text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
Megduplázták a támogatást, ezzel az utóbbi évek egyik legdrágább történelmi filmes produkciója lett így az 1242 – A Nyugat kapujában.
További 1 milliárd 232 millió forint támogatást szavazott meg decemberben a Nemzeti Filmintézet a 1242 – A Nyugat kapujában című tatárjárásról szóló filmnek – írta meg a filmhu. A Soós Péter rendezésében készülő alkotásnak már tavaly áprilisban is odaítéltek 1 milliárd 268 millió forintot, így ezzel gyakorlatilag megduplázták a támogatás összegét.
A 2,5 milliárdos állami támogatás meghaladja a nemrég bemutatott Aranybulla-sorozat (692 millió forint), a Semmelweis (2,26 milliárd forint) és a Hadik (2,36 milliárd forint) gyártási támogatását is, de még mindig olcsóbb, mint 10,5 milliárddal megtámogatott Hunyadi-sorozat vagy a 4,5 milliárdos támogatásból megvalósuló Petőfi-film.
Mivel a mongol sereg és az esztergomi várvédők csatájáról szóló film, amelyben eredetileg a szexuális zaklatás miatt beperelt Kevin Spacey játszotta volna a főgonosz szerepét, már november óta forog, szokatlan, hogy ilyen mértékű többlettámogatást kapott.
A film producere, Sipos Kornél a filmhu-nak a háborúval, az elszálló energia- és benzinárakkal, a kata megszűnésével, valamint a forint romlásával indokolta a plusztámogatás szükségességét, a magyar–mongol–ausztrál–angol koprodukció nemzetközi szereplői ugyanis dollárban kapják a fizetésüket. A film összköltségvetése a külföldi partnerek hozzájárulásával együtt 10 millió dollár, azaz több mint 3,5 milliárd forint. | [
"Nemzeti Filmintézet"
] | [] |
Valótlan állításokkal próbálta eltitkolni az egyik vezetőjét érintő negatív információkat a Pécsi Egyházmegye. A pécsi Egyházfórum tavaly ősszel írta meg, hogy egy vatikáni vizsgálat miatt szexuális visszaélések gyanújával mentették fel a püspökség gazdasági igazgatója. A több hivatalban lévő főpapot is érintő ügyben az egyházmegye sajtóközleményben tagadta, hogy volt ilyen vizsgálat. Szerdán Wolf Gyula bírósági tárgyalásán kiderült, mégis volt vizsgálat.
Letagadta a pécsi püspökség, hogy 2010-ben a Szentszék nyomására távolították el állásából 20 éves munkaviszony után az egyházmegye gazdasági igazgatóját. Az akkor még Mayer Mihály püspök által vezetett egyházmegye félrevezető híradásával próbálta eltussolni a kellemetlen ügyet, amely később a hazai katolikus egyház eddigi legnagyobb botrányához, és a püspök lemondásához vezetett.
A Wildmann János nevével fémjelzett pécsi Egyházfórum folyóirat tavaly ősszel jelentette be, hogy tudomásuk szerint felmentették a püspökség két vezető beosztású alkalmazottját, a gazdasági igazgatót és a püspöki iroda vezetőjét. "Az elmúlt évben a Szentszék gazdasági és szexuális visszaélések gyanúja miatt folytatott vizsgálatot a püspökség vezetése ellen. Wolf Gyula, gazdasági igazgató menesztése minden bizonnyal ennek a vizsgálatnak az eredménye".
Wildmann azt is elárulta, hogy egy vizsgálatot már ő is kezdeményezett, de azt még Ternyák Csaba érseknek sikerült megtorpedóznia. "Az Egyházfórum folyóirat főszerkesztőjeként még 2006-ban fordultam Ternyák Csaba érsekhez, hogy a vatikáni Papi Kongregáció titkáraként kérjen vizsgálatot a pécsi egyházmegye vezetősége ellen felmerült vádakkal kapcsolatban, amelyek között gazdasági és szexuális visszaélések, többek közt egy pedofilia gyanújába került pap ügyének eltussolása is szerepelt. Ternyák érsek a kérésnek nem tett eleget, viszont tájékoztatta a pécsi püspökség érintett vezetőit a hozzá érkezett levélről és a levélíró személyéről."
Az Egyházfórum állításaira reagálva adott ki MTI-közleményt a pécsi püspökség. Ebben azt állították, hogy a "Szentszék nem folytat és nem folytatott vizsgálatot az Egyházmegye vezetése ellen, így a felmentés sem lehetett a vizsgálat következménye", Wolfot saját kérésére "egészségi állapota miatt" mentették fel.
A püspökség számára az ügy szerdán vett újabb kellemetlen fordulatot. Wolf Gyula ugyanis felmentése miatt – katolikus papként az országban eddig példátlan módon – munkaügyi pert indított korábbi munkáltatója, a katolikus egyház ellen. A bama.hu tudósítása szerint a korábban bruttó 470 ezer forintos keresettel rendelkező Wolf Gyula azt kérte, a bíróság állapítsa meg munkaviszonya megszüntetésének jogellenes voltát, valamint kártérítést is követel volt munkaadójától, munkaviszonyának helyreállítását ellenben nem kérte.
A tárgyaláson előkerült az a levél is, amely Wolf kirúgásához vezetett. A német nyelvű irat 2010 júliusában érkezett Rómából, és arra utasította Mayer püspököt, hogy minden tisztségéből mentse fel Wolfot, mert a feladatok ellátására alkalmatlan. | [
"Pécsi Egyházmegye"
] | [
"Papi Kongregáció"
] |
Simicska Lajos után egy újabb példát találtunk arra, hogy az ország leggazdagabb emberei sem restek a saját vagyonukhoz viszonyítva teljesen eltörpülő összegű vissza nem térítendő állami támogatásra pályázni. Ugyanis a Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által kiírt Kisfaludy-pályázaton a Wildex Kft. is nyert 7 millió forintot egy lovászpatonai szálláshely fejlesztésére. A veszprém megyei településen található a Heiter major, ahol a Wildex Kft. hat szobás vadászháza nyújt pihenést a fáradt vendégeknek.
A Wildex Kft. tulajdonosa az Agroprodukt Zrt. (a Pápai Állami Gazdaság jogutódja) volt, de 2019-ben eladta a teljes üzletrészét. Az új tulajdonos pedig a Heiter Major Kft. lett. A Mádl István milliárdos üzletemberhez tartozó Agroprodukt cégcsoport 5 vállalata - köztük a Wildex is - 2017 júniusában csatlakozott a Bonafarm csoporthoz, ami pedig Csányi Sándor OTP-vezér agráros cégbirodalma.
Az Agroprodukt szerteágazó tevékenységei közé tartozik a vendéglátás (lovászpatonai Heiter major) és a gyümölcstermesztés is: 80 hektár gyümölcsössel rendelkezik, amelyben alma, körte és szilva terem - olvasható a Bonafarm oldalán.
A Wildex azonban ma már újra Mádl Istvánhoz köthető, hiszen ő az egyik tulajdonosa a Heiter Major Kft.-nek. Mádl István változatlanul igazgatótanácsi tag az Agroprodukt Zrt.-ben Csányi Attilával együtt, aki a bankvezér fia és a Bonafarm vezérigazgatója.
A befolyásos üzletemberekhez hasonlóan Mádl István is szereti a vadászatot: a Heiter vadásztársaság az Agroprodukt Zrt. pápai címére van bejelentve. A 2002-ben fideszes támogatással Bakonyszűcs polgármesterének is megválasztott Mádl 2014-ben az Országos Magyar Vadászkamara Veszprém megyei szervezetétől Nimród érem kitüntetést is kapott a Heiter vadásztársaság képviseletében.
A 7 millió forintos állami támogatást elnyerő lovászpatonai szálláshelynek azonban más érdekes tulajdonosa is van, hiszen a 2019-ben alapított és vagyonkezelés mellett vadgazdálkodással is foglalkozó Heiter Major Kft.-ben tulajdonos Andreas Wolfgang Treichl is, aki szintén bankvezér volt, csak éppen az osztrák Erste Group élén állt 2020 elejéig, amikor az Erste Alapítvány élére ment át. Decemberben pedig arról is beszélt, hogy nem akar osztrák pénzügyminiszter lenni, mert az elmúlt 22 évben hozzászokott, hogy nincs főnöke.
Lapunk írta meg, hogy lesz bőven dolguk az MTÜ által kiírt Kisfaludy-pályázatok szerencsés nyerteseinek, hiszen például a pénz felhasználásáról záróbeszámolót kell készíteniük, a számlákat is meg kell őrízniük és a fejlesztésről fotókat kell küldeniük az MTÜ-nek.
A kormányzati turisztikai ügynökség vezérigazgatója, Guller Zoltán jelentette be, hogy lezárult a Kisfaludy-program magán- és egyéb szálláshelyek fejlesztését célzó pályázata; a másfél hónapos időszakban több mint 16 ezer vidéki szálláshely pályázott, közülük 13 471 szálláshely kaphat augusztusban szobánként egymillió forint vissza nem térítendő támogatást, összesen mintegy 45 milliárd forintot a kormánytól. A szerencsés nyertesek között volt Simicska Lajos, a Fidesz volt pénztárnoka, és több fideszes parlamenti képviselő is. | [
"Heiter major",
"Agroprodukt Zrt.",
"Wildex Kft."
] | [
"Pápai Állami Gazdaság",
"Országos Magyar Vadászkamara",
"Erste Group",
"Erste Alapítvány",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] |
Csak addig folytathatja a BRFK a BKV-ügyek nyomozását, amíg Hagyó Miklóst vesztegetéssel is meg nem gyanúsítják az általa állítólag nokiás dobozokban átvett milliók miatt. A vezető beosztású személyek vesztegetési ügyeiben ugyanis kizárólag az ügyészség jogosult eljárni. A kérdés az, hol folytatódik a szövevényes ügy nyomozása.
A BRFK szombaton hivatalosan is bejelentette: kezdeményezi a Fővárosi Főügyészségnél Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes, Lelovics Ottó kommunikációs vezető és Horváth Éva, Hagyó volt sajtósának előzetes letartóztatását. A Népszabadság úgy tudja, az ügyészség hajlik a rendőrség kérésének teljesítésére. Ha megteszik az indítványt, Hagyó Miklós és társai letartóztatásáról még ma délután dönthet a Budai Központi Kerületi Bíróság.
A döntés megfelelt az előzetes információinknak: hétfő délelőtt a főügyészség közleményben tudatta, hogy az előzetes latartóztatást indítványozza. A főügyészség szerint a letartóztatás a szökés, elrejtőzés, illetve a bizonyítási eljárás megnehezítésének veszélye miatt szükséges.
A BRFK gazdaságvédelmi osztályának nyomozói pénteken vették őrizetbe Hagyót, Lelovicsot és Horváthot, csupán néhány perccel az új parlament eskütétele után, amikor már megszűnt Hagyó képviselői mentelmi joga. Hagyót bűnszervezetben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsítja a rendőrség. Ha a bí róság bűnösnek találja, akár 16 év szabadságvesztésre is ítélheti.
Hagyót konkrétan azzal gyanúsítják, hogy ő fizettette ki a BKV-val azt az 50 milliós tanulmányt, amelyben az AAM Zrt. feltárta és széles közben bemutatta a 4-es metró beruházásában rejlő veszélyeket és kockázatokat.
Bár senki nem állította az ellenkezőjét, az AAM Zrt. a hét végén közleményben szögezte le, hogy semmiféle üzleti kapcsolata nem volt Hagyó Miklóssal, s a tanulmányával kapcsolatban sem merültek fel aggályok. Ők jól teljesítették a megbízásukat, a nyomozás pedig csupán azt vizsgálja ebben az esetben, hogy miért a BKV fizette ki a számlájukat.
Hagyót emellett azzal is meggyanúsították, hogy a hibás teljesítés ellenére utasította a BKV-vezetőit a HÉV utastájékoztató rendszerének kifizetésére, s ekkor olyan munkákat is kifizettetett, amelyeket a megbízott cég ténylegesen el sem végzett. A terhére rója a rendőrség továbbá azt is, hogy olykor közvetlenül, máskor közvetítők útján a BKV érdekeivel ellentétes szerződések megkötésére utasította a közlekedési társaság vezetőit.
Késő éjszakába nyúló kihallgatásukon Hagyó, Lelovics és Horváth is panasszal élt a gyanúsítás ellen. Horváth nem tett vallomást, mivel korábban (amikor őt más ügyletek kapcsán hűtlen kezeléssel megygyanúsították) már válaszolt a rendőrség kérdéseire. Hagyó és Lelovics vallottak, bár információink szerint inkább csak magyarázták a gyanúsításban felsorolt ügyletekben játszott szerepüket, "maszatolták a felelősségüket", semmint hogy érdemben védekeztek volna. Péntek este a rendőrség megbilincselve, vezetőszíjon vitte át Hagyót és két társát a Gyorskocsi utcai fegyintézetbe.
Úgy tudjuk, a rendőrség két okból tartja indokoltnak Hagyó, Lelovics és Horváth előzetes letartóztatását. Egyfelől, mert még mindig tartani lehet az összebeszéléstől (végül is csak most tudták meg, mit tud a rendőrség az ügyeikről), másfelől, hogy a bűnszervezetben elkövetett bűncselekményeikért kiszabható súlyos büntetés miatt esetleg elmenekülnek. A szökés-elrejtőzés kockázatára utal egy rendőrségi belső feljegyzés is, mely szerint a nyomozók még a múlt héten olyan információt kaptak, miszerint Hagyó az ország elhagyására készült. Úgy tudjuk, emiatt a mentelmi joga megszűntéig titokban megfigyelés alatt tartották a volt főpolgármester-helyettest.
Hagyó és a szövevényes BKV-ügyek aktái azonban hamarosan elkerülnek a rendőrségtől. Több vallomás is van a BRFK birtokában (ketten a sajtóban nyilatkoztak) arról, hogy a BKV-közeli cégeknek a nekik juttatott megbízások után bizonyos összeget viszsza kellett osztani, s a pénz egy része (például nokiás dobozokba rejtve) Hagyóhoz került.
Előbb vagy utóbb a nyomozók e vallomások és nyilatkozatok alapján Hagyót vezető beosztású vagy fontosabb ügyben intézkedésre hivatott más hivatalos személy által elkövetett (a Btk.-ban öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett) vesztegetéssel is meggyanúsítják. A bűncselekmény nyomozására azonban a törvény értelmében kizárólag az ügyészség jogosult. A kérdés csak az, hogy a Budapesti Nyomozó Ügyészség veszie át az ügyet, vagy a Legfőbb Ügyészség a szövevényes ügycsokor súlyára tekintettel a Központi Nyomozó Főügyészség hatáskörébe utalja-e a nyomozást. | [
"AAM Zrt.",
"BKV"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Budapesti Nyomozó Ügyészség",
"Legfőbb Ügyészség",
"Budai Központi Kerületi Bíróság",
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
Havi 90 ezer plusz a honatyának
Budapest — Újabb képviselői feketepénz! Bohács Zsolt (Fidesz) havi 90 ezer forintot vett fel a Szegedi Hőszolgáltató Kft. felügyelőbizottságának elnökeként. Csakhogy a társaság 51 százalékban önkormányzati vállalkozás, így a képviselők jogállásáról szóló törvény szerint Bohács nem is tölthette volna be a tisztséget.
Bohács Zsolt
Az eset nem egyedi, a Blikk tavasszal megírta: a kereszténydemokrata Kalmár Ferenc két társaság felügyelőbizottságában is dolgozott, s jutott egy kis mellékeshez. Akkori sorozatunkban több kormánypárti képviselőről is lerántottuk a leplet. Ők – többek között Zsiga Marcell, Papcsák Ferenc, Hoffman Pál – nem újabb tisztségek után kaptak tiszteletdíjat, hanem önkormányzati tisztségük után is zsebre vágták a költségtérítést, miközben a törvény ezt tiltja.
A Fidesz-frakcióban is vizsgálat indult a képviselők ellen, s repkedtek a százezres büntetések. Így furcsán hangzik az ügyvédként is dolgozó Bohács magyarázata.
– Nem tudtam arról, hogy le kell mondani, mert a képviselők eddig is folyamatosan láttak el fb-tagságot. Én pedig korábban nem voltam képviselő – mondta a Délmagyarország című napilapnak. Megígérte: eddigi tiszteletdíját visszafizeti, ami a lap számításai szerint 900 ezer forint. A képviselőt a Blikk is meg szerette volna szólaltatni, ám a politikus lapzártánkig nem reagált.
Érdekes Bohács vagyonnyilatkozata is. Abban a honatya feltüntette 19 millió forintos éves ügyvédi keresetét, s a szegedi önkormányzati képviselőségéért járó havi 212 ezer forintját is, de a szóban forgó havi 90 ezres juttatásról nem esik benne szó.
M. L. | [
"Szegedi Hőszolgáltató Kft.",
"Fidesz"
] | [] |
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleménye szerint már tavaly év végén eldőlt, hogy a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) tulajdonába kerülhet az állam XII. kerületi ingatlana. Az nem derült ki viszont a tájékoztatásból, hogy miért fél évvel később, az utolsó pillanatban történt meg az átruházás.
Vizsgálatot rendelt el Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. június 9-i szerződéskötésével kapcsolatban. Mint megírtuk, a megállapodás a főváros XII. kerületében található Budakeszi úti villa Mazsöknak történő tulajdonba adásáról szól.
A tárca által kiadott tájékoztatás szerint még tavaly év végén, a 2010-es költségvetésről szóló törvény keretében fogadták el azt, hogy az épület, amely korábban a kanadai nagykövetségnek adott helyet, térítésmentesen kerüljön a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványhoz, kulturális, szociális és hitéleti célokra. A közalapítvány a célok elérése érdekében az ingatlant értékesítheti. Ha az értékesítésre a tulajdonba adástól számított 5 éven belül kerül sor, a Közalapítvány köteles az értékesítésből származó bevétel 50 százalékát a központi költségvetés javára befizetni.
Arra valószínűleg a vizsgálat fog választ adni, hogy a vagyonátruházás miért fél évvel később, Kamarás Miklósnak, a MNV vezérigazgatójának menesztése előtt két nappal történt. | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.",
"Mazsök"
] | [
"Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
Balogh Zsolt, a BKV műszaki vezérigazgató-helyettese szerint az Alfa Busz által felkínált használt Volvót 20-35 millióért érné meg a cégnek megvenni, nem 48-ért. A buszbalhé újra összeugrasztotta Hagyót és Demszkyt.
A fő jelszó a "párhuzamosságok rendezése" lesz, a cél 6 milliárd forint.
Nem volt elég a pénz, ezért a metrókocsikra elkülönített összegbe is belenyúltak, írja a Magyar Hírlap.
A vezérigazgató fia annak a cégnek dolgozik, amelytől a BKV 84 használt, de nem olcsó buszt venne. A BKV cáfol, egy árulkodó iwiw-adatlapot töröltek.
"Nem szabad megkötnie a szerződést az Alfa Busz-Volvo konzorciummal, mert abban gyanús elemek vannak."
Miközben a fővárosi vezetés egymásra mutogat, kinek kéne kit vizsgálatra utasítani a BKV botrányos busztenderével kapcsolatban, a BKV továbbra sem cáfolja egyértelműen, hogy Antal Attila fia dolgozott az Alfa Busz Kft.-nek. Az is kiderült, hogy még a BKV-sok is drágállják a használt Volvo buszért kért 48 milliűós árat.
Sem ismerőse, sem alkalmazottja
Továbbra sem cáfolja a BKV, hogy Antal Attila vezérigazgató fia kapott pénzt a csuklósbusz-tenderen egyedül versengő Alfa Busz Kft.-től, csupán azt tagadja a közlekedési cég, hogy alkalmazásban (jogi viszonyban) állt volna a céggel.
A BKV 84 használt busz megvételére kiírt tenderének különös mozzanataira a Heti Válasz cikke hívta fel a figyelmet: a lap többek között azt állította, Antal fia, Antal Zsolt annak az Alfa Busz Kft.-nek dolgozik, amelyik a Volvóval közösen ajánlatot adott be a cégnek.
"Csak azt tudom, mondani, soha nem volt a cég alkalmazottja" - jelentette ki Regőczi Miklós a TV2-nek arra a kérdésére, hogy pénzt kapott-e az Alfa Busztól.
BKV: Ennyiért drága
A tendernek azonban nemcsak ez az egy furcsasága van, néhányról már korábban beszámoltunk. Az Alfa Busz-Volvo konzorcium által 48 millió forintért felkínált 5-7 éves genfi buszok ára 69 százaléka BKV által 2004-2006 között beszerzett új Volvóknak. (A buszok áráról Mogyorossy Tibor nyilatkozott.)
Pedig a BKV műszaki vezérigazgató-helyettese, Balogh Zsolt korábban arról beszélt, a használt buszok ára az újakénak legfeljebb 30-50 százaléka lehet, legalábbis így érné meg azokat beszerezni.
"A közbeszerzés alapján, úgy gondoljuk, hogy egy új autóbusznak a 30-50 százalékáért lehet hozzájutni egy euró 4-es minősítésű használt autóbuszhoz" - közölte Balogh városüzemeltetési bizottság január 30-ai ülésén, ami a tender pénzügyi hátterét biztosító másnapi közgyűlési döntését előzte meg. A használt genfi buszok euro 2-es motorral vannak szerelve.
A bizottsági ülésen egyébként felmerült az is, hogy annak a cégnek a vezetője vezette a BKV által a Bamako-túrán elindított buszt, amelyik a tenderen elindult. Ez a cég az Alfa Busz Kft. volt, amely egyébként a BKV-túra költségeit és a Volvo buszt is biztosította az amatőr versengéshez.
Demszky és Hagyó közleményvitája
A busztbalhét tovább színesítette, hogy csütörtökön közleményháborút vívott egymással Demszky Gábor főpolgármester és helyettese, a BKV ügyeiért felelős Hagyó Miklós. Demszky a történtek kivizsgálására utasította Hagyót, aki ezt visszautasította, mondván neki nincs hatásköre a BKV ügyeit felülvizsgálni, erre szolgál a cég igazgatósága és a felügyelőbizottság. Ezek a szervek vizsgálatot indítottak egyébként, hétfőre ígértek eredményt.
Úgy tudjuk, a főpolgármester már korábban, januárban jelezte a BKV vezérének, Antal Attilának rosszallását a tenderkiírással kapcsolatban, amire a közlekedési cégnek nem volt fedezete.
Demszky szerint a BKV kész helyzet elé akarta állítani a fővárost a decemberi tenderkiírással, amihez 906 millió forintot a Fővárosi Közgyűlésnek sebtiben, január végén kellett a költségátcsoportosítást jóváhagynia. | [
"Alfa Busz",
"BKV"
] | [
"Alfa Busz-Volvo",
"Magyar Hírlap",
"Heti Válasz",
"Fővárosi Közgyűlés"
] |
Az állami tulajdonban lévő földeket versenytárgyalás formájában azonnal értékesítik - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a kabinet keddi ülése után. Az intézkedés célja a kormányfő szerint a földhiány enyhítése. Orbán Viktor elmondta azt is, hogy a kormány nem kíván lehetőséget adni a következő kabinetnek arra, hogy jogi személyeknek juttasson termőföldet. Az intézkedés célja a Fidesz klientúrájának földhöz juttatása - reagált a kormány döntésére Németh Imre, az MSZP agrárminiszter-jelöltje.
Jelenleg a földhiány a mezőgazdaság legfontosabb kérdése, és az Állami Földalap nagy területeket birtokol, ezért a kormány keddi ülésén úgy döntött, hogy ezekre a földekre azonnali hatállyal versenytárgyalást hirdetnek - közölte Orbán Viktor. A kabinet célja a családi gazdaságok és a helyben lakó gazdák termőföldhöz juttatása - tette hozzá a miniszterelnök.
Összesen több százezer hektárnyi területről van szó, melyek nagy része korábban megkötött haszonbérleti szerződésekkel terhelt, de döntés értelmében ezzel együtt bocsátják versenytárgyalásra őket. A miniszterelnök közölte: a versenytárgyalások lebonyolításának részleteit a Földtörvény rögzíti.
A miniszterelnök elmondta, hogy bár az MSZP és az SZDSZ vezetői többször felszólították a kormányt, hogy ügyvezető kabinetként tevékenykedjen, a Fidesz vezette jelenlegi kormány nem akarja megadni az esélyt a következő kabinetnek arra, hogy jogi személyeknek juttasson földet. Korábbi nyilatkozatokkal ellentétben Orbán Viktor kijelentette: nem biztos, hogy a kormány visszavonja valamennyi, az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatát, így a külső üzletrészekről szóló indítványt is a parlament elé terjesztik.
A miniszterelnök bejelentése megdöbbentő; az intézkedés célja a Fidesz klientúrájának földhöz juttatása - reagált a kormány döntésére Németh Imre, az MSZP agrárminiszter-jelöltje. Hozzátette: a bejelentés nyomán érthető, hogy miért késlelteti a Fidesz a választások hivatalos eredményének kihirdetését. A politikus szerint ugyanis a vezető kormánypártnak időt kell biztosítania az intézkedés végrehajtására. Németh szerint egyértelművé vált az is, hogy miért volt szükség a "feudális" Állami Földalap létrehozására és működésének áttekinthetetlen szabályozására. A szocialista miniszterjelölt felszólította a távozó kormányt, hogy ne hajtsa végre az intézkedést, és tisztességesen távozzon a hatalomból.
A kabinet határozott arról is, hogy a májusi végleges döntésig a gyümölcstermelőknek hektáronként 30 ezer forintos kártérítést fizetnek a fagykár enyhítésére.
A Mol gázüzletágával kapcsolatban a miniszterelnök elmondta: továbbra is lát esélyt az üzletág államosítására.
Termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog
(az Üzleti Negyed összeállítása)
Harmincmilliárdos adókiesés a külföldi zsebszerződések miatt
(2002. február 27.)
Árrobbanás a hazai földpiacon
(2002. február 25.)
| [
"Fidesz"
] | [
"Állami Földalap",
"Üzleti Negyed"
] |
Ajánlat Közcél és kényelemNádori Péter írása a kormányülések tartalmáról és az információszabadságról OK.hu
2009. szeptember 15-én egy kormányrendelet alapján nyilvánosságra hozták az állami és önkormányzati tulajdonú vállalatoknál vezető beosztásban dolgozók nevét és fizetését. A jogszabályhoz készült költség-haszon elemzés titkos, ezért magunk próbáljuk meg áttekinteni, milyen haszna és milyen kára lehet az intézkedésnek.
A jogszabályt megalkotó kormány tisztviselői - ha nem merő cinizmusból válaszoltak a BKV botrányára - gondolhatták azt is, hogy rendeletük segíthet a korrupció elleni harcban. Nem elképzelhetetlen, hogy lesz ilyen hatás, például, ha kiderül, hogy helytelen vezetői döntések vezettek egyes állami vállalatok több tucat vállalatból álló holdinggá szervezéséhez, így sokszorozva meg a kiosztható magas fizetéseket. Az ilyen visszaélések felszámolásához azonban nincsen szükség arra, hogy a fizetések nyilvánosak legyenek, a kormány enélkül is intézkedhetne. A korrupció ráadásul leginkább alvállalkozói, tanácsadói szerződéseken, magántulajdonú cégek közbeiktatásával szivattyúzza a közpénzt a magánzsebekbe - márpedig ezekre a cégekre nem vonatkozik a jogszabály.
Gondolhatták úgy is, hogy a rendelet azért jó, mert megvitathatóvá teszi a köztulajdonú vállalatok humánpolitikájának, bérpolitikájának hozzájárulását az ország gazdasági versenyképességéhez. Ehhez azonban nem kellett volna autópályamérnököket, légiirányítókat vagy települési vízművezetőket pellengérre állítani, elég lett volna nyilvánosság előtt megvitatni a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, illetve néhány minisztériumi és önkormányzati vagyonkezelő bérpolitikáját, az első számú vezetőkre, az átlagra, a bérpiramis magasságára és szélességére, illetve a bértömeg megoszlására koncentrálva.
Azt viszont nyilvánvalóan nem gondolhatták, hogy az intézkedés az adófizetők tisztánlátását segíti. Ezek a vállalatok gyakran nem haszonélvezői, hanem befizetői a kincstárnak, és például a közlekedési vállalatok esetében csak azért nem versenyeznek a magánszféra vállalataival bérben és teljesítményben, mert a kormány és a parlament nem teszi ezt számukra lehetővé. Arról, hogy ezek a vállalatok mennyi közpénzt használhatnak fel, éppenséggel e jogszabály megalkotói döntenek vagy tesznek arról előterjesztést a parlamentnek. A jogszabály nem az adóforintokból alkalmazott közszolgák és közalkalmazottak, hanem a különféle megfontolásból állami, önkormányzati tulajdonban tartott cégek dolgozóinak bérét rakatta ki az internetre.
A károk közül a legnehezebben számszerűsíthető: a jogszabály könnyűvé és csábítóvá tette a személyes adatokkal történő visszaélések, vétségek és bűncselekmények elkövetését, hiszen nem csak megismerhetővé, hanem mindjárt az interneten közölhetővé tették emberek személyes adatait. Az utánközlő média, a listákat összeállító kiadók és humánpolitikai cégek igen könnyen rendezhették adatbázisba a neveket, ami természetesen törvénytelen, hiszen az adatvédelmi törvény szerint személyes adat kezelése (a törvény megfogalmazásában "az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése...") csak az illető személyek hozzájárulása esetén, illetve törvény (és nem a kormány!), esetleg nemzetközi egyezmény rendeletére történhet. Azok a médiavállalkozások, amelyek a köztulajdonú cégek dolgozóit listázni kezdték, nem csak családi, személyes és munkahelyi konfliktusokat segítettek gerjeszteni, esetleg betörőknek adtak tippeket, hanem a Btk. 177. paragrafusa környékén rombolták tovább az érintettek magánszférához való alapjogait. A kormány a közérdekből nyilvános adatok körének meghatározására vonatkozó felhatalmazást gumiként tágítva pusztán azért tette minden procedurális garancia nélkül, az interneten örökre kitörölhetetlenül, megfellebbezhetetlenül nyilvánossá pár ezer garázsmester, szivattyútelepvezető és útépítő mérnök személyes adatait, köztük a fizetését, mert olyan cégnél dolgoznak - gyakran évtizedek óta -- ahol a részvényesi jogokat a magyar állam gyakorolja.Kérdéses, hogy mindez kiállja-e egyáltalán az alkotmányosság próbáját.
A rendelet jelentős versenyhátrányt okozott a köztulajdonú vállalatoknak, ezáltal csökkentette azok értékét. Mivel nem vonatkozik a magánszféra vállalataira, amelyek minimum a munkaerőpiacon, de például a közlekedési vállalatok esetében a szolgáltatások piacán is versenyeznek a közcégekkel, a köztulajdonú vállalatoknak két csapást kell elviselniük. Azokról, akikről kiderült, hogy kevesebbet keresnek, mint amennyit a magánszférában kapnának, máris lemondhatnak, hiszen őket könnyű jobb ajánlatokkal megkeresni, ráígérni a fizetésükre, és garantálni, hogy ezúttal nem fog az óvó néni, a tanító bácsi, az anyós, a szomszéd haragos és a közvetlen beosztott tudni arról, hogy mennyit keresnek. Ellenben azok, akik túl vannak fizetve, nem fognak elmenni, ehelyett beosztottjaik és szerencsétlenebb sorstársaik fogják őket és önmagukat is marcangolni a nyilvánvaló igazságtalanság miatt. A közszféra vállalatainál a személyi ösztönzési rendszer több fontos pillére, többek között a bérpolitika és a bizalmi viszony omlott össze szeptember 15-én.
Ha az adótudatosság növelése lett volna a cél, akkor ahhoz egészen más eszközt kellett volna alkalmazni: a személyijövedelemadó-bevallások betekinthetővé tételét. Bár igen kevés olyan ország van a világon, amelyik közügyként kezeli azt, hogy melyik polgár mennyivel járul hozzá a közös kasszához, ennek legalább volna bizonyos logikája. Ezen az úton egyébként azok a gazemberek is (talán) megtalálhatók volnának, akik a közvállalatokból a magánvállalataikba szivattyúzzák azt a pénzt, amit utána nekünk, tulajdonosoknak kell pótolnunk. Adóügyben talán a túlfizetett állami alkalmazottnál is nagyobb problémát jelentenek a magánszférában jövedelmet szerző, de az adójukat "optimalizáló", eltüntető, be nem fizető emberek. Ezen túlmenően a közpénzügyek szempontjából valójában a legfontosabb kör a köztisztviselők és közalkalmazottak köre, hiszen ők tisztán adóból vannak fizetve, ám az iskolaigazgatók, egyetemi rektorok, minisztérium főosztályvezetők, a kormányrendelet előadói megúszták a nyilvánosságot.
A többségi állami tulajdonú cégeknek a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő és a cégbíróságok által nyilvántartott, "könyv szerinti" értéke 1234 milliárd forint, a több mint háromezer önkormányzat vállalatainak értéke nagyságrendileg még legalább ennyit tesz ki. Gyakran mondjuk, hogy a vállalatok egyik legfőbb értéke az emberi erőforrás, és csak ha 1 százalékra tesszük a kormányrendelet hatására történő elvándorlás és pótlás, demotivácó, elveszett munkaórák és harag értékét, akkor is buktunk vagy 20 milliárd forintot.
Úgy gondolom, hogy azok az emberek, akik egy állami vagy önkormányzati vállalkozás harmadik-negyedik vezetői szintjén vannak, és soha nem találkoznak politikusokkal, személyes érintettségük okán, mi pedig az állami vagyonban fennálló részesedésünk miatt jogosultak volnánk megtudni, hogy a jogszabály elkészítésekor milyen várható költségekkel és hasznokkal számoltak a kormány tisztviselői. A jogalkotási törvény rendelkezése szerint a "jogszabály megalkotása előtt - a tudomány eredményeire támaszkodva - elemezni kell a szabályozni kívánt társadalmi-gazdasági viszonyokat, az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését, az érdekütközések feloldásának a lehetőségét, meg kell vizsgálni a szabályozás várható hatását és a végrehajtás feltételeit". Sajátos módon ezeknek az elemzéseknek az eredménye, illetve a rendelet megalkotásában részt vett minisztériumi előadók, főosztályvezetők, szakállamtitkárok, államtitkárok és kormánytagok a neve, jövedelme, a jogalkotás szakmai vitájában elhangzott érvei - ha a kormány úgy akarja - még legalább tizenöt évig titkosak lesznek. | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő",
"BKV"
] | [] |
Kolompár több napig bulizott
Kolompár Orbán továbbra sem bontja ki az igazság minden részletét tavalyi balatonmáriafürdői családi nyaralásával kapcsolatban. Bár az Országos Cigány Önkormányzat elnöke állítja, családja is csak arra a napra maradt, amelyre ő is, mindössze pár óra erejéig a táborba látogatott. Csakhogy fotósorozatunk bizonyítja, hogy a roma vezető nem pusztán röplátogatást tett a Balaton partján.
A részleteket a Magyar Nemzet 2009. szeptember 14-i számában olvashatja. | [
"Országos Cigány Önkormányzat"
] | [] |
Öt trafikra nyert koncessziót a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdálkodásért felelős államtitkárának, Czerván Györgynek a veje, Galbács Ferenc – tudta meg a hvg.hu. A gazdászként dolgozó és fogathajtó férfi azt mondta lapunknak, hogy apósának nincs köze ahhoz, hogy nyert a pályázaton.
Öt trafikra nyert koncessziós jogot a tápiószentmártoni Galbács Ferenc. A férfi a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. pályázatának eredményhirdetése alapján Tápiószentmártonban kettő, Tápióságon, Nagykátán és Tápiószelén pedig egy-egy trafikot működtethet.
Czerván Györgynek nincs köze hozzá? © Túry Gergely
A Facebook közösségi internetes oldal szerint fogathajtó versenyeken induló férfi a hvg.hu információi szerint Czerván György földművelésügyi államtitkár veje, az államtitkár maga nyilatkozik arról egy Galbács részvételével zajló fogathajtó verseny után, hogy lánya férje jobb eredményre számított. Czerván Györgyöt szerettük volna megkérdezni arról, hogy az ő posztja és kapcsolatai szerepet játszhattak-e abban, hogy a veje trafikok koncessziós jogait nyerte el, de nem értük őt utol.
Galbács Ferenc a hvg.hu-nak készséggel nyilatkozott. Közölte, miután van két lottózója, és eldöntötte, hogy indul a trafikok koncessziós jogának megszerzéséért, egy családi összejövetelen apósának is elmondta, mit tervez, Czerván György pedig ráhagyta, mondván ez az ő dolga. "Egy jászberényi pályázatíró céggel írattam meg a pályázatomat, mert egyedül nem mertem belevágni. Szerintem jó anyagot hoztak össze, ezt bizonyítja az is, hogy az öt trafikra beadott pályázataim nyertek. Ezekben egyébként már kibővítve, nem csak dohánytermékek forgalmazására, hanem kávé és szeszsesital értékesítése is szerepelt bele."
A Kincsem Lovasparkban gazdászként dolgozó férfi elmondta azt is, pénteken írhatja alá a szerződést a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-nél. Megjegyezte, érték támadások amiatt, hogy Czerván György rokona, de szerinte csak azokat lehet támadni, akik nyertek, és valószínű ő is hasonlóan viselkedne abban az esetben, ha a vesztesek oldalán állna. "Harmincévesen úgy érzem, most kell ebbe belevágnom, hogy minél többet érjek el, és láthassam felnőni a most hat hónapos lányomat."
Nyilvánosságra került metódus és trafiknyertesek
Mint ismert, több helyen a Fidesz helyi vagy országos vezetőihez kötődő pályázók nyertek koncessziót. Hogy "lehetőség szerint fideszesek nyerjenek, jobbikosok és MSZP-sek pedig semmiképpen ne" – az Origo írása alapján Rogán Antal és Lázár János embereitől kapták a Fidesz választókerületi vezetői ezt az utasítást, akik a dohánykoncessziós pályázatban javaslatokat tehettek. Erről nyíltan beszélt Hadházy Ákos szekszárdi fideszes képviselő a hvg.hu-nak elmondva, hogy egy informális frakcióülésen hozta be a város polgármestere a pályázók névsorát, és ezt kellett véleményezniük.
Többek között Balogh József fideszes országgyűlési képviselő, Fülöpháza polgármesterének nevelt fia, Liptai Szabolcs Richárd is dohányértékesítési koncessziós jogot nyert. Balogh a napokban úgy került be a hírekbe, hogy élettársa elmondása szerint megverte őt, ami miatt kórházban ápolták. Balogh József nevelt fia mellett Gyulay Zsolt, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. elnökének sógora is nyert koncessziós jogot a trafikpályázaton. Gyulay azt mondta, nincs benne a keze a dologban. Solymár László Sándor Óbudán szerzett meg két koncessziós jogot.
A trafikmutyival kapcsolatban május 6-án az országgyűlésben a szocialista Ipkovich György "Ki téríti meg a jogtalan trafikkoncesszió által okozott károkat?" – címmel interpellált. Fónagy János államtitkár szerint azonban egyelőre nincs kár, így nincs miről beszélni. "Jogszerű eljárásban, jogszerű döntéssel hozott ügyekben nem lehet kárról beszélni. ismételgethetjük napestig, nem lesz más a helyzet." | [
"Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.",
"Fidesz"
] | [
"Vidékfejlesztési Minisztérium"
] |
Korábban több horvát lap is megírta, s most az Átlátszó kérdésére a területileg illetékes önkormányzat is megerősítette, hogy engedély nélkül építkezett az OTP cégcsoporthoz tartozó horvát cég a horvát államtól 30 évre kibérelt szigeten. A Trogir városától 25 km-re nyugatra fekvő Smokvica Vela sziget Rogoznicához tartozik, de különleges katonai területnek számít, mert a horvát hadseregnek is vannak ott épületei. A szigetet 2018 óta bérli a Zelena Nekretnina d.o.o. nevű horvát cég, amit az OTP Ingatlankezelő alapja, a Balansz Zártkörű Nyíltvégű Ingatlan Alap hozott létre. A horvát sajtó idén arról cikkezett, hogy "a szigetet bérlő magyarok a kedvükre építkeznek" s hogy "40 tonnás lánctalpas kotrógépet, rakodógépet, teherautókat és egyéb nehézgépeket szállítottak" a szigetre.
"A miniszterelnök úrhoz címzett kérdések, miszerint, járt-e idén augusztusban Smokvica Velán, amennyiben igen, helikopterrel érkezett-e, az utazás és a nyaralás költségét miniszterelnök úr fizette, vagy Csányi Sándor vendégeként élvezte azt, továbbá amennyiben miniszterelnök úr fizette, hajlandó-e az erről szóló számlát a nyilvánosság számára bemutatni mind a kormányfő magánéletével kapcsolatos kérdések, valamint sajtóértesüléseken alapulnak, így nem érintenek kormányzati feladat- és hatáskört" – idézte a 24.hu 2019 szeptemberi cikkében Kövér László házelnököt, aki Gréczy Zsolt DK-s képviselő kérdésére válaszolt. Gréczy azért érdeklődött a miniszterelnök horvátországi nyaralásáról, mert horvát lapok szerint Orbán azon a nyáron helikopterrel járt a szigeten.
Erről a szigetről elsőként az Index írt, majd az Átlátszó kérdésére az OTP Bank Kommunikációs és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya közölte, hogy Smokvica Vela 2019-ben az ott zajló fejlesztések miatt 2019 nyarán és (az ezt követő hónapokban) még nem fogadott vendégeket. Akkor azt ígérték, hogy "a szigeten nyújtott szolgáltatásokat várhatóan jövő nyártól lehet majd igénybe venni".
OTP Bank: a Balansz Alap által bérelt horvát sziget idén még nem fogadott vendégeket Horvát forrásokra hivatkozva a napokban megjelent a sajtóban, hogy Orbán Viktor Csányi Sándor magánszigetén nyaralhatott, ahová állítólag egy fekete helikopterrel...
Smokvica Velával idén azért foglalkozott a horvát sajtó, mert bár a szigeten építési tilalom van érvényben, a környékbeli lakosok munkagépek megjelenéséről és építkezésekről számoltak be. Az OTP kommunikációs főosztálya a két évvel ezelőtti cikkek megjelenésekor azt hangsúlyozta, hogy
"A Smokvica Vela nevű sziget a Horvát Köztársaság tulajdona, a sziget bérleti jogát nyílt tenderen nyerte el harminc évre a Balansz Zártkörű Nyíltvégű Intézményi Ingatlan Alap horvátországi érdekeltsége. A Balansz Ingatlan Alapot az OTP Ingatlan Alapkezelő Zrt. kezeli. Az OTP Bank Nyrt. tulajdonosi struktúrája nyilvános, Csányi Sándor nem rendelkezik meghatározó tulajdonrésszel az OTP Bank Nyrt.-ben, illetve az OTP Csoportban, így a Horvát állam tulajdonában és közvetett módon a Balansz Ingatlan Alap bérleti és hasznosítási jogosultsága alatt álló Smokvica Vela szigetről nem állítható, hogy bármilyen módon Csányi Sándor tulajdona vagy érdekeltsége lenne."
Ehhez képest helyi újságírók segítségével most megtudtuk, hogy a szigetet a horvát államtól bérlő cég (Zelena Nekretnina d.o.o.) igenis Csányi Sándor érdekeltsége, mert ő szerepel a horvát cégnyilvántartásban "végső tulajdonosként".
Egy azóta életbe lépett, a pénzmosás elleni erőfeszítések részeként megalkotott uniós direktívának köszönhetően ugyanis nyilvánosságra kell hozni a tényleges vagy végső tulajdonos kilétét. Ez az a személy (vagy csoport), aki(k)nek az érdekét szolgálja egy adott cég működése, aki(k)nek 25%-os vagy annál több szavazati joga, esetleg ennyi részvénye van a vállalatban, és akinek lehetősége van az igazgatóság többségének kinevezésére, illetve leváltására. Ugyanennek az uniós direktívának köszönhetően derítettük ki tavaly, hogy a Máltán bejegyzett szuperjachtokat birtokló cégnek Szíjj László a végső tulajdonosa.
"Paradicsomi sziget pusztítása Rogoznica közelében: Gazdag magyarok engedély nélkül építkeznek"
Ezzel a címmel jelent meg a Slobodna Dalmacija cikke Smokvica Veláról idén januárban. A cikk emlékeztet, hogy a szigetet bérlő, magyar tulajdonban lévő horvát céget csak 20 nappal a pályázat 2018. május 12-i meghirdetése előtt jegyezték be. A pályázat 2018. június 20 -án zárult. A lap arról is ír, hogy míg a Sisak-Moslavina megye földrengés sújtotta területein a helyreállításokhoz tulajdoni lapra, építési engedélyekre van szükségük a helyieknek, ezek egyike sem kell a Smokvicán.
"A szigetet tavaly bérlő magyarok a kedvük szerint építenek, 40 tonnás lánctalpas kotrógépet, rakodógépet, teherautókat és egyéb nehézgépeket szállítottak a szigetre."
A Slobodna Dalmacija szerint 2020. május 8-án a helyi önkormányzat értesítette az építési hatóságot. A lap úgy tudta, hogy nemcsak a turistákat és a helyi önkormányzatot, de az illetékes megyei szolgálatokat, sőt, a minisztériumokat és a felügyeleti szerveket sem engedték a szigetre. Az új bérlők építkezéséről fotókat is közöltek.
Az Átlátszó megkereste a területileg illetékes rogoznicai önkormányzatot, ahol megtudtuk, hogy mivel a sziget 2018-as bérbeadása óta új (nemrég megválasztott) vezetése van a városnak, nem ismerik az ügy részleteit. Az önkormányzat arról azért tájékoztatott bennünket, hogy mivel Smokvica Vela katonai övezet, oda bejutni csak engedéllyel lehet. Mivel honvédségi terület, városrendezési szempontból sem tartozik a rogoznicai önkormányzat felügyelete alá, így ők nem adhattak ki a területre vonatkozóan semmilyen építési vagy egyéb engedélyt.
Az önkormányzat arról is tájékoztatott bennünket, hogy új épületeket a szigeten nem lehet építeni, csak a meglévőket lehet módosítani, és elismerték, hogy tudnak az ott zajló illegális építkezésről: "Az utolsó információnk erről a szigetről az, hogy a befektetők gépeket hoztak a munkálatok elvégzésére, és illegálisan 9 bungalót állítottak fel. Ezt jelentették az építésfelügyeletnek, és az ő utasításukra ezt követően a befektetők mindent eltávolítottak."
Valószínűleg az önkormányzat által említett bungalók látszanak a 24sata.hr portál fotóin is, amiket év eleji cikkükben közöltek a szigeten tavaly megkezdődött építkezések idén februári állásáról. Ez a lap
A magyarok felszántották Todorić szigetét, és 9 bungalót építettek. És nem állnak meg
címmel közölt cikket. Ebben megírták, hogy információik szerint az állami építési felügyelőség egy héttel korábban ellenőrizte a szigetet, de a lap nem kapta meg a vizsgálat eredményét. Az újságírók kérdésére a horvát Fizikai Tervezési, Építési és Államvagyonügyi Minisztérium megerősítette, hogy Smokvica Velán építési tilalom van.
A szigetet az OTP-s hátterű cégnek történt bérbeadás előtt évekig Ante Lušić, majd Ivica Todorić horvát nagyvállalkozó és a családja használta, ezt követően került vissza a horvát állam tulajdonába, és lett ismét bérbe adva a magyar tulajdonosi hátterű horvát cégnek.
Korábbi sajtóbeszámolókból tudni, hogy a 168 865 négyzetméter területű szigeten megmaradt katonai létesítmények, nyaralók, luxuslakások, éttermek és sportpályák vannak. Az új, a helyi lapok szerint engedély nélküli építkezésről megkérdeztük OTP alapkezelő cégét is, de csak annyi választ kaptunk az OTP Bank Vállalati Kommunikációs Csoportjától, hogy
"az Ingatlanbefektetési Alapkezelő részére megküldött, alábbi kérdéseivel kapcsolatban nem tudjuk információkkal segíteni munkáját".
Az OTP Ingatlan Alapkezelő Zrt-nek feltett kérdéseink az alábbiak voltak:
Vitt az Önök érdekeltsége előre gyártott épületelemeket a szigetre? Ha igen hányat, és milyen típusút?
Végeztetett az Önök érdekeltsége víz- és csatornaszerelést a szigeten?
Mely horvát hatóságoktól kértek és kaptak engedélyeket a szigeten történő fejlesztések megvalósításához?
Hány és milyen épületet hoztak létre eddig, hány épület megépítését tervezik ott?
Az Önök érdekeltsége által bérelt szigetet kik használhatják?
Kik nyaraltak ott idén nyáron, meghívott vendégek vagy fizetővendégek?
Csányi Sándor érdekeltsége 30 évre vette bérbe Smokvice Velát a horvát államtól, évi 6 millió kunáért (kb. 280 millió forint). Az Ostro tényfeltáró újságíró központ segítségével birtokunkba került szerződés (PDF) értelmében személyes és vendéglátóipari célokra lehet használni a szigetet, és bármilyen változtatás, építkezés esetén az illetékes minisztérium előzetes hozzájárulását kell kérniük.
A szerződésben szerepel az is, hogy a bérlő cég kezdeményezheti a beépíthetőségi szabályok módosítását, és hogy a szigetet bérbeadó állami vagyonügyi minisztérium évente kétszer ellenőrizheti a területet. Az ellenőrzések eredményét kértük a minisztériumtól, amennyiben a rendelkezésünkre bocsátják, nyilvánosságra fogjuk hozni.
Közreműködött Masenjka Bacic/Ostro.
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"Balansz Zártkörű Nyíltvégű Ingatlan Alap"
] | [
"OTP Bank Vállalati Kommunikációs Csoport",
"Zelena Nekretnina d.o.o",
"OTP Ingatlankezelő",
"Fizikai Tervezési, Építési és Államvagyonügyi Minisztérium",
"Balansz Ingatlan Alap",
"OTP Bank Kommunikációs és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya",
"OTP Csoport",
"Ingatlanbefektetési Alapkezelő",
"Smokvice Vela",
"Balansz Alap",
"OTP Bank Nyrt.",
"Zelena Nekretnina d.o.o.",
"Balansz Zártkörű Nyíltvégű Intézményi Ingatlan Alap",
"Slobodna Dalmacija",
"OTP Ingatlan Alapkezelő Zrt",
"Horvát Köztársaság",
"OTP Bank",
"Horvát állam",
"OTP Ingatlan Alapkezelő Zrt."
] |
Lezuhant, és meghalt egy tetőn dolgozó munkás a Karmelita kolostor átépítésén, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azonnali vizsgálatot kért - írja az MTI.
Lázár János, mint a beruházásért felelős Miniszterelnökséget vezető miniszter az eset kapcsán utasította a területi közigazgatásért felelős államtitkárt, hogy az illetékes kormányhivatal bevonásával soron kívül vizsgálja meg az eset körülményeit, derítsék ki, hogy a kivitelezés során betartották-e a munkavédelmi szabályokat, illetve történt-e emberi mulasztás.
A Készenléti Rendőrség, mint az épület védelméért felelős szervezet lezárta a területet és megkezdte a történtek felderítését. A Miniszterelnökség részvétét fejezte ki a tragikus balesetben elhunyt szakember családjának.
A kolostor a Sándor-palota mellett található, 2017 végén, a felújítás után költözik ide a Miniszterelnökség. | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Készenléti Rendőrség"
] |
Több milliárd forint károkozással gyanúsították meg az elmúlt években a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő korábbi jogtanácsosát, illetve értékesítései igazgatóját, Császy Zsoltot. A sukorói telekcsere ügyében előzetesben is volt. Ebben az ügyben egy kaszinóalapításra készülő izraeli befektető kezére játszottak egy kedvező fekvésű ingatlant, ám utóbb az erről szóló szerződést a magyar bíróság semmisnek mondta ki, sőt néhány hete az amerikai választott bíróság sem ítélt meg kártérítést az üzletembernek. Ugyancsak hűtlen kezeléssel gyanúsították Császyt a Fradi-pálya privatizációjának ügyében, és társtettesként elkövetett bűnpártolással vádolta meg az ügyészség a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet ingatlanának az eladása miatt is. Ez utóbbi ügyben legutóbb éppen két hete indult a per. A tárgyalás után Császy Zsolt úgy nyilatkozott a Népszavának: tragikomikus politikai indíttatást lát az ügy mögött, azzal az ellentmondással, hogy a per kezdetekor az orosz elnök még ellenség volt, mára viszont barát lett. Sajtóhírek szerint az épületet Vlagyimir Putyin egyik bizalmasa vette meg. Most valamelyest elégtételt vett az egykori tisztviselő a magyar államon. Az Emberi Jogok Európai Bírósága neki adott igazat a magyar állam ellen indított perében. Császy arra hivatkozott, hogy a magyar hatóságok megsértették a családi és magánélethez való jogát azáltal, hogy miután 2010-ben előállították és hűtlen kezelés kísérletének gyanúja miatt kihallgatták, nem engedték el mostohaanyja temetésére. Császy Zsolt 3000 euró (mintegy 900 ezer forint) kártérítést kaphat, emellett pedig a magyar államnak 1600 euró (mintegy 490 ezer forint) perköltséget is meg kell térítenie. Az ítélet egyelőre nem végleges; mind a magyar állam, mind az érintett fellebbezhet az úgynevezett Nagykamarához.
| [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] | [
"Emberi Jogok Európai Bírósága"
] |
Különféle megtévesztő információkkal kerestek meg cigány embereket a vádlottak a bihari térségben, pénzt ígértek nekik, majd az általuk kitöltött kérdőíveket és az ország legkülönbözőbb helyein működő kisebbségi önkormányzatok pecsétjeivel ellátott igazoló jegyzőkönyveket továbbították a kifizetést végző magyarországi szervezetnek – derül ki a lapunk birtokába jutott vádiratból.
A csalásba igénylőként bevont idős embereknek azt mondták, hogy mindenki kap pénzt, aki átélte a II. világháborút, analfabétákkal írattak alá kérelmeket azzal az ígérettel, hogy a részükre érkező pénz nagy részét megtarthatják, csak kisebbik hányadát kell az ügyintézőknek átadni, illetve volt olyan eset is, hogy 1949-ben született igénylőknek azt mondták, azért jár nekik kárpótlás, mert már idősek. Számos esetben magát cigány származásúnak nem valló idős asszonyok irataival visszaélve nyújtottak be jogtalan kárpótlási igényt, sőt arra is volt példa, hogy a jogtalanul megigényelt pénz felvételéig zálogként maguknál tartották az igénylő összes értéktárgyát, és csak akkor adták vissza, amikor a csalókat "megillető" pénz többnyire már hozzájuk került.
A csalók zsebébe vándorló összeg ügyletenként legkevesebb 150 ezer forint volt, de akadt példa arra is, hogy nyolcszázezret tettek zsebre a címzettnek érkező közel kétmillió forintból. A terjedelmes, 138 esetet ismertető vádiratban olyan ügy is szerepel, hogy az igénylő az általa felvett 650 ezer forintból mindössze harmincezret tarthatott meg, a többit oda kellett adnia a csalás szervezőinek. A pénzeket OTP-fiókokban fizették ki, a pénzfelvételre maguk a csalók szállították a "jogosultakat", s egészen addig velük is maradtak, amíg azok át nem adták a csalóknak az ügyintézési díjat.
Magyarország és Ausztria 2000 októberében állapodott meg arról Bécsben, hogy az Osztrák Megbékélési Alap terhére kárpótlásban részesítik azokat a cigány származású elhurcoltakat, akiket a nemzetiszocialista rendszer a mai Osztrák Köztársaság területére deportált, és ott rabszolga- vagy kényszermunkára kötelezett. A 672 millió schilling keretösszeggel rendelkező alapból való részesedés feltétele volt még, hogy az igénylő elhurcolása idején magyar állampolgárságú legyen, illetve az is, hogy 2000. február 15-én magyar állampolgár, illetve magyarországi állandó lakással rendelkező személy legyen. A két állam közötti megállapodás értelmében a kárpótlás egyszeri pénzügyi juttatás, aminek kifizetését a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) intézi.
A vádirat szerint a közalapítvány honlapján megjelentek, valamint egyéb írásos tájékoztatások szerint az elhurcolt cigány származású emberek 1453,46 és 7630,65 euró közötti kárpótlásra jogosultak. Az összeg igényléséhez igazolni kellett az elhurcolás tényét. Ennek módja korabeli vagy későbbi dokumentum, végső esetben pedig tanúk által aláírt nyilatkozat is lehetett. Utóbbi esetben a Mazsök közjegyző, települési jegyző vagy cigány kisebbségi önkormányzati vezető előtt jegyzőkönyvbe foglalt hiteles nyilatkozatot fogadott el hiteles bizonyító erejű okiratként. Az igényléshez a kifizetést végző szervezettől kellett kárpótlási nyomtatványt beszerezni, ami egy kérdőívből és a német kárpótlásról való lemondásból állt, ehhez kellett a kitöltést követően csatolni a deportálás tényét igazoló jegyzőkönyvet.
A kárpótlás megítélésről vagy elutasításáról az alap döntését követően a Mazsök értesítette az igénylőket azzal, hogy a pénz a második világháború során elszenvedett kényszermunka miatt illeti meg őket. Ebben az értesítésben tájékoztatták az igénylőt arról is, hogy a pénz felvételéhez az OTP-nél kell számlát nyitniuk. A pénzhez a kárpótoltak nem azonnal, hanem néhány hét vagy nap elteltével jutottak hozzá. A cigánykárpótlás ügyében a 2000-es évek elején büntetőeljárás indult, mert kiderült, hogy a benyújtott kérelmek igen jelentős része nem nyugszik valós alapokon, ezért 2004 tavaszán a Mazsök az Osztrák Megbékélési Alappal történt megállapodása alapján új, sorszámozott kérdőíveket küldött ki azzal a figyelmeztetéssel, hogy csak azok küldjék vissza, akik valóban voltak munkatáborokban.
