text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
Baja Ferenc az MSZP igazi veteránjának számít. A jelenleg 66 éves politikus 1994 és 2014 között szocilaista országgyűlési képviselő volt. A Horn-kormány idején környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, 2002 és 2010 között pedig a Miniszterelnöki Hivatalban tevékenykedett államtitkárként, ahol különböző területek tartoztak hozzá, többek között az informatikai projekteket felügyelte.
Beszédes, hogy Horn Gyulát követően Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon is fontos feladatokat bízott rá. Neve a Kulcsár Attila-féle brókerbotrányban is felbukkant.
De visszatérve a vallomáshoz, Baja Ferenc még 2019 májusában vagy júniusában egy közvetítőn keresztül kereste meg Fuzik Zsoltot. Az MSZP-s politikus szeretett volna megállapodást kötni arra az esetre, ha Karácsony Gergely lesz a főpolgármester és ha a SYS IT megnyeri a BKV Zrt. informatikai rendszereinek üzemeltetésére kiírt közbeszerzést. Baja azt mondta, ebben az esetben majd vele kell egyeztetni az informatikai projektek kapcsán.
Baja Ferenc akkor jelentkezett újra, amikor Karácsony Gergely megnyerte a választást, ekkor harmincmillió forintot kért magának, és vállalta, hogy két évig nem bolygatja meg a SYS IT Services Kft. BKV-s szerződését.
– Baja említette, hogy jóban van a főpolgármesterrel és felhatalmazása van arra, hogy informatikai kérdésekről tárgyaljon. Említette azt is, hogy Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes támogatását élvezi, aki fontos személy, mivel arról hozhat döntéseket, hogy milyen projekteket támogassanak és honnan vonjanak el pénzt – fogalmazott Fuzik.
Hozzátette: Baja Ferenc egyszer mutatott neki egy papírt, amelyen a főpolgármester aláírása szerepelt, illetve az, hogy informatikai főtanácsadó lett a fővárosnál.
A harmincmillió forintnyi vesztegetési pénzt én adtam át neki a Várkert Bazárnál található kis parkban
– mondta Fuzik a nyomozóknak.
Hangsúlyozta, Baja Ferenccel találkozott a Tabáni Tenisz Centerben, valamint a Markó utcai Pilot Caféban is, de ezeken a helyeken nem adott át pénzt.
A politikus és Fuzik rendszeresen egyeztettek, majd egy idő után felmerült, hogy Baja rendszeres havi juttatást szeretne kapni és kérte, hogy találjanak egy erre megfelelő szerződést.
– Azt mondta, havi 2-3 millió forintra van szüksége – idézte fel a történteket Fuzik, aki úgy gondolta, a BKV-s pénztárgépek üzemeltetéséből kigazdálkodható az összeg, de a BKK vezetése akkor ezt a területet éppen magához akarta vonni.
Baja Ferencnek azonban ezt sikerült megakadályozni, de a havi vesztegetési pénzek végül nem érkeztek meg az MSZP-s politikushoz. Fuzik Zsolt szerint Baja azt tervezte, hogy felvásárolja a SYS IT Services Kft-t, azonban egy másik befektető megelőzte. A cégeladásról szóló tárgyalások megindulása után Baja nem kereste többé Fuzikot, aki a nyomozóknak elmondta, a harmincmillió forintos vesztegetési pénzt a Wind IP 21 Kft.-nél kiállított fiktív számlákból fedezték.
Mint ismert, az elmúlt napokban a Magyar Nemzet számos részletet közölt Fuzik Zsolt vallomásából. Ezekből kiderült, hogy Fuzikon keresztül Horváth Csaba, Zugló szocialista polgármestere és Tóth Csaba MSZP-s honatya együtt több mint 250 millió forintot zsebelhettek be megcsapolva a kerületi parkolási cég profitját.
Hétfőn lapunk arról számolt be, hogy Molnár Zsolt szocialista országgyűlési képviselő Baja Ferenchez hasonlóan hatalmas összegre tartott igényt, hogy ne támadja meg a BKV informatikai üzemeltetési szerződését a SYS IT Services Kft.-vel. Molnár negyvenmillió forintot vett át Fuzik Zsolttól az Olimpia parkban.
Borítókép: Baja Ferenc, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) felszólal az elektronikus hírközlést érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén ( | [
"Wind IP 21 Kft.",
"SYS IT Services Kft.",
"BKV Zrt."
] | [
"Magyar Nemzet",
"SYS IT Services Kft-t",
"Miniszterelnöki Hivatal",
"Magyar Szocialista Párt"
] |
A Fidesz szerint felveti a befolyással üzérkedés gyanúját, hogy a volt kabinetfőnök férje és fia készíthette el az EU-t népszerűsítő sorozatot.
A Duna TV-t felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány Fidesz által delegált kurátora szerint Horváthné Fekszi Márta a Külügyminisztérium kabinetfőnökeként közbenjárt azért, hogy a tárca szerződést kössön egy az Európai Uniót népszerűsítő műsorsorozat elkészítésére; a produkciót a politikus férjének és fiának vállalkozása gyártotta le, így felvetődik Horváthnéval szemben a befolyással üzérkedés gyanúja.
Az ügy részleteiről Szabó László csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: a Külügyminisztérium és az Európai Unió magyarországi képviselete 2009 júniusában 84 millió forint értékben szerződést kötött a Duna Televízióval a Mi vagyunk az unió című heti műsorsorozat elkészítésére. A szerződést 2009 novemberében meghosszabbították a következő évre, bruttó 153 millió forintért. Ugyanazon a napon a Duna TV 104 millió forintért megrendelte a produkciót a műsort addig is gyártó Horváth Televízió Bt.-től - közölte Szabó László. Hozzátette, hogy a cég két tulajdonosa Horváth Miklós Arzen és Horváth Miklós, a Gyurcsány-kormány külügyi államtitkárának, Horváthné Fekszi Mártának a férje és a fia. A szerződések megkötésekor Horváthné Fekszi Márta a külügyi tárca kabinetfőnöke volt.
Jóváhagyva
Szabó László a rendelkezésére álló dokumentumok alapján azt állította: Horváthné Fekszi Márta közbenjárt a szerződések megkötéséért, így fölvethető vele szemben a befolyással üzérkedés gyanúja. Sőt, mint mondta, van olyan külügyminisztériumi feljegyzés, amelyben ő maga hagyta jóvá a szerződéseket.
Mindezt Szabó László "disznóságnak" nevezte, megjegyezve, hogy a szerződések megkötése a jó erkölcsbe ütközik, valamint azt, hogy a Duna Televízió vezetőinek felelőssége is felmerül a közpénzek hanyag kezelése miatt.
A kurátor elmondta: tisztázatlan, hogy a Duna TV mit kezdett az egyazon napon megkötött két szerződés értékének mintegy ötvenmillió forintos különbözetével. Mivel a stáblista szerint a Mi vagyunk az unió című produkció elkészítésében a Duna TV számos munkatársa közreműködött, "két dolog történhetett, az egyik, hogy az ötvenmillió forintból a Duna TV kifizette a munkatársait, azaz valójában velük gyártatta le a műsorsorozatot", a másik, hogy a Horváth Televízió Bt. fizetett nekik - folytatta. Szabó László kifejtette: az előbbi esetben az a kérdés, hogy a bt. mire kapott 104 millió forint közpénzt, az utóbbiban, hogy a Duna TV mire használta fel a nála maradó ötvenmilliót.
Fényezés
Utóbb kérdésre megerősítette, hogy gyanúja szerint a Horváth Televízió Bt. a kifizetett 104 millió forint jelentős részéért nem végzett érdemi munkát. Szabó László arra is kitért, hogy a műsorsorozatban több alkalommal sugároztak interjút - az akkor már Magyarország New York-i ENSZ-misszióját vezető - Horváthné Fekszi Mártával, és beszámoltak külföldi kitüntetéséről is.
Machétével vagdalkozni
A Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnökségének Fidesz által delegált tagja az ügyben az elnökség összehívását kezdeményezi, és reméli, hogy az megteszi a szükséges jogi lépéseket. Ellenkező esetben ő maga tesz feljelentést, noha - hangsúlyozta - jobban örülne a testületi döntésnek, mert nem szeretne "magányos bozótharcosként machetével vagdalkozni a Duna Televízió körüli zűrzavarban".
Hozzáfűzte azonban, hogy "sok illúziója nincsen", mivel a kuratóriumi elnökség szocialista, szabad demokrata és MDF-es tagjai a nyáron a Duna Televízió külső gyártású produkcióival kapcsolatosan napvilágra került, szerinte több száz millió forint érdemi munkavégzés nélküli kifizetését alátámasztó szerződésekkel sem kívánnak érdemben foglalkozni.
Kishalakat keresnek
Szabó László ugyanakkor arról is beszélt, hogy a jelenlegi kuratóriumi elnökségnek a médiaszabályozás átalakítása miatt már csak néhány hete van hátra, az újonnan megalakuló Közszolgálati Közalapítványnak pedig az egyik első feladata lesz, hogy "végigszkenneli" a közmédiumok szerződéseit.
"A nagy halak már itt vannak a szemünk előtt (...), meg fogjuk keresni a kis halakat is" - összegzett. | [
"Horváth Televízió Bt.",
"Duna TV"
] | [
"Hungária Televízió Közalapítvány",
"Közszolgálati Közalapítvány",
"Duna Televízió",
"Európai Unió"
] |
Demszkyt már a rendőrök faggatják
Főpolgármestersége huszadik évében elértek Demszky Gáborhoz a fővárosnál, az önkormányzat cégeinél zajló nyomozások szálai: az SZDSZ-tagságát a nyáron megszüntető politikust ma délelőtt a Főkert Zrt. ügyeiben a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) nyomozói hallgatják ki tanúként – értesült a Magyar Nemzet.
Tafferner Éva, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szóvivője hivatalosan is megerősítette, hogy kedden tanúként kihallgatják Demszky Gábor főpolgármestert.
Úgy tudjuk, a 2010. június 7-én hűtlen kezelés megalapozott gyanújával, ismeretlen tettes ellen elrendelt büntetőeljárásban a BRFK gazdaságvédelmi főosztályának rendőrei elsősorban a fővárosi cég tevékenységéről, szerződéseiről, a közszolgáltató tulajdonában álló gazdasági társaságokról, a főváros által átadott pénzek felhasználásáról faggatják majd Demszkyt. A magát liberálisnak mondó főpolgármester kihallgatásán feltehetően az is téma lesz, hogy a Főkert és leányvállalatai kezelésében lévő ingatlanok milyen módon kerültek ki az önkormányzat tulajdonából – írja a keddi Magyar Nemzet, melyben bővebben is olvashat a témáról. | [
"Főkert Zrt."
] | [
"Magyar Nemzet",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
Két hónap. Ennyit várt a rendőrség a fővárosi közterület-fenntartó vállalat vezérigazgatójának kihallgatása után, hogy nyomozást indítson ennél az önkormányzati vállalatnál is. Az eredetileg a BKV-botrány ügyében beidézett Bielek Péter még február 12-én vallotta azt a rendőrségen, hogy Hagyó Miklós utasítására kötöttek szerződést az FKF Zrt. átvilágítására a Cemi Kft.-vel és hogy az egyik irányított közbeszerzés nyertese 70 millió forintot oszthatott vissza a városházára. A BRFK szóvivője szerint a rendőrség nem késlekedett és nem csak azért rendelték el végül a nyomozást szerdán a FKF-nél, mert a hírTV hétfőn nyilvánosságra hozta a gyanús ügyeket. Tafferner Éva elmondta: a közeljövőben megkezdődnek a tanúkihallgatások is.
Az FKF Zrt. vezérigazgatója tanúvallomásában arról is beszélt: Demszky Gábor főtanácsadójának, Mesterházy Ernőnek is voltak kérései a közbeszerzéseknél, sőt a pusztazámori hulladéklerakóban keletkező gáz hasznosítására kiírt pályázat nyertesét jó előre bemutatta az FKF vezérének. A rendőrség azonban az előzetesben ülő Mesterházyt még csak a BKV-ügyben hallgatta ki gyanúsítottként. "Sok mindenről kérdezték, sok mindenre adott választ, ezt most nem szeretném részletezni, de gyanúsítást kizárólag a BKV-ügyekkel kapcsolatban közöltek vele" – fogalmazott Papp Gábor, Demszky egykori tanácsadójának ügyvédje.
A szocialisták továbbra is tagadják, hogy pártkifizetőhely volt a közterület-fenntartó vállalat is. Bár a cég igazgatóságát és felügyelőbizottságát is egy MSZP-s politikus vezeti, a szóvivő úgy véli: a BKV-botrányhoz hasonlóan az FKF Zrt. ügyében sem érintett a párt. "Nem az MSZP ügye" – fogalmazott Budai Bernadett. Az MSZP szóvivője hozzátette: majd az igazságszolgáltatás dolgozik, ezt nem szeretné befolyásolni véleménynyilvánításával.
A Fidesz egyébként felszólította a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. felügyelőbizottságának szocialista elnökét, hogy tisztázza szerepét. Többek közt arra is választ várnak Szaniszló Sándortól, hogy tudott-e a BKV-hoz hasonló FKF-es ügyletekről, és ha igen, akkor miért nem indított korábban vizsgálatot.
(hírTV) | [
"Cemi Kft.",
"Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.",
"BKV"
] | [
"FKF Zrt."
] |
Az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA) dollármilliókat fizetett ki nagy internetes vállalatoknak az úgynevezett Prism megfigyelési programban, miután a bíróság azt állapította meg, hogy a hivatal egyes tevékenységei törvénytelenek voltak - írta a Guardian, amely szigorúan bizalmas dokumentumokhoz jutott hozzá.
2011 októberében a bíróság azt mondta ki, hogy az NSA nem tudja megkülönböztetni a belföldi és a külföldi adatforgalmat. A bírósági döntést az Obama-kormányzat hozta nyilvánosságra. Az NSA az amerikaiakat nem figyelheti meg, viszont egy amerikai és egy külföldi e-mailes levelezését vagy chatelését igen. A hivatalnak ezért az eljárását úgy kellett átalakítania, hogy ennek megfeleljen, ehhez viszont az internetes cégek segítségére volt szükség. A Guardian szerint ez az első bizonyíték arra, hogy az NSA és a vállalatok között pénzügyi kapcsolat állt fönt.
Olyan ismert vállalatok is a fizetett cégek között vannak, mint a Google, a Yahoo, a Microsoft és a Facebook. A pontos pénzösszeg nem derült ki, de egy szigorúan titkos levél megemlíti, hogy a hivatalnak dollármillióiba került a kapcsolat. A Guardian szerint a pénzt a cégek a megfigyelések költségeire kapták.
A Yahoo elismerte, hogy kapott pénzt, de azzal érvelt, hogy nem is tehettek másként, mert az államnak kötelessége megtéríteni a költségeket, ha részt kell venniük a lehallgatásban. A Facebook és a Google azonban tagadta, hogy kaptak volna közpénzt, a keresőcég szerint sem a Prism-hez, sem más megfigyelési programhoz nem csatlakozott. A Microsoft pedig azt válaszolta, hogy azért teljesítették a kérést, mert ezt írták elő a szabályok.
A Google magyarországi sajtóirodája később elküldte a cég hivatalos álláspontját. Ebben az írták, a Google nem csatlakozott a megfigyelési (PRISM) programhoz, és nem adnak hozzáférést az USA vagy más ország kormányának. Van úgy, hogy adatokat kell kiadniuk, de ezeket csak törvényben meghatározott feltételek szerint teszik. A Google nyílt levelet is írt az amerikai kormánynak, amelyben arra kérték a hatóságokat, hogy nyilvánosságra hozhassák a nemzetbiztonsági kérelmekben érintett felhasználók és fiókok számát. A Google azt állítja, a számok bizonyítanák, hogy ezek a kérelmek a felhasználók elenyésző részét érintik csak.
A megfigyelési botrányt a hivatal korábbi dolgozója, Edward Snowden robbantotta ki iratok kiszivárogtatásával. Ezekből kiderült, hogy az USA módszeresen megfigyeli az internetes forgalmat, e-maileket, chateléseket, oldalletöltéseket, kereséseket. | [
"Microsoft"
] | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
A Fidesz az ügyészség, a Belügyminisztérium és a titkosszolgálat képviselőinek tájékoztatását kéri a Simon-ügy vizsgálatának jelenlegi állásáról az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának következő ülésén.
Ezt Németh Szilárd, a bizottság kormánypárti alelnöke jelentette be újságíróknak pénteken, Budapesten.
A politikus azt mondta, elsősorban arra kíváncsiak, hogy az MSZP volt elnökhelyettese milyen forrásból tudott befizetni a közelmúltban 128 millió forint adóhátralékot. "Vajon a vörös segély állt-e a rendelkezésére" - fogalmazott Németh Szilárd arra utalva, hogy esetleg nem az MSZP pártpénzeiből történt-e meg ez a kifizetés.
Németh Szilárd szerint a Simon-ügyben bizonyítékok is a hatóságok rendelkezésére állnak, ezért a nemzetbiztonsági bizottsági meghallgatással a korrupcióval szembeni határozott fellépésre vonatkozó amerikai kérésnek is eleget kívánnak tenni. | [
"MSZP"
] | [] |
Pozsonyban és Kassán vásárolt a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány cége értékes műemlék-ingatlanokat.
A magyar kormány egy állami alapítvány cégén keresztül vásárolt értékes szlovákiai műemlék épületeket – derítette ki a Ján Kuciak Oknyomozó Központ (ICJK).
Az Új Szó cikke szerint Kassa belvárosában, a Szent Erzsébet-dóm mellett lévő műemlék épületet idén január 11-én vásárolta meg egy Manevi nevű cég, amely a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványé.
Az ICJK szerint az alapítványt a magyar kormány hozta létre, majd közel 44 millió euró értékben juttatott neki állami tulajdonban lévő cégek, a Manevi és a Comitatus-energia részvényeit. A lap szerint ezek a cégek a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium portfóliójába tartoztak, de a tranzakció után a két céget már nem tartják nyilván a külügyminisztérium által kezelt vállalatok listájában. A két céget kezelő alapítvány kuratóriumában viszont Fidesz-közeli személyek ülnek, az intézményt pedig Magyar Levente helyettes magyar külügyminiszter vezeti.
A cikk szerint nem a fenti volt az egyetlen ingatlanvásárlás. A Manevi tulajdonába került a pozsonyi Nyerges utcában és a Védcölöp utcában egy-egy értékes ingatlan, amelyek egykor a magyar nagykövetség és a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete épületei voltak. Emellett még a trencséntyeplici Vlára fürdőház is a Manevié lett.
Az Új Szó szerint az ipolysági Árpád-kori alapokkal rendelkező egykori premontrei kolostor is a magyar cég szlovákiai leányvállalatához, a Manevi SK-hoz került.
A magyar állam közvetlen módon is vett szlovákiai ingatlanokat, két kassai műemlék épületet is megvásárolt nyáron. Az ICJK azt írta, a két ingatlan a magyar külügyminisztériumé, de ezen kívül egy további kassai épületük is van.
Ivan Korčok külügyminiszter szembesítette azzal Szijjártó Pétert, hogy a magyar állam a szlovák fél értesítése nélkül vásárolt ingatlanokat és magyarázatot kért tőle. Azt is nehezményezte, hogy minderről csak a sajtóból értesültek, mint ahogy arról is, hogy egy összesen 400 millió eurós befektetési alapból (Termőföld Magántőkealap) vettek volna a határon túli régiókban mezőgazdasági területeket.
Ezek után a magyar kormány visszavonulót fújt és Orbán Viktor visszavonta a magántőkealap létrehozásáról szóló nyári döntését. | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány",
"Manevi"
] | [
"Magyar Köztársaság Kulturális Intézete",
"Manevi SK",
"Új Szó",
"Termőföld Magántőkealap",
"Ján Kuciak Oknyomozó Központ"
] |
Külön foglalkozik a Közgép Zrt-vel és annak tulajdonosával a Freedom House (FH) amerikai jogvédő szervezet keddi jelentése. Az FH Nations in Transit 2013 (Nemzetek átalakulóban, 2013) című értékelésében hét szempont szerint osztályozta a szervezet szerint egyre gyengébb demokrácia mutatóit. A hetes skálán, amelyen az 1 a legjobb, a 7 a legrosszabb osztályzat, Magyarország korrupció-indexe 3,5.
A Freedom House nem csak számokkal osztályoz, hanem részletesen indokol is. A magyar állami korrupcióval kapcsolatban a jelentés leírja, hogy a hazai közbeszerzések útját nagyon nehéz pontosan követni, mivel ezeket nem összegzi egyetlen központi adatbázis.
Az FH szerint ugyanakkor egyértelmű, hogy a magyar állam költéseinek egyik komoly kedvezményezettje az a Közgép Zrt, amely a Fidesz 2010-es hatalomra jutása óta 300 milliárd forintnyi közbeszerzéshez jutott, vagy egyedül, vagy más cégekkel konzorciumban. Ennek köszönhetően a cég árbevétele "csak 2010 és 2011 között 50 százalékkal növekedett".
A jelentés arról ír, hogy a Közgép tulajdonosa Simicska Lajos, Orbán Viktor gyerekkori barátja, aki az első Fidesz-kormány alatt az APEH feje is volt. A FH azt is megemlíti Simicskával kapcsolatban, hogy "kerüli a nyilvánosságot, ugyanakkor politikai és gazdasági kapcsolatai révén sokak szerint Magyarország legerősebb oligarchája". | [
"Fidesz",
"Közgép"
] | [
"Közgép Zrt-vel",
"Közgép Zrt",
"Freedom House"
] |
"Az ING Nyugdíjpénztár a pénzügyi válság ellenére is jelentős reálhozamot biztosított tagjai részére. A reálhozamok pontos mértékéről az ING a tagjait a jogszabályban meghatározottak szerint tájékoztatja. A teljes időszak alatt az ING-nél lévő (azaz nem másik pénztártól az ING-hez átlépő) tagok már 3 héten belül tájékozódhatnak pontos, személyes reálhozamukról az ING lakossági portálján.Az ING Nyugdíjpénztár a magyar kötvényeket és részvényeket közvetlenül vásárolta, a külföldi - több száz különböző értékpapírt tartalmazó - befektetéseit a költséghatékonyság és a befektetési korlátok figyelembevételével befektetési alapokon keresztül eszközölte. Az ING Nyugdíjpénztárak az egyes években a mindenkor hatályos törvényi maximum alatti vagyonkezelési díjat fizették portfoliókezelőjük részére a kezelésre átadott vagyon után.Az ING Nyugdíjpénztárat érintő, szóban forgó PSZÁF határozattal kapcsolatban közigazgatási bírósági eljárás folyik. Jelenleg az ING-nek semmilyen (vissza)fizetési kötelezettsége nincs a tagjai felé." | [
"ING"
] | [
"ING Nyugdíjpénztár",
"ING Nyugdíjpénztárak"
] |
Egy évvel ezelőtt bőkezű, 50 milliárdos támogatást rendelt a magyar kormány az Iváncsán létesülő akkumulátorgyár infrastrukturális beruházásaihoz. Az összeg azóta tovább nőtt: Mészáros és Mészáros Zrt. plusz 2,6 milliárd forintot kapott a gyárat kiszolgáló víziközművek megépítésére, de az útfejlesztések plusz 40 milliárdja sem szerepelt az eredeti rendeletben. A negatív környezeti hatásokkal viszont csak az üzemelés megkezdése után szembesülnek majd a lakosok – vélik a beruházás helyi kritikusai.
Szinte lehetetlen követni a magyar kormányzat bejelentéseit az újabb és újabb akkumulátorüzemek megépítéséről. Az iváncsai gyár mindenesetre még joggal nevezhető a "legnagyobb hazai beruházásnak": a dél-koreai tulajdonú SK Innovation 135 hektáron, 682 milliárdból építi fel két komáromi gyára után harmadik magyarországi üzemét a Fejér megyei Iváncsa község határában .
Az építkezés még csak az első első ütemnél tart, de már ez is óriási, 22 épületből álló gigakomplexumot takar. A munkát 81 milliárd forintért a NER-nagyágyú Market Építő Zrt. végzi. A Garancsi István érdekeltségébe tartozó cég 2022 végére kívánja befejezni az épületek felhúzását, hogy a tervezett időpontnál előbb, 2023-ban megindulhasson a gyártás az üzemben.
"Ez egy élhető település volt, de már kezd megváltozni"
Iváncsa Fejér megye középső részén lévő, 3000 lakosú Duna menti község az M6-os autópálya közelében. Az önkormányzat honlapja így jellemzi a települést: "Jó minőségű termőföld, festői szépségű Duna-part, tiszta levegő, teljes körű infrastruktúra." A kormány két évvel ezelőtt úgy döntött, hogy kiemelt beruházásként itt épül meg az ország legnagyobb akkumulátorgyára. A beruházás tervéről előzetesen sem a helyi lakosság, sem a képviselő-testület nem értesült, az első lakossági tájékoztatót 2021 őszén tartották.
Idén szeptemberben pedig egy újabb lakossági fórumra került sor, ahol az akkumulátorgyár mellett az ahhoz kapcsolódó beruházásokról is szó esett. A helyiek közül sokan ekkor szembesültek azzal, hogy a lakossági érdekeket felülírja az építkezés mielőbbi befejezése és a gyártás tervezettnél korábbi megindítása.
Az iparterület és a lakóövezet közé ígért véderdő telepítése például még el sem kezdődött.
Az állami tulajdonú Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) képviselőjének előadásából pedig az derült ki, hogy a gyárba irányuló és onnan jövő forgalom elsőbbséget fog élvezni a lakosok közlekedésével szemben.
"Óriási dugók vannak reggelente, már egy éve nem lehet a faluban rendesen közlekedni" – hangzott el több panaszos részéről. A NIF képviselője szerint két éven belül elkészül az iparterület körüli útrendszer, ami tehermentesíteni fogja a falut. Iváncsa emellett új utakat és járdákat is kap, ezekre a belterületi és iparterületet érintő útfejlesztésekre pedig 40 milliárd forintot biztosít a kormány. Addig viszont annak, aki időben be akar érni a munkahelyére, azt javasolta a NIF képviselője, hogy "keljen fel fél órával korábban."
Röpködnek a milliárdok
Az útépítések összege hozzáadódik ahhoz a mintegy 50 milliárd forinthoz, amelyet egy 2021-es kormányrendelet az akkumulátorgyár infrastrukturális beruházásaira biztosít. A gyárat kiszolgáló és a lakosságot "kompenzáló" fejlesztésekre tehát összesen 90 milliárd forint közpénzt ad a kormány – ám valószínűleg nem fognak itt megállni a költségek.
A beruházások pedig a miniszterelnök barátját gazdagítják.
A víziközművek fejlesztését nettó 19,7 milliárd forintért csinálja a Mészáros és Mészáros Zrt., Mészáros Lőrinc birodalmának egyik legfőbb tagja. Szintén ez a cég nyerte el a szennyvízelvezetéshez kapcsolódó munkákat, amiket 7,3 milliárdért végzett volna, a projekt költségei viszont első körben 1,1 milliárd forinttal emelkedtek – írta meg a napi.hu. Egy új döntés szerint ugyanis a gyárban naponta keletkező 4000 köbméter tisztított szennyvizet az ún. Cikolai vízfolyás helyett a Duna sodorvonalába kell bevezetni, a vezetékek Dunáig való megépítése pedig 1,1 milliárdos plusz költség.
Egy további, 1,5 milliárdos emelés pedig azért vált szükségessé, mert a végleges szennyvíztisztító-telep mellett egy "ideiglenes" telepet is meg kell építeni. A gyárépítés tervezettnél korábbi befejezéséig ugyanis a végleges szennyvíztisztító nem készül el.
Ez tehát azt jelenti, hogy plusz másfél milliárdot fizet ki a magyar állam egy ideiglenes létesítményre azért, hogy a multicég minél előbb megkezdhesse a működését. A költségemelkedéssel, ha más nem is, Mészáros Lőrinc cége mindenképpen jól jár.
Átalakult a Mészáros és Mészáros Kft., de a győzelmi szérián ez sem változtat | atlatszo.hu Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaságként folytatja menetelését az Orbán Viktor felcsúti barátjának érdekeltségébe tartozó építőcég. Egy külső szemlélő számára ez nagy változást nem jelent – legalábbis, ami a vállalkozás sikerességét illeti. A társaság ugyanis továbbra is sorozatban nyeri az állami megbízásokat, most éppen egy nettó 1,3 milliárd forintos tendert húzott be Heves megyében.
Egy nagyváros energiaigényét kell kielégíteni
Iváncsa lakosságát azonban nemcsak földutak leaszfaltozásával, hanem más fejlesztésekkel is igyekszik kompenzálni a kormány. A kormány a különleges gazdasági övezet létrehozásával is kedvez Iváncsának.
Az eléggé köztudott, a kormány az első különleges gazdasági övezetet Gödön, a másodikat Fejér megyében hozta létre. Göddel szemben viszont, ahol a kormányzat egyértelműen bünteti az ellenzéki vezetésű várost a gödi Samsung adójának más települések közti szétosztásával, Iváncsa – és Rácalmás, ahol a Hankook gumiabroncsgyára működik – jócskán kap a befolyó iparűzési adóból.
Pénzosztás: Göd önkormányzata egy fillért sem kapott a gödi Samsung-adóból | atlatszo.hu Míg a gödi különleges gazdasági övezetből származó adóból a kormányhoz közelálló települések önkormányzatai jelentős összegeket kaptak, az ellenzéki vezetésű Göd közel 20 millió forintos zöldfelületi támogatási kérelmét napirendre se vette a megye pénzügyi bizottsága. Jutott támogatás egy már megépült csomádi kerékpárútra, egy korábban becsődölt veresegyházi lakópark folytatására, sőt, Dunakeszi görögkatolikus templomának kifestésére és ikonosztázára is.
Az ellenzéki pártok 2021-ben tiltakozásuknak adtak hangot, hogy a kormány az ellenzéki vezetésű Dunaújvárost büntette azzal a döntéssel, hogy a több milliárd forintnyi iparűzési adó nem a térség településeihez és nem Dunaújvároshoz kerül, hanem a fideszes vezetésű megyei közgyűléshez.
A Fejér megyei közgyűlés idei áprilisi döntése alapján Iváncsa – melynek polgármestere, Molnár Tibor (független) nem kritizálja a SK Innovation beruházását – közel 2 milliárd forintot kapott egyedi támogatás formájában. Az ipari park vízellátására biztosított milliárdokból szintén jut a községnek. A lakossági víziközmű-rendszer megújul: a régi azbesztcement-csöveket újakra cserélik, az ercsi regionális vízbázison pedig új kutakat fúrnak. Utóbbira persze azért is szükség van, mert az akkumulátorgyár napi 11 ezer köbméternyi vízigényén és a lakosság vízellátásán kívül az ipari park további, jövőben betelepülő üzemeinek igényét is ki kell majd szolgálni.
Tíz dolog, amit nem mondtak el neked az akkumulátorgyártásról – összefoglaló vó Magyarországon az elektromos autók akkumulátorainak gyártását először Gödön biztosította a kormány a Samsung SDI gigaberuházásának támogatásával. Mára közel 20 hasonló, dél-koreai vagy kínai tulajdonú akksigyár létesült országszerte. A gödi beruházással évek óta foglalkoz, cikkeink nyomán most egy összefoglaló videót is készítettünk a problémákról. Úgy véljük, a gödi gyár története “állatorvosi lóként" hordozza magában mindazokat a “betegségeket", melyek a hazai akkumulátorgyártást jellemzik – s amelyeket a kormányzat titkolni kíván a nyilvánosság előtt.
Az akkumulátorgyárnak nemcsak a víz-, de energiaigénye is egy nagyvároséhoz mérhető, hangzott el többször az iváncsai lakossági fórumon. A gigaberuházás számára 150 megawatt villamos energiát kell biztosítani, a gázfogyasztás óránként 12 500 köbméter lesz.
Mindez a magyar hatóságok szerint a környezetre nem fog jelentős hatást gyakorolni,
ezét környezetvédelmi engedélyt és hatásvizsgálatot nem írtak elő a beruházó számára.
Ágoston Jácint helyi önkormányzati képviselő szerint nagyon is lesznek negatív környezeti hatásai a beruházásnak. Ezekkel azonban csak akkor fog szembesülni a lakosság, ha teljes kapacitással beindul az üzem. Szerinte nemcsak arról nem kérdezték meg a helyieket, hogy akarnak-e egy ilyen veszélyes és környezetterhelő beruházás közvetlen közelében élni, de számos információt eltitkoltak előlük. Nem volt például ismert, hogy az ipari vasutat be fogják hozni a faluba, de az sem, hogy milyen óriási energia- és vízigényű gyárról van szó. Ágoston úgy véli, a falutól távolabb lett volna szabad csak engedélyezni egy ilyen üzemet.
Iváncsa – a falu, ahol titokban egy akkumulátorgyár épült Szinte lehetetlen követni a magyar kormányzat bejelentéseit az újabb és újabb akkumulátorüzemek megépítéséről. Az iváncsai gyár mindenesetre még joggal nevezhető a "legnagyobb hazai beruházásnak": a dél-koreai tulajdonú SK Innovation 135 hektáron, 682 milliárdból építi fel két komáromi gyára után a Fejér megyei község határában harmadik magyarországi üzemét.
Baki Endre önkormányzati képviselő még radikálisabban fogalmazott az Átlátszónak: szerinte az Iváncsának juttatott támogatások nem kompenzálják azokat a károkat, amik a falut érik az akkumulátorgyár miatt. Úgy véli, egy óriási iparváros épül Iváncsa mellett, amelynek kedvéért eltűnnek, beépülnek a kiváló minőségű termőföldek és élhetetlenné válik a korábban nyugodt, csendes település. Mindez pedig nem az itt élők, hanem egy szűk kör érdekét szolgálja, akik "eladták a falut egy külföldi cégnek".
Szöveg: Bodnár Zsuzsa – Videó: Balogh Dénes
Nyitókép: Az építkezés még csak az első első ütemnél tart, de már ez is óriási, 22 épületből álló gigakomplexumot takar. Fotó: Balogh Dénes | [
"Market Építő Zrt.",
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő",
"Mészáros és Mészáros Zrt.",
"SK Innovation"
] | [
"Samsung SDI",
"Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zártkörű Működő Részvénytársaság"
] |
Több feljelentés is érkezett az ügyészséghez, azt vizsgálják jelenleg történt-e, és ha igen, milyen bűncselekmény.
Nyomozást rendelt el a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség több feljelentés nyomán jogosulatlan titkos információgyűjtés bűntettének gyanúja miatt a Pegasus ügyben.
Az ügyészség rövid közleményében azt is hozzátette, hogy a nyomozás feladata a tényállás, és annak megállapítása, hogy történt-e, és ha igen, milyen bűncselekmény.
Két nappal korábban a Legfőbb Ügyészség még arról tájékoztatott, hogy "az ügyészségre érkezett feljelentést a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervezeti egységeink vizsgálják".
A francia sajtó arról írt pár napja, hogy a párizsi ügyészség már javában nyomoz a feltételezett jogsértések miatt.
A lehallgatási ügy miatt több beadvány is érkezett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH), ám az adatvédelmi biztos, Péterfalvi Attila szabadságát tölti, így majd csak akkor dönt esetleges vizsgálatról, ha arról visszatért. Erre legkorábban augusztus 3-án van esély.
Pegasus-botrány: Péterfalvi Attila szabadságon van, majd csak két hét múlva dönt vizsgálatokról A Pegasus-féle megfigyelési ügyben több beadvány is érkezett már a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz.
A Direkt36 vasárnap írta meg, hogy évekkel ezelőtt elkezdték használni magyar célszemélyek ellen is az NSO nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust. A célpontként kiválasztott emberek között voltak tényfeltáró újságírók, a hvg.hu korábbi újságírója, valamint médiacégeket is tulajdonló vagyonos üzletemberek, illetve az ő szűkebb környezetük is. Kutatásuk során arra utaló közvetett bizonyítékokat találtak, hogy a titkos megfigyelések mögött a magyar állami szervek állnak.
Az ügy nemzetközi szinten is komoly hullámokat vetett, Magyarországon pedig a kormány a szokásos érvkészletet vette elő: szerintük Soros és a baloldali pártok tehetnek mindenről.
A Pegasus-ügyről szóló cikkeinket ide kattintva olvashatja. | [
"Legfőbb Ügyészség",
"Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség"
] | [
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság"
] |
Megúszhatja a börtönt Kaszab
A kőbányai MSZP-t a tagtoborzási botrányok után belharcok sújtják
Bár Kaszab Csabának, a X. kerület korábbi szocialista alpolgármesterének – aki ellen vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette miatt indult eljárás – július végén meg kellett volna kezdenie börtönbüntetését, a Legfelsőbb Bíróság elrendelte, hogy a másodfokú eljárást újból folytassák le.
Részletek a Magyar Nemzet 2008. augusztus 5-i számában. | [
"MSZP"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Legfelsőbb Bíróság"
] |
A városvezetés nagyobb költségvetési szigort és ennek hatására hamarosan többlettel bíró büdzsét ígér, egyelőre azonban csak annyi biztos, hogy szokatlanul gyorsan változnak a tervek. Öt év futamidő, 2,76 milliárd forint – ezek voltak annak a hitelnek a főbb mutatói, amelynek felvételét május elején adta hírül a pécsi önkormányzat. A felhívás meg is jelent az európai uniós közbeszerzési értesítőben, a legfontosabb feltételekkel együtt. Két hétnek sem kellett azonban eltelnie, hogy a városvezetők bejelentsék: visszavonták a pályázatot. A pontos okokat pedig csak találgatni lehet.
Három évre szóló finanszírozási program indul, ezért még sincs szükség a hitelre – indokolta sajtótájékoztatóján Páva Zsolt polgármester a hirtelen koncepcióváltást. Ennek a tervnek a részleteiről azonban egyelőre nem árulnak el információkat. A polgármester mindenesetre állítja: folyamatos tárgyalásban vannak az önkormányzat számláit vezető OTP-vel arról, miként lehetne kedvezőbbre váltani a már meglévő hitelek összetételét. A város korábbi irányítói több kölcsönt devizában vettek fel, s az önkormányzatnál a kulturális fővárosi beruházásokhoz 2009 előtt igénybe vett hitelek konstrukcióját is elhibázottnak tartják.
A városi ellenzék ennél sokkal sötétebb képet vázol fel; ők azt állítják, a hitel visszamondásának valódi oka az, hogy egyetlen jelentkező sem érkezett a közbeszerzésre. Ha ez így lenne, nem volna egyedi eset. 2009-ben már volt egy olyan hitelpályázat, amelynél egy bank sem tartotta megbízhatónak Pécset.
Az ingatlaneladásokból az idén 3 milliárd forint bevételt terveztek, de a szocialisták szerint eddig sem ebből, sem a Zsolnay gyár értékesítéséből nem folyt be pénz, és ismeretlen az iskolabezárásokkal, intézményátszervezéssel elért megtakarítás is.
Az önkormányzatnál mindenesetre ígérik: a költségvetés hamarosan nem egyszerűen rendbe jön, 2013-tól már négymilliárd körüli többlete is lesz. Ahhoz, hogy sikerüljön betartani ezt az ambiciózus vállalást, vagy nagyon komolyan át kell ütemezni a hiteltörlesztést, vagy máshol kell találni lehetőséget a spórolásra. Az idei büdzsében 2,3 milliárdos éves deficittel számoltak, a teljes adósságállományról pedig 2009 végi a legutolsó hivatalos adat, ekkorról 34,1 milliárd forintról számolt be az Állami Számvevőszék.
Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. - az elmúlt évek árbevétele
Szerző: Világgazdaság - Sz. I. | [
"Zsolnay"
] | [
"Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.",
"Állami Számvevőszék"
] |
A műemlékvédelem új rendszere olyan, mint a beteg, akit műtét után vizsgál meg az orvos, hangzott el a kulturális bizottság ülésén.
L. Simon László szerint az ingatlanbefektetőknek nem áll érdekükben, hogy műemléképületeket semmisítsenek meg, vagy építsenek át a védettséget megkerülve. A kulturális államtitkár azon a bizottsági ülésen szólalt fel, amelyet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) szétverése miatt hívtak össze
"Nincs ellentét a műemlékvédők és a beruházók között. A műemléki ingatlanok tulajdonosai is abban érdekeltek, hogy tulajdonukat a legjobban újítsák fel" – védte meg a KÖH feloszlatását a tárcavezető. L. Simon úgy fogalmazott: "Meg kell találni az egészséges egyensúlyt örökségvédelem és gazdaság között, mert mindkettő fejlődése nemzeti érdek"
"Az örökségvédelem rosszul értelmezett rezervátumlogikája megakadályozza a beruházásokat" - mondta - Pedig "a beruházói érdekek is fontosak."
A bizottsági ülés apropója az volt, hogy néhány hete váratlanul feloszlatták a régészeti feltárásokért és a műemlékvédelemért felelős KÖH-öt, legfontosabb feladatait pedig a Belügyminisztériumra és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumra bízták. A nagy visszhangot keltő lépés után jelentették be a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ megalakulását, amely a KÖH-től örökölt néhány feladatáért sem felel hatóságként, a befektetői döntéseket csak véleményezheti.
A műemlékvédelem néha harc
"Napi ütközés van a műemlékvédelem és a beruházók érdekei közt" – említett meg Hiller István néhány olyan, a sajtóból is ismert beruházást, amelynél a KÖH-nek szerepe volt a műemléki érdekek védelmében. "Nem érv, hogy mindkettő az ország érdeke, mert e kettő egyensúlya fontos, míg a kormány döntése hierarchikus viszonyba hozza a kultúrát" – fogalmazott a szocialista politikus.
Hasonló véleményen volt az LMP-s Karácsony Gergely is, aki elmondta, még védegyletesként vált világossá számára, hogy miért fontos az erős műemlékvédelem. A hetedik kerületi zsidónegyed lerombolásának kísérlete, vagy a Citadella terasz építése mind arra példák, hogy az ingatlan-befektetői érdekek sokszor szemben állnak a műemlékvédelmi érdekekkel. "Bár akkoriban a jogszabályok és a közvélemény is a műemlékvédelem pártján volt, mégis nehéz küzdelem volt" – mutatott rá Karácsony arra, hogy az egykori KÖH erős jogosítványai sem voltak biztosítékok a műemléki épületek megóvására. A meggyengített és jogosítványaitól megfosztott hivatalnak így nem sok esélye van a kulturális örökségünk megóvására.
Felülbírálhatják a szakembert
Az UNESCO műemlékvédelmi világszervezete, az ICOMOS elnöke is rámutatott L. Simon László érveinek bizonytalanságára. "A szétaprózott rendszerben nincs szakmai erő" – utalt Nagy Gergely arra, hogy a kormány a járási kormányhivatalokba szórta szét az eddig a központban tevékenykedő szakértőket. "A műemlékvédelmi szakemberek egységben, szervezetben tudnak hatékonyan működni. Bármilyen jó szakemberről is van szó, ha nincs mögötte rendszer, szakértők, akikhez fordulhat, akkor nem tud jó munkát végezni."
Az ICOMOS-elnök aggályosnak nevezte, hogy a kormányhivatalokban az irodavezető, aki nem szakember, felülbírálhatja egy beruházásnál a műemlékes szakmai javaslatát. Így a befektetői érdekeknek semmi nem áll útjában.
Az új rendszerben a befektetőnek már csak a kész terveket kell jóváhagyásra bemutatni. "Olyan ez, mintha az orvosnak a műtét után kellene megvizsgálni a beteget, és jóváhagyni, hogy a vakbelét vették ki, pedig epeproblémái voltak" – fogalmazott szemléletesen a szakember.
Hiller István rámutatott, hogy nyilvánvaló, nem a kulturális államtitkárság áll a KÖH feloszlatása mögött, hanem a Belügyminisztérium. Ezt jelzi, hogy a hivatal meggyengítését is egyéni képviselői indítványokkal Győr, Eger és Tata polgármesterei kezdeményezték. A kulturális tárca "csak tolerálja azt a nyomulást, amit a BM a gazdasági csoportok érdekében a kultúra ellenében végez." | [
"Kulturális Örökségvédelmi Hivatal"
] | [
"Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ",
"Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium"
] |
Letétbe helyezték a Közjegyzői Kamaránál a TV2 opciós szerződés szerinti vételárát - mondta lapunknak Óvári Győző. A Megapolis Media Zrt. ügyvédje lapunknak pontos összeget nem említett, de elmondta, azért került letétbe az összeg, mert a Ptk. így rendelkezik abban az esetben, ha a felek között jogvita alakul ki. A vételi jog gyakorlásának két feltétele van, egyrészt, hogy a szándékot bejelentsék, másrészt hogy fizessenek is érte - immár mindkettő teljesült.
Az említett opciós szerződés még 2013-ban jött létre a Fonyó Károly tulajdonában lévő Megapolis és a korábban a TV2 Media Group Holdings Kft.-t tulajdonló CCA Vízió Kft. és Double 6 Dominoes Kft. (D6D) között. A két cég a TV2 két ügyvezető-tulajdonosáé, Simon Zsolté és Yvonne Dederické. A kontraktus értelmében Simonék átruházzák üzletrészüket a Megapolisra egy előre meg nem határozott időpontban.
Ezt érvényesítette Fonyó október 13-án, két nappal az előtt, hogy Andy Vajna bejelentette, megegyezett a tulajdonosokkal a csatornát üzemeltető TV2 Média Csoport Kft. megvásárlásáról - ennek tulajdonosa a TV2 Holdings. Dederickék végül elismerték, hogy egy hitelügylet biztosítékaként jött létre a kontraktus, ám annak hatályosságát vitatják: tavaly októberben ugyanis a CCA és a D6D eladta a saját tulajdonosainak, Dedericknek és Simonnak a TV2 Media Groupban lévő 50-50 százalékos részesedését.
Óvári ezzel kapcsolatban elmondta: jogi eljárás keretein belül fogják tisztázni, hogy a cégmozgások jogszerűen történtek-e. Az ügyet bonyolítja, hogy a TV2 korábbi tulajdonosának, a Pro7Sat1-nek (P7S1) minden a TV2-höz kapcsolódó vállalatban zálogjoga van, mivel Simon és Dederick annak idején úgy vásárolta meg a TV2-t, hogy a németek meghitelezték nekik a vételárat. Korábban azt lehetett hallani, hogy e zálogjogok törlését a P7S1 nem engedélyezte, ám Óvári szerint ilyen lépésre nem készültek, így nem is kérték ki a németek engedélyét.
Eközben a PM felszólította a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH), hogy függessze fel a hivatali eljárást, amíg nem tisztázódik a TV2 tulajdonosi jogvitája. Mint írták, ha mégis folytatódik a fúziós kérelem elbírálása, vegyék figyelembe, hogy Vajna többek közt kormányzati tisztségviselő. A GVH-nak ezért a piaci erőfölénnyel való visszaélés lehetőségének vizsgálatakor a TV2-t és a közmédiát egy cégcsoportként kellene kezelnie. | [
"TV2",
"Megapolis Media Zrt."
] | [
"TV2 Média Csoport Kft.",
"TV2 Media Group Holdings Kft.",
"CCA Vízió Kft.",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"TV2 Media Group",
"TV2 Holdings",
"Közjegyzői Kamara",
"Double 6 Dominoes Kft."
] |
A két gigaberuházás találkozása plusz 50 millió forintba kerül.
Az EU-s közbeszerzési értesítőben május 17-én megjelent tájékoztatás szerint a Városliget rehabilitációjának tájépítészeti tervezése nettó 44,97 millió forinttal drágul. Ez azt jelenti, hogy 1,27 milliárd forint helyett 1,31 milliárdba fog kerülni a jelenlegi állás szerint.
Az indoklás szerint előre nem látható okok, vagyis a vizes vb miatt.
“A FINA úszó világbajnokság kihelyezett szinkronúszás helyszínének a Városligeti ingatlant érintő megvalósítása miatt felmerült módosítási igények a tervezési program módosítását teszik szükségessé."
A már eredetileg sem olcsó, 1,27 milliárdos szerződést 2016 szeptemberében írta alá a kivitelezővel Városliget Zrt., a kormány pedig már másfél évvel korábban, 2015 márciusában bejelentette, hogy Magyarország rendezi a 2017-es vizes vb-t. Ennek fényében kissé furcsa, hogy a Városliget Zrt. most előre nem látható okokra hivatkozva emeli 50 millióval a tervezési költségeket.
A munkát egyébként eredetileg jóval olcsóbbra, nettó 850 millió forintra becsülte a Városliget Zrt., de végül ennek az összegnek a másfélszereséért kötöttek szerződést a Garten Studio Kft.-vel.
A hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzésre más ajánlattevőt nem hívtak meg, mert a Garten Studio nyerte 2016 májusában a Városliget megújítására kiírt tervpályázatot. Azon összesen heten indultak, és a cég nettó 22,8 millió forintot kapott a győztes pályaműért. Részletek a Liget-projekt honlapján olvashatók.
Az egyelőre nem derült ki, hogy a vizes vb miatt pontosan mit kell módosítani a terveken.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Városliget"
] | [
"Garten Studio Kft.",
"Garten Studio"
] |
A Magyar Építő Zrt. a Puskás Aréna kivitelezésében is részt vett. Fotó: AFP/Europress
Akárcsak a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV, a napokban átadott Néprajzi Múzeum másik kivitelezője, a Magyar Építő Zrt. is rekordévet zárt. A társaság 2021-ben közel 53 milliárd forint árbevételt ért el, adózott eredménye pedig meghaladta a hétmilliárd forintot, ami majdnem duplája az eddigi legmagasabb nyereségének.
