text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
A FitDent Kft. felszólítására az alábbi helyreigazítást közöljük:
"Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a 2010. április 22-én 'Magyar Nemzet: Fogorvosi cég osztott tanácsokat a HM-nek' címmel megjelent írásban bizonyítékok, illetve az ügyre vonatkozó adatok ellenőrzése nélkül valótlanul állítottuk, hogy 'évente négymillió forintot fizetett ki tanácsadásért egy fogorvosi vállalkozásnak a Honvédelmi Minisztérium', illetve, hogy a cég '... tanácsokat adott a HM-nek a szerzédsei szerint'. Valótlan továbbá az is, hogy 'a HM-től kapott megbízásért évente csaknem négymillió forintot kapott a cég'.
A cikkben valótlanul állítottuk, illetve valós tényeket hamis színben tüntettünk fel azon közlésünkkel, hogy '2007-2008-ban szerződött egy fővárosi fogászattal a Honvédelmi Minisztérium'.
Nem igaz, hogy a FitDent Kft. 'elsősorban fogorvosi, szépségápolási és fodrásztevékenységgel, illetve egyéb termékek ügynöki nagykereskedelmével' foglalkozik.
Valótlan az az állításunk, hogy a FitDent Kft. 'éppen a HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynökségével kötött első megállapodása idején vette fel a tevékenységi körei közé a gazdasági, adózási és üzletviteli tanácsadást.
Az sem felel meg a valóságnak, hogy a Tubesre tervezett katonai radarállomás ügyében folyó perben 'a fogorvosok sugáregészségügyi szaktudását is felhasználták'.
Valótlanul állítottuk azt is, hogy Gergely Tamás a FitDent Kft. ügyvezetője."
A hibákért olvasóink és az érintettek elnézését kérjük. | [
"Honvédelmi Minisztérium",
"FitDent Kft."
] | [
"HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség"
] |
Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?
És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!
Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.
Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?
Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!
Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti meg Pilisborosjenő mellett!
Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.
A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.
Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!
Miért fontos, hogy kié ez a pozíció? Elmondjuk ezt is.
Könnyen lehet, hogy a kívánt spórolás helyett az egész egy felesleges ráfizetés lesz. Elmagyarázzuk, hogy miért.
A 21. kerületi önkormányzat szerint míg a kormány a világ egyik leghatékonyabb védekezését mutatta fel a koronavírussal szemben, addig Karácsony politikája olyannyira diktatórikus, hogy az még Demszky idején is elképzelhetetlen volt.
Egész Európában egyedülálló módon korlátozásokkal engedik vissza a nézőket hétvégén a magyar stadionokba, így összejött az, amiről élő ember nem hitte, hogy összejöhet!
A Microsoft szerint nem a koronavírus-járvány miatt volt szükség az elbocsátásokra.
A bírósághoz fordulunk, minden jogi eszközt megragadunk – így reagált Barkócz Balázs, a DK szóvivője arra, mit tesznek most, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) felfüggesztette a költségvetési támogatásukat.
Elmondta, mikor a DK irodája leégett, az ÁSZ-hoz fordultak, és kérték, hogy tekintettel a vis maior helyzetre vegyenek fel erről jegyzőkönyvet, jöjjenek ki, nézzék meg, akkor arra a számvevőszék nem volt hajlandó, "azóta pedig folyamatosan az állami támogatás elvételével fenyegettek minket".
"Egészen arcpirító, hogy Domokos László ÁSZ-elnök, aki 2010 óta nem tud elszámolni saját képviselői juttatásaival, próbálja ellehetetleníteni a Demokratikus Koalíciót" – jegyezte meg Barkóczi. Hogy járhat-e létszámleépítéssel a támogatás felfüggesztése a DK-nál, arra úgy válaszolt: ezt nem tudja elképzelni, de a Fidesz nyilvánvalóan azt tűzte ki célul, hogy ellehetetlenítse az ellenzék működését. "Féltik a saját hatalmukat, és látják, hogy mi pedig egyre erősödünk és az ellenzék vezető ereje lettünk".
A szóvivő szerint nem ők azok, akik ne működnének törvényesen, hanem a Fidesz és a kormány, akik még azt sem tudják elfogadni, hogy a pártnál volt egy vis maior helyzet, és nem tudjuk azokat a dokumentumokat biztosítani, amik egyébként náluk megvannak. "Nem is értjük, hogy most mit kérnek számon rajtunk".
Pedig Barkóczi szerint ahonnan csak tudták, beszerezték a számlák másolatát, ami "irdatlan nagy munka volt", hiszen a pártnak 106 egyéni választókerületben van szervezete. Vagyis például ha valahol március 15-ei ünnepségre vettek koszorút, akkor a virágboltból kellett azt megszerezni. "Elég viccesnek tartom azt, hogy mindannyian emlékszünk rá, mikor a Fidelitas számlái állítólag eláztak, és akkor az Ász nemhogy nem kezdeményezett vizsgálatot, hanem nagyvonalúan azt mondta, ezekről nem kell utólagos bizonylatot vagy számlakivonatot adni."
Barkóczi szerint egyébként voltak már ennél sokkal nehezebb helyzetben is, azt is megoldották, és ezt is meg fogják oldani.
"Amikor majd Domokos László ugyanúgy börtönben lesz a mostani cselekedeteiért, mint a diktatúra többi működtetője, mi akkor is itt leszünk és tesszük a dolgunkat".
De mit is akar az ÁSZ?
"Mi a DK 2017-es-2018-as évi gazdálkodásáról szóló vizsgálatunkat lezártuk, és megállapítottuk, hogy a párt arról szóló beszámolói nem feleltek meg a valóságnak. A jelentéstervezetre a DK elnöke küldött egy észrevételt, ebben ő teljes mértékben elutasította azt, hogy visszatérítse a törvényes útra a pártot. Ez az elutasítás indokolja azt, hogy a párt költségvetési támogatásának felfüggesztését kértük, mert egy törvényen kívül működni kívánó párt nem kaphat közpénzt" – erről beszélt az Állami Számvevőszék szóvivője, Horváth Bálint az Azonnalinak.
Fontos, hogy mint Horváth Bálint elmondta, már nem a elégett iratokat kérik számon a DK-n, hanem a 2020-ban hatályos pénzügyi alapdokumentumaikat, amelyek azt támasztják alá, hogy adottak náluk a törvényes működés feltételei.
Például a pénzügyi, számviteli szabályzatokra kíváncsi az ÁSZ, amelyek olyan kérdéseket szabályoznak, minthogy ki írhat alá a párt nevében, hogyan lehet pénzt elutalniuk és így tovább. "Vagyis ezek olyan dokumentumok, amelyek minden pártnál rendelkezésre kell, hogy álljanak, csak le kell venni ezeket a polcról" – mondta.
Hogy működik a pártok támogatása?
Minden párt annak függvényében kap négy évig állami támogatást, hogy milyen eredményt ért el a választásokon. Az őket megillető összeget az Államkincstár negyedévente utalja, így a DK a legközelebb esedékes negyedéves támogatástól eshet el addig, ameddig nem tesz eleget az Állami Számvevőszék feltételeinek. Vagyis ez azt jelenti a gyakorlatban, a következő negyedévben esedékes pénzt nem kapja meg a párt
"Viszont ha teljesítik a feltételeket, akkor visszamenőleg is meg fogják kapni az összeget"
– mondta Horváth Bálint, az ÁSZ szóvivője. "A célunk az, hogy a DK törvényesen gazdálkodjon!" – tette hozzá.
Még az iratokat is szabálytalanul tárolhatták
Horváth arról beszélt, a DK-val kapcsolatban 2013 óta folyamatosan törvénysértéseket tárnak fel az ellenőrzéseik. Ami a 2017-2018-as évről a Magyar Közlönyben közzétett elszámolásukat illeti, azzal az volt a probléma Horváth szerint, hogy a DK nem tudta dokumentumokkal alátámasztani a beszámolóját. A kérdésünkre, hogy erre mondja a párt, tűzvész volt az irodájukban, ami miatt iratok is megsemmisültek, úgy válaszolt:
a párt semmilyen módon nem jelezte a beszámolójában, hogy az nem valós és nem teljes körű, amivel megtévesztették az adófizetőket és a saját tagjaikat is.
Vagyis nem derült ki, hogy mi alapján írtak számokat a beszámolójukba a Magyar Közlönyben. "Mi a tűzvészt nem is vizsgáltuk" – mondta Horváth hangsúlyozva: ugyan részletkérdés, de a pártoknak be kell tartaniuk a dokumentumok megőrzésére vonatkozó előírásokat is, ennek része, hogy a pártok hivatalos székhelyén kell tárolniuk a dokumentumokat. A DK-nak viszont eleve nem a leégett terézkörúti irodában van a székhelye, hanem a Victor Hugo utcában. "Vagyis még az iratokat is szabálytalanul tárolhatták".
Így végül az ÁSZ azt kérte a DK-tól, állítsa helyre a törvényes gazdálkodását, amire Gyurcsány Ferenc azt válaszolta nekik, ez egy politikailag motivált támadás, ő nem hajlandó intézkedni.
Mit szól az ÁSZ a DK kritikájához?
A felvetésre, hogy az Állami Számvevőszéket az a DK szerint bezzeg nem zavarta, a mikor az Új Nemzedék Központ dokumentumai áztak el, az nem igaz, volt vele problémájuk, fel is jelentették őket, és az ügyészség nyomozott is az ügyben.
És hogy mit gondol az ÁSZ arról, hogy a DK politikailag motivált támadásnak tartja a költségvetési támogatásuk felfüggesztését hangsúlyozva, Domokos László, a szervezet elnöke korábban fideszes parlamenti képviselő volt? Horváth Bálint szerint ÁSZ-elnöke eleve
semmilyen módon nem vesz részt a pártok ellenőrzésében, ezt ugyanis az ÁSZ főtitkárának a feladata felügyelni. "Nyilvánvalóan az ÁSZ elnöke minden politikai tisztségről lemondott megválasztásakor, teljesen függetlenül és pártatlanul látja el a feladatát. Határozottan visszautasítom ezt az alaptalan vádaskodást" – húzta alá az ÁSZ szóvivője.
FRISSÍTÉS (2020.05.21. 15:48):
Az ÁSZ állításáról újra megkérdeztük Barkóczi Balázst, aki röviden összefoglalva annyit mondott, ha csak a 2020-as évről van szó, akkor nincs is semmi probléma. "Azokban a papírokban, amiket az ÁSZ küldött, ez nincs leírva. Az Állami Számvevőszék azt írja, állítsuk helyre a törvényességet. Ha ez azt jelenti, hogy mutassuk be a 2020-as évünk papírjait, vagy küldenek egy vizsgálatot, akkor állunk elébe, mert teljesen törvényesen működő párt vagyunk."
FOTÓ: Gyurcsány Ferenc / Facebook
Disqus | [
"Állami Számvevőszék",
"Demokratikus Koalíció"
] | [
"Republikon Intézet",
"Magyar Közlöny",
"Új Nemzedék Központ"
] |
Még a héten bejelentik a felek a TV2 újabb tulajdonosváltását. A vevő nem meglepő módon a kormányzati körökben jól mozgó Andy Vajna.
Bő kéthónapos tárgyalássorozatot követően a napokban aláírta Andy Vajna a TV2 megvételéről szóló szerződést - értesült a Figyelő. Úgy tudjuk, hogy a kontraktust hamarosan a csatornát másfél éve megszerző menedzserek, Simon Zsolt és Yvonne Dederick is ellátja kézjegyével, és a szerződéskötést még a héten be is jelentik.Vajna állítólag a jelenlegi tulajdonosi kör valamennyi tartozását átvállalja és ki is fizeti őket. Simon Zsolt és Yvonne Dederick a hírek szerint pénzügyileg nem jár rosszul az eladással, többet kapnak a médiavállalkozásért, mint amennyit eddig fizettek érte. A tranzakció értéke összességében minden bizonnyal meghaladja a 20 milliárd forintot, amit Vajna nagyrészt hitelekből fedez.A szerződés aláírása ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az új tulajdonos már jövő héten házon belül lesz, hiszen az akvizíciót még a versenyhivatalnak is jóvá kell hagynia, illetve vannak egyéb olyan szerződéses ügyei is a csatornának, amit a váltás előtt rendezni kell. Év végére ugyanakkor egész biztosan a Fidesz-közeli vállalkozó tulajdonába kerül a második legnagyobb hazai kereskedelmi csatorna.
A tranzakcióról és a tulajdonosváltás körülményeiről további részleteket olvashat a Figyelő csütörtökön megjelenő számában. | [
"TV2"
] | [] |
"A terézvárosi önkormányzat a kiadási oldalon odateheti a Nagymező utcai – feleslegesen kiadott – költségek mellé azt a 28 millió forintot, amelyet a Hunyadi tér rehabilitációjától visszalépő cégnek akar kifizetni" – közölte Jávor István, az ÓVÁS! Egyesület elnöke a hvg.hu-val.
Mindezt azt követően jelentette ki a civil szervezet elnöke, hogy sajtóhírek szerint 28 millió forinttal akarja kárpótolni Verók István, a VI. kerület szocialista polgármestere a Hunyadi tér rehabilitációjától visszalépő Európa Ház Ingatlanberuházó és Vagyonkezelő Zrt.-t (EHI). Arról, hogy ez megtörténik-e, ma dönt a terézvárosi képviselő-testület.
Terézváros vezetése az EHI-vel pályáztatás nélkül kötött szerződést a Hunyadi tér rehabilitációjára. A fejlesztési tervek szerint a műemlék jellegű csarnokot egy úgynevezett Európa Házzá alakítanák át, a szabadtéri kofapiacot pedig megszüntetnék, hogy a téren mélygarázst építsenek. A 3 milliárdos beruházás lakossági ellenállásba ütközött, ami végül oda vezetett, hogy a zrt kérte a szerződés közös megegyezéssel történő felbontását. Ezt októberben jóváhagyta a VI. kerületi képviselő-testület, igaz, azzal a feltétellel, hogy kártalanítják a céget, mert már különböző terveket készíttetett. A pénzt pedig majd az új beruházóval fizettetik ki, amelyet immár pályázattal választanak ki.
Jávor István, a városvédő ÓVÁS! Egyesület elnöke úgy vélte, fel lehet fogni a dolgot a civilek tiltakozásának győzelmeként is, de hozzátette, ki kell várni a végét, hiszen az önkormányzat továbbra is a Hunyadi tér átalakításának koncepcióját pártolja, csak másik céget keres hozzá. "Átgondolatlanok a tervek, hiszen az Európa Ház szerepe nem tisztázott, semmi más, csak a semmi tetszetős elnevezése. A szabadtéri, közkedvelt piac eredeti funkcióját pedig meg kellene hagyni. Főleg, hogy ide, a Hunyadi térre tervezett mélygarázs értelmetlen, hiszen az lenne a cél, hogy ezt a kevés belvárosi zöld területet ne elvegyük, hanem megőrizzük."
A terézvárosi képviselő-testület egyébként – információink szerint – csütörtök délután nemcsak az EHI 28 millió forintos kártalanításáról dönt, hanem arról is, hogy mi legyen a Király utca 40. szám alatti – Hild József által 1844-ben tervezett, klasszicista stílusú – Hild-ház sorsa. Ismert, az ingatlant az önkormányzat átadta egy befektetőnek, aki le akarta bontatni az épületet. Ezt azonban a civil szervezetek sikeresen megakadályozták, miután kiderítették, hogy a ház lebontásához a cég az engedélyeztetési eljárás során nem kereste meg a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt, az ügyben illetékes szakhatóságot. A bontási engedélyt végül felfüggesztette az ügyészség. | [
"Európa Ház"
] | [
"ÓVÁS! Egyesület",
"Európa Ház Ingatlanberuházó és Vagyonkezelő Zrt.",
"Kulturális Örökségvédelmi Hivatal"
] |
A Covid-járvány sem tépázta meg a fővárosi kaszinók jövedelmezőségét, még bértámogatást is kaptak.
10 milliárd 921 millió forint osztalékot fialtak a néhai Andy Vajna fővárosi kaszinói 2021-ben az új tulajdonosnak, a Garinvest Projekt Zrt.-nek. A miniszterelnök jó barátja, Garancsi István és Szalay-Bobrovniczky Kristóf közös érdekeltségeként 2020 tavaszán vette át a koncessziós jogot birtokló Las Vegas Casino Zrt.-t. Azóta 35 évvel meghosszabbították a koncessziós jogot, így a kormánypárti vállalkozók 2056-ig élvezhetik a pénzesőt.
A 2020-as év után 8,3 milliárd forint osztalékot rántottak ki a kaszinós cégből, vagyis két év alatt már bő 19 milliárd forintot hozott az új tulajdonosoknak az öt budapesti játékbarlang.
A mostani 10,9 milliárdos osztalékkivét alapja a Las Vegas Casino Zrt. leánycégének, a kaszinóüzemeltető LVC Diamond Kft.-nek az osztalékkifizetése, a 100 százalékos filiálé 10,6 milliárd forintot fizet a koncessziós jogot birtokló anyjának. Hogy ki a végső címzettje az osztaléknak, azt a mérlegbeszámoló csak részben nevesíti:
A Las Vegas Casino Zrt. 100 százalékos tulajdonosa a Garinvest Projekt Zrt. A Társaság többségi, közvetett (60%) tulajdonosa a Garinvest Zrt., amelynek 100 százalék tulajdonosa Garancsi István.
Szalay-Bobrovniczky Kristófról nem ejt szót a dokumentum, pedig az alapításkor a London Capital Zrt.-n keresztül 40 százalékot ő jegyzett a Garinvest Projektben.
Az időközben az ötödik Orbán-kormány honvédelmi miniszterévé avanzsált egykori londoni nagykövet és üzletember állítólag lemond összeférhetetlen cégérdekeltségeiről. Nem mindegy, mikor teszi ezt meg: a kaszinómilliárdokat ugyanis az alapító döntése szerint 2022. május 25-éig kellett kifizetni. (Az ötödik Orbán-kormány egy nappal korábban, május 24-én alakult meg, aznap tett miniszteri esküt Szalay-Bobrovniczky is.)
A cégbejegyzések nem adnak egyértelmű kapaszkodót, az Opten 2021 júliusában aktualizálta legutóbb a Las Vegas Casino Zrt. tulajdonosait, akkor még a Garinvest–London Capital páros birtokolta a részvényeket, azóta nincs új bejegyzés. Más adatbázisokban február elején látszik az utolsó változás, de ez sem a London Capital, sem a Garinvest Projekt esetében nem tulajdonosváltás, vagyis hivatalos nyoma egyelőre nincs Szalay-Bobrovniczky kiszállásának.
A kaszinóüzemeltető LVC Diamondot nem gyötörte meg a Covid-járvány, az összes bevétele meghaladta a 32 milliárd forintot, az egy évvel korábbi 27,7 milliárdhoz képest tehát jelentősen nőtt. Az adózott eredménye 7,8 milliárd, kicsivel több a 2020-as 7,6 milliárdnál, igaz, még nem közelítette meg a pandémia előtti 11,7 milliárdos profitot. Ehhez az sem vitte sokkal közelebb a céget, hogy
a járványhelyzetre tekintettel 242 millió forint ágazati bértámogatást seperhetett be.
A vezetőség azzal számol, hogy a pandémiát simán átvészelő kaszinók a háborút is kibírják. Az üzemeltetett kaszinókban a külföldről érkező vendégek számának csökkenését valószínűsítik, "de várhatóan érdemben az LVC Diamond Kft. és Las Vegas Casino Zrt. jövedelmezőségét ez nem befolyásolja" – olvasható a beszámolóban. | [
"Garinvest Zrt.",
"Las Vegas Casino Zrt.",
"LVC Diamond Kft.",
"London Capital Zrt."
] | [
"Garinvest Projekt",
"Garinvest Projekt Zrt.",
"Andy Vajna",
"Garinvest–London Capital"
] |
A városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes, György István szerint a BKV 800 milliárdos belső eladósodottsága már nemzetgazdasági méretű probléma, amelyet az ország költségvetését nem terhelő módon kell megoldani.
A gazdasági bizottság azután foglalkozott a témával, hogy Tarlós István főpolgármester kérte Hutiray Gyulát, a bizottság elnökét, a testület foglaljon állást a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) legutóbbi busztendere és a BKK feladatellátási szerződése ügyében.
A gazdasági bizottság szerint a BKK közlekedésszervezői szerződését nem kell azonnal módosítani, a midibusztender lefolytatása pedig indokolt.
György István az ülésen azt mondta: ha az állam pótolni akarná az amortizációt, az 2,9 százalékos államháztartási többlethiányt jelentene. A problémát csak az államháztartási szektoron kívül lehet megoldani, mert a kormány elkötelezett az államháztartási hiány tartása mellett - tette hozzá.
Közölte: a kötöttpályás közlekedésnél az unió forrásait is igénybe lehet venni, a buszoknál viszont ilyen nincs, de "a lehető leggyorsabban kell cselekedni", ezért döntöttek a londoni modell, vagyis a külső szolgáltató bevonása mellett.
Ebben az esetben a szolgáltatás kifizetése mellett a kockázatot a szolgáltató viseli: tízmilliárd forint feletti hitelfelvételre és 97 százalékos vagy magasabb szintű üzembiztonságra kötelezik. A bankok visszavásárlási garanciát is kértek a buszgyártóktól, ezt csak a Mercedes vállalta, ezért is nyert a VT-Transman az ő járműveivel.
A főpolgármester-helyettes jelezte: ez a modell a BKK számításai szerint 900 millióval kerül többe, mint ha a BKV a régi buszokat futtatja tovább, a finanszírozásból viszont 73 milliárd hiányzik. "Nem ettől a 900 millió forinttól fog megbénulni" a közösségi közlekedés - tette hozzá.
György István azt mondta, ha felépítik a kapacitást, akkor a többi piacon is versenyképes terméket kell előállítani. Megjegyezte, hogy a hazai buszpark lecseréléséhez 14 ezer buszt kellene gyártani, ez két év alatt előállítható. A BKK és Budapest azonban nem tudja megvárni, amíg reális közelségbe kerül egy versenyképes ajánlat - tette hozzá.
A feladatellátási szerződéssel kapcsolatban kitért arra: azt minden érintett osztály jóváhagyta, a jogi referatúra is foglalkozott vele. A szerződés tartalmazza azokat a garanciákat, amelyeket Tarlós István "látni szeretne", de azért még egyszer átnézik a szövegét.
Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója a bizottság előtt azt mondta, hogy jelenleg 230 forgalomképtelen busz van, és ha nem kezelik a helyzetet, ez a szám jövőre 500 fölé emelkedhet. Szólt arról, hogy a BKK azért tendereztetett, mert a közösségi közlekedés fenntartására vonatkozó kötelezettségét akarta teljesíteni.
Hangsúlyozta, hogy nem lépték túl a kötelezettségvállalás megengedett mértékét, semmilyen jogszabályt nem sértettek. Közölte továbbá, hogy akármennyi forrást kap Budapest a tömegközlekedésre, a 150 új buszra akkor is szükség van.
A vezérigazgató a midibusztenderrel kapcsolatban azt mondta, 40 járművet cserélnének így le, mivel a 405-ös Ikarusok a konstrukciójukból fakadóan drágábban üzemelnek, mint egy csuklós busz vagy egy új midibusz. | [
"VT-Transman",
"Budapesti Közlekedési Központ",
"BKV"
] | [] |
Lebuktak! Pénzt kértek a szülésért
Budapest - "Hálapénzt" kértek a betegektől, ezért emelt vádat az ügyészség 11 orvos és 2 szülésznő ellen - tudta meg a Blikk. A vádhatóság szerint, azért követett el vétséget a személyzet, mert előre kikötötték, hogy paraszolvenciát kell adni egy olyan szolgáltatásért, ami ingyen járt volna, hiszen a kórházba kerülőknek volt betegbiztosításuk.
A főként orvosokból álló csapat lebukott: Dr. Sz. Gergely és társai költségvetési szerv dolgozója által elkövetett vesztegetés miatt ülnek majd a vádlottak padjára.
A vádlottak valamennyien az Állami Egészségügyi Központ alkalmazásában a Szülészeti- Nőgyógyászati és Koraszülött Osztályán dolgoztak.
A volt MÁV kórházban buktak le a szülés vámszedői, akik az ingyenesen járó ellátásért 5-50 ezer forintot vettek fel az ügyészség szerint
- 2007. április és 2008. július között az osztályra érkező, egészségbiztosítással rendelkezőktől, illetve hozzátartozóiktól az OEP által egyébként finanszírozott orvosi ellátásért - szülésevezetéséért, annak során alkalmazott érzéstelenítésért, altatásért - és egyéb, szülésznői tevékenységekért esetenként öt és ötvenezer forintig terjedő "hálapénzt" kértek, és kaptak - sorolta Skoda Gabriella a Fővárosi Főügyészség szóvivője.
Az orvosok azonban nem tették zsebre a pénztől duzzadó borítékokat, működött náluk a szolidaritás is.
Úgy tudjuk, a csoport, amelyik előre kérte a hálapénzt, még egy "kiskasszát" is létre hozott. Ebbe a dobozba minden dolgozó, aki paraszolvenciát kapott a betegektől, saját belátása szerint tett be pénzt. Az így befolyó összegből aztán azokat támogatták, akik nem vagy nagyon kevés hálapénzhez jutottak.
Úgy tudjuk, az ügyben húsz asszony érintett, akik fizettek a csapatnak a nyugodt szülésükért cserébe.
Az orvosok és szülésznők szabadlábon védekeznek. Tizenkét emberre pénzbüntetést kért az ügyészség egy szülésznőre azonban börtönbüntetést, mert ő üzletszerűen követelte a hálapénzt, nem kevesebb, mint hét esettel vádolják.
Az ügyben megkerestük az Állami Egészségügyi Központot, szerettük volna tudni, hogy az érintett orvosok az osztályon dolgoznak-e még, azonban mostanáig nem kaptunk választ.
Cs. K.–B. A. Zs. | [
"Állami Egészségügyi Központ"
] | [
"Szülészeti- Nőgyógyászati és Koraszülött Osztálya",
"MÁV kórház",
"Fővárosi Főügyészség"
] |
Furcsa problémát okoz a feszültség-ingadozás a Csongrád megyei Kübekházán: pár másodperces áramkimaradás vagy áramingadozás esetén is leállhat az uniós százmilliókból épített rendszer, és nincs helyi ember, aki ezt visszakapcsolhatná. Az ivóvízminőség javítását szolgáló beruházást a Békés Drén Kft. végezte. A céget és az Alföldvíz Zrt.-t is hiába kerestük.
"Botrányos munkát végeztek" – mondta hirtelen felindulásában az Átlátszónak a kübekházi polgármester a település ivóvízminőség-javításáról. Molnár Róbert azután fakadt ki, hogy az 1 500 fős Csongrád megyei falu egyre többször marad víz nélkül. A polgármester szerint az uniós beruházásban lehet a hiba.
"Jobb lett a víznyomás, az ivóvíz íze sem rosszabb, mint volt. A tervezésnél azt mondták, a hidroglóbusz (a víztorony – a szerk.) segít akkor is, ha áramszünet miatt nem működnének a vízmű szivattyúi. Az elmúlt időszakban több kisebb áramszünet is volt a településen, azt hittük ez nem okozhat fennakadást. Tévedtünk, az áram visszajött, de a víz nem. Kübekháza órákra víz nélkül maradt" – mondta Molnár Róbert.
A hibát folyamatosan orvosolta az Alföldvíz Zrt., és szerelőt küldtek Mórahalomról, de az út forgalomtól függően egy-másfél óra, és ez idő alatt nem volt víz Kübekházán. Molnár Róbert ezért levelet írt az Alföldvíz Zrt.-nek, amit a község Facebook-oldalán közzé is tett.
Mint fogalmazott, "egy kisebb áramszünet esetén is leáll a kübekházi vízműtelep elektronikus vezérlőrendszere, s mivel nincs helyben ügyeletes munkatársuk, ez a legkisebb üzemzavar esetén is órákba telhet, míg manuálisan újra nem indítják a rendszert."
Pedig Molnár szerint a telepet úgy tervezték, hogy az hiba esetén automatikusan újrainduljon. A kormányt rendszeresen bíráló polgármester ezért azt írta az Alföldvíznek, hogy kérje számon a kivitelezőn, miért nem működik az automatika.
Az országos ivóvízminőség-javító programokról az Átlátszó is többször írt. A kübekházi projektet a Békés Drén Kft. nyerte meg. Az 1,1 milliárd forintos pályázatot a Tisza-Maros Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás írta ki, és öt Csongrád megyei településen kell megoldaniuk a vízminőség javítását. A projektben Deszk, Kübekháza, Röszke, Tiszasziget, Újszentiván, Zsombó vett részt, áramszünet utáni problémák viszont csak Kübekházán vannak.
Kerestük az Alföldvíz Zrt.-t, valamint a Békésdrén Kft.-t is a polgármester által jelzett problémák miatt. Cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak, de amint megteszik, közzétesszük azt.
Az Alföldvíz Zrt.-től végül az alábbi választ kaptuk:
"A kübekházi vízműtelepen az áramszolgáltatói oldalon történő áramkimaradás esetén jelentkezik a felvetett hibajelenség. Áramszünet megszűntét követően a vízkezelő technológiát helyi, kezelői beavatkozással tudjuk üzembe állítani, az automatikus újraindítási funkció nem működik megfelelően. A hibajelenség észlelését követően – mivel a mű még garanciális időtartamon belül van – haladéktalanul megtettük bejelentésünket a kivitelezést végző vállalkozó felé, kérve a hiba mielőbbi kijavítását, a mű automatikus működésének helyreállítását.
A kivitelező visszajelzése alapján a hiba kijavítását kéthéten belül elvégzik. A kübekházi vízkezelő technológián jelentkező hiba elhárításáig mind diszpécserszolgálatunk, mind a készenlétet ellátó munkatársaink fokozott figyelmemmel látják el feladataikat."
Fotó: a szerző felvétele | [
"Alföldvíz Zrt.",
"Békés Drén Kft."
] | [
"Tisza-Maros Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás",
"Békésdrén Kft."
] |
Az eredményhirdetés előtt egy héttel lefújná a fővárosi busztendert Tarlós István főpolgármester. A Fidesz-frakció viszont egyhangúlag úgy döntött: eredményt kell hirdetni. A patthelyzetet a jövő hétfőre összehívott fővárosi közgyűlés hivatott feloldani.
Hétfőn levélben utasította helyettesét, György Istvánt a fővárosi önkormányzat és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) közötti feladatellátási szerződés részleges módosítására, mivel a kötelezettségvállalások és a forrásigények pontosítására a jelenlegi nem alkalmas.
– Gyanúm szerint állandó értelmezgetési játék folyik a szerződés tartalma, illetve a költségvetés jóváhagyott lehetőségeinek realitása között – írja Tarlós István, aki úgy látja, hogy a busztender pénzügyi fedezete nem biztosított. Így "a busztender eredmény hirdetése (pláne eredményesen) nem történhet meg. (...) Határozott, utasításként értelmezendő álláspontom szerint politikai, vagy programszerű koncepciók soha nem írhatják felül a jogi, pénzügyi, költségvetési kényszereket" – figyelmezteti a városüzemeltetésért felelős helyettesét a főpolgármester.
Mindez többeket Hagyó Miklós módszereire emlékeztet, aki a közgyűlési, illetve igazgatósági döntéseket felülírva, megkerülve utasította beosztottjait, illetve az alárendelt cégek vezetőit bizonyos lépések megtételére.
De értetlenül áll a levél előtt György István és Németh Zoltán (Fidesz) frakcióvezető is. – A fővárosi közgyűlés Fidesz–KDNP-frakciója mai rendkívüli ülésén áttekintette a BKK Zrt. és a BKV Zrt. által kiírt busztender ügyét. A frakció jelenlevő tagjai továbbra is elkötelezettek a fővárosi közösségi közlekedés fejlesztésének ügye mellett, beleértve a közgyűlés által jóváhagyott buszüzemeltetési modellt, illetve az ennek részeként meghirdetett 75 szóló es 75 csuklós busz üzemeltetésére 8+2 évre kiírt pályázatot is. A fővárosi Fidesz-frakció szerint Budapestnek olyan megoldást kell választania, amely a leghamarabb biztosítja, hogy közlekedésbiztonsági szempontoknak megfelelően a 18 év átlagéletkorú buszok helyett minél nagyobb számban új buszok közlekedjenek Budapesten. A frakció tagjai szerint a közgyűlés korábban már minden olyan keretfeltételt biztosított, amelyek alapján a BKV és a BKK vezetősége felelősségük teljes tudatában dönthetnek.
Beleértve a finanszírozási kérdéseket is. A frakció a 2012 októberében íródott "Jelentés a Gazdasági és Pénzügyminiszterek Tanácsa által 2012. március 13-án a túlzott hiány eljárás kereteben kiadott ajánlás megvalósítása érdekében hozott intézkedésekről" szóló jelentésre hivatkozva állítja, hogy a budapesti közösségi közlekedés finanszírozására vonatkozó részeket – így például "További, a fővárosi közösségi közlekedés finanszírozását célzó források célszerű módját a kormány a Megállapodásnak megfelelően vizsgálja. A BKV Zrt. 2012. évi működése biztosított, a jövő évi új finanszírozási rendszer további elemeiről a kormány a megállapodásban foglalt határidőkig gondoskodik."
Tarlós István, úgy tűnik, mégsem bízik abban, hogy a BKV, illetve a főváros megkapja a szükséges állami támogatást. Ennek hiányában pedig nem kívánja bevállalni a milliárdos szolgáltatásvásárlásra vonatkozó szerződést.
Mint arról korábban beszámoltunk, a közforgalmú autóbuszvonalak üzemeltetésére tavaly decemberben meghirdetett – nyolc altenderből álló – közbeszerzési eljárás részben a BKV korábbi, áprilisban lejárt alvállalkozói kapacitását volt hivatva pótolni. (Az erre vonatkozó pályázatok közül kettőt a VT Transman Kft. nyert meg. Ennek eredményeként a budapesti buszok nyolc százalékát futtatja a cég, jellemzően Dél-Budán.)
Két résztendert azonban már az új buszüzemeltetési modell égisze alatt hirdettek meg januárban. Ezekben összesen 150 – 75 szóló és 75 csuklós – autóbusz forgalomba állítására kért ajánlatot a BKK. A becsült szolgáltatási díj évi tízmilliárd forint. (A szóló buszoké 4,4 milliárd, a csuklósoké 5,4 milliárd.) A főváros nyolc évre – kétéves hosszabbítási lehetőséggel – szerződik a győztessel. A fővárosi közösségi buszközlekedés 18 százaléka kerül ezzel magánkézbe. A vállalkozói buszok a belvárosban, Kelet-Pesten és Észak-Budán jelentek volna meg.
Az előzetes hírek szerint a tendert egyetlen érvényes ajánlattevőként a VT-Transman Kft. nyerte meg. Az eredményhirdetést október 16-ra halasztották.
| [
"BKV Zrt.",
"Budapesti Közlekedési Központ"
] | [
"VT-Transman Kft.",
"BKK Zrt.",
"Gazdasági és Pénzügyminiszterek Tanácsa",
"VT Transman Kft."
] |
Tarlós István főpolgármesterben pénteki nyilatkozata szerint már a "távozásának gondolata" is felmerült. Természetesen nem a sajátjáé, hanem a Kocsisé.
Tekintettel arra a – jelek szerint mindkettejük számára – váratlan fejleményre, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság egy három éve hatályos jogszabály alapján november 9-én bevonta a cég valamennyi vasúthatósági engedélyét. A rendelkezésére bocsátott információk alapján ugyanis nem látta bizonyítottnak a pénzügyi teljesítőképességét. Márpedig engedély nélkül egyáltalán nem közlekedhetnek a BKV kötöttpályás járművei, vagyis megbénul a főváros közösségi közlekedése.
Érthető a főpolgármesteri gondolat, hiszen az előállt problémáért ki mást is vonhatna felelősségre, ha nem a cég vezetőjét.
Ráadásul a BKV hiába mondta fel a főváros utasítására már hetekkel ezelőtt az Alstommal a metrószerelvények szállítására kötött szerződést, az előlegként kifizetett pénz még mindig nem érkezett vissza hozzá. És ki tudja meddig, nem is fog. A francia cég ugyanis bírósághoz fordult a követelés elhárítása érdekében, azzal érvelve, hogy a BKV nem azért mondta fel a szerződést, mert a legyártott metrókocsik nem felelnének meg a forgalomba helyezési feltételeknek, hanem pénzügyi gondjai miatt. Így szeretne ugyanis hozzájutni az Alstom által letétbe helyezett 37 milliárd forintos bankgaranciához. És álláspontját alátámasztandó, épp a főpolgármesternek a BKV katasztrofális pénzügyi nehézségeiről szóló nyilatkozataira hivatkozik.
Mindenesetre ezért is főhet a feje szegény Kocsis Istvánnak. És nincs elég baja az éppen kormányzott cégénél, még az előző állomáshelyéhez kötődő ügyekkel is folyton nyugtalanítják.
Például a legújabb Élet és Irodalomban a volt szabaddemokrata képviselő, Gulyás József ismét szóba hozza azt a feltűnő visszafogottságot, amellyel a kormányoldal kezeli a választás óta a Magyar Villamos Művek Kocsis István vezérigazgatóságának éveihez kapcsolodó, jelentős vagyonvesztéshez vezető ügyeit. Holott – írja - ellenzékben még több képviselőjük, Révész Máriusz is, az új kormányban államtitkári posztot kapó Bencsik János is kérdésekkel, interpellációkkal sürgették a kivizsgálásukat. Az új kormánnyal pedig elszámolási kormánybiztos állt szolgálatba, hogy lendületet adjon az előző évekhez köthető korrupciós ügyek feltárásának.
Igazat kell adnunk Gulyásnak, ilyen háttérrel még különösebbnek tetszik, hogy a Demszky-éra fővárosi cégvezérei közül egyedül Kocsis István maradhatott a helyén. És hogy olyan nagy a kormányoldali csendesség az MVM körül a választások óta. Nem először teszi szóvá ezt a lap. A szeptember 10-i számban Bodoky Tamás terjedelmes dolgozata is e sajátos fejleményt elemzi, miután összefoglalja annak a feltáró munkának a legfontosabb eredményeit, amit az elmúlt években folytatott az MVM körül, még jórészt az Index.hu hasábjain.
Nehéz lenne cáfolni, hogy noha Révész Máriusz egy múlt évi interpellációjában még azt állította, "a BKV korrupciós ügyei eltörpülnek az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek Zrt.-nél (MVM) folyó gazemberségekhez képest". Papcsák Ferenc kormánybiztos pedig még munkába állásakor is a legfontosabb feladatai közé sorolta az MVM offshore-ügyeinek kivizsgálását, az MVM-ügyekről ma sem tudunk semmivel sem többet, mint korábban. Vagy ha tudunk is, nem a kormánypárti korrupcióellenes elszántságnak köszönhetően.
Nézzük, ami tudható. Kocsis István vezérigazgatót még Gyurcsány Ferenc váltotta le az MVM éléről, 2008 tavaszán. És szeptember 1-jén foglalhatta el mai helyét, a BKV vezérigazgatói székét. Az MVM új vezetése egy külföldi ügyvédi irodával elvégeztetett belső vizsgálat nyomán 2009. április 9-én tett büntető feljelentést a Nemzeti Nyomozó Irodánál az MVM korábbi vezetőségének időszakában lezajlott "kétes ügyletek" miatt. A vizsgálat szerint ugyanis a Kocsis István vezérigazgatósága idején, 2007-2008-ban különféle jogcímeken tetemes összegeket utaltak át ismeretlen hátterű offshore cégeknek, és ezzel több tízmilliárdos nagyságrendű vagyonvesztést okoztak az állami tulajdonú cégcsoportnak. Érdekes apróság az egészben, hogy egy bizonyos Szász András, akit egyébként Kocsis István tanácsadójaként fizetett az MVM, rendre feltűnik az ügyletekben a másik oldalon is, a szóban forgó offshore-cégek képviselőjeként.
Az említett belső vizsgálatnak a sajtóhoz kiszivárogtatott megállapításai szerint "az MVM Csoport részéről eljáró személyek esetében sikkasztás és hűtlen kezelés, a részt vevő külső felek oldalán orgazdaság, pénzmosás és jogosulatlan befektetési tevékenység, valamint a bűnszövetkezeti elkövetési forma gyanúját veti fel az offshore cégekhez került milliárdok ügye".
A Nemzeti Nyomozó Iroda azóta, vagyis másfél éve vizsgálja az állami áramszolgáltatónál és egyes leányvállalatainál 2007-2008-ban lebonyolított, súlyos vagyonvesztést okozó tranzakciókat. Az eredményről azonban hivatalosan mindmáig semmit sem tudni.
A Lehet Más a Politika (LMP) még tavaly augusztusban közérdekű adatigényléssel fordult az MVM-hez, hogy adja ki a cég a Kocsis István távozását követő belső vizsgálat során készült jelentéseket, és tegye közzé a nemzetközi ügyvédi iroda bevonásával lezajlott vizsgálatsorozat költségét, az MVM azonban megtagadta a kérést. A párt pert indított az MVM ellen az offshore-dosszié nyilvánosságáért, az ügyben azonban azóta sem született meg az elsőfokú ítélet sem. Pedig az efféle adatigényléses perek egyébként jóval rövidebb idő alatt le szoktak zárulni - jegyzi meg a szerző.
Ne felejtsük el, a kormányváltás az MVM élén is újabb cserét hozott. De a jelek szerint az új vezérigazgatónak Baji Csabának sem jut eszébe, hogy elébe menjen a bírósági ítéletnek, és önként a nyilvánosság elé engedje a közvagyon sérelmére elkövetett ügyek vizsgálatának nyilván sokakat érdeklő eredményeit.
Bodoky nevük elhallgatását kérő bennfentes forrásai szerint e másfél éve vizsgált offshore-ügyekben már hónapokkal ezelőtt lezárult a nyomozás, "a rendőrség 2010 tavaszáig mindenkit kihallgatott, akinek tudomása volt vagy lehetett a kétes tranzakciókról. Mindenkit, kivéve a lehetséges gyanúsítottak körét, őket tanúként sem hallgatták meg." Az egyik nyilatkozó azt mondja a szerzőnek, attól tart, hogy "beáldoznak néhány balekot, vagy elkenik az egészet", mert a valódi felelősök "érinthetetlenek".
Az ügyeket jól ismerő informátorai "politikai hovatartozástól függetlenül egyetértenek abban, hogy az MVM-ügy "nagykoalíciós mutyi", nem köthető kizárólag egyik vagy másik politikai oldalhoz, és hogy a Meinl Banknál kezelt "befektetési kölcsönökből" így vagy úgy politikai pártok holdudvarai is profitáltak. Erre nézve állítólag bizonyítékok is léteznek, ezért sem sürgetik a pártok a tisztánlátást, ám ezek a bizonyítékok egyelőre nem kerültek elő, és valószínűleg soha nem is fognak." Ami pedig Kocsis István helyzetét illeti, mivel ő "a Hagyó-ügy kirobbantásával jelentős szívességet tett a választások előtt a Fidesznek", ezért most "viszonzásra számít".
Megemlíti Bodoky, hogy a politikai háttéralkukról szóló teóriákkal szerette volna szembesíteni Papcsák Ferenc kormánybiztost és Bencsik János államtitkárt, aki az előző parlamentben a legvehemensebben tartotta napirenden a kérdést, de több megkeresésére sem voltak hajlandók véleményezni értesüléseit, és egyetlen az üggyel kapcsolatos kérdésére sem válaszoltak.
Ha igaza van e tóriáknak, érthető a hárítás, ha nincs igaza, nagyon nehezen érthető.
Bevallom, a lényeget illetően képben voltam eddig is, hiszen már a megjelenésükkor olvastam a cikkek jó részét. De most, hogy MVM-ügycsoporttal foglalkozó teljes irodalmat átlapoztam, ami az interneten hozzáférhető, azért mégiscsak elképesztőnek érzem ezt a történetet. Különösen ezzel a jelentéses csönddel a végén. | [
"Magyar Villamos Művek",
"BKV"
] | [
"Lehet Más a Politika",
"MVM Csoport",
"Nemzeti Közlekedési Hatóság",
"Meinl Bank",
"Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
A nyár végén egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység főtevékenységi körrel, valamint üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás tevékenységgel alapított céget Balásy Gyula, a kormányzati hirdetésekre kiírt közbeszerzési eljárások rendszeres nyertese.
A főtevékenységként megjelölt körbe tartozik:
a pénzügyi tranzakciók feldolgozási és elszámolási tevékenysége, beleértve a hitelkártya-tranzakciókat;
a befektetési tanácsadás (személyes egyedi tanácsadás a pénz- és tőkepiaci befektetésekre a pénz- és tőkepiaci tevékenység keretében);
a jelzálog-tanácsadók és -ügynökök (brókerek) tevékenysége;
a díjazásért vagy szerződéses alapon folytatott őrzési, letétkezelői, megbízási tevékenység.
A mostani plakátkampány is Balásy cégeihez kötődik (Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI) A mostani plakátkampány is Balásy cégeihez kötődik (Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)
A DBS Investment Kft. elnevezésű cégről egyelőre nem sokat lehet tudni, de az látszik, hogy július 19-én
3 millió forint törzstőkével alapították, és Balásy a többségi tulajdonos.
A cég székhelye nem meglepő módon ugyanaz, mint Balásy többi cégéé, így a kék óriásplakátokat is kihelyező New Land Media Kft.-é és a Lounge Design Kft.-é, melyek a NER-nek köszönhetően váltak a hazai tömegkommunikációs piac meghatározó, valamint a kormánypropaganda kizárólagos szereplőivé.
A kisebbségi tulajdonos, egyben a vállalkozás ügyvezetője Arató Péter Jenő, aki Balásyval több szálon is üzleti kapcsolatban áll.
2020 óta közös cégük van Dashboard Solutions Kft. néven, ez már alakulásakor, 2020-ban is 181 milliós forgalom mellett 112 millió forintos adózott eredményt produkált, majd 2021-ben 601 milliós nettó árbevétel mellett lett 346 millió az forint adózott nyeresége.
Emellett mindketten képviselői a Viharbükk Residence Zrt.-nek 2021 vége óta. Ennek tulajdonosa Balásy Lounge Homes Kft. nevű egyszemélyes kft.-je. A Viharbükk nem termelt bevételt sem 2020-ban, sem 2021-ben, de tulajdonában áll nagyjából 650 millió forintnyi ingatlan vagy ingatlanhoz tartozó vagyoni értékű jog, aminek forrása a tulajdonostól, azaz a Balásy-féle Lounge Homes Kft.-től kapott rövid lejáratú kölcsön. | [
"New Land Media Kft.",
"Lounge Homes Kft.",
"Viharbükk Residence Zrt.",
"Lounge Design Kft.",
"DBS Investment Kft.",
"Dashboard Solutions Kft."
] | [
"Balásy Lounge Homes Kft."
] |
"Palkovics László minisztériuma óránként bruttó 50 ezer forintot fizet a Századvég tanácsaiért" – tette közzé Hadházy Ákos a Korrupcióinfó nevű oldalán. A képviselő a Palkovics László által vezetett Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tanácsadói szerződéseit vizsgálta.
A 2021-es szerződésekből kiderült, hogy havi minimum 16 közvélemény-kutatást rendel meg a minisztérium a kormányközeli Századvégtől.
Az egyik ilyen 1000 fős felmérés 5,6 millió forintért készítette el a kutatócég. Hadházy rákérdezett más piaci szakérőknél, hogy árukat tekintve az ilyen kutatások milyen árban vannak. A képviselő azt állítja, hogy a kapott ajánlatok alapján a Századvég ezeket a közvélemény-kutatásokat sokszor 40-50, olykor 100 százalékos túlárazással készítette a minisztériumnak.
Hadházynak sokszori nekifutásra sikerült betekintenie a szerződésekbe, amiből kiderült, hogy
az ITM-nek és a Századvégnek három évre, kilenc milliós keretszerződése van, amit egyébként többször is módosítottak.
Ennek részletei a közbeszerzési hatóság honlapján is megtalálhatóak. Az árakra vonatkozó melléklet eleinte hiányzott, de Hadházynak az egyiket sikerült lefotóznia, később pedig az is felkerült, ebből derült ki, hogy
évente 17 ezer órányi tanácsadásra ad keretet a szerződés, ebből 2021-ben 10 ezer órát vették igénybe, mintegy félmilliárd forintért (a tanácsadók óránként 40 000 Ft+ÁFA óradíjjal dolgoznak).
a 400 ezer leütéses "stratégia tanulmányok" darabja nettó 51 millió forint, tavaly ebből hetet rendeltek bruttó 450 millióért. (ezekben szociológiai, közgazdaságtudományi, államtudományi és nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó)
évi 192 közvélemény-kutatást végeztet el a minisztérium, ami havonta 16, ezer fő körében végzett kutatást jelent, ezek közül az egyik bruttó 5,6 millió forintért készült, a többi felmérés ára is ehhez közelít.
Azt, hogy ezek a kutatások és tanácsadások pontosan milyen témában készülnek-készültek nem nyilvános, és a közeljövőben vélhetően nem is lesz az. Közérdekű adatként lenne lehetőség kikérni ezeket, de azt arra hivatkozva, hogy ezek döntést készítenek elő nem adják ki. Hadházy szerint kiperelés egyszer már sikerült, de "azóta sokat változott a világ." Plusz egy lehetőség, hogy országgyűlési képviselő betekinthet, de Hadházyt hiába választották meg az országgyűlési választáson: mivel a májusban nem vett részt lett az alakuló ülésen és Kövér László azóta sem tűzte ki az új időpontot, továbbra sem tehette le esküjét. | [
"Innovációs és Technológiai Minisztérium",
"Századvég"
] | [] |
November végéig 4800 postaikézbesítő-kerékpárt szállít le az esztergomi Neuzer Kft. a Magyar Posta Zrt.-nek, miután az esztergomi cég nyerte meg a társaság által kiírt közbeszerzési eljárást. A cég a korábbi tender nyertesének, a Cronopont Kft.-nek volt az alvállalkozója, de a győztessel a Posta felmondta a szerződést, mert összejátszottak az egyik postai alkalmazottal.
A Magyar Posta 2007-ben írt ki kerékpárszállításra és -szervizelésre közbeszerzési eljárást, amelyet a Cronopont Kft. nyert meg. A vállalat azonban 2008. július 25-én elállt a szerződéstől, mert a kft. nem volt képes a szerződésben meghatározott kerékpárok szállítására.
Az új pályázatot idén január 22-én írta ki a társaság. Ez már csak kerékpárok szállításáról szólt, a karbantartásról és a javításról nem, így valamennyi kerékpárgyártó részt vehetett a tenderen. A jelentkező cégek közül a Posta kizárta a Cronopont Kft.-t. Ajánlatot végül négy cég – a tószegi Accel Hungária Kft., a Schwinn Csepel Zrt., a budapesti székhelyű Italcamion Kft. s az esztergomi Neuzer Kft. – adott, közülük az utóbbié volt a legolcsóbb ajánlat. A Magyar Posta a 4800 kerékpárért nettó 369 millió forintot fizet. A társaság négyféle kétkerekűt (két méretben, váltóval és váltó nélkül) vásárol, áruk – kiviteltől függően – 64 ezer forinttól 86 ezer forintig terjed.
A szerződést az eredményhirdetés után, várhatóan július 20-án írják alá. Az esztergomi cég ezt követően független szervezettel bevizsgáltat két kerékpárt. Amennyiben azok megfelelnek az előírásoknak, úgy a Neuzer Kft. szeptember végén kezdheti el szállítani a bicikliket a Postának. A teljes mennyiséget 2009. november 30-ig kell a Magyar Posta hat kijelölt telephelyére leszállítani.
A Neuzer egyébként a korábbi közbeszerzési eljárásban a győri Cronopont Kft. alvállalkozója volt, s mivel akkor az üzlet kútba eséséből káruk keletkezett, a hvg.hu értesülései szerint a fejlesztési költségeiket visszakövetelik. A Magyar Posta Zrt. pedig 136 millió forintot, valamint az új közbeszerzés költségeit s 14 hónapos karbantartási többletkiadást követel a Cronoponttól, miután a HVG cikkei nyomán világosan kiderült, hogy az egyik postai alkalmazott összejátszott a majdani nyertessel, és fel kellett mondania a több mint 1 milliárd forintos szerződést. Az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda is vizsgálódik. | [
"Cronopont Kft.",
"Magyar Posta Zrt."
] | [
"Italcamion Kft.",
"Accel Hungária Kft.",
"Neuzer Kft.",
"Schwinn Csepel Zrt.",
"Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Ügyészség elé kerülhet a feketekassza ügye
A fővárosi VIII. kerületi ügyészség bírálhatja el a józsefvárosi MSZP-alapszervezet "feketekasszájával" kapcsolatban tett feljelentést – értesült a Magyar Idők.
Előzőleg egy magánszemély költségvetési csalás elkövetésének gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV). Az adóhatóság szerint viszont a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) az illetékes, így az iratot az adóhatóság áttette a főügyészségre. Nagy Andrea, a KNYF szóvivője arról tájékoztatta lapunkat: nincs hatáskörük a feljelentés elbírálására, mert a rendelkezésre álló adatok szerint az ügyben nem olyan személyek érintettek, akiknek esetében a főügyészségnek nyomozati jogköre lenne, ezért a feljelentést az ügyben illetékes budapesti VIII. kerületi ügyészséghez továbbították.
Ismert: egy birtokunkba jutott felvétel alapján lapunk tette közzé az MSZP józsefvárosi szervezetének februári tanácskozásán elhangzottakat. Az egyeztetésen Komássy Ákos kerületi elnök elmondta, hogy a szervezet "feketekasszájából" finanszírozták 2014-ben azokat a kiadásaikat, amelyeket nem tudtak bizonylattal fedezni. Ezek közé tartozott többek között a szervezet összes személyi kiadása, illetve bizonyos kampánykiadások is.
A tanácskozáson jelen volt Katona Tamás, az MSZP pártigazgatója, aki ekkor úgy fogalmazott: "Nem örülök neki, hogy van feketekassza, de tudom, hogy az élet bonyolult", majd tanácsokat adott, hogy honnan hová kell betenni "a másik számlát". – Persze van kétféle kassza máshol is, tudom. [...] Azt nem gondolhatta, ne haragudjatok, senki komolyan, hogy majd egyszer csak megindul a támogatás – dorgálta Komássyékat az MSZP pártigazgatója. Komássy Ákos megkeresésünkre tagadta, hogy feketepénzek lettek volna a kerületi alapszervezetnél. Állította: a felvételen szereplő "feketekassza" egy úgynevezett házipénztár, ami feketére festett lemezből készült, ezért nevezik így.
Cikkünk után az MSZP azonnali vizsgálatot ígért, ám annak határidejét többször is elhalasztották. Végül kedden este közleményben tudatták, hogy a személyi következményekkel egyébként nem járó vizsgálat megállapította: a kerületi szervezet nem követett el semmilyen, jogszabályba ütköző tevékenységet. A párt egyúttal a jogszabályoktól szigorúbb dokumentumkezelést és házipénztár-kezelési szabályzatot ígért, "hogy a tudatosan, szándékkal félremagyarázható hibák is elkerülhetők legyenek".
Hiteltelen a szocialisták belső vizsgálata saját zűrös pénzügyeikről – közölte a Magyar Időkkel a Fidesz. A párt szerint továbbra is kérdés, hogyha Katona Tamás már februárban tudott arról, hogy józsefvárosi szervezetüknél feketekassza működik, hamis számlákat gyártanak és adót csalnak, miért nem indított vizsgálatot. Miért titkolóztak a szocialisták hét hónapon keresztül? – tette fel a kérdést a Fidesz. A párt cinikusnak, felháborítónak tartja, hogy egy nyilvánvaló tényeket rögzítő hangfelvétel nyilvánosságra kerülése után is hazudoznak é | [
"MSZP"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Magyar Idők",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség azzal vádol egy házaspárt, hogy a 2014. évi országgyűlési választások alkalmával a kampánycélra kapott állami támogatásból 117 millió forintot eltulajdonítottak, azt nagyrészt magáncéljaikra használták fel – közölték hétfőn.
A vádirat szerint mind a férj, mind a feleség rendelkeztek egy-egy saját párttal, melyek csak formálisan működtek, a tagokat ismerőseik közül gyűjtötték össze. 2013-ban – készülve az egy év múlva esedékes parlamenti választásra – a házaspár egy új pártot alapított, melynek vezetője egy ismerősük lett, azonban a párt nevében meghatalmazással a férj járt el teljeskörűen. Az új párt indult is a választáson, 67 egyéni jelöltet állított. Az államtól közel 300 millió forintot kapott a párt a kampányra, mely összeget a törvény szerint kizárólag kampánycélra (pl. plakátolás, rendezvénytartás, reklám stb.) lehetett költeni.
Ahogy a pénz megérkezett a párt bankszámlájára, annak egy részét a férj meghatalmazás alapján átutalta a felesége pártjának számlájára, az asszony pedig azt nagyrészt tovább utalta a férje pártjának bankszámlájára. Az átutalások jogcíme mindig kampánytevékenység volt, de ilyet a pártok nem végeztek, azt a vádlottak csak kitalálták. A pénzből a férj 75 millió forintot készpénzben felvett. A nő is vett fel készpénzt pártja bankszámlájáról, sőt Budapesten egy ingatlant is vásárolt a pénzből.
Vádlottak összesen 117 millió forintot tulajdonítottak el a kampányra kapott állami támogatásból, ennyi vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek.
Az ügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével vádolja a házaspárt, és velük szemben börtönbüntetés kiszabását indítványozta a bíróságnak. Emellett pénzbüntetésre, továbbá a jogtalanul szerzett vagyon elkobzására is indítványt tett az ügyészség. A nyomozás során a vádlottak két ingatlanát is zár alá vette a nyomozó hatóság, így a vagyonelkobzás részben biztosítva van. Mivel a bűncselekmény elkövetéséhez felhasznált pártok még ma is működnek papíron, ezért azok megszüntetését is indítványozta az ügyészség.
Bár az ügyészségi közleményben nem szerepelnek nevek, a leírás ráillik Seres Máriára és férjére, Stekler Ottóra, és az MTI úgy tudja, hogy az érintett párt a Seres Mária Szövetségesei.
A Frissmédia.hu szintén azt írja, hogy Seres és férje ellen emeltek vádat.
2015 decemberében a Népszava azt írta, hogy a Seres Mária Szövetségesei jelöltjeinek (67 fő) felét gyanúsítottként már kihallgatta a rendőrség, de a többi jelöltre is ez vár.
Seresékről 2019 áprilisában Gulyás Márton készített filmet, amelyben azt állította, hogy fél tucat párt működött és működik maffiaszerűen a Magyarországi Zöld Párthoz és a 2009-es, képviselői költségtérítések eltörléséről szóló népszavazáshoz kapcsolódó Seres Máriához, és egy nyíregyházi körhöz. Gulyás szerint a 2014-es és a 2019-es választás során a házaspár 2 milliárdnál is több állami támogatást tüntethetett el a hozzájuk kötődő kamupártokon keresztül.
Gyakorlatilag maffiaszerűen működtek a kamupártok Seres Mária körül A Gulyás Márton-féle Partizán egy másfél órás dokumentumfilmben ment utána kétmilliárd eltűnt forintnak és a 2014-es kétharmadnak.
Kiemelt kép: 24.hu/Farkas Norbert | [
"Seres Mária Szövetségesei"
] | [
"Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség",
"Magyarországi Zöld Párt"
] |
Tíz napnyi hallgatás után az ügylet még nyitott voltára hivatkozva próbálja hitelteleníteni a felesége és családja földvásárlásáról szóló cikkeket a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője. Rogán Antal és Obrusánszki Barbara szülei a múlt idejű igealakokat támadva egyúttal azt is sugallják, mintha elálltak volna a földvásárlástól, ez azonban információink szerint nincs így: az adásvételi dokumentáció már a kormányhivatalnál várja az elbírálást.
Feltáró cikkek és riportok sokasága jelent meg a sajtóban Rogán Antal új feleségének és szüleinek borsodi földvételi szándékáról azóta, hogy a február 1-jén közzétett 2020-as vagyonnyilatkozatokból fény derült a kabinetminiszter új házasságára, a politikus és a család furcsa módon azonban csak 10 nappal az ügy kipattanása után gondolta úgy, hogy megszólal. A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője pénteken a Magyar Nemzetnek nyilatkozva cáfolta az 1022 hektáros, 1,6 milliárd forint értékű és a Budapest Bank 1,5 milliárdos hiteléből finanszírozott földvásárlásról szóló híreket. Egészen pontosan azt írta, hogy "a feleségem állami banktól hitelt nem kapott és semmilyen föld nem került a tulajdonába. Ráadásul a jövőben sem szeretne földtulajdonos lenni."
A miniszter cáfolatával egy időben a – banktitok alól feloldott – Budapest Bank is kiadott egy közleményt, amelyben a pénzintézet azt állítja, hogy nem kötött földvásárlási célú hitelszerződést Obrusánszki Barbarával és szüleivel, és nem folyósított hitelt sem erre a célra. Harmadikként pedig Obrusánszki Barbara dédestapolcsányi szülei küldtek – egy belvárosi, Hold utcai ügyvéd által írt – helyreigazítási kérelmet lapunknak és a földüggyel foglalkozó többi szerkesztőségnek, amelyben különös érveléssel próbálják hamisként beállítani a földszerzéssel kapcsolatos cikkeket: minden egyes írásunkban a vásárlással, illetve a birtoklással kapcsolatos múlt idejű igealakot kifogásolják, például valótlan szerintük, hogy "földbirtokra tettek szert", illetve "földterületeket szereztek", vagy hogy az ügyletet a Budapest Bank hiteléből fedezték."
