text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
Nem mindennapi botránnyal indul a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) kongresszusa: a svájci rendőrség az FBI-t segítve egy zürichi hotelben letartóztatta a szervezet több vezetőjét. A vád ellenük többek közt korrupció és pénzmosás. Házkutatást tartottak a FIFA központjában, a CNN szerint pedig az észak- és közép-amerikai szövetség miami központját is megszállták a rendőrök.
A szövetség tagjai épp azért gyűltek össze Zürichben, hogy elnököt válasszanak. Két nappal a kongresszus előtt azonban megjelentek a rendőrök is a hotelben, ahol több döntéshozó is megszállt. Reggel hat FIFA-vezetőt tartóztattak le, ám még többek ellen emelhetnek vádat, legalább 150 millió dolláros csalás miatt. Az amerikai Igazságügyi Minisztérium tette közzé a névsort: összesen 14 ember ellen emelnek vádat. A listán szerepel a FIFA csúcsszervének, a Végrehajtó Bizottságnak több tagja. A névsorban van Jeffrey Webb, az észak- és közép-amerikai szövetség elnöke, elődje, Jack Warner, Julio Rocha, a FIFA fejlesztési képviselője, Nicolás Leoz, a dél-amerikai szövetség 1986 és 2013 közti elnöke, és több, a médiajogokkal foglalkozó szervezet vezetője is. Sepp Blatter FIFA-elnök nincs köztük – igaz, ehhez már az FBI tette hozzá, hogy a vizsgálat még nem ért véget. A letartóztatott vezetőket az Egyesült Államoknak fogja Svájc kiadni az FBI, valamint az amerikai Igazságügyi Minisztérium kérésére.
A FIFA zürichi központja (fotó: AFP)
A hatóságok szerint a FIFA kenőpénzt fogadott el a világbajnokságok megrendezési jogaiért, valamint marketing- és műsorszórási engedélyekért is. "Meg voltunk döbbenve, hogy ez mennyi időn át folytatott zavartalanul, az ügy lényegében a FIFA minden tevékenységét érintette" - nyilatkozta egy nyomozó.
Európát büntetnék Európa és egy jordán herceg a világ többi része ellen - némi leegyszerűsítéssel erről is szólhat a FIFA kongresszusa. Az afrikai, az óceániai, valamint az észak- és közép-amerikai szövetségek képviselői már felsorakoztak Sepp Blatter újraválasztása mellett, Európa azonban jelezte, hogy Ali bin al-Husszeint támogatják. Blatterék fájó helyen vágnának vissza Európának: egy határozatot terveznek meghozni arról, hogy a 2026-os vb nem lehet ezen a kontinensen.
A svájci ügyészség azt is nyilvánosságra hozta, hogy a 2018-as és a 2022-es világbajnokságokhoz kötődő botrányok kapcsán is folyik a vizsgálat. 2010 végén ítélték oda ezt a két vb-t Oroszországnak, illetve Katarnak - azóta is sokszor lehetett hallani, hogy emögött nagy korrupció állt, de nyomozás csak most indult. Igaz, a FIFÁ-nál házon belül már lefolytattak egy vizsgálatot, de ennek az eredményét végül nem engedték nyilvánosságra hozni, mondván, sértené a személyiségi jogokat, ha kiderülne, hogy kik voltak korruptak.
Ezek után az is kérdéses, hogy megtartják-e a péntekre tervezett elnökválasztást, bár a FIFA ígéri, hogy nem változtatnak a kongresszus programján. Sepp Blatter, ha ismét megválasztják, az ötödik elnöki ciklusát kezdheti meg. Kihívója, a jordániai Ali bin al-Husszein egyelőre nem kommentálta az eseményeket – annyit mondott, hogy ez egy sötét nap volt a futball számára. Egészen máig úgy tűnt, hogy Blatter győzelmét nem fenyegeti semmi. Ám most már felerősödtek azok a hangok, amelyek szerint nagyobb pénzügyi kárt okozna a FIFÁ-nak, ha Blatter maradna hatalomban. Nem tudni, miképp reagálnának a szponzorok: túl nagynak tartják-e a botrányt ahhoz, hogy hozzá adják a nevüket, vagy még így is jó üzletet látnának a világ legnépszerűbb sportágában.
Szerző: Sztojcsev Iván | [
"Nemzetközi Labdarúgó-szövetség"
] | [
"Igazságügyi Minisztérium",
"Végrehajtó Bizottság"
] |
Visszafizette a devizahitele végtörlesztésére felvett hárommillió forintos támogatást a Magyar Paralimpiai Bizottságnak a testület elnöke, Gömöri Zsolt.
A sportvezető közölte: annak ellenére döntött így, hogy szerinte 2012-ben jogszerűen vette fel a vissza nem térítendő támogatást, hiszen ez a lehetőség akkor minden köztisztviselőt megilletett.
Hozzátette, nem tett mást, csak élt a lehetőséggel, és ennek megfelelően hozta meg a döntést a szervezet elnöksége is.
Gömöri szerint az üggyel kapcsolatban durva politikai támadások érték a Magyar Paralimpiai Bizottságot, miközben a szervezet politikamentesen kívánja folytatni a tevékenységét. Az ügy kipattanását követően az MSZP és a Jobbik is lemondásra szólította fel a bizottság teljes elnökségét, Gömöri Zsoltot és Deutsch Tamást is.
Az elnök állítja, azért döntött az összeg visszafizetése mellett, hogy a bizottság az érdemi munkára tudjon koncentrálni, egyben reményét fejezte ki, hogy az MPB iránti érdeklődés akkor is ilyen erőteljes marad, amikor az eredményekről lehet beszámolni.
KAPCSOLÓDÓ CIKK Botrány lett Deutsch devizahiteles ötletéből
Arra azonban nem reagált Gömöri, hogy egy lap szerint a 2012-es paralimpiai sikerek után 17 milliós prémiumot kapott, ráadásul elnöki és sportszakmai igazgatói tisztéért is tisztes fizetés jár neki.
A sportolóknak sem tetszett
Ugyanakkor döntésben a "politikai támadások" mellett szinte biztosan szerepet játszott a média nyomása, ahogy több sportoló és támogató is rosszul fogadta a hírt. Az Origo által elért három parasportoló egyaránt megütközött a híren, és "etikátlannak" nevezte az MPB-nél történt eljárást, bár annak jogszerűségét nem vonták kétségbe.
"Pálcát törni senki fölött nem szeretnék, a sportolóknak is igyekeznek egyéb módon segíteni, edzőtáborokkal, eszközökkel, táplálékkiegészítőkkel – mondta az egyikük. – Sok ilyen is van, nem látunk a színfalak mögé."
Négy munkatárs hitelét rendezték
"Négy szövetségi munkatárs hitelét rendezte az MPB" – mondta még a múlt héten Gömöri. "Mégpedig azért, mert ketten közülük teljesen kilátástalan élethelyzetbe kerültek. Az előző évet 19 milliós pluszban zárta az MPB, és ebből az illetékesek jóváhagyásával 9 milliót el tudtak különíteni a törlesztésekre."
Gömöri kitérő választ adott arra, hogy a munkatársai is visszafizették-e a támogatást. Csupán annyit mondott, hogy az elnökség tagjainak nem munkáltatója a Magyar Paralimpiai Bizottság.
Mivel a szervezet a támogatásokat konkrét célokra kapja, és – az egyik parasportoló szavaival – "elég komoly ellenőrzés alatt áll, több irányból is", vélhetően szponzori pénzeket használhattak adósmentésre. "Az megint erkölcsi kérdés, hogy egy támogató mit ért működési költség alatt" – jegyezte meg egy másik, olimpiát is megjárt sportoló.
Óvatosan fogalmaznak
Az Origo még hétfőn elért több szponzort is, akik közül többen érezhetően nem örültek a múlt heti hírnek, ugyanakkor nem akartak elhamarkodott kijelentéseket tenni. Az egyik támogató, amelyik nem célzottan adja a pénzt, a Hotel Eger Park, melynek igazgatója, Harmati Péter e-mailben közölte az Origóval: "Az általunk adott támogatás szabadon felhasználható, semmilyen kikötést nem tettünk. Mi az üggyel nem kívánunk foglalkozni, a támogatást továbbra is biztosítjuk a Bizottság részére."
Az arany fokozatú támogató, a Tesco közölte, hogy "célzottan a Magyar Ülőröplabda Bajnokság, és az abban résztvevő csapatokat támogatjuk. Emellett közvetlenül a sportolókat, ösztöndíj formájában; az ösztöndíj célja az olimpia felkészülés támogatása." A cég sajtóosztálya hozzátette: "a Magyar Paralimpiai Bizottság olimpiával összefüggő támogatásáról az éves tervezési folyamatnak megfelelően később dönt".
Az Allianz éppen 2012 óta segíti az MPB-t, "támogatja a paralimpikonokat a felkészülésben, hozzájárul a sztereotípiák csökkentéséhez, bátorít és esélyegyenlőséget teremt". Gömöri ügyével kapcsolatban megjegyezték: "A tiszta, etikus együttműködés nagyon fontos számunkra, ezért a szóban forgó helyzetet az Allianz Hungária és a müncheni anyavállalat, az Allianz SE is elemzi, és amennyiben indokolt, megtesszük a szükséges lépéseket." | [
"Magyar Paralimpiai Bizottság"
] | [
"Allianz Hungária",
"Allianz SE",
"Hotel Eger Park"
] |
A 2014-ben kezdődött Öveges-program során az Európai Unió 14 milliárd forint támogatást adott a természettudományos oktatás fejlesztésére. A támogatás törvénysértő felhasználására az OLAF (Európai Csalási Elleni Hivatal) is felfigyelt, Hadházy Ákos országgyűlési képviselő pedig évekig tájékoztatta a nyilvánosságot a botrányos részletekről. A Miniszterelnökség vizsgálata súlyos szabálytalanságokat állapított meg, az NNI lepasszolta a nyomozást a NAV-nak, az pedig azóta is tologatja az ügyet. Sajtóhírek szerint a 14 milliárd forintos programból több száz millió forintot kellett visszafizetni az EU-nak a magyar költségvetésből, de a pontos összeget sem a Miniszterelnökség, sem az EMMI nem közölte.
Nagyon szép célt fogalmazott meg a TÁMOP egyik projektje jó pár éve: a természettudományos oktatás, illetve a fizikai és a kémiai szaktantermek fejlesztését helyezte előtérbe. Ennek megvalósítására az Európai Unió 14 milliárd forintot adott. A helyi önkormányzatok és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) által végrehajtandó programot az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) irányította. A támogatás összegéből 44 vidéki és 8 fővárosi iskolai labor fejlesztését tervezték úgy, hogy minden városnak mintegy 300 millió forint állt a rendelkezésére.
A projektek lefolytatásáról a Magyar Narancs is megírta, hogy az iskolák az elszámolható költségek 30 százalékát, 80-100 millió forintot fordítottak infrastrukturális fejlesztésekre, vagyis termek kialakítására és eszközbeszerzésekre. A megmaradt összeget, esetenként 200 millió forintot pedig a projekt céljait közvetlenül nem szolgáló dolgokra: oktatási programokra, munkafüzetekre, kiállításra és nyelvi képzésekre költötték. Ezek nélkül azonban a laborkialakítások költsége nem is lett volna elszámolható.
Az oktatási anyagokat minden iskola külön készítette el a meghívásos közbeszerzési pályázaton nyertes céggel. A nyílt pályáztatást egyébként az oktatási intézmények úgy tudták elkerülni, hogy a kiírásokban az egyes tételek összege nem haladta meg a 25 millió forintot.
Túlárazott tantermek és munkafüzetek
Az iskolák pénzfelhasználásával és kifizetéseivel kapcsolatban a magyar ellenőrző hatóság 2014-ben semmi problémát nem talált.
Ugyanakkor még azon a nyáron Hadházy Ákos – akkor LMP-s politikusként – az Öveges-programban történt visszásságokra hívta fel a figyelmet. Hadházy szerint ugyanis egy-egy tanterem felújítása 30-40 millió forintba került volna, de városonként mintegy 300 milliót fordítottak rájuk. Továbbá 2,8 milliárd forintot költöttek el a munkafüzetekre, pedig azokat 30 millió forintból is el lehetett volna készíttetni.
Hadházy Ákos többek között két szekszárdi tanterem felújítását is gyanúsnak találta, mondván, a támogatás jelentős részét nem a kijelölt dolgokra költötték. Így az I. Béla Gimnáziumban 157 millió forintból 44 millióba került a terem kialakítása, majd 45 millióba a felszerelése, a maradék összeget pedig a pályázat előkészítésére, lebonyolítására, szoftver- és munkaanyag-fejlesztésre adták ki. Ugyanez a Garay Gimnáziumban 177 millió forintba került, amiből 35 millió forintot költöttek a teremre, a többi pénz pedig az egyéb megbízásokra ment el.
A politikus nyilvánosságra hozott számára eszementnek tűnő projekteket, például egy kecskeméti iskola esetét: "amellett, hogy munkafüzeteket megírattak már 43 gimnáziumban, itt is írattak egyet, de itt a kiírás szerint is csak egy német tananyagot kell lefordítani. Az pedig egészen vicces-érthetetlen-felháborító, hogy erre a feladatra az egyik kamuajánlatot a kaposvári NYL Fémszerkezetgyártó Bt.-től kérte a nagytiszteletű gimnázium. Ez talán a non plus ultra annak bizonyítására, hogy meg sem próbálják a valódi közbeszerzést imitálni."
A visszaélésgyanús esetek miatt az akkor Lázár János vezette Miniszterelnökség sem tudta homokba dugni a fejét. Sőt Lázár az LMP-s Ikotity István parlamenti interpellációjára adott válaszában elismerte, hogy tapasztaltak szabálytalanságokat a pénzek felhasználásával kapcsolatban.
A Miniszterelnökség is túlárazásokat talált
Lázár hivatkozott a Miniszterelnökség Ellenőrzési Főosztályának 2014 novemberében készült vizsgálatára, melyből kiderültek az Öveges-programmal kapcsolatos szabálytalanságok részletei.
A 13 projekten lefolytatott mintavételes ellenőrzés során a legtöbb esetben túlárazást találtak: részben vagy teljesen ugyanazt a szakmai tartalmat adtak el a – gyakran különböző – beszállítók újként, és minden alkalommal elszámolták a teljes fejlesztési költséget. Az ellenőrök szerint informatikai moduloknál is előfordult ez a probléma, illetve a tanulói munkafüzetek és a szaktanári segédletek között is sok tartalmi átfedés volt.
“Két különböző cég értelemszerűen csak abban az esetben készíthet azonos tartalmú szakmai anyagot, ha köztük együttműködés van, ezáltal sérülnek az összeférhetetlenség, valamint a verseny szabályai."
Az ellenőrzés megállapította azt is, hogy a projektek során megsértették az összeférhetetlenségi szabályokat is, vagyis egymástól nem független cégek voltak a szállítók. A 13 projekt kapcsán vizsgált 49 közbeszerzési eljárásban több esetben azonos tulajdonosi körbe tartozó cégek voltak az ajánlattevők, tehát nem volt valódi verseny.
A jelentés szerint a legtöbbször, 12 alkalommal a Tender-Network Zrt. vett részt a kifogásolt TÁMOP-projektekben szállítóként, és összedolgozott más cégekkel. Az ellenőrök megállapították, hogy a Tender-Network Zrt. által Hatvan, Kalocsa és Kiskunfélegyháza önkormányzata számára írt megvalósíthatósági tanulmányokban több átfedés is van.
Hadházy Ákos tavaly felhívta a figyelmet arra, hogy a Tender-Network Zrt. nem csak az Öveges-programban, hanem az Elios-ügyben is többször felbukkant tanácsadóként. De nem csak ez köti össze a két uniós projektet, ugyanis a Miniszterelnökség ellenőrei azt állapították meg az Öveges-programban, amit az OLAF az Elios-ügyben: már maga a pályázat kiírása is problémás volt.
“A pályázati felhívás tartalmazott olyan előírásokat, amelyek a költséghatékony projektmegvalósítás ellen hatottak, valamint a szabálytalan támogatásfelhasználás lehetőségét teremtették meg."
Bár a Miniszterelnökség vizsgálata a visszaélésekkel kapcsolatban nagyon komoly megállapításokat tett, felelősöket nem nevezett meg.
A Tender-Network Zrt. az Opten céginformációs rendszer adatai szerint 2013-ban 644 millió forintos bevételt ért el. Ez aztán évről-évre csökkent, míg nem 2016-ban 109 millió forint lett. 2017-ben viszont javult a helyzet: a cég mintegy 147 millió forintos árbevételt ért el. A Közbeszerzési Adatbázis szerint abban az évben a Tender-Network Zrt. két uniós finnaszírozású projektben vett részt: egy GINOP-projektben a Pécsi Tudományegyetemnek, és egy TOP-pályázatban Várpalota önkormányzatának. Ez alapján úgy tűnik, hogy az Öveges-program miatti botrány nem akasztotta meg a cég működését.
Az NNI szerint nem történt hűtlen kezelés
A másik érintett állami szerv, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) a súlyos szabálytalanságok feltárása után, 2014 végén feljelentést tett az V. kerületi kapitányságon ismeretlen tettessel szemben az uniós forrásokkal való visszaélések bűncselekményének gyanúja miatt. A minisztériumnál az Európai Csalás Elleni Hivatal is bejelentkezett. 2016 szeptemberében az OLAF ajánlással élt az ügyben a magyar ügyészség felé, az anyagot a Legfőbb Ügyészség megküldte a folyamatban lévő nyomozáshoz.
Ám a helyzet olyan komoly volt, hogy az Európai Bizottság az OLAF vizsgálódása közben, 2016 tavaszán az Öveges-programban tapasztalt visszaélések miatt a TÁMOP-programot leállította, és a gyanús momentumok tisztázásáig felfüggesztette a kifizetéseket. A hírek egy részében a teljes TÁMOP, mintegy 780 millió euró, vagyis 241 milliárd forint visszatartása szerepelt. Más sajtóhírek kisebb, de még úgy is jelentős összeg, 40 milliárd forint kifizetésének felfüggesztéséről számoltak be.
A visszaélésekkel kapcsolatban a Nemzeti Nyomozó Iroda által folytatott nyomozás 2016-ra arra jutott, hogy az Öveges-programban hűtlen kezelés és hivatali visszaélés nem történhetett, de bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás igen. Ezért az eljárást áttették a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatósághoz.
Hadházy Ákos nonszensznek nevezte, hogy a rendőrség lerázta magáról az eljárást 2016 márciusában. Úgy vélte ugyanis, hogy az eljárás áthelyezése csupán azt szolgálta, hogy eltávolítsák az ügyet a politikusoktól, a közbeszerzések nagyobb részét kiíró polgármesterektől.
A NAV még tologatja a nyomozást
2018 januárjában Hadházy Ákost a NAV arról tájékoztatta, hogy 11 projekt esetében visszaélésszerű, többszörös túlárazások, szükségtelen beszerzések történtek, már meglévő tartalmat számoltak el újként, több esetben sérültek az összeférhetetlenségi szabályok és hiányoztak a teljesíthetőség objektív feltételei. Emlékezetes, hasonló megállapításokat tett a Miniszterelnökség is.
Ezek alapján az ember azt gondolná, hogy a hatóságok átlátták az ügyet, és közel voltak a felelősök megtalálásához. Ám a büntetőeljárás tovább került a NAV Központi Nyomozó Irodájához, majd később a NAV Dél-Dunántúli Bűnügyi Igazgatóságához.
Hogy megtudjuk, jelenleg hol tart a nyomozás, megkeresést küldtünk a NAV-nak. Az adóhivatal válasza szerint még mindig nyomoznak, ugyanis azt közölték, hogy folyamatban lévő ügyről nem adhatnak tájékoztatást.
Az Öveges-programmal kapcsolatban most egyelőre ott tartunk, hogy ismét egy olyan uniós pénzlenyúlás történt a szemünk előtt, amiben senkinek sem kell aggódnia amiatt, hogy az eltűnt tíz- vagy százmilliókat számon kérik rajta, esetleg komolyan meg is büntetik. Nem mellesleg a kormány által az Európai Uniónak visszafizetett összeget itt is a magyar adófizetők dobták össze. Azt viszont sem a Miniszterelnökség, sem az EMMI nem közölte az Átlátszóval, hogy pontosan mennyi pénzt kellett visszefizetni Brüsszelnek a magyar költségvetésből.
Csak az nyilvános, hogy az LMP-s Ikotity István érdeklődésére Rétvári Bence, az EMMI államtitkára beszámolt arról 2016-ban, hogy a feltárt szabálytalanságok miatt 11 oktatási intézménynek összesen 390 milliót kell visszafizetnie az állami költségvetésbe. Helyi hírek szerint például Békéscsabát 37 millió, Debrecent 57 millió, Hatvant 45,4 millió, Kalocsát pedig 48 millió forint visszafizetésére kötelezték.
Hadházy nem hagyja elsikkadni az ügyet
Hadházy Ákos még nem adta fel, hogy az Öveges-program visszásságait felderítse. Mint szerkesztőségünknek elmondta, az OLAF-jelentését szeretné megkapni ezzel az üggyel és a Híd a munka világába programmal kapcsolatban is. A Miniszterelnökséghez benyújtott közérdekű adatigénylését elutasították, mondván, hogy az ügyben nem adatgazdák. Polt Péter legfőbb ügyész pedig azt közölte vele, hogy mivel az ügyben nincs gyanúsított, nem az ügyészség az ura az eljárásnak, hanem a nyomozóhatóság, és tájékoztatást csak onnan kaphat.
Az országgyűlési képviselő közölte azt is, hogy megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, ahonnan még nem kapott választ. Mint hangsúlyozta, azért sem adja fel, hogy még több részletet megtudjon az OLAF megállapításairól ezekben az ügyekben és az Elios esetében is, mert nagyon jól látszik, hogy a programok során szervezetten követték el az uniós pénzek lenyúlását.
Az Index korábbi cikke szerint egyébként az Öveges-program alatt az EMMI-ben az EU-s fejlesztéspolitika felelőse Köpeczi-Bócz Tamás helyettes államtitkár volt, akinek részben az Öveges-program, részben a Híd a munka világába program botrányai miatt kötöttek útilaput a lábára, később pedig távolítottak el a TÁMOP monitoring bizottságának éléről is. Köpeczi-Bócz neve a Mengyi Roland-féle Voldemort-ügyben is felmerült: a volt helyettes államtitkár a bíróságon azt állította, hogy abban az ügyben semmiről sem tudott, de Balog Zoltán akkori EMMI-miniszter ezt cáfolta.
Az ember, aki ott se volt: Köpeczi-Bócz Tamás tündöklése és bukása 15 éve töretlen karrier ért véget néhány hónappal ezelőtt: tavaly július 19-én Balog Zoltán váratlanul kirúgta Köpeczi-Bócz Tamást, az EMMI uniós fejlesztésekért felelős államtitkárát. A menesztés okairól többféle magyarázat is kering, a hivatalos szerint főnökei elégedetlenek voltak a munkájával.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Diákok az Arany János Általános Iskola és Gimnázium új, Öveges természettudományos laboratóriumában 2014. február 12-én. (MTI Fotó: Bruzák Noémi) | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Tender-Network Zrt.",
"Miniszterelnökség",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Pécsi Tudományegyetem",
"I. Béla Gimnázium",
"Arany János Általános Iskola és Gimnázium",
"Magyar Narancs",
"Legfőbb Ügyészség",
"NAV Központi Nyomozó Iroda",
"Dél-Dunántúli Bűnügyi Igazgatósága",
"Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatóság",
"Európai Unió",
"NYL Fémszerkezetgyártó Bt.",
"Európai Csalás Elleni Hivatal",
"Európai Bizottság",
"Klebelsberg Intézményfenntartó Központ",
"Közbeszerzési Adatbázis",
"Európai Csalási Elleni Hivatal",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Opten Kft.",
"Miniszterelnökség Ellenőrzési Főosztálya"
] |
A százmilliókból kialakított önkormányzati sörközpont hasznát egy kft. élvezi Szolnokon
Igencsak jelképes összegért ad használtba a szolnoki önkormányzat vállalkozása, a Szolnoki Városfejlesztő Nonprofit Zrt. egy 427 millió forintos pályázati pénz felhasználásával kialakított 1475 négyzetméteres sörözőt és sörmúzeumot (Sörárium) egy kft.-nek. Ezt a szolnoki közgyűlés zárt ülésén hozott döntés tette lehetővé. Ráadásul a részvénytársaság évi 20 millió forint támogatást is ad a vállalkozásnak – nyilatkozta lapunknak Ligeti József, a Szolnok Város Fejlődéséért Egyesület elnöke azt követően, hogy kézhez vette az ügyben a közérdekűadat-igénylésére kapott választ.
A részletekről elmondta, a 2017-ben, a városháza pincéjében százmilliókból kialakított Söráriumot a város átadta turisztikai célú hasznosításra a Városfejlesztő Zrt.-nek, mindössze nettó 156 791 forint bérleti díj fejében. Ugyanakkor 2017. augusztus 28-án a közgyűlés zárt ülésen hozzájárult ahhoz, hogy a társaság pályáztatás útján továbbadja a használati jogot. Ez meg is történt, s így a nyertes Szolnokneked Kft. – amelyet 2017. március 27-én alapítottak – havi nettó 160 ezer forint, azaz négyzetméterenként nettó 109 forintos díj fejében használhatja az ingatlant.
– Ez már csak azért is furcsa, mert semmi nem indokolja, hogy egy frissen létrejött, azaz referenciák nélküli vállalkozás ilyen kedvezményekhez jusson. Különösen, mert ez a díj töredéke a piacon általános bérleti díjaknak. Egyesületünk például négyzetméterenként nettó 1500 forintot, azaz a Szolnokneked Kft. által fizetett bérleti díj 14-szeresét ajánlva sem jutott hozzá egy 50 négyzetméteres, felújításra szoruló önkormányzati helyiség bérleti jogához. Pályázatunkat azért utasították el, mert egy független piaci szakértő által készített értékbecsléshez képest alacsonynak tartották az általunk ajánlott bérleti díjat – tette hozzá az elnök. Pedig Ligeti József szerint jó célra kérték a helyiség bérleti jogát, hiszen ott adományboltot szerettek volna létesíteni, ahol tartósan munkanélküli, nyugdíj előtt álló, illetve csökkent munkaképességű eladókat foglalkoztattak volna.
Szalay Ferenc polgármesternek a közérdekűadat-igénylésre adott válaszából az is kiderül, hogy nem csupán nagyon kedvező díjat állapítottak meg a Szolnokneked Kft. számára, de a Városfejlesztő Zrt. négy éven keresztül még évi nettó 20 millió forint támogatást is fizet a cégnek turisztikai feladat ellátása fejében. Ez heti ötnapos nyitvatartással számolva napi 77 ezer forintnyi támogatást jelent.
– Hogy világosan lássunk, ez a turisztikai feladat abban merül ki, hogy a Söráriumba látogatók megnézhetik a sörözőtől elválaszthatatlan sörmúzeumot – hívta fel a figyelmet az elnök. – Miután kérdések vetődtek fel a közpénzek kezelésének jogszerűségére vonatkozóan, feljelentést teszek az ügyészségen ismeretlen tettes ellen, nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt – tette hozzá.
Vagyis összefoglalva elmondható, hogy igen jó üzletet kötött a Szolnokneked Kft.: egyetlen fillér befektetése nélkül öt évre használati jogot kapott a 427 millió forintból kialakított és nyitásra kész, felszerelt söröző-, étterem és sörmúzeum, a Sörárium működtetésére úgy, hogy a piaci ár töredékéért bérelheti az ingatlant. Ráadásul – heti ötnapos nyitvatartással számolva – napi 77 ezer forintot kap azért, hogy beengedi a vendégeit a sörmúzeumba. Erre jön még rá az üzleti haszon.
Nem lehet ugyan biztosan tudni, hogy van-e köze a Szolnokneked Kft.-nek megítélt hatalmas kedvezményekhez, de tény, hogy a cégnyilvántartás szerint a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány többségi tulajdonában lévő vállalkozás egyik vezető tisztségviselője az a Hegmann György, akinek felesége, Hegmanné Nemes Sára magas tisztségeket töltött be a korábbi Fidesz kormányokban. A második Orbán-kormányban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kiemelt állami szerződéseket és támogatásokat vizsgáló államtitkára, majd ugyanitt vagyonpolitikáért felelős államtitkár volt 2011 és 2014 között. Ezt a tisztséget a harmadik Orbán-kormányban is megtartotta, majd 2015 januárja és 2016 júniusa között a Kecskeméti Főiskola kancellárjaként dolgozott, 2018-tól pedig a Magyar Posta igazgatóságának elnöke.
Az ügylet részleteire vonatkozó kérdéseinkkel megkerestük Szalay Ferenc polgármestert, illetve a Vagyonkezelő vezetőjét, de nem kaptunk választ. | [
"Szolnokneked Kft.",
"Fidesz",
"Szolnoki Városfejlesztő Nonprofit Zrt."
] | [
"Kecskeméti Főiskola",
"Szolnok Város Fejlődéséért Egyesület",
"Jász-Nagykun-Szolnok megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány",
"Magyar Posta",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
Uniós pénzből építenek házat a polgármesterék
Badacsonytomaj - A polgármester családja telkén épül közpénzből takaros képzőközpont a Badacsonynál.
Krisztin N. László polgármestert hiába kérdeztük a beruházásról
A Darányi Ignác- terv révén 35 millió forintos uniós támogatást kaptak a központ kialakítására, egész pontosan Krisztin N. László független polgármester feleségének és lányának a cége, a Bétakris Nonprofit Kft. volt a kedvezményezett. Az építkezést nem verték nagydobra, a badacsonyiak csupán egy elrejtett táblának köszönhetően értesültek a beruházásról.
