text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
Történt jogsértés a Hernádi család esztergomi ingatlan bizniszénél?
Ezt a kérdést tette fel Vadai Ágnes, a DK országgyűlési képviselője augusztus 19-én Polt Péter legfőbb ügyésznek. A politikus a 24.hu két nappal korábbi cikkére hivatkozott, amelyben arról írtunk, hogy óvatos becslés szerint is több százmillió forintos haszonnal értékesíthet dunai panorámás építési telkeket Esztergomban Hernádi Zsolt Mol-vezér rokona, Bacsa György érdekeltsége.
A mára húsz telekre felszabdalt egykori Gyopár kemping területéről van szó, melynek megvásárlása a 24.hu információja szerint családi segítséggel lett bombaüzlet: a több mint kéthektáros telket ugyanis Hernádi Ádám esztergomi fideszes polgármester előterjesztésére minősítették belterületté, ezzel pedig jelentősen megnőtt az értéke. Hernádi Ádám nem más, mint a Mol elnök-vezérigazgatójának unokaöccse.
A külterületű Gyopár kempinget 2016-ban vásárolta meg a Fővárosi Önkormányzattól a BSP Ingatlanberuházó Kft. Ez a cég egy másik társaságon keresztül Bacsa Györgyé, mellette Sasvári Viktor, a Fidesz akkori helyi önkormányzati képviselője is tulajdonos volt. Az ő szerepe azért érdekes, mert az ingatlan megvásárlásakor Esztergom városának elővásárlási joga volt a területre, amiről azután mondott le, hogy az önkormányzat Pénzügyi Ellenőrző és Tulajdonosi Bizottsága erre a döntésre jutott. A testületben ült Sasvári is, aki tehát egyben a vásárló cég tulajdonosa volt, ám összeférhetetlenség az önkormányzati jegyzőkönyv szerint nem merült fel.
Vadai Ágnes kérdését Polt Péter feljelentésként értékelte és azt a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodának továbbította. A nyomozó hatóság azonban a feljelentést bűncselekmény gyanújának hiányában elutasította – írta válaszában a legfőbb ügyész. | [
"BSP Ingatlanberuházó Kft."
] | [
"Pénzügyi Ellenőrző és Tulajdonosi Bizottsága",
"Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Fővárosi Önkormányzat"
] |
Tévedés lenne azt hinni, hogy hazánkban csak Mészáros Lőrinc szellemi képességei múlják felül Mark Zuckerbergét, a szelíd somogyi lankák is teremnek zseniket. Az illető vagyonnyilatkozatát böngészve három, szépen termő vállalkozást és egy siófoki társas nyaraló haszonélvezetét kihozni figyelemre méltó teljesítmény. Mélyüljön el Gelencsér Attila, az Országgyűlés fideszes jegyzője cégügyeiben.
Úgy tűnik, Gelencsér Attila rendkívüli büszke arra, hogy a "randalírozó ellenzéki képviselők büntetéseit" nemrég hivatalból, nyilvánosan felolvashatta, mert az erről szóló videót még Facebook-oldalán is fontosnak tartotta közzétenni.
Az Átlátszó tavaly októberben számolt be Kaposvár országgyűlési képviselőjének cégszerzéséről, miután a vételár gyanúsan alacsony volt a Maza Tészta Kft. vélelmezhető értékéhez képest. Az írás megjelenése után egy helyi, neve titokban tartását kérő könyvvizsgáló jelezte, hogy szerinte erősen alulbecsültük a részesedés értékét. Általában a cég EBITDA mutatójának (adózás előtti eredmény plusz amortizáció) nyolc-tizenötszörösével szokás számolni, ami a jelen esetben a megszerzett harminc százalékra vetítve 31 és 59 millió forint közé tehető.
Ötödáron vett tésztagyári részesedést Kaposvár országgyűlési képviselője, Gelencsér Attila Nem lesz könnyű dolga a krónikásnak, akinek egyszer majd az Azori-szigeteki kaland hősének, a kaposvári Fidesz helyi erős emberének elmúlt nyolc évi eredményeit kell számba vennie. Az idén harmadik ciklusát kezdő politikus nevéhez inkább kínos szituációk kapcsolhatók, semmint sikerek.
Ez a "papíron" kifizetett 900 ezer forint sokszorosa, ami akár egy vagyonosodási vizsgálat alapjául is szolgálhatott volna, ha ezt bármelyik ellenzéki képviselő kezdeményezi, például a helyi szervezet jelzése alapján. Erre azonban eddig nem került sor.
Ha feltesszük ugyanis, hogy a derék kaposvári képviselő nem valami jedi-trükkel kápráztatta el a jóhiszemű eladókat, akár arra sem az ördögtől való gyanakodni, hogy Gelencsér hivatalos vagyoni viszonyai nem nyújtottak volna fedezetet a vagyonszerzésre.
Ráadásul, bár csak pár nappal, de a vagyonnyilatkozat-tételi határidő előtt szerezte meg az új céget, így a tavalyi, választások utáni vagyonleltárban már szerepeltetnie kellett volna. Ám csak a következőbe, a 2019. január 31-én esedékesbe "fért be".
Itt viszont ma már nem egyedül árválkodik a Maza Tészta Kft.: Gelencsér képviselő úr 2018 novemberében a cégháló másik két tagjába, a BB Kapos és a Pannon Füszért kft.-kbe is bevásárolta magát. Az előző cikkünkben említett két fő tulajdonos, dr. Fekete János és Fekete László a BB Kaposban is jelen van, egyharmad-egyharmad arányban Gelencsérrel.
A Pannon Füszértet Gelencsér dr. Fekete Jánossal és Szánky Sándorral birtokolja, utóbbi pedig a hálózat egyik, négy trafikot üzemeltető bt.-jében, a Zselic Marketben beltag és ügyvezető (lásd ábránkat). Feketéék ugyanitt kültagok, akárcsak a szintén dohányforgalmazó Figyel-M Bt.-ben.
Vagyis a jegyző ugyan nem, de üzlettársai a környék trafikkirályai: összesen 1,4 milliárdos árbevételű dohánybirodalomban résztulajdonosok.
A Maza Tészta a megyében korábbról jól ismert, homokszentgyörgyi székhelyű kft., korábban nevéhez méltóan száraztészta-készítéssel foglalkozott, ma már csak forgalmaz. A tésztagyártás átkerült a BB Kaposhoz, egy másik somogyi községbe, Osztopánba. A BB Kapos 2017-es árbevétele is közelíti a százmillió forintot, ám a cég 8 milliós veszteséget mutatott ki ebben az évben.
A bolti élelmiszer-kiskereskedelemmel foglalkozó Pannon Füszért 2017 elején alapított cég, amely korábban a "Zselic Pont Kft." nevet viselte, egyelőre "nullás" forgalmú, nem sok vizet zavart a piacon.
A politikus választás utáni, 2018. májusi nyilatkozatában még egyetlen cégtulajdon sincs, viszont szerepel 22 millió 815 ezer 274 forint bankszámlakövetelés. Januárra ez ugyan lecsökkent 3 millió 815 ezer 383 forintra, ám a majdnem pontosan tizenkilenc milliós fogyatkozás sem ad maradéktalan magyarázatot a három cégrészesedés megszerzésének fedezetére vonatkozó esetleges kérdésekre.
Úgy pedig különösen nem, hogy a vagyonnyilatkozatban 2018-hoz képest megjelenik egy siófoki, 72 m2-es társas nyaraló haszonélvezete is, vásárlás jogcímen, anélkül, hogy bármilyen egyéb változásra, pl. újabb hitelfelvételre utalás volna a dokumentumban (a 12,5 millió forintos “családi magánkölcsön" már korábban is terhelte a politikust).
Az aktuális ingatlanpiaci információk szerint Siófokon nagyjából ötszázötvenezer forintnál kezdődnek a négyzetméterárak, az érték tehát közelíti a negyvenmilliót, de akár jelentősen felül is múlhatja. Márpedig ha az ingatlan nem is az övé, a teljes rendelkezést nyújtó vagyoni értékű jog az.
Vagyongyarapodásával kapcsolatos kérdéseinket már közel másfél hónapja feltettük a képviselő úrnak, de választ egyelőre nem kaptunk.
Címlapfotó: Gelencsér Attila, a Fidesz képviselője interpellál az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. május 15-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán | [
"Maza Tészta Kft.",
"BB Kapos",
"Pannon Füszért"
] | [
"Zselic Market",
"Zselic Pont Kft.",
"Pannon Füszértet Gelencsér",
"Figyel-M Bt."
] |
Csalás, lopás, bűnpártolás, környezetszennyezés, gyilkosság: éppen hogy csecsemőt nem ettek a csepeli szocialisták, de a kavarásaik véletlenül nem is maradtak titokban. Nem kizárt, hogy 35 ezres példányszámával az idei év összes könyvpiaci bestsellerét legyőzi a Vörös Csepel című, a XXI. kerületi kommunisták bűneit leleplező kiadvány, amit az utód, a fideszes önkormányzat adott ki. A pártsajtó lenne a tényfeltárás jövője? Hogyan teljesít egy alpolgármester a profi újságírókhoz képest?
Fotó: csepel.fidelitas.hu Németh Szilárd
Az ország szélesebb közvéleménye pár napja hallott először Németh Szilárd csepeli polgármester-ókortörténészről, aki azzal lett híres, hogy leleplezte: Budapest XXI. kerületében már a Római Birodalom végnapjai idején is vallásosan imádták Orbán Viktort. A fideszes politikus ugyanis a került weboldalán kérte a helyi polgárokat, hogy mondjanak el egy ókeresztény imát Orbán miniszterelnökért, aki ellen "az ellenzék újra brutális támadást indított", és mellékelte is az ima szövegét. Aki nem kezdett el nyomban imádkozni, azt hihette, Németh valami buta talpnyaló, pedig nem ez a helyzet. Az egész ugyanis valójában egy rafinált vírusmarketing-kampány lehetett. Ugyanazon a weboldalon hirdették ugyanis a kerület nagy vállalkozását, a meghökkentően nagy példányszámban kinyomtatott, a kommunisták cselszövéseit a fejükre olvasó Vörös Csepel című könyvet, amit éppen ezekben a napokban juttatnak el 35 ezer csepeli háztartásba.
A jó értelemben vett pártlap
Ortodox nézet, hogy a pártsajtó sose lehet fogyasztható termék: a kommunisták végvonaglásának idején nagy rajongói voltunk a csepel.info című helyi hírblognak, ami - ha ez fizikailag és mentálisan lehetséges - még a Helyi Théma nevű rettenetes nyomtatott pártközlönynél is fideszesebb volt, viszont egész jó (=büdös) ügyeket piszkáltak meg egész ügyesen. No és a blogműfajba bőven belefért a parodisztikus elfogultság is.
Bár a csepel.info impresszumában szemérmesen azt írják, hogy a "híroldalt egy kis baráti társaság szerkeszti", az oldal egyik legfontosabb szerzője Ábel Attila ellenzéki fideszes önkormányzati képviselő volt. Ezt kérdésemre a csepelinfósok most meg is erősítették. A csepel.info a szó legjobb értelmében vett bulvárt nyomta: volt érzékük nemcsak a nagy botrányok megtalálásához, de a látványos tálalásukhoz is, és a posztjaikat néha már-már a klasszikus újságírás szabályai szerint szerkesztették, lehetőség szerint megszólalókkal, háttérrel, forrásellenőrzéssel. Nem egy esetben vettünk át információt tőlük mi is, vagy az Indexen, vagy a Képviselő Funky blogon.
Téma az mondjuk volt is. A csepeli MSZP a rendszerváltást tökéletesen megúszó szervezet volt: a pártelnök-polgármester Tóth Mihály volt az MSZMP utolsó helyi első titkára, az egykori állampárti tanácselnök-helyettes, Orosz Ferenc lett az MSZP-s alpolgármester, az "új" párt két helyi országgyűlési képviselője közül Avarkeszi Dezső főállású pártmunkás volt. Csepel az első szabad önkormányzati választásokon ugyan az SZDSZ-re szavazott, 1994-től viszont 16 éven át totális volt a szocialista dominancia a XXI. kerületben, az MSZP még uralkodása leggyengébb évében is egymaga megszerezte a szavazatok felét. A csepeli városvezetés a megjelent cikkek és posztok alapján a klasszikus ingatlanpanama-haveri lakáskiutalások-sportpályaellopás szentháromságot követte. Ezzel nem emelkedett volna ki a bármely párt által működtetett magyar önkormányzatok közül, sőt még a szennyező galvániszap lerakása körüli botrány sem volt annyira egyedi, de a gyanúsítottként, áldozatként, tanúként és szemtanúként csupa MSZP-vezetőt felvonultató, hátborzongató kettős gyilkossági ügy már olyan volt, ami visszamenőleg is félelmetes politikai maffiának láttatja a kommunista utódpárt helyi szervezetét.
Fotó: Koszticsák Szilárd Tóth Mihály polgármester, Orosz Ferenc a kerület alpolgármestere Demszky Gábor főpolgármester és Horváth Gyula Csepel alpolgármestere 2004-ben
Ennek a fényében nem is annyira meglepő, hogy a kerületben hagyományosan harmatgyenge, 2010-ben hatalomra került Fidesz úgynevezett fehér könyvben akarta a lakosság elé tárni korábbi vezetőik bűntetteit.
Nem is tudják talán, hogy a pufajkásoktól lopnak
A fehér könyv a mai magyar nyelvben nagyjából "az elődök bűneit tételesen, az objektivitás látszatát keltően felsoroló és feltáró kiadvány"-t jelent. Tarlós István főpolgármester például 2011 nyarán adatott ki fehér könyvet Budapest korábbi vezetésének botrányairól és mulasztásairól, készült ilyen a Malév ügyeiről meg egy rakás más témában. Ami azért vicces, mert maga a kifejezés eredetileg egy gyűlöletes kommunista könyvsorozat beceneve volt, egyúttal a hazugság és a manipuláció szinonimája. A frissen MSZMP-vé alakult állampárt a forradalom leverése után, 1957-ben jelentett meg egy négykötetes propagandasorozatot "Ellenforradalmi erők a magyar októberi eseményekben" címmel, amit a borító színe alapján neveztek fehér könyvnek. (Ennek semmi köze a magyarra szintén "fehér könyv"-nek fordított angolszász eredetű "white paper"-hez, ami a parlamenti törvényelőkészítést segítő, egy adott témára vonatkozó korábbi jogszabályokat és ötleteket összegyűjtő kiadványt jelent.)
A pártújságírás Woodwardja
A csepeli vezetés az ebben a műfajban megszokott módon nem adta ki a kezéből a vörös-fehér könyv előkészítését: a kötetet Ábel Attila fideszes alpolgármester szerkesztette, a kiadója az önkormányzat, felelős kiadója pedig Németh polgármester. A Vörös Csepel - nyilván nem függetlenül Ábel személyétől - főleg a csepel.info korábbi posztsorozataira épül, de felhasználnak benne eredeti dokumentumokat, jegyzőkönyveket, és vannak benne rövidebb-hosszabb átvételek több újságból, például egészen sok a HVG-ből, miközben szerencsésen hanyagolja a komcsigyalázásban amúgy klasszikusan lelkes, de abszolúte megbízhatatlan szélsőjobbos lapokat.
Fotó: Máthé Zoltán László Ábel csepeli alpolgármester leleplezi az emléktáblát az 50 éves a Csepeli strandon
Kétszer átolvasva a VCs-t, azt kell mondanom, hogy Ábel Attila a vonalas pártpropaganda Bob Woodwardja. Szórakoztató, olvasmányos stílusban ír, jól építi föl a fejezeteket, ügyesen adagolja a feszültséget, plasztikusan festi föl a legfontosabb szereplőket, és közben alig-alig szalad el vele a ló. Pedig milyen borzasztó nehéz ezt megállni, ha az ember éppen komcsizik! Ábel azonban alig esik bele ebbe a csapdába.
Véres szegfű, véres padló
A könyv minden szempontból legerősebb fejezete az iskolai kettős gyilkosságról szóló. Nem véletlenül, ebben a csepel.info annak idején bőven megverte a teljes magyar sajtót. Ábel néhány vonással felfesti az MSZMP-KISZ-MSZP-hátterű magániskolát, az ügy főbb szereplőit, akik mind-mind prominens szocialista káderek, kezdve Deme Gábor igazgatóval, aki egy pufajkás horgász fiából lett a helyi MSZP sztárja, majd a gyilkossági ügy egyik vádlottja. Néhány bekezdés után feldereng az a politikai-üzleti hálózat, ami a szörnyű gyilkosság után összezárt, és olyan hevesen védte a szereplőket és tartotta vissza az alapvető információkat, ami egy avatatlan szemlélőben egy tényleg bármire kész politikai maffia képét kelti. A szerző javára legyen mondva, hogy ahol nincsen bizonyíték vagy nyilatkozat a kezében, ott nem állít, legfeljebb felsorakoztatja a megismert tényeket és kérdez. Így akkor is, amikor arról ír, hogyan titkolta el egy éven át Podolák György MSZP-s országgyűlési képviselő, hogy Deme közvetlenül a gyilkosság előtt nála járt, és tőle indult ölni. Vagy hogy az ügyben a nyomozás annak ellenére hosszú időre megakadt, hogy a gyilkosságról egészen kivételes módon hangfelvétel készült, miközben az akkori igazságügyi államtitkár az az Avarkeszi volt, akinek Deme kampányember volt korábban, és akinek a felesége Deme helyettese volt az iskolában.
Van, amire nem szabad sajnálni a pénzt
Kommunistázni és főleg bűnöző kommunistát leleplezni nem fideszes vagy jobbos érdek, hanem örök emberi érték, és minden magyar állampolgár javát szolgálja. Pont ezért kár, hogy a Vörös Csepelt nem egy független újságíró, hanem egy pártember írta meg. Egyrészt azért, mert a könyv az óriási lenyúlások mellett emiatt foglalkozik olyan pitiáner ügyekkel is, mint a szocialista frakcióiroda mikrósütője és hat Népszabadság-előfizetése, csak hogy tovább sározhassa a szerző által nyilván gyűlölt csepeli MSZP-t. No és Németh polgármester minden harmadik oldalon feltűnik mint az igazság megvesztegethetetlen bajnoka. Másrészt azért, mert a kontextus, minden vitathatatlan értéke ellenére kiheréli az egész vállalkozást.
A kontextus ugyanis nyilvánvalóan az, hogy a csepeli Fidesz - illeszkedve a párt általános taktikájához - túlnyomó többsége birtokában is a szocialisták ekézésére fordítja energiáinak jó részét, és ebben az esetben polgárainak pénzét is, hiszen könyvet 35 ezer példányban kiadni, majd terjeszteni, hiába szűk száz oldalas kötetecske csak, drága dolog. Pedig kommunistázni közszolgálati kötelezettség lenne, amire tényleg nem szabad sajnálni a pénzt, de az egésznek mégis kellemetlen stichje van. Főleg, hogy az önkormányzati választások és a kötet megjenése közti időben minden megváltozott a magyar politikában, és Gyurcsány Ferenc vitathatatlan bűnei helyett a téma már régen az, hogy az ország túléli-e egyáltalán a kormány valóságtól elrugaszkodott gazdasági és politikai húzásait. Bár a szerzők erről nyilván körülbelül annyira tehetnek, mint én, most mégis hihetetlenül abszurdnak tűnik, hogy a 2012 januárjában a csepeli önkormányzat logisztikai kapacitásainak komoly részét egy Vörös Csepel című, kommunistafaló kiadvány terítése köti le. Mondjuk nem abszurdabbnak, mint Orbán Viktorért imádkozni. | [
"MSZP",
"Fidesz"
] | [
"Vörös Csepel",
"Római Birodalom"
] |
Gyanúsított a MÁV Informatika jelenlegi és volt vezetője is
• Csontvázak a MÁV szekrényében is?
• A rendőrség házkutatást tart a MÁV Informatikánál is + Képriport Jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatja ki a BRFK a MÁV Informatika Zrt. jelenlegi és korábbi vezérigazgatóját – tudatta a rendőrség csütörtök délután.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel A jelenleg is zajló kihallgatásokkal kapcsolatban a rendőrség azt közölte: a mostani vezérigazgatót 40 millió, a volt vezérigazgatót pedig 15 millió forint vagyoni hátrány okozásával gyanúsítják.
A rendőrség – az ügyészség kijelölése alapján – tavaly november óta nyomoz a MÁV Informatika ügyében, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feljelentése nyomán. A nyomozók februárban házkutatást is tartottak a cég Krisztina körúti székházában. A rendőrség szerint a feljelentés és az eljárás eddigi adatai alapján az a gyanú merült fel, hogy a MÁV Informatika Zrt. jelenlegi vezetőjének döntései, humánpolitikája, valamint a cég gazdálkodása jelentős kárt okozott a zrt.-nek és a MÁV-nak is.
Az eljárás során a nyomozók adatokat és információkat kértek a MÁV-tól, az Informatika Zrt.-nél kötött egyes végkielégítésekkel, munkaszerződésekkel kapcsolatban. Várják továbbá a nyomozók a zrt. mintegy 20 céggel kötött tanácsadói szerződéseinek teljes dokumentációját.
A rendőrség közléséből kiderül, hogy Hosszú Sándort, a MÁV Informatika Zrt. jelenlegi vezérigazgatóját azzal gyanúsítják, hogy vagyonkezelési kötelezettségét megszegte, amikor több munkavállalóval kötött oly módon munkaszerződést, hogy ők a valóságban munkát a MÁV Informatika Zrt.-nél nem végeztek. A vezérigazgató több céggel kötött fiktív megbízási szerződést, többek között az internetes jegyrendelés rendszerének megvalósítására, azonban a cég semmiféle munkát nem végzett, a leadott számlákat mégis kifizették.
Hosszú Sándor és közvetlen munkatársai hivatalos útként számoltak el egy római konferencián való részvételt, de a konferenciát – a rendőrség közlése szerint – soha nem rendezték meg.
A volt vezérigazgatót, Hercegh Tamást a rendőrség közlése alapján azzal gyanúsítják, hogy a cég egykori vezérigazgatójaként vagyonkezelési kötelezettségét megszegve kötött megbízási keretszerződést egy gazdasági társasággal, de a bt. tényleges tevékenység nélkül vett fel több millió forintot.
(MTI) | [
"MÁV Informatika"
] | [] |
|
2010. 05. 04., 15:03
Utolsó módosítás: 2010. 05. 04., 16:55
Munkája eredményességének bizonygatásával védekezett a rá terelődött gyanú ellen kedden a CEMI Kft. nevû tanácsadó cég, amely a BKV-nak, a Fővárosi Közterület-fenntartónak (FKF) és a Főtávnak is dolgozott az elmúlt néhány évben. A cégről korábban az FKF vezérigazgatója a Hír Tv információja szerint a rendőrségnek azt vallotta, hogy Hagyó Miklós utasítására kötöttek vele szerződést, a CEMI és a BKV megállapodását pedig jelenleg is vizsgálja a rendőrség.
Kisebb munka a fővárosi Közmû Ügyosztálynak is A CEMI Kft. a főváros Közmû Ügyosztályával is szerződésben állt. A főváros 2007. októberében kötött a céggel két megbízási szerződést - derül ki a főváros szerződéseinek nyilvános listájáról. Az egyik tárgya "Szakértői vélemény és költségelemzés készítése a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj 2008. évi javasolt mértékének megállapítására", ennek értéke 1,4 millió forint. A másik tárgya nagyon hasonló, csak hulladékkezelési helyett ivóvízdíjról szól, ennek értéke 1,8 millió forint.
A CEMI ügyvezetője keddi sajtótájékoztatóján közölte, hogy bár a CEMI-vel a sajtó a fővárosi cégeknek végzett munkái miatt foglalkozik, a cég ügyfeleinek 85 százaléka a versenyszférából került ki, és a cég az általános statisztikában használt 14 hazai iparág mindegyikében rendelkezik projekttapasztalattal. Ajánlat Fizetés nélküli szabadságra megy a politikai irányításról beszélő FKF-vezér
Hûtlen kezelés miatt nyomoznak az FKF-nél is
RTL: Az FKF vezetője szerint Hagyó határozottan utasította őket JÁTSSZ ONLINE! Válassz kategóriát! Szófoci Word Soccer Billiárd Makaó Amőba Sakk Strip Póker Póker Texas Hold'em Dáma Torpedó Passziánsz Sudoku Wild West IQ kártya Pexeso Puzzle Hoki Keresés
A BKV és a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) ügyében gyanúba keveredett tanácsadó cég, a CEMI Kft. ügyvezetője, Vadas László kedden megerősítette, hogy Hagyó Miklós egykori főpolgármester-helyettes jelenlétében, az ő irodájában zajlott egy találkozó a CEMI egyik vezetője és az FKF vezérigazgatója, Bielek Péter között, mielőtt a cég elnyerte volna a fővárosi cég megbízását.
A Hagyó irodájában lezajlott találkozóról kedden a CEMI ügyvezetője azt mondta: az ilyen találkozás "a mi munkánkban teljesen általános", és kizártnak tartja, hogy Hagyó utasítást adott volna az FKF vezetőjének a CEMI megbízására. "Mi elindultunk (a közbeszerzési pályázaton), és megnyertük" - tette hozzá.
A találkozó tényével először akkor kezdett foglalkozni a sajtó, mikor április 19-én a Hír Tv arról közölt információkat, mi szerepel abban a rendőrségi tanúvallomásban, amelyet Bielek tett a BKV-ügyben. A Hír Tv értesülése szerint Bielek arról beszélt a rendőrségnek, hogyan gyakorolt nyomást a politika az FKF gazdálkodására. Az egyik ilyen, Bielek által a rendőrségnek megemlített ügy a hírmûsor szerint a CEMI-é volt.
A Hír TV értesülése szerint Bielek vallomásában azt mondta, hogy a közbeszerzési eljárást irányítottan írták ki, "a feltételeket úgy határozták meg, hogy csak a CEMI Kft. felelhessen meg nekik". A vezérigazgatónak a Hír Tv által ismertetett vallomása szerint ez úgy mûködött, hogy az ügyben Hagyó Miklós javaslatára eljáró ügyvédi iroda egyik vezetője nehezen teljesíthető referenciákat írt ki, a referenciaigazolásokat pedig más önkormányzati cégek állították ki, köztük a BKV. A CEMI Kft. a közbeszerzési eljárások után megkötött szerződések eredményeként 400 millió forint szakértői munkadíjért dolgozott az FKF-nek.
Az első, CEMI által elnyert FKF-es közbeszerzést 2007 őszén írták ki, tárgya a cég üzletviteli és gazdálkodási folyamatainak átvilágítása volt. Ez gyorsított tárgyalásos eljárás volt, az FKF indoklása szerint azért volt szükség a gyorsaságra, mert az átvilágítás tapasztalatait be akarták építeni már a 2008-as üzleti tervbe is. A CEMI-én kívül nem volt más ajánlat. Ezt később két hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás követte, az átvizsgálás során tett hatékonyságjavítási javaslatok megvalósításának lebonyolítására.
Április 21-én a rendőrség nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen hûtlen kezelés gyanúja miatt az FKF gazdálkodása ügyében. A rendőrségi közlemény szerint a nyomozás elrendelését több hónapnyi adatgyûjtés előzte meg, tekintettel arra, hogy 2010 februárjában a gazdaságvédelmi nyomozók a BKV-nál folyó nyomozás során olyan információk birtokába jutottak, melyek a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-nél is felvetették annak gyanúját, hogy olyan tanácsadói szerződések születtek, amelyek nem felelnek meg a hatályos jogszabályoknak.
A BKV-s szerződéseket újra vizsgálja a rendőrség
A CEMI Kft. neve már a BKV-nál folyó nyomozás során is előkerült. A BKV részéről a vezérigazgatóság szerződött a CEMI-vel 2007-ben, a tanácsadó cég feladata egyrészt a BKV üzleti folyamatainak feltárása és előkészítése, információgyûjtés és tanácsadás volt, másrészt a "BKV Zrt. stratgégiájának kialakítására tanácsadói tevékenység ellátása". A szerződések úgy rögzítették a díjszabást, hogy a tanácsadó cég egyszerû elemzői 37 500 forintot kaptak egyórai munkáért és 262 500 forintot egy napért, a junior partnereknek egy óráért 75 ezer forint, egy napért 525 ezer forint járt, míg a vezető elemzőknek 100 ezer forintot fizetett óránként a BKV, és 700 ezer forintot egy napért. A BKV által közzétett összesítő táblázat szerint 2007-2008-ban összesen 287 millió forintot fizettek ki a CEMI-nek.
A CEMI és a BKV szerződéseit először 2008-ban vizsgálta a rendőrség, akkor a hûtlen kezelés gyanúja miatt indult, ismeretlen tettes elleni nyomozást megszüntették. Vadas László kedden az [origo] kérdésére azt mondta: azóta a rendőrség őket nem kereste meg adatkéréssel, és tájékoztatást sem kaptak arról, hogy újra nyomoznának az ügyükben. Ugyanakkor a Budapesti Rendőrfőkapitányság (BRFK) az [origo] érdeklődésére azt közölte, hogy ismét vizsgálják a CEMI szerződéseit. A BKV-t érintő, folyamatban lévő eljárás során olyan új adatok merültek fel, amelyek eredményeként a rendőrség a BKV-val kötött tanácsadó szerződések körében, több más cég szerződései között vizsgálja az említett cég szerződéseit is - írta megkeresésünkre a BRFK kommunikációs osztálya.
"Nem háromsoros tanulmány"
A CEMI a BKV-n és az FKF-en kívül dolgozott egy harmadik nagy fővárosi cégnek, a Főtávnak is. A CEMI ügyvezetője kedden arról tartott sajtótájékoztatót, hogy cége pontosan milyen munkát milyen eredménnyel végzett ezeknek a fővárosi cégeknek. "Nem háromsoros tanulmányt készítettünk. Hatalmas munka volt" - mondta.
Vadas László azt állította, hogy a CEMI-nek fizetett díj (a BKV esetében 287, az FKF-nél 400, a Főtávnál 191 millió forint) bőven megtérült a megbízó cégeknek. Vadas szerint a cégek átvilágításával, a spórolást célzó teendők kidolgozásával, majd végrehajtásával összesen 17,9 milliárd forint megtakarítást értek el a fővárosi tulajdonú cégek. A CEMI ügyvezetője a magas óradíjakat azzal magyarázta, hogy sokba kerülnek a magasan képzett munkatársak. "Ez egy drága szakma" - mondta.
A CEMI számításai szerint összesen 23 500 szakértői órát fordítottak a három cégre, és ez alapján egy szakértői óra 763 ezer forintos eredményjavulást hozott a megbízónak. Vadas utalt rá, hogy a Hír Tv információja szerint az FKF vezérigazgatója is azt vallotta a rendőrségnek, hogy a tanácsadó cég tanácsai kifizetődők voltak. A CEMI ügyvezetője idézte a BKV vezérigazgatójának, Kocsis Istvánnak a 2008-ben készített vezérigazgatói pályázatát is, melyben Kocsis a CEMI munkájáról azt írta: a (hatékonyságnövelési) "program eddigi eredményei pozitívan befolyásolták a társaság gazdálkodását".
A CEMi ügyvezetője arról is beszélt kedden, hogy a tanácsadó cég szerint bőven volna még lehetőség hatékonyságjavításra a három fővárosi cégnél. Azt mondta, hogy az elvégzett elemzéseik során mintegy 27 milliárd forintos éves eredményjavítási lehetőséget azonosítottak, és mivel ebből eddig csak 17,9 milliárd forintnyi javulás valósult meg, a bent maradt 9,1 milliárdos megtakarítás lehetősége továbbra is nyitva áll. A cég úgy becsüli, hogy ezen kívül is, az eddig nem vizsgákt területek átvilágításával további, körülbelül 3 milliárd forintos megtakarítási lehetőség lenne feltárható. | [
"CEMI Kft.",
"Főtáv",
"Fővárosi Közterület-fenntartó",
"BKV"
] | [
"Budapesti Rendőrfőkapitányság",
"Hír Tv",
"Hír TV",
"Közmû Ügyosztály"
] |
Kétszáztizenhárommillió forintért rendezvényszervezési, konferenciaszervezési és kapcsolódó szolgáltatásokat rendelt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a napokban.
A gyorsított közbeszerzési eljárással kiválasztott Akció BTL Kft.-t 30 hónapra szóló keretszerződéssel bízza meg az MNB. A tendergyőztes Akció BTL Kft.- 2011-ben alapította Borókai Flóra Sára. A cég egyszemélyes tulajdonos ügyvezetője, Borókai Gábornak, az első Orbán-kormány szóvivőjének lánya. Az MNB 2016-ban ugyanezen tárgyban írt ki közbeszerzést, azt az eljárást azonban visszavonta. Mivel a megkötendő szerződés teljesítésének időpontjaira, időtartamára vonatkozó igény változatlanul fennállt, ezért döntött a gyorsított eljárás kiírásáról.
Az Akció BTL-nek nem ez az első sikeres szereplése Matolcsyék közbeszerzési felhívásain. 2014. januárban szintén a jegybank rendezvényszervezési tenderét hódította el, annak az értéke 200 millió forint volt. Az Akció MNB-s karrierje 2013-ban kezdett felívelni 20 millió forintot meghaladó megbízással. Akkor hirdetmény nélküli eljáráson választották ki egyetlen ajánlattevőként a jegybank konferencia- és rendezvényszervezési feladataira. A 24,9 milliós szerződésről az RTL Klub 2014 novemberében megjegyezte, ez éppen alatta volt a 25 milliós határnak, ami már nyílt közbeszerzéssel járt volna. A cég honlapja alapján a híradóban akkor azt közölték, az Akció 2012-ben kezdett dolgozni az MNB-nek, dolgozói családi napot és mikulás rendezvényt, múzeumok majálisát szervezték, de ők rendezték a 4-es metró 2014. márciusi avatóünnepségét.
Ezúttal az MNB három területen számít az Akció BTL Kft. munkájára. A belső, gyerekprogramokkal ellátott dolgozói rendezvények és csapatépítő programok szervezésében. Teljes körű vagy részleges konferencia és egyéb rendezvények szervezésében – ebből évente legalább 35-öt tartanak. Valamint legalább 3 nemzetközi szintű protokoll esemény szervezésében. Utóbbi esetében a legnagyobb várható létszám 500 fő, az előbbieknél 300 illetve 1300 fő lehet.
Zsidai Péter | [
"Akció BTL Kft.",
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"Akció BTL Kft.-",
"RTL Klub"
] |
Az MTI pontban este kilenckor adta ki a hírt, amely szerint bűncselekmény hiányában megszüntették a 2015-ig Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a résztulajdonában álló Elios Innovatív Zrt.-vel szembeni nyomozást, annak ellenére, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a cég által elnyert 35 közvilágítási pályázat mindegyikével kapcsolatban tárt fel visszaéléseket, 17 pályázat esetében pedig megállapította, hogy szervezett csalási mechanizmust építettek ki, hogy a cég nyerjen.
Tborcz István és Orbán Viktor Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala
Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője kedden úgy nyilatkozott, hogy az OLAF ajánlásai alapján a Pest Megyei Főügyészség által elrendelt nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda befejezte. Az eljárás során jelentős mennyiségű iratanyagot foglaltak le és vettek – a társhatóságok bevonásával – revízió alá, elvégezték a büntetőeljárási törvény előírásainak megfelelő valamennyi nyomozati cselekményt. Megállapították, hogy nem történt bűncselekmény, így az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntették. Gál Kristóf emlékeztetett, az OLAF a LED-alapú közvilágítás kiépítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásokban "vélelmezte" magyar vállalkozások jogellenes együttműködését, valamint feltételezte az elvégzett munkák túlszámlázását. Az OLAF jelentésében foglaltakat a minden részletre kiterjedő nyomozás nem támasztotta alá – közölte a szóvivő.
Az OLAF ezzel szemben azt állítja, hogy az érintett pályázatokat Hódmezővásárhelytől Pécsen át Zalaegerszegig eleve úgy írták ki, hogy a feltételeknek az Elios vagy konzorcium feleljen meg, amelyben indult. Amíg a hasonló közvilágítási pályázatok esetében többnyire csak azt írják elő, bizonyos számú és típusú lámpára van szükség, ezekben azt is elvárták, hogy az indulóknak legyen LED lámpákkal kapcsolatos tapasztalatuk. Ilyen cég a nyomozás által érintett egyik évben, 2012-ben csak az Elios volt Magyarországon, de ez nem volt elég, 17 pályázat esetében kijátszották a feltételeket.
Az OLAF egy egész hálózatot, az Eliosszal tulajdonosi vagy személyi szálakon összekapcsolható cégeket és tanácsadókat fedezett fel az ügyben. Köztük van Hamar Endre ügyvéd, Tiborcz István üzlettársa, a pályázatokat önkormányzati megbízásból előkészítő Sistrade Kft. vezetője, aki az Eliosban is tulajdonos volt. Az összejátszás része volt, hogy a Sistrade közösen állította össze megtérülési rátákról szóló Excel-táblázatokat az Elios közvilágítási üzletágának vezetőjével, Mancz Ivette-tel.
Az erről szóló jelentést - amelyről 2018 elején elsőként a 24..hu számolt be egy cikksorozatban - az OLAF elküldte a magyar kormánynak is, azt javasolva, hogy indítsanak vizsgálatot az ügyben, Ezt az ügyészség el is rendelte. Tiborcz István 2015 áprilisáig volt résztulajdonos a cégben, amelynek a feltűnő közvilágítási sikerszériája miatt az OLAF ugyanabban az évben elindította a vizsgálatot, a róla készült jelentést pedig 2017 decemberében elküldték az Orbán-kormánynak is. Ezt az Orbán-kormány annak ellenére nem hozta nyilvánosságra, hogy a 4-es metró körüli, a Bajnai-kormányra nézve nem túl hízelgő visszaélésekről szóló OLAF-jelentést korábban sietett közreadni.
Az OLAF 43,7 millió euró (több mint 13 milliárd forint) EU-s támogatás megvonására tett javaslatot az ügyben az Európai Bizottságnak. Hadházy Ákos, az LMP volt társelnöke, jelenleg független országgyűlési képviselő szerint Tiborcz István két- és négymilliárd forint körüli összeghez juthatott hozzá illegálisan az Elios pályázati sikerszériája révén, Orbán Viktor viszont a vejéről szóló kérdést azzal rázta le, hogy üzleti ügyekkel nem foglalkozik. | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Sistrade Kft.",
"Elios Innovatív Zrt."
] | [
"Európai Bizottság",
"Országos Rendőr-főkapitányság",
"Pest Megyei Főügyészség",
"Európai Csalás Elleni Hivatal"
] |
Bevezető
A mentelmi bizottság visszafizettetné a képviselő öt éves juttatását. Jogi tanácsot kér, hogyan lehetséges-e ez.
A parlament mentelmi bizottsága úgy döntött, felbontja Simon Gábor volt országgyűlési képviselő és MSZP-elnökhelyettes hozzátartozóinak vagyonnyilatkozatát is, hátha azokból kiderül valami az expolitikus eltitkolt állítólagos 240 millió forintjáról. A dokumentumok tanulmányozására a testület tagjai egy hetet kaptak. Miután azok titkosak, a részletekről nem beszélhetnek. Rubovszky György (KDNP) bizottsági elnök a bizottság ülése után elmondta azt is, felkérik a Pécsi Tudományegyetem polgári jogi tanszékét egy állásfoglalásra, hogy lehetséges-e visszakövetelni Simon Gábortól az elmúlt öt évben felvett jövedelmét. Rubovszky György korábban azt mondta, ha Simon Gábor nem maga mond le képviselői mandátumáról, hanem az Országgyűlés mondja ki az összeférhetetlenséget (ami a mandátum elvesztésével jár), akkor a törvény szerint a képviselőnek azonnal vissza kellett volna fizetnie öt évre visszamenőleg a javadalmazását, ami 36 millió forint volt. A mentelmi bizottságban több ügyvéd ül, komoly vita tört ki arról, hogy visszakérhető-e a pénz – mondta Rubovszky György a testület ülése után. Schiffer András LMP-s politikus az ülés után azt mondta, csak jogállami megoldás képzelhető el, és számára kétséges, hogy visszaperelhető-e a pénz. Ha hibás a jogszabály, módosítani kell azt. A mentelmi bizottság elnöke az ügyészségtől is kért dokumentumokat az ügyben, de még nem kapott választ. Rubovszky az MSZP elnökétől is kérte Simon Gábor vagyonnyilatkozatát, melyet volt pártjának adott le, de Mesterházy Attila megüzente, hogy nincs ott, mert az ügyészség lefoglalta. Rubovszkynak arra a kérdésére, mi alapján mondta korábban, hogy Simon százmilliói politikán kívüli pénzek, Mesterházy nem válaszolt – tájékoztatott a bizottsági elnök. Az ülésen az MSZP-s tag nem jelent meg. Meghívták Simon Gábort is, aki a megkeresésre nem válaszolt. | [
"MSZP"
] | [
"Pécsi Tudományegyetem"
] |
ÍRTA Vigh
Az ember, aki mindenhol elindul, és száz népszavazást kezdeményezett
Megismételte veszprémi eredményét Szepessy Zsolt, az Összefogás Párt jelöltje Tapolcán. Mindkét időközi választáson 0,14 százaléknyi szavazatot szerzett. Arcképvázlat történelmi háttérrel.
Díszpolgári cím a pápának
Szepessy Zsolt a 2000-es évek vége felé "robbant be" a köztudatba. A nyíregyházi vállalkozó 2006-ban független jelöltként indult a monoki polgármester-választáson és nyert. Négy évig irányította a települést, ez idő alatt olyan intézkedéseket vezetett be – mint például a szociális kártya, a segély a közhasznú munkáért cserébe, vagy II. János Pál pápa számára a díszpolgári cím megszavazása –, melyek országos ismertséget hoztak a számára.
A polgármesterségen felbuzdulva 2009-ben megalapította az Összefogás Pártot. Indultak a parlamenti választásokon is, azonban 0,05 százalékos eredménnyel nem tudták megakadályozni a Fidesz kétharmados győzelmét. Pedig a monoki polgármester mindent elkövetett, miniszterelnök-jelöltnek például azt a kesznyéteni férfit jelölték, aki áramot vezetett a kerítésébe és emiatt egy tolvaj halálos áramütést szenvedett. Szoboszlai Barna ellen eljárás indult, Szepessy pedig bejelentette, hogy a képviselőket megillető mentelmi joggal megmenthető lenne a börtöntől, ezért támogatják.
Ebben az évben újra megmérettette magát Monokon, azonban a fideszes jelöltet nem tudta megszorongatni (Demeterné Bártfay Emese 58 százalékot szerzett), 41 százalékos eredményével a második helyen végzett.
Nemzetközi kapcsolatok
Ha már a polgármesterség nem jött össze, Szepessy építette pártja nemzetközi kapcsolatait, 2013-ban például nyílt levelet írt az Egyesült Királyság magyarországi nagykövetének, hogy tolmácsolja az Összefogás Párt jókívánságait a brit uralkodó család részére György Sándor Lajos cambridge-i herceg születése kapcsán.
Veszekedés a baloldallal
A 2014-es választások előtt Szepessy az áfakártya ötletével állt elő, majd azzal szerepelt a hírekben, hogy feljelentette a baloldali összefogást, amiért azok felvették az Összefogás nevet.
Az áttörés így sem jött el, Szepessy pártja 6500 szavazatot kapott, de a 0,13 százalékos eredmény sem vette el a kedvüket. "Körülbelül számoltunk ezzel, reálisan látjuk a helyzetünket"- fogalmazott a választás után a párt vezetője, aki szerint megpróbáltak valami mást nyújtani az embereknek, de ha a választók többségének nem erre van szüksége, azt tudomásul kell venni. Szepessy hozzátette: indulnak az EP- és az önkormányzati választásokon is, aztán építkeznek tovább, 2018-ra pedig "összerakják a csapatot".
298,5 milliós támogatás
Az Összefogás Párt 298,5 milliós állami támogatást kapott az induláshoz, költekezésük kapcsán azonban büntetőeljárás indult a számvitel rend megsértésének gyanúja miatt.
Ha egy biznisz beindul
Bár Szepessyék bejelentették, végül nem indultak az EP-választáson, annál inkább az azt követőkön. A tavaly őszi önkormányzati választáson az Összefogás Párt elnöke Nyíregyházán mérette meg magát. Születési- és lakóhelyén képviselőjelöltként 80 szavazatot kapott, polgármesterjelöltként 919-et, mindkét versenyben a mezőny utolsó felében végzett. Novemberben az újpesti időközi országgyűlési választáson indult független jelöltként, itt 64 ember szavazott bizalmat neki, miközben a győztes MSZP-s jelöltre több mint 13 ezren szavaztak.
Jött a veszprémi időközi, ahol szintén a jelöltek között volt. Ezúttal azonban csak 40 szavazat jutott neki, így még a Munkáspárt jelöltje is megelőzte. Ennek ellenére Tapolcán is próbálkozott az Összefogás Párt elnöke. A nem hivatalos végeredmény szerint itt is 0,14 százalékos eredményt ért el 40 szavazatával.
Gyurcsány és Demján hoppon maradt
Közben egy másik vonalon is építette pártja országos ismertségét a politikus, ugyanis tavaly decemberben beadott egy népszavazási kezdeményezést a vasárnapi zárva tartással kapcsolatosan. A formailag hibás kezdeményezést elutasították, de azt Szepessy január elején ismét benyújtotta. A Nemzeti Választási Bizottság azonban megtagadta az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ami ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. Az ügy csak április 1-én zárult le - a Kúria helybenhagyta az NVB döntését -, így hiába próbáltak jóval nagyobb támogatottsággal rendelkező szervezetek (DK, LIGA, VOSZ) a vasárnapi zárás témájában népszavazást kezdeményezni, azokat sorra elutasították a hatályos törvények alapján, mivel nem született jogerős határozat az első ilyen témájú kérdésben, amit még Szepessy nyújtott be. Időközben pedig a boltok bezárásáról hozott törvény hatályba is lépett március 15-én.
Szepessy Zsolt az ATV Egyenes Beszéd című műsorában a felmerült vádakra reagálva kijelentette: nem a Fidesz megbízásából adta be a népszavazási kérdést.
"Építkezek és tanulok"
A tapolcai választás után megkerestük a politikust, miért indul el minden időközi megmérettetésen.
Szepessy az atv.hu-nak elmondta, nem az volt a célja, hogy bejusson a parlamentbe, hiszen előre lehetett látni, hogy ezt a körzetet képtelenség megnyerni. "Építkezek és tanulok"- jelentette ki az Összefogás Párt elnöke, aki szerint parlamentbe jutásukra 2018 lehet a reális dátum, az eddigi választásokon tét nélkül indult el. Arról is beszélt, hogy volt értelme a kampánynak, hiszen Ajkán, Sümegen és Tapolcán a következő hetekben alakulnak meg pártjuk alapszervezetei.
Sok helyre eljut a kampány alatt
A tanulásról szólva elmondta, rájött, hogy a politikának csak kis része az üzenetek megfogalmazása, a nagyobb munka a háttérben zajlik: a szervezet felépítése, működtetése, az adminisztráció, stb. Azért is indul el több helyen, mert nagyon szereti az országot. "A választási kampányok során sok helyre el tudok jutni. Az utóbbi időben jártam a nyírádi bauxitbánya területén, a tapolcai tavasbarlangban, megnéztem több forrást Tapolca környékén, számos városban jártam, ahol leülhettem a tereken egy-egy kávéra és beszélgethettem az emberekkel"- mesélte. Mint mondta, ajkai fiataloktól például megtudta, hogy a legnagyobb problémának a kábítószer-fogyasztást tartják a városban. "Van olyan drog, amit állítólag már 500 forintért be lehet szeretni. Ezért most benyújtok egy olyan népszavazási kezdeményezést, hogy, aki fiatalkorúnak ad kábítószert, az kapjon tényleges életfogytiglani börtönbüntetést"- jelentette be Szepessy. Tudja, hogy nem fogják átengedni a kérdést, de figyelemfelhívásnak tartja a kezdeményezést.
Mindig elutasítják a kezdeményezéseit
Beszámolt róla, hogy már több mint 100 népszavazást kezdeményezett, de a Nemzeti Választási Bizottság mindig elutasította ezeket. Azt mondja azért, "mert nem éri meg nekik a szellemet kiengedni a palackból", hiszen tanultak a múlt hibáiból, amikor a vizitdíjról és a tandíjról szóló népszavazás a baloldal bukásához vezetett.
Nem tudni, hol indul legközelebb
Szepessy azt a következtetést is levonta a választásból, hogy nagyon sok olyan ember van az országban, aki még semelyik politikai tömörülés felé nem kötelezte el magát, ezért van jövője az Összefogás Pártnak. Azt még nem tudja, hol indul legközelebb, hiszen 3 évig nem várható időközi országgyűlési választás, azt pedig nem szeretné, hogy "a Jóisten magához szólítson még egy képviselőt".
Kamupárt? Cáfolja a vádakat
Az Összefogás Párt elnökét megkérdeztük arról is, mit reagál azokra a vádakra, melyek kamupártként említik szervezetét. "2006 óta folyamatosan foglalkozom politikával. 2010-ben indultunk az országgyűlési választásokon, amikor még semmilyen támogatás nem járt. Az egész választást a saját zsebemből finanszíroztam. Ezek miatt nehéz azt mondani, hogy 2014-ben a pénz miatt indultunk volna"- közölte. A politikus szerint csak olyan pártok esetében merülhet fel a kamupárt vádja, melyeket az új választási törvény hatálybalépése után alapítottak.
Nem fizetik ki a büntetést
A tavalyi EP-választás során felvett, de le nem adott ajánlóívek miatt kiszabott több tízmilliós bírságot még nem fizették be, de – mint mondta - nem is fogják. "Nem tartjuk korrektnek, hogy egy A4-es, nyomtatott papír 50 ezer forintot érjen. Senkit nem károsítottunk meg, semmilyen veszteség nem ért emiatt senkit"- magyarázta, majd hozzátette: tanultak az esetből, Tapolcán és Veszprémben már nem veszett el egy ajánlóívük sem, de korábban előfordult olyan eset is, hogy egy egyetemista elvitt egy hátizsáknyi ívet, aztán ellopták a hátizsákját.
Meglepődött a vizsgálaton
A számviteli törvény megsértése miatt pártja ellen indult büntetőeljárásról ő is csak a médiából hallott, meg is lepődött rajta. Mint mondta, "volt nálunk ÁSZ-vizsgálat és van egy jegyzőkönyvem, hogy elfogadták az adatokat". Hozzátette: "ha legközelebb indulunk, le fogok szerződni előbb egy könyvvizsgáló céggel".
A vasárnapi zárva tartás kapcsán beadott népszavazási kezdeményezéséről azt nyilatkozta, ha azt bármelyik párt kezdeményezi, akkor csak politikai haszonszerzésre használták volna. Ő azt gondolta, ha parlamenten kívüli emberként nyújtja be a kérdést, akkor a többi párt beállhat mögé, így nem fenyegetett volna az a veszély, hogy befolyásolják az embereket.
Volt szerepe a baloldal kudarcában
Szepessy kérdésünkre válaszolva elmondta, a baloldal tavalyi bukásában szerinte volt szerepe az Összefogás név körüli hercehurcának is, de állítja, hogy olyan helyzetbe hozták, hogy nem volt más lehetősége. "Megkértem őket a feljelentés előtt, hogy ne használják, de pökhendi módon azt mondták, hogy ne foglalkozzak vele. Emiatt biztos, hogy nagyot buktak, de mi is vesztettünk miatta szavazókat, mert lejáratták a nevünket"- vélekedett. | [
"Összefogás Párt",
"Fidesz"
] | [
"Nemzeti Választási Bizottság"
] |
Megemelt kormányzati támogatást kapott a Maccabi Európa Játékok – írja közleményében a szervező EMG 2019 Sport Kft. Az eseményt 2019. július 29. és augusztus 7. között Magyarországon rendezik, a többletköltségek fedezésére a kormány a Maccabi Európa Játékok előkészítéséhez, megszervezéséhez és lebonyolításához nyújtott támogatást 2,855 milliárd forinttal megemelte.
2019. július 29. és augusztus 7. között Magyarországon, Budapesten rendezik a 90 éves hagyományokkal rendelkező Maccabi Európai Játékokat. Közel 3000, a zsidó közösséghez kötődő sportoló érkezik több mint 30 országból, a szervezők meghívására még a tengerentúlról is, hogy 29 sportágban összemérje erejét – írja a közlemény.
A Maccabi Európa Játékok nemcsak sport-, hanem kulturális, közösségi és vallási rendezvény is. Öröm és büszkeség a szervezők és a magyar zsidó közösség számára, hogy Európa és a világ számára megmutathatja arcát, történelmét, virágzó kulturális életét, sportolóit.
Magyarország történetének legnagyobb felnőtt multisport eseményének rendezési jogát 2015-ben Bázellel versengve nyerték el a szervezők, a Maccabi VAC sportegyesület, a MAZSIHISZ és az MTK Budapest. Magyarország Kormánya, mint jelentős nemzetközi sporteseményt, és a jövő év legnagyobb európai zsidó kulturális eseményét, teljes körű támogatásáról biztosította a Játékok megrendezését.Az eredeti tervek szerint a Játékok idejére elkészült volna a rendezvény központi helyszínének otthont adó Kerepesi Úti Sportpark.
A beruházás azonban későbbi időpontra valósul meg, így a szervezők új helyszíneken, már meglévő budapesti világszínvonalú sportlétesítményekben rendezik meg a Játékokat. A helyszínek megváltozása, az új helyszíneken a Játékok lebonyolítása, az összetettebb logisztika feladatok megoldása szervezési, rendezési többletköltségekkel járnak. A Játékok szervezőinek kezdeményezésére a Kormány a Maccabi Európa Játékok előkészítéséhez, megszervezéséhez és lebonyolításához nyújtott támogatást 2,855 milliárd forinttal megemelte
– zárul a közlemény. | [
"EMG 2019 Sport Kft."
] | [
"Maccabi VAC",
"Maccabi Európa Játékok",
"Magyarország kormány",
"MTK Budapest"
] |
2010. március 10., szerda, 15:20 • Utolsó frissítés: 2010. március 11., csütörtök, 10:38
Címkék: BKV; Demszky Gábor; korrupció; Hagyó Miklós; revizor; belső ellenőrzés;
Már 2006-ban jelezte a BKV egyik belső ellenőre Demszky Gábornak, hogy a tömegközlekedési vállalatnál "lopnak, csalnak, sikkasztanak, fiktív számlákat" fogadnak be. A főpolgármester nem hallgatta meg a revizort és a hivatal nem is foglalkozott az üggyel, amit utólag azzal magyaráznak, hogy levelében az ellenőr "nem írt konkrétumokat".
A BKV egyik belső ellenőre 2006 őszén levelet írt Demszky Gábornak, azt állítva, hogy a BKV-nál különféle bűncselekményeket követnek el. A levélből kiderül, hogy a belső ellenőr 2006 szeptemberében személyes meghallgatást is kért az ügyben Demszkytől, ám akkor a főpolgármester titkára az alpolgármesterhez, Vajda Pálhoz irányította őt. Az ellenőrt azonban Vajda sem volt hajlandó személyesen fogadni, arra hivatkozva, hogy az ügyben nem kompetens. Telefonon mindössze annyit mondott neki: ha bűncselekmények nyomaira bukkant, tegyen feljelentést.
Az ellenőr ezt követően döntött úgy, hogy levelet ír Demszkynek. "Munkatársának (személyi titkárának) elmondtam, hogy a társaságunknál folyó lopások, csalások, sikkasztások, fiktív számlabefogadás és ebből következően ÁFA, SZJA, TB csalás folyik már évek óta" – írta a főpolgármesternek. Közölte: számításai szerint évente több milliárd forintot törvénytelenül, esetenként fiktív számlák alapján fizet ki a BKV. Igaz, konkrétumokat nem említett.
Utólag éppen a konkrétumok hiányával indokolta a Főpolgármesteri Hivatal sajtóirodája a hvg.hu-nak azt, hogy a főpolgármester nem foglalkozott az üggyel. Nem is válaszolt a revizornak és nem is fogadta személyesen, így lényegében esélyt sem adott rá, hogy az ellenőr elé tárja esetleges bizonyítékait. A revizor levelét a hivatal a közlekedési ügyosztályért felelős aljegyzőre szignálta, amit utólag azzal indokolnak, hogy ekkor még nem volt új városüzemeltetési főpolgármester-helyettesük. "A hivatal munkatársai tájékozódtak a BKV-nál és úgy találták, hogy alapvetően a levélíró és közvetlen felettese közötti személyes konfliktusról van szó. Mivel a levélnek sem közlekedésszakmai relevanciája nem volt, sem konkrét bejelentést nem tartalmazott, további intézkedés nem követte" – közölte a sajtóiroda a hvg.hu-val.
Csakhogy a belső ellenőr a Demszkynek írt levelében világosan leírta, hogy munkaügyi konfliktusa van a felettesével (emiatt fegyelmi eljárás is indult ellene), ami szerinte éppen azzal függ össze, hogy revizorként átlátja a vállalat "gazdasági, pénzügyi vonalait".
Az ellenőr – aki nem sokkal ezután az utcára került és pert indított a BKV ellen – később e-maileket írt Demszky Gábornak, hogy válaszoljon érdemben a levelére. Ezen kívül azt is kérte, hogy a hivatal adja meg korábbi levelének iktatószámát, mivel azt a folyamatban lévő bírósági eljárásban fel kívánja használni. Demszkynek írt e-mailjére már Hagyó Miklós válaszolt 2007 decemberében, kifejtve: a revizor által felvetett problémák "alapvetően munkaügyi természetűek" és a hivatalt közvetlenül nem érintik, ezért nem is kívánnak vele foglalkozni. Egyúttal közölte, a panasz a BKV felügyelőbizottságára tartozik, ezért azt megküldte a testület elnökének.
A revizor ekkor Szabó Mátéhoz, az állampolgári jogok országgyűlési biztosához fordult, aki szintén érdeklődött a hivatalnál az ügyben. Szabónak ugyancsak Hagyó Miklós válaszolt 2008 áprilisában. A szocialista főpolgármester-helyettes az ombudsmannak lényegében megismételte azt, amire most a Főpolgármesteri Hivatal sajtóirodája is hivatkozik: azért nem foglalkoznak az üggyel, mert a revizor nem írt konkrétumokat és egy munkahelyi konfliktusról van szó. Sőt, jelezte: addig nem is akarnak foglalkozni az üggyel, amíg a BKV és az egykori dolgozója között zajló per le nem zárul. Hagyó egy szóval sem említette ugyanakkor az ombudsmannak, hogy a revizor panaszának kivizsgálására kérte volna a felügyelőbizottság elnökét. Úgy tudjuk egyébként, az fb elnöke később telefonon arról tájékoztatta a panaszos ellenőrt, hogy a testületnek "nincs elég apparátusa" az ügy kivizsgálására.
A revizor és a hivatal között folyó levelezésekből egyébként az is kiderül, hogy a "munkaügyi konfliktussal" 2005-ben Aba Botond akkori vezérigazgató is foglalkozott. Demszkynek írt, 2006-os levelében a belső ellenőr azt állította: Aba nem engedte, hogy "állításaimat a találkozásunkkor nálam lévő bizonyítékokkal alátámasszam". Hogy ez valóban így volt-e vagy sem, nem tudni. De tény, hogy a vezérigazgató 2005-ben a revizornak azt írta: felettesével több alkalommal is egyeztetett, és mivel a "kialakult kép nem egyértelmű", ezért azt szeretné, ha az ellenőrt a vállalaton belül áthelyeznék.
Noha a revizor Demszky Gábornak írt levele tényleg nem tartalmaz konkrétumokat, érthetetlen, hogy az ellenőr ügyét miért nem vizsgálta komolyabban a hivatal. De a levél egyben arra is rávilágít, hogy konkrétumok nélkül ugyan, de a főpolgármester már négy éve értesült arról, mi folyik a BKV-nál. A levelet ugyanis nem az "utcáról" írta valaki, hanem a Belső Ellenőrzési és Biztonsági Főosztálytól egy dolgozó, akinek vélhetően rálátása volt az eseményekre. Ráadásul az élet utólag mégiscsak őt igazolta.
Dezső András | [
"BKV"
] | [
"Belső Ellenőrzési és Biztonsági Főosztály",
"Főpolgármesteri Hivatal"
] |
A múzeum műtárgyait tároló Museum Complex Kft. szállíthatja az Iparművészeti Múzeum épületében hátramaradt Hopp Ferenc Gyűjtemény műtárgyait is, közel 300 millió forintért.
A szerződés módosítása a Közbeszerzési Értesítőben jelent meg pénteken, ami közel 300 millió forinttal drágítja meg a felújításra váró Iparművészeti Múzeum (IMM) szerződését.
Az Iparművészeti Múzeum még 2017-ben zárt be, mert a kormány tervei közt szerepel, hogy felújítja az igen rossz állapotban lévő épületet. A felújítás máig nem kezdődött el, a szükséges 25 milliárd forintot először megadták, aztán pedig fokozatosan visszavonták.
A sok ezernyi műtárgy kiköltöztetésére kiírt közbeszerzést a Complex Kft. nyerte el még 2017. decemberében. A munkát 1,35 milliárd forintért vállalta a cég, ezért az összegért elvégezték a műtárgyak csomagolását, szállítását, és tárolását, egészen addig amíg az IMM épülete rekonstrukció alatt áll.
A szerződés most 288 millió forinttal drágult, a módosításra azért volt szükség mert a költözés során hátrahagytak egy gyűjteményt. A Hopp Ferenc Gyűjtemény átadásának előkészítése, csomagolása és a tárolási helyre történő szállítmányozási feladatainak ellátásával szintén a Museum Complex Kft.-t bízták meg.
A hivatalos értesítésben megmagyarazták azt is, hogy miért nem változhat a szerződő fél személye. Az úgynevezett műtárgysüllyesztő szerkezet a cég tulajdonát képezi, ami nélkül a raktárakból történő elszállítás a múzeumi liftek üzemképtelen volta miatt lehetetlenné válna. Tehát ha a már helyszínen lévő szerkezetet használják azzal időt, és pénzt nyernek.
A cég a keleti gyűjteményt a kőbányai Jászberény út 55. szám alatt található raktárépületébe szállítja, ugyanoda, ahová a többi műtárgy is került. Azonban a módosítás kiköti, hogy a Hopp Ferenc Gyűjtemény esetében megőrzési, illetve raktározási tevékenységre nem terjed ki a szerződés.
A gyűjtemény szállítása az eredeti közbeszerzésben nem szerepelt, azonban egy ekkora kollekció nem eldugva hevert a szekrényben. A gyűjtemény korábban az Iparművészeti Múzeumhoz tartozott, azonban 2014-ben átkerült a Szépművészeti Múzeumhoz. A műtárgyak egy része a régi helyén, az Üllői úton maradt, így az Iparművészeti Múzeum tovább őrizte a gyűjteményt.
Az IMM a rekonstrukció miatt a saját műtárgyait kipucolta az épületből, azonban tavaly novemberben írta meg a Magyar Hang, hogy a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Gyűjtemény csaknem tízezer darab műtárgya az Üllői úti palotában maradt.
Nem először drágul a szerződés
Tavaly márciusban a szerződés 1,35 milliárdról 1,79 milliárd forintra drágult. A szerződést akkor egy évvel meghosszabbították, mivel az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója jelentősen megcsúszott, így pedig a költségek is nőttek, hiszen tovább kell a cégnek tárolnia a műtárgyakat. (Az eredeti teljesítési határidő: 2019. 03. 31. volt, a módosított teljesítési határidő: 2020.03.31.)
A meghosszabbított határidő nemsokára újból lejár. A műtárgyak pedig addig maradnak a Jászberényi úton kialakított létesítményben, amíg be nem fejeződik a felújítás. A raktározás szempontjából nem túl jó hír az adófizetőknek, hogy az Iparművészeti Múzeum tavaly visszavonta az épületének felújítására, valamint bővítésére kiírt tendert.
Ugyanabban a hónapban egy másik szerződésmódosítás is napvilágot látott, a már zajló költözés során olyan lezárt területekről és szekrényekből kerültek elő “kulturális javak", amelyek szintén át kellett költöztetni. Ez a meglepetés közel fél milliárd forintba került az adófizetőknek, a szerződés összege 2,27 milliárd forintra emelkedett.