Ha szigorúan grammatikailag nézzük, annyiban igazuk is lehet, hogy a mezőgazdasági földek adásvétele – hivatalosan a földspekulációk elkerülése miatt – 2014 májusa óta egy meglehetősen bonyolult, sokszereplős és akár több hónapig eltartó folyamat, amely még nem zárulhatott le. Az ügyvéd vagy közjegyző előtt kötött szerződést először az illetékes önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtani, majd a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján kifüggeszteni (ez a lapunk birtokába került dokumentum alapján 2020. december 3-án történt meg), majd 60 napig kifüggesztve tartani, hogy az elővásárlási jog esetleges jogosultjai jelentkezhessenek. A határidő letelte után a jegyzőnek 8 napon belül a megyei kormányhivatalhoz kell továbbítania a dokumentumot, amely előzetesen megvizsgálja, majd 15 napon belül a helyi földbizottságnak küldi tovább. Utóbbi azt vizsgálja, hogy a szerződés megfelel-e a földtörvényben előírt agrár-politikai szempontoknak és feltételeknek, majd ha úgy látja, hogy igen, akkor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara illetékes területi szervéhez kerül az ügylet, amelynek végül 30 napos határidőn belül kell visszakerülnie végső döntésre a kormányhivatalhoz. Ha így vesszük, akkor a vásárlás jogilag még valóban nem zárult le, a hosszadalmas procedúra csak a harmadik lépcsőjénél tart, és talán májusra zárulhat le.
Megítélésünk szerint azonban, ha egy vásárlásról konkrét adásvételi szerződés születik – ahogy azt a kötelező közzététel miatt nyilvánosságra került dokumentum szerint az 1022 hektárnyi földről Obrusánszki Barbara, szülei és üzlettársai meg- és aláírták –, akkor egyértelmű, vagyis leírható, hogy nem pusztán egy szándékról, vagy tervről, hanem vásárlásról van szó. Ha pedig az ügylet végigmegy, akkor a tulajdonszerzés időpontja is a szerződés aláírásának időpontja lesz, nem pedig a procedúra lezárásának a dátuma, amikor megkapja a kormányhivatali pecsétet.
A tíz nappal megkésett cáfolatot gyengíti az is, hogy amikor múlt héten telefonon elértük Obrusánszki Barbara édesapját, a földvásárlás tényét Obrusánszki Zsolt egyáltalán nem cáfolta, sőt, azt ígérte, ha személyesen megkeressük Dédestapolcsányban, részletesen is kifejti, hogy miért, milyen célra vásároltak ekkora területet. Bár az ígéretét a férfi végül nem tartotta be, és két nappal később személyesen sem állt szóba a hvg.hu-val, az adásvételi szerződésben szereplő birtok központjául szolgáló majorságnál egyértelműen mint az új tulajdonosról beszéltek róla.
A család érvelése kicsit (nagyon) hasonlít egyébként ahhoz, ahogyan 2005-ben Orbán Viktor és felesége ügyvédjei érveltek, amikor az Élet és Irodalom újságírója, Rajnai Attila a birtokába került jegyzőkönyvek alapján megírta, hogy 2001-ben – első miniszterelnöksége idején – Orbán azt mondta az elérhető állami fejlesztési támogatásokról a felesége tulajdonában álló kft. egyik taggyűlésén, hogy "Ne nyerjünk annyit, amennyit kértünk, ne mi kapjuk a legtöbbet". A miniszterelnök ügyvédei a cikk nyomán indult perben végig azt cáfolták és azt akarták helyreigazíttatni, hogy az említett esemény nem taggyűlés volt, azt azonban egy pillanatig sem vitatták, hogy az idézett, durván korrupciót sejtető mondatok elhangzottak a miniszterelnök szájából.
A Rogán Antalt védelmébe vevő Magyar Nemzet pénteki cikke azzal is hitelteleníteni igyekszik a földvásárlásról szóló írásokat, hogy "a tulajdoni lapok tanúsága szerint a szóban forgó földterület nem került Rogán Antal feleségének birtokába, az ingatlanokon nincs és nem is volt jelzálog bejegyezve." Ez azonban nem érv: egy szóval sem írtuk – nem is írhattuk volna –, hogy az új tulajdonosok megjelentek a tulajdoni lapokon, hiszen, ahogy fentebb is írtuk, az eljárásnak még csak az első két fázisa zárult le, a bejegyző határozat csak a hosszadalmas procedúra végén, a kormányhivatal végleges jóváhagyása birtokában születhet meg.
E szalmaszálát pár mondattal később egyébként maga a Magyar Nemzet töri ketté, amikor saját információra hivatkozva és a múlt időbe kapaszkodva azt írja, hogy "a sokat idézett szerződés
soha nem ment teljesülésbe,
a miniszter felesége és családja nem vásárolták meg a földterületeket."
Ugyanez igaz az állami tulajdonú, Rogán Antal bizalmasát, Puskás Andrást is vezetői közt tudó Budapest Banktól felvett hitelre is: a lap, a család és a miniszter is azt cáfolják, hogy Obrusánszkiék nem vettek fel kölcsönt – ami pro forma igaz, nem is adhat addig ilyet a pénzintézet, amíg a szakigazgatási szerv jóvá sem hagyta az ügyletet, a nyilvánosságra került adásvételi szerződésben viszont egyértelműen benne áll, hogy a vásárlás ennek a hitelnek a segítségével valósul meg.
Bár az érvelés és Rogán Antal magyarázata, miszerint a feleségnek nemhogy semmilyen föld nem került a tulajdonába, de a jövőben sem szeretne földtulajdonos lenni, egyúttal azt is sugallja, hogy mintha az ügylet meghiúsult volna és/vagy Obrusánszkiék elálltak volna a vásárlástól, ez információink szerint nincs így: az érintett települések jegyzője információink szerint február 10-én a törvényes határidőn belül, változás nélkül továbbította az adásvételi szerződést a kormányhivatalnak.
Időközben az Átlátszó elérte az egyik eladót, Barna Izabellát, aki azt mondta, nem tud arról, hogy Rogán Barbara és családja visszalépett volna a földvásárlástól. | [
"Budapest Bank"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Nemzeti Agrárgazdasági Kamara",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Élet és Irodalom"
] |
Hibás gazdasági döntések, valótlanságok állítása, rossz vezetési stílus és a jobbító javaslatok figyelmen kívül hagyása – sok egyéb mellett ezeket a megállapításokat írta le a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnökének tevékenységéről Szabó Balázs miniszteri biztos, miután hetekig vizsgálta az államosított közoktatás legfőbb irányító szervét. Szabót tavaly ősszel nevezték ki, hogy világítsa át a Kliket, azóta már nem kormánybiztos, és tevékenységéről sem adtak ki információt. Az Index megszerezte a munkája eredményeit összegző jelentést.
Tavaly szeptemberben kapott megbízást Szabó Balázs, a Magyar Közút Zrt. korábbi informatikai igazgatója, hogy tekintse át a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) eddigi tevékenységét, és fejlesztési javaslatokkal segítse a hatékonyabb működést. Miniszteri biztosi kinevezéséhez az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nem fűzött magyarázatot, viszont sokan tudni vélik, hogy az ötlet egyenesen Orbán Viktortól jött, mert a miniszterelnök elégedetlen volt az állami kézbe vett közoktatási rendszert irányítani hivatott mamutszervezettel.
Szabó Balázs három hónapos szerződése december közepén lejárt, megbízását nem hosszabbították meg. Az Index információi szerint nem azért váltak meg a magát a munkába nagy energiával belevető informatikai menedzsertől, mert megoldódtak a Klik működési problémái, hanem azért, mert rövid működése során olyan jelentéseket készített, amelyekben túlságosan élesen és kertelés nélkül írta le a számos belső interjúra, adatgyűjtésre alapozott megállapításait.
Ezt támasztja alá az Index által megszerzett november 15-i keltezésű összefoglalója is. A 60 oldalas (rész)jelentésben Szabó a
Klik gazdálkodását,
szervezeti működését,
külső-belső kommunikációját és
informatikai beruházásait elemezte.
A jelentésben egyáltalán nem kímélte a centralizált országos közoktatás élére állított Klik-elnök, Marekné dr. Pintér Arankát, sőt az esetek jó részénél személyesen őt tette felelőssé a hibákért.
Fotó: Soós Lajos Marekné Pintér Aranka "Egy éve a Klik fenntartásában az iskolák - eredmények tapasztalatok tervek" címmel sajtótájékoztatót tart a Klik épületében 2014. január 15-én
A miniszteri biztos már a bevezetőben egyértelművé tette véleményét: a Klik elnöke
"nem képes hatékonyan működtetni a szervezetet".
Az elnöknek sikerült olyan helyzetet teremtenie, hogy egy évvel az indulás után az öt legfontosabb főosztály élén személyi változások várhatók.
A jelentés személyesen az elnököt hibáztatja a 2013-as gazdálkodás szakszerűtlenségéért és a szervezet 2014-es költségvetésébe kódolt, az év végére akár 50 milliárdosra duzzadó hiányáért is.
"A Klik nem költséghatékony"
– állítja Szabó hozzátéve, hogy az elnök nem tette meg a szükséges lépéseket a költségracionalizálás területén.
"Óvatos becslésem szerint 2014-es naptári évben 2 milliárd forintot kellett volna hatékonyságnöveléssel megtakarítani. Ez felveti a közpénzek hatékony felhasználásának nem teljesülését."
Az ország általános és középiskoláit összefogó szervezet főként azzal tudna spórolni, ha nagy tömegben, egyszerre vásárolná meg a működéshez szükséges eszközöket: a nagy közbeszerzések kiírása azonban nem történt meg. A biztos szerint az ésszerű gazdálkodást akadályozta az is, hogy az átvilágítás idején még nem volt pontos kimutatás a Klik-vezetés kezében a közoktatásban dolgozó tanárok létszámáról, enélkül pedig nem lehet pontosan tervezni.
A belső vizsgálat feltárta, hogy az elszámolások is sokszor törvénytelenül, utólagos lepapírozással zajlottak. A miniszteri biztos talált olyan esetet, amikor a Klik úgy egyenlítette ki a beszállító cég számláit, hogy a szervezet központjában 10 hónappal az első teljesítés után még mindig azon ügyködtek, hogy visszamenőlegesen elkészítsék a szerződést. Az adatrögzítések is pontatlanok voltak:
"megnézve a szerződéseket 1642 darab budapesti szerződésből 685 nem rendelkezik iktatási (nyilvántartási) számmal. Ez a szerződések 41,7 százaléka. Ez jelentős szám."
A tanulmány név nélkül ugyan, de Mareknét hibáztatja a Klik informatikai problémái miatt is. Gazdasági számítások, előzetes szakmai tervezés nélkül választották ki a hardvereket, amelyek aztán nem váltak be, sőt nehezítették a hálózat működését. Szabó szerint a Klik neki végig azt kommunikálta, hogy nem a szervezet választotta a megvalósított hibás hibrid megoldást, azonban ez
"az állítás nem felel meg a valóságnak".
A miniszteri biztos szerint az elnök félretájékoztatta az irodaház kiválasztásával kapcsolatban is. A központi iroda kiválasztásával azért foglalkozott, mert a Klik budapesti irányító központja folyamatosan helyszűkében van, holott az induláskor Marekné választhatta ki az irodaházat. Kiderült, hogy a kínálatból olyan irodaházat választott, amelyben eleve nem férhetett el a 130 fősre tervezett csapat fele-harmada. A jelentés szerint a Nádor utcai ingatlan sok tekintetben jóval drágább is, mint a piaci átlag.
"A KLIK elnöke tájékoztatásában valótlanságot állított az épület állaga tekintetében, hiszen történtek felújítások a beköltözés után és a jelenlegi állapota sem tekinthető kielégítőnek. A KLIK elnöke tájékoztatásában valótlanságot állított az épület informatikai ellátottsága tekintetében. A bérleti szerződés több ponton is aggályos, és nem a KLIK érdekeit képviselik"
– vonta le az elhelyezéssel kapcsolatos elnöki intézkedésekből a tanulságokat Szabó.
Az Emmi Köznevelési Államtitkárságán Szabó tevékenységéről azt mondták, álláspontjuk szerint kifogástalanul végezte el a számára kitűzött feladatokat. Arra a kérdésre, hogy felhasználták-e már az átvilágítás eredményeit, annyit mondtak, hogy a Klik "működését gyorsabbá, hatékonyabbá tevő javaslatok beépülnek majd a szervezet formálódó szervezeti működési szabályzatába". A Hoffmann Rózsa által vezetett államtitkárság szerint a szerződéshosszabbításra nem volt szükség: "a biztos határozott idejű megbízása az adott feladat elvégzéséig szólt, így annak meghosszabbítását semmi sem indokolta". | [
"Klebelsberg Intézményfenntartó Központ"
] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Magyar Közút Zrt.",
"Emmi Köznevelési Államtitkársága"
] |
Eltérő javadalmazásban részesülnek a hallgatói önkormányzatok vezetői a felsőoktatási intézményeknél, ahol ösztöndíj formájában kapnak juttatást munkájukért – írta a Magyar Nemzet.
A lap által megkérdezett intézmények válaszai alapján az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) a HÖK elnöke 90 ezer forintot kap havonta, addig a Pécsi Tudományegyetemen havi 178 ezer forintos ösztöndíjjal ellentételezik a hallgatói önkormányzat vezetőjének munkáját.
A lapnak a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke elmondta, hogy a szövetségben tiszteletdíjat nem kapnak a tisztségviselők, csupán bizonyos költségtérítést tudnak fizetni. Ő maga a Debreceni Egyetemtől a minimálbér összegének megfelelő ösztöndíjat kap, amiért a HÖOK vezetői tisztét betölti, illetve az egyetem szabályzata szerint további 50 ezer forintot a hök vezetéséért.
A lap emlékeztet arra, hogy a múlt héten a bíróság jogerősen kimondta: a hallgatói önkormányzat vezetőinek javadalmazására vonatkozó adatok közérdekű adatok, ezért azokat ki kell adnia az egyetemnek. | [
"HÖOK"
] | [
"Pécsi Tudományegyetem",
"Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége",
"Magyar Nemzet",
"Debreceni Egyetem",
"Eötvös Loránd Tudományegyetem"
] |
Egyetlen ajánlattevőként a tiszakécskei székhelyű Duna Aszfalt Kft. nyerte el az Érd, Diósd és Tárnok infrastrukturális fejlesztésének megvalósítására kiírt, nettó 4 milliárd forint keretösszegű nyílt tendert. Az eredmény a mai Közbeszerzési Értesítőben jelent meg – írta meg az MTI.
A feladat része 50 km új út és 130 km hosszú csapadékvíz-elvezető rendszer építése. Szintén meg kell építeni 10 km szennyvíz csatornát, és 30 km járdát és kerékpárutat. A feladatban 5000 m² tér megépítése és felújítása is benne van.
Minden megrendelt mennyiség 50 százalékkal növekedhet. | [
"Duna Aszfalt Kft."
] | [
"Közbeszerzési Értesítő"
] |
Bűncselekmény hiányában megszüntette a Budapest Főváros Kormányhivatala elleni nyomozást a rendőrség az Országos Roma Önkormányzat ügyében.
Tényi István azért tett feljelentést, mert a cigányszervezet törvényességi felügyeletét ellátó fővárosi kormányhivatal május közepén felszólította Balogh János elnököt a jogosulatlan pénzfelvételek miatt a törvényes rend helyreállítására, azonban az elnök ezt elmulasztotta. Tényi szerint a kormányhivatalnak a mulasztás miatt bírságot kellett volna kiszabnia az ORÖ-re. A rendőrség szerint azonban a romaszervezet közgyűlése teljesítette a kormányhivatal kérését, így az állami szerv jogszerűen járt el.
hirdetés | [
"Országos Roma Önkormányzat"
] | [
"Budapest Főváros Kormányhivatala"
] |
Csepel: lemondott bizottsági tagságáról az MSZP-s Deme
Lemondott az önkormányzat pénzügyi bizottsági tagságáról Deme Gábor, a csepeli kettős gyilkosság felbujtásával vádolt MSZP-s politikus. A lemondás tényét az MSZP és a csepeli önkormányzati vezetők nem hozták nyilvánosságra, csak egy önkormányzati előterjesztésből derült ki. • Csepel: D. Gábor szülei nyomravezetői díjat ajánlottak fel
• Csepeli kivégzés: a társtettes és az egyik áldozat is MSZP-s
Csak a csepeli önkormányzat képviselő-testülete elé kerülő és a napokban az internetre feltett szervezeti és működési szabályzat módosításáról szóló rendelettervezetből derült ki, hogy Deme Gábor még január 21-én lemondott pénzügyi, ellenőrzési és közbeszerzési bizottsági tagságáról. Mint ismert, a különös kegyetlenséggel elkövetett kettős gyilkosság egyik áldozata és vélhetően a felbujtója is MSZP-s politikus volt. Az is ismertté vált, hogy a gyilkosság talán megelőzhető lett volna, ha nem próbálják meg "házon belül" elsimítani Deme Gábor sikkasztási ügyét. Demét egyébként azóta az MSZP-ből is kizárták.
Arról, hogy a csepeli MSZP vezetőségéből kik tudtak a gyilkosságot megelőző sikkasztási ügy elkendőzéséről, és milyen megbeszélések, találkozók voltak a gyilkosság előtt Deme és a csepeli pártvezetés között ugyanebben a témában, még senki nem nyilatkozott. Tóth Mihály polgármester és az érintettek, Orosz Ferenc alpolgármester, Podolák György és Avarkeszi Dezső országgyűlési képviselők a vádakat ugyanakkor nem is cáfolták.
(csepel.info) | [
"MSZP"
] | [] |
Újabb harminc milliós bírsággal sújtotta a Közbeszerzési Döntőbizottság az Állami Egészségügyi Ellátó Központot (ÁEEK). Ezúttal csaknem tízmilliárd forint értékben vásárolt volna a kórházfenntartó laborgépeket és egyéb eszközöket. A nyáron kiírt tendert többször is módosították, s több piaci szereplő úgy vélte, a változások korlátozták a piaci versenyt. Végül három cég a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KDB) fordult. A KDB az eljárást szeptember közepén meg is indította és múlt pénteken már ki is rótta a bírságot.
Indoklásuk szerint: az ajánlatkérő súlyos jogsértéseket követett el, egyebek mellett hiába kérték a pályázók, nem élt az előzetes vitarendezés lehetőségével. A Döntőbizottság a bírság megállapításakor figyelembe vette azt is, hogy az utóbbi két évben több lezárult ügyben is büntetnie kellett az ÁEEK-et
Mint arról lapunk elsőként tudósított: a nyár elején egyszer már kapott egy példátlanul nagy összegű, 50 millió forintos bírságot az ÁEEK a lélegeztetőgépek és monitorrendszerek beszerzésére kiírt pályázat visszásságai miatt. Az iratokból az is kiderült, hogy mondvacsinált indokkal zárták ki a tenderből azt a céget, amely a legolcsóbb ajánlatot tette. A versenyben maradók legalább 700 millióval drágábban vállalták az intenzív osztályokra szánt eszközök cseréjét. Ezt a bírságot a kórházfenntartó vitatja, az ügy jogerős lezárásáig nem lehet új tendert kiírni a lélegeztető gépekre.
Az újabb beszerzési botrányra néhány hete Hadházy Ákos, az LMP társelnöke is felhívta a figyelmet, aki lapunknak az újabb bírság kapcsán azt mondta: az általa megismert dokumentumok alapján várható volt az ÁEEK elmarasztalása. A történtek ellenére a kormányzat azon kívül, hogy a Parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök őt vádolta meg azzal, hogy lobbizik egy nagy külföldi cég mellett, mást nem tett. A politikus – mint mondta – ezért bíróságon kér elégtételt, a napokban két eljárást készítettek elő, büntető feljelentést tesz és polgári pert indít. Az utóbbi esetében a miniszterelnököt nem védi a mentelmi jog.
Danó Anna | [
"Állami Egészségügyi Ellátó Központ"
] | [
"Közbeszerzési Döntőbizottság"
] |
Zsarolás, ügyvédi visszaélés és kábítószer-kereskedelem miatt vádat emelt egy fővárosi ügyvéd ellen a Budapesti Nyomozó Ügyészség – közölte a fővárosi főügyészhelyettes csütörtökön az MTI-vel.
Az ügyvéd Simonka Csaba, az MSZP volt óbudai önkormányzati képviselője, aki december óta előzetes letartóztatásban van, mivel a bíróság úgy vélte, hogy fennállna a bizonyítékok eltüntetésének és a bűnismétlés veszélye.
Simonka tavaly nyáron öröklési szerződést készített, melynek lényege szerint az örökhagyó – halála esetén – abban az esetben ruház át egy budapesti ingatlant az örökösre, ha az örökös az örökhagyót eltartja, ápolja és részére életjáradékot fizet. Miután az örökhagyó még idén nyáron elhunyt, a gyanúsított közölte az örökössel, hogy az örökhagyó ügyvédi díjjal tartozott neki, ezért azt fizesse ki.
Miután az örökös kérésére a gyanúsított az elvégzett munkák igazolását nem tudta bemutatni, azt kérte az örököstől, hogy a 6 millió forint tartozást az örökölt ingatlan fele részének egy harmadik személy részére történő átírásával rendezzék. A gyanúsítás szerint az ügyvéd fenyegető hangnemre váltott, közölte az örökössel, hogy ne akarjon úgy járni, mint az elhunyt, és ha nem írja alá az adásvételi szerződést, akkor semmisé teszi az öröklési szerződést, és nem kap semmit.
Kijelentette azt is, hogy bármit el tud intézni, mivel befolyásos ember.
Simonkánál a rendőrök tavaly decemberben házkutatást tartottak, ahol kábítószert és annak fogyasztásához szükséges eszközöket is találtak. A vádirat szerint az ügyvéd 2017-ben rendszeresen kínált és adott át különböző – elsősorban speed, illetve Gina elnevezésű – kábítószereket az ismerőseinek. | [
"MSZP"
] | [
"Budapesti Nyomozó Ügyészség"
] |
Tavaly év végén belehúzott és mintegy 12 milliárd forintot nyert el közbeszerzések révén a B+N Referencia Zrt., pedig úgy látszott, hogy Simicska Lajos üzlettársa, Fonyó Károly távozása után nincs sok szerencséje a vállalkozásnak az állami szektorban.
Mint arról december közepén beszámolt az Átlátszó, a Készenléti Rendőrség Központi Ellátó Igazgatóságának budapesti ingatlanjainak takarítására sikertelenül pályázott a B+N Referencia Zrt.
A cég tavaly májusig Fonyó Károly üzletemberhez kötődött az üzletember tulajdonában lévő Mundus Invest Zrt. révén, akkor azonban a Mundus megvált a B+N-ben lévő üzletrészétől. Rá két hónapra a BKV arra hivatkozva mondta ki eredménytelennek a takarítási feladatokra kiírt közbeszerzési eljárását, hogy az egyik pályázó veszélyeztette az eljárás tisztaságát.
A sikertelen tender után azonban nem sokáig kellett a B+N-nek szomorkodnia – derült ki a Közbeszerzési Értesítőből. A MÁV Létesítményüzemeltető és Vasútőr Kft. közbeszerzési eljárásán tarolt: 11,5 milliárd forint értékben nyerte el a társaság épületek, épületrészek, építmények és külső területek takarítását Budapest nyugati részén, valamint a Dunántúl és Észak-Alföld nagyrégióban.
A tenderen a Budapest keleti felére és a dél-alföldi részre eső, közel 4,4 milliárd forintos épülettakarítási és ingatlankezelési szolgáltatásokat a Strabag Property and Facility Services Zrt. és a Jánosik és Társai Kft. vitte el.
A 11,5 milliárd forintos munka megszerzése mellett még jó pár közbeszerzésen szerepelt jól a B+N Referencia Zrt.
Így a 2016-os év első munkanapján, január 4-én írták alá a szerződést a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt-nél nagytakarítási munkákra, amelynek ellenértéke 17 millió forint. A XII. kerületi önkormányzat szintén a B+N-t és a vele közösen induló Shield Protection Service Vagyonvédelmi és Szolgáltató Kft-t hirdette nyertesnek épület-üzemeltetési feladatok ellátására. A 3 évre szóló keretszerződés értéke 485 millió forint.
Ezeken túlmenően a Miniszterelnökség épületgépészeti, épületvillamossági és szakipari munkák elvégzésére kiírt, 150 millió forintos tenderén is nyert a B+N Referencia Zrt. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tavaly december közepén közzétett, felújítási, javítási és építési munkák elvégzéséről szóló pályázatán is ez a cég nyert. A munka értéke 95 millió forint.
A B+N Referencia Zrt. korábban többször is nyert a BKV tenderein, így 2012 októberében 92,5 millió forintos megbízást szerzett járműtakarításra. 2013 tavaszán pedig a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ingatlanjainak takarítását nyerte el mintegy 107 millió forintért. A társaság szintén 2013-ban a Magyar Posta Zrt-vel szerződött összesen 178,6 millió forintos értékben takarítás elvégzésére.
A Mundus 2011 áprilisában szerzett üzletrészt a B+N jogelőd kft-jében, amelyben 2009 januárjától 2010 márciusáig Tombor András, Orbán Viktor kormányfő egykori biztonságpolitikai főtanácsadója is tag volt.
Csikász Brigitta | [
"B+N Referencia Zrt.",
"Mundus Invest Zrt."
] | [
"Közbeszerzési Értesítő",
"Jánosik és Társai Kft.",
"Készenléti Rendőrség Központi Ellátó Igazgatósága",
"Magyar Posta Zrt-vel",
"MÁV Létesítményüzemeltető és Vasútőr Kft.",
"Strabag Property and Facility Services Zrt.",
"Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt-nél",
"Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság",
"Shield Protection Service Vagyonvédelmi és Szolgáltató Kft-t"
] |
A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) tájékoztatása szerint vesztegetés alapos gyanúja miatt a debreceni vámhivatal két munkatársa ellen eljárást indított a Hajdú-Bihar Megyei Ügyészségi Nyomozó Hivatal.
A tájékoztatás szerint a testület két munkatársa július 27-én egymillió forintot kapott egy vállalkozótól azért, hogy a vámhivatalnál letétbe helyezett pénzét hamarabb visszakapja. A VPOP közleményében emlékeztet arra is, hogy a közelmúltban korrupció miatt már négy pénzügyőrt bocsátottak el a testülettől.
Az ártándi vámhivatal állományába tartozó pénzügyőrök több román állampolgár esetében nem tartották be az ÁFA visszatérítésről szóló rendelkezéseket és olyan áruk külföldre vitelét igazolták, amelyek nem is érkeztek meg a határra.
A pénzügyőrökkel szemben büntetőeljárás indult.
Ajánló: | [
"Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága"
] | [
"Hajdú-Bihar Megyei Ügyészségi Nyomozó Hivatal"
] |
Tatabánya jelenlegi fideszes alpolgármestere, Bereznai Csaba bűnösségét állapította meg jogerősen a Veszprémi Törvényszék hűtlen kezelés kísérlete miatt. Bereznai nyolc éve – a tatabányai Fidesz-frakcióvezetője volt – másfél év alatt 7,5 millió forintot utalt az általa elnökölt Majki Népfőiskola Társaság számlájáról két biztosítónak. Az életbiztosítások kedvezményezettje ő és a felesége volt. A rendőrség akkor vádemeléssel zárta le a nyomozást. A hosszú évekig tartó ügyben a Fidesz próbálta "tisztára mosni a szennyest“, ám a mostani jogerős döntés végül megállapította a hűtlen kezelés kísérletét.
Bereznai Csaba akkoriban a Majki Népfőiskolai Társaság vezetői tisztségét is betöltötte, emlékeztet az MSZP tatabányai szervezete. A civil pénzek körül is "tett-vett“, súlyos milliókról döntöttek a civil támogatások odaítélése során. Ezzel kapcsolatban többször felmerült: olyan civil szervezetek szerepeltek rendszeresen a nyertesek listáján, amelyek szorosan köthetők Bereznaihoz. A fideszes politikus kikérte magának a gyanusítgatásokat, az esetek többségében arra hivatkozott, hogy ő nem vett részt a szavazásban... Ezzel párhuzamosan pattant ki az a botrány, amelyben most jogerősen ítélet született.
Emlékeztetőül: a megyei főügyészség csoportvezető ügyésze az ügy kapcsán akkor elmondta: a Majki Népfőiskolai Társaság volt elnökét egy rendbeli, folytatólagosan, üzletszerűen, jelentős értékre elkövetett sikkasztással gyanúsítja a rendőrség. A gyanú szerint 2005 szeptemberében életbiztosítást kötött 5, illetve 20 évre, amelynek kedvezményezettje a felesége volt. A nyomozók szerint 2005 szeptembere és 2006 októbere között 7,5 millió forintot utalt át a népfőiskolai társaság számlájáról a biztosítónak. Mivel a rendőrség úgy ítélte meg, hogy ezek az ügyletek nem voltak összeegyeztethetőek a népfőiskola alapszabály szerinti tevékenységével, ezért vádemelési javaslattal zárta le a nyomozást. A sok-sok éve húzódó ügyben a sikkasztás gyanúja változott hűtlen kezelés kísérletére.
Szakértők is nyilatkoztak az üggyel kapcsolatban, elmondták: a biztosításhoz adókedvezmények kapcsolódnak, s az ilyenkor a biztosítottat illeti. Azt viszont adatvédelmi okokból nem lehet megtudni, hogy az adókedvezményt kinek írták jóvá. Ez azóta is a "levegőben lóg“, nyitott kérdés marad: Bereznai élt e valamilyen formában az adókedvezmény lehetőségével?
A botrány kezdetén a Fidesz "természetesen“ felháborodott, s mint manapság is, nemtelen támadást látott a dolgok mögött, s ennek mozgatórugója ki más lehetett szerintük, mint a szocialisták. Bereznai bejelentette: haladéktalanul jogi lépéseket tesz az őt ért rágalmak miatt. Schmidt Csaba jelenlegi fideszes polgármester abban az időben alpolgármesterként "szolgálta“ pártját, és azonnal védelmébe vette frakcióvezetőjét, majd igaztalanul betámadta a szocialistákat a következőkkel: "a Szociális Népszavazáson elszenvedett elsöprő vereség és a sorozatosan büntetőügyekbe keveredő szocialista politikusok miatt a pártban uralkodó pánikot és káoszt úgy akarják csillapítani, hogy szánalmas módon próbálják meg lejáratni helyi ellenfeleiket“.
Az igazságszolgáltatás most írta felül, cáfolta meg a Fidesz, Schmidt Csaba vádjait, amelyekkel másokat próbáltak besározni. A vádaskodások az ő fejükre hulltak most vissza. Fideszes politikusok kerülnek sorozatosan büntetőügyekbe országszerte. Van ahol egy szegény vak komondor kutyával próbálták elvitetni a balhét. Budapesten, Zuglóban pedig 100 milliós kenőpénzek kapcsán már a fideszes párttársak marják egymást. Tatabánya sem maradt ki a sorból, miután Bereznait jogerősen marasztalta el a bíróság hűtlen kezelés kísérlete miatt.
A helyi fideszeseknek egy lehetőségük maradt: ahogyan a botrány kezdetén, úgy most is egy közleménnyel illene fordulni a tatabányaiakhoz. Ebben elismerni, hogy igaztalanul vádolták az MSZP-t. Valamint elhatárolódni Bereznai Csabától, egyben kezdeményezni, hogy egy hűtlen kezelés kísérletében elmarasztalt alpolgármester távozzon a közgyűlésből. Bereznai Csabának pedig ki kell állni a tatabányaiak elé, és beismerni a hűtlen kezelés kísérletét. Ám Bereznai hallgat. És persze a Magyar Szocialista Párt szerint Bereznai Csabának távoznia kell a tatabányai közéletből, mivel városunk tisztességes polgárait nem képviselheti egy olyan ember, akinek esetében a bíróság jogerősen megállapította, hogy bűncselekményt követett el. | [
"Majki Népfőiskolai Társaság",
"Fidesz"
] | [
"Magyar Szocialista Párt",
"Majki Népfőiskola Társaság",
"Veszprémi Törvényszék"
] |
Külön szobájuk van a parlamenti képviselők Széchenyi rakparti irodaházában azoknak az ifjú fideszeseknek, akik a jelek szerint a párt által kötelezővé tett fogyasztóvédelmi szakreferensképzésen igyekezhettek némi sápot szedni.
Amikor tavaly év végén Németh Szilárd, a Fidesz rezsibiztosa szokása szerint ismét átírta a számlák kinézetére vonatkozó szabályokat, javaslatába a fogyasztóvédelmi törvény módosítása is bekerült. Ebben tették kötelezővé a kereskedőknek és a közszolgáltatóknak, valamint a 900 nagyobb (több mint 250 főt foglalkoztató) hazai vállalkozásnak a fogyasztóvédelmi referens alkalmazását. Ez új szakma, képzésük most kezdődik.
Mint arra korábbi anyagunkban rávilágítottunk, a törvényjavaslat benyújtásával egy időben alakult meg a Fogyasztóvédelmi Referens Képző és Közvetítő Központ Kft., amely nyomban szolgáltatásai erőteljes népszerűsítésébe kezdett. Hirdetéseikben felhívják a vállalkozók figyelmét, hogy mostantól kötelező a fogyasztóvédelmi szakreferens képzése-alkalmazása, amire ajánlják magukat. Szakértők egy ilyen tanfolyam árát személyenként százezres nagyságrendűre teszik. Mivel több ezer vállalkozásnak kötelező beíratnia munkatársait vagy igénybe vennie valamilyen referensközvetítőt, az új szabály milliárdos bevétellel kecsegtet.
Az új cég Asztalos Dávidhoz, Németh Szilárd közvetlen munkatársához köthető. A társaság tulajdonos-ügyvezetője Asztalosné Miklós Julianna. A cég bejegyzéséhez szükséges illetéket – ötvenezer forintot – egy Asztalos Dávid nevére szóló számláról fizették ki. A vállalkozás e-mailes elérhetősége az mr.davidasztalos@ gmail.com. Ez megegyezik azzal, amit a világhálón Asztalos Dávid a XVII. kerületi Fidelitas egyik vezetőjeként egy bulimeghívón megadott magáról elérhetőségként.
Asztalos Dávidnak külön szobája van a képviselői irodaházban – néhány méterre Rogán Antal Fidesz-frakcióvezetőétől. Névtáblája szerint kabinettitkár, felette "Gazdasági kabinet" és "Fogyasztóvédelmi munkacsoport" felirat. Beszámolók Asztalos Dávidot a Németh Szilárd vezette "rezsicsökkentési munkacsoport" képviselőjeként emlegetik. E minőségében többször is megjelent, nyilatkozott a rezsibiztos oldalán.
A kft. látványos weblapot üzemeltet. A domént Barkó Ivett jegyezte be. Korábban a cég hirdetései őt tüntették fel kontaktszemélyként. Néhány héttel ezelőtt megírtuk, hogy alighanem arról a Barkó Ivettről van szó, aki Asztalos Dáviddal együtt a Fidelitas Rákosmente élcsapatát erősíti. Azóta a cég hirdetéseiben már nem található meg az utalás a kontaktszemélyre. Kutatásaink szerint a képviselői irodaházban szintén dolgozik egy Barkó Ivett, mégpedig Németh Szilárd irodájától pár ajtónyira. Névtábláját a "Vidékfejlesztési és környezetvédelmi kabinet" felirat díszíti.
Németh Szilárdot egyik szokásos rezsitájékoztatóján kérdeztük: tudott-e arról, hogy kollégája, Asztalos Dávid és a szintén kötelékükben tevékenykedő Barkó Ivett gyaníthatóan részt vállal egy az általa beterjesztett törvényből hasznot húzó cégben? Határozottan leszögezte: nem tudott ilyenről. Megfogalmazása szerint nem tudja, Asztalos Dávid kivel milyen céget üzemeltet, és "nem is érdekli" különösebben ez a történet. Ha ez összeférhetetlen, "azt ki kell mutatni", aminek "megvannak a maga lépései". Szerinte cikkünk arról szólt, hogy ő a törvényjavaslat benyújtásával a Fidelitasnak csinál több százmilliós üzletet. Ezt "baromságnak" nevezte és visszautasította, majd megismételte: a szabály csak "egyes jelentős hasznú cégeknél" felfedett fogyasztóvédelmi gondok orvoslására szolgál.
Ahhoz, hogy a lehetőségből bevétel is legyen, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak (NFH) akkreditálnia kell a képzőcéget. A hatósághoz a múlt hét végéig öt vállalkozás nyújtott be kérelmet – közölték. A cégek neve egyelőre nem nyilvános, ám amint egy vállalkozás megkapja az engedélyt, úgy nevét közzéteszik. Korábbi beszámolónk szerint a kft. tájékoztatóiban az NFH József körúti irodaházát adta meg elérhetőségként. Az NFH akkori nyilatkozata szerint ez félreértésekre adhat okot, ezért megtették a szükséges intézkedéseket. | [
"Barkó Ivett",
"Fidelitas",
"Fogyasztóvédelmi Referens Képző és Közvetítő Központ Kft."
] | [
"Fidelitas Rákosmente",
"Gazdasági kabinet",
"Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság",
"Fogyasztóvédelmi munkacsoport"
] |
Hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást a rendőrség a Pécsi Tudományegyetem ellen. Az intézményt még nem értesítették az eljárásról. Eközben zajlik még a vesztegetés miatt indított korábbi per is.
Nagyobb vagyoni kárt okozó hűtlen kezelés miatt nyomoz a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság, "az elkövetés helye" a Pécsi Tudományegyetem központja - értesült az Origo.
Az egyetemnek nem szóltak
A lakossági feljelentés alapján indított eljárás április elsején indult és várhatóan június elsején ér véget. A nyomozásról azonban információink szerint hivatalosan még nem értesítették az egyetemet
Először az ÁSZ jelezte
A feljelentő, Tényi István az Állami Számvevőszék tavaly novemberi beszámolójára alapozta feljelentését.
az ÁSZ rekord mennyiségű, összesen 121 jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Pécsi Tudományegyetemmel (PTE) szemben, miután átvizsgálták az intézmény 2009 és 2013 között teljesített közbeszerzéseit ez durván az ötöde a tavalyi jogorvoslati kérelmeknek A kifogásolt beszerzések összege elérheti a kétmilliárd forintot is.
Részletek nélkül
A Számvevőszék a közbeszerzési hatósághoz fordult, mivel úgy vélték, egy vagy több érintett megsérthette a közbeszerzési törvényt, részleteket azonban nem közöltek az Origóval. Bár korábban ÁSZ közzétette a kérdéses beszerzések listáját is, abból nem derül ki, milyen szabálytalanságokat találhattak az egyetemnél.
Még tart az előző per
Az új nyomozás úgy indult meg, hogy még zajlik az évek óta tartó pécsi egyetemi vesztegetési per. A korábbi bűnügyben még 2008-ban indított nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda.
Vádiratuk szerint az érintettek bűnszervezetet alkotva, csúszópénzek fejében kötöttek beszállítói és szolgáltatási szerződéseket, és ezzel több mint százmillió forint kárt okoztak.
16 ezer oldalon
Az ügyben huszonhét ember ellen folyt eljárás, több mint 16 ezer oldalnyi irat alapján, az első rendű vádlottat, az egyetem gazdasági főigazgatóját azonban három éve szabadlábra helyezték. | [
"Pécsi Tudományegyetem"
] | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Állami Számvevőszék"
] |
Az Index információi szerint csütörtök délután a kőbányai rendőrkapitányság nyomozói párhuzamos házkutatást kezdtek a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) Síp utcai irodáiban és a hitközség Kozma utcai temetőjében.
Miként arról tegnap beszámoltunk, a kőbányai rendőrkapitányság nyomozást folytat ismeretlen tettes ellen a BZSH Kozma utcai központi temetője és kegyeleti osztálya, a Chevra Kadisa (szentegylet) temetkezési ügyeivel kapcsolatban.
Az Index információi szerint sikkasztásra és kettős könyvelésre utaló dokumentumok kerültek elő. A BZSH könyvelésében nem szereplő, számla nélküli sírhelyvásárlásokra és a nyilvántartásból hiányzó temetésekre derült fény a közelmúltban. | [
"Budapesti Zsidó Hitközség"
] | [
"Chevra Kadisa"
] |
Egyes közszereplők sajtóban tett nyilatkozatai kapcsán a Legfőbb Ügyészség hangsúlyozza, hogy a korrupció elleni harc kiemelkedő sikerének és jelentős állomásának tekinti dr. Mengyi Roland országgyűlési képviselő mentelmi joga felfüggesztésének indítványozását, írja közleményében az ügyészség.
“A 2015. április 1. napjától folyamatban lévő nyomozás során a nyomozó hatóság – és nem bármilyen külső szereplő – tárta fel mindazon bizonyítékokat, amelyek a bűncselekmények megalapozott gyanújához vezettek, és amelyek egy része a sajtóban utólag megjelent" – írták.
A közlemény felidézte: a NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága 2016. július 11-én az addig általa folytatott nyomozást – mivel mentelmi joggal rendelkező személy érintettsége merült fel az ügyben – a Központi Nyomozó Főügyészséghez tette át.
A Központi Nyomozó Főügyészség soron kívül eljárva, az eddigi nyomozati anyagot átvizsgálva jutott arra, hogy Mengyi Rolanddal szemben fennáll a vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntettének és bűnszövetségben és bűnsegédként elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntett kísérletének megalapozott gyanúja.
Kitértek arra is, hogy a képviselő gyanúsítotti kihallgatására a mentelmi jog felfüggesztése esetén nyílik lehetőség. A nyomozás jelenleg is folyamatban van, határidejét a Legfőbb Ügyészség 2016. december 12-ig hosszabbította meg.
A Legfőbb Ügyészség szóvivője csütörtök délelőtt jelentette be, hogy Polt Péter legfőbb ügyész kezdeményezte Mengyi Roland mentelmi jogának felfüggesztését egy korrupciós ügyben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben, bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás kísérlete és vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés miatt.
PS/MTI, Fotó: nol.hu | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Legfőbb Ügyészség"
] | [
"Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága"
] |
- Elmúlt az az idő, amikor elegendő a problémákat meghatározni, most már konkrét, az alapokat is érintő reformokat várunk. Amíg ezek nem lépnek életbe, a NOB nem tudja helyreállítani a tekintélyét. Olyan változtatásokra van szükség, amelyek révén végleg és egyértelműen kiküszöbölhető lenne az ajándékok és luxusutak szokásrendszere. A kizárások azonban önmagukban nem oldják azt meg, hogy jelenleg átláthatatlanok a NOB eljárásai, amelyeket illetően elszámolási kötelezettsége sincs a szervezetnek - fogalmazott John McCain, a washingtoni szenátus tekintélyes republikánus tagja, aki a jövő hónapban elnökölni fog a kereskedelmi bizottságnak az olimpiai korrupciós ügy tisztázását szolgáló meghallgatásain.
- A szavak után a tetteké kell hogy legyen a főszerep, de azt is hibának tartom, ha csak öt hónap múlva kezdődnek változások. Úgy vélem, ez a határidő kritikus lehet a játékok sikerére nézve, mivel nemcsak a világsajtó, de a szponzorok sem tudnak ilyen sokáig várni - nyilatkozta Robert Garff, a SLOC elnöke.
A Salt Lake City-i szervezők számára gondot jelent, hogy a válság tavaly év végi kirobbanása óta egyetlen jelentős támogató sem állt a rendezvény mögé, és az 1,4 milliárd dolláros költségvetésből így még mindig hiányzik mintegy 288 millió.
(MTI) | [
"NOB"
] | [] |
Megnevezte a Magyar Nemzeti Bank a 24.hu kérdésére, ki az a két alelnök, aki részesült abból a fajta kedvezményes munkáltatói kölcsönből, amelyből kapott Vajda Zita, azaz most már Matolcsy Zita, Matolcsy György jegybankelnök újdonsült felesége is.
A harmadik legnagyobb kölcsön A 43 millió forintos hitel, amit Nagy Márton kapott, a harmadik legnagyobb a jegybankosok által felvett kedvezményes munkáltatói kölcsönök között. A minap Spät Juditnak, az Együtt elnökségi tagjának a közérdekű adatigénylésére a jegybank elárulta, a 402 élő kölcsönszerződésből a legnagyobb összegű kölcsön 50 millió forintos, a második legnagyobb pedig 45,5 milliós. Matolcsy Zita 32,2 milliós hitele is a legnagyobbak egyike, de azt, mint a Matolcsy Györggyel való házasságról hírt adó közleményben jelezte, visszafizeti.
Nagy Márton, aki az alelnökök közül feladatait tekintve a legfontosabb területeket viszi (a monetáris politikáért és a hitelösztönzésért felelős) a jegybankban, 43 millió forintos kedvezményes kamatozású munkáltatói kölcsönt kapott három éve. A kedvezményes kölcsön segítségével vett egy 89 négyzetméteres (plusz 12 négyzetméter terasz) társasházi lakást Budapesten a XII. kerületben – ez már a vagyonnyilatkozatából látszik, és az is, hogy ez az egyetlen ingatlana. A szabályzat szerint legalább 30 százaléknyi önerőt kellett hozzátennie a hitelhez, így az ingatlan, amelyet megszerzett a jegybanki kölcsönnek is köszönhetően, 60 millió forintnál is drágább lehetett.
Ez is mutatja, messze nem arról van szó a mostani jegybanki vezetés alatti kedvezményes munkáltatói kölcsönöknél, hogy valamilyen méltányolható lakásigényt kielégítve, kis összegű ingatlanhoz segítenék az MNB-alkalmazottakat.
Az MNB-s munkáltatói hitel kamata a mindenkori jegybanki alapkamat (most 0,9 százalék), így Nagy Márton is jóval olcsóbban juthatott a kölcsönhöz, mintha azt a lakosság nagy részéhez hasonlóan egy kereskedelmi banktól igényelte volna, piaci feltételek mellett.
A vagyonnyilatkozatán nyomon követhető, hogy gyors ütemben, havonta úgy 800-900 ezer forinttal csökken a tartozása Nagynak, ez alapján a hitel futamideje 4 év körül lehet.
Most még 8,1 millióval lóg a munkahelyének.
Lapunk számításai szerint ilyen paraméterek mellett havonta 30-40 ezer forinttal kisebb törlesztőrészletet fizethet Nagy Márton annál, mintha piaci kamatozású lakáshitelt kellett volna felvennie, és mire teljesen visszafizeti a kölcsönt, addig durván 1,6 millió forintnyi kamatmegtakarítást érhet el. Pedig igazán nem volt és most sincs rászorulva a szuperolcsó hitelre.
Amikor felvette, 2014 tavaszán még ügyvezető igazgatóként jegybanki fizetése meghaladta a bruttó 4 millió forintot. A rá következő évtől elkezdte halmozni a pozíciókat: a 2015-ben megkapott alelnöki tisztség mellett hat, a jegybankhoz köthető cégnél – például a Budapesti Értéktőzsde Zrt.-nél és a Magyar Pénzverő Zrt.-nél –, illetve testületnél (az Országos Betétbiztosítási Alapnál és a Szanálási Alapnál) kapott igazgatósági, igazgatótanácsi tagságot. Az alelnöki pozícióért kinevezése évében, 2015-ben havi 1,6 millió forint járt. A tavalyi volt a legjobb éve a jövedelmét tekintve, mert az MNB-alelnöki fizetés több mint megduplázódva 4,5 millió forintra nőtt.
A csúcson, 2016 júniusa és novembere között Nagy havi jövedelme (az alelnökségért és egyéb megbízatásokért) meghaladta a bruttó 9 millió forintot is.
Azóta négy poszttól is kénytelen volt megválni, összefüggésben azzal, hogy mint megírtuk, Nagy és Matolcsy között feszült lett a viszony. Most a 4,5 milliós alelnöki alapbért 2,4 millióval fejeli meg négy másik tisztsége, vagyis havonta most is csaknem bruttó 7 millió forinttal számolhat.
A másik alelnök, Windisch László 5 millió forintos kedvezményes hitelt kapott tavaly.
Nála nem az igényelt kedvezményes hitel nagysága a kirívó, hanem az, hogy ezzel már a harmadik ingatlanhoz jutott hozzá a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök.
Windisch tavaly egy 98 négyzetméteres fővárosi XIII. kerületi lakást vett, de a vagyonnyilatkozata szerint emellett tulajdonosa egy 60 négyzetméteres budapesti lakásnak és fele részben tulajdonosa egy 1060 négyzetméteres vértesszőlősi, zártkert művelési ágú ingatlannak is. Ez is mutatja, hogy a Matolcsy alatt újraindított kedvezményes munkáltatói hitelezés nem az első és kisméretű lakáshoz segíti a jegybankban általában jó pénzért dolgozókat, hanem újabb és újabb ingatlan megszerzéséhez is felhasználhatják azt.
Windischnek a havi bruttó 4,5 millió forintos alelnöki alapfizetés mellé havonta bő 2,4 millió forint bruttó jövedelmet bezsebel négy, a jegybankhoz kötődő cégben vagy szervezetben betöltött posztért.
És emellett még havi 120 ezer forintot ingatlan bérbeadásból is szerez. A tavaly felvett tartozásából még 3,1 millió forint megvan.
Matolcsy György bólintott rá Nagy és Windisch munkáltatói kölcsön iránti igényét a jegybankelnöknek kellett jóváhagynia a szabályzat szerint, tehát Matolcsy bólintott rá, hogy a két alelnöke megkapja a 43, illetve az 5 milliós kedvezményes hitelt. A harmadik alelnök, Gerhardt Ferenc nem kért kölcsönt, ahogyan Matolcsy sem igényelt – közölte lapunkkal a jegybank.
Kiemelt képünkön Matolcsy György és Nagy Márton látható. | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"Budapesti Értéktőzsde Zrt.",
"Országos Betétbiztosítási Alapnál",
"Szanálási Alapnál",
"Magyar Pénzverő Zrt."
] |
A Jobbik felszólítja a Magyar Labdarúgó Szövetséget (MLSZ), hogy próbáljon meg törvényesen működni - jelentette ki vasárnapi sajtótájékoztatóján Szilágyi György, a Jobbik országgyűlési képviselője Budapesten.
Az ellenzéki politikus szerint az MLSZ számára nem a pályán elért eredmények és a fair play szelleme számít, hanem dogmatikus szabályrendszerek alapján avatkozik be a klubok életébe. Szilágyi György példaként a Ferencváros 2006-os kizárását, valamint a Dorog másodosztályba jutásának idei adminisztratív megakadályozását említette.
A képviselő egy sajtóhírre hivatkozva elmondta, hogy a Videoton a 2008/2009-es bajnokságban nem indulhatott volna el, mert jogosulatlanul kapta meg az indulási engedélyt. Ha ez igaz, akkor az azóta lejátszott összes bajnokság, valamint a magyar csapatok nemzetközi kupaeredményei is jogszerűtlenek – tette hozzá.
Szilágyi György ugyancsak sajtóértesülésekre hivatkozva kijelentette: jelenleg közvetve vagy közvetlenül offshore cégek szerepelnek több első osztályú klub tulajdonosai között. A törvények szerint nem kaphat állami támogatást, közpénzt az a vállalkozás, amelynek átláthatatlan a tulajdonosi szerkezete, tehát a sportkluboknak járó társasági adókedvezményt, vagyis a tao-t is jogtalanul vették és veszik igénybe.
A jobbikos képviselő ezért felszólította az MLSZ-t, hogy próbáljon meg törvényesen működni, ha pedig a sportszövetség nem válaszol a felvetett kérdésekre, akkor a Jobbik jogászai megvizsgálják, hogy milyen egyéb lépéseket tehetnek.
| [
"Magyar Labdarúgó Szövetség"
] | [] |
A kormánypártok elutasítása miatt nem támogatta kedden a Fővárosi Közgyűlés gazdasági bizottsága azt a fideszes javaslatot, hogy független jogi szakértőt kérjenek fel annak tisztázására, jogszerűen működik-e jelenleg a Fővárosi Vízművek Zrt., amelynek tavaly nem volt elfogadott üzleti terve. Hutiray Gyula (Fidesz) hangsúlyozta, hogy szerinte a gazdasági társaságokról szóló törvényt sérti ez a helyzet, s indítványozta a külső jogi szakértő bevonását. Ezt a szocialisták elutasították, a szabad demokraták pedig tartózkodtak a voksolásnál.
Hagyó Miklós (MSZP) és Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) főpolgármester-helyettesek közös előterjesztését elfogadva a bizottsági többség úgy döntött, hogy a vízművek péntekre összehívott közgyűlésén a fővárosi önkormányzat képviselője kezdeményezze a 2006. évi menedzsmentdíjról és a 2007. évi üzleti terv elfogadásáról szóló cégjavaslat levételét a napirendről. A főpolgármester-helyettesek álláspontja szerint ez ügyben még zajlanak tárgyalások az önkormányzat és a vízművek között. Csatlós Csaba (MDF) felvetésére, hogy hol tart az önkormányzat által hónapokkal korábban elrendelt vizsgálat a menedzsmentdíjjal kapcsolatban, Somlyódy Csaba (MSZP) elnök közölte: nincs információja ez ügyben, s nem vesz részt a vizsgálatban.
A bizottság ülésén a helyszínen kiosztott előterjesztésben egyébként 2006-ra és 2007-re egyaránt csaknem 3,3 milliárd forintos menedzsmentdíj szerepel. Ugyancsak Csatlós Csaba javaslatára a bizottság megerősítette azt a korábbi határozatát, amelyben felkérték a városvezetést a vízművek menedzsmentdíja ügyében zajló vizsgálati anyag bemutatására. Új eleme a kormánypártok többsége által is támogatott döntésnek az, hogy a testület kéthetes határidőt adott erre a városvezetésnek.
A komoly sajtóérdeklődés ellenére sem került szóba a bizottság ülésén a BKV paraméterkönyve. Dancs Gábor (SZDSZ) közlekedési tanácsnok egy hétfői sajtónyilatkozatában felvetette, hogy bizottsági döntést kezdeményez a paraméterkönyv előkészítésének leállításáról. A szabad demokrata politikus az ülésen megjelent újságíróknak nem kívánt nyilatkozni ez ügyben, mondván, hogy előző nap már mindent elmondott.
(MTI) | [
"Fővárosi Vízművek Zrt."
] | [
"Fővárosi Közgyűlés"
] |
Bár egyre többen fordulnak el "az erőszakos, kapkodó, dilettáns és szociálisan érzéketlen" kormánytól, a demokratikus ellenzék vonzereje mégsem nőtt, a szélsőjobb pedig "pimaszul mutogatja karmait" - áll az MTI birtokába jutott levélben, amelyet Gyurcsány Ferenc volt kormányfő és a szocialista párt több tucat ismert tagja írt alá a Demokratikus Koalíció nevű párton belüli platform nevében. A levélben azt is írják: zavarja őket, hogy "a Fidesz és az MSZP informális pártpénztárnokai együttműködnek".
Amíg a Demokratikus Koalíció elutasítja a paktumpolitizálást, vannak az MSZP-ben, akik elfogadják, hogy helyben vagy országosan valamely cél érdekében háttéregyezségeket lehet kötni a Fidesszel; minket zavar, hogy a Fidesz és az MSZP informális pártpénztárnokai együttműködnek - olvasható abban a levélben, amelyet Gyurcsány Ferenc és több szocialista politikus is aláírt. Bár nincs kimondva, de a platform itt vélhetően a Gyurcsányt az utóbbi időben hevesen támadó Puch László volt szocialista pártpénztárnokra és Simicska Lajosra, a Fidesz volt gazdasági igazgatójára céloznak, akinek sajtóhírek szerint erős befolyása van a gazdasági döntésekre.
Gyurcsány Ferenc és támogatói szerint ha a demokratikus ellenzék megosztott marad, a mainál gyengébb Fidesz is könnyedén nyerhet a következő választáson. A baloldali szavazókhoz, az MSZP tagjaihoz és támogatóihoz címzett levelükben azt írják: a pártvezetők többsége azért kifogásolja, hogy az MSZP konzervatívokat és liberálisokat is befogadjon, mert az esetleg újonnan érkezők veszélyeztetnék a belső hatalmi viszonyokat. Sürgetik, hogy a pártszavazást hiteles tagnyilvántartás alapján tartsák meg, valamint elfogadhatatlannak nevezik, hogy "a Fidesz és az MSZP informális pártpénztárnokai együttműködnek".
Az MTI birtokába jutott levélben, amelyet a volt miniszterelnökön kívül harmincan írtak alá (a szocialista frakció tagjai közül Baracskai József, Ficsor Ádám, Molnár Csaba, Vadai Ágnes, Varju László és Vitányi Iván, valamint más MSZP-s politikusok, így Arató Gergely, Avarkeszi Dezső, Csiha Judit, Kósáné Kovács Magda, Kökény Mihály és Szabó Zoltán), az olvasható: bár egyre többen fordulnak el "az erőszakos, kapkodó, dilettáns és szociálisan érzéketlen" kormánytól, a demokratikus ellenzék vonzereje mégsem nőtt, a szélsőjobb pedig "pimaszul mutogatja karmait".
Leszögezik, hogy bár az MSZP hatalmas veresége ellenére talpon maradt, támogatottsága két éve változatlan, egymilliós. Szerintük ez is jelzi, hogy a jobboldali hegemóniával szemben egy szélesebb balközép összefogás veheti fel a versenyt, nem egy hagyományos szocialista párt. Sokan vannak ugyanis - folytatják -, akik szemben állnak a jobboldallal, de nem akarnak az MSZP-re szavazni. Mint írják, az MSZP átalakítása nem halogatható tovább, mivel nincs másik, az ország vezetésére alkalmas demokratikus erő, jelenlegi állapotában azonban a szocialista párt sem tud megfelelni ennek a feladatnak.
Gyurcsányék úgy vélik, tévedés, hogy a helyzet megváltoztatásához elég választási koalícióra lépni más demokratikus erőkkel. Részint mert az új választási rendszer vélhetően egyfordulós lesz, és nincs olyan párt, amellyel az MSZP megállapodhatna, hogy minden körzetben csak egy demokratikus ellenzéki párt induljon, "az LMP erre aligha lesz hajlandó".
Kitérnek arra is, ha létrejön egy nyugatos konzervatív és egy kapitalizmusbarát, emberi jogi alapokon álló liberális párt, törekedni kell velük az együttműködésre. De ha nem, "akkor nekünk kell rábírni a konzervatív és liberális szavazókat, hogy tegyék lehetővé az Orbán-rendszer leváltását" - írják Gyurcsányék. Ahogy azt is: nem veszélyezteti az MSZP balközép pozícióját, ha balliberálisok vagy konzervatív demokraták is támogatják, ugyanis kisebb a távolság a Debreczeni József és Bauer Tamás fémjelezte politikai irányzat és közöttük, mint amekkora távolság van az MSZP különböző irányzatai és személyiségei között.
Az aláírók szerint az MSZP-vezetők többségének a nyitással az a gondja, hogy sok új ember érkezhetne a pártba, akik veszélyeztetnék a belső személyi és hatalmi viszonyokat. "Szerintünk a bezárkózás politikája mögött jelentős részben nem elvi szempontok, hanem (...) egzisztenciális félelem húzódik meg. Mi ezt legitimnek tartjuk, de nem gondoljuk, hogy pár tucat ember állása fontosabb, mint a demokratikus ellenzék sikere" - írják.
A közvetlen elnökválasztással kapcsolatban - amely a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalíció Platform pártszavazási kezdeményezésének egyik célja - kifejtik: temérdek tapasztalatuk van arról, hogy küldöttek rejtett alkukban adják-veszik a szavazatokat, s színfalak mögötti megállapodások döntik el, kiből lesz vezető az MSZP-ben, ami elfogadhatatlan. A pártszavazás melletti érvként hozzák fel, egy ellenzéki párt nem ijedhet meg attól, hogy egyéb ügyek mellett önmaga átalakítását is napirendre vegye, mert "ha erre nem képes, kormányozni sem fog tudni".
Kulcskérdésének nevezik, hogy a pártszavazást hiteles tagnyilvántartás alapján tartsák meg, hiszen az eredményt döntően befolyásolhatja, hogy 33 ezer vagy 19 ezer tag meglétéből indulnak-e ki. Ezért arra kérik a választmányt, biztosítsa a pártszavazás tisztességes lebonyolításának feltételeit. (Az MSZP május elején arról tájékoztatta az MTI-t, hogy taglétszáma 33 200. A pártszavazás akkor érvényes, ha a párttagok több mint fele részt vesz, és akkor eredményes, ha a szavazók több mint fele azonos szavazatot adott le. Érvényes akkor is, ha a párttagok több mint egynegyede azonos módon szavazott. A pártszavazásra bocsátandó kérdésekről a választmány szombaton dönt.)
A levélben szót ejtenek továbbá arról: vita van az MSZP-ben az előző ciklus megítéléséről is. Sokan osztják a Fidesz ítéletét, miszerint teljes kudarc volt az elmúlt nyolc év; olyanok szerint is elfogadhatatlanul liberális politikát folytatott a Gyurcsány-kormány, akik a tagjai voltak annak - írják. Gyurcsányék viszont ma is helyesnek tartják az egészségügy átalakítását, a tandíj és az ingatlanadó bevezetését. "Nem kívánjuk kidobni egykori reformpolitikánkat az ablakon még akkor sem, ha a 2006 után eldurvult politikai küzdelemben alulmaradtunk" - fogalmaznak. | [
"MSZP",
"Fidesz"
] | [
"Demokratikus Koalíció",
"Demokratikus Koalíció Platform"
] |
Már teljes gőzzel zajlik Mészáros Lőrinc és Kővári Ágnes sportszermárkájának, a 2Rule-nak a marketingelése, de az csak hosszabb távon derül majd ki, hogy mire lesz képes a politikai hátszéllel induló magyar vállalkozás. Iparági forrásaink alapján a magyar piacon könnyű lesz a terjeszkedés, de aligha ebből a cégből lesz új magyar multi, ahogy a magyar könnyűipar felélesztése is tévútnak tűnik.
A hazai sportszerpiacon új konkurenst kap az Adidas, a Nike és társaik a Mészáros Lőrinc által gründolt 2Rule nevű márka formájában. Amikor bejelentették a nagy terveket, saját holnapot ugyan például még nem tudott felmutatni a 2Rule - azóta egyébként már elérhetővé vált a 2Rule.com -, de a márkát tulajdonló Magyar Sportszergyártó (MS) Zrt. három magyar NB1-es csapattal, a Haladással, a Puskás Akadémiával és Diósgyőrrel már le is szerződött.
A cég egyelőre még tényleg elég kezdeti stádiumban van, Kővári Ágnes, az MS vezérigazgatója májusban még úgy tárgyalt, hogy nem tudta megmondani, mennyiért fogja értékesíteni a termékeit. Ennek ellenére a héten már komoly marketingkampány kezdődött, megjelent egy tévészpot Dárdai Pál főszereplésével, aztán az M4-en sikerült olimpiai bajnok vívónk, Szilágyi Áron beleegyezése nélkül vele népszerűsíteni a márkát.