– Sem testületi ülésen, sem a helyi újságban, sem más fórumon nem esett szó a képzőközpont felállításáról – mondta a Blikknek Rajzó Ildikó helyi képviselő. A képviselő először nem értette, hogy az elmúlt években 240 millió forintért felújított iskolától alig százméternyire miért építenek képzőközpontot.
Az ingatlan tulajdoni lapját megnézve kiderült, a telket két éve vette meg a polgármester családja a Balaton-felvidéki Nemzeti Parktól. A telek tulajdonosa a városvezető két gyereke, neki és feleségének haszonélvezete van az ingatlanra. A Balaton partjától nem messze fekvő 140 négyzetméteres háznak a kivitelezője pedig az alpolgármester, Orbán Péter cége, a Bazalt Products Kft., amely nettó 24,9 millió forintos ajánlatával nyerte el a munkát a Közbeszerzési Értesítő szerint.
A telken korábban egy romos kis épü-let is állt, amit azóta elbontottak
Bár a Darányi-tervben uniós pénzeket osztanak szét mezőgazdasági és vidékfejlesztési célokra, a pályázatok nem nyilvánosak. – Tudomásunk szerint öt évre vállalták a képzések szervezését a képzőközpontban, utána már az unió nem követelheti vissza a kifizetett 35 milliós támogatást – mondta Rajzó Ildikó. Így akár az is előfordulhat, hogy azután csak saját célra használják a családi házra emlékeztető épületet, hiszen amit a telkükre építenek, az az ő tulajdonuk.
Az uniós pénzből hamarosan elkészül a központ
Megkerestük ezért a polgármestert, hogy milyen célból hozzák létre a központot. – Kérdezze meg a pályázatot kiíró Leadernél, ott vannak a dokumentumok – hárította el a választ a polgármester. Amikor közbevetettük, hogy a felesége cége nyert a pályázaton, és az ő telkükön épül az ingatlan, akkor hirtelen rossz lett a vonal, és hiába ismételtük meg többször is a kérdéseinket, nem hallotta.
Felhívtuk a feleségét, Krisztin Lászlónét is, akit augusztusban neveztek ki a helyi általános iskola igazgatójának. Ám hiába tudakoltuk a pályázat részleteit, illetve azt, milyen kötelezettségeket vállaltak az elkövetkező öt évre, s mi lenne az ingatlan sorsa ezt követően. Az erkölcstantanár először arra hivatkozva hárította el érdeklődésünket, hogy vezet. Amikor felajánlottuk, hogy visszahívnánk, akkor azt válaszolta: vasárnap nem nyilatkozik.
Kozák Dániel | [
"Bétakris Nonprofit Kft.",
"Bazalt Products Kft."
] | [
"Közbeszerzési Értesítő",
"Balaton-felvidéki Nemzeti Park"
] |
Turi-Kovács Béla szerint törvényesen nem privatizálható az állami föld, mert arra nincs felhatalmazás.
Ezt a Kisgazda Polgári Egyesület elnöke a választókerületi vezetőknek küldött körlevelében írta. Turi-Kovács Béla – a Magyar Nemzet birtokába került dokumentumban – tudatta: a kormány parlamenti döntés nélkül jelentette be, hogy megkezdi az állami földek értékesítését. A polgári kisgazdák álláspontja egyértelmű: az alaptörvény a földet, vizet, természeti kincseinket nemzeti örökségnek minősíti, alkotmányos védelemben részesíti.
A földforgalmi törvény csak arra jogosítja fel a kormányt – írta Turi-Kovács –, hogy a 650 ezer hektárnyi állami földet haszonbérbe adja, megműveltesse, azokon mintagazdaságokat hozzon létre, az önkormányzatoknak szociális célokra átadja, elcserélje vagy kisebb területeket kiegészítésként eladjon. Bár a földprivatizáció "jogalapja kétséges", a kormány "figyelmeztetéseink ellenére" kitart eredeti szándéka mellett – mutatott rá Turi-Kovács.
A Fidesz parlamenti képviselője, volt minisztere emlékeztetett rá, hogy kifogásolták az akciót, ami “az ötletelés szintjén van", senki sem folytatott le eljárást az eladandó földek kijelölésére, "különösen pedig nem egyeztettek (a legközelebbi körön kívül) senkivel arról, hogy milyen feltételei vannak a föld vételének". Szerinte a tervezett földeladás "előkészítettségét" mutatja, hogy eredetileg 400 ezer, majd 380 ezer, illetve 300 ezer hektár föld eladásáról beszélnek.
Az a különös helyzet, hogy az eladó úgy hirdet vételi lehetőséget, hogy nem tudja, mi a portéka. A politikus hangsúlyozta: "Csatát vesztettünk, de a jó békéért még harcban állunk." Turi-Kovács azt kérte, a kisgazdák figyeljék saját területükön milyen kezdeményezések vannak állami földek eladására, és ha "bármilyen hatósági vagy a Fideszhez közelálló körökből ismertté válik, hogy hol, milyen területeket jelölnek ki eladásra, azt azonnal jelezzék a központi irodánknak".
A kisgazdák "folyamatosan bombázzák" a földművelésügyi tárcát információkért, minimális céljuk most az, hogy lehetőleg megakadályozzák a további föld- és vagyonkoncentrációt, és a termőföld a kis- és középbirtok erősítését szolgálja – zárta sorait a politikus. Turi-Kovács Béla néhány hónapja arról beszélt: 2010 óta formálissá vált a polgári kisgazdák és a Fidesz kapcsolata.
Néhány napja Fazekas miniszter azt mondta a Népszabadságnak, hogy a 380 ezer hektár állami föld jó helyre kerül, a kormány feltett szándéka a családi gazdaságok, a helyben lakó magyar gazdák erősítése. Ő Mészáros Lőrincet is közéjük sorolta, mert benne van a földművesek jegyzékében. A tárcavezető tagadta, hogy a törvény módot ad a föld átjátszására a haveroknak. Azt mondta, kedvezményesen nem adnak senkinek semmit. "Semmiféle mutyi nem lehetséges!" | [
"Fidesz"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Kisgazda Polgári Egyesület"
] |
Feljelentést tett ismeretlen tettes ellen rágalmazás miatt a BKV által múlt pénteken feljelentett egyik reklámcég. A többek között a Combino villamosokat is reklámozó Well nevű cég ellen a BKV vezérigazgatója tett feljelentést a múlt héten arra hivatkozva, hogy nincsenek meg a Well BKV-val kötött szerződésének teljesítéséről szóló dokumentumok. A Well azt állítja, mindent rendben elküldtek.
Feljelentést tett rágalmazás miatt ismeretlen tettes ellen a Well Reklámügynökség a BKV korábbi, a céget érintő feljelentése miatt. A BKV azért fordult pénteken a rendőrséghez, mert nem találták meg azokat a dokumentumokat, amelyek a BKV és a Well között létrejött szerződések teljesítéséről szólnak.
A Well hétfői közleményében azt közölte, "érthetetlennek és felháborítónak" tartja, hogy eltűntek azok a dokumentumok, amelyek igazolták a cég teljesítéseit. A Well szerint az előírásoknak megfelelően készültek teljesítési dokumentumok, fotók, hanganyagok és egyéb médiamegjelenések is mindazokról a szolgáltatásokról, amelyeket a cég a BKV-nak nyújtott.
"Felfoghatatlannak" minősítette a reklámcég, hogy a BKV a feljelentés előtt miért nem kérte el tőlük ismét az igazoló dokumentumokat. A Well megjegyezte, minden dokumentum náluk van, és azokat a hatóságoknak oda fogják adni, ha szükséges.
A Well külföldön versenyeztetett BKV-reklámai
Kocsis István, a BKV vezérigazgatója a BKV belső ellenőrzésének eredményére hivatkozva színlelt szerződések, teljesítés nélküli megbízások és hamis bizonylatok miatt tett feljelentést a múlt pénteken tíz cég ellen. A belső ellenőrzésről szóló jelentés az MTI birtokába jutott, és a hírügynökség erre hivatkozva azt írta: a dokumentum részletesen felsorolja, melyik cég szerződésénél milyen problémát gyanít a BKV.
A Well Reklámügynökség szervezte a Combino villamosokhoz kapcsolódó sajtóeseményeket és tervezte a bliccelés elleni kampányt is. A belső ellenőrzés eredménye szerint a cég a BKV-reklámok külföldi versenyeken való indítására, a Combino villamossal kapcsolatos pr-tevékenységre, illetve egyéb nyomtatott hirdetések készítésére kapott megbízást a BKV-tól. Az erről szóló szerződések összértéke körülbelül 50 millió forint. | [
"Well Reklámügynökség",
"BKV"
] | [] |
A Mogyorossy Tibor ügyvezető igazgató által jegyzett közleményben leszögezik: jogi lépéseket tesznek azon médiumok vagy bármely személy ellen, aki a cég nevét korrupcióval, korrupciógyanúval vagy más hasonló rágalommal illeti. A BKV autóbuszparkja fiatalítására vásárolt volna nyolcvan négy-öt éves, környezetkímélő járművet. A beszerzési pályázat érdeklődői közül azonban csak a Volvóval szoros kapcsolatban álló székesfehérvári Alfa Busz Kft. tett ajánlatot. A távirati iroda szerdán adta hírül, hogy a Heti Válasz legújabb számában azt írta: a BKV vezérigazgatójának fia havi fizetést kap attól a cégtől, amely a Volvóval közösen, egyedüliként pályázott a közlekedési társaság használtbusz-tenderére.
A BKV Zrt. sajtóosztálya ugyanakkor még szerdán azt közölte a távirati irodával, hogy a sajtóhíresztelésekkel ellentétben a cég vezérigazgatójának fia soha nem állt az Alfa Busz Kft. alkalmazásában. A BKV Zrt. a társaság vagy a társaság vezetőinek jó hírét veszélyeztető valamennyi kérdésben haladéktalanul megteszi a szükséges jogi lépéseket a Heti Válasszal szemben – zárult akkor a cég közleménye. Demszky Gábor főpolgármester csütörtökön levélben kérte Hagyó Miklóst (MSZP), városüzemeltetési helyettesét, hogy vizsgálja ki, milyen körülmények között zajlik a használt buszok beszerzése.
"A fiam soha nem volt alkalmazottja az Alfa Busz Kft.-nek. Egy olyan cégnél dolgozott, amelyik alvállalkozója az Alfa Busznak – jelentette ki a FigyelőNetnek adott, pénteken megjelent interjúban a BKV vezérigazgatója, aki beszámolt arról is, hogy a tenderbizottság harminc nappal elhalasztotta a buszbeszerzésről szóló döntést. – A fiamnak soha nem volt köze döntéshozói pozíciókhoz, logisztikai munkatárs, de úgy is mondhatnám, hogy raktáros" – közölte Antal Attila, aki azt is elmondta: fia 2006 végétől 2007 végéig dolgozott az Alfa Busz alvállalkozójánál, s "ezalatt nem volt a BKV-nak jogi kapcsolata a céggel". Regőczy Miklós, a Budapesti Közlekedési Zrt. kommunikációs és értékesítési vezérigazgató-helyettese az egyik kereskedelmi televíziónak pénteken adott interjúban azt mondta, hogy a "raktáros-logisztikai munkakörben" a cégnél dolgozó fiú fizetése "néhány százezres havi tétel volt".
A Heti Válasz kérdéseket jutatott el az Alfa Busz Kft.-hez, melyben az kérdezik "Ki volt az Alfa Busz munkatársai vagy alvállalkozói közül az, aki eleinte – logisztikai kollégaként – az alkatrészek nyilvántartásával foglalkozott, majd bekerült a gyártócsarnok irodájába, ahol diszpécseri feladatokat végzett, s később hozzá került bizonyos anyagok igénylésének joga is?" és " Ki volt az a munkatárs vagy alvállalkozó, akit később az egyedi buszok építésére szakosodott szakembergárda irányításával bíztak meg (Toman Péter ügyvezető közvetlen alárendeltjeként)? ". Eddig válasz nem érkezett.
(MTI, hetivalasz.hu) | [
"Alfa Busz Kft.",
"BKV"
] | [
"Heti Válas",
"Budapesti Közlekedési Zrt."
] |
Az állami kukaholdig Vasban sem fizet rendesen. A helyi hulladékkezelő cég helyzete annyira megroppant, hogy az igazgató inkább lemond.
Két éve, 2017. február 3-án tárgyalta a szombathelyi közgyűlés a hulladékszállítás ügyét. A megyeszékhelyen addig a Szombathely és pár kisebb önkormányzat tulajdonában álló SZOMHULL Nonprofit Kft. szállította el a szemetet, 43 másik vasi településével együtt. A 2016-ban módosított hulladékszállítási törvény miatt azonban deficites lett volna a szemét szállítása a társaságnak.
Egy köbméter szemétért az állami “kukaholding", a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. 1500 forintot volt hajlandó fizetni, a SZOMULL azonban korábban ennek dupláját kereste vele. Így a cég prognózisa szerint évi több százmillió forintos veszteséget jelentett volna nekik a rendszer.
A 2017. februári közgyűlésen így hát a városvezetők úgy döntöttek felmondják a szerződést. A korábban a SZOMHULL-hoz tartozó területre egy soproni társaság, a STKH Sopron és Térsége Nonprofit Kft. érkezett. A részben szombathelyi tulajdonú SZOMHULL pedig azoknak a településeknek vállalta a továbbiakban is a hulladék-szállítását és kezelését, amelyeknek szintén tulajdonrésze van a cégben: Gencsapáti, Ják, Táplánszentkereszt, Vép, Rum, Zsennye és Tanakajd.
Az új hulladékszállító soproni kft. a harasztifalui székhelyű, részben zalaegerszeg-városi, részben osztrák érdekeltségű Müllex-et bízta meg alvállalkozóként a szemét elszállításával.
Ez a konstrukció korábban a szombathelyi cégtől sem volt idegen. A SZOMHULL ugyanis egyik tulajdonosa, az önkormányzati érdekeltségű SZOVA (Szombathelyi Vagyonhasznosító és Városgazdálkodási Zrt.) infrastruktúráját használta a munka elvégzéséhez. A hulladékkezelés kiszervezésével azonban a SZOVA kapacitásának jó része kihasználatlan maradt.
A SZOVÁ-nál van még egy kényes pont. A SZOVA 2007-ben ugyanis kötvénykibocsátást hajtott végre. A cég 5 milliárd forint névértéken jegyezte a kötvényeket, ami a svájci frankos beváltás miatt végül 8 milliárdot hozott. Ezt évi 400 millió forintos törlesztéssel, 2030-ig kell kiegyenlíteni. Egy 11 évvel ezelőtti területvásárlás miatt döntött a szombathelyi vagyonkezelő a konstrukció mellett. A vízió az volt, hogy a befolyt összegből ipari parkot fejlesztenek, majd a területek értékesítésével termelik ki a profitot.
A SZOMHULL veszteségei már korábban is jelentkeztek, ám ezt a résztulajdonos SZOVA még tudta kezeli. Eddig. Most azonban neki kell állni törlesztenie a kötvénykibocsátás terhetit, ám a hulladékkezelő hiányának pótlása mellett ezt már nem bírja a cég. Ezért kellett a SZOMHULL ügyét a december 10-i városi közgyűlés elé vinni.
A hulladékkezelőnek ugyanis már 483 millió forintos lejárt tartozása van, amit rendezni kell. Molnár Miklós (Pro Savaria) gazdasági területért felelős alpolgármester azt mondta, hogy 340 napnyi munkából, 45 napot fizetett ki az állami kukaholding, ez okozza a Szomhull mostani helyzetét. Elmondása szerint a SZOVA eddig 800 millió forinttal finanszírozta a SZOMHULL-t.
A SZOMHULL-t kisegítő összeg pedig csak tovább nőtt, mivel a testület megszavazta az előterjesztésben szereplő 500 millió forintos tagi kölcsönt. Hogy ezt mikor tudja a veszteséges cég visszafizetni, az jó kérdés. A szerződés szerint 2019. december 31-ig kellene.
A szombathelyi hulladékkezelési drámának van még egy áldozata. Ez pedig az a Puklér Géza, aki a decemberi közgyűlés előtt jelezte, hogy közös megegyezéssel szeretne felmondani és otthagyni a SZOMHULL igazgatói székét. A közgyűlés abban határozott, hogy februárig próbálják meg megtalálni az utódját, addig kell kitölteni a felmondási idejét.
Látva, hogy mekkora kudarctörténetet hozott a kormány rezicsökkentéséből kiindult szemétszállítási árcsökkenés, nem valószínű, hogy sokakkal kell majd felvételi elbeszélgetést tartania az önkormányzatnak.
Fotó: Puskás Tivadar polgármester és Hende Csaba országgyűlési képviselő szemétszedéshez készülődik, forrás: szombathely.hu | [
"SZOMHULL"
] | [
"Pro Savaria",
"STKH Sopron és Térsége Nonprofit Kft.",
"Szombathelyi Vagyonhasznosító és Városgazdálkodási Zrt.",
"Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.",
"SZOMHULL Nonprofit Kft."
] |
2011. május 11., szerda • Utolsó frissítés: 2011. május 15., vasárnap, 06:57
Címkék: egészségügy; fogászat; fogászati turizmus;
Magánvállalkozás fejlesztheti a magyarországi fogászati turizmust. Maga a miniszterelnök is a program mögé állt, a kormány egymilliárd forintot utalt át e célra a költségvetési tartalékból.
Érzéstelenítésre sem jutott idő, olyan gyorsan rántotta ki Orbán Viktor az idei költségvetés általános tartalékából – amit manapság "rendkívüli kormányzati intézkedések" néven tartanak nyilván – azt az egymilliárd forintot, amelyet hat nappal korábban egy konferencián ígért meg az egybegyűlt fogorvosoknak. Az április végén Herceghalmon megtartott első fogászatiturizmus-fejlesztési konferencia semmiképp sem volt átlagos a szakmai eszmecserék sorában. A díszvendégek asztalánál ugyanis ott ült a miniszterelnök – aki amúgy az elmúlt egy évben nem sok jelét adta, hogy figyelme az egészségügyre is kiterjedne –, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Molnár Ágnes, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára. Legalább ekkora feltűnést keltett, hogy sem Szócska Miklós egészségügyi államtitkár, sem helyettesei nem szerencséltették jelenlétükkel a diskurzust.
[[ Képelem () ]]
Az eseményt szervező Magyar Fogászati Turizmus Programiroda nem éppen patinás vállalkozás. A mögötte álló cégcsoport sem tekinthető annak, hiszen még egyik tagja sem tekint vissza egyéves múltra. Viszont a formáció annál perspektivikusabb, mivel első számú tulajdonosa, létrehozója, Bátorfi Béla a főleg külföldiek ellátására szakosodott iparág egyik vezető szereplője. Tizenkilenc főt foglalkoztató rendelőjét a hazai piac tíz legnagyobbja között tartja számon a szakma, amelynek köreiben az is köztudott, hogy ő a miniszterelnöki család "fő mosolyegyengetője".
Bátorfi doktor érdemei a pártlegendárium szerint egészen a rendszerváltásig nyúlnak vissza: míg az általános orvosi karon Szócska, a fogorvosin ő alakította meg a Fidesz első alapszervezetét. A konferencián felszólaló Matolcsy nem is rejtette véka alá, hogy nem először időzik ebben a körben Herceghalmon. Mint mondta, tavaly áprilisban Bátorfi doktorral és munkatársaival folytattak gyümölcsöző eszmecserét az új Széchenyi-terv egészségturizmus-programjáról, amelyre 2013-ig 31 milliárd forint uniós támogatási forrás nyílik meg. Magyarország európai vezető helye a fogászati exportban példa- és modellértékű, hiszen családi vállalkozások magas hozzáadott szellemi értékkel hoznak bevételt – méltatta az ágazat eredményeit a miniszter.
A miniszterelnök sem fukarkodott a dicséretekkel, sőt azt is bejelentette, hogy a "szükséges kormányzati döntések (...) a tanácskozás előtt megszülettek, (...) az átutalások is megtörténnek a jövő héten". Az ígéretet Orbán Viktor azzal pecsételte meg, hogy a cégcsoport zászlóshajója, az Orvosi Turizmus Iroda Zrt. elnök-vezérigazgatójával, Szűcs Lászlóval együttműködési nyilatkozatot írt alá a "magyarországi fogászati turizmus fejlesztése érdekében". E szerint a felek partnerek lesznek abban, hogy Magyarország a fogászati turizmus területén megőrizze a nemzetgazdasági előnyöket jelentő európai piacvezető pozíciót. A költségvetési támogatásról szóló kormányhatározat nem is késlekedett, és április utolsó napjaiban egymilliárd forint érkezett a fejlesztési minisztérium "turisztikai célelőirányzat" számlájára. A HVG kérdésére, hogy mikor és milyen tartalmú pályázatot ír ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a tárca médiareferense azt válaszolta: "a keret felhasználásának módjáról a közeljövőben születik döntés".
[[ Képelem () ]]
A miniszterelnöki elkötelezettség ismeretében a szaktárcának nem lesz különösebben nehéz dolga, hiszen a turisztikai célelőirányzat felhasználásának szabályait rögzítő, 2002-ben – még a Medgyessy-kormány idején – született rendelet egyik passzusa szerint a döntéshozó a támogatás feltételeit egyedileg is megállapíthatja. Így könnyen megeshet, hogy az ország idegenforgalmi imázsát fényesíteni hivatott, állami tulajdonú Magyar Turizmus Zrt. helyett a programalkotó és nagyszabású fejlesztési terveket melengető magáncégcsoporthoz kerül az ominózus egymilliárd. Különös egybeesés, hogy a költségvetési tartalék átutalásáról szóló kormányrendelet megjelenésének másnapján Matolcsy menesztette a turizmusért felelős helyettes államtitkárát. Pedig tavalyi kinevezésekor Horváth Endre éppen a fogturizmust, az allergológiát, a rehabilitációt és a wellnessközpontok fejlesztését nevesítette lehetséges kitörési irányként. Horváth kategorikusan elzárkózott attól, hogy a HVG kérdéseire válaszoljon, így arra sem reflektált, van-e valóságalapja a szakmában terjedő szóbeszédnek, amely szerint azért mentették fel, mert kritikával illette a fogászati turizmus soron kívüli, egy vállalkozást helyzetbe hozó állami támogatását.
Készségesen beszámolt viszont a cégcsoport terveiről az Orvosi Turizmus Iroda Zrt.-t és a Magyar Fogászati Turizmus Szervező Kft.-t is irányító Szűcs László. Mint mondta, a piac szereplőivel folytatott széles körű előkészítő konzultáció után nekifognak a program megvalósításának; máris több mint száz magánpraxis jelezte, hogy csatlakozik a Fogászati Turizmus Fejlesztési Programhoz, amelynek közös, központosított marketingje, első ütemben négy nyugat-európai országban tíz irodából álló hálózata és egységes kereskedelempolitikája lesz majd. Egységes minőségbiztosítási rendszert is ígér, aminek az a legfőbb záloga, hogy a program megvalósításába, független testületi tagként, a szakma öt tekintélyes hazai professzorát is bevonták. A piaci szereplők összefogása, a közös külföldi megjelenés, a pályázati lehetőségek professzionális kiaknázása modellként szolgálhat az orvosi turizmus más területein is – állítja az elnök-vezérigazgató, hozzátéve: "így sikeresen letörhetnénk a külföldi betegközvetítők 20-25 százalékos, hajmeresztően magas jutalékát".
[[ Képelem () ]]
A konferencia házigazdái szerint a külföldi fogturisták ellátása évi 60 milliárd forint bevételt jelent, ehhez adódik hozzá a szállodák és vendéglátóhelyek növekvő forgalma. Ezekkel a számokkal kalkulál a kormány is, kritika nélkül elfogadva az üzletágban érdekeltek adatait. Jóllehet arról sem itthon, sem külföldön nincsenek statisztikák, legfeljebb becslések, hogy valójában hányan érkeznek Magyarországra rendbe hozatni a fogaikat. A Vezető Magyar Fogászati Rendelők Egyesületének tavalyi prezentációja szerint az európai fogturisták 40 százaléka, mintegy 60 ezer páciens jött ide, ők átlagosan 2500–3000 eurót költöttek a kezelésre; ebből 40–48 milliárd forint árbevétel következik. Az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet elemzése 32–50 milliárd forintra teszi a magánpraxisok exportteljesítményét. Ennek zömét mintegy száz rendelő produkálja – a fővárosban és a nyugati határszélen, főként Sopronban, Mosonmagyaróváron, Győrben. A Bátorfi-cégcsoport ezt a forgalmat tervezi három év alatt megduplázni, öt év alatt megháromszorozni.
"Míg néhány évvel ezelőtt erős keresleti piac volt Magyarországon, mára megerősödött a kínálati oldal" – állítja saját tapasztalataira alapozva Szilágyi László, a soproni székhelyű Dental Pannónia Zrt. elnöke. Egymás után jelennek meg a piacon az új versenytársak, az államuk által erősen támogatott török fogászatok, valamint a románok, bolgárok, észtek, és tovább erősödnek a lengyelek. Az igény viszont szerencsére nem csökken a nyugat-európainál legalább 50 százalékkal olcsóbb, döntően fogpótlási szolgáltatások iránt. "Ahhoz, hogy megőrizzük piaci dominanciánkat, szükség van az állam támogatására, például a marketingben, és a legkorszerűbb technológiák és eljárások meghonosításában" – részletezte a soproni fogdoktor. Mivel az utóbbi években a rezsiköltségek jelentősen emelkedtek, a korszerű fogpótlási anyagok pedig éppen annyiba kerülnek, sőt esetenként drágábbak is, mint Nyugat-Európában, a honi árelőny legfőbb forrása a munkabér.
GÁTI JÚLIA | [
"Orvosi Turizmus Iroda Zrt.",
"Magyar Fogászati Turizmus Programiroda"
] | [
"Dental Pannónia Zrt.",
"Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet",
"Magyar Turizmus Zrt.",
"Magyar Fogászati Turizmus Szervező Kft.",
"Vezető Magyar Fogászati Rendelők Egyesülete",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
Egy héttel azután, hogy nyomozók szállták meg az Első Magyar Földgáz és Energiakereskedelmi és Szolgáltató Kft. központját, a két éjszakára őrizetbe vett vezérigazgató, Góczi István igazgató bejelentette: Veres János, volt pénzügyminiszter lobbizott a Nemzeti Nyomozó Irodánál az ő letartóztatásáért. Veres szerint ő egyet tett az Emfesz ügyében: még miniszterként próbálta elérni a Gazpromnál, hogy normalizálják a magyar cég gázellátását.
Veres János kérjen bocsánatot két kiskorú gyermekemtől, akik azt kérdezték anyjuktól, hogy most féljenek-e – üzente Góczi István a volt pénzügyminiszternek, amikor múlt szerdai őrizetbe vételének hátterét elemezte a sajtó előtt.
Az Emfesz vezérigazgatója, akit a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai egy hete különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás gyanúja miatt őrizetbe vettek, azt mondta, hogy a rendőrségi akció előtt találkozott a Miniszterelnöki Hivatalban Veressel, és kettejük között azonnal szóba került az Emfesz ügye.
Góczi azt állította, saját információi alapján már akkor feltette a kérdést a volt miniszternek, összeegyeztethetőnek látja-e, hogy a meggyanúsításáért lobbizik a nyomozóknál, és közben azt akarja elérni, hogy az ukrán milliárdoshoz, Dimitrij Firtashoz kerüljön vissza az Emfesz tulajdonjoga.
Góczi hangsúlyozta, ügyvédje óva intette attól, hogy nyilvánosan vádaskodjon, de Veresnek címezve mégis felvetette a kérdést, milyen minőségében kereste fel Gazda Tamás (az Emfesz igazgatója) családtagját, hogy a Mabofit (Firtas cége) képviselve arra kérje, beszélje rá "Tamást, hogy adja vissza a céget Firtasnak". Gazda Tamás édesapja, Gazda László az MSZP nemrég elfogadott szabolcsi megyei listáján a második helyet kapta. Az első helyen Veres János áll.
Góczit két éjszakára őrizetbe vette a NNI
Veres János, aki az Indextől értesült Góczi állításairól meglepetését nem titkolva annyit mondott, Góczi Istvánt munkájánál fogva régről ismeri, eddig komolyabb embernek gondolta, mint hogy ilyen kijelentéseket tulajdonítson neki.
A volt pénzügyminiszter elmondta, hogy januárban foglalkozott az Emfesz ügyeivel, amikor a cégvezetés kérésére a Gazprom vezetőinél próbálta elérni, hogy tegyék rendbe a gázszállítást. Veres szerint már akkor ismert volt, hogy az Ukrajnán át folyó tranzitálás akadozik.
(Góczit ellen azért nyomoznak, mert úgy adta el áprilisban az Emfeszt, hogy erről a cég tulajdonosa, egy Mabofi nevű ciprusi cég nem tudott. Az ügyvezető igazgató azt állítja, hogy neki teljeskörű meghatalmazása volt a cég ügyeinek intézésére, akár eladására is. A Mabofit tulajdonló Dmitrij Firtas ukrán üzletember visszaköveteli az Emfeszt.)
Góczi: Meghurcoltak
Góczi István egyértelműen úgy véli, hogy meghurcolták, amikor őrizetbe vették. "A háttérben olyanok vannak, akiket sose ismerünk meg" – mondta rejtélyesen. Ugyanakkor azt is állította, hogy "meg voltam győződve, hogy ez csak félreértés lehet".