A megújított kérelmeket a cigány kisebbségi önkormányzatoknak kellett hitelesíteniük, ám a hitelesítési folyamatból a püspökladányi cigány kisebbségi önkormányzatot kizárták, az ott keletkezett igényeket a debreceni vagy karcagi kisebbségi önkormányzatoknál lehetett hitelesíteni. A vádirat szerint a nagyszabású csalás első- és másodrendű vádlottja, valamint a köréjük csoportosuló bűntársak többsége is tisztában voltak ezzel, mint ahogy azzal is, hogy az általuk megkeresett cigány származású emberek nem jogosultak kárpótlásra. Ennek ellenére azon dolgoztak, hogy minél több embertől gyűjtsenek be kárpótlási igényt annak érdekében, hogy részben maguknak, részben az igénylőknek pénzt szerezzenek az Osztrák Megbékélési Alapból.
Dombi Margit | [
"Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány"
] | [
"Osztrák Megbékélési Alap"
] |
Jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt vádat emeltek a Magyar Állami Operaház két egykori vezető beosztású munkatársával szemben, akik 2008-ban csaknem 10 millió forintnyi kárt okoztak az intézménynek, írja közleményében a Fővárosi Főügyészség.
Tavaly áprilisban az Operaház egykori főigazgatóját, Vass Lajost, illetve gazdasági helyettesét gyanúsítottként hallgatta ki a NAV, majd büntetőeljárást indított ellenük. A gyanúsítottak akkor a bűncselekményt tagadták és a gyanúsítással szemben panaszt jelentettek be.
A Magyar Állami Operaház a saját tulajdonában álló Budapesti Operabarát Alapítványtól nyolcmillió forintért rendelte meg 2008-ban az október 23-i ünnepi előadást. A megbízást az alapítvány alvállalkozóknak adta tovább. A NAV szerint a díszelőadásért az Operaház "indokolatlanul sokat fizetett, azt mintegy másfél millió forinttal kevesebből is ki lehetett volna hozni"
– írtuk akkor.
Az ügyészség megállapította, hogy Vass és a másodrendű vádlott 2008 októbere és decembere között 11 esetben kötött indokolatlan megbízási szerződést egy az Operaházhoz köthető alapítvány képviselőjével rendezvények szervezésére, kivitelezésére, valamint az ezekhez szükséges személyzet biztosítására.
Vass és társa ennek során végig tisztában volt azzal, hogy az alapítvány a vállalt feladatokat nem maga végzi majd el, hanem azokat egy vállalkozónak adja tovább, a megbízási díjhoz képest jóval alacsonyabb áron. A különbözetet zsebre tették, amivel összesen csaknem tízmillió forintos kárt okoztak az intézménynek.
Az alapítvány képviselőjét orgazdaság bűntettével vádolják, az ügyészség pedig a három vádlottal szemben felfüggesztett börtönbüntetést, valamint pénzmellékbüntetés kiszabására tett indítványt. | [
"Magyar Állami Operaház"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Budapesti Operabarát Alapítvány"
] |
Eltűntek Simor százmilliói?
Csaknem 900 milliós eltérés van a 2007-es és a 2008-as vagyonnyilatkozata között
Nem tudni, mi lett a sorsa Simor András százmillióinak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének 2007-es vagyonnyilatkozatában ugyanis még az szerepelt: a jegybank vezetője 123 millió és további 800 millió – összesen 923 millió – forintos, befektetési alapokban tartott megtakarítással bírt. Az egy évvel később tett nyilatkozatában viszont Simor azt közölte: csupán 67 millió forintja volt befektetési alapokban. Egy év leforgása alatt tehát 856 millió forinttal csappant meg az MNB elnökének ily módon befektetett vagyona.
A Magyar Nemzeti Bank sajtóosztályától kértünk tájékoztatást azt illetően, hogy Simor András vagyonában beállt hatalmas változást mi indokolta. Esetleg a kezdődő válság áldozatául esett-e a jegybankelnök befektetése – és emiatt csökkent annak értéke drasztikusan –, vagy kivette pénzét az akkoriban már kockázatosnak tűnő befektetési formából, és elköltötte. Az MNB-nél azt közölték: Simor András eddig háromszor vallott vagyonáról, és mindhárom esetben a jogszabályban előírt tartalommal, tényleges vagyoni viszonyait feltüntetve tett eleget nyilatkozattételi kötelezettségének. Tekintettel arra, hogy az MNB-elnök vagyonával összefüggésben törvény határozza meg azt, hogy milyen adatok azok, amelyek bárki számára hozzáférhetők és megismerhetők, a vagyonnyilatkozatban kötelezően feltüntetendő adatokon túlmenően a jegybankelnököt vagyonával, annak felhasználásával kapcsolatosan további tájékoztatási kötelezettség nem terheli.
Vagyis Simornak nem kell közölnie – és nem is közli –, hogy mi lett a majd 900 milliójával. Annyi bizonyos, hogy nem tette be a bankba. A szerkesztőségünkhöz eljutott 2007-es és 2008-as dokumentumok szerint az MNB vezetőjének bankban tartott pénze ez idő alatt csökkent. Míg a 2007-es számadáskor 15 millió forint szerepelt ebben a rubrikában, addig 2008-ban 4,7 millió. A hiányzó, csaknem egymilliárdos összegből értékes vagyontárgyat sem vett Simor. A jegybank elnöke mindkét évben ugyanazon két lakás részbeni tulajdonjogát tüntette fel: egy 460 és egy 319 négyzetméteres lakóházét. Simor tavaly és azelőtt is birtokolt egy vitorlás hajót, ám amíg 2007-es nyilatkozatban szerepel egy gépkocsi, addig a 2008-asban már nem. Tavaly az MNB elnökének két cége volt: a Simor Pénzügyi Tanácsadó Kft. és a Trevisol Management Services Ltd. Utóbbiról a Népszava nemrégiben megírta, hogy a vállalkozást az adóparadicsomként számon tartott Cipruson jegyezték be. A Hvg.hu szerint e cég lehet a kulcsa annak, hová tűntek Simor százmilliói. | [
"Trevisol Management Services Ltd."
] | [
"Simor Pénzügyi Tanácsadó Kft.",
"Magyar Nemzeti Bank"
] |
Mi köze a gulyáslevesnek az akupunktúrához és a kétmilliárd forintos kínai gyógyászati központnak Isaac Asimovhoz? Nem eszik olyan forrón az állami támogatást, mint ahogy azt a Híradó bemondta, de a Semmelweis Egyetemen épülő Hagyományos Kínai Gyógyászati, Oktató- és Kutatóközponttal mégiscsak olyasvalamire költi az állam az adófizetők pénzét, amiről a tudomány azt mondja, hogy a nagy része humbug.
Pár hete fura dolog történt egy budapesti gyógyszerészeti konferencián. Az élelmiszer-kiegészítőkről, a gyógyszerhamisítás problémáiról szóló előadások sorában egyszer csak egy nagyon lelkes és kicsit lámpalázas hölgy következett, aki a tradicionális kínai medicináról kezdett beszélni. Áradt a csí, a jin, a jang, röpködtek a levegőben a meridiánok, a közönség – nagyrészt orvosok és gyógyszerészek – egyre kínosabban feszengett.
Különösen annak tükrében volt ez vicces, hogy a nyitó előadás éppen azt az indexes felmérést mutatta be, ami arról szólt, hogyan hódítja meg Magyarországot az orvostudományt elutasító kuruzslás. Az ebédszünetben aztán elkezdtek terjedni a pletykák. Hogy mindez azért kellett, mert a kínaiak fizették az egész konferenciát. Mert nagyon magas helyeken vannak támogatóik. Mert most olyan a politikai helyzet, hogy a kínaiakkal jóban kell lenni.
Néhány nappal később jött a hír, hogy a kormány 1,4 milliárd forintot ad a Semmelweis Egyetem 800 milliója mellé, hogy az egyetemen hagyományos kínai gyógyászati részleg jöjjön létre.
Mi ezzel a probléma? Az, hogy a tudomány jelen állása szerint a tradicionális kínai medicina hatásossága nem igazolt, az alapelvei és működési mechanizmusai értelmezhetetlenek. A magyar egészségügy katasztrofális helyzetében erre költeni milliárdokat olyan, mintha a süllyedő Titanicon a fedélzet takarításával töltenék az időt a matrózok.
Micsodaaa? De hát a kínai gyógyászat több ezer év bölcsességének az esszenciája!
Mindjárt rátérünk erre is, de előbb tennünk kell egy kis kanyart, ugyanis már maga az alaphír is sántít. A Semmelweis illetékesei kérdésünkre elmondták, hogy szó sincs arról, hogy kínai gyógyászatra költenének több mint 2 milliárd forintot, valójában ebből egy új, 4000 négyzetméteres épületszárnyat húznak fel az egyetemen, ahol a hat emeletből ötön az Egészségtudományi Kar képzései (nagyjából minden, ami nem orvos: ápoló, szülésznő, mentőtiszt, optometrista, gyógytornász és hasonlók) zajlanak majd, és a hatodikra költözik be a Heilongjiang kínai orvosi egyetem kihelyezett képzése, ami egyébként 2011 óta fut Magyarországon.
Vagyis hagyományos kínai gyógyászati központ valóban lesz, de a milliárdos közpénznek csak a töredéke megy erre. Hogy mi értelme volt mégis így kommunikálni mindezt, és a felháborodott reakciók után sem válaszolni, hogy hé, nem eszik olyan forrón azt az 1,4 milliárdot? Elvégre a kézivezérelt kormánymédiában, ahol az alaphír megjelent, kizárt dolog, hogy egy milliárdos állami beruházásról szóló hír csak úgy véletlenül pontatlanul jöjjön ki.
Képzeld el, hogy összefutsz a liftben a főnököddel, a kezedben egy sci-fi-antológiával. A főnök megkérdezi, mit olvasol, és te tudod róla, hogy nagy Asimov-rajongó, hát azt mondod, hogy Asimovot. És mivel a kötetben tényleg van egy Asimov-novella is, nem is füllentettél olyan nagyot
– érzékeltette az ügy hátterében húzódó motivációkat egy forrásunk. Vagyis a pletykák szerint az egész Semmelweis-projektet futtató Emmi vezetése úgy látta jónak, hogy ha a beruházás kínai részét domborítja ki a kommunikációban, és ezzel is belesimul a keleti nyitás stratégiájába, jó pontokat szerez a kormány legfelsőbb köreiben. (Szerettük volna megkérdezni a minisztériumot is erről, de nem reagáltak a megkeresésünkre.)
Akárhogy is, a tradicionális kínai medicina állami támogatása, ha nem is milliárdos, de sokmilliós nagyságrendben, mindenképpen felvet néhány kínzó kérdést.
Kezdjük azzal, hogy mi is az a hagyományos kínai gyógyászat
A modern orvostudomány megjelenése előtt minden nép kialakította a maga babonákra, természeti megfigyelésekre, gyógynövényekre és hókuszpókuszra egyaránt alapozó népi gyógyászatát. A kínaiak akupunktúrát, a misztikus életenergiát, a csít és az azt áramoltató meridiánokat találtak ki a (tegyük hozzá: sok esetben valóban hatásos) gyógynövények mellé.
Aztán ahogy fejlődött a tudomány, szépen elkezdték kielemezni, milyen hatóanyagok vannak a gyógynövényekben, és azokat szintetikusan is előállítani, hogy kontrolláltabb és biztonságosabb formában lehessen alkalmazni őket. Ezzel párhuzamosan egy csomó hagyományos gyógymódról kiderült, hogy csak attól, mert régóta használják, még nem igazán hatásos, és lassan ki is kopott a gyógyítás eszköztárából az érvágás, a koponyalékelés, vagy éppen az ánuszba fújt füst. A csí vagy a meridiánok létezését a kínaiak a 3000 évvel ezelőtti technológiára és tudásbázisra alapozták, de azóta soha senki nem igazolta, nem mérte meg, nem bizonyította, hogy tényleg vannak ilyen dolgok. Logikusnak tűnik az a magyarázat, hogy azért, mert nincsenek is, csak népi hiedelmek.
A modernizációs folyamat egyébként Kínában is lezajlott, csak aztán közbejött az ötvenes évek, és Mao Ce-tung, aki gyakorlatilag újra feltalálta a hagyományos kínai orvoslást, hogy az az 500 millió kínai, aki vidéken él, és nem jut se orvoshoz, se gyógyszerhez, mégiscsak kapjon valamilyen ellátást. Több százezer földműves kapott gyorstalpaló alapképzést és egy gyógynövényes kézikönyvet, hogy gyógyítson azzal. Ők voltak a "mezítlábas orvosok", a történetükről itt írtunk bővebben.
Hogy mennyire volt hatásos a működésük, azzal kapcsolatban árulkodó adat, hogy a 60-as években Kínában a születéskor várható átlagos élettartam mindössze 36 év volt. Ma, amikor a nyugati orvoslás és a hagyományos gyógyítás fura szimbiózisban él Kínában, ugyanez a WHO friss adatbázisa szerint 76,1 év. Ez szinte megegyezik a magyar adattal (75,9), és 6-7 évvel marad el a legegészségesebb országoktól, a világranglista 53. helyére elég. Ez finoman szólva nem harmonizál azzal a képpel, hogy a hagyományos kínai orvoslás olyan nagy csoda lenne.
Magyarországon és a világban általában a kínai orvoslás hivatalos helyzete elég zavaros,
a leggyakoribb adminisztratív hozzáállás az, hogy eltűrik, de azért figyelmeztetik az embereket, hogy tudományosan nem megalapozott a dolog működése. Az akupunktúra, a masszázsterápia és a kínai gyógynövény-terápia Magyarországon államilag elismert módszernek minősül, ezeket oktatják egyébként a Semmelweisen is.
Az MTA 2010-es, komplementer medicináról kiadott állásfoglalása a hagyományos kínai gyógyászatról azt mondja: "A tudományos megalapozottság megítéléséhez elegendő információ áll rendelkezésre, illetve további tudományos megerősítés várható." Viszont ugyanez a dokumentum azt is kimondja, hogy bizonyítékügyben a Cochrane Adatbázis a mérvadó forrás, ami pedig a tradicionális kínai medicina praktikáinak nagy többségéről azt mondja, nincs bizonyíték a hatásosságukra. Ezzel egybecseng az amerikai egészségügyi minisztérium állásfoglalása, ami szerint a kínai gyógyászat ugyan nem veszélyes, de a hatásossága nem igazolt. A legtekintélyesebb tudományos szaklap, a Nature azt írta, a kínai gyógyászat nagyrészt áltudomány, mindenféle racionális háttér és hatásmechanizmus nélkül.
Mindezt bonyolítja az a pár hónapja kitört botrány, amikor kiderült, hogy a Kínában százával manipulálták és hamisították meg az akupunktúrával kapcsolatok tudományos kutatások eredményeit – így fordulhatott elő, hogy míg a nyugati vizsgálatok rendre cáfolták annak eredményességét, a kínaiak alátámasztották. Ezzel kapcsolatban megkerestük a Hagyományos Kínai Orvoslás Magyarországi Egyesületét, ahol dr. Yu Funian professzor magyar asszisztensén keresztül a következővel magyarázta a jelenséget:
"Hogy 840 értékelésből 838 pozitív, valóban lehet elfogultság, de lehet valóban jó eredmények halmaza is, csupán 840-ből, nem több ezerből nehéz statisztikát készíteni, de még mindig jobb, mint ha csak egy tucat tanulmányt készítettek volna. A pozitív és negatív tudományos cikkek természetesek, kell is hogy legyen szkeptikus is, van jin és van jang, van fekete és van fehér, van jó és mindig van rossz is, semmiféle kutatás, tanulmány nem százszázalékos. Nem is kell annak lennie."
Yu professzor egyébként a többi kérdésünkre is hasonlóan informatív válaszokat adott, a nyugati orvostudomány álláspontját, miszerint nincs bizonyíték a kínai módszerek működésére, például azzal söpörte le, hogy "nem érthetik a laikusok, mivel nem tanulták ezeket a több ezer évre visszatekintő gyógyítási formákat. Ha valaki azt állítja hogy a magyar gulyásleves nem jó az egészségnek, mert külföldről jött, és még életében nem is kóstolta, nem is tudja, hogyan kell készíteni, az túl könnyelmű kijelentéseket tenne, hogy a gulyáslevesek mind rosszak."
A csíről és a meridiánokról pedig kijelentette, hogy "200 évvel ezelőtt nem volt még telefon sem; 100 éve nem volt még Facebook vagy WeChat, lehet, hogy gépekkel még nem, de talán 20-30 év múlva majd kimutathatják a Qi és meridiánok létezését, az akupunktúrás pontokat és meridiánokat folyton kutatják, szóval attól, hogy mi beszélünk valakivel 1000 km-re telefonon, és nem látjuk, még nem jelenti azt, hogy nem létezik az illető."
Valódi betegségre mesegyógyszer?
A tradicionális kínai orvoslás módszereit világszerte nagy erőkkel kutatják, főleg a gyógynövények hatóanyagait (ilyen kutatás a hosszú távú tervek szerint a Semmelweisen is indul majd). A probléma nem is ezzel van, hanem a hatástalan vagy legalábbis nem bizonyítottan hatásos módszerek támogatásában. A Semmelweisen valójában elenyésző a kínai medicinát tanulók száma; idén júniusban 17-en kaptak ilyen diplomát. Forrásaink szerint egyszerűen azért indul ilyen szak, mert ez fizetős képzés, és igény van rá.
De az, hogy ilyesminek a fejlesztésére fordítunk közpénzt – még akkor is, ha valójában nem annyit, amennyit kommunikál az Emmi –, mindenképpen rossz üzenetet hordoz. Elvégre az orvostudománynak kismillió olyan, sokkal erősebb lábakon álló, valódi eredményekkel kecsegtető ága lenne, amit támogatni lehetne. "Minden alternatívnak mondott, valójában áltudományos módszerre kiadott forint az adófizetők pénzének eljátszása, egészségének veszélyeztetése, egyúttal pedig az alkalmazott természettudományok, különösen az orvostudomány hiteltelenítése" – fogalmaz a Szkeptikus Társaság közleménye.
Fogadjuk most el egy pillanatra, hogy a modern tudomány 20-30 év múlva jut el talán arra a szintre, ahol a kínai javasasszonyok voltak 3000 éve. Mondjuk azt, hogy oké, nincs bizonyíték rá, de elképzelhető, hogy létezik a misztikus csí, aminek a harmóniája jelenti az egészséget, és az áramlásának megzavarása okozza a betegségeket. Ugyan szinte az összes komolyan vehető kutatás az ellenkezőjét állítja, de ne zárjuk ki, hogy akupunktúrával tényleg mindenféle dolgot meg lehet gyógyítani. A logika és a józan ész tiltakozása ellenére tételezzük fel, hogy a gyógynövényeket nem a bennük levő hatóanyagok alapján kell használni, hanem a négy őselem rendszerében elfoglalt pozíciójuk szerint. Ennek tudatában tegyük fel a kérdést: olyan dolgok oktatására és kutatására érdemes költeni a közpénzt, amikről tudjuk, hogy tényleg úgy vannak, vagy olyanokéra, amik talán és elképzelhető és nem kizárt és esetleg?
És ha valaki még mindig az utóbbira lenne inkább nyitott: ne hagyjuk, hogy Mao Ce-tung nevessen a végén, és idegen (migráns!) kultúra és gondolkodásmód szorítsa ki a magyart az orvostudományból, dobjunk pár milliárdot inkább ennek a tanítására: | [
"Semmelweis Egyetem"
] | [
"Egészségtudományi Kar",
"Hagyományos Kínai Gyógyászati, Oktató- és Kutatóközpont",
"Szkeptikus Társaság",
"Hagyományos Kínai Orvoslás Magyarországi Egyesülete"
] |
Rendőrségi vizsgálatot követel a Fidesz azért, mert a Gyermekrák Alapítvány elnöke magáncélra használta az alapítvány betegszállító autóját.
A kormánypárti frakció emellett januárban egyeztetést kezdeményez tisztességesen dolgozó alapítványokkal arról, milyen jogszabály-módosítások szükségesek például az ilyen visszaélések kiszűréséhez.
Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: nemcsak felháborító, hanem egyenesen visszataszító, morálisan elfogadhatatlan a Gyermekrák Alapítványt vezető Balogh István viselkedése. "Az mégiscsak mindennek a legalja, hogy egy beteg gyermekek szállítására szolgáló mentőautót valaki magánhasználatra vegyen igénybe, mindezt azért, hogy elkerülhesse a dugókat" - fogalmazott, közölve, hogy ezért a rendőrség mielőbbi vizsgálatát követelik, sőt szerintük minden illetékes hatóságnak, az ügyészségnek, illetve az adóhatóságnak is, a lehető leghatározottabban kell fellépnie az ügyben.
"Aki így bánik egy beteg gyermekek szállítására szolgáló mentőautóval, vajon hogy bánik a pénzekkel?" - tette fel a kérdést a kormánypárti politikus, emlékeztetve, hogy közpénzről van szó, hiszen az egyszázalékos adófelajánlások annak számítanak.
A Fidesz a történtek miatt szigorítani akarja a vonatkozó jogszabályokat. A módosításokat tisztességesen dolgozó alapítványokkal egyeztetve fogják kidolgozni, hogy a szigorítások védjék majd ezeket a szervezeteket, nekik is elfogadhatók legyenek, és kiszűrjék a hasonló visszaéléseket - mondta Kocsis Máté, aki rámutatott, hogy a Gyermekrák Alapítvány ügye a becsületes alapítványoknak is kárt okozhat.
A jogszabály-módosítások irányát firtató kérdésre a Fidesz kommunikációs igazgatója azt válaszolta, hogy szerinte az alapítványi bevételek elköltésének szabályait kellene áttekinteni.
Az Index kedden írt arról, "mentős körökben jó ideje terjed a pletyka", hogy a Gyermekrák Alapítvány Gyermekmentő feliratú Mercedesével reggelente maga Balogh István, az alapítvány elnöke furikázik otthona és a belváros között. A hírportál újságírója többször is tanúja volt, hogy Balogh István az adományokból vásárolt betegszállítóval teszi meg a távot budaligeti villája és az alapítvány VIII. kerületi, Rákóczi téri irodája között. A portál kérdésére az alapítvány elnöke azt mondta, a betegszállítót néha "közérdekű ügyintézésre" is igénybe veszik, de magáncélra soha nem használják. | [
"Gyermekrák Alapítvány"
] | [] |
Újabb 30 milliós végkielégítési botrány a BKV-nál?
• BKV-milliók az "utasverő" cégnek
• Lefejezik a BKV irányítótestületeit
• A "komoly gazdasági érdek" tartja felszínen a BKV-t?
• Ki tudja hol áll meg? – Senki nem akarja felügyelni a BKV-t Újabb BKV-s végkielégítési ügyre bukkant a közrádió: több mint 30 millió forinttal távozott az igazgatótanács elnökének főtanácsadója. Futó Sándorral Tótfalusi György igazgatósági elnök kötött szerződést. A két férfinak közös üzleti érdekeltsége van.
Üzleti érdekeltségeibe tartozó személlyel kötött tanácsadói szerződést a BKV Igazgatótanácsának elnöke – tudta meg a közrádió. Tótfalusi György Futó Sándort elnöki főtanácsadójaként alkalmazta. Mint ismeretes, az azóta elbocsátott, addig viszont Tótfalusi jobb kezének számító Futó Sándor több mint 30 millió forintos végkielégítéssel távozott a közlekedési vállalattól.
Futó, illetve Molnár László vezérigazgatói főtanácsadó felmentését tavasszal egyébként maga Kocsis István vezérigazgató kezdeményezte. Kocsis kinevezése előtt a BKV vezérigazgatói székére – a hírek szerint – még Futó is pályázott. A dokumentumok alapján most kiderült, a közlekedési vállalat igazgatósági elnökének és Futó Sándornak több közös üzleti érdekeltsége is van. Futó Sándor tanácsaiért havonta 1 millió 420 ezer forintot, és annak 150 százalékos prémiumát kapta. (MR) | [
"BKV"
] | [] |
Az esélyteremtésre szánt állami pénzt sem sikerült korrupciós skandalum nélkül elkölteni. A források egy részét lepapírozás nélkül eltüntették, a többit pedig értelmetlen célokra, például bulikra költötték – állította szokásos hétzáró sajtótájékoztatóján, a "korrupcióinfón" Hadházy Ákos, az LMP antikorrupciós szakértője.
Az önkormányzati képviselőként dolgozó politikus szerint országos szinten mintegy egymilliárd forint ment veszendőbe a jelzett visszaélések miatt.
Az államreformprogram (ÁROP) keretében a járások 2014-ben járási esélyteremtő programok összeállítására, illetve csatlakozó szakmai és társadalmi rendezvényekre pályázhattak. Mint a végeredményt áttekintő Hadházy gyűjtéséből kiderül, számos járás gyakorlatilag szó szerint ugyanazt a programot készítette el (de mindegyiket külön-külön kiszámlázták), annak ellenére, hogy az ország különböző térségeiben nyilván nem ugyanazok a fejlesztési feladatok. A sajtótájékoztatón megemlítették a komlói és a sásdi járás esélyteremtő programját, amelyek az utolsó betűig megegyeznek – ráadásul mindkettőből az derül ki, hogy a kormány gazdaságpolitikája ezeket a térségeket kifejezetten hátrányosan érintette, az utóbbi években mindkettőben mélyült a válság.
A kapcsolódó rendezvények dokumentációjából látszik igazán, hogy milyen irányban képzelték el a helyi potentátok az esélyteremtést: Hódmezővásárhelyen az esküvőszervező H-event Kft., Békéscsabán a Csaba Grill Bt., Körmenden a balatonfüredi Balaton Borgaléria Kft., Gyulán pedig a Délalföldi Welness Egyesület kapott megbízást a járási felzárkóztatásra.
Hadházy Ákos a nyertes cégek között egy olyan céghálót is felfedezett, amelynek tagjai az Opten adatai szerint tulajdonosi és menedzseri szálakon is szorosan kapcsolódnak egymáshoz, és a legfontosabb tevékenységüknek az uniós támogatások lenyúlása látszik – az érintettek összesen 12 járásban jutottak megbízáshoz. Hadházy szerint a most feltárt esetek alátámasztják, hogy létezik az a támogatáseltüntetési modell, amely szerint a jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező vállalkozók a nyilvánvalóan túlárazott pályázatok megírásától a lebonyolításig mindent maguk végeznek, a közreműködésük nélkül viszont nem lehet támogatást nyerni. | [
"H-event Kft.",
"Csaba Grill Bt.",
"Délalföldi Welness Egyesület",
"Balaton Borgaléria Kft."
] | [] |
3 milliárdból megint épülhet valami gigantikus Felcsúton
"Tévesnek" bizonyult a korábban közzétett összeg, 2,3 milliárd forint helyett 5,4 milliárdnyi TAO-támogatás áramolhat idén a felcsúti fociba.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, az MLSZ első körben 2,3 milliárd forintos TAO-támogatást hagyott jóvá A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány számára. Hétfőn azonban a Magyar Labdarúgó Szövetség módosította a sort az utófinanszírozott jogcímen jóváhagyott támogatási értékekkel, így már 5,4 milliárdra változott az idei összeg.
Ezzel együtt a támogatási rendszer indulása óta a Felcsúthoz 19,3 milliárd forint vándorolt a TAO-révén, amihez ha hozzáadjuk a cégek önszántukból, a TAO-n kívül adott adományokat, akkor 32,3 milliárd forint a teljes összeg.
Mivel a Felcsút még nem hozta nyilvánosságra a sportfejlesztési programját, pontosan nem lehet tudni, hogy mire is költenék el ezt az önmagukhoz képest is rekordösszeget. Egy valamit azonban szinte biztosra vehetünk. Az MLSZ az utófinanszírozott program támogatásával növelhette meg a korábbi összeget, ilyen jogcímen pedig rendre valamilyen infrastrukturális beruházást szoktak betervezni a sportegyesületek és klubok. Mivel azonban a Felcsútnak már van stadionja, sportcsarnoka, konferenciaközpontja is, kíváncsian várjuk a sportfejlesztési program közzétételét.
Hasonló történt egyébként a Mezőkövesd esetében is, a Zsóry FC esetében először 382 millió forintos támogatást okézott le az MLSZ, a jóváhagyott sportfejlesztési programban viszont 807 millió forint szerepel. A kettő közötti differencia kiadja az utófinanszírozású ingatlanberuházásra szánt összeget.
| [
"Magyar Labdarúgó Szövetség",
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány"
] | [
"Zsóry FC"
] |
Eredetileg a VolDan Investments kapta meg az engedélyt a parlamenttől a kötvényárusításra, de egy belize-i céget is bevont az üzletbe.
Még 2014 októberében írtuk meg, hogy két liechtenstein-i cég, az S &Z Program Limited és a VoldDan Investment Ltd. a belize-i Moranville Corp.-pal megállapodást kötött a magyar letelepedési kötvény forgalmazására.
A Heti Válasz szerint a VolDan mögött álló üzleti kör egy izraeli üzletemberen keresztül Habony Árpádhoz kapcsolódik. Az Átlátszó már februárban megírta, hogy Michael Gagel kapcsolatban áll a miniszterelnök tanácsadójával.
2013. júliusban a liechtensteini Schaanban bejegyzett S & Z Program Limited kapott engedélyt a kötvények forgalmazására többek között Egyiptomban, Marokkóban, Tunéziában, Ománban, Algériában, Iránban, Kuvaitban és Katarban. A cég azóta már elveszítette az engedélyét a kötvényforgalmazásra, mert a megadott időig nem adott el egy kötvényt sem.
A cég ügyvezetője Walter Wachter, aki a honlapja szerint liechtensteini cégalapítással foglalkozik, az S & Z-t is Wachter a honlapon megadott címére jegyezték be, nem sokkal azelőtt, hogy megkapták az engedélyt a forgalmazásra.
Néhány utcával odébb található a Josef Hermann által képviselt VolDan Investments Ltd. székhelye, amelyet az S & Z-vel egy napon regisztráltak. A Moneyhouse liechtensteini céginformációs honlap szerint mindkét cég egyetlen tevékenysége a magyar letelepedési államkötvény forgalmazása.
Úgy tűnik azonban, hogy ezt a feladatot mégsem egyedül látták el. Az interneten böngészve bukkantunk rá egy titokzatos honlapra, amelyet elvileg az All Info Európa Kft. üzemeltet.
A honlapon két olyan, azóta már törölt dokumentumot találtunk, amely szerint az S & Z és a VolDan megállapodást kötött a Belize-ben bejegyzett Moranville Corp. nevű offshore céggel, hogy 2013. október 15-től 2014. november 21-ig alvállalkozóként részt vesznek a programban és segítenek promózni az államkötvényt több közel-keleti országban, illetve Svájcban.
A dokumentumon szerepel mindkét cég bélyegzője, a tulajdonosok aláírása, a helyi bíróság pecsétje és az ügyintéző aláírása.
Egy másik hivatalos iratból derült ki, hogy a Moranville-nek van magyarországi érdekeltsége, a Moranville Hungary Kft.. A Céginfó adatai szerint a 2013. decemberben alakult cég összetett adminisztratív szolgáltatásokkal foglalkozott. Egészen 2016. márciusáig, amikor is a Moranville Hungary jogutód nélkül megszűnt. Interneten semmilyen adat nem érhető el a cég pénzügyeiről.
A Moranville Hungary tulajdonosai a Moranville Corp., illetve Csákó Sándor voltak, utóbbi a kaposvári tábornokpert elsőrendű vádlottjával, Lévai István Attilával a mogyoródi Bridge to Europe Kft. társtulajdonosa.
2013 augusztusában írtunk arról, hogy Lévai István Attila cégével társult a Sólyom Airways, liszt, étolaj, ásványvíz és szatmári szilvalekvár forgalmazására.
Lévai 2004 – 2007 között a korábban a Honvédelmi Minisztérium (HM), majd 2003-tól közismert üzletember, Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozó, a HM akkor vitatott közbeszerzését megnyerő Centrál Mosodák Rt. felügyelőbizottságának tagja volt. A közbeszerzés során a vesztes cég állítása szerint a HM a drágább ajánlatot választotta.
Lévai 2007. januárjától a HM Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség vezérigazgatója volt, majd véderőattasé lett Moszkvában, onnan a tábornokperként elhíresült HM-es vesztegetési botrány miatt hívatták haza.
A vádirat szerint a három dandártábornok – Lévai István Attila első-, Huszti András negyed- és Oláh János tizenhatodrendű vádlott – megegyeztek abban, hogy a HM általuk vezetett részlegének szolgáltatásokat nyújtó társaságoktól a megrendelések fejében a HM által kifizetett összegek egy részét visszakérik.
A tábornokperben a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa 2013. február végén 15 vádlottat – köztük Lévai István Attilát – felmentette, részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában. Az ítélet nem jogerős, mert az ügyészség fellebbezett, majd a másodfok megsemmisítette az ítéletet és új elsőfokú eljárást rendelt el, ami még zajlik.
Áder János köztársasági elnök Hende Csaba honvédelmi miniszter előterjesztésére Lévai István Attila dandártábornok hivatásos szolgálati viszonyát 2013. február 1-jei hatállyal – méltatlanság megállapítása miatt – felmentéssel megszüntette.
D. Kovács Ildikó | [
"VolDan Investments Ltd.",
"Bridge to Europe Kft.",
"Moranville Hungary"
] | [
"Sólyom Airways",
"S & Z Program Limited",
"Honvédelmi Minisztérium",
"Moranville Corp.-pal",
"All Info Európa Kft.",
"VoldDan Investment Ltd.",
"Moranville Corp.",
"Centrál Mosodák Rt.",
"HM Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség",
"Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa",
"S &Z Program Limited",
"Moranville Hungary Kft",
"S & Z"
] |
Ebben az olvasható, hogy Cselényi László, a Duna Televízió elnöke 2010 januárjában koprodukciós együttműködésről szóló szerződést kötött a Jade Dragon TV Kft.-vel és a See Walker Television Kft.-vel a nyolcrészes Egy különleges ember, című, illetve a hatrészes Sulibuli című produkciók elkészítésére. Az egyik megbízás 205 millió 200 ezer, a másik 162 és fél millió forint kifizetéséről szól. A testület levele ezután azt ismerteti, hogy ezeknek a műsoroknak az elkészítésére a fenti cégek a Mega Film Kiadó Kft.-vel szerződtek. Ezek a szerződések azonban a nyolcrészes produkció esetében 64 millió forint, a hatrészes esetében pedig 48 millió forint vállalkozási díj kifizetéséről szólnak.
A levél megállapítja, hogy Cselényi László koprodukciós együttműködés jogcímen a piacon hozzáférhető ár többszöröséért rendelte meg ezeket a műsorokat, ezzel 255 millió 700 ezer forint "szükségtelen és indokolatlan többletkiadást, azaz kárt okozott" a Duna Televíziónak. A testület levele szerint a két, műsorkészítésre kötött szerződésnél felmerül a különösen nagy értékre elkövetett hűtlen vagy hanyag kezelés alapos gyanúja.
Az MTI megkereste a Mega Film ügyvezető igazgatóját, Kálomista Gábor producert. Ő elmondta: nem tudja, milyen összefüggés van a Duna TV és a Jade Dragon, illetve a See Walker cégek között, így nem volt tudomása arról, mekkora összegre kötött a két fél szerződést. Úgy folytatta: ő a Nemzeti Filmirodánál 64 millió és 48 millió forinttal regisztrálta a készülő filmeket, s ezeket az összegeket ott el is fogja számolni. Mint hozzátette, annak pedig ő is ugyanúgy örül, ahogyan a helyében bárki más is örülhetne, hogy a mai gazdasági viszonyok között egyáltalán azok sorában lehet, akik filmet készíthetnek.
A Duna Televízió hétfőn és szerdán is közleményben adta hírül, hogy a szóban forgó, műsorgyártásról szóló szerződések hazai piaci árakat tartalmaznak, továbbá nyilvánosak, így a bennük foglalt teljesítés menete ellenőrizhető. Az ügy előzménye, hogy Szabó László, a Duna TV-t felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány Fidesz által delegált tagja hétfőn ismertette a sajtó képviselőivel, hogy két produkció esetében közvetítői szerepet játszó cégeken keresztül adta tovább megrendeléseit a Duna Televízió, így az Egy különleges ember című produkció esetében a 162 és fél millió forintos szerződést 48 millióért, a Suli Buli című produkció esetében a 205 milliós szerződést 64 millióért szállította le a gyártó cég.
A delegált ismertette a közvéleménnyel először, hogy a Sulibuli című produkcióra a See Walker Television Kft.-vel szerződött a televízió, az Egy különleges ember nevű tévés műsort pedig a Jade Dragon TV Kft. nevű cég készíti. Az ügy érdekessége - fűzte hozzá hétfői sajtótájékoztatóján a kurátor -, hogy mindkét cégnek ugyanaz a székhelye, illetve ugyanazzal az ügyvezetővel szerepelnek a cégbírósági nyilvántartásban.
A hírre a Duna Televízió már hétfőn rövid közleményben reagált. Ebben azt írták, hogy a csatornának semmiféle közvetítő céggel nincs szerződése. Kifejtették, hogy a Duna Televízió kizárólag produceri irodákkal szerződött konkrét produkciókra "a szinopszisok, a rendezők, szereplők és más alkotók személyének ismeretében." A közlemény szerint szokásos hazai piaci átlagáron készülnek a Szabó László által említett sorozatok és az egyes epizódok. A Hungária Televízió közalapítvány kuratóriuma egyelőre nem vizsgálja a Szabó László által a sajtótájékoztatón, és a hétfői kuratórium ülésén is ismertetett, több száz millió forintról szóló szerződések körülményeit.
| [
"Jade Dragon TV Kft.",
"See Walker Television Kft.",
"Duna TV"
] | [
"Hungária Televízió",
"Mega Film",
"Nemzeti Filmiroda",
"Hungária Televízió Közalapítvány",
"Duna Televízió",
"Mega Film Kiadó Kft."
] |
Iroda- és kereskedelmi portfóliójának köszönhetően látványosan fejlődött az Appeninn Holding Nyrt. és jelentősen javította jövedelemtermelő képességét
– áll Mészáros Lőrinc vagyonkezelő cégének lelkendező hangvételű közleményében.
Közzétette az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. az igazgatótanácsa által elfogadott évközi (IFRS szerinti) konszolidált pénzügyi kimutatását a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT):
a társaság 2018. első félévét 2,7 millió eurós árbevétellel és 955 ezer euró adózás előtti eredménnyel zárta.
Az árbevétel alakulásához nagyban hozzájárultak a társaság új vagyonelemein, az iroda- és kereskedelmi portfólión realizált bevételek. "Az Appeninn Holding látványos fejlődésével jelentősen javította jövedelemtermelő képességét az első hat hónapban" – írják.
A nagy értékű tőkeemeléseknek és akvizícióknak köszönhetően 2018 első félévében olyan "A" kategóriás irodaházak kerültek az Appeninn tulajdonába, mint az Andrássy 59. Palace, az Andrássy 105. Office Building és az Ü48 Corner Office Center. Mindemellett a társaság a retail piacon is megkezdte terjeszkedését: tavasszal 18, a SPAR Magyarország által hosszú távra bérelt kiskereskedelmi ingatlant vásárolt.
Kiemelt kép: MTI/Beliczay László | [
"Appeninn Holding Nyrt."
] | [
"Ü48 Corner Office Center",
"Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt.",
"SPAR Magyarország",
"Budapesti Értéktőzsde",
"Andrássy 59. Palace"
] |
Elnapolták a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumán csütörtökön a Postabank könyvvizsgálóinak perét. Az állam jogi képviselője a tanácsadókat szerződésen kívüli károkozás címén továbbra is vétkesnek tartja, míg az alperesek úgy vélik, hogy az állam keresete nem megalapozott.
A zárt ajtók mögötti tárgyalási forduló után a felperes és az alperes jogi képviselői elmondták: nem változott álláspontjuk a perrel kapcsolatban.
Korábban a magyar állam jogi képviselője azt nyilatkozta, hogy a mintegy 170 milliárd forint értékű kártérítési pert a magyar állam azért indította a Postabank 1994-1998 között tevékenykedő három könyvvizsgáló cége ellen, mert az az álláspontja, hogy szerződésen kívüli károkozásban vétkesek az alperes könyvvizsgáló cégek.
Ez azt jelenti, hogy a Deloitte and Touche Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft., az Arthur Andersen Adó- és Vezetési Tanácsadó Kft., valamint Prudentia Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. 1994-1998 között nem a tényleges helyzetnek megfelelően mutatták a Postabank akkori pozícióját és ezzel a részvényeseknek kárt okoztak. Az alperes könyvvizsgáló cégek szerint nem megalapozott az állam keresete.
Arthur Andersen
Deloitte & Touche
A Postabank-ügy megosztja a legnagyobb könyvvizsgálókat
(2001. június 18.)
Megkezdődött a Postabank könyvvizsgálóinak pere
(2001. május 3.)
Precedensértékű ítélet várható a Postabank könyvvizsgálóinak perében
(2001. január 23.)
Kérdőjelek az auditorper előtt
(2001. január 15.) | [
"Arthur Andersen",
"Prudentia Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft.",
"Deloitte & Touche",
"Postabank"
] | [
"Gazdasági Kollégiuma",
"Fővárosi Bíróság",
"Deloitte and Touche Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft.",
"Arthur Andersen Adó- és Vezetési Tanácsadó Kft."
] |
Eladta, visszavette, majd a napokban újra eladta üzletrészét Giró-Szász András tanácsadó cégében, így a számos kormányzati szerződéssel rendelkező Strategopolis Kft. jelenleg 750 millió forinttal tartozik neki. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár hétfőn megjelent vagyonnyilatkozata szerint eladta Normafánál lévő házát, ezért a céges pénztől függetlenül is van 140 milliós megtakarítása. És van egy 25-30 milliós jachtja is.
Giró-Szász András november 4. óta államtitkár, Orbán Viktor javaslatára ő vezeti, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárságot.
A korábbi kormányszóvivő hétfőn tette közzé első vagyonnyilatkozatát, amiből kiderül, hogy ő is beletartozik a kormányzat leggazdagabbjainak szűk klubjába.
Fotó: elektromosyacht.hu
A vagyonnyilatkozat szerint vagyonának legértékesebb része a 2006-ban alapított stratégiai elemző és kommunikációs tanácsadó cég, a Strategopolis Kft. volt. A cégbeli részesedését 2011-ben, miután kormányszóvivő lett, eladta, majd amikor az áprilisi választásokat követően a Hír TV-s Kurucz Éva váltotta a poszton, visszavásárolta a korábbinál kisebb, 61 százalékos többségi tulajdonrészét. Ám novemberre újra változott a helyzet, ezért ismét kivált a kft.-ből.
Giró-Szász az Index kérdésére azt mondta, hogy a 750 millió forint a tulajdonrészből és a még ki nem fizetett osztalékból jön össze. A Strategopolis azt vállalta, hogy két év alatt kifizeti az összeget.
A cégadatok szerint a Strategopolis éppen májusban költözött el a Századvég Gazdaságkutatóval közös óbudai székhelyéről a Lánchíd pesti lábánál lévő Széchenyi térre, a Roosevelt irodaházba. Megengedhette magának váltást, ugyanis nagyon jó évet zárt 2013-ban. A nettó árbevétele 433 millió forintra nőtt az előző évi 281,8 millióról. A tavalyi 127 milliós, míg a tavalyelőtti közel 43 milliós adózott eredményt kifizették osztalékként a tulajdonosoknak, amiből 63,9 millió jutott Bódi Gábor Imrének és 63,1 millió Molnár Norbertnek, a cég másik két társtulajdonosának.
A tanácsadó cég kiváló üzletei többször felkeltették már a sajtó figyelmét. Épp a választások után derült ki, hogy a Fidesz két imázsmonitoring-tanulmányt készíttetett a Strategopolisszal a frakció számára 9,8 millió forintért. Itt 98 ezer forintot kaptak minden egyes oldalért. A cég januártól évi nettó 42 millió forintért készít híreket MTVA-nak, amit magánrádióknak értékesítenek. Az MTVA későbbi közleménye szerint a Strategopolis nem gyártja a híreket, hanem válogat az MTI-ben kiadott hírekből, és ezt a válogatott anyagot értékesíti a 27 országos rádióállomásnak.
Giró-Szász Andrásnak vagyonnyilatkozata szerint 93 milliós takarékbetéte is van, és 47 milliós biztosítása. Az államtitkár ezt azzal magyarázta, hogy 10 évig dolgozott a piacon, és eladta Normafánál lévő házát is. Az államtitkár újabban egy 120 négyzetméteres bérelt lakásban él a XII. kerületben. Emellett van egy ½-es tulajdonrésze egy 42 négyzetméteres budai lakásban, valamint van egy 200 négyzetméteres balatoni nyaralója. Bevallása szerint Giró-Szász András rendelkezik egy WIA 345 típusú elektromos jachttal. Ilyen vízi járműveket mostanában 25-35 millió forintért lehet találni a piacon.
Az államtitkár újabban Range Rovert is bérel magának, amihez 200 ezer forintos havi benzintérítést kap az államtól.
A kiadási oldalon sem kis összeg szerepel. Az államtitkárnak 50 milliós tartozása is van, családi kölcsönből kifolyólag.
Giró-Szász vagyonbevallásából kiderül, hogy egy új cégnek, a Safe Port Projekt Kft.-nek 20 százalékos tulajdonosa. Az ingatlankezelési tevékenységre létrehozott kft.-t Serfőző Péter irányítja. | [
"Strategopolis Kft.",
"Századvég Gazdaságkutató"
] | [
"Safe Port Projekt Kft.",
"Range Rover",
"Hír TV-s"
] |
Számításaink szerint az elmúlt négy évben a kormány és Budapest 360 milliárd forintot már elköltött vagy elkülönített egy olimpia lehetséges helyszíneire. Ha újra jelentkeznénk a rendezésre, lehetne azzal kampányolni, hogy mennyire olcsó, hiszen a létesítmények nagy része elkészült.
Akkor is elkészülnek a budapesti olimpia létesítményei, ha nem rendezünk olimpiát. Megnéztük, milyen haszna lehet a kormánynak abból, hogy minden áron véghez viszi, amit korábban, az olimpiai pályázat 2017 februári lefújása előtt eltervezett.
Egy olimpia költségeit három fő csoportra lehet bontani:
olyan fejlesztések, amelyeket egyébként is megvalósítottak volna,
új létesítmények,
infrastruktúrafejlesztés.
Kommunikációs szempontból jól jöhet a kormánynak, a fővárosnak és a Magyar Olimpiai Bizottságnak (MOB), ha amit csak lehet, az első kategóriába tuszkolhat be, vagyis meggyőzi a budapestieket, hogy az olimpia létesítményeire amúgy is szükség lett volna. Ráadásul, ha Budapest 2023-ban beadja a pályázatot a 2032-es olimpiára, az indulás támogatói azzal érvelhetnek, hogy újabb költségekkel nem kell számolni, hiszen vagy már úgyis elköltötték azokat az összegeket, vagy elköltenék, függetlenül az olimpiától.
Ami már elkészülne a jelentkezésig
Ami konkrétan a létesítményeket illeti, egy budapesti olimpiai pályázat óriási erejét adhatná, hogy a három legfontosabb helyszíne már állna akkor, amikor benyújtják a pályázatot.
Duna Aréna © hvg.hu
A Duna Aréna már megépült, 46 milliárd forintból, a Puskás-stadion pedig várhatóan idén év végére lesz készen, ennek a költségei 190 milliárdnál járnak.
Hogy a 2023-as atlétikai világbajnokság központi stadionja a Csepel-sziget bejáratánál mennyibe fog kerülni, arra még csak tippelni lehet, egyelőre annyi biztos, hogy 21 milliárd forintot már úgy elköltöttek a helyszín megvásárlására és a tervezésre, hogy egyetlen kapavágás sem történt. A 2024-es olimpiai pályázatra készült tanulmány úgy számolt, hogy az atlétikai stadion büdzséje 120 milliárd forint lehet.
A Budapesti Atlétikai Stadion látványterve © Napur Architect
Hasonló a célja a 2016 legvégén elindított Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programnak is. Ebbe olyan tervek kerültek, amelyek elvileg megvalósulnának az olimpiától függetlenül is, már 2022-re. A programban szereplő beruházásokra legkevesebb 34,8 milliárd forintot szánnak – legalábbis ez volt az az összeg, amelyről egy kormányhatározat 2017 végén rendelkezett.
De ezzel a számmal nem csak a nagyberuházások hagyományos drágulása miatt kell óvatosan bánni, hanem azért is, mert a program része a csepeli atlétikai stadion felépítése, amely lehet, hogy önmagában több lesz 34,8 milliárd forintnál. Az olimpiai hatástanulmány a Velodromra 25 milliárd, az Xtrém Parkra 5 milliárd forinttal, egy fedett atlétikai csarnokra pedig 3 milliárddal számolt, vagyis már a legóvatosabb becslés szerint sem lehet annyival megúszni, mint amennyit elkülönített a kormány.
Egyelőre annyi biztos: az óbudai kerékpáros-stadion tervezésére és az ott lévő épületek elbontására már elköltöttek több, mint 1 milliárd forintot, az extrémsportpark és az evezősközpont tervezésére pedig 473 milliót, de ez csak aprópénz a lehetséges végösszeghez képest.
A velodrom látványterve
A Kemény Ferenc-programban benne sincs, de a 2022-es férfi kézilabda-Eb-re megépülne Európa legnagyobb kézicsarnoka is. 10-15 milliárd forintos árról lehetett híreket olvasni, de ez még nem hivatalos szám.
Az is kérdéses még, hogy a Ferencváros népligeti ingatlanfejlesztési terveinek megvalósítása mennyiből jönne ki, és hogy az egész Fradivárosból végül mit hasznosítanának egy olimpiai pályázatban. 25 milliárd forintot így is elköltött már rá állami forrásból a kormány. Szintén 25 milliárd forintot csoportosított át a kormány tavaly év végén a 2019-es Maccabi Játékok létesítményfejlesztésére, ami azért is különösen érdekes, mert a Kerepesi úti Sportpark nem lesz kész a július végén kezdődő sporteseményre. A pénzt ennek ellenére elköltik (a játékokat megrendezik helyette a Ludovikán), és ha már kész lesz a létesítmény, jól jöhet az olimpiai pályázatnál is.
Vagyis ott tartunk, hogy a lehetséges olimpiai létesítményekre 343 milliárd forintot már mostanáig elköltött vagy elkülönített a kormány. Azt megtippelni is nehéz, mennyi lehet a végösszeg, ha már nem csak a megvalósíthatósági tanulmányokra és a területszerzésre adnak pénzt, hanem a teljes építkezésre.
2023 körül kell pályázni Ha minden az eddig megszokott rendszerben menne tovább, 2023-ban kellene beadni a pályázatot a 2032-es olimpiarendezésre, és 2025-ben döntene a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a helyszínről. De bizonytalan, hogy ez tényleg így lesz-e. A NOB épp azon dolgozik, hogy átalakítsa a jelentkezési rendszert, nehogy újra belefusson a szövetség a blamába, hogy szinte minden komolyan vehető jelentkező visszavonja a pályázatát.
Az infrastruktúrával is elkészülnének előre
Ami a sportlétesítményeken kívüli fejlesztéseket illeti, az igazi nagy falat a Budapest Déli Városkapu terv. A hivatalos kommunikáció egy új városnegyed felépítéséről szól, amelynek az egyik legfontosabb eleme lenne egy 12 ezer egyetemi hallgatónak szánt diákváros. Ez előbb az atlétika-vb résztvevőinek a szállása lehetne, utána kaphatnák meg az egyetemisták, de a mérete alapján olimpiai falu is lehetne belőle.
Ennek a projektnek a megvalósításáról tavaly nyáron törvényt hoztak, de abban egy szó sem volt az árról, és akkor sem lettünk okosabbak, amikor kihirdették a tervpályázat végeredményét. Egyedül annyit tudunk, hogy a területet 18 milliárd forintért szerezte meg az állam. Ezzel együtt tehát már
361 milliárd forintnál járnak az olimpiával összefüggő kiadások.
Azt az építtetők sem titkolják, hogy a tervek összefüggnek: ha valaki a Kemény Ferenc-program honlapját keresi, azt automatikusan átirányítják a delivaroskapu.org-ra.
Sok olyan más fejlesztési terv is van, amelyre szükség lenne akkor is, ha olimpiát akarnánk rendezni, de a játékoktól elvileg függetlenül is megépülnének. Hogy ezt az olimpiai költségvetéshez számolnák-e, az újra csak kommunikáció kérdése, és ez még bonyolultabb kérdés, mint egy stadionépítésnél.
Akadnak ugyanis ezek között olyanok, amelyeknek egyértelműen nincs sok közük az olimpiához: már a 2015-ös megvalósítási terv is ilyennek nevezte például a Rákos–Hatvan-vasút vagy a gödöllői HÉV felújítását. Szintén mondhatjuk az olimpiától függetlennek azt is, hogy az M1-es autópályát háromsávosra bővítenék, ha nem így teszünk, akkor viszont legalább 184 milliárd forinttal ugrik meg az olimpiai büdzsé.
A Soroksári úti vasútvonal áthelyezése és az új Duna-híd megépítése viszont már az olimpiáról is szól, nem csak a városfejlesztésről. A tavaly ősszel bemutatott Budapest 2030 fejlesztési koncepció 62 tétele összesen 1100 milliárd forintba kerülne, ebből 150 milliárdot vinne el a Galvani híd és a hozzá kapcsolódó közlekedési hálózat kialakítása. Négy éve az olimpiai megvalósíthatósági tanulmány erre még csak 75 milliárd forintot számolt – ennek fényében érdemes újragondolni azt is, hogy ugyanez a tanulmány 774 milliárdra becsülte az olimpia megrendezésének teljes költségét. | [
"Magyar Olimpiai Bizottság"
] | [
"Nemzetközi Olimpiai Bizottság"
] |
Pert nyert a magyar állammal szemben a Transparency International (TI) Magyarország egy a Fidesz vád alá helyezett országgyűlési képviselőjével, Simonka Györggyel kapcsolatos ügyben – tudta meg a szervezettől a 24.hu.
A jogerős ítélet arra kötelezi a Magyar Államkincstárt, tisztázza mi lett a Békés megyei kormánypárti politikus zöldség-, gyümölcs-nagykereskedelemmel foglalkozó cégének nyújtott tetemes állami támogatás sorsa. Az egykor Simonka és felesége irányítása alatt működő, mára felszámolás alatt álló Magyar Termés TÉSZ Kft. több mint egymilliárd forint közpénzt kapott a már megszűnt Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól (MVH), amelynek az államkincstár a jogutóda.
A kormányzati kommunikáció szerint a pénzt az állam rögvest visszakövetelte, amint a cég felszámolás alá került, és igényét a kijelölt felszámolónak is bejelentette, csakhogy ennek nyilvános nyoma nem volt. A részleteket az államkincstár sem a 24.hu, sem a TI Magyarország közérdekű adatigénylésére nem tisztázta. A perben végül arra kötelezte a bíróság az államkincstárt, hogy adja ki a kért adatokat.
Így derült ki, hogy az állam valóban több mint egymilliárd forint jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését rendelte el a Magyar Termés TÉSZ Kft.-vel szemben, és a követelését a felszámolónak is bejelentette.
Csakhogy a hitelezői nyilvántartásba "határidőn túli" besorolással került az állam követelése. Magyarán az állam kicsúszott a határidőből.
A Transparency International szerint mindez azt jelenti, hogy ha volt is remény arra, hogy valamennyi pénz megtérüljön a követeléséből, ezzel a hibával vélhetően elúszott.
A szabályozás szerint ugyanis a felszámolás elrendelésétől számított 40 napon belül bejelentett hitelezői igények határidőben benyújtott igénynek minősülnek, így a törvényben meghatározott sorrend szerint veszik nyilvántartásba azokat. A 40 napon túli, de 180 napon belül bejelentett igények határidőn túli igénynek minősülnek, ezeket csak a határidőben bejelentett követelések után elégítheti ki a felszámoló.
Az igénybejelentéssel együtt regisztrációs díjat is kell fizetnie a követelőnek, ami a követelés egy százaléka, de legfeljebb 200 ezer forint, ennek a befizetése nélkül szintén nem kerül nyilvántartásba igényével a követelő. Tehát vagy az igény bejelentését vagy a regisztrációs díj befizetését nem tette meg az állam határidőn belül.
Márpedig a határidőn belül bejelentett hitelezők sora hosszú. Köztük van az MKB Bank, a Magyar Fejlesztési Bank, az UniCredit Bank, a Magyar Követeléskezelő Zrt., valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Követelésük összege körülbelül egymilliárd forint, miközben a Magyar Termés TÉSZ Kft. vagyona ennek csak a töredéke. Így aligha van esély, hogy az államkincstár további egymilliárdos követelése valaha megtérüljön.
Mint azt a 24.hu feltárta, a felszámolási eljárás során a vagyont éppen Simonka György környezete vásárolta vissza, méghozzá kedvezményes áron:
Az pedig később, a büntetőügy előkészítő tárgyalásán derült ki, hogy az ügyészség szerint a felszámolás során az eszközök áron alul kerültek vissza a politikus körébe, ráadásul a felszámolók is beismerték, hogy ennek érdekében megvesztegették őket:
Nagy bajban Simonka: a felszámolók beismerték, megvesztegették őket Szorul a hurok a fideszes képviselő nyaka körül, nyolc vádlott tett beismerő vallomást, négy esetben a törvényszék jóváhagyta az egyezséget, amit az ügyészséggel kötöttek.
Arra, hogy az MVH, illetve jogutódja, az államkincstár követelésének körülményei problémásak az MSZP volt országgyűlési képviselője irányította rá a figyelmet 2017-ben. Gőgös Zoltán a cégközlönyben megjelent, Simonka cégét érintő felszámolási eljárásról szóló értesítő alapján kérdezte az akkor államtitkári posztod betöltő Nagy István jelenlegi agrárminisztert, hogy miért nem szerepel a céggel szembeni követelők közt a magyar állam.
