text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
Egy ilyen szoftver előnyeit 2013-ban a kormány is felismerte, de hiába költött azóta több százmillió forintot, még mindig nincs megoldás.
"Az évekkel ezelőtt használt rendszer folyton lefagyott. Aztán tavalyelőtt jelezte az igazgató, hogy átállunk egy állami szoftverre. Katasztrófa volt: olyan órákra is hiányzást jelzett a program, amikor a gyerek felelt és jegyet kapott. Idén megint áttértünk egy új rendszerre, most viszont ellenőrző füzetet is ígértek, de azt még mindig nem osztották ki" – idézi fel egy anya, hogy az elmúlt években mennyit kínlódtak gyermeke gimnáziumában az egymást váltó e-naplókkal.
Ez azért történhetett meg, mert két éve a kormány úgy döntött: mind a 3200 közoktatási intézmény ugyanazt a szoftvert használja. Korábban az iskolák maguk választhattak a piacon lévő négy-öt program közül, ehhez pedig állami támogatást kaptak. Az Orbán-kabinet viszont pazarlásnak ítélte az évi 2,6 milliárd forintos támogatást, és 543 millióért megvette az egyik szoftvert, a Magisztert. Csakhogy az átállás tanév közben zajlott, a szoftver akadozott, az igazgatók tépték a hajukat.
A program végül 760 milliót emésztett fel. A Magiszter nyolc hónappal a bevezetése után leállt: a licencjog lejárt, az állam nem akart tovább fizetni érte.
Augusztusban úgy tűnt, végre megoldódik a probléma: az oktatási államtitkárság háttérintézménye, az Educatio a legtöbb egyetem által használt Neptun bevezetéséről döntött. A szoftver tulajdonosa, az SDA Informatika Zrt. ajánlatában több mint 800 millió forintért vállalta volna a Neptun rászabását a közoktatásra. Ám a Népszabadság úgy értesült, a szerződést még mindig nem írták alá, pedig a határidők – amelyeket a kormány magának szabott – rövidesen lejárnak. A fejlesztés első üteme októberben, a második decemberben zárulna.
Az SDA-val folyó egyeztetés felhördülést okozott az informatikai piacon. Az Educatio kiírt ugyan egy közbeszerzést, de nem hozta nyilvánosságra. Erre megvolt a joga: a Neptun tulajdonosa még 2001-ben ingyen átadta a licencjogokat az államnak azzal, hogy a programot csak ő fejlesztheti tovább. Erre hivatkozott az Educatio, amikor a tenderre kizárólag az SDA-t hívta meg. Csakhogy a zárt ajtók mögötti tárgyalások részletei kiszivárogtak, a többi cég pedig kiakadt.
A licencjogokon felül a Neptun mellett szól az is, hogy piacvezető a felsőoktatásban, s már Romániában is terjeszkedik. A piac többi szereplője szerint viszont a közoktatásban másképp adják a jegyeket, vezetik a hiányzásokat, ezért a Neptunt jelentősen át kellene írni. Vannak, akik azt hangoztatják: az SDA milliárdos tulajdonosa, Fauszt Zoltán jó kapcsolatokat ápol kormányzati körökkel, de ezt árnyalja, hogy a Neptun már 2010 előtt is gyorsan terjeszkedett.
Az oktatási tárca dokumentumaiból kiderül, hogy a minisztérium eredetileg új rendszer kifejlesztésére kérte az Educatiót, nem egy meglévő átírására.
Több piaci szereplő azt állította lapunknak, hogy egy teljesen új szoftver kihozható nagyjából 300 millió forintból, nem értik, az állam miért akar ilyen sokat költeni a Neptunra.
A Neptun melletti döntés azért is furcsa, mert a közbeszerzés előtt a tárca megvizsgálta, hogy az új szoftver bevezetéséig melyik közoktatási programot használja. Az elemzés a @Napló nevű szoftvert találta a legalkalmasabbnak, főleg, hogy tulajdonosa engedélyezte, októberig ingyenesen használják. Mostanáig 800 iskola vezette be, bár az @Napló nem képes még minden olyan feladatot ellátni, amelyet az állam kijelölt.
Értesülésünk szerint részben bürokratikus akadályok hátráltatják a szerződéskötést a Neptunnal, de a tervezett büdzsét csaknem 300 millió forinttal meghaladó ajánlat a Miniszterelnökség érdeklődését is felkeltette. Csakhogy a kormánytárca eltaktikázta magát: időközben az SDA megszerezte a @Napló jogait, a kormányzatnak tehát mindenképpen az SDA-val kell tárgyalnia. Az @Napló fejlesztője, Szabó András elmondta: sok iskola érdeklődik irántuk, ezért lett szükségük egy olyan nagy cég segítségére, mint az SDA. Fauszt Zoltán megkeresésünkre azt válaszolta, neki épp egy olyan, a közoktatási szférában járatos társaság tapasztalataira van szüksége a Neptun fejlesztéséhez, mint Szabóéké.
Az állam dönthet úgy is, hogy bevezet egy másik szoftvert – az Aromo ingyen felajánlotta a programját –, igaz, azt is hozzá kellene igazítani az új elvárásokhoz, miközben szorít a határidő. A piacon egyébként nem is a bevezetésért járó pénzekért, hanem a működtetésért, az úgynevezett supportért folyik a verseny. Akárki kerül helyzetbe, ebből évtizedekig garantált bevétele lesz. | [
"SDA Informatika Zrt."
] | [] |
2010. március 26., péntek 12:00
Hanganyag: Ignáth Márk
Ahol a közpénzeket nem a közjó szolgálatára vagy az adott cég közfeladatainak ellátására költik, ott már nemcsak politikai, hanem büntetőjogi felelősségről van szó - mondta a Fővárosi Közgyűlés BKV-ügyeket vizsgáló bizottságának fideszes elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.György István úgy vélte: Demszky Gábor túl sok kompromisszumot kötött a fővárosi koalíció fenntartása érdekében, és tudnia kellett, hogy a BKV-val kapcsolatos ügyek előbb-utóbb nyilvánosságra kerülnek. Ez tavaly nyáron megtörtént, azóta pedig, például Hagyó Miklós lecserélésével, előre menekül a városvezetés - magyarázta a politikus.A vizsgálóbizottság elnöke szerint BKV-ügyben a kormány felelőssége is felvethető, hiszen annak két tagja ott ült az igazgatóságban, és végigasszisztálta, hogy a cégtől "talicskával tolták ki a pénzt".Annak, aki ezekről az ügyekről tudott, egyértelmű a felelőssége - hangsúlyozta György István. Hozzátette: mivel az ügyek sokáig nem derültek ki, releváns a kérdés, hogy az ellenőrző testületek jól látták-e el a feladatukat, illetve hogy a főpolgármester beszámoltatta-e azok tagjait. A bizottságnak adott válaszokból az derül ki, hogy nem - jegyezte meg.Mindenképpen szükséges a BKV teljes átalakítása, ugyanis a szervezeten belül most keverednek a megrendelői és szolgáltatói funkciók, amelyeket szét kell választani - fejtegette György István.A fideszes politikus szerint a BKV-ból szolgáltató céget kell csinálni, a feladatok ellátásába pedig akár a magánvállalkozásokat is be lehetne engedni. Bizonyos vonalakat már most is azok üzemeltetnek - emlékeztetett.György István elmondta: olyan átalakítást kell végrehajtani, ami hosszú távon biztosítja a vállalat működését. Ha a megrendelői és szolgáltatói funkciót kettéválasztják, a főváros pedig csak annyi szolgáltatást rendel meg, amennyit ki is fizet, a cég finanszírozási gondjainak meg kell oldódniuk."Nyilvánvalóan nem lehet olyan szolgáltatást követelni, amiért nem fizetnek" - jegyezte meg a politikus, hozzátéve: a következő ciklus egyik legnagyobb kihívása a közösségi közlekedés rendbe tétele lesz. | [
"BKV"
] | [
"Fővárosi Közgyűlés"
] |
Hamarosan bíróság elé áll a Gyurcsány-féle titkosszolgálat egyik legismertebb botrányának, az Egymásért-ügynek a kulcsfigurája, Jakubinyi Róbert, aki ellen a Fővárosi Főügyészség adócsalás, sikkasztás és csempészés miatt nyújtott be vádiratot. Az évtizedeken keresztül háborítatlanul tevékenykedő, korábban kiváló titkosszolgálati és politikai kapcsolatokkal rendelkező bűnözőt még azzal is vádolják, hogy kilóra vásárolta meg a Nemzetbiztonsági Hivatal volt vezetőit azért, hogy az ellene indított büntetőeljárásokat elsimítsák.
Benyújtotta vádiratát a Fővárosi Törvényszékre a Political Capital elemző céggel is kapcsolatba került Egymásért Egy-Másért Alapítvány botrányának egyik központi figurája, Jakubinyi Róbert ellen felbujtóként elkövetett csempészés, sikkasztás és adócsalás miatt a Fővárosi Főügyészség – tudta meg a PestiSrácok.hu Bagoly Bettinától, a főügyészség szóvivőjétől. Az ügy szálai az Egymásért alapítványig vezethetők vissza: a vád szerint az alapítvány – melynek megalapítását Nagy Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2006-ban elhunyt első elnöke kezdeményezte – számára egy magáncég 2005-ben és 2006-ban adófizetés nélkül hozott Ázsiából az országba milliárdos értékű vámárut, többtonnányi élelmiszert arra hivatkozva, hogy adomány, ám azok a nagy áruházláncok polcaira került. Így csaknem másfél milliárdnyi adót nem fizettek be az államkasszába. Később feltáró vallomásokból kiderült, hogy az egykori közhasznú szervezet a Gyurcsány-kormány legmagasabb rangú titkosszolgáinak a kifizetőhelyeként működött évekig, de az alapítvány – szintén a titkosszolgálatoknál aktívan dolgozó –tisztségviselői sem jártak rosszul. Cserébe a hatóságok vezetői elsimították Jakubinyi büntetőügyeit. Szolgálataikért a vád szerint a volt főigazgató, Galambos Lajos mintegy 150 millió forintot, a cég műveleti osztályvezetője, Gyarmati György 100 milliót forintot, Simon Ibolya, a hivatal akkori jogásza pedig több hónapon keresztül havi 1-1,5 millió forintot kapott. Utóbbi személy már csak tanú abban az eljárásban, amelyben Jakubinyit és két NBH-s bűntársát folytatólagosan elkövetett hivatali helyzettel való visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. A titkosított büntetőügy tavaly április 8-án kezdődött újra a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsán.
Sikkasztás, csempészés és adócsalás is Jakubinyi számláján
A főügyészség által elkészített vádirat lényege szerint a bűncselekményeket még az Egymásért alapítvány kötelékében követte el – felbujtóként – Jakubinyi. A csempészést a már fent említett módon – információink szerint az NBH jogászainak jóváhagyásával – úgy hajtották végre, hogy a jelenleg is börtönbüntetésüket töltő társaival együtt 2005 augusztusa és 2007 februárja között 59 esetben történt belföldi szabadforgalomba bocsátás során az Ázsiából beszerzett importáruk után nem fizették meg a közterheket. Ezzel a vámbevételt összesen több mint egymilliárd forinttal csökkentették. Jakubinyit emellett azzal is vádolják, hogy neki köszönhetően az alapítvány házipénztárában "a záró egyenleg szerinti pénzösszegnek csak a töredéke volt fellelhető". A vád szerint a férfi utasítására a pénztárból csaknem egymilliárd forintot vettek ki, ami végül a vádlotthoz került. Ezt az ellopott összeget Jakubinyi Róbert a vád szerint nem az Egymásért alapítvány, hanem a saját céljaira fordította. A Fővárosi Főügyészség tájékoztatása szerint a harmadik vádpontban Jakubinyi egyik – az ügy kapcsán már elítélt –társa (P. Sándor) a kétezres évek közepén az első vádpontban szereplő, a vádlott által kitalált, felügyelt és irányított, színlelt szerződéseken alapuló értékesítési láncolatot arra is felhasználta, hogy az Európai Unión belüli termékbeszerzés keretében megvásárolt élelmiszereket belföldön értékesítette, ám adót utánuk nem fizetett. Ezzel az államnak közel 300 millió forintnyi kárt okoztak.
Titkosszolgálati védelem alatt állhatott
Jakubinyi Róbertről érdemes megemlíteni, hogy az 1980-as évek közepén egy sok vádlottas ügyben volt az egyik érintett egy olyan betörőhálózat tagjaként, amely tippek adásával foglalkozott és híres művészeket, operaénekest, gazdag kisiparosokat fosztott ki. Ez volt a magyarországi szervezett bűnözés kialakulásának első állomása, az úgynevezett Presztízs-ügy. A rövid idő alatt milliós bevételekre szert tevő bűnbanda megfogására 1980-ban Tonhauser László vezetésével külön nyomozócsoport alakult, de vizsgálóként Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter is részt vett a munkában. Tonhauser a Nem kérek bocsánatot című könyvében utalt arra, hogy a Presztízs-ügy nyomozása során világossá vált, összefonódás van a titkosszolgálat és a Jakubinyi által is fémjelzett bűnözői csoport több tagja között. A ma már nyugalmazott rendőrezredes az Országgyűlés olajbizottsága előtt is pontosan erről beszélt:
"1980-ban is komoly ütközések voltak a titkosszolgálattal a Presztízs-ügy nyomozása kapcsán. Külön engedély kellett, külön pecsétes írás bizonyos személyek őrizetbe vételéhez, akit meg akartak lógatni előlünk. A háttér vizsgálata során kiderült, hogy Los Angelesben milyen magyar maffia alakult ki. Aztán később ezek az emberek megjelentek itt, Magyarországon, később egy részüket felrobbantották, más részüket lelőtték. Akkor el kellett gondolkoznom azon, hogy milyen szervezetek tagjai voltak valójában. A mindenféle vizsgálódás azt mutatja, hogy a titkosszolgálatok egy árnyék-kormányként működnek, összeszedik az információkat és azt megfelelően csoportosítva a politikusok kezébe adják"
– nyilatkozta Tonhauser László.
Hangfelvételek a politika és a szervezett bűnözés összefonódásáról
Pár éve a Figyelő azt írta Jakubinyiről, hogy a férfi vélhetően az Egymásért alapítvány nevében tárgyalva, hosszú időn keresztül rögzítette fontosabb beszélgetéseit MSZP-s politikusokkal és miniszterekkel, illetve korábbi nemzetbiztonsági vezetőkkel. Úgy tudjuk, Jakubinyi jó viszonyt ápolt az MSZP egykori nagyhatalmú pártpénztárnokával, Puch Lászlóval, valamint a Gyurcsány-kormány volt pénzügyminiszterével, Veres Jánossal is. A bűnöző állítólag annyira magabiztos volt, hogy még a legfontosabb politikusokkal, titkosszolgálati csúcsvezetőkkel is szinte lekezelően beszélt a hangfelvételeken – írta a szerző. A lap írása szerint a hangfelvételek súlyos látleletet adnak a politika és a szervezett bűnözés összefonódásáról, korrupcióról, pártfinanszírozásról. Információink szerint emellett Jakubinyi a 2010-es választások előtt vélt vagy valós terhelő információkat adott át szocialista kapcsolatainak egy közismert, befolyásos fideszes politikusról, hogy ezzel segítse az MSZP-t a választások előtt. Ez azért sem lehet annyira meglepő, mivel forrásaink szerint köztudott volt róla, hogy számára a szocialista kormányok "klímája" volt kedvezőbb. A Figyelő emlékeztetett még arra is, hogy az alapítvány nemzetbiztonsági kockázatait vizsgáló parlamenti bizottság azt állapította meg, hogy Jakubinyi a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) első főigazgatójához, Nagy Lajoshoz volt köthető, de sokan tudni vélik, hogy több európai szakszolgálatnak is dolgozott, illetve sajtóhírek szóltak arról is, hogy Jakubinyi az oroszok strómanjaként vásárolt, majd játszott idegen kézre több milliárd forint értékű Mol-részvényt akkor, amikor az osztrák OMW intenzív támadást hajtott végre a nemzeti olajtársaság ellen.
Címlapfotó: blikk.hu | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal",
"Egymásért Egy-Másért Alapítvány"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Egymásért alapítvány",
"Fővárosi Törvényszék",
"Európai Unió",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Political Capital",
"Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa"
] |
A Tocó-Pece Kft. ellen végelszámolás indult, ám a tulajdonosok az eljárás megindulása előtt két hónappal még kivettek a cégből 50 millió forintot.
Júliusban kezdeményezték a Tócó-Pece Kft. névre hallgató cég végelszámolását, ám a tulajdonosok – névleg a politikus családtagjai – májusban még 50 millió forint osztalékot vettek ki a cégből. Ráadásul a végelszámolási eljárás végén a tulajdonosok kezében maradhat a vállalkozás nagyjából 100 millió forint értékű vagyonelemeinek többsége is. (Korábban egyébként éveken keresztül nem volt árbevétele a cégnek, majd Kósáék érkezése után hirtelen termőre fordult a vállalkozás. Akkor ismeretlen forrásból 164 milliós árbevételhez jutott a cég.) A céget egyébként még 2014-ben alapította a Kósa Lajossal szoros együttműködésben dolgozó Fiák István ügyvéd Pilisborosjenőn. Fiák István a fideszes politikus által vezetett a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség elnökségi tagja, az évek során pedig egyfajta családi jogász szerepet is betöltött Kósáék életében. Fiák járt el például azoknak az ügyeknek egy részénél is, amikor a kormánypárti képviselő idős édesanyjához került egy sertéstelep, valamint felbukkant a Kósa Lajost több mint ezermilliárdos örökséggel hitegető csengeri nő történeténél is. Azt nem tudni, hogy az ügyvédnek milyen szándékai voltak – az amúgy két debreceni vízfolyásról elnevezett - cég alapításával. Az viszont biztos, hogy a jogász 2017 márciusában az addig üzleti tevékenységet nem végző, ám időközben 139 milliósra feltőkésített céget névértéken, mindössze 6 millió forintért adta el Kósa Lajos feleségének. Ebben az időszakban egyébként Kósa Lajos több olyan törvényjavaslatot is benyújtott, amelynek a kialakításában Fiák is részt vett. Így fordulhatott elő, hogy a nyugdíjas munkaerőszövetkezetekről szóló jogszabálytervezet megalkotásában közreműködött a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (Diákész) elnöki posztját is betöltő Fiák. Az ügyet az akkor még tárca nélküli miniszter Kósa azzal próbálta elütni, hogy közös javaslatuk a "közjót szolgálta" a Tócó-Pece Kft. pedig azért került át töredékáron a családjához, mert a vállalkozás "kötelezettségei megegyeztek a cég eszközállományával". Azonban a politikus nem mondott igazat: a közzétett vagyonmérlegek szerint sem a vásárlás idején, sem később nem volt nyoma ilyen kötelezettségnek, így a cég eszközállománya messze meghaladta a kötelezettségeit, még úgy is, hogy 2018-ban a cégbe beolvadt a politikus feleségének egy meglehetősen eladósodott cége. Az ügyben Hadházy Ákos – akkor még LMP-s, azóta független - képviselő feljelentést is tett, ám a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) tavaly februárban azt közölte, hogy nem korrupciógyanús a cégvásárlás. Egyedül a költségvetési csalás gyanúja miatt folytatódott a ügy, az akta azonban átkerült a KNYF-től a Debreceni Főügyészséghez, majd onnan a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV). Az adónyomozók végül azt állapították meg, hogy a költségvetési csalás gyanúja sem bizonyítható, azaz álláspontjuk szerint nem lehetett arról szó, hogy fiktív áron kelt el a cég, és a különbözet után nem fizettek jövedelemadót. A NAV által felvett vagyonmérlegből azonban kiderült: a Tócó-Pece Kft.-nek csaknem 60 millió forint értékű ingatlanja, valamint ingatlanhoz fűződő vagyoni jogai voltak, ebből 40 millió feltehetően külföldi ingatlan. Ráadásul az ügylet a NAV szerint sem lehetett teljesen rendben, mert - mint azt az RTL észrevette – az eladás kapcsán számvitel rendjének megsértése miatt feljelentést tettek. | [
"Tócó-Pece Kft."
] | [
"Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége",
"Tocó-Pece Kft.",
"Debreceni Főügyészség",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal",
"Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség"
] |
Új testnevelési stratégiáját gyárt az Orbán Viktor miniszterelnökségi sporttanácsadója által vezetett Magyar Diáksport Szövetség a Testnevelési Egyetem teljes évi költségvetésének közel kétszereséért. A szervezet az NFÜ pályázatán nyert el 2,2 milliárd forintot. A stratégiaírás keretében eddig több mint 100 millió forintot költöttek el többek között 35 új irodai telefonra, szerverekre és hét darab személyautó tartós bérbevételére.
Májusban jelentette be Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ), hogy elindította a "T.E.S.I. – Mindenki testnevelése" elnevezésű kiemelt projektet, amelynek része egy új iskolai testnevelési stratégia megírása. A szervezet azt ígérte, hogy olyan stratégiát készítenek, amely dinamikus lesz, és a hazai oktatáspolitika döntéseit szem előtt tartva "valós helyzetfeltáráson" alapul majd.
Az akkori közleményből kimaradt, hogy az MDSZ projektjét a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2,2 milliárd forintos pályázatából finanszírozzák. A uniós tenderen kifejezetten az új stratégia és a fizikai állapot új mérési rendszerének kialakítása tárgyában lehetett pályázni. A pénzt egyetlen pályázóként teljes egészében a Balogh Gábor miniszterelnöki tanácsadó elnökletével működő szövetség nyerte el.
Balogh Gábor egykori öttusázó, Orbán Viktor egyik sportügyi tanácsadója. A 37 éves sportoló a kormányváltás óta dolgozik a Miniszterelnökségen, ahol havi bruttó 747 880 forintot kap munkájáért. Az Index korábban megírta, hogy Baloghot a tavaly júniusban megújított szerződése szerint éppen "a sporttal kapcsolatos koncepciók, programok" szakértői tanácsadójaként alkalmazzák, azaz a Miniszterelnökségen lényegében beletartozik alapmunkakörébe a szövetségben végzett stratégiaírás is.
Az MDSZ internetes oldalán közzétett szerződésekből kiderült, hogy a nyáron már nagy erőkkel nekiálltak felszerelni a Sportok Házában lévő irodájukat. A 2,2 milliárdból az első hónapokban több mint 100 milliót kötöttek le vagy költöttek el technikai eszközök beszerzésére.
Megvásároltak például 35 irodai digitális telefonkészüléket 3,1 millió forint értékben. Az irodatechnikai beszerzésben 3 titkárnői telefonkészülék is szerepelt. Emellett mintegy 55 millió forintot költöttek szerverekre, laptopokra, asztali számítógépekre és fénymásolókra.
Külön bérleti szerződést kötött a szervezet havi másfél millióért autóbérlésre. A testnevelési stratégia megírásához hét KIA Ceed személyautóra is szüksége van a szervezetnek.
A munka még el sem kezdődött, de röviddel a TÁMOP-pályázat megnyerése után már megkötötték a 31 milliós grafikai tervezésre vonatkozó szerződést is, és egy hasonló nagyságrendű oktatásszervezési szerződést, amely többek között belső tréningek tartását írja elő a nyertes kft.-nek az oktatásszervezés témájában, szemléletformáló és ismeretterjesztő jelleggel.
Az MDSZ szakmai igazgatója, Molnár László az Index kérdésére azt mondta, nem egyszerű stratégiaírásról van szó, "hanem egy komplex, három nagy összetevőt tartalmazó program megvalósítására" nyerték az uniós támogatást. "Ennek megfelelően a projekt keretein belül sor kerül a "Testnevelés és sport" műveltségterületet érintően szakmódszertani fejlesztésekre, az országosan egységes fizikai állapot mérési-értékelési rendszer kialakítására, és a diáksport önkéntes mozgalom fejlesztésére a komplex iskolai testmozgásprogramok szervezésében." Ezenkívül a testnevelő tanárok akkreditált képzését is szervezik, és várhatóan 2013 végére el is készülnek a munkával.
"Célunk, hogy a gyerekeket bevezessük a sport, a mindennapos testmozgás világába, ezzel pedig hosszú távon változtassunk a rossz magyar egészségügyi mutatókon. Az iskolai testnevelés szakmódszertanának kialakítása során természetesen az általunk elkészített módszertani útmutatókat és segédanyagokat minden magyar iskola számára ingyenesen bocsátjuk rendelkezésre" – mondta a szakmai igazgató, aki szerint az indokolja a 7 darab autó bérbevételét, hogy a stratégiai kidolgozásán összesen 60 szakember dolgozik, akik közül sokan a helyszíneken is dolgoznak. A hét autóból egy-egy a regionális központok munkáját segíti Szegeden, Pécsen, Székesfehérváron, Szombathelyen, Miskolcon és Debrecenben, illetve egyet a budapesti központ használ.
Az iskolák irányítását átvevő Klebelsberg Intézményfenntartó Központ egyébként forráshiány miatt az új tanévben szinte teljesen leállította a testnevelésórán kívüli diáksportok finanszírozását. | [
"Magyar Diáksport Szövetség"
] | [
"Klebelsberg Intézményfenntartó Központ",
"Testnevelési Egyetem",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] |
Lehetséges, hogy egy 25 éves friss diplomás fog dirigálni az ország egyik legbefolyásosabb menedzserének, Kocsis Istvánnak? Könnyen előfordulhat, a budapesti tömegközlekedési rendszer átalakítása ugyanis az [origo] információi szerint abba az irányba halad, hogy a fiatal Vitézy Dávid vezetésével felálló új szervezet alá kerül a Kocsis vezette BKV. A céget belülről ismerők úgy gondolják, nehezen elképzelhető, hogy Kocsis elfogadná ezt a helyzetet.
A budapesti tömegközlekedési rendszer radikális átalakítására készül Tarlós István főpolgármester, és az eddig megismert tervek alapján az új felállás személyi szempontból mindenképp érdekes lesz. A BKV egy új szervezet, a Budapesti Közlekedési Központ felügyelete alá kerülhet. A BKV-t az elmúlt húsz év egyik legbefolyásosabb állami cégvezetője, Kocsis István vezeti, a BKK élére egy 25 éves friss diplomás, Vitézy Dávid kerülhet (Cikkünkben korábban tévesen az szerepelt, hogy Vitézy még egyetemista, pedig idén megszerezte a diplomáját. A tévedésért olvasóink elnézését kérjük - a szerk.).
Tarlós István főpolgármester a múlt héten jelentette be, hogy Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) szóvivőjeként dolgozó Vitézyt javasolja a BKK élére, a Fidesz-KDNP többségű Fővárosi Közgyűlés pedig szerdán szavazhat erről (a fővárosi intézményrendszer átalakításáról itt olvashat). Bár Tarlós vasárnap azt is bejelentette, hogy egy kivétellel minden fővárosi közszolgáltató cég vezetőit le fogják váltani, az [origo] által megkérdezett források egybehangzóan azt mondták, szerintük Kocsis lehet a kivétel. Ezt támaszthatja alá az is, hogy Tarlós az Indexnek adott szeptemberi interjújában azt mondta, ha "Kocsis Istvánt nem helyezik át a Molhoz, és nincs olyan hátramaradt ügye az MVM-nél, amit én nem ismerhetek, akkor nem látok különösebb okot az elmozdítására".
"Furcsának tűnne"
"Úgy is mondhatjuk, hogy Vitézy Kocsis felettese lesz" - mondta az [origo]-nak Atkári János, Tarlós István főpolgármester tanácsadója. Atkári szerint Kocsis tudomásával alakítják át a tömegközlekedési intézményrendszert, és azt mondta, nem tud arról, hogy Kocsis emiatt távozni szeretne a közlekedési vállalattól. "Azt gondolom az lenne az ésszerű magatartás a részéről, ha elfogadná a helyzetet, mert a BKV finanszírozása tarthatatlan" - jelentette ki Atkári.
Egy, az új tömegközlekedési rendszer kidolgozásában részt vett forrás azt mondta, "furcsának tűnne ez a viszony", ha valóban Vitézy lenne Kocsis felettese. Az [origo]-nak nyilatkozó, a BKV-t belülről ismerő források valamennyien azt mondták, nehezen tudják elképzelni ezt a felállást. Kocsisnak jelentős vállalatvezetési múltja van, míg a 25 éves Vitézy úgy kerülhet a BKK élére, hogy szinte semmilyen munkatapasztalata nincs.
Hatalmas a lobbiereje
Kocsis az Antall-kormány idején az Ipari Minisztériumban volt államtitkár, és több nagy állami vállalat privatizálásánál is szerepet játszott. A Horn-kormány alatt az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. vezérigazgatója volt, majd 2002-től három éven keresztül a Paksi Atomerőmű vezérigazgatójaként dolgozott. Ezt követően a Magyar Villamos Műveket vezette, ahonnan Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő menesztette 2008-ban. Az ország egyik leggazdagabb embere, Csányi Sándor OTP-vezér közeli barátjaként is számon tartott Kocsist 2008 augusztusában nevezték ki a BKV élére. Vitézy Dávid a BKV-t már a Kocsis előtti időkben keményen bíráló VEKE szóvivőjeként vált ismertté, és a Fidesz delegáltjaként volt a BKV felügyelőbizottságának a tagja.
"A BKV-sok közül mindenki azt gondolja, létezhetetlen, hogy Kocsis Vitézynek a beosztottja lesz" - mondta a BKV egyik névtelenséget kérő szakszervezeti vezetője. Szerinte Kocsis addig maradhat a BKV-nál, amíg a holding szerkezetét nem véglegesítik. "Kocsis jelenleg is nagyon erős a kormánynál, sokan úgy gondolják a BKV-nál, hogy a kétharmados győzelem nem jött volna létre nélküle" - utalt arra, hogy számos esetben Kocsis tett feljelentést a BKV tanácsadói szerződéseit vizsgálva, amelyek miatt többek között a volt szocialista főpolgármester-helyettes, Hagyó Miklós előzetes letartóztatásban van. A kampányban ezeket a korrupciógyanús ügyeket végig napirenden tartotta a Fidesz.
Vitézy Dávid egyetemistaként vezethet óriásvállalatot
"Kocsis elég sokat tett azért, hogy a BKV-ban rend legyen" - mondta egy, a vállalat belső ügyeit ismerő, névtelenséget kérő forrás. "Hatalmas a lobbiereje, az biztos, hogy pénzt tud hozni" - jegyezte meg, hozzátéve, hogy Kocsis a közlekedéshez annyira nem ért, de a pénzügyekhez viszont nagyon. A forrás szerint most vihar előtti csend van a BKV-nál, és csak a végleges struktúra kialakulásakor derülhet ki, hogy mi lesz Kocsis sorsa.
Leányvállalat lehet a BKV
A tömegközlekedési intézményrendszer átalakítása erősen leszűkíti a BKV Zrt. jogkörét Atkári János szerint. Bár a főváros honlapján olvasható előterjesztésből nem derül ki pontosan, hogy a BKK-nak milyen jogköre lesz a gyakorlatban, az [origo]-nak egy, az új struktúra kialakításában részt vevő forrás szerint a BKK tulajdonosi jogkörrel rendelkezhet a BKV felett, a közlekedési vállalat tulajdonképpen a BKK leányvállalataként fog működni a jövőben. "Nagyon sok munka van még benne, de a jövő év közepére végleges formát nyerhet a teljes struktúra" - mondta.
A neve elhallgatását kérő forrás szerint az átalakításnál a legfőbb cél a megrendelői és az üzemeltetési feladatok szétválasztása volt, amelyet Atkári János is megerősített. "A BKV reménytelenül veszteséges cég, nagyarányú állami segítség és átalakítás nélkül nem működhet tovább" - mondta az [origo]-nak Atkári. Szerinte Tarlós István és Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter napokban zajló tárgyalásain két tételről, a fennálló adósságállományról és folyó finanszírozási hiányról tárgyalnak. Úgy tudja, az adósságállomány megszüntetése tőkeemelés formájában jöhet létre, míg a finanszírozási hiányt a tömegközlekedés átszervezésével hidalnák át.
A divíziók száma kérdéses még
Az [origo]-nak több forrás is azt mondta, nincs még végleges terv arról, hogyan alakítanák át a BKV-t. Egy, a BKV belső viszonyait ismerő forrás szerint két variáció létezik a holding szerkezetének kialakításánál: az, hogy kettő vagy három divízióvá bontsák a jelenlegi BKV-t. Azt mondta, a buszokat biztosan kiszervezik, ami kérdéses, hogy a kötöttpályás közlekedési eszközöket különszedik-e. Az egyik verzió szerint nem, a másik szerint pedig a HÉV és a metró, valamint a villamosok és a trolibuszok külön divíziót alkothatnak. Tarlós előterjesztése szerint a BKV-n kívül a Parking Kft. és a taxiállomásokat működtető kft. munkáját is a BKK fogja átvenni.
A forrás szerint több előnye is van ennek az újonnan létrejövő szerkezetnek. "Így önálló elszámolása lesz mindegyik divíziónak, amely csökkenti a visszaélések esélyét. Eddig mindenki a közös kalapból vett, ami olyan, mint a közös tulajdon, mindenki kevésbé vigyáz rá, és jelen pillanatban felelősök sincsenek" - mondta. Szerinte az is a buszok kiszervezése mellett szól, hogy csak ebben az esetben szerződhetnek alvállalkozókkal, és tudják növelni a buszflottát." A felső váz tehát megvan, a BKK és vezetője megvan, csak a divíziókat kell még kialakítani" - tette hozzá a további feladatokról. | [
"BKV"
] | [
"Parking Kft.",
"Budapesti Közlekedési Központ",
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Paksi Atomerőmű",
"Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület",
"Fővárosi Közgyűlés",
"Ipari Minisztérium",
"Magyar Villamos Művek"
] |
"A legkeményebb MSZP-s kormányok idején is jutott nekünk pályázat, tudtunk fejleszteni. Ha most valaki nem hódol be, akkor nem kap semmit" – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Gémesi György, Gödöllő polgármestere. Az Új Kezdet elnöke – aki pártjával együttműködést készül kötni az LMP-vel – úgy véli, hogy voltak már az országban csúnya és súlyos történelmi idők, a léc most is rezeg, már ami a jogállamiságot és a demokráciát illeti.
– A Fidesz-kongresszuson Orbán Viktor beszélt arról is, hogy ha 2018-ban újra kormányt alakíthat, akkor visszafordíthatatlanná válnak az általuk elért "eredmények". Az ellenzéki oldalon ezt a forgatókönyvet a demokrácia végének tekintik. A 2018-as választásnak nagyobb a tétje, mint a korábbiaknak?
– Minden választásnak komoly tétje van. A tét Magyarország jelene és jövője. Stabilnak látszik a Fidesz támogatottsága, de fél év alatt még sok minden történhet. Nem kell azonban azt hinni, hogy itt mindennek vége lesz, ha újra győznek. Miért lenne vége? Ez butaság. Persze úgy kell felfogni, hogy most vagy soha! Mindenkinek győzelemre kell törnie, megfelelő alternatívákat kell mutatni a választópolgároknak, de nem fog bezárni Magyarország, ha újra a Fidesz nyer. Voltak ebben az országban elég csúnya és súlyos történelmi idők. Most is rezeg a léc, már ami a jogállamiságot és a demokráciát illeti. Megkérdőjeleződik az alkotmányosság vagy például a sajtószabadság. Elmondhatom a véleményem, de nincs kinek. Pártkatonák irányítják a közmédiát; évek óta nem jártam a köztévénél. A vidéki lapok is kormányközeli tulajdonba kerültek.
hirdetés
– Milyen témákat tudnak bedobni a közbeszédbe, amivel a Soros-tervről szóló kormányzati propagandát félre tudják tenni?
– Nagyon nehéz, mert erről szól minden: reggel, délben és este. Ma már olyan szinten mosta át az emberek agyát az állandó sorosozás és migránsozás, hogy az már károsan hat. Pedig sokkal nagyobb problémákat is lát az ember, ha kimegy az utcára. Nyilván senki nem akarja lebontani a kerítést. Nem akarunk olyan feladatot a nyakunkba venni a menekültügy kapcsán, amivel nem tudunk megbirkózni. Persze vannak olyan humanitárius kérdések, amikor származástól függetlenül segíteni kell. A kormány azonban az állandó migránsozással eltereli a figyelmet a mindennapi problémákról, mint az egészségügy, a közoktatás, a fiatalok elvándorlása. A legutolsó téma előbb-utóbb működésképtelenné teszi az országot. Kik fogják gyógyítani a magyarokat? Mélyszegénység van az ország jelentős részében. Sok a szegény és kevés a gazdag, a szakadék pedig egyre nagyobb közöttük. Ráadásul korrupcióban tocsog az ország.
– Erre sokan legyintenek, mondván: korrupció mindig is volt.
– Lassan 28 éve vagyok ebben a műfajban, de ilyen szintű korrupciót én még nem láttam. A legkeményebb MSZP-s kormányok idején is jutott nekünk pályázat, tudtunk fejleszteni. Ha most valaki nem hódol be, akkor nem kap semmit. Ha meg netán egy polgármester politikai funkciót vállal, akkor ellehetetlenítik. Ennek két bevett módja, hogy visszautasíthatatlan pályázati, beruházási ajánlatokat kap, a másik pedig, hogy fenyegetést, amitől aztán csöndben marad. Ez a korrupció magasabb szintje, a pénz már nem fér bele a borítékba. Ez a törvénybe iktatott korrupció. A dohányboltok ügye még csak mutyi volt, de amikor a Magyar Nemzeti Bank ingatlanokat vásárol, vagy devizával nyerészkedik, és a nyereséget megtartja magának, ahelyett, hogy befizetné a költségvetésbe, ez szerintem sötét korrupció. De mondhatnám a Quaestor-ügyet, amikor közpénzekkel brókerkedtek, vagy a túlárazott beruházások sorát. Ez szerintem mind korrupció és a közpénz elherdálása.
– Még október végén jelentették be, hogy pártja, az Új Kezdet az LMP-vel közösen indul a 2018-as választáson. Milyen eredménnyel lenne elégedett? Nagyobb LMP-frakció, vagy a Fidesz leváltása?
– Én azzal lennék elégedett, ha a Fidesznek nem lenne meg az 50 százaléka. Ne dönthessen el mindent egyedül, ne legyen korlátlan hatalma. Legyen koalíciós kényszer, akár jobbra, akár balra, vagy kisebbségi kormányzás. Ezt nem fogják szeretni, és szerintem ez reális cél. Amikor elvesztették a kétharmadot, rögtön visszafogták magukat. Azt nem lehet tudni, hogy az ellenzék össze tud-e állni a Jobbiktól a Demokratikus Koalícióig. De dolgozni kell rajta az egymással nem szimpatizáló partnereknek is, hogy ez megtörténjen.
– A Momentumról mi a véleménye? Sok volt MDF-es politikus bukkant fel a hátterében.
– Mi az elején a Momentummal és az LMP-vel képzeltük el az együttműködést. A Momentummal tárgyaltunk, de nem volt partner, csupán bizonyos ügyek mentén, összességében viszont az önállóságot választották. De ez nem végleges álláspont szerintem. A Momentum is be fogja látni, hogy egyedül nem megy. Erre kezdenek rájönni. Meglátjuk, hogy sikerül-e összegyűjteniük 200 ezer aláírást a civiltörvény ellen. Én drukkolok, de csak akkor segítünk, ha megkérnek rá. Nyitottak vagyunk a tárgyalásra, de csak ha más témák is előkerülhetnek. Mi most az LMP-vel letesszük az asztalra a megállapodásunkat, talán emiatt más együttműködési tárgyalások is felgyorsulnak. Minden új együttműködésről az LMP-vel közösen döntünk.
– Mikor születik meg a végleges megállapodás a választási együttműködésről?
– December 2-án lesz az LMP kongresszusa, amelynek el kell fogadnia azokat az alapvetéseket, amelyek a megállapodástervezetben szerepelnek. Tehát a választási együttműködést a december 2-át követő héten lehet aláírni. A mi választmányunk már jóváhagyta.
– Vannak még vitás kérdések?
– A legnagyobb kérdés, a listáé már eldőlt, az rendben van. Az egyéni választókerületek kérdése mindig sokkal időigényesebb ügy, hiszen ott több emberről van szó. Valahol több a jelölt, valahol nehéz megtalálni, hogy milyen formában érdemes indulni. Már a végén tartunk a folyamatnak, már nem kell győzködni senkit. Most inkább az kell, hogy mindenki kezdjen el dolgozni, a jelöltek kapcsoljanak nagyobb fordulatszámra. A jelölő szervezet az LMP lesz, ezt tudomásul vettük, mert mi vagyunk a fiatalabb párt. Nem kockáztatjuk meg, hogy esetleg 9,9 százalékkal mindent elbukjunk (ha két párt közös listát állít, akkor a parlamentbe jutási küszöb öt helyett tíz százalék). December 2-a után lesz nyilvános, hogy hány új kezdetbeli politikus indul majd LMP-s színekben. A lényeg, hogy mi megőrizzük az önállóságunkat, hosszú távon gondolkodunk, építjük magunkat, de remélhetőleg az LMP-vel való együttműködés sikeres lesz.
Fotó: Székelyhidi Balázs
– Ön például megméreti magát?
– Én polgármester vagyok 2019-ig, és szeretném kitölteni a mandátumomat. Ez nem azt jelenti, hogy nem veszek részt a kampányban, és adott esetben nem fogok a listán szerepelni.
– Jelöltjeik között vannak közismertebb nevek?
– Ki a nagy név? Egy polgármester, akit a térségben ismernek, szerintem elég nagy név. Amúgy nem feltétlenül országosan ismert ember kell. Nem gondolom, hogy egy nagy név többet tud hozni, mint egy polgármester, akit ismernek vidéken. Abban biztos vagyok, hogy az Új Kezdet jobb vidéki lehetőségeinek köszönhetően az LMP sokkal jobban fog szerepelni 2018-ban, mint 2014-ben.
– Mit gondol arról, hogy Vona Gábor, a Jobbik elnöke azt nyilatkozta, ha a választási eredmények úgy alakulnak, akkor hajlandó lenne koalíciót kötni az LMP-vel?
– Ez a választás után fog kiderülni, kár sokat beszélni róla. Ugyanakkor Vona Gábor mostanában sokkal elfogadhatóbban szokott fogalmazni, mint korábban. Például az október 23-i beszédében a jobb- és a baloldal között nem a klasszikus határt húzta meg. Nekem is az a véleményem, hogy a becsület nem jobb- vagy baloldali érték, és a tisztesség sem az, ellenben korrupció mind a két oldalon van. A jövőben a tisztesség, a becsület, a józanság fog versenyezni a tisztességtelenséggel, a becstelenséggel és a korrupcióval. Számomra szimpatikusak Vona Gábor megnyilvánulásai, a centrumhoz való közeledése, de azért ne felejtsük el, hogy ott vannak a Jobbikon belül azok, akik korábban egészen kemény, akár antiszemita, akár rasszista, kirekesztő magatartást tanúsítottak. Számomra a kirekesztés, az antiszemitizmus, a rasszizmus elfogadhatatlan. Minderről azonban korai beszélni. A választás után lehet megválogatni a koalíciós partnereket a kormányozhatóság érdekében. Most egyelőre jelöltté kell válni, aláírásokat kell gyűjteni, és önálló listán nekimenni a választásnak.
– Beszéljünk kicsit az önkormányzatiságról. Sok kormányzati koncepció kering a rendszer átalakításáról.
– A kormánynak nem szívügye az önkormányzatok autonómiája. A kormányt minden zavarja, ami önálló életet él. Szerintük az önkormányzatok csak akkor funkcionálnak jól, ha a finanszírozással rövid pórázon tartják őket, és kiszolgáltatott helyzetben vannak. Már az alaptörvényből is kikerült a települések önkormányzáshoz való joga. Most napvilágot látott egy anyag, hogy a kétezer fő alatti településeken akár polgármester-választást sem kell tartani a jövőben. Óriási veszélyben van az önkormányzatiság, erős centralizációs törekvések vannak.
– Gödöllő milyen helyzetben van?
– A város jelenlegi anyagi helyzete stabil, bár mi nem kapunk csokipénzt és extra juttatásokat. Saját bevételből gazdálkodunk és tudunk fejleszteni. Minden bevételre szükség van, de úgy döntöttünk, hogy Gödöllőn nem vetjük ki a plakátadót, amire pedig a plakáttörvény alapján az önkormányzatoknak joguk lenne. Nem tartanánk etikusnak. Ezenkívül arra készülünk, hogy beadjuk a pályázatunkat a 2023-as Európa kulturális fővárosa címre.
– Az őcsényi esetből kiindulva egyre inkább úgy tűnik, mintha Budapest és a vidék más valóságban élne. Mintha gondolkodásban, tájékozottságban növekedne a különbség.
– Vidékre nem tud eljutni az információ. Hogyan tudna? A vidéki lapok, regionális televíziók, rádiók kormányközeli kézben vannak. A közösségi médiát inkább a fiatalok használják, az még egy megmaradt csatorna a kommunikációra. De a vidéki többség a köztelevíziót nézi, a Kossuth rádiót hallgatja, ahonnan dől az agymosás. A Hír TV-t, az ATV-t nem lehet fogni. Nem véletlenül koncentrál a Fidesz a nyugdíjasokra. Pontosan tudják, hogy ők szavaznak, nem a 18-19 éves fiatalok. Nem véletlen a nyugdíjak körüli manipuláció és a 10 ezer forintos Erzsébet-utalvány osztogatása sem. A vidéki lapok fideszes felvásárlása után döntöttünk úgy, hogy nem megyünk neki önállóan a választásnak. Nem tudtuk volna eljuttatni az üzeneteinket a választópolgárokhoz. Az LMP országos ismertségéhez és parlamenti frakciójához mi az önkormányzatokban betöltött erősebb szerepünket tudjuk hozzáadni. Ez a mi portfóliónk.
– Hány olyan polgármester van még önön kívül, aki 1990 óta hivatalban van?
– A 3200 településen még 164-165 ilyen polgármester van, de ilyen méretű városban, mint Gödöllő, csak én. Még Veresegyház is csak 17 ezer lakosú. Én a jövőben is Gödöllőben gondolkodom. 2019-ig van mandátumom, és ezt szeretném kihordani.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.11.25. | [
"Fidesz"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Demokratikus Koalíció",
"Új Kezdet"
] |
Nem árulta el a Miniszterelnökségi Sajtóiroda azt, hogy ki terjesztette fel a tisztikeresztre Antal János harcművészt, és lehetett-e az maga Hajdu János, a TEK főigazgatója, akit – tudomásunk szerint – régi jó viszony fűz a karatemesterhez.
"Antal János Márton harcművész, fekete öves karatemester a shotokan karate magyarországi meghonosítása és nemzetközi elfogadtatása érdekében végzett elkötelezett munkája, valamint a küzdősportban nyújtott egyedülálló teljesítménye elismeréseként vehette át a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetést" – írta az Átlátszó megkeresésére a sajtóban, így a 24.hu-n megjelentekkel megegyezően Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
A tisztikereszt adományázásáról megjelent beszámolók után a hozzászólások méltatják Antal János eredményeit. Ezt nem vitatják el az Átlátszót megkeresők sem. Inkább csak hangot adtak annak, hogy véleményük szerint a kitüntetés odaítélésben szerepe lehetett annak, hogy Antal János egy másik harcművész mesterrel, Bíró Györggyel együtt mestere és edzőtársa volt a Terrorelhárítási Központ (TEK) jelenlegi főigazgatójának, Hajdu Jánosnak. Megjegyezték, a karatemester a TEK küzdősportgáláinak is rendszeres résztvevője.
Éppen ezért megkérdeztük a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetőjét arról, hogy miért éppen most és mely szervezet nevében, ki terjesztette fel Antal Jánost a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozatára, ám ez a megkeresésünk válasz nélkül maradt. Ugyanígy nem érkezett egyelőre reagálás a Terrorelhárítási Központtól arra az érdeklődésünkre, hogy Hajdu Jánosnak szerepe volt-e abban, hogy a karatemester megkapja a kitüntetést.
Csikász Brigitta | [
"Terrorelhárítási Központ"
] | [
"Magyar Érdemrend",
"Miniszterelnökségi Sajtóiroda",
"Miniszterelnöki Sajtóiroda"
] |
Bátonyterenyén lassan három éve csak az enyészet dolgozik egy félkész, eddig félmilliárd forintot felemésztő, 5500 négyzetméteres csarnoksoron. Lavajné Dóka Éva, Bátonyterenye polgármestere lapunknak elmondta: mostanra biztossá vált, hogy az energianád termesztésére tervezett mikroszaporító üzem soha nem készül el. Ezért döntött úgy a város testülete, hogy azonnali hatállyal felbontja a Nád MPS-H Kft. projektcéggel a közel hathektárnyi területre 2007 elején megkötött bérleti szerződést.
Az építkezés több mint két éve elakadt, és azóta a szerkezetkész üzem annyira leamortizálódott, hogy már semmire nem alkalmas - fogalmazott a polgármester. A befektetőt többször felszólították, hogy teljesítse a bérleti szerződését, amely szerint 2008. június 30-ig működési engedéllyel kellett volna rendelkeznie az üzemnek, közel ötszáz munkahelyet teremtve, de azóta sem történt semmi. A polgármester állítása szerint a város ipari övezetében, frekventált részen lévő terület iránt több befektető is érdeklődik. Ha nem sikerül még a héten megállapodni a befektetővel, peres úton szereznek érvényt az igényüknek, miszerint tehermentesen, felépítmények nélkül kérik vissza a területet.
A Nád Kft. - neve mellőzését kérő - jogi képviselője szerint a cég a bátonyterenyei beruházást is érintő kártérítési pert indított a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) ellen szerződésszegés miatt. Első körben ötmilliárd forintot követelnek, de összességében 23,75 milliárd forintnyi kártérítésre tartanak igényt. A jogi képviselő szerint az MVM energianád-programban lévő szerepvállalására több bizonyíték is rendelkezésére áll. Mint kifejtette: azért keltette fel a program az áramtársaság figyelmét, mert az magyar szabadalmú, nemesített energianádon alapul, és óriási jelentősége lehet az olcsó alternatív energia, a tömeges munkahelyteremtés és az ország energiafüggetlenedése miatt. Az MVM közreműködése kormányzati szerepvállalást ígért és garanciát jelentett a mielőbbi megvalósulásra, azonban félmilliárd forintnyi forrás biztosítása után megszűnt a támogatás, elakasztva a programot. A cégtől kapott információk szerint az MVM a bécsi Meinl Bankon és az áramtársaság szorgalmazására a Nád Kft.-ben tulajdont szerző ciprusi Aquifex Limited nevű cégen keresztül biztosította azt a forrást, amelyből beindulhatott a bátonyterenyei üzem építése, és azért akadt el a fi nanszírozás, mert a nádprogram tulajdonosi viszonyai nem az MVM vezetőinek igénye szerint alakultak. A társaság és a program adatait a Nemzetbiztonsági Hivatal is bekérte, de a mai napig nem derült ki, hogy miért - állította a cég képviselője.
A Nemzetbiztonsági Hivatalnál megkeresésünkre nem kívánták kommentálni információinkat. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok magát megnevezni nem kívánó illetékese azonban korábban a Népszabadság kérdésére azt válaszolta, nincs tudomása a nádprogrammal kapcsolatos vizsgálatról, így információkat sem tud adni róla.
Tringer Ágoston, az áramtársaság szóvivője az üggyel kapcsolatban azt mondta: az MVM jelenlegi vezetésének nincs a birtokában olyan dokumentum, mely alátámasztaná az MVM és a Nád Kft. közötti esetleges szerződéses jogviszonyt, tehát továbbra is úgy vélik, hogy az MVM-nek nem áll fenn szerződésből fakadó kötelezettsége a tárasággal szemben. Az Aquifex-tranzakció egyike azon, az MVM korábbi vezetésének időszakához köthető ügyleteknek, melyek tárgyában azMVM igazgatósága - a felügyelőbizottság vizsgálata alapján - 2009. április 9-én büntetőfeljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI).
Az NNI-től kapott tájékoztatás szerint hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmény gyanúja miatt folyik jelenleg is a nyomozás az Aquifexet is érintő ügyben. Információink szerint a nyomozásnak egyebek közt azt kell kiderítenie, milyen felhatalmazásra és mi célból utalt át az MVM előző vezetése több részletben összesen 6,35 millió eurót az Aquifexnek, amely a feltételezések szerint forrásként szolgálhatott a nádprojekt finanszírozására.
Kovács Gábor, az elakadt bátonyterenyei építkezés miatt januárban felszámolás alá került kivitelező, az Uszodaépítő Kft. ügyvezetője szerint köztudott volt, hogy az MVM áll a beruházás mögött. Hozzátette, ezt megerősítette a Nád Kft. egyik volt vezetője, az áramtársaság által delegált Farkas István is, továbbá előfordult, hogy az MVM szakértői maguk ellenőrizték a beruházást. Mint kifejtette, két alvállalkozója találkozott az áramtársasághoz tartozó paksi atomerőmű volt vezetőjével, Kovács Józseffel, és egy tudomása szerint nemzetbiztonsági tiszttel, Erdélyi Zoltánnal is az elakadt finanszírozás miatt, amit követően azt közölték, hogy a beragadt építkezés oka a Nád Kft. "útban lévő" tulajdonos-vezetője. Kovács Gábor ezért állítja, hogy az MVM vezetésének felelőssége van a beruházás meghiúsulásában, közpénzek elherdálásában, és több vállalkozó tönkremenetelében. A félkész üzem őriztetésére ugyanis a kivitelezőnek nem volt pénze, így azt részben szétlopkodták, részben tönkrement. Kovács Gábor elmondása szerint cége 200 millió forinttal ragadt bent a bártonyterenyei beruházásba, és vele együtt legalább 15 ki nem fizetett kisvállalkozás ment tönkre.
A Nád MPS-H Kft. meghatározó többségi tulajdonosa Sári Noémi. Őt követi 33 százalékos részesedéssel a ciprusi Aquifex Limited nevű társaság, majd Galambos Lajosné, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatójának felesége, aki a többségi tulajdonos rokona. Kisebb érdekeltséggel rendelkezik a társaságban Gerzson László egyetemi tanár, a többségi tulajdonos rokona, valamint Marosvölgyi Béla profeszszor, a Magyar Biomassza Társaság elnöke. | [
"Nád MPS-H Kft.",
"Aquifex Limited",
"Magyar Villamos Művek Zrt."
] | [
"Meinl Bank",
"Magyar Biomassza Társaság",
"Uszodaépítő Kft.",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
37 millió forint uniós és állami támogatással, több hónapnyi munkával készült el az Alföld legnagyobb dombja, a jakabszállási szánkópálya. Egyelőre hó kell hozzá, májustól viszont időjárástól függetlenül is lehet majd szánkózni a síkság közepén.
A 8 200 000 000 000 forint elosztásáért felelős hivatal csődöt mondott. Az irányítást minisztériumokhoz teszik át, a koordinációt egy kormánybizottság végzi majd 2014-től.
Az NFÜ-t biztos megszüntetik, de mennek a háttéralkuk, hogy mikortól és ki ossza a pénzt. Matolcsy és köre akkor bukhatja az uniós pénzeszsákért indított offenzívát, ha a miniszter MNB-elnök lesz.
"2012.december 21. 14.00. A maja naptár vége. Azt jósolták, a hegyek el fognak mozdulni... Megtörtént! A Himalája Magyarországra költözött" - ezzel a szöveggel toborozta az embereket a jakabszállási szánkódomb megnyitójára a Brandhouse Kft. A 2006-ban alakult cég 37 millió 380 ezer forint támogatást nyert a magyar államtól és az Európai Uniótól Az Alföld legnagyobb szánkódombja nevű projektjére.
Hat gép dolgozott rajta
Ez a pénz a költségek 70 százalékát fedezte, forrása pedig az Európai Regionális Fejlesztési Alap volt. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése címén kiírt pályázaton nyert a Brandhouse. Elég gyorsan összehozták a dombot: a támogatásról szóló döntést tavaly április 2-án hozták meg, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adatai szerint a projektet ténylegesen július 30-án kezdték el, és december 21-én már meg is volt az átadás.
A dombhoz használt földet a park területén lévő kempingből hozták, nagyjából 800 méteres távolságból, hat földmunkagép felhasználásával - mondta Kecskeméti Mária Anikó ügyvezető. Ezek között voltak emelők és billenős teherautók, melyek 7-8 hektár köbmétert tudnak szállítani. Az ügyvezető szerint csak a földmunka 24 millió forintba került, és ugyan próbáltak spórolni, de ennél kevesebb pénzből nem lehetett volna kihozni, azzal együtt, hogy a föld árát is ki kellett fizetni a tulajdonosnak.
Nem extrém pálya
A domb 8,8 méter magas, és az építtető szerint a Himalája méretarányait tükrözi ezerszeres kicsinyítésben. 125 méter hosszú, 17 méter széles, 18 000 köbméter földmunkával valósult meg. A domb gyomrában melegedőt alakítottak ki, ahol akár egy 70 fős csoport is elfér. A cég honlapja szerint a tervezésnél fontos szempont volt, hogy ne extrém pálya, hanem balesetvédelmi szempontból kockázatmentes lejtő alakuljon ki.
A pálya használata egyelőre hófüggő, nagyjából 15 centiméter hó kell az ügyvezető szerint ahhoz, hogy élvezhető legyen. Májusra készülhet el a borítás, mellyel mindenféle időjárási körülmények között használható lesz.
Vízicsúszda és színpad
A dombon állati erővel húzott felvonó lesz, és elvileg nemcsak szánkózni lehet majd rajta, hanem lesz zorb, kilátó, hidraulikus mobil emelődaru, tubingpálya, vízicsúszda és egy színpad is 500 fős nézőtérrel. Az NFÜ honlapján a győztes projekt rövid leírásában az is benne van, hogy a domb három új munkahelyet teremt a régióban.
A BrandHouse Kft-nek a holnapja szerint van egy 40 hektáros területe a Kiskunsági Nemzeti Park bugaci területe közelében, és folyamatosan építik be ezt különféle turisztikai attrakciókkal. A szánkódomb előtt elkészítették például Magyarország 1:1000 méretarányú domborzati és vízrajzi makettjét. | [
"Brandhouse Kft."
] | [
"Európai Unió",
"BrandHouse Kft-nek",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség",
"Európai Regionális Fejlesztési Alap"
] |
Rendkívüli ülésen tárgyalja hétfőn a nemzetbiztonsági bizottság a H1N1-vakcinát gyártó Omninvest ügyét, miután kiderült, hogy a kormány nemzetbiztonsági eszközökkel kutatta a cég hátterét. Egyelőre nem lehet tudni, hogy pontosan kinek a kezében van a vakcinagyártó cég, amely korábban 2 milliárdos állami támogatást is kapott: a bizottság ellenzéki elnöke azt akarja, hogy a kormány számoljon be arról, amit kiderített.
A parlament nemzetbizonsági bizottsága elé viszi a H1N1 vakcinát gyártó Omninvest ügyét a KDNP-s Simicskó István, miután kiderült, hogy a kormány nemzetbiztonsági eszközökkel is vizsgálta a cég hátterét. A bizottság elnöke rendkívüli bizottsági ülést hívott össze, mert azt akarja, hogy a kormány számoljon be a megszerzett információkról.
Oszkó Péter pénzügyminiszter korábban arról nyilatkozott, hogy a kormány nemzetbiztonsági eszközöket is igénybe vett az oltóanyagot gyártó Omninvest hátterének megvizsgálására. Simicskó szerint a kormányzatnak kötelessége beszámolni a megszerzett információkról, mivel a nyilvánosságra is tartozik, hogy milyen eszközöket vettek igénybe, és miket tudott meg például az Omninvest tulajdonosi összetételéről.
Simicskó a Magyar Televízió Ma Reggel című műsorában arról beszélt, hogy bizalmi kérdésnek tartja az Omninvest körüli titkok nyilvánosságra hozatalát. Közölte: jelenleg titkok övezik a cég tevékenységét, a vele kötött szerződéseket és a tulajdonosi viszonyokat, noha ezek szerinte közérdekű információk. "Ez egy bizalmi kérdés, a bizalom pedig úgy állatható helyre, ha minél többen megismerhetik a titkokat" - fogalmazott.
Az Omninnvest ugyan magánkézben lévő vállalkozás, de 2006-ban a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivataltól (NKTH) 2 milliárd forint állami támogatást kapott azért, hogy a humán influenza "A" vírus okozta világjárvány ellen vakcinát fejlesszen ki. Ez az a technológia, ami alapján a H1N1 elleni oltást is kifejlesztették, tehát közvetetten a mostani vakcina alapját is az akkori állami támogatásból fejlesztett technológia jelenti. | [
"Omninvest"
] | [
"Magyar Televízió",
"Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal"
] |
Milliárdoknak veszett nyoma a kémkedés gyanúja miatt előzetes letartóztatásban lévő Maxin Norbert érdekeltségébe tartozó Polygon Kft-nél. A cég volt ügyvezetője és a felszámoló egymásra mutogatnak az egykor jól menő cég felszámolását célzó eljárásban, és felmerült egy rejtélyes svájci utalás is: százmillió forintnál nagyobb összeg landolt egy olyan svájci cég bankszámláján, amiről a Maxinhoz kötődő cégvezetésnek állítólag nem volt tudomása.
Az IBM fontos, több milliárd forintos évi forgalmat bonyolító magyarországi partnervállalata volt a Polygon Kft., ám a jól menő vállalkozás néhány éve felszámolás alá került, és eltűnt a cég vagyona is. Ezzel kapcsolatban szeretett volna összefüggő vallomást tenni a kémkedéssel gyanúsított Maxin Norbert a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) által kémkedés gyanújával folytatott eljárás március 22-én tartott kihallgatásán, de az – mint azt egy héttel ezelőtt megírtuk – nem érdekelte az ügy előadóját. A rendőrtiszt arra hivatkozott, hogy az elmondottak nem tartoznak a gyanúsítás tárgyához.
Ugyanakkor Maxin Norbert védőjétől, Kertész Gusztávtól úgy értesültünk, hogy a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya által folytatott vizsgálatban Maxin lehetőséget kapott arra, hogy minderről beszéljen. Érdekes azonban, hogy a rendőrök ötödik éve molyolnak azzal, hogy mi történhetett az egykor több milliárdos vagyonnal rendelkező informatikai vállalkozásnál.
Az Átlátszó beszélt olyan, a gyanúsítottakat ismerő személlyel, aki úgy vélekedett, hogy a Birodalom fantázianevű, az NNI gyanúja szerint kémkedés céljából létrehozott szervezet információgyűjtésre szolgált Maxin Norbertnek és társainak, ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy nem tud arról, hogy tudatosan toboroztak, szerveztek volna be embereket a Birodalomba, őt magát például sohasem agitálták erre. Az illető Maxin Norbertről még azt említette meg, hogy nem tudja miből élt, de nagyon sok pénze volt.
Maxin Norbertnek és társának az előzetes letartóztatását június 2-áig meghosszabbította a Budai Központi Kerületi Bíróság. Ez ellen a gyanúsítottak fellebbezhetnek, de nem tudni, sikerrel járhatnak-e, ugyanis mint már írtunk róla, a rendőri jelentés szerint Maxin Norbert elfogásakor megpróbált megszökni. A bíróság szerint pedig fennáll a veszélye annak, hogy ha szabadlábra kerülnének a terheltek, akkor bizonyítékokat rejtenének el vagy a tanúkat megpróbálnák befolyásolni.
Lenyúlták a Polygon Kft. vagyonát?
Valóban több milliárd forintos értékű volt az utolsó években Maxin Norbert és társai érdekeltségébe tartozó Polygon Kft., amely pénzügyi rendszerek hardvereit és bankkártya-informatikai főrendszerekkel kapcsolatos IBM-technológiákat értékesített, valamint kutatás-fejlesztéssel is foglalkozott. A vállalkozás tulajdonosi körében 2012-ben jelent meg a ma már szintén felszámolás alatt álló, Maxin Norbert által ügyvezetett MaxTeam Információtechnológiai Kft., amelyet a ma már szintén felszámolás alatt álló, ugyancsak Maxin által irányított Polygon Invest Kft-n keresztül az amerikai bejegyzésű Polygon Informatics Corporation tulajdonolt.
Az Opten céginformációs rendszer adatai alapján a Polygon Kft-vel szemben több végrehajtás van folyamatban, és a tagok vagyoni részesedésére 2013 májusában rátette a kezét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A vállalkozás tevékenységével kapcsolatban az utolsó pénzügyi adatok 2011-esek. Akkor az értékesítés nettó árbevétele 2,3 milliárd forint volt (2010-ben 3,5 milliárd), az adózott eredmény pedig 111,1 millió. A cég eszközeinek értéke 2,8 milliárd forintra rúgott.
Az egykor értékes kft. tavaly év végén felkerült az adóhatóság 180 napon túli, 100 millió forintot meghaladó adótartózással rendelkezők listájára is.
Maxin Norbert vallomása szerint 2012-ben az amerikai tulajdonban (Polygon Informatics Corp.) lévő Polygon Invest Kft-n keresztül folytatták a Polygon felvásárlását. A cégnek új ügyvezetője lett Osvárth Zoltán személyében, és átvilágították a vállalkozást. Ennek során – mint Maxin Norbert vallomásaiban elmondta – derült ki, hogy a cégből eltűnt ötmillió dollár, és felmerült a nemzetközi pénzmosás gyanúja is, ami miatt feljelentéseket tettek.
Az Átlátszó kereste Osvárth Zoltánt és az ő időszaka előtti ügyvezetőt, Gál Györgyöt, de nem kívántak nyilatkozni. Osvárth még csak nem is reagált a hívásainkra és az üzeneteinkre.
A tulajdonosváltáson átesett cég nem húzta sokáig, 2014. január 21-én elrendelték a felszámolását és a több milliárd forintos vagyon eltűnt. Az Átlátszó birtokában lévő dokumentumok alapján az érintettek egymásra mutogatnak: a felszámolóbiztos szerint a Polygon ügyvezetője, Osvárth Zoltán nehezítette az eljárást és nem volt együttműködő, Osvárth viszont ennek éppen az ellenkezőjét állítja bírósági beadványaiban.