A pénteken ellene kiszabott, féléves lakhelyelhagyási tilalom azért is érinti érzékenyen, mert szerinte nagyon jól állt Moszkvában az Emfesz jövőjéről folyó tárgyalásokkal. Így viszont nem mehet Moszkvába, pedig az oroszoknál nagyon fontos a személyes kontaktus". Az Emfesz jövőjével kapcsolatban tulajdonosváltásról, gázbeszerzésről és tőkeemelésről is tárgyalt. Már szeptemberben is azt mondta az Indexnek, hogy a mostani, egyébként rejtőzködő orosz tulajdonosok, akik a RosGas nevű svájci cég mögé bújva vették meg az Emfeszt, a közeljövőben tovább akarják adni a céget.
"Tudtam, hogy mi lesz a sorsom"
Góczi egy komoly, nemzetközi összeesküvés lehetőségét is felvetette. Szerinte ugyanis a tél beálltakor egy gázszolgáltató vezetőjeként nemcsak őt támadták meg, hanem a cég fogyasztóit is. "Valaki instabilitást akar itt a választások előtt?" – tette fel a kérdést, a választ azonban nyitva hagyta.
Őrizetbe vételéről elmondta, hogy már hetekkel előre terjesztették a városban, hogy az NNYI meggyanúsítja (a múlt hétig ismeretlen tettes ellen nyomoztak az Emfesz eladása ügyében). "Tudtam, hogy mi lesz a sorsom." Ugyanakkor múlt szerdán váratlanul érte a nyomozók telefonja, vidéken volt éppen, amikor egy találkozóra hívták.
Vannak itt magyarok?
Góczi eddig határozottan hárította, hogy az Emfesz korábbi tulajdonosai között magyarok is lettek volna. Azt mondta már szeptemberben is, hogy Firtas arra akarta rávenni, hogy a cég iránt érdeklődő Gazpromnak mondja azt, hogy az Emfeszt száz százalékban bíró Mabofi fele magyar üzletembereké, és ezért nem tudja eladni az Emfeszt. Góczi ezt akkor hárította, azzal, hogy neki ilyenről nincs tudomása. Most az Index kérdésére, hogy el tudja-e képzelni, hogy Veres közbelépése arra utalhat, hogy mégis voltak Firtas mellett magyar tulajdonosok, azt válaszolta, hogy "én már semmin sem lepődnék meg". Azt is elmondta, hogy valójában ő sohasem látott arról papírt, hogy tényleg Firtasé volt az Emfesz.
Góczi egyértelműen áldozatnak állítja be magát, akit különböző általa sem ismert érdekcsoportok évek óta felhasználtak az Emfesz élén. Azt érzékeltette, hogy a cég rejtőzködő tulajdonosai őt rakták a hivatalok és a közvélemény elé. Később pedig Firtas az Emfesztől rendszeresen hatalmas összegeket vett ki kölcsönként, amelyet egyre kevésbé adott vissza, és már összesen 50 milliárd forinttal tartozik egykori cégének.
Ukrajnában kopog a világvége
Góczi múlt szerdai őrizetbe vétele ugyanakkor összefügghet az ukrajnai helyzettel is. Mint korábban már megírtuk, az Emfesz és egyéb Magyarországon működő alternatív gázkereskedők története mindig szorosan összefüggött az orosz és ukrán belpolitikai helyzet alakulásával. A gázpiacon működő cégek rendszerint politikai alkuk után váltottak nevet vagy tulajdonost.
A mostani Emfesz-ügy is azzal kezdődött, hogy Firtas és a Gazprom közös cége, a Rosukrenergo egy januárban kötött orosz-ukrán miniszterelnöki megállapodás szerint ki kellett hogy essen a gázkereskedelemből. Mivel a Rosukrenergo szállította az Emfesznek is a gázt, így az Emfesz gáz nélkül maradt, és Góczi e helyzet után 24 órával adta el az Emfeszt.
A Rosukrenergo kegyvesztettségét elsősorban az okozta, hogy Julia Tyimosenko ukrán miniszterelnök Dmirtij Firtas ellensége. Az elmúlt napokban azonban megváltozott az ukrajnai helyzet: az IMF bejelentette, hogy visszatartja a januári elnökválasztásig az országnak ígért hitel következő részét, mert az ukrán kormány nem tartotta be megszorításokra vonatkozó ígéreteit. Ezzel Ukrajna hamarosan csődbe mehet. A közelgő ukrán káosz kapcsán előkerülhetett a gázpiac ismételt felosztása, és ennek kapcsán az sem kizárt, hogy Firtas ismét aktivizálta magát.
Erre utal, hogy éppen hétfőn jelentette be a 45 százalékban általa tulajdonolt Rusokrenergo, hogy megnégyszerezte az ukrán állami gázvezeték-vállalat felé fennálló követelését. A Rosukrenergo azt állítja, hogy az év elején eltűnt az Ukrajnában tárolt gáza. | [
"Emfesz"
] | [
"Első Magyar Földgáz és Energiakereskedelmi és Szolgáltató Kft.",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Miniszterelnöki Hivatal"
] |
Az első ütem kivitelezését a ZÁÉV végzi 11,8 milliárd forintért, a második ütem terveit a TPSC Kft. készíti 1,1 milliárdért.
A kormány 2015 decemberében döntött arról, hogy több lépcsőben fejleszti a Testnevelési Egyetemet (TE), amelynek épül egy új kampusza, meglévő létesítményeit pedig felújítják. A hivatalos bejelentés szerint az új kampusz 30 milliárdba fog kerülni, a teljes beruházás összköltsége a vonatkozó kormányhatározat szerint 36,3 milliárd forint.
A mindig jólértesült szakportál, a MagyarÉpítők már április 12-én közölte, hogy a TE fejlesztésének első ütemét a ZÁÉV végzi. A közbeszerzési tájékoztatóból is ez derül ki.
Az EU-s értesítő április 26-i száma szerint a TE fejlesztésének első ütemét 11, 86 milliárd forintért végzi a ZÁÉV.
A 2016. december 5-i kormánybejelentés előtt néhány nappal kiírt nyílt tenderen a cégen kívül még a W-É-P Konzorcium (WHB Kft., ÉPKAR Zrt., PBE Kft.) indult. A beruházás értékét a TE előzetesen 12,45 milliárdra becsülte, a ZÁÉV ennél 590 millió forinttal olcsóbb ajánlattal nyert.
Az első ütem terveiről nincs nyilvánosan elérhető információ, a második ütem terveire azonban 2016. december végén írt ki közbeszerzést a TE. Az eljárás eredménye 2017. április 18-án jelent meg: egyedüli ajánlattevőként a győri TSPC Kft. nyert nettó 1,1 milliárd forintos ajánlattal.
A beruházás lebonyolítói, műszaki ellenőri és tervellenőri feladatait a februárban közzétett eredményhirdetés szerint nettó 758 millió forintért a FŐBER Zrt. látja el. Ezt a munkát a TE előzetesen némileg olcsóbbra, nettó 663 millió forintra becsülte, és már 2016 októberében kiírta rá a közbeszerzést.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"ZÁÉV",
"TPSC Kft."
] | [
"TSPC Kft.",
"FŐBER Zrt.",
"Testnevelési Egyetem",
"W-É-P Konzorcium",
"WHB Kft.",
"ÉPKAR Zrt.",
"PBE Kft."
] |
Pályázati visszaélések, vesztegetés gyanúja miatt csaptak le a nyomozók több minisztériumi dolgozóra. A gyanú szerint az ügyintézések megolajozásában és az ellenőrzések elsimításában segítettek csúszópénzért cserébe. Az ügyészség szerint általában a pályázati összeg egy százaléka volt a tarifa, de volt, hogy több. A Pénzügyminisztérium egyik tanácsosánál összesen 190 millió forint tisztázatlan eredetű pénz került elő, ami állítása szerinte nyugdíjba vonult édesanyja pénze.
Április végén derült ki, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) több minisztériumi tisztviselőre csapott le egy hivatali vesztegetés és más bűncselekmények, köztük pályázati visszaélések gyanúja miatt indult nyomozásban. A KNYF által szervezett összehangolt bűnügyi akcióban csaknem 150 ügyész és rendőr vett részt. A nyomozók több helyszínen tartottak házkutatást, a hivatalos személyektől több mint kétszázmillió forint készpénzt foglaltak le. Az ügyről korábban annyi derült ki, hogy a Pénzügyminisztériumot és a Miniszterelnökséget is érinti.
A 24.hu megtudta, hogy a lefoglalt pénz nagy részét – 190 millió forintot – egyetlen kormánytanácsosnál találták, aki a Varga Mihály vezette Pénzügyminisztériumban, a Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárságon dolgozott.
A tisztviselő lakásán tartott széfben 3,5 millió forintot, majdnem tízezer amerikai dollárt (3,3 millió forintot) és több mint nyolcezer eurót (3 millió forintot) találtak.
Továbbá trezorkulcsok kerültek elő birtokából, melyekről azt mondta, hogy a kulcsokhoz tartozó széfeket apósa, édesanyja és az ő nevén bérelték. A lapunk által megismert ügyészségi dokumentumok szerint a Belvárosi Pénzügyi Zrt.-nél kezelt széfben – amelyhez a kormánytanácsosnak is hozzáférése volt – 180 millió forint készpénz volt.
A pénzről a minisztériumi tanácsos azt állította, hogy az édesanyja vagyona, amit kezelésre, használatra, megőrzésre vett át tőle.
Erről egy kézzel írt nyilatkozatot is bemutatott, azonban az ügyészség szerint a készpénz eredete nem igazolt. Mint azt megtudtuk, a kormánytanácsos édesanyja már nyugdíjas, korábban fogorvosként dolgozott egy Bács-Kiskun megyei községben.
A korrupciós ügynek 18 gyanúsítottja van, közülük ötöt tartóztattak le, így az említett kormánytanácsost is. Egy embert bűnügyi felügyeletbe helyeztek.
A gyanú lényege szerint az elkövetők vesztegetések útján részben a költségvetésből, részben európai uniós támogatásokból finanszírozott – a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében kiírt – pályázatokkal kapcsolatban követtek el korrupciós bűncselekményeket. A benyújtott kérelmekkel igényelt támogatás összértéke mintegy tízmilliárd forint.
Az ügyészség szerint a letartóztatott pénzügyminisztériumi tanácsos kialakított egy jól szervezett rendszert, amelyben ő tartotta a kapcsolatot a pályázatírókkal, valamint a támogatást igénylő cégek vezetőivel, akiknek ő vagy az általa bevont további hivatalos személyek jogtalan előnyért cserébe segítettek abban, hogy támogatási kérelmeik sikeresek legyenek, illetve az azokkal kapcsolatban indított ellenőrzések számukra kedvezően végződjenek.
A KNYF több esetben ugyan nem tudta megállapítani, hogy mekkora kenőpénzért dolgoztak a minisztériumi tisztségviselők, de az ügyészek szerint
az általános ügyintézési díj a támogatási összeg egy százaléka volt. Ugyanakkor akadtak ennél magasabb összegű csúszópénzek is. Például két egymáshoz kapcsolódó cég januárban benyújtott pályázatának ügyintézéséért a pénzügyminisztériumi tisztségviselő és két társa összesen 70 millió forintos "ügyintézési díjban" állapodott meg a támogatások kedvezményezettjeivel.
A pénzügyi tárca kormánytanácsosával szemben
13 rendbeli társtettesként, az előnyért hivatali kötelezettségét megszegve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának gyanúját,
3 rendbeli bűnsegédként, vezető beosztású hivatalos személy által, az előnyért hivatali kötelezettségét megszegve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának gyanúját,
valamint egyrendbeli felbujtóként, folytatólagosan elkövetett, hivatali visszaélés gyanúját fogalmazta meg az ügyészség.
A tisztségviselő mindezek alapján öttől tizenöt évéig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.
A 24.hu információja szerint a gyanúsítás alapját egyebek mellett több ezer oldalnyi lehallgatási jegyzőkönyv képezi. | [
"Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság",
"Pénzügyminisztérium",
"Belvárosi Pénzügyi Zrt."
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
Szinte kizárólag a Jobbik került az Állami Számvevőszék célkeresztjébe, mert hosszú ideig nem hozta nyilvánosságra a párt gazdálkodásáról szóló éves jelentéseket, de ennek a kötelezettségnek pártok sora nem tesz eleget. Ráadásul kérdéses, hogy mennyire hitelesek azok a határidőre elkészített beszámolók, amelyeket az ÁSZ csak formálisan ellenőrizhet.
A pártok gazdálkodása körül hosszú ideje súlyos gondok mutatkoznak, így nem véletlen, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) minden jelentésében felhívja a kormány figyelmét arra: "terjessze elő a pártfinanszírozás átláthatóságának, a pártok elszámoltathatóságának fokozott érvényesítése érdekében a párttörvény módosítását". A számvevők azt szeretnék elérni, hogy olyan szabályozás szülessék, amely lehetővé tenné az éves pénzügyi beszámolási kötelezettséget elmulasztó, illetve a gazdálkodásáról valótlan adatokat közlő szervezetek "visszatartó erejű" szankcionálását. Eddig sok siker nem koronázta ezt az igyekezetet – akár bal-, akár jobboldalról érkezett a javaslat, csúful elbukott.
Morvai Krisztina, Szegedi Csanád és Balczó Zoltán Brüsszelben, az EP plenáris ülésén
Az ÁSZ legutóbb az állami támogatásban nem részesülő pártokat marasztalta el, ám a tavalyi jelentésben szereplő szervezetek közül csak a Jobbik került célkeresztbe, holott a számvevők csaknem száz párt pénzügyeit vizsgálták volna, ám közülük vagy negyvenet meg sem találtak, hat megszűnt nem egészen húsz pedig azt állította, hogy nem kapott és nem költött egyetlen fillért sem. E körből egyébként mind össze 35 párt tette közzé éves beszámolóját – a Jobbik nem tartozott közéjük –, ám az ÁSZ szerint azok nyolcvan százalékának nincs sok köze a valósághoz.
A vizsgálat alá vont szervezetek egyébként 2005 és 2008 között csaknem kilencszázmilliós bevételre tettek szert. A Jobbik kiemelése így indokolatlan lenne, csakhogy a sok, valószínűleg semmilyen érdemi tevékenységet nem folytató törpepárthoz képest e tömörülésnek a képviselői az EP-ben ülnek, és jó esélyük van arra, hogy az Országgyűlésbe is bekerüljenek. Pedig a párt 2004 óta szembemegy a törvénnyel: mélyen hallgat a pénzügyeiről.
A múlt héten, miután az ügyészség az esetleges büntetőjogi felelősség kérdését is feszegetni kezdte, végre színt vallottak: egy lendülettel – és tavaly decemberi keltezéssel – öt év pénzügyi mérlegét hozták nyilvánosságra. Azt azonban senki nem veheti komolyan, hogy egy párt ennyi idő alatt nem egészen tízmillió forintból országos politikai erővé válhatott. A dokumentumok szerint 2007-ben a Jobbik 655 ezer forintból gazdálkodott – ennél egy kisnyugdíjas is jobban áll –, de a pénzügyi szempontból legkedvezőbb évben is csupán 3,2 millió folyt be. Ennek megfelelően – legalábbis papíron – igen visszafogottan költekeztek, hiszen az öt év alatt még meg is takarítottak bő egymilliót. Csak az összehasonlítás kedvéért: évi hatszázezer forintból egy folyamatosan, naponta többször frissülő honlapot is szinte lehetetlen fenntartani.
Kerestük az ügyben Vona Gábor pártelnököt, ugyan magyarázza el, hogyan voltak képesek ennyi pénzből fenntartani a pártjukat, de telefonhívásunkra nem reagált. Visszatérve: nem kivételes jelenség, hogy valamely párt pénzügyi beszámolóját legalábbis fenntartásokkal érdemes kezelni. Annak ellenére is, hogy a jelentősebb politikai erők formálisan eleget tesznek elszámolási kötelezettségeiknek, és az ÁSZ ezek gazdálkodását többnyire rendbenlévőnek találja. Néha viszont előfordul, hogy egyik-másik feddést kap.
Például az MDF 2006–2007-es gazdálkodásának vizsgálata során megállapította, hogy a pártban nem érvényesítették a "valódiság, teljesség, következetesség és lényegesség" számviteli alapelveit. A könyvelésben – a hitelállomány, illetve az adományok nem szabályszerű nyilvántartása miatt – százmilliós nagyságrendű hibát tártak fel. A Fideszt pedig azért rótták meg, mert nem a saját tulajdonában álló ingatlan bérbeadásából szedett pénzt.
A pártok gazdálkodását igazából senki nem látja át. Az ÁSZ is csak papírok alapján ellenőrizhet, azt viszont már nem vizsgálhatja, hogy egy szervezet tényleges költései mennyiben vannak összhangban a papíron is dokumentált bevételekkel. Ugyanez a helyzet a kampányköltségekkel is: a számvevők az önbevalláson alapuló bevételeket és kiadásokat vethetik össze. Ilyen rendszer mellett a pártok kizárólag akkor bukhatnak meg, ha a könyvelőjük valamilyen kapitális hibát követ el. Arra a kérdésre pedig soha senki nem adott választ, hogy egy másfél milliárdból gazdálkodó párt – például az MSZP vagy a Fidesz – hogyan költhet egyetlen választási kampányra hárommilliárdot úgy, hogy a mérlege jobbik esetben nullszaldó körüli, vagy folyamatosan több a kiadása, mint a nyilvánosságra hozott bevétele.
A Legfőbb Ügyészségen felvetődött annak lehetősége, hogy az ÁSZ-nak az állami támogatásban nem részesülő pártok gazdálkodásáról készült jelentése a bűncselekmény gyanúját is felvetheti. Az érintett szervezetek székhelye szerinti ügyészségek december vége óta vizsgálják, hogy a pénzügyi beszámoló közzétételének elmulasztása – illetve a jelentésben nevesített több más mulasztás – járhat-e büntetőjogi következményekkel. Mindazonáltal forrásaink szerint nem lenne szerencsés, ha ezeket a jelenségeket kriminalizálnák; az ügyészségnek célszerűbb lett volna azonnal a bírósághoz fordulnia, kérve, hogy az e tekintetben hatáskörrel rendelkező független bírói fórumok állítsák helyre a pártok működésének törvényességét. | [
"MDF",
"Jobbik"
] | [
"Állami Számvevőszék",
"Legfőbb Ügyészség"
] |
Megtörtént: Mészárosék viszik a Mátrai Erőművet
A délelőtti feltétes mód kora délutánra kijelentővé változott, az Opus Nyrt. közlése szerint aláírták a szerződést.
Újra magyar többségi tulajdonban a nemzetgazdasági vállalat - közölte az Opus Global Nyrt. A társaság a cseh EPH-vel közösen ugyanis közvetett befolyást szerez a Mátrai Erőmű Zrt.-ben.
Az Opus tulajdonában lévő Stratis Energy Magántőke-alap és a cseh Energetický a Průmyslový Holding által közösen alapított vállalat (50-50 százalékos tulajdoni hányad), a Status Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. a Mátrai Erőmű 72,62 százalékát vette meg.
A tranzakció lezárásához az hatáskörrel rendelkező versenyjogi hatóságok felügyeleti eljárása, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) hozzájárulása is szükséges. Az értékesítés az erőműben lévő állami tulajdont nem érinti, a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) a Mátrai Erőmű Zrt-ben meglévő 26,15 százalékos részesedését megtartja.
Mátrai Erőmű () ()
Az ügylettel Mátra Energy Holding Zrt. többségi tulajdonába kerül a Mátrai Erőmű Zrt. visontai telephelyén hét blokkal működő villamos-erőmű, a hozzá tartozó ipari park, az ország legnagyobb, 16 megawatt összteljesítményű, több mint 72 ezer panelből álló naperőműve, továbbá két, külszíni fejtésű lignitbánya Visontán és Bükkábrányban.
A visontai hazánk legnagyobb széntüzelésű erőműve, fő tevékenysége a villamosenergia-termelés. A 960 megawatt összteljesítményű létesítmény hosszú távú működtetése nemzetgazdasági szempontból is kiemelt jelentőségű: Magyarország villamosenergia-felhasználásának mintegy 14 százalékát állítják itt elő, miközben az erőmű exportigényeket is képes kielégíteni. Észak-Magyarország közel 1 milliárd tonnás lignitvagyona megfelelő hátteret biztosít a társaság kiszámítható működéséhez, illetve a jövőbeli fejlesztési tervekhez. A visontai telep egyes blokkjai már fölgázzal, illetve biomasszával működnek, azonban a bizonyos területeken akár 40 éves technológiákat alkalmazó erőmű jelentős felújítást igényel. A magyar-cseh partnerek ennek ismeretében döntöttek a közös befektetés mellett.
mfor.hu | [
"Opus Global Nyrt.",
"Mátrai Erőmű"
] | [
"Stratis Energy Magántőke-alap",
"Mátrai Erőmű Zrt-ben",
"Opus Nyrt.",
"Energetický a Průmyslový Holding",
"Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal",
"Status Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.",
"Mátra Energy Holding Zrt.",
"Magyar Villamos Művek Zrt."
] |
Hétfőn délután szállt fel a ferihegyi repülőtérről az az ezúttal Moszkvába tartó magánrepülőgép, amelynek fedélzetén Orbán Viktor miniszterelnök is utazott már a MOL Vidi meccseire. A 17 milliárdos Bombardier kedden kora délután érkezett vissza Magyarországra, fedélzetén a leggazdagabb magyarral, Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdossal és három utassal. A 24.hu fotóriportere megörökítette a leszállást.
Mészáros mellett Hamar Gábor, egy fiatal üzletember is a fedélzeten volt. Az eddig kevéssé ismert Hamar forrásaink szerint jó kapcsolatokat ápol a miniszterelnök veje, Tiborcz István körével, de családilag szoros szálak fűzik Mészároshoz is.
Hamar édesanyja, Hamar Attila Albertné a Puskás Akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány gazdasági igazgatója, és ő vezeti a Pro-kvóta Kft.-t is, így Hamarné tekinthető a Mészáros Lőrinc körül zajló sportügyletek egyik kulcsfigurájának. Fontosságát jelzi, hogy két éve ő adott tájékoztatást a felcsúti kisvasútépítés pénzügyeiről, amikor az uniós támogatás felhasználását vizsgálva a településre látogatott az Európai Parlament delegációja.
Hamar Gábor sem lett hűtlen Felcsúthoz. A Puskás Akadémia honlapja szerint egyike azon kevés magánszemélynek, akik a nagy cégek mellett felkerülhettek a csapat támogatói közé.
Hamar újabban azonban egy másik sportágban, a teniszben utazik. Ő volt egyik befektetője a XII. kerületben tavaly megnyílt Budai Teniszcentrumnak, két hete pedig bejelentkezett a gazdasági ügyekben megtépázott, a kormánnyal és a legjobb magyar játékosokkal is háborúban álló Magyar Tenisz Szövetség vezetésével szemben egy 20 pontos programmal. "Az elmúlt hónapokban rengeteget beszélgettem volt és jelenlegi játékosokkal, edzőkkel, szülőkkel, műhelyvezetőkkel, így pontosan tudom: átláthatóbb működésre, új programokra, és ami a legfontosabb, békére lenne szüksége a magyar tenisznek. Mi, potenciális támogatók vagy akár elnökségi tagjelöltek elsősorban a pénzügyi háttérért felelnénk, amely fedezetet nyújtana többek között a húszpontos szakmai programra" – mondta akkor a 36 éves Hamar a Nemzeti Sportnak.
Hogy Moszkvában milyen ügyben járt Mészáros Lőrinc oldalán, nem tudni, de Hamar a szeszipartól az informatikán keresztül az ingatlanbizniszig sokféle vállalkozással próbálkozott, aktuálisan viszont csak háromban tulajdonos. A kétezres évek közepén a szeszesitalgyártó Likőr Hungária Kft.-ben volt érdekelt, amely azután végelszámolás alá került, majd kényszertörléséről rendelkeztek. Néhány ingatlanos cégben is felbukkant, amelyeket távozása után felszámoltak, de ilyesmi történt családi kereskedőcégükkel, a Crimex Fill Kft.-vel is. Most is működik viszont a Hrone Szolgáltató és Tanácsadó Kft., amelyben 2014-ig volt érdekelt, a családi céget most édesanyja, testvére Ildikó, és Kiss Judit viszi. Utóbbi a több száz milliárd forint forgalmú Spar Magyarország ügyvezetője volt 2012-ig.
Hamar Gábor most is részes az egykori kalapácsvetővel, Gécsek Tiborral közös vállalkozásban, a G-SIS Integrations Informatikai Zrt.-ben, az információ-technológiai szaktanácsadó cég 171 millió forintos árbevételt mutatott ki 2017-ben és 26 millió nyereséget vehetett ki belőle a két tulajdonos. Hamar Gécsekkel – aki 2002-ben a Fidesz jelöltjeként az önkormányzati politikába is belekóstolt volna Szombathelyen, de nem választották meg képviselővé – közösen alapította meg a Budai Tenisz Centrumot is.
Egy székesfehérvári ingatlanos cégben, a Moloney Hungary Kft. üzletrészein pedig Gécsekné Osztovits Borbálával osztozik, ebben a vállalkozásban a stafétát a Hong Kongban bejegyzett Moloney Ltd.-től vették át 2017-ben. Ezen kívül egy másik fehérvári ingatlanos cégben is tulajdonos Hamar Gábor, a For-Log Project Kft.-ben, amelyet éppen egy éve alapítottak.
Kiemelt képünkön Hamar Gábor látható. Fotó: Marjai János / 24.hu | [
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány",
"Budai Tenisz Centrum"
] | [
"Nemzeti Sport",
"MOL Vidi",
"Budai Teniszcentrum",
"Magyar Tenisz Szövetség",
"Pro-kvóta Kft.",
"Európai Parlament",
"For-Log Project Kft.",
"Crimex Fill Kft.",
"Spar Magyarország",
"Moloney Hungary Kft.",
"Likőr Hungária Kft.",
"Moloney Ltd.",
"Puskás Akadémia",
"Hrone Szolgáltató és Tanácsadó Kft.",
"G-SIS Integrations Informatikai Zrt."
] |
A miniszterelnök augusztus elején utazott ki az Amerikai Egyesült Államokba, ahol találkozott Donald Trump korábbi amerikai elnökkel, és beszédet mondott a konzervatívnak nevezett CPAC színpadán. Orbán Viktort és kíséretét a Magyar Honvédség 607-es lajstromjelű, Dassault Falcon 7X típusú repülője vitte Amerikába, és hozta onnan haza. A luxuskategóriájú gép üzemeltetési költsége rendkívül magas, óránként közel 3 millió forint, tehát a mintegy 20 órás Budapest – New York – Dallas – Budapest út nagyjából 57 millió forint közpénzbe került. Hardy Mihály repülési szakértő, a Budapest Airport Zrt. korábbi kommunikációs igazgatója további érdekességeket is megosztott az Átlátszóval a honvédségi Falconokról.
A Magyar Honvédség 2018-ban vásárolt 2 darab Airbus A319 típusú csapatszállító és 2 db Dassault Falcon 7X típusú luxuskategóriájú repülőgépet. Bár a megvásárláskor Simicskó István akkori honvédelmi miniszter azt állította, hogy ezek nem kormánygépek, hanem a honvédség fogja használni őket, ez a kijelentés nagyon hamar megdőlt. A repülőgépeket rendszeresen használja Orbán Viktor miniszterelnök és Szíjjártó Péter külügyminiszter, de utazott már rajtuk Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Novák Katalin köztársasági elnök is.
A hivatalos programokkal még nem is lenne semmi gond, hiszen sok országban normális és bevett gyakorlat, hogy a légierő fuvarozza az ország vezetőit. Nálunk azonban egyrészt hivatalosan nem ismerik el a gépek protokoll-használatát, nem közölnek információkat a költségekről, és nemzetbiztonsági okokra hivatkozva 30 évre titkosították, hogy a honvédségi gépek mikor hol jártak és kit vittek oda.
Ráadásul erős a gyanú, hogy nem csak hivatalos utakra használják Orbánék a légierő repülőit, azok ugyanis többször jártak híres nyaralóhelyeken, amelyeknek meglátogatása nem tűnik katonailag indokoltnak.
Idén augusztus elején pedig a miniszterelnök az egyik Falconnal az Amerikai Egyesült Államokba repült, ahol Donald Trump volt amerikai elnökkel találkozott, majd beszédet mondott a Konzervatív Politikai Akció Konferencia (CPAC) eseményén. A CPAC egy erősen szélre tolódott jobboldali dolog, Orbán már a májusi budapesti konferencián is a kommunisták és liberálisok elleni harcról beszélt, Dallasban pedig már sorosozott és genderezett is.
Bár a Trumppal való találkozó és a CPAC-fellépés inkább magánprogramnak tűnik, mint hivatali kötelességnek, a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs kiposztolta a Facebookra, hogy a honvédség 607-es lajstromjelű Falconjával repültek Amerikába. A küldöttség tagja volt Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is, aki szintén kitette a közösségi oldalára az Orbán Balázzsal közös szelfit a 607-essel a háttérben.
A repülési adatok szerint a gép augusztus első napján New Yorkba ment (Orbán Viktor másnap Donald Trumppal találkozott a közeli Bedminsterben), majd onnan augusztus 3-án repült át Dallasba (ahol a magyar miniszterelnök augusztus 4-én lépett színpadra), és augusztus 5-én ért vissza Budapestre. A honvédségi gép nagyjából 20 órát tartózkodott a levegőben a miniszterelnök amerikai kiruccanása miatt.
Hardy Mihály repülési szakértő beszélt az Átlátszónak arról, hogy mennyibe kerülhetett ez a tengerentúli út az adófizetőknek, és egyáltalán mennyire hihető az a hivatalos állítás, hogy nem kormánygépnek vették a Falconokat.
