevő cég költségvetésével.
A vizsgálati jelentés így eleveníti fel az akkor kialakult vitát: az ügyvéd szerint "fel szükséges hívni felvilágosítás megadására az ajánlattevőt az egyező költségsorokra vonatkozóan, és ezt követően lehetséges az ajánlat megfelelő bírálata".
Ám a bírálóbizottság nem tartotta szükségesnek, hogy felvilágosítást kérjenek az ajánlattevőtől, a General-Invest Bau Kft.-től. Arra hivatkoztak, hogy a két költségvetést ugyanazzal az alkalmazással, a TERC-cel készítették, és ez lehet az azonosság forrása. Így a bizottság a Bács-rokon cégének ajánlatát érvényesnek, az eljárást pedig eredményesnek minősítette.
Ezzel nem ér véget a közbeszerzési furcsaságok története: a Kisfenyves óvoda közbeszerzési eljárását kétszer indították el, és kétszer küldött ki az ajánlatkérő önkormányzat felhívást gazdasági szereplőknek. Másodjára már a megszokott csapat kapott felhívást.
A vizsgálati jelentés szerint a Bács Istvánhoz közelálló General-Invest Bau Kft. megint hihetetlen pontossággal célzott: 165 343 210 forintos ajánlatával mindössze 10 588 forinttal, vagyis 0,0064 százalékkal vétette fel az ajánlatkérő önkormányzat költségvetésében szereplő becsült közbeszerzési értéket. Talán már meg sem lepődünk azon, hogy a három, elvileg egymással versengő ajánlat a CD-k metadatai szerint ugyanattól a szerzőtől származik.
"Az ajánlatok összesítő adataiból már egyértelműen megalapozott következtetés vonható le, tekintettel arra, hogy 22 munkanemből mindössze két esetben nem található egyezőség az ajánlatokban szereplő adatok között" – olvasható a vizsgálati jelentésben.
A jelentés írója leszögezte, az elvileg rivális cégek egymás ajánlatának ismeretében tették meg ajánlatukat, aztán egy újabb példával érzékeltette, hogy nyugtalanítóan nagy összehang jellemző, ha az ajánlatok részleteit vesszük szemügyre. Az egyik munkanem esetében "megállapítottam, hogy
a három beérkezett ajánlat költségvetésében valamennyi tétel anyagára és munkadíja egyezőséget mutat, egyetlen tétel esetében sincs eltérés"
– olvasható a vizsgálati anyagban.
A közbeszerzés nyertese a General-Invest Bau Kft., amelynek tulajdonosa rokona a Kisfenyves óvodaprojekt koordinátorának, Érd akkori óvodaügyi alpolgármesterének, Bács Istvánnak.
Még a melléütések is megegyeztek
2017. január 1. kiemelt fontosságú dátum volt a magyarországi közbeszerzések világában. Az építési beruházások során elharapódzó visszaélések miatt a kormány kísérletet tett arra, hogy átláthatóbbá tegye a hirdetmény közzététele nélkül induló, meghívásos közbeszerzéseket és megteremtse a tiszta verseny garanciáit. Mint az érdi példa mutatja, a kormány totális kudarcot vallott.
Háromszázmillió forintra emelték értékhatárt, és előírták: öt céget vagy más gazdasági szereplőt kell meghívni.
Az átláthatóságot szolgálta (volna) az az előírás, amely szerint a folyamat minden lényeges elemét dokumentálni kell, így a kiválasztás szempontjait, azt azt megalapozó piackutatást és elemzést. A jogalkotó abból indult ki, hogy a meghívott cégek az ajánlatok jegyzőkönyvezett bontásakor értesülnek arról először, hogy egymás riválisai lettek. Sok más példa, köztük az érdi mutatja, hogy mindez hiú ábrándnak bizonyult.
Másfél hónappal a közbeszerzési törvény jelentős módosítása után, 2017. február 14-én alapították meg a Káblán Bau Kft-t, és pár hónappal később két, százmilliós nagyságrendű közbeszerzést nyert el az építőipari előélettel vagy referenciákkal nem rendelkező cég. Ez volt az a cég, amelyik legyőzte az addig csaknem minden óvoda-projektet megvalósító General-Invest Bau Kft-t. Vajon mi történhetett? Új szelek kezdtek fújni a Fidesz által uralt érdi városháza fölött?
Gyorsan cégtemetőbe került a bejegyzése után 445 milliót elnyerő cég | atlatszo.hu Szinte a semmiből robbant be Érd építőipari piacára a Káblán Bau Kft., amely 2017-ben, bejegyzése után pár hónappal az önkormányzat két óvodaépítési beruházására kiírt közbeszerzési pályázatát nyerte meg sok százmillió forint értékben. Két évre rá, pár nappal a Fidesz által Érden elbukott önkormányzati választás után az érdi közbeszerzési csodacég a tatabányai cégtemetőben landolt. Nagyító alá vettük a kft.-t és a közbeszerzés körülményeit.
Ahogy korábban megírtuk, úgy a vizsgálati jelentés is leszögezte: az ajánlatkérő önkormányzat a Káblán Bau Kft. kiválasztásának okait, az azt megalapozó tényeket és elemzéseket egyáltalán nem dokumentálta. Vélhetően ezek a dokumentumok nem léteznek.
Ki találta ki, hogy a törvénymódosítás után sebtében megalapított cég köthessen szerződéseket 2017-ben? Minek tudható be, hogy éppen Káblán Bau Kft. nyert? Kertész Gábor, a cég tulajdonos-ügyvezetője tavaly az Átlátszó érdeklődésére 2021. tavaszán így kérdezett vissza: "Hát... Talán jó pályázat, jó árajánlat, minek esetleg?"
Az önkormányzat márciusban lezárt vizsgálati jelentése így fogalmaz a Káblán-Bau által elnyert közbeszerzési eljárásokról: "megvalósult a jogszabályok által tiltott ‘koordinált magatartás’ az ajánlattevők között, valamint az ajánlattevők és az ajánlatkérő között". Magyarán
a meghívott cégek egymás között és a önkormányzattal összejátszottak, hogy befolyásolják a közbeszerzési eljárás eredményét.
A jelentés készítője nem véletlenül idézi a Gazdasági Versenyhivatal Felderítő Irodája vezetőjének, Füzesi Gézának az előadását, annak is a kartell és a korrupció elhatárolásáról szóló részét. Eszerint a meghatározás roppant egyszerű: kartell az, amikor az ajánlattevők koordinálják a magatartásukat, a korrupció során pedig az ajánlattevők az ajánlatkérővel, vagyis például egy önkormányzattal együtt teszik ugyanezt.
Ami a Kertész által emlegetett "talán jó pályázat, jó árajánlat"-ot illeti, a vizsgálati jelentés egyebek mellett ezt állapította meg beszerzési a Napsugár óvoda közbeszerzési eljárásáról:
"A benyújtott három ajánlati dokumentációról szemrevételezéssel – ‘ránézésre’ – megállapítható, hogy egyetlen személy készítette".
Erre utal a dokumentációk borítójának azonos vagy nagyon hasonló szövegezése, tördelése és betűtípusa. Mindhárom ajánlattevő ugyanazt a helyesírási hibát követte el pályázata 7. mellékletében: "ajánlattevőként" helyett "ajánlattevőkánt" (sic!) írtak.
Súlyos közbeszerzési szabályszegés
Ezzel nincs vége a kínos egybeeséseknek. A CD-benyújtott anyagok közül kiválasztottak kettőt és a megállapították: három, elvileg egymással versengő ajánlat módosítását ugyanaz a személy végezte, illetve az adott munkanemeknél mindhárom ajánlattevő ajánlatának szerzője ugyanaz a személy volt.
Mindennek a betetőzése, hogy a Napsugár óvoda projektjénél elkövették ugyanazt a hibát, mint a Fácán utcainál (mint írtuk, itt az adófizetők 70 + 2 millió forintja bánta az elkövetett szabálysértéseket):
a győztes Káblán Bau Kft. alvállalkozóként vonta be az építési beruházásban az egyik ajánlattevőt,
ez pedig súlyos közbeszerzési szabályszegésnek minősül.
Azt pedig az Átlátszó derítette ki, hogy a Káblán Bau Kft. akkori, érdi székhelyének egyik tulajdonosa a későbbi rivális cég, a General-Invest Bau Kft. ügyvezetőjének hozzátartozója volt – ugyanide jegyezték be korábban a rivális cég ügyvezetője volt feleségének cégét is.
A Napsugár-projekt dokumentációjának legrejtélyesebb vonatkozása: az iratok között találtak egy papírcetlit, amelyen kézírással azon cégek nevének és adatainak listája olvasható, amelyeket meghívtak a Napsugár óvoda közbeszerzési pályázatára (és rendszerint azokra a pályázatokra, amelynek akár győztesként, akár meghívottként a Generel-Invest Bau Kft. volt a résztvevője). Mint a jelentésből kiderül, nem tudták azonosítani, hogy kitől származik a kézírás.
A Napsugár óvoda beruházásának projekt koordinátora szintén a General-Invest Bau Kft. tulajdonosának rokona, Bács István fideszes alpolgármester volt.
A 2017. februárjában alapított Káblán Bau Kft. nem sokkal a 2019-es önkormányzati választások után a tatabányai cégtemetőben találta magát. A céget a cégbíróság 2022. januárjában jogerősen törölte.
Az Erdőszéle óvoda építésére kiírt közbeszerzési pályázat nagyjából ugyanazokkal az ellentmondásos körülményeket mutatta, mint az előzőek. Ez volt az első közbeszerzés, amelyet a Káblán Bau Kft. megnyert: a vizsgálat itt sem találta nyomát annak a megfontolásnak, amely alapján a Káblán Bau Kft.-t és a többi közbeszerzésnél is felbukkanó cégeket hívták meg.
A jelentés itt is leszögezi: a három ajánlattételi dokumentációról szemrevételezéssel – ránézésre – is látható, hogy egyetlen személy készítette. Erre a borító tördelésének hasonlóságából következtetett a jelentés írója.
Az OLAF-nál is jelentik
Mint korábban írtuk, Érd jelenlegi polgármestere a Káblán Bau Kft. által megnyert közbeszerzési eljárások visszásságai miatt tett feljelentést.
Az ellenzéki politikus kommunikációs vezetője ezt írta még lapunknak: “...mivel a vizsgált projektek között van olyan óvodaberuházás, amely az előző ciklusban részben VEKOP-támogatással [uniós pénzből] újult meg, ezért felmerül az uniós közpénzeket kedvezőtlenül érintő csalás vagy más súlyos szabálytalanság gyanúja, így folyamatban van egy, az Európai Csalás Elleni Hivatalának címzett beadvány előkészítése, amelyet a polgármester napokon belül eljuttat az OLAF-hoz".
Írásban megkerestük Bács Istvánt, a General-Invest Bau Kft. jelenlegi és a Káblán Bau Kft. egykori ügyvezetőjét, valamint a jelentés által érintett közbeszerzési eljárásokban szakértelemmel rendelkező csoportvezetőt, ám cikkünk megjelenéséig senki sem reagált a kérdéseinkre.
Nyitókép: gyerekek rajzolnak a városi gyermeknapon Érden. Fotó: Csőzik László Facebook-oldala | [
"General-Invest Bau Kft.",
"Káblán Bau Kft."
] | [
"Kisfenyves óvoda",
"Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság",
"Sport Kft-vel",
"Pest Megyei Rendőr-főkapitányság",
"Európai Csalás Elleni Hivatala",
"Káblán Bau Kft-t",
"Napsugár óvoda",
"General-Invest Bau Kft-t",
"Gazdasági Versenyhivatal Felderítő Irodája",
"Duna Aszfalt",
"Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya",
"Generel-Invest Bau Kft.",
"Napsugár Óvodák"
] |
Összesen közel egymillió forint bruttó havi jövedelmet kap Borbíró Zoltán, a Honvédelmi Minisztérium miniszteri titkárságának vezetője, miután a szaktárca négy háttérintézményének elnökeként is dolgozik – tudta meg a Népszabadság.
Hende Csaba honvédelmi miniszter a kormányváltást követően leváltotta a HM kezelésében lévő összes gazdasági társaság vezetőjét. A 35-40 milliárdos forgalmú HM EI Zrt. igazgatósági elnöke Borbíró Zoltán lett, aki ehhez megkapta a HM Armcom Zrt., a HM Currus Zrt. és a HM Arzenál Zrt. igazgatósági elnöki tisztét is.
Borbírónak azonban nem ez az egyetlen állása, ő vezeti Hende Csaba miniszteri titkárságát is.
A szaktárcától kapott tájékoztatás szerint Borbíró a titkárságvezetői feladatokért bruttó 477 ezer forintot kap, a HM-cégek igazgatósági elnökeként pedig összesen további 500 ezer forintot vesz fel havonta. Borbíróval kapcsolatban a kinevezésének idején több újságcikk is arra emlékeztetett, hogy a békéscsabai férfinek több magánnyomozással foglalkozó cége van, korábban pedig a békéscsabai Vagyonkezelő Zrt. igazgatótanácsi elnöki tisztéből azért kellett távoznia, mert tízmillió forintot ajánlott fel a helyi közélet szereplőiről szóló lakossági bejelentésekért.
Borbíró a várost vezető fideszes politikusokat levélben tájékoztatta arról, hogy – miután róla is "pletykák kaptak lábra a városban" - a közbizalom helyreállítása érdekében a városi tisztségviselők visszás ügyeivel kapcsolatban vár bejelentéseket, s ezekért egy alapítványon keresztül kész fizetni is. Az ügyből politikai botrány lett, Borbíró mellett még a fideszesek sem álltak ki.
A HM sajtóosztálya érdeklődésünkre leszögezte: Borbíró Zoltánt a szakmai felkészültsége miatt kérte fel Hende Csaba szakminiszter a titkárságvezetői posztra és a részvénytársaságok igazgatósági elnöki tisztére. Borbíró előző beosztásaival kapcsolatosan semmilyen olyan tényező nem merült fel, amely akár az ő, akár a honvédelmi tárca megítélését negatívan befolyásolná – fogalmaztak, hozzátéve: Borbíró Zoltán az új kormány megalakulása óta aktívan hozzájárul a HM előző vezetése idején történt visszásságok megszüntetése érdekében.
A HM rámutatott arra is, hogy míg a szocialista irányítás idején a HM-cégek vezetői tiszteletdíjai meghaladták a havi ötmillió forintot, addig Hende Csaba döntéseinek köszönhetően ez havi kétmillióra csökkent. | [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"HM Arzenál Zrt.",
"Vagyonkezelő Zrt.",
"HM Armcom Zrt.",
"HM Currus Zrt.",
"HM EI Zrt."
] |
"Minden általam elmondott szót és kijelentést vállalok, és úgy gondolom, hogy a roma támogatások korábbi kifizetési gyakorlatával nemcsak én, hanem a cigány és nem cigány közvélemény is mélyen egyetért" - reagált szerda este az MTI megkeresésére Farkas Flórián roma támogatásokat felügyelő miniszteri biztos arra a világhálóra felkerült hangfelvételre, amelyen egy centralizált fővárosi és országos romapolitika kialakítását vázolta fel.
Farkas Flórián fideszes országgyűlési képviselő a hangfelvételen úgy fogalmazott: azok a kisebbségi képviselők, romaszervezetek, amelyek nem mennek be az általa felvázolt rendszerbe, nem kapnak pénzt, és, mint mondta, nem tesz egy fillért sem olyan országos vagy területi cigány önkormányzatba, amelyet nem az általa irányított szervezet színeiben vezetnek. "Ha nem jöttök be a rendszerbe, és az nem lesz átlátható, abban nem lesz pénz" - jelentette ki.
A roma politikus a 12 perces hangfelvételen azt mondta: az az "alapítványosdi játszma", ami eddig volt, Macika (Magyarországi Cigányokért Közalapítvány), Kisebbségi Közalapítvány, OFA (Országos Foglalkoztatási Közalapítvány) meg a többi, megszűnnek, ezentúl a pénz kezelése egy helyen lesz, és azt ő irányítja.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által elküldött közleményben a roma politikus hangsúlyozta: "nem történhet meg többé, hogy közpénzekből milliók, milliárdok mennek roma támogatások címén magánérdekekre, miközben a cigányság helyzetében évek óta semmilyen előrelépés nem történt".
"A jövő cigánypolitikája csak az erkölcsösség, törvényesség és átláthatóság útján érhet el eredményeket" - szögezte le. Ezen véleményét pedig nem változtatja meg, hogy egy ülésen elhangzott beszédből a szövegkörnyezettől függetlenül ki mit ragad ki, és miként próbálja azt megtévesztő módon "félremagyarázni".
Szerinte egy újfajta cigánypolitikára van szükség ahhoz, hogy a cigányság helyzete rövid és hosszú távon megváltozzon. Ehhez olyan intézményesített, átlátható rendszer kialakítására van szükség, melyben a cigányság integrációjára szánt pénzösszegek felhasználása lépésenként nyomon követhető. Az a szervezet, amely ebben az átlátható és ellenőrizhető rendszerben nem kíván dolgozni, tényleg nem fog támogatást kapni - emelte ki Farkas Flórián.
A korábbi kormányzati ciklusban történt, roma támogatásokkal kapcsolatos visszaélések miatt július óta miniszteri biztosként ő felügyeli a roma támogatásokat - emlékeztetett a közleményben. Az elmúlt nyolc évben papíron ebben az időszakban több milliárd forintot költöttek el a cigányság integrációjára, "maguk az érintettek azonban csak morzsákhoz jutottak hozzá" - írta Farkas Flórián.
Kiemelte továbbá, hogy a kormány kezdeményezte az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) 2009. első félévi pénzügyi gazdálkodásának átfogó számvevőszéki ellenőrzését is a korábbi szabálytalan gazdálkodás miatt. | [
"Országos Cigány Önkormányzat",
"Országos Foglalkoztatási Közalapítvány",
"Magyarországi Cigányokért Közalapítvány"
] | [
"Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium",
"Kisebbségi Közalapítvány"
] |
posted by atlatszo on Adatigénylések, Cikkek, Közmédia
7 comments
Jáksó László televíziós celeb cége Marslakók címmel napi szappanoperát fog gyártani a közmédiumoknak, a több évre szóló, milliárdos nagyságrendű koprodukciós szerződést hétfőn írták alá. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) erről csak egy rövid közleményt adott ki, a szerződést nem hozták nyilvánosságra. Mi most elkértük.
Azóta az is kiderült, hogy a szappanoperára Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó testvérének cége, a Brand Lab Kft. kötött előszerződést a köztévével, és azt a céget később Jáksó László megvette. Most azonban teljesen új céget hozott létre a projektre, a Marslakók Produkciós Kft.-t július elsején jegyezték be.
A Heti Válaszból pedig az is kiderült, mi köze van Jáksónak Habony Árpádhoz:
HV: Mióta ismeri Orbán Viktor személyes tanácsadóját, Habony Árpádot? Jáksó: Jesszusom, tisztára, mint A tanúban. De rendben. Tehát: 2006 óta ismerem Habony Árpádot. Akkor még nem sejtettem, hogy békaemberekkel fogok találkozni... HV: Hagyjuk a békaembereket, maradjunk Habonynál, akinek exfelesége az ön barátnője volt korábban. Kaminski Fanny hozta össze önöket? Jáksó: Keresd a nőt! Igen. Annyira azért nem volt nehéz ezt kikövetkeztetni: két évet jártam Fannyval, közben a Best magazin címlapján is vigyorogtunk együtt. Minden exemmel jóban vagyok, így aztán öt éve megismerkedtem a férjével. Gyorsan kiderült, hogy bírjuk egymást. Árpád például istenien főz. Elmentünk néhány grilles partijára. Tényleg elképesztő.
Az adatigénylésünket letöltheti innen (PDF) | [
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap",
"Brand Lab Kft.",
"Marslakók Produkciós Kft."
] | [] |
Bár a hétvégén megjelent interjúkban Balogh Zsolt volt megbízott BKV vezérigazgató egyértelműen rávallott Hagyó Miklósra, a BRFK egyelőre nem kíván nyilatkozni arról, hogy a volt főpolgármester-helyettessel kapcsolatban tesznek-e lépéseket. A politikust védi parlamenti képviselői mentelmi joga, amit a legfőbb ügyésznek kellene kikérni a BRFK kezdeményezése alapján. Ha így is lenne, a parlamentnek rendkívüli ülésen kellene döntenie az ügyben, amire kevés az esély.
A nyomozás folyamatban van a BKV-s ügyekkel kapcsolatban, a BRFK nem kíván többet nyilatkozni az ügyben, mondta az Index kérdésére Tafferner Éva, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője. Hozzátette, nem zárható ki, hogy lesznek még gyanúsítottak.
Balogh Zsolt volt megbízott BKV vezérigazgató a Magyar Nemzetnek és a Hír Tv-nek adott interjújában beismerte, hogy a rendőrségen Hagyó Mikós ellen vallott, bár konkrét bizonyítékokat a nyomozás érdekeire hivatkozva nem tárt a nyilvánosság elé. Azt állította, hogy igazgatósága idején Hagyó legalább hetven millió forint készpénzt vett fel a BKV-tól.
Hagyó Miklós a hétvégén lemondott párttagságáról és a párt XII. kerületi elnöki posztjáról is, de mentelmi jogáról nem, ezért a rendőrség nem indíthat eljárást ellene. Mivel a parlament tavaszi ülésszaka három ülésnap után már februárban véget ért, Hagyó mandátuma lejártáig élvezheti a mentelmi jogot. Azaz még körülbelül három hónapig érinthetetlen marad.
Ahhoz, hogy Hagyó ellen is nyomozhasson a rendőrség, a Legfőbb Ügyészségnek kezdeményeznie kellene a mentelmi jog kikérését, a Parlamentnek pedig egy esetleges rendkívüli ülésen döntenie kellene erről. Ennek a politikai esélye elég csekély, de a nyomozás sem jutott odáig, hogy ez megtörténjen.
Amennyiben egy nyomozás során egy mentelmi joggal rendelkező
személlyel szemben bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja merül fel, akkor a nyomozást folytató hatóság (jelen esetben a BRFK Gazdaságvédelmi Főosztálya) ezt jelzi a felügyeletet gyakorló
ügyészségnek, amely jelen esetben a Fővárosi Főügyészség.
Amennyiben a bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja ténylegesen megállapítható, akkor a nyomozó hatóság alakszerű, indokolt határozattal átteszi az ügyet a nyomozás továbbfolytatására
hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Központi Nyomozó
Főügyészséghez. A mentelmi jog felfüggesztését a legfőbb ügyész
kezdeményezi a Központi Nyomozó Főügyészség javaslata lapján.
Mint azt a Központi Nyomozó Ügyészségen megtudtuk, nem foglalkoznak Hagyó ügyével. Ebből az következik, hogy a BRFK sem jutott el még odáig, hogy Hagyó mentelmi jogának kikérését elindítsa. | [
"BKV"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Legfőbb Ügyészség",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Magyar Nemzet",
"Hír Tv",
"BRFK Gazdaságvédelmi Főosztálya",
"Központi Nyomozó Ügyészség",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"Központi Nyomozó"
] |
Ezt is megéltük: Mészáros Beatrix őstermelő lett, és takaros kis uniós pénzt nyert
A felcsúti polgármester legidősebb lánya 24,7 millió forint uniós forrást nyert gabonaszárító építésére, korszerűsítésére.
Mészáros Lőrinc lánya, Mészáros Beatrix őstermelőként is hasít az uniós támogatások megszerzésben. Az uniós pályázatokat monitorozó Széchenyi 2020 oldalon a napokban jelent meg az az eredményközlés, amely szerint a felcsúti polgármester legidősebb lánya őstermelőként húzott be egy 24,75 millió forintos támogatást. A közzététel persze elég szűkszavú – annak ellenére, hogy a támogatási döntés tavaly december 18-án született, vagyis idő lett volna részletezni.
A megjelentekből az derül ki, hogy a pénzt egy alapanyagtároló siló építésére nyerte el, amely projektet "Mészáros Beatrix őstermelőnél" végeznek el.
Némi részletet csak egy másik mondat árul el. E szerint egy kisméretű terménytároló, -szárító és -tisztító építéséről, korszerűsítéséről van szó. A beruházás helyszíne Felcsút. Ez az összeg azért nem fedi le teljesen a beruházást, hiszen a közölt adatok szerint az 49,5 millió forint. E szerint a gabonaszárító pontosan 50 százalékát uniós forrásból finanszírozza Mészáros Beatrix. Ezzel egyébként a honi szupervállalkozó lánya a maximumot vitte el, ugyanis a VP2-4.1.2-16-os kódszámú felhívás dokumentumai szerint egy kandidáló a projekt 50 százalékára "jogosult".
Persze nem minden esetben,
s micsoda szerencse, hogy a fejlesztés Felcsúton történik! A pályázati kiírás szerint ugyanis a támogatás maximális mértéke közép-magyarországi régióban az összes elszámolható költség 40 százaléka, a nem közép-magyarországi régióban az összes elszámolható költség 50 százaléka.
A kiírás szerint azonban az 50 millió forint egy másik szempontból is figyelemre méltó. Az igénylőnek ugyanis a projekthez üzleti tervet kell benyújtania. Igen ám, de nem mindegy milyet! Ötvenmillió forintos beruházási összeg alatt a beadáshoz elegendő egy egyszerűsített üzleti terv is, e fölött viszont részletes üzleti terv benyújtása kötelező.
Ez azért sem mindegy, mert az elbírálási lap – pályázatban közölt adatai szerint – az üzleti terv minőségére a 100 pontból 55 lehetett kapni. Vagyis nagyon nem mindegy milyen jövőképet nyújtott be a szubvencióra vágyó.
Az MTI egyébként tavaly karácsony előtt adott hírt éppen ezen mezőgazdasági uniós programról. Akkor jelezték, hogy olyan nagyszámú – összesen 838 – pályázat érkezett be, amelynek hatására az eredetileg tervezett 19,68 milliárd forintos keretösszeget 38 milliárd forintra emelték. Ezek alapján nem nehéz kiszámolni, hogy az átlagos projektméret kicsivel meghaladja a 45 millió forint összeget.
Ennek kapcsán egy az agráriumra és a mezőgazdasági pályázatokra is rálátó forrásunk megjegyezte:
egyáltalán nem mondható tipikusnak egy őstermelő indulása ezen a "tenderen".
Őstermelők ugyanis egy adóévben jellemzően évi 8 millió forintos árbevétel alatt maradnak, miután ez egy adózási határ. Ha ez nem lépik túl, akkor kedvezményesen adóznak. Őstermelők amúgy is jellemezően szerényebb árbevétellel rendelkeznek.
Ha ezt a 8 millió forintos összeghatárt vesszük figyelembe – folytatta a gondolatmenetet –, akkor az a jelenlegi 50 ezer forintos búzaárak mellett évi 160 tonna gabona betárolását és szárítását jelenti. Ezt a mennyiséget figyelembe véve "totálisan gazdaságtalan" egy őstermelőnek ilyen gabonaszárítót működtetni. Alighanem itt más tételek lesznek – fogalmazott. Lesz itt munkája a szárítónak, csak a nullák nem stimmelhetnek a sor végén – tette hozzá egy mosoly keretében.
Ide kapcsolódóan annyit jegyeznénk meg, hogy – amiként korábban a Zoom.hu beszámolt róla – a szintén uniós pénz felhasználásával felhúzott mangalicatelep mellé Mészáros Lőrinc Felcsútra egy húsfeldolgozót is épít. Erre a beruházásra összesen 331,5 millió forint uniós forrás kapott mezőgazdasági cége, a Búzakalász 66 Kft. Ezen felül a vállalkozás "a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ megőrzésére" kapott egy 60 millió forintot tételt is, szintén EU-s keretből. | [
"Búzakalász 66 Kft."
] | [] |
Azt veszem észre magamon, hogy kezdek bosszantóan megértő lenni. Nincs nap, hogy ne értesülnék például katonasági lakásvételről, már-már úgy vélem, hogy a Honvédelmi Minisztérium az elmúlt években nem volt más, mint egy nagyra nőtt ingatlanügynökség.
Eleinte vöröslő fejjel olvastam a nevetségesen alacsony árakról, majd észrevettem, hogy valamiféle hirdetési szelekció működhet, mert a seregnyi tiszt közül mindig csak a Juhász Ferenc minisztersége alatt lakást vásároltak nevét hozták tudomásomra. Hiába derült ki, hogy a visszás értékesítési mechanizmus évtizedes, sőt más fegyveres testületeknél is dívik, ráadásul nem sokkal később egy kétszobás lakás erejéig hírbe hozták magát a leleplezőt is – a vizsgálatok hevülete és módszere nem változott: ez az én tábornokom, az meg a tiéd volt. Valóban nehezen összehasonlítható üzlet potom árért megvenni egy Balaton utcai kétszobást, mint egy száz négyzetméteres rózsadombit, a lényeg mégis hasonló, magyarán a nagy hang attól sem illő, aki csak egy kockasajtot lop el a pultról azzal szemben, aki egy francia camembert-t.
Az ember dühe nem párolog el, inkább szétterül, s talán ez okozhatja, hogy a folyamatosan érkező kedvezményesnél kedvezményesebb lakásárakat hallva immúnissá válik, már-már megértő, tudniillik annyira visszatetsző az egy irányba húzó politikai igyekezet. Valamelyest így volt ez az előző elszámoltatási biztosnál is, azzal a különbséggel, hogy az empátia már a vizsgálatra hivatott szerveknél működésbe lépett, mielőtt még az ügy átlépte volna a nagyközönség ingerküszöbét.
Ettől függetlenül felháborít a sikkasztás, a korrupció minden formája, amelynek komoly szerepe is volt a tavalyi választások eredményében. De unom a megvesztegetés "kórokozóinak" évek óta tartó felsorolását a pártfinanszírozás szemfényvesztésétől a közbeszerzési anomáliákig –de azt legalább annyira, ha a gyomok kiirtására tett erőfeszítések határát a jog helyett a politika húzza meg, így a jelenség elleni küzdelmet imitálva az ellenfelet akarják megsemmisíteni. Undorító, hogy menynyi mindent engedtek meg maguknak a hatalmon lévők – azután meg ellenszenves lesz az, amit velük szemben engednek meg maguknak a hatalmon lévők: beláthatatlan hosszúságú előzetesek, házi őrizetben azonnal elkészülő interjúk, gyorsított bűnbakképzés, forgatókönyvszerűen megkonstruált hír-gyanú-vádépítmények a sajtó-párt-kormánybiztos Bermuda-háromszögben.
Itt célszemélynek lenni sokkal rosszabb, mint vádlottnak. A 2004-ben lelepleződött Kulcsár Attila – ügyének újratárgyalása kapcsán – éppen szabadon sétafikál, a politika használja és használta őt, ezért már-már valamiféle népi hősként újabb és újabb személyeket mószerol be (meglehet, indokoltan, de felelősségét mindenképpen minimalizálva). A K & H-ban történteknél jóval később, 2008 decemberében az Egyesült Államokban elkapott, 65 milliárd dollárt eltüntető Bernard Madoff a 2009 júniusában (!) meghozott jogerős ítélettel 150 éves börtönbüntetését tölti.
Szóval nincs két hasonló eset. Pláne ország. | [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"K & H"
] |
Első fokon 16 millió forintos kártérítésre kötelezte a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet a Fővárosi Törvényszék két évvel a kishantosi gazdasággal folytatott per kezdete után.
A kártérítés összege hivatott kompenzálni a gazdaság 2013 őszéig elvégzett munkáját, amelynek hasznát azonban már nem élvezhette. A cég ügyvezetője szerint csoda történt. Az NFA várhatóan fellebbez, így az ítélet nem jogerős. "Azt hiszem, ez csoda. Nagyon sok mindenen mentünk keresztül, voltak már szép pillanataink a bíróságon, de ez most egy sorsdöntő bírósági döntés volt. Igaz, hogy még nem jogerős, de több mint két év tárgyalás után első fokon megnyertük a pert, amelyben a nekünk járó mezei leltár összegét követeltük, és most a bíróság az igazságügyi szakértői vélemény alapján úgy döntött, hogy ez nekünk igenis jár" – fogalmazott Ács Sándorné, a Kishantosi Nonprofit Kft. ügyvezetője.
hirdetés | [
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet"
] | [
"Kishantosi Nonprofit Kft.",
"Fővárosi Törvényszék"
] |
"Felháborító és példátlan ez az ügy" – jelentette ki Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője megkeresésünkre arról, hogy az MSZP szervezési igazgatója körlevélben hívja fel a helyi pártszervezeteket, hogy minél több, a baloldalhoz közel álló civil szervezetet jutassanak be a Nemzeti Civil Alapprogram civil jelöltállítási és majdani pénzelosztó rendszerébe.
Halász János kiemelte: a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény kimondja, hogy pártoknak nem lehet köze a civileknek adandó közpénzeknek. "Márpedig a szocialisták most közel akarnak férkőzni ezekhez a milliárdokhoz, és láthatóan örülnének, ha saját maguk között oszthatnák el ezeket – tette hozzá a fideszes képviselő, aki szerint ez nem megengedhető. Halász kiemelte: 7 milliárd forintról van szó, ami szociális, kulturális, egészségügyi, környezetvédő egyesületeknek jár, és nem a szocialistáknak. "A legjobb az lenne, ha az MSZP-sek betartanák a törvényt, és a most rendelkezésre álló pénzeket kifizetnék, mert a kormány ezeket is visszatartja" – szögezte le az ellenzéki politikus, aki feltette a kérdést: "Mi készül itt, mire készülnek a szocialisták?"
Halász János hangsúlyozta: ki kell vizsgálni, mi történik a mostani jelöltállítási folyamat során, és azt is, hogy korábban előfordult-e ilyen eset. A fideszes politikus a Társadalmi Szervezetek Bizottsága Ellenőrző Albizottságának elnökeként vizsgálatot kezdeményez jövő keddre az ügyben. "Az ülésre elhívom Göncz Kingát, a szocialisták miniszterét, és várom a tájékoztatását, hogy a testületek előző választásakor történt-e már ilyen eset, és a mostani választás kapcsán mit kíván tenni: felfüggeszti-e a folyamatot, vagy kivizsgálja azt" – nyilatkozta az MNO-nak Halász János, aki bízik benne, hogy a tárcavezető elhatárolódik az esettől.
Ahogy arról beszámoltunk, az MSZP szervezési igazgatója, Végvári Imre körlevélben szólította fel a helyi MSZP-szervezeteket és a megyei központokat, hogy minél több, hozzájuk közel állót jutassanak be az NCA majdani testületeibe. "Nagyon fontos, hogy minden erőnkkel részt vegyünk a jelöltállítási folyamatban, a hozzánk közelálló, baloldali civil szervezetek regisztrálásában, tekintettel arra, hogy a megválasztott elektorok mandátuma 3 évre fog szólni, így az elkövetkező időszak forráselosztásában döntő szerepük lesz" – áll a körlevélben, mely tartalmazza azt is, hogy a Sikeres Magyarországért Mozgalom helyi erőitől is a folyamat elősegítését kérték.
Nyakó István, az MSZP szóvivője az Index megkeresésére nem cáfolta a körlevelet, és természetesnek nevezte, hogy pártjának a civilekkel is van kapcsolata. A szóvivő szerint nem újdonság és nem meglepő, hogy vannak olyan civil szervezetek, amelyek a baloldallal szimpatizálnak. | [
"MSZP",
"Nemzeti Civil Alapprogram"
] | [
"Társadalmi Szervezetek Bizottsága Ellenőrző Albizottsága",
"Sikeres Magyarországért Mozgalom"
] |
Számos pénzügyi és gazdasági vonatkozású törvényt fogadtak el tegnap a parlamentben a képviselők a téli szünet előtt. Lapzártánk után szavazott a T. Ház többek között a korrupcióellenes törvényekről, amelyek értelmében létrejön a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal. A különböző pénzügyi tárgyú törvények közül az egyik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete működését és új, fogyasztóvédelmi jogkörrel bővülő hatáskörét szabályozza, egy másik jogszabály a fogyasztói hitelekkel kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz. Így többek között maximálja a THM-et, illetve előírja, hogy a pénzintézeteknek milyen tájékoztatást kell adniuk az ügyfelek részére. Ha megszavazzák, a törvény kiköti, hogy ha egy ügyfél nem tudja fizetni az általa lakott ingatlanára felvett hitelét, akkor jövőre az ingatlant forgalmi értékének 70 százaléka alatt nem értékesítheti a bank.
Az MSZP-frakción belül is egy időre vitát váltott ki a magánnyugdíjról és intézményeiről szóló törvényjavaslat, amelyről ugyancsak lapzártánk után volt szavazás. A képviselőcsoport ugyanis attól tartott, a törvény "lopakodó privatizációt" tenne lehetővé a magánnyugdíjrendszer átalakításával. A szocialista frakció végül közölte, támogatják a javaslatot, mivel mind az állami garanciavállalás, mind a biztosítók kérdésében megnyugtató választ kaptak Oszkó Péter pénzügyminisztertől, aki részt vett az erről szóló frakcióülésen. A Fidesz viszont jelezte: nem szavazzák meg az előterjesztést, mert szerintük az eddigi tulajdonosok magánbiztosítók ügyfelei lennének a törvény értelmében. Egy korábbi elképzeléssel ellentétben végül mégsem került sor az őszi ülésszak utolsó szavazási napján az Állami Számvevőszék elnökének és alelnökeinek megválasztására, mert ebben a pártok nem tudtak megállapodni.
Bajnait is faggatták. Az ülésnapon azonnali kérdést intéztek Bajnai Gordon miniszterelnökhöz a Fidesztől. Balsai István szerint folyamatos szabálytalanságok jellemzik a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tevékenységét, ezért azt követelte, távolítsák el az intézménytől azokat, akik ellen bírósági eljárás folyik. Bajnai közölte: minden problémás ügyet vizsgálnak a vagyonkezelőnél, és akinek esetében elsőfokú ítélet született, eltávolítják a szervezettől. AV
Tetszett a cikk? Ossza meg! iWiW | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete",
"T. Ház",
"Állami Számvevőszék",
"Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal"
] |
Az Országimázs Központról
Az MSZP csalás alapos gyanúja miatt feljelentést tesz az ügyészségen ismeretlen tettes ellen, a Népszabadságban megjelent, az Országimázs Központtal, illetve a Happy End Kft.-vel foglalkozó tényfeltáró újságcikk-sorozat alapján. Ezt Kovács László szocialista pártelnök jelentette be sajtótájékoztatóján. Elmondta: nyilvánvalóvá vált, hogy a Fidesz, annak tanácsadó cégei, a kormány és annak egyes intézményei, tanácsadó cégei, valamint személyi, családi háttere között korrupciógyanús összefonódások vannak.
Az SZDSZ szerint a választások után parlamenti vizsgálóbizottság felállítására lesz szükség a Fidesz kampányában közreműködő cégek és a hozzájuk tartozó egyéb társaságok ügyei kapcsán, és át kell gondolni a büntetőjogi felelősség lehetőségét is. Magyar Bálint és Gusztos Péter szabad demokrata ügyvivők a Fidesz választási kampányában közreműködő Happy End Kft. budapesti székháza előtt úgy fogalmaztak: a választások tisztasága megkérdőjeleződik azzal, amilyen kampányt folytat a Fidesz, illetve amilyen kampányt az Országimázs Központon keresztül a fideszes kampánycégek az adófizetők pénzéből folytatnak. (Napirend: 2002. március 22.)
Összefoglalás Az Országimázs Központ muködését kritizáló érvek:
- perek, adatvédelmi biztosi vizsgálatok, az ellenzéki politikusok és a sajtó folyamatos érdeklodése is kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a közvélemény megfelelő képet kapjon az adómilliárdok felhasználásáról
- az Ezüsthajó és a Happy End közösen 93,6 százalékát vitte el a 2000. évi országimázsra fordított keretnek
- nem megfelelő gondossággal jártak el a Happy End Kft.-vel kötött eseti szerzodések megkötésekor, valamint a teljesítések igazolásakor, hiszen a teljesítések igazolását a vizsgált pénzügyi kifizetések többségénél nem tudták dokumentumokkal alátámasztani
- sem az ÁSZ, sem a MeH ellenorzési foosztálya nem vizsgálhatta a közpénzek Happy Enden túli útját, mert az már magáncégek közti kapcsolat
- a közpénzek útjának átláthatatlanságát a cégek titoktartási kötelezettsége garantálja
- az agusztus 20.-ai tuzijátékmegvalósításának jogát 33 év után nem a balatonfuzfoi magyar cég, hanem egy amerikai vállalkozás adta, amely vállalkozás igazgatója Fogaras Anna, Wermer András feleségének édesanyja
- az Országimázs Központ a munkák - és a pénz - legnagyobb részét a Fidesz kampánycégére, a Happy End Kft.-re bízta, melynek korábbi tulajdonosai a Fidesz marketingstratégái - Wermer András, aki ma is a miniszterelnök tanácsadója és Káel Csaba - voltak
- Országimázs Központ tevékenysége Fideszes patyolatakció, mert a szervezet egyszerre folytat agymosást és pénzmosást
- a Gallup jó hírnevét veszélyezteti az Országimázs Központ hirdetése, melyben erosen szelektálva jelentették meg a megrendelt kutatási adatokat
- a Fidesz, annak tanácsadó cégei, a kormány és annak egyes intézményei, tanácsadó cégei, valamint személyi, családi háttere között korrupciógyanús összefonódások vannak Az Országimázs Közpntot támogató érvek:
- felmelegítve csak a káposzta jó, ezért nem érthető, hogy a Népszabadság miért írta meg újra azt, ami nyílt titok
- megnyugtató, hogy az MSZP eloveszi a Happy Endet, mert ez biztos jele annak, hogy a Fidesz nyerésre áll a választásokon
Haszán Zoltán és Kéri J. Tibor szerint (Országimázs - családi haszon, Népszabadság, 2002. március 18.) "összességében több mint tízmilliárd forintot költött az Orbán-kormány 1999 óta országimázsra, állami ünnepekre, a kormányzat eredményeinek propagálására, valamint millenniumi marketingre. Az Országimázs Központ kitartó titkolózása miatt eddig szinte teljes homály fedte, hogy valójában milyen úton-módon, s milyen megbízásokra fizették ki a fent felsorolt feladatokra elkülönített közpénzeket. Perek, adatvédelmi biztosi vizsgálatok, az ellenzéki politikusok és a sajtó folyamatos érdeklődése is kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a közvélemény megfelelő képet kapjon az adómilliárdok felhasználásáról. Ezt magáncégek közti üzleti titokra hivatkozva még az Állami Számvevőszék sem vizsgálhatta. Így az ÁSZ sem juthatott a nyomára annak, hogy az állami megrendelésekből nemcsak a Fidesz kampánycége, a Happy End húz hasznot. A kancelláriától a pénz elosztására korlátlan hatalmat kapó cég a maga húszszázalékos részesedésének lefölözése után az üzletbe bevonja a Happy End korábbi tulajdonosait: a Fidesz arculatformálóját, Wermer Andrást, az ő rokonait és az üzletben elmaradhatatlan társát, Káel Csabát is".
Haszán és Kéri szerint "a kancellária 2000-ben az országimázsra fordított 3,6 milliárd forint 87 százalékát, azaz 3,2 milliárd forintot a Happy Endnek utalta át. A keret maradék 13 százalékából a 'kistestvér' Ezüsthajónak is jutott még 242 millió forint. A két cég közösen 93,6 százalékát vitte el a 2000. évi keretnek. E szerint kevesebb mint hét százalék jutott a többinek: az Országimázs Központ vezetője korábban úgy nyilatkozott, hogy több mint kétszáz céggel állnak szerződéses kapcsolatban".
Haszán és Kéri úgy véli "a Happy End elszámoltatása még a hangsúlyozottan kormányfői felkérésre vizsgálódó számvevők szemében is igencsak lazának tűnt. A 2000. évet vizsgáló ÁSZ-t természetesen nem nyugtatta meg az a gyakorlat, hogy a kiutalt közpénzekért elvégzett feladatok teljesítését a Happy End esetében az Országimázs Központ osztályvezetője igazolja. A nagyvonalú elszámolás menete a következő: a Happy End benyújta a számláját, amelyhez azonban nem csatol semmiféle bizonylatot a felmerült költségekről. A teljesítést igazoló formalevelet az osztály vezetője rendre igazolja, anélkül, hogy konkrét számviteli elszámolást kérne. Ilyesminek még akkor sem látja szükségét, ha a Happy End túllépi a rendezvényre szánt keretet".
Haszán és Kéri szerint "az ÁSZ-vizsgálat megállapításai nem érhették váratlanul az Országimázs Központ vezetőjét, hiszen a számvevőkkel egybehangzó megállapításokat tett a MeH ellenőrzési főosztálya is. Mint írták, a központ munkatársai 'nem megfelelő gondossággal jártak el a Happy End Kft.-vel kötött eseti szerződések megkötésekor, valamint a teljesítések igazolásakor. A teljesítések igazolását a vizsgált pénzügyi kifizetések többségénél nem tudták dokumentumokkal alátámasztani'. Mindezek után bármilyen érdekes lett volna, sem az ÁSZ, sem a MeH ellenőrzési főosztálya nem vizsgálhatta a közpénzek Happy Enden túli útját, mert az már magáncégek közti kapcsolat. A közpénzek további útjának vizsgálatához pedig sok esetben elég lett volna felkeresni a főváros II. kerületében található Ervin utca 7. számot, a hagyományos Happy End-bázist. Kialakult gyakorlat, hogy a 20 százalékos vállalkozói díjért dolgozó cég az ugyanide bejegyzett D. K. Waltsont bízza meg a médiakampányok lebonyolításával. A címazonosságot véletlennek vélők tájékoztatására: a D. K. Waltson két tulajdonosa Wermer András, a kormányfő informális médiatanácsadója, Ervin utca 7. szám alatti lakos és Káel Csaba, a Bánk bán- film és az ezüsthajós produkciók rendezője. Wermer és Káel alapítói a Happy End Kft.-nek, amelyet 1991 decemberében hoztak létre. A Fidesz kampányában több ciklus óta részt vevő cégből Wermer és Káel formálisan 1996 végén kiszállt ugyan, és a Happy Endet papíron Csépányi Dóra irányítja. A Happy End bízta meg a D. K. Waltsont a Széchenyi-terv és a nagy vihart kavaró, sokak szerint kizárólag kormányzati propagandát szolgáló Országgyűlési Beszámoló különböző médiumokban történő megjelenítésével. Miután ezen a ponton már 'magáncégek közötti kapcsolatról' van szó, így nem lehet tudni, hogy a Széchenyi-terv népszerűsítésére szánt 223 millióból milyen jutalék járt a Wermer-vállalkozásnak, illetve a hetente 30,3 millióért a napilapokban feladott Országgyűlési Beszámolót mennyiért 'gondozták'".
Haszán és Kéri szerint "a közpénzek útjának átláthatatlanságát a cégek titoktartási kötelezettsége garantálja. Az adófizetők forintjainak felhasználásáról szóló hallgatási fogadalmat írásban is rögzítik. Példa erre a Happy End és - a korábban Káel Csaba által vezetett - Ezüsthajó közti, a 2000. augusztus 20-i ünnepek megszervezésére kötött fővállalkozói szerződés 5.5. pontja. Ebben az áll: az Ezüsthajó kötelezettséget vállal arra, hogy a Happy End 'kérésére betekintést enged megbízó és kizárólag megbízó számára a jelen szerződés teljesítésével kapcsolatosan felmerült költségeiről és alvállalkozói díjakról'. Tehát az ellenőrzésre kizárólag a Happy End jogosult".