Ment az egymásra mutogatás
Osvárth Zoltán több beadványt küldött az eljárást folytató Szegedi Törvényszéknek. Ezekben azt jelezte, hogy a felszámolóbiztos kérésének eleget téve még februárban átadta a cég irodaházának a kulcsait. Ezt követően pedig már egyáltalán nem tudott bemenni a Polygon irodájába, mert a felszámoló nem engedte be oda. Osvárth Zoltán hiányolta, hogy nem készült jegyzőkönyv az átadás-átvételről.
Azt jegyezte még meg, hogy a felszámoló a cég Váci úti irodáját kiürítette és a tudta nélkül minden dokumentumot és ingóságot elvitt onnan, úgy, hogy azokról leltárt sem készített.
Ezzel együtt beszámolt arról, hogy a mérleg elkészítéséhez szükséges dokumentumokat a felszámoló nem bocsátotta a részére, holott tudatában van annak, hogy neki, mint a felszámolás alá került társaság ügyvezetőjének kötelessége többek között éves beszámolót és mérleget készítenie. Osvárth Zoltán beadványa szerint 1,7 milliárd forint értékű szoftvernek veszett nyoma a dokumentációval, illetve a SAP-kódokkal együtt.
Elvitatkozott Osvárth Zoltán a felszámolóval arról is, hogy a cég informatikai rendszere a felszámolás megindulása előtt meg lett-e semmisítve. A volt cégvezető szerint minden alapot nélkülöző, valótlan és rosszhiszemű az állítás, hogy így járt volna el. Azt írta a bíróságnak, hogy ő maga készített biztonsági mentést a szerverekről, de hogy ezzel mit tett, nem derül ki a beadványából. Felhozta azt is, hogy a felszámoló egy megbeszélésen általa nyilatkozottakat, miszerint a szoftverkészlet nincs meg, nem volt hajlandó jegyzőkönyvbe foglalni.
A nagy értékű SAP rendszerekről is ellentmondóan nyilatkozott a Polygon Kft. utolsó ügyvezetője és felszámolóbiztosa az Átlátszó birtokába került iratanyag szerint. Osvárth Zoltán azt hangoztatta, hogy az a felszámolóhoz került, amit dokumentáció igazol, a felszámolóbiztos viszont azt, hogy meg sem kapta és információt sem kapott róla.
A felszámoló egyebek mellett azt is felhozta, hogy a cég hitelezői, volt dolgozói, tulajdonosai folyamatosan jelentkeztek nála, újabb és újabb infókat adtak neki a cég működéséről és vagyonáról. Számtalan olyan adat és tény jutott a tudomására, amelyek igazolásához szükség lenne az iratokra, ám azokat nem kapta meg.
Egy rejtélyes utalás
A birtokunkba került bírósági beadványok szerint felhánytorgatta Osvárth Zoltán azt is, hogy a felszámoló
"a társaság amerikai partnerétől (Euronet US Inc.) tudja, hogy 440 ezer amerikai dollár egy svájci bankszámlára érkezett. Ez az összeg nem szerepel a társaság könyvelésében, ezért a felszámolónak hivatalból eljárást kellett volna kezdeményeznie költségvetési csalás bűncselekményének gyanúja miatt... ezt részrehajlás nélkül meg kellett volna tennie... Nem lehetséges a társaság budapesti vezetőit nyilvánosan támadni, a szegedi érintetteket pedig támogatni egy büntetőjogi kategóriába eső ügyben. Itt arról van szó, hogy több mint százmillió forintot meghaladó összeg elkerülte a könyvelést és egy svájci bankszámlára vándorolt."
A Polygon Informatikai Fejlesztő és Tanácsadó Kft. felszámolására a Horizont Holding Tanácsadó Zrt-t jelölték ki. Ennek felszámolóbiztosa, Munz Károly az Átlátszónak azt mondta, hogy két év után ott tartanak, hogy a közbeeső mérleget elkészítették, és bár folyik még egy per hitelező előnyben részesítése miatt, amennyiben az lezárul, néhány hónap múlva befejeződhet a felszámolási eljárás.
A Polygon Kft. amerikai partnerénél biztosak voltak abban, hogy a svájci Polygon Gmbh. azonos a magyar vállalkozással, ezért utaltak át évente mintegy félmillió dollárt az ottani számlára – tudtuk meg Munz Károlytól. Ez a meggyőződés azon alapult, hogy a céget le is ellenőriztették, sőt a magyar Polygon Kft. akkori vezetőinél is rákérdeztek, hogy valóban oda kell-e küldeniük az aktuális összeget.
A külföldi üzletfelek miatt a magyar rendőrség most jogsegély útján kíván információkat és dokumentumokat beszerezni az érintett országok hatóságaitól.
A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság az Átlátszó megkeresésére, a Polygon Kft-nél történt hűtlen kezelés gyanúja miatt indított nyomozással kapcsolatban azt válaszolta, hogy a jogsegélyek teljesítésére várnak. Értesülésünk szerint ezt az osztrák, a svájci és az amerikai szervektől már megkapták, így tudták meghallgatni Maxin Norbertet is a sikkasztásgyanús ügyben, ami még a most kémkedéssel gyanúsított üzletember a Polygon Kft-ben történt tulajdonszerzése, illetve Osvárth Zoltán ügyvezető igazgatóvá történt kinevezése előtti időkre nyúlik vissza.
Úgy tudjuk, hogy az előző, a Polygon Kft-t 1990-ben, Szegeden megalapító Gál György nevével fémjelzett cégvezetést is meghallgatták a rendőrség, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozói. Az eljárás során az egyik lecserélt polygonos vallomásáról az Átlátszó egyik forrása, az anyag ismerője neve elhallgatását kérve azt mondta, hogy "a magyar nyelv szabályai szerint érthetetlen, hogy mit mondott el, nem volt annak se eleje, se vége". Forrásunk megjegyezte, hogy amikor tudomást szerzett a kémkedési történetről, ismerve annak egy-két szereplőjét, csak nevetni tudott rajta.
Frissítés (2016. április 6.) – Cikkünk megjelenése után dr. Kertész Gusztáv, Maxin Norbert ügyvédje az alábbi pontosítással jelentkezett:
“Annyit kívánok pontosítani, hogy amikor Maxin úr a Polygon kft felvásárlását megkezdte az általa képviselt céggel, felmerült a gyanú arra, hogy visszaélések történtek a gazdálkodás során. Gál György leváltását követően került megválasztásra dr. Osvárth Zoltan, aki ennek okán elrendelte a cég átvilágítását. Ekkor derül fény arra, hogy létezik egy svájci bejegyzésű Polygon nevű cég is, ahová pár, a magyar Polygonnak utalt pénzösszeg átirányításra került oly módon, hogy a kifizetést teljesítő amerikai cég kapott egy faxot, mely alapján a svájci számlára kérik kifizetni egy rendszeres teljesítés alapján járó összeget. Mivel a cégnév azonos volt, az amerikai cég azt hitte, hogy a jogosultnak teljesít. Ez több éven keresztül így volt, az összes kár kb. 5 millió dollár. Emiatt tett Osvárth feljelentést. És emiatt nyomoz a Csongrád megyei MRFK 2012 óta, de most került csak sor Maxin Norbert tanúként történő kihallgatására ebben az ügyben." | [
"Polygon Kft."
] | [
"Polygon Informatics Corporation",
"Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya",
"Euronet US Inc.",
"Polygon Informatics Corp.",
"Budai Központi Kerületi Bíróság",
"Polygon Kft-nél",
"Polygon Invest Kft-n",
"Polygon Informatikai Fejlesztő és Tanácsadó Kft.",
"Polygon Kft-t",
"Polygon Gmbh",
"Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság",
"Horizont Holding Tanácsadó Zrt-t",
"Polygon Kft-ben",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"MaxTeam Információtechnológiai Kft.",
"Polygon Kft-vel",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal",
"Szegedi Törvényszék"
] |
Jövőre hétvégenként nem járnának a BKV-buszok, a villamosok, a HÉV- és metrószerelvények, ha a fővárosi önkormányzat komolyan venné a saját költségvetési koncepciójában leírtakat.
A címoldallal és az aláírásokkal együtt is alig 9 oldalas (!) dokumentumban ugyanis Tarlós István főpolgármester és helyettese, Bagdy Gábor leszögezi: a rendelkezésre álló forrásokhoz kell igazítani a közösségi közlekedés szolgáltatásait, miközben nem tervezhető működési hiány.
Csakhogy a közlekedési vállalat bevételeiből még akkor is hiányzik 40 milliárd, ha a főváros valóban megkapja a forrásmegosztás Budapest számára kedvező arányeltolásából nyert 23 milliárdot, illetve jövőre képes újabb tízmilliárddal támogatni közlekedési vállalatát. Ezzel a két tétellel csökkenne a jegyáremelésről szóló közgyűlési döntés idején még 73 milliárdosra taksált jövő évi hiány 40-re.
Heti egy szünnappal éves szinten 4-5 milliárd forintot spórolna meg a BKV – hívja fel a figyelmet Tüttő Kata, az MSZP fővárosi képviselője. Hasonló megtakarítást eredményezne a buszok negyedét megszüntető járatritkítás. Ez azonban működésképtelenné tenné a várost.
Az állam ennek ellenére egyetlen fillér támogatást sem adna jövőre, holott a kormány és a főváros által aláírt és a koncepcióban sűrűn idézgetett tavaszi BKV-paktum szerint az állam csak akkor vonul ki a finanszírozásból, ha más módon biztosítja a működéshez szükséges forrásokat. Ám ez eddig nem történt meg. A dugódíjat elvetették, a közműdíjat az állam szedi be.
A főváros idén 31,4 milliárdot adott a BKV-nak. Ez jövőre már nem megy. Az intézmények, illetve cégek "lerablása" már megismételhetetlen, különösen a közműadó bevezetése után. A fővárosi cégek idén 14,5 milliárd forintot fizettek be osztalék címén. Jövőre aligha várható több kétmilliárdnál. Ráadásul az állam az oktatási feladatok átvételével nem csupán az eddig adott normatívát vonja el, hanem azt is, amennyivel az önkormányzatok eddig kiegészítették azt.
Az pedig nem látható, hogy a jövőre kapott többletfeladatokhoz – például városrendezés – milyen forrásokat biztosít az állam. A főváros erről, akárcsak a BKV-költségvetésről és a bejelentett adósságkonszolidáció részleteiről is egyeztet a Nemzetgazdasági Minisztériummal. (Még mindig nem tudni, hogy az adósságkonszolidáció pontosan mennyit is hoz majd a fővárosnak.)
– Sem az önkormányzatok feladatait és forrásait meghatározó törvény nem készült el, sem a korábbi jogszabályokhoz kapcsolódó végrehajtási utasítások. Legfeljebb egy üres papírt oszthattak volna ki Költségvetési koncepció címmel és annak hiánya alcímmel – állítja Tüttő Kata.
Az LMP sem elégedett. A fővárosi frakció szerint Budapest jövő évi költségvetési koncepciója nem több középiskolai házi feladatnál, amelyből jószerével csak az derül ki, hogy Tarlós Istvánéknak "lövésük sincsen arról", hogyan működik a főváros jövőre – ami nem csak azért baj, mert már decembert írunk.
A városvezetés bízik abban, hogy meg tudja győzni a kormányt a tervezett forráselvonás csökkentéséről, de ha mégsem, akkor felülvizsgálja az önként vállalt feladatok körét. Csak nem nagyon van mit. Tucatnyira csökkent ugyanis az önként vállalt feladatok – például idősotthonok működtetése, esélyegyenlőségi programok, hajléktalanellátás – köre. A támogatás csökkentése valójában a megszüntetést jelentené. Csakhogy a főváros lassan a kötelező feladatokat is alig tudja ellátni. Az idén a parkokon és a közvilágításon próbáltak spórolni, mindkettő hibás döntésnek bizonyult, amit korrigálni kellett. Nincs már hová hátrálni. A két fővárosi ellenzéki párt egyetért abban, hogy Budapest gyorsuló ütemben sodródik a működésképtelenség felé. | [
"BKV"
] | [
"Nemzetgazdasági Minisztérium"
] |
Hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőügyben lett gyanúsított F. P., a Budai Központi Kerületi Bíróság pedig november 29-én elrendelte egy hónapra a letartóztatását. A gyanú szerint jogellenesen befolyásolt közbeszerzéseket elnyert vállalkozóktól kapott pénzt mint a pályázat elbírálását befolyásolni tudó hivatalos személy, írja a Törökszentmiklósi.hu nevű oldalnak a fővárosi törvényszék.
F. P. pedig minden bizonnyal Fehér Petra, aki tagja a Szolnok megyei közgyűlésnek, illetve törökszentmiklósi fideszes képviselő,
de emellett közeli munkatársa a fideszes országgyűlési képviselőnek, Boldog Istvánnak, akinek asszisztense és kampányfőnöke is volt már.
Friss: Az információt az Indexnek megerősítette a Fővárosi Törvényszék, illetve egy kiegészítő kérdésünkre közölte:
A Budai Központi Kerületi Bíróság összesen 5 emberrel szemben rendelt el kényszerintézkedést 2019. november 29-én: 4 fő került letartóztatásba, 1 fő pedig – a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazásával – bűnügyi felügyelet alá.
De mi ez az egész ügy?
November 28-án írtuk meg, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség kutatást tartott a cserkeszőlői polgármesteri hivatalban. Ahogy a korábbi fideszes polgármestert októberben leváltó új polgármester írta: a kényszerintézkedés célja olyan tárgyi bizonyítási eszközök, elektronikus adatok felkutatása és rögzítése volt, melyek köthetők a Központi Nyomozó Főügyészség egyik nyomozásához.
Hadházy Ákos független képviselő két hónappal ezelőtt állt elő azzal, hogy érdeklődött a legfőbb ügyésznél, hogy zajlik-e olyan büntetőeljárás a Jász-Nagykun-Szolnok megyei 4-es számú választókerületében, ami országgyűlési képviselőt is érint. Polt válasza úgy hangzott, van ilyen beazonosítható, folyamatban lévő büntetőügy, de miután Hadházy néven is nevezte Boldog István fideszes országgyűlési képviselőt, az ügyészség tisztázta, hogy névre vonatkozóan nem válaszolt.
Információink szerint egyértelműen róla van szó, lényegében megzsarolta a választókerületének polgármestereit, hogy csak az kaphat európai uniós forrásokat (...), aki hajlandó az általa megnevezett, az általa preferált cégeknek munkát juttatni
– nyilatkozta akkor Hadházy, amire Boldog István a Fidesz sajtóosztályán keresztül csak annyit reagált, hogy őt az ügyészség nem kereste meg, ez csak politikai cirkusz, de áll rendelkezésére bármilyen hatóságnak.
Fotó: Hadházy Ákos / Facebook
Amikor a cserkeszőlői ügyészségi akció zajlott, Hadházy úgy reagált: "Szorul a hurok a kólagyűlölő vasutas képviselő, Boldog István körül. (...) saját információm szerint pedig Boldog bizalmi emberénél, táskás emberénél (pénzbehajtó), egy fideszes megyei képviselőnél is jártak a nyomozók."
Ki az a "táskás ember"?
A Hadházy által emlegetett Boldog István "táskás embere", a Szolnok megyei közgyűlés korábbi alelnöke, jelenleg megyei közgyűlési tag, Törökszentmiklóson pedig fideszes képviselő Fehér Petra. A Fidelitasból indult, majd Boldog István asszisztenseként, illetve kampányfőnökeként dolgozó Fehér az elmúlt évek szinte összes szalagátvágásán ott állt Boldog István mellett.
A cserkeszőlői ügyészségi akció után több helyről is azt az információt kaptuk, hogy Fehér Petránál is tartott az ügyészség kutatást, illetve arról is szóltak információk, hogy a fideszes képviselőt bevitték a nyomozók. Telefonon, a Facebookon is próbáltuk elérni ezután a fideszes képviselőt, de nem jártunk sikerrel. Mindenesetre a törökszentmiklósi közgyűlésről aznap mindenféle – törvényileg előírt – előzetes jelzés nélkül hiányzott.
Törökszentmiklós polgármestere, Markót Imre egyelőre nem kapott hivatalos tájékoztatást a képviselő letartóztatásáról. Az Indexnek elmondta, Fehér Petra sem a keddi rendkívüli, sem pedig a múlt hét csütörtöki közgyűlésen nem jelent meg, és erről értesítést sem küldött a polgármesternek, noha ez távolmaradás esetén kötelező.
Az ügyészségnek küldött érdeklődések sorban lepattantak, mi is csak annyi választ kaptunk, hogy "megkeresésére közlöm, hogy az ügyről tájékoztatás nem adható". A Törökszentmiklósi.hu nevű oldal újságírója, aki korábban a Figyelő munkatársa is volt, kérdéseket küldött a Fővárosi Törvényszék Sajtóosztályához.
Megkeresésében azt írta, ha azokból az információkból indulunk ki, hogy 28-án Fehér Petránál is házkutatás volt, és előzetesbe került, akkor a törvényben meghatározott 72 óra letelt, és nyilvánvalóan dönteni kell arról, hogy ezt meghosszabbítsák, vagy szabadlábra helyezzék. Így megkérdezte, mit tudnak megerősíteni a fenti információkból, valóban előzetes letartóztatásba került-e a fideszes képviselő. A törvényszék pedig a következő választ adta:
"Megkeresésével kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy az F. P. ellen hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőügyben a Budai Központi Kerületi Bíróság 2019. november 29-én – a szökés, elrejtőzés, valamint a bizonyítási eljárás megnehezítésének veszélye miatt –
egy hónapra elrendelte a gyanúsított letartóztatását.
A rendelkezésre álló adatok szerint
a terhelt megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy több Településfejlesztési Operatív Programmal kapcsolatos pályázatnál irányított, jogellenesen befolyásolt közbeszerzéseket elnyert vállalkozóktól – mint a pályázatok elbírásában döntési folyamatra ráhatással bíró hivatalos személy – jogtalan haszonra tett szert.
"A végzés indokolása szerint a bizonyítás megnehezítésének veszélye volt az, ami kizárta a letartóztatás helyett bűnügyi felügyelet elrendelését, a letartóztatást tehát a nyomozás érdeke tette szükségessé. Önmagában a szökés, elrejtőzés veszélye enyhébb kényszerintézkedéssel is kiküszöbölhető lett volna. A végzés nem végleges" – írták válaszukban.
Mi is levelet írtunk a törvényszéknek, elsősorban aziránt érdeklődtünk, hogy meg tudják-e erősíteni a fenti választ nekünk is, illetve hogy érintett-e még más is az ügyben hasonló kényszerintézkedéssel.
Szinte mindig ugyanaz a két cég nyer
Hadházy a korrupcióinfós oldalán írt részletesebben arról, milyen információi vannak a Boldog körzetében kialakult korrupciógyanús helyzetről. Azt írta, információi szerint a fideszes képviselő zsarolhatta a hozzá tartozó települések képviselőit, hogy csak akkor kapnak EU-pénzeket, ha az általa megadott cégek lesznek a kivitelezők. Majd egy feljelentés után nyomozni is kezdtek.
A cégekről azt írta, a Profiter Machine Kft. egy székesfehérvári telekommunikációs cég volt évi néhány milliós bevétellel, majd közvetlenül a TOP-os pályázati nyerések előtt vette át egy jászberényi testvérpár, hogy aztán a pályázati győzelmekkel 2018-ra 343 milliós forgalmuk legyen.
A másik cég, az Akviron Kft. pedig egy egyszemélyes mérnöki tervező cég volt, aminek bevétele 2018-ban ugrott évi 100 millióról 500 millióra. A Népszava próbált egy riportban utánajárni az első cégnek, illetve megpróbálta szóra bírni azokat a polgármestereket, akik ezeket a cégeket bízták meg különböző munkálatokkal, de nem sok választ kaptak. A lap azt írja: látszik, hogy sokszor ez a két cég indult, ahol az egyik veszített, ott nyert a másik, és fordítva. Érdemes megnézni a cikkben a táblázatot is arról, hogy a Profiter nevű cég két év alatt mennyi és milyen értékű közbeszerzést nyert Boldog István körzetébe tartozó településeken.
Boldog István fideszes országgyűlési képviselő választókerületéhez (Jász-Nagykun-Szolnok megyei 4. számú országgyűlési egyéni választókerület) 23 település tartozik. A cserkeszőlői ügyészségi akció után levelet írtunk mind a 23 település vezetésének, hogy megkérdezzük, volt-e náluk hasonló kutatás, érintett-e ilyen kutatásban a település vezetője vagy bármelyik képviselője. Tizenegy településről kaptunk választ, hogy náluk nem volt ilyen vizsgálat, a többi településtől továbbra is várjuk a válaszokat.
A közpénzből finanszírozott kampánykiadvány
A Törökszentmiklósi.hu szerzője korábban is írt már Boldog Istvánt és Fehér Petrát érintő ügyekről: 2018-ban az Átlátszón jelent meg egy nagyobb anyag, ami arról szólt, hogyan támogatták a hozzá tartozó települések önkormányzatai közpénzből azt a kiadványt, ami gyakorlatilag Boldog István reklámlapjaként funkcionált, és amit az az alapítvány adott ki, aminek elnöke a most letartóztatott Fehér Petra.
Van egy KöTi Mente Magazin nevű regionális kiadvány, ami negyedévente 40 ezer példányban jelenik meg, a magazin impresszumában pedig kiadóként egy KötiMenti Egyesület szerepel. "A szervezetet 2016 őszén alapították Kétpó székhellyel – Boldog István korábban itt volt polgármester –, az egyesület elnöke Fehér Petra" – írta az Átlátszó. A magazin pedig gyakorlatilag Boldog István kampánykiadványaként működött.
A magazint kiadó egyesületet pedig fellelhető adatok, közgyűlési döntések alapján látható, hogy a Boldog István körzetében található települések önkormányzatai támogatták több millió forinttal, így gyakorlatilag közpénzből futotta az egyesületnek kiadni Boldog István kampánymagazinját.
Boldog Istvánnak jeleztük, hogy természetesen szeretnénk, ha megszólalna, reagálna bármelyik állításra, illetve eseményre, a cikk megjelenéséig nem kívánt élni a lehetőséggel.
(Borítókép: Boldog István / Facebook) | [
"Profiter Machine Kft.",
"Akviron Kft.",
"Fidesz"
] | [
"Budai Központi Kerületi Bíróság",
"F. P.",
"Fővárosi Törvényszék",
"Fővárosi Törvényszék Sajtóosztálya",
"KötiMenti Egyesület",
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
Az Alkotmánybíróság (AB) részben megsemmisítette az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének integritási utasítását, mert az több ponton is alkotmányellenes – olvasható az AB honlapjára csütörtökön feltett közleményben, amit az MTI szemlézett.
Handó Tünde, az OBH elnöke tavaly adta ki a bíróság jogszerű, befolyásmentes, feddhetetlen működéséről és a bírák ennek megfelelő magatartásáról szóló úgynevezett integritási szabályzatát, amely a bírók elleni eljárások szabályait is rögzítette. A szabályzat szerint az OBH elnöke nem kötelező jellegű ajánlásban is megfogalmazhat olyan magatartási előírást, amelynek megsértése esetén a bírókkal szemben eljárás indítható.
A dokumentum tartalmazza azt is, hogy a bíróság elnöke gondoskodik a visszaélésekre, szabálytalanságokra vonatkozó bejelentések kivizsgálásáról, valamint "az esetleges jogkövetkezmények alkalmazásáról". Arról azonban nem rendelkezik a szabályzat, hogy a bíróság elnöke ezeket az intézkedéseket milyen formában teheti meg.
A dokumentumot egy bíró támadta meg alkotmányjogi panasszal. Ebben arra hívta fel a figyelmet, hogy az OBH elnökének utasítása olyan kötelezettségeket állapít meg a bíróknak, amelyek megsértése akár a bírói tisztség megszüntetését is eredményezheti. Ez azonban a panaszos szerint ellentétes az alaptörvénnyel, amely kimondja: a bírákra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket csak sarkalatos törvényben lehet megállapítani.
Az Ab kedden aláírt határozatában megállapította, hogy a kötelező erővel nem rendelkező, alkotmányossági kontroll alól kivont dokumentumban nem írhatók elő olyan magatartási szabályok, amelyek érinthetik a bírói függetlenséget, ezért a testület az ajánlásra vonatkozó szövegrészét megsemmisítette.
Az Ab kitért arra is, hogy a dokumentum olyan magatartási szabályokat ír elő, amelyek megsértése esetén a jogorvoslathoz való jog biztosítása elengedhetetlen lenne, ilyen garanciális rendelkezéseket azonban az utasítás nem tartalmaz és az alaptörvény alapján nem is tartalmazhat.
Az Alkotmánybíróság kimondta:
a vizsgált rendelkezések - mint például az integritássértés megállapítása, kötelezettségszegés esetén a felelősségre vonás kezdeményezése, továbbá az esetleges jogkövetkezmények alkalmazása - mind a jogorvoslathoz való jogot, mind pedig a bírói függetlenséget sértik, ezért a szabályzat erre vonatkozó szabályai alaptörvény-ellenesek, azokat a testület szintén megsemmisítette.
Az Ab magyarázata szerint a bírák fegyelmi felelősségre vonása, a velük szemben alkalmazható munkajogi intézkedések csak törvényi felhatalmazáson alapulhatnak.
Az OBH reakciója: felülvizsgálják a szabályzatot
Folyamatban van az integritási kérdések szabályozásának felülvizsgálata, a módosítás tekintettel lesz az Alkotmánybíróság (Ab) határozatának indokolásában foglaltakra is - reagált az Országos Bírósági Hivatal az Ab határozatára. Az OBH reagálásában az áll, hogy az Ab a szabályzat ötvenkét szakaszából mindössze háromnak egyes rendelkezéseit kifogásolta.
"Az Ab megerősítette, hogy lehetséges és szükséges az integritási kérdések szabályozása a bírósági szervezetben. Ilyen kérdés lehet például, hogy a bírósági dolgozók elfogadhatnak-e ajándékot, vagy hogy miként kell bejelenteniük egyéb kereső tevékenységüket "- írják. Szerintük a szabályzat megalkotását mintegy kétéves előkészítő munka előzte meg, a tervezetet bírók fogalmazták és véleményezték.
Az OBH emlékeztet rá, hogy az Ab csak az elmúlt három hónapban hét jogszabályt és öt egyedi bírói döntést semmisített meg, szerintük "ez mutatja, hogy az alkotmánybírósági kontroll a jogállami működés természetes része".
Azt is írták, hogy az Európa Tanács Korrupcióellenes Államokat tömörítő csoportja (GRECO) a 2017. évi jelentéstervezetében egyébként kifejezetten üdvözölte az integritási szabályzat. Az OBH jelezte azt is, hogy
a bírói karból az integritási szabályzat egyéb rendelkezéseit érintően is érkeztek már módosító javaslatok.
Több bíró is támadta a szabályzatot
Mint márciusban megírtuk, több bíró az Alkotmánybíróságon támadta meg Handó szabályzatát, mondván, "az utasítás egyes céljaival (korrupcióellenesség) egyet lehet érteni, a szabályozás módjával azonban nem". Szerintük a bírói függetlenséget az alaptörvény garantálja, a bírák csak a törvényeknek vannak alárendelve, az OBH elnökének utasítása azonban nem törvény, pláne nem sarkalatos.
Szepesházi Péter, a Budai Központi Kerületi Bíróság bírája Strasbourghoz fordult, mert szerinte
nem lehet demokratikus egy olyan jogintézmény és független egy olyan hatalmi ág (bírói hatalom), amely tagjainak meg kell felelniük egy személy (OBH-elnök) mindenkori értékrendjének és az általa hangoztatott elveinek.
Szepesházi ezért azt kérte a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságától, hogy mondja ki: a Handó-féle szabályzat a véleménynyilvánításhoz, a tisztességes tárgyaláshoz, a hatékony jogorvoslathoz, valamint a gyülekezési szabadsághoz való jogot is sérti. | [
"Országos Bírósági Hivatal"
] | [
"Emberi Jogok Európai Bírósága",
"Budai Központi Kerületi Bíróság",
"Európa Tanács Korrupcióellenes Államok"
] |
Az MNB feljelentette Róna Pétert
2014.04.23 09:56
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) büntetőfeljelentést tett Róna Péternek, a jegybank felügyelő bizottsági tagjának az ATV műsorában tett kijelentései miatt.
Az MNB honlapján olvasható közlemény szerint Róna Péter az ATV-ben azt állította, hogy az Index 2014. április 16-án megjelent "Barátoknak osztja a pénzt az MNB ellenőrizetlenül" című cikkében foglalt állítások túlnyomó része helytálló, és azt közölte, hogy a felügyelő bizottság azon a véleményen volt, hogy az MNB működése nem jogszerű, így a jegybank – többek között – törvényi felhatalmazás nélkül vásárolt hegedűt és képzőművészeti alkotásokat.
A közlemény szerint Róna Péter állításai minden ténybeli alapot nélkülöznek és azt a hamis látszatot keltik, mintha a felügyelő bizottság kifogásolta volna az MNB működésének jogszerűségét. Ezért az MNB Róna Péternek a jegybank hitelességét, törvényes működését és az iránta megnyilvánuló közbizalmat súlyosan sértő, valótlan kijelentései miatt büntető feljelentést tett - áll a közleményben.
A jegybank a múlt héten az Index hírportál említett cikke miatt szintén büntetőfeljelentést tett, ugyancsak arra hivatkozva, hogy az írás "hamis, a közbizalom megrendítésére alkalmas" állításokat tartalmaz. Az Index múlt hét szerdán MNB-s informátorra hivatkozva írta, hogy a bank százmilliárdnál is többet költ új ingatlanokra, egy Guarneri-hegedűre és egy Bruegel-festményre, vagy éppen a Design Terminál és a Zeneművészeti Egyetem támogatására.
A költségeket végső soron az adózók állják, a parlament pedig nem ellenőrizhet, ahogy a jegybank más testületei sem - írta az Index. Az MNB akkori közleménye szerint az Index cikke ellenőrizetlen jegybanki költésekről írt, a valóság ezzel szemben az, hogy a jogszabályok által meghatározott keretek között az Állami Számvevőszék rendszeresen ellenőrzi az MNB gazdálkodását, emellett a jegybank felügyelőbizottsága mint folyamatos tulajdonosi ellenőrző szerv már ebben az évben is több alkalommal ellenőrizte az MNB társadalmi felelősségvállalási stratégiáját, az Értéktár programot, illetve a 2014. évi költségtervet.
A jegybank akkor közölte azt is, hogy az MNB független, önállóan gazdálkodó intézmény, amelynek tevékenységi kereteit a jegybankról szóló törvény határozza meg, így a jegybank – alapvető feladatainak veszélyeztetése nélkül - társadalmi felelősségvállalási programot valósíthat meg.
A jegybank társadalmi felelősségvállalási, illetve értékmegőrző programjának végrehajtása az adófizetőknek és a költségvetésnek nem okoz kiadást. A jegybanktörvény alapján az MNB által kiszabott bírságbevételek a jegybanki működés fedezésére nem használhatók fel, az MNB ebből társadalmi célokat támogat.
cimkék: Pénzügy, MNB | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"Zeneművészeti Egyetem",
"Állami Számvevőszék",
"Design Terminál"
] |
Adócsalásban bűnösnek találta a bíróság Li Kun-hit, a Samsung volt elnökét. Három év felfüggesztett börtönbüntetést kapott, a vizsgálatok szerint mintegy 112 millió dollárnyi adót nem fizetett be.
Húsz évig állt a Samsung-csoport élén Li Kun-hi. Idén áprilisban azonban fiával együtt lemondott pozíciójáról, mert befolyással való visszaélés és adócsalás miatt eljárás indult ellene. Akkor azt nyilatkozta, hogy minden erkölcsi és jogi felelősséget vállal.
A bíróság most hozott ítéletében bűnösnek mondta ki a volt Samsung-vezért és három év felfüggesztett börtönre ítélte – írja a BBC Online. A szöuli bíróság ezen kívül 109 millió dollárra büntette Li Kun-hit. Ez enyhébb ítélet, mint amit az ügyészek kértek, ők hét év börtönt és 347 millió dolláros büntetést javasoltak.
A bíró azt mondta az ítélet indoklásaként, hogy a bűn nem volt eléggé súlyos ahhoz, hogy Lit börtönbe küldjék. Li az ítélet kihirdetése után bocsánatot kért. A Reuters szerint nem meglepő az ítélet, mert a bírók gyakran elnézőbbek a fehér galléros bűnözőkkel. Egy hónapja szintén három év felfüggesztett börtönre ítélték a Hyundai Motor vezetőjét, miután csalás vádjában találták bűnösnek.
A vádemelést három hónapig tartó nyomozás előzte meg. A vizsgálat alatt az ügyészek kihallgatták Dél-Korea legnagyobb ipari konszernjének vezetőit és az elnök családtagjait is. Az egész ügy idén januárban indult, a konszern egy korábbi ügyvédje beszélt a megvesztegetésekről és a korrupciós ügyekről. A nyomozás szerint mintegy 112 millió dollárnyi adót nem fizetett be, illetve segítette fiát, hogy átvegye a vállalatcsoport egyes részei felett az irányítást. (Az elcsalt adó és a büntetés összege feltehetőleg megegyezik, a különböző híradásokban szereplő eltérő összegekre magyarázatot adhat a dollár elmúlt hónapokbeli jelentős árfolyammozgása - a szerk.)
Li Kun-hi húsz évig volt a Samsung elnöke, ő Dél-Korea egyik leggazdagabb embere. Szinte nemzeti hősként tisztelték, a cég sikeréért, ez a vállalat adja a dél-koreai export ötödét. | [
"Samsung"
] | [
"Hyundai Motor",
"BBC Online"
] |
Az elmúlt két hét eseményei rávilágítottak arra, hogy milyen pénzszórás folyik a BKV-nál 2006 óta. A közpénzek elherdálása, a sokmilliárd forintért megkötött értelmetlen és céltalan, sokszor egészen nevetséges tárgyban született tanácsadói szerződések, a mutyibusz-tender és most a százmilliós végkielégítések félreérthetetlenül mutatták meg, hogy a BKV egyesek számára inkább pénzkifizető-helyként működik, nem közszolgáltató tömegközlekedési társaságként.
Az elmúlt napokban sokan joggal teszik fel a kérdést: ki felelős mindezért?
Álláspontom szerint a felelősség négyfelé oszlik meg.
A BKV menedzsmentjeinek, felelőssége nyilvánvaló.
A BKV menedzsmentjeinek, vezetőinek felelőssége nyilvánvaló. A mutyibusz-tenderbe belebukott Antal Attila vezérigazgató, a végkielégítéseket aláíró és a humánügyi igazgató továbbdolgozását jóváhagyó Balogh Zsolt felelőssége távozásukkal nyilvánvalóvá vált, de az az általuk jegyzett kétmilliárdos, a BKV-nak semmilyen hasznot nem hozó AAM tanácsadói szerződés is az aláírók közvetlen felelősségébe tartozik. Ahogy az azóta aláírt számtalan, sokszor átlátszóan felesleges tanácsadói szerződés, és a máig tisztázatlan off-shore ügyletek is. De a menedzsmentek felelőssége talán mindenki számára eddig is a legnyilvánvalóbb volt.
Fel kell vetni a BKV igazgatóságának szerepét is. Egy normálisan működő vállalatnál az igazgatóság valós felügyeleti és irányító szerepet tölt be, a BKV-nál azonban inkább csak az előterjesztésekre sűrűn bológató, kirakati szerepe van a testületnek. Gondoljunk csak bele: hányszor hallunk a nyilvánosság előtt a BKV legnagyobb hatáskörrel rendelkező és a cég számos jelentős döntését formálisan meghozó igazgatóságról, vagy annak elnökéről, Tótfalusi Györgyről? Joggal vethető fel a kérdés: ellátja ez a testület egyáltalán a feladatát?
Az igazgatóság nem szabott felső plafont a vezetők fizetéseinek
Mind a végkielégítések, mind a tanácsadói szerződések ügyében megkerülhetetlen az igazgatóság felelősségének felvetése. Hogy lehet az, hogy a BKV irányításáért felelős szervezet nem szabott felső plafont a vezetők fizetéseinek, mindenféle indok nélkül jutalom címén kiszivatyúzott tízmillióknak és a százmilliós végkielégítéseknek, titoktartási pénzeknek? A BKV igazgatósága irányító testületként felelős azért, hogy a cég menedzsmentje szabadon köthetett ilyen szerződéseket, melyekről most utólag erőlködve próbálják bebizonyítani, hogy munkajogilag jogszerűek voltak. Még ha az is volt némelyik (bár számos kétely merül fel ezzel kapcsolatban), a tulajdonost képviselő és a közpénzek felett őrködni hivatott igazgatóságnak lett volna feladata határt szabni mindennek, ezt pedig elmulasztotta. Egy magáncégnél nem azért nem történik ilyesmi, nem azért nem fizet ki a vezérigazgató százmilliót a humánigazgatónak, mert ne tudná kimagyarázni azt, hogy munkajogilag jogszerű volt. Hanem azért, mert a tulajdonos érdekeivel ez ellenkezne és az igazgatóság ezt nem engedi meg vagy hagyja jóvá, sőt, már eleve világosan lefektetett szabályok szorítják keretek közé az ilyen juttatásokat. Mindez a BKV-nál hiányzik, az igazgatóság elmulasztotta az ilyen szabályok megalkotását. Ráadásul, tekintetbe véve azt is, hogy itt a közpénzt szórják, még súlyosabb a felelősség, amely ezügyben a tulajdonos Fővárosi Önkormányzatra és a tulajdonost képviselő igazgatóságra hárul.
Az FB többsége, élén Székely Gábor elnökkel minden alapos vizsgálatot megakadályozott.
A BKV Felügyelő Bizottságának felelősségét az elmúlt napokban többen is felvetették. A felvetésnek van helye és alapja. A BKV Felügyelő Bizottságában, melynek magam is tagja vagyok, számos alkalommal merült fel a fenti ügyek (tanácsadói szerződések, végkielégítések) kapcsán, hogy a testületnek nem a sajtóhírek után kéne szaladnia, hanem meg kellene előznie a pénzszórást a közlekedési vállalatnál. Sajnos, a testület többsége, élén Székely Gábor elnökkel minden ilyen szándéknak útját állta. A kilenc tagú Felügyelő Bizottságba három tagot a BKV munkavállalói delegálnak, négyen pedig a várost vezető koalíció ismert fővárosi politikusai. Az FB többségi, erőből meghozott döntésekkel akadályozta meg a kiszivárgott ügyek alapos kivizsgálását, többek között elutasítva, hogy a testület tagjai betekinthessenek a tanácsadói szerződések dokumentumaiba. Leszavazták azt a javaslatot is, mely arra vonatkozott, hogy a vezetői munkaszerződéseket az FB megismerhesse. Legutóbb az FB többsége azt a javaslatomat is elutasította, mely Szalainé Szilágyi Eleonóra végkielégítésének visszaszerzésére, a tárgyalásos út sikertelensége esetén az ügy jogi útra terelésére vonatkozott. A felelősök keresése mellett véleményem szerint ugyanis mindent meg kell tenni azért, hogy a törvényi előírásokon túl kifizetett súlyos százmilliókat a BKV visszaszerezze. Különösen igaz ez a jogilag is kifogásolható esetekre: például a végkielégítése után tovább dolgozó, egyébként nyugdíjra jogosult, de 96 millióval távozó humánigazgató, vagy épp az egy év munkaviszony és tízmilliós jutalom után további 40 millió végkielégítéssel távozó stratégiai igazgató esetére.
Sem Demszky, sem Hagyó nem állta útját a BKV-nál zajló pazarlásnak.
Sajnálatos, hogy az FB tagjainak egy része nemcsak ellenőrzési kötelezettségét mulasztja el, hanem a közpénzek visszaszerzésében sem működnek közre. Külön pikáns, hogy a Felügyelő Bizottság három tagja a BKV felett tulajdonosi jogokat gyakorló közgyűlési szakbizottságnak is tagja, sőt, Székely Gábor a Gazdasági Bizottság alelnöke. Így tehát minden olyan nyilatkozat egyszerű mellébeszélés, mely arról szól, hogy a Fővárosi Önkormányzat tulajdonosként nem tudott a BKV-nál zajló folyamatokról. A helyzet egész más: a menedzsment, az igazgatóság és az FB mellett a Fővárosi Önkormányzat és annak vezetői is felelősek a BKV-ból kiszórt milliárdokért. A Főváros nem viselkedik jó gazdaként, nem felügyeli tulajdonosként a BKV-t. Sem Demszky Gábor főpolgármester, sem Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes, sem a közgyűlési szakbizottság nem állta útját a BKV-nál zajló pazarlásnak, a rendre kirobbanó botrányokat pedig a közvélemény felé mindig újabb és újabb vizsgálatokkal altatták el, melyeket aztán hetekkel később a Felügyelő Bizottság többsége a fontos részletek megismerése előtt elfojtott, ahogy ez a mutyibusz-tendernél és az AAM-ügynél is történt.
A Főváros hagyta, sőt, sokszor kifejezetten bátorította a BKV-nál elszabaduló folyamatokat, a mindenki számára világosan látható korrupciót, hiszen semmilyen intézkedés nem történt, amikor a BKV egyes vezetői (a Hagyó Miklóshoz egyébként köztudottan közel álló Balogh Zsolt vagy Regőczi Miklós) nyíltan megszegték és megtagadták a Felügyelő Bizottság határozatainak végrehajtását, amit egyébként az FB akkoriban határozatban is kimondott. 2008-ban a Főváros egyik vezetője sem mondta azt, hogy a tulajdonos érdekében és a törvény szerinti feladata alapján ellenőrző szervezetet, a Felügyelő Bizottságot a BKV-vezetés nem nézheti hülyének, a határozatait nem tagadhatja meg, az információkat nem hallgathatja el. A Felügyelő Bizottságban ott ülő fővárosi képviselők, köztük Székely Gábor pedig nem tették szóvá néhány nappal később, amikor egy másik székben tulajdonosként ültek, hogy a BKV vezetése nem tehet meg bármit, hisz nem a saját tulajdonú kft-jüket vezetik. Nem csoda, hogy ilyen bátorítás, a tulajdonosi kontroll teljes hiánya mellett ezek a BKV-vezetők akkor megkötötték a most kiszivárgott munkaszerződéseket, megállapodásokat. Érdemes elgondolkodni: vajon egy magáncég tulajdonosa mennyi ideig hagyta volna helyén azt a menedzsmentet, amelyik megszegi a felügyelő bizottság döntéseit és megtagadja a dokumentumok kiadását?
A hal tehát a fejétől bűzlik. Ha a Fővárosi Önkormányzat nem látja el a tulajdonosi feladatait, nem őrködik a közpénzek felett, akkor nincs mit csodálkozni azon (bár megérteni és elfogadni akkor sem szabad), hogy a cég menedzsmentje két kézzel szórja a pénzt, az igazgatóság nem szab ennek határt, a felügyelő bizottság többsége pedig minden tisztázási szándékot elfojt. Ezzel együtt, mind a BKV igazgatóságának, mind a BKV Felügyelő Bizottságában az ügyek tisztázását akadályozóknak, mind a gyanús tanácsadói szerződéseket és erkölcstelen munkaszerződéseket aláíróknak a felelősségét fel lehet és fel is kell vetni.
De ez nem elég. A BKV nem engedheti meg magának, hogy miközben az alaptevékenységére nem jut pénz, a rozzant buszok naponta háromszázszor robbannak le, sokszor kisebb-nagyobb alkatrészek hiánya miatt, és számos szolgáltatásfejlesztési lépésre nincsen néhány tízmillió forint (például a jegyrendszer vagy az utastájékoztatás fejlesztésére), akkor számilliókat és milliárdokat szórjanak ki az ablakon. Ugyanez egyébként igaz a többi tömegközlekedési vállalatra is, különösen a pénzszórásáról méltán hírhedt MÁV-ra.
A csapokat tehát el kell zárni. Ennek érdekében az alábbi, 5 pontból álló korrupció- és pénzszórásellenes javaslatcsomagot nyújtom be, és javaslom elfogadásra a BKV Felügyelő Bizottságának következő, augusztus 17-i ülésén:
A BKV-nál szigorú plafont kell szabni a tanácsadói szerződéseknek! Csakis indokolt esetben, a nyilvánosság tájékoztatása mellett és éves szinten szigorúan korlátozott anyagi keretben legyen lehetséges tanácsadókat igénybe venni. Plafont kell szabni az aránytalan, sokmilliós béreknek és ad hoc módon kiutalt tízmilliós vezetői jutalmaknak. A munkaszerződések módosításával meg kell szüntetni a jogszabályokban előírtakon túl kifizetendő vezetői végkielégítéseket, el kell törölni a közszolgáltató vállalatnál magyarázhatatlan titoktartási pénzeket, az ingyenesen átadott személygépkocsikat és a további hasonlóan etikátlan juttatásokat. A BKV vezetőit ki kell vonni a Kollektív Szerződés hatálya alól. Felülvizsgálandó a határozott idejű vezetői munkaszerződések szükségessége. A BKV igazgatóságának átfogó és részletes szabályozást kell alkotnia és bevezetnie a vezetői munkaszerződések vonatkozásában. Minden olyan hivatalban lévő BKV vezetőnek, aki nem fogadja el magára nézve a fenti változtatásokat, álláspontom szerint haladéktalanul távoznia kell a közlekedési vállalattól. Helyre kell állítani a Felügyelő Bizottság ellenőrző szerepét. Mind a munkaszerződések, mind egyéb, megbízási és vállalkozási szerződések esetében, meghatározott értékhatárok felett (melyek szerződéstípusonként változóak, hisz a vágánybeszerzésé nyilván eltér a tanácsadói szerződések indokolt értékhatárától), biztosítani kell a Felügyelő Bizottság kötelező tájékoztatását. Meghatározott magasabb értékhatárok felett a testület kötelező beleegyező határozatának meglétét kell előírni.
A fenti öt kérdésben a Felügyelő Bizottság – ha meghozza támogató határozatát – akkor is csupán javaslattételre jogosult. A változások hatályba lépéséhez a tulajdonos Főváros, valamint a BKV vezérigazgatójának és a BKV igazgatóságának döntése szükséges. Ha a fenti, pontokba szedett javaslatok a felsorolt szereplők támogatását elnyerik, legalább a jövőre nézve sikerülhet megfékezni a pénzpazarlást és a korrupciót. Ha a javaslatok elbuknak, akkor végre egyértelművé és világossá válhat: kik azok, akik akadályozzák a közpénzek elköltésének átláthatóságát, kik állják útját a BKV-nál zajló féktelen pénzszórás megakadályozásának.
Budapest, 2009. augusztus 7.
A szerző a BKV Zrt. Felügyelő Bizottságának tagja, a VEKE (Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület) szóvivője | [
"AAM",
"BKV"
] | [
"Felügyelő Bizottság",
"Fővárosi Önkormányzat",
"Gazdasági Bizottság",
"Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület",
"BKV Zrt. Felügyelő Bizottság",
"BKV Felügyelő Bizottsága"
] |
Április végén egy nem nyilvános brüsszeli levélből tudtuk meg, hogy az Európai Bizottság nem elégedett a magyar pénzosztó rendszer átszervezésével, és ezért arról tájékoztatta a magyar kormányt, hogy egyelőre nem akarják kifizetni az új rendszerben keletkezett számlákat.
Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az EU-s pályázatok brüsszeli finanszírozása leállt.
A Miniszterelnökség a cikkünk megjelenése napján rendkívüli sajtótájékoztatón bejelentette, hogy nincs semmi baj, néhány információra kíváncsi csak a bizottság, és mire a következő negyedéves számlákat ki kellene Brüsszelnek egyenlítenie, addigra minden megoldódik, és jön majd a pénz, nem lesz fennakadás.
Csepreghy Nándor helyettes államtitkár akkor arról beszélt, hogy néhány hete egyenlítette ki Brüsszel a legutóbbi számlaigényeket, és mivel Magyarország úgyis csak negyedévente küldi ki a felhalmozódott számlákat Brüsszelbe, mire a következő kifizetési idő eljön, addigra minden rendben lesz.
Ehhez képest a helyzet most ez:
A magyar kormány egyetlen számlát sem küldött el Brüsszelnek április óta.
Az Európai Bizottság továbbra is vizsgálja a magyar intézmények átalakítását, és fenntartja magának a jogot, hogy ha kapna számlát, akkor azt ne fizesse ki.
Pontosan ott tartunk mint áprilisban, amikor azt írtuk, hogy baj van.
Három hónap már bőven eltelt azóta, hogy legutoljára számlát mert kiküldeni a magyar kormány Brüsszelnek, vagyis most már nem csupán formai szempontból van probléma, hanem a gyakorlati működés szintjén is. Ha nem lenne baj, akkor legkésőbb július közepén le kellett volna adnia Magyarországnak az elmúlt hónapokban összegyűlt kifizetési kérelmeket.
Még vizsgálódnak
Az ügyben kis lépések persze történtek. A bizottság jelenleg két jelentést vizsgál. Az elsőt június 10-én kapta meg Brüsszel, és arról szól, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megszüntetése (január 1.) óta hogyan működnek az egyes minisztériumok alá szervezett irányító hatóságok (ezek írják ki pályázatokat). Ez egyébként azért érdekes, mert a magyar kormány azt állította korábban, hogy az irányító hatóságok átszervezését Brüsszel már elfogadta.
A másik jelentés, amit Brüsszelben vizsgálnak, az úgynevezett közreműködő szervezetek minisztériumokba beolvasztását elemzi. Ez a beolvasztás április 15-én történt meg, és az ezzel kapcsolatos kifogásai miatt írta Brüsszel április 16-án, hogy egyelőre nem fizet.
Ez a jelentés csak július 16-án ment ki Brüsszelbe. Akkor, amikor a Miniszterelnökség áprilisban ígért menetrendje szerint már nem egyeztetni kellene, hanem felvenni a pénzt.
Ezt a két jelentést a magyar fél készítette, de a bizottság emberei személyesen is vizsgálódtak azóta az átszervezett intézményeknél. Azonban még ezeknek sincs eredménye, és most éppen összevetik a tapasztalatokat a magyar fél elemzéseivel. Augusztusban a bizottsági dolgozók szabadságra mennek, ősz előtt aligha mondják meg, hogy elégedettek-e.
Brüsszelben nem mondták meg, hogy meddig tartanak ezek a vizsgálatok, hiába kérdeztük. Máshonnan úgy értesültünk, hogy Brüsszel nem tervez nyilvános választ adni, hogy mit szóltak a magyar intézményrendszer átszervezéséhez. Nem lesz közlemény, hogy a vizsgálaton megfelelt-e a magyar kormány, hanem továbbra is a nyilvánosság kizárásával leveleznek majd erről a Miniszterelnökséggel.
A hivatalos brüsszeli álláspont ugyanaz, mint május elején volt: a magyar fél ha akar, akkor küldhet ki számlát, és a bizottságnak 60 napja lesz eldönteni, hogy kiegyenlítik-e ezeket. Úgy tűnik azonban, hogy a mostani állás szerint nem egyenlítenék ki. Erre onnan lehet következtetni, hogy a magyar kormány már kiküldte volna a második negyedév számláit, ha nem félnének a visszautasítástól.
Felfüggesztés a szó EU-jogi értelmében továbbra sincs. Csak éppen az a helyzet, hogy nem jön pénz az EU-tól.
Meddig bírjuk nélküle?
A helyzet azért aggasztó, mert a pályázati pénzeket a kormány most költségvetési pénzből hitelezi. Ám ha nem jön meg ennek ellenértéke Brüsszelből, akkor az hiányként jelenik majd meg a költségvetésben. És semmi garancia nincs arra, hogy a bizottság elfogadja az új magyar pénzosztási rendszert. És ha nem fogadja el, akkor jöhet a "korrekció", vagyis a büntetés, amikor a számlák egy bizonyos százalékát nem fizetik ki.
Ahogy a korrekció borítékolható az útépítések esetében, és még néhány korábbi, jelenleg is vitatott pályázatnál.
A múlt héten 110 milliárd forintot zárolt a kormány az idei költségvetésből. Az erről szóló közlemény az uniós pénzek elmaradásával is indokolja a lépést:
"A biztonsági intézkedés azért is célszerű, mert az uniós támogatások maradéktalan felhasználása érdekében egyes fejlesztéseket várhatóan nem uniós, hanem hazai költségvetési forrásból fogunk megvalósítani. Az így "felszabaduló" uniós keretet a kormány más beruházásokra fogja fordítani."
Itt a nemzetgazdasági tárca feltehetően az útépítési pályázatok problémáira utal, ahol hamarosan eldől, hogy mennyi lesz a büntetés. A felszabaduló keretről szóló szöveg pedig arról szól, hogy új pályázatokat ki lehetne írni a ki nem egyenlített számlák keretére. Ám ha a régi pályázatokat a korábbi közbeszerzések hibái miatt nem fizetik ki, az új pályázatokat viszont a kifizetési bürokrácia átszervezése miatt nem fizetik ki, akkor ebben hiába bízik a kormány. És ennek újabb zárolás, vagyis megszorítás lehet a vége.
Idén legalább 1000 milliárd forintot ki kellene kifizetni, hogy le lehessen hívni maradéktalanul a 2007-2013-ra megítélt EU-s támogatásokat. Nagy kérdés, hogy a mostani csúszással ez hogyan lesz tartható. | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Európai Bizottság",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] |
Többrendbeli sikkasztás és más bűncselekmények miatt jogerősen öt év szabadságvesztésre és ötmillió forint pénzbüntetésre ítélték a brókerügy elsőrendű vádlottját, Kulcsár Attilát.
A Fővárosi Ítélőtábla Debrecenben eljáró, Elek Balázs vezette tanácsa az ügy több más vádlottja esetében is enyhítette, néhány esetben helybenhagyta az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék ítéletét.
A K&H Equities egykori vezető brókere, Kulcsár Attila és vádlott társai ellen 12 éve nyújtották be a vádiratot. A vádlottak március 20-án álltak a táblabíróság büntetőtanácsa elé.
Kulcsárt 2008-ban a Fővárosi Bíróság ítélte nyolc év börtönre és 230 millió forint vagyonelkobzásra. Alig két év múlva azonban a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú döntést eltörölve új eljárást rendelt el: az öt évig tartó eljárás végén az ítélet a vagyonelkobzást helybenhagyta, de a börtönbüntetést 6 év 6 hónapra csökkentette. Az ügyészség azonban fellebbezett az eset súlyára való tekintettel, ekkor kezdődött a másodfokú eljárás.
A brókerbotrány 2003-ban robbant ki. A vádirat azt állította: Kulcsár Attila a K&H brókercégének dolgozójaként 1998 és 2003 között rendkívül magas hozamokat ígérve, offshore cégeken keresztül, jogosulatlanul forgatta ügyfelek – magánszemélyek és egyes állami vállalatok – pénzét, és ezzel sokmilliárdos kárt okozott.
Kulcsár viszont a bíróság előtt azt állította, hogy amikor ő 1998-ban a K&H Equitieshez került, akkor már rég működött az az illegális rendszer, amiből aztán kirobbant a botrány, kollégái pedig már régóta csinálták azt, amivel őt megvádolták. Szerinte ez nem is annyira sikkasztás volt, ahogy azt a vád mondja, hanem a bank VIP-ügyfeleinek a pénzét mosták tisztára, akik így még több pénzhez juthattak. Ehhez hamisították meg a kimutatásokat, amik veszteséget mutattak az adóhatóság felé.
A bíróság viszont nem fogadta el Kulcsár állításait, és arra a megállapításra jutott, hogy a bróker 8 milliárd forintos kárt okozott a szürke üzletekkel. Ebből a rendőrség a nyomozás során 6,3 milliárd forintot zárolt az érintett cégektől és a gyanúsítottaktól. A pernek, amelyben sikkasztás, pénzmosás, vesztegetés, orgazdaság és bűnpártolás miatt emeltek vádat, eredetileg 21 vádlottja volt (politikusok szintjén egyetlen gyanúsítottat sem sikerült azonosítani), ami később 24-re nőtt. Köztük volt Kulcsár Attilán kívül a K&H Bank egykori elnök-vezérigazgatója, Rejtő E. Tibor, Kerék Csaba, a Britton Kft. volt ügyvezetője, Forró Tamás volt televíziós szerkesztő, Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő Rt. korábbi vezérigazgatója és Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgatója is – emlékeztetett a lap.
A vádlottak közül ketten elhunytak. Rejtő E. Tibort időközben felmentette a bíróság, Schönthal Henrik ellen pedig 2011-ben egészségi állapota miatt függesztették fel az eljárást. | [
"K&H Equities"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"K&H Bank",
"Betonút Rt.",
"Fővárosi Törvényszék",
"Fővárosi Bíróság",
"Britton Kft.",
"Állami Autópálya-kezelő Rt."
] |
Hosszú előkészítés után kedden megjelent az egykori Ipari Minisztérium Margit körúti irodaházának, illetve a mögötte lévő Ganz-gyár ipari épületeinek hűlt helyére tervezett mélygarázs, illetve a park kivitelezői tenderének kiírása – vette észre a hvg.hu. A Millenáris Szélkapu Kft. egy nettó 17 755 négyzetméter alapterületű, összesen 500 autó befogadására alkalmas mélygarázs, valamint a hozzátartozó infrastruktúra és kiszolgáló létesítmények építését várja a majdani győztes vállalkozótól.
A nyertes feladata lesz a mélygarázson és a park kialakításán túl a Fény utca érintett szakaszának áthelyezése és lesüllyesztése is. A kétszintes mélygarázsban autómosó, elektromos autótöltő is helyet kap. S ez csupán a felszín alatti része a projektnek. A kiírás szerint fent egy 2000 négyzetméteres kávézó, étterem is épül. A cégre vár majd a park kialakítása is, beleértve a tereprendezést, a közvilágítás és a belső úthálózat kiépítését, a térbútorzat kihelyezését. A zöldért viszont más felel majd.
A park teljes területe több mint 33 ezer négyzetméteres, de ebből csupán 25 ezer négyzetméter lesz valóban zöld, a többi burkolattal, épülettel fedett rész. De lesz 174 négyzetméteres vízjáték, míg a Mamut bevásárlóközponttól egy acél-vasbeton szerkezet választja majd el. Ezt is a pályázat nyertese készíti el, mint ahogy a száz méter hosszú Fény utcai aluljárót is.
A Dagály építői megfelelnek a szigorú előírásoknak
A fenti munkákra 18 hónapot kap a kivitelező cég. Becsült árat nem jelölt meg a kiíró Millenáris Szélkapu Kft., de azt közlik, hogy uniós támogatást nem használnak fel hozzá. Az ajánlatok bírálatánál az "ajánlatkérő kockázatának csökkentése az építési minőség szempontjából" esik a legnagyobb súllyal latba, de fontos a terület minél nagyobb átadása a parképítőnek még az idén, a kötbérvállalás mértéke, a jótállás időtartama, illetve a környezetvédelmi követelmények figyelembevétele.
© kormany.hu / NGM
Nagyobb cégek jelentkezését várják, és ezt az alkalmassági előírásokon keresztül befolyásolni is tudják. A feltételek között szerepel például, hogy a jelentkező fel tudjon mutatni egy 250 tonnás kültéri teherhordó látszó acélszerkezetet, amely nettó 6 milliárd forintnál drágább volt. (A Dagály úszópalotát építő Garancsi István féle Market Építő Zrt. ez alapján igen alkalmasnak tűnik. A Market azt közölte cikkünkre reagálva: nem adnak be pályázatot a Millenáris-bővítésre.)
Az ajánlatokat március 17-re várja a Millenáris Szélkapu Kft.
A Millenáris Park bővítésének látványterveit tavaly nyáron mutatta be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, aki egyúttal bejelentette, hogy még azon a héten megkezdődnek a mélygarázs építését előkészítő munkák és már megkezdődött az engedélyezési eljárás. A közel 2,5 hektáros pihenőpark elsősorban rekreációs célokat szolgáló közösségi tér lesz több mint háromszáz lombos fával, dús zöld növényzettel, padokkal, izgalmas játszótérrel és jelentős vízfelülettel.
Késnek a projekttel, de az önkormányzati választásra kész lehet
A parkban két kávézó is nyílik. A növényzetét esővízzel öntözik majd, a Jedlik Ányos Terv részeként e-töltőállomásokat alakítanak ki a mélygarázsban, amelynek energiaszükségletét napelemek segítségével biztosítják, és a hűtő-, fűtő- és szellőzőrendszert is minél nagyobb részben megújuló energiával táplálják. A XXI. századi, környezetbarát megoldások alkalmazásával a projekt példát kíván mutatni a hasonló fejlesztések számára.
© kormany.hu / NGM
A bővítéshez kapcsolódóan megújul a régi Millenáris Park is. Ahol szükséges, kicserélik a térburkolatokat, és minőségi kertészeti elemekkel gazdagítják a Fény utca és a Marczibányi tér közé eső területet is, amely az új parkrésszel átjárható, egységes egészet alkot majd. Ennek érdekében kel kialakítani az alagutat: a Fény utca érintett szakaszának gépjárműforgalmát a föld alatt vezetik el a Kis Rókus utca felé.
Az elképzelések szerint a Mammut Bevásárlóközpont épületének korábban takart oldalhomlokzata városképi jelentőségű oromfallá alakul. A tájépítészeti elemeket is tartalmazó, több emelet magas "zöldfal-installáció" a régióban egyedülálló lesz.
Az 500 férőhelyes, kétszintes mélygarázs elsősorban a Millenáris Park kulturális és szórakoztató rendezvényeinek parkolási igényeit fogja kiszolgálni, de természetesen minden autós számára nyitva áll majd. A megújult Millenáris Park átadását tavaly 2017 második felére tervezték, de kicsit késésében vannak. Hiszen az eredeti tervek szerint már tavaly elkezdték volna a mélygarázs mélyépítési munkáit. De erre legfeljebb tavasszal keríthetnek sort. | [
"Market Építő Zrt."
] | [
"Mamut bevásárlóközpont",
"Millenáris Szélkapu Kft.",
"Ipari Minisztérium"
] |
Az LMP antikorrupciós szakszóvivője kijelentette: nem véletlen, hogy a kormányzat az Emberi Erőforrások Minisztériumának háttérintézményéhez, a mintegy 40 milliárd forintot kezelő Türr István Képző és Kutató Intézethez (TKKI) irányította a romák felzárkóztatását célzó forrásokat. Hadházy azt mondta, az intézet költéseiből csak mintegy 1,5 milliárd forintnyi vizsgálható, a közbeszerzések jó része pedig "kamu megbízásokra" megy el, amelyek nem járnak haszonnal. Azok legnagyobb részét épphogy a 25 millió forintos értékhatár alatt írják ki, így meghívásos pályázattal is lebonyolíthatók – fejtette ki. A politikus - aki korábban az intézet több hasonló közbeszerzésének hasznosságát is vitatta - most egy olyan tanulási segédletet mutatott be, amely közlése szerint hemzseg a szakmai hibáktól. Az Eötvös-program keretében, a tevékenység-központú tanulás címen, a mezőgazdasági oktatás módszertanának fejlesztését célzó pályázatra egy olyan társaság, a Száz Magyar Falu Kft. írt 31 millió forintért oktatási segédletet, amely korábban nem foglalkozott közoktatással, a tananyagot pedig nagyon drágán és nagyon rossz színvonalon készítette el - tette hozzá Hadházy Ákos. | [
"Türr István Képző és Kutató Intézet",
"Száz Magyar Falu Kft."
] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] |
Szerda reggel őrizetbe vették Papp Istvánt, aki 2005 óta a Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke, valamint Cseke Zoltánt, a törvényességi és ellenőrzési főosztály vezetőjét (arról egyelőre nincs hír, hogy kezdeményezik-e előzetes letartóztatásukat). A Nemzeti Nyomozóiroda szerint a gyanúsítottak hamis igazolásokat állítottak ki munkaügyi szabálytalanságok miatt elmarasztalt cégeknek. Ezek a vállalatok később közbeszerzési pályázatokon indulhattak és állami támogatásokat igényelhettek.
A felügyelőség honlapjáról név és adószám alapján megtudható, hogy a munkáltató ellen hoztak-e munkaügyi szabályok megsértése miatt jogerős határozatot. Ha igen, az adott cég nem vehet részt közbeszerzésben, és kiesik az állami támogatásokból is.
Az NNI közleménye szerint egy több mint egy hónapja tartó nyomozás ért el a hatóság vezetőihez: november 5-én a közép-magyarországi régiós hatóság dolgozói közül - hivatali visszaélés megalapozott gyanúja miatt - 4 személyt vontak büntetőeljárás alá, akik szabadlábon védekeznek. A nyomozás során beszerzett adatok alapján szerdán az OMMF vezető beosztású köztisztviselői közül további két személyt hallgatott ki gyanúsítottként a rendőrség, több rendbeli hivatali visszaélés megalapozott gyanúja miatt.
A Hír tv még áprilisban, egy névtelen feljelentés alapján közölte, hogy hivatali visszaélés miatt tavaly évvégén rendelt el nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségnél. A bejelentés szerint közel húsz céget a felső vezetés utasítására a legsúlyosabb jogsértések esetén sem bírságol meg a munkaügyi felügyelet.
"Hirtelen más elfoglaltsága akadt"
A főfelügyelőség elnöke szerda délelőtt tartott volna sajtótájékoztatót a szervezet éves tevékenységéről, helyette azonban azt a felügyelet szóvivője tartotta. Gedeon András ennek indokaként azt mondta, hogy az "elnöknek hirtelen más elfoglaltsága adódott".
A Nemzeti Nyomozóiroda gazdaságvédelmi főosztálya a munkaügyi főfelügyelőség irodáiban házkutatást tartott, a hirado.hu szerint számítógépeket és dokumentumokat is lefoglaltak. A két férfit hét rendbeli hivatali visszaéléssel gyanúsítják.