A múzeumi tenderekben egyébként az utóbbi időkben szinte verhetetlen a Museum Complex, többek között ők nyerték el a Liget Budapest beruházáshoz kapcsolódó szállítmányozási feladatok ellátását is.
Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám:18516641-1-42
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával! | [
"Museum Complex Kft.",
"Iparművészeti Múzeum"
] | [
"Hopp Ferenc Gyűjtemény",
"Közbeszerzési Értesítő",
"Szépművészeti Múzeum",
"Magyar Hang",
"Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Gyűjtemény"
] |
Az Orbán-kormányhoz közel álló vállalkozók eddigi egyik legnagyobb külföldi felvásárlása volt az, amelyet a most lekapcsolt szlovák milliárdossal, Jaroslav Hascákkal kötöttek. Az egyik leggazdagabb szlovák üzletembert december 4-én helyezték előzetes letartóztatásba, a komoly politikai befolyást is szerzett befektetőt pénzmosással és vesztegetéssel vádolják.
A Penta-csoport éppen vevőt keresett a Prága melletti repülőgépgyárra, az Aero Vodochodyra, amikor Orbán Viktor egyik fürkésze, Tombor András arra portyázott, és bejelentkezett az üzletre. A Penta, amelynek nem ismeretlen terep Magyarország, hiszen a Kaiser Food felvásárlásával már több mint egy évtizede jelen van a húsiparban, májusban alapította meg a Vodochody Holdings HU Kft.-t Budapesten, hogy azon keresztül adja át a régió legjelentősebb repülőgyárának 51 százalékát Tombor cégének.
Régi vágya teljesült ezzel a kormányfőnek, aki évek óta szorgalmazta az expanziót, és habár Mészáros Lőrinc és Jászai Gellért tőzsdei cégei rendre célul tűzték ki a külföldi terjeszkedést, eddig sehol sem sikerült labdába rúgniuk, hacsak nem tekintjük annak a határon túli fociklubokat.
A cikk teljes terjedelmében az e heti HVG hetilap Magyarország rovatában, illetve online a hvg360-on olvasható. | [
"Vodochody Holdings HU Kft.",
"Aero Vodochody"
] | [
"Kaiser Food"
] |
Két réteg helyett egy réteg aszfaltot húztak a XVI. kerületi Mátyás utcában, azt is késve, koszos, szemetes, előkészítetlen talajra. Az eredmény: egy év múlva már kátyúzni kellett, 3 év múlva pedig az út 30-40 százaléka hibás volt. A 60 hónapos jótállásról egy fővárosi hivatalnok valamiért lemondott egy szerződésmódosításban, a kivitelező nem javít.
Több hónapos aktatologatás után az ügyészség csak most rendelt el nyomozást a fővárosi útfelújítási pályázatok kapcsán.
A főváros kontra útépítő társaságok kártérítési per tárgyalásán nem volt elég szék a sok ügyvédnek.
Repedések a Mátyás király úton
A fővárosi önkormányzat pénzügyi ellenőrző bizottsága a napokban tárgyalta a XVI. kerületi Mátyás király út 2005-ben történt felújításáról szóló belső ellenőri jelentést. György István, a testület fideszes elnöke elmondta, hogy a jelentés bizonyítja: nemcsak 2006-ban, hanem korábban is úgy folytak a dolgok a felújítások során, mint egy kuplerájban.
A politikus hozzátette, a bizottság úgy döntött, hogy felkéri Demszky Gábor főpolgármestert, hogy tegye meg a szükséges jogi lépéseket az ügyben. Ez azt jelenti szerinte, hogy a jótállási és a kártérítési kötelezettséget be kell vasalni.
Az Index birtokába került a napokban elkészült belső ellenőri jelentés, amely súlyos megállapításokat tartalmaz a 2005. június-júliusban elvégzett útfelújításról. A vizsgálatot azért kellett elvégezni, mert az út minőségével kapcsolatban rengeteg panasz érkezett.
Egy évet se bírt ki az új burkolat
A vizsgálat szerint már egy évvel a befejezés után három helyen találtak úthibákat (repedezettség, kátyúsodás, süllyedések), amelyet akkor még kijavított a kivitelező Strabag. Két évvel később már 60 helyen süllyedt meg az aszfalt, ami azt jelentette, hogy az út 30-40 százaléka meghibásodott addigra.
Repedések a Mátyás király úton
A vizsgálat megállapította, hogy a felújítás nem az ajánlati felhívás és dokumentáció szerinti műszaki tartalomnak megfelelően valósult meg. Ez azt jelenti, hogy menet közben több módosítás történt a beruházásban. Így a megrendelő és a kivitelező képviselői megegyeztek arról, hogy az utat a szerződésben szereplő 900 méter helyett 1270 méter hosszan újítják fel.
Ennek érdekében a megrendelő beleegyezett, hogy kettő helyett egy réteg aszfalt kerüljön az útra, és a 60 hónapos jótállásról is lemondott. (A jelentés szerint a hivatal részéről aláíró munkatársnak erre nem is lett volna joga.)
Nincs jótállás, nincs javítás sem
A munkafegyelem a folytatásban fellazult, erről árulkodnak a műszaki ellenőr jelentésben idézett feljegyzései. Eszerint a kivitelező nem az elvárható és vállalt ütemezés szerint és minőségben végzett munkát.
A műszaki ellenőr bejegyzései 2005. június 28. "...szegélyépítés folyik rendkívül lassú tempóban, réteges tömörítés, tömörség mérés nélkül"
2005. július 4. "...erősítést kérek (létszám, gépek), szakszerűbb munkavégzést"
2005. július 13. "...a kivitelező által ígért többlet aszfalt vastagság nincs meg"
2005. július 8. "engedély nélküli és szakszerűtlen munkavégzés folyik_ tömörítetlen, laza, koszos, szemetes, egyenetlen felületre terítenek aszfaltot, az így terített aszfaltréteg az alaptól el fog válni"
A megrendelő a beruházás befejezése után pótmunkát kért még 4 millió forintért, de a vizsgálat a hiányos papírok miatt nem tudta megállapítani, hogy mire használták fel a pénzt. Az útfelújítás csaknem 50 millió forintba került.
Az átadás mintegy egy hetet késett, ám a főpolgármesteri hivatal munkatársai nem éltek sem a késedelem esetére a szerződésben meghatározott kötbérrel, sem a jóteljesítési garancia érvényesítésével. (Sőt a 60 hónapos jótállásról le is mondtak írásban.) Az utat végül gond nélkül átvették.
A jótállás ügye 2008-ban került elő újra, amikor a Strabagnak benyújtották a hibalistát, és felszólították, hogy javítsa ki a körülbelül 60 úthibát. Ám a cég fityiszt mutatott, arra hivatkozva, hogy az egy rétegben aszfaltozott szakaszon mentesül a jótállási kötelezettség alól.
Azaz nemcsak az utat sikerült botrányos minőségben felújítani, hanem még a szokásos (és eredetileg a szerződésbe foglalt) 5 éves garanciát sem tudja a főváros érvényesíteni. | [
"Strabag"
] | [] |
A Homlok Építő Zrt. egyetlen év alatt meghatszorozta bevételeit.
Mészáros Lőrinc lapjában érvel a vasútépítő veje a vasúti közbeszerzések mellett
Nyilvánosan elérhetővé vált az Igazságügyi Minisztérium honlapján a Homlok Építő Zrt. tavalyi évre vonatkozó beszámolója, ebből derül ki, hogy
a mindössze két és fél éve létező cégnek tavaly 3,9 milliárd forint bevétele volt, szemben a 2017-es 649,6 millió forinttal.
A Homlok Építő Zrt.-ben tulajdonos
Mészáros Lőrinc lánya, Homlok-Mészáros Ágnes ,
lánya, , az ő férje, a felcsúti milliárdos veje, Homlok Zsolt
és Homlok Tibor.
A dokumentáció szerint a 763,4 millió forintos adózott eredményből 250 millió forintot vesznek ki osztalékként.
Homlok Zsoltot 2016 szeptemberében menesztették a Swietelsky Vasúttechnika Kft. ügyvezetői posztjáról. Korábban éppen a Homlok vezette cég kapott megbízást a felcsúti kisvasút építésére, a dél-balatoni vasút 100 milliárd forintos megaberuházásában pedig konzorciumi társa volt Mészáros cégének, az R-Kord Kft.-nek. Távozása után hozta létre a Homlok Építő Zrt.-t.
Az üzletember 2017-ben vette feleségül Mészáros Lőrinc lányát, Ágnest. Az üzletember egy érdekeltsége, a Vasútvill Kft. 2018 nyarán apósával együtt nyert el 23 milliárd forintos vasútépítési megbízást. A Homlok Zrt. 2019 hetedik napján behúzott az egy állami megrendelést: 730 millió forintért fejleszeti a Szombathelyi Sportligetet a Prenor Kertészeti és Parképítő Kft.-vel.
Beházasodott a Mészáros családba és lassan meg is van az első milliárdja Homlok Zsolt tavaly vette feleségül Mészáros Lőrinc lányát. Ennek megfelelően jó éve volt, csak egyik cégéből 855 millió forintot vehetett ki.
Kiemelt kép: Rosta Tibor / MTI | [
"Homlok Építő Zrt."
] | [
"Vasútvill Kft.",
"Swietelsky Vasúttechnika Kft.",
"Prenor Kertészeti és Parképítő Kft.",
"Igazságügyi Minisztérium",
"R-Kord Kft."
] |
Három sajtóhelyreigazítási pert indított a Telex ellen a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft., mert szerintük megalapozatlanul állítottuk, hogy közpénzből működnek, illetve, hogy juthatott közpénz is a cégbe. Álláspontjuk szerint "független forrásokból működnek", tevékenységükhöz "se közvetlenül, se közvetett módon" nem kapnak közpénzt. A Megafon szerint cikkeink valótlan és megalapozatlan tényállításokat tartalmaznak, valamint valós tényeket – és ezzel a Megafont – hamis színben tüntetik fel.
Az első per pénteken indult, ebben az eljárásban egy november 25-i cikkünket kifogásolják. Tényfeltáró anyagunkban a kormányzati szimpátiáját nem titkoló Alapjogokért Központról írtunk, amelynek működéséhez legalább két és fél milliárd forinttal járultak hozzá 2013 óta a magyar adófizetők. Annak jártunk utána, hogyan kapcsolódik össze az Orbán-kormány, és a kormányzati retorikát szajkózó, jól felépített influenszerhálózat, és hogy juthat-e vajon közpénz a pártalapítványon és más alapítványon keresztül a szervezethez.
A cikk szerint a magyar kormányt és annak kommunikációját különböző módon támogató szervezetek finanszírozását a Miniszterelnöki Kabinetiroda szervezi egy közbenső civil szervezet, a Batthyány Lajos Alapítvány közbeiktatásával. Az alapítványnak az a szerepe, hogy a központi forrásból kapott pénzeket továbbadja, többségében a kormány politikáját támogató civil szervezetek számára. Az egyik kiemelten támogatott szervezet az a Jogállam és Igazság Kft., amely az Alapjogokért Központot működteti. Ez utóbbi és a Megafon közös jellemzője, hogy a közmédiában és más kormánypárti médiumokban gyakran szereplő Kovács István vezető szerepet tölt be mindkét szervezetben. Ő az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, és ő az, aki létrehozta a Megafont.
Az érintett cikkünk írásakor megkerestük az Alapjogokért Központot és a Megafont is. A Megafon egyáltalán nem válaszolt, az Alapjogokért Központ csak egy semmitmondó választ küldött, és egyben elutasította a közérdekű adatigénylési kérelmünket. A Megafon tehát nem árulja el, pontosan miből jön össze annyi pénz, amiből aztán több millió embert elérő, kormányzati narratívát erősítő Facebook-kampányokat finanszíroznak.
A pénteki tárgyaláson a Telex indítványozta, hogy a bíróság idézze be tanúként Kovács Istvánt, a Megafon képviselőjét, és kértük Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ képviselőjének tanúként való meghallgatását is. Az indítványokat a bíró elutasította, a tanúkat nem idézték be a tárgyalásra.
Miért közügy?
Nagyon fontos aspektusa a történetnek, hogy a Telex szerint közügyről van szó. Hiszen a kormányt és annak kommunikációját támogató szervezetek finanszírozásáról, azok átláthatóságáról, vagy épp átláthatatlanságáról van szó. A magyar Alkotmánybíróság (AB) gyakorlata szerint a közügyekkel kapcsolatos beszéd – tehát így cikkünk is – kiemelt alkotmányossági védelmet élvez. Az Alkotmánybíróság egyik határozata például kimondja, az állami szervek ellenőrizhetősége a polgárok demokratikus önkormányzásának lehetőségét biztosítja, így a polgároknak alapvető joguk van ahhoz, hogy a közügyeket érintő kérdésekről információhoz jussanak. És az AB kimondta azt is, a szólásszabadság különleges védelmet követel akkor, amikor a közéletben szerepet vállaló személyek tevékenységét érinti.
Márpedig a Megafon rendkívül aktív a magyar közéletben. A brutálisan sok elköltött hirdetési pénz miatt valószínűleg szinte minden olvasó találkozott már a tartalmaikkal a Facebookon. A Megafon 8-10 ember – jellemzően a kormánybarát médiából kikerült figura – posztjait támogatja. Ők magukat véleményvezérnek nevezik, de abból kiindulva, hogy a mondanivalójuk mindig 100% átfedésben van a kormány aktuális üzeneteivel, a propagandista kifejezés sem túlzás rájuk.
A Megafon nagyjából a tavalyi ellenzéki előválasztással párhuzamosan emelkedett a legtöbbet költő magyar facebookos közéleti hirdetők közé, év végére pedig átvették az első helyet ezen a listán – ami különösen úgy nagy szó, hogy a Facebook Ad Library 2019 áprilisa óta dokumentálja ezeket a pénzmozgásokat, vagyis bő egy év hátrányból indult a Megafon. December 31-én pedig átlépték az 500 millió forintos álomhatárt is. Ebből 182 milliót decemberben hirdettek el, vagyis ha tartják ezt a tempót (és a választás előtti időszakban valószínűleg fogják is tartani), márciusban meglehet akár az egymilliárd is.
A Megafon alapállítását, miszerint a közösségi médiában a jobboldali-konzervatív vélemények el vannak nyomva, nem támasztják alá sem a Lájkbajnokság sorozatunk tapasztalatai, sem a témába vágó kutatások.
A Megafon hirdetési stratégiája a nyers erő elvén alapul, nem igazán törődnek a reklámok célzásával különféle célcsoportokra, inkább azt próbálják elérni, hogy szó szerint a csapból is az ő üzeneteik folyjanak. Minderről itt írtunk bővebben.
A pénteken indult ügyben január végén várható ítélethirdetés, amiről természetesen beszámolunk majd, csakúgy, mint a másik két Megafon által, lapunk ellen indított per esetében. | [
"Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft.",
"Alapjogokért Központ"
] | [
"Jogállam és Igazság Kft.",
"Batthyány Lajos Alapítvány",
"Facebook Ad Library",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] |
A paralimpiai bizottság elnökének botrányos ügyei miatt a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke elfogadhatatlannak nevezte, hogy sportvezetők önös érdektől vezérelve ne ismerjék fel, mi az egyetlen helyes út előttük. Szerinte Gömöri Zsolt elvesztette a hitelét, és már nem tudja képviselni sem a bizottságot, sem a sportolókat.
Elkészült a jelentés a gyanús ügyekről. Minden rendben, írja az fb, majd lemondott.
Borkai Zsolt, a Magyar Olimpia Bizottság elnöke szó szerint ki nem mondva, de távozásra szólította fel a Magyar Paralimpiai Bizottság vezetőjét, Gömöri Zsoltot a körülötte kialakult helyzetre hivatkozva.
"A Magyar Paralimpiai Bizottság jogilag független, autonóm módon működő civil szervezet, ezért a Magyar Olimpiai Bizottság sem irányítási, sem vizsgálati jogosultsággal nem rendelkezik a Magyar Paralimpiai Bizottsággal szemben" - írta közleményében Borkai, aki szerint a Magyar Paralimpiai Bizottság vezetése körül rendkívül sajnálatos és méltánytalan helyzet alakult ki és súlyosbodott.
" Magyar Olimpiai Bizottság elnökeként az ügy kirobbanásakor határozottan elhatárolódtam a végtörlesztésre kapott hárommillió forintos vissza nem térítendő támogatásától, elitélve azt. A magyar sport tisztaságának, jó hírének és hitelének megőrzése érdekében ezúton is kérem a Magyar Paralimpiai Bizottság vezetőit, hogy a tisztességes játék alapelvét, valamint írott és íratlan szabályait ne csak a sportpályákon, edzőtermekben és versenyhelyszíneken, de a saját működésük, gazdálkodásuk során és döntéseikben is alkalmazzák. Ezzel biztosítva paralimpikonjainknak a riói paralimpiára a zavartalan felkészülést és a sikeres részvételt."
"Elfogadhatatlannak tartom, hogy amikor sportolóink olimpiára, paralimpiára készülnek és folyamatosan versenyeznek a sikeres kvalifikáció jegyében, akkor a sport tisztaságához, a fair play szelleméhez méltatlan ügyek elvonják a figyelmüket
Szintén elfogathatatlannak nevezte, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság és Budapest Önkormányzata az ország sporttörténetének legnagyobb vállalkozásának kezdetén, "ami csak összefogással valósulhat meg, akkor sportvezetők önös érdektől vezérelve ne ismerjék fel, mit kell tenniük, mi az egyetlen helyes út."
Budapesti olimpia Borkai azokra a tervekre utalt, amelyek szerint Budapest megpályázná a 2024-es olimpia rendezését
Borkai: Gömöri Zsolt már nem tudja hatékonyan képviselni és hitelesen szolgálni a Magyar Paralimpiai Bizottságot, a sportolókat.
"Őszintén bízom benne, hogy sikerül olyan döntést hoznia, amivel hozzájárul a Magyar Paralimpiai Mozgalomhoz méltatlan helyzet haladéktalan, tisztességes és megnyugtató rendezéséhez, amely az egész magyar sport érdekét szolgálja" - zárja közleményét a MOB-elnök.
A Magyar Paralimpiai Bizottság elnökéről május elején derült ki, hogy 2012-ben hárommillió forint vissza nem térítendő támogatást vett fel a bizottságtól saját lakáshitele végtörlesztésére. A szervezetet emellett visszaélésekkel, törvénytelenséggel vádolták meg, többek között vezetői indokolatlan utazásaival. Gömöri a vissza nem térítendő támogatást - melyet Deutsch Tamás alelnök javaslatára szavazott meg neki az elnökség - törvényesnek nevezte.
Gömöri Zsolt május 12-én bejelentette, hogy visszafizette a felvett hárommillió forintot. Mint mondta, annak ellenére döntött így, hogy szerinte 2012-ben jogszerűen vette fel a vissza nem térítendő támogatást, hiszen ez a lehetőség akkor minden köztisztviselőt megilletett.
Az elnök ellen május 21-én több parasportoló nevében csoportos feljelentést tettek a Központi Nyomozó Főügyészségen. Ezt megelőzően közös nyilatkozatban, nyolcpontos petíciót benyújtva lemondásra szólították fel az elnököt, az elnökséget és a felügyelőbizottságot is. A petíciót több mint ötszázan írták alá, köztük Pálos Péter, Krajnyák Zsuzsanna, Dani Gyöngyi, Vereczkei Zsolt, Pásztory Dóra vagy az ügyet a parasportolók részéről képviselő Koller Sándor.
Az ügyben többször megszólalt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is, aki most csütörtöki sajtótájékoztatóján is megkérdezték, és azt mondta: személyes véleménye szerint amit a bizottsági elnök tesz, az többet árt a paralimpia ügyének, mint használ. Azzal tenne jót az ügynek, ha távozna, és utána tisztújítást tartanának - közölte. | [
"Magyar Paralimpiai Bizottság"
] | [
"Budapest Önkormányzata",
"Magyar Olimpia Bizottság",
"Magyar Olimpiai Bizottság",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Magyar Paralimpiai Mozgalom"
] |
Az Országos Roma Önkormányzat és a Türr István Kutató és Képző Intézet tanulónként egymillió forintot fizetett egy tizenegy hónapos ápoló tanfolyamért a Nő az esély nevű projektben. A diákok ebből az összegből akár járhattak volna az orvosi egyetemre is, az általános orvosi kar költségtérítési díja ugyanis évente 975 ezer forint. A két hónapos dajkaképzésért 180 ezer forintot számoltak el, pedig a piacon már 60 ezer forintért is találni ilyen tanfolyamokat.
Összesen másfél milliárdos uniós támogatást kapott az a Nő az esély nevű projekt, amelyben 1000 roma nőt juttattak valamilyen szakmához. A különböző tanfolyamok azonban igen túlárazottak tűnnek, a 11 hónapos ápolóképzést például fejenként egymillió forintból hozták ki.
Az orvosi egyetemen a képzések idején két félévért 975 ezer forintot kellett fizetni,
így a projektben részt vevők akár ide is járhattak volna. A két hónapos dajkaképzés ára 180 ezer forint volt tanulónként, ugyanezt a tanfolyamot piaci alapon már 60 ezer forintért el lehet végezni.
Több romákat segítő programmal is gond volt Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd
Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) és a Türr István Kutató és Képző Intézet (TKKI) gyanús pénzköltéseivel már korábban is foglalkoztunk. A kormány a Híd a munkába nevű projekt miatt pénzvisszafizetésre is kötelezte az ORÖ-t, a legnagyobb programokat pedig átadta a TKKI-nak.
Hadházy Ákos, az LMP korrupcióügyi szóvivője szerint viszont
ennél rosszabb helyre nem is kerülhetett volna a pénz,
hiszen a két szervezet korábban is szorosan együttműködött és több programot is közösen vittek.
Nem adják ki a neveket
A politikus úgy vélte, hogy a Nő az esély programban szervezett tanfolyamok esetében nemcsak a túlárazottsággal volt baj, hanem a matematikával is. "Az volt a terv, hogy az ezer nőből 150-en kapnak rövidebb és olcsóbb képzést, a többiek pedig hosszabbat és drágábbat. Így jött volna ki az a 900 millió forintos összköltség. A valóság viszont az volt, hogy legalább 380-an kapták az olcsó képzést, a végösszeg viszont ugyanaz maradt" – fogalmazott Hadházy Ákos.
Farkas Flóriántól azt kérte Orbán Viktor, hogy "istápolja" a roma közösséget Forrás: MTI/Kovács Tamás
Az LMP-s politikus elmondta, hogy megpróbálták kikérni a tanfolyamokban részt vevő 1000 roma nő névsorát is, mert információik szerint sokan közülük az Országos Roma Önkormányzat tagjainak rokonai, ismerősei.
Az Emmi megtagadta a nevek kiadását, pedig a programot uniós forrásból finanszírozták"
– fogalmazott Hadházy, aki azt is jelezte, hogy perelnek majd az adatokért.
A névsor azért is érdekes lehet, mert a tanfolyamon részt vevők ösztöndíjat is kaptak, az 1000 nő összesen 500 millió forintot. A program lezárásakor egyébként nagyszabású záróbulit tartottak, összesen 10 millió forint értékben.
A kormány továbbra is bízik az ORÖ-ben
Hiába sok botrány, úgy tűnik, a kormány továbbra is bízik az Országos Roma Önkormányzatban és TKKI-ben. Mint ahogyan azt az Origo megírta, a kedvezőtlen ÁSZ-jelentés, a NAV nyomozása és a korrupciós botrányok ellenére szó sincs arról, hogy kizárják az Országos Roma Önkormányzatot a pályázati pénzek elosztásából. Sőt egy, a birtokunkba került kormányzati levél szerint arra kérték az ORÖ-t, hogydolgozzanak ki egy újabb romaprogramot. A Czibere Károly felzárkóztatásért felelős államtitkár által aláírt levél szerint arra kérik Hegedüs Istvánékat, hogy tegyenek szakmai javaslatokat a foglalkoztatás növeléséére. A levélben az államtitkár azt is jelzi, hogy a sikeres pályázati részvételhez az is kell, hogy az ORÖ a 2007–2013-as ciklust szabályosan zárja le. | [
"Országos Roma Önkormányzat"
] | [
"Türr István Kutató és Képző Intézet"
] |
A Demokratikus Koalíció sajtóirodájának tájékoztatása szerint Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője elvesztette azt a pert, amit az Altus Zrt. indított ellene jó hírnevének megsértése miatt.
Fotó: Balogh Zoltán / MTI Deutsch Tamás
A Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy Deutsch Tamás megsértette a Gyurcsány Ferenc által tulajdonolt Altus Zrt. jó hírnevét, ezért egymillió forint sérelemdíj megfizetésére kötelezte. A bíróság egyúttal arra kötelezte a fideszes politikust, hogy hozza nyilvánosságra az alábbi közleményt:
Sajnálkozásomat fejezem ki amiatt, hogy valótlanul állítottam, hogy az Altus Zrt. az elnyert uniós megbízása keretében kapott forrásból juttatott 80 millió forintot Czeglédy Csabának.
Deutsch Tamás a Facebook-oldalán reagált a hírre, ebben azt írja, hogy
a Fővárosi Törvényszék szabálytalanul kézbesítette a tárgyalásra szóló idézést, így a perről sem nekem, sem a jogi képviselőmnek nem volt tudomása, ezért a tárgyaláson nem tudtunk résztvenni, ez az Altus “hatalmas győzelmének" az egyszerű indoka. A bíróság ítéletének írásba foglalása után haladéktalanul kezdeményezzük a döntés hatályon kívül helyezését, és a tárgyalás szabályos lebonyolítását. | [
"Altus Zrt.",
"Demokratikus Koalíció"
] | [
"Fővárosi Törvényszék"
] |
Lejárt a Médiatanács kilenc éves mandátuma, elvileg most kellett volna megválasztani a testület új tagjait. Ez nem történt meg, a Fidesz lényegében megpuccsolta a folyamatot. A kormánypártnak nem számít a demokratikus szabályok betartása, csak az a fontos, hogy ne kerülhessen a Médiatanácsba olyan tag, akit ellenzéki pártok delegálnak.
Az elmúlt évtizedben a Fidesz médiapolitikájával szemben megfogalmazott kritikák egyik visszatérő eleme volt az egypárti, vagyis ellenzék nélkül működő Médiatanács. Az ötfős Médiatanácsot 2010 októberében választották meg, 9 évre. A tagok mandátuma hamarosan lejár, a médiatörvénynek megfelelően össze is ült egy eseti parlamenti bizottság, hogy jelölje az új Médiatanács tagokat. Az ellenzéki pártok meg is nevezték jelöltjeiket. A parlamenti bizottsági ülésen a Fidesz bejelentette, hogy nem állít jelölteket. Ezzel megakadályozta, hogy a parlament új tagokat válasszon a Médiatanácsba.
Miért nincsenek új Médiatanács tagok?
A 2010-es médiatörvény szerint a parlament azokról a jelöltekről szavaz, akiket az eseti bizottság állít. Az eseti bizottságban első körben egyhangúlag kell dönteni a jelöltek személyéről. Ha a kormánypárti és az ellenzéki tagok nem tudnak egyhangúlag megállapodni a négy jelöltről, akkor a törvény szerint a második körben kétharmados többség kell a jelöléshez. Mivel az eseti bizottság tagjai ugyanolyan szavazati arányokkal rendelkeznek, mint az általuk képviselt parlamenti frakciók, a kormánypártok második körben az ellenzék megkerülésével, egyedül is állíthatnak jelöltet. Éppen ez volt 2010-ben a szavazás célja, és így jött létre annak idején az egypárti Médiatanács. A Fidesz azonban most nem azt a megoldást választotta, hogy a saját jelöltjeit az ellenzék nélkül áttolja a bizottságon. Azzal, hogy nem is állított jelölteket és nem szavazott a fideszes képviselő, eleve kizárta mind az egyhangú, mind a kétharmados döntést.
Ennek mi értelme? A médiatörvény határozottan kizárja a Médiatanács jelenlegi tagjainak újraválasztását. A Fidesz ezt az Európa Tanács felé tett engedményként írta bele a törvénybe. Ugyanakkor a törvény átmeneti rendelkezései (!) közé bekerül egy olyan mondat, amely szerint “a Médiatanács elnöke és tagjai megbízatása megszűnése időpontjának az újonnan megválasztott elnök és tagok megbízatásának kezdetét kell tekinteni". Hiába jár tehát le októberben a jelenlegi tagok kilenc éves mandátuma, új tagok nélkül gyakorlatilag életük végéig hivatalban maradhatnak. A Fidesz megtalálta a módját a hűséges NER-katonák megjutalmazásának.
Igen ám, de mintha az ellenzéki pártok sem figyeltek volna a Médiatanács-tagok jelölésének további eljárási szabályaira. A médiatörvény ugyanis azt mondja, hogy abban az esetben, ha az eseti jelölőbizottság kétharmaddal sem tud négy jelöltet állítani – ez történt most -, akkor megszűnik a bizottság tagjainak mandátuma. A törvény alapján mindaddig ismétlődik a jelölőbizottság felállítása és megszűnése, amíg végül legalább kétharmaddal nem sikerül jelölteket állítani a Médiatanácsba.
Ez legalábbis látványos eszköz lehet az ellenzék kezében: hónapokon keresztül bemutathatja, hogy a Fidesz tudatos jogsértéssel újra és újra megakadályozza egy olyan médiahatóság felállítását, amelyben nem csak kormánypárti delegáltak nyomják a gombokat. A Fidesz nem szokott zavarba jönni a vállalhatatlan helyzetektől, de a 7-es cikkely szerinti eljárás alatt elég nagy nemzetközi nyomás nehezedne rá egy ilyen folyamatban. Az ellenzéki pártoknak tehát érdemes az elkövetkező hónapokban folyamatosan napirenden tartani a Médiatanács ügyét.
Mit csinált a Médiatanács 2010 óta?
Az eljárásjogi kérdéseken túl érdemes azt is áttekinteni, hogy mi is a Médiatanács szerepe a mai magyar médiarendszerben és miért lenne fontos, hogy a testületnek legyen olyan tagja is, aki nem a Fidesz érdekeit képviseli. Az elmúlt kilenc évben nagyon kevés szó esett erről az intézményről, lényegében fekete dobozként működött. Senki nem tudta, hogy mi történik, a döntések eredménye ugyan megismerhető volt, de az nem, hogy ezek a döntések hogy születtek, milyen médiapolitikai elveket követ a testület. Márpedig a médiatörvény szerint a Médiatanács feladata, hogy "ellenőrzi és biztosítja a sajtószabadság érvényesülését", illetve "javaslatokat dolgoz ki a magyar médiaszolgáltatási rendszer fejlesztésének elvi kérdéseire vonatkozóan" (2010. évi CLXXXV. törvény 132§ (a) és (g)). Lett volna tehát bőven ok arra, hogy a Médiatanács hallassa a hangját, ehelyett azonban a tagok egyáltalán nem szólaltak meg a magyar nyilvánosságban. Mondhatjuk úgy is, hogy szótlanul végignézték a médiaszabadság felszámolását, de a helyzet ennél sokkal rosszabb, mert valójában a Médiatanács aktívan részt vett ebben a folyamatban.
A Médiatanács hatásköre, hogy szakhatósági állásfoglalással engedélyezze vagy megtiltsa a médiapiaci fúziókat. A Médiatanács gond nélkül engedélyezett minden olyan felvásárlást és összeolvadást, ami a kormányközeli szereplőket érintette, így alakulhatott ki minden korábbinál nagyobb médiakoncentráció Magyarországon. Érdekes módon két esetben úgy érezte a Médiatanács, hogy a tervezett fúzió sértette volna a média sokszínűségét. Először még 2011-ben két nagy külföldi lapkiadó, az Axel Springer és a Ringier fúzióját akadályozta meg, pontosabban kötelezte a feleket, hogy az összeolvadás engedélyezéséhez értékesítsék a portfóliójuk jelentős részét. Emiatt került a fél megyei lappiac és a Népszabadság Fidesz-közeli befektetőhöz, ma meg már pontosan tudjuk, hogy ez hova vezetett. Néhány évvel később, 2017-ben ismét úgy érezte a Médiatanács, hogy be kell avatkozni a piaci folyamatokba: ekkor az Magyar RTL Televízió Zrt. és a Central Digital Média Kft. összefonódását akadályozta meg, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy az RTL ne erősíthesse meg a digitális üzletágát.
A Médiatanács egy másik emlékezetes döntése volt, hogy éppen a Mérték Médiaelemző Műhely beadványára válaszul zöld utat adott a folyamatos kormánypropagandának. A testület kimondta a teljesen nyilvánvaló politikai reklámokra, hogy azok társadalmi célú reklámok és ennek óriási jelentősége volt. Míg politikai reklámokat csak választás előtti kampányidőszakban sugározhatnának a rádiók és televíziók, a társadalmi célú reklámokra nem vonatkozik ilyen korlátozás, tehát ennek köszönhetjük, hogy 2015 óta folyamatosan fut a kormánypropaganda. Ez nemcsak a demokratikus nyilvánosságot torzította, hanem lehetővé tette, hogy a folyamatos kampányoknak köszönhetően a kormányközeli médiavállalatok közpénzből jussanak évente sokmilliárdos bevételhez. A Médiatanács még arra is hajlandó volt ennek érdekében, hogy teljesen szembe menjen a médiatörvénnyel, ami egyértelműen definiálja a politikai reklám fogalmát.
A Médiatanács hűségesen szolgálta a Fidesz médiapolitikai érdekeit a rádiós piacon is. Az elmúlt években jó eséllyel szereztek rádiós frekvenciát a kormánypárti oligarchák: egy ideig Simicska Lajos, majd utána Andy Vajna volt a rádiós pályázatok szinte állandó nyertese, a Médiatanács minden törvényes és törvénytelen eszközt bevetett, hogy a Fidesz érdekeit szolgálja. A legemlékezetesebb húzása kétségtelenül az volt, amikor a Klubrádiót jogszerűtlenül zárta ki egy pályázatból csak azért, mert a cég képviselője nem szignózta és nem látta el oldalszámmal a pályázati dokumentáció hátsó, üres oldalait.
Szintén a Médiatanács asszisztál a magyar közszolgálati médiarendszer teljesen átláthatatlan működéséhez. A médiatörvény szerint lenne dolga a testületnek a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, vagyis az MTVA gazdálkodásával, hiszen "Az Alap pénzügyi forrásaival kapcsolatos támogatáspolitikát, az Alap üzleti tervét és éves beszámolóját a Médiatanács fogadja el." (2010. évi CLXXXV. törvény 136§ (10)). Ennek ellenére a Médiatanács soha, semmit nem tett azért, hogy a közmédia működése átláthatóbb legyen: az MTVA úgy költ el évi közel 93 milliárd forintot (2019-es költségvetési terv), hogy senki és semmi nem ellenőrzi az intézmény gazdálkodását. Mi már persze régóta tudjuk, hogy így van, de európai intézményeket még mindig meg lehet téveszteni azzal, hogy itt európai értelemben vett közmédia és európai értelemben vett médiahatóság működik.
Hosszan folytatható még a sor arról, hogy a Médiatanács tagjai milyen ügyekben adták nevüket, aláírásukat a magyar médiarendszer leépítéséhez és milyen sok ügyben nem szólaltak meg, amikor pedig elvárható lett volna. Néma maradt a Médiatanács, amikor a reklámadóval egyik napról a másikra avatkozott be a Fidesz a médiapiac működésébe, mint ahogy néma maradt akkor is, amikor KESMA megalakulásával az Európai Unió legkoncentráltabb médiapiaca alakult ki.
Most már tudjuk, hogy hiába telt el a kilenc év, nem várható pozitív változás a Médiatanács működésében. Belátható időn belül aligha kerül be a testületbe bárki is ellenzéki pártok delegáltjaként, a 2010-ben megválasztott tagok akár életük végéig ülhetnek a Médiatanácsban. Miközben Magyarország ellen zajlik a 7. cikk szerinti eljárás és vita folyik a jogállamisági kérdésekről, a kormánypárt bizonyította, hogy egyáltalán nem tiszteli a médiaszabadságot és nem tartja fontosnak a demokratikus játékszabályok betartását.
Disclaimer: Urbán Ágnes, a Mérték tagja a Párbeszéd kezdeményezésére az ellenzék egyik közös jelöltje volt a Médiatanács tagságra | [
"Fidesz",
"Médiatanács"
] | [
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap",
"Central Digital Média Kft.",
"Európai Unió",
"Mérték Médiaelemző Műhely",
"Európa Tanács",
"Axel Springer",
"Magyar RTL Televízió Zrt."
] |
Jövő januárban lejár a BKV 2008-ban a teljes járműpark, utasforgalmi és irodaterület takarítására kötött szerződése. A fővárosi közlekedési cég szeptember végén indított közbeszerzési eljárást az új partner kiválasztására.
A torta nem kicsi. A hatályos szerződés évi nettó 6,7 milliárd forintról szól, de már abban is jelezték, hogy a végső ár ettől húsz százalékban is eltérhet. A feladatot jelenleg a PQS International Hungary Kft.-ből, illetve a Renomé Kereskedelmi, Szolgáltató és Vendéglátó Kft.-ből álló konzorcium látja el. Lapunk információi szerint az új tenderen csak a PQS Kft. indul, míg a BKV-nak 1983 óta dolgozó Renomé – legalábbis ezen a cégnéven – nem.
Móricz Simon 2007.08.29. Digitális 178. sz. DVD. BKV, busz, buszok, garázs, szerelés, szervíz, takarítás, tisztítás, mossák a buszokat
– Az előző szerződéskötés óta jelentősen megváltoztak a piaci viszonyok – magyarázza a különválást Mong Péter, a PQS Kft. vezetője. A cég egyébként valamennyi részfeladat elvégzésére pályázik. A jelen tenderkiírást egyébként az előzőnél kevésbé szigorúnak tartja, mivel most az épülettakarítást is elfogadja referenciaként a BKV, nem csupán a járműtakarítást.
Másoknak viszont éppen a szigorú feltételek szúrtak szemet. A pályázóknak többek között napi 25-80 ezer négyzetméternyi épülettakarításról kell referenciát adniuk, évi 120-600 millió forintos árbevételt kell produkálniuk, 50 milliós szakmai felelősségbiztosítás, illetve háromféle minőségtanúsítvány meglétét kell igazolniuk.
– A BKV-nak fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy az ajánlattevők igazolni tudják: valóban alkalmasak a feladat elvégzésére – indokolta a szigort lapunknak a BKV vezetése. Az előzmények ismeretében érthető az óvatosság.
A Központi Nyomozó Főügyészség ugyanis többek között ezen szolgáltatási szerződés miatt gyanúsította meg nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel az előző főpolgármester, Demszky Gábor tanácsadóját, Mesterházy Ernőt. Az ügyészség akkori közlése szerint Mesterházy – a BKV veszteséges működése ellenére - utasította a társaság vezetőit arra, hogy a cég takarítási munkáira egy általa megjelölt kft.-vel szerződjön. A kijelölt cég az ügyészség szerint nem volt képes az összes szükséges munkát önmagában elvégezni, ezért konzorciumot alakított a BKV-nál hosszabb ideje takarító céggel. A kieszközölt szerződés az ügyészség szerint 163 millióval drágította meg a takarítást a BKV-nál.
Az idei pályázatra információink szerint több mint egy tucat cég jelentkezett. A BKV még az idén eredményt hirdetne, és nem zárja ki, hogy a különböző részfeladatokra más és más céggel szerződnek. | [
"BKV"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"PQS International Hungary Kft.",
"Renomé Kereskedelmi, Szolgáltató és Vendéglátó Kft.",
"PQS Kft."
] |
Egy osztrák lap birtokába került feljegyzés szerint a magyarok megvesztegetésére kevesebb pénzt szántak, mint a csehekére.
A Legfőbb Ügyészség az osztrák féltől kért tájékoztatást arról, hogy van-e magyar érintettje a Gripen vadászgép beszerzési ügyének, amelyben Ausztriában vádat emeltek júniusban - hangzott el a Klubrádió keddi műsorában.
Sinku Pál legfőbb ügyészségi tanácsos a műsorban elmondta: hivatalos tájékoztatást kértek az Eurojuston, az Európai Unió ügyészségi hálózatán keresztül a szervezet osztrák tagjától, hogy a Gripen-ügyben "Magyarországot, illetőleg magyar embereket érintő nyomozás folyik-e Ausztriában", illetve szükségesnek látják-e, hogy a magyar fél eljárást kezdeményezzen.
A tanácsos hozzátette: a bécsi ügyész egy nyilatkozata szerint az osztrák ügynek nincs olyan szála, amely Magyarországon, vagy magyar állampolgár által elkövetett bűncselekményre utalna.
Sinku Pál hozzátette: "Meg tudjuk tenni, hogy az osztrák tagtól kérünk felvilágosítást, hogy mit tartalmaz a vádirat". Amennyiben tartalmaz olyan tényállítást, amely szerint valóban megvesztegettek magyar politikusokat a vadászrepülőgépek beszerzése során, akkor feltehetően erről az osztrák hatóságoknak bizonyítékokkal is kell rendelkezniük, ám ezeket "mind a mai napig nem kaptuk meg".
Négy országban nyomoztak
Eddig négy országban folyt nyomozás a Gripen-ügyben: Svédországban, Ausztriában, Nagy-Britanniában és Csehországban. A magyar ügyészség mindegyik esetben kérte, hogy ha tudnak bármilyen magyar szálról, akkor azt tudassák Magyarországgal. A svédországi nyomozásban felmerült magyar szál kapcsán Magyarország nem kapott választ. A csehországi nyomozásban nem volt magyar szál, ennek ellenére Magyarország innen is kért információt; a cseh fél azt közölte, hogy az ügyben nincs gyanúsított és nincs magyar vonal – olvasható a Klubrádió honlapján.
Ausztriában Alfons Mensdorff-Pouilly osztrák üzletember ellen decemberben bírósági per kezdődik pénzmosás és hamis tanúzás vádjával az ausztriai és kelet-európai vadászgép-beszerzések ügyében folyó korrupciós vizsgálattal összefüggésben. Nagy-Britanniában 2010-ben egy hasonló vádak alapján folyt ügyben vádalku alapján lezárták az eljárást mind a férfi, mind a Gripen gépeket gyártó BAE Systems ellen.
Az osztrák ügyészség abból indul ki, hogy Mensdorff-Pouillyhoz kerülőutakon 2000-2008 között összesen 12,6 millió euró folyt be a BAE Systemstől. A hatóság feltételezése szerint a pénzből vélhetően közép- és kelet-európai döntéshozókat vesztegettek meg, hogy a BAE fegyverügyletekhez jusson.
Magyarország egy 2003-ban kötött megállapodás értelmében lízingel Svédországtól 14 Gripen vadászgépet; az eredetileg 2015-ben lejáró, ám idén módosított szerződés szerint Magyarország további tíz évig fizeti a vadászgépek részleteit. | [
"BAE Systems"
] | [
"Európai Unió",
"Legfőbb Ügyészség"
] |
300 millió forinttal megvágták Áder János alapítványát
Jövőre 1200 millió forintot irányoztak elő az Áder János által életre hívott Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványnak – derült ki a parlament elé terjesztett 2020-as központi költségvetésről szóló törvényjavaslatból.
Ezzel úgy tűnik, a köztársasági elnök alapítványa a jövő évi büdzsé egyik vesztesének is tűnhet: ugyanis a 2019-ben még 1500 millió forint kaptak a kormánytól, szemben a mostani 1,2 milliárd forint helyett. (Hogy 1500 millió forinttal támogassa a központi költségvetés Miniszterelnökség fejezete az alapítványt – 2019-től kezdve, beépülő jelleggel – arról maga Orbán Viktor miniszterelnök döntött egy 2018-as kormányhatározatban.)
Áder János. MTI/Koszticsák Szilárd
Havi 2,7 millió forintért bérelnek irodát
Áder 2017 végén jelentette be, hogy 2016-ban egy klímavédelmi alapítványt hozott létre 85 millió forintból. A pénzt egy korábban elhunyt, külföldön élő magyar hagyta a mindenkori köztársasági elnökre azzal, hogy az összeget fordítsa a magyarok javára.
Hogy mégis mivel foglalkozik az alapítvány, magukról azt írják, hogy kiemelten támogatják "a környezetvédelemmel, klímaváltozással kapcsolatos ismeretek többszintű oktatásának fejlesztését, a társadalom környezettudatosságának fejlesztését, a társadalom és a környezet közötti új viszonyrendszer kialakítását, a klímaváltozás hatásaival szemben való fellépést, az alkalmazkodás helyi és országos közösségi programjait."
Áderék egyébként havi 2 millió 700 ezer forintért bérelnek egy irodát az I. kerületi Döbrentei utcában. Erről az RTL Klub Híradója számolt be még februárban. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványnál mindösszesen 5 fő dolgozik. (A köztársasági elnök mellett az alapítvány kuratóriumi tagja Martonyi János volt külügyminiszter, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke és Szűcs Gábor klímavédelmi szakértő.)
Fontosnak tartja a kormány a társadalom tudatosságának fejlesztését
A Híradó a februári riportban megkereste a kormányt is, akik az alapítvány önmeghatározásához hasonló választ küldtek a csatorna megkeresésére. Azt írták, azért támogatják az alapítványt, mert kiemelten fontosnak tartják a környezetvédelemmel, klímaváltozással kapcsolatos ismeretek oktatását, valamint a társadalom környezettudatosságának fejlesztését.
Áprilisban pedig az Átlátszó birtokába került az a támogatói okirat, amelyet az év elején írt alá a Miniszterelnökség az alapítvánnyal. A dokumentumhoz csatolták az alapítvány szakmai programját is, amelyből kiderül, hogy mire szeretnék költeni az idén kapott 1,5 milliárd forintot, amelyet 2020 június végéig használhatnak fel.
Többek között: az alapítvány operatív stábjának felépítésére, az online felületeik fejlesztésére, oktatásra, szakértői adatbázisra, újságírói képzési programra, könyvek megjelentetésére, közvéleménykutatásra, szakmai konferenciák szervezésére, valamint a Budapest Víz Világtalálkozó szakmai előkészítésében való részvételre. | [
"Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány"
] | [
"RTL Klub",
"Magyar Tudományos Akadémia"
] |
Tarsoly Csaba cégbirodalma, a Quaestor-csoport a magyar történelem legnagyobb csalását vitte végig: több mint kétszáz milliárd forinttal károsította meg ügyfeleit.
Eleinte állampapírokat sikkasztottak, aztán nem létező kötvényeket adtak el, meghamisították a könyvelést és egy piramisjátékot is szerveztek az ügyészség szerint.
Cikksorozatunk első részében bemutattuk, milyen ügyetlenül szórta el az így megszerzett milliárdokat a Quaestor vezetése.
Most a nyomozati anyag elemzése alapján megfejtjük a nagy Quaestor-csalást.
A Quaestor-ügy, második rész.
A 2008-as válság után majdnem összeomlott a Quaestor-csoport. A helyzet 2009 közepén volt a legsúlyosabb, a Quaestor brókercégének nagy ügyfelei, a válságban megroggyant takarékszövetkezetek sorban vették ki a pénzüket.
De a vagyonuk nagy része valójában már nem volt ott.
Május végén a Quaestor Értékpapír treasury igazgatója, Kámory Ferenc – aki az ügyészség koronatanúja a most folyó büntetőügyben – pánikban reagált az ügyfélrohamra.
Nem így lett, ahogy több korábbi válságot, ezt is túlélték.
Három évvel később a Quaestor második embere, a brókercéget vezető Májer Zsolt emailben összevitatkozott Tarsoly Csaba másik bizalmasával, Kárpáti Péterrel. Kárpáti a cég ingatlanprojektjeiért és a Quaestor "stratégiai irányításáért" felelt. Írt egy levelet arról, hogy mennyire elégedetlen, amiért nem keres annyit, mint Kámory, akit csak "véglénynek" hívott. "K. egy átlag igt [igazgatósági] tag jövedelmének 2-3-szorosát is hazaviszi. (...) Legyen ennek vmi rendszere, amit alapján azt érzem, hogy vagyok olyan fontos Zsoltnak is, mint Kámory" – írta Kárpáti Tarsolynak és Májernek.
A brókercég vezetője érezhetően elvesztette türelmét a felvetésre. A rá egyébként is jellemző, nehezen követhető stílusban írt vissza.
Májer kikéri magának Kárpáti kritikáját. Arra utal, hogy a brókercég vezetőinek – így neki és a treasury igazgatónak is – egészen súlyos dolgokat kell csinálniuk, hogy a cégcsoport többi részének legyen pénze ("átment tehát 30 mrdft!"). És éppen 2009 májusában döntöttek úgy, hogy erre az útra lépnek.
A jelek szerint ugyanis akkor, 2009 közepén döntötték el, hogy mindent a lakossági kötvényprogramra tesznek fel, és
a kisbefektetőktől felszívott pénzből fogják visszacsempészni a nagyobb ügyfeleiktől, állami háttérintézményektől, önkormányzatoktól és takarékszövetkezetektől korábban eltulajdonított értékpapírokat.
Ez hatalmas fordulat volt a Quaestor-csalás húszéves történetében. Látták, hogy biztosan el fogják veszteni a korábban megnyert nagy ügyfeleiket, ezért inkább a lakossági megtakarítóktól akartak pénzt szerezni. Agreszív reklámhadjárattal és magas kínált hozamokkal nyerték őket meg maguknak, és végül minden veszteséget rájuk toltak.
A cégcsoport történetét az alábbi ábrán lehet összefoglalni.
A lefelé mutató vonal a Quaestor Értékpapír ügyfélszámláiról hiányzó értékpapírokat mutatja, és jelöltük a cég történetében fontos eseményeket is.
Ha a Quaestor 2009-ben csődbe megy, akkor a károsultak nagy része néhány tucatnyi pénzügyi intézmény és önkormányzat lett volna. Lettek volna károsult kisbefektetők is, de viszonylag korlátozott számban. Ehhez képest amikor 2015 márciusban végül tényleg bedőltek, több mint harmincezer kisbefektető vesztette el a millióit. De kezdjük elölről.
Az arany tojást tojó brókercég
Az első részben részletesen volt szó arról, hogy a Quaestor mennyire borzalmasan rossz volt a nyereséget termelő projektek indításában. De éppen ennyire jó volt abban, hogy ügyesen mozogjon a vidéki pénzügyi intézmények árnyékvilágában, és pénzt szerezzen az egyszerűbb befektetőktől.
Tarsoly Csaba azzal talált rá a nagy pénzre, hogy a kilencvenes évek legelején rájött: vannak olyan lomha, de sok pénzt kezelő intézmények, amik forrásaival lehet kezdeni valamit. A Quaestor munkatársai háromhavonta rutinszerűen végigtelefonálták az állami háttérintézményeket, önkormányzatokat és takarékszövetkezeteket, és befektetési lehetőségeket ajánlottak nekik. Ebből a munkából egészen szép jutalékbevételt ért el a Quaestor. Tulajdonképpen évtizedeken át ez volt a pénzszerzési módszer alapja. Így anélkül jutottak forráshoz a legnehezebb időkben is, hogy projektek sikerre vitelével, azaz objektív teljesítménnyel, negyedévről negyedévre szállított nyereségekkel ki tudták volna érdemelni a befektetők bizalmát.
Kezdetben bankok ügynökeiként közvetítettek jobb hozamot nyújtó befektetéseket, 1993-tól kezdve viszont saját brókercéget alapítottak, a Quaestor Értékpapírt. Így már maga a Quaestor hajthatta végre ügyfelei megbízásait, jellemzően három hónapra vették át az ügyfeleik pénzét, és előre meghatározott kamatot fizettek nekik erre az időre. A kilencvenes években pedig elindították az első kötvényprogramot, az innen bevont forrásokból vidéki fiókhálózatot építettek ki. Sikerült is minden nagyobb vidéki városban irodát nyitni.
A Quaestor Értékpapír látszólag úgy működött, mint minden brókercég. Ha egy ügyfél, legyen szó magánszemélyről vagy egy önkormányzatról, takarékszövetkezetről, számlát nyitott náluk, akkor kapott egy pénzszámlát és egy értékpapírszámlát. A pénzszámlára utalta be a pénzt az ügyfél, a brókercég abból megvette neki az értékpapírt. Az értékpapírok végül a brókercég KELER-nél – a Központi Elszámolóház nevű speciális intézménynél – vezetett számlájára kerültek, 2003-ig ömlesztve, onnantól kezdve el kellett különíteni a brókercég saját számláját az ügyfelek megbízói számlájától. Ezért a Quaestor Értékpapírnak a KELER-nél volt egy KELER S (saját) és egy KELER M (megbízói) számlája, az ügyfelek értékpapírjait az utóbbin kellett tartani.
Fontos szabályok ezek, mert elvileg ezzel lehet megelőzni, hogy a brókercégek elköltsék az ügyfeleik által rájuk bízott vagyont. A saját pénzüket és értékpapírjaikat szegregálni kell az ügyfelek eszközeitől.
Hogy melyik értékpapír pontosan kié a KELER-nél vezetett megbízói számlán, azt a Quaestornál 1996-tól kezdve egy saját rendelésre fejlesztett programmal, a Brókerrel tartották nyilván. A programot az egyik Quaestoros igazgató, Varga János és ügyessége miatt "Ördögnek" becézett testvérének cége, a Devilsoft Kft. fejlesztette, és egyik jellemzője volt, hogy bizonyos műveleteket titkosítani lehetett vele.
Ez azért volt fontos, mert
A QUAESTOR GYAKORLATILAG A SAJÁTJAKÉNT KEZELTE AZ ÜGYFELEI ÉRTÉKPAPÍRJAIT. AMIKOR ELSZENVEDTÉK AZ ELSŐ NAGY VESZTESÉGEKET, AZ ÜGYFELEK PÉNZÉT KEZDTÉK KÖLTENI SAJÁT CÉLJAIKRA.
Ez volt a Quaestor-csalás első része, ami már a kilencvenes években elindult.
Az ellopott, majd visszalopott értékpapírok
De hát hogyan lehet valamit csak úgy ellopni az ügyfelek számlájáról, hogy azt senki ne vegye észre? Sima ügy.
Csináltak egy ügyfélszámlát, még akkor, amikor átálltak a Bróker rendszerre, tehát 1996-ban, amit az egészen unalmasan hangzó "T2 Technikai számla" névre kereszteltek el. Talán azért hívták T2-nek, hogy a számla léte ne tűnjön fel senkinek: vannak olyan technikai számlák, amiket a T+2, T+3 munkanapos elszámolások könyvelésére használnak, ez is erre utalhatott (az is lehet, hogy eredetileg tényleg ez lett volna a célja a számlának, de ez már a múlt homályába vész). A Quaestor saját belső informatikai rendszerében, a Brókerben a 5/2014-es azonosítót kapta a T2 számla, amiből az 5-ös a szegedi fiókot jelöli, ahol nyitották, a 2014 pedig sorszáma, tehát a 2014-ik ügyfél volt abban a fiókban.
photo_camera A T2 Technikai számla a Bróker rendszerben.
A T2 Technikai számla tehát nem egy speciális, elszámolási célú technikai számla volt, hanem valójában egy ugyanolyan ügyfélszámla, mint a többi, csak éppen nem volt külső ügyfélhez rendelve, és egyébként titkos is volt. Azok látták csak a Quaestor Értékpapírhoz (QÉP) tartozó back officeban, és azok kezelték, akik erre jogosultságot és utasításokat kaptak a cég vezetésétől.
Ezt a T2 számlát eleinte az ügyfelek értékpapírjainak ellopására használták. A módszer az alkímia és a tolvajlás fura keveréke volt.
Megnézték, milyen értékpapírokkal rendelkeznek az ügyfelek. Néhány kattintással létrehoztak ("jóváírtak") egy ilyen értékpapírt a T2 Technikai (5/2014) számlán, mondjuk egy magyar állampapírt. Az ügylet másik oldalán egy jövőbeli utalás volt, általában az adott év végére időzítve. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a T2 számlán a semmiből létrejött egy állampapír, aminek értékét egy későbbi, még meg nem történt utalás fedezte. Ezt az állampapírt a T2 számláról átvezették egy ügyfélszámlára – de nem akármelyikre: a Quaestor fő cégének, a Quaestor Pénzügyi Tanácsadónak a Quaestor Értékpapírnál vezetett számlájára. Ez ugyanaz a számla, a 7/737, amiről a Quaestor vezetői felvették a készpénzt. Innen megvette a Quaestor Értékpapír, az állampapír átkerült a KELER megbízói számláról a KELER saját számlára, ahonnan aztán az állampapír másodpiacon értékesítették, főleg bankoknak. Máshogyan fogalmazva, a brókercég megvette az értékpapírt saját anyacégének nála vezetett számlájáról, majd eladta a piacon.
És már kész is: pénz a semmiből, amit költhettek a Quaestor veszteséges projektjeire, de felvehette azt Tarsoly Csaba is készpénzben, akár.
Valahogy így néz ki a folyamat egyben.
A folyamatot a mindennapokban irányító Kámory Ferenc így foglalta össze dolgot 2015. október 14-i tanúkihallgatásán: "A [T2-re] jóváírt állampapír nemlétező állampapír volt. (...) Amikor át lett vezetve a T2-ről az adott állampapír a 7/737 QPT számlára, akkor a QPT-nek keletkezett állampapírja, tehát mintha valamilyen forrásból szerzett volna állampapírt."
Amikor átvezették a értékpapírokat a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó QÉP-es számlájára, akkor a T2 egyenlege negatívra váltott, hiszen a későbbre beírt, jövőbeli utalás még nem érkezett be (ezeket a későbbre beírt utalásokat általában év végén továbbgörgették a következő évre). A T2-n lévő mínuszból lehetett látni, hogy mennyi értékpapír hiányzott arról a megbízói számláról, amin valójában az ügyfelek értékpapírjainak kellett volna lennie, és amihez tilos (lett volna) hozzányúlni.
Vegyünk egy példát: az ügyfeleknek összesen száz állampapírjuk van. Ebből huszat "jóváírnak" a T2 számlán, aztán "átvezetik" a QPT 7/737-es számlájára, onnan pedig eladják a piacon, Tarsoly Csaba pedig elkölti az érte kapott pénzt. Mi történik? Odakinn, a valóságban, például a KELER-ben vezetett számlán 100-ról 80-ra csökken a Quaestor megbízói számlán lévő értékpapírok száma. A Quaestoron belül a Bróker rendszerben viszont mintha mi sem történt volna, továbbra is számon tartják, hogy száz állampapírja van az ügyfeleknek, és az ügyfél is ezt látja, ha megnézi a számláját a Quaestor rendszerében. A T2 Technikai számlán viszont van mínusz húsz, pontosabban hiányzik onnan húsz darab – hiszen "átvezették" onnan a QPT számlájára.
De volt egy olyan variáció is, hogy rögtön olyan állampapírokat adtak el az ügyfeleknek, amik nem is léteztek. Egyszerűen jóváírták a belső Bróker rendszerben ("átvezették" a T2 számláról a QPT számlájára, a QPT pedig eladta a nem létező kötvényt a QÉP-nek, aztán a QÉP eladta az ügyfélnek). Az ügyfél úgy láthatta, hogy megvan, ha kikérte az értékét a brókercégtől, akkor megkapta, de valójában a KELER-ben nem volt ott az értékpapír. Ez azért fontos, mert ez adott mintát a későbbi fiktív kötvényes csaláshoz.
Bizonyos állampapírokat többször is elloptak. Előfordult például, hogy egy ügyfél által vásárolt államkötvénnyel rendszeresen kereskedtek a piacon: az ügyfél tudta nélkül eladták, újra megvették, nagy nyereséggel újra eladták.
A Quaestor Értékpapír egyébként nagy ügyfeleivel, az önkormányzatokkal és takarékszövetkezetekkel nagyrészt háromhónapos repó ügyleteket kötött. Az ügyfelek így rövid hozamot kaptak, elsőre meghatározott áron. A befolyt pénzből viszont a QÉP állampapír-kereskedője – Kámory Ferenc – hosszú lejáratú kötvényekkel spekulált. Évi százmillió forint körüli nyereséget ért el a QÉP ebből a kereskedésből. Az ilyen ügyletek összértéke az évek alatt megközelítette az ezermilliárd forintot.
Az értékpapírok sikkasztásának trükkös módszere miatt azt sem lehet tudni pontosan, hogy kitől lopták el azokat a konkrét állampapírokat, részvényeket, amiket elloptak. Hiszen az ügyfelek ömlesztve kezelt közös zsákjából lopták ki őket, azok egyenként nem voltak felpántlikázva tulajdonosaik nevével.
Azt viszont tudjuk, hogy
2009 KÖRÜL MÁR CSAK 3-4 MILLIÁRD VOLT MEG A QÉP ÁLTAL KEZELT 22 MILLIÁRD FORINT ÉRTÉKŰ ÁLLAMPAPÍRBÓL, A TÖBBIT ELLOPTÁK.
A QÉP vezetői gyakorlatilag a saját pénzügyi pufferükként gondoltak az ügyfeleik vagyonára. Májer és Kámory a nyomozás során lefoglalt emailjeikben a legnagyobb természetességgel hivatkoztak "szabad keretként" vagy "szabad készletként", "mozgástérként", "tartalékként" az ügyfelek még ellopható értékpapírjaira, vagy azok hiányára.
Májer 2001-ben így figyelmeztette Tarsolyékat: "a [Kámory] Fecó nem vett vissza hanem még jobban az áp-ból finanszírozzuk magunkat!". Három évvel később, 2004-ben Kámory úgy fogalmazott egy Tarsolynak írt emailben, "az Ép. [az értékpapírcég] nem tud már sajnos nagy eredményeket felmutatni, 3 állampapirból 2 hiányzik". Májer 2008 augusztusban azt írta a vezetőknek, hogy "a QÉP áp állomány kritikus szinten", amivel szintén a megbízói számlán lévő, lerabolható állampapírokra célzott. "A helyzet katasztrófális, minden határon túl mentünk, megbizói szlán 20 helyett 3mrd maradt, 2009.06.03-án szó szerint kivégeztek minket, annyi pénzt vittek el" – írta Kámory 2009 június 11-én, szintén Tarsolynak. "Jelenlegi helyzetünkben az m en 3,3 mrdft áp van, maradt... amiből 1,8 mrd portfol [portfólióban kezelt vagyon], vagyis a »mozgásterünk« 1,5 mrd" – ezt Tarsolynak és Kámorynak írta Májer 2009 június 29-én.
Részvényekből is elég sok hiányzott, ezeket hasonló technikával, a T2 számlán átvezetve tulajdonították el. Ez még nagyobb kockázatot jelentett a cégnek, mivel trükközni kellett a Mol- és OTP-részvények osztalékfizetésénél: a részvénytársaságok név szerint a tulajdonosoknak fizetik az osztalékot – a brókercégen, ez esetben a QÉP-en keresztül –, és erről igazolást is adnak nekik, ami szükséges például az adóbevalláshoz. Az ellopott, nem létező részvények esetében viszont természetesen sem osztalékfizetés, sem igazolás nem volt. A problémát úgy oldották meg a QÉP-ben, hogy kiszámolták és kiutalták az osztalékot a hiányzó részvények esetén is, az ügyfeleknek pedig azt mondták, hogy "technikai probléma" van az igazolásokkal. Érdekes módon az ügyfelek közül kevesen panaszkodtak erre a problémára, és őket is sikeresen megnyugtatták a cégnél. Sose lett botrány.
Keller Emília
Érdekes módon nem csak a T2 számlát használták szabálytalan pénzügyi műveletek elfedésére: volt egy másik is, Keller Emíliáé. Ez egy cinikus vicc volt. Keller Emília valós személy, aki egyben a Quaestor egyik befektetőjének a lánya, és a cég korábbi munkavállalója. A Quaestor pénzügyesei egyszerűen fogták az ő Quaestornál vezetett számláját, és rendszeresen több milliárd forintnyi befektetési jegyet vezettek át rajta.
Ennek valószínűleg az volt az oka, hogy Keller Emília neve a végét elharapva egyezik azzal, hogy KELER M, ami KELER-nél vezetett megbízói számla rövidítése: "keler-emm". Vélhetően nagyon jól szórakoztak, amikor kitalálták, hogy Keller Emília számláját fogják használni a KELER M számla megkavarására.