Haszán és Kéri: "Az Ezüsthajó szervezte a 2000. augusztus 20-i budapesti rendezvényeket. Emlékezetes: formabontó módon nem a Gellért-hegyről, hanem a Dunáról lőtték a magasba a tűzijáték rakétáit. Az égi látványosságot 33 év után nem a balatonfűzfői magyar cég, hanem egy amerikai vállalkozás adta. A váltást Tóth István Zoltán azzal indokolta akkoriban, hogy ez a Happy End Kft. döntése volt, hiszen a négyéves pályázattal a cég jogot nyert arra is, hogy kiválassza a partnereit. Tóth a korábbi kétszeresére becsülte a 'dunai tűzijáték' költségeit. A tűzijátékért 2000-ben az Ezüsthajó 130 millió forintot utalt át a Go Ahead Inc. nevű cégnek. A vállalkozás igazgatója Fogaras Anna, Wermer András feleségének édesanyja. (A Happy End 1991-es létrehozásakor a cég egymillió forint törzstőkéjének zömét Fogaras Anna svájci vállalkozása, a Kira Reisen AG biztosította.) A Go Ahead cégbírósági papírokból kiolvasható washingtoni címe: Pennsylvania Avenue 2020. Washingtoni tudósítónk, Horváth Gábor szerint ezt a címet ebben a városban senki ne keresse. Ilyen épület ugyanis nincs. A Fehér Háztól alig néhány saroknyira lévő George Washington Egyetem bevásárlóközpontjának (Pennsylvania Avenue 2000) hátsó frontján azonban van egy, nem a sugárútra nyíló FedEx-fiók. Tudósítónk megtudta, ennek a postai szolgáltatásokat nyújtó irodának a címe a 2020-as szám. A 778-as lakosztályról - amelyet a magyar cégbírósági papírokon telephelyként jelölnek meg - az eladó készségesen megmondta: azon a 778-as postafiókot kell érteni. Arról nem szolgált felvilágosítással, hogy a postafiókot még mindig a Go Ahead Inc. bérli-e, s ha igen, mikor vitték el utoljára a beérkezett leveleket".
Haszán és Kéri szerint "a Magyarországon felbukkant, meglehetősen rejtélyes Go Ahead Inc. hazánkban nincs bejegyezve, ám rendelkezik magyarországi érdekeltséggel, egyetlen részvény híján ugyanis százszázalékos tulajdonosa a Dominium '64 nevű cégnek. Ezért a hazai cégbíróságon található Go Ahead Inc.-es papírok ehhez a céghez kapcsolódnak, rajtuk Fogaras aláírás szerepel, ő ad megbízást arra, hogy az állítólagos tengerentúli vállalkozást ki képviselje a Dominium '64 közgyűlésein. A képviselők között olyan személy is található, akinek neve az érdekeltségi körhöz tartozó más vállalkozásokban is fellelhető. A Dominium '64 első vezérigazgatója Lehmann Kira, Wermer András felesége volt. Ez a cég vette meg a Csévharaszt és Inárcs között található 123 hektáros volt orosz laktanyát. A Wermer-rokonok érdekeltségének több cég utal ingatlanbérlés címén. A Dominiumnak a Happy End havi 4 millió 470 ezer forintot fizet, az Ezüsthajó épület-, illetve apartmanbérlésre havi 400-400 ezer forintot utal át, de kiegyenlíti a lótartás havi 224 ezres számláját is. Utóbbira némi magyarázat: a Dominiumnak lovardája is van, amelynek fejlesztésére a vidékfejlesztési és a gazdasági tárca közös pályázatán nyert is 15 millió forintot".
Haszán és Kéri szerint "az albérlők között van a MERT 2000 Rt. is. Ez a vállalkozás kapott megbízást a Millenniumi Országjáró című bedobós propagandaújság készítésére. A MERT-et néhány héttel azelőtt jegyezték be, hogy a Happy End kiválasztotta erre a feladatra. Az eredetileg a 2001 augusztusáig tervezett magazin kéthavonként jelenik meg és 3,6 millió példányban ingyen jut el a háztartásokba. Mindez alkalmanként 128 millió forintjába kerül a költségvetésnek, legalábbis az Országimázs Központ tájékoztatása szerint. Az általuk 'rendkívül népszerűnek' nevezett lapot az eredeti terveket megváltoztatva az ünnepségsorozat hivatalos lezárása után sem szüntették meg. Ezt Tóth István Zoltán, az imázsközpont vezetője azzal indokolta: egy lap sorsa nem a kiadó, hanem az olvasók kezében van, s a magazint az olvasók négyötöde fontosnak tartja. A Millenniumi Országjáró kiadására és egyéb nyomdai szolgáltatásokra a Happy End által kiválasztott MERT 2000 júliusa és 2001 áprilisa között több mint 800 millió forintos igényt nyújtott be a Happy Endnek. A magazin az ezt követő időszakban is a postaládákba kerül. (Összehasonlításul: a kormányzat összesen kétmilliárd forinttal támogatta a Heti Válasz című lapot kiadó Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítványt, amelynek kuratóriumi elnöke Elek István, a miniszterelnök politikai tanácsadója; egy közepes gyermekkórház éves költségvetése 800 millió forint). Némileg meglepő, hogy az újságkiadással megbízott cég a jelek szerint nem rendelkezett megfelelő kapacitásokkal. Például nyomdaival. Ellenkezőleg, ilyen kapacitásfeleslege éppen hogy a Happy Endnek lehetett. Csak ezzel lehet magyarázni ugyanis, hogy a nyomdai szolgáltatásokkal megbízott MERT a fent említett tíz hónapban 25 millió forintot fizetett vissza a Happy Endnek nyomdagépek bérlése címén. A MERT ezenfelül havi 5 millió 225 ezer forint nyomdaépület-bérleti díjat utal át a többi cégnek is ingatlant biztosító, a Wermer-rokonság kezében lévő Dominiumnak".
Haszán és Kéri szerint "a nyomdai feladatokkal megbízott MERT és az ingatlanban utazó Dominium között a lakbérfizetésen túl igen szoros a kapcsolat. Mindkét cég alapítója a Fidesz-közelinek tartott Axon Bérlet és Bérbeadó és Szolgáltató Kft., eredeti székhelyük - Törökszentmiklós, Új Dűlő 1. - is megegyezik. Innen időközben mindkét vállalkozás elköltözött, a Dominiumból pedig a Go Ahead kivásárolta az Axont. A kapcsolat ennek ellenére nem szakadt meg: tavaly áprilisban ugyanis a MERT fióktelepet jegyeztetett be a Dominium új szerzeményére, a csévharaszti volt laktanyára. A legnagyobb üzletnek számító Millenniumi Országjárón kívül a MERT végzi szinte valamennyi, az országimázshoz, kormányzati kommunikációhoz kapcsolódó anyag nyomdai munkáit. Így karácsonyi lapokat, okleveleket készítenek, a filmszemléhez, állami ünnepekhez plakátot gyártanak. És egy utolsó adalék a cégek összefonódására: a MERT és a Dominium felügyelőbizottságában van olyan tag, aki a Happy End munkatársa".
Haszán és Kéri szerint "a meglehetősen sokszálú cégbirodalom adhat magyarázatot arra az új magyar közgazdasági különlegességre, hogy a Happy End árbevétele 2000-re hiába duzzadt az előző évi 464 millió forint közel hétszeresére, 3,1 milliárdra, a sok munka nem hozta meg a gyümölcsét. A cég nyeresége ugyanis távolról sem emelkedett a megbízások megugrásával arányosan. A cég benyújtott mérleg szerinti eredménye 1999-ben mindössze 27,2 millió, egy évvel később pedig 33,4 millió forint volt. A nyereség valahol elenyészett. 2001-ben új, 2002 végéig szóló állami megbízást kapott a Happy End, amellyel szemben mindössze a Hungexpó indult el riválisként, a civil cégek távol tartották magukat a tendertől. Meglepő: a Happy End nyert. Az Országimázs Központtal aláírt szerződés szerint ez a cég dönthet az országképformálásra a költségvetésből kikanyarított évi 2,1 milliárd forint sorsáról. A Happy End jutaléka 10,7 százalék. A cég az összesen 4,2 milliárd forintos keret terhére indított kampányok filmjeit kivétel nélkül az Ezüsthajóval készíttette el. Utóbbi cég stúdióbérletre vagy filmkészítésre havonta utal át a Well Done nevű cégnek, amely Wermer András és Káel Csaba tulajdona. A Legfőbb Ügyészség vizsgálja a Happy Endnek a Miniszterelnöki Hivatallal kötött szerződéseit, az azok nyomán létrejött megállapodásokat, s jelenleg a MeH válaszára vár".
Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke szerint (Nagy kérdés, hogy csak a káposzta jó-e felmelegítve, Magyar Hírlap, 2002. március 19.) nincs semmi újdonság Haszán Zoltán és Kéri J. Tibor Népszabadságban megjelent cikkében. Pokorni: "felmelegítve csak a káposzta jó, ezért nem értem, hogy a Népszabadság miért írta meg újra azt, ami nyílt titok". "Arra a kérdésre, hogy miként vándorolhattak a költségvetési pénzek magáncégekhez, Pokorni Zoltán csak annyit mondott: 'átláthatóan'".
Hazsán Zoltán és Kéri J. Tibor szerint (Luxusutak az Ezüsthajóval, Népszabadság, 2002. március 18.) "hétmillió forintért utazott Ausztráliába az Ezüsthajó stábja, hogy a kancellária számára megörökítse a sydneyi olimpián megrendezett magyar napot. Hasonló nagyvonalúság tapasztalható a kormány tagjai közszerepléseinek rögzítésénél is, amelyekért a Miniszterelnöki Hivatal tavaly decemberig 580 millió forintot fizetett ki az egyéb közpénzes megbízásokban is dúskáló Ezüsthajónak. A cég készítette a Bánk bán filmet is, amely a lapunk birtokába került dokumentumok szerint az Ezüsthajó legnagyobb üzletének ígérkezik. A film producere Wermer András, rendezője Káel Csaba".
Haszán és Kéri szerint "az Országimázs Központ által működtetett archívumra tavaly év végéig összesen 578 millió forint közpénzt költöttek. Ebből a keretből 312 filmre futotta. A filmeket az Ezüsthajó készítette. A cég 1999-ben nyerte el a MeH pályázatát a miniszterelnök és a kormány tagjai külföldi utazásait és közszerepléseit megörökítő videotár kialakítására. A tenderen hatan indultak el, közülük hármat már az elején kizártak. A versenyben maradt három cég közül a bírálóbizottság a legtöbb pontszámmal az Ezüsthajót jutalmazta, bár ez a cég nyújtotta be a legdrágább ajánlatot. A legmagasabb költségek azonban a bírálóbizottság szerint 'a szakmai tartalommal arányban állnak'. A győztest bőségesen jutalmazták. Akárcsak az állami ünnepségek szervezésével és az országképformálással megbízott Happy End, az Ezüsthajó is készenléti díjat vehet fel. A havi 1 millió 280 ezer forintot annak ellenére megkapja, hogy a stáb állandó megrendeléseket kap, és a felmerülő költségeket a személyi bérekkel együtt leszámlázza".
Haszán és Kéri úgy véli "a benyújtott költségek utáni elszámoltatás hasonlóan laza, mint a Happy End esetében. A Miniszterelnöki Közbeszerzési Gazdasági Igazgatóságnak még a pályázat során volt egy javaslata, hogy a filmkészítők mellékeljék a felmerült költségekről szóló számlák másolatait is. A tender döntnökei ezt nem fogadták el. A szerződésbe belefoglalták ugyan az utólagos ellenőrzés jogát egy független, közösen kiválasztott szakértő bevonásával. Erre azonban a 2000-es évet vizsgáló ÁSZ-jelentés szerint a több száz eseti szerződés során mindössze egyetlen alkalommal került sor, még a megbízás elején. A szakvéleményt az MTV 'független' munkatársa készítette, aki összességében elfogadhatónak tartotta a kiválasztott forgatás költségvetését a piaci árakhoz képest.
A Fidesz választási kampányában szerepet vállaló Ezüsthajó a Magyar Televízió megrendelésein izmosodott meg anyagilag. A köztévé anyagi csődje, az elmaradt tévésbérek miatti sztrájkhangulat idején is rendszeresen pénzéhez jutó cég a választások után előbb előzetesek, majd műsorok gyártásába kezdett. Hiába fejeződött be az ünnepségsorozat, a Millenniumi Országjáróhoz hasonlóan folytatódott a Millenniumi Mesék sorozat is az MTV-ben, amelynek minden egyes részéért 5,4 millió forintot kap az Ezüsthajó. A Koffer utazási magazint és a divattal, életmóddal foglalkozó Sikkest 2,2 millió forintért veszi át darabonként a Magyar Televízió. A januárban megszűnt Nem jogerős 3,3 millió forintért készült. Az első három műsor gyártási költségeit csökkenti, hogy alaposan merít a tévé archívumából. A felhasznált bejátszásokhoz igen kedvezményesen, vagy mint a Sikkes esetében, ingyen jut hozzá az Ezüsthajó. Ehhez alkalmanként annak a Radványi Júliának a segítségét kérik, aki a tényleges posztjánál jóval nagyobb befolyással bír a köztévében, meglehet azért, mert édesanyja az Ezüsthajó ügyvezetőjének, Várnai Tamásnak".
Haszán és Kéri szerint "az állami ünnepségek szervezésébe a céghez szorosan kötődő Happy End vonja be az Ezüsthajót, amellyel alkalmanként több százmilliós fővállalkozói szerződést köt a rendezvények lebonyolítására. A Happy End nem hagyja ki a vállalkozást a 4,2 milliárdos országimázskeret elköltéséből sem. Az Ezüsthajó készítette azokat az imázsfilmeket, amelyekre az Országimázs Központ a Happy Enden keresztül adott megbízást. Káel Csaba rendezte az Amnesty International kampányára adott magyar választ, a sárga rózsás filmet. A 30 másodperces alkotás 10,8 millió forintba került áfával együtt. Szintén ebből a műhelyből került ki a hazánkat külföldön népszerűsíteni hivatott, Magyarország a találkozási pont szlogenű imázsfilm. A hazai kommunikáció is az Ezüsthajó kezében van. A roma, zsidó, polgári és vidéki esküvőket bemutató alkotásra már előlegként kapott a Happy End 4 milliót, az Ezüsthajó pedig 19 milliót. A pótforgatással készült film végső költsége 38 millió forint lett. A Miniszterelnöki Hivatal adott megbízást sok tízmillió forintért a Széchenyi-tervet népszerűsítő spotok gyártására, amelyeket az Ezüsthajó készített el, és nem maradt ki a sorból az árvíz elleni küzdelem, a dabasi időközi választás társadalmi célú hirdetése és a Diákhitel-reklám sem. Állami tulajdonú vállalatok is 'szívesen' dolgoznak az Ezüsthajóval. A cég nevéhez kötődik a Szerencsejáték Rt. számos reklámfilmje, a kenó napi sorsolása és a lottósorsolás feliratozása is".
Haszán és Kéri szerint "a cégbírósági papírok szerint az Ezüsthajó árbevétele 1999-ben 400 millió forint volt, amely 2000-re 1,8 milliárdra ugrott. A benyújtott dokumentumok szerint a sok munka, a számos megrendelés ellenére a cég igen kis nyereségre tesz szert. Az Ezüsthajó mérleg szerinti eredménye 1999-ben 3,4 millió volt, amelyet egy évvel később is csak a bevételek egy százalékára, 17,1 millióra tornázott fel. A pénzmozgás minden bizonnyal még magasabb lesz a következő elszámolásnál, az Ezüsthajó ugyanis nagy üzletbe fogott: a Bánk bán forgatásába. (...) A film bemutatóját 2001 végére, a millenniumi év zárására tervezték. Mára kiderült, hogy ez terv volt csupán, ám a több százmillió forint elköltése valóság, mint ahogy az is: az állami pénzekből finanszírozott alkotás utóéletéből származó valamennyi jogdíj és haszon megint csak az Ezüsthajót és a Happy Endet gazdagítja. A filmet egyébként április 1-jén, a felújított Uránia Filmszínházban mutatják be".
Szili Katalin, az MSZP elnökhelyettese szerint (Wermer anyósa is segített tűzijátékot csinálni, Népszava, 2002. március 19.) "a kormányzat, illetve a jobboldali politikusok még mindig a tocsikolással próbálják eltussolni botrányaikat, például a mostani Orbán-Wermer-ügyet. Ebből is nyilvánvaló, hogy milyen módon lehet az adófizető polgárok forintjait kampánycélokra, illetve a klientúra etetésére". Szili szerint megdöbbentő Pokorni Zoltán megjegyzése, "miszerint felmelegítve csak a töltött káposzta jó", "botrány már maga az is, hogy az adófizetők pénzéről követelt elszámolást egy-egy vicces megjegyzéssel ütik el".
Magyar Bálint a Happy End Kft. budai székházánál tartott sajtótájékoztatóján bejelentette (In: Szabó Gergely: Az SZDSZ kivizsgálná az Orbán-Wermer-paktumot, Magyar Hírlap, 2002. március 20.), hogy vizsgálóbizottságok felállítását kezdeményezi az SZDSZ a választások után a Happy End Kft. és az Országimázs Központ közötti pénzügyi kapcsolatok feltárására. Magyar szerint "az Országimázs Központ propagandája átmenet nélkül folyik egybe a Fidesz választási kampányával. A választások tisztasága forog veszélyben azzal, amilyen kampányt folytat a Fidesz és az Országimázs.És valóban, a tett megelőzi a szót: a Fidesz számára az első, amit zsebre tett, utána pedig jönnek a szavak arról, hogy milyen fantasztikus nemzeti érzés hatja át őket". Magyar szerint "vannak olyan esetek, mikor egyes állami cégek nem fizetnek a megrendelések után, ugyanakkor az Ezüsthajó Kft.-nek a munkáit soron kívül kifizetik (...) az ilyen eseteknél egyfajta Orbán- Wermer paktumról van szó, egy olyan megállapodásról, melynek keretében a miniszterelnök az adófizetők pénzén dotálja azokat a cégeket, melyek a Fidesz-kampányokat végzik. Az SZDSZ a választások után vizsgálóbizottságok felállítását fogja kezdeményezni ezen ügyek kivizsgálására. (...) át kell gondolni, hogy a büntetőjogi felelősség az ügyletek kapcsán felvethető-e. A szabaddemokraták véget kívánnak vetni annak a helyzetnek, hogy a közpénzt a hatalmon lévő emberek szabad prédának tekintsék, s 'a haverjaik, rokonaik zsebét tömjék tele az adófizetők pénzével', kormányra kerülésük esetén pedig alapvető feltétel lesz, hogy a tiszta közélet megteremtéséhez szükséges törvénycsomagot elfogadja az új kormány".
Kovács László, az MSZP elnöke bejelentette (MSZP-feljelentés a Happy End-es cégháló miatt, Népszabadság, 2002. március 23.), hogy az MSZP csalás alapos gyanúja miatt feljelentést tesz az ügyészségen ismeretlen tettes ellen, a Népszabadságban megjelent, az Országimázs Központtal, illetve a Happy End Kft.-vel foglalkozó tényfeltáró újságcikkek. Kovács szerint "nyilvánvalóvá vált, hogy a Fidesz, annak tanácsadó cégei, a kormány és annak egyes intézményei, tanácsadó cégei, valamint személyi, családi háttere között korrupciógyanús összefonódások vannak. (...) az régóta vélhető volt, hogy közpénzek alakulnak át magánpénzekké. Most azonban felmerül az a gyanú is, hogy ezek egy részét kampányköltségek fedezésére fordítják. Ez érintheti a választások tisztaságát és felveti a választási csalás gyanújának lehetőségét".
Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke a Millenáris Parkban tartott tájékoztatóján reagált a Happy End Kft.-t támadó szocialista nyilatkozatokra (u.o.). Pokorni elmondta, "megnyugvással tölti el, amikor az MSZP előveszi a Happy Endet, mert szerinte ez biztos jele annak, hogy a Fidesz nyerésre áll a választásokon. Közölte: nem a Happy End az MSZP ellenfele a választásokon, hanem a Fidesz. - Nyerni is, veszíteni is szépen illik Magyarországon. Nem jó, ha valaki a vesztét érzi, és már előre ürügyet keres, előre másra kívánja hárítani választási vereségének az ódiumát. Pokorni szerint egyébként a Happy End ellen megfogalmazott vádak az erre illetékes hatóságok hatáskörébe tartoznak".
Magyar Bálint szabad demokrata ügyvivő (In: Adóforintok felhasználásával kampányol a Fidesz, Népszava, 2002. március 28.) "Fideszes patyolatakciónak nevezte az Országimázs Központ tevékenységét, mert szerinte a szervezet egyszerre folytat agymosást és pénzmosást". Magyar szerint "a Fidesz választási kampányának jelentős része az Országimázs Központon keresztül (...) a csévharaszti birtok az egyik példája annak, hogy a fideszes baráti, tanácsadói, családi kör hová juttatja el azokat az adóforintokat, amelyeket az Országimázs Központ megkap a költségvetésből. (...)a Fidesz választási kampányára legalább a tízszeresét költi annak az összegnek, amit a többi politikai párt a törvény szerint megengedhet magának". Magyar Bálint szerint "a választások után a tiszta közélet megteremtése és a korrupció felszámolása érdekében olyan törvényt kell hozni, amely kimondaná: ne lehessen közpénzeket közvetlenül vagy közvetett módon közbeszerzési eljárás nélkül felhasználni".
Kovács László szocialista pártelnök szerint (u.o.) "a kormány tavaly január óta 5,4 milliárd forintot költött médiahirdetésekre, amelyek közérdekű hirdetésként jelentek meg, ugyanakkor pártérdekeket szolgáltak közpénzből". Kovács László szerint "a Széchenyi-terv reklámja 1 milliárd 500 millió forintjukba került az adófizetőknek, míg a program keretében összesen 9,1 milliárd forintot utaltak át a pályázóknak. (...) a kormány által médiareklámra költött összeg tavaly január óta a nyolcszorosára emelkedett".
Kovács László az MSZP elnöke szerint (A szabad demokraták a 'fideszes patyolatakcióról', Népszabadság, 2002. március 28.) "a kormány tavaly január óta 5,4 milliárd forintot költött médiahirdetésekre, amelyek közérdekű hirdetésként jelentek meg, ugyanakkor pártérdekeket szolgáltak közpénzből (...) a Széchenyi-terv reklámja egy- milliárd 500 millió forintjukba került az adófizetőknek, míg a program keretében összesen 9,1 milliárd forintot utaltak át a pályázóknak.
A Gazdasági Minisztérium sajtótitkársága Kovács László kijelentésére így reagált (u.o.): "a Széchenyi-terv hét programjára 2001-ben a 226,8 milliárd forint költségvetési forrásnak csaknem 50 százalékát, összesen 108,4 milliárd forint költségvetési támogatást fizettek ki".
Manchin Róbert, a Gallup igazgatója szerint (Sikeres országkampány vagy patyolatakció?, Magyar Hírlap, 2002. március 28.) a Gallup "jó hírnevét veszélyezteti az Országimázs Központ hirdetése, melyben erősen szelektálva jelentették meg a megrendelt kutatási adatokat". Manchin szerint "csak egy dolgot tehetnek ebben az esetben: a megnyirbált adatok közlése napján ők szöveghűen közzéteszik a saját maguk által készített jelentést. Mindez annak kapcsán került szóba, hogy az Országimázs Központ több napilapban megjelent hirdetésből egyszerűen kihagyta, hogy a Gallup felmérésében a válaszadók többsége nem értett egyet azzal, hogy Magyarország a jó gazdasági teljesítmények országa, az egymással törődő, szolidáris emberek országa, illetve a társadalmi igazságosság országa". | [
"Well Done",
"MERT 2000 Rt.",
"Ezüsthajó",
"Happy End Kft.",
"Országimázs Központ"
] | [
"Dominium '",
"Go Ahead",
"Állami Számvevőszék",
"Millenniumi Országjáró",
"Kira Reisen AG",
"Legfőbb Ügyészség",
"Go Ahead Inc.-es",
"Go Ahead Inc.",
"Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány",
"Szerencsejáték Rt.",
"Magyar Televízió",
"Amnesty International",
"Gazdasági Minisztérium",
"Miniszterelnöki Hivatal",
"D. K. Waltson",
"Dominium '64",
"Axon Bérlet és Bérbeadó és Szolgáltató Kft.",
"George Washington Egyetem",
"Miniszterelnöki Közbeszerzési Gazdasági Igazgatóság"
] |
Schmitt Pál plágiumügyének az államfői interjú fényében három kimenetele lehetséges. Erre a Fideszben és a KDNP-ben is elkészült három állásfoglalás – tudta meg a hvg.hu kormánypárti forrásból. Az esetleges lemondásra, maradásra, illetve időkérésre készültek fel.
Az egyik kormányzati politikus a hvg.hu-nak úgy fogalmazott, ez a három verzió nagyjából ugyanaz, azaz a köztársasági elnök döntésének tudomásul vételét fogja tartalmazni, Schmitt döntését érdemben sem kritizálni, sem támogatni nem fogják, ezért a három szöveg között árnyalatbeli különbségek vannak.
Több fideszes forrás is azt mondta lapunknak, a párt befolyásos politikusai szinte kivétel nélkül tarthatatlannak látják a helyzetet, de sokan arra számítanak, hogy Schmitt nem adja fel, küzdeni fog. Mint egy forrásunk fogalmazott, egy igazi sportolóról van szó, aki soha nem adja fel harc nélkül, éppen ezért a kormánypártok az elmúlt napokban tartózkodtak attól, hogy nyíltan állást foglaljanak az ügyben, esetleg a helyzet tarthatatlanságát hangsúlyozzák, mert arra számítottak, hogy Schmitt teljesen önállósítja magát, és egy esetleges lemondásra való felszólítással előhívnák az államfő dacos reakcióit.
Egy forrásunk szerint ez azt jelentené, hogy Schmitt elszabadult hajóágyúként viselkedne, és akár sarokba is szoríthatná a Fideszt, és személyesen a pártelnök-miniszterelnököt. "Orbán őszintén úgy gondolja, hogy rosszul sülne el, ha az alkotmány államfői sérthetetlenségre vonatkozó passzusait semmibe véve lemondásra szólítana fel" - mondta egy forrásunk. Egy másik politikus szerint egy ilyen felszólítás akár alapot adhatna Schmittnek, ha sarokba szorítanák, hogy kikérje magának a jelzést, és később sértődött köztársasági elnökként viselkedjen, akár a Fidesszel szemben politizáljon.
Ráéghet-e a Fideszre az ügy?
Több fideszes forrás megerősítette a hvg.hu-nak az Origo információját, mely szerint ma egy befolyásos kormányzati szereplőkkel kiegészített elnökségi ülést tartott a Fidesz, ahol vita alakult ki arról, hogy mi a kormánypártok teendője, és ráéghet-e a Fideszre az ügy.
Éppen ezért a kompromisszumos megoldás abban körvonalazódott, hogy időt kell hagyni Schmitt Pálnak, hátha meg tudja védeni magát a közvélemény előtt, és megfordítja a helyzetet. Egy befolyásos politikus azt mondta, ennek ellenére nagyok az ellentétek a párt vezetőségében, és ezzel magyarázható az is szerinte, hogy a sajtóba szinte minden kikerül erről a vitáról, mert így próbálnak üzenni a miniszterelnöknek.
Nagyítás-fotógalériánk Schmitt Pál karrierjéről - kattintson a képre! © Stiller Ákos
Információink szerint Orbán Viktor az utóbbi napokban több befolyásos politikust, tudóst, értelmiségit, orvost (az ügyben a Semmelweis Egyetem érintett) megkérdezett, és ahogy egyik forrásunk fogalmazott, folyamatosan alakult a véleménye, ezért fogalmazott végig óvatosan és semmitmondóan. Egy fideszes forrásból úgy értesültünk, Orbán tanácsadója, Habony Árpád azon az állásponton van, hogy nem szabad visszalépni, harcolni kell, mert a Schmitt-ügy alapvetően az értelmiséget foglalkoztatja, nem egy olyan ügy, amelyet szélesebb rétegek értenének. Így akár a közvéleményben meg is lehet fordítani az esetleg bocsánatot kérő és emberi arcát mutató Schmitt helyzetét.
A hvg.hu az interjú után ugyanakkor azt is bemutatta, hogy Schmitt ebben sem mondott igazat, hiszen dolgozatának Következtetések című fejezete szinte teljes egészében a Georgiev-mű egyik fejezetének átvétele. A fentieket figyelembe véve Schmitt 215 oldalas dolgozatából mindösszesen hozzávetőleg 12 oldal maradt. A 10 számozatlan oldalt is a disszertációhoz számítva úgy tűnik, hogy 225 oldalból 213 oldal, vagyis a szöveg 94,6 százaléka más munkák átvétele. A Testnevelési Főiskola jogutódja, a Semmelweis Egyetem több héttel a hvg.hu első cikke után döntött úgy, hogy vizsgálóbizottságot állít fel.
A Schmitt Pál plágiumbotrányával foglalkozó anyagainkat itt olvashatják el. | [
"KDNP",
"Fidesz"
] | [
"Semmelweis Egyetem",
"Testnevelési Főiskola"
] |
Mintegy négyszázmillió forintot spórolhatott volna az állam az iskolai laptopbeszerzéseknél, más megközelítésben: annyi pénzből, amennyiből megvásároltak tizenkétezer gépet, akár tizenhatezer készülék is kijöhetett volna, ha az Európában elfogadott színvonalon írják ki a közbeszerzést – állítják az Educatio Nonprofit Kft. tenderét ismerő, magukat megnevezni nem kívánó piaci szereplők.
Nem tudjuk, milyen tabletek nyertek
Komka Péter / MTI
Ennek fényében nem is csoda, ha úgy érzékeljük, a kiíró titkolózik. Bár legutóbbi megkeresésünk nyomán az Educatiónál tegnapra ígértek választ, az nem érkezett meg. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a laptop-, az asztaligép- és a tablet beszerzéseket kik nyerték, milyen áron, s milyen összeállítású gépeket szállítanak az iskoláknak. A tegnapi hallgatás ellenére a közbeszerzések ügyében járatos szakemberek tényként kezelik, hogy a több milliárd forintos közbeszerzést két cég, az Euro One és a SzinvaNet nyerte meg, a HP és a Lenovo termékeivel.
Az Educatio Nonprofit Kft. tenderére rálátó forrásaink szerint nemcsak szakmailag értelmezhetetlen, de gyanús is, hogy az Educatio úgy határozta meg a gépekkel szemben támasztott követelményeket, hogy a processzor magszámát, órajelét, s egyéb más hasonló paramétereket írt elő. Ezzel pedig a közpénzek elherdálását írták bele a tenderbe, így ugyanis sokkal nagyobb tudású eszközök beszerzését írták elő, mint amilyenekre oktatási célból szükség van. – Ezzel a konfigurációval nemcsak netezek és office-t használok, de nagy számításigényű szimulációkat is futtatok. Ez egy üzleti felhasználóknak szánt összeállítás – kommentálta a laptopok összeállítását egy forrásunk.
A tenderkiírás azért is szokatlan volt, mivel a különböző gyártók technológiái mára annyira eltérnek egymástól, hogy csak e paraméterek alapján nem hasonlíthatók össze az egyes konstrukciók. Európa-szerte nem véletlenül alkalmazzák az úgynevezett "irányadások alapján" készülő kiírásokat, melyek során a gépeknek gyártófüggetlen mérőprogramokon kell bizonyítani a képességüket, nem a magszám és a gigahertzek alapján. Ezzel a bírálati rendszerrel azt is sikerült elérni, hogy a vezető processzorgyártó, az Intel technológiájára épülő termékeket "kiárazzák" a versenyből, amin már szinte az egész szakma szörnyülködik. Kutakodtunk az interneten, s kiderült: több országban futott a közelmúltban hasonló oktatási projekt, elég csak a szomszédos Szerbiában körülnézni, ahol harmincezer gépet vásároltak komoly kedvezménnyel. A lapunknak nyilatkozó szakértők állítják: a 127-128 ezer forintos laptopokkal szemben 100, de akár kilencvenezer forintért is megvehette volna az állam cége az iskoláknak szánt gépeket. E vélemény szerint a 12 ezer laptop esetében, ha 35 ezer forintos gépenkénti megtakarítást nézünk, akár 420 millió forintot is spórolhattak volna, vagy több mint négyezerrel több gépet vásárolhattak volna az iskoláknak. S ezt csak a kiskereskedelmi árak alapján mondhatjuk, hiszen az állam a 12 ezres megrendelésnél a kiskerárhoz képest tudott alig pár ezer forinttal olcsóbban a laptopokhoz hozzájutni. Azt továbbra sem tudni, hogy az asztali gépek és a tabletek esetében milyen áron vették meg a csaknem nyolcezer eszközt. | [
"Educatio Nonprofit Kft."
] | [
"Educatio Nonprofit Kft.",
"Euro One"
] |
110 millió forinttal tartozik a Fidesz a Magyar Postának. A párt még a választási kampányban kiküldött levelek postai költségét nem térítette meg, holott a posta már háromszor küldött fizetési felszólítást.
A Magyar Posta június 11-én harmadszor is felszólította a Fideszt, hogy fizesse ki a közel 110 millió forintos tartozását. A posta ennyiért kézbesítette ki a Fidesz 3,5 millió választási levelét a kampány utolsó napjaiban. A pártnak május 8-ig kellett volna kifizetnie a pénzt, ám ez a mai napig sem történt meg.
A posta június 11-i levelében az áll: amennyiben a Fidesz nem téríti meg kamatostul a tartozását, a cég a bírósághoz fordul.
Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke azt mondta: tudomása szerint egyelőre vita van a párt és a posta között arról, hogy a cég teljesítette-e a szerződésben vállalt kötelezettségeit. A pártok a kampányra legfeljebb 386 millió forintot költhetnek. Pokorni Zoltán azt állítja, a Fidesz annak ellenére sem lépi át a törvényben előírt határt, hogy csak ezért az egy akcióért több mint 100 millió forint kellene fizetnie. | [
"Fidesz"
] | [
"Magyar Posta"
] |
Rendkívüli felmondással, azonnali hatállyal menesztette a pénzügyminiszter a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatóját. Tátrai Miklós így nem kap végkielégítést.
Oszkó Péter pénzügyminiszter kedden hivatalában fogadta Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezérigazgatóját. A megbeszélésen Oszkó Péter közölte, hogy Tátrai Miklós munkaviszonyát rendkívüli felmondással, július 14-i hatállyal megszünteti.
A pénzügyminiszter döntését többek között azzal indokolta, hogy az MNV Zrt. törvény szerinti működéséhez szükséges szabályzatok, illetve a működéséről szóló beszámolók rendre késedelmesen, több esetben nem a jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalommal készültek el.
Az MNV Zrt. ellenőrző bizottságának munkájához szükséges adatokat, információkat késedelmesen, vagy nem megfelelő tartalommal szolgáltatta, illetve az ellenőrzések befejezését is késleltette azzal, hogy jelentéseket csak több hónapos késéssel terjesztette a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elé. Ezzel akadályozta azt is, hogy az állami vagyonért felelős miniszter a tulajdonosi ellenőrző testület megállapításairól kellő időben értesüljön.
Az MNV Zrt. munkáját számos, megalapozott, sok esetben súlyos kritika érte a közigazgatás egyes szereplői, az Állami Számvevőszék, az országgyűlési biztosok részéről. Mivel Tátrai Miklós munkaviszonyát a pénzügyminiszter rendkívüli felmondással szüntette meg, ezért a jogszabályi előírások szerint számára végkielégítés nem fizethető. A távozó vezérigazgató utódlásáról a pénzügyminiszter a közeljövőben dönt.
Tátrai Miklós közleményben utasította vissza a minisztérium indoklását. - Sajnálom, hogy az állami vagyongazdálkodás politikai csatározások színterévé vált. Károsnak tartom, hogy a pénzügyminisztérium a szakmai viták elől kitérve, a válságkezelés helyett személycserékre helyezi a hangsúlyt; mint ahogy azt is, hogy a minisztérium jelenlegi vezetése nem fordított kellő energiát arra, hogy megismerkedjen az állami vagyongazdálkodás ügyeivel - hangsúlyozta közleményében. Hozzátette: a miniszter által átadott felmondást mind formai, mind tartalmi szempontból jogsértőnek tartja. - Az MNV menedzsmentje és munkavállalói a társaság megalakulása óta eltelt másfél évben jelentős eredményeket értek el abban, hogy az állami vagyongazdálkodás több évtizedes hiányosságait ledolgozzák, és a korábbinál átláthatóbb, egységes rendszert hozzanak létre - írta, s megköszönte a cég dolgozóinak és partnereinek munkáját. | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács",
"MNV Zrt.",
"Állami Számvevőszék",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] |
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. tevékenységét a 2007-2010 közötti időszakban a garanciavállalási tevékenység csökkenő eredményessége, a működés során pazarló gazdálkodás jellemezte - mondta Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke a számvevőszék pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.
A vizsgálat során feltárt szabálytalanságok miatt az ÁSZ "jelzéssel élt" az ügyészség felé, amelynek megküldte a számvevőszéki jelentést és a kapcsolódó dokumentumokat is. Warvasovszky Tihamér kifejtette: a kis- és középvállalkozások (kkv-k) részére 2006-ban folyósított 3.254 milliárd forint hitel 7,6 százalékát, a 2010-ben folyósított 3.915 milliárd forintnak pedig 12,7 százalékát biztosította a Garantiqa kezességvállalása. A társaság év végi kezesség állománya 2006-2010 között 257,6 milliárd forintról 489,4 milliárd forintra nőtt, amelyből az állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezességek összege 2006-ban 257,5 milliárd forintot 2010-ben 378,1 milliárd forintot tett ki.
A Garantiqa mérleg szerinti eredménye a 2006. évi 1,5 milliárd forintról 2008-ra 0,6 milliárd forintra csökkent, majd 2009-től tevékenysége veszteséges lett, 2009-ben már 1,9 milliárd forint, 2010-ben 6,8 milliárd forint volt a veszteség. A Garantiqa mérleg szerinti eredményének 2006-2010 közötti 8,3 milliárd forinttal való csökkenését legnagyobb mértékben a garancia portfólió romló összetétele miatt elszámolt értékvesztés és céltartalék (9,7 milliárd forintos) növekedése okozta, hozzájárult továbbá az is, hogy a működési költségek a 2006. évi 1,4 milliárd forintról 2010-re 44,5 százalékkal 2,1 milliárd forintra emelkedtek.
Tóthné Nagy Éva ellenőrzésvezető elmondta: a Garantiqa a saját kockázatú üzletágat megfelelő indoklás és előzetes kockázatelemzés nélkül vezette be. Kiemelte: a társaság saját tőkéje 2010 végén 17,9 milliárd forint volt, ehhez mérten jelentős kockázatot hordoz a 85,0 milliárd forint összegű romló minőségű, viszontgarancia nélkül, saját kockázatra vállalt kezességállomány. A garanciacég a jövőbeni kockázatok mérséklésére 2011 júniusától saját kockázatra már nem vállal új ügyletet.
A 2007-2010 közötti időszakban a Garantiqa megsértette a számviteli törvény előírásait informatikai beruházásai és költségei elszámolásánál, illetve a megbízási szerződések nyilvántartásánál, a teljesítések igazolásánál - tette hozzá az ellenőrzésvezető.
A számvevők szerint a Garantiqa a vizsgálta időszakban indokolatlanul sokat költött marketingre és tanácsadói díjakra. A számvevőszéki jelentés alapján a 2006-2010 között elszámolt igénybe vett szolgáltatások költsége 441,2 millió forintról 615,9 millió forintra, közel 40 százalékkal nőtt. Ezen belül a marketing, a szakértői, a tanácsadói, valamint a bérleti díjak együttes összegének részaránya 65-70 százalék volt. A reklám- és marketingszerződésekre elszámolt költségek évente 171-220 millió forint között alakultak.
A Garantiqa 2007-től – a saját kockázatra történő kezességvállalás bevezetésétől – erőteljes marketing tevékenységbe kezdett, amit a partnerkör bővítésével, a szolgáltatás nagyobb körben történő megismertetésével indokolt.
A garanciatársaság a marketing terület feladataira külön megbízási szerződéseket is kötött. Az ügyvezetés a társaság új arculatának kialakítására, az azzal összefüggő márkastratégiai tanácsadásra és szponzori tevékenységre 2007-2010 között 391,8 millió forintot fordított, mely összegből egyetlen cégcsoport pályázat nélkül 139,6 millió forintban részesült. Az ÁSZ jelentése szerint a Garantiqa ugyan írt ki pályázatot, de annak lezárása előtt szerződést kötött a pályázatot be sem nyújtó céggel.
A jelentés megállapítja: az átadott dokumentumok nem támasztották alá, hogy a kifizetett ellenérték az elvégzett munkával arányos volt-e. Egy esetben a vezérigazgató nem a számlát benyújtó cég részére igazolta a teljesítést, hanem a tulajdonosi körbe tartozó másik cégnek, akivel a feladatellátásra 2007. május 20-án szerződést kötött. A garanciacég a 2007. július 18-án kiállított 2,9 millió forint összegű számlát annak ellenére kifizette, hogy a számlát kiállító társasággal nem volt érvényes szerződése, és a szolgáltatást sem a számlát benyújtó cég végezte el.
A Garantiqa a marketing költségek egy részét az igénybe vett szolgáltatások között, más részét – a reklám, marketing megbízásokat, a szponzori szerződéseket is – a tanácsadói díjak és az egyéb bérjellegű kifizetések között számolta el. Az ÁSZ ezért az javasolta a Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatójának, hogy kezdeményezzen általános felelősségi felülvizsgálatot a társaságnál a 2007 és 2010 között dolgozó vezető tisztségviselők és vezető állású munkavállalók, valamint a felügyelőbizottság tagjai felelősségének megállapítása érdekében.
Az ÁSZ a nemzetgazdasági miniszternek javasolta, hogy kezdeményezze a kkv-k fejlesztési stratégiájában – a Garantiqa által vállalt kezességek a kkv-szektorra gyakorolt gazdaságpolitikai hatásának mérhetősége érdekében – olyan indikátorok, mutatók meghatározását, amelyek alkalmazásával a garanciával érintett kkv-k mutatói és azok változásai összehasonlíthatóvá válnak.
Kérdésre válaszolva Tóthné Nagy Éva ellenőrzésvezető elmondta: a szabálytalanságok miatt az ÁSZ "jelzéssel élt" az ügyészség felé, amelynek megküldte a számvevőszéki jelentést és a kapcsolódó dokumentumokat is. Elmondta: úgy tudják, az ügyészség a nyomozóhatóságnak átadta az anyagot, amely egyes esetekben megkezdte a nyomozást. Konkrétumokat azonban az esetleges nyomozással kapcsolatban nem közöltek az ÁSZ munkatársai. | [
"Garantiqa Hitelgarancia Zrt."
] | [
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Állami Számvevőszék"
] |
Csernus Tibor alkotásaiért 880 ezer eurót, vagyis nagyjából 264 millió forintot fizetett a jegybank.
Az európai uniós közbeszerzési értesítő február 10-i száma szerint folytatódik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) műkincsvásárlási projektje: Matolcsy Györgyék most Csernus Tibor Kossuth -díjas magyar grafikus és festő hat alkotását vásárolták meg:
1./ Kékrops lányai – 1985/86, olaj vászon, 200×200;
2./ Atalanta és Hippomenész – 1986, olaj vászon, 165×200;
3./ József és testvérei – 1987, olaj vászon, 120×145;
4./ Cím nélkül – 1987, olaj vászon, 180×150;
5./ Absolom – 1987, olaj vászon, 190×160;
6./ Csendélet szilvákkal – 1983, olaj vászon, 120×175.
A festményekért 880 ezer eurót, vagyis mintegy 264 millió forintot fizetett az MNB az eladónak, Kreinbacher Józsefnek. Az építőiparban és borászatban tevékenykedő Kreinbacher vagyona a Napi.hu 2013-as listája szerint 5,1 milliárd forint. Fő érdekeltsége a Metal Holding Zrt., amelynek 13,5 milliárd forint volt a nettó árbevétele 2015-ben, referenciái között pedig szerepel az MTV-székház és a kecskeméti Mercedes-gyár is. Kreinbacher somlói borászata azonban veszteséges volt az elmúlt két évben.
Kapcsolódó cikkünk Fidesz-közeli műértők irányítják az MNB 30 milliárdos műkincsvásárlási programját
A Magyar Nemzeti Bank már több műalkotást vett: január végén 900 millió forintért vettek különböző alkotásokat, 2015 nyarán pedig a “Mária gyermekével és Szent Pállal" című Tiziano-képet vásárolták meg 4,5 milliárd forintért.
Erdélyi Katalin | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"Metal Holding Zrt."
] |
Elképesztően mennek a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) a kisebb papírok. Vicces módon általában éppen azok, amelyeknél ezt valójában semmi nem indokolja. Most azonban a CIG Pannónia Életbiztosító úgy lódult meg, hogy nála bőven vannak fundamentális okok is.
Miért szárnyalnak mostanában a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) az olyan kisebb részvények, mint a Konzum, az Opimus, az Appeninn, vagy akár az előbbiekhez képest is kisebb Est Média, Ott1, vagy Őrmester?
Nagyon különböző papírokról van szó. Egyeseknél mostanában semmi pozitívum nem lelhető fel, másoknál azért legalább van valami forgalom-gyarapítási, vagy más működési siker, míg olyanok is akadnak, ahol alighanem Mészáros Lőrinc neve volt a fő felhajtóerő. Aligha kérdéses, az együttesen forintmilliárdokat is megmozgató hazai spekulánsréteg lát mostanában fantáziát a kispapírokban.
A spekiknek most bőven vannak sikerélményeik. akik például a Mészáros Lőrinc -féle papírokban, vagyis a Konzumban és az Opimusban utaztak, azok hetekig elképesztő drágulás boldog haszonélvezői voltak.
Jön a CIG!
Augusztus 15-én éppen a CIG Pannónia volt soron, nagyon hasított egész nap a részvény, és sokakkal ellentétben a biztosítónál egy rakás fundamentális oka is lehetett a drágulásnak.
Azt persze nem lehet tudni, hogy valóban ezt vették-e észre a befektetők. Hiszen ők korábban sokszor úgy keresték magukat bucira, hogy semmit nem tudtak arról a cégről, amelybe éppen befektettek, és a CIG elmúlt havi jóü híreit sem nagyon reagálták le. De hátha most lobbant a szikra!
Nézzük akkor a CIG Pannónia esetét!
Miért most?
Miért emelkedett? Ez is lehet egy kérdés. De az is, hogy miért csak most emelkedett? A biztosító ugyanis jó passzban van, levetkőzte korábbi veszteséges működését, és bár a féléves adatait még nem ismerjük, de újabban mindig sokkal jobb számokat publikál.
Ráadásul úgy tűnik, hogy
a CIG szép csendben milliárdokat keresett azzal, hogy átvette az MKB-csoport két korábbi biztosítóját.
A folyamat összetett volt, de nagyon leegyszerűsítve, a CIG-csoport mérsékelt árat fizetett a két erősen veszteséges biztosítóért. Eladó és vevő úgy kalkulált, hogy a 4 milliárd forint körüli vagyont a CIG 1 milliárd forint körül megveheti, de onnantól az ő felelőssége lesz a veszteség finanszírozása, illetve, ha szükséges, a dolgozók elbocsátása, végkielégítése.
Sikeres integráció
A megjelent közleményekből az tűnik ki, hogy a feladat sikerült. A CIG gyorsan és sikeresen beolvasztotta beolvasztotta a biztosítókat. Az embereket átvette, vagy elküldte, összetolta a szervezeteket, az informatikát, vagyis jó eséllyel már nem ketyeg a veszteség-gyártás, és a gyors munkával sokat fogott a CIG az üzleten.
MKB-közeliség
Az sem kizárt, hogy egy másik bejelentés mozgatta meg a spekulánsok fantáziáját. A biztosítónak az 50 százalékos tulajdonában állt egy alapkezelő, a Pannónia
CIG Alapkezelő Zrt. Ebbe az alapkezelőbe most többen beszálltak, így az MKB Bank, az MKB Nyugdíjpénztár, az MKB-Pannónia Egészség- és Önsegélyező Pénztár, valamint a Gránit Bank Zrt. Az alapkezelő alaptőkéje 150 millió forintról, 306,12 millió forintra emelkedett és a CIG részesedése 50 százalékról, 16 százalékra olvadt. A befektetők gondolkodhattak úgy, hogy amennyiben jön az MKB, akkor
a CIG egy kicsit még közelebb kerül a Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez (NER),
biztosan jól fekszik a politikánál, és ez is árfelhajtó hatású lehet.