A hatóság feladata
A foglalkoztatás biztonsága és a gazdaság kifehérítése érdekében az OMMF fő feladata következetesen feltárni, visszaszorítani a feketemunkát, a munkavállalók életét és munkakörülményeit befolyásoló jogsértéseket, valamint megszüntetni a súlyos veszélyeztetést jelentő kockázatokat, írja a munkaügyi minisztérium felügyelete alatt működő hatóság honlapja.
A munkaügyi ellenőrök legutóbb például a sztrádaépítéseknél találtak visszásságokat. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség akkori megállapítása szerint csalások sorozatával épül a Budapest-Pécs sztráda. Az alvállalkozók 75 százalékánál találtak feketén dolgozókat, összesen 200 millió forint bírságot szabtak ki.
De a felügyelőség ellenőriz minden munkavédelemmel kapcsolatos építési- és bontási tervet, ellenőriznek építkezéseknél, felújításoknál is. Ők vizsgálódnak akkor is, amikor munkavégzés közben baleset történik.
Nem csak pénzbírsággal büntetnek
A közbeszerzési törvény szerint a közbeszerzéseken nem indulhat olyan cég, mely "a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, a foglalkoztatásra irányuló bejelentési kötelezettség elmulasztásával és a külföldiek foglalkoztatásával összefüggő kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban - öt évnél nem régebben meghozott - jogerős közigazgatási, illetőleg bírósági határozatban megállapított és munkaügyi bírsággal vagy befizetésre kötelezéssel sújtott jogszabálysértést követett el".
Az OMMF 2006-ig igazolást adott ki a cégeknek mentességükről, azóta pedig egy a honlapjukon kereshető nyilvántartásból derülhet ki a közbeszerzések kiíróinka, hogy a pályázó tiszta-e vagy sem. A rendőrségi közlemény alapján így az gyanítható, hogy vagy a 2006-os törvénymódosítás előtti időkben elkövetett visszaélésekről van szó, vagy pedig nem a hatósági igazolást állították ki hamisan, hanem egyes cégeket nem tüntettek fel a nyilvántartásban.
"Valóban van egy vizsgálat" 2008. április kilencedikén a Hír tv újságírója a kormányszóvivői tájékoztatón rákérdezett az OMMF elnökénél arra az ügyre, amelynek nyomozása során végül eljutottak magához Papphoz is. Újságírói kérdés (Hír TV): - Papp úrtól szeretnék elsőként kérdezni, hogyha lehetséges, ha már a feketemunka szóba került. Van egy olyan információnk, miszerint a közép-magyarországi felügyelőség igazgatója ellen éppen az NNI nyomoz, merthogy több korrupciógyanús ügy is nyilvánosságra került, miszerint olyan cégeket, amelyek feketemunkásokat alkalmaztak, nem büntettek meg. Igaz-e ez? Hallott-e erről? És hogyan reagálna erre? Papp István: - Azt kell mondanom, hogy valóban van egy vizsgálat, de arról nem tudunk, hogy közvetlen nyomozás folyna az igazgató ellen. Gyakorlatilag pontosan az sem világos előttünk, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda milyen tárgykörben végzi a vizsgálatot. Személyem e kérdésben még nem kapott tájékoztatást, én magam is várom ezt a jelzést. Ezt azért hangsúlyozom, mert hiszen a felügyelőség a munkaügyi jogsértések esetén mérlegelési jogkörben hozza meg a határozatokat. Azt nem gondolnám, hogy van lehetőség bármely területi felügyelőségen tömegével olyan eljárásokat lefolytatni, hogy súlyosan megsértse a törvényeket, tekintettel arra, hogy nemcsak a jogszabályok határozzák meg a felügyelők feladatait, hanem belső módszertani útmutatók, amelyekben pontosan meghatározzuk, mit kell tenni a felügyelőknek, az eljáró köztisztviselőknek. Arra az én tudomásom szerint nincs mód, hogy ahol feketén, bejelentés nélkül foglalkoztatnak, ott a felügyelő eltekintsen az intézkedéstől. Arra van mód, természetesen, hogy amennyiben egy munkáltató - mondjuk egy több száz vagy több ezer főt foglalkoztató munkáltató - esetében valamilyen belső szabályozás vagy tevékenység kapcsán előfordulhat, hogy egy vagy két ember bejelentése késedelmesen történik meg, és ebben az esetben az a hatóság feladata és kötelezettsége az ellenőrzési törvény alapján, hogy vizsgálja meg, hogy ez a feketefoglalkoztatás, bejelentés nélküli foglalkoztatás a szervezet érdekében állt, vagy a szervezet valamely munkavállalója mulasztott. Mert én nem gondolnám, hogy egy ötszáz vagy ezer főt foglalkoztató cégnél érdeke lenne a szervezetnek egy vagy két fő esetében elmulasztani a bejelentést. Arról van szó sokkal inkább, hogy az ügyintéző, a felelős vezető nem tette meg a bejelentést. Ezt egyébként a munkaügyi ellenőrzési törvény mint szabálysértési tényállást is rögzíti. Ezt sokszor nehezen értelmezi a közvélemény, de a belső szabályozásunk, a törvények alapján nincs arra mód, hogy ezt a felügyelő elkerülje. Még talán annyit hozzáteszek, hogy 2006. szeptember 23-ától mi nyilvánosságra hozunk mindent, ami a munkaügyi kapcsolatokhoz, vagy éppen a feketemunkához kötődik. Ebben a nyilvántartásban közel 32 ezer cég van, tehát azt gondolom, hogy a felügyelőségek munkája eredményes, erről a konkrét ügyről meg pillanatnyilag nincs információm. .
Életút
Papp István 2005-től vezeti az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséget, ahol 1992 óta dolgozik. Előtte Gödöllő tanácselnöke volt. Cseke Zoltán 2002-ben munkaügyi ellenőrként kezdett a hatóságnál, később elnöki referens és titkárságvezető is volt.
Az IMMF honlapja szerint "az elmúlt másfél évtized alatt sikerült megteremtenie az egységes munkaügyi ellenőrzés feltételeit, majd a munkaügyi és a munkabiztonsági szakmai területek különválasztását. Irányítása alatt lezajlott a szervezet regionális szétválasztása.
"Folyamatosan részt vett a munkaügyi és munkavédelmi szakterületet érintő jogszabályi háttér kimunkálásában, a szociális partnerekkel történő kapcsolatépítésben. Az OMMF 2006-ban úttörőként teremtette meg a partnerség "A foglalkoztatás biztonságáért" című dokumentummal" a munkaáltatókkal történő rendszeres párbeszéd és együttműködés alapját."
Cseke zoltán 2002 óta dolgozik az OMMF-nél, idén lett a Törvényességi és Ellenőrzési főosztály vezetője.
A munkaügyi tárcánál az Index megkeresésére minden nyilatkozatot elhárítottak, mondván, a vizsgálat végéig még azt sem árulják el, mikor nevezték ki az elnököt. | [
"Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség"
] | [
"Hír tv",
"Törvényességi és Ellenőrzési főosztály",
"Nemzeti Nyomozóiroda",
"Hír TV",
"Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
9,4 millió forintnak megfelelő összeget (30 000 dollárt) fizetett a kormányközeli Matthias Corvinus Collegium (MCC) az amerikai jobboldal médiacelebjének, Dennis Pragernek, a tavaly augusztusi fellépéséért az MCC Feszten Esztergomban, ahol a magyar kormányt dicsérte, és a nyugati kultúra megmentőjeként tüntette fel – tudta meg a Southern Poverty Law Center. A cikkben az Átlátszó főszerkesztője és egyik szerkesztője is megszólalt, a magyar médiapiac helyzetéről kérte ki a szervezet a véleményüket.
Az amerikai emberi jogi szervezet, a Southern Poverty Law Center (SPLC) Hatewatch nevű blogja, – ami az amerikai szélsőjobboldal tevékenységét monitorozza – közérdekű adatigénylés útján jutott hozzá a szerződéshez, amely szerint a 2021. augusztus 5-7. között zajló MCC Feszt-et szervező Mathias Corvinus Collegium (MCC) 30 000 dollárt, azaz jelenlegi árfolyamon közel közel 9,5 millió forintot fizetett az amerikai konzervatív médiacelebnek, Dennis Pragernek egy egyórás beszédért.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) a Habony Árpád hitelezőjeként is elhíresült Tombor András szerelemprojektjének indult, később rengeteg pénzzel szállt be a kormány – 2020-ban például több százmilliót kapott, majdnem annyit, mint amennyi a teljes felsőoktatás éves büdzséje – ezért sokan csak kormányközeli elitképzőként emlegetik. Jelenleg Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a kuratóriumi elnöke.
A szerződés szerint Dennis Prager – aki egy népszerű rádióműsor házigazdája és a jobboldali PragerU társalapítója – két részletben kapta meg a pénzt:
15 ezer dollárt fizettek neki a fesztiválon mondott, nagyjából 30 perces beszédéért "Média és szólásszabadság" címmel
és szintén 15 ezret kapott egy fél órás podcast-műsorért, amiben az oktatás helyzetéről volt szó
Az SPLC szerint ez az összeg négyévi magyar minimálbérnek felel meg.
A Hatewatch megkeresésére Prager közölte, hogy a honorárium harmadát, nagyjából hárommillió forintot business class repülőjegyre költötte, így valójában csak húszezer dollárt kapott. A szerződés szerint emellett szállás is járt neki, amit az MCC “saját költségén" biztosított.
Az esztergomi eseményen a Fox News-ból ismert Tucker Carlson is felszólalt, mindketten a médiával, a bevándorlással és az LMBTQ kérdésekkel kapcsolatos nézeteiket ismertették, továbbá a magyar kormány intézkedéseit dicsőítették.
Bevándorlás, LMBTQ lobbi és sajtószabadság
Prager a rendezvényen többek között arról beszélt, hogy az LMBTQ témák propagandaként jelennek meg az iskolákban, nem oktatási céllal, továbbá úgy emlegette Magyarországot, mint a “nyugati kultúra megmentőjét". De a sajtószabadság kérdése is terítékre került: Prager szerint semmi probléma nincs ezen a területen hazánkban, azon kívül, hogy a jobboldali hangokat megpróbálják elnyomni.
A valóságban ugyanakkor a kormánypárti sajtó térfoglalása egyre erőteljesebb, hazánk pedig évről évre lejjebb csúszik a Riporterek Határok Nélkül (RSF) sajtószabadság indexén. Tavaly pedig a sajtószabadság ellenségei közé is bekerült Orbán Viktor, egyedüli európai vezetőként. Ráadásul a hirdetési piacon is nő a politika befolyása, ma már látványosan a Fidesz média hátországának építését, fenntartását szolgálják az állami reklámköltések.
Állami reklámköltés 2006-2018 A Mérték Médiaelemző Műhely és az Átlátszó évek óta figyelemmel kíséri az állami reklámköltés alakulását. Az adatvizualizáció frissült a tavalyi...
A téma kapcsán a Southern Poverty Law Center az Átlátszó két újságíróját is megkereste. Bátorfy Attila, az ELTE Média mestertanára – aki egyben az Átlátszó adatvizualizációs csapatának, az Átlónak a vezetője is – kifejtette a lapnak, hogy “A kormány szép lassan felvásárolja a nyilvánosságot", és állami pénzeket fordít reklámokra “azzal a céllal, hogy felerősítse az aktuális kormányzati üzeneteket".
“Az ellenzék egyszerűen nem tud versenyre kelni ezzel a hatalmas mennyiségű közpénzzel".
Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője a Hatewatch-nak elmondta: “A kormány médiapolitikája teljesen ellentétes azzal, amit nyitott médiakörnyezetnek nevezhetünk, őszintén szólva inkább totalitáriusnak mondanám".
Korábban is volt már példa hasonló meghívásra
Nem ez az első eset egyébként, hogy amerikai szélsőkonzervatív körökben ismert szereplőket hív meg Magyarországra a kormány. 2018-ban hazánkba látogatott Milo Yiannopoulos, aki a budapesti Bálnában tartott előadást. Steve Bannon ugyanebben az évben a Várkert Bazárban lépett fel – ami egy, az Átlátszó birtokába került szerződés szerint szintén több millió forintba került az adófizetők pénzéből.
Húszezer dollárért lépett fel Steve Bannon Budapesten, a számlát az adófizetők állták | atlatszo.hu Húszezer dollárért lépett fel Steve Bannon Budapesten, a számlát az adófizetők állták.
Carlson és Prager meghívása is illeszkedik ebbe a trendbe, hiszen része Orbán Viktor erőfeszítéseinek, hogy átvegye, valamennyire finomítsa, majd beemelje a mainstream médiába a jobboldali radikális üzeneteket, így sorakoztatva fel maga mögé a jobboldalt – mondta el Hunyadi Bulcsú, a Political Capital Radikalizmus és extrémizmus programjának vezetője a Hatewatch cikkében.
A szakértő szerint a meghívás célja az volt, hogy jó színben tüntesse fel a magyar miniszterelnököt a nemzetközi porondon, de hazai szinten sem maradt hatástalan az, hogy a szavazók azt látták, hogy fontos konzervatív amerikai közszereplők éljenzik a miniszterelnök intézkedéseit.
Szopkó Zita összefoglalója. Az eredeti, angol nyelvű cikk szerzője Creede Newton, és itt érhető el. Címlapkép: Dennis Prager az MCC Feszten. Forrás: mccfeszt.hu | [
"Mathias Corvinus Collegium"
] | [
"Southern Poverty Law Center",
"Fox News",
"Mérték Médiaelemző Műhely",
"ELTE Média",
"Matthias Corvinus Collegium",
"Riporterek Határok Nélkül"
] |
Kedden négy hónapos szünet után folytatódott a hivatali vesztegetéssel vádolt volt kisgazda, jelenleg független országgyűlési képviselő büntetőpere a Fővárosi Bíróságon. A szerdán meghallgatott tanúk többsége nem vallott Székely ellen, vagyis nem erősítették meg azt, hogy 30 millió forint kenőpénzt kért volna tőlük Székely Zoltán, vagy tudtak volna Székely 30 milliós követeléséről.
Buda György, az egyik ügyben érintett vállalkozó tanúkénti meghallgatásán folyamatosan változtatta véleményét, módosította vallomását, de nem akart egyértelműen Székely ellen vallani. Buda György volt az a vállalkozó, aki a vitatott szigethalmi csatorna-beruházásra kiírt közbeszerzési eljárásban a jelentkező cégek pályázatait elbírálta, ténylegesen döntött a 600 milliós beruházási ügyben az önkormányzat nevében. Korábbi vallomásaiban is folyamatosan változtatta véleményét. Először még nem beszélt arról, hogy Székely követelte volna, hogy az általa favorizált cég nyerje a pályázatot. Később viszont azt állította, hogy egyértelműen azt kérte tőle Székely, hogy a Csőszer Rt.-t hozza ki győztesként. A tárgyaláson azonban ezt először tagadta, később megerősítette, majd újra azt mondta, hogy nem kérte, csak sugallta. Buda György vallomásaival kapcsolatban a bíró megjegyezte, hogy a tanú ködösít.
Szintén tanúként hallgatták ki Nagy Gábort, a csatornázási ügyben érintett egyik cég ügyvezetőjét, aki nem támasztotta alá a vádiratban foglaltakat, miszerint Székely követelt volna tőle és az ügy koronatanújától, Balla Dánieltől 30 milliót a szigethalmi beruházás kapcsán.
Balla Dániel azonban újra megismételte a 30 milliós kenőpénzre vonatkozó állításait, Székely pedig tagadta, hogy pénzt kért volna, illetve azt akarta volna, hogy a Csőszer Rt. nyerjen a pályázaton.
Székely előzetesben marad
Székely Zoltán előzetesben marad
Székely Zoltánnak szívműtétet javasolnak | [
"Csőszer Rt."
] | [
"Fővárosi Bíróság"
] |
Állami tulajdonba került a sportműsorokra szakosodott, a köztévétől több tízmillió forintot húzó Liga Tv mobil üzletága. A cég egy olyan személy érdekeltségébe tartozik, aki Andrew G. Vajna kormánybiztos vagyonkezelője. Az adásvétel összege homályban maradt.
Meglepő és a piacon nehezen értelmezhető üzletet kötött az egyik legnagyobb állami vállalat, a rádiós és tévés műsorszórással foglalkozó Antenna Hungária (AH). Az AH ajánlatot tett a Liga Tv nevű cég egyik üzletágára, amely sporteseményeket közvetít mobil eszközökkel – hívta fel a figyelmet a furcsa megállapodásra a Mérték Médiaelemző Műhely blogja.
A NOL a cégbírósági nyilvántartásban azt találta, hogy a Liga annak a Csombó Katalinnak a tulajdonában van, aki Andy Vajna egyik legfontosabb cégét, a V2 Investments Kft.-t irányítja. Azaz Csombó az üzleti világban Vajna bizalmasa, hiszen a V2 több Vajna-cég tulajdonosa, vagyonának kezelője. Csombónak üzlettársa az a Kovács Andrea, aki a TV2-t megvásároló cég vezetője. Tehát a Liga Tv közvetve, de több szálon kötődik a filmügyi kormánybiztoshoz. (Cikkünk megjelenését követően levélben fordult szerkesztőségünkhöz Vajna sajtóirodája, melyben leszögezték, hogy A Liga TV nem tartozik Andy Vajna vagy vállalkozásai érdekeltségi körébe. Azaz sem ő, sem vállalkozásai nem tulajdonosok a cégben. Igaz, ilyet nem is állítottunk - lásd fentebb.)
A Gazdasági Versenyhivatal januárban engedélyezte, hogy a műsorszóró megvegye a műsorgyártó sporttal foglalkozó üzletágát. A Liga Tv egyébként a közmédia egyik legnagyobb beszállítója. A Mong Attila oknyomozó újságíró, Polyák Gábor, Nagy Krisztina médiajogászok és Urbán Ágnes közgazdász által alapított Mérték Médiaelemző összeszámolta, hogy a Liga 2014-2015-ben közel 80 millió forint megbízást nyert el a közpénzből működő Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaptól (MTVA) különféle események – többek között egy Ákos- és egy Tankcsapda-koncert – felvételére. A blog megjegyzi, több esemény előbb volt, mint hogy az MTVA megkötötte volna a szerződést a Ligával.
Az AH nem volt hajlandó részleteket elárulni az adásvételről, így az összegről sem, mint közölték, a szerződés üzleti titkokat tartalmaz. Az Antenna Hungáriát 2014-ben vásárolta vissza egy francia cégtől 55,9 milliárd forintért, a blog szerint a titkolózás elfogadhatatlan egy köztulajdonban lévő vállalat esetében.
"Első olvasásra, de több napi gondolkodás után sem volt világos a felvásárlás motivációja. Az AH műsorterjesztéssel foglalkozik, a Liga TV pedig műsorok felvételével, közvetítésével, tehát az ún. televíziós értékláncban egymástól távol lévő szereplőkről van szó. Teljesen érthetetlen, hogy milyen stratégiai oka lehet annak, hogy egy műsorszóró vállalat a műsorgyártás piacába is beszáll" – írta a médiaelemző blog a furcsa adásvétel hátterét boncolgatva. | [
"V2 Investments Kft.",
"Antenna Hungária"
] | [
"Liga TV",
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap",
"Mérték Médiaelemző Műhely",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Liga Tv",
"Mérték Médiaelemző"
] |
A Miniszterelnökség munkatársaként a trafikpályázatok feszített tempójú elbírálásában is részt vevő Hernádi Ádám az egyike azoknak a tanácsadóknak, akiket Rogán Antal leigazolt a Miniszterelnöki Kabinetirodára.
Az új minisztériumban dolgozó tanácsadók névsorát a szocialista Mesterházy Attila hozta nyilvánosságra, miután betekintett a tárca szerződéseibe.
Az MSZP volt elnöke minden minisztériumnál érdeklődött a tanácsadók kilétéről. A válaszok alapján 159 politikai tanácsadót foglalkoztatnak a tárcák, bértömegük nagyjából 100 millió forint havonta, ami 630 ezer forintos átlagfizetést jelent.
Újabb válaszok érkeztek azokra a kérdésekre is, amelyekben azt firtatta, az államtitkárok és helyettes államtitkárok, illetve családtagjaik cégei kaptak-e vissza nem térítendő állami vagy uniós támogatást. Kiderült: a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára, Czerván György és felesége uniós területalapú és cukortámogatásban részesült, mint ahogy két helyettes államtitkár érdekeltsége is hozzájutott uniós pénzhez.
A Miniszterelnökség korábban nem válaszolt Mesterházynak. Lázár János miniszter csütörtökön azonban közölte, két államtitkára, Kis Miklós Zsolt és L. Simon László is kapott korábban uniós agrártámogatásokat. | [
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [
"Földművelésügyi Minisztérium"
] |
Méltatlannak nyilvánította a zuglói testület csütörtökön Várnai Lászlót, a CivilZugló egyesület képviselőjét. Ez azt jelenti, hogy az egykori adótartozása miatt megszüntették a képviselői megbizatását - értesült az Index. A Fidesz és az MSZP összefogott.
12-10 arányban megszavazta a zuglói testület, hogy az egykori adótartozása miatt Várnai László méltatlan a képviselői posztra.
Mint arról szerdán beszámoltunk, a CivilZugló egyesület képviselője ellen a Fidesz kezdeményezett méltatlansági eljárást, Várnainak ugyanis hónapokig adótartozása volt, amit azóta már rendezett.
A helyzet azért nem egyértelmű, mert bár a tartozását kifizette (információnk szerint összesen 43 ezer forintról van szó), az önkormányzat nem tudja ellenőrizni, hogy mikor kapta az értesítést az adósságról. Várnai ráadásul még mindig nem szerepel az adóhivatal köztartozásmentes adatbázisában, az úgynevezett KOMA-ban, bár állítása szerint március 11-én kérte a felvételét az adatbázisba.
Úgy tudjuk, a zárt ülésen felolvasták a kormányhivatal állásfoglalását, miszerint jogszerűen nem lehet kimondani a méltatlanságot. A budapesti kormányhivatal vezetője, György István szó szerint ezt írja: "köztartozása nem áll fenn", "a törvény vonatkozó szakaszainak visszamenőleges hatályú alkalmazására nincs törvényes lehetőség" "képviselői megbízatásának megszüntetése nem lehetséges".
Ezek után az MSZP titkos szavazás elrendelését kérte, amelyet Várnai tiltakozása ellenére el is fogadott a testület. Ezután kormányhivatali állásfoglalás ide vagy oda,
végül 12-10 arányban kimondták Várnai méltatlanságát a képviselők.
A zuglói testület megoszlása a következő: 9 fideszes, 10 baloldali (ebből 2 PM-es), 1 jobbikos, 1 LMP-s, illetve a CivilZugló Egyesületet képviselő Várnai László. A szavazatszámból egyértelműen látszik, hogy MSZP-s és fideszes szavaztok is kellettek a méltatlanság megállapításához.
Várnai László megerősítette az Indexnek, hogy a döntéssel gyakorlatilag megfosztották a mandátumától, ám a munkaügyi bíróságon fellebbezni fog ellene. Reméli, a bíróság igazat ad neki, és folytathatja képviselői munkáját. Várnai a történteket így kommentálta:
Úgy tűnik, túl sok gerendát találtam az elmúlt években, most pedig ők találták egy szálkát az én szememben.
Mint megírtuk, az egykor LMP-s, most civil Várnai egyaránt szálka a helyi jobb- és baloldal szemében, mivel mindkét oldalt kritikával figyeli. A blogjában például nem egyszer írta meg a véleményét a helyi Fidesz és a helyi baloldal közötti háttéralkukról. (Várnai önállóan elindult polgármesternek is ősszel, pedig a Karácsony mögött összefogás minden erővel megpróbálta erről lebeszélni.)
Karácsony szerint rossz a törvény
Megkerestük Karácsony Gergely PM-es polgármestert is, aki azt mondta, hogy
méltatlansági eljárásról szóló törvény több szempontból is rossz.
Egyrészt igazságtalan, hogy akár egy forint adótartozás is elég a méltatlansághoz, másrészt értelmezhetetlen a jogszabály.
Karácsony szerint a testület többsége mégis azért dönthetett a méltatlanság mellett, mert Várnainak a megismert dokumentumok szerint korábban is voltak köztartozásai, "életszerűtlennek gondolhatta a többség, hogy ne tudott volna a tartozásról korábban". A törvényi szabályozás hibája, hogy az önkormányzat nem tudja ellenőrizni, mikor értesítette a NAV Várnait, a bíróság feladata lesz ezt megállapítani.
Karácsony azt is mondta, hogy az is kiderült, hogy a tartozások miatt Várnai vagyonbevallása nem volt pontos, így az ülésen jelezte, hogy kötelessége kezdeményezni egy vagyonnyilatkozati vizsgálatot is. | [
"CivilZugló egyesület"
] | [] |
Laborc Sándor szerint nem minden úgy hangzott el a Portik Tamással zajlott találkozóján, ahogy a médiában megjelent, ezért kikéri az eredeti hangfelvételt. A most nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója jobboldali politikusok lejáratásáról beszélgetett az olajügyekben érintett vállalkozóval.
"Tapogatózás, érdemi információk nélkül" - Szilvásy György volt titokminiszter szerint így számolt be neki Laborc Sándor a Portik Tamással tartott találkozójáról 2008-ban. Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója kétszer találkozott Portik Tamással, a leszámolásos bűncselekmények megrendelésével gyanúsított egykori olajvállalkozóval. Az Alkotmányvédelmi Hivatal a héten oldotta fel a titkos minősítés alól az ezekről a találkozókról készült jegyzőkönyveket, az első beszélgetésről itt olvashat, a második beszélgetés összefoglalóját pedig itt olvashatja.
A jegyzőkönyvek alapján Portik Tamás felajánlotta a teljes együttműködését Laborcnak, mert mindent meg akart tenni, hogy az akkori baloldali kormányt segítse. Szerinte ugyanis a jobboldali rendőrség a céltáblájára tűzte őt. A két találkozón Portik és Laborc politikusokat, rendőröket és ügyészeket is kompromittáló dolgokról beszéltek. Portik jelezte, hogy abban is benne van, hogy csapdát állítsanak jobboldali politikusoknak.
Megkerestük Laborc Sándort, aki nem kívánt nyilatkozni a beszélgetésről addig, amíg meg nem kapta a beszélgetésről készült eredeti hanganyagot. Laborc ugyanis azt mondta az [origo]-nak, hogy "kétségei vannak afelől, hogy a médiában megjelent mondatok abban a formában hangoztak el".
Portik először Szilvásynak üzent
Szilvásy György az [origo]-nak azt mondta, hogy titokminiszterként az ügyben egyszer kapott szóbeli tájékoztatást Laborctól, aki beszámolt a Portikkal való találkozás eredményéről. Szilvásy szerint Laborc "a szakma szabályai szerint megpróbált információkat szerezni" Portiktól, de az NBH vezetője úgy látta, hogy kevés hasznot hoznak a Portik által emlegetett információk. Szilvásy szerint képtelenség, hogy Laborc szövetkezett volna Portikkal a jobboldal ellen, hiszen 2008 és 2010 között semmilyen politikai akció nem történt a fideszes politikusok ellen.
Szilvásy György azt mondta, hogy Portik egy munkatársán keresztül jelezte neki, hogy felvenné a kapcsolatot az NBH-val, ezért jelezte a hivatalnak, hogy jöjjön létre a találkozó. Szilvásy azt mondta, egyáltalán nem kérte Laborcot arra, hogy személyesen találkozzon Portikkal, de nem tiltotta semmilyen törvény vagy szabály, hogy a főigazgató maga tájékozódjon egy ügyben.
Gálszécsy András, az MDF-kormány titokminisztere, a jegyzőkönyvek minősítését felülvizsgáló bizottság vezetője szerint viszont szokatlan, hogy maga a főigazgató megy el egy ilyen információszerző beszélgetésre. Gálszécsy szerint általában egy NBH-s operatív tiszt készít egy beszámolót az első találkozóról, és ezek ismeretében még eldöntheti a főigazgató, hogy személyesen is részt vesz-e az ügyben.
Minél többet nyilvánosságra kellene hozni
Mivel az Alkotmányvédelmi Hivatal kihúzta a neveket és a konkrét személyekre utaló adatokat a jegyzőkönyvekből, nem tudhatjuk, hogy mely politikusokról vagy közszereplőkről mondott kényes adatokat Portik. A parlament nemzetbiztonsági bizottságának több tagja ugyanakkor nevek említése nélkül azt mondta, hogy főként fideszes vezető politikusok ügyeiről, illetve lépre csalásáról beszéltek Portikék.
A Laborc-Portik találkozóval még biztosan foglalkozik majd a nemzetbiztonsági bizottság. Az LMP-s Mile Lajos szerint a megismert iratok alapján nincs kizárólagos bizonyíték arra, hogy a találkozó egyedi eset lett volna és az sem zárható ki, hogy ez a találkozó egy régebbi összefonódás eredményeként jött létre. Ezért egy bizottság felállítását kezdeményezi, amely a találkozó előzményei mellett azt is vizsgálná, hogy a találkozón elhangzott információkkal mit kezdett az NBH.
Az MSZP rövid közleményben reagált a jegyzőkönyvekre. Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke, illetve Harangozó Tamás képviselő a beszélgetés teljes leiratának nyilvánosságra hozását kezdeményezi. A Jobbik felszólította a kormányt, hogy minél több adatot hozzon nyilvánosságra ezekről az ügyekről, "hogy az emberek lássák, kik vezették ezt az országot nyolc éven keresztül". A Párbeszéd Magyarországért pedig rendkívüli parlamenti ülést szeretne annak érdekében, hogy kiderüljön, "az elmúlt 23 évben hogyan fonódhatott össze egymással az alvilág és a titkosszolgálatok, valamint az alvilág és a politika".
A Fidesz kommunikációs igazgatója az elmúlt húsz év egyik legsúlyosabb politikai botrányának nevezte a Portik Tamás és Laborc Sándor közötti megbeszélések nyilvánosságra kerülésével kirobbant ügyet. Kocsis Máté keddi budapesti sajtótájékoztatóján közölte: kezdeményezte, hogy a Laborc Sándor egykori titkosszolgálati vezető tavalyi nemzetbiztonsági bizottsági meghallgatásakor készült, titkosított jegyzőkönyvet szintén tegyék nyilvánossá, mert nem mindegy, hogy Laborc Sándor "saját szakállára" találkozott 2008-ban Portik Tamással, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatójával, vagy "végrehajtott egy feladatot". A nemzetbiztonsági bizottsági jegyzőkönyvből ez kiderülhet - mondta a politikus, aki szintén tagja a testületnek. Jelenleg szakértői csoport vizsgálja, milyen bűncselekmények valósulhattak meg a Portik-Laborc-találkozókon. Ha kell, ezt követően feljelentést tesznek - mondta Kocsis. | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Párbeszéd Magyarországért",
"Alkotmányvédelmi Hivatal",
"Energol Rt."
] |
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezetnek adott igazat a bíróság abban a perben, amelyet a TASZ a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) ellen indított a norvég pénzek ügyében az érintett civil szervezeteknél zajló vizsgálatok miatt.
A TASZ-nak mindenben igaza volt és a Kehinek ki kell adnia az adatokat arra vonatkozóan, ki adta az utasítást a civil szervezetek elleni vizsgálatok megindítására a norvég pénzek ügyében – írta közleményében a TASZ a bíróság február végi elsőfokú döntésére hivatkozva.
A jogvédő szervezet tavaly szeptemberben perelte be a Kehit a vizsgálatok miatt, miután "a kormány támadássorozatot indított a Norvég Civil Támogatási Alap által támogatott civil szervezetekkel, köztük a TASZ-szal szemben" – írták.
Ennek részeként a Kehi különböző dokumentumok átadására szólította fel a szervezetet, melyet a TASZ megtagadott, mivel vitatta az ellenőrzés jogalapját. Ugyanakkor a nyilvánosság tájékoztatása és az átláthatóság érdekében a TASZ az interneten elérhetővé tette a támogatás felhasználásával kapcsolatos adatokat – tették hozzá.
"A kormányzati ellenőrzés politikai és jogi fonákságát jól mutatja, hogy maguk az ellenőrzés alatt álló szervezetek sem tudhatták meg, hogy ki és milyen indokokkal adott utasítást a vizsgálat megindítására" – közölte a TASZ.
A törvény szerint három opció lehetséges, a kormány, a miniszter vagy a miniszterelnök utasíthatja a Kehi elnökét. A TASZ szerint ugyan a civilek ellenőrzése ekkor már rég megindult, a szervezet közérdekű adatigénylését döntés megalapozó adatokra hivatkozva utasították el.
Bő félévvel később a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletében úgy döntött, hogy az alperes Kehinek ki kell adnia, hogy a kormány, a miniszterelnök vagy a miniszter döntése alapján rendelték-e el a vizsgálatot, szóban vagy írásban történt-e az utasítás és amennyiben írásban, akkor az utasítást tartalmazó dokumentumot is.
"Az ügy jogi megítélése kristálytiszta, ennek ellenére számítunk a Kehi időhúzó fellebbezésére. A TASZ készen áll rá, hogy folytassa a jogi harcot a Kehi-ellenőrzés hátterének felderítéséért és a közérdekű adatok nyilvánosságáért" – idézte a közlemény Hidvégi Fannyt, a TASZ információszabadsággal foglalkozó programvezetőjét. | [
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal"
] | [
"Társaság a Szabadságjogokért",
"Norvég Civil Támogatási Alap",
"Fővárosi Törvényszék"
] |
Habony Árpád miniszterelnökségi agytröszttel ápol bizalmas viszonyt annak a Princess Pékségnek a vezetője, amely a budapesti metróállomásokon működtethet látványpékséget. A cég számára előnyös üzlet még a főváros Demszky-féle vezetése idején kezdődött a BKV-val. Akkor a Fidesz tiltakozott. Most nem.
Egyebek mellett azért sem mindegy, meddig tart az M3-as metróvonal 2017-re tervezett felújítása, mert akadnak bérlők a metró üzemterületén, akik olyan ügyesen szerződtek, hogy elképzelhető: egy hónapot meghaladó szünetelés esetén szép summa ütné a markukat.
Az Átlátszó által megtekintett szerződések szerint ilyesmi történhet az aluljárók kijáratánál működő úgynevezett látványpékségek, a Princess üzleteivel. Azért a feltételes mód, mert a BKV által rendelkezésünkre bocsájtott bérleti szerződések áttanulmányozása után sem teljesen egyértelmű, hogy egyes fontos részletek megváltoztak-e a módosítások során. Saját értelmezésünket megosztottuk a BKV-val és a Princess Pékséggel is, válaszukat várjuk.
Mindenesetre nagyon úgy fest: a bérbeadó BKV úgynevezett "szünetelés miatti készenléti díjat" kell, hogy fizessen az üzleteket bérlő Isar Magyarország Kft. számára, amennyiben az árusítás egy hónapnál hosszabb ideig nem lehetséges. Az üzemszünet 31. és 91. napja között a bérleti díj nyolcszorosát, a negyedik hónaptól pedig a kilencszeresét.
Ez egyébként egy 2006-ban született szerződésmódosításban áll – Aba Botond, a BKV akkori vezérigazgatója, illetve az Isar részéről Michael Gagel ügyvezető ekkor egységes szerkezetbe foglalta az 1996 óta fennálló bérleti jogviszony módosításait. A későbbi, 2013–2015-ös szerződésekben ilyen kitétel ugyanakkor már nem olvasható – ezek a megállapodások azonban nem az előzők módosításai, hanem új üzlethelyiségek bérletéről szólnak.
Egy tavalyi szerződésben, amely az Arany János utcai pékség bővítésének céljára kibérelt 6 négyzetméteres helyiség sorsáról rendelkezik, pedig az olvasható: a felek tudomásul veszik, hogy a várhatóan 2017-ben esedékes felújítás során az üzlethelyiség elhelyezkedése, mérete változhat, akár meg is szűnhet, s ha emiatt a BKV felmondja a kontraktust, az Isarnak nem jár kártérítés, de még a beruházásainak megtérítése sem.
Ettől persze a 2006-ban szentesített szünetelési díj járhat, de a helyzet akkor sem teljesen egyértelmű.
Az Isar 1996 óta bérel helyiségeket az állomásokon, jelenleg összesen 21-et, ebből 11-et az észak-déli vonalon. Az Aba-féle 2006-os szerződés szerint az Isar nettó 927 eurónak megfelelő, jegybanki középárfolyamon kalkulált forintértéket fizet, a szerződés húsz évre szól. Vagyis e szerint az úgynevezett szünetelési készenléti díj több tízmilliós tételre rúghat egy évre számolva, méghozzá úgy, hogy az érintett pékségek működés költségei az adminisztrációval kapcsolatos kiadásokra korlátozódhatnak.
A szerződés egyebek mellett azt is előírja, hogy ha valamelyik állomásnak új kijáratot nyitna a BKV, az Isar ott is bérelhet helyiséget.
Elszámoltatási buzgalom – akkor
A frekventált közlekedési csomópontokban így monopolhelyzetbe hozott pékség üzemeltetőjére a 2010-es választások környékén tetőző elszámoltatáshiszti idején össztűz zúdult. A Fidesz például pártközleményben ostorozta az akkori városvezetést, különösen, hogy kiderült, a cég egyéb, a fővároshoz kötődő zavaros ügyekkel is kapcsolatba hozható.
A Figyelő cikke szerint például a szintén Michael Gagel által vezetett Welt-Stadt Immobilien Kft. 2008-ban feltűnt a BKV-érdekeltségű Hungária körúti irodaház tulajdonosai között. A Princess Pékség mögött álló izraeli üzletembercsapat másik tagja, Shabtai Michaeli pedig az akkoriban nagy vihart kavart Estivo-ingatlanügyletben érintett, újabban NAV- és egyéb végrehajtásokkal táblázott céget is irányítja 2010-től fogva.
A Princessnek ugyanakkor bejött: a pékségeket működtető Isar 2000 Kft. rendre kétmilliárd feletti éves árbevételt, százmilliós (2011-ig félmilliárd forint körüli) profitot produkál, aminek zömét ciprusi tulajdonos Woodfield Holding Ltd. évről évre be is kasszírozza osztalékként.
A Tarlós-érában a jelek szerint szigorodtak kicsit a feltételek, a 2013-ban bérbe vett Batthyány téri 41 négyzetméteres helyiség bérleti díja például nettó egymillió-ötvenezer forintot kóstál, a szerződés pedig "csak" öt évre szól, szünetelési díjról nem rendelkeznek.
A Princessnek komoly bántódása azonban nem esett, annak ellenére, hogy tavaly például megszületett az Országos Tűzvédelmi Szabályzat elnevezésű BM-rendelet, amely egyértelműen előírja, hogy metróállomáson jegypénztár kivételével elárusítóhely nem létesíthető.
Kérdés persze, hogy hol kezdődik az állomás: a peronon-e, esetleg ott, ahol a jegyeket ellenőrzik vagy a bejáratnál. Szolgálhat némi támponttal a bérlő Isar Magyarország cégmásolata, amely felsorolja a cég fióktelepeiként az egyes üzleteket, egyértelműen különbséget téve az "állomások" és egyéb helyiségek (aluljáró, összekötő csarnok, kijárat stb.) között – vagyis e szerint működnek üzletek "állomásokon" is.
Mivel egyszerű internetes kutakodással nem találtunk hivatalos meghatározást, ismét a BKV-hoz fordultunk, ahol kiderült, a közlekedési vállalat sem rendelkezik efféle definícióval. Értelmezésükben azonban a BM-rendelet hangsúlya a "létesítésen" van, vagyis a tavalyi hatályba lépést megelőzően kialakított üzletek maradhatnak.
Árpád és Misi
A városházi politikai csatározásokra évtizedek óta rálátással rendelkező források a Demszky–Aba Botond-fémjelezte időkben aszerint kötik a volt Demszky-tanácsadó Mesterházy Ernőhöz vagy Hagyó Miklóshoz, a BKV-perben nemrégiben első fokon felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt volt MSZP-s főpolgármester-helyetteshez az Isar szerencséjének felvirágzását, hogy anno kinek drukkoltak a koalíciós vitákban.
A jelenről azonban egyértelműen szólnak informátoraink: az Isar Magyarország ügyvezetője, Michael Gagel Habony Árpád informális miniszterelnökségi tanácsadó bizalmas barátja.
Egyik forrásunk például, aki egy időben maga is gyakran megfordult a Four Seasons szállodában, állította, már évekkel ezelőtt törzsvendégnek számított "Árpád és Misi" a Gresham-palotában. Sőt, akadt forrásunk, aki úgy emlékszik, egy időben fontos üzleti megbeszéléseken is közösen vettek részt.
Erre enged következtetni az az interneten terjedő – a TV2-eladással kapcsolatos több újságcikk illusztrációjaként is megjelent – fénykép, amelyen Andy Vajna filmes kormánybiztos és Habony társaságában egy fiatalember is látható, aki több forrásunk egybehangzó azonosítása szerint is Gagel.
Check my new Hungarian posse, including The legend himself #andyvajna #hotelducap #magyarok Zita Vass (@zitavass) által közzétett fénykép, 2014. Máj 18., 04:51 PDT
Egy másik fényképen pedig Habony Gagellel támasztja a bárpultot egy elegáns presszóban – Gagelt a Princess Pékség emailcímén kerestük, ő pedig a privát címéről írva visszajelzett, hogy készséggel válaszol a kérdéseinkre. Ezeket el is küldtük, köztük a képet is, kérve, tegye egyértelművé, hogy valóban ő-e Habony beszélgetőtársa a felvételen, és esetleg áruljon el részleteket kettejük kapcsolatáról.
Válasz, többszöri sürgetésünk ellenére, egyelőre nem érkezett.
A kapcsolat pedig akár még kiterjedtebb is lehet: a Fideszen belül a Vajna–Habony-csoporthoz kötött Rogán Antal miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszter felesége, Rogán Cecília a Facebookon több Gagel-családtag ismerőse.
Rádi Antónia | [
"Princess",
"BKV"
] | [
"Princess Pékség",
"Woodfield Holding Ltd.",
"Isar Magyarország Kft.",
"Welt-Stadt Immobilien Kft.",
"Isar 2000 Kft.",
"Isar Magyarország",
"Princess Pékséggel"
] |
A Fidesz és annak vezetői megijedtek a Jobbik óriásplakát-kampányának szókimondó igazságtartalmától. A légből kapott hazugságaikkal rettegésükben tele hazudják az étert, és az összes frekvenciát a plakátkampányunk számait illetően.
Annak érdekében, hogy pontosan tájékoztatni tudjuk a közvéleményt és a sajtó munkatársait, ezért a www.jobbik.hu központi oldalunkon összegyűjtöttük, nyilvánossá tettük és a jövőben friss adatokkal folyamatosan naprakészen tartjuk, hogy a Jobbik meghatározott típusú közterületi felületekre központilag hány hirdetést helyeztetett ki.
A jelenleg futó júniusi plakátkampányunk pontos és végleges számai a hónap közepén fognak csak a rendelkezésünkre állni, mivel az üresen maradt, a bérbeadó által nem értékesített felületeket béreltük ki. A végleges darabszámokkal június 16-án frissítjük majd a júniusi adatsort.
2017. Április
Óriásplakát: 2468 db
City light: 312 db
Hirdetőoszlop: 303 db
Dupla city light: 292 db
2017. Május
Óriásplakát: 2470 db
City light: 300 db
Hirdetőoszlop: 304 db
Dupla city light: 257 db
2017. Június
Óriásplakát: 2498
City light: 296
Oszlop: 306
Dupla city light 283
Arcátlan hazugság a Fidesztől, hogy ez a kampány 2,5 milliárd forintba került volna. Ha ezt komolyan gondolják, akkor csak lapozzák fel a saját könyvelésüket: mind a 2010-es, mind a 2014-es országgyűlési választási kampányban a Fidesz minden hónapban ennél 2,5-szer több plakáthelyen hirdetett. Ugyanezen számítás szerint a kormánypártnak csak a plakátokra fordított kampányköltsége 6,25 milliárd forintot lett volna. Ez elég szomorú hír lenne a magyar demokrácia számára, ugyanis azt jelentené, hogy mind 2010-ben, mind 2014-ben sokszorosan átlépték a választási kampányra költhető törvényben rögzített költségkeretet, és ily módon csalással nyertek volna mindkét választáson. Ilyen pedig bizonyára nem történt, nem történhetett. ;-)
Szabó Gábor, pártigazgató
Apáti István, szóvivő | [
"Jobbik"
] | [] |
Előbb 20 millió forintot ajánlottak, majd életveszélyesen megfenyegették Simon Tibort, az atlatszo.hu-nak nyilatkozó "táskás embert", aki 1998-2003 között 1,2 milliárd forintot szállított vissza megbízóinak, az egyik nagy hazai tervező vállalat vezetőinek, majd perújrafelvételt kért miután letöltötte börtönbüntetését. Azt üzenték neki a videóinterjúnk megjelenése után, mélyre elássák, ha valaha még nyilatkozni mer az ügyről. A rendőrség nem hallgatta meg a férfit.
A hétvégén lejár a perújítási nyomozásra többször meghosszabbított határidő, az adóhatóság nyomozó szerve önt is kihallgatta? Mint megírtuk, azért kezdeményezte a perújítást, hogy elmondhassa, hova került a megbízásaiból visszatáskázott 1,2 milliárd forint.
Valóban, október 30-án éjfélkor jár le a határidő. Újabb nyomozati cselekményről nem tudok. Két tanút hallgattak meg, az egy egyiktől utóbb vallomás kiegészítést is kértek. Engem nem kerestek.
Büntetőügye egyik periratában az olvasható, ha valaki megtagadja a vallomást az eljárás során, a perújrafelvétel esetén nem teheti meg újra. Lehet, hogy ez az akadálya.
Bármikor jogomban áll feltáró vallomást tenni. A perújítást éppen az én kezdeményezésemre rendelte el a bíróság, amit még a büntetés végrehajtási intézetből írtam. Ebben felhívtam az ügyészség figyelmét a lényegre, arra, hogy elmondanám, mi lett a pénz sorsa, kihez került. Perújítási nyomozás elrendelésére egyébként elég kevés példa van, az esetek 90 százalékában a kérelmeket elutasítják. Az enyémet viszont megalapozottnak látták. Bár az ügyészség megtagadta, a Fővárosi Ítélőtábla felülbírálta a határozatát és elrendelte nyomozást. Mivel nulláról indult újra a nyomozás, bármilyen adatot lekérhetnek, híváslistákat, bankszámla kivonatokat, egyebeket, amik majd igazolják a feltáró vallomásomat. Ha csak perújrafelvételi tárgyalást rendelnek el, új bizonyítékok, új tanúk nem kerülhetnek elő, és új gyanúsítottak se állhatnak bíróság elé.
Mi lesz, ha önnel együtt a megbízóit fiktív munkavégzés miatt elítélik, ami ugye nem nyert bizonyítást, csak az adócsalás? Akkor ismét börtönbe vonulhat?
A munkák elvégződtek, befejeződtek, fiktív munkavégzés ilyen formában nem történt. Részemről azért sem merülhet fel a fiktív munkavégzés, mert én is alvállalkozókat vontam be, akiket megbíztam. A perújítást kérelmezőre a törvény súlyosbítási tilalmat rendel el. Többet nem kaphat, mint amennyit ült. Én pontosan tudom, hogy elkövettem bizonyos bűncselekményeket, amik miatt elítélt a bíróság, és ugyanúgy el fognak ítélni, ha eljutunk odáig. Én azonban már leültem a büntetésemet. Azok viszont nem, akik megbíztak, akikhez visszavittem a pénzt.
Abban bízik, hogy a megbízóit is adócsalás miatt ítélik el?
Adócsalás és csalás, magánokirat hamisítás, hűtlen kezelés miatt is. Előbbiek miatt engem elítéltek. A hűtlen kezelés viszont nálam biztosan nem állhat meg. A gyanúsítások köre jóval tágabb lehet ebben az esetben.
Egymilliárd forint táskában – leülte a büntetését, és most kitálal a stróman Újranyitották a hatóságok egy 2011-ben zárult, 1,2 milliárd forintos csalás miatt indult büntetőügy aktáit. A háromévi börtönbüntetéssel sújtott, a büntetőeljárás során a vallomást megtagadó harmadrendű vádlott, Simon Tibor perújítási kezdeményezését az ügyészség elfogadta, és újraindították a nyomozást. Az Uvaterv Zrt. egyik mérnöki irodájával szerződött egykori cégvezető feltáró vallomásra készül, a hatóságok tudomására akarja hozni, mi lett annak az egymilliárd forintnak a sorsa, aminek annak idején az ügyészség is bottal ütötte a nyomát. Amiről eddig hallgatott, most az Átlátszónak is előadta. Tovább az előző cikkre.
Jelezte a nyomozóhatóságnak, hogy menne vallomást tenni?
Természetesen nem. Ez nem az én feladatom. Tizenöt hónapja tart a perújítási nyomozás, nem hiszem, hogy nekem kellene kezdeményezem. Bár az elmúlt hetek történései miatt azért megfordult a fejemben.
Az ügyben érintett cégek vezetői keresték-e az Átlátszón megjelent videóvallomása és a hozzá tartozó cikk miatt?
Az érintett nagy tervező cég részéről nem történt megkeresés. Máshonnan viszont igen. Még a megjelenés előtt. Szeptember 6-án, miután a nagy állami cégtől megérkezett a válasz a szerkesztőségükbe, hogy a vezetője nem érintett az ügyben, jelentkezett az illető és jómagam egy régi, közös ismerőse. Közös gyerekkori barátunk. Olyan valaki, akiben maximálisan bízom. A honvédségben úgy mondták, olyan ember, akinek a sötétben is hátat merek fordítani. Közölte, hogy felkérték, a nagy állami cég vezetője megbízásából közvetítene mint egy moderátor. Azt üzenték vele, szeretnének beszélgetni velem.
Leültek egy kávéra?
Erre egy alkalommal se került sor. Ennek a nagy állami cégnek a vezetőjével már több, mint tíz éve személyesen nem találkoztam, a hagyomány nem szakadt meg. Mindig a moderátorral találkoztam. Se írásban, se szóban nem keresett se ő, se a magát nagy embernek hívó másik vezető beosztású férfi a tervező cégnél, aki engedélyezte az ügyletet. Szeptember 6-án kaptam a találkozóra az első sms-t, 7-én szombat délelőtt kaptam, amit jeleztem is az átlátszónak telefonon, hogy ilyen megkeresés történt.
Mi volt az az ajánlatuk?
Húszmillió forint kamatmentes kölcsön. A feltételek között szerepelt, hogy nem nyilatkozhatok semelyik médiumnak, az atlatszonak se. Először 15 évre adták volna, aztán javasoltam, legyen inkább húsz, mert akkor már mindannyian 80 felett leszünk, nem lesz ebből semmi probléma. Elfogadták.
A hitelt ki adta?
Magánszemélyként a nagy állami cég vezetője, és a tervező cég jogásza.
Elfogadta?
El. Egy nem rég szabadult, egzisztenciája újrateremtésén dolgozó, tetemes adóssággal küzdő ember elfogadja. Ezen kívül semmi sem tiltja, hogy korrekt feltételekkel bárkitől kölcsönt vegyek fel. Ugyanezt javasolták többen is, mert természetesen nem akartam ebbe az ügybe "magányos farkasként" belemenni, egy közeli, megbízható barátomat folyamatosan tájékoztattam minden lépésről, szinte mindent megbeszéltünk.
Egymilliárd forint táskában – leülte a büntetését, és most kitálal a stróman from atlatszo.hu on Vimeo.
A szerkesztőségünkbe olyan információ jutott el, bizonyítékokat is ígértek erről, amit aztán mégse juttattak el hozzánk, hogy zsarolta a nagy állami cég vezetőjét, ha nem fizet.
Elég életszerűtlen, és ebben mások is egyetértenek velem, hogy valaki saját bankszámlámra kéri az általa kizsarolt pénzt. Márpedig ők többször kérték a számlaszámomat. Hangsúlyozom, nem én, hanem ők. Ez a történet elég sánta. Nem így szoktak működni a zsarolások. Zsaroló nem szokta megadni a saját számlaszámát.
Másét szokta?
Az az igazság, hogy sosem voltam ilyen szerepben, helyzetben. Nem tudom. Azt tudom elképzelni, hogy inkább egy táskában adják. Nem olyanban, mint amiben én vittem vissza a százmilliókat. Szerintem a zsarolásnál lényeges szempont, hogy ne maradjon nyoma, hogy 30 év múlva is látható legyen, igen, ott volt az az utalás, ott a bizonyíték. Nem zsaroltam senkit. Belementem a kölcsönbe.
Akkor meg se jelenhetett volna az atlatszo.hu-n a története?
Nem, a kölcsön csak a további nyilatkozattól tiltott volna el. A megjelenés megakadályozása nem volt feltételek között.
Megkapta a pénzt?
Szeptember 23. volt a határidő. De nem érkezett meg a számlámra.
Kötöttek erről szerződést?
Persze. Lepapíroztuk, de hiába írtam alá, vissza sose kaptam az aláírásukkal. Visszatérve még a zsarolásra, milyen zsarolás az, amikor egy harmadik negyedik személyen keresztül üzengetnek, a megzsaroltnak?
Az is megtörténhet, valakit felbérel, hogy megfenyegesse őket.
Ne legyünk álságosak, lehet bérelni erre embert. Persze. Nem olcsó. Nézzük már meg, kinek van itt pénze, egzisztenciája, kapcsolata, hatalma! Nekik vagy nekem?
Sikerdíjat ajánlhat fel.
Na, ezen nem gondolkodtam. De magáról, a zsarolás tényéről se. Tavaly májusban, még a büntetésem felénél döntöttem el, hogy öntsünk tiszta vizet a pohárba. Én lassan tizenöt hónapja ezen az úton megyek. Ha az említett összeg az én zsebembe kerül, akkor se hiszem, hogy meggondoltam volna magam, akkor is a nyilvánosság elé álltam volna. Nem csak önmagam miatt, az általam felkért és már vallomást tett tanúk miatt se tehettem volna meg, hogy elállok. Nem hagyom cserben őket. Vannak még ütőkártyáim, amiket csak a nyomozóknak akarok kijátszani.
Tárgyi bizonyítékok?
Is. És olyan összefüggések, amiket a nyomozók nem nagy munkával ki tudnak deríteni, be tudják bizonyítani. A zsarolás, maradjunk akkor ennél a fikciónál még egy kicsit, egyébként csak akkor állhatott volna meg, ha kifizetik a pénzt.
Létezik a zsarolási kísérlet.
Hogyne. Egy börtönből kijött, nullán lévő ember megzsarol több egy gazdag, nagyhatalmú embert? Mit tesz ilyen esetben az olyan ember, akinek tiszta a lelkiismerete? Elmegy a rendőrségre és feljelenti a zsarolót. Eddig nem tudok róla, hogy megtörtént volna. Pedig az lenne logikus, hogy megtegye, mert jól tudja, hogy akkor lőttek a feltételes szabadlábra bocsátásomnak. És még annyit: az ugye életszerű, hogy találkozóra hívnak egy ismerőssel, hátha majd megzsarolom őket! Mert bizonytani tudom, hogy nem én kerestem őket. Az sms-ek alapján világosan látszik, mindig a moderátoron keresztül ők kerestek. Sosem a zsarolót hívják találkozóra, ugye. Na, akkor ennyit a zsarolásról...
Mi lett a pénzzel? Mit üzentek?
A cikk és a videó október elsejei megjelenéséig csönd következett. Aznap este kaptam az újabb sms-t a moderátortól, miszerint az illetők összetépve visszaadták a papírokat – mármint a szerződést – és holnap találkozzunk. Így történt október másodikán. Azt üzenték, álljak elő én egy másik ajánlattal. A következőket találtuk ki. Volt annak idején egy üzlethelyiségem, amit 2003-ban a két úriember átíratott saját cégeik nevére, tulajdonba vették. A törvény szerint bármilyen szerződés időkorlát nélkül megtámadható, ha azt megtévesztést, kényszerítés hatására írták alá. Miután szabadultam, idén áprilisban a tulajdonosoknak küldtem egy "semmiségi nyilatkozatot", kérve az eredeti állapot helyreállítását vagy a vételár kifizetését kamatokkal együtt. Ez 11 év után, jegybanki alapkamattal nagyjából 20 millió forint. A javaslatom tehát az volt, hogy kössünk 20 millió forintról peren kívüli megállapodást. A szerződéstervezetben vállaltam azt is, az aláírása után az ő rossz hírüket sehol nem keltem. Ha megszegem tíz éven belül, vissza kell fizetnem.
Erre mit mondtak?
Azt üzenték, többször is megerősítve, elfogadják, négy példányban kérték a szerződést. Elküldtem aláírva a moderátorral. A fizetés előtt napon, október 6-án, vasárnap jött a hívás, hogy aznap találkozzunk a szerződés miatt. A gyerekekkel kellett ezért visszautaznom vidéki születésnapi köszöntésről. Egy belvárosi park melletti kávézóban ültünk le. Mielőtt megtörtént, egy "tipikus, erre szakosodott" ember lépett mellém, azt mondta, ezt a papírt alá kell írni és akkor minden rendben lesz.
Ennek mi volt az oka, hiszen azért mert a találkozóra, hogy az aláírt szerződést megkapja?
Akkor én se értettem, csak később. A moderátor azzal várt, lesz még egy kiegészítés. Mégpedig az, hogy a szerződésben nyilatkozom, korábban nem mondtam igazat az Átlátszónak. Azt szeretném nyomatékosítani, hogy biztos vagyok benne, a találkozót megelőző rövid intermezzóról a moderátornak nem volt tudomása, ő tette a baráti, közvetítői dolgát.
Nevesítve volt az atlatszo.hu?
Úgy van. Már elő volt készítve a szerződés kiegészítés. Világossá vált, hogy erre utalt a férfi, ezt kell majd aláírnom. Nulla másodperc alatt kellett döntenem. Aláírtam.
A pénz miatt?
Ugyanazokat az érzéseket éltem át, mint öt-tíz évvel ezelőtt, amikor komolyan presszionáltak a nyomozás, a tárgyalás menete során. Senkinek nem kívánom, hogy ilyenen menjen keresztül, kétszáz méterre ülnek a kiskorú gyerekei, ki tudja, mekkora veszélyben. Nem ez volt az első eset az elmúlt hetekben. Arra azért emlékeztetni szeretnék, én már tavaly szeptemberben felvettem a kapcsolatot az atlatszo.hu-val, de a büntetés végrehajtási idő alatt nyilatkozni, még külső ügyről is, csak engedéllyel lehet. Úgyhogy várnunk kellett, de egy pillanatra sem akartam felhasználni az Átlátszót.
Ezt a szerződést visszakapta aláírva?
Nem. Még vasárnap este újabb találkozóra hívott keddre a moderátor. Tudtam, hogy lesz valami gubanc, mert ha aláírnak egy szerződést, mi értelme van másnap találkozni. Főleg úgy, hogy közölte, a megbízója keddre hívta őt is az új üzenetet átadni. Pénz nem érkezett a számlámra hétfő estig. Nem lepett meg. Keddből szerda lett. A megbízói szerdán a következőket üzenték. Leszarják az atlatszo.hut-t, de az összes magyar médiát, újságot, tévét, rádiót is, mert be tudják bizonyítani, hogy én hazudok. Ha nem teszem, ha nem fogom be a pofámat, mélyre leszek elásva. Nem hogy 20 milliót, 20 forintot se kapok. Így szólt az üzenet.
Megjött az önbizalmuk.
Lehet, de én is megedződtem az elmúlt években. Meg tudom magam védeni.
De van egy kiskorú gyereke.
Igen, óvom is féltem is. Az iskolából csak én viszem és hozhatom haza. A kapuig kísérem, és nem engedem egyedül iskolába menni, pedig már bőven képes rá.
A moderátor kommentálta az üzenetet?
Nem, soha. Csak átadta. A találkozók tárgyát se jelölte meg. Csak a lényegre szorítkozott, időpont, hely. Végig igyekezett pártatlan közvetítő maradni.
Azóta történt valami?
Semmi. Se üzenet, se találkozó.
Értesítette a rendőrséget a fenyegetésről?
Nem. Nem láttam értelmét. Tisztában vagyok vele, hogy ez a nagy egész része. Ők ilyen módszerekkel is dolgoznak. Ahogy mondtam, ismerős volt öt-tíz évvel korábbról. Akkor is többször megfenyegettek, hallgassak, ne tegyek vallomást. Hiába. Nem szaladok el.
Zsidai Péter | [
"Uvaterv Zrt."
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla"
] |
Jogerős bírósági végzés kötelezte a Miniszterelnöki Kabinetirodát arra, hogy függessze fel a "nemzeti konzultációs kérdőív" postai és internetes terjesztését, legalábbis azt a részt, ami a Magyar Helsinki Bizottságra (MHB) vonatkozik – közölte a civilszervezet. A kormánykampány ugyan egy hete lezárult, de a MHB indította személyiségi jogi perben még lehet jelentősége a mostani végzésnek. Jövő szerdán lesz az első tárgyalás. | [
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [
"Magyar Helsinki Bizottság"
] |
2010. március 17., szerda 14:16
Burány Sándor az MTI-nek erről annak kapcsán nyilatkozott, hogy Hagyó Miklós a BKV-bizottság elnökének írt levelében távolmaradásának indoklása mellett arról is írt: "felelős baloldali gondolkodóként" a döntéséről tájékoztatta az MSZP fővárosi elnökét, aki egyetértett vele.Burány Sándor elmondta: Hagyó Miklós szerda késő délelőtt tájékoztatta arról, hogy a bizottság kérdéseit írásban kívánja megválaszolni, tekintettel arra, hogy a testületi meghallgatását a Fidesz - nyilatkozataik alapján - szerinte nem az igazság kiderítésére, hanem saját párpolitikai céljaira akarja felhasználni.Burány Sándor hangsúlyozta: beszélgetésük során arra kérte Hagyó Miklóst, hogy a bizottság kérdéseire mindenképpen válaszoljon, ennek konkrét formáját rábízta.Tekintettel arra, hogy Hagyó Miklós semmilyen párttisztséget nem visel, politikai egyeztetési kötelezettségünk nincs - közölte.Hozzátette: Hagyó Miklósnak azon megállapításával maximálisan egyetértett, hogy a Fidesz a BKV körül kipattant botrányt arra használja, hogy a különböző ügyekben a saját érintettségét eltussolja. Példaként említette, hogy a Fidesz nem beszél arról, hogy BKV-s pénzek felhasználásával hogyan épít jobboldali médiabirodalmat és Orbán Anita volt képviselőjelölt érintettségét sem tisztázta magnyugtató módon.Hagyó Miklós szerdán jelentette be, hogy mégsem vesz részt a BKV-nál történt szabálytalanságok kivizsgálására alakult fővárosi bizottság ülésén, de péntekig írásban válaszol a számára feltett 23 kérdésre. Erről levélben értesítette a bizottság elnökét, és azt írta: a bizottsági eljárásban nem kíván "biodíszletként" szerepelni.A politikus a bizottsághoz írt és az MTI-nek is eljutatott levelében döntését azzal indokolta: a bizottság elnöke kedden olyan nyilatkozatot adott a Duna tévének, amely "megrendítette a bizottság eljárásának tárgyilagosságába vetett hitét". | [
"Fidesz",
"BKV"
] | [
"Duna tévé"
] |
Kizárólag a Fidesz "kegyeltjei" ismerhetik az állami földbérletpályázatokról szóló adatokat, az LMP-nek viszont perelni kell a megismerésükért - közölte a párt csütörtökön.
A Fejér megyében jelentős állami földbérletekhez jutott Mészáros Lőrinc a napokban azt nyilatkozta az atlatszo.hu-nak, hogy az "összes alcsútdobozi földre" egyedül pályázott, ezért nem is nyerhette meg más azokat. Állítása szerint mindezt onnan tudja, hogy kikérte az erre vonatkozó adatokat, hiszen szerinte "hogy hányan pályáznak, az nem titkos" - írja közleményében az LMP.
Ezzel szemben az LMP azt írja, nemrég kénytelen volt pert indítani a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet ellen, mert közérdekű adatigénylése ellenére sem hozták nyilvánosságra az állami földbérlet pályázatokat. Az országgyűlési képviselők betekinthettek az iratokba, de velük is titoktartási nyilatkozatot írattak alá, ezért az állampolgárok továbbra sem ismerhetik meg sem azok tartalmát, sem az egyes földrészletekre vesztesen pályázók számát és személyét - közölte a párt.
"Az LMP kíváncsian várja a miniszterelnök magyarázatát, hogy a Fidesz oligarchái miért és hogyan juthatnak azokhoz az információkhoz, amelyeket kormányrendeletekre hivatkozva mindenki más elől rejtegetnek" - olvasható a közleményben.
A hvg.hu információi szerint az egymilliárd forintot is meghaladhatja az a földalapú támogatás, amit a Fidesz-közeli nagyvállalkozó, Nyerges Zsolt és családja érdekeltségébe tartozó társaságok kaptak 2011-ben az általuk művelt földek után. Leisztinger Tamás MSZP-közeli nagyvállalkozó érdekeltségei ugyancsak 800 millió forint körüli összeghez jutottak ily módon tavaly.
Információink szerint a Vidékfejlesztési Minisztérium - pályázatok nélkül - idén gyakorlatilag ugyanazokkal a földpiaci szereplőkkel kötött megbízási szerződéseket termőföld-hasznosításra. Hogy erről megbizonyodhassunk, közérdekű adatkéréssel fordultunk a tárcához, kérve a szerződő felek listáját a 2011-es és 2012-es évekre.
Ugyancsak kikértük azoknak a belső vizsgálatoknak a jegyzőkönyveit is, melyek a botrányos földbérleti szerződésekről szólnak. A pályázati eljárás ellen tiltakozva még január végén távozott Ángyán József, a földművelési tárca államtitkára, aki az őt támogató zöld szervezeteknek szóló levelében azt írta, hogy súlyos lobbik törekednek az állami földek bérleti jogának megszerzésére.