Nagy István akkor azt közölte:
Az általam ismert információk alapján minden hivatali szereplő a jogszabályoknak megfelelően végezte a dolgát és tette meg a szükséges lépéseket az európai uniós és a hazai költségvetési források védelme érdekében.
Ez azért különös, mert ekkor Nagy Istvánnak már tudnia kellett volna arról, hogy az állam a határidőből kicsúszva fordult az ügy felszámolójához. Az pedig a fejlemények tükrében végképp érdekes, hogy még azt is hozzátette:
mindazt, amit emberileg és jogilag kötelességünk volt megtenni, megtettük.
Adalék, hogy nemrég Polt Péter legfőbb ügyész elismerte, a parlamentben törvényt módosítottak Simonka György kedvéért. A politikus a hozzá köthető társaságok által felvett támogatások szabálytalan felhasználásának következményeit igyekezett tompítani, főként el akarta kerülni, hogy a támogatásokat vissza kelljen fizetni.
Kiemelt kép: Soós Lajos /MTI | [
"Magyar Termés TÉSZ Kft.",
"Magyar Államkincstár"
] | [
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Transparency International",
"Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal",
"MKB Bank",
"Magyar Követeléskezelő Zrt.",
"TI Magyarország",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal",
"UniCredit Bank"
] |
Bírósági dokumentumok szerint Vizoviczki László 2015-ben fontos információkat és bizonyítékokat is adott át a Nemzeti Nyomozó Irodának (NNI) a 90-es évek maffialeszámolásaival kapcsolatban. A Nemzeti Nyomozó Iroda egy 2015 júniusában kelt levélben még a Vizoviczki költségvetési csalási ügyében eljáró bírót is tájékoztatta arról, hogy a vállalkozó vallomást tett a maffiaügyekről, és ez a vallomás
"jelentősen segítette" az NNI eljárásait.
A maffialeszámolásokat 2015-ben már bíróság előtt tárgyalták: az Aranykéz utcai robbanással, valamint Domák Ferenc (Cinóber) és Fenyő János meggyilkolásával több embert is vádoltak. Az elsőrendű vádlott Jozef Rohác volt, a harmadrendű pedig Portik Tamás, aki az ügyészség szerint mindhárom merénylet felbujtója volt.
Az Aranykéz utcai robbantásban Rohácot és Portikot is bűnösnek találta a bíróság, mindketten börtönbe kerültek. Vizoviczki személyesen is megjelent és tanúvallomást tett a Portik-ügy egyik tárgyalásán, de akkor kifejezetten súlytalan dolgokat vágott Portik fejéhez, így valószínűsíthető, hogy az NNI-nek adott nyilatkozataiban ennél a nyilvános vallomásánál messzebbre ment.
Bírósági dokumentumok szerint Vizoviczki elsősorban a felbujtó, azaz Portik Tamás ellen szolgáltatott terhelő információkat a nyomozóknak.
Bár a rendőrség nem árulta el, hogy ezek milyen információk voltak, több jel mutat arra, hogy Vizoviczki tényleg súlyos dolgokat mondhatott.
Az egyik jel, hogy mikor Vizoviczki először prezentálta az ajánlatát, hogy információkat ad át a 90-es évek leszámolásairól, és magára vonatkozóan is beismerő vallomást tesz, az NNI, a Nemzeti Védelmi Szolgálat és Pintér Sándor belügyminiszter különmegbízottja, Horváth András nyugalmazott rendőr tábornok is támogatta a megállapodást. Pedig Vizoviczki megkérte az árát: azt akarta, hogy a vallomásaiért cserébe számítsák be a büntetésébe az eddig előzetesben töltött idejét, és tárgyalás nélkül engedjék el. A megállapodás végül valószínűleg csak azért nem valósult meg ebben a formában, mert az ügyészség húzta a száját. Az nem tetszett nekik, hogy mire Vizoviczki megtette az ajánlatát, ők már benyújtották a Vizoviczki elleni vádiratot, így értelemszerűen nem akarták tárgyalás nélkül elengedni.
A másik jel pedig az, hogy mikor nyáron Vizoviczkit 250 milliós óvadék ellenében házi őrizetbe helyezték, a vállalkozó kérte, hogy ne kelljen nyomkövetőt viselnie, mert az akár életveszélybe is sodorhatja.
Vizoviczki és védője akkor is hivatkoztak a hatóságokkal folytatott együttműködésre, amikor nyáron kezdeményezték, hogy a bíróság engedje ki az előzetesből, és helyezze házi őrizetbe a vállalkozót. Az ügyvéd azt mondta a házi őrizetet elrendelő meghallgatáson, hogy Vizoviczki szökése már csak az NNI-vel való együttműködése miatt is kizárt.
Eredetileg is ez lehetett Pintérék célja
Valószínűsíthető, hogy Horváth András nyugalmazott rendőr tábornok (akit Pintér megbízott a 90-es évek maffialeszámolásainak felderítésével) eleve arra akarta rávenni Vizoviczkit, hogy valljon Portik ellen. Rendőrségi beszámolók szerint Horváth ezért találkozott Vizoviczkivel 2012 januárjában a Mammutban, de Vizoviczki akkor nemcsak elzárkózott az együttműködés elől, hanem meggondolatlanul le is leplezte, hogy magas rangú rendőr informátorai vannak. A feldühített Horváth ezután indította meg a nyomozást Vizoviczki ellen is.
Most viszont úgy tűnik, hogy Vizoviczki összesen 38 hónapos (bírósági ítélet nélküli) előzetes letartóztatása és 13 hónapos házi őrizete meghozta a sikert, mert a vállalkozó végül megtört annyira, hogy valljon Portik ellen.
Természetesen Vizoviczkit is megkérdeztük a vallomásairól, de az ügyvédjén keresztül elküldött kérdésekre eddig nem reagált. | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda"
] | [
"Nemzeti Védelmi Szolgálat"
] |
Kitette a Magyar Mozgókép Közalapítvány auditjának részleteit az atlatszo.hu. Ami új tény az eddig ismert felelőtlen pénzosztáson kívül a hűtlen kezelések felsorolása konkrét adatokkal. Návai Anikóról például kiderült, hogy ugyanazért a tanácsadásért két helyre is számlázott 5,7 milliót. A közalapítvány dolgozói tízmilliós nagyságrendű prémiumokat vettek fel, leplezett munkaszerződéseket kötöttek, felesleges tanulmányokat vásároltak, díjakat és sikerdíjat osztogattak, majd felelősségrevonás nélkül távozhattak a felhalmozott adóssághegy alatt megroppant szervezettől. Két hete szivárgott ki az anonimizált jelentés.
Az MMKA megszűnését idén márciusban bejelentették, de a botrányt mindeddig sikerült elkerülni. Az MMKA utolsó elnöke Kőrösi Zoltán jelenleg is kap fizetést egészen decemberig a Filmalaptól az elődszervezet kuratóriámának vezetéséért, a vagyonátadással kapcsolatos ügyintézésekért, miközben kinevezték a Ferencvárosi Művelődési Központ megbízott igazgatójának is 2011-ben. Grunwalsky Ferenc az alapítvány előző elnöke pedig havi félmilliót kapott Mozgókép mestereként, bár ezt a hírek szerint leállították.
Áprilisban a KEHI feljelentése nyomán összesen 6,2 milliárd forint vagyoni hátrány okozása miatt, többrendbeli hűtlen kezelés és annak kísérlete gyanújával rendőrségi nyomozás indult az állami filmtámogatások korábbi legfőbb elosztója körüli ügyekben.
“Nemcsak felelőtlenül osztogatta a pénzt a filmfinanszírozásért felelős Magyar Mozgókép Közalapítvány előző vezetése, de a pénzosztók maguk is vitték a pénzt – erről beszélt Kőrösi Zoltán, az alapítvány elnöke a frissen kiállított gazdasági audittal a kezében egy 2010 júniusi szakmai megbeszélésen" – írta az Index két éve egy kiszivárogtatott hangfelvétel alapján. Ezen Kőrösi arról beszélt, hogy azért nem hozzák nyilvánosságra a teljes jelentést, mert “ha ennek a 30 százaléka napvilágra kerül, büntetőjogi felelősség merül föl. Mi a kuratóriumban azt gondoljuk, hogy ezt nem szeretnénk." Továbbá “a közalapítvány törvénytelenül működött, ezt ki lehet mondani hangosan itt, a sajtóban nem". Az MMKA utolsó elnöke akkor úgy vélekedett, a közalapítvány vesztét okozná, ha nyilvánosságra kerülnének ezek a korrupciós ügyek.
Most, hogy nyilvánosságra kerültek, főleg adatokban mond sok újat a jelentés. A túlfizetésekkel kapcsolatban: az átlagosan 18 munkavállalót foglalkoztató MMKA-nál még a középfokú végzettségű titkárnő is álomfizetést kapott, havi bruttója a 600 ezer forintot is meghaladta. A kimagasló bérezésen felül a munkavállalóknak évi 175 ezer forint béren kívüli juttatás is járt, év végén pedig egyhavi fizetésnek megfelelő jutalom. A vezető beosztású munkavállalók a jutalmon felül még a teljes évi fizetésüket megkapták prémiumban: a közalapítvány jutalomra és prémiumra összesen 114 millió forintot kötött a vizsgált időszakban. A vezetők prémiumként összesen közel 72 millió forintot vihettek haza, pedig nem voltak sokan: 2006-2010 között két személy volt alkalmazottként vezető beosztásban. Ők ketten 2006-2010 között, tehát négy év alatt több mint 50 millió forint prémiumot kaptak.
Színlelt szerződéseket is feltárt a vizsgálat az MMKA-nál. Így dolgozott például Vincze László finanszírozási igazgató, aki saját (8. Dimenzió Kft.) és felesége (Landkerék Bt.) cégén keresztül is szerződött a közalapítvánnyal, ráadásul az is előfordult, hogy egyszerre mindkét helyről számlázott. Vincze a vizsgált időszakban legalább 80 millió forinttal gazdagodott, ebből 54 millióhoz úgy jutott, hogy a közalapítvány az ügylettel megsértette a közbeszerzési eljárásra vonatkozó szabályokat.
Leplezett munkaszerződéssel foglalkoztatták még Hegedűs Lászlót is (Füst-Kép Bt.), aki az MMKA külső kapcsolatainak szervezésével és filmterjesztési, támogatói tevékenységével foglalkozott, és ő intézte az MMKA finanszírozta magyar.film.hu filmes szakújság összes megbízását is. Hegedűs 2006. januárjában 400 ezer forint+áfa megbízási díjért dolgozott havonta, ami akkor is járt, ha nem végzett érdemi munkát. A megbízási díjat fél év múlva 1,1 millió forintra emelték, ám a 400 ezer forintos rendelkezésre állási díj ezután is maradt. Ahogy Vinczének, úgy Hegedűsnek is óránként 20 ezer forint volt a túlóradíja.
Külön érdemes megemlíteni még Návai Anikó újságírót, aki tavaly sértődötten vette tudomásul, hogy nem kap több pénzt az MMKA-tól. A jelentésből kiderül, hogy Návai ugyanazért a munkáért kifizettette egyrészt az MMKA tulajdonában álló Filmunió Kft.-vel, másrészt magával MMKA-val is az 5,77 millió forintot. (Návai 16-19 millió forintos évi bérezéséről itt írtunk cikket.) Hűtlen kezeléssel szerepel az auditban.
“Az MMKA 2009. március 16-án kötött szerződést a Navai Enterprises-szal a magyar filmszakmának a Location Trade Show kiállításon történő képviselete tárgyában, annak ellenére, hogy ennek a feladatnak az ellátását már a Filmunió Kft. is vállalta a támogatási szerződés alapján, ezért a Navai Enterprises-szal történt szerződéskötés nem volt indokolt. A vizsgálat a rendelkezésre álló dokumentumokból megállapította, hogy a Navai Enterprises a megbízás teljesítéséről ugyanazt a beszámolót adta át az MMKA és a Filmunió Kft. részére" – nyomozta ki az audit. | [
"Landkerék Bt.",
"8. Dimenzió Kft.",
"Magyar Mozgókép Közalapítvány",
"Füst-Kép Bt.",
"Navai Enterprises"
] | [
"Filmunió Kft.",
"Navai Enterprises-szal",
"Ferencvárosi Művelődési Központ"
] |
Az elmúlt évek közbeszerzésein nagy sikerrel szerepelt Pintér Sándor egykori biztonsági cége, amely néhány hónappal ezelőtt olyan emberek tulajdonába került, akik több szálon kötődnek a belügyminiszterhez. Társak voltak vele és családtagjaival több cégben, egyikük pedig a szomszédja is volt egy időben.
Pintér Sándor belügyminiszter mindig azt hangoztatja, hogy neki már semmi köze a korábbi biztonsági cégéhez, amely 2010-es eladása után sorra nyerte az állami megbízásokat. Pintér azt állította, kifejezetten azért vált meg a Civil Biztonsági Szolgálat nevű vállalattól, mert el akarta kerülni, hogy bármilyen összeférhetetlenség kialakuljon.
Pintérnek valóban nincs is semmilyen formális kapcsolata a céggel. A vállalat ugyanakkor a közelmúltban lezajlott változások eredményeként olyan emberek kezébe került, akik több szálon kötődtek, illetve kötődnek Pintérhez és családtagjaihoz.
Cégbírósági iratok azt mutatják, hogy a CBSZ-t 2010 óta tulajdonló cég, a Prostasia Zrt. az addigi tulajdonostól, Kántor Tibortól tavaly júliusban átkerült két férfihoz, Tölgyesi Vilmoshoz és Szabó Péterhez. Kántornak nem volt semmilyen nyilvánosan kimutatható kötődése Pintérhez, az új tulajdonosoknak azonban van.
Tölgyesi 1997-ben és 1998-ban egy másik biztonsági vállalkozásnak, a Preventív Securitynek a felügyelőbizottságában volt tag, miközben Pintér az igazgatóságban ült. Mindhárman tulajdonosai voltak az Immobil 2000 nevű ingatlancégnek 2002-2003-ban. Szabó már 2004 óta tagja a CBSZ igazgatóságának, és Pintérrel egy időben (2008 és 2010 között) igazgatósági tagja volt a Pajzs 07 nevű biztonsági cégnek is.
A cégbíróságon megtalálható címek szerint Pintér és Szabó éveken át közvetlen szomszédok voltak a II. kerületben. Szabó 2006-tól egy IV. kerületi címre van regisztrálva.
Tölgyesinek és Szabónak nemcsak Pintér Sándorral, hanem a miniszter családtagjaival is vannak üzleti kötődéseik. Szabó felügyelőbizottsági tag volt két olyan ingatlancégben, amelyeknek Pintér felesége, Pintérné Eötvös Ildikó volt az ügyvezetőjük. Tölgyesi tulajdonostársa a feleségnek egy váci autókereskedést üzemeltető cégben 2009 óta. Emellett Tölgyesi tulajdonostárs egy olyan cégben is, amelynek Pintér egyik lánya, Pintér Hajnalka az ügyvezetője.
Csendes váltás
A CBSZ anyacégének tavaly júliusi tulajdonosváltása csendben zajlott le. Nem találni róla cikkeket, és nem tudtak róla az Origo által megkérdezett biztonsági piaci szereplők sem. Vélhetően azért nem tűnt fel senkinek a változás, mert az nem közvetlenül a CBSZ-nél történt, hanem a céget tulajdonló társaságnál, a Prostasia Zrt.-nél.
Szabó megerősítette, hogy Tölgyesivel közösen ők a tulajdonosai a Prostasiának, de nem volt hajlandó részleteket mondani sem az üzletről, sem a belügyminiszterhez fűződő kapcsolatáról. “Minden, amit tudni lehet, benne van a nyilvános dokumentumokban" - mondta, majd letette a telefont. Tölgyesi nem reagált a megkeresésünkre.
A CBSZ sem kívánt nyilatkozni az üzletről. “Általában nem válaszolunk ilyen megkeresésekre" - mondta a cég egyik munkatársa. A Belügyminisztérium csak annyit közölt, hogy “a belügyminiszter úr más tulajdonáról nem tud nyilatkozni". A Prostasia korábbi tulajdonosa, Kántor Tibor sem reagált a feleségén keresztül eljuttatott üzenetekre. (A felesége mobilszáma benne van a tudakozóban, így őt el tudtuk érni.)
Bámulatos siker
Pintér 2003-ban vette meg a CBSZ-t, egy évvel az után, hogy első belügyminiszteri megbízatása véget ért. A cég akkor még viszonylag új és a mostaninál jóval kisebb volt: két évvel korábban alakult csak részvénytársasággá, az éves bevétele pedig alig volt több egymilliárd forintnál. Pintér vezetése alatt aztán a CBSZ a biztonsági piac egyik legnagyobb szereplőjévé nőtte ki magát. Olyan komoly ügyfelei lettek, mint például az OTP és a Mol. A bevétele hét év alatt a hatszorosára nőtt, és 2010-re meghaladta a hatmilliárd forintot.
Ekkor kapott Pintér újabb felkérést a Belügyminisztérium vezetésére. Bár a választások áprilisban voltak, Pintér már március végén megvált a CBSZ-től. Akkor már persze biztos lehetett abban, hogy kormányzati munka vár rá. A Fidesznek olyan komoly előnye volt, hogy semmi kétség nem fért a győzelméhez.
A CBSZ-t akkor megvásároló Prostasia Zrt. mindössze három hónappal korábban jött létre. A tulajdonosnak, Kántor Tibornak nem volt kiterjedt üzleti előélete. Az Origo korábbi információi szerint az Információs Hivatalnál dolgozott, tehát hírszerző volt, majd 1998 és 2000 között elnökhelyettesként dolgozott az adóhivatalnál. Az üzleti karrierje 2006-ban kezdődött, amikor néhány hónapig tulajdonosa és ügyvezetője volt egy akkoriban néhány millió forgalmat termelő, ma már nem is működő tanácsadó cégnek, majd résztulajdonosa lett egy kisebb biztonsági cégnek, az S-System Service Kft.-nek.
Nem volt világos, hogy Kántor ilyen üzleti háttérrel hogyan jutott el a már akkor évente többmilliárdos forgalommal rendelkező CBSZ tulajdonlásáig. Kántor nem nyilatkozott a sajtónak, és a CBSZ vezetése sem árult el részleteket az ügyletről.
Egy rendőr és egy BKV-s
A cégbíróságon hozzáférhető dokumentumok nem tartalmaznak részleteket a mostani tulajdonosváltás részleteiről sem. Nem tudni, hogyan került Tölgyesi és Szabó tulajdonába a sokmilliárdos forgalmat lebonyolító és látványosan növekedő CBSZ anyacége.
A most 67 éves Szabó 2002-ben kezdte meg vállalkozói tevékenységét. Az erről akkoriban megjelent cikkek szerint előtte rendőrtisztként dolgozott. Tölgyesi a karrierjének nagy részét a BKV-nál töltötte: 1972-ben kezdett el ott dolgozni, és 2007 decemberében, 59 éves korában távozott a cégtől. Később a BKV-nál kirobbant végkielégítési botrány egyik szereplőjeként bekerült a hírekbe. Tölgyesi ugyanis a távozásakor összesen 81 millió forintot kapott végkielégítésként, valamint titoktartási és felmentési díjként. A BKV most az Origóval azt közölte, hogy Tölgyesi végkielégítéséről és több más hasonlóan nagy összegű kifizetésről később azt állapították meg, hogy “túlzott mértékűek" voltak, a visszaszerzésért indított pereket azonban a cég elbukta.
Most Tölgyesi és Szabó közösen tulajdonolja a CBSZ-t, amely 2010 óta talán még virágzóbb korszakát éli, mint előtte. A legutóbbi éves beszámolója szerint 2012-ben közel 9,5 milliárd forintos bevétele volt, ami több mint 50 százalékos ugrást jelent 2010-hez képest. Ez még nem tartalmazza a CBSZ leányvállalatai által termelt, szintén többmilliárdos bevételt.
A CBSZ nem hozza nyilvánosságra, hogy a bevételei pontosan milyen forrásból származnak, de a közbeszerzési adatbázisból kiolvasható, hogy a cég - gyakran más vállalkozásokkal összefogva - nagyon sikeres volt az állami pályázatokon az elmúlt három és fél évben. 2010-ben és 2011-ben elnyerte többek között a Magyar Fejlesztési Bank, a Magyar Villamos Művek és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő által kiírt tendereket is. Ezek több évre szóló, esetenként milliárdos nagyságrendű szerződések voltak, és a győzelmi sorozat folytatódott később is. Tavaly elnyerték többek között a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság több mint 100 milliós pályázatát.
2012-ben a parlamentben egy képviselő kérdéseket tett fel Pintérnek a korábbi cége látványos sikereiről. “(...) válaszom rendkívül egyszerű: a Belügyminisztériumnak és személy szerint nekem az eladott cég későbbi beszerzéseihez, a közbeszerzésen való indulásához és nyeréseihez az égadta világon semmi közünk nincs" - közölte Pintér.
Ennek a kormánynak a hivatali idejéből már csak néhány hónap van hátra. A Fidesz ugyanakkor magabiztos előnnyel rendelkezik a felmérések szerint, és Orbán Viktor világossá tette, hogy nagyon elégedett a belügyminiszterével. Egy belügyminisztériumi rendezvényen még arra is utalt, hogy ha kormányon maradnak, akkor szívesen a helyén tartaná Pintért.
A cikk az Organized Crime and Corruption Reporting Project nevű nemzetközi nyomozó újságírói hálózattal együttműködésben készült. A cikk angol nyelvű verziója itt található. | [
"Civil Biztonsági Szolgálat",
"Prostasia Zrt."
] | [
"Preventív Security",
"Immobil 2000",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság",
"Pajzs 07",
"Információs Hivatal",
"S-System Service Kft.",
"Magyar Villamos Művek"
] |
Borzasztó alacsony minőségű politikai eszköznek tartom, hogy az Állami Számvevőszék olyan szavakat ad a számba, amiket nem mondtam, majd ezeket megcáfolja - mondta az Indexnek Oszkó Péter volt pénzügyminiszter az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerdai közleményére reagálva.
A számvevőszék szerdán Oszkó Péternek a Fejér megyei bíróságon tett tanúvallomására reagált. A közlemény a sajtóban megjelent hírek alapján azt állítja, hogy a volt pénzügyminiszter szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-ről készült 2008-as számvevőszéki jelentés nem fektet kellő hangsúlyt a Sukoró-Pilis/Albertirsa elnevezésű ingatlancserére és a jelentés nem alapozza meg kellő mértékben a csereügylet semmisségét. Az ÁSZ szerint "Oszkó Péter állításával ellentétben az Állami Számvevőszék részletesen foglalkozott a sukorói és pilisi/albertirsai ingatlanok cseréjével, és megállapította, hogy a földterületek cseréje nem volt szabályos és nem volt célszerű".
Amiket állításként cáfolt az Állami Számvevőszék, én olyan állításokat nem tettem, amiket viszont felvetettem a tárgyaláson, azokat nem cáfolták, mondta Oszkó Péter. A volt pénzügyminisztert október 20-án tanúként hallgatták meg a tervezett King's City kaszinóberuházáshoz kötődő sukorói telekcsere érvénytelenségének megállapítására és a szerződést megelőző állapot visszaállítására indított polgári peres eljárásban Székesfehérváron, a Fejér megyei bíróságon.
Oszkó Péter blogjában részletesen is leírta kifogásait az ÁSZ közleményéről. "A tanúvallomás írásban rendelkezésemre áll, így hamarjában át is tudtam olvasni, tettem-e bármi olyan kijelentést, amiből levonható lenne a következtetés, miszerint az Állami Számvevőszék ne foglalkozott volna részletesen a sukorói telekcserével. Nos, nem, hogy ilyet nem tettem, de meglehetősen hosszan ecseteltem, hogy a számvevőszék olyan részletekbe menő vizsgálatot folytatott, és olyan tényeket mutatott be, ami a Pénzügyminisztérium apparátusa számára addig ismeretlen volt."
A volt pénzügyminiszter blogjában arról is ír, hogy az Állami Számvevőszék bármilyen részletesen is tárta fel a tényeket 2008-as jelentésében, a jogi következtetések levonása nem volt feladatköre, egy szerződés semmisségének megállapítása ugyanis bírósági hatáskör.
Oszkó szerint ráadásul a kisajátítási folyamatok jogi szabályozásának felületes értelmezésével nem is biztos, hogy a számvevőszék helyes jogértelmezésre jutott. "Ez a kijelentés persze semmilyen összefüggést nem mutat az ÁSZ jelentés részletességével és tényszerűségével és cáfolni sem lehet olyan, a mai nyilatkozatban tett megállapításokkal, miszerint a jelentés megállapította, hogy “a földterületek cseréje nem volt szabályos és nem volt célszerű" -írta blogjában.
Oszkó szerint a már új irányítás alatt a számvevőszék láthatóan újszerű feladatának tekinti "a politikai természetű vitákkal, személyekkel kapcsolatos véleményformálást és nyilatkozatháborút".
A 2010-es kormányváltás után az ÁSZ élére Domokos Lászlót, a Fidesz addigi parlamenti képviselőjét választották meg 12 évre. A testület alelnöke Warvasovszky Tihamér lett, aki MSZP-s politikusként az SZDSZ támogatásával volt Székesfehérvár polgármestere, de pártjától később eltávolodott. | [
"King's City",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Állami Számvevőszék"
] |
Egymilliárd forintot szán a kormány az idén nyáron megrendezésre kerülő asztanai szakvilágkiállítás magyar pavilonjára - derül ki az EU-s közbeszerzések hivatalos lapjában közzétett hirdetményből. Már azon a közel 190 millión felül, amit eddig ráköltött az előkészítésre.
A január 24-én közzétett pályázati kiírás szerint a nyertes cégnek a magyar pavilon komplex kivitelezését és üzemeltetését kell vállalnia a rendezvény során, amibe beletartoznak a kommunikációs, a projektmenedzsmenti feladatok ellátása, programszervezés, és az építési-bontási munkálatok is.
A 2017 nyarán Asztanában, Kazahsztán fővárosában rendezett, megújuló energia témájú szakvilágkiállításon való részvételről 2015-ben döntött a kormány. Varga Mihály a város polgármesterével tartott akkori találkozója után azzal indokolta a részvétel szükségességét, hogy az "hozzájárul a Magyarországról alkotott országkép kedvező formálásához elsősorban a közép-ázsiai piacokon".
A pályázati kiírás szerint az expóval kapcsolatos feladatokra 1 milliárd 74 millió forint áll rendelkezésre, a nyertes nyílt eljáráson választják ki, az ajánlatok leadási határideje március 1. Annak fényében, hogy ezután még az elbírálásra is kell időt hagyni, és a rendezvény már júniusban kezdődik, igen kevés idő áll majd a leendő győztes rendelkezésére az összes feladat elvégzésére.
A világkiállítással kapcsolatos korábban megjelent közbeszerzést, amelynek keretében az előkészítési munkálatokat kellett elvégezni, Horváth László vállalkozó L.A.C. Holding nevű cége nyerte, amely vélhetően az új kiírás feltételeinek is megfelel. Horváth Magyarország tiszteletbeli konzulja Kazahsztánban, a Magyar-Kazah Baráti Társaság elnöke, és minden jel arra mutat, hogy jó kapcsolatot ápol a kormánnyal, többek között az online pénztárgépeken is kaszált. | [
"L.A.C. Holding"
] | [
"Magyar-Kazah Baráti Társaság"
] |
Roppant kellemetlen bejegyzés került Orbán Viktor vejének, a Tiborcz István résztulajdonában lévő családi társaság cégbizonyítványára. A dokumentumok arról tanúskodnak, hogy az ES Hungary Kft.-nél tavaly tavasszal végrehajtást rendelt el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Fejér megyei hátralékkezelési osztálya. Az a papírokból nem derül ki, hogy pontosan miért is történt az intézkedés, valamint mekkora összeggel volt "adós" az ES Hungary Kft.
Az talán még kellemetlenebbé teszi az ügyet, hogy a cégbírósági dokumentumok szerint nem ez az első eset. Három évvel ezelőtt az adóhatóságnak ugyanezen osztálya már elrendelt egy végrehajtást a csabdi székhelyű Kft.-nél. Az ES Hungary-ben egyébként csaknem a teljes Tiborcz család fellelhető, hiszen Orbán Viktor veje mellett édesapja, Tiborcz Sándor, valamint testvérei, Tiborcz Eszter és Tiborcz Péter is tulajdonos.
A vállalkozás akkor került a figyelem középpontjába, amikor a Népszabadság 2014-ben arról számolt be, hogy ismeretlenek nagy mennyiségű fát vágtak ki a tulajdonosok és az erdészeti igazgatóság tudta és engedélye nélkül a Csabdi-Tükröspusztán lévő Tiborcz-birtok tőszomszédságában, a Tiborcz Eszter által elnyert 157 hektár állami föld két szántója közt fekvő 1,6 hektáros, magántulajdonban lévő területen. A fa elszállításához használt traktor az ES Hungary tulajdonában volt – derült ki akkor. Később a természetkárosítás gyanújával megindult eljárást a Nemzeti Nyomozó Iroda megszüntette, míg a falopás ügyében az eljárás felfüggesztéséről döntöttek – közölte a lap.
A főtevékenységként egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységgel foglalkozó ES Hungary 2015-ben 39,4 millió forintos forgalmat bonyolított, szemben a megelőző évi 30,09 millióval. A cég mérleg szerinti eredménye is dicséretesen alakult az említett időszakban, hiszen a -4,2 millió forinttal szemben 2015-ben már 8,6 millió forint nyereséget értek el.
Ábrahám Ambrus | [
"ES Hungary Kft."
] | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
“A nagy társadalmi érdeklődésre tekintettel" másfélszeresére drágult Schmidt Máriáék egyik reklámszerződése.
Tavaly augusztusban számoltunk be arról, hogy Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány (KKETTK) összesen több mint nettó kétmilliárd forintot osztott ki közbeszerzéseken.
Az egyik egy nettó 400 millió forintos reklámszerződés volt, amelynek keretében Balásy Gyula két cége, a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. különböző nyomtatott lapokban, közterületi és online felületeken biztosít megjelenést az 1956-os emlékévnek.
Az EU-s közbeszerzési értesítő április 13-i számában megjelent tájékoztatás szerint a KKTTK megemelte a szerződés összegét 599,6 millió forintra.
A közel másfélszeres drágulásra a leírás szerint a “nagy társadalmi érdeklődésre tekintettel" volt szükség “annak érdekében, hogy az ’56-os emlékév megünneplése minél szélesebb társadalmi réteghez, minél hosszabb időtartamban jusson el".
A Lounge Design neve 2015-ben lett közismert, amikor kiderült, hogy ők készítették a migránsellenes, “Ha Magyarországra jössz" feliratú kék plakátokat. Balásy akkor nem reagált a Kreatív kérdéseire, a portál azonban felidézte, hogy a cég nem először dolgozik a kormánynak 2011 óta. Arról az Átlátszó is beszámolt 2013-ban, hogy a “Magyarország jobban teljesít" szlogenű kampány arculatát is a Lounge Design tervezte és gyártotta.
A Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda 2016. november 1. és 2017. február 28-a között 9,58 milliárd értékű megbízást adott Balásy Gyula cégeinek, feltehetően ebből az összegből ment a “Magyarország erősödik" szlogenű kampány, és folyik jelenleg az “Állítsuk meg Brüsszelt" reklámhadjárat.
Március végén az emlékév két másik reklámszerződése drágult összesen 135 millió forinttal, a teljes elszámolásra azonban még várni kell.
A lebonyolításra 14,5 milliárd forintot kapott a Terror házát is üzemeltető KKETTK, de azt nem hajlandók kiadni, hogy mire költötték a pénzt. Schmidt Mária, a KKETTK vezetője azt mondta, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságra kerülése“indokolatlanul zavarná az emlékév méltó lebonyolítását". Schmidt ígérete szerint majd 2017. nyarán, a programsorozat lezárultával fognak mindent közzétenni.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány",
"New Land Media Kft.",
"Lounge Design Kft."
] | [
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] |
Sok más város sok más stadionja mellett Miskolc is kap egy új arénát hamarosan: a diósgyőri együttes katlanja 15 ezres befogadóképességű lesz, 2017 végén adhatják át.
A győztes pedig nem más, mint a Market Építő Zrt., a kormányzati körökhöz közel álló Garancsi István cége.
A szerződés értéke nettó 9,8 milliárd forint. A közbeszerzésre ajánlatot tett a West Hungária Bau Kft. és a Fertődi Építő Zrt. konzorciuma is.
A kivitelező feladata a régi stadion elbontása, egyes elemeinek újrahasznosítása, majd egy UEFA-besorolás szerinti 4-es kategóriájú stadion felhúzása.
A szomszédos MVSC sporttelepét is építi az új DVTK-aréna, így ők is költöznek, az ő új telepüket és a Market építi, ez egy NB I-es C kategóriájú stadion lesz. Alapja a régi DVTK-stadionból áthelyezett 3000 fős vasbeton lelátó lesz. A teljes területen zajlik már a bontás.
(Magyar Építők) | [
"Market Építő Zrt."
] | [
"West Hungária Bau Kft.",
"Magyar Építők",
"Fertődi Építő Zrt."
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Alstom-ügy: még nincs gyanúsított
Április óta nem jutott előbbre a rendőrség a korrupciós botrányba keveredett Alstom és Medgyessy Péter kapcsolatának feltárásában. A hatóság változatlanul ismeretlen tettes ellen folytat eljárást, arról pedig nem ad felvilágosítást, hogy meghallgatták-e már a volt szocialista miniszterelnököt.
A nyomozás határideje szerdán járt volna le, de azt december 3-ig meghosszabbították – derült ki az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatásából.
Ismert, az Alstom brit leányvállalata feltehetően nagy összegű, munkavégzéssel nem ellentételezett tanácsadói szerződéseket kötött üzletszerzési célországaiban. Magyarországon a Medgyessy érdekeltségébe tartozó AssistConsult Kft. volt az egyik partnere. A cégnek 2007. március 30-án és 2008. január 22-én összesen mintegy 180 millió forintot utalt át.
Medgyessy elismerte, hogy üzletelt az Alstommal, de azt állította: "a díj a cég árbevétele volt, amely után adózott és kilenc ember többéves munkájának ellenértéke". Ehhez képest néhány napon belül szinte a teljes összeg az exminiszterelnök és hazánk utazó nagykövetének családi cége, az M. P. Európa Tanácsadó Kft. számláján landolt. S mint arról lapunk elsőként beszámolt, onnan aztán több mint 100 millió forintot Medgyessy feleségének utaltak tovább több részletben, az egyiket, egy 60 milliós tételt születésnapi ajándék címén.
A botrány azután robbant ki, hogy az Egyesült Királyság Súlyos Csalások Elleni Hivatala eddig négy Alstom-vezetőt vádolt meg azzal, hogy 2006 januárja és 2007 októbere között bűnszervezet tagjaként összesen 2,3 millió eurónyi összeget adtak, vagy beleegyeztek, hogy adnak a BKV tisztviselőinek, ügynökeinek, hogy befolyásolják a céget az Alstom szerelvényeinek megvásárlása érdekében.
A metrókocsik beszerzésével összefüggésben a magyar hatóságok 2010 után kezdtek vizsgálódni: a rendőrség 2011 januárjában indított büntetőeljárást, miután a Fidesz 2010-es választási győzelmét követően az Állami Számvevőszék megvizsgálta a 4-es metró beruházását és a járműbeszerzéseket.
A szervezet jelentése szerint a magyar államot és a fővárosi önkormányzatot jelentős vagyoni hátrány érte. A közelmúltban pedig a főváros egy ideiglenes vizsgálóbizottság felállításáról határozott, amely a hónap végén vagy szeptember elején kezdi meg a működését.
Medgyessy Péter szerződéseivel összefüggésben pedig, mint fentebb utaltunk rá, vesztegetés gyanúja miatt idén tavasszal indult eljárás. | [
"M. P. Európa Tanácsadó Kft.",
"AssistConsult Kft.",
"Alstom",
"BKV"
] | [
"Országos Rendőr-főkapitányság",
"Állami Számvevőszék",
"Egyesült Királyság Súlyos Csalások Elleni Hivatala"
] |
2009. július 16., csütörtök 14:21
Gál Ildikó
A gödöllői Szent István Egyetemen folyó "esztelen pazarlás" megfékezését kérték Hiller István oktatási minisztertől az intézmény oktatói és kutatói. A tárcavezetőnek küldött levélben a rektor 4,7 millió forintos havi fizetését és tízmilliót meghaladó féléves jutalmát állították szembe a tanszékek filléres gondjaival és a döntések hiányában megrekedt programokkal.Az intézmény rektora az InfoRádiónak azt mondta: évi 12-13 milliárd forintos állami támogatást kap a 18 ezer hallgatóval és kétezer dolgozóval működő egyetem, amelynek nincs köztartozása.Solti László ugyanakkor nem árulta el, mennyi a fizetése; mint mondta, azt a gazdasági tanács határozza meg, a miniszter pedig jóváhagyja. "Mi közalkalmazotti bértábla alapján vagyunk besorolva, az alapján kapjuk a fizetésünket. A Rektori Konferencia elutasította a fizetések nyilvánosságra hozatalát, mert úgy gondolta, hogy az személyes adat" - nyilatkozta.Az InfoRádió megkereste az Oktatási Minisztériumot. A tárca nem nyilatkozott a rektorok fizetéséről, mert az adatokat csak az intézmények adhatják ki.Ekkor az adatvédelmi biztoshoz fordultunk. Szerettük volna megtudni, hogy az állami fenntartású egyetemek vezetőinek javadalmazása nyilvános adat-e vagy sem. Egyértelmű választ azonban Jóri András sem tudott adni, ugyanis van két törvény, amely egymásnak ellentmond."A fizetés személyes adat, így azt a törvény védi, de az adatvédelmi törvénynek van egy olyan szabálya, hogy a közfeladatot ellátó szerv hatáskörében eljáró személy, ezen hatáskörének gyakorlásával kapcsolatos adat mégis nyilvános" - magyarázta.Időközben megszólalt az oktatási tárca államtitkára. Arató Gergely megismételte, hogy a miniszter nem szólhat bele a rektorok fizetésének meghatározásába, de hangsúlyozta: a fizetésemelést indokolatlannak tartja."Az intézmények figyelmét külön felhívtuk arra, hogy az alapilletmények és pótlékok megállapításánál vegyék figyelembe azt, hogy ilyen típusú jövedelmek növelésére nincs külön költségvetési forrás, ez csak az intézmények saját bevételei terhére történhet. Nem látjuk indokoltnak továbbá azt sem, hogy a felsőoktatási intézmények az idén növeljék a vezetők jövedelmét" - fogalmazott.Az InfoRádió úgy tudja az adatvédelmi ombudsmanhoz több kifogás is érkezett hasonló kérdésekben, ezért hamarosan ajánlást fogalmaz meg az ügyben. | [
"Szent István Egyetem"
] | [
"Oktatási Minisztérium",
"Rektori Konferencia"
] |
Bár az eredményt hivatalosan még nem hirdették ki, a helyi sajtóban már megjelent, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV építheti fel nettó 5,4 milliárd forintért a szekszárdi interaktív könyvtárat és levéltárat. A beruházáshoz az állam több milliárd forint támogatást biztosít a Modern Városok Program keretében. A ZÁÉV-nek nem ez az első megbízása a Tolna megyei városban.
Elsőként a Szekszárdi Hírek írta meg április végén, hogy a 2020. november és 2021. február között lefolytatott közbeszerzési eljárást a ZÁÉV Építőipari Zrt. nyerte, így ez a cég építheti fel a szekszárdi Tudásközpontot a volt laktanya területén.
"Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata a Modern Városok Program keretében kezdeményezte az új interaktív könyvtár és levéltár kialakítását.
Kormányzati forrásból eddig több mint 4 milliárd forint támogatást biztosítottak a beruházáshoz.
Az Önkormányzat a beruházás előkészítését, tervezését 2017-ben elindította. A beruházás állami tulajdonú ingatlanon valósul meg. A megvalósítást a Beruházási Ügynökség végzi" – írta a portál.
Bár a döntés már februárban megszületett, az ekr.gov.hu-n még nincs fent a kivitelezővel kötött szerződés, ahogy a közbeszerzési értesítőben sem jelent meg az eredmény, és a BMSK márciusban frissült szerződéslistájában sem található.
A rendelkezésre álló dokumentumok szerint mindenesetre egy olyan teljeskörűen akadálymentesített, többfunkciós "L" alakú építmény létrehozása a cél, amelynek központi aulájából (tudástárszerűen) mind a felnőtt könyvtár, mind a levéltár funkció elérhető lesz. Az aulához kapcsolódna ruhatár, kávéház, szociális blokk, egy legalább 200 fő befogadására alkalmas rendezvényterem, illetve a gyermekkönyvtárat is innen lehetne megközelíteni. Az ingatlanon emellett 62 db felszíni parkoló és 30 db kerékpártároló létesülne.
Mészáros Lőrincék cége a befutó
A létesítmény kivitelezésére kiírt tenderre 3 ajánlat érkezett: a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. (FÉSZ) és az EB Hungary Invest Kft. egyformán nettó 5,7 milliárd forintért vállalta volna a munkát, míg a ZÁÉV Zrt. nettó 5,4 milliárdos ajánlatot tett. Utóbbi, vagyis a legalacsonyabb árat adó cég lett a győztes.
A Szekszárdi Hírek szerint a bruttó 7 milliárd 300 millió forintos "beruházás megvalósításához szükséges többlettámogatás a Kormány döntését követően biztosítható".
A teljesítési idő 600 nap, a munkálatok a tervek szerint 2023-ban fejeződnek be. "A szükséges eszközbeszerzések, próbaüzemek, valamint a költözést követően az új szekszárdi tudásközpont – a jelenlegi ütemezés szerint – 2023 nyarán megnyílhat" – olvasható a portálon.
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV már korábban is dolgozott a Tolna megyei városban. Ők végezték többek között Szekszárd Megyei Jogú Város történelmi városmagjának funkcióbővítő fejlesztését nettó 34,5 millió forintért, a polgármesteri hivatal energetikai korszerűsítését 349 millió forintért, de dolgoztak az Illyés Gyula Főiskola épületén is.
Persze a ZÁÉV nemcsak Szekszárdon, de országszerte népszerű: a cég sorra nyeri az állami közbeszerzéseket. A zrt. többek között részt vett a Magyar Építővel közösen a Puskás Aréna környékének fejlesztésében és a Közszolgálati Egyetem műemléképületének átépítésében is, de a 45 milliárdra drágult zalaegerszegi tesztpálya építésében is szerepet vállalt. Emellett a Magyar Építő Zrt.-vel közösen az atlétikai stadionra kiírt 150 milliárdos közbeszerzést is ők nyerték el, és a 35 milliárd forintra drágult új Néprajzi Múzeum építésében is érdekeltek a Magyar Építő Zrt.-vel együtt.
A cég értékesítésének nettó árbevétele 2018-ban 72 milliárd, 2019-ben pedig 72,9 milliárd forint volt. 2019-ben a nyereség 6,7 milliárdot tett ki, az azt megelőző évben pedig 5,6 milliárd forint volt.
Nyitókép: A szekszárdi Tudásközpont látványterve. (Forrás: Ács Rezső polgármester Facebook-oldala) A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
A legkisebb településen is követjük a közpénz útját – önálló közösségi oldalt nyitunk a vidék híreinek! Mostantól az Országszerte Facebook-oldalon megtalálható lesz mindaz, ami a vidéki Magyarországon történik – az Átlátszó riportjain, tényfeltáró, oknyomozó anyagain, a független portálok tudósításain és a civilek bejegyzésein keresztül. Kövess és keress minket, ha úgy érzed, élet a körúton túl is van: a te életed! | [
"ZÁÉV"
] | [
"Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt.",
"ZÁÉV Építőipari Zrt.",
"Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata",
"Opten Kft.",
"Illyés Gyula Főiskola",
"EB Hungary Invest Kft.",
"Szekszárdi Hírek",
"Közszolgálati Egyetem",
"Magyar Építő",
"Beruházási Ügynökség",
"Magyar Építő Zrt."
] |
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) 16 magánszeméllyel és céggel csaknem huszonnyolcmillió forint összértékű tanácsadói szerződést kötött. Ők többségükben az egyetemek gazdasági tanácsaiba delegált tagok – derül ki a közigazgatási tárca nyilvánosságra hozott szerződéses listájából.
A kormány internetes lapján található dokumentáció szerint a tanácsadók a KIM közigazgatási államtitkára, Gál András Levente részére és igénye szerint látnak el szakértői, tanácsadói tevékenységet "a kormány társadalmi, gazdasági stratégiájának kialakításához kapcsoló dóan biztosított hatásköre gyakorlásának támogatásához felsőoktatási intézményrendszerrel kapcsolatos közigazgatás-fejlesztés és stratégiai kérdésekben".
A tárca ilyen megbízási szerződést kötött Kovács Gáborral, dr. Kopp Máriával, Garancsi Máriával, dr. Sváb Péterrel, Bélafi Lászlóval, Lakatos Antallal, Dóka Tibor Gyulával, Molnár Máriával, Hollósy Tiborral, Ókovács Szilveszterrel, Solymosi Tamással, Medgyesy Balázs Marcellel, dr. Kuttor Dániellel, dr. Filep Bálinttal, valamint a Próza-Art Kft.-vel és a Biafood Élelmiszer-ipari és Szolgáltató Bt.-vel.
A tanácsadói szerződésekkel kapcsolatos kérdéseinkre a KIM azt közölte, hogy a tárca "koordinációs szerepet tölt be a kormányzati szerkezetben, így részt vesz a felsőoktatási stratégia kidolgozásának koordinálásában. Ez utóbbi során elengedhetetlen olyan szakértők bevonása a munkafolyamatba, akik jól ismerik egy-egy intézmény működését, és feladatuk a felsőoktatási intézményrendszer jelenlegi, mindennapi működésének feltérképezése. A KIM erre a munkára kötött megbízási szerződést az általa kijelölt gazdasági tanácsi tagokkal, akikkel személyesen, rendszeresen konzultál. Az így szerzett tapasztalatokat a KIM beépíti a kormányzati intézményfejlesztési elképzelésekbe."
Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter még tavaly novemberben egy levélben önkéntes távozásra szólította fel az előző kormány által az egyetemek és főiskolák gazdasági tanácsába delegált személyeket, többségük azonban szakmai, tartalmi, jogi és morális szempontból egyaránt megalapozatlannak tartotta a miniszter eljárását, ezért nem mondtak le posztjukról.
Ezek után a fideszes parlamenti többség, Rogán Antal képviselő javaslatára, úgy módosította a felsőoktatásról szóló törvényt, hogy a gazdasági tanácsok tagjainak 2011. január 31-i hatállyal automatikusan megszűnt a megbízatása, az államnak pedig a korábbinál is nagyobb befolyása lett azáltal, hogy a minisztériumok a korábbiaknál több tagot delegálhatnak ezekbe a testületekbe.
Ókovács Szilveszter a Zeneakadémia gazdasági tanácsában ül FOTÓ: MÓRICZ SIMON
Kopp Mária egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója, akinek a szerződése február 1-jétől jövő január közepéig szól összesen 382 ezer forintos díjazással, lapunk kérdésére elmondta: Navracsics Tibor közigazgatási miniszter kérte fel, hogy legyen tagja a Semmelweis Egyetem gazdasági tanácsának. A tárcával kötött szerződés értelmében jelentést kell írnia a gazdasági tanácsban végzett munkájáról.
Ókovács Szilveszter, a Duna TV korábbi vezérigazgatója, akit Orbán Viktor miniszterelnök nemrégiben az Állami Operaház megbízott főigazgatójának nevezett ki, megkeresésünkre azt mondta, a Zeneakadémia gazdasági tanácsának tagjaként havi bruttó harminc-egynéhányezer forintot kap, megbízatása 2015 elejéig szól, tehát így jön ki a listán négy évre szereplő 1,6 millió forintos összeg.
A két céges szerződés közül a Próza-Art Kft. (2011–2015 között összességében 1,28 millió forint) tulajdonosa Oberfrank Pál, a Veszprémi Színház igazgatója, aki lapunk érdeklődésére elmondta, hogy a Színház és Filmművészeti Egyetem gazdasági tanácsának tagjaként él a szerződése. A Biafood Bt. egyik tagja pedig Biacs Péter Ákos, aki a Corvinus egyetem professzora, a cég szerződése szintén 2015. februárig szól összességében 1,9 millió forintos díjazással.
Medgyesy Balázs Marcellel, a Corvinus egyetem oktatójával, aki 2003-tól évekig vezette a Fidesz zöldtagozatát, és a mai napig is részt vesz annak munkájában, a KIM február 1-jétől 2015 februárjáig tartó tanácsadói szerződést kötött kétmillió-négyszázezer forintos összegre. Medgyesy lapunknak elmondta, őt a felsőoktatással kapcsolatos tanácsadói munkára kérték fel. Feladata, hogy folyamatosan tájékoztassa a minisztérium vezetését a felsőoktatás helyzetéről, és a szakterületén – közigazgatás, környezetvédelem – javaslatokat tegyen, véleményt mondjon a törvényi szabályozás átalakításáról. | [
"Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium"
] | [
"Corvinus egyetem",
"Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete",
"Biafood Élelmiszer-ipari és Szolgáltató Bt.",
"Veszprémi Színház",
"Próza-Art Kft.",
"Színház és Filmművészeti Egyetem",
"Duna TV",
"Biafood Bt.",
"Állami Operaház",
"Semmelweis Egyetem"
] |
Új autókat rendel a kormány. Négymilliárd forintot szánnak a közbeszerzésre, hibridautók is lesznek a kínálatban. Könnyen lehet, hogy ami tavaly luxusnak számított, ma már egyáltalán nem az.
Bár nyáron a miniszterelnök azt jelentette be, hogy a takarékoskodás jegyében leállítják többek között az állami autók cseréjét, a kormányzati közbeszerzésekért felelős intézmény pénteken közzétett egy felhívást, amely szerint négymilliárdos keretből vásárolnak új autókat - írja az origo. Lesznek hibrid-meghajtású autók is.
A közbeszerzési eljárást a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) indította azért, hogy összesen négymilliárd forint értékben kocsikat vásároljon - derül ki a Közbeszerzési Értesítőben megjelent ajánlati felhívásból. A minisztériumok, kormányzati intézmények eszközbeszerzéseit intéző KSZF a felhívásban meghatározza, hogy a négymilliárd forintot 1-6 kategóriás új személygépkocsik megvásárlására kell elkölteni. Az ajánlatok benyújtásának határideje május 24-e.
Rejtélyes a kiírás, mert nem derül ki belőle, hogy melyik kategóriájú kocsiból mennyire van szükség, illetve hogy kinek, melyik szervnek szerzik azokat be. "A keretmegállapodáson belül az egyes részteljesítések pontos mennyisége és értéke a teljesülés során realizálódik" - írják a felhívásban.
A nagy összegű beszerzés figyelemre méltó amiatt, hogy nyáron maga a miniszterelnök jelentette be a gazdasági akcióterv részeként, hogy leállítják az állami szerveknél az autók cseréjét.
Tavaly még mindent tudni akartak
A Fidesz ellenzékben is sokat bírálta az előző kormányok autóbeszerzéseit, amelyeket luxuskiadásoknak nevezett. "Az új kormány ígérete szerint költséghatékony munkát folytat, a felesleges beszerzéseket leállítja, a kiadásokat lefaragja - olvasható egy tavaly nyári elszánt nyilatkozatban. - Ebbe illeszkedik az állami autóparkkal kapcsolatos, összességében milliárdos szerződések átvizsgálása - jelentette ki Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztos, aki szerint ennek szellemében górcső alá kell venni egyebek mellett azt is, hogy pénzügyminiszterként miért kellett új Audi 6-ost vásárolnia Veres Jánosnak. A Gyurcsány-kormány időszaka alatt az állami tulajdonban lévő cégek vezetői közül többen is új luxusgépjárművet vásároltak - mutatott rá a politikus. Papcsák elmondta, azért indokolt a vizsgálat, mert több ezer autót birtokol az államszervezet. Munkatársaival utánanéznek az adásvételi-, lízing-, bérlet- vagy részletbérlet-szerződéseknek. Arra is kíváncsiak, hogy egy-egy szervezet milyen közbeszerzés alapján szerződött a beszállítókkal, sőt az autók fenntartására, karbantartására és szervizelésére is kiterjed a vizsgálat. A kormánybiztos szerint ugyanis a legtöbb esetben ezeket a feladatokat is kiszervezte az állam, különféle cégekkel kötöttek szerződést a munkákra. A vizsgálat lényegét úgy fogalmazta meg: az egy gépjárműre eső fajlagos fenntartási költséget akarják megállapítani, így arra fókuszálnak, keletkezett-e valamilyen kár, előnyös-e az adott kontraktus az államnak, vagy sem. A két hónapos munka kezdetekor Papcsák Ferenc értesíti a tárcákat a vizsgálati szempontokról, amelyek alapján az egyes minisztériumoktól kérik majd be a hozzájuk tartozó autóparkkal kapcsolatos részletes adatokat, kimutatásokat és szerződéseket. Ezek után döntik el, kell-e módosítani rajtuk, esetleg fel kell-e bontani valamelyiket. A kormánybiztos hozzátette, arra is választ keresnek, hogyan csökkenthetők az üzemeltetési költségek." (Magyar Hírlap, 2010. szeptember 3.) | [
"Fidesz"
] | [
"Közbeszerzési Értesítő",
"Központi Szolgáltatási Főigazgatóság"
] |
Januárban letartóztatták Kiss Szilárdot, a keleti nyitás egyik kulcsfiguráját, exdiplomatát és ex-miniszteri biztost. Korábban vezető fideszes politikusok fotózkodtak vele, most mindenki úgy tesz, mintha nem is ismerte volna.
A rendőrség 2013 nyarán lehallgatta Kiss üzletfeleinek telefonbeszélgetéseit. Épp akkor, amikor az agrárattasé és barátai egy takarékszövetkezetet loptak meg, a részleteket telefonon egyeztették le.
Bár már a lehallgatáskor nyilvánvaló volt, mit művelnek, Kisst és társait csak másfél évvel később kapcsolta le a rendőrség ebben az ügyben.
Időközben Kiss két nemzetbiztonsági átvilágításon is átesett, a titkosszolgálatok mindkétszer kockázatokat tártak fel vele kapcsolatban, mégis pozícióban maradhatott.
Az Index heteken keresztül nyomozott a simlis lobbista után, közben megszereztük a lehallgatási dokumentumokat is. A fordulatos történetet több részben meséljük el.
Nekünk nem történelmi vagy politikai, hanem gazdasági érvek miatt kell az oroszokhoz közelednünk.
/Kiss Szilárd/
Senki sem foglalta össze ennyire tömören, hiszen talán senki nem látta olyan közelről az Orbán-kormány által végrehajtott keleti nyitás politikájának lényegét, mint a jelenleg előzetes letartóztatását töltő egykori moszkvai szakdiplomata, majd miniszteri biztos.
Amikor azt kérdezzük, Kiss Szilárd melyik minisztérium állományában volt, a külügyi és az agrártárca egymásra mutogat. A divatos öltönyökben és extravagáns, színes szemüvegekben pózoló férfi hiába fotózkodott annyit Szijjártó Péterrel, és Fazekas Sándortól is hiába kapott plecsnit, manapság mindenki úgy tesz, mintha semmi köze nem lett volna hozzá.
De ki volt Kiss Szilárd valójában? Hogyan tudott a politikai elit bizalmába férkőzni? Miért nem volt elég sem a rendőrség, sem a külügyi apparátus, sem a titkosszolgálat ahhoz, hogy megbukjon? Hetekig nyomoztunk a keleti nyitás simlis lobbistája után, hogy Kiss tevékenységét ismerő forrásaink és vizsgálati dokumentumok segítségével megtaláljuk a válaszokat.
Telefonhívás Moszkvába
Kiss Szilárd: Szia Gyula! Sziky Gyula: Szia Uram! Lehet egy kérdésem? Kiss: Több is. Sziky: Na figyelj csak, itt ülünk elnök úrral. Pont most a szerződést legyártjuk. Gyakorlatilag...ő...hogy tudod utalni a pénzt? Tehát hogy tud ideérni? Milyen pénznemben, hogy van ez? Forintban? Euróban? Kiss: Én azt gondolom, hogy az a pénz euróban van természetesen, euróban. És akkor megsaccoljuk azt az összeget, ami kell, azt fogom nektek átutalni. Én azt gondolom, hogy kölcsön formájában a céged számlájára.
2013. augusztus 27-én, egy fülledt nyári délután hangzott el a fenti telefonbeszélgetés. Kiss Szilárdot, a moszkvai magyar nagykövetség agrárattaséját hívta fel egyik barátja, Sziky Gyula vállalkozó, aki ekkor Gellért Imrével, az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet vezetőjével ült egy helyiségben, őt nevezi a felvételen "elnök úrnak".
Szikyt ekkor már egy ideje lehallgatták a Bács-Kiskun megyei rendőrség gazdaságvédelmisei, amit persze nem tudott, ezért telefonon mindenkivel részletesen megbeszélt mindent arról, hogyan "tüntetik el" Kiss egyik érdekeltségének, a Winexport Kft.-nek azt a 700 millió forintos adósságát, amivel a cég (azaz végső soron Kiss) az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezetnek tartozott.