Az ágazati összevetésben rendkívül magas nyereségráta már önmagában is említésre méltó, ám ennél pont a ZÁÉV és más Mészáros Lőrinc közeli cégek magasabbat is hoztak a korábbi években. Épp ezért ennél is érdekesebb, hogy a Magyar Építő Zrt. az éves beszámolójában közzétett egy olyan táblázatot, amelyből nagyjából kiderül, honnan származik a bevétele.
A társaság azt mutatta be, hogy a vevőkövetelései közül százalékos arány alapján mely a 10 legnagyobb forgalmú vevőpartnere. A leírás kicsit nehezen értelmezhető, de nagyjából az lehet a lényeg, hogy megadták, mekkora forgalmuk volt azoktól a nagyobb vevőiktől, amelyek év végén tartoztak nekik. Ebből pedig egyértelműen az látszik, hogy a cég bevételei szinte teljes egészében az állami szférától jönnek, és hogy a legnagyobb vevők között ott van Mészáros Lőrinc több vállalkozása is. Az a két cég pedig, amely egyik fenti kategóriába sem fér bele – az Épkar és a CLH Kft. – a Magyar Építő Zrt.-vel egy vállalatcsoportba tartozik. Utóbb hűtési céget ráadásul részben Mészáros Lőrinctől szerezték meg.
Persze mivel a kimutatás tényleg kicsit furcsa, elképzelhető, hogy más cégektől is volt akár nagyobb bevétele is a vállalatnak 2021-ben. Sokatmondó azonban, hogy a megadott tíz cég együttes forgalma szinte pontosan megegyezik a társaság teljes árbevételével*Nagyjából 700 millió forinttal meg is haladja azt, amit valószínűleg az évek között áthúzódó projektek magyaráznak.. Azaz elég egyértelműen látszik, hogy a Magyar Építőnek szinte egyáltalán nincsenek piaci bevétele, ami igen, az pedig csoporton belüli vagy Mészáros Lőrincnek végzett munka.
Ez elég jól példázza, hogyan működik a kormányközeli építőipar Magyarországon, a Magyar Építő Zrt. ugyanis elég egyértelműen NER-cég. Fő tulajdonosai között az Épkaron keresztül ott van a Szeivolt család, akik közül – az egykori Heti Válasz egy korábbi cikke szerint – ifjabb Szeivolt István, valamint felesége ott lehetett Orbán Ráhel és Tiborcz István esküvőjén is. Szintén fontos tulajdonosa a cégnek Paár Attila, akinek cége megvette Orbán Viktor vejének közbeszerzéseken hizlalt közvilágítási vállalatát, és akinek neve a Borkai-botrány kapcsán is előkerült.
Vállalat Magyar Építő Mészáros Lőrinc tiborcz istván Záév Olvasson tovább a kategóriában | [
"Magyar Építő Zrt."
] | [
"CLH Kft.",
"Néprajzi Múzeum"
] |
Távozik az MSZP-ből Boldvai László egykori pénztárnok, aki a felesége nevén levő cég miatt keveredett az offshore-botrányba. Az Index úgy tudja, Boldvai elismerte Tóbiás József pártelnöknek, hogy igaz a nyilvánosságra került információ a cégről, és felfüggeszti a párttagságát. Az MSZP-t kellemtelenül érintette a mostani botrány, a pártelnök ugyanis épp nemrég fontos megbízást adott Boldvainak a párt gazdálkodásával kapcsolatban.
Boldvai László beszélt Tóbiás József MSZP-elnökkel, miután kiderült, a felesége érintett az offshore-botrányban. Az Index úgy tudja, Boldvai elismerte pártelnökének, hogy valóban van a feleségének offshore cége, és igaz a Direkt36 által nyilvánosságra hozott információ.
Boldvai egyben bejelentette, hogy felfüggeszti párttagságát, és áll minden vizsgálat elé. Ez azt jelenti, hogy Boldvai, a párt egykori pénztárnoka távozik az MSZP-ből, és minden párton belüli posztjától is megválik. Vagyis nem lesz a továbbiakban Nógrád megyei elnök, a megyei közgyűlési tagságát megtartja, viszont független képviselőként dolgozik tovább.
Tóbiás József később sajtótájékoztatón bejelentette: a nap folyamán beszélt Boldvai Lászlóval, aki azt mondta: áll a vizsgálat elé, és nem kíván teher lenni az MSZP számára, ezért felfüggeszti párttagságát.
Tóbiás József azt mondta, a párt elnöksége szerint az elit nem tüntetheti el jövedelmét az adóhatóság elől offshore cégeken keresztül, miközben Magyarországon milliók nem tudnak megélni a fizetésükből. Hozzátette: szükség van egy olyan szabályra, miszerint Magyarországon offshore hátterű cégek, vállalkozások nem juthatnak uniós vagy állami támogatáshoz.
Az MSZP-seket nem lepte meg, hogy Boldvai László a pénzügyei miatt kerül újra a hírekbe. Korábban a Tocsik-botrányban való szerepe, majd a vagyona, a luxusháza miatt foglalkozott vele többször a sajtó. Többen ezért is tartották érthetetlennek, hogy Tóbiás József pártelnök miért bízta meg a párt pénzügyeit érintő feladatokkal pár hónappal ezelőtt.
Boldvai ugyanis több több forrásunk szerint tavaly év vége óta Katona Tamás pártigazgató mellett "tevékenykedett" (egy szocialista használta ezt a szót), és a párt gazdálkodásával és adósságrendezésével foglalkozik.
Ki kellett vonni a salgótarjáni kampányból
Az Indexnek azonban több MSZP-s is megerősítette, hogy
Boldvai a háttérben egy ideje újra a párt pénzügyeivel foglalkozott.
Boldvai 2014-ig volt parlamenti képviselő, a választókerületét nem tudta megnyerni, és listáról sem jutott be a parlamentbe. A Nógrád megyei elnöki posztját azonban meg tudta tartani, így a helyi befolyása megmaradt. Az országos pártügyekhez azonban csak pár hónappal ezelőtt tért vissza.
Nemcsak pártpénztárnoki múltja és tapasztalata miatt jutott Tóbiásék eszébe a neve, hanem a salgótarjáni időközi választás kínált neki nagy lehetőséget a visszatérésre. A február 28-i időközi választás előtt ugyanis a pártvezetés jobbnak látta, ha a helyi konfliktusok miatt a városi kampányból kivonja Boldvait.
Boldvainak ugyanis rossz a kapcsolata a salgótarjáni szervezet egy részével. A vita még a 2000-es évekre nyúlik vissza: a 2006-os kampányban odáig fajult a helyzet, hogy a város addigi szocialista polgármestere, Puszta Béla kilépett az MSZP-ből, és függetlenként indult. Boldvaiék pedig saját jelöltet állítottak. A várost végül így nyerte meg a Fidesz 2006-ban.
A helyiek nem szerették volna, ha a mostani kampányt is megmérgezi az ebből az időkből származó konfliktus, ezért azt kérték, Boldvai maradjon ki a kampányból. Tóbiásék ezután más feladatot kínáltak Boldvainak: a párt adósságügyeivel, a székházeladással kapcsolatban kérték közvetítői szerepre, amit Boldvai információnk szerint el is vállalt. Most viszont nagyot változott a helyzet, és minél messzebb szerették volna látni a párt pénzügyeitől. Úgy tudjuk, Boldvait arra kérte a pártvezetés, hogy maga lépjen hátra, és kérje az ügy tisztázását.
Hétfőn a parlamentben kérdeztük az offshore-botrányról a képviselőket, az MSZP-s Hiller István így válaszolt:
Igazából nem lepett meg senkit
Boldvai Laci felesége offshore-ozott? Mit nem mondasz! Ki hitte volna!
– ezt érezhetően ironikusan válaszolta egy MSZP-s politikus kedd délelőtt, miután kiderült, hogy a párt egykori pénztárnokának, jelenlegi Nógrád megyei elnökének felesége is érintett a most kirobbant offshore-ügyben. Több régebben aktív, illetve most képviselő szocialistával is beszéltünk a dologról, és senkit nem találtunk, akit bármennyire is meglepett volna Boldvai érintettsége.
"Miután kirobbant az offshore-botrány, kérdezte tőlem valaki, hogy szerintem lesz-e MSZP-s szál a dologban. Azt mondtam: két tippem is van, hogy kik lehetnek benne. Az egyik bejött" – mondta sejtelmesen egy régebben aktív MSZP-s, aki nem akarta elárulni, melyik párttársa volt a másik tippje.
Boldvai titokzatosan növekvő vagyona Nem magyarázzák Boldvai László 24 év alatt szerzett vagyonát a volt országgyűlési képviselő vagyonnyilatkozatai. Boldvai szinte egész életét a politikában töltötte, leszámítva azt a 1985-től 1990-ig tartó időszakot, amikor a Salgótarjáni Kohászati Üzem külkereskedője volt. Később, 1990-től egészen 2014-ig országgyűlési képviselőként tevékenykedik. A rendszerváltás után a Parlament.hu-n található adatok alapján egy képviselő tiszteletdíja csupán 32 500 forint volt, amely 1997-re 114 075 forintra kúszott fel, ebben az évben kellett először nyilatkozni vagyonukról a képviselőknek. A bizottsági posztokért járó pluszpénzzel azonban akár meg is lehetett triplázni a képviselői fizetést. Az első interneten fellelhető vagyonnyilatkozat alapján, amit Boldvai 2002-ben adott le, már rendelkezett egy szentendrei és salgótarjáni ingatlannal, amit később bevallása szerint értékesített. Közvetlenül egy évvel azelőtt, mielőtt 2007-ben elkezdte építeni a luxusvilláját, majdnem 60 milliós pénzbeli vagyonnal rendelkezett, ami mellé három ingatlan is társult. A szocialista politikus és felesége 2007-ben ezer négyzetméteres alapterületű luxusvilla építésébe kezdett Salgótarjánban. Az MSZP egykori kincstárnokának – a Tocsik-ügy felmentett vádlottjának – vagyonnyilatkozatában az állt, hogy nincs gazdasági érdekeltsége. Amikor a Blikk a megtakarításairól kérdezte, azt felelte, korábban eladott egy salgótarjáni ingatlant, az építkezéshez hitelt is felvett, ezt a vagyonnyilatkozatában később feltüntette. A villa végül 1050 négyzetméteres lett, a lakótér garázs és pince nélkül 608 négyzetméter nagyságú. A ház több szakértő szerint 200 millió forintot ér.
A Boldvai-villából nem válaszolnak
Kollégáink felkeresték Boldvai László salgótarjáni címét, hátha otthon találják a politikust, miután telefonos megkeresésünkre nem reagált. A salgótarjáni Gorkij-lakótelep fölött lévő Boldvai-villa kapujánál két nevet látni a levelesládákon, Boldvai Lászlóét és feleségéét. Az Index munkatársai körbejárták az egész villát, ami pont olyan, mint a róla szóló cikkekből kirajzolódik: az épület hatalmas, mintha három-négy társasház lenne összefűzve.
Az udvaron egy fiatalabb férfi tartózkodott, aki kérdéseinkre csak mutogatott, hogy nem kíván válaszolni, majd visszament a házba. A férjnek és a feleségnek külön csengője van, ám bármelyiket nyomtuk, nem jelentkezett senki.
A telefont nemcsak Boldvai László, de a megyei MSZP sajtósa sem veszi fel. Kollégáink felkeresték a Nógrád megyei MSZP szervezet irodáját is, ahol szintén nem válaszoltak a csengetésre.
A cikk készítésében közreműködött Hava Nikita és Német Tamás. | [
"MSZP"
] | [
"Salgótarjáni Kohászati Üzem"
] |
2014. augusztus 2., szombat 11:32
Egymilliót kaszált választási bukásán Varju László - írta a Blikk. A Demokratikus Koalíció képviselője ugyanis az április 6-ai választáson éppen nem jutott be a parlamentbe, elvesztette mandátumát, ám mivel pártja májusban a korábban országgyűlési mandátumot nyert Molnár Csabát is delegálta az Európai Parlamentbe, az ő helyét Varju László vehette át az Országgyűlésben, így a képviselő június 30-adikán újra esküt tett.A kettő között azonban a politikus kérte a mandátuma megszűnése miatt járó ellátás egyösszegű kifizetését. A lapot az Országgyűlés sajtóosztálya arról tájékoztatta, hogy mivel Varju László alapfizetése havi 394 ezer forint volt, így bő 2,3 millió forint járt a politikusnak, amiből adózás után - beleszámítva a kétmillió feletti rész 75 százalékos különadóját - 1,4 milliót kapott kézhez.Az InfoRádió megkeresésére a képviselő jogosnak tartotta a pénz felvételét:"A két hónapos mandátumhiányt kivéve a többi pénzt azt ebben a politikai perben bírósági eljárásban visszafizettem, befizettem, azzal amit a XIV. kerület Polgármesterével folytattam, ennek megfelelően jártam el és a köz pénzét ilyen módon fizettem be, ennek megfelelően tartottam jogosnak ezt."Varju László arra a perre utalt, amelyet a fideszes Papcsák Ferenc, a XIV. kerület polgármestere indított és nyert meg ellene. Tavaly ugyanis a Fővárosi Ítélőtábla 650 ezer forint és kamatainak megfizetésére kötelezte Varju Lászlót, mert egy 2010-es közleményével megsértette Papcsák Ferenc jó hírnevét. Arra a kérdésre, hogy mi köze ennek a képviselői mandátumához, Varju László a következővel válaszolt:"A Papcsák Ferenccel folytatott, ez egy politikai per volt, amit lényegében a Fidesz és a Papcsák úr személyében indított velem szemben. Ezt a pénzt arra használtam fel, hogy az ezzel kapcsolatos bírságot, ami szerintem teljesen jogtalan ennek megfelelően befizettem és visszafizettem."Persze lelépési pénzt nem csak Varju László kapott, ám egyedül neki lett ismét mandátuma. Ahogy azonban a Blikk is kiemeli, a képviselői lelépési pénz jókora előjog, hiszen a képviselőket eleve négy évre választják, továbbá a munkavállalóknak négy év után a hatályos szabályozás alapján csupán egyhavi végkielégítés jár. | [
"Demokratikus Koalíció"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Európai Parlament"
] |
Lapítanak a kőbányai MSZP-sek a vesztegetéssel gyanúsított Kaszab Csaba ügyében, a fővárosi MSZP-elnök pedig támogatásra kérte őket.
Egy milliárdos élettársa, egy eladósodott exhonatya és egy érdekes expolgármester is bekerült a főváros pénzügyi bizottságába.
Az ellenzéki párt szerint 300 millióval drágább a kőbányai közétkeztetéps, mint a szomszéd kerületben.
A volt kőbányai alpolgármester első fokú ítéletét nem kommentálja az MSZP.
Vezető beosztású hivatalos személy által folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettében bűnösnek mondta ki Kaszab Csaba vádlottat a Fővárosi Bíróság (FB), az ítélet nem jogerős, közölte a testület sajtótitkársága hétfőn. A közlemény nem tér ki arra, hogy Kaszab Csaba korábban milyen vezető beosztásban dolgozott, de tudható, hogy a szocialista politikus a korábbi önkormányzati ciklusban a X. kerületi önkormányzat alpolgármestere volt.
Kőbánya korábbi alpolgármesterét még szeptember 20-án, elsőfokú, nem jogerős döntésében mondta ki bűnösnek az FB. A testület két év börtönbüntetésre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható, és egyben 4,43 millió forint vagyoni előny megfizetésére kötelezte, áll a közleményben.
Két éve, szeptember végén tartottak házkutatást a kőbányai polgármesteri hivatalban, akkor a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal iratokat foglalt le. Az egyik internetes portál akkor azt írta, hogy az ügy hátterében fiktív épületfelújítások álltak, és az el nem végzett munkák után számlákat fizettek ki.
Kaszab Csaba már lemondott lemondott X. kerületi MSZP-frakcióvezetői posztjáról. A X. kerületi Fidesz vasárnapi közleményében ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy Kaszab Csaba jelenleg is az MSZP kőbányai elnökségének a tagja. Az MSZP budapesti ügyvezető elnöke korábban azt nyilatkozta az Indexnek, hogy a szocialisták addig nem kommentálják a vesztegetési ügyet, amíg nem születik jogerős ítélet. | [
"MSZP"
] | [
"Fővárosi Bíróság",
"Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal"
] |
A Természet- és Környezetvédelmi Egyesület például grillcsirkére, férfi térdzoknira, a Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért Egyesület pedig tanulmányírásra költötte a Norvég Alapból kapott támogatás egy részét – derül ki abból a dokumentumból, amelyet névtelen feladótól kapott a PestiSrácok.hu szerkesztősége. Az is valószínűsíthető, hogy norvég pénzből hozták létre és működtetik az Átlátszó.hu-t, a Bajnai Gordon pártját gründoló, a Haza és Haladásban alapító Tordai Csaba és Bodoky Tamás újságíró közös projektjeként futó kemény ellenzéki lapot.
Ma reggel egy boríték várt minket a portán, amelyben egyes hazai civil szervezetek norvég forráshoz kapcsolódó elszámolásairól szóló dokumentum volt. A címünkre eljuttatott boríték összesen hat szervezet, az Asimov Alapítvány, a Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, a Liberális Fiatalok Egyesülete, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért Egyesület és a Társadalmi Visszailleszkedést Segítő Egyesület elszámolt költségeinek listáját tartalmazta.
A tételes lista szerint az Asimov Alapítvány az egyik projektjére úgy kapott a Norvég Alapból 42 ezer eurónyi támogatást, hogy a pályázatban megjelölt projektcélok nem voltak teljesen összhangban az alapítvány alapító okiratában foglalt célokkal, azok valójában az Átlátszó.hu Közhasznú Nonprofit tevékenységi körébe tartozó tevékenységek voltak. Nagyon úgy tűnik, hogy norvég pénzből hozták létre és működtetik az Átlátszót, a Bajnai Gordon pártját gründoló, a Haza és Haladásban alapító Tordai Csaba és Bodoky Tamás újságíró közös projektjeként futó kemény ellenzéki lapot, amely az is alátámaszt, hogy az Asimov Alapítvány nyertes projektjében résztvevő foglalkoztatottak többsége az Átlátszó munkatársa. Ezzel kapcsolatban természetesen Bodoky Tamást, az Átlátszó.hu főszerkesztőjét is megkerestük, aki azonban nem kívánt a PestiSrácok.hu-nak nyilatkozni, mert szerinte inkorrektek voltunk velünk szemben. Ezt mi ugyan vitatjuk, de a beszélgetésben nem jutottunk tovább. Ajánljuk ugyanakkor a hasonló témával foglalkozó korábbi cikkünket.
Ugyancsak érdekes a Természet- és Környezetvédelmi Egyesület norvég pénzekhez kapcsolódó elszámolása, abban ugyanis – az általunk megkapott dokumentum szerint – ilyen és ehhez hasonló tételek is szerepelnek: grillcsirke, élesztő, kifli, tortaszelet, müzli, újság, mosogatószer, falinaptár és férfi térdzokni. Kíváncsiak voltunk, hogy az egyesület szerint miként kapcsolódik például a férfi térdzokni ahhoz a pályázathoz, amelyhez forrást kaptak a norvég adófizetőktől, de a szervezetet hiába hívtuk többször is, elérhetetlennek bizonyultak. Kérdéseinket írásban juttattuk el az egyesületnek, mint ahogy a Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért Egyesület képviselőjének is. Horváth Kingát, a TFF egyesület társelnökét ugyan elértük telefonon, de nyilatkozni nem akart, kérdéseinket elektronikus levélben kérte. Tőle azt kérdeztük, igaz-e, hogy a nekik megítélt norvég támogatásból mintegy 1,3 millió forintot fordítottak projektvezetésre, térning megtartására, szórólap és kiadvány készítésére, tanulmányírásra, és előadás tartásra, és hogy ezek mennyiben kapcsolódtak a pályázatukhoz.
A hozzánk eljuttatott dokumentum szerint a Magyar Természetvédők Szövetsége is érdekesen használta fel a norvég támogatás egy részét. Elszámolásukba ugyanis egy éves tömegközlekedési bérlet megvásárlásának a költsége is bekerült, s hab a tortán, hogy a bérlet érvényességi időszakából mindössze 5 nap esett a projekt megvalósítási időszakára. Farkas István, az MTVSZ ügyvezető elnöke a PestiSrácok,hu-nak elmondta, tévedés az éves bérlet, csupán negyedéves bérletről van szó, ami egy, a projektben közreműködő kollégájuk cafeteria juttatását képezte, szó sincs tehát visszaélésről.
A PestiSrácok.hu-hoz eljuttatott dokumentum a Liberális Fiatalok Egyesületének elszámolt költségeire is kitér, a papíron ugyanakkor azok a tételek (sör, cigaretta, hamburger) szerepelnek, amelyről a Magyar Nemzet korábban hírt adott. Ismert, július végén arról írt a Magyar Nemzet, hogy ételre, italra és cigarettára költötte a Liberális Fiatalok Egyesülete (Life) a Norvég Civil Támogatási Alapot kezelő Ökotárs Alapítványtól tavaly augusztusban kapott mintegy 2,5 millió forint egy részét. Az egyesület tagjai ezt tagadták, állították, hogy nem pályázati pénzből vettek hamburgert, sört és cigarettát.
A PestiSrácok.hu természetesen kíváncsian várja a szóban forgó szervezetek válaszát, és magyarázatát, mert minden jel szerint a norvég adófizetők egyes egyesületek grillcsirkéjét, bérletét, szórólapját is kifizették.
megjegyzés | [
"Norvég Alap"
] | [
"Társadalmi Visszailleszkedést Segítő Egyesület",
"Liberális Fiatalok Egyesülete",
"Magyar Nemzet",
"Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért Egyesület",
"Bajnai Gordon",
"Ökotárs Alapítvány",
"Haza és Haladás",
"Átlátszó.hu Közhasznú Nonprofit",
"Magyar Természetvédők Szövetsége",
"Norvég Civil Támogatási Alap",
"Természet- és Környezetvédelmi Egyesület",
"Asimov Alapítvány"
] |
Meglepte Áderékat a milliós bírság
Budapest – Súlyos jogsértésért 2,5 milliós büntetés Áder János államfő hivatalának!
A Közbeszerzési Döntőbizottság szerint a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) megsértette a közbeszerzési törvényt, amikor magas állami kitüntetések legyártására adott megbízást.
A KEH a Metal-Art-ot kérte fel, hogy elkészítse a Magyar Szent István Rend és a Magyar Becsület Rend kitüntetéseit, írta az Index. A cég 2017-ig szállítaná a kitüntetéseket, s hat év alatt a megbízás értéke akár 180 millió forint is lehet. Ekkora összegre viszont a törvény szerint már közbeszerzést kell kiírni. Vagyis nem a tárgyalóasztalnál kell megbízni a kiválasztott céget – mint ahogy az történt –, hanem versenyeztetni kell az ajánlattevőket.
Áder János államfői hivatala súlyos jogsértést követett el
A döntőbizottság szokatlanul élesen fogalmazott. Szerintük nagy értékű és súlyos jogsértés történt. Annak ellenére született meg az ítélet, hogy a hivatal igyekezett magyarázni a bizonyítványát. Szerintük még 2006-ban kötöttek szerződést a Metal-Arttal, s ezért csak őket hívhatták meg. Ám ez nem állta meg a helyét, mert a cégnek a tervezésre volt kizárólagos joga. Figyelmen kívül hagyta a bizottság azt az érvelést is, miszerint "csak magyar cég jöhetett szóba", mert a nyertesnek "tisztában kell lennie a történelmi előzményeinkkel". Ez pedig már a szakértő szerint is túlzó elképzelés.
– Semmi jelentősége, hogy hol és ki készíti a kitüntetéseket – vélekedett a Blikknek egy budapesti kitüntetés- és érmekereskedő. – Az első világháború előtt a magyar érdemrendek jelentős részét például Bécsben gyártották. A lényeg, hogy a cég hozzáértő legyen és megbízható.
A KEH-et láthatóan meglepetésként érte a büntetés. Kerestük a sajtóigazgatóságot, de csak annyit válaszoltak: az ügyben csütörtökre fogják kialakítani az álláspontjukat. A hivatal képviseletében egyébként Balsai István alkotmánybíró fia, ifj. Balsai István járt el, akiről a Blikk írta meg: pályáztatás nélkül került a Sándor-palotába. Várhatóan a szerződés némi fejtörést is okoz majd.
– A szerződéses jogviszonyt meg kell szüntetni a határozat értelmében – vélekedett az ügyről Kamarás Péter ügyvéd, a Blikk jogi szakértője. – Ugyan a megállapodás egészét nem ismerjük, de valószínűleg egyes felmerülő részletekben meg kell egyeznie a cégnek és a KEH-nek. Így például akár a kitüntetések tervezéséből fakadó szerzői jogok ügyében. A Metal-Art birtokolja ezeket, így az ő beleegyezésükkel gyárthatóak azok csak tovább, ha egy esetleges közbeszerzésen egy másik cég nyerne.
Blikk-összeállítás | [
"Metal-Art",
"Köztársasági Elnöki Hivatal"
] | [
"Magyar Becsület Rend",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Magyar Szent István Rend"
] |
Az MSZP vagyonvédelmi szekciójának vezetője, Kövecses Gábor az egyik gyanúsítottja a több mint egy évre visszanyúló csalási ügynek, amiben nem létező tartozásokat próbáltak eladni bankoknak, írja a Magyar Nemzet.
A lapnak a szocialista pártnál megerősítették, hogy Kövecses Gábornak a pártnál van beosztása, és nem indult ellene eddig fegyelmi vagy etikai eljárás.
Mint a Független Hírügynökség korábban hírül adta, a 2006 őszéig visszanyúló csalássorozat gyanúsítottjait idén szeptember végén és október elején fogták el a fővárosi rendőrök.
A gyanúsítottak között ügyvédek is vannak, ők vélhetően az iratok hamisításában segédkeztek.
A csalók hamis papírok segítségével cégek nem létező tartozásait próbálták eladni bankoknak. Több százmillió forintot szereztek így.
A Magyar Nemzet szerint a gyanúsított ügyvédek a bizonyítékokat is megpróbálták eltüntetni, de ezt a rendőrök megakadályozták. A lap szerint az ügynek hét gyanúsítottja van
A csalók a MÁV-val szembeni nem létező követelésüket akarták eladni, előtte szintén a vasúttársasággal kapcsolatos iratokat hamisítva akartak bankkölcsönt felvenni.
Kövecses Gábor állítólag bevallotta a rendőröknek, hogy az ügy két másik gyanúsítottja is jó szocialista kapcsolatokkal rendelkezik, baráti cégeknek bármit el tudnak intézni, írja a lap a birtokába került dokumentumok alapján.
A vagyon elleni és korrupciós bűnügyek kimeríthetetlen tárháza az MSZP, áll Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője közleményében. "Legyen szó uniós források és ifjúsági pályázatok intézményesített lenyúlásáról (Zuschlag-ügy), kerületi pénzek elsikkasztásáról (Ispánki-ügy), vesztegetésről (Kaszab-ügy), közokirat-hamisításról (Juhászné-ügy), vagy éppen befolyással üzérkedésről (Csonka-ügy, Lendvai Ildikó volt kampányfőnöke), mindig ott találjuk a szocialista párt kisebb-nagyobb funkcionáriusait." | [
"MSZP"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Független Hírügynökség"
] |
Mészáros polgármesterként saját cégével szerződik
Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester zászlóshajó cége, a Mészáros és Mészáros Kft. az EuroAszfalttal közösen sorra nyeri el az utóbbi időben a szennyvíz tisztító telepek és csatornahálózat korszerűsítésére kiírt közbeszerzési eljárásokat. A munkavállalási szándék beteljesülésének pedig még az szab gátat, ha épp a becsült árnál 167 százalékkal drágábban tudja Mészáros megcsinálni a feladatokat.
Az ország több pontján elnyert munkák után ezúttal hazai pályán sikerült nyernie Mészároséknak. Az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetmény szerint ezúttal az észak- és közép-dunántúli térségben kell dolgozni, egyebek mellett Újbarok agglomerációban, ami Felcsútot is magába foglalja. Ezzel is magyarázható az, hogy az ajánlatkérők között a Nemzeti Fejlesztési Programiroda mellett a Mészáros Lőrinc által vezetett Felcsút Községi Önkormányzat is feltüntetésre került.
Az a helyzet állt tehát elő, hogy Mészáros polgármesterként saját magának adott munkát.
A feladatokat a becsült 5,44 milliárd helyett 6,51-ért fogja elvégezni az M-E 2020 Konzorcium, azaz a Mészáros és Mészáros Kft. és az Euroaszfalt Kft. párosa. Ezúttal 19 százalékos a költségemelkedés.
A munkákra rajtuk kívül
a Colas Alterra Zrt.,
a Swietelsky Magyarország Kft.
és a Szabadics Közmű és Mélyépítő Kft. jelentkezett.
mfor.hu | [
"EuroAszfalt",
"Mészáros és Mészáros Kft."
] | [
"Nemzeti Fejlesztési Programiroda",
"M-E 2020 Konzorcium",
"Colas Alterra Zrt.",
"Felcsút Községi Önkormányzat",
"Swietelsky Magyarország Kft.",
"Szabadics Közmű és Mélyépítő Kft."
] |
A Várgondnokság Nonprofit Kft. 2023. november végéig kölcsönzött ki a Várban lévő új miniszterelnöki irodába 14 műtárgyat a Magyar Nemzeti Múzeumból. A festmények többnyire híres magyar államférfiakat ábrázolnak, például Széchenyi Istvánt, Tisza Istvánt és Zrínyi Miklóst. A Karmelitába kikölcsönzött alkotások között van Barabás Miklós alkotása Baross Gáborról, és Székely Bertalan Gróf Andrássy Gyulát ábrázoló festménye is.
Decemberben jelent meg a sajtóban, hogy a budai Várban kialakított új miniszterelnöki hivatalt az Iparművészeti Múzeumból kikölcsönzött szőnyegek, és a Magyar Nemzeti Galériából kölcsönzött festmények ékesítik.
Január elején közadatigénylésben kértük ki a Galéria felettes szervétől, a Szépművészeti Múzeumtól a 2015-2018 között nem közgyűjtemények (vagyis nem más múzeumok) számára kölcsönadott műtárgyak listáját. A múzeum válaszából kiderült, hogy az állami tulajdonú Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. összesen 34 festményt és 4 szobrot kölcsönzött ki a Szépművészeti Múzeumból 2018. november 28-tól egészen 2023. december 31-ig. A műtárgyak tárolási helye a kölcsönzés időtartama alatt a budapesti Színház u. 5-7., vagyis a Karmelitában berendezett új miniszterelnöki iroda.
34 festményt és 4 szobrot kölcsönöztek ki a Szépművészeti Múzeumból Orbán új irodájába A kormány és a kormánymédia folyamatosan azt hangsúlyozza, hogy a Várban többmilliárd forintért kialakított új miniszterelnöki hivatal egyszerű és puritán. A fehér falak és sötét bútorok valóban ezt a hatást keltik, de az épületegyüttes szőnyegeit az Iparművészeti Múzeumból, a festményeket és szobrokat pedig a Nemzeti Galériából kölcsönözték ki Orbán Viktorék számára.
Információink szerint nem csak a Szépművészeti Múzeumból kölcsönöztek ki műtárgyakat a Karmelitába, ezért a Szépművészetinek beadott adatigényléssel egyidőben a Magyar Nemzeti Múzeumtól is közadatigénylésben kértük ki a 2015 és 2018 között nem közgyűjteményeknek kölcsönzött műtárgyak listáját.
A Nemzeti Múzeum az adatkérésünkkel érintett iratok nagy mennyiségére hivatkozva 15 nappal meghosszabbította a válaszadási határidőt, és január végén küldte meg a választ, ami igazolta az értesüléseinket.
A Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. összesen 14 festményt kölcsönzött ki a Nemzeti Múzeumból 2018. december 1-től egészen 2023. november 30-ig. A kölcsönzés idején a műtárgyak tárolási helye a budapesti Színház u. 5-7., vagyis a Karmelita-kolostor, az új miniszterelnöki iroda.
Ezekről a festményekről van szó:
Barabás Miklós: Baross Gábor
Diósy Antal: Apponyi Albert
Hoffmann Géza: Bethlen István
Glatter Gyula: Bánffy Miklós
ismeretlen szerző: Széchenyi István
ismeretlen szerző: Zrínyi Miklós
Pállik Béla: Tisza Kálmán
Schöfft Ágoston: Gr. Széchenyi István
Stetka Gyula: Tisza István
Székely Bertalan: Gr. Andrássy Gyula
Than Mór: Gr. Batthyány Lajos (1)
Than Mór: Gr. Batthyány Lajos (2)
Telepy Károly: Füleki vár
Telepy Károly: Németújvári vár
A listán kétszer szerepel Than Mór Gróf Batthyány Lajost ábrázoló festménye, de nem tévedésből: rákérdeztünk a Nemzeti Múzeumnál, és azt válaszolták, hogy két külön alkotásról van szó.
A Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. kikölcsönözte a Karmelitába Székely Bertalan Gróf Andrássy Gyulát ábrázoló művét is, amit 2012-ben a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) vásárolt vissza Magyarország számára. A festményt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes 2014-ben tekintette meg a Nemzeti Múzeumban, ahol az MMA beszámolója szerint “A sikeres “műtárgymentés" történetéről dr. Csorba László Főigazgató személyesen tájékoztatta a rangos vendéget, aki megelégedését és őszinte jókívánságait fejezte ki az MMA döntésével kapcsolatban."
Címlapképen Pallik Béla Tisza Kálmánt, Schöfft Ágoston Széchenyi Istvánt, és Glatter Gyula Bánffy Miklóst ábrázoló festménye (montázs) | [
"Várgondnokság Nonprofit Kft.",
"Magyar Nemzeti Múzeum"
] | [
"Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft.",
"Magyar Művészeti Akadémia",
"Szépművészeti Múzeum"
] |
Nagy György azután vette át a tihanyi kikötő irányítását, hogy a cég állami támogatást nyert. Korábban egy Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó cég a füredi kikötő fejlesztésére kapott pénzt.
Nemcsak Mészáros Lőrinc és Tiborcz István korábbi közös érdekeltsége kapott állami támogatást balatoni kikötőfejlesztésre, hanem Csányi Sándorhoz közeli cégnek is jutott 550 millió forint a balatonfüredi Uni Hotel kikötőjének fejlesztésére – írtuk április elején. Akkor még úgy tűnt, hogy az OTP-vezér köre beéri ennyivel, a pályázat kihirdetése után egy hónappal azonban Csányi Sándor üzlettársa átvette a tihanyi kikötő irányítását.
Pedig áprilisban még arról számoltunk be, hogy egy balatoni vállalkozó cége fejlesztheti az állami tulajdonban lévő Tihanyi Yacht Clubot. Ám a tihanyi Malackrumpli bisztró tulajdonosa, Járosi Tamás a Magyar Turisztikai Ügynökség 195 millió forintos kikötőfejlesztési támogatása után nagyjából egy hónappal otthagyta a kikötőt üzemeltető céget. Helyette Csányi üzlettársa, a 36. leggazdagabb magyar (a Szakonyi Péter által összeállított 100 leggazdagabb magyar listája szerint), Nagy György HO-ME 2000 Kft.-je lett a Peninsula Resort Zrt. tulajdonosa.
Válság van, és nem bírtuk tempóval, ezért döntöttem így. Kaptam egy ajánlatot, amit elfogadtam. Vállaltunk más projekteket is, a jövőben ezekre koncentrálunk majd
– indokolta Járosi a kiszállását a 24.hu-nak.
Járosi formálisan májusban távozott a Peninsula Zrt.-ből, Nagy Györgyék azonban már korábban megjelentek a tihanyi fejlesztések környékén. Erre lehet következtetni abból, hogy a milliárdos vállalkozó egyik cége, a REPÉT Kft. tavaly decemberben leszerződött a Tihany Yacht Club szálloda felújítására. A munka nettó 475 millió forint, a közbeszerzést egyedüli ajánlattevőként vitte el érdekeltsége.
Nagy György A leggazdagabb magyar vállalkozók között jegyzik, Wallis-alapítóként vált ismertté, de ennél ma már fontosabb ismérve, hogy cégbirodalmuk össze-összeér Csányi Sándor OTP-vezérrel. A HO-ME 2000 Kft. Nagy csúcsvagyonkezelője, amely a multimilliárdos érdekeltségeit fogja össze. 2018 végén csaknem két tucatnyi társaság szerepelt a listán, az adózott profit pedig 10 milliárd forint felett volt. Mindenevő nagyvállalkozók közé sorolják, miután az energetikától (MET, Prímagáz) a logisztikán (Csepeli Szabadkikötő) keresztül a pr-ig (Café-csoport) számos üzletágban felbukkant. Csányival rendre közösen üzletel, például a mohácsi vágóhídban egy időben üzlettársak voltak, sőt egyedüli részvényes is volt a HO-ME 2000, mígnem az teljes egészében a Csányi-birodalom része lett. Az is megesett, hogy közös üzletüket Mészáros Lőrincnek adták el. Nagy György, ahogy a toplistás milliárdosoknál nem ritka, a magyar futballba is beszállt nemrég. A Vasas Futball Kft.-ben 79 százalékos részesedést szerzett. Tavaly pedig még a Los Angeles Times is írt róla, miután a város elitnegyedében, Bel-Airben megvásárolt 6,1 millió dollárért egy luxusvillát.
Nem sokkal később Csányi Sándor üzlettársa meg is vette a Peninsulát, majd miután a kikötőüzemeltetőbe beszállt vállalkozása, a HO-ME 2000, Nagy György új ügyvezetőt nevezett ki, május eleje óta Harnos László vezeti a céget. Harnos a közbeszerzésről azt mondta lapunknak, hogy a szálloda felújítása nem kerül közpénzbe, a projektet egészében a Peninsula Resort Zrt. finanszírozza.
Harnos Linkedin profilja alapján dolgozott már Csányi Sándornak és Mészáros Lőrincnek is. Bad Kleinkirchheimben a Hotel OTP Birkenhofot igazgatta, klubmenedzsere volt a legnagyobb taglétszámú magyar golfközpontnak, a Pannonia Golf & Country Clubnak, amelynek üzemeltetője tavaly került a Csányi család kezéből Mészáros Lőrinc érdekeltségébe.
Mészáros Lőrinc megvette Csányiék alcsútdobozi golfklubját A Pannónia Golf és Country Club az elmúlt években idegen szigetként ékelődött be Orbánék és Mészárosék birtokai közé, ennek mostantól vége.
Jut még kikötőkre
A tervek szerint 4 milliárd forintot adott volna az állam a balatoni kikötők bővítésére vagy építésére, de végül ennél több mint 800 millióval nagyobb összeget áldoztak hét balatoni kikötőre. A pályázat legnagyobb nyertese Balatonfüred, ahol három kikötőt fejleszthetnek állami támogatásból. A cél a balatoni elektromos hajózás fejlesztése, a kiírás szerint olyan hálózatot kell megépíteni, "amely az elektromos hajók számára is megteremti a lehetőséget a Balaton teljes körű bejárására".
A Kisfaludy-program részeként további 500 millió forintot is szétosztanak a meglévő kikötők fejlesztésére. Ez viszont csupán aprópénz az első körhöz képest, a kiírás szerint a felhívás keretösszege 500 millió forint, amiből 10-20 kikötőt akarnak támogatni, így a maximális támogatás összege 30 millió forint lesz.
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu | [
"Peninsula Resort Zrt.",
"HO-ME 2000 Kft."
] | [
"Tihanyi Yacht Club",
"REPÉT Kft.",
"Los Angeles Times",
"Pannonia Golf & Country Club",
"Pannónia Golf és Country Club",
"Csepeli Szabadkikötő",
"Hotel OTP Birkenhof",
"Vasas Futball Kft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] |
Az MSZP nem vesz részt azon az ötpárti egyeztetésen, amelyet a Fidesz kezdeményezett a jegybanki törvényt is módosító, kétharmados támogatást igénylő javaslatról. Ezt Józsa István, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője közölte hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.
Indoklása szerint az MSZP nem kíván asszisztálni a Fidesz azon kísérletéhez, amely ellehetetleníti, hogy a brókerbotrány károsultjai kártérítési igényt nyújtsanak be a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB). A szocialista politikus azt mondta, az elégtelen felügyeleti tevékenység miatt az MNB-t súlyos felelősség terheli.
Józsa István megismételte pártja álláspontját: távoznia kell Matolcsy György jegybankelnöknek. A lemondását követően vissza kell rakni a nemzeti bank büdzséjébe azt a több száz millió forintot, amit a Matolcsy szétosztott - hangoztatta. Emellett sürgette a jegybank felügyelőbizottsági tagjainak megválasztását is.
Közölte azt is, hogy az MSZP nem támogatja az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló javaslatot. Megjegyezte: nem tartják azt rossznak, hogy újabb felügyeleti eszközöket kap az MNB, de megítélésük szerint a jegybank eddigi is rendelkezett a szükséges jogkörökkel, csak azokkal nem megfelelően élt.
Az MSZP-nek úgy tűnik, mintha a kormány "falazna a brókerbotrány résztvevőinek" - fogalmazott.
Kérdésre válaszolva hozzátette: a törvényről a Fidesz kezdeményezett ötpárti egyeztetést. | [
"Magyar Nemzeti Bank",
"Fidesz"
] | [] |
Gaskó elbújt a rendőrök által megszállt székház irodájában
Budapest - Házkutatást tartottak információink szerint a rendőrök Liga Szakszervezetek székházában.
Ennek a szervezetnek az elnöke Gaskó István, akiről nemrég megírtuk, hogy a Hiltonban bérelt lakosztályt csaknem 200 ezer forintért egy éjszakára a vasutas-szakszervezet pénzén.
Liga Szakszervezetek elnöke Gaskó István, a szervezet székházát ellepték a rendőrök ()
Fegyveres rendőrök reggel érkeztek ki a székházhoz, civil autókkal, civil ruhában: jegyzőkönyvbe vették a dokumentumokat, amiket az irodákban találtak és úgy tudjuk, a számítógépeket is átvizsgálták.
Az iratokat nézték át a nyomozók
A nyomozókat nem a botrányos hotelszámlák érdeklik elsősorban, hanem a szakszervezet százmilliós sztrájkalapja, aminek nyoma veszett.
Gaskó István névtáblájára ki van függesztve a falra, így nem nehéz megtalálni
Információink szerint Gaskó a székházban van, már csak abból is egyértelmű ez, hogy az autója az udvaron parkol. Próbáltunk beszélni vele, de titkárságán azt mondták, hogy tárgyal, nem ér rá. Telefonját sem vette fel.
A székházat ellepték a nyomozók
Gaskó autója a székház udvarán parkol
Blikk-információ | [
"Liga Szakszervezetek"
] | [] |
Jól járhattak azok a kormányhivatalnokok, akik nyár közepén részt vettek az óriásplakátok összeírásában: a Népszava biztos forrásokból úgy értesült, hogy fejenként több százezer forintos célprémiumot kaptak a napokban. Ugyanakkor a kormányhivatalokat felügyelő Miniszterelnökség cáfolta a hírt. Így szerintük a kormányhivatalokban sem célprémiumot, sem más juttatást nem kaptak a dolgozók. Egyelőre tehát rejtélyes, hogy ha igen, akkor pontosan honnan kaphattak kormányzati dolgozók prémiumot. Forrásaink ugyanis határozottan állítják: többeknél az átutalás már meg is történt és az októberi fizetéssel együtt megjelent a számlájukon a több százezer forintra rúgó összeg. Mindez azt jelenti, hogy a kormány alighanem közpénzen végeztette el azt a munkát, amely a Fidesz politikai érdekeinek megfelelően, segítette a kabinetet bíráló plakátok visszaszorítását.
Mint emlékezetes, július közepén a Népszava írta meg először, hogy a Fidesz-Jobbik plakátháború újabb fejezeteként hirtelen pluszmunkát kaptak a kormányhivatalok dolgozói. Járásonként 2-3 hivatalnokot utasítottak arra, hogy vegyék lajstromba az óriásplakátokat. Mindez központi utasításra történt, a kormányhivatalnokok legalábbis egységes munkaleírást kaptak.
A Miniszterelnökség előbb csak annyit mondott, hogy a kormányhivatalok a "településkép védelméről" szóló törvényben meghatározott feladatukat végzik. A törvény azonban nem írta elő a kormányhivataloknak, hogy regisztrálják az óriásplakátokat. Aztán később kiderült, hogy a kormányhivatalok csak előbb cselekedtek, mint hogy rendelet született volna a kérdésben. A miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János csak hetekkel cikkünk után, augusztus elején adta ki hivatalosan utasításba a kormányhivataloknak, hogy mérjék fel a reklámhordozókat.
Minderre azért volt szükség, mert a Fidesz meg akar szabadulni a kormányt bíráló óriásplakátoktól. Mint arról többször írtunk, a településkép védelméről szóló törvény "Lex Simicska" néven elhíresült módosítása is azt a célt szolgálta, hogy minél előbb ellehetetlenítsék a plakátpiac meghatározó szereplőjét. Ennek előfeltétele volt a plakáthelyek sürgős lajtsromozása. A következő lépésben pedig szeptemberben a kormányhivatalok elkezdték letiltani a szerintük a kormánykritikus plakátokat. Így ősszel sorba kapta meg a felszólításokat Simicska Lajos reklámcége, hogy két napon belül távolítsák el azokat az Orbán Viktort, Mészáros Lőrincet, Rogán Antalt és Habony Árpádot gengszterként ábrázoló óriásreklámokat, amelyek a kormányhivatalok megítélése szerint valójában "jobbikos plakátok". A hivatali össztűz nyomán Simicska szeptember végén visszavonulót fújt: a reklámcégének utasításba adta, hogy ne vegyen fel politikai, közéleti tárgyú hirdetést.
Batka Zoltán | [
"Miniszterelnökség"
] | [] |
"Az állami tévé megnevezést - mint azt sokadszorra tesszük - most is visszautasítjuk" - írta a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sajtóosztálya a Facebookon, miután a HVG azután érdeklődött, hogy az angol és az orosz mellett milyen más külföldi híradó lesz még az "állami tévén".
Az évi több mint 80 milliárd forint közpénzből működő "nem-állami" MTVA szerint ugyanis az alaptörvény és a médiatörvény is közszolgálati médiaként említi őket. Újabb idegen nyelvű híradóról nem adtak tájékoztatást, de azt megjegyezték, hogy ez alapján a HVG-t 1979-es megalakulása miatt a pártállam médiumának is nevezhetnék. A lap válaszában úgy reagált, nem az alapítás dátuma alapján dől el a közszolgálatiság vagy a pártállamiság kérdése. Egyébként a közmédia - melytől nemrégiben 45 milliárdnyi hitelt vállalt át az állam - legnézettebb műsora a Nielsen adatai alapján a múlt héten a Hegyi doktor újra rendel című német sorozat volt, a top 10-es listára egyetlen M1 Híradó sem fért fel. | [
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap"
] | [] |
"Túlexponálták" a sikkasztási ügyek kérdését? + Videó
• Fogházra ítélt alezredesek Szekeres Imre szakminisztert is meghallgatták a Honvédelmi Minisztérium (HM) keddi, rendkívüli ülésén. A miniszter maga kérte a testület elnökét, hogy már kedden hadd számoljon be arról, tudott-e a tárca egyik intézményénél feltárt vesztegetési ügyekről, illetve annak hátteréről.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Tekintse meg a Hír Televízió felvételét! A honvédelmi bizottság keddi, rendkívüli ülésén is szóba kerülnek a Honvédelmi Minisztériumnál napvilágot látott vesztegetési ügyek, ugyanis napirendre vételét a szakbizottság egyhangú szavazással támogatta – értesült a hírTV. Ugyan a honvédelmi bizottság keddi ülésén eredetileg csak a benzintenderrel kapcsolatos közbeszerzési eljárásról lett volna szó, de a képviselők egyhangú szavazással úgy döntöttek, hogy napirendre veszik a tárca intézményeinél feltárt ügyeket.
Szekeres a bizottság előtt ismételte önmagát – számolt be a hírTV helyszíni tudósítója. A tárcavezér elmondta: egy miniszternek egy ilyen korrupciós ügyben csak annyi és csak az a felelőssége, hogy "megnyugtatóan tisztázza a kialakult helyzetet". Az ülés bár nyilvánosan kezdődött, időközben kiküldték a sajtó munkatársait, a Katonai Biztonsági Hivatal vezetője ugyanis ezt kérte a bizottságtól. Az ülés további részében olyan kérdésekről tárgyalnak, hogy ki tette meg a szükséges feljelentéseket, illetve ki világított rá az esetleges összefonódásokra.
Szekeres Imre felszólalásában egyébként többször is nehezményezte, hogy a Magyar Nemzet, illetve a hírTV "túlexponálta a sikkasztási ügyek kérdését", és arról túl nagy terjedelemben, illetve félrevezetően tájékoztatott. Sőt azt sem tartotta szerencsésnek, hogy a Zrínyi egyetem rektorát a kamerák kereszttüzében vették őrizetbe. Arra a kérdésre, hogy miért zárkózott el sokáig a nyilatkozattétel elől, úgy felelt: "a nyomozás érdekei megkívánnak egy bizonyos jogi magatartást".