A Lehet Más a Politika pedig azért fordul a médiahatósághoz, mert az MTVA M4Sport nevű sporttelevízójában vasárnap este vetített GÓÓÓL című műsorban a műsorvezető a zakóján jól látható 2Rule-kitűzőt viselt, a párt szerint viszont ez olyan termékmegjelenítés, ami esetében fel kellett volna tüntetni, hogy a cég fizetett érte.
A marketinggépezet tehát már jól láthatóan dübörög, viszont felmerül a kérdés, hogy mire lehet elég ez? Letarolja a 2Rule a magyar sportszerpiacot? És ezután jöhet a világpiac meghódítása? És mennyire reális az a terv, hogy újraélesszék a tetszhalott magyar könnyűipart? Az iparágra rálátó forrásokkal beszélgettünk, és ezek alapján próbáltunk meg ezekre a kérdésekre válaszolni.
A hazai piac meghódításához elég lehet a politikai hátszél
Az egyik forrásunk szerint a cég a hazai piacon jó eséllyel indul, ugyanis a sportcsapatok megrendelései olyan fix keresletet jelentenek, amik kedvezőbb piaci helyzetbe hozzák a céget annál, mintha például a lakossági fogyasztók ízlésétől függene a sikerük.
Kővári Ágnes, a 2Rule-t Magyar Sportszergyártó (MS) Zrt. vezérigazgató konkrétan nem beszélt eddig arról, hogy tervben lenne a nemzetközi terjeszkedés, ugyanakkor a névválasztás alapján felmerül, hogy hosszabb távon gondolkodhatnak ilyesmiben. Az is árulkodó, hogy a reklámarcukról Kővári pont azt emelte ki, hogy "Dárdai Pál neve a sportban Magyarországot jelenti".
Egy korábban saját márkával próbálkozó magyar vállalkozó a 2Rule piacképességét latolgató kérdésünkre azt mondta, teljesen esélytelennek tartja, hogy a vállalkozás a nemzetközi piacon sikeres legyen,
ugyanis a sportszerpiacon kis cégként évtizedek óta szinte lehetetlen életben maradni.
A kisebb cégek szerinte legfeljebb oldalszegmensekbe tudnak beszállni, mint amilyen például a túraruházat, de előbb-utóbb itt is komoly kihívást jelentenek a nagy multik, amik méretükből adódóan komoly versenyelőnnyel rendelkeznek.
A másik forrásunk szerint nem lehetetlen egy sportszermárka felfuttatása, ugyanakkor valószínűleg egy 10 milliós piac túl kicsi ahhoz, hogy csupán erre támaszkodva nemzetközi szinten is versenyképessé váljon egy cég. A nemzetközi terjeszkedéshez nagyon komoly marketingre van szükség, ami nem kevés pénzbe kerül, emellett pedig a egy sportszergyártó csak úgy maradhat meg a globális piacon, ha széles termékkínálattal tud jelen lenni a saját szegmensében.
Az iparági forrásaink azzal a tervvel kapcsolatban is eléggé szkeptikusak voltak, hogy a 2Rule segítségével feltámasszák a magyar könnyűipart. Kővári Ágnes arra vonatkozó tervét, hogy három év alatt 90 százalékosra növeljék a jelenlegi 20-30 százalékról a magyarországi gyártás arányát, megvalósíthatónak tartja, de
EU-s pénzekből megcsinálnak egy varrodát, valahogy legyártják a mezeket, amiket akkor is megvesznek a focicsapatok, ha hordhatatlan, így persze lehetséges, hogy elérjék a 90 százalékot
- mondta erről.
Magyarországon jelenleg az a néhány varroda, ami még működik, drágább, high fashion márkáknak dolgozik, aminek az az oka, hogy az olcsóbb termékeket a magyar bérköltségek mellett nem lehet kigazdálkodni. Abban a szegmensben, ahova a 2Rule tervez gyártani, a cégek általában Kelet-Ázsiában varratnak, Kínában az alacsonyabb bérköltségek mellett ugyanakkor csak nagyobb mennyiségben vállalnak munkákat a helyi varrodák, ráadásul az utóbbi években itt a bérköltségek növekedése miatt egyre inkább más országokba, például Indonéziába helyeződött át a termelés.
Az egyik forrásunk szerint ha csak pár csapatot tervez öltöztetni a 2Rule, akkor reális lehet magyar varrodával varrasson az alapanyagokat importálva - jelenleg török és kínai anyagokat importál a cég egyébként -, azonban
nagyobb volumenű termelés esetén a magyar gyártás egész egyszerűen versenyképtelen lenne.
A magyar textilipar újraélesztésének ezen kívül is van még egy komoly gátja: ahogy az a magyar divatcégekről írt nagyobb cikkünkből is kiderül, a hazai gyártást az is komolyan megnehezíti, hogy egyrészt hiányoznak azok a textilipari szakemberek, akik a gyártás folyamatában vesznek részt, másrészt azok az iskolák, ahol kiképzik őket.
Nem lehetetlen sportszergyártó multit csinálni Kelet-Európában
Kővári Ágnes azt is elmondta a márka beindítása kapcsán, hogy "semmi mást nem tesznek, mint amit az összes többi nemzet tesz körülöttünk", hiszen a "lengyelek, franciák évek óta saját márkát menedzselnek a sportban, illetve például az olaszoknál, a németeknél, a szerbeknél, az ukránoknál, a hollandoknál is nemzeti termékekben lépnek pályára a válogatott sportolók."
A régióból egyébként tényleg van példa olyan cégre, ami minőségben is képes versenyezni a nyugati multikkal, és nem pusztán politikai kapcsolatoknak köszönheti, hogy valahogy elvan a hazai piacán, ez pedig a lengyel OTCF, aminek a sportmárkája a 4F, és a lengyel csapatokon kívül Lengyelországban és az egész régióban sokan hordják a termékeiket.
Az 1995-ben indult vállalkozásnak mára csak Lengyelországban 200 saját boltja van, de emellett 27 európai országban vannak jelen a termékeik 300 boltban. A régióban 2016-ban kezdtek el komolyabban terjeszkedni, Csehországban, Lettországban, Szlovákiában és Romániában is vannak 4F-márkaboltok, idén nyáron pedig megnyitották az első ázsiai boltjukat Thaiföldön.
Igor Klaja, az OTCF alapítója a Forbesnak azt mondta, nincs egy adott recept, amitől egy hasonló cég sikeres tud lenni a világpiacon is, a 4F sikere igazából több dologból jött össze. Klaja szerint a legalább két nagy stratégia van: az egyik lényege, hogy mindenféle marketingeszköz kombinációjával válik ismertté a márka, beleértve a tévéreklámokat, az utcai hirdetéseket és az internetet is. A másik pedig a Zarát forgalmazó Inditex módszere, ami a sok és figyelemfelkeltő kirakattal felszerelt bolttal hívta fel magára a potenciális vásárlók figyelmét. A 2Rule annyiban egyébként már az 4F stratégiáját követi, hogy sokak által ismert és kedvelt sportolót választott reklámarcának, ugyanakkor Klaja elmondása alapján ez a 4F-nek nem volt elég a sikerhez.
A lengyel üzletember szerint a 4F-nek mindkét stratégiára építenie kellett, hogy sikeres legyen. A bevételeik megugrásához végül az járult hozzá, hogy már olyan sok boltjuk volt, hogy az emberek elkezdték észrevenni, és a támogatott sportolóik a cég ruháit hordták. Emellett ugyanakkor Klaja azt is megemlítette, hogy az is elengedhetetlen volt a márka felfuttatásához, hogy bár nem fast fashion cégként működnek, de pont úgy tudták belőni az áraikat és a kollekciók váltásának tempóját, hogy viszonylag gyorsan dobjanak új árut a piacra, de ez még ne menjen a minőség rovására.
És bár Klaja erről nem beszélt, amikor forrásainkat a lengyel cégről kérdeztük,
egyetértettek abban, hogy a 40 milliós lengyel piac nélkül a 4F-nek esélye se lett volna, hogy nemzetközi szereplővé váljon.
Kereslet az lenne rá
A regionális realitásoktól eltekintve egyébként globálisan nézve mostanában ideális a piaci helyzet egy új sportszermárka beindításához, ugyanis miközben a divatipar egészének nem igazán megy jól, a sportruházat alkategóriában évről évre átlagon felüli a forgalom.
Az Euromonitor felmérése alapján miközben 2017-ben átlagosan négy százalékkal nőtt a divatipar forgalma, a sportruházatok alkategóriája 6,8 százalékos éves növekedéssel húzta feljebb az iparági átlagot.
A sportruházat forgalomnövekedése így már ötödik éve nyomja le az összes többi kategória forgalomnövekedésének mértékét, és ennek az az oka, hogy egyre többen hordanak sportruházatot hétköznapi viseletként.
Főleg az olyan keleti piacokon volt nagy a forgalom, mint Kína, Thaiföld vagy India, és bár iparági elemzők egyébként már évek óta arról beszélnek, hogy nagyon telített a piac, és ezért a sportruházat forgalomnövekedésének lassan le kéne csillapodnia, de ez egyelőre megint csak egy várakozás maradt az adatok alapján.
B-terv
A sikerhez persze nem csak a piaci versenyen keresztül lehet eljutni. Különösen igaz ez Magyarországon, ahol a fontosabb sportszövetségek és sportszakmai szervezetek működésére igen erős befolyása van a helyi és állami szintű politikának. Ennek jegyében mára szinte az összes jelentősebb sportszövetség és sportszervezet vezetése közvetlenül kötődik a kormánypárthoz vagy a vele szoros kapcsolatban álló üzletemberekhez, azaz a NER-hez. A NER pályáján pedig határozottan eltérő szabályok érvényesülnek, mint a normál piaci versenyben.
Így okkal feltételezhető, hogy ezen a terepen a 2Rule termékei iránt támadó kereslet messze felül múl majd minden racionális várakozást.
Ez egyrészt következik a többségi tulajdonos személyéből, akinek vállalkozásai, illetve gazdasági holdudvara mindenki másnál többet kaszált a sportba ömlő százmilliárdokból, főként az infrastrukturális fejlesztésekben való igen aktív részvételnek köszönhetően.
A nagy sportberuházások, például a stadionépítések volumenéhez képest első pillantásra aprópénznek tűnik a szakszövetségek és sportegyesületek ellátása a megfelelő sportuházattal, sporteszközökkel. A valóságban azonban igen jelentős pénzek mozognak ma már ezen a területen is, és ahogy a stadionokra, sportcsarnokokra és uszodákra költött összeg, ezek a pénzek is szinte teljes egészében az államtól származnak.
Segíthet a jó öreg tao
Jelentős részük a társasági adó felajánlásán keresztül, azaz tao-támogatás formájában érkezik a felhasználókhoz, amit a helyi önkormányzattól, központi állami szervektől, állami vállalatoktól, illetve a kormányzathoz kötődő nagyvállalatoktól érkező támogatás egészít ki, adott esetben akár mind egyszerre.
Ma már hat sportágban lehet taózni, nevezetesen kosár-, kézi-, vízi- és röplabdában, valamint a labdarúgásban és jégkorongban. A programon keresztül a labdarúgásba áramlott a legtöbb pénz eddig, bár a kézilabda rohamosan zárkózik, amióta Kocsis Máté vezeti a szövetséget.
Ami a labdarúgást illeti, a tao-program indulása óta eltelt nem egész hét évben mintegy 272 milliárd forintnyi támogatási igény került jóváhagyásra. A jóváhagyott támogatások összértéke, illetve a ténylegesen elköltött pénzek összege is évről-évre megbízhatóan növekszik, csak a második támogatási időszak előremutatóan magas igényei szinesítik a tendenciát.
Mondhatni a taós pénzek növekedésében legalább akkora potenciál rejtőzik, mint a globális sportuházat iránti kereslet emelkedésében. Utóbbi volumene az elmúlt hat év számai alapján összesen mintegy 45 százalékkal bővült, míg
a labdarúgásba éves szinten érkező tao-támogatás összege ezen időszak alatt majd' 75 százalékos növekedéssel büszkélkedhet,
23,7 milliárd forintról 41 milliárdra emelkedve. Ennek a pénznek persze csak egy bizonyos hányadát költötték a kedvezményezettek olyasmire, amit a 2Rule kínálni tud. A taón keresztül a pályázók tárgyi eszköz-beruházás, illetve utánpótlásneveléshez kapcsolódó kiadások címén kérhetnek pénzt sportfelszerelésekre és sporteszközökre.
Az MLSZ által kiadott 2018-as Tao gráf adatai szerint a 2017-18-as időszakban tárgyi eszközök beszerzése keretében 8,45 milliárd forint jutott a "sportszer és egyéb" kategóriára. Fontos, hogy az MLSZ felosztása szerint ebben a kategóriában a pályakarbatartó gépek, illetve a sportegészségügyi felszerelések is benne vannak, ezen eszközök pedig egyelőre nem lelhetők fel a Magyar Sportmárka Zrt. termékpalettáján. Így a taózó szervezetek akkor is kénytelenek máshonnan megrendelni őket, ha egyébként a 2Rule-hoz húzná őket a szívük.
Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy ez a 8,46 milliárd forint csak a beruházási érték 70 százalékát jelenti, az önrésszel kiegészített teljes összeg valamivel meghaladja a 12 milliárd forintot.
Utánpótlásnevelés címén a 2017-18-as időszakban nagyjából 2 milliárd forint támogatás jutott sporteszközökre, itt viszonylag tisztán csak olyan dolgok tartoznak a kategóriába, amik nem idegenek a 2Rule profiljától. Az utánpótlásra kapott tao-támogatás 90 százalék os intenzitású, így a teljes összeg kicsivel 2,2 milliárd forint felett van.
Vagyis a szakszövetség, illetve a klubok és egyesületek által benyújtott sportfejlesztési programok keretében a 2017-18-as évadban megközelítőleg 14,4 milliárd forintot költhetnek el sportszerek és sporteszközök beszerzésére, csak a labdarúgásban. Konzervatív becsléssel is legalább ennek fele, azaz bő 7 milliárd forint mehet olyasmire, amit jövőre már simán rendelhetnének akár a 2Ruletól is a csapatok, persze csak ha valamiért pont ez a cég jutna eszükbe.
És ez még csak a foci.
További bíztató jel Mészáros vállalkozása számára, hogy a labdarúgásban jelentősen növekszik a sporteszközökre fordított támogatások aránya, hála a tárgyi eszköz-beruházásoknak, amiknek kezdetben 18-19 százalékát kérték erre a célra, míg a legutóbbi évadban ez az arány már 32 százalék volt .
Azaz nemcsak egyre több pénz jut a taón keresztül a magyar fociba, de ezen belül is egyre több olyan forint van, amire a 2Rule vadászhat.
Bár a dolog valószínűleg sokkal jobban fog hasonlítani a libatömésre.
(Borítókép: Balogh Zoltán / MTI) | [
"Magyar Sportmárka Zrt."
] | [
"Puskás Akadémia",
"2Rule-t Magyar Sportszergyártó (MS) Zrt.",
"Lehet Más a Politika",
"Magyar Sportszergyártó (MS) Zrt."
] |
További három hónapig maradhat előzetesben Regőczi
FMM
Kedden dönt a bíróság a BKV volt értékesítési és kommunikációs vezérigazgató-helyettese, Regőczi Miklós előzetes letartóztatásának meghosszabbításáról. A Fővárosi Főügyészség a kényszerintézkedés 3 hónapos meghosszabbítását kérte.
Regőczi Miklóst hűtlen kezeléssel gyanúsítják, az eddigi adatok szerint felesleges, illetve indokolatlan szerződéseket kötött az amúgy veszteséges BKV nevében. A 12 céggel általa kötött szerződés 81 millió forint kárt okozhatott a társaságnak.
A Budai Központi Kerületi Bíróság február elején először házi őrizetbe helyezte Regőczit, később viszont őt is előzetes letartóztatásba helyezték Mesterházy Ernővel és Zelenák Tiborral együtt.
(hírTV) | [
"BKV"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Budai Központi Kerületi Bíróság"
] |
A bíróság a Városligetben megépíteni tervezett Új Nemzeti Galéria építési engedélyét is megsemmisítette, és az V. Kerületi Hivatalt új eljárás lefolytatására utasította, írja Facebook-oldalán a Civil Zugló Egyesület. Nemrég a szintén a Ligetben épülő Néprajzi Múzeum építési engedélyét is visszavonták formai hiba miatt.
A Civil Zugló Egyesület jogi képviselője az Új Nemzeti Galéria épületére kiadott építési engedély irataiba tavaly nyáron szeretett volna betekinteni, de az immár egyfokúvá vált eljárásban az V. kerületi kormányhivatal jegyzőkönyvben tagadta meg ezt.
Az Egyesület ez ellen benyújtott keresete nyomán a bíróság a hétfőn megtartott tárgyaláson az ügyféli jogok súlyos korlátozása miatt megsemmisítette az Új Nemzeti Galéria építési engedélyét, és az V. Kerületi Hivatalt új eljárás lefolytatására utasította, írják.
Tavaly novemberben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az épülő új Néprajzi Múzeum építési engedélyét helyezte hatályon kívül, és új eljárásra utasította az V. kerületi kormányhivatalt. A bíróság egyebek mellett ott is azzal indokolta döntését, hogy az engedélyeztetési eljárás során az ügyfélként bejelentkezett civil szervezetek és szakértőik számára nem biztosították a törvény által előírt iratbetekintési jogot.
A Liget Budapest akkor azt közölte, hogy " egy sajnálatos, de a beruházás szakmai tartalmát egyetlen elemében nem érintő formai, eljárási hiba miatt" döntött így a bíróság.
Frissítés 14 órakor: A Városliget Zrt. cikkünk megjelenése után a következő közleményt küldte kérdéseinkre válaszolva:
Az előzetes terveknek megfelelően ütemezetten halad az új Nemzeti Galéria kivitelezési munkálatainak előkészítése. A Közigazgatási és Munkaügyi bíróság döntése az új Nemzeti Galéria építési engedélyének kapcsán a beruházás szakmai tartalmát nem érinti, az a projekt kivitelezésében késést nem okoz. A döntés a hatósági eljárás során kisebb technikai hibára vezethető vissza, a megismételt eljárásban a hatóság minden bizonnyal korrigálni fogja a hibát. A Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. valamennyi feladatát a jogszabályoknak megfelelően végzi, beruházásait jogerős és végrehajtható engedélyek birtokában hajtja végre, így természetesen a projekthez kapcsolódó fejlesztések – beleértve az új Nemzeti Galéria kivitelezését is - jogerős és végrehajtható építési engedélyek birtokában indulnak meg. | [
"Városliget"
] | [
"Néprajzi Múzeum",
"Civil Zugló Egyesület",
"Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság",
"V. Kerületi Hivatal",
"Új Nemzeti Galéria",
"Liget Budapest",
"Nemzeti Galéria",
"Közigazgatási és Munkaügyi bíróság"
] |
A Heti Válasz októberben tárta fel, hogy panamagyanús módon privatizálták ki Lázár János alól a Miniszterelnökség szentimrevárosi, Feneketlen-tó melletti óriástelkét, majd adták tovább azonnal egy ingatlanfejlesztőnek. Ebből mára bűnügy lett; a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya hűtlen kezelés gyanúja miatt kezdett nyomozni a témában.
A Buda Gardens-botrányt kirobbantó októberi cikkünk után Tényi István magánszemély és az Együtt nevében Szigetvári Viktor tett feljelentést, Lázár János kancelláriaminiszter pedig azonnali vizsgálatra utasította a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi).
A Fővárosi Főügyészség ezek után a feljelentés kiegészítését rendelte el, melynek teljesítésével a Budapesti Rendőr-főkapitányságot bízta meg. Lapunk tegnapi megkeresésére aztán a rendőrség közölte: aBRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozni kezdett a Feneketlen-tó melletti volt ÉMI-telek privatizációja ügyében.
Mi történt tehát eddig a témában?
Augusztus eleje: Lapunk jelezte, hogy Budapest XI. kerületében kezdenek elszabadulni az indulatok, ugyanis a Feneketlen-tó kertvárosias környezetébe három óriástömböt "ültetne" a DVM Group – Buda Gardens márkanéven – 350 lakással és 500 parkolóhelyes mélygarázzsal.
Lapunk jelezte, hogy Budapest XI. kerületében kezdenek elszabadulni az indulatok, ugyanis a Feneketlen-tó kertvárosias környezetébe három óriástömböt "ültetne" a DVM Group – Buda Gardens márkanéven – 350 lakással és 500 parkolóhelyes mélygarázzsal. Augusztus–szeptember: Elismert szentimrevárosi polgárok (Makovecz Imréné Szabó Marianne iparművész, Entz Géza volt államtitkár, Sipos Mihály, a Muzsikás tagja, Csányi Tamás karnagy, valamint két építész, Nagy Gergely és Hegedűs Péter) több tiltakozó levelet írtak Hoffmann Tamás polgármesternek, illetve személyes találkozón is tájékoztatták a szerintük még elfogadható beépítési paraméterekről.
Elismert szentimrevárosi polgárok (Makovecz Imréné Szabó Marianne iparművész, Entz Géza volt államtitkár, Sipos Mihály, a Muzsikás tagja, Csányi Tamás karnagy, valamint két építész, Nagy Gergely és Hegedűs Péter) több tiltakozó levelet írtak Hoffmann Tamás polgármesternek, illetve személyes találkozón is tájékoztatták a szerintük még elfogadható beépítési paraméterekről. Október 9.: A fenti csoport online petíciót indított "a XI. kerület értékeinek megőrzése és az ezzel ellentétes, túldimenzionált fejlesztések megakadályozása" érdekében, melyhez rövid idő alatt 1200-an csatlakoztak.
A fenti csoport online petíciót indított "a XI. kerület értékeinek megőrzése és az ezzel ellentétes, túldimenzionált fejlesztések megakadályozása" érdekében, melyhez rövid idő alatt 1200-an csatlakoztak. Október 12.: A Heti Válasz igazolta, hogy a Miniszterelnökség alá tartozó ÉMI Nonprofit Kft. korábbi vezére, Henn Péter, a vele szoros kapcsolatban álló Tekse Balázs, illetve társaik szocialista ingatlanpanamákat idéző módon privatizálták – 2016 legvégén – a Feneketlen-tó melletti óriástelket. Itt is volt nyíltnak hazudott pályáztatás és közbeiktatott baráti cég, amely – miután levette a maga jussát – még "melegen" továbbpasszolta a területet a Buda Gardens fejlesztőjének, vagyis a DVM Groupnak. A közbeiktatott társaság elenyésző saját forrást mozgósított a nagy privatizációhoz; szinte minden kiadását a DVM fedezte (előleg formájában).
A Heti Válasz igazolta, hogy a Miniszterelnökség alá tartozó ÉMI Nonprofit Kft. korábbi vezére, Henn Péter, a vele szoros kapcsolatban álló Tekse Balázs, illetve társaik szocialista ingatlanpanamákat idéző módon privatizálták – 2016 legvégén – a Feneketlen-tó melletti óriástelket. Itt is volt nyíltnak hazudott pályáztatás és közbeiktatott baráti cég, amely – miután levette a maga jussát – még "melegen" továbbpasszolta a területet a Buda Gardens fejlesztőjének, vagyis a DVM Groupnak. A közbeiktatott társaság elenyésző saját forrást mozgósított a nagy privatizációhoz; szinte minden kiadását a DVM fedezte (előleg formájában). Október 12–17.: Tényi István magánszemély, valamint az Együtt nevű ellenzéki párt hűtlen kezelés miatt feljelentést tett a Diószegi úti ÉMI-telek eladása ügyében, majd Lázár János kancelláriaminiszter utasította azonnali vizsgálatra a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt.
Tényi István magánszemély, valamint az Együtt nevű ellenzéki párt hűtlen kezelés miatt feljelentést tett a Diószegi úti ÉMI-telek eladása ügyében, majd Lázár János kancelláriaminiszter utasította azonnali vizsgálatra a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt. Október 18.: Lapunk nyilvánosságra hozta, hogy az ÉMI Nonprofit Kft.-től azonnali hatállyal eltávolították azokat a felsővezetőket, akik a Feneketlen-tó melletti telekprivatizációt menedzselő Henn Péter bizalmi körébe tartoznak.
Lapunk nyilvánosságra hozta, hogy az ÉMI Nonprofit Kft.-től azonnali hatállyal eltávolították azokat a felsővezetőket, akik a Feneketlen-tó melletti telekprivatizációt menedzselő Henn Péter bizalmi körébe tartoznak. Október 19.: A XI. kerületi képviselőtestület egyhangú döntéssel változtatási tilalmat rendelt el a Buda Gardens-projekt területére.
A XI. kerületi képviselőtestület egyhangú döntéssel változtatási tilalmat rendelt el a Buda Gardens-projekt területére. Október 26-tól: A Fővárosi Főügyészség először feljelentéskiegészítést rendelt el, majd a BRFK korrupció elleni osztálya nyomozni kezdett a volt ÉMI-terület eladása ügyében.
A változtatási tilalom elvileg csak a 2018 végéig megalkotandó kerületi építési szabályzat elfogadásáig él. Mivel azonban a XI. kerületi pártok – a helyiek tömeges tiltakozása és a Lázár János-féle Kehi-vizsgálat hatására – egységesen felsorakoztak a Feneketlen-tó környékének megóvása mellett, később sem biztos, hogy zöld jelzést kap a Buda Gardens-elképzelés. Pláne, ha közben a BRFK nyomozása is megállapítja, hogy visszaélés történt az ÉMI-telek eladásakor. | [
"DVM Group"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"ÉMI Nonprofit Kft.",
"Heti Válasz",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya",
"Buda Gardens",
"Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
Vízdíj: szót kér a védelem Újpest a közmű-privatizációs szerződések nyilvánosságáért perel Nem kizárt, hogy Budapest állandó nyereséget garantált a víz- és a csatornázási művek külföldi befektetőinek a cégek 1997-es privatizációjakor - állítja Újpest polgármestere, aki pert indít a főváros ellen annak érdekében, hogy a szerződéseket hozzák nyilvánosságra. Kálmán Attila | Népszabadság | 2008. január 24. | nincs komment Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz!
HIRDETÉS Pert indít a főváros ellen Derce Tamás, Újpest polgármestere a Fővárosi Vízművek Zrt. és a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. 1997-es privatizációs szerződéseinek nyilvánosságra hozatala érdekében - tájékoztatta lapunkat a politikus. Elmondta, Hagyó Miklós városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes többszöri kérése ellenére sem adta ki a szóban forgó kontraktusokat, mondván, ahhoz az üzleti partnerek, azaz a külföldi befektetők hozzájárulása is szükséges. Derce sérelmezi, hogy évről évre infláció fölötti víz- és csatornadíjemelést kell elszenvednie a lakosságnak, az önkormányzati közintézményeknek, a kerületeknek, így Újpestnek is. Ez éves szinten jelentős többletkiadást jelent, esetleg indokolatlanul. Elérkezett tehát az idő, hogy a díjfizetők megtudják: miért, és mire kell ennyit fizetniük - jelentette ki Derce. A polgármester információi szerint a főváros annak idején meghatározott mértékű fix nyereséget garantált a befektetőknek úgy, hogy ha kell, a hiányzó összeget Budapest költségvetéséből pótolják. Épp ezért a szerződésekben azt is kikötötték, hogy a szolgáltatások tarifáit minden évben emelni kell, még akkor is, ha az üzemeltetési költségek ezt nem indokolják. Derce szerint az elmúlt tíz évben már számos találgatás és információ látott napvilágot a bonyolult és sokat vitatott tarifaképleteket, busás menedzsmentdíjakat és osztalékokat rögzítő szerződések tartalmáról. A privatizáció valós részleteit azonban olyannyira homály fedi, hogy a szerződések teljes szövegét a város vezetői még a közgyűlési képviselőkkel sem ismertették meg. Újpest szerint mivel közérdekű adatokról van szó, a fővárosnak nyilvánossá kell tennie a magánosítás minden részletét. A Fővárosi Bíróságtól ennek kikényszerítését remélik. A főváros nem utasította el az újpesti kérést, ugyanakkor illetékes vezetői arról tájékoztatták a polgármestert, hogy a szerződések olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek miatt csak akkor adhatók ki, ha ahhoz valamennyi szerződő fél hozzájárul - tudtuk meg Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes sajtóirodájától. Derce Tamással azt is tudatták, hogy a főváros tapasztalatai alapján a külföldi befektetők eddig egyik társaság esetében sem járultak hozzá a kontraktusok közzétételéhez. A főváros nem szeretne szerződést szegni, ám ha Derce Tamás beszerzi a külföldi befektetők írásos beleegyezését, Budapest önkormányzata természetesen nyilvánosságra hozza a megállapodásokat. Mint arról egyébként már beszámoltunk, tavaly ősszel maratoninak ígérkező tárgyalássorozat kezdődött a főváros és a vízművek befektetői között, újraírandó a szindikátusi szerződést. Így nem kizárt, hogy a jövőben Budapest is több milliárd forintos osztalékot zsebelhet be a társaságtól, melyben 75 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik, ám cserébe a 17,5 milliárdos vételárért teljes egészében lemondott a menedzsmentjogokról. Egyik koalíciós informátorunk szerint a magánosításkor Budapest "a jelen érdekében lemondott a jövőről is, akkoriban nem az osztalék volt a fő kérdés, hanem az azonnali, egyösszegű bevétel. Ez pedig nagyjából eltűnt a feneketlen kalapban."
HIRDETÉS
. | [
"Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.",
"Fővárosi Vízművek Zrt."
] | [
"Fővárosi Bíróság"
] |
Publi
Időzítés, árazás, az "aranykalászos gazdák" vizsgája, 300 hektáros bohózat, üres kormányhivatalok – 5 dolog, amire nincs rendes magyarázat a földárverések körül.
"Egy dolgot nem támadott senki: hogy ár alatt adtuk volna el a földeket." Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, ATV, 2015. január 15.
A fenti mondatot beismerésként azonosítani talán túlzás, annyit viszont mindenképpen megkockáztathatunk, hogy a Miniszterelnökség első embere ösztönösen válogatta így a szavait, védekező pozícióból. Megmagyarázom.
A földárverések tavaly november 16-án kezdődött, év végén lezárult első szakaszának célja országszerte világos volt, legalábbis a kormányzati kommunikáció szerint:
"Megerősítjük a családi gazdaságok, a földművesek gazdasági pozícióit és versenyképességét."
(Fazekas Sándor miniszter, 2015. október 26.)
"A családi gazdaságokat csak úgy lehet megerősíteni, ha földtulajdonhoz juttatják őket."
(Bitay Márton államtitkár, 2015. november 4.)
"A föld azé legyen, aki megműveli."
(Lázár János miniszter, 2015. október)
Nézzünk rá a vonatkozó kék kormányplakátra is: "a nagybirtok helyett a családi gazdaságokat kell helyzetbe hozni"; "minden gazda egyenlő eséllyel indul". A hirdetményen az alulról nyitott vidéki középosztály, a korán kelő, közepes családi gazdaság két mintatagja látható. (Kulcsszavak: foltozott pulóver, borosta.)
Kormány Információ
Nos, ha csupán a kommunikációt nézem, mindez maga a megvalósult ángyánizmus: nagybirtok helyett családok! A föld legyen a földműveseké! Magyar földet a magyar gazdáknak! A plakátra tett felszólítás ( Most vegyen földet! ) azt sugallja, hogy itt valami olyasmi történik, amiben bármelyik gazda részt vehet.
A program kiindulópontja nehezen vitatható. A december eleji, Győrffy Balázs fideszes képviselővel, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével és Raskó György agrárszakértővel szervezett páros interjúra készülve nem találtam olyan véleményt, ami ellenezte volna, hogy az állam túladjon a birtokában levő nagyobb földkontingensen, főként, ha az gazdálkodókhoz (tehát még egyszer: gazdálkodókhoz, nem bérbeadókhoz) kerül.
November közepén tehát összesen 380 ezer hektár állami földet hirdettek árverésre, a helyi piaci ár plusz 10 százalék minimális kikiáltási áron.
A rendszer már az első napokban mutatott működési zavarokat, néhány hét múlva pedig az összes árnyoldala láthatóvá vált. Vegyük sorra, hogy mi az az öt dolog, amire nincs valódi magyarázat a földárverések körül!
1. Időzítés. A kapkodás nyilvánvaló jele, hogy úgy vertek dobra az összes földből mintegy 145 ezer hektárt, hogy azokon hosszú távra – akár 2051-ig – lekötött bérleti szerződés van, magyarán az új tulajdonos alkalmasint évekig nem képes érdemben hozzáférni új szerzeményéhez, hiszen más műveli. A hosszú távú bérleti szerződés az egyik ok, ami miatt több helyen az árverés érdektelenségbe fulladt. A kormány próbálta orvosolni a dolgot: jogászi kapkodás indult, hogy lehetővé tegyék a bérleti szerződések módosítását. Nehéz ügy: a korábbi rendszert kétharmaddal betonozta be fideszes többség, a kétharmad azonban a tavalyi időközin elveszett. (Amúgy, persze, van magyarázat az időzítésre, hiszen a bérleti szerződések tetemes része Simicska-érdekeltségeknél van. Kérdés, hogy földügyi simicskátlanítás mennyit tesz hozzá a közügyeinkhez.)
2. Árazás. Csak sejtéseink vannak, hogy pontosan mi alapján kerül a föld annyiba, amennyibe. Egy hektár egy- és négymillió forint között bárhol lehet, a licitálni vágyók sokszor értetlenül álltak a kikiáltási árak előtt, hogy a Nemzeti Földalapkezelő pontosan miért oda lőtte be az árat, ahova.
3. Az "aranykalászos gazdák" vizsgája. Az úgynevezett aranykalászos vizsga segítségével az is földművessé emelkedhetett, aki még életében egy percet sem gazdálkodott. (Ajánlott olvasnivaló itt.) Vagyis az árveréseken való részvétel szigorú feltételeinek egyike viszonylag könnyen kijátszható. A kiskapu létezését Győrffy Balázs fideszes képviselő sem tagadta a nekünk adott interjúban, sőt szakmai prostitúciónak nevezte azt.
4. A 300 hektáros bohózat. A szabály papíron szigorú: egy gazdálkodó legfeljebb 300 hektár földet vásárolhat. Igen ám, de "családi plafon" már nincs, vagyis ha valakinél betelt a limit, küldheti az anyukát, apukát, testvért, gyerekeket a licitre. (Ha valaki véletlenül nem lenne gazdálkodó a családban, az aranykalászos vizsgával könnyen azzá válhat.) Így fordulhatott elő, hogy Mészáros Lőrinc vállalkozó családja összesen több mint 1300 hektárt vásárolt be: Lőrinc testvére, János 207 hektárt vett 247 milláért; Lőrinc felesége, Beatrix 296 hektárt 404 millióért; Lőrincék Ágnes lánya 209 hektárt 443 millióért; Lőrincék Beatrix lánya pedig 276 hektárt 340 millióért.
5. Ürességtől kongó árverések. November 16. után néha kellemetlen, néha vicces fotókat lehetett látni arról, hogy nincs igazán érdeklődés a kalapács alá került földekre. Ennek egyik oka a fent már tárgyalt helyzet: hatalmas földmennyiség van, amire egyszerűen nem éri meg licitálni, mert még hosszú ideig más bérli. A másik ok az árverések kiüresedése: a földet óhajtó befektetők és gazdák sok helyen előre leültek és leosztották, hogy kinek mennyi jut, milyen esélyekkel indul egy-egy licitre. Az előre megkötött alkuk is jelzik, hogy anyagi erő szerint egy-egy faluból legfeljebb két-három gazda képes részt venni az árveréseken. A legtöbb családi gazdálkodó, őstermelő még a hitellehetőséggel együtt sem elég tőkeerős, hogy versenybe szálljon a liciteken a helyi nagygazdákkal, nagybefektetőkkel. (Utóbbiakhoz egyetlen megjegyzés: az árverések feltételrendszere semmilyen garanciát nem jelentett arra, hogy azé lesz a föld, aki megműveli. Meg lehetett volna oldani, hogy csak az licitálhasson, aki maga műveli a birtokot, nem pedig bérbe adja, ám ez a megkötés nem került a feltételek közé.)
Ha mindezeket figyelembe vesszük, elég soványnak tűnik a Lázár-féle "lajstrom" a földárverések nem támadható körülményeiről, illetve körülményéről. Mert valóban igaz, hogy nem keltek el áron alul földek, ám többnyire az alulról nyitott vidéki középosztály is hoppon maradt, és a pálya széléről szemlélheti, ahogy az egymással üzleti-baráti kapcsolatban levő helyi erősségek még erősebbek lesznek.
"Elszalasztott lehetőség. Elhúzták előttünk a mézes madzagot, azt’ annyi" – kesergett egy gazdálkodó ismerősöm még karácsony előtti beszélgetésünkkor. Sajnos igazat kellett adnom neki. | [
"Nemzeti Agrárgazdasági Kamara"
] | [
"Nemzeti Földalapkezelő"
] |
Kutatási pénzek után nyomoz Budai
Mintegy 300 millió forintnyi uniós forrásnak veszett nyoma, miután hamvába holt az őssejtkutató központ létrehozása. Bár a beruházás vezetője azt állította, hogy a projekt lezárult, az elszámoltatási kormánybiztos ennek az ellenkezőjét állapította meg.
Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos vizsgálata szerint jelenleg semmilyen adat nincs arra, mire használtak fel 301 millió forintnyi uniós pályázati forrást, amelyet a Havas Szófia volt MSZP-s fővárosi képviselő által vezetett Országos Gyógyintézeti Központ (OGYK) nyert el egy biotechnológiai kutatóközpont létrehozására 2004-ben. Ugyanis a terv meghiúsult, és az őssejtkutatással foglalkozó intézet nem jött létre. A kifizetett százmilliók sorsáról, a beszerzett eszközökről és azok értékéről egyelőre semmit sem lehet tudni.
Részletek a Magyar Nemzet 2011. augusztus 12-i számában. | [
"Országos Gyógyintézeti Központ"
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elrendelte a Közép-európai Gázterminál Nyrt. (KEG) részvények tőzsdei terméklistáról történő törlését. A jegybank a KEG Nyrt. négy, összehangoltan eljáró részvényesével szemben összesen 94,1 millió forint piacfelügyeleti bírságot is kiszabott, és elrendelte a tagsági jogaik felfüggesztését – derül ki a jegybank közleményéből.
A KEG-sztori kívülről csak egy életképes, de folyamatos pénzhiánnyal küszködő tőzsdei cég lassú összeomlásának tűnhetett. Az egyre nagyobb bajba kerülő céghez a hírhedt Vladimir Mečiar felsőfokú végzettség nélküli unokaöccse, Milan Mečiar és társa érkezett megmentőként, akik igazából nemhogy nem mentettek meg semmit, de úgy tűnik, hogy sikerült egészen durva módon, bagóért kihúzniuk a 2200 magyar részvényes alól a cég utolsó értékét, egy nagyjából 2,5 milliárdot érő óriási üzemet. A cégről ebben a cikkben írtunk részletesebben.
Fotó: Milan Mečiar / Facebook Milan Mečiar
Az MNB 2016. májusában már felfüggesztette a cég részvényeinek tőzsdei kereskedését, amiért nem tették közzé a 2015-ös pénzügyi évről szóló jelentésüket, és mivel a cég azóta sem pótolta a jegybank által kifogásolt hiányosságokat, a felfüggesztés azóta is érvényben van.
A jegybank 2016 óta 12 esetben intézkedett és összességében közel 45 millió forint bírságot szabott ki tájékoztatási hiányosságok miatt a KEG-re. A cég a sorozatos bírságok ellenére sem tett eleget a kötelezettségeinek, az MNB ezért a cég igazgatótanácsi és auditbizottsági tagjainak személyes felelősségét is megállapította és összesen 10 millió forint bírságot szabott ki, továbbá törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a beszámoló letétbe helyezésének elmulasztása miatt, és megkereste az adóhatóságot, illetve gazdasági bűncselekmények gyanújával több feljelentést is tett.
A jegybank legfrissebb, tavasszal indított vizsgálatából az derült ki, hogy a cég továbbra sem tette közzé az elmúlt négy pénzügyi évre, illetve 2017. és 2018. első félévre vonatkozó jelentéseit. Emellett semmilyen formában nem tájékoztatta a nyilvánosságot például arról, hogy a működése alapját jelentő gázüzemi működési engedélyét a bányafelügyelet felfüggesztette és a 2014. évi beszámolót elfogadó közgyűlési határozatot a bíróság hatályon kívül helyezte.
Az MNB emellett – szintén ma közzétett határozatával – egy további, a KEG részvényeseit érintő eljárást is lezárt a társaságban történt befolyásszerzéssel összefüggő nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettség elmulasztása miatt.
Az 1 SPS Hungary Gázkereskedelmi Kft., a szlovák MACH TRADE spol. s.r.o. társaság, illetve két külföldi illetőségű magánszemély a KEG részvényekre kötött vételi ügyletek eredményeként összehangoltan eljárva, együttesen 25 százalékot meghaladó befolyást szereztek a társaságban. A vonatkozó jogszabályok szerint ilyen esetben – figyelemmel arra, hogy a társaságban más nem rendelkezik a szavazati jogok 10 százalékát meghaladó befolyással – a nevezett részvényeseknek nyilvános vételi ajánlatot kellett volna tenniük.
Az MNB emiatt az érintett részvényesekkel szemben összesen 94,1 millió forint bírságot szabott ki, és – a jogsértő befolyásszerzés megszüntetéséig – elrendelte a tagsági jogaik felfüggesztését. | [
"Közép-európai Gázterminál Nyrt."
] | [
"Magyar Nemzeti Bank",
"MACH TRADE spol. s.r.o",
"KEG Nyrt.",
"1 SPS Hungary Gázkereskedelmi Kft."
] |
A Die Presse osztrák napilap csütörtöki számában arról írt, hogy a Magyarországon jelentős beruházásokat elnyert Strabag építőipari cég az Eurocontact nevű cégen keresztül 15,2 millió euró támogatást nyújtott az MSZP-nek.
Az Eurocontact ügyvezető tulajdonosa, Alexander Zach az osztrák lapnak ezt cáfolta, viszont azt elismerte, hogy az SZDSZ-t 150-200 ezer euró (mintegy 50 millió forint) közti összeggel támogatták.
Kuncze Gábor pártelnök ugyanakkor cáfolta, hogy támogatást kaptak volna a Strabagtól, vagy az Eurocontact nevű cégtől. Azt ugyanakkor elismerte az SZDSZ vezetője, hogy az osztrák liberális párt intézményétől, a Liberális Intézettől kaptak kisebb összeget.
Nem köthető a Strabaghoz
Kuncze Gábor szerint 2004-ben például mintegy 20 millió forintot kaptak, "de ez nem köthető a Strabaghoz". Arról, hogy más liberális pártoktól érkeznek-e adományok az SZDSZ-hez, a pártelnök azt mondta: ez változó, a támogatásokat pedig a párt minden évben feltünteti a Magyar Közlönyben.
Magyarországon a pártok csak az olyan donoroktól nem fogadhatnak el adományokat, amelyekben valamilyen állami szerepvállalás van, tehát állami vagy részben állami tulajdonú cégektől, költségvetés által támogatott alapítványoktól, költségvetési szervektől.
(info.hu) | [
"Strabag",
"Eurocontact",
"SZDSZ"
] | [
"Die Presse",
"Liberális Intézet",
"Magyar Közlöny"
] |
A Keleti pályaudvaron érték tetten a múlt héten a Fidesz ifjúsági tagozatának elnökét, amint hamis pénzt próbált elsózni egy férfinak – értesült az Index. A rendőrök elfogták a menekülő Veress Áront, majd a lakásán 30 ezer euró hamis pénzre bukkantak. A fideszes politikus azt mondta vallomásában, hogy egy moldáviai férfitól kapta a hamis bankjegyeket, sajnálja, hogy csőbe húzták. A bíróság elrendelte a letartóztatását.
Átlagosnak tűnő bűnügyi beszámoló jelent meg kedden a rendőrség honlapján. A Police.hu hírt adott egy pénzhamisítással gyanúsítható férfi elfogásáról és letartóztatásáról.
A férfit a Keleti pályaudvaron érték tetten a rendőrök a beszámoló szerint múlt szerdán, amikor odament valakihez, és eurót akart váltani forintra.
V. Áron Sebestyén átadott a férfinak egy 100 eurós bankjegyet, amelyről a sértett megállapította, hogy hamis. Azonnal jelezte ezt a pályaudvaron szolgálatot teljesítő rendőröknek, akik elől V. Áron Sebestyén el akart menekülni.
A férfit azonban elfogták a helyszínen, és több hamis bankjegyet találtak nála. Később házkutatást is tartottak az I. kerületi lakásában, ahol 297 darab – feltehetően hamis – 100 eurós, valamint 5 darab 20 eurós bankjegyet foglaltak le. Ez nagyjából 30 ezer euró hamis pénz (ami forintban átszámolva nagyjából 9,3 millió forintnak felel meg).
Az Index információja szerint a gyanúsított nem más, mint Veress Áron, a Fidesz ifjúsági tagozatának elnöke. Veress a rendőröknek beismerte a bűncselekmény elkövetését, és kihallgatásán azt mondta, hogy valamilyen "tartozás fejében kapta az összeget".
A titokzatos moldáviai férfi...
Elértük Veress Áron ügyvédjét, Szenczi Gézát, aki annyit árult el a részletekről, hogy Veresst valóban letartóztatták. A történtekről azt mondta, hogy Veress
egy moldáviai férfitól kapta az eurókat, ebből akart beváltani a Keletiben egy százast.
A férfi lakásán is azt a pénzt találták meg, amit a moldáviaitól kapott. Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy nem az derült ki, hogy Veress maga hamisította a pénzt, hanem hogy hamis pénzt akart forgalomba hozni. Az ügyvéd szerint Veress nagyon sajnálja, hogy "így csőbe tudták húzni", és mindent megtesz, hogy a rendőrség elfogja azt, akitől a hamis pénzt kapta. Az ügyvéd azt is mondta, hogy az esetnek semmi köze ügyfele Fideszben ellátott feladataihoz.
A bíróság múlt pénteken elrendelte Veress előzetes letartóztatását. Az ügyben a BRFK felderítő osztálya folytatja a nyomozást. A tettéért 2–8 év börtönt kaphat.
Nem túl aktív a tagozat
Veress Áron 2003 óta tagja a Fidesznek, 2007 és 2011 között a Fidesz ifjúsági tagozatának budapesti elnöke, majd 2011. november 11-től a Fidesz ifjúsági tagozatának országos elnöke lett – derül ki a tagozat honlapján lévő életrajzból.
A Fidesz ifjúsági tagozatát nem szabad összekeverni a Fidelitasszal. A tagozatot 2005-ben hozták létre, "a formális kereteken túl ezt a szervezetet valójában három huszonéves – Gulyás Gergő, Woth Márton és Loppert Dániel – indította el", olvasható a szervezet honlapján.
A tagozat mostanában nem túl aktív, 2012-es a legutóbbi hír, így az sem világos, mennyire működik ez a tagozat. Egyes információk szerint 2013 óta gyakorlatilag nem létezik a tagozat. Az biztos, hogy az ifjúsági tagozatnak legutóbb akkor volt nagyobb visszhangot kiváltó bejelentése, amikor a 2012-es diáktüntetések idején a felsőoktatási keretszámok csökkentése miatt kezdeményezték a Fidesz választmányának összehívását.
A Fidesz sajtóosztályától is megkérdeztük, tudnak-e Veress büntetőügyéről, és mit szólnak hozzá. Visszahívást ígértek. | [
"Fidesz"
] | [] |
Nagyon valószínű, hogy a Gripenek 2001-es, tehát a Fidesz-kormányzás alatt történt beszerzésével nincs minden rendben. Hogy az MSZP ennek dacára nemigen akar a dologból sokáig zengő botrányt csinálni, annak okairól csak találgathatunk.
Alfons Mensdorff-Poully, a Gripen kijáró
embere. "Segítette" mindkét nagy párt
döntését?
A Gripen-ügyben benyújtott vizsgálati jelentés tartalma alapján gyanítható, hogy vajmi kevés következménye lesz idehaza az ügynek. Mindez eszünkbe juttathatja Hasek örökbecsű irodalmi művének, a Svejknek egyik fontos szereplőjét, Otto Katz szeszkazán tábori lelkészt. Részeg dáridózásból hazafelé tartva ő üvöltötte ki a fiáker ablakán, hogy "aki meg van halva, három napon belül jelentkezzen a parancsnokságon, hogy beszentelhessük a hulláját".
Az Orbán-kormány általi repülőgép-beszerzést vizsgáló testület sereg mulasztást, vétséget, normaszegést vélelmez az ügyben. Ehhez képest – az MTI jelentése szerint – "nem fogalmazza meg senkinek a személyi felelősségét, és nem tesz javaslatot további lépésekre". Eltelt pár nap, de a vezető kormánypárt továbbra is csak politikai felelősségről beszél, jogiról nem. Ha a felhozott súlyos vádak igazak, akkor miért? Józan paraszti észjárással nehezen fogható fel. A belpolitika titokban kötött paktumain átlátva viszont már érthető.
Vadai Ágnes © Túry Gergely
Néhány hónappal ezelőtt Vadai Ágnes irányításával felállt az ún. Gripen-bizottság. Amelynek az volt az oka, hogy egy tényfeltárónak szánt svéd riport szerint az osztrák kijáróember, Alfons Mensdorff-Pouilly nyolcmillió dollárt kapott azért, hogy lezsírozta megbízója, a svéd hadiipari konszern számára – egyebek mellett – a budapesti tendernyerést. A svéd vádhatóság emiatt – Csehország után – hazánkra is rávetette fürkésző tekintetét. Eközben kormánykezdeményezésre összeült a fenti grémium, hogy átnyálazza a papírokat, s némi csúszással életet adott a tevékenységét összegző dokumentumnak. Eszerint "2001-ben sem külső, sem belső kényszer nem volt új vadászrepülőgépek beszerzésére, sőt a beszerzés ellentétes volt egy országgyűlési határozati javaslattal, amely ezt 2003 utánra tervezte".
Mi több, "a Honvédelmi Minisztérium nem a Gripen, hanem az F-16-os vadászgépek beszerzését javasolta a Nemzetbiztonsági Kabinetnek (...) a beszerzés előtt az alapvető hadműveleti, műszaki és gazdaságossági követelményeket sem fogalmazták meg, így nem voltak világosak a repülőtechnikával, a fegyverzettel, a kiképzéssel és a logisztikával szemben támasztott követelmények sem".
Továbbá "a pénzügyi megállapítások között szerepel, hogy a döntés előtt egyáltalán nem készült teljes körű költségelemzés, és a döntéshozók rövidtávon gondolkodtak, hiszen a gazdasági megfontolások alapját nem a vadászrepülők teljes költsége, hanem az ellentételezési ajánlat és a pénzügyi ütemezés képezte." Végül "nem volt közbeszerzési eljárás, és a szerződéskötés után sem volt tisztázott, hogy milyen forrásból akarják finanszírozni a gépek bérleti díját. Nem vizsgálták a bérleti szerződéssel összefüggő adókötelezettséget, ami tovább növelte a kiadásokat. Ezt bizonyítja, hogy a honvédelmi tárca 2002 májusában 25 milliárd forintot kért a miniszterelnöktől az áfára, mivel azzal nem számoltak" – foglalja össze a Magyar Távirati Iroda a legfőbb megállapításokat.
Kemény tényállítások. Egy-másik felvet(het)i az illetékesek törvényi, szakmai, fegyelmi, kártérítési és munkajogi elszámoltatását, mert a közpénzzel való hanyag sáfárkodás gyanúját alapozza meg. Ilyesmivel a kormányoldal jókorát üthetne a Gripen-vásárlást nyélbe ütő Fideszen, ezért legalábbis gyanús az óvatoskodásuk. Jelesül, hogy "a bizottság javaslatai nem büntetőjogi javaslatok, és nem is ez volt a feladatuk", s bár hibákat találtak, "az esetleges korrupciógyanús körülményeket azonban nem is vizsgálták" – mondta Vadai Ágnes HM-államtitkár, a testület feje.
Úgy látszik, szocialista berkekből a "politikai felelősség" megállapításán nem akarnak túllépni. Mielőtt ennek okait boncolgatnánk, rögvest szögezzük le: amikor egy bizottság világos, szikár (büntető)jogi, szakmaetikai normák helyett (bel)politikai felelősségviselést kér számon, az egész dolgot a félrevezető misztifikálás ködfátylába burkolja.
A jogszabályi, munkaköri rend betartása (vagy annak hiánya) tetten érhető, míg a politikai teljesítmény értékelése szubjektív. Egy szocialista politikus által összehívott és vezetett grémium nyilván azt fogja konstatálni, hogy riválisuk sara a dolog. Ők pedig – miként a Vadai-bizottság írásba adja – helyesnek találták a Medgyessy idején való (ugyancsak vitatott) szerződésmódosítást, hiszen "így csökkenteni lehetett a költségeket." Biztosak lehetünk abban: ha egy Fidesz-államtitkár vizslatná a történést, ugyanezen adatokból fordított következtetésre jutnának. S ha már itt tartunk: nem gyanús, hogy – miközben hatodik éve balliberális koalíció regnál – csak idén kezdték el firtatni a vadászrepülők necces ügyletét? S a gazdasági bűnügyeknél alapesetben szokásos ötéves elévülési limit után borítottak asztalt. (De akkor is csak szolidan, félgőzzel.) Holott már a 2003-as szerződésmódosításkor átnézték a teljes dokumentációt. Így simán feltűnhettek volna nekik az ordító hiányosságok.
Aligha puszta spekuláció feltételezni, nemcsak annyiról van szó, hogy a 2003-as módosítás független és objektív újravizsgálásánál a hatalmon lévőknek volna magyarázkodnivalójuk. Hanem arról is: a 2001-es Gripen-diadal előtti "lobbiszórásból" netalántán bizonyos MSZP-szakpolitikusok se maradtak ki. Ami nem feltétlenül direkt lepénzelést jelent. "Csupán" nehezen kimagyarázható összefonódásokat. Gyanú árnyékát vető kapcsolati hálót. Ez is állhat annak a hátterében, hogy vérre menő tétmeccs helyett csak barátságos mérkőzésként folydogál a pártközi harcmezőn országunk történetének legnagyobb hadfelszerelési skandaluma. Mert – ha volt korrupció – nem sanszos, hogy a pénz csak egy irányba csörgedezett. Kellő nyilvánosság és átláthatóság mellett az érintettek - stílszerűen mondva - kénytelen lennének politikai pályájukról letérni, és felkészülni a kényszerleszállásra. Egyszerűbb hát a figyelemelterelő zavarórepülés.
Papp László Tamás | [
"MSZP",
"Fidesz"
] | [
"Magyar Távirati Iroda",
"Honvédelmi Minisztérium",
"Nemzetbiztonsági Kabinet"
] |
Közérdekű bejelentés alapján már február közepén hivatali eljárásba kedzett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Bajnai Gordon volt kormányfő azonban az Origóval azt közölte, hogy nem tud ellene folyó vagyonosodási vizsgálatról.
Bajnai Gordon nem tüntette fel legutóbbi vagyonnyilatkozatában gazdasági érdekeltségeiből származó jövedelmét, miközben azok a mérlegadatok szerint nyereséget termeltek, így osztalékot is fizethettek a tulajdonosoknak. Ezt kifogásolta egy állampolgári bejelentés, ami alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vagyonosodási vizsgálatra jogosult szerve eljárást indított.
Nem derült ki, miből él
A miniszterelnöki posztról 2010-ben, az Együtt-PM választási szövetségből pedig a Párbeszéd Magyarországért (PM) leválása után a politikából végleg távozott Bajnai Gordon már tavaly ősz óta főállásban dolgozik a infrastrukturális befektetésre szakosodott francia cégnél, a Meridiam-csoportnál.
A volt kormányfő nem tüntette fel pontosan az osztalékbevételeit - ha egyáltalán voltak Fotó: Origo
A mostani NAV-eljárás előzménye, hogy Bajnai Gordon utolsó, tavaly júniusi záró vagyonnyilatkozatában egy állampolgári bejelentés szerint nem tüntette fel, miből él. Legalábbis a vagyonnyilatkozat alapján a NAV-hoz erről közérdekű bejelentést tett, fel- illetve bejelentéseiről közismert Tényi István szerint.
Két cégből jöhet pénz
Bajnai feltüntette vagyonnyilatkozatában két cégét, ám az onnan befolyó pénzt nem. A 2011-ben alapított tanácsadó cégnek, az Ebit Consulting Kft.-nek a volt kormányfő az egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője, a bécsi szekhelyű másik vállalkozásnak, az Inverness GmbH-nak csak 40 százalékos tulajdonosa.
Bajnai Gordon vagyonnyilatkozatában korábban már a Fidesz is kifogást talált Fotó: Origo
Közérdekű bejelentésében Tényi azt írta a NAV-nak, hogy az Ebit Consulting 2013-ban 51,4 millió forint nettó árbevételt ért el, eredménytől függő osztaléka pedig 18,3 millió forint is lehetett, Bajnai mégis csak annyit írt a vagyonnyilatkozatban, hogy ügyvezetőként fizetést nem, csak eredményfüggő osztalékot vesz fel, ám nem pontosította, mennyit.
Pedig tulajdoni aránya alapján akár a teljes osztalékot felvehetné - jelezte Tényi, emlékeztetve, hogy a cégadatok szerint a korábbi években így is tett. A nyereséget az üzleti évek végén osztalékként szinte teljesen kivette a tulajdonos: 2011-ben 6 millió, 2012-ben pedig 25,9 millio forintot. A másik cég, a bécsi Inverness GmbH eteében sem tüntette fel amúgy BAjnai, mennyit vett ki esetleg onnan.
Rubovszky György volt bizottsági elnök Forrás: MTI/Illyés Tibor "Ez a hajó már elment" Tényihez hasonlóan egyébként az év elején a sajtó és a Fidesz már foglalkozott Bajnai Gordon vagyonnyilatkozatával és jövedelmével, de az Országgyűlés mentelmi bizottsága elé már nem került az ügy. "Ez a hajó Bajnai Gordon esetében elment" - mondta akkor a KDNP-s Rubovszky György, a mentelmi bizottság volt elnöke. Magyarázata szerint az Együtt listájáról a parlamentbe jutott politikus letette ugyan a képviselői esküt, ám mandátumáról hamar lemondott, így már nincs joga a parlamenti bizottságnak vizsgálódni az ügyében.
Valamilyen vizsgálat van
Az Origo birtokába került dokumentumokból kiderül, hogy Tényi István januári írásos bejelentésére a NAV februárban válaszolt, és jelezte, hogy "bejelentését a NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazagtóságának további intézkedés céljából megküldtük, tekintettel arra, hogy vagyonosodási vizsgálat lefolytatására a NAV adóigazgatási szerve jogosult."
A NAV válasza a hivatalos eljárás megindításáról Forrás: Origo
A reginális igazgatóság egy héttel később pedig már arról tájékoztatta egy másik levélben Tényi Istvánt, hogy közérdekű bejelentése alapján a szükséges intézkedést az adóhatóság megteszi. A levél ugyanakkor következetesen a bejelentéssel kapcsolatos "hivatali eljárást", nem pedig vagyonosodási vizsgálatot említ, de megjegyzi, hogy az eljárás várható befejezési határideje 2015. júliusa.
A NAV azt is írta, hogy a hatóságot titoktartási kötelezettség terheli, így Bajnai "adókötelezettségéről, annak teljesítéséről, a vonatkozó adóhatósági vizsgálatról, az adóhatóság konkrét megállapításairól és azok eredményéről" felvilágosítás nem adható. Lehet, hogy őt magát is elfelejtették értesíteni, legalábbis Bajnai Gordon az Origo megkeresésére azt közölte: "nem tud ellene folyó vagyonosodási vizsgálatról." | [
"Inverness GmbH",
"Ebit Consulting Kft."
] | [
"Párbeszéd Magyarországért",
"Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazagtósága",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
Milliárdokat kapott a Várfürdő fejlesztésére Kisvárda, mégis gyorsan szabadulna tőle. A háttérben Andy Vajna és egy óriás beruházás is feltűnik.
A kormány két év alatt 3 milliárd forintot küldött a kisvárdai Várfürdő fejlesztésére.
A város csúszdaparkot, vízi filmstúdiót, medencebővítést tervezett a fürdő területén.
A felújítás épp csak elkezdődött, a város máris 3 milliárd forintért eladja a Várfürdő üzemeltetési jogát.
A nyertes huszonöt éven át birtokolhatja a jogot és kapja meg a fürdő bevételeit.
A felújított Várfürdő egy jóval nagyobb beruházás, a Cinemaqua része lehet.
A projekt után érdeklődött Andy Vajna is.
hirdetés
Kisvárda legnagyobb idegenforgalmi dobásának, vonzerejének tartották, szeptember óta azonban pozdorjalapok takarják a Várfürdőt. Hiába áll grandiózus felújítás előtt, Seszták Miklós városa gyanús gyorsasággal szabadulna a négyhektáros, kilenc termálmedencés komplexum üzemeltetési jogától.
Januárban ugyanis a városvezetés váratlanul koncessziós szerződési ajánlatot hirdetett meg nyílt eljárás keretében: a nyertes 3 milliárd forintért huszonöt évre kapná meg a fürdő üzemeltetésével járó kötelezettségeket és jogokat, valamint a bevételt is, és idén júliustól vehetné át a komplexumot.
A koncessziós ajánlat az előzményekhez képest igazán furcsa: a Várfürdő régóta dédelgetett turisztikai projektnek számít a városban. Jellemző, hogy a 2015-ös városfejlesztési tervben összesen huszonhatszor szerepel a Várfürdő szó, a létesítményt pedig kulcsfontosságúnak nevezik az idegenforgalom szempontjából.
A stratégiában azt is meghatározzák, hogy mennyi pénz kellene a komplexum teljes korszerűsítésére, balneológiai központ kialakításával együtt: pont 3 milliárd forintot tartottak szükségesnek a munkához – annyit, amennyit később a kormány is adott a tervekre.