A rendkívül primitív módszer a következő volt: Kiss 700 milliós tartozását egy Sziky érdekeltségébe tartozó cég, az Ingatlan Pro Kft. százmillió forintért megvásárolta a takarékszövetkezettől. A százmilliót Kiss utalta el Moszkvából az Ingatlan Pro Kft.-nek (papíron persze kölcsönként), a kft. pedig ebből a pénzből megvette az adósságot, amit persze esze ágában sem volt behajtani Kiss Szilárdon. És a takarékszövetkezet vezetője, Gellért Imre sem járt rosszul, mert neki 40 millió forintot adott zsebbe Kiss. Tehát Kiss egy 700 milliós tartozástól 140 millió forintért szabadult meg.
Agrárattaséként több mint félmilliárddal rövidítette meg a takarékot.
Vagyunk olyan viszonyban
Sziky, Kiss és Gellért az "adósságrendezés" minden apró részletét telefonon egyeztette le, így nem lesz könnyű dolguk a bíróságon. A lehallgatási dokumentumok remek betekintést nyújtanak egy százmilliós lenyúlás gyakorlati problémáiba. Sziky egy ideig például azon töprengett, hogy az Ingatlan Pro Kft.-nek a százmillió forintot milyen valutában utalja Kiss Szilárd. Végül arra jutott, hogy menjen minden euróban. Kiss Szilárdnak ezzel indokolta:
Tehát ne kelljen váltogatni, mert kiszámoltam a váltást, az körülbelül hárommillió forint lenne a váltás. Ne dobjunk már ki hárommillió forintot, faszomba! Inkább igyuk meg.
Az egyik beszélgetésből az is kiderül, hogy Sziky garanciát vállalt Gellért Imrének arra, hogy moszkvai barátja nemcsak a százmilliót utalja át, hanem zsebbe is kifizeti, amit kell.
Sziky: Tudod, ő nem ismer engem annyira, meg nem vagyunk vele olyan nagy barátságban, hogy akkor mi a garancia arra, hogy ő ezt megkapja? Mondom. Meg mikor kapja meg? Most akkor én mit mondjak neki? Mikor kapja meg?
Kiss: Figyelj ide! A kulcsot kerestem, a széfkulcsot. Tulajdonképpen ha nagyon kell, akkor hétvégén haza tudok robogni. Mert nekem pénteken itt kell lennem.
Sziky: Hogy ha én azt mondom... Én elmondtam neki, én elmondtam neki! A következőt mondtam. Én vagyok a 100 százalékos garancia. Holnap reggelre találd ki, én azt mondtam neki, hogy nem szeretném, hogy ha Szilárd hamarabb jönne, mint ötödike. Feleslegesen ezért ne ugráljon.
Az agrárattasé ekkor jelezte Szikynek, hogy szeptember 5-én semmiképpen sem tud Magyarországra jönni, mert a G20 csúcstalálkozóra kell mennie.
Kiss: Elmondom miért. Nekem szeptember 5-én, 6-án lesz a hogyhívják, a G20! A 20 világ legnagyobb hatalma, Péterváron, és pont arra a napra esik. Meg lehet ezt oldani ne menjek oda? Mert nekem fontosabbnak tűnik! Sziky: Megoldjuk, megoldom! Jó? Kiss: Bármelyik napon ott tudok lenni, ne 5-én és ne 6-án. Bármelyik nap. Sziky: Ő adunk egy........tegyék el két nappal arrébb. Meg valamit kitalálok. Jó? Kiss: Bármelyik nap jó vagyok, de ez a két nap testvér! Hidd el nekem jövő szempontjából sem. Sziky: De most Szilárd, azt gondolom, hogy mi vagyunk... Én úgy érzem legalábbis. Ez az én érzésem, vagyunk egymással olyan viszonyban, hogy nem kell neked magyarázni. Kiss: Igen. (...) Kiss: Ha normális esélye megvan, hogy a tokaji boromat és a gulyáslevesemet megkóstolja Obama vagy Putyin, ..... ezt nem szabad kihagyni.
Kiss Szilárd persze lódított, és éppen ebben rejlett a sikerének a titka: jó oroszországi kapcsolatait Magyarországon még fantasztikusabbként eladni. Ahogy egy korábbi cikkünkben fogalmazott egy név nélkül nyilatkozó külügyes forrásunk: a Kiss Szilárdhoz hasonló szerencselovagok azt használták ki, hogy Oroszországgal, és általában a Kelettel kapcsolatban a mai napig elképesztő a tudatlanság és a naivitás.
Kiss önpíárja pedig egészen zseniális volt: éppen pár héttel a fenti telefonbeszélgetések és a bűncselekmény elkövetése előtt a Fidesz-közeli médiában ajnározó cikkek egész sora jelent meg róla. A Heti Válaszban Kiss Szilárd a magyar termékeket forgalmazó, Moszkvában sorra boltokat nyitó Paprika üzletlánc tulajdonosaként feszített méregdrága órájában és kék szemüvegében. A Magyar Hírlapban pedig az attasé hosszú hasábokon keresztül méltatta az Orbán-kormány Oroszország-politikáját: itt beszélt arról, hogy gazdasági okokból kell az oroszokhoz közeledni, mert hihetetlen lehetőségek vannak, és "a kormány a keleti nyitással kiaknázhatja ezeket″.
Az igaz, hogy a 2013. szeptember 5-6-án megrendezett G20 csúcstalálkozón ott volt Obama és Putyin, Kiss azonban magyar mezőgazdasági attaséként a gulyáslevesével leginkább traktoros-hurkás mezőgazdasági szakkiállításokon parádézott. Feladatai korántsem voltak világpolitikai léptékűek, a magyar cégek érdekében történő lobbizás mellett neki kellett tartania a kapcsolatot Magyarország és Oroszország szakminisztériumaival, szakhatóságaival. Kisst őt ismerő forrásaink a "mezőgazdasági lobbi″ emberének nevezték.
Amikor az FM januárban az Indexnek azt válaszolta, hogy Kisst a KÜM állományából vették át 2013. októberében, ez az állítás nem felelt meg a valóságnak. A Kisshez hasonló szakdiplomatákat mindig a szaktárcák választják ki, készítik fel, nevezik ki és ellenőrzik, a külügyminisztériumba csupán határozott időre, ideiglenesen kerülnek.
Kiss Szilárd a bűncselekmény elkövetése idején moszkvai attaséként az FM-ből kapott hivatalos utasításokat, oda küldte a jelentéseit, és a fizetését is ők utalták át a külügyminisztériumnak.
Kell a faszomnak Martonyival találkoznom
Kisstől korántsem azért idegenkedtek külügyben, mert nem az ő állományukhoz tartozott. Íjgyártó István, a 2010-2014 közötti moszkvai nagykövet az Indexnek azt állította, se orosz, se magyar hatóság részéről nem érkezett hozzá megkeresés Kiss Szilárd semmiféle ügye miatt, pedig a mezőgazdasági attasé diplomáciai mentessége miatt erre mindenképpen szükség lett volna, ha van bármilyen eljárás. Azt is hozzátette, az FM-ből mindig az a visszajelzés érkezett Kiss Szilárd munkájával kapcsolatban, hogy elégedettek vele, és orosz részről sem volt semmi kifogás.
Íjgyártó állítását az agrártárca is megerősítette az Indexnek. Azonban míg Fazekas Sándor minisztériumában ennyire elégedettek voltak az attaséval, a Martonyi János vezette KÜM-ben a pozíciója erősen megingott. Külügyes forrásaink szerint Íjgyártó nagykövet maga is tisztában volt azzal, Kissnek mennyire rossz a híre, és tett is kísérletet rá, hogy elszigetelje a nagykövetségen. A korrupciógyanús üzelmekről szóló sorozatos pletykák lassan a külügy felsőbb vezetéséig is elértek, ahol egyre kevésbé nézték őt jó szemmel.
Az, hogy az attasé helyzete egyre forróbb, a csalásban résztvevő bűntársaihoz is eljutott. Kiss Szilárd és Sziky egy közös ismerőse a következőket mondja az egyik lehallgatott beszélgetésben:
...tehát a Kiss az nem stabil ember, tehát jól láttuk, hogy zsivány. (...) nagyon baszogatják a Kisst, és el akarják mozdítani.
Egy másik lehallgatott telefonbeszélgetésből pedig kiderül, Kiss Szilárd maga is érezte, hogy "jobbról-balról ólálkodnak körülötte″ a külügyesek, és az is nyilvánvaló, hogy Martonyit sem kedvelte túlságosan. Abban bízott, hogy újabb sikeres oroszországi lobbizásainak köszönhetően majd Fazekas Sándornál és Szijjártó Péternél még jobban bevágódhat.
Kiss: Mert látom azt, hogy itt voltak a külügyről tehát mondom, nekem kell Martonyival találkoznom? Kell a faszomnak, érted?! Tehát engem, jobbról-balról ólálkodnak körülöttem bazdmeg! Nekem erre nincs szükségem! Én itt be szeretném jelenteni a kész tényt, oda fogom hívni Fazekast, nem is akárkit, Fazekast! És azzal fogjuk elvágni a szalagot, hogy igenis a .... megnyitotta. Hagy (hadd - a szerk.) boldoguljon a Szijjártó meg a többiek. Érted?
Sziky: Egyértelmű. Jó.
Kiss: Ok?
Sziky: Jól van uram, akkor akkor 5-én te nem jössz.
Kiss: Majd hívlak, ha egy mód van rá. De én megérkeztem Moszkvába újra, magyar sikert tudhatunk be. Belorussziába újra tudunk szállítani hélia marhát, úgyhogy az egész vámunió Oroszország, Kazahsztán, újra beindult na. Élesítik az új kitüntetésemet a Vidékfejlesztési Minisztériumba.
Kisst néhány hónappal korábban, 2013 márciusában ugyanis már egyszer kitüntette Fazekas miniszter"a magyar élelmiszerek oroszországi piacra juttatása érdekében végzett munkája elismeréseként″. Pedig korántsem biztos, hogy amit a lobbimódszereiért a magyar államtól érdemelt, az egy kitüntetés.
Az a cég nyerte meg, amit te szerettél volna
Forrásaink szerint Kissnek egészen az orosz mezőgazdasági miniszter helyetteséig volt elérése, a segítségének azonban ára volt. Miközben például a magyar borok külföldi sikerének támogatójaként adta el magát és fűnek-fának támogatást ígért, ebből akkor lett valami, ha őt is érdekeltté tették a sikerben. Mert ha nem, maga a siker is elmaradt:
Kiss elég befolyásos volt ahhoz, hogy ha kell, akkor magyarok érvényesülését akadályozza Oroszországban
– világítja meg egyik informátorunk Kiss lobbitevékenységének valódi természetét.
Egy lehallgatott beszélgetésben az attasé saját maga ismeri be, hogy egy versenyhelyzetben direkt egy olyan céget segített, melynek győzelmében üzlettársa és barátja, Sziky érdekelt volt:
Én meg voltam most Krasznodarba, most repültem vissza, és az a cég nyerte meg, amit te szerettél volna, úgyhogy ennyi, kész.
Kiss lobbimódszere nem valami bonyolult: személyesen is jól kellett járnia az üzletekkel. Tipikus konstrukció, hogy amikor Kiss Szilárd jelentős orosz befektetést készít elő Magyarországon, az a bizonyos befektető előtte már a Kiss érdekeltségébe tartozó cégekbe is tett pénzt. Jó példa erre a fent említett dél-oroszországi Krasznodar. A város kiskirályának, Szergej Galickijnek ott saját futballstadionja van.
Galickij a legnagyobb orosz kiskereskedelmi diszkontlánc, a Magnit tulajdonosa. Szijjártó Péter államtitkár 2013 decemberében Hacsatur Pombuhcsannal, a Magnit igazgatósági tanácsának elnökével közösen jelentette be, hogy az orosz óriás egy logisztikai bázist építene Záhonynál. A tárgyalóasztalnál ott ült Keskeny Ernő, a Fidesz oroszbarát fordulatát megalapozó diplomata, és maga Kiss Szilárd is (emlékeztetőül: hónapokkal a lehallgatási jegyzőkönyvekben tárgyalt bűncselekmény, illetve, ahogy erről mindjártszó lesz, Kissnek a KÜM-ből történt eltávolítása után járunk).
Pombuhcsan korábban Kiss Szilárd egyik cégében is feltűnt, Galickij pedig vezetőként bukkant fel az orgoványi takarék pénzének lenyúlásában érintett Winexport Kft.-ben. A Winexport tulajdonosa nem más, mint Kiss Szilárd unokabátyja, Sándor Tibor. Legalábbis papíron: mert ahogy a Szikyvel folytatott beszélgetéseiből is egyértelműen kiderül, a rokon Kiss strómanja.
És akkor Kiss Szilárd hazahívatta saját magát
Kiss Szilárd Miklós visszahívására 2013. szeptember 23-i hatállyal saját kérésére került sor.
– ezt Szijjártó Péter külügyminiszter válaszolta 2015. február 23-án az MSZP-s Mesterházy Attilának, aki írásbeli kérdésben érdeklődött, ki és miért kezdeményezte Kiss Szilárd felmentését.
Vagyis az attasé, aki a szűk egy hónappal korábbi lehallgatott telefonbeszélgetések tanúsága szerint óriási tervekkel rendelkezett Moszkvában és esze ágában nem volt hazajönni, egyszer csak meggondolta magát. Ráadásul az elhatározás olyan hirtelen érkezett, hogy Kiss Szilárd utódlását sem sikerült megoldani egy új mezőgazdasági szakdiplomatával. Ez rendkívül furcsa, hiszen a magnitos biznisz bejelentésekor maga Szijjártó Péter is arról beszélt, mennyire fontos az Oroszországba irányuló magyar mezőgazdasági export.
Íjgyártó István Kiss Szilárd hazahívásával kapcsolatban az Indexnek azt mondta, nagykövetként ő csupán táviratot kapott egy-egy attasé érkezésének vagy hazahívásának bejelentéséről, indoklást nem, és ez így volt Kiss esetében is. Íjgyártó ugyanakkor hozzátette: kérte, hogy a követségre küldjenek új mezőgazdasági attasét Kiss helyett, de – legalábbis az ő nagyköveti ideje alatt – mégsem küldtek.
Forrásaink szerint az attasé hirtelen hazahívása mögött valójában az állt, hogy a Külügyminisztérium számára ekkor derült ki: az Alkotmányvédelmi Hivatal nemzetbiztonsági átvilágítása kockázatokat tárt fel Kiss Szilárddal kapcsolatban. Kiss addig hiába gyűjtögette a rosszpontokat a külügynél, a köztisztviselők tartós külszolgálatáról szóló kormányrendelet szerint a szakdiplomaták kiküldésére és visszahívására a szaktárca tehetett javaslatot. Kiss Szilárd hátországa pedig az FM-ben végig stabil maradt, sőt a keleti nyitáson való munkálkodásának köszönhetően más befolyásos kormányzati szereplők, illetve velük kapcsolatban álló üzleti körök jóindulatát is elnyerte.
Az átvilágítási papírral a kezében azonban a külügyi vezetés végre megszabadulhatott az attasétól. Több forrásunk is megerősítette: Martonyi János ekkor gyakorlatilag kitiltotta Kisst a minisztériumból és a moszkvai nagykövetségről.
Megkerestük a volt külügyminisztert is, ám ő nem kívánt reagálni.
Megbukott, úgyhogy kinevezték
Hogy mi minden állhatott az átvilágítási jelentésben, nem tudni, de logikus forgatókönyvnek tűnik, hogy az augusztusban végrehajtott rendőrségi telefonlehallgatás információi is eljutottak a titkosszolgálathoz, majd a külügyhöz, és vezettek szeptember közepére a szakdiplomata "önhazahívásához″. Úgy tudjuk, Kiss Szilárd a környezetének azzal magyarázta az átvilágításon való megbukását, hogy rosszakarói vannak, akik hamis pletykákat terjesztenek róla.
Rosszindulatú híresztelések ide, félmilliárd forint lenyúlása oda: egy hónappal azt követően, hogy a rendőrség a telefonlehallgatásokból bizonyítékot szerzett a Kiss által elkövetett súlyos bűncselekményre, és pár héttel egy kockázatokat feltáró nemzetbiztonsági átvilágítás, valamint az attasénak a KÜM-ből való eltávolítása után a Földművelésügyi Minisztériumban
Kiss Szilárdot keleti gazdasági kapcsolatokért felelős miniszteri biztossá nevezték ki.
Cikksorozatunk további részében megírtuk, hogyan üzletelt a volt agrárattasé a Quaestor-vezér Tarsoly Csabával és Felcsút polgármesterével, Mészáros Lőrinccel (II. rész), milyen kapcsolatok fűzték Kisst az orosz alvilághoz és a vízumbizniszhez (III. rész), hogyan jutott be a magyar államigazgatásba a gyanú szerint orosz titkosszolgálati kötődésekkel (IV. rész), végül pedig azt, hogyan hálózta be agrárminisztériumi kollégáit szívességekkel, vacsorákkal, drága hotelekkel. (V. rész). | [
"Ingatlan Pro Kft.",
"Földművelésügyi Minisztérium",
"Winexport Kft.",
"Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet"
] | [
"Vidékfejlesztési Minisztérium",
"Alkotmányvédelmi Hivatal"
] |
Előzetes letartóztatásba helyezett a bíróság egy ismert debreceni vállalkozót a helyi, Füredi Kapu ingatlanfejlesztéssel összefüggő eljárás során - közölte a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője csütörtökön.
Kelemen Éva rendőr hadnagy emlékeztetett rá: a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Fejlesztési Tőkealap 2011 júliusában tett feljelentést ismeretlen tettes ellen, különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés gyanúja miatt; a nyomozás jelenleg is a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztályán folyik.
"A középkorú, a városban közismert debreceni férfit a rendőrség őrizetbe vette, majd vele szemben a bíróság lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el. Időközben a másodfokú bíróság az első fokon eljáró bíróság döntését megváltoztatta és elrendelte a férfi előzetes letartóztatását" - közölte a rendőrségi szóvivő, de nem nevezte meg a vállalkozót, s csak az ügy lezárása utánra ígért bővebb tájékoztatást.
A dehir.hu hírportál úgy tudja, hogy a debreceni Füredi Kapu lakópark kivitelezésére létrejött projektcég egykori elnök-vezérigazgatója az ügy gyanúsítottja.
A hírportál ismertetése szerint a Firebird-Füredi Kapu Zrt. egy projektcég, amely a Füredi Kapu lakópark megépítésére jött létre, s egy debreceni férfi vezette. Az MFB Fejlesztési Tőkealap a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül állami pénzből gazdálkodik, állami pénz befektetésével finanszírozza a különböző lakóparkok építését, így a debreceni Füredi Kapu lakóparkot is.
A lakópark építési munkáinak finanszírozására a Firebird-Füredi Kapu Zrt. megállapodást kötött az Erste Bankkal, amely vállalta az építési munkák finanszírozását, és több szerződés jött létre közöttük. A jelenlegi adatok szerint több száz millió forintot nem fizettek ki az Erste Banknak, ennek túlnyomó része a debreceni Füredi Kapu lakóparkban értékesített lakások és egyéb helyiségek vételára volt - írja a dehir.hu.
Hozzáteszi: a büntetőeljárás során a tulajdonost, a Firebird-Füredi Kapu Zrt. volt elnök-vezérigazgatóját gyanúsítottként hallgatták ki, s bűnszövetségben nagyobb értékre elkövetett sikkasztás bűntett, bűnszövetségben jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntett, valamint folytatólagosan elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett és bűnszövetségben elkövetett különösen nagy kárt okozó csalás bűntett elkövetésével gyanúsítják.
A hírportál szerint az ügyben másokat is kihallgattak gyanúsítottként, és további gyanúsítások is várhatók, több helyszínen tartottak házkutatást, iratokat és számítógépeket foglaltak le. A Firebird-Füredi Kapu Zrt. az elektronikus cégjegyzék adatai alapján felszámolás alatt áll. | [
"Firebird-Füredi Kapu Zrt."
] | [
"Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Erste Bank",
"MFB) Fejlesztési Tőkealap",
"MFB Fejlesztési Tőkealap"
] |
Ne akarjon állami villát Schmitt!
Budapest - Ne kérjen állami rezidenciát Schmitt Pál, oldja meg saját maga a lakhatását! – mondja az utca embere a Blikk riportereinek tapasztalatai szerint. A blikk.hu szavazásán is elsöprő többség, 90 százalék amellett voksolt, hogy ne igényeljen magának szolgálati lakást a volt államfő.
Schmitt Pál 320 négyzetméteres saját villája alkalmas volna rezidenciának is
A Blikk is csatlakozik azokhoz, akik szerint ebben a kritikus időszakban jó példát mutatna Schmitt Pál, ha nem tartana igényt egy újabb rezidenciára.
Az elnöki rezidencia ugyanis nem jár automatikusan a volt köztársasági elnöknek a törvény szerint, csak ha kéri. Schmitt annak ellenére kérhet állami villát, hogy az ötéves mandátumából alig több mint másfél évet töltött csak ki, amikor plágiumbotránya miatt lemondásra kényszerült. A korábbi szabályozás legalább két évben szabta meg, amíg egy államfő jogosulttá válhatott lemondása után is a rezidenciára. Az új alaptörvény azonban új szabályokat hozott, és – dr. Schmitt Pál aláírásával – eltörölték az időbeli korlátozást.
Kerestük Schmitt Pált, hogy kér-e állami rezidenciát, vagy pedig valamelyik budai villájába költözik, de egyelőre nem kaptunk választ.
– Időben meg fognak tudni mindent– mondta tegnap a Blikknek Kiss Norbert, a lemondott államfő hivatalvezetője, aki minden további kérdésünkre csak ezt az egyetlen mondatot ismételte.
Amennyiben Schmitt állami rezidenciát kér, az legalább 200 millió forintos kiadást jelenthet a Köztársasági Elnöki Hivatalnak. Ennyi pénzért vettek Schmitt elődjének, Sólyom Lászlónak egy 265 négyzetméteres ingatlant, amely kisebb, mint Schmitt 320 négyzetméteres budai villája.
Ezt mondja az utca embere: Varga Renáta Varga Renáta (20) tanuló Neki ez az életforma az állam által biztosított villától függetlenül is jár. Jó sok fizetés, autó, titkárság, miegymás. Nem hiszem, hogy korrekt lépés lesz a részéről, ha továbbra is állami villában marad. Miklós Balázs (20) tanuló Nem mondanék le arról, amit kapok. Talán úgy, mint ő, kihasználnám az adott eshetőségeket. Miért ne tenném? Elképzelhető, hogy az ő helyében én is így cselekednék. De emberileg ez nem tisztességes. Pege János (19) tanuló Szerintem ki kellene költöznie a villából. Az ország azért tart ott, ahol, mert hozzá hasonló emberek vezetik. Elszomorít, hiszen pont az ilyen politikusok azok, akik szörnyen kizsákmányolják az olyan kisembereket, mint én. Cserép Imre (41) szakács Komolytalannak tartom, hogy ha betölti a posztját, kapja, amiket kap, ha lemond, ez ugyanúgy folytatódik. A lényegen semmi nem változtat, akkor sem, ha véleményt alkotunk róla. Én mindenesetre azt gondolom, hogy ne éljen abban az állami villában. Tusa Rozália Tusa Rozália (61) nyugdíjas Próbálna ő kevés pénzből megélni. Én 80 000 forintból élek, és állítom, nem egyszerű feladat. Ő sokkal jobb körülmények között éli a mindennapjait. Nem érdemli meg, amiket kap. Nagy Zsuzsanna (31) főállású anyuka Szerintem neki már ez nem számít. Ettől nem lesz sem több, sem kevesebb az emberek szemében, és ha mégis, az őt biztosan nem fogja érdekelni. Mint ahogy rajta kívül sokan, minden lehetőséget kihasznál, ami csak adódik, más is ezt csinálja.
Blikk-információ | [
"Köztársasági Elnöki Hivatal"
] | [] |
Csak négyszer került többe a Mátrai Erőmű, mint eddig tudtuk
A hivatalos kormányzati nyilatkozatok szerint 17,44 milliárd forintba került az államnak a Mátrai Erőmű visszavásárlása Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől, ám most a Magyar Szocialista Párt - közérdekű adatigénylés útján megszerzett információk alapján - azt állítja, az adófizetőknek összességében 75,14 milliárd forintjába került az ügylet.
Mészáros Lőrinc Mészáros Lőrinc
A Magyar Villamos Művek ugyanis a vételáron felül egy sor kötelezettséget is átvállalt, közte tagi hitelek, követelések kifizetését, valamint tőkeemelést is végrehajtott az érintett vállalatoknál és áthidaló hitelkeretet is biztosított.
Bontásban így néznek ki a tételek (milliárd forintban):
Vételár:17,44
Tagi hitel visszafizetése: 4,898
Tőkeemelés: 19 (Mátrai Erőmű), 7,4 (SPI Kft.)
Áthidaló hitelkeret: 11,4 (Mátrai Erőmű), 7,4 (SPI Kft.), 7,6 (SGI Kft.)
Az MSZP szerint nem világos továbbá, hogy ki kezdeményezte az ügyletet, ugyanis a hivatalos álláspont szerint az eladó, azaz Mészáros Lőrinc érdekeltségei, de a papírokból úgy tűnik, hogy az MVM kereste meg a tulajdonosokat.
A párt következtetése mindezek alapján az alábbi:
"Összességében a kiadott dokumentáció tartalma abba az irányba mutat, hogy az MVM Zrt. független piaci szereplőként, piaci alapon nem vágott volna bele az ügyletbe. Ez pedig azt jelenti, hogy az állam tiltott módon részesíthette támogatásban Mészáros Lőrinc érdekeltségeit, így versenyelőnyt biztosított számukra más gazdasági szereplőkhöz képest. A részletes dokumentumok megismerését követően ezért tiltott állami támogatás miatt panaszt fogunk tenni ez Európai Bizottságnál. Az eljárástól azt várjuk, hogy a tiltott módon juttatott előny visszaszerezhető Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől az állam részére, hiszen az erőművel kapcsolatban álló több ezer dolgozó, beszállító, kisvállalkozó megélhetéséről a jövőben is gondoskodni kell."
Lapunk számolt be elsőként arról, hogy a Mátrai Erőmű tavaly közel 6 milliárd forintos veszteséggel zárt. | [
"Mátrai Erőmű"
] | [
"SPI Kft.",
"SGI Kft.",
"Magyar Szocialista Párt",
"Európai Bizottság",
"MVM Zrt.",
"Magyar Villamos Művek"
] |
Az évtized nemzetközi botrányába keveredett egy magyar Kft!
Budapest—Milánó — Egy rejtélyes, papírkereskedelemmel foglalkozó magyar cég, az Alfapapír Kft. adott kölcsön milliárdokat egy a dúsgazdag Berlusconi család érdekeltségébe tartozó offshore cégnek pár évvel ezelőtt.
A Blikk birtokába került dokumentumok szerint 25 millió euróról (7,8 milliárd forint) kötöttek szerződést 2011-ben, az első részletet, 6,7 millió eurót (2,1 milliárd forint) pedig bizonyíthatóan átutalta a magyar cég az antiguai egzotikus adóparadicsomban bejegyzett Emerald Cove Estates Limitednek. A kamatot barátira (1 százalékosra) szabták, a kölcsön fedezeteként pedig értékes antiguai ingatlanokat ajánlottak fel, nem messze Silvio Berlusconi ottani villájától.
Silvio Berlusconi üzletemberként több gyanús ügyletben vett részt. Miért kellettek a magyarok? /Fotó: AFP
Az üzlet megdöbbentő, mert az Alfapapír korábbi mérlegeiből nem derül ki, hogy honnan akaszthatott le ilyen irdatlan összeget a cég. Ráadásul adott a kérdés: az Európa egyik legtehetősebb üzletembereként számontartott akkori olasz miniszterelnök miért szorult egy magyar cég anyagi segítségére?
Az elegáns budai villa urát régóta nem látták a környéken/Fotó: Pozsonyi Zita
Nem is lehet mással magyarázni az egészet, mint hogy a kölcsönnel egy másik ügylet lezsírozását papírozhatták le. Az Alfapapírtól ugyanis egy dollármilliárdos ukrán oligarcháig, Dimitrij Firtasig vezetnek a szálak, aki Silvio Berlusconi akkori miniszterelnökkel akart üzletet kötni. Ehhez pedig magyar segítséget is igénybe vett.
Az Alfapapír részéről Georges Roth akkori ügyvezető írta alá a szerződéseket. Kerestük őt, de lapzártánkig nem válaszolt. Elmentünk az Alfapapír Kft. bejegyzett székhelyére is. A budai villánál csöngetésünkre nem jött elő senki. A szomszédok régóta nem látták a ház urát, egy ősz, szemüveges férfit.
Ezen megállapodás szerint 6,7 millió eurót már át is utalt a magyar cég az olaszoknak
Nem véletlenül. Őt más ügyben, vesztegetéssel vádolják az amerikai hatóságok. Az FBI elfogatóparancsot adott ki ellene tavaly. És hogy ki ő? Nos, nem más, mint Firtas (akit tavaly Bécsben őrizetbe vettek vesztegetés miatt, de 125 millió eurós, azaz 39 milliárd forintos óvadék fejében szabadlábon lehet) jobbkeze és bizalmasa, Knopp András, aki egy cégén keresztül tulajdonolja az ingatlant. Knopp Firtas cégének, a Group DF Internationalnek (GDFI) a vezetője, amely dollármilliárdokra tett szert a gázkereskedelem révén. A GDFI-é volt ugyanis felerészben az orosz–ukrán érdekeltségű RosUkrEnergo.
Firtasék az olasz piac felé is nyitni akartak, ezért szerettek volna találkozni az olasz miniszterelnökkel. A birtokunkban levő levelek szerint Firtasék gáz- és médiaüzleteket akartak kötni Berlusconiékkal. A találkozó létrejött, de nem volt olcsó: 25 millió euróban állapodtak meg, ezt papírozhatták le. A kölcsön határideje a szerződés szerint két éve lejárt, tudomásunk szerint nem fizették vissza, a magyar cég sem követelte az összeget.
Pártkáderből üzletember
Knopp András a rendszerváltás előtt MSZMP-funkcionáriusként dolgozott, fő feladata az ellenzéki mozgalmak elleni fellépés irányítása. Egészen államtitkári posztig vitte. A rendszerváltás után sikeresen nyergelt át az üzleti szférába, kiváló szovjet és német kapcsolatait kamatoztatva. Elsősorban a gázüzletágban mozgott, nagy szerepe volt Dimitrij Firtas oligarcha felemelkedésében. Ritkán szerepel a nyilvánosság előtt.
A büszke oligarcha
Knopp András 1989-ben, kulturális államtitkárként/Fotó: MTI / Pintér Márta
Dimitrij Firtas azon kevés oligarcha közé tartozik, aki fő cégét saját magáról nevezte el. A Group DF International teljes neve ugyanis Dimitrij Firtas-csoport. Az ukrán oligarchának kiválóak az orosz kapcsolatai is, a gázkereskedelmen dollármilliárdokat kaszáló RosUkrEnergo ötven százalékát is ő birtokolja. Firtas kikotyogta az amerikai nagykövetnek, hogy az orosz maffia fejének tartott Szemjon Mogiljevics a cég igazi tulajdonosa, ez az információ pedig a WikiLeaks-botrány idején nyilvánosságra került. Firtas később mindent tagadott.
Firtas az egyik leggazdagabb ukrán /Fotó: AFP
Kozák Dániel | [
"Alfapapír Kft.",
"Group DF International"
] | [
"Group DF International",
"Emerald Cove Estates Limited"
] |
Rogán Antal a Magyar Nemzetnek nyilatkozva azt mondta, új feleségének semmilyen föld nem került a tulajdonába, a Budapest Bank a vásárláshoz semmilyen hitelt nem folyósított.
Mint ismert, február elején a hazai sajtót bejárta a hír, hogy Rogán Antal újdonsült neje, Rogán Barbara és családtagjai hatalmas földbirtokot vásárolnak Északkelet-Magyarországon. A vásárlás összértékre meghaladja az 1,6 milliárd forintot, az összeg túlnyomó részét a vásárlók hitelből kívánták fedezni, amelyet a Budapest Banktól vesznek fel. Mindezt az újságírók nem az ujjukból szopták, hanem egy adásvételi szerződés alapján írták, amelyet az egyik érintett település, Tardona önkormányzata töltött fel a honlapjára a földvásárlásoknál megszokott módon, a dokumentum ennek a cikknek az írásakor, péntek délelőtt is elérhető az eredeti helyén. Az eladók és a vevők által egyaránt szignózott, ügyvédi pecséttel ellátott szerződés 2020. november 20-i keltezésű, egyebek mellett az szerepel benne, hogy miután a mezőgazdasági igazgatási szerv is jóváhagyta, a vevőknek 90 napon belül el kell utalniuk az összeget, amelyben a felek megállapodtak (1 664 191 600 forintot).
A Magyar Nemzetben megjelent írásban Rogán Antal most azt állítja:
Az egész földvásárlási ügyet hazugságokon alapuló gyűlöletkampányra használta fel a baloldali sajtó. A cikkek megjelenése előtt engem egyik orgánum sem keresett meg, nem voltak kíváncsiak arra, hogy az általuk szerzett információk valóban igazak-e. A feleségem állami banktól hitelt nem kapott és semmilyen föld nem került a tulajdonába. Ráadásul a jövőben sem szeretne földtulajdonos lenni.
A cikk szerzője ehhez még azt teszi hozzá, információik szerint "a sokat idézett szerződés soha nem ment teljesülésbe". Nézzük, hogyan lehetséges ez.
Az, hogy Rogán Barbara és a szerződésben szereplő többi vevő tulajdonába nem került föld, illetve hogy nem történt meg a hitel folyósítása, már több mindennek lehet a következménye. Felmerülhet egyrészt, hogy az adásvételi szerződés nyilvánosságra kerülése, és az ezzel foglalkozó anyagok meglehetősen nagy visszhangja miatt, vagy akár teljesen más okból a vevők elálltak a vásárlástól. Az adásvételi szerződés megkötése után erre még bőven lehet tér, hiszen a földhivatali bejegyzésre legalább addig nem kerül sor, ameddig le nem jár az úgynevezett kifüggesztési időszak. Ez adásvételik esetén 60 napot jelent, és 2020 július 1-jétől már nem kötelező az érintett önkormányzatoknak fizikailag is kifüggeszteniük a szerződést, de a kormányzati portálon elérhetővé kell tenni. (Ettől függetlenül a szóban forgó dokumentumot Tardona is feltöltötte a honlapjára.)
A végső jóváhagyást ezután a földhivatal adja ki, ami ehhez beszerzi az illetékes helyi földbizottság állásfoglalását is. A földbizottság az adásvételi szerződést a törvényben meghatározott szempontok alapján mérlegeli, és ha kedvezően bírálja el, a mezőgazdasági igazgatási szerv megadja a jóváhagyást, majd záradékot vezet rá a szerződésre, ezzel válik bejegyezhetővé a tulajdoni jog. Tehát ha valami okból a kedvezőtlenül bírálják el a szerződést, az is meghiúsíthatja a vásárlást, illetve előfordulhatnak olyan jogi bakik is (pl. hiánypótlás előírása), amelyek késedelmet okoznak az ügyletben.
Hosszú procedúráról van tehát szó, nem meglepő, hogy az aláírt adásvételi ellenére február elejéig, amikor a cikkek születtek, nem történt semmiféle földhivatali bejegyzés, ez még akkor sem történt volna meg feltétlenül, ha az ügymenet a maga lassú útján halad előre. Az pedig, hogy ebben a szerződésben a Budapest Bankot jelölték meg, mint reménybeli finanszírozót, önmagában nem bír kötelező erővel, az tehát, hogy a vásárlók végül nem vettek fel hitelt a banktól, nem jelenti azt, hogy ne találhattak volna más forrást, vagy mondhatták volna vissza az egész ügyletet. A múltbeli és jövőbeli vásárlási szándék tagadása Rogán Antal és felesége részéről viszont érdekes, lévén Barbara aláírása ott szerepel a nyilvánosan hozzáférhető szerződésen, sőt, a nőt földművesként is nyilvántartásba vették 2020 nyarán, ami annak törvényi előfeltétele, hogy valaki földet vehessen.
Amit biztosan állíthatunk, hogy Rogán Antal állítása, miszerint egyik orgánum sem kereste meg őt az üggyel kapcsolatban, nem felel meg a valóságnak.
A földvásárlásról szóló cikkünk előtt mi biztosan megkerestük Rogán Antalt, a minisztériuma sajtóosztályának címzett levelünkben arról érdeklődtünk február 2-án, hogy valóban az adásvételi szerződésen szereplő nőt vette-e el a miniszter (Rogán Barbara ugyanis még a leánykori nevét viselte novemberben), és ha igen, Rogán tudott-e a földügyletről, valamint nem tartja-e aggályosnak, hogy az állami kontroll alatt álló Budapest Banktól vesznek fel a vevők ilyen nagy összegű hitelt. Megkeresésünkre a mai napig nem kaptunk választ. | [
"Budapest Bank"
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
A korábbi hírekkel ellentétben már idén novemberben-decemberben megkezdődhet a 3-as metró felújítása, a több évig tartó munkálatok idején pótlóbuszok közlekednek majd, az üzemeltetés körülményei azonban nem ismertek. Az egyik közlekedési szakszervezet mutyitól tart, előfordulhat, hogy a BKV helyett drágább szolgáltatást nyújtó külső vállalkozókra bíznák a pótlást.
Aggódik a BKV-nál működő Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) amiatt, hogy a 3-as metró felújításakor kieső szerelvények pótlásánál "újabb mutyi" készülődik, egyelőre ugyanis semmit nem tudni arról, pontosan mit is tartalmaz az a járműpótlásról szóló előterjesztés, amiről a mai napon dönt a Fővárosi Közgyűlés. Mint ismert, a korábbi hírekkel ellentétben mégis elindulhat idén a felújítás, Tarlós István főpolgármester a Hír TV-ben hétfőn azt mondta: megvan a kormány támogatása a munkálatok elkezdéséhez.
"Meglesz minden forrás, mert a kormány biztosítani fogja a jelek szerint, ami esetleg hiányzik az uniós források közül. November-december táján a jelen állás szerint megkezdődhet a kivitelezés, és 2019 nyárra befejeződik" - közölte a főpolgármester. A feltételes közbeszerzési eljárást is heteken belül kiírhatják, a kivitelezői tendert a Fővárosi Közbeszerzési Kft. írja ki és viszi végig az eljárást. A 3-as metróvonal rekonstrukciójáról szóló támogatási szerződésről ugyancsak ma dönt a Fővárosi Közgyűlés, amennyiben elfogadják a képviselők, azt rövid időn belül Szalóki Flórián államtitkár a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részéről, valamint Bolla Tibor, a kedvezményezett a BKV Zrt. vezérigazgatója is rövid időn belül aláírhatja. A beruházás az integrált közlekedésfejlesztési operatív program (IKOP) részeként valósul meg.
A munkálatok idején metrópótló buszok közlekednek majd, azt azonban nem tudni, hogy a BKV milyen üzemeltetői konstrukciót terjeszt a közgyűlés elé. Az EKSZ elnöke, Nemes Gábor emlékeztetett, a jó ideje húzódó felújítás kapcsán többször is felmerült, hogy a 150 busszal tervezett, akár évekig is elhúzódó felszíni pótlást nem a BKV buszos ágazata kapja, hanem külső vállalkozókra bízzák. A szakszervezet szerint ez elhibázott megoldás lenne, mert a külsősök a BKV-nál jóval drágábban végzik el ugyanazt a munkát, és az ilyen esetekben mindig felmerül a hűtlen kezelés gyanúja. Nemes szerint nem ez lenne az első eset, hiszen az "új autóbusz üzemeltetési modell" bevezetése óta számos, enyhén szólva aggályos megoldás született a cégnél.
Az EKSZ a metrópótlás ügyében születő mai, esetleges kedvező döntéstől függetlenül is felszólítja a fővárost: hozza nyilvánosságra a "belső" szolgáltatás és a vállalkozói megbízások árait, hogy fehéren, feketén kiderüljön, indokolatlanul többe kerül a fővárosnak az a szolgáltatás, amit vállalkozóknak ad ki. Jelezték: amennyiben ma a külső vállalkozói megbízás mellett dönt a testület, az EKSZ a közpénzek elherdálása miatt vizsgálatot kezdeményez. | [
"BKV"
] | [
"Fővárosi Közbeszerzési Kft.",
"Hír TV",
"Fővárosi Közgyűlés",
"Egységes Közlekedési Szakszervezet",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
Ítélet: másfél év felfüggesztett Benedeknek
• Sukorói botrány: Benedek elismerte a dokumentum hitelességét
• Benedek Fülöp "megvadásztatta" Szekeres Imrét
• "Távolítsák el Benedeket!"
• Benedek és Kamarás távozását is követeli Budai
• Ha Benedeket elítélik, megrendülhet a nagy kaszinóügylet Nem jogerősen másfél év, három év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte hivatali visszaélés miatt a Heves Megyei Bíróság Benedek Fülöpöt, az agrártárca volt szakállamtitkárát, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgató-helyettesét hivatali visszaélés miatt kedden.
Mellékbüntetésként a bíróság 3 millió forint pénzbüntetéssel sújtotta a vádlottat. Benedek Fülöp az utolsó szó jogán azt mondta: az volt a célja, hogy minél több használaton kívül álló honvédségi ingatlan kerüljön értékesítésre, ezzel is biztosítva a földért életjáradék program forrásait. Egyben tagadta, hogy a személyes közbenjárása nyomásgyakorlás lett volna, hiszen a vezetők közötti közvetlen kontaktus elengedhetetlen az ügyek megoldásához. Szerinte semmilyen, az általános ügymenettől eltérő eljárás nem történt. Hozzátette: fogalma sem volt arról, hogy a székesfehérvári vállalkozó golfpályát akar építeni a területen.
Az ügy másodrendű vádlottját, a minisztériumi titkárságvezetőt szintén bűnösnek mondta ki a bíróság, ő egy év két hónap ugyancsak három évre felfüggesztett börtönbüntetést kapott, mellékbüntetésként pedig másfél millió forint pénzbírsággal sújtották. A per harmadrendű vádlottját, a Fejér Megyei Földhivatal volt vezetőjét a bíróság bűncselekmény hiányában felmentette az ellene bűnsegédként elkövetett hivatali visszaélés vádja alól. Az ítélet nem jogerős, az ellen az ügyész súlyosbításért, illetve a Fejér Megyei Földhivatal volt vezetője esetén bűnösség megállapításáért fellebbezett. A védelem az első- és másodrendű vádlottak vonatkozásában felmentésért, illetve enyhítésért fellebbezett, a harmadrendű vádlott tudomásul vette a döntést.
Az ügy előzménye egy 202 hektáros, pákozdi ingatlan művelésből való, a jogszabályok megsértésével történt kivonása miatt indult el. A törvénysértő határozatot 2006 decemberében hozta a székesfehérvári földhivatal, a vádhatóság szerint az akkor még az agrártárca szakállamtitkáraként dolgozó Benedek Fülöp jogellenes befolyására.
A Székesfehérvári Nyomozó Ügyészség tavaly novemberben nyújtotta be vádiratát a volt szakállamtitkár és két társa ügyében. A bíróság a vádhatóság álláspontjával egyezően állapította meg, hogy a volt szakállamtitkár - a titkárságát vezető beosztottja közreműködésével - hivatali hatáskörét túllépve, több esetben visszaélt hivatali helyzetével. Eljárt annak érdekében, hogy az állami tulajdonú, természetvédelmi rendeltetésű terület vállalkozói tulajdonba kerüljön, s mint művelés alól kivont föld, külföldi befektető számára alkalmassá váljon gazdasági beruházásra.
Egy székesfehérvári vállalkozó norvég befektető bevonásával a Velencei-hegységhez tartozó Pákozd körzetében levő 202 hektáros területen golfpálya és rekreációs központ építését tervezte. Ennek az volt az akadálya, hogy az ingatlan a Honvédelmi Minisztérium (HM) kezelésében állt, s bár honvédelmi célra már nem használták, a tárca továbbra is a kezelésében akarta tartani és hasznosítani. Annak érdekében, hogy a területen a tervezett beruházás mégis megvalósuljon, több lépcsős eljárás folyt. A területet a volt szakállamtitkár személyes kezdeményezésére a HM 2006 márciusában átadta a Nemzeti Földalapnak, az illetékes székesfehérvári körzeti földhivatal pedig a jogszabályoknak megfelelően megállapította a már nem honvédelmi rendeltetésű ingatlan eredeti művelési ágát, s a nyilvántartásba bejegyezte.
A termőföldet pedig pályázat útján értékesítették a székesfehérvári vállalkozónak. Mivel azonban a jogszabály szerint termőföldön mindaddig nem lehet építkezni, míg a mezőgazdasági művelés alól ki nem vonják a területet, az új tulajdonos kérelmezte, hogy az ingatlant a földhivatal a művelési ágból kivontként tartsa nyilván. A környezetvédelmi társhatóság ismerve, hogy a művelés alóli kivonást lőszermentesítés, majd építkezés miatt kérték, elutasította a kérelmet. Ezt követően az ügyben érintettek azt igyekeztek elérni, hogy a környezetvédelmi hatóságok megkerülésével vezettessék át az ingatlan adatát úgy, hogy a HM-től szerezzenek tiltást arról, miszerint a terület mezőgazdasági célra nem hasznosítható.
A HM tiltást kimondó igazolást nem adott, – nem is adhatott a kezeléséből már kikerült ingatlanra –, mindössze egy ajánlást fogalmazott meg, amelynek nem volt jogi relevanciája a földhivatal számára. Mindezek ellenére a körzeti földhivatal határozott az adatátvezetésről. A vállalkozó ezután gazdasági társaságába apportálta a területet, majd az üzletrészét eladta a külföldi befektetőnek, aki ezáltal építésre alkalmas területként szerzett meg kiemelt természetvédelmi oltalom alatt álló földterületet. A körzeti földhivatal jogsértő határozatát a Fejér Megyei Főügyészség óvására a megyei bíróság hatályon kívül helyezte, a földhivatalt új eljárás lefolytatására kötelezte. Annak eredményeként helyreállították a törvényes állapotot, a területet mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlanként vették nyilvántartásba.
(MTI) | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Nemzeti Földalap",
"Székesfehérvári Nyomozó Ügyészség",
"Fejér Megyei Főügyészség",
"Honvédelmi Minisztérium",
"Fejér Megyei Földhivatal",
"Heves Megyei Bíróság"
] |
Háztartási cikkekkel, és a beruházások értékének bizonyos százalékával fizette le egy multinacionális vállalalt a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség egy-egy közalkalmazottját a Nemzeti Nyomozó Iroda gyanúja szerint. A közalkalmazottak cserébe a laktanyafelújításokkal kapcsolatos közbeszerzési pályázatokról súgtak - írja a Népszabadság.
Korrupcióval gyanúsítja a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség egy-egy közalkalmazottját, egy multicég munkatársát, és két debreceni vállalkozás vezetőjét is a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) - írja a Népszabadság.
A lap szerint a 2004-ben indult nyomozás azt követően kezdődött, hogy a katonai titkosszolgálatok felfigyeltek a két közalkalmazottra, akik rendszeresen találkoztak a multicég képviselőjével. A két közalkalmazott olyan információkkal látta el ezeken a találkozókon a cég vezető munkatársát, amelyek segítségével a cég könnyen megnyerhette a HM és a honvédség laktanyafelújításokkal kapcsolatos közbeszerzési pályázatait.
Az ügyletekbe színleg két debreceni vállalkozót is bevontak, akik némi részesedés ellenében azt a látszatot keltették, hogy a multinacionális cég által elnyert munkák egy részét ténylegesen ők végezték el.
A rendőrség által meg nem nevezett vég alkalmazottja részben háztartási cikkekkel és telefonokkal fizette ki a közalkalmazottakat (egyikük lakásában teljes egészében a cég szerelte fel a konyhát), akik emellé még a beruházások nettó értékének meghatározott részét kérték. Az NNI valamennyi gyanúsítottal szemben vádemelési javaslatot nyújtott be az ügyészségre - derül ki a Népszabadság íríásából. | [
"Honvédelmi Minisztérium",
"Magyar Honvédség"
] | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
Január végén írta meg a Napi.hu, hogy
a Miniszterelnökség 220 millió forintot adott az ismeretlen hátterű és működésű szlovákiai Libertate nevű szervezetnek, a felvidéki magyarság identitásának erősítésére.
A Paraméter.sk szerint a somorjai szervezet úgy kapta a pénzt, hogy csak tavaly júniusban alakult, nincs se honlapja, se e-mail címe,
"áadásul eddigi tevékenységének sem találni nyomát, viszont szerepelnek a szlovákiai polgári társulások nyilvántartásában."
A lap kérvényezte a szlovák belügyminisztériumnál a polgári társulás regisztrációjával kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatalát, eleget is tettek a a kérésnek.
A szlovák belügyminisztérium szerint a társulásnak csupán egyetlen tagja van, aki egyben a Libertate elnöke is - ennek a személynek a kiléte azonban a belügyminisztérium számára is ismeretlen.
"Az adott társulás elnökének nevével, illetve tagjainak jegyzékével a belügyminisztérium nem rendelkezik"
írják a közleményben. A Paraméter felkereste a Libertate székhelyét Somorján, de senkit nem találtak ott. | [
"Libertate",
"Miniszterelnökség"
] | [] |
Lusztig Péter – aki a rendszerváltáskor Baranya megye rendőrfőkapitánya volt, 2006-ban pedig az akkori belügyminiszter, Lamperth Mónika tanácsadójaként dolgozott – azt állítja: nem ígért olyan segítséget Zuschlag Jánosnak, hogy befolyásolja a szocialista politikus ellen indított nyomozást.
Mint arról beszámoltunk, a Zuschlag-per során többször is megemlítették Lusztig nevét, legutóbb egy – hivatalosan lehallgatott – telefonbeszélgetést játszottak le, amelyen Zuschlag beszélget Lusztiggal. A hangfelvétel szerint Zuschlag elmondta a volt főrendőrnek, hogy házkutatás zajlott az MSZP kiskunhalasi irodájában, mire Lusztig azzal reagált, hogy beszélni fog a megyei rendőrfőkapitánnyal, szükség esetén javasolni fogja, hogy "valaki beszéljen a legfőbb ügyésszel".
Lusztig Pétert tudósítónk megkérdezte, miért tett Zuschlagnak ilyen ígéretet?
– Ha egy parlamenti képviselő jelzi a belügyminiszter tanácsadójának, hogy házkutatást tartottak egy párt irodájában, akkor a tanácsadónak kötelessége tájékozódni az illetékes főkapitánynál – mondta Lusztig. – Azért gondoltam, hogy erre szükség van, mert Zuschlag a parlamentben bármikor kérdőre vonhatta volna a minisztert a házkutatás miatt. Erre fel kellett készítenem a tárcavezetőt.
Lusztig elutasította, hogy a lehallgatott beszélgetésből arra lehet következtetni, hogy a belügyminiszter tanácsadója nyugtatgatja Zuschlagot, és segítséget ígér neki.
– Nem ígértem segítséget, csak azt, hogy tájékozódom – állította Lusztig. – Már csak azért is tájékozódni akartam, mert az egész történet nem volt életszerű. Magyarországon ugyanis Rákosi Mátyás óta nem volt házkutatás egy párt irodájában. Nem értettem, miképp történhetett meg ez?
Lusztig meg is kérdezte a Bács-Kiskun megyei főkapitányt a házkutatásról, a pontos válaszra nem emlékszik, a lényege azonban – mondja – az lehetett, hogy a házkutatást az ügyészség utasítására végezték el a nyomozók. Ezután Lusztig javasolta, hogy a Belügyminisztériumtól valaki keresse meg a legfőbb ügyészt, és kérdezze meg: jogos- volt-e a házkutatás. Ez meg is történt, ám hogy a tárcától ki kereste meg a legfőbb ügyészt és milyen válasz érkezett, azt Lusztig nem tudja. | [
"MSZP",
"Belügyminisztérium"
] | [] |
A Miniszterelnökség azt sem teszi közzé, hova utazik Lázár János miniszterként. Azzal érvelnek, hogy mivel maga fizeti az útját, így nem kell megmondani, hova és mennyiből utazik a miniszter.
Júliusban tette közzé a kormány a kormánytisztviselők 2014. június és 2015. május közti utazásainak listáját és a vonatkozó költségeket, azonban Lázár János utazásairól semmilyen információt nem közöltek. A dokumentumban az áll, "Lázár János miniszter az utazásaihoz kapcsolódóan szállásdíjat, napidíjat és útiköltséget és egyéb költségeket nem vesz igénybe, így erre vonatkozóan adatot szolgáltatni nem tudunk".
Megkerestük a Miniszterelnökség sajtóosztályát, hogy ha az összeget nem is, de azt miért nem tüntetik fel, hogy a magyar kormány képviseletében hol és mikor járt a miniszter. Érvelésünk az eddig bírósági ítéleteken alapult, miszerint Lázár korábbi titkolt utazásainál a bíróság kötelezte a minisztert, hogy nyilvánosságra kell hoznia a londoni, milánói és zürichi utazásainak eddig titkolt részleteit, utóbbi kettőről már jogerős ítélet is született. A Miniszterelnökség viszont fenntartja, hogy mivel Lázár minden költséget megtérített, így nem nyilvános, hogy hova és mikor utazott miniszterként.
Pethő András – még az Origo újságírójaként – érdeklődött a Miniszterelnökségnél Lázár János 2012-es utazásairól, mert több olyan tételt is talált az utazási listán, melyek jóval magasabb költségűek voltak a megszokottaknál. Mivel a kormány nem adta ki a kért adatokat, az újságíró több pert indított a Transparency International jogi támogatásával – a főszerkesztőt végül eltávolították, majd több újságíró elhagyta az Origo szerkesztőségét.
A minisztert utazásain egy-egy kísérő segítette, de a tételeket ugyanúgy Lázárhoz csatolták. Lázár János azzal érvelt több ízben is, hogy nemzetbiztonsági okokból nem hozhatja nyilvánosságra utazásai célját, illetve nem hozhatja kellemetlen helyzetbe az információk kiadásával tárgyalópartnerét – bár önmagában az furcsa, hogy kellemetlen lenne egy Lázárral való találkozás. Olasz útja során 596 ezer forint hotelköltségről, svájci útján először 481 ezer forintról, később pontosítva 189 ezer forintos szállásköltségről számolt be a kormány, angliai útja során 920 ezer forintba került a szállás. | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Transparency International"
] |
A Miniszterelnöki Kabinetiroda nem nyilatkozik a jogi vizsgáin Schadl György által kisegített Nagy Ádám sorsáról. Közben az is kiderült, mekkorák a kabinetfőnök apjának nevén lévő lakások, amelyik egyikébe Rogán Antal költözött.
Töretlennek tűnik a bizalom Rogán Antal és a Nagy család tagjai között azok után is, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjének közvetlen munkatársáról, Nagy Ádámról kiderült: a tavaly november óta letartóztatásban lévő Schadl Györgytől kapott segítséget egyetemi vizsgái teljesítéséhez. Hiába kerestük őket, sem Rogán, sem a kabinetiroda nem hajlandó nyilatkozni arról, lett vagy lesz-e következménye a miniszter kabinetfőnökével kapcsolatban napvilágot látott információknak.
A Völner-ügyben lezajlott titkos nyomozás során keletkezett lehallgatási jegyzőkönyvek szerint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke többször latba vetette a Pécsi Tudományegyetemen meglévő kapcsolatait Nagy Ádám érdekében. A 444.hu által nyilvánosságra hozott dokumentumrészletek szerint Schadl György elérte például, hogy a jogi tanulmányait végző Nagy sikeres szóbeli vizsgát tehessen úgy, hogy ott sem volt.
Bár az egyetem azóta elismerte a visszaéléseket, az ellenzék követelte, hogy Rogán tisztázza, tudott-e a csalásról, Márki-Zay Péter ellenzéki kormányfőjelölt mozgalmának ifjúsági csoportja demonstrációt is tartott a Várban, az érintett és a Miniszterelnöki Kabinetiroda eddig nem szólalt meg a felelősség kérdésében. Nem derült ki az sem, hogy volt-e belső vizsgálat az ügyben, és
a 24.hu kérdésére sem adtak választ, hogy Schadl kitől és milyen módon kapott megbízást az egyetemi ügyek intézésére.
A miniszter számára azért is kellemetlen a 33 éves kabinetfőnökét érintő botrány, mert Nagy Ádám több mint egy évtizede dogozik mellette különféle beosztásokban, és ez idő alatt a legbelsőbb politikai, gazdasági és kormányzati ügyek intézésében is részt vett. Sőt az évek során nemcsak ő, hanem családja is részese lett a politikus magánéletének. A kabinetfőnök Rogán Antal legkisebb fiának a keresztapja, míg Nagy Ádám édesapja korábban karbantartási munkákat végzett Rogán és akkori felesége, Rogán-Gaál Cecília ingatlanain, mígnem 2020 tavaszán, néhány hónappal a válásuk után hirtelen ő lett a politikus szállásadója.
Amint arról a 24.hu 2020 májusában beszámolt, a most 52 éves Nagy András, aki korábban kisebb vállalkozásokat vezetett, céges bevételei alapján nehezen magyarázható módon a II. kerületi Csalán utcában vásárolt meg egy milliárdos értékű lakóépületet, amelyet az adásvétel idején még nem fejezett be teljesen a beruházó. Az utcafront még félkész állapotban volt, amikor a miniszter az új barátnőjével – aki azóta a felesége – bekötözött a felső emeleteket elfoglaló lakásba.
A négyszintes és mélygarázsos épületet tavaly társasházzá alakították, ezért a tulajdoni lapokból tudható, hogy az utca fölé magasodó házban három lakás található. A legkisebb alapterülete is 246 négyzetméter, a másik kettő 323, illetve 359 négyzetméteres. Ezen kívül minden lakáshoz az alapító okiratban foglaltak szerint további "mellékhelyiségek" is tartoznak, amelyek között információink szerint edzőterem is van.