"Az évtizedek alatt kialakult, ellenérdekelt maffiahálózat mindent vinni akar a földtől, az erőforrásoktól a támogatásokon át a piacokig. Mindent vinni akar a vidéki, helyi közösségek, családok elől, és magam, munkatársaim, valamint az emberekkel közösen kidolgozott Nemzeti Vidékstratégiánk e zsákmányszerzés útjában álltunk" - írta levelében a volt államtitkár. | [
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet",
"Vidékfejlesztési Minisztérium",
"Fidesz"
] | [] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Főpolgármesteri Hivatal: Horváth és Szabadai fizesse meg az 57 milliárd forintot
A közlemény szerint az Európai Unió büntette meg ennyire Budapestet, az Alstrom-ügyben okozott anyagi károkra is kitértek.
Tarlós István és a városvezetés felszólítja Horváth Csabát, a szocialisták budapesti képviselőjét és Szabadai Viktort, a Magyar Liberális Párt ügyvivőjét, "az SZDSZ utolsó elnökét", és társaikat, hogy haladéktalanul térítsék meg azt az 57 milliárd forintot, amelyre felelőtlenségük következményeként az Európai Unió büntette meg Budapestet – közölte a Főpolgármesteri Hivatal az ellenzéki politikusok nyilatkozataira reagálva szombaton.
Hozzátették, az Alstrom-ügyben okozott anyagi károkat is meg kell téríteniük az ellenzékieknek.
Szabadai Viktor azt mondta szombaton telefonon az MTI-nek, hogy a felelősségvállalás teljes hiánya, a menekülés jellemzi Budapest városvezetését, amire jó példa a 3-as metró felújítása, az elektronikus jegyrendszer bevezetése és a Mahir-ügy is.
Horváth Csaba pénteki sajtótájékoztatóján felszólította Tarlós István főpolgármestert és a fideszes budapesti képviselőket, hogy saját zsebből fizessék ki azt a több mint 600 millió forintot, amelyet "megfeszített ostobasággal sikerült a fővárosiak nyakára varrni" a Mahír-oszlopok elbontásával. | [
"SZDSZ"
] | [
"Magyar Liberális Párt",
"Főpolgármesteri Hivatal",
"Európai Unió"
] |
Inárcs településen tervezik létrehozni Magyarország Giga Napelemparkját. Ehhez a zöld beruházáshoz – ami 100 hektáron fog elterülni – több hektár erdőt (80 hektárról beszélnek) fognak kivágni
– írta egy olvasónk, aki bár nem Inárcson lakik, ismerős a településen.
Inárcson az utóbbi időben valóban fellendült a napelembiznisz. Nem egészen egy éve, 2018 márciusában készült el a településen két darab naperőmű, név szerint Inárcsi Naperőmű 1. és Inárcsi Naperőmű 2. Ezeket akkor ünnepélyes szalagvágással adtak át, erről pedig Pánczél Károly fideszes országgyűlési képviselő posztolt a Facebookra.
Az erről is szóló közmeghallgatáson, még 2016-ban mondták el, hogy ezek a naperőművek egy gazdasági ipari besorolású területen, az Ócsai út mellett épülnek meg, erre létesítési engedélyt pedig az országos villamos energia engedélyezési hatóság adja ki.
Az inárcsi polgármester, Gál Imre az átadáskor egy interjúban azt mondta, ennek a vállalkozásnak két előnye is van:
iparűzési adó formájában valami "csurran-cseppen az önkormányzatnak",
másrészt " környezetbarát energiaforráshoz jutunk, és nem pusztítjuk tovább környezetünket " .
Már ekkor szó volt arról, hogy ez a terület a jövőben bővülni fog. Nos, most ez valóban megtörténik:
A már meglévő naperőművek melletti több hektárnyi erdő helyén, amit kivágnak.
A polgármester az Indexnek is megerősítette, hogy valóban bővülni fog Inárcs napelemkészlete. A Virgin Solar Kft. és az EZRT-Solar Finance Kft. két újabb, egyenként 49,9 MW-os naperőművet készül kiépíteni a település ipari külterületén.
A két naperőmű összes területigénye 156,26 hektár. A beruházással érintett összesen 89 hektár erdő, rendeltetését tekintve ipari faanyag kitermelés célú, nem őshonos akác erdő. A csereerdősítés során 91,57 hektár méretű új, nem invazív fajokból álló erdőt telepít a fejlesztő
– mondja a polgármester. Eszerint tehát
a napelempark miatt valóban kivágnak 89 hektárnyi erdős területet, de azt eleve kivágásra hozták létre, és helyette új facsemetéket ültetnek majd.
A cégek mögött álló vállalkozó, Zsiros Róbert az Indexnek azt mondta, az új naperőművek helyének kiválasztásánál több szempontot is figyelembe kellett venniük. Egész pontosan így fogalmazott: "A rendkívül szűk keresztmetszetet jelentő hálózati csatlakozási lehetőség, a földvédelemmel kapcsolatos jogszabályi előírások, a sokszor bonyolult tulajdonosi viszonyok mellett kiemelt prioritást élvezett, hogy a beruházás védett természeti értékeket ne érintsen. Mindezen szempontok figyelembevételével került sor a beruházási helyszín lehatárolására."
A kiválasztott fás terület tehát a polgármester és a vállalkozó szerint sem esik természetvédelmi oltalom alá. Utóbbi azt mondja, szakértői vizsgálatok szerint
az már amúgy is tizenöt éves, így naperőmű ide vagy oda, a következő években mindenképp feldolgoznák az ottani fákat.
Néhány inárcsi lakos azért eléggé kétkedve fogadta az ötletet, főleg, mert olvasónk szerint az egész megegyezés teljesen titokban történt, és nem kérdezték meg róla előtte a település lakóit. Egy zárt kibeszélős Facebook-csoportban is hosszasan ment erről a helyiek beszélgetése, akik arra is panaszkodnak, hogy a kivágásra ítélt erdő fogja fel a port, de valaki gombászni szokott ott. Egyikük egyenesen azt írja: "Teljesen mindegy, mit írogatunk ide, valószínűleg ez már le van zsírozva!" Nem véletlen a szóhasználat, Zsiros Róbertre utal ugyanis.
Fotó: Bődey János / Index Kecskepásztor a falu határában
Elmentünk mi is Inárcsra, és körbekérdezgettünk a lakosok között, de legtöbbjüknek fogalma sem volt arról, hogy miről beszélünk. Bár a már meglévő napelemparkról hallottak, a bővítésről és a fakivágásról egyáltalán nem. Úgy tűnik tehát, hogy a Facebookon véleményének hangot adó pár emberen kívül nem sok helyit foglalkoztat a téma.
A helyi híresztelések szerint
EZEN A TÖBB MINT 150 HEKTÁRNYI TERÜLETEN BIRKÁK LEGELIK MAJD LE A GAZT, NEM PEDIG GYOMIRTÓZNAK.
Olvasónk szerint "egyértelmű", hogy ez hazugság, mert vajon "kinek van ennyi birkája". Zsiros erről azt mondja, "a környezetvédelem és a fenntarthatóság" miatt ők nem gyomirtózni fognak, hanem valóban legeltetni. A már meglévő panelek alatt is ezt a módszert használják, és a továbbiakban is erre törekednek majd. Az erőmű a tervek szerint 2020 végén kezdi meg a működését.
Bár az önkormányzat tartott közmeghallgatást a napelemparkról, ahol főleg annak környezeti hatásairól volt szó,
a helyieknek két időpontot hirdettek meg, amiből csak az egyik volt valódi.
Erről olvasónk így írt:
A lakóknak volt egy meghallgatás kiírva, aminek az időpontja az önkormányzati faliújságra lett kitűzve, és a helytelen időpont a helyi újságban lett hirdetve, ami a település összes háztartásába eljut. De persze az, aki akkor ment volna, az azzal szembesült, hogy a meghallgatás már két napja meg volt tartva, sajna nincs már mit tenni!
A helyi újságban ugyanis január 31-e volt a meghirdetett dátum, a másik viszont egy két nappal korábbi, január 29-i időpont. Utóbbi volt a jó, csak hát olvasónk szerint erről jóval kevesebben értesültek. A polgármester szerint viszont így is "számos helyi lakos részt vett" rajta.
Gál viszont nem önkormányzati faliújságról, hanem Inárcs weboldaláról beszél. "A közmeghallgatás kihirdetése a többihez hasonlóan az évek óta bevált gyakorlatnak megfelelően, a község honlapján keresztül zajlott. A hatósági eljárás előírásait figyelembe véve a közmeghallgatás meghirdetése szabályos volt. Az Inárcsi Hírmondóban – havonta egyszer megjelenő helyi újságban – azért nem jelent meg a felhívás, mert a lapzárta időpontjában még nem volt biztos annak időpontja."
Arra a kérdésre, hogy mi változott a tavalyi nyilatkozata óta, miszerint fontos, hogy ne pusztítsuk továbbra környezeteinket, a polgármester ezt írta: "A település fejlődéséhez elengedhetetlenül szükségesek a beruházások, jelen projekt megvalósulása esetén 82 millió forintnyi iparűzésiadó-növekedéssel számolhatunk az elkövetkezendő két évtizedben. A környezetterhelés, környezetkárosítás szempontjából nem sok ipari tevékenységet tudnék felsorolni, amely kevesebb terhelést okozna."
A beruházással kapcsolatban kérdéseket küldtünk Pánczél Károly fideszes országgyűlési képviselőnek, aki cikkünk megjelenéséig nem válaszolt.
(Borítókép: Bődey János / Index) | [
"Virgin Solar Kft.",
"EZRT-Solar Finance Kft."
] | [] |
Tanúként hallgatta ki az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága Wermer Andrást, Orbán Viktor volt miniszterelnök tanácsadóját a Mert 2000 Rt. vezetője ellen folyó büntetőeljárásban - erősítette meg a Magyar Hírlap információját a Fővárosi Főügyészség szóvivője.
A Mert 2000 ügyében záró szakaszához érkezett a nyomozás - közölte az ügyészségi szóvivő, Borbély Zoltán. A hűtlen kezelés gyanújával folyó eljárás a Millenniumi Országjáró és a Magyarország mindannyiunké című kiadványok állítólagos túlszámlázása miatt indult, ami miatt a Miniszterelnöki Hivatalt 896 millió forintos kár érte. Az Országimázs Központ a Happy End Kft.-től rendelte meg a munkát, és az eddigi vallomások alapján nem tudott alvállalkozók bevonásáról.
Wermer András, a Happy End Kft. alapítója, mint a cég fizetett alkalmazottja jelent meg a keddi idézésre. Orbán Viktor miniszterelnök egykori tanácsadója elmondta: valójában stratégiai összekötő szerepet vitt, feladata pedig a kormánypropaganda szellemi irányítása volt. | [
"Happy End Kft.",
"Országimázs Központ",
"Mert 2000 Rt.",
"Miniszterelnöki Hivatal"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Magyar Hírlap",
"ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága"
] |
Futó Barnabás ügyvéd lapunkat arról tájékoztatta, hogy az eljárásra azért van szükség, mert védencét, az APEH egykori elnökét úgy rágalmazta és sértette meg becsületében az MDF elnöke, hogy mondandója valótlanságával tisztában kellett lennie. Hozzátette: Dávid Ibolya hamis állításai "minősített" esetnek számítanak, hiszen azokat több médiumban is előadta, feltehetően politikai haszonszerzés céljából. Mint arról beszámoltunk, nagy nyilvánosság előtt, aljas indokból elkövetett rágalmazás bűncselekménye miatt tett feljelentést a bíróságon a demokrata fórum elnöke ellen Simicska Lajos, mivel Dávid Ibolya több alkalommal arról beszélt, hogy a Fidesz "pénzügyi ügyeskedései mögött Simicska Lajos, a párt pénztárnoka" áll.
A pártelnök ezenkívül a Haszon című gazdasági havilapban napvilágot látott listára hivatkozva azt is mondta, hogy az ország tíz legbefolyásosabb embere között szerepel Puch László, az MSZP pénztárnoka és az adóhatóság egykori vezetője. Az elnök asszony szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Orbán Viktor, a Fidesz első embere nem beszélhetne addig korrupcióellenes küzdelemről és tisztasági csomagról, amíg nem vetnek véget az átláthatatlan pártfinanszírozásnak és kampányfinanszírozásnak.
Futó Barnabás kifejtette: a büntetőeljárás megindítása azért is indokolt, mert az MDF elnöke által hangoztatott kijelentések tényszerűen valótlanok, például Simicska Lajos köztudomásúan nem a Fidesz pénztárnoka, sőt még csak nem is tagja a legnagyobb ellenzéki pártnak. Dávid Ibolya a napokban a TV2 reggeli adásában úgy nyilatkozott, hogy áll az eljárás elébe. Simicska Lajos jogi képviselője reményét fejezte ki, hogy a pártelnök valóban nem bújik majd a képviselői mentelmi joga mögé.
Pál Gábor | [
"Fidesz"
] | [] |
Az étkezési utalványokból befolyó extraprofit ma már nem a multinacionális vállalatok zsebébe vándorol, hanem a rászorulókat segíti – ezzel magyarázta az Orbán-kormány, hogy miért kellett 2012-ben kiszorítani a külföldi cégeket a több mint 200 milliárdos utalványpiacról. A kormányzati kommunikáció ugyanis akkoriban arról szólt, hogy az Erzsébet-utalványokból befolyó pénzt a szegény gyerekek és családok üdültetésére fordítják.
hirdetés
Az a rendszer azonban, amely végül megvalósult, sokkal inkább tekinthető az Orbán-kormány által folytatott politika szimbólumának, mintsem szociális érzékenységtől áthatott intézkedéssorozatnak. Egyszerre szól a multik elleni harcról és egy nemes célról, a siker pedig nem marad el, hiszen "az extraprofit" nem megy ki Magyarországról.
Lapunk azt próbálta kideríteni, hogy ezt az extraprofitot, azaz az Erzsébet-utalványok árusításából befolyt pénzt mégis mire költötték, ám rendre falakba ütköztünk. A Magyar Nemzet által megszerzett adatok – a publikus beszámolókon kívül – szinte kizárólag közérdekűadat-igénylések eredményei, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA), valamint az általa száz százalékban birtokolt Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. (amely az utalványok terjesztéséért felel) egyéb megkereséseinkre nem reagált.
A számok mindenesetre azt mutatják, hogy az Erzsébet-utalványokból befolyó pénz jóval több lehetett, mint amennyit végül átadtak az MNÜA-nak, amely – egészen tavaly év végéig – a gyermekek, rászoruló családok és nyugdíjasok üdültetését szervezte. Az MNÜA egyébként a törvény szerint – a 10 százaléknyi működési költséget leszámítva – nem is fordíthatja másra a bevételeit, csak üdültetésre. Ennek az előírásnak feltehetően megfelelt az alapítvány, a kérdés az, hogy mi lett azzal a pénzzel, amit nem utalt át neki az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt.
A 2013 és a 2015 közötti években például évente 130-150 milliárd forint értékben adtak el utalványokat, amelyekből a bevétel évi 10-11 milliárd forintos lehetett. Tavaly – a nyugdíjasoknak adott 10 ezer forintos karácsonyi ajándék miatt – felpörgött az üzlet, és 207 milliárd forintért adtak el utalványokat, amelyek után összesen 15 milliárdos bevétel keletkezik. (A részletes bevételszámítás az infografikákon látható.) A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány éves beszámolója szerint viszont hiába keletkezhetett több mint 10 milliárdos bevétel az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt.-nél, az alapítvány (a tavalyi évet leszámítva) csak 2-3 milliárd forintot kapott a leányvállalatától. A hiányzó összeg évente 7-8 milliárd forint, ennek sorsáról azonban hiába érdeklődtünk, érdemi válasz nem érkezett.
Az utóbbi években ráadásul állami támogatást is kapott a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány, így a táboroztatás költségeit nem csak az utalványok értékesítéséből kellett kigazdálkodni. Ha ezt is hozzávesszük, akkor még nagyobb rejtély, hogy hová folytak el az utalványbizniszből származó milliárdok.
Lapunk arra is rákérdezett a Guller Zoltán vezette Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványnál, hogy éves bontásban mennyit költöttek a gyerekek üdültetésére. Az alapítvány válasza azonban mindössze egy mondat volt, amelyben jelezték, hogy legfeljebb 10 százalékot költhetnek működésre, minden mást szociális táboroztatásra kell fordítaniuk.
Azt tehát nem árulták el, mennyit költöttek nyaraltatásra, így az alapítványi beszámolóhoz kellett fordulni. Ebből az látszik, hogy a leánycégtől kapott milliárdokon kívül más bevételei is voltak az MNÜA-nak, az elmúlt években pedig évente 5-10 milliárd forintot költhettek üdültetésre. Arról igen különböző számok jelentek meg, hogy ez a pénz pontosan hány gyerek nyaraltatására volt elég, a hivatalos minisztériumi válasz, az alapítvány honlapja és a politikusi nyilatkozatok is ellentmondanak egymásnak. A tavalyi év végéig nagyjából 800 ezer ember, közülük több mint 400 ezer anyaországi és külhoni gyermek juthatott üdülési, táborozási lehetőséghez.
Egy korábbi bírósági ítélet alapján az utalványforgalmazó cég rendre arra hivatkozott, hogy pénzügyei – a hivatalos beszámolókon túl – nem számítanak publikus adatnak. Lapunk emiatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult, amely eljárásában megállapította, hogy a cég igenis közfeladatot ellátó szervnek minősül. Az Erzsébet-utalványokból származó pénz tehát nem veszítette el teljesen közpénz jellegét, a későbbi adatkéréseinkre mégis azt a választ kaptuk, hogy nem kötelesek adatot szolgáltatni.
Hasonlóan járt a Magyar Narancs szerkesztősége is, amely azt próbálta megtudni, hogy mennyit költött a cég hirdetésekre a Habony Árpád tulajdonában álló Modern Media Group kiadványaiban. A szokásos titkolózás után a Transparency International segítségével beperelték a céget, majd januárban jogerősen nyertek. Az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. ennek ellenére nem adta ki az adatokat április 12-ig, ezért a Transparency májusban feljelentést tett a rendőrségen.
Ráadásul a rászorulók üdültetésén kívül biztosan költ másra is a cég, erre utal legalábbis, hogy a hirdetéseken kívül a késő esténként az Echo TV-n és az ATV-n sugárzott, belföldi turizmust népszerűsítő Hazahúzó című műsorra is jutott pénz. A korábbi közbeszerzésekből egyébként az is kiderül, hogy más cégek is jól jártak az Erzsébet-programmal, így például a táborok őrzéséért egy olyan konzorcium felelt, amelyben benne volt a Pajzs 07 Kft. is. Ez a vállalat Pintér Sándor belügyminiszter korábbi cégének, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-nek a tulajdonában van.
Az Erzsébet-program 2012-es indulása óta egyébként jelentős átalakuláson esett át a szociális táboroztatás. Korábban például több táborhely működött, de – mint ahogyan arról decemberben beszámoltunk – több üdülőt is bezártak, így mára már csak két helyen, Zánkán és Fonyódligeten folyik táboroztatás. A gyerekek üdültetését átszervezték az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványhoz. Utóbbinak Hornyák Tibor a főtitkára, aki korábban L. Simon László volt kulturális államtitkár kabinetfőnöke volt. Az alapítvány azonban más ponton is kapcsolódik a kormányhoz, az alapítói jogok ugyanis korábban a Szeged–csanádi egyházmegyéhez kötődő Szent Ágota Alapítványhoz kerültek. Az egyházmegye vezetője pedig Kiss-Rigó László püspök, akinek a Magyar Narancs cikke szerint külön helyet tartottak fenn a felcsúti Pancho Arénában.
A bezárt üdülők a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz kerültek, a tervek szerint pedig több ütemben értékesítik őket. Úgy tűnik, hogy korábban nem volt kifejezetten jó gazda az állam, egy lapunk birtokába került belső jelentés szerint ugyanis szinte nem is lehetett tudni, hogy pontosan milyen értékű vagyonelemek vannak az állam birtokában. 2014-ben néhány hónapig a már megszűnt Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal kezelésébe került az Erzsébet-táborok vagyona (a korábbi fenntartó Erzsébet Szállodák, Táborok és Vendégházak Nonprofit Közhasznú Kft.-től), az ekkor készült jelentés szerint viszont az átadás-átvételkor nem készült megfelelő leltár, az egyes vagyontárgyakat ugyanis értékmegjelölés nélkül vették át. A jelentés azt is megállapította, hogy több mint 100 millió forintjába került volna havonta az Igazságügyi Hivatalnak a fenntartás. A dokumentum azt is rögzítette, hogy a közhasznú kft. által a megszűnésig meg nem fizetett adó- és járuléktartozások összege csaknem 230 millió forintot tett ki, amely "teljes egészében a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalra hárult". Azt ugyanakkor nem tudni, hogy ha az Erzsébet-utalványok ilyen busás hasznot hoztak, miért keletkeztek ezek a tartozások.
A korábbi tervekkel ellentétben egyébként elképzelhető, hogy mégsem szünteti meg a kormány az Erzsébet-utalványok rendszerét. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány 2015-ös beszámolója ugyanis tartalmazott egy könyvvizsgálói figyelemfelhívást, amely szerint a tulajdonosok olyan nyilatkozatot tettek, hogy egy éven belül megszüntethetik az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt-t. (Brüsszel tavaly jogellenesnek minősítette az Erzsébet-utalványok kivételezett helyzetét, emiatt úgy kellett módosítani a jogszabályokat, hogy már nem annyira kedvező a munkáltatóknak ez a cafeteria. Ennek megfelelően visszaeshet a kereslet is.) Ez a könyvvizsgálói figyelemfelhívás a legfrissebb beszámolóban azonban már nem szerepel, így a biznisz akár folytatódhat is.
Cikksorozatunk következő részében a gyerekek táboroztatásáért jelenleg felelős Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány költéseiről írunk.
A pontos számítások megértéséhez el kell merülni az Erzsébet-utalványok világában, a bevétel ugyanis öt tételből áll össze. Ha például egy munkaadó cafeteriaként vásárol Erzsébet-utalványt, akkor a vásárolt összeg névértéke után 2 százalékos szolgáltatási díjat kell fizetnie. Az alkalmazott ezt követően megkapja a szelvényeket, majd valahol elkölti, akár üdülésre, akár élelmiszerre, attól függően, hogy milyen típusú utalványt kapott. MN-grafika A következő bevételforrás a szelvények visszaváltásakor keletkezik, amikor a szálloda, ahol üdült az alkalmazott, valódi pénzre váltja az átvett utalványokat. Ekkor öt százalékot vonnak le tőlük beváltási díj címen. Az utalványforgalmazó cégnek akkor is bevétele keletkezik, ha az alkalmazott végül nem költi el a szelvényeket, mert elfeledkezik róluk, vagy egyszerűen elhagyja azokat. Sőt, ebben az esetben jár a legjobban az Erzsébet Utalványforgalmazó, hiszen ha egyik szálloda vagy kisbolt sem jelentkezik, hogy valódi pénzre váltaná a szelvényeket, akkor azok teljes ellenértéke nyereségként jelentkezik. (Az utalványok két évig érvényesek, így az értékesített szelvények utáni bevétel nem egy, hanem legfeljebb két év alatt realizálódik.) A vissza nem váltott utalványok értéke az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. tájékoztatása szerint az összes értékesített szelvénynek évente nagyjából a fél százaléka. Forrásaink ezen igencsak meglepődtek, mert a korábbi üdülési csekk esetében a 10 százalékot is elérhette a be nem váltott utalványok értéke, de még a Szép-kártyák esetében is 1 százalék körül alakul a kártyákon maradt összeg. A negyedik bevételi forrás az elfogadóhelyektől beszedett 1500 forintos regisztrációs díj, amely fedezi az üzletre kikerülő matrica díját, a nyilvántartással kapcsolatos költségeket és a központi honlapon való, marketingcélú megjelenítés ellenértékét. Az ötödik bevétel pedig a pénz forgatásából ered, az üdülésre fordítható utalványokat ugyanis inkább nyáron használják fel, így az elfogadóhelyek – a csúcsidőszak után – gyakran csak augusztusban és szeptemberben szeretnék valódi pénzre váltani a szelvényeket. A munkáltatók azonban havi bontásban fizetnek az Erzsébet Utalványforgalmazónak, így nagyon jelentős összeg parkolhat januártól augusztusig a cég számláján. Ezt a pénzt egyébként legálisan fektethetnék be, miután a program célja a fenntarthatóság is, így a mindenkori vezető joggal hivatkozhatna arra, hogy ő csak fi altatta a pénzt, értékvesztés pedig nem történt. A korábbi években a befektetésből származó bevétel nem volt jelentős, tavaly viszont az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. beszámolója szerint 45,5 milliárd forintot tartottak forgatási céllal Pallas befektetési alapban.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.07.28. | [
"Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt.",
"Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány",
"Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány"
] | [
"Modern Media Group",
"Magyar Narancs",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság",
"Echo TV",
"Transparency International",
"Erzsébet Szállodák, Táborok és Vendégházak Nonprofit Közhasznú Kft.",
"Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.",
"Igazságügyi Hivatal",
"Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt-t",
"Pajzs 07 Kft.",
"Szent Ágota Alapítvány",
"Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal"
] |
Súlyos költségvetési csalás gyanújával nyomoz a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) egy Rogán Antal kabinetminiszterhez közeli informatikai cég uniós pályázatai körül – derült ki Hadházy Ákos sajtótájékoztatóján. A Csik Balázs számítástechnikai vállalkozó által vezetett Profitrade 90 Kft. még 2013-ban 256 millió forintnyi uniós támogatást kapott egy "MobilSign" művésznevű, mobilos aláírás-hitelesítő alkalmazás kifejlesztésére. Azonban - mint Polt Péter legfőbb ügyész Hadházy Ákosnak adott válaszából kiderül - az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a MobilSign kifejlesztésére adott fejlesztési pénzek kiosztása körül olyan súlyos szabálytalanságokat talált, hogy büntetőjogi ajánlásokat, vagyis lényegében feljelentést tett a magyar hatóságoknál a céggel szemben.
A miniszterelnöki kabinetirodát vezető Rogán Antal szerepére az azóta bezárt Népszabadság még 2015-ben mutatott rá, amikor feltárta: a miniszter "feltalálóként" a most eljárás alá vont cég vezetőjével Csik Balázzsal és még egy társukkal közösen nyújtotta be egy digitális aláírási eljárás szabadalmaztatási kérelmét. A szolgáltatás leírása pedig nagyban emlékeztet arra a MobilSign szoftverre, amire Csik Balázs cége két évvel korábban, kétes módon uniós támogatást szerzett. A kulcskérdés tehát az, hogy az OLAF szerint szabálytalan támogatással létrehozott szoftver megegyezik-e a Rogán Antal nevével fémjelzett 2015-ös találmánnyal? Ha igen, akkor a minisztert közvetlenül is érinthetné a NAV nyomozása.
Mindenesetre a Rogán-féle találmányt 2016 februárjában a feltalálók eladták, majd később mégis az eredeti cég, vagyis a később uniós eljárás alá vont Profitrade Kft. értékesítette azt a Magyar Telekomnak.
Bár Rogán Antal neve ekkor a cégbírósági papírokban már nem tűnt fel, de arra, hogy a kapcsolat a korábbi üzlettársak között nem szűnt meg, az utal, hogy a "feltalálótárs" Csik Balázs másik cégét, a Hunguard-ot a piac kifejezetten kormányközeliként írja le. A Fidesz folyamatosan szabálymódosításokkal egyengette a talajt a közműcégeket úgynevezett számlaauditra kötelező rendszert kifejlesztő informatikai vállalkozás előtt. A közművállalkozások aztán - látva a széljárást - szinte kizárólag a Hunguardot bízták meg a cégenként tízmillió forintot is elérő vizsgálatok lefolytatásával.
Az ügyészség közléseiből kiderül: az OLAF a 2012-ben kiírt összesen 9,7 milliárd forintos kutatás-fejlesztési pályázati csomagból több mint tucatnyi esetben indítványozott nyomozást a magyar hatóságoknál. Így a Profitrade 90 Kft.-nek sem csak a Rogán-féle mobilfizetési szoftver támogatásai szúrtak szemet az uniós ellenőröknek, az OLAF jelzése alapján az adónyomozók egy másik kereskedelmi informatikai fejlesztés, az "okos bevásárló listához" kapott, szintén 256 milliós uniós támogatás miatt is nyomoznak, szintén költségvetési csalás gyanúja miatt.
Batka Zoltán | [
"Profitrade Kft.",
"Hunguard"
] | [
"Magyar Telekom",
"Profitrade 90 Kft.",
"Nemzeti Adó-és Vámhivatal",
"Európai Csalás Elleni Hivatal"
] |
A Miniszterelnök tanácsadójához és a kormányhoz kötődő emberek állnak azoknak a cégeknek a hátterében, amelyek zsebre rakták a hazai innovatív startup cégeknek szánt uniós pályázati pénzeket - írja szeptemberi számában a Forbes. A lap a Morando Zrt. nevű alapkezelő céggel foglalkozik, ami az uniós pénzeket a saját vezetőinek kamugyanús cégeinek játszott ki több milliárd forintnyi pénzt.
A Jeremie nevű támogatásokat alapkezelők pályázhatják meg, amelyeknek aztán mint amolyan kockázati tőkésnek, ki kell választania olyan ígéretes startup cégeket, amelyekbe befektetheti a pénzt. A Forbes szerint ezekre a pénzekre célozva hozta létre a Morando alapot még 2008-ban a Gödöllői Üzleti Park Zrt. A pénzek lehívásához szükséges önrészt pedig három befektető tette bele az alapba:
Heim Péter, a Századvég volt vezetője,
illetve Synergonhoz kötődő és a KÉSZ Holdingot tulajdonló Gansperger Gyula és Jutasi Zoltán. Előbbi hosszú ideje fideszes gazdasági háttéremberként ismert.
Később Heim Pétert Tombor András váltotta. Ő mostanában mint Habony Árpád hitelezője vált ismertté, de Simicska Lajos és Csányi Sándor érdekeltségei környékén is feltűnt, és volt Orbán Viktor külpolitikai főtanácsadója, valamint a Tokaj Kereskedőház vezetője is.
Az impozáns tulajdonosi körrel rendelkező Morando nyert is 4,4 milliárd forint Jeremie-pénzt, amit 2012-2013-ban helyezett ki.
A pénz nagy része viszont küszködő startupok helyett az alapítók cégeinél kötöttek ki.
Ez általában úgy nézett ki, hogy
a Morando alapítói és befektetői létrehoztak holdingcégeket valahol vidéken, amiken keresztül elvileg a startupoknak kellene adni a pénzt. Ezekbe a holdingokba beszállt pár száz millió forinttal a Morando, amely így 99,9 százalékos tulajdonos lett a cégekben. Onnan pedig ment a pénz a cégeknek, amelyekből némelyiknél talált fura dolgokat a Forbes.
Kapott például így támogatást
az Első Magyar Borkereskedő, aminek egy alkalmazottja sincs, és tavaly mindössze 7 millió forint forgalma volt (ez a GTR Investments nevű holdingon keresztül kapott pénzt, ami 420 milliót kapott a Morandótól). Ez üzleti kapcsolatban áll Tombor egyik borászatával, tehát Tomborhoz juthatnak vissza a Jeremie-pénzek.
a miskolci Aurum Horatii és London Halifax 1886 nevű holdingcégek egyenként 450 millió forintos tőkebefektetést kaptak a Morandótól, amit aztán Gansperger Gyula egyik bizalmasának fia által alapított, semmit nem csináló cégeknek utaltak, amik kis várakozás után visszautalták a pénzt (ebben az ügyben tiltott forráskihelyezés miatt vizsgálatot folytat az EU);
jutott még 450 millió forint startup-pénz egy brikettgyártónak, ahol senki nem dolgozik;
egy ITSSM nevű, szintén senkit nem foglalkoztató cég 420 millió forintot költött egyetlen szoftverre - vélhetően sokkal többet, mint amennyiből egy ilyen fejlesztést amúgy meg lehetne oldani;
a nyíregyházi Netfone-cégcsoport pedig 1,3 milliárdnyi befektetést kapott. A csoport bizonyos cégei ugyanarra a címre vannak bejelentve, mint a GTR Invesments, a csoport több tagja pedig vagy felszámolás alatt van.
Az EU vizsgálódik bizonyos, a Morando alaphoz kötődő ügyekben, a Forbes szerint viszont az összes ügyet nem fogják feltárni, mert csak szúrópróba-szerű vizsgálatokat végeznek. Ráadásul nemcsak egy-egy alappal vannak ilyen problémák: a Jeremie-program a Forbes cikke szerint rendszerszinten rossz, és lehetővé teszi a visszaéléseket, amikre a Morando alap csak az egyik példa. | [
"Morando Zrt.",
"GTR Invesments",
"Első Magyar Borkereskedő"
] | [
"London Halifax 1886",
"KÉSZ Holding",
"Aurum Horatii",
"Gödöllői Üzleti Park Zrt.",
"GTR Investments",
"Tokaj Kereskedőház"
] |
Mile Lajos arra kérte fel Pintér Sándor belügyminisztert, hogy a hozzá rendelt titkosszolgálatok vezetői az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága előtt számoljanak be Szilvásy György volt titokminiszter és az úgynevezett "kémügyben" szintén meggyanúsított volt nemzetbiztonsági vezetők esetéről.
A nemzetbiztonsági bizottság LMP-s tagja arra emlékeztetett, hogy tavaly tavasszal Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatóját kémkedéssel, Szilvásy György egykori titokminisztert felbujtóként elkövetett kémkedéssel, Laborc Sándort, az NBH egy másik volt vezetőjét pedig hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással gyanúsították meg.
Mile Lajos utalt arra is, hogy a nemzetbiztonsági bizottság tavaly nyáron zárt ajtók mögött tartott ülést, ahol tájékozódni szerettek volna a történtekről, de akkor a testület tagjai "elég visszafogott" tájékoztatást kaptak, a jegyzőkönyvet pedig 2089-ig titkosították. Hozzátette, hogy ezt követően viszont a sajtóban jóval több információ jelent meg a szigorúan titkos ügyről, mint amihez a bizottság tagjai hozzájuthattak.
A képviselő elmondta, hogy néhány hete Pintér Sándor belügyminiszter a bizottság előtt tartott rendes éves beszámolója során azt javasolta neki, hogy az ügyben forduljanak a legfőbb ügyészhez.
Mile Lajos szavai szerint ezt követően viszont hiába javasolta, hogy a testület hallgassa meg Polt Péter legfőbb ügyészt, a júliustól az Alkotmányvédelmi Hivatalt vezető Göbölös Lászlót és a Nemzeti Védelmi Szolgálat élén álló Bolcsik Zoltánt, a bizottság kormánypárti tagjai ezt egy "lendületes tartózkodással" megakadályozták.
A politikus szerint aggályos, hogy egy ilyen kényes ügyben a kormánypártok magatartása mindenféle ártalmas találgatásoknak ad teret. Hozzátette, a kormányoldal politikai hozzáállása azt is megakadályozta, hogy a nemzetbiztonsági bizottság ellássa alapvető kötelezettségeit. Éppen ezért azt kéri Pintér Sándortól, hogy a hozzá rendelt titkosszolgálatok vezetői az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága előtt számoljanak be az ügyről. Egyúttal azt is kérte, hogy a miniszter a lehetséges keretek között a nyilvánosságot is próbálja meg tájékoztatni - tette hozzá. | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Nemzeti Védelmi Szolgálat",
"Alkotmányvédelmi Hivatal",
"Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottság"
] |
Úgy tudjuk, a külföldi bankszámlákon rejtegetett vagyona után adóhátralékként százmillió forintot fizetett be az államnak az MSZP bűncselekményekkel gyanúsított egykori elnökhelyettese, Simon Gábor. A befizetés tényét ügyvédje lapunknak nem cáfolta.
Százmillió forintot meghaladó adóhátralékot fizetett be a közelmúltban az államnak Simon Gábor, az MSZP bűncselekményekkel gyanúsított volt elnökhelyettese – értesült a Magyar Nemzet. Az egykori szocialista politikus jogi képviselője, Nagy István lapunk megkeresésére az adóhátralék befizetésének a tényét nem cáfolta, azonban a pontos összeget nem kívánta elárulni. Mindössze annyit mondott: Simon Gábort pénteken ismét kihallgatja a nyomozó hatóság, az adóhátralék kérdésére majd ezután érdemes visszatérni.
A volt honatya sajtóinformációk szerint márciusban az ügyészségen arról vallott, hogy a külföldön rejtegetett százmilliók csak vagyonkezelés céljából kerültek a birtokába. A közterhek kiegyenlítésével azonban Simon gyakorlatilag elismerte, hogy az eltitkolt vagyon az övé. Arról egyelőre nincsenek információink, hogy az egykori MSZP-s vezető honnan teremtette elő a tranzakcióhoz szükséges pénzt. Ismert, a Központi Nyomozó Főügyészség február óta különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és más bűncselekményekkel gyanúsítja Simon Gábort.
A gyanú szerint a volt MSZP-s politikus a költségvetési csalással mintegy százmillió forintos vagyoni hátrányt okozott. Mint arról februárban lapunk beszámolt, Simon Gábor évek óta mintegy 240 millió forintnyi devizát őriz egy osztrák pénzintézetnél anélkül, hogy arról vagyonnyilatkozataiban számot adott volna. Márciusban az Index írta meg, hogy az MSZP-s politikusnak Magyarországon is volt jelentős, a vagyonnyilatkozatában fel nem tüntetett pénze. A portál szerint a Sólyom légitársaság környékén felbukkant és az Interpol által egy panamai csalás miatt körözött Welsz Tamás (ő később öngyilkos lett) segédkezhetett Simonnak az eltitkolt milliók elrejtésében és a "diszkrét" bankszámlanyitáshoz szükséges okmányok beszerzésében.
Mint kiderült, a Welsz házában tartott házkutatáskor a nyomozók megtalálták Simon Gábor külön széfjét, benne egy Gabriel D. névre kiállított, de Simon fényképét és adatait tartalmazó bissau-guineai útlevéllel, amelyet egy nagyobb összeget tartalmazó bankszámla nyitásánál használtak. Olyan papírok is előkerültek, amelyeket a 240 milliós osztrák számla fedősztorijának alátámasztásához készítettek.
Az MNO közlése szerint Gabriel D. a Gabriel Derdák rövidítése, vagyis Simon az édesanyja, Derdák Erzsébet vezetéknevét használta. Ezután a Hír Televízió számolt be arról, hogy Simon 75 millió forintnak megfelelő devizát helyezett el bissau-guineai útlevele segítségével február elején a fővárosi Magnet Bankban. A Blikk szintén márciusban hírül adta: Simon Gábor Gabriel Derdák névre kiállított bissau-guineai útlevelébe lakcímként az ottani elnöki palota került. Majd a Népszabadság közölt cikket arról, hogy Welsz Tamás legalább ötszáz magyarnak szerzett okmányokat különböző csalásokhoz, ügyeskedéshez.
Miután a botrány februárban kirobbant, Simon próbálta menteni a menthetőt, és ingatlanjait elajándékozta feleségének. Előbb a XVIII. kerületi Attila utcában lévő családi házát és a XII. kerületi Ágnes utcában lévő 120 négyzetméteres luxusingatlanját, majd márciusban balatonszemesi nyaralóját is Horváth Tünde Márta nevére íratta, miközben Simon holtig tartó haszonélvezeti jogot kapott rájuk.
A Központi Nyomozó Főügyészség májusban módosította a gyanúsítást Simonnal szemben, és a kárösszeget százmillió forintra emelte. Ugyanis egy másik osztrák bankszámlán is találtak eurót, továbbá az általa vásárolt üdülőingatlanért és lakóingatlanért kifizetett összeg is olyan ismeretlen forrásból keletkezett, amelyeket adóbevallásaiban nem tüntetett fel, s amelyek után adót sem fizetett. Emellett az ügyészség a háromrendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségét ötre emelte, mivel Simon a hamis útleveles bankszámlanyitáshoz szükséges iratokat is maga írta alá Gabriel D. néven.
A büntetőeljárásnak Simon Gábor mellett egy másik gyanúsítottja is van. A nyomozást néhány nappal ezelőtt meghosszabbították jövő márciusig. Simon idén márciustól két hónapig előzetes letartóztatásban volt, jelenleg házi őrizetben van. | [
"MSZP"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Hír Televízió",
"Magnet Bank",
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
A szabolcsi SZDSZ négy olyan küldöttet talált, aki nem volt ott 2007-es tisztújító küldöttgyűlésen, nevét mégis aláírták a jelenléti íven. A Hír Tv megszólaltatta Bíró Árpádnét, aki azt mondta: hat éve nem vett részt a küldöttgyűléseken. Az Index birtokában lévő jelenléti íveken Bíró Árpádné neve mellett 2005-ben és 2007-ben eltérő kézírással szerepel aláírás.
A liberális pártelnök tisztázást vár a küldöttgyűléstől és azt, hogy aki részt vett a csalásban, távozzon a pártból. Tisztújításról azonban még nincs szó.
Demszky Gábor szerint nem egymás csalózásával kell foglalkozni, hanem minél hamarabbi időpontra össze kell hívni a küldöttgyűlést. A főpolgármester úgy véli, hogy programoknak kellene egymással csatáznia. Legfontosabb városvezetői feladatának most a BKV-nál kialakult helyzet rendezését tartja.
Egyes szocialisták már a koalíció utáni időszakon törik a fejüket, a többség szerint azonban még menthető a szövetség.
Immár négyre emelkedett a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei álküldöttek száma. Az SZDSZ 2007-es tisztújító küldöttgyűlésén a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei küldöttek száma 45 volt. Ebből a helyszínen, a regisztrációs íveken 33 küldött neve mellett szerepel aláírás. Közülük négyen úgy nyilatkoztak, hogy nem voltak jelen a küldöttgyűlésen - írta közleményében Jüttner Csaba az SZDSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke.
Jüttner bejelentette, hogy a választmány elnökeként - ahogy a korábbi esetben - rendőrségi bejelentést tesz.
A Hír tv Bíró Árpádnét is fiktív tisztújítóként azonosította. Noha a kemecsei asszony állítja, nem volt a 2007-es küldöttgyűlésen, szignója mégis szerepel a jelenléti íven. A Hír TV-nek azt nyilatkozta: sejthették, hogy nem megy el, mert hat éve volt utoljára küldöttgyűlésen.
Ha Bíró Árpádné tényleg nem volt hat éve küldöttgyűlésen, akkor helyette valaki korábban is aláírta a jelenléti ívet. Az Index birtokában van az SZDSZ 2005-ös szegedi és 2007-es, Kóka Jánost elnökké választó küldöttgyűlésének jelenléti íve. Ezeket összehasonlítva jól látható, hogy Bíró Árpádné neve mellett eltérő kézírással szerepelnek az aláírások.
A 2007-es és a 2005-ös küldöttgyűlés jelenléti ívén látható, hogy eltérő kézírással szerepel az aláírás Bíró Árpádné neve mellett (nagyításhoz kattints a képre)
Igaz, Bíróné legalább hivatalosan is SZDSZ tag, szemben a a gulácsi polgármesterrel, Vass Alberttel, akiről viszont időközben kiderült, hogy semmi köze a párthoz, soha nem volt tagja az SZDSZ-nek, így nem lehetett küldött sem. A neve mégis szerepelt az elnökválasztás jelenléti ívén. | [
"SZDSZ"
] | [
"Hír Tv",
"Hír TV",
"Hír tv"
] |
Az elnök korábbi bizalmas munkatársa cégével szerződött a Budapesti Ügyvédi Kamara vállalkozása, amelyben az elnök régi ismerősének fia az ügyvezető – de nem ezért nyomoz a rendőrség, hanem azt vizsgálja, hogy a kamara a tagság pénzét célszerűen használta-e fel. Eközben Fidesz-közelinek mondott, de valójában a Fideszen belüli törésvonalakat is tükröző csapat sürgölődése nyomán jelenleg van is elnöke a Kamarának, meg nincs is. A helyzet rendezésére ötpártilag elfogadott jogszabály nem ír elő határidőt az ex-lex állapot megszüntetésére, mindenesetre már három párhuzamos bírósági eljárásban próbálják a szereplők az igazukat érvényesíteni.
“Fenntartjuk a 140 éves önkormányzatiságot" – ezt Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke mondta az Átlátszónak, magyarázva a múlt heti elnökségi határozatot, amelyben a Győr-Moson-Sopron megyei kamara elnökét bízták meg a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) elnöki teendőinek ellátásával. Réti Lászlót, a BÜK tavaly újraválasztott elnökét ezek szerint kiskorúsították – ám ez nem függ össze azzal, hogy az általa szignált szerződések miatt hűtlen kezelés gyanújával nyomoz a Nemzeti Nyomozó Iroda. Vagy mégis? – ennek jártunk utána.
Jogászberkekben alig tudják elhinni, hogy hamarosan felügyeleti biztos kerülhet a BÜK élére – bár az intézmény szerepel az ügyvédi törvényben, nem gondolták, hogy egyszer be is kell majd vezetni. Pedig Trócsányi László igazságügyminiszter keresetben kérte a Fővárosi Törvényszéket, nevezze ki jelöltjét. Hogy kicsoda az illető, kérdeztük Bánátit, de csak annyit árult el, budapesti ügyvéd, aki nem visel tisztséget a BÜK-ben, és jelölt sem volt a legutóbbi tisztújításon.
Lehet hőkölni, hogy a NER államosítja az ügyvédi kamarát, de a helyzet ennél bonyolultabb. Egy, a Fidesztől kétségtelenül nem túl távoli csapat, az úgynevezett Ügyvédi Összefogás 2014 hatalomátvételre készült a tavalyi kamarai tisztújításon, de jelöltjeik rendre alulmaradtak.
Giró-Szász, Martonyi – illusztris nevek szerepeltek az összefogásos jelöltek között (Giró-Szász János a volt kormányszóvivő unokatestvére, Martonyi Zoltán a korábbi külügyminiszter fia), de indultak a közmegbízásokkal tömött Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda frontemberei, a kormánypárti városok közműcégeiben ügyködő Szabó Iván, továbbá a korábbi igazságügyi közigazgatási államtitkár, Gál András Levente irodatársa, Bendzsel-Varga Katalin.
A vesztes csapat eljárási szabálytalanságokra hivatkozva megtámadta az eredményt a bíróságon: a nemrégiben megszületett jogerős ítélet megsemmisítette a tavalyi tisztújítást.
De mi történjék a következő választásig? – kezdtek jogászkodni a jogászok. A kamarai “hivatalos" álláspont az volt, hogy addig vinné az ügyeket a jelenlegi vezetés, lévén a törvény szerint mandátumuk a következő tisztújításig tart, ebbe azonban az Összefogás nem ment bele, s Trócsányi állásfoglalását kérte.
Közben ötpárti konszenzussal, nyilvánvalóan kifejezetten a mostani budapesti balhéra írt javaslattal módosította a T. Ház az ügyvédi törvényt, miszerint hasonló interregnumok idején a Magyar Ügyvédi Kamara köteles átmeneti vezetőt jelölni – ez lesz a múlt szerdán kiszemelt győri Havasi Dezső. Ő azonban nem a tisztújításig, hanem csak addig viszi a boltot, amíg a bíróság nem dönt Trócsányi felügyeleti biztosáról.
A sztárügyvéd nehéz napjai
Réti László az ítélettel megsemmisített mandátumú elnök szintén az ügyvédvilág nagyvada, irodája a PriceWaterhouseCoopers (PWC) nemzetközi könyvvizsgáló magyarországi jogi partnere. Mégis nehéz napok járnak rá, és nemcsak a tisztújítás körüli ügyek miatt.
A BÜK főtikára, Papp Géza idén márciusban feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen Réti és Takács Dániel, a BÜK-tulajdonú JogTudorPlusz Ügyvédi Szolgáltató Kft. ügyvezetője ellen. A birtokunkban lévő feljelentés szerint az elnök és az ügyvezető a kamara számára fölösleges és előnytelen szerződéseket kötött, ezért a kamara tagságát százmilliót meghaladó vagyoni kár érte.
A kisebb tételek között szerepel a JogTudorPlusz és a TaxArt 2005 Kft. között 2013 végén kötött havi nettó 800 ezer forint díjazásról szóló tanácsadási szerződés. A szerződést két hónap múlva felbontották, ekkortól viszont a maga a BÜK szerződött azonos tartalommal – igaz, “csak" nettó 600 ezer forintért – a TaxArttal. Információink szerint a BÜK egyébként – ezt a két hónapot leszámítva – 2010 óta, tehát Réti kamarai elnökké választása óta folyamatosan szerződésben állt TaxArttal.
A szerződés szerint a TaxArt ezért a díjazásért az alábbi területeken ad tanácsot a kamarának: általános üzletvezetés, szervezetfejlesztés, adóoptimalizálás, külső szervezetekkel való kapcsolattartás, külső könyvvezetés, de egyedi megbízás alapján a cégképviselet is feladata. Papp szerint a kamara számára ezek teljesen fölösleges tevékenységek: a BÜK gazdálkodási tevékenységet nem folytat, viszont saját 4 fős pénzügy pénzügyi apparátusa van.
Réti ezzel szemben ódákat zeng a cégről, az Átlátszó kérdésére írt válasza szerint például “az elnökség külön köszönetét nyilatkoztatta ki több közgyűlési jelentésében is. A cégtulajdonos-munkatárs felépítette a kamara modern számviteli rendszerét, folyamatosan végzi folyamatainak minőségbiztosítási jellegű fejlesztését, a pénzügyi folyamatok IT-támogatásának specifikálását, személyesen részt vesz a pénzügyi-gazdasági terület napi munkájában. 2009 és 2013 között kb. 100 milliós dologi költségcsökkentési programot valósított meg."
Nyomozó lesz a talpán, aki igazságot tesz a két mondás alapján. Ugyanakkor felvethet némi összeférhetetlenségi aggályt, hogy a kamara részéről a teljesítéseket az a Wodzinsky Andrásné főkönyvelő igazolja, aki 2008-tól 2014 júliusáig tulajdonos volt a TaxArt-ban. (Wodzinskynét Réti vette fel a BÜK-höz nem sokkal azután, hogy felmondott az addigi főkönyvelő.)
A Taxart 21,9 millió forintos tavalyi árbevételének közel fele mindenesetre a kamarától (vagy cégétől) származott. A kft jelenleg a Hunyad-család érdekeltsége: Hunyad Ákosé, Hunyad Rékáé, illetve édesanyjuké, Hunyadné Szűts Veronikáé. Hunyadné 2001-2005-ben a PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft. pénzügyi igazgatója volt. Réti ügyvédi irodája, a Réti, Antall és Társai 2000 óta a PWC együttműködő irodája és partnere, két PWC-cégben Réti jelenleg is felügyelőbizottsági tag.
Papp Géza főtitkár tavalyi feljegyzése szerint Hunyadné 2010. év vége óta ad tanácsokat a kamarai elnöknek. “Hogy miről, előttem nem ismert, mivel azon részvételem nem biztosított" – írta Papp.
Réti maga sem titkolja az ismertséget, sőt, sajnálja, hogy Hunyadné a neki felkínált gazdasági vezetői állást nem fogadta el. Réti büszke rá és elégedett, hogy Hunyadné cége – egyébiránt a korábbi főtitkár és gazdasági vezető egyetértésével – a BÜK-nek dolgozik. Úgy véli, az efféle megbízás éppúgy bizalmi viszony, mint az ügyvéd vagy a fogorvos, ezért is nem pályáztattak annak idején.
Nem az ismeretlenségből érkezett a TaxArt-tal a kamara nevében szerződő BÜK-cég JogTudorPlus vezetője sem: Takács Dániel – aki a BÜK szolgáltatási igazgatója is – Takács Imrének, az Iparművészeti Múzeum volt főigazgatójának fia. Takács Imre 2006 és 2014 között vezette a múzeumot, Réti pedig 2004-től tíz éven át a múzeum baráti körének elnöke volt. Erre reagálva az elnök Takács Dániel könyvtáros-informatikus végzettségével indokolta alkalmazását, és azt hangsúlyozta, hogy a JogTudorPlus beszámolóját a BÜK közgyűlése hagyja jóvá.
Kicsit nyilvános szerződések
Más nagyságrend a kamara és az Opten, illetve a HVG-Orac Kft. közt létrejött szerződések ügye: a Kamara két évvel ezelőtt elindított Jogtudor programjához mintegy tucatnyi szerződés keretében összesen 488 millió forintért vásárolt a két cégtől, a HVG-Oractól és az Optentől jogi adatbázis-hozzáférést, CD-n és DVD-n jogi szakanyagokat, illetve szakkönyveket.
Papp főtitkár azt állítja, ezen beszerzések jelentős része – leginkább a lemezen vásárolt kommentárok, illetve a könyvek többsége – fölösleges volt. Réti ezzel szemben számos médianyilatkozatában érvelt azzal, hogy a kiadók az off-line termékeket “csomagban" adták az ügyvédek körében kétségtelenül nagy népszerűségnek örvendő online jogtárhoz – így az utóbbi előfizetése olcsóbb lett.
A szerződések teljes tartalma – a kamara elnöke és a szerződések 6.4/a pontja szerint – a BÜK-tagok számára nyilvános. A gyakorlatban a BÜK honlapjának zárt, csak a tagok számára hozzáférhető felületén csak az alapadatok találhatók, ráadásul a szerződések teljes értéke helyett gyakran csak a beszerzett termékek egységára. Így az egyszeri felhasználó számára az ott közölt adatokból nem egykönnyen derül ki, hogy pontosan mit és mennyiért vásárolt a kamara.
A BÜK elnöke azt mondja, a kamara első üzleti tapogatózása idején az online jogi adatbázisok tekintetében piacvezető Complex-szel (Wolters Kluwer Kft.) és az Opten Kft-vel tárgyaltak, majd bejelentkezett a HVG-Orac is – az állami tulajdonú Magyar Közlöny, Lap- és Könyvkiadóval eleve nem számoltak, mivel annak megítélésük szerint nem volt versenyképes minőségű szolgáltatása. Viszont az elnök elmondása alapján a gyengébb pozícióból induló HVG-Orac Kiadót a kamara igyekezett versenyben tartani, mondván, ha nem csak kétszereplős marad a piac, erősebb lesz a kamara alkupozíciója.
A tárgyalási folyamat eredményeképp a kamara 2013 márciusában két szerződést kötött (a szerződéseket a kamara elnöke bocsájtotta rendelkezésünkre): a HVG-Orac-kal évi 21 ezer forintos egységáron minimum 2000 felhasználó számára a Jogkódex Prémium-csomagra, az Optennel 45 ezer forintos egységáron ugyancsak kétezres kontigensre egy, a kamara számára összeállított csomagra. A szerződések egyértelműen csak az online szolgáltatásra vonatkoznak, és a szinte szó szerint megegyeznek.
A HVG-Orac jogtárának listaára évi 125 ezer forint, az Optené a szerződött tartalommal 210 ezer – vagyis mintegy 80 % árengedményt ért el kamara. Igaz, a HVG-Orac már négy előfizetésre is 35 % engedményt kínál.
A megállapodásokban a kamara mellett szerződő fél a Székház Kft., a BÜK és a Magyar Ügyvédi Kamara közös cége. A két szerződést egy hónappal később megszüntették, majd néhány napra rá újakat kötöttek – ekkor már nem a Székház Kft, hanem a BÜK saját cége, a szerződés aláírása előtt két nappal bejegyzett JogTudorPlusz Kft. a harmadik szerződő fél. A cég nevében Takács Dániel ügyvezető jegyzi a megállapodást.
Az új szerződések törzsszövege az online csomagok mellett megemlíti egyéb beszerzések lehetőségét is: "(...) az esetlegesen kapcsolódó könyvbeszerzések részleteit (...) a szerződés mellékletei és kiegészítései, vagy az azokkal azonos hatályú, más dokumentált iratváltások fogják tartalmazni."
És valóban, a szerződés melléklete szerint a kamara és a JogTudor Plusz a 2000 online előfizetés mellé 24 kommentárt vásárol az Optentől lemezen, 5800 példányban. A birtokunkban lévő két számla alapján a kamara végül 5900 lemezt vett, összesen 57 millió forintért. A piaci árhoz képest itt is jelentős kedvezményt ért el a kamara – más kérdés, hogy a megvásárolt lemezek iránt mérsékelt érdeklődés mutatkozott.
A 2013. 03. 20-án aláírt alapszerződés megkötése után három héttel a kamara és cége új szerződést köt a HVG-ORAC-kal is: ezúttal kommentárokat vásároltak 5800 példányban 93 millióért, az online előfizetés mennyiségét pedig megháromszorozzák, 5800 felhasználóra szerződnek. A szerződésmódosítások révén a kamara tagjai akár mindkét szolgáltató csomagját elérhették.
Egy évvel később módosítják az alapszerződést is: 2014. február 19-én a kamara, illetve a JogTudorPlusz Kft immár 13 ezer előfizető számára vesz online hozzáférést a HVG-Orac-tól nettó 16 millióért. Ugyanazon a napon a JogTudorPlusz 93,3 millióért 11 ezer példányban megvásárolja újra az egy évvel korábban vásárolt kommentárokat – igaz, Réti elnök szerint azok frissített változatáról van szó, de ez a szerződés szövegéből nem derül ki: a címek és a szerzők szóról-szóra megegyeznek.
Tegyük hozzá, a vásárlás pillanatában az első szállítmányból még mintegy 3000 darab van készleten a BÜK-nél.
Két hónappal a megkötése után, 2013 júniusában módosítják az Optennel kötött szerződést is: az új megállapodás értelmében az Opten korlátlan hozzáférést biztosít a BÜK tagjainak a legdrágább csomagjához, cserébe a kamara vállalja, hogy vásárol egyéb tartalmakat is, és egy év alatt összesen minimum 154 milliót költ el az Optennél. Ezt a keretjellegű kontraktust egy évvel később pontosítják: e szerint a kamara 114 millióért kap 6000 online-hozzáférést, 50 millióért pedig 6000 nyomtatott Ptk-szöveget és kommentárt.
A tucatnyi szerződés végeredményeképp 2014 nyarára a Kamara 19 ezer online jogiadatbázis-előfizetéssel rendelkezik, az ingyenes hozzáférés lehetőségét kiterjesztik az alkalmazott ügyvédekre és a jelöltekre is. Eddig a pillanatig kamara a HVG-ORAC-tól két részletben 186 millió forintért vásárol 17 ezer lemezt kommentárokkal – a felhasználók körében mérsékleten kurrens lemezek egyharmada esetében lényegében ugyanazzal a tartalommal.
Beszállítók a tutiban
A HVG-Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. nem sokkal a szerződéskötés után ment át tulajdonosváltozáson, mind közvetlen, mind közvetett értelemben.
A HVG-t megjelentető HVG Kiadó Zrt.-nek 2000 óta nincsen érdekeltsége a HVG-Orac-ban, de azt nem lehet mondani, hogy távol állna egymástól a két vállalkozás. A HVG-Orac tavaly májusig 50-50 százalékban a brit hátterű osztrák LexisNexis Verlag ARD Orac GmbH, illetve a budapesti CD Press Kft. tulajdona volt, a bécsi cég 2014. május 12.-én adta át üzletrészét a CD Press-nek. Pár héttel korábban a CD-Press tulajdoni arányai is megváltoztak egy tőkeemelés révén, ekkor lett a hetilap kiadójában vezérigazgató és közvetetten szintén legerősebb tulajdonos Szauer Péteré a számottevően fő üzletrész (ami meghatározó maradt egy idén augusztusi tőkeleszállítás után is).
A CD Press addigi (2011-2013-ban kimutatott) vesztesége 2014 végére 78,7 milliós nyereségbe fordult. Az ügyvédi kamarai beszállító HVG-Orac pedig tavaly (a kamarai szerződés előtti utolsó, 2012-es forgalomnál 180 millió forinttal magasabb) 590 milliós árbevétel mellett 23,4 milliós eredményt és ugyanannyi osztalékot fialt a tulajdonos CD Pressnek.
A budapesti Tóth-család érdekeltségében álló Opten évek óta milliárd feletti, és egyre növekvő árbevételt produkál, 2013-ban és 2014-ben is 200 millió forint osztalékot könyvelhettek el a tulajdonosok.
Itt mindenki fideszes?
Papp főtitkár mind az elnököt, mind a kamara Ellenőrző Bizottságát megkereste a kifogásaival, illetve a vita az ügyekről jelentős részben a BÜK nyilvánossága előtt folyt, illetve folyik most is – furcsa mód egyébként a tagság szinte teljes érdektelensége mellett. Legalábbis az általunk megkérdezett vagy féltucat budapesti ügyvéd a vállát vonogatta, amikor a botrányokról érdeklődtünk.
Holott koránt sem érdektelen, hogy a BÜK-vezetés határozatai érvényesek vagy sem, ad absurdum ügyvédnek számít-e például, akit felvettek a kamarába, netán meg kell ismételni minden tárgyalást, amelyen részt vettek, újra szerkeszteni minden okiratot stb. De ha nem is a hatalomról, “csak" pénzről van szó, akkor sem kicsi a tét: 5500 budapesti ügyvéd (az országos létszám fele) fizet évente 108 ezer, összesen csaknem 600 millió forint tagdíjat.
A kamara elnöke elleni feljelentés, illetve a tavalyi tisztújító közgyűlés határozatainak jogerős megsemmisítése mégis egyre inkább politikai játszmaként kezd föltűnni. "A jelek szerint a Budapesti Ügyvédi Kamara egyre súlyosabb erkölcsi és jogi válságba süllyed." – írta például nemrég a Magyar Nemzet. Ezt az értelmezést támogatják Réti elnök egyes megnyilatkozásai is: "(...) több jel mutat arra, hogy a fővárosi ügyvédek független demokratikus köztestülete ellen különböző csoportok, személyek összehangolt támadást intéztek" – írja pár héttel ezelőtti közleményében.
Réti értelemszerűen az Ügyvédi Összefogás nevű csoportra céloz – a csoport azon melegében vissza is utasította az elnök állítását. "Papp a legutóbbi kamarai választáson a kamara irányításának megszerzésével próbálkozó kormányközeli ügyvédek nevével fémjelzett Ügyvédi Összefogás előretolt hadoszlopa." – így egy másik Réti-nyilatkozat.
Kérdés, valóban a pártállam nyomulását kell-e látnunk a két ügy mögött?
Egyrészt nehéz lenne azt mondani, hogy a Rétit támadó csoport különösen távol áll a kormánytól – ebből viszont nem feltétlenül következik, hogy kormánymegbízatással nyomulnak. Az igazságügyi vezetésben otthonosan forgó forrásaink szerint például kifejezetten kínos volt a decens szakmához méltatlannak tűnő, például utcai hengerplakátokon is folytatott tavalyi kampány.
“Nem álltunk mögöttük, igaz, főképp az ügyvédi függetlenség, de részben a nyilvánvaló kötődések miatt nyíltan ellenük sem fordulhattunk" – mondják a NER igazságügyi szakpolitikusaihoz közel álló informátoraink.
Ugyanakkor a 2012-ben a magyar érdemrend tiszti keresztjével kitüntetett jelenlegi(?) elnökről(?) szintén nem mondható, hogy diszkriminálta vagy akárcsak mellőzte volna a kormányzat: 2013-ban például a Réti, Antall és Társai iroda 153 milliós megrendelést kapott a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól, szerződtek 70 millióért a BKV-val, és 2014-ben Réti irodája egyike volt annak a hat ügyvédi irodának, amelyek egy 2,3 milliárdos keretszerződés alapján az államot képviselhették a bankokkal szemben a devizahiteles perekben.
A Miniszterelnökség honlapján fellelhető ügyvédi megbízási lista szerint 2014 márciusa és év vége között hatályos keretszerződésük “legfeljebb 60 millió forint" értékre szól, amiért szakértői anyagokat, állásfoglalásokat várt a kancellária.
Kapcsolat és tőke
A kilencvenes évek elején Réti az akkor állami tulajdonú, a médiában pártfinanszírozás-gyanúval többször illetett Magyar Hitel Bank Rt. igazgatóságát erősítette – akkoriban, amikor Töröcskei István a politikai jobboldalt stafírozgató, nemrégiben azonban kegyvesztetté vált bankár volt a vezérigazgató.
Töröcskei, illetve a vele a rendszerváltozást megelőző idők óta együtt mozgó Boros Imre (az első Orbán-kormány PHARE-minisztere) voltaképpen akár Réti mentorainak is tekinthetők. Egykori hitelbankos berkekben legalábbis úgy emlékeznek, ők ajánlották a fiatal ügyvédet a Magyarországon frissen megtelepedő és az MHB-nak is bedolgozó Coopers könyvvizsgáló budapesti főnökei figyelmébe (a Coopers többszöri nemzetközi fúzió nyomán lett PWC utóbb). Egykori MDF-közeli üzletemberek most azt mondták az Átlátszónak: a Boros-Töröcskei páros egy állomáshellyel korábban, a Kulturbank Rt.-ben ismerték meg Rétit (az osztrák-magyar tulajdonú Kulturbank 1990-ben Glatz Ferenc akkori kultuszminiszter ötlete nyomán jött létre Borosék menedzselése mellett).
A klasszikus jogi ügyeket Bálintfy Gábor, a Hír Televízió későbbi alapítója, ingatlanbefektető intézte, a Magyarországon negyven évig nem sűrűn alkalmazott tőzsdei tranzakciókhoz azonban fiatalabb jogászokat kerestek Borosék, s történetesen a kor két legbefolyásosabb politikusának gyermeke fémjelezte irodákat találták meg. Így került a képbe az ifjabb Antall-Réti páros (Antall György Réti cégtársa, a néhai miniszterelnök Antall József fia), valamint Boross Péter későbbi belügyminiszter-miniszterelnök lánya, Boross Ildikó irodája is a Kulturbank környékén.