Az Orbán-kabinet éppen 3 milliárd forintos forrást küldött a Várfürdő fejlesztésére a 2015-ben külön erre a célra létrehozott Kisvárdai Várfürdő Fejlesztő Nonprofit Kft.-nek. A pénz nagy részét a rendkívüli kormányzati intézkedések keretéből csatornázták át, Seszták Miklós fejlesztési miniszter így saját választókörzetének küldött fejlesztési forrást:
egy kormányhatározat szerint 2015-ben 1 milliárd forintot,
2016-ban 1,2 milliárd forintot
2017-ben 300 millió forintot küldtek a helyi beruházásra,
a beütemezett összeget 2016 decemberében 500 millióval toldották meg a 2016-os nagy év végi költekezés során.
A fejlesztő kft. aztán 2017 második felére írta ki a legnagyobb értékű közbeszerzéseket: kilométeres csúszdaparkot, kültéri medencefejlesztést, sétányépítést, sőt az Mfor cikke szerint vízi filmstúdiót rendeltek, mintegy 2,5 milliárdos értékben – a stúdiónak a későbbiekben még lesz jelentősége.
A helyi tervekről maga a miniszter is derűlátóan nyilatkozott a helyi médiának; úgy tűnt, hogy az ország egyik legfényűzőbb és legnagyobb termálfürdője létesülhet a határhoz közeli településen – az viszont szóba sem került, hogy egy külső cég üzemeltetné majd. Ráadásul a fürdő még 2012 előtt átfogó felújításon esett át, most mégis ledózerolják létesítményeit, hogy valami nagyobb épüljön a helyére.
Nagyon akarták ezt a szerződést
Szerettük volna megtudni, Kisvárdának miért éri meg, hogy az állami forrásból korszerűsített fürdő nyeresége egy emberöltőn át egy magáncéghez vándorol, mi indokolta a váratlanul kiírt szerződést, mennyi bevételt termel a fürdő – de mindenütt falba ütköztünk.
Leleszi Tibor kisvárdai polgármester több nap után sem reagált írásban feltett kérdéseinkre. Nem tudott egyértelmű választ adni Bravics Endre sem, aki a pályázati adatok szerint kapcsolattartó volt a várfürdős beruházások ügyében – inkább a korábbi üzemeltetőtőhöz, az Idegenforgalmi és Szabadidő Centrum Nonprofit Kft.-hez irányított minket. Talán nem meglepő, hogy ide is hiába fordultunk: az "ügyvezető asszony" hívásunkkor éppen házon kívül tartózkodott, munkatársa semmiben nem tudott segíteni. Az ISZC honlapján pedig nincsenek gazdálkodási, forgalmi adatok, levelünket csupán egy gmailes címre küldhettük el.
Nem jártak sokkal jobban a szerződés hátterét firtató ellenzéki képviselők sem – tudtuk meg Legény Zsolt kisvárdai MSZP-s politikustól. "A Várfürdő hasznosításának ügye tavaly november végén került a képviselő-testület elé. Az előterjesztésben két lehetőség szerepelt: vagy önkormányzati üzemeltetésben marad a fürdő, vagy kiadjuk egy cégnek. Az előterjesztők csak a koncessziós szerződés mellett érveltek – idézte fel Legény –, azt mondták, hogy a fürdő veszteséges volt 2012 és 2016 között, ráadásul a mostani átalakítással a némi hasznot hajtó kempinget is fel fogják számolni. Tehát jobb koncesszióba adni az egészet, így kiesnek az üzemeltetési és karbantartási költségek is, nincs önkormányzati ráfizetés sem."
A szocialisták azt már hiába kérdezték, hogy miért pont most akar szabadulni a város a fürdőtől, nem derült ki az sem, hogy a beterjesztők készítettek-e üzleti tervet – és egyáltalán, miért lesz mindez jó a kisvárdaiak számára. A fürdő felújítása, bővítése magában növelhetné a látogatottságot, így a bevételeket is – az üdülőhelyet a vizsgált legrosszabb évben is kilencvenezren látogatták –, de az önkormányzat valamiért nem számol ezzel a lehetőséggel.
Andy Vajna jött, látott, cáfolt
Hivatalos magyarázat tehát nincs. Pletykák azonban már régóta terjednek a Várfürdő hasznosításáról: a Magyar Nemzetnek nyilatkozó, névtelenséget kérő helyi forrásunk szerint a koncessziós jogra Andy Vajna valamelyik érdekeltsége tehet majd visszautasíthatatlan ajánlatot.
Bizonyítékkal ő sem tudott szolgálni, de az tény, hogy Vajna több szálon is erősen kötődik a településhez. A Kisvárdai Lapokban megjelent interjúban például arról beszélt, hogy mamája is Kisvárdán született, és gyerekkorában sokat járt a helyi rokonokhoz. Az azóta beszántott Népszabadság már 2016 szeptemberében a kormánybiztos kisvárdai filmes terveit pedzegette annak kapcsán, hogy Andy Vajna és Seszták Miklós együtt bulizott a kisvárdai LeszFeszt fesztiválon. Vajna és Seszták nemcsak Halott Pénz-koncertre jár együtt, tavaly közösen vállalták a kisvárdai színházfesztivál védnökségét is.
Az azóta megismert fürdőfelújítások szintén a producer irányába mutatnak: nehéz más okkal magyarázni, mint a filmügyi biztos érdeklődésével, hogy a fürdő területére 480 millió forintért építenek majd vízi filmstúdióparkot, amely a tervek szerint idén áprilisra készülhet el.
A Hvg.hu információi szerint ráadásul tavaly Seszták Miklós és Andy Vajna együtt, helikopterrel érkezett a településre – azért, hogy szemügyre vegyék a várfürdős beruházás helyszínét.
Az ügyben természetesen a legilletékesebb személyt, Andy Vajnát kérdeztük meg: személyi titkárán keresztül küldtünk neki kérdéseket. A kormánybiztos sajtóirodája röviden és egyértelműen fogalmazott.
"Andy Vajna és vállalkozásai nem terveznek semmilyen beruházást Kisvárdán."
Mivel ennél pontosabb információ egyik megkeresett féltől sem érkezett hozzánk, csak március 8-án derülhet ki, hogy ki járhat jól a Várfürdő koncessziós szerződésével. Ez az ajánlattétel határideje.
Azonos helyrajzi szám, külön beruházás
A fürdő egy jóval nagyobb kaliberű helyi beruházás szerves része is lehet: lapunk is beszámolt róla, hogy Seszták városában Cinemaqua néven óriási élményparkot terveznek mozival, vizes dodzsemmel, kalózjátékokkal, Twist Olivér-parkkal, sőt kísértetkastéllyal – az Mfor információi szerint egy kormányhatározat külön 1,69 milliárd forintot biztosított erre a célra, a város ugyanakkor csak 275 milliósra becsülte az építési költséget.
A vizes élménypark fejlesztése magyarázatot adhat a kültéri díszlet beszerzésre, de arra nem, hogy miért kell külön filmstúdió is a fürdőhöz.
A Cimemaqua-beruházáshoz készített ajánlattételi felhívásban hat olyan helyrajzi számot fedeztünk fel, amely a várfürdő koncessziós szerződésénél is megtalálható – ezek hozzávetőleges bejelöléséhez a Mepar és a Google térképét használtuk.
A kisvárdai beruházások helyszínei térképen, a megadott helyrajzi számok alapján Google
Vagyis azonos területen épülnek a Cinemaqua és a Várfürdő új elemei, miközben a fürdő üzemeltetését már meg is hirdette az önkormányzat a komplexum vesztességes voltára hivatkozva.
A felújítás zajlik, az üzemeltetőre várnak, a turisták és lakók pedig hiába is melegednének a termálvízben, az jó ideig csak a helyi focistadion gyepszőnyegét fogja fűteni. | [
"Idegenforgalmi és Szabadidő Centrum Nonprofit Kft.",
"Kisvárdai Várfürdő Fejlesztő Nonprofit Kft."
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
A Fidesz frakcióvezetője megúszta a politikusi karrierjét fenyegető botrányt. A lemondását követelő ellenfelei egy szélsőjobbos weblap médiahekkjének köszönhetően nevetség tárgyává váltak, s visszakozásra kényszerültek. Ám ettől függetlenül a Lázár-ügy továbbra is létezik, sőt olyan részletekre is rávilágított, amelyek az ország további sorsára is kihatással lesznek.
A botrány részletei jól ismertek: egy nyilvánosságra hozott hangfelvétel szerint Lázár a hódmezővásárhelyi önkormányzat testületi vitáján keményen alázott, és sajátos politikusi világlátásról árulkodó, milliókat sértő, nehezen magyarázható kijelentéseket tett. "Én soha nem szégyelltem, hogy mim van, én dolgozok keményen, én abban a miliőben nőttem föl, hogy a munka nem szégyen, a munka eredményét sem kell szégyellni, az ember kaparjon, gyűjtsön, építkezzen kockáról kockára, aki erre nem képes, akinek nincs semmije, az annyit is ér. Azt gondolom, aki nem vitte semmire az életben, az annyit is ér. Ezt tudom mondani, annak annyi az élete. Ez az én véleményem."
Lázár János és az Audi © MTI
Utóbb kiderült, hogy mindezt nem most, hanem még 2008-ban mondta, s a felvételből bizonyos részeket kihagytak, amelyek arra utalnak, hogy mindezt Lázár nem a szegény emberekről, a hátrányos helyzetben lévőkről, hanem az úgynevezett "megélhetési politikusokról" mondta. A botrányt követő sajtótájékoztatóján előkerült a kihagyott rész is - "Én ahhoz a mércéhez tartom magam, hogy az ember, ha egyszerű kétkezi munkásember, akkor ahhoz a jövedelemhez képest érjen el valamit. Hogyha egyetemi ember, akkor ahhoz a jövedelemhez képest érjen el valamit, de akinek a saját társadalmi viszonyaihoz képest semmire nem futotta, semmit nem tudott letenni az asztalra, az ne üljön például a képviselő testületben. Nagy baj lenne, ha itt olyan képviselők ülnének, akiknek semmijük nincsen. Ez helytelen lenne." A kimaradt szöveg kétségtelenül árnyalja, de nem menti Lázár gondolkodásmódját, aki a sajtótájékoztatóján bocsánatot is kért azoktól, akiket esetleg megbántott. Ám az újságíróknak nem állt módjukban kérdezni, ehelyett Lázár ismét kinyilatkoztatott és visszatámadott, mondván, a felvételt manipulálták, s pillanatokon belül előkerült az MSZP, Gyurcsány, Kapolyi neve is. Azaz a magyar politikai élet visszazökkent a régi kerékvágásba, és másnap már a magyar sajtó is újabb gumicsont után nézett (Schmitt Pál újabb szekundája helyesírásból) a megválaszolatlan kérdések helyett.
Miért nem védhetők Lázár mondatai?
Pedig a Lázár-ügyön érdemes elgondolkozni: először is, mi jogosíthatta fel Lázárt 2008-ban ilyen ítélkezésre, mások minősítésére, önön "fényezésére"? Eredményes ellenzéki munkája, polgármesteri teljesítménye? Aligha. A Progresszív Intézet tavaly közzétett tanulmánya szerint az egy főre jutó adósságállományt tekintve Hódmezővásárhely önkormányzata vitte a pálmát, 425 ezer forinttal. (Hitelből persze könnyű "villogni", lásd Esztergom, de ki fizeti vissza és miből a felvett összegeket?)
Másodszor: a "hátszeles" politikus pálya (s ezen belül saját) sikereit és anyagi eredményességét összemérni más foglalkozási ágakban dolgozók sikereivel, mondjuk így, nem helyénvaló. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján tudjuk, hogy míg a politikusi pálya ellenzékben is jó megélhetést biztosít, addig más foglalkozások (egész ágazatok) képviselői önhibájukon kívül nagyon könnyen kerülnek margóra, jutnak megalázó, sokszor reménytelen helyzetbe. Magyarországon a feladatára méltatlanná vált, korrupt, bukott politikust sem lehet visszahívni, a mentelmi jogot is csak nagy ritkán függesztik fel, a képviselőknek nyilvánvaló hazugság ellenére is jár a költségtérítés, az urambátyám kapcsolatok révén az ilyen-olyan tagság, elnökség, rokonoknak, ismerősöknek a tanácsadói, szakértői megbízás. A pártkasszák sem ürülnek ki hó végére, ugyanakkor Mari nénit bármikor kirúghatják a közszférából, az utcára tett emberek 50 felett – teljesítménytől függetlenül – gyakorlatilag nem tudnak elhelyezkedni, a tehetséges anyuka két gyerekkel eleve esélytelen az álláspályázatokon, a kistérségekben élők százezreinek pedig eleve nincs munkakilátásuk, legyenek bármilyen tehetségesek.
Magyarországon a parlamenti pártok élén lassan meghatározó szerepet kap a rendszerváltás után felnőtt, s az elmúlt évtizedben egyenesen a politika mindennapjaiba szocializálódott középnemzedék. A mindinkább hangadó, meghatározó politikusok között is szép számmal találunk ifjú mandarinokat (Ficsor, Horváth, Varga, Török, Bárándy, Kósa, Rogán, Szijjártó, Gulyás, Zagyva, Novák, Duró stb.), akik közül sokan az egyetem után, anélkül, hogy egy percet is dolgoztak volna, azonnal bekerültek a pártok holdudvarába. Majd a pártokráciába integrálódva – annak erőviszonyait, játékszabályait megismerve – elindultak a politikai karrierépítés útján. Napjainkban számosan közülük meghatározó szereplőivé váltak nemcsak a politikai életnek, de hatalmi tényezőként jelentős beleszólásuk is van az ország sorsának alakításába.
Ezek az ifjú mandarinok azonban nem elsősorban népben és nemzetben (legfeljebb a frázisok szintjén), hanem sokkal inkább pártérdekekben, szavazatmaximálásban, ellenfeleik lejáratásában, politikai-gazdasági haszonszerzésben, egyéni karrierben gondolkodnak (tisztelet a kivételnek), s felülnézetből, nagyon távolról, egyfajta politikusi csőlátással szemlélik a magyar valóságot. Ezért aztán nem csoda, hogy a mai – a hétköznapoktól mindinkább elszakadó – virtuális politikai életben többnyire ezek az ifjú titánok hozzák-viszik a balhékat, s Lázár János is ennek a politikusi középgenerációnak az egyik reprezentánsa. Életrajzának tanúsága szerint jogot végzett, s már az egyetemi évek alatt, majd a diplomaszerzés után Rapcsák András hódmezővásárhelyi polgármester bizalmasa, sofőrje, személyi, majd parlamenti titkára, politikai tanácsadója, kampányfőnöke volt. Vagyis a politikai élet egyik közismert, híres-hírhedt szereplője mellett tanulta a politikusi mesterséget, s Rapcsák halála után, 2002 áprilisában könnyedén szerezte meg nemcsak annak polgármesteri székét, de képviselői mandátumát is.
A miniszterelnök "bunkósbotja"
Az origo.hu-nak nyilatkozó fideszes kollégái szerint "a korábbi ciklusokban – különösen 2006 előtt – János csak egy átlagos képviselő volt a frakcióból, méghozzá a hanyagabb típusból: nem foglalkozott különösebben témákkal, nem nyújtott be javaslatokat, bejött, megnyomta a gombot, majd hazament Vásárhelyre és elvolt az ottani dolgaival". A pártelit tagjai közül csak Navracsics Tiborral került közelebbi kapcsolatba, mert "éveken át egyetlen fideszes vezér sem szólt hozzá". Navracsics támogatásával viszont a gombnyomogató pártkatonából előbb a rendészeti bizottság elnöke, majd a frakció vezetője lett. S ahogy korábban Rapcsákhoz, úgy az elmúlt években a Fidesz meghatározó személyiségeihez is jól alkalmazkodott, sokat tanult tőlük. A Fidesz-frakció megszólaló tagjai most már Orbán Viktorhoz való lojalitását emelik ki egyik legjellemzőbb vonásaként. "Soha egy fél lépést nem tesz Orbán Viktor nélkül", ami azt jelenti, hogy a kormányzati döntések és előterjesztések ügyében Lázár "teljesen össze van kötve a miniszterelnökkel". Volt, aki ezért "Orbán Viktor kinyújtott karjának" más pedig "a miniszterelnök bunkósbotjának" nevezte.
Lázár a Fidesz hatalomra kerülése óta igyekszik szorgalmas pártmunkásként megszolgálni a bizalmat. Keményen kézben tartja a frakciót, ugyanakkor a törvényhozási munkában és a parlamenti pártharcokban is aktív szerepet vállal. Az elmúlt hónapokban képviselői indítványként számos "korszakos" törvényjavaslatot nyújtott be, többek között a 98 százalékos különadóval, az ágazati különadókkal, az Alkotmánybíróság jogköreinek megnyirbálásával vagy a magán-nyugdíjpénztári befizetések elvonásával kapcsolatosan.
Neve azonban nemcsak parlamenti aktivitása, hanem parlamenten kívüli botrányai okán is híressé vált, s balhéi többnyire egyfajta, a politikai elit körében eluralkodott gondolkodásmódhoz és erkölcshöz kapcsolódtak.
Mondhatnánk azt is, hogy a magyar félperifériális vadkapitalizmus lehetőségeivel ügyesen élő, erkölcsi megfontolásokkal keveset törődő tipikus politikus képviselője ő, aki a mai viszonyok között jól elsajátította a tradicionális "kaparj kurta, neked is jut" mentalitást, amit a mai, ellensúlyait, fékeit vesztett politikai viszonyok közepette okkal emlegetnek egyesek a "szedd meg magad!" jelszavával.
"Kaparós" politika
Minden folyó elhordja a maga uszadékát, minden kor felszínre hozza a maga embereit – mondta volt apám, aki bőven szerzett tapasztalatokat a Horthy-rendszer vidéki tanítójaként, a keleti frontra masírozó hadsereg katonájaként, a Gulág málenkij robotosaként, a "nemzet napszámosaként" a kuláklistás ötvenes években, s aztán "nyögdíjasként" a kádári konszolidáció aranyéveiben. Alighanem a politika új erőterét, hatalmi központjait, a pártok veteránjait és ifjú mandarinjait, pártkatonáit, önszorgalmú kutyáit, megvezetett kisembereit látva, markáns véleménye volna a rendszerváltásról is, amelyet az új elit balhéi éppúgy végigkísérnek, mint az a gátlástalan és mohó szerzési vágy, amely mindenekelőtt a hatalomra került pártok, pártpolitikusok és klientúrák gyors és elképesztő nagyságrendű meggazdagodását eredményezi.
Lázár mondatai ebből a szempontból is árulkodóak, hiszen nem kaparós sorsjegyből, hanem "kaparós" politikából szerzi jövedelmét a pártelit. Nem kivétel ez alól a Fidesz frakcióvezetője sem, aki néhány év alatt, politikusi karrierje felívelése közepette szerezte vagyonát. Emlékezhetünk: a 2002 és 2006 közötti ciklusban az akkor még egyszerű pártkatona vette fel a legnagyobb összegű képviselői költségtérítést (18,2 millió forintot), s kihasználta a politikusi lét, a képviselőség, a polgármesterség minden előnyét. Az ember ezért aztán nem is csodálkozik a 2010-es vagyonbevallása olvastán. A földbérletből származó bevételén (2,5 millió) kívül 1,7 millió forint a havi jövedelme. A korábban lizingelt autóról (600 ezer forint) és annak adófizetők által fizetett költségeiről (300 ezer forint benzinpénz) ne is beszéljünk.
Mit tudhat egy politikus a valóságról?
Magyarország az elmúlt években a hétmillió lúzer országa lett, s a különböző társadalmi rétegeket érintő társadalmi lecsúszási folyamatok a Fidesz kormányzása alatt sem álltak meg. A statisztikai adatok szerint ma a magyarok negyede – önhibáján kívül – minőségi éhező, a családok kétharmadának nincs semmilyen megtakarítása, százezrek lakásán van jelzálog. Pedagógusok, közalkalmazottak, rezidens orvosok, pénztárosok ma már uniós árakon vásárolnak balkáni bérekből, ezért milliók fizetése, jövedelme csak a máról-holnapra, esetleg a hónapról-hónapra éléshez elég. S ezek a "senkik" évek óta nem tudnak elmenni üdülni, pihenni, s a csekkjeiket is sokszor csak rendkívüli nehézségek árán képesek fizetni, de egyre többen vannak azok is, akik már az alapélelmiszereket sem képesek megvenni.
Lázár János frakcióvezető úr kijelentését ( "Azt gondolom, aki nem vitte semmire az életben, az annyit is ér") elemezve, úgy tűnik, nem tudja, hogy ezek az emberek – szükségből – rég nem az élelmiszerek minőségére, hanem csak az árcédulákra figyelnek. Ezek az emberek egy-egy forintbedöntés alkalmával nem tudnak spekulálni az árfolyamra, az OTP shortra, nem seftelnek a valutapiacon, s hozományképpen a gyereküknek se tesznek félre eurót, svájci frankot, mert nincs nekik. Nincs vagyonuk, nincs milliós havi jövedelmük, nem tudnak lízingeltetni közpénzen luxuskocsit, nem élik ki mások adósarc-forintjaiból macsó szenvedélyüket (Lázár az inforadio.hu Aréna c. műsorában nemrég úgy nyilatkozott, hogy "ha harmincvalahány évesen egy férfiember nem foglalkozik autókérdéssel, az számomra nem férfiember"). A zaciba viszont már sokan elhordták a családi ékszereket, turiból öltözködnek, s ha így "haladunk", akkor karácsony megint olyan ünnep lesz, amikor zoknit, kesztyűt, sálat, inget kap a gyerek. Méregdrága társasjátékot, legót, könyvet, CD-t, DVD-t már nemigen, mert kultúrára már nem futja, de hát tudjuk, a falvakban, községekben, sőt, egyes városokban is rég bezártak a könyvesboltok, és sok helyen a kultúrházak kapujára is lánc kerül, ha éppen nincs lakodalom vagy mulatós hakni a nagyteremben.
Lázár frakcióvezető úr értékrendje, életfilozófiája szerint ezek a többnyire önhibájukon kívül szegény, lecsúszott, kisemmizett "hulladék" emberek (legyenek akár helyi önkormányzati képviselők) senkik és semmik, s a kinyilatkoztatott logika szerint az életük ennyit is ér. Nagy semmit. Ám, ha frakcióvezető úr következetes, akkor mostantól Magyarországot is be kell sorolnia ebbe a logikai láncolatba, hiszen ez a legatyásodott ország az elmúlt évtizedben – miközben politikusai megtollasodtak, pártokráciája virul – Európa hátsó udvarába szorult vissza, csaknem minden összehasonlítási listán leszállóágba került, s mivel szinte semmi eladható állami vagyon nincs már, követve Lázár logikáját, annyit is ér. Semmit. Lúzer ország, lúzer állampolgárokkal.
Na, de majd jönnek az ígérgető, keményen dolgozó politikusok, illetve regnáló pártjaik, s lesz megújulás, ami után a magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez. Ezt hallottuk az előző években, s ezt halljuk most is, amióta a kormányváltás megtörtént. Csakhogy, megint követve Lázár János logikáját, hogyan növekedi ki magát az ország, ha több millió semmi ember, lúzer lakja?
A magyar politikai elit jól teszi a dolgát?
Frakcióvezető úr – s akkor innen kicsit személyesebb hangvétellel! –, ön sikeres, vagyonos ember lett, szavai szerint tudja a felemelkedés receptjét, adódik tehát a kérdés, hogyan sikerülhet társadalmi méretekben ez a csoda. Mit tehetnek és tesznek önök azért, hogy ezeknek a hátrányos helyzetű társadalmi rétegeknek, "semmi" embereknek az élete, sorsa is jobbra forduljon? Hogy legalább egy plusz új munkahely teremtődjön, és a szorgos és még állásban lévő középosztály legalább a bécsi utcaseprők átlagbérét megkeresse, a Mariahilferstrasse-ról begyűrűzött árakhoz igazodva?
Frakcióvezető úr! Tudjuk persze, hogy ezek költői kérdések, mert sajnos, ismertek a válaszok. Ismertek az első hónapok államháztartásai adatai, az áremelkedések, a munkahelyi statisztikák, a bérviszonyok, az adóbevételek, a hiányszámok, nem sorolom. Ám ezek tükrében fel kell tenni a kérdést, hogy a politikai elit és személyesen ön jól végezte és végzi-e a dolgát? A politikusok jól szolgálják ezt az országot, s annak népét? "Megérik" a pénzüket? Jár-e nekik mindaz a javadalmazás, költségtérítés, luxuslimuzin, amit igénybe vesznek, s amire igényt tartanak? Képesek-e ezekért a csinos summákért és kiváltságokért 100 százalékosan egyszerre ellátni képviselői, frakcióvezetői, polgármesteri, igazgatótanácsi, felügyelőbizottsági munkájukat? S ha netán nem adnak válasz ezekre a kérdésekre, s akadna önök között, aki alkalmatlanná vagy méltatlanná vált a képviselői tisztségre, akkor miért nem hívhatja vissza, zavarhatja el őket ciklus közben is a választó, a civil társadalom?
Frakcióvezető úr! Ön a vezető kormánypárt arca. Az ország egyik vezető embere. Amíg ezekre és az ehhez hasonló alapkérdésekre nincsen őszinte válasz, addig önnek és politikustársainak nincs oka az elégedettségre. Az ország állapotát látva, ideje volna olyan számvetésnek, ahol nem szimbolikus, hanem lényegi kérdésekről folyik a vita. Az ne zavarja meg, hogy a korábbiakhoz hasonlóan ennek a botránynak a hullámai is elcsendesednek, s most már nyugodtan hátradőlhet, mert a viharfelhők szétszéledtek. Hiszen az önt támadó ellenzék megint csak a szokásos formáját hozta, a lakájmédia is tette – pro és kontra – a "dolgát", pártja pedig a felháborodások ellenére, a kialakult szokásoknak megfelelően, ismét összezárt, s kiállt ön mellett. Sőt, Kósa Lajos azonnal felvette a szokásos fonalat azt állítva, hogy "Mint már annyiszor, a szocialisták most is a hamisítás szerintük jól bevált eszközéhez folyamodtak", a Fidesz ezért vizsgálja, milyen jogi lépéseket tehet a hamisítók ellen, mert a nyilvánosságra hozott megvágott, manipulált szöveg semmilyen módon nem fedi a valóságot. A sajtótájékoztató után ön is megszólalt a médiában, s arról beszélt, hogy lám-lám a szocialisták és nemzeti szocialisták egy platformon vannak ebben az országban.
Frakcióvezető úr! Ez volna ma Magyarországon a politika? Ez a színvonal? Ez a lényeglátás? Ez a minden irányból harsogó, a lényeget elfedő, elferdítő, leplezni akaró, kamuzó összevissza beszéd? Ez a háttere annak az önelégült monológnak, amellyel másokat kioktatott, lebecsült és megsértett?
Frakcióvezető úr! Ne áltassa magát, mert az emberek – még ha szimpatizálnak is az ön pártjával vagy személyesen önnel – nem ilyen politizálásra, nem ezekre a mondatokra kíváncsiak, hanem a lényegi problémáikra várják a válaszokat. De most már ne jöjjenek azzal, hogy a komcsik, meg a libsik, meg a nácik, meg a rokkantnyugdíjasok, meg az államadósság, mert önök ugrásra készen, hatalomra éhesen, nyolcévi készülődés után, a tények ismeretében, a fizetést az ellenzékben is felvéve vették át a kormányzást, s annak felelősségét. Az átvett batyut most már önök vigyék, ne másokkal akarják cipeltetni. Tegyék végre a dolgukat, mert a társadalmi páternoszterben lehet, hogy önök, politikusok felfelé tartanak, de a nagy többség lefelé halad, s ez – történelmi tapasztalatból tudható – semmi jóra nem vezet. | [
"Fidesz"
] | [
"Progresszív Intézet"
] |
Teljesen nyilvánvaló, hogy a Dagály strand nem fog megnyitni az eredetileg ígért tavaszi időpontban, az már ugyanis elmúlt. De az is igen valószínű, hogy a monumentális Duna Arénát nyakába kapó fürdő felújítása a később bemondott júniusi határidőre sem fog elkészülni. A felújításra kiírt és áprilisban lezáruló közbeszerzési eljárásban ugyanis a megrendelő 15 hetes határidőt adott a munkálatok befejezésére.
Vagyis a strandszezon kezdetére ígért befejezés helyett csak annak végére készülhetnek el teljesen a felújítással, valamikor szeptember közepén.
Lehet, hogy a strand az építkezés alatt is kinyit majd, csökkentett üzemmódban, de szinte biztos, hogy nem lesz kész. A most zajló felújítás ugyanis nem érinti a Dagály teljes területét, a főépület környezete már a világbajnokságra elkészült.
Mindenesetre a Dagály tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) kérdésünkre azt válaszolta, hogy:
"a felújítási munkálatok ütemezetten zajlanak és várhatóan már az idei strandszezonban igénybe lehet venni a teljesen megújult vizes komplexumot, amely a tavaly felépült Duna Arénával összekapcsolva a pesti oldal legnagyobb területű, az Arénával együtt összesen 9 hektáron elhelyezkedő strandfürdője."
A Dagályt, Budapest egyik legnépszerűbb strandját 2016 szeptemberében zárták be, mivel a területén épült fel a vizes világbajnokság uszodája, a Duna Aréna. A területet még 2015 -ben vették el Budapesttől, amikor Tarlós István, Budapest főpolgármestere átadta azt az államnak a BKV 52 milliárdos adósságátvállalásáért cserébe. Sokáig még azt sem lehetett tudni, megmarad-e a strand, de végül az állam a Dagály-projekt keretében a felújítás mellett döntött.
A jó munkához idő kell
A strandra sikertelenül próbáltunk bejutni tavaly nyáron, a strandfürdő hivatalos oldala viszont azt ígéri, hogy a világbajnokság után, 2017 őszétől 2018 tavaszára befejeződnek a munkálatok, és a strandszezonban már használatba lehet venni a felújított létesítményt.
Ám még csak nemrég zárult le a fürdő felújítására és végleges kialakítására kiírt pályázat, amit Garancsi IstvÁn cége, a Market Építő Zrt. nyert el.
A strandfürdő felújítására – ahol a világbajnokság idejére a Fina Marketet húzták fel – további 1,46 milliárd forintot költ az állam, amely során környezetrendezésre, a Fina Market utáni végleges kialakítási munkálatokra, egy téli sátorfolyosó, öltözők, világítás kiépítésére és a Béke ivókút kivitelezésére kerül sor, közel 94 ezer négyzetméteres területen.
A legutóbbi információk szerint – amelyek Fürjes Balázs, az egyes kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos InfoRádiónak adott nyilatkozatában hangzottak el – júniusban véget érnek a munkálatok, és a strandszezon jelentős részében használható lesz a strand.
Fürjes szerint gőzerővel folynak a munkák, viszont továbbra is a lakosok türelmét kéri, mert nem akarja, hogy egy elsietett nyitás miatt hibázzanak, amit később ki kellene javítani.
Fotó: Németh Sz. Péter
A strandszezon nem egy egzakt fogalom, minden fürdőnél mást jelent, de Budapesten általában május elejétől szeptember utolsó meleg hétvégéjéig tart. Korábban a Dagály a korai nyitók között szerepelt, idén viszont úgy tűnik, náluk akkor lesz a strandszezon, amikor kinyitnak.
Pár héttel a strand előtt viszont megnyithatja kapuját a nagyközönség előtt a Duna Aréna, amelynek üzemeltetése, mivel senki nem akarta elvállalni, kezdetben a világbajnokság szervezésére létrehozott Bp2017, majd pedig a Nemzeti Sportközpont (NSK) kezébe került.
Még azt sem tudni, ki lesz az üzemeltető
A Mentsük meg a Dagály Fürdőt Facebook-oldal – amit a fürdőközönség fórumaként Erdős Péter és Novobáczky Iván szerkeszt – aggódva követi nyomon a Dagály sorsát. Erdős Péter szerint úgy tűnik, a jelenlegi tulajdonos és építők részéről az aréna mellett csak másodlagos szempont a fürdő mielőbbi megnyitása, jelenleg az az egyik legnagyobb probléma, hogy továbbra sem ismert a majdani üzemeltető, és azt sem tudni, mennyi idő kell az átállásra, így a nyitás akár nyár végéig is elcsúszhat. Az is kérdés, hogy a sportlétesítmény részeként vagy hagyományainak megfelelően, önálló közfürdőként üzemel-e majd a Dagály. Az is felmerült, hogy a strand üzemeltetése visszakerülhet a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-hez (BGYH), amit az oldalon feltett szavazáson 94:6 arányban a BGYH Zrt. nyert meg egy ismeretlen üzemeltetővel szemben.
Úgy tudjuk, hogy a BGYH-nak még semmilyen információja nincs arról, hogy lesz-e pályázat kiírva az üzemeltetésre.
Ha lesz, akkor a szeretnének pályázni, de kizárólag a strandfürdőre, az Arénára nem, mert az elsődlegesen versenysportra lett építve, és a fenntartása is drága.
Az még számukra is rejtély, ha hozzájuk kerülne az üzemeltetés, mennyi időre lenne szükség az átálláshoz, mert az az átadott fürdő állapotától függ.
Már januárban nyithattak volna
Erdős Péter nem látja, hogy gőzerővel folynának a munkálatok, szerinte a Dagály téli üzemmódban már januárban kinyithatott volna, de úgy tűnik, ez senkinek sem állt érdekében, mert Budapesten számos másik fürdő is működik.
A csoport még tavaly írásban kérte a tulajdonost (MNV Zrt.), – több ezer támogatói aláírás kíséretében –, hogy próbálják meg téli üzemmódban kinyitni a fürdőt január elején, mert már a világbajnokságra is kész volt két úszómedence, egy meleg vizes medencénél pedig már csak a fugázás volt hátra, az aktuális munkálatok pedig több száz méterre folytak. A főépület is elkészült, csak a funkcióját kellett volna módosítani, azzal, hogy szekrényeket raknak be, és megoldják a beengedőkapuk működését.
A kérésüket viszont a zajló munkálatok veszélyessége miatt elutasították. Ami Erdős szerint csak kifogás, mivel már az utolsó nyáron is – amikor a fürdő már csak "csonka dagályként" üzemelt – daruk lógtak be az élménymedencék fölé a Duna Aréna építése miatt.
Fotó: Németh Sz. Péter
Továbbá Erdős nehezményezi, hogy a felújítás során lerombolták a gombamedencét, ami a fürdő szimbóluma volt, és ahol még az Omega együttes is forgatott egy videóklipet. A gombamedence a munkálatok során útban volt egy olyan autóút kialakításához, ami gyorsította az építkezést, pénz viszont már nincs az újjáépítésre.
Nemcsak a gombamedence esett áldozatul a felújításnak, hanem a Dagály fürdő fái is, aminek az északi része a kiemelt jelentőségű beruházás miatt esett ki a védelemre jogosult zöldterület kategóriából Budapest Főváros Településszerkezeti Tervében.
Így nyitnak a budapesti strandok
A BGYH tizenegy állandó fürdője közül kettő idénystrand, ami azt jelenti, hogy a Római és a Pünkösdfürdői csak nyárra nyit ki. A nyári üzemmódra való átállás viszont már mindenhol megtörtént: a Gellért Gyógyfürdő strandja, a Palatinus és a Paskál is teljes területen látogatható.
A Csillaghegyi egész évben üzemel, a strandrész május 26-án nyitott ki, ahol a három nyitott medencéből az egyik télen sátorral lefedve is üzemelt. Két óbudai strand, a Római május 27-én, a Pünkösdfürdői június 2-án nyitott ki. Aminek az egyik oka, hogy a hidegebb a vízellátás (21-22 °C) miatt költséges a víz felmelegítése.
A fő ok viszont a forgalomban keresendő, a látogatottság ugyanis a nyári iskolai szünet kezdetével lódul meg. A korán nyitó strandok vendégforgalmát nézve pedig eddig nem tűnt szükségesnek, hogy a három később nyitó létesítmény (Csillaghegy, Római, Pünkösdfürdő) nyitását előbbre hozzák. Úgy tudjuk, ez 2019-ben másképp lesz, mivel a csillaghegyi fedett fürdő elkészültével jövő nyáron ennek a fürdőnek a kinti részét is valószínűleg előbb nyitják meg.
Késik is, meg nem is a Csillaghegyi új fürdőkomplexum nyitása
A strandon zajló 3,5 milliárd forintos teljes beruházás határidejét többször módosították. A hétszintes fürdőépületben szaunavilág, wellnessrészleg, gyermekparadicsom, étterem és csúszdapark is lesz, a jelenlegi három medence mellé pedig másik tizenegy medence épül.
Eredetileg a teljes befejezés határideje 2018. szeptember 10. volt, a munkálatok egyharmadát jelentő uszodarész már tavaly augusztusában kinyitott volna.
Ami nem volt tartható így a komplett végső határidőt 2018. június 15-re módosították.
Ez az új, előrehozott időpont nem tartható, reálisan július végén, augusztus elején tudják a műszaki átadás átvételt megkezdeni
Fotó: Németh Sz. Péter A Csillaghegyi fürdőkomplexum jelenlegi állapotában
A késés okai a következők voltak: | [
"Market Építő Zrt.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] | [
"Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.",
"Nemzeti Sportközpont",
"MNV Zrt.",
"BGYH Zrt."
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Vádbeszéddel folytatják Gyurcsány egykori miniszterének perét
Szabó Pál akár tíz évet is kaphat a Postapalota elkótyavetyélése miatt
Véghajrához ért Szabó Pálnak, a Gyurcsány-kormány volt közlekedési miniszterének és bűntársainak pere a Fővárosi Törvényszéken, holnap ugyanis már az ügyészi vádbeszéddel folytatódik az ügy. Szabó Pál és társai tízmilliárdos vagyoni hátrányt okozhattak a Postapalota elkótyavetyélésével.
Akár tíz évre is elítélhetik Szabó Pált, a Gyurcsány-kormány közlekedési miniszterét, aki még a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatójaként csaknem tízmilliárd forintos vagyoni hátrányt okozhatott öt másik társával azzal, hogy elkótyavetyélték a Krisztina körúti Postapalotát, és méregdrágán új irodaházat béreltek.
A hűtlen kezelés miatti büntetőperben hamarosan elsőfokú ítélet születik, az országgyűlési választás előtt viszont már biztos nem döntenek, mivel a védőbeszédek április 10-én kezdődnek. Az ügyben még 2010 elején, Balsai István volt fideszes országgyűlési képviselő feljelentése alapján indítottak nyomozást.
A Krisztina körúti Postapalota eladásáról 2006–2007-ben döntött a Magyar Posta Zrt. igazgatósága és felügyelőbizottsága, valamint a tulajdonos Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. (ÁPV) igazgatósága. Bár a tiltakozás hatalmas volt, az ügyletet mégis nyélbe ütötték.
Az ügyészség szerint a posta részéről Szabó Pál és társai olyan hamis költség- és bevételkimutatást tüntettek fel az eladást megelőző előterjesztésekben, amelyek teljesen oda nem illők és irreálisak voltak. Ráadásul nem tértek ki a cég vagyonvesztésére, helyette azt hangsúlyozták, hogy az épületet nem érné meg felújítani. Mindezt azért tették, hogy az új székház bérlése tűnjön a leggazdaságosabbnak.
A Postapalota eladása és a bérelt üzlet viszont valójában a Magyar Posta Zrt. számára a leggazdaságtalanabb megoldás volt az összes lehetőség közül, hiszen egy új székház építése vagy a Krisztina körúti székház felújítása is jóval alacsonyabb költségekkel járt volna.
Érdekes az is, hogy a posta az eladás előtt körülbelül fél évvel 10 évre szóló szerződést kötött a Népfürdő utcai Gateway Business Centerrel. Az ingatlan eladása után végül havi négyszázezer euróért, azaz mintegy százmillió forintért béreltek itt új székházat.
Az egykori tárcavezető 2013-ban tagadta az ellene szóló vádakat, és úgy fogalmazott: a büntetőügy koholt vádakon alapul, szerinte az eladás és a bérlés is szabályos volt. | [
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt.",
"Magyar Posta Zrt."
] | [
"Fővárosi Törvényszék",
"Gateway Business Center"
] |
Hol vannak már azok az idők, amikor Simicska Közgépe tarolt a közbeszerzéseken! A “G-nap" óta jóval szerényebb bevételeket produkáló cég alig 1,1 milliárd forintos forgalmat bonyolított tavaly. Most ismét elnyert egy kisebb közbeszerzést, méghozzá nem máshol, mint az új többségi tulajdonos Szíjj László szülővárosában. Tiszakécskén több uniós projekt is folyamatban van.
2009-ig üzemeltette a tiszakécskei önkormányzat a helyi kisvasutat, majd, miután az állapota teljesen leromlott, bezárták. A város fideszes polgármestere többször bejelentette, hogy a kisvasút újjáéled, de ez a tavalyi választásokig nem történt meg – erről itt írtunk korábban. Tóth János polgármester akkor azt mondta, a késlekedés oka a “a tervezői kapacitások szűkössége".
Se kisvasút, se kilátó: eddig semmi sem lett a Tiszakécskének ígért uniós fejlesztésekből Szegény ember az, aki még ígérni sem tud, Tiszakécske fideszes polgármestere azonban nem ilyen. Tóth János 2018 januárjában, és egy évvel később is bejelentette, hogy 1,4 milliárd forint forráshoz jutott a város, amiből lesz újra kisvasút, kilátó, felújítás. 2019 őszén viszont ebből alig látszik valami, az önkormányzat pedig hallgat a bejelentett beruházásokról.
Úgy tűnik azonban, hogy a kisvasút végül lassan mégis célba ér, legalábbis a közbeszerzési értesítő szerint. A város meghívásos tendert írt ki 1025 méter új vágányszakasz építésére és 607,3 méter vágány felújításra. A vágány tervezési sebessége az eredeti – 1971-es – állapot szerinti 10 km/óra. “Ennek a sebességnek a megkötésére a vágány hossz miatti utazási idő meghosszabbítása volt és jelenleg is ez a célja" – írják. A kisvonat szerelvénye 25 fő befogadóképességű lesz. Járműszín is épül kiszolgáló épülettel és szociális helyiségekkel.
A kisvasut.hu szerint a tiszakécskei vonal az eredeti tervek szerint a vasútállomást kötötte volna össze a Tisza-parttal, végül csak egy 1,2 kilométeres vaspályát fektettek le a Sportliget és a Tisza-part között. “Bár igen rövid vonalról van szó, érdemes útba ejteni, megnézni a Tisza híres kanyarulatát, vagy megmártózni a helyi gyógyfürdő vizében" – írja a portál.
A közbeszerzést nettó 231,9 milliós ajánlattal a Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt. nyerte, amely alvállalkozóként bevonta a Duna Aszfaltot is.
A szebb napokat látott Közgép egykor szinte mindent vitt: 2014-ben még döbbenetes, 129 milliárdos forgalmat bonyolított. Aztán jött a tulajdonos Simicska Lajos és Orbán Viktor miniszterelnök “szakítása", és a cég mélyrepülésbe kezdett. Tavaly mindössze 1,1 milliárdos forgalom mellett 72 millió forint adózott eredményt ért el.
A kegyvesztett vállalkozás előbb Nyerges Zsolthoz, majd Szíjj Lászlóhoz került. Ahhoz a Szíjj Lászlóhoz, aki építőipari cégeivel – főként a Duna Aszfalttal – rengeteg állami és önkormányzati megbízást nyer el, akinek Mészáros Lőrinccel is több közös cége van, aki a Forbes legutóbbi gazdaglistája szerint a 4. leggazdagabb magyar, és akinek a jachtján töltötte nyaralását Szijjártó Péter külügyminiszter.
De vissza a tiszakécskei beruházásokhoz.
Épülne egy kilátó is, ami négy függőleges tartóoszlopon áll, amit négy íves támasz merevít. Az ácsszerkezetű tetővel védett kilátószintje 14 m magas. A kilátószintet egyenes karú falépcsőkkel lehet megközelíteni – ez is a közbeszerzési értesítőből derül ki. Erre a városnak 44 794 466 forintja van, viszont ennél csak drágább ajánlatok érkeztek. A legolcsóbbat a Horváth Építőmester Zrt. adta, 79 millióval, a legdrágábbat Gomép Ipari és Kereskedelmi Kft. 92 millióval. Eredmény még nincs.
A kisvasúthoz nem csak pálya, de szerelvény is kell. Erre is gondoltak Tiszakécskén – szintén a közbeszerzési értesítő tanúsága szerint. Az úgynevezett C50 típusú mozdonyt kell felújítani, a leírás szerint “a mozdony főkeretében kismértékű csavarodást tapasztalható., (...) az oldalsó takaró lemezek, homloklemez, súlyszekrényfedelek sérültek és deformáltak". Azt is írják, hogy a motor is új lesz. A kocsik 130 évesek, gyakorlatilag minden elemét újjá kell varázsolni. Ennek a közbeszerzésnek sincs eredménye.
Fotó: Tiszkakécske 2019 őszén. A szerző felvétele.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. | [
"Duna Aszfalt",
"Közgép"
] | [
"Simicska Közgépe",
"Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt.",
"Gomép Ipari és Kereskedelmi Kft.",
"Opten Kft.",
"Horváth Építőmester Zrt."
] |
Összeomlott a vád az Energol-ügyben Összeomlott a vád az Energol-ügyben, mert az ügyész a Pesti Központi Kerületi Bíróságon szerdán megtartott perbeszédében a vádpontok túlnyomó többségét már nem tartotta bizonyíthatónak, a 19 vádlott közül ötnek viszont letöltendő szabadságvesztést indítványozott. Népszabadság Online | Népszabadság | 2007. szeptember 26. | nincs komment kedvencek / megosztás Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz! Az 1990-es évek legnagyobb olajügyében az ügyészség 19 vádlottat állított bíróság elé sok százmilliós adócsalás és más bűncselekmények miatt. Az eredeti vádak szerint a bűnözői csoport több tízmillió liter ismeretlen eredetű kőolaj forgalmazásával és közterhek meg nem fizetésével követte el a súlyos bűncselekmény-sorozatot. Az Energol-ügy vádlottjai között van a kecskeméti maffiaperben tavaly bűnszervezetben elkövetett fegyvercsempészet, illetve emberölés előkészülete miatt jogerősen 12 év fegyházbüntetésre ítélt Radnai László, továbbá bűnszervezetben elkövetett emberölés előkészülete miatt 5, illetve 6 év fegyházra ítélt Csüllög Zsigmond és Ferencsik Attila. Radnai és Csüllög az 1990-es években a Conti Car tulajdonosaként többször szerepelt a bűnügyi krónikákban. Az Energol-ügy több másik vádlottja is állt már büntetőbíróság előtt. A vádlottak padján van még Csikós József, az Energol Rt. egyik volt vezérigazgatója, aki a rendszerváltás előtt az MSZMP KB apparátusában dolgozott, majd a Belügyminisztérium ezredeseként a központi adatnyilvántartó hivatalt vezette. Elévülés miatt szüntették meg korábban az ügy gyanúsítottjaként szereplő Portik Tamás ellen az eljárást, a férfi egy időben a körözött magyar személyek listáján a legkeresettebbnek számított. A vádlottak az eljárás során többnyire tagadták bűnösségüket, de volt, aki társaira terhelő vallomást tett.
HIRDETÉS Az ügyész a terhelő bizonyítékok közt említette egy védett tanú vallomását és az 1998-as, négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantásban elhunyt Boros Tamás nyilatkozatát is. Boros Tamás egy időben a rendőrség koronatanújának számított többek között az olajmaffia-ügyekkel kapcsolatban is. Az elsőfokú büntetőper 2003 júniusában kezdődött el, több tucatnyi tárgyaláson számos tanút hallgattak meg, ám bírócsere miatt 2005-ben elölről el kellett kezdeni a pert, melyben szerdán lezárták a bizonyítási eljárást, és megkezdődhettek a perbeszédek. A szerdai vádbeszéd szerint az Energol Rt.-vel kapcsolatos vádpont lényegében nem bizonyítható, téves az a megállapítás, hogy ez a cég "első forgalomba hozó" lenne, az adóhatóság többször ellenőrizte az Energolt, továbbá ezzel a vádponttal kapcsolatban a rossz minőségű termék forgalomba hozatalának bűncselekménye sem bizonyítható. Egy másik vádpontban az egyik vádlottal szemben felhozott lőfegyverrel visszaélés kapcsán az ügyész megállapította, hogy inkább dísztárgyról, mint fegyverről van szó, amely korszerű lövedék kilövésére alkalmatlan, ezért ebben az ügyben a vádlottat tévedés címén fel lehet menteni. Az adócsalással kapcsolatos számtalan egyéb vádbeli cselekmény túlnyomó többsége az ügyész szerint nem bizonyított, egy kisebb része, továbbá néhány közokirat-hamisítási ügy miatt mégis letöltendő börtönt indítványozott hat vádlottnak, ötnek felfüggesztett szabadságvesztést, kettőnek pénzbüntetést, ötnek pedig felmentést. Egy vádlott ügyét korábban már elkülönítették. A vád változása nyomán több százmillió forinttal csökkent a bűncselekményekkel okozott kár mértéke is. Az Energol-ügy a védőbeszédekkel folytatódik a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, az elsőfokú ítélet kihirdetésére várhatóan novemberben kerül sor. (MTI)
HIRDETÉS
. | [
"Energol Rt."
] | [
"Conti Car",
"Pesti Központi Kerületi Bíróság",
"MSZMP KB",
"Népszabadság Online"
] |
Mindenkit meglepett az a szerdai bejelentés, hogy megszakította az együttműködést az MDF-fel a Schmuck Andor féle Tisztelet Társasága. A válás valódi okait még nem lehet tudni, de az MDF sok pénztől és parlamenti frakciójától eshet így el, ha a TT által delegált Vas János kilép a frakcióból. Herényi Károly frakcióvezető ugyanakkor azt közölte: Vas nem jelezte, hogy ki akar lépni a frakcióból.
A Tisztelet Társasága az MDF 2010-es választási együttműködésére vonatkozó ajánlatát elutasította, és felszólítja Vas János képviselőt, hogy lépjen ki az MDF-frakcióból és függetlenként képviselje tovább a szépkorúakat. Ezt Schmuck Andor, a társaság ügyvivője közölte szerdán az MTI-vel.
"A Tisztelet Társasága az MDF választmányának március elején hozott döntéseként a Tisztelet Társasága és az MDF 2010-es választási együttműködésére vonatkozó ajánlatát elutasította. Egyben kezdeményezi az MDF-el kötött 2006-os választási megállapodás felbontását" - olvasható a társaság közleményében. A Tisztelet Társasága továbbiakban önállóan kívánja képviselni a szépkorúak érdekeit.
Schmuck Andor és Dávid Ibolya
Dávid Ibolya, az MDF elnöke reagálásában az MTI-nek azt mondta, hónapok óta nem tárgyalnak a társasággal, ezért, mint megjegyezte, természetes volt a Tisztelet Társaságának reakciója. Hozzátette: az elmúlt időszakban számtalan, a párt életébe történő betörési és függővé tételi kísérletet hiúsítottak meg a konzervatív politikusok. Mint mondta, a Tisztelet Társaságával történő együttműködés megszakítása is ennek a folyamatnak a része.
Az MDF-frakció már Almássy Kornál kizárásával is a megszűnés határára került. Ha Almássy után Vas János is kiválik a frakcióból, a a 11 fős képviselőcsoport létszáma a házszabályban meghatározott 10 fős minimum alá csökken, így Herényiék elvileg csak függetlenek csoportjaként működhetnek tovább.
A történtek ellenére Vas János továbbra is az MDF-frakció tagja, közölte Herényi Károly, frakcióvezető. A Tisztelet Társasága által delegált képviselő semmilyen módon nem jelezte a képviselőcsoportból való távozási szándékát. Az MDF parlamenti frakciója így továbbra is tíz fővel és továbbra is Vas Jánossal együtt képviseli a valódi konzervatív értékeket az Országgyűlésben, a frakció megszűnése nincs napirenden, a parlamenti munkát a ma történt események nem befolyásolják, áll Herényi közleményében.
A TT döntése azért meglepő, mert a Fórum elnöksége és az országos választmány már a tavasszal jóváhagyta a választási együttműködés folytatását, sőt - ugyan pontos információjuk még a vezető politikusoknak sem volt - úgy tudták, hogy a megállapodást már alá is írták.
A tavasszal kidolgozott együttműködés lényege az volt, hogy a Fórum átadja az országos lista minden harmadik helyét, valamint a 19 megyei és a fővárosi listák közül nyolcban a listavezetői pozíciót az egykori MSZP-s politikus, Schmuck Andor által menedzselt szervezet embereinek. Ez azt jelentette volna, hogy az országos listán a két legfontosabb MDF-es - 2006-ban Dávid Ibolya és Herényi Károly volt - után rögtön egy TT jelöltje következett volna.
A pártban közismert volt, hogy eddig nemcsak a két szervezet, hanem a két vezető, Dávid Ibolya és a Schmuck Andor kapcsolata is jó volt. A 2006-os választások idején Schmuck volt az MDF-elnök legfőbb bizalmasa, akivel együtt izgulták végig a választási eredmények összesítését.
A pártvezetés sosem nem ismerte el, de az MDF-ből távozott vezetők egybehangzóan állították, hogy a szépkorúak érdekeit képviselő TT valójában pénzügyi forrást jelentett a tőkehiányos MDF-nek. Szőke László, a párt volt alelnöke egy tavalyi interjúban azt mondta, hogy a TT-ből "anyagi és más dolgokban is támogatták a pártot, és ennek az volt az ára, hogy az embereiket feltettük az MDF listájára bejutó közeli helyekre." Gémesi György pedig egy sajtótájékoztató keretében árulta el, hogy az MDF kampányához szükséges pénzek jelentős része Leisztinger Tamás érdekcsoportjától érkezett Schmuck Andoron keresztül a párthoz.
A szakítás a pártkassza krónikus kiürülése mellett viszont az állami források egy részétől is megfoszthatja az MDF-et. Ha Vas János kilép, de nem mond le képviselői mandátumáról, a Fórum frakciója megszűnik. Ezzel több százmillió forintos működési támogatástól is eleshet a párt. | [
"Tisztelet Társasága",
"MDF"
] | [] |
Újabb munkákat kapott a Budai Várban a kormányközeli West Hungária Bau Kft. és a Laki Épületszobrász Zrt. párosa. A két cég már eddig is szépen kaszált az ott zajló építkezésekkel, most további nettó 5,8 milliárd forinttal gyarapodhatnak. A pénzből a Csikós udvar revitalizációját kell elvégezniük.
Az uniós közbeszerzési értesítőben jelent meg, hogy a Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zrt. által kiírt pályázaton a West Hungária Bau Kft. (WHB) és a Laki Épületszobrász Zrt. lett a befutó. A nyílt pályázaton indult még az EB Hungary Invest Kft. és a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. is.
A nyertes konzorcium a tervezett nettó 7 milliárd forint helyett nettó 5,8 milliárd forintért végezheti el a Csikós udvar revitalizációját, amely kiterjed a Hauszmann rámpa helyreállítására, a Csikós udvar területrendezésére és az Ybl támfal helyreállítására is.
Az eredmény annak fényében nem meglepő, hogy a két cég már korábban is dolgozhatott a Budai Várban: az ő feladatuk lett például a Budai Vár Főőrség épületének és a Stöckl-lépcsőnek a teljes újraépítése, valamint a Csikós udvarban újjáépülő Új királyi lovarda kivitelezése is.
Ezek a beruházások – a mostanival ellentétben – jócskán megdrágultak menet közben: tavaly nyáron például kiderült, hogy 600 millió forinttal kerülnek többe a tervezettnél, majd további 189 milliót csaptak hozzá az engedélyezési, kivitelezési tervdokumentáció elkészítéséért.
Erről ebben a cikkben írtunk bővebben:
Budai vár: újabb százmilliók mennek el a lovarda és főőrség épületének felújítására Egységesen 330 millió forinttal drágult a Várban épülő királyi lovarda és a Csikós udvar felújítása is – szúrta ki a K-Monitor. A Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. szerződésmódosítását az uniós közbeszerzési értesítőben tették közzé augusztus 3-án. A két beruházás így összesen hét és félmilliárd forintba kerül. [featuredbox text=
A WHB az Orbán Viktor vejével, Tiborcz Istvánnal üzletelő Paár Attila tulajdonában van. Értékesítésének nettó árbevétele 2017-ben nettó 41,3 milliárd forint, 2018-ban pedig 50,1 milliárd forint volt. A WHB sok közpénzes megrendelésnek köszönheti a sikerét, amelyek gyakran megdrágultak menet közben. Így például a szegedi vagy a soproni uszoda, amelyek négyszeres, illetve kétszeres áron épülhetnek meg. A cég a kivitelezője a jelenleg 18 milliárdnál tartó Pénzügyminisztérium felépítésének is a Várban a Garage Ingatlanfejlesztő Kft.-vel közösen.
A Laki Épületszobrász Zrt. sem panaszkodhat: 2017-ben 4,2, 2018-ban pedig 7,5 milliárd forintos éves forgalmat bonyolítottak.
A Várkapitányságnak egyébként rövid időn belül ez a második nagy beruházása. Február elején ugyanis a Confector Mérnök Iroda Kft.-nek ítélték oda a Csikós udvarhoz kapcsolódó, déli nyaktag nevű rész felújítását és átalakítását 4,6 milliárd forintért.
Újabb munkálatok a Budai Várban 4,6 milliárd forintért A Vár déli oldalán induló építkezést a Confector Mérnök Iroda Kft. kivitelezi – derült ki az uniós közbeszerzési értesítőből. Ötemeletes, csaknem 1200 négyzetméteres épületszárnyat építenek büfével, ajándékbolttal és felvonóval. Az épület tervezett helyén jelenleg a Budapesti Történeti Múzeum található. [featuredbox text=
A Várral kapcsolatos beruházások érdekessége még, hogy épp a napokban derült ki: mégsem lesznek lovak az újjáépített Lovardában. Az 1950-ben elbontott, majd 3,8 milliárdért visszaépített épület nemcsak az ország legnagyobb lovardája lett volna, de egy 16 állat tartását lehetővé tevő istállót is tartalmazott volna. Csakhogy az állattartási szabályok ezt már nem teszik lehetővé, így egy helyiség multifunkcionális rendezvénytérként szolgál majd, istálló nem lesz – mutatott rá az Index.
Címlapkép: Az újjáépülő Lovarda alapkövének letétele a budai Várban 2016-ban (fotó: kormány.hu) A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával! | [
"Laki Épületszobrász Zrt.",
"West Hungária Bau Kft."
] | [
"Garage Ingatlanfejlesztő Kft.",
"Budai Vár Főőrség",
"Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt.",
"EB Hungary Invest Kft.",
"Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zrt.",
"Confector Mérnök Iroda Kft.",
"Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft.",
"Opten Kft."
] |
Óriási összeget nyert el a közétkeztetési piacon sikerszériában levő Hungast-csoport két cége. Debrecenben az óvodákban, általános és középiskolákban, a hozzájuk tartozó kollégiumokban biztosítják a gyerekek étkezését, a szünidőben ráadásul a bölcsődében és az erdei iskolában is ugyanezt vállalták. Mindezért 7,75 milliárd forintot húz be a Hungast Vital Kft. és a Cívis Hungast Kft. – derül ki az uniós közbeszerzési értesítő legfrissebb számából.
A Hungast tavaly vette meg a piac addigi nagy szereplőjét, a Sodexot, a neve meg is változott Hungast Vital Kft.-re, és mára 13-14 milliárdos éves árbevételű céggé nőtte ki magát.
Komáromi Csaba és Herczeg Csaba érdekeltségének számít a vállalkozás, de korábban a Fidesz egyik gazdaságpolitikusát, a parlament gazdasági bizottságának elnökét, Bánki Eriket sejtették a háttérben.
A Hungast megszerezte a piac másik nagy szereplőjének, az Elamen Zrt.-nek a többségi tulajdonrészét is.
A Hungast-csoport az elmúlt években több nagy önkormányzatnál is átvette a közétkeztetési feladatok ellátását, Pécsen, Szekszárdon vagy Budapesten Zuglóban nyerték el a zsíros megbízásokat.
(Kiemelt kép: Uzsonna a debreceni Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény ebédlőjében 2014. május 13-án. Megjelent a szeptember elsejétől hatályos közétkeztetésről szóló rendelet, amely részletesen szabályozza az iskolai menzákon, kórházakban adandó ételek elkészítését és tápanyagtartalmát. Tilos lesz a szénsavas vagy cukrozott üdítő, a magas zsírtartalmú húskészítmény adása. Rögzítették azt is, hogy nem tehetnek az asztalra só- és cukortartót. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt) | [
"Hungast Vital Kft.",
"Cívis Hungast Kft."
] | [
"Elamen Zrt.",
"Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény"
] |
Több mint hatmilliárd forintot költene a kormány a családbarát értékrend népszerűsítésére, de úgy, hogy az erre kiírt pályázatra mindössze egyetlen cég nyújthat be támogatási kérelmet – vette észre a Magyar Nemzet. A szerencsés kiválasztott a Családbarát Ország (CSBO) Nonprofit Közhasznú Kft. – a pályázat címe ugyancsak Családbarát ország –, ennek kell majd elősegíteni "a családbarát értékrend, ezáltal a család- és gyermekbarát szemlélet általánossá válását" hazánkban. A pályázat forrását az Európai Szociális Alapból és a magyar állam költségvetéséből teremtik elő. Vissza nem térítendőnek minősül a támogatás, és előlegként akár a teljes összeg, vagyis mind a 6,17 milliárd forint odaadható. Ezért a cégnek több feladatot is el kell végeznie, például növelniük kell a családok tájékozottságát "a családi értékekkel" kapcsolatban, támogatniuk kell a munka és a család összeegyeztethetőségét, illetve hozzájuk tartozik majd bizonyos szakemberek, például a dajkák képzése is. Ezeket többek között a "Családbarát hely" védjegy bevezetésével, nemzetközi, illetve országos konferenciák szervezésével, kutatások elvégzésével, babacsomagok osztásával, idősügyi referensek képzésének szervezésével érnék el, de az ő feladatuk lesz majd különböző "családbarátszemlélet-formáló" tartalmak terjesztése is.