Már csak azért is, mert az MKB-kapcsolat valójában üzletileg is nagyon fontos a biztosítónak, a bankkal kötött megállapodás értelmében a biztosítási termékeket a bank hálózatában is eladhatja a jövőben a CIG. Eddig nagyon hiányzott egy jó banki kapcsolat.
Bennfentesek?
Az áremelkedésnek oka lehetett továbbá a bennfentes kereskedelem is.
Magyarországon vagyunk, és ilyenkor, a közzétételi időszak előtt mindig felmerülhet, hogy a CIG Pannónia féléves számai valahogy kiszivárogtak. Hamarosan jön a gyorsjelentés. Lehet, hogy abban olyan szép nyereségszámok fognak szerepelni, amelyek indokolhatták a hirtelen fellendülést.
Ezt nem tudhatjuk.
Néha vizsgálnak ilyeneket a Magyar Nemzeti Bank munkatársai, és nagyon néha még el is kapnak valakit.
Szóval fundamentális ok van bőven, de hogy mi mozgatta a spekiket, azt nem lehet tudni. Egyáltalán kik ezek a hazai spekulánsok? Személyesen nem ismertek, de még mindig százas létszámban mozognak. És eléggé csordaszelleműek.
Ha vérszagot éreznek, több milliárd forintot tudnak megmozgatni.
Amikor nincs spiritusz a tőzsdében, elbújnak. Mostanában azonban sok papírral lehetett keresni. A nagy blue chipekkel szépen, lassan, a kicsiken pedig olykor nagyon gyorsan, természetesen sok kockázattal.
A ragadozók előmerészkedtek, vérszemet kaptak és vadásznak. Vajon ki lesz a következő kiszemelt áldozat? Azon a papíron majd megint nagyot lehet kaszálni. Legalábbis egy ideig. | [
"Budapesti Értéktőzsde"
] | [
"CIG Pannónia Életbiztosító",
"MKB-Pannónia Egészség- és Önsegélyező Pénztár",
"MKB Nyugdíjpénztár",
"MKB Bank",
"CIG Pannónia",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Est Média",
"Pannónia\nCIG Alapkezelő Zrt.",
"Gránit Bank Zrt.",
"Nemzeti Együttműködés Rendszere"
] |
A szabad demokraták ügyvivői testülete keddi, rendes ülésén az álküldöttekről, a fantomtagokról, illetve a küldöttgyűlés összehívásáról tárgyal majd, tudta meg az Index.
Ha az MSZP nem ajánl valamit az SZDSZ-nek, a kisebbségi kormányzás vagy az előrehozott választások maradnak.
Az is lehet, hogy kisebbségi kormányzás lesz, és az SZDSZ kivételesen nem csinál hogyishívjákot a szájából.
Ha a koalíciós együttműködés ára a miniszterelnök távozása, akkor Gyurcsány nem ragaszkodik posztjához. Az SZDSZ több ezer posztot veszíthet.
A kormányválságról nem beszélt, csak a szokásos dolgokról: reform kell, és adócsökkentés.
Huszonhattal többen szavaztak a szabad demokraták tavalyi tisztújításán az elnökválasztáson, mint ahányan aláírták a regisztrációs ívet, írta meg elsőként péntek délután az Index. A szabad demokraták mindössze egy közleményben reagáltak cikkünkre, azt állítván, a leírtak nem felelnek meg a valóságnak. Mindezt arra alapozták, hogy összekeveredtek az ügyvivői testület (üt) tagjainak választásáról, illetve az elnökválasztásról készült regisztrációs ívek.
Csakhogy mindössze egyetlen ív fölött szerepelt az üt felirat, a többin már nem. Az érintett megyéből 27 küldött volt hivatalos a küldöttgyűlésre, az üt választáson közülük 27-en vettek részt, így ahhoz, hogy a hiányzó 26 fantomszavazat igazolható legyen egy olyan megyei listának kellett volna előkerülnie (az elnökválasztási közé keverednie), amin az adott megyéből nem 27-en, hanem 53-an szavaztak.
Az Index információi szerint a fantomszavazatok ügye témája lesz a szabad demokraták ügyvivői testületének keddi, rendes ülésének, ugyanis a szabad demokraták több meghatározó politikusa "szánalmas magyarázkodásnak" tartja a pénteki válaszközleményt, hiszen abból is az derül ki, az SZDSZ nem tud elszámolni saját elnökválasztásának jegyzőkönyveivel.
Úgy tudni, téma lesz a szabolcsi fantomküldöttek ügye is, hiszen nem lehet pontosan tudni, hogyan zárult a párt helyi belső vizsgálata. A tanácskozáson szó lesz a majdani tisztújítás megszervezéséről, illetve az országos tanács ülésének előkészítéséről is. | [
"SZDSZ"
] | [] |
Még 2015-ben adták át a mélykúti kerékpárutat, amit 1345 méter hosszan 199 millió forintért építettek meg. Az már csak a sajtóközleményből derült ki, hogy ezért a pénzért valójában járdákból lett kerékpár- és gyalogút, miközben a zavaró oszlopokat is arrébb rakták egy méterrel. Szeged határában ennek töredékéből épült valódi kerékpárút.
“A városban épül egy kerékpárút, ami az 55-ös főút forgalmát elnézve nagyon indokolt. Ha minden optimálisan alakul, akkor ez már idén elkészülhet, a lakosság akár már decemberben birtokba is veheti az új szakaszt" – ezt mondta 2015-ben Kovács Tamás, Mélykút polgármestere az éppen épülő kerékpárútról.
A településen átvezető kerékpárútra 199 millió forintot nyert a Bács-Kiskun megyei település, a közbeszerzés szerint 1345 méter hosszúságú kerékpárutat kellett megépíteni. A nyertes a rezsim kegyeltje, a Duna Aszfalt lett.
Az önkormányzat beszámolója szerint az első szakasz önálló vonalvezetésű kerékpárút a Damjanich utca és a Petőfi tér között 146 méter hosszan épült meg, a maradék 1200 méter pedig közös gyalog- és kerékpárútként. Azt sem titkolták, hogy a a gyalog és kerékpárút nyomvonalában villanyoszlopok voltak, “melyeket a beruházás megvalósítása érdekében a közút irányában 120-100 cm-rel kintebb kell helyezni".
Az már a Google utcaképéből derül ki, hogy a korábban járdaként működő utat alig pár centivel szélesítették ki, így lett belőle kerékpárút.
A második szakasz, a Kossuth Lajoson végigfutó kerékpár- és gyalogút is tanulságos. A korábbi – a Google 2011-es fotóin is látható – díszkövet szedték fel, majd pár centi szélesítés után aszfaltoztak. A munkák kilométerre számított ára, amibe az uniós támogasába még egy traktor is belefért, 153 millió forint per kilométer. Mindez 2015-ben.
Kovács Tamás polgármester az Átlátszóval azt közölte, ezért a pénzért “az egységesített gyalog és kerékpárút az 55-ös főút nyomvonala mellett épült meg 2,7 m szélességben. Az építéssel legalább 1 méterrel szélesedett az út."
Ugorjunk az időben, tavaly készült el a Szeged és Sándorfalva közötti kerékpárút első üteme. A közbeszerzési értesítő szerint az első ütemben az új kerékpárút több mint 6 kilométerét építik meg 476 millió forintért (nyertes: Colas Út Zrt.). Ebből kétirányú, 2,5 méter széles, töltésre épült kerékpárút 5,2 kilométer, a többi átvezetés a már elkészült M43-as autópálya felett.
A földrajzi adottságaiban nem nagyon különböző két helyszín ebben a képgalériában hasonlítható össze.
Míg a mélykúti kerékpárút – a már bemutatott képek alapján – egy felújítás, addig a szegedinél 20 méteres hidat is építettek, valamint több mint egy méteres töltést is építettek, mivel az út előtte nem létezett. Mindezt 2018-as árakon, kilométerenként 91 millió forintért.
Segesvári Csaba | [
"Duna Aszfalt"
] | [
"Colas Út Zrt."
] |
Szállodákban tart képzéseket több száz állami hivatali vezetőnek egy a Miniszterelnöki Hivatal által felügyelt központ. A szállodák közül több is kifejezetten wellnesshotelként hirdeti magát. A 47,8 millió forintos szállodai költség a szervezők szerint a válság és megszorítások idején is indokolt, mert máshol nem lehet elvégezni az oktatást, a programot pedig amúgy is az Európai Unió pénzeli.
"Lobbi-bár széles italkínálattal, beauty-szalon, wellness-sziget (úszómedencével, pezsgőfürdővel, finn és infra szaunával, gőzfürdővel, jégkásazuhannyal)" - ezekkel csalogatja a látogatókat honlapján a bükfürdői Hunguest Hotel Répce Gold. Ezek a szolgáltatások minden vendég számára elérhetők, így azoknak az állami hivatalnoknak is, akik részt vesznek a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ által a hotelben tartott vezetőképzésen.
A Hotel Répce Gold egyike ugyanis annak a 18 szállodának, amelyek tulajdonosaival a Miniszterelnöki Hivatal által felügyelt központ szerződést kötött "vezetőképzéshez szükséges szállodai és éttermi szolgáltatás, valamint a képzéshez szükséges oktatási termek feltételeinek" biztosítására - olvasható a Közbeszerzési Értesítő május 11-i számában.
Osztályvezetőktől elnökig
A központ az [origo] kérdésére közölte, hogy a szállodákban zajló képzésekben az úgynevezett központi hivatalok és területi államigazgatási szervezetek vezetői (osztályvezetőktől elnökhelyetteseken át igazgatókig és elnökökig) vesznek részt, állami vezetők - tehát miniszterek vagy államtitkárok - azonban nem. Ez összesen 56 szervezet 648 munkatársa (közülük 408-at most képeznek vezetővé, 240 pedig már főnöki pozícióban van), akik egymást váltó turnusokban részesülnek a március elején kezdődött és június 4-én véget érő oktatásban. Egy-egy csoport néhány napot tölt el a szállodákban.
A Közbeszerzési Értesítőből kiderül, hogy a kormányzati személyügyi központ összesen nettó 47,8 millió forintot fizet a szállodáknak. Ez minden bizonnyal jól jön a hoteleknek, az ágazatot ugyanis különösen keményen sújtja, hogy az egyik fő bevételi forrásnak számító céges foglalások a válság miatt megcsappantak. "A vállalatok ezeken a költségeken spórolnak, elhalasztják például a továbbképzéseket" - magyarázta az [origo] kérdésére Kovács István, a Magyar Szállodaszövetség főtitkára. Kovács szerint pontos számok ugyan nincsenek, de 20-30 százalékra vagy még annál is nagyobbra becsülhető a visszaesés. Hozzátette, már tavaly év végén is érezhető volt a gyengülés, mostanra pedig egyértelművé vált.
Önismeret és kommunikáció
A kormányzati személyügyi központ kérdésünkre közölte, a válság és az általános megszorítások ellenére ők azért nem álltak el a szállodai képzésektől, mert azokat teljes egészében uniós forrásból finanszírozzák, ha pedig leállították volna a projektet, akkor elbukták volna ezt a támogatást. A központ hangsúlyozta, hogy az egész képzési programot még a válság kialakulása előtt, 2007-ben kezdték előkészíteni, az uniós támogatásról szóló szerződést pedig tavaly áprilisban írták alá.
Az oktatásban részt vevő hivatali vezetőknek többek között konfliktuskezelést, csoportépítést, önismeretet, kommunikációt tanítanak - derül ki a kormányzati személyügyi központ tájékoztatásából. Egy részüknek ugyanakkor lesz lehetőségük a kikapcsolódásra és ellazulásra is, a 18 - közbeszerzési pályázaton kiválasztott - szálloda közül 8 ugyanis vagy eleve wellnesshotelként hirdeti magát a honlapján, vagy pedig szolgáltatásai között kínál fürdőt és szaunát. A kormányzati személyügyi központ ugyan közölte, hogy "wellness szolgáltatást külön nem rendelt és nem finanszírozott", de ezek rendszerint minden vendég számára hozzáférhetők, legfeljebb a masszázsért és más hasonló kényeztetésekért kell extra díjat fizetni.
Négycsillagos hoteleket is választottak
A központ tájékoztatása szerint a helyszínek kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy legfeljebb háromcsillagos szállodák legyenek, az uniós projektben ugyanis maximum ennek a színvonalnak a finanszírozása engedhető meg. A központ által felsorolt szállodák valóban mind háromcsillagosak, kivéve kettőt - a már említett Hunguest Hotel Répce Goldot és az ipolytarnóci Christina Park Hotelt -, amelyek négycsillagosként hirdetik magukat a honlapjukon. A kormányszóvivői iroda közölte, hogy ezek a hotelekkel azért kötöttek mégis szerződést, mert azok vállalták, hogy háromcsillagos árat számolnak fel.
A központ szerint a képzések lebonyolításához mindenképp szükség van szállodákra, "ugyanis ilyen nagyságrendű képzés ilyen ütemezésű megszervezéséhez saját helyszínek nem állnak rendelkezésre". Felvetésünkre, hogy nem lehetetett volna-e megoldani a képzést ingyen is használható állami ingatlanokban, azt válaszolták, hogy ilyenek nincsenek, és az egyes minisztériumok háttérintézményei is csak bérleti díjért cserébe biztosítanának helyet egy ilyen nagyszabású program számára. A központ hozzátette ugyanakkor, hogy van két csoport, amelynek képzése saját helyszínen folyik, "mivel az adott állami szervezetek megfelelő infrastruktúrát tudtak biztosítani". | [
"Miniszterelnöki Hivatal"
] | [
"Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ",
"Közbeszerzési Értesítő",
"Hotel Répce Gold",
"Magyar Szállodaszövetség",
"Európai Unió"
] |
Öt volt BKV-s vezetőt és alkalmazottat hallgatott ki gyanúsítottként a rendőrség a BKV-nál történt visszaélésekkel kapcsolatban, folytatólagosan elkövetett jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés elkövetésének megalapozott gyanúja miatt. Antal Attilát, Mesterházy Ernőt és Zelenák Tibort újabb ügyekben szintén újból kihallgatták, a gyanú szerint összesen 60 millió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okoztak.
A BRFK közleménye szerint V. Ágnes, a BKV Zrt. egykori főosztályvezetője megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy vagyonkezelési kötelezettségét megszegve, a közlekedési vállalat veszteséges működésével össze nem egyeztethető, szükségtelen és indokolatlan szolgáltatások igénybevételére vonatkozó vállalkozói szerződéseket kötött, melyek többsége esetében a teljesített munka szakmai értéke és megvalósítása a piaci viszonyok között forgalomképtelen volt.
V. Ágnes pr tanácsadásra írt alá szerződést, valamint kommunikációs tevékenység végzésére vállalkozói szerződéseket kötött. A gyanú szerint a nő 12 cég vonatkozásában, mintegy 64 millió forintos vagyoni hátrányt okozott a közlekedési vállalatnak.
Sz. László, a BKV Zrt. egykori igazgatója megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy vagyonkezelési kötelezettségét megszegve 2 cég esetében közreműködött előnytelen kommunikációs szerződés megkötésében, mellyel a BKV Zrt-nek 14 millió forintos vagyoni hátrányt okozott.
P. Péter, a BKV Zrt. egykori igazgatója megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy vagyonkezelési kötelezettségét megszegve igazolta egy el nem készült tanulmány kifizetését, a szerződés valós megkötése előtt 3 hónappal. E tevékenységével 9 millió forint vagyoni hátrányt okozott.
É. Bernadett megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy V. Ágnessel közreműködve vezérigazgatói engedély nélkül kötött vállalkozói szerződést grafikai munkák elvégzésére egy betéti társasággal, mely szerződés teljesítése nem állapítható meg, ennek ellenére több mint 8 millió forint került kifizetésre a bt. számára.
M. György megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy vagyonkezelési kötelezettségét megszegve teljesítés nélküli számlát igazolt le egy kommunikációs vállalkozói szerződés kapcsán, mely számla ezután mégegyszer kifizetésre került. A gyanú szerint az M. György által okozott vagyoni hátrány meghaladja a 22 millió forintot.
A Gazdaságvédelmi Főosztály munkatársai a múlt hét során újabb ügyekben közöltek gyanúsításokat az előzetes letartóztatásban lévő M. Ernővel, a házi őrizetben lévő A. Attilával és a szabadlábon védekező Z. Tiborral hűtlen kezelés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt, 60 millió forintot meghaladó vagyoni hátrány okozása miatt. | [
"BKV"
] | [
"Gazdaságvédelmi Főosztály",
"BKV Zrt"
] |
Ők azok, akik feladatkör nélkül dolgoznak és kapnak fizetést, illetve prémiumokat a BKV-nál.
A BKV felügyelőbizottsága (fb.) bekérte a cég három üzemeltetési vezetőjének munkaszerződését; ők azok, akik feladatkör nélkül dolgoznak és kapnak fizetést, illetve prémiumokat, közölte csütörtökön Vitézy Dávid, a bizottság Fidesz által delegált tagja az fb.-ülés szünetében újságíróknak.
Drajkó Imre, Drégely István és Bársony László 2007-ben, az Antal Attila nevéhez fűződő szervezeti átalakításkor kapták meg a posztot, azóta az szervezeti és működési szabályzat szerint nincs feladatkörük, mondta Vitézy Dávid. Kocsis István vezérigazgató szerint korábban olyan szerződést kötöttek velük, hogy elbocsátásukkor nagyon nagy összegű végkielégítést kellene fizetni, ezért megfontolandó szerződésük felbontása.
Vagy feladatkört kell nekik adni a BKV-nál, vagy meg kell találni a szerződésbontás feltételeit, mondta az fb.-tag, hozzátéve, hogy Antal Attila korábbi vezérigazgató nagyon nehéz helyzetbe hozta a BKV-t.
A BKV honlapján lévő fizetési táblázat szerint mindhárom vezető bruttó 972 ezer forintot keres havonta, és 110 százalékos prémiumra, elbocsátásuk esetén pedig 14+3 havi prémiumra jogosultak. Vitézy Dávid hangsúlyozta, hogy bármilyen, az fb-t érintő személyi változásokról döntsön is a Fővárosi Közgyűlés, az nem fogja befolyásolni a vizsgálat lefolytatását.
A felügyelőbizottság döntött arról is, hogy lezártnak tekinti a 2003 óta megkötött munkaszerződésekről és végkielégítésekről készült anyag vizsgálatát. A 400 oldalas dokumentumból kiderül, hogy az eddigi 800 millió forinton felül további 200 millió forintnyi kár érhette a BKV-t, mert olyan összegeket fizettek ki, amelyek a szerződésekből "nem eredhettek", közölte az fb.-tag.
Átfogó vizsgálatot indít az fb a Regőczi Miklós korábbi értékesítési és kommunikációs vezérigazgató-helyettes részlege által kötött mintegy hatszáz szerződés ügyében is. Vitézy Dávid azt mondta, hogy minden szerződés, amelyet közülük átnézett, tartalmazott valamilyen hibát, ezért újabb feljelentések várhatók. Úgy tűnik, hogy több millió forintot fizettek ki teljesítésigazolás nélkül, és olyan is volt, hogy a kifizetés mögött nem is állt szerződés. | [
"BKV"
] | [
"Fővárosi Közgyűlés"
] |
A Magyar Helsinki Bizottság bírósághoz fordult a Nemzeti Konzultáció miatt, mivel a konzultációban szereplő állítások megsértették az egyesület jó hírnévhez fűződő jogait – írja a Helsinki Bizottság sajtóközleményében.
A civil jogvédők az is kérik, hogy a konzultáció megalkotásáért felelős Miniszterelnöki Kabinetoroda közleményben fejezze ki sajnálkozását, és fizessen kétmillió forint sérelmi díjat a szerintük félrevezető, valós tényeket hamis színben feltüntető állítások miatt.
A kormánykiadvány 5. kérdéséhez fűzött magyarázata szerint "Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért. Soros György jelentős összegekkel támogat olyan szervezeteket, amelyek segítik a bevándorlást, és védik a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat. Ilyen például a Helsinki Bizottság, mely a határzár tiltott átlépése kapcsán azzal érvelt, hogy aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása."
A Helsinki azt írja, ez nem igaz, ők soha nem szorgalmazták a "migránsok" vagy "bevándorlók" bűntetteinek enyhébb megítélését, mindig is kiálltak a jogegyenlőség mellett. A szervezet tájékoztatása szerint a megcsonkított idézet az ún. határzáras bűncselekmények 2015 szeptemberében történt bevezetése előtt született szakmai anyagból való, amely elsősorban a genfi menekültügyi egyezményre támaszkodva bírálta a tervezett rendelkezéseket. Eszerint büntetőjogi eszközöket, különösen a szabadságvesztést csak akkor lehet alkalmazni, ha egy személyt már kiutasítottak, azonban az új szabályozás szerint a menekülők már a határzár megsértésével bűncselekményt követnek el.
"A kérdőív 5. pontja a Helsinki Bizottságnak egy speciális helyzetre vonatkozó szakmai álláspontját hamisan általános álláspontként definiálja. Ez a hamis látszat sérti a 28 éve működő jogvédő egyesület jó hírnevét", álla a közleményben.
A Helsinki Bizottság azt írja, a magyar állam is velük azonos állásponton volt régebben, és – összhangban a genfi egyezménnyel, amely kifejezetten tiltja a menekültek, menedékkérők szankcionálását a jogellenes belépés miatt – 2015-ig nem büntette a papírok nélkül szabálytalanul érkezőket, amennyiben menedékjogot kértek.
A kormány részéről Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára reagált a fejleményre. A politikus az MTI-nek úgy fogalmazott: "úgy látszik, hogy a Soros György által támogatott szervezetek mindent megtesznek azért, hogy a magyar állampolgárok ne nyilváníthassanak véleményt a milliárdos terveivel kapcsolatban". Dömötör azt mondta, nem lehet megakadályozni, hogy a magyarok elmondják véleményüket azon bevándorlási javaslatok ügyében, amelyek súlyos kockázatot jelentenek Magyarországnak, és szerinte a Helsinki Bizottság beadványa csak "még egy ok arra, hogy minél többen vegyenek részt a konzultációban". | [
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [
"Helsinki Bizottság",
"Miniszterelnöki Kabinetoroda",
"Magyar Helsinki Bizottság"
] |
Többségi tulajdont szerez a Gránit Bank az Equilor Befektetési Zrt.-ben, és ezzel belép a privátbanki és befektetési szolgáltatások piacára. Az Equilor változatlan menedzsmenttel folytatja működését, miután a Gránit Bank 50 százalék plusz egy szavazatnyi részesedést szerez a befektetési szolgáltatóban - derül ki a Gránit Bank és az Equilor közös közleményéből. | [
"Gránit Bank",
"Equilor Befektetési Zrt."
] | [] |
Közel ötvenmillió forintot kért és kapott a Fidesz a parlamenttől egy nem működő honlap fejlesztésére és működtetésére. A képviselőcsoport sajtóosztálya szerint a pénz nem tűnt el, azt egy másik honlapra, a párt oldalára költötték. Szerintük azért kellett átirányítani a pénzeket, mert a frakció eldöntötte, hogy egységesítik a kommunikációt. A döntés ellenére újabb szerződést kötöttek, amely a nem létező honlap fejlesztését célozta 9,8 millióból.
48,6 millió forint – ennyit költött papíron a Fidesz frakciója két és fél év alatt valamire, ami nem működik. A képviselőcsoport vezetői, előbb Lázár János, majd az őt váltó Rogán Antal 2011 és 2013 között három szerződést is kötöttek az országgyűlési támogatás terhére a fideszfrakcio.hu fejlesztésére, karbantartására és működtetésére, ám a honlapon évek óta nincs semmilyen tartalom, egyetlen funkciója van: az érdeklődőket átvezeti a párt honlapjára.
Arról, hogy a frakció a keretéből – melyet a parlament költségvetése biztosít – külön költ egy honlapra, mely a nevét viseli, már 2011-ben, az első szerződés aláírásakor beszámoltunk. A nagyobbik kormánypárt az egyetlen a parlamenti képviselőcsoportok közül, amely erre pénzt költött. A Fidesz szerint a fideszfrakcio.hu-ra kapott pénzt a fidesz.hu-ra költötték, mert indoklásuk szerint pár éve eldöntötték, rendet vágnak az "információszerzési dzsungelben". Ám arra nem kaptunk választ, hogy a döntés ellenére pénzt miért kértek továbbra is a nem létező fideszfrakcio.hu-ra, és miért kötöttek szerződést egy olyan holnap fejlesztésére, amelyről a frakcióvezetés már rég lemondott.
3,2 millió/hó egy linkért?
"Igény szerint módosítja a honlap beállításait, új szoftver-elemeket fejleszt ki a felmerülő új funkciókra" – többek között ezt várta megrendelőként a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Országgyűlési Képviselőcsoportja a Support-Express Kft.-től, amikor 2011. január 31-én aláírták a "fideszfrakcio.hu honlap karbantartása és működésének támogatása" nevet viselő szerződést. A megállapodás 7 pontban sorolta a cég kötelezettségeit, a Support-Express a megbízást a 2011. február 1-je és 2012. július 31-e közötti időszakra kapta meg – több mint 29 millióért.
Így nézett ki a drága honlap 2011 szeptemberében © hvg.hu
Ám hiába a részletesen körülírt feladatkör, a munkát havi 1,6 millió forintért elvállaló cégnek nem sok dolga akadt a fideszfrakcio.hu-val. 2011. szeptember 23-án – amikor az ügyről a hvg.hu beszámolt – az oldalon csak egy "Magyarország megújul" felirat volt olvasható, továbbá egy linket helyeztek el a honlap tetejére, amely továbbvezetett a fidesz.hu-ra. Pedig a szerződés szerint a frakció egy lényeges fejlesztést is kért a cégtől: "A megjelenő szöveges tartalmak (az adatbázisban "cikk"-nek nevezett típus) összes módosítási idejét és a módosító személyét is nyilván kell tartani". Ennek a fejlesztésnek a jelét még az időközben megújult fidesz.hu-n sem lehet látni, ugyanis az egyes cikkeknél csak a megjelenés napja látszik (a legtöbb hírportálnál nemcsak a megjelenés napja, de még a perc is látható, ahogy az utolsó módosítás időpontja is – a hvg.hu-n közvetlenül a cím alatt).
Egy és ugyanaz? Bár a hvg.hu a cikk megjelenése előtt megkereste kérdéseivel a Fidesz frakcióját – válaszlevelüket pedig közöltük –, a képviselőcsoport cikkünk megjelenése után is reagált. Nyomatékosították, hogy a Fidesz a fidesz.hu domain használatát átadta a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselőcsoportjának. "A Fidesz-frakciónak tehát van honlapja, amelynek neve fidesz.hu, erre az oldalra irányítottuk át a fideszfrakcio.hu domain nevet. Ebből következik, hogy a fideszfrakcio.hu és a fidesz.hu egy és ugyanaz az oldal. Semmi kivetnivalót nem látunk abban, hogy a párt és a frakció egy portált működtessen" – írták. Csakhogy a domain-nyilvántartásból kitűnik, hogy két külön domainről van szó, a fidesz.hu-t még az 1990-es években jegyezték be. Bár a fidesz.hu-nak nincs impresszuma (ahol az online felület fenntartója vagy kiadója fel lenne tüntetve), a Kapcsolat menüpont alatt nem a képviselőcsoport, hanem a párt, a Polgárok Háza és az Új Demokrácia Központ címe van megadva. Az adatvédelmi beállításoknál (itt lehet fel- és leiratkozni a párt hírleveléről) szintén a párt van megadva, mint adatkezelő. Ráadásul az összes szerződést a fideszfrakcio.hu-ra kötötték, illetve az eddig teljes terjedelmében nyilvánosságra hozott szerződésben a fideszfrakcio.hu fejlesztéséről van szó, nem a fidesz.hu-ról.
A fideszfrakcio.hu továbbra is üres, jelenleg a párt emblémája és egy továbbvezető link lelhető fel rajta. Pedig azóta újabb milliókat ölt bele a parlament honlapján fellelhető adatok szerint a képviselőcsoport közpénzből. Alig járt le 2012-ben a szerződés a Support-Express-szel, máris megújították az együttműködést a céggel "a honlap karbantartása, működtetése" címen. Ám az árak időközben megugrottak: a vállalkozás havi 2,3 millióért kapta a megbízást. Alig egy évvel később újabb szerződést kötöttek a "www.fideszfrakcio.hu fejlesztésére", de már egy másik céggel, a Naphold-2006 Kft.-vel: ez a cég 2013-ban már havi 3,2 millióért végezte a munkát.
Így néz ki most © hvg.hu
A honlap domainje az Invitelnél van bejegyezve, levédve. Megkerestük a telekommunikációs céget, ahol közölték, náluk a regisztrációs és éves díj összesen 6000 forint plusz áfa. Mivel a fideszfrakcio.hu-n tartalom évek óta nincs, ezért a honlap fenntartása, működtetése legfeljebb ennyibe kerülhet évente. A 2010-es választások után alapított Support-Express nem csak erre szerződött a frakcióval: idén januárban 7,5 millió forintért vállalta "médiaszerverek karbantartását". A Naphold-2006 pedig idén 9,1 millióért "adatvizualizációs rendszer fejlesztésére", 2013-ban szintén 9,1 millióért "online kommunikációs munkaszervező rendszer" kialakítására, illetve 8,8 millióért "képviselői microsite rendszer tervezésére" szerződött a képviselőcsoporttal. Hogy az utóbbi pontosan mit takar, nem tudni – a szerződést kikértük az Országgyűléstől –, de a fideszes képviselők egy részének van, másik részének viszont nincs külön honlapja, úgynevezett microsite-ja.
"Közpénzek átpántlikázása"
Mivel a frakciót a párt képviselői alkotják, és a kampányon kívüli időszak az ő tevékenységükről szól, külön a szervezetnek, és külön a frakciónak felesleges lenne két honlap fenntartása – ezzel magyarázta 2011-ben a frakció akkori szóvivője, Krakkó Ákos a hvg.hu-nak, miért vezet át a fideszfrakcio.hu a fidesz.hu-ra. A fideszfrakcio.hu viszont az országgyűlési kampány időszakában sem működött.
A 48,6 milliós országgyűlési támogatásból ezek szerint a párt honlapját fejlesztették és működtették. Erre utal, hogy a fidesz.hu domain kapcsolattartójaként az a Faur Kálmán lett megadva, aki a fideszfrakcio.hu-t "fejlesztő" Naphold-2006 ügyvezető-tulajdonosa. "Az elmúlt évtizedekben kialakult információszerzési dzsungel miatt a Fidesz célul tűzte ki azt, hogy az iránta érdeklődők könnyebben és gyorsabban tájékozódhassanak a párt és országgyűlési képviselőcsoportjának életéről, céljairól, vezetőiről. Éppen ezért a Fidesz a fidesz.hu domain név használatát átadta a képviselőcsoportnak. A megállapodás értelmében a frakció jogosult a fidesz.hu domain név alatt honlapot üzemeltetni és fenntartani. Ebből egyértelműen következik, hogy a frakció határozza meg a fidesz.hu honlap tartalmát, de az üzemeltetéssel és fenntartással kapcsolatos költségek is a frakció számláját terhelik" – írta a hvg.hu-nak a frakció sajtóosztálya.
Csakhogy a törvények jól elhatároltan kezelik a frakció és a párt állami támogatásait: az ország éves költségvetésében külön címen fut az Országgyűlés hivatalának és a pártoknak járó támogatás. Így a pártoknak az éves beszámolóikban nem is kell külön elszámolniuk a frakcióknak a hivataltól járó támogatással, viszont a frakciónak el kell az Országgyűlés felé. "Közpénzek átpántlikázása, az állami támogatás rendeltetési céltól eltérő felhasználása" – minősítette az esetet Ligeti Miklós. Az állami gazdálkodás átláthatóságáért, a korrupció ellen küzdő Transparency International jogi igazgatója szerint még ha nem is törvénytelen az eljárás, azért visszás, mert a szerződést nem erre a célra kötötték a cégekkel. Az Átlátszó által 2011-ben publikált megállapodás például egyszer sem tesz említést a fidesz.hu-ról. (A 2012-es és 2013-as szerződéseket kikértük az Országgyűlés Hivatalától – a szerk.) Egyébként a fidesz.hu-n nincs külön aloldala a frakciónak, sőt még a hírkategóriák között sem találtunk külön a parlamenti frakcióra vonatkozó kategóriát. "Az internetes közönség hagyományosan fidesz.hu néven keresi mind a Fidesz, mind a Fidesz-frakció online tartalmait" – reagált észrevételinkre a sajtóosztály, ám arra a kérdésünkre nem válaszoltak, hogy szabályosnak és etikusnak tartják-e, hogy az Országgyűlésnek leadott szerződésekben teljesen más célt jelöltek meg a közpénz elköltésére.
Egyedi módszer
"A jobbik.hu-t 2012-ben a párt pénzéből fejlesztettük, nem a frakcióéból. Fenntartása különösebb összegbe nem kerül, egy munkavállaló feladata annak töltése és gondozása sok egyéb más feladata mellett, a tárhelyet és a domainnevet meg szintén a párt fizeti" – közölte a hvg.hu-val Szabó Gábor, a Jobbik pártigazgatója. Az Országgyűlés honlapján fellelhető adatok szerint a többi frakció sem kért ilyen címen pénzt, nem kötött ilyen jellegű szerződéseket.
Kivétel az MSZP frakciója, amely még 2009-ben kért és kapott honlapkészítésre 9,7 millió forintot, a szerződést az akkori frakcióigazgató, Tóbiás József írta alá. A jelenleg frakcióvezetőként tevékenykedő Tóbiás a hvg.hu-nak azt hangsúlyozta, ezek a honlapok kifejezetten a frakció tevékenységéről szóltak. "Az úgynevezett portálcsalád-projekt 2009. december 1-jén indult el. A honlapok a 2010. évi választások okán kerültek kialakításra, 2011. elején összesen 134 honlap alkotta a honlapcsoportot" – írta a szocialista politikus válaszlevelében. Viszont ezek az úgynevezett microsite-ok már nem elérhetőek, Tóbiás szerint a négy évvel ezelőtt "elért szerényebb mandátumszámok stratégiaváltásra sarkallták a frakcióvezetést és így a portálcsalád-projekt struktúráját illetően is változtatások történtek. Ennek megfelelően a projekt lépcsőzetes megszüntetéséről született döntés". Kerestük az ügyben az LMP-t is, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Bár a vonatkozó törvények szerint a frakciónak és a pártnak járó állami támogatást külön kell kezelni, azokról külön kell elszámolni, évek óta bevett gyakorlat, hogy a pártok spórolni akarnak, így a két választás között igyekeznek minél több ügyet a frakcióirodával elintéztetni. Ezt tette 2002 után a Fidesz – a párt központja éveken keresztül szinte teljesen üres volt –, és erre törekszik jelenleg az MSZP is. Korábban a Népszabadság arról írt, a párt azt tervezi, hogy eladja a Jókai utcai székházát és igyekezek minél több munkatársukat a Képviselői Irodaházba, igaz, azt elismerték, az Országgyűlés épületébe csak azok költözhetnek, akik hivatalosan is a frakciónak dolgoznak. | [
"Fidesz",
"Naphold-2006 Kft.",
"Support-Express Kft."
] | [
"Fidesz-Magyar Polgári Szövetség",
"Transparency International",
"Új Demokrácia Központ",
"Országgyűlési Képviselőcsoportja",
"Országgyűlés Hivatala",
"Fidesz – Magyar Polgári Szövetség"
] |
200 milliós béremelés Orbánéknál
Budapest – Jövőre további kétszázmilliós fizetésemelés várható a Miniszterelnökségben!
Babák Mihály javaslata segít a hivatal bértömegének növelésében
Egy kormánypárti kapcsolódó módosító indítvány ugyanis 200 millió forinttal növelné a kancellária bértömegét 2013-ban, amit a kormány is támogat – szúrta ki a Blikk a parlamenthez benyújtott több száz módosító javaslata közül.
– Nem egy népszerű intézkedés a Miniszterelnökség személyi juttatásainak emelése, de szükséges – mondta a Blikknek Babák Mihály, a költségvetési bizottság fideszes tagja az általa benyújtott előterjesztésről. A politikus elárulta, hogy a kormány kérte a javaslat beterjesztésére.
A kancellária a most beterjesztett 200 millió forint nélkül is a jövő évi büdzsé egyik fő nyertesének számít, mivel az idei 1,9 milliárdról jövőre 3 milliárd forintra nő a munkatársak személyi juttatásaira és azok járulékaira fordítható összeg a kormány által beterjesztett költségvetési tervezet szerint. Ezt Babák Mihály javaslatára 3,2 milliárd forintra tornáznák fel.
Kerestük a Miniszterelnökséget, hogy szerintük miért szükséges a bértömegük további emelése. A kormányszóvivői iroda Babák Mihály korábbi írásos indoklását szóról megismételte, miszerint "A Miniszterelnökség szervezeti átalakításához kapcsolódó kiadások biztosítását szolgálja a 200 milliós pluszkiadás".
A kancellária bértömegének 63 százalékos emelkedését a kormányzati átalakításokkal lehet magyarázni.
– A Miniszterelnökség feladat- és hatásköre jelentősen bővül, amely a 2013. évi költségvetésben és így a személyi juttatásokra fordítandó kiadásokban is tükröződik – válaszolta korábban a Blikknek a kormányszóvivői iroda, amely az egységes kormányzati koordinációval és kommunikációval, valamint az Információs Hivatal és Kormányzati Ellenőrzési Hivatal irányítási jogköreinek átvételével magyarázta a feladatbővülést.
Ezért a Miniszterelnökség létszáma alaposan felduzzad, más tárcáktól több mint száz embert vesznek át. Az augusztus végi állapot szerint 225 fős volt Orbán Viktor miniszterelnököt is beleszámolva a Miniszterelnökség létszáma a közzétett adatok szerint.
K. D. | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Információs Hivatal és Kormányzati Ellenőrzési Hivatal"
] |
A Swietelsky Építő Kft. fogja megtervezni és megépíteni a pünkösdfürdői árvízvédelmi létesítményt 1,68 milliárd forintért. Úgy tűnik, jóval többe kerülhet Óbuda árvízvédelmének megerősítése, mint amennyivel korábban kalkuláltak.
A Swietelsky a közbeszerzési hirdetmény szerint 1,7 kilométer hosszan, a mértékadó árvízszintnél (MÉSZ) 1,3 méterrel magasabb árvízvédelmi falat épít, ugyanilyen hosszan vasbeton alaptestet húz fel, 280 méternyi meglévő falat bont el, ugyanitt a töltést a MÁSZ-nál 20 centiméterrel magasabbra építik és bővítik a koronaszélességet is.
A becsült ár 1,2 milliárd forint volt, ennél 400 millióval többért vitte el a megbízást a Swietelsky, egyetlen ajánlattevőként.
Óbuda árvízvédelmének kialakítása meglehetősen problémás, és nem csak a Római-parti gát körül évek óta tartó csatározások miatt.
Római-part: a kerítések mentén tervezik a gátat A Red Bull Air Race körüli bonyodalmak is szóba kerültek a közgyűlésben.
Budapest Főváros Önkormányzata tavaly novemberben úgy döntött, hogy 4 milliárd forintot költ a csillaghegyi öblözet árvízvédelmének megerősítésére. A pénzből az Aranyhegyi-patak menti, körülbelül 2 kilométeres teljes védvonalat és a pünkösdfürdői töltés menti védvonalat erősítik meg és bővítik ki. Az első közbeszerzés idén májusban hasalt el, ugyanis a Swietelsky egyetlen ajánlattevőként több mint 4 milliárd forintért vállalta volna el az Aranyhegyi-patak menti védmű körüli teendőket, azonban erre a főváros csak 1,2 milliárd forintot szánt.
A beruházás része annak a komplex árvízvédelmi tervnek, ami a pünkösfürdői töltés mellett másik három elemet tartalmaz: az Aranyhegyi-patak, a Barát-patak és a Római-part árvízvédelmi munkálatait. Tarlós István főpolgármester tavaly még úgy látta, hogy a bonyolult Római-part ügyén kívül mindhárom projekt elindulhat idén.
Kiemelt képünk illsuztráció: A Római-part 2017. június 20-án. Fotó: Kovács Tamás / MTI | [
"Swietelsky Építő Kft."
] | [
"Red Bull Air Race",
"Budapest Főváros Önkormányzata"
] |
Jövő év elején várhatóan Varga Zs. András jelenlegi alkotmánybíró váltja Darák Pétert a Kúria elnöki székében. A főbírójelölt kapott hideget-meleget az ellenzéktől, és az Országos Bírói Tanács sem támogatta a megválasztását. Eközben az Országgyűlés igazságügyi bizottsága 9-2 arányban alkalmasnak találta a tisztségre, és Orbán Balázs államtitkár korának egyik legtehetségesebb jogászának nevezte. A Kúria elnökéről hétfőn dönt az Országgyűlés.
Azzal, hogy Áder János államfő Varga Zs. András alkotmánybírót jelölte október 5-én a Kúria elnökének, egyszersmind az is eldőlt, hogy január 1-jétől nem Darák Péternek hívják a főbírót. Elvileg ugyanis a kúriai elnök kilenc évre újraválasztható lenne, ezzel a lehetőséggel azonban nem élt a köztársasági elnök.
Kilencszáz ítélet
Varga Zs. András a jelölést elfogadta. A személyével szemben ellenzéki politikusok és bírák is azt hozzák fel fő kifogásként, hogy egy napot sem volt ítélkező bíró. Erre maga a jelölt felelt október 9-én, az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtti meghallgatásán, kifejtve, hogy az Alkotmánybíróság jogorvoslati fórumként is működik, vagyis ítélkező tevékenységet végez, és ő maga az elmúlt hat évben több mint ezer alkotmánybírósági ügy eldöntésében vett részt, amelyből kilencszáz bírói ítélet elleni panasz volt.
Varga Zs. érvelését erősítette meg október 12-én a jobbikos Gyüre Csaba azonnali kérdésére válaszolva Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkár is, aki szerint
a jelölt korának egyik legtehetségesebb jogásza,
és ha megválasztják, egy alkotmánybíró kerülhet a Kúria élére, egy alkotmánybíró pedig bírói tevékenységet végez. Közbevetőleg: Orbán Balázs szimpátiájának már két évvel korábban, egy Mandinerben megjelent beszélgetésükben is ezer jelét adta.
Teljes mellszélességgel kiállt az államfő jelöltje mellett Orbán főnöke, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is, aki az október 8-i kormányinfón elmondta, hogy az ítélkezési gyakorlat ugyan nem követelmény, de előny a Kúria elnökénél. Ez Varga Zs. esetében adott, jegyezte meg, mivel az Alkotmánybíróság az Alaptörvény értelmében alkotmányjogi panaszokkal is foglalkozik, így ő is végzett ítélkezési tevékenységet. Hozzátette:
Varga Zs. András az egyik legtekintélyesebb magyar jogászprofesszor, tanszékvezető egyetemi tanár, a Velencei Bizottság tagja, így aligha van alkalmasabb nála a Kúria vezetői tisztségére.
Apró ellentmondás, hogy 2011-ben éppen azért távolították el a posztjáról mandátuma lejárta előtt a Legfelsőbb Bíróság akkori elnökét, Baka Andrást, mert Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter megfogalmazása szerint
nem felel meg annak az új törvényi szabályozásban rögzített kritériumnak, amely ehhez öt év magyarországi bírói gyakorlatot ír elő.
Outsiderek magas polcon
Akár hozzávesszük az alkotmánybírósági időszakot az ítélkezési évekhez, akár nem, azért volt rá precedens az elmúlt három évtizedben, hogy outsider került magas polcra, és szépen megállta a helyét. 1990-ben például Györgyi Kálmánt, a kiváló büntetőjogászt választották meg legfőbb ügyésznek, aki annak előtte egy napot sem volt ügyész. Később viccesen megjegyezte, hogy szerinte egykori tanára, Kádár Miklós így kommentálta volna a felkérését:
"Kedves Kálmán! Nem kizárt, hogy nálad alkalmatlanabb embert is lehetett volna e tisztségre találni."
Aztán Györgyi Kálmán sokak megelégedésére tíz évig irányította az ügyészséget, átvezetve a testületet a jogállami demokráciába.
Vagy: az Alkotmánybíróság első elnöke, Sólyom László is úgy került a grémium élére, hogy gyakorlatilag nem volt vezetői tapasztalata, afféle szobatudósnak számított, és megválasztásáig szinte kizárólag polgári joggal foglalkozott. Ehhez képest a kilencvenes éveket bátran nevezhetjük a Sólyom-bíróság korszakának is, számtalan, máig meghatározó ítélettel. A névadó pedig az Alkotmánybíróság után, 2005-től öt évig a köztársaság elnöke is volt.
Alkotmánybírák bírói pulpituson
Varga Zs. jelölésével kapcsolatban az Országos Bírói Tanács (OBT) azt is nehezményezte, hogy
jelöltté válását két, közelmúltbeli törvénymódosítás tette lehetővé, amely nem felel meg annak az alkotmányos elvárásnak, hogy a bírósági szervezetrendszer csúcsára más hatalmi ágaktól független, külső szemlélő számára is pártatlannak látszó személy kerüljön.
Az OBT ezzel arra célzott, hogy egy 2019 végén elfogadott törvénymódosítás lehetővé tette, hogyha egy alkotmánybíró ezt kéri, akkor őt az államfő "a kinevezési feltételek vizsgálata és pályázat kiírása nélkül határozatlan időre bíróvá kinevezi". A jogszabály értelmében az érintett személy bírói jogállása az alkotmánybírósági tagsága alatt szünetel, ám mandátuma lejártát követően rögtön a Kúriára kerülhet, mégpedig tanácselnöknek.
Áder János államfő nyáron megjelent határozataival összesen nyolc alkotmánybírót nevezett ki bíróvá az új szabályok alapján. Így lett július 1-jétől Czine Ágnes, Juhász Imre, Hörcherné Marosi Ildikó, Schanda Balázs, Sulyok Tamás, Szabó Marcel, Szalay Péter és Varga Zs. András is "alvóbíró" a Kúrián. Azért "csak" nyolcan, mert ők még nem érték el az általános – az alkotmánybírákra egyébként nem érvényes – nyugdíjkorhatárt.
Schiffer András ügyvéd, az LMP korábbi társelnöke Facebook-posztjában úgy vélte:
Ha valaki kicsit is tisztában van a tényekkel, az tudja: nem a gyakorlatban 8-10 jelenlegi alkotmánybíró, 6-8-10 év múlva esedékes pulpitusra ültetése jelent veszélyt a bírói függetlenségre. Orbánnak újfent sikerült becsapdáznia ellenfeleit. Az egész manőver egy fedősztori volt ahhoz, hogy Varga Zs. Andrásból kúriai elnök legyen. Mennyivel elegánsabb a mindenkori 15 fős közjogi testület miatt törvényt módosítani, mint egyetlen egy ember miatt."
"Nem az elnöknek van Kúriája"
Varga Zs. jelölése óta két plénum előtt is kifejthette álláspontját. Az Országgyűlés igazságügyi bizottságának meghallgatásán kiemelte: "végtelenül fontos" a Kúria elnökeként a szakmai és igazgatási feladatok elválasztása, hogy "talárban vagy talár nélkül nyilvánulunk-e meg". Mint mondta, a Kúria elnöke igazgatási feladatot lát el és nem befolyásolhatja az ítélkezést, ítélkező bíróként pedig álláspontja egy a döntés meghozatalában résztvevő többi bíró álláspontja között.
A jelöltnek a bizottsági ülésen további három tételmondata volt:
A Kúria elnökének az egyes ítéletekre roppant kevés befolyása van, és ez így helyes.
Nem az elnöknek van Kúriája, hanem a Kúriának elnöke.
Volt és vélhetően ezután is lesz személyes véleménye a különböző közjogi kérdésekről, esküt azonban Magyarország Alaptörvényére, és nem saját tudományos meggyőződésére kell tennie, ha az Országgyűlés megválasztja.