Hardy Mihály: "A kormányzat egyik rendszeres, közkeletű csúsztatása, hogy a Magyar Honvédség Dassault Falcon 7X típusú két gépe valójában katonai felderítő, illetve futárgép. Ez egy ordas nagy hazugság. A Dassault Falcon 7X kizárólag luxus kategóriájú business jet, aminek semmilyen katonai változata nincs, mert senkinek sem jut ilyen az eszébe. Ez kb. olyan lenne, mintha valaki arany Rolex karórát építene egy széria Suzuki Swiftbe, csak hogy mutassa a pontos időt.
Léteznek a nemzetközi fegyverpiacon olyan business jetek, amiknek van katonai/elektronikai felderítő/légtérmegfigyelő változata, ilyen pl. a Gulfstream 550-es vagy a Cessna Citation különböző változatokban, de a Dassault Falconnak ilyen nincs. Tehát csakis kormánygépként lehet használni a 606-os és 607-es lajstromszámú honvédségi repülőt.
Ezeket a gépeket főleg Orbán Viktor, Novák Katalin, Szijjártó Péter, Semjén Zsolt és mások veszik igénybe,
katonai alkalmazása nincs ezeknek a repülőknek.
Mivel ezeknek kötelező polgári ADS-B Mode S transzpondert (rádiós azonosítót) is használni, ezért annak kikapcsolása minimum a légiközlekedés veszélyeztetése. Még akkor is, ha Havasi Bertalan, Kovács Zoltán vagy Rogán Antal szeretné eltitkolni ezeket az utakat a sajtó elől. Műszakilag egyébként azt sem lehet kizárni, hogy a transzponder-jel láthatóságát csak az internetről tiltják le, vagyis a légiforgalmi irányítás látja a gépet, csak az érdeklődő civilek nem.
Hardy Mihály (1957- ) újságíró 1980 és 1997 között dolgozott a Magyar Televíziónál, 1992–1994 között a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) szóvivője, 1994-1997 között a MÚOSZ alelnöke volt. Dolgozott az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR) budapesti sajtószóvivőjeként, az ATV Híradó, valamint a TV3 híradója főszerkesztőjeként, és a Tesco-Global Zrt. kommunikációs igazgatójaként is. 2008-tól 2019 júliusáig a Budapest Airport Zrt. kommunikációs igazgatója volt. Menesztése után a Klubrádió főszerkesztő-helyettese lett, jelenleg a rádió főszerkesztője. Nem tartja magát igazi szakértőnek, csak a repülés és a katonai repülés iránti érdeklődőnek.
A Dassault Falcon 7X a maga kategóriájában az egyik legdrágább repülőgép, mind a beszerzési ára, mind az üzemeltetése szempontjából. Átlagára kb. 35 millió USD, azaz 14 milliárd forint. A Magyar Honvédség rögtön kettőt vett belőle, mert az OTP-csoportnak is van egy hasonló gépe, tehát ha Csányi Sándornak egy van, akkor Orbánnak minimum kettő kell.
Őrületesen magas költség az üzemeltetése, ami 7.143 USD-re jön ki repült óránként. Ez 2.869.242 HUF, azaz közel 3 millió forint.
Vagyis mondjuk a dallasi túra egy new yorki megszakítással mintegy 20 repült óra, azaz 57.384.840 Ft (az egyszerűség kedvéért 400 HUF/USD árfolyammal számoltam.) Tehát csak az utazási költség egy nagyobb családi ház ára volt – ennyibe fájt az adófizetőknek, merthogy ezt a magyar költségvetés állta.
A Google szerint egyébként egy Dassault Falcon 7X bérlése nagyjából 11.400 USD óránként, tokkal-vonóval, pilótával, kerozinnal. Az adatokat ebből a nyilvánosan hozzáférhető forrásból vettem.
Ráadásul a dallasi CPAC egy republikánus párti magánrendezvény volt, amin Orbán Viktor nem kormányfőként, hanem fideszes politikusként, ha úgy tetszik, magánemberként vett részt, ahogy Donald Trump is (igaz, ő nincs hivatalban). Tehát egy hangsúlyozottan nem állami funkcióra égették el az 57 millió forint költségvetési pénzt, amibe más európai országban egy miniszterelnök simán belebukik, mert ez felelőtlen gazdálkodás, a BTK szerint felmerülhet hűtlen kezelés tényállása.
Amennyiben az eseményt szponzoráló Alapjogokért Központ bérelte volna ki a gépet, akkor meg az a baj, hogy “háborús veszélyhelyzetben" nyilván szigorúan tilos honvédségi technikát bérbe venni – nem hiszem, hogy bárkinek is bérbe adnák.
Elképzelhetetlen, hogy például Emmanuel Macron a francia légierő Dassault Falconjával (több más repülő mellett van két db Dassault Falcon 7X típusú elnöki gépük, melyeket a kormányzati repüléseket bonyolító, csak erre dedikált repülőszázad üzemeltet) menjen Kanadába mondjuk Justin Trudeau egyik pártrendezvényére, csak azért, mert szimpatikus neki a mozgalma! Másnap apró darabokra szedné őt a francia sajtó és le kéne mondania – nagyon helyesen, mert a közpénzt csakis közcélokra szabad igénybe venni. Jogállamban."
Orbán Viktor valószínűleg honvédségi luxusgéppel ment nyaralni Horvátországba | atlatszo.hu A Magyar Honvédség 2018 vásárolt 2 darab Airbus A319 és 2 db Dassault Falcon 7X típusú repülőt. A Falconok a szupergazdagok által magángépnek használt, business jet kategóriájú repülőgépek, amelyeket a honvédség "többcélú szállító- és futárgéptípusnak" nevez. Kategórikusan tagadják, hogy kormánygépnek vették volna a repülőket, de Orbán Viktor és más kormánytagok rendszeresen használják őket, az utakat pedig 30 évre titkosították.
Átlátszó: Ahogy arról mi is beszámoltunk, augusztus 5-én Dallasból hazatérve a 607-es Kecskemétre ment – vélhetően tankolni és személyzetet cserélni – majd Zadarba repült és vissza, másnap pedig tett egy Kecskemét-Split-Monte Real-Split-Kecskemét kört. Orbán Viktor is épp augusztus 6-án tűnt fel Horvátországban, ezért felmerült a gyanú, hogy őt vitte ki a honvédségi gép nyaralni, bár a sajtófőnöke ezt cikkünk után tagadta.
Mivel a repülő útjai 30 évig titkosak, legkorábban 2052-ben derülhet ki, hogy mi az igazság. Tekintsünk is el most attól, hogy vajon miért kellett egymás után kétszer is híres adriai nyaralóhelyekre repülnie a gépnek, de a költségek utastól függetlenül érdekesek. Mennyibe kerülhetett ez a két horvátországi út az adófizetőknek a fenti számítások alapján?
Hardy Mihály: "Az nyilván teljes egészében a vakvéletlen műve, hogy a Magyar Honvédség MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis Teve Szállítószázada 607-es oldalszámú Dassault Falcon 7X típusú gépe éppen pont azon a horvátországi repülőtéren fordul meg (szigorúan honvédelmi bevetésen) térben és időben, amikor a magyar miniszterelnök adriai nyaralásra utazik. A kettőnek egészen biztosan nincsen semmi köze egymáshoz. A spliti polgári légikikötő futópályája 2500 méter hosszú, tehát kiválóan alkalmas a Dassault Falcon 7X fogadására.
Egy Kecskemét-Split-Kecskemét túra elméletben kb. 1-1 óra repült idő, tehát 5-6 millió forintba fáj a magyar adófizetőknek/katonai költségvetésnek.
Végülis az eredmény számít, hiszen cserébe láthattuk, ahogy aztán a magyar kormányfő egy adriai evezős csónakban fotóztatja magát a Slobodna Dalmacija nyugalmazott újságírójával. A történet a meghibásodott motorcsónakról még szebb, hiszen a TEK az indulás előtt nyilván alaposan ellenőrizte a motorcsónak műszaki és biztonsági állapotát.
A hírekben az is szerepelt, hogy a testőr mellett egy hölgy is volt Orbán kíséretében, vélhetően Lévai Anikó, a felesége, de róla egyetlen képet sem láttunk. Mondjuk a maradék Orbán-család, vagyis azok, akik nem Marbellán tengetik életüket, elméletben elférnek a Dassault Falcon 7X-ben, aminek a befogadóképessége 19 utas a 3 fős személyzet mellett."
Címlapkép: A magyar honvédség 607-es lajstromjelű, Dassault Falcon 7X típusú repülőgépe a budapesti repülőtéren (fotó: Hardy Mihály) | [
"Magyar Honvédség"
] | [
"Magyar Televízió",
"ENSZ Menekültügyi Főbiztosság",
"Slobodna Dalmacija",
"MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis Teve Szállítószázada",
"Budapest Airport Zrt.",
"ATV Híradó",
"Tesco-Global Zrt.",
"Magyar Újságírók Országos Szövetsége",
"Alapjogokért Központ"
] |
Piramisjátékra gyanakszanak a brókerbotrányban
Budapest — Még mindig kapkodják a fejüket a brókerek és bankosok a Buda-Cash Brókerház tevékenységének váratlan felfüggesztése miatt.
A felügyeleti joggal bíró Magyar Nemzeti Bank (MNB) eddigi magyarázatát, amely szerint akár tíz-tizenöt évre visszamenő csalássorozatról van szó, amellyel 100 milliárd forint kárt is okozhattak az ügyfeleinek, nehezen hihetőnek tartják a szakmában. Számos találgatás szól arról, hogy miért pont most csapott le a jegybank a brókercégre. Volt olyan pénzügyes szakember, aki célzott arra, hogy néhány fontos ember jelentős összeget bízott a brókercégre, akik ezután keresztet vethetnek a Buda-Cashnél vezetett megtakarításaikra. Mások szerint egyfajta piramisjáték zajlott a Buda-Cashnél, az új ügyfelek befizetéseiből próbálták toldozgatni a veszteségeket.
Hogy a Buda-Cashnél pontosan milyen bűncselekmények történhettek, azt még a jegybank sem árulta el, de a klasszikus piramisjáték alkalmazása nem ismeretlen a pénzügyi világ szélhámosai számára. A lényeg, hogy a csalárd brókercégek mesés hozamokkal csábítják a befektetőket. Ezeket a nem reális profitokat az új ügyfelek befizetéséből tudják csak kifizetni a régi kuncsaftoknak, akiket sokszor ösztönöznek is új belépők bevonására. Egy idő után persze fenntarthatatlanná válik a rendszer: a csalók ezért közvetlenül az összeomlás előtt megpróbálnak meglépni a pénzzel, a befektetők pedig elvesztik a megtakarításaikat.
Mesés hozamokkal csábítanak, ám a hozamot csak az új belépők pénzéből tudnak fizetni, de végül összedől a rendszer
A Buda-Cash Brókerházat az elmúlt 15 évben több tucatszor megbüntette különböző szabálytalanságok miatt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, illetve jogutódja, az MNB. Volt, amikor vezetőit és alkalmazottjait is többmilliós bírsággal sújtották, de ezeket inkább kisebb hiányosságok és stiklik miatt szabta ki a hatóság. A legutolsó bírság 500 ezer forintos volt, amelyet tavaly tavasszal szabott ki a jegybank, idén januárban pedig egy hónappal a botrány kirobbanása előtt pedig jegybanki figyelmeztetésben részesültek a nyilvántartások nem kellően gondos vezetése miatt.
Csak a biztosítóban bízhatnak Mennyi pénzt kaphatnak vissza a brókercég ügyfelei? Ha a Buda-Cash nem tud elszámolni az ügyfeleivel, akkor a Befektető Védelmi-alaptól legfeljebb 6,1 millió forintot. Mikor juthatnak a kártalanításhoz? Több hónapba is beletelhet. Ki kell tölteni a kártalanítási kérelmet (beva.hu), mellékelni a szerződéseket. Ezt 90 napon belül elbírálják, majd 90 napon belül kifizetik. Mi lesz a bankcsoport ügyfeleivel? Ők jelenleg 1 millió forintot vehetnek fel, de tegnap banki szünnapot rendeltek el, vagyis ezt sem tudták megtenni. Egyébként 30 millió forintig garantáltan kártalanítják őket. Hol van biztonságban a pénzünk? A kisbefektetőknek a bankbetét kellően biztonságos, hiszen 30 millió forintig biztosítva vannak.
Blikk-információ | [
"Buda-Cash Brókerház",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete"
] | [
"Befektető Védelmi-alaptól"
] |
Szabálytalanságokat tárt fel az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) az Elios Innovatív Zrt. által 2011 és 2015 között elnyert, uniós forrásokat felhasználó közbeszerzésekkel kapcsolatban – írja a Wall Street Journal. Az OLAF közölte: a kétéves nyomozás során 35 projektet vizsgált meg, és nemcsak szabálytalanságokat tárt fel, de összeférhetetlenség is történhetett.
hirdetés
A cikk egyik szerzője Kőműves Anita, aki az Átlátszóra is írt összefoglalót a jelentésről. Ebben szerepel: az összeférhetetlenség arra vonatkozik a lap forrásai szerint, hogy Hamar Endrének, az Elios egykori tulajdonosának cége, a Sistrade részt vett egyes pályázatok előkészítésében az önkormányzatok részéről, miközben még az Eliosban is tulajdonos volt.
A Wall Street Journal azt írja, a jelentésben azt tanácsolják a magyar ügyészségnek, hogy tegyenek jogi lépéseket. A cikk szerint az Európai Bizottság egyelőre annyit közölt, megvizsgálja a jelentést, egyeztetni fog a magyar szervekkel, és csak azután hoz döntést a szükséges lépésekről.
Később a Hvg.hu közölte: a portálnak is megerősítette az OLAF, hogy komoly szabálytalanságokat tártak fel az ELIOS tenderei ügyében. Az OLAF a végső jelentést az Európai Bizottság illetékes szervének és a magyar főügyésznek, Polt Péternek fogja elküldeni gazdasági ajánlásaival együtt.
Az Eliosból 2015 májusában kiszállt ugyan a miniszterelnök veje, s a West Hungária Bau vette meg, de a sajtó és a piac továbbra is Tiborcz érdekeltségének tekinti.
A Wall Street Journal azt is felidézi a cikkében, hogy Orbán Viktor egy decemberi interjújában azt mondta, a magyar gazdaság uniós források nélkül is működtethető. A kormányfő szerint Magyarország nincs rászorulva senkinek a pénzére, a saját lábán áll, a gazdaság elég rugalmas ahhoz, hogy alkalmazkodjon egy esetleges változáshoz, s egy új helyzetben is sikeres lenne. | [
"Sistrade",
"Elios Innovatív Zrt."
] | [
"Európai Bizottság",
"Wall Street Journal",
"Európai Unió Csalás Elleni Hivatala",
"West Hungária Bau"
] |
Ki bontotta fel a borítékokat?
Adatkezelési anomáliákra derült fény a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácsban, ahol egyes gyanúk szerint visszaéltek a tanácstagok által beküldött önbevallásokkal. A közelmúltban leköszönt elnök, Wekler Ferenc szerint az iratok kezelése végig törvényes volt, más tanácstagok azonban nem annyira biztosak ebben.
Ki érintett?
Wekler Ferenc ()
Az elbukott átvilágítás
A DDRFT-gate
Adatlopás-gyanús ügyre derített fényt a Pécsi Újság nevû online lap: információik szerint valakik visszaélhettek a tanács tagjai által készített önbevallásokkal, amelyekben a tagok arról vallottak, hogy érintettek voltak-e az elmúlt három évben a DDRFT által kiírt pályázatokon.Az ügy előzményei a tanács június végi üléséig nyúlnak vissza, ahol az SZDSZ által delegált akkori elnök, Wekler Ferenc, és az Innovációs Bizottság elnöki tisztét is ellátó Szabó Lóránd, Dombóvár szocialista polgármestere csapott össze heves, személyeskedő vitában.Ahogy a Hírszerző is beszámolt róla , a dombóvári polgármester azt kifogásolta, hogy a DDRFT korábban egy olyan pályázatot hozott ki nyertesnek, amelyet az általa vezetett bizottság szakmailag alkalmatlannak ítélt, ráadásul a pályázó cég Wekler családi érdekeltségébe tartozott.Wekler válaszképpen Szabó és a Wekler Ferenc kezdeményezésére később eltávolított Miszler Miklós összeférhetetlen céges posztjait hozta fel, amely kapcsán a szocialista politikus hazugsággal vádolta meg az elnököt.Az ülésről származó információink szerint az elmérgesedő vitát Hargitai János, a baranyai közgyûlés KDNP-s elnöke oldotta fel, aki azt javasolta: a tanács és fejlesztési ügynökség tagjai, illetve közeli hozzátartozóik készítsenek önbevallást arról, hogy az elmúlt időszakban milyen DDRFT-s pályázatokban voltak érintettek esetlegesen.A tagok hosszas vita után arról is megállapodtak, hogy az elmúlt három évre vonatkozó bevallásokat egy független könyvvizsgáló ellenőrzi, és azokat július 15-ig kell eljuttatni a DDRFT elnökéhez, Wekler Ferenchez.Emlékezetes, az ügy országosan is nagy port vert fel; ennek kapcsán kezdeményezett Bajnai Gordon területfejlesztésért felelős miniszter törvénymódosítást annak érdekében, hogy hasonló, etikai szempontból megkérdőjelezhető pályázati ügyek ne történhessenek a jövőben.Az iratok nagy része szépen rendben be is érkezett (170-ből 140) a határidőre, ám magából a vizsgálatból nem lett semmi, miután a Közigazgatási Hivatal nem találta szabályszerûnek a DDRFT önbevallásra felszólító határozatát.Mindezt Wekler Ferenc úgy értelmezte, hogy a hivatal nem tartja jó ötletnek az önbevallást, és a tanács szeptember 26-ai ülésén - ugyanazon, ahol eldőlt a Fejlesztési Ügynökség vezetőjének, Miszler Miklósnak a sorsa - lefújták az akciót, az iratokat pedig megsemmisítésre ítélték.Máshogy emlékezik a javaslat kiötlője, Hargitai János, aki a Hírszerző kérdésére leszögezte: a hivatal kifogásai nem arra irányultak, hogy az átvilágítás ne történjen meg, csupán a határozat pontosítását, szabályszerûvé tételét célozták. Az ellenzéki politikus szerint így szándékos félreértelmezés is elképzelhető.Még érdekesebb azonban az iratok sorsa, a Pécsi Újság információi szerint ugyanis a közigazgatási hivatal munkatársai augusztus 22-én a beérkezett borítékokat felbontva találták meg helyszíni ellenőrzésük során.Kérdés, hogy kik és miért bontották fel az esetenként akár érzékeny információkat is tartalmazó borítékokat: előfordulhat, hogy azok felnyitása jogszerûen történt, de arra is van esély, hogy a későbbi visszaélés érdekében nézett beléjük valaki - esetleg fénymásolta le azokat.Wekler Ferenc az ügyben mindössze annyit nyilatkozott, hogy elnöksége alatt a tanács a törvényi rendelkezéseknek megfelelően mûködött, s határozatai megfeleltek a jogszabályoknak, ám ezt nem mindenki látja így.Szabó Lóránd kérdésünkre arról számolt be, hogy a tanács tagjai között keringett "szóbeszéd" arról, hogy a borítékok valaki által felnyitásra kerültek, ám azt már nem tudta megmondani, hogy ezt ki tehette. Hargitaihoz hasonlóan a dombóvári polgármester is felhívta arra a figyelmet, hogy a Közigazgatási Hivatal kifogásai nem feltétlenül jelentették azt, hogy az átvilágítást el kell vetni.Hargitai János maga nem tud arról, hogy felnyitották volna a borítékokat - mint mondta, ennek esetleges megtörténtéről az újságíróktól értesült - ám abban biztos, hogy az iratok kezelése komoly jogi aggályokat vet fel, és arról sincs meggyőződve, hogy azok azóta megsemmisítésre kerültek. Az ellenzéki politikus mindenesetre a tanács következő ülésén felveti a kérdést és további vizsgálatok is elképzelhetőek. | [
"Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács"
] | [
"Innovációs Bizottság",
"Közigazgatási Hivatal",
"Pécsi Újság",
"Fejlesztési Ügynökség"
] |
Az MSZP szerint a Szijjártó Péter társadalmi elnökletével működő győri kosárlabdaklubnak hárommillió forintos tartozása van, miközben 125 millió forint önkormányzati támogatást kapott -. Szijjártó azt állítja, október óta már nincs tisztsége a klubnál, a számára bérelt Audit is visszaadta.
Szijjártó Péter 2005-ben hozta Győrbe a jelenleg Seat-Lavi Véd Győr néven szereplő női kosárlabda klubot, amelyben társadalmi elnöki posztot is kapott. A Sopronból importált csapatért közel 12 millió forintos vételárra szerződött Hun-Basket Kft. Török Zsolt, az MSZP országgyűlési képviselője és Neupor Zsolt, az MSZP győri elnöke szerint a győri klub előző tulajdonosát a mai napig nem fizette ki a klubot fenntartó győri cég.
A nyilvános cégadatok szerint a klub általános igazgatója és meghatározó befolyású tulajdonosa Füzy András, aki a győri önkormányzat városstratégiai bizottságának Fidesz által delegált külsős tagja, képviselője pedig Borsi Róbert, a győri önkormányzat fideszes képviselője, a Fidesz győri szóvivője és a Fidelitas megyei elnöke.
A hárommillós tartozás ellenére a klub 2007 és 2009 között 125 millió forintos támogatásban részesült a város önkormányzatától, állította Neupor Zsolt, aki azt is fontosnak tartotta megjegyezni, hogy Szijjártó Péter is megszavazta ezt a döntést, miközben társadalmi elnökként tudnia kellett a klub tartozásáról. A szocialista politikus a tartozással kapcsolatban felmutatott egy fénymásolt tértivevényes ügyvédi felszólítást 2006-ból. Hozzátette: úgy tudják, hogy a hárommillió forintot még nem egyenlítették ki.
Török Zsolt elmondta, hogy a sportklub Szijjártó Péternek biztosít egy Audit is, amelynek a havi bérleti díja a 300 ezer forintot is elérheti. Utalt arra, hogy vasárnap a Fidesz közölte: a párt elnöki stábjának vezetője már egy ideje semmilyen tisztséget nem visel a győri kosárlabdaklubban. Hozzátette: a Fidelitas honlapján azonban az olvasható, hogy Szijjártó Péter 2005 nyara óta a győri első osztályú női kosárlabdaklub elnöke.
Szijjártó az Index kérdésére elmondta, hogy a szezon kezdetén, októberben ült le a klubvezetéssel, és megállapodtak abban, hogy miután nem végez munkát, a jövőben tisztséget sem lát el. A Fidesz-szóvivő szerint ekkor állapodtak meg arról is, hogy a visszaadja a csapat által bérelt Audit is.
Szijjártó elmondta, hogy az MSZP-sek valótlan állításai miatt jogi lépéseket tesz. Az MSZP-sek pedig közleményt adtak ki, amelyben jelezték, állnak az eljárás elé. | [
"Fidesz"
] | [
"Hun-Basket Kft.",
"Seat-Lavi Véd Győr"
] |
1999. 07. 01., 22:13
Princz Gábor a tv2 Tények címû csütörtök esti hírmûsorában azt állította, hogy nem készített VIP-listát, és az azon szereplő neveket sem ő szivárogtatta ki a sajtónak.
Fogalmam sincs, hogy hány VIP-ügyfelünk volt, nem én tartottam ezt nyilván természetszerûleg, és nincs is ilyen lista a birtokomban - mondta Princz Gábor, a Postabank volt elnök-vezérigazgatója.
Mint arról az [origo] többször is beszámolt, a Princz Gábor által vezetett Postabank több mint 200 kedvezményes hitelszerződést kötött, többek közt neves közéleti személyiségekkel és politikusokkal. A hitelkamat mindössze 10-12 százalék volt. Ebben az időszakban a nem kivételezett kölcsönfelvevők 30 százalék körüli kamatot fizettek. A Postabank új vezetése tavaly augusztusban leállította ezt a hitelezési gyakorlatot, és megpróbálta behozni az elvesztett pénzt.
Az úgynevezett VIP-listán szerepelt többek között Nagy Sándor (MSZP), Csiha Judit (MSZP), Sándor László (MSZP) Herényi Károly (MDF) és Bártfai Béla, a Miniszterelnöki Hivatal jelenlegi közigazgatási államtitkára. Nagy és Herényi azóta lemondtak párt alelnöki posztjukról, Bártfai nem hajlandó lemondani, ám ő is visszafizeti a kedvezményes hitel miatti kamatkülönbözetet.
(MTI) | [
"Postabank"
] | [
"Miniszterelnöki Hivatal"
] |
2009. október 30., péntek 18:48
A BKV Zrt. tájékoztatása szerint a Belső Kontroll Igazgatóság vizsgálata megállapította, hogy a Gardien 2003 Bt. és a Citynet Kft. részére kommunikációs tanácsadás címén történtek szerződés nélküli kifizetések. A bűncselekmény gyanúja miatt Kocsis István ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a Budapesti Rendőr-főkapitányságon. A fővárosi közlekedési vállalat vezérigazgatója korábban a menedzserszerződésekkel összefüggésben tett feljelentést, különösen nagy vagyoni kárt okozó bűncselekmény gyanúja miatt. | [
"Citynet Kft.",
"BKV Zrt.",
"Gardien 2003 Bt."
] | [
"Belső Kontroll Igazgatóság",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
Felrúgva az eddigi gyakorlatot, már nemcsak a többséget biztosítja magának a kormány a regionális fejlesztési tanácsokban, hanem azok élére is pártkatonákat nevez ki – mondta lapunknak Szita Károly, aki polgármesteri tisztsége mellett a Megyei Jogú Városok Szövetségének társelnöke, valamint a Fidesz önkormányzati tagozatának elnöke. Hozzátette: elsősorban nem a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnökének személyével, a minisztériumok delegáltjai által "megválasztott" SZDSZ-es Wekler Ferenccel van baja, hanem azzal, hogy őt is egy tárca, a környezetvédelmi delegálta. – Hiába lett társelnök Tasnádi Péter (MSZP) Pécs polgármestere, a tényleges vezető ezután nem választott képviselő, közgyűlési elnök vagy polgármester lesz. Ilyen a demokrácia tizenhat évében még nem volt – szögezte le Szita.
Emlékezetes, októberben az MSZP választmányának üléséről kiszivárgott Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter beszéde, amelyben kijelentette: hiába győzött országosan a Fidesz, nem ők fogják osztani az uniós pénzeket, mert erős pozíciókat biztosítanak a szocialistáknak.
Wekler Ferenc botrányos múltja egyébként közismert: az Országgyűlés volt alelnöke 2004 augusztusában lemondásra kényszerült posztjáról kirobbant szőlőügye miatt, amelyet elsőként lapunk közölt először. Wekler és családja cégei szőlőültetvény telepítésre 270 millió forintot vettek fel, és az agrártárca birtok-összevonási támogatás címén ezen felül több millió forintot utalt ki számukra. A szabad demokrata politikust 2005 januárjában Gyurcsány Ferenc kormányfő azzal bízta meg, hogy készítse elő az atomerőművekben keletkező radioaktív hulladékok végleges elhelyezési koncepcióját. Emlékezetes, Wekler karrierje a rendszerváltozás előtt, a nyolcvanas évek végén kezdődött, amikor Mecseknádasd tanácselnökeként sikerült meghiúsítania, hogy a közeli Ófalun épüljön a veszélyeshulladék-tároló.
Wekler Ferenc jelenleg is az SZDSZ Baranya megyei elnöke, pártja országos tanácsának tagja, Mecseknádasd független polgármestere, továbbá ugyanott német kisebbségi önkormányzati képviselő. | [
"SZDSZ"
] | [
"Megyei Jogú Városok Szövetsége",
"Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács"
] |
Tátrai Miklós harmadrendű vádlott szerint koncepciós vádak alapján folyik az eljárás a moszkvai ingatlanügyben, és csak az a célja, hogy a közvéleményt manipulálják.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egykori vezérigazgatója erről a kereskedelmi képviselet áron aluli eladásának vádjával indult büntetőper csütörtöki tárgyalásán, a Budapest Környéki Törvényszéken beszélt. Tátrai hangsúlyozta, hogy nem követett el bűncselekményt, és kifogásolta az ügyészség eljárását. Szóvá tette, hogy alapvető bizonyítékokat nem szerzett be a Központi Nyomozó Főügyészség, így például az inkriminált ingatlan tulajdoni lapját, valamint nem hallgatták meg a vevőket és azt a külföldi értékbecslőt, aki az ügyészség szerint mélyen áron alul értékelte az ingatlant. Tátrai megjegyezte, hogy a hiányosságokat pótolni kellene, úgy is, hogy meghallgatják tanúként Dmitrij Medvegyevet, hiszen az ő vezetésével ülésezett az orosz kormány, amikor döntöttek, mely céget jelöljék ki vevőnek orosz részről a kirendeltség eladásánál.
A volt vezérigazgató szóvá tette: korábban maga a Legfőbb Ügyészség is leírta: ha történt is szabálytalanság, közérdeksérelem nincs. Tátrai hangsúlyozta, hogy Székely Árpád elsőrendű vádlott, volt moszkvai nagykövet nem követte el a terhére rótt hűtlen kezelést, így vádlott-társai sem lehetnek bűnpártolók.
A volt vezérigazgató szerint az ingatlannak gyakorlatilag nem volt piaci értéke, hiszen a telek, amelyen állt, az orosz államé volt, és egyébként is az orosz állam döntött arról, hogy ki veheti meg a képviselet épületét. Így pedig csak annak érhetett valamit az épület, aki mögött ott állt az orosz állam, ezért nincs semmi értelme az "értékbecslések háborújának" sem. A volt vezérigazgató azt is mondta, hogy az általa vezetett vagyonkezelő jogelőd szervezetével "nem volt rendes átadás-átvétel", ami nagy bizonytalanságot okozott.