Már 2000-ben voltak fura ügyletek Keller Emília számláján, de 2008-ig csak száz tranzakciót végeztek rajta. 2009 augusztusában viszont nagyon beindultak, 2015 márciusig közel négyezer műveletet csináltak ezen a számlán.
Keller Emíliát magát is meghallgatta a rendőrség tanúként, ő azt mondta, egyszer a 2010-es évek elején kapott emailt a számláján történt tranzakciókról, de nem foglalkozott vele: "azt gondoltam, hogy az édesapám számláin lévő pénzmozgásról szóló egyenlegeket kaptam meg, amit a Quaestor tévedésből küldött meg nekem." Később . amikor egy vidéki Quaestor irodánál járt, megkérdezett egy ottani alkalmazottat, hogy mégis miért vannak milliárdos mozgások a számláján. Erre az irodista rögtön rávágta, hogy adminisztrációs hiba történt. Az emaileket megtartotta a postafiókjában, de a Quaestor-botrány kitörésekor azok egyszerűen eltűntek onnan.
Nincs az a pénz, ami elég lenne
Az ügyfelek értékpapírjainak módszeres fosztogatása nem volt elég, a cégnél már az ezredforduló környékén is tudták, hogy ez örökké nem fenntartható. Már csak azért sem, mert a hiányzó állampapírok után nekik kellett kigazdálkodni a kamatot, ahogy a hiányzó részvények után is az osztalékot, ami egészen költségessé tette ezt a fajta finanszírozást, amellett, hogy teljesen illegális volt. Mivel nem voltak nyereséges projektjeik, ezért esélyük sem volt arra, hogy betömjék a lyukat, visszalopják a hiányzó értékpapírokat.
Elég lett volna, hogy néhány nagyobb ügyfél úgy döntsön, inkább kiveszi az értékpapírokat, és pillanatokon belül kiderült volna, hogy azok egyszerűen nincsenek ott.
A cég nagy erőkkel ráment arra, hogy bankhiteleket szerezzen. Ez nem volt könnyű, mert a bankoknál valamennyire elvárás, hogy átvizsgálják azt a céget, aminek hitelt adnak. A Quaestor pénzügyesein nagyon nagy volt a nyomás ezen a téren, ezt tükrözi például, hogy mire hivatkozott a gazdasági vezető, később vádlottá váló F. Edina, amikor fel akart mondani 2011-ben:
Kámory is beszélt erről egyik tanúkihallgatásán. Azt mondta, a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó mérlege már túl volt terhelve, ezért általában hiába házaltak a bankoknál hitelért: amikor átvilágították a QPT-t, néhány esettől eltekintve elutasították a hitelkérelmeket.
Pedig a körülményekhez képest nagyon is komoly sikereket értek el.
A kétezres évektől kezdve a fél magyar bankszektor adott különböző méretű hiteleket a Quaestor-csoport cégeinek. Igaz, látva a Quaestor számait, bizalmatlanok voltak: a bankok általában megkövetelték, hogy Tarsoly Csaba a személyes vagyonával is kezességet vállaljon a hitelekért, ettől függetlenül tény, hogy a "nem szalonképes mérlegek" miatt nem riadóztatták a bankok a felügyeletet, vagy ha igen, a felügyelet nem reagált.
Kiemelkedően nagy pénzt adott 2005-ben és 2008-ban az állami MFB a győri ETO projektekre (két részletben több mint hatvanmillió eurót, jó 17 milliárd forintot) és 2006-ban MKB a Duna Cityre (több mint ötmilliárdot, ezt egy külön projektcég kapta, így el lehetett tüntetni a QPT mérlegéből). Ezeken – a mezei devizahitelesekhez hasonlóan – elég nagyot buktak 2008 után a forint gyengülése miatt, igaz, az MFB-vel 2010 után többször is sikeresen megállapodtak a kamatfizetés felfüggesztéséről. Milliárdos nagyságrendű likviditási hiteleket adott a CIB, a Raiffeisen, az Unicredit és a Soltvadkerti Takarékszövetkezet is, és még több százmilliós nagyságrendűt az OTP, az Erste és több takarékszövetkezet (Orgovány, Zirc, Pilisvörösvár).
De ennél is sokkal többre lett volna szükség a cég pénzigényének kielégítésére. Ezért váltani kellett egy másik trükkös pénzszerzési modellre.
A kamukötvények
A megoldásra már 2000-2001 körül rátaláltak. A cég ekkor pengeélen járt, miután az orosz válság utáni helyzetben a lyukak betömésére elloptak rengeteg ügyfél-értékpapírt. A nagy ötlet az volt, hogy a korábban sikerrel végigvitt első kötvényprogramot folytatják, és a fiókrendszeren keresztül megszólítják a lakossági megtakarítókat.
EZ FONTOS MODELLVÁLTÁS VOLT: TAKARÉKSZÖVETKEZETEK ÉS ÖNKORMÁNYZATOK NÁLUK ELHELYEZETT ÉRTÉKPAPÍRJAINAK ELLOPÁSA HELYETT FŐLEG KISBEFEKTETŐKRE MENTEK RÁ.
A Quaestor Ingatlan Kötvényt 2001-ben bocsátották ki. Tízmilliárd forint értékben lehetett jegyezni belőle, erre kaptak engedélyt. Az ügyfeleket úgy tájékoztatták, hogy a kötvények megvásárlásával a Quaestor ingatlanprojektjeit fogják finanszírozni – ugyanazokat, amikre egyébként a nagy bankhiteleket is felvették.
Ami elsőre elég hihetetlennek tűnhet, az az, hogy amikor 2011-2013 körül lejártak ezek a tízmilliárd forintos árfolyamon kibocsátott kötvények, akkor 65 milliárd forint adóssága lett belőle a Quaestornak.
Hogy lehet ez?
A magyarázatnak két eleme van. Az egyik az, hogy a kötvényeket úgy találták ki, hogy vállalták, az év végén magasabb értéken – jellemzően a jegybanki alapkamat plusz két százalékos kamattal megnövelt árfolyamon – visszavásárolják őket, de ha marad az ügyfél, akkor az árfolyammal megnövelt érték kamatozik tovább. Ezt hívták lehatáridőzésnek, a kötvények árfolyama ebben a rendszerben kamatos kamattal emelkedett. Ha évente tíz százalékos átlagkamattal számolunk, akkor egy ezer forintos névértéken kibocsátott kötvény tíz évvel később simán 2600-as árfolyamon forgott.
A másik magyarázat pedig az egész Quaestor-csalás második fele.
TELJESEN ILLEGÁLIS MÓDON, TITOKBAN, SOKKAL TÖBB KÖTVÉNYT BOCSÁTOTTAK KI, MINT AMIRE ENGEDÉLY VOLT.
A kötvények piacra dobásának elég kötött szabályai vannak. Kell egy kibocsátó – ez esetben a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó –, egy forgalmazó – a Quaestor Értékpapír – és egy jegyző, tehát aki először megveszi az értékpapírt. A jegyzési időszakban érkeznek be az ajánlatok, és amikor beérkezett elég, és az ügyfelek átutalták a pénzt a jegyzési számlára, akkor a forgalmazó jelez a KELER-nek, az pedig intézkedik, és létrejön az értékpapír. Ezt hívják "megkeletkeztetésnek". A lejegyzett értékpapírok kapnak egy kódot, és megkezdik létüket, ami egészen lejáratuk napjáig tart (akkor vissza kell fizetni az ügyfélnek a hozammal megnövelt tőkét).
Ennek kijátszásához megint csak a T2 számlát használták, nagyjából ugyanúgy, mint amikor olyan állampapírt adtak el, ami nem létezett. Csak itt a saját, QPT-s kötvényt teremtették meg egy kattinttással: létrehoztak egy Quaestor-kötvényt a T2 számlán, onnan átvezették egy másik számlára, és onnan eladták az ügyfeleknek. Ezzel kijátszották a kötvények jegyzésére vonatkozó, elég kötött szabályokat.
Ezek a T2-ről átvezetett, majd az ügyfeleknek eladott kötvények valójában nem is léteztek, a KELER-nél vezetett megbízói számlán nem voltak ott, a mérlegben sem szerepeltek. Hiába játszották el, hogy a kötvény létezik, valójában egy papírfecni értékű dologért cserébe szívták fel a kisbefektetők pénzét. Őket már azzal is megtévesztették, hogy a kibocsátott kötvények jelentős része hamis volt, hiszen emiatt nem lehettek tisztában a Quaestor eladósodottságával, így a valódi kockázatokkal sem.
A Quaestoron belül szemérmesen "megkeletkeztetésre váró állományként" utaltak rájuk – mintha nem lenne semmi gond, csak éppen nem volt idejük megkeletkeztetni, de persze ami késik, nem múlik –, a sajtóban "fiktív kötvényeknek" nevezték a Quaestor-ügy kirobbanása után, az egyszerűség kedvéért mi nevezzük őket kamukötvénynek.
Szóval hogyan lesz 10 milliárdból 65 milliárd?
Az ezer forintos árfolyamon kibocsátott kötvények árfolyama a lejárat idejére 2300-2700-ra emelkedett, és nem csak tízmillió darabot bocsátottak ki belőlük, hanem 25 millió darabot. Máshogyan megfogalmazva, tízmilliárd helyett összesen 25 milliárd volt a kötvény kibocsátáskori névértéke, és ez az árfolyam a kamatos kamat miatt a 2,5-szörösére emelkedett. A kettőt össze kell szorozni, és ki is jön, hogy 2011-re már egy 65 milliárd forintos adósságtömeg nehezedett a QPT-re.
Így kell ezt elképzelni:
Balra a tízmilliárdot és a hatvanöt milliárdot látjuk, jobbra pedig azt, hogy hogyan lett a legális tízmilliárdból tíz év alatt illegális, árfolyamértékkel növelt 65 milliárd. Amiből a végén csak 25 milliárd létezett hivatalosan, 40 milliárd esetében viszont csak úgy csináltak, mintha valódi kötvényekről lett volna szó.
Ezzel valamit kezdeni kellett.
Akit csak lehetett, rábeszéltek arra, hogy ne vegye ki a pénzét, hanem hátáridőzze le a kötvényt, tehát későbbi magasabb kamatok reményében tartsa a pénzt cégnél. Ez a módszer elég jól működött, csak kevesen akarták kivenni a pénzt – ilyen jól kamatozó alternatívát nehezen találtak volna a piacon –, így az adósság továbbgörgetésével nem volt nagy probléma. De közben továbbra is hiányoztak az ügyfelek állampapírjai, a kötvények visszafizetése is reménytelen volt. Meg hát a cégcsoport mindennapi működését is meg kellett oldani valamiből.
Ekkor, tehát 2006 körül jött a zseniális ötlet, hogy a következő kötvényprogram sorozatait ne a központi cég, a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó bocsássa ki, azt Májerék is sejtették ugyanis, hogy az agyonadósodott cég nem kaphatna felügyeleti jóváhagyást egy új kötvényprogramra. Legyen inkább egy új, tiszta lappal induló cég a kötvény kibocsátója. Ez lett a
Quaestor Financial Hrurira,
egy tízmilliós káefté. Elképesztő, hogy ez a trükk átment a pénzügyi felügyeleten, hiszen a kibocsátott kötvények fedezetét ugyanúgy a Quaestor-cégcsoport eszközei (likvid vagyona, céges részesedései, ingatlanjai) adták, amit a korábbi kötvényadósságok és az időközben felvett bankhitelek is terheltek.
A Quaestor pénzügyi varázslói csavartak még néhányat a dolgokon.
Létrehoztak egy valóságos piacot a saját kötvényeiknek. Most már nem az ügyfelek vásárolták meg először (jegyezték) a Hrurira által kibocsátott papírokat, hanem egy másik Quaestor-cég, a Quaestor Invest (QI). A QI számláján lévő papírokat aztán megvásárolta a brókercég QÉP, ami forgalmazóként eladta az ügyfeleknek. Azt mondták az ügyfeleknek, azért bonyolítják így az ügyletet, mert így egyszerűbb a jegyzés, nem kell a szokásos köröket lefutni, tehát egyenként megállapodni az ügyfelekkel és megvárni a jegyzési időszak végét, hanem a QI megveszi elsődlegesen, a kisbefektetők pedig már csak a másodpiacon vehetik meg. Sokkal egyszerűbben, tömegesebben lehetett teríteni a kötvényeket. Azt is vállalta a forgalmazó Quaestor-brókercég, hogy bármikor visszavásárolja a kötvényeket az ügyfelektől.
Sőt, mind a négy nagy Quaestor-cég részt vett az értékesítésben: a fő cég, a QPT úgy, hogy a QÉP függő ügynökeként, a fiókhálózaton keresztül eljuttatta a kisbefektetőkhöz a kötvényeket.
Sematikusan így nézett ki a folyamat, ahogy eljut a kötvény a kisbefektetőkhöz.
A kötvényeket a Hrurira Kft. bocsátja ki, az elsődleges jegyző, tehát aki legelőször megveszi a kötvényeket, a Quaestor Invest, eredetileg ez a cég fizeti ki a kötvényeket a Hrurirának. Amikor a QI átutalja a pénzt a QFH-nak, és lezárul a jegyzési időszak, akkor jeleznek a KELER-nek, hogy megtörtént a jegyzés, a KELER pedig megkeletkezteti a kötvényt. A QI-tól aztán megveszi a Quaestor Értékpapír, amely forgalmazóként – a QPT-s fiókhálózaton keresztül – kapcsolatba kerül a kisbefektetőkkel, és a másodpiacon értékesíti nekik a kötvényeket. Ha pedig a kisbefektetők visszaváltanák a kötvényeiket, akkor visszaveszi tőlük.
Így lett volna, ha a Quaestor betartja a szabályokat. De ez nem így volt, továbbra is 1:3, később 1:4 arányban bocsátottak ki valódi és kamukötvényeket.
Ezt szinte pont ugyanúgy csinálták 2007-től kezdve, mint korábban, a 2001-2003 között kiszórt Quaestor Ingatlan kötvények esetében, csak most a Quaestor Invest QÉP-nél vezetett számlájára vezették át a T2-n jóváírt, valójában nem létező, "megkeletkeztetésre váró" kötvényt.
A Quaestor Investtől megvette a Quaestor brókercége, a QÉP, és eladta az ügyfeleknek, ugyanúgy, mintha valódi kötvények lettek volna.
A kamukötvények létrehozása a brókercégen, tehát a QÉP-en belül történt: az ügyfélpénz és az ügyfélértékpapírok (így a Hrurira-kötvények) a QÉP KELER-nél vezetett számláján voltak, de a KELER-ben csak a nettó állományt látták. Hogy az ott lévő papírokon belül mi kié, az már csak a Quaestor saját Bróker rendszeréből derült ki. Szóval ide nem láthatott volna be akármikor a felügyelet vagy az adóhatóság. Persze a helyszíni ellenőrzéseken, például 2009-ben vagy 2013-ban így is észre kellett volna venniük a bűncselekményeket.
A befolyt pénzeket viszont végigfolyatták az egész cégcsoport 6-8 bankszámláján. A Quaestor brókercégének KELER-nél vezetett saját számlájáról átment a pénz a brókercég OTP-s számláján, továbbment a QPT, majd a QFH vagy a QI OTP-nél vezetett számláira, mielőtt visszament volna a QÉP KELER-es saját számlájára. Ezeket a meghatározott köröket minden kötvényeladásnál, lejáratnál vagy kamatfizetésnél végigvitték, gyakran napon napon belül milliárdos összegekkel.
Erre a szokatlan, kifejezetten komplikált és kívülről nézve nehezen átlátható manőversorozatra két okból volt szükség. Egyrészt fontos volt, hogy a Quaestor-csoport partnerei és hatóságok felé mutassák, hogy fizetőképesek, és bankszámla kivonatokkal lehetett bizonyítani, hogy vannak rendszeres bevételei a csoport cégeinek. A Quaestor Pénzügyi Tanácsadó máshogyan nem tudott volna évi tíz-húsz milliárdos bevételt kimutatni, így viszont ott volt az OTP-s számlakivonat, amivel bármikor igazolni lehetett, hogy jön be pénz.
Másrészt talán ezzel akarták összezavarni a felügyeletet, elrejteni előlük a tényt, hogy a valós, lejelentett kötvénymennyiség sokszorosa forog illegálisan. Pedig nagyon egyszerű lett volna átlátni a trükkön, elég lett volna az MNB-nél megnézni, miket utalgat a cégcsoport saját céges számlái között a VIBER-en, összeadni a bankszámlamozgásokat, és elképedni, hogy vajon hogyan teremt elő a brókercég két év alatt 30 milliárd forintot a semmiből.
Tömeges átverés
A Hrurira kötvények sikere váratlanul nagy volt. Hiába kellett minden évben lejáratni és megújítani a legtöbb kötvényt, ezzel nem igazán volt probléma, rengeteg pénz jött be.
Egészen elképesztő ütemben ugrott meg például a QFH-kötvényadósság 2012-ről 2013-ra: egyetlen év alatt 64 milliárd forinttal 174 milliárd forintra ment fel az adósság állománya. A növekedésből kb. 8-10 milliárd forint jött a kötvények kamatozásából. Jött be ekkor friss pénz is, hiszen ekkor kezdett ütni a Matolcsy-féle MNB-s kamatcsökkentés sokkja: egyszer csak 8 százalék helyett 3-4, majd annál is kevesebb lett a banki betétek kamata. Ezért a kisbefektetők szemében sokkal fontosabb lett az a többlethozam, amit a Quaestor-kötvények kínáltak.
De a növekedés nagyját azt okozta, hogy a régi, Quaestor Ingatlan kötvényes adósságokat átforgatták a Hrurira kötvényekbe. Ha egymásra rakjuk a kétféle kötvényadósságot, rögtön láthatóvá válik, milyen tökéletes ütemérzékkel sikerült átforgatni a lejáró tízéves QPT-kötvényeket 2011-től kezdve.
Nem csak a jó ütemérzék látszik ezen az ábrán, hanem az is, hogy az adósság növekedése teljesen fenntarthatatlan pályán volt: a végén már egy év alatt nőtt annyit, mint korábban tíz év alatt. És jól látható a kamatos kamat hatása is, tehát hogy jelentős pénzek maradtak Quaestor kötvényekben évtizedes távlatban. Ez azt is jelenti, hogy valójában a 210 milliárdos végső kötvényadósságnak legfeljebb a fele, de inkább harmada lehetett valóban befizetett pénz, a többi kamat volt (bár ezt pontosan szinte lehetetlen megmondani, a cég ugyanis nem vezetett erről sem normális kimutatást).
A végén mindenesetre már hatalmas többségben voltak a hamisított kötvények. A csőd pillanatában élő kötvényeknél így nézett ki a valódi és a kamukötvények aránya (háromféle kötvényt bocsátott ki a Hrurira Kft., a diszkontkincstárjegyhez hasonló, egyéves futamidejű QFD-, a változó kamatozású QFH- és a hosszabb lejáratú QFF kötvénysorozatokat):
A legdurvább a 2016 januárban lejáró QFD papír volt, ebben mindössze 13,5 százalék volt a valódi kötvények aránya, az összes többi kamu volt. Tehát ebben a sorozatban 1,9 milliárd forint valódi, rendesen megkeletkeztetett kötvényre 12,5 milliárd nem valódi jutott. Összesen 153,7 milliárd forint névértékű Hrurira-kamukötvény maradt a kisbefektetők nyakán, 56,8 milliárd forint valódi mellett. Az arány tehát 73-27 a fiktív kötvények javára.
A pénzügyi felügyelet – azaz a PSZÁF, majd 2013-tól a Magyar Nemzeti Bank – egyébként minden egyes évre külön engedélyezte a Quaestor Financial Hrurira kötvényprogramját, 50, majd 70 milliárd forintos kerettel. Ez azt jelenti, hogy ha akarja, a Quaestor akár meg is keletkeztethette volna a kötvényeit szabályosan, a jogi lehetősége megvolt erre. Csak azért nem tették meg ezt, mert akkor gyorsan lelepleződött volna, hogy fulladoznak a visszafizethetetlen adósságban.
De ki vette meg ezt a sok radioaktív szemetet?
A kötvények értékesítését folyamatos és – főleg a csoport méreteihez mérten – agresszív reklámkampány támogatta. Amikor elkezdték piacra dobni a Hrurira kötvényeket, 2007-ben, Májer így mérgelődött azon, hogy nincs elég vidéki hirdetés, ami növelné a keresletet a kötvényekre:
photo_camera Bár nem könnyű Májer gondolatmenetét követni, de itt arról beszél, hogy muszáj eladni minél nagyobb mennyiségű kötvényt a kisbefektetőknek ("volument" csinálni), mert csak így tudják fizetni a cég számláit, törlesztőit. Utal arra is, hogy a QÉP KELER megbízói számlán lévő ellopható értékpapírok száma is apad ("szabad készlet"), és hogy abból, amit csinálnak, könnyen az lehet, hogy a vádlottak padjára kerülnek. A "hármunk, négyünk" a címzettek alapján Májeren kívül Tarsolyra, Tarsolynéra és Kárpátira vonatkozik.
Egy évvel később, 2008 áprilisban Kámory Ferenc, a magas költségek miatt zsörtölődő treasury igazgató írta ezt egy emailben Tarsolynak és Májernek: "Amit lehet tenni sztem,h megnézzük a kötvény hirdetéseket, jelenleg gyengék, újakat csinálunk és megnyomjuk a hírdetéseket. Erre kell fektetni a hangsúlyt, akár többi rovására, ez kell az életben maradásunkhoz, szlák kifizetéséhez."
Később már nem lehetett okuk a mérgelődésre, rendesen beindult a reklámhadjárat.
A lenti grafikon mutatja, mennyire megugrott a kötvények reklámjára költött pénz, ahogy fokozódtak a Quaestor pénzügyi gondjai.
A következő reklám például két héttel a cégcsoport bukása előtt még futott a tévékben. Figyeljük meg, mekkora hazugság fért ebbe a rövid reklámba, amikor az általuk épített vállalatok "jövedelmezőségére" utalnak. Ez már önmagában megérdemelt volna egy GVH-bírságot a félrevezető reklám miatt (persze az ilyen bírságok átfutása általában eltart egy-két évig).
A kötvények kibocsátási tájékoztatói természetesen teljesen félrevezetőek voltak, a legtöbb ügyfél nem érthette, hogy mit jelent a "szokásostól eltérő kockázat". Szisztematikusan hazudott a cég az ügyféltájékoztatóiban is, nézzék meg (pdf), a QFH kötvények kockázati szintjének jelölése megegyezett a tutibiztos lekötött bankbetétekével, sőt, alacsonyabb kockázati szintet jelez, mint a magyar államkötvényeknél.
Ügyféligény pedig volt bőven, mivel ők – a nyomozás során lefoglalt levelezésben olvasható fiókvezetői emailek alapján is – csak azt figyelték, mekkora a kamat mondjuk az állampapírok hozamaihoz vagy a lekötött banki betétek kamataihoz képest. Márpedig ebben az összevetésben lényegesen többet hoztak a Quaestor kötvényei, mint a legtöbb versenytárs befektetés.
"Olyan ügyfél nem volt, aki kötvényt szeretett volna venni, és üres kézzel távozott" – mondja tanúvallomásában az egyik jól tájékozott alkalmazott. Az nem volt akadály, hogy a QI nem jegyzett elég kötvényt, hiszen ilyenkor a QÉP-nél intézkedtek, és előállítottak nem létező kötvényeket a T2 számláról, amiket aztán el lehetett adni az ügyfeleknek. Ezért tudták kielégíteni az ügyféligényeket már 2006-ban is, amikor a kamatadó bejelentése előtt nagyobb ügyfélroham volt, vagy 2013-ban, amikor hirtelen mindenkinek fontosabb lett a magas kamat.
"Ha bejön valaki, annak kötvénypénzt vissza nem adunk",
ez volt a másik jelmondat a fiókokban, és különösen a nagy befektetőknél. Ha nagyon elszántnak tűnt az ügyfél, hogy kivegye a pénzét, akkor egészen komoly hozamprémiumokkal csábították arra, hogy mégis inkább maradjon. Az ilyen megemelt kamatok miatt aztán még gyorsabban nőtt az adósságállomány.
A fiókokban dolgozókat pénzbeli ösztönzőkkel személyesen is érdekeltté tették abban, hogy minél több új kötvényt adjanak el, a meglévő ügyfeleket pedig minden erővel megtartsák. Folyamatosak voltak az értékesítési versenyek.
Volt egy kísérlet arra is 2010 körül, hogy házaló ügynökökkel terítsék a Hrurira QFT-típusú kötvényeit, de ez egyáltalán nem lett sikeres. Ez is mutatja, hogy milyen fontos volt az ügyfelek szemében a normalitás látszata, amit többek között a fiókhálózat is jelképezett.
Nyerő ötlet volt az is, hogy a Quaestor vállalta, bármikor visszaváltja a kötvényeit, és még az időarányos hozamot is jóváírják. Ez ugyanis egy csomó kisbefektető szemében egy bankbetéthez hasonlóan megbízható és likvid – de lényegesen többet kamatozó – befektetéssé tette a Quaestor kötvényeit. Ez elég megtévesztő volt, de a pénzügyi fogyasztóvédelem nem büntette meg a céget emiatt sem.
Arra viszont legalább jó volt a hihetetlen mennyiségű kamukötvény kibocsátása, hogy elkezdhették belőle visszafizetni a korábban a nagyobb szereplőktől ellopott állampapírokat, részvényeket, befektetési jegyeket.
Az állampapír-hiány 2009 elején-közepén érte el a maximumát, onnantól kezdve már csökkenő trendben volt. A Quaestor Értékpapírnak ugyanis volt annyi bevétele a Hrurira kötvények eladásából, hogy a piacról vegyen állampapírokat a hiányzóak helyére, és azzal betömje a lyukat.
Ez volt az, amit eldöntöttek 2009 májusában, amikor majdnem elfogyott minden az ügyfelek számlájáról.
Erre már csak azért is szükség volt, mert a PSZÁF a 2009-es ellenőrzésen rájött, hogy a Quaestor Értékpapír néhány nagyobb ügyfelének vagyonát engedély nélkül kezelte portfólióban. Ezt akkor megtiltották nekik (bár a vizsgálatot lezáró határozatnak ezt a részét valamilyen rejtélyes okból nem hozták nyilvánosságra). Aztán 2013-tól a takarékszövetkezetek FHB-vezérelte integrációja miatt lettek zavarok, sok takarékszövetkezet elvitt ekkor pénzt. És egyébként is folyamatosan fenyegetett, hogy a nagy ügyfelek hirtelen leléphetnének. Szóval inkább sietve betömték a lyukat a kisbefektetőknek eladott QFH-kötvényekből.
Nem túlzás azt mondani ez alapján, hogy a Quaestor a kisbefektetőktől kicsalt kötvényekből fizette vissza az önkormányzatokat, takarékszövetkezeteket és az olyan entitásokat, mint a Magyar Nemzeti Kereskedőház. Így végül, az elkerülhetetlen bedőlés után 20-40 nagy intézményi károsult helyett lett harmincezer kisbefektető károsult. Ha a kötvénykibocsátás felpörgése előtt dől be a Quaestor, akkor teljesen más jellegű pénzügyi csalás lepleződött volna le.
A kicsalt pénzekkel tehát elleplezték a lopást.
Amikor már a felügyeleti biztos, illetve a felszámoló irányítása alatt a külsős szakemberek felmérték a QÉP állapotát, akkor arra jutottak, hogy az ügyfelek összes értékpapírja megvan. Nem csak az értéktelen, fizikailag létező Bakonyi és Pécsi Erőmű részvények penészedtek egy pincében – ezek miatt kezdett lopni a cégcsoport –, hanem minden állampapírt és részvényt visszaloptak már addigra. A veszteség a kisbefektetőknél maradt.
Piramisjáték a piramisjáték tetején
Volt tehát egy értékpapírlopás, továbbá egy nem engedélyezett kötvénykibocsátás. Ezekre adódott egy harmadik fő bűncselekmény is, de ez már inkább csak a cseresznye volt a habos torta tetején: az opciós szerződések.
Kiderült ugyanis, hogy az utolsó pár évben Tarsoly Csaba és néhány embere (főként a fiókhálózatért felelős B. László és győri régiót vezető F. Sándor Balázs) a hivatalos és kamu QFH-kötvényeknél lényegesen magasabb hozamot ígérve színlelt, "opciós jogokról" szóló szerződésekkel szedtek be pénzt kiválasztott ügyfelektől.
Ez már klasszikus pilótajáték típusú illegális betétgyűjtés volt. Tarsoly és emberei készpénzben kérték és kapták a pénzt, amivel aztán nem tudni, mit csináltak. Ahogy a felvett QPT-s készpénzek, úgy ezek a pénzek is ismeretlen helyre távoztak. Ha valaki ki akarta venni a pénzt, azt már a kötvényekhez hasonlóan a Quaestor Értékpapírnak kellett fizetnie.
A sértettekkel kötött szerződések dátumát és a kumuláltan felvett pénzt összeadva látszik, hogy főleg az utolsó két évben pörgött fel ez a fajta pénzszerzés (igaz, lehet hogy az ügyfelek a korábban megkötött, majd lejárt szerződéseket kötötték újra). Volt, akivel három nappal a bedőlés előtt, március 5-én kötöttek ilyen szerződést.
A sértett ügyfelek között főleg magánszemélyek vannak, de vannak köztük olyan intézmények is, mint az Árpádházi Szent Margit Plébánia, a Nyíregyháza Városi Csatornamű-építő Vízgazdálkodási Társulat vagy a Kaposvölgyi Vizitársulat. A tanúkihallgatásokból úgy tűnik, főleg olyan vagyonos ügyfeleknek adták el ezeket, akikkel volt valamilyen bizalmi viszony, például Tarsoly Csaba és más munkavállalók ismerőseinek.
A teljesen szabálytalan szerződések után 12 milliárd forint adósság maradt, ami méretében ugyan eltörpül a fenti két csalás által okozott károkhoz képest, de azért önmagában is jelentős bűncselekménynek számít.
A 120 milliárdos eltérés
Egy ilyen gigantikus csalássorozat nyomait valahogy el kellett tüntetni. Egy pillanat alatt lelepleződött volna minden, ha a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó csoportszintű beszámolóiból látszott volna, hogy a rengeteg terméketlenül elszórt pénz miatt milyen óriási veszteségek vannak. De erre is volt megoldás.
A KÖNYVELÉST IS MEG KELLETT HAMISÍTANI.
Ehhez egy pofonegyszerű trükköt választottak. Az anyacég Quaestor Pénzügyi Tanácsadó úgy csinált, mintha kölcsönadott volna egy csomó pénzt a Quaestor Értékpapírnak, utóbbi pedig folyamatosan törlesztett volna, amiből a QPT-nek évről évre nagy-nagy bevételei lettek volna. Ezeket az állítólagos kölcsönöket a QÉP viszont nem szerepeltette a könyveiben. Nem csoda, ugyanis ezek a kölcsönök nem léteztek, legalábbis semmi bizonyíték nincs a létezésükre.
A QPT által a saját brókercégének, a QÉP-nek állítólag kölcsönadott pénz értéke évről évre halmozódott, a végén már elérte a 120 milliárd forintot, miközben a QÉP könyvelésében a valós adat szerepelt, tehát hogy nem kaptak semennyi kölcsönt sem a QPT-től.
Ezzel fedték el, hogy valójában minden évben 2-3 milliárdos veszteségei voltak a cégcsoportnak. A QPT papíron mindig kimutatott egy pozitív nullszaldót, de ezt valójában olyan pénzekkel tömték be, amelyek mögött nem volt semmilyen valós teljesítmény, csak a QÉP csalásból származó bevétele.
Ez azt is jelenti, hogy ha bárki – adóhatóság, pénzügyi felügyelet, KEHI – veszi a fáradtságot, bekéri a főkönyvi kartonokat és összenézi a Quaestor két fő cégének könyvelését, akkor pillanatok alatt észrevette volna az óriási eltérést.
Abban, hogy ez nem derült ki, az is segített, hogy más-más ember végezte a fő Quaestor-cégek könyvelését és könyvvizsgálatát. A QÉP könyvvizsgálója egy hetvenéves férfi, a QPT könyvvizsgálója pedig egy hetven év feletti nő volt, utóbbi probléma nélküli elhitte, hogy azok a számlák és egyenlegközlők, amiket a Quaestoros könyvelők letettek elé, valódiak ("a memóriám nem a régi", jegyzi meg egy ponton a kihallgatásán). De mégis fura – már-már hihetetlen –, hogy soha nem derült ki semmi.
Ennyire sem kellett volna mélyre ásni, hogy a csoport iszonyatosan gyanús legyen: még a meghamisított könyveléssel is látszódhatott, hogy a finanszírozott projektek nem hoznak pénzt, ezért sehogy sem jön ki a nullszaldó.
Igazi rejtély, hogy egy ekkora értékben, két évtizeden át végiggörgetett csalás hogyan nem szúrt szemet a magyar állam egyik hatóságának sem. A cikksorozat következő része a pénzügyi felügyelet mulasztásairól fog szólni.
A cikksorozat következő része: Nincs az az Isten, hogy a pénzügyi felügyeletnél ne tudták volna, mi folyik a Quaestornál.
Grafika, vizuál: Tamás Bence Gáspár | [
"Quaestor Invest",
"Quaestor Pénzügyi Tanácsadó",
"Quaestor Értékpapír",
"Quaestor Financial Hrurira"
] | [
"Bakonyi és Pécsi Erőmű",
"QÉP KELER",
"Soltvadkerti Takarékszövetkezet",
"Devilsoft Kft.",
"KELER S",
"QI OTP",
"Nyíregyháza Városi Csatornamű-építő Vízgazdálkodási Társulat",
"Magyar Nemzeti Kereskedőház",
"Quaestor Ingatlan",
"Magyar Nemzeti Bank",
"KELER M",
"Duna City",
"Kaposvölgyi Vizitársulat",
"Központi Elszámolóház",
"Árpádházi Szent Margit Plébánia"
] |
A Postabank volt vezetője idézésre vallomást tesz a rendőrségen
A rendőrség továbbra sem gyanúsítottként kezeli Princz Gábort, hanem ismeretlen tettesek ellen nyomoz. Hiába nevezte meg Princz Gábort, a Postabank Rt. ősszel felmentett elnök-vezérigazgatóját a többi feljelentőhöz hasonlóan a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) múlt héten pénteken megtett feljelentésében. A Postabank volt vezetőjét még tanúként sem idézték meg kihallgatásra - tudtuk meg Nehéz-Posony Istvántól, Princz ügyvédjétől, aki szerint a rendőrség az Állami Számvevőszék vizsgálatának befejezésére vár, hogy kialakítsa végleges álláspontját az ügyben.
Így feltehetően legkorábban ősszel derül ki, hogy Princz Gábort gyanúsítják-e azokkal a bűncselekményekkel, melyeket a Pénzügyminisztérium, az ÁPV Rt. és legutóbb a Kehi feljelentése tartalmazott.
Nehéz-Posony István csak a sajtóból értesült arról, hogy a Kehi az ORFK-nak már július elején is postázott egy feljelentést - melynek nincs köze a hivatal nemrégiben lezárult vizsgálatához - Postabank-ügyben. Felvetésünkre - szerinte az illetékesek miért titkolóznak, miért nem nyilatkoznak a dokumentumról - a jogi képviselő úgy reagált, "ha valaki feljelent valakit, nem köteles számot adni arról, mit tartalmaz a rendőrséghez elküldött irat".
Nehéz-Posony István még a Kehi második feljelentése előtt találkozott ügyfelével. Arról, hogy miről tárgyaltak, nem kívánt nyilatkozni, de annyit elárult: a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal feljelentése nem változtatott Princz Gábor álláspontján. A volt Postabank-vezető továbbra is úgy véli, nem követett el bűncselekményt. Princz jogi képviselője egyébként már jelezte, hogy szerinte a Kehi kormányzati hivatalként eleve elfogultan végezte munkáját, hiszen azt várták el tőle, "találjon valamit".
Felvetésünkre az ügyvéd leszögezte: ha a rendőrség gyanúsítottként vagy tanúként beidézi ügyfelét, Princz eleget fog tenni kötelezettségének. Az ügyvéd a Postabank egyes szerződéseinek kiszivárogtatása kapcsán elmondta: ügyfelének nincs köze a dokumentumok nyilvánosságra hozásához. Princz Gábor a legutóbbi botrányra - bankpapírokat helyeztek el a fóti szemétégető mellett - ügyvédje szerint úgy reagált, hogy az ő idejében ez nem fordulhatott volna elő.
Pungor András
(1999. július 9.) | [
"Postabank"
] | [
"ÁPV Rt.",
"Postabank Rt.",
"Állami Számvevőszék",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal"
] |
Többek közt azért is pénzt kapott a Political Capital, hogy megjósolta, lesz-e rendzavarás március 15-én.
Kiemelkedően fontos, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) munkatársai jól érezzék magukat munkahelyükön, elfogadják a vezetőket és azok döntéseit, illetve segítsék munkájukkal a hivatal által kitűzött célok elérését – ilyen és ehhez hasonló gondolatokat találtunk a Political Capital (PC) tanulmányaiban, amelyeket az NBH jogutódja, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) hozott nyilvánosságra a napokban internetes honlapján. Az AH-tól a Magyar Idők kérte ki a tanulmányokat; ezt a szervezet előbb megtagadta, majd mégis teljesítette. A lap szerint az akkor még Somogyi Zoltán és Szabados Krisztián érdekeltségébe tartozó, balliberális kötődésű intézet 2006 és 2010 között 432,2 millió forint állami megbízást kapott. Ennek csaknem felét, 190 millió forintot az NBH-tól.
A Magyar Nemzet 2009-ben elsőként számolt be arról, hogy a PC százmillió forintnyi megbízást kapott tanácsadói-elemzői munkára a hivataltól. Feladatuk többek között az volt, hogy a szélsőségesekről adatokat gyűjtsenek.
Az AH honlapján felsorolt 53 tanulmányból 18 foglalkozik a "szélsőségesekkel". Somogyiék 2008– 2009-ben heti rendszerességgel elemezték a "szélsőséges politikai tendenciákat". Hogy gőzerővel figyelték a szerintük radikálisokat, azt jelzik az ilyen mondatok: "A Jobbik részéről egy kisebb tüntetést regisztráltunk, ugyanakkor a párt rendkívül nagy mennyiségű lakossági fórumot szervez az utóbbi időszakban." A cég pénzt kapott annak előrejelzéséért is, mi várható jeles nemzeti ünnepeinken; próbálták megjósolni, lesz-e rendzavarás március 15-én és október 23-án.
Média-monitoring
A PC rendszeresen monitorozta a médiát is abból a szempontból, milyen hírek jelentek meg az NBH-ról. Azok a tudósítások, amelyek pozitív színben tüntették fel a hivatalt, kékkel kerültek a grafikonra, és a "korrekt tájékoztatás" címkét kapták; amelyek viszont bírálták a Galambos Lajos, majd Laborc Sándor vezette intézményt, piros színt kaptak, és a "nem tényszerű" minősítésben részesültek. Lapunkat is többször a "nem korrekt" kategóriába sorolta a PC.
Mégsem ezek a legérdekesebb tanulmányok, hanem azok, amelyekben tanácsokat adnak az NBH-nak, hogyan újuljon meg. Például javasolták, hogy "rendszeresen ápolja sajtókapcsolatait". Ehhez egy széles körű sajtólista szükségeltetik – ezt a tanulmányhoz csatolták, lapunktól is több munkatárs nevét, beosztását, hivatali telefonszámát feltüntették benne. Ha ez megvan, "akkor el kell kezdeni építeni velük a szorosabb kapcsolatot". Azt írták: a háttérbeszélgetéssel elmélyíthető az "újságírókhoz fűzött kapcsolat" (sic!), amely "bensőségesebbé, már-már személyesebbé válik". Sajtóreggeliket is ajánlottak, amelyek azért jobbak a háttérbeszélgetéseknél, mert "az étel- és italszolgáltatás mellett egy közös reggeli bensőségesebb hangulatot tesz lehetővé".
Az NBH belső életének felvirágoztatására is voltak kitűnő ötletei a tanácsadó cégnek. Például a csapatépítés, amely növeli a munkatársak vezetőkbe vetett bizalmát, javítja a "munkahelyi közérzetet". Hivatali "adok-veszek oldal" létrehozását is sürgették, ahol a munkatársak eladhatják "holmijaikat", ezáltal erősítve a csapatösszetartást. Jeles évfordulókon, ünnepeken a főigazgató akár személyesen is felkeresheti beosztottait, és szóban köszöntheti őket, de megoldás lehet a telefonhívás is – áll az egyik tanulmányban. A közérzetjavító intézkedések között említették, hogy felújításkor vonják be a dolgozókat például a fal színének kiválasztásába.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 04. 14. | [
"Political Capital",
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Magyar Idők",
"Alkotmányvédelmi Hivatal"
] |
Az új kiszivárgott információk szerint a Skype és az Outlook sem védett a lehallgatás ellen.
Erről a Guardian című brit napilap számolt be az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egész világra kiterjedő internetes megfigyelési botránya keretében kiszivárogtatott dokumentum alapján. A rendszert leleplező korábbi amerikai titkosszolgálati alkalmazott Edward Snowden által megszerzett információk szerint a Microsoft segítette a szervezetet abban, hogy képes legyen megkerülni az Outlook.com webes levelezőfelületén elérhető titkosított chates üzenetekhez való hozzáférésben.
A Guardian cikke szerint a Microsoft rendszere még a titkosítás elvégzése előtt hozzáférést nyújt az NSA ügynökeinek az e-mailekhez az Outlook.com-on és a Hotmail levelezőszolgáltatás esetében is. Egy másik dokumentum szerint a Skydrive felhőtárhelyre feltöltött fájlok sincsenek biztonságban a hatóságok megfigyelése elől.
Ezen kívül a dokumentumokból az is kiderül, hogy tavaly július óta a Skype internetes telefonszoftver sem védett a lehallgatás ellen, kilenc hónappal azt követően, hogy a Microsoft felvásárolta a céget, kiskapu került a rendszerbe, amelyen át a video-, és hanghívások egyaránt lehallgathatók - írja a Guardian.
A Skype korábban a fájlcserélő hálózatokhoz hasonló peer-to-peer rendszerben működött, a felvásárlás óta azonban a Microsoft saját, nagy kapacitású rendszereket is beépített az infrastruktúrába. A Prism nevű megfigyelési program keretében az NSA a Szövetségi Nyomozó Irodával (FBI), és a Központi Hírszerző Ügynökséggel (CIA) is megosztja a titokban begyűjtött adatokat - derül ki a cikkből.
Ugyanakkor a Microsoft tagadja a lap vádjait, közlése szerint rendszereiben nem ad automatikus hozzáférést a felhasználói adatoknak semmilyen kormányzati szervnek, csupán a törvényeknek megfelelően, az egyedi adatkéréseknek tesz eleget. | [
"Microsoft"
] | [
"Központi Hírszerző Ügynökség",
"Szövetségi Nyomozó Iroda",
"Nemzetbiztonsági Ügynökség"
] |
De meggondolta magát, mert szerinte az újságírók rosszindulata miatt azoknak az EP-képviselőknek van igazuk, akik nem válaszolnak az ilyen témájú kérdésekre.
Az előzmények dióhéjban:
– 2016. szeptember 8-án levelet írtunk Morvai Krisztinának az európai parlamenti email-címére, és megkérdeztük tőle, hogy mire költi az akkor még havi 4.320 eurós költségtérítését
– Morvai nem válaszolt
– 2017. április 24-én a Jobbik sajtóosztályán keresztül írtunk Morvai Krisztinának, és megkérdeztük tőle, hogy bérel-e irodát a havi 4.342 eurós költségtérítéséből, és ha igen, mennyiért
– választ nem kaptunk
– 2017. június 20-án ezt beleírtuk egy cikkbe, ami az összes magyar EP-képviselőnek küldött megkeresésünkről, és az ő reakciójukról szólt
– Másnap, 2017. június 21-én levelet kaptunk a Jobbik sajtóosztályától, miszerint Morvai válasza az ő hibájukból nem jutott el hozzánk
– A cikk után két nappal, 2017. június 22-én levelet kaptunk Morvai Krisztinától az európai parlamenti email-címéről, ebben rágalmazási perrel fenyegetőzött
– 2017. június 23-án írt válaszlevelünkben felajánlottuk a képviselőasszonynak, hogy ha szeretné nyilvánosságra hozni, szívesen közzétesszük, hogy mire költi a havi 4.342 eurós (1,3 millió forint) költségtérítését.
2017. június 26-án este Morvai személyes email-címéről megérkezett a válasz, amit teljes terjedelmében közzéteszünk:
“Tisztelt Erdélyi Katalin! Hosszú levelet fogalmaztam Önnek arról, hogyan használom fel az Európai Parlament által biztosított költségkeretemet. Azt, hogy ezt az összeget nem lopom/sikkasztom el, mindenki ellenőrizheti a www.morvaikrisztina honlapomon vagy a közel százezer ember által követett Facebook oldalamon- ott ugyanis szinte minden tevékenységemről beszámolok és értelmes ember vissza tud következtetni arra, hogy ez utóbbiaknak jelentős költségvonzatai vannak. A keret elköltésekor mindenben az Európai Parlament vonatkozó szabályzata alapján járok el. Azért döntöttem úgy, hogy a részletes beszámolómat nem küldöm el Önnek,mert mielőtt ez megtörtént volna, volt szerencsém olvasni az Ön friss írását arról, hogy én “kiborultam" az Ön érdeklődésével összefüggésben. A cikk olyan rosszindulatról tesz tanubizonyságot, amely azokat igazolja, akik a hasonló megkeresésekre egyáltalán nem reagálnak,mert úgyis csak kiforgatják a szavaikat. Ha nincsenek szavak, nincs mit kiforgatni. Erre figyelemmel levelezésünket a magam részéről befejezettnek tekintem. Minden jót kívánok Önnek,
üdvözlettel: Dr. Morvai Krisztina
EP-képviselő"
Member of European Parliament, MEP (az Európai Parlament képviselője, EP-képviselő) – innen származik a képviselői költségfelhasználások sorsát vizsgáló összeurópai újságírói projekt elnevezése, a MEPs Project, amelyben az Átlátszó is részt vesz.
Az összes EP-képviselőt megillető úgynevezett General Expenditure Allowance (GEA), vagyis az “általános költségtérítés" évente nagyjából 40 millió eurójába kerül az Európai Uniónak. Az összegről az EP képviselőknek nem kell számlával igazoltan elszámolniuk, azt átalányként kapják.
Az évi 12 milliárdnyi forintnyi költségtérítés felhasználásáról szinte semmit nem lehet tudni: Európa számos országában derült ki az elmúlt hetekben, hogy a képviselők legalábbis megkérdőjelezhető módon használják fel az európai adófizetők pénzéből finanszírozott támogatásaikat.
Az EP-képviselők nemzeti irodáival kapcsolatos oknyomozást egy 48 újságíróból álló, mind a 28 tagállamot képviselő csoport folytatta több hónapon át a Journalismfund.eu anyagi támogatásával. A csoport magyar tagja az Átlátszó.
2015-ben a csoport formális megkeresést küldött az Európai Parlamentnek, hogy betekinthessenek az EP-képviselők közpénzköltéseivel kapcsolatos dokumentumokba. Az adatigényléseket az EP visszautasította. Az újságírók az ügyet az Európai Bíróság elé vitték, ahol az még folyamatban van.
Erről a perről és az EP-képviselők költségelszámolásai utáni újságírói kutakodás további részleteiről itt lehet további információkat találni.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Európai Parlament"
] | [
"Európai Unió",
"Member of European Parliament",
"Európai Bíróság"
] |
Hét évig töltötte be az MSZP választmányi elnöki tisztét az eltitkolt százmilliók miatt egyetlen nap alatt politikai hullává tett Simon Gábor, aki pár éve még arra volt büszke, hogy híd lehetett Gyurcsány Ferenc és Kiss Péter között. A hosszú vezetői ciklus ellenére a mostani bukáson kívül nem sok emlékezetes maradhat meg róla a szocialista párttársaknak, a többség ugyanis menthetetlenül unalmasnak, önállótlannak tartotta még akkor is, amikor államtitkár, majd pedig pártelnökhelyettes lett belőle.
Amikor szombaton a Magyar Nemzetben megjelent egy minden konkrétumot nélkülöző beijesztő cikk "Bűnös százmilliók egy szocialistánál?" címmel, az MSZP-ben nagy találgatás kezdődött, vajon kire célozhatott a kormánypárti lap. Sok mindenkire gondoltak, de Simon Gáborra a legkevésbé.
De honnan jöhet a pénz? Ugyanaz az osztrák bank finanszírozott egy XVIII. kerületi kötvénykibocsátást, amelynél Simon Gábor szocialista elnökhelyettes számlát nyitott, nagyjából akkor, amikor a kibocsátás megtörtént. A Simon eltitkolt bankszámlájával kapcsolatos adatokat maga a pénzintézet adta ki a magyar hatóságoknak, miután azok hivatalos megkeresést küldtek az osztrákoknak. A politikust letargikus hangulatban hallgatta meg az MSZP vezetése, adott egy magyarázatot a számlára, de a pénz eredete nem került szóba. A politikus felfüggesztette tagságát. >>>> Kerületi mutyikból lehet az eltitkolt pénz
Az MSZP eddigi elnökhelyettesét annyira csendes, konfliktuskerülő és visszahúzódó embernek ismerték, hogy a megszellőztetett "több száz milliós" ügylettel kapcsolatban fel sem merült a neve, pedig a pártvezetés tudott róla, hogy egy másik ügyben már rég vizsgálat folyik ellene. "Annyit tudtunk, hogy van ellene egy büntetőeljárás, de ez még az államtitkári idejéből. Arról akkor adott egy tájékoztatást, de csak azt, hogy mi az alaphelyzet. Hogy folyamatában mi van, azt nem tudtuk. Decemberben arról beszélt, úgy sejti, hogy vádiratot fogalmaznak vele szemben, mert a valahanyadrendű vádlott már kapott egy értesítést, de ő még nem" – magyarázta az egyik szocialista képviselő, miért lepődött meg mindenki, amikor konkrét banki információk alapján bizonyossá vált, hogy Simonnak 770 ezer euró eltitkolt megtakarítása van egy osztrák pénzintézetben.
Az egyensúlyozgatás királya
Simon Gábor MSZP-s karrierje során több mint egy évtizeden át az egyensúlyozgatásban alkotott nagyot. Elnökhelyettesi pozícióját is politikai kompromisszumnak köszönheti. Eredetileg – szokás szerint – a választmányi elnöki pozícióra pályázott 2012 tavaszán is, az elnökhelyettesinél jóval kevesebb elfoglaltsággal járó tisztséget azonban Botka Lászlónak szánták. Botka viszont nem örült volna egy ellenjelöltnek. Simon hagyta magát lebeszélni, és megkapta helyette az elnökhelyettességet. Egy forrásunk szerint már önmagában az is indokolta, hogy Simon fontos pozícióban legyen, hogy a mögötte álló XVIII. kerületi szocialista pártszervezet az MSZP erős hátországa, szervezettségben és szavazatszerző képességben is.
Az MSZP elnökhelyettese poszt elsőre fontos tisztségnek hangzik, a Mesterházy Attila által vezetett MSZP-ben azonban nem sok befolyása jutott a helyettesnek. Egyik forrásunk semmilyen markáns megnyilvánulására nem emlékszik, Simon a belső vitákban mindig meghúzta magát. Az utóbbi hónapokban egyetlen olyan eset volt, amikor szembement a nyilvánosság előtt a pártvezetéssel. A NAV vizsgálóbizottság ügyében Facebook-oldalán jelentette be, hogy a hivatalos frakcióállásponttal szemben alá fogja azt írni a javaslatot. Egy vezető MSZP-s forrásunk ezt azonban szintén nem Simon bátorságának tulajdonította, hanem éppen ellenkezőleg: Simon megijedt, nem bírta a közvélemény nyomását és ismét megpróbált egyensúlyozni. Különvéleményét azóta ráadásul törölte is a Facebookról.
Kiss Péter árnyékából
Simon a párt kiöregedő ifjúsági vezetője, Kiss Péter embereként került a párt felső vezetésének közelébe. A Baloldali Ifjúsági Társulásban (BIT) Kiss Péter utódja volt az elnöki poszton, bekerült az MSZP választmányába is, de a Horn-korszakban a befolyásos ifjúsági szervezet irányítójaként sem tudott feljebb lépni. 1994-ben a BIT vezérkarából egyedüliként nem lett képviselő.
Történelemtanári és népművelői diplomája ellenére a Kiss Péter által kijelölt vonalon haladt tovább, a távmunkát nézte ki magának új szakterületként. 1998–1999 között a Távmunka Koordinációs Kht. programigazgatója volt, 2002-től ő vezette a kormány e-munka, távmunka stratégiáját megalkotó, javaslattevő tanácsadó testületét, a Távmunka Tanácsot. Bár a távmunkaprojektből a többmilliárdos költségvetési keret ellenére sem lett sikertörténet Magyarországon, később mint munkaügyi szakértő a Gyurcsány-kormányban államtitkári posztot kapott a Munkaügyi és Szociális Minisztériumban. Kinevezése szokatlan helyzetet idézett elő, főnöke, Szűcs Erika miniszter az MSZP-választmányban helyettese volt.
Simon ugyanis 2004-től hét éven át vezette az MSZP választmányát. A posztot akkor szerezhette meg, amikor Jánosi György, a Medgyessy-kormány sportminisztere összetűzésbe került Gyurcsány Ferenccel, aki aztán elfoglalta a sporttárcát, a konfliktus pedig oda vezetett, hogy Jánosi a pártban nem kapott elegendő szavazatot ahhoz, hogy a tisztújításon újra indulhasson a választmányi elnökségért.
A pártkarrier beindulásának nagy pillanatairól a 168 Órának nyilatkozva arra emlékezett leginkább, hogy a párteseményeken Gyurcsány Ferenc és Kiss Péter között találta magát, és mintegy hídszerepet betöltve tudott közvetíteni az MSZP akkori két erős embere között.
Elsorvadt a választmány tekintélye
A választmány élén töltött hosszú időszakról azonban nem sok érdekeset tudtak mondani az egykori tagok. Pozitívumként említették, hogy bevezette a kulturális műsorokat, így a politikai viták előtt jó ideig verses és zenés fellépőket is lehetett látni a testület ülésein. Negatívumként viszont azt mondták, hogy elnöksége alatt elsorvadt a választmány tekintélye, a testület 2010 előtt nem tudott a kormány és az elnökség ellensúlya lenni. Simon végig kerülte a konfliktusokat, és hiába zajlottak ádáz viták a zárt teremben, az elnök sajtótájékoztatóján mindig az előre betervezett menetrendben zajlottak a beszámolók.
Egy szocialista forrásunk arról beszélt, Simon a nyilvánosság előtti megnyilvánulásaiban így is lényegesen aktívabb volt, mint a személyesekben. A kamerák előtt határozott politikusnak tudta feltüntetni magát, de visszahúzódó és óvatos volt a színfalak mögött.
A magánéletében egyáltalán nem volt kitárulkozó. Ez azért is érdekes, mert lehet, hogy az évtizedes egyensúlyozást éppen egy magánéleti konfliktusa borította fel végleg. Simon 2009-2010 folyamán vált el korábbi feleségétől, akitől első gyermeke született, majd nem sokkal később új kapcsolatba lépett, ahol megszületett második gyermeke is. A válás azonban Simon környezete szerint roppant viharos volt, ezért veszik sokan biztosra az MSZP-ben, hogy a politikus exe lehet az eltitkolt pénzek botrányának kirobbantója. | [
"MSZP"
] | [
"Munkaügyi és Szociális Minisztérium",
"Magyar Nemzet",
"Távmunka Tanács",
"Baloldali Ifjúsági Társulás",
"Távmunka Koordinációs Kht."
] |
Vagyonkezelő holdingot alapított a mások mellett Bayer Zsolt publicista kurátorkodásával működő, közpénz-tízmilliókkal támogatott Trianon Múzeumot működtető alapítvány.
Kárpát-medence Intézet Nonprofit Kft. néven hozott létre vagyonkezelőt a Trianon Múzeum Alapítvány, az új cég ügyvezetője az alapítvány elnöke Szabó Pál Csaba szegedi történész.
Az alapítvány 2001 decemberében jött létre, a következő évben, nem sokkal a 2002-es kormányváltás előtt született döntés alapján költözhetett az állami tulajdonú várpalotai Zichy-kastélyba a Magyar Narancs cikke szerint jelképes, egy forintos bérleti díj fejében. A kastély vagyonkezelője az állami tulajdonú Magyar Házak Közhasznú NKft. üzemelteti, amelyet ugyancsak Szabó Pál Csaba vezet. Szabót az új nkft. terveiről írásban kérdeztük a cégnek a cégbíróságon megadott email-címén, válaszát egyelőre várjuk.
A múzeumot működtető alapítvány kezdő kuratóriumában tag volt Szabó barátja, a 2009-ben elhunyt Cseh Tamás zenész is. Jelenleg is kurátor Bayer Zsolt Fidesz-alapító publicista, valamint Tőkéczki László történész.
A múzeum honlapján elérhető kiállítások leírása és a beszerezhető ajándéktárgyak képei alapján meglehetős nagymagyar-nosztalgia sejlik fel, nyílt kiállítás például irredenta falvédők, irredenta zenék tematikában is.
A múzeumnak a bíróság.hu-n elérhető legfrissebb beszámolója 2013-ra vonatkozik, e szerint abban az évben 77,4 millió forint támogatást kaptak – zömében az EMMI-től, valamint az NKA-tól -, árbevételük 3,3 millió forint volt, ebből 1,2 millió a jegyárbevétel. Utóbbi mostani, teljes árú belépővel számolva ezer látogatót feltételez (kedvezményes belépővel számolva kétszer annyit).
Az EMMI támogatási szerződéseinek listája szerint a következő években szintén kaptak működési támogatást az emberminisztériumtól: 2014-ben 50, tavaly és az idén 44-44 millió forintot.
2014-ben uniós pénzt is nyertek: az úgynevezett "interaktív Trianon" projektnap-sorozat 29,9 millió forintot, a tudomány-innováció program terhére – a támogatásokat közzétevő kormányzati honlap tanúsága szerint a pénzt tavaly ősszel meg is kapták.
Rádi Antónia | [
"Kárpát-medence Intézet Nonprofit Kft.",
"Trianon Múzeum Alapítvány"
] | [
"Magyar Házak Közhasznú NKft",
"Magyar Narancs"
] |
A Fidesz és a Lungo Drom választási megállapodása újra felkorbácsolta az indulatokat a roma közéletben, az Országos Roma Önkormányzat mai ülése is viharosnak ígérkezik.
"Ez nem mehet tovább, minden porcikámmal tiltakozom ellene!" – írta képviselőtársainak az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) egyik tagja. Nagyon reméli, a hazai cigányság nem fogja megengedni, hogy Farkas Flórián tovább mutyizzon a romák pénzeivel.
A választási együttműködési megállapodás, amit a Fidesz nevében Kövér László írta alá a múlt héten Farkas Flóriánnal, a Lungo Drom bukottnak hitt elnökével, felrázta a cigány közéletet. Az indulatok az ORÖ közgyűlésén csapódhatnak le, amit ma, szerda kora délután tartanak a szervezet Dohány utcai székházában.
Bár Farkas Flórián fideszes parlamenti képviselő, miniszterelnöki biztos az összeférhetetlenségi szabályok miatt már nem elnöke az ORÖ-nek, mindent elkövet, hogy a háttérből irányítsa a testület működését. Farkas egyik ellenfele, az egri Lakatos Oszkár nagy bejelentésekre készül a közgyűlésen. Lapunknak elmondta, hogy adatai szerint a botrányos Híd a munka világába program szabálytalanságaiból eredő 1,6 milliárdos ORÖ-tartozás a valóságban már 2,4 milliárd forinthoz közelít. A kormány azt a bizonyos 1,6 milliárdot ugyan nem akarja behajtani, de még így is marad csaknem 800 millió forint.
Lakatos Oszkár szerint ez a tetemes tartozás is abban az időszakban halmozódott fel, amikor még Farkas Flórián volt az ORÖ és a Híd a munka világába elnöke. A helyzet ugyanaz, ami az elmúlt években volt: teljesen egyértelmű, hogy kormányzati segítség nélkül az ORÖ képtelen egyenesbe jönni.
A látványos tételek mellett más szabálytalanságok is vannak – mondta a roma képviselő. Nem találta nyomát például annak, hogy lenne leltári nyilvántartás az ORÖ tulajdonában lévő festményekről és egyéb műtárgyakról. Lakatos Oszkár újabb feljelentésre készül. Megerősítette, amit a minap nyilatkozott lapunknak: nem engedni futni a bűnösöket, ha kell, egy jogi szakértői csapat közreműködésével nemzetközi bírósághoz fordul.
Rejtélyes zsarolás Két fegyveres 4 millió forintot követelt Farkas Flóriántól. Az ismeretlen tettesek rendőrnek adták ki magukat, így csalták egy szolnoki szállodába a fővárosban tartózkodó roma vezetőt. Az eset még 1995-ben történt. A megyei rendőr-főkapitányság sajtófőnöke a Népszabadságnak akkor elmondta, hogy az álrendőrök megbilincselték Farkas Flóriánt, pisztolyt szegeztek rá, fényképeket készítettek róla. A zsarolók símaszkot viseltek. Jól tájékozottnak bizonyultak, előzőleg a mobiltelefonján is keresték áldozatukat. Magukkal vitték a nála lévő 35 ezer forintot, és egy hét haladékot adtak rá, hogy a roma politikus előteremtse a 4 milliót. Farkas azonban, amint tehette, értesítette a rendőrséget. Ennél több információ az elmúlt több mint húsz év során nem került nyilvánosságra az ügyről, így azt sem tudni, mit derített fel a rendőrségi nyomozás.
Gyanús ügyek tárháza
Az adóhatóság, a rendőrség és az ügyészség is eljárásokat folytat gazdasági szabálytalanságok, anyagi visszaélések, működési anomáliák miatt. Összesen több tucat feljelentés érkezett, az ügyeket sok esetben egyesítették – mondta lapunknak Makai István, a Roma Polgári Tömörülés elnöke, az ORÖ képviselője.
Makai tagja volt az országos önkormányzat gazdálkodásának átvilágítására létrehozott úgynevezett alternatív vizsgálóbizottságnak. Tanúként többször meghallgatták már. Bármennyire képben van, számára is követhetetlen, hogy melyik feljelentés éppen hol tart. Az egyik hatóság időnként átteszi az ügyeket a másikhoz, ahonnan aztán visszaküldik a feladónak – érzékeltette Makai István, milyen könnyű elveszni a jogi útvesztőben.
A lavinát 2015 elején az LMP-s Hadházy Ákos indította el. A párt antikorrupciós szóvivője hivatali visszaélés, sikkasztás és hűtlen kezelés miatt tett feljelentést: az ORÖ-höz kötődő Híd a munka világába foglalkoztatási szövetkezet szerinte százmilliókat költött el úgy, hogy egyetlen rászoruló romát sem juttatott munkahelyhez. A tét azóta milliárdosra nőtt.
Hadházy bejelentése a roma képviselők egy részét is hideg zuhanyként érte. Állították, hogy semmit nem tudtak a gyanús pénzköltésekről Ekkor alakították meg saját vizsgálóbizottságukat, amely azért vette fel az "alternatív" jelzőt, mert az ORÖ hivatalosan nem csatlakozott a kezdeményezéshez. (Ami nagyon is érthető: Farkas Flóriánnak nem volt érdeke, hogy mások szabadon kutakodjanak a szennyesében.)
Az ismeretlen tettes ellen indult eljárások ahhoz az időszakhoz kötődnek, amikor Farkas Flórián volt az ORÖ és a Híd a munka világába program elnöke. A vádakból gazdag csokrot lehet gyűjteni. A teljesség igénye nélkül:
INGATLANVÁSÁRLÁSOK A legnagyobb feltűnést a Gellérthegy utcai iroda megvétele keltette. A Híd a munka világába szövetkezet központjának elképzelt 400 négyzetméteres ingatlan sosem töltötte be funkcióját, viszont több mint 200 millió forintba került – nem számítva a több tízmilliós berendezést. Az ORÖ belső ellenzéke szerint erről sem született közgyűlési határozat.