A tárcavezető egyébként írásban kérte a testület fideszes elnökétől, hogy személyesen számolhasson be a minisztérium körüli ügyekről. Szekeres – elmondása szerint – azért tartotta fontosnak a megjelenést, mert az ügyek a bizottságra tartoznak, nem a médiára – tudta meg a hírTV tudósítója. Szekeres kezdeményezésére meghívták az ülésre Kovács Tamás legfőbb ügyészt, ő azonban halaszthatatlan elfoglaltságaira hivatkozva nem jelent meg, ő Szekeres kérdéseire, előzetes felvetéseire írásban válaszolt. A honvédelmi miniszter egyébként korábban közölte, nem mond le a botrányok miatt.
(hírTV) | [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"Katonai Biztonsági Hivatal",
"Magyar Nemzet",
"Zrínyi egyetem"
] |
2,5 milliós juttatással távozott Pintér III/II-es államtitkára
Tasnádi László, rendészeti államtitkár némileg furcsa körülmények között és vastag pénztárcával mondott le tisztségéről tavaly év végén.
Tavaly év végén Tasnádi László rendészeti államtitkár némileg váratlanul úgy döntött, hogy lemond a bruttó 997 ezres fizetést biztosító posztjáról. Tasnádi távozását hivatalosan nem indokolták, de közrejátszhatott benne az a botrány, amit az 1956-os forradalom évfordulóján bejelentett előléptetése váltott ki. Lázár János a kormányinfón minősítette kínosnak, hogy a III/II-es múltú államtitkárt vezérőrnagyból altábornaggyá léptették elő. A hírek szerint Tasnádinak az fájt, hogy nem védték meg a miniszterrel szemben, az indoklás azonban sántít, hiszen III/II-es múltja miatt korábban is érték már támadások és kritikák.
Tasnádi László korábban ugyanis Orbán Viktor Nagy Imre-újratemetésen elmondott beszéde idején még a BRFK III/II-es operatív tisztjeként a beépített ügynököktől várt jelentéseket az ott történtekről. Korábbi munkájáról azt mondta, az említett III/II-2 alosztályon kém-, majd terrorelhárítással foglalkozott, amely a rendszerváltás idején beolvadt az újjáalakuló Nemzetbiztonsági Hivatalba, ahol a terrorelhárítási igazgatóságon dolgozott. Később a hírszerzésre került, ahol a terrorfelderítő osztályon végzett munkát.
"Tehát kijelentem, hogy senkiről nem jelentettem semmit. Én a kém- és terrorgyanús személyekről jelentettem az akkori vezetésnek".
Pintér Sándor belügyminiszter és Tasnádi László volt rendészeti államtitkár
Mindenesetre Lázár kritikája betehette a kiskaput az államtitkárnál és tavaly év végén lemondott posztjáról, mellyel összefüggésben jelentős, egyszeri juttatáshoz jutott. A kormany.hu-n elérhető dokumentum szerint december 10-én összesen 2,5 millió forint került a számlájára.
Egyrészt szabadságmegváltás címén kapott 963 ezer forintot, másrészt pedig az "állami vezetői felmentés után járó juttatásként" 1,5 millió forintot tehetett zsebre.
A hírek szerint azonban nem sokáig kellett a tartalékaiból élnie az egykori államtitkárnak, hiszen a 24.hu információi szerint három héttel később munkát kapott egykori főnöke, Pintér Sándor, belügyminiszter korábbi cégénél, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-nél.
| [
"Civil Biztonsági Szolgálat Zrt."
] | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
Már nyomoznak a péti ügyben
Az ügyészség a Gyurcsány-kormány kezességvállalása miatt vizsgálódik
Hivatali visszaélés és más bűncselekmények gyanújával vizsgálja a péti Nitrogénművek Zrt.-nek 2008–2009-ben nyújtott állami hitelgarancia és kezességvállalás ügyét a Központi Nyomozó Főügyészség – tudtuk meg Fazekas Gézától.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel A főügyészség szóvivője elmondta: bár a Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos által lefolytatott vizsgálat megállapításait a múlt héten kapták meg, a nyomozást már június elején elrendelték, miután ismeretlen személyek ugyanebben az ügyben feljelentést tettek. A szóvivő közlése szerint a büntetőeljárásnak egyelőre nincs gyanúsítottja, a nyomozás határideje pedig szeptember 5. Ismeretes, Budai Gyula kormánybiztos azért fordult az ügyészséghez, mert a Gyurcsány-kormány 2009-ben úgy módosította a Nitrogénműveknek nyújtott kezességvállalásról szóló előző évi kormányhatározatot, hogy az addigi biztosítékokat – a cég ingatlan vagyonát és részvényeinek 76 százalékát – kivette a döntésből. Így ettől kezdve Gyurcsányék fedezet nélkül kezeskedtek a társaság hiteleiért az állam kontójára. Budai szerint vizsgálni kellene Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnöknek, illetve a kormányhatározat előterjesztőinek, Veres János akkori pénzügy-, illetve Gráf József agrárminiszternek a felelősségét – olvasható a Magyar Nemzet csütörtöki számában, melyből további részleteket is megtudhat.
| [
"Nitrogénművek Zrt."
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Magyar Nemzet"
] |
Plakátügyek: a médiajogász szerint jogszerűen járt el a Fidesz
Jogszerű, hogy a Fidesz a jelenleg érvényes listaárakhoz képest 33 százalékkal olcsóbban jutott az év elején plakáthelyekhez, a kormánypárt ugyanis betartotta a saját maga által a Jobbik és Simicska Lajos hirdetési együttműködésének ellehetetlenítésére hozott jogszabályát – erre jutott a törvényszöveg alapján a Zoom.hu megkeresésére Polyák Gábor médiajogász.
Fura, de igaz: a listaár a tavalyi ár
A nemrég a közterületeket ellepő, ellenzéki politikusokat Soros György társaságában, drótvágóval a kezükben, éppen határkerítés-vágás közben ábrázoló plakátok ára körül a napokban élénk vita alakult ki, miután a 24.hu azt írta: a plakátokat tavalyi listaáron rendelte a Fidesz, így körülbelül 30 millió forinttal fizetett kevesebbet.
A portál hétfői cikke szerint a Fidesz 955 óriásplakáthelyet és 32 city-lightot bérelt ki február 1. és 16. közötti időszakra. A 154 millió forintba kerülő akciót az IKO-csoport révén Mészáros Lőrinc és Andy Vajna érdekeltségi körébe tartozó, kültéri reklámhordozókra specializálódott sales house, az Odex Outdoor Expert Kft. hozta össze a pártnak. A plakátoknak helyet adó hét cég közül a legnagyobb, 60,7 millió forintos megrendelést a JCDecaux Hungary Zrt. kapta – írta a 24.hu, hivatkozva a nyilvánosságra hozott szerződésre, miszerint a Fidesz 2017-es áron bérelte a JCDecaux plakáthelyeit, miközben a plakátcég 2018. január 1-el megemelte az árait (a szerződés itt, a JCDecaux árai itt).
A médiajogász szerint azonban jogszerűen járt el a Fidesz. Polyák Gábor idézte a vonatkozó törvényt, miszerint tény, hogy a törvény azt írja elő, hogy a politikai pártok hirdetésit csak listaáron szabad megjelentetni, ám a jogszabály definiálja is a listaár fogalmát. Eszerint “a listaár a médiahirdetésifelület-értékesítő által érvényesített, az azonos típusú, azonos méretű és azonos elhelyezkedésű reklámhordozók tekintetében az előző üzleti évben az alkalmazott kedvezmények érvényesítése nélkül, a megrendelő személyétől, a megrendelés mértékétől függetlenül meghatározott ár."
Vagyis a listaárnak két fajtája van: a pártokra érvényes listaár, ami valójában az előző évi listaár, és a minden más hirdetőre vonatkozó – a JCDecaux esetében a közben 50 százalékkal emelt – aktuális listaár.
Tehát a Fidesz – vagy bármely más párt – jogszerűen járt jobban 33 százalékkal bármely piaci hirdetőnél, viszont tény, hogy rosszabbul járt, mint a korábbi években más kampányoknál, amikor törvényi előírás hiányában a hirdetőcégek korlátlan kedvezményekkel, akár fillérekért adhattak pártoknak plakáthelyeket.
Amit szabad Jupiternek...
Éppen a Jobbik és Simicska Lajos közti, gyanúsan kedvezményesnek vélt hirdetési szerződései miatt felháborodó Fideszről derült ki tavaly nyáron, hogy a mostani kormánypárt 2010-ben töredékáron kapott plakáthelyeket a Fidesszel akkor még baráti viszonyban lévő Simicska érdekeltségétől, így a listaáron milliárdokat érő választási plakátkampánya csak bruttó 98 millió forintba került.
Régi fideszes plakátok nyomai Simicska Lajos cégének kimustrált hirdetőoszlopain Fotó: Veres Viktor
Ráadásul a Fidesz a számvevőszéknek küldött elszámolásában már ennél is jóval kisebb összeget, mindössze 36 millió forintot tüntetett fel a kiadási oldalon. Ebben az ügyben tavaly az MSZP-s Nyakó István tett bejelentést a Fővárosi Főügyészségnél, mondván: a kormánypárt átverhette az Állami Számvevőszéket a kültéri kampányköltségek elszámolásánál. Az ügyészség szerint azonban nem történt csalás, ezért elutasította a beadványt és nem indított nyomozást.
Az MSZP nem tesz ki plakátokat "Nem veszünk plakáthelyeket. Ezt határozottan állíthatom, mert mi ebben döntöttünk, hogy menjenek a francba a plakáthelyeikkel együtt"- mondta az MSZP elnökhelyettese a kampányplakátokról az ATV műsorban.
Akárhogy is, a Fidesz bebiztosította magát a kampányra, legalábbis a Zoom.hu megírta, hogy a Simicska-céghez tartozó felületeken kívül gyakorlatilag az ország valamennyi plakáthelyét lefoglalták az év végéig, így az ellenzék a kampányban amúgy sem nagyon tudna hirdetni. A témáról itt olvashat részletesen:
Plakátháború: minden bérelhető helyet lefoglalt a Fidesz Plakátháború: minden bérelhető helyet lefoglalt a Fidesz A Zoom.hu információi szerint a Simicska Lajos közeli céghez tartozó felületeken kívül az ország valamennyi plakáthelyét lefoglalta a Fidesz decemberig. Az ellenzék így a kampányidőszakban sem hirdethet. Információnk szerint Fidesz-közeli reklámügynökségek az összes politikai plakáthelyet begyűjtötték, valamennyi felületét lefoglalták idén decemberig, a Simicska Lajos-féle Publimontén kívül.
Borítókép: A Fidesz plakátja már a közterületeken / Fotó: Halász Nóra | [
"JCDecaux Hungary Zrt.",
"Fidesz"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Odex Outdoor Expert Kft.",
"Állami Számvevőszék"
] |
Valószínűleg előbb dönt a Kúria az MNB alapítványainak gazdálkodásával kapcsolatos adatok nyilvánosságáról, mint az Alkotmánybíróság az államfő hasonló beadványáról. A legfőbb bírói fórum egy konkrét perben március 30-ra ítéletet ígért, míg az alkotmánybírák a jegybanktörvény módosítása miatt előterjesztett államfői vétóról csak pár nap múlva határoznak. Érdekes lesz, ha a két fórum más-más következtetésre jut.
Hamarosan dönt a Kúria arról, hogy nyilvánosak-e a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott alapítványok működésével kapcsolatos adatok – tudatta közleményében a legfőbb bírói fórum. Csabai Károly – aki most a Világgazdaság újságírója – első fokon pert veszített, amikor az alapítványok által kiírt pályázatok adatainak kiadását kérte, mert a bíróság magáévá tette azt az álláspontot, amely szerint azok a szervezetek az MNB-től függetlenül létező jogalanyok, és így a részükre nyújtott támogatás "elveszítette közpénz jellegét". Az újságíró keresetét emiatt elutasították.
A Fővárosi Ítélőtábla tavaly decemberben az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, és az alpereseket a kért adatok kiadására kötelezte – a pályázatot nyert természetes személyek nevének kivételével, mert az személyes adat, és az érintettek annak közléséhez nem járultak hozzá. A jogerős ítélet szerint az MNB által juttatott vagyon közpénz volt és az is maradt, az alapítványok pedig közfeladatot látnak el, és – amint az indoklásban fogalmaztak – a közpénzek felhasználásának átláthatósága alapvető fontosságú.
A jogerős ítélet ellen az alperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérték a verdikt hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását. A jogi érvelés változatlan: az alapítványok nem közpénzt költenek és nem látnak el közfeladatot. Ugyanakkor indítványozták az ítélet végrehajtásának felfüggesztését is, mert ha a kért információt kiszolgáltatják, az eredeti állapot nem állítható helyre.
Az ügy azért is érdekes, mert Áder János köztársasági elnök március elején az Alkotmánybírósághoz fordult, mert úgy látta, hogy az MNB-törvény kapcsán elfogadott módosító rendelkezések nincsenek összhangban a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel. E javaslat elzárná ugyanis a nyilvánosság elől az alapítványok működésével kapcsolatos szinte összes adatot, és ezt a rendelkezést a folyamatban levő perekben is alkalmazni kellene. Áder álláspontja viszont az, hogy a közpénzből gazdálkodó szervezetek esetében közérdekű adatot visszatartani kizárólag a szükséges, "kényszerítően indokolt" mértékig, a korlátozással elérni kívánt célhoz képest arányosan lehet..
Az Alkotmánybíróságnak az előzetes normakontrollt harminc napon belül el kell végeznie, így a testület legkésőbb április elején határozatot hirdet. A Kúria viszont az MNB felülvizsgálati kérelme ügyében március 30-án tárgyalást tart és várhatóan érdemi döntést hoz. Tehát valószínűleg megelőzik az alkotmánybírákat. Így furcsa helyzet alakulhat ki, ha a két fórum esetleg egymással ellentétes következtetésekre jut. | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla"
] |
A fideszes médiabirodalom kedden maga adott hírt a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. – népszerű nevén: kukaholding – tavalyi veszteségeiről. A Világgazdaság írta meg elsőként, hogy a szemétdíjak beszedésére létrehozott állami cég több mint fél évvel a kötelező határidő után végre leadta a 2017-es pénzügyi év mérlegét. A lap azt írta, hogy az NHKV a 2016-os veszteségénél bő kétszer nagyobb, 3,6 milliárd forintos mínusszal (adózott eredménnyel) zárta az évet.
Manapság teljességgel szokatlan, hogy egy állami cég viselt dolgait a kormánymédia siessen a nyilvánosság elé tárni, különösen miután a kormányzat már nyilvánvalóvá tette, hogy hiába halmoz botrányt botrányra az NHKV, meg fogják védeni a központosított rendszer kulcselemének számító céget.
A csavar ott van, hogy a cikk valójában nem tárta fel a veszteséges működés méreteit és következményeit.
A kukaholding mérlegében ugyanis egy nagyságrenddel nagyobb pénzek hiányoznak, mint a hivatalosan kimutatott hiány összege. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a mérleg leadása után szinte a teljes eddigi menedzsementet kirúgták az NHKV-tól – értesült a 24.hu.
Menesztették többek között Kántor Miklós gazdasági igazgatót és helyettesét, a jogi igazgatót, valamint Ferencz Kornél vezérigazgatói főtanácsadót is. Őket úgy tartották számon a cégnél mint Weingartner Balázs, a kukaholding korábbi igazgatósági elnökének embereit. Weingartnert még az NHKV körüli botrányok kirobbanása előtt, a tavasszal nevezeték ki az új kormány innovációs minisztériumában fenntarthatóságért felelős államtitkárnak, hogy onnan felügyelhesse volt cégét.
A balhék miatt azonban Weingartner befolyása meggyengült. Forrásaink szerint ő eredetileg Ferencz Kornél kinevezését igyekezett volna keresztülvinni a cég élére, ám őt eltávolították, és végül kompromisszumos jelöltként Vásárhelyi Tibor Pál lett a megbízott vezérigazgató.
A Világgazdaság nem csupán a vezetőség nagy részének lecserélését felejtette el megemlíteni, hanem azt is, hogy a korábban használt hibás adatok hibái miatt újra kellett számolni a 2016-os jelentésben közzétett veszteséget.
Az új végeredmény 1,7 helyett 5,4 milliárd lett, vagyis a működése első két évében saját kimutatása szerint is több mint 9 milliárdos veszteséggel működött.
A lap a beszámoló alapján pozitív fejleményként említi, hogy az NHKV a 2016-os 61,7 milliárdos bevételét 2017-ben 82,5 milliárdra emelte. A növekedés mögött azonban egyáltalán nem a menedzsment jobb teljesítményének köszönhető, hanem szimplán annak, hogy tavaly Budapestet is hozzácsatolták a központosított rendszerhez, így elvileg a kukaholdingnak kellett volna beszedni a fővárosi szemétdíjakat is. De nem tette.
A 82,5 milliárdos bevétel ugyanis csak elvileg létezett, hiszen a kukaholding tavaly összesen 43,5 milliárd forintnyi számlát egyáltalán nem tudott behajtani.
Ezt az összeget a közszolgáltatási díj vevőköveteléseként szerepeltetik a mérlegben. A hatalmas összegű követelés azt jelenti, hogy valójában a pénzügyi elszámolás lezárásakor a teljes forgalom felét érintően fogalma sem lehetett a cégvezetésnek, hogy sikerül-e behajtani.
A 24.hu írta meg, hogy az NHKV egy nagykállói kocsmaépületbe bejelentett négyfős kisvállalkozást bízott meg azzal, hogy az ország területén behajtsa ezeket a be nem fizetett díjakat vagy azoknak legalább egy részét. A behajtó hálózat kiépítéséhez akkora alvállalkozói körre volt szükség, hogy már most biztosra vehető: nem lesz gazdaságos az akció.
A kormányoldali lap mérlegelemzéséből kimaradt az is, hogy az NHKV Zrt.-nek úgy sikerült 3,6 milliárdos mínuszt produkálnia, hogy közben felélte az 5 milliárd forintos alaptőkéjét, valamint egy 10 milliárdos tulajdonosi kölcsönt és egy 20 milliárdos MKB-hitelt. Az idén pedig egy kormányhatározattal további 26,5 milliárd forintot is bele kellett pumpálni a cégbe, hogy megőrizzék a működőképességét.
Kiemelt kép: Bielik István / 24.hu | [
"Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"NHKV Zrt."
] |
Vizsgálat indult az önkormányzati tulajdonú Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zrt.-nél (PVV Zrt.) annak érdekében, hogy kiderüljön, a társaság az elmúlt években kötött-e a város számára előnytelen szerződéseket.
Párhuzamosan több ellenőrzés is folyamatban van. Az egyik a vállalatnál indult a napokban, a másik az önkormányzat egészének, azon belül cégeinek átvilágítását végzi a jövőbeni hatékonyabb működtetés érdekében – mondta Tasnádi Péter polgármester, aki jelezte: nincs kizárva, hogy ügyészségi vizsgálat is lesz az ügyben.
A szocialista városvezető annak kapcsán beszélt erről, hogy az Új Dunántúli Napló című baranyai napilap szombati számában azt írta: a PVV Zrt. az elmúlt években az alapító okiratában foglaltak ellenére a közgyűlés megkerülésével értékesítette az önkormányzati vagyon bizonyos elemeit, ráadásul úgy, hogy mindezzel Pécsnek komoly anyagi hátrányt okozott.
A lap közölte azt is: a szerződéseket a cégnek a napokban közös megegyezéssel és negyven millió forintos végkielégítéssel távozott vezérigazgatója írta alá. A PVV Zrt. vezérigazgató-helyettese a lapnak azt mondta, nem történtek szabálytalanságok.
Tasnádi Péter mai sajtótájékoztatóján rámutatott, hogy az elmúlt években sem a cég igazgató tanácsa, sem felügyelő bizottsága nem talált kivetnivalót a társaság gazdálkodásában. Minden évben, így idén is elfogadták a cég mérlegét és beszámolóját. Korábban pedig a közgyűlési képviselők is egyetértettek, hogy a vállalat jól működik.
A vizsgálatok még a héten lezárulhatnak. Amennyiben szabálytalanságokra derül fény, megtesszük a szükséges büntető- vagy polgári jogi lépéseket az ügyben, és erről a közvéleményt is tájékoztatni fogjuk – mondta a polgármester. | [
"Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"PVV Zrt."
] |
Habony hitelezője, Rogán szomszédjának üzlettársa, és a Népszabadság utolsó vezérigazgató-helyettese indít rádiós hirdetési ügynökséget.
Év végi hír volt, hogy Tombor András volt miniszterelnökségi főtanácsadó frissen alakult cége megvett egy holland érdekeltségű reklámcéget. Az Atmedia az Andy Vajna érdekeltségében álló TV2-csoport és a közmédia hirdetési felületeit is értékesti. Egyre inkább úgy fest, a kockázatitőke-befektetések révén is emlegetett, egy időben pedig tokajügyi kormányzati megmondó-emberként ismert Tombor mintha kulcsszerepet kapott volna médiaügyekben.
Számos jel mutatott arra például, hogy tőle nem függetlenül cserél gazdát még a Geomédia balos médiabirodalma, a Népszava és a Vasárnapi Hírek kiadója sem. A Népszava-ügylet mintha befuccsolt volna – a geomédiások legalábbis nemrég rátaláltak a régi-új szoci oligarcha Puch László ex-pártpénztárnokra. Mintha megijedtek volna attól, hogy a Habony Árpádnak állítólag nyújtott húszmilliós magánkölcsönéről elhíresült Tombor tenyerelhet az ügyletre.
A cégjegyzékben mindenesetre még nem látszik az Atmédia tagjegyzékén a Tombor-féle vétel. Az Atmedia Kft. ugyanakkor nem sokkal az eladásról szóló közlemény megjelenése után, két nappal karácsony előtt leányvállalatot hozott létre kisebbségi tulajdonosként. A Radio Sales House Kft. többségi üzletrésze a HGY Invest Kft.-é.
A HGY Invest Kft. ügyvezető-tulajdonosa Krskó Tibor, aki évtizedek óta üzletel együtt Csetényi Csabával, akit az egyszerűség kedvéért szokás közpénzmilliárdok felett diszponáló Rogán-szomszédként emlegetni. A HGY Investnek szintén van közpénzes ügylete: a KOD Media Kft. szakította a legtöbbet a rádióban közölt menekültellenes kvótakampányokból, miközben a Miniszterelnöki Kabinetiroda Csetényi érdekeltségeit bízta meg a kampány lebonyolításával:
Csetényi 2015 októberéig a HGY Investben is tulajdonos volt, a céget pedig a Népszabadság volt vezérigazgató-helyettese, Hanák Tamás vezeti tavaly március óta. Hanák még a svájci Ringier idejében került az októberben csúfos körülmények között bezárt napilaphoz, karrierje Heinrich Pecina Mediaworks-ében felfelé ívelt: a kiadóház napilapüzletág-vezetője lett.
Most mintha a HGY Invest házon belüli konkurenciát teremtett volna a regionális rádióknak dolgozó KOD Mediának: az új cég, a Radio Sales House szintén rádiók reklámügyeit segíti majd. A céget az ex-népszabadságos, KOD-os Hanák Tamás vezeti, akit írásban kérdeztünk a részletekről, terveikről, válaszát várjuk.
Rádi Antónia | [
"Atmedia",
"Radio Sales House Kft.",
"KOD Media Kft.",
"HGY Invest Kft."
] | [
"Andy Vajna",
"Vasárnapi Hírek",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] |
Korrupciógyanú: újabb tábornokot mentettek fel
Beismerő vallomást tett
Azonnali hatállyal ismét felmentett egy vesztegetés gyanújába keveredett tábornokot Hende Csaba, honvédelmi miniszter – közölte a Honvédelmi Minisztérium kedden.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel A tábornok beosztásából való felmentésével egy időben Hende Csaba ismét megerősítette, hogy az új honvédelmi vezetés teljesen felszámolja a Magyar Honvédségnél a szocialista kormányzások idején kialakult korrupciós hálót.
A közleményben emlékeztettek a honvédelmi miniszter korábbi kijelentésére, miszerint a Magyar Honvédség megújulásához elengedhetetlen, hogy mindazokat eltávolítsák, akik személyükben váltak méltatlanná az egyenruhához és szégyent hoztak a Magyar Honvédség becsülettel helyt álló katonáira és civil alkalmazottaira.
A Budapesti Katonai Ügyészségre gyanúsítottként berendelt fontos beosztásban dolgozó magas rangú katonai vezető a számonkérés során beismerő vallomást tett – tették hozzá a közleményben.
Hende Csaba június elsején sajtótájékoztatón a szakmai és morális válsággal indokolta a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség vezetésében általa kezdeményezett, személyi változásokat.
A honvédelmi miniszter bejelentette, hogy június 5-ével kezdeményezi a köztársasági elnöknél Tömböl László vezérezredes, a HM Honvéd Vezérkar főnökének felmentését; Hazuga Károly altábornagy, vezérkarfőnök-helyettest június 1-jén mentette fel, ahogy Szilvásy Istvánt, a HM Állami Egészségügyi Központ főigazgatóját is. Madarász Károly altábornagynak, a Katonai Felderítő Hivatal (KHF) főigazgatójának és Kovácsics Ferenc altábornagynak, a Magyar Honvédség Katonai Biztonsági Hivatal (MH KBH) főigazgatójának felmentését szintén június 5-i hatállyal kezdeményezte a szakminiszter a kormányfőnél.
Hende Csaba június 1-jei hatállyal felmentette beosztásából Hamar Ferencet és Tarján István dandártábornokot, a KBH főigazgató-helyetteseit.
(MTI) | [
"Honvédelmi Minisztérium",
"Magyar Honvédség"
] | [
"HM Állami Egészségügyi Központ",
"Magyar Honvédség Katonai Biztonsági Hivatal",
"MH KBH",
"Katonai Felderítő Hivatal",
"Budapesti Katonai Ügyészség",
"HM Honvéd Vezérkar"
] |
Nagy hajtásban, hetek alatt vezényelnék le az egyetemi modellváltást az orvosképzést nyújtó egyetemeknél. Bár az intézmények hivatalosan maguk kérhették ezt, több jel is arra utal, hogy valójában belehajszolják őket a nagyobb önállósággal, több pénzzel és régiós vezető szereppel kecsegtető, de végső soron az autonómiájukat fenyegető váltásba. Mindezt lehetőleg még azelőtt sínre tennék, hogy élesedne az orvosok jogállásáról szóló törvény. A kérdésről csütörtökön dönthet két egyetem szenátusa is, Pécsen például cikkünk megjelenésekor kezdődik az ülés, ahol az ellentmondások miatt a rektor inkább levette napirendről a kérdést.
Rohamtempóban zajlanak az egyeztetések a szegedi, debreceni, pécsi egyetemen a modellváltásról. A hvg.hu birtokába került dokumentumok szerint pár hét alatt kell lezavarni a folyamatot.
Rovó László szegedi rektor az egyetemi szenátusnak küldött tájékoztatóban úgy fogalmazott, az Innovációs és Technológiai Minisztérium az év első napjaiban jelezte, hogy “a nagy, orvosképző intézmények számára is lehetővé teszi, hogy az új (alapítványi – a szerk.) modellt válasszák."
Az alapítványi modell lényege, hogy az állam létrehoz és finanszíroz egy úgynevezett közérdekű feladatot ellátó vagyonkezelő alapítványt (a maga minimum öt fős kuratóriumával, felügyelőbizottságával és vagyonellenőrével), amely egy alapító okirat révén az egyetem fenntartójává válik. Az alapítvány kuratóriumi elnökét és tagjait elvileg az egyetem vezetésével egyeztetve nevezi ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium, de a korábbi egyetemi modellváltások során ez nem minden esetben történt így.
A lehetőség olyan hirtelen jött, hogy az saját bevallása szerint Miseta Attilát, a pécsi egyetem rektorát is meglepte. Az egyetemeken ezután kezdődtek az egyeztetések, a szegedi vezetésnek például már az újév első munkanapján is ezzel kellett foglalkoznia. A hozzánk eljutott dokumentumok szerint a Szegedi Egyetem vezetését az első jelzés után személyesen aztán Palkovics László miniszter is tájékoztatta a lehetőségről január 7-én, míg másnap Pécsre tudomásunk szerint Bódis József oktatási államtitkár, az egyetem volt rektora ment. Január 12-én a miniszter az előbb említett három intézmény mellett már a Semmelweis Egyetem rektorával is egyeztetett a lehetséges átalakításról (a Semmelweis esetében jóval korábban felmerült már ez a lehetőség, az intézmény pedig a közleményében nem árulta el, milyen ütemezéssel folytak a tárgyalások).
Palkovics László © MTI / Mészáros János
Bár az ITM azt kommunikálja, hogy az egyetemek szabadon dönthetnek a modellváltásról, a hvg.hu birtokába került ITM-es prezentáció már a szenátusi döntések előtt kész tényként kezelte a modellváltást az említett intézmények, valamint a Dunaújvárosi Egyetem esetében is.
A Telex úgy értesült, hogy a szegedi, a pécsi, és a debreceni egyetem rektorát már január első napjaiban behívták a minisztériumba, ahol állításuk szerint ismertette velük a minisztériumi forgatókönyvet, miszerint saját kérésükre kikerülnek az állami fenntartásból.
A hvg.hu forrásai ezt nem tudták megerősíteni, ugyanakkor szembetűnő, hogy a szegedi és pécsi rektori prezentáció szinte szó szerint megegyezik, mikor a modellváltás előnyeit és kockázatait sorolja, és egybecseng az Innovációs és Technológiai Minisztérium érvelésével.
Többek között az egyetemi klinikák megtartása, az állami bürokráciától mentes egyszerűbb döntéshozatal, rugalmasabb működés, olcsóbb szervezet, önálló bérstratégia, szabadabb vállalkozás, a dolgozók kétszer 15 (vagy egyszer 30) százalékos béremelése, a közbeszerzési jogszabályi kötelezettségek csökkenése szerepel itt, a régiós hatású intézményekké válás, a gazdaságélénkítés és a nemzetközi versenyképesség javulása nagyívű víziójával együtt. Az egyetemi autonómiáról egyszerre írnak előnyként – hogy a változással nőhet – miközben lehetséges csökkenése a kockázatok között is szerepel.
Pécs és Szeged esetében még a kockázatok közé sorolják egyebek mellett azt is, hogy elveszhet az állami helytállás, ha túlköltekeznének.
Úgy tudjuk, hogy Debrecenben is hasonló érvek kerültek elő – és Bács Zoltán kancellár is többnyire ezeket sorolta múlt hét eleji interjújában.
Mi lesz a klinikákkal?
Arról, hogy mi lehet ennek a nagy sietségnek az oka, hivatalos tájékoztatást nem hallottunk. Az ITM-ben folytatott tárgyalások után Dráviczki Sándor, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke azt mondta a hvg.hu-nak, hogy a gyors tempó hátterében az egészségügy átalakítása, illetve a kormányzati területek közötti megállapodások és az ebből fakadó lépéskényszer állhatnak. Például szerinte még nem kristályosodott ki, hogy miként alakul pontosan az egyetemi klinikákon dolgozók helyzete a jogállási törvény után (aminek erre vonatkozó része március 1-jével lép hatályba).
A hozzánk eljutott információk szerint nyomós érv lehetett az is, hogy Kásler Miklós miniszter egy január eleji videóban arról beszélt, a klinikai központok az Emmi fenntartása alatt, a megyei kórházak szintjén vesznek majd részt az átalakuló egészségügy munkájában.
Modellváltás esetén viszont – az ITM-es prezentáció alapján – az alapítványok alá fognak tartozni az egyetemi klinikák is – amit a szenátusok elé vitt dokumentumok is a pozitívumok közé sorolnak. Gulyás Gergely miniszter a Kormányinfón azt mondta, sikerült egy "törékeny, nehezen létrehozott kompromisszumot" megteremteni, hogy a klinika része marad az egyetemnek, de az egységes kórházi ellátásban is szerepet vállal majd. Ezt a szerepet kell akkor is megtartani, ha alapítványi formában akarnak működni tovább.
Gulyás arról is beszélt, a kormány "örül, hogy több egyetem részéről is van érdeklődés az alapítványi struktúra iránt", és megismételte az ITM korábbi érvét: csak akkor lesz átalakítás, ha azt az egyetem döntéshozó testülete támogatja.
Az egyetemeket mindenesetre sürgeti az idő, a szenátusok már ezen a héten összeülnek, illetve összeültek. Szeged volt a leggyorsabb, de a döntést január 29-ére halasztották a nagy érdeklődés által övezett hétfői ülésen, Debrecenben és Pécsen csütörtökön tárgyalnak róla, de hogy mikor lesz szavazás, még nem tudni.
Frissítés: Cikkünk megjelenésével egy időben kezdődött a pécsi szenátusi ülés, ahol a rektor arra hivatkozva, hogy ellentétes információkat kapott a klinikákkal kapcsolatban, levette napirendről a kérdést.
A modellváltásnak ugyanis nem tapsol mindenki az érintett intézményekben. A kritikák érintik az átalakulás rendkívül gyors tempóját, sokan hiányolják az érdemi érdekegyeztetést, a tájékoztatást, keveslik az oktatóknak ígért kétszer 15 százalékos béremelést, féltik az egyetemi autonómiát, a szenátus jogköreit.
Szegeden a múlt héten petíciót indítottak az átalakulás ellen, amihez már több mint 700-an csatlakoztak, majd állásfoglalást adott ki az ügyben az SZTE BTK Professzorok Tanácsa is, a hétfői szenátusi ülésen pedig Szajbély Mihály korábbi bölcsészkari dékán többek között arról beszélt, hogy az alapítványi forma nem az egyetem, hanem a fenntartó alapítványi kuratórium autonómiáját növeli.
Pécsen a bölcsészkar tanácsi ülése kedden délelőtt nem támogatta a modellváltást, majd információink szerint hasonlóan döntöttek róla a jogi, a közgazdaságtani és a természettudományi kari tanácsok is. Hogy az ő szenátusi képviselőik miként szavaznak majd, ha arra kerül a sor, azt nem lehet tudni. Horváth Csaba, az FDSZ pécsi szervezetének vezetője, a PTE jogi karának docense szerint a kari döntések ugyan hivatalosan nem kötik a képviselőket, de "illik" annak megfelelően szavazniuk a szenátusban. A négy ellenálló kar azonban magában nem fogja eldönteni a szavazást, ha arra kerül a sor. A PTE-nek összesen tíz kara van, akik a 41 tagú szenátusban változó számú képviselővel bírnak, az esetleg kiegyenlített szavazáson döntő lehet a 10 képviselővel bíró HÖK-ösök szavazata is.
Kedd délután a helyi FDSZ és a Free PTE hallgatói csoport összegyetemi fórumot szervezett, amit több mint 800-an kísértek figyelemmel – itt vallotta be a rektor, hogy meglepte az ITM ötlete –, és aminek a végén zárónyilatkozatban utasították el a modellváltást, és kérték a szenátust, hogy cselekedjen hasonlóan.
Egyedül Debrecenből nem hallani arról, hogy különösebb ellenállást váltana ki a szélsebes váltás. “A döntést a fejünk felett hozták meg, és tudomásul kell venni, hogy jogvesztés következik be, de az a fontos, hogy az adott helyzetből kihozzuk a lehető legkedvezőbb körülményeket, és a lehető legkevesebb hátrány érje a munkavállalókat" – mondta a hvg.hu-nak Balogh László Levente, az FDSZ debreceni egyetemi szervezetének vezetője. “Ha nélkülünk csinálják meg, akkor biztosan rosszul járunk" – tette hozzá. A gyors döntés egyedül itt borítékolható, például a helyi hallgatói önkormányzat tagjai 70 igen, 0 tartózkodás és 0 nem szavazat mellett a modellváltás támogatásának képviseletével bízták meg a szervezet szenátusi tagjait, ugyanakkor csütörtökre az egyetem autonómiáját féltők petíciót tettek közzé a modellváltás ellen.
Frissítés: A Debreceni Egyetem kezdeményezi, hogy a felsőoktatási intézmény állami alapítású vagyonkezelő alapítvány által fenntartott egyetemmé alakuljon át. Erről rendkívüli ülésén, 65 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül döntött az egyetem szenátusa csütörtökön.
A Debreceni Egyetem szenátusa csont nélkül megszavazta a modellváltást Nagy hajtásban, hetek alatt vezényelnék le az egyetemi modellváltást az orvosképzést nyújtó egyetemeknél. Bár az intézmények hivatalosan maguk kérhették ezt, több jel is arra utal, hogy valójában belehajszolják őket a nagyobb önállósággal, több pénzzel és régiós vezető szereppel kecsegtető, de végső soron az autonómiájukat fenyegető váltásba.
A rektorok közben – bár egyesek közülük elismerik, hogy túl gyors a folyamat és vannak kockázatok – folyamatosan ismétlik az átalakulás melletti közös érveket, kezdve a régiós szerep növekedésével, azon át, hogy ha nem csinálják végig, akkor versenyhátrányba kerülnek a többiekkel szemben, odáig, hogy lesz sok pénz.
Rovó László szegedi rektor a szenátusnak küldött tájékoztatójában például megemlíti, hogy ígéretet kaptak arra, hogy a költségvetés éves szinten 4 milliárddal beszáll a klinika finanszírozásba, egy keddi sajtótájékoztatón pedig arról beszélt, hogy
akkora fejlesztési forrás érkezhet az SZTE-hez, amekkorát még az egyetemalapító Klebelsberg Kunó időszakát is figyelembe véve sem kapott a szegedi felsőoktatás.
A rektor itt azt is megemlítette, hogy nincs semmiféle nyomás, csak akkor döntenek az átalakulás mellett, ha garanciákat kapnak, hogy a függetlenség megmarad, és ezt információi szerint, ha kéri, meg is kapja az egyetem.
Rovó László © MTI / Koszticsák Szilárd
Ugyancsak garanciákat kért a tárcától az FDSZ elnöke is a múlt heti egyeztetésen az egyetemek autonómiájára, a szenátusok hatáskörének megtartására, és a munkavállalók szerzett jogainak megtartására. Válaszként azt kapta, hogy az autonómiát az alaptörvény garantálja (az SZFE esetében ez nem volt elég – a szerk), a szenátus jogköreiről az előkészítő tárgyalásokon lehet megállapodni és az alapító okiratban rögzíthetik, a munkavállalók jogainak továbbvitelét pedig törvényben garantálják 5+1 éven keresztül.
A szakszervezeti vezető elmondása szerint az egyetemi modellváltásokat a minisztérium a mostani körrel már lezártnak tekinti, bár úgy tudja, nyitottak az esetleges további egyetemi kezdeményezésekre.
Hány maradhat?
Eddig nyolc egyetem került alapítványi fenntartás alá, ezek a Budapesti Corvinus Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Miskolci Egyetem, a kecskeméti Neumann János Egyetem, a győri Széchenyi István Egyetem, a Soproni Egyetem és – heves tiltakozás közepette – a Színház- és Filmművészeti Egyetem. Rajtuk kívül pár hétre van az átalakulástól a Szent István Egyetem, ami februárban, valamint néhány hónapra a Pannon Egyetem, ami szeptembertől kerül ki az állami fenntartás alól.
Ha a most napirenden lévő átalakítások közül mind átmegy az egyetemek szenátusain, akkor összesen nyolc egyetem maradhat állami fenntartásban, kérdés, hogy meddig. Palkovics miniszter ugyanis tavaly nyáron is azt mondta, hogy egyelőre megáll a kormány az egyetemek magánosításában, most mégis újabb öt egyetem van soron. | [
"Innovációs és Technológiai Minisztérium"
] | [
"Neumann János Egyetem",
"Debreceni Egyetem",
"Moholy-Nagy Művészeti Egyetem",
"Színház- és Filmművészeti Egyetem",
"Szegedi Egyetem",
"Szent István Egyetem",
"Dunaújvárosi Egyetem",
"SZTE BTK Professzorok Tanácsa",
"Free PTE",
"Széchenyi István Egyetem",
"Soproni Egyetem",
"Pannon Egyetem",
"Miskolci Egyetem",
"Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete",
"Állatorvostudományi Egyetem",
"Budapesti Corvinus Egyetem",
"Semmelweis Egyetem"
] |
Húszmilliós kormányzati támogatás az A38-nak
A kormány a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzat terhére 20 millió forint támogatást biztosít a fővárosi A38 hajó működtetői számára koncertek megvalósításához, illetve a kiemelkedő produkciókat megörökítő video- és hangfelvételek készítéséhez. Az A38 Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft. zenei programjai során nagy figyelmet fordít a fiatal hazai előadók bemutatására. Részt vesz nemzetközi programokban, valamint jó kapcsolatot ápol hazai és külföldi intézményekkel, fesztiválokkal, aminek köszönhetően a kevésbé ismert, de jelentős hazai előadók külföldi fellépéseinek megszervezésében is fontos tevékenységet végez - hangsúlyozta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Kultúráért Felelős Államtitkársága.
MTI | [
"A38 Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft."
] | [
"Emmi) Kultúráért Felelős Államtitkársága",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] |
Tavaly mindössze 3,8 milliárd forint folyt be az államkasszába játékadóból, holott csaknem 200 milliárdos bevétel keletkezett a játéktermekben.
Tavaly 1,3 millióan, idén pedig az első négy hónapban 439 ezren játszottak a hazai kaszinókban, 2016-ban összesen 197 milliárd forintot költöttek az emberek a játéktermekben, idén áprilisig csaknem 70 milliárdot – válaszolta Tállai András államtitkár az LMP-s Ikotity István írásbeli kérdésére. Az ellenzéki képviselő arra is rákérdezett, hogy a magyar kaszinók mennyi játékadót fizettek be bevételeik után. A Tállai által közölt adatok szerint tavaly összesen 28,9 milliárd forint volt a játékadóalap, 2017 első négy hónapjában pedig 10,3 milliárd, ez a politikus magyarázata szerint úgy jött ki, hogy a bevételhez még a borravaló 50 százalékát is hozzáadják.
Ugyanakkor a kaszinókoncessziós díj levonható a játékadóból: ezt követően a kaszinók összesen 3,8 milliárd forintot fizettek be 2016-ban adóként a majd 200 milliárdos bevételük után, az idei év első harmadában 1,6 milliárd forintot.
A kaszinóiparban is túlsúlyban vannak a kormányzati szereplők: Andy Vajna filmügyi kormánybiztos a Las Vegas Casino Kft. nevű cégén keresztül öt helyet üzemeltet Budapesten. Kettőt, Debrecenben és Nyíregyházán a debreceni fociklub tulajdonosa, Szima Gábor visz. Mellettük Sopronban egy osztrák cégnek van játékterme. | [
"Las Vegas Casino Kft."
] | [] |
Sikkasztás vádjával állította bíróság elé Taszár polgármesterét az ügyészség. A büntetőper szerdán kezdődött a Kaposvári Városi Bíróságon.
A vádhatóság szerint a somogyi település elöljárója a 2008 októberében az önkormányzat tulajdonába ingyenesen adott laktanyából 2009-ben összesen 404 ezer forint értékben értékesített olyan, a Magyar Honvédség tulajdonában lévő, az önkormányzat őrzésére bízott eszközöket, amelyek értékesítére nem volt felhatalmazása.
A vád szerint a polgármester nem tájékoztatta a képviselő-testület tagjait, hogy ezek a tárgyak nem képezik az önkormányzat tulajdonát. Előterjesztésére - a testület jóváhagyásával - 31 lemezszekrényt értékesítettek egyenként ezer forintos vételáron, holott valójában ezek értéke darabonként hatezer, illetve tízezer forint. A vevők nem tudtak arról, hogy ezek nem az önkormányzat tárgyai, a vételárat - összesen 204 ezer forintot - befizették a pénztárba.
Egy másik ügylet során a képviselő-testület egyik tagja működésképtelen faipari gépeket - gyalut, kör- és szalagfűrészt - vásárolt 15 ezer forintért, melyek valódi értékét az ügyészség által felkért szakértők összességében 200 ezer forintra értékeltek. A vádirat szerint ennek alapján a vádlott összesen 404 ezer forint értékben károsította meg a magyar állam tulajdonában és a Honvédelmi Minisztérium kezelésében álló ingóságokat. A vád szerint a polgármester felelős az anyagi károkozásért.
A polgármesterként harmadik ciklusát töltő 44 éves Pataki Sándor a tárgyalás megkezdése előtt, majd a bíróságon tett vallomásában is azt mondta: nem követett el bűncselekményt, polgármesterként a képviselő-testület döntéseit hajtotta végre.
Az eladott ingóságokkal kapcsolatosan azt mondta, a laktanya átadásakor külön kérése volt a Honvédelmi Minisztériumnak, hogy kezdjen valamit a használaton kívüli berendezésekkel. Később derült csak ki számára is, hogy valójában nem adhatja el az őrzésre átadott ingóságokat, melyek értékét egyébként vitatta. Mint mondta, "ezek selejtes, felesleges holmik voltak, a honvédség számára nulla forint értéken, amelyeket a szakértő működőképes készülékek internetes eladási árán szerepeltetett". Közölte továbbá, hogy az ingóságokat a honvédség már négy éve át akarja adni a taszári önkormányzatnak, de jelenleg az ellene folyó bírósági eljárás ennek a gátja.
Nem felel meg a valóságnak, hogy nem tájékoztatta a képviselőket, hiszen a szerződések jegyzőkönyve ismert volt előttük - állította a polgármester, aki felvetette a jegyző felelősségét, mondván, neki kellett volna figyelmeztetnie őt és a testületet arra, hogy az értékesített eszközök nincsenek az önkormányzat nyilvántartásában, és így nem is értékesíthetők. A lemezszekrények értékesítését egyébként nem ő akarta, azt a szomszédos önkormányzatok kérték - jegyezte meg.
"Sokat tettem azért, hogy a laktanya a községünk tulajdonába kerüljön, ezért a Honvédelmi Minisztériumtól kitüntetést is kaptam már az ellenem folyó rendőrségi nyomozás idején" - mondta Pataki Sándor, hozzátéve: "a megyéből viszont mások nem nézték jó szemmel, hogy hozzánk került az egymilliárdos vagyon". Ezzel kapcsolatosan megemlítette, hogy a tárgyak és az épületek őrzésére az átvétel óta 28 millió forintot fordítottak.
A taszári önkormányzat jegyzője szerdán, a tanúkénti meghallgatásán azt mondta: nem tudta, hogy a laktanyai ingóságok a honvédségé maradtak. A tárgyalás további tanúk meghallgatásával folytatódik. | [
"Magyar Honvédség"
] | [
"Kaposvári Városi Bíróság",
"Honvédelmi Minisztérium"
] |
Lezárult a Mátrai Erőmű adásvétele. Az Opus Global Nyrt. valamint az Energetický a Průmyslový Holding (EPH) közös érdekeltségében működik a Mátrai Erőmű, miután a magyar-cseh partnerek által 50-50 százalékban tulajdonolt Mátra Energy Holding Zrt. megszerezte a tranzakció zárásához szükséges engedélyeket, illetve kifizette a vételárat.
Naperőműre váltana a Mátrai Erőmű, már az eladása után
Már decemberben lehetett tudni, hogy Mészárosék megszerezik a Mátrai Erőművet is.
Mészáros Lőrinc bevásárolta magát a Mátrai Erőműbe Az érdekeltségébe tartozó magántőkealap egy cseh holdinggal alapított közös vállalatot.
Mostanra pedig végleges lett, hogy a Mátra Energy Holding Zrt. tulajdonába került a visontai Mátrai Erőmű Zrt. 72,6647 százalékos tulajdoni részesedést biztosító részvénypakettje – tette közzé az Opus Global Nyrt. csütörtökön a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) a honlapján. Az Opus Global érdekeltségében lévő alapkezelő Status Energy Magántőkealapja, valamint a cseh Energetický a Průmyslový Holding által közösen tulajdonolt Mátra Energy Holding Zrt. ugyanis sikeresen teljesítette a részvénypakett megszerzéséhez szükséges valamennyi feltételt. A tranzakció lezárásához a vételár kifizetésén felül szükség volt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), valamint a nemzetközi versenyjogi szempontból hatáskörrel rendelkező szervezet, az Európai Bizottság hozzájárulására is.
Mészáros érdekeltségei a Telenor tervezett megszerzésénél is cseh partnerrel működtek együtt:
Telenor-ügy: Mészáros Lőrinc már csinált nagy bizniszt csehekkel A mátrai erőművet is cseh céggel közösen szerezte meg a felcsúti polgármester.
Az RWE Power és EnBW-csoport részvénycsomagjának megvásárlásával a Mátra Energy Holding Zrt. többségi tulajdonába került a Mátrai Erőmű Zrt. visontai telephelyén hét blokkal működő villamos-erőmű, a hozzá tartozó ipari park, az ország legnagyobb, 16 megawatt összteljesítményű, több mint 72 ezer panelből álló naperőműve, továbbá két, külszíni fejtésű lignitbánya Visontán és Bükkábrányban.
Az ügylet az erőműben lévő állami tulajdont nem érintette; a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) a Mátrai Erőmű Zrt.-ben meglévő 26,15 százalékos részesedését megtartotta. A tranzakció lezárásával – 22 évvel a társaság privatizációját követően – újra többségbe került a magyar tulajdon a nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségű vállalatban, hangsúlyozta az erőmű közleményében.
A Mátrai Erőmű a héten pénteken tartja rendkívüli közgyűlését, ahol a tagok az igazgatóság és a felügyelőbizottság összetételéről döntenek.