Az MDF holdudvarában a kilencvenes évek elején ismertté vált, majd (legalábbis részben) Fidesz-közelbe átzsilipelt régi vágású háttérfigurák adják a Regionvest Zrt. derékhadát is, amelyet az 1993-as alapítástól fogva Entz Géza, az Antall-kormány kisebbségügyi államtitkára, a Határon Túli Magyarok Hivatala egykori vezetője irányít. Az igazgatóságban, illetve a felügyelő bizottságban olyan nagyágyúk fordultak meg, mint a vegyépszeres Nagy Elek, az első Orbán-kormány udvari sztrádaépítője, vagy a már emlegetett, utóbb ügynökváddal illetett Boros Imre, vagy Cséfalvay Zoltán, aki a kilencvenes évek elején jegybanki elnöki tanácsadó, 2010-2014-ben gazdasági minisztériumi államtitkár volt.
Réti viszonylag hamar, 1995-ben csatlakozott hozzájuk: előbb az igazgatóságot, majd idén márciusig az fb-t erősítette, utóbbi testületben helyet kapott Antall György is.
Mentorváltás?
A BÜK vezetését támadó Ügyvédi Összefogás csoportról sokszor elhangzott, hogy jelentősek a kormányzati bekötései – a csapat mégis inkább a Fidesz-belharc mostohagyerekei gyülekezetének tűnik.
Meghatározó személyiségük, Bártfai Beatrix, az egyébként annó Papcsák Ferenc volt zuglói polgármestert ügyvédbojtárként foglalkoztató Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda tagja – az iroda névadója, Bártfai volt férje, Sárhegyi Zoltán a Fidesz delegáltja a Nemzeti Választási Bizottságban. Sárhegyiék irodája – személyesen Bártfai Beatrix – képviselte a magyar államot a Sukoró-perben, egy másik irodával közösen kétmilliárd forintot meghaladó megbízási díjért, de korábban is milliárdos értékben nyertek el állami megbízásokat.
Lehet, hogy Sárhegyiék Simicska Lajos emberének számítottak, mint ezt sokan mondják – tény, hogy az Ügyvédi Összefogás 2014-es kampányplakátjai főleg pesti Simicska-féle Mahir-cityposteres oszlopokon jelentek meg. Ha ez így van, akkor ők is a kegyvesztettek táborát kell, hogy gyarapítsák.
Ennek ellentmondani látszik ugyanakkor, hogy ügyvédként ők bábáskodtak a Győri Tibor – Habony Árpád-duó által gründolt Modern Media Group (Lokál) megalapítása körül is: sokan éppen Győri támogatását sejtik a vele kiváló személyes kapcsolatban álló Bártfai mögött. Ha Sárhegyiék esetleg ki is faroltak Simicska mögül az oligarcha-háborúban, tény, hogy az Összefogás mindmáig jellemzően Simicska-újságokban hallatja a hangját.
A Giró-Szász család azonban minden, csak nem Simicskás – magyarázzák a NER-es kremlinológusok, akik szerint ha lehet, még kevésbé csoportosíthatók oda Martonyiék, miközben egyik famílíát sem ismerni a feltörekvő Habony-féle csapat lelkes híveiként sem.
Ráadásul a Völner Pál igazságügyi államtitkár által beterjesztett – a kamarai válság gordiuszi csomóját átvágó – törvénymódosítás sem éppen a két nyertes bírósági ítélet után magát már birtokon belül érezhető Összefogásnak kedvez: egyebek mellett a Fidesz-közeli nyomulástól tartó jogászoknak is időt enged a tisztújításra felkészülésre, hogy Bánátiék ideiglenes BÜK-elnököt jelölhettek.
Nem szokásos ügymenet
Akárhogy is van, az a szimplifikáló magyarázat, amit időnként a kamara elnöke is sejtet, miszerint személye és a köztestület függetlensége elleni politikai támadásról van szó, egy az egyben biztos nem állja meg a helyét. Nem mintha a politika nem örülne további befolyásnak, ellenkezőleg – csakhogy úgy fest, "a" politika ebben a történetben legalább két-három önjáró csoportocskát jelent.
A BÜK esete e tekintetben nem egyedi: "családon belüli erőszak" folyik például a TV2 megszerzése körül is.
Eközben Papp főtitkár feljelentése is különös utat járt be: a hatóságok úgy dobálták egymásnak, mint a forró krumplit. A főtitkár 2015. márciusi beadványát a Központi Nyomozó Főügyészség áttette a Fővárosi Főügyészségre, ez viszont elfogultságot jelentett be, így az ügy tovább utazott a Pest Megyei Főügyészségre, ahol is a Budakörnyéki Járási Ügyészséget jelölték ki az eljárás lefolytatására.
Feltűnő, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség áttételről rendelkező határozata folytatólagosan elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatti feljelentésről beszél, noha a főtitkár feljelentése büntetőjogi szempontból nem minősíti az ügyleteket.
Az eljáró ügyész egy hónappal később – bűncselekmény hiánya miatt – elutasította a feljelentést. A főtitkár ezt megpanaszolta, elsősorban arra alapozva, hogy az ügyészség olyan állításokra és tényekre hivatkozva utasította el a feljelentést, melyek nem is szerepelnek abban. A Pest Megyei Főügyészség május 11-i határozata alaposnak találta a panaszt, és utasította a Budakörnyéki Ügyészséget a nyomozás lefolytatására.
A járási ügyészség egy héttel később kelt határozata a nyomozás lefolytatására a BRFK-t jelölte ki – jelenleg az NNI nyomoz ismeretlen tettes ellen, de információink szerint április óta mindössze annyi történt, hogy a főtitkárt kétszer meghallgatták.
Rádi Antónia – Becker András | [
"Budapesti Ügyvédi Kamara",
"TaxArt 2005 Kft.",
"HVG-Orac Lap- és Könyvkiadó Kft."
] | [
"Opten Kft",
"Hír Televízió",
"JogTudor Plusz",
"HVG-Orac Kiadó",
"HVG Kiadó Zrt.",
"Fővárosi Főügyészség",
"Ügyvédi Összefogás 2014",
"LexisNexis Verlag ARD Orac GmbH",
"Magyar Hitel Bank Rt.",
"Iparművészeti Múzeum",
"Magyar Közlöny, Lap- és Könyvkiadó",
"JogTudorPlusz Ügyvédi Szolgáltató Kft.",
"Kulturbank Rt.",
"T. Ház",
"PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft.",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"JogTudorPlusz Kft",
"Réti, Antall és Társai iroda",
"Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda",
"Székház Kft.",
"Modern Media Group",
"Magyar Ügyvédi Kamara",
"Budakörnyéki Járási Ügyészség",
"Fővárosi Törvényszék",
"Székház Kft",
"CD Press Kft.",
"CD Press",
"Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Budakörnyéki Ügyészség",
"Ügyvédi Összefogás",
"Regionvest Zrt.",
"Magyar Nemzet",
"Határon Túli Magyarok Hivatala",
"JogTudorPlusz Kft.",
"Wolters Kluwer Kft.",
"Ellenőrző Bizottsága",
"Nemzeti Választási Bizottság",
"Pest Megyei Főügyészség"
] |
Közös ügyvédjük útján ártatlannak nevezte magát a Budapest Airport Zrt. és a BKV Zrt. jogi igazgatója. Ügyvédjük elmondta, az őrizetbe vételen és a gyanúsításon mindketten megdöbbentekm a BA jogi igazgatója azt mondta, nem tud vallomást tenni, mert fogalma sincs, mi történik.
Ártatlannak tartja magát a Budapest Airport (BA) Zrt. és a BKV Zrt. jogi igazgatója - mondta Zámbó Gyula ügyvéd. Közös ügyvédjük vasárnap az MTI-nek azt mondta: az őrizetbe vételen és a gyanúsításon mindketten megdöbbentek.
A gyanúsítottakat a Fővárosi Főügyészség egyelőre nem helyezte előzetes letartóztatásba, meghallgatásuk hétfőn délelőtt lesz. A BA jogi igazgatója azt mondta, nem tud vallomást tenni, mert fogalma sincs, mi történik.
A rendőrség a BKV jogi igazgatóját tetten érte, amint egy III. kerületi bevásárlóközpont mélygarázsában nagyjából tízmillió forint összegű pénzt vett át egy, a közlekedési társasággal szerződésben álló cég munkatársától. Az egyik gyanúsított az elfogás során passzív ellenállást tanúsított a rendőri intézkedéssel szemben, a pénzt átadó személy azonban megpróbált gépkocsijával elmenekülni. Őt a Nemzeti Nyomozó Iroda speciális egységének segítségével fogták el - mondta korábban Horváth Katalin Fanni, az RRI szóvivője.
Az ügyvéd szerint a BKV Zrt. jogi igazgatója azt mondta neki, hogy valóban átvett tízmillió forintot, de az nem vesztegetési pénz volt, hanem legálisan kapta.
A Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (RRI) több hónapon át nyomozott, mielőtt pénteken őrizetbe vette a BA Zrt. és BKV Zrt. jogi igazgatóját. R.-V. Krisztina és Sz. György igazgatók ellen bűnszövetségben elkövetett vesztegetés, hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt indított eljárást az RRI, illetve kezdeményezte előzetes letartóztatásukat a Fővárosi Ügyészségnél. A rendőrség rajtuk kívül az ügyben további három ember ellen indított büntető eljárást vesztegetés, hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt. (Erről bővebben itt olvashat.)
A TV2 Tények című hírműsora úgy tudja, hogy a gyanúsítottak között van annak a szoftverfejlesztő cégnek a vezetője is, amely nemrég 28 millió forintért elkészítette a BKV szerződéseinek digitalizálását. | [
"Budapest Airport Zrt.",
"BKV Zrt."
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Repülőtéri Rendőr Igazgatóság",
"Budapest Airport (BA) Zrt.",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Fővárosi Ügyészség",
"BA Zrt."
] |
A Népszava korábbi vevőjelöltjének, a liechtensteni XXI. Century Invest AG-nek nem voltak politikai motivációi és nem állnak kapcsolatban a Habony Árpád hitelezőjeként emlegetett Tombor Andrással, Orbán Viktor volt biztonságpolitikai főtanácsadójával - közölte Illés Géza Márton, a társaság jogi képviselője.
Tisztán pénzügyi befektetésként tekintett a volt Geomedia-lapok, köztük a Népszava megvásárlására a liechtensteini, XXI. Century Invest AG, amelynek "nem voltak és nincsenek semmilyen politikai motivációi" - közölte Illés Géza Márton ügyvéd, a cég képviselője.
Azt írta, hogy a társaság egy kizárólag liechtensteini és német magánszemélyekből álló befektetői kör érdekeltségébe tartozik, a vezetői kizárólag liechtensteini, svájci illetve német magánszemélyek.
Hozzátette azt is, hogy a cég "tulajdonosa, befektetői, vezetői soha semmilyen üzleti vagy egyéb kapcsolatban nem álltak, és nem állnak Tombor András magyar üzletemberrel, bármilyen ellenkező értelmű állítás újságírói spekuláció".
Illés Géza Márton az Átlátszó keddi cikkére reagált, amelyben megszellőztették a volt Geomedia-lapok eladásának borulását. A portál szerint az ügyvédet Tombor Andráshoz, Orbán Viktor volt biztonságpolitikai főtanácsadójához szokás kötni.
A beszámoló hozzátette, a jogász több olyan cégben is vállalt tisztséget, amelyben korábban vagy azóta Tombor, illetve a hozzá köthető Morando Tőkealap Kezelő egyéb vezetői megfordultak, igaz, nem feltétlenül ugyanabban az időben.
Ezek a kapcsolatok tovább táplálták a gyanút, hogy nem a Népszabadság október eleji bezárása volt az utolsó állomás a kormánykritikus média megszállásában, egzakt bizonyíték azonban egyelőre nem került elő arra, hogy valóban a Lendvay utcában darálnák be a Népszavát - fogalmazott az Átlátszó.
Kedden viszont végül kiderült, hogy a XXI. Centuryvel a Geomedia-lapok megvásárlásáról szóló októberi szerződést felmondták, a Népszavát pedig a többi érintett kiadvánnyal együtt a Puch László volt szocialista politikus, egykori államtitkár résztulajdonában álló bécsi cég veheti meg. | [
"Népszava",
"XXI. Century Invest AG"
] | [
"00. Century",
"Morando Tőkealap Kezelő"
] |
Kicentizték a személyszállító állami vasúttársaság takarítási szolgáltatási szerződésének életbe lépését, amelynek értelmében a B+R Referencia Zrt. takarítja a MÁV-Start személyszállítást végző vonatait. Az erről szóló szerződéseket november 6-án írták alá, és a vállalat már aznap nulla órától köteles is volt ellátni a megállapodásban rögzített feladatokat. Azokat a feladatokat, amelyekért évi több mint 6 milliárd forintot kap, ha minden jól megy, összesen három évig.
Nem volt nagy verseny
A MÁV-Start még augusztusban írt ki közbeszerzést "vasúti személyszállító járművek tisztítására". A tenderről már akkor lehetett látni, hogy elég nagy lesz, így három részre is bontották, méghozzá földrajzi alapon: elvileg külön kellett pályázni a Budapest és vonzáskörzetében, a Nyugat-Magyarországon, illetve a Közép- és Kelet-Magyarországon közlekedő vonatok takarítására.
A végeredmény fényében azonban felesleges volt a szétbontással foglalkozni, hiszen mindhárom résztenderen ugyanaz a kormányközeli cég, a B+N Referencia Zrt. futott be. Bár a vállalatnak elvileg minden földrajzi területen volt egy versenytársa, a Neo Property Zrt., de tényleg csak elvileg. Utóbbi cégnek ugyanis egyik esetben sem sikerült érvényes ajánlatot benyújtania, mert mindenhonnan lehagyta a minőségbiztosítási tervet.
Így a B+N Zrt. tulajdonképpen versenytárs nélkül húzta be mindhárom részt.
A takarítócég a Nyugat-Magyarországon közlekedő vonatok tisztítását 1,32, a Közép- és Kelet-Magyarországon közlekedőkét 1,67, a Budapest környékén járókét pedig 2,97 milliárd forintért vállalta évente. A szerződést azonban nem egy, hanem három évre írták alá*Kettő plusz egy év opció., így az állami szerződésnyilvántartóban a megállapodások (pdf, pdf, pdf) megkötéskori értékeként valamivel több mint 18 milliárd forintot adtak meg.
Elszálltak az árak
Ez pedig jóval több, mint amennyiért ugyanezt a munkát korábban végezte szintén a B+N. A vállalatnak ugyanis elég nagy tapasztalata van már a vonatok tisztításában: a 2013-as és a 2016-os hasonló közbeszerzéseket is ők húzták be. Csak akkor ez még jóval kevesebbe került a MÁV-nak.
A korábbi és a mostani teljes ajánlatot azért nem könnyű összehasonlítani, mert a takarítás rengeteg részfeladatot foglal magában. A WC-k ürítésétől kezdve a különböző motorvonatok és kocsik belső, illetve külső tisztításán keresztül a grafiti-eltávolításig, valamint a rágcsálók irtásáig minden beletartozik. Ezekre pedig természetesen külön-külön egységár van, ráadásul változások is voltak.
Legutóbb, 2016-ban azonban a teljes megállapodás értékét még csak 10 milliárd forintra becsülték, pedig az négy évre szólt.
Azaz úgy tűnik, a takarítási költségek négy év alatt alsó hangon megduplázódtak.
Ennél kisebb mértékű, de nagyon látványos drágulást mutatnak a tételenkénti árajánlatok is, igaz, az áremelkedés mértéke azért eléggé szór. A szélvédőtisztítás például csak 15 százalékkal lett drágább 2016 óta, a WC-k ürítése és a kártevőirtás azonban majdnem duplájára drágult, és az alap takarítási tevékenységeknél is többnyire (vonattípustól függően) 50-60 százalékos volt az emelkedés. Az egészségügyi papírok pedig valami egészen döbbenetesen sokba kerülnek, majdnem ötször annyiba, mint négy éve, bár itt elképzelhető, hogy más a kiszerelés.
A B+N tehát a megadott ajánlati árak alapján tényleg rettenetesen sokat drágult, de nem csak emiatt nőttek a költségek és így a szerződés összértéke is. Most – valószínűleg nem függetlenül a járványtól – jóval több fertőtlenítési tevékenység szerepel a szerződésben, mint korábban, ezek pedig nem olcsó munkák.
Ezzel együtt feltűnő, hogy
a B+N szolgáltatásának áremelkedése sokszorosan felülmúlja a takarításnál megfigyelhető inflációt.
A Központi Statisztikai Hivatal árindexe szerint ugyanis az üzleti partnereknek nyújtott takarítási szolgáltatás 2015-höz képest az idei harmadik negyedévre mindössze 14 százalékkal drágult.
Egy év alatt 145 milliárd
Bár a 18 milliárdos szerződés még közbeszerzésnél sem kevés, a B+N-nek messze nem ez a legnagyobb állami megbízása. A cég nagyon jól el van látva megrendelésekkel, a Bisnode adatai szerint csak az idén nagyjából 145 milliárd forintnyi állami munkát húztak be közbeszerzéseken. Legutóbb a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz tartozó épületekben az építési, karbantartási, felújítási, javítási, üzemeltetési feladatokat nyerték el négy évre, ennél 100 milliárdos keretösszeget határozott meg a KEF. De a MÁV-tól sem ez az első komolyabb megbízásuk az idén: a vasútcég épületeit is ők takarítják a következő négy évben 19 milliárdért, illetve koronavírus elleni fertőtlenítést is végeztek közel 2 milliárdért.
A B+N Zrt. korábban Simicska Lajos üzleti köréhez tartozott*Konkrétan Simicska állandó üzlettársa, Fonyó Károly közvetett tulajdonában állt., de már több mint öt éve Kis-Szölgyémi Ferenc a tulajdonosa. Kis-Szölgyémi viszonylag könnyen köthető a NER legbelsőbb köreihez, miután több közös érdekeltsége is volt Tombor Andrással, aki amellett, hogy számos kormányközeli ügyletben benne volt, egy időben a Habony Árpád hitelezője eposzi jelzővel futott a magyar sajtóban, miután a Fidesz kommunikációs stratégájának NAV-vizsgálatakor azt állította, ő adott kölcsön 20 millió forintot Habonynak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLétrejön a legnagyobb magyar cégcsoport, de még nem tudni, van-e értelmeAz összetolt MÁV-Volánbuszban több mint 55 ezren dolgoznak, de a közös tarifa- és jegyrendszer kialakításának még csak a kísérlete kezdődött el.
Vállalat B+N MÁV takarítás Olvasson tovább a kategóriában | [
"B+N Referencia Zrt.",
"MÁV-Start"
] | [
"B+R Referencia Zrt.",
"Központi Statisztikai Hivatal",
"B+N MÁV",
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság",
"Neo Property Zrt."
] |
A Magyar Nemzet információi szerint a határon túli magyarok támogatására létrehozott, költségvetési pénzből működtetett Illyés Közalapítvány februárban elköltözik a Parlament közeléből egy tizenharmadik kerületi irodaházba. Az ingatlant bérbe adó vállalkozás résztulajdonosa és vezérigazgatója a közalapítvány MSZP-s kurátora. Jászkuti László – aki kérdéseivel a lapot az alapítvány vezetőihez irányította – a cégbíróság adatai szerint a többségi munkavállalói tulajdonban lévő Grafika Kereskedelmi Rt. vezérigazgatója. Az adófizetők pénzéből működő közalapítvány márciustól havonta bruttóban több mint négyszázezer forintot fizet a kurátora által vezetett vállalkozásnak. A döntést (melynél a jobboldali kuratóriumi tagok tartózkodtak) e-mailben szavazták meg, ám a távszavazást nem engedélyezi sem az alapító okirat, sem a közhasznúsági törvény.
*************
A január 5-i rendkívüli kuratóriumi ülésen döntés született arról is, hogy a SZDSZ-es titkár, Laborczi Géza számára négymillió forint értékű autót vásárolnak, és évi félmilliós költségtérítést is adnak a havi száznegyvenezer forintos juttatás mellé.
Az IKA korábbi titkárának javadalmazása havi ötvenezer forint volt, és nem rendelkezett sem szolgálati autóval, sem másfajta költségtérítéssel – sőt, megbízásának második felében a havi javadalmazását sem vette fel. Az új titkár így az idén több mint tízszeresébe kerül a határon túli magyarokat támogató alapítványnak, mint elődje. A lap információi szerint tavaly év végén egy másik, szintén vadonatúj autót is vásároltak az IKA-nak: a közel hatmillió forintos Opel Vectrát az irodaigazgató használja. A lap úgy tudja, az IKA-ban történtek miatt a névadó Illyés Gyula lánya egy időre felfüggesztette kuratóriumi tagságát.
Laborczi Géza kuratóriumi titkár a Magyar Nemzetnek elismerte az irodabérlet tényét, megjegyezve: takarékossági szempontokból és a jelenlegi bérlemény körüli bizonytalan helyzet miatt döntöttek a jó parkolási feltételeket biztosító, metróközeli új iroda mellett, amely a bekért bel- és külvárosi ajánlatok közül a legolcsóbb volt. A szolgálati járművel kapcsolatban elmondta: a titkárnak a döntések előkészítésében és végrehajtásában komoly szerep jut, neki pedig evangélikus lelkészként nincs saját gépkocsija. | [
"Illyés Közalapítvány",
"Grafika Kereskedelmi Rt."
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
Rendkívüli válságértekezletre hívta össze Sepp Blatter FIFA-elnök a szövetség hat kontinentális szervezetének elnökeit, ám csak négyen tudtak elmenni, mivel a másik két vezető épp előzetes letartóztatásban ült. Blatter nem adja fel: a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség ma megkezdett kongresszusa előtt az afrikai és az ázsiai szövetség vezetői is úgy nyilatkoztak, nem akarják, hogy elhalasszák a holnapra tervezett elnökválasztást, Blatter pedig nem hajlandó visszalépni. Az elnök szerint őt nem terheli semmilyen felelősség a mostani botrányért. Minden országnak egy voksa van, vagyis hiába Európa és Dél-Amerika hozza a sportsikereket és a nagy üzleteket, a választást inkább a közép-amerikai, ázsiai és afrikai országok döntik el.
A szponzorok nem elégedettek. Miután tizennégy FIFA-vezetőt, illetve hozzájuk közeli üzletembert gyanúsítottak meg korrupcióval és pénzmosással, a Visa, a Coca-Cola, az Adidas, a Hyundai, a McDonald’s és a Budweiser is azonnali intézkedést kért. Csatlakozott hozzájuk a Gazprom is, pedig Vlagyimir Putyin az amerikaiakat vádolja botrányokozással.
Michel Platini UEFA-elnök tette a legkomolyabb fenyegetést: azt sem zárta ki, hogy ha Blattert újraválasztják, akkor az európai szövetségek kiléphetnek a FIFA-ból, vagyis a vb-ken sem vennének részt.
Szerző: Sz. I. | [
"Nemzetközi Labdarúgó-szövetség"
] | [] |
Február elején zárhatja le a nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a több külföldi céget is érintő, mintegy 18 milliárd forintnyi kárt okozó áfacsalás-sorozat ügyében.
A bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt indult büntetőeljárásnak 33 gyanúsítottja van - írja a Magyar Idők.
A szövevényes ügyben felbukkant az amerikai Bunge Zrt., illetve a szocialistákkal bizalmas viszonyt ápolt, furcsa körülmények között elhunyt Welsz Tamás neve is - közli a lap.
A csalásnak 33 gyanúsítottja van Fotó: Bielik István - Origo
Egy több magyar és szlovák társaságot is magába foglaló hálózaton belül 2009 és 2012 júliusa között közel 400 ezer tonna napraforgó- és repcemagot utaztattak meg - többnyire csak papíron - az elkövetők, akik a fiktív üzletek után sosem felejtették el visszaigényelni az áfát.
A cégek nem csupán a magyar, de a szlovák államot is megkárosították.
Az áfamaffiát működtető cégekkel - mint felvásárló - üzleti kapcsolatban állt a Bunge nevű amerikai élelmiszeróriás is, amelynek jelzései alapján a NAV 2011-ben és 2013-ban is vizsgálatot indított adócsalás elkövetésének gyanúja miatt.
Az amerikai kitiltási botrány miatt a figyelem középpontjába került Bunge számos termékmárkát, gazdasági társaságot nevezett meg, szállítóleveleket, számlákat mellékelve konkrét áfacsalási sémát vázolt föl 2012 elején az adóhatóságnak elküldött anyagában. | [
"Bunge Zrt."
] | [
"Magyar Idők",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
Felgyorsítanák a fegyelmi és etikai ügyek kivizsgálását a szocialista pártban.Az új pártelnök Mesterházy Attila a közjogi kabinet tagját, Bárándy Gergelyt bízta meg az új struktúra kidolgozásával. A politikus hangsúlyozta: nem "párton belüli ÁVH-t" akar létrehozni.
Minden elnökségi tag külön, személyre szóló feladatot (is) kapott az új pártelnök Mesterházy Attilától. A közjogi kabinet tagjaként is tevékenykedő Bárándy Gergely például az alapszabály áttekintését és az etikai, fegyelmi ügyek gyorsabb kivizsgálásának elősegítését kapta feladatként.
Az MSZP az elmúlt időszakban számos alkalommal került nehéz helyzetbe, miután – olykor vezető beosztású – politikusuk, képviselőjük ellen indult rendőrségi, ügyészségi eljárás. A dilemma minden esetben nehezen volt feloldható: a jogerős elmarasztalásig mindenkit megillett az ártatlanság vélelme, az ellenfél által – adott esetben ártatlanul is – kriminalizálni kívánt politikus mellett a párt ki kell hogy álljon. Másfelől viszont nem hagyható, hogy hosszú távon a korrupció, az adott esetben bűnös személyek mindenáron való megvédésének bélyege a párton ragadjon.
Az ehhez hasonló ügyek kezelését jelentősen megnehezíti az MSZP hatályos belső szabályrendszere. Emlékezetes például Hunvald György esete: a VII. kerületi szocialista polgármester párttagságának felfüggesztését sokáig halogatták az érintett együttműködésének hiányában, a budapesti pártvezetés sokáig hiába kérte, hogy a szükséges lépést Hunvald önként tegye meg. Hasonlóképp voltak nehézségek Hagyó Miklós esetében is, aki mellett sokáig kitartott az MSZP. A volt főpolgármesterhelyettes később akkor függesztette fel önként párttagságát, amikor a Magyar Nemzetben megjelent a Balogh Zsolt volt BKV-vezérrel készült interjú, benne az azóta hírhedtté vált "Nokia-dobozos" részletekkel.
Hagyó – ettől függetlenül –a parlamenti képviselőségéről nem mondott le, így mentelmi joga egészen az új Országgyűlés megalakulásáig megmaradt. Az új parlament eskütétele utáni percekben vette őrizetbe a rendőrség, azóta is előzetes letartóztatásban van. A videofelvétellel lebuktatott Wieszt János esetében már gyorsabb volt az elhatárolódás, Lendvai Ildikó akkori pártelnök a "boríték-átadós" kisfilm nyilvánosságra kerülése után pár nap haladékot adott csak a képviselőnek, hogy tisztázza magát. Wieszt végül önként függesztette fel párttagságát. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy egyik megnevezett politikus ellen sem született még csak elsőfokú bírósági ítélet sem; sőt vádemeléssel sem élt eddig az ügyészség.
"A párttagság részéről határozott igény mutatkozott arra, hogy azokban az ügyekben, amikor bizonyos személyekre és így a pártra is ráragadt a korrupciógyanú bélyege, a lehető leggyorsabban el tudjunk járni. Gyorsan, hatékonyan és igazságosan" – nyilatkozta lapunknak az MSZP országos elnökségének tagja, Bárándy Gergely. A politikus szerint a jelenlegi pártszabályozás sok esetben lassúvá és körülményessé teszi az eljárásokat. Példaként hozta fel, hogy ha valaki az országos etikai és egyeztető bizottság döntése ellen fellebbezni kívánna, úgy azt csak a tisztújító kongresszushoz teheti meg, amely normál esetben kétévente van. "Arra kaptam megbízást, hogy kidolgozzak egy gyorsabb és hatékonyabb eljárási rendet" – erősítette meg Bárándy Gergely.
Az MSZP jelenlegi alapszabálya szerint az országos etikai és egyeztetőbizottság (OEEB) hatáskörébe tartozik az alapszabály értelmezése vitatott kérdésekben, etikai kérdésekben eljárni, de jogosult szervezeti vagy testületi döntéseket is megsemmisíteni, akár tisztújítást elrendelni, extrém esetben szervezeteket feloszlatni. A jelenlegi szabályozás szerint az OEEB hatáskörébe tartozik a megyei etikai bizottságok döntéseivel szembeni fellebbezések elbírálása is. Az OEEB elnökét (hosszú ideje dr. Simon Gábor tölti be ezt a tisztséget) a kongresszus választja meg, a bizottságba a megyei szervezetek delegálnak egy-egy tagot.
BárándyGergelykérdésünkre elmondta: egy olyan, különálló fegyelmi bizottságot kívánnak felállítani, amely gyorsan és hatékonyan tud dönteni. A maximum négy-öt főből álló testület hoz majd döntést a hasonló ügyekben, fellebbezni pedig az OEEB-hez, az elnökséghez, vagy a választmányhoz lehetne majd. "Szervezeti szinten is biztosítani akarjuk, hogy ne első felindulásból meghozott döntések szülessenek. Azt is látni kell ugyanis, hogy a Fidesz megpróbálja kriminalizálni a közéletet, mindenkit feljelentenek, sokszor megalapozott okok nélkül. Csak azért, hogy így készítsék ki, így tegyék tönkre a politikai ellenfeleiket. Azt a nehéz egyensúlyt kell megtalálni, hogy kellő védelmet biztosítsunk párttagjainknak és vezetőinknek az ilyen elvtelen támadások ellen, ugyanakkor a valódi bűnösökkel szemben a lehető leggyorsabban el tudjunk járni szükség esetén" – tette hozzá. Bárándy hangsúlyozta: cél, hogy az első érdemi döntés egy-két nap alatt megszülessen, ha szükséges; és fellebbezés esetén is legkésőbb egy hónapon belül jogerősen is pont kerüljön az ügyek végére. "Nem akarunk egy párton belüli ÁVH-t létrehozni, de a belső védelmi rendszert is aktualizálni kell" – nyilatkozta lapunknak a politikus. | [
"MSZP"
] | [] |
Lemondásra szólítja fel a badacsonytomaji önkormányzat egyik képviselője a település alpolgármesterét, aki saját zsebre eladta az önkormányzattól turisztikai fejlesztésre kapott telket. Egy másik, volt fideszes képviselő pedig inkább maga mond le, ha nem rendezik a helyzetet. Az adásvételt levezénylő polgármester magyarázkodó közleményt jelentetett meg a város honlapján, de ezzel nem sikerült megnyugtatnia a kedélyeket.
Feldarabolta és eladta Badacsonytomaj alpolgármestere azt a kiváló helyen fekvő telket, amit turisztikai fejlesztés céljára szerzett meg jutányos áron az önkormányzattól még a megválasztása előtt. Hartai Béla azt ígérte, hogy 2022-ig pincesort épít a területre, és szerződésben vállalta, hogy ha nem valósul meg a beruházás, az önkormányzat visszaveheti tőle az ingatlant, sőt kötbért is fizet. A jelenleg is élő szerződés azonban nem akadályozta meg abban, hogy májusban fejlesztés nélkül egy építőcég tulajdonosának továbbértékesítse a területet – írtuk meg július végén. Az ügyletről akkor sem az alpolgármester, sem a szerződést letárgyaló Krisztin N. László polgármester nem akart nyilatkozni. A városban azonban komoly visszhangot váltott ki az értékes ingatlan továbbadása, ezért a vezetők egy héttel a cikk megjelenése után kitettek egy közleményt az önkormányzat honlapjára.
Noha azt állítják, hogy téves és félreérthető információkon alapuló sajtótámadások érték az önkormányzatot, a szöveg nem cáfolja a 24.hu állításait. Sőt, a telekügyben a közlemény egyfajta önkormányzati vizsgálatot is ígér, bár a szövegben egyszer sem említik meg, hogy a főszereplő az alpolgármester.
Mivel a szerződés 2022. augusztus 7-ig tart, a vevő további szándékait azóta nem firtattuk, önkormányzatunk csak a közelmúltban értesült az ingatlan adásvételről, ezért az ügyvédünk végzi a dokumentumok vizsgálatát. Amennyiben az önkormányzat részéről intézkedésre van szükség, azt maradéktalanul megtesszük!
– olvasható.
A város érintett vezetője azzal védekezik, nem tudták, hogy önkormányzatuk építési szabályzata erősen korlátozza a területi beépíthetőséget. Azt állítják, csak jóval később derült ki, hogy a szabályzat nem tesz lehetővé olyan fokú beépítést, mint amit az alpolgármester szeretett volna.
A védekezés azért is sántít, mert a 2017-es adásvételi szerződésben egyáltalán nem szerepelt konkrét fejlesztési vállalás. A megállapodásban csupán annyit rögzítettek, hogy Hartai a város javát is szolgáló "turisztikai hasznosítás (fejlesztés) céljára" kapta meg az ingatlant, az, hogy mi lesz ez a fejlesztés, vagy hogy mekkora helyet foglal majd el, szóba sem került.
A közlemény kitér a 24.hu július elején megjelent cikkére is, amelyben a strandbüféüggyel foglalkoztunk. Az önkormányzat a járványügyi veszélyhelyzet ideje alatt pályáztatta meg a strand vendéglátóhelyeinek bérleti jogát, amelyet Hartai korábbi cége szerzett meg. Az alpolgármester felügyelete alá tartozó városüzemeltető cég addig módosítgatta a három elárusítóhely bérleti jogára vonatkozó közbeszerzés kiírását, amíg végül megszületett a megfelelő eredmény. A beavatkozás mértékét mutatja, hogy a fő rivális, a korábbi bérlő a második pályázatot meg is nyerte, de érvénytelenítették az eredményt.
A közlemény itt sem említi Hartai nevét. A szövegben egyszerűen felsorolják a három pályázatot, de meg sem próbálják elmagyarázni, hogy a vírushelyzetre hivatkozva miért érvénytelenítettek egy 12,2 millió bérleti díjat ajánló nyertes pályázatot, hogy aztán 8,7 milliós ajánlattal a Mejlinger és Társa Kft. nyerje el a bérleti jogot.
Hartai Béla alpolgármester az Opten adatai szerint három nappal a tavaly októberi önkormányzati választás előtt lépett ki a cégből, de a 24.hu-nak azt nyilatkozta, hogy nincs köze a Mejlinger Kft. győzelméhez.
Az egyik olvasónk viszont augusztus első hétvégéjén lefotózta az alpolgármestert, amint a büfé pultja mögött segédkezett. Forrásaink szerint el is kelt a segítség, mert az új felállás miatt minden hétvégén óriási sorok jellemzik a strandvendéglátást. Az önkormányzat ugyanis azt is megengedte a cégnek, hogy az elnyert három üzlethelyiségből idén a vírushelyzet miatt csak egyetlen büfét üzemeltessen.
A Hartai alpolgármester körüli balhék belháborút robbantottak ki Badacsonytomajon.
Az eddig Fidesz-támogatással működő független polgármester közleménye nem nyugtatta meg a város független, de korábban fideszes képviselőjét. Forintos Ervin a hétvégén hosszú Facebook-posztban értékelte a telekügyet, és arra jutott, amennyiben
felmerülhet a hűtlen kezelés gyanúja, akkor mindenkinek le kell vonni a konzekvenciákat. Ha önkormányzatunk ezután nem tudja vagy nem akarja a közvélemény számára megnyugtatóan tisztázni ezt az ügyet, abban az esetben képviselői mandátumomról lemondok.
Takács Lajos, a település LMP-s hátterű független képviselője viszont Hartai lemondatására és a 20 milliós kötbér behajtására szólította fel a polgármestert.
Városunkban az elmúlt időszakban botrány botrányt követ, Hartai úr tevékenysége, politikai és üzleti összeférhetetlensége súlyosan veszélyezteti a kormány által beígért városunkba érkező fejlesztési forrásokat, lehetőségeket, ami településünk érdekeivel ellentétes.
– írta Takács.
Információink szerint a botrányok miatt lemondott az önkormányzat turisztikai tanácsadója, Kruchina Károly is, aki egyébként több mint tíz éve a Fidesz országgyűlési frakciója mellett is tanácsadóként működik.
Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba | [
"Mejlinger és Társa Kft."
] | [] |
Felügyelő bizottsága javaslatára feljelentést tett a Magyar Posta a biciklitender ügyében. A belső vizsgálatok szerint a kirúgott Gergely László mellett mások is mulasztottak, ellenük munkaügyi eljárások indulnak, a feljelentést most ismeretlen tettes ellen tették.
Nem tudom, mivel vádolhatna a Posta, nekem nincs döntési jogköröm - nyilatkozta az Indexnek a biciklitender miatt felfüggesztett postai dolgozó. Gergely László nem tud arról, hogy fegyelmi eljárás folyna ellene.
Gergely László korábban azt mondta, ártatlannak tartja magát és döntési jogköre sem volt az ügyben.
A tender előkészítési szakaszában, szabadsága idején, magánúton járt Szlovéniában Gergely László. A Magyar Posta hétfő óta csak volt dolgozója szerint mindenről tudtak a vezetők.
Összevont ülést tartanak a posta vezető testületei a tenderről: az igazgatóság elé kerülő anyag szerint átvenni sem lett volna szabad a bicikliket, hiányzott a minőségtanúsítvány.
A Posta a saját szabályait sem tartotta be, tucatnyi dolgozó, köztük több vezető ellen indulhat fegyelmi eljárás.
Ismeretlen tettes ellen büntetőfeljelentést tesz a Magyar Posta a közbeszerzési szabályok megsértése miatt a kerékpár tender ügyében - mondta Tomecskó Tamás, a Magyar Posta szóvivője. A Magyar Posta Zrt. igazgatósága a felügyelő bizottság javaslatára döntött arról, hogy a társaság ismeretlen tettes ellen tegyen büntetőfeljelentést közbeszerzési szabályok megsértése miatt.
A szóvivő elmondta: a posta vezető testülete arról is döntött, hogy a társaság alakítsa át a beszerzési és eszközgazdálkodási szabályzatát. Abban pontosan határozza meg, milyen értékû beszerzéseknél milyen szintû vezetők részvétele kötelező a jövőben. A szabályzatok átalakításakor, az előírások meghatározásakor a Magyar Posta külső szakértőket is bevon.
Tomecskó Tamás utalt arra, hogy a társaság belső vizsgálata megállapította, Gergely László mellett a beszerzési bizottság többi tagja is mulasztott, az igazgatóság döntése értelmében ellenük munkaügyi eljárások indulnak. A posta szóvivője közölte, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság hétfői döntésében megállapította, hogy a Magyar Posta és a Cronopont Kft. között megkötött szerződés érvényes, továbbá az összeszerelés azonos a gyártással.
Tomecskó Tamás közölte, hogy a Magyar Posta haladéktalanul egyeztetést kezdeményezett a győri székhelyû céggel, és felszólította a vállalkozót a szerződés szerinti teljesítésre. Az egyeztetések a jövő héten folytatódnak a Cronopont Kft.-vel - tette hozzá. | [
"Magyar Posta",
"Cronopont Kft."
] | [
"Közbeszerzési Döntőbizottság"
] |
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2008 és 2012 közötti működését és gazdálkodását ellenőrizte.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2008 és 2012 közötti működését és gazdálkodását ellenőrizve megállapította, hogy a versenyhatóság ebben az időszakban nem rendelkezett hivatali stratégiával és az éves szakmai tervek sem voltak elég konkrétak - mondta Horváthné Herbáth Mária felügyeleti vezető kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
Domokos László, az ÁSZ elnöke a vizsgálat megállapításai közül kiemelte: a pályázati úton támogatott versenykultúra fejlesztése során 84 pályázó 572 millió forint támogatáshoz jutott, de az összeg fele a pályázók 13 százalékához jutott.
A GVH a vizsgált időszakban 652 versenyfelügyeleti eljárást folytatott le, ezek 43 százaléka felelt meg a versenytörvényben és a belső szabályzatokban foglaltaknak - beszélt a részletekről Horváthné Herbáth Mária.
A kiszabott bírság 15,6 milliárd forint volt. A GVH határozatok negyede került felülvizsgálatra a bíróságok elé, de 89 százalékukat elutasították. A bíróságon folytatódott ügyekben az első fokú bíróság 4,8 milliárd forint visszafizetéséről határozott az ügyfelek javára. A másodfokú bíróság viszont arról intézkedett, hogy az ügyfelek fizessenek vissza a GVH-nak 4 milliárd forintot.
Az említett 652 eljárás főbb szabályszerűtlenségei a következők voltak: az ügyintézési határidők elhúzódása, illetve a vizsgálati koncepció hiánya. Az eljárások 43 százaléka szabályszerű volt, és ugyanekkora hányadról mondható el a részbeni szabályszerűség, míg 14 százalékot tettek ki a nem szabályszerű eljárások - ismertette az adatokat a felügyeleti vezető.
Az ÁSZ azt javasolja a GVH-nak, hogy intézkedjen a hivatali stratégia és a számonkérhető munkatervek elkészítéséről. Az ÁSZ szerint szabályozni és ellenőrizni kell a GVH önálló egységeként működő Versenykultúra Központ pályáztatását is. Végül pedig meg kell teremteni a követeléskezelés kontrollját, mivel 1,3 milliárd forint a behajthatatlan követelés, a követelésekre elszámolt értékvesztés pedig meghaladja a 2 milliárd forintot.
Az eseményen az ÁSZ elnöke kifogásolta, hogy a Versenykultúra Központ működtetése keretében, az OECD-vel kötött megállapodás alapján létrehozott Regionális Oktatási Központ 691 millió forintos kiadásából az OECD mindössze 24 millió forintot vállalt. Az ÁSZ azt javasolja, hogy tárgyalják újra a szerződést, mivel a regionális szakember képzés költségének döntő hányadát a magyar adófizetők állják - tette hozzá Domokos László. | [
"Gazdasági Versenyhivatal"
] | [
"Regionális Oktatási Központ",
"Állami Számvevőszék",
"Versenykultúra Központ"
] |
Zavaros LMP-s pénzügyek
Miközben a párt tisztségviselői folyamatosan az átlátható gazdálkodásról beszélnek, továbbra sem világos, hogy az LMP pontosan miből és mennyit költ az önkormányzati kampányra. A kép annál zavarosabbá válik, minél több pártvezetői nyilatkozat lát napvilágot. A párt tavaszi kampányát egy amerikai üzletember is szponzorálta.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Részletek a Magyar Nemzet 2010. szeptember 30-i számában. | [
"LMP"
] | [] |
Január 25-én megírtuk, hogy Bús Balázs már egy éve egyszerre a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöke és önkormányzati képviselő, holott a két pozíció a törvény értelmében összeférhetetlen egymással. Cikkünk után Bús lemondott az óbudai képviselőségről, ám a jogtalanul felvett tiszteletdíját még nem fizette vissza. Az önkormányzat vizsgálata még folyamatban van az ügyben, de a kormányhivatal "segítségnyújtásként" már közölte, hogy szerintük nem is kell visszaadnia Búsnak a pénzt, mert nincs ilyen a törvényben. Az ellenzék szerint 5,6 millió forintról van szó.
Kásler Miklós, az emberi errőforrások minisztere 2020 utolsó napján jelentette be, hogy másnaptól, azaz 2021. január 1-től Bús Balázst nevezte ki a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnökének. Bús azonban önkormányzati képviselő volt a III. kerületben (Óbuda-Békásmegyer), ezért az NKA-alelnöki kinevezése ellentétes volt az önkormányzati törvénnyel, mert annak értelmében a két pozíció összeférhetetlen egymással.
Bús Balázs már 1 éve összeférhetetlenül lehet a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke | atlatszo.hu Bús Balázs (1966) a kezdetektől, 1988 óta tagja a Fidesznek. 1998-ben Óbuda-Békásmegyer (III. kerület) önkormányzati képviselője lett, 1999-ben a III. kerületi Fidesz elnöke (2005-ig), valamint a Budapesti Választmány tagja. 2011-től újra a Fidesz III. kerületi elnöke. 2002-től Tarlós István polgármester felkérésére Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának alpolgármestere lett, 2005-ben belépett a KDNP-be, 2006-ban Óbuda-Békásmegyer polgármesterévé választották, 2010-2014 között pedig országgyűlési képviselő volt.
2022. január 25-én írtunk erről, Bús Balázs pedig cikkünk után néhány órával lemondott az önkormányzati tisztségeiről (kerületi képviselőség és fővárosi bizottsági tagság). Két nappal később a III. kerület képviselőtestülete arról határozott, hogy "felkéri a Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottságot, hogy folytasson le vizsgálatot Bús Balázs összeférhetetlenségi ügyében". A 20 képviselőből összesen 16-an szavaztak erről a határozatról, ebből 14 igen és 2 tartózkodás lett.
A helyzet megértése érdekében ismerni kell a politikai viszonyokat. Bús Balázs a Fidesz-KDNP támogatottjaként 2006 és 2019 között a III. kerület polgármestere volt. 2019 őszén elvesztette a választást, a kerület új vezetője az ellenzék jelöltje, dr. Kiss László lett, Bús Balázs azóta csak önkormányzati képviselő volt. A 20 képviselőből 13 összellenzéki és 2 független 2019 óta, a testületben csak 5 fideszes (Bús volt a hatodik) van, akik listáról jutottak be.
Vagyis ellenzéki többségű a kerület, ám a Bús Balázs ügyében összeférhetetlenségi vizsgálattal megbízott Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottságot pont egy fideszes képviselő, Puskás Péter vezeti. Puskás ráadásul Bús polgármestersége idején alpolgármester volt, vagyis erősen elfogult lehet párttársával és egykori főnökével szemben. Vicces módon egyébként januári lemondásáig Bús is tagja volt a bizottságnak, ami most az ő ügyét vizsgálja.
A képviselőtestület által megszavazott határozat értelmében a vizsgálat célja annak megállapítása, hogy pontosan mikortól állt fenn az összeférhetetlenség, illetve a jogtalanul felvett képviselői tiszteletdíj összegének megállapítása. Puskás Péter (Fidesz-KDNP, nem az énekes) minden bizonnyal nagyon alapos akar lenni, ugyanis a folyamatban lévő vizsgálat közben iránymutatásért fordult a kormányhivatalhoz.
A kormányhivatal szerint Búsnak nem kell visszafizetnie a pénzt
Mivel az illetékes szervet, Budapest Főváros Kormányhivatalát szintén egy megbízható fideszes, a VIII. kerület volt polgármestere, Sára Botond vezeti, nem meglepő, hogy Bús Balázst védik. Az Átlátszó birtokába került ugyanis a kormányhivatal válaszlevele, amit Puskás Péternek, a III. kerületi Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság elnökének írtak "szakmai segítségnyújtás" tárggyal.
A 2,5 oldalas dokumentum először ismerteti a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) vonatkozó passzusait, majd rátér a lényegre.
A kormányhivatal szerint Bús ügyében nem lehet összeférhetetlenségi vizsgálatot lefolytatni, mert már nem képviselő, és nem is kell visszafizetnie az összeférhetetlenség alatt felvett tiszteletdíját, mert nincs ilyen a törvényben, és különben is megérdemelte azt a pénzt.
Nem vicc, ez áll a levélben szó szerint: "Bús Balázs a képviselőtestület tagjaként, az általa végzett képviselői tevékenység ellátásáért részesült tiszteletdíjban, és abban az esetben, ha a képviselői tevékenységgel járó kötelezettségeit maradéktalanul teljesíttette, illetve vele szemben (...) kötelezettségszegések miatt nem indult eljárás, (...) rendeletben megállapított tiszteletdíjra megválasztásától a lemondása napjáig jogosult volt, részére nem történt a visszafizetés jogalapját jelentő “téves" kifizetés".
A következő bekezdés is erős: "Az összeférhetetlenség jogintézményének lényege a képviselők függetlenségének biztosítása, a vázolt esetben a hatalommegosztás, a hatalmi ágak elválasztásának elveit érvényre juttatva. A feloldatlan összeférhetetlenség jogkövetkezménye e céllal összhangban a képviselői mandátum elvesztése, és nem az e szempontból irreleváns anyagi hátrány kilátásba helyezése lehet".
Ezeket a brilliáns gondolatokat pedig mintegy megkoronázza a folytatás, ami tulajdonképpen arról szól, hogy mivel nincs benne a törvényben, hogy tilos összeférhetetlenül pénzt felvenni, ezért nem tilos.
"A Kormányhivatal álláspontja szerint, amennyiben a jogalkotó elvárta volna, hogy a mandátumát vesztett képviselő a részére az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől megbízatása megszűnéséig kifizetett tiszteletdíjat is visszafizesse, arról törvényi szinten rendelkezett volna."
Ezután még van egy bekezdés arról, hogy amikor 2020-ban Hazai Iván (független) akkori alpolgármesterrel szemben a kormányhivatal összeférhetetlenségi eljárást indított, mert az Óbuda Kulturálsi Központ Nonprofit Kft.-nél felügyelő bizottági tag is volt, akkor Hazai ellen nem indult összeférhetetlenségi eljárás és nem követelték tőle “a pozícióhalmozás ideje alatt kifizetett illetmény" visszafizetését sem, mert időközben lemondott az fb-tagságról.
Apró érdekesség, hogy ha jól értjük a kormányhivatal levelében szereplő dátumokat, Puskás Péternek 3 nap alatt reagáltak Bús Balázs összeférhetetlenségi ügyével kapcsolatban, míg az óbudai polgármesternek csak 3 hónap múlva válaszoltak a kerületi koronavírus-fertőzöttek számát tudakoló kérdésére.
A belügy szerint csak az önkormányzat dönthet
A Fidesz részéről teljesen érthető, hogy foggal-körömmel védik Bús Balázst, hiszen őt indítják április 3-án az országgyűlési választáson.
Bús ellenféle az egyesült ellenzék jelöltje, Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője lesz, aki jelenleg is országgyűlési képviselő. Az ellenzéki politikus már a Bús Balázs összeférhetetlenségéről szóló cikkünk másnapján, január 26-án írásbeli kérdéssel fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez, aki az önkormányzatokat felügyeli.
Szabó egy nagyon egyszerű kérdést tett fel: "Lesz-e bármi következménye annak, hogy Bús nem tett eleget a törvényi kötelességének és nem szüntette meg 30 napon belül az összeférhetetlenséget, majd hosszú időn át jogtalanul felvette a tiszteletdíjat?"
Pintér Sándor nevében Pogácsás Tibor belügyminisztériumi államtitkár válaszolt. Pogácsás azt közölte, hogy "az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérdésekben a belügyminiszternek az önkormányzati autonómia védelme érdekében beavatkozási lehetősége nincs. Az összeférhetetlenségi okot az érintett képviselő szüntetheti meg vagy a képviselő-testület, illetve a bíróság mondhatja ki az összeférhetetlenség fennállását és a képviselői megbízatás megszünését. A tiszteletdíj kérdésében is kizárólag a képviselő-testületnek van döntési joga."
Szabó Tímea szerint 5,6 millió forintról van szó
Az április 3-i választáson Bús Balázs ellen induló ellenzéki képviselő, Szabó Tímea (Párbeszéd) szintén megkaphatta a kormányhivatal levelét, Facebook-bejegyzésében ugyanis arról írt, hogy "Bús Balázs, az óbudai képviselőségéről lemondani kényszerült fideszes képviselőjelölt, még mindig nem hajlandó a kerületnek és a fővárosnak visszafizetni az összeférhetetlensége miatt jogtalanul felvett 5,6 millió forintot, inkább a Kormányhivatal szoknyája alá bújik."
Szabó szerint az is felháborító, hogy "egy olyan ember akarja képviselni Óbuda-Békásmegyert az Országgyűlésben, aki lebukása után nem a kerületét választja, hanem a 2 milliós kormányzati pozícióját."
Az Átlátszó érdeklődésére a III. kerület átláthatósági tanácsnoka, Derda Ádám (Momentum) a kormányhivatal levelét nevetséges kifogásnak nevezte, akárcsak Szabó Tímea. “Az ügy kivizsgálásával direkt az önkormányzat fideszes vezetésű bizottságát bíztuk meg, de az ügy tisztességes kivizsgálása helyett Bús Balázs korábbi helyettese, Puskás Péter a kormányhivatalhoz rohant, akik rekord gyorsasággal le is gyártottak egy nevetséges kifogást a volt polgármester számára. A vizsgálat mindenesetre elindult. Nem újdonság, hogy nem tartják tiszteletben az önkormányzatok autonómiáját, de erről majd az óbudai embereknek kell véleményt mondaniuk." – mondta Derda.
Címlapkép: Bús Balázs rántott májat eszik a Torkos Büfében 2021. november 22-én (fotó: Bús Balázs/Facebook)
Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo. | [
"Budapest Főváros Kormányhivatala",
"Nemzeti Kulturális Alap"
] | [
"Átlátszónet Alapítvány",
"Óbuda Kulturálsi Központ Nonprofit Kft.",
"Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata",
"Budapesti Választmány",
"Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság"
] |
Többmillió forintot ítélt meg a bíróság Gyurcsány egykori, kémkedéssel vádolt titkosszolgálati főnökének
Nyolcmillió forintot ítélt meg elsőfokon a Fővárosi Törvényszék egy kártalanítási perben a korábban kémkedéssel vádolt Galambos Lajosnak, aki a Gyurcsány-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatója volt – tudta meg a PestiSrácok.hu. Galambos a kémügy kezdetén hónapokig letartóztatásban volt, ám végül bűncselekmény hiányában mentette fel a bíróság, így megnyílt annak a lehetősége, hogy pert indítson a magyar állam ellen. A jelenleg százmilliós vesztegetés miatt eljárás alatt álló volt főigazgatót Gyurcsány Ferenc pár éve azzal védte, hogy csak biztosan "elügyetlenkedett" valamit. A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke annak ellenére nyilatkozott így, hogy saját bevallása szerint ismerte az akkor még államtitoknak minősülő vádiratot, amelyben arra is utaltak, hogy még a DK-vezér bizalmasa, Laborc Sándor is azon az állásponton volt, hogy bizalmas adatok jutottak orosz kézbe és felbecsülhetetlen kár érte a magyar titkosszolgálatokat.
Az ügyészség még 2011. decemberében vádolta meg Galambos Lajos nyugállományú vezérőrnagyot, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2004 és 2007 közötti főigazgatóját kémkedéssel, Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét felbujtóként elkövetett kémkedéssel, Laborc Sándor volt dandártábornokot, a Nemzetbiztonsági Hivatal 2007 és 2009 közötti főigazgatóját hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, P. Lászlót, a kémbotrányban felbukkanó, orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát pedig államellenes bűncselekményekkel.
Elítélték, majd végül felmentették Szilvásyékat
A Debreceni Törvényszék 2013. július 5-én kihirdetett elsőfokú ítéletében el is marasztalta Szilvásyt és az NBH volt vezetőit. Galambos Lajos nyugállományú vezérőrnagyot, elsőrendű vádlottat akkor kémkedésért 2 év 10 hónap börtönre ítélte a bíróság. Szilvásy György másodrendű vádlott felbujtóként elkövetett kémkedésért 2 év 10 hónap börtönt kapott. Laborc Sándort az elsőfokú bíróság kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt egy év börtönre ítélte, melynek végrehajtást két év próbaidőre felfüggesztette. P. László harmadrendű vádlottat viszont felmentette a törvényszék. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla 2015. júniusában megalapozatlanság és eljárási szabálysértések miatt megsemmisítette az elsőfokú, elmarasztaló ítéletet és új eljárás lefolytatására utasította a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsát, amely bűncselekmény hiányában mentette fel Szilvásyékat, de a végső verdiktet a Kúria mondta ki, helybenhagyva a felmentő ítéletet.
Nyolcmilliós kártalanítás a volt főigazgatónak
Galambos Lajos az eljárás kezdetén hónapokig letartóztatásban volt, így a bűncselekmény hiányában történt felmentés után megnyílt annak a lehetősége, hogy kártalanítási pert indítson a magyar állam ellen. A Fővárosi Törvényszék pedig a 2019. október 11-én kihirdetett elsőfokú ítéletével kötelezte is az alperes magyar államot, hogy nyolcmillió forintot fizessen meg Galambos részére – erősítette meg portálunk értesülését a törvényszék sajtóosztálya. Az ítélet nem jogerős, így a per másodfokon folytatódik.
Az ügyészség szerint Gyurcsány emberei kiszolgáltatták hazánkat az oroszoknak
Noha korábban az ügy iratanyagát 2041-ig titkosították, a Legfőbb Ügyészség törölte a kémper titkosítását és a vádirati tényállás kivonatát, valamint a bírói döntés lényegét közzétették. A vádirat lényege szerint Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány volt titokminisztere és Galambos Lajos, az NBH akkori vezetője a parlamentben megbeszélést tartott Oroszország biztonsági szolgálatának (FSZB) helyettes vezetőjével. Ennek során szóba került, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalból információk szivárognak ki, ezért az orosz szervezet képviselője felajánlotta, hogy általa irányított szakemberek poligráfiás vizsgálattal segítenek a kiszivárogtató felkutatásában. A volt titokminiszter – tudva azt, hogy ez információszerző tevékenységet jelent -, élt a felajánlással, és arra utasította a főigazgatót, hogy működjön együtt az Orosz Föderáció megbízottjaival – állt a vádiratban, amely arra is kitért, hogy ennek megfelelően – konspirációs céllal – bolgár pszichológusként megjelölt, de valójában az orosz titkosszolgálathoz tartozó személyek a Nemzetbiztonsági Hivatal részben vezető beosztásban levő, részben vezető beosztásra szánt, tiszti rendfokozattal rendelkező 16 dolgozója poligráfiás vizsgálatában vettek részt. Ezek úgy zajlottak, hogy egyikük a gépi hátteret kezelte, míg a másik egy kijelölt helyiségben tartózkodott két tolmáccsal együtt, és időnként kérdésekkel, utasításokkal határozta meg a vizsgálat menetét.
A vádirat szerint a külföldiek épületbe való belépését a főigazgató utasítására nem dokumentálták, az nem a főbejáraton keresztül történt, hanem a kísérési, szállítási feladatokat a – szintén megvádolt – P. Lászó végezte. A vádlottak tevékenysége folytán az orosz szervezet a vizsgálatban részt vettek személyiségéről, esetleges beszervezhetőségéről adatokat szerzett, így az NBH támadhatóságának veszélye megnőtt, amely a Magyarország nemzetközi és nemzetbiztonsági érdekeit veszélyeztette. A vezetőváltást követően, az új főigazgató, Laborc Sándor tudomást szerzett a poligráfiás vizsgálatokról, ezért a történtek kivizsgálását rendelte el, továbbá felterjesztést készített a titokminiszternek, azonban feljelentést annak ellenére nem tett, hogy a kémkedés gyanúja felmerült – írta az ügyészség a vádiratában.
Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a bíróság szerint nem volt bizonyítható a parlamenti találkozó ténye, a vizsgálatot végző szakpszichológus és tolmácsok ügyeltek arra, hogy érzékeny információ ne kerüljön az orosz állampolgárságú személyek tudomására, illetve nem merült fel adat arra, hogy a vizsgált személyeket megkísérelték beszervezni, illetve a vizsgálat következtében a Hivatal vagy Magyarország nemzeti, nemzetközi érdekei veszélybe kerültek.
Gyurcsány: Galambos csak ügyetlen volt – Laborc: az információ kiszivárogtatása bizonyított, a véletlenség vagy tudatlanság kizárt
Szó sem volt magyar államérdeket érintő titkok és információk külföldi titkosszolgálatok részére történő átadásáról, Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt vezetője pedig csak "elügyetlenkedett" valamit
– ez már Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök cinikus nyilatkozata azután, hogy egykori titokminiszterét, Szilvásy Györgyöt és Galambosékat 2013. nyarán első fokon elmarasztalta a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa.
Az interjúban Gyurcsány – miután megfenyegette az eljáró ügyészt és bírót – megjegyezte: noha nem ismerhetné, mégis olvasta az akkor még államtitoknak minősülő vádiratot, majd ennek ismeretében tette a fenti kijelentéseit.
A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke annak ellenére nyilatkozott így, hogy még a DK-vezér bizalmasa, Laborc Sándor is súlyos megállapításokat tett elődje, Galambos ténykedéséről. Laborc feltáró jelentésében (amit a Gyurcsány által ismert vádirat is részletezett) konkrétan azt írta: Galambos "tevékenysége, fecsegése súlyos károkat okozott a magyar-amerikai viszonyban" és akciója "helyrehozhatatlan kárt okozott az NBH-nak". Laborc vizsgálata azt is megállapította, hogy "Galambos kapcsolata az oroszokkal tényszerű, az információ kiszivárogtatása bizonyított", a "véletlenség vagy tudatlanság kizárt". Hozzátette: hogy milyen kapcsolat alakult ki közte és az oroszok között, nem azonosítható, de "tragikus". A jelentésben a volt főigazgató utalt arra is, hogy egy társ titkosszolgálat is jelzett, hogy Oroszország egy magas rangú beszervezett forrástól bizalmas információkhoz jutott.
Galambos Lajos ellen még egy eljárás folyamatban van, ugyanis az ügyészség szerint százmilliókkal vesztegette meg őt és vádlott-társát a magyar alvilág hírhedt alakja, Jakubinyi Róbert.
Vezetőkép: Horváth Péter Gyula/PS | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Legfőbb Ügyészség",
"Fővárosi Törvényszék",
"Orosz Föderáció",
"Kaposvári Törvényszék",
"Demokratikus Koalíció",
"Debreceni Törvényszék"
] |
Miamiban sütkérezik Berki Krisztián
Budapest - Hova tűnt közel 25 millió forint (24 904 680 Ft) a Ferencváros Labdarúgó Zrt. kasszájából? - a rendőrség erre a kérdésre (is) keresi a választ, amióta a magát Nyilasi Mihálynak nevező személy feljelentést tett sikkasztás gyanúja miatt.
A férfi állítja, a 2010. júniusi vezérigazgató-váltást követő gazdasági átvilágításon kiderült, a focicsapatot működtető részvénytársaság házi pénztárában komoly hiány keletkezett. Elmondása szerint megkereste a zrt. korábbi vezetőjét, Berki Krisztiánt (30), aki elismerte ugyan, hogy 2008 májusa és 2010 márciusa között felvett bizonyos összegeket, de elszámolni nem tudott.
Az üzletember luxuskörülmények között él, s nem is titkolja, hogy jól érzi magát
– A rendőrség valóban felvette a kapcsolatot a FTC Labdarúgó Zrt.-vel, s bizonyos dokumentumokat kért – mesélte Orosz Pál (43), a zöld-fehérek vezérigazgatója. – Természetesen biztosítottuk a nyomozás vezetőjét, hogy mindenben állunk a rendelkezésére, hiszen közös érdekünk, hogy minél előbb megoldódjon az ügy. Ahogy már korábban is mondtuk, tiszta viszonyokat akarunk teremteni a Fradinál, szeretnénk, ha a lehető leghamarabb fény derülne a múltbéli esetleges visszaélésekre, bűncselekményekre.
Berki Krisztián élvezi a napfényt, szívesen sütkérezik a medenceparton
Miközben a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi főosztálya sikkasztás bűntett elkövetésének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen eljárást indított, és különböző iratmásolatokat, pénztári bizonylatokat, információkat kért a zrt. jelenlegi irányítóitól, a Facebook közösségi oldalra feltöltött képek tanúsága szerint Berki Krisztián éppen nyaral. Lakhelyeként az Amerikai Egyesült Államokat, Miami városát jelölte meg, s a fotókon a napon süttette magát, megmártózott az egyik szálloda medencéjében, és egy terepjáró mellett pózolt.
– Ha valóban feljelentést tettek ellenem, majd az illetékes szervek kivizsgálják, hogy ennek van alapja vagy nincs – jelentette ki korábban az üzletember, majd a Nemzeti Sportnak azt nyilatkozta, nem tett el huszonötmilliót, de még huszonöt forintot sem, és nincs nála a Fradi pénzéből egy fillér sem.
Blikk-információ | [
"FTC Labdarúgó Zrt."
] | [
"Nemzeti Sport",
"Ferencváros Labdarúgó Zrt.",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyik alapítványa, a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány (Pageo) 2015 februárjában egymilliárd forintért vett meg egy épületet a Brit-Virgin-szigetekre bejegyzett, offshore hátterű Wakefield Kft.-től - írja a Népszabadság.
Fotó: abpro.hu A svábhegyi ingatlan
Ez pont elég volt az V. kerületi Fidesz tagjának, Tényi "feljelentőember" Istvánnak, hogy ebben az ügyben is feljelentést tegyen. Tényi szerint ugyanis az Pageo 100 millióval olcsóbban is megvehette volna a svábhegyi ingatlant, mivel azt korábban csak 950 millióért hirdették, amiből még alkudni is lehetett volna. Tényi különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt jelentette fel az MNB alapítványát.
Tényi egyébként nem csak az Ökotárs elleni feljelentéséről ismert, de Fidesz- közeliekről is, piszkálta már a CÖF-öt, Mészáros Lőrinc vagyonnyilatkozatát, és a migránsokat veszélyeztető kamionsofőrt is
A lap cikke szerint a rendőrség egy hónapos nyomozás után bűncselekmény hiányában ejtette az ügyet, ugyanakkor az ügyészség kimondta, hogy ez a döntés megalapozatlan, ezért a nyomozás folytatására kötelezték az V. kerületi rendőrséget.
A Pageo állítja, megalapozott volt a döntésük és körültekintően jártak el, az ingatlant pedig nem a piaci ár felett vették meg. | [
"Wakefield Kft.",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány"
] | [] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Fidesz: a Jobbik Európa legnagyobb korrupciós botrányához falaz
A Jobbikkal ellentétben a kormánypártban zéró tolerancia van a korrupcióval szemben, és a miniszterelnök azonnal átfogó vizsgálatot rendelt el Mengyi Roland ügyében.