KOCSIBÉRLÉSEK A még nem is működő szövetkezet fél évre 30 millió forintért bérelt autókat.
TANULMÁNYOK Sok látszatja azoknak a több mint 30 millió forintba kerülő tanulmányoknak sem volt, amelyek elméletileg arról szóltak volna, hogyan kell munkaerőt toborozni a foglalkoztatási szövetkezetbe.
ELSZÁMOLÁSOK A foglalkoztatási szövetkezet elszámolásai sem stimmeltek. Arcát és nevét vállalva egy közfoglalkoztatott azt állította, hogy fizetségként és költségtérítésként százezreket könyveltek el a nevére, de abból a pénzből – másokhoz hasonlóan – egyetlen fillért sem látott.
ÁRVÍZVÉDELEM Közel hétmillió forintot vett fel az ORÖ egyik elnökhelyettese árvízvédelem címén, miközben Farkas Flórián azt nyilatkozta, hogy a védekezésben a romák önkéntesként vettek részt.
JUTALOM Az alternatív vizsgálóbizottság szerint az ORÖ hivatalának vezetői 2011-ben és 2012-ben közgyűlési határozat nélkül vettek fel 140 millió forintot.
ISKOLA Bár az ORÖ már lemondott szolnoki iskolája fenntartói jogáról, előtte azonban – jórészt vitatható módon felvett és elköltött támogatások miatt – legalább 80 millió forintot (más források szerint ennél is többet) kellett visszafizetnie.
BANKETTSZÉKEK Két cég két év leforgása során összesen 33 milliót kapott rendezvényszervezésre, szállításra, vendéglátásra. Az összeg tartalmazza a bankettszékek vásárlására elköltött egymillió forint is.
UTAZÁS A taxiköltség 2011 és 2013 között több mint ötmillió forintot tett ki. Az ORÖ magára vállalta a különféle közlekedési szabálytalanságokért kirótt büntetések (összesen mintegy 400 ezer forint) kifizetését is. Farkas Flórián és egyik társa 2011 tavaszán 642 ezer forintért repült Brüsszelbe.
ADÓTARTOZÁS Adótartozási bírságként és késedelmi kamatként az ORÖ 26, illetve 18 és fél millió forintot fizetett ki, "NAV elvonás rendezés" címén pedig 78 millió forintot.
Farkas Flórián vesztes ölelése A KORMÁNY PÁRTJÁN Nincsenek konfliktusok. Nem lehetnek botrányok. Nem lehetnek törvénytelenségek. Csak szakszerűség van és professzionalizmus, minden támogatásnak le kell jutnia a magyarországi cigánysághoz – Farkas Flórián ezekkel a szavakkal adta át az ORÖ elnöki székét szövetségesének, a komlói Hegedüs Istvánnak a testület alakuló közgyűlésén, 2014 őszén. Az új összeférhetetlenségi szabályok miatt ugyanis Farkasnak választania kellett az ORÖ elnöki tisztsége és a parlamenti mandátum között. A fideszes képviselőség mellett döntött. Úgy gondolta, nem vállal nagy kockázatot: a régi harcostárs Hegedüs István azt fogja tenni, amit mond neki. Csakhogy Hegedüs nem akarta vásárra vinni a bőrét. Minél inkább belelátott a pénzügyekbe, annál inkább tartott attól, hogy a végén még ő kerül börtönbe. Az országos önkormányzat elnökét nem védi a mentelmi jog, ahogyan például egy parlamenti képviselőt. Hegedüs szembefordult Farkassal, de csatát veszített, lemondott. A felé záporozó korrupciós vádakat Farkas Flórián alaptalannak tartja, de ebben nincs semmi rendkívüli. Ugyanezt mondta már 1996-ban is, amikor hűtlen kezeléssel, sikkasztással és számviteli fegyelem megsértésével gyanúsították. Ekkoriban a szocialista Horn Gyula volt a miniszterelnök, az MSZP és az SZDSZ koalíciója kormányzott. Farkas Flórián végül nem került bíróság elé: Göncz Árpád köztársasági elnök eljárási kegyelemben részesítette. Nyílt titok volt, hogy a szocialisták jártak közben az érdekében. Farkas Flórián ugyanis a mindenkori kormány – a rendszerváltás utáni első ciklusban az MDF, aztán az MSZP – pártján állt. Könnyedén lendült át egyik oldalról a másikra, de a hintapolitikának a 2002-es parlamenti választások előtt vége szakadt: végérvényesen lecövekelt a Fidesz mellett. Az a párt, amelyik mögé a Lungo Drom felsorakozott, sokáig biztos lehetett a vereségben. 2010-ben ez a sorozat is megszakadt, a Fidesz kétharmados győzelmét még Farkas Flórián szövetsége sem tudta elrontani.
Czene Gábor | [
"Országos Roma Önkormányzat",
"Lungo Drom",
"Fidesz"
] | [
"Híd a munka világába",
"Roma Polgári Tömörülés",
"Híd a munka világ"
] |
A magyar és a norvég kormány között régi vita húzódik a civilek támogatásáról.
Megszünteti a kormány egy Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Oslóban, 1991. április 8-án aláírt megállapodást. A határozatot Orbán Viktor írta alá.
A határozat szerint a kormány egyetért a "Magyarország Kormánya és a Norvég Királyság Kormánya között a Magyar Köztársaság Kormánya és a Norvég Királyság Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás megszűnéséről szóló megállapodás bemutatott szövegével".
A határozat mindemellett felhatalmazza Szijjártó Péter külügyminisztert (vagy az általa kijelölt személyt) a bemutatott szöveg végleges megállapítására.
A megállapodások felmondásáról törvénytervezet is született, a határozatban a miniszterelnök ezzel kapcsolatban két dolgot is elrendelt:
egyrészt, hogy állapítsák meg végleges szövegét,
másrészt, hogy ha megvan a végleges szöveg, nyújtsák azt be az Országgyűléshez.
A törvényjavaslat előadójának a határozat Szijjártó Pétert jelölte ki.
A vita Norvégiával nem új keletű: az Orbán-kormány először nyolc éve akarta ellenőrzése alá vonni a Norvég Alap civileknek járó pénzeinek elosztását. Norvégia erről hallani sem akart, és inkább felfüggesztette a pénzek kiosztását, emiatt az ország 77 milliárd forintot bukott el. 2021-ben a Közlönyben ezért megjelent, hogy a Norvég Királyság tartozik Magyarországnak, Orbán Viktor pedig akkor határozatban kérte fel minisztereit, tegyék meg a szükséges lépéseket. | [
"Magyarország Kormánya",
"Norvég Királyság Kormánya"
] | [
"Magyar Köztársaság Kormánya",
"Norvég Alap"
] |
1,8 millió jogtalanul az államtitkárnak
Budapest - Hiába a tiltás, Pleschinger Gyula, a gazdasági tárca államtitkára három állásban is dolgozik, és mind a háromért szép summát kap.
Pleschinger Gyula a tör- vény szerint össze férhetetlen államtitkári beosztása és igazgatósági tagsága
A Blikk végigtanulmányozta a jogszabályokat, és arra a következtetésre jutottunk: Pleschinger hét hónapja törvénytelenül ül az Országos Betétbiztosítási Alap igazgatóságában, s vesz fel jelenleg havi 300 ezer forintot.
Az államtitkárok jogállását is szabályozó 2010. évi XLIII. törvény 10-es paragrafusának 1-es bekezdése szerint: "politikai vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt... nem létesíthet". Márpedig Pleschinger 997 ezer forintos államtitkári jövedelme mellett az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) igazgatóságának elnöke is 495 ezerért, az Országos Betétbiztosítási Alapnál (OBA) igazgatóságában végzett munkájáért további 300 ezret kap.
Az államtitkár vagyonnyilatkozatában feltünteti a tagságból származó havi 300 ezer forintot
Az ÁKK-s tagság azonban egyike azon kevés speciális munkaköröknek, amelyek esetében a tiltást nem kell alkalmazni. Vagyis ezt minden további nélkül betöltheti Pleschinger. Az OBA szintén nagyon fontos szervezet, ugyanis bankcsőd esetén ez az alap 100 ezer euróig (30 millió forint) kártalanítja a pénzüket vesztett bankbetéteseket. A törvény mégsem tesz kivételt az OBA-val.
– Az Országos Betétbiztosítási Alap jogállásáról és szervezetéről a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Hpt.) kifejezetten feljogosítja a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős minisztert, hogy az alap igazgatótanácsába tagot delegáljon – írta a Nemzetgazdasági Minisztérium lapunknak küldött közleményében.
Illetve úgy vélték: a Blikk által idézett törvény "nyilvánvalóan nem kívánta szűkíteni" a felelős tárcavezető, vagyis Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter személykijelölési jogát. Ennek ellenére megköszönték az észrevételt, s úgy látják: "a zavarok elkerülés érdekében a két törvény közötti összhang egyértelmű megteremtésére lenne szükség".
Csakhogy a Blikk által megkérdezett szakember szerint nincs szó " zavarokról", s a két törvény egyértelműen fogalmaz.
– Nyakatekert magyarázat, hogy egy törvény "nyilvánvalóan" nem kívánja szűkíteni a másik adta lehetőséget – vélekedett Lövétei István közigazgatási jogász. – Ilyen esetben érdemes szó szerint venni a törvényt, s mivel a norma szövege az OBA-t külön nem engedélyezi, ezért az államtitkári poszttal összeférhetetlen. Így az érintettnek az összeférhetetlenséget meg kell szüntetni. Ha ezt nem teszi meg határidőre, akkor az állami vezetői állásából elbocsátják.
Maros László | [
"Nemzetgazdasági Minisztérium"
] | [
"Országos Betétbiztosítási Alapnál",
"Államadósság Kezelő Központ Zrt.",
"Országos Betétbiztosítási Alap"
] |
Hamis az a kölcsönszerződés, melyben húszmillió forintot kapott az IKR Zrt. vezérigazgatójától, és hamis Budai György Magosz-elnök vádaskodása, aki úgy véli, hogy emiatt a legalacsonyabb árat kínáló IKR kapta meg egy 85 hektáros bábolnai földterület haszonbérleti jogát.
Mindezt Horváth Klára, Bábolna polgármestere (MSZP) hétfőn közölte az MTI kérdésére. A politikus elmondta, ő és az IKR vezérigazgatója hamisítás miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, illetve jó hírnév megsértéséért feljelentik Budai Györgyöt, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) szövetségi igazgatóját.
Vasárnap Budai Gyula sajtótájékoztatóján azt mondta, hűtlen kezelés gyanúja miatt Horváth Klára, Bábolna MSZP-s polgármestere ellen nyomozást rendelt el a Központi Nyomozó Főügyészség, mivel egy 85 hektáros állami földterületet a legalacsonyabb ajánlatot tevő IKR Zrt.-nek adott bérbe és ehhez vagyonkezelő hozzájárulását nem kérte ki.
Horváth Klára elmondta, Budai állításával ellentétben megkérték a vagyonkezelő hozzájárulását, azonban az még nem érkezett meg az önkormányzathoz. A főügyészség kérésére január elején minden iratot átadtak, a nyomozás elrendeléséről azonban csak a Magosz elnökének sajtótájékoztatójából értesültek, aki úgy tűnik, jobban értesült, mint az ügy érintettjei.
A bábolnai polgármester hozzátette, nem vett fel kölcsönt az IKR vezérigazgatójától, ezért az összeget nem szerepeltette vagyonnyilatkozatában. Állítása szerint hamisítvány a kölcsönszerződést bizonyító, általa aláírt irat, melyet Budai György bemutatott a nyilvánosságnak. | [
"MSZP",
"IKR Zrt.",
"Bábolna"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége"
] |
"A Magyar Vízilabda Szövetség Elnöksége 11 igen szavazattal, 0 nem szavazattal és 0 tartózkodással megerősítette a spliti Európa-bajnokságon versenyző magyar válogatottak szállásköltségnek 70%-nak újrautalását." (kiemelés: MG)
Ez a hevenyészett szövegezésű, augusztus 25-i keltezésű határozat az egyetlen információ a Magyar Vízilabda Szövetség (MVLSZ) honlapján arról, hogy a szervezetet a nyáron valakik több tízmillió forintra húzták le. A történteket annak ellenére sikerült elhallgatni, hogy az elnökség egyhangúlag döntött a hiányzó pénz pótlásáról, a szervezet pedig a rendőrséghez fordult: a BRFK a 444 kérdésére megerősítette, hogy a XIII. kerületi kapitányság a vízilabda szövetség feljelentése alapján csalás megalapozott gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomoz.
Vári Attila Kövér László és Szabó Tünde sportállamtitkár között a budapesti vízilabda Európa-bajnokság férfi tornájának döntőjén a Duna Arénában 2020. január 26-án. Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI/MTVA
Eltűnt tehát egy csomó pénz, a zömmel közpénzből működő sportszövetség feljelentést tett, ám a nyilvánosságot erről elfelejtették tájékoztatni, és csak kerülő úton, a rendőrségtől sikerült megerősíteni, hogy tényleg bűncselekmény történt. Pár héttel később, október 14-én viszont váratlanul lemondott a szövetség elnöke, Vári Attila, de ahogy a történtek pontos részleteit, azt is csak gyanítani lehet, hogy a távozása összefügg a történtekkel.
Vári lemondásának hátterét boncolgató anyagában egyedül a Telex említette, hogy az augusztus-szeptemberi spliti EB szervezőbizottsága nem kapta meg a MVLSZ-től a szállásköltség 70 százalékát, kétszer mintegy 60 ezer eurót (akkori árfolyamon összesen kb. 50 millió forintot), ezért azt újra el kellett utalni. A lap arról írt, hogy a pénz a horvát szövetség által megadott helyett egy hongkongi bankszámlán kötött ki.
Több, az ügy egyes részleteivel tisztában lévő informátorral folytatott beszélgetés alapján nagy vonalaiban sikerült rekonstruálni, hogy mi az a történet, amit a vízilabda szövetség operatív vezetése az elnökség elé tárt. Az elkövetők kiléte és a pénz sorsa ismeretlen, és az ügy mostani fázisában még azt se lehet tudni, hogy az elnökségnek előadott narratívát megerősíti-e majd a most zajló nyomozás.
A történet lényege az, hogy
ismeretlen tettesek bejutottak a MVLSZ emailes levelezésébe, és az ügymenetet meg a kommunikációs mintázatot kiismerve egy jól időzített, autentikusnak tűnő utasítással eltérítettek egy pénzátutalást.
Ez - ha valóban így történt, és valaki nem csupán ennek látszatát próbálja kelteni - a Business Email Compromise nevű csalástípusra emlékeztet, mellyel nagyvállalatok utasítási rendjének réseit kihasználva sikerült néha nagyobb összegű utalásokat eltéríteni.
Az elkövetők magukat az EB horvátországi szervezőbizottsága képviselőjének kiadva nem sokkal a bajnokság előtt emailben közölték a magyarokkal, hogy a szervezet bankszámlaszáma megváltozott, és a már kifizetett 30 százalékos előlegen felüli 120 ezer euró körüli összeget az MVLSZ-nek az új számlára kell utalnia. A forrásaink verzióiban itt van némi bizonytalanság: van, aki úgy tudja, hogy az összeget az MVLSZ két részletben utalta el, és olyan is, aki csak egy összegről tud.
A szövetség vezetésének nem volt gyanús az eset, nem hívták fel a szervezőket, és a megadott számlaszámot sem ellenőrizték, ahogy azt sem, hogy kaptak-e visszaigazolást az utalás beérkezéséről a horvát szervezőktől. A pénz a csalók által megadott (egyes információk szerint hongkongi, mások szerint malajziai) számlán landolt, majd nyoma veszett. Amikor a női pólósok versenyéig már csak napok voltak hátra, a horvátok jelezték, hogy gond van a szállásköltséggel: ekkor derült ki, hogy mi történt.
A szövetség állítólag belső vizsgálatot indított, bár ennek szintén semmi jele nincs a honlapján. Az utódja megválasztásáig hivatalban maradó Vári Attila nem válaszolt a Telex kérdésére, hogy a vizsgálat hogy áll. Csak annyit közölt, hogy tévesek a lap információi, mert a két válogatott szállása biztosítva volt, és az MVLSZ időben fizetett.
Szerettük volna megtudni, hogy
ha minden valóban rendben volt, akkor miért kellett újra elutalni a pénz 70 százalékát és miért fordult a rendőrséghez a szövetség, de sem a szövetség, sem Vári Attila nem reagált a megkeresésre, ahogy az elnökség megkeresett tagjai sem.
Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki biztos (j) és Vári Attila, a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke a Hajrá, Magyarok! címû sportkiadvány bemutatóján a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodában 2022. június 16-án. Fotó: Kovács Tamás/MTI/MTVA
Az eltűnt pénzre a vízilabdázók valószínűleg keresztet vethetnek. A kérdés ilyenkor inkább az, hogy a szövetségből benne volt-e valaki a csalásban, vagy csak minden érintett roppant naiv volt. Forrásaink úgy tudják, az utalást az elnöknek kellett engedélyeznie, többségük ugyanakkor nem feltételezi, hogy neki magának köze lett volna a csaláshoz. A súlyos tízmilliók gondatlan elszórása azonban megkerülhetetlen felelősségi kérdéseket vet fel, ha pedig a pénzt a csalóknak, ahogy hírlik, tényleg több részletben, nagyobb időkülönbséggel utalták el anélkül, hogy az MVLSZ részéről ezt bárki tudatosan segítette volna, az már a parodisztikus hülyeség kategóriájába tartozik.
Vári Attila kétszeres olimpiai bajnok és világbajnok vízilabdázó Kemény Dénes 2018-as lemondása óta vezeti a Magyar Vízilabda Szövetséget. Politikai mentoraként Bánki Eriket, a Fidesz frakcióvezető-helyettesét, a parlament gazdasági bizottságának elnökét szokták emlegetni (akinek a testvérével közös cége is van). Bánki segítette hozzá első komoly posztjához, a(z akkor már fideszes vezetésű) pécsi önkormányzat sportcégének, a Pécsi Sport Nonprofit (PSN) Zrt-nek a vezérigazgatói székéhez. Vári pár hónappal később a humántárca sportügyi szakmai tanácsadója is lett, 2018-2019 között pedig a Miniszterelnöki Kabinetiroda szakértője volt.
Villámkarrierje azonban megtört: 2019 őszén a Fidesz jelöltjeként indult Pécs polgármesteri székéért, ám kikapott, és veresége után, decemberben a pécsi önkormányzati sportcégtől is távozni kényszerült. Ezidőtájt cserélték ki a PSN Zrt több számítógépének merevlemezét is, és a teljes céges levelezés is eltűnt, ami miatt Vári Attila ellen jelenleg is magánvádas büntetőeljárás zajlik.
Valószínűleg jó politikai kapcsolatai is közrejátszhattak abban, hogy első reakciójaként a Telexnek Vári nem az utalásügyről beszélt, hanem azt fejtegette, mennyire jó emberi és szakmai kapcsolat fűzi Schmidt Ádám sportállamtitkárhoz. Váratlan távozását pedig közleményében úgy indokolta, hogy az a Euronews szerzőjét a Rendőrakadémia-filmek komolyságára emlékeztette: | [
"Magyar Vízilabda Szövetség"
] | [
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Pécsi Sport Nonprofit (PSN) Zrt",
"Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda",
"PSN Zrt"
] |
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított a Hermina Center Ingatlanforgalmazó Kft. ellen a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – derül ki a GVH közleményéből.
A GVH október 19-én indított eljárást a Hermina Centerrel szemben, miután sok panasz érkezett a cég kommunikációjára, konkrétan arra, hogy
Facebookon a posztjaik alól gyakran törölték a rájuk nézve negatív véleményeket megfogalmazó kommenteket.
a vállalkozás 2016 májusa óta azt a benyomást kelti mind a közösségi oldalán, mind a honlapján megjelenő szöveges és vizuális elemek által, hogy azok az általa forgalmazott ingatlanokat, és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokat, építési-berendezési lehetőségeket mutatják be, miközben a GVH rendelkezésére álló adatok alapján valószínűsíthető, hogy a cég nem az általa forgalmazott ingatlanokról, hanem más épületekről készült fotókat, ábrákat, alaprajzokat használt fel.
Illetve, hogy a cég az általa forgalmazott ingatlanokat passzívházként népszerűsíti, miközben valószínűsíthető, hogy az ingatlanok nem felelnek meg a passzívházzal szemben meghatározott követelményeknek.
A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti azt, hogy a vállalkozás a feltételezett jogsértést elkövette, csak annyit jelent, hogy a GVH vizsgálja a felmerült ügyeket. Az eljárás lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.
A Hermina Bau ellen az egyik alvállalkozó után egy vevő is feljelentést tett a lassan egy éve csúszó zuglói Happy Land épülő szakasza ügyében. Újabb vevők is erre készülnek, miután a Hermina Center Kft. szerintük jogtalanul akar ellehetetlenülésre hivatkozva szerződéseket felbontani, olyanokkal is, akik hitelt vettek fel a passzív technológiát ígérő lakásra.
Ezekről az ügyekről ebben és ebben a cikkben írtunk részletesebben. A GVH közleményében van arról szó, hogy a versenyhivatalhoz olyan panaszok is eljutottak, amik "a GVH hatáskörébe nem tartozó, polgári jogvitát megalapozó magatartásokra utaltak", de az nem derül ki, hogy ezekről van-e szó.
(Borítókép: A Hermina Bau egyik vitatott projekjte, a Hermina Happy Land épülő házai - fotó: Karip Timi / Index) | [
"Hermina Center"
] | [
"Hermina Happy Land",
"Hermina Bau",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Happy Land",
"Hermina Center Ingatlanforgalmazó Kft."
] |
Lassan Guinness-rekordot dönt a budapesti Szent János Kórház félmilliárd forintos MR-készüléke, mivel a képalkotó diagnosztikában létfontosságú berendezés 2019 óta rendelkezésre áll, de azóta beüzemelés nélkül egy teremben porosodik. Az MR-vizsgálatra váró betegeket pedig addig is máshova szállítják.
Hatalmas egészségügyi fejlesztésektől, felújításoktól és eszközbeszerzésektől volt hangos a kormányzati sajtó 2017 októberében. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ekkor jelentette be, hogy 2017–2020 között az Egészséges Budapest program keretében 9,3 milliárd forintot szánnak többek között a Szent János Kórház és a Kútvölgyi Klinikai Tömb fejlesztésére is. Ennek részeként – írta a közlemény – a kórházba egy MR- és érfestő (DSA) berendezés is kerül.
A bejelentés óta azonban hiába telt el három év: a hvg.hu információi szerint az említett eszközök
2019-ben megérkeztek ugyan az intézménybe, de a mai napig nem üzemelték be őket, és kihasználatlanul állnak.
"Fizikailag ott van a gép egy kulcsra zárt teremben, de a Jánosban a fekvőbetegeket a mai napig más intézményekbe kell átszállítani a szükséges MRI-vizsgálatokra. Az is előfordult már, hogy a kerületi szakorvostól kapott beutalóval érkezett a páciens az intézménybe, de csak a helyszínen tudta meg, hogy feleslegesen próbálnak időpontot kérni" – mondta forrásunk.
Orvosok és asszisztensek készítik fel az új beteg fogadására a mágnesesrezonancia (MR) képalkotó készüléket az új vizsgálóban a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet fővárosi Üllői úti telephelyén 2020. október 2-án © MTI/Máthé Zoltán
A két berendezés ára együttesen megközelítette az egymilliárd forintot: az Emmi korábbi tájékoztatása szerint egy korszerű MR-készülék ára hozzávetőleg félmilliárd, egy érfestő mintegy 300 millió forintba kerül.
A Szent János Kórház helyzete ezzel majdnem egyedülálló Budapesten: miközben a legnagyobb fővárosi kórházakban mindenhol működik MR, az évente átlagosan 50 ezer fekvőbeteget ellátó, 774 ágyas intézményben jelenleg nem tudják helyben elvégezni a diagnosztikai vizsgálatot. Ez nem azt jelenti, hogy a kórház betegei nem jutnak MR-hez: őket azonban oda kell vizsgálatra szállítani, ahol az a központi ágynyilvántartó szerint aznap éppen megoldható.
Végtelen történet
Az, hogy közel három év alatt miért nem sikerült még mindig beüzemelni a gépet, a betegek és a kórház dolgozói számára a mai napig homályos. Egy azonban biztos: a kormány ezúttal tényleg betartotta ígéretét és a 2017-es bejelentés után másfél évvel, 2019-ben már a kórházban volt a Philips gyártmányú készülék. Ekkor úgy tűnt, hogy már csak a kivitelezési és telepítési munkálatok vannak hátra, de ebbe is nem várt hiba csúszott.
Fontos tudni, hogy egy MR-készülék beüzemelése nem csak abból áll, hogy a helyszínre viszik és bekapcsolják. A használathoz a rádiófrekvenciákat teljesen kizáró, leszigetelt vizsgálóra, a hűtéshez pedig klímagépházra is szükség van. A közbeszerzési értesítő szerint a Szent János Kórházban ehhez 450 négyzetméteren kellett építészeti, épületgépészeti és villamos szerelési munkákat végezni: felújították az épületrészt, cserélték és megerősítették a födémeket, új víz-csatorna, szellőzési és hűtési, valamint elektromos hálózatot építettek ki, kellett egy gázzal oltó rendszer, és egy klímagépház is. Az erről szóló szerződést az intézmény 2019 augusztusában kötötte meg a kivitelezővel.
Három hónap múlva azonban le is álltak a munkálatok: ekkor a bontásnál olyan elektromos és fűtési vezetékeket találtak, melyeket ki kellett volna váltani, ez azonban egy működő kórház esetében nem volt opció. Ehelyett az MRI berendezéshez szükséges légtechnikának teljesen új nyomvonalat terveztek, időközben azonban ezt is befejezték – legalábbis ez derült ki a Szent János Kórház lapunknak megküldött válaszából.
Az intézmény kommunikációs osztálya ebben a csúszást "nagy mértékű és jelentős időszükségletű" műszaki és építészeti fejlesztéssel magyarázta, ez azonban tájékoztatásuk szerint már befejeződött. Mint írták, jelenleg az egyes kiegészítő diagnosztikai eszközök beszerzése zajlik, miközben megkezdték az új eszközöket működtető személyzet kiválasztását.
"A Szent János Kórház számára mindig a betegei a legfontosabbak, ezért az új eszközöket akkor fogjuk az ellátásba bekapcsolni, ha ahhoz minden feltétel biztosított" – tették hozzá.
Végtelen történet © AFP
Tekeredik tovább
A kórház ugyan nem részletezte, hogy mik ezek a kiegészítő diagnosztikai eszközök, de más forrásból úgy tudjuk, hogy
az MR-berendezéshez a tekercsek (vagyis a működéshez szükséges rádiófrekvenciás adóvevők) hiányoznak, amelyek egy részét még mindig nem rendelték meg, a gép ezzel továbbra is alkalmatlan a megfelelő vizsgálatok elvégzésére.
Egy-egy ilyen tekercs beszerzése egyébként több millió forint, ezekbe viszont csak egyszer kell beruházni.
A rekordhosszúságúra nyúlt, kényszerű szünet miatt tavaly egy másik nem várt probléma is fellépett. A gép információink szerint olyan hosszú ideje állt kihasználatlanul, hogy a berendezés lelkének számító szupravezető mágnes hűtésére használt folyékony hélium szintje a folyamatos párolgás miatt kritikus szintre csökkent, és sürgősséggel kellett újratölteni. Ezen kívül a koronavírus okozta leállások sem tettek jót az ügy előrehaladásának. A szakembergárda pedig – operátorok, radiológus szakorvosok – hiába állt rendelkezésre, egy idő után ők is megunták a várakozást, és máshol kerestek munkát. Igaz, a kórház kommunikációs osztálya szerint az ő toborzásukat azóta már (újra) megkezdték. Hogy ez mikorra fejeződhet be, az továbbra is a jövő kérdése.
Emberi agyszkennelés vizsgálata © AFP
Az MR- és az érfestő berendezések használata elengedhetetlen a képalkotó diagnosztikában, különösen egy olyan intézményben, mint a Szent János Kórház, amely gyermek-, idegsebészeti és traumatológiai centrumként is működik. Hiába van ugyanis CT-készülék, az MR sokkal részletesebb képet tud alkotni az emberi szervezetben történt változásokról, és mivel mágneses rezonancia alapú, sugárterheléssel sem jár, gyerekeknél is biztonsággal alkalmazható.
Az MR nagy előnye más eljárásokhoz képest, hogy nagyon jó kontrasztfelbontó képességgel rendelkezik a lágyrészek vizsgálata során, valamint képes a vizsgált szervekről és területekről működés közben is képet rögzíteni.
Radiológus szakemberek szerint az MR-t gyakran használják traumás sérüléseknél, hogy megállapítsák, sérült-e a beteg gerincvelője, de elengedhetetlen neurológiai betegségek, például a szklerózis multiplex diagnosztizálásához is. MR-vizsgálatra van szükség az agytumor kategorizálásához, de egyes májbetegségeknél is használják, és a hasnyálmirigyrák gyanúját is ki lehet vele zárni (vagy meg lehet vele erősíteni).
"Rengeteget segít belgyógyászati diagnózisok esetében is, nem csak az idegsebészek használják. Sőt, szemészeti betegségek esetén is gyakran alkalmazzák, ha a szemüregben találnak elváltozást. A CT nagy sugárdózisa miatt pedig a gyermekeknél is sokkal biztonságosabb a használata" – mondta a hvg.hu-nak egy szakorvos.
Azt több forrásunk is megerősítette, hogy az építészeti problémák ellenére az még a magyar egészségügyben is egyedülálló, hogy egy MR-gépet ennyi idő alatt sem üzemelnek be, a több mint két év már valóságos Guinness-rekordot jelent. Azt viszont, hogy mikor használhatják végre a betegek a Szent János új MR-gépét, a legtöbben még megjósolni sem merték.
Kérdéseinket elküldtük az Emberi Erőforrások Minisztériumának is, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket. | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Szent János Kórház"
] | [
"Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet"
] |
"A Magyar Államvasutak Zrt. jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető, 2002-2010 közötti - kiemelten a MÁV Zrt. szerkezetátalakítására és leánytársaságok privatizációjára vonatkozó - döntések vizsgálatára" létrehozott országgyűlési vizsgálóbizottság jelentését a Magyar Szocialista Párt képviselőjének távollétében egyhangúan szavazták meg. Az LMP napokon belül különvéleményt tesz közzé - mondta a vizsgálóbizottsági ülésen Jávor Benedek (LMP) bizottsági alelnök.
Manninger Jenő (Fidesz), a bizottság elnöke az ülés után tartott sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a MÁV csoport takarékos gazdálkodással működőképes lehet, mert az Új Széchenyi Terv szerint az állam átvállalja az adósságát, ami a jelentés szerint megközelíti a 300 milliárd forintot.
Ez a MÁV csoportnak az idén és a következő 3 évben évi 45 milliárd forint adósságtörlesztést jelentene - fűzte hozzá magyarázatként a vizsgálóbizottság elnöke.
Szerző: MTI Eco | [
"MÁV Zrt."
] | [
"Magyar Szocialista Párt",
"MTI Eco",
"MÁV csoport",
"Magyar Államvasutak Zrt."
] |
Egy kilométeren belül két irodát bérelnek az adófizetők Hubay György fideszes országgyűlési képviselőnek Miskolcon. Ez derült ki legalábbis Jakab Péter jobbikos politikus Facebook-posztjából, amely felidézte: a HVG már korábban megírta, van egy fideszes országgyűlési képviselő, akinek havi mintegy félmillió forintért bérel irodát az Országgyűlés Hivatala a képviselő volt munkaadójától, a Miskolc Holdingtól. Hubay György ennyiért ráadásul nem is Budapest valamely frekventált pontján vett ki egy ingatlant, hanem Miskolcon, méghozzá annak belvárosában, a Széchenyi utca 94. szám alatt.
"Szerettem volna megtudni, miért ilyen drága, ezért közérdekű adatigényléssel fordultam a Miskolc Holdinghoz, kérve a bérleti szerződés kiadását. Erre mi történt? A Holding elismerte, valóban ezen a címen bérelnek irodát a képviselőnek, viszont véletlenül egy másik szerződést adtak ki"
– írta Jakab, aki szerint a szerződésből világos, hogy egy további irodát is bérelnek a fideszes képviselőnek: Miskolc belvárosában a Kossuth utcán, 126 ezer forintért, 12 percnyi sétára a másiktól.
"Hogy mi szüksége egy képviselőnek két irodára egy kilométeren belül, nem tudjuk. De hogy jó sokba kerül, azt igen."
Jakab Péter a félmilliós irodabérlés eredetileg igényelt szerződését is várja ugyanakkor, hiszen az is közérdekű adat. A kérdés jogos, hiszen az eredetileg nyilvánosságra került félmilliós bérlés magyarázatra szorulna: a bérbeadó cég saját honlapján is százezer forinttal olcsóbban kínál kétszer akkora ingatlanokat Miskolcon.
Az irodabérlés ügyben írásban kerestük Hubay Györgyöt, és cikkünk megjelenése után a fideszes országgyűlési képviselő azt írta az Indexnek: "Képviselői munkám ellátásához Miskolcon két irodát bérelek hivatalos módon, az Országgyűlés Hivatala által, a törvény szabályozta képviselői keretem terhére. A Kossuth utcán lévő iroda az állandó munkatársak napi munkavégzésének helyszíne, a Széchenyi utcai irodában pedig fogadóóráimat tartom.
Úgy tűnik, az irodáim bérlése kiváltképp foglalkoztatja az ellenzéket és az általuk mozgatott sajtóorgánumokat.
Emlékezetes, hogy novemberben a HVG írt hazugságokat a témával kapcsolatban, melyeket akkor tételesen cáfoltam. Még egyszer leszögezem, hogy képviselői munkámat a hivatalos költségkeret betartásával, a jogszabályok által előírt módon látom el" – fogalmazott Hubay. | [
"Országgyűlés Hivatala",
"Miskolc Holding"
] | [] |
Pintér Sándor lefőzte Hollywoodot: az 1987-es Robotzsaru sci-fi/thriller remake változata csak jövő februárban kerül a mozik műsorára, a Belügyminisztérium (BM) azonban egy miniszteri döntésre hivatkozva 2011 óta rohamtempóban fejleszti a rendőrség integrált ügyviteli és ügyfeldolgozó rendszerét.
A beruházás apropóját az adta, hogy a különféle dossziék között eligazodó, képzett titkárnő munkakörét ellátó számítógépes megoldás feladataihoz mérten "szőkének" bizonyult. Adatlapjai kitöltésénél legalábbis használói, zömében rendőrök, akarva-akaratlanul, de könnyedén megtévesztették. A magyar Robotzsaru így gyakorta téves eredményekre jutott.
A nemzet géprendőréből a fejlesztések után sem vált Terminátor. Az ezredfordulón Robotzsaru-2000 néven százmillió forintból szolgálatba állított, majd 2006-ban Robotzsaru-NEO néven korszerűsített rendszer autót vezetni, igazoltatni, lőni ma sem tud, bevetésre küldeni nem lehet. Felokosításának költségei az elmúlt két évben valahogy mégis elszabadultak. Olyannyira, hogy az Országos Rendőrfőkapitányság (ORFK), a megyei főkapitányságok, a Köztársasági Őrezred, a Nemzeti Nyomozó Iroda, a Készenléti Rendőrség, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság, illetve a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet által egyaránt használt Robotzsarura csak 2012–2013-ban 2,2 milliárd forintot költöttek. Lehetőség szerint a legnagyobb titokban.
A kormányváltás utáni első érdemi felújítással 2012 végére készültek el. Méghozzá az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának 2011 novemberében megszavazott jóváhagyásával, "Magyarország alapvető biztonsági érdekeire hivatkozva", a közbeszerzés megkerülésével. A beruházás részleteiről a BM-ben keveset árultak el lapunknak. Ezen pedig érdemben az sem változtat, hogy adatigénylési kérelmünkre a tárca iratkezelési és adatvédelmi főosztálya a Robotzsaru "újrafejlesztéseinek támogatása" tárgyában 2012 márciusában aláírt szerződés postázásával válaszolt.
A dokumentum szerint a titkos megbízatás a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek (BMGE) jutott. Az intézmény villamosmérnöki és informatikai karán 229,7 millió forintért foltozták be a Robotzsaru páncélján tátongó lyukakat. De, hogy a BMGE Közigazgatási és Informatikai Központja pontosan min dolgozott a rendelkezésére álló 259 napban, a szerződés szövegéből nem derül ki.
Mint ahogy a BM közlése arra sem ad választ: a költséges fejlesztés meghozta-e a várt eredményt. Ez leghamarabb 2017 tavaszán derülhet ki, amikor a projektben részt vevők titoktartási kötelezettsége lejár.
Akárhogy is volt azonban, annyi bizonyos, a BM nem érte be a 2012-es fejlesztésekkel. Az idén novemberben ismét országgyűlési bizottsági felmentést kért a közbeszerzés mellőzéséhez. Most a "Robotzsaru szakrendszerének továbbfejlesztéséhez kapcsolódó rendszertervezési szolgáltatás" igénybevételéhez kellett a különleges feljogosítás. Próbáltuk megtudni, mi volt a tartalma a gyakorlatban az újabb projektnek, de a szaktárca adatkérési kérelmünkre adott válaszában nagyvonalúan elsiklott a kérdés felett. Így hivatalosan nem lehet tudni, hogy a titkos beszerzést végül lefolytatták-e. Mindenesetre erre enged következtetni, hogy a BM mentesítési kérelmének bizottsági jóváhagyását követően a minisztérium bejelentette: az Európai Unió pénzéből újabb mintegy kétmilliárd forintot áldoznak a Robotzsaru fejlesztésére. A híradások szerint a brüsszeli kassza számlájára vesznek négyezer számítógépet, és megerősítik az immár 2.0-ás Robotzsaru közlekedésbiztonsági és igazgatásrendészeti elemeit is. Új beléptető- és biztonsági rendszert kap a Teve utcai rendőrpalota, és korszerűbb ügyfél-irányítási és biztonsági rendszerrel látják el a Rendőrségi Igazgatási Központot. De napirenden van a BM ugyancsak bizottsági felmentéssel 154 millió forintért kiterjesztett "szövegbányász" rendszerének és a Robotzsarunak az összekapcsolása is. | [
"Belügyminisztérium"
] | [
"Repülőtéri Rendőr Igazgatóság",
"Országos Rendőrfőkapitányság",
"BMGE Közigazgatási és Informatikai Központja",
"Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem",
"Európai Unió",
"Köztársasági Őrezred",
"Készenléti Rendőrség",
"Rendőrségi Igazgatási Központ",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet"
] |
Az egyedüli a magyar politikában, aki húsz év alatt soha nem vesztett választást, neve összeforr a rendszerváltás előtti demokratikus ellenzékkel és a rendszerváltás utáni fővárosi politikával. Most öt nyertes választás után távozik a politikából, új civil pályát keres magának és közben memoárt akar írni.
– A történelemben nincs happy end, csak euforikus, boldog kezdetek vannak – ezzel a mondattal búcsúzott húsz éve után a Fővárosi Közgyűléstől, az utókorra bízva az értékelést. Öt nyertes választás után tulajdonképpen elégedetten távozhatna, ha pártja, az SZDSZ szétesése és a fővárosi közműcégek korrupciós botrányai nem árnyékolnák be az utolsó négy évet.
– Ambivalens érzésekkel búcsúzom. Ha pusztán a város objektív mutatóit nézzük, akkor elégedett vagyok, ha pedig az elmúlt két év botránykrónikáját, akkor a bizalom és a támogatottság elvesztése miatt nincs okom az elégedettségre. Budapest még soha nem fejlődött olyan ütemben, mint az elmúlt húsz évben, talán a XIX. század végét kivéve. Húsz éve másfélszer, ma négyszer annyi beruházás jut egy lakosra, mint vidéken. Csak a főváros és cégei 16 ezer beruházást valósítottak meg. Ezek nyomán az egy főre jutó GDP hatmillió forintra emelkedett, míg vidéken kétmillió az átlag. Budapest állja a versenyt a térség többi fővárosával is. Egészen rendkívülinek tartom a város oktatási kínálatát, a legműveltebb magyar város, fantasztikusan virágzó kulturális élettel. Mindehhez a hátteret részben az önkormányzat adta a maga várospolitikájával. Ennyiben tehát pozitívnak látom a mérleget. Ezzel szemben rossz az önkormányzati rendszer, amiben az SZDSZ-nek és nekem is megvan a magam felelőssége. Személyes politikai pályámat tekintve pedig hiba volt 2000-ben indulnom az SZDSZ elnökségéért, ma már jobban örülnék annak, ha akkor alulmaradtam volna Fodor Gáborral szemben, pedig én soha nem buktam választást. Ilyenkor, kampányidőszakban kicsit hiányzik a versenystressz, de öt nyertes főpolgármester-választás több mint elég.
– Múzeumba került az a kabátja, amit a Petőfi-szobornál viselt 2008 márciusában, amikor tojással dobálták meg szélsőjobboldali tüntetők. Mit adna múzeumba, mint a húsz évét leginkább jellemző, leíró képet vagy tárgyat?
– Két beruházás képét, bár még egyik jelentőségét sem értékelik. Az első a központi szennyvíztisztító légi felvétele lenne. Általa civilizáltabb várossá vált Budapest, és benne volt legalább tíz év munkánk, de működik, üzemel, tiszta vizet öntünk a Dunába, ezáltal a Fekete-tengerbe. A budapestieknek persze ez nem nagyon tűnik fel, elvégre eddig is elfolyt a szennyvíz valahova. A másik, amit viszont mindenki vesztett meccsnek tart, az egy új metrómegállóról készült felvétel lehetne. Most már nagyjából hetvenszázalékos a 4-es metró készültsége, ha elkészül, fantasztikus létesítmény lesz a régi orosz típusú metrómegállókhoz képest a nyitott terekkel, a természetes fényekkel. Tulajdonképpen az utódom, ha majd józan észszel végiggondolja, örülhet, hogy van mit befejezni. Most 26 nagyberuházás munkálatai folynak a fővárosban, és ha az új főpolgármester semmi mást nem csinál, csak átadja ezeket, máris van esélye újrázni.
– A közvélemény-kutatók lefutott meccsnek tartják a főpolgármester-választást, Tarlós István győzelmét borítékolják. Mit tart az utódja előtt álló legfontosabb feladatoknak, és látja-e ezeket bármelyik főpolgármester-jelölt programjában?
– Komoly programot nem láttam, idén a pártszimpátia fog dönteni. Az elmúlt négy választás programjaiban sok mindent ígértek, és ígértünk mi is, nyilván voltak túlvállalások is, amikor például abban bíztunk, hogy a kormány viszszapótolja a korábban elvett forrásokat. Jó lenne, ha a 26 futó beruházáson felül legalább elkezdenék az aquincumi híd építését. Ugyanilyen fontosnak tartom, hogy utódom méltányosan bánjon a rászorulókkal, az idősekkel, a hajléktalanokkal.
– Akiket épp most akarnak kiebrudalni a közterületekről...
– Elborzadva olvastam ezt a tervet. A rászorulókkal való méltányos bánásmód mellett a város színes, multikulturális világának megőrzését tartom fontosnak. Nagy vonzereje ez Budapestnek az elit fesztiváloktól a romkocsmák világáig. Borzasztónak tartom azt a gyakorlatot, hogy a választások után a politikai vezetés leváltja a színházak, kulturális műhelyek vezetőit. Meg kell őrizni az intézmények autonómiáját, az igazgatók kiválasztását pedig ne a klientúraépítés igénye határozza meg, mint ahogy azt több vidéki városban láthatjuk.
– Sokszor beszélt arról, hogy akadályozza a város fejlődését a főváros és a kerületek forrásmegosztása, illetve az állam és az önkormányzat konfliktusai. Miért nem sikerült ezeket rendezni?
– Azért, mert a pártok helyi erős emberei nem érdekeltek benne, és ők választják a pártelnököt. A főváros költségvetése 550 milliárd, lassan már ugyanennyi a kerületek büdzséje is. Tehát ezermilliárdból gazdálkodunk, de huszonnégyen döntjük el, hogyan. Például a parkolási rendszer is azért megoldhatatlan, mert más a főváros és a kerületek érdeke. A gazdagabb kerületekben több jut a szociálisan rászorultaknak, mint az utca túloldalán. Ha egyszínű lesz a városvezetés, akkor parancsra megoldhatják, de ez eddig nem sikerült. A Fidesz történelmi helyzetben van, hogy az 1990-ben elrontott rendszert helyrehozza, de az újrarendezésnek számukra az lesz a veszélye, hogy a sajátjaikkal fognak szembekerülni. Emlékszem, amikor Orbán Viktorral az egységes ingatlanadóról beszéltem még az első ciklusa alatt, azt mondta, hogy azért nem lesz belőle semmi, mert a saját polgármesterei féltik a szavazóbázisukat.
– Hét miniszterelnökkel dolgozott együtt az elmúlt húsz évben, közülük egykori ellenzéki társával, Orbán Viktorral voltak a legkomolyabb konfliktusai. Beszélt vele a választások óta, rendezték régi vitáikat?
– Nem. Egyszer tettem kísérletet levélben, de csak egy szemtelen elutasítást kaptam Szijjártó Pétertől. A hozzáállásuk nem változott 2002 óta. Erre a legjellemzőbb példa, amikor az első Orbán-kormány két év után elhívott egy kormányülésre. Nem ülhettem egy asztalhoz a miniszterekkel, hanem egy oldalsó kisasztalt jelöltek ki nekem, a fél kormány háttal ült. Kértem tizenkét percet, hogy vázoljam a főváros helyzetét, és a beszédem közben párszor elhagyta a számat az "elfogadhatatlan" kifejezés. Erre Orbán Viktor rám szólt, hogy kormányülésen ilyet nem mondunk! Aztán jöttek a miniszterek, és mint az orgonasípok, elmondták, hogy ők mi mindent tettek Budapestért, de érezni lehetett, hogy előre megírt szöveget mondanak.
A szünetben Pokorni Zoltán tanácsolta nekem, hogy menjek oda Viktorhoz, és négyszemközt kérjem meg, hogy segítsen.Olyan ügyek voltak akkoriban terítéken, mint a szemétégető, a füstgázmosó vagy a helyben hagyott személyi jövedelemadó. Végül is nem mentem oda, mert nem hiszem, hogy kizárólag négyszemközt működne a miniszterelnök és a főpolgármester egyeztetése. A kormányülés után mentünk a kijárathoz, odakint várakozott a sajtó. Stumpf István előre akart tessékelni, én meg őt nyomtam előre. Végül is elkezdett felmondani egy előre megírt szöveget, a miniszteri összefoglalókat lenyomta a sajtónak is. Én ott álltam az Atkári János által összeállított, gazdaságilag megkérdőjelezhetetlen összefoglalómmal, de ők nem mentek bele érdemben egyetlen fontos fővárosi kérdésbe sem, kizárólag kommunikációs meccsnek tekintették a meghívásomat. Ezt azonban totálisan elveszítették, mert azOrbán-kormány által félbehagyott, leállított beruházások miatt Robin Hood szerepébe kényszerültem, rekordokat döntött a népszerűségem, miközben minden állt a fővárosban. Ma éppen fordított a helyzet.
– Ki volt a leginkább Budapestbarát kormányfő?
– A miniszterelnököknek Budapest csak egy problémahalmaz volt a sok közül. Ezért azután egyikkel sem lehetett igazán komolyan beszélni a főváros ügyeiről. A legtöbbjük nem ismerte és nem is értette a fővárost. Antall korrekt volt, de az ügyek nehezen mentek. Gyurcsány Ferenccel néhányszor ebédeltünk, ilyenkor próbálta megérteni Budapest ügyeit, de aztán jött egy másik találkozó, és ő a következő problémára figyelt. Megígérte nekem, hogy Budapest lesz Európa kulturális fővárosa, ehhez képest a pártszempont döntött, a Toller–Szili-tengely miatt végül Pécset preferálta. A miniszterelnökök azt hiszik, hogy elveszítik a vidékiek támogatását, ha Budapesttel barátkoznak. Talán Bajnai Gordon volt egyedül, akit ez nem érdekelt. Ő korrekt módon betartotta ígéretét, a BKV konszolidálását.
– Ma már nincs túl nagy jelentősége, de végül is igaz, hogy ön nyomta keresztül az SZDSZ vezetésén Bajnai Gordon miniszterelnökségét?
– Emlékszem, Horvátországban voltunk éppen, amikor éjjel hívott Lendvai Ildikó, hogy attól tart, Bajnai nem fog átmenni az SZDSZ-en, más meg nincs. Én voltam a mérleg nyelve az SZDSZ vezetésében, hazafelé a kocsiban folyamatosan csöngött a telefonom, mindenki próbált megygyőzni. A közvetítésben Mesterházy Ernő tanácsadómnak is komoly szerepe volt, mert ő jó kapcsolatokat ápolt a szocialista vezetőkkel. Aztán hazaértem és meggyőztem az SZDSZ-t, hogy támogassuk Bajnait.
– Aztán komoly szerepe volt önnek és Mesterházy Ernőnek Retkes Attila pártelnökké választásában is...
– Azért ott volt előtte a Kóka–Fodor párharc, amihez viszont semmi közöm nem volt. Amúgy én Kókára szavaztam, de nem kampányoltam Fodor ellen. Az SZDSZ Fodor elnöksége idején esett ki az Európai Parlamentből, és az ő bukásához ugyanannak a politikának a megvalósíthatatlansága vezetett, ami 2000-ben az én pártelnöki bukásomhoz. A szabad demokrata önállóság, a szocialistákról való leválás ígérete. Ez azonban 2009-ben már lehetetlen ígéret volt. Az SZDSZ a Gyurcsány-kormányból való kilépéssel megkísérelte az MSZP-ről való leválást, de ezzel meg is pecsételte a sorsát.
– Ön szerint ezért tűnt el a liberális párt a közéletből?
– Részben. A másik ok az lehet, hogy az általunk képviselt liberális minimum megjelent a többi pártnál is. És volt még egy fontos ok, amit Magyar Bálint is megfogalmazott, hogy a demokratikus ellenzék, majd a párt körül mindig is volt egy nagyon aktív szellemi holdudvar, ami alapvetően társadalom- és politikakritikus volt, ezáltal hajlott az önmarcangolásra. Mindent szétszedett, megevett, kielemzett, megvitatott, újratárgyalt és még a döntés után sem nyugodott.
– A Bauer-szindróma...
– Egyenként kiváló emberek voltak, de ha az MSZP-nek lett volna ilyen holdudvara, már régen nem léteznének. Kuncze Gábornak is ebből lett elege, semmi sem volt jó az értelmiségieknek. Én kezdetben szerencsére árnyékban voltam, 2000-ig nem is nagyon bántott senki. Nem volt olyan pártelnök, akit szét ne szedtek volna. De így is mi bírtuk a legtovább a térség egykori demokratikus ellenzékből kiindult szociálliberális erői közül.
– Tagja még az SZDSZ-nek?
– Nem újítottam meg a párttagságomat. Most egy felszámolási folyamat zajlik, aminek már semmi köze a pártpolitikához. De létezik egy széles szavazóbázis, amelyik nem találja a helyét. Engem naponta hívogatnak, hogy kire szavazzanak, és nem tudok nekik semmit mondani. Tudható, hogy kik lesznek többségben, de erős ellenzéket nem látok. Gyenge, megosztott ellenzékkel pedig nagyon sok ember fog csalódni, főleg ha nem jelenik meg valamiféle liberális formáció, legalább valami laza szövetségben.
– A Hack Péter-féle új liberális pártot alkalmasnak tartaná erre a szerepre?
– Talán alkalmas lehetne. Én azonban most biztosan nem szeretnék politizálni. Könyvet akarok írni, és közben próbálok valami új megélhetést találni. Nagyon sokan vannak hozzám hasonló helyzetben, és a tapasztalataik elszomorítóak. Nem könnyű senkinek manapság, akin SZDSZ-es stigma van...
– Távozóban négy tanácsot adott a főváros leendő vezetőinek, köztük a 26 beruházás folytatását. A korrupcióellenes küzdelem nem szerepelt a tanácsok között, holott a korrupció az elmúlt években összenőtt a főváros nevével...
– A korrupció ellen egy sor intézkedést hoztunk, a javadalmazási szabályzattól a felügyelőbizottsági hatáskörök kiterjesztésén át a kinevezési jogosítványok közgyűléshez telepítéséig. Evidenciának tartom, hogy ezt folytatni kell. De felhívnám a figyelmet egy összefüggésre: van egy köre a fővárosi vállalatoknak, ahol a korrupció gyanúja fel sem merült, ezek pedig a privatizált cégek. Ezeknél a kisebbségi tulajdonosé a menedzsmentjog, azaz külföldiek adják a vezetőt, ezzel a nyugati vállalati kultúrát is behozzák, és ez áthatolhatatlanná teszi a cégeket. Jellemző, hogy a Fidesz most felvetette az újraállamosításukat. Ha valamit sajnálok, amit elmulasztottunk, még ha nem a mi hibánkból is, az az, hogy nem privatizáltuk az FKF-et, a Főtávot és részben a BKV-t. Pontosan ezért.
– Korábban elismerte politikai felelősségét abban, hogy nem akadályozta meg a hatalomkoncentrációt Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes kezében. Mégis, miért nem? Tartott az előre hozott választásoktól?
– Ezt a kérdést én is sokszor feltettem magamnak. Az egyetlen megoldás az lett volna, hogy amikor kiderült, hogy a szuperhelyettesem nem is működik annyira szuperül, kézi vezérel, utasítgatja a cégeket, akkor el kellett volna venni a feladatait. Emiatt az MSZP felbontotta volna a koalíciót, és kiírták volna az előre hozott választást. Ezt nem tartottam volna tragédiának, de akkor azt a felelősséget is vállalni kellett volna, hogy hamarabb jön a Fidesz.
– Kiállt tanácsadója, Mesterházy Ernő ártatlansága mellett, akit a nyomozó hatóságok hűtlen kezeléssel gyanúsítanak. Beszélt vele az elmúlt hónapokban?
– Egyszer beszéltünk telefonon, de nem találkoztunk. Vele kapcsolatban is várjuk meg a bíróság ítéletét! Egyébként az általa vezetett koordinációs iroda tárgyalta le a kormánnyal azokat a projekteket, amelyek alapján például megújul a Közraktár térsége vagy elindulhatott jó pár uniós fejlesztés. Ezek egytől egyig jó ügyek. Ez éppen elég ok arra, hogy én differenciáltabban ítéljem meg a tevékenységét, mint azok, akik csak a rendőrségi hírekből tájékozódnak.
– Rendszerint ellenszélben volt nyeregben. Az Antall–Boross-, majd az Orbán-kormány idején politikai ellenszélben, még a koalíciós időszakban is kegyetlen konfliktusokkal a szocialistákkal, de még párton belül is. Eközben mindig lebegtette, hogy kiszáll, de amikor volt esélye a nyerésre, újra és újra elindult. Most először nem indul – az esélytelenek nyugalmával...
– Még 2006 tavaszán jelentettem be, hogy 2010-ben lelépek, ami megnyugtatta az MSZP-t, ez a bejelentés tehát segített is abban, hogy mögém álljanak. Nem volt tehát lebegtetés, készültem erre, és ennek semmi köze az utolsó évek borzalmas forgatókönyvéhez. Már hat éve is könyörgött a feleségem, hogy inkább az EP-képviselőséget válaszszam, és a főpolgármesterségről mondjak le. De úgy voltam vele, hogy számos beruházás elkezdődött, nem akartam úgy felállni, hogy ne fejezzem be, amit elkezdtem. Nekem fontos a városépítés, ezért érdekelt vagyok az utódaim sikerében. Annak örülnék, ha jobban csinálnák, mint én, nem pedig rosszabbul. | [
"BKV"
] | [
"Fővárosi Közgyűlés",
"Európai Parlament"
] |
A magyar politikusok sosem voltak restek, ha malteroskanalat lehet ragadni egy építkezés megkezdésekor, de az M30-as autópálya Miskolc és a szlovák határ közötti szakasza a gazdag felhozatal közepette is helyet követel magának az alapkőletételi annalesekben. A Magyar Építők remek képekkel illusztrált helyszíni beszámolója szerint a szónokok egy szántóföld szélére felállított emelvényen beszéltek, de hogy ne legyen olyan nehéz elképzelni a jövőt, kifeszítettek mögéjük egy molinót, amelyen a már kész sztráda volt látható.
A mások mellett két fideszes parlamenti képviselőt és az – azóta már a MÁV-ot irányító – Homolya Róbert közlekedéspolitikáért felelős helyettes államtitkárt felvonultató eseményen olyan sokan sorakoztak az alapkő körül, hogy végül nem jutott mindenkinek kőműveskanál, pedig ötöt is gondosan odakészítettek.
A hatást erősítette a rögtönzött színpad mellé állított markológép, nem csoda, hogy olyan beszámolók születtek az eseményről, miszerint megkezdődött, avagy elrajtolt az autópálya építése.
Pedig ez lényegében még 13 hónappal később, azaz máig sem történt meg.
Némi jóindulattal legfeljebb azt lehet rögzíteni, hogy az első kapavágások történtek meg, vagyis a leendő nyomvonal egyik szakaszán némi előkészítő földmunka már zajlik.
Az M30-as építése akkor kérdőjeleződött meg némileg, amikor egy tavaly júniusi kormányhatározat feladatul adta a frissen kinevezett Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek*Hozzá került a közlekedésfejlesztés is a megszűnő Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól., hogy vizsgálja felül az autópálya-beruházásokat, és részletesen mutassa be az M30-as megépítésének helyzetét.
A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely nem sokkal később azt mondta, hogy egyebek mellett abból a szempontból vizsgálják ezt a beruházást, hogy melyek a valós és indokolt költségek. Ez alapján még azt sem lehetett kizárni, hogy az M30-as az M4-es Szolnokot elkerülő, az Orbán-Simicska háború kapcsán elkaszált szakaszának sorsára jut, bár valószínűbbnek tűnt, hogy csak átmeneti pénzzavarba került a kormány az uniós támogatások akadozó brüsszeli kifizetése miatt.
A várt közösségi hozzájárulás alapján egyébként jelenleg az 56,5 kilométer hosszú M30-as a legnagyobb uniós társfinanszírozással megvalósuló beruházás Magyarországon. Igaz, erre még az EU-nak is rá kell bólintania, de az országok közötti átjárhatóságot segítő projektek esetében ezzel nem szokott gond lenni.
Az év második felében sok százmilliárd forintot utalt át az Európai Bizottság, az autópálya-építések felülvizsgálatának pedig nem lett semmilyen látható eredménye. Kérdeztem ezzel kapcsolatban az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, de a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz. Hasonlóan néma maradt az állam nevében megrendelőként eljáró Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. azzal kapcsolatban, hogy is áll pontosan a munka az M30-ason.
Egy a helyzetre rálátó szakember azt mondta, hogy eddig már csak azért sem kezdődhetett el az építkezés, mert pár éve már rendre úgy írják ki az útépítési közbeszerzéseket, hogy a nyertes kivitelezőnek kell elkészíttetnie a kiviteli tervet és megszerezni az engedélyeket.*Korábban ezt a kivitelezéstől elkülönítve tendereztették meg. Ráadásul mivel az M30-ast három kivitelezési szakaszra osztották fel, a nyerteseknek egymással is egyeztetniük kell.
Az első, nagyjából 10 kilométeres szakaszt a Strabag építi majd Miskolc és Szikszó között. Az utóbbitól Encsig tartó 24 kilométert a Colas építheti meg, az innen Tornyosnémetiig vezető 22 kilométert pedig a Duna Aszfalt és a Hódút konzorciuma.
A tervkészítés és engedélyeztetés időigénye mellett van egy másik oka is, hogy olyan sok idő telt el látszólag előrehaladás nélkül. Az építőipari kapacitások szűkössége miatt az állami megrendelő hallgatólagosan tudomásul veszi, hogy a kivitelezők azokra a munkákra csoportosítsanak át nagyobb erőforrásokat, amelyeknek el kell készülniük az önkormányzati választások előtt. Sőt, valójában ösztönzi is erre őket azzal, hogy erősen érdeklődik ezeknek az előrehaladása felől, míg a többi iránt nem tanúsít ilyen kiemelt figyelmet.
Az M30-as átadási határideje 2021. augusztus, így idén ősszel legfeljebb a földkupacokat lehetne mutogatni a híradókban, ami kampányszempontból nem az igazi. Pedig már ez is nagy előrelépés lesz a mostani állapothoz képest, mindenesetre
állítólag idén nyáron már tényleg elkezdődik az építkezés.
Frissítés – cikkünk megjelenésre után a NIF az alábbi információkat juttatta el lapunkhoz:"a kivitelezés az alapkőletétel után megkezdődött, a beruházás az eredeti ütemezésnek megfelelően halad. A munkaterületen jelenleg régészeti, terület-előkészítési munkák és közműkiváltások zajlanak. A vállalkozók több épületet elbontottak, megnyíltak a bányák, célkitermelők. Folyamatos a szállítóutak építése, egyes szakaszokon megkezdődtek az előkészítő földmunkák, a töltésanyag depóniák kialakítása és a nagytömegű anyagbeszállítás. A kivitelező által készített kiviteli terv egyes részeit már elfogadták, a továbbiak véglegesítése van folyamatban, ezt követheti majd a látványosabb munkavégzés".
Ami az anyagiakat illeti, az M30-as összköltsége nettó 179 milliárd forint, egy kilométerre vetítve 3,16. Ez ugyan már nem számít kiemelkedően soknak idehaza, de azért a Strabag szakaszának 3,84 milliárdos fajlagos költségével így is sikerült rekordot dönteni. A tavalyi állapot szerint ennél csak a kőröshegyi viaduktot is magában foglaló autópálya-szakasz épült drágábban idehaza, miközben a Strabagnak hidat csak a Kis-Sajón kell építenie. Sokáig azonban nem birtokolta a rekordot a cég, mert azóta az M4-es említett szakasza még úgy is megdöntött minden korábbi rekordot – benne a balatoni viadukttal –, hogy nem is autópálya lesz, csak alacsonyabb műszaki színvonalú gyorsforgalmi út.
Közélet autópálya-építés Colas Duna Aszfalt M30 Miskolc-Tornyosnémeti Strabag uniós támogatás Olvasson tovább a kategóriában | [
"Strabag"
] | [
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.",
"Magyar Építők",
"Colas Duna Aszfalt M30 Miskolc-Tornyosnémeti Strabag",
"Európai Bizottság",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium",
"Duna Aszfalt",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
A volt pártpénztárnok nyolc hónapig gazdasági tanácsokkal látja el szocialistákat.
Puch László új médiacéget alapított a vs.hu volt főszerkesztőjével
Távozik a vörös politikus, aki Bécset a világ legélhetőbb városává tette
A Hungaroholding Zrt. 6 millió forintért ad tanácsokat az MSZP-frakciónak — derül ki a Parlament honlapjára feltöltött nyilvános szerződéslistából.
A 2018. december 31-ig szóló kontraktust május 9-én a párt részéről dr. Tóth Bertalan írta alá. A vállakozás gazdasági tárgyú tanácsadásra kapott megbízást, amely magában foglalja a gazdaságpolitikai törvényjavaslatok tartalmának feldolgozását és jogi harmonizációs, szakmai szempontú vizsgálatát is.
A cég Kardos Péter György, Puch László lánya, Puch Eszter és a Horizont Handels und Industrie AG tulajdonában van, utóbbi Puch László érdekeltsége.
A megbízás nem meglepő: tavaly 8 millió forintért vállalták a tanácsadói feladatokat. Korábban a szintén Puch-érdekeltség Horizont Kft.-től bérelt irodát az MSZP volt elnöke, Mesterházy Attila, valamint a másik korábbi elnök, Tóbiás József is. Tavaly a Heti Válasz írt alapos cikket Puch László az MSZP-ben érzékelhető befolyásáról: | [
"MSZP"
] | [
"Hungaroholding Zrt.",
"Heti Válasz",
"Horizont Handels und Industrie AG",
"Horizont Kft."