Az erőmű, ahol a világ utolsó pucér nős naptárja lóg Riport Visontáról, a Mátrai Erőműből, ahová nemrég bevásárolta magát Mészáros Lőrinc, de ahol sok minden olyan, mint két, három, négy évtizede lehetett.
Kiemelt kép: MTI | [
"Opus Global Nyrt.",
"Energetický a Průmyslový Holding",
"Mátra Energy Holding Zrt.",
"Magyar Villamos Művek Zrt.",
"Mátrai Erőmű"
] | [
"Status Energy Magántőkealap",
"Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal",
"Budapesti Értéktőzsde",
"Európai Bizottság",
"RWE Power"
] |
Az állam az orvosképzésért alapítványra ruházta át a Richter-részvényeit – írja az MTI.
A Magyar Állam tulajdonában 9 777 658 darab Richter-törzsrészvény volt, ezt kapta meg a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány 2021. augusztus 9-én, hétfőn. A tranzakcióról a Richter Gedeon Nyrt. a tőzsde honlapján szerdán a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. tájékoztatása alapján.
Ez azt is jelenti, hogy a Richter Gedeon Nyrt.-ben az MNV Zrt. által képviselt Magyar Állam befolyása (szavazati joga, illetve tulajdoni hányada) 5,25 százalékról nulla százalékra csökkent. Mostantól a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványnak van 5,25 százalékos befolyása a cégben.
Az MNV Zrt. korábban, 2020-ban 10-10 százaléknyi Richter-részvényt ruházott át a Tihanyi Alapítványra és a Maecenas Universitas Corvini Alapítványra.
Richter Gedeon Nyrt. legutóbbi gyorsjelentése szerint a részvények 34,06 százaléka belföldi tulajdonosoké, 65,53 százaléka van külföldi tulajdonban. | [
"Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány"
] | [
"Richter Gedeon Nyrt.",
"Tihanyi Alapítvány",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Magyar Állam",
"MNV Zrt.",
"Maecenas Universitas Corvini Alapítvány"
] |
Felbolygatta a kedélyeket Zsámbékon annak a rekultivációs hulladéklerakónak az ügye, amiről az Átlátszón már többször beszámoltunk. Zsámbéki polgárok és Szél Bernadett országgyűlési képviselő is feljelentést tett a telepen lévő állapotok miatt, ám úgy tűnik, a környezetvédelmi hatóság falaz a lerakónak.
Két héttel ezelőtt meghökkentő fotókkal keresték meg a szerkesztőségünket azok a civilek, akik egy ideje figyelemmel kísérik és dokumentálják a zsámbéki hulladéklerakó szabálytalan működését. A szeméttelep és a szomszédos murvabánya közti területet ugyanis – feltehetően a telep kezelőjének tudtával – "valakik" földdel feltöltötték, betemetve a két telek közti kerítést is. Az így létrehozott földúton a szomszédos bánya felől is szállítják be teherautókkal a telepre a hulladékot, kikerülve a lerakó főbejáratánál lévő videókamerákat és a kötelező ellenőrzést.
Korábbi cikkünkben már megírtuk, hogy bár a lerakó jelenleg rekultiválás alatt áll, a területre az elmúlt évben is rengeteg vegyes tartalmú, nem engedélyezett hulladékot szállítottak be. Emiatt több panasz érkezett a hatóságokhoz, érdemi vizsgálat azonban nem történt. A botrányos állapotokról ezután Szél Bernadett országgyűlési képviselő is posztolt a közösségi oldalán, majd feljelentést tett a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt.
Szennyezheti a környezetet a zsámbéki hulladéktelep, nem adják ki a vizsgálati dokumentumokat Tavaly ősz óta több panasz érkezett a hatóságokhoz az egykori zsámbéki szemétlerakóban zajló tevékenység miatt. Az Átlátszóhoz is eljutó felvételek és leírás szerint az utóbbi hónapokban nagy mennyiségű kommunális hulladékot szállítottak be a területre, holott a telep üzemeltetője csak rekultivációra kapott engedélyt.
Beszámoltunk arról is, hogy a lerakót korábban működtető BIO-RECycling Kft.-t 2017-ben a környezetvédelmi hatóság egymillió forintra büntette. A zsámbéki telepen akkor már évek óta több tízezer köbméter kommunális és veszélyes hulladék halmozódott fel, amiből a BIO-RECycling hatósági felszólításokra sem válogatta ki a veszélyes hulladékot és semmiféle tereprendezést nem végzett.
Pedig a lerakó vízmonitoring-vizsgálata már 2015-ben szennyeződést mutatott ki a felszín alatti vizekben, s a vizsgálatot végző labor a vízminőség félévenkénti ellenőrzését írta elő. Ennek ellenére 2015 óta a környezetvédelmi hatóság nem végeztetett semmilyen vizsgálatot.
Nem vizsgálják a levegő és a víz minőségét
Az általunk kikért újabb hatósági dokumentumok megerősítik azt a feltételezést, hogy a telep rekultivációjával 2020-ban megbízott C&C Property Holding Kft. sem kezeli megfelelően a területet. Igaz, ezzel az engedélyező környezetvédelmi hatóságnak nincs különösebb problémája.
A Pest Megyei Kormányhivatal eleve nem végeztette el az évek óta gazdátlan lerakó műszaki állapotának vizsgálatát, de az engedély kiadása után sem tartja szükségesnek a felszín alatti vizek és a levegő minőségének ellenőrzését. Holott – ahogy arról már 2021 januárjában beszámoltunk – a rekultivációs időszak alatt 171 ezer tonna bontási hulladék beszállítását, közte kohó, salak és pernye gyűjtését is engedélyezte a C&C Kft. számára.
Csakhogy a törvényi szabályozás szerint a hulladéktelepeken a rekultiváció időszakában is évente ellenőrizni kell a levegő és a felszín alatti vizek minőségét. A felhalmozódott szemétben ugyanis olyan gázok – többek közt kénhidrogén, metán – keletkezhetnek, melyek rendkívül veszélyesek lehetnek a levegőminőségre; ugyanígy potenciálisan veszélyeztethetik a felszín alatti vizeket a hulladékokból kioldódó mérgező anyagok. Éppen ezeknek a veszélyeknek megelőzését szolgálja a jogszabályban előírt rendszeres monitoringozás, melyhez műszakilag megfelelő állapotú gáz- és vízfigyelő kutakra is szükség van.
A zsámbéki lerakó működése azonban semmilyen szempontból nem felel meg ezeknek az előírásoknak. Bár a C&C Kft. rekultivációs terve ugyan még tartalmazta – a jogszabályokhoz igazodva – az évente kötelező monitoring-vizsgálatot, a cég számára kiadott engedély pedig a monitoring-kutak műszaki megfelelőségének igazolását is feltételként szabta, a Pest Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi hatósága utólag már jóval megengedőbbnek bizonyult. A Kormányhivatalnak egy helyi lakos adatigénylésére adott válasza szerint a rendszeres ellenőrzésre vonatkozó előírásukat úgy kell "értelmezni", hogy
a monitoringozást csak a rekultiváció befejezése után, az utógondozás 2022. április 30-tól kezdődő időszakában kell majd elkezdeni.
Monitoring kutak helyett műanyag csövek
Ennél a válasznál is megdöbbentőbb azonban az, ami a hatósági ellenőrzésekről szóló dokumentumokban szerepel. A környezetvédelmi hatóság csak előzetes bejelentés után tartott néhány helyszíni szemlét a telepen, az ezekről szóló szűkszavú jegyzőkönyvek viszont leginkább a cég képviselőjének nyilatkozatait rögzítik.
A jegyzőkönyvekhez készült fényképeken pedig a Katasztrófavédelmi Igazgatóság által korábban engedélyezett monitoring kutak helyett földbe ledugott műanyag csövek láthatók. Dr. Török Ernő környezetvédelmi szakértő, zsámbéki lakos szerint az ezen csövekből vett "vízminták" nem adnak valós eredményeket a felszín alatti vizek állapotáról, így továbbra sem zárható ki a környezetszennyezés veszélye.
Illegálisan épült földúton, az ellenőrzést kijátszva szállítják a hulladékot a zsámbéki lerakóba from atlatszo.hu on Vimeo.
A feljelentések nyomán a telepen néhány hete lázas munka indult meg: a korábbi szeméthalmokat földdel borították be, így a terület most jóval rendezettebb képet mutat a hónapokkal ezelőtti állapotokhoz képest. A főbejárathoz is visszaszerelték a korábban titokzatos módon eltűnt videókamerákat. A murvabánya felől a szeméttelepre vezető illegális földúton azonban hetek óta ellenőrizetlenül folyhat a beszállítás.
A feljelentést tevő civil aktivisták és Szél Bernadett országgyűlési képviselő szerint viszont mindenképpen fel kell tárni, történt-e és milyen mértékű jogsértés és környezetszennyezés Zsámbékon. Az ügyben ezen a héten meg is kezdődtek a rendőrségi tanúmeghallgatások, a képviselőnőt is kihallgatták.
Címlapkép és videó: Horváth Balázs
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"BIO-RECycling Kft.",
"Pest Megyei Kormányhivatal",
"C&C Property Holding Kft."
] | [
"Katasztrófavédelmi Igazgatóság"
] |
Ködösített a parlamenti vizsgálóbizottság előtt Földesi-Szabó László arról, milyen együttműködés volt a milliárdos vámcsalással gyanúsított Egymásért alapítvány és a Nemzetbiztonsági Hivatal közt. A kuratórium elnöke szerint az alapítvány törvényesen működött, az abban szerepet vállalók pedig hazafiak. A bizottság hamarosan megpróbál jelentést készíteni, de a keddi ülés kudarcot vetít előre.
"Kikérem magamnak, hogy valamiféle bűnben fogant szervezetként állítsák be az alapítványt" - mondta Földesi-Szabó László, az Együtt Egymásért, Egy-Másért Alapítvány kuratóriumi elnöke kedden, annak a parlamenti bizottságnak az ülésén, amelynek feladata épp a milliárdos vámcsalással gyanúsított szervezet ügyeinek kivizsgálása. A kuratóriumi elnök szerint az alapítványban szerepet vállalók mind elkötelezett hazafiak, akik "megcselekedték, amit megkövetelt a haza".
A vizsgálóbizottság előtt Földesi-Szabó - amellett, hogy hosszan sorolta karitatív tevékenységük eredményeit - azt mondta, az alapítvány ötlete Nagy Lajos vezérőrnagytól, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábbi, 2006. áprilisában elhunyt főigazgatójától származott, célja pedig nem csak a karitatív tevékenység volt. A valós célokról Földesi-Szabó hallgatott: "A megalakulás mélységes tartalmáról nem tudok nyilatkozni" - mondta.
A kuratóriumi elnök nem árulta el, milyen tevékenységet végzett az alapítvány szlovákiai (pozsonyi) irodája - amelynek vezetőjét szintén Nagy tábornok ajánlotta figyelmükbe -, illetve hogy megkapták-e és mire költötték azt a 27 millió forintot, amit az NBH utalt át a számlájukra. Bár korábban az NBH több fórumon is tagadta, hogy az alapítvány a szolgálat fedőszerve lenne, Földesi-Szabó a bizottság előtt arra hivatkozott, hogy csak akkor beszélhet, ha feloldják titoktartási kötelezettségét. Azt nem közölte, ki lenne jogosult erre, és azt sem árulta el, mikor és milyen körülmények közt találkozott Szilvásy György titokminiszterrel.
Az alapítványt Jakubinyi Róbert alapította, akinek apját, Jakubinyi Györgyöt váltókkal elkövetett csalás miatt jogerősen börtönbüntetésre ítélték (1999-ben Dávid Ibolya akkori igazságügy-miniszter előterjesztésére elnöki kegyelmet kapott) és akit Földesi-Szabó (nyugalmazott rendőrtiszt) a testület előtt a barátjának nevezett. A parlamenti vizsgálóbizottság Jakubinyi Róbertet is beidézte, de Földesi-Szabó szerint ő külföldön tartózkodik, így nem tud megjelenni.
Az első kuratóriumban helyet kapott Nagy Lajos, Jakubinyi György és Földesi-Szabó. A nyugalmazott főigazgató halála után Gyarmati György, akkor még aktív, jelenleg már nyugdíjas nemzetbiztonsági tiszt csatlakozott. Jelenleg - Földesi-Szabó elmondása szerint - tagja a kuratóriumnak Simon Ibolya, az alapítvány jogásza (korábban szintén NBH-alkalmazott), Nagy Sándor nyugalmazott ezredes (aki "a BM egy más területén" dolgozott) és hétfőtől Galambos Lajos nyugalmazott NBH-főigazgató is.
Földesi-Szabó a vizsgálóbizottság előtt is azt mondta, hogy az alapítvány, illetve az annak adományokat juttató cégek törvényesen jártak el, amikor adó- és vámfizetés nélkül importáltak élelmiszereket. A bizottság tagjai ezt nem is firtatták, mindenki azt mondta, ezt a kérdést majd eldönti a bíróság. Az elnök azt is kijelentette, hogy a rendőrség által az alapítvány vagyonából keresett 900 millió forint megvan, azzal el tud számolni a kuratórium felé, csak éppen nem bankszámlán, hanem készpénzben tartják.
Egyet nem értés
Földesi-Szabó meghallgatásával a vizsgálóbizottság gyakorlatilag befejezte a munkáját, már csak a jelentés megfogalmazása van hátra. A pártok képviselői azonban nem értenek egyet abban, pontosan mit is kell ennek tartalmaznia. Demeter Ervin, a testület fideszes elnöke szerint a bizottságnak a legtöbb kérdésre sikerült választ találnia, de vannak még homályos foltok, amelyeket az illetékes minisztereknek kell tisztázniuk.
Rögzíteni kell, hogy az alapítvány és az NBH kapcsolata "rendezetlen és tisztázatlan" - mondta Demeter, aki az Orbán-kormány idején titokminiszter volt. Szerinte a szolgálatoknak van lehetőségük fedőszerveket használni, de ennek megvannak a külön szabályai, ezeknek pedig az Egymásért alapítvány nem felelt meg. A bizottság elnöke szerint ezt elismerte Galambos Lajos is, amikor azt mondta, az alapítvány ügyének köze van a távozásához.
A másik kényes pont Demeter szerint az NBH, illetve a vám- és pénzügyőrség együttműködése: a bizottság előtt ugyanis többen utaltak arra, hogy a vámosok jogszerűtlenül járhattak el. Ezt erősítheti - mondta Demeter -, hogy az alapítvány és a hozzá kapcsolódó cégcsoport szállítmányait a vámhivatalok 175 esetben minden gond nélkül vámkezelték, és csak utólag merült fel, hogy nincs velük valami rendben. A bizottság elnöke utalt Gyarmati György kijelentésére is, aki szerint az Egymásért-ügy nem más, mint a vámőrség bosszúja.
Nem értett egyet az elnökkel Tóth Károly, a testület szocialista alelnöke, aki azt javasolta, egyelőre a képviselők ne fogalmazzanak meg határozati javaslatot - bár neki is volt egy másfél oldalas iromány a zsebében -, hagyják azt a bizottság szakértőire. Aztán, ha a szekértők elkészültek, megvitathatják a képviselők is - javasolta Tóth, aki szerint nem szerencsés, ha előre, ráadásul a sajtó előtt következtetéseket vonnak le.
Mivel azonban Demeter elmondta a véleményét, Tóth kijelentette, hogy január 25-én, két nappal az utolsó ülés előtt benyújtja a saját, már elkészített javaslatát, amit 27-én elküld a sajtónak is. A szocialista képviselő nem ért egyet azzal, hogy valami gond lenne az alapítvány és az NBH kapcsolatával, illetve azzal sem, hogy a vámosok és az NBH közt lennének problémák.
A korábbi vizsgálóbizottságok tapasztalatai szerint ha két különböző jelentéstervezet készül, az azt jelenti, hogy a testület nem fog tudni döntést hozni, hiszen mindkét politikai oldal a sajátját fogja támogatni. | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Egymásért alapítvány",
"Együtt Egymásért, Egy-Másért Alapítvány"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Már nyomoz az ügyészség az Elios Zrt. ügyében
Nyomozást rendelt el az Elios Innovatív Zrt. ügyében a Pest Megyei Főügyészség tegnap – közölte a főügyészség szóvivője. Gyugyi Csilla tájékoztatása szerint az Európai Unió csalás elleni hivatalának (OLAF) igazságügyi ajánlásai esetén követett protokollnak megfelelően indítottak eljárást, amelynek teljesítésével a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodát bízták meg.
A Legfőbb Ügyészség január 12-én közölte, hogy megkapta az OLAF jelentését, amely igazságügyi ajánlást tartalmaz, az ügy iratait a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező főügyészséghez továbbították. A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint az OLAF jelentése három – a Környezet és energia operatív program keretében 2009 és 2014 között kibocsátott – pályázat vizsgálatáról szól.
Az OLAF a 2014-es országgyűlési választások előtt is vizsgálta a közvilágítási projektet, majd a Nemzeti Nyomozó Iroda eljárást indított, amelyet bűncselekmény hiányában megszüntetett. A közvilágítási pályáztatás kereteit még a Gyurcsány-, majd a Bajnai-kormány idején dolgozták ki, és az OLAF ezeket a tendereket "szedte ízekre" immár másodszor, az április 8-i országgyűlési választás kampánystartjával egy időben.
A közvilágítási programokkal összefüggő közbeszerzési eljárásokat az önkormányzatok folytatták le, és a beruházások minden esetben határidőre meg is valósultak, az ellenzék pedig ezeket a programokat csak azután kezdte el bírálni, hogy az egyik kivitelező cég tulajdonosa Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István lett, aki 2015-ben eladta az Eliosban lévő részesedését.
Mint arról szombati számunkban beszámoltunk: Simicska Lajos zászlóshajója, a Közgép Zrt. egy vállalkozáson keresztül többségi tulajdonnal rendelkezett az Elios Innovatív Zrt.-ben abban az időszakban, amelyet az OLAF vizsgált. A cégbírósági adatok alapján 2012. február 3-án az Eliosban tulajdonosként bukkant fel az E-OS Zrt., és 2013. június 3-ig birtokolta a részvények többségét. Az E-OS tulajdonosa pedig 2010 óta nem más, mint a Közgép. | [
"Közgép Zrt.",
"Elios Innovatív Zrt."
] | [
"Legfőbb Ügyészség",
"Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Európai Unió",
"E-OS Zrt.",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Pest Megyei Főügyészség"
] |
Az előzetesen becsültnél ötvenhét százalékkal, több mint egymilliárd forinttal drágábban épül a Somogy megyei Főügyészség új épülete.
A Közbeszerzési Értesítőből derült ki, hogy a megyei kórház hajdani bőrgyógyászati tömbjének helyén épülő főügyészségi székházépület költségét jelentősen alábecsülte az ajánlatkérő Legfőbb Ügyészség, amely eredetileg 1,796 milliárd forintra taksálta a beruházást. Ez azonban a jelek szerint senkit nem zavar: ma leteszik az új épület alapkövét.
A meghirdetett közbeszerzésre három pályázat érkezett, ennél az összegnél lényegesen drágább ajánlatokkal, ezért a Legfőbb Ügyészség – mivel nem volt elegendő fedezete – első körben eredménytelennek nyilvánította az eljárást. Utóbb aztán mégis értékelték az ajánlatokat, amelyek közül a Laterex Zrt. és a Z-Pannon Kft. közös, 2,821 milliárdos pályázatát hirdette ki győztesnek az ügyészség. Információink szerint amúgy nem elég, hogy a tervezettnél drágább lesz a projekt, valamelyest csökkentett műszaki paraméterrel valósulhat csak meg, vagyis a kevesebb ezúttal többe kerül.
Kaposváron rövid időn belül ez a második, az eredetileg becsült árhoz képest jelentősen megdrágult beruházás. Mint arról lapunk beszámolt a közelmúltban az intermodális csomópontról derült ki, hogy 8,6 helyett 11,9 milliárdért nyerte el a beruházást a győztes pályázó.
Vas András | [
"Laterex Zrt.",
"Z-Pannon Kft.",
"Legfőbb Ügyészség"
] | [
"Közbeszerzési Értesítő"
] |
"Nem engedjük, hogy Magyarország bevándorlóországgá váljon!" "Csak a magyarok biztonsága számít"
Hónapok óta ezek a Fidesz legfontosabb választási üzenetei. Miközben a menekültek befogadását hangosan ellenzi a kormány, a 444 és a Direkt36 információi szerint az elmúlt években magyar letelepedési kötvényt vásárolt több olyan személy is, akik komoly biztonsági kockázatot jelenthetnek Magyarország és az Európai Unió számára. Az egyik letelepedési engedélyhez jutott férfi a hatóságok gyanúja szerint olyan nemzetközi bűnszervezet tagja, amely fegyver- kábítószer és embercsempészetből származó pénzek tisztára mosásával foglalkozik. Hozzá hasonlóan magyar papírokat kapott a háborús bűntetteket elkövető szíriai Aszad-rezsim egy kulcsfigurája is, aki az amerikai kormány szerint Oroszországból és Libanonból mozgat pénzeket a szír diktatúra számára.
Ez azután derült ki, hogy több mint két hónapja egy-egy feladó nélküli boríték érkezett a 444 és a Direkt36 szerkesztőségébe. A boríték több ország állampolgárainak nevét tartalmazta, akik a levél névtelen írója szerint részt vettek a magyar letelepedési kötvényprogramban. | [
"Fidesz"
] | [
"Európai Unió"
] |
Kilométerenként mintegy százmillió forintért számolhatja fel a kátyúkat Pápa és Szilsárkány között a Közgép konzorciuma. Az útépítők csütörtöktől 8,8 kilométeren dolgozhatnak. A felújítással papírforma szerint őszre végeznek.
Átadta a munkaterületet a 8408-as jelű, Pápát Szilsárkánnyal összekötő út egy szakaszának felújításához a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Az állami közúthálózat üzemeltetésével, fenntartásával foglalkozó cég közlése szerint a 8,8 kilométeres útszakasz átépítésére kiírt közbeszerzési eljárást a Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt. vezette KMES Konzorcium nyerte el 878 millió forintos ajánlatával. Csapatával pályára lép a Magyar Aszfalt Kft., az EuroAszfalt Kft. és a Swietelsky Magyarország Kft.
A Pápától Szilsárkányig vezető mellékút aligha számít különlegesnek a hazai közutak között. Szeptemberig felújítandó szakaszán az aszfalt makadámburkolat állapota jelentősen leromlott. Teherbírása a forgalmi igényeknek nem felel meg, felülete kátyús, nyomvályús és balesetveszélyes. Ennek megfelelően a helyieknek munkalehetőséget kínáló Pápa, Ihász és Marcaltő megközelíthetőségét biztosító útszakaszon a kivitelezőkre felújítási feladatok sora vár. A 8408-as út már megújult szakaszához kapcsolódó pályán új aszfaltburkolat épül, és négy helyen buszöblöt alakítanak ki.
Az elsősorban külterületi útszakaszokat, illetve Ihász belterületét érintő beruházástól azt várják, hogy befejezése egyszerre javítja majd az érintett települések közlekedésének minőségét, az utazás kényelmét és biztonságát, illetve a térség elérhetőségét, területi felzárkóztatását.
A Veszprém megyei mellékút átépítése csak az egyike a Közép-Dunántúli Regionális Operatív Program 2009–2013 közti időszakra szóló, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) által a régióban jóváhagyott akcióterv keretében megvalósuló fejlesztéseknek. A Magyar Közút közlése szerint az idén országszerte több mint ezer kilométernyi négy- illetve öt számjeggyel jelölt közút felújítása kezdődhet meg.
A Pápa és Szilsárkány közti útszakasz felújítása ezzel együtt mégis különlegesnek számít. Annyiban legalábbis mindenképp, hogy projektzárást követő öt éven át a felújított útszakasz kiemelt figyelmet kap majd az üzemeltető, a karbantartó és a fenntartó szervezetektől, illetve a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökségtől és az uniós források felhasználását ellenőrző szervektől. | [
"Közgép"
] | [
"Magyar Közút Nonprofit Zrt.",
"Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt.",
"KMES Konzorcium",
"Magyar Aszfalt Kft.",
"Swietelsky Magyarország Kft.",
"Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség",
"Magyar Közút",
"EuroAszfalt Kft.",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
Tüntet az Óvás! civil szervezet, mert a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) volt elnöke lebontatott két műemlék házat a zsinagóga szomszédságában, hogy az így kapott területen luxusszállodát, az épületek aljában pedig zsidó kegytárgyakat árusító boltot és kávézót nyisson. A kerület és a főváros szerint mindez jogszerűen történt. A beruházó, Tordai Péter úgy véli, tiszteletben tartották és tartják a műemléki környezetet.
Tordai Péter Mazsihisz-alelnök cégének (Tordai és Társa Kft.) három háza van a VII. kerületben, a Dohány utcai zsinagóga tőszomszédságában. Ezek az épületek építészetileg tökéletesen körbezárják a zsinagógát.
Tordai Péter
A Síp utca két átjáróháza a frontfal kivételével mára a földdel lett egyenlővé; Tordaiéknak még a házak műemléki védettségének hatályba lépése előtt volt érvényes építési engedélyük. Tordai Péter az Óvás! képviselőinek korábban azt mondta, hogy a tervek szerint az utcafrontra ráépítenek további három szintet, belül pedig az épületek összesen hét emeletesek lesznek.
Ehhez azonban a hatóságok közreműködése is kellett, például nem lehetett volna kiadni a Síp utcára az építési engedélyt, ha a VII. kerület polgármestere, Hunvald György nem veteti le a Fővárosi Közgyűlés napirendjéről 2006 nyarán a régi pesti zsidónegyedet érintő változtatási tilalmat.
A Tordai-féle építkezés az Óvás! szerint tökéletesen szétzúzza az utca hangulatát. A Síp utca 8-10. romantikus, korai historizáló stílusban épült házait és társait szép lassan csak képeslapokról tudjuk felidézni. Az egész egy lakótelep jellegű tömb lesz.
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke, Mezős Tamás sem ért egyet az utcafront háromszintes megemelésével, de már semmit sem tehet. A KÖH tervtanácsa még az ő kinevezése előtt jóváhagyta a terveket.
A bontás képei. Kattintson!
A Hild József által tervezett Dohány utca 10. és a Síp utca 8-10. szám alatti házakat Tordai Péter cége két részletben vásárolta meg. A Dohány utcai ház 58 százalékát még 1996-ban vette meg írta - írta meg a hvg.hu -, a fennmaradó 42 százalékot, valamint a Síp utca két házát 2002-ben vásárolta hozzá, amikor ő volt a Mazsihisz elnöke.
Az Óvás! már többször tárgyalt Tordai Péterrel, Tőle kapták az itt is közölt látványterveket is. Azt szeretnék elérni, hogy ha már lebontotta a házakat, legalább terveztesse őket újra, hogy az átépítés ne okozzon akkora sebet az utcaképben, mint amilyet a mostani tervek szerint okozni fog.
Tordai Péter azt mondta, ez lehetetlen. El lehet képzelni, hogy három-négy éves munkafolyamat után egy ilyen kérést hogyan értékel a beruházó. "A munkálatok folytatódnak, 2009. március 15-én lesz az átadás" - nyilatkozta.
A Mazsihisz volt elnöke a zsinagógát körbeölelő építkezésről tárgyalásokat folytat a hitközséggel, igyekeznek olyan kegytárgyboltokat nyitni, amelyek stílusukban és hangulatukban is illeszkednek a zsinagógához.
Tordai Péter az Indexnek azt mondta, hogy akár 6400 négyzetméterrel többet is beépíthetett volna, de nem tette, hogy a három házzal és a zsinagógával oázis jellegűnek képzelt belső tér jöhessen létre. Azt állítototta, hogy az építkezés folyamán zsinórmérték marad a műemléki szempontok szem előtt tartása. | [
"Tordai és Társa Kft."
] | [
"Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége",
"Fővárosi Közgyűlés",
"Kulturális Örökségvédelmi Hivatal"
] |
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek nyilvánosságra kell hoznia a kormányváltás óta lezajlott állami földbérleti pályázatok pontszámait, értékeléseit és bírálatai lapjait. Fény derülhet az összes visszaélésre.
A Fővárosi Ítélőtábla kedden másodfokon is arra kötelezte a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet (NFA), hogy hozza nyilvánosságra a 2010 novembere és 2012 márciusa közötti állami földbérleti pályázatok pontszámait, értékeléseit és bírálatai lapjait - jelentette be szerdai budapesti sajtótájékoztatóján Szabó Rebeka.
A független képviselő, aki adatigénylés megtagadása miatt indította a pert tavaly tavasszal az NFA ellen, azt mondta: az ítélettel egy fontos lépést tettek annak érdekében, hogy véget érjen a földpályázatok körüli titkolózás. A Párbeszéd Magyarországért (PM) politikusa hangsúlyozta, hogy amint megkapja a pályázatokról kikért információkat, közzé fogja tenni azokat. Hozzátette: a bírósági ítélet alapján a 2012 márciusa óta eltelt időszakra is benyújtja az adatigénylési kérelmét.
Kérdésre válaszolva azt mondta, most több ügyre is fény derülhet, ugyanis "számos olyan pályázat van, ahol elég nyilvánvaló a visszaélés".
Mint arról lapunkban korábban beszámoltunk Csókos nyertesek című cikkünkben: a kormányváltás után alig pár hónappal, 2010 őszén 65 ezer hektár állami kezelésben lévő földterületen vált esedékessé a földbérleti szerződések nyilvános, pályázati úton történő megújítása. Ennek keretében első alkalommal nyílt volna mód arra, hogy az új kormány – a 2010 nyarán meghirdetett birtokpolitikai irányelveinek megfelelően – a helyben lakó, gazdálkodó családoknak és a fiatal gazdáknak, illetve a gazdálkodást, letelepedést és gyermekek világrahozatalát vállaló fiatal pároknak juttasson tartós bérlet keretében állami földterületeket. A folyamatok azonban – Ángyán József volt államtitkár szerint – másképp alakultak.
Az állami földek pályáztatást és nyilvánosságot megkerülő bérbeadásának változatlanul tág tere kínálkozik. Ennek egyik módszere, hogy a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) meghirdeti ugyan az adott, lejárt szerződésű földrészletre a bérleti pályázatot, ám azt – Ángyán szerint vélhetően a kritériumoknak mindenben megfelelő, nehezen elutasítható, igen jó helyi pályázatok miatt – utólag érvényteleníti, és a föld megművelésének kötelezettségére hivatkozva, a nyilvánosság teljes kizárásával, megbízási szerződéssel az előre kiszemelt "csókos nyertesnek" adja bérbe. | [
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Párbeszéd Magyarországért"
] |
A miniszterelnök utasítása ellenére nem hozza nyilvánosságra a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) a sávolyi motorversenypálya megépítéséről szóló hatástanulmányt, amelynek alapján a Pénzügyminisztérium aggályai dacára 35 milliárdos állami támogatást ítélt meg a kormány a spanyol beruházónak. Az [origo] információi szerint a banknak a beruházó és a készítő cég kikötötte, hogy ha hátrány éri őket a közzététel miatt, minden kockázatot az MFB-nek kell viselnie. Az MFB közölte, nem adja ki az anyagot, de megengedi, hogy a beruházó vagy a készítő nyilvánosságra hozza azt. Az adatvédelmi ombudsman szerint nincs min vitázni, az anyag nyilvános.
Nem teszi nyilvánossá a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) a sávolyi motorversenypályáról szóló hatástanulmányt, amelynek alapján a kormány összesen 35 milliárd forintot - részben állami támogatást, részben hitelgaranciát - ítélt meg a projektet előkészítő spanyol beruházónak.
A mindeddig titkosként kezelt hatástanulmány nyilvánosságáért pert indított az Index és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű jogvédő szervezet, a közzétételt több civil szervezet is kérte, és a múlt pénteken Bajnai Gordon miniszterelnök is utasítást adott az MFB-nek és a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumnak, hogy intézkedjenek az ügyben. Az anyag tartalma azért különösen fontos, mert a kormány alapvetően az abban foglaltak alapján döntött az óriásprojekt támogatásáról annak ellenére, hogy azt a pénzügyminiszter nem támogatta, a PM több osztályvezetője pedig túlságosan kockázatosnak és jogszerűtlennek ítélte. (Minderről bővebben itt olvashat.)
Az MFB-nél az [origo]-nak már hétfőn azt mondták, hamarosan nyilvános lesz a tanulmány, csak a két érintett fél, a tanulmányt készítő KPMG Tanácsadó Kft. és az állami garanciával megtámogatott hitelt felvenni készülő Sávoly Motorcentrum Fejlesztő Kft. - lényegében a beruházó - beleegyezésére van szükség, ezt ugyanis a szerződésük rögzíti. Csütörtökre azonban kiderült, hogy a bankot gyakorlatilag sarokba szorította a beruházó és a tanulmányt készítő cég - tudta meg az [origo] az ügyet ismerő két, egymástól független forrásból.
A beleegyezés ugyan mindkét cégtől megérkezett, de feltételeket szabtak az MFB-nek: e szerint ha a hatástanulmány nyilvánosságra kerülésével őket bármilyen hátrány éri, vagy perek indulnak, a kockázatot az MFB-nek kell viselnie. Az MFB ennek hatására úgy döntött, hogy a miniszterelnök utasítása ellenére sem fogja közzétenni a hatástanulmányt, mert a kikötések "jelenleg beláthatatlan eseményekkel összefüggő korlátlan mértékű anyagi felelősségvállalást jelentenének".
A bank csütörtökön kora délután közleményt adott ki arról, hogy az általa megrendelt hatástanulmányt nem hozza nyilvánosságra honlapján, de mivel "mindenképpen elő akarja segíteni" a közzétételt, "feltétel nélkül" megengedi, hogy az anyagot a KPMG vagy a beruházó közzétegye.
Az [origo] feltételekről szóló információit a Balatonring kommunikációs osztálya megerősítette. Annyit közöltek, a Sávoly Motorcentrum Fejlesztő Kft. valóban hozzájárult a hatástanulmány közléséhez, "bizonyos személyiségi jogi és üzleti titokkal kapcsolatos, az MFB részéről történő jogi garanciavállalás esetén". Az információt a KPMG Tanácsadó Kft. szóvivője, Scheibelhoffer Miklós is megerősítette. Kérdésünkre azt mondta, ők nem hozzák nyilvánosságra a tanulmányt, ez az MFB feladata.
Szollár Domokos kormányszóvivő szerint a miniszterelnök elvárása az volt, hogy hozzák nyilvánosságra a tanulmányt. Arról, hogy mi lesz a kormányfő következő lépése a kialakult helyzetben, későbbre ígért tájékoztatást.
Jóri András adatvédelmi ombudsman szerint a három fél között zajló vita nem lehet döntő a hatástanulmány nyilvánosságával kapcsolatban. Az [origo]-nak azt mondta, az adatvédelmi törvény alapján világos, hogy az MFB közfeladatot ellátó szerv, a tanulmány pedig közérdekű adat, ezért a banknak ki kellene adnia. A biztos szerint az erre vonatkozó kötelezettsége nem szűnik meg attól, ha kártérítésre kötelezhetik, amennyiben kiadja az iratot.
Az ombudsman szerint ha a hatástanulmány elkészítéséről szóló szerződésben olyan kitételek vannak, amelyek a nyilvánosságra hozást korlátozzák, akkor azok jogszabályellenesek. A szerződés nem mondhat ellent jogszabálynak - ez esetben az adatvédelmi törvénynek -, mert akkor azok a pontjai semmisek - mondta az ombudsman. "Teljesen mindegy, hogy ki mit mond, vagy milyen feltételeket szab" - tette hozzá.
A hatástanulmány nyilvánosságra hozásáért az Index újságírója, Bodoky Tamás és a TASZ által indított per csütörtöki tárgyalásán nem született ítélet, a következő tárgyalást március 25-én tartják. Az MFB-t a bíróság így egyelőre nem kötelezi arra, hogy publikussá tegye a tanulmányt. | [
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Sávoly Motorcentrum Fejlesztő Kft."
] | [
"KPMG Tanácsadó Kft.",
"Társaság a Szabadságjogokért",
"Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium"
] |
Mészáros Lőrinc környezetében vannak állócsillagok (a szűk családi kör mellett Szíjj László, Vörös József, többé-kevésbé Vida József ilyen örökös bizalmi ember) és vannak olyanok, akik egy ideig nagyon magasan jegyzettek, de aztán eltávolodnak (Antal Kadosa, Csík Zoltán, Halmi Tamás, Jászai Gellért). És persze vannak olyanok, akik nagyon rövid ideig kapnak csak bizalmat. Például a csoport energetikai üzletágát rendre teljesen új arcok vezetik.
A rádiós változások
Mint az Mfor.hu írja, most a Mészáros Lőrinchez közeli, vagyis rendre az ismerősei által tulajdonolt Best FM kapott új tulajdonost, március közepétől Sakalj Ferenc, a Mészáros által szponzorált eszéki focicsapat igazgatósági elnöke váltja Halmi Tamást. Róla akkor írtunk részletesebben, amikor váratlanul kikerült az Opus Global Nyrt. vezetéséből.
A korábban Andy Vajna érdekeltségébe tartozó Best FM műsorát Budapest mellett Székesfehérvár, Eger, Zalaegerszeg és Szolnok városában lehet elérni, de az Mfor.hu szerint az adás fogható Debrecenben és Nyíregyházán is. A hálózat koncepciójának az a lényege, hogy az abba bekapcsolt, korábban önálló adók átveszik a központi rádió adását.
Üzleti szempontból egyelőre nem olyan komoly a vállalkozás, a 2019-es számok alapján 28 millió forint árbevételt és 20 millió forint veszteséget ért el a Best Radio Kft.
Az új tulajdonos
Maga Sakalj Ferenc (vagy, ahogy mindenki hívja, "a Sakál Feri") nagyon érdekes ember, őt korábban még az Indexnél mutattuk be részletesen.
Sakalj Ferenc ismerői szerint a Vajdaságból, Zenta környékéről származik, de a hivatalos lakcíme Edmontonban, vagyis Kanadában van. ahol állítólag sikeres üzletember volt, de azt még az őt közelebbről ismerők sem tudták pontosan, hogy milyen ágazatban vitézkedett.
Felívelését elsősorban nyelvtudásával magyarázták nekünk korábban. A Mészáros-csoport több képviselőjének is gondot okoz a külföldi üzletkötés, mert elég hiányos a nyelvtudásuk, de Sakalj Ferenc igazi jolly joker, ő ugyanis angolul, szerbül, horvátul és magyarul is remekül beszél.
Az ismeretség állítólag még egy ingatlanvásárlásig nyúlik vissza, és amikor Mészáros Lőrinc egyre többet vásárolt Horvátországban, legismertebb az eszéki focicsapathoz fűződő viszonya, Sakalj sokat segített neki, eleinte a fordításban, később már üzleti lépésekben is.
Azóta bizalmi ember, a belső körbe tartozó intéző, aki az eszéki ügyeket sokszor szinte egyedül vitte, de gyakran bukkan fel a Puskás Akadémiánál is.
Megbízatásai
A rádió előtt is például a Mirno More d.o.o. elnevezésű horvát Mészáros-érdekeltségnek ugyanúgy Sakalj lett a vezetője, mint ahogyan bekerült az eszéki focicsapat hivatalos vezetőségébe is. Itt Mészáros Lőrinc Ivan Mestrovic-csal, egy igazi világpolgárral dolgozott együtt.
Mestrovic sokáig Dubajban élt, ő volt az ötletgazdája a Magyar Postának versenyt támasztó City Mail általános postai jogosítványokkal bíró cégnek, amelybe aztán már Sakalj Ferenc is beszállt, de az Mfor úgy tudja, mára elhalt a vállalkozás.
Itthon a postacég mellett a Vasútautomatika Kft. egyszemélyes tulajdonosa is lett, amit szintén nehéz lett volna Mészáros Lőrinc hatásán kívül értelmezni. Az egykori Közgép vasúti részlegén felhízott kft. ugyanis ott vett részt biztonságtechnikai berendezéseivel a vasútépítéseken, ahol Mészáros cégei is munkát kaptak. | [
"Vasútautomatika Kft.",
"Best FM"
] | [
"Opus Global Nyrt.",
"Andy Vajna",
"City Mail",
"Puskás Akadémia",
"Magyar Posta",
"Best Radio Kft.",
"Mirno More d.o.o."
] |
Szigetvári cégei csak "fedőtevékenységet" láttak el?
Nem nyilatkozik Makó szocialista polgármestere az MSZP-kabinetvezető Szigetvári Viktor cégeinek kifizetett milliókról. A társaság marketing- és kommunikációs tevékenysége 12 millió forintba került.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Szigetvári Viktor volt cége nemcsak Makó városának, hanem több Dél-alföldi önkormányzatnak, önkormányzati fenntartású intézménynek is dolgozik. Az MSZP kampányigazgatója csütörtökön közölte az MTI-vel, hogy megtiszteltetésnek tartotta ezeket a munkákat, de a céget egy évvel ezelőtt eladta, azóta az tőle függetlenül, állami megbízások nélkül működik. Szigetvári Viktor cégei havi 450-470 ezer forintot kaptak éveken át például azért, hogy szövegezési feladatokat lássanak el a makói önkormányzatnak. A helyi Fidesz-frakció a megbízások kivizsgálását kezdeményezi, mert szerintük a kifizetett tanácsadási díjak nem állnak arányban az elvégzett munkával.
"Úgy gondolom, hogy az MSZP-s önkormányzatoknak így kellett visszaosztani az adófizetők pénzéből a szocialista pártnak. Ez csak egy fedő dolog. Valóban erre semmi szükség nem volt. Ha mégis szükség volt arra, hogy egy 8-10 fős kampánycsapat mellett még Pestről mondják meg, hogy mit kell csinálni, akkor elképesztő színvonalon mozog ez a társaság" – nyilatkozta Mágori Józsefné, makói fideszes országgyűlési képviselő-jelölt.
(hírTV, MTI) | [
"MSZP"
] | [] |
A fideszes exképviselő Papcsák Ferencet kinevezték az állami Nyírerdő Zrt. felügyelőbizottsági tagjának.
A kormánypárt egyik univerzális embere, a jogász Papcsák Ferenc új állami posztot kapott: a Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt. felügyelőbizottsági tagja lett. A döntést Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter hozta, ő képviseli ugyanis az államot a cégben. A Nyírerdő egy kétmilliárd forintos alaptőkéjű társaság, amely rönkfától a csemetékig sok mindennel foglalkozik, de vadásztatással is foglalkozik, például Lónyán és ott "egy romantikus környezetben épült, minden igényt kielégítő, csendet kínáló" vadászháza is van. A társasághoz tartozik a debreceni Nagyerdő is.
A volt parlamenti képviselő, Zugló egykori polgármestere a legjobban kereső politikusok közé tartozik, van ugyanis egy ügyvédi irodája is, amely igen jól jövedelmezett neki akkor is, amikor törvényhozó volt. Aztán 2015 nyarán az Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának élére került, és magánvállalkozásokban is posztot vállalt. Az egykor Bibó szakkollégiumos Papcsák Nyíregyházán született, ott, ahol a Nyírerdő székhelye is van. A politikus nemrég beszállt a szintén nyírségi Wolgupo Agriconsulting Kft.-be, ott októberben lett résztulajdonos. | [
"Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt.",
"Wolgupo Agriconsulting Kft."
] | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] |
45,3 millió euró+áfáért vásárolta meg a jegybank az V. kerületi Eiffel Palace irodaházat – tudta meg az mfor.hu. A portál szerint – a július 31-i euró-forint árfolyamot alapul véve, a piaci becsléseknél többért, 14,1 milliárd forint+áfáért, vagyis 17,9 milliárdért vették meg az irodaházat. A piaci szakértők korábban 11-12 milliárdos vételárat becsültek.
"Az MNB üzleti befektetésként vásárolta meg 45,3 millió euró+áfa összegért a budapesti Eiffel Palace irodaházat annak érdekében, hogy kedvező hatást gyakoroljon az MNB eredményére"- válaszolta a jegybank az mfor.hu kérdésére. A jegybank tájékoztatása szerint az irodaház megvételét teljes körű jogi átvilágítás, az ingatlan befektetési értékének megtérülési számításokon alapuló, a KPMG által végzett meghatározása előzte meg. "A Magyar Nemzeti Bank a tavalyi évet 26,3 milliárd forintos nyereséggel zárta, a jegybank beruházásai, így a budapesti irodaház megvásárlása nem jelentenek terhet a központi költségvetésnek, vagyis az adófizetőknek" – magyarázta az MNB.
A portál emlékeztet, hogy a jegybank korábban 415 millió forintért vett meg egy Tiszaroffon található kastélyt, tavaly év végén pedig az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) korábbi székháza került az MNB tulajdonába, sajtóinformációk szerint 450 millió forintért. | [
"Magyar Nemzeti Bank",
"Eiffel Palace"
] | [
"Ipartestületek Országos Szövetsége"
] |
Március 1-jétől Vajna Tímea lett az AV Invetsments Kft., a Vajna-birodalom magyarországi érdekeltségeit összefogó holdingcég társügyvezetője. Bár Andy Vajna özvegyének kinevezését hivatalosan még nem jegyezték be, a szükséges iratok már beérkeztek a cégbíróságra.
Vajna Tímea ugyanakkor nem egyedül látja el a cégvezető feladatokat, sőt önálló aláírási joga nincs is. Rajta kívül még két olyan ügyvezető ténykedik a vállalatnál, akik már a néhai filmügyi biztos mellett is ilyen pozícióban dolgoztak: Kovács Andrea, a filmmogul bizalmasa és Samuel Russell Falconello, az elhunyt üzletember korábbi amerikai cégtársa.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMostantól egy tanácsadó testület felügyeli a Vajna-örökségetFontos változások történtek a januárban elhunyt Andy Vajna magyarországi céges érdekeltségeit összefogó vagyonkezelőnél.
Vajna Tímea csak Falconelloval közösen jogosult képviselni a társaságot, azaz túl komoly egyéni felelősség nem nyomja a vállát. Ráadásul – ahogy arról korábban beszámoltunk – a korábbi ügyvezetők sem teljesen önállóan döntenek már: még februárban létrehoztak egy tanácsadó testületet, amelynek a jövőben teljes rálátása lehet arra, mi történik a cégbirodalomban. Vajna Tímea munkáját azonban így is megfizetik: a cégbírósághoz benyújtott iratok alapján
az év végéig havi 12500 euró, azaz jelenlegi árfolyamon valamivel több mint 4 millió forint díjazásra jogosult.
A cégcsoport irányítása tehát szűk két hónappal a filmmogul halála után vélhetően összeállt, az azonban továbbra sem egyértelmű, hogy ki örökli majd a tízmilliárdokat érő Vajna-birodalmat. Erről egy akár évig is elhúzódó hagyatéki eljárás dönt majd, ami sok ismeretlen tényező bonyolíthat (például opciós szerződések is előkerülhetnek). A TV2-nél látványosan elkezdte átvenni az irányítást Mészáros Lőrinc üzleti köre, ám a kereskedelmi tévé üzleti szempontból nem különösebben értékes, hiszen évek óta masszív veszteséget termel, így inkább politikai haszna lehet a birtoklásának.
Az AV Investment alá tartozó vállalatok közül az igazi fejőstehén a kaszinódivízió, amelynek cégei hatalmas profitot hoztak össze, és ennek megfelelően rengeteg osztalékot is fizettek az elmúlt években. Csak 2016-2017-ben 17,5 milliárd forintot vehetett ki ezekből az állami intézkedésekkel is masszívan megtámogatott vállalkozásokból a tulajdonos.
Vélhetően ez is szerepet játszott abban, hogy az AV Investments-t még Andy Vajna halála előtt 42,2 milliárd forintra értékelte fel egy könyvvizsgáló.
Közélet Andy Vajna AV Investments kaszinók TV2 Vajna Tímea Olvasson tovább a kategóriában | [
"TV2",
"AV Investments"
] | [
"Andy Vajna AV Investments",
"AV Invetsments Kft.",
"TV2 Vajna Tímea"
] |
2009. december 7., hétfő 17:09
Ezért a mai nap folyamán Kocsis István vezérigazgató ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon. Ezzel egyidejűleg a BKV Zrt. átadta a vizsgálati jelentést és az ezzel kapcsolatos teljes dokumentációt.Kocsis István vezérigazgató a mai napon aláírta a jogi igazgató rendkívüli felmondását, ami alapján végkielégítés nem jár. | [
"BKV Zrt."
] | [
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
Közel nyolcmilliárd forintra rúghat a legújabb Postabank-számla. Bár a Pénzügyminisztérium felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Postabank-kisrészvényesek ügyében, ez nem halasztó hatályú, vagyis a perben érintett öt kisbefektetőnek már hétfőn ki kell fizetni közel 300 millió forintot. A Legfelsőbb Bíróság tavaly novemberben döntött úgy, hogy az állam ellen pert indító öt kisrészvényesnek öt forint helyett a Postabank-részvények névértékénél magasabb, azaz közel 11 ezer forintot kell kifizetni.