A társasházban mindazonáltal nem lehet komoly vita a lakógyűléseken, ugyanis
mindhárom ingatlan tulajdonosának Nagy Andrást jegyezték be,
akit, mivel a telefonját nem vette fel, SMS-ben kérdeztünk meg, kik laknak a miniszteren kívül a házban, de nem érkezett válasz tőle.
A kabinetfőnök apjának lakcíme a cégadatok szerint továbbra sem az általa tulajdonolt luxuslakások valamelyike, hanem még mindig az V. kerületi Aranykéz utcában van bejelentve egy olyan lakásba, amely nem az övé, hanem egy, a belvárosi önkormányzat megrendeléseivel támogatott lapkiadó tulajdona.
Nagy András egyik vállalkozásának, a Gond-No Kft.-nek a nyeresége 2020-ban megközelítette ugyan a 70 millió forintot, amivel messze felülmúlta a korábbi évek 2-5 millió forintos eredményeit, ám
cégeinek eredményei továbbra sem adnak magyarázatot arra, honnan lehetett pénze a budai ház megvásárlására.
Nehezen magyarázható egy másik ingatlanvásárlás is, ami a jogi vizsgán túl is kapcsolatba hozza Nagy Ádám a Schadl György vezette végrehajtói karral. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a napokban számolt be arról, hogy 2021 októberében a Nagy által alapított, 2020-ban 33 milliós bevétellel rendelkező Nadan Kft. megvásárolt a Magyar Bírósági Végrehajtói Kartól (pontosabban az annak tulajdonában álló Városligetház 13 Zrt.-től) egy 1800 négyzetméteres irodaházat a XIII. kerületi a Szegedi úton. Nagy Ádám ebben az ügyben sem szólalt meg, a Nadan azonban közleményt adott ki, azt állítva, hogy az ingatlant nyilvános nyílt pályázaton vásárolták meg, a vételárát pedig kölcsönből és a bevételekből finanszírozták. | [
"Nadan Kft.",
"Gond-No Kft.",
"Városligetház 13 Zrt.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar"
] | [
"Pécsi Tudományegyetem"
] |
Van Századvég-ügy, amelynek feltárásában a nemzetbiztonsági bizottság tegnapi ülésén csak félig jártak sikerrel. Az ugyanis nem derült ki, hogy 2013 októbere előtt hozzájuthatott-e minősített iratokhoz az alapítvány. Molnár Zsolt, a testület MSZP-s elnöke ezért más szocialista képviselőkkel együtt közérdekű adatigényléssel, interpellációkkal, kérdésekkel akarja kideríteni, kitől, milyen megbízást kapott a Századvég, amely 2010 és 2014 között 3,9 milliárd forint értékű munkát végzett a kormánynak. A fideszes Németh Szilárd viszont lezártnak tekinti az ügyet.
Sok nyitott kérdés maradt Századvég-ügyben. A nemzetbiztonsági bizottság tegnapi zárt ülésén ugyanis a Belügyminisztérium és a tárca felügyelete alá tartozó Alkotmányvédelmi Hivatal, illetve a Nemzeti Biztonsági Felügyelet csak a hatáskörébe tartozó tényekről adhatott számot, így egyebek mellett arról, hogy a Századvég Politikai Iskola Alapítvány mikor kért személyi biztonsági tanúsítványt munkatársai, illetve telephelye számára. Azt viszont továbbra sem lehet tudni, hogy 2010 és 2013 októbere között hozzájuthatott-e minősített iratokhoz az alapítvány. Erről Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke a tegnapi ülést követően beszélt lapunknak. Az MSZP-s politikus szerint fontos lenne tudni, hogy 2013 ősze előtt, amikor az alapítvány munkatársai hivatalosan még nem juthattak minősített adatokhoz, kinek a megrendelésére, milyen összegű megbízást kaptak. Milyen iratokat, információkat használt a Századvég és sikeresen elvégezte-e az államtól kapott feladatait.
Ezekre tegnap nem is kaphattak választ a bizottság tagjai, így Molnár szerint folytatni kell az ügyet. Éppen ezért pártjával közérdekű adatigényléssel, interpellációkkal, azonnali kérdésekkel, kérdésekkel igyekeznek kideríteni, hogyan dolgozik az a cégcsoport, amelyik 2010 és 2014 között 3,9 milliárd forint értékű megbízást kapott a kormánytól. Ezért a pénzért egyebek mellett ágazati stratégiákat is kellett készíteniük és nem egészen világos, hogyan lehetett például a MÁV vagy az energiaszektor jövőjéről titkosszolgálati adatok nélkül ilyet összeállítani. Éppen ezért az is kérdés, ha a munkához mégis kaptak minősített iratokat, azokat ki bocsájtotta a Századvég rendelkezésére.
Molnár Zsolt csatlakozik Fodor Gábor kezdeményezéséhez és a szocialista képviselőknek is javasolni fogja, hogy támogassák azt. A Századvég-ügyet kirobbantó Liberálisok elnöke Alkotmánybírósághoz (Ab) akar fordulni azt kérve, hogy a testület utólagos normakontrollal semmisítse meg a Btk. azon rendelkezését, amelynek alapján kizárólag a titokgazda, vagyis a minősítésre jogosult szerv tehet feljelentést, ha a minősített adatokkal visszaélnek vagy azok illetéktelen kezekbe kerülnek. Ahhoz viszont, hogy ezt az Ab-nél kezdeményezhesse, a képviselők negyedének támogatására van szükség, ezért Fodor aláírásgyűjtést indított a parlamentben. Az MSZP-s bizottsági elnök bízik abban, hogy összegyűlik ennyi aláírás, így egyértelműbbé válik a titok felhasználása vagy az esetleges titoksértés. Az ellenzéki politikus szerint az is kérdés, hogy más cégek nem juthattak-e hozzá titkos információkhoz.
Az LMP-s Szél Bernadett szerint is feltárták, amit lehetett, ebbe azonban a 2013 előtt történtek nem tartoznak bele. A jobbikos Mirkóczki Ádám szintén folytatni akarja az ügyet és akár a többi ellenzéki képviselő, támogatja Fodor Gábor kezdeményezését. Ő viszont úgy látja, ez a történet a nemzetbiztonsági bizottság előtt is folytatódni fog. A fideszes Németh Szilárd ezzel szemben lezártnak tekinti az ügyet, mert semmilyen adat vagy információ nem került elő arról, hogy a Századvég működése nemzetbiztonsági kockázatot jelentene vagy működése jogszabályba ütközne. A testület kormánypárti alelnöke rosszul sikerült balliberális támadásról beszélt, ami vihar egy pohár vízben.
A Századvég azután került kínos helyzetbe, hogy Pintér Sándor belügyminiszter Fodor kérdésére elárulta, a századvégesek 2013 októberétől kaptak úgynevezett személyi biztonsági tanúsítványt, először kilencen, majd 2014-ben még 12-en. Az alapítványnak van telephely-biztonsági tanúsítványa, amelyet 2014. február 5-én adtak ki "Szigorúan titkos!" minősítési szintig. Ez azt jelenti, hogy titkosított adatokba 2013 októbere előtt nem tekinthettek be. Ez azért pikáns, mert Joó Hajnalka, az Origo egykori munkatársa, a TASZ segítségével még 2012-ben perelte be a Miniszterelnökséget, miután a szervezet sorozatban elutasította adatkéréseit a Századvég-csoport szerződésével kapcsolatban. A tárca folyamatosan arra hivatkozott, hogy a cégcsoport tanulmányai és közvélemény-kutatásai döntés-előkészítő anyagok, amelyek közzététele nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági érdeket sértene. Kérdés, hogy mitől minősülnek ezek a dokumentumok akkor nemzetbiztonsági szempontból titkos anyagoknak és a bírósági ítélet ellenére miért nem hozták még nyilvánosságra azokat.
Nagyfokú tájékozatlanságról tanúskodnak és számos csúsztatást tartalmaznak a sajtóban megjelent felvetések - tudatta az ügy kirobbanása után csaknem egy héttel a Századvég. Az alapítvány minden, a "működésével kapcsolatban terjesztett rosszindulatú gyanúsítást és hazugságot" visszautasított. Politikai körben feltételezik, hogy kormányzati körből is szivárogtatnak, ezért vélhetően legalább részletek ki fognak derülni a cégcsoport ügyeiről. Bodnár Zoltán, Liberálisok ügyvivője ma délelőtt a Századvég-gate újabb szálairól beszél a sajtó képviselőinek.
A tulajdonosok és a vezetők is érintettek Az LMP-s Szél Bernadett az Index kérdésére elárulta, hogy az ülésen előkerült egy új információ, mégpedig az, hogy a 21 biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező személy között ott vannak a Századvég tulajdonosai és vezetői is, s ez nem minősül államtitoknak. A Századvég alapítványt háromfős kuratórium vezeti idézte fel a portál: a kuratórium elnöke, Lánczi András, Szalay-Bobrovniczky Kristóf elnökhelyettes és G. Fodor Gábor stratégiai igazgató. A vezetők pedig Barthel-Rúzsa Zsolt ügyvezető igazgató, Orbán Balázs kutatási igazgató vagy Lánczi Tamás vezető elemző, a Politikai Elemzések Központjának igazgatója.
Fazekas Ágnes | [
"Századvég Politikai Iskola Alapítvány"
] | [
"Századvég alapítvány",
"Nemzeti Biztonsági Felügyelet",
"Alkotmányvédelmi Hivatal",
"Politikai Elemzések Központja"
] |
Kamupártok a startvonalon: rejtőzködés, ígérgetés, haszonszerzés, kísérletezés.
"Épp az Államkincstárban várakozok a kampánytámogatási szerződés megkötésére, előttem nyolc jelölt van az ügyintézőnél egyszerre. Mindegyik jelölt valamilyen ismeretlen kamupárt aspiránsa, s egyszerre kiabálnak az ügyintézővel, hogy mi az, hogy vissza kell fizetniük a pénzt és, »hogy a f***omba érjek el 2%-ot?!«. Biztos nem csak a pénzre hajtanak :)"
A Jobbik országgyűlési képviselője, Németh Zsolt írta ezt Facebook-oldalán. A szélsőséges párt politikusának véleménye korántsem számít ma már radikálisnak: egyre többen tartják úgy, hogy a politikai terepet most felfedező képviselőjelöltek és pártok jó része nem az országjobbító szándéktól vezérelve száll harcba a választáson, hanem a pénz miatt. A jelenlegi előírások szerint ugyanis az, aki összegyűjtött ötszáz érvényes támogató aláírást, képviselőjelöltté vált, így jogosult az egymilliós kampánytámogatásra. Igaz, ezzel el kell számolni, és – erre utalt a jobbikos képviselő – vissza kell fizetni, ha két százaléknál kevesebbet ér el az aspiráns. Más a helyzet a pártoknál: az a szervezet, amely legalább 27 egyéni jelöltet tud indítani, országos listát állíthat, ezzel pedig komoly állami apanázsra válik jogosulttá. Minimum 149 millió forintot kap a kampányra. Ezt ráadásul akkor sem kell visszafizetni, ha leszerepel a párt, az összeg felhasználását pedig – például a Transparency International szerint – nem is ellenőrzik túlságosan szigorúan.
Mindezek miatt a szakértők régóta mondják: a Fidesz által módosított választási törvény nemcsak a tisztességes szándékú aspiránsokat csábítja indulásra, hanem a választási kalandorokat, állami kampánypénzre ácsingózó szerencsevadászokat is. Azt, hogy az új indulók közül kit milyen szándék vezérel, most még nem látni teljesen tisztán, de az biztos, akadnak furcsaságok: ahhoz képest, hogy kampány van, feltűnősen sok párt kerüli a nyilvánosságot.
A jelöltek nyilvántartásba vétele tegnap délutánmég folyamatban volt, de akkor úgy tűnt, a Magyar Cselekvő Párt esélyes arra, hogy lesz 27 jelöltje, így országos listája, azaz igényt tarthat a 149 milliós apanázsra. Már az is meglepő, hogy a siker kapujáig eljuthatott a párt, hiszen nincs Facebookoldala, nincs saját honlapja, és alig van nyoma az interneten. A választási iroda adatai szerint a párt központja a Csongrád megyei Zsombón van, a megadott címen lévő telefonszámot viszont senkit nem vette fel.
Nem viszi túlzásba a netes jelenlétet a Tiner György egykori szocialista önkormányzati képviselő nevéhez kapcsolódó párt sem, igaz, ez a formáció alighanem amúgy is csak a szervezet nevének "erejében" bízhat. Az Együtt 2014 Pártot sokan összekeverhetik a Bajnai Gordon-féle Együttel. Idekapcsolódik:Szigetvári Viktor, az Együtt társelnöke csütörtökön lapunknak aztmondta, az év elején öszszefutott az utcán Tiner Györggyel, aki rövid beszélgetésük során jelezte, százezer euróért visszalépnek. "Kiröhögtem" – mondta Szigetvári. Arra a kérdésünkre, hogy mennyire volt komolyan vehető Tiner György ajánlata, Szigetvári azt válaszolta: "Miután országos listát állítottak, nehezen tudom viccnek gondolni." Az ügyben próbáltuk elérni Tiner Györgyöt, de nem jártunk sikerrel.
Az egyebek mellett ingyenes közterületi wifit ígérő Új Dimenzió Pártnak van honlapja, mégis úgy tűnik, hogy a szervezetnek – amely szinte bizonyosan országos listát állíthat –nem különösebben fontos a nyilvánosság. Erre utal legalábbis az, hogy Kovács Szabolcs pártelnököt hiába kerestük, nem válaszolt kérdéseinkre. Akad viszont olyan új párt is, amely nagyon vágyna a nyilvánosságra – csak éppen másmilyenre, mint amilyet "kap." A tavaly ősszel életre hívott Új Magyarország Párt (ÚMP) például a jobboldali sajtó célkeresztjébe került, mert híre kelt: Zuschlag János áll a szervezet mögött. "Sokadszor is elmondom, nem tagja a pártnak, nincs hozzá semmi köze" – jelentette ki az ÚMP vezetője, Táncsics Péter. Az ügyvivő egyébként nem kezdő a politikában: korábban az MSZP kőszegi elnöke, városi, majd megyei képviselője volt. A szocialista pártból "kiábrándulva" döntött úgy, hogy új pártot alapít. Táncsics Péter a kamupártokról szóló hírek kapcsán úgy fogalmazott: "Lehet, hogy vannak olyan pártok, de mi a céljaink megvalósításáért dolgozunk. Ahhoz, hogy idáig eljutottunk, hónapok óta keményen kellett dolgozni. Jómagam például fél év alatt több mint 100 ezer kilométert autóztam." Arra a kérdésünkre, hogy volt szocialista politikusként talán épp a baloldali összefogás esélyeit ronthatja, azt mondta, ők a passzív szavazókat szólítják meg.
Az új aspiránsok között találni olyat is, amely nem csak nevében tűnik pártnak. Ezek közé tartozik a tavaly alapított Sportos és Egészséges Magyarországért (SEM) párt. Látványos, első blikkre tartalmasnak tűnő a honlapja: a jelöltekről fényképes bemutatkozó látható, olvasható a pártprogram. Az alaposabb böngészés után viszont kétségek támadhatnak a látogatóban. A honlapon – amelyen egyébként még mindig toborozzák a képviselőjelölteket – nem derül ki, hogy kik a párt vezetői, és a legfőbb cél is inkább amolyan egyesületi motivációnak tűnik: a "sportos, aktív, egészséges élethez szükséges feltételek megteremtése". Nem kevésbé sajátos, hogy a pártot csak e-mailben lehet elérni – se cím, se telefonszám. Az alapítók magánvagyonából finanszírozott SEM sajtófelelőse elsőre elhárította érdeklődésünket, későbbre ígért nyilatkozatot, ami furcsa: joggal lenne feltételezhető, hogy egy új, kis párt kapva kap a lehetőségen, ha az ország legnagyobb politikai napilapjában szerepelhet. Végül azért sikerült meggyőzni a pártvezetést, hogy mutassák be magukat. Mint írták, a pártot "tizenegy elhivatott civil alapította" 2013-ban, az elnök Kovács András, aki "24 éve foglalkozik közösségépítéssel, sportversenyek és rendezvények szervezésével". A listavezető Pásztori Patrícia, végzős gyógyszerészhallgató, "aki ebben a minőségében jó rálátással rendelkezik az egészségmegőrzéshez és az egészséges életmódhoz kapcsolódó aktuális kérdésekre." Kovács András pártelnök – annak kapcsán, hogy sokak szerint az új pártok jó része a kampánypénzre utazik – úgy fogalmazott: "Jogosnak tartjuk a kérdést. Tagadhatatlan, hogy a jelöltállítás és a kampányfinanszírozás mostani szabályrendszere kedvez az újonnan alakult pártoknak. A SEM is élni kíván ezzel a lehetőséggel, mert úgy véljük, valós üzenettel rendelkezünk." Arra a felvetésünkre, hogy megfogalmazott céljaikat egyesületként is elérhetnék, így kérdéses, miért vágynak annyira a Parlamentbe, úgy felelt: "Ez a párt egy kísérlet. Megkíséreljük bebizonyítani, hogy ha van egy pozitív, közös eszmei alap, akkor könnyebben megoldhatók a problémák." | [
"Együtt",
"Új Dimenzió Párt",
"Magyar Cselekvő Párt",
"Sportos és Egészséges Magyarországért"
] | [
"Együtt 2014 Párt",
"Transparency International",
"Új Magyarország Párt"
] |
Nagyon szép a Városliget közepére milliárdokból megépített Magyar Zene Háza, ahol szeptembertől beindul az őszi program, de ez nem menne hostess-ek nélkül. A Magyar Zene Háza Kft. által host és hostess tevékenység ellátására kiírt közbeszerzést pedig az APPLE PS Kft. nyerte 46 millió forintos keretösszeggel - derül ki a Közbeszerzési Értesítőből. A cég tulajdonosa Varga-Szabó Andrea, akinek lakcíme megegyezik Varga Lajoséval, aki a Valton-Sec többségi tulajdonosa. Varga-Szabó Andrea pedig a Valton vezérigazgatója is.
A Napoi.hu írt arról korábban, hogy az Apple PS adta a hostess lányokat a vizes vb-re, de cég azzal is büszkélkedik, hogy 2015 március óta a Groupama Aréna is állandó partnerük, így az FTC hazai futballmérkőzésein a VIP hostess feladatokat ők látják el, emellett a beengedésben is a kapuknál is segédkeznek. Az FTC elnöke Kubatov Gábor, aki a Fidesz pártigazgatója.
"Állományunk több mint 3000 főből áll. Elsősorban fiatal, dekoratív hostessekkel és hostokkal dolgozunk, akik rendelkeznek a feladatkör ellátásához szükséges legfontosabb belső tulajdonságokkal: a kiemelkedő kommunikációs készséggel, empátiával, állóképességgel, proaktivitással és türelemmel" - vall magáról a cég.
Fotó: Balogh Zoltán/MTI/MTVA
A Magyar Zene Házában a beosztott munkatársak főbb feladatai a következők:
beléptetés,
a közönség tájékoztatása és irányítása,
jegykezelés,
ültetés,
nézőtéri felügyelet,
VIP szolgáltatások ellátása.
Várható legalább 280 előadás alatt kell majd segíteniük. | [
"APPLE PS Kft.",
"Magyar Zene Háza",
"Valton-Sec"
] | [
"Közbeszerzési Értesítő"
] |
A Hír Tv Célpont című műsorában a Fővárosi Közterület-fenntartó két volt vezető beosztásban dolgozó munkatársa azzal vádolta meg Demszky Gábort, hogy a fővárosi tulajdonban lévő cég költségén újították fel a főpolgármester korábbi lakását, házának angolaknáját, felesége lakását, lovardáját. Demszky tagad és perrel fenyeget.
A Fővárosi Közterület-fenntartó költségén újították fel Demszky Gábor és mostani felesége korábbi lakását - állították a nevük elhallgatását kér volt FKF-es dolgozók a Hír Tv Célpont című műsorában. Közölték: a munkák elvégzésére az FKF Zrt. karbantartó csapata szakmailag nem volt felkészülve, ezért a felújítást külsős vállalkozásokkal végezték el. A cégek a számlát a közterület-fenntartónak nyújtották be, de a bizonylatokon nem felújítás szerepelt, hanem egyéb munkák elvégzése.
Azzal is megvádolták Demszkyt, hogy a cég építette át házának angolaknáját, lovardáját. Állítólag a cég fizette a főpolgármester tulajdonában lévő, de általa nem lakott budapesti, belvárosi lakás és Demszky későbbi feleségének lakásának teljes felújítását is.
Demszky Gábor közleményben tagad, és perrel fenyeget. Demszky azt állítja: 12 évvel ezelőtti lakásfelújításánál csak tanácsot kért egy, korábban a fővárosi cégnél dolgozó városházi munkatársától. A kollégája által ajánlott munkásokat pedig saját zsebből fizette - áll a közleményben. | [
"Fővárosi Közterület-fenntartó"
] | [
"Hír Tv",
"FKF Zrt."
] |
A tervezettnél egymilliárd forinttal drágábban épülhet meg Győrben a vízi élménypark, ami így a kezdetben saccolt árnak bőven a duplájába fog kerülni. A kivitelező a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Euro Generál Zrt. és a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. lesz, amik közösen tettek ajánlatot. Rajtuk kívül senki nem pályázott a tenderen, így nem meglepő, hogy ők nyertek.
Már áprilisban kiderült, hogy az Euro Generál Zrt. és a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. (FÉSZ) építheti Győr új vízi élményparkját, miután az Euro Generál tulajdonosa, a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Globál Nyrt. a tőzsdén bejelentette a hírt.
Az uniós közbeszerzési értesítőben most jelent meg az erről szóló hivatalos tájékoztató, amelyből az is kiderül, hogy a nettó 19,6 milliárd forintba kerülő létesítmény költségét előzetesen nettó 18,5 milliárdra becsülte az ajánlatkérő győri önkormányzat.
Az Euro Generál Zrt. és a FÉSZ tehát a becsült árnál 1,1 milliárd forinttal drágábban végzi el a munkát.
Persze ez az áremelkedés már elenyésző ahhoz képest, hogy két éve, amikor kihirdették a tervpályázat nyerteseit (a Rába Quelle Üzemeltető, Szolgáltató Kft.-t és az A1 Építésziroda Kft.-t, amelyek együtt nettó 740 millió forintért vállalták az új vízi élménypark, valamint a meglévő gyógy- és élményfürdő bővítésének megtervezését), még csak 8,5 milliárd forinttal számoltak. Ahhoz képest ugye most 11 milliárd forint drágulásnál járunk.
Igaz, a közbeszerzés eredményéről szóló mostani tájékoztató arra is kitér, hogy az önkormányzat a Modern Városok Program keretében nyújtandó forrásból kívánja megvalósítani a beruházást, így a szerződés hatálybalépésének feltétele az, hogy az állami támogatást megítéljék a városnak. A kormány és az önkormányzat pedig még nem írta alá a vonatkozó Támogatói Okiratot, “ezért a szerződés még nem lép hatályba".
Ha meglesz rá a pénz, a projekt keretén belül a kivitelezők feladata lesz a Rába Quelle Gyógy-, Termál- és Élményfürdő (8 db termál- és gyerekmedencével, személyfelvonóval, 1278 m2 vízfelülettel) felújítása, bővítése, vízi élménypark kialakítása, a parkolási helyzet és a terület árvízvédelmének rendezése. Lesznek új medencék, új szaunaudvar, melegkonyhás önkiszolgáló étterem (közvetlenül fölötte a konyhával), új árvízvédelmi vonal, valamint automata öntözőrendszerekkel ellátott zöldfelület is. A beruházás műemléki védettségű épületet is érint, amelyet fel fognak újítani.
Borkai kiírta, Dézsi elbírálta
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata még tavaly októberben, Borkai Zsolt (Fidesz) polgármestersége alatt, néhány nappal az önkormányzati választás előtt írta ki a beruházásra a nyílt közbeszerzési eljárást. Eszerint olyan cég már nem is pályázhatott, amelynek a felhívás feladását megelőző három lezárt üzleti évben a közbeszerzés tárgyából (uszoda és vagy strand kivitelezés körébe tartozó építési és/vagy felújítási munkáik ellátása) származó nettó árbevétele összesen nem érte el a 3,5 milliárd forintot. Ezzel valószínűleg elég szűkre szabták a lehetséges pályázók körét, bár ez elég megszokott a NER-ben.
Ennek fényében nem is csoda, hogy mindössze egy (két cégből álló) pályázó adott be ajánlatot, amely el is nyerte a közbeszerzést – immár a Fidesz által támogatott Dézsi Csaba András vezette győri önkormányzattól.
Az Euro Generál Zrt. és a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. (FÉSZ) nem ismeretlen szereplők a piacon.
Az Euro Generál a részben a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global Nyrt. 50 százalékos tulajdonában van. A cég nettó árbevétele 2018-ra 8,7 milliárd forintra nőtt a korábbi 1-2 milliárdról, adózott eredménye pedig – szemben az előző évek 15 és 135 millió között mozgó számaival – megközelítette a félmilliárdot.
Ennek ahhoz is lehet köze, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó vállalkozás rendre jól szerepel a közbeszerzéseken. Néhány példa: 2019 októberének elején (szintén egyedüli ajánlattevőként) nyerte el a győri Xantus János Állatkert bővítésére kiírt tendert nettó 1,5 milliárd forintért a Fodor Építőipari Kft.-vel közösen. Emellett az Euro Generál a kivitelezője az 1 milliárdos téti és a 851 milliós pannonhalmi tanuszodának, továbbá a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal által kiírt, energetikai fejlesztést célzó közbeszerzésen is befutó lett.
A FÉSZ Zrt. többségi tulajdonosa az Excidit Befektetési Korlátolt Felelősségű Társaság, valamint Khaut András, aki korábban kisebbségi tulajdonos volt. Az Excidit fő tulajdonosa pedig sokáig a Paár Attilával szövevényes üzleti kapcsolatban álló, luxemburgi lakhelyű Kacsóh Gábor volt. A FÉSZ biatorbágyi fióktelepe ráadásul megegyezik a Paár Attila-féle WHB székhelyével.
A Fertődi Építő Zrt. szintén sok közbeszerzést nyert már: a cég épít egy ötszintes parkolóházat Sopronban nettó 2,4 milliárd forintért, és a WHB-val közösen húzzák fel Sopron új fedett uszodáját 10,9 milliárdért. A parkolóház kapcsán érdekesség, hogy a tendert a Sopron Holding Vagyonkezelő Zrt. írta ki, amelynek közös cége van a FÉSZ Zrt.-vel: a Soproni Ipari Zóna Kft. – ezért a Sopron Holding leánycégének felügyelőbizottságában ott ül a FÉSZ résztulajdonosa, Khaut András is. Vagyis “a soproni önkormányzat egy olyan cégnek fizet ki 2,5 milliárd forintot egy parkolóházért, amelyik amúgy a soproni önkormányzat leánycégének kisebbségi tulajdonosa" – mutatott rá az Mfor.
A FÉSZ Zrt. tavaly 3,6 milliárdos nettó árbevételt ért el a korábbi 10,3 és 6,8 milliárd után, míg adózott eredménye a 2018-as 789 millióról 2019-ben 148 millióra csökkent.
A menet közben dráguló közpénzes beruházások egyébként nagyon gyakoriak a NER-ben, erről itt írtunk bővebben.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: a győri vízi élménypark látványterve (Fotó: A tervező A1 Építésziroda Kft. Facebook-oldala)
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"Euro Generál Zrt.",
"Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt."
] | [
"Opus Globál Nyrt.",
"Opus Global Nyrt.",
"A1 Építésziroda Kft.",
"Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata",
"Soproni Ipari Zóna Kft.",
"Sopron Holding",
"Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal",
"FÉSZ Zrt.",
"Opten Kft.",
"Fodor Építőipari Kft.",
"Sopron Holding Vagyonkezelő Zrt.",
"Rába Quelle Üzemeltető, Szolgáltató Kft.",
"Excidit Befektetési Korlátolt Felelősségű Társaság"
] |
2002-2007 között összesen 1811 tanulmányt rendeltek meg
A kormány milliárdokat költött tanulmányokra 2002-2007 között, amelyek egy része pártérdeket szolgál - mondta Ágh Péter, a Fidesz országgyûlési képviselője. Budai Bernadett erre az MTI-nek úgy reagált: "egyszerû matematika, nem pedig politikai kérdés, hogy takarékosabb megoldás egy eseti jellegû, szaktudást igénylő feladatot külső szakértőre bízni, mint ugyanarra a célra teljes munkaidőben szakértői stábot alkalmazni".
Értelmetlen tanulmányok születtek?
Ágh Péter: "egy fokkal sem javult az ország helyzete" (Archív fotó: MTI)
"A legtakarékosabb megoldás"
A kormány összesen "több mint ötmilliárd forintot költött az elmúlt öt évben tanulmányra, (...) közel 17 millió vizitdíjról van szó" - mondta Ágh Péter sajtótájékoztatón. Hozzátette: e tanulmányokat áttekintve látható, hogy ezektől "egy fokkal sem javult az ország helyzete".A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) tanulmányai között - amelyek éves bontásba rendezett címlistáját kiosztották a sajtó képviselőinek - számos olyan található, amelyek egyértelmûen a kormánypártok érdekeit, és nem az emberek, nem az ország érdekeit szolgálják - közölte.Ezek között említette Ágh Péter - egyebek mellett - azt a 2006-ban készült munkát, amelynek címe: "A magyar sajtó megosztottsága Orbán Viktor 2002-es beszédeinek tükrében". Mint mondta, nem gondolja, hogy az emberek érdekeit szolgálta az, hogy Orbán Viktor 2002-es beszédeit elemezze egy tanulmány.A politikus a kormánypártok érdekeit szolgáló munkák körébe sorolta azt a 2003-ban készült munkát is, amelynek címe: "A Fidesz MPP 2002. december 1. és 2003. január 15. napja között folytatott kommunikációja a sajtó tükrében" címmel készült. Érdekességként említette a 2003-ban készült "Centrumban volt-e a Centrum Párt" címû tanulmányt, valamint azt a 2005-ös munkát, amely a választások előtt egy évvel az első választókkal foglalkozott.Ágh Péter úgy vélte, több olyan tanulmány is készül - legalább is ez következtethető ki a címből -, amely teljesen értelmetlen."Elgondolkodtató és felháborító, hogy erre költik az emberek pénzét" - fogalmazott, majd hozzátette: látható, hogy van pénz, csak rossz célokra költik. Mint Ágh Péter mondta, a szakmai tartalmú tanulmányokat a minisztériumok apparátusa is el tudta volna készíteni, hiszen azért kapják a fizetésüket. Úgy vélte, ezek a tanulmányok fizetés-kiegészítésként szolgáltak a kormányzat "amúgy jól fizetett kommunikációs szakembereinek".A Fidesz politikusa közölte: a minisztériumok megküldték a Fidesz Országgyûléshez benyújtott írásbeli kérdésére a választ, amelyből mindez kiderült.Budai Bernadett kormányszóvivő erre az MTI-nek elmondta: egy-egy tanulmány elkészítése nem jelent állandó, napi feladatot, ugyanakkor speciális szakértelem szükséges hozzá. Az egyes döntések, intézkedések és az azokat megalapozó tanulmányok eltérő szaktudást, más irányú tapasztalatot igényelnek. Ebből következik, hogy a takarékos megoldást éppen az eseti, külső megbízások biztosítják, nem pedig egy nagyszámú szakértői gárda állandó foglalkoztatása.A kormányszóvivő felhívta a figyelmet arra, nem volt ez másképp az Orbán-kormány idején sem. Példáként említette, hogy az olimpia megvalósítóságának kérdésével sem az Ifjúsági és Sportminisztérium apparátusa foglalkozott, hanem külső szakértőket kértek fel a kérdés vizsgálatára. Felidézte, az olimpiai megvalósíthatóságról szóló tanulmány akkori árakon mintegy félmilliárd forintjába kerül az adófizetőknek.Közölte, a 2003-as üvegzseb törvény tisztább, átláthatóbb viszonyokat teremtett ezen a téren is: a jogszabály értelmében ugyanis a minisztériumok minden korábbinál részletesebb adatokat közölnek honlapjaikon a közpénzek felhasználásáról.A szigorú hivatali rend is közpénzek felhasználásának jogszerûségét és tisztaságát biztosítja, a tanulmányok megrendelése és befogadása esetén a lehető legszigorúbban kell eljárni, a tanulmányok ellenértékének átutalására is akkor kerülhet sor, ha a megrendelt tanulmány kielégíti a joggal elvárható szakmai követelményeket, és erről igazolást kell kiállítani - tette hozzá.Budai Bernadett hangsúlyozta: a minisztériumok minden esetben arra törekszenek, hogy - a piaci árakat is figyelembe véve - a lehető legalacsonyabb áron vásárolják meg a szükséges szolgáltatásokat, vagy adjanak megbízást a szükséges tanulmányok elkészítésére. A kabinet a jövőben is akkor dönt tanulmány megrendelése mellett, amikor ez jelenti a legtakarékosabb megoldást - hangoztatta.Tájékoztatása szerint a minisztériumok a 2002-2007 között összesen 1811 tanulmányt rendeltek meg szakértőktől, szervezetektől, bruttó 4,58 milliárd forint értékben. Úgy fogalmazott: érdemes ezt az összeget összevetni az Orbán-kormány olimpiai megvalósíthatóságról szóló tanulmányával, ami akkori árakon mintegy félmilliárd forintba került. Azaz egyetlen tanulmány ára egykilencede volt annak az összegnek, amit a Medgyessy- és Gyurcsány-kormány hat év alatt összesen elköltött tanulmányokra - mondta.Beszédes az Orbán-kormány kancelláriája által kommunikációs célokra költött összeggel való összehasonlítás is, 2001-ben, egy év alatt ugyanis kormányzati kommunikációra az állami ünnepségek szervezésével együtt közel 7 milliárd forintot fordított az akkori kancellária, vagyis több mint másfélszer annyit, mint hat év alatt a Medgyessy- és Gyurcsány-kormány összes minisztériuma tanulmányokra - jelentette ki a kormányszóvivő az MTI-nek.(Forrás: MTI) | [
"Miniszterelnöki Hivatal"
] | [
"Ifjúsági és Sportminisztérium",
"Fidesz Országgyûlés"
] |
Nyergesék jöttek, és beültek az NFM-be.
"Németh Lászlóné, frissen kinevezett fejlesztési miniszter sokakat meglepett első, igen kemény hangú közleményével: "Üzenem Nyerges Zsoltnak és az összes barátjának, hogy nekem ők ne üzengessenek!" írta tréfálkozott az Index a nemzeti fejlesztési miniszterasszonyról, december 28-án.
A szoros kormányzati kapcsolatokkal rendelkező üzletember, Nyerges Zsolt korábban állatorvosként dolgozó testvére, Nyerges Attila politikai főtanácsadó lett az új fejlesztési miniszter, Németh Lászlóné mellett - írja az Origo a kinevezést ismerő forrásokra hivatkozva, 2012. január 16-án. A lap úgy tudja, az előző miniszternek, Fellegi Tamásnak kormányzati források szerint korábban több konfliktusa is támadt azzal a gazdasági körrel, amelynek Nyerges Zsolt is tagja.
Orbán Viktor új terve, a Borsa Kopasz Terv is megvalósulni látszik: a Nyerges-család megkapta magának a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot. | [
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [] |
Hujber Ottó volt orosz államadósság-lebontó és MSZP-közeli üzletember karibi bankja által kibocsájtott bankkártyát kapott a bolgár drogmaffia két végrehajtója. A kártyabirtokos hongkongi cégnek ahhoz a 2012-es gigantikus uniós pénznyúláshoz is köze lehet, amit a román korrupcióellenes ügyészség és bolgár oknyomozó újságírók tártak fel a közelmúltban. Úgy fest, nemzetközi pénzmosodát találtunk.
A bolgár testvérpár, Ivajlo és Georgi Bozsilov 2014 januárjában vehették át Eurocard-Mastercard bankkártyájukat a trópusi St. Vincent és Grenadine szigetek fővárosában, Kingstownban bejegyzett Loyal Banktól. A kártyákhoz tartozó számla tulajdonosa a hongkongi Sun Power Industrial Ltd., amely ekkor már legalább egy éve a Loyal Bank ügyfele volt. Finnyásnak éppen nem mondható a karibi bank ízlése – legalábbis ami az ügyfelei kiválasztást illeti. Már amennyiben valódiak az Átlátszó birtokába került banki papírok – aminek az eldöntését sem a bank, sem a tulajdonos nem segítette: nem erősítették meg, de nem is cáfolták az értesülésünket.
A szófiai alvilág Kistenisz / Nagytenisz néven ismeri a Bozsilov-fivéreket, teniszedzők voltak ugyanis, mielőtt beálltak volna a Gyilkosok néven ismert banda segítőinek. Mila Georgieva droggal, cigarettacsempészettel, pénzmosással, és uniós források megcsapolásával gyanúsítható bandájáról a Bivol bolgár tényfeltáró újságíró központ írt cikksorozatot.
A Loyal Banktól kértük, hogy erősítse meg vagy cáfolja információnkat, miszerint a Bozsilov-fivérek bankkártyáit tényleg ők bocsájtották ki, de banktitokra hivatkozva hárítottak. Mindazonáltal a pénzintézetet már számos alkalommal érte az a kritika, hogy felületesen lépnek fel a pénzmosásgyanús üzelmekkel szemben, legutóbb a Direkt36 cikkezett erről, miután a Loyal Bank is felbukkant a Mossac Fonseca offshore regisztrátor cégtől kiszivárgott Panama-papírokban.
A Vice a Panama-botrány nyomán próbavásárlásokat is végzett, s arra jutott, hogy pofonegyszerű számlát nyitni a Loyal Banknál. Az úgynevezett offshore-bankokkal egyébként éppen ez lehet a gond. Ügyfeleik egy tekintélyes hányada maga is offshore cég, vagyis nem tudható, kik a tényleges tulajdonosok.
A karibi bank viszont Hujber Ottóé – ezt még 2002-ben vezette le a HVG riportja, a Direkt36-nak pedig személyesen Hujber ismerte el, hogy a tulajdonosi lánc végén valóban ő áll. Hujber a kilencvenes évek elején volt legaktívabb a magyar közéletben: az MSZP vállalkozói tagozatát vezette, üzletemberként pedig aktív szerepet vállalt az első MSZP-kormány idején az úgynevezett orosz államadósság-bizniszben.
Az államadósság-biznisz lényege: a szocialista párttagozat egykori vezetője volt az egyik fő haszonélvezője annak az 1995-ös titkosított kormányhatározatnak, amely azt részletezte, magyar vállalkozások hogyan vehetik meg az 1,7 milliárd dolláros állami követelést pályázat nélkül. Az ügy miatt később indult büntetőeljárások érdemi eredmény nélkül múltak ki.
MSZP vállalkozói tagozat
A névjegykártya kellhetett neki, mondják most Hujber Ottóról az akkori MSZP-ben vezető szerepet játszó forrásaink. Bejárkált a Köztársaság téri akkori pártszékházba, sőt, irodája is volt ott, olykor-olykor a választmányi üléseken is tiszteletét tette, de az érdemi politizálás terén nem jeleskedett. Mentoraként valamennyi visszaemlékező az akkori MSZP-pénztárnokot, Máté Lászlót nevezte meg, azt azonban hozzátették: ha gyűjtött is pénzt Hujber, azt a párt gazdálkodásán nem lehetett megérezni.
A mi kutatásunk szerint a kapcsolat komolyabb lehetett a párt és Hujber között, mint amire most emlékeznek egykori elvtársai. A Horn-kormány idején, 1994-1996-ban például fb-tag volt az akkor állami tulajdonú Corvinbankban – márpedig az ilyesmi bizalmi jellegű sport- és kifizető-állás. A Hunga-Rus Rt. nevű Hujber-cégben pedig ugyanebben az időszakban elnökölt Barabás János egykori MSZMP-kb-s agitpropos elvtárs, akit a Molnár Gyula féle "megújuló" MSZP épp most reaktivált választmányi elnökhelyettesnek.
Barabás szintén a Hujber vezette MSZP-s vállalkozói tagozat tagja volt, itt bukkant fel a későbbi pártpénzember Puch László is. Nem volt tagja a párttagozatnak, a Hunga-Rus igazgatóságának viszont 1994-1995-ben igen Janza Károly, a Horn-kormány honvédelmi helyettes államtitkára. Janza pár hónappal később már a szaktárcát képviselte abban a bizottságban, amely az államadósság-lebontás részleteiről dönthetett, s amelyben a tárcaközi bizottság javaslatára Hujber Ottó foglalt helyet.
Az orosz nevű felesége által tulajdonolt Intertraverz Zrt.-n keresztül Hujber 1993 óta folyamatosan, kormányokon átívelően az állami MÁV Zrt.-vel közösen tulajdonos a vonatos élményutazásokat kínáló MÁV Nosztalgia Kft.-ben is. A nosztalgia nem rossz üzlet: tavaly 1,7 milliárdos forgalmat produkált a cég, 27 milliós eredményét pedig teljes egészében megszavazták osztaléknak a tulajdonosok.
Nem csak a Loyal Bank miatt túlzás a múlt emberének titulálni Hujbert. A 2002-2010-es “elmúltnyolcévben" például nagy ívű tervei voltak: a hozzá kötődő cégcsoport tíz, gigantikus kapacitású szalmatüzelésű erőművet tervezett országszerte, az egyikből – a szerencsiből – jelentős tiltakozás is kerekedett. Az elgondolások végül nem valósultak meg, a blokkolásban állítólag szerepük volt Tokaj-hegyalja befolyásos bortermelőinek is. Az erőmű-projektcégek azóta megszűntek, vagy megszűnőben vannak; Szerencsen viszont élelmiszeripari kutató vállalkozást alapított idén az Intertraverz.
A Loyal Bank esete a trombitaréz-arannyal
Az offshore-bankárság mellett 2014-ben Hujber és felesége feles tulajdonával alakult a piaci réseket megcélzó "alternatív" befektetési alapkezelő, a Colombus Global Zrt., amely az alapításának évében még veszteséges volt ugyan, de tavaly már 11 milliós eredményt produkált.
Jókorát bukott ugyanakkor Hujber a Kézizálog Zrt. tavalyi csődjén: egy másik Hujber-cég mellett a Loyal Bank magyarországi képviselete is azon károsultak között volt, akiknek a zálogcég sajtóhírek szerint trombitarezet adott arany helyett fedezetül. Ez a sztori így futott végig tavaly a médián, most azonban úgy értesültünk, Hujberék valóban vesztettek, de nem a hamis aranyon, hanem a Kézizálog-csoporthoz tartozó Lombard Kft. kötvényein. Hogy pontosan mennyit vesztettek, azt nem tudni. Az ellenben a Szakonyi Péter pénzügyes szakújságíró szerkesztésében nemrég megjelent 25 év, 25 nagy átverés című könyvből derül ki, hogy összesen legkevesebb 20 milliárd forint tűnt el a felszámolás alá került a Kézizálog Zrt.-ből és az ahhoz kapcsolódó Lombard Kft-től. Vagyis az aranyhamisítós krimi méltatlanul ment feledésbe a Quaestor-Buda-Cash-csődök árnyékában, pedig sok hasonlóság van a két ügy között: Bíró Péter, a Kézizálog fő tulajdonosa a quaestoros Tarsoly Csabához hasonlóan fociklub-tulajdonosként is ismert, a pápai labdarúgócsapat volt az övé a Lombard Kft. csődjéig. És hasonlatosan a többi pénzügyi botrányhoz, a Kézizálog esetében sem tudni a lényeget: hogy hol a pénz.
A Kézizálog a finanszírozó bankjainak – neves magyarországi pénzintézeteknek – tartozik elsősorban, és bár az ügyészség gyanúja alapvetően azon alapul, hogy Bíró őket is átverte, azért felmerül a felelősségük. Noha tízmilliárdokkal hitelezték a céget, a felszámoláskor alig több mint egymilliárd forint kikiáltási áron verték dobra a cégvagyont (bennragadt zálogtárgyakat, céges ingatlanokat), s a jelenleg futó pályázatokban is nagyságrendekkel kisebb értékek kerültek kalapács alá.
Ahogy a Quaestornál, itt is felmerül a pénzügyi felügyelet felelőssége. Éveken át nem tűnt fel senkinek, hogy a Kézizálog mindössze öt fiókjában – 2013-as adatok szerint – 29 milliárd forintos követelést halmozott fel a kuncsaftoknak adott záloghitelekből, ami több, mint amit a piac összes többi szereplője együttesen produkált. Összevetésül: az Orex Zálognak 32, a BÁV-nak 100 fiókja van országszerte.
A Kézizálog ügyeit ismerő forrásaink ezzel együtt nem emlékeznek szépen a hitelező bankokra. Mint a devizás magánhitelek esetében történt, kezdetben szinte tukmálták a kölcsönöket, majd pedig szipolyozták a céget a törlesztésre és újabb fedezetek nyújtására. Így kerülhetett a képbe a Loyal – a záloghitel finanszírozás-igényes üzlet, kellett, aki besegítsen, mondják.
A nagy pénzügyi átverésekről szóló könyv anyaggyűjtésekor Szakonyiban felmerült, hogy a kapcsolat a Loyal Bank és a Kézizálog Zrt. között akár mélyebb is lehet, mint az átvert hitelező és a csaló adós viszonya. A kötet szerkesztője és a Kézizálog-botrányról szóló fejezet szerzője az Átlátszónak úgy fogalmazott: nehezen érthető, mit vártak Bíróék egy Magyarországon hitelnyújtási engedéllyel nem rendelkező, karibi offshore banktól, hogyan esett épp rájuk a választásuk. Miközben annak, aki 20 milliárdot tüntet el éppen, jól jöhet egy St. Vincent-i bank.
Mi sem egyszerűbb, kérdezzük meg magát Bíró Pétert – csakhogy ő, ügyvédje tolmácsolásában azt üzente az Átlátszónak, hogy egyelőre nem tartja aktuálisnak, hogy nyilatkozzon a témáról.
Hujberrel váltottunk néhány emailt, és többször beszéltünk telefonon is, de ettől sem lettünk sokkal okosabbak. Volt, hogy a Loyal Bankhoz terelt minket (ahol pedig banktitokra hivatkoztak), máskor meg, több ízben is alkalmatlan időben érte a hívásunk, az utolsó kérdéssort pedig, amiben a Kézizálog-sztorira vonatkozó kérdések is szerepeltek, egyelőre válasz nélkül hagyta.
Drogfutárok eurómilliói
Márpedig a Kézizálog-ügyben, de a Loyal kétes hírű bolgár ügyfeleinek okán sem lenne érdektelen közreadni Hujber változatát. A Bivol bolgár oknyomozó központ ugyanis húzós dolgokat talált a két Loyal-ügyfélről, és arról a bűnszervezetről, amelyhez a tényfeltáró honlap tudomása szerint köthetők. Mila Georgieva és a vele együttműködő Oleg Popov, illetve a hozzájuk kötődő szervezetek kapcsolatrendszere a volt kommunista titkosszolgálatoktól a jelenlegi vámhatósági-ügyészségi berkekig ér – ennek köszönhető a Bivol szerint, hogy üzelmeiket viszonylagos nyugalomban folytathatták éveken keresztül. A Bivol szerint Ivajlo Bozsilov kísérte el Georgievát egy találkozóra egy török keresztapával és embereivel, akikkel az általuk ellenőrzött drogkereskedelemről tárgyaltak. Ez az üzlet azonban félrecsúszott, a bolgár hatóságok 2015-ben elfogták Georgieváékat, akik a román korrupcióellenes ügyészségnél is képbe kerültek pénzmosás-gyanús tevékenységgel, továbbá azzal a gyanúval, hogy euró-tízmilliókkal károsították volna meg a román államot egy közbeszerzési csalással 2012-ben.
A román ügyészek által kiállított hivatalos iratban szerepel egy, az Átlátszó által beszerzett adatok szerint a Loyal Banknál számlát vezető Bozsilov-féle céghez (Sun Power Industrial) hasonló nevű vállalkozás, a szintén hongkongi Power Industrial, mint az unióspénz-eltüntetés kedvezményezettje.
Atanasz Csobanov, a Bivol szerkesztője az Átlátszónak azt mondta, hogy a cikk megírásakor utánanéztek az összes érintett cégnek, 2012-ben működő Power Industrialt azonban nem találtak hongkongi bejegyzéssel, csak Sun Power Industrialt – pontosan úgy, ahogy az a Loyal Bank-os papírokban is szerepel.
A Sun Power Industrial tulajdonosa egy észak-ciprusi cég, az Orsha Ltd., ami Oresztisz Sziampartasz helyi ügyvédé, legalábbis papíron. Az ő neve szintén szerepel a Bivol cikksorozatában: az Oresztisz által képviselt VM Corporation nyerte az a román tendert, amelynek nyerteseiként rászorulóknak szánt alapvető élelmiszereket kellett volna szállítaniuk. A pénzt felvették, de nem szállítottak a szerződés szerint, viszont a céget egy bolgár hajléktalanra íratták át: a román államot a bukaresti korrupcióellenes ügyészség gyanúja szerint 26 millió euró kár érte emiatt.
A VM Corporation eurómillióit hamar tovább utalták a cég Bank of Ciprusban tartott számlájáról, a pénz egyik végpontja a román korrupcióellenes ügyészség által "Power Industrialként" emlegetett hongkongi cég volt. Az átutalásokat a VM Corporation ügyvédje, Oresztisz Sziampartasz indította. Legalábbis ezt mondták a bankfiókban a Bivol stábjának, akik a hajléktalan VM-tulajdonos megbízólevelével mentek érdeklődni.
A Bozsilov-fivérek bankkártyáinak kiadását a Sun Power Industrial nevében ugyanakkor nem Sziampartasz, hanem egy olyan valaki engedélyezte, akinek a szignója a megszólalásig hasonlít Mila Georgieva aláírására.
Mi is megkerestük Sziampartaszt az üggyel kapcsolatos kérdésekkel, de ő az ügyvédi titokra hivatkozva hárított.
Olyan információk is a tudomásunkra jutottak, hogy a Sun Power Industrial 2013 decemberében jelentős összeget, több mint 200 ezer eurót utalt tanácsadás és projektmenedzsment címen Loyal Bank-os számlájáról a Seychelles-szigeteki Villa Overseas Ltd-nek. A Villa Overseas igazgatója egy másik nicosiai ügyvéd, aki 2012 novemberében egy évre szóló cégképviseleti meghatalmazást adott Georgieva fiának, Martin Georgievnek. Ennek lejárta után a ciprusi jogász újabb meghatalmazást írt, ezúttal Georgieva édesanyja, Valentina Georgieva számára. Vagyis a Sun Power-es átutalás idején Georgieva édesanyja lehetett a kedvezményezett képviselője. A Villa Overseas-nek Bulgáriában is volt befektetése: idén nyárig tulajdonosa volt az M&M Corporation nevű cégnek, ami 2015-ig Georgi Bozsilové volt. A karibi-ciprusi-bolgár-román kör bezárult.
A Magyar Nemzeti Bank a Direkt36 értesülése szerint nem vizsgálta a budapesti irodát is működtető Loyal Bank tevékenységét, pedig a Panama-papírok néven elhíresült kiszivárogtatás szerint pár éve még több ezer magyar ügyfele is volt az offshore pénzintézetnek.
Az MNB honlapján ugyanakkor nyilvántartják azt a figyelmeztetést, amit a brit fennhatóság alatt álló Gibraltár felügyelete adott ki, miszerint területükön nincs engedélye a Loyalnak pénzügyi szolgáltatást végezni. A bank gazdasági vezérigazgatója és a magyar képviselet első embere, Adrian Baron Linkedin profilján azt közli: személyesen kezeli a brit és a gibraltári ügyfeleket. A gibraltárihoz hasonlóan döntött a szlovák jegybank is 2012-ben, arra figyelmeztetve a lakosságot, hogy Szlovákiában tiltott a Loyal Bank tevékenysége.
Az MNB ennek ellenére aktív státuszban tartja nyilván a Loyal Bank Ltd. “európai és magyarországi" képviseletét. A Direkt36 közlése szerint a Loyalnak tavaly 35 ezer ügyfele volt, köztük felülreprezentáltak a japán és orosz magán és jogi személyek. Az offshorealert.com kommentelői között akadnak, akik már 2002-ben orosz hátteret sejtettek a Loyal mögött, egyebek mellett azzal támasztva alá elméletüket, hogy a bank egy közismerten orosz fejlesztésű fizetési megoldást használ.
Rádi Antónia | [
"MSZP",
"Kézizálog Zrt.",
"Hunga-Rus Rt.",
"Loyal Bank",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Colombus Global Zrt.",
"Intertraverz Zrt.",
"MÁV Nosztalgia Kft."
] | [
"Villa Overseas",
"Lombard Kft-től",
"Loyal Bank-os",
"Orsha Ltd.",
"Bank of Ciprus",
"Sun Power Industrial Ltd.",
"VM Corporation",
"Lombard Kft.",
"Mossac Fonseca",
"Villa Overseas Ltd",
"Orex Zálog",
"Sun Power Industrial",
"Loyal Bank Ltd.",
"Power Industrial",
"M&M Corporation"
] |
Közösen vizsgálódott az Emmi és a Miniszterelnökség az Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezet (ESZOSZ) egyik foglalkoztatási projektjénél, feltárták a szabálytalanságokat.
Így például kiderült az is, hogy a szövetkezet nem használt fel önerőt, valamint az erdőgazdaságok nem, vagy a vállaltakhoz képest elenyésző mennyiségű erdőterületet biztosítottak – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára hétfőn az MTI-nek.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) tavaly év végén írt alá támogatási szerződést az ESZOSZ-szal a “Komplex Térségfejlesztési Környezettudatos Munkáltatói Program a hátrányos helyzetű, alulképzett munkaerő tömeges foglalkoztatása érdekében" című projekt megvalósítására. Az ESZOSZ 2840 munkavállalót vett fel, ám 2015. július 20-án a cég megszüntette több, mint 700 alkalmazott munkaviszonyát. Csepreghy Nándor augusztus 15-én közölte, hogy vizsgálják az ESZOSZ tevékenységét, az ESZOSZ-alkalmazottak pedig elmaradt bérükért tüntettek augusztus 26-án.
A helyettes államtitkár hétfőn az MTI-nek elmondta: az ügyben két vizsgálat is zajlott párhuzamosan. Egyrészt a projekthez támogatást nyújtó Emmi végzett vizsgálatot, másrészt pedig a Miniszterelnökség is elrendelt egy ellenőrzést, amelynek az volt a célja, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a projekt folytatható-e az eredeti vállalások szerint, vagy sem.
Csepreghy Nándor ismertette, hogy a vizsgálatok mostanra gyakorlatilag befejeződtek. Ezek során megállapították, hogy bár az ESZOSZ a pályázat benyújtásakor igazolta a minisztériumnak a szükséges, több mint 2 milliárd forintos önerő meglétét, a projekt eddigi finanszírozásában egyetlen forint önerőt nem teljesítettek, olyan tételeket sem az önerőből fizettek, amelyeket abból kellett volna, vagyis csak az állam által biztosított forrásból működtették a projektet. Hozzátette, hogy az Emmi eddig 733 039 960 forint előleg és 566 452 903 forint számla alapú kifizetést teljesített az ESZOSZ-nak a projekt keretében.
Kitért arra is, hogy a vélelem szerint az erdőgazdaságok, amelyek vállalták, hogy megnyitják a területüket az ESZOSZ munkavállalói számára, nem a megfelelő mennyiségű területet biztosították, ezért ez is hozzájárulhatott a projekt ellehetetlenüléséhez.
Csepreghy Nándor kiemelte: az Emmi elindított egy úgynevezett szabálytalansági eljárást, amelynek végén – a legsúlyosabb esetben – akár a teljes projektet felfüggesztik és minden eddig kifizetett támogatást visszafizettethet az állam.
Kiemelte: több minisztérium bevonásával további egyeztetések lesznek még a héten a dolgozók sorsáról, hiszen mivel munkavállalóként regisztráltak, nem jogosultak semmilyen ellátásra, állami juttatásra. A kormány célja, hogy az ESZOSZ-projekt keretében foglalkoztatottak valamilyen ellátás keretében hozzá tudjanak majd jutni a megélhetéshez szükséges pénzhez – hangsúlyozta Csepreghy Nándor. | [
"Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezet"
] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] |
648 milliárd forintnyi állami vagyont adott át ingyenesen a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) 2021-ben – írja a K-Monitor az állami szervezet tavalyi beszámolója alapján.
Az összeg nagy részét a közérdekű alapítványoknak adott ingyenes vagyonjuttatások teszik ki. Ugyanakkor az átadott állami vagyon pontos összetétele a beszámolóból sem derül ki, ugyanis a vagyonelemekről nincs részletes felsorolás.
Az MNV 2020-ban 150 milliárd, 2019-ben 50 milliárd, 2018-ban pedig 10 milliárd forint körüli vagyont adott át térítésmentesen.
(via 444) | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] | [] |
Az MSZP szerint a Fidesz választási csalásra készül Ferencvárosban, és ezt egy hangfelvétel bizonyítja, amelyet a Kuruc.info hozott nyilvánosságra. A felvételen állítólag a Fidesz pártigazgatója beszél arról, hogy egy ferencvárosi jelöltjük egy füzetben minden helyi választóról nyilvántartást vezet.
Az MSZP az adatvédelmi biztoshoz fordul és törvénysértés miatt jogi lépéseket tesz egy az interneten nyilvánosságra került felvétel ügyében. A felvétel Török Zsolt, az MSZP szóvivője szerint ugyanis bizonyíték arra, hogy a Fidesznél "törvénytelenségeket követnek el, listázzák az embereket és az ötvenes évek módszerével akarják megfélemlíteni őket".
A Kuruc.info internetes oldalon nyilvánosságra került egy hangfelvétel, amely szerint a Fidesz pártigazgatója, Kubatov Gábor arról beszél, hogy egy IX. kerületi önkormányzati képviselő egy füzetben - amit a szekrény mögött tart - összegyűjtötte a választók adatait és a körzetében mindenkinek ismeri a pártszimpátiáját, "minden házhoz van kulcsa".