] |
Ellenőrizhette a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal a Sorsok Háza projektet - írja hétfői számában a Magyar Nemzet, egy, a birtokába került dokumentumra hivatkozva. A visszásságok miatt a jelentés készítője a beruházás költségeinek felülvizsgálatát tartja indokoltnak, s a kormánybiztos eljárásával kapcsolatban hamis előterjesztésről, illetve színlelt szerződésről is beszél, amely miatt "jogi felelősség megállapítását" javasolja. Megkérdeztük Schmidt Máriát, aki azonban nem tud sem ellenőrzésről, sem dokumentumról.
Tanácsadás keretében ellenőrizhette a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal a Sorsok Háza projektet - ez derül ki egy, a Magyar Nemzethez került dokumentumból, amelyet a lap hétfői száma ismertetett, és elmarasztaló megállapításokat tartalmaz az emlékközponttal kapcsolatos közbeszerzési eljárásokra vonatkozóan. Bár a dokumentum több ponton is meglehetősen kritikus megállapításokat tesz többek közt arra vonatkozóan, ahogyan a cégeket kiválasztották, amelyek részt vehetnek a hétmilliárd forintos kerettel rendelkező állami beruházásban, semmi jele annak, hogy bármilyen következménye lett volna a vizsgálatnak. A Kehi közölte a Magyar Nemzettel: a Sorsok Háza beruházással kapcsolatban kormányzati ellenőrzést nem folytattak, és jelenleg sem folytatnak, viszont arra sem érkezett válasz, hogy tanácsadás keretében, részfeladatként ellenőrizték-e a projekttel kapcsolatos kormányhatározatok végrehajtását.
Több más forrás viszont megerősítette, hogy a Kehi valamilyen formában vizsgálódik. Az idén januárban kelt 17 oldalas irat ismerteti többek között azt, hogy a projekt mellé kirendelt kormánybiztos jelölte ki azokat a cégeket, amelyek pályázhattak a fővállalkozás elvégzésére, a műszaki ellenőrzésre, illetve a koncepció megtervezésére. Továbbá a dokumentum részletezi, miképp zajlottak a meghívásos közbeszerzési pályáztatások. Figyelemre méltó, hogy "javaslatok" címszó alatt például az olvasható, hogy "a beruházással kapcsolatban lefolytatott összes közbeszerzés során minden nyertes szereplőről (a fővállalkozó kivételével) kétség nélkül megállapítható, hogy még a pályáztatás előtt érdemi tevékenységet végzett a beruházással kapcsolatban, és e tevékenységeknek köszönhetően vagy egyszerűen előre tervezetten megnyerhette a kapcsolódó közbeszerzést". Vagyis nem kizárt, hogy még a közbeszerzési eljárás előtt eldöntötték, kik végezhetik a munkálatokat. Hasonlóképpen gyanút ébreszt az a mondat is, amely arról tanúskodik, hogy a fővállalkozó összejátszott más pályázókkal. A dokumentum úgy fogalmaz: "a fővállalkozó a közbeszerzés folyamán, az ajánlat adása során bizonyítható módon összejátszott a versenyben részt vevő további két két ajánlattevővel, így a végleges és győztes ajánlat nem tekinthető versenyárnak".
A visszásságok miatt a jelentés készítője a beruházás költségeinek felülvizsgálatát tartja indokoltnak, s a kormánybiztos eljárásával kapcsolatban hamis előterjesztésről, illetve színlelt szerződésről is beszél, amely miatt "jogi felelősség megállapítását" javasolja. A dokumentumból az is kiderül, hogy a tervezők kivételével a Sorsok Háza projekt minden felsorolt szereplője a kivitelezőig bezárólag megegyezik a ferencvárosi stadionépítkezésben részt vevőkkel, továbbá átfedés van a Közszolgálati Egyetem kivitelezési munkáit elvégző cégekkel is. Rámutat arra is, hogy az utóbbi projektek kormánybiztosa szintén az a Fürjes Balázs, akit a Sorsok Háza felügyeletével is megbíztak. Ismeretes, a kormány 2013-ban határozta el, hogy a volt Józsefvárosi pályaudvar területén létrehozza a holokauszt gyermekáldozatainak emlékhelyét. Habár az eredeti elképzelések szerint 2014 áprilisában nyitotta volna meg kapuit az intézmény a nagyközönség előtt, a mai napig nem lehet tudni, erre mikor kerülhet sor.
Az építkezés gyakorlatilag befejeződött, ám az emlékközpont tartalmának a kialakítása azonban még zajlik. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter többször is nyomatékosította, hogy csakis konszenzussal lehet a Sorsok Házát megvalósítani. Az ügyben jelentős és egyre élesebb hangvételű üzengetés folyik a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója között. Schmidt ugyanis, aki a Sorsok Háza tartalmának kialakításával megbízott közalapítvány kurátora, azt állítja, eddig is konszenzusra törekedett, olyan azonban, hogy valamiben mindenki egyetértsen, nincsen.
Megkérdeztük Schmidt Máriát, aki elmondta: a Magyar Nemzetből értesült az állítólagos Kehi vizsgálatról, amiről eddig nem tudtak, ha egyáltalán volt ilyen, őket nem értesítették róla, mint ahogyan véleményezésre sem küldték el nekik a jelentést, pedig az kötelező lenne. Így aztán nem is tudja kommentálni a napilap beszámolóját. | [
"Sorsok Háza"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Közszolgálati Egyetem",
"Terror Háza Múzeum"
] |
Nyilvánosságra hozták azokat a leveleket, amelyekben Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter útszéli a tőle megszokott stílusban pocskondiázza Gyurcsány Ferencet és gyanúsítgatja az Európai Bizottságot az Altus Zrt. másfél milliárd forintos megbízása miatt.
A kormany.hu oldalon megjelentek szerint Lázár János a helyzet tisztázása érdekében Walter Deffaának, az Európai Bizottság főigazgatójának és Martin Selmayrnek, Jean-Claude Juncker bizottsági elnök kabinetfőnökének írt levelet.
A miniszter múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta, a brüsszeli bizottság illetékeseitől arra várnak választ, milyen körülmények között, milyen eljárásban választották ki a Gyurcsány Ferenc volt kormányfőhöz, a DK elnökéhez köthető céget az Európai Unió 2014-2020 közötti fejlesztési programjainak ellenőrzésére.
Az Európai Bizottsághoz címzett levelekben a Miniszterelnökség vezetője azt írta: mivel az Altus tulajdonosa egy aktív ellenzéki politikus, joggal feltételezhető, hogy a cég nem képes objektív és független helyzetértékelésre. Hozzátette továbbá, hogy a mindössze négy munkavállalót foglalkoztató társaság megbízásának ellenértékét szokatlanul magasnak tartják.
A személyi és pártösszefonódások miatt sokakban felmerülhet a kérdés, hogy nem tiltott pártfinanszírozásról van-e szó az ügyben - fogalmazott a miniszter.
Különösen aggasztónak tartja azt is - folytatta -, hogy az Altus munkavállalói között olyanok is vannak, akik a korábbi időszak fejlesztéspolitikai rendszerének megalkotói és működtetői voltak.
Szerinte a díjazás mértéke és a személyi összefonódások felvetik az Európai Bizottság politikai semlegességének kérdését, és "mindezek a tények együttesen alkalmasak lehetnek arra, hogy a magyar állampolgárokban megingassák a bizottságba vetett hitet".
Az egyik levélben Lázár János azt is írta: a kormánynak ezeknél is súlyosabb aggálya, hogy "a köztudatban élő sajtóhírek szerint a cég több szálon is összekapcsolódott a magyar olajmaffia legsikeresebb és legveszedelmesebb szervezett bűnözői csoportjával". (Lázár - a tőle megszokott módon - egyetlen konkrétumot nem említ, ellenben szó szerint idéz a fideszes Pesti Srácok honlap cikkéből - ez volna tehát a "köztudatban élő sajtóhírek" -, amelyben Portik Tamással és az Energollal hozzák összefüggésbe az Altust).
A Miniszterelnökséget vezető miniszternek meggyőződése, hogy az Európai Bizottság és Magyarország közös érdeke az objektív alapokon nyugvó, szakmai és teljes mértékben átlátható ellenőrzés. | [
"Európai Bizottság",
"Altus Zrt."
] | [
"Európai Unió"
] |
Vádat emelt a Központi Nyomozó Főügyészség a hamis bajai videó készítője ellen – mondta Nagy Andrea, a főügyészség szóvivője az M1 híradó csütörtök esti adásában.
A szóvivő közölte: az ügyészség kaposvári regionális osztálya befejezte a nyomozást, és K. Gusztáv Tibor ellen négy rendbeli közvetett tettesként elkövetett hamis vád bűntette miatt emelt vádat. A vádirat szerint ő volt az, aki a videó létrehozását elhatározta, és akinek a kezdeményezésére és jelenlétében a valótlan, fiktív jeleneteket tartalmazó felvétel elkészült – fűzte hozzá.
A műsorban elhangzott az is, hogy Kőrös Gusztáv szerint az MSZP becsapta őt, hiszen egy oktatófilmet rendeltek tőle, amit ígéretük szerint nem a nyilvánosságnak szántak. A videó készítője hat társával együtt kártérítést követel a szocialista párttól.
Az MSZP pártigazgatója rendelte a hamis bajai videót? Jelentkezett a köztévé Híradójánál egy, a szocialista belügyeket jól ismerő baloldali újságíró, hogy beszéljen a bajai videóhamisítási ügyről. Állítása szerint az MSZP pártigazgatója megkereste őt, hogy készítsen egy hamis videót.
"Ezzel a videóval nemcsak az én gyerekeimnek a mindennapos létét veszélyeztette az MSZP, hanem a videón szereplő összes embernek, illetve a gyerekeinek az életét" – mondta Kőrös Gusztáv, a Demokratikus Koalíció volt tagja.
A Hvg.hu-ra október 18-án került fel az őszi bajai időközi önkormányzati választással összefüggésben egy videó, amelyről a rendőrségi nyomozás kiderítette, hogy hamisítvány. A videón egy közvetítő 200 ezer forintot ad át néhány helyi férfinak, és további pénzt és tűzifát ígér nekik, ha ők és családtagjaik is elmennek szavazni a bajai időközi választáson.
A bajai videoügybe Gavra Gábor, a Hvg.hu főszerkesztője és Déri Balázs, az MSZP kommunikációs igazgatója belebukott. | [
"MSZP"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Demokratikus Koalíció"
] |
2009. május 6., szerda 12:32
Vincze András, München
Az államügyészség utasítására a rendőrség nyomozói az MAN közel 40 németországi telephelyén, valamint három magánszemély lakásán tartottak házkutatást. Az adóhivataltól származó értesülések alapján felmerült ugyanis a kiterjedt megvesztegetés alapos gyanúja.2002 és 2005 között a cég középszintű vezetői több millió euró csúszópénzt fizettek ki jutalék címén Németországon kívül, de csaknem egymilliót az országon belül is, hogy a közvetítők tegyenek meg mindent az MAN gépjárműinek megvásárlása, illetve a versenytársak ajánlatainak háttérbe szorítása érdekében.Eddig nem közölték, hogy mely országok érintettek a botrányban. Az MAN vezetősége a házkutatást követően azt hangoztatta, hogy a legmesszebbmenőkig együttműködik a hatóságokkal az ügy maradéktalan felderítésében, ugyanakkor utalt arra, hogy a cég alkalmazottainak tilos bármilyen megvesztegetési kísérletben való részvétel.Jól értesült források szerint úgy tűnik, hogy a Siemensszel ellentétben a MAN legmagasabb rangú vezetői nem érintettek a botrányban. | [
"MAN"
] | [] |
Lemondtak a Szombathelyi Törvényszék bírói tanács tagjai – értesült az Átlátszó. A bírói érdekvédelmi testületként működő tanács esetét Vas megyei jogászberkekben az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, Handó Tünde kinevezési gyakorlata elleni tiltakozásként értelmezik. Hasonló eset emberemlékezet óta nem fordult elő a magyar igazságszolgáltatásban.
Folytatódik a bíróság kézi vezérlése? – a minősítést a Magyar Helsinki Bizottság blogja tette 2013-ban a Szombathelyi Törvényszék elnöki kinevezése kapcsán. Most ismét a vasi megyeszékhely igazságszolgáltatásának ügyei kerülhetnek terítékre: információink szerint egy emberként állt fel a törvényszék bírói tanácsa, miután – nem hivatalos, de több forrásból megerősített híreink szerint – úgy érzékelték, véleményezői szerepük kiüresedett, testületüket megkerüli az OBH elnöke egy bíró-kinevezési ügy kapcsán.
A bírák kinevezése fölötti csetepaténak a tétje messze túlnő a konkrét eseten: a formálisan is kormány alá rendelt rendőrség, az informálisan kormányhű ügyészi testület után sikerül-e az igazságszolgáltatás jobbára független maradt bástyáját NER-konformmá áramvonalasítani lassú, de szívós munkával.
Több forrásból származó értesülésünkkel kapcsolatban a törvényszék szóvivője úgy fogalmazott: "a Szombathelyi Törvényszék Bírói Tanács tagjainak száma 5 fő alá csökkent, ezért a törvényszéken 2015. szeptember 11. napjára kitűzött összbírói értekezleten kerül sor a tagok kiegészítésével kapcsolatos választásra".
Közigazgatási és munkaügyi bírósági bírói álláshellyé alakította július 17.-ei határozatában Handó Tünde a korábban meghirdetett járásbírósági bírói állást – ez az első olvasatban nem különösebben érdekfeszítő határozat váltotta ki információink szerint a konfliktust a Vas megyei igazságszolgáltatás és a budapesti "bíróelosztó" OBH között.
A Bírósági Közlönyben közzétett döntés nem tartalmaz indokolást. Az OBH az Átlátszónak írt válasza szerint az elnök azért változtatott, mert a kiírás óta (azaz április és július között) jelentősen megnőtt, az országos átlag 160 százalékára emelkedett a közigazgatási bírák munkaterhelése, így inkább az ő körükben van inkább szükség plusz munkaerőre.
A bírákat a köztársasági elnök nevezi ki, e szerep azonban voltaképpen formális, az államfőnek a jelölt nevét "postázó" OBH elnöke a tényleges döntnök. Néhány szabály azonban mégis megköti a kezét: az állásokat pályázat alapján töltik be, a pályázókat a megyei törvényszékeken működő bírói tanácsok törvényben előírt szempontok szerint pontozzák, az OBH elnöke az első 3 helyre sorolt pályázó közül választhat. Ha nem az eleve elsőként beterjesztett mellett dönt, indokolnia kell, s a döntést az Országos Bírói Tanácsnak is jóvá kell hagynia.
Névtelenséget kérő törvényszéki forrásaink azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy a volt munkaügyi bíró Handónak – aki benyomásaik szerint hivatalba lépése óta preferálja a munkaüggyel-közigazgatással foglalkozó kollégáit az egyéb ügyszakokban ítélkezőkhöz képest, bár igaz, erről nem készül statisztika – nem volt ínyére a hosszas és adott esetben kockázatos kimenetelű procedúra. Más lehetősége nem lévén, ezért döntött az érvénytelenítés mellett, amit a bíró tanács tagjai egy emberként megalázónak éltek meg, mondván, az elnök kijátssza a regulákat, semmibe veszi a tanács munkáját.
Abban eltérőek a híreink, hogy valamennyien lemondtak-e vagy akadt póttag, aki megtartotta a mandátumát. Tudomásunk szerint hivatalosan nem indokolták a lemondást (ilyen kötelességük nincs is), de forrásaink szerint a törvényszéken "nyílt titok", mitől sokalltak be.
Vas megye viszonylag kis létszámú igazságszolgáltatási stábja miatt a megyei bírói tanács a minimális, 5 fős létszámmal és 3 póttaggal üzemelt eddig, a legutóbbi választást tavaly februárban tartották, a tanács mandátuma elvileg hat évre szólt volna.
A megye kicsinységét mutatja az is, hogy a munkaügyi és közigazgatási bíróság létszáma a mostani döntéssel emelkedik négy főre (jelenleg két munkaügyi és egy közigazgatási bíró ítélkezik Szombathelyen). Vagyis akár 1-2 "nem várt" új ügy is megemelheti a bírák munkaterheltségét – kétségtelenül akár egyik napról a másikra is.
Csakhogy forrásaink arról számoltak be, a legfrissebb, júliusi statisztikák szerint a polgári ügyszakos bírák átlagos terheltsége a duplája a munkaügyes bírákénak, s több mint egyharmaddal meghaladja a közigazgatási bíráét – a szombathelyi polgári járásbírók átlagosan száznál több ügyet visznek egyszerre, míg a munkaügyesek "csak" ötven körüli, a közigazgatási bíró mintegy 70 esetet tárgyal, állította egy, a statisztikára éppen a napokban rátekintett helyi bírósági forrásunk.
A szombathelyi igazságszolgáltatás nem először kerül a hírekbe: 2013-ban történt, hogy Handó érvénytelenné nyilvánította a megyei törvényszék elnöki posztjára kiírt pályázatot, s – először ideiglenes mandátummal – megbízta a pályázaton nem is indult Andor Szabolcsot, annak ellenére, hogy a korábbi elnök pályázatát a bírák többsége támogatta.
Handó – akit kinevezésekor fidesz-közeliséggel támadtak, mondván, Szájer József (Fidesz) EP-képviselő felesége, s a pártalapítókkal együtt szocializálódott az ELTE Bibó István Szakkollégiumában – akkor úgy indokolt, hogy "a törvényszéken is nagyobb, komolyabb mértékű megújulásra van szükség". A tavaly, immár a végleges, 2020-ig szóló megbízatásra kiírt pályázaton Andor is indult, s meg is nyerte .
Címlapfotó: innen | [
"Szombathelyi Törvényszék",
"Országos Bírósági Hivatal"
] | [
"ELTE Bibó István Szakkollégiuma",
"Szombathelyi Törvényszék Bírói Tanács",
"Országos Bírói Tanács",
"Magyar Helsinki Bizottság"
] |
A Fővárosi Ítélőtábla tegnap jogerősen helybenhagyta az elsőfokú bíróság végzését, amely három év börtönbüntetésre, félmillió forint pénzbírságra, négy év közügyektől való eltiltásra és hatmillió forintos vagyonelkobzásra ítélte Csonka Gábort, aki korábban Lendvai Ildikó (MSZP) frakcióvezető kampányfőnöke volt. Mivel az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs, ezért Lendvai Ildikó korábbi bizalmasa hamarosan bevonulhat a börtönbe.
Csonkát vesztegetést színlelve elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntette miatt marasztalták el. A vádirat szerint ötmillió forint kenőpénzt vett át az MSZP Köztársaság téri székházában lévő bérelt irodájában két építési vállalkozótól, akiknek azt ígérte: közbenjárásával a Terézvárosi Vagyonkezelő Rt. kifizeti ötvenmillió forintos jogos követelésüket. A pénz átadásakor a vádirat és egy hangfelvétel tanúsága szerint Csonka azt mondta, az összeget Kékesi Tibor szocialista képviselőnek továbbítja. Kékesi viszont egy korábbi tárgyaláson tagadta, hogy ismerné az ügy elsőrendű vádlottját, és azt állította, visszaéltek a nevével.
Terézváros MSZP-s országgyűlési képviselője azt is közölte: a cselekmény időszakában, 2003-ban egyszer sem járt a Köztársaság téren, és a vesztegetési ügyről is csak lapunkból értesült, ami után feljelentést tett a rendőrségen.
A büntetőügynek a két említett építési vállalkozó is vádlottja lett, mivel először nem a hatósággal tudatták a bűncselekményt, hanem a Magyar Nemzetben hozták azt nyilvánosságra, és csak ezután tettek feljelentést. Apát és fiát társtettesként kezelte a bíróság, őket az elkövetett vesztegetés miatt az elsőfokú bíróság hat, illetve kilenc hónapos börtönbüntetésre ítélte, de annak végrehajtását két évre felfüggesztette. A Fővárosi Ítélőtábla tegnap az ő büntetésüket is helybenhagyta.
Csonka tegnap az utolsó szó jogán tagadta bűnösségét, a két másik vádlott pedig fenntartotta korábbi vallomását. Az ítélethirdetés után Csonka ügyvédje, Bárándy Péter lapunknak elmondta: gondolkodnak azon, milyen lépéseket tegyenek. (Elvileg ugyanis van lehetőség rendkívüli perorvoslatként felülvizsgálati kérelmet benyújtani a jogerős és végrehajtható ítélet ellen – a szerk.) Futó Barnabás, aki az építési vállalkozók jogi képviseletét látta el, jelezte: tudomásul veszik az ítéletet. Az ügyvéd rámutatott: az elsőfokú bíróság után az ítélőtábla is úgy döntött, hogy nem büntethetőséget kizáró ok, ha valaki a sajtón keresztül tesz maga és a megvesztegetett fél ellen "feljelentést". – A büntethetőséget csak az zárhatta volna ki, ha a feljelentést közvetlenül a rendőrségen teszik meg – fűzte hozzá Futó Barnabás.
Pilhál Tamás | [
"MSZP",
"Terézvárosi Vagyonkezelő Rt."
] | [
"Magyar Nemzet",
"Fővárosi Ítélőtábla"
] |
Az évi normál jutalmazásként részesítette pénzjutalomban barátnőjét Bencze József országos rendőrfőkapitány még a VPOP rendészeti főigazgatótójaként, állította az Indexnek korábban a tábornok, a birtokunkba jutott adatok azonban ezt cáfolják. Bencze tábornok élettársa tavaly július 15-ei hatállyal távozott a vámőrségtől, a tábornok másnap még megjutalmazta Gy. Kittyt.
A rendőrfőkapitány szerint ez tény, mivel alapos vizsgálatot rendelt el.
A rendőrség mély morális válságban van, ennek Gyurcsány Ferenc és kormánya is okozója, mert pártirányítás alá vonta a testületet, mondta Csampa Zsolt fideszes képviselő.
Nem lesz utódja a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságán (VPOP) Bencze József eddigi rendészeti főigazgatónak.
Néhány hónap alatt háromszor is jutalomban részesítette barátnőjét Bencze József országos rendőrfőkapitány, aki korábban a VPOP rendészeti főigazgatójaként főnöke is volt élettársának, számolt be az Index korábban az ügyről.
Saját keretéből jutalmazott Bencze
Az évi 3-4 normális jutalmazás keretében részesítette pénzjutalomban későbbi gyermekének édesanyját Bencze József vezérőrnagy, még a VPOP rendészeti főigazgatójaként, állította akkor az Indexnek nyilatkozva az új országos rendőrfőkapitány.
Az Index birtokába jutott újabb adatok azonban ennek ellentmondanak. A VPOP-nál negyedévente adható jutalom a munkatársaknak, e mellett a főigazgatók külön jutalomkeretükből bármikor díjazhatják beosztottjaikat. Bencze ebből az évi néhány milliós keretéből jutalmazta meg barátnőjét rövid idő alatt háromszor is.
Távozás után jutalom
Bencze József azt is állította korábbi nyilatkozatában, hogy amikor élettársával komolyabbra fordult a kapcsolata, rövid időn belül távozott is a testülettől. Csakhogy a most birtokunkba jutott dokumentumok szerint Gy. Kitty tavaly július 15-én távozott a testülettől, Bencze azonban másnap még beosztásában végzett kiemelkedő munkája elismeréseképp megjutalmazta az éppen kapcsolatuk miatt távozó barátnőjét.
Bencze József országos főkapitány munkatársai útján azt üzente: elképzelhető, hogy távozása után kapott jutalmat barátnője, de szerinte ebben nincsen kivetnivaló, hiszen ő maga május 31-ével távozott a pénzügyőrségtől, de ő is fog még jutalmat kapni.
Korábban kiderült, hogy a jutalmazási ügyletről Veres János pénzügyminiszter is tudott, de abban nem látott kivetnivalót. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök viszont Bencze beiktatásán úgy reagált az ügyre, különbséget kell tenni pitiáner kisszerű támadások és jogos kritikák között. | [
"Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága"
] | [] |
Az egészségügyi államtitkárság ismét állami kézbe szeretné venni az influenza-oltóanyag előállítását. Lapunk birtokába került egy kormányzati dokumentum, amelyben a szakállamtitkárság a Nemzetgazdasági Minisztériumnak ezt javasolja. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár kabinetfőnöke, Beneda Attila lapunknak elismerte: az egészségügyi ágazat vezetőit "erősen foglalkoztatja", miként növelhetnék az állam szerepét a védőoltások hazai gyártásában és forgalmazásában.
Ha az államtitkárság elképzelése találkozik a kormány szándékaival, akkor alaposan föladják a leckét a jogászoknak: a legutolsó megkötött szerződés a cég és az állam között 2019-ben jár le. Azt pedig, hogy ez a magánosítási szerződés mit tartalmaz, hogyan bontható fel, csak nagyon szűk kör ismeri.
A szocialista kormányok bőven költötték a pénzt az Omninvestnél, a társaságot azonban még az Antall- és a Boross-kormány fogadta el az állam fő vakcinapartnerének. Az akkor még ciprusi bejegyzésű Omninvest akkor vált közismertté, amikor a madárinfluenza-vakcinát, majd a hatalmas pánikot keltő új influenza elleni vakcinát is több milliárdért tőlük rendelte meg a Gyurcsány-kormány. A cég akkor folyamatosan támadások kereszttüzében állt, elsősorban az átláthatatlan tulajdonosi szerkezete és a Fidesz offshore-ellenes kommunikációja miatt, továbbá azért, mert az akkori kormány rendre azt hajtogatta, hogy a társaság valójában óriási bevételeket generál majd a magyar államnak. Gyurcsányék 2006-ban egy testreszabott pályázaton keresztül kétmilliárdot adtak fejlesztésre abban a reményben, hogy a várhatóan a Közel-Keletre eladható madárinfluenza-oltások bevételének 14 százalékát megkapva jelentős haszonhoz is jutnak. Az így szerzett állami bevétel utóbb a befektetés tíz százalékát sem érte el.
A biztos üzlet, vagyis az, hogy itt szinte járadékszerűen költ el milliárdokat az állam, sokak fantáziáját megmozgatta. Különösen azt hánytorgatták fel, hogy a cég tulajdonosait nem lehet megismerni. Így azt sem tudni, hogy esetleg milyen egyéb érdekek vezethetik őket, illetve hogy a náluk elköltött adóforintokból áramlik-e pénz vissza magyarországi címekre. Bár a politikai gyanakvás az akkori szereposztás szerint főleg az ellenzéki Fideszé volt, az átragadt a szocialistákra is. Tavaly júniusban aztán átalakították a cég tulajdonosi szerkezetét, valószínűleg az offshorevádak ellensúlyozása érdekében. E tranzakcióval az Omninvest egy Romániában bejegyzendő új cég tulajdonába került, a romániai cégen pedig az öt magyar ügyvezető osztozott egyenlő arányban.
A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium tavaly vizsgálatot indított az Omninvestnek nyújtott kétmilliárdos juttatás felhasználásának feltárására. A vizsgálatot a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) végezte, és miután az ügyet lezárta, az idén feljelentést tett jogosulatlan gazdasági előny megszerzése miatt a cég ellen. A hivatal az ellenőrzés végén azt állapította meg, hogy az Omninvest jogszabályba ütköző módon használta fel a számára 2006-ban nyújtott kétmilliárd forintos állami támogatást. Az Omninvest Kft. képviselői ugyan vitatták, hogy hibáztak volna, de még a Kehi-vizsgálat vége előtt visszafizették a kétmilliárd forintot és kamatait.
A Kehi kabinetfőnöke, Bőcz Sándor lapunknak azt mondta: az influenza elleni védekezés központi koordinációjának megerősítése érdekében a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak több jogszabály módosítására tettek javaslatot. Ugyanakkor indítványozták annak a hosszú távú szerződésnek a felülvizsgálatát is, amelyet az Omninvest Kft.-vel kötött az állam.
Kormányváltás ide vagy oda: az Omninvest körül maradtak titkok, ugyanis a Kehi kabinetfőnöke sem volt hajlandó további részleteket elárulni a vizsgálatukról. Azt mondta: részletes jelentésük bizalmas kormányzati előterjesztés.
Falus Ferenc volt tiszti főorvos kérdésünkre azt mondta: az állampolgárok biztonsága érdekében nagyon fontos, hogy az influenza-oltóanyag gyártását kontrollálja az állam. A kellő felügyeletnek azonban nem feltétele az, hogy az állam tulajdonos is legyen. Erős biztonságot ad, hogy Magyarországnak van saját influenzaoltóanyag-gyártó kapacitása, ez garantálja, hogy egy esetleges új vírus ellenszerét akár nyolc-tíz hét alatt képesek vagyunk előállítani.
Megkerestük az Omninvestet is, egyelőre nem kívántak reagálni. | [
"Omninvest"
] | [
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Nemzeti Erőforrás Minisztérium",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium"
] |
Elutasította a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség Tényi Istvánnak a feljelentését, amelyben a belvárosi Fidesz-tag csalás és közokirat-hamisítás bűntette miatt a Haza és Haladás Közpolitikai Közhasznú Alapítványt, a Haza és Haladás Egyesületet, valamint az Együtt – A Korszakváltók Pártját is feljelentette – tudta meg a PestiSrácok.hu Az ügyészség álláspontja szerint a szervezetek nem követtek el bűncselekményt. Tényi egyebek mellett azért jelentette fel az ellenzéki pártot, mert Soros György is támogatta a pár mögött álló Haza és Haladás Egyesületet, amelynek átláthatatlan a gazdálkodása.
Bűncselekmény hiányában elutasította a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség Tényi Istvánnak a Haza és Haladás Egyesület, a Haza és Haladás Közpolitikai Közhasznú Alapítvány, valamint az Együtt – A Korszakváltók Pártja ügyében tett feljelentését – tudta meg a PestiSrácok.hu. A portálunk birtokában lévő ügyészségi határozat szerint a szervezetek által elkövetett “cselekmények nem bűncselekmények". Az ügyészség kinyilvánította azt is, a határozat ellen nem tehet panaszt Tényi István.
Tényi feljelentését az Együtt társelnökének interjújára alapozta, amelyet Szigetvári Viktor a Hír TV-nek adott. Ebben – a bejelentő szerint – a politikus elismerte, hogy Soros György alapítványa, a Center for American Progress (CAP) is támogatta a pár mögött álló Haza és Haladás Egyesületet, a kapott összegről azonban nem adott információt, mint ahogy az sem tudható, hogy Soros György mit kért a pénzért cserébe. Tényi István a feljelentésében előadta, a Bajnai Gordon vezette Haza és Haladás Alapítványt lényegében a CAP működteti Amerikából, miután 2013-ban 115 millió forinttal támogatták az alapítványt, amelyből 106 millió a Soros György-féle szervezettől érkezett az alapítvány számlájára. A CAP 2011-ben, és 2012-ben is mintegy 110 millió forintot adott Bainai Gordonéknak.
A feljelentés adatai szerint a Haza és Haladás Közpolitikai Közhasznú Alapítvány 45 millió 567 ezer forintos eredménnyel zárta a 2011-es évet, azonban az azt követő évben már 21 millió 235 ezer forintos veszteséget könyvelt el. Tényi István szerint az is látható, hogy a Haza és Haladásnak már a bejegyzés előtt is volt bérköltsége.
“A Haza és Haladás Egyesületnek még 2014 nyarán kellett volna nyilvánosságra hoznia az 500 ezer forint feletti támogatóinak a névsorát, de ezt a mai napig nem tette meg. A közhasznúsági jelentésekből, valamint nyilvános adatokból kiolvasható, hogy 2013-ban mintegy 440 millió forinttal támogatták az Egyesületet" – olvasható Tényi István feljelentésében. A feljelentő a párttörvényre is hivatkozik, miszerint költségvetési szervtől, állami vállalattól, közvetlen költségvetési, vagy költségvetési szervi támogatásban részesülő alapítványtól vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el egy párt, miként más államoktól, vagy névtelen támogatóktól sem. Amennyiben pedig ilyet mégis elfogad, akkor azt az összeget be kell fizetnie a költségvetésbe.
Az ügyészség szerint ugyanakkor a feljelentés nem tartalmaz olyan adatot, hogy az Együtt kapott volna sérelmesnek vélt támogatást, az alapítványok számára más forrásból érkező pénzeket pedig nem lehet bárminemű korlátozás alá vetni. Az ügyészség szerint nem merül fel a csalás gyanúja, így nyomozást sem lehet elrendelni.
“Mivel a feljelentő által sérelmezett magatartás tényállási elemek hiányában nem valósítja meg a csalás, illetve a közokirat-hamisítás bűntettét, és más bűncselekmények gyanúja sem merül fel, ezért a feljelentést elutasítom" – határozott Dékány Éva, megbízott kerületi csoportvezető ügyész.
A feljelentő, Tényi István neve az elmúlt hónapokban többször is megfordult a sajtóban. Ő jelentette fel a norvég civil pénzeket kezelő és osztogató Ökotárs Alapítványt, a HVG-t és a január 2-i kormányellenes tüntetést szervező MostMi Szolgáltató Nonprofit Kft.-t.
Tényi István a PestiSrácok.hu-nak korábban elárulta, egy tisztább, átláthatóbb közélet megteremtése vezérli. Kérdésünkre leszögezte, a feljelentések ügyében soha, senkitől nem kért és nem kapott pénzt. Fideszes tagságáról azt mondta, valóban tagja a kormánypártnak, de pozíciója nincs.
A Bajnai-alapítvány korábbi, erősen kamuszagú beszámolójával részletesen is foglalkoztunk, cikkünket itt olvashatja el. Veszteségeiket akkor azzal magyarázták, hogy a “politika pénzbe kerül"...
Soros György támogatásaival kapcsolatban megjegyzendő az a PestiSrácok.hu által elsőként feltárt tény, hogy nagyon jelentős az átfedés a nemzetközi spekuláns civil támogatottjai és a norvég alap kedvezményezettjei között Magyarországon. Az utóbbi években szinte ugyanaz a kör nyerte el a nemzetközi szerződés alapján, elvileg politikai szándékoktól mentesen osztogatott norvég pénzeket, amely az elmúlt tíz évben az Open Society Foundation és más Soros-szervezetek kiemelt törődését is élvezte. Azt is portálunk derítette ki, hogy teljes egészében, vagy nagyobbrészt a Soros Györgyhöz köthető tízmilliós támogatásokból fizeti újságíróit, alkalmazottait az Átlátszó.hu, a K-Monitor, a Transparency International és a Political Capital.
megjegyzés | [
"Haza és Haladás Alapítvány"
] | [
"Budapesti V. és 13. Kerületi Ügyészség",
"Haza és Haladás Közpolitikai Közhasznú Alapítvány",
"MostMi Szolgáltató Nonprofit Kft.",
"Open Society Foundation",
"Ökotárs Alapítvány",
"Transparency International",
"Haza és Haladás Egyesület",
"Hír TV",
"Center for American Progess",
"Political Capital",
"Együtt – A Korszakváltók Pártja"
] |
nepszava.hu;
szélsőjobb;közpénz;"Becsület napja";kitörés napja;
2020-02-07 09:53:37
Közpénzen hizlalja az állam a szélsőjobbos Kitörés-túrát
Korábbi jobbikos kötődésük ellenére is rengeteget keresnek a szervezők a közmédián, de az eseményt felkaroló Teljesítménytúrázók Társasága is örülhet az állam támogatásának.
"A túra egyes ellenőrzőpontjain korhű egyenruhákban, felszereléssel lesznek a pontőrök. [...] Az esetlegesen megjelenő tiltott jelképek érdekességként szerepelnek, melyeknek csak ismeretterjesztő szerepe van, politikai célja nincs!" – szabadkozik előre a horogkeresztek miatt honlapján a Kitörés emléktúra szervezői gárdája. A túra egyértelműen kapcsolódik az úgynevezett "becsület napja" náci-nyilas felvonulásaihoz, még ha ezt a nyilvánvaló tényt igyekeznek is letagadni.
- derül ki az Átlátszó hosszú elemzéséből. Azt írják például, hogy a túra hivatalos szervezője, a Hazajáró Honismereti és Turista Egylet a 2018-ról szóló beszámolójában a Kitörés-túrát elszámolta az állami támogatása javára. Az egyesület ugyanis működési támogatásként kapott az Emberi Erőforrások Minisztériumától 900 ezer forintot, amiből arra az évre 630 ezer esett. Abban a részben, hogy ezt mire fordították, a "túrák" címszó alatt megemlítik, hogy a "Kitörés 60 Emlék- és teljesítménytúrán" több mint 2500-an vettek részt". A beszámolóból nem derül ki, hogy az összes támogatásból erre a bizonyos túrára mennyi pénzt költöttek, de - tekintve, hogy az egylet összes túráján mindösszesen 5000-en vettek részt -, a Kitörés-emléktúra a Hazajáró Egylet legnagyobb ilyen eseményének számít.
Állami támogatásokat kapott még egyébként tavaly más célokra az EMMI mellett a NAV-tól és a civilpénzek állami osztását intéző Nemzeti Együttműködési Alaptól az a Teljesítménytúrázók Társasága is, amelyik az általa működtetett Budapest Kupa-sorozat részeként szerepelteti a Kitörés-túrát.
Ami a közmédiás szálat illeti, azzal kezdődik, hogy az egyesület három jelenlegi elnökségi tagjából kettő - Schödl Dávid és az a Moys Zoltán, aki az országgyűlés alelnökének, Lezsák Sándornak a veje - résztulajdonosa a Dextramedia Kft. nevű cégnek. A Hazajáró Egylet a címén is osztozik a Dextramediával. A médiában utazó vállalkozás
Sok más mellett a Dextramedia gyártja a közmédia csatornáin sugárzott Hagyaték és Hazajáró műsort. A névegyezés nem véletlen - írja az Átlátszó -, a Hazajáró Egylet társadalmi elérését tekintve saját bevallása szerint is a tévéműsor nézőiből szeretne építkezni. Vagyis a becsületnap-túra ismertségét nagyban köszönheti az államnak.
Érdekesség, hogy az egyesület honlapja, a kitorestura.hu is a Kft.-hez tartozik. De a Jobbikkal akkoriban szövetséges Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomhoz kapcsolódó hvim.hu és a hvim.org, továbbá a magyarsziget.hu, a szentkoronaradio.hu, a toroczkailaszlo.hu, a zagyvagyula.hu, és a nemzetifront.hu is a Dextramediánál vannak. A Dextramedia emellett a Jobbik-frakció korabeli szerződései között is felbukkan: 2011-ben 4,7 millió forintért szerződtek a képviselőcsoporttal három munkára, őket kérte fel a frakció például az "Út a győzelemig Gyöngyöspatán" című demonstrációs anyag elkészítésére. Az, hogy a Jobbikos kötődés ellenére is egy évtizede szabadon használhatnak állami forrásokat is, az Átlátszó szerint arra utal: mindez a legfelsőbb körök jóváhagyásával történik. | [
"Dextramedia Kft.",
"Hazajáró Egylet",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Nemzeti Együttműködési Alap",
"Teljesítménytúrázók Társasága"
] | [
"Hazajáró Honismereti és Turista Egylet",
"Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom"
] |
Az MSZP szerint közpénzekből pártfinanszírozó hálózatot működtet a Fidesz, ezért felszólították a Fideszt, és Kövér Lászlót, a párt választmányi elnökét, hogy adjon magyarázatot szerepükről a sajtóban is megjelent fóti korrupciós ügyben. A Fidesz helyettes szóvivője szerint pártja nem kíván foglalkozni a az MSZP "újabb hazugságaival".
Szabó Zoltán szocialista országgyűlési képviselő vasárnapi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a közelmúltban nyilvánosságra került egy olyan hangfelvétel, amely szerint a Pest megyei városvezetés tulajdonában lévő cég vezetőjét arról próbálták meggyőzni, hogy egy pályázaton elnyert munkáért járó 30 millió forintnyi bért osszanak el egymás között. Ez véleménye szerint valójában "egy súlyosan törvénytelen fideszes média- és pártfinanszírozást szolgálna", amilyet nemcsak Fóton, de más településeken is alkalmaztak.
"Magyarországon él és virul a fideszes politikusokhoz köthető törvénytelen pártfinanszírozás" - jelentette ki Szabó Zoltán MSZP-s országgyűlési képviselő, aki azért is vár magyarázatot a Fidesztől és a Kövér Lászlótól, mert az ő neve is elhangzott azon a felvételen, amely alapján az ügy ismertté vált.
A szocialista képviselő még azt a kérdést is fel kívánja tenni Kövér Lászlónak, hogy működtetnek-e pártfinanszírozó hálózatot, van, vagy volt-e tudomásuk korrupcióról, tettek-e feljelentést emiatt, és miért kell támogatni a HírTV-t és a Lánchíd Rádiót.
A szocialisták nemcsak a Fidesztől, hanem a rendőrségtől is várnak választ, a hatóságtól arra a kérdésre, hogy hol tart a nyomozás a Fóti ügyben, kit hallgattak meg, beidézték-e már Kövér Lászlót, egyáltalán tettek-e kísérletet a korrupciós ügy felgöngyölítésére, "vagy mint az UD Zrt. ügyben nem a gyanúsítottakat, hanem a leleplezőket büntetik meg" - mondta a szocialista politikus.
Fideszes vád-válasz
Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője az Oeszágos Sajtószolgálat közleménye szerint a következőket válaszolta a Szabó Zoltán szavaira: "Ha számba vennénk, hány MSZP-s tölti napjait korrupciós ügyek miatt rács mögött, már most egy kisebb focicsapat kijönne belőle, és ez a szám csak bővül. Az országot tönkretevő, maroknyivá zsugorodott MSZP újabb hazugságaival nem kívánunk foglalkozni." | [
"Fidesz"
] | [
"Lánchíd Rádió",
"UD Zrt.",
"Oeszágos Sajtószolgálat"
] |
Nemcsak drágák, de furcsa módon éppen a posta elvárt paramétereknek megfelelőek az egymilliárdos tenderen nyertes győri cég által szállítani tervezett szlovén kerékpárok. Kétszáz kilós teherbírásúak és 28 kiló az önsúlyúak – ahogy az a közbeszerzési kiírásban szerepelt. A szállító az a győri Cronopont Kft., amely fő tevékenysége az ingatlanok értékesítése, és amely korábban már nyert közbeszerzési bírsággal végződő tendert.
Régi partnere, a cégbírósági nyilvántartás szerint elsősorban ingatlanos tevékenységgel foglalkozó győri Cronopont Kft. szállíthatja a Magyar Posta Zrt.-nek a nettó 1,097 milliárd forintba kerülő kerékpárokat. Bár a korábbi hírekkel ellentétben nem 4800, hanem 6709 bicikli kerül ennyibe – a tender ugyanis 1900 kerékpár opciós megrendeléséről is szól –, ezek darabonkénti ára a szervizelési és egyéb költségek levonása után is darabonként nettó 124-130 ezer, bruttó 149-156 ezer forint.
150 millió javításokra
A megrendelt 4788 darab kerékpárból 4148, míg az opciós 1921 darabból 1676 darab – vagyis a teljes rendelésállomány 87 százaléka – váltó nélküli kerékpárokra vonatkozik; a váltó nélküliek értelemszerűen az olcsóbbak. Az 1,097 milliárdból a posta fizet öt évig félévente 1600 forintot biciklinként a "kötelező" szervizért, továbbá elkülönítettek egy 150 millió forintos keretet a garancián kívüli javításokra, mondja Tomecskó Tamás postai szóvivő.
Tudják a szlovénok, mit gyártsanak
Ha azonban a biciklik műszaki adottságait vizsgáljuk, nemcsak az szúrhat szemet, miért kell 150 milliós keretet szánni az új biciklik nem garanciás javítására. Hanem az is, hogy a közbeszerzési felhívásban szereplő műszaki paraméterek legtöbbje éppen megfelel egy szlovén gyárban készülő bicikli paramétereinek – és a tendergyőztes éppen ebből a gyárból hozza majd az új postásbicikliket.
Azt gyártják, amit kértek
A szlovén Krpan gyár kerékpárjai – amelyekből a szlovén, a bosnyák, a horvát és az észt posta is vásárolt már –, pontosan 200 kilós teherbírásúak, és a saját tömegük a teljes felszereléssel együtt 28 kiló; pontosan ezek az adatok szerepeltek a posta által kiírt tenderben. Az első csomagtartó tartály terhelhetősége szintén a postai tenderkiírásban szereplő 10 kilogramm, a hátsó kerekeknél lévő boxok 20 kilóval terhelhetők, ami lényegében szintén megegyezik a posta által megfogalmazott, legalább 18 kilós terhelhetőségre vonatkozó elvárással.
A posta a tendert 2007-ben nagyon alapos műszaki előkészítés után írta ki. Ebben megvizsgálták a postások által most használt bicikliket, az azokkal kapcsolatos problémákat, figyelembe vették a postásbiciklikkel kapcsolatos nemzetközi tapasztalatokat, megnézték, milyen kerékpárokat használnak a szomszédos országokban, mondja Tomecskó, hozzátéve: még a biciklis szakirodalmat is olvasták.
Igazi munkakerékpárok
"Ezek nyomán igazi munkakerékpárokat rendeltünk, és semmiféle célzatosságról, vagy tudatosságról nincs szó" – reagált a szóvivő arra a kérdésünkre, hogy véletlen vagy tudatos-e az egyezés a szlovén kerékpárok műszaki paramétereivel. Megjegyezte: ha bárkiben, akár a tenderen vesztes cégnél felmerült volna ennek a gyanúja, akkor feltehetően megtámadták volna a közbeszerzési eljárás eredményét.
'Nekem is jó lenne egy olyan'
"Igen, a kétszázezer forintos postásbiciklik ügye. Hát, nekem is jó lenne egy olyan" – mondják a gazdasági minisztérium telefonközpontjában, aztán kapcsolják a sajtósokat. Kákosy Csaba minisztertől kért azonnali vizsgálatot kért a Fidesz még csütörtökön a kerékpárbeszerzés kapcsán; Balsai István többek között azt mondta, ilyen kerékpárokat 50 ezer forintért is lehetett volna venni, kifogásolta azt is, hogy a tendernyertes alapvetően ingatlanokkal foglalkozó cég.
A minisztérium azonban nem nyilatkozik az ügyről, tudtuk meg a GKM sajtóosztályán. Ezt azzal indokolták, hogy az állami vagyonkezelői jogokat az ÁPV jogutódjaként (is) működő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja, így nekik kell feltenni a kérdéseinket. Az MNV sajtóosztályán azt közölték: "a Magyar Posta Zrt. alapító okirata szerint tulajdonosi hozzájárulást az 5Mrd Ft. feletti beruházásokkal kapcsolatban köteles kérni, így az Ön által említett beszerzési eljárást illetően az MNV Zrt. nem illetékes". Tomecskó Tamás ehhez kapcsolódóan annyit mondott: a kerékpártenderről a posta igazgatósága döntött, amelynek a tulajdonos képviselője is a tagja.
A győztes egyébként nem először kerül kapcsolatban a postával. A cégbírósági adatok szerint 1995-ben bejegyzett, 1998 óta 12 millió forintos jegyzett tőkéjű Cronopont – amelynek a tő tevékenysége a saját tulajdonú ingatlanok adásvétele, továbbá saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadásával, üzemeltetésével, máshová nem sorolt iparcikk-kiskereskedelemmel, irodagép-, számítógép-javítással, számviteli, könyvvizsgálói és adószakértői tevékenységgel, számítógép, periféria, szoftver, egyéb irodagép és bútor nagykereskedelmével foglalkozik – évek óta beszállítója az állami vállalatnak.
Többek között tavaly októberben nyerte meg a legfeljebb 15 nagy teljesítményű levélbélyegző szállítására és karbantartására kiírt tendert, nettó 143 millió forintért. Ugyanilyen pályázaton győzött egy évvel korábban is, akkor legfeljebb 19 nagy teljesítményű gépet kért a Magyar Posta, aminek szállítását még 56 millió forintért vállalták.
A múlt októberben nemcsak a nagy, hanem a kis és közepes teljesítményű levélbélyegző gépekre kiírt tendert is megnyerték nettó 272 és 83 millió forintos ajánlattal. Ennek a két eljárásnak az eredményét azonban a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítette, és még hárommilliós bírsággal is sújtotta a postát, mert érvénytelenítenie kellett volna a Cronopont ajánlatát, mivel az olyan cégtől kért tanúsítványt az ajánlott termékekre, amelynek a kiadásra nem volt jogosultsága. | [
"Cronopont Kft.",
"Magyar Posta Zrt."
] | [
"MNV Zrt.",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] |
Kiégett fűtőelemből származik a tavaly ősszel Európa fölött megjelent ruténium106 izotóp – erre a következtetésre jutott az a nemzetközi kutatócsoport, amelyet az év végén állítottak föl a tisztázatlan eredetű radioaktív felhő forrásának azonosítására. Az eredmények egyre nyilvánvalóbbá teszik, hogy a sugárzó anyag a Roszatom (a tervezett paksi bővítés kivitelezője) majaki nukleárishulladék-feldolgozójából szabadult ki.
Ahogy arról a Népszava is beszámolt, a 2017 szeptemberében észlelt atomfelhőt elsőként a nyugat-európai intézetek mérték, de már akkor arról szóltak a hírek, hogy a megnövekedett izotópkoncentráció mögött valamilyen oroszországi kibocsátó forrás áll. Ehhez a nézethez csatlakozott az orosz meteorológiai szolgálat is, megállapítva, hogy a határérték fölötti szintet először Oroszországban, az Ural déli részénél, Majak közelében észlelték. Ennek ellenére a Roszatom és az orosz nukleáris hatóság cáfolni igyekezett az érintettséget – és ebben a magyar Országos Atomenergia Hivatal is partnernek bizonyult. Először a szennyezés tényét vitatták, majd az orosz kapcsolatot, végül pedig azzal álltak elő, hogy egészségügyi eredetű lehet, vagy esetleg egy Oroszország fölött megsemmisült műhold okozhatta a megnövekedett sugárzást. Ezt a "magyarázatot" azonban haladéktalanul cáfolta a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ), így az orosz illetékesek egy független, nemzetközi vizsgálóbizottságra bízták, hogy tisztázza a sugárzás eredetét.
A testület Franciaország, Finnország, Svédország, Németország, Norvégia, Nagy-Britannia és Oroszország nukleáris hatóságainak szakértőit tömöríti. Úgy tudjuk, a bizottság első tanácskozására a múlt héten került sor, és az addig összegyűjtött információk alapján megtörtént az első következtetések levonása is. Azt a lehetőséget, hogy a sugárzó anyag gyógyászati eredetű lenne, kategorikusan kizárták (hogy műhold-maradványról lenne szó, azt a NAÜ vetette el, többek között arra hivatkozva, hogy a kérdéses időszakban egyetlen űreszköz sem érte el a légteret Oroszország fölött). Az adatok arra utalnak, hogy kiégett fűtőelemekből került az izotóp a környezetbe, ami a hely meghatározásával együtt (Majak közelében tapasztalták először a megnövekedett sugárszintet) a Roszatom feldolgozóüzemére irányítja a gyanút.
A bizottság következő találkozóját április közepén Moszkvában rendezik.
Hargitai Miklós | [
"Országos Atomenergia Hivatal",
"Roszatom"
] | [
"Nemzetközi Atomenergia Ügynökség"
] |
A Borsod megyei rendőr-főkapitányság vizsgálatot indított egy miskolci egyetemi oktató ellen, aki pénzért adta a jegyeket.
Vesztegetés gyanúja miatt nyomoz a rendőrség a Miskolci Egyetem egyik tanára ellen. A távirati iroda úgy tudja: a gyanúba keveredett oktató több hallgatótól kért pénzt azért, hogy a félév végi aláírást, vagy vizsgajegyet megadja.
Gaskó Bertalan, a Borsod megyei rendőr-főkapitányság szóvivője azt mondta: a főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya indított eljárást az ügyben. Tekintettel arra, hogy a nyomozás folyamatban van, erről bővebb információkat, részleteket nem közölnek - tette hozzá.
Az MTI úgy tudja: az eset az egyik műszaki karon történt, ahol a gyanúba keveredett oktató több hallgatótól kért pénzt azért, hogy a félév végi aláírást, vagy vizsgajegyet megadja. Patkó Gyulát, a campus rektorát nem sikerült elérni. | [
"Miskolci Egyetem"
] | [] |
A bank írásos tájékoztatást kapott a nyomozóhatóságtól, hogy az érintett dolgozóit "vesztegetés bűntette megalapozott gyanúja miatt" hallgatták ki. A közlés szerint a CIB Bank Zrt. további információval az ügyben azért nem tud szolgálni, mert jelenleg a pénzintézeten kívüli hatósági eljárás folyik.
A vám- és pénzügyőrség parancsnokhelyettese hétfőn sajtótájékoztatón jelentette be, hogy tizenhétmilliárd forintot mosott tisztára valós és fiktív cégeken keresztül ügyvédi és banki alkalmazottak segítségével egy nemzetközi bűnbanda Magyarországon. Az ügyben 23 gyanúsítottat őrizetbe vettek, nyolc előzetes letartóztatásba került, négy ember ellen elfogatóparancsot adtak ki.
A főként számítástechnikai termékek forgalmazására specializálódott nemzetközi szervezet felszámolására egy időben 70 helyszínen mintegy 450 vámos és rendőrök csapott le még múlt csütörtök éjjel.
Mózs Elek dandártábornok tájékoztatása szerint a bűnbanda Ausztriából számítástechnikai termékeket, továbbá más, gyorsan és nagy haszonnal értékesíthető műszaki eszközöket, így például mosógépet, plazmatelevíziót hozott adómentesen Magyarországra, majd azokat úgy értékesítette, hogy az áruk után nem fizetett forgalmi adót. A 45 magyarországi és 20 külföldi cég – melyek egy része fiktív volt – papíron Szlovákiába és Romániába utaztatta az eszközöket, majd 15 bankszámláról mintegy 17 milliárd forintot vettek fel, amelynek egy részét visszaforgatták a rendszerbe.
Mózs Elek dandártábornok elmondta, hogy a bűnszervezet, amelynek voltak osztrák, szlovák és orosz ajkú tagjai is, múlt évtől idén novemberig 3,4 milliárd forint adóhiányt okozott a költségvetésnek, illetve a kereskedelmi és pénzügyi tevékenységek révén 17 milliárd forintot mostak tisztára.
(mti) | [
"CIB Bank Zrt."
] | [] |
|
2011. 08. 18., 15:19
Utolsó módosítás:2011. 08. 18., 15:45
Súlyos szabálytalanságokat és hiányosságokat tárt fel az a vizsgálat, amelyet a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum júniusban kinevezett ügyvezetője, Pálinkás Róbert indított - közölte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) csütörtökön. A jelentés szerint a kastélymúzeumnál a számviteli törvény szerinti bizonylati fegyelem gyakorlatilag nem létezett, a valóságban meg nem történt gazdasági eseményeket könyveltek. A részleges leltárellenőrzés minden vizsgált helyiség esetében eltérést állapított meg a nyilvántartásokhoz képest. A jelentés súlyos munkajogi szabálytalanságokra is rámutatott. A társaság bevétele és a kastély látogatóinak száma 2007 óta folyamatosan csökken, az intézmény nem alkalmazza a modern informatikai és marketingmegoldásokat.
A társaság ügyvezetője a vizsgálatkor feltárt szabálytanságok miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a számvitel rendjének megsértése és adócsalás, sikkasztás, illetőleg hanyag kezelés bûncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt - olvasható a közleményben.
Június elsején menesztették indoklás nélkül, azonnali hatállyal az intézményt közel három évtizede vezető Czoma Lászlót. A leváltott vezető akkor politikai döntésnek nevezte a felmentését. Úgy vélekedett: júniusban pályázati lehetőségek nyílnak meg, talán ez volt az oka a hirtelen menesztésnek. Manninger Jenő, a Zala Megyei Közgyûlés elnöke akkor az intézmény gazdálkodását zavarosnak és pazarlónak, likviditási helyzetét pedig válságosnak nevezte. Az MNV június másodikával nevezte ki a múzeum ügyvezető igazgatójának Pálinkás Róbertet, Keszthely volt alpolgármesterét, aki a megbízatást és az ezzel járó feladatot - az intézmény gazdasági mûködésének stabilizálását - egy évre vállalta.
Czoma László, az intézmény korábbi igazgatója az MTI-nek azt mondta: sajnálatosnak tartja, hogy őt a vizsgálat megállapításai kapcsán senki nem kereste meg, a feljelentésről is csak a sajtón keresztül értesült. Kifejtette, hogy az MNV minden évben elfogadta a kastély üzleti tervét és beszámolóját, soha nem hívták fel a figyelmét arra, hogy bármiféle szabálytalanság történt volna. Az adóhivatal is rendszeresen végzett ellenőrzéseket, és ezek során mindent rendben találtak. A foglalkoztatással kapcsolatban a munkaügyi felügyelet tárt fel hiányosságokat, amelyeket azonnal korrigáltak, jogkövetkezményük ezeknek a hibáknak nem volt. Czoma László szerint nem felel meg a valóságnak, hogy a leltárak hiányt mutatnának, mert az új ügyvezetőnek pontosan leltár szerint adta át a közgyûjteményt, és akkor nem tettek szóvá semmilyen hiányosságot. Azt is elmondta: a látogatottság az elmúlt években valóban csökkent, de csak minimális mértékben, közel sem olyan nagyságrendben mint az országos közgyûjteményeké, vagy amilyen szintû visszaesést a balatoni turizmus mutat. | [
"Helikon Kastélymúzeum"
] | [
"Zala Megyei Közgyûlés",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] |
A kormány és a főváros nem a következő kabinet és a következő városvezetés kontójára köteleződött el, hanem egy átlátható rendszer alapelveit tették le az asztalra - közölte a Fővárosi Önkormányzat Tarlós István nyílt levelére és Németh Szilárd kijelentéseire reagálva, akik szerint a BKV finanszírozásáról olyan megállapodás született, amely a cégnek ígért 23 milliárd forint nagyobb részét már az új kormány számlára terheli.
A kormányszóvivő és a főpolgármester keddi bejelentése szerint megállapodott a kormány és a főváros a BKV finanszírozásáról, miután Demszky Gábor és Bajnai Gordon másodszor is tárgyalt erről a kérdésről. Demszky Gábor elmondta: a kormány több részletben összesen 23 milliárd forinttal segíti a BKV működését. Szollár Domokos kormányszóvivő ugyanakkor hangsúlyozta: a kormány csak akkor ad támogatást, ha a főváros teljesíti a kabinet feltételeit.
Tarlós István, a fővárosi Fidesz-KDNP-frakciószövetség elnöke Demszky Gábor főpolgármesternek címzett keddi nyílt levelében egyebek mellett azt írta: "A most közölt tervezetben szereplő 2010. második félévi, 2011. évi, sőt 2012-ben realizálandó támogatásokat, teljesítéseket és kötelezettségvállalásokat Ön és a kormány is már nem kizárhatóan egy új kormány és új városvezetés terhére vállalja", hozzátéve: mindezt a tárgyaló felek saját szakmai és szervezési teljesítményük eredményeként állítják be. Erre hivatkozva Tarlós István nyílt levelében arra kérte Demszky Gábort, hogy a 2006-2010. évi cikluson túlnyúló új kötelezettségeket "lehetőleg ne vállaljon", és főképp "ne kommunikálják ezeket félrevezető módon".
Németh Szilárd, az ellenzéki párt fővárosi és országgyűlési képviselője keddi sajtótájékoztatóján szintén azt mondta: a BKV-nak ígért 23 milliárd forint nagyobb része már az új kormány számláját fogja terhelni. Szerinte azonban kétséges, hogy a közlekedési vállalat megkapja-e egyáltalán ezt a pénzt, hiszen - mint mondta - a kórházak esetében is kiderült: az ígéretekkel ellentétben nem rendezik decemberig a gazdálkodásukat.
A Fővárosi Önkormányzat keddi közleményében ezekre úgy reagált: a kormány és a főváros nem a következő kabinet és a következő városvezetés kontójára köteleződött el, hanem egy átlátható rendszer alapelveit tették le az asztalra, amelyet a két fél tetszése szerint módosíthat. "Egyet nem tehet meg ezentúl a politika: nem adhat úgy feladatot a BKV-nak, hogy annak pénzügyi forrásait nem biztosítja, azaz újra eladósodási spirálba taszítja a BKV-t" - írják.
A közlemény szerint a feltételek közé tartozik, hogy az állam és a főváros létrehoz egy közös megrendelő szervezetet, amely szolgáltatásokat rendel meg a BKV-tól, a Volántól és a MÁV-tól. A megrendelő szervezet csak annyi szolgáltatást rendelhet meg a BKV-tól, amelyre az állam és az önkormányzat által előre meghatározott pénzügyi források és a tarifabevételek együttesen elegendőek. A következő kormány és városvezetés dönthet úgy, hogy a BKV-nak szánt pénzt elsősorban a szolgáltatás bővítésére fordítja, de úgy is, hogy ebből inkább béremelésre jusson. Nem lesz lehetőség azonban arra, hogy fedezet nélkül mind a kettő finanszírozását a BKV-ra bízzák.
Várospolitikától függően hozható olyan döntés is, hogy nem emelnek viteldíjat a BKV-nál, de ezzel párhuzamosan számolni kell azzal is, hogy ennyivel több forrást kell biztosítani a társaságnak vagy ennyivel csökkenteni kell a megrendelt szolgáltatást. Ezt nevezik a pénzügyi szakemberek fenntartható pályának, de valójában ez a BKV-finanszírozás politikamentesítésének feltétele is.
A közlemény szerint a fenntartható finanszírozás másik fontos pontja a támogatások kiszámíthatóvá tétele. "A cél, hogy ne ad hoc politikai vitákban dőljön el, mennyi pénzből gazdálkodik a BKV, attól függően, hogy az ágazatért felelős politikus mennyit tud kilobbizni, vagy milyen szerepet tölt be éppen a pártjában". Ennek érdekében a kormány és a főváros is vállalta, hogy előre kiszámítható árindex szerint növeli évről-évre a BKV támogatását.
A főváros szerint a hosszú távú működőképesség feltétele az is, hogy a közösségi közlekedés műszaki színvonalát javítani lehessen. Ennek érdekében fokozatosan csökkenteni kell a BKV működésének "belső műszaki eladósodottságát". Ezért a BKV számára rendelkezésre álló pénzügyi forrásokból 2011 és 2013 között legalább évi 18,5 milliárd forintot, 2014-től kezdődően pedig legalább évi 20 milliárd forintot kell új járművek beszerzésére és felújítására fordítani.
A fenti megállapodásban foglaltakat még ezen a héten írásos megállapodásba foglalja a kormány és főváros vezetése, az ennek alapján elkészített írásos szerződést pedig a Fővárosi Közgyűlésnek kell jóváhagynia - áll a közleményben. | [
"BKV"
] | [
"Fővárosi Közgyűlés",
"Fővárosi Önkormányzat"
] |
A kormány tartalékot képez a jövő évi költségvetésben a 4-es metró építése során történt szabálytalanságok miatt várható uniós büntetés visszafizetésére - derült ki a Magyar Közlönyből.
Így készül a szilveszterre a BKK és a MÁV
Beakadt a pénisze a metrós fizetőkapuba, amikor bliccelni akart - videó
A pénteken megjelent kormányhatározatban az áll, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) megállapításai szerint a 4-es metró beruházásának harmadát, mintegy 166 milliárd forintot elloptak, elcsaltak, emiatt hazánknak várhatóan 59 milliárd forintot kell visszafizetnie az Európai Uniónak.
A rendszerváltás óta legnagyobb korrupciós botrány kapcsán az Európai Csalás Elleni Hivatal zárójelentése alapján egyértelműen felvetődik a Medgyessy-, Gyurcsány-, Bajnai-kormányok és a Demszky Gábor féle fővárosi vezetés felelőssége.
A kormány szerint a rendszerváltás óta eltelt időszak legjelentősebb európai uniós forrásokkal kapcsolatos visszaéléséről lehet szó.
Az estleges visszafizetés miatt kell a nemzetgazdasági miniszternek márciusig tartalékot képeznie a jövő évi költségvetésben, úgy, hogy a kötelezettség ne érintse hátrányosan a magyar állampolgároknak kiemelt jelentőséggel bíró oktatási, szociális, egészségügyi és családpolitikai forrásokat.