Az OBT október 9-én 13-1 arányban nem támogatta Varga Zs. megválasztását, mert
nem lehet elvonatkoztatni attól a ténytől, hogy a jelölt korábban a bírósági szervezetrendszerben egyáltalán nem végzett ítélkezési tevékenységet, tárgyalótermi tapasztalattal nem rendelkezik, a peres ügyek és a bírósági igazgatás terén gyakorlati múltja nincs. A rendszerváltás óta kizárólag olyan személy töltötte be a Legfelsőbb Bíróság, illetve a Kúria elnökének tisztségét, aki ezt megelőzően hosszabb-rövidebb ideig bíróként is dolgozott.
Ugyanakkor a tanács, amelynek amúgy a Kúria elnöke is tagja, elismerte a jelölt tudományos területen szerzett érdemeit, alkotmánybíróként és a legfőbb ügyész helyetteseként a tágabb értelemben vett igazságszolgáltatásban szerzett tapasztalatát, valamint személyes kvalitásait és felkészültségét. Az OBT közleménye szerint "meggyőző és megnyugtató volt, amit a jelölt a meghallgatáson a jogegység, a bírósági szervezet tekintélye, a folyamatban lévő ügyekben az utóbbi időben tapasztalt, nyilvánosan megfogalmazott kritikák közbizalmat romboló hatását illetően elmondott".
Vadász Viktor, az OBT tagja később a Klubrádiónak kifejtette: külső szemmel nézve azért aggályos a döntés, mert az ügyészség és a bíróság majdhogynem két külön hatalmi ág. Belülről nézve pedig két külön szakma.
A bírák saját soraikból szokták választani a saját vezetőiket, így az Országos Bírói Tanács elnökét is. A bírák többségének tehát nem a személy ellen van kifogásuk, hanem a döntés módja ellen
– hangsúlyozta a Fővárosi Törvényszék büntetőbírója.
Szabad királyválasztás?
Jelölése kapcsán azt is Varga Zs. szemére vetették, hogy néhány évvel ezelőtt egy konferencián azt mondta: meg kellene fontolni a törvényes dinasztia visszahelyezését a jogba és az Apostoli Királyság helyreállítását éppúgy, mint a szabad királyválasztás törvénybe iktatását.
A hír igaz, csak nem Moszkvában, hanem Leningrádban, mondhatnánk.
Varga Zs. ugyanis egy 2010-es tanulmányában az alkotmányozás kapcsán arról értekezett, hogy a gyorsaság kizárja az alapos vitát, alapos vita nélkül pedig veszélybe kerül az új alkotmány hosszú távú tekintélye. Az ellentmondás feloldására egyik lehetséges módszerként ezért azt javasolta:
ha az alkotmány legbelső szintje nem dönti el az államforma és a kormányforma legfontosabb kérdéseit, hanem olyan preambulumot és alkotmányos alapelvkészletet tartalmaz, amely a legitimizmus eredményétől (az Apostoli Királyság helyreállítása a törvényes dinasztia jogaiba visszahelyezése mellett) a szabad királyválasztáson át a köztársasági államforma véglegesítéséig bármely megoldást változtatás nélkül »elvisel«.
Hát, azért ez nem ugyanaz!
A DK az Európai Bizottsághoz fordul
És végül: a Demokratikus Koalíció (DK) az Európai Bizottsághoz fordul azért, hogy "Polt Péter jobbkeze" ne lehessen a Kúria elnöke – jelentette be október 10-én Rónai Sándor, a párt európai parlamenti képviselője. Rónai szerint Varga Zs. András "ezer szállal kötődik Polt Péterhez és a Fideszhez" és már akkor "az Orbán-rendszer része volt, amikor az első kormánya alatt az ügyészség futni hagyta a fideszes bűnözőket". (Varga Zs. András nem büntetőjogi, hanem közjogi legfőbbügyész-helyettes volt – A szerk.)
A Kúria elnökéről Hétfőn dönt az Országgyűlés. A megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának titkos szavazatára van szükség.
(Borítókép: Varga Zsolt András, a Kúria elnökjelöltje meghallgatásán az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén a Parlament Delegációs termében 2020. október 8-án. Fotó: Illyés Tibor / MTI) | [
"Kúria"
] | [
"Velencei Bizottság",
"Országos Bírói Tanács",
"Fővárosi Törvényszék",
"Legfelsőbb Bíróság",
"Európai Bizottság",
"Apostoli Királyság",
"Demokratikus Koalíció"
] |
Március tizedike volt az ösztöndíjak kifizetési határideje, mégis április végén utalta hallgatóinak a szociális támogatást, Bursa Hungarica-ösztöndíjat és tanulmányi ösztöndíjat a Budapesti Gazdasági Egyetem (korábban Budapesti Gazdasági Főiskola) Külkereskedelmi Kara. A szociális támogatás és a Bursa Hungarica rászorultaknak jár, így sok embert különösen érzékenyen érint az amúgy nem egyedi eset. BGE-s hallgatók elmondása szerint ritka az olyan utalás, ami nem késik legalább két hetet, miközben a jogszabályok nyolc napban maximálják a lehetséges csúszást például a rendkívüli szociális ösztöndíjnál, és havi rendszerességet írnak elő a többinél. Papíron már három hónapra előre kifizették a pénzeket, de a hallgatók ebből április utolsó hetéig semmit nem kaptak. Kerestük a kart, de érdemben nem válaszoltak.
Évek óta hadilábon áll a BGE a hallgatói támogatások kifizetésével: nemcsak a tanulmányi ösztöndíjjal, de még a rászorultsági támogatásokkal is sokszor késnek, általában többet, mint a törvényi határidő engedné – mondta több névtelenséget kérő forrásunk is. A szociális támogatást és a Bursa Hungarica-ösztöndíjat rászorultsági alapon osztják, jellemzően messziről bejáró vagy kollégista hallgatóknak, akik nehéz szociális helyzetben vannak – kevés az egy főre jutó jövedelem, árvák, esetleg gyereket nevelnek. Ezek a támogatások a rászoruló hallgatók számára komoly segítséget jelentenek, hiszen havi 15-45 ezer forintból már eltarthatják magukat, amíg munkába nem állnak. Sokan pedig még a szociális támogatás mellett is dolgoznak, szabadidejükben.
A BGE azonban nem képes teljesíteni az utalásokat időben: az elmúlt két és fél évben utalásaik negyedét sem voltak képesek határidőig teljesíteni, átlagban 24 napot késtek, többször 46 napig vagy tovább tartott, míg a diákok megkapták a pénzüket. A késések komoly terhet rónak rájuk, hiszen hetekig bizonytalanságban élnek.
Leginkább a tájékoztatás hiánya a zavaró. Állítólag a diákjóléti szervezetünk sem tud semmit a késésekről, és ők is csak külön megkeresésre reagáltak, alapvetően nem jött semmilyen tájékoztatás sehonnan.
A portálunknak panaszkodó hallgatók szerint a szociálisan rászorulók között rendszeres, hogy nem tudnak megfelelő mennyiségű vagy minőségű ételt venni, vagy kölcsön kell kérniük barátaiktól. Szerintük ilyen körülmények között a tanulmányi eredményeik is romlanak, ami miatt végül kisebb tanulmányi ösztöndíjat fognak kapni.
Lassan ott tartunk, hogy valaki nem tud hazamenni vagy kaját venni, mert nem utalják a szoctámot a bürokrácia miatt. A médiához már senki sem mer fordulni, így viszont nem lesz változás.
A BGE Külker Diákjóléti Bizottság március másodikán arról tájékoztatta a hallgatókat, hogy a beérkezett szociális pályázatokat feldolgozták. Ennek ellenére április 19-én egy hallgatói hozzászólásra is csak annyit tudtak mondani Facebook-oldalukon, hogy átadták a Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatal részére a kiutalással kapcsolatos adatokat.
Lassan átlépve májusba még egy forintot sem láttunk a tanulmányi ösztöndíjakból, pedig a rendszerben 3 hónap is teljesítve van.
A Nemzeti Felsőoktatásról szóló törvény és a hallgatók juttatásairól szóló kormányrendelet havi utalásra kötelezi az egyetemeket, a rendkívüli szociális támogatás esetében pedig külön 8 napos átfutási határidőt szab meg. A BGE ugyan kiírja havonta a kifizetéseket, ezek teljesítése viszont sokszor csak azután történik meg, hogy már a következő havit is kiírták.
Ha egy nappal később fizeted be a tandíjat vagy a 200 Ft-os fénymásolási díjat, rögtön kiírnak 3500 Ft késedelmi díjat. Visszafelé persze nem várható el semmilyen kárpótlás.
Kérdéseinkkel megkerestük a Külkereskedelmi Kar Diákjóléti Bizottságát, az oktatási dékánhelyettest, és a Külkereskedelmi Kart is. A Kar Hallgatói Szolgáltatási Osztályának koordinátora felvilágosított minket a panasztétel rendjéről, a megoldásról viszont semmit nem írtak. Az Egyetem többi egysége nem válaszolt megkereséseinkre. | [
"Budapesti Gazdasági Egyetem"
] | [
"Külkereskedelmi Kara",
"Kar Hallgatói Szolgáltatási Osztálya",
"Külkereskedelmi Kar",
"BGE Külker Diákjóléti Bizottság",
"Nemzeti Felsőoktatás",
"Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatal",
"Budapesti Gazdasági Főiskola",
"Bursa Hungarica",
"Külkereskedelmi Kar Diákjóléti Bizottsága"
] |
Jávor Benedek EP-képviselő közadatigénylésben kérte ki az Elios-ügyről készült OLAF-jelentést, de nem kapta meg sem a Legfőbb Ügyészségtől, sem az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól. Utóbbi arra hivatkozik, hogy nem fűződik nyomós közérdek a dokumentum publikálásához, Jávor viszont nem érti, hogy milyen közérdek játszott szerepet a 4-es metróról szóló OLAF-jelentés közzétételénél, ami az Elios-ügy esetében nem áll fenn.
Jávor Benedek az elejétől kezdve nyomon követi az Elios-ügy alakulását, és erről rendszeresen be is számol. Február 10-én közzétett bejegyzésében először is emlékeztetett arra, hogy miként járt el a magyar ügyészség és a rendőrség az Elios-ügyben. Miközben Jávor bejelentése alapján az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) vizsgálódni kezdett a gyanús közvilágítás-rekonstrukciós közbeszerzések kapcsán, addig a rendőrség a 2015 novemberében elrendelt nyomozást bűncselekmény hiányára hivatkozva lezárta.
Az OLAF a megállapításait tartalmazó jelentést 2018 januárjában megküldte a kormánynak, valamint igazságügyi megkeresésben a Legfőbb Ügyészséghez fordult. Emiatt a magyar hatóságok kénytelenek voltak újra nekifutni az ügynek, de az újabb nyomozást 2018 végén ismét lezárták. Akkor beszámoltunk róla, hogy az ügy Magyarországnak több milliárd forintba kerülhet, ha az EU ragaszkodni fog a több mint 40 millió eurós támogatás visszafizetéséhez.
Jávor Benedek azt akarta elérni, hogy a kormány a 4-es metró ügyében született OLAF-jelentéshez hasonlóan hozza nyilvánosságra az Elios-jelentést is, ezért levelet küldött 2018 januárjában Lázár János miniszternek, de sem Lázár, sem az utóda, Gulyás Gergely nem méltatta válaszra.
Jávor nem hagyta annyiban a dolgot, már csak azért sem, mert tavaly nyáron az EP Költségvetés ellenőrzési bizottságának tagjaként betekinthetett az OLAF-jelentésbe, és "az abban olvasottak alapján egyértelművé vált, hogy súlyos, rendszerszintű csalás folyt az Elios szinte valamennyi projektjénél".
Emiatt az EP-képviselő számára nem volt kérdés, hogy "a jelentés nyilvánosságra hozatalához fűződő közérdek legalább olyan jelentőségű, mint a 4-es metró esetében volt". Jávor ezt követően állásfoglalást kért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökétől, Péterfi Attilától arról, hogy milyen feltételekkel hozhatja nyilvánosságra a kormány az OLAF-jelentést. Természetesen mivel a nyomozás akkor még folyamatban volt, nem volt rá lehetőség.
Ám mivel november 6-án lezárták a büntetőeljárást, Jávor Benedek ismét nekifutott a jelentés nyilvánosságra hozatalának eléréséhez. Közérdekű adatigénylést nyújtott be a dokumentum kiadásáért Polt Péter legfőbb ügyészhez és Palkovics László innovációs és technológiai miniszterhez.
A Legfőbb Ügyészség az igénylés elutasítását azzal indokolta, hogy az OLAF-jelentésbe csak az tekinthet be, akinek az eljárás lefolytatásához vagy annak eredményéhez jogi érdeke fűződik.
“Tehát véleményük szerint európai parlamenti képviselőként Magyarországon nem ismerhetem meg az európai pénzek elsíbolását vizsgáló OLAF jelentést – Brüsszelben ezzel szemben lehetőségem volt a betekintésre, az ügyészség tehát olyasmitől tilt el, amire egyébként jogom van az EU-ban, csak épp Magyarországon nem. A magyar ellenzéki EP-képviselőket kevesebb jog illeti meg hazájukban, mint az EU-ban." – írta erről Jávor.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) arra hivatkozva nem teljesítette Jávor igénylését, hogy ők nem adatkezelők. Jávor megjegyezte, hogy a minisztérium a levélben nem tért ki arra, hogy miért volt adatkezelő a kormány a 4-es metró jelentése esetén, és az Eliosnál miért nem az.
Az ITM válaszában még az is szerepel, hogy szerintük az európai intézmények sem hozhatják nyilvánosságra az Elios-ügyi OLAF-jelentést, “kivéve, ha a közzétételhez nyomós közérdek fűződik". A minisztérium leveléből azonban nem derült ki, hogy a 4-es metróról szóló jelentés nyilvánosságra hozatalához miért fűződött nyomós közérdek, az Elios-jelentés publikálásához pedig miért nem.
Ezek alapján Jávor Benedek szerint "egyértelmű, hogy a kormány és az ügyészség elkeseredetten harcol az ellen, hogy a miniszterelnök közvetlen családját kínosan érintő csalással kapcsolatban bármilyen érdemi vizsgálat lefolyjon, a megfelelő szankciókat kiszabják, vagy akár csak hogy a tények nyilvánosságra kerüljenek."
Csikász Brigitta | [
"Innovációs és Technológiai Minisztérium",
"Legfőbb Ügyészség"
] | [
"Európai Unió Csalás Elleni Hivatala",
"EP Költségvetés",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság"
] |
A Környezetgazdálkodási Intézet (KGI) megbízott főigazgatója eljuttatta a Legfőbb Ügyészségre az intézmény korábbi vezetői és több munkatársa elleni följelentését. Összesen másfél milliárd forintos kár érheti az államkincstárat, de vizsgálat indul 500 millió forint jogtalanul visszaigényelt áfa ügyében is.
Elképesztő pazarlás folyt másfél évig a Környezetvédelmi Minisztérium (KöM) háttérintézményének számító KGI-nél a korábbi miniszter, Pepó Pál és az általa kinevezett Csocsán Balázs főigazgató és helyettese, Gordos Dénes idején - állította a megbízott főigazgató. Mujzer János a sajtóban és közölt eseteken kívül újabbakat is fölsorolt tegnapi tájékoztatóján. Egyebek mellett kiderült, hogy több három-öt millió forintos szabálytalan számlát, szerződéseket is föltárt a vizsgálat. A Sas utcai műemlék épület könyvtárának fölújítására szánt 19 millió forintból ötöt konyha és fürdőszoba építésére költöttek, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal hozzájárulása nélkül, a többi 14 milliónak egyelőre nyoma veszett. Mujzer megemlítette, hogy 1998- 99-ben 72 jól képzett, esetenként többdiplomás, nyelveket beszélő szakembert távolítottak el a KGI-ből, miközben százezer forintos fizetésekkel esti gimnáziumi érettségivel vettek föl munkatársakat. A főigazgató megerősítette, az első adandó alkalommal fölmondja a Szófia utcai palota tíz évre kötött bérleti szerződését is, mely évi százmillió forintjába kerül az adófizetőknek. Mujzer cáfolta Gordos Dénes állítását, hogy még az előző kormány idején igényelt vissza a KGI, illetve a KöM félmilliárd forintot jogtalanul. Ez 1998-99-ben történt és az esetet külön is vizsgálják.
A KGI főigazgatója elmondta, a legfőbb ügyészhez eljuttatott följelentésében bűnszövetkezetben elkövetett különösen nagy értékre elkövetett sikkasztással és hanyag kezeléssel gyanúsítja az intézmény korábbi vezetőit. Pepó Pál neve egyelőre csak mint a felügyeletet akkor gyakorló miniszteré került a dokumentumba. Mujzer nem titkolta, a kisgazdapárt vállalkozói tagozata nevében megfenyegették, de - állította a megbízott főigazgató - Torgyán József, az FKGP elnöke teljes támogatásáról biztosította. Arról nem esett szó, hogy éppen Torgyán intézkedései miatt kellett 1998-ban a KGI-nek elköltöznie az Alkotmány utcai székházából és hat ingatlanba szétszóródnia.
(2000. október 31.) | [
"Környezetgazdálkodási Intézet",
"Környezetvédelmi Minisztérium"
] | [
"Országos Műemlékvédelmi Hivatal",
"Legfőbb Ügyészség"
] |
Vagyont érő termálkutak megközelíthetősége miatt vethettek szemet az Ikervár-Fa Kft. telephelyére – véli a cég vezetője. Szerinte emiatt vitték vállalkozását felszámolásba, s adták el fatelepüket. A bíróság tájékoztatása alapján ugyanakkor a kft. tulajdonosai négy éven át nem emeltek panaszt a felszámolási eljárás ellen, amelynek felszámolóbiztosát a telep eladásával kapcsolatban vesztegetés miatt első fokon három év börtönre ítélték.
Öt évvel ezelőtt, 2006. január 18-án felszámolás indult a Vas megyei Ikervár-Fa Kft.-vel szemben. Az eljárást a bíróság azért indította el, mert a többek között fűrészáru-, illetve épületasztalos-ipari termékgyártással foglalkozó céggel szemben mintegy egymillió forintos követelést nyújtott be egyik szállítója. Az Ikervár-Fa egyik tulajdonosa és vezetője, Zseli József, a hvg.hu-nak elmondta, szerintük a követelés nem volt jogos, mert a szállító az által a számlára írt összegnél csak kevesebbet kérhetett volna. "A közel nyolcszázezer forintot ki is fizettük volna, ám erről nem volt hajlandó újabb számlát kiállítani a követelés benyújtója." Zseli József még azzal is érvelt, hogy a fizetésképtelenséget megállapító okiratot nem kapta meg.
A bíróság reagálása A Vas Megyei Bíróságtól (VMB) a felszámolási szakában eljáró bírák által bejelentett elfogultsági kifogás miatt az Ikervár-Fa Kft. felszámolásának folytatása a Győr-Moson-Sopron Megyei Bírósághoz került. A társaság fizetésképtelenségét – a csődtörvény alapján – megállapító és a felszámolást elrendelő végzést is kézbesítenie kell a bíróságnak. Enélkül ugyanis a végzés nem jogerős, s nem indítható meg az eljárás – szögezte le a VMB. A korábbi bírósági közlemény szerint a hitelezői számlákat az Ikervár-Fa illetékesei nagyrészt nem vitatták, és nem nyújtottak be fellebbezést. Tavaly július 13-ig pedig bejelentés sem érkezett a bíróságra a felszámolással kapcsolatos problémákról.
A Vas Megyei Bíróság által elrendelt felszámolás magával vonta azt is, hogy az Ikervár-Fa számára kölcsönt nyújtó Rum és Vidéke Takarékszövetkezet is felmondta a hitelszerződést. Zseli cégtársával együtt megpróbálta elérni a kontraktus visszaállítását, ugyanis a kft.-nek több évre szóló megrendelése volt, ami biztosította volna – elmondása szerint – a hitel részleteinek további fizetését. Az ingatlanon 35 millió forintos jelzálogjoggal rendelkező takarékszövetkezet azonban nem kívánta a szerződéseket fenntartani, ezért Zseliék a telep eladása mellett döntöttek.
A Rum és Vidéke Takarékszövetkezet részéről leszögezték, hogy ők, mint minden jogügyletben, az Ikervár-Fa Kft. kapcsán is a jogszabályoknak, belső szabályzatainak és egyéb előírásoknak megfelelően járt el és jár el ma is. "Ennek ellenkezője egyébként sem került semmilyen formában megállapításra."
A felszámolás lefolytatására kijelölt biztossal, a Kossuth Holding Rt. képviseletében eljáró Kovács Péterrel az Ikervár-Fa tulajdonosai abban egyeztek meg, hogy a 134 millió forintra taksált fatelepet nem értékesítik 65 millió forint alatt, és hogy a vevők a felszámolóval egyezkedhetnek. Zseli József elmondta, nem értették, hogy a jelentkezők miért mentek el végül mindig, ezért a rendőrséghez fordultak. Kiderült, gyanújuk alapos volt. A nyomozók ugyanis 2008. május 8-án tetten érték Kovács Pétert, amint a telephely egyik vevőjelöltjétől ötmillió forintot vett át.
A felszámoló ellen több rendbeli vesztegetés miatt eljárás indult, s egy évvel ezelőtt a Vas Megyei Bíróság Kovács Pétert három év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, s emellett három évre a közügyek gyakorlásától is eltiltotta. A felszámolónak azonban nem kellett bevonulnia a rácsok mögé, mert a bírói döntés még nem jogerős. Ez volt az oka, hogy Kovács Péter tovább vihette a felszámolást. A Vas Megyei Bíróság részéről is arról tájékoztatták a hvg.hu-t, hogy a bűnösség jogerős megállapítása nélkül nincs megalapozva "a felszámoló – és nem a felszámolóbiztos – súlyos szabálysértés miatti felmentése".
A fatelepet végül tavaly szeptember 30-án a Team Company Hungary Kft. vette meg 12 millió forintért. Zseli József szerint ennél az összegnél csak a fatelepen lévő gépekért a MÉH is többet adott volna. A Vas Megyei Rendőr-főkapitányság viszont elfogadhatónak találta az adásvétel összegét, mivel a megbeszélt több tízmillió forint nem piaci ár volt, s a jelentkező vevők ezt az összeget nem is tudták volna letenni. Erre hivatkozva, és mert semmilyen, bűncselekmény elkövetésére utaló dolgot nem találtak a nyomozók, a Zseli József által megindított eljárást megszüntették.
Zseli József azonban kitart amellett, hogy a dolgok egyáltalán nem folytak rendben, az eljárások szerinte törvénytelenül indultak, folynak, s ebbe ők tönkre mennek. A Rum és Vidéke Takarékszövetkezet például – hozta fel Zseli József – a saját ingatlanos cége útján töredék áron vette meg a másik cégtulajdonos, Fülöp Csaba ingatlanát. A velük történtekre az Ikervár-Fa Kft. vezetőinek magyarázata is van. "A fatelep az az ingatlan, amely fölötti rendelkezési jog szükséges a szomszédos, Natura 2000 besorolás alá eső területen lévő termálhőforrások, termál kutak kiaknázásához. A természetvédelem miatt ugyanis a termálforrásokhoz csak a fatelepen keresztül lehet infrastruktúrát kiépíteni. Ezért fontos és értékes a telep" – jegyezte meg.
Ezt a véleményt osztja Fülöp Csaba is, mondván a dolgok úgy állnak össze, hogy a termálkutaknak valami közük kell hogy legyen az Ikervár-Fa Kft. sorsához, mivel – állítja – egy géppel ki tudták volna fizetni a tartozásukat. Szerinte is a telep és a mellettük lévő földterület, mint iparterületek alkalmasak csak a Natura 2000-es földeken lévő kutakból a sárvárihoz hasonló minőségű, szivattyúzás nélkül felszínre hozható termálvíz elvezetésére, és egy nagyobb beruházás megvalósítására. Tervbe volt véve például egy termálszálló építése, de az mégsem jött össze.
A fatelepet megvásárló Team Company Hungary ügyvezető igazgatója, Kovács Róbert a hvg.hu-nak elmondta, hogy nyílászárókat akar gyártani a fatelepen, amelyet szerinte reális áron vett meg, többet nem adott volna érte. Zseli Józsefék állításaival kapcsolatban pedig megjegyezte, úgy véli, minden szabályosan zajlott, s ő törvényesen jutott hozzá az ingatlanhoz. | [
"Kossuth Holding Rt."
] | [
"Rum és Vidéke Takarékszövetkezet",
"Team Company Hungary",
"Vas Megyei Bíróság",
"Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság",
"Team Company Hungary Kft.",
"Vas Megyei Rendőr-főkapitányság",
"Ikervár-Fa Kft."
] |
"Fegyverszünetet" kért Kóka Jánostól Gyurcsány Ferenc: az akkori miniszterelnök arra utasította az akkori gazdasági és közlekedésügyi minisztert, hogy ne erőltesse tovább az autópálya-építések alkufolyamatai kapcsán az átláthatóságot – derül ki a budapesti amerikai nagykövetség 2006. novemberi táviratából.
A Wikileaksáltal nyilvánosságra hozott, titkos jelzettel ellátott nagyköveti levél szerint ezt Kóka mondta el bizalmas jelleggel April Foleynak, az akkori budapesti amerikai nagykövetnek. Kóka szerint Gyurcsánynak, illetve közvetve neki az MSZP tagságából érkező intenzív nyomás miatt kellett visszavonulót fújni az autópályaügyekben. Dacára annak, hogy Kóka szerint az autópálya-szerződések átláthatóságának az erősítésével addigra sikerült negyven százalékkal lejjebb tornásznia a kivitelezési árakat.
A nagykövetség úgy látta: a Gyurcsány-kormány 2006 novemberében az állandó ellenzéki támadások kereszttüzében már a napi krízisek kezelésével és saját politikai túlélésével volt elfoglalva. Így ahol csak lehetett, nem bocsátkoztak már felesleges harcokba. Gyurcsánynak égető szüksége volt a pártja politikai támogatására, ami a pártja "régi gárdáját" erősítette, akik így sokkal inkább meg tudták torpedózni az általuk régóta ellenzett reformcsomag elemeit. | [
"MSZP"
] | [] |
Leválasztottak egy szálat a Simon-ügyből. A pénzmosással és költségvetési csalással kapcsolatos ügyben a NAV nyomoz.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatósága nyomoz abban az ügyben, amelyet még júniusban választott le a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) Simon Gábor alapügyéről – írja szerdai cikkében a Magyar Hírlap a Fővárosi Főügyészség szóvivőjére hivatkozva.
Bagoly Bettina elmondta: a KNYF még júniusban küldte meg a Fővárosi Főügyészségnek a szintén költségvetési csalás gyanújával folytatott alapeljárásról leválasztott ügy iratait, amelyeket megvizsgáltak, és ez alapján költségvetési csalás és pénzmosás bűntettének gyanújával rendelt el nyomozást a főügyész, amelyet a NAV Bűnügyi Főigazgatósága folytat le.
Nagy Andrea, a KNYF szóvivője annyit közölt, a pénzmosás bűntettére utaló, ez idáig fel nem derített ügyrész az alapügyben közölt megalapozott gyanúhoz nem köthető. További részletet a nyomozás érdekei miatt egyik hatóság sem árult el.
Az újság felidézi, hogy az MSZP korábbi elnökhelyettese nem csupán az osztrák Volksbankban "tárolt" 240 millió forint értékben dollárt és eurót, hanem a Népszabadság információi szerint salzburgi, grazi és zürichi bankszámlái is voltak, amelyeken alkalmanként egymillió eurót is elérő forgalmat bonyolított le.
Az egykori szocialista országgyűlési képviselőt március 12-én helyezték előzetes letartóztatásba, majd a Fővárosi Törvényszék döntése alapján május 12-én házi őrizetbe, amelynek legújabb határideje október 12. – ismerteti a lap. | [
"MSZP"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Magyar Hírlap",
"Fővárosi Törvényszék",
"NAV Bűnügyi Főigazgatósága",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatósága",
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
Veres János szocialista politikus, volt pénzügyminiszter, az orosz-magyar kormányközi vegyes bizottság társelnöke többször is beleavatkozott az Emfesz körüli tulajdonosi vitába - közölte egy mai sajtótájékoztatón Góczi István, az Emfesz ügyvezetője. Veres szerint a felvetés abszurd.
Góczi István, az Emfesz ügyvezetője a múlt hónap végén a Miniszterelnöki Hivatalban találkozott Veres János volt pénzügyminiszterrel, tisztázandó, hogy a szocialista politikus valóban "lobbizik-e" a nyomozó hatóságnál Góczinak az Emfesz tulajdonosi vitájával kapcsolatos gyanúsítotti kihallgatása érdekében - állítja Góczi István. Erre érdemi választ nem kapott.
Góczi egy nap fogda után sem látja másként az ügyet
Ezután Góczi információi szerint Veres János az Emfesz ügyvezető-helyettese, Gazda Tamás egy családtagján keresztül üzent, hogy a társaságot vissza kellene juttatni az előző tulajdonosnak, az ukrán Dmitrij Firtashoz köthető Mabofinak. Góczi - láthatólag szándékosan ködösen előadott - ismeretei szerint ezt Veres János "a Mabofi képviseletében" tette meg. (Habár nem ejtette ki a száján, korábban ismertté vált, hogy Gazda Tamás apja Gazda László szocialista politikus, aki az MSZP Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei listáján Veres után a második pozíciót foglalja el.)
Ezután a Moszkvába tartó repülőn véletlenül is összefutott Veres Jánossal, ahol megkérdezte tőle, ez igaz-e. A politikus ezt értelmezése szerint visszaigazolta, azokkal a szavakkal, miszerint ő "külföldi megkeresés alapján" intézkedett.
Ezután Góczit valóban gyanúsítottként hallgatták ki, és irodájában mérlegeket foglaltak le.
Veres János lapunk érdeklődésére kijelentette: Góczi Istvánt hivatali beosztásainál fogva jól ismeri, és komolyabb embernek ismeri annál, mintsem hogy ilyen állításokat valóban tett volna. A lapunk tolmácsolásában előadott állításokat egészében véve abszurdnak nevezte. Tételesen nem kívánt reagálni arra a felvetésre sem, hogy a Mabofi kapcsán megkereste-e Gazda Lászlót. Azt leszögezte, hogy Gazda Lászlóval természetesen nagyon jó viszonyban áll. | [
"Emfesz"
] | [
"Miniszterelnöki Hivatal"
] |
Nyomozást rendelt el az ügyészség a Jobbik számvevőszéki ellenőrzésével összefüggésben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) beadványa alapján - közölte a Fővárosi Főügyészség szóvivője.
Bagoly Bettina tájékoztatása szerint az ÁSZ jelzését az abban foglaltak alapján a Budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészség feljelentésként értékelte és "számvevőszéki ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségszegés vétségének gyanúja miatt" pénteken nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen.
A kerületi ügyészség a Nemzeti Nyomozó Irodát bízta meg a nyomozás lefolytatásával, amelynek határideje december 6., de indokolt esetben a határidő meghosszabbítható.
Korábban történt
Az ügyészség kérheti a Jobbik megszüntetését, ha a párt nem működik együtt az Állami Számvevőszékkel - erről Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója beszélt az állami televízióban. Úgy fogalmazott: a Jobbik számára a lét a tét, mivel a legvégső esetben, ha súlyos jogsértést tapasztal az ügyészség, benyújthatja a megszüntetésre irányuló keresetet a bíróságnak.
Kovács István példátlannak nevezte, hogy egy párt ne működjön együtt az Állami Számvevőszékkel és ne teljesítse beszámolási kötelezettségét, valamint rendkívülinek tartja, hogy egy párt megpróbálja "besározni" a számvevőszéket.
Az előzményekről írtuk
A Jobbik a gazdálkodás törvényességének ellenőrzésében nem működik együtt a jogszabályi keretek szerint, ezáltal nem biztosítja az átláthatóságot és elszámoltathatóságot – fejezte ki megdöbbenését az Állami Számvevőszék.
Mivel a Jobbik többszöri megkeresés ellenére nem tett eleget a számvevőszéki ellenőrzés lefolytatásához szükséges adatszolgáltatási kötelezettségének, az ÁSZ az ügyészséghez fordult, kérve a körülmények tisztázását – közölte a számvevőszék. A Jobbik nagy terjedelmű közleményben utasította vissza a vádakat, Schön Péter gazdasági igazgató – kinyilvánítva pártja együttműködési készségét – konklúzióként ezt írta: "felmerülhet bennünk, hogy az eddigi kiegyensúlyozott szakmai kapcsolat után az Állami Számvevőszéket is beszippantotta a Fidesz-kormány politikai elvárása", és a választási időszak kezdetén "szándékosan teremt egy olyan helyzetet, amelynek során a kormánypárt kinyújtott kezeként megpróbálhatja ellehetetleníteni a Fidesz egyetlen esélyes ellenzéki kihívóját".
Schön Péter felhívta lapunk figyelmét az ÁSZ honlapján pár napja megjelent tájékoztatásra, amelyben az ellenőrzés vezetője egyetlen szóval sem említi, hogy a Jobbik ne működne együtt a számvevőszékkel. Jobbikos politikusok sajtótájékoztatót is tartottak a számveszők épületénél: iratokat szerettek volna átadni, amelyekkel igazuk akarták alátámasztani. Az ÁSZ úgy ítélte meg, hogy ez csak a "törvények megkerülésével" lett volna lehetséges, az iratokat ezért "nem vehette át". | [
"Állami Számvevőszék",
"Jobbik"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészség",
"Alapjogokért Központ",
"Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
Luxusajándék állami pénzen
MAGYARORSZÁG – Márkás svájci órákat vásárolt 3,4 millió forintért a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) Kocsis István vezetése alatt – tudta meg a Blikk. A furcsa vételre egy közelmúltban lezajlott adóvizsgálat derített fényt. Ebből az is kiderült, hogy 2007-ben 38 millió 496 ezer 430 forintot költött reprezentációs célra az állami cég.
A családi ház árát kitevő kisebb vagyon egynegyedéből, 8,4 millió forintból bort vásároltak, amiket 1,7 millióért díszdobozba csomagoltak. Más élvezeti cikkre, például szivarra is futotta az állami cégnek: csaknem egymillió forintért vásárolt az MVM a dohányfajtából, és mivel a szivar élvezete külön tudomány, szivarszakértő szolgáltatását vették igénybe 842 ezer forintért. Teniszütőt egy karitatív árverésen 288 ezer forintért szerzett be az MVM Kocsis István igazgatása alatt, különféle ajándékokra, tollakra, pezsgőre pedig 8,3 millió forintot költöttek. Étteremben 1,5 millió forintot hagyott az MVM 2007-ben, virágra pedig 433 ezer forint jutott.
Kocsis István idejében luxuscikkeket is vásárolt az MVM
Az MVM-nél megbecsülik a vezetők közvetlen beosztottait. Ruhára legalábbis nem kellett sokat költenie a titkárnőnek és a sofőrnek, hiszen 720 ezer forintból öltöztették őket. A vezérigazgató saját ruházatára is adott, ez 601 ezer forintjába került az MVM-nek.
Az MVM sajtóosztálya nem cáfolta értesülésünket. Megerősítették, hogy a Blikk birtokába került dokumentumban szereplő kiadások szerepelnek 2007-es nyilvántartásukban. Ugyanakkor sem a milliós órák, sem a teniszütő, illetve a bor és a többi eszköz nincs az MVM raktárában, így valószínűleg elajándékozták azokat.
A BKV-nál természetesen kerestük Kocsis Istvánt kérdéseinkkel, hiszen az MVM volt vezére most már a budapesti közlekedési céget igazgatja. Kíváncsiak lettünk volna többek között arra, hogy mi lett a sorsa a milliós karóráknak, miért költöttek luxuscikkekre, ezek milyen célt szolgáltak az MVM működésében.
Kocsis Pásztor Erzsébeten, a BKV kommunikációs igazgatóján keresztül azt üzente, hogy mindig betartotta a költségvetésben meghatározott kommunikációs költségeket.
V. J. Z. | [
"Magyar Villamos Művek Zrt."
] | [
"V. J. Z."
] |
Nem tudta megakadályozni a tízfős MDF-frakció a számukra is kínos parlamenti vizsgálóbizottság felállítását. Rajtuk kívül valamennyi frakció támogatta, hogy tizenkét tagú bizottság nézze át az UD-ügyet.
Egyedül az MDF-frakció nem szavazta meg, hogy a Parlament kivizsgálhasa a demokrata fórum által kirobbantott adatlopási ügyet. Rajtuk kívül valamennyi frakció támogatta az SZDSZ kezdeményezését: egy tizenkét tagú vizsgálóbizottság felállítását. A szavazáson nem vett részt Dávid Ibolya, pedig a testület egyik feladata éppen annak kiderítése lesz, hogyan jutott lehallgatott beszélgetések felvételeihez az MDF elnöke. Igennel szavazott viszont Almássy Kornél független képviselő (akit a botrányban való érintettsége miatt zártak ki az MDF-frakcióból), valamint Demeter Ervin fideszes politikus is (akinek az érintettségét szintén a vizsgálat hivatott tisztázni).
A testület arra is keresi majd a választ, hogy az UD Zrt. mekkora hálózatot működtet(ett), milyen célból és milyen eredményességgel, beépült- a titkosszolgálathoz, vagy más hatóság, kapott-e támogatást a Nemzetbiztonsági Hivataltól, illetve, hogya kormány, illetve a hatóságok mindent megtettek-e az igazság feltárása érdekében.
A hat kormánypárti és hat ellenzéki képviselőből álló bizottság fél évig vizsgálódhat, bár folyamatban lévő nyomozással nem foglalkozhat - márpedig a nyomozás folyamatban van az UD Vagyonvédelmi Zrt. ügyében. | [
"MDF"
] | [
"UD Zrt.",
"UD Vagyonvédelmi Zrt.",
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
Nem biztos, hogy követeléseikhez jutnak azok az emberek, akik a Prága Invest Kft. hitelezői voltak. A cég tagjai – a bal- és jobboldali politikát is megjárt Garabits Károly, valamint a Borza Holdings Ltd. kalandos múltú tulaja, Borza Tibor – tőkét vontak ki, így a vállalkozás törzstőkéje 3 millió forintra apadt.
A hitelezők felé jelezte a Prága Invest Vendéglátó Kft., hogy 31 millió forintról 3 millióra szállítja le a tőkéjét a cég két tulajdonosa: az MSZP-t és a Fideszt is megjárt Garabits Károly, és a Borza Holdings Ltd. Ez utóbbi cég annak a Borza Tibornak az érdekeltsége, aki üzlettársa volt például a Tahitótfaluban 1999-ben lelőtt Seres Zoltán vállalkozónak.
Borza Tibor volt az, aki az IMS Kft. révén megszerezte a 2011-ben hét év fegyházbüntetésre ítélt, és nemrég szabadult, anno a keresztapa-szerepben is szívesen tetszelgő Tasnádi Péter II. kerületi, Szemlőhegy utcai villáját. Borza 2010-ben nyilatkozott ezzel kapcsolatban a Borsnak.
A Prága Investben Borza Tibor nem csak a Borza Holdings Ltd. révén volt érdekelt, korábban személyesen is tulajdonos volt a társaságban. A törzstőke-leszállítás oka: tőkekivonás; a megmaradt 3 millió forinton a két tag fele-fele arányban osztozik.
Garabits Károlynak úgy látszik, nincs nagy szerencséje az üzleti életben, ugyanis az Opten céginformációs rendszerben cégei sárga színnel jelöltek, ami azt jelenti, hogy azokkal kapcsolatban negatív információkat regisztráltak.
Két évvel ezelőtt, 2014. szeptember 23-án közölt egy hangfelvételt a Magyar Nemzet. Az anyagon Garabits Károly üzletember, aki a baloldali összefogás önkormányzati képviselőjelöltje volt a VII. kerületben, arról beszélt, hogy
"idióta Hunvaldéknak megmondtam: lopni az tud, aki profi a szakmájában, az amatőr az megbukik. Érted? És még egy, előre nem fogadunk el pénzt"
A valószínűleg 2012-ben készült felvétel nyilvánosságra kerülése után Garabits Károly azt nem cáfolta, hogy ő hallható rajta, viszont azt hozta fel, hogy az anyagot összevágták, és valójában nem minden úgy hangzott el. A történtek ellenére Garabitsot nem tudták lebeszélni arról, hogy elinduljon a VII. kerületben az önkormányzati választáson.
Ezt követően derítette ki a hvg.hu, hogy a DK erzsébetvárosi polgármesterjelöltje, Farkas Ferenc papíron Garabits Károly lakásában él. Sőt, nem csak ő, hanem Farkas családjának más tagjai is erre a címre voltak bejelentve.
Csikász Brigitta | [
"Prága Invest Kft."
] | [
"Prága Invest Vendéglátó Kft.",
"IMS Kft.",
"Borza Holdings Ltd.",
"Magyar Nemzet"
] |
A keszthelyi főtér kétmilliárdos felújítása miatt vizsgálódik a az Európai Bizottság Európai Csalás Elleni Hivatala, a vizsgálat keretében szálltak ki az ellenőrök a tér felújítását végző Közgéphez is.
Kiszállt az Európai Bizottság Európai Csalás Elleni Hivatala (OLAF) a Közgép Zrt.-hez múlt hét kedden. A Hvg.hu értesülését az OLAF lapunknak küldött írásos válaszában megerősítette, eszerint több vizsgálatot is folytat jelenleg Magyarországon az uniós strukturális alapokból finanszírozott projektekkel kapcsolatban. Ezek közül egyes vizsgálatok a Közgépet is érintik. További részletekkel nem szolgált – tekintve, hogy az eljárás még folyamatban van, és a szervezetet ilyen esetben titoktartás köti.
A Közgép budapesti központjának bejárata
A Közgép délután visszautasította a sajtóban a vizsgálattal kapcsolatban megjelent "találgatásokat és sejtetéseket". Az OLAF a cég közleménye szerint egy városközpont felújítását célzó európai uniós társfinanszírozású projekttel összefüggésben, annak ellenőrzése során kereste meg a beruházás valamennyi résztvevőjét, a cég a beruházáshoz kapcsolódó adatszolgáltatóként vesz részt az eljárásban. Az uniós ellenőrök a projektre vonatkozó iratokat kértek be, de semmilyen számítógépes adatot vagy dokumentumot nem foglaltak le.
Az Index este már úgy tudta, hogy a keszthelyi Főtér felújítása miatt indult uniós vizsgálat. A Magyar Narancs két hete írt arról, hogy a "Keszthely történelmi belvárosának rehabilitációja a gyalogos térrendszer kiterjesztésével" elnevezésű, közel 2 milliárd forintos projektet a Közgép Zrt.-ből és a Reneszánsz Kőfaragó Zrt.-ből álló KR 2010 Konzorcium nyerte, egyedüli indulóként. A megkérdezett közbeszerzési szakértő szerint épp a valódi versenyeztetés hiánya a legnagyobb gond a tenderrel, noha a törvényeknek teljesen megfelelt a pályáztatás. A nyilvánosság teljes hiánya azonban már törvényt sérthet.
Az OLAF 1999-es alapítása óta 3500 vizsgálatot folytatott, 1,1 milliárd eurónyi szabálytalanul felhasznált uniós pénzt szerzett vissza, s az eljárások nyomán az arra illetékes tagállami bíróságok 335 elkövetővel szemben összesen kilencszáz év börtönbüntetést szabtak ki.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalon belül működő OLAF Koordinációs Iroda a fő kapcsolódási pont a brüsszeli székhelyű szervezet, a tagállamok illetékes szervezetei és az egyéb érintett szereplők között. A NAV sajtóirodája szerint az OLAF kizárólag adminisztratív vizsgálatokat folytathat.
A Demokratikus Koalíció (DK) örül annak, hogy az OLAF helyszíni ellenőrzést végzett a Simicska tulajdonában álló Közgép székházában – közölte Molnár Csaba alelnök. Ő tegnapi sajtótájékoztatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy a DK még április végén fordult a szervezethez, vizsgálatot kérve az építőipari vállalat által elnyert közbeszerzések ügyében. Ezt a lépést április 25-én jelentették be, s bár a levelet információnk szerint pár nappal korábban elküldték, mégsem valószínű, hogy az OLAF a DK-ra mozdult volna. Az idő túl rövid lehetett ahhoz, hogy május 10-én az ellenőrök már Budapesten dolgozzanak, s a párt két másik konkrét ügyre – egy vasúti és egy energetikai beruházásra – hívta fel a fegyelmet. A Fidesz parlamenti frakciója szerint az Országgyűlésnek és vizsgálóbizottságainak nem lehet célja a gazdaság egyes szereplői ellen indított hajtóvadászat vagy lejárató akció; "ehhez a közjátékhoz a Fidesz frakciója nem asszisztál", és a többi parlamenti pártot is arra kéri, "hagyjon fel ezzel a hangulatkeltéssel" – írta közleményében a kormánypárti képviselőcsoport. Vona Gábor, a Jobbik elnöke múlt kedden közölte, hogy országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezi a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt körüli, valamint "a Fidesz-kormány mögött álló gazdasági cégbirodalom" állami megrendelései jogszerűségének átvilágítása érdekében.
Németh Miklós vezérigazgató nemrégiben egy közbeszerzési ajánlatban tett nyilatkozatában jelölte meg a Közgép tényleges tulajdonosaként Simicska Lajost. | [
"Fidesz",
"Közgép",
"Reneszánsz Kőfaragó Zrt."
] | [
"Magyar Narancs",
"KR 2010 Konzorcium",
"OLAF Koordinációs Iroda",
"Európai Bizottság Európai Csalás Elleni Hivatala",
"Demokratikus Koalíció",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
Közel négy év után végre ismét otthont kaptak a Haladás teniszezői. A semminél jobb, még ha Mészáros Lőrinc veje az alapvonal mellé tette is a villanyelosztót.
Október végén írtunk róla, hogy 2016 kezdték bontani a régi Haladás Stadiont. A Haladás teniszezők kálváriája ezzel kezdődött. Az addig használt hét pálya mindegyike megszűnt, az új Sportkomplexumnak ugyanis szüksége volt parkolókra, feláldozták hát a pályákat. Ettől kezdve a sportolók folyamatosan a városvezetőknél kilincseltek, hogy valahogy visszakapják, amit elvettek tőlük.
Mivel törvényi előírás, hogy sporttelep átépítésekor egyetlen, korábban már működő sportág érdekei sem sérülhetnek, így Szombathely a Modern Városok Programban 282 millió forintot kapott új teniszpályák építésére. Az ezen a pénzen felújított pályákon mégsem ők, hanem egy magánegyesület, a Savaria Tenisz Club sportolói pattogtatnak.
A 282 millió forintból kezdték meg felújítani a szombathelyi Késmárk utcai Teniszcentrumot. Itt korábban 6 pálya működött, ezt a hatot fel is újították ebből a pénzből, továbbá 4 újat és egy klubházat is építenek.
Ahogy azt már korábban is írtuk, mivel a közpénzből a Haladás pályáinak felújítását ígérte a város, az lenne a logikus, hogy ha a szombathelyi közgyűlés úgy határozna, hogy a telepet a Haladás használhatja. Ehhez képest legutóbb, idén áprilisban a Gazdasági és Városstratégiai Bizottság olyan döntést hozott, hogy 2019. december 31-ig a Makanoi PSP Szolgáltató és Kereskedelmi Bt. és Szabó Péter bérelheti továbbra is a telepet. Éves bruttó 1 millió 100 ezer forintért. Csak viszonyításképpen, egy teniszpálya óradíja 2 és 3 ezer forint között mozog jelenleg Szombathelyen.
A szerződés felülvizsgálata nem váratott sokat magára, mivel az december 31-én lejárt, így a november 28-i városi közgyűlés napirendre is vette ezt az ügyet és a Haladás teniszezőinek pályaigényét is. A Sportligetbe mehetnek a teniszezők, ez lett a döntés.