Ilyen kommunikációs kampányoknál elvárás a minél változatosabb eszközök igénybevétele, például "véleményformáló vezéregyéniségek" megbízása, hogy így érjenek el minél több fiatalt. A felhívás szerint a projektmenedzser, a pénzügyi vezető és a szakmai vezető bérköltsége heti 40 órás foglalkoztatás esetén maximum havi bruttó 747 228, míg az alprojektvezetőé legfeljebb havi bruttó 586 444 forint lehet.
Nem a mostani, hatmilliárdos projekt az egyetlen, amelyre a CSBO konkurencia nélkül jelentkezhet. A cég – amely kríziskezelő telefonszolgálatot is üzemeltet – ugyancsak egyedüliként pályázhatott egy több mint 1,1 milliárd forint értékű, Kríziskezelő szolgálatok fejlesztése című felhívásra. Ugyancsak vissza nem térítendőnek minősült a tavaly ősszel megjelent pályázatra szánt forrás, és támogatási előlegként szintén felhasználhatták a teljes összeget. A CSBO emellett további két projekt megvalósítására nyert uniós forrásokat: részt vesz egy 5,7 milliárd forint értékű program megvalósításában, míg egy másik pályázatban 390 millió forintot nyert el.
Nagy kérdés, hogy a kormány miért bíz ekkora összegeket a CSBO-ra, a közel két évtizede működő cég ugyanis a tavalyi évig egyáltalán nem foglalkozott családpolitikával. Az Opten céginformációs adatbázis szerint ugyanis a kft.-t közel húsz éve Zánka Tours néven alapították, amikor is még "máshova nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység" tartozott a tevékenységi körébe. Később Magyar Vitorlás Központ Nonprofit Kft. névre váltott, amelyet végül csak 2016 februárjában cseréltek le Családbarát Országra, és csupán pár hónappal később vált főprofiljukká az "egyéb közösségi, társadalmi tevékenység". Ám nemcsak az előbbiek miatt meglepő, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) jóvoltából milliárdok felett rendelkezhet a CSBO, hanem azért is, mert a cég adatai szerint 2015-ben még mindössze húszmillió forintnyi bevételük volt.
A CSBO honlapján tegnap reggelig nem sok információt találhattak az érdeklődők a cég közérdekű adataival kapcsolatban. Például a szervezeti, személyzeti adatok "feltöltés alatt" álltak, míg a gazdálkodási adatokra kattintva az oldal kezdőlapja töltődött be, akárcsak akkor, ha a tevékenységre, működésre vonatkozó információkra voltunk kíváncsiak. Aki kapcsolatba szeretett volna lépni a milliárdokkal gazdálkodó céggel, az a honlapon mindössze egy e-mail-címet talált, telefonszámot nem. Ám érdekes módon – miután szerda este elküldtük kérdéseinket az Emminek, illetve a Miniszterelnökségnek – tegnap délre sikerült a CSBO-nak rohamtempóban pótolnia a honlapról addig hiányzó adatok egy részét, így például már végre telefonszámot is megadtak magukhoz. Lapzártánkig azonban például sem közhasznúsági jelentésük, sem pedig a vagyongazdálkodással összefüggő szerződéseik nem voltak elérhetők. Az újonnan feltöltött információkból azt is megtudhattuk, hogy a cég ügyvezetője Lebovits Gábor, aki a feladatot havi 800 ezer forintért látja el. Korábban dolgozott a szintén állami tulajdonú Esza Kht. vezetőjeként, de megfordult MÁV-Start általános gazdálkodási vezérigazgató-helyettesi posztján is.
A CSBO egyébként az Új Nemzedék Központ (ÚNK) tulajdonában áll, az pedig az államéban. Legutóbb az ÚNK akkor került a figyelem középpontjába, amikor idén februárban bemutatták a 2016-os magyar ifjúságkutatás eredményeit. Ugyanakkor tavaly egy kellemetlen ügy miatt cikkeztek róluk: feljelentette őket az Állami Számvevőszék, miután a központ nem adta oda nekik az összes, az ellenőrzéshez szükséges iratot határidőre. Ezt az ÚNK részéről azzal magyarázták, hogy egy 2015-ös viharban elázott a szükséges papírok egy része. Végül elutasították a feljelentést, a rendőrség szerint nem történt bűncselekmény. Egyébként a CSBO-hoz hasonlóan az ÚNK is felel nagyobb összegű, összesen 7,5 milliárd forint értékű pályázatokért, és a Nemzeti Tehetség Program pályázatain is nyertek összesen 310 millió forintnyi támogatást.
Bár az Emmitől és a Miniszterelnökségtől is szerettük volna megtudni, miért csak a CSBO nyújthat be támogatási kérelmet a tekintélyes összegű pályázatra, és hogy az egyetlen induló miatt nem tartanak-e magasabb korrupciós kockázattól, lapzártánkig nem kaptunk választ egyik minisztériumtól sem. Kérdéseinket a cégnek is elküldtük, hogy megtudjuk, mit gondolnak arról, miért pont ők lehetnek egy hatmilliárdos pályázat kedvezményezettjei, ám megkeresésünkre lapzártánkig ők sem reagáltak. Kerestük az ÚNK-t is, ők mára ígértek választ.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 03. 10. | [
"Családbarát ország"
] | [
"Esza Kht.",
"Magyar Vitorlás Központ Nonprofit Kft.",
"Magyar Nemzet",
"Új Nemzedék Központ",
"Európai Szociális Alap",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Zánka Tours",
"Családbarát Ország (CSBO) Nonprofit Közhasznú Kft.",
"Állami Számvevőszék"
] |
Mészáros Lőrinc új ásványvizes cégénél csöngött ki a telefon, amikor megpróbáltuk felhívni az országban egyedülálló PET-feldolgozó üzemről ismert Recy-Pet Kft. központi számát. Bár utóbbi vállalat ugyanahhoz a csoporthoz tartozott, amelytől a felcsúti milliárdos a hetekben némi hátszéllel megszerzett egy albertirsai ásványvízgyártó üzemet, az egyébként Karcagon található PET-feldolgozó nem volt a megvásárolt csomag része.
Ennek azért van különleges jelentősége, mert a kormány épp most dolgozik azon a jogszabályon, amely az uniós elvárásoknak megfelelően teljesen újraszabja a PET-hulladék kezelését is, és hatalmas piacot teremt a karcagi feldolgozónak. Sokmilliárdos üzletről van szó, amely az ásványvízpiacon is átalakíthatja az erőviszonyokat.
Nem csoda, hogy forrásaink közül már többen akkor is a Recy-Pet Kft. sorsát találgatták, amikor év elején még úgy tűnt, hogy Mészáros Lőrinc csak egy ásványvíz-palackozót vesz. De nem csak azt vett. Sőt, a nagy kincsnek tartott karcagi üzem már ezeknek a beszélgetéseknek az idején is hónapok óta az övé volt, csak eddig ezt nem verték nagydobra.
A kormány kinccsé teheti a PET-feldolgozókat
A PET-feldolgozást az értékelte fel, hogy a műanyag hulladék mennyiségének visszaszorítása az elmúlt években a fejlett világban környezetvédelmi prioritás lett. Az Európai Unióban a PET-italpalackokat például 2025-től 25, 2030-tól 30 százalékban hulladékból nyert alapanyagból kell gyártani. Itthon azonban ennél is magasabb arány lesz a cél, mivel a legnagyobb kibocsátónak számító ásványvizes és üdítős cégeket tömörítő szövetség az uniós elvárásokat is túlvállalta. Tavaly januárban úgy döntöttek, hogy a 30 százalékot már 2025-re elérik, 2030-ban pedig 50 százalékra növelik az újrahasznosított műanyagok felhasználási arányát*Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az új palackokat jelentős részben olyan alapanyagból (jellemzően granulátumból) gyártják majd, amit nem hagyományos vegyipari alapanyagokból, hanem PET-hulladékból (tehát például régi palackokból) állítanak elő..
Ahhoz viszont, hogy ez működjön, az egész jelenlegi rendszert újra kell gondolni és szabályozni. A magyar kormány neki is szaladt ennek a feladatnak, ám a dolog nem megy túl gyorsan. Bár hosszú előkészületek után tavaly év végére elkészült a PET-újrahasznosítást is szabályozó új hulladékgazdálkodási törvény, ám az hiába ment át az Országgyűlésen, Áder János köztársasági elnök nem írta alá. Több forrásból is úgy hallottuk, hogy az ügyért felelős államtitkár, Boros Anita és az Áder által alapított Kék Bolygó alapítvány között ekkor már hónapok óta éleződött a (jelentős részben szakmai alapú) konfliktus. Ennek a kicsúcsosodása lett, hogy az államfő aggályaival az Alkotmánybírósághoz fordult, amely néhány napja részben igazat is adott neki*Az államtitkár pedig két héttel a köztársasági elnök vétója után távozott a kormányból..
Bár a törvény körüli vita szakmai szempontból (is) fontos, a hulladékgazdálkodás átalakításának fő irányán azonban nem fog változtatni. A PET-palackok esetében úgy alakul majd át az eddigi gyakorlat, hogy a palackok betétdíjasak lesznek, azaz a fogyasztók visszaválthatják őket. Az így beérkező hulladék kezelését rábízzák egy állami vagy piaci szereplőre, amely aztán eladja majd újrahasznosításra. A használt PET-ekből készült alapanyaggal pedig már a piacon lehet majd kereskedni*A vita most főleg azon megy, hogy ki legyen a hulladék tulajdonjogát is megszerző központi szereplő, azaz a koncesszor. A piacon a többség nagyjából biztosra veszi, hogy a Mol kapja majd meg ezt a feladatot. Erre utalhatott az is, hogy Hernádi Zsolt, az olajcég vezérigazgatója egy decemberi interjúban maga is azt állította, hogy cége "ráerősít a hulladékgazdálkodásra". A koncesszor kiléte azonban azt nem befolyásolja, hogy az általa begyűjtött hulladékot valakinek fel kell majd dolgoznia..
Ez utóbbi eddig nem volt törvényszerűen hatalmas biznisz, hiszen semmi nem kényszerítette az ásványvíz- és üdítőgyártókat, hogy az úgynevezett szűz, tehát először használt PET helyett újrahasznosítottat vegyenek.
A néhány éven belül életbe lépő szabályok azonban egyik pillanatról a másikra hatalmas piacot teremtenek, hiszen a palackokhoz használt alapanyag negyedének-harmadának-felének ilyennek kell lennie.
A témában lapunknak nyilatkozó nagyjából egy tucat iparági szereplő, ágazati szakértő, illetve a Recy-Pet működésére közvetlen közelről vagy kissé távolabbról rálátó szakember ugyan mindenben nem értett egyet, de abban nem volt köztük vita, hogy erre jelenleg nincs kapacitás az országban. Sőt, még szélesebb földrajzi relációban sincs. Így akinek saját gyára lesz, amikor a szabályok életbe lépnek, hirtelen nagyon jó üzleti helyzetben találhatja magát. Egy olyan üzem, amely PET-hulladékból újabb palackok előállítására alkalmas granulátumot tud gyártani, különösen nagy versenyelőnyt jelenthet. Ilyenből pedig jelenleg egy van az országban, a karcagi*A piacon természetesen vannak olyan cégek, amelyek PET-hulladékból gyártanak termékeket, de közülük nagyon kevesen tudnak az élelmiszeriparnak is megfelelő minőséget előállítani, és többségében ezek a vállalatok sem üdítős-ásványvizes palackokat gyártanak, hanem például joghurtos, tejfölös dobozokat. Úgy tudjuk, a Jász-Plasztiknál vannak tervek arra, hogy palackhoz is gyártsanak alapanyagot, de náluk is más lesz a technológia, mint a karcagi üzemben..
Nem volt rossz elképzelés
Ebben a helyzetben üzleti szempontból őrültség túladni egy ilyen termelőegységen. Kivéve persze, ha az eladónak valamiért nincs más lehetősége. A Recy-Petnek pedig valószínűleg nem igazán volt, a cég, illetve a mögötte álló csoport ugyanis bedőlt.
Pedig a PET-feldolgozóüzem megépítése eredetileg egyáltalán nem volt rossz elképzelés. A Recy-Pet az Aquarius-Aqua köré szerveződő cégcsoportnak volt a tagja. A csoport egy időben a hazai ásványvízpiac legnagyobb szereplőjének számított, és üdítőből is jelentős mennyiséget palackozott. A vállalat stratégiáját elsősorban arra építette, hogy alacsony árral igyekezet kiszorítani konkurenseit az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok tendereiről, így egy időben szinte az összes ilyen hálózatnak ők gyártották a saját márkás vizeket. A Spar, a Tesco, a Lidl, a Coop, a Penny ásványvizeit mind az Aquarius-Aqua palackozta, de nagy mennyiségben gyártottak ezeknek a láncoknak saját márkás üdítőket és energiaitalokat is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Pepsi gyártása lehet Mészáros Lőrinc nagy dobásaAz ásványvízen alig lehet nyerni, energiaitalban a Hellel kellene versenyezni, így valószínűleg az üdítőital-gyártás felé mozdulhat Mészáros Lőrinc új üzeme.
A PET-újrahasznosítás a karcagi üzem megálmodásakor, tehát a 2010-es évek közepén azért volt remek elképzelés, mert ekkor a hulladékból nyert alapanyag már évek óta sokkal olcsóbb volt, mint a vegyipari cégektől vásárolható, olajszármazékokból készülő úgynevezett szűz PET. Egy időben utóbbiért közel másfélszer annyit kellett fizetni, márpedig az ásványvíznél a legnagyobb költségtétel egyértelműen a palack, így aki azt olcsón tudja beszerezni vagy előállítani, az komoly árelőnybe kerülhet.
Az elképzelés tehát az volt, hogy a csoport a Recy-Petre építve szépen letarolja majd a piacot, végül azonban nagyon nem így alakult. A kétmilliárdos uniós támogatással, összesen 3 milliárd forintból felhúzott üzem 2013-as alapkőletételén még két miniszter is részt vett*Varga Mihály nemzetgazdasági és Fazekas Sándor mezőgazdasági miniszter, akiknek egyaránt karcagi kötődése van., és két évvel később át is adták az egységet, de a Recy-Pet igazából sosem pörgött fel.
Soha nem működött jól
Mire ugyanis ez megtörténhetett volna, az Aquarius-Aqua helyzete és a piaci környezet is megváltozott, így pedig az üzem egy percig sem tudott nyereségesen működni. A vállalat vezetésében több mint hat évig aktívan részt vevő Kasi Zoltán a G7-nek főleg a PET-árak alakulásával magyarázta a kudarcot. Állítása szerint az ásványvíz- és üdítőgyártó cégek legalább 10 százalékos árelőnyt vártak el az újrahasznosított alapanyagtól, így amikor az árkülönbség a 2010-es évek második felében elkezdett olvadni, mindenki visszaállt a szűz PET-re. Mint fogalmazott, az ásványvizes cégek
meg akarnak felelni a környezettudatos fogyasztóik elvárásának, de csak úgy, hogy ez ne kerüljön nekik többe.
Ezt egyébként a gyártók is elismerik. Egy az ágazatban ténykedő hazai cég vezetője azt mondta: marketingből mindenki használ valamennyi újrahasznosított PET-et, de megfeszülnek vele, mivel kisebb a gyártás hatékonysága, ráadásul most már drágább is az alapanyag. Az ebből eredő magasabb költséget pedig nem tudják áraikban érvényesíteni, mert a vevők nagy többsége is csak szóban környezettudatos. Így amíg nem kötelező, a legtöbb gyártó csak annyi újrahasznosított PET-et vesz, amennyit nagyon muszáj.
A változó piaci trendek tehát tényleg nem kedveztek a Recy-Petnek, a cég problémáinak azonban szinte biztosan nem ez volt a fő oka. Az üzem első éveiben ugyanis még olcsóbb volt az újrahasznosított alapanyag a szűz PET-nél, a fordulat csak 2018-2019 fordulóján következett be, amikor a Recy-Pet már az utolsókat rúgta. Az üzem mégis veszteséges volt, méghozzá azért, mert a legfontosabb vevője, az Aquarius-Aqua néhány hónappal az átadás után megroppant.
A gyáravatón még beszédet mondó főtulajdonos nagyjából háromnegyed évvel később már előzetes letartóztatásban ült, mivel áfacsalási ügybe keveredett. Az Aquariustól ezután elkezdtek elpártolni a korábbi finanszírozók és vevők, ami komoly probléma egy alapvetően a nagy mennyiségű gyártásra és a hatékonyságból eredő alacsony költségekre építő gyártónál. Az üzleti modell összeomlott, az albertirsai gyár termelése visszaesett.
Márpedig – ahogy ez egy az üzemet bemutató videóból is kiderül – a Recy-Petnél előállított alapanyagot jelentős részben Albertirsára szállították. Az egykori ügyvezető szerint ugyan máshova is adtak el, de az eredetileg kigondolt üzleti modell épp az volt, hogy majd az Aquarius-Aqua húzza a hasznot az olcsó alapanyagból.
Mindenesetre a karcagi feldolgozó soha nem tudott tényleges kapacitása környékén termelni. Kasi Zoltán azt mondta, hogy az üzem évi nyolcezer tonna PET-palack-alapanyag előállítására képes. Ekkora mennyiségből az árakat figyelembe véve alsó hangon 2,5 milliárd forintos bevételt kellett volna összehoznia a Recy-Petnek, de a csúcsévben is csak 1,2 milliárdig jutott.
A vállalatnak az utolsó csapást egy műszaki hiba jelentette. Egy gép fő alkatrésze tört el, és bár a Recy-Petnél úgy gondolták, hogy a százmilliókba kerülő javítás garanciális, a gép szállítója nem értett ezzel egyet. A vitát nem sikerült rendezni, így a közel másfél évvel ezelőtti leállás után az üzemet már nem indították újra, a cég néhány hónapon belül összes alkalmazottját elbocsátotta.
Nyolcnapos céghez került
A PET-feldolgozó azonban sokáig nem hevert parlagon. A karcagi üzem története a következő hónapokban nagyon hasonlított az ekkor már szintén csődben lévő Aquarius-Aqua albertirsai palackozójának sorsához. Néhány hete részletes cikkben mutattuk be, hogy Mészáros Lőrinc piaci erejét, a cég problémáit, illetve a jogi lehetőségeket kihasználva hogyan szerezte meg viszonylag olcsón ez utóbbi gyárat. A karcagi feldolgozót is nagyon hasonlóan vásárolta meg, azzal a különbséggel, hogy itt még a felszámolás előtt lépett.
Egészen pontosan a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtása és a felszámolás tényleges megindítása között. Ami azért érdekes, mert ilyenkor jogilag sem feltétlenül kockázatmentes egy hasonló felvásárlás. A lapunknak nyilatkozó felszámoló szerint ugyanis egy ilyen ügyletet adott esetben a későbbiekben a megbízott felszámoló és a hitelezők is megtámadhatnak*A Recy-Pet esetében, akárcsak az Aquaris-Aquánál, először a banki követelések felvásárlása indult meg. Ezt itt is a Hórusz Faktorház vállalta magára, hogy aztán majd továbbpasszolja ezeket a követeléseket a Mészáros-csoportnak. A Hórusz jelzálogjogát az üzemre a tulajdoni lap szerint május 13-án jegyezték be. A Recy-Pet ellen a cégbírósági iratok alapján két nappal ezt követően kezdeményezték a felszámolást. Az eljárás megindítását azonban ténylegesen csak szeptember közepén rendelte el a bíróság, ekkorra pedig az üzemnek már nem a Recy-Pet volt a tulajdonosa. Az ingatlant ugyanis június 17-én eladták. A lapunknak nyilatkozó felszámoló szerint elképzelhető, hogy a Recy-Petet hitelező bank biztosítéki célú vételi jogot is kikötött a szerződésbe, ami azt jelenti, hogy megveheti a biztosítékként szolgáló vagyontárgyat, tehát jelen esetben az üzemet, ha a cég nem fizet. Amennyiben volt ilyen megállapodás, akkor a követelés átvételével ez is a Hóruszra szállhatott, így a vétel, függetlenül annak időpontjától, nem támadható jogilag. Bár erről részleteket az érintettek nem árultak el, de sok jel utal arra, hogy volt ilyen biztosíték..
A PET-feldolgozót a tulajdoni lap tanúsága szerint június közepén az alig nyolc nappal korábban bejegyzett Greenpet Recycle nevű cég vette meg.
A fiatal vállalat tulajdonosa ugyan egy magántőkealap, aminek legfőbb funkciója legtöbbször épp az, hogy a tényleges magánszemély tulajdonost elfedje, de erről a tőkealapról egy korábbi versenyhivatali bejegyzésből már kiderült, hogy a Mészáros-csoporthoz tartozik (pdf).
Egy mozgalmas decemberi délután
Ezután már csak az ingatlant terhelő hiteleket kellett rendezni, év végén pedig ez is megtörtént. Az üzemre pont azon a napon, december 21-én jegyezték be Mészáros Lőrinc Aqua Lorenzójának jelzálogjogát, amikor Áder János visszadobta a feldolgozónak hamarosan hatalmas piacot teremtő törvényt.
Még ha ez utóbbi időbeli egybeesés véletlen, akkor is jól mutatja, hogy mennyire párhuzamosan zajlanak ezek a folyamatok.
A kormány épp kidolgozza a szabályozást, amely minden piaci szereplő szerint alakítható úgy, hogy a PET-hulladék valakinek nagy biznisz legyen, közben Mészáros Lőrinc megszerzi az egyetlen olyan üzemet az országban, amely hulladékból tud PET-palackhoz szükséges alapanyagot előállítani.
Ráadásul nem is keveset, több mint feleannyit, amennyire a hazai üdítő-, ásványvíz- és sörgyártóknak szüksége lesz, ha életbe lépnek az új szabályok. A lapunknak nyilatkozó ágazati szereplők, illetve az iparági adatok szerint ez a kör évi szűk kétmilliárd palackot használhat fel. A karcagi üzem pedig*ha 25-30 százalékban használják a palackgyártásban az újrahasznosított alapanyagait nagyjából 1-1,1 milliárdhoz tudna alapanyagot biztosítani. Ez pedig csak a mostani kapacitás, a következő években akár bővíteni is lehet az üzemet*Az ágazatban a különböző méretű és súlyú palackok miatt inkább tonnában és nem darabszámban számolnak. Az említett kör fogyasztása nagyjából 40 ezer tonna, amiből 24-25 ezer tonnányi termeléshez szükséges alapanyagot tudna biztosítani a karcagi üzem..
Az elmúlt években jellemző árakon – a mostani devizaárfolyamok mellett – egyébként a karcagi üzem 3-4 milliárd forintnyi bevételt hozhatna össze a jelenlegi kapacitás mellett. Ha azonban az uniós előírások és az új hazai szabályozás miatt megugrik a kereslet, és ennek kielégítésére nem lesz elég kapacitás az országban, vagy akár Európában, akkor az árak jelentősen emelkedhetnek, és tényleg kiugróan jövedelmező biznisz lehet a PET-feldolgozás. Márpedig új PET-feldolgozókat kialakítani nem rövid idő, a Recy-Petnek is évekig tartott. A piacon azt mondják, hogy ha valaki az új magyar szabályozás életbe lépésekor saját üzemet szeretne, akkor azt már lassan építeni kellene.
A feldolgozó akkor pedig különösen nagy üzlet tud lenni, ha sikerül egy csoportba szervezni egy palackozóüzemmel, ahogy azt most Mészáros Lőrincnél láthatjuk. Így ugyanis az ásványvízpiacot is letarolhatja a feldolgozó tulajdonosa. Ezért is számoltak azzal a szektorban, hogy ha a következő években még nem is lesz meghatározó szereplő a felcsúti milliárdos, néhány esztendő múlva már átalakíthatja az erőviszonyokat az ágazatban.
Jó áron
Ráadásul Mészáros Lőrinc valószínűleg most sem vásárolt drágán, hiszen a karcagi üzemet hasonlóan szerezte meg, mint az albertirsai palackozót, amiről bemutattuk, hogy olcsóbban került hozzá, mint amennyit érhet. Ezúttal bonyolultabb megállapítani, hogy mennyit fizettek a PET-feldolgozóért, de ha itt is csak a hiteleket kellett megvenni, akkor biztosan kevesebbet, mint amennyire az üzemet az előző tulajdonos értékelte. A csoport korábbi vezetése ugyanis szintén a Recy-Pet eladásával számolt, amikor még bízott legalább az albertirsai gyár megmentésében.
Tavaly év elején a hiteleken fölül közel 3 milliárd forintot reméltek egy ilyen ügylettől.
A céghez viszont ennyi pénz biztosan nem folyt be, vagy ha mégis, akkor nagyon gyorsan el is tűnt. A Recy-Pet egy korábbi beszállítója legalábbis a G7-nek azt mondta, hogy tudomása szerint a már felszámolás alatt álló cég egyetlen vagyontárgya jelenleg egy személygépkocsi. A vállalat felszámolójától megkérdeztük, hogy valóban így van-e, illetve érdeklődtünk az üzem eladásának körülményeiről és a cég pénzügyi helyzetéről is, ám nem kívánt nyilatkozni.
Az üzem eladásával kapcsolatban kerestük a Mészáros-csoportot, valamint a Recy-Petben tulajdonos Aquarius-Aqua állami felszámolóját is. Utóbbi a csődtörvényre hivatkozva utasította el a válaszadást, a Mészáros-csoport pedig annyit írt kérdéseinkre, hogy
elkötelezettek a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés elősegítése mellett,
illetve hogy
minden, a vállalatcsoportnál történt cégjogi változás a közhiteles nyilvántartásokban hozzáférhető, ugyanakkor folyamatban lévő tranzakciókról, konkrét üzleti lépésekről nem kívánunk idő előtt nyilatkozni.
Így arról sem árultak el részleteket kérdésünkre, hogy milyen terveik vannak a feldolgozóval, és mikorra hozhatják rendbe az egységet.
Erről ugyanakkor azt hallottuk, hogy az elképzelések szerint 2023-ra mindenképpen szeretnék termelőképessé tenni az új szerzeményt. Ez már csak azért is hihetőnek tűnik, mert a kormány tervei alapján az új hulladékgazdálkodási szabályok is épp 2023 júliusában lépnének hatályba.
Vállalat Aqua Lorenzo Aquarius-Aqua Mészáros Lőrinc Mészáros-csoport műanyag PET palack Olvasson tovább a kategóriában | [
"Aquarius-Aqua",
"Greenpet Recycle"
] | [
"Recy-Pet Kft.",
"Aqua Lorenzó",
"Kék Bolygó alapítvány",
"Aqua Lorenzo Aquarius-Aqua",
"Hórusz Faktorház"
] |
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) az augusztus 20-i állami ünnepség költségei kapcsán csak a tűzijáték-rakéták árát közölte, ami nyilvánvalóan nem a teljes összeg. A honlapjukon a jogszabályok szerint kint kéne lennie a nettó 5 millió forintot elérő szerződéseik listájának, de nincs fent. Kikértük közadatigénylésben a táblázatot, hátha abból kiderül az államalapítási ünnepség teljes költsége, de még várnunk kell. Az MTÜ ugyanis a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva 45+45 nappal meghosszabbította a válaszadási határidőt, ami így november végén jár le.
Az persze rejtély, hogy mégis milyen pluszfeladatai vannak a turisztikai csúcsszervnek az orosz-ukrán háború miatt, mert ezt nem közölték. Ráadásul a szerződéslistájuknak eleve fent kellene lennie a honlapjukon, tehát nem is extra dolgot kértünk tőlünk. Eddig minden adatigénylésünkre halogatták a válaszadást, tavaly például csak december elején mondták meg az augusztus 20-i költségeket.
Júliusban megírtuk, hogy – mivel "döntés megalapozását szolgáló adatokról" van szó – 10 évig nem nyilvános a 2022. évi államalapítási ünnepi tűzijáték, valamint a négynapos programsorozat előzetes költségbecslése, amit a Párbeszéd kért ki közadatigénylésben a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ).
Cikkünk után az MTÜ közleményt adott ki, amelyben azt írták, hogy "a rakéták beszerzési ára nettó 1,3 milliárd forint, azaz bruttó 1 650 000 000 forint, amely megegyezik a tavalyi tűzijáték árával". Ez azonban nyilván nem a teljes költség, hiszen a tűzijáték nem csak a rakéták megvásárlásából áll, továbbá az összeg egyértelműen nem tartalmazza a többi augusztus 20-i rendezvény költségét sem.
Csak a rakéták 1,3 milliárd forintba kerülnek az augusztus 20-i tűzijátékhoz | atlatszo.hu Egyelőre titkolja a Magyar Turisztikai Ügynökség, hogy mennyi közpénzt terveznek elkölteni az államalapítási ünnepség programjaira, valamint az Európa legnagyobbjaként beharangozott tűzijátékra. Az indoklás most is a már jól bevált szlogen: "döntés megalapozását szolgáló adatokról" van szó, amelyek 10 évig nem nyilvánosak.
Az ünnepséget és tűzijátékot a kedvezőtlen időjárási előrejelzésre tekintettel egy héttel későbbre halasztották. Ahogy akkor megírtuk: a rakéták 1,3 milliárdos költsége mellett 1,4 milliárdot költenek a tűzijátékhoz kapcsolódó rendezvényszervezésre, vagyis összesen minimum 2,7 milliárd forintba került a látványosság. Érdekes módon néhány éve még csak 180-200 millió forint közpénz ment el rá, vagyis a tűzijáték ára megsokszorozódott pár esztendő alatt, a lebonyolító cég pedig rekordbevételre tett szert.
Nincsenek sehol a szerződéseik
Az augusztus 20-i rendezvények ára után kutakodva azt vettük észre, hogy az MTÜ honlapján nincs fent a nettó 5 millió forintot elérő szerződéseik listája, holott az Infotörvény értelmében ezt minden közpénzből gazdálkodó szervezetnek közzé kell(ene) tennie.
Augusztus 18-én ezért közadatigénylésben kértük ki a turisztikai csúcsszervtől a 2018 eleje óta idén július végéig kötött, nettó 5 millió forintot elérő szerződések listáját, amely tartalmazza a szerződések tárgyát és értékét, a szerződéskötések dátumát, valamint a szerződéses partnerek nevét.
Szeptember 2-án az MTÜ a veszélyhelyzeti kormányrendeletre hivatkozva meghosszabbította 45 nappal a válaszadási határidőt, mert a normál, 15 napon belüli válasz "a közfeladatot ellátó szerv veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását veszélyeztetné". Azt persze nem közölték, hogy milyen közfeladataik vannak a veszélyhelyzettel összefüggésben, amit először a koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború miatt vezetett be a kormány. Az alapvetően érthető rendelkezést sokan gumiszabályként kezelik, és rendszeresen (vissza)élnek vele az adatgazdák.
Október 3-án meghosszabbította újabb 45 nappal a válaszadási határidőt az MTÜ,
vagyis az augusztus közepén beadott közadatigénylésünket elvileg 3 hónap elteltével, november közepén fogják megválaszolni. Pedig ugye nem is extra adatokat kértünk, hanem egy olyan táblázatot, aminek a törvény szerint kint kéne lennie az MTÜ honlapján.
Nem szoktak gyorsan válaszolni
Az augusztusi 20-i állami ünnepségre tavaly közel 12 milliárd forintot költött a Turisztikai Ügynökség, de ez is csak decemberben derült ki, mert akkor is a veszélyhelyzeti gumiszabályra hivatkozva hosszabbították meg a válaszadási határidőt 90 nappal.
Ráadásul a 3 hónap halogatás után is csak azt közölték, hogy milyen tételekre (fényshow-ra, tisztavatóra, díszünnepségekre, tűzijátékra, médiakampányra, és "márkaazonosítóval ellátott ruházatra") ment el a pénz, de a szerződött partnereik nevét nem árulták el.
Közel 12 milliárd forintba került az idei augusztus 20-i ünnepség | atlatszo.hu Végre válaszolt az augusztus végén beadott adatigénylésünkre a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. (MTÜ): minden eddigi becslésnél többe került az idei augusztus 20-i államalapítási ünnep. Az állami turisztikai csúcsszerv által elküldött összesítőből kiderül, hogy közel 12 milliárd adófizetői forint ment el többek között fényshow-ra, tisztavatóra, díszünnepségekre, tűzijátékra, médiakampányra, és "márkaazonosítóval ellátott ruházatra".
2021 elején pedig a béremelések után érdeklődő adatigénylésünket is elhalasztották a veszélyhelyzeti feladataik ürügyén, holott a koronavírus-járvány elleni védekezésben nyilvánvalóan nem vettek részt, a lezárások miatt pedig akkor már egy éve állt a turizmus.
Címlapkép: Tejhatalom/Tumblr | [
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] | [] |
Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője kikérte a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványtól a szeptemberi és októberi utasszámra vonatkozó adatokat.
Októberben hat olyan nap is volt, amikor senki nem utazott a kisvasúton, nulla embert szállítottak.
A napi utasszámok egyébként jellemzően 15 fő körül alakulnak, a vonatonkénti átlag nem éri el a 8 főt. Egy kisbusz megoldotta volna, századannyiból, írta Jávor.
A felcsúti kisvasút a 800 millió forintból (benne 600 millió forint uniós támogatásból) épült.
A kisvasutat vinnék tovább Etyekig egyébként, csak épp nagy az ellenállás.
Egyszer a 24.hu munkatársa is szeretett volna vonatozni ott, Lang Györgyivel, csak épp akadálymentesítésre nem futotta a pénzből. | [
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány"
] | [] |
Az ellenzéki pártok közül csak a Momentum és a Párbeszéd említett konkrét összeget, amikor azt kérdeztük, mennyi pénzük van jelöltjeik népszerűsítésére.
A Fidesz országos választmánya a párt folyó évi költségvetésében 200 millió forintot határozott meg az önkormányzati kampányra, ennyit fogunk költeni – közölte lapunk kérdésére Kósa Lajos, a kormánypárt önkormányzati választásokért felelős kampányfőnöke. Mi tesszük hozzá: az említett adat nem tartalmazza a kormányzati plakátkampányokat, az esetenként nemzeti konzultációnak vagy társadalmi célú hirdetésnek álcázott propagandát. A g7.hu portál idén februárban közölt kimutatása szerint erre az elmúlt alig több mint két évben összesen 56,6 milliárd forint ment el. A fideszes alapítványi sajtóbirodalomhoz tartozó több száz orgánumon túl említést érdemel a hírműsoraiban jórészt propagandagyárként működő közmédia is, amelynek éves költségvetése lassan a 100 milliárd forinthoz közelít. Az önkormányzati apparátusok bevetésének mértéke és forintosítható értéke nehezen meghatározható, de az országszerte tapasztalt, jogilag erősen vitatható helyi hivatali mozgósítás szintén jelentős segítséget jelent a kormánypártnak. A Fidesznek ugyanakkor – nyilván példamutatóan precíz gazdálkodásának köszönhetően – nem kell az Állami Számvevőszék retorzióival bajlódnia. Nem úgy a riválisoknak. A tavalyi parlamenti választás előtt az ÁSZ sorra büntette az ellenzéki pártokat tiltott kampányfinanszírozás miatt. Az LMP-nek például majdnem 9 millió, a DK-nak 16 millió forintja bánta a számvevőszéki eljárást. 2014 óta az MSZP is millióktól esett el. Az ÁSZ döntései ellen nem létezik jogorvoslati lehetőség. Következő körben a számvevőszék felfüggesztette a Momentum és a Párbeszéd állami támogatását. A Jobbikot anyagilag padlóra küldte a számvevőszék: a párt két tételben összesen több mint 930 milliót veszített, ráadásul a politikai szervezetnek a Magyar Posta felé is volt (az év elején még 50 milliós) tartozása. Megkérdeztük az ellenzéki pártokat, hogy a számvevőszéki eljárás nyomán van-e még hátralékuk, és mekkora összeget tudnak az önkormányzati választási kampányra költeni. Az MSZP-nek nincs tartozása, az önkormányzati kampány költségvetési tervezetével kapcsolatban pedig a jelöltállítási folyamat lezárultával tud felvilágosítást adni – közölte a szocialista párt. A Momentum Mozgalom tájékoztatása szerint az "ÁSZ még a tavalyi év végén megvonta a jogosan járó állami támogatásunkat. Érdemi vizsgálatot azóta se folytatott le, csupán bekérte a párt belső gazdálkodási szabályzatait. Ezeket mi hiánytalanul beküldtük, amely után újra elkezdték folyósítani a minket megillető állami támogatást". Jelenlegi lehetőségei alapján a Momentum mintegy 30 millió forintot tud kampányra fordítani, ami a teljes tervezett költségvetés töredéke. A párt ezért az EP-kampányához hasonlóan közösségi adománygyűjtő kampányt indít, a fennmaradó összeget abból tervezi összegyűjteni. A Párbeszéd Magyarországért Párt állami támogatását a volt fideszes képviselő által vezetett Állami Számvevőszék az EP-választások előtt felfüggesztette. A felfüggesztéssel "kvázi választási csalásban vett részt a számvevőszék", hiszen így a pártnak nem volt pénze EP kampányra – állítja a Párbeszéd, amelynek 40 millió forintja van kampányra. Az LMP-nek az Állami Számvevőszék eljárása nyomán nincs tartozása. Az LMP hozzátette: "a központi költségvetés pontos számainak meghatározása jelenleg is zajlik, de egyébként a területi szervezeteink a kampány során önállóan gazdálkodnak". A Jobbik tartozása 447 millió 604 ezer forint, amit a párt most is törleszt. A Jobbik rezignált válasza szerint "a kampányra emiatt szerény összeg áll rendelkezésünkre". Többszöri próbálkozásunk ellenére a Demokratikus Koalíció – a megkeresett pártok közül egyedüliként – nem reagált kérdéseinkre. | [
"Fidesz",
"Állami Számvevőszék"
] | [
"Magyar Posta",
"Momentum Mozgalom",
"Demokratikus Koalíció",
"Párbeszéd Magyarországért Párt"
] |
Újabb területeket vett el a kormány Gödtől a Samsung-beruházás érdekében. A december végén közzétett rendeletek szerint transzformátorállomás, munkásszálló és újabb, "jelentős környezeti hatású" létesítmény építhető a 420 hektárra kibővített különleges gazdasági övezetben. Emellett a Samsung-gyár területén 10 százalékkal megemelték a beépítési arányt, és az új ipari park kedvéért kivágnak egy 8300 négyzetméteres erdőt is. Ugyanakkor az általunk közadatként kikért katasztrófavédelmi engedélyekből kiderült: a hatóság iparbiztonsági és tűzvédelmi okokból több üzemegység használatát megtiltotta a Samsung akkumulátorgyárában, a cég azonban a tiltás ellenére sem állította le a termelést.
December 27-én és 28-án több rendelet is megjelent a Magyar Közlönyben, amelyek szerint a kormány a gödi iparterület bővítéséről és újabb ipari beruházásokról döntött. Az "Egyes energetikai tárgyú jogszabályok módosításáról" szóló 787/2021. (XII. 27.) számú rendelet szerint újabb területeket sajátítanak ki az M2-es autóút gödi lehajtója mellett egy 400/132 Kv-os transzformátor állomás létesítése céljából. Erre a gödi iparterület áramellátása miatt kerül sor, amelyre a kormány eredetileg 22,5 milliárd forintot szánt, majd az összeget 30,2 milliárdra emelte.
Az Alsógödön élőket viszont leginkább egy másik tervezett transzformátorállomás fogja zavarni, az ugyanis csupán 4-500 méterre lesz a lakóházaktól.
A környéken lakó több ezer embert már eleve sújtja a gyár folyamatos zajszennyezése, a zajt pedig az új transzformátorállomás megépülésén kívül tovább fogja növelni a Samsungot kiszolgáló többsávos autóút forgalma is. Az engedélyeket kiadó hatóságok szerint viszont az új utaknak éppúgy nem lesz jelentős környezeti hatása, mint a Samsung már meglévő és most épülő gigaüzemeinek.
Ezért is keltett meghökkenést, hogy egy december 28-ai kormányrendelet szerint
újabb "környezetre jelentős hatást gyakorló ipari és gazdasági tevékenységi célú építmények" helyezhetők el a gazdasági övezetben.
Igaz, ezek a várostól távolabb, az M2-es autóút túloldalán kijelölt ipari parkban létesülnek. De hogy milyen jelentős környezeti hatású létesítményekről lehet szó, ha még a Samsung több ezer tonna veszélyes anyagot használó, felső küszöbértékű üzemeit sem tekinti a hatóság jelentős környezeti hatású beruházásnak, az nem derül ki a rendeletből.
A Belügyminisztérium által kiadott, közadatigénylésünk nyomán megkapott támogatói okirat sem ad információt erről, csupán az iparterület kialakítására Pest megyének adott 1,7 milliárdos összeget tartalmazza. Viszont a most kiadott rendelet az ipari parkban engedélyezhető épületek közt a munkásszállást is megemlít, nyilván nem ok nélkül. Emellett néhány további "aprósággal" is megkönnyítette a kormány a gödi különleges gazdasági övezetben zajló további építkezéseket:
a Samsung-gyár területén 10 százalékkal megemelték a beépítési arányt, és az új ipari park kedvéért kivágnak egy 8300 négyzetméteres erdőt.
Igaz, emellett fásítást is előírtak a területre.
Balogh Csaba polgármester december 30-én posztolt ezekről a módosításokról a közösségi oldalán. Megjegyezve, hogy őt ezekről a változtatásokról előzetesen nem tájékoztatták, és csak a Magyar Közlönyből értesült Göd területének újabb megcsonkításáról.
Se tűzvédelem, se iparbiztonság
Az iparterület bővítésénél azonban aggasztóbb, ami a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság közadatigénylésünkre küldött válaszából kiderült.
A katasztrófavédelmi hatóság határozata szerint ugyanis azokban az új gyáregységekben, ahol hiányoztak a működéshez szükséges tűzjelző és tűzoltó berendezések, még nem folyhatott volna gyártás. A Váci Katasztrófavédelmi Kirendeltség 2021 februárjában tartott helyszíni ellenőrzése szerint az újonnan épült gyáregységekben – több mint 100 ezer négyzetméteren –
anélkül folyt a veszélyes anyagok raktározása és az akkumulátorok gyártása, hogy azt a katasztrófavédelmi hatóság engedélyezte volna.
Ezért 2021 márciusában a katasztrófavédelmi hatóság ismételten megtiltotta az újonnan épült üzemegységek használatát. Ám hiába: a katasztrófavédelmi hatóság tiltásának a Samsung nem tett eleget és tovább folytatta a veszélyes anyagokkal való gyártást és raktározást azokban az üzemrészekben, amelyek nem voltak megfelelő tűzvédelemmel ellátva. Ahogy azt korábbi cikkeinkben megírtuk, a működéstől eltiltott zónákban folyó termelés miatt két alkalommal, májusban és augusztusban egymillió forintos bírságot szabott ki a cégre az építésfelügyelet hatóság.
Samsung-gyár: a tiltás és büntetés ellenére, engedélyek nélkül folyt a gyártás | atlatszo.hu "A Pest megyei Kormányhivatalnak megküldött levelében foglaltakra válaszul tájékoztatom, hogy építésügyi hatáskörben a Göd 056. hrsz.-ú ingatlanon álló akkumulátorgyártó üzem főépületében hatósági engedély nélkül használatba vett B és C zóna használata és a G és K zóna használata megtiltásra került.
A Samsung újonnan létesített gyáregységei közül azonban továbbra sem rendelkezik mindegyik katasztrófavédelmi engedéllyel, mert továbbra sem mindenhol igazolták a tűzjelző és tűzoltó rendszerek megfelelőségét. A legújabb, 2021. december 16-án kiadott határozat szerint az újonnan épült üzemegységek továbbra is csak korlátozottan használhatók: "az Iparbiztonsági hatóság megállapította, hogy az Üzemeltető a Meglévő üzemben nem minden veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény esetén teljesíti a Kat. 37. § b) bekezdésében meghatározott kötelezettségét, mely szerint minden intézkedést köteles megtenni a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek megelőzésére, az esetleges baleset hatásainak enyhítésére."
A hatósági rendelkezéseket sorozatosan megsértő, a területén több ezer tonna veszélyes anyagot felhalmozó veszélyes üzemet azonban mindezek ellenére nem sújtják komolyabb szankciókkal – például bezáratással – a magyar hatóságok. Annak ellenére sem, hogy a gyárat a lakóövezetek közvetlen közelében építették fel.
Négyszeresére nőtt a széndioxid mennyisége
Az már csak "hab a tortán", hogy a Samsung SDI a környezetvédelmi hatóság által megszabott feltételeket sem teljesíti. A gyár megnyitása, azaz 2018 óta állandó a zajszennyezés, amely a beruházás növekedésével már 39 gödi utcát érint. A környezetvédelmi hatóság mégsem vizsgálja ki a lakossági panaszokat, nem végez ellenőrzéseket és nem szankcionálja folyamatos zajhatárátlépést.
A lakók nem alszanak a zajtól, de legalább Mészáros cége milliárdos tendert nyert Gödön | atlatszo.hu Dunakeszi önkormányzata hatmilliárd forintos keretmegállapodást kötött mélyépítési munkákra a Penta Általános Építőipari Korlátolt Felelősségű Társasággal. A cég a korábban Rogán Antal vezette V. kerületben is számos megbízást nyert el, de most sem lehet oka panaszra: ők végezhetik a Vörösmarty és a Podmaniczky tér felújítását is ugyanott 3,5 milliárd forintért.
A gyár által kibocsátott légszennyezést sem ellenőrzik folyamatosan. A Samsung által benyújtott, a légszennyező pontforrások éves ellenőrzése alapján megállapított 2020-as légszennyezési adatokat csak 2021 decemberében tette közzé az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR). Az adatok azért így is beszédesek:
jelentősen megnőtt az üvegházhatású gázok mennyisége Gödön, a széndioxid mennyisége például a 2019-es évhez képest a négyszeresére nőtt.
A felszín alatti vizek állapotáról azonban még ennyit sem lehet tudni.
Nem volt ellenőrzés
Az OKIR honlapján a Felszín alatti víz és kármentesítési adatok menüpontnál több mint egy éve az olvasható, hogy "az oldal fejlesztés alatt áll". A Főváros Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak küldött adatigénylésünkre pedig nem kaptunk érdemi választ; a hatóság csak a vízjogi létesítési engedélyeket küldte meg, az általunk kért vizsgálati jegyzőkönyveket nem. Válaszukban ráadásul ilyen meglepő kijelentés is olvasható:
"a Samsung SDI Magyarország Zrt. által bejelentett objektív okok miatt 2019-ben és 2020-ban monitoring vizsgálatok nem történtek".
Az adatok kiadásának megtagadása miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk.
Vízminőség? Engedélyek?
De nincsenek nyilvánossá tett adatok a Samsung vízellátása céljából újra működésbe állítandó kutak vízminőségéről sem. Korábban megírtuk, hogy az akkumulátorgyár és a további gödi ipari beruházások óriási vízigényének – napi 24 ezer köbméter ipari vízről van szó – biztosításához a Dunamenti Regionális Vízmű (DMRV) Zrt. rekonstruálja és újra működésbe állítja a 40 évvel ezelőtt súlyosan elszennyeződött Váci déli vízbázis kútjait. Emellett felszíni vízkivételi mű, új víz- és szennyvízhálózat, valamint új szennyvíztisztító telep is épül a Samsung érdekében.
Vác és Sződliget is vesztese lehet a gödi iparosítás gigantomán terveinek | atlatszo.hu "Távlatosan kell gondolkodnunk, mert a gödi ipari parkba a Samsung mellett még további szereplők betelepülése is várható" – mondta el a műszaki igazgató. Mindezt megütközve hallgatták a fórum résztvevői, hiszen mind a Samsung bővítésére, mind a gödi különleges gazdasági övezetre vonatkozó tervek teljesen titkosak: az iparosítás mértékéről és arányairól szóló információkat elhallgatják az érintett lakosság elől.
A Vízmű honlapján olvasható tájékoztatás szerint a projekt 100%-os hazai költségvetési támogatásból, 32 milliárd forintért épül meg, a kivitelező pedig a DMRV-n kívül a Mészáros és Mészáros Kft. és az EuroAszfalt Kft lesz. A munkálatok pedig már meg is kezdődtek a vízbázis Sződliget területén lévő kútjai közelében, bár semmilyen építési tábla nem ad tájékoztatást arról, hogy ki és meddig végzi a munkálatokat. Az új vízelvezető csatornarendszer környezetvédelmi eljárása sem indult még meg, a szennyvízcsatorna megépítése sem kapott még engedélyt.
A korábban elszennyeződött vízbázis kármentesítéséről és a kutak rekonstrukciójáról ugyanakkor hiába kérdeztük többször is levélben a DMRV-t, nem kaptunk választ. A korábban lezárt kutakról a Vízmű honlapján az olvasható, hogy "a kutak vízminősége – a nitrogénformákat leszámítva – kielégíti az ivóvízzel szemben támasztott (201/2001. (X.25.) Korm. rendelet) követelményeket". A vízminőségre vonatkozó adatok és a víziközmű munkálatok környezetvédelmi engedélyeinek nyilvánossá tétele ügyében adatigénylést nyújtottunk be a Dunamenti Regionális Vízműnek. Ha választ kapunk, azt ismertetni fogjuk.
Különleges gazdasági övezet – így nyúltak át a momentumos polgármester feje fölött Gödön | atlatszo.hu A veszélyhelyzetre hivatkozva elsőként Gödön hozott létre a kormány különleges gazdasági övezetet, amellyel átadta a Samsung gödi akkumulátorgyárának területét és az adóztatás jogát a megyének. Az őszi polgármesteri választáson az ellenzéki összefogás jelöltje lett a befutó, de így most a fideszes többségű Pest megyei önkormányzat a testület feje fölött átnyúlva dönthet a gyárral kapcsolatos kérdésekben.
Címlapkép: Munkában a Samsung-gyár. A széndioxid mennyisége a 2019-es évhez képest a négyszeresére nőtt Gödön. A szerző felvétele.
A legkisebb településen is követjük a közpénz útját – önálló közösségi oldalt nyitunk a vidék híreinek! Mostantól az Országszerte Facebook-oldalon megtalálható lesz mindaz, ami a vidéki Magyarországon történik – az Átlátszó riportjain, tényfeltáró, oknyomozó anyagain, a független portálok tudósításain és a civilek bejegyzésein keresztül. Kövess és keress minket, ha úgy érzed, élet a körúton túl is van: a te életed! | [
"Samsung"
] | [
"Dunamenti Regionális Vízmű",
"Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság",
"Főváros Katasztrófavédelmi Igazgatóság",
"Samsung SDI Magyarország Zrt.",
"Dunamenti Regionális Vízmű (DMRV) Zrt.",
"Penta Általános Építőipari Korlátolt Felelősségű Társaság",
"Iparbiztonsági hatóság",
"Magyar Közlöny",
"EuroAszfalt Kft",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Váci Katasztrófavédelmi Kirendeltség",
"Samsung SDI",
"Pest megyei Kormányhivatal"
] |
Gomez Norbert tulajdonrészét a Mr. Funk Vendéglátó Kft-ben egy osztrák pénzintézet, az Oberbank AG foglalta le egy 104 ezer eurós kölcsön miatt indult végrehajtás ügyében.
November 24-én egy ausztriai pénzintézet, az Oberbank AG lefoglalta Gomez Norbert tulajdonrészét a Mr. Funk Vendéglátó Kft.-ben. A cégbírósági dokumentumok szerint a lefoglalás oka egy 104 380 eurós (nagyjából 31 millió forintos) kölcsön miatt indult végrehajtási ügy.
A Mr. Funk Vendéglátó Kft. többségi tulajdonosa a Beauty Enterprises Hungary Kft.-n keresztül Vajna Tímea és férje, Andy Vajna filmügyi kormánybiztos. A Vajna-házaspár tulajdonában lévő Beauty Enterprises Hungary Kft. és Gomez Norbert 2015 végén hozta létre a Mr. Funk Kft.-t, amely a a Mr. Funk Donut Bagel fánk- és bagelboltot működteti az V. kerületi Arany János utcában.
A 3 millió forintnyi kötelező minimummal bejegyzett Mr. Funk Kft. jegyzett tőkéjét idén nyáron emelték fel 300 ezer forinttal, néhány nappal ezelőtt pedig a Velvet mutatta be, hogy a cég tőketartalékát 40 millió forinttal emelte meg a többségi tulajdonos Beauty Enterprises Hungary Kft. (aminek tulajdonosa a Vajna-házaspár), amely a Miss Universe Hungary szépségverseny szervezője.
Az Arany János utcai fánkozón mintha átok ülne: nyitás előtt valaki betörte a kirakatát, majd nyitás után egy nappal rögtön bezárt, és bár az Andy Vajna tulajdonában lévő TV2 kitartóan reklámozta, még most, november végén sem tolonganak benne a vásárlók. Azt egyelőre nem tudni, hogy Gomez Norbert egymillió forintra becsült üzletrészének lefoglalása milyen hatással lesz az üzletre.
Erdélyi Katalin | [
"Beauty Enterprises Hungary Kft.",
"Mr. Funk Kft."
] | [
"Andy Vajna",
"Oberbank AG",
"Funk Donut Bagel",
"Mr. Funk Vendéglátó Kft.",
"Funk Vendéglátó Kft-ben"
] |
Frissen kinevezett BKV-vezérként közel hétmilliárdos szerződést írt alá egy APEH-feketelistás céggel Kocsis István. A Renomé Kft. körül hemzsegnek a furcsaságok: az elmúlt két évben folyamatosan a legnagyobb adósok között szerepelt százmillió forintot meghaladó köztartozással, mégis sikerült felvetetnie magát az adóhatóság köztehermentességet mutató listájára, a szerződéskötés óta pedig átesett egy átnevezésen és egy cégmegosztáson, majd egy liechtensteini offshore vállalkozás fennhatósága alá került. 2008 decemberében három évre szóló megbízást kapott a közlekedési vállalattól járművek, telephelyek takarítására, miközben egy évvel korábban már túlszámlázással és szerződéses trükközéssel vádolták.
A fővárosi közlekedési vállalat vezérigazgatója hónapok óta szorgalmasan küldözi a rendőrségre az elődei hivatali ideje alatt kötött vállalkozói szerződéseket, amelyek szerinte és a BKV belső vizsgálata szerint bűncselekmény gyanúját vethetik fel. A törvénytelenségek leleplezőjeként fellépő Kocsis István csak a múlt héten tíz kisebb-nagyobb céget jelentett fel, csütörtökön pedig már egy újabb csomagot is postázott a Teve utcába.
A gyanúsnak ítélt megállapodások mind 2008 szeptembere előtt köttettek, azt megelőzően, hogy Kocsis István a Magyar Villamos Művek vezérigazgatói tisztségéből a BKV-hoz igazolt.
Kocsis István aláírása szerepel viszont azon a 2008. december 22-i vállalkozói keretszerződésen, amelyben a BKV a Renomé Kft. és a PQS International Hungary Kft. által alkotott konzorciumot bízta meg három éves időtartamra a vállalat "valamennyi járművének, irodaépületének, telephelyének, utasforgalomi területének, vonali létesítményének évszaknak megfelelő takarításával". A BKV a feladat ellátására nettó 6,8 milliárd forintot szánt kikötve, hogy az összeg azonban az elvárásoktól függően további 20 százalékkal növekedhet.
Hiábavaló revizori buzgalom
A takarítói tender eredményének jóváhagyása a hajthatatlan átvilágító esetében azért meglepő, mert a Renomé már korábban is a BKV-nak dolgozott, és ebben a minőségében főszereplője volt a közlekedési vállalat egyik korai botrányának. 2007 végén azzal került a hírekbe, hogy egy revizori jelentés szerint dupla szerződéssel vett fel milliókat a HÉV graffitimentesítéséért, és jelentősen túlszámlázott több munkát. A sajtóhoz eljutott belső vizsgálati anyag szerint a cégtulajdonos, Horján László egy másik kft.-vel, pályáztatás nélkül is szerzett párhuzamos megbízásokat takarítói munkákra, amiket aztán rendszerint ugyanazok az alkalmazottak végeztek el.
Fotók: Renomé Kft.
A Magyar Hírlap korabeli cikke szerint a szolgálati utat kikerülve a főpolgármesternek jelentő buzgó revizort kirúgták, a Renomé viszont a botrány ellenére maradt a BKV-nál.
Nagy adós és jó befizető egyszerre
A Renomé azonban újabb keltezésű furcsaságokkal is szolgál: a szerződés aláírásával szinte egy időben, a december 31-én megjelent aktuális APEH-feketelistán negyedszerre tűnt fel az ország legnagyobb adótartozásait felhalmozó vállalkozások között. A feketelista.hu hivatalos APEH-közlésekre alapozott adatai szerint a cég 2008 eleje óta állandó szereplője a 180 napnál régebbi, 100 millió forintot meghaladó tartozást görgető cégek névsorának. A Renomé a közbeszerzés megnyerése előtt a 2008 márciusban, júniusban és szeptemberben kiadott listán is rajta volt, és a helyzet azóta sem változott, jóllehet a köztartozások elvileg kizárnák a pályáztatásból, és számlát sem állíthatna ki az állami cég számára.
A partnervállalkozás, a PQS egyik vezetője kérdésünkre azt mondta, hogy a Renomé esetleges tartozásaival kapcsolatban soha nem merült fel gyanú, hiszen a cég a konzorcium létrejöttekor, és jelenleg is rendelkezik a közbeszerzéseken való részvételre jogosító, az úgynevezett nullás igazolást kiváltó APEH-es igazolással. A Renomé ugyanis szerepel az adóhatóság honlapján megtekinthető, folyamatosan aktualizált köztehermentességet igazoló listában.
Az APEH sajtóosztályán a konkrét cégre vonatkozó adatokat nem adtak ki, nyilvánvaló ellentmondással kapcsolatban pedig annyit közöltek, hogy az adatbázistól független köztehermentességet igazoló listába a cégeket saját kérésükre veszi fel az APEH. A felvétel előtt és a frissítések során azonban a hivatalnak kötelessége ellenőrizni a cégek valós helyzetét.
Offshore-ban végződő variálás
A valós helyzetről a cégvezető, Horján László sem volt hajlandó nyilatkozni. Ő üzleti titokra hivatkozva hárította el az Index érdeklődését, és azonnali pert helyezett kilátásba, ha az újság a feltett kérdésekben szereplő szempontok alapján foglalkozik a Renomé ügyeivel.
A Horján László, aki BKV üzemgazdászából nőtte ki magát a hazai takarítási piac nagyvállalkozójává, már a 90-es években létrehozta a Renomé nevű vállalkozását, de az elmúlt években a hasonló nevű cégekből egy kisebb birodalmat alakított ki rendszerint Kartal községbe bejelentett székhellyel.
A BKV-val szerződő, és az APEH tartozási listáján is szerepelő Renomé Kereskedelmi, Szolgáltató és Vendéglátó Kft.-t a szerződés aláírása után öt hónappal, 2009 májusában átkeresztelték Renomé Classic Kft.-re. A cég újabb néhány hónap elteltével az idén januárban egy másik, viszonylag friss alapítású Renomé, a Renomé 2008 Kft. tulajdonába került, miután Horján és társa eladta 500 ezer forintos tulajdonrészét. Az új tulajdonos különlegessége, hogy bár a többihez hasonlóan, ennek is a Pest megyei Kartalon van a székhelye, tulajdonosa azonban már nem Horján, hanem egy liechtensteini offshore cég. Január közepe óta a vadúzi központú Termic Anstalt kezében az irányítás.
A BKV-pénzekkel megtámogatott Renomé burjánzása oldalági hajtásokat is eredményezett. A 2009 májusában végrehajtott névváltoztatással egy időben az eredeti cégből szétválással egy új cégjegyzék számon szereplő, de a régi nevet továbbvivő vállalkozást hoztak létre, amely egy másik liechtensteini cég többségi irányítása alá került.
A cégbírósági adatok szerint a Renomé 2008-ban a BKV korábbi szerződésével 870 milliós éves bevételt ért el. A cég 2009-re vonatkozó mérleget még nem adott le, de a konzorcium másik cégétől származó adatok szerint a Renomé nagyjából 45 százalékban részesül a bevételekből, így az új, a jelenlegi BKV-s jogi igazgató, Tomasitz István által ellenjegyzett szerződés jelentős bevétel-növekedés mellett becsléseink szerint éves szinten az egymilliárdot jóval meghaladó forgalmat biztosít neki.
A BKV kommunikációs osztályán kérdésünkre, hogy nem zavarta-e a vállalatot, hogy a Renomé a nyilvános cégadatbázisban is regisztrált módon APEH-feketelistás volt, az alábbi választ kaptuk: "A társaság valamennyi járművének, irodaépületének, telephelyének, utasforgalmi területének, vonali létesítményének évszaknak megfelelő takarítása tárgyban a 2008. évben zárult közbeszerzési eljárás. A 2008 decemberében megkötött szerződés 3 évig hatályos. Jelenleg is ez a szerződés hatályos, ez alapján látják el a takarítási feladatot.
Az eljárásnyertes a PQS International Hungary Kft. és a Renomé Kereskedelmi és Szolgáltató alkotta konzorcium lett, a 2008 decemberében megkötött szerződés egyébként honlapunkon megtalálható."
Cikkünk megjelenése után, péntek este kiadott egy közleményt a BKV, amiben az áll, hogy a pályázaton a Renomé Kereskedelmi, Szolgáltató és Vendéglátó Kft. és a PQS International Hungary Kft. által alkotott konzorcium adta a legjobb ajánlatot, és nyerte el a megbízást. "A közbeszerzési eljárásra jelentkező cégeknek APEH igazolást is be kell nyújtaniuk, miszerint nincs lejárt köztartozásuk. A konzorcium benyújtotta az erről szóló dokumentumokat, amelyeket a BKV Zrt. ellenőrzött és rendben talált" - írja a BKV. Cikkünk többi állítására nem reagáltak. | [
"PQS International Hungary Kft.",
"Termic Anstalt",
"Renomé Kft.",
"BKV"
] | [
"Renomé Kereskedelmi és Szolgáltató",
"Renomé Classic Kft.",
"Renomé 2008 Kft.",
"Renomé Kereskedelmi, Szolgáltató és Vendéglátó Kft.",
"Magyar Villamos Művek"
] |
A köztársasági elnök által létrehozott Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány legalább két többnapos, minimum 100 fős nemzetközi konferenciát szerveztet az On Ad Production Kft.-vel, ami ellen legutóbb idén augusztusban volt NAV-végrehajtás.