Pénteken járt le a felülvizsgálati kérelemre szabott határidő a Postabank (Pb) kisrészvényeseinek ügyében. A Magyar Hírlap értesülései szerint a Pénzügyminisztérium (PM) az utolsó napon beadta a kérelmet, s ezzel tovább folytatódik az állami tulajdonba került bank és egykori kisrészvényeseinek pereskedési csatája. Mint ismeretes, a Legfelsőbb Bíróság (LB) tavaly novemberben úgy döntött, hogy az állam ellen pert indító öt kisrészvényesnek öt forint helyett a Postabank-részvények névértékénél magasabb, azaz közel 11 ezer forintot kell kifizetni. (Az LB írásbeli indoklása csak január elején érkezett meg a PM-hez, így a felülvizsgálati kérelem benyújtására megadott hatvannapos határidő csak tegnap járt le.)
A perben érintett kisbefektetők összesen mintegy 200 millió forintos tőkeköveteléséhez évi 20 százalék kamat is járul, ami azt jelenti, hogy a PM-nek első lépésben közel 300 milliót kell kifizetnie a kisbefektetőknek.
Mivel a felülvizsgálati kérelem nem halasztó hatályú, a részvények ellenértékét akkor is át kell utalni az érintetteknek, ha az LB döntését később megváltoztatja a felülvizsgálattal megbízott kollégium. A Magyar Hírlap úgy tudja, hogy a PM már levélben értesítette a kisbefektetőket arról, hogy az összeget a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól (KVI) kapják meg. Fehér Tibor ügyvéd, aki négy kisbefektetőt képvisel az ügyben, a Magyar Hírlap kérdésére elmondta, hogy az állam várhatóan már hétfőn kifizeti a nekik járó összeget.
Hidasi Gábor ügyvéd, az ötödik kisbefektető képviselője a lap érdeklődésére azt válaszolta, hogy a felülvizsgálat nem alapulhat rossz tényálláson, vagyis a Magyar Hírlap szerdai számában megírt lehetőség - hogy a pereskedők a Pb tőkeleszállításának idején esetleg nem is rendelkeztek a bank részvényeivel - nem teszi lehetővé az ítélet megváltoztatását. Ezért a felülvizsgálat kizárólag jogszabálysértés esetén lehet eredményes.
A Magyar Hírlap értesülései szerint két körülmény számíthat ilyennek. Az egyik az, a per során már felmerült érvelés, miszerint az állam többségi tulajdonszerzése idején - 1998 júliusában - még nem volt érvényben a gazdasági társaságokról szóló törvény módosítása, vagyis az államot akkor még nem kötelezte törvény arra, hogy vételi ajánlatot tegyen a kisrészvényesek Pb-részvényeire.
A másik lehetőség a részvények forgalmi értékének meghatározásához kapcsolódik. Az államot képviselő ügyvédek azzal érvelhetnek, hogy a papírok értéke a megvalósult vételi ajánlat idején, vagyis 1999 elején nem névérték körül volt, hanem annak csak töredéke, vagyis az állam által akkor kínált öt forint volt a reális vételi ár.
Ha a fenti eset bármelyikét helyénvalónak tartja a felülvizsgálattal megbízott kollégium, akkor várhatóan az első és másodfokon hozott döntést helyezik hatályok kívülre. (Ez persze újabb pereket indukálhat, hiszen az LB döntése értelmében a kisrészvényeseknek kifizetett összegeket akár bírósági úton is vissza kellene szereznie a PM-nek.)
Amennyiben a felülvizsgálat helybenhagyja az LB ítéletét, akkor az államnak több milliárd forintos kifizetéssel kell számolnia. Az eddigi információk szerint közel ötven per van folyamatban, s ezekben több száz kisrészvényes érintett. Az elmúlt hónapokban ezenkívül több intézményi és magánbefektető peren kívül is jelezte igényét arra, hogy öt forint helyett 11 ezer forintért vegye meg tőle részvényeit az állam. Ezek között szerepel az osztrák postatakarékbank, az Österreiche Postsparkasse is, amely a "visszaállamosítás" előtt tíz százalék feletti részesedéssel bírt a Postabankban.
Mester Sándor: Multimóka - Nemzetközi cégek alulnézetből | [
"Pénzügyminisztérium",
"Postabank"
] | [
"Magyar Hírlap",
"Kincstári Vagyoni Igazgatóság",
"Österreiche Postsparkasse",
"Legfelsőbb Bíróság"
] |
Csütörtöki ítéletében a Kúria is Gattyán György cégének, a Docler-csoportnak adott igazat a cég NAV-al szembeni jogvitájában, ezt mondta a cég vezetése az Indexnek. A Kúria helybenhagyta a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság tavaly júniusi ítéletét, amelynek értelmében az adóhatóságnak új eljárást kell indítani a céggel szemben. Így várhatóan ki fog derülni, hogy a korábbi gyanúval szemben a Docler nem csalt áfát 2009 és 2011 között. Ettől viszont, úgy tűnik, hogy a cég egyelőre még nem kaphatja vissza a NAV által zárolt ingatlanainak és értékeinek nagy részét.
A NAV még 2012-ben indított nyomozást a Docler ellen költségvetési csalás miatt, a nyomozást pedig, mint kiderült, két év titkos adatgyűjtés is megelőzött, amely során lehallgatták a dolgozók telefonjait és elolvasták az emailjeit. A nyomozás során már zárolták a Docler értékeinek jó részét, többek között azt az Andrássy úton lévő épületet, amiben az Il Bacio di Stile üzlet üzemelt. Ezzel párhuzamosan pedig a NAV közigazgatási eljárást is indított a cég ellen a büntető nyomozás alatt begyűjtött adatok alapján, amelyben azt állították, hogy a cég 2009 és 2011 között 20 milliárd forint áfát nem fizetett be Magyarországon.
A NAV úgy ítélte meg, hogy a Docler Holdinghoz tartozó WebMindLicenses Kft. (WML) áfát csalt azzal, hogy egy portugál cégnek adta licencszerződéssel a LiveJasmin, a világ egyik legnépszerűbb erotikus weboldalának a know-how-ját és üzemeltetését. A weboldalt, amit Gattyán cége hozott létre és üzemeltetett egy darabig, 2009-től egy portugál cég, a Lalib üzemeltette, miközben alvállalkozóként több Docler-cég dolgozott az oldalon, a fejlesztéstől az ügyfélszolgálatig.
A portugál Lalib a NAV szerint csak egy amolyan strómancég volt, amit arra használ Gattyán cége, hogy ne Magyarországon fizessen áfát,
míg a Docler állítja, hogy ez nem igaz, a két cég inkább olyan viszonyban állt, mint egy franchise tulajdonosa és felhasználója, de a Lalib egy rendesen működő, embereket foglalkoztató és valós tevékenységet végző cég volt, amíg részben a NAV vizsgálat miatt meg nem szűnt (a bírósági eljárásról és a célg érveléséről itt írtunk részletesebben). Ezt a portugál adóhatóság is igazolta már az Európai Bíróság eljárásában, amelyet a magyar bíróság kért. Ezek után tavaly a magyar bíróság kimondta, hogy
a NAV nem használhatta volna azokat a bizonyítékokat, amik alapján adócsalással vádolta Doclert;
de még e bizonyítékok alapján sem mondható ki, hogy Gattyán cége bármilyen adószabályt megszegett volna.
Ez a döntés azóta is jogerős, viszont a NAV felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, amely most mindent helybenhagyott. A mai döntés alapján a NAV-nak meg kell szüntetnie az eddig eljárását a cég ellen és újat kell indítania, amelyben ki kell kérnie a portugál adóhatóság véleményét arról, hogy a Lalib tényleg csak egy amolyan adócsalásra használt fiókcég volt-e. Somkuti András, a Docler csoport elnöke szerint emellett a döntés azért is nagyon fontos, mert kimondta, hogy a NAV gyakorlata, hogy a bűnügyi nyomozásai alatt gyűjtött bizonyítékokat közigazgatási eljárásokban felhasználja, jogtalan, ez pedig sok más cég ügyét is érintheti a jövőben.
Mivel már tudjuk, hogy erről mint mondanak a portugálok, így várható, hogy a NAV új eljárása meg fogja állapítani, hogy a Docler nem csalt áfát. Sőt, Somkuti elmondása szerint az már kiderült, hogy a cég nemhogy nem csalt el 20 milliárd forint adót, de 4,5 milliárddal még több társasági adót is fizetett be, mint kellett volna. Ezt már vissza is utalta a NAV, de mivel a cég számlái még mindig zárolva vannak, ehhez nem férnek hozzá.
Nyertek, de mégsem
A Docler a Kúria döntése után újra kérvényezni fogja, hogy a NAV oldja fel a cég ingatlanjaira, számláira, autóira, számítógépeire, követeléseire és hasonlókra kiadott zárlatot. Viszont még ha a NAV közigazgatási részlege fel is oldja a zárlatot, a cég a legtöbb értékéhez még akkor sem férhet hozzá, ugyanis azokat a NAV bűnügyi részlege is zárolta. Márpedig a mostani döntés a NAV 2012-ben indított büntető nyomozását nem érinti, az pedig elvileg még mindig zajlik. Arra viszont Somkuti szerint nincs igazán alkalmas jogorvoslati lehetősége a cégnek, hogy elérjék a büntető eljárás beszüntetését.
A nyomozást addig folytatja a NAV, amíg akarja, még akkor is, ha kiderül, hogy a cég nem csalhatott adót, mert nem hiányzik a cég áfája az államkasszából.
A Docler már adott be ezzel kapcsolatban indítványt az ügyészségnek és a NAV-nak is, a cég vezetése pedig reméli, hogy ha a NAV másik részlege megállapítja, hogy Gattyánék nem csaltak adót, akkor a nyomozást is megszüntetik és a nyomozás miatti zárolásoknak is vége lesz. Addig is más cégeken keresztül folytatja magyarországi tevékenységét a cég, amely bár székhelyét évekkel ezelőtt Luxemburgba helyezte át, nagyjából 500 embert foglalkoztat Budapesten, ezzel még mindig Magyarországon dolgoznak a legtöbben a Doclernek. | [
"Docler Holding",
"WebMindLicenses Kft."
] | [
"Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság",
"Il Bacio di Stile",
"Docler csoport",
"Európai Bíróság"
] |
Hónapokig titkolta a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, hogy pontosan mit tesznek az egyre dráguló, szegényeknek szánt élelmiszercsomagokba, ezért közérdekű adatpert indítottunk. A végül kiadott – az egyes közbeszerzésekhez tartozó – listák alapján az látszik, hogy az uniós pénzből fizetett segélycsomagok jelentősen megdrágultak. Pedig a keretszerződés szerint árat emelni csak a KSH mutatói alapján lehetne.
Alig több élelmiszer a csomagokban, cserébe brutális drágulás – így lehet összefoglalni a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól kapott adatokat. Az intézmény ellen azért indítottunk közérdekű adatpert, mert megtagadták a választ arra az igénylésünkre, hogy mi került az egyre drágábban összeállított csomagokba, amit uniós pénzből rászorulóknak osztanak.
Januárban bemutattuk, hogy 2018 óta oszt uniós pénzből a megváltozott munkaképességűeknek és a rendkívül alacsony jövedelmű időskorúaknak élelmiszercsomagot a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság. Az adatokat összevetve megállapítottuk, hogy a csomagok egyre többe kerülnek, és a bevont rászorulók száma is jelentősen megnőtt. Akkori gyűjtésünk alapján az élelmiszereket olcsóbban is be lehetett volna szerezni, és voltak benne olyan árucikkek is, amelyeket szakértők szerint célszerűbb lett volna mással helyettesíteni.
Egyre drágul a szociális élelmiszercsomag, tavaly negyedmillió rászorulóval számoltak 2018 óta oszt uniós pénzből a megváltozott munkaképességűeknek és a rendkívül alacsony jövedelmű időskorúaknak élelmiszercsomagot a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság. A csomagok egyre többe kerülnek, és a bevont rászorulók száma is jelentősen megnőtt.
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) 2023-ig egy uniós projektre közel 10 milliárd forintot költhet el , amelynek célja Élelmiszersegély biztosítása szociálisan rászoruló megváltozott munkaképességű, valamint rendkívül alacsony jövedelmű időskorú személyek számára. Az intézmény honlapja szerint a "kiemelt projekt keretében alapvető élelmiszereket tartalmazó, 6-10 kg súlyú csomagokat" osztanak.
Azt az előző cikkünk írásakor is tudtuk, hogy az egyes közbeszerzések különböző csomagokat takarnak, csakhogy az első közadatigénylésünkre az SZGYF mindössze egy összeállítást küldött el. Januári cikkünkhöz az SZGYF által közreadott termékek árát több nagykereskedelmi, valamint egy kiskereskedelmi vállalkozás honlapján is megnéztük. Ezek olyan árak, amelyek nem tartalmaznak mennyiségi kedvezményt, vagyis bárki megkaphatja ennyiért az árut. Arra jutottunk akkor, hogy a legolcsóbb nagykereskedelmi ajánlat 33 százalékkal alacsonyabb, mint a közbeszerzési ajánlat, de a legdrágább kosár is 24 százalékkal kevesebb, mint a nyertesé.
Újabb közadatigénylésünkben újra az összeállításokat kértünk, amire az SZGYF azt válaszolta, "ezen közérdekű adatigénylése tekintetében a Főigazgatóság 2020. november 20-án megküldte válaszát, mellékletként csatolva hozzá az összeállított élelmiszercsomag termékeit tartalmazó táblázattal". Így "a jelen kérdés tekintetében a Főigazgatóság tájékoztatja, hogy a korábbi adatigénylése óta a kért adatokban változás nem történt".
Kimaradt adatok
Csakhogy ez nem igaz, hiszen az adatokat elsőre nem adták ki. A második levél – ami azután érkezett, hogy a Fővárosi Törvényszék értesítette a főigazgatóságot a perről – már azt tartalmazta, hogy "a Főigazgatóság ismételten megvizsgálta az adatigénylési kérelmét, és a kérelmének első részében igényelt adatok tekintetében megállapította, hogy
a Főigazgatóság korábban valóban nem teljeskörűen küldte meg az adatigénylésben szereplő dokumentumokat".
A főigazgatóság ezután megküldött összeállításából kiderült, hogy négy alkalommal írtak ki közbeszerzést és három alkalommal történt szállítás.
Az első csomagba 18 terméket raktak. A teljes csomag ára a közbeszerzésen – amiben a szállítás és a haszon is benne van – bruttó 6 565 forint volt. A másodikban szintén 18 tétel volt, de már nem tartalmazta a szállítást. A harmadik újra 18 tétellel szerepelt – a közberzés nyertese bruttó 12 537 forintos ajánlatot adott. A negyedikre – 21 tételre – pedig bruttó 17 100 forintosat. A közbeszerzési keretszerződést három cég nyerte: a Káta-Mill Plusz Bt., az Enger Kft. és a NATUR-ROST. Utóbbit 2019-ben kizárták a tenderből, az árak pedig elszabadultak.
Majdnem kétszer drágább
A csomagok árát az egyik szegedi nagykereskedelmi üzlet áraival hasonlítottuk össze 2021 májusában. Az arányok a következők lettek:
Az első, 2018-ban megrendelt csomagba az alábbi termékek kerültek: 1,5%-os tej, liszt, cukor, porcukor, méz, rizs, rövidcső tészta, tarhonya, zöldbab konzerv, szárazbab, étolaj, kakaós italpor, lekvár, gulyáskrém, mazsola, sűrített tej, sűrített paradicsom, löncshúskonzerv. Mindenből 1 darab. A második esetben, 2019-ben nem szállítottak.
A 2020-as árakat korábban bemutattuk: a legolcsóbb nagykereskedelmi ajánlat 33 százalékkal alacsonyabb, mint a közbeszerzési ajánlat, de a legdrágább kosár is 24 százalékkal kevesebb volt, mint a nyertesé.
A 2021-es közbeszerzésben a csomagba 21 tétel került: 25 százalékos narancslé, 2,8 százalékos tej, xilit alapú édesítő, méz, vaníliás karika, rizs, csigatészta, spagetti, rövidcső tészta, kukorica konzerv, étolaj, baromfi májkrém, növényi olajos szardínia, kakaós italpor, lekvár, mogyorókrém, citromlé, gulyáskrém, mazsola és sűrített paradicsom (mindenből egy darab).
Ez az összeállítás 17 100 forintba került a nyertes cégnél. Ugyanez az összeállítás alig több mint 9 ezer forint egy nagykerben.
Az RSZTOP keretszerződés tartalmaz egy záradékot is, amelyben a három nyertes tételesen felsorolta, milyen termékkel, milyen áron pályázott. Ezt nem adták ki, így ezért perelünk. Ez azért lényeges, mert a keretszerződés szerint árat emelni a KSH mutatói alapján lehetne, ez utóbbi adatai szerint pedig az élelmiszerek inflációja 2018-2019 években kumuláltan 9,8 százalék volt.
Nyitókép: A kormány plakátjait idéző üzenet van az élelmiszer-adományok dobozán, pedig az egészet az EU fizeti – írta a Magyar Nemzet 2017-ben. Fotó: Balázs Attila/MTI
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával! | [
"Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Káta-Mill Plusz Bt.",
"Fővárosi Törvényszék",
"Enger Kft."
] |
A BKV vezérigazgatója, Kocsis István tudhatott a volt humánpolitikai igazgató távozásakor kifizetett nagy összegű végkielégítésről, jóllehet azt saját magának engedményezte az exszemélyzetis. Újabb vizsgálatok indulhatnak a vállalatnál.
Szóbeli utasítás alapján utaltak ki 86,2 millió forint végkielégítést és 16,4 millió forint titoktartási pénzt Szalainé Szilágyi Eleonórának, a BKV volt humánpolitikai igazgatójának. Az utasítást maga Szalainé adta ki. A kifizetést sem a vezérigazgató, sem igazgatóság elnöke nem engedélyezte. Pontosabban nem talált erre utaló dokumentumot a BKV belső ellenőrzése.
A belső vizsgálatot Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes utasítására Kocsis István, a BKV vezérigazgatója rendelte el július 23-án, a végkielégítési ügy kipattanása után. A BKV Zrt. felügyelőbizottsága négy nappal később a vizsgálat kiterjesztését kérte, amelyre válaszul Kocsis nagyot lépett: valamennyi munkavállalóra hat évre visszamenőleg elrendelte a végkielégítések kifizetésére vonatkozó ellenőrzést.
A belső kontroll igazgatóság az idő rövidsége és a szerződések nagy száma miatt azonban egyelőre csak a volt humánpolitikai, illetve Bosnyák Gyula volt stratégiai igazgató elbocsátásának körülményeit vizsgálta. A többi szerződés vizsgálatával szeptember 30-ra készülnek el.
De már eddig is különleges helyzetekkel találták szembe magukat.
Szalainé Szilágyi Eleonóra 1972-től dolgozik a BKV-nál. Az előadóból 2004-re humánpolitikai igazgató lett. Az új munkakörhöz kapcsolódó határozatlan idejű szerződését Aba Botond, a cég akkori vezérigazgatója kötötte meg. Alapbérét havi 575 ezer forintban állapították meg, amelyhez 150 százalékos alapprémium ígérete társult, illetve további 150 százalékos ösztönző jutalék lehetősége.
A BKV új vezérigazgatója, Antal Attila 2007 júliusában a munkaviszonyt az alapbér megemelése mellett határozott idejűvé alakította át. (Minden vezetői munkakörben alkalmazottat 2007 márciusától határozott idejű - 3-5 éves - szerződéssel foglalkoztatnak.) A munkaviszonyt közös megegyezéssel 2008 januárjában szüntették meg. Szalainé számlájára 86,2 millió forint végkielégítést és 16,4 millió forint titoktartási pénzt és 10,1 millió forint prémiumelőleget utaltak át, miközben a lakásvásárlásra felvett hitel hátralévő részét elengedte a cég, s lehetővé tette a használatában lévő gépkocsi térítés nélküli megtartását.
Az időközben távozó Antal Attila helyét időlegesen elfoglaló Balogh Zsolt 2008 júniusában új megállapodást kötött Szalainéval. Ennek értelmében a cég visszamenőleges hatálylyal áprilistól ismét humánpolitikai igazgatóként alkalmazta havi 1,2 millió forintért. (Tavaly 25,7 millió forintos, idén 9 millió forintos prémiummal honorálták ténykedését.) Szalainénak mindeközben havi 225 350 forint nyugdíjat folyósítottak, a visszajáró személyzetis ugyanis 2007 novemberétől nyugdíjas volt. A belső ellenőrzés szerint ezért a végkielégítést jogalap nélkül fizették ki.
Hasonló megállapításra jutott a BKV 2008-as zárszámadását végző Deloitte Könyvvizsgáló Kft. is, amely felhívta a cég figyelmét, hogy a végkielégítések nem a jogszabályoknak, illetve a belső szabályzatoknak megfelelően kerülnek kifizetésre; a belső kontroll nem működik megfelelően.
A BKV 2009. februári keltezésű Kocsis István vezérigazgató által aláírt dokumentumában ekképpen reagált az észrevételre: "megítélésünk szerint a BKV jogszerűen fizetett ki 37 millió forint végkielégítést a jelenleg is munkavállalóként foglalkoztatott Szalainé Szilágyi Eleonóra részére." Ennek fényében kissé meglepő az ügy kipattanása után tett nyilatkozata, miszerint semmit sem tudott a hatalmas összegű végkielégítésekről. S csak most, a jelentés elkészültekor tartotta szükségesnek a rendőrségi feljelentést.
A belső ellenőrzés által vizsgált másik végkielégítési ügy Bosnyák Gyula stratégiai igazgatóhoz fűződik, akit 2007 januárjában határozatlan idejű munkaszerződéssel alkalmazott Antal Attila a paraméterkönyv kidolgozására. Munkaszerződését egy év múlva határozott idejűre módosították, majd Bosnyák négy hónap múlva közös megegyezéssel távozott. A BKV 39 millió forint végkielégítést és 12,3 millió forint prémiumot fizetett ki neki.
A jelentés csupán a fenti két esetet elemzi a 2007. január elseje és 2009. július 28-a között távozó BKV-vezetők közül, holott a cég összesen 1,5 milliárd forintot fizetett ki végkielégítésre a fenti időszakban. A következő jelentést szeptember 30-ra ígérik. Ez kicsit későinek tűnik a főpolgármesteri kabinet augusztus 26-i határidejéhez képest. S lehet, hogy még több feladatuk is lesz. Andó Sándor szocialista képviselő a jövő hét hétfőn - a fenti jelentés megtárgyalására összehívott fb-ülésen - ismét indítványozza a jelenleg hatályos szerződések felülvizsgálatát. Ezekből lehetne megtudni, hogy a Kocsis idején kötött szerződések különböznek-e a korábbiaktól.
Székely Gábor fb-elnök szerint a kabinet által sürgetett vizsgálat lefolytatására a BKV belső ellenőrzési igazgatósága kiválóan alkalmas, ám lapunk információi szerint Hagyó Miklós inkább Tiba Zsolt főjegyzőre és a Főpolgármesteri Hivatal jogi osztályára bízná a munkát. | [
"BKV"
] | [
"Főpolgármesteri Hivatal",
"Deloitte Könyvvizsgáló Kft."
] |
Titokban kívánja tartani a Jobbik, hogy kik finanszírozzák – erre utal, hogy a párt tavalyi bevételeinek nagy részét egy alapítványon keresztül kapta. Ez a megoldás – amit korábban mások is alkalmaztak – lehetővé teszi, hogy az igazi donorok neve ne kerüljön nyilvánosságra, hiszen azok közvetlenül nem a pártot, hanem az alapítványt segítették millióikkal. Vona Gábor Jobbik-elnök tavaly létrehozott Új Radikalizmusért Alapítványa 2009-ben 26 millió forintot utalt át a Jobbiknak, s ezzel annak legnagyobb támogatója lett. Mint a HVG a közelmúltban megírta, az 500 ezer forinttal indított alapítványt hosszú huzavona után csak nemrég jegyezték be jogerősen.
Közel 45 millió forintot gyűjtött össze támogatóktól a Jobbik a múlt évben, az alapítvány mellett magánszemélyektől, így például saját politikusaitól, köztük a legtöbbet, 1,3 millió forintot Szegedi Csanádtól. A korábbi pártnyilatkozatok szerint eddig főleg vállalkozói adományokból élt a Jobbik, valamint abból a 26 millió forintból, amit a MIÉP-Jobbik a Harmadik Út nevű választási párt 2006-os eredménye alapján közvetve az államkasszából kaptak. A tagdíjbevétel tavaly még nem volt jelentős, a 4 millió forintot sem érte el. A Jobbik a saját bevallása szerint alig több mint 40 millió forintot költött 2009-ben.
Az a Jobbik, amelyik éveken át törvényt szegett azzal, hogy nem tette közzé pénzügyi mérlegét, most százmilliókra számíthat az államkasszából. Választási sikerével – az LMP-hez hasonlóan - a következő négy évre jogot szerzett ugyanis a költségvetési apanázsra, amit júniustól már folyósítanak neki. A HVG becslései szerint az idén mintegy 260 millió forint közpénz kerül a Jobbik számlájára, jövőre pedig – ha az ideihez hasonló összegű marad az állami pártpénz-keret – 440 millió forint lesz a Vona-párt támogatása. Emellett a Jobbik létrehozhat egy politikai alapítványt is, amely ugyancsak számíthat költségvetési forintokra – már az idén több mint 100 millióra.
Juhász Gábor
A Jobbik hétfőn azt közölte, valótlan, hogy a Jobbik titokban tartja támogatói nevét és ennek érdekében az adományokat a Vona Gábor elnök által alapított Új Radikalizmusért Alapítványon keresztül fogadja. A valóság ezzel szemben az, hogy az Új Radikalizmusért Alapítványtól a Jobbiknak juttatott 26 millió forintos támogatás forrása a MIÉP-Jobbik a Harmadik Út által az alapítványnak juttatott 26 millió forint. | [
"Jobbik"
] | [
"Harmadik Út",
"Új Radikalizmusért Alapítvány",
"Új Radikalizmusért Alapítványa"
] |
Lemondásra szólította fel a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökét és valamennyi vezető tisztségviselőjét a köztestület tavaly februárban lemondott felügyelőbizottsága. Lapunknak Bánki Magdolna, a korábbi felügyelőbizottság elnöke azt mondta: az Állami Számvevőszék minap nyilvánosságra hozott jelentése az orvosi kamara gazdálkodásáról egyértelműen igazolja a felügyelőbizottság korábbi megállapításait. Ezért arra kérik a törvényességi felügyeletet ellátó szakminisztert is, hogy jelöljön ki a kamara élére felügyelőbiztost a kamarai tisztújítás lebonyolításnak felügyeletére.
Mint emlékezetes: a kamara felügyelőbizottsága (fb) tavaly év elején kezdeményezte az orvosi kamara elnökének és vezető testületének visszahívását, miután a köztestület gazdálkodásával kapcsolatban számos visszásságra bukkantak. Éger István elnök viszont egészen más következtetésre jutott: ő úgy vélte, a felügyelőbizottság elnökét és testületének egy tagját kell leváltani, mert szakszerűtlenül és pontatlanul végezték a munkájukat. Ráadásul aggályaikat elsősorban nem az orvosi kamara vezetőivel osztották meg, hanem a nyilvánossághoz fordultak, és ezzel ártottak az orvostársadalomnak.
Az ominózus közgyűlésen azonban a felügyelőbizottság tagjai nem várták meg, míg Éger István elnök nyilvánosan lemondatja a testületet, maguk álltak fel. Később vizsgálatot kértek az Állami Számvevőszéktől és a NAV-tól, egyúttal a kamara szabálytalan adatkezelési gyakorlata miatt bírósághoz fordultak, továbbá büntetőfeljelentést is tettek. Ezt a pert első fokon megnyerték. Bánki Magdolna ellen pedig egy éve zajlik a kamara elnöksége által kezdeményezett etikai eljárás. A debreceni etikai bizottság egyhangúlag döntött úgy, hogy megszünteti Bánki Magdolna ellen az eljárást. A döntés ellen Éger István, a kamara elnöke fellebbezett.
Egyelőre sem a szakminisztérium, sem az orvosi kamara sajtóosztálya nem válaszolt a felügyelőbizottság közleményében leírtakra. | [
"Magyar Orvosi Kamara"
] | [
"Állami Számvevőszék"
] |
42 százalékkal drágábban fognak dolgozni Mészárosék
A most megjelent hirdetmények szerint összesen 14 milliárd forint értékben nyertek el szennyvíz-telepek és csatornák felújítására vonatkozó munkákat Mészárosék.
Az uniós közbeszerzési értesítőben csütörtökön megjelent hirdetmények szerint az ország több pontján a felcsúti polgármester cége, a Mészáros és Mészáros Kft. az EuroAszfalttal közösen fog szennyvíz-telepeken, csatornákon dolgozni.
A Nemzeti Fejlesztési Programiroda által kiírt közbeszerzések több részből állnak, melyekből több részmunkát is Mészárosék tudtak megszerezni.
A hirdetmények szerint:
Eger szennyvízcsatorna-hálózatának fejlesztésére szeptember 21-én szerződtek Mészárosék, a becsült 3,1 milliárd forint helyett 4,95 milliárd forintért.
Dunavarsány szennvíztisztító telepének technológiai korszerűsítéséért a becsült 2,78 milliárd helyett 3,9 milliárdért fogják megcsinálni.
Dunaújváros, Kulcs, Rácalmás, Pusztaszabolcs, Almásfüzítő, Dunaalmás, valamint Neszmély településeken is ők cisnálják a szennvíztisztító telepeket, a becsült 4,39 milliárd helyett 5,83 milliárd forintért.
Vagyis összesen nettó 14,7 milliárd forintot fognak kaszálni a munkákon, miközben az eredetileg becsült ár ennél jóval kevesebb, 10,3 milliárd forint volt.
A növekedés 42 százalékos, vagyis 4,3 milliárdos.
| [
"Nemzeti Fejlesztési Programiroda",
"EuroAszfalt",
"Mészáros és Mészáros Kft."
] | [] |
A Miniszterelnökségen 2013-ban senkinek sem fizettek folyószámla-költségtérítést, vagyis nem fedezték a munkavállalók illetmény-, illetve munkabér-átutalásából és -felvételéből adódó többletköltségeit - áll Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár Gúr Nándor MSZP alelnöknek írt válaszlevelében, amelyet a Kormányzati Információs Központ juttatott el csütörtökön az MTI-hez.
Az államtitkár levelében tájékoztatta a szocialista politikust a szerdai kormányülésen született döntésről, amely szerint a jövőben a Miniszterelnökségen, a minisztériumokban, valamint háttérintézményeikben megszűnik a fenti kompenzáció. Lázár János jelezte, hogy a Gúr Nándor által kért, az állami vállalatokra vonatkozó adatokat bekéri, és arról is intézkedik, hogy beérkezésük után azonnal nyilvánosságra kerüljenek - zárul az államtitkár levele.
Az MSZP csütörtökön arra kérte a kormányt, hozza nyilvánosságra, kiket kompenzált a tranzakciós illeték miatt. A párt kérését Gúr Nándor, az MSZP alelnöke fogalmazta meg Lázár Jánosnak címzett nyílt levelében. Az ellenzéki politikus örvendetesnek nevezte, hogy a minisztériumokban és háttérintézményeiben megszüntetik a kompenzációt, ugyanakkor pontos tájékoztatást kér arról, kik és mekkora kompenzációban részesültek az állami cégekben, például az MTVA-ban, az NFÜ-ben vagy az MVM-nél. | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Kormányzati Információs Központ"
] |
MTI Fotó: Illyés Tibor
Várhatóan idén is az Orbán Viktor által alapított és Mászáros Lőrinc által elnökölt Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak juthat a legtöbb közpénz a labdarúgással foglalkozó szervezetek közül. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) adatbázisa szerint a felcsúti akadémia számára ezúttal 1,12 milliárd forintos tao-támogatást hagytak jóvá, azaz ekkora összeget fizethetnek a baráti cégek adójukból a költségvetés helyett a politikai okokból fontos alapítványnak.
Ez az összeg eddig messze a legmagasabb a közel 1200 elfogadott sportfejlesztési programmal rendelkező klub és futballvállalkozás támogatásait összesítő listán. A jelenleg második helyen álló Gyirmót például kevesebb, mint harmadennyi közpénzhez juthat, a negyedik Újpest pedig durván ennek ötödét kaphatja tao-támogatásként.
Egyáltalán nem biztos, hogy 1,12 milliárd forint lesz a végső összeg. Az elmúlt években ugyanis többször előfordult, hogy a nagyobb támogatásokat több részletben hagyták jóvá. Először csak az utánpótlás-nevelésre és a kisebb fejlesztésekre költhető összeg jelent meg az adatbázisban, és ezt csak később egészítették ki a jóváhagyott nagyberuházásokra szánt pénzzel. A felcsúti alapítványnál volt olyan, hogy közel 3 milliárddal ugrott meg így az összeg. A végső támogatásról biztosat csak akkor lehet majd mondani, ha az alapítvány fejlesztési programja kikerül majd a honlapra, ez azonban egyelőre nem történt meg.
A többi szervezethez képest ugyan kiemelkedik, ám az egymilliárdos támogatás felcsúti mércével nem számít soknak.
Az alapítvány a tao-rendszer bevezetése óta 23 milliárd forinthoz jutott ebből a forrásból,
azaz különböző nyereséges cégek ekkora összeget utaltak az államkassza helyezett Mészáros Lőrinc akadémiájának. A rekordévben a 7 milliárdot közelítette a jóváhagyott támogatás. Mások mellett ebből épült a Pancho Aréna, a Makovecz-stílusú kazánház és a minden extrával felszerelt helyi sportcsarnok is.
A felcsúti programra ezúttal egyébként meglepően korán rábólintottak, az eddigi években mindig december közepén érkezett csak meg a jóváhagyás a minisztériumból. Az Orbán Viktor által alapított akadémia sportprogramját ugyanis a kormányfő egyik miniszterének beosztottjai hagyják jóvá. A szabályozás szerint a 300 milliónál kisebb programokról az MLSZ saját hatáskörben dönthet, az ennél nagyobb összegűekről azonban az Emberi Erőforrások Minisztériuma határoz. A Felcsútéról pedig eddig mindig nagyon későn határoztak, más kérdés, hogy az utánpótlás-alapítványnak nem okozott így sem gondot a pénz összegyűjtése, sokszor már karácsonyra megvolt a többmilliárdos összeg.
Miközben a Felcsút esetében viszonylag hamar megszületett a döntés, azért szép számmal vannak még olyan futballszervezetek, amelyek egyelőre várnak a jóváhagyásra. Valamivel több, mint 120 klub és vállalkozás nem kapta egyelőre készhez a határozatot, sokszor azért, mert hiánypótlásra van szükség, de akadnak olyan esetek is, ahol még a feldolgozás sem kezdődött meg. A várakozók között pedig számos olyan szervezet van, amelyek hagyományosan komoly bevételre tesznek szert ebből a forrásból. Nem bólintottak egyelőre rá a Mezőkövesd, a Diósgyőr, az MTK, a DVSC, a Fehérvár és a frissen kormányközeli tulajdonba került Honvéd programjára sem.
Részben ez lehet a magyarázata annak, hogy egyelőre viszonylag alacsony összegben hagytak jóvá tao-programokat. Ebben az idényben egyelőre szűk 20 milliárdnál tart a számláló, miközben az elmúlt két évben épp ennek duplájánál állt meg. Voltak törekvések az ilyen jellegű állami kiadások (illetve elmaradó bevételek) csökkentésére, így nem lenne meglepő, ha ezúttal végül nem érnék el az előző szezonok szintjét. Ez egyébként a pénz összegyűjtését is megkönnyítené a klubok számára, ennek a feladatnak a megoldása ugyanis nem mindenhol olyan evidens, mint amennyire Felcsúton. Eddig az idén még csak a jóváhagyott támogatás tizedét sikerült összeszedni, bár az évnek ebben az időszakában ez még nem kiugróan kevés, hiszen az összeg jelentős része decemberben jön be.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKértek 170 milliárdot a magyar focira, a kormány négyszer annyit adottAz volt a terv, hogy 2019-re a labdarúgás a költségvetés nettó befizetője lesz, azaz nem viszi, hanem hozza majd a közpénzt. Ehelyett az idén több mint 100 milliárd megy el focira.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTúlszaladt a ceruza, nincs már elég pénz a sportfejlesztésekreElőször fordulhat elő a tao-rendszer bevezetése óta, hogy kevesebb közpénzt próbálhatnak összeszedni a sportklubok, mint egy idénnyel korábban.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElmagyarázzuk, hogyan lehet 9 milliárdos profitja Orbán Viktor fociakadémiájánakNem kell aggódni, a tao-bevételeket elköltötték, csak a számviteli szabályok miatt termelt a Dechatlonnál ötször nagyobb nyereséget a felcsúti fociakadémia.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKétszer annyiból gazdálkodott a Puskás Akadémia, mint amennyi tornatermekre jutott az egész országbanBaráti cégek taójából 2,1 milliárd, baráti magánszemélyek személyi jövedelemadójából 356 ezer forint jött össze.
Közélet emmi Felcsút Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány MLSZ tao-támogatás. Olvasson tovább a kategóriában | [
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] | [
"Magyar Labdarúgó Szövetség",
"Puskás Akadémia",
"Felcsút Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány"
] |
Több pénzt tesz zsebre Vida, mint a kormányfő
Budapest — Miniszterelnöki fizetésnél is több pénzt kap az adóhivatalnál Vida Ildikó, akit korrupciós ügyek miatt kitiltottak az USA-ból!
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökének ugyanis 1 millió 675 ezer forint az összes illetménye havonta, mint az kiderült az atlatszo.hu közérdekű adatkikérő rendszeréből. Ez azt jelenti, hogy Vida 170 ezer forinttal többet kap a kormányfői illetménynél is.
A jogszabályok alapján a NAV-elnöknek 1 millió 289 ezer forint jár alanyi jogon a Blikk számításai szerint. Ebben benne vannak az elnöki illetménypótlékok, -kiegészítők és illetményszorzók, de ez így is 386 ezer forinttal kevesebb, mint amennyit valójában kap. Megkérdeztük az adóhivataltól, hogy Vida Ildikó pontosan milyen jogcímen kapja a további 386 ezer forintot, de eddig még nem válaszoltak.
Vida Ildikó 1,6 milliós fizetése az átlagbér csaknem hétszerese ()
A különbség könnyen megmagyarázható lenne a nyelvvizsgapótlékokkal. Mivel Vida Ildikó angolul láthatóan nem tud, mint az kiderült az amerikai nagykövetség előtt, amikor André Goodfriend ügyvivővel találkozott, azt kilőhetjük. De ha rendelkezik franciából és németből felsőfokú nyelvvizsgával, akkor csak 16 egyéb idegen nyelvből lenne szükséges felsőfokú nyelvtudás, és pontosan ki is jönne a hiányzó 386 ezer forint.
De nemcsak Vidának, hanem a többi NAV-vezetőnek is van mit a tejbe aprítania, az állami vezetők is megirigyelhetik az illetményüket. Valamennyi helyettese egymillió forint fölött keres, lekörözve az államtitkárokat. A főosztályvezetők pedig 650 és 780 ezer forint közötti összeget vihetnek haza havonta.
K. D. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [] |
Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke közvetlenül a szerdai Magyar Nemzet-interjú előtt tájékoztatta a nemzetgazdasági minisztert - közölte az Egyesült Államok által a NAV elnökét érintően hozott beutazási tilalommal kapcsolatos kérdésre Kurucz Éva kormányszóvivő szerdán egy más témában tartott sajtótájékoztatón.
A kormányszóvivő azt mondta, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága kezdeményezi az amerikai ügyvivő meghallgatását és azt kéri, hogy a testület előtt terjessze elő a rendelkezésére álló bizonyítékokat. Hiteles információkat, bizonyítékokat vár a kormány, emellett Polt Péter legfőbb ügyész szintén azzal fordult az amerikai partnerhez, hogy adják át a bizonyítékokat.
Vida Ildikó a Magyar Nemzet szerdai számában megjelent interjúban azt nyilatkozta, hogy azok között van - a NAV több más munkatársa mellett -, akiknek beutazását az Egyesült Államokba az amerikai nagykövetség nemkívánatosnak minősítette. A döntésről levélben értesítették, amelyben nem írtak konkrét ügyet, csak egy elnöki nyilatkozatra hivatkoztak, amelyikben van egy passzus, hogy felfüggeszthetik a belépési jogát annak, aki korrupcióban érintett vagy abból hasznot húz. Vida Ildikó hangsúlyozta: semmilyen korrupciós ügynek nem volt és nem részese.
A NAV elnök közölte azt is, hogy a kormányban egy illetékesnek jelezte kitiltásáról szóló döntést. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [] |
Több ezermilliárd forintnyi uniós pénzt kaptak cégek az elmúlt években azért, hogy fejlesszék magukat
A Direkt36 kutatásaiból kiderül, hogy sok cég ezek közül tönkre ment
Köztük van egy olyan vállalkozás, amelynek egyik tulajdonosa jelenleg az egyik legfontosabb állami cég vezérigazgatója
Ők is úgy vettek fel EU-s pénzt, hogy közben tudták, bajban vannak
A cikket Pethő András és Lehotai Orsolya készítette
A tiszaújvárosi ipari parkot átszelő egyik út mellé 2009-ben kikerült egy tábla, amely büszkén hirdette, hogy a helyszínen uniós támogatással épül egy gyár. 411 millió forintot kapott egy Eko Fire Kft. nevű vállalkozás azért, hogy felépítse a pelletnek nevezett környezetbarát tüzelőanyagot termelő üzemét.
Ez a tábla most a gazzal benőtt földön hever. A gyár egy rövid próbaüzemet leszámítva el sem kezdte a működését, mert az üzem ugyan felépült, de a tulajdonos cég nem sokkal a beruházás befejezése után tönkrement. A gyár így már évek óta üresen áll, a szögesdrótos kerítéssel körbevett területet pedig egy biztonsági cég őrzi.
Az Eko Fire Kft. esete nem egyedi. Az uniós támogatási és a cégnyilvántartási adatok elemzésével a Direkt36 közel háromszáz olyan céget talált, amelyek a 2007-ben indult, többezermilliárdos EU-s fejlesztési ciklusban kaptak pénzt, később azonban felszámolás vagy csődeljárás alá kerültek. Ez ugyan csak töredéke a uniós pályázatokon nyertes több tízezer vállalkozásnak de a nekik kifizetett összeg így is hatalmas: több mint 9 milliárd forint került ezekhez a cégekhez.
Nincs szó arról, hogy ez a teljes összeg elveszett a felszámolással vagy csődeljárással. Vannak vállalkozások, amelyek sikerrel talpra tudtak állni ezekből a krízishelyzetekből. Emellett sok olyan cég is van, amelyeknél a felszámolás csak több évvel az uniós pénz kifizetése után – talán épp a sokakat sújtó 2008-as válság hatására – indult meg. Így legalább volt valamennyi idő arra, hogy a támogatás hozzájáruljon egy-egy vállalkozás fejlődéséhez és ezzel áttételesen a magyar gazdaság fejlesztéséhez.
A Direkt36 ugyanakkor több tucat olyan vállalkozást is azonosított, amelyeknél minden jel arra utal, hogy az EU-s támogatás kifizetésének se értelme, se haszna nem volt.
Egyéni történetekről van szó, így esetenként változik, hogy a pénz elúszásának az állami rendszerben lévő hiba vagy az adott cég eljárása volt-e inkább az oka. Vannak például olyan cégek, amelyek megkapták az uniós pénzt valamilyen jól hangzó projektre, majd néhány héten belül megindult a felszámolásuk. Van olyan vállalkozás is, amely annak ellenére ment tönkre, hogy sorozatban nyerte az EU-s pályázatokat, és közben nagyértékű befektetéshez jutott más állami forrásból is. Több cég gazdálkodásánál pedig bűncselekmény gyanúja is felmerült, amit most a nyomozó hatóságok vizsgálnak.
Az uniós támogatásról szóló szerződésekben szerepel az a kitétel, hogy a nyertes pályázó "haladéktalanul köteles jelenteni" az állam felé minden olyan körülményt, amely "a projekt megvalósulását, a támogatás céljának elérését veszélyezteti". A Direkt36 kutatásai ugyanakkor azt mutatták, hogy több cég úgy is hozzájutott az EU-s pénzekhez, hogy közben több jele volt náluk a pénzügyi vagy egyéb működési zavaroknak.
Márpedig ha egy cég tönkrement, attól általában már nehéz visszaszerezni az EU-s pénzt. Felszámolók szerint sokszor semmi esély sincs arra, hogy a pénzt visszakapja az állam, máskor pedig csak részleges megtérülésre van lehetőség. Minden attól függ, hogy mennyire sikerül jól értékesíteni a cég vagyonát, márpedig ahogy egy felszámoló biztos fogalmazott, "nehéz felszámolás keretében jól értékesíteni", mert mindenki nagyon olcsón próbál megvenni mindent.
Az uniós pályázati rendszert 2013 óta a Lázár János által vezetett Miniszterelnökség felügyeli, amely közölte, hogy "a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az uniós pénzek a vonatkozó előírások, szabályok maradéktalan betartásával kerüljenek felhasználásra".
Hozzátették, hogy szabálytalanságok esetén komoly erőfeszítéseket tesznek azért, hogy visszaszerezzék a pénzt, és állításuk szerint ez nagyon hatékonyan történik. Közölték, hogy eddig a követelések közel háromnegyedét sikerült behajtani, arra a kérdésre azonban egyelőre nem válaszoltak, hogy mekkora volt az arány azokban az esetekben, amikor felszámolás vagy csődeljárás miatt kellett visszakérni a pénzt.
Az állami topmenedzser
Az érintett vállalkozások neve a többség számára valószínűleg nem mond semmit. Nem bukkannak fel a hírekben vagy reklámokban, és általában a vezetőik sem tartoznak az ismertebb üzletemberek közé. Van azonban egy kivétel az elemzés során azonosított cégek között.
2015 februárjában nevezte ki a kormány Szivek Norbertet az egyik legfontosabb állami vállalat, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatójának. A kinevezésről szóló minisztériumi közleményben azt írták a 40 éves üzletemberről, hogy "számos hazai és nemzetközi (...) társaságnál szerzett, széleskörű vállalatirányítási és reorganizációs ismeretekkel, tapasztalattal rendelkezik". Azt nem említették meg róla, hogy a főként a családtagjaival közösen tulajdonolt cége, a kandallókat és kályhákat gyártó Új Strigon Kft. évek óta a túlélésért küzd, és a kinevezés idején már felszámolás alatt is állt.
Ez egy több mint két évtizede működő magánvállalkozás, amely az utóbbi, problémás éveiben nagyobb összegű közpénzt kapott. 2011 utolsó heteiben az Új Strigon két uniós pályázatot is elnyert összesen 176 millió forint értékben. Az egyik pályázat a telephely fejlesztéséről szólt, és a cég azt vállalta, hogy a projekt eredményeként 30 fővel növelnék a már akkor is több mint százfős alkalmazotti létszámot. Ebből azonban semmi nem lett.
A cég jelenleg felszámolás alatt van, a gyár működése lényegében leállt, és az emberek túlnyomó többségét elbocsátották. “Talán csak négy fő van a cégnél, ők a takarításért és karbantartásért felelnek" – mondta Ernst Gábor, a cég felszámolását végző Allego Kft. munkatársa.
Az Új Strigon Kft. támogatási szerződésében is szerepelt az a kitétel, hogy a cégnek “haladéktalanul köteles" jelenteni “minden olyan körülményt, amely a projekt megvalósítását, a támogatás céljának elérését veszélyezteti". Ehhez képest a cég az után is elfogadott uniós kifizetést, hogy már bevallottan komoly problémákkal küszködött.
A cégbíróságon hozzáférhető dokumentumok szerint a cég ügyvezetője már egy 2013 május végi taggyűlésen arról beszélt, hogy a “társaság működése jelentős mértékben veszélybe került". Alig több mint három héttel később, 2013. június 20-án ugyanakkor a cég befogadott egy 49 millió forintos kifizetést az uniós program részeként.
A cég problémáiról szóló taggyűlésen a jegyzőkönyv szerint jelen volt Szivek Norbert is, aki azonban nem válaszolt az uniós kifizetés befogadásáról és az állam felé fennálló tartozásról szóló kérdésekre. Az MNV kommunikációs osztálya közölte, hogy Szivek csak kisebbségi tulajdonos a cégben, amelynek “hétköznapi működésében, menedzsmentjében, illetve semmiféle döntéshozatali folyamatban korábban és jelenleg sem vett részt".
A Miniszterelnökség egyelőre nem válaszolt arra a hét elején feltett kérdésre, hogy tudtak-e arról, az Új Strigon Kft. problémákkal küszködött, amikor felvette a 49 millió forintos támogatást. Nem reagáltak arra sem, hogy milyen módon próbálják elkerülni a hasonló helyzeteket, illetve hogy mit tesznek a támogatási szerződésben foglaltak betartatásáért.
Kevesebb mint két hónappal a 49 millió forintos kifizetés után nyilvánvalóvá vált, hogy tarthatatlan az Új Strigon helyzete. 2013 augusztusában csődeljárás indult a cégnél, amely később felszámolási eljárásként folytatódott. Mindkét típusú eljárás azt jelzi, hogy valami gond van a cég pénzügyeivel, de jogilag fontos különbség van köztük. A csődeljárást maga a cég kezdeményezi, bízva abban, hogy ennek segítségével sikerül rendeznie a pénzügyeit. A felszámolást pedig mindig valamilyen ki nem fizetett beszállító vagy hitelező indítja be, ha semmilyen más módon nem tud hozzájutni a pénzéhez.