Szombathelyen a kampányhajrában adták át a felújított Sportligetet. Erről a beruházásról is írtunk már korábban. A szabadidősport centrum felújítására az Európai Unió adott pénzt, egészen pontosan nettó 730 millió 770 ezer forintot. A kivitelező Mészáros Lőrinc vejének, Homlok Zsoltnak a cége, a Homlok Építőipari Kft. volt, a kiírást konzorciumban a korábban csupán parképítéssel foglalkozó, helyi Prenorral nyerték el. A Sportligetben pedig a foci-, és kosárlabda pályákon kívül teniszpályák is vannak. Így logikusnak tűnt, hogy a Haladás teniszezők itt kapjanak helyet.
Több mint egymilliárdért építette át Mészáros Lőrinc veje a Sportligetet, egy kis eső után mégis használhatatlanok a focipályák Átadták a salakos focipályát, aztán rájöttek, hogy mégsem lehet használni a játéktereket. A pénzt az EU adta. A céget 2016-ban alapították, fő profilja a vasútépítés, 2018-ban indították el magasépítési üzletágukat. Tulajdonosa Homlok Zsolt, Mészáros Lőrinc veje. Nem mellesleg a szombathelyi Haladás VSE ügyvezetője.
Az elvégzett munka minőségét jól mutatja, hogy nem csak a már átadott focipályák minőségével akadtak gondok, de a teniszpályákra az azokat üzemeltető Szombathelyi Sportközpont és Sportiskola Nonprofit Kft.-nek az átadás után 25 tonna salakot kellett még ráhordani, hogy használhatóak legyenek. A kivitelezésnél pedig olyan kreatív megoldásokat használtak, mint a villanyszekrény közvetlenül az alapvonal mellett.
Mivel azonban a Haladás teniszezők ez eddig egy magánház udvarán épített pályán edzettek, égető volt a továbblépés. Arról nem is beszélve, hogy 40 millió forintot kaptak a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.-től pálya létesítésre, fejlesztésére vagy eszközvásárlásra, ennek felhasználásról pedig 2019. végig kellett nyilatkozniuk, különben az összeget vissza kellett volna utalniuk, így a legészerűbbnek, az tűnt, hogy a Sportligetet kapják meg új otthonuknak.
A szombathelyi képviselők is ezt látták a legjobb megoldásnak, így a novemberi közgyűlésen úgy határoztak, hogy a Haladás VSE tenisz szakosztályába beolvasztják a Sportiskola tenisz szakágát, a Haladás pedig 2020. január elsejétől 15 évre használatba kapja a Sportliget pályáit. Azzal a feltétellel, hogy a pályák használatának idejéből minimum 20%-ot átadnak a tömegsportnak. Mivel a pályahasználó a Haladás tenisz szakosztály lett, így a BMFSK-tól kapott 40 millió forintot is el tudják költeni az itteni pályák további fejlesztésére. A tervek szerint a téliesítést oldják meg belőle.
A Késmárk utcai pályák sorsát is rendezte az új szombathelyi városvezetés. 2020. június 30-ig hosszabbították meg a jelenlegi bérlők, a Makanoi PSP Szolgáltató és Kereskedelmi Bt. és Szabó Péter szerződését. Közben pedig pályázatot írnak ki a pályák bérlésére, ahol a városnak legjobb ajánlatot adó bérlő nyeri el az üzemeltetés jogát.
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"Homlok Építőipari Kft."
] | [
"Savaria Tenisz Club",
"Szombathelyi Sportközpont és Sportiskola Nonprofit Kft.",
"Európai Unió",
"Modern Városok Program",
"Makanoi PSP Szolgáltató és Kereskedelmi Bt.",
"Haladás VSE",
"Gazdasági és Városstratégiai Bizottság",
"Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt."
] |
Szabadságára hivatkozva nem jelent meg Kocsis István, a BKV vezérigazgatója a társaság felügyelőbizottságának mai ülésén, ahol magyarázatot kellett volna adnia azokról az ügyletekről, amelyeket még az MVM vezetőként kapcsolnak hozzá, és amelyek miatt eljárások indultak.
Múlt héten jelentette be Demszky Gábor, hogy Kocsis Istvánt szeretnék meghallgatni a BKV felügyelőbizottsága előtt, hogy tisztázza magát a sajtóban megjelent ügyletekben, amelyek még Kocsisnak a Magyar Villamos Műveknél betöltött vezérigazgatóságának idejéhez kötődnek. Ha a BKV első emberét ilyen gyanús ügyekkel hozzák összefüggésbe, az nem vet jó fényt a közlekedési társaságra sem. Demszky Gábor főpolgármester korábban azt mondta, olyan fajsúlyú ügyekről van szó, amelyek tisztázása nem várhat heteket.
Kocsis beszámolójára azonban legközelebb július 27-én kerülhet sor, a vezérigazgató – szabadságára hivatkozva – ugyanis ma távol maradt a BKV felügyelőbizottságának (fb) üléséről. Ez azért érdekes, mert a főváros vezetése már július 10-én bejelentette, hogy kíváncsi arra, mit mond a sajtóban megjelent hírekre, így Kocsis időben bejelenthette volna, hogy nem lesz ott a mai ülésen. Ha a főváros vezetése és a nyilvánosság nem is értesült a BKV vezérigazgatójának távolmaradásáról, arról tudott az fb elnöke, Székely Gábor – legalább is mint azt a hvg.hu-val közölte. Megjegyezte, Kocsis István neki mindezt előre jelezte.
Steiner Pál, a fővárosi MSZP-frakció vezetője a Népszabadságnak felháborítónak és megdöbbentőnek nevezte, hogy Kocsis a helyzet gyors tisztázása helyett az időt húzza. Megjegyezte, ha a vezérigazgató nem tisztázza magát, akkor "fel kell vetni vele szemben a bizalmi kérdést". A hvg.hu-nak korábban Burány Sándor, az MSZP budapesti elnöke is azt mondta, hogy amennyiben a sajtóhíreknek alapja van, akkor le kell vonni a konzekvenciákat. | [
"Magyar Villamos Művek"
] | [] |
Elítéli a korrupció minden formáját a XIII. kerületi képviselő-testület tulajdonosi és lakásgazdálkodási bizottsága, s a parkolóellenőrök munkájának javításáért és ellenőrzéséért további intézkedéseket vár a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. (BÖP) vezetésétől - közölte a bizottság elnöke, Karácsonyi Zoltán.
A testület keddi ülésén meghallgatta Rusznák Imrét, a BÖP igazgatóját "a cégnél zajló események kapcsán" - olvasható az elnök által jegyzett közleményben. Eszerint az igazgató meghallgatása alapján a bizottság megállapította, hogy a BÖP vezetése a parkolóellenőrök munkájának ellenőrzése és a korrupció leleplezése érdekében a szükséges döntéseket meghozta.
Az elmúlt másfél év során, belső vizsgálatok után, 28 parkolóőrtől váltak meg. Kezdeményezték rendőrségi eljárás megindítását, annak során mindvégig együttműködtek, így "saját sikerükként élték meg az elkövetők elfogását". Átszervezték a belső ellenőrzést és belső szervezeti intézkedésekkel akarják elejét venni a korrupciós helyzetek kialakulásának.
A bizottság felhívta a BÖP Kft. ügyvezetésének figyelmét, hogy további hathatós intézkedéseket tegyen a parkolóellenőrők munkájának javításáért és ellenőrzéséért. Az elnök álláspontja szerint elítélendő, hogy az esettel kapcsolatban "jogerős vizsgálati megállapításokat megelőzően, egyéni politikai haszonszerzés céljából a FIDESZ-KDNP helyi frakcióvezetője a BÖP Kft.-t igyekszik rossz színben feltüntetni, és a kerületi önkormányzatot felelőssé tenni".
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) tavaly június 24-én rendelt el nyomozást a parkolóőrök zsebre bírságolási ügyében. A nyomozást vesztegetés megalapozott gyanúja miatt indították ismeretlen tettes ellen. Egy nappal korábban belső vizsgálat indult a BÖP Kft.-nél egy volt parkolóőr kijelentései miatt, aki nyolc társával együtt azt állította: parkolási díj helyett fix díjat szedtek mintegy ezer autóstól, és ebből feletteseiknek is juttattak.
A zsebre bírságolásról először beszámoló Blikk című napilap akkor megkereste a cég vezetőjét, Rusznák Imrét, akinek minderről "állítása szerint fogalma sem volt". A cikkhez kapcsolódóan a Zoom.hu egy, a hírportál birtokába került hangfelvétel alapján azt írta, hogy Rusznák Imre is tudott a százmilliós vesztegetésekről, mégsem tett rendőrségi feljelentést. Mint írták, a birtokukba került hangfelvételen a kft. vezetője mintegy harminc alkalmazott előtt közölte, tudja, hogy sokan saját zsebre dolgoznak.
Rusznák Imre korábban annyit közölt, hogy a rendőrségi vizsgálat lezárásáig nem nyilatkozik ez ügyben. Idén májusban Spaller Endre, a XIII. kerületi Fidesz frakcióvezetője az ügyészséghez fordult, hogy kiderüljön, korrupció miatt csökken-e a parkolási kft. bevétele, s így az önkormányzatoké is. A politikus közölte, eljuttatta az ügyészséghez azt a hangfelvételt, amelyen Rusznák Imre arról beszél, tud a cégen belüli korrupcióról, illetve eljuttatta egy kutatás eredményét is, amely azt támasztja alá, hogy valóban 200 millió forinttal csökkent a parkolási cég bevétele.
Spaller Endre kedden egy másik, a frakció által vélelmezett ügyről beszélt. Azt mondta, a XIII. kerületi Fidesz-KDNP frakciója korrupciót sejt a BÖP Kft. Hegedűs Gyula utcai irodájának kialakítása körül. Kifejtette: idén februárban meghívásos közbeszerzési pályázatot írtak ki a cég ügyfélszolgálati helyiségének felújítására. Mint mondta, a közbeszerzésnek minden paramétere éppen "odáig ért", amit a jogszabály megenged: a törvény szerint ugyanis meghívásos közbeszerzést lehet tartani, ha a beruházás összege nem éri el a nettó 45 millió forintot, ez a felújítás pedig 44 millió 860 ezer forintba került.
A törvény tíz százaléknyi pótmunka megrendelését teszi lehetővé: a beruházó több mint négymillió forintnyi pótmunkát rendelt meg, vagyis pontosan a határ alatti összegben - ismertette Spaller Endre. Azt mondta: számításaik szerint körülbelül 30 millió forintot ért ez a beruházás, vagyis úgy vélik, 15 millió forint közpénz tűnt el.
A frakcióvezető szavaira reagálva Rusznák Imre azt közölte, hogy Spaller Endre a tényeket figyelmen kívül hagyva, valótlanságokat állít, a társaság gazdálkodása szabályszerű, ott nincsenek korrupciós ügyek. A parkolási cég vezetője közleményében emlékeztetett arra, hogy négy dolgozó vesztegetési ügyére a határozott fellépése eredményeként derülhetett fény. Mint írta, "a gyanú felmerülésekor azonnal belső vizsgálatot rendeltem el, és mindvégig szorosan együttműködtünk a rendőrséggel". Az elmúlt másfél év során munkafegyelem megsértése miatt 21 parkolóőrtől váltak meg.
Hiszékeny Dezső , a XIII. kerületi önkormányzat szocialista alpolgármestere, aki jelen volt a tulajdonosi és lakásgazdálkodási bizottság ülésén, azt mondta, Rusznák Imre meghallgatása kizárólag a parkolóőrök ügyére vonatkozott. A bizottsági ülés napirendjét Spaller Endrének az ügyfélszolgálati iroda kialakítására vonatkozó keddi közlése előtt jóval korábban állapították meg. Azért a tulajdonosibizottság foglalkozott a parkolóőrök ügyével, mert a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. a főváros, a IX. és a XIII. kerület közös tulajdonában van.
A bizottság 28 elbocsátott parkolóőrről tesz említést, mint az alpolgármester megjegyezte, 21 parkolóőrtől a belső vizsgálatok nyomán váltak meg, mivel velük kapcsolatban a korrupció gyanúja felmerültl. Hét parkolóőrt egyéb ügyek, például alkoholizálás miatt küldtek el. | [
"Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft."
] | [
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"BÖP Kft."
] |
Az Európai Bizottság vizsgálatot indít annak tisztázására, sért-e uniós jogot, hogy Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei kaptak 35 évre szóló koncessziós jogot a teljes magyarországi gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetésére.
Vizsgálja az Európai Bizottság (EB) a 35 évre szóló magyar autópálya-koncessziós szerződést, hogy kiderüljön, sért-e uniós jogot. Erről Ursula von der Leyen, az EB elnöke tájékoztatta a Demokratikus Koalíció (DK) európai parlamenti képviselőjét, Rónai Sándort.
Rónai Sándor a Facebook-oldalán azt írta, “májusban derült ki, hogy Orbán oligarchái, Mészáros és Szijj László érdekeltségi köre kapta meg 35 évre a magyar autópályák üzemeltetését. Csakhogy azt azóta sem sikerült megtudni, hogy a kormány milyen számításokkal igazolja a sokezer milliárdos bizniszt, megéri-e a magyaroknak, vagy csak egy újabb lopásról van-e szó."
A hvg.hu is írt róla, hogy a koncessziós szerződés alapján évente és kilométerenként 96,2 millió forintért Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei fogják üzemeltetni 2057-ig a teljes magyarországi gyorsforgalmi úthálózatot. Cserébe az első tíz évben még építeniük/bővíteniük kell 550 kilométer utat.
Rogán Antal a 35 éves autópálya-koncesszióról: Inkább Mészáros, mint egy külföldi Évente és kilométerenként 96,2 millió forintért Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei fogják üzemeltetni 35 évig a teljes magyarországi gyorsforgalmi úthálózatot. Cserébe az első tíz évben még építeniük/bővíteniük kell 550 kilométer utat. Rogán Antal szerint örvendetes, hogy van Magyarországon olyan szereplő, aki felnőtt a feladathoz, és azt még a mostani nehéz körülmények közt is képes vállalni.
A pályázat eredményét bejelentő Rogán Antal miniszter arra reagálva, hogy Szijj Lászlóék köre és más, jól ismert alvállalkozók nyerték a tendert, korábban azt mondta, | [
"Európai Bizottság"
] | [
"Demokratikus Koalíció"
] |
A Gazdasági Versenyhivatal helyszíni szemléket tartott és eljárást indított több, szúnyogirtásban résztvevő cég ellen, mert a gyanúja szerint felosztották egymás között a közbeszerzési eljárásokat - derül ki a GVH közleményéből.
A versenyhivatal szerint a Magyarországon meghatározó, vegyszeres szúnyogirtást végző vállalkozások már 2007-ben megállapodást köthettek a hazai működési területek (szúnyogirtásra kiírt közbeszerzési eljárások) felosztására, illetve megállapodtak a közbeszerzéseken adandó kivitelezési árakban.
A Corax-Bioner Zrt., a GERGELY AIR Kft., a KOMPLEX AIR Kft., a KOBO-COOP-'96 Kft., az RSZ-COOP Kft. és a SZEMP AIR Kft. feltételezett megállapodása kiterjedt a 2010-es árvízi helyzet miatt létrejött, a Katasztrófavédelem által, állami pénzből finanszírozott, rendkívüli irtások elosztására is.
A versenyhivatal gyanúja szerint a megállapodás kiterjedt a vállalási árszint emelésének egyeztetésére is, valamint arra, hogy a területi elosztásért cserébe a piacvezető légi szúnyogirtó és egyben irtószergyártó Corax-Bioner Zrt. vállalta, hogy amennyiben az irtószert tőle vásárolják, akkor az ő működési területükön nem dolgozik szúnyogirtási szolgáltatóként, illetve olyan ajánlati árakat ad, amelyekkel lehetővé teszi, hogy magasabb árakkal tudják a megrendeléseket elnyerni.
A GVH gyanúja szerint ezzel a vállalkozások feltételezhetően megsértették a versenytörvény versenykorlátozó megállapodások tilalmára vonatkozó rendelkezéseit - írja a közlemény. | [
"RSZ-COOP Kft.",
"KOBO-COOP-'96 Kft.",
"Corax-Bioner Zrt.",
"SZEMP AIR Kft.",
"KOMPLEX AIR Kft.",
"GERGELY AIR Kft."
] | [
"Gazdasági Versenyhivatal"
] |
Közel egyéves tárgyalássorozatot követően Garancsi István (a Videoton fociklub elnöke, Orbán-közeli építési vállalkozó) érdekeltségébe tartozó Market Csoport egyik cége vette meg a Kopaszi-gátat az eddig tulajdonos Mota-Engil, Finibanco és Estia portugál cégek alkotta vállalatcsoporttól. A XI. kerületi Duna-part hányattatott sorsú területének - a szocialista városvezetés alatt a Leisztinger-portfólióhoz tartozott - vételárát az MTI-nek szombaton eljuttatott közlemény nem ismerteti.
Az új tulajdonos ígérete szerint a Kopaszi-gát parkot változatlan feltételekkel üzemelteti: a terület a továbbiakban is a fővárosi lakosság kikapcsolódását szolgálja majd, az eddig használaton kívüli területeken pedig lakó- és irodaövezet kialakítását tervezik - áll a közleményben.
Az ingatlanfejlesztésre a Market Építő Zrt. saját, a kivitelezéssel foglalkozó anyavállalattól elkülönült, önálló működésű leányvállalatot hozott létre 2015 májusában, Property Market Kft. néven.
A Duna-menti terület értéke az 1-es villamosvonal bővítését és a 4-es metró átadását követően az elmúlt években felértékelődött, ezért a cég a jelenleg még kihasználatlan területek fejlesztésével egy
egy új, multifunkciós városnegyedet akar kialakítani Dél-Budán
A közlemény szerint a Property Market Kft. már dolgozik a fejlesztés előkészítésén, amelynek részleteiről, ütemezéséről és fázisairól a társaság a tervek szerint 2016 első negyedévében közöl majd részleteket. | [
"Market Építő Zrt.",
"Property Market Kft."
] | [
"Market Csoport"
] |
A vörösiszap-katasztrófa után a pénzadományok elosztását koordinálta, egy KDNP-s szerint pedig korábban fenyegetőzött Lasztovicza Jenő fideszes politikus, akinek fia diplomaszerzése miatt nyomoz a rendőrség. Frakciótársai szerint Lasztovicza csendes, udvarias ember, még bekiabálni sem szokott az ülésteremben. A politikus szerint a kormánypárt vezetésének több tagja is felhívta és támogatásáról biztosította.
Továbbra sem lehet tudni, hogy mikorra fejeződik be a Semmelweis Egyetemen az a vizsgálat, amely Lasztovicza Jenő fideszes parlamenti képviselő fiának diplomaszerzése miatt indult a múlt héten. Az egyetemnek hétfőn több kérdést is feltettünk az ügyben, mindössze annyit közöltek, ha befejeződik a vizsgálat, annak végeredményéről tájékoztatni fogják a közvéleményt.
Rendszerhiba
A hvg.hu múlt hétfőn arról írt, hogy a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi karán két diák csak a dékán segítségével tudott lediplomázni. Lasztovicza fia és kollégiumi szobatársa úgy kapott diplomát július közepén, hogy együttesen 15 jegyük hiányzott az abszolutóriumhoz. A lap szerint Tóth Miklós dékán a saját kódjával igazolta a hiányzó krediteket az intézmény elektronikus nyilvántartásában. A dékán ezt azzal indokolta, hogy Lasztovicza és diáktársa méltányossági kérelemmel fordultak hozzá, amelyben hiányzó tantárgyaik utólagos elismerését kérvényezték. A kérelemben azt állították, hogy a hiányzó tantárgyak óraszámait a nappali tagozaton korábban többszörösen teljesítették a levelezői óraszámokhoz képest.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság múlt kedden közölte, hogy egy névtelen feljelentés alapján közokirat-hamisítás gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást indítottak. Lasztovicza múlt hétfőn az MTI-nek tagadta a cikkben leírtakat, valamint nehezményezte, hogy a hvg.hu közölte a fia nevét. A politikus szerint politikai célokra akarják felhasználni a fiát. Szerdán a Napló című Veszprém megyei lapnak Lasztovicza arról beszélt, hogy rendszerhiba okozhatta a problémát, szerinte ezért nem értesült az egyetemi ügyintéző időben arról, hogy gond van a hallgatókkal az államvizsga előtt.
Csendes, segítőkész
Lasztovicza az Indexnek azt mondta: az ügyről múlt kedden levélben tájékoztatta Rogán Antalt, a Fidesz frakcióvezetőjét. Arra a kérdésünkre, hogy a Fidesz hogyan reagált ügyre, azt felelte: több kormánypárti politikus, köztük a Fidesz felső vezetésének tagjai is felhívták telefonon, és támogatásukról biztosították. Lasztovicza azt azonban nem akarta elárulni, hogy kik hívták fel. Hozzátette: amíg tart a rendőrségi és az egyetemi vizsgálat, további részletet nem akar mondani az ügyről.
Fotó: Huszti István / Index Lasztovicza Jenő
Az Index által megkérdezett fideszes képviselők szerint a kormánypárti frakciókban nem merült fel Lasztovicza fiának ügye. Ezt azzal magyaráztak, hogy július közepén véget ért az Országgyűlés tavaszi ülésszaka, a politikusok szabadságon vannak, így nem nagyon beszélnek egymással. Több kormánypárti képviselő a múlt héten részt vett a bálványosi szabadegyetemen, többen akkor azt mondták, a négyszemközti beszélgetéseken itt sem került szóba az ügy. Az egyik képviselő szerint Lasztovicza fiának diplomaszerzése nem hasonlító össze Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök plágiumbotrányával. Ezt azzal magyarázta, hogy nem a politikust, hanem a családját érinti az ügy. A forrás azt pedig különösen szerencsétlennek tartotta, hogy bárhogy is záruljon az ügyben indult vizsgálat, Lasztovicza fiának életét évekig megnehezíti a botrány.
Lasztovicza nem tartozik a Fidesz ismertebb politikusai közé, a pártnak 1994 óta, az Országgyűlésnek 1998 óta a tagja, minden alkalommal a taplocai egyéni választókörzetből került be a parlamentbe. Jelenleg a parlament sport és turizmusbizottságának az alelnöke. Frakciótársai csendes, udvarias politikusként írták le, aki még bekiabálni sem szokott az ülésteremben. Az egyik fideszes képviselő azt emelte ki, hogy Lasztovicza mindig segítőkész, neki többek között Balatonnal, turizmussal kapcsolatos ügyekben is segített. Egy KDNP-s képviselő pedig arról beszélt, hogy Lasztovicza a kormánypártok számára különösen a Veszprém megyei közgyűlés elnökeként végez hasznos munkát. Szerinte a fideszes politikus jól mozgatja a fejlesztési forrásokat, és nagyon jó érdekérvényesítő a különböző turisztikai fejlesztéseknél.
A vörösiszap-katasztrófa
A sajtóban a 2010. októberi, tíz áldozatot követelő vörösiszap-katasztrófa után szerepelt többször, Lasztovicza volt ugyanis a Veszprém megyei védelmi bizottság, valamint a károsultakat segítő kármentő bizottság elnöke. Utóbbi bizottság vezetőjeként Lasztovicza irányította azoknak a pénzeknek az elosztását, amely a katasztrófa utáni adományokból gyűlt össze. Az MSZP tavaly többször is kritizálta a pénzek felhasználásnak módját, decemberben például azt rótták fel, hogy a kármentő alap számláján 1,7 milliárd forint van, a károsultaknak azonban mindössze 350 milliót utaltak át. Lasztovicza azzal vágott vissza, hogy az MSZP a helyzetet politikai célokra használja fel ahelyett, hogy konkrét segítséget nyújtana a bajbajutottaknak.
Az MTI archívumában Lasztovicza nevére rákeresve, a politikus jóval többször bukkan fel közgyűlési elnökként, mint parlamenti képviselőként. A megyei intézmények állami kézbe vételével az év elejétől jelentősen csökkent a megyei önkormányzatok szerepe. A Veszprém megyei közgyűlés egyik februári ülésén a Jobbik ezért felvetette, hogy csökkenjen az elnök tiszteletdíja. Az MTI tudósítása Lasztovicza ezt arra hivatkozva utasította el, hogy az elnök és alelnökök tiszteletdíja az elmúlt években egy fillérrel sem nőtt, miközben minden nap munkát végeznek, nemcsak havonta egyszer foglalkoznak a megye ügyeivel. A politikus a parlamentben az elmúlt két évben főként költségvetéssel, illetve sporttal kapcsolatos kérdésekben szólalt fel. Pokorni Zoltán mellett ő volt az a másik kormánypárti képviselő, aki nem szavazta decemberben a felsőoktatási törvényt.
A politikus neve felmerült a 2010-es őszi önkormányzati választások előtt a Fidesz és a KDNP közti egyik helyi konfliktusban is. A KDNP sümegi szervezete azt állította, hogy a Fidesz a helyi önkormányzati választási listát a KDNP megkérdezése nélkül állította össze. A KDNP sümegi elnöke, Nagy László 2010 szeptemberében az MTI-nek azt mondta: a jelöltállításért felelős Lasztovicza kérése törölték őt a listáról. A KDNP-s politikus az MTI-nek azt mondta, miután megpróbált tenni ez ellen, Lasztovicza telefonon megfenyegette, és azt mondta, az akciójának következményei lesznek. Az MTI az ügyben akkor nem tudta elérni Lasztoviczát. | [
"Semmelweis Egyetem"
] | [
"Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi kar",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
A Gránit Bank többségi tulajdont vett az Equilor Befektetési Zrt. brókercégben (a deal az Equilor alapkezelőjét nem érinti). A bank első embere, Hegedüs Éva nemrégiben az MCC Feszten ugyan azt hangsúlyozta, hogy egy bank életét nem a tulajdonosai, hanem a menedzsmentje, illetve a teljesítménye és a szolgáltatásai határozzák meg, de azért a bejelentés kapcsán alighanem mégis az a legérdekesebb, hogy így közvetve Tiborcz István, a miniszterelnök veje a brókercégnek is tulajdonosa lesz.
Tiborcz István kiterjedt hazai és külföldi ingatlanpiaci portfólióval, irodaházakkal és szállodákkal rendelkezett, a legtöbb érdekeltségét holdingcége, a BDPST Group alatt fogja össze. Az elmúlt időszakban, még a 2022-es parlamenti választások előtt érezhető volt egyfajta hangsúlyeltolódás, és Tiborcz a pénzügyi szolgáltatások piacán is egyre erősebben megjelent.
Többféle intézmény kapcsán is hallottuk, hogy a miniszterelnök veje is érdeklődik, ezek közül eddig a Gránit Bank, a Diófa Alapkezelő és most az Equilor Befektetési Zrt. valósult meg, más tranzakcióknál (Sopron Bank, Commerzbank, Aegon Biztosító) azonban végül nem ő futott be.
Tiborcz István gyakorlatilag sorra olyan üzleteket kötött, amelyekkel már előtte is így vagy úgy elhangzott a neve. A Gránit Bank korábban hitelezte, a Diófa Alapkezelő korábbi tulajdonosával, Jellinek Dániellel korábban is már többször kötött üzleteket, de az Equilorról is olykor az a hír járta, hogy szorosabb a kapcsolat annál, ami látszik. Szécsényi Bálint a brókercég vezetője és Tiborcz István személyesen is jóban voltak, olykor felbukkantak közös fotón, és a BDPST, illetve az Equilor székhelye ugyanaz a Pasaréti úti 122–124. alatti Mozium irodaház, ahol további olyan magántőkealapok és cégek is találhatók, amelyeknek a tevékenységét a piacon olykor a miniszterelnök vejével emlegették együtt. Az épület onnan lehet ismerős a nagyközönségnek, hogy Wang mester budai étterme a Wang Mozium is itt található.
A közlemény szerint az Equilor Befektetési Zrt. változatlan menedzsmenttel folytatja működését, miután a Gránit Bank Zrt. 50 százalék plusz egy szavazatnyi részesedést szerez az Equilor Befektetési Zrt. 49,9 százalékos tulajdonosa továbbra is a társaság jelenlegi elnöke, Gereben András és a vezérigazgató, Szécsényi Bálint marad.
A tranzakció zárásához a Magyar Nemzeti Bank és a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges. Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója kiemelte, hogy
a tranzakció illeszkedik a hitelintézet stratégiájába, amely célul tűzte ki a digitális platformon alapuló szolgáltatási paletta folyamatos bővítését befektetési és privátbanki szolgáltatásokkal.
Szécsényi Bálint, az Equilor Befektetési Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy
az Equilor ügyfelei a jövőben változatlanul magas színvonalon és feltételek mellett vehetik igénybe.
Vajon mire törekszik a csoport a telített magyar pénzügyi piacon? A profilból adódóan a magát a digitális kiválósággal azonosító bank (nemrég a versenytársait valószínűleg nem túl gyakran dicsérő Csányi Sándor fogalmazott úgy, hogy a piacon két igazán jó digitális szolgáltatást lát, a sajátját és a Gránitét) egyre inkább a személyes vagyonkezelés irányába fejleszt. Ez egy olyan niche-szerep lehet, ahol magyar kereskedelmi banki háttérrel, de valamilyen privátbanki felhatalmazással lépne piacra ez a konglomerátum.
Az Equilor Befektetési Zrt. remek brókercég, a Concorde mellett ő volt a hazai befektetési szolgáltatások másik magyar tulajdonú, független erőssége, amely elsősorban a brókerszolgáltatásai, elemzései és az alapjai, de a magántőkealapok működtetése révén is ismert volt. Előbbiek cseréltek most gazdát, utóbbiak (az alapkezelés) maradt a rég tulajdonosoknál. | [
"Gránit Bank",
"Equilor Befektetési Zrt."
] | [
"BDPST Group",
"Aegon Biztosító",
"MCC Feszt",
"Diófa Alapkezelő",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Sopron Bank",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Mozium irodaház",
"Wang Mozium"
] |
A kerületi kábeltévé tette gazdaggá az erzsébetvárosi SZDSZ-vezetőt, keddi letartóztatását azonban a kerületi ingatlaneladások miatt rendelte el a Központi Nyomozó Főügyészség. A gyanú szerint Gál György irányította a háttérből a zsidó negyed házainak erősen nyomott árú eladását. Ezzel 700 milliót is nyerhettek üzlettársával, aki már három hete előzetesben van. A strómanok és offshore cégek hálózatának politikai szálai több párthoz elérhetnek.
A Garay piac körüli ügyletek kíválóan jellemzik a mai magyar közállapotokat. Megmutatja, hogy jutnak önkormányzati vagyonból komoly magántőkéhez jó érdekérvényesítő képességgel rendelkező vállalkozók, és miért nincs elég pénze az önkormányzatnak a kerületeket rendbe tenni.
A VII. kerület legnagyobb alapterületű új építésű lakásásainak egyikébe költözött be tavaly a városrész gazdasági bizottságát vezető szabad demokrata politikus. A Garay téri 500 négyzetméteres penthouse-hoz (tetőtéri lakás) tartozó mélygarázsában pedig a Jaguar legújabb modellje, egy méregzöld XF limuzin parkolt. Gál Györgyöt a Központi Nyomozó Főügyészség kedden különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt vette őrizetbe, miután lakásán házkutatást is tartottak.
Az ötgyerekes frakcióvezető egy évtized alatt csinált jelentős anyagi karriert az Erzsébetvárosban. Az 1200-as ladás korszak számára akkor ért véget, amikor jó üzletet hozott össze a VII. kerületi kábeltelevíziós társaság eladásával. A kiépített dróthálózattal és saját központtal rendelkező vállalkozást az UPC olvasztotta magába. Az akkoriban erős expanzióba kezdett szolgáltató cég 150 milliós vételárat fizetett a kerületi konkurenciáért.
Gál az eladás után feladta függetlenségét, és 1998-ban az SZDSZ színeiben listán bekerült a VII. kerületi önkormányzat képviselőtestületébe. A friss képviselő azonnal a testület gazdasági bizottsági irányítója lett. A befolyásos pozíciót sikeresen megőrizte három cikluson át. A képviselőség elnyerését a helyi SZDSZ is gyors előmenetellel hálálta meg, 1999 őszén a párt erzsébetvárosi frakcióvezetőjévé választották. A mostani ciklusban a gazdasági bizottság mellett a szociális és a mentelmi bizottságban is tagságot vállalt.
A médiában az erzsébetvárosi ingatlanügyekben vált ismertté Gál neve. Először az Óvás! Egyesület által kirobbantott Holló utcai házmentő akció idején, 2004-ben merült fel a neve, amikor a kerületi újságban kilátásba helyezte, hogy károkozás miatt ötmilliárdos pert indít a bontásra szánt házakat műemlékvédelem alá helyező Kulturális Örökségvédelmi Hivatal ellen. A cikkben a helyi lakosok érdekének állította be a terveket. Azzal érvelt, hogy a műemlékvédők csak egy papírt küldenek, de pénzt a renováláshoz már nem. Az önkormányzat szándéka viszont az, hogy a lakók "modern, egészséges, komfortos lakásokba" költözhettek volna, ha az általuk lakott épületek bontása elkezdődhetne.
A zsidó negyed elpasszolt és bontásra ítélt házai körüli bizniszek miatt már több éve megindult a nyomozás. Érdemi lépés viszont csak a hónap elején történt, amikor az ügyészség előzetesbe helyezte a 90 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő Erzsébetvárosi Lakásépítő Kft. ügyvezetőjét, a jogász Nagy Györgyöt. A 2006-os feljelentés szerint a kerületben 2002 óta folyik az önkormányzati ingatlanvagyon kijátszása befektetői csoportoknak. Nagy György számos ingatlanügyletben közreműködött, különböző cégeken keresztül részese volt többek között a Király utcai bérházeladásoknak és a Garay téri üzletközpont beruházásának is.
A főügyészség szerdai közleményében azt írta: a nyomozás eddigi adatai szerint a gazdasági bizottság gyanúsítottként kihallgatott elnöke és a vele együttműködő vállalkozó a VII. kerületi önkormányzatnak 700 millió forint kárt okozott, és további mintegy 1,6 milliárd forint kár okozását kísérelték meg. A gyanú szerint a főváros VII. kerületi önkormányzata gazdasági bizottságának elnöke 2002-től kapcsolatban állt azzal a vállalkozóval, aki az önkormányzat tulajdonában álló több lakóházat forgalmi érték alatt akart megvásárolni, majd a vásárlást követően - offshore társaságok közbeiktatásával - rövid időn belül, jelentős haszonnal a már egyébként is érdeklődő külföldi befektetőknek értékesíteni - olvasható a közleményben. Az ügyészek hozzáteszik: a vállalkozó elképzelésében a bizottság elnöke is jó üzleti lehetőséget látott, ezért azt támogatta.
Az MTI-ben kiadott közlemény szerint az ingatlanok vételárára vonatkozó előzetes egyeztetésük alapján megállapodtak abban, hogy a vállalkozó projektcégeket alapít, amelyek a valós forgalmi érték alatti vételáron fogják megvásárolni a kiszemelt ingatlanokat. A vállalkozó az egyes cégekbe a bizalmas ismerőseit strómanként helyezte el. Mint írják, a vételárról történt egyeztetés során a gazdasági bizottság elnöke közölte a vállalkozóval, hogy mennyit kell neki fizetnie azért, hogy az adott házat az általa alapított projektcégnek adja el az önkormányzat.
Ezután a gazdasági bizottság elnöke felvette a kapcsolatot az ügyletbe bevont értékbecslő cég vezetőjével, akivel megbeszélte, hogy mely ingatlant és milyen forgalmi értékre kell felértékelnie. A valótlan tartalmú értékbecslés felhasználásával a gazdasági bizottság elnöke az ingatlan valós forgalmi értékét tekintve a gazdasági bizottság tagjait és a képviselő-testületet tévedésbe ejtette - ismerteti a főügyészség.
A megalapozott gyanú szerint ezzel a módszerrel nyolc önkormányzati lakóházat értékesítettek 2003-ban és 2004-ben - írják. A közlemény szerint a gazdasági bizottság gyanúsítottként kihallgatott elnöke összesen 195 millió forintot kért és kapott a vállalkozótól a támogató segítségéért. Hozzáteszik: a gazdasági bizottság elnöke a főügyészség határozatai és a gyanúsításközlés ellen panaszt jelentett be, tagadva a bűncselekmények elkövetését.
Az SZDSZ-es frakcióvezető letartóztatása előtt egyébként egy helyi prominens is váratlan őszinteséggel beszélt a Király utcai ügyletekben való részvételéről. Garabics Károly, a Fidesz VII. kerületi ügyvezető alelnöke a kerületi tévében vallotta meg, hogy közvetítőként szerepelt az egyik eladási manőverben. Az Index már tavaly nyáron tudósított arról, hogy a most előzetesben helyezett Nagy György Garabics Károlyt üzlettársként mutatta be a megvásárlásra kinézett Király utca 15. lakóinak. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalban tartott tervtanácsi ülésen a Király utca 25., 27., 29. bontásáról vagy megtartásáról szóló vitában pedig egy olyan cég tűnt fel, (Promoplan Kft.) beruházóként, amelynek tulajdonosa Kékessy George Sándor, a Fidesz-kormány párizsi nagykövetének Kékessy Dezsőnek a fia. | [
"SZDSZ",
"Erzsébetvárosi Lakásépítő Kft.",
"Promoplan Kft."
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Óvás! Egyesület",
"Kulturális Örökségvédelmi Hivatal"
] |
Korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt az ügyészség őrizetbe vette az Országos Roma Önkormányzat elnökét, Agócs Jánost.
Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség akkori, civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára (b) és Agócs János, az ORÖ elnöke koszorúz a roma holokauszt emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen Budapesten, az ORÖ székháza falán található emléktáblánál 2020. augusztus 2-án. Fotó: Balogh Zoltán/MTI/MTVA
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt folytat nyomozást.
A nyomozó ügyészség további bizonyítékok beszerzése és az elkövető elfogása érdekében összehangolt eljárási cselekményeket hajt végre, ezek folyamatban vannak.
A nyomozó ügyészség által őrizetbe vett Országos Roma Önkormányzat elnökét érintő ügyről az elsődleges nyomozati cselekmények után – várhatóan csütörtökön – adnak részletesebb tájékoztatást. | [
"Országos Roma Önkormányzat"
] | [
"Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség"
] |
Az elmúlt években csodák sorozata történt a magyarországi Auchan- beruházások körül. Budaörsön a helyi lakosok 1997-ben a Levegő Munkacsoport segítségével bírósági keresetet nyújtottak be az Auchan bevásárlóközpont megépítése ellen.
A bíróság első fokon hatályon kívül helyezte az építési engedélyt. Az építkezés azonban rendületlenül folytatódott annak ellenére, hogy a budaörsi önkormányzat háromnaponta 10 ezer forintos bírságot vetett ki az építtetőre! A bevásárlóközpont felépült, a pereskedő lakók nagy része elköltözött, a Levegő Munkacsoport pedig túlélte az ellene indított, széles körű lejárató kampányt. Két és fél év elteltével a Legfelsőbb Bíróság elutasította a keresetet, mivel álláspontja szerint nem volt elegendő bizonyíték a környezetveszélyeztetés megállapításához. Ennek kimutatására a bíróság több millió forintos költséggel járó további vizsgálatok elvégzését kérte. Ezek finanszírozására, amint azt a bíróság sejthette, a Levegő Munkacsoportnak nem volt lehetősége.
1998-ban az önkormányzati választások előtt az újpesti képviselő-testület - érzékelve a helyi közhangulatot - elutasította az M0-ás káposztásmegyeri csomópontjának megépítését. Erre a csomópontra elsősorban a Dunakeszire tervezett Auchan bevásárlóközpontnak volt szüksége. Csodák csodája, a választások után rögtön megváltozott a képviselők álláspontja, és megadták az engedélyt az építésre. A Káposztásmegyeri Környezetvédők Köre és a Levegő Munkacsoport bírósághoz fordult, mely első végzésével hatályon kívül helyezte az építési engedélyt. Az építtetők egy pillanatra megszeppentek, néhány napig álltak is a munkálatok, de utána még nagyobb erőkkel folytatódtak, mintha Magyarországon bíróság nem is létezne. A csomópont rövidesen elkészült (természetesen közpénzből), az akkori közlekedési miniszter ünnepélyesen átvágta a szalagot. A bírósági eljárás lassan folytatódott, végül 2004-ben (!) megszületett az ítélet, amely elutasította a civil szervezetek keresetét. A szakértői vélemény ugyanis kimondta, hogy egész Budapesten és környékén folyamatosan növekszik a gépjárműforgalom (ami kétségtelenül igaz), és így nem bizonyítható, hogy tényleg a csomópont által gerjesztett forgalom miatt súlyosbodik Káposztásmegyeren a környezetszennyezés... A keresetet megindító lakók időközben elköltöztek, a helyi egyesület vezetőjének például egy dunántúli kisvárosban sikerült megtalálnia a nyugalmát.
A dunakeszi Auchannak természetesen egy út is kellett, ami a csomóponttól a bevásárlóközponthoz vezet. Ennek nyomvonala egy törvényileg védett lápon vezetett keresztül. Ezért a természetvédelmi hatóság több ízben elutasította az építési engedély iránti kérelmet. Ám egyszerre csak csoda történt, és a hatóság mégis megadta a hozzájárulását. Az említett civil szervezetek ismét bírósághoz fordultak, az út pedig megépült (szintén jórészt közpénzből). A bíróság első fokon 2004-ben hozta meg az ítéletét: az utat le kell zárni a forgalom elől! A dunakeszi önkormányzat fellebbezett, így az ítélet nem vált jogerőssé.
Napjainkban a solymári Auchan építkezése körül történnek csodák. A Levegő Munkacsoport időben bejelentkezett ügyfélként, de csak két és fél hónap késéssel - többszöri rákérdezés után - kapta meg az értesítést a környezetvédelmi hatóságtól, hogy kiadásra került a környezetvédelmi engedély. Ezt azonnal megfellebbezte. Időközben a solymári önkormányzat kiadta az építési engedélyt. A Levegő Munkacsoport felszólította a solymári jegyzőt az építkezés azonnali leállítására, azonban a jegyző válaszra sem méltatta a civil szervezet levelét. A bevásárlóközpont építése töretlenül folyik.
Még ennél is nagyobb csoda, hogy pont ebben az időszakban került kiadásra az új 10-es út első szakaszának környezetvédelmi engedélye is - azon szakaszé, amely véletlenül a solymári Auchan bevásárlóközpont mellett halad el. Az öt és fél kilométer hosszú szakasz megépítése 13 milliárd forintjába kerülne az adófizetőknek. A Levegő Munkacsoport bírósághoz fordult, hogy semmisítse meg a környezetvédelmi engedélyt. Következett az újabb csoda: a pilisi térség több polgármestere egy emberként szólalt fel az útszakasz megépítése érdekében, "településeket elkerülő útnak" minősítve azt. Egyáltalán nem zavarta őket az a tény, hogy ez a kétszer kétsávos szakasz semmiféle települést nem kerül el, hiszen a jelenlegi 10-es úttól mindössze 100 méterre (egy hosszabb szakaszon pedig csak 20 méterre) húzódna, egyik végén a kétszer egysávos Bécsi útba, a másik végén pedig Pilisvörösvár szintén kétszer egysávos főutcájába torkollva. Ezek a polgármesterek most nagyszabású félrevezető és lejárató kampányt indítottak a Levegő Munkacsoport ellen. A polgármesterekkel történt többszöri egyeztetés során ugyanis egyértelművé vált, hogy éppen ők ellenzik a településeket valóban elkerülő utak megépítését. Tény az is, hogy a Levegő Munkacsoport és a vele együttműködő civil szervezetek állandóan ezeknek az utaknak a megépítését szorgalmazzák - az Auchan-féle bevásárlósztráda helyett.
Nem minden országban vannak ilyen csodák. Csehországból például még az 1990-es évek közepén kiebrudalták az Auchant korrupciós ügyletei miatt.
Lukács András
A szerző a Levegő Munkacsoport elnöke | [
"Auchan"
] | [
"Káposztásmegyeri Környezetvédők Köre",
"Auchan bevásárlóközpont",
"Legfelsőbb Bíróság",
"Levegő Munkacsoport"
] |
A West Hungária Bau (WHB) feladata lesz a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia tervezése és kivitelezése a Velencei-tónál. A beruházás több mint 40 milliárd forintba kerül, miközben a víztározókra 10 milliárd forintja sincs a kormánynak.
A Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémiát nettó 43 milliárd 415 millió forintért építheti fel a biatorbágyi West Hungária Bau Kft. – derült ki az uniós közbeszerzési értesítő pénteki számából. A munka eredetileg becsült értéke 43 milliárd 465 millió forint volt, a közbeszerzést az állami Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) írta ki tavasszal. A nyílt eljárásra három ajánlat érkezett be. Indult még a tenderen a veszprémi VEMÉV-SZER Építő- és Szerelőipari Kft. egy 43,8 milliárdos ajánlattal, a Laterex Építő Zrt. pedig érvénytelen ajánlatot tett.
A nyertes WHB többségi tulajdonosa Paár Attila, aki korábban megvásárolta Tiborcz István miniszterelnöki vő tulajdonrészét az Eliosban.
A Forbes 2020-as összeállítása szerint 35,7 milliárdos vagyonával Paár az ország 41. leggazdagabb embere. A cég éves forgalma 2018-ban nettó 50 milliárd forint, 2019-ben már 61,6 milliárd volt, a nyeresége pedig ebből 2018-ban 7,3 milliárd, 2019-ben 4,4 milliárd forint lett. Számos más állami megbízást is nyertek az elmúlt években: ők felelnek többek között a Pénzügyminisztérium épületének 54 milliárdos rekonstrukciójáért a Garage Kft.-vel közösen.
Közel kétmilliárdos osztalékot vettek ki a tenderkedvenc WHB-ból a tulajdonosok Az utolsó napon adta le éves beszámolóját a közbeszerzések egyik nagy sztárja, a West Hungária Bau Kft., vagyis a WHB....
Uszoda és tornacsarnok is épül a gigászi sportakadémián
Az akadémia főépülete 19 ezer négyzetméter nettó alapterületű, pince+földszint+2 emeletes lesz, és a következő funkciókat tartalmazza:
az uszodában: 10 pályás 50 méteres versenymedence, 15 méteres tanmedence, 250 fős fix lelátó,
wellness részleg: finn- és infraszaunával, gőzkabinnal és pezsgőfürdővel,
a multifunkciós tornacsarnokban: kézilabda pálya és 250 fős mobil lelátó, vagy két darab kosár-/röplabda pálya,
ergo-, cross-fit-, kondicionáló terem, valamint fallabda pálya,
a kültéren: street workout pálya, strandkézilabda pálya, 400 méteres rekortán futópálya, 20×40 méteres műfüves labdarúgó pálya, két darab teniszpálya (fűthető mobil sátorral),
3 szintes kollégium 66 kollégiumi szobával.
A pince és földszintes, 8 ezer négyzetméteres kajak-kenu épület fedett tesztpályaként és mérési központként, valamint kajak-kenu és evezős hajótárolóként funkcionál.
Eredetileg a Hajógyári-szigetre tervezték
A sportközpont eredetileg Budapesten a Hajógyári-szigeten épült volna meg, a mobilgáttal együtt (utóbbi miatt 1000 fát vágtak volna ki). 2020 őszén derült ki, hogy nem épül meg a mobilgát, ugyanis a főváros és a helyi önkormányzat sem akarta védmű miatt beáldozni a fákat. Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze azt nyilatkozta, a kormány hamis indokkal vitte el a Hajógyári-szigetről a Velencei-tóhoz a Kovács Katalin-féle akadémiát, ugyanis a főváros támogatta a kajak-kenu központ megvalósítását, csak a védmű megépítéséhez nem járult hozzá.
A sportközpont végül Sukoró külterületén valósul meg. Az uniós közbeszerzési értesítő leírása szerint kivágják a megmaradó erdősávokban (telekhatár mentén és partmenti részeken) az elvadult, elhalt növényzetet és sarjakat.
Vízutánpótlásra nincs pénz
Miközben a beruházás több mint 40 milliárd forintba kerül, a Velencei-tó megmentésére egyelőre 10 milliárd forintot sem áldoz a kormány. A tó a rekordalacsony vízszint és a tonnaszámra pusztuló halak miatt került a figyelem középpontjába a nyáron. A tó megmentése 40 milliárd forintból lenne megoldható, erre azonban jelenleg a kormány nem kíván költeni. A Vízügy a Pátkai- és a Zámolyi-tározó kotrását és rekonstrukcióját sürgeti, előzetes becsléseik szerint ennek költsége nem haladná meg a 10 milliárd forintot, de még erre sincs évek óta fedezet.