Hidasi Gábor, az MSZP IX. kerületi elnöke szerint a felvétel azt jelenti, hogy a Fidesz választási csalásra készül Ferencvárosban. Hozzátette, a ferencvárosi képviselőt azonnal le kell mondatnia pártjának, mert "alkalmatlan a választók bizalmára, mert aki titkos füzetbe szekrény mögött rejtegeti a választók adatait, az bizonyosan nem erkölcsöcs és legális dolgokra akarja azt felhasználni".
Török Zsolt azt mondta, az MSZP már tavasszal is az adatvédelmi biztoshoz fordult, aki akkor felszólította Nyitrai Zsolt volt fideszes operatív igazgatót, hogy semmisítsék meg a "Kubatov-listát". Egy Kubatov Gábornak tulajdonított hangfelvétel az országgyűlési választások előtt, április első napjaiban jelent meg az interneten, amelyen a fideszes politikus egyebek mellett azt állítja, hogy a 2009-es pécsi időközi választáson csaknem mind a 38 ezer Fidesz-szavazó nevét, címét, korát és telefonszámát ismerték, sőt még azt is nyilvántartották, hogy mennyire erős támogatói a pártnak. A felvételen hallható személy arra is utal, hogy nemcsak saját szimpatizánsaikról, hanem a szocialisták szavazóiról is voltak információik. | [
"Fidesz"
] | [] |
Az egész napos tárgyalást vezető Ébner Vilmos bíró hét szakértőt hallgatott meg – mondta el Gieszné Boda Orsolya, a megyei bíróság szóvivője.
Elsőként a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. megbízásából az állam tulajdonában levő, együttesen 70 hektáros sukorói ingatlanok és a Joav Blum által birtokolt albertirsai és pilisi, összesen 183 hektárnyi földterület értékbecslését elvégző két szakértő állt tanúként a bíróság előtt.
Közülük az, aki a Joav Blum tulajdonában levő albertirsai, valamint a magyar állam tulajdonában levő sukorói csereingatlanok értékbecslését végezte, élt a tanúvallomás megtagadásának lehetőségével, mivel szakértői véleménye miatt ügyészségi eljárás folyik ellene.
Ezt a felperes – az MNV Zrt. – jogi képviselője kifogásolta, ezért a bíróság úgy határozott, hogy bekéri az ügyészségtől a szakértőre vonatkozó iratokat, és azok alapján dönt majd arról, hogy indokolt volt-e a tanúvallomás megtagadása.
Meghallgatta a bíróság azt a szakértőt is, aki az akkori pénzügyminiszter, Oszkó Péter utasítására megvizsgálta a szakértői véleményeket. Ő azonban – mint mondta – csak az értékbecslés módszertanával, számítási elveivel foglalkozott, azzal, hogy az elkészült szakértői vélemény okszerű volt-e.
Tanúvallomást tettek az ügyészség megbízásából értékbecslést készítő szakértők is.
A tárgyaláson meghallgatott szakértők mindannyian fenntartották a telkek értékére vonatkozó megállapításaikat.
A perben a végéhez közeledik a bizonyítási eljárás. A következő tárgyalás várhatóan november végén lesz.
A polgári peres eljárásban a magyar államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. mint felperes kérte a bíróságtól, hogy állapítsa meg a telekszerződés semmisségét, mert az jogszabályba ütközik, valamint a csereingatlanok között feltűnő értékaránytalanság van. | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"MNV Zrt.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Joav Blum"
] |
“Nem vagyok oligarcha" – mondta büszkén és öntudatosan 2005 végén e sorok írójának a Manager Magazinnak adott interjújában Gyurcsány Ferenc (Manager Magazin 2005/11). Mélyen a kérdező szemébe nézett, és megismételte: nem. Kicsit még elvitatkozgattunk a dolgon, oligarcházgattunk egy jót a miniszterelnöki dolgozószoba nyugalmában, évekkel azelőtt, hogy az oligarcházás igazi népi hagyománnyá fejlődött volna, aztán rátértünk a kormányzás súlyos problémáira.
Ez a beszélgetés persze még pár hónappal azelőtt történt, hogy a kormányfő előbb saját párttársainak, majd az őszödi titkos beszéd nyilvánosságra kerülésével 2006 őszén a fél világnak beismerte, hogy “nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet.“ Logikai feladvány: ha Gyurcsány Ferenc végighazudta a nevezett másfél-két évet, akkor hogyan értelmezhető a oligarcha-kérdésre adott tagadó válasza? Egyáltalán, hihetünk-e a krétainak, ha tudjuk, hogy mindig hazudik?
Akármennyire is tagadta akkor, a lelke mélyén valószínűleg tudta a volt kormányfő is, hogy ő a kelet-európai oligarchafaj egyik legjellemzőbb, kifejlett példánya. Az igazi oligarchicus postsovieticus, amelynek egész fejlődéstörténete, lárvából, gyönyörű pillangóvá érése, tankönyvekbe illő példa. Ha lesz a hazai biológia szertárakban valaha oligarcha-gyűjtemény, akkor ő, mint díszpéldány, ott virít majd kifényezve, lelakkozva teljes páncélzatban.
"Életemben egyszer már voltam politikus. Snitt. Aztán lettem üzletember. Snitt. És most újra politikus leszek. Ezek a szerepek elválnak egymástól" – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak 2003-as sportminiszteri kinevezése előtt, miközben pont az élettörténete bizonyította, hogy a snittek egyáltalán nem váltak el élesen egymástól. A rendszerváltást KISZ-titkárként élte át, majd “snitt", 1992-ben megalapította az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Rt-t, amely pár év alatt tekintélyes vállalkozássá fejlődött, neki személyesen pedig milliárdos vagyont eredményezett.
Az Altus azonban finoman szólva sem a Szilícium-völgybéli start-up vállalkozások mintapédánya. A vállalkozás “innovációja" nem volt más, mint hogy felhasználta tulajdonosának kiterjedt pártállami kapcsolatait, amelyeknek új lendületet adott, hogy sikeresen beházasodott az egykori nagyhatalmú kommunista vezető, Apró Antal családjába. Mint a Figyelő 2003-as portréjából kiderül: az egyik első nagyobb bevétele például a korábban a KISZ legnagyobb vállalataként ismert Ezermester Úttörő és Ifjúsági Kereskedelmi Vállalat végelszámolási feladatainak elvégzéséből származott, a cég felívelése pedig a Horn-kormány idejére tehető, amikor a korábbi kapcsolatoknak nagyobb hasznát lehetett venni. Az Altus 1995 novemberében elnyerte az akkori legnagyobb hazai alumíniumipari vállalat, a Motim többségét, a vásárláshoz szükséges 705 millió kifizetéséhez pedig attól a Magyar Hitel Banktól vettek fel hitelt, amelynek akkori elnöke Gyurcsány anyósa, Apró Piroska volt.
Az ilyen és ehhez hasonló kifogástalan művészi kivitelezésű, ám sok szempontból erősen megkérdőjelezhető ügyletek (Szalay utcai klub, Balatonőszödi kormányüdülő, Fittelina) után “snitt": Gyurcsány Ferenc megpróbált úgy tenni, mintha mi sem történt volna a KISZ-karrierje óta. Előbb Medgyessy Péter tanácsadójaként, majd sportminisztereként visszatért a politikába és meg sem állt a szocialista pártelnöki és a miniszterelnöki székig. Snitt. Közben persze éppen a snittekkel volt baj, hiszen sokan támadták azzal, hogy nem választotta el megfelelőképpen üzleti és politikai tevékenységét, illetve nem sikerült kielégítő magyarázatot adnia arra, hogy az üzleti sikerei mennyire voltak függetlenek a politikai kapcsolataitól.
Kormányzása idejére fejlődött ki igazán Magyarországon a versengő oligarchák rendszere: Puch Lászlóval előbb barátkozott, majd se veled se nélküled játékot játszott (végül a nélküledben maradtak), Simicskát hagyta élni, Csányit pedig csak kóstolgatni merte, és ha kellett, tiszteletét tette nála.
Aztán persze jött egy újabb snitt, de ez már egy másik történet.
Jele: Kézi lárifári
Legjobb oligarcha-barátja (majd ellensége): Puch László
Legjobb mondata: “Kizárt, hogy a Fidesz és az MSZP informális pénztárnokai hellyel-közzel ne működtek (működnének?) együtt vitatható ügyekben" (Népszabadság, 2011)
Oligarchafok: 2
– vagyonfok: 3
– politikai befolyás: 2
– médiabefolyás: 1
(Fotó: innen.) | [
"MSZP",
"Altus"
] | [
"Magyar Hírlap",
"Magyar Hitel Bank",
"Altus Befektetési és Vagyonkezelő Rt-t",
"Ezermester Úttörő és Ifjúsági Kereskedelmi Vállalat"
] |
A bebukott nyelvvizsgacsalási ügy résztvevői között akadt olyan, aki egy ház árát szedte össze. A hvg.hu tudomása szerint az ügyészség a vádlottak padjára kerülő negyven ember közül tízre a szabadságvesztés legszigorúbb végrehajtási formáját, fegyházat kér.
Százhúsz oldalas vádiratban foglalta össze a Pestvidéki Nyomozó Ügyészség annak a bűnszervezetnek az ügyét, amely éveken át pénzért elintézte, hogy a szükséges nyelvtudással nem rendelkező emberek is nyelvvizsgához jussanak. Az ügyről már többször írt a hvg.hu.
A lebukás hihetetlenül banális módon történt: a szervezők tavaly már annyira bátrak voltak, hogy nem csak az interneten hirdették speciális szolgáltatásukat, hanem szórólapon is. Olcsó, gyors és biztos módot ígértek a nyelvvizsgát megszerezni vágyók számára. Egy ilyen, a Keleti pályaudvar környékén osztogatott reklámanyag alapján szereztek információkat a nyomozók, s ez alapján indult el a büntetőeljárás.
Ennek során mintegy ezer ember került a hatóság hálójába, közülük negyvennek tulajdonítottak az ügyészek jelentősebb szerepet, illetve az esetek egy része mára el is évült. A vádirat alapján két Pest megyei – egy váci és egy vecsési –, illetve egy budapesti nyelviskola dolgozóit azzal vádolják, hogy az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központjával (ITK) szerződve pénzért adtak el írásbeli feladatsorokat, és elintézték azt is, hogy akik fizettek, azok könnyedén teljesítsék a szóbeli vizsgát is.
Pluszpénzért más ment el vizsgázni
Ezért a vizsgázóiknak az előre megszerzett írásbeli feladatsorokat kitöltve adták el, az idegen nyelvre történő fordításnál mindenki számára egyedi válaszokat gyártottak le előre, sőt volt, hogy e-mailen megküldték, a szóbelin pedig előre egyeztetett kérdésekre válaszoltak a "vizsgázók". A középfokú komplex nyelvvizsgáért 215 ezer, a felsőfokúért 245 ezer forintot kértek, felét előre, felét a vizsga után. Ha valaki nem tudott elmenni, a szóbelinél nem kértek az újabb vizsgánál további összeget, és akkor sem kértek újabb összeget, ha szervezési hiba miatt másik időpontra került át a vizsga, illetve akkor sem, ha a vizsgázó mégsem kapta meg valami miatt az elegendő pontot. Különdíj fejében megoldották azt is, hogy az illető helyett más ment el vizsgázni. Havonta átlagosan harminc embert vizsgáztattak le.
Néhány szervező jól keresett A vádlottak különböző összegeket gyűjtöttek össze a csalással. A legtöbbet a vádirat alapján az ELTE ITK volt osztályvezetője tehette zsebre: mintegy 27 millió forintot. Ezen kívül akadt olyan, aki 23 millióra, 21 millióra vagy 16 millió forintra tett szert illegális módon. A vádlottak padjára kerültek viszont olyanok is, akik néhány embert tudtak belevinni a nyelvvizsgacsalásba és csak 50-60 ezer forintot kaptak.
Az ügyészség – a hvg.hu információi szerint – megállapította, hogy a nyelvvizsgára vágyók és a vizsgáztatók közötti információ- és pénzáramlást közvetítők segítették. Ezt a kört a vádirat szerint az eljárás tizenheted rendű vádlottja, P. András irányíthatta, aki maga is írt megoldásokat a vizsgázóknak. A férfi a jelentkezőktől kilencvenezer forintot vett át, amelyből hatvanezret átadott a vizsgáztatást szervező S-né Sz. Juditnak, az ügy hetedrendű vádlottjának. P. András szinte MLM-rendszerben szervezett be nyelvvizsgázókat: aki hozott maga mellett még embert, az fejpénzt kapott. Az így kiépült hálózata egyik tagja buktatta le azzal, hogy szórólapokat gyártott, és az interneten is meghirdette az olcsó, biztos nyelvvizsgaszerzés lehetőségét.
A vesztegetést, befolyással üzérkedést és közokirat-hamisítást bűnszervezetben követték el a Pestvidéki Nyomozó Ügyészség (PNYÜ) szerint. Az ezer érintettből azonban csak negyven ellen emelt vádat az ügyészség: 914 személlyel szemben vádelhalasztást alkalmazott, 25 embert pedig megrovásban részesített. A felelősségre vonást segítette, hogy a PNYÜ munkatársainak egy olyan lista került a birtokukba, amelyen névvel, telefonszámmal, illetve a nyelvvizsga típusa alapján pontosan vezették, hogy kik fizettek a nyelvvizsgáért, sőt azt is nyilvántartották, hogy ki volt a közvetítő, aki az "ügyfeleket" beszervezte.
Egy további emberrel, F. Ákos ügyvéddel szemben az ügytől elkülönítve folyik eljárás, amit szintén a Pest vidéki Nyomozó Ügyészség folytat – közölte a hvg.hu-val, Gyugyi Csilla szóvivő. A hvg.hu úgy tudja, hogy a férfit is a csalási ügy egyik szervezőjének vélik a hatóság részéről. A tárgyalás valószínűleg még az idén elkezdődik. | [
"ELTE ITK"
] | [
"Pestvidéki Nyomozó Ügyészség",
"Pest vidéki Nyomozó Ügyészség",
"ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központ"
] |
Lázár szerint le akarják járatni azzal, hogy a nagybátyja cége tarolt a földpályázaton. Ezek után a nyertes cég nevében nyilatkozott, melynél ő maga is dolgozott.
"Érezhetően elkezdődött ellenem egy lejárató kampány" – reagált a Miniszterelnökséget vezető államtitkár az MTI-nek nyilatkozva az őt ért bírálatokra. Lázár János közölte: ennek legújabb példái a hódmezővásárhelyi földpályázatok körül megjelenő, valótlanságokat tartalmazó ellenzéki támadások. (Több mint 1300 hektár állami földet nyert a hódmezővásárhelyi Gorzsai Mezőgazdasági Zrt., melynek a legnagyobb tulajdonosa Lázár János anyai nagybátyja.)
A Gorzsai Mezőgazdasági Zrt. kiemelten fontos szerepet tölt be a magyar mezőgazdaságban, a magyar fűszerpaprika-termesztés 40 százalékát adja és integrálja. A vállalkozás jelentős állatállománnyal rendelkezik, több mint kétezer szarvasmarhát tart, és évente mintegy 12 millió liter tejet biztosít – tette hozzá.
Lázár János beszámolt arról, hogy hosszú ideig maga is tagja volt a zrt. igazgatóságának, de mindig a munkavállalói részvényprogram tagjai választották meg elsöprő többséggel. Közölte: jelenleg a társaság részvényeinek 2 százalékát tulajdonolja.
"Gyapjas Károly igazgató valóban közeli rokonom" – közölte a politikus, hozzátéve: rokona több mint 45 éve dolgozik a társaságnál, és mára főrészvényesévé is vált, ez a cég az első munkahelye. Úgy fogalmazott: köztiszteletben álló agrármérnök, aki egyetlen pártnak sem volt tagja.
A Gorzsai Mezőgazdasági Zrt.-nél csaknem százhetven helyi munkavállaló dolgozik, és azon kevés mezőgazdasági vállalatok közé tartozik, amelynél még soha nem volt elbocsátás. Korábban a cégcsoport mintegy 2500 hektárnyi állami földterületen gazdálkodott, a mostani pályázaton 1365 hektárnyi termőföldet nyert el, amelyből 1123 hektárra egyedül pályázott – ismertette Lázár János.
Az államtitkár hozzátette: a zrt. minden pályázatába betekintést enged, honlapján is elérhetővé teszi majd a dokumentumokat, és az esetlegesen felmerülő kérdésekben bármikor rendelkezésre áll.
"Lakossági fórumaimon minden alkalommal felhívom az itt élők figyelmét, hogy pályázzanak minél több földterületre" – jelentette ki a politikus, hozzátéve: ezért is szorgalmazta földpályázati iroda megnyitását Hódmezővásárhelyen, amelyben szakképzett munkatársak segítenek a gazdáknak pályázataik elkészítésében.
"Nemcsak a kormány, de személyes célom is mindig az volt, hogy a földek nyolcvan százalékát kis- és családi vállalkozások művelhessék" – hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a sajtó által említett Hód-Mezőgazda Zrt. által használt termőföldekre például tízszeres a túljelentkezés.
"E cég tulajdonosainak viszont semmi közük Hódmezővásárhelyhez, szemben a Gorzsai Zrt. tulajdonosai valamennyien 20 kilométeres sugarú körön belül laknak" – közölte Lázár János. | [
"Gorzsai Mezőgazdasági Zrt."
] | [
"Hód-Mezőgazda Zrt."
] |
Nemcsak Magyarországon gyűjti az adományokat a Gyermekrák Alapítvány. Balogh István százmilliókat termelő alapítványa az Egyesült Államokban is létrehozott egy adománygyűjtő szervezetet. A Children Cancer Foundation Inc.-t Floridában alapították, ott, ahol Balogh gyerekei élnek. A szervezetet Balogh lánya irányítja.
Az elmúlt években Balogh-család nemzetközi méretűvé szélesítette a gyermekrák tematikájú adománygyűjtő tevékenységet.
A Balogh István irányítása alatt működő Gyermekrák Alapítvány mellett, hasonló néven, kopasz kisfiús logófotóját felhasználva és a magyarországi alapítványra hivatkozva az Egyesült Államokban is létrehoztak egy szervezetet.
A Children Cancer Foundation Inc.-t 2009-ben jegyezték be Floridában. Székhelye Fort Myers-ben van, pont ott, ahol Balogh István idősebbik gyermeke, Balogh Klaudia lakik. A CCF-honlapon is az ő neve szerepel kapcsolattartóként. Az nem derül ki, hogy a CCF alapításához hivatalosan van-e köze Balogh Istvánnak, de az alapítvány által szervezett protokolláris eseményekről készült fotókon látható, hogy személyesen többször részt vett az Egyesült Államok-beli kapcsolatépítésekben.
Fotó: Roland Press Photo
A fundraising tevékenységbe gyakran bekapcsolódott Balogh Roland is. Az immár Palm Beach-i bodybuilderré lett Balogh Roland volt az, akin 1996-ban, háromévesen rákot diagnosztizáltak. Apja a sikeres kezelés után alapította meg a Gyermekrák Alapítványt. Roland az idén, mint ráktúlélő tartott beszámolókat, és ő készítette a protokollfotókat is.
A CCF december elején tartotta a második mikulás futóversenyét Fort Myers-ben. Az öt kilométeres pirossapkás futással tavaly 3000 dollárt gyűjtött össze a szervezet, amely az amerikai szabályozásnak megfelelően megszerezte az 501(c)(3)-as besorolást, lehetővé téve a CCF adományozói számára, hogy a felajánlott összeget leírhassák adójukból. A szervezet internetes oldalán minegy húsz szponzor neve található meg, az adományokról és a kiadásokról azonban nincs összesítés, csak a szervezetről szóló cikkekből böngészhető ki néhány adomány összege.
A két szervezet közötti kapcsolat nehezen áttekinthető. A CCF-honlap konkrét együttműködési lehetőségeket is említ a budapesti alapítvánnyal, így akár a Gyermekrák Alapítvány is támogathatta amerikai leányszervezetét. A 2012-es közhasznú jelentésében viszont nincs nyoma pénzutalásoknak, és eddig Balogh sem tett említést arról, hogy külföldön is létezik egy hasonló célokra alapított és rokoni kapcsolatokkal működtetett Gyermekrák Alapítvány.
Kerestük az amerikai szervezetet, hogy milyen kapcsolatuk van a magyar alapítvánnyal, van-e pénzmozgás közöttük, ki kapott, és mennyi fizetést a CCF-től, de kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ. Időközben pedig mindkét Balogh-gyerek profilját törölték a Facebookról.
Fotó: Roland Press Photo
A napokban botrány alakult ki a Gyermekrák Alapítvány körül, mert az elnökéről az Index megírta, hogy rendszeresen szabálytalanul furikáztatja magát a szervezet mentőautójával. Bár az utazásokat videó is bizonyította, Balogh István tagadta a vádakat.
A szervezetnek évente 60 ezer ember ajánlja fel az adója egy százalékát, 250-400 millió forint közötti összeghez juttatva Baloghékat. A hivatalos összegezés szerint a bevételeket szinte teljes egészében kórházak és gyógyuló gyerekek támogatására költötte, Balogh azonban eddig mindig megtagadta, hogy részletes elszámolást adjon a kiadásokról. Azt is csak a napokban vallotta be – sok ködösítő nyilatkozat után –, hogy az egészségügy területén működő alapítványok között kirívóan magas díjazásban részesíti sajátmagát. Balogh nettó 523 ezer forintos tiszteletdíjat kap a Gyermekrák Alapítványtól. | [
"Gyermekrák Alapítvány"
] | [
"Roland Press Photo",
"Children Cancer Foundation Inc."
] |
A budapesti kerületekben folytatódik Simicska Lajos és a Fidesz plakátháborúja, a kormánypárti többségű önkormányzatok helyi rendeletekkel revolverezik a reklámcégeket.
A Józsefváros után a II. kerületi, fideszes többségű képviselő-testület is olyan adónem bevezetéséről döntött, amely elsősorban az óriásplakátok és hirdetőoszlopok tulajdonosainak "fájhat". A rendelet szerint 2018-tól négyzetméterenként – éppúgy mint a VIII. kerületben – évi 12 ezer forintot kell fizetni a reklámhordozók tulajdonosainak. Ez azt jelenti, hogy óriásplakátonként, pontosabban reklámhordozónként évi mintegy 120-144 ezer forintos pluszkiadással kell számolniuk a tulajdonosoknak.
Mindez különösen érzékenyen érintheti a Fidesz elleni plakátháborúban még mindig nyerésre álló Simicska Lajost. Igaz, forrásaink arra is felhívták a figyelmet: ezek a rendeletek nemcsak "Simicskának" fájhatnak, hanem a piac többi szereplőjének is. Mindez azt is jelentheti, hogy a kormányzat a teljes plakátpiacot igyekszik megregulázni – az pedig alighanem csak "bónusz", hogy a hirdetőoszlopok és más reklámhordozók ezreit tulajdonló Simicska-cégekre is újabb csapást mérhetnek ezzel.
Az ügyben megkerestük a Simicska Lajos tulajdonában álló Mahir Cityposter Kft. tanácsadóját, Puskár Anettet is, de nem kívánt nyilatkozni.
– A plakáttörvény nyomán elfogadott rendelet egyértelműen a fideszes belharc újabb epizódja – értékelte a testületi döntést lapunknak Őrsi Gergely. A II. kerületi MSZP -DK-PM frakció vezetője szerint számos jel utal arra, hogy nem szakmai érvek vezették a rendelet megalkotóit. Mint mondta, egészen abszurd módon a határozatban az szerepel: nincs adat arra, hogy hány cég, hány reklámhordozóját érinti az adó, és az mekkora bevételt hozhat a városrésznek. De Őrsi Gergely szerint figyelemre méltó sietségről és szakmaiatlanságról árulkodik az is: a rendelet szerint még annak is adót kellene fizetnie, aki lakása ablakába kitesz például egy kiadó-feliratú táblát. Őrsi Gergely mindezek alapján biztos abban, hogy a fideszes többség által elfogadott rendelet csakis a kormánypárt politikai érdekeit szolgálja.
A gyanúsan hasonló kerületi döntések mellett más is mutatja, hogy a kormány afféle alosztályként használja a fideszes vezetésű városrészeket. Az Index ugyanis épp csütörtökön írt arról: egy birtokukba jutott levél szerint a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda októberben kétszer is egyeztetést tartott fővárosi önkormányzatokkal a területükön lévő reklámhordozókról. "A részletes gyakorlat megismerése érdekében" pedig a minisztérium további kérdéseket tett fel pár napos határidővel. A kabinetiroda – vitatható jogszerűséggel – többek között az önkormányzat közterületi reklámozással kapcsolatos szerződéseinek és a közterületi reklámozás szabályzó rendelet bemutatás kérte.
Boda András | [
"Mahir Cityposter Kft."
] | [
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] |
Salátatörvényben elrejtve próbálta áthágni a nukleáris beruházások engedélyezésének szabályait a kormány.
A jövő héten kerül a parlament törvényalkotási bizottsága elé az az energetikai salátatörvény, amelynek részeként a kormány megkísérelte megváltoztatni a nukleáris beruházások engedélyezésének szabályait. Eddig az szerepelt az atomtörvényben, hogy új reaktorblokkok engedélyezésénél az Országos Atomenergia Hivatalnak (OAH) hivatalból kell felkérnie független szakértőt, a változtatás nyomán viszont a kivitelező maga hozhatta volna a saját szakértőjét, megkérdőjelezve a hatósági függetlenség és objektivitás alapelvét.
Az ügy közvetlen előzménye, hogy a tervezett paksi bővítésért felelős miniszter, Süli János is elismerte: a beruházás 16-22 hónapos csúszásban van. A kormány láthatóan minden eszközzel igyekszik felgyorsítani az engedélyezést, ám ennek érdekében olyan eszközöket is bevet, amelyek rendre fennakadnak az Európai Bizottság szűrőjén (Európában a nukleáris beruházások biztonságát az Euratom Egyezmény szavatolja, a Bizottságnak az uniós szerződések őreként komoly jogosítványai vannak a nukleáris energiatermelés szabályozásában.) Az Orbán-kabinet a Bizottság közbelépésre már korábban is kénytelen volt visszavonni az atomtörvény egyik módosítását: akkor azt tették volna lehetővé, hogy a kormány rendeleti úton felülírhassa az OAH engedélyezési döntéseit, de az ötlet kiverte a biztosítékot Brüsszelben, mivel az uniós jog szerint a nukleáris hatóságnak tényleges függetlenséget kell biztosítani. Most újra hasonló trükkel próbálkozott a kormány: ezúttal arra teremtettek volna lehetőséget, hogy a kivitelező már egy saját maga által megrendelt, kész szakértői anyaggal érkezzen az OAH-hoz az engedélyezési eljárásban. Az LMP a kormányzati javaslat benyújtásakor haladéktalanul az Európai Bizottsághoz fordult egy írásbeli kérdéssel, azt tudakolva, megfelel-e az uniós szabályoknak a hatósági engedélyezés fellazítása. Szél Bernadett, az ellenzéki párt frakcióvezetője a Népszavának azt mondta: a leghatékonyabb és a leggyorsabb megoldást keresték, mivel az atomenergia-használat biztonságában nem tartják elfogadhatónak az üzleti vagy külpolitikai érdekből elfogadott kompromisszumokat.
A politikus szerint a kormányt nem csak a beruházás késedelme motiválja: egyre nyilvánvalóbb, hogy a fővállalkozó-generálkivitelező Roszatom képtelen teljesíteni a magyar és az uniós műszaki és biztonsági elvárásokat. (Mint emlékezetes, néhány hónapja az MTA honlapján jelent meg az információ, hogy a magyar szakértők nem tudják elvégezni az előírt vizsgálatokat, mert nem kapnak információt és dokumentumokat az orosz féltől, és egyelőre még csak a kísérleti VVER-1200-as reaktortípussal ismerkednek, a biztonsági elemzéshez hozzá sem tudtak kezdeni. Ezért "egyelőre nem tehetnek mást, mint várják, hogy megérkezzenek a tervek, és bíznak abban, hogy megszülethet egy olyan jogszabály, amely rögzítené az egyeztetés folyamatát".)
Úgy tűnik, az LMP beavatkozása eredménnyel járt, és a kormány megkapta a piros jelzést Brüsszeltől: bár az eredeti törvényjavaslatot még el sem fogadták, de szokatlan módon máris megjelent a kormány honlapján a módosítás módosításának tervezete – eszerint továbbra is a beruházó kérhetné fel a szakértőt, ám a törvény kizárná, hogy az adott megbízáson kívül bármilyen (rokoni, üzleti stb.) kapcsolat legyen közöttük. Szél Bernadett ugyanakkor úgy véli, hogy a biztonságot ez sem garantálja kellőképpen: az LMP olyan módosítót nyújt be, amely kötelezővé tenné, hogy az OAH kérje föl a független szakértőt.
Hargitai Miklós | [
"Országos Atomenergia Hivatal",
"Roszatom"
] | [
"Európai Bizottság"
] |
Éppen nyolc hónappal a nyomozás megkezdése után május 8-án a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Gazdaságvédelmi Főosztálya beszüntette a nyomozást Farkas Imre feljelentése ügyében. Az egykori SATeLIT Tv-t üzemeltető TvEgy Rt. tulajdonosa azt állítja, a magyarországi Siemens megzsarolta: 1,5 milliárd forinttal hajlandók voltak támogatni a SATeLIT-et, ám cserébe az összegnek mintegy felét visszakérték.
A nyomozás Farkas Imre feljelentése alapján tavaly szeptember 8-án indult ismeretlen tettes ellen a XIV. kerületi rendőrkapitányságon, majd onnan a BRFK-ra került át. "A nyomozást zsarolás gyanújával indítottuk meg, de ennek a bűncselekménynek a megvalósulását kizártuk." – közölte a hvg.hu-val Hruska Csaba alezredes, a BRFK Gazdaságvédelmi Osztályának a vezetője. "Ezen túlmenően vesztegetés gyanúja kapcsán is vizsgálódtunk, hiszen a feljelentő azt állította, hogy ő mintegy 720 millió forintot – kenőpénzként – csorgatott vissza a Siemensnek. Ez azonban, ha 2001-ben esetleg meg is történt, már elévült 2004-ben, tehát a nyomozás megkezdése előtt."
Az alezredes hozzátette: nem leltek adatot és bizonyítékot arra, sem a tanúkihallgatásokon, sem a szakértői véleményekben, hogy a Farkas Imre feljelentésében szereplő dolgok megfelelnek a valóságnak. Így bűncselekmény hiánya, illetve elévülés miatt megszüntették a nyomozást, amelyről a határozatot megküldik Farkas Imrének is.
A hvg.hu megkereste Farkas Imrét, aki utalt arra, fenntartja állításait, csodálkozik a rendőrség eljárásán, és megfontolja, hogy panaszt nyújtson-e be az ügyészségnek.
A Siemens Zrt.-vel kapcsolatban azonban két további ügy is folyik. Az egyik, az a vesztegetési botrány volt, amelyben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a közelmúltban vádemelést is javasolt a Siemens egyik igazgatójával szemben. A hírek szerint ugyanis több millió forintért és egyéb ajándékokért olyan információkat "vásárolt" a Honvédelmi Minisztérium két dolgozójától, amelyek segítségével a német hátterű cég kedvezőbb helyzetbe került egy laktanya-felújítási tenderen.
A másik bűnügyben még tart az eljárás az NNI-nél. A vád szerint fél tucat, hajléktalanok által vezetett fiktív cég összesen 1,5 milliárd forint értékben bocsátott ki olyan számlát, többek közt a Siemensnek is, amely mögött nem áll teljesítés. A hajléktalanok vezette "cégeken" keresztül – mint a HVG korábban megírta – olyan tranzakciókat hajtottak végre, amelyek nem zárják ki, hogy a különféle kifizetések mögött a Siemens "hálapénz" juttatásai rejtőznek. | [
"Honvédelmi Minisztérium",
"SATeLIT Tv",
"Siemens",
"TvEgy Rt."
] | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Gazdaságvédelmi Főosztálya",
"BRFK Gazdaságvédelmi Osztálya",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
Nem kísérte kitüntetett figyelemmel az utaztatási szoftverek beszerzését a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, csak azért kellett a tárca épületében leadni a közbeszerzési pályázati dokumentációkat, mert a kiíró, a minisztérium felügyelete alá tartozó Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság éppen költözött, és nem volt az ügyintézéshez megfelelő helyisége.
Így reagált a fejlesztési tárca az Index szerdai cikkére, amelyben megírtuk, hogy egy adóvégrehajtás alatt álló cégre bízták az évi 4,2 milliárdos kormányzati utazási és repülőjegy-beszerzési szoftverének előállítását.
Az NFM – bár korábban is megkérdeztük a tenderről – csak a cikk megjelenése után küldte el álláspontját a 2013-as közbeszerzéssel kapcsolatban.
Fotó: Foursquare Az NFM épülete a Margit körúton
Az új utaztatási rendszer kiépítésének az volt a célja, hogy a három szerződtetett utaztatási partner, a WECO Travel Kft., az IBUSZ Utazási Irodák Zrt. és az OTP Travel Utazási Iroda Zrt. szolgáltatásait igénybe venni kívánó kormányzati intézmények számára egy új informatikai felülettel könnyítse meg a repülőjegy-foglalásokat, és tegye lehetővé a teljesítések naprakész nyomon követését is. A kétszer közel 25 milliós meghívásos tenderben 2013 elején hirdettek eredményt úgy, hogy a két nyertes cégnek a kiírás szerint 2013. szeptember közepére kellett volna elindítania a próbaüzemet, a végleges üzemnek pedig decemberben kellett volna megkezdődnie. Ez azonban nem történt meg.
Az Index megírta, hogy az egyik nyertes, a PPT Group Kft., amelynek a rendszer egyik felét kellett elkészítenie, a közbeszerzés idején, majd pedig azóta összesen hat ízben állt NAV végrehajtás alatt, így gyakorlatilag nem indulhatott volna a tenderen.
A minisztérium közleménye nem tér ki arra, hogy jogszerű volt-e a cég megbízása, hiszen közbeszerzésen csak köztartozás-mentesen működő vállakozások indulhatnak, viszont leszögezi, hogy a tárca csak azért keveredett az ügybe, mert "a KEF a közbeszerzési eljárás kiírásának és lebonyolításának idején költözésben volt a korábbi székhelyéről (a ma már bontás alatt álló Margit körúti minisztériumi épületből) új helyére. Az eljárási cselekményekhez így nem állt rendelkezésre megfelelő helyiség. Az NFM – amelynek háttérintézménye a KEF – az érintett közbeszerzési felügyeletet is ellátó szakterület megfelelő helyiségeit bocsátotta a KEF közbeszerző munkatársainak rendelkezésére. A tárca nemcsak a kérdéses ügyben, hanem a költözés időszakában bonyolított más közbeszerzési eljárások esetén is így járt el. Teljesen komolytalan és minden alap nélkül ferdít tehát az a következtetés, hogy a minisztérium szokatlanul erősen rajta tartotta volna a szemét a viszonylag kis összegű beszerzésen."
Bár a rendszer átadása hivatalosan máig sem történt meg, így a kiírásban szereplő határidőhöz képest 5-8 hónappal késik, az NFM szerint nyertes cégek a szerződésben rögzített határidőre teljesítettek. "Az általuk fejlesztett modulok önmagukban működőképesek, azokat a KEF már bemutatta a legtöbbet utaztató intézmények képviselőinek. Jelenleg a beérkezett észrevételek alapján a modulok finomítása zajlik", a fejlesztési előreláthatólag 2014 második felében fejeződik be.
Jelenleg egy kvázi email alapú beszerző rendszer működik, amely semmilyen online információt nem ad, mindenképp kell az utazási iroda munkatársának válasza, közreműködése, és csak annyi találatot ad válaszban, amennyit az utazási irodában beleírnak. A foglalás hosszadalmas, időigényes, és nem költséghatékony, az NFM szerint azonban az 50 milliós beruházás csúszása egyébként nem is okozott semmilyen fennakadást az utazási keretmegállapodások teljesítésében. | [
"PPT Group Kft.",
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [
"OTP Travel Utazási Iroda Zrt.",
"WECO Travel Kft.",
"IBUSZ Utazási Irodák Zrt."
] |
Öt ingatlan-adásvételi ügylet előkészítésére és lebonyolítására szerződtek az MNB alapítványai a Tórcsányi László igazságügy-miniszter résztulajdonában álló ügyvédi irodával. A Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda órabére nettó 55 ezer forint volt, egy esetben ennél is több.
Alighanem próbára teszi az igazságszolgáltatás függetlenségét a DK jegybank-alapítványi költekezések miatt belengetett feljelentése. A Magyar Nemzeti Bank alapítványai által pénteken – bírósági és alkotmánybírósági határozatok alapján – közzétett megbízási listáiból az is kiderül: két alapítvány összesen öt megbízást adott a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodának, amelynek jelenleg is partnere Tócsányi László igazságügyminiszter.
A Pallas Athéné Domus Innovationis Alapítvány az Ybl Miklós tér 9-11. és a Döbrentei tér 2. szám alatt található ingatlan megszerzésével (átvilágítás, adásvétel lebonyolítása, földhivatali teendők) bízta meg a miniszter irodáját, a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány pedig az Úri utcában, a Mátyás király úton, illetve az I. kerület egy belterületi helyrajzi számán tervezett vásárláshoz vette igénybe.
A Nagy és Trócsányi iroda óradíja a legtöbb esetben nettó 55 ezer, egy esetben 58 ezer forint volt, ugyanakkor a felek azt is meghatározták, hogy a végösszeg nem lehet több 10-25 millió forintnál. Ehhez járulhatott még 2 százalékos költségátalány, illetve letéti díj megállapodás szerint.
A jegybank bizalma töretlen Tócsányi irodájában: ez a jogászcsapat működött közre az Eiffel Palace és a Kasselik-ház adásvételi szerződésének megkötésében is.
Rádi Antónia | [
"Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Pallas Athéné Domus Innovationis Alapítvány"
] | [
"Nagy és Trócsányi iroda",
"Eiffel Palace",
"Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány"
] |
Megjelentek a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alá tartozó Könnyűzene Kollégiumának döntései az alkotói támogatásokról, amelyekkel a zenészeket új alkotások és projektek elkészítésében segítik. Legalábbis papíron, mert a kollégiumi tagok láthatóan előnyben részesítették a saját projektjeiket és szervezeteiket. Az Ismerős Arcok frontembere például csak nemrég lett tagja a kollégiumnak, de már megítélte a támogatást a saját zenekarának.
Az NKA honlapján olvasható eredményben látszik, hogy 2 millió forintot lehetett maximum megpályázni, amit aztán a kollégium tagjai bíráltak el. Ők a következők:
Póka Egon zenész, a Kőbányai Zenei Stúdió vezetője,
Galambos Nándor, az Ismerős Arcok zenekar alapítója,
Kisszabó Gábor, az Első Emelet zenekar vezetője,
Spiegelhalter László, Vácrátót fideszes polgármestere, Spigiboy néven ismert DJ,
Tóth Szabolcs, a Sugarloaf zenekar gitárosa, illetve
Zsoldos Béla jazz-zenész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatója.
A pályázati eredményről szóló táblázatban csillaggal jelölték azokat a nyerteseket, ahol összeférhetetlenség van a zsűri egyik tagja és a pályázó között. A honlapon azt írják, hogy
egyes kollégiumi tagok érdekeltsége miatt – az összeférhetetlenséget kiküszöbölendő -, a támogatás odaítélése minősített többséggel történt.
A több száz nyertes pályázat között hét olyannak ítéltek meg pénzt, amelyet külön jelöltek a tagok összeférhetetlensége miatt:
A StudioArt Egyesület négy pályázaton összesen 2,88 millió forint támogatást kapott. Mind a négyszer a StudioArt Ensemble zenekar nyert, méghozzá Szulák Andrea két koncertjére, Vastag Tamás Sinatra-estjére és a Studio11 Eveningas nevű klubkoncertsorozatra. (Egyébként Szulák Andreát nagyon kedvelheti az NKA, mert összesen öt nyertes pályázat is az ő nevéhez köthető.)
Tuboly László 1 millió forintot kapott egy Sugarloaf-koncertre Dunaharasztiban.
A Tűzkerék Alapítvány szintén 1 millió forintot kapott, hogy Eszergom-Kertvárosban tarthassanak Ismerős Arcok-koncertet.
A GrundRecords kiadó pedig 950 ezer forintot nyert az Éberálom című dupla album kiadására.
Egy 2016-os jelenléti ív szerint a zsűri egyik tagja, Zsoldos Béla pártoló tagja a StudioArt Egyesületnek, amely az egyik legtöbb támogatási pénzt kapta összesen a teljes pályázaton.
Zsoldos Béla, a Máté Péter-díj bizottsági tagja a Máté Péter könnyűzenei díj alapítását bejelentő sajtótájékoztatón az Emberi Erőforrások Minisztériumában 2018. február 15-én – Fotó: Mónus Márton / MTI
A zsűri másik tagja Tóth Szabolcs, akinek ugyan nem a zenekara kapta az 1 millió forintot, de a pénzből az ő koncertjüket valósítják majd meg Dunaharasztiban. Az összeg azért is érdekes, mert a Sugarloaf zenekar a kilencvenes évek óta nem igazán része a magyar könnyűzenei vérkeringésnek, az elmúlt 10 évben összesen két albumot adtak ki, és gyakorlatilag láthatatlanok a magyar fesztiválpiacon. Az 1 millió forint úgy gyanúsan kiemelkedő összeg, hogy egy zenei piacon ennyire inaktív produkció gázsija pár százezer forint lehet csak, és – ahogy egy forrásunk fogalmazott – piaci alapú koncerteket már rég nem csinálnak.
Hozzá kell tenni, hogy bőven akad olyan előadó és zenekar, akik ténylegesen aktívak és keresettek a magyar zenei piacon, és a nyertes pályázók közé kerültek. Az viszont sokadik olvasás után sem derül ki, hogy mi lehetett az átfogó koncepció, amikor ugyanúgy egy-egy millió forintot kapott a fesztiválpiacon abszolút keresettnek számító Ivan and the Parazol vagy a Bohemian Betyars, mint mondjuk Bársony Bálint a "Hangutazók – Indulj el! című lemezének binaurális újrakiadására" vagy a Neo zenekar az új albumának hangfelvételére úgy, hogy az internet szerint a zenekar 10 éve nem hozott ki semmi új zenét, és csak elvétve lépnek fel, ha egyáltalán.
Ismerős arcok tűnnek fel a nyertesek között
Különösen érdekes Galambos Nándor esete. Galambos nemrég lett a Könnyűzene Kollégiumának a tagja, bár erről az NKA igyekezett hallgatni. Ebben közrejátszhat az is, hogy az Ismerős Arcok a NER-holdudvar egyik kedvenc zenekarává nőtte ki magát az elmúlt években, Kásler Miklós emberierőforrás-miniszer – aki alá az NKA is tartozik – 2020 szeptemberében például 20 millió forintot adott saját hatáskörből (tehát pályáztatás nélkül) a zenekarnak, hogy klipeket készítsenek. Ráadásul az Ismerős Arcok nemrég – szintén Káslertől – megkapta a Máté Péter-díjat, amely az illetményalap háromszorosa, nyugdíj-hozzájárulással is jár, illetve ezután a díjazottat kiváló vagy érdemes művész díjra is fel lehet terjeszteni.
Ezt a díjat több NKA-tag is megkapta az elmúlt években, mint Dósa Richárd, azaz Ricsi Pí az Animals Cannibalsből, vagy Póka Egon, aki most kollégiumi tag. Hogy mennyire a tagság számít és az ismeretség számít, jól mutatja, hogy amíg az Animal Cannibalsből csak az a tag lett Máté Péter-díjas, aki az NKA-nak dolgozott, addig az Ismerős Arcok minden tagja megkapta a havi pénzbeli juttatással járó díjat.
Az Ismerős Arcokkal való kormányzati kivételezés egyébként jól illeszkedik a Fidesz kultúrharcába, amely egy ideje betört a kulturális támogatások elosztásába is. Olyannyira, hogy két éve Kásler egy szkinhedzenekar koncertjét támogatta állami pénzzel Erdélyben.
Az Ismerős Arcok most majdnem 2 millió forintot nyert két külön pályázatra, bár technikailag a pénzt nem a zenekar kapja direktben, hanem egyik esetben egy esztergomi koncertszervező, a másik esetben pedig a GrundRecords nevű kiadó. Utóbbi honlapján az Ismerős Arcok a kiemelt zenekarok között szerepel, és a kiadó csak ezen a pályázaton összesen hétszer nyert pénzt:
800 ezer forintot a Sakk Matt zenekar archív koncertfelvételének kiadására LP-n,
950 ezret az Omega Égi jel című lemezének újrakiadására dupla LP-n,
950 ezret Hobo Hé, magyar Joe! című albumának kiadására dupla LP-n,
550 ezret a Pokolgép Metálbomba című albumának újrakiadására LP-n,
950 ezret az Ismerős Arcok már említett dupla lemezére,
950 ezret az Omega Testamentum című lemezének kiadására dupla LP-n, illetve
800 ezret a P.Mobil És? című albumának kiadására LP-n bónuszfelvétellel.
Ahogy a felsorolásból látszik, a kiadó több mint 6 millió forint támogatást kapott arra, hogy többek között már korábban felvett lemezeket adjanak ki újra, illetve olyan zenekarok albumjaira, akik évtizedek óta a pályán vannak.
Ismerős arcok raktárkoncertje 2020 szeptemberében – Fotó: Raktárkoncertek
Nem minden összeférhetetlenséggel volt gondjuk
Az is érdekes, hogy például Póka Egon közvetlen környezetéből is kerültek ki nyertesek. Egymillió forintot kapott például Tornóczky Ferenc id. Tornóczky Ferenc emlékének állított könnyűzenei hangfelvételek elkészítésére és az album terjesztésének elősegítésére. Az ifjabb és az idősebb Tornóczky is a Póka által vezetett Kőbányai Zenei Stúdió oktatója, a fiatalabbik tanszékvezető. Szintén egymillió forintot kapott Szakadáti Mátyás, hogy elkészítse a Mattset zenekar harmadik nagylemezét és az utómunkát.
Hiába jelezték több helyen az összeférhetetlenséget, itt ez elmaradt, pedig Szakadáti nem mellesleg Póka Egon veje.
A pályázatokat elbírálók közül szintén nem jelölték összeférhetetlenséggel a "Solaris együttes Colossus munkacímmel tervezett új zeneanyagának hangfelvételeire" adott 1 millió forintot, pedig a Wikipédia-oldala szerint Kisszabó Gábor 1995 óta a zenekar basszusgitárosa.
Két pályázattal nyert fél-fél millió forintot Szűcs Gábor is, vagyis Little G blueszenész, akinek életéről Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) vezetője tervezett annak idején könyvet írni, illetve Szűcs részt vett a meglehetősen egyoldalúan lebonyolított klubtámogatási pénzek megítélésében is az NKA részéről. Little G két kislemez elkészítésére kapott 1 millió forintot. Nem ő az egyetlen, aki az említett klubtámogatásos ügyben részt vett, és most pénzt kapott az NKA-tól is. Az Emberi Erőforrások Minisztérium (Emmi) Előadó-művészeti Főosztályának vezetője, Ragány Misa szintén egymillió forint közpénzt kapott A világ! című album hangfelvételének elkészítésére.
A kormánnyal egyre szorosabb kapcsolatot ápoló Nagy Feró sem maradt ki a szórásból, a Beatrice 1 millió forintot kapott arra, hogy koncertezhessen, és további 800 ezret lemezmegjelenésre. Két nyertes pályázaton keresztül 1,6 millió forint jutott az Anna and the Barbies zenekarnak is (turnéra és dalfelvételre), amelynek menedzsere a Demeter Szilárdék által indított PIM-magazin egyik műsorvezetője volt az induláskor.
Nagy Feró, akit 75. születésnapja alkalmából köszöntöttek a Petőfi Rádió stúdiójában 2021. január 14-én, mellette fia és menedzsere – Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Utolsó pénzosztás a távozás előtt
Egyáltalán nem véletlen, hogy ennyire furcsán alakult a pénzosztás, hiszen ebben az összetételben a kollégiumi tagok már nem fognak pályázati pénzekről dönteni. A mostani döntésekben részt vevő tagok közül egyedül Galambos Nándor marad a Könnyűzene Kollégiumának a tagja, a többieket februárban leváltják. Ez alapján nem nehéz arra következtetni, hogy a többiek amolyan utolsó lehetőségként még kiszórták a saját érdekeltségeiknek és ismerőseiknek a maradék pályázati pénzt, mielőtt át kell adniuk a helyüket másnak. Az említett kollégium tagokat az alábbi személyek váltják a jövőben:
Bíró Zsolt (DRED) zeneszerző, szövegíró, DJ, producer, a Dred&Doris együttes vezetője;
Maróthy Zoltán zenész, zenetanár, az MZTSZ Kőbányai Zenei Stúdió szakmai igazgatóhelyettese (kinevezése 2021. február 15-től hatályos);
Gayer Ferenc Máté Péter-díjas jazz nagybőgőművész, a Budapest Ragtime Band zenekarvezetője, az MMA nem akadémikus tagja;
Brandenburg Máté zeneszerző, producer, az Anima Soni zenekar alapítója;
Muraközy Péter rendezvényszervező, Veszprém – Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa projekt operatív vezetője, a Veszprémi Utcazene Fesztivál főszervezője, a VOLT és a Strand fesztivál programigazgatója és a Balaton Sound társalapítója, a Veszprémi Expresszó és a Budapesti Akvárium Klub társtulajdonosa;
és marad a már említett Galambos Nándor Máté Péter-díjas zenész, zeneszerző, az Ismerős Arcok alapító-vezetője.
Brandenburgot, Galambost és Muraközyt miniszeri hatáskörben nevezték ki. Muraközy szintén benne volt a klubtámogatásokat elbíráló bizottságban, és megszavazta többek között, hogy az az Akvárium Klub és Expresszó is támogatásban részesüljön, amelyeknek ő tulajdonosa vagy társtulajdonosa.
uraközy Péter, az Akvárium Klub programszervezője. 2012. február 10-én – Fotó: Mohai Balázs / MTI
Az NKA környékén egyébként új időszámítás kezdődhet, hiszen Lőrinczy Györgyöt a korábbi fideszes 3. kerületi polgármester, Bús Balázs váltja az NKA alelnöki posztján. A váltás azért lesz érdekes, mert ugyan Lőrinczy áprilisig az NKA kötelékében marad tanácsadóként, de a szervezetre belülről rálátó forrásaink szerint
éppen Lőrinczy volt az, aki a nagy szélsőjobboldali kultúrharcban igyekezett valamiféle egészséges egyensúlyt találni a Kásler- vagy éppen Szakács Árpád-féle mélymagyar, nemzeti rocker vonal és a ténylegesen támogatásra érdemes magyar zenészek között.
Nem véletlen, hogy az Ismerős Arcok vagy a Romantikus Erőszak szkinhedzenekar is egyenesen Káslertől kapott milliós támogatásokat az elmúlt években, nem pedig hivatalos kollégiumi pályázatokon keresztül. | [
"Tűzkerék Alapítvány",
"StudioArt Egyesület",
"Nemzeti Kulturális Alap"
] | [
"Anima Soni",
"MZTSZ Kőbányai Zenei Stúdió",
"Petőfi Irodalmi Múzeum",
"Emberi Erőforrások Minisztérium",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Romantikus Erőszak",
"Előadó-művészeti Főosztálya",
"Petőfi Rádió",
"Animals Cannibals",
"Kőbányai Zenei Stúdió",
"Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem",
"Ivan and the Parazol",
"Veszprémi Expresszó",
"Ismerős Arcok",
"Animal Cannibals",
"Bohemian Betyars",
"Akvárium Klub",
"Könnyűzene Kollégiuma",
"Budapest Ragtime Band",
"StudioArt Ensemble",
"Első Emelet",
"Budapesti Akvárium Klub",
"Anna and the Barbies",
"Solaris együttes"
] |
Fel kell készülnünk a mínusz 10 fokra is
A Zichyújfaluba vezető út viszont hamarosan szélesebb lesz a mostaninál, felmarják és újraaszfaltozzák a kikátyúsodott pályát, könnyebb lesz elérni a Bikavölgyi úton lévő L. Simon Borházat, amely minden környékbeli bedekkerben szerepel, a politikus nevével minden térképen és útbaigazító táblán találkozni lehet. A helyiek az államtitkárt nem szőlősgazdaként vagy oligarchaként emlegetik. Ő az atyaúristen, akinek lesik minden mozdulatát. Az év elején számoltunk be arról, hogy L. Simon László felesége közel 300 millió forintért vásárolt árverésen meghirdetett állami földeket a Velencei-tó északi és déli partján.
Pénteken is dolgoztak a munkások az Agárd és Zichyújfalu közötti úton
A velencei-tavi beruházások nagyságrendje eléri a tízmilliárd forintot, jutott belőle a kicsiny falvaknak is, Nadapon például járda épült 16 millió forintért, a csúcs mégis az a biciklitároló az agárdi Gárdonyi-emlékház mellett, amelyet a Darányi Ignác Terv keretén belül "az Európai Unió és Magyarország kormánya segített" felrántani 4 253 447 forintból. A hatszor három méteres, fából készült tároló anyagköltségét – ezer cseréppel számolva – maximum 300 ezer forintra taksáltuk, egy helyi ács pedig azt mondta,
a nyolc cölöpre telepített építményt egy nap alatt el tudná készíteni.
Az L. Simon Borházhoz vezető úton lévő biciklitároló valószínűleg Magyarország legdrágább ilyen jellegű építménye.
L. Simon László kerékpárral érkezett a velencei Fidesz-frakcióülésre
Kovács Tamás / MTI
Az L. Simon Borászat – ahol pénteken 500 forintért vettük a zöld veltelini literét, és 80 forintot adtunk a műanyag palackért – évekkel ezelőtt még Simon és Simon Borászatként szerepelt a feliratokon. A Fidesz hatalmi gépezetébe és a Fejér megyei földügyekbe jól belesimuló államtitkár az édesapja 1999-ben bekövetkezett halála után vette át az irányítást a borbirtok fölött. A Bikavölgyi úti mediterrán stílusú borászatot és panziót a téeszelnök apa alapozta meg, a környékbeli földtulajdonosokkal L. Simonnak is kiváló a kapcsolata, semmi sem történik anélkül, hogy a volt téeszes főnökök ne tudnának róla.
A cikkíró L. Simonnak az útfelújításon túl is sok terve van. A kápolnásnyéki kastélyban inkubátorház lesz, a tóparti kikötőkben – 791 millió forintért – felszámolják a "retrohangulatot", a Bence-hegy tetejére kilátót építenek, evezőspálya is létesül. "Van tehát terv – írta az államtitkár –, de nem ülhetünk a babérjainkon, a jövőben a helyi, térségi termelőüzemek, agrárgazdaságok erősítésére, új munkahelyek teremtésére is nagyobb figyelmet kell fordítanunk."
A Tank
L. Simon László negyvennégy éves. József Attila-díjas író, költő, szerkesztő, vállalkozó és nem mellesleg politikus, aki baráti viszonyt ápol Orbán Viktor miniszterelnökkel. Már az első Orbán-kormány alatt Hámori József kulturális miniszter tanácsadó testületének tagja volt. 2006-tól politizál aktívan, a Fidesz színeiben került be a Fejér Megyei Közgyűlésbe, ahol az oktatási és kulturális bizottságot vezette. 2010-ben vált országosan ismert politikussá: Fejér megyei egyéni körzetben nyert parlamenti mandátumot, majd a kulturális és sajtóbizottság élére került, ahol megpróbálta ellensúlyozni a Fideszben sokak által tehetetlennek tartott Szőcs Géza államtitkárt.
Előbb kinevezték a Nemzeti Kulturális Alap elnökének, majd Szőcs Géza bukása után Balog Zoltán humánminiszter az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkárává emelte. Ekkorra politikustársai számára is nyilvánvalóvá vált, hogy L. Simon rászolgált gúnynevére, a Tankra: egy olyan törvénymódosító javaslatot nyújtott be, amely a korábbi összeférhetetlenségi szabályt felülírva lehetővé tette a kormánytagok számára, hogy bekerüljenek a kulturális alap vezetőségébe. A törvénymódosítás után ő lett az NKA alelnöke. A 2014-es választás után még feljebb került, a Miniszterelnökségen Lázár János helyettese lett. Az ő nevéhez fűződik a reklámadóról szóló törvény, amely leginkább az RTL Klub ellehetetlenítését szolgálta.
Az L. Simon borászat és panzió bejárata
L. Simon egyébként épp az RTL Klub kamerája előtt lepleződött le, hogy fogalma sincs arról, hogy mi van az általa benyújtott törvényjavaslatban. Szintén az RTL Klub buktatta le egy hazugsággal: amikor a kereskedelmi tévé a családi cége rákellenesként reklámozott barackmagjáról kérdezte, akkor az államtitkár a kamera előtt azt állította, hogy a Simon és Simon Kft. nem az övé, hanem a feleségéé. Ezt azonban a saját vagyonnyilatkozata is cáfolta. L. Simon kétségkívül hazudott, és emiatt Lázár János miniszterelnökségi miniszter nyomására meg kellett válnia a cégtől.
L. Simon ugyan a feleségére íratta a vállalkozást, de a miniszterhelyettesi pozíciót már nem tudta megtartani, jelenleg a kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkár. L. Simon mesterkedéseire a Hóman-szobor ügyében is fény derült. Fülöp Gyula korábbi múzeumigazgató, egy fehérvári alapítvány vezetője a Népszabadságnak mondta el, hogy nem egy civil szervezet, hanem a kormány képviselője, L. Simon László kezdeményezte, hogy Székesfehérváron szobrot állítsanak a Horthy-korszak antiszemita politikusának, Hóman Bálintnak. A szobor felavatásától a kormány és a székesfehérvári önkormányzat a széles körű hazai és nemzetközi tiltakozás miatt állt el. | [
"Simon és Simon Kft."