Beszélt arról az esetről is, amelyet Horváthné Fekszi Márta másodrendű vádlott, volt külügyi államtitkár kifogásolt. Amikor a vagyonkezelő jogtanácsosának moszkvai útja után megkérdezte tőle, mi történt Moszkvában, azt a választ kapta, hogy semmi köze hozzá - állította az államtitkár. Tátrai Miklós szerint nem valószínű, hogy ő ilyen megfogalmazást használt volna, de a lényeget illetően Horváthné Fekszi Mártának valóban nem volt köze a jogtanácsos útjához, amely egyébként nem a kereskedelmi képviselet épületével volt kapcsolatos.
Az akkor még bizalmas jellegű küldetés célja, ma már elárulható. Miután látszott, hogy az orosz magánszemély tulajdonában lévő magyar légitársasággal, a Malévvel "gáz van", a jogtanácsos egyeztetni próbált arról, hogy ebben a helyzetben a magyar és az orosz államnak milyen lehetőségei vannak - idézte fel a vagyonkezelő korábbi vezérigazgatója.
A tárgyaláson eredménytelen szembesítés zajlott le köztük arról, hogy az államtitkár miről tájékoztatta Tátrai Miklóst, abban viszont egyetértettek, hogy az adásvételről szóló szerződés semmis volt. Korábban Székely Árpád és Horváthné Fekszi Márta között is eredménytelen szembesítés volt az üggyel kapcsolatban egymásnak adott tájékoztatás tartalmáról és arról, hogy a nagykövet meghatalmazása mire terjedt ki, aláírhatta-e a szerződést.
Bírói kérdésre, nem arról van-e valójában szó, hogy egy szabálytalan ügyletet próbáltak utólag lepapírozni, Fekszi úgy reagált, ez abszurd. Tátrai pedig arra a kérdésre, mennyire lehetséges, hogy aznap, amikor a vagyontanács döntött az ingatlan elidegenítésről, a moszkvai nagykövet már alá is írta az adásvételi szerződést, annyit mondott, elméletileg lehetséges.
Ügyészi kérdésre Tátrai felidézte, 2006-2007-ben naponta hallotta, hogy baj van a költségvetéssel, minden fillér számít, de azt nem, hogy a moszkvai ingatlant el kell adni.
A tárgyaláson Fekszi és Tátrai egyaránt úgy vélekedett: az ellenük indított eljárás csak a közvélemény megtévesztését szolgáló, politikai célzatú kommunikációs lépés. A volt államtitkár emlékeztetett arra, hogy őt nem sokkal azelőtt vették őrizetbe, hogy Orbán Viktor miniszterelnök megtartotta évértékelőjét. Az összefüggés pedig a két esemény között a vádlott szerint az, hogy így az évértékelőben el lehetett mondani, az előző kormány tagjai loptak, csaltak, hazudtak.
A Központi Nyomozó Főügyészség hét ember ellen emelt vádat, amelynek az a lényege, hogy a volt moszkvai nagykövet 2008 márciusában felettesei tudta nélkül írta alá az ingatlan tulajdonjogának átruházásáról szóló szerződést. A vételár 23,7 millió dollár volt, az ügyészség szerint azonban az államnak több milliárd forint meg nem térült hátránya keletkezett, mivel az ingatlan értékét egy 2008-as értékbecslés több mint 108 millió dollárban állapította meg, a vevő pedig nem sokkal később az ár sokszorosáért adta tovább.
Az ügyészség Székely Árpádot hűtlen kezeléssel, Horváthné Fekszi Mártát hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, Tátrai Miklóst és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. értékesítési igazgatóját, Császy Zsoltot, valamint a cég akkori két vezető beosztású és egy beosztott munkatársát bűnpártolással és magánokirat-hamisítással vádolja. A per jövő héten folytatódik a vádlottak meghallgatásával. | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Budapest Környéki Törvényszék",
"Legfőbb Ügyészség"
] |
Gyulay egykori cégtársának családja is kaszált
Budapest - Újabb dohányfőnöki trafikmutyi! Gyulay Zsolt egyik legjobb barátjának, volt cégtársának családtagjai is nyertek az állami dohánypályázaton – tudta meg a Blikk.
Gyulay Zsolt, a Nemzeti
A pályázatkiíró Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának legbelső baráti köréhez tartozó Czupy Gábornak a fia, Czupy Dániel két koncessziót is nyert, egyet Gyulay lakókörnyezetében, Óbudán, egyet Sopronban, testvére, Tóthné Czupy Adrien pedig Sopronban vitt el egy trafikot.
A Czupy család és a Gyulay házaspár korábban üzlettárs is volt. Az azóta már megszűnt Americard Kft.-nek a Gyulay házaspár mellett Czupy felesége, Czupyné Németh Klára volt a tagja 1996 és 2000 között. A cégbe később, 2006-ban bekerült Czupy testvére, Czupy Adrien, a soproni nyertes, aki a jelenlegi vállalkozásába idén februárban vette fel a dohányáru-kereskedelmet a tevékenységi körébe.
Kerestük Gyulay Zsoltot az újabb esettel kapcsolatosan, ám lapzártánkig nem válaszolt a kérdéseinkre. A pénteken megjelent cikkünkre viszont utólag reagált, amelyben a sógornője, Józsa-Gyurics Tünde három elnyert dohányboltjáról számoltunk be.
– Személyes támadásokra nem kívánunk reagálni – írta akkor a Blikknek Gyulay, amikor azt akartuk megtudni, hogy tudott-e rokonának pályázatáról, és nem érzi-e visszásnak, hogy több hozzátartozója, ismerőse is nyert az általuk kiírt pályázaton.
– Ismét nyomatékosan felhívom a figyelmet arra, hogy a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. az elbírálásban nem vett részt, nem volt tehát semmiféle ráhatásom a nyertes pályázatokra – jelentette ki a dohányfőnök, akinek egyre több rokonról és baráti családtagról derül ki, hogy nyertek az állami dohánypályázaton. Először a testvére férjének két óbudai trafikjára derült fény, majd egykori főnökének és barátjának Olaszországban vízilabdázó lánya által nyert szintén óbudai trafikokról adtunk hírt, pénteken pedig sógornőjének három dohányboltjáról. Így a most feltárt esettel együtt már öt trafiknyertes kötődik valamilyen szálon a dohányfőnökhöz, összesen tíz koncessziót elnyerve.
Gyulayt még október közepén nevezte ki Orbán Viktor miniszterelnök az újonnan felálló dohánycég élére. A kínos esetek miatt megkérdeztük a dohánycég feletti tulajdonosi jogokat gyakorló fejlesztési tárcát, hogy továbbra is él-e a bizalom Gyulay Zsolt iránt, vagy esetleg már gondolkodnak-e a vezérigazgató leváltásán. A minisztérium hétfőre ígért választ a Blikknek.
Blikk-információ | [
"Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt."
] | [
"Americard Kft."
] |
Kedden reggel 7 óra 20 perckor készült el a rendőrségi jegyzőkönyv Bige László őrizetbe vételéről. Zamecsnik Péter, Bige László vezető ügyvédje szerint a 72 órás őrizetbe vételi lehetőség után pénteken 7 óra 20-kor derül ki, hogy börtönben marad-e a nagyvállalkozó.
Úgy tudjuk Zamecsniknek két nyíregyházi ügyvéd segíti a munkáját, ők vettek részt Bige gyanúsítotti kihallgatásán, ami után vélhetően az illetékes ügyészség előterjesztést tesz valamilyen kényszerintézkedésre. Ez lehet letartóztatás vagy bűnügyi felügyelet, erről vélhetően csütörtökökön dönt a Nyíregyházi Járásbíróság.
Selejtes ügy
A rendőrség az üzletembert különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette, hamis magánokirat felhasználásának vétsége és önálló intézkedésre jogosult személy által üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette miatt hallgatta ki. Többekkel (jogászokkal, műtrágyapiaci érintettekkel) igyekeztünk beszélni a lehetséges tényállás részletiről. Úgy tudjuk, hogy egy sok évvel ezelőtti ügy gyanúja vezetett a rendőri akcióhoz.
A gyanú szerint Bige László olyan értékcsökkentett (leselejtezett) műtrágyát adott el, amely valójában többet ért. Aki megvette, már értékén, vagyis magasabb áron adta tovább a műtrágyát, a hasznon pedig elosztoztak. Felmerülhet persze a kérdés, hogy amennyiben Bige László a saját cége kizárólagos tulajdonosa, akkor miért "lopná" meg saját magát és venne ki feketén "zsebpénzt" a cégből? Egyáltalán miért osztozkodna külső szereplővel a műtrágya-értékesítése hasznán?
Erre több indok is felmerülhet.
A gyanú szerint vagy adót takaríthatott meg a feketeértékesítésekkel, vagy a saját hitelezői elől vihetett el nyereséget.
A régi idők hitelszerződéseit ugyan nem ismerjük, de jelenleg a Nitrogénművek jelentősen el van adósodva külföldi kötvénytulajdonosok felé, akik szerződésben tiltották meg, hogy a cég osztalékot fizessen (Bige László fiától tudjuk, hogy jelenleg lehet osztalékot fizetni a kovenánsok alapján). Ha azonban a leselejtezett műtrágyát például egy családi cég értékesíti drágábban, akkor ott keletkezhet nyereség, az pedig már szabadon felhasználható, ott nincs osztaléktilalom.
Hívei szerint
Bige László környezete természetesen védi az üzletembert, alaptalannak tartja ezt a vádat. Azt hallottuk, hogy a leértékelés szigorú szabályok szerint történik, már a gyártósoron meózzák a terméket, ha a hatóanyag-tartalommal, a szemcsemérettel vagy a nedvességtartalommal gond van, vagyis ha nem tudná a mezőgép kiszórni a műtrágyát, akkor valóban árcsökkentést ad a cég. (Igaz, Bige László igen nagy tekintélynek örvend a cégeiben, azt azért nem gondolnánk, hogy ne tudna belenyúlni a folyamatokba.)
Azt is érvként hallottuk, hogy
a műtrágya nem hatósági áras, miért kifogásolja a rendőrség az értékesítési árat, Simicska Lajos óta tudjuk, hogy "mindenkinek alkotmányos joga hülyének lenni".
Ez az oldal úgy tudja, hogy a korábbi mutyis partner adott információt a rendőrségnek, amivel kapcsolatban nem értik, hogy miért lépett ilyet valaki ennyi év után? Ha lelkiismeret-furdalása volt, oké, de egy évtized múlva juthat eszébe, hogy költségvetési csalás követett el?
Nyomozás zajlott
Azt is megerősítették számunkra, hogy a környéken már egy jó ideje lehetett hallani a nyomozásról, mert a rendőrség több termelőt is megkérdezett arról, hogy honnan volt műtrágyája, milyen kamion hozta, milyen áron, hol a számla. A feketeértékesítéseknek ugyanis adóelkerülési vonzata is volt. Mint arról a Magyar Nemzet írt már, februárban egy ilyen jellegű ügyben lesz egy tárgyalás, Bige ugyanis nem fogadta el az ügyészség lezárási konszenzusjavaslatát, kitartott ártatlansága mellett.
Ez tehát az egyik ügycsoport, a jogcímek pedig hűtlen kezelés, költségvetési csalás, vesztegetés lehetnek.
További eljárások
Bige László élete azonban nem csak ezért nem lesz könnyű a közeljövőben. Más forrásból úgy tudjuk, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hazai műtrágya-értékesítőket vizsgáló eljárása is a finisébe érkezett. A GVH hosszú éveken át (2012 óta) nyomozott, de már befejezte a vizsgálatot, és már meg is küldte az érintett cégeknek az előzetes álláspontját. Ezt véleményezhetik a felek, és januárban lesznek a meghallgatások, azután zárulhat az eljárás.
A Nitrogénművek Zrt. gyára a Veszprém megyei Pétfürdő határában – Fotó: Nagy Lajos / MTI
A GVH azt állapította meg, hogy a hazai műtrágyapiacon kartellezés zajlott, amelyet a Nitrogénművek és a forgalmazók szerveztek és tartottak fenn a magyar piacra igyekvő külföldi cégek ellen. Az előzetes anyagban szó esik árrögzítésről, mennyiségi előírásokról, de a lényeg az import kiszorítása volt. A GVH nagyon sok céget vizsgált, de mindössze egy-két kicsi vállalkozásra nem tett negatív megállapításokat, az összes többire igen.
Végül zajlik egy környezetszennyezési ügy is, az üzletember szolnoki cége egy hatalmas razzia (300 rendőr és katasztrófavédelmis vett benne részt) után környezetvédelmi vizsgálat alá került, a szolnoki ügyben állítólag még szakértői véleményekre várnak a hatóságok.
Aggodalom mindenfelé
Meglepő módon december 16-án reggel úgy tűnt, hogy a Nitrogénművek megítélése mintha semmit sem változott volna. Névértéken jegyezték a cég 200 millió dollárnyi (60 milliárd forintnyi) kötvényét, a befektetők mintha nem aggódtak volna különösebben.
"Tartozz valakinek egymillió forinttal, és szereztél egy ellenséget, vagy tartozz valakinek tízmilliárd forinttal, és szereztél egy barátot!"
A közgazdasági bon mot szerint, ha kisebb összeggel vagy adós, akkor a hitelező a nyakadra fog járni, ha hatalmas összeggel, akkor a hitelező mindent elkövet, hogy segítsen, sikeres legyél, és így meg tudd adni majd a tartozásodat.
Bige László sokszor tízmilliárd forinttal tartozik a hitelezőinek, akik most alighanem maguk is élénken követik a legfrissebb fejleményeket.
De Bige és a Nitrogénművek sorsa nem érdektelen a magyar ipar egészének sem. Szomorú belegondolni, hogy az ötven évvel ezelőtti magyar gazdaság szinte minden szereplője kikopott, bezártak a bányák, a cementgyárak, a legnagyobb akkori üzemek, hol van az Ikarus, az Orion, a Ganz, a Medicor, de akár kicsiben, a patyolatok, a gelkák, a közértek. Minden átalakult, talán ha négy egykori ipari monstrum maradt életképes: az egykori Borsodi Vegyi Kombinát (ma BorsodChem), a Tiszai Vegyi Kombinát (ma Mol Petrolkémia), a Dunai Vasmű (ISD Dunaferr) és a péti Nitrogénművek. Utóbbi kettő most – igaz, különböző okok miatt – jelentős zavarok elé néz.
Pedig jó év volt
Pedig Bige László éppen az őrizetbe vétel előtt beszélt arról a Vidék Magazinnak, hogy a cége milyen jó évet zár. Félévkor a Nitrogénművek már több mint 620 ezer tonna árut értékesített, árbevétele 54 milliárd forint volt, amihez 15,5 milliárd forint EBITDA (amortizációval növelt üzemi eredmény) párosult, ami csaknem 70 százalékkal volt jobb eredmény az előző év azonos időszakához képest.
Az üzletember elmondta, hogy a pandémia miatt egy dolgozótól sem vált meg, a társaság bőszen exportált, termelését mintegy 13 európai országba értékesíti (a műtrágya "nehéz", így a szállítási távolság behatárolja a racionális értékesítési területeket). Az üzletember büszkén említette, hogy beérett az a közel 420 millió eurós magánforrásból megvalósított befektetés-sorozat, amit a Nitrogénművek 2004 és 2017 között a legmodernebb technológiákba fektetett.
A Csányi-szál
A következőkben, a korábban az Indexen megírt portrénk nyomvonala mentén bemutatjuk az üzletember portréját is, de esetében mindig kiemelt hangsúlyt kap Csányi Sándor személye, ugyanis Bige László előszeretettel magyarázza ügyeit a leggazdagabb magyarral vívott háborújával.
Csányi Sándor környezete erről mindig azt mondja, hogy egyáltalán nem Csányi Sándor mozgatja a hazai hatóságokat, pusztán a btk.-s ügyek elnyerik a méltó jutalmukat. De azt mindenképpen botorság lenne állítani, hogy Bige László kedvelt személy lenne a Csányi-világban, inkább a "public enemy number one" kifejezés írja le jól a nyíregyházi üzletember megítélését.
Az agrárintegrátori piac
A konfliktus régi eredetű, de ha nagyon leegyszerűsítenénk a mai agráriumra, akkor a legnagyobb hazai agrárcég, a Csányi tulajdonolta nádudvari KITE és a piacvezető hazai műtrágyacég, vagyis a Bige kezében lévő Nitrogénművek ellenfelek.
Ez a piac gigantikus, egy-egy integrátor a gazdáknak vetőmagot, műtrágyát, növényvédő szereket és mezőgépeket (inputokat) ad és a termények értékesítésében (output) is segít, majd elszámol velük. Több tíz, akár százmilliárdos cégekről van szó. Csányinak nincsen műtrágyagyártása, míg Bigének nincsen érdemi integrátori partnere, a cseh miniszterelnök Andrej Babišnak pedig van integrátora (Agrotec) és szlovák műtrágyacége (Duslo) is. A három nagy erőcsoport (illetve negyedikként az Axiál nevű cég) uralja a magyar mezőgazdaságot, közülük
főleg Csányi és Bige háborúznak: Csányiék nem vesznek műtrágyát Bigétől, Bige maga próbál integrációt építeni (Genezis).
Egy pillanatra lássuk ezek után a Bige-sztorit!
Az üzletember
A nagyváradi születésű Bige László 1984-ben családegyesítés révén költözött át Magyarországra, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Dombrádra költözött, ahol kajak-kenu edzőként dolgozott.
A remek üzleti érzékkel megáldott Bige egyre többet üzletelt, mindennel kereskedett, Hollandiában élő nővére segítségével holland használt ruhával, majd zöldséggel, gyümölccsel és hússal. Amikor 1989-ben Romániában győzött a forradalom, Bige Nyugatról használt autógumikat vitt be Romániába, illetve Oroszországba, míg visszafelé Spanyolországba vitt bárányokat.
Aztán a korábban Kolozsváron gyógyszerész-vegyészmérnöknek tanult férfi rátalált a legjövedelmezőbb üzleti területére, a kemikáliák, a műtrágya kereskedelmére.
Szatmárnémetiben Chemical Impex Srl nevű céget alapított, megvette a nagykállói fafeldolgozót de a legnagyobb dobása 1996-ban a szolnoki Tiszamenti Vegyiművek privatizációja volt. Bige László 1,1 milliárd forintért lett befutó, ekkor még jóban volt Csányival, mert az OTP hitele segítette.
2002-ben jött el ugyanebben az iparágban élete lehetősége, vagyis a péti Nitrogénművek megvásárlása. Ahogy korábban Szolnokon is az OTP hitele segíthette, úgy a hatalmas péti műtrágyagyár megszerzése sem sikerülhetett volna OTP-hitel nélkül. Nehéz idők voltak, az olcsó földgázzal termelő orosz cégek sokkal olcsóbban adták a műtrágyát, de Bige fejleszteni kezdett, és a műtrágyapiac, 2004 után beköszöntő jobb éveiben szuper nyereséggel tudta értékesíteni a megnövelt kapacitásokkal előállított műtrágyát. Jól jött neki az is, hogy beléptünk az unióba és a gazdák a támogatásokból végre európai szinten tudtak már műtrágyát venni. Hasított az üzlet Bige a leggazdagabb magyarok közé került.
Bige László, a Bige Holding Csoport tulajdonosa Nyíregyházán 2014. december 23-án – Fotó: Balázs Attila / MTI
A nagy konfliktus
Ekkor romlott meg viszont a két korábbi vadásztárs, Csányi Sándor és Bige László viszonya. Ez nem a nyilvánosság előtt zajlott, egy különös hitelszerződésről szóló per volt az ütközet csúcspontja.
Bige László és Csányi Sándor üzleti környezetébe tartozó emberek között olyan szerződés született, amellyel Bige segítséget is kapott, de az őt segítő üzleti kör egy opciós lehetőség révén potenciális Nitrogénművek-tulajdonhoz is jutott.
Hosszú pereskedés lett abból, hogy egy dzsessz-zongorista és istálló-tulajdonosi múlttal is rendelkező Rozsnyói György nevű üzletember opciós jogot formált a Nitrogénművek 50 százalékos tulajdonrészére.
Bige nem adta a céget, strómanokat, szicíliai módszereket emlegetett, a furcsa hitelszerződés ügye bírósági útra terelődött. 2008 körül jártunk, jött a válság, az OTP megvonta a forgóeszközhiteleit a cégtől, ugyanakkor Bige más banktól sem tudott hitelt felvenni, mert a fedezetei már az OTP hitel mögött voltak.
A Bige-csoport pereskedni kezdett az Első Magyar Földgáz- és Energiakereskedelmi Szolgáltató (EMFESZ) Kft.-vel is, mert szerinte a szerződéses partner önhatalmúlag elrugaszkodott a két cég közötti hosszú távú gázszállítási szerződés képletétől.
Végül Bige Gyurcsány Ferenc kormányának támogatásával menekült meg, az MFB anyagi segítsége lendítette ki a céget a patthelyzetből.
Bige László a Nitrogénművekkel csatát nyert, az ő tulajdona maradt, de ezután már soha nem került be a magyar üzleti elitbe, ő maga ugyan szívesen vadászott, teniszezett, méregdrága autót, helikoptert tartott, de Nyíregyházán maradt, és a 2010 utáni időkben sem a jobboldali politikusokkal, sem a magyar üzleti elittel nem voltak erős kötelékei, A KITE ügyében ugyanezt már nem mondatta el. A nádudvari KITE 2013-ban vált eladóvá, mindketten, vagyis Bige László és Csányi Sándor is rárajtoltak. Egy emlékezetes harc végén Csányi Sándor ezt a céget elhappolta Bige László elől.
Eladósodás
Bige László gazdag nagyvállalkozó maradt, csak már nem volt teljesen a maga ura. 2013-ban a Nitrogénművek nemzetközi kötvényt bocsátott ki. 200 millió dollár értékben bocsátott ki dollárkötvényt, amire dollárban 7,85 százalékos kamatot kellett fizetnie. A prospektusban merész üzleti tervet fogalmazott meg, de abból nem lett semmi, a 2015 és 2017 közötti időszakra ígért 25-30 milliárdos nyereség helyett csak 1-10 milliárdot termelt. Új hitelre volt szüksége, és Bige végül elég drágán tudta csak refinanszírozni a cégét. Az új, 200 millió eurós hitelnél 7 százalékos lett a kamat. (Cikkünk korábbi változatában pontatlanul szerepelt a jelenlegi eladósodás, mert nem 200 millió eurót, hanem 200 millió dollárt tüntettünk fel)
Bige László már eddig is nagyon sok mindent túlélt, de ennyire nehéz helyzetben még talán sohasem volt. Adóssága, perei, ellenfelei mindig is voltak, de ennyi egyszerre talán még soha. És péntekig az is kérdéses, börtönben marad-e huzamosabb ideig a nagyvállalkozó.
Ha fontosnak tartja a független sajtót, kattintson ide, és támogassa a Telexet! | [
"Nitrogénművek"
] | [
"Bige Holding Csoport",
"Mol Petrolkémia",
"Chemical Impex Srl",
"Magyar Nemzet",
"Dunai Vasmű",
"Tiszamenti Vegyiművek",
"ISD Dunaferr",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Tiszai Vegyi Kombinát",
"Első Magyar Földgáz- és Energiakereskedelmi Szolgáltató (EMFESZ) Kft.",
"Nyíregyházi Járásbíróság",
"Vidék Magazin",
"Borsodi Vegyi Kombinát"
] |
A Delta Systems Kft.-nek nem ez az első idei nagy tendernyerése, bár az előző keretszerződési közbeszerzés értéke a mostani sokszorosa volt.
A Delta Technologies Nyrt. 100 százalékos tulajdonú leányvállalata, a Delta Systems Kft. vezette konzorcium több részajánlatot is megnyert a Klebelsberg Központ nevében eljáró Digitális Kormányzati Ügynökség közbeszerzésén, összesen több mint 6,5 milliárd forint értékben – közölte a Delta Technologies kedden a Budapesti Értéktőzsde honlapján az MTI szerint.
A Delta Systems Kft. vezette konzorcium három részajánlati körben összesen 30 000 darab tanári és tanulói notebook szállítására tett ajánlatot nettó 6,553 milliárd forint értékben.
Ismertetik, hogy Pest és Zala megye területén működő köznevelési intézmények esetében 10 000 darab tanári és tanulói notebook beszerzésére tettek ajánlatot nettó 2,179 milliárd forint értékben. Tolna, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében ugyancsak 10 000 darabra nettó 2,179 milliárd forint értékben, míg Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém megyében szintén 10 000 darab tanári és tanulói notebook beszerzésére nettó 2,195 milliárd forint értékben tettek ajánlatot.
A Delta Technologiesnál még 2020 márciusában állapított meg egyébként szabálytalanságokat az MNB, és 105 millió forint bírságot szabott ki a cégre tiltott piaci manipuláció és a rendkívüli tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó előírások megsértése miatt. Egy másik esetben pedig 20 milliós bírságot szabott ki rá. A cég bírósághoz fordult, mert igazságtalannak tartotta a döntést.
A cég aztán idén júliusban egy 200 milliárd forint értékű keretszerződési tendert is elnyert homogén és inhomogén szerverek és tárolók beszerzésére.
(Kiemelt képünk illusztráció.) | [
"Digitális Kormányzati Ügynökség",
"Delta Systems Kft.",
"Delta Technologies Nyrt."
] | [
"Budapesti Értéktőzsde",
"Klebelsberg Központ"
] |
Akár 60 milliós büntetésre is számíthat a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft., az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő szolgáltató cég. Nem fizette ugyanis be a II. negyedév után járó hulladéklerakási járulékot.
Azért nincs erre pénze, mert a többi, elsősorban önkormányzati tulajdonban lévő közszolgáltató céghez hasonlóan, a hulladéktörvény módosítása alapján 2016. április 1-je óta nem bocsáthat ki számlát a kommunális szemétszállításért. Erre kizárólag az állami "kukaholding", a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV Zrt.) jogosult.
A beszedett díjakat osztotta volna vissza a szolgáltatóknak, ha lenne számlázási rendszere, de nincs. Így csak előlegeket ad a megszorult cégeknek, de ezt is csak júliusban kezdik utalni, a számlázás pedig a holding igazgatójának ígérete szerint augusztustól indul.
A szegedi cég megtette ugyan a bevallását az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszeren keresztül, de mivel nem jutottak a szemétszállítás ellenértékéhez, nincs miből a járulékot befizetni. Ennek ellenére az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (OKTVF) közölte a szegedi céggel, hogy ha 8 napon belül nem fizeti meg a lerakási járulékot, a hatóság behajtja az összeget.
A fizetésképtelenség nem a szegedi önkormányzat és kft.-je hibája, hanem a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium-hoz (NFM) tartozó kukaholding nem utalta át a szolgáltatásért járó összeget - vélte Szabó Sándor, MSZP-s országgyűlési képviselő, önkormányzati szakpolitikus.
A cég fizetési halasztást kezdeményez mindaddig, amíg a koordináló szerv nem tartja be a törvényeket. Ha viszont nem kap haladékot, akkor jelentős pénzügyi gondokkal kell szembenéznie a városnak és a társaságnak. A kft. ugyanis nem csak a szemétszállításról gondoskodik, hanem a közterület-fenntartással, temetkezéssel, városüzemeltetéssel összefüggő egyéb szolgáltatásokról is.
A szegedi kft. talán néhány napon belül megkapja az ígért előleget, ám az legföljebb az első negyedév bevételének 60 százaléka lesz - jegyezte meg a Népszavának Szabó Sándor. Ez a pénz nem elég a normális működéshez, ráadásul ha egyszer tényleg beindítja a számlázást a kukaholding a kommunális hulladék szállításért, az addig kifizetett előlegeket levonják, tehát még a most remélt előlegnél is kevesebb pénzből gazdálkodhatnak néhány hónapig a szolgáltatók - figyelmeztetett a szakpolitikus.
A kft. úgy tudná előteremteni a járulék összegét, ha egyéb szolgáltatásait legföljebb részben végezné el, vagy az önkormányzat máshonnan venne el forrásokat. A központi számlázás pedig jó esetben talán októbertől, de inkább az év végétől indulhat be. Igaz, ma még egyetlen szolgáltató sem tudja, mennyi pénzt fog kapni a kukaholdingtól.
Bihari Tamás | [
"Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium-hoz",
"NHKV Zrt.",
"Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.",
"Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer"
] |
Előzetes letartóztatásokat kezdeményezett a rendőrség a Pécsi Tudományegyetem (PTE) vesztegetés gyanújával őrizetbe vett vezetőinek ügyében. Az egyetem rektora hétfőn megtiltotta az intézmény dolgozóinak, hogy nyilatkozzanak, miközben a PTE szóvivője szerint még ők maguk sem tudják, melyik közbeszerzéseik mögött gyanít visszaéléseket a rendőrség. A szóvivő szerint informatikai beruházások ügyében folyik a nyomozás, az elmúlt évek egyik legnagyobb informatikai fejlesztése azonban a projekt vezetője szerint eddig nem érdekelte a rendőröket.
Előzetes letartóztatásba helyezné a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a Pécsi Tudományegyetemen vesztegetés gyanújával őrizetbe vett nyolc gyanúsítottat - közölte a rendőrség. Az NNI kedd délelőtt kezdeményezte a vasárnap és hétfőn őrizetbe vett emberek - köztük az egyetem több felsővezetőjének - letartóztatását. Hajdu István, a Pécsi Városi Bíróság elnöke az MTI-nek azt mondta: a bíróság szerdán kora délután dönt az előzetes letartóztatásokról.
