text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
Ezúttal a salgótarjáni Wamsler háztartástechnikai cég kötött 1,786 milliárd forintos támogatási szerződést az Nemzetgazdasági Minisztériummal.
A salgótarjáni Wamsler SE háztartástechnikai cég pénteken 1 milliárd 786 millió forint összegű támogatási szerződést kötött a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) - közölte a tulajdonos, az Opus Global Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde honlapján.
A támogatási szerződést az "Intelligens gyártó és innovációs központ létrehozása a Wamsler SE Részvénytársaságnál a hatékonyság és versenyképesség növelése érdekében" nevű projekt megvalósítására írták alá. A Wamsler a mintegy 3 milliárd 572 millió forint összköltségű projekt megvalósításához veszi igénybe a támogatást. A projekt keretében a Wamsler SE termelési folyamat-reorganizációt hajt végre, gyártócsarnokokat épít, korszerűsíti termelési eszközeit, bővíti kapacitását.
Az Opus Global Nyrt. igazgatósága kedden döntött az ázsiós alaptőke-emelésről és a 3,6 milliárd forintos fejlesztésről. A Wamsler SE 2016-ban 6,95 milliárd forint nettó árbevételt ért el, 347 millió forint veszteség mellett. Az előző évben a nettó árbevétel 6,935 milliárd forint volt, az adózott eredménye 30,78 millió forint volt.
A cégbe az év elején szállt be Mészáros Lőrinc, aki a részvények 23,82 százalékát birtokolja, a Konzum PE Magántőkealappal és a Konzum Management Kft-vel azonban már többségi tulajdonos - írta a hvg.hu.
Korábban megírtuk, Mészáros a Mátrai Erőműben szerzett többségi részesedést. A cseh Energeticky Prumyslovy Holdinggal történt társulásról a Budapesti Értéktőzsde honlapján Mészáros cége, az Opus Global Nyrt. jelentette be. Az Opus egyik magántőkealapja, a Status Energy közös vállalatot hozott létre a cseh EPH-val, ez a közös cég vásárolt 72,62 százalékos tulajdonrészt a visontai erőműben. A Mátra Energy-ben - közölte az index.hu. - Mészáros Beatrix is az igazgatóság tagja lett, Mészáros Lőrinc két bizalmasával együtt. A testületben 3:2 arányban Mészárosék vannak többségben, míg a felügyelőbizottságban 2:1 az állás a csehek javára. | [
"Wamsler SE",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Opus Global Nyrt."
] | [
"Mátra Energy-ben",
"Konzum Management Kft-vel",
"Budapesti Értéktőzsde",
"Konzum PE Magántőkealap",
"Mátrai Erőmű",
"Energeticky Prumyslovy Holding",
"Status Energy"
] |
Nagy Márton szerint a tranzakció közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűvé minősíthető, a Corvinus Zrt.-n keresztül vásárolhatják meg a Vodafone 49 százalékát.
A magyar állam közreműködik a Vodafone Magyarország hazai tulajdonba vételében – közölte a gazdaságfejlesztési miniszter hétfőn.
A közlemény szerint a 2010 utáni kormányoknak mindig is kitüntetett célja volt, hogy a nemzetstratégiai jelentőségű ágazatokban a magyar tulajdon arányát erőteljesen növeljék és lehetőség szerint többségi szintre emeljék. Ez a kormányzati cél a bank-, az energia- és a médiaszektorban már teljesült, most lehetőség mutatkozik arra, hogy a távközlési piacon is komoly szereplővé lépjen elő egy magyar, állami tulajdoni részesedést is maga mögött tudó vállalat.
A tájékoztatás szerint ennek érdekében, a tulajdonosi jogokat gyakorló gazdaságfejlesztési miniszter, Nagy Márton felkérte a Corvinus Zrt.-t, hogy vásárolja meg a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. kisebbségi, azaz 49 százalékos részvénycsomagját. Ennek első lépéseként sor került egy előzetes, nem kötelező erejű megállapodás megkötésére a Corvinus Zrt., a Vodafone Europe BV, valamint a 4iG Nyrt. között.
Az állammal közösen vásárolhatja fel a 4iG a Vodafone Magyarországot A cég együttműködését és a fogyasztói kompenzációt is figyelembe véve a GVH Versenytanácsa 60 millió forintos bírságot szabott ki a vállalkozásra és eltiltotta a jogsértőnek bizonyult gyakorlat folytatásától.
Közölték azt is, hogy a miniszter úgy értékeli, hogy a tranzakció közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűvé minősíthető, ebből adódóan indítványozza a kormány erre vonatkozó döntését.
Az akvizíció sikeres zárását követően minden feltétel adott lesz ahhoz, hogy a hazai távközlési szektorban egy olyan magyar, nemzeti tulajdonú, a piacon vezető szerepet vállaló cég jöjjön létre, amely a 21. századi digitális kihívásoknak is megfelelve hozzájárulhat az ország versenyképességének javításához, egyben kimagasló, minőségi szolgáltatást nyújtson a közel 4 millió lakossági és vállalati ügyfele számára – írták.
A 4iG hétfőn reggel jelentette be, hogy a magyar állammal közösen nem kötelező érvényű megállapodást kötött a Vodafone Europe BV-vel, hogy megszerezze Magyarország második legnagyobb telekommunikációs vállalatának, a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt.-nek a százszázalékos részvénycsomagját.
Amennyiben a tranzakció végbemegy, úgy a 4iG 51 százalékos, többségi tulajdonosa lehet a Vodafone Magyarországnak, míg az állam a 49 százalékos kisebb részt kapná. A tranzakció értéke 715 milliárd forint. | [
"Corvinus Zrt.",
"Vodafone Magyarország Távközlési Zrt.",
"Vodafone Europe BV",
"4iG Nyrt."
] | [
"GVH Versenytanácsa"
] |
Miután megírtuk, hogy nem válaszoltak arra a kérdésünkre, hogy bérelnek-e irodát Magyarországon a havi 4.342 eurós költségtérítésükből, Morvai Krisztinától és Szanyi Tibortól is levelet kaptunk, miszerint ők válaszoltak, csak a sajtóosztályok hibáztak.
2016. szeptember 08-án mind a 21 magyar EP-képviselőnek levelet írtunk az európai parlamenti email-címére, és megkérdeztük, hogy mire költik az akkor még havi 4.320 eurós összeget.
Erre a megkeresésre csupán hatan válaszoltak: Balczó Zoltán, Jávor Benedek, Meszerics Tamás, Molnár Csaba, Niedermüller Péter, és Ujhelyi István.
A MEPs Project keretében 2017. április 24-én a költségtérítés terhére (esetlegesen) bérelt irodával kapcsolatos kérdéseinket ezért már nem az EP-képviselők saját email-címére, hanem az őket az Európai Parlamentbe jelölő pártok sajtóosztályának küldtük el, hátha így nagyobb sikerünk lesz.
Az eredményt június 20-án publikáltuk: cikkünk megjelenéséig a 21 képviselőből ugyanaz a 6 fő válaszolt, mint fél évvel korábban.
Szanyi szerencsére tumblr-ezik
A cikk megjelenése után néhány órával azonban levelet kaptunk Szanyi Tibortól, aki azt közölte, hogy válaszát már május 4-én elküldte az MSZP sajtóosztályának, de “sajnos ez az e-mail technikai hiba folytán nem került továbbításra" az Átlátszónak. Nyakó István, az MSZP sajtófőnöke külön email-ben és telefonon is megerősítette, hogy az ő figyelmetlensége miatt nem érkezett meg hozzánk Szanyi Tibor válasza, és emiatt elnézést kért tőlünk és olvasóinktól is.
Úgy tűnik, hogy cikkünkről Szanyi a Tumblr-en értesült: egy felhasználó megjelölte a vonatkozó megosztásban. Szanyi Tibor először azt írta a mikroblogon, hogy ő válaszolt, ezért nem érti a cikket, de utánakérdez. Kicsivel később pedig jött a magyarázat, hogy az MSZP sajtóosztálya nem továbbította a levelét az Átlátszónak. Végül kiemelte a (nyilvánvalóan nekünk szánt) tanulságot: mindig közvetlenül az érintettet kell kérdezni.
Ezzel a kijelentésével viszont két probléma is van. Egyrészt a szintén MSZP-s Ujhelyi István válasza nem akadt el a párt sajtóosztályán. Másrészt – mint fentebb említettük – tavaly ősszel közvetlenül Szanyi Tibornak írtunk a hivatalos, európai parlamenti email-címére, de semmilyen választ nem kaptunk tőle. Mármint hivatalosan nem, mert a Tumblr-en azért írt egy bejegyzést, miszerint ő nem szolgáltat üzemanyagot semmilyen cirkuszhoz, és ez a kérdezősködés csak az újságírók bulvárrohama. Vagyis akkor még nem volt az átláthatóság híve, az csak most lett számára fontos, hogy uniós botrány alakult ki az EP-képviselők költségtérítése körül.
Morvai rágalmazási perrel fenyegetőzik
Cikkünk megjelenésének másnapján, 2017. június 21-én a Jobbik sajtóosztályától is levelet kaptunk, gyakorlatilag ugyanazzal a tartalommal, mint amit előző nap az MSZP sajtóosztálya írt: az általuk az EP-be jelölt képviselő válaszolt a megkeresésünkre, de ők ezt elfelejtették nekünk továbbítani.
“Morvai Krisztina még április 24-én megküldte a sajtóosztálynak a válaszlevelét, melyben leírta, hogy brüsszeli és strasbourgi irodái mellett nem tart fent máshol irodát. A levelet a sajtóosztály figyelmetlenségből kifolyólag nem továbbította önöknek, így a válaszadás elmaradásának oka kizárólag a sajtóosztály felelőssége, nem a képviselő asszonyé."
Másnap személyesen Morvai Krisztinától kaptunk levelet. A képviselőasszony ebben hosszan kifejtette, hogy ő válaszolt a megkeresésünkre, de az a Jobbik sajtóosztályának mulasztása miatt nem jutott el hozzánk, cikkünk tehát téves információkat tartalmaz, ami alkalmas az ő becsületének csorbítására, ezért ha nem igazítjuk helyre a cikket, akkor büntetőfeljelentést tesz rágalmazás miatt, és személyiségi jogi pert is indít.
A bíróságon vélhetően nem lenne nagy sikere, hiszen a Jobbik sajtóosztályának mulasztásáról nem az Átlátszó tehet. Válaszlevelünkben tájékoztattuk arról Morvai Krisztinát, hogy nem szakmai hiba, hanem tudatos döntés volt, hogy a Jobbikon keresztül küldtük el neki az irodabérléssel kapcsolatos megkeresésünket, mert tavaly ősszel a saját európai parlamenti email-címére küldött kérdésünkre nem válaszolt. (Ellentétben a szintén a Jobbik által az EP-be jelölt Balczó Zoltánnal, aki tavaly a közvetlenül neki, és idén a Jobbikon keresztül küldött levelünkre is reagált.)
Felajánlottuk azt is Morvainak, hogy ha szeretné nyilvánosságra hozni, szívesen közzétesszük, hogy mire költi a havi 4.342 eurós költségtérítését. Választ egyelőre erre sem kaptunk.
Erdélyi Katalin – M. Tóth Balázs
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Európai Parlament"
] | [] |
A második Orbán-kormány egykori nemzeti fejlesztési minisztere nagy túlélő, legfrissebben a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Felügyelőbizottságának elnökévé nevezték ki.
Újabb pozíciót tudhat magáénak Németh Lászlóné, aki Simicska Lajos embereként lett a második Orbán-kormány nemzeti fejlesztési minisztere, ám a pozícióit a G-nap sem rengette meg, a harmadik Orbán-kormányban államtitkárként működött, majd az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt., az állami dohánycég elnöki teendőit látta el.
Némethet most az új menedzsmentet kapó Magyar Közút Nonprofit Zrt. Felügyelőbizottságának elnökévé nevezték ki.
Eleni Tsakopoulos Kounalakis, aki 2010 és 2013 között a budapesti amerikai nagykövet volt, könyvében úgy emlékezett meg Németh Lászlónéról, mint arról az emberről, aki Orbán Viktorral kettesben döntött a nagyobb értékű középítkezési pályázatok sorsáról, azaz, hogy melyik pályázat nyerjen és melyik kerüljön a süllyesztőbe. | [
"ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.",
"Magyar Közút Nonprofit Zrt."
] | [] |
A Bafami Kft. 1,1 milliárd forintos árbevételt ért el tavaly, ami növekedést jelent a 2020-as 1 milliárdhoz képest. A cég tulajdonosa a SÁRRÉT Sertéstenyésztő Zrt., amely az azonos lakcímen élő szekszárdi Horváth István és a szintén szekszárdi Horváth Orsolya érdekeltsége. Horváth Istvánt pedig nem kell bemutatni a szekszárdiaknak: a térségben ötödik alkalommal választották meg országgyűlési képviselőnek.
Leadta éves beszámolóját a Tolna megyei Bafami Sertéstenyésztő és Hízlaló Kft. A cég azért különleges, mert Horváth István fideszes országgyűlési képviselő a résztulajdonosa és egyben az ügyvezető igazgatója is. A Bafami Kft. 1,1 milliárd forintos árbevételt ért el tavaly, ami növekedést jelent a 2020-as 1 milliárdhoz képest. A cég ennek ellenére veszteséges lett: 183 milliós mínuszban zárta az évet. Mindezt úgy, hogy a társaság tavaly 1,9 milliárdos uniós támogatást kapott sertéstelepeinek fejlesztésére.
A pályázati pénz elnyeréséről 2021 augusztásban írtunk. Akkor rámutattunk, hogy a a VP-4.1.1-20 – Állattartó telepek fejlesztésének támogatása elnevezésű program során új állattartó telepek létrehozására, meglévőek korszerűsítésére, valamint az állattartáshoz kapcsolódó eszközök, gépek beszerzésére kérhettek támogatást a cégek. Az akkor nyilvántartott 549 nyertesből több mint 50 egymilliárd forint feletti támogatást kaptott.
Ezeket néztük végig – így derült ki, hogyan jutottak uniós és hazai milliárdok többek között a Kósa Lajoshoz és Bánki Erikhez köthető vállalkozóknak, az alapítványba kiszervezett Ménesbirtoknak, Csányi Sándor több cégének, az Ángyán-jelentésekből ismert, földárveréseken taroló családoknak vagy éppen Varga Zoltán üzlettársának.
Ebben a listában bukkantunk a BAFAMI Kft.-re is, amelynek tulajdonosa a SÁRRÉT Sertéstenyésztő Zrt. Utóbbi az azonos lakcímen élő szekszárdi Horváth István és a szintén szekszárdi Horváth Orsolya érdekeltsége. Horváth Istvánt pedig nem kell bemutatni a szekszárdiaknak.
A fideszes politikus 2019-ben megszerezte az országosan ismert szőnyeg-, lamináltpadló- és függönyértékesítéssel foglalkozó Diego áruház szekszárdi franchise-üzletét, emellett az érdekeltségébe került az egymilliárd forint saját tőkével rendelkező Bafami Sertéstenyésztő és -hízlaló Kft. is. A társaság összesen 2 645 345 687 forint uniós/állami támogatáshoz jutott az elmúlt 4 évben – vagyis pont azóta, hogy Horváth Istvánék másik cége, a Sárrét Zrt. megvásárolta azt. A vállalkozásnak 2018-ban még csak 184 milliós forgalma volt.
Vele van tele a sajtó
Horváthra – bár nem olyan sűrűn, mint mondjuk Lázár Jánosra – gyakran irányul sajtófigyelem. Ennek persze oka is van.
Ahogy a 24.hu írta egy éve: "ő az a kormánypárti országgyűlési képviselő, aki még szekszárdi polgármesterként főszereplője volt a dohánybolt-koncessziókat kiosztó trafikmutyinak, és kivette a részét az Orbán Viktor miniszterelnök vejéhez köthető Elios-botrányból is. Ám mindez nemhogy nem törte meg politikusi karrierjét, az előző kormányzati ciklusban még államtitkári posztot is kapott Kósa Lajos minisztersége alatt..." Horváthnak 2013-ban adták azt a feladatot, hogy miniszteri megbíztottként felügyelje a sertésprogram végrehajtását is.
És ezzel nincs vége. A szekszardihirek.hu április 20-án írta meg, hogy dr. Fekete Tamás, a Tolna megyei 1-es számú Országgyűlési Egyéni Választókerület Választási Bizottságának elnöke átadta Horváth István országgyűlési képviselőnek a következő periódusra szóló megbízólevelét.
Horváth a szavazatok 55 %-át birtokolva léphetett újra, immár ötödik alkalommal hivatalba.
"Én ezt a megbízatást, melyet a választópolgároktól kaptam, szolgálatnak tekintem. A következő négy évben is azon fogok dolgozni, hogy Magyarországon és itt Szekszárdon is, és a választókerület mind a 17 településen az emberek úgy érezzék, gondoskodnak róluk, és biztosítjuk számukra azt a gazdasági és társadalmi környezetet, amelyben a családok gyarapodni tudnak, ahol az emberek megfelelő életet tudnak élni, és a vállalkozások sikeresek lehetnek" – idézte a lap a képviselő szavait.
Horváth azonban nemcsak megválasztása kapcsán, de már jelöltként is sokat szerepelt a helyi sajtóban. Ahogy azt a SzabadPécs megírta, a politikus neve gyakran felbukkant az önkormányzati, ingyenes Szekszárdi Naplóban, egy alkalommal pedig egy egész oldalas interjút is közöltek vele közvetlenül a választás előtt.
Juhász Péter 2021 októberében tett közzé egy videót a politikusról, amelyben többek között arról is szó esett, hogy 2014 óta Horváth István egyszer sem említette parlamenti felszólalásaiban Szekszárdot vagy Tolna megyét, viszont szinte minden nagyobb korrupciós ügyben érintett volt az Orbán-éra elmúlt 12 évében.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: Kósa Lajos (balra) és Horváth Istvén együtt ünnepelték a választási győzelmet Szekszárdon (forrás: Horváth István Facebook-oldala) | [
"SÁRRÉT Sertéstenyésztő Zrt.",
"Bafami Kft."
] | [
"Országgyűlési Egyéni Választókerület Választási Bizottsága",
"Bafami Sertéstenyésztő és -hízlaló Kft.",
"Opten Kft.",
"Bafami Sertéstenyésztő és Hízlaló Kft."
] |
A Nemzetközi Vöröskereszt pénteken elismerte, hogy a csalás és a korrupció miatt ötmillió dollár, átszámítva 1.3 milliárd forint segélynek nyoma veszett a nyugat-afrikai Ebola-járvány idején – írja a BBC.
Az Ebola 2014 és 2016 között legkevesebb tízezer halálos áldozatot követelt, főként Libériában, Sierra Leonében és Guineában pusztított.
A Vöröskereszt genfi központja akkor összesen 100 millió dollárt utalt át a szervezet regionális egyesületeinek a megfertőzöttek megsegítéséért és a járvány megállításáért.
Csakhogy, mint most kiderült, Libériában 2.7 milliárd dollárt nyúltak le az áruk túlértékelésével, az irreálisan magas fizetésekkel és a nem létező munkások kifizetésével. Sierra Leonében a Vöröskereszt stábja egy helyi bankkal együttműködve kétmillió dollárt tett zsebre, míg Guineában körülbelül egymillió dollárnak veszett nyoma fiktív számlák miatt.
A Vöröskereszt mélyen sajnálja a történeket, és szigorúbb gazdasági szabályzatot vezet be. Mint mondták, az adományozók pénzének elcsalása minden segélyszervezet rémálma.
Lehetetlen megjósolni, hogy mikor fog kitörni a következő hatalmas járvány Egy új tanulmány szerint a mai módszerekkel felesleges a következő pandémia után kutatni.
Kiemelt kép: Europress/AFP/Kenzo Tribouillard | [
"Nemzetközi Vöröskereszt"
] | [] |
A továbbiakban a Központi Nyomozó Főügyészség csak az Alstom-ügyben nyomoz, a Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter feljelentésében érintett többi ügyet elkülönítették ettől, és azokban a Fővárosi Főügyészség jár el.
Keresztes Imre főügyész közleményében felidézte: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a 4-es metró szerződéseivel kapcsolatban több bűncselekmény miatt tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen.
Lázár azt követően tett feljelentést, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) megállapította: a 4-es metró építése során kiemelkedő súlyú szabálytalanságokat és hibákat követtek el, többszörösen felmerül az Európai Unió "pénzügyi érdekeinek megsértésének, a hűtlen kezelésnek, a csalásnak, a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének, a közbeszerzési és koncessziós eljárásban történt versenyt korlátozó megállapodásnak, a vesztegetésnek, a sikkasztásnak, az adócsalásnak, a befolyással üzérkedésnek, a számvitel rendjének megsértésének, valamint a köz- és magánokirat hamisításnak a gyanúja".
A vizsgálat szerint a projekt során megvalósított szabálytalanságok becsült pénzügyi összhatása mintegy 167 milliárd forint.
A Lázár János által tett feljelentést a Legfőbb Ügyészség a Központi Nyomozó Főügyészségre (KNYF) továbbították.
A KNYF ennek alapján január 23-án hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt nyomozást rendelt el, majd az iratok áttanulmányozása után az Alstom szerződéseire vonatkozó nyomozást elkülönítette, és a feljelentéssel érintett többi ügyben elrendelt nyomozást áttette a Fővárosi Főügyészségre – közölte Keresztes Imre.
A KNYF ugyanis 2016 szeptembere óta már nyomoz a M2 és M4 metróvonalakra beszerzett Alstom-metrókocsik ügyében, ezt a nyomozást eredetileg a Nemzeti Nyomozó Iroda indította 2011 januárjában. A továbbiakban tehát a KNYF együtt vizsgálja a 2011-ben indult ügyet és a Lázár János által tett feljelentés Alstom-kocsik beszerzésére vonatkozó részét, a nyomozás vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt folyik.
Ebben az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség már több személyt gyanúsítottként hallgatott ki 2016 októberében, a nyomozás határideje április 3-a – tette hozzá a főügyész. | [
"Alstom"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Legfőbb Ügyészség",
"Európai Unió",
"Európai Csalás Elleni Hivatal",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
Aligha tesz jót a magyar–kínai kapcsolatoknak, hogy egy hazai cég a horvát letelepedésikötvény-program ígéretével csalt ki több millió eurót kínai állampolgároktól. Márpedig az Adria Fund Management Kft. idén márciusban, a magyar letelepedésikötvény-program felfüggesztésekor keresett meg olyan vállalkozásokat, amelyek aktívak voltak a kínai vízumpiacon. Peti Tamás, az Adria Fund ügyvezetője azt állította, szeptemberben indul a horvát kormány letelepedésikötvény-programja, amely állampolgárságot kínál a külföldi ügyfeleknek. A feltételek szerint 300 ezer euró értékben kell horvát állampapírt lejegyezni, illetve további 60 ezer euró közvetítői díjat megfizetni. Bár Horvátország nem tagja a schengeni övezetnek, vonzó lehet a horvát útlevél, hiszen azzal is szabadon lehet mozogni az Európai Unión belül.
hirdetés
Peti Tamás elmondása szerint a horvát külügyminisztérium az Adria Fund Kft.-t hatalmazta fel a program lebonyolítására. Egy 2017. március 27-én kelt dokumentumot is felmutatott, amelyen az akkori horvát külügyminiszter, Davor Ivo Stier aláírása szerepelt. Miután több kínai ügyfél is érdeklődött, Peti azt javasolta, hogy ne várják meg a hivatalos indulást, hiszen a jogszabályok lehetővé teszik az egyedi elbírálást is.
Tisztázatlan a zágrábi külügyminisztériumnak tulajdonított dokumentumok eredete
A lapunknak nyilatkozó üzletember úgy döntött, hogy belevág a programba, de ragaszkodott ahhoz, hogy a külföldiek pénze egy ügyvédnél kerüljön letétbe, aki csak akkor utalhatja tovább az összeget, ha megkapta az ügyfél horvát útlevelét. Peti Tamás a Pintér Ákos Ügyvédi Irodát ajánlotta, amely egyébként ugyanott van bejelentve, ahol az Adria Fund, vagyis Budapesten, az Újpesti rakpart 7. I. 6. számú lakásában. Nem sokkal később, június 27-én, szintén Davor Ivo Stier szignójával újabb dokumentum érkezett, amely hivatalosan is megerősítette, hogy a kínai ügyfelek – akik egyesével, névre szólóan kapták meg a papírt – alkalmasak a horvát programban való részvételre.
A kínai állampolgárok ezután letétbe helyezték a fejenkénti 360 ezer eurós összeget (összesen kétmillió euró) a Pintér Ákos Ügyvédi Irodánál. A megbeszélt időpontban, augusztus 29-én megérkeztek Zágrábba, hogy elintézzék a hivatalos ügyeket az útlevél átvételéhez. Az Adria Fund munkatársai azonban nem jelentek meg, sőt Peti Tamás is felszívódott. A kínaiakat képviselő üzletember ekkor kocsit bérelt, és Budapestre utazott. Felkereste a cég – egyben az ügyvéd – irodáját, de az ügyvezetővel nem tudott találkozni. Peti Tamás egy internetes applikáción (WeChat) keresztül üzent, ahol elismerte, hogy a letétbe helyezett összegeket kiutalták, és ezzel megszegte a szerződést. Arra hivatkozott, hogy megfenyegették a családját. Amikor az üzletember megkereste Pintér Ákos ügyvédet, az letagadta, hogy egyáltalán az ő aláírása lenne a letéti szerződésen.
Megkerestük Pintér Ákost, aki nem kívánt nyilatkozni az ügyben, a Peti Tamás vezette Adria Fundhoz semmilyen honlapot és telefonszámot nem találtunk, e-mail-címéről – amelyet a cégbíróságon adott meg hivatalos kapcsolattartásra – visszapattant az üzenet. A horvát kormányt is megkerestük, hogy eredetiek-e a zágrábi külügyminisztérium dokumentumai. Davor Ivo Stier ugyanis még júniusban lemondott hivataláról. Nagy eséllyel hamis az irat, hiszen a dokumentumokon szerepel Vesna Cvjetkovic aláírása is, aki azonban 2015 óta nem dolgozik a zágrábi külügyminisztériumban, miután két éve bécsi nagykövetté nevezték ki. A mai nap megérkezett a horvát kormány válasza is. Azt írják, hogy az elküldött dokumentum megvizsgálása után megállapításra kerüllt, hogy az nem a Horvát Köztársaság Kül- és Európa Ügyi Minisztériumának hiteles dokumentuma, hanem hamisított dokumentum, a Horvát Köztársaságban nem létezik ilyen program.
További érdekesség, hogy amikor a lapunknak nyilatkozó üzletember arról kérdezte Pintér Ákos ügyvédet, hogy miért nem perelte be az Adria Fundot, amiért jogellenesen jutott a letéti számlához, azt válaszolta, hogy erről egyeztetni fog az ügyvédjével, Fáhn Gáborral. Az Origo.hu három évvel ezelőtt írt egy hosszú cikket arról, hogyan nyerték meg a Mészáros Lőrinchez és Orbán Viktor miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető cégek a vízminőség javítására kiírt európai uniós pályázatokat. Fáhn Gábor neve is felbukkant a vállalkozások között, aki Hamar Endrével – Tiborcz István volt üzlettársával – közös cégben is szerepelt tulajdonosként. Az már csak hab a tortán, hogy Fáhn Gábor cége ugyanoda van bejelentve, mint az Adria Fund Kft., vagyis Budapesten, az Újpesti rakpart 7. szám alatt az I. emelet 6. számú lakásba.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.09.29. | [
"Adria Fund Management Kft.",
"Pintér Ákos Ügyvédi Iroda"
] | [
"Kül- és Európa Ügyi Minisztériuma",
"Európai Unió",
"Horvát Köztársaság"
] |
Senkit nem érdekel az egykori Szabad Demokraták Szövetsége politikusai közül, hogy mi lesz a liberálisok által felhalmozott több száz milliós adósság sorsa. Az ügyben az ügyészség is nyomoz. A Fidesz felszólította Mesterházy Attilát, hogy távolítsa el az összefogásból azokat, akik bűncselekményt követhettek el.
Továbbra sem hajlandók felelősséget vállalni az egykori Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) tartozásai miatt a párt egykori meghatározó politikusai. Kóka János, Fodor Gábor és Kuncze Gábor, az SZDSZ korábbi elnökei egyaránt kikerülték kérdéseinket annak ellenére, hogy az egykori liberális párt adósságai miatt a IX. kerületi ügyészség különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének gyanúja miatt nyomozást rendelt el. Kuncze Gábor, aki az ellenzéki összefogás támogatásával a 2014-es parlamenti választásra készül, lapunk kérdéseire csupán annyit mondott, "nem érdekli a téma".
Szűkszavú volt Kóka János is, aki az SZDSZ hitelfelvétele idején volt a párt elnöke, és az állami kezességvállalással folyósított hitelből vásárolt 24 ingatlanból 21 esetében a vásárlások aláírója volt. A lap többszöri megkeresése ellenére sem volt hajlandó válaszolni kérdésikre, inkább különböző elfoglaltságaira hivatkozva bontotta a vonalat.
A fennmaradó három ingatlan vásárlását jóváhagyó Fodor Gábor, aki a Magyar Liberális Párt elnökeként Kunczéhoz hasonlóan ismét parlamenti politizálásra készül, szintén nem válaszolt kérdéseikre, helyette nyilatkozatban reagált az ügyészségi nyomozásra. Szerinte a nyomozás csupán egy kampányfogás. Mint írta, a Fidesz a Jobbikkal karöltve az ügyészséget és a rendőrséget veti be politikai ellenfelei ellen. Fodor Gábor szerint a szóban forgó ingatlanok megvannak, biztosítják a hitel fedezetét, tehát nem történt károkozás. – Ha pedig pártok ingatlanjaival kapcsolatosan merül fel kérdés, akkor el kell mondani, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által nyújtott hitelkonstrukcióval minden párt élt – tette hozzá Fodor. Ugyanakkor a liberálisok elnöke arra már nem tért ki, hogy például az MSZP vagy más politikai párt hitelfelvételével összefüggésben miért nem indult nyomozás.
Az SZDSZ több száz millió forintos adóssága ügyében a jobbikos Szilágyi György országgyűlési képviselő tett feljelentést. Az ellenzéki képviselő január végén, amikor közölte, hogy feljelentést tesz, újságíróknak azt mondta, az SZDSZ tartozása 2010 végén több mint 770 millió forint volt, ennek legnagyobb részét egy állami kölcsön tette ki. Az ügyészség tájékoztatása szerint az SZDSZ 2009. július 15. óta tőke- és kamatfizetési kötelezettségének nem tett eleget. A IX. kerületi ügyészség a BRFK korrupciós és gazdasági bűnözés elleni főosztályát bízta meg a nyomozással.
Az SZDSZ tartozása Ismert: a Szabad Demokraták Szövetsége nem számolt el a hiteleivel, így kérdéses, hogy a mögöttük hagyott adóhátralékokkal, kölcsönökkel és teljesítetlen közüzemi számlákkal ki fog majd elszámolni. A köddé váló szabad demokraták teljes hátraléka 1 milliárd 220 millió forint. Korábban a Fidesz jelezte is, hogy "megdöbbentően sok az SZDSZ-károsultak száma az országban", a KDNP pedig azt kezdeményezte, fizessenek a liberálisok. A nagyobbik kormánypárt is arra szólította fel a "Bajnai Gordon holdudvarában ismét feltűnő" liberálisokat, mielőbb rendezzék a több mint egymilliárd forintra becsülhető tartozásaikat. A Fidesz az ügy kapcsán azt kezdeményezte, hogy az Országgyűlés a pártvezetőket is tegye felelőssé a kampánytámogatás utáni elszámolásban. A Fidesz felszólította Mesterházy Attilát, az MSZP elnökét, hogy távolítsa el az Összefogásból azokat, akik bűncselekménnyel kárt okozhattak az államnak. Az biztos, hogy ez nem az én problémám – így válaszolt a Magyar Nemzetnek Horn Gábor, akit a párt több mint 1,22 milliárd forintos tartozásáról kérdezett a lap.
A teljes cikket a Magyar nemzet szerdai számában olvashatja. | [
"SZDSZ"
] | [
"Magyar Liberális Párt",
"Szabad Demokraták Szövetsége",
"Magyar Nemzet",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Magyar nemzet"
] |
Elutasította a volt MSZP-s képviselő, Nagy Nóra nevével fémjelzett Grund Klubhálózat 250 ezer forintos támogatási pályázatát az illetékes ifjúsági tanács. Az elnök szerint a döntésben nem játszott szerepet, hogy egy másik volt MSZP-st, Zuschlag Jánost egy nappal korábban ítéletek nyolc és fél évre ifjúsági pályázatok csalással történt megszerzése miatt.
Hiába hívták össze rövid időn belül másodszor is a Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Tanácsot, a Grund Klubhálózat pályázata másodszorra sem kapta meg a tagok többségének támogatását.
A Nagy Nóra volt szocialista képviselő elnökletével működő szervezet 250 ezer forintos támogatást kért a közösségük sorsát alakítani képes fiatalok továbbképzésére. A Grund Hálózat támogathatóságáról már az ifjúsági tanács februári ülésén vita bontakozott ki a tanácstagok között, többen úgy vélték ugyanis, hogy a szervezet bizonyíthatóan direkt politikai tevékenységet folytat, ezért az ifjúsági civil szervezetek támogatására szánt 4-5 milliós keretből nem lenne szabad támogatni. Az elmaradt döntés miatt csütörtökön újra összehívták a tanácsot. Információink szerint az ülésen lezajlott vitában végül az hangzott el, hogy lelkiismereti okokból bárki szavazhat nemmel, majd az ezt követő szavazáson egyhangúlag elutasították a pályázatot.
A Grund eddig probléma nélkül pályázott a tanácsnál. Az Index megkérdezte a tanács elnökét, szerepet játszhatott-e a szokatlan döntésben, hogy a Bács-Kiskun megyei Bíróság szerdán ifjúsági szervezetek támogatásának bűnszervezetben elkövetett elcsalása miatt nyolc és fél év börtönbüntetésre ítélte Zuschlag Jánost. A Magyar Úttörő Szövetség romjain indított Grund Hálózat és több poszt-úttörőszervezet ugyanis tavaly négy támogatást is elnyert tanácsnál. Az elnök szerint a döntésben inkább azt vették figyelembe, hogy a Grund pályázata szakmailag több sebből vérzett, a Zuschlag-ítélet – nála legalábbis – biztos, hogy nem játszott szerepet.
A Grund Klubhálózat neve legutóbb akkor merült fel, amikor Regőczi Miklós, a BKV korábbi kommunikációs vezérigazgató-helyettese a vállalatnál zajló politikai ügyletek között azt is felsorolta interjújában, mikor Nagy Nóráék nyolc-tíz buszt kértek ingyen ifjúsági táboroztatáshoz. Sikeresen.
Sikeres volt az a lobbizás is, amelyről néhány hónapja számolt be a Népszabadság, amikor megírta, hogy Hiller István oktatási miniszter közbenjárására az első körben történt elutasító döntés ellenére különpénzhez jutott a hálózat. Az integrációs táboroztatás címén kiosztott 240 milliós keretből átlagban 3,2 milliót kapott a 74 nyertes iskola, Grund viszont 5,5-öt kapott pályázaton kívül. Más forrásokból pedig további 7 millió érkezett a szervezet számlájára. | [
"Grund Klubhálózat"
] | [
"Magyar Úttörő Szövetség",
"Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Tanács",
"Bács-Kiskun megyei Bíróság",
"Grund Hálózat"
] |
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyészségi Nyomozóhivatal Atyánszky György mentelmi jogának felfüggesztését kéri. Ugyanis a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselője alaposan gyanúsítható csődbűntett elkövetésével.
Atyánszky György
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyészségi Nyomozóhivatal nyomozást folytat ismeretlen tettes ellen csődbűntett elkövetése miatt. A nyomozás adatai alapján a bűncselekmény elkövetésével Atyánszky György alaposan gyanúsítható. Ezért Fekete Jenő, a megye főügyésze szerdán előterjesztéssel élt a Legfőbb Ügyészséghez, és kérte: a legfőbb ügyész indítványozza az Országgyűlésnek Atyánszky György mentelmi jogának felfüggesztését.
A legfőbb ügyészi döntésig, illetve az országgyűlési határozatig a nyomozást felfüggesztették.
Az Atyánszky-ügy háttere: a honatya 1996 januárjában vett Martfűn egy pékséget, amelynek működtetésére létrehozta az L-G and T Kft.-t. A cég azonban idővel több tízmillió forintos tartozást halmozott fel, ezért tavaly szeptemberben Szikszay Ádám ügyvezető igazgató felszámolást kért. A felszámoló kijelöléséig eltelt három hónapban a kft. vagyona gyakorlatilag elolvadt. A kisüzem Szikszay szerint - amint azt a Népszabadságban elmondta - azt követően került bajba, hogy Atyánszky túl sok költséget terhelt rá. A cég állítólag egy festményt is vásárolt 250 ezer forintért, amely Torgyán Józsefet ábrázolja.
(MTI) | [
"Független Kisgazdapárt"
] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyészségi Nyomozóhivatal",
"L-G and T Kft.",
"Legfőbb Ügyészség"
] |
Dézsi Csaba András egy interjúban azt is mondta, hogy megosztottság helyett összefogás kell, és őt nem lehet joystickkel irányítani a pártközpontból.
A legfőbb ügyész azt is elmondta, hogy a kispesti korrupciógyanús ügyben is nyomoznak, de ott sem hallgattak ki senkit.
Főszerepben a helyi roma önkormányzat és egy kapcsolódó cég, amely a dolgozókat a vád szerint a Fideszre szavaztatta. Megnéztük a budapesti székhelyüket.
Bő egy évvel az önkormányzati választás előtt a Fidesz vezérkara már tudott a Borkai-videó létezéséről.
Kubatovék a választás előtt egy évvel úgy vélték, ha a kínos videó nyilvánosságra is kerül az önkormányzati választási kampány során, az nem árthat a Fidesznek.
Közben egy Kubatov Gáborhoz köthető társaság próbálta kideríteni, kiknél lehet az eredeti felvétel.
A videót többször is eladhatták, de az biztos, hogy egy diósdi férfi tízmillió forintot kapott érte. A pénzt Borkaiék dobták neki össze, az ügyletet Rákosfalvy Zoltán egyik ügyvéd partnere papírozta le.
A Borkai Zsolt bukásához vezető zsarolási történet eddig ismeretlen háttere és részletei.
Ha tudni nem is, sejteni azért sejtette Borkai Zsolt, hogy egy évvel az önkormányzati választás előtt, 2018 őszén miért akar vele egy biztonságos helyen találkozni Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója. Kubatov kérését, hogy a győri polgármester keressen a városban egy "megbízható, biztonságos helyet", Molnár Ágnes tolmácsolta neki. Ha valamit akartak Pestről, azt általában a Sopronban élő Molnáron keresztül üzenték meg, aki országgyűlési képviselő, és a Fidesz regionális igazgatójaként közvetlenül az országos pártigazgató, Kubatov alatt áll a hierarchiában.
A polgármester a városházától negyedórányi autóútra lévő Gyirmótra, a 83-as út mentén, az Aranyhal étterembe beszélte meg a találkozót. Egy olyan időpontra, amikor tudta, az étterem még üres lesz, így anélkül találkozhat Kubatovval, hogy annak híre menne a városban, ahol amúgy nem sok mindent lehet titokban tartani. A találkozó nem tartott tovább 3-4 percnél, és inkább a pártigazgató beszélt.
Kubatov a fideszes vezetésű város ekkor még teljhatalmú urának számító Borkai tudomására hozta, hogy van egy videó, amin ő és városszerte ismert barátai láthatók, amint egy hajón szexelnek. Kubatov arról is beszélt, hogy az önkormányzati választási kampányban valószínűleg előkerül majd a felvétel.
De ez magánügy, sem Borkai politikai karrierjére, sem a Fideszre nem jelent veszélyt – magyarázta Kubatov a kissé feszült légkörben zajló találkozón,
és ezzel a polgármester értésére hozta azt is, hogy az ügyet neki kell valahogyan rendeznie.
Amikor Borkai elhagyta az éttermet, legfeljebb csak azon csodálkozhatott, hogy a Fidesz felső köre honnan tud a felvétel létezéséről, hiszen ő erről nem beszélt nekik. Sőt, Borkai Kubatovtól tudta meg, hogy videófelvétel is létezik – a polgármester addig csak fotókat látott az adriai orgiáról. A buliról, amiről akkor még nem tudta, hogy bő egy évvel később bele fog bukni.
A fenti részleteket azután raktuk össze, hogy megtudtuk, milyen vallomást tett az ügy néhány érintettje a rendőrségen, amikor a Borkai megbuktatásához vezető szexvideó ügyében zsarolás miatt eljárás indult.
Egy kis kiruccanás
Az, hogy valaki dörzsölt, még nem jelenti azt, hogy minden helyzetben éber és óvatos. Amikor 2018 májusában, a pünkösdi hosszú hétvégére Győr egyik milliárdos vállalkozója, Somogyi János vállalkozó lefoglalt egy katamarán jachtot Horvátországban, hogy barátaival egy jó kis bulit csapjanak, még nem gondolta, mekkora bajba keverik magukat. Somogyi nemcsak egy a jól menő győri vállalkozók közül, hanem annak a szűk baráti társaságnak az egyik tagja, akik az elmúlt másfél évtizedben szabályosan maguk alá gyűrték az ország egyik leggazdagabb városát, kiszorítva mindenkit, aki nem a slepp tagja.
A szűk baráti kör, melynek Somogyi mellett Borkai egyik legjobb barátja, a város egyik legbefolyásosabb ügyvédjének számító Rákosfalvy Zoltán is oszlopos tagja volt, jóban-rosszban összetartott. Összekötötte őket egy nagy üzlet is, amit még 2012-ben hoztak tető alá, amikor Somogyi pénzéből Rákosfalvy közreműködésével és a polgármester háttértámogatásával olyan, akkor még értéktelennek tartott földterületeket vásároltak fel a város körül, amit aztán aranyáron tudtak nem sokkal később eladni, mert ott épült fel a Győrt életben tartó Audi egyik logisztikai csarnoka. Milliárdokat kerestek ezen az üzleten, a pénz Luxemburgba, egy offshore cégbe vándorolt, és megalapozta annak az informális hatalomnak az anyagi hátterét, amivel az elkövetkezendő években ez a kis baráti társaság polipként tudta behálózni Győrt.
Amikor Somogyi lefoglalta a katamaránt az adriai hajókirándulásra, bekérte a barátai hajós jogosítványainak a számát is, mert ha már elmennek a tengerre, vezetni is szerettek volna. És persze inni és jól érezni magukat, ahogy szokták az ilyen partikon. A hajós bulira eljött két lány, egy székesfehérvári ikerpár is. A lányoknak senki nem mondta, hogy tilos mobilozni, amit bő másfél évvel később Borkai a rendőrségen tett tanúvallomásában már hibának nevezett, miután zsarolás miatt eljárás indult. De ott és akkor, a buli hevében a mobilozás nem nagyon tűnt fel a résztvevőknek, amúgy is volt Borkaiékban alkohol jócskán, ami tompította veszélyérzetüket.
A győri polgármesteren, valamint Rákosfalvyn és Somogyin kívül a bulira mások is eljöttek: olyanok, akiket ez a kör "befogadott", és éppen ezért a Borkai-éra haszonélvezőinek számítottak. Vállalkozók, akikről városszerte tudni lehetett, hogy azért is tudnak egyről a kettőre jutni, mert a slepp tagjai. A hajón bulizott Neumann Zoltán, annak a Kultúrmérnök Kft.-nek a tulajdonosa, amely sorra nyerte a közbeszerzéseket, vagy éppen Szabó Ervin győri vendéglátós, aki a belvárosban tudott látványosan terjeszkedni, miután sorra megkapta az önkormányzati ingatlanok bérleti jogait, és még a győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál étkeztetésén is kaszálhatott a cégével, miután jóval magasabb ajánlattal nyerte meg a közbeszerzési pályázatot, mint a rivális cég.
Az orgiáért, mely közben Fekete Pákó Add ide a didit című klasszikusa szólt, komoly árat fizettek a résztvevők. Azt ugyanis nem tudták, hogy az egyik jelen levő lány felvételeket készít. Azt, hogy ezzel ki bízta meg, a rendőrség feladata lesz kideríteni, de a gyanú szerint a győri F. Gábor és a felesége. F. korábban egy családi elszámolási vita miatt neheztelhetett Rákosfalvyra. Tudta, hogy egy ilyen felvétel bizony sokat érhet, mert Rákosfalvyéknak elég sok ellenségük van.
Polgármester úr, ezt látnia kell!
Az adriai hajóút után, 2018 júliusában egy férfi egymás után többször hívta Borkai titkárságát a városházán. Mindenképpen beszélni akart a polgármesterrel, azt mondta, fontos, élet-halál kérdése, de rendre csak a városvezető kolléganőivel tudott beszélni, akik viszont lepattintották. Borkait amúgy sem lehetett csak úgy elérni, a polgármester nem éppen a nyitottságáról volt híres, ha valaki csak úgy az utcáról kereste. Ám ez a férfi levakarhatatlannak tűnt. Addig-addig győzködte Borkai kolléganőit arról, hogy a téma, amiről beszélni akar, rendkívül fontos, hogy végül bekapcsolták neki a polgármestert. Amikor bemutatkozott, Borkai egyből tudta, kicsoda, hiszen Póczik József egykori válogatott focistát sokan ismerik szerte a városban, régen mindketten az ETO sportolói voltak.
Fotó: atv.hu Póczik József
Póczik a polgármester értésére adta, hogy tényleg fontos ügyben kell beszélniük. Borkai végül nagy nehezen belement, hogy összefussanak a városházával szemben, a Rába hotelnél.
Póczik elővett néhány fényképet, melyek a pünkösdi hajóút során készültek, és Borkaiban ekkor, a szexképeket nézve tudatosult először, hogy bajban van.
Ahogy oly sokszor az elmúlt években, most is a legmegbízhatóbbnak és legokosabbnak tartott barátjához, Rákosfalvy Zoltánhoz fordult, neki szólt először a képekről. Borkai sokkos állapotba került, de még inkább bepánikolt, amikor hónapokkal később az Aranyhal étteremben Kubatovtól a videó létezéséről is értesült, valamint arról, hogy mindez az önkormányzati választási kampányban előkerülhet.
Az Aranyhalban megtartott pár perces találkozó után Borkai több olyan emberrel is megosztotta a titkát, akiktől valamilyen megoldást remélt. Így jóval a választási kampány előtt értesült a videó létezéséről például Borkai egyik bizalmasa, a városháza egykori kommunikációs vezetője, de 2019 tavaszán már Kósa Lajos is azzal hívta fel őt, hogy tud a videóról, mi több, látta is azt.
Tavaly tavaszra a Fideszben híre ment az ügynek, Borkai vallomása szerint Kósán kívül már mások, például Kocsis Máté is tudott a problémáról. Az Index megkeresésére Kocsis elismerte: neki 2019 tavaszán, egy győri rendezvényen Borkai maga mondta el, hogy van valami nőügy, ami a választási kampányban előkerülhet, de részleteket erről a polgármester nem osztott meg vele. Kerestük Kósa Lajost is, aki Borkai vallomása szerint már tavaly tavasszal azt mondta neki, hogy látta is a felvételt, de a politikus egyelőre nem reagált a megkeresésünkre.
Kényszer, érdek, ösztönélet
Borkai a rendőröknek tett tanúvallomásában arra utalt, hogy Orbán Viktor is tudott a felvételről.
Legalábbis amikor egy alkalommal Kubatovval a Fidesz budapesti székházában találkozott, a pártigazgató azt mondta neki, hogy a "főnök" szerint ami történt, magánügy, és nyugodjon meg, mert ha az önkormányzati választási kampányban nyilvánosságra kerül a téma,
AKKOR Azt a JOBBOLDALI MÉDIÁBAN BLOKKOLNI FOGJÁK.
Mindeközben elindult egy másik szálon az a magánnyomozás is, amit Rákosfalvy Zoltán irányított, hogy megtudja, kinél vagy kiknél lehet a felvétel, és megakadályozza, hogy az nyilvánosságra kerüljön. Többen segítségére voltak ebben a kutakodásban. Így például az a meglehetősen zűrös előéletű győri Puska Péter, aki a botrány kirobbanása után a Gyurcsány Ferenc vezette DK irányába terelte a szálakat, mondván, a felvételeket az ellenzéki párt használhatta fel Borkai ellen. Ennek a verziónak megágyazott, hogy ha a felvételek nem is, néhány fotó ahhoz a Póczikhoz jutott, aki korábban valóban a DK képviselőjelöltje volt.
Csakhogy a DK-s vonalnál jóval erősebb kapocs, hogy Póczik jelenlegi párja annak az F. Gábornak az édesanyja, aki a hajón tartózkodó lányokat a rendőrség gyanúja szerint a felvétel elkészítésével megbízhatta. Az, hogy Póczikhoz csak néhány kép került, arra utal, hogy a volt focista csak mellékszereplője a történetnek.
Ennek ellenére Puska a volt focistából próbálta kiszedni, kiktől származnak a képek. Póczik a botrány kirobbanása után azt mondta, nem tudja, honnan vannak a fotók. Különös magyarázattal állt elő: egy budapesti hotelben egy ismeretlen hagyta ott egy borítékban a képeket azzal a kéréssel, hogy azt juttassa el Borkainak.
A felvételt később nyilvánosságra hozó Ördög ügyvédje blogot készítő csapathoz (merthogy valószínűleg nem egy ember állt a blog mögött) több más módon is eljuthatott az anyag. A felvételek kézről kézre vándorolhattak – kérdés, ki, mikor és kinek fizetett.
Egy dolog biztos: Borkaiék legalább egyszer fizettek, ám nem Pócziknak.
Sem Borkai, sem Rákosfalvy nem állította a vallomásában, hogy a volt labdarúgó pénzt kért volna a képekért. Ezt csak egyetlen tanú, Puska állította eddig, aki a Póczikkal folytatott telefonbeszélgetéseit rögzítette is.
Kamuszerződés 10 millióról
A Rákosfalvy által indított "magánnyomozást", amiben Puska Péter is szerepet kapott, két olyan budapesti férfi, Tóth Csaba és Mikó István is segítette, akikről köztudott, hogy Kubatov köréhez állnak közel, és cégükkel stadionokat biztosítanak a legkeményebb szurkolókkal szemben. Kapcsolati hálójuknak köszönhetően biztonsági szakemberekként ez a kör az alvilágban is otthonosan mozog.
Nem tudni, az ő közbenjárásuk segített-e, mindenesetre még a választási kampány előtti időszakban Rákosfalvyék kapcsolatba tudtak kerülni egy Suba gúnynéven emlegetett diósdi férfival, J. Zoltánnal, akinél bizonyosan ott volt a felvétel, és aki azt állította nekik, hogy a nála lévő anyag az eredeti. Tóth az Index megkeresésére a folyamatban lévő rendőrségi eljárás érdekeire hivatkozva nem kívánt nyilatkozni.
Fotó: Győrplusz TV / youtube Rákosfalvy Zoltán
Suba tizenkétmillió forintot kért a felvételért. Rákosfalvy engedett a zsarolásnak, de kétmillió forintot lealkudott, így a diósdi férfi végül tízmillió forintot kapott. A pénzt a hajóút résztvevői dobták össze, fejenként 1,6 milliót fizettek. Mindenki, így Borkai is fizetett.
A SubÁVAL KÖTÖTT "ÜZLETET" LE IS PAPÍROZTÁK, AMI ARRA UTAL, azt HITTÉK, Ő AZ EGYETLEN BIRTOKOSA AZ ANYAGNAK.
A "hallgatási szerződést" (ami valójában egy, a videó felhasználási jogával kapcsolatos megállapodás volt) a Rákosfalvy Ügyvédi Iroda istállójához tartozó egyik ügyvéd, dr. Szűcs Mária ellenjegyezte. A megállapodás szövegében J. Zoltán mint a felvétel "szerzője" van feltüntetve.
Rákosfalvyék lényegében a videó felhasználásának jogát vásárolták meg, így próbálták meg bebiztosítani magukat arra az esetre, ha Suba később át akarná verni őket, és a felvétel nyilvánosságra kerülne. Azt nem tudni, miből gondolták, hogy a felvételnek, ami eredetileg amúgy sem Suba megbízásából készült, miért ne lennének másolatai, de egy dolog biztos: tévedtek.
A fentiek tények, de természetesen a botrány kirobbanásakor megjelentek mindenféle pletykák a párton belül. Még a választások előtt a Fidesz különböző szintű és rangú politikusai között, akik tudtak az ügyről, az a hír terjedt, hogy a zsaroló egymillió eurót akar a felvételért. De terjedt egy olyan pletyka is, hogy egy tatabányai bűnszervezetnek tartozik az egyik prostituált, aki a felvétellel fizetne az alvilági figuráknak. És persze az is elterjedt a fideszesek között, hogy az alvilág az ellenzék kezére játszhatta a felvételt, az ellenzék alatt pedig a DK-t értették.
Nem tudni, hogy ezeknek a pletykáknak mennyi valóságalapjuk volt, az viszont biztos, hogy a felvétel tényleg megfordult az alvilágban, és onnantól kezdve naivitásra vall abban bízni, hogy a folyamat megállítható, a botrány elkerülhető.
Lassú halál
Ugyanakkor a Fidesz vezérkarának, de legalábbis
Kubatov Gábornak naprakész információi lehettek arról, hogy a Borkai megbuktatását levezénylő Ördög ügyvédje blogon mikor, milyen anyag jelenik meg.
Legalábbis erre utal egy olyan momentum, amiről Borkai Zsolt beszélt a rendőrségen.
Amikor Borkai megtudta, hogy másnap meg fog jelenni a szexvideót nyilvánosságra hozó Ördög ügyvédje blog, épp teniszezett. Amikor végzett, látta, hogy rengeteg nem fogadott hívása van. Molnár Ágnes regionális pártigazgató és Kubatov is próbálta elérni. Visszahívta Kubatovot, aki Borkai vallomása szerint ekkor mondta el neki, mire számítson. Ne csak a szexvideó megjelenésére, hanem arra is, hogy a korrupciós ügyek is terítékre kerülnek majd.
De ahogy egy évvel korábban, Kubatovék most is hagyták, hogy Borkai folytassa, és a várható botrány ellenére végigvigye a választást. A polgármester a botrány kirobbanásakor azzal védekezett, hogy az ellenzék így akarja lejáratni. Viszont valóban az történt,
amit Orbánra hivatkozva Kubatov mondott Borkainak: a jobboldali sajtó, de még a közmédia is hallgatott az országossá dagadó szexbotrányról.
Fideszes körökből úgy tudjuk, a kormánypárton belül a botrány kirobbanása után már vita folyt arról, miként kezeljék a helyzetet. Végül ugyanaz a – később hibásnak gondolt – "stratégia" kapott zöld utat, ami addig: ezúttal sem avatkoznak közbe.
Mindeközben a győri gazdasági elitnek az a jobboldalhoz köthető része, amely az elmúlt években éppen Borkai és köre által lett gondosan leszalámizva, hátradőlve nézte végig a város nagy hatalmú embereinek közéleti vergődését. A bennfentesebbek, akik jó kapcsolatokat ápoltak a Fidesz egyes felső vezetőivel, ekkor már tudták, hogy hamarosan vezéráldozat lesz: Borkai – miután megnyeri a választást – feltehetően bukni fog.
Sokak számára nem is volt kérdés, hogy az Ördög ügyvédje blog mögött egy csapat áll, Borkaiék kicsinálása pedig nem ellenzéki ármánykodás, hanem egy inkább a jobboldalhoz sorolt kör bosszúja – erről bővebben ebben a cikkben olvashat. Azt is többen tudták már ekkor, hogy a felvételek a pünkösdi hajóút óta többször gazdát cserélhettek. Így kerülhettek éppúgy az alvilág kezére, mint olyan sértődött, gazdag nagyvállalkozók birtokába, akik régóta fenték a fogukat Rákosfalvyra és körére.