Ernst Gábor felszámoló szerint a cég problémáit részben a 2008-as válság utóhatása okozta, a cégiratok szerint azonban szerepet játszott a tönkremenetelben az is, hogy 2012 márciusában elhunyt Szivek Norbert apja, és ez után konfliktus támadt az örökösök között a cégben lévő tulajdonviszonyokról és a további működtetésről.
A felszámolás során eddig már kétszer is árverésre bocsátották az Új Strigon vagyonelemeit, de egyelőre nem érkezett komolyan vehető ajánlat. A magyar állam is csak akkor kaphatja vissza az uniós pénzt, ha sikerül vevőt találni a cég ingatlanjaira és eszközeire. A felszámoló cég szerint az Új Strigon esetében van esély legalább a pénz részleges megtérülésére, mert a támogatást úgy kapta meg a cég, hogy egyes vagyonelemeire zálogjogot jegyeztek be. Így ha azokat sikerül eladni, akkor az abból befolyó pénz túlnyomó részét az állam fogja megkapni, amennyiben azt egyéb zálogjog nem előzi meg a sorban.
Olyan gyorsan történt minden
Szivek Norbert cégénél kevesebb mint két hónap telt el az uniós támogatás kifizetése és a csődeljárás kezdete között, de vannak olyan pályázati nyertesek, ahol ennél is rövidebb idő volt a különbség.
A Dél-Békési Falukép Szociális Szövetkezet több mint 17 millió forintot kapott arra, hogy hátrányos helyzetű emberek foglalkoztásával felújítson egy épületet. Ezt a támogatást annak ellenére kapta meg, hogy a cégnyilvántartás szerint 2009 novembere és 2012 októbere között – tehát a pályázat lefutásának idején – érvényben volt ellene egy végrehajtási eljárás, amelyet az adóhatóság Békés megyei igazgatósága indított.
A NAV nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy miért indítottak eljárást a szövetkezet ellen. Boldog Krisztina, a szövetkezet igazgatóságának egykori elnöke azt mondta, hogy volt járuléktartozásuk az adóhatóság felé, de a pályázati projekt idejére sikerült megegyezni arról, hogy részletben fizetnek. Adótartozással rendelkező szervezetek elvileg nem kaphatnak uniós támogatást, Boldog szerint azonban az adóhatósággal kötött megállapodásuk az ő esetükben lehetővé tette ezt.
Az egykori ügyvezető szerint a szövetkezet végét mégis a NAV-val fennálló vitájuk okozta. A hatóság 2012 elején egy szabálytalanság gyanújával vizsgálatot indított a szövetkezetnél, aminek során lefoglalták a szervezet teljes iratanyagát, és ez ellehetetlenítette a működést, idézte fel Boldog, aki állítja, hogy a NAV alaptalanul feltételezett szabálytalanságokat a társaságnál.
A szövetkezethez az utolsó uniós kifizetés 2012. október 9-én futott be, alig több mint két héttel később, október 24-én azonban már meg is indult a felszámolása. Ez idén áprilisban fejeződött be, és ezzel meg is szűnt a szervezet.
A Miniszterelnökség nem válaszolt arra a kérdésre, hogy megpróbálták-e visszaszerezni a szövetkezettől a pénzt. Boldognak nincs tudomása arról, hogy lett volna ilyen próbálkozás. “Nem tudok róla, ettől persze bármi is történhetett. Néha az érintett szerez tudomást utoljára az eseményekről" – közölte az egykori ügyvezető, aki 1994 és 2002 között Kübekháza polgármester volt.
Szintén csak 15 nap telt el az utolsó kifizetés és a felszámolási eljárás megindulása között a Deka-Hyb Hústermelő Kft. esetében. Ez a cég 172 millió forintot kapott egy “természetes alapú, antibiotikumokat kiváltó új hozamfokozó" fejlesztésére, de 2014. március 5-én – alig több mint két héttel az utolsó kifizetés után – megindult a cég felszámolása. Ez azóta is tart, és már megkezdődött a cég vagyontárgyainak elárverezése is, ami arra utal, hogy a cégnek nem sikerül talpra állnia ebből a válsághelyzetből.
A Deka-Hyb felszámolója, a Proféna Kft. nem válaszolt a kérdéseinkre. A Miniszterelnökség sem válaszolt arra, hogy tettek-e kísérletet a kifizetett támogatás visszaszerzésére.
Ahova dőlt a pénz
Van olyan tönkrement cég, amely nemcsak az EU-tól, hanem a magyar államtól is kapott pénzt.
A betonelemek gyártásával foglalkozó Liatech Kft. 2007 és 2012 között öt uniós pályázatot nyert el, és ezek eredményeként több mint 124 millió forintot kapott. Emellett 2009 decemberében a cég tulajdonosai között megjelent a többségében állami tulajdonú Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. (KvfP). A cégbíróságon hozzáférhető iratok szerint a KvfP egy 99 millió forintos tőkeemelés révén került be a Liatech Kft.-be, vagyis ennyi állami forráshoz jutott hozzá a cég.
A KvfP honlapján olvasható bemutatkozó szöveg szerint a társaság célja “az eredményesen működő és fejlődésre képes kis- és középvállalkozások versenyhelyzetének javítása tőkebefektetéssel". A Liatech Kft. ebből a szempontból nem bizonyult jó választásnak, a cég ugyanis 2013 májusában csődöt jelentett, majd később megindult a felszámolása, amely azóta is tart.
A cég egykori ügyvezetője, Farkas József még most is azért küzd, hogy ő és egykori dolgozói megkapják két-három évvel ezelőtti fizetésüket. “4-5 millió forint ragadt benn. Nagyjából 20 emberről van szó, abban a portás is benne van" – mondta Farkas, aki szerint az egykor jól menő vállalat nagyrészt a 2008-as válság eredményeként ment tönkre. Mivel lelassult az építőipar, így az ügyfeleik sok megrendelést lemondtak, és ez “megadta a kegyelemdöfést".
A Liatech tulajdonosait nem sikerült elérni, a felszámolóbiztos pedig közölte, hogy semmilyen tájékoztatást nem kíván adni a hivatalos közleményeken túl. Ezekből nem derül ki, hogyan áll a felszámolás, de más jelek arra utalnak, hogy zűrös eljárásról van szó. A NAV Bűnügyi Sajtóirodája közölte, hogy a Liatech felszámolásával összefüggésben zajlik egy nyomozás költségvetési csalás gyanújával. A sajtóiroda a “nyomozás érdekeire való tekintettel" nem kívánt semmilyen részletet elárulni a vizsgálatról.
A Liatech Kft. az évek során az állami befektetés egy részét visszafizette, de a csődeljárás idejére még így is maradt a KvfP-nek 69 millió forintnyi részesedése a cégben. A KvfP elismerte, hogy eddig “a befektetés mértékéhez viszonyítottan jelentéktelen összegű" megtérülésük volt csak, ennél többre pedig a felszámolás eredményének függvényében lehet csak számítani. Hozzátették, hogy a cég az “eljárás során a bejelentett hitelezői igénye alapján fennálló követelésének maradéktalan megtérülésére törekszik".
Egyelőre az EU-s pénznek is csak a töredékét sikerült visszaszerezni. A kormány a kamatokkal együtt mintegy 150 millió forintot követel vissza a Liatech Kft-től, de a Miniszterelnökség szerint ebből egyelőre csak 4,3 millió forint folyt be.
Szép kezdet, csúnya vég
Még ennyit sem sikerült kicsikarni az Eko Fire Kft.-ből, amely a tiszaújvárosi pelletgyárra kapott 411 millió forintos EU-támogatást 2009-ben és 2010-ben. A Miniszterelnökség szerint kamatokkal együtt közel 470 millió forintot követelnek a cégtől, de ebből egyelőre semmi nem folyt be.
A felszámoló szerint nem is fog. "Nulla remény van arra, hogy ez megtérüljön" – mondta Török Csaba felszámoló, a több mint három éve tartó eljárás irányítója. Az Eko Fire így az egyik legjobb példája annak, hogy még a nagyobb szabású projektek esetében is milyen könnyen elúszhat az elvileg szigorú eljárási rendben kiosztott közpénz.
Pedig a kezdet nagyon ígéretes volt. 2010 márciusában még Bajnai Gordon akkori miniszterelnök is felkereste az épülő üzemet, és egy fehér védősisakban körbejárta a telepet, majd arról beszélt, hogy a pelletgyár üzenete az, hogy "jó helyre jutnak, célba találnak" az uniós támogatások.
Több oka is volt annak, hogy az Eko Fire Kft. végül mégsem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Kovács József egykori ügyvezető és résztulajdonos beszámolójából az derült ki, hogy a cég egyrészt tőkehiánytól szenvedett, másrészt hiányzott a megfelelő összhang a tulajdonosok között. "Elcsúszott a dolog, nem volt meg a megfelelő tőke. Viták voltak a tulajdonosok között arról is, hogy pontosan mennyi részesedés illeti meg őket" – fogalmazott Kovács.
A meglévő tőkét hamar felemesztették az induláshoz szükséges költségek, a gyár azonban a próbaüzem alatt még nem termelt elég bevételt ahhoz, hogy a cég minden beszállítót és hitelezőt időben ki tudjon fizetni. Kovács József szerint “2011 őszén már jöttek be a fizetési felszólítások", a következő év februárjában pedig meg is indult az Eko Fire Kft. felszámolása.
A céget elindító vállalkozók közötti vita ennek az eljárásnak a során még jobban elmérgesedett. Több per és büntetőeljárás is folyamatban van, amelyek mind hátráltatják a felszámolás lezárását.
Török Csaba felszámoló szerint ezek lezárulása döntheti el, hogy melyik hitelezőé lesz a cég vagyona, vagyis maga a gyár. Bárhogy is végződnek ezek a jogviták, a kormány nem reménykedhet az EU-s pénz visszaszerzésében: “Az állam is bejelentette a hitelezői igényét, de olyan hátra került a sorban, hogy még akkor se fog hozzájutni a követeléséhez, ha kétszer annyiért el tudnám adni a gyárat, mint amennyiért az lehetséges."
Az uniós támogatási adatok gyűjtésében és felhasználhatóvá tételében Sparing Dániel, a K-Monitor és a CEU Microdata kutatócsoportja volt segítségünkre. A felszámolási adatokat a Ceginfo.hu szolgáltatta.
Lehotai Orsolya a Transparency International Magyarország Alapítvány és a Független Médiaközpont közös oknyomozó újságírói mentorprogramjának részeként vett részt a cikk elkészítésében. A projektet az Európai Bizottság és a Norvég Civil Támogatási Alap támogatja, de a téma kiválasztása és feldolgozása a Direkt36 kizárólagos felelőssége volt, a támogatók nem vettek részt benne. | [
"Eko Fire Kft."
] | [
"Új Strigon",
"Transparency International Magyarország Alapítvány",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő",
"CEU Microdata",
"Dél-Békési Falukép Szociális Szövetkezet",
"NAV Bűnügyi Sajtóiroda",
"Allego Kft.",
"Deka-Hyb Hústermelő Kft.",
"Proféna Kft.",
"Európai Bizottság",
"Független Médiaközpont",
"Norvég Civil Támogatási Alap",
"Liatech Kft-től",
"Liatech Kft.",
"Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt.",
"Új Strigon Kft."
] |
Hamarosan nyoma sem maradhat a Fourcardinal Tanácsadó Kft.-nek, amely azzal vált országosan ismert céggé, hogy egy év alatt 216-szorosára növelte árbevételét annak is köszönhetően, hogy a Külügyminisztérium az egyik legnagyobb összegű szerződést kötötte a céggel a lélegeztetőgépek beszerzésére a koronavírus-járvány első hulláma idején.
A Fourcardinal Kft. ugyanis szeptember 1-je óta végelszámolás alatt van. A jogutód nélküli megszűnésről szintén szeptember 1-én döntött a társaság. Az eljárást Süli Kálmán végelszámoló vezeti, a céggel szembeni igényeket november 7-ig lehet benyújtani.
Lapunk írta meg júniusban, hogy a koronavírus-járvány hazai megjelenését követően nem telt el túl sok idő, amíg felismerte a kormány a külföldi aggasztó példákat látva, hogy fel kell töltenie a magyar készleteket lélegeztetőgépekből. A döntés folyományaként aztán mintegy 16 000 készülék porosodik a raktárakban, annak csupán töredékére, kevesebb mint 1600-ra volt összesen szükség a járvány legkritikusabb időszakában is. Jelenleg 81-en vannak lélegtetőgépen. A beszerzett mennyiség vitatott volt, ráadásul a külügy nagyon sokáig titkolta is a részleteket: ugyanúgy az egyes szerződések értékét, mint a megbízott cégek nevét.
Kapcsolódó cikk 15 milliárdos osztalékot hozott a lélegeztetőgép-biznisz a legnagyobb magyar beszerzőnek Egy év alatt 216-szorosára növelte árbevételét az a magyar cég, mellyel a Külügyminisztérium a legnagyobb összegű szerződést kötötte lélegeztetőgépek beszerzésére a koronavírus-járvány első hulláma idején.
A 444.hu végül kikérte a Külügyminisztériumtól, hogy kitől és mennyiért vásároltak 16 ezer lélegeztetőgépet 300 milliárd forintért. Az egyik ilyen cég volt a Fourcardinal, amelytől összesen ezer darab lélegeztetőgépet vásárolt a kormány összesen 17 milliárd forintért, tehát darabonként 17 millió forintért. A cég értékesítési árbevételként tavaly az előző évinél 216-szor többet könyveltek el, 229 millió forint után 49,5 milliárd forint folyt be a cég kasszájába.
A bevételek és ráfordítások eredményeként már üzemi szinten is hatalmasat nőtt a Fourcardinal nyeresége, kicsivel több mint 17 milliárdot mutattak ki az előző évi majdnem 47 millió után.
Ebből bőven futotta osztalékra is, 15,4 milliárd forint kifizetéséről döntöttek a tulajdonosok, Nagy Beatrix, valamint a Silk Road Fund Zrt. Előbbi a törzstőke 90 százalékát jegyzi, utóbbi a maradék 10-et. Ez alapján a kifizetett osztalék döntő része, 13,8 milliárd forint egyetlen magánszemélyhez került.
Róla egyébként azt írta a VálaszOnline, hogy a 2014-ben alapított Fourcardinal első ügyvezetője Szegi Ildikó volt, az ő lánya Nagy Beatrix. Szegi Ildikót Rahói Zsuzsanna "egyik bejáratott civil kapcsolataként" említi a lap, Rahói pedig Orbán Viktor főtanácsadója, aki a jelentősebb külföldi tárgyalásokon rendre ott ül a kormánydelegációban.
Szegi Ildikónak egyébként van egy fia is, mint arra felhívták a figyelmet, Nagy Hunor Szilárd, akinek nevéhez kötődik a Szegi Medical Center Kft. A céggel szintén leszerződött a külügy lélegeztetőgépek beszerzésére, a kontraktus értéke közel 400 millió forint volt. Tavaly végül 456 millió forintos forgalom mellett 67,4 millió foruntos nyereséget könyvelhettek el.
Kapcsolódó cikk Kínai vakcinaszerződés: a lélegeztetőgép-biznisz főszereplőihez vezetnek a szálak Ugyan a kínai vakcinaszerződésbe bevont közvetítőcég tulajdonosai nem tűnnek izgalmas figuráknak, az érintett társaságok alapításánál, tulajdonváltásainál közismertebb nevek tűnnek fel.
Szintén írtunk róla, hogy a Fourcardinal egyik tulajdonosa a SRF Silk Road Fund Holding Zrt. volt, amelynek vezérigazgatója Szeverényi Márk. Az SRF Silk Road Zrt. egyik alapítója Veréb Balázs ügyvéd mellett pedig nem volt más, mint a vakcinaszerződésekkel érintett cégeknél is felbukkanó Vámosi-Nagy Zsolt. | [
"Fourcardinal Tanácsadó Kft."
] | [
"SRF Silk Road Zrt.",
"Silk Road Fund Zrt.",
"Szegi Medical Center Kft.",
"SRF Silk Road Fund Holding Zrt."
] |
Mintegy 16 ezer bírálati lapot, 1000 jegyzőkönyvet, összesen 14 folyóméter iratot vett át a Demokratikus Koalíció. A fejlesztési tárcánál közölték, a tarfikpályázatokkal kapcsolatos bírósági ítéletnek minden téren eleget tettek.
Jogerős bírósági eljárás után a Demokratikus Koalíció (DK) pénteken megkapta a trafikpályázatok iratait. Mivel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jelezte, nagy mennyiségű dokumentumról van szó, Varju László kisteherautóval ment a papírokért.
14 méter folyóiratot vettek át
A DK elnökségi tagja az Origónak megjegyezte, 16 ezer bírálati lapot, 1000 jegyzőkönyvet, összesen 14 folyóméter iratot vett át. A minisztériumi épület 7. emeletről 10 ember csaknem egy órán át hordta a dokumentumokat, és csaknem három órába telt, amíg Varju a két jegyzőkönyvben egyenként aláírta a hivatkozási számmal ellátott jegyzőkönyveket.
Három órába telt, mire Varju László aláírta a jegyzőkönyveket Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd
Ugyanakkor megjegyezte, egyelőre nem biztos abban, hogy a bíróság által előírt minden iratot megkapott, ezt inkább csak reméli. Azt azonban látja, hogy a dokumentumok "rendezettségnek a minimuma sincs meg".
Egyszerűbb is lehetett volna
Varju László kitért arra, hogy minden dokumentum elektronikus formában is rendelkezésre áll a minisztériumnál, ezért sokkal egyszerűbb lett volna, ha a vonalkódos nyilvántartással ellátott iratokat adják át neki. A tárca mégis inkább kinyomtatta és fénymásolta azokat, amivel jelentősen megnehezítette a feldolgozást. A nyilvánosságra kerülést az sem könnyíti meg - mondta -, hogy a nyertesek személyes adatait kitakarták a tárcánál, de a vesztes pályázókét nem. Mivel a dokumentumok az adatvédelmi törvény hatálya alá tartoznak, az átvételtől számítva a DK adatkezelőként kell, hogy eljárjon.
Elektronikus formában egyszerűbbés gyorsabb lett volna Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd
A párt elnökségi tagja megjegyezte: az eredeti szándék az volt, hogy az adatok nyilvánosak legyenek,mivel az iratok olyan, a kormány által irányított eseményhez köthetők, amelyben több tízezer ember vesztette el a munkáját azért, hogy néhány ezer jól járjon. Az, hogy a dokumentumok végül hogyan és milyen formában kerülhetnek végül a nyilvánosság elé, a következő napokban derül ki - tette hozzá Varju László.
A DK tavaly közérdekű adatkéréssel fordult az illetékes miniszterhez, akitől azt kérték, tegye közzé, milyen körülmények között, milyen szempontok alapján döntöttek a pályázatokról. Varju László tavaly júniusában jelentette be, hogy az ügyészség a feljelentésük nyomán elrendelte a nyomozást.
A politikai listázás nem tetszett
Az előzmények közé tartozik, hogy Hadházy Ákos szekszárdi - akkor még fideszes - önkormányzati képviselő nyíltan beszélt arról, hogy a tolnai megyeszékhelyen Horváth István polgármester és országgyűlési képviselő a trafikpályázatok listájával érkezett a kormánypárti képviselők találkozójára, hogy politikai szempontból véleményezzék az indulókat.
Kíváncsiak a haverokra
A nyomzásból bírósági eljárás lett, amit a DK idén májusban másodfokon, jogerősen is megnyert. Ez a döntés a trafikpályázatok minden lényeges iratának nyilvánosságra hozatalára kötelezte a nemzeti fejlesztési minisztert. Három adatot kellett átadnia: a koncessziós pályázatokat elbíráló bizottságokban helyet foglalók nevét, illetve az összes pályázati bírálati lapot és értékelési jegyzőkönyvet.
Kiderülhet, miért vesztettek a több évtizede trafikot üzemeltetők Forrás: MTI/Marjai János
A párt akkor úgy nyilatkozott: ezekből a dokumentumokból kiderülhet, kik azok a "bűnösök, akik végrehajtották a Fidesz politikai akaratát és átjátszották a haveroknak a trafikkoncessziókat", továbbá arra is fény derülhet, hogy miként nyerhettek "fideszesek" az akár több évtizede trafikot üzemeltető pályázókkal szemben.
A határidő letelt de várni kellett
Az átadás-átvételből végül akkor nem lett semmi, pedig a május 8-ai bírósági döntés után a minisztériumnak majdnem ötven napja volt nyilvánosságra hozni a kért adatokat. A határidő június 26-án járt le. A tárca ekkor kizárólag a bíráló bizottság tagjainak nevét közölte egy közleményben, ekkor derült ki, hogy a bíráló bizottságban a minisztériumokat Bagoly Andrea, Bitay Márton, Czipa Balázs, Gulyás Andrea, Hernádi Ádám, Kohut Balázs, László András, Lenner Áron Márk, Mészáros Karina, Mihalovics Péter, Orbán Krisztina és Pindroch Szilárd képviselte.
A nyomtatás miatt csúszott az átadás-átvétel Fotó: Hajdú D. András - Origo
A tárca halasztást kért a többi információ átadására. Jelezték, hogy megkezdték a mintegy 15 ezer darab pályázathoz kapcsolódó dokumentumok másolásához szükséges előkészítést, de az iratok mennyisége miatt a határidő meghosszabbítását kérték a bíróságtól.
Végeztek, mindent teljesítettek
A minisztérium a héten jelentette be: végeztek, így pénteken átadják a pályázati anyagokat a DK-nak. Kijelentették, a tárca az ítéletben foglalt minden kötelezettségének eleget tett. Ugyanakkor nyomatékosan felhívták a figyelmet arra, hogy "a felperes az információs önrendelkezési jogról szóló törvény értelmében az átvett dokumentumok felett adatkezelői státussal rendelkezik, így azok kezelésére csak az információs önrendelkezési jogról szóló törvényben meghatározottak szerint jogosult".
Tavaly július 1-jétől állami monopólium lett a dohánytermékek kiskereskedelme, az állam koncessziós szerződéssel engedte át az értékesítést az erre pályázóknak. | [
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [
"Demokratikus Koalíció"
] |
Előzetes letartóztatásba került a szocialista önkormányzati képviselő, Czeglédy Csaba. Az ellenzéki politikus által irányított munkaközvetítő a gyanú szerint 3 milliárdos költségvetési csalást okozott. Az MSZP politikai megtorlást emleget.
Sorra érkeztek az ügyben érintettek, hogy vallomást tegyenek a Szegedi Járásbíróságon. Czeglédy Csabával együtt mind a kilenc gyanúsított 30 napos előzetes letartóztatásba került. A politikust meghallgatása után bilincsben vezették ki a tárgyalóból. A határozatot az ügyvédje tolmácsolta, miután a baloldali képviselő vélhetően a Fideszre célzóan tett megjegyzést: "szép kis megtorlás".
Az előzetes letartóztatást a Csongrád Megyei Főügyészség kezdeményezte.
" A gyanú szerint Czeglédy Csaba egy szombathelyi székhelyű gazdasági társaság vezetőjeként egy bűnszervezetet hozott létre, működtetett, aminek keretén belül mintegy 3 milliárd forinttal károsították meg az állami költségvetést áfa, illetve szja adónemekben. A gyanú szerint a Csongrád–Fejér–Vas megyei székhelyű, úgynevezett bukócégek adóbevallásokat nem tettek, vagy nem fizették be a vonatkozó közterheket, azt a látszatot keltve, hogy ténylegesen ők végzik a munkaerő-közvetítéssel kapcsolatos tevékenységeket. A gyanú szerint azonban ezt nem a bukócégek, hanem a Czeglédy Csaba által vezetett gazdasági társaság irányította és vezette" – tájékoztatott Szanka Ferenc, a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője.
A szocialisták elnöke szerint politikai eljárás indulhatott Czeglédy Csaba ellen:
– Valamiért úgy érzem, hogy elég sok az a szál, ami azt valószínűsíti nekünk, hogy a Fidesz újra a régi fegyverhez nyúl, tehát amikor baj van, vagy választás jön, akkor politikai eszköznek használja a büntetőjogot. – Mit fognak lépni erre? – Az alapszabályok szerint megtesszük a szükséges lépést, ez nem kellemes ebben az esetben. Egyébként pedig úgy gondolom, hogy el kell kezdeni mindenkinek kiabálni, világossá kell tenni, hogy ne lehessen megismételni azt, ami 2010-ben, 2014-ben megtörtént, hogy a büntetőjog eszközével próbálnak meg ellenfeleket lejáratni.
A Fidesz szerint nincs szó politikai nyomásról Czeglédy Csaba ügyében. Az elszámoltatási ügyekből ismert Budai Gyula szerint a szocialisták minden alkalommal boszorkányüldözést emlegetnek, amikor egy MSZP-s politikus ellen eljárás indul.
"Úgy gondolom, hogy ebben az ügyben semmilyen politikai felhang nincsen. Ez költségvetési csalás, különböző helyeken tartottak házkutatást, nemcsak Czeglédy Csabát vették őrizetbe, hanem több személyt; az is lehet, hogy egy bűnszervezettel állunk szemben" – reagált Budai.
A védők fellebbeztek a döntés ellen, így az nem jogerős. | [
"MSZP"
] | [
"Csongrád Megyei Főügyészség",
"Szegedi Járásbíróság"
] |
Kicsit még rá kell költeni az adófizetők pénzéből a sóstói szállodára, hogy Mészároséknak jó legyen
155 millió forintról 168,7 millió forintra drágult a Hotel Sóstó SPA & Resort négycsillagos szálloda engedélyezési és kiviteli terveinek elkészítése – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. A drágulást az okozza, hogy a szálloda tulajdonosa, Nyíregyháza önkormányzata kiadta bérbe az üzemeltetést, az üzemeltető bemondta, mik lesznek az üzemeltetési szempontok, ezért módosítani és kiegészíteni kellett az engedélyezési- és kiviteli tervdokumentációt.
A jövendőbeli üzemeltető a Hunguest Hotels lánc lesz, ami Mészáros Lőrinc érdekeltsége.
A szálloda teljes egészében az adófizetők pénzéből épül, állami és önkormányzati forrásból.
A szálloda építése 4 milliárd forintba kerül, ebből 3,1 milliárdot a kormány döntése alapján az állam ad a Modern Városok Program keretében, a maradékot Nyíregyháza állja, “az OTP Bank segítségével".
A Hunguest Hotels tíz év alatt várhatóan 15,9 milliárd forintot fog fizetni Nyíregyháza önkormányzatának
a Hotel Sóstó Resort Spa & Conference szálloda üzemeltetéséért cserébe.
A koncessziós díj két részből áll össze:
Évi fix 120 millió forint,
A szálloda üzemeltetéséből származó bevétel 30 százaléka.
Mészáros Lőrincék 16 milliárd forintos szállodabizniszt ütöttek nyélbe
A 9 ezer négyzetméter alapterületű, 122 szobás, étteremmel, konferenciateremmel, látványbárral, mini wellness-egységgel, fitneszteremmel rendelkező szálláshely a tervek szerint a 2018-as turisztikai szezon kezdetére készült volna el (a közbeszerzési tájékoztatóban a 2018. június 1-i dátum szerepel, mint az üzemeltetés várható kezdete). Ezzel szemben a hotelt még nem adták át a Hunguest honlapja szerint erre valamikor 2018 végén kerülhet sor.
A hotelben 195 férőhelyes, teraszos étterem, 200 fő befogadóképességű, szekcionálható konferenciaterem, gyermek élménysziget, business-sarok, ajándékbolt is a vendégek rendelkezésére áll majd. A szállodához kerékpártároló, 90 férőhelyes mélygarázs és 63 felszíni parkoló tartozik, a közeli élményfürdőkhöz pedig egy zárt, fedett, fűthető híddal kapcsolódik – írta a hotelről az Építészfórum. | [
"Hunguest Hotels"
] | [
"Hotel Sóstó SPA & Resort",
"OTP Bank",
"Hotel Sóstó Resort Spa & Conference"
] |
Költségvetési csalás gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) november végén elrendelte a nyomozást – közölte megkeresésünkre az adóhatóság sajtó- és kommunikációs főosztálya. Három hete írtuk meg, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) a norvég pénzek elosztása miatt nemcsak rendőrségi feljelentést tett, hanem a NAV-hoz is fordult, mivel a gyanú szerint egyes támogatott szervezetek a jóváhagyott céltól eltérően használták fel a Norvég Civil Támogatási Alaptól (NCTA) származó pénzeszközöket. Utóbbi feljelentést értékelve rendelték el most a pénzügyi nyomozók az eljárás megindítását. Ezzel elkezdődött a második büntetőeljárás: kedden szintén lapunk számolt be arról, a Kehi hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt tett feljelentésének ügyében a rendőrség elrendelte a nyomozást.
Norvég alap A norvég alappal kapcsolatos cikkeinket ide kattintva olvashatja el.
Ezt egyesítették egy korábbi – jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanúja miatt indított – nyomozással. Megírtuk, a novemberi rendőrségi feljelentésben egyebek mellett az szerepelt, hogy az Ökotárs Alapítvány vezette konzorcium képviselői – mint az NCTA vagyonkezelői – az összeférhetetlenségi szabályokat megsértve számos olyan szervezetnek nyújtottak támogatást, amelyek a lebonyolító alapítványok vezetőihez, illetve a pályázatok értékelésében részt vevő személyekhez köthetők. Emellett a támogatási szerződések szabálytalan módosításával, valamint az el nem számolható költségek elfogadásával is hozzájárultak ahhoz, hogy az NCTA legalább 250 millió forintot szabálytalanul fizessen ki.
Ismert, a magyar kormány januártól a Norvég Alap programjainak lebonyolítását és monitorozását az állami tulajdonban lévő, de attól szervezetileg független Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.-hez helyezte át. Lázár János miniszter áprilisban levélben fordult a norvég kormány fejlesztésekért felelős tagjához, sérelmezve, hogy az NCTA támogatásait egy, szerinte az LMP-hez szorosan kötődő szervezet, az Ökotárs Alapítvány vezetésével osztják szét Magyarországon. A Miniszterelnökség májusban kérte fel a Kehit a Norvég Alap felhasználásának teljes körű vizsgálatára. Az átfogó vizsgálat célja az, hogy tisztázzák, megáll-e az a magyar kormányzati gyanú, miszerint a Norvég Alap hazai felhasználásakor áttételesen politikai szervezeteket vagy hozzájuk szorosan kötődő civil szervezeteket támogattak.
A Kehi szeptemberben tett először feljelentést jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanúja miatt. Az ellenőrzések során ugyanis felmerült, hogy az egyik érintett szervezet hat év alatt csaknem százmillió forint kölcsönt adott tizenhét civil egyesületnek, illetve alapítványnak úgy, hogy a gyanú szerint erre nem volt engedélye. Ezt követően a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai házkutatást tartottak a támogató szervezetek budapesti irodáiban, majd kezdeményezték a pénzek elosztását végző konzorcium négy tagja esetében az adószám felfüggesztését. Október elején pedig kiderült, hogy az Ökotárs Alapítvány sok esetben nem a benyújtott pályázatok szakmai értékelése alapján döntött arról, hogy a Norvég Alap pénzeit milyen szervezetekhez irányítja. Előfordult ugyanis, hogy a szervezet igazgatója, Móra Veronika által vezetett bizottság nem a tendereken magasabb pontszámot elérő pályázót akarta támogatni.
A kormány által október 22-én megtárgyalt Kehi-jelentés (ebből született a második feljelentés) a vizsgált 63 projektből 61 esetben állapított meg szabálytalanságot a pályázati pénzek felhasználásában. A Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatta a budapesti norvég nagykövetet a vizsgálat eredményéről, Lázár János pedig Magyarországra hívta Norvégia illetékes miniszterét. A norvég kormány nem fogadta el a Kehi vizsgálatát, és független vizsgálatot követelt. Később az is kiderült, hogy a tárgyalást is elutasították. Sőt Tove Skarstein norvég nagykövet azt mondta, csak akkor folytatná a norvég kormány a hazánknak szerződés szerint járó összegek folyósítását, ha továbbra is az Ökotárs oszthatja szét a civileknek szánt pénzt. | [
"Ökotárs",
"Norvég Alap"
] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Ökotárs Alapítvány",
"Norvég Civil Támogatási Alap",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
MOST ÉRKEZETT
2010. szeptember 06., hétfő, 17:20 • Utolsó frissítés: 2010. szeptember 07., kedd, 10:26
Címkék: Kósa Lajos; kónyi hangfelvétel; Gyopáros Alpár;
A Fidesz hétfőn elhatárolódott a stop.hu portálon vasárnap megjelent hangfelvétel tartalmától, illetve szereplőitől. Molnár Csaba szocialista megyei elnök szerint "a hangfelvétel arról is szól, az egész ország területén lennének ilyen kísérletek".
Az interneten fellelhető hanganyag tanúsága szerint Ágoston Tamás kónyi képviselőjelölt és Németh Marica kónyi polgármesterjelölt az Állami Számvevőszéket (ÁSZ) akarták felhasználni ellenfeleik lejáratásához, ennek érdekében pedig Gyopáros Alpár csornai országgyűlési képviselővel is felvették a kapcsolatot.
Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke hétfőn, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a Fidesz elutasítja ezt a magatartást, "szó se lehet arról, hogy bárki (...) befolyásolja az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálati menetrendjét".
Kósa hozzátette: a felvételen hallható személyeket nem a Fidesz, hanem a kormánypárttal választási együttműködésben álló Összefogás Kónyért nevű szervezet jelölte az önkormányzati választásra, pártja azonban a fentiek miatt hivatalosan is megtiltja a Fidesz nevének, illetve logójának felhasználását a szervezet számára.
A sajtótájékoztatón szintén részt vevő Gyopáros Alpár (Fidesz) cáfolta, hogy az üggyel összefüggésben beszélgetett volna a felvételen hallható jelöltekkel.
ÁSZ: saját ellenőrzési terv szerint dolgozunk
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) csak az Országgyűlésnek és a törvényeknek van alárendelve, és a saját ellenőrzési terve szerint végzi a munkáját - reagált a szervezet arra, hogy a Győr-Moson-Sopron megyei Kóny egyik polgármesterjelöltje és több képviselőjelölt megbeszélésén egy hangfelvétel tanúsága szerint arról beszéltek, hogy az ÁSZ vizsgálatával kellene kiütni posztjáról Kóny polgármesterét.
Az ÁSZ közleménye szerint indokolt esetben lehetőség van az ellenőrzési terv módosítására. A számvevőszék elnöke országgyűlési határozat alapján köteles ellenőrzést végezni, "egyéb évközi bejelentés" alapján pedig az elnöknek mérlegelési joga van, hogy figyelembe veszi-e a kérést, módosítja-e az ellenőrzési tervet, vagy egy már betervezett vizsgálat ellenőrzési programját egészíti-e ki. Az ÁSZ az ellenőrzéseit a korábban megszokott módon, szigorú szakmai standardok alapján végzi. Munkáját és figyelmét a törvények betartásának ellenőrzésére szenteli - írták.
Mi hangzott el a felvételen?
A Stop.hu portálon vasárnap délután megjelent cikkhez csatolt hangfelvétel szerint egy helyi fideszes polgármester-aspiráns és a képviselőjelöltek megbeszélésen az hangzott el, "a mostani ÁSZ-vezető a Fidesz embere. Mindenki most kopogtat nála, minden polgármester-jelölt, hogy az előző szocit valamivel meg kéne zsarolni. Két-három évre visszamenőlegesen kérnek csak vizsgálatokat".
A portál által Németh Marica fideszes polgármester-jelöltnek tulajdonított kijelentés szerint "gyerekek, ha nem tudjuk megfogni, elbukunk, meg kell fogni ÁSZ-vizsgálattal". Ágoston Tamás mindehhez hozzáteszi: "egy általános ÁSZ-vizsgálat legyen lefolytatva Kónyban, ugyanis nem volt még nálunk ilyen sem az elmúlt években". Ezt, mint a hangfelvételen elhangzik, Gyopáros Alpár képviselő és hivatali elődje, Áder János "kapcsolatrendszerén keresztül" érnék el.
Hétfői közleményében a két helyi fideszes politikus azt írta, arról cseréltek eszmét, hogy az önkormányzat működésében általuk észlelt "valószínűsíthető törvénytelenségekre fel kell hívnunk a figyelmet". "Sajnáljuk, hogy ezt a kérdést az elhangzottak szerint közelítettük meg, de szándékunk tiszta, hiszen önkormányzati képviselőként kötelességünk is a közpénzek törvényes felhasználásának biztosítása, és szükség esetén a jogállam törvényességért felelős intézményeinek tájékoztatása. Erről a jogunkról és kötelességünkről a jövőben sem kívánunk lemondani" - írják.
Egyben leszögezték, hogy sem Gyopáros Alpárt, sem Áder Jánost a vizsgálat kezdeményezésével és lefolytatásával kapcsolatban nem keresték meg, és nevük említését ebben az összefüggésben sajnálatosnak tartják, ezért megkövetik őket. "A szabálytalanságokra állampolgári bejelentés útján fogjuk felhívni az illetékes hatóságok figyelmét" - zárul a közlemény.
Az MSZP is megszólalt
A hangfelvételt a harmadik magyar köztársaság húszéves történetben is páratlan zsarolási kísérletnek nevezte Molnár Csaba, az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei elnöke. Molnár Csaba szerint "a hangfelvétel arról is szól, az egész ország területén lennének ilyen kísérletek"; szerinte a történet nem csupán politikailag megengedhetetlen magatartást rejt magában, de akár a büntető törvénykönyv egyes rendelkezéseibe is ütközhet.
"Úgy tűnik, hogy egy alaposan megtervezett, gátlástalanul megszervezett, alvilági módon konspirált akcióról van szó" - értékelt sajtótájékoztatóján a politikus, aki szerint a kísérlet olyan politikusok, polgármesterek ellen irányul, akik nem voltak hajlandóak - akár többszöri megkeresés ellenére sem - Fidesz-színekben indulni, "vagyis fenyegetés a demokratikus baloldallal szemben, fenyegetés a független polgármesterekkel szemben, és ennélfogva - ez talán a legfontosabb - fenyegetés az egész magyar demokratikus renddel szemben".
Megjegyezte: ha érdemben nem képes cáfolni a történteket, akkor távoznia kell a közéletből Gyopáros Alpárnak, a térség fideszes országgyűlési képviselőjének, de akár az Állami Számvevőszék elnökének is. | [
"Összefogás Kónyért",
"Fidesz"
] | [
"Állami Számvevőszék"
] |
Szeptember 30-án hirdet elsőfokú ítéletet a Sukoró-ügy büntetőperének tárgyalására kijelölt Szolnoki Törvényszék. Ezzel, több mint öt évvel az után, hogy Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) volt vezérét és jogi igazgatóját, Császy Zsoltot előzetes letartóztatásba helyezték, véget ér a 2008-ban kezdődött ügy első fejezete.
Az ügyész letöltendő börtönbüntetést, a védők felmentést indítványoztak. A vádlottak az utolsó szó jogán nemcsak az eljárás politikai töltetét kritizálták, de azt is, hogy a vád olyan körülményeket gyúrt össze, amelyek nincsenek összefüggésben a feltételezett hűtlen kezeléssel.
Az MNV 2008-ban Joáv Blummal elcserélte annak pilisi és albertirsai gyümölcsöseit sukorói ingatlanokra, értékegyeztetéssel és ráfizetéssel. Az üzletember ott szerette volna egymilliárd euró beruházással felépíteni a King’s City turisztikai és kaszinóközpontot. A kifogások szerint a pilisi ingatlanokat az állam túl-, a sukoróiakat pedig alulértékelte, így 1,2 milliárd forint vagyoni kár érte. Ám a büntetőperben nem rótták a vádlottak terhére a sukorói telkek értékbecslését, csak a Pest megyeiekét. A vád sem az értékbecslésekre alapozza a vagyoni hátrányt, hanem arra: a csereszerződéssel az MNV kizárta a versenyt. Az a kérdés viszont, hogy akkor az ügyészség miért nem támadja meg az állam azóta kötött csereszerződéseit, válasz nélkül maradt. | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] | [
"Szolnoki Törvényszék",
"King’s City"
] |
A Russmedia International megvásárolta a Gran Private Equitytől a legnagyobb hazai társkereső oldalakat, például a Randivonalat működtető Dating Central Europe Zrt. többségi tulajdonrészét – olvasható egy pénteki közleményben. Ez azt jelenti, hogy Hernádi Zsolt Mol-vezér kiszállt a randioldal-bizniszből.
Hernádi, illetve Garancsi István szexoldalakhoz köthető furcsa üzleteiről korábban már írtunk egy hosszabb cikkben. A Gran Private Equity Zrt. és Garancsi érdekeltsége, a Garangold Investment Befektető Zrt. még 2013-ban szállt be az az Európai Unió JEREMIE programjába, miután 3-3 milliárd forintra kiírt pályázaton nyertek az akkori uniós pénzosztó Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől.
Szexoldalakon kartellezhettek az Orbán-rendszer csúcsvállalkozói Az Európai Unió hírnevét sértő ügybe keveredett Garancsi István és Hernádi Zsolt, akiknek a cégeivel szemben felmerült a kartellezés gyanúja is. Annyi biztos, hogy az adófizetők pénze bánta a szexoldalak feltőkésítését.
A feladatuk az volt, hogy válasszanak ki ígéretes kezdő vállalkozásokat, és azokba fektessenek tőkét a 70 százalékban az uniótól származó forrásból. Erre a kockázatitőke-kihelyezésre találtatott alkalmasnak a két cég, a befektetéseket azonban vizsgálni kezdte az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF. A jelentésben az szerepelt, hogy
nem volt szabályos közbeszerzési eljárás, az egyszerűsített folyamat több ponton sértette az előírásokat, például túl rövid volt a határidő és túl specifikusak voltak az előírások
kartellgyanú merült fel a Gran Private Equity Zrt. és Garangold Investment Befektető Zrt. között
többszörös áron cseréltek gazdát a támogatáshoz kapcsolódó honlapok, ráadásul jelentős részük felnőtt társkereső oldal.
Az OLAF észrevette, hogy a Gran Private Equity-t és a Garangoldot is csupán néhány nappal a pályázat kiírása előtt alapították, és ugyanazon a napon regisztrálták őket a cégbíróságon. Ezen felül három, a pályázatban feltüntetett szakértő a Saxum Corporate Finance Zrt.-nél dolgozott a jelentkezés idején, és a referenciáikban is több közös pont volt. A Saxum alvállalkozója volt a Garangoldnak, de személyi szálakon kapcsolódott a Gran Private Equity-hez is.
Hernádi és Garancsi cége ugyanazokat az "alvállalkozókat" tüntette fel a pályázatában, ilyenek voltak a BDO Magyarország, Canductus Kft., Kovács, Réti, Szegheo Ügyvédi Iroda, Dr. Szabó Péter Ügyvédi Iroda.
Az OLAF jelentése miatt a magyar államnak 4,3 milliárd forintot vissza kellett fizetnie, mert olyan közép-magyarországi befektetésekre ment pénz, amelyeket nem lehetett volna támogatni.
Kiemelt kép: MTI/Kovács Tamás | [
"Gran Private Equity",
"Saxum Corporate Finance Zrt.",
"Dating Central Europe Zrt."
] | [
"Canductus Kft.",
"Dr. Szabó Péter Ügyvédi Iroda",
"Russmedia International",
"Európai Unió",
"Garangold Investment Befektető Zrt.",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség",
"BDO Magyarország",
"Szegheo Ügyvédi Iroda"
] |
A Fővárosi Ítélőtábla egy fordulatokban bővelkedő eljárás végén elutasította a Figyelő újságírójának a keresetét, amely arra irányult, hogy a Magyar Villamos Művek Zrt. irányítása alatt álló MVM cégcsoport által támogatott események, intézmények listáját és a támogatási összegeket hozzák nyilvánosságra.
Az MVM Zrt. az eljárás kezdeti szakaszában arra hivatkozott , hogy a szponzori tevékenység jogilag kizárólag a sport törvény keretein belül értelmezhető. Ezzel kapcsolatban azt állította, hogy a sporttal összefüggően nem kötött szerződéseket, ezért a kért adatok nincsenek, és nem is lehetnek az alperes birtokában. A TASZ jogászai a bíróságon bizonyították, hogy a Magyar Olimpiai Bizottságnak az MVM aranyfokozatú támogatója , és egy derűs hangulatú kép is fellelhető az interneten, amelyen Schmitt Pál, korábbi MOB elnök, és Mártha Imre vezérigazgató meghosszabbítja a támogatási megállapodást.
Az elsőfokú bíróság ítélete szerint jogszerűtlenül titkolta a Magyar Villamos Művek Zrt, hogy kiknek és milyen összegben nyújtott az MVM Csoport szponzori támogatást 2007-től 2009. júniusáig terjedő időszakban, és az adatok kiadására kötelezte az alperest. Az ítélet nem kizárólag a sporttevékenység támogatását, hanem a köznyelv szerint használt szponzorálási tevékenységgel kapcsolatos adatok nyilvánosságra hozatalát rendelte el.
Az MVM Zrt. fellebbezett a döntés ellen. Az Ítélőtábla – mint másodfokon eljáró bíróság – által is elfogadott érve az volt, hogy nem kötelezhető a 16 cégből álló cégcsoport adatainak a közlésére, mert nem kezeli a kért adatokat. A cég honlapján ennek gyökeresen ellentmondó adatok találhatóak. A "MVM Csoport Környezeti, Szociális és Társadalmi Jelentés 2009" az 51. és az 52. oldalán felsorolja részletesen, hogy a Cégcsoport kiket támogat. A Jelentés 91. oldala szerint a kiadásért az MVM Zrt. felel. Meglepő módon az Ítélőtábla az egyértelmű bizonyíték ellenére azt a következtetést vonta le, hogy az MVM Zrt. nem kezeli a cégcsoport adatait. A bíróság elvi éllel rögzítette ugyan, hogy a szponzori megállapodásokkal kapcsolatos adatok a nyilvánosság számára megismerhetőek, azonban azokat a cégcsoporthoz tartozó egyes cégektől kellett volna igényelni. Saját téves álláspontjának is ellentmondva a jogerős döntés nem kötelezte az MVM Zrt.-t, mint a cégcsoporthoz tartozó vállalatot, az általa kötött támogatási szerződések adatainak közzétételére.
Kiemelendő, hogy a jogerős döntés is elismerte, hogy a kért adatok nyilvánosak, és az alkotmányos alapjog érvényesíthetőségét szolgáló eljárási szabályok téves értelmezése, és a bizonyítékok nem megfelelő értékelése miatt utasította el a keresetet. Rendkívüli jogorvoslati eljárást fogunk kezdeményezni, az ügy a Legfelsőbb Bíróságon folytatódik. | [
"Magyar Villamos Művek Zrt."
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"MVM Csoport",
"Legfelsőbb Bíróság",
"Magyar Villamos Művek Zrt",
"Magyar Olimpiai Bizottság",
"MVM Zrt."
] |
A Strabag konzorciuma nyerte az M2-es Budapest-Vác déli csomópont közötti szakaszának gyorsforgalmi úttá fejlesztésére kiírt nyílt közbeszerzési eljárást, a kivitelezés nettó értéke 32,975 milliárd forint - közölte a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. szerdán az MTI-vel.
A Strabag Építő Kft.-ből és a Strabag AG-ből álló STR+S-M2 társulás várhatóan áprilisban kezdi a kivitelezést, az építkezés 2019-ben fejeződhet be. A beruházás európai uniós és magyar forrás felhasználásával a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából, a NIF Zrt. beruházásában valósul meg.
A fejlesztést követően Budapest és Vác között végig óránként 110 kilométerrel lehet majd haladni, és tehermentesül az átmenő forgalom alól a 2. számú főút mentén található települések közül például Dunakeszi, Göd, Sződliget és Vác. A közel 20 kilométeres szakaszból 13,4 kilométer hosszan 2X1 sávos. A fejlesztés során 2X2 sávossá épül át az út, középen elválasztó sávval, a meglévő pályaszerkezet megerősítésével. A beruházás révén egyebek mellett két új külön szintű csomópontot is kialakítanak Dunakeszi északi részén és Sződligetnél. | [
"Strabag"
] | [
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.",
"Strabag Építő Kft.",
"NIF Zrt.",
"Strabag AG",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
Nem lehet panasza Rogán Cecíliának és Sarka Katának a tavalyi évre, ugyanis közös cégük, a nemrég a fitneszben is terjeszkedő Nakama & Partners bravúros duplát hozott 2018-ra a bevételek terén.
Míg 2017-ben 522 millió forint bevétele volt a cégnek, addig 2018-ban 1192 millió, tehát 128 százalékkal, több mint a duplájára nőtt a Nakama & Partners bevétele.
Ez adózott eredményben 221 milliót jelent 2017-ben, 2018-ban pedig 438 millió forintot. A cégből 136 millió forint osztalékot vettek ki, Rogán Cecília vezető tisztségviselői munkadíja 12 000 000 forint volt, az alapító Sarka Kata azonban beérte egy szerényebb, 9 600 000 forintos munkadíjjal.
A Nakama & Partners viszonylag friss cég, 2015. december 15-én alapította Hajdú-Sarka és Bessenyei István, a Valton Security kisebbségi tulajdonosa. Az előtte leginkább Rogán Antal feleségeként ismert üzletasszony 2016. május 14-én szállt be a cégbe, ahol társtulajdonos és társügyvezető is. 2016-ban még csak épphogy csordogált a pénz a Nakamához, ugyanis akkor az árbevételük alig haladta meg az 50 milliót. De aztán 2017-ben már sikerült a tízszeresére növelni a bevételeket.