Az NNI által őrizetbe vett 8 ember közül 4 az egyetem alkalmazottja. A rendőrség közleménye szerint a nyomozók a letartóztatások előtt közel húsz helyen tartottak "halaszthatatlan nyomozati cselekményként" házkutatást, amelynek a során számos tárgyi bizonyítási eszközt sikerült lefoglalniuk.
Az egyetem szóvivője, Győrffy Zoltán kedden az [origo]-nak megerősítette, hogy az őrizetbe vett vezetők között van I. Gábor, az intézmény gazdasági főigazgatója, valamint S. Csaba informatikai igazgató. A szóvivő tudomása szerint a rendőrség letartóztatta rajtuk kívül az egyetem egy informatikai beszerzésekért felelős munkatársát, valamint a gazdasági főigazgató egyik tanácsadóját is.
A rendőrség keddi közleménye szerint április óta folytatnak büntetőeljárást a Pécsi Tudományegyetem gazdálkodása miatt, az őrizetbe vett embereket pedig "bűnszövetségben elkövetett vesztegetéssel" gyanúsítják. Győrffy Zoltán az [origo]-nak azt mondta, hogy az egyetem korábbi közbeszerzései, informatikai beruházásai keltették fel a nyomozók érdeklődését, pontos részleteket azonban nem tudnak.
A szóvivő azt mondta, hogy az elmúlt 1-2 évben sok nagy beruházás valósult meg az egyetemen közbeszerzési eljárásokból, ezek egy része EU-s pénzek felhasználásával készült el. Az utóbbi években többek között az egyetem egészségügyi műszereinek fejlesztésére, infrastrukturális fejlesztésekre és más beruházásokra is sor került, azt azonban a szóvivő nem tudta megmondani, hogy összesen mekkora összegből.
Bár az egyetemen már letartóztatások is történtek, az egyetem vezetését a rendőrség továbbra sem tájékoztatta arról, hogy mely fejlesztések, közbeszerzések mögött gyanít vesztegetést. Győrffy szerint az eredeti tervek szerint a rendőrségi tájékoztatás után az egyetem vezetése már hétfőn közös sajtótájékoztatót tartott volna az NNI-vel, erre azonban mostanáig nem került sor.
Az egyetem egyik legnagyobb beruházása az utóbbi két évben a pécsi campus új épületének, a Science Buildingnek a megépítése volt, amely a 2008-as pályázati anyagai alapján "egyetemi informatikai infrastruktúra-fejlesztési programmal" futott együtt. A többmilliárdos projektben eredetileg az építkezésre 3,5 milliárdos költséget terveztek, informatikai fejlesztésekre pedig 500 millió forintot szántak. A projekt vezetője, Czibók Balázs ugyanakkor az [origo]-nak azt mondta, hogy őket nem kereste meg a rendőrség, sem tanúkat nem hallgattak ki, sem iratokat nem kértek be a beruházásról. A projektvezető ezért úgy gondolja, hogy a nyomozásnak nincs köze ehhez a nagyméretű beruházáshoz.
A Pécsi Tudományegyetem vezetősége a letartóztatások óta hírzárlatot rendelt el, az egyetemen folyó nyomozással kapcsolatban kizárólag az intézmény rektora és szóvivője nyilatkozhat - közölte az [origo]-val az intézmény belső ellenőrzésének vezetője. A nyilatkozatokat a rektor az után tiltotta le, hogy hétfőn vezetői értekezleten tájékoztatta az egyetem vezetőit a kialakult helyzetről. A Pécsi Tudományegyetem hétfőn sajtóközleményben annyit közölt, hogy megdöbbenve értesültek az ügyről, amelyben négy dolgozójuk, köztük két magas beosztású vezető gazdasági munkatárs is érintett. Az egyetem hétfőn azt írta, természetesen minden segítséget megad a nyomozó hatóság munkájához. | [
"Pécsi Tudományegyetem"
] | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Pécsi Városi Bíróság",
"Science Building"
] |
A Magyar Államkincstár július 1-jétől kezdi csökkenteni azon pártok támogatását, melyeknél az Állami Számvevőszék korábbi vizsgálata jogszabályellenes finanszírozást állapított meg, két párt esetén pedig már májusban levonta ennek mértékét – közölte a MÁK vasárnap.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom esetében ugyanakkor – tekintettel arra, hogy már közel fél éve mentesülnek a tartozás teljesítése alól - a Kincstárnak semmilyen további fizetési könnyítést nincs módjában nyújtani
- áll a közleményben.
A Jobbik azt írta, a működésképtelenség határára sodorja a pártot az, hogy nem kapják a pénzt és megszorítások jönnek a Jobbiknál.
A Magyar Államkincstár a választásokra való zavartalan felkészülés érdekében április végéig egyetlen párttól sem vonta le a tartozás összegét a nekik járó állami támogatásból. Az érintettek pártok még a májusra járó összegeket is megkapták. A választásokon elért eredményük alapján a Magyar Liberális Párt és az Együtt – a Korszakváltók Pártja a jövőben nem jogosult költségvetési forrásra, így ezektől már akkor levonta a MÁK a számvevőszéki vizsgálatban megállapított tiltott támogatás mértékét.
A legnagyobb bírsággal sújtott Jobbik, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd Magyarországért Párt, a Magyar Szocialista Párt és a Lehet Más a Politika a következő négy évben is részesülnek állami támogatásban, esetükben a Kincstár 2018. júliustól vonja le, illetve kezdi levonni a megállapított összegeket. Ez ugyanúgy vonatkozik a Jobbikra is, hiszen már január 24-ét követően is teljesíteniük kellett volna, ráadásul bebizonyosodott az is, hogy a büntetés kifizetésére összegyűjtött pénzt kampánycélokra fordították – írta az Államkincstár.
A Jobbik nem juthat közpénzhez mindaddig, amíg a teljes, az ÁSZ által 331,6 millió forintban megállapított összeget le nem vonták tőle, így a párt júliustól kezdődően nem kap támogatást a teljes összeg visszafizetéséig.
Az ÁSZ döntésének jogosságát az ellenzéki pártok élükön a Jobbikkal vitatták, ugyanis korábban ilyen jellegű vizsgálatokat a hatóság nem folytatott. A korábbi választásoknál a Fidesz kaphatott ugyancsak Simicska Lajostól ennél is nagyobb kedvezményeket, emiatt azonban semmilyen vizsgálat és szankció nem volt. A Jobbik a választások óta takarékos üzemmódban ketyeg, a hagyományos majálisukat nem tartották meg anyagi okokból, és a Posta felé is több tízmilliós tartozást halmoztak fel.
Megszorítások jönnek a Jobbikban
A Jobbik közleményben reagált. Azt írták, "a jogtalan ÁSZ-bírság anyagilag nagyon nehéz helyzetbe hozza a Jobbikot, a működésképtelenség határára sodorja, de eddigi történetünk során sokszor kerültünk nehéz helyzetbe, amikor a hatalommal szemben küzdöttünk, de sosem adtuk fel, és most sem fogjuk feladni. Ezzel a hozzáállással lettünk az ország második legerősebb pártja."
Üzentek az állítólagos új tagoknak is: bízzanak a jövőben.
"A Jobbik újabb megszorításokat fog majd bevezetni a párton belül annak érdekében, hogy kezelni tudja anyagilag ezt a nehéz helyzetet" - írják. | [
"Jobbik"
] | [
"Magyar Liberális Párt",
"Korszakváltók Pártja",
"Lehet Más a Politika",
"Magyar Szocialista Párt",
"Jobbik Magyarországért Mozgalom",
"Magyar Államkincstár",
"Párbeszéd Magyarországért Párt",
"Állami Számvevőszék",
"Demokratikus Koalíció"
] |
A Pécsi Közlekedési Zrt. (PK) átvilágítását végző szakemberek szerint a vállalatot a felszámolás közvetlen veszélye fenyegette, Pécs a huszonnegyedik órában vette át az irányítását, megelőzve a cégvagyon elvesztését, és esélyt hagyva a kiszervezett járműpark visszaszerzésére.
Szabó Iván, a város jogi képviselője sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a PK járműparkját birtokló PK Busrent Kft. még 2010 szeptemberében 1,8 milliárd forintos tartozásra hivatkozva fizetési felszólítást küldött a PK-nak, melyre a cég nem reagált. A PK Busrent tizenöt nap után bármikor felszámolási eljárást kezdeményezhetett volna a vállalat ellen, és így a városi többségi tulajdonú közlekedési cég elveszíthette volna a helyi buszközlekedés szempontjából elengedhetetlen ingatlanait, és nem lenne lehetősége visszaszerezni korábban kiszervezett járműveit. Mint mondta, tudomásuk szerint ez nem történt meg.
Szabó szerint a város megbízásából a cég átvilágításán dolgozó ügyvédek és közgazdászok már több "gyanús szerződést" találtak. A jelenlegi adatok szerint az anyagi nehézségekkel küszködő, mintegy 700 millió forintos adótartozást és egyebek mellett a Pannon Volán Zrt.-nek üzemanyag-vásárlás miatt 100 millió forinttal tartozó PK milliárdos nagyságrendben vállalt olyan kötelezettségeket, melyek a működéséhez nem voltak feltétlenül szükségesek.
A jogi képviselő példaként említette, hogy a vállalat személyautókat bérelt a menedzsment tagjainak, kommunikációs és tanácsadói szerződéseket kötött, és többek között 15 millió forintot fizetett ki egy társaságnak előlegként buszok beszerzésére, de az üzletből semmi sem lett. Volt egy egyszemélyes kft., amely 30 százalékos hasznot könyvelhetett el a járművek karbantartásából úgy, hogy az érdemi munkát nem a társaság végezte, mondta.
Csizi Péter, Pécs fideszes alpolgármestere arról beszélt, hogy a város büntetőfeljelentéseket tesz, ugyanakkor biztosítja a közlekedési cég zavartalan működését. Ehhez több részletben félmilliárd forintot utalnak át a társaságnak. A politikus örömének adott hangot, hogy erősödik a bizalom a cég iránt. Ennek jeleként értékelte, hogy a Pannon Volán hat hónapos haladékot és részletfizetési lehetőséget adott az üzemanyag-tartozás rendezésére.
Havelda Miklós, a Pécsi Közlekedési Zrt. (PK) kisebbségi tulajdonosa, a Mecsekbusz Kft. jogi képviselője a sajtótájékoztatóra reagálva azt mondta, szó sincs arról, hogy a PK Busrent felszámolási eljárást indított, pedig megtehette volna. Nem fizetési felszólításról van szó, hanem egy törvény által előírt tájékoztató levélről, állította. "A PK Zrt. nincs túl jó helyzetben, de leginkább a város hibájából, amely késedelmi kamatok nélkül egymilliárd forinttal tartozik a cégnek az elmúlt évek alatt elmaradt működési célú támogatások miatt" - mondta.
Arra a kérdésre, hogy miért béreltek a nehéz helyzetben lévő cég vezérigazgatójának luxusautót, azt válaszolta: Keczer László bruttó 300 ezer forint megbízási díjért vezette a céget, egyetlen plusz juttatása az autó volt. Szerinte ez nem tekinthető túlzott jövedelemnek, a korábbi cégvezetők ennek többszörösébe kerültek. A Pannon Volán Zrt.-nek üzemanyag-vásárlás miatt felmerült 100 millió forintról Havelda Miklós azt mondta, egyáltalán nem fedezetlen és nem lejárt tartozásról van szó, ugyanis 10-15 nap az átfutási idő a MOL és a cég között.
Pécs március 31-én vette át a PK irányítását. Páva Zsolt fideszes polgármester akkori magyarázata szerint azért, hogy biztosítsák a helyi buszközlekedés fenntartását. A vállalat aznapi közgyűlésén leváltották Keczer László vezérigazgatót, és a helyére Bata Lászlót, a PK addigi forgalmi és kereskedelmi igazgatóját választották. A lépést a város a Pécs Holding Zrt. és a Mecsekbusz Kft. tulajdonában lévő PK-nál uralkodó rossz viszonyok, a cég adósságai miatt kialakult "kritikus helyzet" miatt látta indokoltnak, és úgy vélték, enélkül a tömegközlekedés heteken belül összeomlott volna Pécsen. Bővebben>>> | [
"Pécsi Közlekedési Zrt."
] | [
"PK Busrent",
"PK Busrent Kft.",
"Mecsekbusz Kft.",
"Pannon Volán",
"Pécs Holding Zrt.",
"PK Zrt.",
"Pannon Volán Zrt."
] |
Nem, nem vagyunk jósok, nyílt titok volt az építészszakmában, hogy kik nyerik majd a pályázatot. A nyertesek valószínűleg behozhatatlan versenyelőnyt szereztek azzal, hogy – egyébként a közbeszerzési törvény előírásaival ellentétesen – a pályázat előkészítésében is részt vettek.
Zöldellő lombok, nyárias öltözék és egy aznapi Magyar Idők is könnyen bizonyíthatja, hogy nem a múlt pénteki zimankóban, hanem valóban augusztus 23-án készítettük az alábbi videót, amelyben kollégánk, Windisch Judit a kamerába mondja, hogy ki nyeri meg az Egészséges Budapest Program három budapesti centrumkórházra kiírt építészeti tervpályázatait.
Igen, az augusztus 1-jén megjelent három pályázat eredményéből kettőt helyesen "jósoltuk meg": a pályázat múlt heti, december 14-i eredményhirdetésén a dél-budai centrumkórház tervezését valóban Noll Tamás építészirodája, az M-Teampannon Építészmérnöki Kft., a dél-pestiét pedig Zoboki Gábor építészirodája, a ZDA-Zoboki Építésziroda Kft. nyerte meg. A harmadikat, az észak-pesti centrumkórházét nem találtuk el, azt a tippünkben szereplő – Rimely Károly helyett a korábban Mérték Építészstúdióként ismertté vált, az Állatkert biodómját és a Ligetbeli Magyar Innováció Házát is tervező Paulinyi-Reith and Partners Zrt. tervezheti. Rimely Károly, mint kiderült, a tervpályázat zsűrijébe került be.
Hogy honnan tudtuk előre az eredményeket? Lapunkat nyáron egy budapesti építésziroda vezetője kereste meg, aki szintén érdeklődött a pályázat iránt, de megüzenték neki, hogy kár is törnie magát, mert már márciusban eldőlt, hogy kik lesznek a nyertesek, sőt, azt is elmondták neki, hogy kik a "szerencsések".
A cégvezető a pályázat több furcsaságára, köztük a rendkívül rövid, alig több mint 2 hónapos határidőre is felhívta a figyelmünket. Az augusztus 1-jén kiírt pályázatra ugyanis október 8-ig le kellett adni nemcsak a tervkoncepciót, hanem a beárazott kiviteli terveket is. Ez rendkívül rövid – voltaképpen lehetetlen – határidő egy kórház esetében. Nemcsak azért, mert óriási – egyenként több tízezer (a dél-budai centrumkórház esetében 155 ezer) négyzetméteres épületekről van szó, és egy pár ezer négyzetméteres "sima" művelődési házra vagy könyvtárra is legalább 3-4 hónapot hagynak általában a tervpályázatok, hanem mert kórházat tervezni az egyik legkomplexebb, speciális ismereteket is igénylő feladat.
Zoboki Gábor © Dudás Szabolcs
A két győztes viszont óriási helyzeti előnnyel indult a többiekhez képest: mindketten részt vettek ugyanis a tervpályázatot megelőző vázlattervek elkészítésében, amelyek rögzítik például, hogy hogyan legyen megközelíthető az épület autóval, gyalogosan, mentővel, hány ágyas legyen, milyen műszaki paramétereknek kell a végleges kiírásban szerepelnie. Nem is akármikor: Noll Tamást több mint két éve hivatalos kormányhatározatban kérték fel a tervpályázat előkészítésére – megbízásáról még a "baráti" média is beszámolt –, Zoboki Gábor pedig maga vallott arról egy idén márciusi interjúban (az ide vonatkozó rész a 18. perctől látható), tehát öt hónappal a pályázat kiírása előtt, hogy most éppen "kórházat rajzol". Az építész ebben részletesen is ecsetelte, hogy ez mennyire bonyolult munka, "nem lehet csak a papírból, a gránitból meg a habarcsból kiindulni", hanem terepismeret is kell, "mert ha a kardiológiai műtőbe nem lehet 3 percen belül betolni a beteget, mert a műtőággyal a liftnél nem lehet befordulni, akkor meghal a beteg".
Noll Tamás © teampannon.hu
Neki tehát – az összes közül legfontosabbnak számító, dél-budai centrumkórházat tervező Noll Tamással együtt – óriási, többévnyi, illetve hónapnyi tapasztalata és részismerete volt a helyszínről és azokról az elvárt paraméterekről, amit a többi pályázó csak a kiírás pillanatában ismerhetett meg. Így mondjuk érthető, hogy nekik elég volt két hónap is a győztes pályázat elkészítésére, csakhogy a hvg.hu-nak nyilatkozó építészek szerint az eljárás rendkívül megalázó a szakma többi szereplőjének.
"Ez olyan, mintha egy százméteres síkfutóversenyen néhányan, mondjuk, húsz méterről indulnának. Milyen érdekes, hogy a többiek nem nyernek"
– magyarázta a hvg.hu-nak egy fővárosi építésziroda vezetője.
A fentiek miatt az etikai szempontokon túl konkrétabb aggály is felmerülhet a tervpályázattal kapcsolatban: a hatályos közbeszerzési törvény 25. paragrafusa értelmében ugyanis összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként vagy alvállalkozóként az, aki az eljárás előkészítésében is részt vett. A tervpályázat kiírása ráadásul konkrétan is hivatkozik erre a paragrafusra, amit a szintén hivatkozott a tervpályázati eljárásokról szóló kormányrendelet sem old fel.
Ez alapján pedig nemcsak etikátlan, de szabálytalan is lehet a tervpályázat eredménye, vagyis Noll Tamás és Zoboki Gábor győzelme.
Bár a pályázat eredménye a Közbeszerzési Hatóságnál elvileg megtámadható, építész forrásaink szerint nem valószínű, hogy ezt a versenyben alulmaradt indulók bármelyike is megteszi: egy ismert, korábban több neves fővárosi épületet is tervező a hvg.hu-nak azt mondta: négy évvel ezelőtt egy másik nagy budapesti építészirodával közösen indult egy a kormánynak fontos presztízsberuházás tervpályázatán (arra kért, hogy az épületet ne nevezzük meg), majd miután nem nyertek, megtámadták a szerintük tisztességtelenül született eredményt, két nap múlva viszont a mobilján hívták a Miniszterelnökségről, hogy ha még egyszer megpróbál keresztbe tenni egy kormányzati beruházásnak, "soha a büdös életben nem nyer majd többet semmilyen pályázaton".
(Kiemelt képünk a ZDA – Zoboki Építésziroda Kft. tervrajza) | [
"M-Teampannon Építészmérnöki Kft.",
"Paulinyi-Reith and Partners Zrt.",
"ZDA-Zoboki Építésziroda Kft.",
"Mérték Építészstúdió"
] | [
"ZDA – Zoboki Építésziroda Kft.",
"Közbeszerzési Hatóság",
"Magyar Idők"
] |
Elveszíti közvagyon jellegét? Az alapítványi pénz az alapítványi pénz? A kormány olyan veszélyre hivatkozva titkosítaná Matolcsyék rejtegetett szerződéseit, amely ellen az MNB már most is védve van. A versenypiacon is próbálkozó állami cégek vezetői jó ideje fájlalják, hogy nyílt kártyákkal kell játszaniuk, és nemcsak az adófizetők, hanem a versenytársaik előtt sem maradnak titkaik. Az MNB viszont ott is rejteget, ahol nincsenek is versenytársak.
A közgazdasági gondolkodásért vették meg a várnegyedbeli házat, most borozó lesz benne bormúzeummal.
A házelnök csak a frakciófegyelemnek engedve szavazta meg az MNB alapítványainak ellenőrizhetőségét megszüntető törvényt.
Az utóbbi napok egyik legfontosabb témája az Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Posta ügye volt, mindkét törvényben közérdekű adatok nyilvánosságát korlátozták. Az ügyben aztán elindultak a magyarázatok, magyarázkodások, összemosások, félreértések, találgatások, röpködtek a jogi okfejtések, különvélemények, miniszteri trollkodások. Csak arról esett kicsit kevesebb szó, hogy mi is ez az egész pontosan, kinek miért is olyan fontos, hogy adathoz jusson, vagy hogy ne adjon adatot:
ki mit veszíthet ezzel, mi ez az egész vita, és hogy kerül a képbe a jegybank?
Ezt próbáljuk meg összeszedni, a történetet viszont érdemes kicsit messzebbről indítani. 2010 után az állam a Fidesz-kormány elképzeléseinek megfelelően terjeszkedni kezdett, egyre több olyan helyre tette be a lábát, ahol korábban csak egymással versengő, nem a magyar államhoz tartozó cégek voltak jelen.
Állam a versenypiacon
Az állam magára egyre kevésbé csak mint szabályozóra gondolt, határozott szándéka volt, hogy pénzt keressen a cégeivel. Ezzel párhuzamosan – főleg uniós kötelezettségek miatt – korábban egyedül uralt piacaira is egyre inkább be kell engednie a versenytársakat.
A végeredmény: egyre több állami cég vezetése szembesült azzal, hogy piaci versenybe került más cégekkel.
Sok esetben évtizedes lemaradásban: gyakran rosszabb tudással, menedzsmenttel, technológiával. És ha bíztak is abban, hogy a bíró nekik fúj, vagy a játékszabályok alakítója is a pártjukon áll, a versenypiacon próbálkozó állami cégek vezetői mégis gyakran panaszkodtak arról, hogy valójában mekkora szívás állami céget vezetni. Mert eleve hátrányból indulnak bármiféle versenyen.
Minden tekintet rajtuk
Magyarországon az adófizetők gyakran úgy tekintenek az állami cégekre, mint amik keresztül-kasul át vannak szőve korrupcióval, politikai igazodással és szívességekkel, vagyis számtalan olyan dologgal, ami miatt érdemes résen lenni, és rajta tartani a szemünket.
Ha azonban arra kötelezik a cégeket, hogy újra és újra kiterítsék a kártyáikat, miközben piaci vetélytársaik ugyanezt nem teszik meg, versenyhátrányba kerülnek, és nem tudják elég sikeresen fialtatni az adófizetők pénzét sem.
Ha nem figyelünk, meglopnak
Csakhogy az adófizetők sem alaptalanul gyanakvóak és követelnek sokkal nagyobb átláthatóságot, ha állami cégről van szó.
Egyrészt mégiscsak a közös vagyon forog kockán. Másrészt számos példa igazolja, hogy az állami cégek piacra lépése nemcsak a közvagyon gyarapításáról szól, hanem hatalompolitikai eszköz is, a közvetlen üzleti érdeken messze túlmutató szándékokkal.
A nyilvánosság az erősebb
Az üzleti érdek és az információszabadság feszül egymásnak, és ahogy az állam terjeszkedik, egyre többször kerül konfliktusba a két dolog.
Magyarország az információs jogok 1989-ben történő alkotmányba foglalásával és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992-es törvénnyel tette meg az első nagy lépést a közügyek nyilvánosságának megteremtése érdekében. (Erről részletesebben az adatvédelmi biztos 2012-es ajánlásában olvashat.)
Először a közszféra kezelésében lévő adatokat tették nyilvánossá, aztán ide vették a közhatalmi szerveket és a köztulajdonban álló gazdasági társaságokat, amelyek közfeladatot látnak el.
A nyilvánosság lett a főszabály, hogy ellenőrizni lehessen a közpénzeket.
Aztán jött az infótörvény 2011-ben, amely szerint minden közérdekű adat,
amit közfeladatot ellátó szerv kezel,
a közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett,
és nem személyes adat.
Vagyis például ez alapján ki lehet kérni, hogy hogyan néz ki a szervezeti felépítés, milyen tevékenység folyik a szervezetnél, el lehet kérni gazdálkodásra, megkötött szerződésekre vonatkozó adatokat is.
Közpénz? Akkor közérdek!
A Fidesz alaptörvénye pedig aztán a közpénzekkel való gazdálkodás átláthatóságának követelményét, a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adattá minősítését alkotmányos rangra emelte.
Eszerint a nemzeti vagyonba tartoznak "az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában lévő dolgok, pénzügyi eszközök, vagyoni értékkel rendelkező jogok, társasági részesedések". És aztán ezek után különböző törvényekben még tovább erősítették az átláthatóság alaptörvényből fakadó követelményét.
Törvényi szinten azonban az állami vagyon körébe tartozó szervezetek sajátosságait nem vették figyelembe.
Pedig azért összességében elég különböző cégekről van szó, például az Államadósság Kezelő Központ társasági formában működik, közfeladatot lát el, de nem szereplője a piacnak, a Szerencsejáték Zrt. valójában nem lát el jogszabályban meghatározott közfeladatot és nem részese a piacnak, a már említett Magyar Posta pedig a jogszabályban tételesen is meghatározott közfeladatot is ellát, és a piacnak is részese.
Viszont a mostani jogszabályok nem arra helyezik a hangsúlyt, hogy a cég ténylegesen közfeladatot lát-e el, hanem arra, hogy nemzeti vagyonnal gazdálkodik-e. Irreleváns tehát minden olyan állami, önkormányzati cég védekezése, amikor közérdekű adatot kérnek tőlük, hogy ők nem közfeladatot ellátó szervnek minősülnek, mert nincs jogszabályban meghatározott feladatkörük. Ezt a széles értelmezést egyébként egy tavalyi alkotmánybírósági határozat is megerősíti, sőt egy tavalyelőtti is, amikor az MVM alá tartozó Vértesi Erőműnél merült fel hasonló kérdés.
Faragni kellett a Posta-törvényen
Hibás volt az elsőre beadott Posta-törvény is, ahol a nemzeti vagyonnal gazdálkodó, de piacon is tevékenykedő cég piaci érdeke került szembe az információszabadsággal. A Posta nemzeti vagyonnal gazdálkodik, közérdekű adatokat kezel, az eredeti módosítás pedig egy az egyben kiemelte volna a közérdekű adatok köréből a Posta bizonyos szerződéseit.
Ez viszont szembement volna az alaptörvénnyel, és túl általános volt, a törvényben komplett szerződéstípusokat nem lehet elzárni a nyilvánosság elől. Így végül annyit rögzítettek, hogy ha a társaság bizonyos adatai nyilvánosságra kerülnének, akkor az a Posta üzleti tevékenységének a piacon kárt okozna.
Aránytalan sérelem
Ezzel egy korábbi jogi konfliktust próbáltak feloldani, amely abból fakadt, hogy üzleti titokra állami vagy uniós pénzekből gazdálkodó cég elvileg nem hivatkozhat, miközben a piacon is működő állami cégeknek jogos igényük lehet egyes adataik eltitkolására. A gyakorlatban ilyenkor korábban leginkább talán a polgári törvénykönyvbe próbáltak kapaszkodni az állami cégek, amely példálózó jelleggel sorolja fel azon információkat, amelyek olyan közérdekű és közérdekből nyilvános adatok, melyek nem nyilvánosak.
Eszerint "a nyilvánosságra hozatal (...) nem eredményezheti az olyan adatokhoz – így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz – való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna". A bíróságok pedig esetről esetre mérlegelték, hogy az információk megismeréséhez fűződő közérdek súlyát. Az "aránytalan sérelem" bizonyítása pedig a közpénzekkel gazdálkodó cég feladata volt. Hogy a Posta-törvény példája ragadós lesz, és hamarosan több másik nagy állami cég követi, az biztosra vehető, ezt már Lázár János is említette csütörtökön.
Kamuindokok az MNB-nél
De hogy jön a képbe az MNB és az alapítványai? Hogy illik ebbe a sorba a jegybank? A hatályos MNB-törvény szerint nem kérhetőek ki már most sem a Monetáris Tanács, a Pénzügyi Stabilitási Tanács, illetve az igazgatóság döntéseit megalapozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig. Arra hivatkozni tehát, hogy ez teszi szükségessé a módosítást, félrevezető.
És egyáltalán: mi indokolja, hogy az MNB-hez kötődő gazdasági társaságok vagy a 260 milliárd forinttal sáfárkodó alapítványok eltitkolják a gazdálkodásukkal összefüggő adatokat, ne adják ki a szerződéseiket?
Ez az, amit nem ért Péterfi Attila adatvédelmi biztos sem, kifogásában azt írta, hogy a beadott módosítás egyáltalán nem részletezi az okokat, ami miatt indokolt lenne a nyilvánosság kizárása, a törvénymódosítás alkotmányossági kérdéseket vet fel.
A parlament által elfogadott MNB-törvényben Matolcsyék saját mérlegelési jogkört kapnának, hogy eldöntsék egy-egy adatról, az szerintük központi vagy devizapolitikai érdeket sért-e, vagy esetleg kiadható közérdekű adatként. Valójában azonban a közérdekű adat megismerésének jogát kizárólag az infótörvényben meghatározott legitim célok érdekében lehet korlátozni, és azt is csak bizonyos adatfajtákra szűkítve.
Kik a versenytársak?
Azzal például önmagában nincs probléma, ha az MNB egyik-másik gazdasági társaságánál üzleti érdeksérelemre hivatkozik, de ott is kizárólag az üzleti tevékenységre vonatkozó adatok tagadhatóak meg, és minden adatigénylés megtagadását részletesen indokolni kell. Olyan piacokon pedig, ahol monopolhelyzet van, nincs valós versenyben, az adatok kiadásának megtagadására nincs lehetőség.