Amikor a videó nyilvánosságra került, Borkai – ahogy a tanúvallomásában fogalmazott – "örült, hogy a családját egyáltalán" össze tudja tartani. Aznap, amikor még polgármesterként egy videóban elismerte, hogy ő szerepel a nyilvánosságra került szexvideón, történt más is. Az esti órákban Borkai barátja, Rákosfalvy feljelentést tett a rendőrségen zsarolás miatt, és becsatolta a Subával kötött megállapodást a videó felhasználásáról.
A zsarolási ügyben jelenleg még tart a nyomozás, de nagyjából körvonalazódik, hogy a kiindulópont a győri F. Gábor és felesége lehetett. F.-ék bízhatták meg a hajóra invitált egyik lányt, hogy készítsen felvételeket. Subához végül F.-éken keresztül jutott el az anyag, de ahogy a Borkait közvetlenül felkereső Póczik példája is mutatja, másokhoz is került a felvételekből legalább egy-egy kocka.
Hagyták, hogy így legyen
Egy vezető fideszes politikus, aki egyébként megerősítette lapunknak, hogy a pártban már több mint egy éve tudtak a Borkaiékról készült felvételről, alapvetően a Fidesz igazgatásáért felelős Kubatovékat hibáztatta a történtekért.
Ép ésszel ugyanis nehezen fogható fel, hogy az erősen katolikus hátterű Győrben miért tartott veszélytelennek a párt vezetése egy ilyen botrányt, aminek a bekövetkeztére amúgy már egy évvel a választás előtt ők maguk is számítottak. Egy év elegendő lett volna arra, hogy Borkait és körét háttérbe szorítsák, és felépítsenek egy másik jelöltet. Így ha ki is került volna a videó, az már nem gerjesztett volna akkora hullámokat, mint egy hivatalban lévő polgármester esetében.
Kalkulálhatott a Fidesz azzal, hogy magánéleti ügyek (addig még) nem kerültek elő, legalábbis ilyen erősen nem – ennek viszont ellentmond, hogy Borkai vallomása szerint Kubatovék számoltak azzal, hogy a felvétel nyilvánosságra kerül majd a kampányban. Az is elképzelhető, hogy Kubatovék úgy vélték, ha elő is kerülnek majd a kínos képek, Borkai megnyeri a választást, mert ahhoz elég népszerű Győrben.
Ha így kalkuláltak, akkor talán azzal nem számoltak, hogy az orgiához hozzákapcsolják majd az emberek azokat a korrupciógyanús ügyleteket, amelyek korábban visszhangtalanok maradtak. Ráadásul ha ezzel számoltak, akkor is kérdés, miért hagyták figyelmen kívül az ügy erkölcsi megítélését, ami éppen a Fidesz keresztény brandjének ártott.
A történteknek lehet egy másik olvasata is. Eszerint Borkai az elmúlt másfél évtizedben valóban be tudta húzni a választásokon Győrt a kormánypártnak, de ahogy nőtt a hatalmuk és a befolyásuk Rákosfalvyval, úgy vált az életmódjuk egyre kockázatosabbá a Fidesznek. Jobboldali körökben is sok ellenséget szereztek, idő kérdése volt, hogy mikor tör ki egy botrány, így a Fidesz vezetése akár Borkaiék "elengedésével" is kereshette a kiutat. Magyarán
hagyták, hogy Borkaiék megoldják az ügyet, ha pedig erre nem képesek, belebukjanak.
Orbán amúgy már 2017-ben is kiállt Borkai mögül, amikor hagyta, hogy a Magyar Olimpiai Bizottságban, ahova akkor már Rákosfalvy is betette a lábát, szabad verseny alakuljon ki, és a győri polgármestert kiszorítsák a vezetésből.
Jóllehet végül Borkai megnyerte a választást, akár el is veszíthette volna, ha az utolsó pillanatban néhány jobbikos nem lép ki az ellenzéki összefogásból. Mindenesetre a választás után, de még Borkai bukása előtt több, a Fidesz frontvonalában mozgó politikus is arról beszélt a háttérben, hogy Borkainak mindenképpen le kell mondania, ha másért nem, azért, mert a nyilvános szereplései ellehetetlenültek.
Több fideszes politikus is azt mesélte lapunknak, hogy ezt az egész történetet "benézték", és ezért elsősorban Kubatovot hibáztatják. Arra viszont az általunk megkérdezett politikusok sem tudtak épeszű magyarázatot adni, hogy Kubatovék miért döntöttek így, milyen racionális magyarázat van erre. Az ügyben kerestük Kubatov Gábort is, de nem reagált.
Lefogyva, meggyötörten
Végül Borkainak nem maradt más választása, novemberben lemondott. Azóta, bár nem bujkál, például eljár teniszezni, kerüli a nyilvánosságot, miután többször előfordult, hogy a győriek beszóltak neki vagy éppen a családtagjainak. De nem csak Borkait, Rákosfalvyt is megviselték a történtek, az ügyvéd láthatóan lefogyott. A korábban befolyásos társaság többi tagja már korántsem annyira magabiztos, mint akkor, amikor még a hajón mulattak önfeledten.
A helyzetüket ismerők szerint a hajóút résztvevői közül leginkább Szabó Ervinnek van veszítenivalója. Nemcsak azért, mert a túlárazott ifjúsági olimpiai étkeztetés miatt már Budapesten nyomoznak, hanem azért is, mert ha a fideszes Dézsi Csaba lesz az új polgármester, akkor átnézhetik az önkormányzati szerződéseket, amelyeket Borkai barátai az önkormányzattal kötöttek.
A Fideszen belül a Borkai-ügy egyik vesztese végső soron maga Kubatov lehet.
Úgy tudjuk, hogy miután Orbán Viktor javaslatára az a Dézsi Csaba lett a Fidesz polgármesterjelöltje, akit évekkel korábban éppen a Borkai-kör szorított háttérbe, és aki egyébként Szijjártó Pétert is felfedezte a pártnak, Kubatov és az emberei, köztük Molnár Ágnes is veszített a tekintélyéből.
Több, a Dézsi kampányát belülről ismerő forrás is arról beszélt az Indexnek, hogy a jelölt és Kubatovék között elég komoly konfliktusok voltak a kampány alatt, és ezeket nem a regionális pártigazgató nyerte meg. Példaként említették, hogy Dézsinek Kubatovék meg akarták szabni, mely médiumoknak nyilatkozhat, ám erre ő fittyet hányt, és a "liberálisnak" elkönyvelt sajtóval is szóba állt.
Persze a nagy kérdés nem az, hogy milyen hatással lesz a Borkai-ügy a Fideszen belüli erőviszonyokra, hanem hogy miként alakul majd át a város láthatatlan politikai és gazdasági hatalmi térképe az időközi választások után.
(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index) | [
"Rákosfalvy Ügyvédi Iroda"
] | [
"Kultúrmérnök Kft.",
"Magyar Olimpiai Bizottság"
] |
Hétfőn kihallgatta a rendőrség T. Pétert, a bebukott brókerház vezérigazgatóját, és őrizetbe is vette. Csalással gyanúsítják, csak úgy mint a cég további két vezetőjét P. Zoltánt, Gy. Jánost és P. Gyulát - tudta meg a hvg.hu. Cikkünk megjelenését követően P. Zoltán kikerült az őrizetből.
T. Pétert, a Buda-Cash Brókerház Zrt. vezérigazgatóját 60 milliárd forintos károkozással, csalással és számvitel rendjének megsértésével gyanúsítja a rendőrség – közölte a hvg.hu-val Bánáti János, T. ügyvédje.
A T. Péter és – ahogy ügyvédje az MTI-nek fogalmazott, a védelem számára egyelőre beazonosíthatatlan - társai elleni gyanú hatvanmilliárd forintos csalás, továbbá számviteli fegyelem megsértése, valótlan adatközlés, a sértett pedig négy bank - magyarázta Bánáti.
Ma kihallgatta a rendőrség T.-t, akit őrizetbe vettek. Ügyvédje azt közölte, hogy várhatóan szerdán döntenek arról, hogy előzetes letartóztatásba helyezik-e a brókerház vezérigazgatóját.
A rendőrségi gyanú szerint – az ügyvéd elmondása szerint – a BC tulajdonosaink érdekeltségébe tartozó bankok, a DRB-bankok állampapír-vásárlással bízták meg a BC-t, a brókerháznál az állampapír-vásárlást lejelentették, de az ügyletet nem hajtották végre.
Hétfőn a rendőrség nemcsak a vezért látták vendégül, kilenc alkalmazottat is bevittek. T. Péter mellett a BC másik vezetőjét, Gy. Jánosnak a kihallgatását is elkezdték. Őt szintén csalással gyanúsították meg és őrizetbe vették, mint P. Zoltánt is és P. Gyulát. Az utóbbi nem tett vallomást. Arról, hogy előzetes letartóztatásba kerülnek-e, szerdán dönt a bíróság. Cikkünk megjelenése után - információink szerint - P. Zoltánt elengedték az őrizetből.
A Buda-Cash-botrány két hete robbant ki. Cikkeinket itt és itt és itt olvashatja. A brókerház felszámolását elrendelte a jegybank. A BC tulajdonosainak érdekeltségébe tartozó négy DRB-bank ügyfeleinek kártalanítása is megkezdődött, miután visszavonták a tevékenységi engedélyüket. | [
"Buda-Cash Brókerház Zrt."
] | [] |
Túl azon, hogy rendkívül aggályos, meglehetősen költséges is, és az utazások miatt rengeteg idő vész el, miközben korántsem bizonyos, hogy az ítélet gyorsabban születik majd meg – kommentálta kérdésünkre Bárándy Péter ügyvéd azt a hírt, hogy néhány kiemelt ügyben az eljárás lefolytatására Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke másik bíróságot jelölt ki.
Döntése alapján a Fővárosi Törvényszék két büntető- és öt gazdasági, a Fővárosi Ítélőtábla egy büntetőügytől szabadulhat meg – az érintettek meg utazgathatnak vidékre.
A főváros helyett a Balassagyarmati Törvényszék tárgyalja majd W. Norbert és 27 társa ügyét. A rendőrség még 2009-ben szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó bűncselekmény gyanúja miatt indított nyomozást, mert az elkövetők több mint negyven szerveren tároltak filmeket és szoftvereket, s azokat emelt díjas SMS ellenében bárki számára hozzáférhetővé tették. A kárt négymilliárd forintra becsülik. A Fővárosi Ítélőtábláról a debreceni táblára kerül V. Tamásnak és 23 társának a pere. Őket különösen nagy kárt okozó áfacsalással gyanúsították meg, az eljárás 2003 óta tart, de csak tavaly született elsőfokú ítélet, amely ellen fellebbezést nyújtottak be.
A három büntetőeljárás közül a legismertebb Hagyó Miklósnak és 14 társának az ügye, őket egyebek mellett különösen nagy kárt okozó csalással vádolják. A gyanú szerint Hagyó – hivatali hatalmával visszaélve, általában közvetlen munkatársainak közvetítésével – előnytelen, esetleg teljesen felesleges szerződések megkötésére utasította a BKV vezetőit, és a tanúvallomások szerint akadt, akit meg is fenyegetett. A céget becslések szerint hatszázmillió forint kár érhette. Ezt az ügyet a Kecskeméti Törvényszék tárgyalja majd.
Bírósági források szerint az ügyek áthelyezésének oka – és ilyesmire már korábban is volt néhány példa –, hogy az eljárást ésszerű határidőn belül be lehessen fejezni, amire a különösen túlterhelt Fővárosi Törvényszéken gyakran már esély sincs. Ugyanez a helyzet a fővárosi táblán is, miközben a kiemelt ügyekben egy tavaly elfogadott törvénymódosítás szerint a vádemelés után három hónapon belül el kell kezdeni a tárgyalást. A büntetőtanácsok azonban olyannyira be vannak táblázva, hogy ezt a határidőt képtelenek tartani. Az illetékes bíróságok ezért maguk kezdeményezték másik bírói fórum kijelölését.
A kiemelt ügyeknél további előírás, hogy a tárgyalást nem szakíthatják meg – annak elhalasztására mindössze egyetlen alkalommal van lehetőség, s a halasztás nem tarthat két hónapnál tovább –, vagyis a bíróságnak az ítélet kihirdetéséig mindennap össze kell ülnie. Ez azt jelenti, hogy az ügyben eljáró tanács esetleg két-három hónapig semmi mással nem foglalkozhat.
A törvényes bírósághoz való jog az igazságszolgáltatás áttörhetetlen alapelve, és ha ezt figyelmen kívül hagyják, az óhatatlanul gyanakvást kelt – szögezte le Bárándy, aki a Hagyó-ügy egyik vádlottjának védője. Az egykori igazságügyi miniszter szerint minden ügyet az abban jogszabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíráknak kell tárgyalniuk, és ettől semmilyen megfontolás alapján nem lehet eltérni, akkor sem, ha az kifejezetten praktikusnak tűnhet.
Az meg különösen aggályos – hangsúlyozta –, ha egy súlyos politikai feszültségekkel terhelt országban egy kormánypárti politikus felesége dönthet politikai szempontból érzékeny ügyek más bíróság elé utalásáról. (Ezzel arra célzott, hogy Handó Tünde Szájer József fideszes politikus felesége.) Szerinte ebben az esetben az egész eljárás hiteltelenné válik. Annak pedig – tette hozzá az ügyvéd –, hogy a Hagyó-ügyben éppen Kecskemétet jelölték ki, még rosszabb üzenete van. A január óta Kecskeméti Törvényszék nevet viselő Bács-Kiskun Megyei Bíróságon született ugyanis a Zuschlag János elleni példátlanul – és sokak szerint indokolatlanul – súlyos ítélet, amelyet másodfokon jelentősen enyhítettek, és részben az indokolást is módosították. Bárándy úgy véli, emiatt könnyen az a látszat keletkezhet, hogy egy politikai felhangoktól sem mentes bűnügy kimenetelét a bíróság kijelölésével kívánják befolyásolni.
Ez a gyanú pedig még tovább erősödhet, ha a Zuschlag-per bírájához kerül az akta, amire egyébként van is esély – jelentette ki az ügyvéd. Ha így lenne, a bíró Bárándy szerint igen nehéz helyzetben lesz, mert akárhogyan dönt is, az ítélet hitelességét egyik vagy másik oldalon szinte biztosan megkérdőjelezik. Bárándy szerint megengedhetetlen, hogy a bíróságok iránti közbizalmat ilyen módon ássák alá.
Mindezen túl az ügyek áthelyezése meglehetősen sokba kerül, és az érdekelteknek jelentős idejét veszi igénybe, hiszen a tárgyalásra más városba kell utazgatni – említett egy gyakorlati szempontot az ügyvéd. A bíróságnak pedig a tanúk és a szakértők útiköltségét, elmaradt bérét és esetleg még a szállodaszámláját is azonnal ki kell fizetnie – feltéve, hogy a felek még nyitva találják a pénztárt. Ha nem, mehetnek vissza máskor a pénzükért. Az ilyen kiadásokat egyébként később perköltségként a gyanúsítottakon behajthatják, ám bírósági források szerint többnyire csak próbálkoznak. A Hagyó-ügyben könnyen lehet, hogy több száz tanút kell megidézni, így csak az útiköltség milliós tétel lesz.
Az meg szinte előrehozott büntetés, hogy a vádlottaknak ugyanezeket a kiadásokat saját zsebből kell állniuk; emiatt ráadásul a védőknek is sokkal többet kell fizetniük. Egy ekkora ügyben az ítélet meghozataláig akár ötven-hatvan tárgyalási nap is lehetséges, s ha az eljárást valóban halasztás nélkül lefolytatják, a terhelteknek – és az ügyvédeknek – érdemes megfontolniuk, hogy miként úszhatják meg olcsóbban: ha "ingáznak", vagy lakást bérelnek. | [
"Országos Bírósági Hivatal"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Bács-Kiskun Megyei Bíróság",
"Fővárosi Törvényszék",
"Balassagyarmati Törvényszék",
"Kecskeméti Törvényszék"
] |
Fény derülhet a teljes BKV-s bűnszervezetre
Hűtlen kezelés, csalás és már vesztegetés miatt is nyomoznak • Eddig másfél tucatnyi gyanúsított
Kibővült a BKV-nál különösen nagy vagyoni hátrányt okozó végkielégítések és tanácsadói szerződések miatti nyomozások köre: a hűtlen kezelés, csalás és más bűncselekmények mellett vesztegetés megalapozott gyanújával is büntetőeljárás indult – tudta meg lapunk a Központi Nyomozó Főügyészségtől. A rendkívül szerteágazó ügyben eddig összesen tizennyolc gyanúsított van, a társaság fele a gyanú szerint bűnszervezetben követte el tettét. Hárman, közöttük Hagyó Miklós, az MSZP volt főpolgármester-helyettese előzetes letartóztatásban tölti a nyomozás szeptemberben lejáró határidejét, amelynek hosszabbítása várható.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Részletek a Magyar Nemzet 2010. augusztus 12-i számában. | [
"BKV"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Magyar Nemzet"
] |
Varga Tamást csütörtökön este hozták Budapestre Amszterdamból, pénteken a Fővárosi Bíróság elrendelte előzetes letartóztatását, amely ellen vádlott és védője fellebbeztek, a döntést a Fővárosi Ítélőtábla hozza majd meg.
Ügyvédje, Zamecsnik Péter a közszolgálati televízió Nap-kelte című műsorában felidézte, három ügyben kérték ügyfele kiadását a magyar hatóságok a hollandoktól, ebből kettőben jogerős szabadságvesztésre ítélték a vállalkozót. "Nos, miután mindkét ügyben azt lehetett megállapítani, hogy Varga Tamás elítélése a távollétében történt, ezért az alkotmányos garanciáknak megfelelően – amelyeket a büntetőeljárási törvény is tartalmaz – meg kell ismételni, perújítani kell ezeket az eljárásokat" – mondta az ügyvéd, aki arra számít, hogy jelentős mértékben csökkentik Varga Tamás büntetését.
Varga 1992-ig a Fidesz gazdasági tanácsadója volt, de a bűncselekmények elkövetésének idején már nem állt kapcsolatban a párttal. A Fejér Megyei Bíróság 2002-ben és 2003-ban bocsátott ki ellene körözést, mivel két ügyben összesen öt év letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Csalás miatt a Fővárosi Bíróság három éve adott ki nemzetközi elfogatóparancsot ellene. Legutóbb gazdasági bűncselekmények miatt a Fejér Megyei Bíróság bocsátott ki Varga ellen elfogatóparancsot.
index.hu, MNO | [
"Fidesz"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Fővárosi Bíróság",
"Fejér Megyei Bíróság"
] |
Beidézte a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság tanúként Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztost abban a büntetőügyben, amely Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatója és Mezei László, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. volt ügyvezetője ellen zajlik különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt.
Az MTI úgy tudja, a május 17-ére kitűzött tárgyalásra idézték be tanúnak Budai Gyulát, aki Medgyasszay László volt kereszténydemokrata képviselővel közösen tett feljelentést az ügyben.
A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség a ménesbirtok volt ügyvezetőjét mint tettest, az MNV volt vezérigazgatóját mint felbujtót vádolja. A főügyészség szóvivője tavaly szeptemberben közölte, az ügyben azért indult nyomozás, mert a ménesbirtok vezetője vélhetően jogcím nélkül utalt át 365 millió forintot az állami kézben lévő és felszámolás alatt álló Bábolna Zrt.-nek.
Medgyasszay László volt KDNP-s képviselő korábban arról számolt be, hogy Mezei Lászlótól úgy értesült, az átutalásra Tátrai Miklós adott utasítást. | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.",
"Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft."
] | [
"Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség",
"Komárom-Esztergom Megyei Bíróság"
] |
"A közmédia propagandája, az oltási regisztrációs címekre érkező kormányzati kampánylevelek mellett a kisebb településeken is van példája annak, hogy a Fidesz közpénzen kampányol" - írta Szabó Rebeka a Facebookon ahhoz a videóhoz, amit - a felvétele elhangzó beszélgetés alapján - Pándon vehettek fel.
Az Egységben Magyarországért aktivistái a Pest megye 10-es választókerületében induló Szabó Rebeka plakátjait tették ki, amikor megszólították a fideszes Pogácsás plakátjaival érkezőket. A beszélgetésből kiderült, hogy közmunkásokról van szó, akiknek az a feladata, hogy a március 15-ére kitett zászlókat szedjék be, és a fideszes jelölt plakátjait tegyék ki. Ezért külön pénzt nem kapnak.
Felhívtuk Lázók József polgármestert, hogy miért von be közmunkásokat a kampányba, de elhárította a megkeresésünket azzal, hogy a választásról nem kíván nyilatkozni. Próbáltuk felhívni a figyelmét arra, hogy a közmunkások kirendelése plakátozásra mégiscsak a választási kampány része, de hajthatatlan volt, és csak azt ismételgette, hogy a választásról nem nyilatkozik. | [
"Fidesz"
] | [] |
Idéz ugyanis egy 1998-as bírósági határozatot, amely szerint "a párt tagjának keresete alapján megsemmisíthető a párt határozata akkor is, ha az nem közvetlenül a törvényt, hanem a párt szabályzatát sérti". Egy 1997-es határozat pedig akként rendelkezik, hogy "a társadalmi szervezet (párt) alapszabályába foglalt rendelkezés megsértése törvénysértésnek minősül". A feljelentő szerint ezen állásfoglalások megalapozzák az ügyészség keresetindítási jogát; különös tekintettel arra, hogy az elnökválasztás során elkövetett csalások nyomán annak gyanúja is felvetődik, hogy a párt azóta született határozatai, megállapodásai semmisek, tehát már külső ügyekben is megállapítható a jogszerűtlenség gyanúja. Borbély Zoltánt, a Legfőbb Ügyészség szóvivőjét lapzártánkig hiába kerestük.
Közben igyekszik tompítani a botrány hatásait az SZDSZ vezetése. Tegnap a Népszabadság és a Hírszerző azt közölte: a párt "nagyágyúi" mindenképpen el akarják kerülni a tisztújítást. Minderről tegnap képtelenség volt információhoz jutni azoktól az SZDSZ-esektől, akik eddig viszonylag közlékenynek bizonyultak. Egyikük annyit mondott, "jövő hétig csönd lesz". Nos, lássuk, mi történhet addig: folyamatban van a Kóka János támogatójaként ismert Jüttner Csaba által indított belső vizsgálat, amely az elnökválasztási csalás felderítését célozza. Azt korábban már több SZDSZ-es is elmondta lapunknak, hogy e vizsgálatot gyorsan le fogják zárni, az semmiképpen nem nyúlhat át a népszavazás utáni időszakra. Azt is megtudtuk, hogy biztosan találnak majd bűnbakot, bizonyos fokú felelősséget megállapítanak majd, talán feljelentést is tesznek, de Kókát mindenképpen "tisztán tartják".
Erre erősítenek rá azok a kiszivárogtatások, amelyek szerint sem tisztújító, sem megerősítő elnökszavazás nem lesz a pártban. Kóka a hét végén úgy nyilatkozott, hogy semmiképpen nem mond le, hiszen az elnökválasztás idején nem viselt pártpozíciót, így semmi felelőssége nincs. (Ez a nyilatkozat annyiban megtévesztő, hogy Kóka már megválasztott elnök volt, amikor a meghamisított aláírási íveket beküldték a bíróságra.) Emlékezetes: Kóka korábban még azt nyilatkozta, hogy a párt becsülete érdekében kész újra megméretni magát . Sajtóértesülések szerint az SZDSZ vezetői – az ügyvivői testület és az országos tanács elnökségének tagjai, a megyei és kerületi elnökök, a jószolgálati és egyeztető bizottság tagjai s a párt regionális koordinátorai – szombaton munkaebéden találkoztak. Ez lényegében válságtanácskozás volt. A jövőt tervezgetve állítólag Magyar Bálint érvelt leghevesebben a tisztújítás ellen, mondván, a jelenlegi helyzetben, a jobboldal frontális támadása és a "fodoristák" kiszivárogtatásai következtében egy tisztújítás szétverheti az SZDSZ-t. Hogy lesz-e küldöttgyűlés vagy sem, azt az országos tanács döntheti el.
Horn Gábor ügyvivő – akit többen a párt valódi vezetőjének tartanak – nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy akkor lesz tisztújítás, ha bebizonyosodik, szervezett csalás történt. Most úgy tűnik: éppen a csalás szervezettségét nem fogja megállapítani a kókista Jüttner által vezetett vizsgálat. Igaz, mindegy is, hiszen egyetlen hamis szavazat is módosította volna az eredményt, mert az első körben szavazategyenlőség alakult ki. Mint ismeretes, találtunk olyan küldöttet, akinek az aláírását egyértelműen meghamisították.
Bodacz Balázs | [
"SZDSZ"
] | [
"Legfőbb Ügyészség"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Fidesz: Mengyi Roland együttműködik a hatóságokkal
Mengyi Roland együttműködik a hatóságokkal, hiszen nyilatkozott arról, ő maga kéri a parlamenttől kiadatását, hogy ezzel is segítse a nyomozást – reagált a Fidesz-frakció szerdán a Jobbik országgyűlési képviselőjének kijelentéseire.
Szilágyi György szerdai budapesti sajtótájékoztatóján kifejtette: egyes állítások szerint Mengyi Rolandot 5 millió forint kenőpénz átvétele közben tetten érhették volna a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói, azonban ezt valaki "felülről" megakadályozta ezt. Mint mondta, ez legalább olyan súlyos cselekedet, mint maga az ügy, és szeretnék tudni, hogy ki avatkozott be.
A Fidesz szerint éppen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozásának eredményeként jutott el az ügy oda, hogy a Legfőbb Ügyészség Mengyi Roland képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt.
Úgy látják, hogy Szilágyi György jobbikos képviselő teljesen feleslegesen zavarta meg a NAV dolgozóinak munkáját a sajtótájékoztatójával, hiszen tudhatná, hogy a NAV-ról szóló törvény kifejezetten tiltja, hogy az adóhatóság vezetője egyedi, konkrét bűnügyben utasítást adjon.
A jobbikos képviselő ráadásul az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának tagja, így különösen elvárható lenne azoknak a jogszabályoknak az ismerete, amelyekről parlamenti képviselőként ő maga is döntött – tették hozzá. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"törvényalkotási bizottság",
"Legfőbb Ügyészség"
] |
Szinte azonnal lecserélték az állami felügyelet alá került Kartonpack vezetőit
Mint arról lapunk is beszámolt, pénteken 11 órától azonnali hatállyal állami felügyelet alá vonta a kormány a debreceni székhelyű Kartonpack Nyrt.-t. Az állami tulajdonjogok gyakorlása Juhász Edit, kormánybiztos feladata lett, aki a cég számlái felett is átvette az irányítást, emellett a megjelent kormányrendelet lehetőséget biztosított arra is, hogy szükség esetén a cég vezetőségét visszahívja, a képviseletre jogosultak jogait pedig felfüggessze vagy korlátozza.
Utóbbi lépések már a felügyelet alá vonás után szinte azonnal megtörténhettek - derül ki a Kartonpack Budapesti Értéktőzsde oldalán közzétett tájékoztatásából.
A tájékoztatás szerint a magyar állam nevében a tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolásáért felelős kormánybiztos határozatokat hozhat meg. Ezen jogkörével élve a kinevezett kormánybiztos a társaság valamennyi igazgatósági tagját, felügyelőbizottsági tagjait, valamint auditbizottsági tagjait azonnal hatállyal tisztségükből visszahívta.
A kormánybiztos
a társaság igazgatóságának elnökeként és vezérigazgatójaként határozatlan időtartamra Uszkay-Boiskó Sándort (aki Európa-jogi szakjogász, tavaly év végéig az MFB igazgatóságának tagja volt),
az Igazgatóság tagjaként pedig Hutiray Gyula Árpádot (korábban fideszes önkormányzati képviselő volt Erzsébetvárosban, volt önkormányzati főtanácsadó is)
Vass Viktóriát,
Jakab Lászlót,
Mancsiczky Lászlót (a Fidesz tagja, ügyvéd, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottságának tagja, Kósa Lajost is ő képviselte a sajtóperekben) nevezte ki.
A társaság felügyelőbizottságának és auditbizottságának tagjai ugyanazok a személyek lettek: | [
"Kartonpack Nyrt."
] | [
"Debreceni Vagyonkezelő Zrt.",
"Kartonpack Budapesti Értéktőzsde"
] |
A Mészáros Lőrinc résztulajdonában álló Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. kizárólagos befolyást szerez a BLT Group Zrt.-ben amely a Balatontourist csoportot, illetve három balatoni ingatlant tulajdonol, illetve megszerzi a Hunguest által üzemeltetett Bál Resort hotelt is, írják közleményükben.
Az igazgatóság Magyarország legnagyobb szállásadó vállalatának létrehozását készíti elő: a tőkeemelést követően a Hunguest Hotels Zrt.-t és a Balatontouristot egy közös szakmai irányítással működő turisztikai csoportba szervezi.
A Konzum Nyrt. a jövőben kizárólagos befolyást szerez a Balatontouristban, és közvetett tulajdonosa lesz a Balatonakali Strand Kempinget, a Balatonalmádi Yacht Kempinget és egy Almádiban fekvő, fejlesztés előtt álló ingatlant tulajdonló társaságoknak.
A Konzum Nyrt. igazgatósága emellett jóváhagyta, hogy a Konzum RE Ingatlanalap a Balatonalmádiban fekvő Hotel Bál Resort – egykori Ramada Hotel – tulajdonával tőkét emeljen a tőzsdei társaságban.
Jászai Gellért, a KONZUM Nyrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, a vállalatnál zajló tőkeemelés sorozat célja, hogy a tranzakciók lezárásával a tőzsdei társaság tulajdonába kerülő szálloda és kempingüzemeltető vállalatokat közös szakmai irányítás alá vonják, amelyben vezető szerepet szánnak a Hunguest Hotels Zrt.-nek.
Magyarország legnagyobb szállásadó vállalatát szeretnénk létrehozni, amely széles spektrumban, a kempingektől a 3-4 csillagos szállodákig képes a belföldi turizmusban, illetve a régióban is vezető szolgáltatóvá válni. Turisztikai portfóliónk átalakításával nem csupán a tulajdonosi szerkezet egyszerűsítésére törekszünk; fontos célunk, hogy a Hunguest illetve a Balatontourist közötti szinergiákat a lehető legteljesebben kihasználjuk
– mondta Jászai.
(kiemelt kép: Hunguest Hotel Bál Resort Balatonalmádi) | [
"Hunguest Hotels Zrt.",
"Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt.",
"BLT Group Zrt."
] | [
"Bál Resort",
"Konzum RE Ingatlanalap",
"Konzum Nyrt.",
"KONZUM Nyrt.",
"Ramada Hotel",
"Hotel Bál Resort"
] |
Egy hónapra előzetes letartóztatásba helyezte a Pesti Központi Kerületi Bíróság szombat délelőtt Budapesten Sz.-né Sz. Eleonórát, a BKV volt humánpolitikai igazgatóját. A BKV szerdán őrizetbe vett volt humánpolitikai igazgatójának előzetes letartóztatását különösen nagy kárt okozó csalás és más bűncselekmények miatt indítványozta a Fővárosi Főügyészség. Az ügyészség szerint azért van szükség a letartóztatásra, mert feltételezhető, ha szabadon engednék a gyanúsítottat, a még teljesen fel nem derített ügyeknél megnehezítené a bizonyítást. Sz-né az őrizetbe vétele után kilencoldalas vallomást tett, amelyben válaszolt a nyomozók kérdéseire, de a gyanúsítás és az őrizetbe vétel ellen is panasszal élt.
Rendőrök bilincsben vezetik el Sz-né Sz. Eleonórát a Pesti Központi Kerületi Bíróságon tartott tárgyalásról (Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI)
A rendőrök szerdán este vették őrizetbe a BKV majdnem 100 milliós végkielégítéssel távozó volt humánpolitikai igazgatónőjét. Különösen nagy kárt okozó csalás miatt indult ellene eljárás, a számláiról több mint 54 millió forintot zároltak biztosítékul. Az igazgatónőt egyébként a Gazdagréti lakótelepen lévő lakásából vitték el a rendőrök. A lakásban házkutatást is tartottak, számítógépet, iratokat foglaltak le. | [
"BKV"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Pesti Központi Kerületi Bíróság"
] |
Akad még bőven furcsaság a három hónap alatt négyszeri jamaicai utazások mellett a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank vezetői és dolgozói külföldi útjainál.
Volt egy San Francisco-i rendezvény tavaly év elején, amelyre többen is kiutaztak pár napon belül: volt olyan utas, aki meg tudta oldani az oda-vissza repülőutat "mindössze" 532 ezer forintból, ugyanakkor egy másik utazó egy nappal korábban, újévkor 1,6 millió forintért repült ugyanoda és vissza – közölte Spät Judit, az Együtt elnökségi tagja azok alapján az adatok alapján, amelyeket a jegybanktól megkapott a közérdekű adatigénylésére. De nem csak az egzotikus úti célok esetében derültek ki hajmeresztő árak: volt olyan frankfurti út, amelynél 800 ezer forint volt az utazási költség, illetve egy másik alkalommal egy éjszakára 432 ezer forintot fizetett ki az MNB.
Az Együtt politikusa szerint legalábbis megkérdőjelezhető, hogy a józan takarékosság szempontként érvényesült-e az utazások során több esetben.
Másfél év alatt 94 darab olyan utazás volt, amely 1 millió forintnál is többe került, a legdrágább – egy 7 napos japán út – költsége egy főre meghaladta a 4 millió forintot is, és több másik ázsiai utazás költsége is 3 millió fölé ugrott fejenként.
Ezen belül elképesztőek a repülőjegyárak: 48 esetben haladta meg az 1 millió forintot, e téren a rekorder egy 2,4 millió forintos kínai út.
Darabszámát tekintve az utazások legnagyobb része természetesen európai központokba irányult: Frankfurtba 408, Londonba 242, Párizsba 145 kiutazás történt. De több mint 100 alkalommal utaztak az amerikai kontinensre is és 38-szor jártak Kínában az MNB képviseletében. Ez alatt a másfél év alatt több mint 1700-szor utaztak külföldre jegybanki alkalmazottak, tisztviselők, összesen 665 millió forintért. | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [] |
Árverezik a milliárdos budai villáját
Budapest — Most már biztos, hogy bukja az egykori milliárdos belvárosi ingatlanfejlesztő, Csipak Péter az elhíresült hármashatár-hegyi luxusvilláját!
A részben a szomszédos természetvédelmi területre épített hatalmas ingatlant, amely papíron a Cirbolya Mansion Kft.-é, ugyanis felszámoló értékesíti pályázat útján. Ha nem érkezik jobb ajánlat, akár nettó 831,5 millió forintért el lehet vinni a 7500 négyzetméteres telken terpeszkedő luxusházat.
A Csipak-villát a Blikk újságírójának is megmutatta a felszámoló cég. Bár a ház készültségi foka csak 55 százalékos, látszik, hogy milliárdokat ölhettek az építkezésbe. A környék elegáns épületei is eltörpülnek mellette, egyszerűen kirí monumentális méreteivel, óriási üvegfelületeivel. Még félkész állapotában is érződik rajta az építtető kivagyisága és nagyravágyása, ebbe bukhatott bele Csipak Péter. A negyedik szintre például nem volt engedély, a hat autóra méretezett körgarázst pedig egyenesen az erdőből hasították ki.
Az épület nem nélkülözi az építészeti bravúrokat, a kültéri úszómedence például lóg a levegőben, és panorámás üvegfal fogja a vizet az egyik oldalon. Emellett van egy benti medence is az alagsorban, továbbá személy- és étellift meg
szennyesruha-ledobó. A legnagyobb szám a panoráma, az erdőn túl a várossal.
Mindezeket a teljesen eladósodott Csipak Péter nem élvezheti, pénzéből már a környezetvédelmi hatóság által előírt kárelhárításnak sem tudott eleget tenni. Az egyik kereskedelmi bank 2,7 milliárd forintos jelzálogot jegyzett be az ingatlanra, az építő cég, a Market Zrt. 184 milliót követel Csipaktól.
A ház miatt büntetőeljárás is indult, amelyben természetkárosítás miatt tavaly nyáron Csipakot első fokon egy év börtönre ítélték két évre felfüggesztve. Csipak Péter 2010-ben a Napi Gazdaság szerint a 32. leggazdagabb magyar üzletember volt, vagyonát 16 milliárd forintra becsülte. Csipak jó viszonyt ápolt Rogán Antal egykori belvárosi polgármesterrel, az ő nevéhez fűződött a Fashion Street is. Korábban több tucat vállalkozása volt, ma már csak a Csipak Befektetési Zrt.-ben és a Deák 10. Kft.-ben van szerepe cégadatok szerint.
A vállalkozó nem reagált a megkeresésünkre.
Tehermentes, de mégsem
Az új tulajdonos tehermentesen veszi az ingatlant, de a durva szabálytalanságok miatt még folyamatban vannak az építésügyi eljárások. A felszámoló szerint 300-400 millió forintra tehető a környezeti károk mértéke az esetleges bontási költségekkel együtt, amelyeket a vevőnek kell állnia. | [
"Cirbolya Mansion Kft."
] | [
"Napi Gazdaság",
"Fashion Street",
"Csipak Befektetési Zrt.",
"Market Zrt.",
"Deák 10. Kft."
] |
Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökét, Agócs Jánost két hete bilincsben vitték el a rendőrök, miután tetten érték egy kecskeméti csárdánál, hogy pénzért próbálta eladni az elnöki posztját. Kitalálni se lehetne olyan jelenetet, ami ennél plasztikusabban fejezi ki a 90-es években megalkotott kisebbségi önkormányzati rendszer lehangoló valóságát. A romák hivatalos képviseleti szerve sosem kapott politikai eszközöket, így valódi alkupozícióba se kerülhetett soha a többséggel szemben. Tét nélkül a működése értelmezhetetlen önkormányzatként, az ott ennek ellenére politikai karrierrel próbálkozók pedig, ahogy az elmúlt évtizedekben rendre bebizonyosodott, többnyire alkalmatlan, és gyakran emberileg is gyenge figurák.
A mostani csak a legfrissebb az ORÖ sorozatos válságai és botrányai között. A korábbi elnökök közül Kolompár Orbánt és Balogh Jánost is elítélték pénzügyi visszaélések, bűncselekmények miatt. Kolompár közel 150 millió forintot tüntetett el a társaival, Balogh bő 80 milliót akart fiktív szerződésekkel lepapírozni. Az igazi nagy ügy az 1,6 milliárdos Híd a munka világába uniós foglalkoztatási program volt, amiből lényegében semmi nem valósult meg, és az ORÖ a következmények miatt jelenleg is csődközelben van. A programért felelős fideszes-lungo dromos Farkas Flóriánt soha még csak ki sem hallgatták.
Rogán Antal és Farkas Flórián politikai kérdéseket vitat meg 2015-ben. Fotó: Illyés Tibor/MTI/MTVA
Agócs János elsősorban abban különbözik Farkas Flóriántól vagy Kolompár Orbántól, az ORÖ korábbi meghatározó vezetőitől, hogy kevésbé rafkós. Másként nemigen eshetett volna meg, hogy belesétál egy olyan nyilvánvaló csapdába, amilyet az ügyészség és volt szövetségese állított neki.
A mélykúti Agócs 1970-ben született Kolompár Jánosként, az ORÖ-t 2003-11 között vezető Kolompár Orbán a nagybátyja. Két felnőtt lánya van. "Végre egy cigány gyerek, aki tanul!" idézte fel egy két évvel ezelőtti interjúban tanárai dicséretét a jánoshalmai mezőgazdasági szakmunkásképzőben, ahol bentlakásos volt. Növénytermesztő-gépész szakon végzett 1987-ben, és két héttel később már a téeszben dolgozott, traktorosként. Fél hektáron gazdálkodott, de aztán másnak adták a földet, ő pedig a feleségével idénymunkásnak állt. Végül építési vállalkozó lett.
A sajtóban 2007-2009 között lehetett itt-ott olvasni róla, amikor vádat emeltek Mélykút akkori polgármestere és társai ellen, mivel az ügyészség szerint fiktív számlákkal papíroztak le 280 millió forintnyi uniós támogatást. A számlák szerint 60 millió landolt Agócs egyik bt-jénél, amely a dokumentáció szerint dűlőutak karbantartását végezte, bár a cégnek nem voltak ilyen munkákra alkalmas eszközei. Agócs több cégben is tulajdonos és vezető volt, az egyetlen közös bennük az, hogy a bíróság mindegyiket törölte, őt pedig eltiltották a cégvezetéstől.
Agócs János Fotó: Mátrai Dávid / ORÖ
Vállalkozásai mellett politikai karrierrel is próbálkozott, elsősorban az eleve behatárolt perspektívát kínáló kisebbségi önkormányzati színtéren. Volt képviselő Mélykúton, 2006 és 2010 között a Bács-Kiskun megyei cigány önkormányzatot vezette, majd 2010 és 2011 között az Országos Cigány Önkormányzatban (az ORÖ elődjében) is tag volt.
2014-ben sem az országos, sem a Bács-Kiskun megyei listákon nem szerepelt, 2019 viszont meghozta az áttörést. Erről Farkas László tiszaburai polgármester mesélt a 444-nek. Az ő Firosz (Fiatal Romák Országos Szövetsége) nevű szervezetének listáján indult abban az évben Agócs az országos roma nemzetiségi választáson.
Farkas úgy emlékszik, hogy Agócsot a szintén firoszos Varga Zoltán, az ORÖ mostani elnökhelyettese ajánlotta a figyelmébe 2018-19 körül. Arról beszélgettek, hogy Farkas Flórián ideje lejárt, nyugdíjba kéne mennie, és Varga azt mondta, tud valakit, aki alkalmas lenne arra, hogy egy országos kampány élére álljon. "Az alkalmasság egész pontosan a pénzt jelentette": én adtam a politikát és a marketinget, Agócs meg a pénzt - emlékezik Farkas.
A pénz arra kellett, hogy fórumokat tartsanak helyi cigány vezetőknek, és akivel megtalálják a hangot, azt kooptálják, regisztrálják és a Firosz listáján indítsák. 10-12 megyében járták végig a városokat, nagyobb településeket. Ilyenkor helyiséget béreltek, prezentációkat tartottak, és mindenkit megvendégeltek egy ebédre, volt hogy száz embert. Farkas szerint mindegyik ilyen alkalom több százezer forintba került. "Ezeket a bulikat a Jani fizette" - mondja Farkas.
Erre az időszakra többen is úgy emlékeznek, hogy Agócsot egy Szlobodán nevű férfi kísérgette és pénzelte. Szlobodán a legenda szerint szerbiai bűnözői körök pénzét mozgatta. Farkas ezen a felvetésen csak mulat: ismerte Szlobodánt, akinek szerinte csak a neve volt szerb, de valójában magyar volt, legalábbis magyar anyanyelvű, más nyelven nem is hallotta soha beszélni, a pénzt pedig Agócs hozta, nem ő. Szerinte Szlobodán, akiről évek óta nem hallott, már csak azért sem lehet szerbiai maffiózó, mert akkor nem a roma politikába fektetett volna, és a pénzét se hagyta volna olyan könnyen elveszni. Így viszont homály fedi, hogy honnan lehetett Agócs Jánosnak alsó hangon sok tízmilliója a belépőre a politikába, ám mivel ő hozta a pénzt, a feltételeket is ő diktálta: ő akart az ORÖ elnöke lenni.
Firosz-plakát a 2019-es helyi és nemzetiségi önkormányzati választás idején
2019-ben a Firosz Farkas László emlékei szerint végül 500 településen vagy 2000 embert indított. Az ORÖ-be négy roma szervezet delegált küldötteket: a Fidesz-közeli Lungo Drom listájáról 20, a Firoszéról 18 küldött jutott be, 4-főt delegált a Phralipe és 5-öt a Roma Polgárjogi Mozgalom. A Firosz összefogott a két kis frakcióval, a lényegében ismeretlen Agócs Jánost megválasztották az ORÖ elnökének, a Lungo Dromnak pedig, legalábbis egy időre, leáldozott.
Több forrásunk is úgy emlékszik, hogy Agócs olykor bevallotta, hogy 2022-ben már a Parlamentbe szeretné folytatni, a romák nemzetiségi szószólójaként. Ehhez az ORÖ-nek meg kellett őt választania a posztra. Ez 2021 őszén meg is történt, csakhogy a Lungo Drom az eljárási szabályok utolsó pillanatig tartó módosítgatása miatt megtámadta az eredményt, az Alkotmánybíróság pedig megsemmisítette. Ez volt az az időszak, amikor Sztojka Attila romaügyi kormánybiztos a lojalitásért mindenféle előnyöket ígért az ORÖ egyes tagjainak, de meg is fenyegette őket, hogy ne merjenek szembe menni a kormányoldallal, mert ők ott a BM-ben mindenkiről mindent tudnak.
Sztojka Attila kormánybiztos a Fidesz 29. tisztújító kongresszusán 2021. november 14-én. Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA
Nem csoda, hogy január végére, a megismételt szószóló-választás idejére Agócs támogatottsága elolvadt, a választás botrányba fulladt, a romáknak pedig se szószólója, se nemzetiségi listája nem lett. Így áprilisban a cigányok csak a pártlistákra szavazhattak, ami egybevághatott a Fidesz érdekeivel, hiszen a háború kitörése előtt még okkal tarthattak attól, hogy a parlamenti választás eredménye akár pár tízezer szavazaton is múlhat.
Agócs körül fogyott a levegő, ő pedig Farkas László szerint azzal próbált előre menekülni, hogy az egyes döntéseihez alkalmanként fél-egymillió forintért támogató szavazatokat vásárolt az ORÖ-küldöttek között. A szükséges pénzt az ORÖ-ből síbolhatta ki, így viszont egyre nagyobb bajba került. Nyárra született meg benne az elhatározás, hogy feláll. Először valaki mást keresett meg, hogy pénzért megválna a posztjától. Az illető Farkasnak mesélte kajánkodva, hogy "mivel házal a Jani", mire Farkas, aki bevallottan maga is szívesen lenne ORÖ-elnök, megüzente, hogy keresse őt.
Agócs odament Farkashoz Tiszaburára, elrakatta a mobilokat, majd elmondta, hogy 18 millióra van szüksége az elnöki mandátumából hátra lévő idő alatt kieső jövedelme pótlására, és további 12 millióra a kényelmetlenségek, például a hivatali kocsi nélkülözése miatt. Azt is elmondta, hogy az elnökké választáshoz szükséges támogatást az ORÖ-ben szerinte hogyan és mennyi pénzből lehet biztosítani. Farkas azt mondja, próbált alkudni, de sikertelenül, "nem vagyok jó lókupec". Kezet ráztak, hogy Farkas előteremt 18 milliót, a maradékra meg szerződésben tesz ígéretet. Egy hét tépelődés után Farkas végül a dugitelefonnal készített felvétellel besétált az ügyészségre. Kihallgatták, kiokosították, majd pár nappal később összehozták a találkozót, Farkasnak előtte odaadtak 18 milliót, és a közreműködésével lépre csalták Agócsot.
Bűnjel: Farkas László iratrendező dossziéja az ügyészség 18 millió forintjával, Agócs János elfogása után. Fotó: Ügyészség / Facebook
Ezután tette közzé az ügyészség az elhíresült fotót, Farkas László pedig egy videóban, melyben a szerepét magyarázta, viccesen megjegyezte, hogy kéri vissza a kék iratrendezőjét. A roma közösség azonban nem értékelte a humort. A szintén firoszos ORÖ-elnökhelyettes Varga Zoltán, és az Agócsot elnökként helyettesítő phralipés Lakatos Oszkár is iszonyúan megharagudtak rá, de lényegében az ORÖ teljes közvéleménye ellene fordult. Az általános vélekedés egyrészt az, hogy Farkas vádalkut kötött, hogy a saját necces ügyeit elboronálja (Farkas ezt tagadja). De igazán súlyosnak azt tartják, hogy vamzerkedett: felnyomta a hatóságoknál korábbi szövetségesét, majd segített csapdát állítani neki és bizonyítékot gyűjteni ellene, ahelyett, hogy például az első felvétellel a színfalak mögött zsarolta volna ki Agócs távozását. Mert úgy nem sározta volna be az ORÖ és általában a romák becsületét.
| [
"Országos Roma Önkormányzat"
] | [
"Országos Cigány Önkormányzat",
"Lungo Drom",
"Roma Polgárjogi Mozgalom",
"Fiatal Romák Országos Szövetsége"
] |
Titokban készített hangfelvételek kerültek fel a múlt héten az egyik videomegosztóra. A tavaly októberben készült hanganyagban a nagykanizsai kórház gazdasági igazgatói pályázatának mahinálásáról, kórházi dolgozók eltávolításáról esik szó, illetve egy röntgencsőbeszerzésről, amelyről lapunk már a nyáron is írt.
A kórház vezetése közleményben utasítja vissza a szerinte hazug vádaskodáson alapuló támadásokat - Fotó: Szakony Attila
Az ár bizalmas adat? Vizsgálják az eszközbeszerzést a kórházban
Egyelőre lezárták a nagykanizsai kórház eszközbeszerzési ügyét
Három hangfelvétel került fel a minap az egyik legismertebb videomegosztó portálra, melyek közül kettő állítólag egy titkos megbeszélésen, tavaly októberben készült. A harmadik felvétel arról a röntgencsőbeszerzésről szól, amellyel lapunk már nyáron foglalkozott Mint akkor meg is írtuk: a felvételen jól hallható, amint kórházi vezetők arról beszélgetnek, hogy az ominózus berendezést az eredeti vagy a lealkudott áron írják-e be az önkormányzat felé leadott eszközlistára. Akkor dr. Bátorfi József, a kórház főigazgatója lapunknak úgy nyilatkozott: elszomorítja, hogy egyesek belső dokumentumokat és titkos hangfelvételeket szivárogtatnak ki az intézményből. Júliusi cikkünkben azt is megírtuk: a rendőrség is nyomozást indított az ügyben. Tegnap a nyomozás állásáról érdeklődve azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az ügy átkerült a Vám- és Pénzügyőrség Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóságához.A másik két hangfelvételen több szereplő is beazonosítható, a kórházi menedzsment, köztük dr. Bátorfi József főigazgató több, az előző önkormányzati ciklusban MSZP-s képviselővel, dr. Fodor Csabával, Bicsák Miklóssal és Bárdosi Gáborral egyeztet. Hogy miről? A felvétel tanúsága szerint szó esett a gazdasági igazgatói pályázat mahinálásáról, konkrétan arról, milyen indokokkal lehetne érvényteleníteni a pályázatot, hogy a következő kiírásban más is lehetőséghez jusson. Aztán néhány kórházi dolgozó eltávolítása is szóba került. Információink szerint a felvételen megnevezett orvosok és dolgozók már vagy nem dolgoznak a kórházban, vagy jelentős változás állt be munkakörükben.A videómegosztóra feltöltött egyik hangfelvételA videomegosztóra feltöltött anyag egyébként vágott verzió, a kórházi vezetőségés a szocialista képviselők közötti megbeszélés állí-tólag közel 4 órán át tartott.Tegnap a kórház sajtóközleményt adott ki, melyben az olvasható: a helyi hírportálok valótlan állításai minden ténybeli és jogi alapot nélkülöznek, a kórházi vezetés határozottan visszautasítja a hazug vádaskodásokon alapuló támadásokat. Azt írják, ismét szövegkörnyezetéből kiragadott, illegális hanganyagot használnak fel valakik kicsinyes és egyéni céljaik elérésére. A kórház vezetése azt is közli, hogy a zavart keltő szándék ellenére szakszerűen és jogszerűen végzik munkájukat a kórház dolgozói, s ez az eszközbeszerzésekre is igaz. A kórház vezetősége azt írja: megteszik a jogi lépéseket a hamis híreket tényként közlő sajtóorgánumokkal szemben.A videómegosztóra feltöltött másik hangfelvételA videomegosztóra feltöltött hangfájlokat tegnapig közel félezren nézték, illetve hallgatták meg. A feltöltő, aki "martfeher" néven publikálta a dokumentumokat, azt állítja, hogy a felvételek Nagykanizsától távolabb, egy vendéglőben készültek. A szocialista képviselőkkel való beszélgetés két hanganyaga 10, illetve 8,5 perces, míg a röntgencső beszerzéséről készült anyag körülbelül 3 perces.Kapcsolódó cikkeink, kattintson az alábbi címekre:2010. július 28.2010. szeptember 8.A videómegosztóra feltöltött harmadik hangfelvétel
Címkék: nagykanizsa, kórház, Kanizsai Dorottya Kórház, hangfelvétel, beszerzés, röntgen, gazdasági igazgató, mahinálás, kórházi dolgozó, röntgencsőbeszerzés, videómegosztó | [
"Kanizsai Dorottya Kórház"
] | [
"Vám- és Pénzügyőrség Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága"
] |
Polt Péter legfőbb ügyész írásbeli kérdésre adott válaszából derült ki, hogy a bíróság már korábban elrendelte Nagy János mozgásának ellenőrzését.
Hogy áll az Agrárminisztérium volt földügyekért felelős helyettes államtitkára ellen indított nyomozás? – érdeklődött Varga László, a Magyar Szocialista Párt képviselője a legfőbb ügyésznél még december 10-én. Azután tette fel az írásbeli kérdését, hogy december 2-án a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség bejelentette: hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást, aminek egyik érintettje vezető minisztériumi tisztviselő. Az agrártárca még aznap közölte, hogy a földügyekért felelős helyettes államtitkárról, Nagy Jánosról van szó, akinek kezdeményezték a felmentését.
Polt Péter most hétfőn megküldött válaszából kiderült, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság már december 3-i végzésével – az ügyészi indítvánnyal egyezően – elrendelte Nagy János bűnügyi felügyeletét az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb 2021. április 1-jéig.
A bíróság azt is előírta, hogy volt helyettes államtitkár mozgását a rendőrség nyomkövetővel ellenőrzze.
A legfőbb ügyész válasza szerint két embert hallgattak ki gyanúsítottként az ügyben. Emlékeztetett arra is, hogy korábban a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség okiratokat és nyilvántartási adatokat szerzett be, kutatásokat és motozásokat hajtott végre, továbbá tanú- és gyanúsítotti kihallgatásokat tartott. A beszerzett és lefoglalt adatok és bizonyítékok, valamint a vallomások kiértékelése alapján "további eljárási cselekmények szükségessége merült fel", amelyekről azonban az eljárás érdekeire hivatkozva nem adott tájékoztatást.
Az ügyészség korábban azt közölte, hogy idén nyáron egy állattenyésztéssel is foglalkozó vállalkozó pályázati úton igénybe vehető, több százmillió forintos állami támogatással tervezte beindítani új mezőgazdasági vállalkozását. A megalapozott gyanú szerint "jogosulatlan előnyt" – öt százalékos tulajdonrészt – ajánlott egy magas rangú minisztériumi dolgozónak, hogy hivatali pozíciójából fakadó kapcsolatainak felhasználásával segítsen neki a támogatás, valamint földterületek megszerzésében. A minisztériumi dolgozó el is fogadta az ajánlatot, és megszerezte a beígért tulajdonrészt a vállalkozásban.
Később kiderült, hogy Nagy János egyik érdekeltsége az V. kerületi önkormányzat több cégének is dolgozik. | [
"Agrárminisztérium"
] | [
"Magyar Szocialista Párt",
"Budai Központi Kerületi Bíróság",
"Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség"
] |
Optima Befektetési Zrt.