A kormánynak 10 milliárd forintja sincs rendbe hozni a Velencei-tó víztározóit | atlatszo.hu A Vízügy a Pátkai és Zámolyi víztározók kotrását és rekonstrukcióját sürgeti, előzetes becsléseik szerint ennek költsége nem haladná meg a 10 milliárd forintot. Mivel a vízpótlási terveket 10 évre titkosította a kormány, a Vízügyet kérdeztük meg, hogyan juttatnának elegendő vizet a Velencei-tóba. Kiderült, hogy az elöregedett tározók normál időszakban sem tudják már a Velencei-tavat szolgálni: három zsilipkamrából egy épphogy működik, illetve a Pátkai tározóban sosem kotorták a medret az elmúlt 50 évben. A szakértők már régóta figyelmeztettek, hogy baj lesz abból, ha a gyakorlatban a tározó elsődleges funkciójává a horgászat válik.
Miközben a vízügyesek uniós forrásokban reménykednek, az Átlátszónak nyilatkozó szakember szerint július óta inkább pocsolya, mint élővíz a tó.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Tessely Zoltán, a térség országgyűlési képviselője és Kovács Katalin, háromszoros olimpiai bajnok magyar kajakozó 2020 őszén. (forrás: Tessely Zoltán/Facebook)
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"West Hungária Bau"
] | [
"Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia",
"VEMÉV-SZER Építő- és Szerelőipari Kft.",
"Garage Kft.",
"Laterex Építő Zrt.",
"Opten Kft.",
"Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt."
] |
Feljelentést tett az Állami Számvevőszéknél és az Országos Rendőr-főkapitányságnál a szegedi önkormányzat korrupciógyanús szerződéskötése miatt egy Fidesz-KDNP képviselő. A feljelentő Kohári Nándor csütörtökön elmondta, álláspontja szerint az önkormányzat a város számára hátrányos vagyonátruházási szerződést kötött idén júliusban a Teke Club Kft.-vel; a múlt havi közgyűlésen az ellenzék nem támogatta ezt az előterjesztést.
A cég gyakorlatilag ingyen - egy forint/négyzetméter áron, kapott használatra egy frekventált telket, hogy ott teke- és bowlingközpontot, szállodát és büfét üzemeltessen. Ezt az önkormányzat mindenféle versenyeztetési eljárás nélkül tette, az államháztartási törvény és az ide vonatkozó szegedi vagyonrendelet sorozatos megszegésével - közölte. Véleménye szerint több tízmillió forint kár érte a várost azzal, hogy az újszegedi teke- és bowlingcentrumban a kft. 87 százalékos tulajdonos lett. | [
"Teke Club Kft."
] | [
"Országos Rendőr-főkapitányság",
"Állami Számvevőszék"
] |
Betonteknő. Szarkofág. Monstrum. Bunker. Förmedvény. Ocsmányság. Íme néhány szó, amellyel a szilvásváradiak jellemezték a Heves megyei település központjában magasodó lovasstadiont.
Hatalmas, tájidegen betontömb töri meg a Bükk-hegység eddigi, szemet gyönyörködtető láncolatát Szilvásvárad központjában: épül Mészáros Lőrinc csaknem hétmilliárdos lovas stadionja. A beruházás része a szabadtéri létesítmény szomszédságában tavaly év végén átadott fedett lovarda, amelyről a Népszava korábban megírta: lovas szakemberek szerint annyi pénzért, amennyibe került, már egy fűtött, jó talajú versenyhelyet is építhettek volna, nem ilyen komfort nélküli, fapados, több sebből vérző, s az átadás után javításra szoruló változatot.
Még a lovas szakemberek sem örülnek
– A szabadtéri stadion úgy éktelenkedik ki a tájból, mint egy ronda pattanás. Amikor elmegyek mellette, elfordítom a fejem – mondja egy asszony a mozgóárus zöldséges kocsi előtt. Szavai szerint sokkal jobban járt volna a falu, ha a régi, már meglévő lovas stadiont – ami egyébként csak ötszáz férőhelynyivel volt kisebb a mostani, hatezresre tervezettől – felújítják, kicserélik a padokat meg a világítást. Mások szerint inkább egy strandfürdőt kellett volna a pálya helyére építeni, az legalább egész nyáron vonzaná ide a turistákat – hisz belőlük él a falu jó része –, lovasprogramból azonban jó, ha évente egy-kettő akad. Egyetlen pozitív véleményt hallottunk a faluban a "szörnyről": a Szalajka-völgy bejáratánál lévő vendéglátósok egyike azt mondta, mióta épül a stadion, megnőtt a forgalmuk. – Olyan ez, mint a katasztrófaturizmus: sokan hallották milyen ronda lesz, és személyesen akarnak meggyőződni róla – mondta. Hozzátette: a korábbi stadion már az enyészeté lett, az sem volt felemelő látvány a Bükk kapujában.
– Azzal szoktam nyugtatni az elégedetlenkedőket, hogy várjuk ki a végét: a beruházás most mutatja a legcsúnyább arcát, mindenhol munkagépek, betonhalmok, széttúrt utak – mondta Szaniszló László polgármester. A falu vezetője szerint az elégedetlenkedők egy részének teljesen mindegy, miként néz ki a létesítmény, eleve azzal van bajuk, hogy ide épült, és nem Kecskemétre. Az is igaz, hogy fákat kellett kivágni a parkolók és utak kialakításához, de később ezek helyére újakat ültetnek, így a zöld felület nagysága nem csökken, sőt, még növekszik is – mondta. Sokan kételkednek abban, elég lesz a parkolóhely, ha a hatezres lelátót megtölti egy-egy nagyobb verseny, a falu vezetője szerint azonban ha egy-egy húsvét hétfőn "fel tudnak szívni" plusz tízezer embert autóstól, motorostul, úgy ezzel sem lesz probléma.
Trükköztek a látvánnyal és a költségekkel Az eredeti látványterv még nem tartalmazta azt a monstrumot, amivé végül változott a lovascentrum ötlete. Igaz, a kezdetekkor a költségek is csak a mostani negyedére rúgtak. Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője – akit Orbán Viktor 2011-ben bízott meg a Nemzeti Lovas Program elkészítésével és a végrehajtás koordinálásával – 2013-ban harangozta be először, hogy "harminc évvel a valamikori nagy esemény, az 1984-es fogathajtó világbajnokság után, összességében több mint 1,6 milliárd forintos kormányzati beruházással Szilvásvárad nevéhez, híréhez méltó épületegyüttes jöhet létre a településen." Az akkori látványterven egy szolid, a tájba simuló stadion látszik, ami köszönőviszonyban sincs mai énjével. A Heves Megyei Hírlap 2015-ben – amikor még nem voltak maguk is Mészáros Lőrinc tulajdonában – megpróbált utánajárni annak, miért épül a szilvásváradi lovascentrum az eredetinél négyszer magasabb áron. Idézték Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert, aki azt mondta: nem akarnak félmunkát végezni, így ez egy olyan építkezés lesz, amelyet megérdemel Szilvásvárad, a magyar lovas társadalom, a lószerető közönség. A lovascentrumra első körben – még az alapkőletétel idején – 1,6 milliárd forintot szántak, aztán több alkalommal is emelték az összeget, végül 6,8 milliárdig nőtt a tervezett költség. A kivitelezést a Mészáros és Mészáros Kft., valamint az egri Euro Campus Kft. nyerte el, meghívásos közbeszerzésen. Arról azonban ma sem tudni, Mészárosékon kívül egyáltalán hívtak-e másokat is a zsíros falatnak számító tenderre.
Doros Judit | [
"Euro Campus Kft.",
"Mészáros és Mészáros Kft."
] | [
"Heves Megyei Hírlap"
] |
Többek között a Jobbik pénzügyi hátteréről érdeklődött értesülésünk szerint az amerikai külügyminisztérium és a CIA mintegy negyven megjelent munkatársa azon az egynapos szimpóziumon, amelyen Közép-Európa került terítékre, különös tekintettel a szélsőjobboldal megerősödésére. Az eseményre csütörtökön, a nyilvánosság kizárása mellett került sor egy Washington melletti előváros jellegtelen irodaházában, közel a Központi Hírszerző Ügynökség székhelyéhez.
A fő felszólalást Aleksander Kwasniewski volt lengyel elnök tartotta. Magyarországra vonatkozóan a két fő felszólaló Bozóki András, a budapesti Közép-európai Egyetem professzora és a New York-i Columbia Egyetem vendégtanára, illetve Balogh Éva történész, a Yale Egyetemhez tartozó Morse College korábbi dékánja volt. Úgy tudjuk: Bozóki egy inkább optimista, Balogh pedig pesszimista forgatókönyvet vázolt a Fidesz és a Jobbik a választások utáni viszonyára vonatkozóan.
Azt a tájékoztatást kaptuk: a résztvevők nem beszélhetnek a konferencián elhangzottakról. Bozóki Andrást egyelőre nem értük el, Balogh Éva pedig válaszul egy az eseményen is bemutatott írását juttatta el lapunkhoz, amely tükrözi a Fidesz és a Jobbik viszonyáról alkotott nézeteit. Ebben a szerző Bauer Tamás "folytonosságelméletéből" indul ki, miszerint a két párt között nem lehet egyértelmű választóvonalat húzni.
Balogh Éva továbbra is aktuálisnak tartja a HVG egykori címlapját, amelyen Martonyi János akkori külügyminiszter teniszütővel próbálja hárítani főnöke, Orbán Viktor miniszterelnök irányában rúgott futball-labdáját. Orbán szerinte "egy nagy birodalom mindenható vezéreként" próbált feltűnni a külpolitikában, hogy a végére csak Silvio Berlusconi Olaszországával és Franjo Tudjman Horvátországával legyen jóban.
- Megnövekedett feszültségre számítok Magyarország és szomszédai között, ha a Fidesz megnyeri a választásokat. Ha Martonyit újra külügyminiszternek nevezik is ki, alárendelt szerepet játszik csak. A szálak Németh Zsolt kezében futnak össze, aki szerintem a legutolsó személy, akinek bármi köze lehetne a diplomáciához. Nacionalista, aki nem ismeri a "kompromisszum" szó jelentését - állítja.
Orbán újabban az amerikai kapcsolatok javítására törekszik Balogh szerint, sőt Jeruzsálembe is ellátogatott (igaz, ahogyan az elnökválasztáskor Amerikában is a republikánusokra tett, a zsidó államban túlságosan lehorgonyozott a Likud mellett, mintha utóbbi kormányzása örökké tartana), viszont "antiszemitizmusuk okán a Jobbik-támogatók Izrael esküdt ellenségei".
– Joggal vethető fel a kérdés, hogy a Jobbik pénzt kap-e Irántól. Nehéz hinni az állításuknak, miszerint kiadásaikat teljesen fedezik a tagdíjak és a helyi szimpatizánsok adományai - állítja válaszul a washingtoni külügy és a CIA munkatársai által feltett kérdésre Balogh. | [
"Jobbik"
] | [
"Yale Egyetem",
"Columbia Egyetem",
"Morse College",
"Központi Hírszerző Ügynökség",
"Közép-európai Egyetem"
] |
Minden korrupciós ügyet kivizsgálnak - állítja a legfőbb ügyész. Polt Péter a Hír Tv-nek Szegeden azt mondta: a statisztikák és a nemzetközi vizsgálatok is azt mutatják, hogy a vádhatóság jól végzi a dolgát. Az ellenzék hétfőn újabb miniszterelnökhöz köthető ügyben emlegetett korrupciót. Egy oknyomozó portál kutatása szerint Orbán Viktor apjának és testvérének is van olyan cége, ami állami megbízások révén gyarapszik.
Állami megrendeléseken gyarapodnak Orbán Viktor családtagjainak cégei – erről a Direkt36 írt. Az oknyomozó portál szerint a miniszterelnök apjának cége, a Dolomit Kft. a második Orbán-kormány ideje alatt látványosan növelte a bevételét. Csak úgy, mint Orbán Viktor testvérének cége, a Nehéz Kő Kft., amelynél szintén 2010 után indult be a fellendülés.
"Én azt gondolom, hogy a határ a törvényesség és a törvénytelenség között van." – A Fidesz frakcióvezetője szerint aki a szabálysértést sejt, az jelezze a rendőrségen, de ő nem tud ilyenről. "Hogyha más oldalról nézzük, akkor Orbán Viktor minden családtagjának el kell költöznie az országból, mert egyébként ha az egyik lánya ötöst kap magyarból egy felelésre, akkor hoppá, ki a fenntartója az oktatási rendszernek: Orbán Viktor, hát akkor hogyhogy ötös?! Csak az egyes az elfogadható, mert minden más esetben a gyanú felvetődhet" – mondta Kósa Lajos.
Vagyonnyilatkozatában Orbán Viktor azt állítja, hogy 700 ezer forint megtakarítása van. Az Együtt a parlament mentelmi bizottságához fordul, mert szerintük a miniszterelnöknek sokkal nagyobb a vagyona. "Az Együtt éppen ezért, a hamis vagyonnyilatkozat megtétele miatt vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményez a miniszterelnök ellen. Mert nincs rendben, hogy a miniszterelnöknek és a családjának rejtett jövedelme van. Szintén sajnos egy mai cikk, hogy Orbán Viktor családja rejtett módon, dolomitbányájából betonelemeket, illetve kőzúzalékot szállít be tömegével közbeszerzéses útépítéseknek és másoknak. Egyértelmű az Együtt szerint, hogy ezzel is az Orbán családot finanszírozzák" – nyilatkozta Szigetvári Viktor, a párt választmányi elnöke.
A Demokratikus Koalíció azt hangoztatta, hogy az ehhez hasonló ügyeket egy kormányváltás után kell kivizsgálni. "Ezek minimum jó erkölcsbe ütköző szerződések. De azt gondolom, hogy a következő kormánynak lesz módja és lehetősége arra, amennyiben az a kormányváltás megtörténik, hogy ne Polt Péter ügyészégével, hanem egy ettől független testülettől kérje a jogorvoslatot, és kezdje meg az összes, korábban felvett és megtett feljelentések utáni vizsgálatot" – közölte Grézcy Zsolt DK-szóvivő.
A legfőbb ügyész szerint az ellenzék állításai minden alapot nélkülöznek. Polt Péter azzal érvelt, hogy az unió korrupció elleni szerve is elégedett a munkájukkal. "Meg kellene nézni az OLAF közleményeit, ha az általunk kiadott statisztikai adatokat nem tartják hitelesnek. Giovanni Kessler főigazgató nem olyan régen járt nálam, áttekintettük azokat az ügyeket, amelyek közösek, amelyeket az OLAF közvetített számunkra, és a főigazgató a legnagyobb elégedettség hangján nyilatkozott a magyar ügyészség tevékenységéről" − mondta a legfőbb ügyész.
A Jobbik továbbra is korrupcióellenes ügyészséget hozna létre. | [
"Dolomit Kft.",
"Nehéz Kő Kft."
] | [
"Hír Tv",
"Demokratikus Koalíció"
] |
Július 5-én jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben a felhívás, ami szerint 545 millió 600 ezer forint becsült értékben vállalkozót vagy közös indulóként vállalkozókat keresnek a Parlament Delegációs termének felújítási és részben tervezési munkálataihoz, tárgyalásos eljárás keretében.
Mi az a tárgyalásos eljárás? Ebben az eljárásban, szemben például a nyílt eljárással, nem pályázhat bárki, még akkor sem, ha egyébként megfelel a feltételeknek. Az ajánlatkérő – jelen esetben az Országgyűlés Hivatala – legalább három vállalkozást hív meg, velük tárgyalja meg a szerződés részleteit.
Ajánlattételre őket kérték fel:
Közösen tett ajánlatot a Belvárosi Építő Kft., a MentArtis Kft., valamint a TERV-N Kft.
Szintén közösen indult a Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó CLH Hűtés- és Klímatechnikai Kft. a Budai Műemlék Felújító Kft.-vel, ami az Átlátszó szerint korábban a Liget Projekt kialakításában nyert el 236 milliós közbeszerzést. A két cég kézen fogva már elnyert egyszer egy több százmilliós projektet, erről néhány bekezdés múlva írunk.
felcsúti polgármester, nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó CLH Hűtés- és Klímatechnikai Kft. a Budai Műemlék Felújító Kft.-vel, ami az Átlátszó szerint korábban a Liget Projekt kialakításában nyert el 236 milliós közbeszerzést. A két cég kézen fogva már elnyert egyszer egy több százmilliós projektet, erről néhány bekezdés múlva írunk. Egyedül jelentkezett a Fővárosi Építő Kft.
Ahogyan a kiskunhalasi MERKBAU Építőipari és Kereskedelmi Kft. is így tett.
Egy november 15-ei keltezésű levélben viszont arról tájékoztatták a Mészáros-féle klímacéget, illetve a Budai Műemlék Felújítót, hogy
ajánlatuk érvénytelen.
A CLH ügyvezető igazgatója ezért november 18-án előzetes vitarendezést kért arra hivatkozva, hogy a nehezményezett technikai paraméterek valójában megfelelnek a kiírásnak, a felkért szakértő pedig téves feltételezéseket fogalmazott meg. (A teljes levelet a különböző technikai érvelésekkel itt találja.) Kizárták a Fővárosi Építőt is, mivel az indoklás szerint
a felhívásra benyújtott dokumentumok alapján nem állapítható meg a teljesítésbe bevonni kívánt fémrestaurátor gyakorlati ideje.
A zsíros megbízást azonban nem vitte el senki.
A Belvárosi Építő-MentArtis duó nettó 713,8 milliós ajánlatot adott, a Merkbau 738,1 millióért vállalta volna a feladatot, ám a rendelkezésre álló anyagi fedezet – 545,6 millió forint – nem volt elegendő a legolcsóbb ár kifizetéséhez sem.
Új esély – a CLH-nak is
Így a közbeszerzést decemberben újra kiírták, ezúttal nyílt eljárásban úgy, hogy hiánypótlásra lesz lehetőség. A Mészáros-féle érdekeltség tehát újra rajtvonalhoz állhat, mi pedig heteken belül megtudhatjuk, hogy félmilliárdos szerződés kerül-e a felcsúti karácsonyfa alá.
A CLH jó tempóban gyűjti be a megbízásokat.:
Ahogyan arról a 24.hu elsőként beszámolt, ők javítják a klímát 25 millióért az Örkény Színházban.
12 millióért dolgoznak a közmédiának.
225 millióért újítják fel a Lehel Csarnokot, az Átlátszó szerint éppen a Budai Műemlék Felújító Kft.-vel.
Ráadásul az MTK-stadion építésénél is bizonyíthatnak.
Ez itt a delegációs terem a Google Street View-n:
Mit is kell csinálnia a nyertesnek?
A tájékoztatás szerint a Delegációs terem 190 négyzetméteres, azonban nemcsak itt, hanem a hozzá kapcsolódó területeken, így az alagsorban, a karzaton, a főemeleten és a padláson is el kell végezni a szükséges munkálatokat, összesen 620 négyzetméteren.
A nyertes feladata lesz: | [
"Budai Műemlék Felújító Kft.",
"CLH Hűtés- és Klímatechnikai Kft."
] | [
"MentArtis Kft.",
"Közbeszerzési Értesítő",
"Belvárosi Építő Kft.",
"Fővárosi Építő Kft.",
"MERKBAU Építőipari és Kereskedelmi Kft.",
"Belvárosi Építő-MentArtis duó",
"Fővárosi Építő",
"Országgyűlés Hivatala",
"TERV-N Kft."
] |
A NER-elit egyik magángépe Londonban volt, amikor a parlamentben bejelentették, hogy lezárják Ferihegyet
1 milliárd 622 millió forintos nettó értékesítés mellett 927 millió forintos adózott eredménnyel zárta 2020-at a Femcafét kiadó Netrise Hungary Kft. A cég 2017 nyarán lett az utóbbi időben leginkább az egykori Rogán-házaspár – Rogán Antal és Rogán-Gaál Cecília – környékén emlegetett, illetve a miniszter volt feleségével jelenleg is üzlettársi kapcsolatban álló Sarka Kata férjeként is ismert Bessenyei Istváné. Hogy a tulajdonosváltás milyen változásokat eredményezett a cég eredményeiben, az az ábráról leolvasható:
Bessenyei érkezése szinte csodát tett a Femcaféval: a 2017-es 212,7 millió forintos bevétel 2018-ra 1 milliárd 492 millióra ugrott, a nyereség 295-szörösére, 768,4 millió forintra nőtt. Bessenyei a 2018-as év után 724,2 millió forintos osztalékot hagyott jóvá magának, majd egy évvel később a nagy menetelés folytatódott, ekkor az osztalék meghaladta 870 millió forintot. A koronavírus éve 2019-hez képest minimális csökkentést hozott a nettó értékesítésben, de a cég adózott eredménye még meg is ugrott: a Netrise Hungary Kft. forgalmának 57,1 százalékát könyvelhette el adózott eredményként, ez igazi bravúr, pedig magasan volt a léc, hiszen 2019-ben ez az arány 52,4 százalék volt.
Az eredményes év után Bessenyei István 970,6 millió forintos osztalékot hagyott jóvá magának, a Femcafe így megszerzése óta összesen 2522,1 millió forintnyi osztalékot termelt a titokzatos üzletembernek.
Bessenyei a kisebbségi tulajdonosa a kormány kedvenc őrző-védő cégeként ismert Valtonnak, a cégből a tavalyi eredmények után 44 millió forint osztalék ütötte a markát, az Mfor.hu cikke szerint forintra annyi, mint egy évvel korábban.
Bessenyei Istvánról nincsen – legalábbis mi nem találtunk – nyilvánosan elérhető fotó az interneten, a médiában nem mutatkozik, céges dokumentumok szerint feleségével a kedvező adózásáról ismert Luxemburgban élnek. Korábbi cikkekből egy jó kapcsolatokkal rendelkező üzletember képe bontakozik ki.
A milliárdos üzletember 2007 és 2018 között állandó, MSZP-s belépővel járhatott az Országházba, valamint a Képviselői Irodaházba, már az Orbán-kormány idején pedig Mesterházy Attila pártelnökkel együtt az MSZP küldöttjeként vett részt a világ szocialista pártjainak találkozóján, a Szocialista Internacionálén. 2008-ig az akkor még az RTL Magyarország vezérigazgatójaként dolgozó Dirk Gerkens tanácsadója volt, majd egyre-másra jelentek meg olyan hírek, amelyben valamilyen módon érintett volt Rogán Antal és második felesége, Rogán-Gaál Cecília: Bessenyei intézhette az akkor még házaspár helikopteres utazását Szabó Zsófia műsorvezető esküvőjére. Későbbi nejével, Sarka Katával 2015 decemberében alapították meg a Nakama & Partners Kft.-t, amelybe néhány hónap múlva beszállt – még miniszterfeleségként – Rogán-Gaál Cecília, Bessenyei azonban nagyjából ugyanekkor kiszállt. A Nakama & Partners Kft. most is a két üzletasszony tulajdonában van. Rogán-Gaál Cecília Bessenyeitől bérel egy, a XII. kerületi Felhő utcában található luxusvillát, éppen az üzletember szomszédságában. Bessenyei és Rogán volt felesége együtt vágtak bele a városmajori teniszbizniszbe: Bessenyei üzemeltetőként, Rogán-Gaál Cecília pedig felügyelőbizottsági tagként.
A Netrise Hungary Kft. székhelye ugyanabban a Derék utcai irodaházban van, ahol a Nakama & Partners Kft.-é, illetve az ugyancsak Sarka Kata és Rogán-Gaál Cecília közös tulajdonában lévő, elképesztő összegeket termelő Top News Hungary Kft. nevű médiacégé is. Ennek ügyvezetője Sudár-Horváth Lívia, aki egyben a Bessenyei-féle femcafe.hu ügyvezető igazgatója. | [
"Nakama & Partners Kft.",
"Netrise Hungary Kft.",
"Top News Hungary Kft."
] | [
"Szocialista Internacionálé",
"RTL Magyarország"
] |
Nem ment el a mentelmi bizottság hétfői ülésére Simon Gábor, és kaján magyarázatot adott a bécsi bankszámláján lévő százmillióinak eltitkolására. Azt állította: nem talált erre megfelelő rubrikát a vagyonnyilatkozatban. Eközben a Magyar Nemzet újabb rejtélyes szálat derített fel a Simon-ügyben: az MSZP bukott elnökhelyettesének 2012-es bevallásában egy 80 milliós budai luxuslakás tűnt fel a semmiből, és akkor még feleségének azonos címen lévő, azonos időpontban vásárolt ingatlanáról nem is beszéltünk.
Hiába várták, nem ment el az Országgyűlés mentelmi bizottságának hétfő délelőtti – zárt ajtók mögötti – ülésére a százmillióit egy osztrák bankszámlán rejtegető Simon Gábor. Ehelyett az MSZP bukott elnökhelyettese egy levelet küldött és egy új vagyonnyilatkozatot, ám abban sem szerepel a külföldi bankszámlán euróban és dollárban lévő – forintra átszámítva csaknem negyedmilliárdos – vagyona. Simon ezt azzal magyarázta, hogy nincs olyan rovata a vagyonnyilatkozatnak, amelyben ezt az összeget feltüntethette volna.
Egyre gyanúsabb a Simon-ügy A hétfői nap csak rontott Simon Gábor és az MSZP helyzetén, hiszen nyilvánvalóan nem hihető a politikus védekezése, miszerint "nem talált rubrikát" a vagyonnyilatkozaton a 240 millió forint feltüntetésére – jelentette ki Rétvári Bence a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. A KDNP alelnöke szerint furcsa, hogy bár az MSZP volt elnökhelyettese azt üzeni, meg tudja magyarázni a történteket, egy hete "bujkál az összes kamera elől", akárcsak a többi szocialista politikus, "van, aki elfut"
A Magyar Nemzet információi szerint a mentelmi bizottság zárt ülésén döntött arról is, hogy Simon Gábor mentelmi jogának felfüggesztését javasolja az Országgyűlésnek, miután Polt Péter legfőbb ügyész adócsalás és magánokirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt kezdeményezte azt. A mentelmi jog kérdése is okafogyottá válik azonban, ha Simon valóban lemond országgyűlési mandátumáról.
Az MSZP továbbra is elhárítja a felelősséget. – Simon Gábor korábban közleményben jelentette be, hogy megválik minden közéleti tisztségétől, pártfunkciójától, így ő immár magánemberként áll vizsgálatok elé, saját magának kell felelősséget vállalni vagyonnyilatkozatának módosításáért is – közölték.
Simon Gábor kedden leadott új vagyonnyilatkozatában számos változás van a két héttel ezelőtt közöltekhez képest. Amellett, hogy a 240 milliós vagyona valóban nincs feltüntetve, úgy tűnik, eszébe jutottak korábban nem említett – kincstárjegyben és befektetési alapban elhelyezett – megtakarításai többmilliós értékben. A tartozása is jelentősen megnőtt, míg január végén 12 millió forintos, magánszeméllyel szemben fennálló tartozást tüntetett fel, ez mostanra 20 millió forintra emelkedett.
Eközben a lap újabb gyanús körülményre bukkant Simon Gábor vagyonnyilatkozataiban. A szocialista politikus a 2012-es bevallása szerint az év október 22-én vásárolt egy 120 négyzetméteres társasházi lakást a XII. kerületben. A Magyar Nemzet kiderítette, a szóban forgó ingatlan a Széchenyi-hegyen, egy Ágnes utcai elit társasházban található. A földhivatalból kikért tulajdoni lapra Simon Gábor neve már 2012. szeptember 10-én felkerült. Több mint érdekes, hogy ugyanezen a napon a Simon luxuslakása melletti ingatlanon széljegyre került Simon jelenlegi felesége, Horváth Tünde Márta is. Bár Simon vagyonnyilatkozata szerint 2012-ben még nem voltak házasok, feltételezhető, hogy nem a vakszerencse miatt vásárolták meg egy időben az egymással szomszédos ingatlanokat. A lap által megkérdezett ingatlanszakértő szerint – aki a szóban forgó társasházban is árul egy lakást – az elmúlt években körülbelül 80-90 millió forintra taksálható ebben a társasházban egy jó állapotú vagy felújított ingatlan értéke. Rámutatott: az 1986-ban épült társasház lakásai 100 és 130 négyzetméteresek, ezenfelül dupla garázs és mosókonyha, illetve egy kisebb előkert is tartozik hozzájuk.
Rejtély, hogy Simon honnan szerzett több tízmillió forintot, ugyanis a 2011-es vagyonnyilatkozatához képest a 2012-esben a tartozása mindössze 3,5 millió forinttal emelkedett, és nem volt olyan jövedelme ebben az időszakban sem, amely ezt a hirtelen vagyongyarapodást magyarázhatná. Szintén magyarázatra szorul, hogy az internetes adatlapja szerint "gazdasági vezetéssel" foglalkozó Horváth Tünde Mártának honnan volt több tízmillió forintja a lakás megvásárlására, ugyanis az ő vagyonnyilatkozata (mint az országgyűlési képviselők házastársaié) nem nyilvános, és az Országgyűlés mentelmi bizottsága csak konkrét bejelentés esetén vizsgálhatja.
Simon a pártalapítványban
Noha az MSZP-ben betöltött pártfunkcióiról már lemondott a több száz milliós vagyonát egy osztrák bankszámlán rejtegető Simon Gábor, a szocialisták pártalapítványában – a honlapjuk szerint – továbbra is vezető szerepet tölt be. Az egykoron Gyurcsány Ferenc, ma már Szabó Vilmos által vezetett Táncsics Alapítvány kuratóriumi tagjai között szerepel Simon neve, Mesterházy Attila pártelnökkel vagy épp Tóbiás Józseffel, az MSZP frakcióigazgatójával együtt. A dokumentumok szerint az alapítvány rendszeresen támogatja anyagilag Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa és férje, Kéri László politológus rendezvényeit is.
A teljes cikket a Magyar Nemzet keddi számában olvashatja. | [
"MSZP"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Táncsics Alapítvány",
"Pénzügykutató Zrt."
] |
Hiába kérik a magyar ellenzéki pártok a letelepedésikötvény-program leállítását, az elbukott alkotmánymódosítás nem befolyásolja a kötvényvásárlás útján biztosított bevándorlást, így a program 2017-ben is folytatódik majd – ilyen és ehhez hasonló felhívásokkal kezdték el hirdetni a kínai vízumügynökségek a magyar kötvényprogramot. Az ügynökségek – amelyek kapcsolatban állnak a speciális papírokat közvetítő cégekkel – honlapjain is megtalálható marketingcélú felhívások a jövő év első negyedére vonatkoznak.
Aki lemarad, kimarad
Kínában általános jelenség, hogy azt híresztelik: Magyarország kvóták alapján osztja ezt a lehetőséget, ezért az ügyfeleknek "sietniük kell, nehogy lemaradjanak a lehetőségről". Ám ez nem igaz. Ráadásul az új hirdetéseket azzal egészítették ki, hogy a kötvényprogram szigorítása várható, ezért 2017 első negyedében mindenképpen érdemes élni a soha vissza nem térő lehetőséggel. Megemlítik azt is, hogy politikai és gazdasági okok miatt szigorodnak a magyar bevándorlási szabályok, de "szerencsére a sikertelen alkotmánymódosítás miatt továbbra is elérhető lesz 2017-ben is a letelepedési kötvényprogram". Az ügynökségek úgy tájékoztatják leendő ügyfeleiket, hogy jövőre csak az első negyedévben tudják garantálni a letelepedési kötvényprogramban való részvétel lehetőségét, ezért nagyon gyorsan kell dönteniük, ha élni kívánnak ezzel a lehetőséggel.
Magas kamatokat fizetünk
A hitelkonstrukció továbbra is reális lehetőség, vagyis amiről lapunk korábban beszámolt, jövőre is hozzá lehet jutni fél áron is a letelepedési engedélyhez. Lapunk legfrissebb információi szerint a Construction Bank of China nevű pénzintézeten kívül a Wing Lung Bank is részt vesz a magyar kötvényprogram finanszírozásában. Ez nem csoda, hiszen a magyar állam rendkívül magas kamatot fizet a letelepedési kötvények után, miután az erről szóló jogszabály 2 százalékos garantált hozamszintet biztosít, attól függetlenül, hogy a kamatok már ennek a tizedére csökkentek az elmúlt években. A kötvények után járó kamatot a közvetítőcégek kapják, az ebből származó haszon egy részét osztják meg a bankokkal.
Óriási bevételek a mi pénzünkből
A kétszázalékos kamat olyan magas, hogy sok hazai pénzintézet is szívesen fektetne magyar állampapírokba ilyen busás haszon mellett, azonban a letelepedésikötvény-programban csak az Országgyűlés fideszes többségű gazdasági bizottsága által kijelölt cégek vehetnek részt. Ezek a közvetítőcégek egy kivételével olyan offshore helyszíneken vannak bejegyezve, mint a Kajmán-szigetek vagy éppen Ciprus. A valódi tulajdonosi kör ismeretlen. A letelepedési kötvényprogrammal eddig 4033 külföldi szerzett tartózkodási engedélyt hazánkban, a dokumentummal szabadon utazhatnak a schengeni övezetben.
A közvetítőcégek több mint 110 milliárd forintos bevételre tettek szert, amelyből 34 milliárd forint közpénz,
hiszen kamatot is fizet a magyar állam a közvetítőcégeknek, mivel hivatalosan ők jegyzik le a kötvényeket, és nem a külföldi befektető.
Eközben tegnap tartotta első ülését a letelepedési kötvények rendszerét vizsgáló ellenzéki árnyékbizottság, amelyet az LMP, a Jobbik, az Együtt és a Magyar Liberális Párt hívott életre. Furcsa módon az MSZP nem vesz részt a testület munkájában, a Fidesz és a KDNP távolmaradása eleve érthető volt. A szocialisták kimaradásával azonban ellehetetlenülhet az újonnan létrehozott bizottság érdemi munkája, hiszen nincs jogszabályi kötelezettség arra, hogy a testületi ülésre meghívott hatóságok – mint például a bevándorlási hivatal, a titkosszolgálatok, az adósságkezelő és képviselői – meg is jelenjenek.
Staudt Gábor, a Jobbik frakcióvezető-helyettese az ülést követő sajtótájékoztatón bírálta, hogy nem működhetnek hivatalos parlamenti bizottságként. Szerinte ez egy MSZP–Fidesz-paktumnak köszönhető. A testület a tavaszi ülésszak végén jelentéssel szeretné zárni munkáját, addig pedig hatóságokat, a kötvénykibocsátó cégek képviselőit, politikai szereplőket hallgatnának meg.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 11. 26. | [
"Wing Lung Bank",
"Construction Bank of China"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Magyar Liberális Párt"
] |
Tőkét csökkent a Fidesz-közeli potentátokhoz kötődő Morando Kockázati Tőkealap érdekeltségében álló fehérgyarmati Brikett Investment Kft. E cég is egyike azoknak az uniós Jeremie-alapból pumpált startupoknak, amelyből kis túlzással praktikusan a semmit észlelte a Forbes magazin tényfeltáró cikke.
"A projekt beruházási szakasza az eredeti tervekkel ellentétben jelentősen csúszik" – a beismerés a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Fehérgyarmatra bejegyzett Brikett Investment Kft. tavalyi éves beszámolója kiegészítő mellékletében szerepel. Csakhogy az idézett dokumentum időgéppel készülhetett: az idei keltezésű, 2015-re vonatkozó mérleg-melléklet jövő időben hivatkozik a reménybeli 2014-es befejezésre. Ráadásul a két megjelölt tulajdonos közül az egyik (Datla Bt.) soha nem volt a Brikett Investment tagja – sem az Opten, sem az e-cégjegyzék szerint.
A projekt csúszására vonatkozó beismerés ugyanakkor, úgy fest, ma is megállná a helyét. "Az áru nem eladásra van" – a Forbes magazin riportjában így ábrándította ki a fehérgyarmati brikettgyár alkalmazottai. Erre a címre van bejegyezve a Brikett Investment Kft. is, amelyet azonban nem találtak a helyszínen a riporterek. A "nem eladásra termelő" gyár 2011-2013-ban összesen 300 millió forint uniós támogatás kapott, a helyszínen cégtáblán nem jelölt projektcég pedig a szintén EU-s Jeremie-program segítségével jött létre, a befektetett összeg 450 millió forint volt.
A friss hír most az, hogy 87 millió forint tőkét vonnak ki a Brikett Investmentből, amelynek törzstőkéje így 246,7 millióra csökken, s amelyben így – mint a friss Cégközlönyben közzé tett közleményből kiderül – egyedüli tag marad a Morando Kockázati Tőke Alap. A kisebbségi tulajdonos pedig kiszáll – ő a kiegészítő mellékletben közöltekkel szemben nem a Datla Bt., hanem az ex-synergonos Szabó Gergő István.
A Morando Alap Jeremie-pénzek – vagyis innovatív, induló vállalkozások helyzetbe hozását célzó kockázati tőke – elosztására jött létre. Az alap, illetve kezelője stábjában olyan illusztris személyek fordultak meg, mint például Heim Péter Századvég-elnök és Gansperger Gyula volt Fidesz-főkönyvelő, a Bajnai Gordon nevével fémjelzett Hajdú-Bét volt igazgatósági tagja.
Az alapkezelő közvetett résztulajdonosa Tombor András, Orbán Viktor miniszterelnök volt főtanácsadója, újsághírek szerint Habony Árpád magánhitelezője, illetve újabban a Fidesz egyik fővárosi beruházási háttér-tótumfaktuma. Róla akkor írtunk részletes pályaívet, amikor befektetett a konzervatív Mandiner portálba:
A Morando Jeremie-s portfoliójába tartozó Brikett Investment most kiszálló tulajdonosa, Szabó Gergő István a Morando cégvezetője is. Az uniós támogatásból épült gyártó pedig Szabó Zoltán érdekeltsége, aki pedig a Morando volt tulajdonosában, a Gödöllői Ipari Park Zrt.-ben volt igazgatósági tag (lásd ábránkat).
A Forbes tényfeltárása szerint a bonyolult konstrukció lényege, hogy a Jeremie-pénz eredetileg egy projektcéghez kerül, amely kölcsönként juttatja tovább az úgymond tényleges beruházóknak.
A brikettgyár egyébként évek óta tervez beolvadni a kereskedelemmel foglalkozó Brikett Trade-be, ami a Brikett Investment leányvállalata, a legutóbbi cégközleményben október végi fúziót jelentettek be. Mint a Forbes-cikkben is olvasható, talány, a brikettgyártás- és kereskedelem mennyiben felel meg az innovatív piac meghatározásának, amit a Jeremie-alap eredetileg támogatni tervezett.
Ezzel kapcsolatban a már idézett beszámoló-melléklet is ad némi támpontot: "az 542 millió forint összértékű brikettgyártó beruházás megvalósítása önmagában nem jelent újdonságot".
Rádi Antónia | [
"Morando",
"Fidesz",
"Brikett Investment Kft."
] | [
"Morando Kockázati Tőke Alap",
"Gödöllői Ipari Park Zrt.",
"Morando Alap",
"Morando Kockázati Tőkealap",
"Brikett Trade",
"Datla Bt.",
"Morando Jeremie-s"
] |
Visszahozza az árát
Kép: Rédley Tamás / FN.hu
Az átlagbér 200 ezer forint
A minisztereké csökkent
A miniszterek fizetése júniustól 15 százalékkal csökkent. A jelenlegi szabályok szerint a miniszteri fizetés havonta bruttó 1,1 millió, a minisz- terelnöké 1,5 millió forint.
Bajnai Gordon miniszterelnök már májusban azt kérte a nemzeti vagyonkezelőtől, hogy csökkentse a felére az állami tulajdonú társaságok igazgatósági és felügyelő- bizottsági tagjainak tiszteletdíját. Emellett azt is kérte, hogy a vagyonkezelő a menedzservezetők fizetését havi kétmillió forintban maximálja.
Az MSZP törvénymódosítást kezd: az állami, önkormány- zati cégek vezetőinek éves fizetése ne haladhassa meg a miniszterelnök éves fizetését. A Fidesz már több hónapja benyújtotta az Országgyűlésnek az erről szóló javaslatát, azt azonban a szocialisták még csak napirendre sem vették Cser-Palkovics András szerint. "Az állami fizetések ügyében az MSZP továbbra is hülyének nézi az embereket" - írja a párt helyettes szóvivője az MTI- nek eljuttatott levelében.
Büntetnek, ha megtagadják
A BKV végkielégítési botránya adta meg a végső lökést annak a kormányrendeletnek, amely vezetőik fizetésének nyilvánossá tételére kötelezi az állami és önkormányzati cégeket. Mindenki számára elérhetőnek kell lennie a listáknak. A felsorolásban szerepelnie kell a vezető nevének, tisztségének, munkakörének, illetve a munkaviszonyban álló személy esetében a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatásoknak. Ezen belül külön fel kellett tüntetni a személyi alapbért, az egyéb időbért, a teljesítménybért, az időbért megalapozó időtartamot, illetve a teljesítménybért megalapozó követelményeket. A nyilvánosság megismerheti a végkielégítés mértékét és a felmondási idő tartamát is.
A rendelet azokra a vezető tisztségviselőkre, felügyelőbizottsági tagokra, vezető állású munkavállalókra, a tartósan egyes munkavállalók tevékenységét irányító munkavállalókra vonatkozik, akik olyan állami, önkormányzati gazdasági társaságnál, költségvetési szervnél, közalapítványnál dolgoznak, amelynél külön-külön vagy együttesen számítva is többségi befolyással bír az állam. Az adatok közzétételéért a társaság vezetője felelős. Amelyik vállalat elmulasztotta nyilvánosságra hozni az adatokat, azt megbüntetik.
Korábban elképzelhetetlen volt, hogy egy sikeres menedzser átnyergelt egy állami szervezethez, ma azonban már egyre gyakoribb. Fazekas Zsolt, a Hill International vezetője az FN.hu-nak jelezte: a két szektor közötti bérek kiegyensúlyozottsága segíti az átjárást a költségvetési és az üzleti szféra között.Az alapbérek sokszor nem is annyira magasak, a bónusz emeli az összeget. "Érdemes lenne megnézni, hogy egy állami cégvezető mire kapja a prémiumot, az üzleti életben például ezért a ’jutalomért’ komoly elvárásoknak kell megfelelni. Szívesen megnézném, mi szerepel a szerződésben. Ha például jól mérhető feltételeket támasztanak, illetve az ügyfelek és a cég érdekét szolgáló kötelezettségeknek megfelel a vezető, akkor nem tartom túlzásnak a 70-80 százalékos juttatást" – mondta a fejvadász cég vezetője.A magas – például 8 milliós fizetést – a vállalkozások vezetői többéves munka után érhetik el, a legtöbbször a kezdő bér 3 millió forint körüli. A Hill segítségével évente több első számú vezetőt is keresnek a cégek, ám a piac szűkössége miatt gyakran csak külföldi menedzser személyében találják meg a megfelelő embert. Az állami szféra ezzel szemben nagyon ritkán alkalmaz fejvadászt, hiszen a legtöbbször pályázat útján keresik a vezetőket is – tette hozzá Fazekas Zsolt.Klados Gusztáv, a négyes metró projekt operatív vezetője egy döntésével visszahozza az "árát" – mondta az FN.hu-nak Pethő Szabolcs, a cég sajtósa. Az Indiából hazacsábított szakember foglakoztatásához a Pénzügyminisztérium, az Európai Beruházási Bank és az Európai Unió is hozzájárult. Fizetése kezdetek óta nyilvános, a BKV-ban történt fizetésemeléssel együtt emelkedett egyébként a korábbi 7,8 millióhoz képest az idén 8,19 millióra. Egyébként, ha éves szinten vizsgáljuk, már nem igaz, hogy ő keres a legtöbbet a közcégek vezetői közül, hiszen Klados Gusztáv a fizetésén túl semmilyen prémiumot nem kap – tette hozzá Pethő Szabolcs.Munkája a számtalan kivitelező feladatainak összehangolása mellett javarészt arról szól, hogy az egyre szaporodó kivitelezői többletköveteléseket, illetve az ezzel járó krízishelyzeteket is kezelje. Közvetlen szerepe volt abban, hogy megtalálta a megfelelő műszaki megoldást a Fővám téri állomás peronalagútjainak megépítésére, vagy azzal, hogy számos kivitelezői követelésről bebizonyította azok indokolatlanságát.A KSH legfrissebb adatai szerint 2009. első hat hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 198 200 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozóké épp elérte a 197 ezer forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké pedig a 204 ezer forintot.A vállalkozások körében a középvezetők fizetése a felső vezetők bérének a felénél is alacsonyabb. A versenyszférában pedig egy menedzser hatszor annyit keres, mint a titkárnője – áll a Hay Group egy korábbi kutatásában. A Watson Wyatt jövedelemfelmérő cég adatai alapján látható, hogy tavaly az üzleti életben a cégvezetők bruttó jövedelme havi 1 és 2 millió forint között alakult, a legmagasabb összeget egy ügyvezető kapta, havi 4,2 millió forintot. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) és az osztrák Kienbaum vezetői tanácsadó cég tavalyi felmérése szerint a felső vezetők havi keresete 2 millió forint, a középvezetők átlagos bruttó bére viszont kevesebb mint ennek a fele.A Merces jövedelem-összehasonlító portál a közelmúltban megvizsgálta a magyar ügyvezető igazgatók bérét. Kiderült, hogy az átlagfizetésük 550 500 forint, ám van olyan vezető is, aki közel másfélmilliót keres. A válaszadók fele belföldi magántulajdonú céget vezet, az ő bérük átlagosan 354 ezer forint. Egy állami cégben az ügyvezető pedig 400 ezret keres. A legtöbbet a külföldi cégek fizetik: átlagosan 980 500 forintot. | [
"BKV"
] | [
"Watson Wyatt",
"Európai Beruházási Bank",
"Hill International",
"Európai Unió",
"Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara",
"Hay Group"
] |
A 444.hu írt ma arról, hogy Mondok József, Izsák fideszes polgármestere abban a vadászházban lakik, amelyet 2014-ben a településvezető egyik cége, a Mondok Kft. 35 milliós EU-s forrást elnyerve épített. Mondok, izsáki polgármesterként még tagja is volt a helyi pályázati tervezést irányító egyesület bírálóbizottságának. A vadászpanziót ezután nyilvántartásba vették az izsáki önkormányzat honlapján szálláshelyként, de hirdetni ezen kívül nem hirdették sehol. Ennek pedig egyszerű oka van: a polgármester a helyiek szerint beköltözött – írja a lap. Egy január közepi felvételen maga vallja be ezt.
Próbálták többször, több helyen elérni a polgármestert, ám az nem akart reagálni egyáltalán, a telefont nem vette fel, nem hívta vissza az újságírókat. Rákerestünk az izsáki sztorira és a polgármesterre a neten, és megtaláltuk az N1TV január közepi anyagát, amiben felvetik ugyanezt a politikusnak, aki a hangfelvétel tanúsága szerint maga vallja be, hogy beköltözött, ott lakik az EU-s pénzből épített vadászházban. És egészen varázslatos indokkal.
A polgármester elmondta, hogy van egy vadászterülete a Mondok Kft.-nek, és ha érkeznek vendégek, baráti kör, akkor ők meg tudnak szállni. Azt mondja, volt is bevétele, "szépen aranyosan működik", majd jön a beszélgetés legőszintébb része:
Polgármester: Egy kellemetlen helyzet volt vele: voltak agancsaim ott, és képzeld el, négy alkalommal betörtek. Négy alkalommal törtek be. Úgyhogy nem is tudom, ott kellene élnem, laknom.
N1TV: Hát de ott lakik.
Polgármester: Hát, többnyire ott lakok. Szüleimnél vagyok én...
N1TV: Bejelentve. De életvitelszerűen a vendégházban.
Aztán feltették a kérdést a fideszes polgármesternek, hogy akkor kik használhatják a vadászpanziót:
Polgármester: A baráti körben. Átjáróházat nem engedek én ott csinálni. Ez szépen működik ott a maga módján.