Legújabb szerzeményük, a Fitbalance sportexpó is jó befektetésnek bizonyult, részben annak köszönhetően, hogy Rogán Cecíliáék tavalyi beszállása óta az állam is hozzáteszi a magáét a sikeres üzletmenethez: megjelent a támogatók között a Szerencsejáték Zrt., az MVM, az Antenna Hungária, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Olimpiai Bizottság pedig felkerült a partnerlistára. A MÁV pedig féláron adja a vonatjegyeket azoknak, akik vidékről utaznak a budapesti rendezvényre. | [
"Nakama & Partners"
] | [
"Antenna Hungária",
"Szerencsejáték Zrt.",
"Valton Security",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Magyar Olimpiai Bizottság"
] |
Tetten érték és őrizetbe vették a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal alkalmazottját, aki a szőlőültetvények kivágására és telepítésére vonatkozó támogatás kérelmezőjétől egy parkolóban pénzt vett át.
Az ügyben a hivatal tett feljelentést egy névtelen bejelentés után, mely szerint a szőlőültetvények kivágásának és telepítésének ellenőrzésekor az egyik munkatárs hosszabb ideje rendszeresen anyagi ellenszolgáltatást kért az ügymenet meggyorsításáért, mondta Mihályné Bornemisza Eleonóra, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.
A hivatal alkalmazottja egy kecskeméti parkolóban találkozott az egyik kérelmezővel, akitől egy folyamatban lévő eljárás meggyorsításáért ötvenezer forintot vett át.
A megyei rendőr-főkapitányság február óta nyomozott hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettének megalapozott gyanúja miatt ismeretlen személy ellen. | [
"Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal"
] | [
"Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság"
] |
Egymilliárd forintos plusz keretet adott a kormány Novák Katalin hivatalának. Hogy konkrétan mire, és mi indokolja a költekezést, rejtély, a Köztársasági Elnöki Hivatal ugyanis nem válaszolt a megkeresésünkre. A nyilvános adatokból annyi kiderült, hogy havonta milliók mentek ügyvédekre és tanácsokra. Arról, hogy Fricz Tamás milyen tanácsokat adott havi 873 ezer forintért, a politológust hiába kérdeztük.
Havi 873 125 forintért adott társadalompolitikai tanácsokat a Köztársasági Elnöki Hivatalnak dr. Fricz Tamás politológus, a kormányközeli, a Békemenetet is szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF) szóvivője, alapítója.
Fricz Tamás a politikatudományok doktora, blogot ír a kormányközeli Magyar Nemzetben, több kötet szerzője. 2013-ban Áder János akkori köztársasági elnök megbízásából Balog Zoltán a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével tüntette ki.
A megbízási szerződést nyolc hónapra, még Áder János hivatali ideje alatt kötötték meg a nyíltan kormánypárti szakemberrel a 2021.10.01-2022.05.31. időszakra. Ennek megfelelően idén – tehát részben már Novák Katalin hivatali ideje alatt – 5 millió 238 ezer forint jutott Fricz Tamáshoz. A teljes megbízási összeg csaknem hétmillió forint, havi húsz munkanappal számolva egynapi tanácsadás több mint 43 ezer forintba került.
Szerettük volna megtudni a Köztársasági Elnöki Hivataltól, hogy milyen kiválasztási folyamat végén jutottak el Fricz Tamáshoz, illetve hogy a politológus szóban vagy írásban adott-e tanácsokat, választ azonban nem kaptunk. Fricz Tamás pedig nem szerette volna kommentálni a megbízást. Nehezíti a tisztánlátást, hogy a tavalyi évre vonatkozó szerződéslista egyszerűen elérhetetlen a hivatal honlapján, a linkre kattintva a kezdőlapra jutunk. Erről is megkérdeztük őket.
Az elérhető, és a 2022 január-június időszakra vonatkozó szerződéslistán például az alábbi tételek is szerepelnek:
Havonta 650 ezer forintért végez az ügyvédi törvény hatálya alá tartozó tevékenységet a Balsai Ügyvédi Iroda, amelyről korábban az Átlátszó írta meg, hogy az egykori MDF-es miniszterből lett fideszes országgyűlési képviselő, majd alkotmánybíróvá választott Balsai István fia, "ifjabb Balsai István a Balsai Ügyvédi Irodán keresztül 20 millió forintot meghaladó állami megbízáshoz jutott mindjárt a szakvizsga után, ügyvédi működésének első öt évében, azaz 2011 és 2016 között." Később kiderült, hogy ennél sokkal több közpénz jutott az ügyvédhez.
A Forsense 2.0 Kft.-vel szaktanácsadásra, illetve társadalomkutatásra szerződtek, tavaly egész évben, illetve idén április végéig éltek a szerződések. Előbbiért havi 1,5 millió forintot, utóbbiért havi 1,2 millió forintot számlázhattak.
A Krzyzewsky Ügyvédi Irodával két szerződést is kötöttek, ők is az ügyvédi törvény hatálya alá tartozó feladatokat látnak el. Egy határozatlan idejű szerződés keretében havi 750 ezer forintért dolgoznak a Köztársasági Elnöki Hivatalnak, egy 2022.02.01-2022.04.30 időszakra szóló megbízással pedig havi 900 ezer forinthoz jutottak.
Válasz híján azt sem tudtuk meg, hogy konkrétan milyen célokra kapott plusz keretet a kormánytól Novák Katalin hivatala.
Áder János leköszönő államfő fogadja Novák Katalin új köztársasági elnököt a Sándor-palota teraszán 2022. május 10-én. – Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Több mint egymilliárddal kap többet Novák, mint Áder
Ahogyan korábban beszámoltunk róla, július közepén a kormány 1,089 milliárd forinttal növelte a Köztársasági Elnöki Hivatal költségvetését: még idén 689 millió forintot kap ráadásként Novák Katalin hivatala úgynevezett dologi kiadásokra és beruházásokra, ezen felül pedig 400 millió forinttal megnövelik a hivatal protokollköltségét. Mint a 444 rámutatott, ezzel az emeléssel csaknem duplájára nőtt a protokollkiadások kerete, a 2022-es költségvetésben ugyanis 449 millió forint szerepelt.
A köztársasági elnöki hivatal 2023-ban is látványos büdzsénövekedésben részesül: a 2022-es költségvetésben eredetileg szereplő 1,5 milliárdról 2,7 milliárdra emelkedik a személyi juttatások kerete, míg a működésre szánt összeg 750 millió forintról 1,3 milliárdra nő.
Nyitókép: Fricz Tamás, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítója, politológus a Gellért szállóban 2014. szeptember 5-én tartott sajtótájékoztatón, amelyen bejelentették, hogy a szervezet nyílt levelet írt Barack Obamának, az Egyesült Államok elnökének a Magyarországot elmarasztaló írások miatt. – Fotó: Beliczay László / MTI | [
"Köztársasági Elnöki Hivatal",
"Balsai Ügyvédi Iroda"
] | [
"Magyar Érdemrend",
"Magyar Nemzet",
"Forsense 2.0 Kft.",
"Civil Összefogás Fórum",
"Krzyzewsky Ügyvédi Iroda"
] |
Egy kis törvénysértésből levonni azt a következtetést, hogy a kormányzati döntéshozó jogtalan előnyökhöz akart volna juttatni bárkit is? Nem, nem, a magyar ügyészség nem dől be az ellenzéki rosszhiszeműségnek, főleg amikor a magyar reformok sikerét hirdető plakátokról van szó.
A Fővárosi Főügyészség elutasította Hadházy Ákos feljelentését és megtagadta a nyomozást a kormányzati eredményeket hirdető plakátkampány nettó 600 millió forintos megrendelésével kapcsolatban, mégpedig elég érdekes indokkal. De kezdjük az előzményekkel!
A Miniszterelnökség sürgősségre hivatkozva a HG 360 Reklámügynökség Kft.-vel kötött keretszerződést a kormányzati kampányhoz a médiavásárlásokról, a grafikai tervezéssel pedig a Lounge Design Kft.-t bízta meg. Mint ismert, a HG 360 Reklámügynökség Rogán Antal szomszédjának, Csetényi Csabának a cége.
Novemberben a Nemzeti Kommunikációs Hivatal 1,57 milliárd forint értékben írt ki közbeszerzést a kormányablak népszerűsítésére, amit szintén sürgősséggel tárgyaltak le, és ott is éppen a HG 360-ra esett a választás.
Csetényi korábban többek között azzal keltett feltűnést, hogy összesen kilenc trafikkoncessziót nyert el, a HG 360 pedig 2013-ig 1,5 milliárd forintnyi közbeszerzést húzott be.
A nettó 600 millió forintos keretből szervezett "A magyar reformok működnek" kampány ügyében Hadházy Ákos, az LMP antikorrupciós szóvivője fordult Polt Péter legfőbb ügyészhez. Hadházy hivatali visszaélés bűntette, illetve a közbeszerzés szabályainak megsértése miatt tett feljelentést, mert
szerinte a Miniszterelnökség nem választhatta volna ki nyílt versenyeztetés nélkül a grafikai tervezésre és a médiavásárlásokra szerződtetett cégeket.
Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra a közbeszerzési szabályok szerint ugyanis csak akkor kerülhet sor, ha rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények állnak fenn. Hadházy szerint a plakátkampány esetében ez a hivatkozás nyilvánvalóan alaptalan, hiszen már a megnevezéséből is egyértelmű, hogy a sürgősséget indokló feltételek nem álltak fent. Hadházy így érvel:
Amennyiben a magyar reformok tényleg működnek, azok feltehetően nem 2015 júliusában kezdtek el működni.
Amennyiben pedig - mint azt sokan feltételezik - a magyar reformok valójában mégsem működnek, akkor egyáltalán nem indokolt a sürgősség. Egyetlen esetben lehet a kampány indokolt, ha a reformok egészen hirtelen kezdtek el működni, azonban a kormány attól tartott, hogy ez az állapot nem tart sokáig, ez azonban valószínűtlen.″
Az ügyészség elutasította a feljelentést. Szerintük ugyanis "önmagában abból a körülményből", hogy nem állt fenn a sürgősségre hivatkozás törvényi előfeltétele,
nem vonható le megalapozottan olyan következtetés, hogy... ezzel jogtalan előnyhöz akarta juttatni a vele szerződő gazdasági szereplőket.
Az Index nemrég összegyűjtötte azokat a nyomozásokat, amelyeknél a rendőrség vagy az ügyészség – a mostanihoz képest – kreatív ötletekkel akadályozta meg, hogy a feljelentések nyomán az eljárás a bíróságig jusson. | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Lounge Design Kft.",
"HG 360 Reklámügynökség Kft."
] | [
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal"
] |
Az Alcoa amerikai alumíniumgyártó óriás és a vegyesvállalati partnere 384 millió dollár összegű pénzbírságot fizet a vesztegetési ügyük miatt.
Az Alcoa World Alumina (AWA) beismerte, hogy belekeveredett egy korrupt nemzetközi alvilági ügybe. Az AWA bűnösnek vallotta magát abban, hogy kenőpénzekkel vesztegetett meg hivatalos személyeket Bahreinben egy londoni közvetítőn keresztül. A 2004 és 2009 közötti megvesztegetések összege 9,5 millió dollár volt. Az amerikai igazságügy-minisztérium szerint az AWA az üzletek elnyerése érdekében “a bahreini királyi család tagjainak kérésére" fizetett kenőpénzeket. Az igazságügyminiszter jelezte, hogy az Alcoa együttműködött a nyomozókkal, és az aluminiumgyártó konszern olyan vállalati programot valósit meg, amely megakadályozza a jövőben korrupciós eset előfordulását. | [
"Alcoa"
] | [
"Alcoa World Alumina"
] |
Megkezdődtek a tárgyalások pénteken Budapesten a kínai Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság, valamint a magyar kormány között a Budapest-Belgrád vasútvonal kínai közreműködéssel történő felújításáról. A beruházás költsége a becslések szerint 2,89 milliárd dollár lesz - közölte Szijjártó Péter.
A beruházásnak kettős stratégiai jelentősége van: a közép-európai-nyugat-balkáni együttműködés egyik fontos láncszeme lesz, másrészt erősíti Magyarország célkitűzését, hogy a kínai áruk Nyugat-Európába juttatásának fő tranzitországa legyen a régióban - mondta a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára, kínai kapcsolatokért felelős kormánybiztos.
A pireusi kikötő már kínai üzemeltetés alatt áll, így az odaérkező kínai árukat a Nyugat-Balkánon keresztül fogják Nyugat-Európába szállítani - mondta az államtitkár.
A Budapest és Belgrád közötti 374 kilométeres vasúti pályából egy 40 kilométeres szerb szakaszt már modernizáltak, így 334 kilométer hosszan kell a vasútvonalat kétvágányúvá tenni, villamosítani és alkalmassá tenni a magas végsebességű közlekedésre.
A Magyar Fejlesztési Bank vezeti a pénzügyi tárgyalásokat, amelyek során a legfontosabb feladat a kivitelezésben való kínai részvétel arányának és a finanszírozási feltételeknek az összehangolása. Az előzetes becslések szerint a beruházás költsége 2,89 milliárd dollár lesz - közölte Szijjártó Péter.
Az államtitkár ismertette, a szakmai kivitelezési tárgyalásokért a MÁV felel, annak figyelembevételével, hogy az új vasútvonalnak három funkciót is el kell látnia: gyors nemzetközi személy-, illetve teherforgalmat kell bonyolítania, valamint a Magyarországon belüli és budapesti elővárosi forgalomban is előrelépést kell jelentenie.
Kína a tavalyi Kelet-Közép-Európa(KKE)-Kína csúcstalálkozón, Varsóban ajánlotta fel, hogy tízmilliárd dolláros alapot hoz létre a kelet-közép-európai térség infrastrukturális fejlesztésére.
A MÁV és a Szerbiai Vasutak vezérigazgatója idén májusban írt alá szándéknyilatkozatot arról, hogy kétvágányú, végig villamosított, óránként 160 kilométeres maximális sebességet lehetővé tevő vasúti pályát építenek ki a két főváros között. A vonatok menetideje így a jelenlegi hét-nyolcról három óra alá csökkenne.
A Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítése érdekében Kína, Magyarország és Szerbia között kezdődő együttműködésről idén november 25-én állapodott meg Orbán Viktor miniszterelnök Li Ko-csiang kínai és Ivica Dacic szerb kormányfővel a Bukarestben megrendezett KKE-Kína csúcstalálkozón.
| [
"Magyar Fejlesztési Bank"
] | [
"Szerbiai Vasutak",
"Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság"
] |
Káosz, egy közepesen lepusztult épület és tetemes hiány fogadta az Országos Cigány Önkormányzat új vezetését a szervezet székházában, akik így nem kezdik meg a munkát. Az állapotok csak annak lehettek meglepők, akik évek óta nem jártak az épületben, illetve akik nem ismerik a kisebbségi önkormányzati rendszer működési anomáliáit.
“Egyszerre szégyen és fájdalmas" – jellemezte Farkas Flórián, az Országos Cigány Önkormányzat januárban megválasztott elnöke a szervezet székházában talált állapotokat. A munkát az új vezetés ilyen körülmények között nem tudja elkezdeni – jelentette ki.
Áldatlan állapotok
A péntek délutáni sajtóbejáráson mindenki meggyőződhetett róla, hogy a Dohány utcai OCÖ-székház valóban meglehetősen lehangoló állapotban van. Az épület ázik, a folyosókon dohos szag terjeng. A félreeső helyiségekbe kartondobozok, iratkupacok, könyvek, másológépek és limlomok vannak behányva, a pincében az OCÖ balatonlellei táborának vaságyai és egyéb bútorai, a padláson matracok, paplanok és párnák tucatjai málladoznak.
A kormányzati kommunikációs államtitkárság meghívója alapján azonban minimum szekrényekből kidőlő csontvázakra, vagy legalábbis féktelen tivornyák nyomaira készültünk. Ehhez képest csak egy szétesett szervezet kaotikus és átláthatatlan működését hűen tükröző állapotot találtunk, üres sörösdobozokkal, teli hamutartóval, és pusztuló mellékhelyiségekkel. A könyvtár, az elnökségi irodák és a díszterem mindezzel együtt használható állapotban van.
Farkas Flórián és Latorcai Csaba nemzetiségekért felelős helyettes államtitkár komoly arccal kísérték az újságírókat a zegzugos épületben. A padlástérből a háztetőkre nyíló tetőteraszon tartott sajtótájékoztatón Dobóvári Ildikó, az új hivatalvezető számolt be arról, hogy a Kolompár Orbán fémjelezte előző OCÖ-elnökség nem volt hajlandó részt venni az átadás-átvétel folyamatában, az új vezetés pedig súlyos hiányosságokat és anomáliákat tárt fel.
Káosz és hiány
A szervezetnek már 2009-re sincs elfogadott beszámolója, mérlege és leltára. Az OCÖ rendkívül előnytelen mobiltelefon-flottaszerződést kötött: érthetetlen, hogy miért volt szükség 419 mobiltelefon üzemeltetésére, melyeknek ráadásul csak az alapdíja havi 712 ezer forint. A jövő májusig szóló szerződés idő előtti felmondása 20 millió forintba kerülne, és az önkormányzat máris több mint hétmillió forintos díjhátralékot halmozott fel.
A hivatalvezető által összeállított dokumentum szerint az OCÖ-nél eddig 113 milliós hiányt tárt fel a vizsgálat: az összeg a telefonos díjhátralék mellett adó-, "törvénysértéssel felvett hitel" utáni tőke-, valamint egyéb számla és szerződéses tartozásokból, előlegekből áll össze. Gond van a korábbi szerződésekkel is, jogosulatlan személyek írtak alá szerződéseket, máshol hiányzik az aláírás. Irreálisak a költségtérítések, tisztázatlan a dolgozók hatásköre és a beosztása, valós teljesítmény nélkül fizettek bért, a munkaszerződések kaotikusak, alapvető iratok hiányoznak.
A számlákon 28 millió, a pénztárban 3 ezer forintot találtak. Farkas Flórián bejelentette, hogy ismeretlen tettes ellen csütörtökön feljelentést tett a rendőrségen. Latorcai Csaba arról beszélt, hogy 2007-2009 között az épületre központi költségvetési forrásból papíron 30 millió forintot költöttek, ám a fejlesztés vagy nem lett végrehajtva, vagy lába kelt az eszközöknek. Építkezés, felújítás szerinte nem zajlott. A helyettes államtitkár bejelentette, hogy a kormány több milliós intervenciós támogatást nyújt az önkormányzatnak a működési feltételek megteremtése érdekében.
Hol volt eddig Farkas?
Az Index kérdésére, hogy Farkas – aki a Lungo Drom elnökeként az OCÖ-ellenzék vezetője volt – hogyhogy csak most szembesült az intézményben uralkodó állapotokkal, az új elnök először értetlenkedett, majd kijelentette, hogy mivel nem kapott szót a közgyűléseken, nem vett részt a munkában. “A jelenléti ívet azért aláírtam" – nyugtatott meg mindenkit.
Az OCÖ előző elnökét, Kolompár Orbánt nem sikerült elérni. Az Országos Cigány Önkormányzat működése mindenesetre mindig nagyszerű alkalom a cigány képviseleti szervekben uralkodó káoszon való megbotránkozásra, pedig az önkormányzatnak soha nem volt valódi jogköre a romák érdekeinek a hatékony képviseletére az állammal és a többséggel szemben, a bonyolult választási rendszer pedig a többségi politikai elittel együttműködő, kérdéses legitimitású és motivációjú roma vezetők pozícióba jutását segíti.
Hogy az OCÖ mennyire nem képes a cigány érdekképviselet valódi csúcsszerveként funkcionálni, azt pont Farkas Flórián helyzete illusztrálja a legjobban: miközben az OCÖ elnökeként a roma közösség érdekeit kéne képviselnie, a romatámogatásokat felügyelő miniszteri biztosként ő a kormányzati romapolitika egyik irányítója. Elvileg tehát az a skizofrén helyzet is előállhatna, hogy OCÖ-elnökként a saját döntései ellen tiltakozik a romapénzek összege vagy elosztása miatt. | [
"Országos Cigány Önkormányzat"
] | [
"Lungo Drom"
] |
25 millióért szereli a klímát a Mészáros Lőrinc-féle cég az Örkény Színházban
Orbán apjának cége és a Mészáros fiúk vállalkozásai is beszállítanak a MÁV-nak
Legutóbb a Mészáros János tulajdonában lévő Agro-Felcsút Kft. egy kisebb, a Magyar Államvasutakkal (MÁV) kötött szerződéséről számoltunk be, most pedig egy 35 milliós keretszerződésre bukkantunk a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. közzétételi listáján.
Eszerint az Agro-Felcsút 35 092 601 forint értékben szállít abroncsköpenyeket a vállalatnak.
A szerződést idén március 8-án írták alá, két évre. Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester öccsének cége korábban a Várkert Bazár üzemeltetőjének szállított pajszereket, fogókat és villáskulcsokat, erről a 444.hu írt.
A MÁV szerződéslistáján a 24.hu korábban megtalálta Orbán Viktor édesapjának, Orbán Győzőnek bányaipari érdekeltségét és Mészáros Lőrinc vasúttechnikai cégét is.
Kiemelt képünkön Mészáros Lőrinc szerepel. | [
"MÁV",
"Agro-Felcsút Kft."
] | [
"Magyar Államvasutak",
"MÁV Szolgáltató Központ Zrt.",
"Örkény Színház"
] |
2010. január 27., szerda 17:02
Sigmond Árpád
Az Index információi szerint két ügyben gyanúsítják Antal Attilát, a BKV volt vezérigazgatóját. Az egyik a luxusmetró-tanulmány ügye, amit a hírportál hozott nyilvánosságra tavaly. Ennek során a BKV tízmillió forintot fizetett a Soda Reklám Kft-nek egy a kisföldalatti luxusmetróvá pozicionálásáról szóló munkáért. A másik ügy aktája szerint a BKV 2007-ben bruttó 19,2 millió forintot költött el saját fénymásoló-állományának teljes felmérésére.Megkeresésünkre Tafferner Éva, a BRFK szóvivője sem megerősíteni, sem megcáfolni nem tudta az értesülést. Azt azonban elmondta, hogy összesen 110 végkielégítést és 144 tanácsadói szerződét vizsgálnak a BKV-nál."Magának az eljárásnak több szála van, egy részről vizsgáljuk az úgynevezett tanácsadói, vállalkozói szerződéseket - mintegy 140 cégét. A nyomozás másik része a végkielégítésekkel kapcsolatos, most már több mint 100 személy végkielégítését vizsgálják a nyomozók" - mondta.A kérdésre, hogy mi a helyzet a megvesztegetési üggyel, Tafferner Éva azt mondta: ezzel az üggyel nem a BRFK, hanem a reptéri rendőri igazgatóság foglalkozik.A rendőrség tavaly április óta vizsgálja a BKV-s szerződéseket. A végkielégítések ügyében január elején vették őrizetbe a BKV majdnem 100 milliós végkielégítéssel távozó volt humánpolitikai igazgatónőjét, Szalainé Szilágyi Eleonórát. Pár napra rá Regőczi Miklóst és Bolla Tibort, a BKV egykori és jelenlegi vezérigazgató-helyettesét hallgatta ki a rendőrség Horváth Éva, Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes volt szóvivőjének foglakoztatása miatt, a következő napon pedig Zelenák Tibor volt kommunikációs főosztályvezetőt. Mindhármójukat hűtlen kezeléssel gyanúsítják.Antal Attilát kedden vette őrizetbe a rendőrség hűtlen kezelés gyanújával. A volt vezérigazgató panasszal élt gyanúsítása ellen, amelyet a Fővárosi Főügyészség nyolc napon belül bírál el.A BKV kiemelt fővárosi projektjeivel összefüggésben is indítottak eljárásokat, így vizsgálják a 4-es metró beruházást, illetve a Margit híd felújítását is - mondta a Magyar Nemzetnek Ihász Sándor, fővárosi főügyész. Hozzátette: felvetődhet a cég vezetésében döntési és intézkedési joggal rendelkező személyek felelősségre vonása, és ugyanez a helyzet a tulajdonosnál, vagyis az önkormányzatnál is. | [
"BKV"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Soda Reklám Kft-nek",
"Magyar Nemzet"
] |
Mindössze egy forintról szóló kommunikációs közbeszerzési pályázatot írt ki a Rogán Antal kabinetminiszter alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (Nkoh) – derül ki a Közbeszerzési Értesítőből.
A Népszabadság találta meg a szokatlan tendert, a kiírásnak forrásaik szerint több oka van.
A lap szerint az Nkoh egyrészt nem akarja nyilvánosságra hozni, hogy mennyi közpénzt fog elkölteni kommunikációra. A pályázati feltételek összeállításakor nem lehet üresen hagyni az összeget, ezért beírták az egy forintot – ez a későbbiekben a gond nélkül bővíthető, és a közbeszerzési szabályok is lehetőséget adnak rá. A kormány így a jelenleg érvényes 25 milliárdos kommunikációs keretet is túllépheti. Ilyen összegből rengeteg "Tudta?" feliratú kék óriásplakátra és migránsozó tévéreklámra futja.
A hivatalos indoklás szerint azért nem lehetett pontosan megállapítani az összeget, mert "a konkrét munkákra vonatkozó egyedi szerződések műszaki tartalma előre nem meghatározható". Tavaly még – érdekes módon – még meg tudták becsülni a költségeket.
A lapnak nyilatkozó piaci források szerint ráadásul a megszabott feltételek alapján feltételezhető, hogy eleve "valakikre" írták ki a pályázatot. A pályázatokat ugyanis szeptember 12-én már le is kell adni, tehát 11 munkanap alatt kell elkészíteni három mintafeladatot, kitölteni az ártáblázatokat, beszerezni tucatnyi igazolást. A többi között olyan minőségbiztosítási tanúsítványt, amelynek kiváltása egymillió forintba kerül. Egy szakember szerint ilyen kiadásokra csak olyasvalaki vállalkozik, aki biztos a győzelmében. Ráadásul csak az a pályázó jöhet szóba, aki az elmúlt három évben legalább nyolc területen dolgozott már a kormánynak. | [
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal"
] | [
"Közbeszerzési Értesítő"
] |
Vizsgálhatják a Miniszterelnökségen néhány állami vezető összeférhetetlenségét
Három korábbi magas rangú állami vezetőt is nevesít az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) abban a zárójelentésben, amelyben a szervezet a 2011 és 2015 közötti, uniós forrásokból finanszírozott magyarországi projekteket vizsgálta és amelyben összeférhetetlenség gyanúja miatt indított vizsgálati eredményekről is beszámol – értesült a PestiSrácok.hu.
A portál információi szerint az OLAF Molnár Ágnest, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium korábbi államtitkárát, Petykó Zoltánt, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnökét és Schváb Zoltánt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egykori, közlekedésért felelős helyettes államtitkárát is megnevezte a vizsgálati anyagában, mint akikkel kapcsolatban az összeférhetetlenség gyanúja is felmerült bizonyos projekteknél. A PestiSrácok.hu szerint Molnár Ágnes esetében azt vizsgálta az OLAF, jelent-e összeférhetetlenséget, hogy férje Sopron alpolgármestereként a fejlesztési pénzek kiosztása felett is diszponál, de a politikust végül nem marasztalta el a hatóság, az összeférhetetlenséget végül nem állapították meg.
– Nekem ez újdonság, nincs információm arról, hogy érintett lennék bármilyen vizsgálatban – szögezte le Molnár Ágnes. – Nem értem ezt az egészet, mert én mindig is a szabályok betartásával végeztem a munkámat. Éppen ezért semmilyen vád nem fogalmazódhat meg velem kapcsolatban. 2010 óta, az Orbán-kormány felállása óta az uniós pénzek kifizetése, a fejlesztési források elosztása is szabályosan működik Magyarországon, így azt sem érheti kritika – tette hozzá.
A Népszabadság pénteki számában brüsszeli forrásaira hivatkozva arról írt, hogy a Miniszterelnökség egyik vezető munkatársával, Homolya Róberttel kapcsolatban "tárt fel bizonyítható összeférhetetlenséget" az OLAF, a szervezet már közölte is a megállapításait a tárcával. A napilap szerint a Pro Vital Zrt.-hez és a Homolya Ügyvédi Irodához vezetnek az OLAF-jelentés szálai. A lap állítása szerint a dokumentum nyolc olyan projektet említ, amelyben a szakember összeférhetetlensége bizonyítást nyert. Ezek döntő többségükben olyan, uniós támogatásból megvalósuló projektek – többek közt Székesfehérváron, Abádszalókon, Tiszacsegén és Lébényben –, amelyekben még 2010 előtt hirdettek nyertest, és amelyekben közbeszerzési tanácsadóként vagy annak alvállalkozójaként Homolya Róberthez köthető cégek vettek részt. A napilap kérdésére Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter elismerte, hogy megkapták az anyagot, s azt tanulmányozni fogják. A tárcavezető szerint az összeférhetetlenség Homolya esetében nem bizonyított, az említett posztokat még nem töltötte be, amikor a támogatási döntések megszülettek. | [
"Homolya Ügyvédi Iroda",
"Pro Vital Zrt.",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [
"Európai Csalás Elleni Hivatal"
] |
A Vizoviczki-ügyben tartott sajtótájékoztatót csütörtökön a Fővárosi Törvényszék. Póta Péter, a törvényszék szóvivője elmondta, amit a PestiSrácok.hu tegnap már elsőként megírt, hogy a bíróság szerdán elfogadta a vádlott védőjének összegmegjelölés nélküli óvadékkérelmét. A nem jogerős döntés értelmében 250 millió forint óvadék fejében szűnhet meg a vádlott előzetes letartóztatása. A bíróság egyidejűleg házi őrizet elrendeléséről és elektronikus nyomkövető használatáról is döntött.
Az ügyészség az óvadékkérelem elutasításáért fellebbezett, míg a védelem a házi őrizet elrendelését kifogásolja. Póta Péter elmondta: az eddigi legmagasabb összegű óvadék a Fővárosi Törvényszéken 60 millió forint volt. Vizoviczki László ügyéről szólva a szóvivő kifejtette: az óvadék megállapítására azért nyílt lehetőség, mert a Fővárosi Törvényszék szabadlábra helyezési kérelmet elutasító döntését a Fővárosi Ítélőtábla helyben hagyta, a döntés értelmében kizárólag a szökés és elrejtőzés veszélyére hivatkozva tartották fenn a vádlott előzetes letartóztatását. Óvadék kiszabására csak ennek az előzetes letartóztatási oknak az esetében van lehetőség, ha például egy előzetes letartóztatást a bűnismétlés veszélye miatt is elrendelnek, akkor már nem.
Ismertette, az óvadék megállapítását a bíróság a bűncselekmény jellegére, valamint a vádlott személyi és családi körülményeire alapozva határozta meg. Hangsúlyozta, hogy a vádlott büntetlen előéletű, rendezett a családi háttere és összességében már három éve van előzetes letartóztatásban. Emellett a bizonyítási eljárás is már jelentősen előrehaladt. A szóvivő általánosságban elmondta: a törvény nem határozza meg az óvadék összegének sem a minimumát, sem a maximumát. Miután a bíróság dönt az óvadék megállapíthatóságáról, az összeg meghatározásánál tekintettel van arra, hogy az elég visszatartó erőt jelentsen, de ne idézze elő a vádlott pénzügyi helyzetének teljes ellehetetlenülését. Vizoviczki esetében a bíróság a vizsgálata során arra meggyőződésére jutott, hogy “igen, le fogja tudni tenni ezt az összeget".
Újságírói kérdésre válaszolva közölte: a vádlottól lefoglalt összegből az óvadékot nem tudja kifizetni Vizoviczki László, mivel ez a pénz “nincs nála", a hatóságok lefoglalták. Póta Péter hangsúlyozta: azt a bíróság nem vizsgálja, hogy egy érintett milyen forrásból teremti elő az óvadék összegét. Beszámolt arról is, hogy mivel nincs még az óvadék ügyében jogerős döntés, egyelőre nem kellett Vizoviczki Lászlónak befizetnie a törvényszék által meghatározott összeget. Az MTI kérdésére Póta Péter elmondta: a táblabíróságot nem köti eljárási határidő az óvadék ügyében, de várhatóan haladéktalanul felül fogja bírálni azt.
Póta Péter felidézte: Vizoviczki László ellen két eljárás van folyamatban, amelyek korábban egy ügyként indultak ellene. A Központi Nyomozó Főügyészség 2014 augusztusában jelentette be, hogy vádat emeltek a rendőrségi vesztegetési botrány során ismertté vált Vizoviczki László ügyeiben, köztük a bűnszervezetben, vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatti ügyben 22 vádlott ellen. Vizoviczki László ellen költségvetési csalás miatt is vádat emeltek – 33 társával együtt -, és ebben az ügyben 2014 novemberében kezdődött meg a büntetőper a Fővárosi Törvényszéken. A Fővárosi Törvényszéken zajló, egymilliárd forint értékben elkövetett költségvetési csalás ügyében Vizoviczki László esetében tavaly márciusban a Fővárosi Törvényszék már döntött a vádlott előzetes letartóztatásának megszüntetéséről és házi őrizetbe helyezéséről, ám a Fővárosi Ítélőtábla ügyészi fellebbezés alapján úgy ítélte meg, hogy továbbra is a legszigorúbb kényszerintézkedés indokolt vele szemben.
Póta Péter ismertetése szerint az óvadék megállapítására szintén ebben a költségvetési csalás miatt indult büntetőperben nyílt lehetőség, az ügyben egyébként a bíróság legutóbb igazságügyi könyvszakértőt rendelt ki, amelynek szakvéleményére várnak. A szóvivő előrevetítette: ha további bizonyítási indítvány nem lesz, még az idén ítélet születhet az ügyben. Mindezek mellett a diszkócsászárt tanúként hallgatták meg az Aranykéz utcai robbantás ügyében is, ahol terhelő vallomást tett Portik Tamásra. A bíróságon a diszkópápa előadta, hogy neki az Energol-vezér már 1997-ben elárulta, hogy fel fogja robbantani Boros Tamást. A tárgyaláson elhangzott az is, hogy Portik úgy fenyegette Vizoviczkit, hogy nem 10-20 nagydarab kopasztól kell félnie, hanem egy "kisembertől", aki "előlép a sötétből és bárkit fejbe lő", aki Portik üzleti érdekeit sérti.
Az óvadékügyekről a szóvivő általánosságban elmondta: a múlt évben a Fővárosi Törvényszéken több mint négyezer nyomozási bíróhoz került ügy közül mindössze hét esetben alkalmaztak óvadékot. Ezek jellemzően embercsempészet, szexuális erőszak és kábítószer-kereskedelem miatt indult eljárások voltak. A kábítószer-kereskedelem miatt indult büntetőeljárásokban az eljárás alá vontak 10-20-30 millió forintos óvadékkal kerülhettek ki az előzetes letartóztatásból, de volt olyan eset is, amikor az érintett vagyoni helyzetével arányosan mindössze félmillió forintot állapítottak meg óvadékként. Beszámolt arról is, hogy jelenleg több mint negyven óvadékbefizetés van a Fővárosi Törvényszéken. Az óvadék összege visszajár az érintettnek, ha elrendelik az előzetes letartóztatását, de ezt nem amiatt teszik, mert például nem jelent meg a bíróság előtt. Visszakapja az óvadékot az is, akinek ügyében az ügyész megszüntette a nyomozást, vagy annak határideje lejárt, esetleg az ügyész elhalasztotta a vádemelést. Akkor is visszafizetik az óvadékot, ha a bíróság az eljárást jogerősen befejezte. Ha az érintettre szabadságvesztést szabnak ki, az óvadékot akkor kapja vissza, amikor megkezdi büntetése letöltését. Minden óvadék-visszafizetésről a bíróságnak döntést kell hoznia – mutatott rá a szóvivő.
Forrás: MTI/PS | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Fővárosi Törvényszék"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
Sűrűn érkeztek a teherautók a Budapest határában fekvő Érdre, amikor néhány évvel ezelőtt zajlott a csatornahálózat kiépítése a településen és környékén. Az állami tízmilliárdokból finanszírozott munkálatokra tucatjával hozták a hálózat építéséhez szükséges betonelemeket, és tonnaszámra jöttek a kőszállítmányok is. A teherautók sok esetben egy Gánt nevű Fejér megyei falu közeléből, egy kacskaringós út mellett elterülő ipari telepről indultak útnak.
Az üzem Orbán Viktor családjának céges érdekeltségei közé tartozik, amelyek az elmúlt néhány évben látványos üzleti növekedést produkáltak. A miniszterelnök apja és két testvére által tulajdonolt, bányászattal, betontermékek gyártásával és szállítmányozással foglalkozó cégek 2013 óta közel megkétszerezték a bevételüket, a nyereségességük pedig még gyorsabb tempóban növekedett.
Míg a 2013-as 2,7 milliárd forintos bevételnek még csak 15 százaléka volt a profit, addig a 2015-ös 5,2 milliárdnál már 30 százalékos volt az arány. A három év alatt összeszedett nyereséget pedig teljes egészében ki is vették a cégből, és ebből - az üzlettársak részesedésének leszámítása után – közel 2 milliárd közvetlenül az Orbán-család tagjainak magánvagyonát gyarapította.
A látványos felívelés minden részletét nem sikerült megismernünk, de az biztos, hogy része volt benne annak is, hogy a miniszterelnök családtagjainak cégei az elmúlt években számos esetben kaptak megrendeléseket állami finanszírozású munkákra. A megbízásokról és azok értékéről nehéz pontos képet szerezni, mert a cégek nem nyilvános pályázatok révén váltak a beruházások részeseivé, hanem az állammal leszerződött vállalatok beszállítóiként. Míg a közbeszerzések nyertes kivitelezőit fel kell tüntetni nyilvános adatbázisokban, a cégek által megbízott beszállítókra ilyen szabály nem vonatkozik.
Így hiába terjedtek piaci körökben régóta információk az Orbán-cégek állami kötődésű megbízásairól, ezek eddig nagyrészt rejtve maradtak. A sajtóban is csak elvétve jelentek meg róluk konkrétumok: még 2012-ben a Figyelő számolt be arról, hogy a miniszterelnök apjának cégétől, a Dolomit Kft.-től szállítottak követ egy nagyobb vasúti felújításra, tavaly nyáron pedig a budapesti Margitszigeten indított csatornázási munkák helyszínén tűntek fel olyan betonelemek, amelyeket ugyanez az Orbán-cég gyártott. A Direkt36 ugyanakkor több más részletet is feltárt arról, hogy a miniszterelnök családjának cégei hol és miként vettek és vesznek részt állami pénzből – azon belül is főként az Orbán Viktor által sokat támadott EU-tól érkező forrásokból - finanszírozott munkákban.
Sikerült megszereznünk olyan dokumentumokat, amelyek közvetlenül bizonyítják, hogy a Dolomit Kft. két nagyszabású csatornázási projektben is részt vett az elmúlt években: nemcsak az Érden, hanem a Budapest külső kerületeiben épült csatornákhoz is szállított építőanyagokat. A megrendelők között volt az akkor még Orbán Viktor szoros szövetségesének számító Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép és a miniszterelnök régi barátjának, Mészáros Lőrincnek a cége is. A projektekben részt vevő források szerint annak ellenére a Dolomit Kft.-től rendeltek betonelemeket, hogy azok drágábbak voltak a konkurencia termékeinél, igaz, egyesek szerint a minőségük is jobb.
Egyéb részletek is utalnak az Orbán-cégek állami kötődéseire. A gánti bányában megrakott kamionokat követve derítettük ki, hogy az Orbán-érdekeltségek ügyfelei között van a magyar állami építőipari beruházások egyik legnagyobb szereplője, a Colas is. A miniszterelnök fiatalabbik testvére, Orbán Áron által vezetett és tulajdonolt szállítmányozási cég referenciái között is túlnyomó részt állami munkák szerepelnek. Emellett a Dolomit Kft. 2010-ben olyan termékek gyártására kapott műszaki engedélyt, amelyeket a jellemzően állami pénzből végrehajtott vasútépítéseknél lehet felhasználni. Az utóbbi években számos állami megbízást elnyerő Mészáros Lőrinc egyik cége pedig feltűnt egy kisebb Orbán-cég ügyfelei között is.
Az Orbán-cégek állami kötődésű megbízásai Grafika: Direkt36
Az Orbán-család tagjai nem válaszoltak a számukra írásban elküldött kérdésekre, és nem reagáltak többszöri telefonhívásunkra sem. Több más érintett – köztük Orbán Viktor miniszterelnök hivatala - is elhárította a kérdéseinket.
Apa és fiú
Az Orbán-család üzleti tevékenységére a kezdetek óta árnyékot vetettek a vélt vagy valós kötődések az államhoz, illetve politikához. Orbán Viktor apja, Orbán Győző és üzlettársai 1992-ben jutottak hozzá privatizáció útján a gánti bányát működtető vállalkozáshoz, és ehhez – mint Vajda Éva és Ószabó Attila 1999-ben az Élet és Irodalomban közölt, Fiúk a bányában című cikkéből kiderült – Fideszhez kötődő vállalkozásoktól kaptak segítséget. A cikk szerint a privatizáció során egy Fideszhez közeli, a párt vagyonából feltőkésített vállalkozás is tulajdonrészt szerzett a bányacégben, majd később azt jóval névérték alatt adta tovább Orbán apjának és társainak. Orbán Győző így többségi tulajdonosa lett a Dolomit Kőbányászati Kft. nevű cégnek, és jelenleg is 51,16 százalékos arányban birtokolja a vállalkozást.
Az Élet és Irodalom riportja nagy vihart kavart, és az akkoriban első kormányzati ciklusát töltő Orbán Viktor utána évekig kapott támadásokat apja vállalkozása miatt. Ellenzéki politikusok felemlegették, hogy a Dolomit Kft. beszállítója volt az akkor állami tulajdonú Dunaferrnek, valamint elhangzottak olyan állítások is, hogy Orbán apjának cége szállít anyagokat az autópálya-építésekre. Orbánék a Dunaferr esetében hangsúlyozták, hogy a Dolomit Kft. még 1997-ben, tehát a Fidesz választási győzelme előtt vált a cég beszállítójává, azt pedig tagadták, hogy Orbán apjának vállalkozása részese lett volna a sztrádaépítéseknek.
Orbán egy 2001 augusztusi interjúban részben azzal próbálta visszautasítani a vádakat, hogy felvetette, ha tényleg kedvezni akart volna az apjának, akkor nem néhány tízmillió forintos megbízásokhoz juttatja, hanem akár azt is el tudta volna intézni, hogy az egész autópályát ő építse. Orbán emellett közölte, hogy az apja ugyan tervezte, hogy beszáll bizonyos autópályás beruházásokba, de végül az ő kérésére letett erről. "Ez egy nagyon nehéz beszélgetés volt egyébként. Tehát ő nem értett ezzel egyet, de aztán végül azt mondta, hogy biztosan vannak olyan összefüggések, amiket én jobban látok, mint ő, és akkor ezt elfogadta" – mondta Orbán.
Orbán Viktor, jobbján az apjával Beliczay László
2010-ben aztán újra kormányra került a Fidesz, de az apa és fia közötti egyezség a jelek szerint közben megváltozott. Addigra ráadásul az Orbán-család már nemcsak dolomit beszállításával tudott megjelenni állami beruházásokban, hanem egyéb termékekkel és szolgáltatásokkal is.
Drága, de jó
A gánti bányát üzemeltető Dolomit Kft. például kibővítette betontermékeinek kínálatát, amelyekkel aztán feltűnt csatornaberuházások beszállítójaként. Egy hasonló profilú cég munkatársa a Direkt36-nak azt mondta, emlékei szerint a 2011-ben indult érdi csatornázás volt az első nagyobb projekt, ahol az Orbán-cég megjelent a csőhálózat építéséhez gyártott aknaelemeivel. A névtelenséget kérő forrás szerint ezen a piacon csak néhány nagyobb szereplő van, amelyek figyelik egymás termékeit, és sokszor mozdulnak rá ugyanarra a megrendelésre, így nyomon tudják követni a konkurensek mozgását.
Dolomit Kft. Nehéz Kő Kft. Gánt Kft. Dolomit Kft. Nehéz Kő Kereskedelmi, Logisztikai és Szállítmányozó Kft. A Nehéz Kő Kft. elődje az Ideális Áron Bt. (2004-2008) Gánt Kő és Tőzeg Termelő, és Kereskedelmi Kft. A 2009-ben alapított, szintén az Orbán-család érdekeltségei közé tartozó HahótPack Tőzegfeldolgozó és Forgalmazó Kft. 2014-ben beolvadt a Gánt Kő Kft.-be. A grafikonon a közös eredményeik láthatóak.
Az érdi csatornázást lebonyolító cég betekintést adott a Direkt36-nak a projekt archívumába, és ez több olyan dokumentumot is tartalmazott, amelyek megerősítették a forrás állításait. Több tucat olyan szállítólevelet találtunk, amelyeken szerepelt, hogy más cégek mellett a Dolomit Kft. gánti telepéről is vittek betonelemeket az érdi beruházás helyszínére 2012-ben és 2013-ban. Voltak olyan dokumentumok is, amely szerint emellett zúzott kő is érkezett Érdre az Orbán-cégtől, amelyet jellemzően a csatornázási munkák utáni úthelyreállításokhoz használnak fel. Az iratok szerint a megrendelő sok esetben a projekt kivitelezésében vezető szerepet játszó Közgép Zrt. volt, amelynek tulajdonosa, Simicska Lajos akkoriban még Orbán Viktor szoros szövetségese volt.
Nem az érdi volt az egyetlen csatornázási munka, amelyben az Orbán-cég megjelent beszállítóként. Az elmúlt négy-öt évben Budapest több kerületében is építettek csatornákat, számos esetben a Dolomit Kft. anyagainak felhasználásával. Az általalunk megismert dokumentumokból az derült ki, hogy az Orbán-cég 2014-ben és 2015-ben legalább 8400 betonelemet szállított be két kivitelező cégnek.
Az egyik kivitelező a Simicska-birodalom visszaesése után látványosan előretört Duna Aszfalt, amely a 16. kerületben, Kőbányán, Pestszentlőrinc-Pestszentimrén és Soroksáron is használta a Dolomit aknaelemeit a csatornaépítéshez. Míg a Duna Aszfalt néhány esetben az Orbán-cég mellett más vállalkozóktól is rendelt ilyen elemeket, az Orbán Viktorral baráti viszonyt ápoló, és az utóbbi években rohamos léptékben gazdagodó felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc cége kizárólag a Dolomit Kft.-től szerezte be ezeket a 18. kerületi és rákosmenti munkáihoz. A Mészáros és Mészáros Kft. az aknaelemek mellett murvát is rendelt a Dolomit Kft.-től.
Egy, a budapesti kivitelezési munkák részleteit ismerő forrás szerint a nagyobb projekteknél általában a kivitelezést irányító cégek alvállalkozóknak adják tovább a konkrét építési munkálatokat, és a forrás szerint rájuk bízzák azt is, hogy honnan szerzik be a szükséges alapanyagokat is. A forrás szerint – aki kérte, hogy ne írjunk le róla olyan részletet, amely alapján ő vagy a cége beazonosítható lenne - a budapesti csatornázási beruházásnál ez máshogy történt. Az egyik fővállalkozó ugyanis menet közben szólt, hogy a betonelemeket mégis ők maguk szeretnék beszerezni, és végül az Orbán-család érdekeltségétől érkeztek ezek a termékek.
Az érdi és a budapesti projekteknek is több tízmilliárdos költségvetése volt, de ennek feltehetően csak egy kis része jutott az Orbán-család érdekeltségeihez. Pontos számot nem tudni, mert a Direkt36 által megismert dokumentumokon nem szerepeltek árak, a kivitelezésért felelős szervezetek pedig azt közölték, hogy nem rendelkeznek információval a beszállítóknak kifizetett összegekről. Azt ugyanakkor több, a projektek részleteit ismerő forrás is állította, hogy a Dolomit Kft. annak ellenére válhatott beszállítóvá, hogy a betonelemei jóval drágábbak, mint a konkurencia hasonló termékei.
Az egyik beruházást felügyelő szervezet munkatársa azt mondta, hogy tudomása szerint mintegy 30 százalékkal is magasabb lehet az Orbán-féle termékek ára, de hozzátette, hogy szerinte ezeknek a minősége is sokkal jobb. Az egyik konkurens betonelemes cég munkatársa is megerősítette, hogy a Dolomit termékei valóban jó minőségűek, de több, csatornázási projektekben részt vevő forrás is azt állította, hogy a kivitelezők nagyon érzékenyek az árra, és így maguktól biztos inkább az olcsóbb beszállítót választanák. "Csodálkoztam is, hogy miért a drágábbat veszik" – mondta az egyik projekt lebonyolításában részt vevő forrás, majd hozzátette: "Gondoltam, hogy biztosan dörgölőzni akarnak."