21 millió forintos adózott eredménnyel zárta 2016-ot a jegybankhoz kapcsolódót befektetési cég, amelyben egy-egy részvénnyel rendelkezik hat MNB-s alapítvány (Pallas Athéné Domus Animae, Pallas Athéné Domus Concordiae, Pallas Athéné Domus Innovations, Pallas Athéné Domus Mentis, Pallas Athéné Domus Scientiae, Pallas Athéné Domus Geopolitikai Alapítvány). Május végén a közgyűlés úgy döntött, hogy az eredményt osztalékként kifizeti, és a hat alapítvány egyenlően részesedik belőle – fejenként kapnak 3,5 millió forintot.
Míg az Optima nettó árbevétele 2015-ben 103 millió forint volt, addig 2016-ra a hétszeresére, 782 millió forintra emelkedett. A beszámoló szerint a bevétel jelentős részét ingatlanüzemeltetésből, számviteli, kommunikációs szolgáltatásból érte el.
Ferida Zrt.
Az adózott eredménye – 640 millió forint – szinte teljes összegét, 620 millió forint osztalékot fizet ki az MNB-alapítványok befektetési portfolióját kezelő cég. A Ferida bevételeinek többsége értékpapírhozamból keletkezett: 1 év alatt a nulláról 1 milliárd forintra emelkedett.
Kecskeméti Duális Oktatás Zrt.
A Matolcsy-egyetem építéséért felelős cég nettó árbevétele 1,8 millió forint volt, az eredmény azonban 5,5 millió forint. Ez utóbbi összeget nem fizetik ki osztalékként, hanem az eredménytartalékot gyarapítják vele a campusberuházás érdekében.
Kasselik-Ház Ingatlanfejlesztő Zrt.
A négy MNB-alapítvány (PADS, PADA, PADG, PADI) tulajdonában álló, ingatlan-bérbeadással foglalkozó cég 893 millió forint veszteséggel zárta a tavalyi évet. A nettó árbevétele 323 millió forint volt, míg a költségek 1,2 milliárd forintra rúgtak.
Vízház Zrt.
Szintén veszteséges volt az ingatlanfejlesztéssel foglalkozó Vízház Zrt., amely 20,8 millió forintos mínuszban zárta 2016-ot. A 2017-es év valószínűleg sikeresebb lesz számára, hiszen a minap közbeszerzés nélkül nyerte el a Várkert Kaszinó felújításának pályázatát, 600 millió forintért.
Folyamatosan dolgozzuk fel az érdekesebb cégek beszámolóját, és cikkeinket itt és itt gyűjtjük. | [
"Kecskeméti Duális Oktatás Zrt.",
"Ferida Zrt.",
"Optima Befektetési Zrt.",
"Vízház Zrt.",
"Kasselik-Ház Ingatlanfejlesztő Zrt."
] | [
"Pallas Athéné Domus Concordiae",
"Pallas Athéné Domus Animae",
"Pallas Athéné Domus Scientiae",
"Pallas Athéné Domus Geopolitikai Alapítvány",
"Pallas Athéné Domus Innovations",
"Pallas Athéné Domus Mentis"
] |
Ötmillió forint értékben nőttek Áder János megtakarításai az államfővé választása óta eltelt fél évben. A köztársasági elnök - idei vagyonnyilatkozata alapján - ez idő alatt mindkét személyautóján túladott.
A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) honlapján elérhető dokumentumból kiderül, hogy Áder János továbbra is két ingatlan résztulajdonosa: egy II. kerületi 135 négyzetméteres társasházi lakás felét és egy kisoroszi 75 négyzetméteres családi ház negyedét tudhatja magáénak. Idei vagyonnyilatkozatában ugyanakkor már nem szerepelnek korábbi személyautói, egy VW Sharan és egy Citroen C3 típusú gépkocsi.
Az államfő megtakarításai összességében több mint 5 millió forinttal nőttek tavaly június óta. Áder János OTP befektetési jegyeinek névértéke mintegy 3 millió forinttal csökkent ugyan, de eközben ING életbiztosításának biztosítási összege 5 ezer euróval (mintegy másfél millió forinttal), euróban tartott megtakarításai 9 ezer euróval bővültek, korábban nem jelölt OTP folyószámláján pedig 3,7 millió forintot tüntetett fel.
Áder János vagyonnyilatkozatában nem részletezi juttatásait és ajándékait, mint írja, előbbiek megfelelnek a köztársasági elnök jogállásáról szóló törvényben meghatározottaknak, utóbbiak pedig a diplomáciai kapcsolattartásból származnak.
A hatályos jogszabályok értelmében az államfő havi tiszteletdíja a köztisztviselői illetményalap harminckilencszerese, azaz 2013-ban mintegy 1,5 millió forint. Áder János emellett köteles igénybe venni egy elnöki rezidenciát, továbbá két személygépkocsi használatára is jogosult, a térítésmentes telefon- és internethasználaton túl pedig valamennyi egészségügyi ellátást ingyenesen veheti igénybe. | [
"Köztársasági Elnöki Hivatal"
] | [] |
Ha terjedelmét tekintve nem is túl hosszú, de első ránézésre végiggondolt stratégiával vágott neki a hazai futball megújításának a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) a 2010-es kormányváltást követően. Az MLSZ némileg leegyszerűsítve azt tervezte, hogy állami segítséggel megteremti az alapokat, azaz a tömegbázist, az infrastrukturális és a pénzügyi hátteret, és erre építve teszi ismét népszerűvé és eredményessé a magyar focit.
A stratégiáról – amelynek kidolgozásán tucatnyi ember dolgozott, és amelyhez a teljes új elnökség a nevét adta, köztük a Quaestor-ügy miatt azóta letartóztatott Tarsoly Csaba is – egy előzetes vitaanyag és egy jobban szerkesztett, kissé kilúgozott végső verzió is született. A következő napokban egy cikksorozatban témánként haladva bemutatjuk, hogy mit tervezett az MLSZ, és ebből mi valósult meg az elmúlt nyolc évben. Első lépésben azt néztük meg, hogy mennyire sikerült megteremteni azokat az alapokat, amiket a szövetség 2011-ben szükségesnek tartott a fejlődéshez.
Épül a tömegbázis
Bár az teljesen egyértelmű, hogy a végső célt, azaz a magyar foci eredményessé és népszerűvé tételét nem sikerült elérni, azt nem lehet mondani, hogy a stratégiából semmi nem valósult meg. A labdarúgók száma például elég szép ütemben növekedett az elmúlt években. Bár az adatokkal kapcsolatban felmerülnek bizonyos kételyek – erről nagyjából egy éve az Index írt alapos cikket –, az MLSZ számai szerint 2016 végén 255 ezer regisztrált futballista volt az országban, majdnem kétszer annyi, mint 2010-ben. Az ezt követően közzétett dokumentumok alapján ráadásul ez a szám azóta további tízezrekkel nőhetett.
Mindez azt jelenti, hogy elvileg a 2011-es elvárásokat is sikerült túlteljesíteni. Akkor az MLSZ azt fogalmazta meg célként, hogy 2019-re 160 ezer férfi és 10 ezer női focista legyen az országban. A stratégia végső verziójába azonban ennél kisebb szám került, ott már csak 120 ezer férfi labdarúgóval kalkuláltak.
Nem egyértelmű, hogy az akkori óvatoskodásnak mi volt az oka, de az biztos, hogy felesleges volt szerénykedni. A szövetségnél jelenleg nyilvántartott futballisták száma akkor is meghaladja a vártat, ha a vitaanyagban rögzített nagyobb, 170 ezres adathoz még a remélt 60 ezer focistanövendéket is hozzáadjuk.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgymilliárd forintért vett játékosokat a magyar utánpótlás felcsúti fellegváraHiába vernek el hatalmas összegeket játékosvásárlásra a csapatok, a futballisták leértékelődnek Magyarországon.
Más kérdés, hogy az MLSZ korosztályonként és nemenként már nem közölt hivatalos adatokat. Így elég komoly esély van arra, hogy a masszív túlteljesítés jelentős részben a különböző programokba, elsősorban a Bozsik intézményi programba bevont gyerekeknek köszönhető. Ez azonban még mindig nem lenne gond, különösen, ha tényleg az utánpótlás javítása volt az eredeti cél. Emellett valószínűleg a női kvótát is sikerült teljesíteni, legalábbis a különböző szövetségi kiadványok szerint már több mint 10 ezer hölgy focizik Magyarországon.
Elárasztották a focipályák az országot
Igazából a pályaépítési programra sem lehet panasz, már persze, ha a dolog anyagi részét figyelmen kívül hagyjuk, és csak a mennyiségre koncentrálunk. Itt az MLSZ a grundnosztalgiából kiindulva azt feltételezte, hogy ha elárasztják az országot kisebb pályákkal, akkor gyerekek tömegei kezdenek majd el focizni, és az új pályák – akárcsak az 50-60-as években a grundok – ontják majd magukból a fiatal tehetségeket.
A szövetség tao-támogatásból, azaz nagyrészt közpénzből közel 650 pálya megépítését támogatta 2012 óta az ország különböző pontjain. Persze lehet vitatni, hogy feltétlenül el kellett-e költeni ilyen célra több 10 milliárd forintot, de egész biztosan nem ez volt a legrosszabbul hasznosuló befektetés a magyar futballban. A nemzetközi tapasztalatok alapján a
szabadidős alapinfrastruktúra fejlesztése ugyanis általában valóban kedvezően hat a versenysportra is, a szabadidősport egyéb jótékony hatásairól nem is beszélve.
Ráadásul, ha az MLSZ komolyan gondolta, hogy a tömegbázis megteremtése az egész stratégia megvalósításának alapja, akkor ezekre a beruházásokra valóban szükség volt. Sőt, még a pályák számát sem lehet nagyon kritizálni, itt ugyanis legalább nagyságrendi eltérés nincs a stratégiában szereplő tervekhez képest.*Ott a végül megvalósulótól kicsit eltérő, de legalábbis más felosztású pályaépítési programban gondolkodtak. Iskolai, lakóhelyi és egyéb nagyobb pályák építését tervezték, összesen 800-at 2020-ig.
Megszaladt a ceruza
Az állam pénzügyi szerepvállalása esetében azonban ezt már korántsem lehet elmondani. Bár az MLSZ a stratégiájában többször rögzítette, hogy állami finanszírozás nélkül nem lehet újraéleszteni a magyar futballt, ahhoz képest, ami végül ezen a területen 2011 óta történt, kifejezetten szerények voltak a szövetség elvárásai.
Az MLSZ szakemberei három olyan forrást jelöltek meg, amelyről úgy gondolták, hogy javítani lehet vele az alulfinanszírozott futball pénzügyi helyzetét: a hatékonyságjavulást – és ezen keresztül a költségek csökkentését -, a tao-támogatásokat, illetve az utánpótlásra kapott egyéb állami forrásokat. Ezt egészítették még ki az infrastruktúra fejlesztésére, azaz a pályák és stadionok építésekre kért pénzzel.
Mindent összevetve tíz évre nagyjából 170 milliárd forintnyi állami forrást reméltek, de óvatos becslés szerint is négyszer ennyit kaptak.
Ráadásul utóbbi nem is a végső összeg, hiszen még nem értünk az egy évtizedes tervezési időszak végére. A hatalmas túllépés magyarázata, hogy a kormány egyrészt nem csak az MLSZ által vázolt három csatornán öntötte a pénzt a fociba, másrészt ezeken keresztül is sokkal többet adott.
A tao-rendszerre például összesítő táblázatában évi 2-3 milliárdot tervezett be a szövetség*Igaz, a szövegben évi 10-15 milliárdot emlegetnek., ehhez képest már az első évben 23 milliárd jött be ebből a forrásból, azóta pedig csak hízott a program. Az eddig rögzített adatok szerint a hazai cégek 2011 óta 283 milliárd forint adót fizettek a központi költségvetés helyett futballszervezeteknek.
Hasonlóan nagy volt az eltérés az utánpótlás-nevelés fejlesztésére kért és kapott összegek között. Erre 2011-ben évi 400 milliót remélt az MLSZ, a tavalyi büdzséjébe azonban már hatmilliárdot tervezett be, összesítve pedig 18 milliárd felett járunk, szemben a remélt néggyel.
Ennél is jóval nagyobb összeget osztott szét a csapatok között a szövetség a közvetítési jogok értékesítéséből befolyt összegből. Bár normál esetben ez piaci bevétel lenne, itthon burkolt állami támogatás, hiszen a közmédia vette meg a jogokat masszívan túlárazva.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízmilliárd forint folyik át az MLSZ-en a futballcsapatokhozMég annál is sokkal több pénz kapnak a magyar focicsapatok a közvetítésekért, mint amennyiről eddig hallani lehetett.
Mindezek fényében nem meglepő, hogy nemcsak a focicsapatok gazdálkodhatnak sokkal több pénzből, mint korábban, hanem az MLSZ is. A stratégiáról szóló vitaanyag alapján úgy tűnt, fixen 10-12 milliárdos éves büdzsével számolnak, amely évről évre néhány százalékkal bővül majd. Ehhez képest már 2012-ben az egy évvel korábbi másfélszeresére ugrott a szövetség bevétele, tavaly pedig majdnem hatszor annyiból sáfárkodhattak, mint 2011-ben.
Egy fél puskásnyi pénzt kértek
A legnagyobb tétel, a stadionok fejlesztése ráadásul az eddig felsoroltakban benne sincs. Bár az MLSZ messze erre kérte a legtöbb állami forrást, abból az összegből, amit akkor az új Puskás arénára és négy másik stadion megépítésére igényeltek volna, végül a Puskás fele sem jött ki. A vitaanyag 80 milliárd forintra becsülte az öt létesítmény együttes költségét, de a teljes 10 éves időszakban építéssel és fenntartással együtt is csak 121 milliárdos költséget saccoltak. Jelenleg ennek közel a háromszorosánál tartunk.
Csak arra az öt arénára, amely a stratégiában szerepelt, 220 milliárd forint ment el, de ezeken kívül is volt még számos milliárdos nagyságrendű egyedi fejlesztés, és egy olyan stadionfejlesztési program is, amiben több mint egy tucatnyi kisebb város gyakran alsóbb osztályokban játszó csapata kapott új arénát százmilliókból.
A finanszírozás estében egyetlen terület van, ahol nem sikerült teljesíteni a terveket: a működési hatékonyság javításából – és ezzel párhuzamosan a költségek csökkentéséből – semmi nem lett, sőt itt egyértelműen ellentétes folyamatok játszódtak le. A magyar labdarúgás pazarlóbb, mint bármikor, sok esetben teljesen értelmetlen dolgokra mennek el százmilliók, a játékosfizetések köszönőviszonyban sincsenek a teljesítménnyel. Ennek az oka pedig épp az, hogy minden említett csatornán
elöntötte a focit a pénz, így a sportág szereplőit semmi nem késztette arra, hogy hatékonyan használják fel a forrásokat.
Furcsán értelmezték az átláthatóságot
Ebből már egyértelműen látszik, hogy az MLSZ elvárásainak sokszoros túlteljesítésével a kormányzat gazdasági szempontból egyértelműen ártott a magyar futballnak. Így esély sem volt annak az elérésére, amit a szövetség középtávú célként jelölt meg, jelesül, hogy a hazai labdarúgás önfenntartó legyen, és ne szoruljon állami forrásokra. A döntéshozók ezt már csak azért is fontosnak tartották, mert egy a fejlesztési dokumentumokban is idézett TÁRKI-felmérés szerint a magyarok többsége már a 2010-es évek előtt sem gondolta úgy, hogy közpénzzel kellene tömni a magyar focit. 2007-ben, amikor a kormányzat finoman szólva sem kényeztette el a labdarúgást, a magyarok kétharmada vélekedett úgy, hogy kevesebbet vagy egyáltalán nem költene focira állami forrásból.
A szövetség azt tervezte, hogy a 2010-es évek végére ezt el is érjük. Az MLSZ stratégiája egyenesen úgy fogalmaz, hogy: "A labdarúgás, ha jól üzemeltetik, a költségvetés nettó befizetőjévé válhat a nettó haszonélvezőjéből. Ezen összefüggés megvalósításával és a társadalom tagjaival való elismertetésével 2018-2020-ra elérhető a magyar labdarúgás fenntartható felemelkedése."
Vagyis az idén a magyar futballnak már hoznia és nem vinnie kellene a közpénzt, ehhez képest 2019-re több mint százmilliárdnyi focihoz kapcsolódó kiadást tervezett be a kormány.
Ami pedig talán ennél is nagyobb probléma, hogy az állami milliárdok továbbra is ellenőrizetlenül és átláthatatlanul áramlanak a fociba. Pedig a szövetség stratégiájában a transzparencia megteremtése is nagy hangsúlyt kapott, sőt elvileg ezt a kabinet is elvárta. A stratégiában azt írták, hogy a
"kormány tehát egyrészről szigorúan elvárja a labdarúgás gazdasági megtisztulását, másrészről határozottan támogatja az öntisztulási folyamatot".
Arról a korányról van ugye szó, amelynek minisztériumai évekig minden fórumot felhasználtak arra, hogy ne lehessen kideríteni, honnan érkeznek a tao-milliárdok a sportba, majd amikor bukták a pert, az egyik tárca közölte: meg sincsenek a dokumentumok. Mellesleg ugyanezeket az adatokat a transzparencia szükségességét hosszan taglaló MLSZ is visszatartotta, de a támogatások ellenőrzésénél sem vitézkedett se a szövetség, se a kabinet.
Nem csak a taóval vannak azonban ilyen gondok. Hiába helyezett komoly szankciókat kilátásba az MLSZ arra az esetre, ha egy csapat nem számol be átláthatóan üzleti működéséről, simán előfordulhat, hogy a Fradi milliárdok eredetét titkolja, és úgy pakolnak közvetve állami forrásokat a cégbe, hogy azt többre értékelik, mint a Barcelonát, a Manchester Unitedet és a Real Madridot együttvéve.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz MLSZ asszisztálásával tűnt el a tao-pénzzel a fideszes polgármesterEgy történet, ami kicsiben megmutatja, mi a baj a százmilliárdokat megmozgató tao-rendszerrel. Hogyan nyúlhatják le a pénzt helyi haszonlesők, hogyan huny szemet efölött az MLSZ és miként vágja haza egy kisváros sportját az, aminek segítenie kellene.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÍme, a világ legértékesebb sportvállalkozása, a Ferencvárosi Labdarúgó Zrt.A Fradi focicsapatát többre értékelték, mint amennyit az MU, a Real Madrid és a Barcelona együtt ér. A paksi orosz hitelt pont ki lehetne fizetni ennyi pénzből.
Adat Közélet futball labdarúgás MLSZ stadionépítés tao-támogatás. utánpótlás-nevelés Olvasson tovább a kategóriában | [
"Magyar Labdarúgó Szövetség"
] | [
"Manchester United",
"Ferencvárosi Labdarúgó Zrt.",
"Real Madrid"
] |
Hiába rúgták ki a héten a balul kiütött postásbicikli tenderért felelősnek megnevezett beosztottat a Magyar Postától, az ügy tovább terjed, miután vezető beosztású alkalmazottak is a célkeresztbe kerültek. Az elsőként eltávolított Gergely László eközben továbbra is tagadja felelősségét és jogi útra tereli az ügyet.
Bírósághoz fordul a kírúgott alkalmazott
Egyre kisebb az esély, hogy ezzel száguldjanak a postások (Fotó: krpan-bikes.si)
Újabb felelősök
Egyelőre csak Gergely Lászlót távolította el állásából a Magyar Posta Zrt., ő a cég vezetői szerint a közbeszerzési bizottság első embereként egyszemélyi felelőse volt a támadások középpontjába került biciklitendernek - miután az ügy nyilvánosságra került. Az ügy ezzel azonban még nem ért véget: egyes információk szerint felsőbb szinteken is lehetnek felelősök, míg Gergely László a Hírszerzőnek arról beszélt, hogy maga az egész eljárás ellenkezett a posta belső szabályzatával - és nem csak ebben a konkrét esetben.Mint ismeretes, a már korábban is támadott kerékpárbeszerzési tender akkor vált igazán kínossá a Magyar Posta számára, amikor kiderült, hogy a későbbi győztes fél, fél évvel a tender kiírása előtt már tudhatott annak részleteiről. Az elsőként a HVG-ben megjelent információk hatására a cég május közepén a közbeszerzési döntőbizottsághoz fordult , és egyben elmarasztalta a konkrét ügyben illetékes eseti közbeszerzési bizottság vezetőjét, Gergely Lászlót, aki tájékoztathatta a szlovén felet a tender részleteiről. Gergelyt május 26-ai dátummal el is távolították a cégtől.Bár a Pécsett beruházás-előkészítési munkatársként dolgozó Gergely neve és felelőssége már a botrány kirobbanása utáni napokban felmerült, maga az érintett hosszú ideig nem nyilatkozhatott, miután felettesei ezt megtiltották neki. Az elmúlt hetet munkakör átadással és ügyvédhez járással töltő volt postai dolgozó úgy nyilatkozott a Hírszerzőnek, hogy a Magyar Posta Zrt. belső szabályzata alapján beosztásából fakadóan nem is lehetett volna a közbeszerzési bizottság elnöke, ugyanis ezt a posztot elvben csupán egy vezető beosztású alkalmazott tölthette volna be - igaz, a szabályzatot más közbeszerzési eljárások kapcsán sem tartották be.A magát áldozatnak érző Gergely hangsúlyozta: feletteseinek minden lépéséről beszámolt, közte a halálos bûnnek számító szlovéniai útról is, ahol állítása szerint annyi történt, hogy felkeresett egy kerékpár szaküzletet, hasonlóan több tucat másikhoz. Gergely leszögezte: postai alkalmazottként egyik helyen sem bonyolódott tárgyalásokba, már csak azért sem, mert ekkor még nem is volt az eseti közbeszerzési bizottság elnöke, csupán előkészítő munkát végzett.Gergely arra is kitért, hogy valójában nem is rendelkezett döntési jogkörrel, miután a bizottság csupán javaslatokat tesz; a döntést ezek után felsőbb szinten hozzák meg. A május 26-tól munkanélküli volt postás emellett visszatekintve úgy látja: szántak neki "némi szerepet" a balhé elvitelében.Miközben Gergely László konkrét jogi lépések megtételére készül elbocsájtása körülményei miatt, a Népszabadság információi szerint a postánál is tovább folytatódik a vizsgálat, amely során újabb felelősök is képbe kerültek, immár vezető beosztásban lévő alkalmazottak is.Gergely történetét erősítik meg a lap által idézett vizsgálat azon megállapítása, amely szerint már a közbeszerzési bizottság összeállítása meglehetősen sajátosan zajlott, abban ugyanis a cég egyetlen felelős vezetője sem kapott helyett, holott több mint egymilliárd forintnyi értékû üzletről kellett döntést hozni. Emellett a belső vizsgálat megállapításai szerint Gergely felhatalmazás nélkül adott át információkat a későbbi győztesnek.Az egyre felsőbb szintekre hatoló ügy pikantériája, hogy a súlyos szabálytalanságok idején még Szabó Pál jelenlegi gazdasági miniszter irányította a Magyar Posta Zrt.-t, így minél magasabb szintû vezetők kerülnek bajba, annál kellemetlenebb lesz az ügy az egész kormány számára. Az eddig egyedüliként felelősségre vont Gergely szerint mindez szerepet játszhatott igencsak gyors eltávolításában, ám hozzátette: örül, hogy a legfrissebb fejlemények alapján immár nem őt tartják egyedül felelősnek a botrányos közbeszerzésért. | [
"Magyar Posta"
] | [] |
Nem veszett el az óbudai önkormányzat 70 millió forintja, sőt 10 millió forinttal még gyarapította is a rábízott vagyont a Bre-Wor Observer Brókerház Rt. - nyilatkozta Pánczél Ferenc, az rt. igazgatótanácsának elnöke pénteken.
Pánczél elmondta, hogy még csütörtökön az önkormányzatnak átutaltak több mint 80 millió forintot, s a következő napokban további összegeket továbbítanak. Korábbi nyilatkozatát megerősítve a szakember kifejtette, hogy soha nem volt hiánya az önkormányzatnak. A portfóliókezelés jellegéből adódóan természetesnek tartja, hogy pénzügyi tranzakciókat végeznek a rájuk bízott vagyonnal. Ennek eredménye, hogy folyamatosan nő az önkormányzat haszna.
A kerületi MSZP-s képviselői mandátumáról február 2-án lemondott Pánczél Ferenc hangsúlyozta: némileg érthetetlen számára, hogy milyen felhangok kísérték az ügyet. Úgy véli, a pénz megléte is azt bizonyítja, hogy megalapozatlan volt az ügyben tett rendőrségi feljelentés. Szerinte a képviselőtestületnek jövő heti ülésén ezt vissza kellene vonnia. A III. kerület vezetése hűtlen kezelést vélelmezve, több mint 70 millió forintot hiányolva tett feljelentést csütörtökön az önkormányzat portfóliócsomagját kezelő brókercég ellen. A Bre-Wor Observer Brókerház Rt.-t tavaly nyáron pályázat útján bízta meg a testület a kerület 127 millió forintos portfólióvagyonának kezelésével.
(MTI) | [
"Bre-Wor Observer Brókerház Rt."
] | [] |
Megkérdeztük a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól, hogy miért vették ki a MÁV kezéből a munkálatok megkezdése után a Piliscsaba-Esztergom vasútvonal biztosítóberendezési munkálatait, amit most a NIF és Mészáros Lőrinc cége végez.
Nemrég beszámoltunk róla, hogy 2014-ben még a MÁV írt ki közbeszerzést a Piliscsaba-Esztergom vasútvonal biztosítóberendezési munkálataira, és a megbízást Simicska Lajos egyik cége, a Dunántúli Kft. nyerte. 2016-ban azonban a MÁV szerződést bontott a céggel, mert a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) azt közölte, hogy az EU-s pénzből finanszírozott projektet a MÁV helyett a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) kapja meg. A NIF közbeszerzést írt ki a Piliscsaba-Esztergom szakaszt is magában foglaló Budapest-Esztergom vasútvonal biztosítóberendezési munkálataira, a megbízást pedig Mészáros Lőrinc egyik cége, az R-Kord Kft. nyerte el.
Elkértük az NFM-től a MÁV által hivatkozott iratot, amiben a minisztérium tájékoztatta őket arról, hogy a NIF veszi át a projektet, és kértük az NFM-et, hogy válaszolják meg az alábbi kérdéseinket is:
– Mi volt a döntés indoka? Miért a NIF Zrt.-t jelölték ki 2015-ben kedvezményezettként a projekt megvalósítására?
– Miért másfél évvel azután döntöttek így, hogy a korábbi kedvezményezett MÁV Zrt. szerződést kötött az általa kiírt közbeszerzés nyertesével, és elkezdődtek a munkálatok?
– Az új kedvezményezett NIF Zrt. által kiírt közbeszerzésen 2017 májusában született eredmény, vagyis bő egy évvel azután, hogy a MÁV szerződést bontott a korábbi kivitelezővel. Nem tartják problémásnak, hogy ennyit késtek a munkálatok a kedvezményezett megváltoztatása miatt?
– Bármikor bármilyen beruházás megszakítható a kedvezményezett megváltoztatásával? Ilyenkor minden esetben új közbeszerzést kell kiírni, és az eredeti szerződéseket felmondani?
– Mi a célja ennek a lehetőségnek, hogy menet közben megváltoztatható a kedvezményezett? Ez a kivitelezők és kedvezményezettek figyelmeztetésének egyfajta eszköze?
Az NFM nagyon gyorsan, és viszonylag részletesen válaszolt. A MÁV-nak írt tájékoztatást nem küldték meg, de azt közölték, hogy nem egyedi eset az, hogy új kedvezményezettet jelölnek ki egy projektre. A Budapest-Esztergom vasútvonal esetében ezt állításuk szerint az indokolta, hogy az EU-s pénzből megvalósuló vasútfejlesztéseket a NIF kezelje. Az NFM szerint nem okozott fennakadást, hogy azután vették el a projektet a MÁV-tól, hogy a Dunántúli Kft. már elkezdte a munkálatokat.
Az NFM teljes válasza:
“A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. kedvezményezetti kijelölésének általános indoka az a szándék volt, hogy az uniós támogatásból megvalósuló hazai vasútfejlesztéseket – a járműbeszerzések és egyéb cég-specifikus projektek kivételével – egységesen az állami beruházó NIF kezelje. Az esztergomi vonal esetében ezzel a több részprojektből (pl. villamosítás, részleges kétvágányosítás, angyalföldi átszállási kapcsolat kialakítása, független mérnöki tevékenység) álló elővárosi vasútfejlesztés koordinációja került egy kézbe.
A kivitelező 2015 elején kezdte meg a projekt megvalósítását, a kedvezményezetti kijelölésről tehát nem másfél évvel, hanem csak néhány hónappal a munkálatok megindítása után született döntés. A pályakorszerűsítés átadása óta a főváros és Esztergom közötti vasúti forgalomban komolyabb, tartós fennakadás nem volt, a változás az utasok számára érzékelhető problémát nem okozott.
Az új kedvezményezett kijelölése nem egyedi eset, ez más uniós közlekedésfejlesztési projekteknél is előfordult már, így pl. Budapest Főváros Önkormányzatának helyét, feladatait több fővárosi fejlesztésben a BKK Zrt. vette át."
Építőipari forrásaink szerint azonban nagyon is komoly üzenete van a történetnek. Szerintük ez egyfajta jelzés a kivitelezők felé, hogy hiába nyernek el egy tendert, nem lehetnek nyugodtak, mert az uniós forrásokat koordináló NFM egy tollvonással elveheti tőlük a megbízást. Ez a lehetőség pedig egyfajta fenyegetésként is felfogható számukra, de semmiképp sem kiszámítható és stabil gazdasági környezet, hiszen sosem tudni, mit hoz(hat) a holnap.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"MÁV",
"R-Kord Kft.",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.",
"Budapest Főváros Önkormányzata",
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.",
"NIF Zrt.",
"BKK Zrt.",
"Dunántúli Kft."
] |
A Postás SE új tornasport-akadémiáját még el sem kezdték építeni Zuglóban, de már így is 1,25 milliárd forintba került az adófizetőknek. Egy friss közbeszerzés keretében a tervezésre 833 millió forintot költ az állam, a projekt előkészítésére pedig 418 millió forintot adott korábban. A sporttelep mellett halomban állnak a kivágott fák, amik az egyesület szerint veszélyesek voltak.
Ez a sportakadémia a zuglói Postás Sporttelep területén fog megvalósulni: ez a Róna utcai központ a zuglói Postás Sport Egyesület otthona. Az építkezés célja, hogy regionális jelentőségű utánpótlás-nevelési sportközpontot hozzanak létre.
A telken található épületek a kiírt pályázat szerint igen rossz állapotban vannak, már nem alkalmasak a funkciójuk betöltésére, így minden létesítményt ledózerolnak. A szebb napokat is megélt sportegyesületet Vörös József vezeti, aki Mészáros Lőrinc ügyvédjeként ismert meg a közvélemény még a 2016-os botrányos földárverések idején.
Az első kapavágás előtt elment rá 1 milliárd
A sportlétesítmény eddig 1,25 milliárd forintba került az adófizetőknek: az előkészítésre 418 millió forintot, a tervezésre 833 millió forintot költöttek.
A Budapesti Nemzeti Tornasport-akadémia tervét tavaly karolta fel a kormány. A projekt előkészítéséért Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter felel, a megvalósítása pedig a Beruházási Ügynökség feladata. Csak az előkészítési fázisra 418 millió forintot adott a kormány, aminek a határideje 2019. december 31. volt.
A sportakadémia tervezési munkálataira januárban írták ki a közbeszerzést, amire két ajánlat érkezett be. A nyílt pályázat nyertese április végén jelent meg a közbeszerzési értesítőben.
A legkedvezőbb, nyertes ajánlatot a S.A.M.O. Építésziroda Kft. tette, a másik ajánlatot pedig érvénytelennek nyilvánították. A cég nettó 833 millió forintért vállalta az épület megtervezését.
Az akadémia épülete az impozáns kormányzati tervek szerint leginkább egy üvegkalitkára fog hasonlítani, ugyanis a főépületre 45 méternél is hosszabb egybefüggő üvegfelületeket szeretnének. Az még nem derült ki, hogy a S.A.M.O. milyen tervvel nyert, és hogy fog kinézni az épület.
Az új sportlétesítmény több szakosztályt, például tornát, asztaliteniszt, atlétikát, tekét, labdarúgást, kézilabdát, kerékpározást fog kiszolgálni. A tervek szerint a közel hathektáros telken az akadémia mellett egy nagy műfüves pálya épülhet lelátóval, továbbá négy kis műfüves futballpályát, valamint 40 szobás kollégiumot, éttermet, és egy 302 férőhelyes mélygarázst is felhúznak.
A S.A.M.O. neve onnan lehet ismerős, hogy ők tervezték a 2014-ben átadott Groupama Arénát is Budapesten. A cég ügyvezető-tulajdonosai Kókány Győző és Streit Ágnes, nettó árbevételük 2018-ban 360 millió forint volt.
Egy újabb Mészáros-közeli sportklub
A Postás Sport Egyesületet Vörös József vezeti, aki Mészáros Lőrinc ügyvédjeként lett közismert.
Vörös József 2017-ben tűnt fel a sportegyesület életében, hogy kisegítse a klubot a bajból. A Postás SE az 1950-es évek óta a Róna utcai telepen működik egy közel hathektáros területen. A telek tulajdonjoga három állami tulajdonú cég, a Magyar Posta, a Magyar Telekom és az Antenna Hungária kezében van, a terület használati joga azonban a sportegyesületé. A cégek szerették volna kirakni az értékes zuglói területről egyesületet.
Emiatt több mint 10 éve folyik a pereskedés. Ez idő alatt az egyesület tetemes adósságot halmozott fel, miközben a létesítmény katasztrofális állapotba került. Az elnök kinevezése után a helyzet nem lett sokkal jobb, az Mfor információi szerint még a fizetések is elmaradtak, és volt olyan időszak, amikor még a villanyt is kikapcsolták. Most viszont jelentős változások jönnek a sportegyesület életében.
A sportpálya alig számítható be a zöldfelületbe
Ha megnézzük Zugló jelenleg hatályos Kerületi Építési Szabályzatát (KÉSZ-t), akkor láthatjuk, hogy a nagy kiterjedésű rekreációs és szabadidős területeken belül a Postás Sporttelep területén (K-Rek/3) a legkisebb a zöldfelület nagysága, mindössze 15 százalék, és a megengedett beépítettség mértéke is itt a legmagasabb, 50 százalék. Ezt a mindössze 15 százalékos zöldfelületet az OTÉK (országos településrendezési és építési követelmények) módosítása tette lehetővé.
Egy 2018-as dokumentumban az olvasható, hogy a Postás Sporttelep területén (K-Rek/3 jelű építési övezet) jelentős sportcélú fejlesztést terveznek.
"Mivel a sportpályák, így a telek több mint 30 százalékán tervezett füves pályák legfeljebb tetőkertként számíthatóak be a zöldfelületbe (a sportpálya területének 15 százaléka számítható be a zöldfelületbe az OTÉK 5. számú melléklete szerint), így 15 százalék legkisebb zöldfelület előírása szükséges."
A dokumentumban feltüntetik, hogy bár az OTÉK-ban 40 százalék, a KÉSZ-ben pedig 50 százalék a megengedett legkisebb zöldfelület, a korábban kialakult állapot szerint a zöldfelület eleve csak 15 százalék volt.
Már a fák sem veszélyeztetik a tervet
"Bár mindenki a koronavírussal van elfoglalva, szeretnék azért néhány fotót a figyelmükbe ajánlani egy hatalmas fakivágásról a XIV. kerületi Postás sporttelep területén" – írta az egyik olvasónk.
A képeken látszik, hogy a Mogyoródi út és a Róna utca mellett, a kerítésen belül halomban állnak a kivágott fák. A fotók még március végén készültek, egy-két héttel korábban pedig még megvoltak a fák.
A kérdéseinket elküldtük a Postás Sport Egyesületnek, akik azonban csak arra válaszoltak, hogy milyen állapotban voltak a kivágott fák, miközben többek között arra is kíváncsiak voltunk, hogy pontosan hány fát vágtak ki. Íme az egyesület válasza:
"A Postás Sport Egyesület telepén kivágott fák öregek, már több mint 50 évesek voltak. Szakértői bevizsgálás és engedélyezés után kerültek eltávolításra a súlyosan károsodott és veszélyes fák. Miután az ehhez szükséges engedélyezési eljárást elindítottuk, februárban a viharos hetekben a telep területén két fa is kidőlt az időjárási viszonyok miatt, amelyből az egyik a területen kívülre, a Róna utcai járdára dőlt, és szerencsére nem okozott balesetet. A kivágásokhoz Egyesületünk rendelkezett minden szükséges önkormányzati engedéllyel."
Megkerestük az ügyben a zuglói önkormányzatot is, akik arról tájékoztattak, hogy az önkormányzat 63 darab jegenyenyár és egy darab fehér eperfa kivágását engedélyezte:
"A Kérelmező által, a fakivágási engedélykérelem mellékleteként becsatolt, minősített favizsgáló által készített szakvélemény alapján a fák állapota külső vizsgálattal és belső műszeres vizsgálattal került felmérésre, melynek eredményeképpen megállapításra került, hogy a 76 (hetvenhat) db fa közül 63 (hatvanhárom) db nyárfa és 1 (egy) db eperfa veszélyt jelent a környezetére, a további 12 (tizenkettő) db fa állapota pedig rendszeres felülvizsgálattal és ápolással még fenntartható."
Az ingatlanon egy éven belül pótolni kell a kivágott fákat, a sportegyesületet az eljáró hatóság 64 darab, "többször iskolázott", legalább 5 cm törzsátmérőjű, várostűrő facsemete telepítésére kötelezte.
Címlapkép: Kivágott fák a Mogyoródi út mellett, Péter Ildikó fotója. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával! | [
"Postás SE"
] | [
"Budapesti Nemzeti Tornasport-akadémia",
"Antenna Hungária",
"Opten Kft.",
"Postás Sport Egyesület",
"Magyar Telekom",
"S.A.M.O. Építésziroda Kft.",
"Magyar Posta",
"Beruházási Ügynökség"
] |
A sorozatos végrehajtások után felszámolják a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) évek óta vergődő cégét, amely nem tudta 100 millió alá vinni tartozásait. A korábbi főigazgató 2013-ban javasolta a társaság megszüntetését, de az egyetem vezetése további tízmilliókat pumpált bele még akkor is, amikor már meghaladta a 200 millió forintot a cég adóssága.
A cég alapítását a kedvezőbb adózási feltételek is motiválták, de ez nem olvasható az alapítói okiratban. Az egyetemi kollégák a cégen keresztül bonyolított projektekből a kedvezőbb adózási és járulékfizetési következményekkel járó megbízási, illetve vállalkozási szerződések keretében tudtak jövedelemhez jutni.
Mínusz 70 millió
A 2011-es üzleti év már jelezte, hogy az IK tartósan lejtmenetbe állt. Ezt a Görög Mihály akkori fejlesztési rektorhelyettes felügyeletével készített jelentés részletesen feltárta. Az anyagot Pavlik Lívia, a Gazdálkodástudományi Kar gazdasági dékánhelyettese (2008–2013), egyetemi docens, a BCE későbbi megbízott gazdasági főigazgatója, jelenlegi kancellárja készítette.
A 2006. december és 2012. június közötti időszakról szóló beszámoló szerint az IK 2011-et 41 millió forintos veszteséggel zárta, ezzel sikerült felélnie jegyzett tőkéje 80 százalékát. A negatív spirál azonban korábban kezdődött, a fizetési nehézségek 2011-re csak súlyosabbak lettek. "A működés likviditásának fenntarthatósága mellett az IK csak részben tudott eleget tenni a BCE felé fennálló támogatásból és infrastruktúra-használatból származó kötelezettségeinek. A felhalmozódott adósság összege 2012. május 31-én hozzávetőleg 70 millió forint" – írta Pavlik.
Az IK közhasznú megállapodást kötött alapító tulajdonosával, hogy bevételei 20 százalékát – a kht. saját munkatársai vagy az egyetem vezetése által letárgyalt szerződésekből – átadja az egyetemnek, a többit saját céljaira (projektekre, működésre, felhalmozásokra) fordítja. Az IK azonban nem jeleskedett a befizetéssel. 2010. januárig 76 millió forintot kellett volna átadnia az egyetemnek, de csak 20 milliót fizetett be, és 2012. júniusban is még 69 millióval maradt az egyetem adósa. Ez az összeg a ki nem fizetett támogatáson kívül az intézmény infrastruktúrájának – főképpen az Élelmiszer-tudományi Kar laborjainak – elmaradt használati díját is tartalmazta.
További érdekessége az IK működésének, amivel az egyetem veszteségeit növelte, hogy miközben az intézménynek nem fizetett, elszívta a BCE innovációs bevételeit.
| [
"Budapesti Corvinus Egyetem"
] | [
"Gazdálkodástudományi Kar",
"Élelmiszer-tudományi Kar"
] |
Tervek készülnek tervek alapján, minderre viszont viszont 232,5 millió forintot kap a Fejér Mérnökiroda.
Impozáns összegű pályázati megbízással kínálja meg a Nemzeti Sportközpontok a FEJÉR Tervező és Mérnökiroda Kft-t., melyben a Mészáros-gyerekekhez tartozó Fejér BÁL Zrt. a tulajdonos - derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből, vagyis a TED -ből.
Terveket terveznek, terv szerint
A felcsúti bejegyzésű, 2017 tavaszán alapított céget közzététel nélkül, tárgyalásos úton bízzák meg azzal, hogy felülvizsgálja a Felcsútra tervezett új Endresz György Általános Iskola tervdokumentációját, kivitelezési tervvé alakítsa a projektet, és elkészítse a hozzá tartozó költségvetéseket is. (Felcsúton már 2005 óta létezik iskola azonos néven, igaz, jelenleg egy szerényebb épületet használ.)
Tervek készülnek tehát tervek alapján, minderre viszont viszont 232,5 millió forintot kap a Fejér Mérnökiroda.
Ennyiből kevésbé szerencsés (értsd: miniszterelnököt nem kitermelő) falvakban komplett tornacsarnokok, tantermek is épülnének, és nem csak a tervezőasztalon.
A cég, amit nem lehet megkerülni
Nem csak az összeg nagysága kiugró, a tender előélete is érdekes, az mfor.hu cikke a NER bájos abszurditására is rámutat. Kiderül, hogy Mészáros-család érdekeltségébe tartozó mérnökirodát már 2018-ban megbízták a tervezési feladatával, méghozzá – a kizárólagos jogok vcdelmére hivatkozva –egyedüli szervezetként.
A közbeszerzés azonban eredménytelenül zárult, mivel a FEJÉR Tervező és Mérnökiroda Kft.
egyszerűen nem tett végleges ajánlatot a Nemzeti Sportközpontok tenderén.
A megbízónak nem volt választása, minden út Felcsútra vezetett: újra megkeresték a mérnökirodát, és másodjára már minden rendben ment, március 14-én már el is dőlt, hogy a Mészáros-család érdekeltsége kapja a munkát. A szerződést március 29-én kötik meg a felek, de a közbeszerzési törvény előírja, hogy erről már 10 nappal korábban tájékoztatni kell a közvéleményt – így tudhatunk mi is a megállapodásról. | [
"Nemzeti Sportközpontok",
"FEJÉR Tervező és Mérnökiroda Kft."
] | [
"FEJÉR Tervező és Mérnökiroda Kft-t",
"Endresz György Általános Iskola",
"Fejér Mérnökiroda",
"Fejér BÁL Zrt."
] |
Újra feljelentést tesz a Széchenyi Bank ügyében a Demokratikus Koalíció (DK) - jelentette be Gréczy Zsolt, a párt szóvivője vasárnap a fővárosban tartott sajtótájékoztatóján. A szóvivő elmondta: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által készített és nemrégiben kiszivárgott - a HVG által bemutatott - jelentésben, amely a Széchenyi Bank ügyeivel foglakozik az áll, hogy a pénzintézet több közvetítőn keresztül saját magának adhatott hitelt a tőkeemelésre.
Gréczy Zsolt szerint a Quaestor-botrányhoz hasonlóan itt is milliárdok tűntek el egy törvénytelenül működő "jobboldali vállalkozásban", amiről végig tudhatott Matolcsy György, a pénzintézetek felügyeletért felelős MNB vezetője is. Az ügyekkel kapcsolatban a DK már tavaly decemberben feljelentést tett hűtlen kezelés gyanúja miatt, de azt az ügyészség elutasította.
A Fidesz-frakció azt közölte, hogy Gyurcsány Ferenc ma is a külföldi bankok érdekeit védi. | [
"Magyar Nemzeti Bank",
"Széchenyi Bank"
] | [
"Demokratikus Koalíció"
] |
Az orvosi kamara elnökét és elnökségét is visszahívná a felügyelőbizottság, mivel szerintük az elnök és az elnökség ellehetetlenítik a gazdasági ellenőrzésre vonatkozó próbálkozásaikat.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökségének visszahívását kezdeményezi a köztestület felügyelőbizottsága a február elejére összehívott rendkívüli országos küldöttközgyűlésen - mondta a MOK országos felügyelőbizottságának (fb) elnöke csütörtökön.
Bánki Magdolna közlése szerint erre a lépésre azért van szükség, mert az fb álláspontja szerint több ponton is sérül a kamara jogszerű működése, Éger István elnök és az elnökség továbbra sem tisztázta a gazdálkodás ellenőrzése során felmerült visszásságokat, és folyamatosan ellehetetlenítik a felügyelőbizottság munkáját.
Az fb elnöke elmondta, az általuk készített jelentés több ponton elmarasztalta a MOK vezetését, egyebek mellett úgy szedtek emelt tagdíjakat az orvosoktól, hogy az emelés tényét nem a küldöttgyűlés szavazta meg. Ezzel kapcsolatban Bánki Magdolna úgy vélte, a nem jogszerűen megállapított, emelt összegű tagdíj különbözetét a kamarának vissza kell fizetnie az orvosoknak, ami 200-300 millió forintot is jelenthet.
Emellett - ismertette az elnök - a kamara gazdálkodásában is több szabálytalanságot tapasztaltak, ezért a számvevőszékhez, az adóhatósághoz és az adatvédelmi hivatalhoz fordultak. Utóbbihoz azért, mert véleményük szerint a kamara úgy kötött az orvosokra csoportos életbiztosítást, hogy adataik átadásához nem kérte beleegyezésüket.
Bánki Magdolna beszámolt arról, hogy az ellenőrzések során számos akadályba ütköztek, a kért adatokat nem, vagy hiányosan kapták meg az elnökségtől, amely a kamarához tartozó kft.-k gazdálkodásába való betekintést többszöri kérésükre folyamatosan, szóban és írásban is megtagadta.
Az fb-elnök úgy látja, az alapszabály szerint nincs akadálya annak, hogy a felügyelőbizottság küldöttközgyűlést hívjon össze, amelyet február 8-ára hirdettek meg. | [
"Magyar Orvosi Kamara"
] | [] |
Mint arról hétfőn hírt adtunk, az Európai Bizottság Csalás Elleni Hivatala (OLAF) múlt héten a Simicska Lajos tulajdonában álló Közgép Zrt. és a több önkormányzattal és az agrártárcával is szerődésben álló Provital Zrt.-nél helyszíni ellenőrzést tartott. A Provital üzemelteti a kozbeszerzes.com nevű weboldalt is, ahol a társaság elérhetőségén kívül semmilyen más információ nem található.
A Provital Zrt. vezérigazgatója, Panácz István kedden a hvg.hu-nak elküldött nyilatkozatában közölte: május 11-én "előre egyeztetett időpontban, egy a Társaságunk által Megbízottként képviselt Megbízó Európai Uniós forrásból is támogatott projektjével kapcsolatban" az OLAF munkatársai helyszíni ellenőrzést végeztek a cégnél.
A nyilatkozat szerint az OLAF adatokat kért és kapott a Provitaltól az ellenőrzés során. Arra, hogy az OLAF munkatársai melyik projekttel kapcsolatban kértek adatokat, Panácz István nem tért ki. Azt viszont leírta, hogy a Provital árbevétele "folyamatosan növekvő tendenciát mutat".
Hétfőn a Simicska Lajos tulajdonában álló Közgép Zrt. először nem akart nyilatkozni az ügyről, később azonban elismerte: a cégnél helyszíni vizsgálatot tartott az OLAF.
A Közgép kétségkívül a második Orbán-kormány kedvenc cége, a társaság – mint azt az Origo nemrég megírta – a tavalyi 55,6 milliárd forintos árbevétel mellett 2,9 milliárd forint osztalékot fizet idén a tulajdonosoknak. A cég árbevétele egyébként szépen emelkedik az utóbbi években: míg 2009-ben 43, 2010-ben 48 milliárdot értek el. Mindebben nagy szerepe van annak, hogy a Közgép, úgy tűnik, mindkét politikai oldal kedvence: a cég nyerte el a liberális városvezetés alatt a Margit híd felújítását például. Igazán azonban a kormányváltás után szaladt meg a Közgépnek: mint a Magyar Narancs kiszámolta, a választások óta azok a konzorciumok, amelyeknek a Közgép is tagja volt, 200 milliárd forintnyi megbízást nyertek el, köztük olyanokat is, mint a vasúti infrastruktúra-fejlesztés Záhony térségében 14,5 milliárd forintért. | [
"Provital Zrt.",
"Közgép Zrt."
] | [
"Európai Bizottság Csalás Elleni Hivatala",
"Magyar Narancs"
] |
A Figyelőnek adott interjújában a nyilvánosság előtt is vállalta Vajda Zita ("nem bujkálunk, felvállaljuk", "összetartozunk"), hogy kapcsolatot folytat Matolcsy György jegybankelnökkel, aki egyébként mással él házasságban. A barátnő arról viszont nem beszélt, mióta tart a kapcsolatuk, és arról sem, hogy Matolcsy felesége, illetve szűkebb környezete előtt azt mióta vállalják fel.
Hogy ez miért nem csupán egy öncélú bulvárkérdés, azt mindjárt elmagyarázzuk.
Matolcsynak el kellett árulnia, ha volt szeretője
Matolcsy György legutolsó vagyonnyilatkozata a törvény szerint a 2015. december 31-i vagyoni állapotot tükrözi. Ebben a nyilatkozatban közös háztartásban élő házastársként Matolcsy Gyöngyi, a jegybankelnök felesége – akitől most válik – van feltüntetve. A külvilág számára tehát Matolcsy hivatalosan azt a képet közvetítette, hogy együtt él feleségével. Kérdésünkre, hogy ez valóban így volt-e még akkor, vagy esetleg hibázott a jegybankelnök és megszokásból írta csak be a feleségét, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) azt válaszolta, hogy "Matolcsy György vagyonnyilatkozatában közölt adatok minden esetben megfelelnek a valóságnak."
Csakhogy van egy másik bevallás, ahol Matolcsynak nem csupán a feleségét, de a szeretőit is muszáj feltüntetnie. Az MNB elnökeként Matolcsy rendszeresen nemzetbiztonsági ellenőrzésen esik át, melynek során egy nemzetbiztonsági kérdőívet is ki kell töltenie. Ez a kérdőív részletes beszámolót kér arról, hogy az adott állami vezetőnek – a hivatalos megfogalmazás szerint –
van-e házasságon vagy élettársi közösségen kívüli partnerkapcsolata (homoszexuális is),
sőt a partner személyes adatait és édesanyja nevét is meg kell adnia. És még ez sem minden: a kérdőívet az átvilágított vezetővel egy háztartásban élő hivatalos partnerének (házastárs, bejegyzett élettárs, élettárs) is alá kell írnia és nyilatkozatot kell tennie az adott esetben őt is érintő titkos adatgyűjtés engedélyezéséről.
Minderre azért van szükség, mert egy elhallgatott szerető zsarolási kockázatot jelent. Egy állami vezetőt zsarolásra felhasználható magánéleti információval akár üzleti körök, akár bűnszervezetek, akár külföldi titkosszolgálatok meg tudnak környékezni. Sőt, szélsőséges esetben már maga a szerető is ennek a megkörnyékezésnek lehet az eszköze. Emiatt államérdek, hogy a nemzetbiztonsági szervek előtt egy átlagpolgárhoz képest jóval transzparensebb legyen például a jegybankelnök magánélete is, hogy az ilyen és ehhez hasonló fenyegetéseket elháríthassák.
A Habony-média szerint ez egy friss kapcsolat
Matolcsy és Vajda akkori kapcsolatáról mindössze annyit tudunk, hogy a nő 2013 márciusában rögtön követte Matolcsyt a gazdasági minisztériumból az MNB-be, és a jegybank nemzetközi szakmai titkára lett. Vajda Zita testvére, Vajda Kitti 2013 októberében kezdett el az MNB-nek dolgozni, a Vajda-nővérek anyja pedig az egyik MNB-alapítvány 2014. évi beszámolóját készítette el könyvelőként. De hogy Matolcsy konkrétan mikor kezdett viszonyba Vajda Zitával, arról eddig egyetlen állítással találkoztunk. Az egész Vajda-ügyet megíró Népszabadság-cikk megjelenése előtti délután a Habony-érdekkörbe tartozó Ripost.hu-n megjelent egy cikkecske Matolcsy válásáról, ebben szerepel az a kiemelt mondat, mely szerint
a Ripost úgy tudja, hogy Matolcsy György néhány hónapja (kiemelés: Index) már új kapcsolatra is talált, méghozzá egy volt kolléganő személyében.
Ha ezt az állítást igaznak fogadjuk el, abból az következne, hogy Matolcsy az ezt megelőző időszakban lezajlott átvilágításai során, a nemzetbiztonsági kérdőív kitöltésekor nem tüntette fel házasságon kívüli partnerkapcsolataként Vajda Zitát. Viszonyuk – a Ripost állítása alapján – 2016 első felében kezdődhetett, hosszú évekkel azután, hogy már Vajda fél családja az MNB-nek, illetve az egyik jegybanki alapítvány körül dolgozott.
Csakhogy maga a nemzetbiztonsági ellenőrzés jóval tovább megy egy szimpla kérdőív kitöltetésénél: az átvilágítás során az AH-nak ellenőriznie is kell a megadott információkat, ha valamit pontatlannak, homályosnak, esetleg gyanúsnak talál.
A Matolcsyt átvilágító szerv több volt vezetője Matolcsynak dolgozik
Matolcsy György esetében itt lesz a kérdés még érdekesebb: a nemzetbiztonsági ellenőrzést ugyanis a Belügyminisztérium felügyelete alá tartozó Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) végzi, márpedig az AH több volt magas rangú vezetője a szolgálatot otthagyva azóta már Matolcsy Györgynek dolgozik. Még augusztusban írtunk arról, hogy a MNB-hez, illetve az MNB Biztonsági Zrt.-hez szerződött Göbölös László, az AH előző főigazgatója (2012-2015), Görög Sándor, az AH volt műveleti főigazgató-helyettese, és Dobra Tibor, az AH egykori jogi igazgatója is.
A Belügyminisztérium az Index azon kérdésére, hogy mikor került sor legutoljára Matolcsy nemzetbiztonsági átvilágítására, annyit válaszolt, hogy 2015-ben. Arra azonban, hogy Matolcsy György házasságon kívüli kapcsolata az átvilágításnál kiderült-e, nem válaszoltak, mivel "az ellenőrzés eredményéről kizárólag a kezdeményező kap tájékoztatást". (Vajda Zita nemzetbiztonsági ellenőrzésére még az Inforádió kérdezett rá korábban, és ők azt a választ kapták, hogy Vajdát nem világították át, mivel az ő munkakörében ez nem volt előírás.)
Az MNB-nek is feltettük a kérdést, hogy Matolcsy feltüntette-e az utóbbi két átvilágítása során a biztonsági kérdőíven Vajda Zitát mint házasságon kívüli partnerkapcsolatát, de tőlük sem kaptunk erre választ. Azt írták, Matolcsy rendelkezik érvényes biztonsági szakvéleménnyel, a kérdőív tartalma pedig nem nyilvános.