Kiemelt kép: MTI/Marjai János | [
"Európai Csalás Elleni Hivatal"
] | [
"Európai Unió",
"Magyar Közlöny"
] |
Szombathelyen még mindig nincs üzemeltetője a 15 milliárdból épített, tavaly novemberben átadott futballstadionnak és sportkomplexumnak. A piacot a jelek szerint nem érdekli a lehetőség, a város kormányzati támogatásban vagy a tao-rendszerben reménykedik. Utóbbiban hiába. Nem úgy a kormányban, amelytől máris 250 millió forintos "üzemeltetési segítséget" kér. Ez a példa is mutatja: idehaza akár üzleti katasztrófához is vezethetnek az új stadionok.
– Nem tudom mit aggódnak ezért a stadionért, azt még csak el tudom képzelni, hogy gyógyfürdőt vagy színházat bezárnak ebben az országban, de a foci örök, mint Viktor királysága – mondja Szombathelyen a Derkovits lakótelepen élő nyugdíjas, aki abban bízik, hogy panellakása amúgy sem alacsony árát még följebb tornássza majd a novemberben átadott látványos sportcentrum közelsége. Azért reménykedik az emelkedésben, mert többet akar maga után hagyni a gyerekekre, aztán így összegez:
én innen már el nem megyek, akkor se, ha állatkerttel építenek körbe.
Egy másik férfi, aki "egykori büszke vasutasként" mutatkozik be, kijelenti:
Még mindig jobb, ha stadionokra költik a pénzt, mintha szétszórnák Soros Gyuri bácsi füstös valagú arabjai között.
Szombathely stadionjának építtetője az önkormányzat tulajdonában álló Haladás Sportkomplexum Fejlesztő Nonprofit Kft. volt. A cég vezetőjének azt a Szondy Szilviát nevezték ki, aki a debreceni stadionberuházást is irányította. Debrecenben mellesleg ugyanúgy kétségbeesetten kerestek üzemeltetőt, mint ahogy most a vasi megyeszékhelyen. Szondy Szilvia szombathelyi szerződése az év végén lejárt, a kft. nem talált üzemeltetőt a stadionra. A tíz évre több mint 5 és fél milliárdért meghirdetett pályázatra ketten jelentkeztek, de végül egyikük sem látott fantáziát az üzletben, így a jelentkezők visszaléptek. Az önkormányzatnál állítólag azt szerették volna, ha a kft. ügyvezetője a helyén marad addig, amíg az üzemeltetés valami módon meg nem oldódik, ő havi 1,2 millió bruttó fizetésért három hónapra meg is hosszabbította volna a szerződését, de ezért csak az elszámolást végezte volna el, üzemeltető felkutatására nem vállalkozott, így aztán elköszöntek egymástól.
Az év végén a jobbikos Balassa Péter önkormányzati képviselő, a Haladás egykori futballistája rendkívüli közgyűlést kezdeményezett az üzemeltetésről, és azt hangoztatta: ők már 2015-ben felhívták a figyelmet arra, hogy érdemben foglalkozzanak a működtetés kérdésével.
Oldalága a történetnek, hogy a Haladás Sportkomplexum Fejlesztő Nonprofit Kft. felügyelő bizottságának az elnöke – míg őrizetbe nem vették – Czeglédy Csaba szocialista képviselő volt. Azon a héten bilincselték meg és vitték el Szegedre, amikor már bejelentette, hogy a napokban a stadionépítéssel kapcsolatos visszaélésekről akar sajtótájékoztatót tartani. Az önkormányzat visszahívta őt a megbízatásából, noha az tavaly év végén egyébként is lejárt volna. A korábbi megállapodást – miszerint a felügyelő bizottságot ellenzéki képviselő vezeti – felrúgták, viszont a baloldalon politizáló Horváth Attila tagként bekerült a testületbe.
A nyugat.hu tudósítása szerint Puskás Tivadar polgármester a közgyűlésen úgy fogalmazott, hogy az üzemeltetésre tartós megoldást kell találni, de már december elsején is fel kell valakinek kapcsolni a villanyt a sportkomplexumban. Elhangzott az a javaslat is, hogy bízzák az üzemeltetést a Szombathelyi Sportiskola és Sportszolgáltató kft-.re, ám erről előzetesen senki sem tárgyalt az egyébként ugyancsak önkormányzati társasággal. Végül február végéig marad az üzemeltetés az építtetőnél, amelynek új vezetőt választottak. Ő dolgozza ki a működtetéssel kapcsolatos terveket. A sportolók pedig már november végén beköltözhettek a komplexumba, a város összesen 145 millió forintos támogatást adott, gyakorlatilag a Haladás VSE és a Haladás focicsapatának bérleti díját fizette ki.
Azt, hogy mennyibe kerül valójában a létesítmény üzemeltetése, pontosan senki sem tudja.
– Egyetlen információnk van róla, Hende Csaba országgyűlési képviselő azt mondta a létesítmény átadásán, hogy nem kerül többe, mint az előző stadioné, hiszen az új komplexum szigetelésében és gépészetében is modernebb a réginél. A mi információnk szerint azonban ennek a többszöröse lesz – állítja Horváth Attila, az építtető cég felügyelő bizottságának a tagja. Az ügyvédként dolgozó ellenzéki politikus szerint
hallottak sajtóhíreket, pletykákat arról, hogy a kormány is belátja: nem megoldott ezeknek az eszetlenül felhúzott létesítmények a működtetése, ezért a tao-forrásokat átcsoportosítja, s állítólag ezeket a pénzeket is lehet majd üzemeltetésre használni. Ennek azonban jelenleg semmilyen jogszabályi háttere jelenleg nincs. És – ahogy a 24.hu megírta – nem is lesz.
A költségvetésért felelős fideszes alpolgármester azt kérte a szombathelyi a polgármestertől, 250 millió forint támogatási igénnyel forduljon a kormányhoz, hogy az idei üzemeltetési költséget ki tudja fizetni a város
– jelzi a helyzet bizonytalanságát Horváth Attila, aki szerint a stadion gyönyörű, ám a mellé épített multifunkciós sportcsarnokot logikátlanul alakították ki. A felügyelő bizottság tagja azt is megjegyzi:
körülbelül húsz centi méteren múlik, hogy a kézilabdapálya nemzetközi és NBI-es mérkőzések megtartására nem használható. Ha 20 centivel odébb teszik az oszlopokat, akkor a legrangosabb mérkőzéseket is megrendezhették volna Szombathelyen.
Az önkormányzatnak írásban is feltettük az üzemeltetéssel kapcsolatos kérdéseinket, ám választ nem kaptunk. Annyit tudtunk meg, hogy február közepére közgyűlést terveznek. Elértük viszont Molnár Miklós alpolgármestert – ő a Pro Savaria nevű civil szervezet képviseletében került be a közgyűlésbe –, aki úgy fogalmazott: a mostani két hónap gyakorlatilag próbaüzemnek minősül, hogy egyáltalán kiderüljön, mekkora összegre rúgnak az üzemeltetés költségei. A szakosztályok most úgy foglalták el helyüket a létesítményben, hogy egyelőre fogalmuk sincs, mennyi lesz a bérleti díj, tette hozzá.
– Ezt kaptuk a repülőtér helyett – mutat a stadionra Ipkovich György ügyvéd, a város egykori szocialista polgármestere. – Volt egy átgondolt közlekedésfejlesztési koncepciónk, aminek a vasúti része főleg a GySEV jóvoltából megvalósult, és a gyorsforgalmi közút is megépült. A koncepciót a közeli Vát és Porpác térségébe tervezett reptér koronázta volna meg, a Bajnai-kormány idején ez kiemelt beruházásként szerepelt, de jöttek a fiúk és leverték, mint olasz a fügét. Ez még a G-nap előtt történt, és állítólag Simicska Lajos sárvári vadászterületeit akarták védeni a repülők zajától. Simicska azóta kegyvesztett lett, minket azonban nem "rehabilitáltak." Hende Csaba, a város országgyűlési képviselője azzal vigasztalta Szombathelyt: építenek majd Pápán egy cargó repteret a polgári közforgalomnak. Pápa nem is a mi térségünk része, ráadásul a polgári forgalomnak a mai napig nem nyitották meg a repteret. A légikikötő helyett megkaptuk a stadiont, aminek egyébként Szombathelyen mindenki örül. Mi is fel akartuk újítani a régit, 3,7 milliárdot szántunk rá, a mostani kormány 15 milliárdot költött a megépítésére. Mondják a szombathelyiek, nem gond, lényeg, hogy a városnak nem került pénzébe. Csakhogy égi mannából az egyébként csodákra képes Fidesz sem tud építeni, a zsebébe mi rakjuk bele azt a pénzt, amit a sajátjaként oszt szét a haveroknak. A városnak nincs több pénze az üzemeltetésre, honnan csípjünk le kiadásokat? A szegény egészségügyből már nem lehet. A kultúrából? Most, amikor megpályáztuk az Európa Kulturális Fővárosa címet?
A kérdés a levegőben marad, a volt polgármester mindenesetre így köszön el:
Mindezzel együtt is, hajrá Hali!
Amikor a stadion áldás helyett átok
Senki nem jelentkezett a diósgyőri stadion üzemeltetésére sem – szúrta ki a 444.hu a Közbeszerzési Értesítőben. Azaz Miskolcon hasonló helyzet alakulhat ki, mint Szombathelyen. Nem csoda, hogy a vidéki városokban nem kapkodnak a működtetés lehetősége után:
nézők nélkül egyszerűen nem üzemeltethetők jelentős veszteség nélkül ezek az arénák. Márpedig a magyar bajnokikon egyszerűen nincs elég néző, sőt a kormány akkora stadionokat épít, amelyek a klubok többségének fénykorában, szerényebb szórakoztatóipari kínálat mellett sem teltek volna meg.
A magyar kormány mintha figyelmen kívül hagyná a valóságot, mikor felhúzza a létesítményeket, majd rábízza a klubokra annak az ideának a jegyében, hogy manapság ezek az arénák már képesek bevételt növelni. Ez ugyanis csak akkor igaz, ha van futball. Akkor mennek fogyasztók az arénába, ha megéri kifizetni a termék árát. A futball, egyáltalán a profi sport a szórakoztatóipar része: ebben a szektorban küzd a fogyasztók szórakozásra elkölthető forintjaiért, ilyen értelemben nem csupán egy városi rivális jégkorong- vagy kézilabdacsapat konkurencia a futballklubnak, de a mozi, a színház, a koncert, a kalandpark, a szabadulószoba is. A nemzetközi futballban a klubok valóban egyre modernebb, nagyobb stadionokat emelnek maguknak, ám fő szabály szerint nem közpénzből, hanem saját forrásból, hitelből teszik ezt. Azért, mert üzleti számításaik szerint az aréna behozza majd az árát.
Ezt igazolja a Deloitte minden évben kiadott jelentése is, amely a klubokat bevételeik alapján rangsorolja. Ebből látszik, hogy a topcsapatok éves bevételeik nagyjából ötödét, de legalább tíz százalékát a meccsnapi bevételekből kasszírozzák. Ebbe beletartoznak a jegyek árai, illetve a céges megállapodásokból, páholyok értékesítéséből származó eurók is, ugyanakkor nincsenek benne a merchandising-bevételek, azaz az eladott mezek, sapkák, sálak árát másik sorba könyvelik.
Idehaza a kluboknál egyszerűen hiányzik ez a bevételi láb, miként lényegében kereskedelmi bevételek sincsenek. Így azonban nem is érthető, miként lehetne fenntartható a gazdálkodás.
Nem csoda, hogy a vidéki városokban már most önkormányzati cégekhez dobálják a feladatot, minek köszönhetően újra közpénzt kell fordítani rá.
A kormány alighanem tisztában is van a probléma nagyságával. A 24.hu írta meg, hogy a kormány valóban tervezte a tao 2 bevezetését, amikor érzékelte az üzemeltetési problémát, a létesítmények fenntarthatatlanságát, ám nem került Brüsszelbe az ötlet, mert attól tartottak, hogy az EU esetleg az egész rendszert felülvizsgálja. Például előveszik a felcsúti stadion ügyét, így inkább azt kérték, változatlan formában tovább működhessen a rendszer, és erre zöld utat is kaptak. Így azonban csak kérdőjelek maradnak.
És hogy még a teli stadion sem hozna pénzügyi csodát a csapatoknak, azt szintén a Deloitte elemzése mutatja meg. A 2016-os franciaországi Európa-bajnokság stadionfejlesztései kapcsán rögzítették: kicsi az esély arra, hogy a 67 ezres arénát használó Marseille vagy az 59 ezres stadiont üzemeltető Lyon ennek köszönhetően visszakerüljön a klubok pénzügyi elitjébe. Vagyis a hasonló beruházások a hazainál sokkal népszerűbb bajnokságok csapatainak sem feltétlenül jelentenek nagy pluszbevételt, legalábbis akkorát, ami érdemi ugrást tesz lehetővé a rangsorban.
Persze a stadion menedzselése nélkülözhetetlen a jó eredményekhez, amit jelez, hogy az olasz kluboknál feltűnően alacsonyak a meccsnapi bevételek, ami összefügghet azzal, hogy Itáliában elmaradtak a versenytárs országokban látott jelentős arénfejlesztések. Ez pedig olyan piaci hátrány, illetve úgy megbillenti a költségvetést, hogy az olasz klubok emiatt eshetnek ki a legtöbb bevételt termelő klubok elitjéből. A stadion megfelelő minősége is kihasználása tehát kulcskérdés, ám a nagy biznisz nem ebben van.
Az ugyanis a kereskedelemben rejlik, ha milliók veszik szerte a világon az ajándéktárgyakat, valamint a közvetítési bevételekben, ahol a legnagyobb társaságok versenyeznek a sugárzás lehetőségéért, nem pedig az történik, hogy az állami média túlárazott jogok vásárlásával pumpál újabb adag közpénzt a klubokra.
Mindebből látszik: Magyarországon az üzleti futballnak egyelőre hiányoznak a pénzügyi alapjai. Sőt Magyarországon egyelőre a futball is hiányzik.
Kiemelt kép: MTI/Varga György | [
"Haladás Sportkomplexum Fejlesztő Nonprofit Kft."
] | [
"Haladás VSE",
"Pro Savaria",
"Közbeszerzési Értesítő",
"Szombathelyi Sportiskola és Sportszolgáltató"
] |
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tenderét a Magyar Építő Zrt. nyerte. A céget tavaly vásárolta meg a Körösaszfalt Zrt., az új Közgépnek nevezett Duna Aszfalt Zrt. érdekeltsége.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemet (NKE) 2011-ben alapította a kormány a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem., a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetemből kiváló Közigazgatás-tudományi Kar összevonásával. Az NKE az érintett intézmények jogutódjaként 2012 elején kezdte meg működését.
2012 májusában született döntés arról, hogy a Ludovika történelmi épületegyüttesét újjáépítik, és az egyetem valamennyi létesítményét itt helyezik el. A projektet egy kormányrendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította, melyre először 4,5 milliárd forint költségvetési forrást különítettek el, majd tavaly nyáron kiderült, hogy a következő három évben további bruttó 30 milliárdból fejlesztik a Ludovika Campust.
A Magyar Közlöny 2015. július 23-i számában megjelent kormányhatározat szerint a fejlesztés keretében el kell készülnie egy új oktatási épületnek, a rendészettudományi kar kollégiumának és speciális képzési épületének is. Lesznek sportlétesítmények, hallgatói központ, a Ludovika Szárnyépülethez csatlakozó vívóterem, továbbá megvalósul az Orczy-park felújítása, ahol lesz lovarda, istálló és egyéb lovas létesítmények, amelyek később kapcsolódni tudnak a Népligethez.
A lovarda és a hozzá kapcsolódó létesítmények kivitelezésére, valamint az Orczy-park átépítésére 2015 novemberében ki is írta a közbeszerzést az NKE, és bár az ajánlattételi határidő december 15. volt, még nem tudni, ki nyerte a megbízást.
Tavaly július közepén jelent meg az ajánlattételi felhívás a Közbeszerzési Értesítőben a Ludovika Campus fejlesztésének egy másik részére vonatkozóan: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Speciális oktatási épületének és kapcsolódó létesítményeinek megvalósítása a VIII. kerület Diószegi Sámuel u. 38-42. szám alatt.
A kiírás szerint “Ebben az épületben kerül elhelyezésre a Rendőrtiszti kar képzéséhez a speciális oktatási funkció és a 600 fős kollégium kialakítása 12 vendégszobával, büfével mindösszesen mintegy 17.000 m2 nettó alapterületen."
Március 26-án jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben a tájékoztató, mely szerint tavaly év végén megszületett a döntés a tender ügyében: Az NKE által eredetileg 7 milliárd forintra becsült beruházás kivitelezője a Magyar Építő Zrt. lesz, a cég nettó 6 milliárd forintért végzi el a munkát 470 nap alatt.
A Magyar Építő Zrt-t tavaly májusban vásárolta meg a Körösaszfalt Zrt., amelynek anyacége a Duna Aszfalt Kft., Szíjj László érdekeltsége. Az ügyletet a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyta, a sajtó pedig az ellen-Közgép-birodalom térnyeréseként tálalta. Fúziós kérelmében a vevő lakonikusan annyival indokolta a felvásárlást, hogy "A KÖRÖSASZFALT Zrt. illetve az anyacége a DUNA ASZFALT Kft. meghatározó szereplői az út- és mélyépítési szegmensnek. A koncentráció lényege a DUNA ASZFALT Kft. és érdekeltségei magasépítési piacon, mint generál kivitelező megjelenése és szerepvállalása." És lőn.
Szijjék térnyerése mögött sokan a Mészáros-birodalom erősödését látják, lévén a Körösaszfalt vezérigazgatója, Pálffy Balázs Mészáros jövendőbeli veje. Pálffy természetesen helyet kapott az új szerzemény, a Magyar Építő igazgatóságában is.
Az új Közgépként is emlegetett Duna Aszfalt 2010 óta hasít az állami tendereken, 2014-15-ben 100 milliárd forint feletti értékű közbeszerzést nyert el. A cég 2014-ben nettó 86 milliárd forint árbevétel mellett 8 milliárd forint feletti eredményt produkált, és 5,6 milliárd forint osztalékot hozott a két tulajdonosnak, Szíjj Lászlónak és Varga Károlynak.
A kettőjük érdekeltségébe tartozó Körösaszfalt még csak most kezdi a nagy menetelést, tulajdonosai feltehetőleg komoly szerepet szánnak neki, hiszen tavaly év végén 20 millióról 2,8 milliárdra emelték a cég jegyzett tőkéjét. Az új szerzemény, a Magyar Építő az iparág egyik legpatinásabb cége; bár az utóbbi években komoly piacvesztést szenvedett el, 2014-re ismét 10 milliárd körüli árbevételt, és 200 milliót meghaladó eredményt produkált.
A Magyar Építő Zrt. tavaly novemberben nyerte el a Szépművészeti Múzeum által kiírt “Román Csarnok és kapcsolódó tereinek rekonstrukciója" tárgyú nyílt közbeszerzés nettó 6 milliárd forint értékben, decemberben pedig a Swietelsky Magyarország Kft.-vel és a West Hungária Bau Kft. közösen lett a győztese a “Budai Vár Csikós udvar – Nyugati kert területén épülő mélygarázs befejező kivitelezése" nevet viselő, nettó 1,5 milliárd forintos közbeszerzésnek, melyet a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. írt ki.
A cégadatokat az Opten és a Céginfó szolgáltatta. Címlapkép: tervlap.hu | [
"Magyar Építő Zrt.",
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Körösaszfalt Zrt."
] | [
"Közbeszerzési Értesítő",
"Szépművészeti Múzeum",
"Magyar Építő Zrt",
"Közigazgatás-tudományi Kar",
"Rendőrtiszti Főiskola",
"Magyar Közlöny",
"Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"West Hungária Bau Kft.",
"Rendőrtiszti kar",
"Swietelsky Magyarország Kft.",
"Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft.",
"Budapesti Corvinus Egyetem"
] |
A Pesti Központi Kerületi Bíróság november 22-i végzésével felfüggesztette a Csurka István országgyűlési képviselő, a MIÉP elnöke ellen Béres Béla, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kabinetfőnöke által rágalmazás címén kezdeményezett magánvádas büntetőeljárást az Országgyűlésnek a honatya mentelmi jogáról történő döntéséig.
Béres Béla szerint Csurka István a Magyar Fórum október 19-ei számában megjelent Magyar szemmel című írásában olyan megállapításokat sugall, miszerint az FVM kabinetfőnöke a Ceausescu-rendszer elkötelezettje, egy magyarellenes diktatúra kollaboránsa, és idegen hatalom szolgálatában áll.
(MTI) | [
"MIÉP",
"Magyar Fórum"
] | [
"Pesti Központi Kerületi Bíróság",
"Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium"
] |
Nem fut túl jól Mészáros szekere a MÁV-nál
Aggódni szerintünk azért még nem kell a felcsúti polgármesternek, noha eddig csak a tavalyi összeg 15 százalékának megfelelő értékben tudott leszerződni a MÁV-val.
Az eddigiek alapján úgy tűnik, idén nem megy annyira jól Mészáros Lőrinc egyik építőipari cégének, az R-Kord Kft.-nek, mint tavaly - legalábbis, ha a MÁV-tól kapott munkák értékét nézzük. Az állami vasúttársaság honlapján közzétett szerződéslista szerint 2017 szeptember végéig 4 munkára szerződött le az állami vasúttársasággal.
A legtöbb pénzt, 365,7 millió forintot a Hermádnémeti-Bőcs-Taktaharkány-Szerencs állomásközben elvégzendő kábelezési munkákért kapja majd. Emellett
sorompó hajtóművek és LED-es optika karbantartásért 33,45 milliót,
a Balatonfűzfő, Balatonalmádi, ALsóörs és Balatonfüred állomásokok elvégzendő szerelvényszoba felújításokért 30,6 milliót kaphat,
Biatorbágy állomásokon pedig utastájékoztató rendszert fog kiépíteni 73,8 millió forintért.
Így összesen 503 millió forint ütheti majd a felcsúti polgármester markát, az összeg viszont alig 16 százaléka a 2016-os szerződések értékének.
Igaz, akkor sem nyert el sokkal több munkát, viszont azok jóval nagyobb értéket képviseltek. Egy másik céggel együtt csak a Felsőzsolca - Hidasnémeti szakaszon végzett munkákért zsebelhettek meg több mint 1,1 milliárd forintot. Országszerte a szintbeni közút-vasút kereszteződések biztonságának növeléséért 4 részben 1,9 milliárd forintot kapott.
Bár a MÁV-tól kevesebb munka esett le eddig idén, az R-Kord miatt mégsem kell túlságosan aggódnia Mészárosnak, hiszen a V-Híd Zrt.-vel közösen elnyerték a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) Püspökladány-Ebes szakaszon tervezett munkáira kiírt közbeszerzést, amiért 7,5 milliárdot kapnak nettóban, egyedül végzi a NIF-nek a Budapest-Esztergom vasútvonal kiegészítő biztosítóberendezési munkáit és kiegészítő tervezését, amiért 7,6 milliárdot tehet zsebre.
Az R-Kord Kft. 2016-ban egyébként 17 milliárdos árbevételt ért el a korábbi 6,5 milliárd után, amiből 3,6 milliárd tiszta nyereség maradt. 2015-ben mindössze 752 millió maradt a cégben adózás után.
mfor.hu | [
"MÁV",
"R-Kord Kft.",
"V-Híd Zrt."
] | [
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt."
] |
A magyarság erejét megtestesítő központot létesítene a szlovéniai magyar kisebbség számára a kormány, Szijjártó Péter tárcája már ki is választotta az ennek megfelelő ingatlant, amit (köz)pénzből vennének és újítanának fel számukra – derül ki a birtokunkba került kormányelőterjesztésből. Még a helyiek közt is volt, aki meglepődött az újabb bőkezű ajándékon, hiszen van egy megfelelő székhelyük, de a köztudottan Orbán elkötelezett hívének számító, helyi vezető egyenesen Budapestről érkezett a hírrel, hogy megint kapnak egy ingatlant.
Segíteni akarja az Orbán-kormány a külhoni magyarság törekvéseit, nemcsak "nagyon összetett helyzetükben" adódó problémáik miatt, de adódhatnak finanszírozási igényeik a "megmaradásuk, gyarapodásuk" érdekében – kissé ködös lózungokkal így vezeti be a Külgazdasági és Külügyminisztérium által jegyzett előterjesztés a szlovéniai magyaroknak szánt újabb támogatást. A lapunk által megszerzett, még titkos dokumentum ugyanis egészen konkrét javaslatot visz a kormány elé: a muravidéki magyarságnak szánt, hónapokkal ezelőtt bejelentett dotáció a finisébe érkezett, megtalálták az új magyar központnak megfelelő ingatlant.
"Méltón szimbolizálja"
Olyat kerestek, illetve találtak, amely "méltó módon tudná szimbolizálni a magyarság erejét, és szellemi kisugárzását" – olvasható az anyagban –, hiszen a szlovéniai magyar kisebbséget összefogó Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösségnek (MMÖNK) ezek szerint ilyen dukál.
Ez a jelenlegi székház, ami ezek szerint nem elég méltó © hvg.hu
A közösségnek ugyan jelenleg is van Lendva Fő utcáján egy emeletes székháza, azonban ez Szijjártóék szerint mára "rendkívül szűkössé vált", ráadásul "komoly külső és belső felújításra, valamint korszerűsítése is szorul". Ezért "leghatékonyabb megoldásnak" azt tartják, ha egy új székházat alakítanak ki a szervezetnek, amely a "muravidéki magyarság kulturális autonómiájának legfőbb testülete" és "az elmúlt 4 évtized alatt folyamatosan bővült a szervezete és feladatköre". A jelenlegi székházban az MMÖNK mellett működik a Népújság című magyar nyelvű hetilap is, és itt található "a mindenkori magyar parlamenti képviselő" irodája, ahogy más civil szervezetek hivatalos központja is.
Felpörögtek a magyar támogatások
Persze az sem árt, hogy az MMÖNK elnöke, Horváth Ferenc köztudottan Orbán Viktor elkötelezett híve, és a kormányfő nyílt támogatását bírva ő lett egyben a szlovén parlamentben a magyar nemzetiségi képviselő is – vagyis posztot duplázva ő ül a lendvai magyarok központjában. Az Index írt arról nemrég, hogy a helyi magyar sajtóban is jelentős befolyással bíró Horváth pozíciószerzésével hogyan esnek egybe a magyar kormánytól érkező támogatások, és miért vezetett 2018-ban, újraválasztása után Orbán első külföldi útja Lendvára. A szlovén sajtóban egyenesen "Orbán képviselőjének" nevezett Horváth a lapnak azt fejtegette, a muravidéki magyar közösség mennyire "hálával tartozik a miniszterelnöknek és a teljes magyar kormánynak".
Orbán Viktor tavaly Lendvára látogatott a júniusi előrehozott parlamenti választások előtt. Mellette Magyar Janez, a Szlovén Demokrata Pár (SDS) muravidéki jelöltje, Havasi Bertalan és Németh Zsolt © MTI / Koszticsák Szilárd
A hvg.hu által megszerzett anyagból úgy tűnik, hamarosan ismét lesz miért hálát rebegni a bőkezű magyar kormánynak: még februárban a szaktárca szakmai delegációja Lendván járt, hogy megnézzen négy megvásárlásra esélyes ingatlant. Szijjártóék ingatlan-castingjének közvetlen előzménye, hogy kormányhatározatban jelentették be az MMÖNK 700 millió forintos támogatását, ez után nem sokkal a külügy már utazott is személyesen meggusztálni a kinézett épületeket.
616 millió forintból lenne Lendva "gyöngyszeme"
Végül két alkalmasnak tűnő ingatlan maradt fenn a rostán, ezek közül pedig a Fő utca 7. szám alatti ingatlanra esett a választásuk, ezt vennék meg a muravidéki magyaroknak – amennyiben a kormány rábólint. A vételár 750 ezer euró, vagyis 240 millió forint, a felújítás ennél többe, az előzetes kalkuláció alapján közel 370 millió forintba kerül. Így az új székházra a magyar állam több mint 616 millió forintot költene, vagyis még kevesebbe is kerül, mint a korábban erre szánt 700 milliós keretösszeg – szögezik le.
Ezt a régi, de központi helyen lévő ingatlant nézte ki a külügy © Google Maps
Szijjártóéknak az előterjesztés alapján az tetszett meg, hogy az ingatlan "kiváló", központi fekvésű, a városháza, a könyvtár és a bíróság épületének közelségében helyezkedik el, egy percre a magyar főkonzulátustól. Így a "város egyik meghatározó épülete, és mivel "a jelenlegi belváros elején helyezkedik el, ezért minden, a városba érkező személy és autó elhalad mellette" – magyarázzák az előnyöket.
A kiegyezés korszakában épült a századforduló környékén, egyes információk szerint régen ez volt a Városháza épülete – írják, azt viszont nem említik, hogy egy helyi forrásunk szerint utána a helyi téesz működött itt. Jócskán költeni kell rá, hiszen "mint a legtöbb patinás épület, az előző rendszerben ez sem volt kellőképpen karbantartva, viszont "bár az idő fogai látszódnak az épületen, felújítva Lendva egyik gyöngyszemévé válhat".
Magyarország ezzel értékes tulajdonba fektet
A javaslatban alapján az is szempont volt, hogy a székháznak kinézett épületnél a parkolás több gépjármű számára is megoldható az udvarban, ami "magasrangú delegációk fogadásánál kiemelt biztonsági szempont".
A közpénzen vett ingatlan a magyar állam tulajdonában maradna, csak miután megvették és felújították, átadnák az MMÖNK részére tartós használatra, így az "semmiképpen sem veszítheti el az ingatlant" – olvasható a szakmai javaslatban. Ez Magyarországnak is jó, mert egy "értékes ingatlanhoz jut Lendván", egyben biztosítja "a magyar közösség tartós megmaradását és közösségi létét" – teszik hozzá.
Mivel azonban a szlovén törvények szerint csak bejegyzett és adószámmal rendelkező jogi személy vásárolhat ingatlant, az állam helyett a külügyminisztérium lenne az ingatlannyilvántartásba bejegyzett tulajdonos, ahogy a szintén Lendván főkonzulátusnak megvett épület esetében.
Az előterjesztésben ugyanakkor egy vitás kérdés is megjelenik: a külügyi tárca tervével a Miniszterelnökség nem ért egyet, szerintük a februári kormányhatározatnak megfelelően kellene forrást biztosítani a MMÖNK működéséhez, illetve a beruházáshoz. Hogy pontosan miben ütköznek Szijjártóékkal, az nem derül ki, de a kormány döntéséből hamarosan kiderülhet, ki nyert, végül milyen formában/mennyivel támogatják a szlovéniai magyarokat.
A mostani ingatlanuk is teljesen megfelelő
Kovács Attila, aki 2006 és 2018 között volt magyar önkormányzati képviselő, nem érti, mégis miért van szüksége egy új központi épületre a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösségnek. "Több szempontból is furcsállom, egyrészt a jelenlegi, a 2000-es évek elején felújított közösségi épület teljesen megfelelőnek tűnik. Ugyanúgy Lendva Fő utcáján található, lehet, hogy nincs annyira a központban, de azért ebben a 3000 fős kisvárosban nem mondanám, hogy messze van" – reagált kapásból, mikor megkérdeztük a kinézett ingatlanról.
Bár az előterjesztés többek közt a szervezet funkcióinak kibővülésével és a helyszűkével indokolja a magyar állam pénzéből finanszírozott házvásárlást, de helyismerete alapján Kovács ezt is megkérdőjelezi. "Soha még csak fel sem merült korábban, hogy kinőtték volna a mostani épületet, aminek egyébként kényelmes, nagy parkolója is van. Ráadásul a közelmúltban az ingatlan több helyisége is megürült, például az a rész, melyet Sólyom László egykori köztársasági elnök és szlovén kollégája, Janez Drnovšek adtak át még 2005-ben egy kutatóintézet számára. Már a főkonzulátus is máshol működik, szóval több hely van, mint korábban, legalább négy iroda szabadult fel" – magyarázta.
Miért kellene egy új székház? "Jön az égből"
Az egykori magyar önkormányzati képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy a szintén a muravidéki magyar szervezet alá tartozó Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet (MNMI), vagy másik nevén a Bánffy Központ 2010-től külön ingatlanban működik Lendván. "Ez egy külön kulturális központ a város központjában, amelyet részben tavaly újítottak fel szlovén pénzből, már csak ezért is érthetetlen, miért kellene megint egy újabb ingatlan?" – tette fel a kérdést.
A másik, Bánffy kulturális központot is kormányzati támogatással hozták össze nemrég © hvg.hu
"Korábban fel sem merült, hogy erre kellene költeni, egyetlen ülésen sem volt erről szó. Ám az év elején váratlanul Budapesten járt az elnök, Horváth Ferenc Szijjártó Péterrel és Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkárral találkozott, és már azzal jött haza, hogy kapunk egy új épületet – csak úgy, mint amikor jön az égből. Ezzel a helyi magyar médiában is eldicsekedett, de akkor azt még nem lehetett tudni, hogy pontosan mit akarnak megvenni" – mondta Kovács Attila. Az egykori önkormányzati képviselő kiemelte: nem ellenzi a szlovéniai magyarok anyaországi támogatását, csak szerinte nem mindegy, hogy ez milyen formában történik, hiszen számtalan olyan helyi cél és kezdeményezés van, amelyre inkább költhetnék a magyar állami forintokat.
Egy névtelenséget kérő, lendvai viszonyokat szintén jól ismerő forrásunk is a hvg.hu-tól értesült a lendvai ingatlanvásárlásról, de szerinte ez még "képlékeny", mert úgy tűnik, az igények menet közben meglódultak. Ugyanis a helyi szóbeszéd alapján vannak, akik a Szijjártóék által kinézett ingatlanhoz képest egy még patinásabb épületet, a régi könyvtár műemlék épületét szemelték ki új magyar központnak – ha már más állja a cechet.
Támogatni, hogy a "külön-jogokon" őrködhessen
A szlovéniai magyarságról az előterjesztésben is található egy összefoglaló az "őshonos magyar közösség országos önkormányzatáról, az MMÖNK-ről, amely 2015-ben ünnepelte fennállásának 40. évfordulóját Orbán Viktor magyar és Miro Cerar akkori szlovén miniszterelnök jelenlétében". Az érdekképviselet megalakítását az egykori Szlovén Köztársaság 1974-ben elfogadott alkotmánya tette lehetővé, a szlovén törvények jelenleg 5 község (Hodos, Šalovci, Moravske Toplice, Dobronak és Lendva) területén biztosítják a magyar nemzetiség képviseletét.
Ezeknek a községi kisebbségi önkormányzatoknak a képviselői saját soraikból választják az érdekképviseletüket ellátó csúcsszervezet, az MMÖNK Tanácsának tagjait. A szervezet feladata "a muravidéki magyar közösség anyanyelvének, nemzeti tudatának, tárgyi és szellemi öröksége megőrzésének védelme és fejlesztése, nemzeti érdekeinek érvényesítése". Mindezt úgy, hogy "tárgyalópartnere úgy a szlovén, mint a magyar kormánynak, illetve a két ország különböző országos intézményeinek", míg az anyaországgal elsődlegesen a magyar közösséget megtartó programok megvalósításán fáradozik, addig Szlovéniában az úgynevezett "külön-jogok" biztosítása fölötti őrködés a legfontosabb feladata. | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség"
] | [
"Szlovén Köztársaság",
"MMÖNK Tanácsa",
"Bánffy Központ",
"Szlovén Demokrata Pár",
"Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet"
] |
Péntek estére hivatalossá vált, hogy a kínai Huawei néhány nappal ezelőtt Kanadában letartóztatott pénzügyi vezetőjét, a cégalapító lányát, Meng Van-csóut csalással gyanúsítják a hatóságok - írja a BBC.
A Bloomberg azt írja, hogy a Huawei a Hong-Kong-i székhelyű Skycom nevű cégen keresztül üzletelt Iránnal, ezzel megszegte az ország ellen érvényben lévő szankciókat, ráadásul a banki ügyintézések során Van-csóu azt mondta, hogy a Skycom és a Huawei két külön cég, ami nem fedi a valóságot. Üzleti tárgyalások során azt mondta, a Huawei iráni tevékenységét az Egyesült Államokkal koordinálva végzi, vagyis ügyel arra, hogy semmiképpen se jusson be Iránba amerikai technológia. Annak ellenére ugyanis, hogy a Huawei kínai cég, az eszközeiben vannak amerikai alkatrészek, ezekre pedig vonatkozik az Irán elleni gazdasági szankció.
A gyanú szerint Van-csóu személyesen vett részt viszont abban, hogy különféle pénzintézeteket meggyőzzenek arról, hogy a Skycom és a Huawei között nincs kapcsolat, de később bebizonyosodott, hogy a Skycom a Huawei titkokban tartott leányvállalata. Van-csóu ráadásul 2013-ban már érintett volt egy hasonló esetben, amikor kiderült, hogy a Skycom Hewlett-Packard alkatrészeket akart eladni a legnagyobb iráni telefontársaságnak.
Van-csóut a döntés után Kanada nagy valószínűséggel ki fogja adni az Egyesült Államoknak, Kína pedig természetesen azt szeretné, ha inkább szabadon engednék, az ottani álláspont szerint a Huawei vezetője semmilyen törvényt nem sértett meg.
Arról egyelőre nem született döntés, hogy Van-csóut előzetes letartóztásba helyezik-e vagy szabadlábon védekezhet majd.
Az egyik legfontosabb kínai cég, a Huawei körül régóta gyűlnek a felhők, az amerikaiak gazdasági és nemzetbiztonsági okokból is erősen kifogásolják a cég működését, a washingtoni álláspont szerint Kína többek között a Huawei termékein keresztül hallgatja le például a fél világot. Ezzel szemben Kína azt állítja, hogy éppen az Egyesült Államok az, amelyik a lehallgatásokért felelős.
A péntek esti bejelentés előtt néhány órával Donald Trump egyébként pont arról posztolt egy rövid üzenetet, hogy a kínai tárgyalások a legjobb mederben zajlanak.
(Borítókép: David Becker / Getty Images) | [
"Huawei"
] | [
"Egyesült Államok",
"Skycom Hewlett-Packard",
"Getty Images"
] |
A Jobbik frakciója és pártalapítványa közel kétmilliárd forintot költött el 2010 óta
A Jobbik frakciója és pártalapítványa közel kétmilliárd forintot költött el 2010 óta A szinte kizárólag közpénzből származó összeg közel egyharmada egy olyan cégbirodalomhoz került, amelyet a párt háttérembere, Forrai Richárd épített fel
Forrai barátai és ismerősei is kaptak milliós megbízásokat a párttól
Politikai ügyekről írtak tanulmányokat, pedig nincs sok közük a politikához: van köztük autószerelő és könyvelő is
Matyóka Tamás autószerelőként dolgozik a Pest megyei Csomádon. Apja 1991 óta foglalkozik dízel befecskendező rendszerek javításával, a jelenleg 39 éves Tamás pedig az iskola elvégzése után csatlakozott a családi vállalkozáshoz. Ez a Totalcar tavalyi interjújából derül ki, amelyben főleg a mai dízelmotorok karbantartását boncolgatják overálban, többek között egy meztelen nős naptár előtt pózolva.
Pár hónappal korábban a dízelmotorok helyett valami egészen mással foglalkozott Matyóka Tamás. Egy másik, 2012-ben alakított, pénzügyi szakértéssel foglalkozó cégének, az M-Akta Consultingnak egy hónapja volt arra, hogy teljesítsen egy, a Jobbik frakciójától érkezett megrendelést. Egy szakpolitikai tanulmány írására kaptak felkérést 5,8 millió forintért, amelynek A Jobbik politikai támogatottságának vizsgálata és a többi párttal való összehasonlítása volt a tárgya.
Matyóka egyike azoknak az embereknek, akiket annak ellenére kért fel a Jobbik politikai tanulmányok elkészítésére, hogy nem volt látható közük a politikához. Egy könyvelő cége például a magyar bel- és külpolitika 2011-es évét elemezte közel hárommillió forintért, míg testvérének informatikával foglalkozó cége a magyar alumíniumipar privatizációjáról szóló elemzésért kapott közel kétmilliót.
Ami közös ezekben az emberekben, hogy közeli viszonyban állnak Forrai Richárddal, a Jobbik kulcsfontosságú háttéremberével. Forrai a Direkt36-nak el is ismerte, hogy ezeknek az embereknek a cégei azért kaphattak megbízásokat a párttól, mert az ismerősei.
Forrai ismerőseit és barátait lényegében közpénzből fizette ki a Jobbik, ugyanis a párt szinte kizárólag állami forrásból gazdálkodik az utóbbi évek hivatalos beszámolói és állami számvevőszéki vizsgálata alapján. A Jobbik legfrissebb beszámolója szerint 2014-ben például összesen 1,11 milliárd forint bevétele volt a pártnak, amelyből 1,06 milliárd volt az állami támogatás (választási év lévén ebből 597 milliót a kampányra kapott a Jobbik, így több mint kétszer annyi állami bevétele volt, mint az előző években). A maradék 50 millió forint döntő többsége adományokból jött össze. A Jobbik pártalapítványának, a Gyarapodó Magyarországnak 2014-ben gyakorlatilag kizárólag az évi 239 millió forintos állami támogatásából származott a bevétele.
Ahogy ennek a cikksorozatnak az első darabjában bemutattuk, Forrai fontos szerepet játszott abban, hogy a Jobbik egyre profibban működő, stabil szakmai és médiaháttérrel rendelkező párttá vált az elmúlt években. Nemcsak a Jobbik működtetésében számít azonban központi figurának, hanem közvetlenül és közvetve jelentős szerepet játszik a párt anyagi forrásainak felhasználásában is.
A Direkt36 számításai szerint a Jobbik frakció és a pártalapítvány összesen közel kétmilliárd forintot költött el 2010-től mostanáig, amelyből több mint 520 millió forint, az összes kiadás 28 százaléka olyan cégekhez került, amelyeknek már akkor is tulajdonosa volt Forrai vagy azóta lett az. A maradék pénz döntő része Jobbik közeli szervezetekhez - mint például a Hatvannégy Vármegye - került. Emellett Forrai barátainak és ismerőseinek a cégei is több tízmillióért kaptak megrendeléseket a Jobbik-frakciótól.
Iránytű a pénzhez
A Jobbik mögött felépült gazdasági hátországban meghatározó szerepet tölt be az Iránytű Intézet, amelyet Forrai Richárd alapított, egyszemélyben tulajdonol és irányít jelenleg is. A 2011 óta működő intézet gazdasági mutatóit tekintve igazi sikertörténet, a lényegében kizárólag jobbikos megrendeléseknek köszönhetően 2014-ben már 124 millió forintos árbevétele volt 23,7 millió forintos adózott eredmény mellett, és megalakulása óta számításaink szerint összesen közel 330 millió forintot kapott a Jobbiktól.
Az Iránytű Intézet megalapítása után több olyan cég is Forrai érdekeltségébe került, amely korábban is a Jobbikhoz kötődött, és számos megrendelést kapott a párttól. Az első ilyen a Magyar Hírek Kiadói Kft. volt, amely a jobbikos pártlap, a Barikád kiadója.
A Barikádot 2009-ben indította az akkor még Szegedi Csanád és Vona Gábor által alapított Magyar Hírek, azzal a céllal, hogy legyen egy jobbikos szellemiségű hetilap. A Szegedi Csanád és a Jobbik közötti szakítás után veszélybe került a Barikád sorsa, ugyanis Forrai szerint jelentősen zuhant az értékesítése. "Úgy ítéltem meg, hogy át kellene venni a céget. Egyeztettem [Vona Gábor] elnök úrral, aki úgy látta, hogy valós a megszűnés veszélye, és egyetért a megvásárlásával" - mondta Forrai. Az Iránytű Intézet így 2012 szeptemberében vásárolta meg a kiadót Szegedi Csanádtól, illetve az időközben tulajdonossá váló Vona-Szabó Krisztinától, Vona Gábor feleségétől.
"Ha Forrai nincs, akkor megszűnt volna a Barikád, mert nem nagyon tudok olyan, a vállalkozói létet ismerő, a céges világból érkezett embert, aki ennyire tudta volna racionalizálni a lap működését" - mondta Szabó Gábor pártigazgató. Forrai olyan sikeresen racionalizálta a lap működését, hogy a kiadó 2012-ben elért 84 millió forintos árbevételét 2014-re feltornázta 121 millióra, és tavaly már az Iránytűhöz hasonló nyereségre tett szert: 17 millió forintos adózott eredményt ért el a reklámokat lényegében nem tartalmazó lap kiadója. A Jobbik pártalapítványától összesen 97 millió forinthoz jutott a cég. 2015 novemberében Forrai Richárd iránytűs asszisztense, aki egyben Vona Gábor sógornője, Szabó Judit lett - Forrai mellett - a Magyar Hírek ügyvezetője.
Az Iránytű következő felvásárlása szintén egy olyan céghez fűződik, amely korábban számos megrendelést kapott a Jobbiktól. A Kreatív Frakció Laboncz Edina és testvére grafikával, arculattervezéssel, művészeti tevékenységgel foglalkozó cége volt, többek között a Barikád grafikai munkáit is a cég végezte, de a Jobbiknak is készített kampányanyagokat.
Forrai a Direkt36-nak azt mondta, hogy különböző profilú cégei működését nem szeretné megosztani a közvéleménnyel. Azt viszont elmondta, hogy rendezvényszervezéssel szerette volna bővíteni a portfólióját, ezért 2014 nyarán az Iránytű Intézeten keresztül megszerezte az LKG Stars nevű céget, amely korábban remekül prosperált jobbikos megrendelésekből.
A céget Gulicska Mihály alapította 2010 szeptemberében, aki Vona Gábor egyik testőre 2009 óta és Szilágyi György jobbikos képviselő honlapjának egyik bejegyzése alapján a Jobbik frakció barátai közé tartozik. Forrai azt mondta, hogy Gulicskát 2010 környékén ismerte meg, és jó viszonyba került vele. Gulicska cége a Jobbik frakcióval kapcsolatos rendezvényeket - például csapatépítő tréningeket, frakcióvacsorákat - szervezett és koordinált. Árbevétele alapján kizárólag a Jobbik megrendeléseiből él, eddig több mint 58 millió forintot kapott a Jobbik-frakciótól. Csakúgy, mint a Magyar Híreknél, 2015 novemberében Vona Gábor sógornője, Szabó Judit lett a cég ügyvezetője, szintén Forrai mellett.
Tanulmányok barátok cégeitől
Ezek a Forraihoz kötődő cégek gyakran kaptak megrendeléseket a Jobbiktól különböző tanulmányok írására. Az Iránytű is számos tanulmányt készített a Jobbik kérésére, például a 20 oldalas, Nagy-Britannia uniós tagságának aktuális kérdései tárgyú elemzése ötmillió forintba, oldalanként tehát 250 ezerbe került, de ugyanígy ötmilliót fizetett a Jobbik a kapitalizmuskritikáról vagy a hibrid hadviselésről szóló tanulmányért is. Ilyen megbízatások jutottak emellett olyan vállalkozásokhoz is, amelyeknek a politikához nem volt látható közük, tulajdonosai viszont Forrai baráti és ismerősi köréhöz tartoztak.
Forrai ezt azzal magyarázta, hogy 2010-ben részben ő szervezte meg a Jobbikot körülvevő szakértői hálót, és a szakértői munkák elosztásában fontos szerepe volt "a tapasztalat mellett az árnak és a bizalomnak is, hiszen a korábbi megbízható, hithű, sokszor ingyenes tanácsadókat nem kívántuk a parlamentbe jutást követően sem lecserélni". Forrai szerint ezért kaphattak az ismerősei is rendszeresen megrendeléseket, de azt mondta, hogy csak olyan tanulmányokat készítettek ezek a cégek, amelyeket a párt vagy a frakció igényelt és megrendelés előtt ezek szükségességéről a frakcióvezetés döntött, amit a frakció is megerősített nekünk küldött válaszában.
"Nyilván ez egy szenzitív dolog. Akiben megbízol, mert korábban már bizonyította, hogy jó szakmai teljesítményt tud nyújtani, korrekt áron, és jól együtt tudtok dolgozni, annak adod a megbízást" - mondta Forrai a Direkt36-nak. "Gyorsan azokhoz az emberekhez kellett fordulnunk, akik értelmesek, akik tapasztaltak voltak, és nem utolsó sorban, akik korábban, legtöbbször ingyen, önszántukból, szabadidejükben is elhivatottan dolgoztak nekünk" - mondta. Hasonlóan indokolta kérdésünkre a cégek kiválasztását a Jobbik frakciója is.
Ez a magyarázat azért is figyelemre méltó, mert jobbikos képviselők közben rendszeresen beszélnek arról, hogy helytelenítik, hogy közpénzeket baráti alapon költenek el. A Jobbik alelnöke, Volner János például egyik októberi felszólalásában azt kifogásolta, hogy az állam azoknak juttat közpénzt, akik "politikusokkal rendkívül jó, gyümölcsöző gazdasági kapcsolatot ápolnak".
Az autószerelőként dolgozó Matyóka Tamást is az ismerősének nevezte Forrai, és ugyan nem emlékezett arra, hogy miért épp az ő cégét kérték fel a Jobbik támogatottságának elemzésére, de elképzelhetőnek tartotta, hogy az ismeretségük miatt is rendelhettek épp tőle tanulmányt. A Direkt36 által megismert anyagban az olvasható, hogy Matyóka cége az Iránytű Intézet egyik 32 ezer ember megkérdezésével készült kutatásának adatbázisát vásárolta meg, és ezen adatok alapján elemezte a főleg a Jobbik megítélésére vonatkozó válaszokat. A közel hatmilliós tanulmányból nem derült ki, hogy ki készítette.
Matyóka azt mondta a Direkt36-nak, hogy Forrai Richárd kereste meg a cégét, de azt "tőle kéne megkérdezni", hogy miért az M-Aktát választotta. Matyóka szerint a többek között pénzügyi tanácsadással foglalkozó cég napi ügyeit a cég igazgatója, Debreczeni Zoltán intézi, így a Jobbik számára készített tanulmányról is ő tud információt adni. Matyóka azt mondta, ugyan ő az M-Akta tulajdonosa - azért alapította, mert volt befektetni való tőkéje -, de a működtetésben nem vesz részt, mivel a csomádi autószerelő-műhelyben dolgozik, illetve egy büfét is üzemeltet Csomádon.
Szerettük volna megkérdezni Debreczeni Zoltánt, hogy kik készítették el az M-Akta tanulmányait, és milyen tapasztalata van cégének politikai tanulmányírással kapcsolatban, de "feszített munkatempójára és a sokszor 10-12 órás munkanapjaira" hivatkozva nem akart válaszolni ezekre. A Jobbik frakciója pedig annyit közölt, hogy "nem a cégnyilvántartásban rögzített tevékenységi körök (...), hanem alkalmasság alapján" döntötik el, hogy kivel szerződnek.
Egy gyerekkori barát
Debreczeni Zoltán - akit Forrai barátjának nevezett - egyik saját cége is több tanulmányra kapott megrendelést a Jobbik frakciójától. Az FDNT nevű cég ugyancsak az Iránytű Intézet 32 ezer fős kutatását használta fel arra, hogy a pártpreferenciákról szóló adatokat elemezze 2013 őszén. A 68 oldalas, ötmillió forintért készült tanulmány oldalai egy-két, pártok támogatását bemutató diagramot tartalmaznak különböző bontásokban (például régiók vagy nemek szerint), és a diagramok szöveges jellemzését. Ebben a tanulmányban sem tüntették fel, hogy ki a szerző.
Forrai és Debreczeni gyerekkori barátok, és Forrai az első cégét Debreczeni szüleinek házába jegyezte be. Később két közös cégük is volt, az egyik a szlovákiai bejegyzésű DeFo Leasing s.r.o., amely autólízinggel, flottakezeléssel foglalkozó vállalkozásként szerepet játszik abban, hogy ilyen sok szlovák rendszámú autó közlekedik Magyarországon. A cég honlapja és egy origós cikk szerint zömében Magyarországon vásárolt autókat Szlovákiában helyez üzembe, ami csökkenti a regisztrációs és üzemeltetési költségeket, ugyanis így kerülik meg - legálisan - a magyarországi regisztrációs adót és a magasabb áfát. Így használják ki honlap szerint a szlovákiai "egyszerűbb és kedvezőbb adózási környezetet".
Forrai azt állította, azért alapítottak szlovákiai céget, mert megelégelte a hazai gazdasági körülményeket. "Az tette be a kaput" nála és Debreczeninél, amikor Gyurcsány 2006 júniusában arról beszélt, hogy "el lehet menni Magyarországról, itt lehet hagyni bennünket". Forrai szerint ekkor döntöttek úgy, hogy körülnéznek külföldön, és mivel "barátomnak [Debreczeni Zoltánnak] voltak rokonai Felvidéken, így kimentünk felmérni az üzleti lehetőségeket".
Forrai állítása azonban nem teljesen stimmel, ugyanis cégét pár hónnappal Gyurcsány kijelentése - és az MSZP újraválasztása - előtt alapította, 2006 márciusában. Forrai emailben ezt úgy pontosította, hogy "nem a cég megalapításához, hanem az operatív tevékenység megkezdéséhez, de inkább a felpörgetéséhez adta meg a 'muníciót' Gyurcsány Ferenc az ominózus beszédével".
Forrai kiszállt a közös cégekből, de a barátság megmaradt, Debreczeni cége pedig annak ellenére kapott politikai tanulmányokra megrendeléseket, hogy főtevékenysége alapján az FNDT nevű vállalkozás személygépjármű kölcsönzéssel foglalkozott. Debreczeni 2011 szeptemberében lett az cég tulajdonosa, amely három hónappal később három szakpolitikai tanulmányra kapott megrendelést a Jobbiktól összesen nyolcmillió forintért.
Az egyik a magyar bel- és külpolitika 2011-es értékelésével foglalkozott, a másik az euróválsággal, a harmadik tárgya A magyar gazdaság 2011 évi teljesítménye volt. Ebbe szerettünk volna betekinteni, de mivel döntés-előkészítő anyagnak minősítették, ezért nem kaptunk rá lehetőséget. A 30 oldalas tanulmányért közel hárommilliót fizetett a Jobbik. Az FDNT két év alatt összesen öt megrendelést kapott a Jobbiktól 18 millió forint értékben. Erről is megkérdeztük Debreczeni Zoltánt is, de nem akart nyilatkozni.
Debreczeni Zoltán testvére, Tamás még több megrendelést kapott a Jobbik frakciótól 3 Tech Bt. nevű cégén keresztül. A jobbikos megrendelések idején - a főtevékenysége alapján - "egyéb információ-technológiai szolgáltatással" foglalkozó cég hét tanulmányra kapott megrendelést több mint nyolcmillió forintért. Debreczeni Tamás cége többek között a magyarországi szakszervezetek bemutatásáról és tevékenységéről, vagy például a magyar alumíniumipar privatizációjáról írt tanulmányt.
Forrai a Direkt36-nak előbb azt állította, hogy Debreczeni Tamás rendszergazdaként dolgozik, de később, ezt úgy pontosította, hogy "amellett, hogy informatikai és üzletviteli tanácsadással is foglalkozik, informatikai rendszerfejlesztési, karbantartási és üzemeltetési szolgáltatásokat is nyújt". A magyarországi szociális rendszert bemutató anyagot megtekinthettük, amely 14 oldalon keresztül jellemzi a rendszert, majd három oldalon keresztül vázolja a szociális alapú pénzbeli juttatásokat, és kilenc oldalon keresztül felsorolja a releváns törvényeket rövid jellemzéssel. Az 1,3 millió forintért készült anyagon nincs feltüntetve sem a szerzője, sem semmilyen forrás.
A lényeg az output
Kérdésünkre, hogy miért egy informatikai tevékenységet is végző cégtől kértek gazdaság- és társadalompolitikai témájú tanulmányokat, Forrai azt mondta, hogy Debreczeni Tamás valószínűleg alvállalkozót is bevont. "Egy szerződés úgy néz ki, hogy vagy te írod meg, vagy ha szükség van olyan kompetenciára, ami nem áll rendelkezésedre, akkor bevonsz egy külsős szakértőt, akinek az elvégzett munkájáért te felelsz . Az a lényeg, hogy az output megfelelő minőségű legyen" - mondta. A 3 Tech Bt. beltagja Debreczeni Tamás, kültagja pedig 2013-ig Polgár Tímea volt, akitől szerettük volna megkérdezni, hogy pontosan mivel foglalkozott a cég, de ezt nem tudta megmondani, és más kérdésünkre sem akart válaszolni. Debreczeni Tamást telefon értük el a múlt héten, azt mondta, hogy januárig nincs ideje válaszolni kérdéseinkre.
Debreczeni Zoltánnak nem csak a testvére, hanem a sógora is kapott megrendeléseket a Jobbiktól. Az akkor 20 éves Pataky Róbert 2010-ben alapította meg a White Heaven Kft.-t, amelytől 2012 első felében két tanulmányt rendelt meg a Jobbik összesen 4,4 millió forintért . Forrai azt mondta, "Robit 2-3 éve nem látta" és ugyan nem emlékezett rá, de "elképzelhetőnek tartotta", hogy rajta keresztül szerződött a cég a Jobbik frakciójával. Patakyt erről megkérdeztük e-mailben, de nem kívánt válaszolni.
Ekkoriban a cég tevékenységi köre közé három tevékenység tartozott: közúti áruszállítás; egyéb postai, futárpostai tevékenység; illetve egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése. A két tanulmány címe nem vág egybe megjelölt tevékenységekkel: az egyik Az európai radikális trendről, a másik Az izlandi válságkezelésről szól. Az európai radikális trendről készült 3,3 milliós tanulmány 24 oldalból áll, amely 16 európai pártot mutat be körülbelül egy oldalas mélységben.
A szerző kiléte ennél a tanulmánynál sem derül ki, ahogy az sem, hogy milyen forrásokból dolgozott.
A cégadatokat a Ceginfo.hu és az Opten.hu szolgáltatta. | [
"FDNT",
"M-Akta Consulting",
"White Heaven Kft.",
"Iránytű Intézet",
"Jobbik",
"LKG Stars"
] | [
"Hatvannégy Vármegye",
"Magyar Hírek",
"Magyar Hírek Kiadói Kft.",
"Magyar Hír",
"3 Tech Bt.",
"DeFo Leasing s.r.o",
"Szegedi Csanád",
"Kreatív Frakció",
"Gyarapodó Magyarország"
] |
Szóba sem került a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar december 2-i éves közgyűlésén a Völner-Schadl-ügyként elhíresült korrupciós botrány, és fel sem merült, hogy annak egyik érintettje, a már bő egy éve letartóztatásban lévő Schadl Györgyöt megfosszák elnöki tisztségétől – tudta meg a hvg.hu. A kormány sajnálja, hogy így alakult.
Tagdíjemelés, éves beszámoló elfogadása, apró-cseprő hivatali ügyek – csupa unalmasnak mondható, a normál működéshez kapcsolódó napirendi pontot tárgyalt december 2-i ülésén a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) – tudta meg a hvg.hu a közgyűlés egyik résztvevőjétől.
Forrásunk szerint szó sem esett viszont arról, hogy a végrehajtói kar egyáltalán nem a normál működés keretei között van éppen, hogy mást ne említsünk, a kar elnöke immár 13 hónapja letartóztatásban van, és nemrég vádat is emelt az ügyészség Schadl György, a kar elnöke ellen.
Vádat emeltek Völner Pál ellen, 8 év börtönt kér rá az ügyészség A Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt nyújtott be vádiratot Schadl György és 21 társa - köztük Völner Pál volt igazságügyi államtitkár - ellen a Fővárosi Törvényszéken.
A letartóztatása miatt amúgy elnöki teendőit ellátni képtelen Schadl "papíron" jelenleg is hivatalban lévő vezető, a honlapon is elnökként szerepel, és semmi nem utal arra, hogy feladatát amúgy Lukács Tamás alelnök végzi – az elnök helyett a közgyűlést is ő hívta össze.
A hvg.hu úgy értesült, a tanácskozáson fel sem merült az egész kamarát behálózó korrupciós vádak, és a súlyos, Völner Pál egykori igazságügyi államtitkárt is érintő büntetőügy miatt letartóztatott elnök leváltása. Pedig forrásunk szerint
tisztségéből kétharmados többséggel bármikor visszahívható az elnök vagy más tisztségviselő, ám ilyen napirendi pontra a közgyűlésen nem érkezett javaslat, ez szóba sem került“.
Az egész téma csak érintőlegesen úgy merült fel, hogy Lukács Tamás alelnök mintegy mellékesen ismertette: a négytagú elnökség képes ellátni az elnöki teendőket, és egyelőre ez így marad a 4 év után, 2023 szeptemberében esedékes, teljes tisztújításig.
Schadl György biztosan a börtönben tölti a karácsonyt Ez lesz a második ünnepe a rácsok mögött a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökének, aki az ügyészség gyanúja szerint 924 millió forintnál is több illegális jövedelemre tett szert a Völner Pál államtitkárral kialakított korrupciós kapcsolata révén.
Ami a közgyűlést illeti, megtudtuk: a Hungexpo területén rendezett tanácskozás fagyos hangulatú volt, és nem csak a hideg miatt. Ezt forró teával próbálták enyhíteni – forrásunk szerint a korábbi években "terülj-terülj asztalka" is volt, ez most elmaradt –, de amúgy az volt érezhető, hogy
mindenki gyorsan túl akar lenni a közgyűlésen, a kétszáz körüli végrehajtó közül 122-en jelen voltak, ám senki sem mert kérdezni semmit a korrupciós üggyel és az elnökkel, a tisztségével kapcsolatban".
Azt amúgy a kormányzat – tiszteletben tartva persze a végrehajtói kar függetlenségét – is sajnálja, hogy Schadlt nem váltották le. Ez már abból, az LMP-s Keresztes László Lóránt képviselő kérdésére adott válaszból derül ki, amit a Völner posztjára kinevezett Répássy Róbert államtitkár adott. "Meddig tartják még pozícióban a korrupt fővégrehajtót?" – kérdezte Keresztes, mire Répássy azt válaszolta: | [
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Fővárosi Törvényszék"
] |
Nemcsak Vida Ildikó, hanem közvetlen beosztottjai, így a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) több elnökhelyettese is távozhat a közeljövőben - állítják a Népszava forrásai. Egyúttal megerősítették a Népszabadság tegnapi értesülését, miszerint Tamásné Czinege Csilla lehet az adóhatóság új elnöke. Információink szerint azonban a NAV folyosói nem Vida távozásának hírétől, hanem közvetlen munkatársainak ma fennálló "utódlási" problémájától zengenek, hiszen hetek óta "alkudoznak" az érintett vezetők és a kormányzati illetékesek arról, miként pótolják a hátrébb-, illetve leléptetett bizalmi embereket.
Maga Tamásné Czinege Csilla is a NAV belső körébe tartozik. Már első vezető pozícióját is Vida korábbi APEH-elnökségének idején kapta, később a hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatóságának vezetője, ezt követően a NAV Közép-magyarországi Regionális Főigazgatóságának főigazgatója lett - utóbbi posztot tölti be ma is. Mint a Népszabadság felhívta a figyelmet: a NAV-elnöki szék várományosának férje karcagi, s nemcsak földije és egykori iskolatársa Varga Mihálynak, de a nemzetgazdasági miniszterrel is jó a kapcsolata. Maga Tamásné pedig - forrásaink szerint - valóban kiváló viszonyt ápol Nyerges Zsolt Közgép-elnökkel, aki viszont állítólag kevéssé szól bele ebbe a kinevezésbe, már csak azért sem, mert hosszú ideje külföldön tartózkodik, s nem tervezi, hogy hazatér.