Áder János köztársasági elnök 2016-ban hozta létre a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt, amelynek célja “A magyar társadalom környezeti és fenntarthatósági problémákkal szembeni érzékenységének növelése, a helyi közösségek bevonása ezek megoldására". Az alapítvány kuratóriumi elnöke Martonyi János volt külügyminiszter, kurátorai Vizi E. Szilveszter és Szűcs Gábor, igazgatója pedig tavaly ősz óta Csepreghy Nándor volt államtitkár.
Idén februárban az RTL Klub számolt be róla, hogy Áder alapítványa 2019-től évi 1,5 milliárd forint támogatást kap a Miniszterelnökségtől. Tavasszal az Átlátszó birtokába került a támogatói okirat és a Kék Bolygó szakmai programja, amiből kiderül, hogy az alapítvány mire szeretné költeni az idén kapott 1,5 milliárd forintot, amelyet 2020 június végéig használhatnak fel. A dokumentumok szerint közvéleménykutatás, konferenciák, oktatási segédanyagok, ösztöndíjak, vállalkozások díjazása, újságíróképzés, és nemzetközi médiakampány is szerepel a közpénzből megvalósítani tervezett célok között.
Itt a támogatói okirat, mutatjuk mire költhet 1,5 milliárd forint közpénzt Áder János alapítványa Február közepén az RTL Klub Híradója számolt be arról, hogy Áder János klímavédelmi alapítványa 1,5 milliárd forint támogatást kap a Miniszterelnökségtől. Birtokunkba került a támogatási szerződés, amiből kiderül, hogy mire akarja költeni a pénzt a szervezet: közvéleménykutatás, konferenciák, oktatási segédanyagok, ösztöndíjak, vállalkozások díjazása, újságíróképzés, és nemzetközi médiakampány is szerepel a célok között.
Az EU-s közbeszerzési értesítő legfrissebb száma szerint a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány rendezvényszervezésre és kapcsolódó feladatokra kiírt tenderét 8 ajánlattevő közül az On Ad Production Kft. nyerte el. A beszerzés keretösszege nettó 250 millió forint, az alapítvány ennek 70 százalékára vállal megrendelési kötelezettséget – olvasható az eredményhirdetésről szóló tájékoztatóban. A felek október 22-én kötötték meg a szerződést.
Az On Ad Production Kft. feladata különféle rendezvények teljeskörű előkészítése és lebonyolítása magyarországi helyszíneken, de a feladat része szálláshelyek biztosítása külföldön is. A cégnek biztosan számolnia kell legalább két többnapos, minimum 100 fős nemzetközi konferencia megszervezésével.
Emellett a megbízás részét képezi a rendezvényekhez szorosan kapcsolódó kreatív stratégiák és tervek készítése, megvalósítása, valamint a PR és a sajtókapcsolati feladatok ellátása a sajtórendezvényekhez szükséges technika biztosításával együtt.
A 2014-ben bejegyzett On Ad Production Kft. tulajdonosai Jagodics Tamás és Pilinyi Zoltán. A cég forgalma évről-évre szépen növekedett: nettó árbevétele 2015-ben 66,6 millió forint, 2016-ban 107,6 millió forint, 2017-ben 577,3 millió forint, 2018-ban pedig már 889 millió forint lett. A vállalkozás adózott eredménye viszont 1,8 és 3,3 millió forint között mozgott ezekben az években, és a rekordbevételű tavalyi esztendőben is csak 2,2 millió forint lett.
Érdekesség, hogy On Ad Production Kft.-vel szemben az alakulása óta 11 adóhivatali végrehajtás folyt – ebből 4 idén, a legutóbbi pedig egész friss: augusztusban indult és szeptember elején zárult le.
A cégnek egyébként ez az első elnyert közbeszerzése, de nem ismeretlen számára az állami reklámmunka: 2017-ben írta meg az mfor.hu, hogy az On Ad Production Kft. volt az egyik alvállalkozója Balásy Gyula cégének, a New Land Media Kft.-nek és a volt Origo-tulajdonos, Száraz István érdekeltségének, a Frank Digital Kft.-nek egy 1,5 milliárd forintos MNB-s kampányban, ami a fogyasztóbarát lakáshitelekről szólt.
Frissítés (2019. november 19.): A New Land Media Kft. jogi képviselője útján arról tájékoztatta az Átlátszót hogy az On Ad Production Kft. sosem volt alvállalkozója a New Land Media Kft.-nek.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Áder János köztársasági elnök, az esemény fővédnöke nyitóbeszédet mond a Budapesti Víz Világtalálkozó 2019 háromnapos konferencián a Millenáris Parkban, a Magyar Nemzeti Táncszínházban 2019. október 15-én. (MTI/Szigetváry Zsolt)
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"On Ad Production Kft.",
"Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány"
] | [
"New Land Media Kft.",
"RTL Klub",
"RTL Klub Híradó",
"Frank Digital Kft.",
"Opten Kft."
] |
Lassan két évtizedes ügy végére tett pontot az Egri Városi Bíróság jogerős ítéletével. Az ügy elhúzódása azért következett be, mert a korábbi elsőfokú ítéleteket, mint felülbírálatra alkalmatlan határozatokat – új eljárás elrendelése mellett – többször is megsemmisítette a másodfokú bíróság.
A hétfőn lezárult eljárásban a valamikori Hevesi Takarékszövetkezet vezető tisztségviselőit, G. Pálné elsőrendű és V. Tiborné másodrendű vádlottakat a bíróság bűnösnek találta egyrendbeli, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettében, utóbbit mint bűnsegédet. A háromrendbeli, a számviteli rend ellen elkövetett vétség vádpontja alól viszont mindkettőjüket felmentették.
G. Pálnéval szemben 2 év – végrehajtásában öt esztendei próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetést szabott ki a bíróság, illetve mellékbüntetésként öt esztendőre eltiltotta mindenféle banki igazgatósági tagságtól, magasabb vezetői munkakörtől, valamint pénzintézet vezetői foglalkozástól. V. Tibornét egy év börtönnel sújtotta az eljáró bíróság, mely büntetés végrehajtását három év próbaidőre függesztette fel előzetes mentesítés mellett. | [
"Hevesi Takarékszövetkezet"
] | [
"Egri Városi Bíróság"
] |
Az eredetileg tervezettnél drágábban, 1,9 milliárd forintért építi meg a West Hungária Bau (WHB) Kft. a vizes-vb óriás ugrótornyát. A minap a szállodaköltségek nőttek, valamint további 3 milliárdot szánnak uszoda-felújításra, 1 milliárdot a biztonsági szolgáltatásokra, illetve 3,8 milliárdot a nyitó és záróünnepségre. Összességében már 100 milliárd fölött jár a vb költsége.
A West Hungária Bau (WHB) Kft. az eredetileg becsült 1,3 milliárd forint helyett, 1,9 milliárdért építheti meg az ugrótornyot a FINA 2017. évi Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság óriás toronyugrás versenyszám megrendezéséhez – derült ki az uniós közbeszerzési értesítő legfrissebb számából.
A nyertes cég a STRABAG-MML Magas-és Mérnöki Létesítmény Építő Kft.-t és a ZÁÉV Építőipari Zrt.-t utasította maga mögé a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tenderén, amely hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében folyt. Ezt azzal indokolta a vagyonkezelő, hogy a rendezvény miatt rendkívüli sürgősségre van szükség.
Korábbi, a WHB-val foglalkozó írásaink
Páva Zsolt ügyvédje és egy Tiborcz-közeli vállalkozó szanálták volna a Zsolnay porcelánmanufaktúrát
3,6 milliárd forint keretösszegű megbízást nyert el a WHB
Többszöri átadás, megduplázódó költségek – így újult meg a Várkert Bazár az unió pénzéből
Stadionláz, 3. rész: Minden út Felcsútra vezet – a stadionépítő cégek toplistája
A West Hungária Bau Kft. Paár Attila érdekeltsége. Az üzletember a cég egyik leányvállalata, a WHB Befektetési Kft. révén vásárolta meg Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a társaságát, a Green Investments & Solutions Kft.-t. Ez a cég a társtulajdonosa a közbeszerzéseket nyert Elios Innovatív Zrt.-nek.
És a vizes vb-val kapcsolatos cikkeink
Még 7,8 milliárd a vizes vb-re
Ha azt hitte, hogy a vizes vb szállodaköltségei nem szállnak el, van egy rossz hírünk
Újabb 2,1 milliárd forint a vizes vb-re
Jegyek, akkreditáció, közlekedés – nem áll le a vizes vb-s közbeszerzési gyár
Újabb 2 milliárd a vizes vb-re, Kuna Tibor cégének
A vizes vb közeledtével már szinte naponta röpködnek a milliárdos kiadások, így a sportesemény költségei valószínűleg bőven túllépik a 100 milliárd forintot is, holott a kormány eredetileg 25 milliárdról beszélt.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"West Hungária Bau Kft."
] | [
"Green Investments & Solutions Kft.",
"ZÁÉV Építőipari Zrt.",
"West Hungária Bau (WHB) Kft.",
"Zsolnay porcelánmanufaktúra",
"STRABAG-MML Magas-és Mérnöki Létesítmény Építő Kft.",
"WHB Befektetési Kft.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.",
"Elios Innovatív Zrt."
] |
Két nyereséges év után tavaly ismét veszteségbe fordult az Orbán család egyik legfontosabb bányászati cégének eredménye. Tavaly a Gánt Kő és Tőzeg Kft-ből 730 millió forintot vett ki a miniszterelnök családja, ezúttal azonban nem tud osztalékot fizetni a társaság.
Egészen pontosan a társaság utódcége, tavaly ugyanis a vállalatot feldarabolta a miniszterelnök rokonsága. Korábban a kormányfő édesanyja, édesapja, és testvére tulajdonában volt a cég, azonban ez 2017 október 1-jén megváltozott. A megmaradó vállalat (ami a Gánt Kő Kft. nevet viseli) kizárólag idősebb Orbán Győzőé lett, míg a vállalatból kiváló Hahót Tőzeg Kft. Orbán Győzőné és ifjabb Orbán Győző kezébe került. Ennek a cégnek még nem jelent meg az éves eredménye.
Ez a tranzakció egyébként elég sok mindent elárult a vállalatról, illetve a tulajdonosokról, mivel a cégek szétválasztásához számos olyan iratot le kellett adnia Orbánéknak, amiket egyébként nem hoztak volna nyilvánosságra. Ezekből pedig mások mellett kiderült, hogy a vállalatnak van egy girokoptere, a cég Mészáros Lőrinc testvérével is üzletel, illetve azt is megtudhattuk, hogy a tulajdonosok elég érdekes módszerrel vesznek ki pénzt a társaságból.
A Gánt Kő Kft-nek egyébként, vélhetően részben épp a szétválás miatt, az árbevétele is csökkent: 2016-ban még több mint 460 milliós forgalma volt, tavaly viszont a 410 milliót sem érték el. Az igazán nagy különbség azonban, hogy míg két éve további 315 millió forint befolyt a botfai bánya bányászati jogának értékesítéséből, és így az árbevétel mellett 350 milliós egyéb bevétel is keletkezett, most ezen a soron csak 6 millió forint szerepelt.
Jórészt ez okozta a veszteséget is. Bár a költségek is csökkentek, nem olyan mértékben, mint a bevételek, így a tavalyelőtti majd 270 milliós profitot 2017-ben 34 milliós veszteség követte.
Pénz Vállalat Gánt Gánt Kő Kft. Orbán Győző osztalék veszteség Olvasson tovább a kategóriában | [
"Gánt Kő Kft."
] | [
"Pénz Vállalat Gánt Gánt Kő Kft.",
"Gánt Kő és Tőzeg Kft-ből",
"Gánt Kő Kft-nek",
"Hahót Tőzeg Kft."
] |
Megkezdhetik a munkát Mészáros Lőrinc ék és a hozzájuk kapcsolódó vállalkozások a Győr-Gönyű kikötőben. Iparági források szerint az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság már aláírta a szerződést a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő infrastrukturális továbbfejlesztésére kiírt közbeszerzési pályázat nyertesével, a Kikötő Konzorciummal. A közbeszerzési pályázat pedig hivatalosan szerdán zárult le, miután az európai uniós lapjában, a TED-ben megjelent az eljárás eredményéről szóló tájékoztató.
A Világgazdaság információja szerint az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, vagyis a megrendelő megbízásából július 23-án összegzést küldtek ki az érintetteknek, jelezve, hogy a pályázatot a Kikötő Konzorcium nyerte, és a júliusi dokumentum szerint a szereződés megkötésére vonatkozó moratórium augusztus 2-án lejárt. Ezek után kérdés, hogy miért várt a pályázat kiírója az eredményről szóló tájékoztató közzétételével. (Elképzelhető, hogy csak a "nyomdai átfutás" miatt következett be a csúszás).
A pályázat és annak a központnak a fejlesztése, amelyhez a legújabb beruházás kapcsolódik, elég kalandos utat járt be. Ez az a tender, amelyen a legalacsonyabb ajánlatot a közösen induló Közgép és Kötiviép’B Kft. adta 218 millió forinttal kisebb összeggel az A-Híd, Swietelsky Vasúttechnika Kft., Mészáros és Mészáros Kft. alkotta Kikötő Konzorcium 6,891 milliárd forintos ajánlatánál. Mégsem a Közgép nyert, ráadásul hamis adatközlésért ki is zárták a pályázatból. Ezért a cég a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KDB) fordult, az azonban elutasította a társaság jogorvoslati kérelmét, és a valótlan adatközlésben a Közgép felelősségét is megállapította. Ezért a cég a közbeszerzési törvény alapján három évig nem indulhat közbeszerzési pályázatokon.
A Közgép már a jogorvoslati kérelmében és a Közbeszerzési Döntőbizottság tárgyalásán is tételesen bebizonyította, hogy a törvényeknek megfelelően, jóhiszeműen és az elvárható gondossággal járt el ajánlatának benyújtásakor – írta korábbi közleményében a társaság. Időközben a közbeszerezési pályázatoktól három évre eltiltó közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését kezdeményezte a Közgép Zrt. a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon. Emellett a vállalkozás azt is kezdeményezte, hogy a bíróság vizsgálja felül a korábbi közigazgatási határozatot, és semmisítse meg. Ebben egyelőre nincs előrelépés.
Közben az a német cég, amely betelepül a kikötőbe, ahol acélszerkezeteket fog horganyozni, már megkezdte a "saját üzemének" építését. Mint megtudtuk, "már kijött a földből". A németek egy 30 milliárd forint értékű beruházást hajtanak végre a kikötőben, és ehhez kapcsolódik az említett állami infrastruktúra-beruházás. Ez magában foglalja egyebek között a hajószervizállás épületének tervezését, kivitelezését, a rakpartépítést, a mederből az iszapeltávolítást. Ezek mellett út és vasút építése is szerepelt a pályázatban, valamint például a térvilágítás kiépítése is a nyertesre vár. A teljes beruházásnak a jövő év végéig be kellene fejeződnie.
Korábban sem ment minden simán A Győr-Gönyű intermodális központ egy több elemből álló és több lépcsőben kiépülő komplexum. A területen található vasúti kapcsolat üzemeltetője a MÁV. Ez a vasúti fejlesztés – ahogyan a mostani is – uniós támogatásból valósult meg, jelentős késéssel. Többször felmerült, hogy Magyarország elveszítheti az ehhez rendelkezésre álló 7,2 milliárd forintos forrást. De végül a fejlesztés elkészült, és most folyik a zárás, a forrásfelhasználás ellenőrzése.
A kikötő üzemelő részét a Győr-Gönyű Kikötő Zrt. működteti. A tulajdonosok szinte az alapítástól, vagyis 1992-től kezdve változatlanok, a részvényesek között megtalálhatók az érintett önkormányzatok (Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, Győr Megyei Jogú Város és Gönyű Község), valamint a szolgáltatást igénybe vevő magyar és osztrák szakmai befektetők.
A magyar tulajdonosi kör a részvények hatvan százalékát birtokolja. Az még nem ismeretes, hogy mely vállalkozás fogja üzemeltetni a legújabb beruházás során megvalósuló létesítményt.
Bisnode Mészáros és Mészáros Kft. - az elmúlt évek árbevétele
Szerző: Diószegi József | [
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Közgép"
] | [
"Győr Megyei Jogú Város",
"Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő",
"Gönyű Község",
"Swietelsky Vasúttechnika Kft.",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Bisnode Mészáros és Mészáros Kft.",
"Közgép és Kötiviép’B Kft.",
"Kikötő Konzorcium",
"Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság",
"Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat",
"Győr-Gönyű Kikötő Zrt.",
"Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság"
] |
Többmilliós orosz támogatást kapott a Debreceni Egyetem
Bútorokat, könyveket és egy Orosz Központot is kapott a Debreceni Egyetem Putyin alapítványától – derül ki a Debreceni Egyetem válaszából, amelyet a 24.hu közérdekű adatigénylésére adott.
Amint arról az atv.hu is számos alkalommal beszámolt, augusztus végén a Debreceni Egyetem vezetése Vlagyimir Putyinnak díszpolgári címet szavazott meg, amelyet feltehetően jövőre vesz át az orosz elnök. A kitüntetés miatt sokan felháborodtak, a Debreceni Egyetem Facebook-oldalán az intézményt elkezdték alacsonyra értékelni. Egy idő után az értékelési lehetőségnek végett vetettek. Az egyetem több tanszéke elhatárolódott az egyetemi szenátus döntésétől, Vajda Mihály pedig lemondott professzor emeritusi címéről.
Az ügy kapcsán a 24.hu megkereste a Debreceni Egyetemet, mert szerette volna megtudni, hogy a 2010 óta eltelt időszakban kaptak-e bármilyen (pénzügyi vagy más típusú) támogatást az orosz államtól, orosz állami egyetemtől vagy az orosz állam tulajdonában álló cégtől, ha igen, melyiktől, mennyit, mit.
"Egy elképzelt világ"
Az korábban is tudott volt, hogy a Debreceni Egyetem együttműködik azzal a Russzkij Mir (jelentése: orosz világ) Alapítvánnyal, amelynek létrehozásáról maga Putyin írt alá rendeletet még 2007-ben. A 24.hu most megkapta az egyetem és az alapítvány között létrejött vonatkozó megállapodásokat. A 2016-ban megkötött egyik szerződés például arról szól, hogy a Russzkij Mir térítésmentesen ad át bútorokat és műszaki berendezéseket az egyetemnek.
A beszerezendő bútorok és műszaki berendezések összege 51 323 euró, vagyis körülbelül 15 699 792 forint.
A Russzkij Mir alapítvány nem csak bútorokat, könyveket is ingyen adományozott az egyetemnek. Az Orosz Központ könyvállományának egyik könyvgyűjteményét töltötték fel, melynek értéke 440 296 rubel, ami mai árfolyamon 1 959 438 forint. A Russzkij Mir még egy együttműködési megállapodást kötött a Debreceni Egyetemmel, mely "az egyetemes kultúra fontos részét képező orosz nyelv, irodalom és művészet terjesztését célozza meg, valamint orosz nyelvtanulási programok támogatását". Az együttműködés lényege, hogy a Debreceni Egyetemen létrehoznak egy Orosz Központot és biztosítják annak működését.
Cserébe az egyetem kialakítja a Dóczy József utca 5. szám alatti épületének első szintjét az Orosz Központ részére. A 24.hu szerint más kötelezettségei is vannak az egyetemnek. Be kell illeszteniük az egyetemi katalógusokba azokat az információs anyagokat, melyeket az alapítvány az egyetemnek adott, annak kötelező feltüntetésévél, hogy ezeket az információs anyagokat az intézmény számára a Russzkij Mir Alapítvány biztosította. Az egyetemnek arról is be kell számolnia, hogy milyen gyakran használják az eszközöket.
atv.hu | [
"Debreceni Egyetem"
] | [
"Russzkij Mir Alapítvány",
"Orosz Központ",
"Russzkij Mir"
] |
Fenyegetések miatt lemond a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöki tisztéről és tagságáról Wekler Ferenc - közölte a szabad demokrata politikus vasárnap. Az Index korábban megírta, hogy Weklernek azért kell távoznia, mert az SZDSZ-ben vállalhatatlannak tartják tevékenységét.
A liberálisok egyre több elnökválasztáson produkálnak döntetleneket, a kókisták és a fodoristák között még mindig dúlnak konfliktusok. A tagság a környezetvédelmi, a megyei vezetés a gazdasági minisztert támogatja.
A szabaddemokrata politikus még csak a bizottság tagja volt, amikor a testület támogatta pályázatukat.
Az SZDSZ nem akarja magát tovább égetni, eltávolítják a pályázati pénzekkel ügyeskedőt a regionális fejlesztési tanács éléről.
"A családomat és engem olyan fenyegetések értek az elmúlt időszakban, amelyek elgondolkodtattak. Végül arra jutottam, hogy lemondásommal szeretteimet és magamat is mentesíthetem ezek alól" - indokolta döntését Wekler Ferenc. Elhatározását hétfőn közli az őt a testületbe delegált környezetvédelmi minisztérium vezetőjével, Fodor Gáborral.
A politikus, aki 2006 november óta töltötte be a DDRFT elnöki tisztét, megjegyezte azt is, hogy alaptalannak tartja az egyes hírforrásokban őt ért, pályázatokkal kapcsolatos támadásokat. Szerinte minden vele vagy családjával összefüggésbe hozott ügyben törvényesen járt el.
Az egykori országgyűlési képviselő korábban több pályázat kapcsán is a sajtó érdeklődésének középpontjába került. Családi vállalkozása 2004-ben 270 millió forint állami támogatást kapott szőlőtelepítésre, tavaly márciusban pedig 23 milliót mobil szennyvíztisztító kifejlesztésére és legyártására. Mindezekkel szemben jogi kifogás nem merült fel.
Az Index szombaton írta meg, hogy Wekler Ferenc távozhat posztjáról, mert az SZDSZ-ben vállalhatatlannak tartják tevékenységét. Tavaly márciusban Wekler családi vállalkozása 23 millió forintot kapott a DDRFT döntése alapján, hogy fejlesszenek ki egy mobil szennyvíztisztítót és gyártsák is le a Balaton-parti települések számára. Wekler az eset után azt nyilatkozta, hogy nem tartja kifogásolhatónak, hogy családja részesült a támogatásokban annak a testületnek a döntése alapján, melynek ő is tagja volt. Az elnöki posztot pedig csak novembertől töltötte be.
Az utódjáról sok hír kering, de az Index úgy tudja, Bretter Zoltán, az SZDSZ pécsi elnöke is esélyes a posztra. | [
"Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács"
] | [] |
Új arcok jelentek meg néhány hete Közép-Európa legrangosabb divatipari seregszemléjén, amelynek még az elnevezése is megváltozott. Elmaradt az eddigi szponzor, a Mercedes-Benz neve, és szerényen csak Budapest Central European Fashion Week lett a rendezvény. Az új szakmai irányítók Orbán Ráhel baráti köréből kerülhettek ki – olvasható az e heti HVG-ben.
A kormány összesen 2 milliárd forintot irányzott elő a magyar divat- és dizájnipar fejlesztéséhez kapcsolódó feladatok ellátására, méghozzá a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) fennhatósága alatt. Az ügynökség egyik legbefolyásosabb személyisége pedig a miniszterelnök lánya.
A Divatipari Marketing Igazgatóság már tavaly létrejött az MTÜ-n belül. A szervezet élére Orbán Ráhelnek és családjának személyes jó ismerőse, Bata-Jakab Zsófia került, de a szakértő csapatban alig lehet olyat találni, aki valamilyen formában ne kötődne a Tiborcz–Orbán házaspárhoz.
Az MTÜ divatiparért felelős vezetője a napokban a TV2-n arról beszélt, hogy az ügynökség által készített új imázsfilmben hangsúlyos szerepet kapott több mint húsz magyar divattervező ruhája, táskája, ékszere. Egy korábbi kormányhatározatban az átfogó turisztikai reform első lépéseként jelölték meg ennek a klipnek a leforgatását. A turisztikai országmárka kidolgozásakor, amelyre az MTÜ 1,9 milliárd forintot kapott, Orbán Ráhel volt az egyik tanácsadó.
Részletek az e heti HVG-ben. | [
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] | [
"Divatipari Marketing Igazgatóság"
] |
Távozott beosztásából a UPC két magyarországi vezetője. A személyi változásokkal egyidejűleg megszüntették a UPC közép-európai regionális központját is. A változásokat egy átfogó vizsgálat előzte meg, a UPC-t az az ügyvédi iroda vizsgálta, amelyik a Magyar Telekom macedóniai piszkos ügyeit is feltárta az amerikai értékpapír-felügyelet megbízásából.
Megszüntették a UPC közép-európai regionális központját, és nyugdíjba ment a regionális vezető. Távozott a cég magyarországi vezérigazgatója is; a pletykák szerint egyikük sem önszántából döntött így. Mindez azután történt, hogy az amerikai anyacég vizsgálatot indított Budapesten.
Vizsgálódtak
A Figyelő gazdasági hetilap korábbi információi szerint ugyanaz a White & Case ügyvédi iroda vizsgálódott a UPC-nél, amelyik annak idején a Magyar Telekom kétesnek nevezett macedóniai szerződései után is kutakodott az amerikai értékpapír-felügyelet megbízásából. Az Egyesült Államokban már a harmincas évek óta akár börtönnel is sújthatják a tőzsdén jegyzett cégek vezetőit, ha a gyanús, esetleg csalásra utaló ügyeket nem vizsgáltatják ki saját auditosztályukkal, illetve független szakértőkkel. Az Enron 2002-es bukása óta az úgynevezett Sarbanes–Oxley-törvény még szigorúbban minősíti az ilyen eseteket.
A UPC-nél nem az amerikai értékpapír-felügyelet vizsgálódott, hanem az amerikai tulajdonos, a Nasdaqon jegyzett Liberty Global INC belső auditcsoportja küldte ki a tengerentúlon működő, de nálunk is fiókot fenntartó ügyvédi iroda munkatársait.
A tavaly decemberben indult, és nemrégiben le is zárult vizsgálat eredményeként teljesen felszámolták a UPC közép-európai regionális szervezeti alegységét, vagyis ezentúl minden ország vállalata közvetlenül az amszterdami központnak felel. A regionális központ megszűnésével több, a nemzeti vállalatoktól a központba kihelyezett munkatárstól megvált a cég. Természetesen a nemzeti vállalatok nem szűntek meg, a UPC minden piacon jelen lesz.
Nem tetszettek a szerződések
A csoport regionális elnöke, Kovács Nimród a vizsgálat befejezése után váratlan gyorsasággal, április elsején nyugdíjba vonul. Emellett információink szerint március 31-ei hatállyal lemondott a magyarországi cég amerikai vezérigazgatója, Joe Zuravle is.
Információink szerint a UPC magyarországi felsővezetőinek vesztét az okozta, hogy a vizsgálatatot végző jogászoknak nem tetszettek a menedzsment tulajdonában lévő cégek és a UPC között kötött szerződések. Pontosabbat nem tudtunk meg, de az biztos, hogy Kovács Nimródnak több olyan cége is van, amelyik a kábelkommunikációs iparban dolgozik. Emellett tanácsadó cégben is van tulajdonrésze, illetve borkereskedése gyakran tűnik fel hirdetőként a UPC tulajdoni körébe tartozó csatornákon, így többek közt a Sport1-en is.
A HWSW szakportál szerint a vizsgálat megállapította például, hogy volt olyan UPC vezető, aki egész családját cégköltségen utaztatta ki a pekingi olimpiára. Mindez persze még nem elég az eltávolításhoz, de a portál információi szerint több vezető ugyanilyen hanyagul bánt a pénzekkel akkor is, amikor például hálózatfejelsztésről volt szó.
A Figyelő úgy tudja, hogy emellett egy közelebbről meg nem nevezett pénzügyi és egy operatív vezető lett gyanús a vizsgálatot folytató jogászoknak. Egyelőre azonban más vezetők távozását nem ismerte el a UPC Magyarország, vagyis ez vagy még később várható, vagy csak a regionális központot érinti.
A Portfolio.hu információi szerint az is elképzelhető, hogy a már lezárult belső vizsgálatot egy újabb, az amerikai tőzsdefelügyelet által indított átvizsgálás fogja követni. Mindez azt jelentené, hogy mégsem csak a hatékonysággal van probléma, hanem egyéb szabálytalanságokat is feltártak vizsgálódó jogászok.
Hivatalosan is
A UPC Broadband pénteken hivatalosan is bejelentette a közép-európai üzemeltetés újjászervezését és korszerűsítését. "2009. március 31-i hatállyal megszűnik az a regionális menedzsmentcsoport, amely a UPC működését felügyelte Magyarországon, Romániában, Lengyelországban, Szlovéniában, Szlovákiában és Csehországban. Az érintett területek közvetlenül Gene Musselman, a UPC Broadband elnökének, üzemeltetési vezetőjének felügyelete alá fognak tartozni. Gene Musselman ezen felül ideiglenesen a UPC Magyarország ügyvezető igazgatói tisztségét is betölti majd" - áll a közleményben.
Ugyan a UPC a távozásokról szóló információkat hivatalosan nem kommentálta, Kovács Nimród hatalmának biztosan vége a UPC-ben. Vezetése alatt egyébként a cégcsoport profitja 29 százalékkal nőtt évente, viszont 2006 óta, a DigiTv magyarországi megjelenése miatt rohamosan csökkent Magyarországon a UPC előfizetőinek száma. A bevételek esését azonban tavaly az ip-telefon- és az intertenelőfizetések számának növekedése megállította. | [
"UPC Magyarország"
] | [
"Magyar Telekom",
"Liberty Global INC",
"White & Case",
"UPC Broadband"
] |
Hiába ígérték éveken át, nem valószínű, hogy megépülnek azok a börtönök, amelyeket még 2016-ban jelentett be a kormány, miután a strasbourgi bíróság 2015-ben a börtönzsúfoltság enyhítésére kötelezte a magyar államot. A meglévő büntetés-végrehajtási intézetek átépítésével ugyanis egyelőre lezárult a férőhelybővítési program. A több száz, jól fizető munkahely csak álom maradt az érintett településeken, pedig számos önkormányzat több tíz- vagy akár százmillió forintot áldozott a kijelölt területek közművesítésére. A munkavállalók jelentős része leszerelt, hiába fordítottak a képzésükre milliókat. Az államnak átadott területekkel az önkormányzatok egyelőre semmit sem kezdhetnek, tájékoztatást pedig nem kapnak. Ami viszont biztos: az átmeneti megoldást jelentő konténerbörtönökön a NER-cégek profitáltak, a teljes költségvetés pedig tíz évig nem nyilvános.
"A mai napon országosan tíz büntetés-végrehajtási intézet új épületszárnyát avatták fel, melyek közös átadórendezvényét Veszprémben tartották. A közel 3 000 új hely megteremtésével a kormány célja, hogy szeptember 30-áig megszüntesse a börtönökben uralkodó túlzsúfoltságot" –írta a Magyar Építők 2020. július 13-án.
A portál idézte a büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának közleményét is, amely szerint "Állampusztán, Pálhalmán, Sopronkőhidán és Szegeden 110-110, Tökölön 220, Baracskán és Veszprémben 330-330, Kiskunhalason és Tiszalökön 440-440, Miskolcon pedig 550 fogvatartott – összesen 2750 ember – befogadására alkalmasak a ma átadott új intézeti épületszárnyak. Az elkészült beruházások szeptemberre a büntetés-végrehajtási intézetek telítettségét 100 százalék alá csökkentik, a fogvatartottak elhelyezésére szolgáló alapterület 25 950 négyzetméterrel bővült".
Egy képviselői beszámoló szerint ugyanez elhangzott a honvédelmi és rendészeti bizottság éves (2020-as) meghallgatásán is: az elkészült konténerbörtönöknek köszönhetően sikerült elég új férőhelyet kialakítani és ezzel lezárult a börtönzsúfoltság felszámolására indított program.
Ez viszont azt jelenti, hogy a közeljövőben már biztosan nem épül meg az a nyolc új börtön, amelyekkel munkahelyek százait ígérték a beruházásra jelentkező településeknek.
Eredetileg ugyanis Kunmadarason 1 000, Békésen, Hevesen, Komádiban, Ózdon, Kemecsén, Csengeren és Komlón 500-500 ember elhelyezésére szolgáló börtön építését tervezték.
Hogy öt év alatt hogyan jutottunk el az összesen 103 milliárd forintos összegű, zsúfoltságcsökkentő beruházásoktól a könnyűszerkezetes épületbővítésig, arra a Belügyminisztériumtól próbáltunk választ kapni.
Épült, csak nem az és nem oda
2020 októberében közérdekű adatigényléssel fordultunk a Belügyminisztériumhoz, amelyben arról érdeklődtünk:
Pontosan mikor és mely törvényben/kormányhatározatban döntöttek arról, hogy a magyarországi börtönök férőhelyeit bővíteni fogják? Mi volt a határozat pontos szövege? 2017-ben döntés született arról, hogy 2018 nyaráig nyolc új, az európai normáknak megfelelő, korszerű börtön épül: a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kunmadarason ezer, Békésen, Hevesen, Komádiban, Ózdon, Kemecsén, Csengerben és Komlón pedig ötszáz-ötszáz ember elhelyezésére szolgáló börtön építését tervezték. Miért vetették el (végleg) ezeket a helyszíneket? Ezek a beruházások összesen 4500 új férőhelyet jelentettek volna, míg most ennek csak a fele készült el. Mi ennek az oka? Milyen adatok alapján jutottak arra a következtetésre, hogy fele annyi új férőhellyel is megszűntnek lehet nyilvánítani a zsúfoltságot? Az 1125/2016. (III. 10.) Korm. határozat szerint: 2016. évben 1243,1 millió forint, 2017. évben 30 390,6 millió forint, 2018. évben 51 348,9 millió forint, 2019. évben 19 921,4 millió forint állt rendelkezésre a Belügyminisztérium részére "büntetés-végrehajtási intézetek férőhelybővítéséhez szükséges források címén". Pontosan mire fordították ezeket az összegeket? Szükség volt további összegre a zsúfoltság megszüntetésére? Ha igen, mennyi és milyen forrásból lett biztosítva? Az új börtönök építésével érintett településeknek (ld. Ózd, Komló stb.) fejenként több száz új munkahelyet ígértek, erőteljes toborzás folyt. Hányan jelentkeztek és hányan nyertek felvételt a képzésekre, ezekből mennyi szerelt le és mennyi dolgozik jelenleg a bv-intézetekben? Mekkora összeget fordítottak a toborzásra? Mi lesz az új börtönök helyéül kijelölt és az államnak átadott területek sorsa? Visszakapják az önkormányzatok? Ha nem, mihez kezd velük az állam? A tervezett új börtönök megépülnek valahol/valamikor, vagy tényleg lezártnak tekintik a férőhely bővítési programot? Jelenleg hány százalékos a bv-intézetek kihasználtsága?
A Belügyminisztérium az első kérdésünkre válaszként egy 2016-os kormányrendeletet jelölt meg, amely szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítják a büntetés-végrehajtási intézetek férőhelybővítési programjához kapcsolódó, az új börtönépítési beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket.
A leírásban ma már csak Békés, Csenger, Heves, Komádi, Komló és Berettyóújfalu neve szerepel, pontos részletek és határidők azonban nem.
A következő hivatkozott határozat 2018-as: ebben az áll, hogy a Kormány egyetért azzal, hogy a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal Menekültügyi Őrzött Befogadó Központ Kiskunhalasi Telephelye területén új büntetés-végrehajtási intézet kerüljön kialakításra; a Büntetés-végrehajtás Egészségügyi Központja Berettyóújfalu területén kerüljön kialakításra; valamint, hogy az 1. és 2. pontban foglalt feladatok végrehajtása a büntetés-végrehajtási intézetek férőhelybővítéséhez szükséges források biztosításáról szóló 1125/2016. (III. 10.) Korm. határozatban meghatározott forrás terhére kerüljön biztosításra.
Az idézett kormányhatározat szerint: 1 243,1 millió forint, 2017. évben 30 390,6 millió forint, 2018. évben 51 348,9 millió forint, 2019. évben 19 921,4 millió forint rendelkezésre állásáról kell gondoskodnia a Belügyminisztériumnak, plusz a 2016-2019. években a 2. pontban meghatározott keretösszegek erejéig intézkednie kell a büntetés-végrehajtási intézetek férőhely-bővítésével kapcsolatos fejlesztések megvalósításához szükséges kötelezettségvállalások megtételére.
A 268/2016-os rendeletet 2019-ben módosították: a beruházások építési műszaki ellenőre, akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység biztosítója, valamint beruházás-lebonyolítója kizárólagos joggal a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. lett. Egyúttal hatályát vesztette a büntetés-végrehajtási intézetek férőhelybővítési programjához kapcsolódó, az új börtönépítési beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 268/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés d), g) és h) pontja.
A következő döntés a 1296/2019. (V. 27.) Korm. határozat, amely alapján
a férőhely-bővítéssel kapcsolatos fejlesztések megvalósítási ütemét 2021. év végéig meghosszabbítják és további forrásokat biztosítanak a fejlesztésekre.
Erről akkor a Népszava is írt: "2020-ban több mint 21 és félmilliárd, 2021-ben további 7 és félmilliárd, majd 2022-ben 4 és félmilliárd forintot fordít az állam börtönépítésekre, de az idei évre tervezett ilyen célú kiadások egy részét bérekre és járulékokra fordítják".
Az 1070/2020. (III. 5.) Korm. határozatban azonban már egyetlen korábbi helyszín sem szerepel. A határozat szövege szerint: a kormány egyetért
az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet,
a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet,
a Kiskunhalasi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet,
a Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet,
a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet,
a Sopronkőhidai Fegyház és Börtön,
a Szegedi Fegyház és Börtön,
a Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet,
a Tököli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet,
a Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet
területén a fogvatartottak átmeneti elhelyezését biztosító férőhelyek kialakítására irányuló elképzeléssel.
A határozat emellett felhívja a pénzügyminisztert, hogy a belügyminiszter bevonásával gondoskodjon az 1. pont szerinti feladatok végrehajtásához szükséges forrás biztosításáról a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XIV. Belügyminisztérium fejezet, 5. Büntetés-végrehajtási cím javára legfeljebb 29 890 000 000 forint összegben, illetve egyszeri forrás biztosításáról a Kvtv. 1. melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet javára legfeljebb 110 000 000 forint összegben.
Végül a 34/2020. (III. 5.) Korm. rendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a fogvatartottak átmeneti elhelyezésének biztosítása érdekében a Harta, Szirmabesenyő, Kiskunhalas, Baracska, Dunaújváros, Sopron, Algyő, Tiszalök és Tököl külterületén, valamint a Veszprém belterületén található Büntetés-végrehajtási Intézetek könnyűszerkezetes épületegyüttesek telepítésével megvalósuló bővítésével kapcsolatos hatósági ügyeket.
A 2016-ban meghatározott helyszínek végleg eltűntek a tervek közül.
Nem nyilvános
A 2., 3., 4., és 5. kérdésünkkel kapcsolatban azonban már nem volt ilyen közlékeny a Belügyminisztérium. Ezekben arra szerettünk volna választ kapni:
miért vetették el az első körben meghatározott helyszíneket,
a tervezett 4500 új férőhellyel szemben miért csak a fele készült el,
pontosan mire fordították az 1125/2016. (III. 10.) Korm. határozatban meghatározott összegeket.
A Belügyminisztérium szerint a válaszokat biztosító dokumentumot az Infotv. 27 (6) bekezdése alapján
Nem nyilvános! kezelési utasítással látták el, amely további jövőbeli döntés megalapozását szolgálja, így a fentiek alapján az adatok megismerése a keletkezéstől számított 10 évig korlátozott.
A 6., 7., 8. és 10. kérdéssel kapcsolatban a minisztérium nem tekintette magát adatközlőnek, míg a 9. kérdésre azt írták, a 268/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet jelenleg is hatályos. Vagyis az elvi lehetőség még adott, hogy a tervezett új börtönök egyszer megépülnek valamikor.
Érvénytelen közbeszerzések
A Belügyminisztérium válaszaiból nem derült ki, miért döntött a kormány az intézménybővítés mellett az új létesítmények építése helyett, de több jel is arra utal, hogy egyrészt alulbecsülték ezek építési és fenntartási költségeit, másrészt nem volt biztosítható a szükséges munkaerő.
A Magyar Nemzet 2017 szeptemberében írta meg, hogy "eredményesen lezárult a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) által nyolc új börtön építésére kiírt megismételt közbeszerzés". A BVOP a lap kérdésére elmondta, a beérkezett pályázati anyagok elbírálás alatt állnak, zajlanak a tárgyalások az érintett felekkel. A (lehetséges) kivitelezők nevét azonban nem árulták el.
2018 februárjában az is kiderült, hogy miért: a Közbeszerzési Értesítőben ugyanis megjelent, hogy
"a legkedvezőbb ajánlatban megajánlott ellenérték meghaladja a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet mértékét, ezért az eljárás fedezet hiánya okán eredménytelen".
Vagyis ugyanaz történt, mint első alkalommal: a tervezett 3,9 milliárd forintot meghaladó árajánlatok érkeztek. A pályázatra akkor az UNÉP Universal Építőipari Zrt., a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt., a PENTA INDUSTRY Kft. és az MHM Product Kft. párosa, az ÉPKAR Zrt. és a WEST HUNGÁRIA BAU Kft. közösen, a SWIETELSKY Építő Kft., a ZÁÉV Építőipari Zrt., a LATEREX Építő Zrt. és Grabarics Kft. együtt, illetve a MERKBAU Építőipari és Kereskedelmi Kft. jelentkezett.
A BVOP tehát kétszer is nekifutott a közbeszerzésnek, ám mind a kétszer sikertelenül. Miután ezek az eljárások kudarcba fulladtak, elterjedt, hogy a BVOP maga hozna létre egy céget, amellyel "házon belül" megoldanák a többmilliárdos beruházásokat. Ezt azonban senki sem erősítette meg.
Bár a BVOP még egy éve is azt írta a 444 megkeresésére, hogy 2020 első negyedévében leteszik a csengeri börtön alapkövét, a többi börtön esetében pedig zajlik a tervezés, a valóságban ennek semmi nyoma nincs a mai napig.
Felszereltek, leszereltek
Mivel évekig nem történt látványos előrelépés az ügyben, a projekt kapcsán kiképzett munkavállalók jelentős része leszerelt.
Erről a Magyar Hang írt 2018 nyarán. "A nagy börtönépítési láz miatt beiskolázott összesen 667 – főként felügyelőnek jelentkező – munkavállaló 41 százaléka már leszerelt, közülük mindössze 393-an dolgoznak ma is a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) kötelékében" – olvasható a cikkben.
A lap ezzel kapcsolatos közérdekűadat-igénylésére a BVOP válaszolt. Ebből többek között az is kiderült, hogy a 667 beiskolázott közé a legalkalmasabbak kerültek; 6 700 jelentkező közül választották ki őket.
Egy dolgozó kitanítása személyenként 184 ezer forintba került, vagyis csak a leszereltek képzésére 50 millió forintot költött az állam.
Akik végül maradtak a BVOP-nál, azoknak sincs sok örömük a munkában – legalábbis a Magyar Hangnak nyilatkozók szerint. Ők ugyanis vagy vállalták az áthelyezést valamelyik, a lakóhelyüktől távol eső "bévé-intézetbe", vagy ingázhatnak minden nap a munkahelyük és az otthonuk között órákon keresztül.
Pedig a toborzásnál még minden meseszerűnek tűnt. Az új börtönökbe bárki jelentkezhetett, aki betöltötte a 18. életévét, magyar állampolgársággal, érettségivel és büntetlen előélettel bírt. Azoknak, akik megfelelnek a fizikai és pszichikai alkalmassági vizsgán, majd elvégzik a képzést, minimum havi bruttó 220 ezres kezdő fizetést, cafeteriát, lakhatási, utazási és szociális támogatást, valamint kedvezményes üdülési és mobiltelefon-használati lehetőséget, illetve szakmai előrelépési lehetőséget is ígértek.
A jól csengő ajánlat sokakat érdekelt. Csak a komlói börtön kétszázötven álláshelyére több mint háromszoros volt a túljelentkezés, egészen pontosan 821-en adták be az önéletrajzukat.
Sokan a meglévő munkahelyükön mondtak fel abban a reményben, hogy a lakóhelyükhöz közel dolgozhatnak majd.
A Magyar Narancsnak nyilatkozó komlói családapa azt mondta, miutén elvégezte a több hónapos kiképzést, válaszút elé érkezett. Mivel Komlón nem épült a börtön, az ország másik végébe küldték volna dolgozni. Ő azonban éppen azért hagyott fel a korábbi hetelős, külföldi munkájával, hogy a családja mellett lehessen. Ezért inkább leszerelt és egy közeli városban vállalt gyári munkát.
Öt éve várnak
Amikor a börtönprogramot meghirdette a kormány, negyven település jelentkezett, hogy szívesen befogadná az új létesítményeket – főként az új munkahelyek és a várható infrastrukturális fejlesztések miatt. Közülük 2017-ben nyolcat választottak ki, ahol az akkori ígéretek szerint 2018 nyaráig új, az európai normáknak megfelelő, korszerű börtön épül majd. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kunmadarason 1 000, Békésen, Hevesen, Komádiban, Ózdon, Kemecsén, Csengerben és Komlón pedig 500-500 ember elhelyezésére szolgáló börtön lett volna. 2018 októberében Ózdot, Kunmadarast és Kemecsét törölték a programból.
A többi településen azonban még sokáig bizakodtak. Így például Komlón is, ahol korábban helyi szavazást is tartottak arról, épüljön-e börtön a településen vagy sem. A helyszín ugyanis nem volt túl szerencsés: egy lakótelep és egy családi házas övezet közé tervezték a létesítményt. A munkahelyek miatt azonban a szavazók nagyobb része mégis támogatta a beruházást. Ők valószínűleg csalódottak, hiszen még tavaly is arról volt szó a baranyai városban, hogy megépül a börtön.
2019 májusában zajlott le ugyanis a büntetés-végrehajtási intézetnek helyet adó telek hivatalos átadás-átvétele a komlói önkormányzat és az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. között, amit 2019 szeptemberében lakossági fórum követett. Az eseményre készített véleményezési dokumentációban már a börtön látványterve is szerepelt. Nem sokkal később jogerőssé vált az intézet építési engedélye is.
Vagyis a város még úgy fordult rá a 2020-as évre, hogy legkésőbb 2021 decemberéig elkészül a létesítmény. Komlón azonban cikkünk megjelenéséig egy kapavágás sem történt. Pedig a területet már előkészítette az önkormányzat: út, szennyvíz- és villamoshálózat is épült.
Polics József polgármester (Fidesz-KDNP) az Átlátszó kérdésére elmondta, hogy a bv-intézet létesítésének reményében jelentős infrastrukturális beruházásokat hajtottak végre a környéken, bruttó 296 696 837 forint értékben. Ezt az összeget uniós pályázaton nyerte az önkormányzat. Egyelőre azonban nem tudják, mi lesz a terület sorsa.
"A büntetés-végrehajtási intézet vonatkozásában folyamatos kapcsolatot tartunk mind a Belügyminisztériummal, mind a BVOP-val.
Hivatalos, egyértelmű tájékoztatást egyelőre nem kaptunk arra vonatkozólag, hogy az intézmény létesítése megtörténik, vagy arra nem kerülhet sor"
– fogalmazott Polics József.
"A területet a Magyar Állam átvette büntetés-végrehajtási intézet építése céljából. Amennyiben bármilyen okból meghiúsulna az intézet létrehozása, úgy a területet önkormányzatunk visszakapja a Magyar Államtól" – tette hozzá.
A polgármester hangsúlyozta, a beruházás elmaradása alapvetően hátrányosan érinti rövid távon a települést, hiszen 250 munkahely létesítéséről szólt az eredeti pályázat, ami azt is biztosította volna, hogy viszonylag magas jövedelemmel rendelkező, kvalifikált szakemberek telepedjenek le városban. Persze börtön nélkül is elérhetik ugyanezt a célt "egyéb munkahelyteremtő fejlesztéshez kapcsolódóan", de valószínűleg hosszabb távon, csak évek múlva.
"Amennyiben a bv-intézet létesítésére nem kerül sor, és a területek tulajdonjogát visszakapjuk, úgy jelentősebb kereskedelmi/szolgáltató vagy könnyűipari beruházásra is alkalmas, értékes területet létesítettünk uniós támogatással, ahol lehetőségünk nyílik munkahelyteremtő beruházások megvalósítására" – mutatott rá Polics József.
Hasonló, de mégsem teljesen ugyanez a helyzet Hevesen. Az önkormányzaton kérdésünkre elmondták, a város nem kapott tájékoztatást hevesi bv-intézettel kapcsolatban. Ugyanakkor közművesítésre ők saját forrásból költöttek 25 066 471 forintot.
A többi érintett településtől cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ megkeresésünkre.
NER-cégek a kivitelezők
Hogy pontosan mi lett a tervezett több mint 100 milliárdos összeggel, nem tudni, a bővítés ugyanis a híradások szerint 30 milliárd forintba került. (Azzal, hogy ezek a konténerbörtönök mennyire jelentenek jó megoldást, a Magyar Helsinki Bizottság foglalkozott.)
Közadatigényléssel kértük ki a BVOP-től a könnyűszerkezetes épületek kivitelezői szerződéseit. A március 18-án feltett kérdéseinkre május 4-én kaptunk választ.
A csatolt szerződések szerint a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Zrt.-vel nettó 5,2 milliárdos, míg a Paár Attilához köthető WHB Kft.-vel nettó 10,1 milliárdos szerződést kötött a BVOP.
A ZÁÉV-nek 880, míg a WHB-nek 1870 férőhely kialakítását kellett megoldania 2020. június 30-ig.
A ZÁÉV feladata volt Baracskán és Veszprémben 330-330, Pálhalmán és Sopronkőhidán 110-110 férőhely létrehozása, a WHB pedig Szirmabesenyőn 550, Kiskunhalason és Tiszalökön 440-440, Tökölön 220, Állampusztán és Nagyfán pedig 110-110 férőhelyes bővítésre kapott megbízást.
Mindkét cég jól ismert a piacon, az Átlátszó is számos alkalommal beszámolt a sikereikről.
A ZÁÉV értékesítésének nettó árbevétele 2017-ben 35 milliárd, 2018-ban 71,9 milliárd, 2019-ben pedig 72,8 milliárd forint volt. 2019-ben a nyereség 6,7 milliárdot tett ki, osztalékként pedig 5 milliárdot fizettek ki a részvényeseknek. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó társaság szinte minden nagyobb állami beruházásban érintett, most többek között a 46 milliárdért épülő kőbányai gigasportcsarnok munkálataiban vesznek részt.
46 milliárdért épül a kőbányai gigasportcsarnok, a polgármester ingyen adta át a telket az államnak Bár hivatalosan még nem jelent meg a tender eredménye, az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer oldalára már felkerültek azok a dokumentumok, amelyekben szerepelnek a Kőbányai Multifunkcionális Sportcsarnok és Uszoda kivitelezői. Azok pedig vérbeli NER-cégek: a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló ZÁÉV, a Paár Attilához köthető Magyar Építő Zrt. és a Szíjj Lászlóhoz tartozó Közgép.
A West Hungária Bau Kft. (WHB) cég értékesítésének nettó árbevétele 2019-ben 50 milliárdról 61 milliárdra nőtt, és bár a nyeresége csökkent, a tulajdonosok így is 1,7 milliárd forint osztalékot vettek ki belőle. Az állami tenderek állandó szereplőjének és gyakori nyertesének többségi tulajdonosa az ország 41. leggazdagabb embere, Tiborcz István egykori üzlettársa, Paár Attila. A cég épp a napokban kapott egy újabb nagy összegű állami megbízást: a Városligetben 1,97 milliárdból építheti tovább a Promenádot.
Közreműködött: Zimre Zsuzsa. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: Állampusztán, Pálhalmán, Sopronkőhidán és Szegeden 110, Tökölön 220, Baracskán, Veszprémben 330, Kiskunhalason, Tiszalökön 440, Miskolcon 550 fő fogvatartott befogadására alkalmasak azok az új intézeti épületszárnyak, melyeket 2020. július 13-án a Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben adott át Varga Judit igazságügyi miniszter. Fotó: bv.gov.hu
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával! | [
"büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága",
"WEST HUNGÁRIA BAU Kft.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [
"Magyar Építők",
"MERKBAU Építőipari és Kereskedelmi Kft.",
"Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet",
"Kőbányai Multifunkcionális Sportcsarnok",
"SWIETELSKY Építő Kft.",
"Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet",
"PENTA INDUSTRY Kft.",
"WHB Kft.",
"Elektronikus Közbeszerzési Rendszer",
"Sopronkőhidai Fegyház és Börtön",
"Magyar Építő Zrt.",
"Szegedi Fegyház és Börtön",
"BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.",
"Magyar Narancs",
"Tököli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet",
"Magyar Helsinki Bizottság",
"Opten Kft.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.",
"Kiskunhalasi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet",
"Közbeszerzési Értesítő",
"Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet",
"UNÉP Universal Építőipari Zrt.",
"MHM Product Kft.",
"KÉSZ Építő és Szerelő Zrt.",
"Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet",
"ÉPKAR Zrt.",
"ZÁÉV Építőipari Zrt.",
"Magyar Nemzet",
"Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet",
"LATEREX Építő Zrt.",
"Magyar Hang",
"Magyar Állam",
"Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal Menekültügyi Őrzött Befogadó Központ",
"Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet",
"Grabarics Kft."
] |
Bűncselekmény hiánya miatt nem indít nyomozást a rendőrség a városligeti Biodóm ügyében – jelentette be pénteki sajtótájékoztatón Gy. Németh Erzsébet humán területekért felelős főpolgármester-helyettes. A főváros tavaly októberben tett feljelentést ismeretlen tettes ellen a Biodóm elszállt költségei miatt.
Az 1,7 hektárnyi területen épülő fedett állat-és növénypark, a Biodóm a Fővárosi Állat- és Növénykertben 2019. december 17-én – Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Nem nyomoznak a hármas metró kocsijainkat felújításával kapcsolatban sem. Gy. Németh Erzsébet ebben az ügyben idén márciusban azután tett feljelentést, miután megkapta a felújítás vizsgálatáról készült jelentést. Ahogy akkor, a mostani sajtótájékoztatón is arról beszélt, hogy rossz döntés volt új szerelvények vásárlása helyett a "régi kriptaszökevényeket" felújítani, de szerinte az akkori városvezetés meghajolt Orbán Viktor akarata előtt.
Tarlós István volt főpolgármester márciusban úgy reagált a feljelentésre, hogy ők is az új kocsik vásárlását ajánlották a kormánynak, de mivel az drágább lett volna, végül a felújításra esett a választás. A fővárosi közgyűlés ezután határozatot hozott a felújításról, mert "ellenkező esetben le kellett volna állítani a 3-as metrót".
"A DK szerint mindent elárul az, ahogy a hatóságok – legyen szó rendőrségről, ügyészségről, a NAV-ról vagy az Állami Számvevőszékről – ma Magyarországon működnek. Az egész nagy ragacsos, korrupciós pókháló a megfelelő pozícióba helyezett megfelelő emberek egy óriási védőháló, ami Orbánt és társait hivatott védeni" – összegezte a véleményét a főpolgármester-helyettes a nyomozás megszüntetéséről.
Arra Gy. Németh Erzsébet nem tért ki, hogy élnek-e panasszal a nyomozás megszüntetése ellen. | [
"Fővárosi Állat- és Növénykert"
] | [
"Állami Számvevőszék"
] |
Gyorsan eleget tett Lázár János felszólításának Hadházy Ákos szekszárdi fideszes képviselő, és a hvg.hu-nak adott interjúban névvel vállalja: a tolnai megyeszékhelyen a polgármester a trafikpályázatok listájával érkezett a kormánypárti képviselők találkozójára, hogy véleményezzék azokat. Az állatorvosként dolgozó helyi képviselő azt mondja, hosszú távon a Fidesz érdekét szolgálja, hogy beszél a történtekről, különben úgy járnának, mint a szocialisták. Hadházy Ákos kifejti, mihez vezet az, ha egy pártban ellenzék és belső viták nélkül, 98 és 100 százalékos döntéseket hoznak.
hvg.hu: Amikor megkaptuk levelét, amelyből kiderült, hogyan születtek a döntések a trafikpályázatok ügyében, hirtelen csak annyit tudtunk meg önről, hogy civilben állatorvos. Hogyan és mikor lett fideszes önkormányzati képviselő?
Hadházy Ákos: Meggyőződéses konzervatív és jobboldali ember vagyok, már csak a családi hagyomány miatt is: vitézi címem van a dédnagyapám után, kántor vagyok, a nagyapám református lelkész volt. Ez a második ciklusom: 2006-ban lettem először képviselő. Kezdetben a gazdasági bizottság tagja voltam, de most már a kulturális bizottságban vagyok.
hvg.hu: De akkor miért szánta el magát arra, hogy egy belső, a párt számára kínos információt osszon meg a nyilvánossággal?
H. Á.: A trafik-ügy az, ami átszakított valamit, bár erről szeretnék a legkevesebbet beszélni.
hvg.hu: Mégis ezt kérdezném először. Hogy zajlott le ez a frakcióülés?
H. Á.: Nem formális frakcióülés volt, hanem egy politikai egyeztetés, amely eredendően az aláírásgyűjtésekkel foglalkozott. A frakciótagok voltak jelen, és a végén a polgármester, a választókerületi elnök szólt, hogy itt van a jelöltek listája. Kérte: nézzük meg, ki az, akit ismerünk és ki az, aki megfelelő jelölt lehet. Jómagam ezen meglepődtem. Azt lehetett tudni, hogy vannak lobbik, de hogy ennyire nyíltan történjen, azon meglepődtem. Jómagam is kénytelen voltam egy ismerős, idős, régóta kiskereskedő házaspár mellett megszólalni, nehogy véletlenül hátrányt szenvedjenek, mert nincsenek összeköttetéseik. Gyakorlatilag végigmentünk ezen a listán, megnéztük, ki ismeri a neveket, arról pedig, akit ismertünk, elmondtuk a véleményünket. Hogy ezután mi történt ezzel a listával, arról én már nem tudok, de hallva és olvasva a többi helyen megjelent eredményt, látva a helyieket is, úgy gondolom, hogy ez nem volt helyes eljárás.
Hadházy Ákos, állatorvos, fideszes önkormányzati képviselő © Túry Gergely
hvg.hu: Miért döntött végül úgy, hogy a nyilvánossághoz fordul?
H. Á.: Nagyon sokat gondolkodtam. Nyilván sokakban felmerül majd az a szó, hogy árulás. Én ugyanakkor arra a meggyőződésre jutottam, hogy a Fidesznek hosszú távon azzal teszem a legjobbat, ha elmondom ezeket a dolgokat. Rövid távon biztos, hogy kellemetlen, meg pár százalékot csökkenhet a népszerűség, de úgy gondolom, hosszú távon ez az, ami segíthet ennek a pártnak. Tényleg meggyőződésem, hogy a Fidesznek nagyon komoly erkölcsi és szellemi tőkéje van, ami jóval fontosabb tényező volt az ilyen arányú 2010-es győzelemben, mint bármilyen kampánytechnika vagy kampánystratégia. A másik oldalon ez az erkölcsi tőke hiányzik – a szellemi kapacitás is sokszor, de az erkölcsi tőke mindenképpen.
Ugyanakkor úgy látom – mint a legutolsó végvár legutolsó katonája –, hogy amilyen lehetőség volt, annyira káros is a pártnak az ilyen nagyarányú győzelem. Meggyőződésem, hogy egy jól működő ellenzék alapvető szükséglet, illetve alapvető szükséglet lenne bármilyen kormányhoz. Ha nincs ellenzék, akkor előbb-utóbb nem fogjuk tudni kontrollálni a saját döntéseinket, mert nem lesznek visszajelzések, hogy valami, amit teszünk, az rossz. A jelenlegi ellenzék erkölcsileg teljesen vállalhatatlan, és nem jelent semmilyen veszélyt a Fideszre. Mivel nincs külső ellenzéke a párnak, ez elvezetett oda, hogy olyan döntéseket hozunk, amelyek nem helyesek, és sajnos akár odáig is elvezethet, hogy olyan döntéseket hozunk, amelyek egyéni érdekeket szolgálnak.
hvg.hu: Ha az ellenzék nem is, a párton belül azért még szólhat valaki, hogy rossz irányba mennek a dolgok, nem?
H. Á.: A másik, szerintem nagyon nagy gond épp az, hogy a pártban belső ellenzék sincsen. Azért nincs, mert – egyébként az emberek jogos igénye alapján – le fog csökkenni a parlamenti képviselők száma. Ezt tudják a jelenlegi képviselők is, ezért nyilvánvaló, hogy aki bármit szeretne tenni a jövőben is, döntéshozatali pozícióba szeretne kerülni, annak mindent el kell fogadnia. Igazi negatív véleményt nem várhatunk el tőlük. Ez szintén oda vezet, hogy olyan döntéseket hozhat meg a kormányzat, ami nem jó. Ha eljutunk egy olyan helyzetbe, hogy azt gondoljuk, minden döntésünk helyes, akkor én egy példát szoktam mondani: a lengyel elnökét, Lech Kaczynskiét, aki felült egy repülőre, és úgy érezte, neki mindent meg lehet tenni. Ez a repülő lezuhant, mert olyan időjárási körülmények voltak, hogy nem volt lehetséges a leszállás, de ő beszólt a pilótafülkébe, hogy meg kell csinálni.
A szekszárdi városháza © Túry Gergely
Ha egy párton belül nincsenek viták – és e párton belül, legalábbis a mi szintünkön nincsenek – akkor két eset lehetséges. Valamit vagy nagyon jól csinálunk, vagy valami nagyon nincs rendben. Én azt gondolom, hogy a viták szükségszerű előfeltételei egy jó döntésnek. És nagyon sokszor azt látjuk a pártban, hogy 98 meg 100 százalékos döntések születnek. Ez valahogy nem helyes. Azt láttam, hogy még a párt tagságát sem vontuk be a döntések előkészítésébe: a helyi csoportgyűléseket jó, ha évente hívtuk össze, olyankor, ha valamilyen formális kötelesség volt. Sok olyan döntést hoztunk – legalábbis itt helyben – amelyek szerintem nem voltak kellően átgondolva, és sokszor sajnos inkább egyéni érdekeket szolgáltak, mint a városét. Ilyen volt ez a trafikügy is.
hvg.hu: Miért érezte úgy, hogy pont önnek kellett felemelni a szavát ebben az ügyben?