A jegybank arra a kérdésünkre, hogy pontosan mikor került sor a legutóbbi két átvilágításra – tehát az előző előttire is kíváncsiak voltunk –, egyáltalán nem válaszoltak.
2015-ben, amikor a BM szerint Matolcsy utolsó átvilágítására sor került, hárman is vezették az AH-t, a későbbi Matolcsy-alkalmazott Göbölös László 2011 végétől tavaly márciusáig állt a szervezet élén. A 2015-ös Matolcsy-átvilágítás alatt így talán már nem ő volt az elhárítók vezetője, de Matolcsy György 2013-as jegybankelnöki kinevezésekor igen. Ha tehát akkoriban sor került egy nemzetbiztonsági ellenőrzésre, a vizsgálódó titkosszolgák annak a Göbölösnek a beosztottjai voltak, aki távozása után később Matolcsy beosztottja lett. | [
"Magyar Nemzeti Bank",
"Alkotmányvédelmi Hivatal",
"MNB Biztonsági Zrt."
] | [] |
Figyelő Online - Jandó Zoltán
2014.09.04 14:01
Adminisztrációs hiba miatt tűnt úgy, hogy közpénzből épült a felcsúti stadion. Szerencsére a hibát utólag javították: a tulajdonos alapítvány 2012-es beszámolójában bő egy évvel annak leadását követően egyszerűen átírtak egy számot.
Gyorsan reagáltak a Figyelő Online néhány hete megjelent cikkére Felcsúton: a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát működtető alapítvány 2013-as beszámolója, az egy évvel korábbival ellentétben, már nem állítja azt, hogy közpénzből épült a felcsúti stadion. Sőt, valójában most már a 2012-es közhasznúsági jelentés sem, a dokumentumot ugyanis az elmúlt hetekben utólag módosították. A beszámolóban egyetlen számot írtak át, azt amelyik egyértelműen arra utalt, hogy az aréna felhúzását központi költségvetési támogatásból finanszírozták.A felcsúti Pancho Aréna felhúzásához szükséges összeg jórészt úgynevezett tao-pénzekből származott. Azaz néhány - elsősorban kormányközeli cég -élve a kabinet által teremtett lehetőséggel, ahelyett, hogy az államkasszába fizette volna be a társasági adót, odaadta azt a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak (FUNA), hogy építsenek belőle egy stadiont. Ez az alapítványhoz közel állók kivételével mindenki szerint közpénznek számít, hiszen adóforintokat kapott a FUNA. Az akadémiánál azonban kötik az ebet a karóhoz: az aréna avatóján Orbán Viktor a Hír24 riporterének kérdésére kommunista beidegződésnek nevezte a közpénzezést, Mészáros Lőrinc az alapítvány elnöke pedig a Heti Válasznak nyilatkozott úgy, hogy "közpénz egyetlen fillér sem jött".Éppen ezért volt érdekes, hogy a FUNA 2012-es közhasznúsági jelentése eredetileg másról árulkodott: egy eldugott kisebb táblázatában - valószínűleg figyelmetlenségből - benne maradt néhány, a hivatalos kommunikációnak ellentmondó adat. Eszerint ugyanis központi költségvetési támogatásból 2,09 milliárd forint érkezett be 2012-ben az alapítványhoz, ami lényegében megegyezik az MLSZ támogatás, és a taopénzek összegével. Azaz a tao-támogatásokat költségvetési forrásnak minősítették, így elismerve, hogy a stadion közpénzből épült.Változás a hivatalos táblázatbanNos, ez volt a helyzet egészen 2014. augusztus 11-éig. Három héttel ezelőtt (14 hónappal az eredeti leadást követően, és két héttel a Figyelő Online-on megjelent cikkünk után) azonban utólag módosították a 2012-es beszámolót. Az Országos Bírósági Hivatal honlapjára feltöltött dokumentumban egyetlen adat változott: az ominózus táblázatban a "központi költségvetési támogatás" soron most már nem 2,09 milliárd forint szerepel, hanem mindössze szűk 145 millió, (ez az MLSZ-ől kapott, máshol is költségvetési forrásként lekönyvelt összeg). Azaz a beszámolót a hivatalos kommunikációhoz igazították.Érdekesség, hogy a már frissített adatokat a közhasznúsági jelentés szerint a FUNA könyvvizsgálója is jóváhagyta. A dokumentumban azonban - az oldalak alján szereplő dátumok szerint - mindössze egyetlen oldalt cseréltek le, így természetesen a könyvvizsgálói jelentés is ugyanúgy 2013. májusi keltezésű, mint a korábbi változatban. Kíváncsiak voltunk, hogy ez miként lehetséges, ezért megkerestük az alapítvány könyvvizsgálóját. Farkas Béláné lapunknak elmondta: valóban módosították a 2012-es beszámolót, de mivel a változtatásra csak egy "adminisztrációs hiba" miatt volt szükség, az a főbb számokat nem érintette, ezért a könyvvizsgálói jelentést nem kellett átírni, illetve frissíteni. | [
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány",
"Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia"
] | [
"Figyelő Online",
"Heti Válasz",
"Országos Bírósági Hivatal"
] |
Baán László igazán nagylelkű velünk, köszönjük.
Meg kell hagyni, tud alkudni a Szépművészeti Múzeum.
Először azt mondták, hogy igénylésenként 60-80 munkaóra alatt, és 1.500 Ft/óra költségtérítésért, vagyis összesen 450.000-600.000 forintért cserében adják ki az általunk kért közérdekű adatokat, miszerint
– 2006 és 2016 között kiknek adtak kölcsön műtárgyakat (1 igénylés), és Baán László főigazgató 2004-es kinevezése óta – kiknek adta bérbe a termeit a Szépművészeti és az irányítása alá tartozó Nemzeti Galéria (2 igénylés) – kikkel szerződött nettó 5 millió forintot meghaladó értékben a Szépművészeti és az irányítása alá tartozó Nemzeti Galéria (2 igénylés)
Feltehetően a nagy sajtóvisszhang miatt később egy kicsit visszakoztak, és 420.000 forintban maximalizálták a tőlünk kért összeget. Miután visszakérdeztünk, hogy ez ÁFA nélkül, vagy áfával értendő-e, azt válaszolták, hogy még nem tudják, de semmiképpen sem kell majd ennél többet fizetnünk.
Néhány órával később pedig jött a meglepetés: mégsem kérnek tőlünk egy fillért sem a közérdekű adatokért cserébe.
“Az Önök által elküldött közérdekű adatigénylés kapcsán a Szépművészeti Múzeum a hivatkozott törvény szövegének és szellemének megfelelően járt el, amikor jeleztük az adatigénylési kérelmeik teljesítésének feltételeit, így azt, hogy az ehhez szükséges többletmunka mekkora költségigénnyel járna a múzeum dolgozóit illetően. Baán László főigazgató mai döntése alapján azonban az intézmény magára vállalja azt a prognosztizálhatóan több száz órás többletmunka terhet, amely a kért adatok – feldolgozható formában történő – rendelkezésre bocsátáshoz szükséges. (Az igénylések érintik gyakorlatilag a múzeum valamennyi szervezeti egységét, a gyűjteményi osztályoktól kezdve a jogi területen át egészen a gazdálkodási részlegig. Ilyen formán – gyakorlatilag egy kivétellel – a kért adatok kigyűjtése és feldolgozása óvatos becsléseink szerint igen könnyedén elérheti akár az 60-80 munkaórát is kérdésenként). A döntés értelmében az adatszolgáltatással összefüggésben felmerülő költségek megtérítésére így az intézmény nem tart igényt, hogy ez semmiképpen se lehessen akadálya a kért adatok nyilvános hozzáférésének."
Igazán hálásak vagyunk Baán László nagylelkűségéért, bár a közérdekű adatok esetében szerintünk ez lenne a normális. Furcsának tartjuk, hogy a kért adatokról nem áll rendelkezésre naprakész, folyamatosan vezetett nyilvántartás.
Az viszont bíztató, hogy a kormány nem hozott inkább gyorsan egy törvényt a Szépművészeti adatainak titkosításáról, mint az az MNB-s igénylések kapcsán történt, hanem úgy tűnik, tényleg meg fogjuk kapni a műtárgykölcsönzési, terembérbeadási és szerződéslistákat.
Nagyon örülünk, és kíváncsian, ám türelmesen várjuk a múzeum adatszolgáltatását.
Erdélyi Katalin | [
"Szépművészeti Múzeum"
] | [
"Nemzeti Galéria"
] |
Négy év után sincs felelőse az SZDSZ félmilliárdos csalásának
Már több, mint négy éve tart, de még mindig nincs gyanúsítottja annak a különösen nagy kárt okozó csalás gyanúja miatt folyó nyomozásnak, amit a már megszűnt SZDSZ tartozásai ügyében rendelt el a hatóság. Az Országgyűlésből 2010-ben kiesett liberális párt ugyanis csaknem félmilliárd forint adósságot halmozott fel, amit aztán nem fizettek vissza.
Továbbra sincs gyanúsítottja, így ismeretlen tettes ellen zajlik az a különösen nagy kárt okozó csalás gyanúja miatt folyó nyomozás, amit az egykori SZDSZ tartozásai ügyében rendelt el évekkel ezelőtt az ügyészség – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t az ORFK Kommunikációs Osztálya.
Csaknem félmilliárdos tartozást halmoztak fel
Az SZDSZ még 2008-ban vett fel hitelt a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) ingatlanvásárlásra. A pártnak a pénzintézet csaknem 415 millió forintot folyósított állami kezességvállalással, ám a szabaddemokraták szinte egyáltalán nem törlesztették a kölcsönt. Az MFB 2010 végén mondta fel a fizetni elfelejtő párt szerződését, ezután került végrehajtás alá 26 ingatlan. Kiderült az is, hogy a liberálisok az elemi ingatlanvásárlási szabályokat sem tartották be, ezért az állam nem érvényesítette kezességvállalását. A párt az állami hitel mellett komoly közüzemi tartozásokat is felhalmozott, de nem fizetett a politikai hirdetésekért sem. Lázár János, egykori Miniszterelnökséget vezető miniszter 2015 márciusában számolt be róla, hogy addig az SZDSZ 14 ingatlanját értékesítették összesen 211 millió forintért, és további 12 ingatlan vár eladásra, becsült értékük akkor 329 millió forint volt. Később az egykori kormánypárt tartozása felkúszott csaknem 500 millió forintra.
Több, mint négy éve nyomoznak
Az SZDSZ tartozásai ügyében 2014 márciusában indult nyomozás különösen nagy kárt okozó csalás miatt. Az eljárás megjárta a BRFK-t, majd a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) egyszer már lezárta az ügyet, ám a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség 2015 áprilisában felülbírálta a megszüntető határozatot, mert úgy találták, a nyomozás lezárása idő előtti és megalapozatlan volt. Az ügyészség egy korábbi tájékoztatása szerint különösen gyanús körülmény, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2012 augusztusában az SZDSZ gazdálkodásának ellenőrzésekor készített jelentésében megállapította, hogy a hitellel érintett ingatlanok közül négy olyan településen található, ahol a liberálisok pártszervezete nem is működött. A félmilliárdos tartozással és a megindult eljárással kapcsolatban korábban a párt egykori vezető politikusai is megszólaltak: Kuncze Gábor ócska műbalhénak nevezte az ügyet, s közölte, szerinte a jobboldal találta ki a történetet. A többi volt pártelnök közül Kóka János azt mondta, nem emlékszik a hitelfelvétel részleteire, Fodor Gábor pedig pár éve úgy nyilatkozott, a szóban forgó ingatlanok megvannak, fedezetet nyújtanak a hitelre, tehát szerinte nem történt károkozás.
Vezető kép: MTI | [
"Magyar Fejlesztési Bank",
"SZDSZ"
] | [
"Budapesti V. és 13. Kerületi Ügyészség",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Állami Számvevőszék",
"ORFK Kommunikációs Osztálya"
] |
Hatszázezer forint kártérítést kell fizetnie a Fővárosi Bíróságnak a Kulcsár-per kilencedik rendű vádlottjának, Garamszegi Gábornak. A Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntése szerint ugyanis a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettese jelentős hátrányt szenvedett el amiatt, hogy az első fokon eljáró Varga Zoltán bíró hat hónap késéssel foglalta írásba az ítéletet, s emiatt ennyi idővel tovább állt lakhelyelhagyási tilalom alatt.
A Fővárosi Bíróság a Fővárosi Ítélőtábla július 12-i döntése óta az előírt 15 nap helyett máig nem fizette még meg a hatszázezer forintot és kamatait a Kulcsár-per kilenced rendű vádlottjának, Garamszegi Gábornak. A Betonút egykori vezérigazgató-helyettese azt követően perelte be a Fővárosi Bíróságot, hogy a büntetőügyben 2008. augusztus 28-án meghozott ítéletet Varga Zoltán bíró a törvényben előírt kettő helyett nyolc hónap alatt foglalta írásba. Emiatt a vele szemben kiszabott lakhelyelhagyási tilalom időtartama túlzottan megnőtt, ráadásul úgy, hogy nem számít bele a rá kiszabott büntetésbe. Mindezzel pedig – állítja keresetében – megsérültek az alkotmányba foglalt, illetve az emberi jogai.
A bíróság ígéri: fizet A Fővárosi Bíróság (FB) elnökének felkérésére a jogi képviseletet ellátó Országos Igazságszolgáltatási Tanács augusztus 5-én felülvizsgálati kérelmet adott be az eljárni illetékes első fokon eljárt Fejér Megyei Bíróságra és kérte a végrehajtás felfüggesztését. Innen terjesztik fel a per iratait a Legfelsőbb Bíróságra. Mivel a törvénykezési szünet miatt az iratok elbírálása késlekedhet, "az FB haladéktalanul intézkedik a 600 ezer forint és kamatai kifizetéséről."
A per során a Fővárosi Bíróság nem vitatta, hogy jogellenes volt az elsőfokú ítélet ennyire késedelmes írásba foglalása. Ez viszont – érvelt a bíróság – nem róható fel, mert az irat terjedelme – 930 oldal – indokolta a késedelmet. Ráadásul Garamszegi nem jelölte meg konkrétan, miben szenvedett kárt és mekkora összegben. Éppen emiatt utasította el a Fejér Megyei Bíróság első fokon Garamszegi kártérítési igényét. Szerinte ugyanis a jogellenes magatartás nem jár együtt automatikusan kártérítéssel, ahhoz ugyanis igazolni kell a "kár felmerültét". Ezt pedig a volt cégvezető nem tette meg. Sőt, nem kérte a lakhelyelhagyási tilalom megszüntetését, és ennek a jogorvoslatnak a hiánya – a Fővárosi Bíróság szerint – kizárja a kártérítési lehetőséget.
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla azonban jogosnak mondta Garamszegi igényét. Úgy tartotta, a hatvan napnak elégnek kellett volna lennie az ítélet megszövegezéséhez, hiszen egyes dolgoknak – mint a tényállásnak, a cselekmény jogi minősítésének és a büntetés kiszabásánál figyelembe veendő enyhítő és súlyosbító körülményeknek – már az ítélet kihirdetése előtt össze kell állnia a bíró, azaz Varga Zoltán számára. Már csak azért is, mert ezek nélkül nem minősíthető a vádlott által elkövetett bűncselekmény.
A kártérítésről döntő Fővárosi Ítélőtábla kimondta, valós Garamszegi érvelése, hogy a hat hónappal meghosszabbodott büntetőeljárás miatt olyan sérelem érte őt, ami alapján nem vagyoni kárt szenvedett el. Az pedig, hogy Garamszegi nem fellebbezett a vele szemben kiszabott kényszerintézkedés ellen, semmit nem jelent. Az ítélőtábla szerint a jogorvoslat kérésének elmaradása nem meglepő, hiszen a vádlott arra számíthatott, hogy az ítéletet két hónap alatt leírják, s utána döntenek arról, hogy a lakhelyelhagyási tilalmát fenntartják-e. S ha be is adja a jogorvoslatot – tette hozzá a bíróság –, annak nem lett volna befolyása az írásba foglalás időtartamára.
[[ Oldaltörés (Az első fokú ítélet hibái) ]]
Garamszegi Gábor annak a 18 vádlottnak az egyike – a 24-ből –, akiknek fellebbezése alapján a Fővárosi Ítélőtábla idén tavasszal döntött arról, hogy az elsőfokú eljárás ítéletét hatályon kívül kell helyezni és új eljárást kell lefolytatni. Varga Zoltán bíró ítéletéről a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség és azt elbíráló Fővárosi Ítélőtábla is – összefoglalva – lesújtóan vélekedett. A két szervezet megállapításai igazat adtak a vádlottak és a védőik által a Varga-ítélettel szemben felsorakoztatott érveinek, s kimondták, hogy az első fokon meghozott bírói döntés több szempontból nem volt alapos.
Még nem tudni: sikkasztott vagy csalt © Túry Gergely
Számos dolgot kifogásolt a fellebbviteli ügyészség, mint például azt, hogy Varga nem indokolta meg a bizonyítási indítványokkal kapcsolatos döntéseit. "Az elsőfokú ítélet adós maradt azzal, hogy a sok esetben egymással szöges ellentétben lévő vádlotti előadások és tanú-nyilatkozatok közül melyiket fogadta el és vetette el, valamint, miért... nem érhető tetten: mely okok, tények alapján vonható le következtetés arra, hogy a lényegében azonos elkövetői magatartást kifejtő vádlottak közül egyikük cselekménye miért gondatlanul, míg a másikuk szándékosan megvalósított."
A vádlottak fellebbezései és az ítélőtábla szerint is igaz, hogy az eljárás terheltjei az elsőrendű vádlott, Kulcsár Attila cselekményéhez kapcsolódva, és ahhoz hasonlóan tevékenykedtek, ám cselekményeik minősítése eltérő. Hogy ennek mi az indoka, "nem érhető tetten". Továbbá az ítélőtábla azt állapította meg, hogy Varga Zoltánnak például Kulcsár Attila esetében be kellett volna mutatnia alkalmazásának kereteit, tartalmát és feladatkörét, s ezen belül jogosítványait és kötelezettségeit, majd azt, hogy Kulcsár ténylegesen miként tevékenykedett. S hogy a történések mennyiben feleltethetők meg a sikkasztás törvényi tényállási elemeinek. Mindez azonban elmaradt.
Vargának felrótt más ügyek Varga Zoltánt 2008. szeptember 1-jével a Legfelsőbb Bíróság tagjává nevezték ki. Ezt a lépést sokan bírálták, hiszen a bírónak felrótták a móri rablógyilkosság ügyben meghozott téves ítéletet, hiszen úgy ítélte 2005-ben közvetlen bizonyítékok nélkül, szerinte "kétséget kizáróan bizonyított vád" alapján életfogytiglani börtönre Kaiser Edét és Hajdú Lászlót, hogy később meglettek a tettesek. Szintén felrótták Vargának azt, hogy a vesztegetésért elítélt volt kisgazda politikus, Székely Zoltán kegyelmi kérvényéhez csatolt téves átiratot, amelyen a több emberen, részben aljas indokból elkövetett emberölés bűntette tényállás szerepelt, elolvasás nélkül írta alá.
A hatályon kívül helyezésre vezető okok közül a legjelentősebb azonban az volt, amely minden, fellebbezéssel érintett vádlottra kihatott, hogy Kulcsárnak az ügyészségen tett vallomása nem a törvényben előírtak szerint lett a tárgyalás anyaga. Amennyiben ugyanis a vádlott a bíróság előtt nem "számol be" az ügyről, ahogy az exbróker, akkor a korábbi vallomásait rögzítő jegyzőkönyveket kötelező felolvasni, és nem lehet csak a lényegüket ismertetni, mint azt Varga Zoltán bíró tette. Igaz, ha ez szabályszerűen történt volna, az sem biztos, hogy az elégséges az eljárási hibák kiküszöbölésére – vélekedett a Fővárosi Ítélőtábla.
Előfordult, hogy nem minden vádlott és védő volt jelen a tárgyaláson, miközben a bróker róluk is beszélt. Ez viszont azzal járt, hogy "a kérdéses vallomásra a bizonyítékok értékelése kapcsán nem lehetett volna alapozni. Ez azért is volt különösen fontos, mert Kulcsár nyomozati vallomása szolgált a vádak és az ítéleti tényállás gerincéül". De nem csak Kulcsár esetében történt meg, hogy nem volt teljes a vádlottak széksora. Forró Tamás – tizedrendű vádlott – például úgy beszélt a Montrade Ltd. és Schönthal Henrik – huszonharmad rendű – vádlott szerepéről, a cég számlájára történt utalásról, illetve a kölcsönadott 300 millió forintról, hogy azon a tárgyalási napon, 2006. május 15-én sem Schönthal, sem védője nem volt jelen.
Egy másik terhelttel, Rejtő E. Tiborral kapcsolatban pedig azt szögezte le az ítélőtábla, hogy rá vonatkozóan Varga nem közölte, tényszerűen mi állapítható meg vele szemben. A bizonyítás minden lehetséges körét pedig nem merítette ki, ugyanis a sértetti indítványokat nem vette figyelembe. "Van tehát Kulcsár Attilától származó, Rejtő Endre Tibort terhelő bizonyíték, amely mérlegelésre nem került." Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla valamennyi – a fellebbezéssel érintett – vádlott tekintetében hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és a bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. Ennek során – mint írja – tisztázni kell, mi képezi a vád tárgyát, hogy mely konkrét vádlotti magatartások azok, amelyekhez büntetőjogi következmény fűzhető, s azok milyen minősítést vonnak maguk után.
Ha sikkasztás marad a bűncselekmény minősítése, akkor az ítélőtábla által jelzett hibák kiküszöbölése mellett az eljárás lefolytatható. Amennyiben a vád tárgya csalásra változik, akkor vizsgálni kell az elkövetői szándékot, célzatot, az elkövetés idejét és értékét is. Ez viszont nehéz, hiszen sikkasztás – és nem az új lehetséges tényállás, vagyis csalás – miatt folyt eljárás. És mindez kihat a többi vádlott-társra is. A vád és minősítés módosulása Kulcsár tekintetében azzal járhat, hogy új kiadatási eljárás kell majd, amihez viszont újra meg kell jelölni a konkrét vádlotti tevékenységet és az elkövetési összeget. | [
"Montrade Ltd."
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség",
"Fejér Megyei Bíróság",
"Betonút Rt.",
"Országos Igazságszolgáltatási Tanács",
"Legfelsőbb Bíróság",
"Fővárosi Bíróság"
] |
2015. augusztus 29., szombat, 17:55 Utolsó frissítés: 19 órája
A Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester érdekeltségét, az Aranykorona Mezőgazdasági Zrt.-t is a soraiban tudó Fehérvár-Tej Kft. három dunántúli agrárcéggel közösen megalapította az MTT Tej Magyar Tejtermelői Szervezet Kft.-t. "Így próbálunk jobb árat kialkudni a piacon" – válaszolta a közös tárgyalások szervezésére, a piaci kondíciók javítására létrehozott MTT Tej ügyvezetője, Lukács László a HVG-nek. Az alapítók – a székesfehérvári Fehérvár-Tej; a bikácsi Dunamelléki Mezőgazdasági Szövetkezet; a pécsi Magyar-Tej Kft.; valamint a bicskei Tejért Kft. – együtt a magyar tejpiac 10 százaléka, körülbelül 120 millió liter tej értékesítése felett rendelkeznek. Ezt két-három év alatt 25 százalékra emelnék. | [
"MTT Tej Magyar Tejtermelői Szervezet Kft."
] | [
"Fehérvár-Tej Kft.",
"Tejért Kft.",
"Magyar-Tej Kft.",
"Aranykorona Mezőgazdasági Zrt.",
"Dunamelléki Mezőgazdasági Szövetkezet"
] |
Alig néhány nappal a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) botrányba fulladt napenergiapályázata után (a hárommilliárd forint összértékű pályázatot az eredményhirdetés után a kormány visszavonta, mert a sajtó kiderítette, hogy a pénz zömét a szakmában ismeretlen, nulla forint árbevételű, viszont a fejlesztési ügynökséghez kötődő cégek nyerték) újabb zűrös ügyet ismertetett az Átlátszó.hu.
A tényfeltáró portál ezúttal arról ír, hogy az uniós finanszírozású napelemberuházások legnagyobb nyertese, az Elios Innovatív Zrt. vezető tisztségviselőjét, az Orbán Viktor lányával a minap frigyre lépett Tiborcz Istvánt hamarosan meg fogja hallgatni a bíróság, mivel az Eliost beperelte az egyik ki nem fizetett alvállalkozója.
Az Átlátszó a Közgép-csoporthoz tartozó cégként említi az Eliost. Lapunk információi szerint azonban a vállalkozás ma már nem kapcsolódik tulajdonosi szálakkal a Közgéphez.
Az Elios (2013. június elejéig E-OS Innovatív Zrt.) vitatható lépésekkel vált a megszorító kormányzati támogatáspolitika miatt sorvadásra ítélt magyar napenergia-piac domináns, látványosan virágzó cégévé. A 2009-ben még minimális forgalmú cég tavaly már több mint hárommilliárdos forgalmat ért el, amiben oroszlánrésze volt két uniós finanszírozású projekt (a szegedi egyetem napenergia-rendszere és az újszilvási naperőmű) elnyerésének. Az Átlátszó szerint az előbbit a legdrágább ajánlattal, a versenytársak kizárása után hozta el az Elios, az utóbbit pedig úgy, hogy – bár a közbeszerzést megtámadták a vesztesek – a megbízó "rendkívüli körülményekre" hivatkozva szerződést kötött a céggel. A szegedi beruházással kapcsolatban utóbb a médiában felmerült, hogy az OLAF (az EU támogatási csalásokat vizsgáló ügynöksége) többek között ebben az ügyben indított vizsgálatot és foglalt le iratokat Magyarországon, most pedig kiderült, hogy a Fővárosi Törvényszéken eljárás indult az Elios egyik alvállalkozója és szállítója, az Asianet Hungary Kft. kezdeményezésére az Elios nem fizetése miatt.
Az Átlátszó szerint a nettó 482 millió forintos projekt 88 százalékát az Asianet végezte el, 440 millió forint értékben, ám ebből 200 millió forintot az Elios nem fizetett ki (bár a szerződésszerű teljesítést elismerte) azzal a trükkel, hogy nem az automatikus pénzlehívást lehetővé tevő alvállalkozói, hanem szállítói szerződést kötött az Asianettel. Az alvállalkozó csődközeli helyzetbe került, az Eliosból viszont tavaly éppen 200 millió forintnyi osztalékot vettek ki a tulajdonosok.
Lapunk első körben a Közgép kommunikációs vezetőjéhez fordult annak kiderítése végett, hogy pontosak-e az Átlátszó-cikk információi, vitatja-e az Elios az Asianet követelésének jogosságát, és milyen szerepet tölt be az Eliosban Tiborcz István. A cégtől az alábbi tájékoztatást kaptuk: "amint az a cégnyilvántartásban közzétett adatokból is látszik, cégünk leányvállalata, az E-OS Energetikai Zrt. 2013. június 3. óta nem rendelkezik tulajdonrésszel az E-OS Innovatív (későbbi nevén ELIOS Innovatív) Zrt.-ben. Kérdéseivel ezért kérjük, forduljon a cikkben is említett ELIOS Innovatív Zrt.-hez". Természetesen az Eliost is megkerestük, a fentiek mellett arra is rákérdezve, hogy Tiborcznak van-e tulajdonrésze a cégben. Lapzártánkig nem kaptunk választ. Jávor Benedek Együtt–PM-es politikus tegnap azt állította, hogy a cégnek Tiborcz a résztulajdonosa. A cég nevét a Közgép-leányvállalat kiszállásával egyidejűleg változtatták át Eliosra. Tiborcz 2009 óta a társaság háromtagú igazgatóságának a tagja, a cégvezetői tevékenységet azonban nem ő, hanem Péter Zsolt és Sájer Gábor látja el. | [
"E-OS Innovatív Zrt.",
"Közgép",
"Elios Innovatív Zrt."
] | [
"Fővárosi Törvényszék",
"Asianet Hungary Kft.",
"ELIOS Innovatív) Zrt.",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség",
"E-OS Energetikai Zrt."
] |
Az Opus Global vállalatcsoport 2021-ben a világjárvány hullámai, valamint a világgazdaságban elinduló negatív makrogazdasági folyamatok hatása ellenére konszolidált szinten 889,5 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 314,5 milliárd forint saját tőkével zárt, míg a teljes átfogó eredménysoron 41,6 milliárd forint nyereséget ért el – közölte a társaság pénteken az MTI-vel.
Jelentős emelkedéssel reagált a kormányhoz közelálló tőzsdei cégek részvényeinek árfolyama a Fidesz újabb kétharmados győzelmére, írtuk még hét elején, például a Mészáros Lőrinc és érdekeltségei többségi tulajdonában lévő Opus Nyrt.-t több mint 16,5 milliárd forinttal értékelte fel a Fidesz választási sikere. Ebből közel 9 milliárd forint esett a Mészáros-család érdekeltségeire.
A piac minden bizonnyal úgy számol, hogy
a Fidesz kétharmados parlamenti többségével újabb állami megrendelésekre számíthat a cég.
Az Opus résztulajdonos a Mészáros és Mészáros Zrt.-ben, amely 2016 óta több mint 192 milliárd forintnyi állami megrendelést kapott. És most következzen a mai közlemény:
Az Opus Global Nyrt. konszolidált szinten 307,8 milliárd forintos működési bevétel mellett több mint 45 milliárdos EBITDA-ról (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) számolt be 2021. évi jelentésében, az eredmény megduplázódott a tavalyi értékhez képest. A cégcsoport valós teljesítményét leginkább láttató érték egy év alatt közel 23 milliárd forintos emelkedést ért el – írták a közleményben.
Bár a működési költségek is nőttek, de ez a változás elmaradt a bevételek növekedésétől, így a csoport tevékenységből adódó üzemi eredménye 17,1 milliárd forint nyereség lett, ami 18,1 milliárdos eredménynövekedést jelent a tavalyi évi veszteséggel szemben. Az eredmény annak tükrében még kiemelendőbb, hogy az újonnan bekerülő energetikai társaságoknak csak az akvizíciójukat követő időszak eredménye került a konszolidáció során bevonásra, így az Opus Tigáz Zrt. esetében csak 9 havi, az Opus Titász Zrt. esetében pedig csak 4 havi eredmény – jegyezték meg.
Az Opus Csoport konszolidált adózott eredménye 41,6 milliárd forint lett, az eszközértéke pedig 889,5 milliárd forint, így 58,8 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A csoport konszolidált saját tőke értéke 38,2 százalékos emelkedéssel elérte a 314,4 milliárd forintot 2021 végére. | [
"Opus Global Nyrt."
] | [
"Mészáros és Mészáros Zrt.",
"Opus Nyrt.",
"Opus Tigáz Zrt.",
"Opus Csoport",
"Opus Titász Zrt."
] |
Évek óta hever ugyanúgy a Petőfi Csarnok (PeCsa) bontási anyaga, valamint más vegyes és fémhulladék egy dunakeszi lerakóban. Bár a telep tulajdonosát a környezetvédelmi hatóság többször is megbírságolta, a kormányhivatal újabb ötéves engedélyt adott ki számára évi félmillió tonna sitt gyűjtésére és hasznosítására.
Többször beszámoltunk már a Dunakeszi és Göd határában szabálytalanul működő hulladéklerakóról. Legutóbbi cikkünk megjelenése után kiderült: a Pest Megyei Kormányhivatal újabb engedélyt adott ki a hulladéktelep tulajdonosa és működtetője, a korábban már megbírságolt SA-HO Kft. számára. A közadatigényléssel kikért határozat szerint – melyet csak két hónapos késéssel, többszöri sürgetés után kaptunk meg – 2024-ig évi 550 ezer tonna inert hulladékot, azaz veszélyes anyagot nem tartalmazó bontási törmeléket szállíthatnak be és dolgozhatnak fel a lerakóban.
Tehetetlen a fideszes városvezetés a Dunakeszi szélén gyűlő sittheggyel szemben Évek óta nem ad le jelentést a gyűjtött építési törmelékről a Dunakeszi határában lévő lerakó tulajdonosa. A telep szabálytalan működése miatt számos bejelentés érkezett a hatóságokhoz, az Érdi Járási Hivatal ennek ellenére újra engedélyezte a lerakó működését – tudtuk meg a város jegyzőjétől.
A telepen tehát a korábban engedélyezett mennyiség – évi 209 ezer tonna – közel háromszorosát gyűjtheti az a SA-HO Kft., amelynek működése miatt az elmúlt években több panasz és feljelentés is érkezett a hatóságokhoz.
Évek óta gyűlik a hulladék
Még 2017-ben számolt be a Népszava arról, hogy a Petőfi Csarnok – amelynek azbesztmentesítését nem végezték el szabályosan – bontási hulladékát erre a sitt-telepre hozták. A cikkíró a helyszínen apokaliptikus állapotokat tapasztalt: a telepen ugyanis nem csak az engedélyezett bontási törmeléket találta, de rengeteg fém, azbeszt tartalmú pala, elektromos eszköz, háztartási- és fahulladék is fellelhető volt. Közadatigénylésre megkaptuk a cikk nyomán indult hatósági eljárás dokumentumait, amelyekből kiderült: az ügyben feljelentés is született, ám ezt követően a hatóság egyetlen alkalommal ellenőrizte a telepet és csupán figyelmeztetésben részesítette a lerakó működtetőjét.
A helyzet azóta semmit sem változott: a 2019-ben és 2021-ben készült fotóink mutatják, hogy évek óta háborítatlanul hevernek itt a Petőfi Csarnok maradványai. Mellettük óriási fémtartályok, elektromos eszközök darabjai, valamint rengeteg fa-, műanyag- és egyéb szervetlen hulladék található. A felhagyott homokbányában működő, 80 ezer négyzetméteres, bekerítetlen telep északkeleti részén gyűlik ez a szeméthalom.
A telepnek ez a része egy gödi erdővel határos, bár az erdő gazdája már nem Göd, hanem Pest megye: a 80 hektáros erdőterület ugyanis a gödi különleges gazdasági övezet része lett. S mivel a lerakó melletti, az erdőn át a Samsung gödi gyárába vezető földutat 163 millió forintért murvával erősítették meg – erről egy korábbi cikkünkben írtunk –, az új úton közlekedők is "gyönyörködhetnek" a fák között emelkedő szeméthalmokban.
A lerakó bejárata mellett, az M2-es autóút Dunakeszi-révdűlői lehajtója közelében pedig tájsebként magasodik a feldolgozatlan sitt. Igaz, mivel az elmúlt években a növényzet jelentősen benőtte a hulladékot, csak közelről láthatók igazán jól a földből kiálló fémrudak vagy a különböző elektromos eszközök maradványai. A sitthegy mellett elsuhanó autósok azonban nemigen állnak meg nézelődni.
A bírságok ellenére is töretlen a bizalom
A telepen lévő állapotok miatt tett újabb panaszbejelentésre a környezetvédelmi hatóság 2018 decemberében azt a választ adta, hogy a lerakóban nem folyik engedély nélküli tevékenység és nincs ok hatósági intézkedésre. Csakhogy ez nem felelt meg a valóságnak: a Országos Környezetvédelmi és Információs Rendszer (OKIR) adatai szerint ugyanis 2018. december 10-én 400 ezer forint hulladékgazdálkodási bírsággal sújtották a céget.
Nem először egyébként: már 2011-ben 327 ezer forintos büntetést kapott a SA-HO Kft a "hulladékkezelés jogellenes folytatása" miatt. De 2016-ban is eljárást indított a hatóság, egy ellenőrzés során ugyanis fém-, fa- és műanyag hulladék is fellelhető volt a telepen. Akkor azonban megúszta a cég egy 20 ezer forintos bírsággal.
A telep tulajdonosa tehát a többszöri bírságolás ellenére 2019-ben újra bizalmat és engedélyt kapott a környezetvédelmi hatóságtól.
Ráadásul úgy, hogy akkor már három éve nem adta le a hulladékgazdálkodásról szóló kötelező éves összefoglalóját. A SA-HO Kft a 2016-os, 2017-es, 2018-as évekről szóló jelentését csak a hatóság által kirótt 100 ezer forintos büntetés után nyújtotta be – tudtuk meg egy újabb adatigénylés nyomán. A szóról szóra azonos három jelentés azt állítja, a cégnek sikerült mindhárom évben pontosan ugyanannyi engedélyezett mennyiségű anyagot begyűjtenie; természetesen fém, fa, azbeszttartalmú pala és más, a telepen egyébként fellelhető anyag nincs a felsorolásban. A semmitmondó éves jelentésekből a vízmonitoring-adatok is hiányoznak.
A vizsgálatokról szóló jegyzőkönyvet szintén pótlólag nyújtotta be a cég; az ebben szereplő adatok szerint a felszín alatti vizek nem szennyeződtek. A jelentésekben ugyanakkor az is olvasható, hogy a cégnek kiadott rekultivációs engedély ellenére "a hulladéklerakó rekultivációja még nem kezdődött el". A legújabb hatályos engedély szerint ezt a feladatot 2024-ig kell a SA-HO-nak végrehajtania.
Végrehajtás alatt áll
A piliscsabai székhelyű SA-HO Építőanyagipari és Szolgáltató Kft. 2016 óta Szűcs Gábor és Szűcs Gáborné tulajdonában van.
Az Opten cégadatbázis szerint a SA-HO ellen nyolc végrehajtást indított az adóhatóság, az utolsó jelenleg is zajlik.
A Szűcs-családnak több piliscsabai székhelyű fuvarozó cége is van: a Szűcs Fuvar Team Kft. szállította például a dunakeszi telephelyre a városligeti bontásból származó hulladékot. Szűcsékre azonban rájár a rúd: a Szűcs Fuvar Team ellen 23 végrehajtás indult, sőt, a bíróság az adótartozás miatt elrendelte a tagok vagyoni részesedésének lefoglalását.
A dunakeszi lerakó mostani állapota mindenesetre nem sok jóval biztat. Pedig a város önkormányzatának jegyzője, Molnár György egy korábbi levelében azt írta: a régóta problémás hulladéktelep ügyében a térség országgyűlési képviselőjének, Tuzson Bencének (FIDESZ) is a közbenjárását kérte. Tuzson képviselő azonban eddig nem intézkedett. Pedig egy minapi Facebook-bejegyzése szerint személyesen vett részt egy Göd külterületeit megtisztító szemétszedő akcióban. Dunakeszi határáig azonban ezek szerint még nem jutott el.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: A Petőfi Csarnok bontási hulladékát is erre a sitt-telepre hozták. A szerző felvétele.
A legkisebb településen is követjük a közpénz útját – önálló közösségi oldalt nyitunk a vidék híreinek! Mostantól az Országszerte Facebook-oldalon megtalálható lesz mindaz, ami a vidéki Magyarországon történik – az Átlátszó riportjain, tényfeltáró, oknyomozó anyagain, a független portálok tudósításain és a civilek bejegyzésein keresztül. Kövess és keress minket, ha úgy érzed, élet a körúton túl is van: a te életed! | [
"Pest Megyei Kormányhivatal",
"SA-HO Kft."
] | [
"Érdi Járási Hivatal",
"Opten Kft.",
"Országos Környezetvédelmi és Információs Rendszer",
"SA-HO Kft",
"SA-HO Építőanyagipari és Szolgáltató Kft.",
"Szűcs Fuvar Team",
"Szűcs Fuvar Team Kft."
] |
Visszaélhettek a képzési pénzekkel
Bíróság előtt a Horn Gábor testvéréhez köthető cég ügye
Évek óta húzódik az a jogvita, amely egy 2010 előtti, 150 millió forintos állami támogatásból megvalósuló továbbképzési program elszámolása miatt indult. A zánkai Új Nemzedék Központ Nonprofit Kft. pereskedik a Független Pedagógiai Intézettel, amely Horn Gábor volt SZDSZ-es politikus, 2002 és 2008 között koordinációs államtitkár testvéréhez köthető. Információnk szerint a képzésekben összeférhetetlenség, kettős számlázás és egyéb szabálytalanságok is felmerültek.
A Gyurcsány-kormány idejére nyúlik vissza annak a peres ügynek az előzménye, amely egy 150 milliós kormányzati támogatás felhasználása miatt indult a Új Nemzedék Központ Nonprofit Kft. és a Független Pedagógiai Intézet (Füpi) között. Utóbbi szervezet szakmai vezetője Horn György, Horn Gábor volt SZDSZ-es politikus, egykori államtitkár testvére, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium igazgatója.
A gyanús pénzmozgás, kettős számlázás, többrendbeli jogszabálysértés és összeférhetetlenség miatt már a jogelőd zánkai intézmény vizsgálódni kezdett, és leállította a kifizetéseket. A pénzt 2008-ban, az akkor még Zánkai Gyermek- és Ifjúsági Centrum (GYIC) néven működő szervezet a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézettől kapta pedagógus-továbbképzésekre és oktatási modulok kidolgozására, 2009 végéig kellett volna elkölteni. A szakmai megvalósítást a Füpire bízták – tudta meg lapunk. A GYIC-en belül létrehoztak egy önálló szervezeti egységet, a Szakképzési Szolgáltató Centrumot, amelynek koordinálnia kellett ezt a programot. Vezetője Kajos László lett, aki nem alkalmazottként, hanem megbízási szerződéssel vezette a centrumot, ennek ellenére a beérkezett számlák teljesítésének igazolása az ő feladata volt. A centrum képzések megszervezésével bízta meg a Füpit, amelynek igazgatója, Juhász Ildikó akkor Kajos László élettársa volt, és egyben a projektben is vezető szerepet vitt személyes megbízás alapján – közölte a Magyar Időkkel egy helyi forrásunk. Vagyis a Füpi által kiállított számlák jogosságát az intézet igazgatójának élettársa, Kajos Lajos centrumvezető igazolta. A korábbi menedzsmentnek feltűnt 2009 végén, hogy túl sok számla érkezett a Füpitől, amelynek az összértéke meghaladta az erre a célra szolgáló támogatás összegét, ezért leállította a további kifizetéseket. Mint megtudtuk, az ügy a bíróság elé került, a GYIC, illetve a jogutód Új Nemzedék Központ vissza akarja kapni a szerinte jogtalanul kifizetett pénzt, a pedagógiai intézet viszont ellenkeresettel élt, mert nem jutott hozzá a teljes összeghez.
Lapunk birtokába került dokumentumok szerint több esetben kétszer számlázott ki a Füpi egy-egy képzést, amelyeket két külön továbbképzésnek tüntettek fel, de minden dokumentum teljesen megegyezik, még az is, hogy hol és kik vettek ezeken részt. A jogszabályban meghatározott képzési dokumentációk hiányosak, sok esetben nincsenek meg a haladási naplók, jelenléti ívek, amelyekkel igazolható lenne, mi is történt. Olyan is előfordult, hogy ugyanaz a személy tartott egyszerre két helyen, de egy időben továbbképzést az aláírása alapján. Érdekes egybeesés, hogy a továbbképzéseken részt vevő intézmények 90 százalékával egy napon írták alá a szerződéseket. | [
"Független Pedagógiai Intézet"
] | [
"Új Nemzedék Központ Nonprofit Kft.",
"Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet",
"Szakképzési Szolgáltató Centrum",
"Új Nemzedék Központ",
"Magyar Idők",
"Alternatív Közgazdasági Gimnázium",
"Zánkai Gyermek- és Ifjúsági Centrum"
] |
A 849 millió forint értékű közbeszerzést Schmidt Mária alapítványa írta ki, és az állami tulajdonú MÜPA nyerte.
Augusztusban adtunk hírt arról, hogy a Schmidt Mária, az 1956-os emlékév kormánybiztosa által vezetett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány (KKTTK) az ’56-os emlékévvel kapcsolatos PR-feladatokra összesen több mint nettó kétmilliárd forintot osztott ki , ebből félmilliárdot az emlékév nemzetközi kommunikációs kampányára.
Az EU-s közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetmény szerint a KKTTK augusztus 25-én újabb szerződést írt alá az 1956-os emlékév külföldi népszerűsítésével kapcsolatban.
A nettó 849 millió forintos nyílt közbeszerzést az egyedüli ajánlattevő, az állami tulajdonú Művészetek Palotája Nonprofit Kft. nyerte.
A tájékoztatás szerint ebből az összegből az alábbi 25 európai helyszínen lesznek kulturális rendezvények és koncertek október 16. és november 28-a között. A városok: Berlin, Zürich, Genf, Brüsszel, Bécs, Madrid, London, Prága, München, Róma, Graz, Szófia, Párizs, Llubljana, Eszék, Szarajevo, Zágráb, Belgrád, Kassa, Krakkó, Varsó, Wroclaw, Szczecin, Bydgoszcz és Katowice.
Erdélyi Katalin | [
"Művészetek Palotája Nonprofit Kft.",
"Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány"
] | [] |
Pepó Pál Nem közeledett a két fél álláspontja az Országgyûlés környezetvédelmi bizottságának ellenőrzési albizottsági ülésén. Pepó Pál környezetvédelmi miniszter a KAC-pályázatok elbírálásáról tartott beszámolójában közölte: átlátható az egész terület, valamennyi feltételnek megfelelt a minisztérium az elbírálás lefolytatása során. Hozzátette: a képviselőknek kiosztott vaskos anyag is ezt bizonyítja. A sajtóban korábban megjelent információk szerint a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium két kiemelt sportlétesítménye, a népligeti FTC- és a gödi FM-sportcentrum természetvédelmi célú fejlesztésére a környezetvédelmi tárca 36, illetve 18 millió forintos támogatást hagyott jóvá.
A Hortobágyi Halgazdaság 100 millió forintot nyert, amit nem a halak védelmére, hanem tőkeemelésre ítélte oda a tárca. A Pepó Pál által vezetett Magyar Úszószövetség 15 millió forintot nyert. A Balaton-átúszó tömegverseny megrendezésére 2 millió forintot adott a tárca, a kettesfogathajtó-világbajnokság megrendezésére 5 milliót. Kecskeméten azonban a világbajnokságot rendező VB-Siker Kft. megszûnt. Kocsi János főrendező a Népszavának azt mondta, virágokból és tujákból álló pályadekorációt vásároltak a pénzből. A virágok azóta ugyan elhervadtak, de a több száz tuja él és virul a parkban, a kecskemétiek nagy örömére. Ugyancsak a sajtóban megjelent hírek szerint a bodrogkeresztúri református egyházközség 31 milliós támogatást kapott a védett denevérfajokkal kapcsolatos tennivalókra. A helyi református templom tornyában ugyanis körülbelül ezer védett denevér él. A templom födéme azonban megrongálódott, ezért kértek támogatást a tárcától. Eddig 15 millió forintot kaptak - állította a Népszavának B. Nagy Tünde lelkész. Koller M. Gábor, a Környezetvédelmi Minisztérium szóvivője ezt ugyanabban a cikkben tagadta. Pepó a bevezetőben nem tért ki a vitatott pályázatokra, amit Fodor Sándor, az albizottság szocialista elnöke kifogásolt. A miniszter csupán annyit mondott: soha nem hozott egyszemélyi döntést, a bodrogkeresztúri templom esetében pedig éppen ő vétózta meg a támogatást. Ezt azzal indokolta, hogy a templom mûemlék, tehát a kérdés a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához tartozik.
A sportlétesítményekre vonatkozó kérdést pedig azzal hárította el, hogy első körben a Horn-kormány idején kapott a Fradi támogatást, ez most csak a második kör volt. "Most az a baj, hogy a kisgazda miniszter pályázatát támogattam. Ha viszont nem adok pénzt, az lett volna a baj, hogy nem támogatom az SZDSZ-es főpolgármester Budapestjét" - mondta Pepó. A képviselők a bizottsági ülés előtt 24 órával kapták meg a minisztérium vaskos anyagát, így azt nem tudták részletesen elolvasni. Ennek ellenére Szabó Imre (MSZP) megjegyezte, hogy a pályázatokról készített összefoglaló táblázatokban sok esetben nincs megjelölve a pályáztatás mikéntje, a támogatási cél vagy az elbírálók neve. A szavazásokat tekintve pedig több esetben négy-négy szavazat szólt a pályázat támogatása mellett és ellen, ilyen esetekben Pepó szavazata döntött. Szabó hozzátette: pont ezek azok a vitatott ügyek, amelyek nyilvánosságra kerültek. A MIÉP-es és a kisgazda képviselők Pepó Pállal összhangban a sajtót tették felelőssé, amiért "ügy lett" a pályázatok elbírálásából. Fodor Gábor SZDSZ-es képviselő azt akarta megtudni, miért állítja Pepó, hogy a civil környezetvédelmi szervetekkel jó a viszonya a minisztériumnak, amikor állandó konfliktusok vannak a minisztérium és a szervezetek között. Az utóbbiak ugyanis ellenezték a vitatott támogatások megítélését. Pepó azt válaszolta: azok a szervezetek, amelyekkel konfliktusok vannak, "képzetlen emberekből álló, túlpolitizált szervezetek". Fodor másik felvetésére, miszerint miért csak a kormánypárti oldalról érkező pályázatok nyertek, Pepó azt válaszolta: a kifogásolt sportlétesítmények az SZDSZ-es Demszky területén találhatóak, tehát az ellenzék is kapott támogatást. A kisgazda Dajka Lajos hozzátette: "az ellenzéki Körmend is kapott támogatást, igaz, hogy nem a Környezetvédelmi Minisztériumtól, de akkor is kapott, és ellenzéki".
Pepó válaszai után a bizottsági tagok úgy döntöttek, két hét múlva folytatják a meghallgatást. Akkor a KAC ellenőrzésére létrehozott másik albizottsággal közös ülést akarnak tartani. A közben eltelt idő alatt a képviselők át tudják tanulmányozni a minisztérium anyagát, és írásban tesznek fel kérdéseket a környezetvédelmi miniszternek. Kapcsándi Dóra Ajánló: Korábban: (2000. január 17.) [origo] | [
"Környezetvédelmi Minisztérium"
] | [
"VB-Siker Kft.",
"Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma",
"Magyar Úszószövetség",
"Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium",
"Hortobágyi Halgazdaság"
] |
Hihetetlen! Schmitt nem nyilatkozott a vagyonáról
Budapest - Schmitt Pál (69) elmulasztott vagyonnyilatkozatot tenni, noha törvény kötelezi rá! A köztársasági elnök jogállásáról szóló törvény világosan fogalmaz: az államfő a megbízatásának megszűnését követően 30 napon belül köteles vagyonbevallást tenni.
Addig nem járna pénz Schmittnek, amíg nem adja le a dokumentumot
Schmitt április 2-án mondott le plágiumbotránya miatt a hivataláról, a határidő így már több napja letelt, a vagyonnyilatkozatának azonban se híre, se hamva, noha azt haladéktalanul közzé kellene tenni a jogszabály szerint a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján.
Megkérdeztük Schmitt Pál hivatalvezetőjét, Kiss Norbertet, hogy miért nem tett vagyonnyilatkozatot az elnök.
– A Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján rajta vannak a vagyonbevallásai – jelentette ki Kiss Norbert. Ellenvetésünkre, hogy a honlap már egy hónapja ki van kapcsolva, azt válaszolta, hogy amikor majd újra indul, ott lesz. Arra azonban nem tudott válaszolni, hogy mikor kapcsolják vissza a honlapot.
Azzal egyébként újabb jogszabálysértést követtek el, hogy lekapcsolták a hivatal honlapját, mert a törvény szerint legalább egy évig elérhetővé kell tenni a volt elnök vagyonbevallását.
– Törvényt szeg Schmitt Pál, ha nem tesz határidőn belül vagyonnyilatkozatot – erősítette meg a Blikknek Kolláth György alkotmányjogász, aki szerint a legerősebb szankció ilyenkor a nyilvánosság. – Ha hivatalban lenne, akkor jogköreit sem gyakorolhatná – hívta fel a figyelmet a jogász, hogy milyen lényeges dologról van szó.
Mivel a volt köztársasági elnököknek járnak juttatások, ezekből addig nem részesülhet, amíg vagyonnyilatkozati kötelezettségének nem tesz eleget. Így a havi másfél millió forintos járandóságtól, hivatali kocsitól, sofőrtől, titkárságtól eshet el egy feledékeny államfő a törvény szerint.
Schmittnek pedig oda kellene figyelnie a bevallásokra, mert az előzővel is gondok lehetnek. Ezzel kapcsolatosan hétfőn vagyonnyilatkozati eljárást indíthat ellene az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága a Blikk újságírójának indítványára. A januári nyilatkozatában ugyanis nem tüntette fel saját háza bérbeadásból származó esetleges bevételeit.
A Blikk információi szerint Schmitték a budaligeti villájukat egy külföldi diplomatacsaládnak adták ki, akik jelenleg is ott laknak a szomszédaik szerint.
– Meg kell néznünk a házastárs vagyonnyilatkozatát, hogy ott szerepel-e bérbeadás. Ehhez viszont az kell, hogy a kormánypárti képviselők is támogassák az indítványt, mert csak akkor tekinthetünk bele Makray Katalin bevallásába, és határozhatunk a további lépésekről – mondta Lamperth Mónika, a bizottság szocialista tagja a Blikknek.
2011. évi CX. törvény a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról 6. § (1) A köztársasági elnök ... megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz. 6. § (4) ... a Hivatal gazdasági ügyekért felelős vezetője a Hivatal honlapján haladéktalanul közzéteszi. A vagyonnyilatkozat a Hivatal honlapjáról a köztársasági elnök megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével távolítható el.
K. D. | [
"Köztársasági Elnöki Hivatal"
] | [] |
Felmentette a csalás vádja alól a Kaposvári Törvényszék kedden meghozott ítéletében az első fokon egy év öt hónap - három évre felfüggesztett - börtönbüntetésre és a kár megfizetésére ítélt Kaposvári Kosárlabda Klub volt ügyvezetőjét, Kovács László Tibort, akire ugyanakkor 150 ezer forint pénzbüntetést szabott ki a számviteli rend megsértése miatt, a klub hiányos könyveléséért.
Az ítélet nem jogerős, ugyanis az ügyészség fellebbezett a felmentés miatt, a csalás megállapítását és súlyosabb büntetés kiszabását kéri. A volt ügyvezetőt első fokon azért marasztalta el a bíróság, mert 2008-ban ahhoz, hogy a csapat indulhasson a bajnokságban, a klub nevében tízmillió forintot kért kölcsön egy autószalon tulajdonosától, amit nem adott vissza. A kölcsönt adó sértett abban a hiszemben volt - ebben egy erről szóló megbeszélésen az önkormányzat részéről jelenlévők is megerősítették -, hogy az esedékes városházi támogatásból hozzájuthat a pénzéhez.
Az első fokú bíróság szerint a vádlott megtévesztette a kölcsönadót, mivel tudta, hogy nem lesz lehetősége visszafizetni a pénzt. (A kosárlabda klub új vezetése azóta sem adta meg a tartozást.) A másodfokon meghozott ítélet indoklása szerint azonban a klub volt vezetője, aki 2008 év végéig töltötte be az ügyvezetői tisztséget, nem tévesztette meg a kölcsönt adó férfit, aki mindvégig tisztában volt a klub rossz anyagi helyzetével.
Az ügy a Pécsi Ítélőtáblán folytatódik. | [
"Kaposvári Kosárlabda Klub"
] | [
"Pécsi Ítélőtábla",
"Kaposvári Törvényszék"
] |
Szerdán jogerős ítélet született a több mint 10 éve tartó Postabank-ügyben a Legfelsőbb Bíróságon, amelyik február 2. óta harmadfokon tárgyalta az ügyet. A bíróság döntése szerint a vádlottak vezetői tevékenységükkel hozzájárultak a bankpánik kialakulásához, ami a bank vagyonvesztéséhez vezetett.
Legfelsőbb Bíróság szerdán délután határozatot hozott Princz Gábor, a Postabank volt elnök-vezérigazgatója az ellene és három társa ellen zajló, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt indult bűntetőperben. A harmadfokú ítélet szerint Princz Gábort 3,6 millió, három egykori helyettese pedig fejenként 1,5 millió forint pénzbüntetést kapott.