] | [
"RTL Klub",
"Európai Unió",
"L. Simon",
"Simon Borászat",
"L. Simon Borászat",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Fejér Megyei Közgyűlés",
"Nemzeti Kulturális Alap"
] |
Most derült ki az is, hogy az óriási bizniszből mennyit is profitálhattak a közvetítők.
Demeter Márta, az MSZP-ből kivált független képviselő írásbeli kérdésére válaszként tette közzé az NGM azt, hogy mennyi pénz jutott az államnak a letelepedésikötvény-bizniszből, azaz tulajdonképpen mekkora hitelt vett fel, hiszen a kötvényeket lejáratkor vissza kell vásárolnia.
Az NGM nevében Tállai András államtitkár által írt válaszból az derült ki, hogy a program 2013-as indulása óta 2016-ig a letelepedési kötvényeket forgalmazó közvetítő cégek közel 1,2 milliárd eurót utaltak át az államnak, ez forintra átszámítva mintegy 360 milliárdnak felel meg.
A kötvénybizniszben a letelepedésért befizetett pénz ugyanis elsőként a közvetítőkhöz került, akik 300 ezer euróért kínálták megvételre azokat, holott az állam 271 ezer euróért adja át a kötvényeket az ügynököknek, akik így 29 ezer eurónyi (több mint 9 millió forintnyi) tiszta bevételre tehettek így szert. Emellett 40-50 ezer eurós ügyintézési díjat is kértek.
A Magyar Nemzet korábban arról írt, hogy a március végével megszűnt programban az offshore-hátterű közvetítőcégek mintegy 115-130 milliárd forintos bevételre tettek szert, és mivel a külföldiek csak a Rogán Antal és Habony Árpád ügyeit is intéző Kosik Ügyvédi Irodát bízhatták meg a letelepdési kötvényes ügyintézéssel, ez a cég is több milliárd forintot nyerhetett a biznisszel. A Magyar Nemzet tavaly nyári becslése szerint mintegy 5,6 milliárd forintot.
Ehhez képest Tállai most azt közölte, 2013-tól 2016-ig összesen 4700 személynek értékesítettek összesen 17 009 letelepedési kötvényt, ezekért összellenértékként pedig összesen valamivel több mint 1 milliárd 158 millió eurót fizettek ki a kötvényvásárlók. Ez az összeg magyar forintra átszámítva 358,5 milliárdot jelent, és mint a korábbi adatokból kiderült, körülbelül ennek harmadával gazdagodtak maguk a közvetítő cégek is.
Csak összehasonlításképp: a vizes vébé összköltségvetése már most mintegy 130 milliárdnál tart. | [
"Kosik Ügyvédi Iroda"
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
Nem lát semmi szokatlant Tállai András belügyminisztériumi államtitkár abban, hogy a fociklubja, az idén az élvonalba jutott Mezőkövesd 400 millió forintot kap a kormánytól. Azt mondta, eredetileg többet kért a stadion fejlesztésére, de szemernyit sem lobbizott a pénzért, viszont örült Orbán Viktor gratulációjának. Korábban ennél kisebb összegeket osztogatott a kormány a focikluboknak, és egész sportágak vannak, amelyek évekig nem kapnak ennyi pénzt az államtól.
Nagy nap lesz 2013. július 27-e a mezőkövesdi focicsapat történetében. A Mezőkövesd Zsóry SE ugyanis ekkor játssza első NB I-es mérkőzését - igaz, idegenben, az MTK ellen. Az még bizonytalan, mikor rendezik az első élvonalbeli meccset Mezőkövesden, a stadion ugyanis még nem felel meg az első osztályú szabályoknak.
A pénz most már biztosan nem jelent problémát. Csütörtökön jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy a 17 ezres borsodi kisváros focicsapata 400 millió forintos támogatást kap a kormánytól. Nem véletlenül mondta tehát magabiztosan a HírTv-nek július elején a klub elnöke, Tállai András, aki fideszes parlamenti képviselő és a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára is, hogy "a stadion is kész lesz, a csapatunk is jó lesz".
Nem volt titok, hogy a második vonalból most az első osztályba feljutott mezőkövesdi csapatnak rengeteg pénzre van szüksége ahhoz, hogy az új szezonban a saját pályáján is játszhasson. Az élvonalbeli induláshoz ugyanis a szabályok olyan követelményeket írnak elő, amelyeknek a mezőkövesdi stadion távolról sem felel meg. Ötezer fős lelátó, ebből legalább ezer ülőhely; külön bejáratú vendégszektor; ezer vendégenként tíz WC; új beléptetőrendszer; a világítás kiépítése - jelenleg mezőkövesdi pályán ezek közül egyik sincs meg.
Tállai András klubelnök a csapat honlapjának májusban a többszáz milliós beruházás finanszírozásáról azt mondta, hogy a tao-rendszerben 190 millió forinthoz jut az egyesület által alapított kft., ezt az önkormányzat 60 millió forinttal kiegészíti, és saját tárcájánál, a Belügyminisztériumnál is pályáztak támogatásra. Néhány nappal ezelőtt derült ki, hogy az államtitkár klubja nem akármilyen sikerrel járt: a kormány 400 millió forintot ad a létesítmény fejlesztésére az állami tartalékból.
Tállai András, belügyminisztériumi államtitkár és mezőkövesdi klub vezetője Forrás: MTI/Máthé Zoltán
Szemernyit sem lobbizott
"Semmi szokatlan nincs abban, ha a kormány egy kiemelkedően sikeres csapatot támogat" - mondta az Origónak Tállai András, aki nem is érti, miért érdeklődnek annyira az újságírók csütörtök óta. A fideszes államtitkár azt állítja, ő maga "szemernyit sem lobbizott" sem a miniszterelnöknél, sem más kormánytagoknál, a támogatási kérelmet a csapat nyújtotta be. Orbán Viktor és közte mindössze annyi szó esett a feljutásról, hogy a kormányfő gratulált a csapat sikeréhez.
"Utálom, hogy mindig mindenhol összefüggést sejtetnek, hogy biztos a fideszes államtitkár intézte el. Hát nem, én ennek a klubnak már akkor tagja voltam, amikor a Fidesz még nem is létezett, és már akkor - 15 éve - az elnöke, amikor még semmilyen tisztséget nem töltöttem be" - dohogott a politikus, aki egyébként 2002-től 2010-ig a polgármestere is volt Mezőkövesdnek. A támogatási igény Tállai szerint egyébként "messze magasabb" volt a kormány által megítélt 400 millió forintnál, de hogy pontosan mennyi, azt nem árulta el.
Tállai ugyanakkor nem lehet elégedetlen ezzel a 400 milliós összeggel sem, a kormány ugyanis általában azért kevesebb pénzzel támogatja a csapatokat. Tavaly például három nagy múltú futballklub kapott közvetlen támogatást az Emberi Erőforrások Minisztériumától - derült ki Doncsev András államtitkár egy írásbeli kérdésre adott májusi válaszából. Az FTC, az MTK és a Vasas is 100-100 millió forintot kapott a stadionok fejlesztésére és működtetésére. Igaz, a Fradinak és a Debrecennek közben új stadionja is épül, melyekre összesen több mint 22 milliárd forintot költ majd a állam.
A 400 millió forint kivételesen magas összeg egy magyar futballklub életében, a Napi Gazdaság összessítése szerint ugyanis tavaly mindössze négy élvonalbeli csapatnál (Videoton, DVSC, FTC, Győri ETO) gazdálkodtak ennél magasabb összegből. A most az Európa Ligában továbbjutott Budapest Honvédnak is ennél kevesebb, 376 millió forint volt tavaly a teljes árbevétele.
"De más egyesületek nem jutottak fel az NB I-be" - reagált Tállai András arra felvetésre, hogy a Mezőkövesd nagyobb támogatást kapott, mint más egyesületek korábban. A támogatást Tállai szerint ugyanis a feljebb lépéshez szükséges fejlesztésekre, nem pedig a sportklub működésére kérték, illetve kapták meg a kormánytól. (A másik élvonalba feljutott csapat, az Orbán Viktor által alapított felcsúti Puskás Akadémia stadionja szintén épül, és a tervek szerint jövőre készül el.)
A szabadidősport egy év alatt kap ennyit
A többszáz millió forintos támogatás más sportágakban még ritkább. Mint arra a Cink.hu is felhívta a figyelmet, a nem olimpiai sportágak teljes állami támogatása 2012-ben 187 millió, 2011-ben pedig 185 millió forint volt, vagyis az elmúlt két évben sem kaptak ennyit ezek a sportágak, mint most a Mezőkövesd. A Magyar Olimpiai Bizottság 2012-es stratégiájában pedig az szerepel, hogy a szabadidősportra a kormány tavaly összesen 413 millió forintot fordított, vagyis nagyjából annyit, amelyet most a Mezkövesdnek kioszt.
Tállai az állami támogatásról azt mondta, hogy "végső soron amúgy nem is a futballklub, hanem a város lesz a haszonélvezője", mert a megvalósult létesítményeket a klub a befejezés után átadja majd az önkormányzatnak. | [
"Mezőkövesd Zsóry SE"
] | [
"Győri ETO",
"Napi Gazdaság",
"Magyar Közlöny",
"Budapest Honvéd",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Európa Liga",
"Puskás Akadémia",
"Magyar Olimpiai Bizottság"
] |
A helyreállítási alap meg nem érkezett vissza nem térítendő támogatásait a költségvetés finanszírozza elő, így például Mészáros Lőrinc érdekeltsége is milliárdos előleget kapott. Eddig 160 milliárd forintot fizettek ki előre, miközben a pályázatokra még egyetlen fillért sem utalt Brüsszel.
Miközben már legalább egy éve alkudozik az Orbán-kormány az Európai Bizottsággal a helyreállítási alap pénzeiről, a Magyarországnak e forrásból járó – ám egyelőre ki nem fizetett – vissza nem térítendő támogatás csaknem negyedét már előre kiosztotta papíron a kabinet.
Az Európai Unió által létrehozott, a koronavírus negatív gazdasági hatásait ellensúlyozó úgynevezett Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz, vagyis a helyreállítási alapból körülbelül 6000 milliárd forint járna Magyarországnak. Ebből az összegből nagyjából 2300 milliárd forint a vissza nem térítendő támogatás, és hozzávetőlegesen 3700 milliárd forint pedig kedvezményes hitel. A pénzt jogállamisági problémák – elsősorban a korrupció – miatt tartja vissza az unió, így Magyarország az egyetlen tagország, amelynek terveit nem fogadta el Brüsszel.
Kapcsolódó Egyre keményebb meccset kell vívniuk Orbánéknak az uniós pénzekért Három ügyben tárgyal a magyar kormány és az Európai Bizottság. Az egyikben szinte biztosan összejön a megállapodás az év végéig, a másik kettő jóval nehezebbnek tűnik.
Noha egyetlen forint sem érkezik az EU-ból, a kormányzati pályázati portál adatai szerint már 192 pályázat nyert vissza nem térítendő támogatást az időközben meghirdetett helyreállítási alap forrásaiból, amit brüsszeli pénz híján egyelőre a magyar költségvetés finanszíroz elő.
A palyazat.gov.hu kormányzati oldalon elérhető adatok alapján
a Magyarországnak elvileg járó 2300 milliárd forintból 527 milliárdnak már megvan a nyertese, függetlenül attól, hogy egy fillér sem érkezett az unióból. Utóbbi összegből összesítésünk szerint már előleg formájában 159 milliárd forintot ki is fizetett a magyar költségvetés.
A nyertes pályázatok alig több mint harmada esetében történt előleg kifizetés, összesen 68 pályázatra utaltak ki támogatást. Ezek közül a legjelentősebb pályázat a Klebelsberg Központé, amely 158 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást nyert el, amelyből csaknem 15 milliárdot már ki is fizettek. A Klebelsberg Központ a "Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára" program megvalósítására kapja a pénzt, amelynek keretében felmenő rendszerben összesen 560 ezer tanuló kap személyes használatra notebookokat. Ezek azok a számítógépek, amelyeket már az áprilisi országgyűlési választás kampányában osztottak az iskolákban a Fidesz képviselő-jelöltjei, és ami miatt választási bizottságok el is marasztaltak több kormánypárti politikust is.
A második legjelentősebb előleget a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Alapítvány kapta meg, amelynek teljes pályázati támogatását előre kifizették. A szervezet "Közösségi megújuló energiatermelés és felhasználás" címén nyert el több mint 10 milliárd forintot – hazai hozzájárulással 12 milliárdot – amit teljes egészben ki is fizetett az állam.
Szintén csaknem 10 milliárdot kapott előre a meg nem érkezett európai uniós forrásból a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, amely "Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium létrehozása és komplex fejlesztése" címén 9,5 milliárd forintot nyert el és kapott meg, amiből 8,8 milliárdot Brüsszel finanszírozna.
Nem maradt ki a pénzosztásból Orbán Viktor kormányfő barátja, Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos vállalkozó érdekeltsége sem. Az Opus Titász Áramhálózati Zrt. éppen csak lemaradt a képzeletbeli dobogóról, a társaság 13 milliárd forintot nyert el "Rugalmas és biztonságos villamosenergia-hálózat biztosítása az időjárásfüggő megújuló energiaforrások integrálása érdekében" című pályázatával, amiből csaknem 8 milliárd forintot ki is fizetett előre a magyar állam.
Érdekesség, hogy pályázatok több mint fele bölcsőde- vagy óvodaépítésre, fejlesztésre irányul, ám ezek közül csak elvétve kapott néhány előleget pályázata megvalósításához. Igaz, ennél érdekesebb, hogy úgy indították el a pályázatokat, hogy nincs megállapodás a támogatásról az európai unióval.
Az is látható, hogy az előleg kifizetések júliusban és augusztusban is zajlottak, miközben a magyar kormány csak az utolsó pillanatban küldte el válaszlevelét a Bizottságnak a költségvetési kondicionalitási eljárásban. Az Európai Bizottság augusztus 22-éig adott határidőt arra, hogy a kabinet feleljen a legutóbbi bizottsági levélre, amelyben a jogállami mechanizmussal kapcsolatos korábbi kritikákra adott magyar válaszra reagáltak. Ezek alapján pedig meglehetősen távolinak tűnik, hogy megérkezzenek a helyreállítási alap pénzei.
Igaz, Navracsics Tibor, az uniós pénzek hazahozataláért és a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter az elmúlt hónapban többször is magabiztosan nyilatkozott arról, hogy szerinte még idén – az ősz második felében – lehet megállapodás az unióval. Azonban még ez előtt várhatóan sok dolga lesz a kormánynak, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy kormányinfón azt mondta, tíz felett lesz azoknak a törvényeknek a száma, amit várhatóan módosítani kell majd a megállapodás érdekében az őszi parlamenti ülésszakban, ugyanakkor azt nem árulta el, melyek ezek.
Mivel az sem világos, hogy pontosan milyen költségvetési soron szerepelnek azok az összegek, amelyekből a helyreállítási alapot finanszírozzák elő, illetve az sem, hogy megállapodás híján meddig tarthatók a kifizetések, megkerestük kérdéseinkkel Navracsics Tibort. Bár a miniszter kérdéseink elküldése után az ATV-nek és a Népszavának is nyilatkozott, megkeresésünket válasz nélkül hagyta. | [
"Opus Titász Áramhálózati Zrt.",
"Klebelsberg Központ"
] | [
"Európai Bizottság",
"Magyar Máltai Szeretetszolgálat Alapítvány",
"Európai Unió",
"Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet"
] |
A kormány 2013-ban 4,98 milliárd forintos támogatási szerződést kötött az Evangélikus Egyházzal, hogy 2017 őszére megújulhasson a budapesti és győri Insula Lutherana. Győrben a felújításokat a WHB végzi, eddig 700 millióval drágábban az evangélikusok által becsült összegnél.
A kormány 2013. október 31-én kötött megállapodást a Magyarországi Evangélikus Egyházzal arról, hogy az állam 4,98 milliárd forintot ad az Insula Lutherána épületeinek felújítására, hogy azok 2017 októberére, a reformáció 500. évfordulójára megújulhassanak.
A budapesti Insula Lutherana (“Evangélikus Sziget") rekonstrukciójára 300 millió forint állami támogatás jutott, ebből készültek a Deák téri épület feliratos spalettái.
A kormány a fennmaradó 4,68 milliárd forintot a győri Insula Lutherana felújítására adta az evangélikus egyháznak. A hajó alakú épületegyüttes renoválása összesen 9 részből áll: a templom, a konvent, az iskola, a szeretetház és két lakóépület felújítása, továbbá a szeretetház bővítése, valamint új óvoda és új tornaterem építése.
A kép kattintásra nagyobb:
A Győri Evangélikus Egyházközség (GYEE) a munkálatokra 2015. március 25-én gyorsított meghívásos közbeszerzést írt ki, a tenderen az Épkar Zrt. és a West Hungária Bau (WHB) Kft. indult. A 2015 júliusában közzétett eredményhirdetés szerint a megbízást a WHB kapta.
A West Hungária Bau Kft. az egyik olyan Fidesz-közelinek tartott építőipari vállalkozás, amely 2010 óta egymás után kapja a milliárdos állami megbízásokat. Ez a cég építi például a lovardát a Budai Várba és a Kerepesi útra, de a Zsolnay-botrány kapcsán is felmerült a neve. A cég tulajdonosa Paár Attila, aki 2015-ben megvette a miniszterelnök vejétől, Tiborcz Istvántól a Green Investments & Solutions Kft.-t, amelyen keresztül Tiborcz a közbeszerzésekkel vastagon ellátott Elios Zrt. tulajdonosa volt.
A tájékoztató dokumentum szerint a GYEE előzetesen nettó 3,39 milliárd forintra becsülte a keretmegállapodás értékét, ám a szerződés végleges értékét nem tüntették fel. Ezt azzal magyarázták, hogy a pályázóknak most csak egységárakra kellett ajánlatot tenniük, és a nyertes ajánlattevő majd a későbbi konzultációk során mond konkrét árat az egyes projektekre.
2015. november 22-én tette le a győri Insulana Lutherana alapkövét Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára, és Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője.
A kivitelezésre kiírt első közbeszerzésen már két hónappal korábban, 2015. szeptember végén eredmény született. Az új óvoda költségét a GYEE nettó 233,4 millió forintra becsülte, de a WHB ennél jóval drágábban, 349,7 millióért építette meg a tavaly nyáron átadott épületet.
Szinte minden részprojekt többe kerül annál, amennyire a GYEE tervezte, a WHB ugyanis csak egy esetben vállalta a becsült összegnél olcsóbban a munkát.
Táblázatunk időrendi sorrendben mutatja a költségnövekedéseket:
Tárgy Becsérték (nettó Ft) Összeg (nettó Ft) Eltérés (nettó Ft) óvodaépítés 233 402 034 349 705 606 116 303 572 Rát M. tér 2. felújítása 230 000 000 256 585 787 26 585 787 Öregtemplom felújítása 192 000 000 248 954 406 56 954 406 Kossuth u. 16. felújítása 168 000 000 199 284 337 31 284 337 Rát M. tér 2. felújítása / módosítás 0 6 482 750 6 482 750 iskolafelújítás 389 000 000 303 859 326 -85 140 674 Kossuth u. 16. felújítása / módosítás 0 9 798 716 9 798 716 tornaterem építése 908 000 000 1 063 550 144 155 550 144 Konvent felújítása 251 191 446 641 976 474 390 785 028 Összesen: 2 371 593 480 3 080 197 546 708 604 066
A Rát Mihály tér 2. alatti épület felújítását a GYEE által előzetesen saccolt összegnél 26,5 millió forinttal többért, nettó 256,5 millióért vállalta el a WHB 2015 decemberében, majd 2016 júniusában ehhez pótmunkákra hivatkozva hozzácsaptak még 6,5 millió forintot.
Az Öregtemplom felújítását a WHB nettó 248,9 millió forintért vállalta, vagyis 56,9 millióval drágábban a GYEE által becsült értéknél.
A Kossuth utca 16. szám alatti lakóépület felújítását az előzetesen tervezett 168 millió forint helyett 199,2 millióért vállalta el a WHB tavaly áprilisban, majd augusztusban pótmunkák miatt megtoldották az összeget még 9,7 millióval.
Az iskolafelújítás az egyetlen kivétel: azt a GYEE által becsült összegnél olcsóbban, 389 millió forint helyett 303,8 millióért végzi a WHB. Az új tornaterem épületét azonban a GYEE számításainál 155,5 millióval drágábban, 908 millió forint helyett bő 1 milliárdért építi a cég.
A legnagyobb eltérés a Konventtel kapcsolatos beruházásnál van: a felújítást a GYEE 251 millió forintra becsülte, ám a WHB az összeg két és félszereséért, 641,9 millióért végzi el.
Az összesített adatokból az látszik, hogy az eddigi munkálatokat a Győri Evangélikus Egyházközség 2,37 milliárd forintra becsülte, de ennél már most 700 millióval drágábban, bő 3 milliárd forint értékben szerződtek a WHB-val.
Ráadásul ebben az összegben a közbeszerzési tájékoztatók alapján még nincs benne a Szeretház felújításának és bővítésének költsége, ami jelenleg még nem ismert. A 2015 júliusában közzétett dokumentum szerint a GYEE a Szeretházzal együtt, összesen tervezett 3,39 milliárd forintot költeni az Insula Lutherana építési munkálataira. Ez abban az esetben sikerülhet még, ha a Szeretház renoválását megoldja 300 millióból a WHB.
A munkálatok gőzerővel zajlanak, hogy elkészüljön minden őszre, a reformáció ötszázadik évfordulójára. Az iskolafelújítás jól halad, csak némi kihívást okoz a 800 gyereknek és a tantestületnek. Február elején a tavaly átadott óvoda egyik fala beszakadt a tornacsarnok építése közben, de más problémáról nem számolt be a helyi sajtó.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"West Hungária Bau Kft.",
"Magyarországi Evangélikus Egyház"
] | [
"Insula Lutherana",
"Green Investments & Solutions Kft.",
"West Hungária Bau (WHB) Kft.",
"Épkar Zrt.",
"Elios Zrt.",
"Győri Evangélikus Egyházközség",
"Insulana Lutherana",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
Újabb ismert építőipari társaság közbeszerzésekből való hároméves kitiltását hagyta jóvá a Közbeszerzési Döntőbizottság. A jogi testület a határozatát éppen egy nappal azt megelőzően hozta meg, hogy napvilágot látott: a bíróság felfüggesztette a Közgép közbeszerzésekből történő kitiltásának végrehajtását.
Ezúttal a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. zárta ki hamis adatszolgáltatás miatt az általa kiírt közbeszerzésből (és ezáltal három évre a többiből is) a tenderen a legolcsóbb árajánlatot tevő Pentavia Kft.-t. A pályázatkiíró döntése július végén született, de a Pentavia megtámadta azt a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, amely szeptember 17-i határozatában hagyta helyben a hamis adatszolgáltatást megállapító és kizáró pályázatkiírói döntést.
A közbeszerzést az M0-s autóút vízelvezetése miatt szükséges törökbálinti vízrendezési beavatkozások kivitelezésére írta ki a NIF 2015 áprilisában. A munka becsült nettó értéke 200 millió forint volt. A NIF előírta a pályázatban azt is, hogy a jelentkezőknek milyen szakembereket kell felmutatniuk, és azoknak mekkora szakmai gyakorlatuk legyen.
Az ajánlatokat május 8-án bontották. Ekkor derült ki, hogy a nyolc jelentkező közül a legolcsóbban, 90 millió forintért a Pentavia végezné el a munkát. A második legolcsóbb, a Colas Hungaria Zrt. 99 millióval, mindenki más százmillió feletti összeget jelölt meg. A legdrágább A-Híd Zrt. kétszer annyiért dolgozna, mint a Pentavia, vagyis 180 millióért. A nyertesnek látszó cég azonban korán örült, ugyanis a NIF kizárta a pályázatból, arra hivatkozva, hogy hamis adatot szolgáltatott az egyik megjelölt szakemberének referenciáiról.
B. K. korábban a Közgépnél dolgozott soproni beruházásokon építésvezetői, valamint az M4-es autópálya kivitelezésén projektvezető-helyettesi, felelős műszaki vezetői beosztásokban 2007 és 2012 között, erről szóltak a benyújtott referenciái.
A NIF azonban megkereste Sopron polgármesteri hivatalát, az onnan kapott adatok alapján pedig arra jutott, hogy a Pentavia hamis adatokat szolgáltatott B. K. szakmai előéletéről, és ezért a közbeszerzési törvény alapján kizárta a pályázatból, ami egyben azt is jelentette, hogy három évig nem indulhat.
A Pentavia természetesen megtámadta a döntést, hiszen azzal lényegében elesik azoktól az állami munkáktól, amelyekből szépen profitált az elmúlt években. A Közbeszerzési Döntőbizottsághoz benyújtott beadványában egyebek között az írja, hogy az ajánlattevő célzott információkérései nem vezethetnek az ajánlattevők közbeszerzési piacról való hosszú távú kizárásához anélkül, hogy ajánlatuk érvényességét, illetve alkalmasságukat a közbeszerzési eljárás során bizonyíthatnák.
A Pentavia szerint a NIF az információkat kifejezetten azzal a céllal kérte, hogy őt kizárja az adott pályázatból, továbbá ezzel három évre az összes közbeszerzésből. A Pentavia benyújtotta azokat a dokumentumokat is, amely azt voltak hivatottak igazolni, hogy B. K. valójában megfelel a pályázat előírásainak.
A döntőbizottság azonban a napokban hozott határozatában megállapította, hogy a NIF megalapozottan zárta ki a Pentaviát hamis adatszolgáltatásokra hivatkozva. A döntőbizottság szerint a Pentavia nem valós alkalmassági adatok közlésével akart olyan helyzetbe kerülni, hogy az ő ajánlata megfeleljen a felhívásban elvárt feltételeknek. Ez a magatartás pedig önmagában sérti a verseny tisztaságát és az esélyegyenlőséget. A határozattal lényegében jogi pecsét került a Pentavia közbeszerzésekből történő hároméves kizárására.
A Pentavia tízmilliárdos nagyságrendű, stabilan milliárdos profitú építőipari céggé nőtte ki magát az elmúlt években. Részt vett a miskolci villamoshálózat fejlesztésében, a budapesti 1-es villamos vonalának felújításában, Sopron központjának megújításában, győri közműépítésekben, számos útépítésben és felújításban Nyugat-Magyarországon. Jelentős környezetvédelmi kármentesítési megbízásokat is végzett, például a Sármellék–Zalavár volt szovjet katonai repülőtéren, a simontornyai bőrgyár területén, valamint részt vett a kolontári vörösiszap-katasztrófa kárelhárításában is.
A Pentavia tavaly remek évet zárt, hiszen az előző évi 8,8 milliárdról 11,3 milliárdra nőtt az árbevétele. Ebből az építőipari cégek körében vágyálomnak számító több mint tízszázalékos árbevételarányos nyereséget, 1,4 milliárd forintos adózás előtti eredményt ért el. A milliárdos profit az előző években is megvolt, 2013-ban 1,1 milliárdot tett ki. Az adózótt nyereséget az elmúlt két évben a tulajdonos teljesen kifizette osztalékként. Ez a pénz a cégkivonatban szereplő adatok szerint Nagy Zoltán t gazdagította. Ő évekig a Közgép vezetője és igazgatósági tagja volt, mielőtt a Pentavia tulajdonosa lett.
A Pentaviát 2007-ben még családi bt.-ként alapította Szőke Gábor, aki jelenleg a Közgép cégjegyzésre jogosult dolgozója. A kft.-vé alakult Pentaviát 2010-ben vásárolta meg a Green Venture Invest AG. Ez a cég azon a svájci címen volt bejegyezve, mint akkor a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt tulajdonában lévő Basis Invest GmbH. A Green Venture-től vette meg 2010-ben Nagy Zoltán. A Pentavia jelenlegi ügyvezetője Kreisz Zsolt, aki 2011-ben Szűcs Gábort váltotta a poszton. Kreiszt 2010-ben a magyar állam a GYSEV Zrt. felügyelőbizottsági tagjának delegálta, ettől a pozíciójától azonban a pentaviás kinevezésének évében, 2011-ben meg is vált.
Bisnode GYSEV Zrt. - az elmúlt évek árbevétele
Szerző: VG-összefoglaló | [
"Közgép",
"Pentavia Kft."
] | [
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.",
"Green Venture Invest AG.",
"Bisnode GYSEV Zrt.",
"Green Venture",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Basis Invest GmbH.",
"GYSEV Zrt.",
"Colas Hungaria Zrt.",
"A-Híd Zrt."
] |
A Fidesznek nem érdeke, hogy az "offshore-lovagokat" kiűzzék az országból - jelentette ki Schiffer András (LMP) országgyűlési képviselő szombati sajtótájékoztatóján a Veres Pálné Gimnázium épülete előtt az ingatlanegyüttes sorsára utalva.
Árvai Péter, az V. kerületi önkormányzat LMP-s képviselője felidézte: a 19. század végén jött létre az az intézmény, amely elsőként foglalkozott a nők középfokú oktatásával, az ingatlanegyüttes egy részében ma is iskola, a Veres Pálné Gimnázium működik. A jelenleg üresen álló részt korábban a közgazdaság-tudományi egyetem használta, de a 2000-es években kiköltözött onnan. Az ingatlanrészt 2007-ben értékesítették, de osztatlan közös tulajdon maradt. A befektető az értékesítéskor kötött használati megállapodásban - amelyben többek közt azt is rögzítették, hogy a későbbiekben megosztják az ingatlant - különböző kötelezettségeket vállalt, de Árvai szerint még állagmegóvásra sem fordított.
Az ingatlanegyüttes helyzetének rendezése érdekében készült előterjesztést pénteken már a második alkalommal vette le a napirendjéről a Fővárosi Közgyűlés. Árvai úgy véli, az ingatlanegyüttes egy részének 2007-es elidegenítése vizsgálatot igényel, mert szerinte az ügyben a hűtlen kezelés gyanúja is felvetődhet.
Schiffer András szerint a döntéshozók helyesen vették észre, hogy az épületet megvásárló befektető esetében nem egy átlátható cégről van szó, amely korábban marshall-szigeteki tulajdonú volt, majd seychelles-szigeteki és liechtensteini tulajdonosai lettek. A politikus szerint az ilyen és hasonló esetekre az lenne a megoldás, ha a kétharmados többség elfogadná pártjának azt a javaslatát, hogy offshore-cégeket ne lehessen bejegyezni Magyarországon, illetve az ilyen cégeket nem csak a közbeszerzések, hanem az uniós fejlesztési források, továbbá az állami- és önkormányzati vagyonhasznosítások környékéről is elzavarnák.
A 2011-ben műemléki védettséget kapó ingatlan ügyében tavaly nyáron készült egy telekmegosztási megállapodási előterjesztés, amely szerint két részre osztanák az ingatlanegyüttest oly módon, hogy a gimnázium területéből további 300 négyzetmétert vennének el, ami Árvai Péter szerint a gimnáziumot is ellehetetlenítené. A képviselő a közgyűlés napirendjéről ismét lekerült előterjesztéssel kapcsolatban azt mondta: elfogadhatatlan, hogy az ügyben nem egyeztettek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal, szerinte ugyanis törvény szelleme kötelezné a fővárost arra, hogy jó gazda módjára ne herdálja el ezt a kulturális örökséget. Szerinte a befektetőt ingatlancserével lehetne kiváltani, az épületben pedig egy kárpát-medencei magyar középfokú oktatási intézményt kellene létrehozni.
Schiffer András - aki elmondása szerint maga is a gimnáziumban érettségizett - az oktatási intézmény, a kulturális örökség, valamint az épület mögötti ősfás terület veszélyeztetettségére hívta fel a figyelmet. Az általa csak mutyiszagú ügyletnek nevezett 2007-es értékesítéssel kapcsolatban bírálta, hogy az akkori városvezetés nem élt elővásárlási jogával, szerinte az ügyben a Tarlós István főpolgármester által indított vizsgálatnak erre is ki kell terjednie, ahogy arra is, hogy a vevő a 2007-es használati megállapodásnak miként tett eleget.
Hozzátette: pártja követeli azt is, hogy a Belvárosban, a Veres Pálné utcában található ingatlanegyüttesről az érintettek, vagyis a kerületi önkormányzat, a gimnázium tantestülete és a szülői munkaközösség bevonásával döntsenek. | [
"Veres Pálné Gimnázium"
] | [
"Klebelsberg Intézményfenntartó Központ",
"Fővárosi Közgyűlés"
] |
Dubaji dollármilliárdos budapesti luxusszállodáján is segített az Orbán-kormány 9,6 millió forinntal azért, hogy kompenzálja a koronavírus-járvány miatt kieső bevételeit a hotelnek. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója még november 11-én beszélt arról, hogy a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban (NTAK) regisztrált szálláshelyek számára az állam megtéríti a november 8-ig beérkezett, a zárás utáni 30 napra vonatkozó bevételkiesés 80 százalékát.
Budapesti luxusszállodák is segítséget kaptak Budapesti luxusszállodák is segítséget kaptak
Az MTÜ a Kisfaludy-program támogatásait listázó dokumentumban tette közzé azokat a szálláshelyeket, amelyek az elmaradt foglalásaik után állami támogatásban részesültek. Innen derült ki, hogy a The Ritz-Carlton Budapest után az Adria Palace Kft. kapott 9,6 millió forint állami támogatást. Ennek a cégnek a tulajdonosa pedig az Al Habtoor Holding Kft.-n keresztül a dubaji Al Habtoor Group. Az Al Habtoor csoport alapítója pedig Khalaf al-Habtoor üzletember, aki többször szerepelt a Forbes a Világ 500 leggazdagabb emberének a listáján: 2011-ben 2,5 milliárd dollárra becsülték a vagyonát. Egyebek mellett arról híres az Al Habtoor csoport, hogy felépítette a világ első 7 csillagos szállodáját, a Burdzs Al Arabot. Magyarországi befektetéseiért 2016-ban megkapta a Magyar Köztársaság Tiszti Keresztje érdemrendet.
Speciel a Ritz-Carlton nem volt túl jó befektetés (2012-ben több mint 18 milliárd forintért vásárolta meg az ötcsillagos Le Meridien szállodát, majd 2015-ben átkeresztelték): az Adria-Palace Kft. ugyanis bár 4,8 milliárd forint bevételt termelt 2019-ben, de a cég stabilan veszteséges, 2019-ben 144 millió forint veszteség jött össze. Állami támogatást azonban nem ezért kapott, hanem mert az MTÜ mindenkinek utalt támogatást, aki megfelelt a feltételeknek (cserébe nem szabad elbocsátani senkit), és nem vizsgálták, hogy az adott szálloda tulajdonosa amúgy dubaji dollármilliárdos vagy sem. | [
"Adria Palace Kft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] | [
"Al Habtoor",
"Adria-Palace Kft.",
"Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ",
"Al Habtoor csoport",
"Burdzs Al Arab",
"Al Habtoor Holding Kft.",
"Le Meridien",
"The Ritz-Carlton Budapest",
"Al Habtoor Group."
] |
Összesen 6,2 milliárd forint vagyoni hátrány okozása miatt, többrendbeli hűtlen kezelés és annak kísérlete okán folyik nyomozás a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) feljelentésére az állami filmtámogatások egykori legfőbb elosztója, a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) ügyeiben.
Nem tudni, az eljárás milyen felelősségre vonással zárul, de a vizsgálatból annyi kiderül, hogy jogszabályokba ütközőnek talált támogatási gyakorlatát az MMKA az akkori, Hiller István vezette kulturális minisztérium asszisztenciája mellett folytatta. Az előző években felhalmozódott filmes adósságokra a kormány tavaly már átcsoportosított 6 milliárd forintot. A Kehi-vizsgálat nyomán annyival súlyosbodott a helyzet, hogy 3,7 milliárd forintot mint szabálytalanul felhasznált támogatást vissza kell fizetni a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak. Ezt az MMKA örökébe lépett Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt.-nek kell behajtania.
A filmes adósságok kiegyenlítésének költségeiról a HVG e heti számában olvashatnak. | [
"Magyar Mozgókép Közalapítvány"
] | [
"Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt.",
"Nemzeti Erőforrás Minisztérium",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal"
] |
A tervezettnél 600 millió forinttal drágábban végzi el a NER-es cégekből álló konzorcium a Győri Kekszgyár volt raktárépületének a felújítását. A kocka épület uniós pénzből történő, kutatási célú újraértelmezése a tudományos parknak csupán az első üteme, ugyanis egy 30 milliárdos gigaberuházás készül.
4 milliárd 49 millió forintért újítják fel a Győri Kekszgyár volt raktárépületét, ami a megálmodott tudományos és innovációs parknak csupán az első üteme – derült ki a keddi uniós közbeszerzési értesítőből.
Az ajánlatkérő a győri Széchenyi István Egyetem, az épület a tervezett Tudományos és Innovációs Park úgynevezett "Brand" épülete lesz. A megújult kocka épületben közösségi és oktatási funkciókat helyeznek el, ide kerül az egyetem új művészeti kara is.
A Győri Keksz 5 szintes raktárépületét újítják fel
A leírás szerint az ötszintes épületre még egy szintet ráépítenek, így összesen hatszintes lesz. Az épület állami tulajdonban és a Széchenyi István Egyetem vagyonkezelésében van, jelenleg használaton kívül üresen áll. 2018-ban számolt be arról a kisalföld.hu, hogy az állam megvásárolta a telket.
Az épület bruttó alapterülete több mint 3 ezer négyzetméter, a közbeszerzésről a napi.hu is beszámolt. A felújítás után a következő funkciók kapnak helyet a kockában:
az épület mellett egy földszintes kávézó-büfé funkciójú új épületrész,
a közbenső szinteken a "kreatív ipar",
egy innovációs szinten a startup jellegű tevékenységek,
két oktatási célokra használható emelet,
a legfelső szinten pedig a TIP (Területi Információs Platform), külső teraszokkal.
A nyertes feladata lesz a felújításon kívül a környezetrendezés is. A Győr Sziget nevű városrészben található telek a Töltésszer utca és a Radnóti Miklós utca találkozásánál lévő körforgalomnál található, az épület 1976-ban épült Benczik Lajos tervei alapján.
A tervezettnél 600 millió forinttal drágábban építenek a NER-es cégek
A pályázatra három ajánlat érkezett be. A nyertes ajánlattevő a biatorbágyi West Hungária Bau (WHB) Kft. és a győri Euro Generál Zrt. (W-E 2021 Konzorcium) párosa volt. Részt vett még a közbeszerzésen a budapesti Build IT Mérnökiroda Kft., és a győri FK System Építő Kft. is.
A WHB többségi tulajdonosa Tiborcz István volt üzlettársa, Paár Attila. A közbeszerzésekkel kitömött vállalkozó a Forbes 2020-as összeállítása szerint 35,7 milliárdos vagyonával az ország 41. leggazdagabb embere. Pár napja írtuk meg, hogy nettó 8,9 milliárd forintért épít a WHB Kutatási és Fejlesztési Központot és Campust Kőszegen, ott egy volt gyermekotthont újítanak fel.
Kétmilliárddal több lett, maradhat? Kőszegen épít Campust a WHB | atlatszo.hu Már márciusban megszületett a döntés, mégis csak most kötöttek szerződést a kőszegi Kutatási és Fejlesztési Központ és Campus kialakítására a nyertes kivetelezővel. A befutó West Hungária Bau a tervezettnél kétmilliárd forinttal drágábban vállalta a munkát, de még így is olcsóbb volt, mint a szintén induló Mészáros-féle ZÁÉV.
Az Opten adatai szerint a biatorbágyi székhelyű építési vállalkozás 2018-ban 50 milliárd, az azt követő évben 61,6 milliárd, 2020-ban 77 milliárd nettó árbevételt ért el. Adózott eredménye 2018-ban 7,3 milliárd, 2019-ben 4,4 milliárd, 2020-ban 11,4 milliárd forint volt. A tulajdonosok 2020-ban közel kétmilliárdos osztalékot vettek ki a cégből.
Az Euro Generál Zrt. a Mészáros család érdekeltsége. A Hvg tavaly ősszel számolt be arról, hogy a felcsúti milliárdos tőzsdei cége, az Opus Global megvált 50 százalékos részesedésétől az Euro Generál Építő és Szolgáltató Zrt.-ben, a vevő pedig Mészáros Lőrinc gyermekeinek építőipari vállalata, a Fejér B.Á.L. Zrt. lett. Az Euro Generál Zrt. Győrben sorra nyeri a közbeszerzéseket; tavaly 4,3 miliárdos forgalom mellett 329 millió forintos adózott eredményt értek el.
Vízi élménypark épül Győrben 19 milliárdért, Mészáros Lőrincék voltak az egyedüli pályázók | atlatszo.hu A tervezettnél egymilliárd forinttal drágábban épülhet meg Győrben a vízi élménypark, ami így a kezdetben saccolt árnak bőven a duplájába fog kerülni. A kivitelező a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Euro Generál Zrt. és a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. lesz, amik közösen tettek ajánlatot. Rajtuk kívül senki nem pályázott a tenderen, így nem meglepő, hogy ők nyertek.
A közbeszerzési értesítőben megtalálható a korábbi sikertelen eljárás, ahonnan kiderül, hogy korábban nem volt elég fedezet a pályázók kifizetésére. Akkor (tartalékkerettel együtt) nettó 3, 6 milliárd forint állt rendelkezésre. Ami nem volt elég az egyetlen érvényes ajánlattevő, a WE 2021 Konzorcium 4,2 milliárd forintos ajánlatára, – 591 millió forint hiányzott.
A kocka csak a kezdet, 30 milliárdos gigaberuházás készül
A projekt kapott egy külön honlapot is, ahonnan azt is meg lehet tudni, hogy a kocka újjaéledése egy nagyobb projekt első üteme, egy egész tudományos parkot akarnak létrehozni, ami nemzetközi minták alapján jön létre. A projekt honlapja szerint a céljuk egy egyetemi központú innovációs központ létrehozása, amely teret ad a spinoff és startup vállalkozásoknak, és fontos eleme a felsőoktatási tehetséggondozásnak. A park csupán 500 m-re fekszik az ország legdinamikusabban fejlődő egyetemétől és mindössze 10 percnyire a belváros szívétől.
A következő beruházási ütemekben, 2023-tól folyamatosan adják át új épületeiket, ahol irodák, laboratóriumok, szemináriumi-, konferencia- és rendezvényhelyszínek útján kínálnak majd együttműködési lehetőséget partnereiknek hosszabb vagy rövidebb időtartamú bérleti konstrukciókkal illetve eseti jellegű programok lebonyolításához.
A beruházás uniós pénzből valósul meg, 6,7 milliárd forintot kaptak. A mostani fázisban a park központi épületeként funkcionáló kocka épület kutatási célú újraértelmezése történik. A Széchenyi István Egyetem Zalaegerszegi telephelye is kapott 4 milliárd forintot. Hasonló létesítményekre másik két egyetem is kapott pénzt, a Pécsi (4 milliárd) és a Debreceni (7,4 milliárd) Tudományegyetem. Mintegy 22 milliárd forintot osztottak szét.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 2021. márciusában közölte, hogy a pécsi és a győri egyetemnek 30-30 milliárd forint támogatás jut az innovációs parkok létrehozására.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A tervezett Tudományos és Innovációs Park úgynevezett kocka épülete (forrás: sciencepark.sze.hu) | [
"Euro Generál Zrt.",
"West Hungária Bau"
] | [
"W-E 2021 Konzorcium",
"WHB) Kft.",
"Build IT Mérnökiroda Kft.",
"Széchenyi István Egyetem",
"Kutatási és Fejlesztési Központ",
"Opus Global",
"WE 2021 Konzorcium",
"Területi Információs Platform",
"Debreceni (",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium",
"Fejér B.Á.L. Zrt.",
"Győri Keksz",
"Opten Kft.",
"FK System Építő Kft.",
"Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Euro Generál Építő és Szolgáltató Zrt.",
"WHB Kutatási és Fejlesztési Központ",
") Tudományegyetem",
"Tudományos és Innovációs Park",
"Győri Kekszgyár"
] |
Felszólítást kapott a Politikatörténeti Intézet, hogy egy hónapon belül hagyja el az Alkotmány utcai épületet. A PTI ellenáll.
Ha valakinek eddig szemernyi kétségei lettek volna, most már nyilvánvaló, hogy a teljes ellehetetlenítésünket, a megsemmisítésünket akarják elérni – nyilatkozta Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója a Népszavának.
Az állam, jelesül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) képviseletében eljáró Varga István ügyvéd levélben tájékoztatta a baloldali szellemi műhelyként és kutatóközpontként működő intézményt, hogy 15 napos határidővel felmondják a használati jogról szóló megállapodást. Egyúttal arra szólította fel a PTI-t, hogy 30 napon belül "ingóságoktól kiürített állapotban" adja át az épületet. Ráadásul a levélből kiderül, hogy egy 8 millió forintos követelés miatt végrehajtási eljárás is indul.
"Esetünkben az ingóság nem csupán bútorokat jelent, hanem több mint 120 ezer könyvet, 1500 folyóméternyi iratanyagot és hatalmas mennyiségű újságot" – érzékeltette Földes György, hogy a vagyonkezelő lehetetlen feltételeket támaszt. Már csak azért is, mert az MNV cserébe semmiféle kompenzációt, sem másik helyiséget, sem pénzt nem ajánlott fel.
A felszólítás egyáltalán nem foglalkozik azzal, mi legyen a könyv- és levéltárral. Az eljárás Földes szerint sok mindent elárul a kormányról, és arról, hogyan viszonyul egy nemzeti értékeket őrző intézményről.
Az intézet ugyanabban a Kossuth térnél lévő saroképületben található, ahol a már bezárt, költözőfélben lévő Néprajzi Múzeum is. A kormány ide, a hajdani Igazságügyi palotába akarja visszahelyezni a Kúriát, és a Legfőbb Ügyészség is itt kap majd helyet. A múzeummal sincs minden rendben, hisz a Néprajzi új épületének csak az alapozásánál tartanak a Városligetben. A PTI sorsa azonban még ennél is bizonytalanabb.
A Kúria – ahogyan arról tavaly decemberben beszámoltunk – évek óta tartó huzavona után salamoni döntést hozott az intézet ügyében. A korábbi ítéleteket részben felülírva a Kúria kimondta, hogy a PTI használati jogát – mivel az egy jogsértőnek minősített 1996-os megállapodáson alapul – törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból. Csakhogy mindebből nem következett, hogy a PTI jogosulatlanul használná az épületrészt: a tartalmilag "haszonkölcsön szerződésnek tekinthető kötelmi jogviszony" továbbra is fennállt.
Varga István ügyvéd, az állam képviselője ennek ellenére győzelemként értékelte az ítéletet. Lapunknak elmondta, hogy a PTI-nek szerinte "nagyon gyorsan ki kell mennie" az épületből. A részletekről az állam még tárgyalni fog, de – tette hozzá az ügyvéd – "így sokkal egyszerűbb a helyzet". (Ugyanarról a Varga Istvánról van szó, aki kuratóriumi elnöke annak az alapítványnak, ahova az eddigi tulajdonosok "önkéntes felajánlásával" kormánybarát sajtótermékek százait terelték.)
Az ügyvéddel szemben Földes György azt hangsúlyozta, hogy a Kúria döntése értelmében az intézet jogszerűen használja az Alkotmány utcai ingatlant. Kerestük decemberben a vagyonkezelőt is, ahonnan szűkszavú választ kaptunk kérdéseinkre: "Jelenleg várjuk az írásos ítéletet, az MNV Zrt. ezt követően alakítja ki jogi álláspontját".
Most már tudjuk, hogy az MNV milyen "jogi álláspontra" jutott. A Varga István által kilátásba helyezett lehetőségből, hogy az állam tárgyalni fog a kiköltöztetés részleteiről, semmi nem valósult meg. "A Kúria döntése után minket senki nem keresett meg, semmifajta egyeztetés nem volt" – közölte Földes György. A levélben szereplő 8 millió forintos tétel visszafizetésének jogosságát is vitatja. "Az említett összeg egyébként a részünkről felmerült ügyvédi munkadíj, ebben mi csak postások vagyunk" – mondta.
A jogsértőnek és betarthatatlannak tartott felszólításnak a PTI nem tesz eleget, erről rövidesen tájékoztatja az MNV-t is. Földes megismételte, hogy megfelelő ellentételezés – és észszerű határidő – esetén az intézet hajlandó kiköltözni az Alkotmány utcából. A Politikatörténeti Intézet néhány napon belül kiteszi honlapjára a régóta tartó ügy teljes dokumentációját. | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Politikatörténeti Intézet",
"MNV Zrt.",
"Legfőbb Ügyészség"
] |
Giovanni Kessler, az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) főigazgatója a napokban Budapesten Polt Péter legfőbb ügyésszel parolázott, és jónak nevezte kettejük kapcsolatát. Arról nem beszélt, hogy a magyar kormány a folyamatban lévő húsz itteni ügy jelentései közül csak egyet publikált: azt, amelyik a 4-es metró körüli, a szocialista kormányok és a szabad demokrata főpolgármester hivatali ideje alatt elkövetett szabályszegésekről szól. A hivatalosság és vele az OLAF is hallgat a Város Szíve programról, a felcsúti kisvasútról vagy az Elios Zrt.-ről szóló, tehát a Fidesz vezérkarával kapcsolatba hozható vizsgálatokról. Az OLAF válasz nélkül hagyta kérdéseinket, azokkal a Budapest Intézethez fordultunk. Váradi Balázs vezető kutató csapata ugyanis a közelmúltban az Európai Parlament zöld frakciójának megrendelésére tanulmányt készített az uniós felzárkóztatási alapokkal kapcsolatos visszaélésekről.
– Sokan úgy értelmezik: Kessler Budapesten rátette az OLAF pecsétjét arra a gyakorlatra, amelynek célja a politikai haszonszerzés. Egyetért?
– Kessler bürokrata. Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalában tisztességes, alapos, lelkiismeretes hivatalnokok dolgoznak, akiknek szűk korlátokat szab az OLAF statútuma. Rá vannak kényszerítve, hogy korrekt munkakapcsolatot tartsanak fenn az érintett tagországok hatóságaival.
– Akkor is, ha azok nem feltétlenül korrektek?
– Leginkább akkor. Az OLAF úgy működik, hogy hosszadalmas vizsgálataik lezárása után ajánlásokat tehetnek az Európai Bizottságnak és a tagországoknak. Ők csak abból indulhatnak ki, hogy az adott ország ügyészsége lelkiismeretesen végzi a dolgát.
– Magyarország rekorder abban, hogy semmibe veszi az OLAF jelentéseit. Az uniós hivatal 2008 és 2015 között 22 esetet vizsgált Magyarországon, ebből négyben indult eljárás, de nyomozati szakba csak egy jutott. Az OLAF maga semmilyen vizsgálatról sem közöl adatokat, titkolózik. Ezzel nem a csalókat segíti?
– Szívesen mondanám: de igen. Csakhogy ez bonyolultabb. A bürokrácia működéséhez szükség van arra, hogy világos rendelkezések szabályozzák, mi és hogyan kerül a nyilvánosság elé. Ezek a rendelkezések a kormányok kezébe helyezik az erről szóló döntést. A mi tanulmányunk is rámutat: az OLAF tehetne többet és nyíltabban, az unió szerveinek több hatalmat kellene kapniuk, hogy fellépjenek a visszaélések ellen. Épp e célt szolgálná az Európai Ügyészség terve, amely már majdnem egy évtizede az európai döntéshozók asztalán van. Lényege, hogy a tagországokban elköltött uniós pénzek ügyében a közös európai vádhatóság is fordulhasson az adott ország bíróságához.
– Az ügyészség felállítását pontosan azoknak az országoknak a kormányai akadályozzák, amelyeknél gyanítható, hogy a klientúrának maga felé hajlik a keze.
– A motivációkról én nem spekulálnék, de tény, Magyarország határozottan ellenzi az Európai Tanácsban ennek az intézménynek a létrehozását.
– A kohéziós politika deklarált célja, hogy csökkentse az unió regionális egyenlőtlenségeit, javítson a fejletlenebb régiók polgárainak helyzetén. Jól szolgálja ezt a célt?
– A rendelkezésünkre álló adatok alapján gyaníthatjuk: nem szolgálja elég jól. Világos, hogy az integráció fejletlenebb országaiban az unió nagyon sok pénzt költ el, és ennek látjuk nyomait, metrókat, autópályákat. Azonban furcsa és kétséges értékű beruházásokat is, amelyek közül kedvencem a Zagyva fölött vezető, bizarr formájú, cikkcakkos kerékpároshíd, amely több mint egymilliárd forintból épült, és nemcsak abszurd, de életveszélyes is.
– Uniós körökben azt szokás mondani, hogy a pénz tizedét alighanem ellopják. Van megalapozott becslés arra, hogy a strukturális alapokból mennyi tűnik el kézen-közön?
– A szakértői becslések óvatosak, és ennél kisebb arányról szólnak, de biztos, hogy elég sok pénz kerül magánzsebekbe ellenérték nélkül. Mi azonban azt állítjuk, hogy a legnagyobb baj nem az, ha mondjuk tíz százalékkal túlárazott közbeszerzésekkel kell számolni.
– Jaj! Pedig elég nagy gond, ha mondjuk a Magyarországon 2007 és 2015 között elköltött 8000 milliárd forint tíz százaléka esetleg eltűnhetett.
– A korrupciónak sok fajtája van. Van olyan, amely eleve tervezett veszteségként rárakódik a beruházásokra. Ez nyilvánvalóan rossz. De ennél is nagyobb baj, ha döntéshozói érdekek eleve értelmetlen irányba térítik a befektetett pénzt. Mondjuk amikor lelkes emberek munkaidejükben kifejlesztenek egy olyan oktatóvideót, amelynél jobbat egyetlen kattintásra, ingyen lehet találni a YouTube-on, és erre az uniós polgárok adójából, piaci áron kiadunk százmillió forintot.
– De miért történhet meg ez?
– Mert a döntéshozónak van egy olyan barátja, aki videókat fejleszt, és telebeszélte a fejét. És esetleg támogatja is a döntéshozó kampányát. Ha csak a pénz elköltésének adminisztrációját nézzük, akkor néha nehéz eldönteni, hogy a közjót szolgálja-e egy-egy beruházás. Az eredmény viszont gyakran önmagáért beszél. Ha például két párhuzamos autópályát építenek egymástól néhány tucat kilométerre, akkor az valószínűleg nem a közjót szolgálja.
– Vagy egy kisvasutat, amelyen nem utazik senki.
– Vagy egy metrót, amelynek a megállói ötszáz méterre vannak egymástól és amely felett busz és villamos is jár, ezért alig ülnek fel rá.
– Önök javasolnak néhány módszert a korrupció, a pocsékolás visszaszorítására.
– Az egyik legfontosabb, hogy folyamatos legyen a közpolitikai visszajelzés. Kövessék, egy-egy beruházás hol tart, mire mennyi pénz ment el. És persze: használják-e azt, ami létrejött. Egyáltalán használható-e? A kontroll keretei léteznek, de manapság jórészt a kedvezményezett tagországok kormányain múlik, hogy lelkiismeretesen elvégzik-e az ellenőrzést és főleg az értékelést. Kérdés, csak alibi munkát akarnak végezni, vagy valóban kimutatni például azt, hogy hányan tudnak elhelyezkedni azok közül, akik uniós pénzen virágkötő-tanfolyamon vettek részt, vagy mennyien utaznak egy metróvonalon.
– Alibizni fognak, mert naivitás lenne azt hinni, hogy a kedvezményezett országok elitje, amely maga is haszonélvező akar lenni, részt fog venni saját maga leleplezésében.
– Kétségtelen, az unió tisztségviselői is végezhetnének jobb munkát. Az Európai Parlament szintén jobban nyomon követhetné, mi zajlik, az OLAF értékeléseit nyilvánosságra lehetne hozni, a monitoring-adatbázisokat kereshetővé tenni, megkönnyítve a tényfeltáró újságírók munkáját.
– Az önök anyagában visszatérő motívum, hogy a korrupció feltárásában milyen fontos szerepet játszhatnak a civil szervezetek és a tényfeltáró újságírók. Magyarországon azonban épp kampány zajlik a civilek ellen, az ellenzéki média pedig állami fogságban vergődik: a hirdetési bevételekkel a kormány holdudvara rendelkezik, annak jut megélhetés, aki rendesen viselkedik. Ilyen helyzetre nincs valami jó ötletük?
– Az európai költségvetés ezermilliárdjaiból persze bőven juthatna a tényfeltáró újságírói munka támogatására is. Felmerül a kifizetések kondicionálásának lehetősége is: például az uniós átutalások egyik feltétele legyen, hogy az adott ország ne akadályozza a támogatott civil szervezetek munkáját. Azonban naivitás volna ilyesmitől lényeges javulást várni. Az unió a tagállami kormányok együttműködése alapján működik. Ahhoz, hogy a források szétosztásának lényeges feltételei változzanak, a módosításokat a tagállamok vezetőiből álló Európai Tanácsnak is el kellene fogadnia.
– Én megértem, ha egy úriemberekből álló klub szabályai között nem szerepel, hogy nem szabad a padlóra köpni, mert a tagoknak ilyesmi eszükbe sem szokott jutni. De ha mégis bekerülnek új tagok, akik megteszik ezt, akkor a klub nem tehet mást, mint hogy szankcionálja a köpködést.
– Megteheti azt is, hogy kitartóan elfordítja a fejét.
– Meg is teszi. Önök radikálisabb megoldást is lehetségesnek tartanak: azt, hogy a felzárkóztatási forrásokat részben vagy egészében irányítsák át egyenesen a szegény térségek polgárainak zsebébe.
– A szociálpolitika jellemzően tagállami kompetencia az unióban. De azt senki és semmi sem tiltja, hogy költségvetése egy részéből legszegényebb polgárait támogassa egy minimumjövedelem-rendszer keretében.