H. Á.: Ha a Fideszből senki nem vállalná azt a véleményt, hogy ez a döntés nem helyes, akkor az egy lassú agónia kezdete lenne a párt számára. Akik nincsenek benne a politikában, azoknak tudniuk kell, hogy ebben a pártban is lehetnek eltérő vélemények, és ez nagyon fontos. Ha ezt nem vállalná fel senki, akkor nagyon könnyen a baloldal sorsára juthatna a párt. Ennek a pártnak a tagsága és a vezetésének legnagyobb része tisztességes, és az ország javát tartja szem előtt, még akkor is, ha ez az ügy most nem ezt mutatja.
hvg.hu: A Fidesz-tagság fegyelmezett társaság hírében áll, nagyon ritka, hogy valaki ennyire szembe menjen a fősodorral, mint most ön.
H. Á.: Fegyelmezett a Fidesz-tagság, és azt gondolom, hogy a jobboldal egysége érték, de már túllendült egy bizonyos fokon. A viták – akár időhiány, akár más miatt – nem zajlanak le, és ez nagyon rossz. Abban a nyolc évben, amikor le kellett győzni a szörnyű állapotú baloldali kormányzatot, helyénvaló volt ez a fegyelem. Helyén volt ez a "félkatonai irányítási mód". Amikor viszont a kormányzást – akár helyi szinten is – átvettük, akkor megtehettük volna és megtehetnénk, hogy ezeket a vitákat lejátsszuk és átkapcsolunk a "demokrata irányítási módba". Sajnos ezt a kapcsolót nem mindig állítottuk át. Lehet, hogy a sebesség miatt is, hiszen egy országot kell átalakítani, de sajnos sokszor tetten érhető, hogy egyéni érdekek miatt nem zajlanak le viták. Nagyon sajnálom azt is, hogy a Fideszben lévő komoly szellemi kapacitás ellenére nem próbál a párt az értelmiség felé nyitni, az értelmiséggel kommunikálni, elfogadtatni a döntéseinket. Ez hosszú távon öngyilkosság, mert az értelmiség valóban csak egy kisebb szegmense a társadalomnak, de véleményformáló, és helyben meghatározó lehet.
hvg.hu: Ha megjelenik ez az interjú, azzal ön megtöri azt az állapotot, hogy nincs belső ellenzék. Mi történik ezután?
H. Á.: Nyilván két dolog lehet: vagy lesznek komoly politikai retorziók ellenem, vagy nem lesznek, mert az életutam, a családi elkötelezettségem alapján elfogadható, hogy én ezt a kormánypárt érdekében mondom el. Ha egy ilyen véleménynyilvánítást politikai retorzió követ, abban az esetben nem fogom sajnálni politikai karrierem végét, mert úgy nem is szeretném még ezt a legalacsonyabb szintű politizálást sem tovább folytatni. Kicsit sajnálnám, mert azért volt pár szép dolog, amit a városért tudtam tenni. Ha egy ilyen dolog miatt mégis úgy gondolja a pártvezetés, hogy én nem vagyok ide való, akkor azt el tudom fogadni, nem fogok ez ellen ágálni, nem fogok átmenni máshová. Ha nem lesznek retorziók, akkor nagyon fogok örülni, mert az alátámasztaná azt, hogy a Fidesz demokratákkal van tele, még akkor is, ha a jelenlegi döntéshozatali mechanizmusokban nem mindig ez látszik. | [
"Fidesz"
] | [] |
Kapcsolódó cikkek 10.05.21 Újabb gyanúsított Hunvald ügyében
A volt országgyűlési képviselő Lendvai Ildikó távozó pártelnökkel közösen tartott keddi sajtótájékoztatóján azt mondta, nincs meglepődve a gyanúsítás ténye miatt, hiszen az elmúlt hónapokban - sikertelenül ugyan, de - többször próbáltak rábizonyítani különböző bűncselekményeket.Tájékoztatása szerint különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen, társtettesként elkövetett csalás és más bűncselekmények tényállásával gyanúsítják, amelyből a "más bűncselekmények" vonatkozik rá.Szabó Zoltán hangsúlyozta, hogy Hunvald György polgármester nem követett el hivatali visszaélést, amikor mobiltelefont biztosított neki, mivel erre az intézkedésre egy különféle testületi döntéseken alapuló, polgármesteri-jegyzői utasítás hatalmazta fel. A döntés értelmében korlátlan mobiltelefon használatot kapott például a kerületi rendőrkapitányság, a polgári védelem és az egészségügyi szolgálat, összesen 34 személy vagy szervezet.Kiemelte: általános gyakorlat, hogy az önkormányzatok a területükön megválasztott országgyűlési képviselőknek munkájuk ellátásához valamiféle infrastruktúrát biztosítanak. Példaként említette, hogy 1998 szeptemberétől Erzsébetváros országgyűlési képviselőjének, Deutsch Tamásnak a kerületi önkormányzat irodát adott.Azt gondolom, hogy ez rendben volt akkor is, és nincs ezzel baj most sem - fogalmazott, hozzátéve: lehet kérdés ugyanakkor, hogy ez az általánosan elterjedt gyakorlat helyes-e.Szabó Zoltán azt kérdezte, véletlen-e, hogy folyamatosan őt kabátlopási ügybe akarják keverni, aki a választási kampányban többször bírálta a Fideszt és annak vezetőjét, illetve vitte az "Így kormányoztok ti" sorozatot, amelyből aztán a Narancsvidék című kiadvány készült. Véletlen-e, hogy bár Hunvald Györgyöt mindezzel már egy hónapja meggyanúsították, az én meggyanúsításom csak közvetlenül azután jutott az ügyészség eszébe, hogy megszűnt a mentelmi jogom - tette fel a kérdést.Lendvai Ildikó leköszönő pártelnök ehhez kapcsolódóan azt kérdezte, hogy ki fog még célkeresztbe kerülni. Szavai szerint nemcsak ő, hanem vannak még jó néhányan, akik a jövőben is kritizálni fogják a Fidesz tevékenységét.A szocialista politikus azt javasolta a Fidesznek, hogy az önkormányzatok hozzák nyilvánosságra, kik részesülnek szolgálati telefon-használatban. Véleménye szerint lehet új rendet kialakítani, amelyben partner lesz az MSZP, ha ez teljes körűen, mindenkire vonatkozik majd. | [
"MSZP"
] | [] |
Bizonyítékok vannak arra, hogy Jakab Péter és a kamulakás tulajdonosa régi jó barátok. Ahogy arról beszámoltunk, a Jobbik elnöke lebukott, hogyan csal az Országgyűlés által neki bérelt lakással. Bár azt nyilatkozta, nem ismeri a tulajt, kiderült, hogy hazudik!
Bizonyítékok vannak arra, hogy Jakab Péter és a kamulakás tulajdonosa régi jó barátok. Ahogy arról beszámoltunk, a Jobbik elnöke lebukott, hogyan csal az Országgyűlés által neki bérelt lakással. Bár azt nyilatkozta, nem ismeri a tulajt, kiderült, hogy hazudik!
Mint ismeretes, a Jobbik két vezető politikusa kereste meg a Bors szerkesztőségét leleplező dokumentumokkal arról, hogy a pártelnök hogyan csal az Országgyűlés által neki bérelt lakással. Csak látszólag bérli, azt kiadták egy harmadik személynek, hogy dupla pénzt vágjanak zsebre.
Jakab Péter ezután nyilatkozatban tagadta, hogy egyáltalán ismerné a kamu lakás bérbeadóját.
Szó szerint ezt mondta a Blikknek:
A lakás tulajdonosa nem ismerősöm, tudtommal budapesti lakos.
A Bors újságírói ezután lekérték annak a lakásnak a tulajdoni lapját, amelyet Budapesten, a XI kerületben, a Fraknó utcában bérel az Országgyűlés Hivatala, évi közel 3 millió forintért.
A hivatalos dokumentum szerint a lakás tulajdonosa K. Emese, aki Miskolcon az Eper utcában lakik . Márpedig az Eper utca alig 3 percre van Jakab Péter miskolci otthonától.
Jakab Péter a Vasverő utca 50-ben lakik Miskocon, erről többször posztolt már a pártelnök
A Bors munkatársai a helyszínen is ellenőrizték mindezt, bárki elsétálhat 2-3 perc alatt Jakab Pétertől a lakás tulajdonosának otthonáig.
Hogy a Jobbik elnöke és a kamulakás tulajdonosa, valamint családjaik régi jó barátok, azt Facebook bejegyzések, fotók, posztok tucatjai is bizonyítják. Ezeket a dokumentumokat a Bors munkatársai lementették és ügyvédi letétbe helyezték, ha a perrel fenyegetőző Jakab Péter továbbra is hazudik.
Novák Előd, a Mi Hazánk politikusa azt írta Facebook oldalán, hogy a lakhatási támogatással való csalás bevett dolog a Jobbikban. | [
"Országgyűlés Hivatala",
"Jobbik"
] | [
"Mi Hazánk"
] |
Ötödáron vehetett lakást a kormánybiztos
Az 1994-ben 2,8 millió forint értékű ingatlant négy év alatt 560 ezerért vehette meg az elszámoltatási kormánybiztos
Budai Gyula kedvezményes áron juthatott lakáshoz
Kedvezményesen vehette meg egykori 53 négyzetméteres, V. kerületi szolgálati lakását Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos, aki a Honvédelmi Minisztérium ingatlaneladásait, a sukorói telekcserét és a Fradi-pálya ügyét is vizsgálja.
Budai 1994-ben katonai ügyészként dolgozott, s lehetősége nyílt arra: megvásárolja az akkor használt szolgálati lakását. Az ügyben Harangozó Tamás szocialista képviselő intézett írásbeli kérdést Hende Csaba honvédelmi miniszterhez, aki válaszában közölte: a lakást '94-ben 2 millió 809 ezer forintra értékelték. Budai ezt az ingatlant május 3-án a becsült ár 30 százalékáért, vagyis 842 ezer 700 forintért vehette meg úgy, hogy első részletben 10 százalékot – 82700 forint – előtörlesztett.
A fennmaradó összeget az elszámoltatási kormánybiztos kedvezményes, 3 százalékos kamatozás mellett törleszthette. Budai 1994. június-1998. március között havi 2923 Ft-os részleteket fizetett. Ezt követően azonban úgy döntött, a fennmaradó 706 ezer 804 forintos vételárhátralékot egy összegben egyenlíti ki. Minthogy egyszerre fizetett, ehhez 40 százalékos kedvezményt is kapott így nem bő 700 ezer, hanem 424 ezer 082 forintot kellett állnia. A részletekkel és a végtörlesztéssel együtt Budai mintegy 560 ezer forintot adott a 2,8 milliós 53 négyzetméteres belvárosi lakásért. Az ilyen lakáseladás akkoriban az önkormányzatoknál volt bevett gyakorlat, sok tízezer család vásárolhatta meg így egykori "tanácsi" ingatlanát.
– Szó sincs luxuslakásról, négyen laktunk 53 négyzetméteren a feleségemmel és a gyerekeimmel – mondta lakásügyéről a Blikknek Budai Gyula. Emlékei szerint 1992-ben utalta ki neki a Balaton utcai lakást a HM, amikor még mint fiatal tiszt ügyészségi fogalmazóként dolgozott a katonai ügyészségen.
– 1994-ben ajánlották fel, hogy megvásárolhatjuk az ingatlant, nem csak nekem, mindenkinek, aki abban a házban lakott. Annyira nem volt pénzem, hogy a vételár pár ezer forintos részleteit is alig tudtam kifizetni a fizetésemből. A lakáson 1998-ig volt jelzálog, akkor fejeztem be a törlesztést. Aztán elváltunk a feleségemmel, és a vagyonmegosztáskor a lakás az övé lett, ezért nem szerepel a vagyonnyilatkozatomban – magyarázta a kormánybiztos.
Szerinte az ő HM-es lakásvásárlása és a közelmúltban napvilágra került HM-es ingatlanügyek között a fenti okok miatt nem lehet párhuzamot vonni.
Blikk-információ | [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [] |
Polt Péter legfőbb ügyész felülvizsgáltatja a rendőrség korábbi határozatát, amelyben elutasították az egyik Mészáros Lőrinc-érdekeltség állami vízbeszerzésének kivizsgálását.
Az MSZP közadatkérésére a Volánbusz Zrt. nem vallotta be, hogy a Vivienvíz Kft.-től vásárolt a védőitalként használható ásványvizet.
A nyáron Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető közérdekű adattal való visszaélés miatt tett feljelentését, miután ellentmondtak egymásnak Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési ügyekért felelős államtitkára és a állami buszos cég válaszai.
Az államtitkár azt írta, hogy történt vásárlás, mégpedig 4188 darab félliteres vizet vettek Mészároséktól 268 ezer forint plusz áfa értékben. A Volánbusz viszont azt válaszolta, hogy nincs szerződése a Mészáros-céggel.
A BRFK kiderítette, hogy a közadatkérés beérkezésekor már öt alkalommal rendeltek vizet a cégtől, de azt állították, hogy a vásárlások eseti jellegűek voltak, nem szerződésesek, ezért közlekedési cég nem titkolt el közérdekű adatot.
Miután az MSZP megkeresésére az Igazságügyi Minisztérium leszögezte, hogy nem csupán az írásban rögzített adásvételi megállapodások minősülnek szerződésnek, a párt megkereste Polt Pétert.
A legfőbb ügyész hivatalból történő felülvizsgálati kérelemnek minősítette Tóth Bertalan parlamenti kérdését. Polt a Fővárosi Főügyészségre továbbította a levelet, hogy vizsgálják ki az ügyet. | [
"Volánbusz Zrt.",
"Vivienvíz Kft."
] | [
"Igazságügyi Minisztérium",
"Fővárosi Főügyészség",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
A Jobbik által önkényesen összeállított listákon olyan cégek szerepelnek, amelyek valóban támogatottjai a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek (NFÜ), de legtöbbjük esetében egyszerű ellenőrzéssel bebizonyítható volt, hogy szó sincs offshore háttérről - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikáért felelős helyettes államtitkára.
Szilágyi György jobbikos politikus keddi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a Jobbik szerint az uniós fejlesztési forrásokat felügyelő Miniszterelnökséget vezető államtitkárnak sokkal komolyabban kellene vennie az offshore cégeknek törvénytelenül adott támogatások ügyét, és mindent meg kellene tennie az ilyen esetek feltárásáért.
Azt mondta, pártja év elején felállított munkacsoportja összesen 30 milliárd forintnyi kifizetett uniós támogatásról derítette ki, hogy ezeket átláthatatlan tulajdonosi hátterű szervezeteknek fizették ki, ezt pedig a vonatkozó jogszabályok tiltják. Ezzel kapcsolatban szeptember végén írásbeli kérdéssel is fordultak a kormányhoz, azonban Lázár János nem adott érdemi információkat a válaszában - tette hozzá.
Szilágyi György szerint akár feljelentést is hajlandóak tenni Lázár János ellen az említett cégekkel kapcsolatos információk megszerzése érdekében.
Csepreghy Nándor úgy reagált, hogy "eddig még nem találkoztam értékelhető adatokkal a Jobbik úgynevezett munkacsoportja részéről, önkényesen kiválasztott cégeket vádoltak meg offshore-ozással, köztük például a Jabilt, amelyik a legjelentősebb magyarországi befektetők egyike és az egyik legnagyobb foglalkoztató".
A helyettes államtitkár kitért arra a jobbikos állításra is, hogy az NFÜ nem veszi komolyan az offshore-cégek elleni harcot. Szeptember elején 46 376 kedvezményezett céget szólított fel az NFÜ nyilatkozattételre az átláthatóság kapcsán; eddig 40 ezren vették át, és 34 ezer kedvezményezett küldte vissza a nyilatkozatot.
"Azon kedvezményezett cégek esetében, amelyek harmadik felszólításra sem küldik vissza a nyilatkozatot, Lázár János személyesen fogja kezdeményezni az elállási eljárást" - mondta Csepreghy Nándor.
A helyettes államtitkár tájékoztatása szerint az összes cég esetében 2014 elejére zárulnak le a vizsgálatok és derül ki egyértelműen, hogy átláthatósági szempontból a hazai jogszabályoknak megfelelnek-e, vagy úgynevezett offshore cégről van szó. Utóbbiak estében szintén nem mérlegel majd az NFÜ és eláll a szerződéstől. "Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kifizetett támogatásokat kamatostól kell visszafizetniük" - emelte ki.
Csepreghy Nándor emlékeztetett arra, hogy az Állami Számvevőszék is kifogásolta: az NFÜ ellenőrzés nélkül elfogadta a pályázók nyilatkozatait. "Éppen ezért rendelte el Lázár János államtitkár az új nyilatkozatok bekérését és az összes támogatottra vonatkozó ellenőrzést" - mondta el Csepreghy Nándor, aki jelezte, hogy a Jobbik bármikor közvetlenül fordulhat Lázár Jánoshoz.
"Amennyiben vannak valós információik visszaélésekről, szabálytalanságokról és nem csak parttalan politikai vitát akarnak generálni, az NFÜ-nek tett bejelentések mindig vizsgálathoz vezetnek" - nyilatkozta Csepreghy Nándor. | [
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] | [
"Állami Számvevőszék"
] |
A 4-es metró korrupciógyanús beruházásában sem saját személyes felelősségét, sem Demszky Gábor korábbi SZDSZ-es főpolgármester érintettségét nem ismerte el Medgyessy Péter. A volt szocialista miniszterelnököt kedden a parlament gazdasági bizottsága hallgatta meg a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) jelentésével kapcsolatban.
A brüsszeli testület ugyanis a 406 milliárd forintos uniós támogatású beruházásnál 167 milliárd forintos szabálytalanságot, visszaélést tárt fel. Ezek alapján Magyarországgal akár 59 milliárd forintot is visszafizettethet az Európai Bizottság. Medgyessy Péter szerint azonban az OLAF az ő szerepét illetően téved, mint ahogy az uniós testület más beruházásoknál is torzított.
Elmondta, ő sem miniszterelnökként nem foglalkozott a 4-es metró ügyével, sem azt követően. Azt állította, amikor a szerződéseket kötötték, korábbi tanácsadó cége nem állt a tulajdonában, és annak tisztségviselője sem volt. A bizottsági ülés után lapunk kérdésére kijelentette,
ő semmiféle tanácsot nem adott a metrókocsikat szállító francia Alstomnak, és semmi köze nem volt a főváros számára súlyosan hátrányos, 65 milliárd forintos szerződéshez. – Elképzelni sem tudom, hogy Demszky Gábornak bármi köze lehetett volna az esetleges korrupcióhoz – szögezte le a volt kormányfő.
Medgyessy Péter arra a bizottsági ülésen feltett kérdésre, hogy 2004-es lemondatása utáni nyilatkozatában mit értett az alatt, hogy "az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel", azt válaszolta, "azt csak felzaklatott idegállapotomban mondtam". Leszögezte: semmiféle korrupcióra nem emlékszik.
Bár a tanácskozás elején a korábbi politikus azt mondta, hogy segíteni akar, Bánki Erik (Fidesz–KDNP) bizottsági elnök szerint ismét nem tudtak meg semmit a 4-es metró súlyos korrupciós ügyéről.
A testület a legközelebbi ülésén az OLAF-jelentéssel kapcsolatban a BKV egykori vezetőit hallgatná meg. | [
"Alstom"
] | [
"Európai Bizottság",
"Csalás Elleni Európai Hivatal"
] |
Botrány nélkül zajlott le Ferihegyen a Zóna Taxi és a Főtaxi közötti váltás, de közel sem biztos, hogy teljesen csendben folynak le azok az eljárások, amelyek a szolgáltató csere kapcsán indultak. A Budapest Airport választott bírósághoz fordult, a Zóna pedig több feljelentést adott be - többek között önbíráskodás gyanúja miatt - a rendőrségre.
A fővárosban harminc személyfuvarozó cég működik, ezek között hat nagy található egyenként 400-900 autóval, öt pedig 100 és 300 közötti autóval rendelkezik. A szakmai szervezetek szerint 4500 taxis elég lenne Budapestre, de ennél jóval többen 5800 taxin 7-8 ezren dolgoznak. Ennyi járműnek kell osztoznia a Fővárosi Taxiállomásokat Üzemeltető Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. által kialakított 1500 droszton. A ferihegyi repülőtér üzemeltetője, a Budapest Airport (BA) 2006-ban írt ki pályázatot a Ferihegyről a fővárosba irányuló "alkalmi taxiszolgáltatás" üzemeltetési jogának elnyerésére, tehát azoknak az utasoknak a fuvarozására, akik nem rendelnek taxit, hogy így szüntesse meg az utasokért folytatott – akár pofozkodásig és kerékkiszúrásig menő – harcokat. A legjobb, vagyis a legalacsonyabb, fuvaronkénti 2900-3600 forintos árat adó Zóna-Service Konzorcium lett, amely később ledolgozta a hátrányát, és a BA hozzájárulásával négy év alatt mintegy húsz százalékkal emelte tarifáit; 2900-3600 forintról 3600-5800 forintra. Szüksége is volt erre, hiszen a Budapest Airport fuvaronként 450 forintos szolgáltatási díjra tartott igényt – évi 300 ezer utassal számolva 135 millió forint körüli összegre – és a Zóna reklámbevételeinek 25 százalékára.
Négy évig minden rendben ment, aztán a jó viszonynak végeszakadt. A Budapest Airport október 7-én egyoldalúan felbontotta a zónásokkal meglévő szerződést - mégpedig a kötelezettségek megszegésére hivatkozva -, s a hatvan napos felmondási idő lejárta után, december 7-ére virradóra elfoglalták a Zóna által használt területeket az új szolgáltató, a Főtaxi autói. A Zóna Taxi vezetői válaszként önbíráskodás, zsarolás és kényszerítés miatt feljelentést tettek.
A Zóna Taxi szóvivője, Veres István a hvg.hu-nak azt hozta fel, hogy érthetetlen a számára, miként segédkezhet a rendőrség egy magánvállalkozásnak a szolgáltató lecserélésében. Szerinte ugyanis annak nevezhető, hogy a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság parancsnoka december elején azt közölte vele, a drosztok egyedi, speciális kártyáját ellenőrzik. "Márpedig két magáncég közötti megállapodásába a rendőrségi beavatkozásnak semmi helye sincs. Ezt kifogásolva a Belügyminisztériumtól kértünk állásfoglalást. Eiselt György, a tárca szabályozási és koordinációs helyettes államtitkárának válasza szerint ezt az ellenőrzést a taxiállomásokat üzemeltető szervezet, a Fővárosi Közterület-felügyelet, illetve a szerződéses üzemeltető végezheti el."
Veres azt sem tartja véletlennek, hogy a rendőrség éppen december 6-tól kezdett egy hetes fokozott ellenőrzést a repülőtér területén. "Az akció szükségességét a decemberi utas- és járműforgalom megnövekedésével indokolták, holott a repülőtéri statisztikák nem ezt mutatják, hanem azt, hogy az év utolsó négy hetében kevesebben ülnek repülőre." A Zóna Taxi szóvivőjének tudomása alapján a fokozott ellenőrzés negyvenmillió forintba került. Ebben az összegben - úgy véli - már benne volt annak a rendőri felvezetésnek az ára is, amellyel a Főtaxi a helyszínre vonult.
A Zóna szóvivője, aki az engedély nélküli Citadella-terasz építésével vált leginkább ismertté, közölte, a Budapest Airport eljárása miatt több feljelentést is tettek. Ennek oka, hogy a Zóna kifogásolta, hogy az ő drosztjain más taxis társaságok autói is várakozhatnak, holott a BA kizárólagosságot garantált volna taxijainak. A BA viszont választott bírósághoz fordult, hogy a zónásokat minél előbb birtokon kívül tudja.
A Budapest Airport szóvivője, Hardy Mihály a hvg.hu-nak természetesnek mondta, hogy minden eshetőségre felkészülve, a rend fenntartása érdekében gondoskodtak a megfelelő biztonsági lépésekről, s szerződtettek egy vagyonvédelmi céget és együttműködtek a rendőrséggel. "Nem hiányzott volna, hogy három héttel az Európai Unió soros elnökségének átvétele előtt, Budapesten bármilyen taxis verekedés, botrány történjen."
Hardy a BA részéről méltányosnak mondta, hogy júniusban hatvan napot adtak a Zóna Taxinak arra, hogy rendezze több tízmillió forintos adósságát. Megjegyezte: mivel semmilyen hajlandóság nem mutatkozott a fizetésre, miért vártak volna további hét hónapot, míg a szerződés lejár. "Alaposan megvizsgáltuk a fővárosi taxis piacot, és a pályázati kiírásunkat megnyert Főtaxival eddig elégedettek is vagyunk."
A négy plusz egy évre szóló szerződést azonban felmondta, s négy céget – a Cityt, a 6x6-ot, a Budapest Taxit és a Főtaxit – hívta meg az ú tenderre. Végül a Főtaxit hirdette ki nyertesnek. Az eljárás jogosságát persze a Zóna Taxi vitatja. Az eljárások közben, november 24-én megtörtént a Főtaxi győzelmének a kihirdetése, s a szerződés aláírása, majd december elején a taxiszolgáltató cseréje. Végül a "megbízható, olcsó és minőségi szolgáltatást ígérő" Főtaxi vette át a zónások helyét – a következő öt évre – a Budapest Airport valamennyi terminálján. | [
"Főtaxi",
"Budapest Airport"
] | [
"Zóna Taxi",
"Fővárosi Közterület-felügyelet",
"Repülőtéri Rendőr Igazgatóság",
"Zóna-Service Konzorcium",
"Európai Unió",
"Fővárosi Taxiállomásokat Üzemeltető Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.",
"Budapest Taxi"
] |
Lázár János szerint nem tudnak eltekinteni az ellenőrzésektől, a Norvégiával fennálló vita rendezését pedig Brüsszeltől várja.
Lázár János szerint a magyar kormány valószínűleg arra fog "fanyalodni", hogy a Norvég Alap-vitában az Európai Bizottság szolgáltasson igazságot.
- Én úgy tudom, hogy 400 millió forint hűtlen kezelés vetődött fel a Norvég Civil Támogatási Alap forrásait koordináló Ökotárs Alapítvány esetében, és 400 milliós hűtlen kezelés esetén már szoktak házkutatást tartani, legalábbis jogászemberként én ezt tapasztaltam az elmúlt húsz esztendőben - ennyit mondott Lázár János újságírók előtt az alapítvány budapesti irodájában végzett tegnapi rendőrségi házkutatás kapcsán.
A Miniszterelnökséget irányító miniszter azzal hárította el a további kommentárt, hogy a kormány pártállástól függetlenül soha nem szokta minősíteni az igazságszolgáltatás munkáját, vagy egy rendőrségi nyomozás lefolytatását, "tekintettel arra, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő. Ezért, ha az Ökotárs Alapítványnál visszaélések történtek, annak a következményét viselniük kell. Abban vagyunk érintettek, hogy derüljön ki az igazság, az érintettek pedig minél hamarabb tisztázzák magukat" - tette hozzá.
Lázár János azt mondta, a sajtóból értesült arról, hogy egy magánszemély hűtlen kezelés gyanúja miatt jelentette fel az érintett szervezetet, azt vélelmezve, hogy több száz milliós nagyságrendben "a saját csapatukat, a saját környezetüket" támogatták a Norvég Alap pénzeiből.
"Ha jól tudom", az ügyészség feljelentés-kiegészítést rendelt el, a Nemzeti Nyomozóiroda bűncselekmény alapos gyanúja alapján rendelte el a nyomozást hűtlen kezelés miatt. A KEHI vizsgálat pedig tiltott pénzügyi tevékenységről szól - mondta a miniszter.
Szerinte a norvégokkal a vita tárgya nem az összegszerűség, "elvi jelentőségű kérdésekről van szó" - hangoztatta. Arról, hogy miközben Magyarország az EU-s pénzek vonatkozásában minden második pályázaton nyert, azaz ötven százalékos a pályázati győzelmi arány, addig a Norvég Alap pályázatain ugyanaz a kör nyerte el a pénzeket, és a pályázatok 50-80 százaléka elutasításra került - állította.
A norvég támogatások felfüggesztése miatt Magyarország és Norvégia között kialakult vitáról a miniszter azt mondta, távol állnak a norvég partnerekkel az álláspontjaink egymástól. Emlékeztetett, hogy Brüsszelben volt két egyeztetés is a két fél között, Norvégia pedig a magyarországi belső vizsgálatok leállítását kéri a kormánytól. - Miután közpénzről van szó, mert olyan pénzről beszélünk, ami bekerül a magyar költségvetési rendszerbe, a KEHI-nek és az illetékes szervezeteknek kötelessége és joga azt ellenőrizni - hangsúlyozta Lázár János, egyértelműsítve, hogy "mi az ellenőrzéstől nem tudunk eltekinteni, ez szuverenitás kérdése".
A miniszter úgy fogalmazott, "valószínűleg arra szorulunk, hogy az Európai Bizottsághoz forduljunk, és hogy Brüsszel megoldását kérjük, hogy szolgáltasson igazságot. Valószínűleg erre fogunk fanyalodni" - jegyezte meg Lázár János.
A Norvég Civil Támogatási Alap forrásait koordináló Ökotárs Alapítvány budapesti irodájában végzett hétfői házkutatással kapcsolatban a miniszter azt mondta: a kormány abban érdekelt, hogy derüljön ki az igazság, az érintettek pedig minél hamarabb tisztázzák magukat.
Ahogy arról beszámoltunk, Lázár hadjáratot indított a Norvég Civil Alap hazai pályázatait kezelő konzorcium ellen annak érdekében, hogy a támogatásokat a kormány oszthassa szét a független civilek helyett. Ennek érdekében először az Ökotárs függetlenségét próbálta a kormány megkérdőjelezni – LMP-s kapcsolatokkal vádolva az Ökotárst –, és mivel ez nem jött be, bűncselekményt próbálnak az alapítványra bizonyítani. Ezt követően rájuk küldték a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (amely a pályázati nyerteseknél is vizsgálódott), immár sikkasztást gyanítva, majd a hadjárat legutóbbi epizódjaként, rendőrségi nyomozás is indult, ezúttal "zugbankolás" és hűtlen kezelés gyanújával. | [
"Ökotárs"
] | [
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Norvég Civil Alap",
"Norvég Alap-vita",
"Ökotárs Alapítvány",
"Norvég Alap",
"Európai Bizottság",
"Nemzeti Nyomozóiroda",
"Norvég Civil Támogatási Alap"
] |
Éles hangon bírálta Vitézy Dávidot egykori egyesülete, a VEKE. A BKK vezérigazgatójává avanzsált Vitézy a közlekedési központ sikereként állította be a Van Hool buszok beszerzését, miközben azokat a VEKE hajtotta fel és a BKV vette meg.
"Új típus a budapesti utakon: jönnek a szóló Van Hool-buszok" – ezzel a címmel közölte pénteken a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), hogy megérkezett Budapestre az a 13 darab használt Van Hool busz, amik várhatóan novembertől szállítják majd az utasokat olyan vonalakon, amelyeknél korábban még nem volt alacsonypadlós szolgáltatás.
A BKK közleményére szombaton reagált honlapján a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE), amelyben a civil szervezet – bár név szerint nem említi – élesen bírálja Vitézy Dávidot, a BKK vezérigazgatóját, amiért a beszerzést a BKK sikereként állítja be, miközben a buszokra az egyesület lelt rá, és a BKV vette meg őket az ilyenkor szokásos közbeszerzés után.
Ilyenek lesznek a VanHool buszok - további képekhez kattintson, a galéria új ablakban nyílik! © MTI / Máthé Zoltán
Emlékeztetőül: Vitézy Dávid a VEKE egyik vezetőjeként az előző önkormányzati ciklusokban rendszeresen és keményen kritizálta a BKV és a főváros korábbi vezetését. Vitézy bírálata a közlemény végén kezdődik; a VEKE jelezte, hogy amikor a használt Van Hool buszok beszerzése megkezdődött, a BKK még csak nem is létezett, a központ közleményében pedig több valótlanság van. A VEKE szerint a BKK közleménye épp olyan felületes, mint a BKK-nál meglévő tudás.
Súlyos elfajulás
"A felületességben semmi meglepő nincs, mivel a BKK-nak gyakorlatilag semmi köze nem volt ehhez a beszerzéshez, a kérkedés pedig szintén nem meglepő egy valódi hatáskörrel nem, ám önigazolás-gyártásra berendezett kommunikációs gépezettel rendelkező vállalattól" – írja a VEKE, amely szerint a felelősség a vezérigazgatót, azaz Vitézy Dávidot terheli.
A civil szervezet szerint Vitézy pontosan tudta, hogy a VEKE hogyan találta meg a buszokat és adta át információit a BKV-nak, ahogyan azt is, hogy nem a BKK közbeszereztetett, hanem a BKV, ennek ellenére a közlekedési központ meg sem említi azokat, akiknek a beszerzés köszönhető.
"Az ilyesmi egyszerűen szakmai tisztesség kérdése, nagy kár, hogy az asztal túloldalára átülve az erények ilyen hamar, mindössze néhány hónap alatt elenyésznek" – olvasható a VEKE cikkében. A szervezet úgy látja: a BKK "rövid létezése alatt máris súlyos elfajulási jeleket" mutat.
Vitézy Dávid és Tarlós István. Duett és duellum © MTI / Marjai János
Dorner Lajos, a VEKE elnöke a Facebookon is kikelt Vitézyék kommunikációja ellen: "nekem most lett elegem. Ezeket a kocsikat ugyanis személyesen én hajtottam fel Hollandiában, amikor a VEKE-vel buszokat kerestünk. Vitézy Dáviddal még külön meg is beszéltem, hogy bár ismerem a kommunikációjukat, de ezúttal, mivel a tisztesség úgy kívánja, ugyan már tegyenek kivételt és említsék meg az előzményeket. Tisztesség nincs, önfényezés, idegen tollakkal ékeskedés van" – írta az egyesület elnöke a közösségi oldalon.
Jó üzlet volt
Cikkében a VEKE egyébként részletesen beszámol a használt buszok beszerzéséről. Mint írják: a VEKE 2010 augusztusában kezdett használt járművek felkutatásába a nemzetközi piacon, így bukkantak rá Hollandiában a Van Hool buszokra, amelyek egyes hírek szerint Nijmegen városában, más hírek szerint az amszterdami reptérre közlekedtek reptérbuszként.
A típus egyébként nem ismeretlen Budapesten, csuklós változatából 32 darab már fut a fővárosban; onnan lehet őket megismerni, hogy brüsszeli színekben közlekednek, mert a BKV nem akart költeni az átfestésükre.
A holland kereskedő akkor közölte: hajlandó eladni a buszokat a BKV-nak, akár a hosszas közbeszerzést is megvárja. A VEKE megkereste a BKV-t, a közlekedési vállalat pedig lecsapott a buszokra. A BKV darabonként 7 millió forintot fizetett a buszokért, a VEKE szerint a cég jó üzletet kötött. A közbeszerzést követően a 13 buszból 12 júliusban megérkezett Budapestre, az egyik busz váltóhiba miatt nem indult el, de vélhetően augusztusban már az is Budapesten lesz. | [
"Budapesti Közlekedési Központ",
"BKV"
] | [
"Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület"
] |
Súlyos, bűncselekmény elkövetésének gyanújára is okot adó visszásságokat tárt fel a BKV belső ellenőrzési osztálya az AAM-mel kötött tanácsadói szerződések tételes vizsgálatakor. 2007-ben a közlekedési cég 134 millió forintot fizetett ki a cégnek szakértői anyagokra, de a szerződések hiányosságai miatt teljesítésüket nem tudták sem igazolni, sem számon kérni. Állítólag létezik egy 5 ezer oldalas dokumentumcsomag, de az még az ellenőrök számára sem nyilvános, aki látta, botrányról beszél. 2007 decemberében a menedzsment úgy döntött: a következő öt évben 2,5 milliárd forintot költ az AAM tanácsaira.
A közbeszerzési törvény megsértése mellett a hűtlen kezelés gyanúját is felvetik a BKV 2007-ben kötött tanácsadói szerződései, és az ezek alapján történt kifizetések. A BKV legalább 134 millió forintot fizetett ki úgy, hogy a szolgáltatás teljesítését a közlekedési cég belső ellenőrzési osztálya sem tudta igazolni. Legalábbis ez olvasható ki a BKV felügyelő bizottságának csütörtöki ülésére készült vizsgálati anyagból, amely az Index birtokába került.
A vizsgálat - amely jórészt a BKV beszámolóiból áll össze - az "AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt-vel kötött tanácsadói szerződések és a hozzákapcsolódó számlák, pénzügyi teljesítések tételes" ellenőrzésére irányult.
Az ügy előzménye, hogy az Index nyilvánosságra hozott két, összesen 2,5 milliárd értékű tanácsadói szerződést, amit a cég az AAM-mel kötött - és beszámolt arról, a 4-es metró projektigazgatósága százmillió forintot fizetett ki 2007-ben a cégnek nehezen megmagyarázható tanácsadói szolgáltatásokra.
Tanácsadás versenyeztetés nélkül
Az ügyből botrány lett, miután a BKV nem tudott érdemben beszámolni - nemcsak az Indexnek, de a fővárosi képviselőknek sem, milyen tanácsokra költi a közpénzt. A Fővárosi Közgyűlés határozata alapján a BKV felügyelőbizottsága február 29-én rendelt el a vizsgálatot, amit most csütörtökön zárnak le.
Minden oké, már csak egy kis pénz kell: Hagyó Miklós és Demszky Gábor vállvetve a BKV-vezérkarral a sztrájk után. "Mi is emberből vagyunk, hozunk rossz döntéseket", de jó úton haladunk - nyilatkozta ekkor az BKV ideiglenes vezére. A főpolgármester és helyettese ugyanitt közölték, a BKV-menedzsment és a városvezetés mindent megtett, de szükség van az államkasszából 18,5 milliárd forintra a finanszírozás rendbetételéhez
A vizsgálati anyagokból kiderül, hogy nyolc szerződést kötött a BKV az AAM-mel, szemben azzal, amit Balogh Zsolt megbízott vezérigazgató a Fővárosi Közgyűlésben állított.
A 8-ból hat szerződést közbeszerzési eljárás nélkül kötött meg a BKV 2007. januártól-novemberig. Ezek nettó értéke 164 millió forint, amiből a közlekedési cég a vizsgált időszakban (2007. január 1.--2008. március 3.) 134 millió forintot fizetett ki, de "2008. évre várható még nettó" 29,7 millió forint kifizetése.
Továbbá két, 2007. decemberében aláírt, jelenleg is érvényes tanácsadói keretszerződés szerint a cég kiemelt projektjeinek "általános szakértői" támogatásáért havi bontásban évente 125 millió forintot, a "4-es metró beruházási projekttel összefüggő szakértői támogatásért" évente 325 millió forintot fizethet még ki a BKV. Így 2008 januárjában résztteljesítéseként a BKV már számlát írt alá tízmillió forintról.
Négy tanácsadói feladat, két alkalmas cég
A BKV a kétfordulós közbeszerzési eljárást meglehetősen gyorsan folytatta le 2007. november 20. és december 22. között. Az ellenőrök ezekről megállapítják, "néhány hibát, hiányosságot" találtak, amik "nem befolyásolták az eljárás eredményét".
# Tárgya Hatálya Értéke (millió) Aláírók Kifizetve? 1 4-es metró koordinációs feladatainak támogatása 2007.01.-12. 50,0 Antal Attila igen 2 Pályázati profil készítése (K+F) 2007.02.-04. 2,9 ? (műszaki igazgató, főmérnök) igen 3 "CAFM inf. rendsz. kiv. str. és foly. meghat." (K+F) 2007.03.-04. 4,5 ? (műszaki igazgató, főmérnök) igen 4 4-es információs rendszereinek menedzsmentje 2007.07.-12. 49,0 Balogh Á., Gulyás L. igen 5 DBR igazgatóság szervezeti átvilágtása 2007.08.-10. 8,0 Balogh Á., Gulyás L. igen 6 KÖZOP-kézikönyv 2007.-2008.06. 49,5 Antal A., Balogh Á. folyamatban 7 Kiemelt projektek szakértői támogatása 2008.-2012. 625,0 Antal Attila ? 8 A 4-es metró szakértői támogatása 2008.-2012. 1 875,0 Antal Attila 10 millió
A részvételre a BKV két céget hívott meg: az AAM-et és a Golder Associates (Magyarország) Kft.-t. Azért csak ezt a két céget, mert a BKV előminősítési rendszerében csak "ez a két vállalkozó került nyilvántartásra a felhívásban meghatározott négy szakterület (...) tekintetében". A BKV döntéselőkészítő-bizottsága az előnyösebb ár alapján döntött.
A megkötött tenderek alapján januárban egy 10 milliós számlát állított ki a BKV, a belső ellenőrök jelentése nem részletezi, mire. Talán nem véletlenül, ugyanis a jelentés már az elején megállapítja, az AAM által benyújtott számlák tanácsadói teljesítését - az egyhónapos "szűk vizsgálati határidő" miatt - nem tudták ellenőrizni.
Antal Attila magára vállalta
A tanácsok felderítését nehezíthette, állapítják meg, hogy a szerződések nem írtak elő a szakértői anyagok átadására, átvételére semmiféle eljárást, teljesítési bizonylatot sem kellett kiállítani. A szerződéseknél általános hiány a jogi ellenjegyzés hiánya.
Egyoldalú, gyenge lábakon álló szerződések A vizsgálat megállapításai a két keretszerződésről (2008-2012) "A szerződéseken vezető jogtanácsos, jogi ellenjegyzés nem található"
"A szerződések témánkénti pontozása a 14. ponttól [óradíjak, szakértői kategóriák] logikátlan, megtévesztő"
A BKV a szerződésben kötelezte magát, hogy az AAM-es tanácsadók részére helyet és infrastruktúrát (telefont stb.) biztosít, de ennek ellenértékéről nem esik szó.
"az átvételi eljárás nem tartalmaz olyan kitételt, mely konkrét dokumentum átadásánál előírná az átadás-átvételi bizonylat kiállítását"
"pénzügyi elszámolás (...) nem tartalmaz dokumentum átadás-átvételére vonatkozó bizonylat kiállítását" A 6, közbeszerzési eljárás nélkül kötött (2007) szerződésről
"A megbízási díj havi kalkulációját a szerződés 1. sz. melléklete tartalmazza, azonban a szerződés mellett egyáltalán nem találtunk mellékletet" (4-es metró koordináció, 63/V-002/2007, 50 millió Ft)
A szerződés hatálya előbb lejár, mint az átadás-átvétel határideje
Nincs meghatározva az átadás-átvételi eljárás (4-es metró információs rendszereinek menedzsmentje, DBR 638/2007, 49 millió Ft)
"a szerződésnél ugyanazokat a hiányosságokat találtuk, mint amelyeket a DBR 638/2007 sz. szerződésnél felsoroltunk" (A metróprojekt-igazgatóság szervezeti átvilágítása, DBR 586/2007, 8 millió Ft)
"nem tartalmaz olyan kitételt, mely előírná és kötelezővé tenné a dokumentumok átadás-átvételi elismervényének kiállítását" (A metró alapító dokumentumának és a KÖZOP működési kézikönyvére vonatkozó javaslat, DBR 652/2007, 49,5 millió Ft)
Jogi ellenjegyzés hiánya (általános)
A szerződés szerint ugyan a "havi elszámolásnak" be kellett volna számolnia a projektek előrehaladásáról, és tételesen fel kellett volna sorolnia a ráfordításokat (a 15-35 ezer forintos óradíj alapján kiszámított, teljesített munkaórákat) - ám ez, a vizsgált számlánál hiányzik.
A belső ellenőrzés így csupán azt állapíthatta meg: "a Vezérigazgató magára vállalta a teljesítések igazolását" annak ellenére, hogy "a felsorolt tevékenységek a BKV Zrt. egyes szakmai területét érintik." Illetve, hogy a Vezérigazgató (Antal Attila) a "megfelelő terméket átvette, és azok minőségét elfogadta".
Szigorúan az értékhatár alatt
A 2007-ben jórészt kifizetett, 164 millió forint értékű szerződések érdekessége, hogy a 6-ból 4 éppen hogy nem éri el az 50 millió forintos közbeszerzési értékhatárt.
A vizsgálat is megállapítja: "Hibás ez a nézet, hiszen, mint említettük, a tanácsadói tevékenységet, mint közbeszerzési kategóriát, Társasági szinten kell egybeszámítani, nem szerződésenként, illetve területenként figyelni a közbeszerzési értékhatárt."
"Mindenért a vezérigazgató a felelős" - Antal Attila az Indexnek 2007 áprilisában. (Fotó: Barakonyi Szabolcs)
Az egyik - 4-es metró projektjének koordinációjáról szóló - szerződésből vett idézetből kiderül, mindez szándékos lehetett a szerződések megalkotói részéről: "az óradíj elszámolásból adódó összeg (...) nem haladhatja meg (...) a szerződés időtartama alatt a közbeszerzési értékhatárt, amely 2007. évben 50 millió Ft"
Tehát nem azt határozták meg, hogy a kapott tanácsok bizonyos célokat teljesítsenek, hanem csupán annyit, ne kerüljenek összesen többe, mint 50 millió forint.
A szerződésekkel kapcsolatban körülbelül ugyanazokat a hiányosságokat tárja fel a jelentés, mint a két keretszerződésnél (lásd a keretest.)
Ennek megfelelően több, kifizetett számlánál nem talált a belső ellenőrzés teljesítésigazolást, és mint írtuk: a belső ellenőrzés sem jutott hozzá az AAM által elkészített dokumentumokhoz.
Balogh Zsolt kisteherautója
Ez azért meglepő fordulat, mert Balogh Zsolt, aki a használtbusztenderbe belebukó Antal Attilát váltotta, ideiglenes vezérigazgatóként az AAM által elvégzett tevékenységről február 28-án azt mondta a Fővárosi Közgyűlésnek, hogy a cég 2007-ben 5 ezer oldalnyi dokumentumot állított elő.
Akkor azt állította, ezeket a dokumentumokat azért nem hozta magával, mert egy "kisteherautó kellett volna" a szállításukhoz. De mint mondta, egy 6 gigabájtos dvd-t lehetne velük megtölteni.
Mint arról beszámoltunk, ezeknek a dokumentumoknak a meglétéről nemcsak a belső ellenőrzés, de a nyilvánosság sem győződhetett meg: egy bezárt szobában vannak, és még a fővárosi képviselők is csak titoktartási nyilatkozattétel után tekinthetnek bele (haza nem vihetik!). Katona Kálmán (MDF), aki látta az állítólagos dvd-t, az Indexnek titoktartási kötelezettségét betartva csak annyit mondott róluk: "Skandalum!"
A jelentés a közbeszerzési törvény megsértését gyakorlatilag megállapítja, ha pedig a BKV-nak továbbra sem sikerül bebizonyítania, hogy valódi teljesítés áll a jóváhagyott kifizetések mögött, azaz vagyoni hátrány érte a céget, akár a hűtlen kezelés bűntettének gyanúja is felmerülhet.
A hűtlen kezelés "Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el." Btk. 319.§
A BKV az Indextől megtagadta a betekintést, holott - mint írtuk - ezzel a közlekedési cég vezetése súlyosan megsérti az adatvédelmi törvényt. Az adatok kiadását megtagadó BKV ellen, amint arra a jogszabályban rögzített határidők lehetőséget adnak, pert indítunk.
Az ügyre egyébként jellemző, hogy a tanácsadói teljesítésekről névvel egyik vezérigazgató-helyettes sem akart nyilatkozni.
A BKV-menedzsment hallgat
Nehéz elképzelni, hogy csak Antal Attila tudott volna ezekről a szerződésekről, számlákról, jóllehet a belső ellenőrzés vizsgálati jelentésében az ő személye bukkan fel a leggyakrabban.
A vizsgálati jelentés többször megemlíti a műszaki igazgatót, aki alá a közbeszerzéseket koordináló logisztikai osztály tartozik. Ő a nyári cégátalakítás óta Balogh Zsolt. 2 metrós szerződést a 4-es metrót építő iroda régi vezetője, Gulyás László, 2-t az új, Balogh Árpád szignózott. Kifizetést hagyott jóvá a - Tóth Norbert vezérigazgató-helyettes alá tartozó - "gazdasági igazgatóság kontrolling főosztályának vezetője" is. Antal Attila összesen 4 szerződést írt alá. Az AAM részéről a szerződéseket Kornai Gábor cégtulajdonos írta alá.
Az MTI utolsó felvétele Antal Attiláról, aki a használtbusztender botránya után teljesen eltűnt. A kép 2007 novemberében készült a BKV-s szakszervezetek figyelmeztető sztrájkja idején. Hagyó Miklós még tagadta, hogy járatritkításra készülne a BKV, a szakszervezetekkel is így állapodtak meg, a sztrájkhangulat lecsillapodott.
Megtakarítás némi ráfordítással
Az ebbéli tevékenységében - Demszky Gábor támogatását élvező - Hagyó Miklós főpolgrmester-helyettes által gründolt új BKV-menendzsment 2007-ben a cég átalakításába fogott. Elbocsátott 1000 embert, és lecserélte a cég és a DBR metróprojektiroda felső vezetését. Az akkor 18 milliárdos éves hiánnyal számoló Antal 2007 tavaszán határozottan nullszaldó közeli állapotot ígért, a mostani menedzsment pedig állítja, egy év alatt 11,5 milliárd forintot megtakarított, ugyanakkor elismeri: már 15 milliárd forint a cég 2008-ra becsült vesztesége.
Regőczi Miklós értékesítési vezérigazgató-helyettes- a BKV kommunikációs igazgatójaként - egy 2007-es interjúban - az új menedzsment legnagyobb, "megtakarítást célzó" feladatairól az Indexnek azt állította:
"2800 szerződés él a BKV-nál, beszerzések, alvállalkozások, egyebek. Az összeset felül kell vizsgálnunk, mert nem felelnek meg a cég érdekeinek. Azt mondhatom, hogy mindegyiket át kell alakítani a mai, piaci viszonyoknak megfelelően."
Az AAM-es szerződésekről, a szolgáltatás értékéről és mértékéről azonban ő sem bizonyult bőbeszédűnek. A vizsgálati anyaghoz csatolt lista szerint egyébként az AAM 2000 óta ad szolgáltatást a BKV-nak.
Nemcsak a jegyeket, bérleteket kéne elenőrizni
Végezetül a BKV belső ellenőrzése tesz néhány javaslatot a "jövőbeni hiányosságok elkerülésére (...) és a közbeszerzési törvény betartására".
A vizsgálat végül azt tanácsolja a reformokban gondolkodó, jól fizetett tanácsadókkal megtámogatott menedzsmentnek, hogy a jövőben tanácsadási szolgáltatások igénybe vételénél - a törvény betartásán túl - iktasson be pénzügyi ellenőrzést, fokozza a monitoringtevékenységet és a vezetői ellenőrzést.
A vizsgálati anyag alapján a BKV felügyelőbizottsága jelentést készít. A testület kérheti a BKV vezetését, hogy a még érvényben lévő keretszerződéseket felbontsa, de akár feljelentést is tehet az üggyel kapcsolatban. | [
"AAM",
"BKV"
] | [
"Golder Associates (Magyarország) Kft.",
"AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt-vel",
"Fővárosi Közgyűlés"
] |
Ezek reguláris bûncselekmények - jelentette ki Bárándy Péter, a Budapesti Ügyvédi Kamara főtitkára, a Schlecht Csaba által értékesített, majd eltûnt cégekhez hasonló eseteket jellemezve. Tapasztalata szerint a nyomozó hatóságok az adott ügynél sokkal vehemensebben szoktak fellépni a gyanúsítottak ellen, illetve kézrekerítésük érdekében. Ezekben az esetekben megszokott és gyakori, hogy az ügyészség vagy a rendőrség előzetes letartóztatást kér a bíróságtól, Schlecht Csaba esetében azonban még ez is elmaradt. Sőt, a Fővárosi Főügyészség a panaszok elutasításával lényegében megszüntette ezt az immár három éve zajló ügyet. Emlékezetes, hogy a cégeladások körüli botrányt a Népszabadság robbantotta ki nem sokkal az 1998-as választások után. Az ügy, mondhatni triviális, hiszen a vállalkozó 17 - bonyolult kereszttulajdonlások révén ugyanazon tulajdonosi körhöz köthető - vállalkozást adott el jelentős köztartozással, később pedig ezek a vállalkozások felszívódtak. A tranzakciók azért kerültek végül reflektorfénybe, mert a társaságok korábbi tulajdonosai, alapítói között voltak találhatók olyan prominens személyiségek, mint Stumpf Isván, aki jelenleg a Miniszterelnöki Hivatalt vezeti, Kövér László - volt Fidesz-elnök és titkosszolgálati miniszter -, Orbán Viktor miniszterelnök, Simicska Lajos, aki az ügy kipattanása idején lett az APEH elnöke és Gansperger Gyula, aki szintén az újonnan hivatalba lépő kormány embereként lett az ÁPV Rt. elnök-vezérigazgatója, illetve többük családtagjai. Schlecht Csaba, aki korábban Orbán Viktor baráti köréhez tartozott, 1995-ben egy helyen és egy időben több mint egy tucat vagyontalan vállalkozást adott el egy török állampolgárnak, Kaya Ibrahimnak. Schlecht a cégek zömében már a kezdetektől fogva tulajdonos volt, ám csak néhány nappal a tranzakció előtt vált a társaságok egyszemélyes birtokosává. A tucatnyi cégeladást követően két évvel, 1997-ben egy horvát állampolgár, bizonyos Josip Tot, pontosabban magát az ő útlevelével igazoló személy vásárolt meg Schlechttől két céget, az A-Reklám Kft.-t, valamint a Farkas és Társa Kft.-t. (Írásszakértő egyértelmûsítette, hogy nem a horvát férfi aláírása szerepel a szerződéseken). Az előbbi cégnek 1,8, míg az utóbbinak 5,9 millió forintos köztartozása volt. Az A-Reklám Kft. azonban egy 110 millió forintos postabankos tartozást is magával vitt az ismeretlenbe. A tartozások még Schlecht vezetése előtt keletkeztek, ezért őt nem vonták felelőségre. Adócsalás gyanúja miatt pedig azért nem indult ellene eljárás, mert az adóhatóság 1997-ig nem tett semmit kinnlevőségének behajtására. Az előbbi csomagban, a Kaya Ibrahimnak értékesített társaságok között volt a Centum Kft., pontosabban annak jogelődje is, amelyet 1989-ben a Bibó István szakkollégium címére jegyeztek be. Az alapítók között volt Orbán Viktor, Stumpf István és Kövér László is. A társaság eladásáig az alapítók kiváltak belőle, az ominózus eladás pillanatában azonban több tízmillió forint köztartozás volt a cég számláján. Ez volt az a vállalkozás is végül, amelynek 47 millió forintos adó- és járuléktartozásai miatt csődbüntettel és adócsalással gyanúsította meg a rendőrség Schlecht Csabát az idén májusban. Korábban szó esett még a Foliograph Bt.-ről, illetve a Bonusz Bt.-ről is mint gyanús vállalkozásról. Ezt megelőzően a rendőrség mintegy két évig folytatott eljárást a cégeladások kapcsán. Az elhúzódó ügyre jellemző volt, hogy csak öt hónappal a BRFK megkeresése után adta meg az APEH az érintett vállalkozások adatait, amelyek azonban tévesek voltak. Noha már az eljárás megindulását, 1998 októberét követően a Németországban élő török állampolgár aláírását a szerződésekkel egybevetve az írásszakértő 80 százalékban biztosra vette, hogy megegyezik a két aláírás, a hatóság nem kötelezhette Kaya Ibrahimot arra, hogy Magyarországon tegyen vallomást, mivel csak tanúként szerepelt az ügyben. Végül az idén szeptemberben a fővárosi rendőrség megszüntette a nyomozást Schlecht Csaba ellen. A nyomozás eredménytelenségét szeptember 11-én, a New Yorkot és Washingtont ért terrortámadás estéjén jelentette be a rendőrség. A megszüntető határozat ellen panaszt nyújtott be Eörsi Mátyás és Magyar Bálint országgyûlési képviselő, Szerdahelyi Szabolcs, az APEH Üldözötteinek Szövetsége elnöke, a szervezet és saját maga nevében, valamint egy ismeretlen magánszemély is. Magyar Bálint a Fővárosi Főügyészség határozatára úgy reagált, hogy az eljárás az igazságszolgáltatás szégyene, hiszen a Fidesz barátainak esetében a rendőrség és az ügyészség bûnüldözés helyett inkább bûnpártolással foglalkozik. Orbán Viktor barátai szennyesének tisztára mosása folyik mondta, majd hozzátette: ennek az eljárásnak az az üzenete, hogy Magyarországon megszûnt a törvény előtti egyenlőség, és ha valaki a Fidesz barátai közé tartozik, akkor jelentős köztartozással rendelkező cégeit következmények nélkül fantomizálhatja. Az MTI által idézett politikus szeint míg Békés megyében a rendőrség azzal büszkélkedik, hogy a Schlecht-ügynél jóval bonyolultabb, sok vállalkozást érintő, 1 milliárd forintos esetben milyen hatékonyan jár el, addig a Schlecht-ügyben Polt Pétertől lefelé az igazságszolgáltatás teljes gépezete hülyének tetteti magát. A rendőrség jelszavát, miszerint "szolgálunk és védünk", ennek az ügynek a fényében meg lehetne változtatni: "a Fidesz barátait szolgáljuk és védjük" - mondta. Hatalomra kerülésük esetén szabad demokrata politikusok kilátásba helyezték, hogy kivizsgálják az egész ügyet az ügyészségtől kezdve a rendőrségen át a cégeladásokig. Futó Barnabás, Schlecht ügyvédje az [origo]-nak elmondta, hogy korrektnek tartja az ügyészség döntését. Ezután, hacsak új bizonyíték elő nem kerül, semmilyen büntetőeljárás nincs folyamatban védence ellen a cégeladások kapcsán. Ezzel szemben Bárándy Péter úgy nyilatkozott, hogy az egész szakma miatt ég az arca. Az [origo]-nak adott nyilatkozatában azt mondta: "Úgy tûnik, hogy Magyarországon vannak olyanok, akik hivatalból ártatlanok. Ez ugyanis 2-8 évig terjedő büntetéssel terhelhető komoly bûncselekménynek számít." Bohus Péter [origo] | [
"Bonusz Bt.",
"Foliograph Bt.",
"Centum Kft.",
"A-Reklám Kft.",
"Fidesz"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Bibó István",
"Farkas és Társa Kft.",
"Budapesti Ügyvédi Kamara",
"APEH Üldözötteinek Szövetsége",
"ÁPV Rt.",
"Miniszterelnöki Hivatal"
] |
Évi 9 millió forintba kerül az Orbán Viktor részvételével zajló események fotózása, tanácsadásra szerződött a 2006-os események miatt Gyurcsány Ferencet terrorcselekmény gyanújával feljelentő Völgyesi Miklós, és a Miniszterelnökség megállapodott Pintér Sándor belügyminiszter korábbi cégével is. Nyilvánosságra hozták a tanácsadói szerződéseket.
A gyerekeket jóllakató alapítvány elnöke a kutyáját és hűséges fegyverhordozóját is magával vitte Ároktőre. Répatortát nem vitt, de mesélt róla.
Hegedűs Zsuzsa szociológus 12 millió, Balogh Gábor öttusa-világbajnok 9 millió, Tellér Gyula korábbi fideszes képviselő több mint 7 millió forintot kap a kormányfőnek adott tanácsaiért évente - derül ki a Miniszterelnökség által kötött szerződésekből, amelyek legfrissebb adatait a mainap megkeresésére a kormányzati honlapon hozták nyilvánosságra pénteken.
A Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítványt létrehozó Hegedűs Zsuzsanna a társadalmi felzárkóztatás, a társadalmi konfliktusok kezelése és az ezek megoldására szolgáló stratégiák kidolgozására ad tanácsokat hivatalosan a miniszterelnöknek. Egy augusztusban a Népszabadságnak adott interjúban Hegedűs azt mondta, hogy ő találta ki a "szocális népszavazást, a stratégiát hozzá, mindent", aminek a jelentőségéről azt mondta: "akkor nyertük meg a választásokat, akkor fordult a kocka". De nemcsak a népszavazás köthető Hegedűshöz saját állítása szerint, hanem "két éve az elszámoltatást én találtam ki, mert ilyen rablás ebben az országban még sosem volt".
A kormányfőnek ad tanácsokat a rendszerváltás után az SZDSZ, az előző ciklusban a Fidesz képviselőjeként dolgozó Tellér Gyula is, az ő feladata a kormánypolitika társadalomelméleti háttérének tanulmányozása, politikai elemzések készítése és tanácsadás. Balogh Gábor pedig sportügyekben ad tanácsokat Orbán Viktornak.
Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke, akit időközben washingtoni nagykövetté neveztek ki, 2010 júniusa és 2011. január 31. között 8 millió forintért végzett tanácsadást jogalkotási és kodifikációs ügyekben, továbbá nemzetközi pénzügyi és gazdasági folyamatokat elemzett.
Félegyházy-Megyesy Jenő korábbi denveri tiszteletbeli konzul 12 millió forintért segíti a nyugati magyarsággal, valamint a civil és jótékonysági szervezetekkel való kapcsolattartásban a kormányfőt. Madarász László a magyar-francia gazdasági kapcsolatokat akadályozó ügyek rendezésében működik közre 4,3 millió forintért.
A nettó ötmillió forintot meghaladó szerződések közül a legnagyobb értékűt az I.M.G. Inter Media Group Kft.-vel kötötte a Miniszterelnökség: a vállalkozás 40 millió forintért nyújtott médiaszolgáltatásokat az Orbán Viktor által májusban meghirdetett szociális konzultációhoz kapcsolódóan. Az AllSys Management Kft. 8 millió forintért tájékoztatta a lakosságot a szociális konzultációról, míg a Prestige Media Reklámügynökség Kft. 7,7 millió forintért gyártott filmeket az új alaptörvény megalkotását előkészítő - márciusban zárult - nemzeti konzultációhoz.