Az utolsó tárgyalás után (Fotó: Barakonyi Szabolcs)
Princz Gábort, a Postabank volt elnök-vezérigazgatóját és hat vezetőtársát azért állították bíróság elé 2004 októberében, mert az ügyészség szerint 1995 és 1997 között szándékosan megszegték törvényi kötelezettségeiket, hibás üzletpolitikát folytattak, sorozatosan megtévesztették a bank tulajdonosait és a bankfelügyeletet, nem képeztek céltartalékot és prosperáló bank látszatát keltették. Mindezzel a 2003-as vádirat szerint 34,6 milliárd forintos, különösen nagy vagyoni kárt okozó hűtlen kezelést követtek el.
Helyszíni tudósítónk szerint a Legfelsőbb Bíróság az ügyészségi álláspontotot osztotta lényegében: a vádlottak bűnösségének alapja az, hogy tevékenységükkel hozzájárultak a bankpánik kialakulásához, ami a bank vagyonvesztéséhez vezetett. Megállapította, hogy eljárásjogi szabálysértés nem történt, új eljárásra nincs szükség.
A harmadfokú ítélet kihirdetése (Fotó: Barakonyi Szabolcs)
Bárándy Péter, a vádlottak ügyvéde úgy nyilatkozott, hogy ennél enyhébb ítéletre nem számított. Azért ilyen enyhe, mert a vagyonvesztéséséhez vezető sok ok küzül csak egy volt a vádlottak tevékenysége.
Első-, másod-, harmadfok
A 2006-ban hozott elsőfokú ítéletével a Fővárosi Bíróság bűncselekmény hiányában felmentette a bank összes megvádolt vezetőjét. A Fővárosi Bíróság szerint a vádlottak ugyanis nem követtek olyan üzletpolitikát, amely kárt okozott volna. Például amikor a Postabank emelte a betéti kamatokat, nem vállalt túlzot kockázatot az adott helyzetben, sőt utóbb csökkentette is a kamatlábat, amikor észlelték, hogy megszorítások következnek. A bíróság a vádirattal ellentétben azt sem rótta fel a menedzsmentnek, hogy sokat reklámozta a bankot, sőt, azt is megállapították, hogy egy idő után visszafogták a hirdetési büdzsét. A céltartalék-képzéssel vagy nem képzéssel sem lehet büntetőjogi értelemben vett vagyoni hátrányt okozni, bár számviteli veszteség ettől még keletkezhet.
Princz Gábor (Fotó: Nagy Attila)
A Fővárosi Bíróság szerint a Postabank tőkeemelése sem volt jogilag kifogásolható, és a bank vezetői nem tévesztették meg a tulajdonosokat, a részvénytársaság közgyűlését és a bankfelügyeletet sem, a Bankfelügyelet például tudott a Postabanknál zajló folyamatokról, a tulajdonosok képviselői pedig részt vettek a legfontosabb döntéshozó testületek munkájában. A Postabank elleni roham, amely a betétek kivonását eredményezte, 1997 februárjában egyedi esemény volt, ami után már tényleg megváltozott a bank üzletpolitikája, és megváltozott a menedzsment összetétele is.
Bankárok a bíróságon Legutóbb a Kulcsár-ügyként emlegetett K&H-botrányban szerepelt ismert bankár gyanúsítottként hazai büntetőeljárásban, Rejtő E. Tibort tavaly nyáron elsőfokon felmentették (Kulcsár Attila az ugyancsak nem jogerős ítéletben 8 évet kapott - LINK). A kilencvenes években azonban szinte egymást érték a vezető bankárok elleni eljárások, melyek közül éppen az utolsó volt a most befejezett Postabank ügy. Az egyik első ügy az Iparbankház 1993-as csődje volt, melynek nyomán Kollarik István vezérigazgatót mérleghamisításban találták bűnösnek. Ő még nem került börtönbe, két évet kapott, de felfüggesztve. Nem úszták meg ennyivel a többiek: igaz nem bank, hanem brókerház volt Lupis József saját nevével fémjelzett pénzügyi cége, mely egyebek között állami és önkormányzati ügyfelei pénzét bukta el 1992 és 1994 között. A 3 milliárdos kár mögött részben csalást és sikkasztást állapított meg a bíróság, Lupis hat évet töltött börtönben. Ezzel rekorder, a második helyezettek 4 éves letöltendő szabadságvesztéssel az egyébként a Lupis bedőlésében is szerepet játszó Ybl-Bank egykori vezérei, O. Nagy Imre és Jamniczky Zoltánné, akiket 2,5 milliárdos kárt okozó hűtlen kezelés miatt ítéltek el 1996-ban. A máig vitatott megítélésű Agrobank-ügy fő vádlottja, Kunos Péter egykori vezérigazgató gazdasági vesztegetés ugyanis "csak" két évet kapott 1998-ban, miután a bíróság úgy ítélte meg, az úgynevezett E-hiteleknél a bank nem kérhetett volna üzletrészt a hitelezett cégekben.
A Fővárosi Ítélőtábla az első fokú ítéletet 2008 januárjában megváltoztatta, és hanyag kezelés miatt elítélte az egykori elnök-vezérigazgatót és három volt banki vezetőt. A táblabíróság két vádlottat jogerősen felmentett, egy vádlott pedig időközben elhunyt, ezért áll már csak négy vádlott a bíróság előtt.
A Postabank-per kezdetén
Princz Gábor másodfokon 3,6 millió, három egykori helyettese pedig fejenként 1,5 millió forint pénzbüntetést kapott. Miután az Ítélőtábla döntése ellentétes a Fővárosi Bíróság döntésével, harmadfokon a Legfelsőbb Bíróság elé került az ügy.
A Fővárosi Ítélőtábla korábban 17 milliárdos vagyonvesztést állapított meg. Az ügyész a harmadfokú eljárásban 27,5 milliárd forintos hűtlen kezelés megállapítását és próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés, továbbá pénzbüntetés kiszabását kérte a vádlottakra.
A Postabank-ügy elsőrendű vádlottja a 2009. február 4-i tárgyaláson elmondta, hogy a Postabank létrehozásának az volt a célja, hogy látványosan nőjenek a lakossági megtakarítások. Szerinte a bank számára az ügyfelek voltak a legfontosabbak, és több mint egymillió ügyfele volt a pénzintézetnek, ami a bankba vetett bizalom jele volt.
A saját felmentését kérő Princz szerint a Postabank, nem olyan volt, mint egy könnyen mozgó motorcsónak, hanem mint egy óriási tankhajó, ahol nem lehetett egyik pillanatról a másikra módosítani az üzletpolitikán. Minden, ami pénzügyi, gazdasági vonatkozású változtatás volt, az a kormányzat, a tulajdonos egyetértésével történt, magyarázta a volt bankvezető.
A Princz-ügy tárgyalásai
Emlékezetes, hogy a 2006-os első fokú ítélet előtt az utolsó szó jogán Princz Gábor leszögezte: "Megítélésem szerint munkám tudatos és folyamatos volt, kötelességszegést nem követtem el". Majd homályos utalást tett az ügy valódi felelőseinek kilétére: "Sokakban jogos a kérdés és bennem is: miért volt szükség az utánunk következő bankkonszolidációra, milyen számítások, auditált mérlegek alapján történt ez és miért volt ennek az értéke 150-160 milliárd forint? Hol ez a pénz tehát? És miért nem véletlen, hogy akik ezeket felhasználták akkoriban, egyben a mi feljelentőinkké is váltak?"
Princz élete Princz Gábor Moszkvában született, a Wikipedia szócikke alapján apja külkeres volt. Közgazdasági tanulmányait is Moszkvában kezdte, majd a pesti közgázon végzett. Az egyetem után a Magyar Nemzeti Banknál kezdett el dolgozni, egészen 1988-ig marad ott. Ebben az évben részt vesz a Postabank létrehozásában, melynek elnök-vezérigagatója is lett. 1998-ban váltják le a Postabank éléről a választások után. Princz Bécsbe utazott családja után, néhány évig ott is élt. Princz a Postabak vezetőjeként az évek alatt hatalmas sajtóholdingot épített ki, a P&B Médián keresztül érdekeltségébe tartozott a Magyar Nemzet, a Magyar Narancs, a Beszélő, a 168 óra, a Nemzeti Sport, a Kurir, a Világgazdaságot kiadó Zöld Újság Rt., a Szabad Föld, a Pesti Műsor, néhány vicclap, mint a Ludas Matyi és több megyei napilap. Ezen kívül még a Szikra Lapnyomda, a Híd Rádió Kft, a Rádió Bridge (ebben maga a bankvezér is vezetett műsort) és a Magyar Eurosport. Médiaportfoliótól a bank Princz Gábor menesztése után kezdett el megválni, több lapot megszűntettek, többet eladtak. A tulajdoni viszonyok kuszasága miatt több per is indult a Postabank érdekeltségébe tartozó lapokkal kapcsolatban. Egy két évvel ezelőtti összeállítás szerint Princz Gábornak az ellene indult eljárás óta nincsenek cégei, csak olyan vállalkozásokról tudni, melyek volt feleségeinek nevén vannak. Ezek közül a TE-ART Rt.-nél tanácsadó a volt bankvezér, ez a cég évekig részt vett a Művészetek Völgyének szervezésében.
A Postabank botránya 1997 februárjában robbant ki. Elterjedt ugyanis a hír, hogy bajban van a pénzintézet, érdemes gyorsan kivenni a betéteket. A pánik három napja alatt 70 milliárd forintot vontak ki az ügyfelek a bankból. Hogy indokoltan-e, azt ma már nehéz lenne bizonyítani, hiszen végül is a csőd nem következett be, az állam feltöltötte a bank trezorjait. Mindeközben egy másik óriási botrány is borzolta az adófizetők idegeit: napvilágot látott a több száz ismert politikus, színész, újságíró, sportoló nevét tartalamazó VIP-lista, amely hihetetlenül kedvező kamatokról és hitelekről szólt. Mint kiderült, a kivételezettek a piacinak duplájáért fialtathatták a pénzüket a Postbankban, illetve kaphattak jelképes kamatokért kölcsönt a pénzintézettől. | [
"Postabank"
] | [
"Nemzeti Sport",
"Fővárosi Ítélőtábla",
"168 óra",
"Magyar Narancs",
"Híd Rádió Kft",
"Magyar Nemzet",
"P&B Média",
"Zöld Újság Rt.",
"Szikra Lapnyomda",
"Legfelsőbb Bíróság",
"Rádió Bridge",
"Fővárosi Bíróság",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Szabad Föld",
"Magyar Eurosport",
"TE-ART Rt."
] |
Az MSZP minden lehetséges alkalommal válaszol a Simon-üggyel kapcsolatos kérdésekre, de a Fidesznek nem tetszik, hogy ezek következetes és igaz válaszok - mondta Budai Bernadett.
A párt szóvivője ezzel Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetőjének szavaira reagált.
A politikus kedden sajtótájékoztatón azt mondta, a magyar emberek, illetve a Fidesz országgyűlési képviselői mélységesen fel vannak háborodva, magyarázatot követelnek és minden részletet tudni akarnak Simon Gábor volt MSZP-elnökhelyettes ügyében.
Hozzátette: ha az MSZP, a baloldal vezetői részéről továbbra is hallgatás a válasz, akkor azt kell feltételeznünk, hogy "valahol a cinkosok között" vannak.
Budai Bernadett az MTI-nek telefonon azt mondta, Simon Gábortól a párt a lehető leggyorsabb módon "megvált" és az MSZP-nek legalább annyira érdeke, hogy kiderüljön az ügy minden részlete, mint a közvéleményé.
Arra kérték a nyomozó hatóságokat, hogy a lehető legalaposabban és leggyorsabban járjanak utána az ügynek. Jelezte: a további kérdésekre a nyomozó hatóságok, és nem az MSZP tud választ adni.
A szóvivő kitért arra is: érdemes lenne beszélni Simon Miklós fideszes országgyűlési képviselőről is, aki ellen a Központi Nyomozó Főügyészség jogosulatlan gazdasági előny megszerzése miatt indított eljárást, a parlamentben viszont a Fidesz nem támogatta mentelmi jogának felfüggesztését.
Hozzátette: a képviselőt a választásokon is elindították, de ügyéről ugyanúgy érdemes lenne beszélni, mint Simon Gáboréról. | [
"MSZP",
"Fidesz"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
Fred H. Langhammer, a King’s City befektetői csoport vezetője és társalapítója. 2005 óta a Walt Disney Company igazgatótanácsának tagja, 2000-2004 között az Estée Lauder Companies Inc. vezérigazgatója. Szerinte kaszinójukban, valahol a Közép-Dunátúlon 2014-ben útjára indul a rulettgolyó
Miért döntöttek Magyarország mellett, amikor szórakoztatóközpontot terveztek?
Már 2007 óta kerestük azt az európai országot, ahol megvalósíthatjuk az üdülő- és szórakoztatóközpontunkat megvalósíthatjuk. Végül két ország – Spanyolország és Magyarország – között kellett döntenünk, és a magyar gyógyfürdők győzedelmeskednek a spanyol napsütéssel szemben. Két fontos tényező is befolyásolta, hogy így döntöttünk. Egyrészt Magyarországot földrajzi adottságai miatt viszonylag könnyű megközelíteni akár Európából, akár a világ más tájáról; másrészt a negyedévente Magyarországra érkező turisták száma is stabilnak mondható az elemzéseink szerint.
Az Önök beruházási terve nagyobb volumenű, mint a kecskeméti Mercedes-gyárépítés. Honnan származik majd a tőke, és milyen megtérülésre számítanak?
A tőke a King’s City társalapítóitól, valamint más globális pénzügyi szervezetektől érkezik majd. Meg vagyunk győződve arról is, hogy befektetésünk Magyarországon megfelelő megtérülést eredményez majd, máskülönben nem töltöttünk volna több, mint két évet a projekt előkészítésével.
Fontosnak tartom megemlíteni azokat az előnyöket is, melyek Magyarország, a magyar turizmus, valamint a Közép-Dunántúli régió javára szolgálnak majd a befektetésünk megvalósulásával. Engedje meg, hogy röviden kitérjek egy, a közelmúltban megvalósult szingapúri befektetésre, mely nagyon hasonlít a tervezett befektetésünkhöz. Szingapúr első kaszinója 2010 márciusában nyílt meg a Resorts World Sentosa (RWS) integrált szórakoztatóközpont részeként. A kaszinó megnyitása látványos sikert aratott, hiszen már az első héten több mint 13 ezer látogató kereste fel.
A Credit Swiss elemzői arra számítanak, hogy az RWS komplexum révén ugrásszerűen megnövekszik majd a Szingapúrt évente felkereső turisták száma 2010-2015 között: a turisták száma a jelenlegi évi 11 millióról akár évi 17 millióra is növekedhet. Az RWS mind felépítésében, mind méreteiben és a tervezett látogatók számában nagyon hasonlít a King’s City szórakoztatóközponthoz.
A szingapúri turisztikai minisztérium előrejelzései szerint minden új megnyíló kaszinó 1,92 milliárd dollár bevételt jelent a költségvetésbe, és a fejlődő szerencsejáték-iparágnak köszönhetően Szingapúr GDP-je 0,5-1,0%-kal is növekedhet 2015-ig. Ez a tény is jól illusztrálja, hogy az ilyen jellegű, komplex turisztikai beruházások nagy lökést adhatnak egy ország gazdaságának, főleg a jelenlegi, a gazdaság számára nehéz időszakokban.
A magyar kormánytól elnyert koncessziót milyen feltételekkel kapták meg, elégedettek-e a magyar kormánnyal folytatott tárgyalásokkal?
Mielőtt megszületett volna a döntés, hogy a projektet Magyarországon valósítjuk meg, egyáltalán nem volt kapcsolatunk a kormánnyal. A végleges döntést követően a jogi képviselőnk hivatalos úton megkereste a magyar kormányt és megkezdődtek a befektetéssel kapcsolatos tárgyalások. Úgy gondoljuk, hogy bármelyik ország kormánya örömmel tárgyalna ilyen neves befektetőkkel, és reméljük, hogy a választások lezárultával az új magyar kormány felgyorsítja majd a tárgyalási folyamatot ezzel az egyedülálló befektetéssel kapcsolatban. Az I. kategóriába tartozó, a Közép-Dunántúli régió terültén működő kaszinóval kapcsolatos nyílt pályázatot 2009 augusztusában nyertük el. A pályázatra részletes terveket, dokumentációkat és tanulmányokat nyújtottunk be.
Meg kell ugyanakkor jegyeznünk, hogy a kaszinó csak egy részét képezi az üdülő- és szórakoztatóközpont tervezett látványosságainak.
A kaszinó- és szórakoztatóközpont nagy munkaigényű beruházás. Honnan származik majd a csaknem 3500 főnyi munkaerő? Kell-e képzésen gondolkodni, vagy esetleg külföldről szakembergárdát toborozni?
Befektetői csoportunk szerint a King’s City egy olyan befektetés lesz, mely jelentős mértékben hozzájárul majd Magyarország és a Közép-Dunántúli Régió gazdaságának fellendüléséhez, valamint nagy lökést adhat majd a magyar turizmus fejlődésének is. Ennek megfelelően – ahogyan Ön is említette – közvetlenül minimum 3500 főnek (ennek 10%-át vezetői pozíciókban), valamint közvetve további több ezer főnek (pl. régiós kisvállalkozások, stb.) biztosítunk majd munkát. Jövőbeli munkavállalóink várhatóan az egész ország területéről érkeznek majd. Természetesen a szakmai képzés is részét képezi majd a befektetésünknek.
És milyen vendégkörre számítanak, ha a kaszinóváros felépül? Lehet-e az orosz és más keleti vendégekre számítani a King's Cityben?
Várakozásaink szerint a vendégek Európa minden országából, a Távol-Keletről, és a világ minden tájáról érkeznek majd. A King’s City komplexum egy olyan egyedülálló beruházás lesz, melyet kötelező lesz majd látni; egy olyan úti cél, mely nemcsak a legmagasabb minőségbeli elvárásoknak felel meg, de a vendégkör lehető legszélesebb skálájának biztosít majd látványosságokat. A komplexum egyesíti majd a tradíciókat a stílus világával, így biztosítva élményekben gazdag szórakozást vendégek millióinak. Reményeink szerint a King’s City Európa vezető üdülő- és szórakoztatóközpontjává válik majd.
Azután, hogy nem Sukoró lesz a helyszín, hogyan választják ki a következő lehetséges helyet? Milyen szempontokat vesznek majd figyelembe?
Megértjük a helyi lakosok és más emberek aggodalmát a Velencei-tó partján elhelyezkedő területtel kapcsolatban. Nem azért jöttünk Magyarországra, hogy bíróságra járjunk, hanem azért, hogy egy olyan egyedülálló komplexumot építsünk, melyre a magyarok is büszkék lehetnek. Éppen ezért jelenleg egy alternatív helyszínt keresünk a befektetés számára. Ezzel kapcsolatban csak annyit mondhatok, hogy az alternatív helyszín valahol a Közép-Dunántúli Régióban lesz majd. A projekt csapat jelenleg pár alternatív helyszín kiválasztásán dolgozik, és reméljük, hogy hamarosan döntést tudunk majd hozni ezzel kapcsolatban.
Mikor indulhat el az első rulettgolyó a King's Cityben?
A King’s City 2014 elején nyitja majd meg kapuit, a magyar, európai és a világ mind országából érkező turisták örömére. Sok munkát fektetünk a projektbe és hiszünk abban, hogy ha megvalósult a beruházás, akkor a magyarok is büszkén tekintenek majd a King’s City-re.
Szerző: Világgazdaság Online | [
"King's City"
] | [
"Walt Disney Company",
"Credit Swiss",
"Resorts World Sentosa",
"Világgazdaság Online",
"Estée Lauder Companies Inc.",
"King’s City"
] |
Kisvárda a helyi kötődésű Seszták Miklós minisztersége idején méltán érdemelte ki a “Kelet Felcsútja" elnevezést: a kisvárosra húszmilliárd forintnál is több közpénz hullott 2014-2018 között. Az abszurd fejlesztések máig nem álltak le, most épp a kisvárdai ECO-park interaktív fejlesztéséhez keresnek pályázókat. A projekt egyik látványossága egy atomerőmű-modell lesz.
Kisvárda egy kisváros Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A településre ömlöttek a milliárdok, amikor 2014-2018 között a helyi kötődésű Seszták Miklós volt a fejlesztési miniszter. Bár Seszták már nem miniszter, a fejlesztések nem álltak meg. Kisvárda több abszurd fejlesztésnek ad otthont, ezekről nemrég drónvideót is forgattunk.
Drónfelvétel: megnéztük a kisvárdai NER-Disneylandet Budapestről három óra autóval az ukrán és szlovák határ közelében fekvő Kisvárda. A kisváros nemhiába vívta ki magának a "kelet Felcsútja" címet: amíg a kisvárdai kötődésű Seszták Miklós 2014-től 2018-ig Magyarország nemzeti fejlesztési minisztere volt, több mint 20 milliárd forint közpénz érkezett a városba. [caption id=
Felsorolni is nehéz, mi minden valósult meg eddig a több mint 20 milliárd forintnyi közpénzből. A stadion mellett jutott pénz vízicsúszdaparkra, moziparkra, jégtörő hajóra, ökoturisztikai attrakcióra, díszletutcára, de még termálvizes lórehabilitációs központra is.
Szabályozható atomerőmű-modell
A közbeszerzési értesítőben június végén jelent az a felhívás, amiben a kisvárdai ECO-park interaktív fejlesztéséhez keresnek pályázókat. A kiírás kisebb módosításai pénteken jelentek meg.
Az ajánlatkérő Kisvárda Város Önkormányzata, ami az ECO-parkban több látványosságot is szeretne megvalósítani. Elképzeléseik szerint lesz majd például zenélő lépcső, amin a megfelelő lépcsőfokok "bejárásával" komplett dallamok is lejátszhatóak. A parkban helyet kap egy virtuális medence is, a “térdig érő" virtuális vízben a tájegységre jellemző autentikus halak úszkálnak, amik “Természetesen elinalnak a látogató keltette fodrozódó vízben".
A látogató megismerkedhet egy, a filmkészítésben széles körben alkalmazott trükktechnikával, sőt a green- vagy bluebox felületnek köszönhetően láthatja magát az animációban. Idővonal is lesz, ami a tájegység történetét dolgozza fel, ezen kívül helyet kap a tiszavirágzást és a végtelen lápot bemutató interaktív, és mozgásérzékeny installáció is. A látogatók egy digitális vendégkönyvben mondhatják el a véleményüket a nem mindennapi látványosságokról.
A tervek szerint az ECO-parkban lesz egy atomerőmű -modell is. Ez tartalmazza az atomreaktort, a csővezetékeket, a turbinát, a generátort, és a villamos vezetékeket. A látogatók beleshetnek a reaktorba, ahol a fűtőelem-kazetták és a mozgatható szabályozó rudak lesznek.
A közbeszerzési kiírásban nem szerepel becsült érték, tehát egyelőre még megsaccolni sem lehet, mennyibe fog kerülni a projekt.
Az OLAF már felfigyelt rá
Valószínűleg a sajtóban sokat szereplő Öko-filmparkról lehet szó. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzati Hivatal 1,295 milliárd forintnyi uniós támogatást nyert el ökoturisztikai fejlesztésekre, ebből valósulna meg ez a beruházás is a Cinemaqua mozipark mellett. A fejlesztésre már az OLAF is felfigyelt, mert a tervek szerint csak 5 évig, az EU-s projektek kötelező fenntartási időszakában működne.
A Cinemaqua mozipark egyébként szintén Kisvárdán található, és 273 millió forintból épül. Itt többek között "a szegénynegyedek egzotikus, de közbiztonság mentes hangulatát" lehet majd megcsodálni. A projekttel, melyet a Nyírépszer Hungária Kft. és a Szabó-Tetőmester Kft. nyert el, a tervek szerint 2021-re végeznek.
Címlapkép: Stadion és mesterséges sziget Kisvárdán. (Fotó: Pápai Gergely/Átlátszó)
Ha már egyszer itt vagy... Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"Nyírépszer Hungária Kft.",
"Kisvárda Város Önkormányzata"
] | [
"Szabó-Tetőmester Kft.",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzati Hivatal"
] |
Az Emmi egy közleményben magyarázta meg, miért terjesztették fel Poltot egyetemi tanárrá.
Közleményt adott ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma Polt Péter legfőbb ügyész egyetemi tanári kinevezésével kapcsolatban, miután Áder János erről szóló határozatában az állt, hogy Poltot az Emmi javaslatára nevezi ki.
Az Emmi közleményéből az is kiderül, hogy hol is fog tanítani a legfőbb ügyész: természetesen a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.
A közleményben azt írják, Poltot a "Nemzeti Közszolgálati Egyetem Szenátusa egyhangú javaslatára, a Magyar Akkreditációs Bizottság egyetértésével terjesztette fel egyetemi tanári kinevezésre Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere".
Bár a nyáron még arról volt szó, hogy Polt az ELTE ÁJK-n kapna magántanári címet, akkor az erről szóló szavazást végól érvénytelennek találták, most pedig a legfőbb ügyész nem is az ELTE-n lett egyetemi tanár. | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem"
] | [
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem Szenátusa",
"Magyar Akkreditációs Bizottság",
"ELTE ÁJK"
] |
Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult cikkünk megjelenése után, melyben a Tát–Mogyorósbánya–Péliföldszentkereszt kerékpárútról írtunk. A beruházás során 166 millió forintból mindössze 781 méter valódi kerékpárút épült, a maradék 6,22 km felfestés, illetve több jármű számára is használható un. “kerékpárosbarát" út. Polt válasza szerint azonban nem ezért, hanem természetkárosítás miatt nyomoz a rendőrség.
Vadai írásbeli kérdéssel fordult a legfőbb ügyészhez, azt tudakolva tőle: “Tát–Mogyorósbánya–Péliföldszentkereszt kerékpárút ügye – Mit tett az ügyészség az esetleges törvénysértések kivizsgálása érdekékben?" – levelében Vadai arról ír, hogy valószínűsíthetően az európai uniós pénzek felhasználása szabálytalanul történt meg, és a beruházás felveti a hűtlen kezelés illetve hivatali visszaélés gyanúját is. Megkeresésében arról kérdezte Polt Pétert, hogy mit tett az ügyészség a törvénysértések kivizsgálása érdekében, indult-e vizsgálat, nyomozás a bűncselekmény teljeskörű feltárása érdekében, illetve a büntetőjogi felelősség megállapítására.
Hét kilométer helyett valójában csak 700 méter “igazi" kerékpárút épül a 166 milliós projektben Töredezett, kátyús úton felfestés: a Facebookon terjedő fotók szerint mindössze ennyiből áll az új Tát – Mogyorósbánya – Péliföldszentkereszt kerékpárút, amelyet 166 millió forintból építenek meg. Utánajártunk, valóban így van-e.
Nyomoznak, de nem azért
Polt Péter október 13-án reagált a megkeresésre, arról tájékoztatva Vadai Ágnest, hogy a Komárom-Esztergom megyei főügyészség közjogi szakágának jelzése alapján az Esztergomi rendőrkapitányság természetkárosítás bűntette miatt indított nyomozást, mert a gyanú szerint az építkezés során védett növényfajok pusztultak el Natura 2000 területen. Az ügyben, kizárás miatt a Dorogi Rendőrkapitányság nyomoz, és jelenleg felderítési szakban van a nyomozás, tehát gyanúsított kihallgatása még nem történt.
Polt válaszában leszögezte, hogy Vadai írásbeli választ igénylő kérdését az uniós támogatás felhasználásáról feljelentésként értékeli, és NAV Közép-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatóságához továbbította, hogy eldöntsék, felmerül-e a bűncselekmény gyanúja.
Ahogy korábban megírtuk, a bicikliút kivitelezésének meghívásos közbeszerzését a nyergesújfalui Mapex-Bau Kft. nyerte el, ami 2018-ban 155 millió forint, 2019-ben pedig 102 millió forint támogatást kapott az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól technológiai korszerűsítésre.
Címlapkép: A táti bicikliút egy szakasza (Révész Tamás/Facebook) | [
"Mapex-Bau Kft."
] | [
"Innovációs és Technológiai Minisztérium",
"Esztergomi rendőrkapitányság",
"Közép-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága",
"Dorogi Rendőrkapitányság"
] |
Nyomtatás Küldés e-mailben Tálos Lőrinc 2010. október 06. 06:31
Frissítve: 2010. október 06., szerda, 09:12
Korrupciógyanú lengi körül a Bábolna Zrt. volt földjeinek privatizációját. Felmerült, hogy az államot jelentős kár érte, továbbá, hogy a vevők jó kapcsolatokat ápolnak befolyással bíró politikai körökkel. Horváth Klára, a város polgármestere augusztus közepén pályázatot írt ki a volt állami gazdaság földjei felett rendelkező Bábolna Gyógyfürdő Kft. értékesítésére, amire egyedül egy frissen alakult győri cég jelentkezett. A városban viszont spanyol befektetőkről beszélnek.
Könnyen lehet, hogy a földspekuláció lesz a 2010-es évtized olajszőkítési botránya. A földpiac 2011-re várható liberalizációja várhatóan a termőföldek árának drasztikus - akár 100 százalékos - emelkedését is hozhatja. Ez a megjósolható helyzet kedvez a spekulációnak, a politikai kapcsolatokkal rendelkező tőkeerős csoportok földfelhalmozásának, akár az elővásárlási joggal bíró helyi termelők kárára. A jelenleg nyomott és várhatóan emelkedő földár azonban nem csak a latifundiumok kialakulásának és a jó helyen, jó időben lévő - és legfőképp jó embereket ismerő - agrárbefektetőknek kedvez, hanem az állami vagyon megcsapolóinak is.
Spanyolországban a 2000-es évek végére az ingatlanfejlesztés szóösszetétel a korrupció szinonimájává vált a legnagyobb spanyol ingatlanbefektető cégeket és spanyol politikai élet legfelsőbb köreit is elérő megvesztegetési botrányok miatt. A spanyol példa után elnevezett, korrupcióra épülő üzleti modell lényege, hogy a beruházó az olcsón vásárolt külterületi földeket, szántókat, legelőket fejlesztésekre hivatkozva - és politikai kapcsolatai útján - átminősítteti a helyi önkormányzattal, a beígért fejlesztésre állami és EU-s forrásokat vesz igénybe majd az ezúton jelentősen megnövelt értékű területet értékesíti a beruházások elkészülte előtt. Vagy még azt sem. Spanyolországban félbehagyott kísértetvárosok állnak a néhai narancsligetek helyén és szolgálnak jelenleg is hitelfedezetül új tulajdonosaik számára. Az Európai Unió jelentése szerint az átminősítések és indokolatlan fejlesztések miatt a természeti környezetet is jelentős kár érte.
Korrupció három lépcsőben
Ebben a háromlépcsős modellben (vásárlás jutányos áron, átminősítés korrupt eszközökkel, fejlesztés állami pénzen) több ponton érheti kár az államot. Az állam elesik attól a különbözettől, ami a földterület átminősítés előtti és utáni értéke között mutatkozik. Az üzleti vállalkozások állami támogatása esetében elvárható, hogy a beruházás pozitív hatással legyen a költségvetésre, munkahelyeket teremtsen, növelje az adóbevételeket. A politikai kapcsolatok útján szerzett támogatások esetében nem biztos, hogy a támogatás megtérül és nem csak a beruházót gazdagítja. További korrupciós kockázat, hogy a beruházás lényegesen többe kerülhet, mint azt a piac indokolná. A beruházók által ígért fejlesztések általában munkahelyeket, növekvő idegenforgalmat ígérnek, ám a projektek egy része végül nem valósul meg, vagy igazából lakóparkokat rejt, mint a Pátyra tervezett golffalu esetében.
Az önkormányzatok és a politikai körök szívélyes együttműködésének természetesen ára van. A Magyarországon is jelenlévő spanyol Sedesa a spanyol Korrupcióellenes Ügyészség vizsgálata szerint illegálisan finanszírozta a valenciai Néppártot. Bár a know-how spanyol, természetesen nem kizárólag a spanyol állampolgárok vagy spanyolországi bejegyzésű cégek sajátja, mindenhol megjelenik, ahol az alacsony termőföldárak és a hatóságok korrupciós fertőzöttsége, a tisztázatlan pártfinanszírozási viszonyok együtt járnak.
A Sedesa - Mexikó és Románia után - megjelent Magyarországon is. Két másik spanyol ingatlanfejlesztő céggel, a Fadesával és az Astroc-kal együtt húzták volna fel a kormányzati negyedet és Manhattant álmodtak Csepel északi részére. Emlékezetes, a szocialista politikusok (Suchman Tamás, Ujhelyi István) által is támogatott, a Sedesához köthető sávolyi Balatonring fejlesztési pénzekből és kölcsönből összesen 35 milliárd állami forrást igényelt volna, ám a projekt körül egyre sokasodtak a kérdőjelek. Aggasztó hírek érkeztek a Sedesa korrupciós ügyeiről és az anyaországi ingatlanpiaci válság nyomán bedőlő, forráshiánnyal küzdő cégekről.
Bábolna körül gyűrűzik a botrány
Fotó: Marton Szilvia
Bodoky Tamás oknyomozó sorozata a magyar partner, a Grupo Milton cégcsoport elnökéről, a spanyol-magyar kettős állampolgár Kovács Bence Jánosról derítette ki, hogy 1995-ben csalásért és okirat-hamisításért másfél év börtönbüntetésre ítélték Magyarországon, miközben a hivatalos életrajza szerint az 1970-ben született üzletember 18 éves korától Spanyolországban élt. Továbbá, hogy a magyar közvélemény előtt tőkeerősnek lefestett cégcsoportból a spanyol cégnyilvántartásban pusztán az a Milton 2006 Socidead Limitada (s.l.) nevű valenciai bejegyzésű cég látszik, amelyet 2006-ban alapított Kovács Bence János és Mészáros Alexandra, úgy, hogy kettejükön kívül a cégnek mindössze egyetlen alkalmazottja van. Az állam egy olyan, titkos KPMG tanulmány alapján támogatta volna a sávolyi motorversenypályát, amelynek a nyilvánosságáért Bodoky Tamás a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével pert indított és megnyerte azt. A megépüléshez szükséges MFB hitel folyósításának végül az tette be végleg a kaput, hogy napvilágot látott: a Pénzügyminisztérium szakértői a projektet kockázatosnak, gazdaságtalannak és jogszerűtlennek minősítették.
Olcsón venni, drágán eladni
Horváth Klára, Bábolna szocialista, de az önkormányzati választásokon már függetlenként újrázó polgármestere, 2007 márciusában közérdekre, ipari park létesítésére hivatkozva kezdeményezte a Nemzeti Földalapkelező Szervezetnél (NFA), hogy pályáztasson meg egy Bábolna határában lévő, 240 hektáros állami tulajdonú termőföldterületet, mert azt meg szeretné venni az önkormányzat.
A pályázaton mégsem az önkormányzat nyert, hanem két magánszemély, Bujáki Gábor és Farkas Sándor, akik 227 milliót ígértek az önkormányzat pályázatában szereplő 201 millió helyett. Bujáki és Farkas a szerződéskötés után pár nappal, banki hitel nélkül kifizette az illetékkel együtt összesen 250 millió forintot, annak ellenére, hogy forrásunk szerint nyilvánvaló bolt, hogy se Bujáki, se Farkas nem lehetett birtokában az összegnek. Egyszerű gazdálkodók, akik "mindketten a cipőjük mellett járnak". A terület új tulajdonosai egy hónappal később kezdeményezték az önkormányzatnál, hogy nyilvánítsák belterületté a megvásárolt 240 hektárt, erre egy hétre a Vivax Construction No1 Generálkivitelező Kft. és egy bank vételi és jelzálogjogot jegyeztetett be a tulajdoni lapra.
Minden jel arra mutat, hogy az ő szerepük az ügyletben a külföldiek termőföldvásárlását akadályozó jogszabályok megkerülése volt, azaz a vételárat a külföldi befektető állta, így jutva hozzá az átminősítés előtti - lényegesen alacsonyabb - áron a területhez. Az ügy pikantériája, hogy a Vivax a bábolnai polgármesteri hivatal címére volt bejegyezve, illetve hogy Horváth Klára a szerződés aláírására elkísérte Farkast és Bujákit. Budai Gyula, a bábolnai földeladásokat is vizsgáló miniszterelnöki megbízott még márciusban olyan dokumentumokat adott át az ügyészségnek, amelyek szerinte bizonyítják a feltételezést, hogy Horváth Klára állami tulajdonú termőföldet játszott át külföldi befektetőknek. Informátoraink nevük elhallgatását kérve, és forrásként a polgármestert nevezve meg, spanyol, illetve német befektetőkről beszéltek, továbbá Horváth Klára korábban egy interjúban beszélt arról, hogy egy spanyol befektető kereste meg az önkormányzatot, akinek 240 hektárra van szüksége logisztikai központ építésére.
A Vivax Kft. ügyvezetője és egyik tulajdonosa az építőipari és magánnyomozó cégekben érdekelt Jagarics Ferenc, aki a Tisztelet Társasága alelnökeként a Magyar Demokrata Fórum listájának 13. helyén szerepelt a 2006-os országos választásokon és 2010-ben is az MDF színeiben indult, mint a párt megyei elnöke. 2008 július 10-én Jagaricsot Haidegger Ákos váltotta a cégjegyzésre jogosultak és a lichtensteini székhelyű Archon Aktiengessellschaft a tulajdonosok között. A cég október elsejével BIL Park (Bábolnai Ipari és Logisztikai Park) Kft.-re változtatta a nevét. A BIL Park a Britton Holding székhelyére van bejegyezve, Haidegger Ákos pedig korábban a Hochtief Construction AG vezérigazgatója volt a német építőipari óriás magyarországi megjelenésekor.
A BIL park a közelmúltig - a folyamatban lévő belterületbe vonásra hivatkozva - 8 milliárdért árulta az említett 240 hektárt. Horváth Klára 2010 februárjában úgy nyilatkozott, hogy a terület azóta is mezőgazdasági besorolású és magánszemélyek birtokában van, bár valóban készült egy olyan szabályozási terv, amely alapján ipari területté minősíthetik, ha lesz befektető.
Ehhez képest a legújabb hírek arról szólnak, hogy a Bujáki és Farkas birtokában lévő 240 hektárból 200-at meghirdettek eladásra, mivel arra 244 milliós vételi ajánlatot kaptak, a maradék 40 hektáron pedig naperőművet létesítene a BIL Park. Az önkormányzaton kifüggesztett hirdetményből az is kiderül, hogy a szántóként értékesíteni kívánt földre közel 5 milliárd forint jelzálog van bejegyezve, amelyből 3 milliárd forint a BIL Park Kft.-t illeti. Az is érdekes, hogy a BIL Park a jelek szerint nem kíván élni az elővételi jogával. Amennyiben a földterületet továbbadják, az állam azt már - mint jóhiszemű vásárlótól - nem perelheti vissza. Az eladási szándék kihirdetése ugyanazon a rendkívüli közgyűlésen hangzott el, amelyen pályázatot írtak ki egy, a város határában lévő 90 hektáros területre, amely részben a város közvetlen, részben a város tulajdonában lévő Bábolna Gyógyfürdő (BGy) Kft. vagyonát képezi.
Felperzselt föld
A másfél hónappal az önkormányzati választások előtt összehívott rendkívüli közgyűlésen a pályázatot szokatlanul rövid, mindössze kéthetes határidővel hirdették ki, ezért felmerül a gyanú, hogy a háttérben már megegyeztek a befektetővel. A tenderre egyedül a győri Éden-Invest pályázott. "A társaságnak május elejéig már kizárólagos joga volt befektetőt keresni a területre, és a két héttel ezelőtti pályázati kiírás után csak ők vásárolták meg a pályázati dokumentációt" - fogalmazott az MTI-nek Horváth Klára. Az Éden-Invest három magánszemély tulajdonában áll és - a polgármester májusi időpontra utaló nyilatkozatának fényében érdekes módon - ez év június 10-én alakult.
A 90 hektárból a BGy Kft. tulajdonában lévő területen termálkút található, a polgármester eddig minden választáson egy - a most pályázatra kiírt területen létesítendő - élményfürdő tervével és ezúton a turizmus fellendítésével kampányolt. A termálkutat és földterületet még a Bábolna Zrt. felszámolása előtt apportálták a BGy Kft-be. A pályázati kiírás értelmében az önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy az egyben értékesített terület egy részét átminősíti belterületté.
Horváth Klára még áprilisban a "Bábolna édenpark megvalósíthatósági tanulmány" című tervezetre hivatkozva azzal a kéréssel fordult a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-hez, hogy térítésmentesen adja át a városnak a BGy Kft-vel együtt most augusztusban meghirdetett területet. Az MNV visszautasította Horváth Klára kérését, azzal érvelve, hogy az önkormányzatokkal kötött, településfejlesztési cél megvalósítását szolgáló vagyonkezelési szerződések esetében általános problémaként vetődött fel, hogy a földterületek vagyonkezelési jogának megszerzése után a hivatkozott fejlesztések elmaradnak.
Iparszerű Korrupciós Rendszer?
Bár az MNV diplomatikusan általános problémáról beszélt a Horváth Klára kérését megtagadó válaszában, nem zárható ki, hogy inkább konkrét, a bábolnai önkormányzathoz köthető kifogásokkal élt az ügylettel kapcsolatban.
Az MNV tudniillik korábban már érvénytelenített egy, a bábolnai önkormányzattal kötött földhasználati szerződést, miután az önkormányzat az MNV birtokában lévő 90 hektáros területet bérbe adta a legalacsonyabb árajánlatot tevő, bábolnai érdekeltségű IKR Zrt.-nek, miközben - Budai Gyula szerint - az IKR vezérigazgatója, Szaxon J. Attila 20 millió forintos magánkölcsönt nyújtott Horváth Klárának.
Budai a kölcsönügylet szerződését átadta az ügyészségnek, az érintettek szerint viszont a papír hamis. Horváth Klára később úgy magyarázta az ügyletet, hogy olyan belterülettel határos területről van szó, ahová új utcákat tervez az önkormányzat és az ehhez szükséges munkálatok megkezdéséig kívánták bérbe adni művelésre, továbbá, hogy a nyertes IKR olyan helyi cég, amelyik éves szinten több millió forinttal támogatja az önkormányzatot. Az ügyben hűtlen kezelés bűntette gyanúja miatt nyomoz a Központi Nyomozó Főügyészség Horváth Klára ellen.
Bár Szaxon Attila a 90 hektáros területről az ügy kipattanása után úgy nyilatkozott, hogy az adott területre nincs is szüksége, tulajdonképpen csak szívességet tett a városnak azzal, hogy elvállalta, nem hagyja parlagon, a Bábolna Zrt. leányvállalatainak, eszköz- és ingatlanállományának privatizációjakor több, Bábolnához közeli földre bejelentkezett vevőként. A sajtóban úgy nyilatkozott, hogy a Bábolna Zrt. földjei az IKR vetőmag-termelési ágazata szempontjából kiemelt fontosságúak.
Szaxon Attila többször erősen kritizálta a sajtóban a magyar földtörvényt. A Haszon magazinnak adott 2008-as interjújában a földspekulációt firtató kérdésre emígy válaszolt: "És? Aki megveszi a földet, biztos, hogy nem fogja parlagon hagyni. Egyébként a csereszerződések, amelyekkel kijátsszák a földtörvényt, szerintem éppen a társadalom egészséges önvédelmi reflexét mutatják. Ez pontosan olyan, mint amikor valaki szlovák rendszámú autóval jár a magyar utakon, mert azt olcsóbb üzembe helyezni Pozsonyban, mint Budapesten."
Forrásaink úgy értesítettek minket, hogy a Gráf Józseffel amúgy köztudomásúlag közeli barátságot ápoló Szaxon Attila sikertelen földhöz jutási kísérlete után azt hangoztatta, hogy a szocialisták mindenkinek, még Leisztinger Tamásnak is juttattak a Bábolna-csoport földjeiből, csak neki nem, pedig az IKR bábolnai, Leisztinger pedig nem. A Bábolna Gyógyfürdő tulajdonában és annak környékén található - most augusztusban meghirdetett - földterületekről pedig úgy nyilatkozott, hogy azt szerinte "a Klári már eladta a spanyoloknak".
Szaxon Attila saját bevallása szerint külföldön dolgozott a '80-as években, fizetéséből vásárolta fel az IKR-t, amelynek tulajdonlása a száz leggazdagabb magyar közé emelte. Az Iparszerű Kukoricatermelési Rendszerről elnevezett céget még Burgert Róbert alapította a Bábolnai Állami Gazdaság fénykorában. Szaxon 1996 óta vezeti a céget, amelyik a 2009-es katasztrofális év után idén csőd közeli helyzetbe került. Július 28-án a Raiffeisen Bank visszavonta felszámolási kérelmét az illetékes megyei bíróságnál és az IKR tulajdonosai aláírták a részvényóvadéki szerződést. Az IKR szerint finanszírozási helyzetük stabilizálódott.
Szaxon Attilának két fia, ifjabb Szaxon Attila és Szaxon Róbert is vezető beosztásban dolgozik a cégnél (Szaxon Attila ezért időnként Szaxon J. Attilaként használja a nevét). Lánya - Szaxon Ágota - viszont a sávolyi és pátyi beruházásokban érdekelt Milton 2006 Sociedad Limitada és az annak a tulajdonában lévő ciprusi Evern Investments Limited kézbesítési megbízottja. A Milton 2006 s.l. és az Evern Investment Limitada tulajdonában lévő Evern Invest Hungary ügyvezetője 2009. december 10-től Vicente Cotino, a Sedesa elnöke.
A cikk a Soma Alapítvány támogatásával készült. Köszönjük a TASZ jogi közreműködését. | [
"IKR Zrt.",
"Sedesa",
"Vivax",
"Evern Invest Hungary",
"Grupo Milton",
"Bábolna Gyógyfürdő Kft.",
"Bábolna Zrt."
] | [
"BIL Park Kft.",
"Evern Investments Limited",
"Milton 2006 s.l",
"Tisztelet Társasága",
"BIL park",
"BGy Kft-vel",
"Evern Investment Limitada",
"Európai Unió",
"Társaság a Szabadságjog",
"Milton 2006 Sociedad Limitada",
"Soma Alapítvány",
"Korrupcióellenes Ügyészség",
"BIL Park",
"Vivax Construction No1 Generálkivitelező Kft.",
"Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer",
"Raiffeisen Bank",
"Nemzeti Földalapkelező Szervezet",
"BIL Park (Bábolnai Ipari és Logisztikai Park) Kft.",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Magyar Demokrata Fórum",
"Hochtief Construction AG",
"Haszon magazin",
"Bábolnai Állami Gazdaság",
"BGy Kft.",
"Bábolna Gyógyfürdő (BGy) Kft.",
"Britton Holding",
"Milton 2006 Socidead Limitada",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"BGy Kft-be",
"Archon Aktiengessellschaft"
] |
Lejárt az a kéthetes határidő, amit Lázár János szabott saját magának annak az S8-as Audi szolgálati autónak a lecserélésére, amely miatt sok kritika érte. Az általa vezetett hódmezővásárhelyi önkormányzatnál csak annyit árultak el, hogy Lázár megvált az S8-astól, azt azonban nem akarják megmondani, milyen autóval jár helyette a Fidesz parlamenti frakcióját is vezető politikus.
"Tekintettel az ügy visszhangjára és az autóhasználatommal kapcsolatos ellenérzésekre, két héten belül leadom a polgármesteri hivatal által számomra bérelt szolgálati autót, és a jövőben semmilyen gépjárművet nem kívánok igénybe venni az önkormányzat költségére" - két héttel ezelőtt, a Fidesz háromnapos siófoki frakcióülésének lezárásaként tartott tájékoztatója végén ezekkel a szavakkal jelentette be Lázár János, hogy a sok bírálat után megválik Audi S8-asától.
A bejelentés előzménye, hogy a Fidesz képviselőcsoportját vezető hódmezővásárhelyi polgármesterről januárban a Blikk megírta, hogy a német gyártó 15 millió forint körüli értékű csúcsmodelljét használja szolgálati autóként. A lap írásából az is kiderült, hogy a jármű havi 600 ezres bérleti díját és 300 ezres benzinköltségét a költségek felét-felét állva fizette addig a hódmezővásárhelyi önkormányzat és a Fidesz-frakció.
A polgármester Siófokon azt mondta, több választójával beszélt a kérdésről, és részben az ő véleményük hatására, bizalmuk megőrzése érdekében döntött úgy, hogy lemond a jármű használatáról. "Akár hibának is nevezhetném a gépjármű használatával kapcsolatos korábbi lépésemet" - jelentette ki akkor Lázár, azt azonban még nem tudta megmondani, hogy mivel fog járni a jövőben. "Bérelek vagy veszek majd valamilyen autót, hogy milyet, még nem döntöttem el" - tette hozzá.
A két hét letelte után azonban nem tudni, hogy Lázár végül is eleget tett-e vállalásának, és ha igen, akkor mivel jár azóta. A hódmezővásárhelyi önkormányzatnál ezt nem akarták elárulni, Gőbl Vilmos sajtóreferens mindössze annyit közölt, hogy "a polgármester úr szavatartó emberként a mai nappal leadta a szolgálati kocsiját. Mostantól sem a hódmezővásárhelyi önkormányzat, sem a Fidesz-frakció nem viseli annak semmilyen költségét".
Az új jármű típusát firtató kérdésünket a sajtóreferens azzal hárította el, hogy magánemberként fenntartott autójával kapcsolatban a polgármester nem tartozik elszámolási kötelezettséggel. "A vagyoni helyzetét érintő minden kérdésről tájékoztatást kaphatnak a vagyonnyilatkozatából" - mondta Gőbl Vilmos. Erre ugyanakkor még sokat kell várni, a következő vagyonbevallás határideije ugyanis 2012 januárja.
A Fidesz-frakció sajtófőnöke, Krakkó Ákos azt mondta, "biztos vagyok benne, hogy a frakcióvezető úr nem akar titkot csinálni ebből", de tőle sem tudtuk meg az autó típusát, mert állítása szerint nem sikerült elérnie Lázárt, így nem tudta tőle megkérdezni, milyen autóval jár most. Az [origo] is kereste Lázárt, de nem tudtuk elérni.
A frakcióvezető egy három héttel ezelőtti tájékoztatóján egyébként személyes biztonságával indokolta, hogy ilyen drága autót választott magának. "Én egy hónapban 7000 kilométert is megteszek autóval" - mondta akkor Lázár, hozzátéve, hogy a munkája miatt napi rendszerességgel kell Budapest és Hódmezővásárhely között ingáznia. A kocsi márkája és típusa állítása szerint számára "irreleváns", de ahhoz ragaszkodik, hogy olyan autót biztosítsanak számára, amely képes "üzembiztonságosan" megtenni a két város közötti utat. "Tekintettel arra, hogy két kisgyerekem van, azért ne várják el, hogy ezt a 400 kilométert - meglehetősen rövid idő alatt - olyan járművel tegyem meg, amely percenként lerobbanhat" - tette hozzá.
Az [origo] közben annak is utánanézett, hogy a polgármester több márka választékában is találhatott volna olcsóbbat az általa említett paraméterekkel. | [
"Fidesz"
] | [] |
2017 és 2020 között Somlószőlős körülbelül 400 millió forint támogatást nyert el a többi közt az orvosi rendelő, a polgármesteri hivatal, a művelődési ház, az óvoda, a bölcsőde, a közösségi ház és a piac felújításra. A pandémia miatt a képviselő-testületnek nem sok információja volt a pénzfelhasználásról, ezért egy külső auditot rendeltek, amely után rendőrségi feljelentést tettek. A vizsgálat megállapította, hogy minden támogatott beruházást a Buildmaxcorp Építőipari Szociális Szövetkezet nyert el, amelyet a polgármesterhez kötnek, bár ezt Kiss János Norbert tagadja. A falu vezetője szerint hazaárulók ármánykodnak ellene és a falu ellen.
Ti bőszen keresitek a segítséget, hogy engem leváltsatok erről a posztról. Minden lehetőséget megragadtok, mert ez nektek nagyon fontos. (...) De én vagyok a legitim polgármestere Somlószőlősnek. Azt gondolom, hogy a bizalmat a falu odaadta nekem, ti pedig bizonyságát adtátok annak, hogy nem akartok velem együtt dolgozni. (...) Ha csinálok valamit, akkor az nem jó, ha nem csinálok, akkor az nem jó!
Somlószőlős polgármestere vádló, néha kifejezetten támadó hangnemben vezette elő az önkormányzat legutóbbi ülésén a képviselőknek azt a javaslatát, hogy a testület oszlassa fel önmagát. Kiss János Norbert a május 30-ai ülésen már másodszorra próbálkozott ezzel. Ha átment volna az indítvány, a második ciklusát töltő polgármester mandátuma is megszűnik, de Kiss a 2019. októberi 57 százalékos támogatottsága alapján bízhatott abban, hogy egy időközi választáson újra megkapná a polgármesteri megbízatást, a testület összetétele viszont megváltozhat.
Kiss írásos előterjesztésben azt írta, hiányzik az együttműködés a testületből, amire szerinte az a fő bizonyíték, hogy annak tagjai még a falu gyermeknapi rendezvényén sem bírtak "együttesen" részt venni.
A képviselők szerint ez az érv komolytalan. Az oszlatásról kialakult vitában emlékeztették is a polgármestert, hogy egyrészt ott voltak a rendezvényen, másrészt a gyermeknappal kapcsolatban korábban olyan határozatot hoztak, hogy együtt szervezik majd a programokat, ám ezekre az egyeztetésekre éppen a polgármester miatt nem került sor. Ezen a ponton aztán gyorsan változott a vita iránya, és előkerült Hadházy Ákos somlószőlősi látogatása.
Az ellenzéki országgyűlési képviselő, aki a Facebook-oldalán rendszeresen foglalkozik vidéki önkormányzatok ügyeivel, azok között is főként a kétes eredménnyel záruló uniós beruházásokkal, május végén két bejegyzést is szentelt a Veszprém megyei településnek. Az egyik posztban a falu könyvtára elé épített feljáróról volt szó, amelyre 3 millió forintból szereltek vaskorlátot. "Pontosabban – írta Hadházy – ennyit fizettek ki az EU pénzéből annak a szociális szövetkezetnek, amelyben a helyiek szerint a polgármester cégének alkalmazottai dolgoznak. Szerencsére azt is tudjuk, mennyibe került valójában: a korlátot egy alvállalkozó 500 ezer forintért csinálta meg."
Valakik lehívták ide ezt az úriembert, bár nem tudom, nevezhetjük-e annak, és lediktáltak neki különböző posztokat
– reagált Kiss János Norbert a községet érintő bejegyzésekre. A polgármester szerint a képviselők ezzel a húzással megint csak a rosszat emelték ki abból a sok munkából, amivel ő a falu életét próbálta jobbá tenni. A képviselők ezzel szemben azzal érveltek, hogy nem személyeskedésről van szó, hanem arról, hogy az önkormányzatnak normális jogi keretek között kellene működni, és a pénzekkel is el kellene tudni számolni.
A feloszlatásról szóló indítványt végül, ahogy az a jó ideje fennálló erőviszonyok alapján várható volt, 3:2 arányban leszavazták. A polgármester helyettese, a jogaitól és fizetésétől tavaly megfosztott Cseh Tiborné és két képviselőtársa nem támogatta a javaslatot.
Nagyjából egy évvel korábban már lezajlott egy hasonló oszlatási kísérlet. Akkor az verte ki a biztosítékot a polgármesternél, hogy az önkormányzat gazdasági és ügyrendi bizottsága ismeretlen tettes ellen feljelentést tett. A rendőrségi beadványban 12 pontban sorolták fel az elmúlt évek visszaélésgyanús ügyeit.