Más forrásaink úgy látják, Tamásné kinevezése egyelőre nem kormányfői döntés, csak a NAV szervezetén belül terjedt el, miután az már bizonyossá vált, hogy Vida helyzete tarthatatlan, s a kabinet elszánta magát a vezetőcserére. Ezek az informátorok azt is állítják, nem jelent érdemi változást a NAV élén történő váltás, hiszen bizonyos kormányzati szereplők és egyes, jelentős gazdasági hatalommal rendelkező érdekcsoportok az adóhatóság mai - annak idején Horváth András volt adóellenőr, majd az Egyesült Államok, legutóbb pedig már az Állami Számvevőszék által is kritizált - működésének fenntartásában érdekeltek. Márpedig e, forrásunk által korruptnak nevezett rendszer részese a most leendő vezetőként megnevezett Tamásné is, sőt a NAV leendő, új elnökhelyettesei pedig várhatóan a jelenlegiek közvetlen környezetéből kerülnek majd ki.
B.I.M. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Közép-magyarországi Regionális Főigazgatósága",
"Állami Számvevőszék",
"Dél-alföldi Regionális Igazgatósága"
] |
Ahogy arról az MTI híre alapján beszámoltunk csütörtökön, megsemmisítette a Tolna Megyei Területi Választási Bizottság (TVB) a december 17-én, Pusztahencsén tartott időközi polgármester-választás eredményét. A határozat szerint a választást a kampánytilalom megsértése, illetve a választás anyagi juttatással befolyásolása miatt meg kell ismételni, az új választás időpontját január 14-re tűzték ki. A szavazáson alulmaradt polgármesterjelölt, Iker Ibolya nyújtott be kifogást, amit a helyi bizottság elutasított, majd a területi befogadta. Ő egyébként a polgármester a településen 2014 óta, csak a testület feloszlatta magát szeptemberben, épp a szavazatvásárlós ügybe keveredett Bán előterjesztésére.
A TVB által megállapított tényállás szerint a választás napján a több szavazatot kapó jelölt, Bán István (független) tiltott kampánytevékenységet valósított meg azzal, hogy a szavazóhelyiség 150 méteres körzetében szavazásra buzdított. A TVB tanúvallomások alapján azt is bizonyítottnak látta, hogy Bán István a választást megelőzően ötezer forintot ajánlott választópolgároknak azért, hogy rá szavazzanak. Az egyik becsatolt bizonyíték szerint 212 pusztahencsei állampolgár nyilatkozott arról, hogy többüknek pénzt kínált a voksokért.
Bán papíron ugyan független volt, de maga a Momentum posztolta december 22-én, hogy Bán István a Momentum által támogatott jelölt volt. Iker Ibolya is függetlenként indult, de amellett, hogy nem győzte hangsúlyozni, mennyire bírja a megyei és országos vezetés bizalmát, a választás előtt a megyei kormánymegbízottal osztották a tűzifát a rászorulóknak a településen. Bán és Iker között elég rossz a viszony, úgy tudjuk, több peres ügyük is van. Bán szerint Iker lezüllesztette a települést, Iker szerint Bán rágalmaz, lejárat.
Momentum: Nem igaz
A cikk megjelenése után reagált a Momentum a Bán elleni vádakra, illetve a választási bizottság határozatára. Azt mondják, nem igaz, hogy Bán István ötezer forintot ajánlott volna a választóknak azért, hogy rá szavazzanak. Sőt, azt is írták, hogy: "a 'bizonyíték' néhány aláírója a hír megjelenése után megkeresett minket, hogy ők maguk sem tudták, hogy azt írják alá, hogy meg lettek vesztegetve, hiszen megvesztegetésre nem is került sor".
Utóbbi kijelentésnél az egyelőre nem világos, hogy akkor mégis mit írtak alá, de az biztos, hogy 212 ember valamit aláírt, amiből a bizottság megfogalmazása szerint sem mindenki, hanem többen azt állították, hogy pénzt ajánlott nekik Bán. A választási bizottság határozatában név szerint csak két ember szerepelt, akik azt állították, hogy Bán pénzt ajánlott nekik. (A bizottság egyébként tegnap este még úgy tette ki a határozatot, hogy a nevek is szerepeltek, ezt azóta már kitakarták). Ketten úgy fogalmaztak, hogy amikor mentek a szavazóhelyiségbe, Bán odaszólt, hogy 'van még ötezres... kértek ti is?'. A Momentum most azt állítja, nem igazak a vádak, hozzáteszik "Iker Ibolyával szemben több eljárás is folyamatban van, többek között okirat-hamisítás miatt is, ezért érdemes a “bizonyítékot" fenntartásokkal kezelni".
A Momentum reagált a másik vádra is, miszerint Bán a szavazóhelyiség 150 méteres körzetében szavazásra buzdított volna. Szerintük ez sem igaz, Bán beszélgetett két szimpatizánsával, amikor a szavazatszámláló bizottság elnöke megkérte őket, hogy beszélgessenek távolabb a szavazóhelyiségtől. Ennek a kérésnek pedig Bán István eleget is tett. A Momentum szerint Iker még a rendőröket is kihívta aznap Bánra.
A Momentumtól úgy tudjuk, Bán István felülvizsgálattal él a Tolna Megyei Területi Választási Bizottság döntése ellen és bírósági úton megtámadja azt.
Természetesen keresni fogjuk a történet mindkét főszereplőjét, újabb információkkal hamarosan jelentkezünk. | [
"Momentum"
] | [
"Tolna Megyei Területi Választási Bizottság"
] |
Egy Nagy-Britanniában jegyzőkönyvbe vett tanúvallomás szerint kenőpénzek fizetéséről is szó volt a BAE Systems fegyverkonszern és kelet-európai piaci tanácsadója, az osztrák Alfons Mensdorff-Pouilly egy megbeszélésén a 2000-es évek eleji vadászrepülő-beszerzések kapcsán – írta hétfői számában egy osztrák lap.
Mensdorff 2001 októberében a Profil birtokába került feljegyzés szerint egy megbeszélésen a brit konszern magas rangú munkatársai előtt ismertette a "valószínű számokat" arra az esetre, ha a Gripen vadászgépek mellett dönt Ausztria, Magyarország és Csehország a tervezett hadiipari beszerzések során.
Mensdorff kalkulációja szerint Magyarországon összesen 180 millió schillinget kapott volna öt "harmadik fél". Ausztriában 250 milliót és Csehországban 1,05 milliárd schillinget szántak e célra szintén több személynek. A lap ugyanakkor megjegyezte, a tervezett kifizetések nem a lobbista kalkulációja szerinti összegben valósultak meg.
"Amiről itt beszéltek, az kenőpénzek fizetése volt" – mondta ezzel kapcsolatban a cikkben idézett jegyzőkönyv szerint egy tanú a brit korrupcióellenes hatóság (SFO) vizsgálata során. Míg a lap írásában közvetlenül nem nevezi meg a tanút, egy előzetesen kiadott cikkismertetőjük szerint Mark Cliff, Mensdorff brit üzlettársának, Timothy Landonnak a pénzügyi tanácsadója állította ezt az SFO-nak.
A lobbista ügyvédje, akit az APA osztrák hírügynökség keresett meg, nem nyilatkozott a cikkel kapcsolatban. Az üzletember korábbi nyilatkozataiban minden vádat visszautasított.
Ausztriában Mensdorff-Pouilly ellen bírósági per kezdődik decemberben pénzmosás és hamis tanúzás vádjával az ausztriai és kelet-európai vadászgép-beszerzések ügyében folyó korrupciós vizsgálattal összefüggésben. Nagy-Britanniában 2010-ben egy hasonló vádak alapján folyt ügyben vádalku alapján lezárták az eljárást a BAE, valamint a lobbista ellen.
Az osztrák ügyészség abból indul ki, hogy Mensdorff-Pouillyhoz kerülőutakon 2000-2008 között összesen 12,6 millió euró folyt be a BAE Systemstől. A hatóság feltételezése szerint a pénzből vélhetően közép- és kelet-európai döntéshozókat vesztegettek meg, hogy a BAE fegyverügyletekhez jusson. A tényleges vesztegetés gyanúját azonban nem tudta alátámasztani a vádhatóság, így az nem szerepel a vádiratban.
Nagy-Britanniában az SFO vizsgálata alapján Mensdorff-Pouillyt azzal vádolták, hogy 2002. január 1. és 2008. december 31. között "összeesküdött másokkal" egyes közép- és kelet-európai kormányok – köztük Csehország, Magyarország és Ausztria – "ismeretlen tisztviselőinek és más ügynökeinek" történő, korrupciós jellegű kifizetések folyósítására.
A BAE Systems a vádalku alapján Nagy-Britanniában 30 millió font, a vádalkuban szintén részt vevő Egyesült Államok hatóságainak további 250 millió font pénzbírság kifizetését vállalta. | [
"BAE Systems"
] | [
"Alfons Mensdorff-Pouilly"
] |
Ma már demokráciákban, köztük az Egyesült Államokban és európai országokban is veszélyben van a sajtószabadság, miközben ez még öt évvel ezelőtt is teljesen elképzelhetetlen lett volna – írja a Freedom House (FH) nevű jogvédő szervezet legfrissebb jelentése.
“A populista vezetők jelentős veszélyt jelentenek a szólásszabadságra ezekben a nyílt társadalmakban. Ambíciózus politikusok világszerte egyre inkább hajlamosak arra, hogy sutba dobják azokat a viselkedési normákat, amelyek elődeik ellenőrzésére szolgáltak, és eközben gyakran otromba módon aláássák a sajtószabadságot" írja az amerikai civil szervezet ma kiadott rövid jelentése.
A Freedom House a sajtószabadság helyzetéről nem szokott éves jelentést készíteni – a szabadságjogok, a fiatal demokráciák és az internet szabadságának helyzetéről ad ki ilyet.
Az FH szerint a populista kormányok a független sajtó munkáját “álhírnek" bélyegzik, ami elbizonytalanítja a közönséget abban, hogy egyáltalán kinek higgyen.
Ebben a közegben pedig már könnyű egy kormányzatnak saját üzeneteit eljuttatni a közönséghez és elterelni a figyelmet a korrupciós ügyeiről. A sajtó elleni támadások ráadásul a demokrácia többi alapja, például az igazságszolgáltatás elleni támadást készítik elő.
Az FH szerint az alapvető cél az, hogy a sajtó ne végezhesse a munkáját, azaz ne tudja ellenőrizni a kormányt, amely így szabad kezet kap.
“Magyarországon a Fidesz ennél egy lépéssel tovább ment, megszilárdította a magánkézben lévő média felett gyakorolt hatalmát, aminek módja az, hogy ezek a kormány szövetségeseinek tulajdonában vannak. A médiatermékek továbbra is megmaradnak, de az új tulajdonosok kezében függetlenségüket és kritikus hangvételüket is megsemmisítik. A sajtó kiüresítése a magyar demokrácia Fidesz általi lerombolásának kulcsfontosságú eleme" írja a jelentés.
A Freedom House az Egyesült Államokat, Lengyelországot és Oroszországot hozza fel további példaként a fentiekre, de súlyos támadások érték a jelentés szerint a sajtószabadságot Venezuelában, Ecuadorban, Kínában, Kambodzsában, a Fülöp-szigeteken, Grúzia, Kirgizisztán, Szerbiában, Törökországban és számos más országban is.
A magyarországi fejleményekről az FH azt írja: “Magyarországon a Fideszhez köthető vagyonos üzletemberek szerezték meg a független média utolsó bástyáinak jelentős részét, köztük egy vezető online kiadványt és minden vidéki napilapot. A vásárlások elé semmiféle akadályt nem gördített sem a Médiatanács, sem a Gazdasági Versenyhivatal."
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Fidesz",
"Médiatanács"
] | [
"Freedom House"
] |
A Fidesz országgyűlési frakciójával és a párttal is kétszázezer forint összegű szerződést kötött a Miniszterelnökség a "Magyarország jobban teljesít" jelmondat használatáért - közölte a Kormányzati Információs Központ.
Mint közleményükben kifejtették: a "Magyarország jobban teljesít" - kampány a LOUNGE DESIGN Kft. közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott munkáján alapszik. A kampány valamennyi kreatív anyagát (kreatív tervek, brosúrák grafikai terve, reklámfilmek grafikai terve, illetve valamennyi arculati elem: plakát-terv, szlogen, logó, ábra) a Miniszterelnökség 150 millió forint keretösszegű szerződésben rendelte meg a cégtől.
A szerződés alapján a Miniszterelnökséget a létrehozott művekhez kapcsolódó átruházható szerzői és iparjogvédelmi jogok tekintetében "területileg, időben és tartalmilag korlátlan és kizárólagos felhasználási jog illeti meg, amely kiterjed arra is, hogy azt harmadik személyre átruházza, illetve harmadik személynek a további felhasználásra engedélyt adjon".
A Miniszterelnökség a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Országgyűlési Képviselőcsoportjával 2013. augusztus 26.-án kötött védjegylicencia szerződést, amely alapján a frakció a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál - a védjegy oltalmi jogának fennállásáig tartó, nem kizárólagos - védjegyhasználati jogot szerzett a "Magyarország jobban teljesít" jelmondatra. A védjegyhasználati jog engedélyezésének ellenértékét 200 ezer forintban határozták meg.
Október elsején a Miniszterelnökség a Fidesszel mint párttal kötött megállapodást, amelyben a "Magyarország jobban teljesít" kampány valamennyi tervére és arculati elemére nem kizárólagos felhasználási jogot, a jelmondat vonatkozásában pedig védjegyhasználati jogot engedett a Fidesz javára.
Mint kiemelték: a védjegyhasználati jog engedélyezésének ellenértékét ebben az esetben is 200 ezer forintban határozták meg.
Ezek a lehetőségek, ugyanebben a formában mindenki számára hozzáférhetőek, aki a kormányzati kommunikáció pozitív üzeneteit hordozza - írta a Kormányzati Információs Központ. | [
"Fidesz",
"Miniszterelnökség"
] | [
"Országgyűlési Képviselőcsoport",
"Fidesz-Magyar Polgári Szövetség",
"Kormányzati Információs Központ",
"LOUNGE DESIGN Kft.",
"Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala"
] |
Győztest hirdettek: Garancsi és Mészáros gyerekeinek cége 95 milliárdért építhet csarnokot a kézilabda-Eb-re
Hiába vonta vissza az olimpiai pályázatot, a kormány ugyanolyan ütemben folytatja az építkezést, mintha hazánk a világ legnagyobb sporteseményére készülne. Ezúttal a 2022-es, Szlovákiával közös rendezésű férfikézilabda-Európa-bajnokságra készülő multifunkcionális csarnokra kiírt pályázaton hirdettek győztest. A IX. kerületbe, a Volán buszpályaudvar mellé tervezett létesítményt Garancsi István cége, a Market Építő Zrt. készítheti 78,7 milliárd forintért. De Mészáros Lőrinc gyermekeinek sem kell szomorkodnia, bár a budapesti épületre beadott pályázatuk elbukott, Tatabányán azért ők is építhetnek egy csarnokot 18,5 milliárdért.
A budapesti építmény különlegessége, hogy annak megvalósítását eleinte nem is ismerte el a Kocsis Máté vezette Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ). Augusztus elején látott napvilágot a hír, hogy a fővárosba tervezett csarnok több mint 100 milliárd forintba kerülne. Az MKSZ közleményben hamis sajtókampányra hivatkozott, mint írták, Kocsi Máté még 2018 nyarán beszélt a lehetséges fejlesztésekről, a becsült összegek azonban nem egyetlen épületre vonatkoztak, hanem a Budapesten kívül infrastruktúrafejlesztés összességére: "Mindez a szövegkörnyezetből és a szöveg elemi szintű értelmezéséből mindenki számára kiderül." Kocsis Mátéra hivatkozva az MKSZ hangsúlyozza, a rendezvény budapesti eseményeit a Papp László Sportarénában tartják majd.
Ehhez képest a rémhírek gyorsan valósággá váltak, a fővárosi csarnokra kiírt pályázatra első körben 115 és 160 milliárd forint közötti ajánlatok érkeztek. A kormány az ajánlatok láttán augusztus 23-án határozatban szabta meg a beruházás felső keretét, e szerint nettó 74 milliárd forintnál nem lehet drágább a csarnok. A döntés hatására hirtelen drasztikusan zuhanni kezdtek az ajánlati árak. Garancsi cége, a Market Zrt. az első körben még 153 milliárdért vállalta volna a munkálatokat, a kormányhatározat után már közel féláron, 78,7 milliárdért is elvégezte volna ugyanazt. Mészáros Lőrinc gyermekeinek cége, a Fejér-B.Á.L. Zrt. 115 milliárdról ment le 78,7-re, végül mégis hoppon maradt, a pályázaton az első kör egyik legmagasabb ajánlatát tevő Market Zrt. nyert.
A Fejér-B.Á.L.-nak így maradt a jóval szerényebb tatabányai csarnok építése, amelyet 18,5 milliárd forintért húzhatnak fel a Szeivolt családhoz kötődő Építő- és épületkarbantartó Zrt.-vel közösen. A fővárosi helyszín mellett Debrecenben és Szegeden lesznek majd mérkőzések, a tatabányai csarnok tartalékként szerepel a tervekben. | [
"Market Építő Zrt.",
"Magyar Kézilabda Szövetség"
] | [
"Építő- és épületkarbantartó Zrt.",
"Fejér-B.Á.L. Zrt."
] |
A vajdasági Prosperitati Alapítvány kezeli azt a 65 milliárd forintnyi támogatást, amit a magyar kormány a szerbiai magyar közösség támogatása címén tol az ottani gazdaságba. Nem tűnik alaptalannak a feltételezés, hogy a pénzadománnyal a kormány támogatást, konkrétan vajdasági magyar szavazatokat is vásárol. A projektben a Vajdasági Magyar Szövetség a kormány partnere: a Prosperitati egyértelműen a VMSZ befolyása alatt áll. A hipotézist igazolni látszik az a tény, hogy egy korábban kiszivárgott, a VMSZ által összeállított, a támogatandó pályázókról szóló lista nagyban egyezik a ténylegesen támogatottak listájával. A Prosperitati viszont megtagadta, hogy betekinthessünk a pályázati dokumentumokba, így a legfontosabb számszerű adatok nélkül kell értékelnünk a program politikai indokait és lehetséges következményeit. Egy biztos: az anyaországból érkező támogatás (mellék)hatásai komoly átrendeződést indíthatnak el a vajdasági gazdaságban, elsősorban az agráriumban.
Mivel a nevét ebben az ügyben szinte senki nem vállalja, nevezzük Kovács Istvánnak azt a Zenta közelében gazdálkodó kistermelőt, aki a napokban került komoly konfliktusba a helyi cukorgyárral: Kovács tíz éve ide adja el a cukorrépát, ősszel is velük szerződött. Januárban azonban – több más környékbeli gazdálkodóhoz hasonlóan – felmondta a szerződést. A gazdák ugyanis a Prosperitati Alapítványnál akarnak a magyarországi támogatásra pályázni, emiatt kényszerültek a szerződésbontásra.
A Prosperitati az előző két pályázati évben már csaknem 8 milliárd dinárt, több mint 20 milliárd forintot osztott szét. A támogatásból nemcsak gépeket, eszközöket, de termőföldet is lehetett venni. Zenta környékén – akárcsak az egész Vajdaságban – nincs olyan gazdálkodó, akinek ne lenne rokona, ismerőse a szerencsés nyertesek között, érthető, hogy senki nem akar kimaradni a jóból, ki tudja mikor lesz legközelebb ingyen pénz, vagy legalább kedvezményes hitel.
Az idei, harmadik pályázati év első kiírásaira azonban csak olyanok pályázhatnak, akik a Prosperitati által kijelölt integrátornak értékesítik a terményt, legyen szó gabonáról, gyümölcsről, vagy éppen cukorrépáról. Igaz, a zentai cukorgyár részben szintén magyar érdekeltségű, de a cég nem került be a támogatotti körbe. Ezzel a pályázati feltétellel számos más olyan vállalatnak is keresztbe tesz a magyar kormánytámogatás, amelynek magyar a tulajdonosa, míg más, szintén magyar nagyvállalkozók vajdasági léptékkel nézve óriási támogatáshoz jutottak.
A Wekerle-tervtől a Nemzeti Kereskedőházig
Először a 2010-ben megjelent Új Széchenyi Terv Vállalkozásfejlesztési programja fogalmazta meg, hogy a Kárpát-medence térségének egységes gazdasági tényezőként kellene fellépnie az európai piacon. Ebből lett 2012-re a Wekerle-terv, a magyar gazdaság kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája – ez a határon túli magyar közösségeket jelöli meg stratégiai partnerként.
A terv elfogadásáról szóló kormányhatározat négy minisztériumot jelölt meg az együttműködés kidolgozására, valamint a végrehajtás irányítására. Egy évvel később a kormány elrendelte a 2013-ra előlátott feladatok végrehajtását, s ebben már kitért a szomszédos államokbeli partnerekkel folytatott egyeztetésekre – erről a felelős minisztereknek 2014-től kezdődően évente tájékoztató jelentéseket kell készíteni.
A határozat 1. melléklete rendelkezik a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. (KRÜH Zrt.) létrehozásáról – a KRÜH feladata a határokon átívelő üzleti kapcsolatok bővítése, ennek részeként irodahálózatot is kell üzemeltetnie. A végrehajtásra felelősöket és határidőket jelöl meg a határozat, de a projektet mégsem vitték végül a parlament elé. 2014 végén egy kormányhatározat még módosítja a KRÜH címrendi besorolását, majd 2015 júniusában némileg váratlanul végelszámolásra kerül a cég.
Újabb csavarként 2015-ben végül mégis kiépül egy irodahálózat, ám ezt már a Magyar Nemzeti Kereskedőház leányvállalata, a Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat Kft. üzemelteti – vagyis a projekt a Külgazdasági és Külügyminisztérium hatáskörébe került. Az MNKH Szerbiában két irodát nyitott: egyet Szabadkán és egyet Újvidéken.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke 2013-ban, a Szent István-napi beszédében jelentette be, hogy dolgoznak egy gazdaságélénkítő csomagon, melyet hamarosan közvitára bocsátanak. Akkoriban úgy nyilatkoztak erről, mint a magyar kormány támogatásával megvalósuló Wekerle-terv vajdasági programjáról, mely a Kárpát-medencében elsőként a Vajdaságban készült el.
A dokumentum harminc szakértő bevonásával készült. A 2014 márciusában, a Vajdasági Magyar Közgazdász Társaság konferenciáján bemutatott elemzés alapja egy SWOT-analízis – erre épül a tervezet, amely sorra veszi a régió adottságait, valamint az ezekben rejlő fejlődési lehetőségeket. A dokumentum megfogalmazza azokat a fő fejlesztési irányelveket is, amelyek a gazdasági fejlődésen túl a vajdasági közösség megmaradását fenyegető veszélyekre: a demográfiai hanyatlásra és a munkaerőpiac egyensúlytalanságára is reagálnak.
A Stratégia alapján 2015-re elkészült az akcióterv is, amely konkrét cselekvési tervet lát elő a régió terület- és gazdaságfejlesztésére. A program koordinálására egyetlen szervezetet, a Vajdasági Magyar Közösségfejlesztési Központot javasolja a dokumentum. A stratégia támogatásáról 2015 novemberében döntött a magyar kormány, egyidejűleg kijelölte a Külügyminisztériumot, hogy a VMSZ-szel közösen valósítsa meg a stratégia koordinációját: 2016-ban 5 milliárd, 2017-ben és 2018-ban 7,5-7,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújt ehhez a költségvetés. A megvalósítás feladatai közé tartozik az intézményrendszer kialakítása, erre 2015-ben további 80 millió, 2016-ban 150 millió, 2017-től pedig évi 100 millió forint jut.
A terv végrehajtására 2016 januárjában Szerbiában Prosperitati néven létrehoznak egy alapítványt – két hónappal később kormányhatározat születik arról, hogy a vajdasági magyar közösségek fejlesztését, a Stratégiát, a kormány a Prosperitatin keresztül fogja finanszírozni. A korábbi dokumentumokban emlegetett facilitátor, a Magyar Közösségfejlesztő ezzel egyszer s mindenkorra eltűnik a fejlesztési elképzelésekből – hogy miért, arra az elmúlt egy évben egyetlen érintettől sem kaptunk magyarázatot. Áprilisban aztán a kormány a tartalékból további 1,5 milliárd forint átcsoportosítását rendeli el, majd decemberben újabb 9 milliárd forinttal bővíti a költségvetést.
Az első tervek még arról szóltak, hogy létrehoznak Szerbiában egy magyarországi székhelyű bankot, amely lebonyolítja a hitelkonstrukciókkal járó feladatokat, ám végül visszavonták az erre vonatkozó korábbi intézkedést, és a már meglévő, helyi bankokat kapcsolták be a programba, hogy azoktól piaci alapon vegyenek fel hitelt. Ennek keretét – legfeljebb 6,8 milliárd Ft keretösszeg erejéig – a kormány később újabb határozatban szavatolta.
A megfelelő időzítés
Pásztor István, a VMSZ elnöke és Magyar Levente, a külgazdasági és külügyi tárca gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára akkor jelentette be az 50 milliárd forintos támogatást, amikor a vajdasági magyar közösség az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb politikai dilemmájával szembesült.
A Vajdaság legerősebb pártja, a VMSZ ugyanis időközben kettészakadt. Már évekkel korábban olyan híreszteléseket lehetett hallani a szervezet soraiból, melyek arra engedtek következtetni, hogy szétesés előtt áll a VMSZ, de valahányszor konkrétumokra kérdeztünk rá, mindig kitérő válaszokat kaptunk. Aztán 2014-től nyilvánosan is egyre több szó esett a konfliktusok okairól.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) 1994-es megalakulásakor azért jött létre, hogy alternatívát kínáljon a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK), az egypártrendszer felbomlása után elsőként megalakult vajdasági magyar érdekvédelmi szervezettel szemben. Az új politikai tömörülésnek sikerült nagyra törő, ambiciózus politikai csapatot felépíteni, és hamarosan a vajdasági magyar szavazók jelentős többségének bizalmát is a magáénak tudhatta.
Az azóta történelmi VMDK-ként emlegetett szervezet pedig további két pártra osztódott, a VMDK nevét tovább viselő szervezetre, és a Vajdasági Magyar Demokrata Pártra (VMDP). Később más pártok is alakultak a meglévő három mellé: a Magyar Polgári Szövetség és a Magyar Remény Mozgalom.
Még a pártszakadást megelőző időszakra, pontosan 1992-re datálható, hogy a VMDK a Kárpát-medencében elsőként elfogadta kisebbségi autonómiakoncepcióját. A kezdetleges dokumentumot egészítette ki később a VMSZ kulturális autonómia koncepciója, melyet akkor sikerült keresztülvinni, amikor a 2000-es szerbiai rendszerváltáskor a DOS-koalíció (Demokratske Opozije Srbije – Szerb Demokratikus Ellenzék) vette át a hatalmat.
A DOS-tag VMSZ akkori elnöke, Kasza József bekerült a szerb kormányba, alkotmányba foglalták a kisebbségi jogokat, és megszületett a kisebbségvédelmi törvény, amely lehetővé tette a nemzeti tanácsok megalakítását. Ennek eredményeként 2002-ben megalakul az első Magyar Nemzeti Tanács (MNT), melynek feladata mindenekelőtt a vajdasági magyar közösség kulturális, oktatási, nyelvhasználati életének megszervezése volt. Az MNT elnöke 2002 és 2010 között dr. Józsa László volt, majd 2010 és 2014 között dr. Korhecz Tamás vezette az intézményt. 2014-től napjainkig Hajnal Jenő magiszter a szervezet elnöke – idén újra elnökválasztás lesz.
Korhecz Tamás, az MNT korábbi elnöke 2015 áprilisában egy interjúban nyilatkozott elsőként a VMSZ-en belüli elégedetlenség okairól. Ebben utal arra például, hogy távozása után az MNT alkalmazottainak felét "valamilyen női szeszély miatt" kisöpörték az intézményből.
Két hónappal később Varga László, a párt volt alelnöke és köztársasági parlamenti képviselő jegyzetében azt állítja, a vajdasági magyar közélet mély válságban van, destruktív folyamatok zajlanak a színfalak mögött. Varga kifejti, hogy a VMSZ-ben az elmúlt 12 hónapban a szakmaiság háttérbe szorult, válságban van a VMSZ értékrendje is. Továbbá csalódottságának adott hangot, mivel a párt egy ideje nem hallgatta meg a bírálatokat, helyette sértődöttséggel, esetenként agresszióval válaszolt.
Jegyzetében Varga több ponton is utal a VMSZ 2015. áprilisi tisztújító közgyűlésére, amely közgyűlésen a nem egész két hónappal korábban alelnöknek megválasztott Vargát – feltehetőleg kritikus észrevételei miatt – leváltottak. A leváltott alelnök nehezményezi továbbá a sajtószabadság beszűkülését, és bírálja az MNT szakmaiságának hiányát, de a VMSZ politikai jelenlétét is, mind tartományi, mind országos szinten.
A jegyzet végén a képviselő megemlíti, hogy bár a 2014-es választásokon éppen a gazdaságfejlesztési program volt az az újszerű kampányelem, amelynek a választási győzelmet is tulajdonítják, a VMSZ elnöksége – így ő sem – soha nem látta sem a Terület- és Gazdaságfejlesztési Stratégia, sem az Akcióterv végleges változatát, amely – állítólag – az alfahír.hu-n közölt, a Vajdaságban hatalmas felháborodást kiváltó táblázatot is tartalmazza.
A dokumentumból ugyanis arra lehetett következtetni, hogy egy konkrét kedvezményezetti kör fog a magyarországi támogatásból profitálni, a támogatásokról pedig már azelőtt döntés született, hogy egyáltalán kiírták volna a pályázatokat. Az a 38 cég, amely rajta volt a listán, messze nem reprezentálja a vajdasági magyar vállalkozótársadalmat, így érthető, hogy sokan igazságtalannak találták a klientúra-építésre hajazó vázlatot.
A táblázat egyébként több forrásból megerősített információ szerint úgy született, hogy az előkészítő munkák során Pásztor István megkérdezett néhány vállalkozót, hogy amennyiben egy ilyen gazdaságfejlesztési program létrejönne, akkor mit valósítanának meg, illetve mennyibe kerülnének a fejlesztések. A dokumentum akkor szivárgott ki, amikor a VMSZ elnöke ezt a kívánságlistát be is csatolta a magyar kormánynak elküldött anyagba.
Egy pártos szövetség
A kiszivárgott táblázat keltette botrány valószínűleg csak fokozta a VMSZ-en belüli konfliktust: konszenzusos döntés hiányában végül két táborra szakadt a korábban erős egységet mutató szervezet, és nagyon úgy tűnt, hogy azok, a feltétlen párthűséggel, kritikátlan pártfegyelemmel szemben felsorakozott politikusok, akik a párt belső reformjáért álltak ki – nagyjából a Varga által összefoglalt pontok mentén –, a közvélemény szimpátiáját is jobban élvezik.
2015 augusztusában nagy reményekkel, a VMSZ korábbi szakpolitikusaival és olyan közéleti szereplőkkel, akik addig pártfüggetlenek vagy épp ellenzékiek voltak, megalakult a Magyar Mozgalom (MM) nevű civil szervezet, amely programja szerint a korábbi elégedetlenséget kiváltó VMSZ-es politikai gyakorlat alternatívájaként definiálta magát. Fél évvel később, 2016 februárjában bejelentették, indulnak az áprilisi parlamenti választásokon. Egy rövid ideig úgy nézett ki, komoly kihívója lett az egyre inkább a Fidesz belső fejlődésére emlékeztető pályát leíró VMSZ-nek.
Az 50 milliárd forintos gazdaságfejlesztési támogatás novemberi bejelentésével, illetve a Prosperitati mint megvalósító kijelölésével a magyar kormány egyértelműen a VMSZ mellé állt a két szervezet közt folyó küzdelemben. Bár sehol nem hangzott el, hogy ezt az 50 milliárdot a Pásztor István vezette VMSZ osztja szét, ez ügyben kétség sem merülhetett fel: nemcsak a személyi-politikai összefonódások tették egyértelművé, hogy kinél van a kasszakulcs, de a Prosperitati megalakulásakor számos helyen a helyi VMSZ lakossági fórumaival kötötték össze a pályázati program bemutatását.
De nemcsak az 50 milliárd erősítette a VMSZ pozícióját. A program bejelentése után a VMSZ gőzerővel nekiállt a pályázati infrastruktúra és rendszer kialakításának, így a program népszerűsítése ("tájékoztatás") éppen a választásokat megelőző kampányidőszakra esett – ez a médiában és a közbeszédben való megjelenés szempontjából behozhatatlan előnyt biztosított a párt számára. A választásokon, melyen már nem csak a VMSZ-MM közötti konfliktus, hanem a VMSZ és a kormányzó Szerb Haladó Párt közötti koalíció sorsa is fontos fordulóponthoz ért, a VMSZ végül – bár megérezte a kilengést – megőrizte a pozícióját.
Gyurkovics Virág
A cikk a Transparency International Magyarország Alapítvány oknyomozó újságírói mentorprogramjának keretében készült.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Prosperitati Alapítvány",
"Fidesz",
"Vajdasági Magyar Szövetség"
] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Transparency International Magyarország Alapítvány",
"Magyar Polgári Szövetség",
"Magyar Remény Mozgalom",
"Demokratske Opozije Srbije",
"Vajdasági Magyar Demokrata Párt",
"Szerb Haladó Párt",
"Magyar Nemzeti Tanács",
"Vajdasági Magyar Közgazdász Társaság",
"Vajdasági Magyar Közösségfejlesztési Központ",
"Magyar Közösségfejlesztő",
"Szerb Demokratikus Ellenzék",
"Magyar Mozgalom",
"Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat Kft.",
"KRÜH Zrt.",
"Nemzeti Kereskedőház",
"Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége",
"Magyar Nemzeti Kereskedőház",
"Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt."
] |
Pávits János egy vita után sajátos eszközökkel, például beintő kézt ábrázoló poszterrel, útlezárásokkal, saját nyomozásokkal indított háborút a település vezetője ellen. Feltárta például a polgármester panziójához épült aszfaltút, vagy egy falupénzből fogadott magánügyvéd ködös sztoriját. Azt mondja, ez a harc nem róla szól, hanem arról, hogy az országban minden hivatal, hatóság és politikus egymást védi, így nincs valódi jogbiztonság. Egy magányos hős csatája, vagy egy, a falu működését ellehetetlenítő ember vagdalkozása, ami Nemesvitán folyik?
"És akkor most nézzenek le a földre, hopp, itt egy érdekes felirat". Sárga esőkabátos útikalauzunk büszkén, komisz mosollyal húzza ki magát a mellékútra fújt betűk mellett állva.
Ez az út pályázati csalásból készült,
olvasható fehérrel a fekete aszfalton.
Pávits János egy Balaton-felvidéki település, Nemesvita lakója már három évtizede, és pár éve háborúban áll a polgármesterrel. Nem is akármilyenben, van itt gigantikus beintő kéztől a saját gyártású újságon, aszfaltra fújt feliraton át a jogászkodós nyomozásig minden. Ő úgy fogalmaz, a már Mikszáth és Móricz által is leírt, de mostanában egyre erősödő urambátyám-rendszer, a vidéki hatalmaskodások ellen szállt harcba.
Szerinte egyébként ennek - mármint, hogy nem félünk egy polgármestertől - alapvetésnek kellene lennie, így kellene működnie a dolognak mindenhol. Azt mondjuk ő is elismeri, hogy annyiból neki könnyebb dolga van, hogy Magyarországhoz és a faluhoz semmi nem köti egzisztenciálisan.
"Már nem is emlékszem, pontosan hogy kezdődött az egész" - mondja, de ez azért nem egészen igaz, legalábbis az életéről szóló sztorit végighallgatva. Pávits ugyanis nem titkolja, hogy sok-sok évvel ezelőtt összeverekedett a mostani polgármester, Csali János apjával. Állítása szerint neki volt igaza, mert a férfi a saját birtokán a gyerekeit fenyegette egy 40 centis késsel. Állítólag. Ezek után nem csoda, hogy miután 2015 februárjában egy időközin az ifjabb Csalit választotta meg a falu, nem kellett sokáig várni, hogy elmérgesedjen a kapcsolatuk.
Az aszfaltútra fújt feliratról, sőt, magáról az útról később lesz szó, most Pávits vezetésével tovább indulunk a falu széléről. Nemesvita összeér Balatonedericcsel, a rögtönzött túrán röpködnek az ismert nevek. "Az ott Szijjártó Péter háza, az meg ott a zenész Ákosé, jóban voltunk, a feleségével kérdezték itt járva a 90-es években, hogy tudunk-e eladó házat".
Eldöcögünk Soma mamagésa normál állapotú és Kertész Ákos író lakhatatlanra romlott háza mellett, távolról látjuk Straub Elek volt Matáv/Telekom-vezér nyaralóját feljebb a hegyoldalban, és letekintünk a falu völgyébe Antall József egykori kabinetfőnökének házára. "Egy időben szerették a pestiek Edericset és Nemesvitát, de ma már ez gazdaságilag halott hely. Nincs munka, nincs turizmus, nincsenek fiatalok, csak a szőlő van, de azt is ki kell vágni egy csomó helyen, nincs, aki művelje" - magyarázza. Még kocsma sincs.
A másik oldal Cikkünkhöz természetesen megkerestük a polgármestert, Csali Jánost is. Csali előbb elmondta a véleményét és a szerinte valós - Pávits verziójától eltérő - jogi helyzetet az ügyekről és Pávits Jánosról, de nem járult hozzá, hogy közöljük azt. Aztán telefonált, hogy meggondolta magát, de csak személyesen nyilatkozna. Végül telefonon is válaszolt a kérdéseinkre. Álláspontjának lényege, hogy Pávits igyekszik ellehetetleníteni őt, de eddig a hatóságok mindenben Csalinak adtak igazat, egyetlen ügyben sem marasztalták el, pedig egy házkutatás során a laptopját is elvitték bevizsgálni. Csali azt mondta, a panziójához vezető utat saját pénzből aszfaltoztatta, és semmilyen kárt nem okozott a falunak, ugyanis az út többi szakasza is műszakilag megfelelő minőségben elkészült. Azt is mondta, hogy a ravatalozó megtervezésére az eredeti tervezőnek nem lett volna joga, mert a papírja szerint középületet nem tervezhetett. Úgyhogy Csali csak az önkormányzat kérésére a lejárt építési engedélyt hosszabbíttatta meg egy másik tervezőt megjelölve. Beszélt arról is, hogy Pávits jogszerűtlenül mérette ki a telket/utat, mert nem volt jelen a mérésen a tulajdonos önkormányzat, így azt a mérést megsemmisítette a hatóság. (Ez tény, ugyanakkor a mérés jogszerűtlensége egyébként nem volt tárgya a birtokvédelmi eljárásnak, amit ennek ismeretében, és ettől függetlenül elvesztett az önkormányzat). Csali azt is mondta, hogy ő a vállalkozásai mellett társadalmi munkában, fizetést nem kérve dolgozik a faluért is, igyekszik minden pályázaton minden lehetőséget megragadni, és a települést fejleszteni. Szerinte Pávits a perekkel, adatigénylésekkel, beadványokkal megbénítja az önkormányzat és az érintett hivatalok működését. Csali az Indexnek azt mondta, becsületsértésért feljelentést tett Pávits ellen.
Aztán megérkezünk Pávits telkeihez. Abszurd látvány a hegyoldalban egy beintő kezet ábrázoló plakáttal, a polgármestert nagy betűkkel ekéző táblával, út közepére benyúló kerítéssel, és közben panorámával a Badacsony jellegzetes hegyére. Ez az a helyszín, ahonnan az egész magánháború indult, hogy aztán egyszemélyes leleplező-tényfeltáró bosszúnyomozással folytatódjon.
Piti jogászkodással és egymás idegesítésével kezdődött. Pávitsnak két telke van egymás mellett a hegyoldalban, a kettő épphogy nem ér össze, mert egy keskeny önkormányzati út megy át köztük. Mindez a falu szélén van, a kis gyalogút pedig meredeken vezet át az erdőn, így azt - szerinte - nem nagyon használja senki. Aztán pár éve Pávits a vaddisznókra hivatkozva körbekerítette ezt a részt, az útra pedig tett egy kilinccsel csukható, de kulccsal nem zárható kaput az akkori önkormányzat engedélyével. Ebbe kötött bele az új polgármester, aki Pávits szerint a telkén is megjelent, hogy nyomást gyakoroljon rá, mert az "új polgármesterrel új rend kezdődik". Pávitsnak ekkor elege lett,
és óriási sziklákat tett egy másik, szintén a telkei mellett menő útra.
Részlet a táblák szövegéből 1. A kerítés Cs. J. polgármester hatalom nélküli hatalomvágyának, kompromisszumkeresés nélküli önkényeskedésének, az általa évtizedek óta áhított státuszra való alkalmatlanságának, a tudás nélküli okoskodásának és nagyképűségének következménye és szimbóluma.
Azt az utat viszont használta az ott nyaraló 4-5 család, ezen autóztak el a házukig, szóval nem örültek neki, de Pávitsot ez nem érdekelte, azt mondta, a polgármester dolga, hogy biztosítsa a közlekedést. És jogilag jelen állás szerint neki van igaza, mert ahová a sziklákat tette, az valójában még az ő telke, csak évtizedeken át nem foglalkozott vele senki, ő sem, hogy útnak használják az emberek. Illetve, ahogy ő fogalmaz: "a huszonnégy éven át polgármester Eke Ferenc megegyezéses politizálásának eredményeként tűrte a közlekedést a területén".
Pávits a sziklás akciója után földmérővel is kimérette, hol van a telekhatár, majd épített egy kerítést. Az önkormányzat ezek után hiába hívott rendőrt, akarta kisajátítani a területet, hiába tett bejelentést az útügyi hatóságnál, a Katasztrófavédelemnél, a megyei kormányhivatalnál, az építési hatóságnál, és hiába kezdeményezett birtokvédelmi eljárást is. A kerítés jelenleg is ott áll, az önkormányzat ügyvédi számlája eddig 1,4 millió forint.
A harc a férfi habitusa miatt egészen szórakoztató fordulatokat vett. Például kitette a kerítésére a nagy, beintő kezet ábrázoló plakátot. Meg a beszólogató táblát. Aztán később pár olyan dokumentum másolatát, ami szerinte azt bizonyítja, hogy a polgármester korrupt, tolvaj, sikkaszt.
Fotó: Ajpek Orsi Pávits János telke a kerítéssel és a figyelemfelhívó táblákkal (Ha elolvasná a feliratot, kattintson!)
Ez utóbbi dokumentumoknak már nincs közük a telekvitához, azok már a harc egy újabb fejezetéhez köthetők.
Pávits ugyanis az első összezördülés után elkezdett utánanézni, hogy a vele immár haragban lévő polgármester vajon hogyan gazdálkodik a közpénzzel. Elkezdte dokumentálni a helyi önkormányzati munkálatokat, végigfényképezte például tavaly nyáron az egyik kis út 15 millió forintos pályázati (állami) pénzből történő felújítását, ami aztán érdekes fordulatot vett: magát az utat csak félig aszfaltozták le a munkások, ám aztán a kanyar után, egy - jogilag már másik úton - folytatták a munkát.
Hogy, hogy nem, ez az utóbbi, nem hivatalosan leaszfaltozott út a polgármester dombtetőn lévő panziójához vezet, ahová így már busszal is lehet vendégeket vinni.
Részlet a táblák szövegéből 2. Sajnos a község választott vezetői és a képviselőtestület a rendőrségi házkutatások, lefoglalások, kihallgatások, egyéb nyomozati cselekmények megindulása előtt sem rendelkezett megfelelő szellemi képességgel és kellő erkölcsiséggel a település ügyeinek intézéséhez.
Pávits kikérte az útfelújítási pályázati iratokat, de azokban sem szerepelt a panzióhoz vezető út. Aztán kapott egy papírt, melyen az áll, hogy a polgármester felesége tulajdonosi hozzájárulást kér az önkormányzattól ahhoz, hogy az utat a saját költségükön leaszfaltozhassa. Pávits szerint több dolog sem stimmel a dokumentummal:
nincs iktatószám, bélyegző, a dátum szerint júliusban készült, a későbbi rendőrség későbbi nyomozása szerint viszont októberben,
az az út nem az önkormányzaté, hanem az államé
amikorra kérte a saját pénzből végzendő munkálatokat Csaliné, akkorra már rég vége volt a felújításnak, aszfaltos lett az út.
Másik ügyben is szerepe volt a hírhedt útnak A furcsán felújított aszfaltút egy másik, a polgármestertől és Nemesvitától független ügyeskedésnek is része. A hvg.hu írta meg tavaly, hogy a Viva Natura Alapítvány és a BG Pálinkaház Kft. konzorciuma "Lesencéktől a Balatonig kisrégiós bringatanya és halászati kultúrpihenő" címmel nyert 324 milliót, ennek részeként erre az útra is kerékpárút táblákat helyeztek ki, és pihenőket ígértek mellé, amelyek a mai napig nem épültek meg. Ebben az ügyben a NAV is vizsgálódik.
Pávits rendőrségi feljelentést tett, majd tovább kutakodott, és újabb, szerinte gyanús ügyeket talált:
egy másik útra úgy kért pénzt az önkormányzat, hogy "leromlott állapotú aszfaltozott útnak" mondta, mert arra lehetett pénzt szerezni, holott egy murvás útról van szó, amit ráadásul nem sokkal azelőtt szintén pályázati pénzből tettek helyre.
amikor Pávits még az útlezárás-ügyben birtokháborításért beperelte magánemberként Csalit, akkor ő az önkormányzat pénzéből fizette az ügyvédet, testületi felhatalmazás nélkül. A birtokháborítási pert egyébként Pávits elvesztette.
az önkormányzat a helyi ravatalozót még 2005-ben megterveztette egy helyi építésszel, Eke Lászlóval, ám sokáig nem épült meg, aztán az új testület "levette" őt a projektről, és ugyanazt a tervet más tervező nevével fogadták el. Igaz, ehhez Pávitsnak nem kellett sokat nyomozni, mert a tervező, Eke László ezt maga kifogásolta egy 2016 végi ülésen, bűncselekménynek nevezve a dolgot, és peren kívüli egyezséget ajánlva (a december 14-i anyag 6-os előterjesztéséről van szó). Pávits igazságügyi szakértői véleményt készíttetett, amely szerint a két terv megegyezik.
Részlet a táblák szövegéből 3. Aki a saját maga okozta konfliktus megoldására, a más véleményen lévő legyőzésére hivatali hatalmát és a falu közpénzét használja fel, az méltatlan a választói bizalomra.
Ezekről Pávits mind külön feljelentést tett a rendőrségen, a rendőrök összevonták, majd elfogultság miatt a Zala Megyei kapitányságra tették át az ügyet. Végül októberben határozatot hoztak: ezek ugyan valóban így történtek, de ezek közül semmi sem bűncselekmény, azaz bűncselekmény hiányában megszüntették az eljárást.
Ami a legnagyobb dolgot, az útfelújítást illeti, a rendőrök arra jutottak, hogy jogtalan előny okozására irányuló szándék nem állapítható meg, és mivel az utat is kifizették (Pávits közérdekű adatigénylése után), jogtalan előny vagy hátrány sem következett be. Egy októberi testületi ülésen elhangzottak szerint egyébként a Magyar Államkincstár visszavont pénzt a falutól ebből a projektből.
Az iratok visszadátumozásáról lényegében azt írta a rendőrség, hogy az csak akkor bűncselekmény, ha ezeket érdemben fel is használják jogtalan előny vagy hátrány okozására, ám itt erről nincs szó.
Az ügyvédi munkadíj ügyében egy egy évvel későbbi önkormányzati testületi döntés segítette ki Csalit - mellesleg az eljárási módot a jegyző írásban kifogásolta is - , erről a 2018. szeptember 13-i dátummal felrakott dokumentumban lehet olvasni.
a ravatalozó ügyét meg azzal az érthetetlen indoklással dobták vissza, hogy "valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek". Miközben a törvény konkrétan kimondja, hogy védendő "az építészeti alkotás és annak terve".
Pávits azt mondja, nem hagyja annyiban a dolgot, mert neki ez csak még jobban megerősítette, hogy
egy polip ellen küzd, amelyben minden összefonódik mindennel, és már az a fő kérdés, hogy kinek mivel hálálja meg Csali a segítséget.
Közben pedig amellett, hogy egyre otthonosabban mozog már a jogi és hivatali eljárásrendben, rengeteg órát tölt el azzal, hogy határozatokat, jogszabályokat böngész, ügyvédekhez jár, a saját eszközeivel is próbál harcolni: amikor a rendőrségre hívták tanúvallomást tenni, mindig hozzátette eskü alatt a mondanivalójához, hogy a polgármester korrupt, tolvaj, csaló.
Minden esetben figyelmeztették, hogy emiatt eljárást indíthatnak ellene."Én meg mondtam, mindenről papírom van, higgyék el, hogy nem fognak feljelenteni". Aztán ugye az említett útra felfújta festékszóróval, hogy pályázati csalásból épült, emellett
a bő 300 fős településen 100 példányban nyomtatja ki és dobja be a postaládákba a saját újságját,
benne a saját álláspontjával, dokumentummásolatokkal. A kérdésre, hogy mit szólnak ehhez a helyiek, azt mondta, elismeri, hogy eleinte sokan nem tudtak azonosulni a nyers stílusával, de szerinte egyre többen fogadják el, amit csinál, és ismerik meg a háborúját a polgármesterrel.
"Egy polgármesternek nincs hatalma, hiába használjuk ezt a kifejezést. Nekünk, embereknek van hatalmunk, településünk, önkormányzatunk, erre kéne rájönnie mindenkinek"
Ebben a sztoriban nem én vagyok a lényeges, hanem hogy ha beleállunk az igazunkba, mi nyerünk. Én beleálltam, nyerni fogok. | [
"BG Pálinkaház Kft.",
"Viva Natura Alapítvány"
] | [
"Magyar Államkincstár",
"Zala Megyei kapitányság"
] |
Egy évvel ezelőtt, 2021 tavaszán értesült róla az Átlátszó, hogy a XII. kerület, Béla király út 3/a szám alatti, 2141 négyzetméteres állami ingatlant Áder János, leköszönő államfőnek építik újjá. 2021 nyarán megszereztük a beruházás építési engedélyét, amelyből kiderültek a villa paraméterei, illetve az is, hogy az ingatlan a Normafa Park történelmi sportterület része, a rajta zajló beruházás pedig nemzetgazdasági szempontból kiemelt ügy. Az építkezés költségét a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság az Átlátszó adatigénylésére adott válaszában 929,1 millió forintban jelölte meg.
A "kiváltságos" státuszt egy 2020 utolsó napjaiban hozott kormányrendelet-módosítás tette lehetővé, annak érdekében, hogy megkönnyítsék vele a beruházás előkészítését és kivitelezését, valamint hogy sajátos – a helyi építési rendeleteknél megengedőbb – beépítési szabályokat alkalmazhassanak az ingatlan újjáépítése során. Nyomozásunk közben többször is megkerestük a Köztársasági Elnöki Hivatalt, hogy erősítsék meg értesüléseinket, de ezt se 2021 októberében, se 2022 februárjában nem tették meg, mondván: "...a lakáshasználati jog iránt hivatalos kérelem benyújtására nem került sor, az államfő erről még nem döntött."
Mi ennek ellenére tovább folytattuk az ügy feltárását, és közadatigényléssel fordultunk az építtető Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz (KEF), hogy megismerjük a beruházás költségeit. Az érdemi adatszolgáltatásra most, 6 hónappal (!) az adatigénylést követően került sor. Azóta az is kiderült, jók voltak az Átlátszó tavalyi értesülései, ezért most – a költségek ismeretében – közöljük csaknem fél éve "fiókban pihenő" írásunkat, amelyből további, eddig ismeretlen részletek is kiderülnek a beruházásról.
A Blikk tavaly nyáron cikket jelentetett meg, mely Angela Merkel, német kancellár leendő nyugdíja kapcsán a 2022 májusában leköszönő magyar köztársasági elnök juttatásaival is foglalkozott. Az írásból kiderült: Áder János volt köztársasági elnökként a mindenkori köztársaság elnöki tiszteletdíj összegével megegyező pénzbeli juttatást kap (kb. bruttó 3,5 millió forint), egykori EP-képviselői munkája után pedig nyugdíjban részesül. Ez utóbbi összege előreláthatólag 430 ezer forint lesz, amely az egykori, négy éven át kapott és havi 8900 eurós (kb. 3,2 millió Ft-os) EP-képviselői fizetése után jár neki.
A lap arról is beszámolt, hogy a leköszönő köztársasági elnököt a törvény szerint megilleti egy állami tulajdonú és fenntartású lakás használata, a lakás üzemeltetési feladatainak ellátásához egy fős személyzet, személyes gépkocsihasználat sofőrrel, valamint legfeljebb háromfős titkárság irodával, gépjárművel. A cikk a köztársasági elnök akkori vagyonnyilatkozatát is szóba hozta, és egy abban szereplő, 2019-ben vásárolt II. kerületi ingatlan kapcsán felvetette: Áder János nem biztos, hogy élni fog a törvény által számára biztosított lakáshasználat jogával.
Az Átlátszó – a Blikk akkori feltételezésével ellentétben – 2021 nyarán arról értesült, hogy a XII. kerületi, Béla király út 3/a szám alatti, 2141 négyzetméteres állami ingatlant építik újjá a leköszönő köztársasági elnök számára.
Beszédes építési engedély
Az Átlátszó megszerezte a Budapest Főváros Kormányhivatala (Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály) által 2021. február 9-én kiadott építési engedélyt is. Az ebben szereplő tartalom illusztris lakó érkezésére és egyedi igényekre utalt. Kiderült belőle ugyanis, hogy a villához szauna, fitneszhelyiség, mosókonyha szennyesledobóval, két beállós gépjárműtároló, személyfelvonó, valamint terasz és tetőkert is kialakításra kerül.
A dokumentumból azt is megtudtuk, hogy a teljes átépítést és felújítást követően a 2141 négyzetméteres telken álló épület nettó alapterülete 637 négyzetméterre változik, amihez hozzáadódik még 178 négyzetméter terasz és tetőkert is.
A hivatalos irat azt is felfedte, hogy az ingatlanhoz kapcsolódó építkezés "A Normafa Park történelmi sportterület megvalósításához szükséges beruházásokkal összefüggő, nemzetgazdasági szempontból kiemelt ügy". Miután a vizsgált beruházás valójában nem kapcsolódik a megjelölt témához, megállapítható: a Kormány így kívánta kiemelni a beruházást a helyi építési szabályozások alól, illetve megkönnyíteni és felgyorsítani az építkezés előkészítését, valamint kivitelezését.
A kormányrendelet sajátos beépítési szabályokat is meghatároz a műemléki környezetben fekvő ingatlan kapcsán: beépíthetőség terén nagyobb (15% helyett 20%), a kötelező, minimális zöldterület esetén pedig alacsonyabb (65% helyett 60%) limitet állít fel a helyi építési szabályozáshoz képest.
Mikor dőlt el valójában, hová költözik a volt államfő?
A Normafa Park történelmi sportterület ügyét szabályozó 2013-as kormányrendeletet egy 2020. december 30-án megjelenő és másnap, Szilveszter napján hatályba lépő kormányrendelet módosította, amely külön paragrafust (4/A. §) is szentelt a szóban forgó ingatlannak. Vagyis ekkor vált a beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt üggyé. A kormányrendelet dátuma tehát azt jelzi, hogy már 2020 végén megkezdődött az ingatlan hasznosításának előkészülete, a beruházás kiemelt üggyé tétele, az átépítés sajátosságai és a beruházás nagyságrendje pedig arra utal, hogy a munkálatok konkrét igény, vagyis a ház leendő lakójának ismeretében történtek.
Mindezek tekintve, bár a KEH 2021-ben küldött válasza – miszerint az államfő még nem döntött az lakáshasználati jog hivatalos kérelmezéséről – megfelelt a valóságnak, az épület hasznosításának célja valójában már 2020 végén eldőlt.
Mennyibe került a beruházás?
Az Átlátszó még 2021 októberében közadatigényléssel fordult a beruházást megrendelő Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz (KEF), hogy megtudja, mely közbeszerzési eljárás és szerződés keretében, illetve milyen költségek mellett rendelték meg a felújítást. A koronavírus-világjárvány okozta veszélyhelyzet miatt a KEF-nek 45+45, azaz 90 nap állt rendelkezésére a válaszadásra, amit ki is használt. A 2022 januárjában érkező válasz azonban kifejezett kérésünk ellenére sem tartalmazta a vizsgált beruházás költségeit, csupán a keretszerződés és annak módosító dokumentumainak elérhetőségét adták meg.
E miatt újabb közadatigénylést kezdeményeztünk az adatok pótlására, amelyre ugyancsak kétszer 45 nap állt a KEF rendelkezésére. A Főigazgatóság ezúttal is élt a hosszabbítás jogával.
Első adatigénylésünket követően – felkészülve a hosszadalmas és nehézkes adatszolgáltatásra – megkértünk egy iparági szakértőt, hogy becsülje meg a beruházás értékének nagyságrendjét. A neve elhallgatását kérő szakember – a Budapest Főváros Kormányhivatala által kibocsátott dokumentumban leírt műszaki tartalmak, valamint az általunk bemutatott fotók alapján 1 milliárd forint körüli összegre tette az építkezés költségeit.
Szakértőnk megjegyezte, hogy a nagyságrendi ár kalkulálásakor figyelembe vette a jelentős mértékű bontási munkálatokat, amelyek nagy pluszköltséggel járnak, illetve az átlagosnál jobb minőségű anyagok felhasználásával számolt, figyelembe véve, milyen céllal, vagyis kinek készült a beruházás. A megadott összeg ugyanakkor elmondása szerint nem tartalmazta a belső kivitelezés (pl. burkolatok, bebútorozás) árát, ahogy a minden bizonnyal kiépítésre kerülő biztonsági rendszer költségeit sem. Ez utóbbi tételek – figyelembe véve az ingatlan méreteit – jelentősen növelhetik a beruházás összköltségét, ami így elérheti akár a 1,5 milliárd forintot is.
A KEF április 28-án megküldött válaszából jelenleg azt tudjuk, hogy "...a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság a vagyonkezelésében lévő ingatlanon végez állagmegóvó, értéknövelő beruházást 929 116 725 forint értékben." Az adatigénylésben kért dokumentumokat (árajánlat, megrendelés) a KEF ugyanakkor nem csatolta a válaszleveléhez, így az sem derül ki egyértelműen, hogy a megküldött ár milyen feladatokra vonatkozik, illetve hogy takarja-e a beruházás teljes összegét.
Közbeszerzésbajnok fővállalkozó
Az építkezés fővállalkozója az elmúlt évek gigaméretű – több tízmilliárd, sőt százmilliárd forintos – állami közbeszerzéseit elnyerő B+N Referencia Zrt. A cég eddigi legnagyobb "fogása" egy 3+1 évre szóló, 300 milliárd forint keretösszegű kórháztakarítási megbízás volt, amit még 2021 elején nyert el. A közbeszerzéseken aratott sikereket az Opten cégadatbázis adatai is tükrözik. Ezek alapján a vállalat 2016-2020 között folyamatosan fejlődött: éves nettó árbevétele 13,7-ről 67,3 milliárd forintra, adózás előtti eredménye pedig 1,5 milliárdról 6,3 milliárd forintra nőtt.
Mint az a hiányosan teljesített közadatigénylésből kiderült, a szóban forgó felújítási projekt a B+N Referencia Zrt. által még 2020 novemberében elnyert, eredetileg összesen 100 milliárd forint keretösszegű közbeszerzés egyik része alá tartozik, amely állami tulajdonú ingatlanok igény szerinti karbantartási, felújítási, javítási és üzemeltetési feladataira szólt.
A cikkünk tárgyát képező Béla király úti ingatlan a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) nyugat-magyarországi ellátási körébe tartozik. Így a projekt annak a közbeszerzésrésznek az egyik eleme, amelybe eredetileg 135 db (99 db budai, 36 db Budapesten kívüli) ingatlan tartozott a szerződéskötéskor. A nettó 223 ezer négyzetméternyi területtel kapcsolatos munkákra mintegy 35 milliárd forint értékben szerződött a B+N Referencia Zrt., de 2021-ben – a pandémia-helyzettel kapcsolatos, előre nem kalkulálható körülmények és kormányzati döntések miatt – módosították a szerződést, és a keretösszeget 52,5 milliárd forintra emelték.
Volt köztársasági elnökök állami ingatlanai
Göncz Árpád, a rendszerváltás utáni első köztársasági elnök 2000-ben köszönt le, második elnöki ciklusa végén. Az egykori államfő a budai Vérhalom téren álló Kocsis-villát kapta meg használatra. A Belügyminisztérium kezelésében lévő, 2873 négyzetméteres telken álló 590 négyzetméteres villát akkor, vagyis 22 évvel ezelőtt 129 millió forintért újíttatták fel.
Mádl Ferenc államfő az első köztársasági elnöki ciklusát követően, 2005-ben távozott a hivatalából. A KEH akkor, vagyis 17 évvel ezelőtt 126 millió forintért vásárolt meg egy 160 négyzetméteres, rózsadombi társasházi lakást, egy garázst és egy tárolót az egykori elnök számára.
Az ugyancsak egy elnöki ciklust szolgáló Sólyom László államfő számára a KEH a Normafa közelében, egy 2018 négyzetméteres telken álló ikerházban vásárolt lakást. A 265 négyzetméteres, 5 szobás, belső liftes házhoz 75 négyzetméteres garázs és 55 négyzetméteres terasz tartozott. Az Országgyűlés a lakás megvásárlására és felújítására 340 millió forintos keretet biztosított, amelyből a KEH 195 millió forintot használt fel 2010-ben, azaz 12 évvel ezelőtt.
Schmitt Pál köztársasági elnök nem töltötte ki ötéves elnöki mandátumát, mert 2 év után, 2012-ben lemondásra kényszerült plágium-ügye miatt. Ennek ellenére, az akkoriban – számára kedvezően – megváltoztatott törvény lehetőségeivel élve, kérelmezte a lakáshasználati jogot, de mielőtt megtalálták volna a számára megfelelő ingatlant, lemondott róla az ország rossz gazdasági helyzetére való hivatkozással.
Áder János köztársasági elnök második ciklusa végén, 2022 májusában köszön le a tisztségéről. Az elnök egy állami tulajdonú 2141 négyzetméteres telken álló, 637 négyzetméteres budai villába költözik, amelyet érkezéséig teljesen újjáépítenek. Az építkezés költségét a KEF az Átlátszó adatigénylésére adott válaszában 929,1 millió forintban jelölte meg.
A szerző felvételei. Drónvideó: Magyar Kétfarkú Kutya Párt. | [
"B+N Referencia Zrt.",
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság"
] | [
"Magyar Kétfarkú Kutya Párt",
"Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály",
"Budapest Főváros Kormányhivatala",
"Köztársasági Elnöki Hivatal"
] |
Július 20-i dátummal újabb háromezer hektár mezőhegyesi szántóföld pályázatairól döntött a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA). Összesen 46 magánszemély és gazdálkodó szervezet bérelheti aranykoronánként és évenként 1250 forintos áron az államtól ezt a területet, amelyet jelenleg még a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. használ.
Mitykó Zsolt, a város független polgármestere lapunknak elmondta: ezzel a jelenlegi formájában megpecsételődött a több mint 400 embernek állandó állást, további 1500-nak több hónapos idénymunkát biztosító cég sorsa. Márciusban hirdették ki a még 2013-ban kiírt, majd a 2014-es választási évre jegelt pályázatok eredményét. Akkor is háromezer hektárnak jelöltek ki új bérlőt. Mivel a Ménesbirtok Zrt. mintegy nyolcezer hektáron gazdálkodik, már csak kétezer hektár maradt, amin termelhet – az is csak akkor, ha meg nem pályáztatják, és ki nem adják haszonbérbe 2017 elejéig.
A lovak megvannak, a Ménesbirtoknak befellegzett
A nyertes pályázóknak kevesebb mint 50 százaléka mezőhegyesi. Számos környékbeli faluból vannak nyertesek – egy részükről úgy látják, messzebb laknak, mint a földtörvényben nevesített 20 kilométer. A nyertesek általuk ismert részéről sokan úgy tartják: inkább a Fideszhez való jó kapcsolatuk, mint a gazdálkodási szakértelmük miatt nyerhettek. A korábbi forduló nyerteseivel már meg is kötötte a szerződést az NFA, annak ellenére, hogy a kiírás törvényességét perben támadta meg a Ménesbirtok Zrt., és még egyetlen vitás kérdésben sem született ítélet.