Az, a már törvényben is rögzített felvetés, miszerint az alapítványokhoz kerülő pénz "elveszti közvagyon jellegét", szintén szembemegy az alaptörvénnyel, a hatályos bírói és hatósági gyakorlattal. Az adatvédelmi biztos állásfoglalása szerint az MNB alapítványai közfeladatot ellátó szervek, és közpénzt kezelnek. Ez utóbbit egyébként annak ellenére, hogy a kormánypárt megszavazta a törvénymódosítót, később Kövér László házelnök és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is elismerte. Ilyen előzmények után sokan arra számítanak, hogy Áder János nem írja alá a parlamentben elfogadott törvénymódosítást. | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"Vértesi Erőmű",
"Monetáris Tanács",
"Szerencsejáték Zrt.",
"Államadósság Kezelő Központ",
"Magyar Posta",
"Pénzügyi Stabilitási Tanács"
] |
Egyelőre nem döntött a Magyar Nemzeti Bank ingatlanvásárlásaival foglalkozó jelentésről a jegybanki felügyelőbizottság. A vizsgálat vezetője szerint megmagyarázhatatlan, miért kellett egy adóparadicsomban bejegyzett cégtől 45,3 millió euróért ingatlant vásárolnia a jegybanknak. Az ötszázezer forint törzstőkével jegyzett eladó cég jól járt: hárommilliárd forint hasznot rakott zsebre.
Elhalasztotta a jegybanki ingatlanvásárlásokkal foglalkozó jelentés értékelését és nyilvánosságra hozatalát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottsága – tudta meg a Magyar Nemzet. A Jobbik által delegált Nyikos László, a jelentést készítő bizottsági tag lapunknak elmondta, leginkább azzal kapcsolatban támadták az általa készített értékelést, hogy túlságosan sokat foglalkozik a jegybanktörvénynyel, annak hiányosságaival. A bizottság többi tagja szerint erre nem volt szükség, nem kellene javaslatokat megfogalmazni a törvény megváltoztatására. A vizsgálat vezetője szerint viszont enélkül nem érthető meg a jegybank költekező tevékenysége. – A törvény szerint a jegybank igazgatósága dönt minden, a jegybank működésével, pénzköltésével kapcsolatos kérdésben, és előzetesen senki nem ellenőrzi tevékenységét. Erre nem nagyon van példa. Ausztriában például a főtanács áll a jegybanki igazgatóság fölött, Németországban törvény mondja meg, hogy mennyit kell a nyereségből tartalékba helyezni, a maradékot pedig kötelező a költségvetésbe befizetni. De korábban nálunk sem volt ekkora hatalma soha az igazgatóságnak – emelte ki Nyikos László.
Korábban még volt közgyűlés, legutoljára viszont a részvényesi jogokat is csorbította a törvényalkotó, mert mindössze két dolgot tehet a tulajdonos állam nevében eljáró nemzetgazdasági miniszter: ötévente megbízza a könyvvizsgálót, és jóváhagyja az alapító okiratot. Nyikos László szerint az igazgatóság még a jegybanktörvény adta hatalmas szabadságot is tovább tágítja. A jogszabályok szerint ugyanis a jegybanknak feladatot csak törvény adhat, ezzel szemben az igazgatóság úgy döntött, hogy kibővíti az MNB tevékenységét. Így került sor a társadalmi felelősségvállalási stratégia kidolgozására, a létrehozott alapítványok tízmilliárdos nagyságrendű támogatására, nagy értékű ingatlanok és műkincsek vásárlására. Alapítványok finanszírozására egyébként csak a bírságbevételek kapcsán utal a törvény, ami alig néhány százaléka a ténylegesen ilyen célra kifizetett összegnek. Érdekes volt a tagtársak viselkedése. A részvényes által delegáltak egyetlen szót sem szóltak, az elnök és a pártküldöttek pedig támadták a jelentést. Végül is kiegészítésekre köteleztek, amivel egyet is értek, mert így a szakértői vélemények részletesebb ismertetésével még jobban alátámaszthatom érveimet – tette hozzá az fb-tag.
Morális kifogások
Amíg a bírálók elsősorban jogi oldalról közelítették meg a kérdést, addig Nyikos Lászlónak morális kifogásai is vannak a jegybanki működés bizonyos jelenségeivel szemben. – Az azért mégiscsak méltatlan, hogy a Magyar Nemzeti Bank offshore hátterű cégtől vásárolta meg az Eiffel Palace-t. A nemzet bankjától visszás dolog 14 milliárd forintot elkölteni egy olyan cég épületének a megvásárlására, amelynek egyik tulajdonosa larnacai bejegyzésű, a másikat pedig a Kis-Antillákon alapították. (A bruttó vételár 17 milliárd forint volt, de abból 3 milliárd forintot tett ki az adó.) Az is furcsa, hogy az irodaház átépítésére olyan cég kapott 28 millió eurós hitelt, amelynek a jegyzett tőkéje mindössze ötszázezer forint, ráadásul egyetlen munkavállalót sem foglalkoztat. Érdekes, hogy a hitelező bank ezt nem vizsgálta vagy nem tartotta fontosnak a hitelnyújtásnál, ahogy az offshore hátteret sem.
És ami még fontos, az épületet eladó Eiffel Palace Kft. 2014-es pénzügyi beszámolója szerint a Cipruson bejegyzett tulajdonos hárommilliárd forint osztalékot vett ki a cégből. További csavar a céghálóban, hogy az offshore cég tulajdonosa – elmondása szerint – maga az Eiffel Palace Kft. ügyvezetője, aki az adásvételi szerződést az eladó oldaláról aláírta. Húsz százalék fölötti tiszta haszonra tett szert, ami szokatlanul magasnak mondható: az általam megkérdezett üzletemberek szerint ilyen arányú osztalék az üzleti világban nem szokásos – tette hozzá Nyikos László. Hangsúlyozta: a magyar jogszabályok értelmében semmiféle szabálytalanságról nincs szó. Az embernek az erkölcsi érzéke viszont tiltakozik az ilyen ügyletek ellen. Az is szabályos, hogy euróban köttetett az üzlet, de azért föltehető a kérdés, hogy ki vigyáz a forint presztízsére, ha nem a Magyar Nemzeti Bank?
Nem mellékes körülmény Nyikos László szerint, hogy a luxusirodaházat az MNB igazgatósága lakottan vette meg. Az épület hasznos alapterületének kétharmadát ugyanis hosszú távú bérleti szerződéssel használják a bérlők. Igaz, hogy a jegybank egyes szervezeti egységei is ott dolgoznak, de nehezen magyarázható, miért kell luxusban foglalkoztatni a jegybank munkavállalóit. Szerinte az is várható, hogy az alapítványoknak átadott ingatlanokon folyó átépítési munkálatok jóval többe kerülnek majd, mint ahogy tervbe vették.
Csak a veszteség a miénk? A jegybank veszteségét az adófizetőknek kell megfizetniük, így annak nyeresége is közpénz – mondta a Hír TV-nek Róna Péter közgazdász. Az MNB volt felügyelőbizottsági tagja annak kapcsán nyilatkozott a televíziónak, hogy az Országgyűlés kormánypárti többsége elfogadta a jegybanktörvénynek azt a módosítását, amelynek értelmében a nemzeti bank által létrehozott alapítványoknak juttatott pénz sorsa gyakorlatilag követhetetlenné válik. A jegybank nyeresége kapcsán Róna tisztázta, hogy az csupán az árfolyamkülönbség eredménye. – Az MNB-nek most azért van nyeresége, mert gyengült a forint – nyilatkozta Róna Péter. A televízió a témában készített összeállításában kitért rá, hogy bár a jegybanktörvény módosítását már kedden elfogadták, Kövér László házelnök még nem írta azt alá, holott számára ez kötelező feladat. Az államfőnek ugyanakkor már van mérlegelési joga, és amint arról beszámoltunk, információink szerint Áder János valószínűleg nem fogja aláírásával szentesíteni a törvényt. (MN)
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 03. 05. | [
"Magyar Nemzeti Bank",
"Eiffel Palace"
] | [
"Hír TV"
] |
Az ASOIF - amelyhez 28 sportági szövetség tartozik, és az olasz Primo Nebiolo, a Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetség nagy hatalmú első embere vezeti - közleményében bizalmát fejezte ki Samaranch "egyedülálló képességei" iránt, amellyel az elnök kivezetheti a NOB-ot a szélesedő vesztegetési botrányból.
"A jelenlegihez hasonló időszakban, amikor erőre, eltökéltségre és józan megfontoltságra van szükség az olimpiai mozgalomba vetett hit újraerősítéséhez, nem lehet vitatni Samaranch tapasztalatát és vezető szerepét" - fogalmaz az ASOIF közleménye.(MTI) | [
"NOB"
] | [
"Primo Nebiolo",
"Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetség"
] |
Alig néhány hónap alatt többtucatnyi munkatárs mondott fel a Fidelitasszal is szoros kapcsolatban álló Új Nemzedék Központnál (ÚNK). A korábban ott dolgozók szerint alapvetően hasznos célra létrejött szervezet különösen azután kezdett inogni, hogy vezetését Vincze Géza, aki a Fidelitas egyik alelnöke is, vette át tavaly nyáron. Helyettese, Jakab Jácint is a Fidelitas alelnökeként érkezett az ÚNK-hoz, ebből adódóan mindketten jó kapcsolatokat ápolnak Böröcz Lászlóval, a Fidelitas elnökével.
Az új ügyvezető előtt is vetett fel kérdéseket a szervezet négymilliárd forintos veszteséget felhalmozó gazdálkodása, de a szervezet mostanra jutott el addig, hogy az összesen nagyjából – a vidéki közösségi terek munkatársaival együtt – 200 fős állomány ötödének gyors távozása már az ÚNK működését fenyegetheti.
A helyzetet ismerők szerint a közvetlen oka a munkavállalók tömeges távozásának nem más, mint maga Vincze – aki legalább egy esetben az ÚNK vezetőjeként egy saját maga által alapított vállalkozásnak adott néhány milliós megbízást egy rendezvénnyel kapcsolatban:
egyoldalú felmondásukat többen kifejezetten az ügyvezető viselkedésével, munkaszervezésével vagy inkább annak hiányával indokolták.
Távozott így a munkahelyéről többek között:
rendszergazda,
ifjúságszakmai koordinátor,
kommunikációs munkatárs,
a rendezvényszervező igazgatóhelyettes,
az ifjúsági és hálózati igazgatósági igazgatóhelyettes.
Forrásaink szerint felmondott az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 1.2.3-as projekt vezetője, szakmai igazgatója is távozott, két héttel azután, hogy a kormány által ötmilliárd forintra meghirdetett projekt pénzügyi vezető helyettese, majd pénzügyi vezetője is otthagyta az ÚNK-t. Célkitűzéseiben egyébiránt nem tűnik kifejezetten kormánykonformnak a program, amelynek célja "a fiatal korosztály tagjai társadalmi aktivitásának növelése, valamint nyitott, elfogadó és befogadó szemléletmódjának megerősítése."
Fotó: ujnemzedek.hu Vincze Géza
Igazgató híján az ÚNK által kezelt projekt sem lenne folytatható, márpedig a két vezetőnek még nincs kijelölt utódja. Bár a tapasztalat szerint egyre inkább a Fidelitas játszóterévé vált szervezetben sokszor pusztán baráti alapon, az ifjúsági szervezetben való ismeretség okán is jöttek újak, haverságból nem lehet leakasztani pár nap alatt egy új projektigazgatót: ehhez öt év ifjúságszakmai tapasztalat is kell.
Házon belül meg lehetett volna oldani, csakhogy az erre alkalmas ember, a felnőttképzés ifjúsági igazgatóhelyettese már korábban szintén felmondott.
A megyeszékhelyeken és a fővárosban működő közösségi terek működése sem zavartalan: a közelmúltban Vincze látványos gyorsasággal leváltotta a miskolci közösségi tér vezetőjét, a helyzet ismerői szerint mondvacsinált okkal, a nyíregyházi közösségi tér pedig elbocsátások, felmondások miatt jelenleg zárva is van.
Pedig a 2011-ben, eredetileg a visszaszerzett egykori úttörőtábor, a zánkai ifjúsági központ hasznosítására létrehozott, később általában az ifjúságpolitika gyakorlati megvalósítójának szánt Új Nemzedék Központ Nonprofit Közhasznú Kft. nem kevés pénzért felel: idén – a milliárdos pályázatok és egyéb támogatások mellett – 300 millió forinthoz jut közvetlenül a központi költségvetésből. Ez a töredéke az összes pénznek, hiszen az ÚNK 11 milliárd forint pályázati pénzt nyert , köztük az EU-s forrásból biztosított "Ifjúság.hu a sikeres nemzedékért" révén, amely önmagában hárommilliárdot hozott, és úgy tűnik, kifejezetten az ÚNK-ra szabták, ahogyan arról a 444.hu írt részletesen.
Vincze nem ír alá
A helyzetet ismerők szerint az ügyvezető több teljesítési igazolást hónapok óta nem ír alá, de jelenléti íveket sem, amelyek a bérszámfejtéshez kellenének. Igaz, a fizetések – legalábbis novemberig, ameddig az információk alapján követhető volt – rendre elmentek, bár kérdés, hogy jelenléti ívek hiányában ez hogyan történt meg, vagy ha megtörtént, miért nem írta azokat alá Vincze.
Mindennek azonban eddig nem volt következménye az Emberi Erőforrások Minisztériumánál (Emmi), ahol az ÚNK működése Illés Boglárka helyettes államtitkár felelősségi körébe tartozik. Olyannyira, hogy a Fidelitasból gyors karriert építő politikus informálisan közvetlenül ráhatással van az ÚNK káderpolitikájára. Vincze maradt, bár a források szerint volt olyan elődje, akitől kisebb kifogások miatt váltak meg.
"Volt, hogy azt hittük, végre változás lesz, de hiába mentek el a jelzések az Emmihez, nem történt semmi" – mesélte a helyzet egyik ismerője. Eszerint Illés "jól hárítja a felelősséget", a minisztériumban a helyzet megoldójaként tekintenek rá, annak ellenére, hogy az ÚNK-nál nyílt titok, hogy a személyi döntésekben meghatározó szerepe van.
Eltussolt ügyek
Házon kívül sokan beszélnek teljesítményük ismeretében érthetetlen bizalmat élvező munkatársakról, elvileg fontos beosztásban lévő, érdemi munkát nem végzőkről, miközben sokan vannak, akik a szervezet felső szintű zavarai ellenére igyekeztek működőképes mederben tartani az ÚNK-t.
A szervezeten belül egy bizalmat élvező középvezető zaklatási ügyéről is beszélnek, amely az Emmihez is eljutott, de a botrányt kerülendő inkább elsüllyesztették az ügyet, így – elbeszélgetve az érintettel – nem jutott nyomozati szakaszba. Értesülések szerint – nagyjából épp a #metoo-kampány idején – Novák Katalin államtitkár és a nem hivatalosan meggyanúsított személy informális találkozója után az érintett egy időre betegszabadságra ment, de nem bocsátották el.
A történet ismerői szerint a helyzet jól jelzi, mennyire nem szakmai alapúvá vált az alapvetően támogatandó célra létrejött szervezet. A jelenlegi helyzetben azt sem tartják kizártnak, hogy ha meg nem is szűnik, de jelentős átszervezés elé néz az ÚNK, amely még szorosabban az Emmi alá kerülhet.
Kérdéseinkkel az ÚNK ügyvezetőjéhez, Vincze Gézához fordultunk, aki egyelőre – ahogy korábbi cikkünket megelőző megkeresésünkkor – nem reagált levelünkre.
Borítókép: A zánkai Új Nemzedék Központ főépülete az előtérben Teleki Blanka szobra. MTI Fotó: Nagy Lajos | [
"Fidelitas",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Új Nemzedék Központ Nonprofit Közhasznú Kft."
] | [
"Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program"
] |
A BKV nem hajlandó elárulni, mennyit keres Olti Ferenc, a 4-es metró projektigazgatóságát felügyelő BKV vezérigazgató-helyettes. A társaság álláspontja szerint a cég menedzsmentjének munkaszerződései bizalmasak, abba harmadik fél nem tekinthet be, noha az abban foglaltak közérdekből nyilvános adatok. Hasonló indokkal titkolózik a többi önkormányzati és állami vállalat is
Nem terheli kötbér a kivitelezőt, ha szeptember 1-ig nem adja át a forgalomnak a pesti rakpartokat.
Titkolja a BKV, mennyibe kerül az adófizetőknek Olti Ferenc vezérigazgató-helyettes alkalmazása, derül ki a Népszabadság hétfői számából. A cég személyiségi jogokra és üzleti titokra hivatkozva nem volt hajlandó elárulni Olti fizetését a napilapak. Ugyanezen indoklással a cég többi vezérigazgató-helyettesének és megbízott vezérigazgatójának a fizetése sem nyilvános, és ugyanez a helyzet több más állami és önkormányzati nagyvállalatnál is.
További csúszások a metróépítésen Noha Demszky Gábor főpolgármester február végi határidőt szabott a Fővám téri helyzet megnyugtató kezelésére, a mai napig nem sikerült megállapodni a kivitelezővel az építési technológiáról és a befejezés időpontjáról. A Duna túlsó oldalán, a Gellért téren sem halad zökkenőmentesen az építkezés, ott további negyedévnyi késés várható.
Olti Ferenc nevét valószínűleg senki nem ismerné, ha véletlenül nem ő lenne Demszky Gábor főpolgármester telekszomszédja, és ha a polgármester nem őt bízta volna ameg a 4-es metró felügyeletével. A BKV egyik szervezeti egységeként működő DBR Metró Projekt Igazgatóságot ugyanis Olti Ferenc személyében külön vezérigazgató-helyettes felügyeli, miközben az iroda működését a BKV felügyelőbizottsága és a fővárosi önkormányzat által kinevezett metróbiztos is árgus szemekkel figyeli.
Általános gyakorlat az állami és önkormányzati tulajdonú társaságoknál, hogy a menedzsment fizetését üzleti titokként kezelik. Nem kivételek ez alól a közszolgáltatók sem, melyek bevételének többsége az adófizetőktől érkezik.
A menedzsment-fizetések ügyében a MÁV-csoport is a BKV-nál hangoztatott elvet képviseli. E szerint a társaságok vezetői nem köztisztviselők, fizetésük és juttatásaik nem jogszabályon, hanem a felek megállapodásán alapulnak. A munkaszerződés üzleti titok, melynek esetleges nyilvánosságra hozatala személyiségi jogot sértene.
Arra a kérdésre sehol sem tudtak az Index kérdésre választ adni, hogy az újonnan kinevezetett vezetők szerződésébe miért nem építik eleve bele, hogy annak tartalma részben vagy egészben nyilvánosságra hozható. Ez esetben ugyanis a kiszemelt vezető a megbízás elfogadása előtt mérlegelheti, ezzel a feltétellel együtt is elvállalja-e a munkát vagy sem. Márpedig amilyen nagyarányú személyi változások vannak a közlekedési vállalatok menedzsmentjeiben, néhány év alatt nyilvánossá válhatna minden vezető fizetése e beépített feltételnek hála.
Jogi szakértők szerint az állami tulajdonú vállalatok vezetőinek, igazgatósági- és felügyelőbizottsági tagjainak juttatásai közérdekből nyilvános adatnak tekinthetők. Így van rá mód és lehetőség, hogy valaki bíróságon kérje ezen adatok kiadását. Ám amekkora fluktuáció van az érintett társaságok vezetőségében és amilyen lassan születik meg az ilyen ügyekben a jogerős bírósági döntés, már rég leváltották a vezetőt, mire kiderül a fizetése. | [
"BKV"
] | [
"DBR Metró Projekt Igazgatóság"
] |
Az állami tulajdonú Eximbank pénteken megszavazta azt a hitelt, amiből Andy Vajna a TV2 megvásárlását fizetheti - értesült a Népszava.
Két hete a pénzintézet a hitelre vonatkozó kérdésünket üzleti titokra való hivatkozással elhárította. Sajtóhírekben felröppent ugyanis: az Eximbank lehet a filmügyi kormánybiztos 20 milliárd forintos üzletének hitelezője. Ismert, Vajna előnyösebb helyzetbe került a TV2 megvásárlása körül kialakult helyzetben, mint a magát szintén tulajdonosnak tekintő, Simicska Lajos emberének számító Fonyó Károly. Agyrém, ha a hír igaz, mondta lapunknak egy neve elhallgatását kérő pénzügyi szakember, aki szerint semmilyen érdek nem fűződik ahhoz, hogy egy állami bank, amelynek más feladatai vannak, beszálljon egy magánüzletbe. Tipikus esete annak, amikor csókosokat támogatnak - tette hozzá.
Korábban kérdeztük: Közpénzköltést titkolnak a TV2-ügyben?
(A Népszava október 27-én megjelent cikéből)
Titkolják a felek, hogy finanszírozhatja-e a TV2 megvásárlását Andy Vajna közpénzből. Az állami tulajdonú Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) ugyanis sajtóértesülések szerint a filmügyi kormánybiztos 20 milliárd forintos üzletének hitelezője lehet. Az Exim tulajdonosi jogait a Külgazdasági és Külügyminisztérium gyakorolja, üzleti vezérigazgató-helyettese pedig Puskás András volt V. kerületi alpolgármester, aki aktívan részese volt a Rogán Antal vezette belváros gyanús ingatlanügyeinek. Mivel az alaptörvény értelmében a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatnak minősülnek, melyek nyilvánosságához szintén közérdek fűződik, kérdésekkel fordultunk az Eximbankhoz az után érdeklődve, tényleg hiteleznek-e Vajnának, és ha igen mennyit, milyen kondíciókkal. A sajtóosztály banktitokra hivatkozva már előre - informálisan, de határozottan - közölte: nem fognak válaszolni kérdéseinkre, "de azért küldjünk egy e-mailt". Ez utóbbira lapzártánkig nem érkezett válasz.
Korábban a 444.hu is próbált adatokat kérni az Eximbanktól, hasonló sikerrel. A portál bírósághoz fordult, a Fővárosi Törvényszék pedig kimondta, hogy a banktitkokat még az alaptörvény sem oldja fel. Kérdéses ugyanakkor a százszázalékos állami tulajdonban lévő Eximbank tevékenysége milyen jogi megítélés alá esik egy, adott esetben közpénzből nyújtott hitelszerződés esetében. Péterfalvi Attila a konkrét ügyben - az idevágó tények és jogi érvelések hiányában - nem kívánt lapunknak előre állást foglalni, azt ugyanakkor a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke elmondta: általánosságban igaz, amire hivatkozott az Eximbank sajtóosztálya. Péterfalvi szerint ugyanis hiába állami tulajdonú egy bank, annak kereskedelmi célú hitelszerződései - a szerződés ténye, összege és egyéb adatai - egy magánszeméllyel, vagy céggel a banktitkok körébe tartoznak. Más jogászok viszont úgy látják, az Eximbank esetében, főként az alaptörvényben garantált közpénzfelhasználás miatt nyilvánosak kellenek, hogy legyenek bizonyos adatok, így adott esetben az adóforintokból fedezett hitelvállalásokra vonatkozóak is.
Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) jogi igazgatója lapunknak úgy fogalmazott: álláspontjuk szerint a közpénzfelhasználás nyilvánosságához fűződő közérdek, illetve az idevágó alkotmányos szabályok erősebbek, mint a banktitkokra vonatkozó törvényi rendelkezések. Ám konkrét kérdéseink, s azok megválaszolásának megelőlegezett elutasításával kapcsolatban Ligeti is úgy vélte, az Eximbank esetében bírói döntésre lenne szükség.
| [
"Magyar Export-Import Bank Zrt.",
"TV2"
] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Transparency International",
"Fővárosi Törvényszék",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság"
] |
Most egy 2,3 milliárdos munka hullt Mészáros ölébe
A felcsúti polgármester egyre több rutint szerez magának a szennyvízcsatorna-hálózatokat és szennyvíztelepeket érintő munkálatokban.
Még két hete sincs annak, hogy az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetmények szerint összesen 14 milliárd forint értékű munkát nyert el a Mészáros és Mészáros Kft. az EuroAszfalt Kft.-vel karöltve, most újabb projekt hullott az ölébe.
A keddi értesítőben megjelent hirdetmény szerint ezúttal egy 2,3 milliárd forintos projektet zsebelhetett be az M-E 2020 Konzoricum vezető tagjaként. A másik cég a korábban már említett EuroAszfalt Kft.
A feladat a KEHOP 2.2.2-15-2016-00091 azonosítószámú projekt keretében, Gyöngyös szennyvízcsatorna-hálózatának fejlesztési és a szennyvíztisztító telep korszerűsítési feladata lesz.
Az ajánlatkérő, a Nemzeti Fejlesztési Programiroda eredetileg 2,346 milliárdra becsülte a munka értékét, Mészárosék viszont ennél egy kicsivel olcsóbban, 2,33 milliárdért meg tudják csinálni.
mfor.hu | [
"Nemzeti Fejlesztési Programiroda",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"EuroAszfalt Kft."
] | [
"M-E 2020 Konzoricum"
] |
Tegnap a bíróság első fokon elutasította a TEK árvizes cikkünk miatt indított helyreigazítási keresetét. Minden pontban. De ezzel még nincs vége, az árvíz-saga folytatódik: a témában írt második cikk miatt is perelnek, és – biztos ami biztos - büntetőfeljelentést is tettek a szerző ellen. Meglepő lenne, ha nem fellebbeznék meg a tegnap megszületett ítéletet, hiszen a TEK láthatóan vérig van sértve.
"Tisztelt Főszerkesztő Úr! Az atlatszo.hu weboldalon 2013. december 6-án Becker András "Mennyiért pakol homokzsákot egy terrorelhárító?"címmel megjelent cikkének hazug állításait és spekulatív következtetéseit a Terrorelhárítási Központ vezetése és teljes állománya határozottan visszautasítja és megteszi a szükséges jogi lépéseket."- tudatta már a cikk megjelenésének napján a TEK Társadalmi Kapcsolatok Osztályának kissé érdes hangú közleménye. És valóban meg is tették.
Ébresztő, elvtársak!
A TEK érvelését alapvetően két mozzanatra építette: egyrészt az általunk idézett, és a saját elszámolásukkal nem egyező számokat - amelyek amúgy az MTI, illetve a védekezést irányító országos törzs hivatalos adatai voltak - "mindenféle sajtóhírek"-ként próbálta fumigálni, mintegy azt bizonygatva, hogy a TEK tevékenységéről kizárólag a TEK rendelkezik hiteles adatokkal. (Ez mintegy iránymutatás is a jövőre nézve: aki mást mond a TEK-kel kapcsolatban, mint maga a TEK, az bizonyosan hazudik, és számolhat a következményekkel.) Másrészt arra hivatkoztak, hogy az újságíró rosszindulatúan, és a tényekről nem kellően tájékozódva alkotott véleményt. Azt pedig már a keresetlevél is egyértelművé tette, hogy nem babbal gurigázunk: "A rendőrség és más állami fegyveres szervek törvényes működése kapcsán bármilyen megalapozatlan, nem tényeken alapuló állítás, híresztelés az egész államberendezkedés törvényes működésébe vetett társadalmi bizalmat is megingathatja...".
Mennyiért pakol homokzsákot egy terrorelhárító? 110 millió forintjába került az adófizetőknek a TEK részvétele a nyári árvízi védekezésben. A szervezet azt állítja, munkatársai rendes napi munkaidejükön felül több mint 20 000 órát töltöttek a gátakon. Noha az összes nagyobb hírportál folyamatosan tudósított az árvízi védekezésről – a TEK felbukkanásáról meg különösen – ennek a százmilliónyi tevékenykedésének alig van nyoma. Tovább a teljes cikkre.
Aki tehát leírja azt, hogy az Országos Műszaki Irányító Törzs napi jelentésében szereplő számok nem egyeznek a TEK elszámolásában szereplő számokkal, az tulajdonképpen a demokratikus államberendezkedésre tör, végső soron ellensége a hazának. Innét már teljesen érthető a TEK elszántsága, hiszen a keresettel (és a párhuzamosan kezdeményezett büntetőeljárással) nem a saját, átláthatatlan és ellenőrizhetetlen elszámolását, hanem egyenesen Magyarországot védi. Talán nem kell különösebben bizonygatni, hogy ez az argumentum és szerepfelfogás egy az egyben az ötvenes éveket idézi. Egy évi 13 milliárd forintból gazdálkodó, elképesztő jogosítványokkal rendelkező erőszakszervezetnek talán nem azzal kellene a közbizalmat kiérdemelni, hogy büntetőeljárást kezdeményez a kritikusaival szemben – ennél sokkal jobb ötletnek tűnik például transzparensen elszámolni a közpénzekkel.
Egészében és részeiben is
Ehhez képest a bíróság egészében, és a keresetben szereplő konkrét kifogások vonatkozásában is maradéktalanul elutasította a TEK keresetét. A szóbeli indoklásban a bírónő kifejtette: mikor a TEK azzal érvel, hogy a cikkben megfogalmazott vélemény megalapozatlan, akkor maga is véleményről, értékítéletről beszél– véleménnyel kapcsolatban pedig helyreigazításnak még akkor sincs helye, ha az nem kellően megalapozott, vagy hibás premisszákból indul ki, ne adj’ Isten, rosszindulatú. Ezért a bíróság szerint a TEK keresete ab ovo megalapozatlan. A bíróság külön felhívta a felperes figyelmét, hogy a TEK-nek, mint az adófizetők pénzből gazdálkodó szervezetnek tűrnie kell a sajtó kritikus észrevételeit, hiszen a modern demokráciák működésének természetes eleme a sajtó watchdog tevékenysége. Mindezen túlmenően a bíróság teljes mértékben elfogadta az alperesi álláspontot a TEK által kifogásolt konkrét állításokkal kapcsolatban is.