– A pandémia alatt teljesen megszűnt a kapcsolat a testület és a polgármester között, mindig kész tények elé voltunk állítva. Azt láttuk, hogy zajlanak kifizetések, amikhez nem találtunk korábbi testületi felhatalmazást. Ekkor döntött úgy egyhangúlag a képviselő-testület és a bizottság, hogy egy audit vizsgálatot kér a tisztánlátáshoz. Ezt egyedül a polgármester úr nem találta indokoltnak – mondta Cseh Tiborné. Az alpolgármester szerint az átvilágítás eredménye egyértelművé tette, olyan komoly problémákról van szó, amik mellett nem lehet szó nélkül elmenni.
A polgármester annyira elzárta előlünk az információkat, hogy még azt is véletlenül tudtuk meg, hogy átadták használatba a bölcsődét és az óvodát. Már ott látszott, hogy baj van. Az épületek nem voltak kész állapotban, mégis hiánytalanul átvették
– nyilatkozta Nagy Gábor, a Gazdasági és Ügyrendi Bizottság külső tagja.
A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság megkeresésünkre arról tájékoztatott, hogy a nyomozás tavaly nyáron kezdődött, és jelenleg is folyik "versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban" bűntett gyanúja miatt, részleteket azonban a vizsgálat érdekeire való tekintettel nem árult el.
A bizottság egy szakértők által készíttetett pénzügyi átvilágítás után döntött úgy, hogy a hatóságokhoz fordul. A 2021 májusában befejezett audit az önkormányzat 2017 és 2020 közötti gazdálkodásának szabályszerűségét vizsgálta. Somlószőlős ebben az időszakban tíz támogatást nyert el a többi között az orvosi rendelő, a polgármesteri hivatal, a művelődési ház, az óvoda, a bölcsőde, a közösségi ház és a piac felújításra. A források összesen több mint 400 millió forintot tettek ki. Az audit megállapította, hogy
minden támogatott beruházást a Buildmaxcorp Építőipari Szociális Szövetkezet nyert el,
mert árajánlataival eltalálta vagy nagyon közel járt a pályázati összegekhez. Az átvilágítás kiemelte azt is, hogy az önkormányzat szempontjából "teljességgel észszerűtlen", hogy éppen egy olyan, frissen alapított vállalkozásra bízzanak minden párhuzamosan zajló megrendelést, melynek összesen egy (2019-ben kettő) munkavállalója van.
A képviselők szerint Kiss polgármester az előző ciklusban jó ideig úgy tolta át ezeket a beruházásokat a képviselő-testületen, hogy nem készült róluk részletes írásos előterjesztés, csak megszavaztatta őket. Sőt az auditban az is szerepel, hogy számos esetben történt több millió forint értékű szerződéskötés testületi határozat nélkül.
A képviselők azt is állítják, hogy a polgármester ezekben az ügyekben ma sem akar együtt dolgozni velük, a pénzfelhasználásról szóló döntésekből igyekszik kihagyni őket. Azt gyanítják, hogy a Buildmaxcorp Szövetkezetet valójában a polgármester irányította az emberein keresztül, és a cég gazdálkodása összefolyt a polgármester építőipari vállalkozásával és az önkormányzat tevékenységével. Ezt a kapcsolatot a polgármester nem ismerte el.
A szövetkezet korábbi vezetői nem akartak nyilatkozni, amikor érdeklődtünk náluk, hogy tettek-e már tanúvallomást a rendőrségen. A Buildmaxcorp jelenlegi ügyvezetője, aki közmunkásként dolgozik az önkormányzatnál, viszont azt közölte, neki fogalma sincs a szövetkezet működésével kapcsolatos ügyekről, és arról sincs információja, hogy miért vizsgálódik a rendőrség a cég beruházásai körül. Sperlné Horváth Gizella lapunknak azt mondta,
eddig bogyós gyümölcsök és makk gyűjtésével foglalkozott, céget a decemberi ügyvezetői kinevezése előtt nem vezetett.
Megkérdeztük tőle azt is, hogy hogyan került akkor a szövetkezet ügyvezetői posztjára, ám erről nem kívánt nyilatkozni.
Az, hogy a mindent elnyerő cég gyakran sufnituning megoldásokat alkalmazott a megbízások teljesítésénél, nem volt titok a képviselők előtt, különösen azután, hogy a beruházási bizottság több hivatalos bejárást tartott a műszaki ellenőr által már korábban első osztályú minőségben átvett építkezéseknél. A szabálytalan, néhol egyenesen veszélyes megoldások közül a legfurcsább az volt, hogy az orvosi rendelőt a felújítás után úgy adták át használatba, hogy az épület hátsó falából egy kiálló, sehova be nem kötött csövön folyt ki a szennyvíz a szabadba.
A beruházások garanciális javításának ugyanakkor sehol sem sikerült érvényt szerezni, mert elmaradtak a szerződésben előírt, a polgármester által összehívandó megrendelői ellenőrzések.
A 24.hu megkereste Kiss János Norbert polgármestert is az önkormányzatban zajló vitákkal kapcsolatban, de a polgármesteri hivatalból nem érkezett válasz. Amikor végül telefonon elértük, a polgármester közölte, azért nem nyilatkozik, mert "rosszindulatú emberekkel, hazaárulókkal, akik csak a rosszat akarják" neki és a falunak, nem akar foglalkozni. | [
"Buildmaxcorp Építőipari Szociális Szövetkezet"
] | [
"Gazdasági és Ügyrendi Bizottság",
"Buildmaxcorp Szövetkezet",
"Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság"
] |
Augusztus végére készülnek el kodifikált formában is azok a reformjavaslatok, amelyek az MSZP pártgazdálkodásának átalakítására vonatkoznak – tudta meg a Népszabadság.
A témával foglalkozó belső munkacsoportot Tukacs István országgyűlési képviselő, a párt központi pénzügyi ellenőrző bizottságának (KÖPEB) elnöke vezeti. A politikus lapunknak elmondta, hogy a munkacsoportban az MSZP párttestületeinek – a választmány, a frakció és a párt – pénzügyi szakemberei kaptak helyet, de konzultatív szerepet kapott a KÖPEB testülete is, illetve Herczog Edit szocialista EP-képviselő is, aki az európai szocialista frakció kincstárnokaként a külföldi tapasztalatok megosztásával segíti a folyamatot.
A munkacsoport nyitóülésén megállapodtak az alapelvekben és a feladatokban is: a párttörvénynek megfelelően, minél nyitottabbá tenni a költségvetési gazdálkodást a párttagok számára. "A pártszavazás végeredménye is azt mutatta, hogy a párttagok fogékonyak erre a témára és elvárják a minél átláthatóbb, nyitottabb gazdálkodást. Közel ötven javaslatot fogalmaztunk meg, ezeket a KÖPEB következő ülésén fogjuk tovább formálni. Felmerült például, hogy a pénzügyi ellenőrző bizottság rendszeresen tartson afféle nyílt napot a párttagok számára, ahol bárki javaslatot tehet a gazdálkodással kapcsolatban. Az egyik legfontosabb újítás várhatóan az lesz, hogy szakítva az eddigi hagyományokkal, ne csak készpénzben, hanem elektronikusan is lehessen tagdíjat fizetni a jövőben. Ez merült fel ugyanis a legtöbbször a konzultációk során" - fogalmazott lapunknak Tukacs István.
A munkacsoport együttműködik a pártszervezet fejlesztéséért felelős reformtestülettel is, hiszen ha új választókörzet-határokat jelölnek majd ki az új választási rendszer értelmében, úgy ahhoz igazítani kell a kerületi szervezetek gazdálkodását is.
"Számunkra ez a munkafolyamat arról szól, hogy a gazdálkodásunk iránt érdeklődő párttagok nyitott ajtókat találjanak és intézményesített keretek között megismerhessék a folyamatokat" - fogalmazott Tukacs, majd kérdésünkre hozzátette: "mindez persze nem fogja megoldani az elmúlt években a teljes pártfinanszírozási rendszerrel kapcsolatban felmerült kérdéseket, mert nekünk a pártgazdálkodási problémákra kell most választ találnunk, előbbit pedig elsősorban a parlamenti törvénykezés útján lehet megoldani, amihez többpárti konszenzus kell" - nyilatkozta lapunknak Tukacs István. | [
"MSZP"
] | [] |
A Fidesz olyan javaslatot írt bele az önkormányzati törvény módosításába, miszerint a jövőben az állampolgárok nem tudhatják meg, mely ajánlóíveken szerepel a nevük. Az áprilisi választások után felmerült a gyanú, hogy a pártok cserélgették egymás között az ajánlóíveket.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) figyelt fel arra a módosító javaslatra, amely az önkormányzati törvény módosító javaslatában szerepel. Eszerint lehetetlenné válna, hogy az állampolgárok megtudják, mely ajánlóíveken szerepelnek személyes adataik. A TASZ szerint a fideszes javaslat ezzel eltörölné a választási visszaélések feltárásának utolsó lehetőségét is.
A 2014-es országgyűlési választások után több esetben is felmerült, hogy a pártok cserélgették egymás között a választópolgárok adatait és aláírásait, ezek miatt a sejtett visszaélések miatt több feljelentés is született.
Az elmúlt hetekben három, elsőfokon nyertes perében mondta ki a Fővárosi Törvényszék, hogy a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által képviselt állampolgároknak joga van megtudni, mely ajánlóíveken szerepelnek személyes adataik. A választópolgároknak kérésükre meg kell kapniuk az ezzel kapcsolatos tájékoztatást az illetékes választási irodáktól minden választás során – tehát a közelgő önkormányzati választásokon éppúgy, mint az országgyűlési és EP-választásokon.
A TASZ nyertes pereiből kiderült: a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) álláspontjával ellentétben a választási irodáknak akkor is meg kell adni az ajánlóíveken kezelt személyes adatokkal kapcsolatos tájékoztatást, ha ez az adatok jelenlegi tárolási módja mellett jelentős munkával jár.
A civil szervezet álláspontja szerint ezek a bírósági döntések adják ma Magyarországon az egyetlen érdemi garanciáját annak, hogy ne élhessen bárki vissza következmények nélkül a választópolgárok személyes adataival a jelöltállítás során. A leleplezések egyetlen biztosítéka, hogy az állampolgárok maguk deríthetik fel, visszaéltek-e adataikkal - írták. A most benyújott módosító javaslat pont ezt a garanciát veszélyezteti.
A módosító javaslat szerint ezentúl ugyanis a választási irodáktól kizárólag a jelöltállítás jogerős lezárultáig kérhetnek tájékoztatást az állampolgárok az ajánlóíveken található személyes adataikkal kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy az eddigi hónapok helyett ezután mindössze pár nap áll a választópolgár rendelkezésére, hogy az adataival történt visszaélést kiderítse. Hiába derül fény a jelöltállítás jogerős lezárultánál később a visszaélést valószínűsítő tényekre: a visszaélés megtörténtéről már nem győződhetünk meg. | [
"Fidesz"
] | [
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság",
"Fővárosi Törvényszék",
"Társaság a Szabadságjog"
] |
A Központi Nyomozó Főügyészség szerint Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter és Fapál László, a HM egykori közigazgatási államtitkára miatt a tárcát 43 milliós vagyoni hátrány érte.
Az ügyészség közleményéből az derül ki, hogy Juhász Ferenc volt minisztert és Fapál László egykori HM-államtitkárt egyrendbeli jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolják, amit előbbi tettesként, utóbbi felbujtóként követett el.
A vádirat szerint Fapál László hivatásos katonaként 1988-ban szolgálati lakást kapott, melyet kedvezményes áron 1998-ban megvásárolhatott. Emellett 2001-ben a honvédségtől ingatlan építés céljára munkáltatói kölcsönben is részesült, melyet 2005-ben visszafizetett. Fapál államtitkárként 2005. februárban kérelmet nyújtott be Juhász Ferenc honvédelmi miniszterhez, amelybe bérlakást igényelt. Az ügyészség szerint ezzel a kérésével a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterhez kellett volna fordulni, ehhez képest még ugyanazon a napon Juhász "a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megszegve" egyedi döntést hozott, melyben a kizáró körülmények alól a felmentést megadta, és egyben megállapította, hogy Fapálnak határozatlan időtartamra juttatható HM rendelkezésű lakás.
A minisztérium 2005. májusában vásárolta meg a Budapest, XIV. kerületben található 147 m2-es, 4 és félszobás ingatlant 65 millió forintért, ezt pedig havi 11680 forintért adta bérbe Fapálnak. 2006. májusában azután Fapál a honvédelmi miniszterhez címzett írásos kérelemben a lakás megvásárlásának lehetővé tételét kérte.
A HM Védelemgazdasági Főosztály ezzel kapcsolatos javaslatát Fapál Lászlón, mint közigazgatási államtitkáron keresztül terjesztette a miniszter elé. Az őt is érintő javaslatot Fapál az előterjesztés keltezésének napján "Egyetértőleg" terjesztette a miniszter elé - áll az ügyészség közleményében. E szerint a javaslatot ugyanazon a napon Juhász Ferenc miniszterként "Rendben!" felirattal záradékolta, másnap az ingatlant elidegenítésre kijelöléséről is döntött.
Fapál végül 22,2 millió forintért vásárolhatta meg a 65,2 millió forintra értékelt ingatlant - ismertette az esetet az ügyészség, amely szerint mindezek nyomán a minisztériumot 43 millió forint vagyoni hátrány érte, amely nem térült meg.
Juhász Ferenc nem tartja megalapozottnak a Központi Nyomozó Főügyészség vele szembeni vádemelését. A volt miniszter szerint a vádemelés olyan eljáráshoz kapcsolódik, amelyet Hende Csaba honvédelmi miniszter korábban - Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztost tájékoztatva - már formailag törvényesnek talált. "Az ügyészség ráadásul - nyilvánvalóan politikai nyomásra - nem vette figyelembe, hogy van egy honvédelmi törvény és egy a katonák jogállásáról szóló szolgálati törvény" - közölte Juhász Ferenc. Hozzátette: ezek kimondják, hogy a katona állami beosztásba kerülve is katona marad - utalt Fapál László jogállására a volt tárcavezető -, ami kettős jogállást eredményez. Ilyen esetben szerinte az érintettnek kedvezőbb törvényi eljárást kell alkalmazni, a neki kedvezőbb helyzetet kell figyelembe venni - közölte.
Fapál László, a Honvédelmi Minisztérium (HM) egykori közigazgatási államtitkára szintén nem tartja megalapozottnak a Központi Nyomozó Főügyészség vele szembeni vádemelését, és ártatlannak tartja magát.
| [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"HM Védelemgazdasági Főosztály",
"Miniszterelnöki Hivatal"
] |
A magánterületen tiltakozó LMP-s politikusok nem tettek eleget a rendőri felszólításnak, így az egyenruhások egyenként vágták el a láncokat, így vezetve el a tiltakozókat. Egyetlen LMP-s sem állt a lábára, így mindannyiukat ölben vitték ki a rendőrök, majd rendőrautóba ültették őket.
hirdetés
A cég ügyvédje a Hír TV tudósítójának elmondta: a politikusok és az aktivisták azzal, hogy beléptek a magánterületre, bűncselekményt követtek el. Az LMP-s képviselők mentelmi jogukkal kapcsolatban azt mondták, majd a jogi képviselőjük elmondja, hogy mit kell tenniük. Mivel azonban tettenérésről van szó, nincsen lehetőségük lemondani mentelmi jogukról.
Az akció fél három után ért véget, mikor az utolsó embert is eltávolították a cég területéről, az újságírókat is kitessékelték, s bezárták a kapukat. Mindenkit betettek a várakozó autókba. A Hír TV értesülése szerint a demonstrálókat a XX. kerületi kapitányságra szállítják.
Leültek
Az LMP-s tüntetők a sorompón belül, a földön ülve tiltakoztak, mert szerintük ugyanaz a vállalkozói kör nyeri a közbeszerzések nagy részét. A párt parlamenti képviselői közül Jávor Benedek mellett Karácsony Gergely, Szabó Rebeka, Dorosz Dávid, Vágó Gábor, Szél Bernadett, Szilágyi László, Kukorelly Endre és Scheiring Gábor vettek részt a demonstrációban.A Hír TV tudósítója korábban azt jelentette, hogy a helyszínre kiérkezett rendőrök igazoltatták az LMP-seket, mivel magánterületen demonstrálnak. A politikusok elmondták, "az sem érdekli őket, ha a rendőrök elszállítják őket". Az egyenruhások arra hivatkozva nem léptek fel, mert a magánterület birtokvédelmi határozatát várják a helyi jegyzőtől. Mint a Hír Televízió később beszámolt róla, a hatóságok egyáltalán nem fogják elszállítani a politikusokat, csak a magánterületen kívülre kísérik őket. A rendőrök elmondása szerint jelenleg azért vannak a helyszínen, hogy biztosítsák: ne essen senkinek baja. A televízió azt is megtudta, hogy a cég biztonsági embere fogja felszólítani az LMP-seket és szimpatizánsaikat, hogy hagyják el a területet, még mielőtt megérkezik a fent említett birtokvédelmi határozat. A cég területe a NATO védelme alatt áll.
A Fidesz szóvivője elszomorítónak nevezte az LMP-s politikusok tiltakozó akcióját a Közgép Zrt. területén. A kormánypárti politikus szerint a demonstráció azt jelzi, hogy az LMP nem a magyar cégek és a magyar munkavállalók érdekeit nézi. Selmeczi Gabriella sajtótájékoztatóján megjelent az ellenzéki párt korábbi frakcióvezetője, Schiffer András, szerinte a politikai véleménynyilvánítás szabadságába belefér, hogy párttársai egy magáncég magánterületére behatolva tiltakoznak.
Feltűnési viszketegség
Boros Bánk Levente az mno.hunak elmondta: nem ez az első eset, hogy az LMP hasonló eszközökhöz nyúl, korábban egyszer már a Parlament kapujához láncolták magukat egy akciójuk során.
Mint ismert, tavaly december 23-án rendőrségi intézkedés követte a kis párt sajátos politikai performanszát a Parlamentnél. Ekkor nem csak LMP-eseket, hanem például Gyurcsány Ferencet és Molnár Csabát és Vadai Ágnest is előállították. Ahogy arról az mno.hu beszámolt, a legfrissebb mérések szerint az LMP éppen csak bejutna az Országgyűlésbe.
Provokáció?
A politológus szerint háromféle megközelítése létezik az akciónak. Az egyik a zöld párti-aktivista-Greenpeace-es vonal, ennek a képnek akarnak megfelelni az ilyen jellegű akciókkal. A mások fontos jellemző az, hogy kis pártról van szó, akik nem tudnak elmozdulni a holtpontról, nem találják helyüket az ellenzékben. Egy ilyen akcióval nyilvánossághoz lehet jutni, egy ilyen akció akár címlapsztori is lehet. Sőt, akár még nemzetközi szinten is hírértéke lehet a történetnek. Ez egyfajta gegpolitizálás a politológus szerint. A harmadik megközelítési lehetőség a hatalom felé történő provokáció, és akár egy rendőrségi intézkedés kiprovokálása is, még egy esetleges nyilvánvaló jogsértés esetében is.
Az akció – a képviselők lemondhatnak mentelmi jogukról – akár hivatalos eljárást is maga után vonhat, amely kitolja az ügy időintervallumát – fogalmazott Boros Bánk Levente. Ez egy nagyon jó módszer a figyelem felkeltésére, és – továbbgondolva a lehetőségeket – ha elítélnék őket, akkor a nemzetközi sajtóban lehetne arra hivatkozni, hogy Magyarországon olyan módszereket alkalmaznak, mint például Ukrajnában, a magyar demokrácia működésének megkérdőjelezésére is kihegyezhetnék a történetet.
Az LMP külföldi cégek szolgálatában?
Nem új keletű az LMP oligarcházása. Karácsony Gergely még június elején kaphatott választ Orbán Viktortól, melyben a miniszterelnök kifejtette, hogy az ellenzéki politikus "lényegében állandóan külföldi cégek érdekében szólal fel itt, a magyar parlamentben?" Karácsony május első felében is a témában faggatta a kormányfőt, aki akkor kifejtette: a nemzeti együttműködés rendszerében nagytőkések vannak, oligarchák azonban nincsenek és nem is lesznek.
Forrás: Hír TV | [
"Közgép Zrt."
] | [
"Hír Televízió",
"Hír TV"
] |
Versenyeztetés nélkül alakítaná át a Fidesz a Kossuth teret – állítja Lamperth Mónika szocialista képviselő. Tény, hogy az alkotmányügyi bizottság – mellesleg a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény életbe lépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezéseit tartalmazó csomaghoz – olyan módosító indítványt terjesztett elő, amely szerint a tér hasznosításához nem lenne szükség versenyeztetésre.
Egészen különös javaslatcsomaggal állt elő az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának fideszes többsége szerdán. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokat, valamint egyes kapcsolódó törvények módosítását tartalmazó – jelenleg tárgyalás alatt álló – törvénytervezethez az adójogszabályokat, a nemzetiségi törvényt, az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényt, valamint a nemzeti vagyont érintő módosító indítványokat nyújtottak be.
Lamperth Mónika, a bizottság szocialista tagja a nol.hu-nak elmondta: úgy tűnik, a kormánytöbbség a törvényalkotási folyamat komolyságának már a látszatára sem ügyel, hiszen a módosítóknak semmi köze nincs az eredeti tervezethez. A bizottsági ülésen egyébként nem kapott érdemi magyarázatot arra, hogy mi indokolja ezt a sajátos kodifikációs gyakorlatot.
Így csak találgatni tud, és legalább egy módosító indítvány kapcsán úgy véli, megtalálta a megoldást. Ebben a nemzeti vagyonról szóló törvény látszólag jelentéktelen korrekcióját kezdeményezik, amelynek lényege, hogy az ilyen vagyonelemek hasznosítására vonatkozó szigorú korlátok alól kivonja az Országgyűlés Hivatalának kezelésében levő javakat.
Például a Kossuth teret – állítja a politikus. Ez szerinte azért érdekes, mert a nemzeti vagyon hasznosítására általában versenyeztetés útján van lehetőség, és az összességében legelőnyösebb ajánlatot kell figyelembe venni. Az alkotmányügyi bizottság szerdai javaslata szerint viszont ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a hasznosítás "az Országgyűlés Hivatala kezelésében lévő ingatlan üzemeltetésével, bemutatásával és a fejlesztéséhez kapcsolódó beruházással összefüggésben történik". Ez a rendelkezés március 1-jéval hatályba is lépne.
A szocialista politikus állítja, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényhez benyújtott módosító indítvány törvényi felhatalmazást ad a Kossuth tér versenyeztetés nélküli átalakítására. Szerinte jól látható: a Fidesz folytatni akarja azt a demokráciában elfogadhatatlan gyakorlatot, hogy egy törvényen belül bármit hajlandó módosítani és megszavazni, ha politikai érdeke azt kívánja.
Most az a politikai érdek – hangsúlyozza –, hogy a Kossuth téri felújítás megaberuházását valódi kontroll nélkül, mutyi alapon lehessen elvégezni. Az MSZP tiltakozik az eljárás ellen. | [
"Országgyűlés Hivatala"
] | [] |
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt vádat emelt a Pest Megyei Főügyészség az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet két vezető tisztségviselője és két alkalmazottja ellen.
Az Orgovány takarékszövetkezet 2014-ben ment csődbe, a gyanú szerint azért, mert a vádlottak olyan szabálytalan hitelügyleteket kötöttek, amivel összesen mintegy kilencmilliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a pénzintézetnek.
"A Magyar Nemzeti Bank e visszásságok feltárása után, 2014-ben a takarékszövetkezet működési engedélyét visszavonta, és a takarékszövetkezet felszámolását kezdeményezte. A Pest Megyei Főügyészség napokban benyújtott vádiratában a négy vádlottat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettével vádolja" – tájékoztatott Gyugyi Csilla, a főügyészség szóvivője.
hirdetés | [
"Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet"
] | [
"Magyar Nemzeti Bank",
"Pest Megyei Főügyészség"
] |
Érvényes és eredményes
Halászat
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) a bíróságtól azt kéri, hogy állapítsa meg a szerződés érvénytelenségét, és ezzel összefüggésben állítsa helyre a szerződés megkötése előtti eredeti állapot.Az NVT közleményében aláhúzta: a szerdai ülésen a tanács elfogadta az állami vagyonnal kapcsolatos középtávú stratégiájának átdolgozott változatát is, amelyről a kormány hoz majd döntést. A középtávú stratégia alapgondolata az, hogy a nemzeti vagyonnak a közérdek szolgálatában kell állnia. Az állami vagyon értékének megőrzése, illetve gyarapítása szükségessé teszi, hogy vagyongazdálkodás fő követelménye az eredményesség legyen.A szerdai ülésen jóváhagyták a nemzeti intézmények vagyonkezelési mintaszerződését is, amely az intézmények által kezelt, a feladatuk ellátáshoz szükséges vagyonra terjed ki. A minta-szerződés rendezi a vagyonkezelők vagyon-nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségét, valamint a tulajdonosi ellenőrzés általános szabályait.A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács érvényesnek éseredményesnek nyilvánította a taszári volt katonai repülőtér ingatlan-együttes értékesítésére kiírt nyilvános kétfordulós tárgyalásos pályázatot. A tender nyertese az Ugarde Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. lett. A nyertes ajánlattevő az értékbecslő által megállapított, környezeti kárral csökkentett forgalmi érték 95,1 százalékáért, mintegy 1 milliárd forintért juthat az ingatlanhoz.A győztes pályázat a terület hasznosítása szempontjából fontos kötelezettségvállalásokat is tartalmaz, amelyek közül a legfontosabb, hogy a társaságnak közel ezer munkavállalót kell foglalkoztatnia a területen, de a reptér további jövője szempontjából nagy jelentőséggel bír a környezeti kár felszámolásának átvállalása is. Az adásvételi szerződés megkötésére akkor kerülhet sor, ha megszűnik a terület állami repülőtéri besorolása.Az NVT közleményében rámutatott: a tanács csütörtöki ülésén kiadta a mandátumot a Balatoni Halászati Zrt. (BH) rendkívüli közgyűlésére is, ahol várhatóan jóváhagyják a BH végleges záró és nyitó vagyonmérlegét és vagyonleltárát. Ezekre a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. kiválása miatt van szükség.Az NVT áttekintette a BH Zrt. jövedelmezőségi helyzetét, és megállapította, hogy a tavalyi tulajdonosi kölcsön felhasználásával, illetve a saját források működési költségekre fordításával a cégnek időlegesen sikerült a viszonylagos pénzügyi egyensúlyt fenntartania. Ezzel együtt finanszírozása csak rövid távon oldódott meg, így a tanács értékelése szerint november és január között komoly pénzügyi gondok keletkezhetnek a társaságnál. | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Ugarde Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.",
"BH Zrt.",
"Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács",
"Balatoni Halászati Zrt.",
"Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt."
] |
Még az EU-Ügyészség aláírásgyűjtése alatt egy szerencsi polgár figyelmeztetett arra, hogy “papíron" van náluk egy katonai logisztikai központ, ami elvileg EU támogatásból “épült", de valójában nem létezik. Úgy fest, igazat beszélt – mondta el szokásos Korrupcióinfóján Hadházy Ákos (független) országgyűlési képviselő.
A politikus kutakodásai szerint valóban kifizettek közel félmilliárd uniós pénzt a "Speciális haditechnikai intermodális logisztikai és felújító központ kiépítése Szerencsen" címen. Az elnyert összeg egyébként több mint 950 millió forint volt még 2014-ben.
Hadházy vette a fáradtságot és megnézte a helyszínt, ahol a logisztikai központnak lennie kellene, csakhogy semmi nincs ott. Illetve van: egy jókora dzsindzsás és kb. 10 kaptárnyi méh.
Tehát vagy a vasúti átrakodó állomás ("intermodális logisztikai központ") tűnt el, vagy a pénz, amit a magyar állam az EU-adófizetők pénzéből kiadott. "Én a másodikra tippelek" – mondta a politikus.
Nem sokat találni a neten sem a logisztikai központról, sem a nyertes Licet ’95 Kft. tevékenységéről. Az biztos, hogy Szerencs Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájában számoltak ezzel a központtal, 2016-2017 évben megvalósulóként feltüntetve.
A projektleírásban egyébként az szerepel, hogy ennek a logisztikai központnak 2015 november végén el kellett volna készülnie. A tényleges befejezés idejéről viszont “nincs adat". A teljes támogatási összeget sem fizették ki a cégnek, 951 millió 518 ezer forintból azonban 447.786.550 forintot megkaptak, felét előlegként, felét számlák alapján.
Ehhez képest figyelemreméltó, hogy 2018-ban még 2017-hez képest is alacsonyabb lett az árbevétele a cégnek, mindössze 13 millió. Befektetett eszközeinek az értéke nem éri el az 1 millió forintot, nyoma sincs tehát annak, hogy értékes ingatlannal gazdagodott volna a cég (persze a szerencsi dzsindzsásban sincs nyoma). A cég főtevékenysége amúgy üzletviteli tanácsadás.
A Licet ’95 Kft. 1995-ös alapítása óta a miskolci Nyíri-család érdekeltsége, jelenleg ügyvezetője és egyetlen tulajdonosa Nyiri Zsolt.
Hadházy megkérdezte a Pénzügyminisztériumot, hogy vajon hol van a logisztikai központ, hogyha nincs sehol, de félmilliárdot kifizettek, a felét ráadásul számlára. Azt válaszolták, hogy ők is vizsgálódnak, de hogy mit, az titok. Itt a levelük:
"A 2019. április 17-én a Pénzügyminisztérium részére megküldött közérdekű adatigénylésével kapcsolatban a következő tájékoztatást adjuk. A LICET’95 Kft. a GOP-3.2.1-11 számú pályázati felhívás keretében támogatott "Speciális haditechnikai intermodális logisztikai és felújító központ kiépítése Szerencsen" című projekt ellenőrzése nem zárult le, az eljárás lefolytatása során a projektről nem szolgáltatható adat. Kérjük tájékoztatásunk szíves tudomásulvételét."
A projekt elnevezése tehát “Hadászati logisztikai központ Szerencsen", és a nyilvános adatbázisok Szerencset, mint leghátrányosabb helyzetű kistérséget és a Licet ’95 Kft.-t jelölik meg kedvezményezettként. Azonban ha az állami pályázatadatbázis oldalán rákeresünk, akkor a szerencsi cég projektje alatt egy másik céget, a Mil-Exim Kft.-t és balatonfűzfői helyszínt találunk. A fényképes dokumentáció pedig egy egész másik, igaz, szintén nem működő, lepusztult helyszínt mutat.
A Mil-Exim korábban közleményt jelentetett meg saját oldalán arról, hogy "speciális haditechnikai intermodális logisztikai és felújító központot" hoznak létre Balatonfűzfőn, lényegében az egykori lőporgyártó üzem területén, épületeiben. A 2,4 milliárdos beruházás részben uniós finanszírozású, közel egymilliárdot kap a Gazdaságfejlesztési Operatív Programtól. A terv szerint az üzemben lőport, illetve lőszert gyártanának: utóbbiból kis és közepes kaliberűt, civil és hadi felhasználásra is. Csakhogy 2018 elején még biztosan nem volt lőporgyártás.
Hadházy telefonon hívta a cégtulajdonost, aki a politikus szerint nagyon zavarba jött. Először semmit nem akart mondani, aztán hadititokra hivatkozott, majd azt mondta, két hét múlva keresse újra.
Továbbra is rejtély, hogyan került át a projekt Szerencsről Balatonfűzfőre. Ahogyan az is, hogy a hivatalos leírásban még "intermodális központként" szereplő projekt (azaz vasúti, folyami, közúti vagy légi átrakodó) hogyan lett végül lőporgyár – pontosabban lőporgyárterv. Hadházy azt ígérte, feljelentést tesz ebben az ügyben is.
Fotó: Hadházy Ákos szelfije Szerencsen | [
"Mil-Exim Kft.",
"Licet ’95 Kft."
] | [
"LICET’95 Kft.",
"Gazdaságfejlesztési Operatív Program"
] |
Repülőrajttal folytatódik az Országos Roma Önkormányzaton (ORÖ) belüli kiszorítósdi. A szervezet Farkas Flóriánhoz hű csoportja rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezte csütörtökre. A napirendi javaslat nincs túlvariálva: le kell váltani az önkormányzat jelenlegi vezetését és biztosítani a képviselők és a hozzátartozóik részvételi lehetőségét a pénzes uniós projektekben.
Az Index információi szerint rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezte a 47 választott képviselővel rendelkező Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) tagjainak mintegy fele.
A korábbi ORÖ-elnököt, Farkas Flórián miniszteri biztost támogató képviselők hétfőn juttatták el indítványukat a Hegedüs Istvánhoz, a szervezet jelenlegi elnökéhez. Ebben azt kérték, hogy Hegedüs – a saját maga és hivatalvezetője által elkövetett sorozatos szabálysértések és törvénysértések gyanúja miatt – január 7-re, csütörtökre, az albertirsai Szittyó Étterembe hívja össze a közgyűlést.
A javasolt napirend legfontosabb része, hogy azonnali hatállyal vonják vissza Hegedüs és hivatalvezetője, Buri Edina vezetői megbízását. Valamint tárgyalják újra
a képviselők és hozzátartozóik foglakoztatási jogviszonyára és javadalmazására vonatkozó eljárásrendet.
A belső háború tavaly kezdődött, amikor a miniszteri biztosi állás miatt távozó Farkas Flórián és az az általa kijelölt utód, Hegedüs István összekülönbözött. Az ORÖ Farkas hivatali ideje alatt indított uniós programjai és a vásárlásai körül egyre nagyobb lett a botrány, rendőrségi és minisztériumi vizsgálat is indult, ezért viszont Hegedüs nem akarta tartani a hátát, és egyre nagyobb vehemenciával áll bele, hogy feltárja az előző vezetés idején elkövetett gazdálkodási szabálytalanságokat.
Farkas viszont továbbra is meg akarta tartani befolyását a testületben, amit különféle ígéretekkel meg is támogatott.
Decemberben számoltunk be arról, hogy az önkormányzat tagjainak nagyjából fele mentori kinevezést kapott egy – elvileg – hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatását segítő uniós programban. A 250 ezres havi fixet természetesen az a csapat kapta, amely szembeszállt Hegedűsékkel. Az NGM "mentorként" vette fel a képviselőket vagy családtagjaikat az egyik botrányos EU-s programba.
Válaszul a másik oldal Hegedűsék is megpróbáltak kizárni több Farkashoz hű képviselőt az önkormányzatból köztartozásaikra való hivatkozással.
"Az ORÖ szervezeti és működési szabályzata szerint 15 napom van, hogy összehívjam a rendkívüli ülést, ezt meg is fogom tenni, de az ülés nem most csütörtökön lesz, és nem a Szittyó étteremben, hanem az OCÖ-székházban" – mondta az Indexnek Hegedüs István.
Karácsony előtt a RomNet azt írta, hogy az uniós pénzek elköltését felügyelő Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) már tavasz óta vizsgálódik a Farkas Flórián időszakához kötődő ORÖ-s pénzköltések miatt. Ennek tényét időközben az Emberi Erőforrások Minisztériuma is elismerte.
Hegedüs szerint ez már a sokadik próbálkozás, hogy leváltsák, pedig az elmúlt egy évben, mióta ő vezeti a szervezetet, már legalább 100 millió forintnyi plusz fizetési kötelezettsége keletkezett az önkormányzatnak a korábbi pénzlehívási szabálytalanságok miatt. | [
"Országos Roma Önkormányzat"
] | [
"Szittyó Étterem",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Európai Csalás Elleni Hivatal"
] |
A felcsúti milliárdos érdekeltségének, az Opus Tigáznak évekbe telt, hogy megszerezze a céget, de erőfölényének és az állami MVM egy döntésének köszönhetően most sikerült.
Több elvetélt próbálkozás után végül sikerrel járt Mészáros Lőrinc érdekeltsége: az Opus Tigáz heteken belül teljes egészében bekebelezheti a tatabányai földgázvezeték-rendszert üzemeltető Turulgáz Zrt.-t, amelybe a Tigáz még a Mészáros megjelenése előtt, 2003-ban szállt be, a Mol helyére. A város önkormányzata évekig visszaverte a felvásárlási kísérleteket, augusztus végén azonban mégis jóváhagyta a társaságban birtokolt 41 százalékos tulajdonrészének eladását. A 195 millió forintos vételárért a szerződés aláírása után az Opus Tigáz lesz a Turulgáz 100 százalékos tulajdonosa.
A város az utóbbi hónapokban kényszerhelyzetbe került. A 24.hu információja szerint a képviselő-testület számára készült döntés-előkészítő irat nem talált igazán jó választási lehetőséget:
vagy eladják a céget a Mészárosék által kínált olcsó áron, ami a vagyonvesztés miatt jogos kritikák alapja lehet az önkormányzattal szemben,
vagy tovább alkudoznak, esetleg teljesen elállnak az üzlettől, ám akkor azt kockáztatják, hogy a Turulgáz elveszíti piaci értékét, és később még ennyit sem kapnak érte. Akkor pedig az önkormányzatnak saját költségvetéséből kell fedeznie a veszteségeket.
A kényszerítő körülmények hatása meglátszott az önkormányzat döntésén is. A testület tagjai közül 12-en (a Fidesz képviselői és a kiszavazó egykori ellenzékiek) megszavazták az előterjesztést. Mindössze a polgármester és három ellenzéki voksolt nemmel az eladásra, de az utóbbiak is inkább csak azért nem támogatták a döntést, hogy ne kelljen a nevüket adni ahhoz, hogy újabb energiacég kerül a felcsúti milliárdos kezébe.
Az Opus Tigáz már 2020-ban és 2021-ben is tett vételi ajánlatot az önkormányzatnak, de a folyamatosan nyereséget termelő társaság akkor nem volt eladó. A Turulgáz ugyanis az elmúlt évtizedekben jelentős bevételt hozott a városnak és a tatabányai vagyonkezelő cégnek.
A Turulgáznak egyetlen bevételi forrása van: a Tatabányát behálózó 200 kilométernyi csővezeték. Ennek használatért a földgázellátást biztosító szolgáltató fizetett úgynevezett üzemeltetési díjat, amelyből évtizedekig kiválóan megélt a cég: a 150-200 millió forint közötti bevételből 50-100 milliós nyereséget tudott elkönyvelni.
De miután az önkormányzat nem állt kötélnek, az Opus Tigáz, élve többségi tulajdonosi erejével, 2020 óta rendre leszavazta az éves osztalékok kifizetését, amivel százmilliós bevételtől fosztotta meg a várost.
Az üzemeltetési díj kezdetben az összes földgázforgalom után érvényesített elosztási alap- és forgalmi díj 63,5 százaléka volt. Tavaly viszont a földgázszolgáltató, az MVM Égáz-Dégáz Kft. először 50, majd 30 százalékra vitte le az üzemeltetési díjat, de itt sem volt megállás: idén június végén, amikor ismét meg kellett újítani a szerződést, már csak 2 százalékról szólt az ajánlat.
A kétségbeesett önkormányzat az Opus Tigáztól is kért szolgáltatói ajánlatot, ám az üzlettárs még ennél is kisebb, 1 százalékos díjat kínált.
Mészáros Lőrinc gázcégéről augusztusban derült ki, hogy drágábban adhatja a gázt, mint az állami tulajdonú MVM. Az Opus Tigáz szolgáltatási területén élőknek évente nyolcezer forinttal kell többet fizetniük. A kormány ezt azzal magyarázta, hogy az Opus Tigáz üzemelteti a leghosszabb vezetékhálózatot az országban, ezért magasabb a rendszerhasználati díj. A tatabányai önkormányzat kiszámolta, hogy a város lakói a gáz árába építve 309 millió forintot fizetnek ki rendszerhasználati díj gyanánt, de ebből az összegből valójában csak 4 milliót adott volna a cég a turulgázos csővezetékek használatáért.
Bár egyértelmű volt, hogy az Opus Tigáz megvásárolná a Turulgázt, az önkormányzat júniusban mégis ajánlattételi felhívást tett közzé, amit minden, földgázzal foglalkozó nagyvállalatnak elküldtek. Hiábavaló volt az igyekezet, a tizenegy cég közül csak Mészárosék adtak be érvényes ajánlatot, így az önkormányzatnak nem maradt más választása, minthogy az Opus Tigázzal szerződjön.
A tatbányai polgármester, Szücsné Posztovics Ilona szerint ami a Turulgázzal történt, a piac leuralásának újabb lépcsője.
Eljutottunk oda, hogy a monopolhelyzetben lévő két nagy energiaszolgáltató, az MVM és a Tigáz működése révén, amely mögött jól tudjuk, hogy Mészáros Lőrinc áll, gyakorlatilag megszűnt a piac és a verseny. Senkinek nincs mozgástere, csak nekik
– mondta a 24.hu-nak a polgármester.
Szücsné Posztovics Ilona elmondása szerint az önkormányzat az előző ciklusban a jó befektetés és a város gázellátásnak biztonsága érdekében növelte a tulajdonrészét a cégben, akkor a saját tőkéhez viszonyítva 200 százalékon vásárolták a részvényeket. A befektetői elvárást az önkormányzat nem tudta teljesíteni, mert a tulajdonosi partner ezt nem engedte, most pedig 66 százalékon veszi meg a várostól a tulajdonrészét.
Felháborít, hogy uralhatják piacot, és kényszerhelyzetbe hozhatják a társtulajdonosokat, az ellenzéki oldalon ennek az egyet nem értésnek a kinyilvánítása volt a nem szavazat
– jegyezte meg a polgármester. | [
"Turulgáz Zrt.",
"Opus Tigáz",
"MVM Égáz-Dégáz Kft."
] | [] |
Letartóztatások napja a BKV-nál
BUDAPEST — Előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság Fuzik Zsoltot, a BKV volt informatikai igazgatóját.
Lapzártakor még tartott Regőczi Miklós volt vezérigazgató-helyettes, Zelenák Tibor volt főosztályvezető és Mesterházy Ernő, Demszky Gábor főpolgármester legfőbb bizalmasa és a főtanácsadója letartóztatási tárgyalása.
Tartani lehet Fuzik Zsolt szökésétől – mondta ki a bíróság tegnap, és 30 napra előzetes letartóztatásba helyezte
– Mesterházy Ernő szerepe az elmúlt években a kormányzattal való egyeztetések előkészítése, koordinációja volt. Akkor vette igénybe a városháza, amikor a hivatalos közigazgatási csatornákon nem lehetett eredményt elérni, és megálltak a főváros számára fontos ügyek. Tanácsaira a kormány is igényt tartott, a kancelláriától is kapott megbízást erre a feladatra – tudatta Nyáry Krisztián, a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója. Nyáry elismerte, hogy Mesterházy a 4-es metró ügyeivel is foglalkozott, de nem ezért van előzetesben.
– A BKV tanácsadói szerződéseivel kapcsolatban gyanúsítják hűtlen kezeléssel – közölte Tafferner Éva, a BRFK szóvivője. Ugyanakkor elismerte, hogy folyamatban van egy nyomozás a 4-es metró építése ügyében hűtlen kezelés gyanújával.
A Blikk úgy tudja, rövidesen a 4-es metróval összefüggésben fognak kihallgatni több vezetőt, és nem kizárt, hogy a BKV-s nyomozáshoz hasonló gyors tempóban tartóztatnak le döntéshozókat.
– A 4-es metrónak nincs fővállalkozója, minden alvállalkozóval külön feltételekkel szerződtek, és minden késésnél mindenféle többletigényeket nyújthatnak be az egyes munkákat elvégző cégek, ez korrupciógyanús helyzet – vélekedett Vitézy Dávid, a BKV felügyelő-bizottságának volt tagja. Nyáry Krisztián azonban nem aggódik a nyomozás miatt; szerinte a 4-es metró projekt az ország talán legtöbbször átvilágított beruházása.
Ennek ellenére Demszky Gábor főpolgármestert is meghallgathatják a nyomozók a 4-es metró ügyében.
V. J. Z. | [
"BKV"
] | [
"Főpolgármesteri Hivatal"
] |
A Magyar Posta (MP) Rt. tulajdoni érdekeltségébe tartozó Sas Kft., Verseny Kft. és Klotild Kft.-be történő ingatlanok apportálása, valamint a Klotild Kft. eladása nyilvánosan, a vonatkozó törvények betartásával történt - áll Kalmár Istvánnak, az MP Rt. elnök-vezérigazgatójának pénteki közleményében.
A közlemény kiemeli, hogy az ezekről szóló jegyzőkönyveket és más egyéb okiratot a tulajdonos MP Rt. vezetése a cégbíróság részére haladéktalanul megküldte, ahol minden érdeklődő számára megtekinthetők.
Az apportként történő bejegyzéskor az MP Rt. az előírt illetékfizetési és áfa-fizetési kötelezettségének eleget tett, a független könyvvizsgáló által megállapított érték alapján.
A dokumentum szerint, azzal, hogy a posta a Klotild Palotát nem ingatlanként értékesítette, hanem apportként vitte be a cégbe, majd az üzletrészt értékesítette, nem történt rejtett vagyonátruházás.
Az átruházás után, az Magyar Posta Rt.-nek ugyanúgy keletkezett adófizetési kötelezettsége a hatályos adójogszabályok alapján, mint más, Magyarországon bejegyzett társaságnak, továbbá a vételár a társasági adóalapot növelte és a társasági adófizetési kötelezettségének a posta eleget tesz - áll a közleményben.
A postatársaság korábban közleményében ismertette, hogy a Klotild palota eladása már évek óta napirenden szerepelt a Magyar Posta Rt. terveiben, mivel az épület oly mértékben elhasználódott, lelakott állapotú, hogy a további munkavégzés feltételeit csak mintegy 2,5-3 milliárd forintos felújítással lehetne biztosítani.
Magyar Posta | [
"Magyar Posta",
"Sas Kft.",
"Klotild Kft."
] | [
"Verseny Kft.",
"Klotild Palota",
"Magyar Posta (MP) Rt.",
"MP Rt.",
"Magyar Posta Rt."
] |
Nincs nap Hagyó nélkül: most 50 millióról szól a történet + Videó
Demszky Gábortól és a főváros jegyzőjétől vár tájékoztatást arról a Fidesz, hogyan fizettette ki Hagyó Miklós a BKV-val azt a 4-es metró beruházással kapcsolatos tanulmányt, amelyet eredetileg a Főpolgármesteri Hivatal keretéből kellett volna rendezni. A rendőrség adatai szerint az 50 millióért elkészített tanulmány felesleges és indokolatlan kiadást jelentett a közlekedési vállalatnak.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Tekintse meg a Hír Televízió felvételét! Hagyó Miklóst két ügyben – a szentendrei HÉV utastájékoztató rendszere és egy 4-es metróval kapcsolatos tanulmány miatt – gyanúsították meg bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel. A nokiás dobozban szállított visszaosztott milliókról nem beszél a rendőrség, vesztegetéssel egyelőre nem gyanúsították meg a volt szocialista főpolgármester-helyettest.
A gyanú szerint Hagyó Miklós a 4-es metró beruházáshoz készült tanulmányért 50 milliót fizettetett ki a BKV-val, pedig azt a Főpolgármesteri Hivatal keretéből kellett volna rendeznie. Részleteket erről sem árul el a rendőrség. Sajtóinformációk szerint az érintett cég az AAM Tanácsadó Zrt., amely közleményben jelezte: a BKV-val kötött szerződésben szereplő munkát teljesítették, nyilatkozni viszont nem akartak. A fővárosi Fidesz Demszky Gábortól és a főváros jegyzőjétől vár tájékoztatást, hogy Hagyó Miklós mire használta fel a főváros büdzséjében megmaradt milliókat.
"Mindenképpen szükségesnek tartom, hogy bekérjük az említett információkat, és ezt követően foglalkozzon majd vele a pénzügyi ellenőrző bizottság" – fogalmazott György István, a fővárosi pénzügyi ellenőrző bizottság fideszes elnöke.
A rendőrség adatai szerint a hatástanulmány felesleges és indokolatlan kiadást jelentett a közlekedési vállalatnak, amit elképzelhető, hogy visszaperel a BKV.
Bolla Tibor gazdasági vezérigazgató-helyettes elmondta: Kocsis István vezérigazgató feljelentést tett az ügyben és majd a rendőrségi vizsgálat eldönti, hogy érte-e kár a BKV-t, vagy sem. Ha igen, a BKV-nak kötelessége visszaszerezni az összeget – tette hozzá. Információnk szerint nemcsak a tanulmány, hanem a rendőrségi vizsgálat miatt is milliós kiadása lehet a BKV-nak. A közlekedési vállalattal szerződésben álló Deloitte könyvvizsgálócég ugyanis plusz munkákra hivatkozva a 17 milliós munkadíj mellett 15 millióval többet kér a vállalattól. A BKV igazgatótanácsa nem tartja jogosnak a követelést.
(hírTV) | [
"BKV"
] | [
"Főpolgármesteri Hivatal",
"Hír Televízió",
"AAM Tanácsadó Zrt."
] |
Az MSZP-n belüli leszámolást sejti Czeglédy Gergő, a szocialisták III. kerületi elnöke, Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes egykori titkárságvezetője annak hátterében, hogy a Vasárnapi Hírek legutóbbi számában őt is hírbe hozták volna a Főkert-üggyel kapcsolatban. A Hír TV Célpont című műsorának egy korábbi adásában Kocsis László, a kertészeti vállalat volt vezetője azt állította, Hagyó és Mesterházy Ernő, előzetes letartóztatásban lévő volt főpolgármesteri főtanácsadó megbízásából havi ötmillió forintot kértek tőle.
A Vasárnapi Hírek pedig arról számolt be, hogy a Főkertnél június eleje hűtlen kezelés gyanújával nyomozó rendőrség látókörébe újabb "fiatal és ambiciózus" fővárosi politikus került, aki a pénzt állítólag kérte, és akinek neve kezdőbetűit is közölték.
Czeglédy ennek nyomán tegnap délután közleményt adott ki, amelyben azt írta: a valótlanságokat megfogalmazó cikk miatt "feljelentem a lapot, a kiadót, a szerkesztőt, az újságírót, valamint a hamisan vádaskodó személyt". A politikus szerint "nem indifferens, hogy a szerkesztőségi összetétele, valamint tulajdonosi háttere okán szocialistaközeliként számon tartott Vasárnapi Hírek hozta le az "esetleges gyanúsításról" szóló vádakat, melyeket legelsőként (szinte azonnal) a szintén baloldaliként számon tartott atv.hu hírportál vett át". Czeglédy szerint emiatt "arra a következtetésre lehet jutni, hogy az MSZP-n belül nem szokatlan párton belüli leszámolás áldozatává kívánnak tenni saját elvtársaim egy valótlan információval, közvetlenül a budapesti tisztújítás előtt".
Czeglédy 2006 és 2008 eleje között volt köztisztviselőként Hagyó titkárságvezetője, amíg III. kerületi MSZP-elnökké nem választották. (Ezt követően megbízási szerződéssel foglalkoztatták, 2,5 millió forintért Hagyó Miklós "tevékenységével kapcsolatos szakpolitikai feladatok ellátására".) Karrierje ezután is töretlenül ívelt felfelé: dolgozott a környezetvédelmi és a közlekedési tárcánál is főosztályvezető-helyettesként, majd politikai tanácsadóként, és összesen öt állami, fővárosi vagy önkormányzati tulajdonú cég felügyelőbizottságába, illetve igazgatóságába is beülhetett. | [
"MSZP",
"Főkert"
] | [
"Vasárnapi Hírek",
"Hír TV"
] |
Idén is többször előfordult, hogy a nagy hőségben a pályaudvarokon vizet osztogatott a MÁV az utazóknak. Mint korábban megírtuk, a vízosztás mögött Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a Vivienvíz Kft. áll. Velük 2016-ban kötött közel 500 millió forintos szerződést két évre a vasúttársaság, védőital és ásványvíz szállítására.
Megkérdeztük a MÁV-ot, még mindig a Vivienvíz szállít-e nekik, és milyen összegben rendeltek eddig. A kért információhoz közérdekű adatigénylést kellett beadnunk, melyre a következő választ kaptuk csütörtökön:
A MÁV Magyar Államvasutak Zrt., a MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt., a MÁV FKG Felépítménykarbantartó és Gépjavító Kft-, valamint a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. 2016. augusztusában kötöttek szerződést nyári védőital – természetes ásványvíz- szállítására a Vivienvíz Kft.-vel. A szerződés az aláírástól számított 24. hónap végéig leadott megrendelésekkel kapcsolatos kötelezettségek teljesüléséig hatályos, a szerződés keretösszege 486,6 millió forint. A fentieknek megfelelően a szerződés jelenleg is hatályos. A szerződés terhére eddig a MÁV csoport nagyságrendileg 136,2 millió forint értékben rendelt, amelyből a MÁV-START Zrt részére 2017.07.17-ig 50 906 455 forint értékben szállítottak vizet.
Ezek szerint július közepén még nem hívta le a vasúttársaság az időarányosan nagyjából félidős járó keretösszeg felét.
Mint olvasónk a cikk megjelenése után felhívta a figyelmünket rá, egy június végi NFM tájékoztató (MSZP-s kérdésre adott válasz) szerint a MÁV-csoport – 2017. június 6-i állapot szerint – még csak 73,7 millió forintért vásárolt vizet a Vivienvíz Kft-től. A beszerzett vízmennyiség tehát jelentősen megnövekedett (majdnem megduplázódott) a forróságot meghozó bő egy hónap alatt. | [
"MÁV",
"Vivienvíz Kft."
] | [
"MÁV-START Zrt",
"MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt.",
"MÁV csoport",
"MÁV Szolgáltató Központ Zrt.",
"MÁV Magyar Államvasutak Zrt.",
"Vivienvíz Kft-től",
"MÁV FKG Felépítménykarbantartó és Gépjavító Kft-"
] |
Egy sor helyreigazítási dokumentumot tett ki az oldalára Simonka György, többnyire uniós felzárkóztatási projektekkel kapcsolatosan megjelent cikkekben leírtak ellen emelt kifogást. Az előzmény az, hogy a Magyar Narancs internetes oldalán két ízben is beszámolt uniós forrásból nyert pénzből szervezett, három felzárkóztató programmal kapcsolatos ellenőrzések eredményeiről, mindegyiknél szabálytalanságot állapított meg az ellenőrzéseket végző Emberi Erőforrások Minisztériuma. A magyarnarancs.hu birtokába került dokumentumok szerint két, ugyanazon a pályázaton, az EFOP 1.2.9 Nők a családban kiíráson nyert 200-200 millió forint egy meghatározott részének visszafizetését helyezte kilátásba az ellenőrző szervezet, erről szól az egyik cikk. A másik cikkben egy harmadik pályázatról írt a portál: az EFOP 1.5.3 projektben, amelyen közel 500 millió forintot nyertek a közreműködők, a szerződéstől való elállást kezdeményezte az Emmi. Mindhárom esetben még van jogorvoslati lehetőség.
A pályázatoknál Simonka György választókörzetében működő civil szervezetek is közreműködnek, olyanok is, amelyeknek alapítói és vezetői között megtalálhatók a politikus rokonai és maga a képviselő is. Simonka szerint a személyét akarja lejáratni a sajtó, ezért összemossa a szereplőket, a projekteket és az abban közreműködőket. A kifogásait azon a portálon tette mindenki számára hozzáférhetővé, amelynek ő maga a felelős főszerkesztője, és amelynek 2012-es határon átnyúló uniós projektjeivel az Átlátszó foglalkozott öt évvel ezelőtt. Nézzük, hogy mit kifogásol Simonka György.