A Fidesz szerint a Jobbik a mai napig Európa legnagyobb korrupciós botrányához falaz és a mentelmi jog mögé bújtatta Kovács Bélát. A nagyobbik kormánypárt parlamenti frakciója kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében azt is kiemelte, hogy a Fideszben viszont zéró tolerancia van a korrupcióval szemben.
A közleményben a Jobbik alelnökének sajtótájékoztatójára reagáltak, amelyen Volner János szóvá tette, hogy Orbán Viktor kormányfő nem hívta vissza parlamenti képviselői tisztségéből a korrupciós ügybe keveredett Mengyi Rolandot.
A Fidesz-frakció azt írta: a Jobbikkal ellentétben a kormánypártban zéró tolerancia van a korrupcióval szemben, és a miniszterelnök azonnal átfogó vizsgálatot rendelt el az ügyben.
Mengyi Roland mentelmi jogáról a parlament dönthet, az eljárás már megkezdődött – tették hozzá. Helyesnek tartják, hogy a képviselő maga is kéri mentelmi jogának felfüggesztését, hogy együttműködve a nyomozóhatóságokkal tanúvallomást tehessen, mert fontos, hogy mielőbb kiderüljön az igazság. | [
"Jobbik"
] | [] |
Mindig lehet újabb és újabb érdekességet találni a kormányzati felügyelet alatt álló Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által indított, összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program pályázati nyertesei között. Megírtuk már, hogy Mészáros Lőrinc, Simicska Lajos vagy Puch László panziója vissza nem térítendő állami támogatást kapott, ezúttal is csokorba szedtünk néhány különlegességet.
A Kisfaludy-pályázatok 2020-as nyertesei között találjuk például a Graviso Kft.-t, amely 3 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott a Kastélykert vendégház csinosítására. A debreceni székhelyű cég egyelőre még nem lendült bele teljesen az üzeletbe, hiszen 2019-ben kétmillió forintos forgalma volt, amiből 92 ezer forint veszteség jött össze. Ellenben minden esély adott a dinamikus fejlődéshez, hiszen a cég ügyvezetője és tulajdonosa Frommer Lajos, de lánya, Frommer Dóra is tulajdonos.
Nem túl ismert, de Frommer Lajos milliárdos nagyvállalkozó. Ő a tulajdonosa például a Farmmix csoportnak, benne a hajdúböszörményi Farmmix Kft.-nek, amely 2016 óta stabilan 6 milliárd forint feletti forgalmat bonyolít, 2019-ben például 6,3 milliárd forint árbevétele volt, amiből 189 millió forintos profit jött össze. Fő tevékenységi körük a különböző növényvédő szerek, vetőmagvak és műtrágyák nagykereskedelme.
Frommer Lajos nyilatkozik, hogy az osztalékfizetés a társaság fizetőképességét nem veszélyezteti, és nem sérti a hitelezők érdekeit sem
- olvasható a májusi taggyűlési jegyzőkönyvben. Az osztalék pedig 185 millió forint lett.
Szintén Frommer Lajos az egyik tulajdonosa az gödöllői Agrosol 2000 Kft. nevű cégnek, amely tavaly 958 millió forintos forgalom mellett 71,6 millió forintos nyereséggel zárt. Lánya, Frommer Dóra pedig azzal vált ismertté, hogy 2016-ban az állami földárverések során a Hajdú-Bihar megyei Ebesen 189 hektárt vett, amiért 963 millió forintot fizethetett ki.
Többször megírtuk már, hogy az Orbán-kormány olyan szálloda vagy panziófejlesztéseket finanszíroz közpénzből, amelyek tulajdonosainak minden bizonnyal akadna saját forrása is a beruházásra. Hogy pontosan hol van a Frommer-család Kastélykert vendégháza, amire 3 millió forintot kaptak, azt nem lehet pontosan tudni, de a Graviso Kft.-nek van egy fióktelepe Bózsván.
Várépítők előnyben
Ennél sokkal nagyobb összeget kapott a Ráskó Birtok Kft., a cég ugyanis 81,3 millió forintból alakíthat ki vendégházat Taliándörögdön. A cégnek tavaly még nem volt bevétele, de itt is jó esély van a dinamikus fejlődésre, hiszen az egyik tulajdonos Szencz Lajos, aki egyben az SZ-L Bau Kft. tulajdonosa is. Ennek az építőipari cégnek természetesen már sokkal jobban megy: tavaly 2,2 milliárd forintos forgalom mellett 109 millió forintos profitnak lehetett örülni. A tulajdonosok pedig éltek is a lehetőséggel és 100 millió forint osztalékot vettek ki a vállalkozásból. A cég főleg Tapolcán aktív, de mostanában inkább várakat építenek. Például
a nagyvázsonyi Kinizsi-vár kivitelezési feladataira vonatkozó vállalkozási szerződést Dr. Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos jelenlétében Glázer Tamás a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója és Szencz Lajos az SZ-L BAU Építőipari és Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója 2020. május 26-án írták alá
- olvasható a NÖF oldalán. A sümegi püspöki kastélyt pedig 1,8 milliárd forintból renoválják a Dunántúli Magasépítő Kft.-vel közösen. Utóbbi cég kevésbé ismert, pedig 50 százalékban a Pannon Speed Zrt. a tulajdonosa. A Talentis Group Beruházás-szervező Zrt. pedig tavaly januárban tett bejelentést a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH), hogy egyedüli közvetlen irányítást szerzett a Pannon Speed Pro Vagyonkezelő Zrt. felett. A vagyonkezelő Pannon Speed a tulajdonosa a ZÁÉV Építőipari Zrt.-nek és annak szintén építőipari tevékenységet végző leányvállalatainak. A Talentis Group Zrt. a felcsúti milliárdos nagyvállalkozó, Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a háromtagú igazgatóságot Mészáros három gyereke alkotja.
Harmadik példánk pedig csak azért lehet érdekes, hogy mi mindent lehet ma közpénzből megvalósítani.
A Montem vendégház Magyarország legmagasabban fekvő településén, a Felső -Mátra természetvédelmi területén található, igazi hegyi hangulatot nyújtva. Vendégházunk a mátraszentisváni sípályával szemben található. 7 darabb felsőkategóriás szobával rendelkezik
- mutakozik be a valóban csodálatos vendégház. A tulajdonos Telinvest Kereskedelmi Kft. 28 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott, ez a projekt 70 százalékos támogatását jelenti. Azt is részletesen közlik, hogy mire fordították a pénzt:
a főépület fürdőszobáiban (7 darab) zuhanykabin kialakítása biztonsági edzett üvegből
kialakítása biztonsági edzett üvegből a főépületben található vendégszobák ajtóinak cseréje hangszigetelt ajtókra
a szobák és közösségi terek bútorzatának fejlesztése, bővítése, további belső design elemek tervezése, beszerzése, elhelyezése mindkét épületben
a kis apartman ház belső festése és belső burkolatainak cseréje
a kis apartmanház külső hőszigetelése, burkolása vörösfenyővel
fa-, és kukatároló kiépítése
kiépítése konyha klimatizálása
belső vendégfogyasztás nyilvántartó rendszer fejlesztése
A kormány szerint a Kisfaludy-pályázatokkal nincs semmi probléma: Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint nem politikai szimpátia alapján, hanem kizárólag szakmai alapon dől el az, hogy kik kapnak turisztikai fejlesztési támogatást. Ezeket a fejlesztéseket ugyanis magyar emberek hajtják végre, magyar embereknek adnak munkát, a magyar turizmus és a magyar gazdaság bővüléséhez járulnak hozzá. | [
"Ráskó Birtok Kft.",
"Pannon Speed Pro Vagyonkezelő Zrt.",
"SZ-L Bau Kft.",
"Graviso Kft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] | [
"Farmmix Kft.",
"Talentis Group Zrt.",
"ZÁÉV Építőipari Zrt.",
"Dunántúli Magasépítő Kft.",
"Telinvest Kereskedelmi Kft.",
"Agrosol 2000 Kft.",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"SZ-L BAU Építőipari és Kereskedelmi Kft.",
"Talentis Group Beruházás-szervező Zrt.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.",
"Farmmix csoport"
] |
Megharcol a köz pénzéért a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.: az állami beruházó bíróságon kényszerítené garanciavállalásai teljesítésére a CIB Bank Zrt.-t. A tét majdnem négymilliárd forint.
Makacs fejfájást okozott megrendelőjének és bankjának a Vegyépszer. A társaság pénzügyi nehézségei miatt egy évvel ezelőtt a csődvédelem fedezékébe menekült. Munkagépei, emberei, alvállalkozói már 2010-ben levonultak az M86-os és az M9-es autópálya építéséről. A NIF-nél az útépítés folytatása, az összesen mintegy 14-16 milliárd forintnyi beruházás finanszírozásában érdekelt CIB Bank Zrt.-nél a garanciák lehívása miatt aggódtak. A "vízben hagyott" felek azóta egymásnak is estek.
Lapunk értesülései szerint a vita odáig jutott, hogy a NIF beperelte a CIB Bankot. Információnkat az állami beruházó cégnél nem kommentálták. Ennek ellenére úgy tudjuk: az infrastrukturális fejlesztéseket felügyelő társaság 3,4 milliárd forintot követel a Vegyépszer bankjától. Arra egyelőre nincs válasz, hogy a hónapokkal ezelőtt megindított perben rögzített követeléshez mennyivel járulnak hozzá az M86-os és az M9-es építéséhez felvett előlegek visszafizetési, illetve a sorsára hagyott építkezések teljesítési garanciái.
Az ügyben kerestük a CIB illetékeseit is. A pénzintézetnél nem tagadták, hogy vitájuk a NIF-fel a bíróságra vezetett. A részletekről azonban éppen a bírósági eljárásra hivatkozva nem nyilatkoztak. De nem beszélnek a CIB garanciavállalásairól a Nemzetközi Vegyépszernél sem. Csupán annyit lehet tudni: az építőipari cég leányvállalata és bankja Romániában is az itthonihoz hasonló helyzetbe került. Alexandru Nazare román közlekedési miniszter legalábbis februárban kritizálta, hogy a Vegyépszer kolozsvári beruházása leállt. Ennél pedig már csak az szított nagyobb elégedetlenséget, hogy miután egy kész útszakasz burkolata megrepedt, a Vegyépszer bankja – a román álláspont szerint "nem hiteles technikai okokra" hivatkozva – megtagadta a minőségi garanciavállalások kifizetését.
Egyelőre nincs válasz arra sem, érinti-e a NIF és a CIB elszámolási vitáját, hogy a Vegyépszer március végén egyezséget kötött hitelezőivel. A cégcsoport központi vállalkozása mindenesetre tovább működhet, miután hitelezőit a kialkudott mértékben kifizette.
Biztosra legfeljebb azt lehet venni, hogy a társaság korábban feladott beruházásait már nem kapja vissza. Így a kalapban benne van, hogy a CIB végül kénytelen lesz kiegyenlíteni a NIF számláit. Az pedig már más kérdés, hogy a bank milyen módon számol el a Vegyépszerrel.
Beruházások és garanciák
A Népszabadság úgy tudja, a NIF hét-nyolc útépítési beruházásra vállalt garancia kifizetését követeli a CIB Bank Zrt.-től. Köztük van az M86-os Vát és Szombathely közti szakaszának építése, aminek munkaterületéről a Vegyépszer konzorciuma 2010 októberében vonult le. A NIF tavaly júliusban mondta fel a nyolcmilliárdos szerződést. A Vegyépszer által hátrahagyott másik fejlesztés az M9-es autóút 51-es és 54-es főút közti szakasza, amit 2009-ben, mintegy 8,5 milliárd forintos vállalási árral nyertek el. | [
"Vegyépszer"
] | [
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.",
"CIB Bank Zrt.",
"CIB Bank",
"Nemzetközi Vegyépszer"
] |
A rendőrség után az ügyészség is cáfolja a Kehit, Hadházy Ákos LMP-szakszóvivő ellen nem folyik büntetőeljárás a hivatal feljelentése nyomán, írta kedd reggel a a Magyar Nemzet. A Kehi csípőből azt írta vissza, hogy akkor majd ők elvégzik a hatóságok helyett a munkát.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás miatt feljelentette az LMP szakszóvivőjét, Hadházy Ákost, miután Hadházy arról beszélt: a közpénzek elköltésének ellenőrzésére hivatott intézmény is "sikeresen tünteti el" az uniós pénzeket.
Még tegnap is azt mondták, folyik az eljárás
Hadházy Ákos egy olyan beszerzés részleteit ismertette, amelyben 17 millió forintot költött el a Kehi szervezetfejlesztési "kamutanulmányok" készíttetésére, és amelyre mindössze két, a témában referenciával nem rendelkező céget hívott meg. (Részletek és a Kehi reakciója: A Kehi is nyúlja az uniós pénzeket.)
A Kehi még huszadikán, azaz hétfőn is határozottan állította, hogy büntetőeljárás zajlik feljelentésük alapján Hadházy Ákos LMP-s politikus ellen, de ezt a rendőrség után az ügyészség is cáfolta, írja a keddi Magyar Nemzet.
A lap szerint kiderült, az eljárás jogerősen is véget ért, hiába élt panasszal a hivatal a rendőrség nyomozást megszüntető határozata ellen, az ügyészség elutasította.
A Fővárosi Főügyészség tájékoztatása szerint az illetékes kerületi ügyészség nem találta alaposnak a Kehi panaszát, az elutasítás ellen további jogorvoslatnak helye nincs. E szerint pedig az LMP politikusa nem követett el rágalmazást, írta a lap kedd reggel.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal visszavág
A Kehi válaszára 9:04-ig kellett várni:
A Kehi pótmagánvádlóként lép fel Hadházy Ákossal szemben
címmel jelent meg közleményük az MTI-ben, mely szerint ők még nem kaptak határozatot "arról, hogy az ügyészség helybenhagyta volna a Hadházy Ákos rágalmazási ügyében született rendőrségi határozatot."
Amennyiben a sajtóban megjelent hírek valósak, a Kehi pótmagánvádlóként fog fellépni Hadházy Ákossal szemben, és elvégzi az ügyészség és a rendőrség helyett a munkát.
– írják. "A Kehi határozott álláspontja, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága egyetlen politikusnak sem adhat felhatalmazást arra, hogy pártpolitikai célokból minden alapot nélkülöző, hazug kijelentésekkel támadja a közszolgálati dolgozókat" - tették hozzá.
A Kehi saját elmondása szerint:
az ÁROP projekt keretében szabályszerű közbeszerzési eljárást folytatott le,
melyre nem kettő, hanem három, referenciákkal rendelkező céget hívott meg.
Mint írják, a projekt megvalósítása során – "a pályázati kiírásnak és a megkötött támogatási szerződésnek megfelelően" –
a Kehi több mint száz munkatársának továbbképzésére,
három szoftver beszerzésére,
hat elnöki utasítás megalkotására/módosítására,
és összesen 8 tanulmány elkészítésére
került sor. A projekt végrehajtásáról készült összegző beszámoló, a projekt eredményeinek összefoglalása, valamint a projekt végrehajtása során megkötött szerződések a Kehi honlapján teljes terjedelmükben elérhetők, tették hozzá. | [
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Fővárosi Főügyészség"
] |
A Magyar Nemzet információi szerint az egykori MSZMP Központi Bizottságához közel álló személyek állnak a mindössze hárommillió forintos alaptőkével alapított Pagony-Béta Kft. mögött. A vállalkozás Miskolc szocialista vezetésű közgyűlésének határozata szerint szerepet kaphat a városhoz tartozó Tapolca fejlesztésében. A képviselő-testület döntése szerint ugyanis olyan vagyonkezelő gazdasági társaságot alakítanának a tapolcai létesítmények működtetésére, amelyben az önkormányzati részesedés nem haladhatja meg a 25 százalékot. A fennmaradó részt egy konzorcium tölti be, amelynek a Pagony-Béta Kft. is a részese.
Cégbírósági adatok szerint a Pagony-Béta Kft. ügyvezetője Tatár György István, akit rokoni szálak fűznek Knopp Andráshoz, az egykori kultúrcenzorhoz. A Heti Világgazdaság március 24-i számában megjelent "Tévéhálózat jöhet létre MSZP közeli vállalkozók pénzéből" című cikkében a következő olvasható: "Tatár apósa, Knopp András – aki az Eural Trans Gas Kft. ügyvezetőjeként földgázzal kereskedik külföldön – egykor az MSZMP KB osztályvezető-helyettese volt, a vele több üzletben együttműködő Tatár régi vágású apparatcsikoknak adott megélhetést." S hogy valóban nem csupán véletlen névegyezésről van szó, hanem rokoni szálak fűzik össze Knopp-pot a Pagony-Béta Kft. ügyvezetőjével, valószínűsíti az is, hogy létezik egy Pagony-Alfa Kft., amelynek Knopp András az ügyvezetője.
A Magyar Nemzet már írt arról, hogy a hárommillió forintos alaptőkéjű Pagony-Béta a benyújtott tervei szerint saját tőke mellett pályázati úton nyert forrásokból és beruházási hitelből néhány éven belül 11-12 milliárd forintos fejlesztést végezne el Miskolc-Tapolcán. A finanszírozásra, banki hitelezésre a fejlesztési projekt megvalósításában részt vevők listája szerint az Erste Bankot vonnák be. Közben az Erste Befektetési Rt. végzi a miskolci vízmű, illetve annak részeként a barlangfürdő teljes vagyonfelmérését, átvilágítását.
Varga Zoltán, a miskolci MSZP-frakció vezetőhelyettese az ügyben azt nyilatkozta, hogy a Pagony-Béta Kft. csak egy szervező-, lebonyolítócég, az igazi nagy szakmai beruházó egy német vállalkozás, amely komoly nyugat-európai, németországi referenciákkal rendelkezik. Az igaz, hogy az elfogadott közgyűlési határozat csak a Pagony-Béta nevét tartalmazza, mint mondta: majd a konkrét szerződésláncolatban fog szerepelni a német társaság. Kijelentette: nem tudnak arról, hogy pártállami kötődése lenne a Pagony-Bétának, s egyébként is ez indifferens a számukra. Megerősítette a lap feltevését, amely szerint a barlangfürdő működtetését a már említett fejlesztési projekt javaslatának megfelelően be akarják vinni abba a vagyonkezelő társaságba, amelyben a város részesedése legfeljebb 25 százalék lehet.
Jeney Edit | [
"Pagony-Béta Kft."
] | [
"MSZMP Központi Bizottsága",
"Magyar Nemzet",
"MSZMP KB",
"Eural Trans Gas Kft.",
"Pagony-Alfa Kft.",
"Erste Bank",
"Erste Befektetési Rt."
] |
A katonai elhárítás már a szocialista Juhász Ferenc minisztersége alatt feltárta a Honvédelmi Minisztérium védelemgazdasági főosztályán zajló visszaéléseket, és erről jelentést is tett a szaktárca vezetőinek – tudta meg a Magyar Nemzet.
Lévai István Attila, a tábornokper elsőrendű vádlottja a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa előtt tett vallomásában azzal védekezett, hogy azért sem követhetett el bűncselekményeket, mert többszörös biztonsági ellenőrzés alatt állt, mivel "hírszerzői feladattal került ki" Oroszországba. A Magyar Nemzet által megkérdezett szakemberek szerint azonban kizárt, hogy Lévai komoly hírszerzői feladatot kapott külföldön.
Valószínűbb, hogy éppen az általa vezetett védelemgazdasági főosztályon tapasztalt visszásságok miatt vezényelték a határon kívülre. Akit ugyanis felkészítenek a titkosszolgálati munkára, az nem nyilatkozik erről egy nyilvános tárgyaláson, tisztában van ugyanis azzal, hogy a tevékenységének részletei államtitkot képeznek – írja a lap.
Lévai vallomása viszont arra enged következtetni, hogy a botrányt a szocialista Juhász Ferenc, majd Szekeres Imre vezette Honvédelmi Minisztériumban a tárcavezetők által felügyelt Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) közreműködésével akarták elkerülni. A KBH által feltárt visszaélések miatt ugyanis nem tettek feljelentést, nem indítottak fegyelmi, illetve méltatlansági eljárást, hanem áthelyezték a főosztályvezetőt egy másik hivatalba, tulajdonképpen felfelé buktatva megfizették a hallgatását.
A Magyar Nemzet úgy értesült, hogy az ügyészség tanúként hallgatta ki a KBH egyik vezetőjét azzal kapcsolatban, hogy mióta tudtak, és mikor jelentettek először a látókörükbe került vesztegetésgyanús ügyekről. Kiderült, hogy a KBH már Juhász Ferenc minisztersége idején is beszámolt a HM vezetőinek a korrupciógyanús esetekről. Erről a tábornokper kaposvári tárgyalásának második napján az ügy másodrendű vádlottja, Fapál László volt honvédelmi államtitkár is beszélt. | [
"Katonai Biztonsági Hivatal",
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa"
] |
Különös lista került elő az andornaktályai fogyatékosok otthonából: az intézmény mind a 26 dolgozóját felsorolták, feltüntetve mindegyikőjük mellett pártszimpátiájukat és még aszerint is megkülönböztetik a kormánypártiakat, hogy ki a rendes fideszes és ki beszél "az egyes intézkedések ellen".
"Fidesz, Vámosi Lacira szavazott. (...) Tardon fideszes polgármesterre szavazott. (...) Jobbikos, utálja a Fideszt. (...) MSZP, Korózs Lajos nővére. (...) Nem politizál, de lehet fideszes. (...) Hit Gyülekezetének tagja – ilyen megjegyzések szerepelnek azon a listán, amelyen a Heves megyei önkormányzat fenntartásában lévő, Egerhez közeli andornaktályai fogyatékosok otthona és rehabilitációs intézete huszonhat dolgozójának nevét sorolják, feltüntetve mindegyikőjük mellett pártszimpátiájukat, s néhány esetben azt is, milyen pártállású polgármesterre szavaztak.
A lap alján egyfajta lábjegyzetként ez szerepel: »a vastag betűvel kiemelt dolgozókról állítható 100%-os bizonyossággal, hogy fideszesek, de (s itt a papíron két név következik)... az, aki Orbán Viktor politikájával egyetért és szimpatizál, valamint támogatja, a többi fideszes már ellen beszél az egyes intézkedéseknek«."
Az A4-es formátumú, kézzel, nagybetűkkel írott dokumentumot az intézményben terjedő pletyka szerint állítólag az igazgatónő asztaláról leesve találta meg valaki, lefénymásolta, majd elküldte azt a Heves Megyei Hírlap címére. A fenntartó megyei önkormányzatnak a lap tegnapi számában közzétett közleménye szerint névtelen, minden bizonyítékot nélkülöző, de nagyon súlyos vádakról van szó, ezért a hivatal szociális osztálya tájékozódik az ügyben, szükség esetén pedig cselekszenek, hiszen – imígy a reagálás – a munka rovására megy, ha a dolgozók a feladataik elvégzése helyett egymással foglalkoznak.
Vámosi László, Andornaktálya polgármestere szerint nem zárható ki, hogy a lista egyfajta támadás az igazgatónő ellen. Hajdúné Farkas Ildikó intézményvezető tegnap azonnali hatállyal áthelyezését kérte a megyei önkormányzattól. Indoklásként leírta, hogy "bár emberi méltóságában is megsértették ezekkel a politikai feltételezésekkel, mégis szakmáját és az intézmény lakóinak nyugodt életkörülményeit szem előtt tartva távozásával elejét veszi a hasonló akcióknak". Az igazgatót szavai szerint rendkívül megviselte, hogy aljas módszerekkel próbálják őt provokálni, gyanúba keverni.
A Heves megyei önkormányzat az addigi helyettest, Magos Tünde Máriát bízta meg a vezetői teendők ellátásával: pályázatot – mint megtudtuk – nem írnak ki a posztra, mert január elsejével ez az intézmény is állami tulajdonba kerül. Az otthonban tegnap "összdolgozói" értekezletet tartottak, amelyről a sajtó nem tudósíthatott. A megbízott vezető késő délutáni közleményében a többi között ez olvasható: a dolgozókat kizárólag szakmai alapon, munkájuk által értékeljük. A legtöbben évek óta itt dolgoznak az otthonban. Az utóbbi időben néhány vezetői döntés kapcsán az igazgatót számos kritika érte munkatársaitól, és sok esetben ezek munkahelyi feszültségeket eredményeztek. Azt gondoltuk, hogy ezek a szakmai konfliktusok az intézmény falain belül maradnak. (...) Az összdolgozói értekezleten elhangzott, hogy a megyei önkormányzat nem kétes eredetű és tartalmú listák alapján ítéli meg a dolgozóit, a pártállásnak nincs semmilyen szerepe, a politika ki van rekesztve minden intézményből. Kétféle dolgozó létezik: aki jól végzi a munkáját, és aki nem. Csupán ez számít. Rossz fényt vetne az intézményre és a megyei önkormányzatra is, és csak belső feszültséget okozna, ha minden névtelen, bizonyítékot nélkülöző vádaskodás miatt vizsgálatot indítanának – olvasható Magos Tünde Mária közleményében.
Az intézmény dolgozói közül többeket is megkerestünk, a nevét vállalva senki nem nyilatkozott. Volt, aki azt mondta: felháborította, s a személyiségi jogokkal való visszaélésnek tartja, hogy neve is szerepel a dokumentumon, mert nem adott arra engedélyt, hogy bárhol "összeírják".Mások közölték: tudják, ki és kinek a megbízásából készítette a névsort, de konkrétumokat nem árultak el, mert nincsenek a kezükben konkrét bizonyítékok.
Korózs Lajos volt szociális és munkaügyi államtitkár, az MSZP országgyűlési képviselője, akinek nővérét és unokahúgát is megemlítették a listán, tudósítónknak tegnap azt mondta: sosem kérdezte egyik rokonától sem, melyik pártra szavaz, ez mindenkinek magánügye. – A demokrácia helyett a pártlojalitás és a pretoriánus metódusok érvényesülnek a mostani kormány politikájában, ezt eredményezték a Kubatov-listák. Senki ne gondolja, hogy az andornaktályai ügy egyedi eset, mind a háromezer-kétszáz hazai településen összeállították már hasonló névsoraikat, s mindenki megkapta a neve mellé az ikszet, ki erős narancssárgával, ki narancssárgával, ki pedig pirossal vagy rózsaszínnel. Nyilván vagyunk tartva – ezt köszönhetjük a mostani kormánynak. | [
"Fidesz"
] | [
"Hit Gyülekezete"
] |
Kifizette a Margit híd felújításának 2,1 milliárd forintos 2. negyedéves részszámláját a fővárosi önkormányzat. Az önkormányzatnak kiadott teljesítési igazolás 18 tételre bontja le az elvégzett munkákat. Kértük a kivitelezőtől résztételeket, alvállalkozói, szállítói kifizetéseket, de első körben semmilyen többletinformációt nem kaptunk. Most hivatalos adatigénylést nyújtottunk be: ha 15 napon belül nem adják ki a beruházás szerintünk közérdekű adatait, az Index a bírósághoz fordul.
Tavaly augusztusban indítottuk a Hídpénz mellékletet, amiben a Margit híd felújítási költségeit követtük volna a beruházás ideje alatt. A főváros ígéretet tett arra, hogy az összes szerződést, teljesítési igazolást a rendelkezésünkre bocsátja, amit megkap a kivitelzőtől és aminek a közlése nem ütközik személyiségi jogokba.
A dokumentumokat már az önkormányzattól is hónapos késéssel, elég nehézkesen kaptuk meg. Az első, konkrét összegeket tartalmazó részszámla fél évvel a Hídpénz indulása után érkezett, és mint azt márciusban megírtuk, roppant kevés adatot tartalmazott. Mindössze hat tétel százalékos előrehaladása látszott (költség nélkül), valamint egy szám: 2,6 milliárd forint kifizetett részösszeg.
A Margit híd beruházási konstrukciója szerint a kivitelező negyedévenként adja le részszámláit a fővárosnak. A beruházás teljesülését egy ellenőrző mérnök cég, a Rádai Mérnöki Iroda Kft. kíséri figyelemmel. A megbízást pályázaton elnyert Rádai Kft. adja ki negyedévente a teljesítési igazolásokat is, amelyekben az önkormányzat tulajdonképpen vakon megbízva utalja át a kivitelező számlájára az aktuális összeget. A 20,9 milliárd forintos vételárból eddig egyszer 2,65 milliárd forintot, másodszor pedig 2,1 milliárd forintot fizetett ki az önkormányzat.
Megtudtuk, hogy maga a fővárosi önkormányzat sem kap több adatot, ebből kísérheti figyelemmel - ha egyáltalán figyelemmel kíséri - a kiemelt beruházást. Ezek után a kivitelező Mh 2009 Konzorciumhoz (A-HÍD Építő Zrt., Közgép Zrt., Strabag) fordultunk, hogy adjanak részletesebb tájékoztatást. A konzorcium a március vége felé érkezett válasz szerint eleget tett minden előírásnak, így betartották az adatszolgáltatás szükséges mértékére vonatkozókat is.
Örömmel láttuk, hogy a 2. részszámla (elvileg negyedévente fizet a főváros az addig elvégzett és igazolt munkákért), amit a napokban kaptunk meg, már 18 tételt tartalmaz (úgy mint általános tételek, mederhíd felszerkezete, meder- és parti pillérek, szárnyhíd, budai oldali műtárgyak, pesti oldali műtárgyak, építészet, restaurátori munkák, útépítés, forgalomtechnika, vágányépítés, az ahhoz kapcsolódó munkák, akadálymentesítés, elektromos hálózatok, organizáció, kocsivezető állítású váltó és váltófűtés, fedező jelző).
A tételek mellett már nem csak az előrehaladás százaléka, hanem a teljes áruk és az aktuális előrehaladásra kifizetett összeg is szerepel. Csakhogy abból például, hogy általános tételekre kifizettek eddig 695 millió forintot, nem lehet megtudni semmit, hasonlóan az építészet, forgalomtechnika, organizáció címszó alatt futó, vagy akármelyik tétel mellett szerplő számból sem.
Ezért újra a kivitelezőhöz fordultunk, ezúttal a Társaság a Szabadságjogokért non-profit szervezettel közösen, hogy adjon részletesebb adatokat résztételekről, szállítóknak, alvállalkozóknak kifizetett összegekről, és például arról is, hogy mi az a fedező jelző, és mi kerül rajta 166 millió forintba.
Jogi álláspontunk szerint a híd felújítása közpénzen történik, amire nem alkalmazhatóak az üzleti titok szabályai. Az Avtv. 19.§ (6) bekezdése értelmében üzleti titok és közérdekű adat konfliktusa esetében a polgári törvénykönyv szabályai az irányadóak.
A Ptk. 81.§ (3) bekezdése értelmében nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli.
A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz - így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz - való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.
Szeretnénk hangsúlyozni, hogy nem műszaki megoldásokat,
know-howt- szeretnénk megismerni, ezeknek az adatoknak a bizalmas jellegét elismerjük. Pusztán olyan adatokra vagyunk kíváncsiak,
amelyek egyértelműen mutatuják, hogy a költségvetési források pontosan milyen munkatételek során és milyen összegben kerültek
felhasználásra, illetve a fővállalkozón keresztül mely cégek végzik el a tényleges kivitelezést.
A kivitelező konzorciumnak törvény szerint 15 napon belül kell kiadnia a kért adatokat. Ha nem teszi, az Index és a Társaság a Szabadságjogokért a bírósághoz fordul. A hazai jogtörténetben ez lenne az első olyan per, amelyben közérdekű adatokért (az önkormányzati adatok hiányában) magáncéget perelnek be. | [
"Strabag",
"A-HÍD Építő Zrt.",
"Közgép Zrt.",
"Mh 2009 Konzorcium"
] | [
"Rádai Kft.",
"Társaság a Szabadságjogokért",
"Társaság a Szabadságjog",
"Rádai Mérnöki Iroda Kft."
] |
Kimásoltak uniós anyagokból részeket, és az így készült dokumentumokat is kifizettették volna az EU-val. Az ellenőri jelentés hosszan sorolja kormánytisztviselő-képzés csúcsintézményének túlárazásait és indokolatlan költéseit.
Vajon miért van szükség 350 ezer forintos csúcsmobilokra a magyar közigazgatás és az életpályaprogram fejlesztéséhez? Miként segíti a magyarországi közszolgálat-fejlesztést az olasz állam modern kori kihívásait taglaló kutatás és a köré szervezett konferencia, bőséges ebéddel? Mitől viszi előrébb a magyar államigazgatást az athéni közvetlen demokrácia gyakorlatának és néhány kulcsfogalmának értelmezése? Merthogy ezekre is költeni akart az Európai Unió pénzéből a magyar kormánytisztviselő-képzés csúcsintézménye, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), nem is keveset.
Még 2016-ban írtak ki két projektet:
A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése, valamint
A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
címmel. Ezeket egészében uniós programokból finanszírozták, bő 19 milliárd forintot szánt erre a Miniszterelnökség, a pénzt pedig dedikáltan az NKE használhatta fel. Az Európai Bizottság munkatársai azonban szagot fogtak, 2017 elején gyanús lett nekik, hogy durva túlárazásokat rejthet a két, a közszolgálati egyetem köré szervezett projekt. Ezekről a furcsaságokról lapunk cikksorozatban számolt be, ami miatt az NKE helyreigazítási pert indított, de veszített.
Hosszú huzavona kezdődött, és a 2018-as választásig nem is derült ki, hogy mi lett az Európai Bizottsággal való torzsalkodás eredménye. Az év őszén a Miniszterelnökség mindent rendben talált, a most lapunk birtokába került ellenőri végső jelentés viszont hosszan sorolja azokat a problémákat, indokolatlan költéseket, amikre a bizottsági munkatársak bukkantak. A dokumentum nem korlátozódik az NKE említett két projektjére, hanem a közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztés operatív program hét elemét öleli fel, a megállapítások, a kifogások zöme mégis az egyetem programjaival kapcsolatban jött elő. A bizottság és a magyar kormányzat közötti egyeztetések kiindulópontját ez a 2019-es dátumozású dokumentum képezi (a bizottság most adta ki Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőnek, a magyar kormány, hiába kértük, nem osztotta meg lapunkkal a problémákat részletesen felsoroló iratot), a tárgyalások pedig csak az idén zárultak le. A vége jókora pénzügyi korrekció, támogatáscsökkentés lett.
A magyar költségvetés helyett az EU-t fejték volna meg
A jelentés alapján több ponton
durva túlárazásokra mutattak rá az uniós ellenőrök.
Az NKE közel 12 milliárd forintot szeretett volna költeni a két projektben részt vevőkre, ennyire lőtték be a személyi jellegű költségeket, és ezt a Miniszterelnökség el is fogadta. A leadott tervekből és a dolgozók átlagos havi költségéből kiindulva "az NKE teljes személyzete (2015-ben 759 fő) kizárólag a projekt előkészítésén és végrehajtásán több mint négy évig dolgozna" – jelzi a lehetetlen helyzetet a dokumentum. (Az egyik projekt 2018 végéig, a másik 2020 közepéig tartott a megkötött szerződések alapján.) A bizottság ellenőrei mindezek alapján úgy vélték, hogy a személyi jellegű költségek túlzottak, nem állnak arányban a projektek tevékenységeivel és céljaival.
Nem világos, hogy az NKE e két projektre beosztott személyzete hogyan tudja az e projekttel nem összefüggő, rendes tevékenységeit végezni, feltételezve, hogy ezen alkalmazottaknak az egyetem általános tevékenységeivel kapcsolatosan voltak más feladataik is
A hihetetlenül nagyra belőtt létszám miatt a jelentés szerint "nagyon jelentős a kockázata annak, hogy az (NKE – a szerk.) általános egyetemi tevékenységeivel kapcsolatos, a projektek keretében nem elszámolható személyi jellegű költségekkel is megterhelték e projektek kiadásait." Magyarán: a bőséges EU-s pénzt vélhetően arra is megpróbálta felhasználni a közszolgálati egyetem, hogy a dolgozói a projekt ideje alatt a projektekkel kapcsolatban nem levő egyetemi munkájukért nagyobb javadalmazást kapjanak. Vagyis a magyar költségvetés helyett az EU-t fejte volna meg az egyetem.
Vastagon fogott a ceruza a képzési anyagoknál is:
E-book és e-learning tanórákat akartak elszámoltatni, olyan sokat, "hogy minden egyes tanórára átlagosan 2,25 óra tananyagot terveztek, azaz a költségvetést 125 százalékkal túltervezték".
Ezeken kívül írásbeli tananyagot is gyártatott az egyetem a projekt résztvevőivel, javarészt ottani tanárokkal. "Minden egyes tanórához 1,2 ív (kb. 24 oldal) tananyag kidolgozását tervezik. Figyelembe véve, hogy a képzések többsége jelentős e-learning komponenst is magában foglal (vagy teljes egészében abból áll), ez túlzottnak tűnik. Meg kell jegyezni, hogy az írásbeli tananyag mennyiségét hozzá kell adni a fent leírt e-learning komponensekhez (2,25 óra e-learning anyag + 24 oldalszöveg egy tanórához)."
A projekt-előkészítésnél is bepróbálkozott az egyetem a feladathoz nem kapcsolódó költségek elszámolásával. Javarészt az intézmény személyzete vett részt benne a rendes feladatai mellett, 15 hónapon át tartott, és 1 milliárd forintot akartak behúzni erre, főképp a projekt tervezésével foglalkozó megbeszéléseken való részvételből és a projektjavaslat előkészítéséből állt. A sok megbeszélés végén két megvalósíthatósági tanulmány (egyenként 148 oldal) készült, amelyeket felhasználtak a külön e "kiemelt projektek" céljából meghirdetett pályázati felhívások előkészítésében és a támogatási szerződésekben is. A megvalósíthatósági tanulmányok körülbelül 30 százaléka az előzményként szereplő projekteket, az informatikai fejlesztéseket és a kommunikációs tevékenységeket tárgyalja, ami megegyezik vagy majdnem azonos a két dokumentumban.
Az NKE arról tájékoztatta az ellenőröket, hogy az egyik projektnél 375 alkalmazott járult hozzá összesen 1560 hónapnyi munkaidőben az előkészítéshez, míg a másik projekt esetében ezek az adatok: 489 alkalmazott és 1126 hónap. Az előkészítő tevékenységek 2686 hónap munkát tettek szükségessé az NKE szerint, a személyzet egy része pedig mindkét projekt előkészítésében részt vett. Csak a kommunikációs tevékenység előkészítésére a két projektnél 11, illetve 13 hónapot terveztek elszámolni.
A megvalósíthatósági tanulmányok kommunikációról szóló részei a két projekt esetében 14 nagyon hasonló tartalmú, nagyrészt az uniós alapok kommunikációs iránymutatásaiból kimásolt, általános kommunikációs tevékenységeket leíró oldalból állnak. Az az állítás, hogy ez az előkészítés két évi (24 hónapi) munkát igényelt, nem tűnik indokoltnak.
Itt is megemlíti a dokumentum, hogy nem lehet, hogy annyi NKE-s dolgozó és olyan sokáig végezte volna az előkészítést, mint amennyit az egyetem állított, hiszen nekik még a projekttel össze nem függő rendes munkájukat is el kellett végezniük.
Ez messziről bűzlött, bárki láthatta volna, a magyar hatóságokat ez mégsem érdekelte. Oda is szúrt a bizottság a Miniszterelnökségnek. "Az irányító hatóság ellenőrzési tevékenységei a számítások, illetményelszámolások, munkaszerződések és a pénzügyi küszöbértékeknek való megfelelés ellenőrzésére korlátozódtak. Nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a projekt előkészítéséhez való tényleges hozzájárulás akár az egyének szintjén, akár a teljes alkalmazotti létszám szintjén ellenőrzésre került volna."
Mindezek miatt az előkészítő tevékenységekkel összefüggő személyi jellegű költségek összegei nem reálisak és nem indokoltak, az előkészítési költségek jelentősen túlzóak, állapították meg a bizottsági ellenőrök.
Okostelefonok, légkondi, kutatóműhelyek tömkelege
A két projektnél a személyi kiadások mögött a másik nagy tétel az informatikai szolgáltatások és termékek beszerzése volt. Négymilliárd forintnál is többet szerettek volna erre költeni az uniós pénzből. Kifizettettek volna az EU-val a projektekhez nem szükséges, vagy a projekt keretei között el nem számolható (vagy csak részben elszámolható) árukat, szolgáltatásokat is.
Azt írja az uniós anyag, hogy "a megvásárolt felszerelés jelentős részét nemcsak a projekt célkitűzéseihez használják, hanem az általános tevékenységeihez is. Például léteznek olyan támogató szolgáltatások, amelyeket az egyetemen bárki használhat, nem kizárólag a projektben részt vevők. Úgy tűnik, hogy az IT felszerelés nagy részét az (NKE – a szerk.) informatikai infrastruktúrájának modernizálására és korszerűsítésére szánják, különösen az újonnan létrehozott kampuszon." Példaként említi az anyag, hogy wifi-hálózatot építettek ki az NKE egyik kampuszán, és hogy a beszerzett asztali számítógépek többségét az egyetem rendes tevékenységet is végző személyzete fogja használni.
A két NKE-s projekt dedikált célja az volt, hogy képzéssel és a kapcsolódó kutatási tevékenységekkel támogassa a közigazgatásban dolgozók kompetenciafejlesztését. Ehhez azonban vajmi kevés köze van a piacon a vásárlás időpontjában gyakorlatilag a legdrágább, csúcsminőségű mobiltelefonoknak – márpedig legalább húsz iPhone 7 vagy 7+ készüléket szeretett volna venni az egyetem, akkori árfolyamon durván 350 ezer forintos darabonkénti áron. De venni kívántak 600 IP-telefont is, pedig arra sem lett volna szükség a projekthez, állapították meg az ellenőrök. Sőt a légkondicionálást és a kábelezést is EU-pénzből finanszírozták volna, holott arra a szabályok szerint nem lehetett volna költeni uniós forrásból.
Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, a dokumentum 23 pontban sorolja az egyáltalán nem, vagy csak részlegesen elszámolható IT-s kiadási tételeket.
Kutatásokra lehetett pénzt nyerni – de nem akármilyen kutatásokat kívánt finanszírozni az EU, hanem csak olyanokat, amelyek a két projekt céljaival összhangban vannak, tehát segítenek fejleszteni a magyar közszolgáltatásokat. Eredetileg úgy volt, hogy 11 kutatás lesz, aztán megszaporodtak, a végére 164 kutatási tevékenység került be az elszámolandók listájára. A bizottság ellenőrei úgy vélték, hogy a kutatási javaslatok több mint 85 százaléka (164-ből 142) nem támogatható az operatív program alapján.
A kutatási témák többsége elméleti, a magyar közigazgatás vagy közszolgáltatások gyakorlati vagy potenciális javításához sem közvetve, sem közvetlenül nem kapcsolódik.
Szemléltetésképpen felsoroltak oda nem passzoló kutatási témát, amit a magyar fél ki szeretett volna fizettetni az EU-val:
Afrika a globalizált világban — lehetőségek és kihívások
Az államiság kérdései a Közel-Keleten
A radikális iszlamizmus hatása a kelet-afrikai államok stabilitására
Az olasz állam modern kori kihívásai (ez a Paczolay Péter , az Alkotmánybíróság volt elnöke által vezetett kutatóműhely témája volt, Paczolayt az AB-elnökség után az Orbán-kormány hazánk római nagykövetének nevezte ki, majd utána a kormány javaslatára az Emberi Jogok Európai Bíróságának tagja lett)
, az Alkotmánybíróság volt elnöke által vezetett kutatóműhely témája volt, Paczolayt az AB-elnökség után az Orbán-kormány hazánk római nagykövetének nevezte ki, majd utána a kormány javaslatára az Emberi Jogok Európai Bíróságának tagja lett) Demokrácia, állam, politika: az athéni közvetlen demokrácia gyakorlatának és néhány kulcsfogalmának értelmezése a kortárs demokráciák válságának tükrében.
A kutatási témákhoz nemcsak kutatási anyagok tartoznak, hanem workshopok, konferenciák, ott cateringszolgáltatások, külföldi utazások. Közülük többet lehúzattak a listáról az ellenőrök, mondván, azok költsége nem elszámolható.
A kormányhivatalok dolgozóinak a megyei kormányhivatalok épületeiben tartottak képzést, az NKE mégis bérleti díjat fizetett. Vagyis kormányhivatalok felé csatornáztak uniós pénzt (az ellenőrzés időpontjáig 139 millió forint, az irányító hatóság által már jóváhagyott bérleti díjról szól a dokumentum). Ez teljesen indokolatlan volt, ezért nem elszámoltatható a jelentés szerint.
Milliárdos nagyságrendű pénzügyi korrekció
A dokumentumban az uniós ellenőrök a feltárt problémák miatt különböző mértékű támogatásmegvonásra tettek javaslatot. Volt, ahol azt várták el, hogy a teljes igényelt, de el nem számolható, a projekttel összefüggésben nem levő költséggel csökkentse az Irányító Hatóság az NKE támogatási összegét, volt, ahol 25, máshol 10 százalékos pénzügyi korrekciót láttak szükségesnek.
A Miniszterelnökség nem árulta el, hogy a – megfogalmazása szerint partnerség jegyében lezajlott, idén januárban véget ért – egyeztetések után mekkora is volt az átalánykorrekció, helyette azt hangsúlyozta, hogy forrásvesztés összességében nem történt, mert 110 százalékra tervezték ezt a pályázati keretet is, és ebből vonták le az el nem számolható tételeket.
A végső cech forintban mérve mégis milliárdos nagyságrendű lehetett. Az egyetem ugyanis azt válaszolta a 24.hu érdeklődésére, hogy "a korrekciós döntés végrehajtásaként az NKE által 2019-ben befejezett KÖFOP projekt eredeti költségvetését az irányító hatóság 15 százalékkal csökkentette, az ennek megfelelő összeget tehát az NKE már nem használhatta fel és nem is használta fel a projektidőszakban." Abból kiindulva, hogy a két projekt keretösszege meghaladta a 19 milliárd forintot,
a 15 százalékos pénzügyi korrekció csaknem 3 milliárd forintot jelent.
Próbáltuk megszólaltatni azt a Patyi Andrást, aki a projektek előkészítésének idején és a végrehajtás zömében, 2018 augusztus végéig a közszolgálati egyetem rektora volt, utána tanszékvezető egyetemi tanára maradt, és a projektek vezetésében is részt vett, de idén tavasztól a Kúria elnökhelyettesi posztját betöltő Patyi többszöri megkeresésünk után sem válaszolt. A Kúria sajtóosztálya azzal hárította el a válaszadást, hogy a kérdéseink nem kapcsolódnak Patyi mostani munkájához. | [
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem",
"Miniszterelnökség"
] | [
"Európai Bizottság",
"Emberi Jogok Európai Bírósága",
"Európai Unió",
"Irányító Hatóság"
] |
A GVH még 2005. szeptember 22-én állapította meg, hogy 2001-ben és 2002-ben az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (UKIG) által kiírt egyes közbeszerzési pályázatokon résztvevő egyes vállalkozások versenykorlátozó magatartást tanúsítottak. Az út- és hídépítő cégek megállapodtak, hogy adott pályázatot melyik cég szerzi meg, illetve hogy esetenként a nyertesek alvállalkozóként, mely másik vállalkozást vonják be a munkálatokba. A kiszabott bírságok összege több mint 1,3 milliárd forint volt.
Újabb kartellügyben nyert pert első fokon a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A Fővárosi Bíróság 2007. október 31-én elutasította a vidéki útépítések során kartellező vállalkozások keresetét, amelyben a versenyhatóság döntésének megsemmisítését kérték. Az ügyben érintett 14 vállalkozást még 2005 szeptemberében marasztalta el a GVH kartellezésért, ami miatt összesen 1,313 milliárd forint bírságot kellett fizetniük.
A GVH még 2005. szeptember 22-én állapította meg, hogy 2001-ben és 2002-ben az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (UKIG) által kiírt egyes közbeszerzési pályázatokon résztvevő egyes vállalkozások versenykorlátozó magatartást tanúsítottak. Az út- és hídépítő cégek megállapodtak, hogy adott pályázatot melyik cég szerzi meg, illetve hogy esetenként a nyertesek alvállalkozóként, mely másik vállalkozást vonják be a munkálatokba. A kiszabott bírságok összege több mint 1,3 milliárd forint volt.
A bírság kiszámításának alapja a vállalkozások által fővállalkozóként vagy alvállalkozóként az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság által a 2001., illetve a 2002. évben kiírt pályázatokból elért összes bevétel volt. A jogsértéssel érintett pályázatok értéke mintegy 13,7 milliárd forint volt.
Az eljárás alá vont vállalkozások (a Vegyépszer kivételével) a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésre álló személyes feljegyzések és nyilatkozatok alapján feltárt tényállás szerint 2001. nyarán megállapodtak abban, hogy ki fogja nyerni a 47. sz. főút Debrecen bevezető III. ütem,a Bojt-Hencida összekötő út, a 47. sz. főút Algyő-Hódmezővásárhely közötti szakasz négynyomúsítása I. ütem, valamint a 4. számú főút Törökszentmiklós szakasz építésére kiírt közbeszerzési eljárásokat. Abban is megállapodtak, hogy az ezen pályázatokból származó bevétel miként fog megoszlani a munkákban fő- vagy alvállalkozóként résztvevő vállalkozások között.
A GVH a 61. számú főút Kaposvár Északi elkerülő út II. szakasz építése tárgyában kiírt közbeszerzési eljárás kapcsán a rendelkezésére álló feljegyzések és nyilatkozatok alapján azt állapította meg, hogy az ajánlatok leadási határidejének letelte előtt a későbbi győztes, a Vegyépszer Rt. és több más vállalkozás képviselői találkoztak és egyeztettek egymással.
Az is megállapítást nyert, hogy több vállalkozás a 3. számú főút Garadna elkerülő szakasz építése tárgyában kiírt közbeszerzési eljárás kapcsán jogsértő módon megállapodott a nyertes személyében, illetve abban, hogy mely cégek kívánnak alvállalkozóként részt venni a munkában.
Az ilyen típusú kartell az Európai Unió versenyjogi gyakorlata szerint is a legsúlyosabban szankcionálandó versenykorlátozások közé tartozik, mivel közvetlenül és alapvetően torzítja a források hatékony elosztását, s árfelhajtó hatású. A GVH a bírság kiszabása során tekintettel volt arra, hogy a jogsértés közpénzek felhasználását érintette, így annak hatása fokozottan sértette a társadalmi érdekeket. | [
"Vegyépszer"
] | [
"Vegyépszer Rt.",
"Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság",
"Európai Unió",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Fővárosi Bíróság"
] |
Harminc hónap, azaz két és fél év alatt költhetnek legfeljebb 50 milliárd forint (+áfa) összeget üzemanyag-beszerzésre a központosított közbeszerzés alá tartozó intézmények, köztük a minisztériumok, különböző költségvetési szervek, külképviseletek. Sőt, nem csak ők, hanem még más "önként csatlakozó intézmények" is. Hogy melyek az önként csatlakozó intézmények, hiába kérdeztük a pályázatot kiíró Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságtól, illetve a Pénzügyminisztériumtól.
A költés üzemanyagkártyákon keresztül történhet, közvetlenül a töltőállomásokon. A dolog pikantériája, hogy
Intézményi igénytől függően a megkötésre kerülő keretmegállapodásból az Európai Unióból származó forrásból támogatott gépjármű-üzemanyag üzemanyagkártyával történő beszerzésére is sor kerülhet.
Szerettük volna megtudni, ez konkrétan azt jelenti-e, hogy (csak) uniós forrásból tankolnak-e majd a magyar minisztériumokban, és háttérintézményeikben dolgozó állami tisztségviselők autóiba + más intézmények autóiba. Érdeklődtünk, volt-e ilyen már korábban is, akkor mennyit költöttek uniós pénzből a központi szervek üzemanyag-vásárlására. De választ ezekre a kérdésekre se kaptunk.
A közbeszerzési keretszerződést amúgy az egyetlen ajánlattevő, a Mol nyerte el, és meg is hosszabbítható majd, egy alkalommal, hat hónapra. Az értékelésnél 70 százalékban az ár volt a döntő, a másik szempont a minél nagyobb országos területi lefedettség. A Mol utóbbi feltételből nem áll rosszul, hiszen két éve, amikor felvásárolta az Agip töltőállomásokat, itthon 537 kútja lett, és az ország minden negyedik tankolóhelye az övék volt. Azt is közölték akkoriban, hogy a tranzakció kulcsfontosságú helyeken lévő töltőállomásokat biztosított nekik, valamint erősítette az olajkonszern pozícióját a fővárosban és környékén.
Fotó: Marjai János / MTI | [
"Pénzügyminisztérium",
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság"
] | [
"Európai Unió"
] |
Az Index információi szerint a VII. kerület előzetesben lévő polgármestere hétfőn a jegyzőhöz eljuttatott levélben lemondott fizetéséről. Az 571 ezer forintot az ügy lezárultáig egy letéti számlára utalja az önkormányzat, amelyet Hunvald György csak akkor vehet fel, ha a hatóságok tisztázzák a vádak alól.
Lemondott fizetéséről Hunvald György – tudta meg az Index. A február óta előzetes letartóztatásban lévő erzsébetvárosi polgármester bére már az MSZP országos vezetésének is kellemetlenné vált, és megpróbált nyomást gyakorolni a kerület vezetésére, hogy vonják meg a pénzt.
Úgy tudjuk, hogy Hunvald is az önkormányzati vezetőkre nehezedő nyomással indokolta önkéntes lemondását. A levelében arra kéri a jegyzőt, hogy a bruttó 571 ezer forintos fizetését az ügy tisztázódásáig egy letéti számlára utalják.
Gergely József, a kerület alpolgármestere azt mondta, hogy ha Hunvald Györgyöt elítélik, akkor a számlán lévő pénz az önkormányzatot illeti.
Erre a számlára megy 171 ezer forintos költségtérítése is, amelyről a polgármester már szeptemberben lemondott.
Burány Sándor, az MSZP fővárosi elnöke kérdésünkre azt mondta, hogy Hunvald György ügyvédjén keresztül történt bejelentésével másodszor tehermentesítette pártját a politikai nyomás alól. Először ezt akkor tette, mikor lemondott fővárosi közgyűlési mandátumáról.
Gál is kapja februárig
Az Index információi szerint a VII. kerületi ingatlanügyek miatt előzetesbe helyezett másik politikus, az SZDSZ egykori frakcióvezetője, Gál György is kapja a fizetését. Őt is februárban tartóztatták le az ügyészek. Gergely alpolgármester szerint a képviselők esetében, még az IRM által hivatkozott munkavégzési kötelezettség sem hozható fel érvként, hiszen egy évig akkor is kapja bármely képviselő a fizetését, ha nem jár be. A pénzt egy évnyi távolmaradás után vonják meg automatikusan, ahogy ez Deutsch Tamás esetében is megtörtént.
Hangsúlyozta, hogy akár jogszerűen, akár jogszerűtlenül folyósították számára a fizetést, politikailag mindenképpen kifogásolható, ha el nem végzett munkáért kap fizetést, bár ő személy szerint továbbra is bízik abban, hogy az eljárásban bebizonyosodik Hunvald György ártatlansága.
Az erzsébetvárosi képviselők másfél hete szavazták le azt a Fidesz indítványát, ami arról szólt, hogy Hunvald György alapilletményének kifizetését függesszék fel, költségátalányát pedig vonják meg. (A KDNP-SZEM frakció a mostani megoldáshoz hasonló bírói letétet javasolt, de a testület azt is leszavazta.) Az indítvány ellen szavazó szocialista képviselők azzal érveltek, hogy nem létezik megfelelő jogszabályi háttér, hogy ki jogosult a fizetés megvonásáról döntést hozni.
Lendvai Ildikó pártelnök korábban az erzsébetvárosi szocialisták ellenében úgy foglalt állást, hogy Hunvald Györgynek polgármesterként ugyanúgy nem jár fizetés, ha nem dolgozik, még ha előzetesben is van, mint bárki másnak. Szerinte a közvéleménynek igaza van, ha számon kéri a polgármesternek juttatott közpénzt.
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium közleményben hozta nyilvánosságra állásfoglalását, szerintük az előzetes letartóztatásban lévő köztisztviselőknek és polgármestereknek nem jár díjazás
A jelenlegi szabályozás szerint a köztisztviselő mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, ha elháríthatatlan ok miatt nem tud munkahelyén megjelenni, az előzetes letartóztatást pedig "nyilvánvalóan ilyen oknak kell tekinteni", de "tekintettel arra, hogy munkavégzés nem történik, fizetés sem jár a jogszabály szerint erre az időre" - írják.
Úgy tudjuk, a szocialisták VII. kerületi elnöksége kedden tartott volna ülést, hogy Hunvald fizetésének ügyében állást foglaljanak, miután kerületi frakció pénteki és szombati tárgyalásainak eredményeként erre kaptak felkérést. Az elnökségi ülés Hunvald hétfői döntésének fényében okafogyottá vált. | [
"MSZP"
] | [
"Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium"
] |
Politikusfeleségeknek is jutott a sokmilliós agrártámogatásból
Ám akár egy saját frakciót is alkothatnának azok a képviselők, akiknek a felesége is komoly agrártámogatásokat kap. Tucatnyi politikus házastársa részesült ugyanis földművesként az állami és uniós támogatásokban a tavalyi évben a 2016-os adatok alapján. Sokan közülük csak most vágtak bele a mezőgazdaságba.
A legtöbb támogatás a Blikk számításai szerint L. Simon László fideszes képviselő fitneszedzőként dolgozó feleségének jutott, összesen 23,7 millió forint. A képviselő neje pár éve csöppenhetett bele a mezőgazdaságba, egy évvel ezelőtt már 280 millió forintért licitált állami földekre, és összesen 278 hektárnyi birtokot nyert el a Velencei-tó környékén.
– Amennyiben egy politikus vagy hozzá köthető gazdasági társaság azért kap uniós támogatást, mert politikus, azt visszásnak tartom. Miként azt is, hogy egy jogszerűen járó vagy adható támogatást azért nem kaphat meg egy gazdálkodó, mert helyi vagy országos politikus is egyben, vagy mert a támogatásban részesített agrárvállalkozás tulajdonosai között politikust találni – küldte el lapunknak L. Simon László válaszát.
A második helyezett a trafikbotrányban ismertté vált Horváth István (Fidesz) felesége lett, akinek a Bikácsi Agrár Kft.-je 21 millió forintot kapott tavaly. Kérdeztük a szekszárdi politikust, hogy az angoltanárnő felesége mikor vágott bele a mezőgazdaságba, de nem kaptunk választ.
Dobogós lett Bánki Erik fideszes képviselő felesége, aki 18,5 millió forint támogatásban részesült 2016-ban. A jogi végzettségű házastárs szintén mostanában kóstolhatott bele a földművelés világába, mert egy évvel korábban még csak 300 ezer forintot kapott.
A politikusi támogatási listát vezető Farkas Sándornak (Fidesz) a felesége is kaszált: 11,3 millió forintot kapott saját nevére. Ő azonban régi agrárszakembernek számít, ő férje agrárcégének a vezérigazgatója.
Ötödik helyre volt jó Győrffy Balázs (Fidesz) felesége, aki 9,9 millió forintot vehetett fel. Ő is 2015-ben került fel először a listára, korábban soha semmilyen agrártámogatásban nem részesült.
Ellenzéki politikus felesége is kapott támogatást: a korábban is gazdálkodásból élő LMP-s Sallai R. Benedek neje 7,6 millióhoz jutott.
Az agrármérnök szerint gyanús az, ha valaki teljesen más pályáról érkezve veszi fel az agrártámogatásokat. – Aki nem gazdálkodó, kérdéses, hogy miért van szüksége földre és az ezekhez járó támogatásokra – mondta a Blikknek Ács Sándorné, aki szerint nem kizárt, hogy földspekuláció állhat a háttérben.
Hozzáférhetőek az adatok
Az agrártámogatásokkal kapcsolatos információkat a Vidékfejlesztési Hivatal teszi közzé minden évben. Ezek közül válogatta ki a Blikk a politikusok házastársait. Az asszonyok vagy saját nevükre kapták a támogatást, vagy a nevükön lévő családi vagy egyéni vállalkozások jutottak a pénzhez. | [
"Bikácsi Agrár Kft."
] | [
"Vidékfejlesztési Hivatal"
] |
Aszófőn a polgármester felesége és az alpolgármester férje 2021 elején céget alapítottak, sikeresen pályáztak a Magyar Falu Program keretein belül 52 millió forintra, amit egy önkormányzati épület felújítására költhettek el, mindezt úgy, hogy az adott ingatlanhoz akkor még semmi közük nem volt. Az önkormányzat ugyancsak 52 millió forintért vásárolta meg az épületet, amint nyilvános pályázaton az egyetlen induló, vagyis a polgármester feleségének és az alpolgármester férjének cége kapott meg 10+5 évre – írja a Kétfarkú Kutya Párt.
Az MKKP azt írja, Aszófőn évek óta probléma, hogy megszűnt a kisbolt, emiatt találta ki a polgármester és az alpolgármester, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől megvásárol a település szélén, a Tihanyi úton egy felújítandó családi házat, hogy abban majd bolt legyen. A polgármester először ingyen szerette volna megkapni az ingatlant, végül 52 millióért vásárolta meg a település.
2021 nyarán aztán az alpolgármester férje, Tihanyi Tamás László (a Bölcsek Kamrája Kft. ügyvezetője) az állam által kiírt "Magyar Falu" program pályázatán nyert 52.028.533 forintot. Az nem derült ki, hogy melyik ingatlant jelölték meg a pályázatban, csak annyi biztos, hogy a ház akkor még nem volt az önkormányzat tulajdonában.
Az épület üzemeltetését célzó pályázat első kiírását az alpolgármester és a polgármester is támogatta, de a pályázat nem volt eredményes. Mindeközben az alpolgármester férje öt nappal a pályázat kiírása előtt kilépett a cégből, majd az eredménytelenségről hozott döntés napján újra tulajdonos lett.
A pályázat újbóli kiírását ismét támogatta a polgármester, az alpolgármester és a testület többsége is. A pályázaton végül egyedül az alpolgármester férjének a cége indult és kapta meg az ingatlan bérleti jogát 10+5 évre havi 134 ezer forint + áfa bérleti díjért(+infláció), azzal hogy az épületet fel is kell újítania. A felújításra az 52 millió forintnyi állami forráson túl az önkormányzat további 8 millió forintot elengedett a bérleti díjból.
AZ MKKP úgy tudja, hogy bár az önkormányzat szerint csak egy pályázó volt, valójában többen is szerettek volna pályázni, de ők a saját házukban alakítottak volna ki boltot, nem a Tihanyi úti ingatlanban, így a kiírás nem nekik kedvezett. A Kétfarkúakazt írják, az épület azért tudták megvenni, mert az önkormányzat eladott egy értékes központi zöldterületet, ahol azóta családi házakat épít egy helyi építési vállalkozó, az alpolgármester férje által üzemeltetett kisbolt pedig megnyitott, és zavartalanul üzemel Bölcsek Kamrája Élelmiszerüzlet néven.
Az MKKP az üggyel kapcsolatban kereste az aszófői önkormányzatot, ahonnan az alábbi válaszokat kapták: | [
"Bölcsek Kamrája Kft."
] | [
"Kétfarkú Kutya Párt",
"Bölcsek Kamrája Élelmiszerüzlet",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] |
Iskolacsődök miatt emeltek vádat Győrben
Vádat emelt közérdekű adattal való visszaélés gyanúja miatt július 15-én a Győri Városi Ügyészség Nagy Ottó László, a több mint egy tucat oktatási intézményt csődbe vivő Vocational Academy Alapítvány létrehozója ellen. – Úgy kapta meg az engedélyt óvodák és iskolák működtetésére az alapítvány, hogy költségvetésében valótlan számokat adott meg arról, a szervezet mekkora állami támogatásra jogosult – magyarázta lapunknak az alaphelyzetet Árvay Péter tanár. A pedagógus feljelentése nyomán emelt vádat a győri ügyészség.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Részletek a Magyar Nemzet 2010. augusztus 18-i számában. | [
"Vocational Academy Alapítvány"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Győri Városi Ügyészség"
] |
Mi a mentelmi jog? A parlamenti képviselők mentelmi jogának alapjait az alkotmány fekteti le, s részletesen a képviselők jogállásáról szóló törvény szabályozza. Ez egyfelől kimondja, hogy a honatyák képviselői minőségükben leadott szavazatuk, illetve az általuk közölt tény vagy vélemény alapján nem vonhatók felelősségre, így biztosítva a szuverén döntéshozatalt és a politikai véleménynyilvánítás szabadságát. Másfelől a mentelmi jog szerint a képviselők ellen eljárást indítani, legyen szó bármilyen ügyről, kizárólag a törvényhozó testület hozzájárulásával lehet, azaz abban az esetben, ha az Országgyűlés az érintett honatya mentelmi jogát az adott ügyre szavazás útján felfüggeszti. A mentelmi jog az országgyűlési képviselőkön kívül a bírákat, az Alkotmánybíróság tagjait, az ÁSZ elnökét és helyetteseit, az adatvédelmi biztost, az állampolgári jogok illetve a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát is megilleti.
A mentelmi jog nagy kincs, honatyáink összezárnak, amikor védeniük kell maguk és egymás sérthetetlenségét.
Tavaly 17 képviselő 31 ügyében szavazott a parlament a mentelmi jog felfüggesztéséről. A mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság végül 3 esetben javasolta a felfüggesztést, egyszer Gusztos Péter képviselő, az SZDSZ frakcióvezetőhelyettese, a másik két alkalommal pedig Meggyes Tamás fideszes politikus, Esztergom polgármestere esetében.