Az ideális Orbán Áron
Az Orbán-cégek közül a leglátványosabb fejlődést a szállítmányozással és kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás produkálta az elmúlt években. Ezt eredetileg Ideális Áron Bt. néven (ami egy szójátékkal utalás lehetett a céget vezető Orbán Áronra) hozták létre még 2004-ben, de 2008 óta Nehéz Kő Kft.-ként működik. Ugyan a bevétele sokáig a néhány százmilliós sávban mozgott, 2015-ben már több mint 1,6 milliárdos bevételt termelt. A cég a honlapja szerint 2012-ben vásárolt saját kamionokat, de vasúton is szállítanak termékeket. Az oldalon a "fő referenciák" között felsorolnak több mint tíz megrendelést, és ezek többsége állami beruházáshoz kötődik. Mint írják, szállítottak betontermékeket, illetve köveket csatornázásokhoz, útépítésekhez, valamint vasúti felújításokhoz is.
Az oldalon felsorolt projektek azonban jellemzően régebbi - néhány esetben 2010 előtti - beruházások voltak. A weboldal archivált verziói azt mutatják, hogy a referencialista 2013 óta nem frissült, pedig a cég felívelése ez után kezdődött meg. Az mindenesetre a Direkt36 gánti látogatásai során kiderült, hogy a Nehéz Kő kamionjai sok anyagot szállítanak a Dolomit Kft. székhelyéről: előfordult, hogy egy órán belül 4-5 kamionjuk is megérkezett a telepre. Valószínűleg a kőtermelő és betontermékeket gyártó céggel való szoros kapcsolata szerepet játszhat a gyors növekedésében is. A Nehéz Kő a honlapja szerint a 2012-es kamionvásárlásokkal átvette a Dolomit Kft. szállítmányozási feladatait, márpedig más piaci szereplők szerint csak azok a fuvarozó cégek tudnak sikeresen működni, amelyek szorosan együtt tudnak dolgozni valamilyen termelő vállalkozással.
A jelek szerint Nehéz Kőt tavaly év vége óta önállóan tulajdonló Orbán Áron még több fantáziát lát a kereskedelmi üzletben. 2016 októberében egy új céget hozott létre NAKK Nemzetközi Alapanyag és Késztermék Kereskedelmi Zrt. néven. Orbán Áron nem reagált a céges elérhetőségére küldött kérdéseinkre.
Bányából az aszfaltkeverőbe
Nemcsak Orbán Áron cégének kamionjai járnak sokat a gánti bányacéghez, hanem sok más fuvarozó vállalkozás teherautói is. Az egyik látogatásunk alkalmával azt láttuk, hogy olyan sok kamion érkezett egyszerre a helyszínre, hogy a sor vége kilógott az országútra. Április 18-án pedig végigkövettük egy olyan kamionnak az útját, amely a gánti telepen vett fel rakományt. A fehér, billenős platójú teherautó úticélja Jászberény volt, ahol bekanyarodott a Colas cégcsoport város szélén található aszfaltkeverő telepére, majd a platóját megdöntve megszabadult a távolról kőnek tűnő rakományától.
A Colas jászberényi aszfaltkeverő telepe Fotó: Pethő András (Direkt36)
A franciaországi központú Colas az egyik legnagyobb szereplője a magyarországi építőiparnak, és azon belül is az állami projekteknek. A honlapján szereplő referenciák többsége is állami finanszírozású beruházás, és folyamatban lévő munkaként jelenleg két olyan útépítési projektet tüntetnek fel, amelyek megrendelője a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. nevű állami cég. Szerettük volna megtudni a Colastól, milyen beruházáshoz fogják felhasználni a Gántról érkezett szállítmányt, illetve milyen projekteken dolgoznak együtt az Orbán-család érdekeltségébe tartozó cégekkel, de a csoport azt írta, "sajnos nem áll módjukban" válaszolni a kérdéseinkre.
A felcsúti vevő
A Direkt36 kutatásai során kiderült az is, hogy az Orbán-cégeknek egyáltalán nem csak állami kötődésű ügyfelei vannak. Egy januári gánti látogatás alkalmával követett kamion – a Nehéz Kő Kft. egyik teherautója – például a ma már magántulajdonban lévő Dunaferr dunaújvárosi üzemébe érkezett.
Az egyik kisebb Orbán-cég, a Gánt Kő és Tőzeg Termelő és Kereskedelmi Kft. cégbírósági irataiban is feltűnik számos olyan vevő, amelyek esetében nem találtunk kötődést állami beruházásokhoz. Ennek a cégnek az ügyféladatai azért férhetők hozzá, mert egy másik Orbán-vállalkozás, a Hahótpack Kft. 2014-ben beolvadt a Gánt Kő Kft.-be, és ennek során mindkét cég leadott az elszámolással kapcsolatos iratokat. Ezekben a dokumentumokban felsorolnak 14 olyan céget, amelyek a Gánt Kő Kft. ügyfelei voltak. Ez azonban nem feltétlenül ad teljes képet az Orbán-cégek ügyfélköréről: a Gánt Kő Kft. a bevételt tekintve elmaradt a család többi vállalkozásától, és cégbíróságon talált vagyonleltárban csak azok a cégek szerepelnek, amelyeknek a beolvadás időpontjában tartozása volt a Gánt Kő Kft.-vel szemben.
A 14 vállalkozás zöme kisebb magáncég, de van köztük két ismertebb, állami beruházásokban is feltűnő társaság is. Az egyik a Swietelsky Magyarország Kft. nevű osztrák építőipari cég, amely rendszeres nyertese a nagy értékű közbeszerzéseknek. A másik pedig a Mészáros és Mészáros Kft., amely – a már említett, Orbán-céghez is kötődő budapesti csatornázás mellett – szintén több értékes állami megbízást nyert el az elmúlt években.
A Swietelsky Magyarország Kft. az Orbán-cégekkel való üzleteivel kapcsolatos kérdéseinkre azt írta, "családi vállalkozás lévén" nem áll módjukban válaszolni, mivel az általunk kért adatok esetében a cég "belső ügyeiről, illetve üzleti titokról van szó, melyeket stratégiai okokból, elvből" nem bocsátanak nyilvánosságra.
Sínen vannak
A Swietelsky volt az is, amely zúzott követ rendelt a Dolomit Kft.-től az elmúlt évek egyik legnagyobb vasúti beruházására, a Szajol és Püspökladány közötti pálya felújítására. A Figyelő egy 2012-es cikkében idézte a projektet lebonyolító NIF Zrt-től azt, hogy az állami cég "tudomása szerint a Dolomit nagymértékben beszállítója a Swietelskynek". A NIF már akkor is hangsúlyozta azonban, hogy nincsenek részletes információik a beszállítókról, és az állami cég ezt mondta most is a Direkt36-nak, amikor általuk felügyelt más vasúti projektek beszállítóiról érdeklődtünk.
Betonelemek a Dolomit Kft. telepén Fotó: Pethő András (Direkt36)
Úgy tűnik azonban, hogy a Dolomit Kft. nemcsak kövek szállításával tervezett részt venni a vasúti felújításokban. Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. nevű állami cég honlapján található egy dokumentum, amely szerint Orbán apjának cége 2010 februárjában műszaki engedélyt kapott vasúti betontermékek (például peronjelzők) gyártására. Ez az engedély 2015 februárig volt érvényben.
A betontermékek gyártását a jelek szerint gőzerővel folytatja az Orbán-család. A gánti üzem országút felőli oldalán például az utóbbi hónapokban tett látogatásainkkor több méter magasan egymásra pakolt betonelemek szolgáltak kerítésként. Benn az udvaron pedig nagy halomban álltak az ahhoz hasonló betontermékek, mint amilyenek a margitszigeti csatornázási munkálatok helyszínén tűntek fel tavaly nyáron. Mivel a Dolomit Kft. nem reagált a megkeresésünkre, így arra a kérdésre sem válaszoltak, hogy ezeket a termékeket kinek szándékozzák eladni.
A cégnyilvántartási adatokhoz az Opten és a Céginfo szolgáltatásait használtuk. | [
"Dolomit Kft.",
"Fidesz",
"Nehéz Kő Kft."
] | [
"Gánt Kő Kft.",
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.",
"Gánt Kő és Tőzeg Termelő és Kereskedelmi Kft.",
"ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.",
"Gánt Kő és Tőzeg Termelő, és Kereskedelmi Kft.",
"Nehéz Kő Kereskedelmi, Logisztikai és Szállítmányozó Kft.",
"Hahótpack Kft.",
"Ideális Áron Bt.",
"Duna Aszfal",
"NIF Zrt",
"Gánt Kft.",
"Közgép Zrt.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Swietelsky Magyarország Kft.",
"Dolomit Kőbányászati Kft.",
"HahótPack Tőzegfeldolgozó és Forgalmazó Kft.",
"NAKK Nemzetközi Alapanyag és Késztermék Kereskedelmi Zrt.",
"Duna Aszfalt"
] |
Vizsgálja az Európai Bizottság az Apple európai értékesítési gyakorlatát. Az is elképzelhető, hogy az Apple egyes készülékeinek bizonyos funkciói le vannak tiltva Európában.
Az Európai Bizottság versenyjogi szempontból nem hivatalos, tájékozódó jellegű vizsgálat alá vette az Apple európai iPhone-értékesítési gyakorlatát - írja a brit Financial Times online kiadása. Az európai mobilhálózati szolgáltatóknak küldött bizottsági kérdőívből kiderül, hogy Brüsszel azokat az értékesítési szerződésekben foglalt kikötéseket vette vizsgálat alá, amelyek a feltételezések szerint azt hivatottak megakadályozni, hogy a versenytársak alá tudjanak kínálni az Apple értékesítési feltételeinek.
A néhány mobiltávközlési szolgáltató bejelentése alapján indított brüsszeli vizsgálat még kezdeti stádiumban tart, és ahhoz, hogy az Európai Bizottság hivatalos versenyjogi eljárást tudjon indítani, hitelt érdemlően meg kell bizonyosodnia afelől, hogy az Apple domináns szerepet tölt be a piacon.
Az Apple piaci dominanciája viszont a Samsung Galaxy készülékek növekvő népszerűségének tükrében egyre kevésbé támasztható alá tényekkel. A bizottság, amikor első alkalommal jelezte, hogy valóban vizsgálja az Apple értékesítési gyakorlatát, rámutatott, hogy "a jelek szerint erős verseny van a piacon". Az Apple állítása szerint a szolgáltatókkal kötött szerződései teljes mértékben összhangban vannak az európai törvényekkel.
Brüsszel vizsgálja az Apple készülékeinek technikai paramétereire vonatkozó szerződéses korlátozásokat is. "Vannak arra utaló jelzések, hogy az Apple egyes készülékeinek bizonyos funkciói le vannak tiltva az EU, illetve az Európai Gazdasági Térség néhány tagállamában. Amennyiben ez bebizonyosodik, az versenyellenes gyakorlatnak minősülhet" - idézi a Financial Times online kiadása az európai mobiltávközlési szolgáltatóknak megküldött brüsszeli kérdőívet. | [
"Apple"
] | [
"Európai Bizottság",
"Financial Times"
] |
Iskolások, lovas szakemberek képzésére építették állami és uniós támogatásból a tápiószentmártoni lovas központot, azonban jelenleg kizárólag Czerván György fideszes képviselő-államtitkár veje használja. Személyesen apósa adta át ünnepélyesen Fazekas Sándor miniszterrel, a hvg.hu váratlanul beállító riporterét viszont nem engedték be, mikor ellenőrizni akartuk a több mint 45 millió forintból megvalósított beruházást.
Hónapok óta címlaptéma Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az OLAF-botránya. Csakhogy helyi szinten ugyanúgy létezik a "vej"-szindróma: amikor az eredetileg valamilyen közérdekű célra szánt, papíron szabályszerűen megindokolt állami, uniós támogatások valódi haszonélvezői végül a helyi potentátok vagy rokonaik lesznek. Ráadásul mivel egy kisebb közösségekben fokozottan igaz, hogy bár mindenki tud mindenről, félrenézve tűrik a visszaéléseket, hiszen kódolva van a félelem a helyi "kiskirályok" bosszújától – miközben ömlenek ki a rendszerből a fontos célokra szánt tízmilliók.
Ennek tankönyvi példáját tártuk fel a Pest megyei Tápiószentmártonban: a település országgyűlési képviselőjének, Czerván Györgynek a veje kizárólagosan használja azt a több mint 45 millió forintból kibővített "lovas oktatóbázist", amit eredetileg szakmai továbbképző centrumnak, valamint arra szántak, hogy majd általános iskolások sportolhassanak és ismerkedhessenek a magyar lovas kultúrával a "nemzeti kerettantervvel összhangban".
Czerván vejét találtuk az országos és nemzetközi objektumban
A know-how pontosan ugyanaz, mint ahogy az izsáki polgármester, egyben a Magyar Lovas Szövetség egyik vezetője, Mondok József beköltözött a vadászházba, amit 35 millió forint uniós támogatással építettek a papíron szálláshelynek, vagy amikor Becsó Zsolt fideszes politikus uniós pénzből épített vendégháza gyakorlatilag elérhetetlen az állampolgárok számára. Akárcsak Izsákon, úgy Tápiószentmártonon is a Darányi Ignác Terv egyik pályázatán keresztül kértek és kaptak 2014-15-ben is közpénzt egy térségi egyesületen keresztül a helyben régóta istállóként működő, állami tulajdonban lévő ingatlan felújítására. Hogy abból papíron az egyik jól hangzó projektleírás szerint olyan "lovas oktatóbázis jöjjön létre, ami nemcsak térségi, hanem országos és nemzetközi objektum" lesz.
"A Darányi Ignác Terv keretében az Európai Unió és Magyarország Kormánya által nyújtott támogatás összege 45 493 074 forint" – olvashattuk az "országos és nemzetközi objektum"-ra kitett táblán, mikor meglepetésszerűen megjelentünk a kapujában. Csakhogy itt sem iskolásokat, sem képzésen részt vevő lovassportolókat nem találtunk. Csak egy, a váratlanul beállító médiától meglepett alkalmazottat, aki többször elismételte, hogy ne őt kérdezzük, hanem a vezetőt, aki nagy megkönnyebbülésére nem sokkal később meg is érkezett. A szóban csak "főnökének" nevezett, terepjáróval érkező férfi ifjabb Galbács Ferenc fogathajtó volt, vele volt felesége, Czerván György lánya is.
Czerván gazdászként dolgozó vejéről már írtunk korábban, amikor a környéken öt trafikra is koncessziót nyert: itt Tápiószentmártonban kettő, Tápióságon, Nagykátán és Tápiószelén pedig egy-egy trafikot működtethet. Akkor azt nyilatkozta a hvg.hu-nak, hogy apósának semmi köze nincs ahhoz, hogy ő nyerte el a koncessziós jogokat.
Állami lovak, uniós pénzből felújított sportközpont
Szó szerint ugyanerre hivatkozott, amikor rákérdeztünk, hogy mit keres így egyedül a tízmilliós közpénz ráfordítással felhúzott lovas központban, és hol vannak a többiek, az iskolások és a lovas szakemberek, és miért őt tartja vezetőnek az alkalmazott. Bár helyi forrásainktól származó információnk szerint kizárólagosan ő használja napi szinten az ingatlant, azt állította, hogy csak egy sima bértartó, vagyis rendszeres díjért cserébe tartja itt a lovait. Csakhogy mivel arról is tudunk forrásainktól, hogy a lovak nem a sajátjai, sőt azok is a közvagyon részét képezik, végül elismerte, hogy valóban mindegyik a szilvásváradi Állami Ménesgazdaság tulajdonában van. Ezeket tartja és használja a ménesgazdasághoz tartozó, közpénzből felújított "képző központban".
Czerván veje nem engedte meg, hogy bemenjünk a Darányi Ignác Terv keretében közel ötvenmillióért felújított "bázisra" megnézni, hogyan zajlik ott a "lovaskultúra-oktatás" beindítása – már ha a megkapott támogatás egyik indoklásából idézünk. Ifjabb Galbács arra hivatkozott, miközben a kapuban elállta az utunkat, hogy erre nem adhat felhatalmazást, sőt az épülethez – aminek udvarára a szemünk előtt parkolt be láthatóan otthonosan – neki nincs is kulcsa. Mivel nem tágítottunk, hogy látni szeretnénk a konferenciatermet, apartmanokat, mindent, amit közpénzből alakítottak ki, végül interjút azért adott, amiből a következők derültek ki:
Valóban napi szinten a lovas központban tartózkodik, de csak mint fogathajtó. Jelenleg egyedül ő használja, mások "időszakosan" vannak az ingatlanban.
Úgy használja, egyedül, hogy az ingatlanhoz nincs kulcsa, "csak a lovakhoz van". Ellenvetésünkre, hogy ez életszerűtlen, és mi van, ha mondjuk tűz üt ki, és be kell jutnia, nem tudott válaszolni, csak annyit mondott, hogy "miért ütne ki tűz?".
A lovakat azért kapta az állami ménesgazdaságtól, mert ő a "sportegyesület tagja és hajtó".
A lovas oktatóbázist szerinte a HAJT-A Csapat Egyesület üzemelteti, illetve Kaszanyi József mendei polgármester. Mikor az ő elérhetőségét kérdeztük, azt állította, hogy nem tudja.
Tud arról, hogy a tervek szerint itt többek közt helyi általános iskolásokat képzését, sportolását kellene megvalósítani, de ez "majd most nyártól" lesz.
Fideszes képviselő apósának nincs köze ahhoz, hogy ilyen kedvező feltételekkel, jelenleg egyedül ő használja az ingatlant.
Maga ifjabb Galbács Ferenc hivatkozott arra, hogy a lovas centrumot rajta kívül korábban az a Bozsik József fogathajtó bajnok is használta, akinek szintén lovas szakemberként dolgozó fiát korábban pont az ő apósa fenyegette meg. A hvg.hu hozta nyilvánosságra, amikor Czerván államtitkár nekiment ifjabb Bozsik Józsefnek, amiért szövetségi kapitányként kendőzetlenül elmondta véleményét a Mészáros Lőrinc cége által kivitelezett szilvásváradi lovarda minőségéről. Ezt a fideszes államtitkár először tagadta, mire lejátszottuk neki saját telefonbeszélgetését, amiben szó szerint azzal fenyegeti ifjabb Bozsikot, hogy ne csináljon ilyet a jövőben "ha nem akar ebből problémát". Ifjabb Bozsikot utána leváltották, jelenleg a Jobbik képviselőjelöltjeként indul az országgyűlési választáson, így a harc közöttük áttevődött politikai színtérre.
A Czerván veje által megnevezett idősebb Bozsik József kérdésünkre megerősítette, hogy valóban használta tavalyig a tápiószentmártoni lovas centrumot, aminek eredetileg ő volt az egyik ötletgazdája is. Sőt szerinte még az uniós támogatást biztosító LEADER programban is az ő fogathajtóként elért nemzetközi sikereire hivatkoztak, amikor a képző központra fordítandó közpénz szükségességét indokolták. Miután azonban fia nyíltan szembekerült Czervánnal, ő is kegyvesztett lett, végül tavaly lovaival együtt kitették a központból. Ráadásul azt mondja, valótlan, amit Czerván veje állít arról, hogy nincs kulcsa az intézményhez, hiszen szerinte de, egyenesen Galbács cseréltette le korábban a zárakat, hogy Bozsik többé ne tudjon bemenni korábbi edzőhelyére.
Ki a nyerget hozta, ki a porszívót
Idősebb Bozsik ezért utólag vállalta a nyilvánosságot, és arról is beszélt, hogyan zajlott az állami-uniós támogatásból a lovas központ megnyitása. Azt állítja, hogy Czerván vejének és egy másik közeli családtagjának közreműködésével
"mindent úgy dobtak össze"
arra az időre, míg az ünnepélyes átadás le nem zajlik, illetve míg az uniós támogatás felhasználását le nem igazolják:
több felszerelés mások tulajdona volt, csak erre az időszakra odavitték, mintha az országos képző központhoz tartozna, így nyergeket, hajtószárakat, működéshez szükséges más eszközöket.
A legjobb példa a drága tételnek számító lószolárium, ezzel melegítik az értékes lovakat edzés után, nehogy megfázzanak. Papíron ilyen üzemel a tápiószentmártoni központban is, csakhogy a megnyitáskor itt látható darabot, állítja Bozsik József, egy kecskeméti lovardából egyszerűen kölcsönkérték, felfúrták a mennyezetre, majd miután lezajlott az átadás, visszavitték a tulajdonosának.
más felszereléseket, mint az állatok takarmányozását szolgáló zabroppantó, használtan kéz alatt megvettek, ezek nem is mindig voltak megfelelő minőségűek Bozsik József szerint. A lényeg az volt elmondása szerint, hogy látszólag minden meglegyen, de a valóságban a "lóporszívóként" kipipált tétel például egy sima, használt háztartási masina volt.
végül amit nem tudtak "összedobni", azt megvásárolták. Ezek későbbi sorsáról nincs információja, szerinte egy részük ott maradt a lovas központban, csak épp nem használták a célnak megfelelően, mint például az apartmanokba beszerzett emeletes ágyakat.
Idősebb Bozsik szerint mindezt többek közt Czerván veje intézte, még egy táblázat is készült arról, mit hogyan oldanak meg. Azt állítja, ebben már az egyes oszlopok elnevezése is sokatmondó volt: rögzítették, mennyi a "keretösszeg", ehhez képest más összegek szerepelnek a "valós vételár"-nál, míg végül a "fizetve" részhez kézzel írták be, mi mennyibe került. A lószoláriumot például 500 000 forintos keretösszegből oldották meg, a lóporszívóra – Bozsik szerint egy használtan szerzett vacakot – 50 000 forint volt a keret, az összehordott nyergekre 600 000 forintot szántak.
A 141 ezer forintért beszerezhető projektornál az a megjegyzés szerepel:
"van bemutatásra".
Bozsik József állítja, tanúsítani tudja a történteket, fiával együtt ott volt 2016 tavaszán az ünnepélyes megnyitón is, amit vejének ilyen ténykedése után pikáns módon maga Czerván György adott át térségi országgyűlési képviselőként, miniszterével, Fazekas Sándorral együtt. Mindketten részletesen beszéltek, ki mindenki eljött, többek közt a minisztérium más államtitkárai, vagy Dallos Andor, a szilvásváradi Állami Ménesgazdaság vezetője. Ekkor volt a legfelszereltebb a központ, körbe is fotózták, mi mindent vettek az állami-uniós támogatásból.
Egybeesnek a számok
Miután minden rendben lement, jött a kölcsönbe adott cuccok elszállítása, ami felveti a csalás gyanúját. Idősebb Bozsik birtokában van egy számla másolata, amiről azt állítja, többek közt ezzel papírozták le a költéseket. Ezen valóban azok a tételek szerepelnek, amik Czerván vejének listáján szerepelnek, így ebből úgy tűnhet, mintha mindent megvásároltak volna, a lószoláriumot például forintra pontosan bruttó 500 ezer forintért, amennyi lehívható "keretösszeg"-ként szerepelt. Több ponton összehasonlítottuk a két anyagot, és stimmelnek, így valóban olyan, mintha Bozsik állításának megfelelően ezzel igazolták volna a költést.
Furcsa módon a számlát egy olyan kft. állította ki, amelyik honlapja alapján pályázati tanácsadással foglalkozik. Csakhogy a dokumentumban a legkülönfélébb, teljesen más típusú tételek szerepelnek, a cég ezen leszámlázott mindent a tápiószentmártoni központ uniós támogatását bonyolító HAJT-A csapat felé: függönyt, nyerget, hajtószárat éppúgy, mint "díszkocsit" 1 000 000 forintért, de vásároltak tőle 10 ezer forintos gerincvédőt is.
Czerván: az újságíró tegyen feljelentést
Megkerestük Czerván György államtitkárt, részletesen felsorolva a tisztázandó pontokat a lovas központtal, illetve családtagjainak közreműködésével kapcsolatban, azonban érdemi válasz helyett a Földművelésügyi Minisztérium sajtóosztályán keresztül egyetlen mondatban reagált. "Czerván György államtitkár úr megkér minden újságírót arra, hogy amennyiben törvénytelenség jut a tudomásukra, azzal kapcsolatban tegyék meg a szükséges jogi lépéseket!" – közölték.
Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára napirend utáni felszólalásra válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén © MTI / Soós Lajos
Többször kerestük a Czerván veje által hivatkozott állítólagos vezetőt, Kaszanyi József mendei polgármestert is, de egy hete egyáltalán nem reagál hívásainkra. Furcsa módon az önkormányzat munkatársai egyáltalán nem is értették, miért keressük ennyire egy másik településen található lovas centrum miatt, pláne azt nem, miért rajta keressük annak kulcsait.
Még a polgármester sem hallott róla, hogy "működne itt bármi"
"Már azt sem értettem, miért kell egyáltalán még egy lovas centrum, hiszen itt van a Kincsem Lovaspark. Egy lakossági érdeklődés után próbáltunk előkeresni dokumentumokat, mert állítólag az uniós LEADER program miatt az önkormányzat is érintett lehetett a beruházásban. De furcsa mód eddig szinte semmit nem találtunk, mindössze egy 2015-ös építési hatósági értesítést" – mondta a hvg.hu-nak a független tápiószentmártoni polgármester, Györe László. Miután átvette a település irányítását, már csak egy tűzcsap engedélyezése volt hátra, ráadásul maga az ingatlan állami tulajdon, ezért nincs pontos információja a projekt megvalósításáról.
"Nem hallottam róla, hogy egyáltalán működne itt bármi" – válaszolta kérdésünkre, hozzátéve, hogy a településen a lakosságtól mindenről értesül, így biztosan tudna arról, ha az uniós támogatással elkészült lovas központban konferenciákat, hazai és külföldi szakembereket vonzó képzéseket tartanának. Olyan lehetőségről sem hallott még, hogy a helyi iskolásoknak tartottak volna itt képzést, esetleg lovas- vagy sporteseményen vehettek volna részt.
7,5 millió forintot fizettek csak az iskolások képzéséről szóló tanulmányért
A polgármester tudomása szerint az eredeti tervek közt valóban szerepelt a gyerekek képzése, amit bizonyít, hogy az önkormányzaton keresztül fizettek ki 7,5 millió forintot a kifejezetten erről szóló tanulmány szerzőjének. Györe László információi szerint ez teljes egészében támogatási pénz, vagyis közpénz volt, csak technikailag ment az önkormányzaton keresztül, amikor átvette Tápiószentmárton irányítását, ő intézkedett arról, hogy az összeg még hátralévő részét különítsék el a szerző, illetve örökösei számára. De arról nem tud, hogy a milliókért felvázolt képzési tervek megvalósultak volna.
Akárcsak a budai Oxygen Wellness esetében, amikor szülőként érdeklődve lepleztük le a diákokat nem fogadó "tanuszodát", inkognitóban megkerestük a LEADER programot bonyolító HAJT-A Csapat Egyesületet, amely "az európai uniós támogatások koordinálásával" foglalkozik. Arról érdeklődtünk, hogy hallván a közpénzből felújított, korszerű tápiószentmártoni lovas oktatási központról, hogyan tudnánk itt gyerekek számára sporteseményt rendezni.
Csakhogy a szervezet, amely még a kirakott tábla alapján is több mint 45 millió forint közpénzt forgatott a központba, nem tudott segíteni, arra hivatkoztak, "kiadták más üzemeltetésébe". Felhoztuk, hogy sem az interneten, sem máshol nem találjuk ennek nyomát, mire ők maguk sem tudtak semmilyen elérhetőséget adni a papíron "országos, sőt nemzetközi objektum"-hoz.
A legszebb az volt, hogy a segítőkész munkatárs szerint a papíron konferenciateremmel, apartmanokkal rendelkező bázison "megszállni nem nagyon lehet", ha a gyerekeknek szánt lovas program helyszínének mindenáron Tápiószentmártont szeretnénk, vigyük őket inkább a másik lovas szálláshelyre. Visszakérdeztünk, valóban a magánvállalkozásként működő Kincsem Lovasparkot ajánlgatják-e a közreműködésükkel megvalósított centrum helyett, mire készségesen még azt is hozzátette, azoknak "van e-mail-címe és a neten is elérhetőek". | [
"HAJT-A Csapat Egyesület"
] | [
"Magyarország Kormánya",
"Földművelésügyi Minisztérium",
"Európai Unió",
"Állami Ménesgazdaság",
"Magyar Lovas Szövetség",
"Kincsem Lovaspark"
] |
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közzétette éves beszámolóját, ide kattintva bárki megnézheti, hogy mire költöttek Matolcsyék, és miből volt pénzük.
Ebből kiderül, hogy a 2018-as választások alfája és ómegája még a botrányok előtt, tavaly
további 12 milliárd forintot juttatott a Pallas Athéné alapítványoknak.
Ezenfelül még 4,5 milliárd forintot érő ingatlanvagyont is odaadott az alapítványoknak.
Az is kiderül, hogy voltak, akik nem kértek Matolcsy pénzéből. Vagy csak nem annyit, amennyit a jegybank átutalt. Igaz, ez nem sok, 2014-ben egymillió forintnyi pénzügyi támogatást dobtak vissza Matolcsyéknak, tavaly már 13 milliónyit.
Gyengülő forint = nyereséges MNB
Az is látszik, hogy miből volt ennyi pénze a jegybanknak: idén is főleg a gyengülő forinton kaszáltak óriásit. Ami a lakosságnak kellemetlen, az az MNB-nek szuper, hiszen ha átváltják az olcsóbban beszerzett devizatartalékot, akkor óriási nyereséget realizálnak.
Az euróban nyilvántartott devizatartalék átlagos bekerülési árfolyama 2014-ben 293,42 forint volt, tavaly már felkúszott 298,17 forintra. Így leegyszerűsítve, ha ma 314 forintos árfolyamon elad egy eurónyi 298 forinton bekerült devizatartalékot, akkor kézhez kap a jegybank 16 forint nyereséget is. Ha elad mondjuk 15 milliárd eurót a devizatartalékból, akkor Matolcsyék 240 milliárd forint nyereséget osztogathatnak el szinte azonnal. Tavaly egyébként 177,7 milliárd forint ilyen nyereséget markoltak fel a devizatartalék eladásával, főleg a különböző forintosítások miatt.
Jól kifizetik magukat
A jegybank teljes nyeresége 94,5 milliárd forint volt, ebből végül – tavaly először – hajlandóak voltak átadni egy részt a költségvetésnek, 50 milliárd forintot.
A készpénz felé eltolt gazdaságpolitikával a készpénzigények is nőttek, csak az érmegyártás 1,9 milliárddal került többe, mint tavalyelőtt. Összesen a bankjegy- és érmegyártás költsége több mint megduplázódott, tavaly így 11,3 milliárdot költöttünk ilyesmire.
Azt is látni lehet, hogy a működési költségeik is jócskán nőttek, az üzemeltetési költségek konkrétan 3,1 milliárddal. Ami azért ilyen sok, mert átszervezték az őrzés-védelmet, az új irodáik bérleti díja is ide jön, illetve Matocsy új, külföldi "kapcsolattartó irodáinak" bérleti díja is ide számítandó. Az itt dolgozó MNB-alkalmazottak pénze viszont a bérköltségeket dobja meg.
Külön érdekes még, hogy jegybanki dolgozók fizetése 20,9 százalékot emelkedett, miközben az átlaglétszám csak 6,9 százalékkal (82 emberrel) nőtt – tehát megérte tavaly a jegybankban dolgozni. | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"Pallas Athéné"
] |
Nem akárki került előzetes letartóztatásba: Czeglédy Csaba az MSZP egyik fontos politikusa. Ügyvédként védi a párt vezetőit peres ügyeikben, kiharcolja a szocialistáknak muníciót biztosító papírok nyilvánosságát, és a 2018-as kampányt is ő vezeti Vas megyében. Viszont senki sem mondhatja, hogy a mostani meggyanúsítása előzmény nélküli. Czeglédynek már volt vesztes büntetőpere. Míg a kormánypártok Simon Gábort csinálnának belőle, a szocialistáknál sokan mártírnak látják.
Czeglédy Csaba? Hol hallottam a nevet?
Ahhoz képest, hogy "csak" egy önkormányzati képviselő, az országos politikában is helyet követelt magának Czeglédy Csaba. És ismertsége most minden bizonnyal tovább nő, az MSZP politikusát nemrég helyeztek előzetes letartóztatásba 8 társával együtt, költségvetési csalás gyanúja miatt. Ezt a kormánypárt és sajtója igyekszik maximálisan felhasználni az ellenzék ellen, és Czeglédyt leegyszerűsítve Gyurcsány és Botka "közös (!)" ügyvédjeként emlegetik (a felkiáltójelet Ómolnár Miklós bulvárlapjától kölcsönöztük).
Czeglédy Csaba jelenleg a szombathelyi közgyűlés Éljen Szombathely!–MSZP–DK–Együtt képviselője és a frakció vezetője, a szombathelyi MSZP elnöke. A politikus 1998 óta, "kis kihagyással" tagja a képviselőtestületnek, a város alpolgármestere is volt, ő vádolta meg egy felvétel alapján fideszes képviselőtársát 2013 szeptemberében, hogy drogozik. A rendőrség nyomozott, majd háromnegyed év múlva az eljárást felfüggesztette arra hivatkozva, hogy a felvételen szereplő személy nem beazonosítható.
Czeglédy Csaba felszólal a szombathelyi városi közgyűlés ülésén © MTI / Kászoni László
Mi volt az a "kis kihagyás"?
Czeglédy távolléte nem volt véletlen: a politikus ellen – a Rébusz Iskolaszövetkezet volt elnökeként – az ügyészség 2001-ben emelt vádat adócsalás, magánokirat-hamisítás és számviteli fegyelem megsértése miatt. A vád szerint Czeglédy egyedüli aláírásra jogosultként 8,3 millió forintnyi fiktív számlát fogadott be. A megyei APEH munkatársai 1999-ben bukkantak szabálytalanságra az iskolaszövetkezetnél, utána indult a nyomozás. 37 számlát kifogásoltak, ezeket "piackutatásról" állították ki, miközben nem volt mögöttük valós tevékenység, a számlákat más cég állította ki, az áfa-tartalmat rendre visszaigényelte a Rébusz.
Czeglédy annak idején azt mondta, nem érzi magát felelősnek, legfeljebb azzal vádolható, hogy nem kellő körültekintéssel járt el, a piackutatók szolgáltatásait igénybe vették.
A bíróság nem az ő érvelését fogadta el, első fokon 2002. április 17-én 8 hónap börtönbüntetésre ítélte adócsalás, magánokirat-hamisítás és számviteli fegyelem megsértése miatt. Az ítélet végrehajtását két évre felfüggesztette. Másodfokon a Veszprém Megyei Bíróság ítélte el – ha Németh Szilárd rezsibiztos jól emlékszik, akkor 1,4 évre, szintén felfüggesztve. Az ítélet részleteinek nem találni nyomát, így csak a Fidesz alelnökének állítását találtuk ezzel kapcsolatban. 2006 nyarára viszont már büntetlen előéletűnek számított.
És ezek után ívelt fel a politikai pályája?
2006 őszén újra elindult a helyi képviselő-választáson, és megint bejutott a közgyűlésbe, egyéni jelöltként, ráadásul nagyobb arányban nyert fideszes ellenfelével szemben, mint 1998-ban. Akkor lett alpolgármester is. Az MSZP-ből nem lépett ki soha, csak felfüggesztette tagságát, míg az előző eljárás zajlott – mondta Nemény András, az MSZP Vas megyei elnöke. Arra a kérdésre, hogy miért szavaztak neki a jogerős ítélet után bizalmat, Nemény azt mondta, Czeglédy rengeteget dolgozott akkor is, mikor nem volt tisztsége, a szervezet pedig úgy gondolta, megérdemli, hogy egyéniben bizonyítson.
"Ha a választók elfogadják, annál nincs jobb bizonyíték. Az esélyt megérdemelte, és élt vele. 2010-ben és 2014-ben is."
Nemény szerint Czeglédy azért tudott nyerni, mert nagyon sok munkát tesz a körzetébe, mindenki ismeri. 2004-ben egy fiktívtag-beléptetési botrány is megrázta a helyi MSZP-t, itt Czeglédy a jó oldalon állt, ahogy Nemény fogalmaz, "a legharcosabb ellenálló volt".
Tényleg ügyvédként segíti Gyurcsányt?
© MTI / Kálmándy Ferenc
Czeglédy Csaba a politikusi pálya mellett ügyvédként is dolgozik, ebben a minőségében nem csak az MSZP, de Gyurcsány Ferenc ügyeit is viszi. Az MSZP-nek keretszerződése volt az ügyvédi irodájával, Botka László miniszterlenök-jelölt most ennek felfüggesztését kérte az MSZP vezetésétől, egyúttal etikai vizsgálatot kezdeményezett Czeglédy ügyében.
A szegedi polgármester korábban maga is ügyfele volt a jogásznak. Czeglédy vitte ugyanis Botka László 12 sajtóperét. Nyakó István szóvivő elmondása szerint sikerrel végezte ezeket a megbízásokat. Személyiségi jogi perekben képvisel több szocialistát, de a Nemzeti Választási Bizottságos ügyekben is ő jár el. A kopaszbalhé és az MVM–CÖF-támogatás miatt is van megbízása. Gyurcsány Ferenc DK elnököt is jellemzően személyiségi jogi, sajtóhelyreigazítási, illetve az azokból fakadó további polgári ügyekben képviselte Czeglédy az elmúlt 5 évben.
"Számos eljárást nyert azok ellen, akik szerint Gyurcsány plagizálta a szakdolgozatát, illetve akik azt állították, 2006-ban kilövette a tüntetők szemét, vagy illuminált állapota miatt bicsaklott ki a bokája tavaly nyáron" – közölte a párt sajtósa. Emlékeztetett,
Czeglédy harcolta ki a trafikakták nyilvánosságát, és elérte azt is, hogy a bíróság mondja ki a taóról, hogy közpénz.
Az MSZP-t nem zavarja, hogy Czeglédy Gyurcsánynak is dolgozik, attól senki sem kérdőjelezi meg, hogy szocialista, a DK pedig azért választotta őt, mert az ügyek jelentős része politikai is, ezért olyat kerestek, aki abban a világban is otthon van. Arra, hogy a 2002-es bírósági döntés után miért szavaztak neki bizalmat, a DK-tól azt a választ kaptuk: "az említett ítéletnek jogi következményei nem voltak. A politikai következményeiről pedig a választópolgárok voltak hivatottak dönteni, akik az ítélet óta már többször újra megválasztottak egyéni képviselőnek".
Mivel gyanúsítják most Czeglédyt?
A Szegedi Járásbíróság Czeglédyt és meg nem nevezett 8 társát egy hónapra előzetes letartóztatásba helyezte. Bűnszervezetként vannak számon tartva, adócsalással gyanúsítják őket. A többi gyanúsított személyazonosságáról tehát nem tudni. Az ügyészségen és a bíróságon is kérdeztük, van-e köztük másik politikus is, de egyelőre nem kaptunk választ.
A bűnszervezetet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal dél-alföldi pénzügyi nyomozói leplezték le, az érintett cégek és személyek vagyonát zárolták, az akció során több városban is felléptek. Kezdetben csak sajtóhírek szóltak arról, hogy Czeglédy is érintett az ügyben, a hatóságok részéről ezt végül a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője mondta ki. Szanka Ferenc arról beszélt: a gyanú szerint Czeglédy Csaba – a többi között számos magyarországi mulitnacionális cégnek diákmunkásokat közvetítő – szombathelyi székhelyű gazdasági társaság vezetője, társaival együtt egy többszintes céghálót működtetett, hogy elkerüljék az adófizetést.
A bűnszervezet alsó szinten lévő, strómanok által vezetett Csongrád, Fejér és Vas megyében bejegyzett iskolaszövetkezetek a gyanú szerint nem végeztek érdemi tevékenységet, csak azért hozták ezeket létre, hogy a tevékenységet ténylegesen szervező, Czeglédy Csaba által vezetett cégnek ne kelljen adót és járulékot fizetni a diákmunka után. A bűnszervezet 2013 és 2016 januárja közötti működése alatt 1,7 milliárd áfát és 1,6 milliárd forint szja-t nem fizetett be.
© MTI / Bugány János
Hiába kérdeztük Nemény Andrást és más helyi politikusokat, ők állítják: nem látnak rá Czeglédy cégügyeire, de bíznak ártatlanságában. A politikus ügyvédje nem akart nyilatkozni a hvg.hu-nak. Ipkovich György volt szocialista polgármester egy sajtótájékoztatón azt mondta, az ügyben, ami miatt Czeglédyt elvitték, három éve folyik a közigazgatási eljárás, de elmondása szerint eddig egy elmarasztaló határozat sem született. Czeglédy "kiemelése" érzékenyen érinti az MSZP-t: ő volt a megyei kampányfőnök is.
Czeglédy csak celeb, vagy központi szereplő?
A büntetőeljárás pontos részleteit nem ismerjük egyelőre, de a céginformáció segíthet eligazodni. Az ügyben emlegetett, főtevékenység szerint munkaközvetítést végző Human Operator Kft.-ben az Opten céginformációs adatbázis szerint Czeglédy Csaba igazgatósági tag és a legnagyobb arányú részvényes a maga 28 százalékával. A cég honlapja szerint ráadásul Czeglédy az igazgatóság elnöke is, ami miatt több helyen felvetették, Czeglédy törvénytelenül látja el ügyvédi tevékenységét, hiszen a kettő kizárja egymást. Czeglédy ugyanakkor korábban azt állította, 2010. december 31-e óta ügyvédi tevékenységet folytat, operatív módon nem vesz részt az említett cég életében.
A Human Operator honlapján két cím van megadva, egy szombathelyi és egy budapesti is, mégpedig a Széll Kálmán tér 8. alatt. Az Opten szerint ez hivatalosan az egyik fióktelepe is a cégnek. Ugyanezen a házszámon más diákmunkával foglalkozó cég is elérhető.
Miért ilyen nehéz megmondani, miért felel Czeglédy?
Érdekes mellékszálnak tűnik, hogy Rébusz 2 néven bő tíz éve alakult egy új iskolaszövetkezet. Czeglédy korábban tagadta, hogy ennek köze lenne az ő korábbi Rébusz nevű szervezetéhez. Annyit ismert el a vaol.hu-nak, hogy a Rébusz 2-nek a Humán Operator Kft. az egyik legjelentősebb megbízója, de több száz más vállalattal is kapcsolatban áll. "A Rébusz 2.0 Iskolaszövetkezetben sem tulajdonjogom, sem posztom nincs" – mondta még 2007-ben, mikor tetemes köztartozás miatt újból előkerült a Rébusz szövetkezet. Az Optenben 100 milliót meghaladó adótartozás szerepelt.
A Rébuszt, és a vele valamilyen módon kapcsolatba hozható iskolaszövetkezetek útját bonyolult követni, az elmúlt években ugyanis ezek átalakultak, megszűntek vagy épp felszámolás alatt vannak. A rebusz.hu honlap értelemszerűen már nem működik, de egy archiválóprogrammal megnéztük, egy 2012-es állapot szerint a honlapon az irodáik között szerepelt a Szombathely, Kossuth Lajos utca 8-as szám is, amely házszám alatt Czeglédy cégének székhelye is van.
A rebusz.hu-t 2012 decemberében irányították át az ilovediakmunka.hu honlapra, mindkettő domain tulajdonosa ugyanaz a cég, de ott Czeglédyvel kimutatható cégkapcsolatot nem találtunk. Az nem látszik, hogy az ilovediakmunka.hu mögött melyik szövetkezet áll – most nem vették fel a telefont, korábban pedig a HVG munkatársának az egyik ügyintéző azt mondta, "végül is ez a Rébusz" –, ám ennek is a Széll Kálmán tér 8. alatt van az irodája, ugyanott, ahol a Czeglédy-féle Humán Operátoré. A telefonszám eltér, azonban a faxszám megegyezik. | [
"Humán Operátor"
] | [
"Rébusz 2",
"Csongrád Megyei Főügyészség",
"Veszprém Megyei Bíróság",
"Humán Operator Kft.",
"Éljen Szombathely!–MSZP–DK–Együtt",
"Rébusz 2.0 Iskolaszövetkezet",
"Nemzeti Választási Bizottságos",
"Rébusz Iskolaszövetkezet",
"Human Operator",
"Szegedi Járásbíróság",
"Human Operator Kft.",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
Az Új Néprajzi Múzeum és Látogatóközpont befejező munkáira kiírt tendert két NER-közeli cég, a ZÁÉV Építőipari Zrt. és a Magyar Építő Zrt. párosa nyerte el nettó 2,8 milliárd forintért. A múzeumot eredetileg 26 milliárd forintért akarták megépíteni, de az összeg tavaly 32 milliárdra ugrott, a mostani drágulással pedig már közel 35 milliárd forintnál tart a beruházás.
Az Új Néprajzi Múzeum és Látogató központ befejező munkáira kiírt pályázat eredményét a Városliget Zrt. közölte az uniós közbeszerzési közlönyben, a drágulásról a G7.hu számolt be először.
A nyílt pályázaton indult a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. is, de a nettó 2,8 milliárd forintos munkát a ZÁÉV Építőipari Zrt. és a Magyar Építő Zrt. párosa nyerte.
Ők azok, akik 2019-ben elnyerték a múzeum teljes kivitelezését is 26 milliárd forintért. Tavaly nyáron azonban beszámoltunk arról, hogy 6 milliárd forinttal drágult a múzeumépítés azzal az indokkal, hogy előre nem látható körülmények adódtak.
A mostani hirdetmény szerint azonban a 32 milliárdos (26+6) összegben nem voltak benne a befejező munkálatok, amire most közel 3 milliárd forintot kapnak a NER-közeli cégek. A közbeszerzési dokumentumból kiderül, hogy hátravan még az álpadló-rendszer, a világítás, az optikai gerinchálózat és az audiovizuális rendszerek kiépítése, illetve a beépített bútorok felszerelése. A kivitelezés számlálója így jelenleg már közel 35 milliárd forintnál tart.
Hatmilliárd forinttal drágult az új Néprajzi Múzeum építése a Városligetben Az új Néprajzi Múzeum építésének a költsége 26 milliárd forintról 32 milliárdra ugrott, a munkát a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Építőipari Zrt. és a Magyar Építő Zrt. végzi. A drágulást – szokás szerint – azzal indokolták, hogy előre nem látható körülmények adódtak.
Az építkezés előkészítése is vagyonokat vitt el: az épület tervezése (Napur Architect Építészeti Iroda Kft. és mások) 1,8 milliárd forintba került, az előkészítő földmunkákat pedig Garancsi István cége, a Market Építő Zrt. és a Bohn Mélyépítő Kft. végezte 2,5 milliárd forintért.
Ha valaki a Városliget mellett sétál, már szembesülhet a monstrum elképesztő méreteivel. A több mint 30 ezer négyzetméteres létesítményben helyet kapnak az úgynevezett "zajos" és "csendes" funkciók is. A múzeumban lesz egy 226 fő befogadására alkalmas rendezvény- és konferenciaterem, gyerekmúzeum, látogatóközpont, és food court (kajanegyed). A "csendes" funkciók a múzeum belső és tudományos működésével függenek össze, ennek keretében létesül például könyvtár az épületben. A pinceszinten kap helyet a múzeumi előcsarnok, ahonnan a közel háromezer négyzetméteres állandó és kétezer négyzetméteres időszaki kiállítótér közelíthető majd meg.
NER-cégeket hizlal a beruházás
Mindkét kivitelező vérbeli NER-cég, Mészáros Lőrinc tulajdonában áll a ZÁÉV és Paár Attilához köthető a Magyar Építő Zrt.
A ZÁÉV számtalan közbeszerzést nyert az utóbbi években. A cégnek a 45 milliárdra drágult zalaegerszegi tesztpálya építéséből is jutott pár milliárd, de hozzájuk tartozott a Magyar Építővel közösen a Puskás Aréna környékének fejlesztése vagy épp a Közszolgálati Egyetem műemléképületének átépítése. Legutóbb a Magyar Építő Zrt.-vel közösen az atlétikai stadionra kiírt 150 milliárdos közbeszerzést nyerték el. A cég értékesítésének nettó árbevétele 2018-ban 72 milliárd, 2019-ben pedig 72,9 milliárd forint volt. 2019-ben a nyereség 6,7 milliárdot tett ki, az azt megelőző évben pedig 5,6 milliárd forint volt.
A Magyar Építő Zrt. tulajdonosa (a Körösaszfalt Zrt.-n keresztül) a WHB Befektetési Kft., melynek tulajdonosa Paár Attila, akit Tiborcz István miniszterelnöki vő üzlettársaként szokás emlegetni. A Magyar Építő Zrt. nyerte el többek közt a Nyugati pályaudvar tetőszerkezetének felújítását 8,9 milliárd forintért és nemrég a 46 milliárdért épülő kőbányai gigasportcsarnok kivitelezését is a ZÁÉV-vel és a Közgéppel közösen. A cég 2018-ban 49 milliárd, 2019-ben 46 milliárd forint árbevételt ért el. Adózott eredménye 2018-ban 3,7 milliárd forint, 2019-ben pedig 2,7 milliárd lett.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Az új Néprajzi Múzeum építése (forrás: Városliget Zrt.) | [
"ZÁÉV",
"Városliget Zrt.",
"Magyar Építő Zrt."
] | [
"Új Néprajzi Múzeum és Látogatóközpont",
"ZÁÉV Építőipari Zrt.",
"Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Körösaszfalt Zrt.",
"Market Építő Zrt.",
"Napur Architect Építészeti Iroda Kft.",
"Új Néprajzi Múzeum és Látogató központ",
"Közszolgálati Egyetem",
"Bohn Mélyépítő Kft.",
"WHB Befektetési Kft.",
"Opten Kft."
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.