Bedőlhet Tótkomlós
A magyarnarancs.hu pénteken foglalkozott a közel 500 millió forintos EFOP pályázattal. A lap által megszerzett dokumentumokban az Emmi azt írja, hogy nem valósultak meg a pályázatban tervezett programok, nem tartották meg az egészségklubot, de facsemetéket sem ültettek. Most Simonka ezzel kapcsolatban a portálján közzétett dokumentumokban azt írja, neki nincs köze a projekthez, és egyelőre nem született határozat a visszafizetésről. A képviselő azt is megjegyzi, hogy a félmilliárdos projektet bonyolító Dél-békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány programjában tervezték ugyan az eseményeket, de azok esetében még nem írták ki a közbeszerzéseket, a meg nem valósult programokkal így el sem számoltak, tehát nem károsítottak meg senkit és semmit. A magyarnarancs.hu oldalán megjelent minisztériumi akták indoklásában az Emmi megjegyzi, hogy a kedvezményezett megírta nekik, hogy a program lebonyolítására a szolgáltatót vonatkozóan még nem folytatták le a beszerzési eljárást, ennek ellenére megállapította a szabálytalanságot.
Az ügy kényelmetlenül érinti a jelenleg ellenzéki vezetésű Tótkomlóst is, hiszen a kisváros kasszája ürülhet ki, ha a jogorvoslati kérelmüknek nem ad helyt a minisztérium. Így alkalmasint pont az ősszel polgármesteri székbe került ellenzéki politikusnak kell majd "bűnhődnie" elődei bakijai miatt. A tótkomlósi polgármester a város oldalán, szombaton videóban mondta el a lakosoknak, hogy mi a teendője az üggyel kapcsolatban. Zsura Zoltán itt leszögezi, hogy továbbra is ellenzékiként feladatának tartja a korrupció elleni fellépést, de mint a városra felesküdött polgármester, egyszerre dolga a stabilitás megőrzése is. Benyújtják a jogorvoslati kérelmet, majd tájékoztatást adnak a további lépésekről is, amennyiben megkapják az Emmi válaszát. A pikáns ezzel a pályázattal kapcsolatban az, hogy pont ezzel összefüggésben folyhatott hamis aláírásgyűjtés is, ami miatt még ellenzékiként a jelenlegi polgármester tett feljelentést. Ez egy külön szála a történetnek, a visszafizetést lebegtető vizsgálatot az Emmi végezte szúrópróbaszerűen.
Van még más is
Simonka György külön-külön írt helyreigazítási kérelmet a projektekről írt cikkekkel kapcsolatosan. A korábban megjelent, a két másik felzárkóztató projektről szóló cikk miatt nem csak helyreigazítást, de ötmillió forintos sérelemdíjat is követel. A május eleji cikk szerint a képviselő választókörzetében két járásban, a mezőkovácsházi és az orosházi járásban pályáztak az EFOP 1.2.9 projektre. A két projekt az ellenőrzést végzők szerint nem egyedileg, nem a kedvezményezettekre szabottan készült. Az orosházi járási projekt megvalósításában a hivatalos kormányzati portálon a projekt összefoglalója szerint Tótkomlós önkormányzata, a helyi szociális központ és a Jövő Építők TDM vesznek részt. A mezőkovácsháziban pedig egy önkormányzatok alapította nonprofit kft., Kaszaper Közös Önkormányzata és a Dél-Békési Mentőcsoport Alapítvány. A két projektben szereplő civil szervezetekkel kapcsolatosan emlegette a sajtó, hogy közel állnak Simonkához, most ezt is kifogásolja a politikus. A választókörzet képviselője szerint neki a projekthez semmi köze nincs, és tudomása szerint a tótkomlósi projekthez a Mentőcsoportnak sincs köze. Ez utóbbi igaz is, hiszen a DBMCS Alapítvány nem a tótkomlósi, hanem a mezőkovácsházi projektben működik közre.
A DBMCS Alapítványt 2013-ban alapították, az alapítók között volt Simonka György is, amit ő maga is többször hangsúlyozott. Most az orosházi alpolgármester a szervezet elnöke, de tavaly nyárig ezt a posztot Garay Rita, Tótkomlós előző polgármestere töltötte be. Tehát a pályázat beadásakor és annak bonyolításának jelentős időszakában (az idén nyáron kellene zárulnia a kétéves projektnek) Garay egyszerre asszisztált mindkét projekthez, a mezőkovácsháziban mint a közreműködő civil szervezet elnöke, a másikban pedig mint a gesztor település, Tótkomlós polgármestere. Most Simonka mondhatja, hogy neki egyikhez sincs semmi köze, hiszen papíron valóban nem szerepel egyikben sem.
Hozta, vagy vitte a pénzt?
Ugyanakkor a képviselő számtalanszor kampányolt az elmúlt években az úgynevezett Calendula-tervvel, amelynek 1-2-3-ik, sőt már elvileg a 4-ik üteme is elindult, ezekben rendre azzal hozakodott elő a képviselő, hogy az ő munkájának köszönhetően rengeteg pénz érkezett a térségbe. A Calendula-terven tucatnyi munkacsoport dolgozott a képviselő szerint, ám a programokat és azok kidolgozóit többször szerették volna megismerni, többek mellett az orosházi ellenzéki képviselők, de erre soha nem kaptak lehetőséget. Pedig Simonka a kommunikációjában többnyire éppen azt állította, hogy a munkacsoportok programjai tették lehetővé, hogy számos pályázaton nyerhettek a választókörzetének önkormányzatai, szervezetei. Ezek szerint a pénzfelhajtásban volt szerepe a képviselőnek, de a lebonyolítás részleteibe, állítása szerint, nem látott bele.
A megvádolt békési képviselő mostani kirohanásának kettős célja lehet: a projektek, illetve az abban részt vevők mentése. Tavaly nyáron írt a hvg.hu arról, hogy a politikus megyei elnökké választása körül kirobbant Békésben a botrány. Több fideszes próbálta eltávolítani magát a képviselőtől, amit az is mutatott, hogy a régióigazgató javaslata ellenére sem választották végül megyei elnökké Simonkát, de többen próbáltak megválni egykori munkatársaitól is. Orosházán ekkor váltották le a közbeszerzésekkel foglalkozó alpolgármestert, bontottak szerződést a Jövő Építők TDM-mel, és az azóta rendre Simonka ellenében fellépő Galló Ferenctől is megszabadultak, aki 2018 őszéig több esetben a projektmenedzsmenti feladatokat látta el. A projektek a térségben azonban zajlanak tovább, úgy tűnik, hogy a már elkövetett szabálytalanságokat nehéz eltagadni, még akkor is, ha valóban nem születtek meg még azok a határozatok, amelyek a visszafizetési kötelezettségekről rendelkeznek. Simonka magyarnarancs.hu-nak elküldött, és a saját oldalán is közzétett iratokból az tűnik ki, hogy a politikus igyekszik leválasztani magát és a projekteket bonyolító szervezeteket és személyeket.
Simonka magánoldala
Simonka György a magyarnarancs.hu, összesen három cikkével kapcsolatosan kért helyreigazítást, amelynek dokumentumait ő maga hozta nyilvánosságra. Úgy tudjuk, hogy hétfőn délig hivatalosan az előbbi szerkesztőség címére még nem érkeztek meg a helyreigazítási kérelmek, amelyekben ötmillió forint sérelemdíj megfizetését is követel a laptól. Ezeket a dokumentumokat viszont közzétette a www.likefestoon.hu portálon, amelynek impresszuma szerint ez a képviselő oldala, és ő maga a felelős szerkesztője is. 2015-ben erről a hírportálról írta meg az Átlátszó, hogy 2012-ben egy határon átnyúló projektben 24 millió forintot nyert, egyfelől Arad, másfelől pedig egy akkor Pusztaottlakán bejegyzett alapítvány, a Dél- Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány. Ez utóbbi közbeszerzést írt ki, így a program lebonyolítója a Likefest Kft. lett. Az alapítvány elnöke 2012-ben Tóth Renáta, Simonka unokatestvére volt, míg az azóta többször is nevet váltó Likefest Kft. tulajdonosai között pedig Simonka felesége és más rokona is ott volt ugyanebben az évben. Az elmúlt nyolc évben mind az alapítvány, mind a szinte kétévente nevet váltó cég rendszeresen nyertek uniós pályázatokat, ez utóbbinak a tulajdonosai között még mindig ott van a képviselő unokahúga, aki szintén vádlott a Simonka és 32 társa ellen januárban elindult büntető eljárásban. A projektet vizsgálta a hatóság, el is marasztalták a résztvevőket, de többszöri fellebbezés után mindösszesen 300 ezer forintot kellett befizetniük. Azóta már a kötelező ötéves fenntartási idő is letelt, az oldal pedig csendesen Simonka György oldalává változott. | [
"Dél-Békési Mentőcsoport Alapítvány",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] | [
"Kaszaper Közös Önkormányzata",
"Magyar Narancs",
"Jövő Építők TDM",
"Dél-békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány",
"Dél- Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány",
"Likefest Kft.",
"DBMCS Alapítvány"
] |
Antal Attila egyelőre nem kommentálja a BKV-botrányokat. Annak ellenére sem, hogy a közlekedési vállalatnál elkészült vizsgálati anyag szerint a cégtől távozó vezetőknek kifizetett, felháborodást keltő és vitatható végkielégítések oroszlánrésze az ő vezérigazgatói időszakához köthető. Érdeklődésünkre a jelenleg a Vértes Volán első embereként dolgozó egykori BKV-vezérigazgató titkársága útján mindössze annyit üzent: amíg a vizsgálatok le nem zárulnak, nem nyilatkozik.
A BKV felügyelőbizottsága által is megtárgyalt belső vizsgálati anyag szerint 2007-ben több mint 900 millió forint értékű kifizetés történt. Ebből 300 millió forintnál is több vitathatóan. 2008. augusztus végéig, amíg Antal, majd megbízott vezérigazgatóként Balogh Zsolt irányította a BKV-t, csaknem félmilliárd értékben fizettek végkielégítéseket a cégtől távozóknak, utóbbiból 200 millió volt szerződés szerinti kifizetés, a többit más jogcímen utalták ki.
A 2003-ig visszamenőleg vizsgált száz szerződés közül minden második előnytelen volt a cégnek, 46 ügyében jelenleg is nyomoznak.
A szerződés alapján járó tételeken felül az összesen a félmilliárd forintot is meghaladó kifizetésekre többféle módon találtak alapot. A legtöbbször, 25 volt vezető esetében, az illető munkavállalót röviddel azelőtt - volt, hogy csupán egy nappal korábban - bocsátották el, hogy elérte volna a nyugdíjkorhatárt, így végkielégítést kaphatott, ami nyugdíjasként már nem járt volna.
Két esetben 365 nap felmondási időt engedett a BKV, azért csak ennyit, mert a munka törvénykönyve maximum enynyit enged. Voltak, akiknek határozatlan időre szólt a munkaszerződésük, azt mégis határozott idejűnek tekintették, ami a munkavállalónak jóval előnyösebb, a BKV-nak viszont kevésbé volt az.
Antal 2006 decemberében váltotta a BKV élén Aba Botondot, kinevezéséről az ellenzék többségének jóváhagyásával döntött a Fővárosi Közgyűlés. Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettes korábban azt mondta, szakmai körökből hívták fel a figyelmét Antalra, ez alapján javasolta a kinevezését. | [
"BKV"
] | [
"Vértes Volán",
"Fővárosi Közgyűlés"
] |
A Postabank kisrészvényesei március végéig adtak haladékot a Pénzügyminisztériumnak, hogy kifizesse nekik azt a 300 millió forintot, melyre a Legfelsőbb Bíróság tavaly meghozott jogerős ítélete kötelezi az államot. Ha nem jutnak a pénzükhöz, végrehajtást kérnek az állam ellen. A PM egyfelől fizetési készségét hangoztatja, ugyanakkor viszont felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az ítélet ellen.
Az állam nevében a Pénzügyminisztérium felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bíróságnak (LB) a Postabank kisrészvényeseinek igazat adó döntése ellen, s ezzel egy időben kérte a jogerős ítélet végrehajtásának felfüggesztését is. Az ügyben eljáró tanács még nem döntött, ettől függetlenül az állam egy fillért sem utalt át a Postabank pernyertes kisrészvényeseinek.
Mint ismeretes, néhány száz kisbefektető 1998 decemberében a Postabank alaptőkéjének drasztikus leszállításakor vesztette el részvényei értékének nagy részét, s azért perlik az államot, hogy részvényenként ne 5, hanem 11 ezer forintos árat fizessen nekik. Tavaly novemberben az LB arra kötelezte az államot, hogy öt kisbefektetőtől a kért 11 ezer forinton vegye át a részvényeit.
A jogerős bírósági döntés ellen a napokban felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az államot képviselő Pénzügyminisztérium. Mivel ennek nincs halasztó hatálya, a Pénzügyminisztériumnak fizetnie kellett volna - erre azonban mindeddig nem került sor. Az elmúlt héten ezért az egyik kisrészvényes jogi képviselője, Hidasi Gábor a Magyar Hírlapnak kilátásba helyezte, hogy végrehajtást kérnek az állam ellen. A másik négy pernyertes befektetőt képviselő ügyvéd, Fehér Tibor viszont arról számolt be, hogy további egyeztetések vannak az ügyben közte és a Pénzügyminisztérium képviselői között.
Komoly ellentmondás feszül a pénzügyminiszter múlt heti kijelentése - miszerint minden jogos kisrészvényesi igényt kielégítenek - és a jogerős bírósági döntés ellen benyújtott felfüggesztési kérelem között - mondta el kérdésünkre Hidasi Gábor ügyvéd. Megítélése szerint a PM időhúzásra "játszik", hiszen a kisbefektetők igényét az LB jogosnak ítélte meg. Amennyiben záros határidőig nem fejeződnek be az egyeztetések, akkor végrehajtást kérnek az állam ellen. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a kincstár számlájáról leemeltetik a bíróság által megítélt összeget.
Vári Ágnes, a Pénzügyminisztérium sajtóosztályának vezetője a lap érdeklődésére elmondta, hogy jelenleg a megállapodások szövegezése folyik. A késlekedést az okozza, hogy a magánszemélyektől 20 százalékos forrásadót le kell vonni, s ennek módjáról egyezségre kell jutniuk az érintettekkel. A Pénzügyminisztérium nem kívánja megvárni a felülvizsgálati kérelem elbírálását - állítják -, hanem a megállapodást követően azonnal kész fizetni a pernyertes kisrészvényeseknek.
A Magyar Hírlap által megkérdezett jogi szakértők szerint a Pénzügyminisztériumnak - a felülvizsgálati és felfüggesztési kérelemtől függetlenül - már eddig ki kellett volna fizetnie az öt kisbefektetőnek járó mintegy 300 millió forintot. Ez annál is inkább indokolt, mert a Legfelsőbb Bíróság által megítélt összeg napról napra emelkedik. A megítélt 200 millió forintos tőketartozáshoz ugyanis évi 20 százalék kamat járul - 1998 januárjától kezdődően. Mivel a bíróság jogerős ítéletét - a novemberi határozat után - januárban kézbesítették írásban, a kamat azóta és - egészen a megítélt összeg kifizetéséig - tovább "ketyeg". A kamat nagysága eddig 100 millió forintra rúg.
Pénzügyminisztérium
| [
"Pénzügyminisztérium",
"Postabank"
] | [
"Magyar Hírlap",
"Legfelsőbb Bíróság"
] |
Másfélszer drágábban, 14 milliárdért újítja fel az Operaházat Paár Attila cége
Az amúgy is nyeréshez szokott West Hungária Bau most két társsal együtt nyert tovább.
Megvan, kik újíthatják fel a Magyar Állami Operaházat. Az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetmény szerint az Operaház korszerűsítésének generál tervezési és kivitelezési feladatait a
a West Hungária Bau Kft.,
az ÉPKAR Zrt.
és a LAKI Épületszobrász Zrt.
nyerte el közösen, tárgyalásos eljárás során.
pakolják kifele az Operaházat (MTI)
Feladatuk lesz
a Magyar Állami Operaház Andrássy út 22. szám alatti épületének (műemléképület, nettó 24 440,28 m2 alapterület, nézőtér 1 256 férőhely) korszerűsítése, azon belül a külső- és belső területek, azon belül a közönségforgalmi- és üzemi területek, felújítása, átalakítása, korszerűsítése, valamint színpad-technológiai korszerűsítése,
a Hajós utca 11. szám alatti Üzemház felújítása, energetikai korszerűsítése (4 262,76 m2),
a Hajós utca 13-15. szám alatti Lakatos műhely funkcióváltással egybekötött átalakítása (159,1 m2),
a Révay utca 22. szám alatti Cipészműhely funkcióváltással egybekötött átalakítása (92,01 m2),
és a Hajós utca 13-15. szám alatti Opera Értékesítési Centrum átalakítása (126,5 m2).
A szerződést az Operaházzal a cégek szeptember 25-én kötötték meg
14,2 milliárd forint értékben.
Eredetileg a munkák árát 9,2 milliárdra becsülték.
A West Hungária Bau Paár Attila érdekeltsége, aki leginkább arról ismert, hogy a miniszterelnöki vő Tiborcz István jól bejáratott üzlettársa. A WHB-hez dőlnek is az állami megrendelések, a vizes vb örökké dráguló óriás ugrótornyától Mészáros Lőrinc dráguló iskolaépítésén át a Nemzeti Lovarda dráguló átalakításáig. A sor még hosszasan folytatható, de álljunk meg most itt.
Az Épkar Szeivolt István cége, mely az Átlátszó szerint részt vett mások mellett a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság logisztikai központjának négymilliárdos építkezésén és a Császár-Komjádi uszoda 3,5 milliárdos felújításában, valamint a komáromi Csillag-erőd 5 milliárdos renoválásában is.
A Laki Épületszobrász legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy ők építik az emlékforrást és emlékparkot a budai Várban a reformáció tiszteletére.
A felújított Operaház megnyitásának határideje egyébként a vonatkozó kormányhatározatok alapján 2018. május 24.. A felújítás megkezdésének feltétele pedig az Eiffel csarnok renoválása és próbacentrummá alakítása az Operaház és az Erkel Színház számára. Ide jókora csúszás után idén nyáron sikerült kivitelezőt találni, és jövő nyárra készülhetnek el a munkákkal. Melyek közben az eredetileg tervezett 8 helyett 12 milliárdra drágultak.
| [
"LAKI Épületszobrász Zrt.",
"ÉPKAR Zrt.",
"Magyar Állami Operaház",
"West Hungária Bau"
] | [
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság",
"Nemzeti Lovarda",
"Opera Értékesítési Centrum",
"Erkel Színház"
] |
Derce Tamást élete végéig kaphatja az újpesti polgármester fizetésének hatvanöt százalékát. A Fidesz vezette önkormányzat olyan életműdíjat alapít, amit a kiírás szerint legalább egy évtizedig másnak nem lehet odaítélni. Derce húszévnyi polgármesterkedés után az önkormányzati választások előtt jelentette be, hogy hatodszor már nem indul az újpesti polgármesteri posztért. A kampány utolsó heteiben – félretéve a korábbi ellenségeskedést – a Fidesz jelöltjét, Wintermantel Zsoltot támogatta, aki a választáson 2,5 százalékkal verte az MSZP jelöltjét.
Derce Tamás legalább havi 350 ezer forintot kap haláláig az újpesti önkormányzattól, ha neki adományozzák a testület új életműdíját.
A IV. kerületi önkormányzat a csütörtöki testületi ülésen dönt Wintermantel Zsolt polgármester előterjesztéséről, amely azt javasolja, hogy Újpest önkormányzata alapítsa meg a Semsey Aladár Újpesti Életműdíjat. Az előterjesztés nagyon szűkre szabta a díjra javasolható személyek körét, a jelölt csak az Újpesten legalább tíz éven át polgármesteri tisztséget betöltő, élő személy lehet.
Derce Tamás, Újpest polgármestere 2007-ben
A Semsey-díj nem csupán egy aranyozott plakettből áll, életjáradékot is adnak hozzá. Az előterjesztés szövege szerint "az Önkormányzat a díjazott részére az élete végéig havi járadékot fizet. A járadék összege a polgármester tárgyhavi illetményének a 65 százaléka", amit rögtön, az odaítélést követő hónap első napjától folyósít az önkormányzat.
A díj feltételeinek jelenleg – és még egy évtizedig biztosan – egyetlen személy felel meg: Derce Tamás. 1990-től öt cikluson át volt a kerület polgármestere. Derce eredetileg az SZDSZ színeiben lett polgármester, majd miután Tarlós Istvánnal kiléptek a pártból, függetlenként töltötte be a posztot.
Derce viszonya a nagyobb parlamenti pártokhoz többször is változott, voltak időszakok, amikor a Fidesszel is normalizálódott a kapcsolata. Az utolsó ciklusban azonban a Fidesz sokszor és sokféleképp támadta Dercét, a 2010 elején például a három, önkormányzati pénzből fenntartott autója volt az akkori ellenzék, köztük a Fidesz slágertémája. Derce ezért az önkormányzati kampány elején még az MSZP-s jelölt, Trippon Norbert rendezvényein lépett föl.
A helyzet augusztusban változott meg, amikor váratlanul összerúgta a port a szocialistákkal, és megvonta Trippon alpolgármesteri jogköreit. Derce ezután a Fidesz oldalára állt, az addig őt indító Újpestért Egyesület választási együttműködést kötött a Fidesszel. Wintermantel Zsolt egy szeptemberi interjúban le is szögezte, hogy a húsz év után leköszönő polgármester támogatásánál jobb ajánlást el sem tudna képzelni. A választáson Wintermantel a szavazatok 46,91 százalékát kapta meg. A szocialista Trippon Norbertre 44,30 százalék szavazott.
Derce a választások óta bekerült a Fővárosi Vízművek Zrt. felügyelőbizottságába is, onnan havi 160 ezer forint tiszteletdíjat kap.
2009-ben nagy ellenzéki felháborodást váltott ki, hogy a posztjáról lemondó – szintén ex-SZDSZ-es – józsefvárosi polgármester, Csécsei Béla búcsúzóul öt évre szóló tanácsadói szerződést köthetett az önkormányzattal. A szerződés szerint a kerület a volt polgármester tapasztalataira és véleményére elsősorban az önkormányzat gazdálkodásával és oktatási ügyekkel kapcsolatban számított, havi 750 ezer forintos díjazásért. A megállapodást a Csécsei utódjául megválasztott fideszes polgármester, Kocsis Máté bontotta fel tavaly márciusban. | [
"Fidesz",
"SZDSZ"
] | [
"Újpestért Egyesület",
"Fővárosi Vízművek Zrt."
] |
Régi, impozáns majorépületeket újítanak fel félmilliárd forintból. Közben dolgozói értekezletet is tartott az új vezérigazgató, de azon csak annyi derült ki, hogy az idén nem kapnak karácsonyi csomagot. Mindeközben az önkormányzat is spórol, minden képviselő ingyen dolgozik Mezőhegyesen.
Május végén derült ki, hogy a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezetői olyan nagyívű turisztikai beruházásokat álmodtak a gazdasági fejlesztések mellett, amelyben golfpálya és kisvasút építését is tervezték más luxuselemek mellett. A Népszava hozta nyilvánosságra a kiviteli tervek elkészítésére kiírt közbeszerzést, majd másnap, az állami gazdaság tulajdonosi hatáskörrel rendelkező Lázár János visszavonta a 800 millió forintos kiírást. Akkor azt is kilátásba helyezte a birtokért felelős politikus, hogy még novemberben meneszteni fog vezetőket, akiket felelősség terhel a luxusközpont tervezésére kiírt közbeszerzés miatt. Igaz, novembertől új vezére van az állami tangazdaságnak, de őt azért kellett kinevezni, mert a korábbi igazgatót arra kapacitálta Lázár, hogy legyen Mezőhegyes társadalmi megbízatású polgármestere. A többi vezető a helyén maradt.
A tervek a fiókba kerülhettek, egyelőre a 20-as és a 39-es major felújításai kezdődtek meg, bekötő és kerékpár utak építését kezdték meg. A három projekt kivitelezése összesen 671 millió forintba kerül a végén, a beruházásokat orosházi, békéscsabai és szegedi vállalkozók végzik. Az orosházi Iványi Építőmester Kft. nem az első munkát kapja a ménesbirtokon, kezdetben az előkészítő munkákhoz kapcsolódó tereprendezést végezték el, majd egy silótároló megépítésére is megbízást kaptak. A mostani majorfelújítással együtt közel egymilliárd forint összegben végeztek munkát az orosházi vállalkozók az állami tangazdaságban.
Az új vezérigazgató sem a bemutatkozásakor, sem a héten a dolgozóknak megtartott tájékoztatón nem beszélt a birtok turisztikai terveiről. Azt viszont megtudhatták az alkalmazottak, hogy az idén nem lesz karácsonyi ajándékozás.
A településen egyébként spórol az önkormányzat is, minden képviselő ingyen dolgozik, erről határoztak még az alakuló ülésükön. A polgármesterré választott korábbi ménesbirtok-vezérigazgató már akkor tudta, hogy társadalmi megbízatásúként fogja vezetni Mezőhegyest, amikor elindult, ugyanis erre tett ajánlatot korábban szórólapjain Lázár János. | [
"Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt."
] | [
"Iványi Építőmester Kft."
] |
Az irodai és számítástechnikai eszközök forgalmazásával foglalkozó IMG Solution Kft. nevű cég szédítő növekedést produkált mindössze néhány év leforgása alatt. A 2012-ben még csak 46 millió forintot termelő vállalkozás 2015-re már 4,7 milliárdos bevételre tett szert, vagyis több mint százszorosára növelte a forgalmát. Ezt az után sikerült elérnie a jelenleg működő honlappal sem rendelkező vállalkozásnak, hogy elkezdett sikerrel szerepelni a nagyértékű állami közbeszerzéseken.
A piaci szereplők között nemcsak ez a látványos felívelés keltett feltűnést. Régóta terjed köztük az az információ, hogy az IMG Solution Kft. kötődik Orbán Viktor miniszterelnök egyik testvéréhez, ifjabb Orbán Győzőhöz. A Direkt36 hét olyan egymástól független, a piacon dolgozó forrással beszélt, akihez eljutottak ilyen hírek. A névtelenséget kérő források közül volt olyan, aki konkurens cégektől hallott erről, más az IMG Solutionhoz kötődő emberektől értesült róla, de akadtak, akik olyan állami intézményektől kaptak információt a kapcsolatról, amelyeknek dolgozott a cég.
Bár a piaci szereplők egymás között tényként kezelik, hogy az IMG Solution kötődik a miniszterelnök testvéréhez, arra egyiküknek sem volt írásos vagy egyéb bizonyítéka, hogy ifj. Orbán Győző bármilyen szerepet játszana a cég tevékenységében. Van ugyanakkor egy évekre visszanyúló és dokumentumokkal is alátámasztható kapcsolat ifj. Orbán Győző és az IMG Solution vezetője és társtulajdonosa, Szentgyörgyi Gábor között.
Ez a birkózáshoz kötődik.
A miniszterelnök testvére már fiatalon gyakorolta ezt a sportot, majd felnőttként Európa-bajnokságot nyert szenior kategóriában, közben pedig részt vett a sportág hazai fejlesztésében is. Tiszteletbeli elnöke lett például egy olyan sportegyesületnek, amelynek munkájában Szentgyörgyi Gábor is részt vett a Direkt36 által megismert iratok szerint. Az egyesületi tevékenység keretében Orbán és Szentgyörgyi legalább egy közös utazáson is részt vett, derült ki az arról szóló fényképes beszámolókból.
Sem Szentgyörgyi, sem ifj. Orbán Győző nem válaszolt a Direkt36 kérdéseire.
István, Miklós és Gábor
Az IMG Solution Kft-t 2009 szeptemberében alapította Szentgyörgyi Gábor két társával. A cég működését ismerő források szerint a vállalkozás neve hármójuk keresztnevének kezdőbetűiből állt össze (a másik két üzlettársat Istvánnak és Miklósnak hívják). Mindhárman az informatikai és irodatechnikai piac egyik meghatározó szereplőjének számító Bravogroup csoportnál dolgoztak. Ez a Széles Gábor érdekeltségébe tartozó Műszertechnika vállalatból nőtt ki 2007-ben, amikor a terület cégen belüli vezetői tulajdonosi pozícióba kerültek, és kiváltak a Széles-birodalomból.
Bár az IMG nevében Szentgyörgyi Gábor szerepel utolsóként, az új vállalkozás elindításában és működtetésében ő játszotta a főszerepet. Az alapítás óta ő a cég ügyvezetője és már a Bravogroupnál is kitűnt ambiciózus hozzáállásával. "Nagy munkabírású, törtető, de ha valamit ígért, akkor azt megtartotta" – idézte fel egy korábbi kollégája Szentgyörgyiről, aki az IMG működésének első éveiben még megtartotta munkahelyét a Bravogroupnál is, de aztán a saját vállalkozás felfutásával kilépett onnan.
A fellendülés az után indult meg, hogy a cég elkezdett sikerrel szerepelni több nagy állami közbeszerzésen. Általában többkörös pályázatokon dől el az, hogy mely cégek szállíthatnak informatikai termékeket az állami szerveknek. Először a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság nevű intézmény ír ki pályázatot, amelynek nyerteseivel úgynevezett keretmegállapodást kötnek. Az egyes állami szervek – mint például a kormányhivatalok – ezekben a keretmegállapodásokban szereplő cégektől rendelhetnek aztán konkrét termékeket. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a KEF köt egy többmilliárdos értékű, több évre szóló keretszerződést több tucat céggel mondjuk nyomtatók vagy számítógépek szállítására. Aztán ha valamelyik állami szervnek ilyen eszközökre van szüksége, akkor ezektől a cégektől kérhet ajánlatot, majd az ezek alapján kiválasztott vállalkozás leszállítja azokat.
Az IMG Solution Kft. 2013 szeptemberében került be az első nagyobb keretmegállapodásba. Ez egy 44 milliárd forintos keretösszegű szerződés volt "számítógéprendszerek és kapcsolódó szolgáltatások" teljesítésére. Az IMG azóta még 8 másik hasonló keretszerződésbe került bele, amelyek közül négyet tavaly hirdettek ki. Köztük volt egy 80 milliárd forintos összegű, informatikai eszközök beszerzéséről szóló keretszerződés.
Megkerestük a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságot, de ők egyelőre nem válaszoltak arra a kérdésre, hogy mennyit költöttek el ezekből a keretösszegekből, és mennyi jutott ebből az IMG Solutionnak. A közbeszerzési eljárások nyilvános adataiból kiderül ugyanakkor, hogy cég a keretmegállapodásokon kívül is kapott összességében több mint 600 millió forintnyi állami megbízást. Szállítottak eszközöket többek között a Magyar Nemzeti Banknak, a MÁV Zrt.-nek és több kórháznak is.
A pályázatokon való sikeres szerepléssel párhuzamosan látványosan fellendült a cég. A működés első éveiben még mindössze néhány tízmilliós bevételeket termelő cég 2013-ban már 166 milliót produkált, majd ez ugrott fel előbb 650 millióra, majd 2015-ben már 4,7 milliárdra. 2016-ban ugyan némileg visszaesett a forgalom (3,2 milliárd volt), de ez a néhány év alatt lezajlott gyors növekedés rendkívülinek tűnik a piacon.
A Direkt36 több mint 200 olyan informatikai vállalkozásnak a pénzügyi adatait elemezte, amelyek az IMG-hez hasonlóan feltűntek az elmúlt öt év nagyobb keretmegállapodásaiban. Közülük csak két másik produkált ennél nagyobb növekedést. Az egyik az I-Cell Zrt., amelynél a fellendülést magyarázhatja az, hogy a cég 2013-ban fejlesztette ki széles körben használt útdíjfizetési rendszerét. A másik kiugró teljesítményű cég pedig a Pegasus Informatikai Kft. nevű vállalkozás, amely tavaly március óta szintén Szentgyörgyi Gábor tulajdonában van. (Ez a cég ugyanakkor a kiugró növekedést szerény bevétel mellett érte el: 2012-ben 191 ezer forintos forgalma volt, és ez ugrott meg 2016-ra 15 millió forintra.)
Hírek az állami szférából
Az IMG rendkívüli felíveléséhez párhuzamosan terjedtek el piaci körökben azok az információk, hogy a cég kötődik ifjabb Orbán Győzőhöz. A Direkt36 hét különböző piaci forrástól hallotta ezt, és közülük többen azt állították, hogy állami intézményeknél dolgozó emberektől értesültek az állítólagos kapcsolatról. Olyan cégeknél dolgozó források mondták ezt, akik maguk is régóta dolgoznak állami ügyfeleknek, így kiterjedt kapcsolataik vannak ebben a szférában. A források egybehangzó elmondása szerint állami partnereik 2013 körül jelezték nekik, hogy megjelent a beszállítói piacon új szereplőként az IMG Solution, és tudomásuk szerint a cég kötődik a miniszterelnök testvéréhez.
Orbán Győző és Semjén Zsolt - Fotó: Kovács Tamás
"Legalább tíz állami forrásból hallottam erről" – mondta egy irodatechnikai cég korábbi vezető munkatársa. Egy informatikával foglalkozó nagy cég vezetője pedig azt mondta, hogy egy olyan állami intézmény két vezető munkatársától kapta az információkat, amelynek évek óta dolgoznak. Hasonlóról számolt be egy harmadik cégvezető is.
A birkózó kapcsolat
A piaci források ugyan nehezen ellenőrizhető magánbeszélgetésekben szerezték az információkat, az IMG Solution alapító-ügyvezetőjének, Szentgyörgyi Gábornak és ifjabb Orbán Győzőnek a kapcsolatára vannak egyéb, köztük írásos bizonyítékok is. Szentgyörgyi például már korábbi munkahelyén, a Bravogroup csoporton belül is beszélt arról, hogy a miniszterelnök testvére az ismerősei között van. "Mesélte, hogy jól ismeri Orbán Győzőt" – idézte fel egy céges forrás, akinek emlékei szerint Szentgyörgyi hozzátette azt is, hogy a birkózás kötötte össze őket.
Ami biztosan összekapcsolja a két embert, az a NIKÉ Sportegyesület. Ennek a birkózó szakosztállyal is rendelkező, 2009-ben létrehozott egyesületnek a tiszteletbeli elnöke ifjabb Orbán Győző, aki tizenévesen versenyszerűen birkózott, majd felnőttként újrakezdte a sportot. "Még nem voltam 35 éves, amikor beálltam a szeniorok közé" – idézte fel a Karfiolfül magazinban 2015-ben megjelent interjúban, amelyben beszélt arról is, hogy a visszatérése után előbb országos bajnoki címet nyert, majd később Európa-bajnok is lett.
Ifj. Orbán Győző többször is megjelent a NIKÉ SE rendezvényein, és a szervezetet képviselve szólalt fel egy olyan 2016-os állami rendezvényen, amelyen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is beszédet mondott.
Ebben a sportegyesületben feltűnik Szentgyörgyi Gábor is. A Kaposvári Törvényszéken hozzáférhető iratokból kiderül, hogy Szentgyörgyi is tagja a szervezetnek, és részt vett több közgyűlésén is. A jelenléti íven szereplő lakcím azonos azzal, ami a IMG Solution céges papírjaiban is szerepel, így biztos, hogy ugyanarról a személyről van szó. Szentgyörgyi egyik ismerőse felismerte őt egy olyan fotón is, amely a NIKÉ SE vezetőinek egyik külföldi útjáról készült. A 2011-es utazáson a sportegyesület képviselői Kárpátalján jártak, hogy partneri kapcsolatokat építsenek ki. A helyi sajtóban megjelent beszámolók szerint az egyesület vezetője, Balogh Vilmos és Szentgyörgyi mellett még egy tagja volt a küldöttségnek: ifjabb Orbán Győző, a miniszterelnök testvére.
Megkérdeztük Orbánt és Szentgyörgyit, hogy akár ezen az utazáson, akár más alkalommal beszéltek-e az IMG Solution ügyeiről, de a többi kérdéshez hasonlóan erre sem válaszoltak.
A cikk elkészítésében közreműködött Szabó András és Zöldi Blanka. A cégnyilvántartási adatokhoz az Opten szolgáltatását használtuk. | [
"IMG Solution Kft."
] | [
"I-Cell Zrt.",
"NIKÉ Sportegyesület",
"MÁV Zrt.",
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság",
"Magyar Nemzeti Bank",
"NIKÉ SE",
"Kaposvári Törvényszék",
"Pegasus Informatikai Kft.",
"IMG Solution Kft-t"
] |
Szélsebes tempóban hívja le Magyarország az európai uniós támogatásokat. A 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban Magyarországnak 8923 milliárd forintnyi uniós fejlesztési forrás áll rendelkezésre, amit a kormány lényegében el is költött.
Pontosabban a gyakorlatban még nem fizette ki ennek az összegnek a nagy részét, csupán felcímkézte. Közel kilencezer milliárd forintról lehet tudni, hogy melyik céghez, vagy szervezethez fog kerülni. A legfrissebb adatok szerint egészen pontosan 8960 milliárd forint sorsáról döntött Magyarország, vagyis ennyi pénzről szerződtek a pályázókkal.*Az önmagában normális, hogy egy tagállam több pénzt ítél oda, mint ami járna, mert a projektek egy része úgysem fog megvalósulni. Ezzel az adott tagállam elkerülheti az uniós forrásvesztés veszélyét.
Ebből június végéig már 5271 milliárd forintot ki is fizettek, ámde ennek csak egy töredékét, nagyjából 1500 milliárd forintot utalt át Magyarországnak az Európai Bizottság – derült ki egy parlamenti válaszból, amit az Innovációs és Technológiai Minisztérium adott Tóth Bertalan MSZP-s képviselő írásbeli kérdésére.
Magyarul 3771 milliárd forintot a magyar kormány a hazai költségvetés terhére előlegezett meg a pályázaton nyertes cégeknek.
Ennek az oka, hogy az Európai Bizottság rengeteg ügyben vitában áll a magyar kormánnyal az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatban. Ezeket a vitákat vélhetően még idén fel fogják oldani, igaz, várhatóan lesz némi magyar forrásvesztés is. Egy vitás kérdésben a kormány már meghátrált júliusban, és megszüntette a Miniszterelnökség és az ÉSZ-ker Zrt.-vel, illetve az SBGK Ügyvédi Irodával kötött 3,5 milliárd forintos tanácsadói szerződést.
Emellett rendszerszintű problémákat is lát az Európai Bizottság Magyarországon, például hogy indokolatlanul szűkítették a közbeszerzések körét, sok esetben elmaradt a nyílt eljárás meghirdetése. A bizottság 29 projektet nézett át tavaly szúrópróbaszerűen, és ebből 24 esetben találtak szabálytalanságot az ellenőrök.
Az is nyitott kérdés, hogy ha a kormány ilyen brutális sebességgel hívja le az uniós támogatásokat, azok milyen hatékonysággal hasznosulnak. Erős a gyanú, hogy a pénzek egy részét a kormány elégeti – vagy legalábbis hagyja elégni -, pedig az uniós gazdaságfejlesztési támogatások elsődleges célja, hogy megteremtsék a későbbi növekedés lehetőségét. Ez az előző, 2007-2013-as uniós támogatási időszakban sem sikerült.
Az Orbán-kormány megrendelésére készült KPMG-tanulmány arra jutott, hogy az előző hétéves ciklus forrásait hatékonytalanul költötte el a magyar állam. A tanulmány legfontosabb megállapításai szerint az uniós támogatások nélkül csökkent volna a GDP, a beáramlott 14 ezer milliárd forint támogatás ellenére a magyar gazdaság versenyképessége romlott, a munkaerő elvándorolt, az EU-s források nélkül a gazdaság lényegében összeomlott volna.
Magyarország mohósága – legalábbis ami az uniós forrásokat illeti – kiugróan magas. A kelet-európai tagállamok közül egyedül hazánk volt az egyetlen ország, amely lényegében 100 százalékban kiosztotta papíron a pénzt. Olyan gyorsan költötte el a magyar kormány a pénzt, hogy az Európai Bizottság még csak a projektek húsz százalékát fizette ki a brüsszeli testület adatai szerint.*Eltérés van a magyar kormány és az Európai Bizottság adatai között. Míg előbbi arról számolt be, hogy Brüsszel a támogatások 17 százalékát utalta el, addig a bizottság 20 százalékos kifizetési arányt tart nyilván.
A második helyezett Lettország is csak az uniós támogatások 62 százalékáról döntött. Az uniós támogatások organikus, vagyis feltételezhetően hatékony felhasználási gyakorlatáról Észtország és Litvánia példája árulkodik. A balti államokban az uniós támogatások 60, illetve 51 százalékáról döntöttek, és a felét – 28, illetve 26 százalékát – fizette ki a bizottság.
Az uniós forrásokat egyfajta felzárkóztatási támogatásként kapják a tagállamok. Nem tűnik végiggondolt gazdasági stratégiának, hogy a kormány az ötvenes évek padláskisöprésére emlékeztető sebességgel esett neki az EU-s pénzeknek. A hatékony felhasználás sokkal inkább az alapos pályáztatás, és a projektek megvalósításának szigorú nyomon követésével érhető el, és úgy tűnik, hogy a többi tagállam ebbe az irányba mozdult el.
A gyors forráslehívás egyetlen előnye, hogy a pénzek megjelennek az adott évi makrogazdasági statisztikákban. Azt látni, hogy nőnek a beruházások, és emelkedik a GDP. Politikai szempontból előnyös ez, mert a kabinet úgy adhatja el, hogy a mostani kormány tevékenységének köszönhető a gazdasági növekedés, pedig abban a legnagyobb szerepet az uniós pénzek beáramlása játssza.
Mivel a támogatásokat nem hatékonyan költi el a kabinet, ez a növekedési pálya csak addig tartható fent, amíg továbbra is érkeznek az uniós pénzek. Erre 2022 után is van esély, igaz, a mostani elképzelések szerint negyedével kevesebb összeget kap Magyarország.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSenkinek sem érdeke, hogy jól költsük el az uniós pénzeketAz országnak ugyan ez tenne a legjobbat, de a kormányt, az Európai Bizottságot és a cégeket sem érdekli, mennyire hatékonyan használtuk fel a forrásokat. Ezért marad minden a régiben.
A kormánynak elemi érdeke, hogy minél hamarabb megkapja az Európai Uniótól a támogatási összegeket, hiszen a költségvetési hiány már 104 százalékon állt az idei első félévben. Vagyis hat hónap alatt többet költött a kormány, mint amennyi pénzt tervezett kiadni a 2018-as év egészében. A kormány konkrétan célprémium kifizetését ígérte az EU-s pénzekkel foglalkozó minisztériumi dolgozóknak akkor, ha sikerül idén közel ezer milliárd forintnyi számlát kifizettetni az Európai Bizottsággal.
Közélet Pénz európai bizottság kormány uniós tagállamok uniós támogatások Olvasson tovább a kategóriában | [
"SBGK Ügyvédi Iroda",
"Miniszterelnökség",
"ÉSZ-ker Zrt."
] | [
"Európai Bizottság",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium",
"Európai Unió"
] |
Szabó Bálint, aki évek óta képviseli azokat a főként építőipari cégeket, amelyeknek a bíróságon csődbűntettel megvádolt cégvezetők tíz és fél milliárd forinttal maradt adós, arra kérte a szegedi polgármestert, hogy segítse őt feltáró munkájában. Mindeközben megismételte azokat az állításokat, amelyek az elmúlt hetekben a jobboldali médiában is megjelentek, miszerint Botka letagadta, hogy szerződést kötött volna a szegedi önkormányzat a Szeviéppel, holott több önkormányzati cég is kapcsolatban állt a becsődölt céggel.
A botrány a Városháza dísztermében folytatódott, ahol Szabó Bálint ismét petíciót adott volna át Botkának, amit-mivel az ülésterembe nem engedték be, a karzatról próbált átadni. Ezzel azonban megsértette az ülések rendjét, mert a karzatról bekiabálva azt nem lehet zavarni, ezért rendőri elvezetést kértek rá. Végül a rendőrök bilincsben vezették ki. | [
"Szeviép"
] | [] |
Akárcsak hajdan a nyírségi fekete vonat utasai, ingázik munkahelyére, Miskolcra Dr. Kovács János, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat főjegyzője, aki Nyíregyházán lakik. Igaz, már nem vonattal és hetente, mint elődei, hanem mindennap, állami autóval, államköltségen, és, ha kell, sofőrrel is. A személyével kapcsolatos legendák nyomába eredve nem egyszerű adatokhoz jutni. A "Mennyit költ az önkormányzat a főjegyző bejárására?" című közérdekű adatkérelem még Mengyi Rolandhoz, a megyei közgyűlés előző első emberéhez futott be 2013-ban, de ő nem válaszolt rá. Időközben Mengyi vádlott lett a Voldemort-ügyben.
Utódja a közgyűlés élén, Török Dezső 2016-ban kapta meg a kérdéseket, de ő is rangon alulinak tartotta, hogy ilyen témában levelezzen.
Végül a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) közérdekűnek minősítette a kérdést. Több hónapos késlekedés után jött meg a válasz:
"Közlöm, hogy a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat 7 db személygépkocsival rendelkezik, melyek éves üzemanyag költsége 5 évre visszamenőleg a következő volt: 9.685.000 Ft 11.452.000 Ft 12.317.000 Ft 8.560.000 Ft 9.354.980 Ft X. hóig: 6.257.046 Ft Dr. Kovács János főjegyző személyi használatú gépkocsi engedéllyel rendelkezik, melyet munkaköréből adódó belföldi és külföldi hivatalos útjaihoz és munkába járásához is használ. Szükség esetén kiküldetésekhez a Hivatal dolgozói is igénybe veszik. Munkába járásának számított átlagos költsége évenként: Miskolc –Nyíregyháza útvonalon naponta oda-vissza 200 km, a gépkocsi fogyasztása átlagosan 6,7 liter/100 km. 350 Ft/liter átlagos gázolaj árral számolva és havonta 20 munkanapot figyelembe véve (a szabadság napjainak kivételével) éves átlagköltsége 949.390 Ft."
Az évi egymilliós üzemanyag-használat mellé nyugodtan hozzászámolhatunk pár milliót, hiszen a főjegyző futásteljesítményével két év alatt simán leamortizál egy autót.
A költségekből ítélve pótolhatlannak tűnő főjegyző nem kötődik pártokhoz, személyekhez, korszakokhoz. Szűk 20 évvel ezelőtt még egy szocialista megyei önkormányzati vezető alatt kezdte pályafutását a "vármegyén", amelynek mostanra már nem csak feladatköre, hanem a költségvetése is töredéke a korábbiakénak.
Pusztai László (eszakhirnok.com)
[sharedcontent slug="cikk-kozepi-hirdetes"] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat"
] | [
"Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság"
] |
Hétfő reggel váratlanul kiszállt a Nemzeti Nyomozó Iroda a Norvég Civil Alapot kezelő Ökotárshoz, majd később egy társalapítványhoz, a Demnethez is.
A nagy erőkkel érkező nyomozók egész napos vesztegzár alá vették a civil szervezetek irodáit
A rendőrök délután a civil szervezetek vezetőinek magánlakásán is házkutatást folytattak.
Délután hatkor a rendőrök lakására kísérték haza Móra Veronikát, az Ökotárs Alapítvány vezetőjét.
A Demnet munkatársaitól úgy értesültünk, hogy a rendőrség olyan anyagokat is lefoglalt, amelyeknek nem volt közük a Norvég Civil Alap ügyeihez.
Délután hatkor tüntetés kezdődött az Ökotárs irodája előtt.
Lázár János hónapok óta támadja a Norvég Civil Alapot, ami jelentősen megrontotta a magyar–norvég kapcsolatokat is.
400-an tüntetnek Közben megkezdődött a spontán tüntetés az Ökotárs Szerb utcai irodája előtt, a tömegben tudósítónk kiszúrta az együttes Juhász Pétert, és a rövid időre odalátogató Falus Ferencet is. Papp Réka Kinga azt mondta, hogy az akció egy koncepciós per része. Emlékeztetett arra, a civilek feladata, hogy ellenőrizzék a mindenkori hatalmat, a polgármesterek meg támogassák az ügyeket, és ne lenyúlják azokat – ez a megjegyzés nyilván a tüntetésre kilátogató Falus Ferencnek szólt. A nagyjából 400 főnyi tüntető a Demnet Apáczai utcában található irodájához vonult át "Demokráciát, Demokráciát!" kiabálva, a Veres Pálné utca egyik ablakából le is kommunistázták őket. A menet a Dunakorzón ért véget, ahol a tömeg beszélgetők csoportjaira szakadzott szét, és többen a szervezőkhöz csatlakozva egy Régiposta utcai parkolóban belekezdtek Bacsó Péter Tanújába.
Hétfő reggel fél kilenc körül tucatnyi rendőr vonult ki az Ökotárs Alapítvány belvárosi irodájához. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) bejelentés nélkül érkező munkatársai az irodába csak az ott dolgozókat engedték be. Délben a nyomozók lerohanták a Norvég Civil Alap egy másik lebonyolító szervének, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány irodáját is. A dolgozóknak mindkét helyen megtiltották, hogy használják a telefonjukat, és valóban nem lehetett őket elérni.
Az Index információi szerint a város egy másik pontján az alapítvány könyvelőjéhez is rendőrök szálltak ki. Délután a nyomozók az egyes dolgozók lakására is kiszálltak, hogy ott házkutatást tartsanak.
Móra Veronikát, az Ökotárs Alapítvány vezetőjét délután hatkor elvitték a rendőrök, hogy lakásáról elhozhassa a laptopját. Móra Veronika az Indexnek elmondta, hogy értetlenül áll a rendőrségi akció előtt, mivel ha kérték volna az iratokat, akkor önként viszik el a rendőrségre. Erre egyébként korábban volt is példa.
Az Ökotárs Alapítvány ezért panaszt is tesz a rendőrség fellépése miatt. Az akció szükségességéről délelőtt mi is kérdeztük a rendőrséget, de ezen kérdésünkre nem kaptunk választ.
A Demnet munkatársai az Indexnek elmondták, hogy a nyomozók alaposan átkutatták az irodájukban található összes anyagot, és elvittek mindent, aminek köze lehet a Norvég Civil Alaphoz. Magukkal vittek ugyanakkor olyan dokumentumokat is, amelyek egyáltalán nem ebben a témában születtek. A munkatárs úgy tudja, hogy az ő szervezetük vezetőinél nem tartottak házkutatást.
A rendőrök délután hatkor hagyták el a szervezetek irodáit.
ORFK: Hűtlen kezelés, jogosulatlan pénzintézeti tevékenység
Az ORFK lapunk kérdéseire elmondta, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda
hűtlen kezelés bűntett, valamint
jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntett elkövetésének gyanúja
miatt folytat eljárást ismeretlen tettes ellen.
A nyomozóhatóság az eljárás keretében házkutatást hajtott végre.
Az Index civil forrásokból megtudta, hogy az NNI a demokrácia és emberi jogok, női jogok kategóriában indult szervezetek miatt folytat vizsgálatot. Az Ökotársnak és a Demnetnek a következő szervezetek dokumentumait kellett kiadniuk: TASZ (jogvédő szervezet), K-Monitor (korrupcióellenes szervezet), Transparency International (korrupcióellenes szervezet), Roma Sajtóközpont, Krétakör Alapítvány, Demokratikus Ifjúságért Alapítvány, Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NaNe).
Ezek a nevek így együtt egy tavalyi Heti Válasz-cikkben jelentek meg, mint állítólagosan külföldi érdekeket szolgáló szervezetek.
Maffiapereket idéző fellépés civil jogvédők ellen
A belvárosi Szerb utcában élők szerint a rendőrség kivonulása elég félelmetes volt: nagy erőkkel érkeztek, mintha komolyabb akcióra készülnének. Ehhez képest meglepődtek, amikor kiderült, hogy csak egy irodai ellenőrzésről van szó. Fél 10 körül további NNI-s nyomozók érkeztek, laptopokkal – ők még hátulról sem engedik magukat fényképezni. A mai ellenőrzés miatt felháborodott civil szervezetek este 6-ra tüntetést szerveznek az Ökotárs irodája elé.
Nem sokkal 12 előtt az NNI nyomozói a Norvég Civil Támogatási Alap egy másik lebonyolítójánál, Demnetnél is megjelentek. Az alapítványhoz közel álló forrásunk azt mondta, hogy a nyomozók a számítógépeket bújták, mivel az otthon maradt munkatársakra rátelefonáltak a jelszavak miatt, végül a szervert és egy laptopot foglaltak le. A Demnetnél korábban már a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) is járt, és informátorunk szerint a rendőrség a vezetőket és a kollégákat 500 ezer forintos büntetéssel fenyegette meg, ha nem működnek velük együtt.
Most a jogtalan kölcsönök miatt vizsgálódnak
Miként az ORFK dél előtt pár perccel kiküldött válaszából kiderül, az NNI akciója összefügg azzal, hogy a Magyar Nemzet a Kehi feljelentése nyomán a múlt héten arról írt, hogy az Ökotárs Alapítvány jogtalanul nyújtott kölcsönökkel segített civil szervezeteket. Móra Veronika, az alapítvány vezetője a köztévében elismerte – az uniós támogatások előfinanszírozásaként nyújtott – alkalmi, áthidaló kölcsönök tényét, arra viszont nem tért ki, hogy volt-e erre engedélyük, és kérdésesnek nevezte, hogy lehet-e rendszeres, azaz üzletszerű kölcsönökről beszélni.
Az előzmények: ha van rajta sapka, és ha nincs
Az Ökotárs Alapítvány körüli botrány április elején kezdődött, miután Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter levélben nehezményezte, hogy nem a kormány ellenőrzi a Norvég Alap civil célú támogatásait. Érve akkor az volt, hogy a Norvég Civil Alap LMP-hez köthető szervezeteket támogat.
Amikor a vád nem állt meg, akkor előrántottak egy tanulmányt, amely szerint a pénzügyi szabálytalanságok merültek fel az Ökotársnál, és így sikkasztás gyanúja miatt nyomoznak. Az Átlátszó megszerezte a tanulmányt, amely feltár ugyan hiányosságokat, de konklúziója az, hogy a szervezet megfelelően működik. Néhány, nem pénzügyi jellegű ponton javasoltak változtatásokat.
Ezek után most az állítólag jogosulatlanul adott kökcsönök miatt nyomoztak. Ezeket a kölcsönöket a már támogatást elnyert civil szervezeteknek adta az Ökotárs, hogy elindíthassák programjukat.
A kormány az akcióba bevonta a Kehit, majd sikkasztás gyanújával a rendőrség is eljárást indított.
A vita akörül is folyt, hogy magyar közpénznek minősülnek-e az alapítványon keresztül kiosztott magyarországi civil támogatások. A kormány szerint ugyanis ez nem kérdés, Norvégia azonban máshogy látja, és elzárkózik attól, hogy átengedje a támogatások koordinációját egy, a kormány által kijelölt szervezetnek.
Az eset miatt erősen megromlott a viszony Norvégia és Magyarország között Norvégia leállította támogatásainak azt a jelentősebb, 36 milliárdos gazdaságélénkítő támogatását, amelyet a kormány osztott szét. A civileknek juttatott, brüsszeli szervezeten keresztül folyó 4 milliárdot azonban továbbra is folyósítják.
Az előzményekről ebben a cikkünkben olvashat bővebben. | [
"Ökotárs",
"Norvég Alap"
] | [
"Demokratikus Ifjúságért Alapítvány",
"Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen",
"Roma Sajtóközpont",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Krétakör Alapítvány",
"Norvég Civil Alap",
"Magyar Nemzet",
"Ökotárs Alapítvány",
"Transparency International",
"Norvég Civil Támogatási Alap",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány"
] |
Fel vannak háborodva, és korrupciót emlegetnek a trafikosok a nemzeti dohányboltok koncessziós jogainak szétosztását követően. A pályázat politikaközeli cégeket és magánszemélyeket hozott helyzetbe. A szakmai múltnak semmiféle szerepe nem volt, legalábbis a hvg.hu nem talált olyan boltüzemeltetőt, aki a pályázaton sikerrel szerepelt volna. Júliustól nekik tilos dohányt árulniuk.