N1TV: De hát ez EU-s pénzből készült, nem?
Polgármester: Kapott, igen 30 millió forintos támogatást, igen. De működik, abszolút működik, de ha hétvégén én elmegyek, egyszerűen nem merem itt hagyni. Ezt egyszerűen nem lehet itt hagyni egy percre sem.
A polgármester tehát fél, hogy betörnek, ezért inkább beköltözött az EU-s pénzből épült vadászpanzióba. Ha meg is száll ott néha valaki, az csak ismerős lehet, a baráti körből kerülhet ki. Logikus, ki akarna idegeneket beengedni a házába. | [
"Mondok Kft."
] | [] |
Zuschlag már kezdőként is befolyásos kapcsolatokkal rendelkezett, hiszen jelenlegi gyanúsított-társa, Marsovszky Balázs, a Fiatal Baloldal volt budapesti elnökének édesanyja a lakásügyben döntő XV. kerületi önkormányzat tulajdonosi, vagyonkezelési és vállalkozási bizottságának tagja volt. Marsovszky Györgyné jelenleg is helyi önkormányzati képviselő, és az mszp.hu párthonlapra feltett életrajza szerint az elmúlt években sokat tett a civil, nonprofit szervezetek, közalapítványok megalakításáért, "önkormányzati használatáért".
Ismeretes: Zuschlagot, az MSZP korábbi Bács-Kiskun megyei ügyvezető elnökét és társait jelentős kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalással gyanúsítják.
Szabó Zsolt
(Részletek a Magyar Nemzet november 14-i számában) | [
"MSZP",
"Fiatal Baloldal"
] | [] |
Röviden Népszabadság • Munkatársunktól • 2004. december 2.
2005-re már mind az öt ítélőtábla működik Párttag maradt a volt vasi MSZP-elnökAz MSZP országos etikai és egyeztető bizottsága jogerős döntésével hatályon kívül helyezte a párt Vas megyei etikai bizottságának azt az idén februárban született határozatát, amely kizárt a pártból három megyei vezetőt, köztük az akkori megyei alelnököt, Tóth Csabát. A hírt szerdán Tóth Csaba jelentette be, akit szeptemberben - az első fokon hozott kizárás ellenére - a párt megyei elnökévé választottak. Az MSZP megyei etikai bizottsága szabálytalannak ítélte a párt 2003-ban végzett vasi tagtoborzásait, amelyek felelőseit - köztük Tóth Csabát - kizárták a pártból. Tóth Csaba bejelentette: az elítélt vezetők úgy döntöttek, tisztázó megbeszélésre hívják belső ellenfeleiket. (Tudósítónktól) Tűzoltó-demonstráció véradássalRendhagyó demonstrációt szervez a tűzoltók nagyobb megbecsülése érdekében a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete: december 14-től három napon át országszerte véradásra invitálja a tűzlovagokat és céljaik támogatóit. Kertész László, a szakszervezet elnök-ügyvivőjének tájékoztatása szerint az akcióval el akarják érni a tűzoltók bérének emelését, valamint az úgynevezett vonulós tűzoltók munkaidejének csökkentését vagy a túlmunka pénzbeni megváltását. (K. J. E.) Lépj naponta tízezret!Traumatológusok, reumatológusok, népegészségügyi szakemberek fogtak össze, hogy a csontritkulásra és következményeire, a csonttörések megelőzésére idejekorán fölhívják a figyelmet. A szakemberek december negyedikén, szombaton kitelepülnek a Margitszigetre, hogy speciális tornagyakorlat-bemutatókkal mind többeket győzzenek meg róla: a mozgás a leghatékonyabb eszköz a csontok épségének megőrzésére. A rendezvényen Monspart Sarolta tájfutó világbajnokkal együtt tehetnek meg tízezer lépést a szigeten a résztvevők. Szakemberek szerint ugyanis naponta ennyi mozgással már eredményesen küzdhet bárki a mozgásszervi fájdalmak ellen. (D. A. N.) Tüntetés helyett szimpátiamegmozdulásA felsőoktatatási törvény elleni tüntetés helyett azért szerveznek mára szimpátiamegmozdulást a hallgatók, hogy a jogszabályt jelenlegi formájában fogadják el - válaszolták lapunknak a szervezők. A diákok eredetileg tüntetni akartak, de ettől elálltak, mert az új felsőoktatási törvénybe javaslataikat beépítették. A délben a Trefort kertből induló megmozdulás résztvevői a minisztérium elé vonulnak, hogy így demonstráljanak a törvénytervezet jelenlegi formájának elfogadása mellett. (Munkatársunktól) BorI túlélők memoárjaAz 1943-44-es bori kényszermunkát túlélt nyolc munkaszolgálatos visszaemlékezését jelenteti meg a Makkabi Kiadó Kényszermunka, Erőltetett menet, Tömeghalál címmel. A kötetet Dr. Szita Szabolcs történész ma délelőtt 11 órakor a budapesti Holocaust Emlékmúzeumban (IX., Páva u. 39.) mutatja be. A könyvben a bori ércbányákban és a vasútépítéseken dolgoztatott zsidó munkaszolgálatosokon, köztük az építész Sólyom Gáboron, a biológus-állatorvos dr. Markovits Pálon és a nemrég elhunyt sakknagymesteren Lindner Lászlón kívül, a Jehova Tanúi és a nazarénusok egy-egy képviselője ír a velük történtekről. (B. Á.) Vita a parlagfűrőlKismértékben javult a parlagfűhelyzet az idén a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szerint, a zöldszervezetek azonban nem osztják ezt a véleményt. Eke István, az FVM főosztályvezetője az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának szerdai ülésén arról tájékoztatta a testületet, hogy 2004-ben Magyarországon Kecskemét és Debrecen környékét kivéve mindenhol csökkent a gyomnövény allergén pollenjének koncentrációja a megelőző évihez képest. Megjegyezte: a parlagfűhelyzet nem feltétlenül a kormányzati erőfeszítések miatt javult, de azok segítséget jelentettek. Juhászné Halász Judit, a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület képviselője tíz zöldszervezet véleményét ismertetve elmondta: szerintük a parlagfűterhelés szempontjából a korábbiaknál hátrányosabb helyzetbe kerültünk az idén. A zöldek szerint országos koordináció szükséges egy megbízott kinevezésével, aki az év végéig cselekvési programot dolgozhatna ki. (MTI) A jövő évben már mind az öt ítélőtábla működik, a szegedi, a pécsi és a fővárosi mellett megkezdi az ítélkezést a győri és a debreceni is; Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke szerdán fogadta az ítélőtáblák elnökeit. Az OIT közleménye szerint az elnökök megállapították, hogy a jövő évet valamennyi táblabíróság hátralékmentesen kezdi el, és úgy tűnik, a beérkezett ügyeket egy éven belül el tudják intézni. (MTI)
| [
"MSZP"
] | [
"Országgyűlés környezetvédelmi bizottság",
"Makkabi Kiadó",
"Legfelsőbb Bíróság",
"Országos Igazságszolgáltatási Tanács",
"Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület",
"Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete",
"Jehova Tanúi",
"Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium"
] |
2008. július 23., szerda 14:56 | Frissítve: tegnap
A két éve kirobbant ügyben már csak két embert köröznek. A magyar gyanúsított Szilvás Zoltán neve korábban szóba került a Ferencváros labdarúgócsapatával kapcsolatban is.
Az SS Lazio labdarúgócsapata az olasz bajnokság legutóbbi szezonjában a 12. helyen végzett. Ennél is nagyobb gond, hogy a klub hosszabb ideje anyagi válságban van, így egy pénzes befektetőnek talán az ősi rivális Róma elleni győzelemnél is jobban örülnének.
2006-ban a klub ultrái életveszélyes fenyegetésekkel próbálták meg rávenni Claudio Lotito elnököt, hogy szabaduljon meg a csapattól, ugyanebben az évben a maffia is rá akarta tenni a kezét a klubra.
Az olasz rendőrség a Lazio címerére utaló elnevezés alapján a "Törött Szárnyak" kódnevű akció során fényt derített rá, hogy 2006-ban a Casalesi-klán egy harmadik fél bevonásával próbálta megszerezni a klubot.
A harmadik fél nem más, mint a klub egykori legendás válogatott játékosa, majd későbbi elnöke, Giorgio Chinaglia volt. A csapattal 1974-ben bajnoki címet nyerő Chinaglia ellen már két éve már vádat emeltek. A jelenleg Amerikában élő üzletember akkor azt mondta, tiszta az ügyben, és ha kell, meg is nevezi, kik a megbízói.
A rendőrség mostani közleménye alapján azonban ő is tagja annak a három gyanúsítottnak, akit a már elfogott hét gyanúsított mellett még továbbra is köröznek.
Gianluca Campana rendőrparancsnok elárulta: a Casalesi-klán - amely a nápolyi Camorra maffia egyik legerősebb csoportja - 2005-ben és 2006-ban próbálta meg szponzorálni a csapatot, hogy így mosson tisztára több millió eurót. Mivel ez nem sikerült, részvényeket akartak vásárolni a klubban 24 millió euró értékben.
A rendőri vizsgálat alapján kiderült, a maffia többnyire bűnügyi tevékenységből származó pénzét, amit a klubba szándékoztak fektetni, Magyarországon mosták tisztára. Ebben a vizsgálatok alapján jelentős szerepe volt Szilvás Zoltánnak, akit szintén köröznek. Szilvás két éve, az ügy kirobbanásakor tagadta, hogy üzleti kapcsolatban lennének Chinagliával.
Szilvás és Chinaglia kapcsolata azonban jóval régebbi keletű, korábban többször is felmerült a nevük különböző futballcsapatoknál is. 1998-ban például az olasz képviselte a Dicobe céget, amely a Ferencváros megvásárlását tűzte ki célul.
Bár az érdeklődők között volt a clevelandi székhelyű sportmarketing cég, az International Management Group (IMG) és a londoni tőzsdén regisztrált, 1997-ben fél év alatt 113 millió font forgalmat produkáló English National Investments Company (ENIC) is, mégis a Dicobe tűnt befutónak.
Terveik szerint 25 millió dollárt szántak a labdarúgó-szakosztály rt.-ként való működtetésére, további 10 milliót új játékosok vásárlására. Az üzletből aztán végül semmi nem lett, mert a cég a többszöri határidőmódosítás után sem utalt egy fillért sem. Voltak sajtóorgánumok, amelyek a 98 tavaszán beállt politikai változásokat látták a visszalépés mögött.
Három évvel később már a szicíliai Marsala csapata volt a célpontjuk, de ott sem kísérte sok siker együttműködésüket.
Szilvásnak emellett is több kétes ügyben voltak érdekeltségei, tulajdonos volt a Xénia-láz ügyben megismert WÉS RT.-ben, ennek kapcsán az IQ nevű energiaital gyártásában, de felmerült a neve vissza nem fizetett milliárdos banki kölcsönöknél is. | [
"WÉS RT."
] | [
"English National Investments Company",
"International Management Group",
"SS Lazio"
] |
Nagy meglepetésre az észtek állnak nyerésre az M3-as vonalon futó metrókocsik felújítási tenderén. A Skinest Rail tíz százalékkal olcsóbb ajánlatot tett az eddig befutónak tartott orosz gyártónál. Ám a BKV a hírek szerint az észt pályázat érvénytelenítését fontolgatja a kirívóan alacsony ár miatt.
Összesen két végső ajánlat érkezett be a 3-as metrókocsi-felújítási tenderére. Az eredeti orosz gyártó Metrowagonmash mellett csupán az orosz utódállamokban sok szerelvényt felújító észt Skinest Rail nyújtott be pályázatot. Az észt járműgyártó közel 9 milliárd forinttal alacsonyabb áron újítaná fel a magyar szerelvényeket. Ezzel alaposan feladta a leckét a BKV-nak, mivel a bírálati szempontok közül éppen az ár a legfontosabb tényező. Még akkor is, ha a pályázati dokumentáció összeállításakor a kezdeti 72 százalékról végül 60 százalékra szállították le a beszámítás mértékét.
Nem látszik a metróalagút vége: a 3-as vonal szerelvényei még mindig felújítóra várnak
A Népszabadság meg nem erősített információi szerint a BKV fontolgatja az észtek pályázatának érvénytelenítését az aránytalanul alacsony ár miatt. Ez ugyanis több, mint 10 százalékkal kisebb az orosz cég által számítottnál. Ez pedig kirívóan olcsónak tűnhet például annak ismeretében, hogy az oroszok a Dunakeszi Járműjavító Kft.-vel szövetkezve, Budapest közelében végezhetnék el a munkát, míg az észteknek legalább Ukrajnáig kellene szállíttatni a kocsikat. A cég legutóbb Kijevben végzett hasonló munkát. De másba nehéz lesz belekötni. | [
"BKV"
] | [
"Dunakeszi Járműjavító Kft.",
"Skinest Rail"
] |
A számvevőszék eddig nem látott lehetőséget rá, hogy a megbüntetett ellenzéki pártok részletfizetést vagy haladékot kérjenek. A nemzetgazdasági tárca most ezzel állt elő.
Haladékot kérhetnek a pártok – adta hírül a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A tárca arról számolt be, hogy a "tiltott támogatást elfogadó és a szabálytalanul gazdálkodó pártok" számvevőszéki vizsgálatával kapcsolatban Varga Mihály miniszter egyeztetést kezdeményezett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) valamint a Magyar Államkincstár vezetőivel.
A számvevőszék sorra büntette az ellenzéki pártokat, elsőként a Jobbikot. Vona Gábor pártjának tiltott támogatás elfogadása miatt elvileg több mint 330 milliót kell visszafizetnie, és ugyanilyen mértékű állami támogatástól esik el. A Jobbik politikai indíttatású támadásról és a megsemmisítésére tett kísérletről beszél, a többi ellenzéki párthoz hasonlóan keményen tiltakozik a jogsértőnek tartott – megfellebbezhetetlen – számvevőszéki döntés ellen.
Az államkincstár a minap már bejelentette, hogy a Jobbik költségvetési támogatásának 330 milliós csökkentését csak július elsejétől érvényesíti, méghozzá részletekben, ha a párt ezt kéri. Ettől még az eredeti, szintén 330 milliós tételt – amit az ÁSZ szerint a Jobbik tiltott támogatásként kapott – a pártnak 15 napon belül be kellene fizetnie. Ha nem teszi, akkor jön az adóhatóság.
Eddig legalábbis így volt. Új fejleményként a nemzetgazdasági miniszter azt javasolta a NAV-nak, hogy ne indítson behajtási eljárást és ne érvényesítsen inkasszót a választás előtt. Az Állami Számvevőszék által előírt fizetési kötelezettségek így a pártok választások előtti költségvetési gazdálkodását és a kampánytámogatásokat nem érintik. Az NGM egyúttal "felszólítja" az érintett pártokat, hogy a "törvénytelen gazdálkodás miatti befizetési kötelezettségek ütemezéséről, a részletfizetés rendjéről kezdeményezzenek egyeztetést" az államkincstárral és az adóhatósággal.
A nemzetgazdasági tárca javaslata nincs összhangban az ÁSZ eddigi álláspontjával.
A Fidesztől tavaly már szivárogni kezdtek olyan vélemények, hogy az ellenzéki pártok büntetésének kifizetését a választás utáni időszakra kellene halasztani. Karácsony előtt megkérdeztük a számvevőszéket, hogy az ÁSZ megfontolja-e a fideszes berkekből érkező javaslatot. Megkérdeztük azt is, van-e módja rá egy adott pártnak – jelesül: a Jobbiknak –, hogy fizetési halasztást, vagy részletfizetési lehetőséget kérjen.
Horváth Bálint, a számvevőszék kommunikációs vezetője akkor így válaszolt: "az ÁSZ jogállásából fakadóan nem mérlegelhet politikai pártok által megfogalmazott szempontokat, javaslatokat, így a Jobbik befizetési kötelezettségének teljesítésével kapcsolatban is kizárólag a jogszabályi előírásokat tartja irányadónak. Tájékoztatom, hogy ha a párt a végleges jelentés nyilvánosságra hozatala után 15 napon belül nem fizeti be a kiszabott összeget, az adóhatóság azt adók módjára hajtja be."
Ismét megkerestük Horváth Bálintot, kérve, reagáljon a nemzetgazdasági tárca lépésére. A kommunikációs vezető arra hívta fel a figyelmünket, hogy a számvevőség nem hatóság. Törvényi felhatalmazása a tiltott támogatás tényszerű megállapítására terjed ki: "az ÁSZ a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményét a továbbiakban nem kommentálja".
A NAV-tól azt szerettük volna megtudni, milyen jogszabályi hivatkozással akar eleget tenni a nemzetgazdasági miniszter javaslatának. Az adóhatóságtól egyelőre nem érkezett válasz.
Pártkatonákkal nem tárgyalnak Orbán Viktor megijedt és visszavonulót próbál fújni – így értékelte a Jobbik a nemzetgazdasági tárca kezdeményezését. A párt szerint a részletfizetés és a halasztás lehetősége egy jogtalan büntetés esetében csupán átverés. A Jobbik új, törvényes és tisztességes eljárást követel a számvevőszéktől. A Demokratikus Koalíció közölte, hogy nem alkuszik, és nem fizeti be az ÁSZ jogtalan büntetését:"egyetlen huncut fityinget, lyukas garast, megveszekedett forintot sem". A DK nem tárgyal a "demokratikus intézményeket megszálló, azokkal bunkósbotként bánó hatalom egyetlen pártkatonájával", így a Nemzetgazdasági Minisztériummal, az államkincstárral vagy az ÁSZ-szal sem.
Czene Gábor | [
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Fidesz",
"Jobbik",
"Magyar Államkincstár",
"Állami Számvevőszék",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Demokratikus Koalíció"
] |
B. Beáta 2004. szeptember 16-án lett az MSZP csepeli elnökségének tagja, így Tóth Mihály polgármester-pártelnök közvetlen munkatársa. A kisebbségi politikus pályázati segítséggel összesen 570 ezer forintot kapott roma gyerekek felzárkóztatására, valamint a cigány kultúra és hagyományok bemutatását célzó előadás-sorozat megtartására. A csepeli Cigány Kisebbségi Önkormányzat (CKÖ) vezetői már a program elindításakor hangsúlyozták: mint minden esetben, most is konkrét eredményeket és részletes, pontos költségkimutatást várnak el a végrehajtáskor.
A pályázaton kapott összegből 290 ezer forint jutott a korrepetáló programra, melyen a B. Beáta állítása alapján nyolc gyermek vett részt. Mikor azonban a CKÖ vezetői a korrepetálás eredményességét szerették volna ellenőrizni, kiderült: a nyolcból egy gyermek szülei tudtak a korrepetálásról, a többiek esetében a gyerekek nem vettek részt felzárkóztatáson, de még csak nem is ismerték B. Beátát. Az egyetlen "korrepetált" gyermek esetében se lehet sikerről beszélni, hiszen az megbukott a matematika pótvizsgán.
A tucatnyi meghívott (köztük egy parlamenti képviselő) 29 kilogramm felvágottat, 700 liter üdítőt, 50 süteményt és 120 szendvicset fogyasztott el rekordidő alatt egy előadáson – állítja B. Beáta. A kisebbségi önkormányzat az eset után levelet írt Tóth Mihály polgármesternek, aki nem kívánt az ügyben állást foglalni. A CKÖ ez után döntött úgy, hogy rendőrséghez fordul. Debre Magdolna, a kisebbségi önkormányzat csepeli elnöke elmondta: sokuk az életét tette fel a roma polgárok életkörülményeinek, életminőségének javításáért, ezért az említett eset különösen fájdalmasan érinti őket.
Forrás: fideszfrakcio.hu | [
"MSZP"
] | [
"Cigány Kisebbségi Önkormányzat"
] |
Nehezen kimagyarázható helyzetbe navigálta magát a Matolcsy György vezette jegybank. Tavaly őszi cikkünkben beszámoltunk róla, hogy három hónap alatt négyszer is utaztak a jegybankból Jamaicába, azzal védekezett akkor a Magyar Nemzeti Bank, hogy egy nemzetközi konferenciát vettek szemügyre a jegybankosok, mert idén azt Magyarország rendezheti, és hasznos a szervezés részleteivel is tisztában lenni, testközelből. Az egzotikus helyre történő utazások és kinn tartózkodás több millió forintba kerültek. És voltak még ezeken kívül is szép számmal igen drága külföldi utazások.
Erre mi történik most? A jegybank 350 millió forintért megbízott rendezvényszervezéssel egy céget, derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből. Egy ismerős céget, ugyanis az Akció BTL Kft. eddig is több megrendelést kapott a jegybanktól, ez eggyel korábbi esetben tavaly tavasszal kaptak egy nettó bő 200 milliós keretösszegű megbízást. A cég pedig azé a Borókai Flóráé, aki Borókai Gábornak, a Heti Válasz főszerkesztőjének, az első Orbán-kormány szóvivőjének a lánya.
Ez azonban papírformának tűnik, mert már tavaly ősszel vette észre a Magyar Nemzet, hogy a pályázati feltételek alapján ennek a cégnek lejthetett a pálya.
A mostani megbízás szerint 3 éves időtartamra kötik a keretszerződést, 3 olyan rendezvényt kell tartani, ami belsős dolgozóknak szól majd, esetenként 1000 fő vehet részt azokon. Ezen túl pedig konferencia- és rendezvényszervezésre is vállalkozik ez a cég, 3 nagyszabású (pont olyan, mint a tavaly Jamaicában tartott rendezvény, maximum 700 főt megmozgató) rendezvény, ebből három lesz 3 év alatt. Aztán körülbelül 25 másfajta rendezvényt is tartana a jegybank, esetenként maximum 500 fő meghívottal. | [
"Akció BTL Kft.",
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [] |
A Telex.hu nemrég rövid hírben ismertette az Index.hu értesülését, amely szerint az MNB egyik leányvállalata, a kortárs képgyűjteményt összeállító MNB-Ingatlan Kft. uniós közbeszerzés keretében vásárolt öt darab Keserü Ilona festményt. Az eladó Antal Péter debreceni ügyvéd volt. A beszerzés részleteit itt lehet olvasni.
A hír felkeltette olvasóink érdeklődését, mert több levelet, illetve telefont is kaptunk.
A Keserü-testvérek
Egyik olvasónk e cikk kapcsán azt jelezte nekünk, hogy az MNB számára a képvásárlásokban három tanácsadó segít. Egyikük, mint az az Artportal.hu cikkéből is kiderül, Keserü Katalin művészettörténész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Olvasónk jelzése szerint ez a névegyezés nem véletlen, az egyaránt pécsi születésű Keserű Ilona festőművész és Keserű Katalin művészettörténész testvérek.
Ez még akkor is összeférhetetlenséget vethet fel, ha természetesen nem azt vonjuk kétségbe, hogy a külföldön is rendkívül elismert magyar festőművész képeinek helye van bármely kortárs gyűjteményben. További érdekességképpen hallottuk, hogy a Keserü-család több tagja már más hazai véleményezési történetben is együttesen jelent meg, például amikor Keserü Katalin és fia, Böszörményi-Nagy Gergely egy testületben bírálták el az 56-os emlékév pályázatait. Erről a Népszava cikkét találtuk meg.
Mindenesetre megkérdeztük az MNB-t, konkrétan Bozó Pétert, az MNB-Ingatlan Kft. vezetőjét, hogy miként kell értelmezni ezt a helyzetet.
Az MNB válaszai
Bozó Péter válaszában elsőként a tanácsadó testületet mutatta be:
Az MNB a magyar kortárs gyűjtemény létrehozásakor a téma elismert szakértőiből álló 3 tagú bizottságot kért fel, hogy a hazai kortárs képzőművészettel foglalkozó galériák közreműködésével szükség szerint tegyenek javaslatokat, alkossanak véleményt a megvételre érdemesnek tartott művekről. Róluk van szó:
Dr. Fabényi Júlia a budapesti Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója,
Dr. Keserü Katalin művészettörténész, az MMA rendes tagja és az ELTE Művészettörténeti Tanszékének professor emeritusa,
Dr. Spengler Katalin műgyűjtő, szakújságíró, szerkesztő, a párizsi Centre Pompidou – Musée National d’Art Moderne IC Central Europe Bizottságának alapító tagja, a MOME Konzisztóriumának elnöke).
Az igazgató az összeférhetetlenségi felvetéssel kapcsolatban pedig a következőket közölte:
"A döntési folyamatban az érintettek semmilyen formában nem vesznek részt. Keserü Katalin a hivatkozott beszerzésben – figyelemmel a művésszel való rokoni kapcsolatára – nem alkotott véleményt. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy Keserü Ilona a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas festőművész, akinek a képei egy magyar kortárs gyűjtemény felállítása esetén megkerülhetetlenek."
Vita az MNB szerepéről
Másik olvasónk jelzéseiből mi is úgy értesültünk, hogy az MNB képvásárlásainál a döntés az MNB-ben születik. Mindenesetre a jegybanki vásárlásokért rendkívül hálás a szakma. Talán nem is csak ennek az esetnek, de korunknak is érdemes dokumentuma, hogy miután az idézett Artportal-cikk megemlítette ezen vásárlások bizonyos mellékhatását, több magyar galériás úgy érezte, hogy hitet kell tennie a vevő szakmaisága mellett. Deklarációjuk itt olvasható. Mint írják:
"Az MNB műtárgyvásárlásait – egy többlépcsős akvizíciós folyamat részeként – komoly előkészítő munka előzi meg. A Szakértői Bizottság tagjai szakértelmük legjavát adva, a galériákkal folyamatosan együttműködve végzik feladatukat, megkérdőjelezhetetlen szakmai függetlenséggel."
Természetesen érthető, hogy a galériások örülnek a vevőnek, hiszen mint írják:
"Ideálisan nem kizárólag a piaci, hanem a kulturális színtér legfontosabb szereplői, a múzeumok is hasonló összegek fölött rendelkeznek és képesek gyűjteményüket a saját szempontjaik szerint fejleszteni. Ennek hiánya egy másik dolgozat témája. A kortárs galériák az MNB gyűjteményépítését ugyanakkor fontos és pozitív lépésként értékelik."
Az azonban már kevésbé érthető, hogy amikor az eredeti cikkben is megjelentek ezek a szempontok, miért tartották szükségesnek ezt külön is megerősíteni. | [
"MNB-Ingatlan Kft."
] | [
"Szakértői Bizottság",
"Centre Pompidou",
"Magyar Művészeti Akadémia",
"Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum",
"Musée National d’Art Moderne IC Central Europe Bizottság",
"ELTE Művészettörténeti Tanszéke",
"MOME Konzisztóriuma"
] |
Interjút adott Schlecht Csaba, Simicska Lajos egyik közeli bizalmasa, a Lánchíd Rádió főszerkesztője, aki beszél az Orbán-Simicska viszonyról, a G-nap előtti állítólagos kézi vezérlésről, illetve arról, hogy vált ellenzékivé Simicska médiája. Schlecht szerint jobb lenne az országnak, ha Vona Gábor lenne a miniszterelnök.
Élete első interjúját adta a Médiapiacnak Schlecht Csaba, aki most a Lánchíd Rádió főszerkesztője. Nevét azonban nem innen ismerheti az ország. Még a kilencvenes években, a Kaya Ibrahimhoz és Josip Tothoz köthető cégeladásokkal kapcsolatban került reflektorfénybe.
1995-ben tizenhárom, a Fidesz gazdasági holdudvarához köthető társaság került át tőle az akkor Németországban élő török Kaya Ibrahimhoz, 1997-ben pedig három hasonló társaság a Németországban élő horvát Josip Tothoz. A két személynek nem volt meg a személyi igazolványa. Mivel így a hivatalok hiába keresték őket, a társaságok adótartozásait nem sikerült beszedni, a cégeket törölték a nyilvántartásból. Az interjúban szó is esik erről a sztoriról, ám Schlecht arra a kérdésre, hogy ezek a cégek alapozták-e meg anyagilag a Fideszt, azt válaszolja: "Ez viszont már tiltott terület".
Schlecht tehát nem azért adott interjút, hogy fellebentse a fátylat a máig titkos tranzakciókról. Sokkal szívesebben beszélt a Simicska Lajoshoz köthető kapcsolatáról, a tavalyi G-napról (amikor Simicska egyszerűen nyilvánosan gecinek nevezte a kormányfőt), és az Orbán-Simicska konfliktusról.
Kézi vezérlés a G-nap előtt
Megtudhatjuk tőle, hogy rögtön elvállalta a Lánchíd Rádió vezetését, mert "ha felkér valamire, arra azt mondom: persze, Lajos.". Schlecht szerint a G-nap előtt "Lajos többi orgánumához hasonlóan kézi vezérlés zajlott a Lánchíd Rádióban is", ami azt jelenti, hogy a kormányból hetente jártak ki eligazításra.
"Ennyire hülyék a politikai pártok. Még ezt sem bízzák a szakemberekre. Minden médiumot a sajtóosztály meghosszabbításának tekintenek, így is kezelik." Konkrétumokat viszont nem említ.
Orbán klasszikus szocialista médiavilágot akar
Schlecht szerint Simicska azért haragudott meg egyebek mellett a miniszterelnökre, mert Orbán "klasszikus szocialista médiavilágot akar: kizárólag kormánypárti vagy abszolút semleges sajtót, ahol nincs kritika, és amit kizárólag "az igazságot csak mi tudjuk" felfogás vezet. Erre viszont Lajos nemet mondott". Schlecht szerint ugyanakkor Orbán továbbra is hisz a dologban, "most is ezt akarják végrehajtani. Érdekes kísérlet, akár még be is jöhet. Két év múlva meglátjuk."
Schlecht szerint a konfliktus másik forrása Orbán és Simicska között a paksi beruházás és az oroszok közeledésének megítélése.
Hogy lett ellenzéki Simicska médiája?
Schlecht szerint a G-nap után kényszerűen vált ellenzékivé Simicska Lajos médiája. " Fideszes politikusok nem állnak velünk szóba, adásba nem jönnek be. Akkor kit hívjunk a politikai műsorainkba? A Jobbikot, az LMP-t, a szocikat."
Ugyanakkor azt mondta, hogy Simicskának megvan a pénze az egyes orgánumokra 2018 végéig. A pénzt a Lánchíd Rádió, a HírTV és a Magyar Nemzet működésére 2018 végéig félretette. A Lánchíd rádió sorsáról azt mondta: "ha ugyanez az NMHH és politikai felállás marad, akkor nem sok esélyt adok magunknak".
Vona jobb miniszterelnök lenne
Az interjú egyik legérdekesebb része a Jobbikhoz fűződő viszony. Schlecht határozottan állítja, hogy nincs semmilyen háttérmegállapodás a Jobbikkal, "én sem tettem ki Vona-képet a szobám falára". Szerinte csak a Fidesznek tesznek jót azzal, hogy időnként felmelegítik ezt a témát egyes orgánumok.
Ehhez képest viszont a következőt nyilatkozza: "ahhoz, hogy 2018-ban egy másik kormány állhasson fel, választást kell nyerni. Meggyőződésem: bármennyire is jóval szerényebbek Vona képességei, mint Orbáné,
ha 2018-ban Vona lenne a miniszterelnök, az nagyon jót tenne az országnak.
Szerinte ugyanis "elérkeztünk abba a fázisba, amikor Viktor kétségtelenül meglévő fantasztikus politikai tehetsége kárt okoz, mert a visszájára fordult".
Simicska és az Index
Schlecht arról a hetek óta terjedő pletykáról is beszél, hogy Simicska állítólag megvásárolja az Indexet. Schlecht a Magyar Nemzetet említi, amely szerint "Lajos egy szűkkörű értekezleten kijelentette, hogy az Index nem kerülhet az Orbán-Habony páros kezébe. Ezt én is így tudom."
Schlecht hozzáteszi: "ha ezt nyilatkozta, akkor nyilván megvannak az eszközei. Ha a korábbi tulajdonos Spédernek el kell engednie a portált, akkor Lajos valószínűleg el tudja kapni. Szakmája szerint jogász, a szerződések embere". | [
"Lánchíd Rádió",
"Fidesz"
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
Tőkét vontak ki cégükből az Olajterv, a Veszprémber és a Metal-Art tulajdonosai is a napokban. Az okok és a nagyságrend is eltérőek, az viszont biztos, hogy mindhárom cégről, illetve a háttérben álló oligarchákról sokat hallani mostanában. Mutyiügyekben is.
Tavaly december közepén csapott egymás tenyerébe a Mol Nyrt. a jelenleg OT Industries néven futó egykori Olajterv tulajdonosaival a cég megvásárlásáról. Az üzletnek ugyan egyelőre nincs nyoma a cégjegyzékben, az ellenben kiokoskodható, hogy aligha lesz nagyon bonyolult megállapodásra jutniuk, a két társaságban van ugyanis némi átfedés. Az OT Industries többsége Pap Géza üzletember érdekeltségéé, kisebbségi – a 2015-ös mérleg szerint 31 százalékos – tulajdona van Csányi Sándor bankár, a Mol alelnöke befektetési cégének.
A 2015 végi állapotok biztosan változtak, a mérlegzáráskor ugyanis Pap cége "mindössze" 15 százalékon állt, a hatályos cégjegyzék azonban már többségiként tartja nyilván. Érdemes ugyanakkor említeni a 2015 végén még 22 százaléknyi részvénnyel felvértezett Konzulinveszt nevű társaság tulajdonosát is, Tóth Józsefet, akit az Index 2014-es cikke Hernádi Zsolt Mol-elnök tanácsadójaként mutatott be.
Ahogyan megírta azt is, Tóth, pontosabban a hozzá kötődő off-shore cégek neve az osztrák és a horvát nyomozóhatóságoknak is a látókörébe került. Előbbieknek egy többmilliárdos Emfeszes tranzakció, utóbbiaknak pedig a Mol-INA-Sanader-ügyben.
Az Olajterv egyébként eredetileg a Mol-é volt, a cég építette például a Mol egykori vezetékhálózatát. 15 évvel ezelőtt adott túl rajta az olajtársaság, iparági elemzők szerint nem túl bölcsen. Az Olajterv azóta is több tíz-százmilliárdos beruházások részese. A 2015-ben átadott magyar-szlovák gázvezeték például 35 milliárdos munka volt, bár tavaly ilyenkor még üresen kongott, egy 2016 őszi közlemény szerint azonban már vissza is termelte az árát. Az OT Industries 2015-ös árbevétele 2,6 milliárd forintot tett ki. A 100 milliós nyereséget megszavazták osztaléknak a tulajdonosok az utolsó fillérig.
Az addig többségi tulajdonos Pap mellé 2013-ban érkezett tulajdonostársnak a strómangyanús hosszútávfutó Polonyi István, később megjelentek Seszták Miklós fejlesztési miniszter rokonai is (az ő cégük azóta kiszállt), majd tavaly 2015-ben érkezett Csányi cége. Pap pedig 2013-ban úgy döntött, hogy beszáll Garancsi István mellé a Videoton klub működtetésébe.
Az OT Industries most saját részvényt von be, azért csökken a 100 millió forintos jegyzett tőke 16 millióval, ez áll a friss Cégközlönyben. Ez akár a részvényátruházás előtti rendezések részeként is fölfogható.
Szintén tőkecsökkentésről döntött a minap a Garancsi Mária érdekeltségében álló Veszprémber Zrt. Garancsi István nővére résztulajdonában álló építőipari cég 4 milliós tőkeleszállításának célja tőkekivonás, az alaptőke így 43 millió forint lesz. Az egyebek mellett a devecseri-kolontári iszapkatasztrófa utáni újjáépítésen, illetve az ócsai devizásgettó néven elhíresült lakótelep beruházásán dolgozó, valamint a Garancsi István által vezetet Magyar Természetjáró Szövetségnek bedolgozó Veszprémber tavaly nem tarolt a közbeszerzéseken. A Közbeszerzési Értesítő legalábbis egyetlen, 20 milliós értékű elnyert munkát tart nyilván: Litér község művelődési házának felújítását.
Pánikra azonban nincs ok, 2015-ben még egymilliárd forint feletti árbevételt produkáltak, a 83 milliós profitot meg is szavazták osztaléknak a tulajdonosok.
Az oligarchák tőke-leszállítási versenyének múlt heti első helyezettje a Nagy Elek érdekeltségében álló Metal-Art Zrt. Nagy Elek a rendszerváltás környékén lett jobboldali befektetőként ismert, de nagy menetelése az első Orbán-kormány idejére tehető: az ő nevével fémjelzett Vegyépszer-csoport az volt a mélyépítésben, ami utóbb a Közgép lett, jelenleg pedig a Duna Aszfalt és kapcsolt részei.
A Metal-Art az egykori Állami Pénzverő jogutóda, 1993-ban lett részvénytársaság, de csak az első Orbán-kormány alatt privatizálták. Első lépésként az ekkor részben Nagy Elek-érdekeltségű BÁV-hoz került, 2004-ben Nagy Elek testvére, Sárkány Nagy Erzsébet lett a fő tulajdonos, majd a szaksajtóban Vegyépszer-Inforg-csoportnak nevezett saját farkába harapó kígyóra hasonlatos cégbirodalomba tagozódott, annak a része ma is. A Metal-Artból még a privatizációt megelőzően vált ki a pénzérmegyártó Pecunia Rt., ami jelenleg Magyar Pénzverő néven a jegybank tulajdonaként működik.
A Metal-Art 2015-ös bevétele oroszlánrészét jelenleg a nemesfémkohászat és a cianidos veszélyeshulladék-kezelés adja, de foglalkoznak ötvösmunkákkal is. Az 1,3 milliárd forintos forgalom ellenére százmilliós veszteséget produkáltak – ezért lehetett most szükség a drasztikus tőkeleszállításra.
Egyebekben is rossz napok járnak a régi idők oligarchájára. Amennyiben a kormány valóban komolyan gondolja a 4-es metró-beruházást körüllengő korrupciógyanú tisztázását, felbukkanhat az ő neve is. A Vegyépszer ugyanis az egyik generálkivitelező konzorcium tagja volt. Csepreghy Nándor, a miniszterelnökség parlamenti államtitkára múlt heti sajtótájékoztatóján mások mellett a Bilfinger-Porr-Vegyépszer konzorciumot is megnevezte, mint ami szerepel a beruházást értékelő, egyelőre nem nyilvános OLAF-jelentésben.
Rádi Antónia | [
"Metal-Art",
"Vegyépszer",
"Veszprémber",
"OT Industries"
] | [
"Közbeszerzési Értesítő",
"Pecunia Rt.",
"Állami Pénzverő",
"Mol Nyrt.",
"Magyar Pénzverő",
"Magyar Természetjáró Szövetség",
"Duna Aszfalt"
] |
Törvény mondja ki, hogy modern teniszstadionnak kell épülnie a Margitszigeten. A régit csak némi nagyzolással lehet stadionnak nevezni, inkább csak egy teniszpályát körülvevő néhány méter magas vasszerkezet, illetve földtöltésre épített betonlelátó. Ezt az építményt 200 millióért bontja el Tiborcz István egyik legfontosabb partnerének cége, a vizes vb-ről is ismert West Hungária Bau Kft.
Stadionra nemcsak a futballnak van szüksége. Ebből a felismerésből fakadhatott a 122/2017.(VI.2.) kormányrendelet, amely nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a Margitszigeti Nemzeti Tenisz Versenyközpont megvalósítását. Az ugyanezen a napon kiadott 1279/2017 számú kormányhatározattal 10 milliárd forintot csoportosított át a projekt megvalósítására.
A versenyközpont építése már ekkor is jócskán késésben volt, az eredeti, 2016-os bejelentés szerint itt rendezték volna egy évvel később a budapesti ATP-tornát. Szűcs Lajos, a Magyar Teniszszövetség elnöke júliusban azt közölte, hogy egy évvel később már a felújított egykori UTE-teniszstadionban láthatják a nézők Djokovicot és Federert.
A máshol üzleti alapon működő ATP 250 World Tour-tornát a sportszövetség 1 milliárdos állami támogatással rendezte meg, végül a Margitsziget helyett a Nemzeti Edzésközpontban. Tegyük hozzá, akárcsak a FINA esetében, itt is önfeláldozó beugrással sikerült Bukaresttől megszerezni a rendezés jogát.
Folytatás is lesz, két hét múlva várja a nézőket a Gazprom Hungarian Open, de ezt sem a margitszigeti pályákon rendezik meg, ott ugyanis a helyzet 2016 óta semmit sem változott. Pedig 2017-ben is úgy volt, hogy a következő tornát már az új teniszstadionban tartják.
Aztán februárban robbant a hír, hogy most mát tényleg elindul az építkezés, aminek eredményeképp 26 méter magas építmény fog a fák fölé tornyosulni a szigeten. A parlament ugyanis kivételes eljárásban elfogadta Szűcs Lajos önálló indítványát, amely a "Hungarian Open ATP World Tour megvalósításához szükséges létesítményfejlesztésről" szól.
Az elfogadott törvényjavaslat – túl azon, hogy a pesti oldalra felhúzott Duna Aréna hatalmas tömbjével egy vonalban újabb gigaépületet helyezne el az egyik legszebb budapesti Duna-szakaszon- az ilyenkor szokásos módon a közbeszerzéses versenyt is a minimálisra redukálja: a rendkívüli sürgősségre való tekintettel hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban lehet kiválasztani a tervező-kivitelezőt.
Valami ezúttal biztosan fog történni, heteken belül eltűnik ugyanis az egykori “teniszstadion". Február 7-én jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben a hirdetmény, miszerint a West Hungária Bau Kft.(WHB) nyerte el a szigeti teniszstadion bontását.
Gyilkos verseny éppen nem volt, eleve hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban választotta ki a Nemzeti Sportközpontok a kivitelezőt. Szabály szerint ilyenkor öt alkalmasnak gondolt vállalkozásnak küldi el az ajánlatkérő a felhívást, azok pályáznak, a kiíró ezekből választja ki a legalacsonyabb árajánlatot. Feltehetőleg így volt ez a margitszigeti teniszcsarnok-bontás esetében is, bár az eredménytájékoztatóban már csak négy ajánlat szerepel.
Sajnálatos módon azonban a négy ajánlatból – az eredménytájékoztató alapján legalábbis – csak egyetlen érvényes volt, a West Hungária Bau Kft-é.
Csak hogy el tudjuk helyezni a nyertest a magyar közbeszerzési tablón: a WHB-csoport tagja az a cég, a WHB Befektetési Kft, amelyik megvette Tiborcz Istvántól az Elios felét tulajdonló Green Investments & Solutions Kft-t. A G7 cikke alapján Paár Attila, a WHB tulajdonosa feltűnően sokat, közel 3 milliárd forintot fizetett Tiborcz cégéért.
A nyilvános mérlegadatok és az Elios által azóta elnyert tenderek értéke alapján a vételár valóban meglehetősen magas a cég által eddig megtermelt és a közeljövőben várható nyereséghez képest.
Paár cégei viszont szépen szerepelnek a közbeszerzéseken: a vizes vb emblematikus projektjét, az ugrótoronynak felépített és lebontott 3 milliárdos állványerdőt a Batthyány térnél például épp a WHB-nek köszönhetjük. Hogy mekkora kedvenc a WHB, azt például az Érddel kötött 14 milliárdos keretszerződés mutatja: ezen a WHB a Fejér-Bál Zrt-vel és a ZÁÉV-vel osztozik.
A sok, milliárdos értékű tender mellett igen szerénynek tűnik az "UTE Tenisz Stadion bontási munkái"-projekt a maga nettó 198 012 274 forintos értékével – az általunk megkérdezett szakértő szerint viszont brutális nyereséget hozhat, a tényleges bontási költség ugyanis a vállalási ár töredéke.
A leírás szerint 780 nm-nyi épületet és 1780 nm lelátót kell elbontani – csakhogy a lelátó túlnyomó része, mint a címlapfotón is látszik, könnyen, kézi munkával is bontható és jó áron eladható vasszerkezet; a többi lelátórész és az épületek bontása pedig a legegyszerűbb technológiával, gyakorlatilag egy markolóval megoldható.
És hogy nem túloz a szakértő, amikor azt mondja, hogy a munka legalább két-háromszorosan túl van árazva, az néhány más, hasonló összegért megvalósított projektből a laikus számára is nyilvánvaló:
a gödöllői városháza ötszintes, összesen 4400 nm-es vasbeton-szerkezetes épületét például 150 millió forintért bontotta le a munkát elnyerő vállalkozó.
132 millióért bontották a városligeti Petőfi Csarnok, a PeCsa épületét, 100 milliért a komplett Vasas-stadiont, és a margitszigeti teniszstadion bontásával szinte forintra azonos összegbe, 198 millióba került a teljes Közlekedési Múzeum bontása.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Nemzeti Sportközpontok",
"West Hungária Bau Kft."
] | [
"WHB Befektetési Kft",
"Közbeszerzési Értesítő",
"Magyar Teniszszövetség",
"West Hungária Bau Kft",
"Fejér-Bál Zrt-vel",
"West Hungária Bau Kft.(WHB",
"Green Investments & Solutions Kft-t"
] |
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője elismerte a magyar dohánylobbi szerepét a trafiktörvény kidolgozásában, de azt mondta: ez a versenyhátrányuk megszüntetését jelenti. A Fidesz hétfői frakcióülése után Lázár a gyógyszerkassza megszorításáról és az ügynökdossziékról is beszélt.
Nem cáfolta Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője hétfői sajtótájékoztatóján, hogy Sánta János, a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetségének (DBMSZ) elnöke, a Continental Dohányipari Zrt. szerepet játszott a trafiktörvénynek nevezett, a dohánykereskedelemre vonatkozó törvény kidolgozásában.
A hvg.hu kérdésére válaszolva a hétfői frakcióülést követő sajtótájékoztatón a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője úgy fogalmazott: "Sánta urat tíz éve ismerem és azóta kérem ki a véleményét". Hozzátette: ha a vastörvénnyel foglalkozna a parlament, akkor a vasiparban érintett vállalkozók véleményét kérné ki. Lázár hangsúlyozta, a brit és az amerikai érdekeltségű cégek véleményét is kikérte, de ők nem támogatták a tervezetet, és arra hivatkoztak, hogy sérti az érdekeiket.
"Semmi szégyellnivaló nincs"
Mint ismert: a törvény zárószavazását kedden azzal az indokkal halasztották el, hogy Brüsszel véleményét akarják kikérni, ám a Népszabadság szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) uniós notifikációval foglalkozó főosztályáról már napokkal korábban, február 16-án kikerült Brüsszelbe a szöveg, méghozzá úgy, hogy az tartalmazta a három nappal később elfogadott módosításokat is.
A jelenleg brüsszeli vizsgálat alatt lévő javaslat jelentősen csökkentené a cigarettaárusító helyek számát, ugyanakkor ebben a beszűkült eladási csatornában a hazai gyártó Continental termékei azonos méretű eladói felületen tudnak majd megjelenni, mint a jóval nagyobb vetélytársak árui - írja a Népszabadság, amely szerint kormányzati berkekben azzal számolnak, hogy a nagyobb cégek Brüsszelben megfúrják majd a javaslatot.
A Fidesz frakcióvezetője azt mondta: semmi szégyellnivaló nincs abban, ha egy törvény egy magyar "érdekkörbe" tartozó gyártót hoz egyenlő helyzetbe a brit vagy az amerikai érdekeltségű cégekkel szemben. A törvény Lázár szerint hármas célt tűzött ki maga elé: egyrészt, hogy a 18 éven aluliak ne juthassanak cigarettához, másrészt, hogy azok a kiskereskedők, amelyek megkapják a dohánykereskedelem jogát, magyar érdekeltségűek legyenek, harmadrészt pedig, hogy ha még ezen felül a versenykörülményeket is javítják, akkor az külön jó.
Lázár János azt mondta: a kormánypárti képviselőcsoportok délelőtti ülésén szóba került az EB múlt heti javaslata is, amely 144 milliárd forint kohéziós támogatás visszatartását helyezte kilátásba 2013-ra. Lázár az ülés előtt találkozott a miniszterelnökkel, akinek "kifejezett kérése volt", hogy kérdezze meg képviselőtársaikat, hogy mi a véleményük az ügyről. A frakció álláspontjáról Lázár nem árult el részleteket.