Gusztos az egyetlen vesztes
Gusztos mentelmi jogának felfüggesztését a legfőbb ügyész indítványozta, miután felmerült a gyanú, hogy a cége ellen indult felszámolási eljárást bizonyos kötelezettségeinek eleget nem téve késleltette és ezzel részben meghiúsította. A bizottság a gyanú megalapozottságának vagy alaptalanságának tisztázása érdekében felfüggesztette a képviselő mentelmi jogát, amit egyébként Gusztos maga is kért. A döntés a bizottság indoklása szerint a közvádas ügyekben folytatott töretlen gyakorlathoz illeszkedik. A közvádas ügyekben nem magánvádló a feljelentő, a mentelmi jog felfüggesztését ilyen esetben a vádirat benyújtásáig minden esetben a legfőbb ügyész, azt követően az illetékes bíróság indítványozza.
Megtört töretlen gyakorlat
A bizottság 2008 további két közvádas mentelmi ügyében azonban a töretlenként hirdetett gyakorlat gyorsan megtört. Bencsik János fideszes képviselő, tatabányai polgármester ellen a Székesfehérvári Városi Ügyészség emelt vádat, azzal gyanúsítva őt, hogy különleges személyi adatokkal élt vissza. Bencsik a Napkelte műsorában Szentirmai Ferenc önkormányzati képviselő büntetett előéletét taglalta, ezzel a vád szerint olyan különleges adatokat hozott nyilvánosságra, melyek Szentirmai képviselői minőségével nem hozhatók összefüggésbe. A mentelmi bizottság nem javasolta Bencsik mentelmi jogának felfüggesztését, mondván, "a közszereplők átláthatósághoz fűződő eminens társadalmi érdek miatt a politikai morál eltér a különleges személyes adat nyilvánosságra hozatalának büntetőjogi tilalmától".
Nem függesztették fel Simon Miklós fideszes képviselő mentelmi jogát sem, holott a legfőbb ügyész jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntettének megalapozott gyanúja miatt kérte azt. Az indítvány szerint Simon, mint Nyírbogát polgármestere még 2002-ben egy költségvetési támogatással megvalósuló beruházás kivitelezésére egy helyi egyéni vállalkozóval, egyben önkormányzati képviselővel kötött szerződést, aki a munka elvégzése után olyan tételeket is kiszámlázott, melyet nem ő, hanem az önkormányzat által foglalkoztatott és fizetett közhasznú munkások végeztek el. Simon a mentelmi bizottság előtt is elmondta, hogy az ügy – szerinte - politikai indíttatású, személyének lejáratása a cél. A mentelmi jog felfüggesztésére 4 bizottsági tag szavazott igennel, mondván, hogy az erre hivatott szervek derítsék ki az igazságot. További 4 tag tartózkodott, így a felfüggesztéshez szükséges szavazattöbbség hiánya miatt a bizottság a mentelmi jog fenntartását javasolta.
Rágalmazás becsületsértés hátán
A magánvádas ügyek többségében a feljelentők rágalmazással vagy becsületsértéssel vádolták a képviselőket. Tavaly 22 ilyen eset volt. A bizottságnak a magánvádas ügyek kezelésében is az a bevett gyakorlata, hogy csak különösen indokolt esetben függesztik fel a képviselők mentelmi jogát. Ez 2008-ban is így működött, a kivétel Meggyes Tamás fideszes esztergomi polgármester két rágalmazási ügye. Ezek az ügyek megosztották a bizottságot, s a mentelmi jog felfüggesztést javasolták, igaz az országgyűlés nem szavazta meg azt.
A mentelmi jogok fenntartását gyakran panelként ismétlődő érvek mentén indokolja a bizottság. Jellemző, hogy a vádat zaklató jellegűnek ítélik, mely a képviselő mellett a Parlament tekintélyét is csorbíthatja. Ezt elkerülendő a bizottság szinte kivétel nélkül a képviselői mentelmi jog fenntartása mellett dönt.
Lázár János fideszes képviselőnek, Hódmezővásárhely polgármesterének 2008-ban öt mentelmi ügye volt, valamennyi Mónus Áron, feljelentő nevéhez köthető. A bizottság minden esetben a képviselő mentelmi jogának fenntartása mellett döntött, az indoklásokat összevetve azonban felfedezhető némi ellentmondás. Az ötből három esetben rágalmazás a vád, egy-egy esetben pedig jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, illetve közérdekű bejelentő üldözése. Mónus szerint Lázár János képviselő gyámság alá helyezéssel akar bosszút állni rajta, mert egy korábbi feljelentése kapcsán nyomozás indult ellene hűtlen kezelés miatt. A bizottság áprilisi indoklása szerint a pótmagánvád "láthatatlan" tényállásra alapozott, zaklató jellegű, ezért nem függeszti fel Lázár mentelmi jogát.
Egy ezt követő feljelentés szerint Lázár egy levelében, melyben Mónus gondnokság alá helyezéséről tájékoztatott, becsületsértést követett el, többek között mániákus pereskedőnek nevezte őt, és gondnokság alá helyezését kérte. Lázár a bizottság meghallgatásán azt mondta, hogy Hódmezővásárhely védelmében kötelességének érezte a gyámhivatalnál az eljárás megindítását. A bizottság a korábban láthatatlan tényállásnak nevezett esetet úgy ítélte meg, hogy a polgármester csupán munkáját végezte, és a feljelentés zaklató jellegű, így ez esetben is Lázár mentelmi jogának fenntartását javasolta.
Figyelemre méltó egyébként, hogy míg Lázárt azzal mentette fel a bizottság, hogy polgármesteri megbízatása keretében a munkáját végezte, Meggyes Tamás rágalmazási ügyeiben többek között az is a mentelmi jog felfüggesztését indokolta, hogy vitatott kijelentéseit nem országgyűlési képviselői minőségében tette, hanem mint Esztergom városának polgármestere, és "a mentelmi jog által védett szabad véleménynyilvánítási szabadság ilyen ügyre nem alkalmazható".
A politikai véleménynyilvánítás védett műfaj
Ha a vádban hivatkozott illetve sérelmezett képviselői nyilatkozat politikai véleménynyilvánítás része volt, annak alkotmányos védelme miatt a bizottság "automatikusan" a mentelmi jog fenntartása mellett döntött. Ezen érv mentén tartották fenn például áprilisban Dávid Ibolya MDF elnök mentelmi jogát is. A képviselőnőt, aki egyébként maga is bizottsági tag, Simicska Lajos jelentette fel rágalmazás miatt, miután az MDF-elnök egy januári sajtótájékoztatón a Fidesz pénztárnokaként említette őt. Annak ellenére, hogy Simicska - mint mondta - semmilyen pozíciót nem tölt be, és szerinte az MDF elnöke "a becsületét csorbító tényt közölt, amikor a két nagy párt pénzügyeskedéseiről beszélt.". Dávid Ibolya hiába kérte mentelmi joga felfüggesztését, hiába állt volna önként bíróság elé, a bizottság úgy ítélte meg, hogy a pártelnöknő politikai véleményét fejtette ki, amit az alkotmány véd, ezért mentelmi jogának fenntartását javasolta.
Ami jár, az jár
Dávid Ibolya egyébként hiába szerette volna véleményét a bíróság előtt védeni, a mentelmi jog intézményét meghatározó egyik jogszabály, a képviselők jogállásáról szóló törvény szerint a képviselők nem mondhatnak le mentelmi jogukról, kivéve, ha szabálysértési eljárásról van szó.
Így mondhatott le jogáról például Csontos János szocialista képviselő novemberben, amikor autójával egy kivilágítatlan biciklist gázolt el, és így nem mondhat le mentelmi jogáról Dávid Ibolya az a magánvádas büntetőügy kapcsán sem, melyben Almássy Kornél vádolja őt rágalmazással, a pártelnök maximum megkérheti a bizottságot és a tisztelt házat, hogy függesszék fel védettségét.
Televíziós csatorna, mint közszereplő?!
"Törvényszerűen" védi a mentelmi jogot a bizottság akkor is, ha bármely közszereplő és egy országgyűlési képviselő közti nyilvános konfliktusról van szó, mivel – szerintük - az ilyen típusú összetűzések nem a bíróságra tartoznak. Veres János pénzügyminisztert a Hír Tv jelentette fel rágalmazásért, miután egy napilap márciusi számában azt nyilatkozta a tévétársaságról, hogy pénzért vették nyilatkozataikat. Az ügy megosztotta a mentelmi bizottságot. A jog fenntartását támogatók többek között azzal érveltek, hogy "A bizottság közszereplők egymás közötti ügyeiben nem javasolja annak felfüggesztését. A közszereplői minőség Dr. Veres János esetében egyértelmű, a másik fél, a Hír Tv vonatkozásában pedig a feljelentés előzményét képező Hír Tv adás közszereplői jellege kimutatható." A mentelmi jog felfüggesztésére voksoló tagok szerint a Hír TV nem minősül közszereplőnek. A bizottság öt-négy szavazati aránnyal végül úgy döntött, nem függeszti fel Veres János mentelmi jogát, ezzel új értelmezést adva a közszereplői minőségnek. | [
"Fidesz",
"SZDSZ"
] | [
"Székesfehérvári Városi Ügyészség",
"Hír Tv",
"Hír TV"
] |
Az Országgyűlés mentelmi bizottsága bizonyítani nem tudja, de megállapította, hogy fennáll annak a gyanúja, hogy Simon Gábor eltitkolt százmilliói összefüggésben állnak országgyűlési képviselői, illetve MSZP-elnökhelyettesi tisztségével. A többi közt ezt tartalmazza a testület által hétfőn elfogadott jelentés, amely az Országgyűlés honlapján olvasható.
A parlament február közepén bízta meg a mentelmi bizottságot az ügy kivizsgálásával, amelynek határidejéül március 31-ét szabta. A Rubovszky György, a testület KDNP-s elnöke által jegyzet előterjesztés szerint a bizottság megállapította, hogy sem Simon Gábor, sem pedig családtagjai vagyonnyilatkozataiban nincs adat arra, hogy az eltitkolt százmilliók származhattak legális, bevallott jövedelemből. Az egyedüli adat - folytatódik a jelentés - Mesterházy Attila MSZP-elnök nyilatkozata volt.
A szocialista pártelnök február 6-án azt mondta, nem pártpénzről van szó, és az ausztriai bankban tartott nagyjából 240 millió forint "nem kötődik Simon Gábor közéleti tevékenységéhez". "Az azt megelőző életével kapcsolatos forrásfelhalmozásról van szó, amennyire én tudom" - fűzte hozzá.
A mentelmi bizottság jelentése azt tartalmazza: mivel Mesterházy Attila egyik meghallgatáson sem jelent meg, nyilatkozatának valódiságát nemcsak nem bizonyította, még nem is valószínűsítette, "ezért ezt az adatot, mint teljesen alaptalan, légből kapott adatot ki kellett zárnunk".
Törvényt is módosíthatnak
Az országgyűlési testület Simon Gábor, Mesterházy Attila és a bizottság két szocialista tagjának ülésektől való távolmaradásával indokolta azon gyanúját, hogy az eltitkolt százmilliók összefüggésben állhatnak Simon Gábor politikai tisztségeivel.
A jelentésben ismertetik Polt Péter legfőbb ügyész Rubovszky György megkeresésére írt válaszát, miszerint Simon Gábor MSZP-nek leadott vagyonnyilatkozata - amit az ügyészség lefoglalt - megegyezik a 2012. január 9-ei nyilvános, az Országgyűlésnek leadott vagyonnyilatkozatával.
A jelentésben közlik a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara kutatói munkaközössége által készített szakvélemény főbb megállapításait a Simon Gábornak a képviselői összeférhetetlenségének időszaka (2009. február 1— 2014. február 13.) alatt kifizetett javadalmazás jogi úton való visszaköveteléséről. E szerint három lehetőség van: elsődlegesen a közjogi érvénytelenségnek az a pontja, hogy mondja ki az Országgyűlés az összeférhetetlenséget ezekre az évekre, másodszor polgári jogi kártérítési felelősség útján való visszakövetelés, harmadszor pedig jogalap nélküli gazdagodás útján való visszakövetelés.
A mentelmi bizottság megfontolásra javasolja az országgyűlési törvény módosítását, hogy a javadalmazás visszakövetelése ne csak az összeférhetetlenség kimondása esetén legyen kötelező, hanem akkor is, ha bármilyen jogcímen szűnik meg a mandátum és utóbb kiderült, hogy fennállt az összeférhetetlenség.
"Durva, kioktató stílus"
A testület jelentést 5 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett fogadta el. Schiffer András (LMP) korábban jelezte, hogy tartózkodott a szavazásnál. A jelentés azt is tartalmazza, hogy sem Simon Gábor mentelmi ügyében, sem a politikus vagyonnyilatkozati eljárása során, sem pedig az ügyet vizsgáló üléseken az MSZP részéről nem jelent meg senki, a tagok többnyire még ki sem mentették magukat. Mesterházy Attila amellett, hogy nem jelent meg az üléseken, válaszleveleiben a jelentés szerint "durva, kioktató stílusban olyan kérdéseket taglalt, amelyek nem képezték tárgyát a vizsgálatnak". Az MSZP elnöke kifogásolta a bizottság munkáját és kritizálta az ügyben született országgyűlési határozatot. Az ellenzéki politikustól azt is kérte a bizottság, hogy juttassa el hozzájuk Simon Gábor MSZP-nek leadott vagyonnyilatkozatát.
A mentelmi bizottság február 24-étől kezdve öt zárt ülésen tárgyalta az ügyet. Simon Gábor volt MSZP-elnökhelyettes eltitkolt, több százmilliós bécsi számlán tartott vagyonáról február elején jelentek meg sajtóhírek. Az azután elindult vagyonvizsgálati eljárás során a képviselő ugyan pontosította vagyonnyilatkozatát, de a bécsi számlát nem tüntette fel, mondván, nincs a nyomtatványon olyan rész, ahova be lehetne írni.
A politikus február 6-án jelentette be, hogy minden, a szocialista pártban viselt tisztségéről lemond, kilép az MSZP-ből, visszalép a képviselőjelöltségtől és február 12-i hatállyal lemond parlamenti képviselői mandátumáról. Ezt meg is tette ugyanaznap, amikor a parlament kimondta volna az összeférhetetlenséget.
Simon Gábort március 10-én őrizetbe vették, jelenleg előzetes letartóztatásban van, csalással, magánokirat-hamisítással, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással gyanúsítja a Központi Nyomozó Főügyészség. A politikus a gyanú szerint egy afrikai ország hamis útlevelét is megszerezte, amellyel egy ismerőse révén egy magyar banknál bankszámlát nyitott.
A hétfői sajtóhírek szerint Simon Gábor öt eltitkolt bankszámlával rendelkezik Magyarország mellett Ausztriában és Svájcban. Azokon több száz millió forintos forgalom bonyolódott 2008-tól kezdve. | [
"MSZP"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara"
] |
Egy biztonsági őr beszámolója alapján kérdeztünk rá az adóhatóságnál, vajon ellenőrzik-e, hogy be vannak-e jelentve, akik különböző munkákat végeznek náluk.
Nemrégiben kereste meg szerkesztőségünket egy biztonsági őr, aki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyik irodáját őrzi. Vállalkozón, alvállalkozókon keresztül egy munkaerő-kölcsönző cég alkalmazottjaként. Munkaszerződése van, fizetési elszámolást kap, fizetést is, az orvos ellátja. Látszólag tehát minden rendben van a foglalkoztatásával.
Az ügyfélkapun azonban azt látta, nincs nyoma annak, hogy legálisan dolgozna.
Így is elkészült a bevallás
A feketemunkát támasztja alá az is, hogy amikor elmondása szerint megbízta a NAV-ot, készítsék el neki az adóbevallást, akkor azt írták vissza neki, hogy sem bevallás, sem befizetés nem érkezett a munkáltatójától...
S hogy mi lett ezután? A NAV azt kérte, ha van szerződése, fizetési elszámolása, azt küldje be. És ezek alapján elkészítették az szja-bevallását. Az őr nagyon csodálkozott ezen.
Emellett az adóhatóság a férfi tudomása szerint annyit lépett, hogy vizsgálatot indított, még 2013 szeptemberében. Ezt onnan tudja, hogy mint mondta, ehhez többször kértek tőle nyilatkozatokat.
Azóta egyébként már a harmadik munkaerő-kölcsönző vette át őt. Ugyanott dolgozik, ugyanazt csinálja, semmi nem változott, csak a cégek csődöltek be és alakultak újra.
A NAV-ot arról kérdeztük, lehetséges-e az, amit az őr előadott, és ha igen, hogyan.
Már 2007-ben is Állami megrendelések gerjesztették a feketemunkát
Ezért nem ellenőrzik
Először is arra voltunk kíváncsiak, a NAV vizsgálja-e, hogy ha kiszervez egy tevékenységet (pl. vagyonvédelem, takarítás, üzemeltetés, stb.), akkor azok az emberek, akik ténylegesen elvégzik a munkát, be vannak-e jelentve. Vagyis utánanéznek-e, hogy például egy szolgáltatás megvásárlásával nem finanszíroznak-e óhatatlanul is feketefoglalkoztatást. Arra gondoltunk, mivel náluk van a nyilvántartás, ez nem lenne nehéz.
Erre a kérdésünkre nem kaptunk egyértelműen nemleges választ, azonban amit írtak, az tulajdonképpen nemet jelent. Mert mint közölték, nem tehetnek másképp.
Válaszuk szerint a NAV szigorú feltételeknek megfelelő szerződések alapján vásárol szolgáltatást. A megállapodáskor azonban "szerződő félként" és nem "adóhatóságként" járnak el. Azt is írták, hogy a jogszabály szerint nincs joguk felhasználni a NAV-rendszerekben rögzített adatokat. Vagyis nem nézhetnek utána a vállalkozóknak.
Azt azonban megnézhetik, hogy a köztartozásmentes adózói adatbázisban szerepel-e a szerződő fél. Mert ez a lista a honlapjukon bárki számára hozzáférhető. Lehetőségük van még arra is, hogy a szerződő vállalkozást nullás adóigazolás benyújtására kérjék fel. Ezenkívül az állami vagyonról szóló törvény szerint nem szerződhetnek például olyan féllel, amely csődeljárás, felszámolás alatt áll.
Hangsúlyozták azonban, hogy a két szerződő fél – esetünkben a NAV és egy vállalkozás – között polgári jogi jogviszony keletkezik, ami nem teremt hierarchikus viszonyt, hanem mellérendelt szerepről van szó.
Felvetettük még, vajon azt ellenőrzik-e, hogy a vállalási ár fedezi-e legalább a bérköltséget, és az alapvető költségeket. Amire úgy reagáltak, nem a hatáskörükbe tartozó kérdés, hogy a szerződő félnek milyen az üzletpolitikája, megéri-e számára elvállalni az adott munkát. Vagyis ez is egy "nem".
Bevallás kamupapírok alapján
Mivel az őr elmesélte fura adóbevallása történetét is, ennek is utánajártunk. Vagyis hogy ha egy cég nem küld adatot a dolgozóról, és nem is fizet utána, akkor valóban elkészíti-e a NAV a dolgozója szja-bevallását. Méghozzá a bekért, a cégtől kapott (kamu) papírok alapján. Egyértelmű igent itt sem kaptunk, de a válasz ezt jelenti.
A NAV felvetésünkre leszögezte: hamis papírok alapján nem készítenek bevallást. Azt is hozzátették azonban, hogy amíg az adott adózó bármilyen szempontból nem jelent kockázatot az adóbevételekre, illetve nem merül fel kétség jogkövetését illetően, addig az adóhatóság célzottan nem vizsgálja a benyújtott dokumentumok (bevallások) valódiságát.
Amennyiben azonban a bevallások alapján az adatok valótlansága felmerül, az adóhivatal ellenőrzést indít, amelynek nyomán – ha ez indokolt – vizsgálhatja az adózó munkáltatóját is.
Ellenőrzés csak célhoz kötötten
Mivel az őr említette a vizsgálatot is, ezután arra voltunk kíváncsiak, mi az eljárás, ha kiderül az adóbevallásnál, hogy egy cég nem legálisan foglalkoztatta a dolgozóját, csak falból adott neki papírokat (szerződést, bérelszámolást). Tehát, hogy ilyenkor fülön csípi-e a NAV a céget. Főleg, ha kiderül, hogy a vállalkozás "alkalmazottai" (mint esetünkben az őr) éppen az adóhatóság irodájában dolgoznak.
A válasz a jogszabályra hivatkozva ugyanaz volt: a NAV kizárólag célhoz kötötten (pl. adóellenőrzés keretében) nézheti meg az adatbázisában az adózói adatokat. Például akkor, ha közérdekű bejelentés formájában jut a tudomásukra, hogy egy adott cég nem fizet járulékot az alkalmazottja után vagy nem küld adatokat.
Hozzátették még: amennyiben így tudomásukra jut, hogy egy olyan cég nem teljesíti adófizetési kötelezettségét, amelynek alkalmazottja szerződés keretében a NAV-nál dolgozik, akkor az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint kötelesek hivatalból eljárni, illetve adóellenőrzést lefolytatni.
Nem tartják nyilván, hányszor foglalkoztattak náluk feketén
Adódott az újabb kérdés, hogy hány ilyen ügy volt mostanában és mi lett a vége. Csalódásunkra azonban azt a választ kaptuk, hogy az ilyen esetek számosságáról nincs külön nyilvántartásuk, mert az ilyen szempontú leválogatás a NAV törvényben előírt feladatainak teljesítése szempontjából nem tartalmaz releváns információt.
Annyit azért elárultak, hogy előfordultak már ilyen esetek. S ugyanúgy, mint bármely adóellenőrzést, adóigazgatási eljárást, ezeket is a területileg illetékes adó-főigazgatóságok végezték el. A vizsgálatok pedig megállapításokkal zárultak. Vagyis feltehetőleg bírsággal.
Az orvos is elláthatja
Amit még nem értettünk, hogyan lehetséges az, hogy valakit feketén foglalkoztatnak, az orvos mégis ellátja. Hiszen elvileg ezt ellenőrzik. Kiderült, az orvosi ellátás nem feltétlenül függ attól, hogy valaki után ténylegesen fizetnek-e járulékot. Olyan pedig nem fordul elő, hogy valakit nem jelentenek be, de fizetnek utána járulékot.
Viszont a NAV sokszor találkozik azzal, amit az őr elmondott. Vagyis hogy a cégek a foglalkoztatottakat bejelentik, ami alapján az OEP rendszerében megjelenik az adott munkavállaló, és az orvos ellátja. Azonban a havi bevallási, valamint a járulékfizetési kötelezettségüknek már nem tesznek eleget.
A feketemunkás Börtönt kockáztat
Kecske és káposzta
Olvasónk azt mondta egyébként, leginkább azt szeretné, hogy megmaradjon a munkahelye, de ne kelljen feketén dolgoznia. És hogy történjen már végre valami hathatós ebben az ügyben. Meg a hasonlókban. Rákérdeztünk hát, mit tehetne ő, kollégái és a többi hasonló cipőben járó dolgozó. Már csak azért is, mert ha kiderül a feketefoglalkoztatás és az, hogy tudtak róla, őket is megbüntethetik, költségvetési csalásért. Szóval hogyan járjanak el, "kecske és káposzta" jeligére, hogy a munkájuk is megmaradjon, a bejelentésük is meglegyen.
A NAV tanácsa az volt, hogy ha a dolgozó tudja, feketén vagy szürkén foglalkoztatják, ám kiszolgáltatott helyzete miatt nem fordul közvetlenül a munkáltatóhoz, tegyen közérdekű bejelentést náluk. Így megkezdhetik a cég adóigazgatási (és ha indokolt, büntetőjogi) felelősségre vonását is. Hozzátették: a munkavállaló egyébként a bejelentésben kérheti, hogy személyes adatait zártan kezeljék, így nem derül fény a kilétére.
Ha pedig valaki nem biztos abban, hogy munkáltatója szabályosan jár el, érdeklődhet az OEP-nél, amely arról tud tájékoztatást adni, hogy a munkáltató megtette-e az egészségbiztosítónál a jogviszony-bejelentést.
Nos, mindez nemigen "orvosság" a mi társadalmi felelősségvállalással átfűtött biztonsági őrünknek. Hiszen mint elmondta, az ő ügyében már tavaly ősz óta vizsgálódak a NAV. A feketefoglalkoztatás meg azóta is maradt. Csak, mint írtuk a cikk elején, a cégek változtak a feje felett. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [] |
Négyen még rács mögött
Az egyetemi vesztegetési ügynek huszonhárom gyanúsítottja van
Újabb három hónapra hosszabbította meg a Pécsi Városi Bíróság a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) tavasszal kirobbant vesztegetési ügy négy gyanúsítottjának előzetes letartóztatását.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel A PTE gazdálkodásával összefüggő vesztegetési ügyben korábban tízen voltak előzetes letartóztatásban. Közülük a mai napig még négyen, a volt gazdasági főigazgató, az informatikai igazgató, egy tanácsadó, valamint a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Zrt. volt vezérigazgatója maradt rács mögött. A pécsi bíróság döntése nyomán e négy személy újabb három hónapig, februárig előzetes letartóztatásban marad. A bíróság szóvivője, Hajdu István azzal indokolta a döntést, hogy három gyanúsított esetében fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye és mindegyiküknél a tanúk befolyásolásának lehetősége.
További részletek a Magyar Nemzet 2010. november 30-i számában. | [
"Pécsi Tudományegyetem"
] | [
"Pécsi Városi Bíróság",
"Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Zrt."
] |
Többtucatnyian forgalomlassító demonstrációval tiltakoztak a trafikkoncessziók vitatható kiosztása miatt Fóton. A Pest megyei településen a helyi Fidesz-elnök és alpolgármester, Pozderka Gábor fia nyerte a trafikjogokat.
Forgalomlassítással demonstráltak többtucatnyian Fóton, a trafikkoncessziók kiosztása körüli botrány miatt. A helyi MSZP kezdeményezte tüntetés végén – a lassító autókonvoj résztvevői – egy tiltakozó petíciót kívántak volna átadni a Pest megyei település fideszes polgármesterének, Cselőtei Erzsébet azonban a tiltakozókkal azt közölte: "nem illetékes" az ügyben.
F. Takács István, az MSZP egyik választókerületi elnöke – és a tüntetés egyik szervezője – ezzel kapcsolatban a Népszabadságnak azt mondta: szomorú, hogy a város vezetője nem vesz tudomást az emberek tiltakozásáról, és ezzel láthatóan nem kívánja képviselni sem a helyi lakosok és vállalkozók érdekeit.
F. Takács ironikusan megjegyezte: ugyanakkor tény, hogy a polgármester helyett inkább az alpolgármester Pozderka Gábor (aki egyúttal a fóti Fidesz elnöke is) lenne illetékes az ügyben, hiszen a településen kiosztott trafikjogok közül kettőt az ő egyetemista fia nyert el. A szocialista politikus szerint nemcsak a nyilvánosság, a városvezetés, de a helyi Fidesz érdeke is az lenne, hogy Pozderkáék nyilvánosságra hozzák győztes pályázatukat; ezzel bizonyítván, hogy nem volt politikai mutyi a trafikkoncessziók kiosztása körül. | [
"Fidesz"
] | [] |
Eddig 30 céggel kötött stratégiai megállapodást az egyébként Nyugat- és multiellenességét gyakran hangoztató kormány. Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár reményei szerint ez a szám 50 fölé is emelkedhet, mert a program felkeltette a vállalatok érdeklődését a kormánnyal folytatott rendszeres konzultáció lehetősége miatt. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy csak a stratégiai partnerséget vállaló cégek nyerhettek az NFÜ három, összesen 30 milliárdos pályázatán, és vélhetően ezután is lesznek ilyen kivételező tenderek.
Az eredeti tervek szerinti negyvenből eddig harminc céggel kötött stratégiai megállapodást a kormány, amely egyébként sokszor és szívesen hangoztatja Nyugat- és multiellenességét. Partnere már az AG, az Alcoa-Köfém, az Audi, a Bosch, a Bridgestone, a Coca-Cola, a Continental, a Daimler, a Dalkia, a Denso, az Ericsson, a GE, a Hankook, a Hewlett-Packard, a Huawei, az IBM, a Jabil, a Lego, a Microsoft, a National Instruments Magyarország, a Richter Gedeon, a Sanofi, a Stadler, a Siemens, a Suzuki, a TCS, a Tesco, a Teva, a Nokia Siemens Networks, a Waberer’s; és Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár reményei szerint a stratégiai megállapodások száma 50 fölé is emelkedhet, mert "a program felkeltette a vállalatok érdeklődését a kormánnyal folytatott rendszeres konzultáció lehetősége miatt. Ez pedig versenyelőnyt jelenthet az egyes cégek számára saját vállalatcsoportjukon belül, az újabb beruházási helyszínek kiválasztásakor." Azt ugyanakkor cáfolta a jelenleg tulajdonképpen utazó nagykövetként funkcionáló korábbi miniszterelnöki szóvivő, hogy a stratégiai megállapodások kihatnának a közbeszerzésekre; de elmondása szerint a képzési, oktatási rendszert úgy szervezték át, ahogy azt a cégek iránymutatásaikban kérték.
A kapcsolatok szorosabbra fűzését szinte minden esetben a kormány kezdeményezte, a megkörnyékezett vállalatok nagy része pedig úgy érezte, hogy ez egy visszautasíthatatlan ajánlat, amire ha nemet mondanak, kimaradnak bizonyos kedvezményekből, és még esetleg az unortodox jogalkotás&adókivetés pallosa is lesújt rájuk. A pletykák szerint azonban néhány cég nem félt kosarat adni a kormánynak, például az Opel sem (amelynek kommunikációs kampányában ennek ellenére szívesen részt vesz a kabinet) írta alá a több "behódolt" által is csak gesztusértékűnek tartott szerződést.
Ugyanis magukban a stratégiai megállapodásokban kevés konkrétum szerepel. A bevezető udvariassági körök után azt tartalmazzák, hogy a cég lehetőségeihez mérten fejleszt, beruház és kutat Magyarországon, a kormány pedig döntésekkel és pályázatokkal igyekszik támogatni ebben; a cég növeli magyarországi beszállítóinak számát, népszerűsíti Magyarországot külföldön, részt vesz a neki otthont adó település közéletében, és támogatja is azt; továbbá a cég és a kormány a szakképzések terén is együttműködnek egymással; néhányba pedig azt is belefoglalták, hogy a vállalat kész tevékenyen résztvenni az ország versenyképességét befolyásoló jogszabályok tervezetének véleményezésében.
Csupán egy, az elektronikai alkatrészeket gyártó Jabillal kötött stratégiai megállapodás tartalmaz - minden bizonnyal a cég kérésére - egy feddhetetlenségi pontot, amely arról árulkodik, hogy itt töltött 13 évük alatt csodálatos tapasztalatokat szereztek Magyarországról, és rendkívül jó véleményük van a kormányról:
"A Felek tudomással bírnak arról, hogy a Jabil, mint a Jabil Circuit Inc leányvállalata az Amerikai Egyesült Államok Külföldi Korrupciós Gyakorlatot Tiltó Törvényének (United States Foreign Corrupt Practices Act “FCPA"), valamint az Egyesült Királyság Vesztegetés Törvényének (UK Bribery Act) hatálya alá tartozik. Felek tudomásul veszik, hogy együttműködésük során maximálisan etikusan és átlátható módon végzik tevékenységüket a fenti törvényeknek megfelelő módon."
A pályázatokkal való támogatást szemmel láthatóan komolyan gondolja a kabinet: nemrégiben három darab milliárdos tendert is kiírt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kimondottan a kormány keblére ölelt vállalatok számára.
2012. december 20-án jelent meg a "K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések" című, 22 milliárd forintos keretösszegű pályázat, amelyet 2013. április 11-én két részre bontottak. A K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések nevű pályázatot 10 milliárd keretösszeggel, a Nemzeti Agykutatás Program támogatását pedig 12 milliárddal hirdették meg. A május 10-én a keret kimerülése miatt felfüggesztett K+F pályázatnál az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege minimum 1, maximum 6 milliárd forint, az Agykutatásnál az "A" alpogram esetében maximum 6,4 millió forint, a "B" alprogram esetében minimum 90 és max. 450 millió. Mindkettőben a kötelező vállalások között szerepel a kormánnyal való stratégiai megállapodás, a támogatottak listája pedig még egyiknél sem ismert.
A 1132/2013 (III.14) számú kormányhatározatban módosította a kormány a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap február elsején jóváhagyott 2013-as felhasználási tervét. Az új változat szerint a kormánnyal stratégiai megállapodást kötő vállalkozások számára 8,8 milliárdos keretösszegű K+F+I ernyőpályázatot írnak ki, ami meg is történt április 9-én. Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege minimum 40 millió, maximum 2 milliárd forint volt, a támogatott projektek listája még itt sem ismert. | [
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] | [
"Kutatási és Technológiai Innovációs Alap",
"Jabil Circuit Inc",
"Amerikai Egyesült Államok",
"Nokia Siemens Networks",
"Egyesült Királyság",
"National Instruments Magyarország",
"Richter Gedeon"
] |
A Budapesti Hőerőmű Zrt. budafoki székhelyére új társaságot jegyeztettek be: a Mátra Energy Holding Zrt.-t. A cég mögött a prágai EPH-csoport van, amely közvetetten a fővárosi hőerőműcég többségi részvényese is. A cseh hátterű vállalatalapítás ugyanis azért figyelemre méltó, mert szakmai hírek szerint az EPH-csoport a fő esélyes a visontai erőmű megvásárlására – Mészáros Lőrinc érdekkörével társulva. November 2-án vette ugyanis nyilvántartásba a jegybank a gázszerelő-milliárdos csoportjához kapcsolódó Status Energy Magántőkealapot, amely négy nappal később már indított is két energiacéget. Ezek egyike, a Status Power Invest Kft. célba vette a most még többségi német kézben lévő, az RWE-csoporthoz tartozó, 950 MW-os, széntüzelésű visontai Mátrai Erőmű megszerzését.
A csehek most Mészárosékkal társulva továbblépnének a magyar piacon. A 5 millió euró alaptőkével indult új társaság fele-fele részben a Status Power Kft. és a prágai EP Power Europe a.s. tulajdona. A fővárosi hőerőműben 2015 júniusától részvényes EP Hungary egy projekttársaság, amely közvetetten a cseh Energeticky Prumyslovy Holding a.s. kizárólagos irányítása alatt áll, ennek a cége a Mátra Energy részvényese is. A cseh holding egyébként egy vállalatcsoportot takar, amely a közép-európai energiaszektorban érdekelt, elsősorban Csehországban, Szlovákiában, Németországban és Lengyelországban.
Hogy kétség se legyen, hogy kik állnak a háttérben: Mészáros Beatrix is az igazgatóság tagja lett, továbbá az apa, Mészáros Lőrinc két bizalmasa, Antal Kadosa ügyvéd és Halmi Tamás. Ők a Status Power által kijelölt igazgatósági tagok a Mátra Energyben. A testületben 3:2 arányban Mészárosék vannak többségben, míg a felügyelőbizottságban 2:1 az állás a csehek javára. | [
"Status Energy Magántőkealap",
"Mátra Energy Holding Zrt.",
"Status Power Invest Kft.",
"Mátrai Erőmű"
] | [
"Budapesti Hőerőmű Zrt.",
"EP Power Europe a.s",
"EP Hungary",
"Energeticky Prumyslovy Holding a.s"
] |
Még februárban megírtuk, szeptember 7-re, 14-re és 21-re tűzte ki a BKV-ügy másodfokú tárgyalását a Szegedi Ítélőtábla - tudta meg akkor a Magyar Nemzet Kádár Andrástól, Hagyó védőjétől. És valóban.
Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes ma megjelent az ellene és társai ellen hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmények ügyében indult per másodfokú tárgyalásán a Szegedi Ítélőtábla tárgyalótermében.
Hagyót tavaly a Kecskeméti Törvényszék hűtlen kezelés miatt két év felfüggesztett börtönre ítélte. A bíróság a BKV-nak okozott kár miatt több év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt vádlottat kötelezett különböző összegű kártérítésre. Az ügyészség az ítéletet túl enyhének találta, fellebbezett, sokkal súlyosabb büntetést kért a vádlottakra, akik az utolsó szó jogán is ártatlanságukat hangoztatták.
Kaszáné Horuczi Zsuzsanna ügyész csütörtökön több mint kétórás perbeszédében hat vádlott - köztük Hagyó Miklós - esetében megalapozatlanságra hivatkozva az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta. A többi vádlott esetében a bűnösség kimondását, a büntetőjogi felelősség szélesebb körben történő megállapítását és súlyosabb büntetés kiszabását kérte a bíróságtól.
Az ügyész azt mondta, az elsőfokú ítélet egyes vádpontok esetében megalapozatlan, a tényállás felderítetlen, hiányos, és a törvényszék az indokolási kötelezettségének is csak részben tett eleget. Több vádpont esetében a bizonyítási eljárás szinte teljes megismétlésére lenne szükség - hangsúlyozta.
Kaszáné Horuczi Zsuzsanna kifejtette, az elsőfokú bíróság úgy látta, a vádlottak egyéni érdekek alapján, alkalomszerűen követtek el bűncselekményeket, tevékenységüket nem hangolták össze. Az ügyészség szerint azonban a vádlottak bűnszervezetben követték el a bűncselekményeket. 2007 januárjától 2008 decemberéig a hét érintett vádlott között alá-fölérendeltségi viszony alakult ki, és a BKV Zrt. vezetői a vagyonkezelési kötelezettségüket megszegve a cégnek vagyoni hátrányt okoztak.
A védői fellebbezésekkel kapcsolatban az ügyész kifejtette, a felmentésre irányuló indítványok kizárólag a bíróság mérlegelési tevékenységét támadják, így azoknak szerinte nem adhat helyt az ítélőtábla.
A tárgyalás a védői perbeszédekkel folytatódik. A táblabíróság az ügyben még két tárgyalási napot tűzött ki, a Mezőlaki Erik vezette tanács várhatóan szeptember 21-én hirdet határozatot. | [
"BKV"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Kecskeméti Törvényszék",
"Szegedi Ítélőtábla"
] |
A Közbeszerzési Döntőbizottság 150 ezer forintra bírságolta az Országos Bírósági Hivatalt, mivel az egy szoftver beszerzés kapcsán megsértette a közbeszerzési törvényt – olvasható a Közbeszerzési Hatóság honlapján az MTI tudósításában.
Az ügy még 2004 nyarára nyúlik vissza. A szegedi székhelyű Griffsoft Informatikai Zrt. nyerte el – nyílt közbeszerzésen – a GIIR szállítási tenderét. Ennek a cégnek volt szerzői joga a programra, amelyet többször frissített is, az utolsó ilyen szerződés ez év végén jár le.
Ennek meghosszabbítására írt ki hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzést az Országos Bírósági Hivatal. Az ajánlattételi határidő december 11-e volt.
Az MTI szemléje megemlíti, hogy a jogsértésért kiszabott bírság képletes volt, illetve “a mai gyakorlatban már az is ritka, hogy bírságol a döntőbizottság".A 24.hu szerint a vétkes mulasztást igenis példás gyorsasággal tárta fel a Hivatal, majd a törvény szellemében eljárva lecsaptak a jogellenesen üzletelő bírósági szervezetre! Ne adjunk a fanyalgásra, mindent forint számít, ha jogellenes cselekmény megbírságolásáról van szó, különösen, ha ezt az egyik legfelsőbb bírói szervezet követi el.
Úgy véljük, mindez csattanós válasz a kétkedőknek, akik szerint pártunk és kormányunk nem tesz meg mindent az állami szervek körében tapasztalható slendriánság, illetve túlburjánzó korrupcó ellen. Apró szépséghiba, hogy korrupció alatt a kormány valószínűleg egészen mást ért, mint a nép (erről bővebben ebben a cikkünkben is olvashat). | [
"Országos Bírósági Hivatal"
] | [
"Közbeszerzési Hatóság",
"Griffsoft Informatikai Zrt.",
"Közbeszerzési Döntőbizottság"
] |
Amikor a paksi bővítésért felelős miniszter, Süli János egy tavalyi rendezvényen a gigaprojekt magyar résztvevőiről beszélt, külön is kiemelt egy céget. Ez a Ganz EEG Kft. nevű ipari vállalat volt, amelyet Süli úgy mutatott be, mint amely fontos szerepet játszhat majd a beruházásban.
Volt azonban egy probléma ezzel a példával. A Ganz EEG korábban ugyan valóban magyar érdekeltség volt, de Süli beszédének idejére a magyarok már teljesen kiszorultak a cégből. Helyüket a Paks 2 kivitelezésével megbízott orosz állami atomvállalat, a Roszatom foglalta el.
A Direkt36 kutatásaiból kiderült, hogy ez egy éveken át tartó konfliktus eredménye volt. A Ganz EEG orosz-magyar vegyesvállalatként indult közel tíz évvel ezelőtt, de a két fél a kezdetektől fogva nem jött ki egymással, és annyira elmérgesedett a viszonyuk, hogy perre is mentek. Végül a magyarok maradtak alul, és 2016-ban kiszálltak a cégből, amely így már 100 százalékban az orosz atomvállalat tulajdona lett.
A Ganz EEG orosz átvételével még tovább csökkent az esélye annak, hogy teljesüljön az a célkitűzés, hogy magyar szereplők végezzék majd a 3700-3800 milliárd forintos paksi bővítés munkálatainak legalább 40 százalékát. Bár ennek az aránynak a betartására maga Vlagyimir Putyin orosz elnök is ígéretet tett a Paks 2-ről szóló szerződés 2014 januári bejelentésekor, azóta egyre több jele van annak, hogy magyar tulajdonú cégek nehezen fognak ekkora mértékben munkákhoz jutni. Hazai építőipari források szerint a magyar cégeknek egyszerűen nincs tapasztalatuk ilyen komplex beruházások kivitelezésében.
A kevés kivétel közé tartozott a Ganz EEG, amelynek vezetőjét, Szitár-Csanádi Attilát az ismerői a Roszatom egyik legfontosabb magyarországi bizalmasaként tartják számon. Szitár-Csanádi régóta jó orosz kapcsolatokkal rendelkezik, és több forrás szerint szerepet játszott abban a sok bírálatot kiváltó döntésben is, hogy a Debreceni Egyetem díszpolgári címet adott Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.
A Debreceni Egyetem a Direkt36-nak küldött válaszában nem tagadta Szitár-Csanádi szerepét a díszpolgári cím adományozásában. A Ganz EEG, a kormány és a Roszatom nem reagált a megkeresésünkre. (Most jelent meg az Indexen is egy cikk a témában. Az időbeli egyezés nem véletlen, a két cikk szerzői ugyanis menet közben értesültek egymás munkájáról, és úgy döntöttek, hogy annak érdekében, hogy minél jobban ráirányítsák a figyelmet erre az orosz-magyar kapcsolatokban meghatározónak számító szereplőre, ugyanakkor közlik a cikkeket.)
Társulás az oroszokkal
A Ganz Engineering és Energetikai Gépgyártó Kft. 2008-ban jött létre, amikor a Magyarország egyik legnagyobb nehézgép-gyártó vállalatcsoportjaként ismert Ganz összeállt az orosz Roszatom egyik cégével. Először úgy tűnt, hogy mindkét fél megtalálta a számítását, és ez egy gyümölcsöző kapcsolat lesz.
A Ganz-csoport profiljának régóta része volt az atomenergia üzlet, a jelenlegi paksi blokkokhoz és volt szocialista országok atomerőműveihez szállítottak például berendezéseket. Szerették volna megőrizni ezt a tevékenységet, és úgy érezték, hogy ez csak akkor fog menni, ha részt vesznek további új orosz atomerőművek építésében. Ehhez viszont meg kellett állapodniuk a Roszatommal, amelynek ez kapóra jött, hiszen ők is erősíteni akarták a pozíciójukat Magyarországon. A paksi bővítés ekkor már benne volt a levegőben, és az oroszok nem akartak ebből kimaradni. "Ez nekik geopolitikailag is fontos, és az első lépés mindig az, hogy az ágazatban kulcspozíciót kell szerezni" - magyarázta egy, a Roszatom hazai tevékenységét ismerő forrás, hozzátéve, hogy lényegében a Ganz volt az egyetlen olyan magyar cég, amely rendelkezett a megfelelő szakmai háttérrel a partnerséghez.
A vegyesvállalat végül úgy állt fel, hogy az oroszok bevásárolták magukat a Ganz-csoport egyik régi cégébe, amely ekkor vette fel a Ganz EEG nevet. Az oroszok többségi tulajdont akartak, az ügyvezetőt ugyanis ők szerették volna kinevezni. A Roszatom (egyik leányvállalatán, az Atomenergomashoz tartozó TTM-en, majd a CKBM-en keresztül) végül 2008 októberében szerzett 51 százalékos részedést a cégben. A további 49 százalék a magyaroknál, vagyis a Ganz Gépgyár Holding Zrt. nevű cégnél maradt.
A pénzen vesztek össze először
Hét hónappal az oroszokkal való társulás után már jelentkeztek is az első problémák, derül ki a Ganz EEG tulajdonosainak fontosabb döntéseiről szóló, a cégbíróságon hozzáférhető úgynevezett taggyűlései jegyzőkönyvekből.
Az első konfliktus amiatt alakult ki, hogy az orosz tulajdonos nem biztosította a vállalt megrendeléseket, és a cég így 2009-ben nem hozta az előre elvárt eredményt. A magyarok azt is szóvá tették, hogy a megállapodás ellenére a "társaság finanszírozását eddig döntően" ők állták. A magyar résztulajdonos a 2009 májusi taggyűlésen ezért kártérítést kért az oroszoktól. A cégiratok szerint az oroszok elfogadták az észrevételeket, és a cég működését ismerő forrás szerint később ugyan fizettek is, de ez az ütközés a későbbi konfliktusok egyfajta előcsatározása volt.
Később a magyar fél az orosz ügyvezetővel szemben emelt kifogásokat. Az egyik taggyűlésen azt rótták fel, hogy az orosz ügyvezető alatt a cég "jelentős veszteséget halmozott fel" (a Ganz EEG a 2010-es évet 540 milliós veszteséggel zárta, míg az előző évben 7,6 milliós nyereséget termelt). Úgy vélték, az akkori ügyvezető alatt ez a helyzet nem is fog változni. A problémát végül az oroszok is belátták, még azon a taggyűlésen kezdeményezték az ügyvezető visszahívását.
Ez után nem sokkal, 2011 augusztusában nevezték ki ügyvezetőnek a céget azóta is vezető Szitár-Csanádi Attilát. A kárpátaljai születésű, korábban egy cégével a Dunaferrnek dolgozó üzletembert szintén az oroszok jelölték, és ismerői szerint nagyon erős bizalmi viszonyban van a Roszatom vezetésével. A Ganz EEG hivatalos dokumentumai is árulkodnak erről. Az egyik taggyűlésen maga Szitár-Csanádi vetette fel, hogy őt "közvetlenül Oroszországból utasítsák", szerinte ugyanis így könnyebb lesz "a többségi orosz tulajdonos közvetlen utasításait" végrehajtania.
Szitár-Csanádi Attila, a Ganz EEG ügyvezetője Fotó: Debreceni Egyetem
Vannak, akik szerint emiatt a szoros kapcsolat miatt az ügyvezetőre inkább támaszkodnak az oroszok a magyarországi ügyekben, mint a Roszatom hivatalos helyi képviseletére. A bővítés részleteit ismerő forrás Szitár-Csanádi szerepét úgy írta le, hogy informálisan próbálja a Roszatom számára koordinálni a Paks 2 iránt érdeklődő magyar beszállítókat.
Paks 2 kovásza
A Ganz EEG-nél az első konfliktusok után egy darabig úgy tűnt, hogy sínre kerülnek a dolgok. 2012 augusztusában felkereste a céget egy Roszatom-delegáció, majd az orosz atomenergia vállalat néhány nappal később bejelentette, hogy "a jövőben aktívabban kíván támaszkodni" a Ganz EEG-re. Ez után a cég több olyan közleményt is kiadott, amely arról szólt, hogy a Roszatomnak köszönhetően milyen megrendelésekhez jutottak. Például a rosztovi atomerőmű 3-as és 4-es blokkjához szivattyúkat, a Szentpétervár közelében fekvő Leningrád Atomerőmű kettes egységéhez fűtőanyag-kazettákat mozgató, úgynevezett átrakógépet szállítottak. A közleményekben kiemelték, hogy "megnyílt a Ganz számára a zárt orosz atomenergetikai piac".
Egyre többször került szóba a paksi bővítésben való részvétel is. Szitár-Csanádi 2012 decemberi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy "világszínvonalat képviselő atomerőművi berendezéseik révén" részt vehetnek a projektben. A Paks 2-ről szóló magyar-orosz megállapodás 2014 januári aláírása után a Kommerszant című orosz lap arról írt, hogy a magyar vállalatok közül az orosz Atomenergomashoz tartozó Ganz EEG lehet a Roszatom egyik beszállítója.
Amikor a kormány 2014 nyarán stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Ganz Holdinggal, akkor Szijjártó Péter - abban az időben még külügyi államtitkárként - a cég keleti nyitás során elért sikereiről beszélt, Fitos Zoltán, a Ganz Holding elnök-vezérigazgatója pedig úgy fogalmazott: "kovásza lehetünk a szóban forgó Paks II. hazai 40 százalékos beszállításának".
A színfalak mögött viszont továbbra sem volt zökkenőmentes a magyar-orosz viszony a cégnél. A Ganz EEG 2014 májusi taggyűlésén készült jegyzőkönyv több oldalon keresztül sorolta a magyar tulajdonos sérelmeit. A magyar fél nehezményezte, hogy a Roszatom a gyártás során hátrált ki egy projektből, ez pedig kellemetlenül érintette a munkára számító Ganz EEG-t.
A magyarok kifogásolták azt is, hogy a Roszatom nem biztosít folyamatosan megrendelést a cégnek, miközben a szindikátusi szerződés szerint ez az oroszok kötelessége lenne. "Még az ajánlatkérést sem a Ganz EGG-nek, hanem másoknak adják" - utaltak a jegyzőkönyv szerint a Roszatom egyik projektjére, majd később felszólították az oroszokat, hogy tartsák be a szindikátusi szerződést és "adják ide tenderen kívül a megrendelést". Az oroszok erre azzal reagáltak, hogy időközben megváltoztak az előírások a Roszatomnál, majd ebben az ügyben le is szavazták a magyar résztulajdonost.
A magyarok úgy látták, hogy a Roszatom hozzáállása miatt termel folyamatosan veszteséget a cég, és végül ennek kezelése miatt 2014 végén minden korábbinál élesebb konfliktus robbant ki a két fél között. A cégbírósági iratok szerint az oroszok 10 millió euró (3,1 milliárd forint) hitelt akartak felvetetni a társasággal, a magyarok azonban ezzel a lépéssel nem értettek egyet, és az orosz anyacég által folyósított kölcsönnel pótolták volna a hiányt. Az oroszok 2014 decemberében végül a magyar fél ellenszavazata ellenére is jóváhagyták a hitelfelvételt. Erre reagálva a magyarok beperelték az oroszokat, akik erre válaszul szintén indítottak egy pert a magyar tulajdonos ellen.
A Fővárosi Törvényszék 2015 áprilisában elsőfokon a magyar félnek adott igazat. Az ítélet szerint a hitelfelvételről szóló döntést az oroszok csak minősített többséggel hozhatták volna meg, amelyhez kellett volna a magyar tulajdonos szavazata. "Az oroszok nehezen élték meg a pert, nem voltak hozzászokva, hogy bárki ellentmondjon nekik" - fogalmazott az ügyet ismerő magyar forrás.
Elengedték a gyereket
Hiába arattak bírósági győzelmet a magyarok, a konfliktus annyira tarthatatlanná vált, hogy 2016-ban végül eladták 49 százalékos üzletrészüket a Roszatomnak. Az eladással együtt a magyarok lemondtak a hitelfelvétel miatt indult, másodfokon zajló per folytatásáról is. Az oroszok 4,5 millió eurót (mai árfolyamon 1,4 milliárd forintot) fizettek, amivel a magyar fél papíron nyereségesen szállt ki, de persze, ha a Ganz EEG tényleg meghatározó szerepet fog játszani a Paks 2 projektben, akkor jóval nagyobb profithoz is juthattak volna.
Ha "a paksi üzlet jól alakul, akkor túró lesz ez a nyereség" - fogalmazott egy, a cég ügyeit ismerő forrás, aki szerint a Ganz Holding azért szállt ki, mert a magyar fél belátta, hogy a cég csak akkor fog komoly megrendeléshez jutni, ha az oroszok szabadon tudnak dönteni a vállalat ügyeiben. "Elengedték a gyereket, nehogy széttépjék" - fogalmazott.
Bár sajtóhírek is megjelentek arról, hogy a Roszatom 100 százalékos tulajdonos lett a Ganz EEG-ben, magyar kormányzati tisztviselők részéről még ez után is elhangzottak olyan nyilatkozatok, amelyekben úgy utaltak a cégre, mint a paksi bővítés lehetséges magyar szereplőjére. Igaz, Süli János egy parlamenti válaszában azokat a beszállítókat nevezte magyarnak, amelyek Magyarországon tevékenykednek, itt fizetnek adót, hozzájárulnak a magyar GDP-hez, illetve magyar munkaerőt alkalmaznak, nem pedig azokat, amelyeknek a tulajdonosaik is magyarok.
Putyin elismerése
A Ganz EEG közben egyre inkább a paksi projekt előterébe került. Szitár-Csanádi szoros orosz kapcsolatairól és a paksi bővítéshez való különleges viszonyáról például nem csak a Ganz EEG-nél betöltött tisztsége árulkodik. Családi szálon is kötődik az orosz atomfejlesztések hazai népszerűsítéséhez: a fia ugyanis az Atomenergiainfo nevű, a Roszatom tevékenységét szorosan követő honlap egyik alapítója.
Ezen kívül két egymástól független, Szitár-Csanádit és a paksi bővítést ismerő forrás szerint az ügyvezetőnek szerepe volt abban is, hogy a Debreceni Egyetem díszpolgári címet adott Vlagyimir Putyin orosz elnöknek. Szitár-Csanádinak írásban több kérdést is feltettünk a díszpolgári címmel és a Ganz EEG-vel kapcsolatban, az ügyvezető nem reagált a megkeresésünkre.
A Ganz EEG és Debreceni Egyetem közötti kapcsolat azonban közismert, az egyetem ugyanis 2017 februárjában ünnepélyes köröülmények között kötött együttműködési megállapodást a céggel. Szitár-Csanádi arról beszélt az ünnepélyes aláíráskor, hogy "hatalmas gondot jelent a cég számára a szakemberek elöregedése, ezért a közös munkán keresztül olyan fiatalokat szeretnének behozni az iparba, akik tudják folytatni az új technológiák létrehozását".
Az egyetem vezetése aztán fél évvel később, 2017 augusztusában döntött Putyin díszpolgári címéről, amit azzal indokolt, hogy "mind a magyar kormányzat, mind az Orosz Föderáció jelentős szerepet szán a Debreceni Egyetemnek a Paks 2 beruházásban". Az egyetem a döntést akkorra időzítette, amikor Putyin augusztusban Budapestre érkezett. A díszpolgári cím ellen az egyetem több tanára és diákja is tiltakozott, például azzal érvelve, hogy "az autokraták magasztalása elfogadhatatlan számunkra, mindennel ellenkezik, amit az egyetemi szakmai munkánk során képviselünk."
Putyin végül a díszpolgári címet nem vette át, az valószínűleg egy későbbi magyarországi látogatásakor fog megtörténni. A Debreceni Egyetem megkeresésünkre azt írta, a díszpolgári címet akkor adják át, amikor azt Putyin át tudja venni. Szitár-Csanádi szerepére vonatkozó kérdéseinkre nem reagáltak. Általánosságban annyit közöltek, hogy több száz iparvállalattal működnek együtt, a szerződött partnereikkel pedig jó kapcsolatot ápolnak.
Ma megjelenik egy cikk ugyanebben a témában az Indexen is. Ez nem véletlen, a két cikk szerzői ugyanis menet közben értesültek egymás munkájáról, és úgy döntöttek, hogy annak érdekében, hogy minél jobban ráirányítsák a figyelmet erre az orosz-magyar kapcsolatokban meghatározónak számító szereplőre, ugyanakkor közlik a cikkeket. | [
"Roszatom"
] | [
"Leningrád Atomerőmű",
"Debreceni Egyetem",
"Fővárosi Törvényszék",
"Orosz Föderáció",
"Ganz EEG",
"Ganz Holding",
"Paks II.",
"Ganz Gépgyár Holding Zrt.",
"Ganz EEG Kft.",
"Ganz Engineering és Energetikai Gépgyártó Kft.",
"Ganz EGG"
] |
Az adatvédelmi hatóságot vezető Péterfalvi Attila nem érzi úgy, hogy semmibe vették őt a kormánypártok, és nem akar lemondani sem. Pedig miután nyíltan törvénysértőnek nevezte a Fidesz aláírás-gyűjtési módszereit, a kormánypártok beleírták a törvénybe, hogy szabad ilyet csinálni.
"A pártok legalább ünnepnapokon nem gyűjthetnek majd aláírásokat, és gazdasági célú tevékenységet sem folytathatnak majd. A semminél ez is több" - reagált az [origo] kérdésére Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke. Péterfalvi a NAIH elmúlt egy évét értékelte sajtótájékoztatón.
Azzal az üggyel kapcsolatban kérdeztük, amelyben a közelmúltban látványos ellentmondásba került a kormánnyal, pontosabban a Fidesszel. Ennek előzménye, hogy a Fidesz bejelentette, hogy az állampolgárokat az otthonukban keresik fel, hogy támogató aláírásukat kérjék a rezsicsökkentéshez. A NAIH erre közleményt adott ki, amely szerint adatvédelmi szempontból az ilyesmi elfogadhatatlan, tehát tilos az otthonukban felkeresni az embereket aláírásgyűjtés céljából. Mégpedig azért, mert így előfordulhat, hogy "az adatkezelők lakcím szerinti bontásban listázzák a polgárokat, és esetleg úgynevezett 'negatív listákat' állítanak össze azokról, akik nem kívánnak részt venni egy kezdeményezésben". Erre Cser-Palkovics András, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának elnöke és Vas Imre Fidesz-képviselő március 25-én egyéni törvényjavaslatot nyújtott be, amelyet el is fogadott a parlament. Ezzel beleírták a törvénybe, hogy fel szabad keresni a lakhelyükön is az állampolgárokat, ha az adataikat "a törvénynek megfelelően" kezelik. (Minderről itt olvashat bővebben.)
A sajtótájékoztatón Péterfalvi azt mondta, e miatt az eset miatt nem jutott eszébe lemondani. "Figyelembe vették a közleményünket, törvényt alkotnak, és a törvénymódosításokba beépítenek több magánszférát védő rendelkezést is. Nem érzem negatívnak a történteket, a hatóság mondott valamit, amire jött egy válasz. Ez nem érinti a hatóság mozgásterét és jövőjét, a NAIH független, a legfelsőbb, pénzügyi szinten is" - mondta.
Többször kijelentette azt is, hogy akkor tisztességes az aláírásgyűjtés, ha megfelel az adatvédelmi törvényeknek. Azt mondta, hogy neki és a hatóságnak nem tiszte a tisztesség kérdésében dönteni, ha a politikusok úgy gondolják, hogy lehet aláírásokat gyűjteni, és ez nem ellentétes az aktuális jogszabályokkal.
A NAIH elnöke egyébként jónak értékelte a hatóság tavalyi működését, szerinte a korábbiakhoz képest több ügy érkezett hozzájuk, ami szerinte jól mutatja, hogy nem okozott törést az adatvédelmi hatóság átszervezése. Péterfalvi előadásából kiderült, hogy az ügyeik 87 százalékát sikerült megoldaniuk, miközben csökkent a véleményezésre szoruló jogszabályok száma, bár azt nem tudta megmondani, hogy miért. Péterfalvi szerint a Velencei Bizottság is jónak ítélte a NAIH függetlenségét, a pénzügyi autonómiáját pedig példaként emelte ki a nemzetközi szervezet.
A Péterfalvi Attilával, illetve a NAIH megalakulásával és működésével kapcsolatos korábbi cikkeinket itt találja meg. | [
"Fidesz"
] | [
"Velencei Bizottság",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság"
] |
|
2011. 07. 11., 9:27
Utolsó módosítás: 2011. 07. 11., 11:11
Az utolsó vitás pontban is sikerült megegyeznie a fővárosnak a kettes és a négyes metró új szerelvényeit gyártó Alstommal. Csütörtökön a Fővárosi Közgyûlés rendkívüli ülésen foglalkozik a metrókocsikkal, és várhatóan elfogadja a 12 pontos egyezséget, amelyet később a francia cég vezérigazgatója is aláír. A metrókocsik átépítéséről - melybe beleegyezett az Alstom - a Nemzeti Közlekedési Hatósággal (NKH) kell megállapodnia a francia cégnek, az NKH egyelőre hallgat.
Patrik Kron, az Alstom vezetője és Tarlós István főpolgármester Ajánlat Tarlós szerint az Alstom hajlandó átépíteni a metrókocsikat
Heteken belül megegyezhet a főváros az Alstommal JÁTSSZ ONLINE! Válassz kategóriát! Szófoci Word Soccer Billiárd Makaó Amőba Sakk Strip Póker Póker Texas Hold'em Dáma Torpedó Passziánsz Sudoku Wild West IQ kártya Pexeso Puzzle Hoki Keresés
A fővárosi önkormányzat minden vitás kérdésben megegyezett a metrókocsikat gyártó francia Alstom céggel - erősítette meg az MTI információját az [origo]-nak Szûcs Somlyó Mária, a fővárosi önkormányzat sajtófőnöke. Budapest vezetése 12 pontos javaslatcsomagot dolgozott ki, amelyből az Alstom tizenegyet már korábban elfogadott, az egyetlen vitatott kérdésben, a vis maior-ügyben pedig azóta szintén egyezségre jutott a két fél. A metrókocsik ügyével csütörtökön rendkívüli, zárt ülésen foglalkozik a Fővárosi Közgyûlés.
Szûcs Somlyó Mária szerint az utóbbi két hétben több egyeztetés is volt a főváros és a francia cég között, igaz, nem vezetői szinten. A megegyezés a közgyûlés elé megy július 14-én, és 20-án érkezik Budapestre az Alstom elnök-vezérigazgatója, Patrik Kron, hogy aláírják a megállapodást - mondta Szûcs Somlyó, hozzátéve, hogy a 12 pontos megállapodás nem szól arról, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság hogyan adja ki az engedélyt, vagy az Alstom hogyan alakítja át a metrócsokikat, ez ugyanis a cég és a hatóság ügye.
Az [origo]-nak az Alstom ügyeit kommunikáló cég vezetője, Piskóti Attila is megerősítette, hogy létrejött a megállapodás, melyet a közgyûlés csütörtökön fogadhat el, ezután pedig az Alstom vezérigazgatója és Tarlós közösen írják alá a megállapodás-tervezetet 20-án.
Az Alstom vezérigazgatója júniusban már találkozott Tarlós István főpolgármesterrel, aki erről a találkozóról azt mondta, egyetlen vitás pont kivételével minden kérdésben sikerült megegyezniük, de Tarlós úgy fogalmazott, hogy "az sem a beruházón, a fővároson, vagy a kormányon múlik, hanem a hatóságokon". Mint mondta, arról a korábbi szerződésben vitatott vis maior kitételről van szó, amely azt szabná meg, hogy mi történik, ha az Alstom 10+2 hónapon belül sem tud típusengedélyt szerezni az általa gyártott metrókocsikra. A főpolgármester szerint a francia cég korábi álláspontjával szemben vállalja ugyanakkor, hogy a magyar szabványoknak megfelelően átalakítja a szerelvényeket. (A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) részben azért nem adott korábban a típusengedélyt a kocsikra, mert azok fékrendszere a magyar szabványoknak nem felelt meg.)
A két fél több hónapig tartó vita és a francia bíróság által hozott, a BKV számára kedvező döntés után ült Budapesten tárgyalóasztalhoz. Az Alstom ugyanis francia bíróságon támadta meg a szerződés meghiúsulása miatt a BKV által kért bankgaranciák lehívását. Első fokon a nanterre-i bíróság az Alstom javára döntött, másodfokon viszont a BKV-nak adott igazat a versailles-i bíróság, így a cég hozzáférhetett a mintegy 35 milliárd forintnyi bankgaranciához, mert a metrókocsik nem készültek el időben. A metrókocsikat gyártó Alstom közölte, tudomásul veszi a döntést, bár továbbra sem tartja jogszerûnek a BKV minden lépését.
Az [origo]-nak egy az egyeztetés menetét ismerő városházi forrás azt mondta, hogy a tárgyaláson - nagyrészt a Budapestnek kedvező másodfokú ítélet miatt - végig a főváros volt jobb pozícióban, és a 12 megtárgyalt pontból érdemben egyben sem kellett engednie. Azzal, hogy a cég hajlandó lesz a magyar szabványoknak megfelően átalakítani a metrókocsikat, a városházi forrás szerint nem szívességet tesz a francia cég, hanem az az ítéletből következően saját érdeke is - tette hozzá a forrás, aki szerint az Alstom a megbeszélésen "némi segítséget" is kért a fővárosi delegációtól ahhoz, hogy megszerezhesse a kocsikra a típusengedélyt.
Tarlós István azonban forrásunk szerint erre azt válaszolta: a főváros ebben nem tud segíteni a társaságnak, a probléma megoldása az Alstom dolga. Azt tanácsolta, hogy a cég vagy építse át a szerelvényeket a közlekedési hatóság kérésnek megfelelően, vagy ha az NKH elutasítását jogtalannak tartja, akkor terelje jogi útra az ügyet, és így oldja meg a kérdést.