– Persze ez is sci-fi, hiszen az Európai Tanácsban az ellenérdekelt kormányok keresztbe feküdnének.
– A mi tanulmányunk az Európai Unió zöld frakciójának készült. Más politikai ideológiákat követve más javaslatok születtek: például hogy teljesen szüntessük meg a felzárkóztatási alapokat, és cserébe döntsünk úgy, hogy ezeknek az országoknak kevesebbet kelljen befizetni a közös költségvetésbe. Így legalább nem vándorolnának magánzsebekbe az uniós polgárok befizetései.
– És persze óvatosan el lehet lépni az olyan tagállamok mellől, amelyek a támogatás fejében Brüsszel elleni harcba hívják polgáraikat. Meg lehet hirdetni például a többsebességes Európa projektjét, amiről alig néhány nap múlva Versailles-ban tárgyalnak majd a német–francia–olasz–spanyol csúcstalálkozón.
– Igen. Meg lehet hirdetni ezt is. | [
"Fidesz"
] | [
"Európai Parlament",
"Budapest Intézet",
"Európai Ügyészség",
"Európai Unió Csalás Elleni Hivatala",
"Európai Unió",
"Elios Zrt.",
"Európai Parlament",
"Európai Bizottság",
"Európai Tanács"
] |
Nyomtatás Küldés e-mailben Hírszerző összeállítás 2008. június 15. 16:05
Frissítve: 2008. június 15., vasárnap, 16:08
A Fidesz szerint érthetetlen, miért van szükség, ráadásul ennyi pénzért a hétfőn induló kormanyszovivo.hu internetes oldalra. A honlap 200 millió forintba kerül, ami a legnagyobb ellenzéki párt szerint igencsak eltúlzott. Cser-Palkovics András helyettes szóvivő megjegyezte azt is, hogy sajtóhírek szerint Gyurcsány Ferenc korábbi üzlettársa 9 millió forintos megbízáshoz jutott a honlap elkészítése kapcsán.
Új esélyegyenlőség?
Cser-Palkovics: mi került ezen 200 millióba?
(Archív fotó: MTI)
Milyen 9 milliós megbízás?
Felesleges pénzkidobásnak nevezte Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője vasárnapi sajtótájékoztatóján a hétfőn induló kormanyszovivo.hu internetes oldalt. Ennek elkészítésére és egyéves üzemeltetésére 200 millió forintot költ ugyanis a kormány az emberek pénzéből.A honlap a politikus szerint érthetetlen, hiszen a Miniszterelnöki Hivatalnak van saját internetes oldala és fizetett köztisztviselői, akik ezt üzemeltetik. Ezen kívül ott van az állami hírügynökség is, amelynek archívumában visszakereshetők a korábbi tájékoztatók anyagai.A kormanyszovivo.hu honlapon hétfőtől a tervek szerint a kormányszóvivői tájékoztatókat lehet majd az interneten követni és a korábbi tájékoztatók anyagai is elérhetők lesznek.Cser-Palkovics András a beruházásra szánt 200 millió forintot is nagyon eltúlzottnak tartja. Példaként saját honlapját hozta fel, amelynek havi üzemeltetési költsége 2400 forint, a feltöltés pedig újabb 2000 forint.Az ellenzéki politikus hangsúlyozta, hogy sajtóhírek szerint a honlap elkészítéséhez pályáztatás nélkül 9 millió forintos megbízást nyert el Gyurcsány Ferenc egy korábbi üzlettársának, Honti Pálnak a cége.Kérdésre válaszolva a politikus megnevezte Honti cégét is, a Digital Natives Kft.-t. Közölte: a következő napokban írásban kér választ Kiss Péter kancellárminisztertől a honlap készítésének részleteiről, arról, hogy még ki érdekelt a honlapkészítésben, miért ilyen drága, miért jön létre, miért van erre szükség. Azt mondta, ebből az ügyből is látszik, hogy érdemi kormányzás ugyan nincs, ám pénzkidobás van.A kormányszóvivő a Fidesz felvetésére úgy reagált: a miniszterelnöki kabinet titkos programok helyett a demokráciában és a minél szélesebb körű nyilvánosságban hisz, ezért készült el a kormanyszovivo.hu internetes oldal.Az új internetes oldal esélyegyenlőséget teremt az információhoz való hozzáférésben és lehetővé teszi, hogy a vidéki újságírók is azonnal híreket kapjanak a kormányszóvivői tájékoztatókról és kérdéseket tegyenek fel - szögezi le közleményében Daróczi Dávid kormányszóvivő. Emellett a visszakereshető, kulcsszavas archívum szintén a sajtó munkáját teszi könnyebbé.A közlemény hangsúlyozza, hogy a honlapon felhalmozott információk az adófizetők rendelkezésére állnak majd, ellentétben azzal a gyakorlattal, amit például Orbán Viktor külföldi utazásainak film- és hanganyaga kapcsán folytatott a Fidesz kommunikációs stábja, amely súlyos tízmilliókat költött el ilyen célokra, ráadásul titokban.A honlap 200 millió forintos költségével kapcsolatban Daróczi Dávid leszögezi, hogy a pénz körülbelül fele a szükséges hardverek beszerzésére ment el, illetve tartalmazza a szoftvereket és fejlesztési költségeit, továbbá a rendszer üzemeltetésének és feltöltésének első éves árát.Daróczi Dávid megismételte azt is, hogy a Fidesz álbotrányokkal próbálja elterelni a figyelmet arról, hogy Orbán Viktor 36 milliárd forintot akar kihúzni a nyugdíjasok zsebéből drasztikus megszorító csomagjával.Cser-Palkovics András azon felvetésére, hogy sajtóhírek szerint a honlap elkészítéséhez pályáztatás nélkül 9 millió forintos megbízást nyert el Gyurcsány Ferenc egy korábbi üzlettársának, Honti Pálnak a cége, a kormányszóvivő közleménye nem tér ki.A Magyar Nemzet egy 2005-ös beszámolója szerint Honti Pál korábban négy Gyurcsány-érdekeltségben is megfordult: az Altus igazgatósági és felügyelőbizottsági tagja, az Agóra Marketing Kft. és a Partagas Management Kft. ügyvezetője, továbbá az akkor még Gyurcsányhoz kapcsolható Perfekt Rt. marketingigazgatója volt. A lap akkori állítása szerint Honti két cége rendszeresen sokmilliós állami megbízásokhoz jutott. Emellett Honti a Gyurcsány által a baloldal megújítására létrehozott Amőba nevű szervezetben is szerepet vállalt, mint kuratóriumi tag.A lap egyik januári írása szerint Honti cégein keresztül (Mimóza Kommunikációs Kft., Coedu Távoktatási Kft., Digital Natives Kft.) máig több minisztérium és állami cég "beszállítója".(Forrás: FH, mno.hu) | [
"Digital Natives Kft.",
"Miniszterelnöki Hivatal"
] | [
"Partagas Management Kft.",
"Mimóza Kommunikációs Kft.",
"Magyar Nemzet",
"Perfekt Rt.",
"Agóra Marketing Kft.",
"Coedu Távoktatási Kft."
] |
Csalással vádolja a fővárosi parkolási rendszert ma már szinte mindenki. De a cikkek elsősorban az önkormányzatok sokszor szervezettnek tűnő, nagykoalíciós lenyúlásairól szólnak. Pedig nem csak ők követnek el visszaéléseket, a két másik szereplő is sáros: az autósok és az állam, azaz a központi kormányzat. Miközben a lakosság nem kis része bármiféle retorzió nélkül játssza ki a rendszert a mindennapokban, addig az állam egyszerűen elveszi a bevételek jelentős részét, és semmit nem ad cserébe.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz adatok azt mutatják, hogy nagyon gyanúsan üzemeltetik a kerületek a parkolási rendszertA rendszer átláthatatlan, ezért összeszedtünk mindent, amit számokban tudni lehet. Az eredmény nem szívderítő. Például Budapesten valamiért négyszer drágábban üzemeltetnek egy parkolóhelyet, mint Bécsben.
Kezdjük az autósokkal.
A fizetős parkolás lényege az lenne, hogy csökkentse a forgalmat a sűrűn lakott, és már eleve forgalmas térségekben, miközben a helyben lakók továbbra is hozzá tudjanak jutni a parkolóhelyekhez. Ez utóbbit a parkolási engedéllyel lehet megoldani, amit a legtöbb kerületben igen alacsony, évi 3-5 ezer forintos adminisztrációs díj fejében meg is lehet szerezni, cserébe lehet ingyen parkolni.
Csakhogy kutatásunkból kiderül, hogy több állítólagos helyi lakos kapott parkolási engedélyt, mint ahány parkolóhely van. Kikértük közérdekű adatként az összes kerülettől, hogy mennyi parkolási engedélyt adtak ki, a kérdésre 8 adott választ a 13-ból. Ezek összesítéséből kiderül, hogy 15 ezer darabbal több engedélyt adtak ki, mint amennyi parkolóhely van, és mint amennyi személyautó esik a parkolási övezetre becslésünk szerint.*Óbuda esetében nem vettük figyelembe a munkavállalóknak és a fizető övezeten kívüli lakóknak járó várakozási engedélyeket (összesen 6165 darab). Ezek egyébként jóval drágábbak a 3-5 ezer forintos lakossági engedélyeknél, a kerület alapos válasza alapján akár 44 ezer forintba kerültek 2018-ban.
Ezt részben magyarázhatja, hogy a sűrűn lakott belvárosi kerületekben nincsen minden lakásra, de még minden autóra elegendő parkolóhely sem.
De a valóságban arról van szó, hogy sokan trükköznek a rendszerrel.
A parkolási rendszerek üzemeltetőinek az a tapasztalata, hogy aki a belvárosban dolgozik, vagy gyakran jár oda, az egyszerűen az ott élő ismerősnél vagy rokonnál jelenti be az autóját. A törvény szerint ugyanis azt lehet csak vizsgálni a lakossági várakozási engedélyek kiadásakor, hogy oda van-e bejelentkezve állandó lakcímmel az autó használója, és megfizette-e az önkormányzatnak a gépjárműadót. Azt egyáltalán nem is vizsgálhatják, hogy valóban ott lakik-e az adott illető.
Az alábbi grafikonon három dolgot vetettünk össze:
ezer főre mennyi személyautó jut a fővárosi kerületekben (függőleges tengely),
a városrész mekkora részén van fizetős parkolás (vízszintes tengely) * Ezt a városrészek lakosságából tudtuk becsülni. Ez egy közelítő szám, pontos adat nem elérhető, de nagyságrendi eltérés nem lehet a valós helyzethez képest. , illetve
, illetve mekkora az egy órás parkolás díjtétele átlagosan (buborék mérete).
Logikus lenne feltételezni, hogy a belvárosi kerületekben alacsonyabb az ezer főre jutó autók száma, hiszen egyrészt itt nehéz parkolni, eleve nem nagyon lehet közlekedni az állandósult dugók miatt, és az emberek eleve a város kényelme miatt laknak itt, tehát mert jó a tömegközlekedés, nincs is szükség a mindennapokban autóra. A külső kerületekben jóval gyengébb a közösségi közlekedés színvonala, munkába járáshoz sok esetben hatékonyabb az autó.
A számok alapján viszont éppen a két, autóval legnehezebben megközelíthető kerületben kimagasló az ezer főre jutó személygépkocsik száma: az I. és az V. kerületben. Nem mellesleg mindkét kerületben a legdrágábbak között van a parkolási díj. Még az ország leggazdagabbjai által lakott, rosszabb tömegközlekedéssel ellátott, hegyvidéki kerületekben is kevesebb autó van arányosan. Pedig a II. és XII. kerületben a parkolás a lakosság nagy része számára ingyenes, és a többség által lakott hegyvidéki részen nincs is vele nehézség.
Az átjelentkezéssel trükközők éppen a parkolási rendszer lényegét teszik tönkre, hiszen elveszik a parkolóhelyet a helyiektől, és az autójukat sem fogják kevésbé használni. Miközben meg is fosztják a bevételtől az önkormányzatokat.
Ráadásul nem csak a parkolási engedélyekkel trükköznek a budapestiek: ott vannak a kamu rokkantigazolványok és az esetlenként kifejezetten benzines zöld rendszámos autók, de a parkolótársaságoknak gyakran okoznak gondot a diplomata rendszámos autók, amelyeket hiába büntetnének, és akkor sem szállíthatnak el, ha tilosban parkolnak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözel négymilliárdba kerülhetett eddig az adófizetőknek a zöld rendszámos autók támogatásaA zöld rendszámos autók fele nem is elektromos. Még egy Porsche Panamera hibridet is támogat a magyar állam.
Az állam is beletúr a zsebekbe
A parkolási pénzek nem csak az önkormányzatokhoz kerülnek, hanem a központi kormányzat is leveszi belőlük a sápot. Ez öt éve kezdődött. A mobilparkolás korábban piaci alapon működő rendszerét államosította a Fidesz-kormányzat, és ezzel az önkormányzatokkal szúrt ki a legjobban. 2014 óta kormányrendelet határozza meg a mobilfizetési díjakat, amit minden parkolási rendszer üzemeltetőnek el kell fogadnia. Ennek értelmében*356/2012 (XII.13.) Kormányrendelet 31.§ szerint
a parkolást üzemeltető önkormányzatoknak minden eladott mobil parkolójegy tizedét át kell utalni az állami Nemzeti Mobifizetési Zrt.-nek.
Ezen felül az autósoknak kényelmi díjat is kell fizetni, ami minden egyes parkolójegy értékesítése után 50 forint. De nem csak a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-nél (NMFSZ) lehet okostelefon applikációval vagy SMS-ben parkolójegyet venni, hanem tucatnyi másik cégnél is, ezek kényelmi díjai ettől kis mértékben eltérhetnek. Ilyen esetekben 40 forintot kap az NMFSZ.
Ami különösen visszássá teszi ezt a helyzetet, hogy korábban az Első Mobilfizetés Elszámoló Zrt. (EME) végezte ezt a tevékenységet, és ők csak a kényelmi díjból éltek, az önkormányzatoktól nem kértek pénzt. Az állam szorította ki a piacról a céget 2014-ben, és ezzel a saját önkormányzatait hozta rosszabb helyzetbe. Tehát a fővárosi önkormányzati rendszerek egyik napról a másikra egy óriási költséget kaptak a nyakukba, a bevételeik tizedét pedig az állam rendelettel elvette, és odaadta egy állami cégnek.
Megkértük az NMFSZ-t, hogy küldjék meg, mekkora bevételre tettek szert a kerületektől, de kérdéseinkre nem válaszoltak. Megbecsültük azonban ezt is. Az ER-Park Kft. Erzsébetvárosban az egyetlen céges formában működő kerületi parkolásüzemeltető, így ennek 2017-es gazdasági beszámolójából ki tudunk indulni. A kiegészítő melléklet alapján meg tudtuk becsülni, hogy a bevételek mekkora része a parkolójegy, ebből mekkora az automatás értékesítés. Az adatok alapján a bevétel:
48 százaléka a mobil parkolás 21 százaléka az automatákban fizetett összeg 0,3 százalék a parkolókártya 31 százalék a pótdíj
Ezt alapul véve úgy becsüljük, hogy a teljes, 2017-ben 15,4 milliárdos parkolási bevétel 5 százaléka, 727 millió forint került az önkormányzatoktól az állam, azaz a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. zsebébe.
Fontos megjegyezni, hogy az állami cég semmit nem ad cserébe a kerületeknek.
2014 óta így a fővárosi önkormányzatok közel 3,5 milliárd forinttól eshettek el az állami szabályozás változása miatt becslésünk szerint. Ehhez képest aprópénz lehet az az összeg, ami a Ferencvárosban feltárt, a parkolóórákba bedobott pénz egy részét eltüntető sorszám nélküli parkolójegyekből eltűnhetett.
Miért kerül ilyen iszonyatosan sokba?
A parkolás kapcsán talán a leggyakoribb kérdés, hogy hogyan kerülhet a parkolás pénzbe, pláne milliárdokba?
Érdemes a parkolóautomatákkal kezdeni, amelyekből becslésünk szerint közel háromezer darab van Budapesten, és darabjuk 2-5 millió forintba kerül.*Kőbányán például 1,9 millióért várásoltak:http://www.kobanya.hu/docs/kobanya/hu/news_attach/2250.pdf?v=36da52c126f92a2d00e0ce3d3a52ce1e Csak a drágábbak fogadnak el bankkártyát.
A felügyeleti díjuk háromszázezer forintnál kezdődik, ezért a fővárosi automatáknak csak az üzemeltetése milliárdos költség, a rendszer fejlesztése vagy a javítások ebben még nincsenek is benne. Ha pedig úgy vesszük, hogy az automaták élettartama tíz év lehet, beszerzésük pedig az átlagos 3 milliós költséggel számolva 9 milliárd forint lehetett, akkor újabb évi egymilliárd forintot kapunk. Az évi kétmilliárd forint máris elviszi a teljes parkolási bevétel egykilencedét. De ha be akarnák kötni ezeket a NAV-hoz, akkor az automaták 80-90 százalékát le kellene cserélni.
Hogy ezen túl miből állnak össze a parkolási költségek és bevételek, azt az erzsébetvárosi ER-Park Kft. példáján mutatjuk be. Ez az egyetlen, nem önkormányzati üzemeltető cég, így a 2017-es pénzügyi beszámolójában részletes adatok érhetők el. Elsőre nagyon is magasnak tűnik az 1 milliárd forintos éves üzemeltetési díj, ezért tanulságos, hogy a beszámolóban ezt részletesen is bemutatják.
Érdemes kiemelni, hogy a bevételeknek milyen nagy részét, közel harmadát teszik ki a pótdíjak, így az látszik, hogy a parkolási rendszer még ennyit sem termelne, ha becsületesek lennének az autósok. A pótdíjak háromnegyedét csak behajtás után hajlandók befizetni a megbírságoltak, tehát nem csak szabálytalanul, fizetés nélkül parkolnak rengetegen, hanem még az erről szóló bírságot sem fizetik meg.
Ezzel érdemes összevetni, hogy mekkora az ügyvédi és behajtási költség: a 319 millió forint pótdíjjal 76 millió forint beszedési és ügyvédi díj áll szemben, tehát az ilyen bevételek 23 százaléka megy el költségre. (Ez magasnak tűnik, a pénzügyi szektorban forrásaink szerint 1-2 százalékos felszólítási költséggel, majd 5-10 százalékos végrehajtási költséggel számolnak. Igaz, a parkolási pótdíjak alacsonyabb összegűek, ezért a magasabb fajlagos díj is érhető. Egyébként ez csak közvetett költség, mert ezt is a tartozást felhalmozókkal fizettetik ki.)
A költségek között a legjelentősebb a bérleti díj, 284 millió forint, ami a költségek 30 százaléka. Ezen az önkormányzat saját ingatlanjainak igénybevételével feltehetőleg lehetne spórolni. Magas tűnik a 14 főt foglalkoztató cégnél a 126 millió forintos éves személyi ráfordítás is, ez – a bérjárulékok levonása után – fejenként havi átlagosan 606 ezer forintos bruttó fizetést jelent.
És ebben még nincsenek is benne a parkolóőrök, az ő munkájukért évi 125 millió forintot fizetnek külső partnernek. (Ennyi pénzből havi bruttó 250 ezer forintos fizetéssel 40 parkolóőrt lehet alkalmazni, ami reálisnak tűnik a 7187 parkolóhelyre Erzsébetvárosban. A szabadságok, betegségek, munkaidő figyelembevételével kb. 25-30 parkolóőr dolgozhat egyszerre, ami azt jelenti, hogy műszakonként 240-290 parkolóhely jut egy-egy ellenőre.)
Az útburkolati jelek néhány milliós költségét biztosan nem lehet megúszni, ahogy az IT költségeket sem: saját rendszert kell készíteni, folyamatosan fejleszteni, az ellenőröknek is kellenek mobil eszközök, így a 124 millió is reális lehet. A mobilparkolási jutalék az összes költség huszadát teszi ki, ez is egy olyan jelentős tétel, ami sokat ront a nyereségen. A 101 millió forint egyéb szolgáltatásokat nem ismerjük, de ha arra gondolunk, hogy elég sok a magyarországi bürokratikus előírás, elég itt az üzemorvosra gondolni, vagy éppen az iroda festésére, ennek egy része biztosan megkerülhetetlen költség.
A kerületek között azonban mégis jelentősek az eltérések az egy parkolóra jutó költségekben. Ennek fő oka lehet, hogy mekkora kerületről van szó: kisebb rendszerben sem lehet az IT költségeket megúszni például. Másrészt a drágább parkolási zónák, a nagyobb egy parkolóhelyre jutó kihasználtság automatikusan magasabb költségekkel járnak (például az V. kerület, ahol a legdrágább a parkolás), hiszen a bevétel legalább 5 százalékát rögtön elviszi az állami parkolási cég.
Egy egységes fővárosi parkolásnak azonban lehetnének gazdaságilag is racionális hatásai, hiszen nem kellene 13 különböző informatikai rendszert fenntartani, jobb kondíciókat lehetne például az automaták beszerzésénél is elérni. Ezt akár önkéntesen is központosíthatnák a kerületek, akár néhány is összealhatna, ha gazdaságosabban szeretnének működni.
Egy biztos, az automaták NAV-os bekötése nem fog sok mindent megoldani, és nem is az automatákba bedobott aprópénzek egy részének elsikkadása a rendszer fő problémája. A rossz állami szabályozás a mobilparkolás körül, egy állami cég felesleges helyzetbe hozása, a parkolási engedélyekkel ügyeskedő autósok, a néhány kerületben feltehetően szándékosan kicsatornázott megbízások együtt jól jellemzik a mai magyarországi társadalom működését: minden szereplő a másikra mutogat, miközben az állam, az önkormányzat és az autósok is ügyeskedni próbálnak, a másik kárára.
Adat Közélet Budapest önkormányzat parkolás Olvasson tovább a kategóriában | [
"Nemzeti Mobilfizetési Zrt."
] | [
"ER-Park Kft.",
"Első Mobilfizetés Elszámoló Zrt.",
"Nemzeti Mobifizetési Zrt."
] |
Nem sajnálta a pénzt a rendőrség annak kiderítésére, hogy ki tehetett zsebre két iPhone 4s-t az Orbán Ráhel és Tiborcz István esküvőjén való szórakozás közepette. Más lopási ügyekben gyakran egy hónap után eredmény nélkül zárják le az eljárást, most viszont 12,3 millió forintot költöttek rá az adófizetői forintokból. A Készenléti Rendőrség Hivatala az adatigénylés teljesítését mintegy nyolc hónapig elhúzta.
Idáig titkolózott a rendőrség és különböző kifogásokat keresve nem adta meg, hogy mennyi pénzt fordított arra, hogy megtalálja az Orbán Viktor miniszterelnök lányának az esküvőjén ellopott két mobiltelefon tetteseit. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) jogsértőnek mondta a rendőrség azon hozzáállását és kötelezte a testületet az összeg közlésére, de továbbra is húzódoztak a tájékoztatástól.
Miután egy újabb közérdekű adatigénylést nyújtottunk be a Készenléti Rendőrséghez (KR) és felhívtuk a figyelmüket a NAIH állásfoglalására, nagy nehezen teljesítették a nyomozás költséginek kiadását.
A telefonok ellopását – mint a hvg.hu megírta – az egyik felszolgáló szellőztette meg, miután nem tetszett neki, hogy DNS-minta adására akarják kényszeríteni. De nem csak őt, hanem a kiszolgáló személyzetet, több tucat embert kötelezett erre a rendőrség. Ráadásul annak kiemelt szerve, a Készenléti Rendőrség (KR) Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Életvédelmi Osztálya. A férfi számításai szerint a DNS-minták elemzése 1,3 millió és 7,8 millió forintra is rúghatott.
A DNS-mintába azért kapaszkodott bele a rendőrség, mert az egyik telefon tokján nem csak a tulajdonos, hanem egy ismeretlen személy DNS-mintáját is rögzítették. Erről pedig azt feltételezték, hogy a tolvajé. Ezért kértek minden tanúként meghallgatott embertől, összesen 26 személytől DNS-mintát, holott azt csak indokolt esetben lehet alkalmazni.
A becslés azonban nagyon szerénynek bizonyult. Az összeg ugyanis pontosan 12 355 811 forint volt – derült ki a Készenléti Rendőrség Hivatalának az Átlátszónak június 15-én megadott tájékoztatásából. A büntetőeljárás teljes költségének nagy részét a Bűnügyi Szakértő és Kutatóintézet által elvégzett hemogenetikus szakértői vizsgálatok tették ki, ez 12 339 193 forintot jelentett. Emellett – a KR által megadottak alapján – 14 478 forintot költöttek egyéb szakértői díjazásra.
A nyomozás a hatalmas anyagi ráfordítás ellenére sem lett eredményes, és mint a sajtóban már megjelent, megszüntették az eljárást.
Így jutott el az Átlátszó az adatok megismeréséhez
A nyomozásért egyébként először a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda (NNI) Nyomozó Főosztályának Életvédelmi Főosztálya felelt, később pedig a Vagyonvédelmi Főosztály, erről a döntést országos rendőrfőkapitány és az NNI főigazgatója, Bezsenyi Mihány dandártábornok hozták meg.
A Készenléti Rendőrség (KR) tájékoztatása szerint a szokatlan nyomozási hév jogalapját egy rendelet teremtette meg, amely a főkapitány számára lehetővé teszi, hogy az elkövető vagy az elkövetés körülményeire tekintettel bármely nyomozást a KR hatáskörébe utaljon.
A rendőrség első körben azért nem válaszolt az Átlátszó adatigénylésére, mert szerinte a nyomozás minden részlete személyes adat. Továbbá próbálkozott még a testület azzal is, hogy az adatigénylés az eljárás irataiban való betekintéssel egyenértékű, amire a büntetőeljárás törvény alapján nincs jogunk.
A NAIH azonban úgy foglalt állást, hogy mi iratbetekintést nem kértünk, így ez a korlátozás esetünkben nem hívható fel, a közérdekű adatok pedig kivételt képeznek a büntetőeljárás titkossága alól. Különös tekintettel arra, hogy a törvény indokolása szerint társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy a folyamatban lévő és a befejezett ügyekről a közvélemény tájékozódni tudjon, a közérdekű adatok megismerhetőségéből és a sajtószabadságból ez következik.
És mivel a büntetőeljárást megszüntették (helyesen: felfüggesztették), és minősített adatot nem kértünk, semmi nem indokolta a tájékoztatás megtagadását. Ami most végre meg is történt.
Csikász Brigitta | [
"Készenléti Rendőrség"
] | [
"NNI) Nyomozó Főosztályának",
"Készenléti Rendőrség Hivatala",
"Bűnügyi Szakértő és Kutatóintézet",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság",
"KR) Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Életvédelmi Osztálya",
"Vagyonvédelmi Főosztály",
"Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda",
"Életvédelmi Főosztálya"
] |
200 millió forintos keretszerződést kötött a magyarországi légiirányítást végző HungaroControl Zrt. a Young & Partners Kft.-vel – derül ki a Közbeszerzési Értesítőből. A 48 hónapra szóló megállapodás időtartama alatt – a keretösszeg erejéig – szervez a cég különféle konferenciákat, illetve kisebb és nagyobb rendezvényeket.
A Young & Partners gyakori nyertese a kommunikációval kapcsolatos közbeszerzéseknek, a céget Kuna Tibor alapította, akit Szijjártó Péter barátjaként tartanak számon. Kuna 1999-től 2003-ig az Ifjúsági és Sportminisztérium munkatársa, majd 2003-tól 2008-ig a Fidesz-frakció kabinettitkára volt. Egy másik cége, a Trinity Communications szintén igen sikeresen indul a közpénzes pályázatokon.
D. Kovács Ildikó | [
"HungaroControl Zrt.",
"Young & Partners Kft."
] | [
"Ifjúsági és Sportminisztérium",
"Közbeszerzési Értesítő",
"Trinity Communications"
] |
Lőfegyverek, rendőrbotok, sokkolók, testszkenner, elfogó háló, könnygázgránát – minden rendelkezésre áll az Országgyűlési Őrség tagjainak ahhoz, hogy a renitens, erőszakos, vagy fenyegetőző alakokat megfékezzék. A négy éve fennálló szervezet ugyanakkor eddig még soha nem kényszerült fegyverhasználatra. Azok, akik Kövér László házelnök szerint megsértették a viselkedési szabályokat – főleg újságírók – kitiltással lakoltak tettükért.
Jelenleg hatvanan vannak azok, akik nem mehetnek be a Parlamentbe – kérte ki a Bors az adatokat. A kitiltottak között a média munkatársai mellett aktivisták, és nem országgyűlési képviselő politikusok is akadnak. Bár az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint akkor lehet csak kitiltani valakit a Tisztelt Házból, amennyiben a közbiztonságot vagy a képviselők biztonságát fenyegeti, ezek a kitiltások ennél sokkal kevesebbért születtek, senki nem volt erőszakos a kitiltottak közül.
Magyarázat mégis mindig akad a "veszélyes" alakok távoltartásának elrendelésére, vagy a folyamatos fegyverbeszerzésekre. Így többek között a megnövekedett terrorfenyegetettségre hivatkozva szerelik fel lőfegyverekkel, különféle rendőrbotokkal, ütőeszközökkel, elektromos eszközökkel, mozgásszabadságot korlátozó eszközökkel, továbbá védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotot előidéző, természetes vagy mesterséges hatóanyagú, könnyfakasztó, szemet, nyálkahártyát irritáló eszközökkel és anyagokkal az Országgyűlési Őrség (OŐ) tagjait – jelentették be néhány hete.
Ezzel a fejlesztéssel "a technikai-tudományos fejlődés hatására létrejött legkorszerűbb és NATO-kompatibilis eszközök használata biztosított" lesz, illetve Pintér Sándor belügyminiszter szerint a módosítás révén növelhető a reagáló képesség, és csökkenthető a vétlen sérülések száma.
Az nem derült ki, hogy a belügyér milyen esetekre gondolt, mert az Őrség működésének eddigi évei nyugodtak voltak, és bár sokszor hangos kiabálástól az ülésterem, de verekedő képviselőket soha nem kellett szétválasztaniuk, sem lövöldözésre készülő embert lefegyverezniük. Eddig a legveszélyesebb fegyvert az Országgyűlésben, mint a kitiltások is mutatják, az újságírók mikrofonjai és kamerái jelentették.
Az Őrséget a Parlament, a törvényhozás védelmére hozták létre. Ezen feladatokból adódóan a testület tagjai gondoskodnak a Képviselői Irodaház, a Hivatal, a Látogató Központ, a Kossuth téri mélygarázs biztosításáról, továbbá a díszegyenruhás őrségváltásról az ország fő terén, valamint a parlamenti őrök látják el Kövér László személyi védelmét is. Korábban ezek elvégzése a Köztársasági Őrezred (ma Készenléti Rendőrség) embereinek a feladata volt.
A 2013. január elsejével létrehozott fegyveres testület 349 fős volt, a szervezet az induló évben 2,3 milliárd forintból gazdálkodhatott. Az eltelt évek alatt emelkedett a létszáma és a büdzséje is: a parlamenti gárdában immár mintegy 450 ember szolgál, a működtetésre és a kiadásaira idén 3,3 milliárd forintot költhet.
A költekezésből bőven jutott az eltelt évek alatt lőfegyverek és védelmi eszközök beszerzésére is. A megalakulása után például százezer darab lőszert vettek a kiképzéshez, és a gyakorlatozáshoz kibéreltek egy IV. kerületi lőtermet. A beszerzés költsége 17 millió forint volt.
Ezt követte több tucat Taser X26-os sokkoló beszerzése mintegy 10,1 millió forintért. Az indok a sokkolók megvételére az volt, hogy ezzel a nemzetközi téren egyre erősödő trendet követik, amely a rendészeti felhasználású kényszerítő eszközök között előtérbe helyezi a nem halálos fegyvereket. A sokkolók ütése így se semmi, mivel 5-6 méter távolságon belül 50 ezer voltos feszültségű áramot vezet az áldozat testébe a ruhán keresztül is. A sokkoló használatára azonban az ülésteremben nincs lehetőség, ott az OŐ tagjai ugyanis csak testi kényszert alkalmazhatnak.
Egy évvel ezelőtt derült ki, hogy a parlamenti őrök testszkennerek tesztelésébe kezdtek a Parlamentben. Az, hogy kiket és miért ellenőriznének így, nem szerepelt a tájékoztatásban.
Nemrégiben a házőrségnek új eszközökkel bővült a fegyverarzenálja: 45-ös kaliberű pisztolyok, 5,56 mm-es tölténnyel működő gépkarabélyok, 7,62×51 mm-es NATO-tölténnyel működő puskák, mesterlövő és 308-as kaliberű tölténnyel működő puskák, kézi gránátvető – ezek szerepeltek a sajtóban megjelent listán. Emellett elfogó hálókat, lőhető, dobható könnygázgránátot is vásároltak. Az elfogó hálót, mint az Országgyűlés Hivatala közleményben tudatta, a Parlament biztonságát esetlegesen veszélyeztető, engedély nélkül repülő drónok befogására fogják használni.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Országgyűlési Őrség"
] | [
"Emberi Jogok Európai Bírósága",
"Köztársasági Őrezred",
"Országgyűlés Hivatala",
"Készenléti Rendőrség",
"Tisztelt Ház"
] |
A horvát élvonalban szereplő NK Osijek többségi tulajdonosa, Mészáros Lőrinc azon dolgozik, hogy Eszéken épüljön fel a horvát labdarúgó-válogatott új nemzeti stadionja – írja a jutarnji.hr oldalra hivatkozva a csakfoci.hu.
Az egyesület másik tulajdonosa, és egyben elnöke is, Ivan Mestrovic így nyilatkozott a nagyratörő tervekről:
Ez lesz az első nagy és modern stadion a háború óta. 12 ezer fős stadiont tervezünk, de ha létrejön a megállapodás a futballszövetséggel és a kormánnyal, akkor 25-30 ezres létesítmény is lehet. Leginkább a Ferencváros stadionjához, a Groupama Arénához lehetne majd hasonlítani.
Az eszéki klub a költségek felét, sőt, esetleg kétharmadát is állná, ha létrejön az egyezség.
Az elnök semmi kivetnivalót nem talál benne, hogy nem Zágrábban épülne fel a válogatott otthona. Szerinte Eszék Európát és az országot tekintve is remek helyen van, jók a közlekedési kapcsolódási pontok, megvannak a szálláslehetőségek.
A tervek szerint az új létesítmény a jelenlegi stadion közelében épülne fel. Nemcsak ezt a stadiont tervezik egyébként. Már 2017-ben elkezdik a munkálatokat, amelynek keretein belül 7-9 új pálya épül majd az edzőközpontban, és egy olyan 3500 fő befogadására alkalmas stadion, ahol az Eszék a mérkőzéseit is tudná játszani, amíg nem készül el a nagyobb aréna.
Mestrovic arról is beszélt, Magyarország miniszterelnöke milyen összeggel segíti az eszéki focit:
Orbán Viktor kormánya anyagilag is minden évben támogatja a sport- és kulturális szervezeteket azokon a területeken, ahol magyarok élnek. Ennek keretén belül 3,3 millió eurót ad az NK Osijek futballiskolájának.
Most vagy soha. Fogadj élőben a tél legforróbb helyzeteire! Tippmixpro | [
"NK Osijek"
] | [] |
A BKV a törvények és a belső szabályok alapján választotta ki tanácsadóit az elmúlt fél évben, áll a cég közleményében, amelyben az Index csütörtökön megjelent cikkére reagál, amiben azt írtuk, hogy a közlekedési cég 100 millió forint értékben kötött tanácsadói szerződéseket 2008 szeptembertől. A szerződések között volt két húszmillió forintos, amelyeket a piacon nem ismert offshore cégekkel kötött a BKV, de előfordult közöttük formacipő-tanácsadásra, sajtóhelyreigazításra, vagy jegygyártásra kötött szerződés is.
A BKV Zrt. a beszerzéseit a közbeszerzési törvény előírásainak szigorú betartásával valósítja meg, a közbeszerzési értékhatár alatt pedig a társaság a belső szabályozása szerint választja ki a szerződő partnereit: piackutatás, több partnertől történő ajánlatkérés (versenyeztetés), indokolt esetben közvetlen szerződéskötés alapján – áll a BKV-nak az Indexhez eljuttatott közleményében.
Mint az Index néhány napja beszámolt róla, összesen 23 céggel, közöttük bétékkel, offshore cégekkel, ügyvédi irodákkal kötött tanácsadói szerződést a BKV tavaly szeptember 1. óta az Index birtokába került dokumentum szerint. A szerződések összértéke meghaladja a százmillió forintot.
A legnagyobb értékű szerződéseket egy Dandy Trading Ltd. nevű és egy Everest Capital S. A. nevű svájci székhelyű céggel kötötte a BKV. Az elsővel a devizapiaci változások hatásainak elemzésére, 78 ezer 500 euróért (jelenlegi árfolyamon mintegy 23 millió forintért), a másodikkal pedig a BKV hitelfelvételi lehetőségeinek felmérésére (a pénzügyi válság tükrében), 81 ezer 900 euróért (közel 24 millió forintért).
A BKV közleménye szerint 2008 szeptemberében az új vezérigazgató munkájának kezdetén számos olyan stratégiai cél fogalmazódott meg (holding-struktúra kialakítása, HÉV-kiválás, busz beszerzés), amelyek elemzésében, kidolgozásában nélkülözhetetlen volt a megbízott tanácsadó cégek munkája, tapasztalata.
A közbeszerzési eljárásokban ajánlatkérői oldalon általános gyakorlat műszaki/szakmai alkalmasság meghatározásához, illetve megítéléséhez szakértő bevonása, annak érdekében, hogy az eljárás során műszaki/szakmai szempontból alkalmas ajánlattevők tegyenek valóban megfelelő ajánlatot, írja a közlemény.
A közlemény szerint a közbeszerzési törvény BKV Zrt-re, mint közszolgáltató szervezetre vonatkozó szabályzása alapján a Társaság az 50 millió forintot meghaladó értékű beszerzései esetén köteles közbeszerzési eljárást lebonyolítani. Az Index cikkében hivatkozott szerződések nem érik el a törvényi értékhatárt. A közbeszerzési értékhatár alatt a belső szabályozás lehetőséget ad a megfelelő teljesítésre alkalmasnak ítélt partnerrel történő közvetlen szerződéskötésre, ez történt a Dandy Trading és az Everest Capital esetén is.
Az Index megkérdezte neves cégek devizaüzletági vezetőit, hallottak-e már a fenti két cégről. Elmondásuk szerint a Dandy Tradig Ltd. egy offshore cég, amely mögött ugyan állhat elismert szakértő, de egy közpénzből gazdálkodó társaság esetében ez utóbbi esetben is nagyon rosszul hangzik egy ilyen megbízás és egy ilyen nevű cég. A másik, bermudai központú cég is hasonló jellegű, nem túl bizalomgerjesztő társaság, nem ismert sem Magyarországon, sem világviszonylatban. Hozzátették, ha egy közcég deviza tanácsadást akar (ami egyébként önmagában is furcsa), akkor inkább ismert hazai pénzintézeteket, vagy nagy nemzetközi könyvvizsgálókat kellene felkérnie.
Az Indexnek arra a kérdésére, hogy minek volt szükség például formacipő-tanácsadó igénybevételére 780 ezer forintért, a BKV a következő választ adta: a BKV beszerzései általában olyan tárgyra irányulnak, amelyekre nézve a társaság rendelkezik a megfelelő szakemberekkel, azonban a dolgozók mindennapi viseletét képező cipő beszerzéséhez szükséges cipőipari ismerettel bíró munkatárs nem áll a társaság alkalmazásában. Egy 3-4 évente felmerülő beszerzés nem is indokolja ilyen szakismerettel bíró dolgozó alkalmazását, gazdaságosabb és hatékonyabb megoldás az ilyen egyszeri feladatra a szakismeret külső igénybevétele. | [
"BKV"
] | [
"Everest Capital",
"Dandy Tradig Ltd.",
"BKV Zrt",
"Everest Capital S. A.",
"Dandy Trading",
"Dandy Trading Ltd."
] |
Őrizetbe vétele után egy nappal felesége nevére került Simon Gábor balatoni nyaralója is. Ez már a harmadik ingatlan, amelyet ajándékozással próbál biztonságba helyezni az MSZP bukott elnökhelyettese.
Sorra menekíti feleségéhez az ismeretlen eredetű pénzekből vett ingatlanjait Simon Gábor. A lapunk által a földhivataltól kikért tulajdoni lapból kiderül: két budapesti ingatlanja után balatonszemesi nyaralóját is feleségének ajándékozta Mesterházy Attila MSZP-elnök egykori helyettese. Eszerint a szóban forgó belterületi ingatlan elajándékozását 2014. március 11-én – tehát egy nappal Simon őrizetbe vétele után – jegyezte be a siófoki járási földhivatal. Ezzel egy időben Simon holtig tartó haszonélvezeti jogot kapott az üdülőre.
A nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással gyanúsított volt szocialista politikus még 2010. január 28-án, néhány hónappal a kormányváltás előtt vette meg a balatoni ingatlant. A főügyészség szerint a Simon Gábor által vásárolt üdülőingatlan (a balatonszemesi) és lakóingatlan (a XII. kerületi, Ágnes utcai luxuslakás – a szerk.) ellenértékeként kifizetett összeg is "olyan ismeretlen forrásból keletkezett jövedelméből származott, amelyeket a tárgyévekben benyújtott adóbevallásaiban nem tüntetett fel, és amelyek után az adót nem fizette meg".
Ezért a főügyészség módosította a korábbi gyanúsítást, és a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt immár közel százmillió forintra taksálja.
Már korábban beszámoltunk róla, hogy Simon ugyancsak a felesége, Horváth Tünde Márta nevére íratta a XVIII. kerületi Attila utcában lévő családi házát és a XII. kerületi Ágnes utcában lévő luxusingatlanját is. Az Attila utcai ház tulajdonjogát március 10-én jegyezte be a földhivatal a bukott politikus feleségének a nevére, miközben Simon holtig tartó haszonélvezeti jogot kapott.
Az Ágnes utcánál ugyancsak március 10-én került széljegyre Simon feleségének tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelme, illetve az MSZP volt elnökhelyettesének haszonélvezeti jog iránti bejegyzési kérelme. Feltehetőleg itt is ugyanúgy az illetékmentes ajándékozással szabadult meg vagyonától Simon, mint a másik ingatlan esetében.
A teljes cikk a Magyar Nemzet pénteki lapszámában olvasható. | [
"MSZP"
] | [] |
A teljes ülésen is a korrupciós ügyek kerülnek napirendre. A lemondott 4 NOB-taggal már nem foglalkoznak. A kizárásra javasolt (6), továbbá a szigorú megrovásban (2), a komoly figyelmeztetésben (5) és a figyelmeztetésben (3) részesítendő tagok egyenként 15-15 percet kapnak a védekezésre, majd a felmentésre javasoltak (3) ügyében is egyenként szavaznak, a döntéshez kétharmados többség szükséges.
A teljes ülés elején Samaranch elnök titkos szavazással kér bizalmat 2001-ig szóló elnöki megbizatása folytatásához. Ehhez is kétharmados többség szükséges. Ebben a bizalmi szavazásban azonban a gyanúba keveredett 23 NOB-tag már aligha vehet részt, így a szavazásra jogosultak száma 90 körül lesz. Samaranch elnöknek tehát legalább 60 szavazatra van szüksége.
Ezt követheti a gyanúba keveredettek ügyének lezárása, majd bizonyos reformjavaslatok tárgyalása. Minden bizonnyal már júniusra megváltozik a 2006-ban esedékes téli játékok helyszínének kiválasztása. A hat pályázó közül a júniusi ülésen egy 15 fős testület (ebben csak nyolcan lehetnek NOB-tagok) a tervek szerint két várost választ ki, s e kettő közül dönthet a teljes NOB-tagság. A városok látogatását, mindennemű ajándék elfogadását, továbbra is szigorúan megtiltják.
Samaranch elnök további jelentős reformokat tervez. Megszűnik a tiszteletbeli tagság, továbbá az újonnan megválasztandó NOB-tagok csak nyolc évre kapnának megbízást, s a leendő tagok kiválasztásánál a sportolókat részesítenék előnyben. Jelenleg kilenc olimpiai bajnok tagja van a NOB-nak, s mintegy húszan indultak még az olimpipiákon.
A kétnapos rendkívüli teljes ülés után a végrehajtó bizottság folytatja munkáját, ekkor már Sydney kerül előtérbe, s a végrehajtó bizottság a nyári olimpiai játékok műsorán szereplő sportágak nemzetközi szövetségeinek elnökeivel és főtitkáraival ül tárgyaló asztaltalhoz.
(MTI) | [
"NOB"
] | [] |
A még Oroszországon belül is Isten háta mögötti Csukcsföldön rengeteg pénzért építenek 2 300 kilométernyi autópályát oda, ahol eddig útról nem is hallottak.
A szervezők leírása szerint a pálya emléket állít azoknak, akik részesei voltak a tragédiának. Azért pár kérdés így is felmerül.
A koszovói iszlám közösségnek többek közt az volt a baja, szerintük az imám bizonyíték nélkül állította: tény az evolúció.
Minden adatot összegyűjtöttünk neked a szászországi és brandenburgi tartományi választásokról. Nem lett szélsőjobboldali áttörés, jöhetnek a zöld miniszterek.
Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!
Hadházy Ákos jelenleg az egyetlen olyan dolgot csinálja, amelyet értelmes magyar ellenzéki megtehet, és erről példát kéne venni, szerintem elsősorban a Momentumnál. Azért náluk, mert ugye jelenleg ők az a párt, amelyiknek nincsen "múltja", tehát elvileg ők nem revolverezhetők mindenféle korábbi mutyikkal.
Ehhez egy kicsit meg kell érteni, miről szól ez a hír.
Az FCPA, a Foreign Corrupt Practices Act egy jellegzetesen amerikai birodalmi konstrukció. Egyike azoknak a szabályoknak, amikor az Amerikai Egyesült Államok nemzeti jogát kiterjeszti olyan jogviszonyokra, amelyekhez a hagyományos értelemben véve semmi köze nincsen. Hiszen a Microsoft Magyarország egy Magyarországon bejegyzett magyar cég, és az általuk most beismert cselekmények (pofátlanul túlárazott közvetítőkön keresztül adtak el Microsoft-licenszeket állami szerveknek) Magyarországon, valószínűleg magyar állampolgárok részvételével történtek.
Nyilvánvalóan tudja az amerikai állam, hogy egy világcég magyarországi filiáléjának nem magától jut eszébe ilyet csinálni, ám hosszadalmas lenne rányomozni a világ egyik legfejlettebb informatikai hátterével rendelkező cégére, és nem is biztos, hogy vádemelésre alkalmas eredménnyel járna. A Mueller-jelentésből is látható, hogy az ottani jogrendszerben nem abból lesz vád, amire a helyi Polt Péter rásóhajt, hanem ennél jóval keményebb garanciális akadályokat kell átugrani. Meg persze ne legyünk képmutatók, az USA nem biztos, hogy be akarja dönteni a világ egyik legértékesebb és amerikai vállalatát.
Viszont az amerikai cégek által végzett korrupciót, amely van, volt és lesz – csakúgy, mint a német, kínai, francia, orosz, stb. cégek által végzett korrupció –, korlátok között kell tartani, és erre kiváló eszköz az FCPA, amely Damoklész kardjaként ott van mindenki fölött, aki belemegy ezekbe az üzletekbe.
A Microsoft úgy látta jónak, hogy bedobja a lapjait, mert nem éri meg, hogy a magyar leányvállalata miatt esetleg szélesebb körben induljon nyomozás, kicsi a piac, és a Microsoft életében viszonylag kevés pénzzel meg lehet ezt úszni.
Ha beleállnak, egy-két millió dollárt elvitt volna az ügyvédi költség, és egyáltalán, ilyen bizonytalanságokat ezek a multik nem vállalnak be. Kifizettek párszázezret valamelyik Budapesten is irodát fenntartó nemzetközi ügyvédi irodának, végigelemezték, majd megalkudtak és fizettek, egyúttal, legalábbis egy időre ezt a vesztegetési sémát lezárták. A vállalaton (és nem csak a Microsofton) belül most íródik egy utasítás, hogy a más országokban működő hasonló szisztémák hogyan alakítandók át.
Mindenki megy tovább, és egyúttal megkönnyebbülten felsóhajt itthon is jó pár ember, hiszen a pártszervként működő Polt-ügyészség nyilván csírájában elfojt minden nyomozást, ha valaki buzgólkodni próbálna, bár kilenc év NER után már elfogytak a buzgók.
A Microsoft alkuja ugyanis megállította az eljárást, így nem lett vádlott azokból a magyar emberekből, akik megrendelői oldalon részt vettek a buliban. Annak katasztrofális következményei lettek volna a Microsoftra nézve is, és ezt is belekalkulálták az alkuba.
Az FCPA ugyanis stigmatizál, vagyis ha az FCPA alapján lefolyt eljárásban valamely külföldi entitásról (kormány, vállalat, bármi) kiderül, hogy az korrupt, azzal a továbbiakban már nem lehet gyanú nélkül üzletet kötni.
A sok tekintetben monopolhelyzetben levő Microsoft tehát sok pénzért megtartotta azt a jogot, hogy itt továbbra is sok pénzt kaphasson a termékeiért, amelyeknek egyébként nem nagyon van versenytársa. Más szavakkal, senkinek nem volt érdeke, hogy ez az ügy végigmenjen, hiszen akkor meg kellett volna állapítani, hogy a magyar strómancégeknek se maguktól jutott eszébe ezeket a konstrukciókat kitalálni.
Rövid úton vádiratba kellett volna írni, hogy Magyarországon intézményes a korrupció, onnantól kezdve viszont kiírnak innen minden amerikai céget, hiszen az FCPA alapján írt vádirat vagy később ítélet nem a Transparency International vagy más NGO elemzése és következtetése, hanem olyan jogi jelentőségű tény, amelynek a következményei nagyon messze vezetnek. Az FCPA alapján megbélyegzett korrupt entitás ugyanis páriává válik.
Tehát az a bergengóc cég, amely elad egy ilyennek egy villanykörtét, már nem tud bemenni (legalábbis nem egyszerűen) az amerikai piacra, ugyanis az ottani partner paranoid ügyvédei, az ilyen 8,8 millió dolláros bulikat elkerülendő aláíratnak vele egy olyan nyilatkozatot, miszerint nem áll kapcsolatban külföldi korrupt szervezettel. Ezt pedig már jóhiszeműen nem tudja aláírni, hiszen egy ilyennek pont eladott egy villanykörtét...
Nagyon közel húzott el tehát a magyar kormány arca előtt amerikai barátaink ökle. Nyilván ezért az ügy nem nagyon kap nyilvánosságot.
Az ellenzék feladata viszont ebben a helyzetben az lenne, hogy a magyar és az amerikai nyilvánosság ingerküszöbe fölé juttassanak neveket, cégekét és magánszemélyekét egyaránt, mert az FCPA-veszéllyel a magyar kormányt olyan sebességgel lehet esetleges amerikai támogatóitól elszigetelni, mint kevés más dologgal.
Hadházy ezt felismerte, hogy magától vagy nem, azt nem tudom, de jelenleg ő az, aki a dologgal jelentőségének megfelelően foglalkozik.
Ésik Sándor írása a Diétás Magyar Múzsán jelent meg először, kövesd be!
Disqus | [
"Microsoft Magyarország"
] | [
"Amerikai Egyesült Államok",
"Transparency International"
] |
Feliratkozás a Járvány hírlevélre Minden hétköznap elküldjük, amit a járványról tudni érdemes. Iratkozz fel, és vigyázzunk egymásra!
Fontos, hogy minél hamarabb minél több embert beoltsanak koronavírus elleni vakcinával. A programot felgyorsítja az EU-s beszerzés mellett az orosz és a kínai oltóanyagok vásárlása. De az teljesen érthetetlen, hogy miért nem publikálja a szerződéseket a kormány.
Még február 4-én fordultunk közérdekű adatigényléssel a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz, hogy adják ki az orosz és a kínai vakcinaszerződéseket. Azért próbálkoztunk ennél a minisztériumnál, mert végig Szijjártóék kommunikálták a tárgyalásról és a beszerzésről szóló híreket, Szijjártó személyesen utazott el Moszkvába, hogy megállapodjon orosz kollégájával 2 millió adag Szputnyik beszerzéséről, és a Kínából vett 5 millió adag vakcinát is ő jelentette be.
Ehhez képest váratlan fordulat volt, hogy az adatigénylés határidejének legutolsó napján a külügy azt közölte, hogy nem ők az illetékesek.
Megkérdeztük a külügyet, hogy akkor kihez kell fordulni, de nem válaszoltak.
Ezért a Miniszterelnökséghez és az Emberi Erőforrások Minisztériumához is benyújtottuk a kérelmünket február 19-én. Az Emmi március 8-án - a 15 napos határidő után - válaszolt, a külügyhöz hasonlóan azt közölték, hogy nem ők az illetékesek. Ráírtunk a Miniszterelnökségre is, hogy mikor várhatjuk a válaszukat. Megküldték ők is hétfőn, ugyanúgy lepattintva a kérést, mint a másik két minisztérium.
Ez a külügyhöz hasonlítható cinikus megoldás. A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergelytől a február 25-i kormányinfón megkérdeztük, hogy ha ő 2009-ben még ellenzékben azt követelte a kormánytól, hogy adják ki a H1N1 vírus elleni oltóanyag szerződéseit, akkor ezt most miért nem teszik meg?
Gulyás 2009-ben így érvelt: "Törvénysértő, hogy a nyilvánosság a mai napig nem ismerheti teljes egészében a vakcinák gyártására, illetve szállítására vonatkozó szerződéseket, a vírusfertőzés kezelésére alkalmas gyógyszerből rendelkezésre álló készleteket". Amellett kardoskodott, hogy valamennyi szerződést mellékletekkel együtt az utolsó betűig nyilvánosságra kell hozni.
Amikor ezzel szembesítettük most, és megkérdezztük, hogy miért nem publikus az orosz és a kínai vakcinákról kötött szerződés, Gulyás ezt válaszolta:
"Most is közérdekű adatnak minősülnek, és a kormány az ezzel kapcsolatos szerződéseket nyilvánosságra fogja hozni. Ha bármit ebből nem hozunk nyilvánosságra, az csak üzleti titoknak köszönhető. De az egyes vakcinák ára mint állami költségvetésből kifizetett pénz nem minősülhet közérdekű adatnak, úgyhogy a véleményem nem változott. Az, hogy mennyi idő alatt tesz eleget a közérdekű adatigénylési kérelemnek az illetékes hatóság, erre törvényi határidő áll rendelkezésre. Azon belül kell eleget tenni" - válaszolta. (Valószínűleg azt akarta mondani, hogy a költségvetésből kifizetett pénz nem minősülhet üzleti titoknak.)
Ekkor már a kezünkben volt a külügy válasza arról, hogy bár ők tárgyalták le a szerződéseket, nem illetékesek a szerződések publikálásában. Megkérdeztük ezért Gulyást is, melyik állami szerv az adatkezelő. Azt válaszolta: "Mindig az, amelyik a szerződést kötötte."
Gulyás szerint tehát a szerződés közérdekű adat, oda is adják időben, ha kikérjük, de nem árulja el, honnan kell kikérni.
Így különösen szép, hogy ezek után a Miniszterelnökség is visszadobta az adatigénylést, de azt sem árulták el, kihez kell fordulni. Újra kérdeztük volna Gulyást a kormányinfón, de nem válaszoltak a megküldött kérdésre.
A szerződés publikálása két dolgot mindenképpen segítene tisztázni. Az egyik, hogy valóban 50 milliárd forintot fizettünk-e az ötmillió adag kínai vakcináért, és 5,7 milliárdot a kétmillió oroszért.
A másik fontos elem: publikus lenne a szállítási határidő. Ez különösen az oroszok esetében érdekes, mert ők már az első szállítás ütemmel megcsúsztak, és 30 százalékkal kevesebb oltóanyagot szállítottak le. Legalábbis ahhoz képest, amit Szijjártó mondott a szerződés aláírása után az ütemezésről.
Nem csak mi pattantunk le az adatigényléssel a kormányról, hanem Szél Bernadett is. A parlamenti képviselő azt a választ kapta, hogy veszélyeztetné a védekezést, ha késlekedés nélkül kiadnák neki a Szputnyik V és a kínai oltóanyag beszerzéséről szóló szerződéseket.
A politikus is úgy járt, mint mi, vagyis nyomoznia kell, hogy egyáltalán melyik minisztériumnál lehetnek meg a vakcinaszerződések. Ő a külügyet és a pénzügyet kereste első körben, de azt a választ kapta, hogy nem ez a két minisztérium az adatkezelő. "Felmerült a kérdés, hogy akkor mégis melyik minisztérium vagy állami szerv köthetett szerződést az oroszokkal és a kínaiakkal. Adatkéréssel fordultam a Kásler-, Pintér- és a Rogán-minisztériumhoz, az Operatív Törzshöz és Müller Cecíliához is, de az összes helyről az a válasz jött, hogy veszélyeztetné a feladatellátásukat, ha elküldenének 2 darab szerződést, amire egyébként már eddig is két hetük volt. Most 45 napot kértek, de biztos vagyok benne, hogy jön majd az újabb 45 napos hosszabbítás".
Szél szerint "a kormányzati döntések átláthatósága és a közérdekű adatok nyilvánossága NEM veszélyezteti, hanem SEGÍTI a védekezést. Az pedig, hogy az embernek kérdései vannak, nem oltásellenesség. Jó lenne, ha a kormány végre komolyan venné a tájékoztatást, ami járványhelyzetben kulcsfontosságú, és nem titkolna el minden létező adatot, aminek a nyilvánossága közérdek!" | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Szputnyik V",
"Operatív Törzs"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.