Az biztos, hogy még ha megmarad is a kétezer hektár, a tejelő szarvasmarha-ágazatot meg kell szüntetni, az ott dolgozókat pedig elbocsátani. Nem lehet fenntartani a vetőmagkukorica-termelést, mert nemcsak a földterület döntő részét veszik el a cégtől, hanem az egyes parcellák elhelyezkedése miatt nem lehet tovább biztosítani a szükséges védőtávolságokat. A vetőmagkukorica-termelés munkaigényes tevékenység, az ott foglalkoztatott emberekre nem lesz szükség a jövőben.
Szintén tönkremegy a mintegy 80 kilométeres öntözőfürt, mivel legnagyobb használója, így gyakorlatilag a fenntartója a Ménesbirtok Zrt. volt. Nemcsak Mezőhegyesen, hanem számos más településen is ellehetetlenül az öntözés. Visszaesik a város helyiadó-bevétele, mivel a legnagyobb adófizető a Ménesbirtok Zrt. Emiatt az önkormányzati intézményekben is alkalmazottaktól kell megválni.
A polgármester attól is tart, hogy meggyengül a helyi közösség kohéziója, kiéleződnek az ellentétek a kevés ember között, aki jól jár a földosztással, és a sok ember között, aki emiatt elveszíti a megélhetését. Mivel a településen gyakorlatilag 120-150 családnak marad jövőképe, elértéktelenednek az ingatlanok, a fiatalok és a képzett emberek nagy veszteséget szenvedve elvándorolnak, helyükre várhatóan mélyszegények költöznek. | [
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet"
] | [
"Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.",
"Ménesbirtok Zrt."
] |
A Csíki Sör mögött álló befektetővel már korábban is együttműködött a magyar állam. Több kormánytag is személyesen járt a székelyföldi üzemben. Semjén Zsolt a múlt héten úgy fogalmazott: a kabinet a jövőben kész állami támogatást nyújtani az Igazi Csíki Sört előállító cégnek, amelynek zűrös tulajdonosi háttere ellen és az egyik tulajdonosához fűződő kétes üzletek miatt Erdélyben többen is kifogást emeltek.
2014 novemberében kezdődött az Igazi Csíki Sör gyártása a csíkszentsimoni keményítő- és szeszgyár helyén épült manufaktúrában. 2016-ban már új üzemet hoztak létre, a termelési kapacitást pedig négyszeresére növelték.
A vállalkozás tulajdonosi körét megvizsgálva az Átlátszó Erdély tényfeltáró portál derítette ki, hogy a társaságot fele-fele arányban birtokolja Lénárd András befektető, valamint egy holland a cég, a Lixid Holding BV.
"A holland cég gyanúsan bejegyzett társaság. Ugyanúgy, ahogy a társtulajdonosai, az angol és a szlovák cég is nagyon gyanús: tömbházlakásba és olyan házba bejegyzett vállalkozások, ahova sok más cég van bejegyezve. Az egyiknek egy szarajevói úriember az adminisztrátora, a másiknak egy ír. Olyan szálak vannak, amelyeknek nem igazán tudunk innen utánajárni. Kérdés, hogy azoknak a háta mögött ki áll, honnan folyik oda a pénz. Miért viszik ki oda adózni a székely sör által megtermelt profitot?" – tette fel a kérdést Egyed Ufó Zoltán újságíró, az Átlátszó Erdély alapítója.
Lénárd Andrásnak nem a sörmanufaktúra az egyetlen vállalkozása, hanem vízerőművekbe is befektetett. Az Úz-völgyi létesítmény nem termelt nyereséget, így négyszeres áron eladta a magyar államnak. Lénárd András emellett Homoródfürdőn is próbálkozott erőműépítéssel, a beruházást azonban egy civil kezdeményezés nyomán leállították.
A helyiek beszámolói szerint Lénárd jó kapcsolatot ápol több RMDSZ-es és anyaországi politikussal is. "Úgy kap engedélyeket a megyei tanácstól, hogy nem szabadott volna őket kiadni. Én nem kapnék ilyen engedélyt soha az életben sehonnan, de ő anélkül, hogy lenne egy telke, anélkül, hogy meglenne minden beleegyezés, hirtelen kap egy építkezési engedélyt. És ezért a megyei tanács utólag is képes harcolni, mikor kiderül, hogy törvénytelen" – tette hozzá Egyed Ufó Zoltán.
A zavaros anyagi hátterű beruházások mellett Lénárd Andrásnak az Amerikai Egyesült Államok hatóságával is meggyűlt a baja. Egy dokumentum tanúsága szerint még a 2000-es évek legelején azért tartóztatták le a vállalkozót, mert Kanadán keresztül prostituáltakat csempészett Amerikába. A tizenötezer dolláros óvadékot későbbi felsége fizette ki, ennek köszönhetően sikerült a tengerentúlt elhagyva visszatérnie Székelyföldre. | [
"Lixid Holding BV."
] | [
"Igazi Csíki Sör",
"Átlátszó Erdély",
"Csíki Sör"
] |
A kormány akár két kézzel is öntheti a közpénzt, hogy segítse a Fidesz EP-kampányát, az Állami Számvevőszék akkor sem járna el, mert csak az országgyűlési választások kampánypénzeit ellenőrizheti. Az NVB pedig azért nem vizsgálja a tájékoztató brüsszelező plakát- és levélkampányt, mert, mint tegnap kiderült, ezt csak a hivatalos kampányidőszak idején teszi.
Nincs kampányidőszak, ezért nem foglalkozik a Nemzeti Választási Bizottság a tájékoztató kormányplakátokkal, szólt tegnap a testület közleménye. Eredetileg a DK fordult az NVB-hez azzal, hogy a kormány nem kampányolhat közpénzből. A reklámhadjárat tényét egyébként Szijjártó Péter és Orbán Viktor is elismerte interjúkban, ehhez képest a választási bizottság ahhoz tartotta magát, hogy a kampány csak 50 nappal a választás előtt kezdődik, azaz április 6-án.
A DK erre az esetre azt mondta, akkor ez nem más, mint milliárdos nagyságrendű tiltott pártfinanszírozás a Fidesznek. Megkérdeztük tehát az Állami Számvevőszéket, tervezi-e vizsgálni a tájékoztató kampányt mint tiltott pártfinanszírozási eszközt.
Az ÁSZ válaszában megismétli először is a sokszor felidézett passzust, hogy előre meghatározott, féléves ellenőrzési terv szerint halad az ellenőrzéseivel. Másrészt a pártok és jelölő szervezetek ellenőrzését végezheti csak el. A közpénzt kapó pártok ellenőrzését pedig kétévente végzi el. De még ez sem minden: "Felhívom a figyelmét továbbá, hogy az európai parlamenti választás kampánypénzeinek tekintetében az Állami Számvevőszéknek nincs ellenőrzési hatásköre. A pártokra, mint jelölő szervezetekre, illetve a kampánypénzek felhasználására vonatkozóan az ÁSZ kizárólag az országgyűlési választások tekintetében végezhet ellenőrzést a vonatkozó törvényi előírások szerint."
Az ÁSZ tehát ezt a választást és kampánypénzeit nem ellenőrizheti, a kormány fék nélkül tolhatja meg a Fidesz EP-kampányát. | [
"Fidesz",
"Állami Számvevőszék"
] | [
"Nemzeti Választási Bizottság"
] |
BKK: Megint egy végkielégítés-botrány?
Budapest - Felmarkolni a végkielégítést, majd folytatni ugyanazt a munkát - ismerős történet a BKV botrányos múltjából. Csakhogy ugyanezt a gyakorlatot most a Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ) és utódja, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) folytatja - tudta meg a Blikk.
Vitézy Dávid, a BKK vezetője szerint az új helyen kevesebb pénzt kapnak majd az átvett dolgozók
A Vitézy Dávid által irányított BKK asszisztált a mostani kifizetésekhez. Hasonló folyamat zajlott Szalainé Szilágyi Eleonóra esetében, aki a BKV-tól 100 milliós végkielégítéssel távozott nyugdíjba, majd nem sokkal később visszament dolgozni a BKV-hoz.
Kísértetiesen hasonló dolog történik most a Budapesti Közlekedési Szövetségnél (BKSZ), amelynek feladatait és egyes dolgozóit átveszi a BKK. Előbb azonban a munkatársaknak még kifizetik a végkielégítéseket. Pedig munkájuk lényegében nem változik, csak munkahelyük neve, mivel a BKK voltaképp a BKSZ jogutódjává válik.
- A BKK korábban többször kijelentette, hogy kész a BKSZ munkatársainak többségét munkaügyi jogutódlás keretei között átvenni. Levélben kértük Vitézy Dávid vezérigazgatót annak pontosítására, hogy a munkavállalókat mikor és milyen keretek között tudja a BKK Zrt. átvenni. Ez a leginkább költségtakarékos megoldás lett volna. Nem kaptunk írásos választ - olvasható a BKSZ taggyűlési iratában. Így a dolgozókat végkielégítéssel bocsátották el. Azokat is, akik Vitézy alatt folytatják a munkát.
- Azért választottuk ezt a megoldást, mert a BKSZ dolgozóit mi kevesebb pénzért foglalkoztatjuk. Ha jogutódlással alkalmazzuk tovább őket, megmaradt volna a korábbi fizetésük, így évi 12 millióval kerültek volna többe. A végkielégítés még még mindig olcsóbb. Épp ezért nem is vállalta mindenki a munkát az új körülmények között - közölte a Blikk-kel Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója. Azt azonban nem tudta megmondani, mennyi végkielégítést fizettek ki összesen. Hiába vártunk választ a Főpolgármesteri Hivataltól is.
- Ha egy cégnek alakilag lezárták a tevékenységét, jár a végkielégítés a dolgozóknak. Tartalmilag ugyanakkor megkérdőjelezhető, mert ugyanazt a tevékenységet ugyanazok a személyek folytatják tovább a másik cégnél. Az új helyen új munkaszerződést kell kötni, akár megváltozott feltételekkel - értelmezte a furcsa helyzetet dr. Kamarás Péter jogász a Blikknek.
V. J. Z. | [
"Budapesti Közlekedési Központ",
"Budapesti Közlekedési Szövetség"
] | [
"BKK Zrt.",
"Főpolgármesteri Hivatal"
] |
Több gyanúsítottja is van az Alstom-ügynek
Jövő áprilisig meghosszabbította a Legfőbb Ügyészség a 4-es metró ügyének nyomozását – írja a Magyar Idők a Központi Nyomozó Főügyészség közlésére hivatkozva. A metrókocsik beszerzésével összefüggésben 2011-ben vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt indult nyomozás idén szeptember 16-án került a főügyészség hatáskörébe, és a korábban december 3-ig megállapított nyomozási határidőt hosszabbította meg a Legfőbb Ügyészség.
A lap úgy tudja: már több gyanúsítottat is számon tart a nyomozó hatóság a vizsgálatban, de azt, hogy pontosan kikről van szó, a nyomozás érdekeire hivatkozva a Központi Nyomozó Főügyészség nem közölte. Az ügyben vizsgálat azután indult, miután a Fidesz 2010-es választási győzelmét követően az Állami Számvevőszék megvizsgálta a 4-es metró beruházását és a járműbeszerzéseket. A számvevőszék jelentése szerint a beruházással a magyar államot és a fővárosi önkormányzatot jelentős vagyoni hátrány érte. Akkor hűtlen kezelés miatt az új városvezetés és a számvevőszék is feljelentést tett. Azóta az is kiderült, hogy az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala eddig négy Alstom-vezetőt vádolt meg azzal, hogy 2006 januárja és 2007 októbere között bűnszervezet tagjaként összesen 2,3 millió eurónyi összeget juttattak a BKV tisztviselőinek, illetve az üzlet megkötésében közreműködő ügynököknek, hogy befolyásolják a Budapesti Közlekedési Vállalatot a francia társaság metrószerelvényeinek megvásárlása érdekében.
Ebben az ügyben bukkant fel idén egy Medgyessy Péter volt miniszterelnökhöz köthető szál. A volt kormányfő családi cégéhez két részletben összesen több mint 597 ezer euró – jelenlegi árfolyamon mintegy 180 millió forint – áramlott a korrupciós botrányba keveredett francia Alstomtól. A pénz nagy része Medgyessy felesége, Csaplár Katalin magánbankszámláján landolt, annak ellenére, hogy az egykori miniszterelnök korábban az Indexnek úgy nyilatkozott: "a díj a cég árbevétele volt, amely után adózott és az összeg kilenc ember több éves munkájának ellenértéke". Erről a Magyar Idők megkérdezte Medgyessy Pétert, aki azt állította, hogy nem hallgatták meg a hatóságok az Alstom metrókocsik beszerzése ügyében indított nyomozás kapcsán, és az ügyet vizsgáló, a Fővárosi Közgyűlésnek beszámoló bizottság sem idézte be.
Forrás: Magyar Idők/PS | [
"BKV"
] | [
"Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala",
"Legfőbb Ügyészség",
"Budapesti Közlekedési Vállalat",
"Magyar Idők/PS",
"Magyar Idők",
"Fővárosi Közgyűlés",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Állami Számvevőszék"
] |
Demszky ment, de jön a hatalmas botrány? + Videó
• FKF-botrány: minden idők egyik legsötétebb ügye lehet
• Hagyóék az FKF-ből is tízmilliókat talicskáztak ki? + Videó
• FKF-botrány: 70 millió került vissza a városházi politikusokhoz? + Videó Demszky Gábor "közpénzből" újította fel horvátországi nyaralójának tetőszerkezetét – ezt állítja a Célpont birtokába került hangfelvételen a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. egyik vezető beosztású munkatársa. A férfi kijelenti: a felújítást a fővárosi cég egyik alvállalkozója végezte, miután egyik munkájukat a közbeszerzési eljárást semmibe véve 30 millióval túlszámlázták. Állítólag a faanyagot is az FKF biztosította, Bielek Péter vezérigazgató szerint azonban nem történt ilyen.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Tekintse meg a HírTV összeállítását A piaci ár másfélszereséért beszerzett kukásautók ügyében hűtlen kezelés gyanújával lassan egy éve folyik a nyomozás, a Fővárosi Közterület-fenntartónál azonban nem ez az egyetlen korrupciógyanús ügylet. Ezt a Célpont birtokába került hangfelvétel is alátámasztja. Ezen a vállalat egyik vezető beosztású munkatársa arról beszél, hogy az FKF 1992 óta ugyanattól a cégtől, az Octopus Kft.-től vásárolja a sót és a szóróanyagot, amely a vezérigazgató-helyetteshez, illetve a feleségéhez, az FKF beszerzési igazgatójához köthető. A fővárosban a hóeltakarításnak is megvolt a "menetrendje".
Demszky-kör
"Egyszer találkoztunk a VIP-lista problematikájával, amikor valaki, egy ügyes rádióamatőr a mi rádióforgalmazásunkat kitette az internetre, és akkor ott hirtelen mindenki nagyon megijedt. (...) És ráadásul itt nyílt kommunikáció folyt, tehát ez is hajmeresztő, nevekkel, címekkel mentek ezek a különböző feladatok, hogy te figyelj, most kanyarodjál már arra. Volt az ilyen kör, meg a Demszky-kör, Hagyó-kör" – hangzik el a felvételen.
A városvezetők egyéb "pluszjuttatásban" is részesültek. A férfi azt állítja, hogy az Ecseri úti főporta felújítását is túlszámlázta a PMG Kft. 30 millióval. Állítólag ennyibe került Demszky horvátországi nyaralójának teljes tetőszerkezet-cseréje, ahol ugyancsak a fővárosi kft. emberei dolgoztak. A hangfelvételen az FKF munkatársa arról is beszél, Bielek Péter vezérigazgató utasítását hajtotta végre, amikor kiengedett 10 köbméternyi fát ellenőrzés nélkül a telepről. Ez is Demszky nyaralójához kellett.
Mégis mehet az utánfutó
"Valamikor tavaly májusban vagy június elején volt egy olyan kérés az irányomba, különösebb indoklás nélkül, de a kérő személyre hivatkozva, a Demszkyre hivatkozva, hogy lenne két utánfutó bent a telephelyünkön, amit ki kellene engedni az őrségnek. (...) A vezérigazgató úr ezt utasításba adja nekem, hogy itt van két, és én nem firtathatom, hogy mi van azon, azok most kimehetnek, akkor nekem ezt az utasítást végre kell hajtani. (...) Nagy mennyiségű feldolgozott faanyagok meg egyéb dolgok voltak, és volt is belőle probléma, mert mire az első utánfutó már nekilendült, addigra még az őrhöz nem jutott el a parancs. Ő megállította a szállítmányt, és majdnemhogy ellenőrizni akarta, mire aztán nagy nehezen kiderült, hogy ez mégiscsak tovább mehet" – hallható a Célpont birtokába került hangfelvételen.
Az elmúlt három és fél év alatt egyetlenegy alkalommal nem adtam konkrét utasítást, hogy melyik teherautó mikor, honnan, hova jöjjön, hova menjen – mondta el a HírTV megkeresésére Bielek Péter. Hát az lett volna nagyon feltűnő, ha én ezt megteszem – tette hozzá az FKF vezérigazgatója.
A közterület-fenntartó vezérigazgatója tagadja, hogy tudott volna a munkatársa által elmondottakról. Az adriai nyaraló "közpénzes felújításának" körülményeiről a HírTV szerette volna megkérdezni Demszky Gábor távozó főpolgármestert is, azonban őt nem érték el.
(HírTV) | [
"Fővárosi Közterület-fenntartó"
] | [
"Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt.",
"PMG Kft.",
"Octopus Kft."
] |
2010. május 26., szerda 18:32
A másodfokú bíróság ezzel - az ügyészségi fellebbezésnek helyt adva - megváltoztatta a Budai Központi Kerületi Bíróság elsőfokú végzését, amely Horváth Éva és Lelovics Ottó személyét illetően korábban házi őrizetet rendelt el. A Fővárosi Bíróság egyúttal helyben hagyta Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes előzetes letartóztatását - tette hozzá a szóvivő.Az előzetes letartóztatást egy hónapra rendelték el, a szükséges intézkedéseket már megtették - mondta Fazekas Géza.A BRFK korábbi tájékoztatása szerint Hagyó Miklóst azzal gyanúsítják, hogy közvetlenül vagy közvetítőin - H. Éván, L. Ottón és H. Ivánon - keresztül utasításokat adott a BKV vagyongazdálkodási kötelezettséggel rendelkező egyes vezetőinek, hogy a közlekedési vállalat számára szükségtelen szerződéseket kössenek.A Budai Központi Kerületi Bíróság május 17-én helyezte előzetes letartóztatásba a BKV-ügyben meggyanúsított Hagyó Miklós volt szocialista országgyűlési képviselőt és főpolgármester-helyettest. Az elsőfokú bíróság aznap döntött Horváth Éva és Lelovics Ottó házi őrizetbe helyezéséről is.A Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője a múlt héten azt közölte az MTI-vel, hogy a hűtlen kezelés bűntette miatt a BKV-val összefüggésben indult nyomozást a BRFK a Fővárosi Főügyészséghez tette át, mert az ügyben "olyan korrupciós bűncselekmény gyanúja merült fel, amelynek a nyomozását a büntetőeljárási törvény szerint kizárólag az ügyészség végezheti".Miután a nyomozást áttették a Fővárosi Főügyészséghez, a Legfőbb Ügyészség múlt csütörtökön úgy döntött, hogy az ügyészi nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség hatáskörébe utalja. Fazekas Géza hangsúlyozta, hogy a főügyészség a további nyomozást a BRFK-val együttműködve folytatja.Az MTI úgy tudja: a büntetőeljárási törvénynek arra a passzusára hivatkozva került át a BKV-ügy nyomozása az ügyészségre, amely kimondja, hogy kizárólag az ügyészség jogosult nyomozni a vezető beosztású vagy a fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott más hivatalos személy által elkövetett vesztegetés miatt. | [
"BKV"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Legfőbb Ügyészség",
"Budai Központi Kerületi Bíróság",
"Fővárosi Bíróság",
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
A szombati Magyar Nemzet számolt be arról, hogy állítólag hatalmas, bizonytalan eredetű vagyonra tett szert egy vezető szocialista politikus. A lap információi szerint az érintett egy országgyűlési képviselő lehet, aki évek óta több száz millió forintot parkoltat egy külföldön vezetett bankszámlán. A szóban forgó összeg feltehetően nincs arányban a honatya bevallott jövedelmi helyzetével, ezért vélhetően összeegyeztethetetlen az eddigi vagyonnyilatkozataival is, ami komoly bűncselekmények gyanúját is felvetheti. Az MSZP nem indít belső vizsgálatot.
A Fidesz belső vizsgálatot vár
A Fidesz belső vizsgálat elrendelését várja el az MSZP elnökétől. A nagyobbik kormánypárt kommunikációs igazgatója szombat délután reagált a Magyar Nemzet cikkére. Mint mondta, Mesterházy Attilának tisztáznia kell, hogy valóban tett-e szert pénzre egy vezető szocialista politikus. Kocsis Máté emlékeztetett arra, hogy pénteken járt le az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatának leadási határideje.
Bizonytalan eredetű vagyon egy szocialistánál? facebook
embed http://mno.hu/videok/91549 <iframe id="videoplayer_91549" src="http://video.mno.hu/embed/91549" style="width:686px; height:500px"></iframe>
– Szeretnénk Mesterházy Attilát arra kérni, hogy járjon utána annak, hogy ezek a feltételezések, lapinformációk egyáltalán igazak-e, helytállóak-e. Ha nem, akkor egyértelműen és visszavonhatatlanul cáfolja meg őket, ha pedig van igazságtartalmuk, akkor mondja meg, ki az érintettje ennek az ügynek, mert a közvéleménynek ezt tudnia kell – szögezte le Kocsis Máté.
Az MSZP azt közölte, hogy nem indít belső vizsgálatot. A Hír TV-nek Józsa István frakcióvezető-helyettes úgy fogalmazott, hogy "sajtóhírekre nem indítunk semmit, a bűnüldözés a bűnüldöző szerveknek a dolga". Arra a kérdésre, hogy a vizsgálat elmaradásának az-e az oka, hogy nem kíváncsiak a vélhetően tisztességtelen eredetű vagyonra, csak annyit válaszolt, hogy ez az ügyészség dolga.
HIller István állítása szerint csak a Hír TV riporterétől értesült az egyik vezető szocialista politikus állítólagos vagyonosodásáról. Az MSZP-s képviselő az ügyet nem akarta kommentálni, csak annyit mondott, hogy szerinte a parlament honlapján elérhető vagyonnyilatkozatokból minden képviselő anyagi helyzete ellenőrizhető. | [
"MSZP"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Hír TV"
] |
Vesztegetéssel gyanúsítja a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség egy-egy közalkalmazottját, egy régóta Magyarországon működő multinacionális cég egyik tisztségviselőjét, valamint két debreceni vállalkozás vezetőjét - erősítette meg lapunk értesülését Horváczy Emese, az NNI szóvivője.
Az ügyben még 2004 júliusában indult nyomozás. Hivatalosan meg nem erősített értesülésünk szerint kevéssel a nyílt eljárás megindítása előtt a katonai titkosszolgálatok figyeltek fel a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség egy-egy közalkalmazottjára, akik rendszeresen találkoztak az egyik évek óta Magyarországon is működő multinacionális cég képviselőjével. Az eddigi nyomozás eredményeire hivatkozva a rendőrség lapunkkal azt közölte, hogy e találkozók alkalmával a két közalkalmazott olyan információkat szolgáltatott ki a multinacionális cég vezető munkatársának, amelyek segítségével a társaság könnyedén megnyerhette a HM és a honvédség laktanyafelújításokkal összefüggésben kiírt közbeszerzési pályázatait.
A cég és a közalkalmazottak láthatóan hosszú távra tervezték korrupt kapcsolatukat. Erre utal, hogy ügyleteikbe színleg bevontak két debreceni alvállalkozót is. Ők - némi részesedés ellenében - segítettek azt a látszatot kelteni, hogy a multinacionális cég által elnyert munkák egy részét ténylegesen ők végezték el.
A korrupcióval gyanúsított közalkalmazottakat a rendőrség által meg nem nevezett multinacionális cég részben különféle háztartási cikkekkel és telefonokkal fizette ki (egyikük lakásában teljes egészében a cég szerelte fel a konyhát), emellett a megvesztegetett közalkalmazottak a beruházások nettó értékének egy meghatározott részét is kérték a kiszolgáltatott információkért.
Az NNI az ügyben érintett valamennyi gyanúsítottal szemben vádemelési javaslatot nyújtott be az ügyészségre. | [
"Honvédelmi Minisztérium",
"Magyar Honvédség"
] | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
Több tízmilliós jutalmat kaptak az ügyvezetők annál a közszolgáltatást végző debreceni cégnél, amely idén januártól csaknem 20 százalékkal megemelte a lakossági szemétszállítás díját. A szocialisták azt követelik, hogy a prémiumot fizessék vissza.
A Magyar Szocialista Párt debreceni szervezete megdöbbent azon, hogy a cívisvásorban közszolgáltatást végző, részben önkormányzati tulajdonú A.K.S.D. Kft.-nél tízmilliós jutalmakat kaptak a vezetők, ami az MSZP szerint különösen annak a fényében fölháborító, hogy idén január elsejétől a lakossági szemétszállítás díja drasztikus mértékben, csaknem 20 százalékkal emelkedett.
Az ügy Debrecenben már egy hónappal ezelőtt politikai vihart kavart. A szocialisták úgy vélték, hogy a cég és a városvezetés is okolható az ármelésért, míg a Fidesz frakcióvezetője szerint az A.K.S.D. Kósa Lajos polgármester közbenjárására 4 százalékkal mérsékelte az eredeti ajánlatban szereplő árat.
Ma azért került ismét felszínre az ügy, mert kiderült, hogy a cégnél az ügyvezetők több mint tízmillió forint prémiumot kaptak. Ezzel kapcsolatban Szathmári Károly, az MSZP debreceni elnöke közleményt adott ki, amelyben így fogalmaz: "Különösen megdöbbentő és morálisan elfogadhatatlan a brutális díjemelések árnyékában (a tavalyihoz képest közel 20%) egyáltalán prémiumokról beszélni, és ilyen kirívóan magas mértékben. Megítélésünk szerint ez legalább annyira elfogadhatatlan, mintha valaki szándékosan különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést követ el." Az elnök hozzátette: az országban helyesen önmérsékletre "utasították" a közpénzből fizetett vezetőket és visszafizettették velük a prémiumokat, ezért Debrecenben egyetlen, a közvélemény előtt elfogadható megoldás maradt, az, hogy a kedvezményezettek mondjanak le a prémiumokról. | [
"A.K.S.D. Kft."
] | [
"Magyar Szocialista Párt"
] |
Kiderült, hogy kikhez vándoroltak Leisztinger Tamás agrárcégének földjei. Ángyán József szerint a hazai földpiac liberalizációjára készülhettek az árverezéssel.
Ángyán József professzor és szakértői csapata elkészítette a Komárom-Esztergom megye állami földjeinek értékesítését feldolgozó anyagát, amelyből kiderül az is, hogy milyen érdekkörökhöz kerültek az egykor kifejezetten a baloldalhoz köthető üzletember, Leisztinger Tamás cégének földjei.
Komárom-Esztergom megyében 7800 hektárnyi földet írtak ki árverésre 2015 őszén, ezek jelentős részén, 4200 hektáron a Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozó Komáromi Mezőgazdasági Zrt dolgozott. Leisztinger agrárcége azonban az állami földpályázatok, és az azt követő árverések után terület nélkül maradt.
"Az ezt megelőző időszakban lezajlott haszonbérleti pályázatokon nem nyerhettünk egy hektár földterületet sem, és az állami földek értékesítésével végleg eldőlt: a cég saját használatú szántóföldek nélkül marad 130 munkavállalóval, 1200 tejelő tehén és szaporulata, összesen mintegy 2400 db-os állatállománnyal" – írják honlapjukon. Azóta a cég "lovat váltott", zöldmezős beruházással feldolgozót építettek, itt mozzarellát gyártanak, amelynek nagy részét Olaszországban adják el. Tehát nem fektették teljesen két vállra a céget, de ahogy az újabb Ángyán-jelentésből is kiderült, a földet kihúzták alóluk.
A korábban még a Fideszben politizáló Ángyán már évek óta dolgozik azon, hogy az általa még államtitkárként meghirdetett "Földet a gazdáknak" program megvalósulásának visszásságait bemutassa. Megyénként dolgozzák fel a földértékesítés eredményeit, már az adatok 90 százalékát feltérképezték, februárra a teljes anyaggal végeznek a tervek szerint. Komárom-Esztergom megye az értékesített 6800 hektárral, a földterületet tekintve a középmezőnybe tartozik.
A megyében az árverésre kiírt 7800 hektárból 6800 hektár földterület kelt el. Ez összesen ugyan 110 nyertes árverezőhöz került, ám 67%-át, mintegy 4600 hektárt nem a kormánypropagandában szereplő kis és közepes családi gazdaságok szerezték meg, hanem 46 licitáló révén mindössze 22 nagy "érdekeltség" – állapítják meg a jelentést készítő szakértők. A dolog hasonlóan működött már megyékben is. A tanulmány megállapítása szerint a Leisztinger-féle Komáromi Mezőgazdasági Zrt. esetében a cél az lehetett, hogy a "nem baráti cég" által használt földeket a pályázat révén más tulajdonoshoz juttassanak azzal a céllal, hogy az később a bérleti díjat megemelve a "nem baráti" földhasználókat kiszorítsák. Mindeközben a baráti cégek pedig többnyire a használatukban levő földeket is megvásárolhatták.
A megyében a legnagyobb nyertes a Gyermelyi-csoport, ők az elárverezett földekből 642 hektárt vásárolhattak meg, illetve az üzleti köreikhez tartozók is 365 hektárhoz juthattak. A dolgozat szerint Hernádi Zsolt üzleti érdekköréhez tartozó Szilágyi György 253 hektárt vásárolt, illetve a szintén Hernádihoz közel álló esztergomi fideszes képviselő, Sasvári Viktor is 183 hektár földhöz jutott. 155 hektárhoz jutott Gottwald Sándor, szállodatulajdonos-borász, valamint a budai hegyvidéken élő egyetemi tanár, nagyvállalati tanácsadó Reszegi László is nyert az árverésen 154 hektár földet.
A falvakon élő gazdálkodók alig nyertek a kiírt földekből, Ángyánék összesítése szerint Mocsán, Dágon, Nagyigmándon 300-600 hektárt "külsősök" vittek, míg például Tata jól jött ki az árverésekből, az itt élők a kiírt földekből 943 hektárt szerezhettek meg.
Ángyán szerint főként befektetési céllal vásároltak olcsón földeket a kormányhoz lojális körök, átlagosan 2 millió forintért hektáronként. "Várakozásaik szerint ugyanis a földforgalmi törvény ellen megindult EU kötelezettségszegési eljárásnak a hazai földpiac liberalizációja és ezzel a magyar és európai földárak kiegyenlítődése lesz a következménye. Így az európai mércével potom pénzért megszerzett állami földek piacra dobása belátható időn belül megsokszorozhatja a földvásárlásra fordított, befektetett tőkét, vagy monopolhelyzetet teremthet a befektető számára a felértékelődő, stratégiai, nemzetbiztonsági jelentőségű élelmiszerpiacon. Vélhetően ebben a megyében is e két szempont lehetett a legfőbb mozgatórugója az állami földek privatizációjának" – vonják le a következtetést a dolgozat készítői. | [
"Komáromi Mezőgazdasági Zrt."
] | [
"Komáromi Mezőgazdasági Zrt"
] |
Ki kell adnia a Centrum Parkoló Rendszer Kft.-nek a parkolási díjakból származó bevételek és kiadások adatait - szól a Pesti Központi Kerületi Bíróság csütörtöki, nem jogerős ítélete. A kft.-nek 15 napon belül kell közölnie a Látkép Egyesülettel, hogy 2007-ben és 2008-ban a bevételekből mennyit fordított személyi kiadásokra és mennyi jutott a fővárosi önkormányzatoknak.
A bíróság kötelezte a céget arra is, hogy adja ki a 2008-at megelőző öt év egymillió forint feletti kifizetéseinek adatait. Fónyiné Kazareczki Andrea bíró az indoklásban elmondta: a kft., amely közfeladatot lát el, közérdekű adatok kiadását tagadta meg. Egy gazdasági szervezetnek, ha önkormányzattal vagy másik, önkormányzati feladatot ellátó szervezettel szerződik, számítania kell arra, hogy a feladattal kapcsolatos adatokról a nyilvánosság előtt számadással tartozik - tette hozzá.
A Centrum Parkoló Rendszer Kft. képviselője ezúttal sem jelent meg a tárgyaláson. Baltay Levente, az egyesület jogi képviselője az MTI-nek elmondta: a szervezet másodszor fordult bírósághoz, miután nem kapta meg a kért adatokat a parkolási cégtől. Emlékeztetett: egy korábbi pert - ugyancsak nem jogerősen - az egyesület már megnyert a kft.-vel szemben. Az ebben született ítélet arra kötelezi a társaságot, hogy a 2000 és 2006 közötti időszak bevételi és kiadási adatait közölje az egyesülettel.
Az ügyvéd arra számít, hogy az alperes kft. fellebbezést nyújt be, de bízik benne, hogy a budapesti polgárok rövidesen megtudhatják, mire fordítják a parkolóautomatákba bedobott forintokat. | [
"Centrum Parkoló Rendszer Kft."
] | [
"Pesti Központi Kerületi Bíróság",
"Látkép Egyesület"
] |
Bár egy londoni cég vizsgálata alapján áprilisban a zavaros pénzügyek miatt menesztették a Sorstalanság producerét, Barbalics Pétert, a Magyar Mozgókép Kuratórium június 11-én közzétett féloldalas vizsgálata utólag mindent rendben talált. Az MDF-elnök sógorát név szerint nem is említő közlemény a lázadozó producerek kérdéseire sem adott választ. Az ügyben érintettek közül egyedül Koltai Lajos rendező sofőrje nyilatkozott az Indexnek.
A színészek rosszul néznek ki, Köves Gyuri is megnyúlt, így a koncentrációstábor-történetből kimaradhat az a pár hónap, ami Barbalics Péter producer miatt a forgatásból is kimaradt.
Egy hónapos vizsgálódás után a Magyar Mozgókép Közalapítvány Kuratóriuma féloldalas közleményben jelentette be: elfogadta a Sorstalanság című film számviteli beszámolóját. A 730 milliós állami támogatás sorsáról szóló vizsgálat összefoglalója meg sem említi az április közepén leváltott producer, Barbalics Péter nevét. Mint ismeretes, a film forgatása csak egy hónapja indult újra, miután a pénzügyi zavarok miatt hónapokig szüneteltetni kellett a felvételeket. Az Index megpróbálta megkérdezni a közalapítvány vezetőit, hogy ha valójában minden rendben volt a produkció menedzselésével, akkor miért kellett őt meneszteni, az MMK elnöke és munkatársai azonban többszöri megkeresésünkre is elérhetetlenek voltak.
MDF-es sors Barbalics Péter tisztázatlan szerepe miatt az EP-választás hajrájában Dávid Ibolyát, az MDF elnökét is támadások érték a Magyar Nemzet valamint a polgári körök honlapján. A jobboldali orgánumokban a "70-30-as", antikorrupciós kampányt idézve tettek említést az exproducer vitatott pénzügyi tevékenységéről. Barbalics Péter az MDF-es pártelnök sógora. A Sorstalanság pénzügyeit vizsgáló Magyar Mozgókép Közalapítvány főtitkára, Tóth Erzsébet pedig az MTV Kuratórium MDF által delegált tagja, Bakó Lajos felesége.
Bár a Magyar Mozgókép Közalapítvány a Sorstalanság körül kirobbant finanszírozási botrány után bejelentette, hogy pénzügyi átvilágítást végez majd a közel egymilliárdos állami támogatásban részesített produkciónál, a pénteken kiadott rövid vizsgálati összefoglaló azonban a részletek említése nélkül azt közli, hogy az ellenőrzési és elszámoltatási csoport mindent rendben talált az átutalások felhasználásánál.
A közalapítvány vizsgálata név szerint nem is említi a pénzügyi nehézségek miatt menesztett Barbalics Pétert. A féloldalas közleményben csupán az exproducer cége szerepel: "produkció megvalósításához nyújtott 920 millió Ft támogatásból a Magic Media Rt. számára átutalt 730 millió Ft támogatás pénzügyi elszámoltatása megtörtént". Az MMK Kuratóriuma által szignált összefoglaló a továbbiakban leszögezi, hogy a Barbalics-cég "a támogatás felhasználását bizonylatokkal, illetve számlákkal igazolta", az MMK pedig "a beszámolót számviteli vonatkozásban elfogadta". Az egy hónapot igénybevevő átvilágítás ellenére a közalapítvány szerint augusztus 31.-ig felkért szakmai ellenőrök, független könyvvizsgáló bevonásával folytatják a támogatás felhasználásának szakmai ellenőrzését, valamint az eredeti, de különösen a koprodukciós szerződések értékelését.
A produkció
Koltai Lajos rendező a nap folyamán nem tud reagálni az MMK előzetes vizsgálati eredményére, hiszen ahogy az Index a rendező sofőrjétől megtudta, "egész nap Börgöndön ül egy füstös mozdonyban és forgat". Míg Koltai a hétfői, piliscsabai forgatáson tartott sajtótájékoztatón is "nem tiszta vezető ember"-ként jellemezte Barbalicsot, a vizsgálat szerint "számviteli vonatkozásban" elfogadható az előző producer munkája.
Miután a produkciót másfél hónapja a londoni székhelyű Film Finance Ltd. már átvizsgálta és 200 millió forintos indokolatlan hiányt talált a költségvetésben, jelentette ki először a rendező, hogy "mélységesen csalódott" a producerben. Barbalics Pétert ekkor menesztették tisztjéből, és Hámori András kanadai producer és az Magyar Mozgókép kft. kirendelt produkciós vezetője, Sík Endre vette át az irányítást.
Tekintse meg képeinket!
Sík Endrének, akit az Index a másik forgatási helyszínen, a Székesfehérvár melletti hómezőn kapott telefonvégre, nem áll szándékában értékelni az MMK vizsgálati eredményét.
Hámori András jelenleg elérhetetlen, a hétfői sajtótájékoztatón viszont anélkül nyilatkozott a film jelenlegi finanszírozási helyzetéről, hogy konkrét számokat említett volna a már vele folytatott tárgyalások után ténylegessé vált koprodukciós partnerek, az angol RenegadeFilms és a német Euroarts támogatási arányáról. Hámori annyit még elárult, hogy új befektetőkre is szüksége van a produkciónak, illetve, hogy négy-öt, köztük két magyar bankot is bevontak a kölcsönök felvétele és fedezetvállalása céljából. A költségvetés változatlanul 2,7 milliárd forint.
A hétfői sajtótájékoztatón a szűkszavúan előadott anyagi helyzetnél nagyobb hangsúlyt fektettek a film főszereplője, az eddig titokban tartott 13 éves Nagy Marcell bemutatására. Marcell a kérdésekre válaszolva elmondta, hogy megviselte a többhónapos kényszerszünet, de élvezi a forgatást. A készítők szerint ezzel az egész stáb így van.
A producerek
A Sorstalanságnak ítélt állami pénzekkel kapcsolatban két hete a Magyar Producerek Szövetségének hat vezetője is kérdéseket intézett az MMK-hoz. A producerek Cannes-i tapasztalatai szerint ugyanis a filmről szivárgó zavaros hírek már a koprodukciós vállalkozásokat is veszélyeztetik. A szövetség vezetői nyílt levélben és sajtótájékoztatón sürgették a közalapítványt, hogy tisztázza, valójában mekkora költségvetéssel tervezik megvalósítani a produkciót, milyen alapokból finanszírozták a hazai filmtámogatások sokszorosát kitevő keretet, milyen feltételekkel kötöttek szerződést az új producerrel, és kik a film külföldi támogatói.
A pénteki sajtóközleményben megválaszolatlan kérdések miatt megkerestük az MMK vezetőit, ám többszöri próbálkozásunk ellenére Tóth Erzsébetet és munkatársait nem sikerült elérni. | [
"Magyar Mozgókép Közalapítvány",
"Magic Media Rt."
] | [
"MTV Kuratórium",
"Magyar Nemzet",
"Film Finance Ltd.",
"Magyar Mozgókép Kuratórium",
"MMK Kuratórium",
"Magyar Mozgókép Közalapítvány Kuratóriuma",
"Magyar Producerek Szövetsége"
] |
A Hajozas.hu számolt be arról, hogy a Magyar Honvédség két darab vitorlás hajót tervez beszerezni a Balatonra. A lap a honvédség közbeszerzési dokumentuma alapján azt írja: két olyan vitorlásra van szüksége a honvédségnek, amelyek legalább hatszemélyesek, és benzinüzemű, négyütemű motor hajtja őket.
A hajók a tervek szerint a Magyar Honvédség Rekreációs, Kiképzési és Konferencia Központjának balatonakarattyai telephelyére kerülnek.
A közbeszerzési dokumentum szerint további feltételek a vitorlásoknál:
4 db fekvőhely kárpitozott fekvőhelyekkel
oldalfalak szőnyegborítással
mahagóni beépítéssel, kétkomponensű lakkrendszerrel kezelve
jobb és bal oldali rozsdamentes beülős farkorlát lakkozott mahagóni betéttel
FRISSÍTÉS: A lap idő közben talált egy április felvételt amelyen a Magyar Honvédség Rekreációs Kiképzési Központ ezredes parancsnoka Piros Ottó nyilatkozza, hogy 2db “Balaton 25" típusú vitorláshajót fog vásárolni a Magyar Honvédség. Ennek a hajótípusnak a forgalmazó oldalán megtalálható az alapára, ami: 27.813 euró, azaz 8.7 millió forint, írják. Képek a hajóról a Hajozas.hu oldalon. | [
"Magyar Honvédség"
] | [
"Magyar Honvédség Rekreációs Kiképzési Központ",
"Magyar Honvédség Rekreációs, Kiképzési és Konferencia Központ"
] |
Ötvenmillió forintot meghaladó hűtlen kezeléssel és a számviteli fegyelem megsértésével gyanúsítják W. Gyulát, a Pécsi Egyházmegye volt gazdasági igazgatóját. A férfit kedden rabosították, de nem vették őrizetbe.
Kihallgatta és rabosította W. Gyulát a rendőrség, értesült a Dunántúli Napló. A lap értesülései szerint W.-t hűtlen kezeléssel gyanúsítják. A Pécsi Egyházmegye volt gazdasági igazgatóját nem vették őrizetbe, egyelőre szabad lábon védekezhet.
A Dunántúli Napló értesülései szerint a délelőtt 11-kor véget ért kihallgatás után W.-t szabályosan rabosították, ujjlenyomatot vettek tőle és lefényképezték.
Fenyvesi Csaba, a gyanúsított védője megerősítette a lap értesüléseit. Tájékoztatása szerint védencét 50 millió forintot meghaladó hűtlen kezeléssel és a számviteli fegyelem megsértésével gyanúsítják.
W. Gyula tagadta a vádakat, de együttműködő volt. Fenyvesi szerint most már megkapták a szakértői véleményeket, azok áttanulmányozása után részletes védekező iratot, önvallomást készítenek.
Nem kizárt, hogy az ügynek további gyanúsítottjai is lehetnek. | [
"Pécsi Egyházmegye"
] | [
"Dunántúli Napló"
] |
Az Országos Taxis Szövetség (OTSZ) a főpolgármesterhez írt levelében arra kéri Tarlós Istvánt, hogy járjon közbe a helyzet "normalizálása" érdekében.
A szövetség MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében ismerteti: a főváros közterületein a taxiállomások létesítéséről, használatának és üzemeltetésének rendjéről szóló rendelet, valamint a BA és a Fővárosi Taxiállomásokat Üzemeltető Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. között 2006-ban létrejött Üzemeltetési Megállapodás értelmében a BA-nak biztosítania kell a megfelelő utas-kiszállási pontokat azoknak az utassal érkező taxi-szolgáltatóknak is, akik nem tartoznak az általa pályázati úton kiválasztottak körébe, a rendelésre hívott taxi-szolgáltatók részére pedig a megfelelő utasfelvételi pontokat.
A BA azonban a szövetség szerint különböző ürügyekkel jogszabályi kötelezettségének 2010. december 1-jétől nem tesz eleget. Egyebek között meggátolja a rendelésre hívott taxi-szolgáltatók részére a behajtást az érkezési szintre - állítja a szövetség. A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy éppen Magyarország soros uniós elnöksége idején a Budapest Airport Zrt. "kénye-kedve miatt" az ide érkező diplomaták, üzletemberek, és nem utolsósorban a légi közlekedést igénybe vevő utasok közül azok, akik rendelt taxival kívánják sietve elhagyni a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőteret, arra kényszerülnek, hogy "építési területen, sárban, piszokban gyermekekkel, bőröndökkel átgázolva közelítsék meg a korábbi helyükről lényegesen távolabbra, és nehezebben megközelíthető helyre az indulási szintre áthelyezett utas felvételi pontokat".
Az 1-es terminálon az utasokkal érkező taxikat megállási (utas kiszállás) lehetőség híján arra kényszeríti a szolgálatot teljesítő rendőr, hogy addig körözzön a taxi, míg felszabadul egy hely az 1-2 perces megállásra, vagy tegye ki a taxis az utasát a fizetős parkolóban (710 forintért), és onnan gyalogoljanak a csomagokkal az utasok az épületbe - áll a közleményben.
Az Országos Taxis Szövetség ezért Budapest Főpolgármesterénél tiltakozik az áldatlan állapotok miatt, arra kérve Tarlós Istvánt, hogy haladéktalanul intézkedjen a helyzet normalizálása érdekében. Az Országos Taxis Szövetség korábban hiába fordult a kérdésben a Budapest Airport Zrt.-hez, illetve kereste meg a Gazdasági Versenyhivatalt, érdemi intézkedés nem történt - jegyzik meg.
Az Országos Taxis Szövetség állásfoglalása szerint a Budapest Airport Zrt. tevékenysége súlyosan sérti a versenysemlegességet, a vállalkozási jog gyakorlását, valamint a napi több száz, egyéb taxi-társasággal utazni kívánó utas érdekeit is. A szövetség közölte, hogy a Gazdasági Versenyhivatalhoz előterjesztett álláspontja szerint a Budapest Airport Zrt. azzal, hogy a piaci versenyt korlátozóan előnyös helyzetbe helyezte a 2010. év december hó 7. napja óta vele szerződéses kapcsolatban álló Főtaxi Autóközlekedési és Szolgáltató Zrt.-t a többi taxi-szolgáltató kárára, csak a saját bevételeinek növelését tartja szem előtt. A Főtaxi évente 250-300 millió forint jutalék fizetésére kötelezett a szerződés aláírásával, melyből Budapest egy fillért sem lát - húzza alá a szövetség. Az MTI megkereste a BA-t a kérdésben, a cég későbbre ígért reagálást.
Hardy Mihály, a BA vállalati kapcsolatok igazgatója az MTI érdeklődésére hétfőn azt közölte: "valótlan" a taxis szövetség állítása, hogy a Budapestre érkező utasok a ferihegyi 2-es terminálon "építési területen, sárban, piszokban" átgázolva közelíthetik meg az utas felvételi pontokat. A közleményben hangsúlyozza: az utasok az indulási szint járdáján, "teljesen normális körülmények között szállhatnak be az előrendelt taxik számára kijelölt pontokon", és ha szükséges, akkor ezt fotókkal is tudja bizonyítani a BA.
Hozzáfűzi: a Budapest Airport által üzemeltett ferihegyi 2-es terminálon már a végéhez közeledik az új épület, a SkyCourt (Égi Udvar) felépítése, átadása, ennek részeként felújítják, felfestik és kialakítják a végleges közúti előteret. Ezek a munkák – a téli időjárástól függően – január végéig tartanak. Az igazgató kiemeli azt is, hogy az 1-es terminálon lévő rendelt taxi droszt ugyancsak szabadon megközelíthető, azt az Országos Taxis Szövetség tagjai is igénybe vehetik.
A BA szerint a taxival érkező utasok kiszállításának eddig sem volt akadálya, mivel ahogy minden más autósnak, úgy az összes taxisnak is akadálytalan lehetősége nyílt az utasok kiszállítására az indulási oldalon, természetesen a közlekedési szabályok betartásával. Hardy Mihály hangsúlyozza, hogy a BA "az érvényes szerződéseknek megfelelően jár el a repülőtéri taxis szolgáltatás kérdésében, amelynél az első számú szempont az utasok gyors, kényelmes és biztonságos földi kiszolgálása". | [
"Főtaxi",
"Budapest Airport Zrt."
] | [
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Fővárosi Taxiállomásokat Üzemeltető Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.",
"Országos Taxis Szövetség",
"Főtaxi Autóközlekedési és Szolgáltató Zrt."
] |
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) bekérte a jegyzőkönyvet a Semmelweis Egyetem egy héttel ezelőtti szenátusi üléséről, amelyen Schmitt Pál köztársasági elnök doktori címének visszavonásáról döntöttek – erősítette meg az MTI értesülését csütörtökön a tárca.
Kiemelték, hogy a minisztériumnak a jelenleg hatályos 2005. évi felsőoktatási törvény szerint joga volt bekérni a szenátusi jegyzőkönyvet; ebben nincs semmi rendkívüli. Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy a tárca álláspontja szerint jogszerűen járt-e el az egyetem szenátusa, azt írták: a Nefmi nem indított törvényességi felülvizsgálatot az egyetemi határozattal kapcsolatban, ezért jogi kérdésekben nem foglal állást.
Tulassay Tivadar, az egyetem rektora az intézmény szenátusának múlt csütörtöki ülését követő sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a szenátus 33 igen és 4 nem szavazattal döntött az államfő 1992-ben megszerzett úgynevezett kisdoktori címének visszavonásáról, mert az egykori értekezés nem felelt meg a szakmai, etikai kritériumoknak.
A rektor - aki 2003 óta vezeti a Semmelweis Egyetemet - vasárnap az intézmény honlapján jelentette be: lemond posztjáról. Indoklásként kifejtette: az elmúlt napok egyetemi testületi döntései vitathatatlanul az ő személyéhez kötődnek, s érezhetővé vált a személye iránti bizalomvesztés a felügyelő hatóságnál.
Schmitt Pál köztársasági elnök hétfőn az Országgyűlésben, napirend előtti felszólalásában jelentette be lemondását. Ezt megelőzően viszont azt közölte, hogy fellebbez a Semmelweis Egyetem szenátusának döntése ellen, amellyel a testület megvonta doktori címét. Az egyetem eljárását etikátlannak és jogszerűtlennek nevezve úgy vélte, oklevelét csak a bíróság vonhatta volna vissza.
Hétfőn Balázs Ervin, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) elnöke azt közölte, jogszerűen járt el a Semmelweis Egyetem, kedden pedig az egyetem 117 professzora kinyilvánította: kiáll a szenátus döntése mellett. Szerdán a 127 tagtársaságot tömörítő Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) közölte: meggyőződésük, hogy az egyetemi testületek és a rektor tettei "jogosak és szükségesek voltak a magyar tudományosság hitelességének és a Semmelweis Egyetem hírnevének a megőrzéséhez és megvédelmezéséhez". | [
"Nemzeti Erőforrás Minisztérium"
] | [
"Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság",
"Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége",
"Semmelweis Egyetem"
] |
"Több forrásunk is megerősítette: a múlt héten a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) presszionálta a BKV vezérigazgatóját, hogy minél hamarabb vegye majd át a Modulo csuklós buszokat" – írtuk kedden a jegybankelnök unokatestvérének érdekeltségébe tartozó cégnél készülő, a közlekedési társaság által kifogásolt járművekről. A tárca korábban nem válaszolt kérdéseinkre, cikkünk megjelenése után viszont már állították: nem gyakoroltak nyomást a BKV-ra. Azt viszont nem tagadták, hogy volt egyeztetés a tárca és a cég között a kifogásolt buszok átvételéről. A szaktárca leszögezte, hogy a csuklós buszoknak tavaly óta van típusengedélye – arról viszont már nem ejtett szót az NGM, hogy a BKV szerint a gyártó továbbra sem adja át a típus teljes műszaki dokumentációját.
Cikkünkben írtunk arról is: az NGM államtitkára, Lepsényi István korábban tagja volt a Modulo-buszokat gyártó IEAG felügyelő-bizottságának, miközben most kormányzati tisztségviselőként befolyása van a hazai buszgyártás állami támogatására. Korábbi cége nyerte el a Volánbusz nettó 15 milliárdos tenderét. Az államtitkár összeférhetetlenségére vonatkozó kérdéseinkre korábban nem reagált a tárca, utóbb viszont annyit közöltek: az államtitkár és a Volánbusz esetében semmilyen összeférhetetlenség nem áll fenn. | [
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Volánbusz",
"BKV"
] | [] |
Csak két évet kapott a korrupcióval vádolt NAV-os alezredes
Két év börtönre ítélte első fokon a Fővárosi Törvényszék azt a volt NAV-os bűnügyi osztályvezetőt, aki a vád szerint kenőpénzért elintézte a vagyonosabb adósoknak, hogy ne induljon büntetőeljárás velük szemben. Tizenhét társából három felfüggesztett börtönt kapott, a többieket, köztük a milliárdos áfacsalással összefüggésbe hozott, jelenleg is szökésben lévő F. Attilát pedig felmentették.
Az vád szerint az alezredes a központi adatbázisból választotta ki azokat, akik nagyobb vagyonnal rendelkeztek, és büntetőeljárás megindítása esetén akár előzetes letartóztatásba is kerülhettek volna. A Fővárosi Törvényszék Mikó Gergely vezette tanácsa pénteken kihirdetett ítéletének indoklása szerint azonban a Budapesti Nyomozó Ügyészség nem tárt a bírói tanács elé olyan bizonyítékokat, melyek alapján a vádlottak felelőssége megállapítható lett volna, ezért a tizennyolc vádlott többségét bizonyítottság hiányában felmentették.
Két évvel megúszta a NAV-os osztályvezető
Bűnösnek a NAV korábbi bűnügyi osztályvezetőjét, T. Zoltán alezredest, az elsőrendű vádlottat minősített adattal visszaélés, négyrendbeli hivatali vesztegetés elfogadása és hivatali visszaélés miatt mondta ki első fokon a Fővárosi Törvényszék. A másodrendű vádlottat, aki az ügyfelekkel tartotta a kapcsolatot hivatali vesztegetés elfogadásában, befolyással üzérkedésben és hivatali visszaélésben találták bűnösnek, halmazati büntetésül két év börtönt kapott, ennek végrehajtását azonban négy év próbaidőre felfüggesztették. Rajtuk kívül még két vádlott kapott két év felfüggesztett börtönbüntetést. A bíróság a többi vádlottat felmentette a vesztegetés miatt emelt vád alól. A felmentést minden esetben a bizonyítékok hiánya eredményezte. A további tizenhárom vádlottal szemben több vádpontban emeltek vádat, többnyire azért, mert egyes nyomozások vagy büntetőeljárások során közvetítőkön keresztül az elsőrendű vádlotthoz fordultak információért vagy segítségért, amelyért cserébe anyagi ellenszolgáltatást kínáltak vagy nyújtottak. A bíróság által megállapított történeti tényállás minden pontban eltért a vádirati tényállástól – hangsúlyozta a Mikó Gergely.
Szinte semmilyen bizonyíték nem volt az ügyészség kezében
Az ügyben eljáró bírói tanács feladatát nehezítette, hogy egy kivételével a vádlottak nem tettek vallomást, az ügyészség pedig "rendkívül szűk körben ajánlott fel bizonyítékokat", szinte kizárólag lehallgatási anyagokat. A bíróság felhívta a figyelmet arra, hogy a vádlottak bűnösségét az ügyésznek kell bizonyítania, a bíróság hivatalból nem köteles beszerezni azokat a bizonyítékokat, amelyek a bűnösségre mutatnak. Az eljáró bíró azt is elmondta, hogy a nyomozó hatóság nem törvényesen jutott a feljelentés után folytatott titkos információgyűjtés (telefon- és helyiséglehallgatás, illetve helyiségek titkos átkutatása) anyagához, amelyet ezért a bíróság nem vett figyelembe bizonyítékként. Portálunk megkérdezte az egyik felmentett vádlott védőjét, Dezső Antalt arról, hogy ilyen súlyú ügyben hogyan születhettek ennyire enyhe, főképp felmentő ítéletek. Mint azt az ügyvéd a PestiSrácok.hu-nak kifejtette:
"Amit mindenképpen érdemes megemlíteni, a hatóság kizárólag a titkos információgyűjtésre és a titkos adatszerzésre támaszkodott, és nem szerzett be olyan bizonyítékokat, amik megállhatták volna a helyüket. Miután nem szabályosan szerezték be ezeket a bizonyítékokat, magyarán a lehallgatás nagy része nem volt szabályos és nem lehetett figyelembe venni, nem maradt semmilyen más bizonyíték. Ez egy jó tanulság arra, hogy a nyomozó hatóságnak mindig, minden körülmények között maradéktalanul be kell tartania a büntetőeljárás szabályait.
Dezső Antal álláspontja szerint a nyomozó hatóság tévedése másodfokon sem lesz orvosolható, hangsúlyozva, hogy emellett nagyon sok eljárásjogi hibát is elkövetett az ügyészség.
Mivel az elítélt négy vádlott, illetve az ügyész is fellebbezést jelentett be, a büntetőper a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.
Fotó: alfahir.hu | [
"Fővárosi Törvényszék"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Budapesti Nyomozó Ügyészség"
] |
Szerda délelőtt gyanúsítottként hallgatták ki a Postabank két egykori könyvvizsgálóját, köztük a Prudentia könyvvizsgáló cég munkatársát - tudta meg rendőrségi forrásból az [origo]. A tisztviselőket visszaéléssel gyanúsítják.
Az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságán szerdán gyanúsítottként hallgatták ki a Prudentia Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. könyvvizsgáló cég egyik alkalmazottját a Postabank ügyben indított büntetőeljárásban - értesült az MTI. Rajta kívül az [origo] információi szerint még egy, meg nem nevezett könyvelőt hallgattak még ki.
A Postabank volt könyvvizsgálói elleni eljárás lényege, hogy a bank 1994-98 közötti éves auditálását készítő cégek a pénzintézet éves pénzügyi jelentéseinek hitelesítésével megtévesztették a tulajdonosokat, s ezért őket is felelősség terheli a bank eladósodásáért. A gyanú szerint a menedzsment a könyvvizsgálókkal összejátszva közösen tévesztette meg az igazgató tanács külsős tagjait és a tulajdonosokat is - írta korábban a Népszabadság. A Postabank konszolidációja 158 milliárd forintjába került az adófizetőknek.
A Postabank könyvelését a kérdéses időszakban a Deloitte & Touche, az Arthur Andersen, valamint a Prudentia végezte. Az ORFK azonban most nem a cégeket, hanem egykori alkalmazottaikat gyanúsítja.
Az ügy kapcsán polgári perben mintegy 170 milliárd forint kártérítést követel a magyar állam a korábbi nagytulajdonosokkal együtt a Postabank 1994-1998 között tevékenykedő három könyvvizsgáló cégétől, a Deloitte and Touche Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft.-től, az Arthur Andersen Adó- és Vezetési Tanácsadó Kft.-től, valamint a Prudentia Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft.-től. Az MTI szerint a Postabank ügyében folyó nyomozást a Legfőbb Ügyészség a közelmúltban három hónappal, november 3-ig meghosszabbította.
Meggyanúsítják a Postabank könyvvizsgálóit | [
"Arthur Andersen",
"Prudentia Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft.",
"Deloitte & Touche",
"Postabank"
] | [
"Deloitte and Touche Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft.",
"ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága",
"Legfőbb Ügyészség",
"Arthur Andersen Adó- és Vezetési Tanácsadó Kft."
] |
Ügyvédkedhet Rogán Antal kedvenc jogásza, a svájci luxuslakása és ködös belvárosi találkozói révén elhíresült Kertész Balázs. A jogász megszüntette az eddigi összeférhetetlenséget: az ügyvezetést átadta a tanácsadó cégében.
Nagyon messzire azért nem került Kertésztől a Monavis Consulting Kft. Tavaly december 10-i szerződéssel az eddigi társtulajdonos, Fürstner József fogorvos üzletrészét is megvásárolta, így Kertész lett a cég egyedüli tulajdonosa. A vételárról mindössze annyi szerepel a cégbíróságra benyújtott szerződésben, hogy "kölcsönösen kialkudott", és hogy január közepéig kellett kifizetni.
Az ügyvezetői poszton december 20-án Cseley Klára Gizella váltotta Kertészt. Cseley az olajtárolással foglalkozó Opal Szolgáltató Zrt.-ben Kertész kézbesítési megbízottja. A milliárdos forgalmú cégben Kertész igazgatósági tag, és svájci lakcímmel szerepel. Ez az a cím, amelyen található zugi luxuslakást az Átlátszó mutatta be.
A Monavis címe azé az ingatlané, amelyben az Index által dokumentált titokzatos találkozók zajlottak. Az Aulich utcai 245 négyzetméteres lakás az önkormányzaté volt. 2011-ben az akkor Rogán vezette kerület 44 millió forintért adta el az ingatlant Fürstnernek, aki később 50 milliós értékben apportálta az addig Kertész tulajdonában lévő és mindössze 500 ezer forint törzstőkéjű Monavisba. Ezzel azonban csak 10 százalékos tulajdonra sikerült szert tennie – derült ki az Index riportjából.
A tulajdoni arányok tekintetében is szűkszavúak a cégbíróságra most benyújtott papírok, amelyek szerint Kertésznek "1 darab üzletrésze" volt, ezt adta el társának.
Az indexes cikk után felmerült, Kertész a jogszabályi előírások szerint nem is tevékenykedhetne ügyvédként, mert céges összefonódásai összeférhetetlenek. Az ügyvédi kamara arról tájékoztatta az Indexet, hogy Kertész megszüntette az összeférhetetlenséget.
Rádi Antónia | [
"Monavis Consulting Kft."
] | [
"Opal Szolgáltató Zrt."
] |
8,2 milliárd forintost szerződést kötött az előző kormányzati ciklusban, az azóta megszűnt Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az oroszok egyik jól ismert lobbistájának tartott Klaus Mangolddal – kereste elő az ITM szerződései közül a Momentum politikusa.
"6 746 875 HUF/óra Mr. Oroszországnak (...) A vele kötött 8,2 milliárdos tanácsadói szerződés az időszak 152 munkanapjával és 8 órás munkanappal számolva 6 746 875 forintos óradíjat / 53 975 000 forintos napidíjat takar"
– számolta ki Tompos Márton, az azóta megszűnt ITM szerződéséből, hogy mennyit keresett óránként a fél évnél valamivel hosszabb időre – 2021. december 22. és 2022. július 31. közötti időszakra – szóló szerződésből Klaus Mangold. Az ITM még tavaly decemberben szerződött a német üzletemberrel "tanácsadói tevékenység ellátására", egyezségük pedig pont a napokban, július 31-én jár majd le.
Klaus Mangold neve akkor vált ismertté, mikor kiderült, hogy az ő magángépén érkezett Magyarországra a Günther Oettinger akkori energetikáért felelős uniós biztos, hogy Paks ügyében tárgyaljon a kormánnyal. A Direkt36 egy korábbi oknyomozása szerint pedig Mangoldnak meghatározó szerepe volt abban is, hogy a paksi projekt elfogadhatóvá váljon az Európai Unió és a nyugati üzleti körök számára, a lap szerint Mangold jó viszonyt ápol Günther Oettingerrel, aki az Európai Bizottság energetikai biztosa volt 2014 őszéig.
A Momentum politikusa most a nyolc milliárdos szerződés tükrében feltette a kérdést, ezek után ki hiszi el a kormánynak, "hogy tényleg azért nincs pénz az államkasszában, és azért kell megszorításokat bevezetni, mert háború van...!" | [
"Innovációs és Technológiai Minisztérium"
] | [
"Európai Bizottság",
"Európai Unió"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.