Szócskát is meghallgatták
Mint mondta: a frakcióülés fő témája az egészségügy átalakítása volt, ezért meghallgatták Szócska Miklós egészségügyi államtitkárt. Lázár szerint az államtitkár a 2012-es fejlesztési tervről, a betegellátás és finanszírozás helyzetéről beszélt. Elmondása szerint Szócska hangsúlyozta: nem az uniós vagy hazai fejlesztési pénzek jelentik a legnagyobb gondot, hiszen rengeteg beruházás van folyamatban, hanem az ápolók, az orvosok és a szakdolgozók fizetésemelése okozza a legtöbb nehézséget.
Lázár szerint a frakció arra kérte az államtitkárt, hogy egyrészt a 2012-es költségvetésben találja meg a megfelelő forrásokat, másrészt a kormány forduljon az Európai Bizottsághoz, azt kivizsgálandó, hogy az elvándorló orvosokat, ápolókat befogadó országok helyesen, az uniós irányelveknek megfelelően járnak-e el. "A határokon átnyúló munkaerő-probléma, amely Magyarországon kívül a cseheket, románokat és szlovákokat is érinti, uniós problémakör" - jelentette ki Lázár.
Gyógyszerkassza, ügynökdosszié
A frakció felkérte Szócska Miklóst, hogy a képviselőcsoport március 12-i ülésén mutassa be, hogy melyik kórházban milyen fejlesztés történik, mi lesz az önkormányzatoktól átvett intézményekkel, melyiknek mi lesz a sorsa, és arra kérték az államtitkárt, hogy az eddigi privatizációs ügyeket vizsgálja felül.
A hvg.hu kérdésére, hogy szóba került-e a frakcióülésen a múlt héten nyilvánosságra került, gyógyszerkasszát érintő megszorítás, Lázár azt mondta, arra törekednek, hogy bizonyos gyógyszerkereskedők a profitjukkal járuljanak hozzá a megtakarításokhoz, ám azt, hogy ez pontosan mint jelent, a frakcióvezető kérdés ellenére sem részletezte.
Újságírói kérdésre, miszerint miért nem támogatja a Fidesz az LMP ügynökdossziékra vonatkozó javaslatát, Lázár azt mondta: szerinte a tervezet szakmaiatlan, és "nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ha bizonyos katonai dokumentumok most nyilvánosságra kerülnének". Hangsúlyozta viszont, hogy Gulyás Gergely fideszes képviselő az ügyben ötpárti tárgyalást kezdeményezett, de ezt a kezdeményezést az LMP elutasította.
Lázár János az MTI tudósítása szerint kifejtette: a Fideszben nagy vita van arról, hogy egy illegitim társadalmi-politikai rendszerben megszerzett információk kinek a tulajdonát képezik, vagyis kié az adat, az államé, vagy azé, akiről információt gyűjtöttek. "Én abba a csoportba tartozom - kisebbségben vagyok a Fidesz-frakcióban -, aki azt mondja, hogy minden adatot nyilvánosságra kell hozni, még akkor is, ha ez egyébként személyiségi jogokat sért" - mondta a frakcióvezető, hozzátéve, hogy egy másik csoport szerint az információk az államé, míg vannak, akik szerint az érintettet illeti meg az adat, vagyis a rá vonatkozó, törvénytelenül gyűjtött információkat vehesse magához, vihesse haza, mert az csak rá tartozik. | [
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége",
"Continental Dohányipari Zrt."
] | [
"Európai Bizottság"
] |
Feltehetően törvénytelen módon osztottak szét néhány napja 20 milliárd forintot egy közfoglalkoztatási program keretében - állítja egy debreceni szocialista politikus, aki kérdéseire a KLIK helyi vezetőjétől kér választ.
Mintegy húszmilliárd forintot osztottak szét néhány napja egy közfoglalkoztatási programhoz kapcsolódó felnőttképzési pályázat keretében, feltehetően törvénytelen módon. A keretösszeg az Európai Unió által támogatott Újra tanulok! elnevezésű TÁMOP-pályázat kiírásában szerepel - mondta mai sajtótájékoztatóján Pallás György, az MSZP oktatási szakpolitikusa, volt debreceni szakközépiskolai igazgató. A pénz sorsával kapcsolatban a politikus nyílt kérdéseket intézett Pappné Gyulai Katalinhoz, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) debreceni tankerületi igazgatójához. Pallás György azt kérdezte a vezetőtől, hogy "megfelel-e a valóságnak, hogy a felnőttképzésre vonatkozó pályázat kiírásakor már eldöntötték, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ iskolái nyernek elsősorban?".
A szakpolitikus kíváncsi arra is, hogy ha csak azok a szervezetek pályzatnak, amelyek a 2013-as felnőttképzési törvény alapján nyilvántartásba kerültek, akkor miképpen lehetséges, hogy a Hajdú-Bihar megyében nyertes állami iskolák a pályázat elbírálásakor, sőt még ma sincsenek rajta a közhivatalos nyilvántartási listán. Pallás György azt a kérdést is föltette a KLIK-vezetőnek, miszerint "megfelel-e a valóságnak, hogy a nyertesnek jelölt iskolák intézményvezetőit egyeztetésre hívták a Munkaügyi Központba az eredmény kihirdetése előtt", továbbá van-e összefüggés a pályázat elnyerése és aközött, hogy a nyertes debreceni szakközépiskola vezetője néhány hónapja még a KLIK dolgozója volt?
A megszólított Pappné Gyulai Katalin debreceni tankerületi igazgató nyilvánosan egyelőre még nem válaszolt a debreceni szocialista politikus kérdéseire. A KLIK-től azonban megtudtuk: Pallás György nem a megfelelő személyt kérdezte, a pályázatot ugyanis nem a KLIK bonyolította le. | [
"Klebelsberg Intézményfenntartó Központ"
] | [
"Vidékfejlesztési Minisztérium",
"Európai Unió",
"Munkaügyi Központ"
] |
Nyilvánosságra kellene hoznia az adóhatóságnak, hogy a munkáltatói adatszolgáltatás alapján hány magánszemélynek, és mennyi különadót kellene fizetnie. Ezek közérdekű adatok, nem sértenek adótitkot - hangsúlyozta Jóri András adatvédelmi ombudsman a Pénzcentrum.hu kérdéseire küldött válaszlevelében. Az adóhatóság viszont nem közli az adatokat, ezzel törvényt sért.
A különadóról szóló törvény szerint a kifizetőknek 2011. március 31-éig adatot kellett szolgáltatniuk a 2005-2010 közötti időszakra az érintett magánszemélyekről és a nekik kifizetett juttatásokról évenkénti bontásban. Vagyis az adóhatóságnak rendelkezésére állnak az érintettek számára, illetve a várható adóbevétel nagyságára vonatkozó adatok - szögezte le a Pénzcentrum.hu kérdésére az adatvédelmi biztos. Hangsúlyozta, hogy konkrét beadvány hiányában csak tájékoztatásról, nem hivatalos álláspontról van szó.Az adózás rendjéről szóló törvény értelmében (53. § (4) bek.) nem minősül adótitoknak az az adat, amely az adóalannyal nem hozható összefüggésbe. Az tehát, hogy hány adózónak, és mekkora adóalap után kellett volna megfizetnie a különadót, egyrészről nem adótitok, másrészről pedig nem is személyes adat, hiszen nincs "személyes jellege". Továbbá, mivel közfeladatot ellátó szerv kezelésében van, ez az adat közérdekűnek minősül - állapította meg az ombudsman.Jóri András emlékeztet: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) képviselője már hozott nyilvánosságra e körbe tartozó adatot, amikor közölte, hogy május 5-ig 1,08 milliárd forint különadót fizetett meg 481 magánszemély. Nincs tehát akadálya annak, hogy mind az érintett adózók számára, mind pedig a kérdéses adó alapjára, valamint az adó várt összegére vonatkozóan összesített adatot hozzanak nyilvánosságra.
Az adóhatóság azonban hallgat, és hétpecsétes titokként őrzi az említett adatokat. Az Alkotmánybíróság május 6-ai döntését követően is megpróbáltuk megtudni a NAV-tól, hogy hány munkavállalónak keletkezett különadó-fizetési kötelezettsége, mekkora adóalap után kellene lerónii a 98 százalékos különadót, s abból mennyi bevétel várható. Akkor azt a választ kaptuk,, hogy "a kifizetők, volt munkáltatók által a különadóval érintett magánszemélyekről szóló adatszolgáltatás adatai aktualitásukat vesztették, hiszen az adatszolgáltatásban szereplő személyek az AB határozata alapján nem kötelesek a különadót megfizetni".
Az Országgyűlés hétfőn ismét módosította a különadó-törvényt, amely szerint a 2010. évben kapott végkielégítések, szabadságmegváltás és a munkavégzés nélküli felmondási időre kapott jövedelmek után meg kell fizetni a 98 százalékos adót. Ekkor ismételten feltettük a kérdést, hogy a 2010. évre vonatkozóan hány magánszemélynek, mekkora adóalap után, mennyi adót kellene megfizetnie.
A közérdekű információk a NAV rendelkezésére állnak, mivel a munkáltatóknak éves bontásban kellett elküldeniük az adatokat. Nem lehet arra sem hivatkozni, hogy az adatok aktualitásukat vesztették. Ennek ellenére a NAV sajtóosztályától a következő választ kaptuk: "Tájékoztatjuk, hogy legutóbbi, pénteken megküldött válaszunkhoz képest új információval nem rendelkezünk."
Angyal József okleveles adószakértő úgy véli, azért titkolózik az adóhatóság, mert a költségvetésben betervezett 1 milliárd forintnak a többszörösét kívánta beszedni a kormány ebből az adóból. Becslése szerint több tízmilliárd forintra rúghat ennek az összege.
100 milliárdtól fosztotta meg a kormányt az Alkotmánybíróság - KATTINTS!
Megsemmisíteni, illetve zárolni kellene a munkáltatói igazolásokat
Az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte a 2005-2009 közötti időszakra vonatkozó különadó-fizetési kötelezettséget. Ez azt jelenti, hogy az ezekre az évekre vonatkozó munkáltatói adatszolgáltatásnak tulajdonképpen nem volt jogalapja. "Mindazok esetében, akik még nem vallották be, és nem fizették meg a különadót, a munkáltatói igazolások további kezelésének nem látom alapját" - válaszolta az ombudsman arra a kérdésre, hogy az Alkotmánybíróság határozata nyomán meg kell-e semmisíteni a beküldött munkáltatói igazolásokat, amelyekből kiderül, ki, mennyi végkielégítést kapott az elmúlt öt évben.
Azokra vonatkozóan viszont nem szabad megsemmisíteni a munkáltatói igazolásokat, akik már benyújtották a bevallásukat az érintett időszakra, és megfizették a különadót. Esetükben ugyanis meg kell őrizni a bizonylatokat, amire az adóbevallás alapul. Ebben az esetben is indokolt zárolni a dokumentumokat, hogy más célokra ne lehessen azokat felhasználni - hangsúlyozta Jóri András.
Az adóhatóság ebben a kérdésben is egy későbbi időpontban ígért tájékoztatást.
Használhatatlan adatokat kért a kifizetőktől a NAV
Angyal József szerint hiába a legújabb törvénymódosítás, nem lehet jogszerűen bevallani a különadós jövedelmeket. Az adóhatóság ugyanis az adatszolgáltatási lapokon a fizetendő különadó alapját kérte be a munkáltatóktól. Ez több szempontból is problémát jelent. Egyrészt egy adóellenőrzés során a munkavállaló nem tudja megmondani, hogy milyen jövedelmek után vallotta be az adót, s a NAV sem tudja ellenőrizni azt. A különadó alapja helyett részletes adatokat kellett volna kérni a munkáltatóktól arról, hogy az elbocsátással összefüggésben milyen és mennyi jövedelme keletkezett az érintett adózóknak.
Ennek különösen megnőtt a jelentősége az új törvénymódosítás nyomán, miszerint a 2010-ben megszerzett, elbocsátáskor kapott jövedelmeket továbbra is 98 százalékos adó sújtja. Nem tudják meghatározni az adóalapjukat azok, akiknek 2010-ben szűnt meg a munkaviszonyuk, de már 2009-ben megkezdték letölteni a felmondási idejüket.
Angyal József számpéldával magyarázza el, miről is van szó. Egy magánszemélynek 2010-ben szűnt meg a munkaviszonya, de már 2009-ben elkezdte letölteni a felmentési idejét. 2009-ben szabadságmegváltásra kapott 500 ezer forintot, a munka alóli felmentésre jutó bére pedig 2 millió forint volt. A felmentési idő áthúzódott a 2010-es évre, s további 1 millió forintot kapott erre az időszakra. Ehhez jött még 2 millió forint végkielégítés.
Ez összesen 5,5 millió forint, ami 2 millióval több a 3,5 millió forintos különadó-fizetési határnál. Az adóhatóság által kért munkáltatói adatszolgáltatási lapon csak annyi szerepel, hogy az érintett magánszemélynek 2 millió forint után kell a különadót megfizetnie.
A 2009. évben kapott jövedelmeket azonban már nem terheli az adó az Ab döntése nyomán. A példában említett magánszemély viszont nem tudja megállapítani, mennyi adót kell fizetnie a munkáltatótól kapott igazolás alapján, mivel az a 2009-ben kapott különadós jövedelmekkel is számol, amelyek viszont nincsenek részletezve.
Angyal József szerint új adatszolgáltatást kellene előírni, amelyben évekre le kellene bontani a különadó alapját képező jövedelmeket. Ekkor viszont már nem lehetne betartani a május 20-ai bevallási határidőt.
Az adószakértő azt tanácsolja: senki ne adja be a különadó bevallását, mert sem az adózók, sem a NAV nem tud egzakt adatokra támaszkodni, amelyek egy adóellenőrzés során megállják a helyüket. Úgy véli, hogy erre hivatkozva egy esetleges későbbi bírósági eljárásban nyert ügyük van az érintett magánszemélyeknek. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [] |
A vádirat szerint Rácz József cége fiktív számlákkal mintegy 18 millió forint áfát igényelt vissza 2002 és 2004 között. Rácz Józsefet első fokon egy év nyolc hónap börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte a bíróság, valamint egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Pénzbüntetésként 250 ezer forint megfizetésére kötelezték, amit – amennyiben nem fizeti ki ezt az összeget – tízezer forintonként egy-egy napi szabadságvesztésre kell átváltoztatni.
Az ítélet nem jogerős, mivel Rácz József felmentésért és enyhítésért fellebbezett. Rácz József helyére egy párttársa, a tótszerdahelyi polgármester, Tislér István került.
Rácz 1989-től a helyi SZDSZ alapítójaként tevékenykedett, 2006 januárjában Kuncze Gábor emlékplakettel ki is tüntette azon szabad demokrata városvezetőkkel egyetemben, akik 15 éve töltötték be a polgármesteri posztot.
(hírTV, MTI, MNO) | [
"SZDSZ"
] | [] |
Még azt sem lehet tudni, hogy miből és mennyiért vette meg Tiborcz István cége a Gránit Bankot, de a miniszterelnök vejének vállalkozása március 14-én újabb váratlan tranzakciót jelentett be: "a BDPST Capital Zrt. üzletrész-adásvételi szerződést írt alá a Diófa Alapkezelőt tulajdonló Tarragona Holding Zrt. megvásárlása tárgyában".
Tóth Judit, a BDPST Group igazgatósági tagja szerint pedig a cél a Gránit Bank és a Diófa Alapkezelő működésében rejlő szinergialehetőségek kiaknázása. Azt még nem lehet tudni, hogy ez pontosan mit jelent, de jelenleg a Diófa Alapkezelő által kezelt befektetési alapokat a Mészáros-féle MKB (amely például a szélsőjobboldali Marine Le Pen kampányát finanszírozta) és Magyar Takarékszövetkezeti Bank forgalmazza, így nem lehet kizárni, hogy a jövőben már a Gránit Bankban is lehet diófás befektetési jegyeket vásárolni.
Hogy pontosan mit csinál egy alapkezelő, azt vélhetően viszonylag kevesen tudnák egzakt módon elmondani. Ezért nem véletlen, hogy bizonyos üzleti körökben nagyon népszerű lett az elmúlt években. Az Átlátszó írt például arról januárban, hogy offshore cégek helyett mostanában előszeretettel bújik magántőkealapok mögé a NER-elit, egyre több szektort hálóznak be a titkos pénzgyűjtők.
Megtekintettük a Diófa Alapkezelő Zrt. 2020-as beszámolóját, és ebben azt találtuk, hogy összesen 36 különböző alapot kezelnek. Ezek egyike például a Nivala Magántőkealap, amely az Event Horizon Capital Zrt.-t tulajdonolja. Ez a cég már jól látható. "Szaporán forognak a nagy daruk egy új ötcsillagos szálloda alapjainál. Összesen 285 szobát építenek a magyar és külföldi vendégmunkások az Event Horizon Capital 28 milliárd forintos beruházásában. Átadás 2023. november végén lehet, a cég közel nyolc milliárd forintos kormányzati mankót kapott a Kisfaludy-programban" - írta a privatbankar.hu március elején.
A kép közepén Orbán Ráhel, Orbán Viktor lánya és férje, az Elios Zrt. volt résztulajdonosa, Tiborcz István Fotó: Botos Tamás
Tehát a Hévízen ötcsillagos szállót fejlesztő cég közvetve a Diófa Alapkezelőhöz tartozó Nivala Magántőkealap tulajdona. De még számos ilyen alapot kezel a Tiborcz István cége által megvett Diófa Alapkezelő.
"Van egy valószínűleg sokkal fontosabb Gattyán-vagyonalap, amiről semmit nem tudhatunk. A Diófa Alapkezelő ugyanis kilenc ingatlanalapot kezel, amely 1-től 9-ig egy sémára megy: Docler-1 Ingatlanfejlesztő Ingatlanbefektetési Részalap. Ezekről semmi nem deríthető ki, csak annyi, hogy 2019 decemberében indultak. Lehet, hogy ezekben az alapokban vannak Gattyán György nagy értékű budapesti ingatlanjai. Bármi is legyen bennük, mivel a magántőkealapok tulajdonosait nem tartják nyilván, ezeket a vagyonelemeket egy esetleges jogvita esetén nem lehet lefoglalni" - írta a G7.hu idén januárban. Tehát most már Tiborcz István alapkezelője kezelheti Gattyán György kormányváltásra készülő ellenzéki pártvezér (Megoldás Mozgalom) ingatlanbefektetéseit is. Korábban mi írtuk meg, hogy a miniszterelnök vejének a bankja finanszírozza Gattyán György magánegyetemének ösztöndíjait is. A Diófához tartozik a Docler Ingatlanfejlesztő Ingatlanbefektetési Esernyőalap is.
Mekkora vagyon felett rendelkezik a Diófa?
A társaság kezeli például a harmadik legnagyobb hazai ingatlanalapot, ez a Magyar Posta Takarék Ingatlan-befektetési Alap. A megvásárolható befektetési jegyeket főleg azoknak ajánlják, akik "legalább egy éves időtávú befektetésben gondolkodnak és a pénzpiaci eszközökét meghaladó hozamot szeretnének elérni".
Az Alap "A" sorozata kiváló választás lehet Önnek,
ha mérsékelt kockázatú, középtávú (minimum 1 év) megtakarítási formát keres,
ha a pénzpiaci hozamoknál magasabb hozamot szeretne realizálni,
ha szeretne kis összegű befektetéssel az ingatlanok hozamából részesedni
- olvasható a Diófa oldalán. Tehát a befektetési jegyek értékéből az Alap ingatlanokat vásárol, például 2018-ban nyitott meg a kispesti Shopmark (korábbi Europark), ahol a beruházó a Diófa Alapkezelő Zrt. volt, az üzletek hosszú távú bérleti szerződéseiből pedig az alapkezelő ügyfelei is profitálnak. Az Infopark E épületét 2015-ben vették meg, ezt pedig nemzetközi cégek (pl. Lufthansa) bérelték ki.
"Egy befektetési alapkezelő árbevétele a vagyonkezelési díjakból tevődik össze. A vagyonkezelési díjak éves alapkezelési díjból és esetenként sikerdíjból állnak. Az alapkezelési díjat a kezelt vagyon után kell fizetni, pontosabban napi szinten levonja az adott alapkezelő a befektetési jegyek árfolyamából" - írta a novekedes.hu. A kockázatosabb alapok, úgymint a részvény, az ingatlan vagy az abszolút hozamú alapok kezelési díja jellemzően magasabb, mely 1,5-2 százalék között szokott mozogni a lakossági sorozatoknál. Jelenleg az alapkezelő által menedzselt befektetési portfólió összértéke meghaladja a 460 milliárd forintot.
A Diófa Alapkezelő 2020-ban 4,5 milliárd forintos forgalmat és 1,5 milliárd forintos nyereséget ért el. Gyakran vált tulajdonost: 2009. februári alapításakor még az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár vagyonának kezelése volt a feladata, csak aztán a magánnyugdíj-pénztárakat szétverte a kormány, így a Diófának is új feladat kellett. 2011 elején meg is vette az alapkezelőt a Lantos Csaba érdekeltségébe tartozó Csemgando Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft. (Lantos Csaba szintén jó kapcsolatokat ápolt a kormányzattal).
A Csemgandótól a Lantos Vagyonkezelő Zrt.-hez került, tőlük pedig 2013-ban vette meg a Diófát a Spéder Zoltán-féle FHB-csoport központi cége, az FHB Nyrt. 2017-ben a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-hez vándorolt a többségi részvénycsomag, a Takarékbanktól Jellinek Dániel, az ország tizedik leggazdagabbja, az Indotek Csoport ügyvezető igazgatója és többségi tulajdonosa szerezte meg 2020-ban, aki most Tiborcz István cégbirodalmának nyújtotta át. | [
"Diófa Alapkezelő"
] | [
"Lantos Vagyonkezelő Zrt.",
"Gránit Bank",
"Docler-1 Ingatlanfejlesztő Ingatlanbefektetési Részalap",
"Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár",
"Tarragona Holding Zrt.",
"FHB Nyrt.",
"Marine Le Pen",
"BDPST Group",
"Magyar Posta Takarék Ingatlan-befektetési Alap",
"Indotek Csoport",
"Magyar Takarékszövetkezeti Bank",
"Elios Zrt.",
"Event Horizon Capital",
"Megoldás Mozgalom",
"Event Horizon Capital Zrt.",
"Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.",
"Nivala Magántőkealap",
"Docler Ingatlanfejlesztő Ingatlanbefektetési Esernyőalap",
"Csemgando Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft.",
"BDPST Capital Zrt."
] |
Az Ulászló utcai saroktelek ügyében jelezte az önkormányzat, hogy decemberig kell megegyeznie a volt ingatlantulaj MNV Zrt.-vel, különben fizetnie kell. Ha elkezdődik a terület közcélú hasznosítása addig, akkor megússzák ezt.
Nagy vitát kavart a főváros XI. kerületében, Újbudán, hogy a baloldali vezetés több önkormányzati tulajdonú ingatlan eladását fontolgatta. Az egyik frontvonal a helyi civilekkel az Ulászló utcai saroktelek lett, aminek fordulatos, több cikluson átívelő története most újabb részletekkel bővült. Dióhéjban eddig ez történt:
Már a Molnár Gyula vezette előző előtti szocialista önkormányzat is tervezte az egykori egészségügyi létesítmény eladását,
vezette előző előtti szocialista önkormányzat is tervezte az egykori egészségügyi létesítmény eladását, de végül a fideszes önkormányzat tette meg az első lépéseket Hoffmann Tamás polgármester idején: megegyeztek a terület harmadát birtokló állam képviselőjével, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV)-vel, hogy az ingyen átadja ezt a hányadot, ha a kerület a köz számára hasznosítja a telket.
polgármester idején: megegyeztek a terület harmadát birtokló állam képviselőjével, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV)-vel, hogy az ingyen átadja ezt a hányadot, ha a kerület a köz számára hasznosítja a telket. Építészeti tervek készültek, két, egymáshoz L-alakban kapcsolódó, négyemeletes társasház épült volna, a földszinten rendelővel.
Közben a DK-s László Imre lett a polgármester, és a járvány miatti pénzelvonásokra hivatkozva leporolták az ügyet: úgy volt, hogy eladják a telket, dacára annak, hogy az MNV elidegenítési tilalmat szabott ki rá. Ezt úgy próbálta a kerület kibekkelni, hogy felfüggeszteti e tilalmat az eladás és építkezés idejére, majd az átadás után csak a földszinti orvosi rendelőre rárakja.
lett a polgármester, és a járvány miatti pénzelvonásokra hivatkozva leporolták az ügyet: úgy volt, hogy eladják a telket, dacára annak, hogy az MNV elidegenítési tilalmat szabott ki rá. Ezt úgy próbálta a kerület kibekkelni, hogy felfüggeszteti e tilalmat az eladás és építkezés idejére, majd az átadás után csak a földszinti orvosi rendelőre rárakja. A környékbeli civileknek a kezdettől nem tetszett az ötlet, főleg mivel az az ősfássá alakult, alig gondozott park szétzúzásával járt volna: petíciót indítottak, kérdésekkel bombázták az önkormányzatot, a médiához fordultak.
Végül a baloldali koalíció pártjai sorban álltak ki a terv mögül, a helyi Fidesz – annak ellenére, hogy anno ők indították el a projektet – szintén ellene volt, így a kerület visszatáncolt az eladástól.
Azóta várta mindenki mi lesz, főleg, hogy az MNV-vel kötött megállapodás előírja, hogy valami közhasznút építeni kell az ingatlanon. Még szerdán posztolt az újbudai önkormányzat a Facebook-oldalára a fejleményekkel kapcsolatban. A lényeg, hogy az év végéig van ideje az önkormányzatnak kitalálni, mi legyen a telekkel, különben fizetnie kell.
Tárgyalásokat kezdeményez az önkormányzat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel azért, hogy a lakók igényeit figyelembe véve kompromisszumos megoldás születhessen a Ulászló-Kökörcsin-Zsombolyai utcák által közrefogott saroktelek hasznosítását és a kivitelezését illetően. Bár hivatalos válasz még nem érkezett a megkeresésre, a jelenlegi információk szerint a vagyonkezelő 2021. december végéig ad határidőt az önkormányzatnak a hasznosítás elindítására. Ha addig nem teljesíti az általuk megfogalmazott kéréseket, 55 millió forintos kötbér megfizetésére kötelezi a kerületet.
Azt írják – bár ez két hónapja még elképzelhetetlen lett volna –: a kerület kiáll amellett, hogy "csak olyan átalakítás történjen a területen, ami biztosítja a telek növény- és állatvilágának megőrzését", valamint hogy a civileket is bevonják mindenbe. Emiatt hamarosan újra leülnek a helybéliek képviselőivel tárgyalni. | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"MNV Zrt."
] |
Az M6 autópálya építésének, valamint a megváltozott munkaképességűek támogatásának vizsgálatát Ékes József (Fidesz) bizottsági elnök, az M43 autópálya építésének vizsgálatát Magyar Anna (Fidesz), míg a MÁV elmúlt 8 évének vizsgálatát Lenhardt Balázs (Jobbik) alelnök javasolta. Az albizottság meghatározta, hogy a négy témában milyen információkat kér az illetékes tárcáktól. A vizsgálat szeptemberben kezdődik, és az elnök javaslata szerint hetente üléseznek.A két autópályánál az albizottság vizsgálni fogja a fő- és alvállalkozókat, az előbbieknél azt is, hogy vannak-e alkalmazottaik, illetve eszközeik. Számba veszik a kifizetetlen alvállalkozókat, az általuk benyújtott számlák összegét, és azt, hogy mekkora összeget számláztak a fővállalkozók a megrendelőknek. Fontos szempont az is, hogy mekkora vállalási ár szerepelt a közbeszerzésben, és mennyi volt a tényleges kifizetés. Vizsgálni fogják azt is, hogy milyen alapon dolgoztak közmunkások autópálya építésen, milyen határidő csúszások voltak, illetve a fő- és alvállalkozók vitái is terítékre kerülnek.A MÁV vizsgálata során számba veszik a cég tartozását, egyes részeinek privatizálását, a foglalkoztatottak számát, és a béreket is. A béreknél személyenként vizsgálják a csúcsvezetők juttatásait az elmúlt 8 évben, bele értve a szakszervezeti vezetők fizetését is. Része lesz a vizsgálatnak a székház eladás és az új székház bérlése is. Összeállítást kérnek a MÁV ingatlan vagyonáról, és arról, hogy a bérleti díjak hová folynak be.A megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató cégek támogatásának vizsgálata során arra kíváncsi az albizottság, hogy amíg 2002-ben 52 milliárd forint jutott e célra, és az érintettek 32 százaléka részesült belőle, addig 2009-ben a 42 milliárdos támogatásból már csak a megváltozott munkaképességűek 8 százaléka részesült. Több forrás is rendelkezésükre állt az ilyen embereket foglalkoztató cégeknek, ezeket cégenként összegezni fogja a bizottság, és a cégbírósági adatok szerint megnézi a cégek tulajdonosai hátterét, és azok átalakulását is. Az albizottság ülésén név szerint a Monéta Kft. került szóba, amely cég javára az állam lemondott az ellenőrzési jogáról. | [
"MÁV"
] | [
"Monéta Kft."
] |
Felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték azt a férfit, aki mintegy 45 millió forint uniós támogatást nyúlt le tíz éve, három társa pedig 150 ezer forinttól 1,5 millió forintig terjedő pénzbüntetéssel megúszta a költségvetési csalást. A férfi és társai 2008-as pályázatukban kutyák rehabilitációját segítő, és az életminőségük javítását szolgáló hidroterápiás futópad továbbfejlesztését ígérték. Az ügyben az OLAF élt jelzéssel a magyar ügyészség felé 2013-ban.
Polt Péter legfőbb ügyész tavaly márciusban levelet írt Ingeborg Grassle-nek, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elnökének. Ebben Grassle korábbi nyilatkozatára reagált, amelyben az uniós bizottság vezetője valódi nyomozást szorgalmazott a miniszterelnök vejéhez kötődő Elios-ügyben. Levelében Polt azt bizonygatja, hogy az OLAF (az Európai Csalás Elleni Hivatal) ajánlásai és jelzései alapján igenis indulnak büntetőeljárások Magyarországon. Ehhez egy táblázatot is mellékelt a 2012 óta az OLAF kezdeményezései alapján tett ügyészi intézkedésekről. Cikksorozatunkban ezeket az ügyeket mutatjuk be, és annak is utánajárunk, hogy mi lett a nyomozás eredménye.
Hidroterápiás futópad kutyáknak 112 millióért
Az OLAF 2013. december 23-án jelezte a magyar hatóságoknak, hogy csalást gyanít egy állatéletmód-program kifejlesztésére felvett uniós támogatással összefüggésben. Az ügyben nyomozást rendeltek el, és 2015. december 23-án a Fővárosi Főügyészség vádat emelt, amiről közleményt is kiadtak.
Aszerint egy 49 éves férfi, aki az ügy elsőrendű vádlottja lett, 2008 októberében kutyák rehabilitációját segítő és életminőségének javítását szolgáló hidroterápiás futópad továbbfejlesztésére nyújtott be pályázatot uniós támogatás elnyerésére.
A férfi a projekt összes költségét mintegy 250 millió forintra tette, és ahhoz 45 százalék vissza nem térítendő támogatást igényelt több mint 110 millió forint összegben. Ebből előlegként csaknem 45 millió forintot ki is fizettek neki. Ugyanakkor a támogatásból nem végzett fejlesztést, és az ügyészség szerint nem is állt szándékában a projektet megvalósítani. Ugyanis a fejlesztés helyszíneként megjelölt vidéki telephely még közművekkel sem rendelkezett, ott kutatást, fejlesztést végezni nem lehetett.
Az eljárás során azt állapították meg, hogy a vádlott célja a támogatási összeg jogosulatlan megszerzése volt, amihez fiktív számlákat, valótlan tartalmú iratokat használt fel, azok kiállításában társai segítettek neki.
A Fővárosi Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének kísérlete miatt emelt vádat, amelynek büntetési tétele két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
Az uniós támogatású kutyafitnesz-projekt körüli ellentmondásokról elsőként a Népszabadság számolt be 2009-ben. A beruházást a Nógrád megyei Drégelypalánk régi tsz-majorjában tervezte a Gyrotech Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. A lap írása szerint a helyiek is tudták, hogy a társaság 112 millió forintot nyert a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől, de a cég és a tagjai ismeretlenek voltak a számukra. A HírTV korabeli videója a helyszínről:
A Népszabadság 2009-ben nem tudta elérni a cég ügyvezetőjét, Kis Balázst, így nem tudta kideríteni, hogy a Gyrotech miből teremti elő a projekthez szükséges önerőt. A cég közleményeiből ugyanakkor az derült ki, hogy szeretnék elérni, hogy a második üzleti év végéig az árbevételük megközelítse a 60 millió forintot, és azt is állították, hogy a fejlesztésben részt vevők szakirányú végzettséggel, valamint többéves hazai és külföldi szakmai tapasztalattal rendelkeznek. A Vastagbőr blog 2009-ben lementette a Gyrotech pályázatát az uniós támogatások honlapjáról, ahol ma már nem elérhető:
Adóslista, felszámolás és törlés
A budapesti székhelyű Gyrotech Kft. az Opten céginformációs rendszer alapján 2012. november 6-tól áll felszámolás alatt, majd 2017. november 1-jén törölték a cégnyilvántartásból. A vállalkozás eredetileg számítástechnikai eszközök kereskedelmével foglalkozott, tevékenységi körei közé 2008-ban került be a biotechnológiai kutatás-fejlesztés és az állat-egészségügyi ellátás.
A Gyrotech 2012. szeptember végétől 2013. június végéig szerepelt az adóhatóságnál nyilvántartott, 180 napon túli, 100 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező – nem magánszemély – adózók listáján.
A cégbíróság 2011 szeptemberében azt állapította meg, hogy "a cég székhelyén, telephelyén, fióktelepén nem található, és a cég képviseletére jogosult személyek lakóhelye, tartózkodási helye is ismeretlen." Ezért megindította a kft. megszüntetésére irányuló eljárást, amit aztán azért szüntetett meg, mert elrendelték a cég felszámolását.
A felszámoló a Gyrotech két, drégelypalánki ingatlanát összesen 4,3 millió forintért hirdette meg, de azokat több millió forintos zálogjog és végrehajtási jog terhelte. A Gyrotech ügyvezető-tulajdonosának, Kis Balázsnak volt egy másik érdekeltsége, a Wood-Trade 2000 Kft., amelynek telephelye szintén a drégelypalánki tsz-majorban volt, és amelyet szintén felszámoltak, de még 2012-ben.
45 millió lenyúlásáért felfüggesztett börtön
Az Átlátszó utánajárt annak, hogy a vádlottak végül mekkora büntetést kaptak. A Polt Péter levelében található ügyszám alapján a Fővárosi Főügyészség helyettes szóvivője, Rab Ferenc Levente azt közölte, hogy az ügyben az elsőfokú ítéletet a Fővárosi Törvényszék 2018. márciusában hozta meg, és az három vádlott vonatkozásában jogerőre is emelkedett. A negyedik vádlottal kapcsolatban pedig a Fővárosi Ítélőtábla 2018. októberében hozta meg a másodfokú ítéletet.
"Az ügyben az ügyészség vádirata alapján a bíróság mindegyik vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettének kísérletében és hamis magánokirat felhasználásának vétségében. Egy vádlottat 1 év 10 hónap, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre, 3 további vádlottat pedig 150 ezer forinttól másfél millió forintig terjedő pénzbüntetésre ítélt" – írta válaszában a helyettes szóvivő.
Letöltendőt is kiszabtak egy ehhez hasonló ügyben
Egy ehhez nagyon hasonló, szintén egy évtizeddel ezelőtti, és az OLAF jelzése alapján indult büntetőügyben nemrégiben több éves, letöltendő szabadságvesztésről is hírt adott a Fővárosi Főügyészség. A történet lényege az volt, hogy egy cégcsoport tényleges irányítója úgy nyújtott be 2005 és 2010 között uniós pályázatokat új papírzacskógyártó gépsorok beszerzésére, hogy a gépek megvásárlása nem is állt szándékában.
A cégvezető a pályázati támogatás elnyeréséhez valótlan tartalmú okiratokat készített és használt fel, amivel 630 millió forinttal az uniós, 140 millió forinttal pedig a magyar költségvetést károsította meg.
A Fővárosi Ítélőtábla tavaly novemberben az elsőrendű vádlott büntetését 6 évre súlyosbította, és egyben 5 millió forint pénzbüntetésre is ítélte, további három vádlottra pedig felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki. Az üggyel kapcsolatban az Átlátszó megkeresésére a Fővárosi Főügyészség még azt közölte, hogy az okozott vagyoni hátrányból az egyik vádlott közel 190 millió forintot megtérített.
A fenti kettő, az OLAF jelzése alapján a magyar nyomozóhatóság által feltárt ügy közös vonása, hogy 2010 előtti történetekről van szó, és az elkövetési érték legfeljebb néhány tíz- vagy százmillió forintos nagyságrendű.
Azt viszont hiába állapította meg az OLAF, hogy a miniszterelnök vejének volt cége, az Elios Zrt. súlyos szabálytalanságokat követett el több tucat – 2010 után indult – uniós finanszírozású projektben, a magyar nyomozó hatóságok még a tavalyi évben, érdemi vizsgálat nélkül megszüntették a nyomozást ezekben az ügyekben. Ez pedig több milliárd forintba kerülhet a magyar adófizetőknek, mert az EU várhatóan a magyar állammal fogja a több mint 43 millió eurós – azaz 13 milliárd forintos – támogatást visszafizettetni:
Címlapfotó forrása: Népszabadság. A céginformációt az Opten szolgáltatta. | [
"Wood-Trade 2000 Kft.",
"Gyrotech"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Fővárosi Törvényszék",
"Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága",
"Európai Csalás Elleni Hivatal",
"Elios Zrt.",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség",
"Gyrotech Kereskedelmi és Szolgáltató Kft."
] |
A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletében kötelezte az MNB-t annak a mintatanulmánynak a kiadására, amely alapján a Századvég 1800 millió forintért elnyerte a jegybank konjunktúrakutatásra kiírt közbeszerzését.
A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletében kötelezte a Magyar Nemzeti Bankot annak a mintatanulmánynak a kiadására, amely alapján a Századvég 1800 millió forintért elnyerte a jegybank konjunktúrakutatásra kiírt közbeszerzését.
A bírálók és a nyertes pályázatot kiválasztók nevét is nyilvánosságra kell hozni – írja a Transparency International. Az ítélet szerint a közpénzből finanszírozott közbeszerzési pályázat bírálóinak és értékelőinek a személye, valamint a pályázók referenciaigazolásai és pályázati anyaga közérdekű adat, és "mint ilyen, a nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni". A bíróság hangsúlyozta, hogy a "közhatalom csak nyilvánosan gyakorolható", ezért a közbeszerzések bírálóinak és a nyertes pályázatot kiválasztó személyeknek a megismerése a közintézmények demokratikus működésébe vetett társadalmi bizalom garanciája. | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"Transparency International",
"Fővárosi Törvényszék"
] |
2010. 01. 22., 12:53
Utolsó módosítás: 2010. 01. 22., 13:25
Ajánlat Győzelemről beszélt a Jobbik kampánynyitóján Vona
Csalás miatt előzetesbe került a Jobbik keszthelyi vezetője JÁTSSZ ONLINE! Válassz kategóriát! Szófoci Word Soccer Billiárd Makaó Amőba Sakk Strip Póker Póker Texas Hold'em Dáma Torpedó Passziánsz Sudoku Wild West IQ kártya Pexeso Puzzle Hoki OK.hu
A Jobbik helyi és országos szervezete is a médiából értesült arról, hogy S. Szilárdot, a párt keszthelyi tagszervezetének elnökét csütörtökön őrizetbe vétték - állította több, a keszthelyi viszonyokat ismerő jobbikos politikus az [origo]-nak. A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság több millió forintos csalás gyanúja miatt nyomoz S. Szilárd ellen, akit előzetes letartóztatásba helyeztek 30 napra.
Staudt Gábor, a Jobbik Etikai és Fegyelmi bizottságának elnöke az [origo]-nak megerősítette, hogy felfüggesztették S. Szilárd párttagságát és etikai vizsgálat indult ellene. "Gyûjtjük be az információkat, nagyon gyorsan be akarjuk fejezni a vizsgálatot, mert a Jobbikra is rossz fényt vet az ügy" - mondta Staudt, aki nem tudta megmondani, mikorra lesz eredménye a vizsgálatnak.
S. Szilárd a BankInvest Kft. ingatlanközvetítő és hitelközvetítő cég ügyvezetője az Opten céginformációs adatbázis szerint. A cég honlapja angol, német és horvát nyelven is elérhető. Különböző internetes fórumokon olvasható hozzászólások szerint a BankInvest külföldieknek is forgalmazott ingatlanokat. A cég honlapján található telefonszámon egy másik ingatlanszolgáltató munkatársa vette fel a telefont. A cég munkatársai szerint S. Szilárd ügyvéd édesanyja illetékes a BankInvest ügyeiben, aki az [origo] megkeresésére csak visszakérdezett: "Miért lenne baj, ha külföldieknek árult volna?"
"A Jobbik szempontjából aggályos, és nem erkölcsös, hogy S. Szilárd cége abból húzott hasznot, hogy külföldieknek árult magyarországi ingatlanokat" - mondta kérdésünkre Staudt. Az etikai bizottság elnöke azt mondta, az S. elleni vizsgálat ennek a kérdésnek a tisztázására is kiterjed. Szereztek be információkat annak tisztázására, hogy valóban külföldiekkel üzletelt-e S., de ezeket nem kívánta nyilvánosságra hozni.
Staudt hozzátette, amint értesültek róla a sajtóból, azonnal elkezdték kivizsgálni az ügyet. "Általában nem véletlenül vesznek valakit őrizetbe, ebben az esetben nem feltétlenül érzek politikai színezetet" - mondta.
A Jobbik szóvivője, Dúró Dóra szerint amennyiben a bíróság vagy az etikai bizottság bûnösnek találja S.-t, akkor a "Jobbikban nincs helye". A szóvivő S. Szilárd ingatlanközvetítői tevékenységéről azt mondta, a "magyar föld védelme alapvető érdek, de nem zárja ki teljesen azt, hogy külföldiek ne vásároljanak ingatlant". | [
"BankInvest Kft.",
"Jobbik"
] | [
"Etikai és Fegyelmi bizottság",
"Zala Megyei Rendőr-főkapitányság"
] |
Becsületsértés miatt feljelentést tett Hadházy Ákos független képviselő ellen Schadl György, Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, aki tavaly november óta ül előzetesben, mert a gyanú szerint rendszeresen adott át kenőpénzt Völner Pálnak, az Igazságügyi Minisztérium korábbi miniszterhelyettesének.
photo_camera Schadl György, a végrehajtói kar letartóztatott elnöke Fotó: Miskolci Egyetem
A Hadházy Ákos áltak kiposztolt dokumentum szerint Schadl azt sérelmezte, hogy a képviselő egy interjúban azt mondta: "azt látjuk, hogy a végrehajtó kamara vezetője volt az egyik legkorruptabb végrehajtó". Szerinte a kijelentés a végrehajtói tevékenységére vonatkozott, nem pedig a Magyar Bírósági Végrehajtói Karban betöltött elnöki tisztségére.
"Maradjunk annyiban, hogy a ROGÁN-VÖLNER-SCHADL ÜGY egyik gyanúsítottja valóban az egyik legkorruptabb végrehajtó akkor is, ha »csak« az kar elnökeként elkövetett ügy miatt nyomoznak ellene (illetve ne felejtsük el a tényt: amiatt is, hogy azzal dicsekedett: Tóninál, Barbaránál és Ádámnál volt egy 35 éves nagy biznisz ügyében)" - jegyezte meg Hadházy.
| [
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar"
] | [
"Igazságügyi Minisztérium",
"Miskolci Egyetem"
] |
Nagyon nem tetszett az ORÖ tagjainak, hogy egy vizsgálóbizottság felhánytorgatta, mire költik az adófizetők pénzét. Repkedtek a káromkodások.
Káromkodva, anyázva és üvöltözve vitatták meg az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) körüli ügyeket a résztvevők csütörtökön. Egy alternatív vizsgálóbizottság próbálja kideríteni, történtek-e sunnyogások a szervezet pénzügyeiben, jelentésük ismertetése közben tört ki a balhé a Magyar Nemzet szerint.
A Makai István vezette vizsgálócsapat azt állapította meg, hogy Hegedüs István ORÖ-elnök családtagjai kb. 30 millió forint közpénzt vettek fel jogtalanul különböző jogcímeken. Felemlegették azt is, hogy az ORÖ 3500 táblagép beszerzésére írt ki pályázatot, de nem tudni, miért volt erre szükség, amikor 50-100 millió forintos költsége lenne a beszerzésnek. Erről nem tájékoztatta a szervezet a tagságot.
Kihelyezett ülések 50 millióért
Az ORÖ abonyi és kisvádai közgyűlését is emlegették, értetlenkedve afelett, miért kellett odautaztatni a képviselőket, mintegy vándorcirkuszt csinálva a szervezetből. A két kihelyezett ülés amúgy csaknem 2,5 millióba került. Dancs Mihály, a Roma Polgárjogi Mozgalom képviselője azt kifogásolta, hogy a szervezet 38 irodát működtet, holott Magyarországot jelenleg 19 megye alkotja, és ezek az irodák a képviselőknél vagy azok hozzátartozóinál működnek.
A bizottság közölte a tényeket, miszerint négy feljelentés alapján nyomoz jelenleg a rendőrség a roma önkormányzat ügyeiben, a tavaly kifizetett jutalmak miatt is eljárás folyik, a zárszámadás miatt pedig feljelentéskiegészítést rendeltek el.
Jó, hogy nem volt bunyó
A tájékoztatás végén aztán kitört a zrí: tények emlegetése nélkül azt mondták, kiállnak az elnök mellett, és a bizottságnak át kéne gondolnia a tevékenységét. Jöttek a szokásos fordulatok az alaptalan vádaskodásokról és a sajtóhadjáratról és hogy az ő kezükhöz nem tapad pénz. A személyeskedő vitában előkerült a bizottság egyik tagjának anyagi helyzete, sőt a Quaestor is, miközben a Híd a munka világába programot védték foggal-körömmel.
Mindenesetre tény, hogy az adóhatóság három ügyben egyesítve nyomoz az uniós program miatt, sőt, négy feljelentésről még nem is döntöttek. A Fővárosi Főügyészség jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt rendelt el nyomozást, már házkutatások és lefoglalások is történtek. A gyanú szerint a 2013-ban indult program tele volt gyanús pénzköltésekkel. Az ORÖ volt elnöke, Farkas Flórián mindeddig nem szólalt meg az ügyben. | [
"Országos Roma Önkormányzat"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Roma Polgárjogi Mozgalom",
"Fővárosi Főügyészség"
] |
Nyomozást rendelt el a Fővárosi Főügyészség a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2009-es informatikai beszerzései miatt. A Kossuth Rádió esti Krónika című műsora úgy értesült, hogy a főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt rendelt el nyomozást a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) feljelentése alapján.
A Kehi vizsgálata szerint a minisztérium egy 2009-ben kötött szerződés alapján 176 millió forintot fizetett ki egy cégnek felesleges számítógépes programokért és el nem végzett informatikai szolgáltatásokért.
Az ellenőrzés feltárta: a tárca informatikusai időben figyelmeztették a döntéshozókat, hogy a minisztériumban és háttérintézményeinél lévő négyezer számítógép közül háromezer nem tudja majd futtatni a vadonatúj szoftvereket, a miniszter kabinetfőnöke mégis megkötötte a szerződést.
A környezetvédelmi minisztérium jogutódja, a vidékfejlesztési tárca az üggyel kapcsolatban már korábban tudatta, hogy 2011 áprilisában leállította a kifizetéseket, és felbontotta a szerződést az informatikai céggel. | [
"Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Kossuth Rádió"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.