Az [origo] a múlt héten az NKH-nál érdeklődött arról, hogy a hatóság mit tervez a metrókocsik ügyével kapcsolatban. Tarlós István ugyanis a múlt héten úgy nyilatkozott, az NKH "hallgat, mint a sült hal", pedig neki kellene dûlőre jutnia hamarosan a francia céggel arról, hogyan is kell átépíteni a metrókocsikat úgy, hogy a magyar szabványoknak is megfelelők legyenek. Tarlós szerint a főváros hamarosan kifuthat az időből, és a további késlekedés még a négyes metróra kapott uniós támogatást is veszélyeztetheti.
Az NKH megkeresésünkre azt válaszolta, egyelőre nem kívánnak megszólalni az ügyben. Az Alstom azt ígérte, ha a fővárossal létrejött a megállapodás, azután az NKH-ról és az új hatósági eljárásról is tájékoztatják a sajtót.
A BKV tavaly október 20-án bontotta fel az Alstommal a szerződést, amelyet még 2006-ban a 2-es és a 4-es metróra szánt szerelvények gyártására kötöttek. A felmondás oka az volt, hogy az Alstom nem szerezte meg határidőre a szerelvények gyártásához szükséges típusengedélyt. Az Alstom-ügyről szóló összes cikkünket megtalálja itt. | [
"Nemzeti Közlekedési Hatóság",
"Alstom",
"BKV"
] | [
"Fővárosi Közgyûlés"
] |
A klasszikus 70-30-as békeidők mutyijai kísértenek a Népszava-üzlet sztorijában. Minden jel arra mutat, a legmagasabb fideszes berkekben is áldásukat, sőt, híreink szerint az állam hirdetéseit is adják arra, hogy a szoci Puch László tulajdonolja a balos kiadót, az egykori Geomédiát. Gál J. Zoltán veszi a kalapját.
Miért érné meg Orbán Viktornak fidesz-közeli fontosembereknek a munkásőrnyugdíjas célközönség kedvelt napilapjába egy vasat is tolni? Egyrészt mert nem a sajátjából, sőt, a közösből is csak "hibahatáron belül" ad. Már ha ad. Most legalábbis úgy fest, valami kerül, ebben bíznak az egykori Geomédia-kiadó újságjainál, a Népszaván kívül a Vasárnapi Híreknél és a Szabad Földnél is. Ahol úgy tudják, még a télen dobra vernek egy nagyobb állami hirdetési pakkot, amiből az ígéretek szerint jut a XXI. Század Média Kft. nevű kiadójuknak is.
A kft. tavaly december közepe óta Puch László volt MSZP-pénztárnok és korábbi Baranya megyei pártelnök bécsi cége tulajdona. Puch-hoz egy balul sikerült eladási kísérlet után került a kiadói jog. A Geomédia attól borzadt el annyira, hogy Puch-hoz szaladjon, hogy kiderült: titokzatos liechtensteini vevőjelöltjük mögött, reményeikkel ellentétben nem a svájci Marquad-csoport, hanem zavaros Fidesz-közeli pénzemberek állnak.
Most mégis nagyon úgy fest, továbbra sem a Fidesz szándékától eltérően alakulnak az események. Bár megújulást ígértek az újságoknál, marad például a Népszava főszerkesztője, Németh Péter. Több forrásunk szerint is ez kifejezetten fideszes körök kérése volt, méghozzá azért, mert ebben állapodtak meg Puch pártjával, az MSZP-vel. Cserébe érkezett az állami hirdetés ígérete. Puch környezetében ugyanakkor kizárólag az MSZP-re mutogatnak – az mindenesetre biztos tehát, hogy a szocik egyrészt szeretik Némethet, másrészt nem kevés befolyásuk van a kiadó szervezetére.
Németh személyében forrásaink szerint egyezik a szoci körök érdeke a NER-rel. Az MSZP-ben idegenkedtek attól, hogy a pártot utóbb kettészakító Gyurcsány Ferenc kormányának volt államtitkára, Gál J. Zoltán vezesse az összevont kiadót. A Fideszben pedig markánsan ellenzéki, például a tavaly októberben bedarált Népszabadsághoz hasonló lapot nem látnának szívesen. Valamilyen, minél alacsonyabb impakttal rendelkező kiadvány ugyanakkor pompás lenne: igazolná a NER demokratikus mivoltát, egyszersmind remek felület a Jobbik elleni hadviselésre is.
Azt az új kiadói vezetéssel erősen bennfentes forrástól hallottuk a minap, hogy az még elfogadható tárgyalási alap, ha a Népszava inkább véleményeket, elemzéseket közölne, tényfeltáró anyagokat kevesebbet.
Az új kiadónak ugyanis pénzre van szüksége, mivel az adásvételhez állítólag nem banki kölcsönöket kaptak, amit törleszteniük kell. Márpedig a reklámbevételek markáns megugrása nélkül a nullszaldó is csak a Szabad Földnek köszönhetően és csak akkor érhető el, ha a Népszava valahogyan feltornázná eladott példányszámát 25-30 ezerre.
A hirdetési piac egy részét az állam uralja, a maradékot pedig zsarolja, ez a helyzet – ez a népszava-közeli komment a fejleményekre.
A részletekről szóló hírek némiképp ellentmondóak: melyik kormányzati potentát találkozott/üzent kivel, és az egész sztorit leginkább az idő igazolja majd. Amennyiben valóban megjelennek az ominózus reklámok a balos kiadványokban.
Utóbbi helyzet sem lenne példa nélküli. Sokat elemezték már az ATV részvételét a kvótakampányban, kevesebbet például azt, hogy a Klubrádió jelenleg történetesen a reménybeli budapesti olimpia népszerűsítését zengi reklámblokkjaiban. S nem árt felidézni azt az időszakot sem, amikor az állandó pénzzavarral küzdő Népszavát az akkor még ereje teljében lévő Simicska Lajos Közgépje tolta meg hirdetésekkel. Ráadásul Puch-tól sem teljesen idegen az efféle alku a formális politikai ellenoldallal. Városi legendánál erősebb állítások szóltak remek viszonyáról akkori fideszes pártgazdaságis "kollégájával", Simicskával.
Gál J. Zoltán továbbra is a Vasárnapi Hírek főszerkesztője, de tudomásunk szerint február közepén elhagyja a fedélzetet közös megegyezéssel. Úgy fest, a zavaros helyzet ellenére érkezik viszont egy nagyobb csapat egykori népszabadságos újságíró februártól. Állítólag közülük többen már segédkeznek is egy szerkesztőségi statútum kidolgozásán, ami, adott esetben a főszerkesztő (Németh) rovására többlet-jogosítványokat adna a leendő felelős szerkesztőnek – aki az ő csapatukból kerülne ki a tervek szerint.
Rádi Antónia | [
"Népszava",
"Geomédia",
"XXI. Század Média Kft."
] | [
"Vasárnapi Hírek",
"Vasárnapi Hír",
"Szabad Föld"
] |
2014. július 27., vasárnap, 07:00 Utolsó frissítés: 2014. július 25., péntek, 20:45
Napokon belül új gazdára találhatnak a honvédség hadrendjéből kivont MIG-jei – értesült a HVG.
"Ott állnak Kecskeméten, és várják a vevőjüket, több kísérletet is tettünk erre, sajnos azonban senki sem vásárolta meg eddig. Eladók, tehát aki tud rá vevőt, szóljon" – ezt Hende Csaba honvédelmi miniszter mondta a Gripen-beszerzés nyomán hadrendből kivont orosz MiG–29-es vadászgépekről az Országgyűlés honvédelmi és nemzetbiztonsági bizottságának összevont ülésén júniusban miniszterjelölti meghallgatásán. Hende szavai a jegyzőkönyv szerint derültséget keltettek a bizottsági tagokban, annak ellenére, hogy nem tudhatták: az előző ciklusban ugyanezt a tisztet betöltő miniszter nem fejtette ki az igazság valamennyi részletét. A repülők valóban nem keltek még el, de akkor már több komoly érdeklődő is volt rájuk.
Május 30-án, vagyis napokkal a bizottsági fellépés előtt írta Hende az egyik érdeklődőnek, hogy "jelenleg a repülőgépek és a hozzájuk tartozó felszerelések értékesítési eljárás alatt állnak", s csak ezeknek az eljárásoknak a kudarca esetén állnak szóba más vevőkkel. A levél címzettje a miskolci Borsodi Általános Gépgyár Kft. (Bsgép) volt, amely lengyel partnerével, a Metalexport-S nevű varsói céggel, Irak kormánya megbízásából 33 millió dollárt kínált a 24 MiG-ért – értesült a HVG. A Bsgép ügyvezetője, Papp Csaba megkeresésünkre ezt nem cáfolta, de leszögezte, nehezményezi, hogy a honvédséggel tervezett ügyletei közül rendre az ő ajánlatai szivárognak ki, a versenytársaké nem, így sérülnek az üzleti titkai. A Bsgép szintén ajánlattevő volt a botrányos helikopterbeszerzésen, amelynek végén közbeszerzési eljárás nélkül szállíthatott áprilisban 3 milliárd forint értékben Mi–8-asokat a korábban MSZP-közelinek mondott Solar Kft. a HM-nek (HVG, 2014. április 26.), valamint indult az egy évvel ezelőtti állami légiflotta-pályázaton, amelyet az utolsó percben fújt le a honvédelmi tárca, s amelyről a hvg.hu írt.
Kecskeméti MIG-ek aktív korukban. Felszálló ágban? Fotó: Túry Gergely
A Hende által emlegetett pályázókról szinte semmit sem tudni. A repülőgépek állami tulajdonosát képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél (MNV) a Honvédelmi Minisztériumot (HM) mondták illetékesnek a HVG érdeklődésére, a HM-ben érdemi válaszokat nem adtak, mondván, a kért információk "honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből" nem nyilvánosak. Nincs reakció a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivataltól sem, amelytől azt kérdeztük, jelenleg kiknek van engedélyük arra, hogy MiG–29-es harci gépek értékesítéséről tárgyaljanak, és mely országokkal.
Mindez nem lenne mellékes, a Bsgép ugyanis az MNV-vel és a HM-mel március óta folytatott tárgyalása, levelezései során rendre hivatkozik arra, hogy cége és varsói partnere a NATO-szövetséges bagdadi kormány megbízásából jár el. Csakhogy a HVG tudomása szerint ugyanerre hivatkozik a másik két – egyelőre titokként kezelt kilétű – érdeklődő is. Úgy tudni, a magyar hírszerzéshez is eljutottak értesülések arról, hogy Irak nehezményezi, amiért valakik visszaélnek a nevével, adott esetben ezzel elodázva az ország beszerzését nem mellékesen a feszült közel-keleti politikai helyzetben, a muszlim szélsőségesek elleni polgárháborúban. A vásárló kiléte magyar szempontból azért fontos, mert működőképes harci gépek csak államok tulajdonában lehetnek, az ő úgynevezett végfelhasználói igazolásukat az adásvételhez csatolni kell.
Núri al-Maliki iraki miniszterelnök néhány hónapja levelet írt Orbán Viktornak arról, hogy országa megvenné a 24 vadászgépet Magyarországtól. Al-Maliki nem említi Irak magyar partnerét, utal ellenben egy iraki delegációra, amely kész tárgyalni a részletekről Budapesten. A delegáció ügye többször visszaköszön a Bsgép és a HM levelezésében is: a magyar cég rendre a schengeni vízumhoz szükséges meghívókat szorgalmaz az irakiaknak, de lapzártánkig nem sikerült beszereznie.
Egy vezető HM-tisztviselő a HVG tudomása szerint a készülő ügyletet ismerő zárt körben azt közölte a múlt héten, hogy a titokzatos értékesítési procedúra (aminek befuccsolása esetén jöhetne csak szóba a borsodiak ajánlata) pár napon belül befejeződik. Az úgynevezett inkurrenciakészlet (a hadrendből kivont harcászati eszközök) értékesítését végző HM-cég, a HMEI Zrt. honlapján a MiG-ekkel kapcsolatos legfrissebb információ tavaly áprilisi: akkor írták ki az utolsó nyilvános tendert bruttó tízmilliárd forintért 18 MiG–29-B és 6 MiG–29-UB típusra (az első az együléses harci, a második a kétüléses kiképző változat, mindkettő korszerűsíthető még), érvényes ajánlat határidőre azonban nem érkezett. A Bsgép – mint az ügyvezető elmondta – a megbízóival kötött szerződése értelmében kénytelen minden követ megmozgatni, adott esetben akár a tulajdonos MNV-t beperelve a bíróságtól azt kérni, állapítsa meg, hogy ajánlatai érvényesek és jogszerűek voltak, így kényszerítve tárgyalóasztalhoz a magyar államot.
A kormányzati szerződésstop aligha lehet a halogatás oka. A korlátozásról egyébként a HM-ben az a vélekedés, hogy a tilalom a folyamatban lévő ügyletekre nem vonatkozik. A HMEI-honlap tanúsága szerint a kiárusítás folyik. A honvédségi cég a napokban például – két tenderen – összesen száz T–72-es harckocsit hirdetett meg. A korábban felkínált 58 belorusz és lengyel gyártmányú hasonló tankra pedig már van is vevő: a tavaly novemberben alakult, csehországi magánszemélyek tulajdonában lévő Excalibur Defense Kft.
RÁDI ANTÓNIA | [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"Solar Kft.",
"Borsodi Általános Gépgyár Kft.",
"HMEI Zrt.",
"Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal",
"Kecskeméti MIG",
"Excalibur Defense Kft.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] |
Továbbra sem tudni, kiket és miért érint az Amerikai Egyesült Államok által magyar állampolgárokkal szemben meghozott beutazási tilalma. Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter ma az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén kijelentette: jelentősen könnyítené a helyzetet, ha az amerikai kormány barátként segítene a kitiltással kapcsolatos információk megismerésében vagy értelmezésében. Eközben Szijjártó Péter külügyminiszter Washingtonba utazott, holnapi tárgyalásain a beutazási tilalom is napirendre kerül. Információink szerint ágazati áfacsalás állhat az ügy hátterében, amely ügyeskedésnek egy Magyarországon működő amerikai cég itta meg leginkább a levét.
"Hiába állunk tucatszám bizottság és a nyilvánosság elé, az amerikai féltől továbbra sem tudjuk, hogy kik és mi okból érintettek az ügyben" − jelentette ki Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának mai ülésén. A testület ma éppen az Amerikai Egyesült Államok által magyar állampolgárokkal szemben meghozott beutazási tilalom ügye miatt ült össze, ugyanakkor konkrétumok továbbra sem derültek ki, vagyis még mindig nem tudni, Washington kiket és miért tiltott ki. Lázár János közölte, a magyar kormány az Egyesült Államok stratégiai partnereként, barátjaként azt várja, hogy a kritikák megfogalmazása mellett, de konstruktív légkörben beszéljék meg az Egyesült Államok által magyar állampolgárokkal szemben meghozott beutazási tilalom ügyét. A miniszter kiemelte, csak az tud válaszolni arra, hogy kiket és miért tiltottak ki, aki elrendelte az intézkedést. A magyar kormánynak erről nincs információja.
"A kormány értetlenül áll az Egyesült Államok lépése előtt. Nem vitatjuk annak jogszerűségét, de segítséget kérünk ahhoz, hogy megismerjük az ügy hátterét. Amennyiben továbbra sem kapunk információkat, ez az ügy a következő hetekben, hónapokban a magyar-amerikai barátság megmérgezésére, tönkretételére is alkalmas lehet" – fogalmazott Lázár János. A miniszter egyetértett abban, hogy vizsgálatra van szükség, de kérdés hogy ki ellen. Mint megjegyezte: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felettes szervének, a Nemzetgazdasági Minisztériumnak nincs információja arról, hogy a NAV-nál felmerült volna bűncselekmény gyanúja. Mint mondta, hírbe hozták a NAV vezetőjét, de nincs hiteles információ arról, hogy a hivatal dolgozói érintettek lennének. Hozzátette: az amerikai jogrend lehetőséget ad arra is, hogy valakit indoklás nélkül tiltsanak ki.
Lázár János az ülés után arról beszélt újságíróknak: egy érintettnek nem kell tájékoztatnia a kitiltásról munkaadóját, s olyan helyzet is előállhat, hogy vele sem közlik az indokot. Leszögezte azt is: kormánytagok, államtitkárok, helyettes államtitkárok érintettsége minden kétséget kizáróan cáfolható. Elképzelhetetlennek nevezte, hogy úgy tiltanának ki bárkit, hogy abba politikai szempontok is vegyülnek.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára elmondta: október 6-án jelezte André Goodfriend, a budapesti amerikai követség ügyvivője, hogy hiteles értesülések alapján az Egyesült Államok úgy döntött, tíznél kevesebb magyar állampolgár számára megtiltják a beutazást. Október 13-án Szijjártó Péter külügyminiszter magához kérette az ügyvivőt, aki akkor sem közölte az érintettek nevét, rangját, hivatali beosztását. A sajtóban megjelentek nyomán André Goodfriend kiállt a nyilvánosság elé, ezután október 17-én újfent bekérették a KKM-be. A tárca azt kérte, hogy a hatósági intézkedések megtétele érdekében adja át az információkat. Ezt az ügyvivő tudomásul vette, azóta is várják az amerikai tájékoztatását.
A nemzetbiztonsági bizottság ülésén Trócsányi László igazságügyi miniszter is felszólalt, s azt mondta: egyelőre vélelmezésekről van szó, a magyar jog szerint nem látja alapját az ügynek. Hozzátette továbbá, hogy korábban amerikai jogászoktól nem érkezett panasz a magyar hatóságokra.
Az ülésen több képviselő, köztük Molnár Zsolt MSZP-s bizottsági elnök felvetette, hogy a magyar kormány milyen módon tudná vizsgálni a köztisztviselői, állami tisztviselők körének érintettségét. Az LMP-s Szél Bernadett, valamint a DK-s Vadai Ágnes – aki nem tagja a bizottságnak – arról beszélt, nyilatkozatot kellene az állami apparátusban dolgozókat, hogy érintettek-e. Szél Bernadett felvetette továbbá, hogy a NAV nem először került korrupciós botrányba. Úgy véli, az, hogy a NAV vezetője nem nyilatkozik, nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ezért Vida Ildikónak mielőbb reagálni kellene az őt ért vádakra.
Vadai Ágnes ma sajtótájékoztatót is tartott az ügyben, amelyen úgy fogalmazott, az érintett személyek nagy valószínűséggel már értesültek az Egyesült Államok által korrupciógyanú miatt elrendelt beutazási tilalomról. A Demokratikus Koalíció alelnöke ezt azután fogalmazta meg, miután a Külgazdasági és Külügyminisztériumban betekinthetett három, a múlt héten nyilvánosságot kapott ügyben készült dokumentumba. Vadai Ágnes arról tájékoztatott: az iratok André Goodfriend, a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője és a tárca illetékesei között folytatott megbeszéléseken készültek. Elmondta, hogy az épületben találkozott Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkárral, aki azt közölte vele, hogy a dokumentumokat Szijjártó Péter miniszter is látta. Vadai Ágnes azt mondta: az államtitkár is elismerte, hogy ez “egy nagyon súlyos ügy". Az ellenzéki politikus közlése alapján az október 6-i külügyi feljegyzés azt tartalmazza, hogy az érintetteket napokon belül értesítik, hogy rajta vannak a tiltólistán; ezért valószínűsíti, hogy ezek a személyek értesültek a döntésről.
Az LMP ma úgy vélekedett, Orbán Viktor miniszterelnöknek megvannak az eszközei arra, hogy megtudja, kiknek tiltották meg a beutazást az Egyesült Államokba. A párt arra szólította fel a kormányfőt, hogy szerezze be az információkat és azokat ossza meg az Országgyűlés plenáris ülésén. Lázár János ugyanakkor a parlament mai ülésén leszögezte, még Orbán Viktor sem tudja, kik lehetnek a kitiltottak.
Eközben Szijjártó Péter külügyminiszter Washingtonba utazott, holnapi tárgyalásain a beutazási tilalom is napirendre kerül. Információink szerint ágazati áfacsalás állhat az ügy hátterében, amely ügyeskedésnek egy Magyarországon működő amerikai cég itta meg leginkább a levét. Ez a cég elégelhette meg azt, hogy az elmúlt években a NAV részéről semmi érdemi nem történt az áfacsalási hálózat, hálózatok felszámolására, és panaszt tett az Amerikai Egyesült Államok kormányánál.
Kerék-Bárczy Szabolcsék olcsó trükkje
Az ügyben érintetteket az a Polgári Platform buktatná le egy egyszerű trükkel, amelynek egyik alapítója Kerék-Bárczy Szabolcs, a DK elnökségének a tagja. A Polgári Platform vacsorára invitálja a gyanúba keveredett üzletembereket, közszolgákat és politikusokat, lehetőséget adva ezzel arra, hogy tisztázzák magukat, mivel a meghívás az Egyesült Államokba szól. A vacsorát New York-ban, a Magyar Házba, esetleg a magyar ENSZ-képviseletre, vagy annak környékére szerveznék december 5-re. A Polgári Platform civil egyesületet 2013-ban alapították volt parlamenti képviselők, ismert közéleti szereplők. Az egyesület a Somogyi Zoltán alapította Szabad Piac Alapítványból nőtt ki, az alapítók között van Kerék-Bárczy Szabolcs, Gyurcsány Ferenc pártjának egyik hangadója, Kukorelly Endre író, költő, volt LMP-képviselő és Nehéz-Posony Márton ügyvéd.
Kerék-Bárczy Szabolcs politikai életútját, pálfordulásait több cikkben is feldolgoztuk, ezeket például itt és itt olvashatja el.
megjegyzés | [
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Polgári Platform",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Amerikai Egyesült Államok",
"Szabad Piac Alapítvány",
"Egyesült Államok",
"Demokratikus Koalíció"
] |
Nem kíván lemondani Kóka János az SZDSZ elnöki tisztségéről. Azt állítja, nem felelős a tavalyi elnökválasztás körül kialakult botrányért.
Kóka János szerint úgy tűnik, hogy B-A-Z megye egyes küldöttei nem szabályosan vettek részt a küldöttgyűlésen és nem szabályszerűen szavaztak.
Kóka János tavaly néhány szavazattal győzött Fodor Gáborral szemben az SZDSZ elnöki székéért folytatott küzdelemben. Nemrég merült fel a gyanú, hogy bizonyos küldöttek csaltak, ezért a párt belső vizsgálatot rendelt el, és a rendőrség is nyomoz az SZDSZ tavalyi tisztújítása kapcsán.
"Semmilyen felelősségem nincs az ügyben. Én ennek a pártnak nem voltam semmiféle vezetője, semelyik vezető testületnek a tagja, amikor ezt a választást kiírták, megrendezték." - mondta Kaposváron pénteken Kóka János, a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke. A vizsgálat eredményétől függetlenül elnöki döntései érvényesek, mivel azokat az SZDSZ vezetésével és azok tudtával hozta - tette hozzá.
A pártelnök a március 9-i népszavazásra reagálva azt mondta: szerinte a referendum a kádári kommunizmus legcinikusabb hazugságait akarja visszahozni a magyar politikai térbe. Az ingyenes egészségügy illúzió ugyanis, az a hálapénzre épül. Emellett a magyar diplomák összehasonlíthatatlanul rosszabb minőségűek, mint a nyugat-európai vagy egyesült államokbeli egyetemek diplomái - tette hozzá.
"Látjuk, hogy a világ összes minőségi egyeteme fizetős egyetem, minden jó minőségű egyetemen van tandíj, a tandíj lényegesen magasabb, mint a magyar egyetemeken. Látjuk, hogy akinek diplomája van Magyarországon 2-2,5-szer annyit keres, mint akinek nincs diplomája. Az is világos, hogy egy diplomásnak mindössze harmad akkora esélye van a munkanélküliségre, mint valakinek, akinek nincsen diplomája" - érvelt a pártelnök.
Kóka János Kaposvárott is azt kérte, hogy minél többen menjenek el szavazni, és voksoljanak három "nem"-mel. | [
"SZDSZ"
] | [
"Szabad Demokraták Szövetsége"
] |
Szexért osztott kinevezések a katasztrófavédelemnél?
Baráti, üzleti és szexuális alapon működteti egy szűk kör az egyik dunántúli megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot. Legalábbis ezt állítja a belügyminiszernek írt levelében egy nevét nem vállaló "katasztrófavédős tűzoltó, aki még bízik a józan és megfontolt felső vezetésben".
A levélíró egy brazil szappanoperához hasonlította a helyi viszonyokat. Az, hogy az egyik, nős megyei felsővezető több munkatársnőjével is intim kapcsolatot alakított ki, önmagában még nem feltétlenül rontaná a megyei tűz- és katasztrófavédelem hatékonyságát. Csakhogy a levélíró szerint
a kesze-kusza baráti, üzleti és szexuális viszonyok következményei a kinevezésekre, a napi munkavégzésre és a munkahelyi légkörre is hatással vannak.
Az ismeretlen tűzoltó szerint mindenkinek úgy kell ugrálnia, ahogy a megyei katasztrófavédelmet irányító kvartett diktál. A négy egymással összefonódott vezető befolyása szerinte olyan nagy, hogy még az országos parancsnokságon sem mertek eddig szembeszállni velük.
A néhány hónapja írt levelet Pintér Sándor belügyminiszteren kívül megkapta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Nemzeti Védelmi Szolgálat is, egyelőre azonban nem az lett következménye, amit a levélíró remélt.
Indult ugyan valamiféle vizsgálat az ügyben, de a panaszos szerint nem az érintett vezetők ügyeit – köztük a munkahelyi terrort, a saját embereik kinevezését, illetve a munkaidőben végzett maszek megbízásokat – vizsgálják, hanem a névtelen levél írójának a felkutatására indult hajtóvadászat.
Az illető azonosítása érdekében nem válogattak a módszerekben sem. Az első "gyanúsított", a kvartettre talán a legnagyobb veszélyt jelentő igazgató-helyettes volt, aki – mint arról a langlovagok.hu beszámolt, önként vállalta a poligráfos (hazugságvizsgáló) vizsgálatot.
A Lánglovagok információi szerint a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) technikusai végezték a vizsgálatot, ami megerősítette az igazgató-helyettes állítását, vagyis azt, hogy nem ő írta a levelet. Mindez azonban nem számított.
Harminc év szolgálat és magas állami kitüntetése dacára indoklás nélkül felmentették
vezetői beosztásából és egy olyan, a szakmai múltját és felkészültségét tekintve megalázóan alacsony beosztást kínáltak fel neki, amiről pontosan lehetett tudni, hogy azt nem fogadja el. Ezzel véget is ért a hivatásos pályafutása a katasztrófavédelemnél.
Néhány hét szünet után újabb megyei középvezetőket rendeltek vizsgálatra. Akit elsőként akartak beleültetni a poligráfba, megtagadta a vizsgálatot. (Poligráfos vizsgálatra senkit nem lehet kényszeríteni. Nemcsak a jog tiltja, a vizsgálat nem ad értékelhető eredményt, ha a vizsgált személy nem működik együtt.)
A vizsgálatot megtagadó katasztrófavédelmis arra hivatkozott, hogy bár nem ő írta, pontosan ismeri a levél tartalmát, így a vizsgálat során feltett kérdésekre adott reakciói félrevezetőek lehetnek. Válaszát a katasztrófavédelem vezetői beismerésnek tekintették, a többieket már nem is vizsgálták.
Csakhogy a Kúria korábban e témában már hozott egy elvi határozatot, amely egyebek között az adatvédelmi biztos állásfoglalására is hivatkozva kimondja: sem az általános humán kockázati szűrés, sem a munkaviszony fennállása alatt történt bűncselekmény munkáltató általi felderítése körében nem elfogadható, illetve megkérdőjelezhető a poligráf alkalmazása. A bűncselekmények felderítése ugyanis nem a munkáltató, hanem az erre törvény által felhatalmazott nyomozó szerv feladata.
A Kúria szerint a biológiai, neurofizikai vizsgáló eszközök használata alapvetően sérti az érintett személyek személyiségi jogait, ezek alkalmazása ugyanis az érintettet “az eljárás alanyából annak tárgyává fokozza le". Az emberi méltóság, mint alkotmányos jog egyik leglényegesebb tartalmi eleme az, hogy az érintett a gondolatait, érzéseit mással szabadon megoszthassa, és szabadon eldönthesse azt is, hogy azt kinek nem mondja el.
Az ügyben kerestük a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetét, de a folyamatban lévő vizsgálatra hivatkozva nem kívántak válaszolni a kérdéseinkre.
Hallgatással védik tagtársuk és egykori tisztségviselőjük jogait.
Persze vizsgálat alatt vélhetően nem az ismeretlen levélíró ellen máig tartó hajtóvadászatra gondoltak. Valószínűbb, hogy arra, amelyről még annyit sem lehet tudni, mint a katasztrófavédelem belviszonyait leleplezni szándékozó levélíró azonosítására indított eljárásról.
A zoom.hu érdeklődésére a Belügyminisztérium nem reagált. Az OKF szóvivője is csak egy szűkszavú közleményben válaszolt.
"Az érintett ügy kivizsgálása jelenleg folyamatban van. Továbbá figyelemmel arra, hogy az üggyel kapcsolatos megállapítások az érintettek személyes adatait képezik, és személyes adatokkal kapcsolatos tájékoztatást az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 14.§ a) pontja alapján maga az érintett kérhet, a fentieken túl semminemű konkrét információt nem áll módunkban kiadni".
Azért jó tudni, ha a poligráfos vizsgálatok során nem is, máskor azért tiszteletben tartják a katasztrófavédelemben dolgozók személyiségi jogait. | [
"Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság"
] | [
"Nemzeti Védelmi Szolgálat",
"Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete"
] |
A kormányzati propagandakampányokat évi több tízmilliárd forintért lebonyolító New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. székhelye 2019 októbere óta egy rózsadombi ingatlan, melyet a cégek tulajdonosa, Balásy Gyula vásárolt meg. A korábban panzióként működő hatalmas villa felújítása jelenleg is tart – drónvideón mutatjuk az épületet.
Tavaly nyáron a 24.hu számolt be arról, hogy Balásy Gyula 2018 októberében megvásárolt a II. kerületben egy 1800 négyzetméteres telken álló 800 négyzetméteres épületet, ami korábban panzióként működött. A cégadatbázis szerint az óriási ingatlan a vásárlás után egy évvel, 2019 októberében lett Balásy két reklámcége, a Lounge Design Kft. és a New Land Media Kft. székhelye.
De nem csak a kormányzati propaganda-kampányokat levezénylő vállalkozásoknak ad otthont ez a II. kerületi hatalmas épület: itt van a székhelye Balásy Gyula tavaly szeptemberben bejegyzett építőipari cégének, a Lounge Homes Kft.-nek is, amiről az mfor.hu írt először.
A rózsadombi luxusvillán még most, 2020. február elején is dolgoznak, de úgy tűnik, hamarosan véget érnek a felújítási/átalakítási munkálatok. Drónvideón mutatjuk az ingatlant.
Budai luxusvillába költöztek Balásy Gyula reklámcégei – drónvideó from atlatszo.hu on Vimeo.
Az idén 41 éves Balásy Gyula az Index 2018-as portrécikke szerint szerény ember, és nem csak teríti a kormánypárt üzeneteit, hanem el is hiszi a Fidesz-propagandát. Az Index információi szerint Balásy már a 2005-ös, első fideszes nemzeti konzultáció idején is a pártnak dolgozott, de a neve 2015-ben lett közismert, amikor kiderült, hogy az ő cégei készítették a migránsellenes, “Ha Magyarországra jössz" feliratú kék kormányplakátokat.
Még ugyanabban az évben az újonnan létrehozott, Rogán Antal irányításával működő Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó, szintén frissen alakult Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) kiírt egy nettó 25 milliárd forint keretösszegű közbeszerzést az állami cégek és szervek kommunikációjára. A tendernek három nyertese volt: Rogán Antal Pasa-parki szomszédjának, Csetényi Csabának a vállalkozásai, és Szijjártó Péter barátjának, Kuna Tibornak a cégei, valamint a Mindshare Médiaügynökség Kft.
2016-ban az NKOH hasonló kommunikációs közbeszerzésén viszont a Mindshare helyett Balásy Gyula két cége, a Lounge Design Kft. és a New Land Media Kft. lett a befutó, és azóta rengeteg közpénzmilliárd vándorolt hozzájuk. Főleg mióta 2018-ban Csetényi Csaba és Kuna Tibor kegyvesztett lett, ezért kizárólag a Balásy-érdekeltségek kapják az állami reklámmegbízásokat.
Ők intézik az állami cégek és szervek különböző hirdetéseit is, de a legdrágább és legemlékezetesebb munkáik a Fidesz-kormány politikai üzeneteinek terjesztése (pl. az “Állítsuk meg Brüsszelt!", Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén!", Stop Soros" szlogenű kampányok), amire évente tízmilliárdokat költ az állam. A G7 tavaly decemberi összesítése szerint Balásy Gyula cégei az elmúlt 3 évben 90 milliárd forintnyi állami megbízást kaptak.
A közpénzeső természetesen felvirágoztatta a két vállalkozást: 2018-ra a New Land Media árbevétele a 2014-eshez képest 571,5-szeres növekedést produkált (91,4 millió forintról 52,2 milliárdra emelkedett), adózott eredménye pedig 6.312-szeresére nőtt (1,3 millió forintról 8,8 milliárdra). A Lounge Design Kft. szintén nem paanszkodhat: nettó árbevétele 2014-ben még csak 298,6 millió forint volt, 2018-ban viszont már 7,7 milliárd (26-szoros növekedés), a cég adózott eredménye pedig a 2014-es 16,6 millióról 2018-ra 2 milliárd forintra nőtt (120-szoros emelkedés).
Mindkét cégnek Balásy Gyula az egyedüli tulajdonosa, így a vállalkozások adózott eredménye, vagyis az általuk termelt haszon őt gazdagítja. Balásy tavaly a két cég 2018-as eredményeiből 6,3 milliárd forint osztalékot vett ki, 2018-ban pedig a 2017-es profitból 1,3 milliárd forintot tett zsebre.
Szöveg: Erdélyi Katalin – Fotó és videó: Németh Dániel
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"New Land Media Kft.",
"Lounge Design Kft."
] | [
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal",
"Lounge Homes Kft.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Mindshare Médiaügynökség Kft."
] |
Teljesen véletlenül derült ki, hogy a cégeivel a közbeszerzéseken parádésan szereplő felcsúti polgármester, Orbán Viktor jóbarátja, Mészáros Lőrinc szert tett egy horvátországi nyaralóra is.
A zadarski.hr beszámolt be arról, hogy az Európa-bajnokság után a horvát válogatott Ivan Rakitic egy olyan tengerparti, kétszintes, medencés villában nyaralt, ami Mészáros Lőrincé. A nyaralás nem volt hosszú, mert a hír megjelenése után huligánok bedobálták az Ugljan szigetén lévő villa ablakait, Rakticiék pedig elmenekültek.
De ott maradt a villa. Az is kiderült, hogy a Rakticiéknek is pompásan megfelelő villát tavaly vette Mészáros Lőrinc 2,2 millió euróért. Az árban benne lehetett, hogy mindössze 15 méterre van a tenger.
Mészáros polgármesteri vagyonnyilatkozatában feltüntet ugyan egy horvátországi nyaralót, de az Vir szigetén van. Hogy ez hogyan maradhatott ki, arra kérdezett rá a hvg.hu. A polgármesteri hivatal válasza szerint:
"Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester vagyonnyilatkozata pontos és szabályos. Bizonyos televíziós híradásokban és honlapokon megnevezett horvátországi villa Mészáros Lőrincnek nem a személyes vagyona, hanem egy cég tulajdonában áll, amelyben polgármester úrnak tulajdonrésze van. Az említett cég, és az abban való tulajdonrésze pedig szerepel a polgármester úr vagyonbevallásában".
Mészáros féltve őrzött vagyonnyilatkozatában hat céget nevez meg, amiben van tulajdonrésze:
a Mészáros és Mészárost, a Mészáros Autó Javítót, a Búzakalász 66-ot, az Aranykorona Zrt-t, a CLH-t és a CLH klímajavítót.
Ha tippelni kell, akkor a közbeszerzéseket sorra nyerő Mészáros és Mészáros Kft. nevén lesz a villa. Ez a cég fele-fele részben Mészáros Lőrinc és felesége tulajdona. Csak ebből a cégből 5,3 milliárd osztalékot vettek ki Mészárosék az elmúlt két évben. De lehet, hogy mégis valamelyik másik csodálatosan gyarapódó cége lesz a megoldás.
A jól értesült horvát lap arról is írt, hogy Mészárosnak van jachtja is a közeli Zadaron. Erre is rákérdezett a hvg, de valahogyan nem érkezett az érdeklődésre válasz. | [
"Mészáros és Mészáros"
] | [
"Mészáros Autó Javító",
"Aranykorona Zrt"
] |
Nagyon jó hírrel szolgált a közlekedésért felelős helyettes államtitkár Mészáros Lőrinc számára. Mészáros több mint száz céget átölelő birodalmának egyik fő vállalkozása, az R-Kord Kft. vasútfejlesztésekben nyomul, másik központi cége, a Mészáros és Mészáros Kft. közműfejlesztési munkákban, építőipari projektekben vesz részt.
Négyezermilliárd forintot fordít a kormány 2022-ig közúti és vasúti fejlesztésekre – erősítette meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedésért felelős helyettes államtitkára Győrben, a 83-as út kétszer kétsávosra bővítésének alapkőletételén. Az alapkőletételen tobzódtak a felszólalók, az államtitkár mellett még öt funkcionárius (más államtitkárok, vezérigazgató-helyettes, országgyűlési képviselő) mondott rövidebb beszédet.
Mosóczi László elmondta az MTI beszámolója szerint, hogy a következő években összesen 2500 milliárd forintot fordítanak a közúthálózat fejlesztésére, a tervbe vett kilencszáz kilométernyi autópálya, autóút és gyorsút elkészültével Magyarország új szintre lép a gyorsforgalmi hálózat fejlettségében.
A forrásmegoszlásban az uniós források irányából a hazai költségvetési vállalások felé folyamatos az elmozdulás – fűzte hozzá.
Az M1-es sztrádának az M0-s csomópont és az M19-es csomópont közötti szakaszának mindkét irányban három forgalmi sávra bővítésének közbeszerzési eljárása várhatóan még ez év végéig megjelenhet. | [
"R-Kord Kft.",
"Mészáros és Mészáros Kft."
] | [
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
Tovább profitál a Paks II. projektből a kormány holdudvara: Orbán Viktor gyermekkori barátjának cége most egy nettó 3,4 milliárdos beruházás kivitelezését nyerte el az új atomerőmű-blokk kapcsán. A Mészáros és Mészáros Kft. Tiborcz István egykori üzlettársának, Paár Attilának a cégével, a WHB-vel közösen húzhat fel egy portát. A közbeszerzés gyorsított és tárgyalásos volt.
Gyorsított, tárgyalásos eljárás keretében döntött az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. egy paksi beruházás kivitelezőiről. A kiírás szerint erre azért került sor, mert a korábban ugyanilyen tárgyban indult biztonsági beszerzési eljárás eredménytelen lett, az idő azonban sürget.
Mint írják: "a Paks2 atomerőművi blokkok építésének terület-előkészítési feladatai között szerepel az új F7 jelű portaépület és a hozzá tartozó előszűrő épület, kerékpártároló, valamint a csatlakozó utak, térburkolatok minden szakágra kiterjedő építési-szerelési munkáinak elvégzése, melyet határidőre kell elkészíteni.
Ezek késedelme esetén veszélybe kerül a Paks2 atomerőművi blokkok építési munkáinak határidőre történő teljesítése."
A tender kiírása szerint a műszaki részletek egyeztetése után a Paksi Atomerőmű Zrt. a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást kívánta választani, azt azonban nem tudni, hogy összesen hány gazdasági szereplővel tárgyaltak. Az biztos, hogy ajánlatot csak a Mészáros és Mészáros Kft. és a West Hungária Bau Kft. (WHB) duó nyújtott be az uniós közbeszerzési értesítő szerint, és így ők meg is nyerték a kivitelezést. A szerződés eredetileg becsült összértéke nettó 3,3 milliárd forint volt, Mészárosék pedig nettó 3,4 milliárdért vállalták a munkát.
A nyertes páros feladata lesz az F7 jelű új portaépület teljeskörű kivitelezése utakkal, rendészeti beléptető és objektumvédelmi rendszerek kiépítésével, valamint a holttérmentes megfigyelőrendszer bővítésével együtt.
Potyognak a milliárdok
Mészáros Lőrinc cégei gyakran nyernek tendereket a paksi atomerőmű fejlesztéseivel összefüggésben: januárban egy nettó 2,5 milliárdos megbízást kaptak; a közbeszerzési eljárás akkor is gyorsított és tárgyalásos volt. 2019 végén három tendert is behúztak összesen 4,7 milliárd forint értékben. Egy hónappal korábban pedig a Mészáros és Mészáros Kft. Pintér Csaba egyéni vállalkozóval közösen nyert el egy 15,7 milliárdos megbízást a kiégett kazetták átmeneti tárolójának bővítése kapcsán, majd pár nappal később nettó 3,1 milliárd forint értékű mélyépítési tenderrel gazdagodtak.
Milliárdos projekteket nyertek a Paksi Atomerőmű által kiírt közbeszerzéseken Mészáros Lőrinc cégei A Mészáros és Mészáros Kft., és a Duna Center Therm is tartolt az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. által kiírt közbeszerzéseken....
A WHB sem panaszkodhat: számtalan egyéb közpénzes megbízásuk mellett ők építhetik nettó 2,6 milliárd forintért az Erőmű Beruházási Központját is.
120 milliárdot már elköltöttek
Orbán Viktor 2014-ben állapodott meg arról Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy két új blokkal bővül a paksi atomerőmű – a beruházást az orosz állam tulajdonában lévő Roszatom végzi, és Oroszországtól veszünk fel rá hitelt. Az orosz kölcsönt elkezdtük lehívni és törleszteni, a beruházáshoz kapcsolódó projektekért pedig két állami cég is felel, amelyek már több tízmilliárd forintot elköltöttek kormányközeli vállalkozásoknál. Tavaly decemberben írtuk meg, hogy 120 milliárd forintot elköltöttek, két irodaház és egy konyha már megépült a Paks II. projektben.
"Reális a földrengés veszélye Paksnál"
Mindezt annak ellenére, hogy a Paksi Atomerőmű és a tervezett Paks II. atomerőmű telephelye a magyar szabályozás és a nemzetközi ajánlások alapján nem alkalmas atomerőmű létesítésére. Erre a következtetésre jutottak az osztrák környezetvédelmi hatóság által felkért szakértők az MVM Paks II. Zrt. által a paksi bővítés előkészítése során készült földtani kutatás adatait elemezve. Dr. Kurt Decker, a bécsi egyetem geológusa az Átlátszónak azt mondta, lényeges különbségeket találtak a földtani kutatási jelentés és az abból készült telephely biztonsági jelentés között, a törésvonalat jelenleg is aktívnak és kapabilisnek kell tekinteni, és reális esély van egy pusztító földrengésre Paksnál.
"Reális a földrengés veszélye Paksnál" – Kurt Decker geológus a földtani kutatásról | atlatszo.hu Kurt Decker: Két ok miatt fontosak a tektonikus törésvonalak az ilyen létesítmények esetében: az első, hogy ez egy úgynevezett aktív törésvonal lehet, amely epizodikusan mozog, és az epizodikus mozgásával egy ilyen törésvonal földrengéseket okozna. A földrengés, a földrengés talajmozgása pedig fenyegetést vagy veszélyt jelentene a nukleáris üzemre nézve.
Címlapkép: A WHB zászlói lobognak az Erőmű-beruházási Központ építésének területén (forrás: paks2.hu)
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"West Hungária Bau Kft.",
"Mészáros és Mészáros Kft."
] | [
"MVM Paks II. Zrt.",
"Duna Center Therm",
"Erőmű Beruházási Központ",
"Paks II.",
"Paksi Atomerőmű",
"Paksi Atomerőmű Zrt.",
"MVM Paksi Atomerőmű Zrt."
] |
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) az elmúlt másfél évben botrányos csaták után kétszer is elnököt választott. Előbb Szatmáry Kristóf helyét Kiss Zoltán foglalta el, de ő kevesebb mint egy év után távozni kényszerült. 2017 március végén Krisán Lászlót választották meg elnöknek. Őt kérdeztük a kamara viszonyairól.
2016 elejétől két lobbikör, Szatmáry Kristóf, a korábbi kamarai elnök, illetve a Vegyépszeres Nagy Elek támogatta Kiss Zoltán harcoltak az elnöki posztért. Komoly adok-kapok volt, ön melyik csapatnak az embere?
Egyiknek sem. A vállalkozók embere vagyok, és nem klikkeké. A kamarillás, kiscsoportos, egyéni érdekjátékok számomra értelmezhetetlenek, ezek nem is érdekelnek.
A BKIK történetének legnagyobb morális válsága
közepén erre sem időm, sem kedvem nincs, és bármelyik kört nézem, abban semmilyen követendő mintát nem találok. Engem építésre, a vállalkozói érdekek képviseletére, a BKIK teljes megújítására kértek fel.
Krisán László
53 éves, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara frissen megválasztott elnöke, 15 éve a Széchenyi Kártya programot üzemeltető KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója.
A Budapesti Gazdasági Főiskola címzetes docense.
Az MKIK alelnöke, a VOSZ ügyvezető társelnöke.
2004-ben és 2010-ben is megkapta a Magyar Gazdaságért Díjat, valamint 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét.
Kik kérték fel?
2000 óta dolgoztam Demján Sándor mellett a VOSZ-ban, 15 éve vagyok benne a kamarai rendszerben. 2016 óta mint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) egyik alelnöke. Amikor a BKIK tavalyi tisztújítása esedékessé vált, szóba került a nevem, de amikor láttam azt az elkeseredett élet-halál harcot, úgy gondoltam ez nekem nem kell.
Elsőre. De aztán a tisztújítás után a viaskodó felek ismét egymásnak estek és gyorsan kivégezték egymást. Jól értelmezem a történteket? Vagy hogyan nyílt meg újra a pozíció?
Semmi nem változott. Sőt, egyre nagyobb gondok kreálódtak és az új vezetés nem tudta már kezelni azokat. Teljes lett a morális válság, sőt bővült új és vállalhatatlan elemekkel:
szivárogtatások, fenyegetések, keserű harcok,
és semmi sem a vállalkozásokról szólt, ami nonszensz. Az elnökség végül nem tudott visszajönni a lejtmenetből, így testületileg lemondott és új választásokat írtak ki.
Vajon miért? Hiszen Magyarországon általában nem szokás a kényelmes székekből csakúgy felpattanni.
Elvileg csak négyévente esedékes a tisztújítás. Úgy gondolom érezték, hogy változtatni kell. Mondjuk a vállalkozói és a kamarai közösség komoly felhorkanása bizonyára segített nekik ebben a döntésben.
Miután megválasztották, gondolom az átvilágítással kezdte.
Igen, és ez még javában zajlik. A gondos gazdálkodással nem összeegyeztethető, erkölcsileg nehezen védhető eseteket is felderítjük. Minden, ami problémás górcső alá kerül, ami nem, azt elengedjük. A BKIK-nál korábban átvilágítás-hegyek zajlottak, mindenki, mindent átvilágított. Főleg egymást és az ellenfeleiket.
Feljelentést is kellett már tennie?
Büntetőfeljelentést még nem tettünk, etikait már többet, de még tartanak a vizsgálatok. Nem vagyok jós, 4 hónap alatt még nem látom a végét. Fő szempont, hogy megállapítható legyen: hanyag volt-e a gazdálkodás, vagy csak szerencsétlen. Nem mindegy. Sok év anyaga van az asztalon, és a korábbi, lezárt szerződéseket is megnézzük, sőt vizsgáljuk a korábban készített jelentéseket is. Vannak, akik éppen arra próbáltak rávenni, hogy támaszkodjak jobban ezekre.
Miért nem támaszkodik jobban ezekre?
Olyan láthatóan célzott és irányított jelentésekről van szó, amelyek nem objektívek és konkrétan valakikre lőnek, ezért nem mérvadóak számomra. Van olyan, ahol az átvilágítási jelentés egyik módszertani alapja a megkérdezés. Érti? Nem dokumentumok, anyagok vizsgálata, hanem folyosói szóbeszéd. Na, ezt köszönöm vagy kihagyom, vagy maximum alapos áttekintés után veszem komolyan.
Vagyis valakik próbálták felmérni a házban fellelhető pletykatömeget?
811 testületi tagnál, közel 100 fős apparátusnál sokféle sztori kering. Nem akarom elbagatellizálni sem persze az ügyeket, főleg, hogy van már több komoly eset is az asztalomon, de nem a folyosó fogja meghatározni a mozgásomat. Más a feladat, a kamara újjáépítése.
Az előző két vezetői garnitúrával akkor a mai napig harcol, vagy valamennyire azért békés maradt a viszony?
Nincs sem háború, sem béke. Üzengetések voltak, vannak paktumok, háttéralkuk erőltetése is, de ez nem én vagyok. A fenyegetésektől, kisstílű zsarolásoktól, puccskísérletektől pedig nem ijedek meg, nincs is miért, hisz mögöttem van a kamara jóakaratú és változást akaró többsége, és Budapest vállalkozói, akik elég világosan kifejeztek nemtetszésüket a múltról. Engem csak ők érdekelnek. Aki meg visszarendeződést akar, az rossz irányban áll és ideje átgondolnia melyik út a vállalható.
Fenyegetés, zsarolás, puccs, ezek azért elég kemény kifejezések.
Nem saját szavaim. Én nem megyek bele az "oldjuk meg okosban" játékokba. A kamara nem lehet 10-20 ember homokozója. Ne értse félre, abszolút híve vagyok az együttműködésnek, az egyeztetéseknek, a csapatmunkának és támaszkodni szeretnék a tagozati, szakmai háttérre és a tagság kéréseire, a testületek munkájára, de
elvtelen paktumokat nem kötök.
Ahogy nem bújok testületi döntések mögé sem, és azt sem szeretném, hogy hónapokig húzódjanak ügyek. Ezért is változtak a hatáskörök és a kompetenciák.
Megütötte a fülemet az imént egy szám, 811 tisztviselője volt a kamarának. Kik ezek?
Van küldöttgyűlésünk, elnökségünk, bizottságaink, tagozataink, osztályaink, kerületi tagcsoportjaink és voltak szakmai osztályaink is. A törvény ezekből többet alapnak tekint, és az jó is, de a túlzott lefelé terjeszkedés, főleg a szakmai osztályok átláthatatlanná tették a rendszert.
Ez a sok ember mind pénzt kapott ezért?
Ezek társadalmi tisztségek, de eseményekre, témákra költségvetési keretet kaphattak. A létjogosultságokkal nincs is baj, ha fontos témákról, színvonalas munkáról van szó, de kontroll kell és főleg eredmények.
Akkor karcsúsít?
Ezen már túl vagyunk. Megszüntettük a szakmai osztályok rendszerét. Ez a tisztségviselői létszám komoly részét érintette. Ez nemcsak költségágon hasznos, hanem az áttekinthetőség miatt is. Sok szakmai osztálynál viszont nagyon fontos területek, témák voltak, amiket – piaci szaktekintélyek bevonásával - kollégiumokba rendezünk át. Csakhogy értse: a közel 100 alulértékelt szakmai osztály helyett 10 felülértékelt, komoly kollégium jön létre, az MKIK-nál levő kollégiumi rendszer mintájára.
Ha már szóba került, BKIK, MKIK, ezek a különböző kamarák hogyan viszonyulnak egymáshoz? És jóban vannak egymással?
A tagság a területi kamaráknál van, ezek legnagyobbika a budapesti, de minden megyében van kamara, az MKIK pedig a területi kamarák nagy tekintélyű és súlyú ernyőszervezete. Régen állandó kakaskodás volt a BKIK és az MKIK között, de ezt én teljesen értelmetlennek és elfogadhatatlannak tartom, hisz egymást erősítő szervezetekről van szó. Az MKIK elnöke, Parragh László mindig is a közös munka mellett tette le a voksát. Sokéves közös munkánk során mindig korrekt volt az együttműködésünk, most is erre számítok és így képviselem a kamarát. A rosszindulatú híreszteléseknek is elébe megyek, amelyek szerint a BKIK mindenkori elnöke az MKIK mindenkori elnökének pozíciójára törne. Na, én biztosan nem. Emberi elveimmel is teljesen szembemenne, ha egy olyan ember ellen fordulnék, akinek hihetetlen sokat köszönhetek.
A kamaráknak illene példát mutatni a beszámolók pontosságában, szabálykövetésben, de úgy tudom, hogy a BKIK-nak még bőven a határidőn túl sincs beszámolója a tavalyi évről. Igaz ez?
Igaz. Súlyos döntés volt.
Májusban kiderült, hogy a kamarai beszámoló, a mérleg nem vállalható.
Úgy döntöttem, hogy nem lesz addig beszámoló, amíg nincs tiszta kép. Nem a felelősségtől féltem, nem azt kérdeztem a könyvvizsgálóktól, hogy ezt alá merjem-e írni, hanem azt, hogy valós képet mutat-e a könyv? Abban pedig nem vagyok partner, hogy egy mérleg esetleg célokat szolgáljon.
Milyen célt?
Az elmúlt 1-2 évben - látható okok nélkül - változtak a belső számviteli ajánlások. A számvitel szigorú szabályrendszer, törvényi bázison alapul és nem gondolom, hogy annak évente változnia kell valamilyen érdekek mentén. Felkértem a big four cégek egyikét, hogy tanácsadóként tekintse át az egész mérleget, mert azt szeretném, hogy a 2016-os mérleg teljesen tiszta, és a további évekre vonatkozóan amolyan benchmark lenne. Reméltem, hogy rövidesen kész lesz, de sajnos most épp nem így állunk.
Aláírhatatlan mérleget kapott, valami azt súgja, hogy a jövőben az apparátuson is változtatni fog, jól érzem?
Új szervezetünk lesz, de támaszkodom a régen itt dolgozókra is. Nálam nincs új vagy régi, hanem szakmailag jó, vagy nem jó van. Minden pozíció nyilvános és pályázhat rá, belsős is, külsős is.
Sok mindent lecserél, átalakít. Ennyire gáz a helyzet? Vagy azért talált valami értéket is a budapesti kamarában? Esetleg osztja azon közismert vállalkozói vélekedést, hogy a BKIK csak beszedi a kötelezően előírt 5000 forintos regisztrációs díjat, de nem nyújt ezért cserébe semmi szolgáltatást?
Komolyan mondom hihetetlen sok érték van a kamarában. De a szolgáltatói szektorban dolgozó emberként látom az okokat is, ami miatt rosszak a vállalkozói vélemények. Ezért nem is nagyon tudom cáfolni a kérdésében megfogalmazottakat.
A felmérések mind azt mutatják, hogy a kamarának pocsék a megítélése
és a vállalkozók ma valóban kvázi adóként tekintik az 5000 forintos díjat, amiért úgy gondolják, semmit nem kapnak. Ha gyenge a kommunikáció úgy nehéz is tudni, hogy ezért a pénzért mennyi sok minden járhatna.
Ugye ez nem a vállalkozások hibája?
Nem. Ez sima rendszerhiba. Az a mentalitás, hogy "vállalkozó fizesd be a díjat, és nézd meg a honlapon, hogy mi jár ezért neked!", Na, ez nem így megy. A vállalkozó másképp működik, szólni kell neki, és érthetően, világosan elmondani, hogy mi érhető el: van okmány-hitelesítés, oktatás, képzés, pályaorientáció, tanácsadások, partnerkeresés, jogszabályfigyelés, választott bíróság, mestervizsga, békéltetés, Széchenyi Kártya hitelnyújtás és még vagy 10 egyéb. És ez mind alapból jár.
Vagyis lett volna szolgáltatás, csak ezt a kutya sem tudta?
Hát kevesen. Az új szolgáltatási paletta nagyságrendekkel szélesebb lesz és a kötelezően adandóak mellett épp a tagoknak nyújtott ingyenes vagy kedvezményes csomagokon dolgozunk. Átveszünk rengeteg jó példát a szolgáltatóktól, és tanulunk a társkamaráktól, Bécstől, Berlintől, de főleg a többi hazai területi kamarától: Szegedtől, Pécstől, Debrecentől, Fehérvártól, Kecskeméttől, Miskolctól és a többitől is.
Mire lehet szüksége egy budapesti vállalkozónak a kamarától?
Legalább hetven szolgáltatást azonosítottunk, ami felöleli a vállalkozások igényeit. Beszerzési kedvezmények, jogsegély, pályázatok, hitelek, üzleti partnerek közvetítése, fogyasztóvédelem, lobbi, azaz a vállalkozói érdekek és kérések becsatornázása a gazdaságpolitikai döntéshozók felé. Ezeket érteni fogják a vállalkozók, főleg ha eljuttatjuk hozzájuk az információt.
Hitel, jogsegély: maguk oldják meg, vagy partnerségeket építenek?
Partnerségek ma is vannak. Jó sok. De a vállalkozókat nem érdekli a parttalan, ezredik konferencia, vagy a kétoldalú "eszmék cseréje", hanem csak az, hogy anyagilag, szervezéssel, vagy információval segítenek-e neki. Csak a gyakorlati, pénzügyi és vállalkozását támogató elemek fontosak. Ezen dolgozunk most.
Eddig mintha arról lehetett volna hallani, hogy szerettek a kamarából népes küldöttséggel külföldre járni és megállapodásokat kötni.
Szerettek. Mindenki szeret. De viccet félretéve, mára minden utazás hozzájárulás alapján megy és ugyanez az eljárásrend vonatkozik minden rendezvényre és eseményre is. A komoly és megalapozott szakmai utak indokoltak, vannak is és lesznek is ilyenek, a kamara munkájához és szerepvállalásához pedig kellenek a rendezvények, akár a kötetlenek is, ha van hozzáadott értékük, de a keretek moderáltak és indokoltsághoz kötöttek lesznek. Hisz sem sportszövetség, sem rekreációs központ nem vagyunk.
Ilyen szabályok eddig nem voltak?
Voltak, de teljesen világos keretek kellenek, mert a megrendült bizalmat csak így lehet helyreállítani. Nagyon komoly munka folyik jelenleg, elkészítjük a fontos belső szabályzatainkat, és ebbe is bevontunk egy big four céget.
A kamarai tagság és a regisztrációs díj kötelező. Vannak a BKIK-nak hatóság-jellegű feladatai is. Önök akkor végül is közpénzzel gazdálkodnak?
Ez nem közpénz, de mi annak tekintjük. Ha a vállalkozói közösség ránk bízza a pénzét, az gazdálkodói felelősség. Tudja, a jó barátság alapja a pontos elszámolás.
Minden költés, beszerzés nyílt lesz.
A szolgáltatásokra versenyt hirdetünk, legyen az eszközbeszerzés, szolgáltatás-vásárlás, rendezvényszervezés vagy akár a kamarai büfé. Nem vagyok farizeus, a kamarai tagok is pályázhatnak, sőt előnyt is élveznek, hiszen miért lépne be bárki a kamarába, ha ebből kifejezetten hátránya van, de igazi verseny kell.
A politikához mennyi köze van? Politikusokkal mennyire kell egyeztetnie?
Aki azt mondja, hogy egy ilyen poszton a politikát el lehet kerülni, az egyszerűen buta. Kötelező egyeztetés nincs, de állandó és gyakori kapcsolat határozottan van. Ez feladatom is, hisz a vállalkozások érdekeit be kell csatornázni a döntéshozók felé.
A politika szempontjából a budapesti vállalkozói közösséggel logikus és ésszerű jó viszonyt ápolni.
Meg is van rá az igény és az együttműködési szándék.
Önt is politika alapon választották?
Ez nem így működik. Tisztán szervezeti és gazdasági emberként vagyok itt, aki képes jól együttműködni a politikával. Az elnökválasztáskor rengeteg jóérzésű embertől, köztük sok általam ismert és meghatározó politikustól is hallottam viszont azt, hogy ezt a tarthatatlan és botrányos budapesti kamarai helyzetet azonnal le kell zárni.
Szeptember 7-én egy másik funkciójában alkalma volt találkoznia Orbán Viktor miniszterelnökkel is. Szóba került a budapesti kamara sorsa is?
Mindenkinek határozott véleménye van a kamarai ügyekről, és egy dolog biztos, hogy a megújulás folyamatában újabb balhét sem a vállalkozói közösség, de főleg a politika nem fog tolerálni, és bármilyen ilyen mozgás a budapesti kamara végét is jelentheti.
Ön, mint elnök akkor kérhet is majd a vállalkozók nevében a politikától?
Biztos vagyok benne. Kérek is. Azonnal létre is hoztunk egy úgynevezett deregulációs csapatot, ami az ésszerűtlen állami túlszabályozás, a vállalkozásokat agyonbürokratizáló állami adminisztráció szerepének csökkentésén dolgozik. Világosan tudjuk jelezni a gazdaságpolitika felé, hogy mit gondolnak a vállalkozók feleslegesnek, vagy akár vegzálásnak.
A politika pedig azt reméli, hogy amennyiben segít és jó környezetet teremt a vállalkozóknak, akkor majd azok rá fognak szavazni?
A vállalkozó és a lakosság ugyanaz, nem tud kétféleképpen gondolkodni. Ha az egymillió vállalkozásnak jót tesz a politika, akkor jót tesz még vállalkozásonként 2,5 alkalmazottnak és 1,5 családtagnak is, vagyis majd' 4 millió embernek.
Hogy méri majd a munkája eredményességét, egy év, vagy három év távlatában?
Én sehogy. Majd Budapest vállalkozói mérnek meg. Ha sokan és újak csatlakoznak hozzánk, akkor jól csináljuk.
Tíz év hibait nem lehet fél év alatt feledtetni, törekedni viszont lehet és kell is rá.
Nem jó azt látni a befizetési csekkeken, hogy "ne csak szedjétek az adót, tegyetek is valamit értünk".
Hasonlókat szoktam én is gondolni, amikor utalok, bár amilyen szabálykövető vagyok, én csak az adószámot szoktam a közleménybe beírni...
Mélyről indulunk. A legfontosabb cél a negatív megítélésén való érezhető javítás, szolgáltatások nyújtása és a bizalom visszaszerzése. Ehhez viszont nekünk kell bizonyítani először. Ha jól csináljuk, akkor a budapesti vállalkozói közösség lesz az, akitől kaphatunk pozitív visszajelzést és támogatást. És csak ők a fontosak.
Az elődje egy évig volt elnök. Ön tovább fogja bírni?
Fizetés nélkül vállaltam az elnöki tisztséget a meglévő munkáim mellett. Harcos típus vagyok, nagyon bele is állok. Ez egy feladat, a feladatot pedig értem és magaménak érzem: az emberek, a kamarai közösség és a politika részéről érzem a megújulás igényét, a budapesti vállalkozásoknak pedig szükségük van napi segítségre. És nem az évekre figyelek, hanem erre a feladatra. | [
"Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara"
] | [
"Magyar Köztársasági Érdemrend",
"KAVOSZ Zrt.",
"Magyar Kereskedelmi és Iparkamara",
"Budapesti Gazdasági Főiskola"
] |
Újabb két rendőrt állítottak elő a Központi Nyomozó Ügyészség (KNYF) munkatársai a napokban kibukott korrupció gyanús ügyekkel kapcsolatban - tudta meg a hvg.hu. Információink szerint egyikük az a Nemzeti Nyomozó Irodán dolgozó Gulyás Imre, akinek vezetői megbízatását hétfőn vonta vissza az országos rendőrfőkapitány. A másikuk pedig a BRFK egyik nyomozója. Az ügyészség mindkettőjüket őrizetbe vette.
Kedden délelőtt újabb rendőröket állítottak elő a Központi Nyomozó Főügyészségre - tudta meg a hvg.hu. Értesüléseink szerint a most bevitt rendőrök egyike az a Gulyás Imre lehet, akinek a vezetői megbízatását hétfőn vonta vissza Hatala József országos rendőrfőkapitány.
Fazekas Géza, a KNYF szóvivője a hvg.hu-nak azt mondta folyamatosan tartanak az előállítások, ma eddig két rendőrt vittek be. A szóvivő később közleményében megerősítette, hogy a két rendőr egyike Gulyás Imre, akit vezető beosztású hivatalos személy által részben kötelességszegéssel, részben hivatali helyzetével visszaélve, folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettével gyanúsítanak.
A másik gyanúsított K. Attila, a BRFK Bűnügyi Szervek Bűnügyi Információs Főosztály Kiemelt Ügyek Osztályának felderítéssel foglalkozó nyomozója, aki ellen a gyanú hivatalos személy által kötelességszegéssel, folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette.
Az ügyészség mindkettőjüket őrizetbe vette, a gyanúsítottak tagadták a terhükre rótt bűncselekmény elkövetését.
A rendőri korrupciós ügynek így már hat gyanúsítottja van, négy rendőr és két civil, köztük az éjszaka császárának is titulált V. László, aki az ügyészek szerint megvesztegette a rendőröket, köztük vezető beosztásúakat, hogy az általa üzemeltetett szórakozóhelyeken ne tartsanak razziát. V. László és bizalmi embere mellett a Budapesti Rendőr-főkapitányság volt közrendvédelmi főosztályvezetője, Kalmár Tamás és az NNI egyik volt osztályvezetője, Hopka Lajos a gyanúsított.
Rendőri forrásaink egyöntetűen úgy vélték, hogy ha ilyen komoly, esetleg éveken át tartó vesztegetéses ügyet göngyölítenek fel, elképzelhetetlen, hogy négy főnél megálljon a történet.
A hvg.hu a hétvégén arról számolt be, hogy két rendőrt kihallgattak az ügyészek. Úgy tudjuk, ők tanúként szerepelnek az eljárásban. Ebből arra lehet következtetni, hogy vallomásukkal segítették az ügyészség munkáját, és hogy a mostani előállítások ennek köszönhetőek. | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Központi Nyomozó Ügyészség",
"Kiemelt Ügyek Osztálya",
"Bűnügyi Szervek Bűnügyi Információs Főosztály"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.