A szerződési adatok szerint Burger Barna cége, a Fókusz-Pókusz Kft. évi 9 millió forintért készít fotódokumentációt az Orbán Viktor részvételével zajló eseményekről, Benkő Szilárd pedig tíz hónapon keresztül döntően rendezvényszervezői munkát végzett a Miniszterelnökségnek 11 millió forintért.
A Qualiton Alkotó, Művészetszolgáltató Kft. a kormányfő beszédeinek előkészítéséért és rendezéséért 8,2 millió forintot kap.
Győri Tibor, a Nézőpont Intézet korábbi tulajdonosa - aki egykor a Fidesz jogtanácsosaként is dolgozott - a miniszterelnök tevékenységével kapcsolatos jogi koordinációs feladatok végrehajtására szerződött, és 6,7 millió forintra jogosult ezért. A Nézőpont Intézet egyébként idén nyáron ugyancsak dolgozott a Miniszterelnökségnek: 1,7 millió forintért közvélemény-kutatást végzett a magyar uniós elnökség megítéléséről.
A kormányzati honlapon közöltekből kiderül, hogy az orbanviktor.hu weboldalt tervező Vármegye Média Kiadó és Szolgáltató Kft. évi 3,7 millió forintért üzemelteti a honlapot.
Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnöke, Horváth Attila, a Civil Jogász Bizottság tagja, Henter Lilla és Vida Viviána Ildikó a 2006. október 23-i események kivizsgálásával összefüggő jogi tanácsadásra szerződött, mindannyian az alkotmánybíróvá választása előtt a 2006. őszi eseményeket miniszterelnöki megbízottként vizsgáló Balsai István mellett dolgoztak. Henter 3 millió forintot, a többiek - valamint a Gaudesign Bt. - 4,2 millió forintot kaptak ugyanezért. Völgyesi Miklós volt az, aki terrorcselekmény gyanújával feljelentést tett Gyurcsány Ferenc ellen a 2006-os rendőri erőszak ügyében.
A Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. - Pintér Sándor belügyminiszter korábbi cége - pénzszállításra kötött szerződést a Miniszterelnökséggel, és idén nagyjából 1,2 millió forintért végezte ezt a tevékenységet.
A nyilvánosságra hozott adatok között kisebb értékű szerződések is szerepelnek, így kiderül belőlük például, hogy Jókai Anna író százezer forintért mondott emlékbeszédet Brunszvik Teréz halálának 150. évfordulóján. | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Vármegye Média Kiadó és Szolgáltató Kft.",
"AllSys Management Kft.",
"Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány",
"I.M.G. Inter Media Group Kft.",
"Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.",
"Legfelsőbb Bíróság",
"Prestige Media Reklámügynökség Kft.",
"Fókusz-Pókusz Kft.",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Civil Jogász Bizottság",
"Qualiton Alkotó, Művészetszolgáltató Kft.",
"Gaudesign Bt.",
"Nézőpont Intézet"
] |
Az MSZP módosító indítványt nyújt be az adótörvényekhez, javasolva az áfacsalásokban leginkább érintett cukor és étolaj áfájának csökkentését. Ezek mellett ismét kezdeményezik az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését is - közölte az ellenzéki párt elnökhelyettese.
Gőgös Zoltán a Nemzetgazdasági Minisztérium előtt beszélt arról is, hogy szerinte már a gyanú is elég lenne, hogy a beutazási tilalommal sújtott kormánytisztviselők ellen eljárás induljon.
Horváth András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal volt munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy az amerikai nagykövetség ügyvivője nyilatkozataiban egyszer sem mulasztotta el utalni az áfacsalási ügyre. Horváth András azon véleményének adott hangot, hogy az áfa-előirányzat növelése a 2015-ös költségvetésben változásokat generálhatna az adóhivatalban, hatékonyabbá tenné az ellenőrzést ezen a területen. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Nemzetgazdasági Minisztérium"
] |
A Magyar Nemzeti Filmalap megadta a módját a karácsonyozásnak: felfűtötték a Vasúttörténeti Park nagy hangárját, a vendégeket pedig egész este hulló műhó fogadta a bejáratnál. A fűtést már a meghívón is beígérték a vendégeknek, akiktől elegáns ruhát kértek a szokatlan helyszínre is. A magyar filmgyártást összefogó cég információink szerint ötszáz vendéget hívott meg a december 14-ei partira, és a meghívókra - valószínűleg azért, hogy el is menjenek a belvárosból jócskán kieső helyszínre - még azt is ráírták, hogy a vendégek taxiszámláját is a cég fizeti.
A hangár nagy részét hatalmas kerek, sötét és fehér abrosszal terített asztalok foglalták el, amelyeken egy-egy kis fehér műfenyő volt a díszítés. Nagy fehér, karácsonyi fényfüzérrel díszített műfenyők lógtak a plafonról is, ezek adták a hangulatvilágítást - mesélte az Origónak a parti két vendége. Volt egy hatalmas, hagyományos karácsonyfa is, és a svédasztalos vacsorán is karácsonyi fogásokat kínáltak. Volt libamáj, töltött káposzta, sokféle saláta is, desszertnek pedig bejglit és rétest kínáltak, és egész este csobogott a csokiszökőkút is. “Anyukám jobban csinálja a kacsacombot, de azért ehető volt" - mondta az egyik vendég.
A rendezvényen ott volt mindenki, aki számít a filmszakmában: rendezők, színészek, producerek, operatőrök, díszlettervezők és újságírók, az egyik vendég kapásból Dobó Katára, Szervét Tiborra, meg Török Ferenc és Filegauf Bence filmrendezőkre emlékezett a vendégseregből. A színpadon Havasi Balázs zongorázott, aztán egy zenekar játszott slágereket, éjfél előtt pedig Fenyő Miklós playbeckelt, miközben Andy Vajna Palácsik Tímeával rokizott a tánctéren. De volt szakmai program is: levetítettek egy közel félórás werkfilmet a Vissza moziba! - Nézzünk magyar filmeket! című reklámkampányból, amit Antal Nimród forgat Andy Vajna felkérésére.
Hétfőn megkérdeztük a Filmalapot, hogy összesen mennyit költöttek a karácsonyi partira, mennyit fizettek ki a taxiszámlákra, hány meghívót küldtek ki, és hányan mentek el a Vasúttörténeti Parkba, válaszaikat még várjuk.
A Magyar Nemzeti Filmalap Zrt.-t 2011-ben hozta létre a kormány a filmes támogatások összefogására. A Filmalap működési elveit Andy Vajna dolgozta ki, és magyar filmipar megújításáért felelős kormánybiztosként ő felügyeli a működését. A Filmalapot a hatos lottóból befolyó adókból támogatják, az idei és a jövő évi költségvetésben is 5,1 milliárd forintot irányoztak elő nekik. Az elmúlt hónapokban kerültek moziba az első olyan filmek, amelyek a Filmalap támogatásával készültek: Szász János A nagy füzet című alkotása, illetve a Csányi Sándor főszereplésével készült Coming Out, amelyre 280 millió forintot adtak. Eddig 900 millió forint volt a legnagyobb megítélt támogatás, ezt Pálfi György kapta a Toldi-filmjére. | [
"Magyar Nemzeti Filmalap"
] | [] |
Rádiót vett Rákay Philip
Tulajdonosváltás történt a Rádió 7-nél, az ezzel a kapcsolatos közlemény, a honlapjukon is olvasható:
"Égető Gyula október elsején eladta a Rádió7-et és a www.radio7.hu internetes portált működtető, valamint a Mindszenti Híreket, a Kutasi Híreket, illetve a Mártélyi Híreket kiadó céget, a tulajdonában lévő Kisbíró Kft.-t. A Rádió 7 új tulajdonosai: Bada János, Csepreghy Nándor, és Rákay Philip."
Rákay Philip volt, aki 2002-ben állította, hogy kétmillióan tüntetnek Orbán mellett a Kossuth téren, majd ő lett a (Fidesz-közeli) HírTV munkatársa, 2011-től 2015-ig pedig az M1 főnöke.
Borítókép forrása: Rádió 7 | [
"Kisbíró Kft."
] | [
"Rádió 7"
] |
Noha nem Prisztás József meggyilkolása volt az első magyarországi maffialeszámolás, mégis az 1996. november elsejei merénylethez kötik az alvilági háború kirobbanását. A gyilkosság után rendszeressé váltak a vállalkozások, szórakozóhelyek vagy éppen üzletemberek elleni robbantások. Abban az időben szinte mindennapos volt, hogy parkoló vagy úton lévő Mercedeseket repítenek a levegőbe, vagy autószalonokba "esnek be" kézigránátok. A rendőrség sokáig sötétben tapogatózott és csak másfél évtizeddel később sikerült pontot tenni több leszámolási ügy végére.
A budapesti éjszakai élet egyik legismertebb alakját, Prisztás József vállalkozót 1996. november elsején gyilkolták meg fényes nappal a III. kerületi Ladik utcában. A jogerős ítélet szerint a gyilkosság hátterében Portik Tamás állt. Prisztás József és az Energol-vezér ugyanis elszámolási vitába keveredett egymással, ezért Portik Tamás elhatározta, hogy megöleti a milliárdos üzletembert. A gyilkosságot a Fővárosi Ítélőtábla ítélete szerint Portik testőre, Hatvani István hajtotta végre. Az ítélet indoklása kitért rá, az áldozat és az egykori olajos is üzletelt az alvilág bankárának tartott Lakatos Andrással, becenevén Kisbandival, akinek Portik Tamás 80 millió, Prisztás József mintegy 100 millió forintot adott kölcsön. Ennek fedezetéül Kisbandi mindkettőjüknek ugyanazokat a nagy értékű, XII. kerületi ingatlanokat ígérte biztosítékként. Portik és Prisztás igényt tartottak a több mint 300 millió forint értékű ingatlanokra, ezért találkozót beszéltek meg a Művészinas Étteremben, de nem tudtak megegyezni.Portik ezután döntötte el, hogy végez Prisztással, ezért parancsba adta testőrének, Hatvani Istvánnak, hogy "nyírja ki Prisztás Józsefet". Az üzletembert néhány nappal a találkozó után az óbudai Ladik utcába csalták, ahol 1996. november 1-jén Hatvani egy kerékpárról leadott célzott lövéssel fejbe lőtte Prisztást, aki a helyszínen életét vesztette. Ugyan a rendőrök már 1997-ben képben voltak, ott álltak a megoldás kapujában, "valami miatt" mégsem tudták megoldani a gyilkosságot. Fordulat az ügyben 2012. július 14-én következett be, amikor négy társával együtt elfogták Portik Tamást, akit a Prisztás-gyilkosság mellett több más maffialeszámolással is meggyanúsítottak.
Prisztás üzlettársa volt a következő célpont
Néhány nappal Prisztás agyonlövése után életveszélyesen megsebesítették üzlettársát, Lakatos Csaba hajtót is. A férfi súlyos sérüléseket szenvedett, de túlélte a támadást. A merényletkísérlettel a hírhedt verőlegényt, Tanyi Györgyöt és társait vádolta meg 2015-ben az ügyészség. A vádirat lényege szerint még 1996. november 13-án, az esti órákban Tanyi György elsőrendű vádlott, miután eltervezte, hogy megöli Lakatos Csabát, négy célzott lövést adott le a Fiumei úti Sírkert egyik épülete tetejéről a szomszédos ügetőn tartózkodó férfire. Tanyi és vádlott-társai előre megbeszélt szerepe az volt, hogy neki a merénylethez figyelést biztosítsanak, illetve kocsijaikkal a menekülésben segítsék. Végül azonban Tanyi és a temetőben figyelő társa taxival menekültek el, mert a többieket a kiérkező rendőrök a közeli utcákban igazoltatták és mivel a kocsijukban lőszert találtak – őket előállították. A sértettet a mintegy 22-24 méterről leadott négy lövésből három találta el – egy a nyakán, egy az ágyéki csigolyája mellett, egy pedig a bal combjánál – az életét a gyors orvosi beavatkozás mentette meg. A felbujtással ugyan hivatalosan senkit nem hoztak összefüggésbe, de a sértett egy korábbi tanúvallomásában azt mondta, lelövetésének oka az lehetett, hogy kihallgatása után korrupt rendőröknek elszólta magát, akik előtt az Energol-vezért hozta összefüggésbe a Prisztás-gyilkossággal.
Portik mentorára is rálőttek
Bő egy héttel később, 1996. november 21-én Totka Pál halnagykereskedőbe a saját házánál lőtt bele kilenc golyót egy máig ismeretlen bérgyilkos. A Portikot fiatalkorában felkaroló férfi a PestiSrácok.hu-nak korábban úgy nyilatkozott, noha konkrét bizonyítéka nincs rá, ennek ellenére biztos abban, hogy az Energol-vezér akarta őt félresöpörni és megöletni. Ebben az ügyben egyelőre, bizonyítékok híján nem indított nyílt nyomozást a rendőrség. Ugyanabban az évben, december 18-án szintén a lakása előtt végeztek egy ferencvárosi stricivel, Domák Ferenc Cinóberrel. Domáknak állítólag azért kellett meghalnia, mert néhány millió forintos elszámolási vitába keveredett az Energol Rt. két korábbi vezetőjlvel. A történet lényege, hogy a cég vezetői ötmillió forintot adtak neki kölcsön, aki ezt befektetés céljából átadta az alvilág bankárának hívott Lakatos Andrásnak, alias Kisbandinak. A tartozását nem tudta megadni, ezért elrendelték a kivégzését. A bíróság első fokon azonban ebben az ügyben végül mindenkit felmentett.
Nincs meg a Fenyő-gyilkosság megbízója
A következő évben is több leszámolás, robbantás és gyilkossági kísérlet történt, de ezek közül kiemelkedik a Prisztás József milliárdos vagyonát megöröklő H. István elleni támadás. Ez volt az első eset, amikor az alvilági háborúban a célszemélyen kívül mások is megsérültek. A férfit éppen Prisztás hagyatéki tárgyalását követően, 1997. október 9-én egy kerékpárra szerelt távirányítós bombával akarták megölni. A Prisztás-per tárgyalásán az ügyész szájából elhangzott, hogy a támadás azért történhetett, mert Portik a hagyatékból nem kapta meg, amit szeretett volna. Noha az áldozat társadalmi státusza miatt sokáig nem e körben tekintettek Fenyő János médiacézár megölésére, ma már tudható, hogy ez a merénylet is jól illeszkedik a maffiaháború során elkövetett támadások közé. A sok ellenséget gyűjtött médamágnást 1998. február 11-én lőtték le. A sokáig tévútra terelt – az Aranykéz utcai robbantással és a Cinóber-merénylettel együtt tárgyalt – ügyben 2016 tavaszán született első fokú ítélet. A Fővárosi Törvényszék kimondta, hogy Rohác húzta meg a ravaszt, azt ugyanakkor nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani, hogy kinek a közvetlen utasítására cselekedett a szlovák férfi, illetve hogy ki állt a merénylet hátterében. Így őket meg sem gyanúsította a nyomozó hatóság.
Portik Pintérre tolná az Aranykéz utcai robbantást
Az 1998. július 2-án végrehajtott Aranykéz utcai robbantásnak ugyanakkor sikerült megtalálni nem csak a végrehajtóját, hanem a megrendelőjét is. Ez a bűncselekmény volt a magyar maffiaháború legvéresebb leszámolása. A robbantásban négy ember halt meg, köztük a rendőrséggel együttműködő, az olajügyeket jól ismerő vállalkozó, Boros József Károly, aki később kiszivárogtatott videovallomásában tálalt ki a magyar olajmaffia kétes ügyleteiről, politikai, titkosszolgálati és rendőri összeköttetéseiről. A rendőrség sokáig nem tudta felkutatni az elkövetőket, egy helyben toporgott. A nyomozást először 2002 szeptemberében zárták le, majd 2008 nyarán, a merénylet kivitelezőjének tartott Jozef Rohác prágai elfogása és Magyarországra szállítása előtt vették újra elő, ám a szlovák férfit akkor csupán tanúként hallgatták meg. A merénylet után 18 évvel született nem jogerős bírósági ítélet, amely szerint a leszámolást Portik parancsára a szlovák alvilágban is jól ismert Jozef Rohác hajtotta végre, akit több más magyarországi robbantással is összefüggésbe hoztak. A bírósági tárgyaláson Portik arról beszélt, hogy nem ő, hanem Pintér Sándor belügyminiszter adott megbízást a merényletre, de az energolos egyetlen egy bizonyítékkal sem tudott előállni. Több merénylet ugyanakkor felderítetlen maradt, így nem tudni pontosan, hogy esetükben mi volt az indíték és kik követték el a bűncselekményeket. Ide sorolható Döcher György likvidálása, a London Brókerház tulajdonosának lekaszabolása, a Radics-család eltüntetése, valamint Seres Zoltán és üzlettársa meggyilkolása is. Utóbbi ügyben találtak gyanúsítottakat, ám a nyomozást végül eredménytelenül fejezte be a Nemzeti Nyomozó Iroda.
Címlapfotó: Mészáros Péter/PestiSrácok.hu | [
"Energol Rt."
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"London Brókerház",
"Fővárosi Törvényszék",
"Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) és elnöke körül hónapok óta dagad a botrány, az ügyben azonban eddig szinte teljes volt a hírzárlat - írja a hvg.hu a Völner-ügy előzményeit áttekintő cikkében. Völner Pál fideszes parlamenti képviselő és igazságügyminiszter-helyettes mentelmi jogának felfüggesztését kedden indítványozta a Legfőbb Ügyészség, mert azzal gyanúsítják, hogy 2019 óta alkalmanként 2-5 millió forintot kapott Schadl Györgytől, az MBVK elnökétől.
Arról, hogy Schadllal valami nincs rendben, a 24.hu írt először november elején, a lap fülest kapott a végrehajtó letartóztatásáról, de az információt nem tudták megerősíttetni, bármelyik illetékes szervhez is fordultak. November 12-én aztán a Blikk írta meg, hogy "az MVBK egyik magas beosztású vezetője" épp a feleségével tartott Dubajba, amikor letartóztatták a repülőtéren. Az illetékes szervektől azonban ők sem kaptak semmilyen tájékoztatást, tényleg mindenre kiterjedő hírzárlatot rendelhettek el az ügyben. Ugyanakkor sem a 24.hu, sem a Blikk nem tudta elérni Schadlt, mobilja ki volt kapcsolva, irodájában szünetelt az ügyfélfogadás.
Ezek után hetekig nem szivárogtak újabb információk az ügyről, és egy, a 24.hu birtokába került hangfelvétel szerint ennek oka az is, hogy a végrehajtói kar egyik vezetője egy szűkkörű megbeszélésen maga is beszél a hírzárlatról, hallgatóságát munkaügyi következményekkel fenyegeti arra az esetre, ha valami mégis kiszivárogna az ügyről.
Hadházy Ákos független parlamenti képviselő közben írásban kérdezte az eljárásról Polt Péter legfőbb ügyészt, aki a múlt csütörtökön annyit válaszolt, hogy a vonatkozó jogszabályok értelmében nincs lehetősége válaszolni. Ebben már az is beszédes volt, hogy Polt tagadni már nem tudott.
Ezen a napon már Gulyás Gergely is válaszolt a kormányinfón egy ezzel kapcsolatos kérdésre, Schadl nevét ugyan nem említette, de annyit elismert, hogy tud az ügyről, az újságban olvasta, és "valamilyen korrupciós ügy miatt" történt a letartóztatás. Hadházy az Azonnalinak adott interjújában ekkor már beszélt a kenőpénzekről, és arról is, hogy a szálak az Igazságügyi Minisztérium felsővezetéséig nyúlhatnak.
A hvg.hu szerint a botrány valószínűleg mostanra duzzadt akkorára, hogy nem lehetett tovább titokban tartani, ezért az ügyészség a dolog elé menve maga dobta be kedden Völner nevét, és a politikus azóta le is mondott minisztériumi poszjairól.
A 24.hu kedden megtudta azt is, hogy az ügy gyanúsítottjait már régóta figyelték a hatóságok. | [
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar"
] | [
"Igazságügyi Minisztérium",
"Legfőbb Ügyészség"
] |
Olyat mutatunk, amit eddig még egyetlen országnak sem sikerült. Különkiadás Vatikánból, íme itt van a Jézus szíves medál, méghozzá a pápa áldásával.
Éppen az aktuális szenzációt harangozza be remegő izgalommal az Ékszer Tv műsorvezetője. A képernyőn eközben közelről megnézhetjük a Jézus arcába lógatott nyakláncot, a műsorvezetőtől és a harsányan villogó feliratokból pedig megtudhatjuk, hogy "élő műholdas képet" látunk, méghozzá egyenesen a Szent Péter-bazilikából.
A fent idézett bevezető szöveg megkoronázásaként elhangzik még, hogy az Ékszer Tv kollégái jelen pillanatban is a Jézus szíve szent medál forgalmazási jogáért küzdenek, és már csak néhány bíboros aláírására várnak, akik kimondhatják az áment az árusításra.
De inkább hallgassák meg!
Ugyanebben az adásban a lelkes műsorvezető bemutat egy magyar találmányt, a világ legbiztonságosabb, és egyben legkényelmesebb kapcsával rendelkező fülbevalóját, ami nemzetközi sikernek örvend.
Több ország, többek között Svájc és Németország is érdeklődött, akik rendkívül precízek, és méretpontosan le szeretnék másolni ezt a kapcsot.
Aztán itt van egy tavalyi adás, amiben a szigorú kontyos műsorvezető hölgy két sötét zsaru jelenlétében próbálja vásárlásra ösztönözni a nézőket. A svájci kék topázzal díszített, 800 ezer forintos nyakék ugyanis nagyon-nagyon értékes, mi több, luxustermék, szóval 75 ezer forintért igazi ajándék.
De megtekinthetjük Kleopátra kedvencét, egy "igazi királynői ékszert", a
10, 81 karátos smaragd kristály gyűrűt,
amit a 99 899 forintos induló ár helyett végül mindössze csupán a 10 százalékáért, 9938 forintért lehet megvásárolni. És hogy lássuk, kivel van dolgunk, a gyártó felajánl még mellé egy pár szintén smaragd kristályos fülbevalót és nyakláncot ajándékba.
Túlárazott ékszerek, milliárdos bevétel
Most csak néhány kiemelkedő pillanatot elevenítettünk fel a TV2 reggeli műsorsávjában látható Ékszer Tv-ből, de a hétköznaponként 8:50-kor kezdődő műsor minden egyes adása bővelkedik izgalmas fordulatokban. Nagy szerencsénkre pedig nem csak egyszer, hanem többször is láthatjuk a műsort, kora reggel a Mozi pluszon, délután pedig a Sláger Tv-n árulják az ékszereket.
A dramaturgia szinte mindig ugyanolyan. Az aktuális műsorvezető, aki mostanában többnyire az EZO Tv-ből jó ismert Prikaszky Ákos, a másfél óra elején beharangoz egy szenzációs ajánlatot, általában valamilyen borzasztóan értékes és egyedi ékszert esetleg "finom mechanikás luxus Svájc (!) karórát", amit sajnos csak az adás végén lehet megvásárolni. A műsor további részében aztán bemutatnak számtalan egyéb ékszert, de a feszültséget egyre csak fokozzák, hogy az adás végére biztosan legyen 5-10 olyan néző, akik bármit megadna a különlegességekért. A számláló persze folyamatosan pörög, a műsorvezető pedig hergeli a nézőket, hogy vásároljanak, mielőtt kifogynak a készletből.
Az ékszerek értékes mivoltát nem áll módunkban megkérdőjelezni, de az mindenképpen furcsa, hogy a kínált nyakláncok, gyűrűk és karórák indulási ára feltűnően borsos, miközben többször elhangzik, hogy 18 karátos arannyal futtatott(!) ékszerekről, és cirkónia kristályokról van szó.
A szinte folyamatosan megújuló árukészlet nagy része Emporia márkanév alatt fut, melynek online webáruházát egy rövidebb keresgélés után meg is találtuk a neten. Az oldal ugyan kizárólag angol és lengyel néven elérhető, a céginformációk szerint a háttérben egy magyar cég, méghozzá az Emporia Style Kft. (idegen nyelvű elnevezése: CESTE Ltd.) áll.
Érdekesség, hogy a cégtárban fellelhető információk szerint az Emporia Style Kft. komolyan szintet lépett, az elmúlt öt év 70-105 millió forintos éves árbevételről tavaly 3 milliárd forintra nőtt a bevételük. Az adózott eredmény ehhez képest vaskos mínuszban maradt, az elmúlt három évben 70-90 milliós mínuszról számoltak be. Az Emporia Style Kft. ügyvezetője, Groska Mihály Zoltán és két tulajdonosa, Törőcsik Jenő és Faragó Tibor a cégtár szerint számtalan egyéb vállalkozásban is feltűnt már az évek során. Groska számszerűen 17-ben, míg Törőcsik 25 -ben, Faragó pedig 22-ben. Törőcsik neve alatt beszédes cégnevek olvashatóak, például Találka-Internet, Money-Internet, Autó-Internet, Meta SMS, Telemedia Holding, Active Agent és így tovább. Faragó a Fradi körül is sertepertélt: benne volt tulajdonosként a két éve megszűnt FTC Labdarúgó Utánpótlás Sportszervezető Kft.-ben Lipcsei Péterrel és ifjabb Albert Flóriánnal közösen.
Két hete elküldtük a kérdéseinket az Ékszer Tv gazdájának, a Telemédia InteracTV-nek, ám egyelőre nem érkezett válasz az emailünkre. Többek között azt szerettük volna megtudni, hogy:
Milyen fémből készülnek a 18 karátos arannyal futtatott ékszerek?
Milyen kristályokkal díszítik a nyakláncokat?
Van olyan adás, ahol eredeti zafír, svájci topáz és smaragd kristályokkal díszített ékszereket árulnak?
Valóban eredetiek, és ha igen, hogyan tudják ennyire olcsón kínálni?
Biztosítanak a drágakövesnek beállított ékszerek mellé tanúsítványt?
Egy korábbi adásban élőképet kapcsoltak a Vatikánból és bíborosoktól kértek aláírást a Jézus szíve medál árusításához. Miért volt erre szükség? Mi köze a Vatikánnak az említett ékszerhez?
Időnként felbukkan a magyar találmányként emlegetett fülbevaló az adásokban. Kinek a nevéhez fűződik ez a találmány és egészen pontosan miben rejlik a szabadalom, amit a svájciak és a németek is szeretnének lemásolni?
Hogyan lehetséges, hogy egy 800 ezer forintos nyakéket 78 ezer forintért adnak el végül?
Van az ezüst ékszerekben magyar fémjelzés?
Milyen gyakran fordul elő, hogy valaki él a 30 napos pénz visszafizetési garanciával?
Az ékszerek összetételével és származási helyével kapcsolatos kérdéseinket pénteken az Emporia Kft.-nek is elküldtük, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
Másnap már eladhatatlan ékszerek
Felkerestük továbbá Horvát József igazságügyi ékszer- és drágakőszakértőt is, és arra kértük, mondja el a véleményét a látottakról. Horvát egyből az ominózus testőrős adást hozta fel példának, melyben a műsorvezető smaragd és topáz kristályokat emleget.
Mindezzel két gond is van. Az egyik, hogy kizárólag a nyersen bányászott smaragdot nevezik kristálynak, így egy ékszerben foglalt drágakövet kristálynak nevezni nagyon szakmaiatlan. Felvetődik a gyanú, hogy szándékosan akarják összezavarni a nézőket. Másfelől, és ez a nagyobbik probléma, egy ekkora méretű és kidolgozású smaragd értéke nem százezer forint, hanem 20-30 ezer dollár (úgy 5-8 millió forint), valamint jár mellé az eredetiséget és tisztaságot igazoló tanúsítvány.
Az ezüst ékszerek esetében pedig felmerül a kérdés, hogy vajon van-e bennük magyar fémjelzés, mert ha nincs, forgalmazásuk értéktől függően akár szabálysértésnek vagy bűncselekménynek is minősülhet – folytatja a szakember, aki szerint a műsor szerkesztői a hazugság és a valóság etikátlan ferdítése közötti mezsgyén billegnek, de az induló árakkal (és olykor a végösszegekkel is) szinte mindig sikerül az átverés kategóriába átcsúszniuk.
A végső, eladási ár nem feltétlenül elrugaszkodott, de ahonnan indulnak, az teljesen irreális. Valóban normális manapság a piacon, hogy egy bizsu ékszer akár 10-12 ezer forintba kerül, sőt, név nélkül ugyan, de vannak márkák, amik még drágábban adnak nagyjából ugyanilyen minőségű darabokat.
Horvát József hozzáteszi, a hasonló bizsukat általában valamelyik ázsiai országban gyártják ipari mennyiségben, a futtatás pedig hónapok alatt lekopik a réz- vagy egyéb értéktelen fémötvözetekről. Hiába a 18 karát, nem valódi nemesfémről, hanem egy leheletvékony aranyozásról van szó, vagyis másnap már eladhatatlan. Az arany ezzel szemben lehet jó befektetés, pláne, ha egyedi darab, és esetleg egy szép drágakő díszíti. (A szakember szavait támasztja alá egy Jófogáson talált hirdetés is. A 14.900 forintért kínált Emporia gyűrűn és a ráadás ajándékon augusztus eleje óta nem sikerült túladni.)
Ám függetlenül attól, hogy a műsorvezető elmondja, hogy az ékszerek futtatott darabok, a kommunikáció megtévesztő. A nézőktől pedig nem elvárható, hogy tudják például, hogy mi a különbség a kristály és a drágakő között – mondja dr. Polyák Gábor médiajogász.
A törvény szempontjából az a fontos, hogy egy átlagosan felkészült fogyasztó átlagos figyelme mellett mit hall ki belőle. Vagyis a Svájc karóra egy laikus tévénézőnek, nekem is, önnek is svájci, a smaragd kristály pedig egyértelműen értékes drágakő. A fogyasztónak nem dolga, hogy kétségbe vonja a reklám állításait. Ez a magatartás akkor jogsértő, mert a műsor olyan módon állít valamit, hogy az a fogyasztó megtévesztésére alkalmas.
A szakember szerint a műsor a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényt sérti. A törvény szerint "megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz", vagy valós tényeket megtévesztően ferdít el. Emellett vélhetően agresszív kereskedelmi gyakorlatnak is minősül a műsorban folytatott magatartás, mivel irracionálisan sürgetik a nézőt a telefonálásra.
Már indult vizsgálat
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálja, amely több módon, "elsősorban adatok, nyilatkozatok, megrendeléssel kapcsolatos iratok, korábbi kommunikációs gyakorlatok, számlák beszerzése révén ellenőrizheti a vállalkozások által folytatott kereskedelmi gyakorlat valódiságát". A GVH sajtóosztálya megkeresésünkre elmondta,
érkezett már panasz az Ékszer Tv-vel kapcsolatban, ám konkrétumokat a folyamatban lévő ügyről nem árulhatnak el.
A versenyhivatal a vizsgálatok során az alkalmazott kereskedelmi gyakorlatokat egészében vizsgálja, mivel "a műsor a fogyasztók vásárlási kedvére gyakorolt befolyását, a tájékoztatás összhatását szem előtt tartva lehet megállapítani." A hivatal a tájékoztatások összhatását azok tartalmára, vizuális megjelenítésére, esetleges hanghatásaira figyelemmel esetről esetre vizsgálja, ha pedig megállapítják a jogsértést, akkor a GVH Versenytanácsa egyéb intézkedések mellett pénzbírságot is kiszabhat. Ennek maximális összege a döntés meghozatalát megelőző üzleti évben a vállalkozás által elért nettó árbevételének 10%-a.
A műsorral kapcsolatban kerestük a Tv2 sajtóosztályát is, akik elmondták, hogy a csatornán 2016 novembere óta látható az Ékszer Tv, és átlagosan a tévénézők 2,1%-a követi figyelemmel, ami szerintük jó eredménynek számít a műfajon belül. Etikailag pedig nem tartják aggályosnak a magazinműsort.
Az Ékszer TV klasszikus televíziós vásárlás. A műfaj hosszú évek óta számos kereskedelmi csatornán megtalálható Magyarországon. Az Ékszer TV struktúrája éppen olyan, mint bármelyik teleshop műsoré.
– kaptuk a választ a Tv2 sajtóosztályától, majd hozzátették, amennyiben a műsor miatt konkrét eljárás indulna, úgy az összes körülményt gondosan megvizsgálva meghozzák a felelős döntés. | [
"Emporia Style Kft."
] | [
"Active Agent",
"FTC Labdarúgó Utánpótlás Sportszervezető Kft.",
"Ékszer Tv",
"GVH Versenytanácsa",
"Telemedia Holding",
"Ékszer TV",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Telemédia InteracTV",
"CESTE Ltd."
] |
Elsősorban azoknak kívánunk segíteni, akik tudnak a korrupcióról, esetleg munkahelyféltésből vagy zsarolás miatt kényszerűen részt is vesznek benne, de a rendszer természetét ismerve nem mernek a nyilvánosság elé lépni – így foglalta össze Vágó Gábor korábbi LMP-s képviselő, hogy "harcostársaival" miért kíván antikorrupciós szervezetet alapítani.
A Korrupcióellenes Szövetség (Kellesz), amelynek alapító szándéknyilatkozatát tegnap a sajtó jelenlétében alá is írták Budapesten, jogi tanácsokkal, médiakapcsolatokkal, a korrupciós struktúrákat feltáró és a bejelentőket védő törvényjavaslatokkal, szükség esetén pedig anyagi segítséggel megpróbálja levenni a terhet azoknak a válláról, akiknek elegük van az állami és az önkormányzati korrupcióból.
A támadósor: Vancsura, Hadházy, Horváth, Vágó
Ahogyan Horváth András egykori NAV-tisztviselő elmondta, az érintetteknek van okuk az óvatosságra és a félelemre: azok a szervezetek és személyek, amelyek/akik az utóbbi években nyíltan felléptek a korrupciós jelenségekkel szemben, szinte kivétel nélkül találkoztak a hivatali és intézményi bosszúval, azaz ők maguk váltak különböző hatósági eljárások alanyaivá. Közben a korrupciógyanús ügyekben még akkor is rendre elmarad a határozott fellépés, amikor nyilvánvaló bizonyítékok támasztják alá a gyanút.
Hadházy Ákos, a fideszes trafikosztás szekszárdi szálát leleplező állatorvos példaként említette, hogy a 2,8 milliárdot fölemésztő Öveges-programban (amelyben uniós forrásból negyven városban kémia- és fizikatantermeket alakítottak ki egyenként 30-40 millió forintért, és mind a negyven helyen külön-külön elkészítették a szükséges munkafüzeteket is településenként mintegy hetvenmillió forintért) a Szekszárdon általa megtekintett pályázati anyagokban egymástól látszólag független cégek adtak be azonos tartalmú, azonos kézírással készült pályázatokat.
Ezek közül némelyik fel sincs bontva, miközben a pályázatot elvileg már elbírálták. Ez minimum a kartellezés és a szervezett csalás gyanúját fölveti, mégsem vizsgálódik senki. (Hadházy téved: Lázár János november elején jelentette be, hogy a Miniszterelnökség vizsgálatot indított az ügyben – a szerk.) Hadházy szerint a hivatali korrupció Magyarországon eljutott arra a szintre, hogy köztisztviselők tízezrei tudnak róla, esetenként kényszerből közreműködnek is benne, mégsem történik semmi – egyebek közt azért, mert a hatóságok is érintettek, és mert nincs hatékony bejelentővédelem.
Horváth András megemlítette: a megszólított kormánytagok mindig a konkrétumokat hiányolják, ám akkor sem tesznek semmit, amikor cégnévre szóló, kulcsrakész bejelentéseket kapnak – elmondása szerint ilyenek jócskán voltak az általa összeállított és a nyomozó hatóságok által lefoglalt úgynevezett zöld dossziéban, ám az ügyészség már sokadszorra hosszabbítja meg azt a határidőt, amikor elő kellene állnia azzal, mire jutott a vizsgálódással.
Hadházy szerint csak akkor történik érdemi előrelépés valamelyik ügyben, amikor a hatóságokra erős külföldi nyomás nehezedik. Ennek tudta be például, hogy trafiktémában a rendőrség nemrég nyomozást indított, miközben az eset összes részletét már tavaly óta ismerik. A Kellesz alapításáról szóló szándéknyilatkozatot eddig kilencen írták alá – köztük a szintén volt NAV-os Vancsura István, az olajügyekben nyomozó exrendőr, Karancsi Tibor, illetve a rendszerváltás időszakának első független parlamenti képviselője, Király Zoltán. A szervezet egyesületi formában működik majd, és első lépésként december 4-re tömegtüntetést szervez az adókorrupció ellen. | [
"Korrupcióellenes Szövetség"
] | [] |
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa csaknem két hónap után kezdi végrehajtani a Fővárosi Ítélőtábla március 14-i jogerős döntését, amely alaki hiba miatt hatályon kívül helyezte a testület decemberi határozatának azt a részét, amelyben az Autórádió Kft.-t hirdette ki nyertesnek a jelenleg a Klubrádió által használt 95,3 MHz-es frekvenciára kiírt pályázaton.
Lapunk az elmúlt hetekben a hatóságtól többször is kérdezte, hogy a Médiatanács mikor hajtja végre az ítéletet, és mindig azt a választ kaptuk, hogy a bíróság ítéletének írásos változata április 4-én érkezett meg a hatósághoz, és az NMHH hivatalában zajlik a döntést előkészítő munka. Szerdán úgy tájékoztattak, hogy miután a bíróságtól május elejére érkezett be az ügy összes irata, most tudják elindítani az ítélet végrehajtását. Első lépésként a hatóság szerdai döntése alapján egy végzéssel értesítik a pályázati eljárásban részt vevőket a megismételt eljárás megindulásáról.
Az ítélet végrehajtásának elhúzódása azért furcsa, mert a bíróság döntése egyszerű és világos helyzetet teremtett. Az ítélet szerint az Autórádió Kft. pályázatában alaki hiba volt: nem írták alá cégszerűen a pályázat minden oldalát, ezért nem felel meg a formai követelményeknek. (Mint ahogy lapunk bemutatta, az Autórádió pályázatában nem csak alaki hiba volt, hiszen a dokumentum hemzseg a helyesírási és stilisztikai hibáktól is – a szerk.)
A Médiatanács a pályáztatást nem ismételheti meg, csak a nyertes személyét illetően kell új döntést hoznia. Ez azt jelenti, hogy a tanácsnak új határozatban meg kell állapítania, hogy az Autórádió Kft. pályázata alaki hiba miatt érvénytelen volt. Ezután a fennmaradó érvényes pályázatok közül kell kihirdetnie a nyertest.
A pályázaton a lehetséges 72 pontból 66-ot kapott az Autórádió, a második pedig a Klubrádió lett 65 ponttal. Ebből az következne, hogy Klubrádió nyeri el a 95,3-as frekvenciát, de a médiahatóság visszatámadt, hogy a pályáztatás során a Klubrádió is elkövetett alaki hibákat. A Klubrádió ezt visszautasította, mondván, az ő pályázatuk minden formai követelménynek megfelelt.
Arató András, a Klubrádió vezérigazgatója lapunknak azt mondta, hatósági engedetlenséggel állnak szemben, mert a bíróság jogerős ítéletének kézhezvétele után a Médiatanácsnak haladéktalanul, azaz a legközelebbi ülésén napirendre kellett volna tűznie az ítélet végrehajtását. Arató szerint a Médiatanács késlekedése közvetlen károkat okoz a Klubrádiónak, megnehezíti, majdnem lehetetlenné teszi a hosszú távú tárgyalásokat a hirdetőkkel. "Ez pedig súlyos és szándékos károkozás" – szögezte le Arató András.
A Klubrádió fennmaradásért folytatott másik perben, a 92,9-es frekvenciáért tartó küzdelemben július 5-re van kitűzve a másodfokú tárgyalás. Ez a frekvencia előnyösebb a Klubrádiónak, nem kellene koncessziós díjat fizetnie, mert közműsor-szolgáltatóként nyerte meg a pályázatot, míg a 95,3 MHz-ért a pályázaton évi 55 millió forintot ajánlott.
Médiahatóság: késlekedés nélkül, maradéktalanul törvényesen
A cikk megjelenését követően a médiahatóság a leírtakra levélben reagált, amelyben az alábbiakat közli:
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa határozottan visszautasítja Arató András vádjait, amelyek szerint szerint a Budapest 95,3 MHz-es frekvencia ügyében a testület szabálytalanul, késlekedve járt volna el, amivel kárt okozott. Az NMHH Hivatala és a Médiatanács minden ügyben, így a Budapest 95,3 MHz-es frekvencia ügyében is a hatályos jogszabályok alapján jár el. A Fővárosi Ítélőtábla 2012. március 14-i jogerős döntésével – mely írásos formában 2012. április 4. napján érkezett meg a hatósághoz – alaki hiba miatt hatályon kívül helyezte a Médiatanács decemberi határozatának azon részét, amely a Budapest 95,3 MHz frekvenciára kiírt pályázaton az Autórádió Kft.-t hirdette ki nyertesnek. A bíróság e tekintetben új eljárás lefolytatását írta elő. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33. § (6) bekezdése alapján a megismételt eljárásban az ügyintézési határidő az ügy összes iratának az eljárásra jogosult hatósághoz érkezését követő napon kezdődik.
Az ítélet után az ügy összes irata 2012. május 3. napján érkezett meg a hatósághoz, így az ügyintézési határidő az ezt követő napon, azaz 2012. május 4. napján kezdődött. A Médiatanács az ítélet végrehajtásának ügyét az összes irat megérkezését követően, késlekedés nélkül, a lehető leghamarabb, 2012. május 9-én tűzte napirendre. A tanács döntött arról, hogy a Budapest 95,3 MHz-es pályázati eljárásban résztvevő ügyfeleket (pályázókat) értesíti a megismételt eljárás megindulásáról. A fentiek alapján a Médiatanács késlekedés nélkül, maradéktalanul és a törvényi előírásoknak megfelelően tett eleget kötelezettségeinek.
Klubrádió viszontválasz
A médiahatóság válaszára a Klubrádió az alábbi reakciót küldte:
Újabb megnyilatkozásával a NMHH ismét bemutatta, nem a magyar médiarendszer demokratikus működésének biztosítása, hanem saját uralmának kiterjesztése a célja. Egyértelművé tette, ha eddig egyáltalán kétséges volt: nem célja a tisztességes eljárás, hiszen még a jogerős bírósági ítéletben megfogalmazott kötelességeinek sem hajlandó eleget tenni, ahogyan ez a május 9-i közleményéből világosan kitetszik.
1. A Fővárosi Ítélőtábla nem úgy általában utasította új eljárásra a Médiatanácsot a 95.3 MHz frekvencia ügyében, hanem kizárólag a jogellenesen győztesnek hirdetett Autórádió kft. kizárására és az ennek megfelelő új végeredmény kihirdetésére vonatkozóan. Ebből adódóan nem megismételt eljárás a feladata, hanem a korábbi törvénytelenségek kijavítása.
2. Nem május 4-én kezdődött az ügyintézés határideje, hanem egy hónappal korábban, április 4-én, a jogerős ítéletet kézhezvételékor. Az ítélet végrehajtásához szükséges információk magában az ítéletben rendelkezésre állnak. Április 4-ét követően semmilyen új irat nem keletkezett a Fővárosi Ítélőtáblánál, amely a Médiatanácsnál ne állt volna korábban is rendelkezésre. Tehát az azok visszaérkezéséhez kapcsolt "határidő" üres kifogás csupán.
3. A Médiatanács köteles lett volna az ítéletben szabott rendelkezéseknek haladéktalanul eleget tenni, most viszont kitűnik, hogy nemcsak késlekedik annak végrehajtásával, de nem is azt teszi, amire az ítéletben kötelezték.
Miután a közakaratnak ellentmondó pályázati feltételekkel lebonyolított versenyben még törvénysértő határozatot is hozott a Médiatanács, majd a jogerős bírósági ítéletben foglaltaknak nem engedelmeskedett, végleg elvesztette legitimitását, bemutatta a ráosztott feladatok ellátására való teljes alkalmatlanságát. Szavai súlytalanná váltak, határozatainak érvényessége ezért erősen megkérdőjelezhető, távozása a magyar közéletből sürgető szükségszerűség. | [
"Autórádió Kft.",
"Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"NMHH Hivatala"
] |
|
2010. 06. 25., 17:45
Utolsó módosítás: 2010. 06. 25., 18:14
Pénteki hatállyal leváltotta a Honvédelmi Minisztérium (HM) kezelésében lévő gazdasági társaságok vezetőit Hende Csaba honvédelmi miniszter - közölte a tárca pénteken. A közlemény szerint a miniszter korábbi ígéretének megfelelően áttekintette a gazdálkodó szervezetek vezetési struktúráját, mûködésének hatékonyságát, és hét társaság élére nevezett ki új vezetőket.
Az állami tulajdonban lévő gazdasági társaságoknál a tulajdonosi jogokat a HM gyakorolja, ezért van joga a miniszternek felmenteni és kinevezni a társaságok vezetőit. A minisztérium közölte: a miniszter döntésében kiemelt szerepet kapott az, hogy a takarékosság érdekében a vezető testületek létszámát minimálisra csökkentsék.
"Ennek megfelelően ugyanazt a tisztséget több cégben is ugyanazok töltik be a későbbi szervezeti átalakítások hatékonysága érdekében. Természetesen a kinevezett tisztségviselők a munkájuk után csak egy társaságban veszik fel járandóságukat" - áll a közleményben. Van olyan tisztségviselő - Borbíró Zoltán -, aki négy cégnél is igazgatósági elnöki kinevezést kapott.
Hende Csaba június 1-jén újságíróknak nyilatkozva szakmai és morális válsággal indokolta a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség vezetésében általa kezdeményezett személyi változásokat. Ezek között volt a HM Honvéd Vezérkar főnökének és helyettesének, valamint a HM Állami Egészségügyi Központ, a Katonai Felderítő Hivatal és a Katonai Biztonsági Hivatal főigazgatójának felmentése.
Simicskó István államtitkár kedden, az Országgyûlés honvédelmi és rendészeti bizottságának zárt ülése után újságíróknak jelezte: újabb vezetőket váltanak le a napokban a honvédelmi tárcánál, illetve az annak tulajdonában álló cégeknél. "Az új honvédelmi vezetés elhivatott abban, hogy a korrupciós ügyeket felszámolja" - mondta. A minisztériumnál, illetve az ahhoz tartozó háttérintézményeknél több vezető ellen is büntetőeljárás indult korrupció gyanúja miatt, közülük többen előzetes letartóztatásban vannak. | [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"Katonai Biztonsági Hivatal",
"HM Állami Egészségügyi Központ",
"Katonai Felderítő Hivatal",
"Magyar Honvédség",
"HM Honvéd Vezérkar"
] |
Valószínűleg Simicska Lajost kérdezték ki hétfőn a Centum Kft. gazdasági helyzetéről, Schlecht Csaba ügyében. Simicska Lajos, aki jelenleg a Magyar Fejlesztési Bank elnöke korábban a cég tulajdonosi körébe tartozott. Schlecht Csabát a cég eladásával kapcsolatosan közel ötvenmillió forintos csődbűntettel és adócsalással vádolják. A cég egyike azoknak, melyeket külföldiek - Joszip Tot és Kaya Ibrahim - útlevelével való visszaéléssel értékesítettek, köztartozásokkal terhelten.
A Schlecht Csaba elleni eljárás folyamán valószínűleg Simicska Lajost hallgatta meg a rendőrség hétfőn - írtja a Magyar Hírlap. A tanúmeghallgatáson a Centum Kft. korábbi anyagi helyzetével kapcsolatban tettek fel kérdéseket. A Magyar Hírlap szerint ezekkel az információkkal a korábi tulajdonosok közül Simicska Lajos, Stumpf István és Kövér Szilárd rendelkezhetett. A lap úgy tudja a hétfőn beidézett tanú Simicska volt. A vizsgálók arról érdeklődtek, milyen mértékű köztartozásai voltak a cégnek, amikor Schlecht Csaba átvette az irányítását - mondta el hétfőn az [origo]-nak Futó Barnabás, Schlecht ügyvédje.
A vállalkozót a Centum Kft.-vel kapcsolatban tizenkétmillió forintos csődbűntettel és harmincötmillió forintos adócsalással gyanúsítják. A cég egyike volt annak a - lapértesülések szerint - 14, részben köztartozásokat felhalmozó cégnek, melyeket egy napon, 1995. július 25-én adott el Schlecht Csaba Kaya Ibrahimnak, egy Németországban élő török vendégmunkásnak. A sajtó értesülései szerint korábban e cégek tulajdonosi körébe tartoztak a Fidesz egyes vezetői, illetve hozzátartozóik.
Kaya Ibrahim ugyan azt állította, hogy nem vásárolt cégeket hazánkban, de írásszakértői vélemény szerint valószínű, hogy a vitatott cégiratokon szereplő aláírások tőle származnak. A veszteséges cégek eladási ügyében vevőként szereplő másik külföldivel - Josip Tottal - szemben megszűnt a nyomozás, mivel a rendőrség nem tudta azonosítani aláírását az iratokon szereplővel, és az útlevelével visszaélők felkutatására nem látszott esély.
Gyanúsítottként hallgatják ki Schlecht Csabát
(2001. május 8.)
Schlecht Csabát jövő héten újra kihallgatják | [
"Centum Kft.",
"Fidesz"
] | [
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Magyar Hírlap"
] |
Ellopkodott berendezések, többször szétázott padlózat, nincs áram a fűtő-szellőztető rendszer beüzemeléséhez; öt év és egymilliárd forint nem volt elég, hogy a kancellária ellátócége, a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság rendbe tegye az Erzsébet téri régi Volán-buszpályaudvar épületeit. Egy eltitkolt KSZF-es belső ellenőri jelentés szerint már a tervezéssel bajok voltak, a főigazgatóság azonban rendületlenül fizetett a gyengébb minőségű, de a tervezettnél sokkal drágább kivitelezésért. Felelősségre nem vontak senkit.
(Korábbi cikkeinkben már foglalkoztunk a KSZF-fel, illetve a szervezet főprofiljával, a központosított közbeszerzésekkel. A spórolás nagy érvágás lenne című írásunk a szoftverbeszerzések pénzügyi hátterét, a Marad a hardverkánaán a közhivatalokban? című a 128 milliárd forintot kitevő számítógép-beszerzést elemezte.)
Az Erzsébet téri buszpályaudvart 1949-ben nyolc hónap alatt építették fel kulcsrakészre, 2004 és 2009 között negyvennyolc hónap kevés volt a két, összesen kétezer négyzetméteres épület felújításához. A pályaudvar renoválásáról a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány közötti váltás idején született végleges döntés azzal a céllal, hogy a Bauhaus stílusú, műemlék jellegű épületben megnyithassák a Magyar Design Központ nevű dizájnközpontot.
Az eredeti elképzelés szerint a Gödör és az akkor még üzemelő SZDSZ-sátor közében a 2006-os választásokra már el kellett volna készülni a formatervezési szolgáltató központtal, de a projektet patronáló szabad demokraták hiába várták a munkálatok befejezését; a koalícióból régen kiléptek már, és az ingatlan még mindig nem kapta meg a nyitáshoz szükséges engedélyeket.
Az SZDSZ a buszterminál sorsán felháborodva októberben a parlamentben is magyarázatot kért a Miniszterelnöki Hivataltól a többéves csúszás okairól. Gulyás József azt firtatta, hogy ki a felelős azért, hogy a komoly anyagi áldozatok ellenére az épületek üresen állnak. Ujhelyi István MEH-államtitkár válaszában a bonyolult szakhatósági engedélyeztetést és a rongálások okozta hiányosságokat okolta a csúszásokért.
Pedig az irányítása alá tartozó KSZF-ben már április óta tudták, hogy a felelősség jelentős részben magát a KSZF-et terheli. A MeH ellenőrzési főosztályán részletesen átvizsgálták a beruházás többéves dokumentációját, a törvénysértéseket feltáró jelentés azonban elsüllyedt a KSZF-es és MEH-es fiókokban. Nem véletlen, hiszen az ellenőrök világosan leszögezték, hogy a főigazgatóság több vezetője hibát hibára halmozva fogadott el és fizettetett ki olyan munkákat, amelyek összességükben oda vezettek, hogy az ingatlan használhatatlan maradt.
A vizsgálat szerint a tervezéstől a műszaki ellenőrzésen és a kivitelezésen át az elárvult, romló állagú tömb őrzéséig a mindennel baj volt. A KSZF praxisába főként az állami közbeszerzések kiírása, a keretszerződéses ügyletek lebonyolítása tartozik, a saját hatáskörben végzett épületfelújítás nem, amit az eredmény is illusztrál: a szervezet jobb budai lakások árának megfelelő összeget, majdnem ötszázezer forintot költött a terminál minden négyzetméterének sikertelen felújítására. Legalábbis elvileg.
Az ellenőri jegyzőkönyv ugyanis azt állítja, hogy a KSZF már a projekt kezdetén olyan kivitelezési tervet vett meg negyvenkétmillió forintért, amely később alapvető akadálya lett a munkák befejezésének. Egyértelműen sikeres tervet nem találtak a 2005-ös pályázaton, első díjat nem adtak ki, de a második helyezett pályamunkáját befogadták. Az ellenőrök szerint az abban rejlő hibák miatt vannak energiaellátási problémák az épületben, és ezért nem lehetett a fűtést és a szellőztetést beüzemelni. A sok millióval honorált tervellenőrző cégek sem fedezték fel a hiányosságokat, pedig később az is kiderült, hogy rosszul méretezték az ajtókat, és nem oldották meg az épület gépjárművel való megközelítését sem.
Komoly szabálytalanságokat állapít meg a dokumentum a műszaki ellenőri és bonyolítói feladatokkal megbízott HaNSa Kft. tevékenységéről és számláinak kezeléséről. A vizsgálat szerint a KSZF részéről Csillik András, az Ellátási és Ingatlan-üzemeltetési Igazgatóság vezetője már be sem fogadhatta volna a bruttó 7,5 milliós szerződés második részszámláját, mert a cég már az első körös feladatokat sem teljesítette megfelelően. "Súlyosan jogsértő, hogy az építési naplóba történő műszaki ellenőri bejegyzések hiányoznak, az átadási dokumentáció ellenőrzése és kiértékelése ... nem történt meg, és a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtása sem történt meg."
A nyertes tervpályázat költségbecslése a kivitelezési munkák teljes folyamatára 358 millió forint volt, a győztes kivizitelező cég azonban a dupláját kérte. A Hérosz Rt. bruttó 712 millióról indult, majd a harmadik tárgyalási fordulóban 524 millióra csökkentette ajánlatát, így nyerte el a munkát a Kipszer Rt.-rel szemben. A Csillik András és helyettese, Laukó Ferenc által kiválasztott ajánlat azonban erősen csökkentett műszaki tartalmat kínált, hiányzott belőle például a tervekben előírt kertészeti munka, amit a konkurencia beleszámolt az ajánlatába.
A vizsgálat szerint így a KSZF-es bírálók valójában nem a legolcsóbb pályázatot hozták ki győztesnek. A kimaradt munkákra később a KSZF hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzést írt ki 132 millió forint erejéig, amelyre kizárólag a Hérosz kapott meghívást, így a cég a végén gyakorlatilag szinte az eredeti ajánlatában szereplő díjazáshoz jutott.
Az ellenőrök szerint a Hérosz ismételt meghívása kiszolgáltatott helyzetbe hozta a KSZF-et, ráadásul az együttműködés során beruházói oldalról rendszeresen eltűrték és engedélyezték a cég minőségromlást eredményező megoldásait. A jelentés leszögezi, hogy a tartalommódosítások szerződés- és jogellenesek, és főként a beruházó, tehát maga a KSZF a felelős értük.
Az épületfelújításból kiszorított Kipszer sem maradt végül megrendelés nélkül, a munkások levonulása után őrzésvédelmi feladatokra kapott megbízást. Kiderült azonban, hogy a céggel nem tisztázták szerződésszerűen a feladat mibenlétét, ami akkor vált kellemetlenné, amikor megállapították, hogy az épületekből százötven leltári tárgy, szék, projektor tűnt el.
A kivitelezői munkákra meghatározott hároméves jótállás egyébként idén novemberben lejár, ezért az ellenőrök már a tavasszal próbálták felhívni a főigazgatóság vezetőinek figyelmét, hogy a hiánypótlások ügyében intézkedni kellene. Több esetben megállapították azt is, hogy a KSZF ilyen esetekben ahelyett, hogy élt volna a szerződésbe foglalt kötbérezési jogával vagy szavatosság követeléssel, inkább új megrendelést adott a cégeknek. A KSZF a többszöri sikertelen nekirugaszkodás után szeptemberben újabb közbeszerzést írt ki a használatbavételi engedély megszerzéséhez szükséges állapotok előállítására.
Imre János, a KSZF főigazgatója kérdésünkre azt mondta, hogy a terminál 2010 áprilisára mindenképpen elkészül. A főigazgató azt is leszögezte, hogy addig is megpróbálják elérni, hogy a hibázó cégek teljesítsék garanciális kötelezettségeiket. Imre János azt is mondta, hogy a szervezeten belüli felelősség megállapítása igazságügyi szakértő feladata lesz, a szakértői vélemény ismeretében tesz majd lépéseket.
A leromlott külső és még számos javítanivaló ellenére az Erzsébet téri ingatlan az október 2. és 11. között rendezett dizájnhét alkalmából kapott ideiglenes engedélyt, így a terminál befogadhatta a magyar dizájn világpiaci sikereit bemutató kiállítást. | [
"Hérosz Rt.",
"Miniszterelnöki Hivatal",
"Központi Szolgáltatási Főigazgatóság"
] | [
"HaNSa Kft.",
"Kipszer Rt.",
"Magyar Design Központ",
"Ellátási és Ingatlan-üzemeltetési Igazgatóság"
] |
Büntetőfeljelentés megtételét tervezi a HírTv Zrt. a társaság korábbi menedzsmentjének a 2010-es választási kampányban való közreműködése miatt. Az ok: az eddig belső vizsgálatban nem találták nyomát annak, hogy kiszámlázták volna a Fidesznek a hirdetésszervezésen keresztül megrendelt köztéri reklámok költségeit. Simicska Lajos a 24.hu-nak azt mondta: ha voltak szabálytalanságok, azért az akkori tényleges tulajdonosok és vezetők felelnek.
Az Orbán Viktor és Simicska Lajos közötti ellentétből kirobbant politikai háborúskodás a köztéri plakátok frontján hozhat hamarosan újabb fordulatokat.
A 24.hu információja szerint ugyanis a HírTV Zrt. azt tervezi, hogy büntetőfeljelentést tesz a Fidesz 2010-es köztéri reklámjai miatt.
"A HírTV Műsorszolgáltató és Hirdetésszervező Zrt. 2010-ben kizárólagos ügynökségként szerződött a Fidesz kampányának lebonyolítására" – mondta el lapunknak Puskár Anett, a Mahir tanácsadója.
"A sajtóhírek nyomán a HírTV jelenlegi menedzsmentje átvizsgálta a 2010-es dokumentumokat, és komoly szabálytalanságokat és rendellenességeket észlelt, amelyek az akkori menedzsment felelősségét is felvetik. A HírTV Zrt. ügynökségként például a Mahir Citypostert bízta meg a Fidesz közterületi kampányának lebonyolításával, de most nagyon úgy tűnik, hogy a 2010-es kampányban semmilyen közterületi költést nem számlázott tovább a Fidesznek. Az ügy már a jogászaink előtt van, akik előkészítik a büntetőfeljelentést" – tette hozzá Puskár.
Átverte a Fidesz az ÁSZ-t a 2010-es választás elszámolásánál? Csak harmadakkora ráfordítást jelentett le az Állami Számvevőszéknek a Fidesz a 2010-es országgyűlési választás kültéri reklámjairól, mint amekkora összeg a Mahir Cityposterrel kötött, 2010. március-áprilisi időszak számláján valójában szerepel.
2010-ben még javában tartott Orbán és Simicska évtizedes barátsága. A Fidesz plakátjait a HírTv Músorszolgáltató és Hirdetésszervező Zrt. megrendelésére a Mahir Cityposter Kft. intézte további alvállalkozók bevonásával. A Mahir Cityposter Simicska reklámcége volt akkor is, és az ma is, a HírTv Hirdetésszervező Zrt. viszont csak a G-nap után, 2015-ben került teljes egészében a milliárdoshoz.
"2010-ben opciós joggal rendelkező kisebbségi tulajdonos voltam" – mondta a 24.hu-nak Simicska Lajos.
A társaság ügyeit a tényleges tulajdonos intézte, ezért minden esetleges szabálytalanságért vagy törvénytelenségért a cég tényleges irányítói felelnek. Azt kell megérteni, hogy ha valaki opciós joggal rendelkezik, az nem azt jelenti, hogy ténylegesen irányítja a céget, gondoljon a G-napra, amikor felállt a szerkesztőség egy része, hát azt nem én csináltam, mindenki elhiheti
– tette hozzá Simicska.
A HírTv tulajdonjoga a Magyar Nemzetet kiadó céghez hasonlóan egészen a G-napig a Pro-Aurum Zrt. és Liszkay Gábor között oszlott meg. Liszkay a háború kitörésekor távozott, jelenleg a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mediaworks-öt vezeti.
A Fidesz a 2010-es választási kampány ideje alatt legalább 10200 köztéri reklámon hirdette magát, és ezzel jóformán annyi plakátja és citylight-ja volt, mint választáson induló többi pártnak összesen. Mégis fele akkora plakátköltséget jelentett le a kampányköltéseket vizsgáló Állami Számvevőszéknek, mint az MSZP vagy a Jobbik.
A 24.hu korábban megírta, hogy a Mahir Citiposter eleve nagyon nyomott áron, bruttó 98 millió forint értékben számlázta le a listaáron milliárdokat érő plakátkampányt a HírTV cégének. A Fidesz számvevőszéknek küldött elszámolásában viszont már csak 35,6 millió forintos plakátköltség szerepelt.
| [
"Pro-Aurum Zrt.",
"HírTv Zrt.",
"Fidesz",
"Mahir Cityposter"
] | [
"HírTV Műsorszolgáltató és Hirdetésszervező Zrt.",
"Magyar Nemzet",
"Mahir Citiposter",
"HírTv Hirdetésszervező Zrt.",
"Állami Számvevőszék",
"HírTv Músorszolgáltató és Hirdetésszervező Zrt."
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.