Jó napot kívánok, mondta mosolyogva a Takács Gáborként bemutatkozó férfi. A 47 éves Kovács Tibor, aki a Kosztolányi Dezső téren már 16 éve üzemeltet egy trafikot, az epétől nem emlékszik pontosan, hogy az illető a kezét is nyújtotta-e, de az biztos: egyből a tárgyra tért. A szemébe mondta: tisztában van vele, hogy Kovács nem nyert a koncessziós pályázaton, ami a törtvény szerint a nemzeti dohánybolt nyitásához kell. Ő viszont igen. És lenne egy ajánlata: kivenné a helyet, és ha a családot érdekli, valamelyiküket szívesen visszafoglalkoztatja.
Kovács Tibor előző este tudta meg, miután hétfőn kirakták az internetre a nyertes magánszemélyek névsorát, hogy a pályázata nem nyert. A trafiknak, amiből a család bő másfél évtizede az erőt merítette, vége. Mégsem ezen pöccent be: a Takács Gábor néven bemutatkozó férfi aznap ugyanis már a második ajánlattevő volt.
"Tényleg elhittem..."
A Bartók Béla út 86. szám alatt bejegyzett, tíz négyzetméteres üzlethelységet a család 1996-ban vette meg, a dohánybolt akkoriban az 50 éves folyamatos nyitva tartás évfordulójára készülődött. Azóta a családi vállalkozásban üzemeltetett trafikot önerőből többször átépítették, így került a helyiségbe galéria is. Tavaly a forgalom meghaladta a 64 millió forintot.
Dohányboltok kivéreztetése: Az utolsó nyomja el a csikket! © AFP / Sascha Schaermann
"Tényleg elhittem, hogy a jogszabályváltozás a családi vállalkozásoknak kedvez. Ha ma nem jönnek be a boltba, hogy ajánlatot tegyenek, akkor még azt is elfogadtam volna, hogy volt az enyémnél jobb pályázat. Pedig annak érdekében, hogy a feltételeknek tisztán megfeleljünk, nem az én vagy a feleségem nevében pályáztunk, hanem a boltot most üzemeltető kft. többségi tulajdonosa, a fiam, egyéni vállalkozóként. Ez azt jelenti, hogy ő a teljes vagyonával felelt volna az üzletért – amit a feltételek egyébként előírtak."
Nyert? Vesztett? Ha hiába pályázott, pedig ebből él, vagy épp nyert, pedig nem is volt dohányboltja, írja meg történetét vagy adja meg elérhetőségét az [email protected] címre. A tárgy rovatba írja be "nemzeti dohány"!
Kovács fia már azelőtt beadta a papírokat, hogy a minisztérium rendeletmódosítással felhígította a nemzeti dohányboltok portfólióját, lehetővé téve, hogy a dohányáru mellett alkoholt és totó-lottót is árusítsanak. Azzal számoltak, hogy a 120 pontos elbírálási rendszerben a nyertesek között lesznek, a bolt üzemeltetési paraméterei után kapható 60 pontból is csak azért veszthetnek el hármat, mert ennyivel kevesebbet ér, hogy a fiú nem munkanélküli, hanem most is a saját tb-jét fizető, aktív dolgozó.
"Nem az zavar, hogy az üzleti tervre hány pontot kaptunk, hanem hogy a mi tapasztalatunknál, tudásunknál és piacismeretünknél többre értékelték azoknak a pályázatát, akiknek még boltjuk sincs. Ők mit írtak a papírra? Hogy ígérik, nyitni fognak?" – kérdezte Kovács Tibor. Ezért szerinte az a minimum, hogy ne csak a nyertesek nevét hozzák nyilvánosságra, hanem minden pályázó pontszámát és értékelését is.
A régiek közül senki sem marad
A XI. kerületben 73 Nemzeti Dohánybolt-felirat kerülhet fel a minisztériumi szabvány szerinti trafikokra. Megnézettük a kerületi nyertesek listáját egy nagykereskedővel, aki Újbudán is terít. Egyetlen név sem volt számára ismerős, pedig mint mondta, ezen a részen a dohányban utazók mind ismerik egymást.
Aztán kerékpárra pattantunk, hogy több kerületet is teszteljünk, és találjunk valakit, aki nyert. Megnéztünk tucatnál több, frekventált helyen lévő boltot a Moszkva tér – Batthyány tér – Margit-híd – Kolosy tér útvonalon. Egyetlen olyan üzlet sem volt, ahol a tulajdonos vagy az alkalmazott azt mondta volna: igen, mi nyertünk! Ehelyett csupa csalódott kereskedőt találtunk.
"Manipuláció az egész. Kérdezze a CBA-sokat meg a vimpexeseket. Nekik biztos volt rá pénzük, hogy nyerjenek" – mondta az egyik csalódott üzlettulajdonos. Mint ahogy arra az Index és az Origo is felfigyelt, egyes CBA igazgatósági tagok és családtagjaik, valamint a dohány- és italkereskedelemben érdekelt Vimpex-csoport tulajdonosa és felesége is nyertek (fejenként több üzletet). A megkérdezett dohánykereskedők szerint a könnyen beazonosíthatóknál sokkal többen kerülhettek ki ennek a két csoportnak a közeléből, legalábbis ők a dohánycégek képviselőitől ezt hallják.
Prímán belenyúltak © Stiller Ákos
"Húsz éve árulok dohánytermékeket, a bevételem több mint a fele ebből származik. Nem nyertem. Most nem tudom, mi lesz" – mondta egy kereskedő a Margit hídnál, aki azt hallotta, hogy a Moszkva téren a metró melletti üzlet és a Fény utcai piacon a vietnami nyert, de ezt ottjártunkkor tagadták, illetve a főnök távollétében sem cáfolni, sem megerősíteni nem akarták értesülésünket. Volt, aki aztán azt mondta: a környéken egyetlen boltos sem nyert. "Újraosztották a piacot. Ennyi. Volt ilyen a földpályázatoknál is. Ott sem azok nyúlták le a legnagyobb területeket, akik a földet megművelik, és most sem azok nyertek, akik már régóta dohányeladásból élnek. Csak nekünk még olyan ügyvédünk sincs, mint a parasztoknak az a szakállas államtitkár (Ángyán József, az FVM egykori parlamenti államtitkára, aki elkezdte feldolgozni a földbérletpályázatokat, és tiltakozott az összeférhetetlenségek ellen – szerk.)" – mondta egy kereskedő.
Egy Lajos utcai üzletben is azt hallottuk, hogy a környékbeli boltosok nemigen rúgtak labdába, és egy terjesztő is arról beszélt neki: aznap még nem volt olyan címen, amely nyert volna. "De most komolyan csodálkozik? Mit várt?" – tette hozzá a boltos mély iróniával.
Előnyben a fiatalok
Egy korábbi cikkünkben megszólalt egy kapuvári trafikos is: Horváth Gábor 20 év alatt építette fel a belvárosban a dohánytermékekre, exkluzív borokra, édességekre és kávékra épülő vállalkozását. Januárban, amikor beadta a pályázatát, azzal számolt, hogy a bolt jelenlegi kínálatából csak egy-két dolgot (jellemzően ajándéktárgyakat) kell kivenniük, és lényegében már másnap készek az indulásra. "Ha a koncessziót megkapjuk, pikk-pakk át tudunk állni nemzetibe" – mondta. Hétfő este óta tudja, júliustól neki sincs tovább.
"Mit szépítsem, el vagyunk kenődve! Mellbevágó és nyomasztó azzal szembesülni, az eddigi munkánk ennyit ért, és hogy egy működőképes vállalkozást kell bezárni" – mondta a cégtulajdonos. Mivel fellebbezésnek helye nincs, lassan megválnak attól, amire a család az egzisztenciáját építette. Horváth Gábor még nem tudja, mihez kezdenek ezután. Az üzlethelyiség mindenesetre a sajátjuk. Valamit próbálnak majd elkezdeni, nyilván kisebben, így a mostani két alkalmazottat biztosan nem tudják a továbbiakban foglalkoztatni.
Kapuváron hat dohány-kiskereskedelmi koncessziós jogot osztanak ki. Ebből csak egyet nyert el "helyi versenyző". Igaz, Ősze Patrikról a trafikosok csak annyit tudnak, hogy egy 19 év körüli fiatalemberről van szó, akinek elvben az eredményhirdetés alapján jobban kellene értenie a szakmához, mint nekik. Fiatal korával nincs egyedül: az mintha pluszpontot ért volna, ha az állam fiatal felnőttnek ad munkát. Őszével egy korosztályba tartozik Nyerges Kornél: 23 éves, a kapuvári trafikosok egyáltalán nem ismerik, de két koncessziós jogot is nyert (plusz még egyet-egyet Vitnyéden, Petőházán és Sopronban is). Szintén duplázott a szintén helyben ismeretlen Kári-Horváthné Major Krisztina; ő annak a Kári-Horváth Péter Lászlónak a felesége, akinek Győrben összejött az "öttalálatos" (vagyis öt üzemeltetési jogot vitt el). | [
"CBA"
] | [] |
Nem igaz, hogy nem volt adóellenőr, és az sem igaz, hogy jogosulatlanul nézett bele száz revizor anyagaiba – cáfolja Horváth András, az adóhivatal volt dolgozója a NAV vezetőinek vádjait.
"Én nem a NAV 23 ezer dolgozóját támadom, kiállásommal a közérdeket és közpénzeket sértő működési anomáliákra kívántam felhívni a figyelmet" – áll az Origo.hu írásában, amelyben Horváth András részletesen reagált az adóhivatal múlt heti rendkívüli sajtójékoztatóján elhangzott vádakra.
Horváth a Nemzeti adó- és Vámhivatal (NAV) dolgozója volt, és azt állítja, hogy az adóhivatal kormányzati körök támogatásával áfacsalásokhoz asszisztált, miközben évente több mint ezermilliárd forintot tüntetnek el az áfacsalásokra specializálódott vállalkozók. Horváth az ügyészségen feljelentést tett, az adóhivatal pedig rágalmazás miatt Horváthot a rendőrségen jelentette fel.
Az Origóhoz eljuttatott levélben Horváth tételesen igyekszik cáfolni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal - saját fogalmazása szerint - rágalmait. "Azt sugallja a NAV, hogy én jogosulatlanul juthattam hozzá nyilvántartási adatokhoz. Ez nem így van. Az adatokat én szinte kizárólag a saját gépemről kérdeztem le" – írja.
Az adóhivatal elnökhelyettese említette múlt heti sajtótájékoztatón, hogy Horváth András szekrényében hatvanezer oldalnyi fénymásolatot találtak, ami száz adóellenőr anyaga, ehhez hozzáférni pedig az adóhivatal szerint nem volt jogosultsága.
Horváth leírja, hogy az elmúlt három évben ellenőrzési szakkoordinátor volt a fő profilja, és állítja: "2010 végétől én olyan ügyeket vittem, amelyekben nem száz, hanem több száz vizsgálat iratanyagát elemeztem és szintetizáltam. Ekkora méretű munka során óhatatlanul nagy mennyiségű másolat keletkezik, másképp hogyan dolgoztam volna. A másolatban otthagyott iratok többsége olyan, amely folyamatban levő adóügyekhez vagy büntetőeljárásokhoz kapcsolódik (erről a főosztály vezetői is tudnak, nekik ez nem meglepetés), vagyis az iratok többsége megőrzési célzattal, az esetleges későbbi felhasználhatóság érdekében nem lett kidobva, illetve megsemmisítve."
A hatvanezer oldalnyi irat felemlegetése, bombasztikus dologként való tálalása Horváth szerint figyelemelterelés. "Ilyen nagyságrendű iratmennyisége ugyanis sok revizornak van szerte az országban, akik harminc-ötven cég vizsgálatát végzik egyszerre. Talán azon kéne elgondolkodniuk az adóhivatal legfelsőbb szintű vezetőinek is, hogy milyen módon lehetne ekkora terhet levenni volt kollégáim válláról (...), nem pedig újabb adminisztrációs terheket borogatni a nyakukba. Mindezek egyenes következménye a nagyarányú elvándorlás".
A NAV azzal is támadja Horváthot, hogy túllépte a hatáskörét, utasítgatott ellenőröket, miközben nem volt soha adóellenőr. Horváth állítja, 2009–2010-ben ténylegesen is adóellenőri státusban volt, több fajsúlyos adóellenőrzésben is részt vett, de emellett másik, régóta betöltött feladatkörét is ellátta.
A volt adóhatósági dolgozó hangsúlyozza, hogy revizorokat soha nem utasított, nem is utasíthatott volna, mert az ellenőrzési szakkoordinátornak – mint ami ő is volt – ehhez nincs hatásköre. Azonban állítja, éppen a munkája jellegéből kifolyólag segítette az adóellenőröket javaslatokkal, kétszer kérte őket, hogy folytassanak le célellenőrzést vállalkozásoknál, a vizsgálatot azért tanácsolta a vidéki revizoroknak, mert úgy ítélte meg, hogy a projekt sikere szempontjából fontos bizonyítékokat találhatnak a folyamatban levő adóügyekhez. "A kéréseket az érintett revizorok egyeztették osztályvezetőikkel, s ezután rendelhették el az ellenőrzéseket."
Horváth az írása elején kitér arra, hogy az adócsalásos ügyek felderítésére saját módszert dolgozott ki, azt folyamatosan csiszolta, ezeket a szakmai módszereket pedig "nagyon gyakran követendő példaként terjesztették az adóhivatalon belül". A módszerének a leírása tudomása szerint 2011 végén a NAV felső szintű vezetőihez is eljutott. | [
"Nemzeti adó- és Vámhivatal"
] | [] |
Az ügyész öt évnél valamivel hosszabb, letöltendő, a védő ugyanakkor felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását kérte a Pécsi Egyházmegye egykori vagyonkezelőjére a Pécsi Törvényszéken, kedden.
Az ügyészség W. Gyulát - aki a vádirat szerint százmillió forintos nagyságrendű vagyoni hátrányt okozott munkáltatójának - hűtlen kezeléssel, jogosulatlan gazdasági előny megszerzésével, adócsalással és a számvitel rendjének megsértésével vádolja.
A törvényszék várhatóan március 5-én hirdet ítéletet az ügyben, és ha a szabadlábon védekező férfit bűnösnek mondja ki, 2 és 8 év közötti szabadságvesztéssel sújthatja.
Az ügyész kedden azt kérte a bíróságtól, hogy W. Gyulát a középmértéknél, vagyis ez esetben öt évnél valamivel hosszabb szabadságvesztésre ítélje.
A vádirat szerint az egyházmegye vagyonkezelői feladatait 1994 és 2010 között ellátó vezető tehető felelőssé az előző évtized közepétől valótlan tartalmú elszámolási okiratok benyújtásáért, és pénzügyi támogatások jogcímtől eltérő felhasználásáért. W. Gyula olyanoknak is engedélyezte az adó- és járulékmentes kistérségi támogatás kifizetését, akik erre nem voltak jogosultak. Elmulasztotta a járulékfizetési kötelezettség havonkénti bevallását és teljesítését, így jelentős összegű nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaadói járulékkal rövidítette meg az állami költségvetést.
A vádlott terhére róják azt is, hogy vagyonkezelői kötelességeit megszegve az egyházmegye által bérelt gondozóotthon bérleti díjához képest lényegesen magasabb összeg kifizetéséről rendelkezett a bérbeadó, az általa vezetett Fény Kft. részére.
A Fény Kft. számos, jelentős összegű számláját az egyházmegye fizette ki, a társaság emellett bérbe vette a püspöki pincészetet, bérleti díjat azonban nem fizetett érte. Az egyházmegye állta a pincészet felújítással, működtetéssel kapcsolatos költségek egy részét is. Mindez szintén jelentős vagyoni hátránnyal járt.
A vádirat egyebek mellett kitért arra is, hogy könyvelési hiányosságok, mulasztások miatt követhetetlen volt az egyházmegye költségvetése.
A vádlott ügyvédje keddi perbeszédében a vádat részben megalapozatlannak nevezte, és felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott. Azzal érvelt, hogy védence felelőssége eshetőleges szándékkal kizárólag a kistérségi támogatások kifizetésének egy részében és a számvitel rendjének megsértésében mutatható ki, a többi vádpontban vagyoni hátrány nem állapítható meg, nincs visszaélésre utaló adat és bűnös szándék sem.
A védő hangsúlyozta: megítélése szerint az egyházmegyének nem sikerült átvennie a civil életből az ott megkövetelt számviteli fegyelmet. Bár a pénzügyi, közgazdasági végzettséggel nem rendelkező W. Gyula megfelelő szakembereket bízott meg a gazdasági feladatokkal, de nem ellenőrizte kellőképpen, hogy azokat megfelelően végzik-e.
"Vele vitetik el a balhét"
Az ügyvéd úgy vélte: nem W. Gyula az, aki egyedüli felelőse a hiányosságoknak, viszont "vele vitetik el a balhét". A védő szerint nem a vádlott volt az egyetlen, aki pénzügyi kérdésekben dönthetett, ehhez bizonyos esetekben a püspöki helynök és az egyházmegyét vezető püspök közreműködése, jóváhagyása is kellett.
A védő a felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása mellett érvelve nyomatékosan kérte figyelembe venni a jelentős időmúlást, W. Gyula büntetlen előéletét, megromlott egészségi állapotát, valamint azt is, hogy a papnak nem származott anyagi előnye a történtekből. | [
"Fény Kft.",
"Pécsi Egyházmegye"
] | [
"Pécsi Törvényszék"
] |
Magánvéleményét közölte a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) budapesti elnöke Schmitt Pál államfő ügyében; nyilatkozatának meglesz a következménye - mondta Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője hétfőn újságírói kérdésre válaszolva, távozóban a Fidesz-KDNP frakcióüléséről.
Szalma Botond, a KDNP budapesti elnöke csütörtökön - még a szenátusi döntés előtt - eljuttatott közleményében a fővárosi elnökség nevében üdvözölte a Semmelweis Egyetem doktori tanácsának döntését Schmitt Pál doktori dolgozata ügyében. A KDNP fővárosi elnöke, Szalma Botond a Népszabadság hétfői számában megjelent interjúban arról beszélt, hogy szerinte Schmitt Pál köztársasági elnöknek le kellene mondani, "semmi köze a mostani helyzethez, hogy PhD-t akar írni". A politikus arra a kérdésre válaszolva, felkészült-e rá, hogy kizárják a KDNP-ből, azt mondta: nem készült fel erre, mert emiatt nem kell senkit se kizárni a pártból.
Rubovszky György, a kisebbik kormányzópárt pártügyésze szombaton az MTI-vel azt közölte, hogy a KDNP budapesti elnökének napokban tett megnyilvánulásai nem tükrözik a párt egészének véleményét, és nyilatkozatai nyíltan szembemennek a KDNP hivatalos állásfoglalásával.
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője hétfőn azt mondta, hogy Szalma Botond a magánvéleményét közölte Schmitt Pál államfő ügyében és nyilatkozatának meglesz a következménye. | [
"KDNP"
] | [
"Kereszténydemokrata Néppárt",
"Semmelweis Egyetem"
] |
A Fidesz bevette a Simicska-tablettát, és se kiköpni, se lenyelni nem tudja. A lassan ölő méreg már benn van a szervezetben.
Nem szavazzuk meg, mert nem szavazzuk meg. Mert úgy döntöttünk, hogy nem szavazzuk meg. Mert nem ilyen formában kell előhozni ezt a kérdést. Mert az ilyen bizottságok sóhivatalként működnek. Mert minden jogszerű, nincs mit vizsgálni. Mert ebben a mai rendszerben bárki csak jogszerűen kaphat támogatást. Mert Orbán Viktor válasza megnyugtatott. Mert nincsenek kétségeim.
Ilyen válaszok hagyták el most ugyanazoknak a fideszes képviselőknek a száját, akik pár éve még az akkori kormánytöbbség arroganciájára és antidemokratikusságára panaszkodtak az éppen aktuális ellenzéki vizsgálóbizottság felállításával kapcsolatban. És hallgatták nagyjából ugyanezeket a mondatokat az ellenfeleiktől. Az érvelésmantrába csak Kontrát Károly hozott némi színt, amikor az őt üldöző tollforgató terroristának csak annyit vetett oda: "A viszontlátásra."
Termőföld. Jéghegy közeledőben © Marton Szilvia
A belügyi államtitkár viszont tudtán kívül nagyon is fején találta a szöget ezzel a mondattal. Akár megszavazza ugyanis a Fidesz a technikai koalícióba tömörült ellenzék javaslatát az úgynevezett Simicska-bizottság felállítására, akár nem, akár belemennek abba, hogy egy parlamenti testület vegye elő szép sorban a Közgép és tulajdonosa, az egykori pártpénztárnok, valamint oligarcha-leágazásainak ügyeit a földbérletektől a kecskefejésen keresztül a Szajol-Püspökladány vasútvonal építéséig, akár nem, a probléma állandó "viszontlátása" garantált. Mostantól minden reggel hangos adjonistennel köszönt rájuk, és velük marad egész álló nap.
Magyarországon ellenzék még soha nem győzött le kormányzó erőt anélkül, hogy a kormánytöbbség előbb nem gyilkolta volna le saját magát módszeresen, és ebben a korrupció döntő szerepet játszott. Horn Gyula legnagyobb ellenfele saját maga volt, Tocsik Márta csak térden lőtte, amikor kérte. Medgyessy Péternek elég volt megszólalnia, és Kulcsár Attilát segítségül hívnia. Gyurcsány Ferenc ön- és környezetpusztító tehetségét ma is csodáljuk, Puch László csak a háttérben mosolygott. Orbán Viktornak pedig egy alapjában véve sikeres kormányzás után kellett vereséggel elkullognia 2002-ben részben pontosan azért, mert a választóknak elegük volt a Simicska Lajos nevével körülírt jelenségcsoportból.
A rendszerváltás utáni kormányok egyike sem konkrét korrupciós ügybe bukott bele, de azt biztosan állíthatjuk, hogy az "ügyek" nélkül pont a hiányzó 30-40-100 ezer szavazót tudták volna maguk mögé állítani. (Gyurcsány Ferencnek ugyan sikerült újraválasztatnia magát, de súlyosabb árat fizetett a győzelemért, mint egy esetleges vereségért fizetett volna.) 1990 óta minden párt a tiszta kezű kormányzás ígéretével került hatalomra, majd cselekedett pontosan az érdekeivel ellentétben. A választók pedig megbüntették őket, mert alapjában véve azért mégiscsak rühellik, ha ellopják a pénzüket.
A baj persze az, hogy gyorsan, négy év alatt akarnak meggazdagodni, mint az akarattyai lángossütő, miközben annak az ígéretével kecsegtetik őket, hogy ezt büntetlenül meg is tehetik. Elhitetik velük, hogy elég a tiszta közéletről beszélni, elszámoltatni és lecsukatni az ellenfeleket, majd folytatni mindent, mint addig. Business as usual. A zsebükbe teszik a megfelelő borítékot, cserébe elvárják, hogy – mint a mostani vizsgálóbizottság ügyében – politikai védelmet biztosítsanak nekik. Aztán nyugodtan lopnak tovább, ráadásul többnyire pártokon átívelő családi egyetértésben, lásd a hetven és a harminc legendája.
A jó hír, hogy a Simicska-tablettát már mindannyian bevették, és láthatólag se kiköpni, se lenyelni nem tudják. Ehhez elég volt megnézni az arcokat, amint Orbán Viktor kínos oligarchaügyi magyarázkodását hallgatták a Parlamentben. A lassan ölő méreg benn van a szervezetben. | [
"Fidesz"
] | [] |
A pénzt közvagyon elherdálásával a határokon túlra viszik pénzmosással vagy be nem jelentett holdingok révén. A számadat azt követen került nyilvánosságra, hogy az ENSZ, a Világbank és más ellenőrző szervezetek a katari Dohában megkezdték értekezletüket a négy évvel ezelőtt elfogadott korrupcióellenes egyezmény hatékonyabbá tételéről – írja a BBC.
Ám csekély remény van arra, hogy minden országok beleegyezzen a pénzügyeik független szerv általi vizsgálatába, az eltűnt pénzek feltárására. Az olyan országok ugyanis, mint Kína, Irán és Oroszország szembeszegülnek az ilyen intézkedésekkel.
Eddig már két csúcstalálkozó is kudarccal zárult, az ENSZ hatáskörét nem tudták kiterjeszteni a tagországok. Az adóparadicsomok és adótitkok kezelése miatt ráadásul a tagok abban sem értenek egyet, hogyan lehet a legmegfelelőbben nyomon követni a pénzeket.
A magyar politikai közbeszéd egyik vesszőparipája a pártok és a korrupció öszszefonódása. A "korrupt politika" azonban leegyszerűsítő állítás, a választók 36 százaléka nem a politika egészét hibáztatja, hanem egy-egy oldalhoz köti a korrupciót – állapította meg a Nézőpont Intézet egy ezerfős, reprezentatív országos kutatása alapján.
A megkérdezettek 23 százaléka szerint az MSZP a legkorruptabb párt, az SZDSZ -re 7 százalék jutott. A Fideszt a megkérdezettek 6 százaléka nevezte meg a legkorruptabbként. A többi párt e szempontból nem jutott egyetlen válaszadónak sem az eszébe - írja a Világgazdaság.
A magyar politikai közbeszéd egyik vesszőparipája a pártok és a korrupció öszszefonódása. A "korrupt politika" azonban leegyszerűsítő állítás, a választók 36 százaléka nem a politika egészét hibáztatja, hanem egy-egy oldalhoz köti a korrupciót – állapította meg a Nézőpont Intézet egy ezerfős, reprezentatív országos kutatása alapján.
A megkérdezettek 23 százaléka szerint az MSZP a legkorruptabb párt, az SZDSZ -re 7 százalék jutott. A Fideszt a megkérdezettek 6 százaléka nevezte meg a legkorruptabbként. A többi párt e szempontból nem jutott egyetlen válaszadónak sem az eszébe.
Szerző: BBC News - Világgazdaság - Világgazdaság Online | [
"MSZP",
"Fidesz",
"SZDSZ"
] | [
"BBC News",
"Nézőpont Intézet",
"Világgazdaság Online"
] |
A Cellum Bulgária szófiai megalapításában valóban szerepe volt az Altus bulgáriai leányvállalatának, közpénz bevonásáról azonban nincs szó - reagált honlapján a Cellum a Heti Válasz e heti számában, Olajfa Zrt. címmel megjelent cikkére. A vállalat ugyanakkor közölte: a cikkben ténybeli valótlanságok is szerepeltek, ami miatt jogi eljárást kezdeményez az azokat híresztelő médiumok ellen.
A hetilap arról számolt be, hogy Bulgáriában közös cégbe fogott Gyurcsány Ferenc volt szocialista miniszterelnök, Kóka János egykori szabad demokrata pártelnök, Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc felesége és Oszkó Péter egykori pénzügyminiszter. A cég honlapján pénteken megjelent közlemény szerint a Heti Válasz cikke pontosan megjelöli a közös cégalapítás okát: Dobrev Klára cégénél kevesebben rendelkeznek jobb bolgár piaci ismeretekkel. "A cikk többi része értelmetlen politikai spekuláció" - olvasható a közleményben.
A kommüniké leszögezi: a Cellum Bulgária azért bolgár cég, mert a bolgár piacon dolgozik. Ilyen célra egy magyar vagy máshol bejegyzett cég nem lenne megfelelő, ugyanakkor szó sincs offshore cégről. A Cellum Bulgária minden tevékenysége megfelel a bolgár és az európai uniós átláthatósági szabályoknak, és minden rá vonatkozó adót megfizet.
Mint írják, Oszkó Péter szerepéről ő maga és a Cellum vezetése is számtalanszor nyilatkozott, az általa vezetett PortfoLion Zrt., az OTP leányvállalata pedig - a piaci megtérülés reményében - tőkebefektetést hajtott végre a Cellumban. Ez fedezi a cég nemzetközi terjeszkedésének költségeit, "nincs szó tehát semmiféle közpénz bevonásáról" - írják. Azt is közölték, hogy a Cellum a jövőben még számos országban hoz létre leányvállalatot, konzulenseik kiválasztásánál nem politikai, hanem üzleti szempontokat mérlegel a vállalat.
Arról is beszámolnak, hogy a vállalat az elmúlt tizenkét évben több ízben részesült európai uniós forrásokban - a Fidesz-kormány ideje alatt is -, és a vállalatcsoport minden felhasznált pályázati forrással teljes körűen elszámolt. Ugyanakkor közölték azt is: a lap által ismertetett uniós pályázat idején a céggel sem Kóka Jánosnak, sem Gyurcsány Ferencnek, sem Dobrev Klárának, sem Oszkó Péternek semminemű üzleti kapcsolata nem volt.
A Heti Válasz e heti számában megjelent cikk szerint a cég 2005 és 2008 között 720 millió forint közpénzhez jutott. Korábban ugyan a Kóka János által irányított, mobilfizetési megoldásokat fejlesztő Cellum Global Zrt. közleményben adta hírül, hogy a bolgár Corpbankkal szövetkezve a Balkánra készül, arról azonban nem számolt be, hogy az üzletnek Gyurcsány Ferenc is részese, a tulajdonában álló Altus-ConsAlt Nemzetközi Tanácsadó Kft.-n keresztül, amely az egykori kormányfő Altus Befektetési Zrt.-jének leányvállalata.
A hetilap birtokában lévő cégiratok szerint a Cellum Bulgaria AD felét bolgár érdekeltségek ellenőrzik; 38 százaléka van a Kóka-féle Cellum Globalnak, a maradék 12 százalék pedig az Altus-ConsAlté. A bulgáriai részvénytársaság öttagú igazgatóságában két magyar tag van: Kóka János és a szófiai születésű Dobrev Klára. | [
"Altus-ConsAlt Nemzetközi Tanácsadó Kft.",
"Cellum Bulgaria AD",
"Cellum Global Zrt.",
"Altus"
] | [
"PortfoLion Zrt.",
"Cellum Bulgária",
"Altus Befektetési Zrt."
] |
Feljelentés a Gyula Várfürdő korábbi vezetőivel szemben
Szerdán Cséfán Lajos, volt fürdőigazgató és ismeretlen tettesek ellen tett feljelentést a helyi jobboldali frakció nevében Gajda Róbert képviselő, a gyulai Fidesz elnöke. A feljelentés alapját a két, a közelmúltban elvégzett vizsgálat képezi. Eszerint 25 millió forintos kár érte a Várfürdőt.
— Az ellenőrzések megállapításai számos bűncselekmény elkövetésének gyanúját vetik fel, melyekkel összefüggésben legalább 25 millió forint összegű kár érhette Gyulai Várfürdőt, mindannyiunk közös tulajdonát. Az ellenőrzések megállapításai további bizonyítást tesznek szükségessé, ez azonban már a nyomozó hatóság feladata.
Mint a gyulai emberek képviselői, erkölcsi kötelességünknek éreztük, hogy feljelentést tegyünk a bűncselekmény-gyanús esetek kivizsgálása érdekében. Szeretnénk a nyilvánosság tudtára adni, hogy milyen, a közvagyont károsító esetek gyanúja miatt tettünk feljelentést — fogalmazott a beolnak Gajda Róbert képviselő. A Fidesz városi elnöke elmondta, az ellenőrzések megállapításai szerint a Várfürdő Kft-nél 83 komplett számítógépes konfiguráció nem volt megtalálható a leltárban.
— Az ellenőrzések megállapításai szerint a Várfürdő Kft. a Pannon GSM Zrt-vel kötött mobiltelefon flottaszerződés alapján több száz személynek biztosított előfizetést, köztük soknak semmi köze nem volt a fürdőhöz. Az előfizetők összesen több millió forint értékű számlát nem fizettek ki, helyettük a Várfürdőnek kellett fizetni, de a vezetők ezt nem hajtották be a tényleges adósoktól. Az ellenőrzések szerint az üzemanyag és tisztítószer elszámolások hiányoznak, illetve szabálytalanok voltak, ezen kívül több százezer forintos olyan kifizetéseket tártak fel az ellenőrzések, amelyek szintén kárt okozhattak a fürdőnek — mondta Gajda Róbert.
A helyi polgármesteri hivatal belső ellenőrzési csoportja a képviselő-testület 2008. decemberi határozata alapján elvégezte a Gyulai Várfürdő Kft. 2007-2008. évi működésének átfogó vizsgálatát. Ezzel párhuzamosan az új ügyvezető, Kovacsics Imre utasítása alapján a Gyulai Várfürdő Kft. saját belső vizsgálatot is végzett.
Gajda Róbert úgy látja, az ellenőrzések eredményét megismerve kijelenthető, hogy a két ellenőrzés megállapításai egymást alátámasztják.
Az ügyben kerestük Cséfán Lajost is, de ő jelezte: nem kíván nyilatkozni. | [
"Gyulai Várfürdő"
] | [
"Várfürdő Kft-nél",
"Pannon GSM Zrt-vel"
] |
Az átlagpolgár jogérzéke szerint a miniszterelnök csak kihasználta a rendelkezésére álló eszközöket, amikor villáját felújította - talán ez a Fittelina-ügy legfontosabb tanulsága. Arra is fény derült, milyen nehéz áttörni a hallgatás falát, ha az érintettet Gyurcsány Ferencnek hívják.
Nincs ügy, ha meg van, az csak a volt miniszterelnöké lehet. Ezt a megközelítést választotta a média, amikor az első napok hallgatása után kénytelen-kelletlen foglalkozni kezdett a Fittelina-történettel. A Heti hetestől a napilapokig a legtöbben bagatellizálni próbálták az ügyet. A mindenkori elit lakóhelyének számító Szemlőhegy utcai villa körül történtek azonban jóval több figyelmet érdemeltek volna. Persze a befogadó közeg miatt sem robbant a bomba: Magyarországon - elsősorban a szocializmus örökségeként - bocsánatos bűnnek, sőt néha erénynek számít a kiskapuk igénybevétele.
JÓ KÖRNYÉK
Az akkor még ritkásan lakott, a korabeli II. és III. kerület között húzódó Szemlőhegy utca már a dualizmus végén előkelő környéknek számított, a Horthy-korszakban pedig a keresztény felső középosztály és a zsidó nagypolgárság lakta. A II. világháború előtt, 1939- ben a Szemlőhegy utcában élt például dr. Quirin Leó, a Rimamurány-salgótarjáni Vasmű központi vezérigazgatója, az akkor kormányzó Magyar Élet Pártja képviselője. De találunk itt ügyészt, ügyvédet, nyugalmazott tanácsost, nagykereskedőt, bankigazgatót is. 1945 után megváltozott a környék összetétele: az államosítások után utalták ki például a 42. szám alatti házat Apró Antalnak, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Bizottsága tagjának, későbbi miniszternek és országgyűlési elnöknek, s Kádár János is a szomszédos Cserje utcai házban pihente ki a kormányzás fáradalmait. Tévedés azonban, amit a Hír Tv műsorában vetett fel egy hozzászóló: állításával szemben a közelben lakó Illyés Gyula nem az államosításnak köszönhetően jutott ingatlanhoz. A ma is a hozzátartozók által birtokolt ház az író felesége, Kozmutza Flóra családi öröksége volt.
SEMMIS SZERZŐDÉS
A háromlakásos Apró-Gyurcsány-villa felújításának történetét a Magyar Nemzet foglalta össze. Eszerint Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára 1995-ben hozta létre a Fittelina Kft.-t. A cég megalakulásakor Dobrev Klára a tulajdonában lévő lakás kizárólagos hasznosítási jogát átengedte a cégnek. Az önkormányzattól nem sokkal korábban nyolcmillió forintért megvásárolt lakásért a Fittelina 16 milliót adott. A törvény adta lehetőségeket figyelembe véve a házaspár célja a bérbeadás lehetett. A cég könyvelésében 2000-ig 16 millió forint értékben nyilvántartották a bérbeadási jogot, és minden évben az összeg 16,6 százalékát, azaz évente több mint két és fél millió forintot költségként leírtak.
Egy lapunknak nyilatkozó jogi szakértő szerint az ügylet kiindulópontjában is lehetnek kétségek, például Dobrev Klára lakása kizárólagos hasznosítási jogának átengedésekor. A szerződés semmissége abban az esetben merülhetne fel, ha bizonyítani lehetne, hogy a kft. nem is akarta hasznosítani az ingatlant, s a házaspár csak "adóoptimalizálási" okok miatt választotta ezt az eljárást. Ebben az esetben a szerződést semmisnek kellene tekinteni, elsősorban polgári és adójogi következményekkel - véli a szakértő.
Úgy tűnik, a Fittelina egyetlen komoly tevékenysége a villa felújítása volt. Erre a megváltozott jogi környezet sarkallhatta a házaspárt: 1995-től ugyanis magánszemélyek már nem igényelhettek vissza áfát lakásfelújításuk után. Az 1996-os munkálatok (többek között 30 millió forintért uszodát építettek a villa alá, s kialakítottak liftet, szaunát és öntözőrendszert) áfája 14 millió forint volt, amit a Fittelina visszakapott a papíron a cég érdekében végzett beruházás után. Felmerül ugyanakkor: a kft. nem a saját használatában lévő ingatlanon (Dobrev Klára lakásán) végezte el a beruházások jelentős részét, hanem a többi lakáshoz is tartozó területen. A veszteséges céget több hitelinjekció után 2003-ban az Altus Rt. vásárolta meg; a jogutódhoz került javak (uszoda, szauna, lift) értékcsökkenési leírásával jelenleg is mérsékelik a cég adóalapját.
"Elegünk van abból, hogy mindennap, reggel, délben és este azon gondolkodunk, hogyan lehetne kijátszani a jogszabályokat. Mi lenne, hogyha betartanánk őket? (...) Nem merjük megtenni egyenként ezt a változtatást, mert attól félünk, ha én megteszem, a szomszéd építkezésen meg nem teszik meg, akkor én rajtavesztek. Mert a tisztességes jár rosszul ilyen helyzetben. De mi lenne, hogyha egy pillanat alatt mindegyikünk tisztességes lenne?" - fakadt ki Gyurcsány Ferenc az MSZP Baloldali Tömörülés Platformjának 2005. május 21-i értekezletén. A tisztességes beruházást kétségbe vonó cikksorozatra azonban a kormányfő egy ideig nem reagált, majd általánosságban beszélt az ügy körülményeiről, hangsúlyozva: mindig ügyelt az üzleti és a közélet szétválasztására. Ebben segítségére volt a miniszterelnöki ingatlanügyekben máskor felettébb kíváncsi sajtó is. A kereskedelmi és közszolgálati televíziók (a Hír Tv kivételével) az első napokban hallgattak a történetről: ha pedig valahol nyilvánosságot kapott az ügy, akkor nem hiányzott a megfelelő körítés.
"Ha jogos a kérdés Gyurcsánynál, akkor jogos Orbán esetében is" - írta a Népszava szeptember 23-án, két nappal az első Fittelina-cikk megjelenése után. A lap - miután röviden ismertette a Szemlőhegy utcai beruházással kapcsolatos állításokat - az Orbán Viktort vizsgáló parlamenti bizottság ülésén elhangzottakból kiindulva felvetette: közpénzből gyarapodott-e a volt miniszterelnök, miután Felcsúton vásárolt földjeinek értéke növekedett a térségnek nyújtott állami támogatások miatt. A Népszabadság kevésbé harcosan fogalmazott, ám szintén a volt és jelenlegi miniszterelnököt helyezte egymás mellé Küzdelem háztól házig című, szeptember 24-i cikkében. Az Észak-Magyarország a mindkét politikus érintettségét sugalmazó megfogalmazást választotta szeptember 24-én, amikor Ingatlanügy mindkét oldalon címmel cikkezett - igaz, a rövid tudósítás háromnegyede a Fittelina-üggyel foglalkozik, közölve a jelenlegi miniszterelnök cáfoló nyilatkozatát.
Ezt követően Szijjártó Péter, a Gyurcsány-Apró-érdekkört vizsgáló bizottság elnöke bejelentette, hogy a testületben inÖn dítványozni fogja különféle iratok bekérését, és felvetette: alapos a gyanú, hogy adócsalás történt. A képviselőnek az ügyre vonatkozó parlamenti kérdése szerepelt a szeptember 27-i Magyar Hírlapban az előző napi országgyűlési ülésről szóló tudósításban, Veres János pénzügyminiszter cáfolatával együtt. Ugyanaznap a Népszava az MTI alapján már arról a személyiségi jogi perről számolt be, amelyet az Altus Rt. tervezett a Magyar Nemzet ellen. A kilátásba helyezett eljárás megmozgatta a bulvársajtót is: a Napi Ász rövid hírben számolt be az Altus ellencsapásáról. Leheletnyi kétkedés érződött azonban az Észak-Magyarországból szeptember 29-én: Ki építette a medencéjüket? - tette föl a kérdést a Miskolcon megjelenő megyei napilap.
BOCSÁNATOS BŰN
A sajtót az esetleges politikai szándékok mellett motiválhatta az olvasók jelentős részének vélelmezett hozzáállása is. Elnézőek vagyunk ugyanis az adócsalókkal, bocsánatosnak tartjuk, ha valaki megkárosítja az államot - derült ki többek között a Tárki 2004. decemberi vizsgálatából. Ennek oka azonban nem csupán a szocializmusban keresendő, amely rendszer megerősítette az embereket meggyőződésükben, hogy az államtól lopni bátor cselekedet, hanem a történelem távolabbi időszakába kell visszatekintenünk. Már Rózsa Sándor is inkább hősnek számított, mint rablónak, pedig a gazdagokat megleckéztető, javaikat erőszakkal elvevő alföldi betyárvezér önbíráskodás és rablás miatt húsz évig raboskodott. A politikai rendszerrel való szembenállás oka az volt a XIX. században, hogy egy gyarmatbirodalom részeként, a bukott szabadságharc után a magyar emberek nem érezték kötelezőnek az elnyomó hatalom törvényeit - mondta lapunknak Sík Endre, a Tárki kutatója. Szerinte a szocializmus kérdéses legitimitása nem javította a helyzetet. Az ellenálló, aki még az államot is be meri csapni, bátor embernek számított a kádárizmus alatt. Ráadásul a politikai status quo fenntartása érdekében a rendszer szemet hunyt a kisebb visszásságok felett.
Egyértelmű azonban, hogy sem az olajszőkítést, sem a szervezett bűnözés által vezényelt egyéb bűncselekménysorozatokat, sőt a kínai csempészetet sem tolerálják az emberek - mondta Sík Endre. Szerinte Gyurcsány Ferencet senki sem fogja lemondásra szólítani azért, mert költségcsökkentése érdekében vállalkozást indított - azaz ugyanazt csinálta, mint amit kicsiben mások a könyvvásárlással vagy az utazási költségek elszámolásával. Bár - tette hozzá - a politikai hatalom képviselőivel szemben magasabb a mérce, mint az átlagemberrel szemben. Sík Endre úgy véli: a rendszerváltozás óta bebizonyosodott, hogy helytálló a német származású, Angliában élő szociológus, Dahrendorf elmélete, aki azt mondta: politikai értelemben hat hónap alatt lehet véghezvinni a rendszerváltozást, gazdasági értelemben hat év alatt, de az emberek gondolkodásában hatvan esztendőre van szükség a változáshoz.
Fekete-, szürke-, rejtett, informális, illegális vagy árnyékgazdaság - valamennyi szó azt jelzi, hogy a tevékenység törvénysértő módon rejtve marad az állam elől. Hogy mekkora a rejtett gazdaság aránya Magyarországon, azt a kutatók szerint nehéz megállapítani. A kilencvenes évek közepén harmincszázalékosra becsülték, idén tavasszal Gyurcsány Ferenc ugyanezt a számot hangoztatta egy felszólalásában, számszerűsítve is: szerinte 6600 milliárd forint a feketegazdaság éves teljesítménye (a 2005-ös költségvetés bevétele nem éri el a hatezer milliárdot). Szakértők szerint a magas közterhek, az átláthatatlan adópolitika, a szegénység növekedése és a munkanélküliség is hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon magas az adóelkerülők száma és a rejtett gazdaság aránya.A feketegazdaság kifehérítésére a rendszerváltozás óta minden kormányzat ígéretet tett. Különösen jellemző volt a rejtett szféra elleni küzdelem hangoztatása a Horn-kormány alatt. Horn Gyula 1996-ban azt állította: a koalíciós partner SZDSZ miatt kell lemondania a feketegazdaság felszámolására alakítandó központi nyomozóhivatal felállításáról. Gyurcsány Ferenc idén májusban hívta fel a figyelmet arra, hogy a kertész, a bejárónő, a bébiszitter és a különtanár után se felejtsük el befizetni a közterheket. Azt is mondta, hogy "a polgári viszonyok azt jelentik, hogy betartjuk a közös normáinkat, sőt büszke vagyok arra, hogy egy országnak adófizető polgára vagyok, az adófizetésem okán vannak jogaim, hogy én gondoskodom önmagamról, fizetem a járulékokat".Nem tudhatjuk, hogy a kormányok mennyire érdekeltek a feketegazdaság kifehérítésében. A Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem társadalomelméleti folyóiratában, a Fordulatban már 1997-ben megjelent egy tanulmány, mely szerint a feketegazdaság olyan eszköz a kormányok kezében, amely a hatalmat hozzásegíti céljai eléréséhez. A két szerző, Büttl Ferenc és Firle Réka azt írja: "Nem hihetjük azt, hogy csupán a politikai vakság akadályozza az államot abban, hogy hatékonyabban lépjen fel az adócsalók, feketemunkások, törvényszegő magánosítók stb. ellen - Magyarországon az egyik legfőbb illetékes, az APEH kifejezetten gyenge hatósági jogosítványokkal rendelkezik. A rejtett gazdaság azért működhet ennyire szabadon, mert gazdasági és politikai szerepe van." | [
"Fittelina Kft.",
"Altus"
] | [
"Altus Rt.",
"Magyar Dolgozók Pártja Központi Bizottsága",
"Magyar Nemzet",
"Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem",
"Baloldali Tömörülés Platform",
"Napi Ász",
"Magyar Élet Pártja",
"Hír Tv"
] |
Szilvásy György volt titokminiszter és Laborc Sándor, az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója is cáfol, és rágalmazási pert fontolgat azt követően, hogy a csütörtöki Heti Válasz és a hetilap cikke nyomán a Magyar Nemzet azt írta: Laborc "magánügynöki" feladatokkal bízta meg a 90-es évek olajügyeiben kulcsszerepet játszó Energol Rt. egykori marketingigazgatóját, Portik Tamást, aki több gyilkosság megrendelőjeként előzetes letartóztatásban várja ügyei lezárását.
A lapok sejtetni engedik, hogy információjuk azokból a ma még titkos minősítésű lehallgatási anyagokból való, amelyeket nemrég találtak meg az NBH utódszervezetének, az Alkotmányvédelmi Hivatalnak az irattárában, és amely Portik Tamás és Laborc Sándor találkozóiról készült. Korábbi információink szerint a szóban forgó felvételt valamikor 2008 nyarán Laborc egyik helyettese készítette, aki szintén jelen volt a találkozókon.
A Heti Válasz cikke szerint Kósa Lajos, Rogán Antal és Lázár János voltak azok a célszemélyek, akikről Portiknak információt kellett gyűjtenie – vagy gyártania. Cserébe Portik azt kérte volna, hogy távolítsák el a beosztásukból, illetve a testületből a rá nézve veszélyes, illetve általa korruptnak tartott rendőröket. Ezt Laborc és Szilvásy is cáfolta. Előbbi visszautasította azt is, hogy annyira oktalannak nézzék, hogy egy általa tudottan lehallgatott beszélgetésen adna törvénysértő megbízásokat egy ismert bűnözőnek.
Szilvásy György szerint a cikkek minden egyes állítása valótlanság. Emlékeztetett rá, hogy a Portik–Laborc-találkozókról készült hangfelvételek és jegyzőkönyvek titkos minősítésűek, ha azokból idézték volna a hivatkozott állításokat, államtitkot sértettek volna, és e mellett a jelenlegi igazságszolgáltatás sem mehetne el szó nélkül. Részben épp ezért nem állítják, hogy a birtokukban van a kérdéses dokumentum vagy annak egy része. Másrészt azért sem hivatkoznak rá, mert így szabadon írhatnak bármit – fogalmazott Szilvásy –, aki szerint a mostani sajtótámadás része annak a sorozatnak, amelyben Fideszhez közeli csoportok és újságírók rájuk akarják sütni a bélyeget, hogy kormányzásuk idején nemtelen célokra használták volna a titkosszolgálatokat.
Szilvásy furcsállotta, hogy Kósa Lajos ügyét is idecitálták a szerzők. Kósáról ugyanis 2010 tavaszán egy Portikkal kapcsolatban álló vállalkozó állította azt, hogy személyesen vitt neki több millió forint kenőpénzt. A volt titokminiszter azonban emlékeztetett rá, hogy az állítólagos vesztegetésről szóló felvétel 2007-ben készült. Tehát több mint egy évvel az előtt, hogy a Portik–Laborc-találkozók lezajlottak volna.
A volt titokminiszter nem zárta ki, hogy e kreált megfigyelési ügy a Fideszen belül dúló belharcok része. Elgondolkodtatónak nevezte, hogy vajon miért pont a megnevezett három fideszes politikus neve vetődött fel ebben az összefüggésben. Szerinte – idézzük – "nem zárható ki, hogy bizonyos fideszes körökben azt gondolják, mi annak idején megtudtunk valamit róluk, amit most ők, házon belül, felhasználhatnának a belharcaikban. De az is lehet, hogy csak rajtunk akarnak ütni, ha már a többi hasonló koholt ügyben csütörtököt mondtak."
A honvédelmi és rendészeti bizottság csütörtöki ülésén több olyan honatya is részt vett, aki a nemzetbiztonsági bizottságnak is tagja. Éppen a szóban forgó anyagok titkosságára tekintettel egyikük sem akart nyilatkozni arról, hogy a dokumentumokból származhattak-e a Heti Válaszban közölt információk. A Népszabadság információja szerint a nemzetbiztonsági bizottság várhatóan február elején hallgatja meg a Portik–Laborc-találkozók ügyében Szilvásy Györgyöt. Feltehetőleg ott és akkor is szóba kerül majd Portik állítólagos magánügynöki szerepe és működése. Már csak azért is, mert több képviselő, elsőként Kocsis Máté, a rendészeti bizottság fideszes elnöke is sürgette már az anyag nyílttá tételét. Ha ez megtörténik, bárki elolvashatja majd, hogy pontosan miről is beszélgetett egymással Laborc Sándor és Portik Tamás. | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Energol Rt.",
"Alkotmányvédelmi Hivatal"
] |
Balázs Attila Tiborcz Istvánnal és Mészáros Lőrinccel is üzleti kapcsolatba került. Személye az Appeninn Nyrt. körüli földindulásszerű változások egyik legizgalmasabb kérdése.
Márciusban 933,1 millió forintos állami támogatást kapott a Bayer Construct Zrt. a Pénzügyminisztériumtól toronydaru beszerzésére. A beruházás helye a kormány honlapjára feltöltött adatközlés szerint Biharkeresztes. Kerestük a céget, hogy megtudjuk, milyen építkezéshez használják majd a darut, illetve milyen pályázat keretében jutott a támogatáshoz, de cikkünk megjelenéséig nem reagáltak megkeresésünkre. Annyi kideríthető, hogy a csoportnak Biharkeresztesen van egy térkőgyára, ott működik a Viastein Kft. üzeme, amelynek bővítésére a kormány 2,8 milliárd forintos támogatást nyújtott, így elképzelhető, hogy a daru ennek keretében érkezik a határmenti településre.
A Bayer Construct az egyik legnagyobb magyar tulajdonban lévő építőipari cégcsoport, olyan hatalmas állami beruházásokon vett már részt, mint a Puskás Ferenc Stadion, az MTK-stadion vagy a Ludovika Campus kivitelezése, neve azonban csak az utóbbi hónapokban bukkant fel a hírekben. Mindjárt Tiborcz Istváné mellett.
Januárban derült ki, hogy az akkor még a miniszterelnök vejének érdekeltségében lévő Appeninn Nyrt. a Bayer Construct elnök-vezérigazgatójával, Balázs Attilával közösen megvette a balatonfüredi kikötőt üzemeltető céget. Az eladó a Jellinek Dániel többségi tulajdonában álló Indotek-csoporthoz tartozó Geraldton Invest volt. A Válasz Online vette észre cégbírósági papírokban, hogy az új tulajdonosok tulajdonjoguk soron kívüli bejegyzését kérték, mivel "olyan állami támogatási programon kívánnak pályázatot benyújtani, amelynek határideje 2020. január 31-én lejár". Így derült ki, hogy a móló fejlesztésére 999,96 millió forintos vissza nem térítendő támogatást nyertek el a Bayer Construct kikötőfelújítási pályázatán. A beadási határidő időpontját egyébként utólag tolták ki január utolsó napjára.
Balázs Attila más, a NER-be jól beágyazott vállalkozóval is üzletel. Két cégben is üzlettársa annak a Dicső Lászlónak, akinek érdekeltsége, az Eubility Group Tanácsadó Kft. februárban 5 milliárd forintos megbízást kapott a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (lásd keretes írásunkat). Balázs és Dicső közösen birtokolja az Andrássy út 47. szám alatti villát megszerző BBID Kft.-t, illetve a már említett Viastein Kft.-t, amely egyebek mellett arról ismert, hogy ők tervezték és kivitelezték a Puskás Ferenc Stadion térburkolati elemeit.
NER-es liblingek milliárdos megbízása Februárban számoltunk be róla, hogy az Eubility Group Kft. milliárdos, projektkoordinációs munkát kapott a Magyar Turisztikai Ügynökségtől. A kft tulajdonosaihoz köthető négy cég éppen ugyanott és ugyanabban, a Beregi-síkon fekvő Gyüre község külterületén lett telek- és naperőműterv-birtokosok, mint Sájer Gábor, a korábban Tiborcz István érdekeltségében álló Elios Zrt. egykori vezetője. A hatalmas, biztos haszonnal kecsegtető üzlethez az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt. mintegy négymilliárd forintnyi kedvezményes kölcsönt juttatott a cégeknek. Az összefonódásokról bővebben itt olvashat.
Balázs nemrégiben Mészáros Lőrincékkel is üzleti kapcsolatba került. A felcsúti milliárdos és felesége április közepén, különösebb indoklás nélkül bejelentette, hogy az érdekeltségükbe tartozó KONZUM II. Ingatlanbefektetési Alap eladta az Appeninnben lévő 18,33 százalékos tulajdonrészét. Tehát gyakorlatilag kiszálltak az akkor még Tiborcz-féle tőzsdei cégből. Mészárosék részét a Bayer Construct csoport egyik tagja, a Balázs Attila által alapított Zinventive Vagyonkezelő Zrt. vette meg. Mindössze néhány nappal később derült ki, hogy Tiborcz István is kiszállna az Appeninnből, május közepére pedig tőzsdén kívüli ügylet során már meg is lett a vevő: az az Indotek Group, amely a cikkünk elején említett balatonfüredi kikötőt adta el az Appeninn-Balázs kettősnek.
A Válasz Online megpróbálta Balázs Attilát kifaggatni a Dicső Lászlóhoz, illetve Tiborcz Istvánhoz fűződő kapcsolatáról, azonban az üzletember amellett, hogy ügyvédi eljárásokat helyezett kilátásba, mindössze ezekkel a nem túl konkrét szavakkal válaszolt:
Amit maguk csinálnak, rossz, amit mi, az jó, hiszen értéket teremtünk. Most is dolgozunk, nem vagyunk ám home office-ban, nem bújunk el telefonálgatni az otthoni szobáinkba; no ez a különbség!"
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs /24.hu | [
"Pénzügyminisztérium",
"Bayer Construct Zrt.",
"Viastein Kft."
] | [
"Appeninn Nyrt.",
"Magyar Fejlesztési Bank Zrt.",
"KONZUM II. Ingatlanbefektetési Alap",
"BBID Kft.",
"Elios Zrt.",
"Eubility Group Tanácsadó Kft.",
"Eubility Group Kft.",
"Geraldton Invest",
"Indotek Group",
"Zinventive Vagyonkezelő Zrt.",
"Válasz Online",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.