Az első meccset tehát megnyertük, de a vérig sértett TEK elszántságát nézve, lesz még néhány forduló. | [
"Terrorelhárítási Központ"
] | [
"TEK Társadalmi Kapcsolatok Osztálya",
"Országos Műszaki Irányító Törzs"
] |
A budapesti közlekedési társaság azt írja közleményében, hogy bár maximálisan eleget tett a szerződésekben rögzített együttműködési kötelezettségének, és többször is figyelmeztette a szállítót kötelezettségei teljesítésére, utóbbi nem tett meg minden tőle elvárhatót, és a járművek végleges típusengedélyét sem szerezte meg. Kocsis István vezérigazgató lehívta az 50 százalékos előleg kifizetésére és a jó teljesítésre vonatkozó bankgaranciákat, valamint bejelentette kötbérigényét.
Az Alstom nem érti a BKV panaszát, hiszen világszerte gond nélkül használják a budapesti társaság által kifogásolt fékeket – nyilatkozott a társaság magyar piacért is felelős alelnöke a közelmúltban. Andreas Knitter a sokak által kifogásolt 50 százalékos vételárelőlegről elmondta: ez nem ritka a szakmában. A BKV-val viszont nem 50, hanem teljesítésarányosan kétszer 25 százalékban állapodtak meg a Metropolis szerelvényekre kötött szerződés aláírásakor.
A közlemény szerint a BKV mielőbb új pályázatot szeretne kiírni a metrószerelvények beszerzésére. Megkezdhetik tehát a készülődést a tender majdani résztvevői is. Elsősorban azok a vállalatok kelhetnek majd versenyre, amelyek alulmaradtak a metrótender 2006. júniusi eredményhirdetésén. Mivel lapunknak adott nyilatkozatakor Andreas Knitter cége még remélte, hogy számukra kedvező eredményt hoz a magyar panasz ügyében kezdeményezett vizsgálat, azt sem vizsgálták, hogy egy esetleges szerződésbontás után indulnának-e az új tenderen.
Vélhetőleg most megvizsgálják. A francia gyártó mögött az orosz Metrovagonmast – a fővárosi alagutakban jelenleg is futó szerelvények gyártóját – hozták ki másodiknak a négy évvel ezelőtti versenyben. Pályázott a Magyarországon már Taurus mozdonyt, Desiro dízelmotorvonatot és Combino villamost is eladott német Siemens, továbbá a Talent villamos motorvonatokat szállító Bombardier és a térségünkben szerencsét próbáló dél-koreai Rotem–Hahnwa páros.
A tegnap felbontott szerződés nyertese a Budapest Metropolis konzorcium volt, amelyet az Alstom és a társulásból rövid idő múlva kiszállt Ganz Transelektro alkotott. Azt vállalták, hogy nettó 247 millió euróért a négyes metró vonalára 15, míg a kettesre 22 metrószerelvényt szállítanak, további hét metrószerelvényre szóló op-cióval. A kettes metró vonalára két éven belül, tehát 2008 nyarán kellett volna az első szerelvénynek megjelennie, a harmadik év végére, tehát 2009. december
31-ig pedig mind a huszonkettőt le kellett volna szállítani.
A Metropolis nevű szerelvényeket számos vád érte. Felmerült, hogy nem megfelelő a referenciájuk. Erről Gallatz Zoltán, a francia társaság régiós igazgatója azt mondta lapunknak, hogy a világszerte háromezer példányban futó Metropolisoktól a budapesti egyedül a hajtásláncban tér el, amelyet a társaság magyar partnere, a Ganz Transelektro gyártott volna. Mivel azonban kiszállt a társulásból, Ganz–Skoda hajtáslánc került a magyar metróba, amelynek valóban nincs metrós referenciája, de vonatos van.
Öt évet csúszhat a négyes metró A BKV szerint a 4-es metró átadásában három-öt év csúszás várható, és gondoskodni kell arról, hogy az új jármű a megtervezett infrastruktúrával, biztonsági rendszerekkel kompatibilis legyen. Ez több kapcsolódó szerződést is érinthet, amelyet felül kell vizsgálni.
Az MTI érdeklődésére a BKV-nál azt mondták, hogy a három-öt éves csúszást 2013-hoz kell viszonyítani, azaz az első szakasz átadása a 2016–18 közötti időszakban várható.
Szerző: VG | [
"Alstom",
"BKV"
] | [
"Budapest Metropolis",
"Ganz Transelektro"
] |
Nemcsak pezsgőkre vagy vörösborokra költött közpénzt Orbán Viktor miniszterelnök főtanácsadója, Hegedűs Zsuzsa, hanem kozmetikai termékekre, két esetben pedig rózsacsokrokra is – tudatta kedden kiküldött sajtónyilatkozatában a Demokratikus Koalíció.
A párt 2017-ben indított pert azért, hogy kiderüljön, Hegedűs Zsuzsa hátrányos helyzetűekkel foglalkozó miniszterelnöki megbízott mire költi a havi nettó 920 ezer forintos tiszteletdíján felül neki juttatott havi átlag 136 ezer forintos reprezentációs összeget. Az ügy a Kúriáig jutott, amely október elején döntött úgy, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodának ki kell adnia az információkat.
Fotó: DK
Hegedűs Zsuzsa az italokra azt mondta, polgármesterek ajándékait viszonozta azokkal, erre fel a DK sajtóközleményt adott ki arról, hogy Hegedűs kozmetikumokat, hidratálókrémeket is vásárolt közpénzből. Ez alapján, írják, Clinique, Clarins és Biotherm termékeket vett 31 500, 21 600 forintért, illetve 21 300 forintért, kétszer pedig rózsacsokorra is költött, ezek darabja 16 500 forint volt.
A Demokratikus Koalíció felháborítanak tartja a történteket, ezért hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tesznek. Kerestük Hegedűs Zsuzsát, amint választ kaptunk kérdéseinkre, frissítjük cikkünket.
Fotó: DK
> > > > > A Telex legfrissebb híreit itt érheti el < < < < < | [
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [
"Demokratikus Koalíció"
] |
A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal kihirdette, melyik céggel fogja őriztetni nyolc helyszínen (Budapesten, Miskolcon, Debrecenben, Nyíregyházán, Szegeden, Pécsen, Székesfehérváron illetve Győrben) lévő épületeit, menekültszállásait. A tenderre kilencen pályáztak, és mind a nyolc részajánlatnál a Bizalom Vagyonvédelmi Szolgáltató Zrt. került ki győztesen. A cég pontosan annyiért vállalta el a munkát, amennyit a kiíró becsült, összesen 382,6 millió forint + áfát fognak számlázni. Vagyis a verseny ellenére nem ment a becsült ár alá a vállalási díj. A megbízás két évre szól.
Nem ez az első nyereménye a Bizalomnak, márciusban egy 650 millió forintos megbízásról írt alá keretszerződést, akkor a a bezárt bicskei tábor és a részben szintén üres balassagyarmati, kiskunhalasi, illetve vámosszabadi menekültszállások őrzését vállalaták. De már 2016-ban is ők voltak a befutók. A Bizalom Zrt. az állam régi partnere, a magáncég dolgozik a rendőrségnek és a honvédségnek is.
A céget 1994-ben alapította a rendőrség egykori mesterlövésze, Turóczi Antal, az Opten adatai szerint 67 alkalmazottjuk van mindössze. Tavalyi nettó árbevételük 1,64 milliárd forint volt, hajszállal maradt el az előző évitől, adózott eredményük viszont 163 millió forintról 281 millióra emelkedett.
Kiemelt képünkön: A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal Harmat utcai kirendeltsége a X. kerület Harmat utcában. MTVA/Bizományosi: Róka László | [
"Bizalom"
] | [
"Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal",
"Bizalom Vagyonvédelmi Szolgáltató Zrt."
] |
Újra felfüggesztette a Momentum és a Párbeszéd állami támogatását az ÁSZ. A két pártnak ráadásul ügyészségi eljárással is számolnia kell.
Mindössze egyetlen napig örülhetett a Momentum és a Párbeszéd: ismét mindkét párt költségvetési támogatását felfüggesztette az Állami Számvevőszék (ÁSZ). A döntés annak fényében meglepő, hogy minap az ÁSZ még azt válaszolta lapunknak : mivel a két ellenzéki párt biztosította az elérhetőségét, feloldják a tilalmat, és újra kapnak majd pénzt. Ehhez képest most a két párt kampánypénzeinek ellenőrzésekor talált problémákat a számvevőszék. A Párbeszéd – az ÁSZ szerint – "a kampányköltések mértékére előírt korlátozás betartása és a választások tisztaságát szolgáló finanszírozási tilalmak tekintetében nem biztosította az átláthatóságát és elszámoltathatóságát". A Momentum esetében a költségvetési támogatás felhasználása "nem volt szabályszerű, átlátható és elszámoltatható." A Momentum egyébként a 2018. évi országgyűlési választási kampány finanszírozására összesen 527,6 millió forint központi költségvetési támogatásban részesült, a nyilvánosságra hozott elszámolása szerint további 12,6 millió forintot költött saját költségből. A Párbeszéd nem kapott központi támogatást, hiszen az MSZP-vel úgy állapodott meg, hogy a pénzt 100 százalékban a szocialistáknak folyósítsa a kincstár. A Párbeszédnek nem egészen 6 millió forint egyéb forrása volt. Állami támogatásuk felfüggesztése mellett a Momentumot és a Párbeszédet ügyészségi eljárás is fenyegeti – erről Holman Magdolna, az ÁSZ főtitkára nyilatkozott a Népszavának. – Némelyik párt mintha nem lenne tisztában azzal, milyen törvényi feltételeknek kell eleget tennie – hangsúlyozta a főtitkár, arra utalva, hogy a Momentum és a Párbeszéd kampányköltési beszámolója szerinte az alapvető elvárásoknak sem felelt meg. Kijelentette: a két említett párt nem elszámoltatható és nem átlátható módon működik. Az ÁSZ-t egy volt fideszes parlamenti képviselő, Domokos László vezeti, ám a számvevőszék állítja, hogy Domokos semmilyen formában nem vesz részt a kampánypénzek ellenőrzésében, ennek döntési jogát átadta a főtitkárnak. "A számvevőszék minden tekintetben a törvények szerint jár el" – közölte Holman Magdolna, amikor arról kérdeztük, hogy az ÁSZ miért csak az ellenzéket bünteti. Hangsúlyozta: az ÁSZ számára nem léteznek ellenzéki vagy kormánypártok, kizárólag szervezetek vannak, amelyeket a törvények szerint ellenőriznie kell. A Momentum és a Párbeszéd mellett – folytatta – hét másik párt kampányköltéseit vizsgálja jelenleg a számvevőszék, közöttük van a Fidesz-KDNP is. Végeredmény pár héten belül várható. Az ÁSZ arra jutott: nem zárható ki egyértelműen, hogy a Momentum és a Párbeszéd tiltott támogatásnak minősülő forrásokból is gazdálkodott. Továbbá a főtitkár elmondása szerint – mivel a két párt "nem tudott elszámolni a közpénzekkel" – bűncselekmény gyanúja miatt az ÁSZ az ügyészséghez fordult. Holman Magdolna hangsúlyozta, hogy nem elvonják, hanem felfüggesztik a Momentum és a Párbeszéd állami támogatását. A két párt abban az esetben juthat hozzá a közpénzhez, ha a "számvevőszék számára is meggyőző módon megteremti a törvényes gazdálkodás feltételeit". Megkérdeztük a főtitkártól, nem tartaná-e helyénvalónak, hogy a számvevőszék azoknak a súlyos milliárdoknak a felhasználását is kampányköltésként vizsgálhassa, amelyeket formálisan nem a Fidesz, hanem a kormány fordít propagandára. Holman Magdolna hangsúlyozta, hogy az ÁSZ nem alkotja, csak alkalmazza a jogszabályokat. Hasonló választ kaptunk arra a kifogásra is, hogy a pártoknak nincs jogorvoslati lehetőségük a számvevőszék döntése ellen. – Nem értjük azt, ami történik – így reagált lapunknak Hajnal Miklós, a Momentum elnökségi tagja. Az ÁSZ szerinte összevissza beszél. – Azt mondták, hogy keddig nem voltunk elérhetőek, majd hirtelen megtalálták a Momentumot. Tehát a szerdai vizsgálatukat egy nap alatt rakták össze, ami hihetetlennek hangzik – fogalmazott Hajnal, azonban hozzátette: ez szépen tükrözné a szervezet eddigi szánalmas tempóját. – Felháborító, nonszensz és botrányos a számvevőszék viselkedése – vélekedett a Momentum politikusa. Hajnal közlése szerint most mindenesetre tanulmányozzák a végleges jelentést és tájékozódnak, hogy kihez tudnak fordulni felebezésért. A Párbeszédnél nagy a káosz és a meglepődés, érdemi reakciót egyelőre nem is tudtak adni lapunknak. Az biztos, hogy a jogászaikkal ők is vizsgálják az ÁSZ-jelentését. | [
"Párbeszéd",
"Állami Számvevőszék",
"Momentum"
] | [] |
Nem igazolják a cégadatok Kósa Lajos állítását, amely szerint azért kerülhetett töredékáron a felesége tulajdonába egy nagy értékű kft., mert a vállalkozás súlyosan eladósodott volt. A jól jövedelmező, évi 91 milliós nyereséget hozó cég nemrég nyilvánosságra került részletes gazdasági adataiban ugyanis nyoma sincs komolyabb hitelnek, kölcsönfelvételnek vagy törlesztésnek.
Mint emlékezetes, Hadházy Ákos, korábbi LMP-s képviselő szúrta ki tavaly, hogy Kósa barátja, beosztottja, a munkaerőpiaci lobbista, Fiák István ügyvéd 2014-ben létrehozott majd több mint száz millió forinttal feltőkésített egy céget, a Tócó-Pece Kft.-t, majd 2017. márciusában eladta azt a fideszes politikus feleségének. Azt már lapunk derítette ki: az eladás előtt 139 milliós eszközállományú vállalkozás 6 millióért cserélt gazdát. Kósa – a cégátvétel előtt, majd azután is – olyan törvényjavaslatokat nyújtott be, ami Fiák üzleti körének az érdekét is szolgálta.
Az alacsony vételárat a volt miniszter lapunknak azzal magyarázta, hogy a cég eladásakor annyi volt a vállalkozás hitele, mint az eszközállománya. Az más kérdés, hogy piaci szakértők életszerűtlennek tartották, hogy egy éveken át nullás árbevételű, gazdasági tevékenység nélküli, papíron veszteséges cégnek bárki is százmilliós hitelt adott volna. A kétségek ellenére Kósa nem volt hajlandó további részleteket közölni az állítólagos adósságokról, mondván családtagjai nem közszereplők. A cégbíróságon idén nyárig csak a Tócó-Pece eladás előtti, 2016 végi gazdasági adatai voltak ismertek. A napokban kikerültek azonban a részletes, 2017-es gazdasági adatok is, amelyekből kiderül: cég eladása előtti, 24 milliós kötelezettségállománya a múlt év végére 15 millióra apadt. Azaz míg Kósa 140 milliós hitelre utalt, a cégadatokban most legfeljebb 15-24 milliós adósságnak van nyoma.
A friss cégadatok ismeretében újra megkerestük Kósa Lajost, és kérjük adjon magyarázatot. Ezt nem tette meg, csak a már sokszor elhangozottakat ismételte meg: "Nem közszereplő magánemberek magánügyleteivel kapcsolatban eddig sem tudtam, és ezután sem fogok tudni felvilágosítást adni."
KÉZ KEZETMOSOlcsón adottcég, barátitörvényjavaslatok– nincs ittsemmi látnivaló MTI Fotó / Bruzák Noémi
A nem létező óriáshitelre elvileg még magyarázat lehetne az: az üzleti év közben adott valaki kölcsön a cégnek, amit aztán a tulajdonosok még 2017-ben vissza is fizettek. Ez azonban már a volt miniszter első magyarázatánál is valószínűtlenebb. Egyfelől a Kósa család az ismert, legális keresetéből nem lehet megmagyarázni, hogy miből tudtak volna egy legalább 100 milliós hitelt néhány hónap alatt visszafizetni. Ráadásul mint arról már korábban írtunk, a 6 millió forintért vett cég Kósáék kezében valóságos aranytojást tojó tyúkká változott: a korábban nullás árbevételű, éveken át veszteséges vállalkozás hirtelen termőre fordult, egy év alatt 91,5 milliós profitot ért el, annak viszont egyáltalán nincs nyoma, hogy ezt az összeget hiteltörlesztésre fordították volna.
A legújabb cégbírósági adatokból az is kiderül, hogy finoman szólva jól jövedelmező vállalkozás Kósáéké: a papíron "tanácsadó" cég 2017-ben ugyanis 164 milliós árbevételre tett szert. Vagyis a bevétel több mint fele jelentkezett tiszta nyereségként, ami az üzleti világban inkább csak vágyálom.
A hatóságok sem segítik elő az ügyben a tisztánlátást: a Fővárosi Főügyészség még tavasszal elutasította Hadházy hivatali vesztegetés gyanújával beadott feljelentését. A Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatósága sem találta úgy, hogy a mélyen áron aluli cégvásárlásnál költségvetési csalás történt volna, igaz az elutasító határozatból legalább kiderült, hogy a cég 20 millió forintnyi magyar és 40 milliónyi külföldi ingatlanvagyonnal rendelkezik. Ugyanakkor minden mégsem mehetett teljesen simán a cég körül: azt korábban az RTL Klub tudta meg, hogy a NAV szerint a Tócó-Pece eladása kapcsán felmerült a számvitel rendje megsértésének gyanúja, így még márciusban feljelentést tettek a NAV Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága felé.
Hivatalosan is többszörös kastélytulajdonos lett Tiborcz István A Direkt36 oknyomozó portál írta meg, hogy Orbán Viktor kormányfő veje, Tiborcz István lett a többségi tulajdonosa a néhány év alatt milliárdos ingatlanvagyont felhalmozott BDPST Zrt.-ben. A társaságé többek között a Turai kastély és a pesti Vigadó melletti palota is. A rekordgyorsasággal gyarapodó ingatlanos cég tulajdonosi köre sokáig rejtélyes volt, ám kezdettől több jel utalt Tiborcz István érintettségére. Tavaly ősszel Tiborcz a kormányportál Origo-nak adott interjúban "beismerte", hogy részesedése van a vállalkozásban, ám ekkor még az egyik fő tulajdonos a kormányfő vejének mindenes jobbkezeként ismert Hamar Endre volt. Időközben azonban a miniszterelnöki vő felvásárolta Hamar részesedését.
Batka Zoltán | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Tócó-Pece Kft."
] | [
"RTL Klub",
"Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága",
"BDPST Zrt.",
"Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatósága",
"Nemzeti Adó-és Vámhivatal"
] |
Ők építik 9 milliárdért a hódmezővásárhelyi tram-traint, 2019-re lehet kész
Július 25-én szignózták a felek a szerződést.
A közbeszerzési hatóság dokumentumai közé töltötték fel az aláírt szerződést, melyet a NIF Zrt. a szerencsés kivitelezőkkel kötött. A hódmezővásárhelyi traim-traint a Strabag Vasútépítő Kft. és a Belfry PE Kft. (korábban TRSZ Gyenge és ERős Áramú Hálózatépítő Kft.) fogja megépíteni a szerződésben rögzített 8,9 milliárd forintért, amiért a következő feladatokat kell ellátnia:
Közútfejlesztési tervezési és kivitelezési feladatokat,
Vasútfejlesztési tervezési és kivitelezési feladatokat,
Vasúti biztosítóberendezés, távközlési, illetve erősáramú tervezési és kivitelezési munkák,
Lesznek párhuzamosan megvalósuló projektek is, pl a Szeged-Rendező pályaudvaron járműtelepet kell kiépíteni az új járművek számára,
A fentiek keretén belül Hódmezővásárhelyen 3,3 km hosszan egyvágányú városi villamosvonal épül ki 5 megállóhellyel és 1 végállomással, Szegeden villamosvonal épül a Rókus megállóhely és a 135 számú vasútvonal között.
A szerződés értelmében a feladatokat a hatályba lépéstől számított 20 hónapon belül kell majd megcsinálnia a nyertes vállalkozóknak. Ez azt jelenti, hogy jó esetben 2019 első felére készülhet el a projekt.
Mivel nagyvolumenű, összetett munkákról van szó, alvállalkozókat is bevonnak. A Strabag Vasútépítő zömében saját társcégeit hívta be:
Strabag-MML Kft.,
Strabag Építő Kft.,
Strabag Rail GmbH.,
a Roden Kft.,
valamint a FŐMTERV Zrt. fog segíteni.
A Belfry PE Kft. két alvállalkozót nevezett meg:
a Dunagép Zrt.-t,
és a pro MONTEL Zrt.-t.
| [
"Strabag Vasútépítő Kft.",
"Belfry PE Kft."
] | [
"Strabag Építő Kft.",
"FŐMTERV Zrt.",
"NIF Zrt.",
"Strabag Rail GmbH.",
"Roden Kft.",
"Strabag-MML Kft.",
"MONTEL Zrt.",
"TRSZ Gyenge és ERős Áramú Hálózatépítő Kft.",
"Dunagép Zrt."
] |
Miközben az egyes csapatok tao-költései elég nagy publicitást kapnak, és viszonylag sokan tisztában vannak azzal, hogy Makovecz kazánház, teakonyha vagy éppen futódomb épül-e Felcsúton adóforintokból, a szövetségek támogatásáról viszonylag ritkán esik szó. Pedig nemcsak a klubok és sportvállalkozások irányíthatják magukhoz az államkincstár helyett a cégek nyereségadóját, hanem a hat látványsport, a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a röplabda, a vízilabda és a jégkorong sportszövetségei is. Ők pedig élnek is ezzel a lehetőséggel: az eddig kiszórt közel 700 milliárd forintnyi tao-támogatás közel ötöde hozzájuk került.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMéretes aknát hagynak Orbánék a következő kormányra a sporttámogatásbanSzámításaink szerint 80-100 milliárd forintnyi olyan tao-támogatás lehet, amit már kifizettek, de amiért még nem vettek igénybe adókedvezményt a támogató cégek.
A minisztérium nem akart ezzel foglalkozni
Ennek a pénznek a sorsáról eddig részben azért nem lehetett túl sokat tudni, mert nem ugyanaz dönt a támogatásokról, és elvileg az adatokat sem ugyanaz rögzíti, mint a csapatok esetében. Utóbbi kör tao-pályázatait – néhány kivételtől eltekintve*A 300 millió forint feletti támogatásokról elvileg az illetékes minisztérium dönt. – a szövetségek bírálják el, és ők adják ki a támogatásigazolást is azoknak a cégeknek, amelyek az államkassza helyett a sportszervezeteknek utalnák adójukat. Saját támogatásukról azonban nyilván nem határozhatnak a szakszövetségek, így ezeket a fejlesztési programokat az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) kezeli.
Így fordulhatott elő, hogy miközben a csapatokról most már évek óta egy viszonylag jól átlátható adatbázisban bárki számára elérhető a fontosabb adatok egy része, addig a szövetségeknél a közelmúltig nem volt ilyen. Az
EMMI-nek elég látványosan hatalmas púp volt a hátán ez a feladat,
ami ráadásul kommunikációs szempontból is egy katasztrófa. Ennek megfelelően nemhogy nem kommunikáltak a dologról, de még egy minden szinten elbukott per után is csak nagy nehezen adtak ki olyan adatokat, amelyeket ők (is) kezeltek, és amelyek a nyilvános adatbázisokban nem voltak elérhetőek.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTényleg eltűntek az iratok, két minisztérium is törvényt sértHatalmas káosz van az EMMI-ben és az NGM-ben, mivel egyszerűen nincsenek meg azok az adatok a tao-pénzekről, amiket jogerős bírósági ítélet szerint ki kellene adniuk. Az a kevés is elég furcsa, amit kiadtak.
Ezek azonban nem a szövetségekről szóltak, azokról nagyjából november közepéig legfeljebb annyit lehetett tudni, amennyit maguk a szövetségek közzétettek. Mivel kíváncsiak voltunk, hogy összesen mennyi adóforintot irányított magához a hat szervezet, és ezeket mire használták fel, ezért kikértük tőlük az adatokat. A hat szövetségből öt meg is küldte, míg a hatodik a kormany.hu egy aloldalára irányított minket, ahova csodák csodájára kérdéseink megküldését követően néhány nappal az EMMI feltöltötte, ha nem is az összes, de az előző néhány év szövetségi adatait.
Arányaiban egyre kevesebbet szánnak utánpótlásra
A szövetségektől kapott és az EMMI által közzétett adatok szerint a hat sportági szakszövetség az előző, 2018/2019-es idény végéig kevés híján 135 milliárd forintnyi forráshoz jutott a tao-rendszernek köszönhetően. 2011 óta tehát a nyereséges vállalkozások ennyi pénzt utaltak a profitjuk után fizetendő adóból a költségvetés helyett ezeknek a szervezeteknek.
Az összeg nagyságrendjét érzékelteti, hogy 2018-ban ennyivel támogatta a kormány 98 darab, összesen 1380 milliárd forintba kerülő nagyberuházás megvalósítását az országban. Pármilliárdos fölé lövéssel majdnem pontosan 135 milliárd forint az az összeg is, amennyivel a kormány a BMW debreceni gyárának megvalósulását segíti.
Visszatérve a szövetségek tao-támogatására,
a legtöbbet, nagyjából 80 milliárd forintot a labdarúgás kapta, de közel 20 milliárd jutott a kosár- és a kézilabdának is.
A többiekhez – ehhez képest – csak aprópénz érkezett, igaz, a vízilabda adatai nem teljesek, mivel ők nem válaszoltak a kérdéseinkre, csak az EMMI által közzétett adatokat küldték meg. Márpedig a minisztérium az első négy év támogatásairól nem számolt be*Akkor még nem ők voltak az adatgazdák..
Azt már nem árulta el mindenki, hogy pontosan mire is kérték, illetve kapták a milliárdokat, de a legnagyobb támogatáshoz jutó szövetségek erről is közöltek adatokat. Ezekből pedig az látszik, hogy bár a tao-támogatás egyik legfontosabb célja az utánpótlás-nevelés fejlesztése lenne, és azt várhatnánk, hogy ennek részesedése a pénzből – különösen a megfelelő infrastruktúra megteremtését követően – nőtt, valahogy nem ez történt.
A három nagy, az összes támogatás közel 90 százalékát begyűjtő szövetség közül csak a kosárlabdánál nem mutat egyértelműen csökkenő trendet az utánpótlásra fordított összeg részesedése. Náluk az elmúlt években fixen a pénz fele megy ilyen célra, és korábban is nagyjából ez volt a jellemző, igaz, felfelé és lefelé is volt egy-egy kiugró év.
A futballban és a kézilabdában viszont mintha háttérbe szorult volna az utánpótlás az előző néhány szezonban. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) külön kiadványt is készített a tao-támogatásokról, ebben pedig maguk emelték ki ezt a trendet. Szó szerint ezt írták:
A tao-program első éveiben a jóváhagyott támogatások megközelítőleg 50 százalékát a tárgyieszköz-beruházások, 45 százalékát pedig az utánpótlás-nevelési jogcímű támogatások adták. A 2014/2015-ös évtől kezdve az utánpótlás-nevelési támogatások szinten maradása mellett a tárgyieszköz-beruházások fokozatosan növekedésnek indultak, 2017/2018-ban a jóváhagyott támogatásokon belül a tárgyi eszközök részaránya már elérte a 66 százalékot, míg az utánpótlás-nevelés részesedése ezáltal 31 százalékra csökkent.
Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy az MLSZ tárgyieszköz-beruházásai alatt azért jellemzően nem a Makovecz kazánházhoz és a teakonyhához hasonló, teljesen felesleges luxusfejlesztéseket kell érteni. Sok esetben ezek is az utánpótlásnak készülnek. A szövetség kiadványa szerint legalábbis az ilyen jellegű költésnek csak a 17 százaléka ment stadion- vagy sportcsarnoképítésre, a többiből jórészt sportszert vettek, öltözőket alakítottak ki, vagy pályákat építettek, esetleg újítottak fel.
Kocsis Mátéval megjött a pénz is
A trendek annál a Magyar Kézilabda Szövetségnél is nagyon hasonlóak, ahova akkor kezdtek el ömleni a tao-pénzek, amikor Kocsis Mátét, a Fidesz jelenlegi frakcióvezetőjét nevezték ki elnöknek. A 2014/2015-ös szezonban még csak 1,6 milliárd forintnyi támogatáshoz jutott az MKSZ, egy évvel később viszont már több mint kétszer, újabb egy idény elteltével pedig háromszor ennyi érkezett.
A többletet jórészt azonban nem az utánpótlás-nevelésre szánták. Miközben 2014/2015-ben még a támogatás 70 százaléka ment erre, két évvel később már kevesebb mint 30, és az előző idényben is ugyanezen a szinten maradt a részesedés.
A többi sportág közül a röplabdánál hosszútávú következtetéseket még nem lehet levonni, ők ugyanis csak két éve csatlakoztak a tao-rendszerhez. A küldött adatokból annyi látszik, hogy az eddigi két idényben csak a tárgyieszköz-beruházásra és a versenyeztetésre szánt pénz között volt érdemi átrendeződés, az utánpótlás-nevelésre mindkét évben a források 40-45 százalékát szánták.
A jégkorong és a vízilabda-szövetségtől nem kaptunk részletes adatokat, de az EMMI által feltöltött dokumentumokból az kiderül, hogy az elmúlt négy idényben mire kértek pénzt. Ez alapján pedig a trend a jégkorongnál pont ugyanaz, mint a többi sportágnál is:
az utánpótlás-nevelésre szánt összeg ugyan abszolút értékben nem csökken, arányaiban azonban igen, mert a tárgyieszköz-beruházásokra évről évre egyre több jut.
A vízlabdánál ennyire nem egyértelmű a helyzet. Ott sokkal hektikusabban alakultak az arányok és úgy általában a támogatás összege is, de az utánpótlás végig hangsúlyos szerepet kapott, többször is jóval 50 százalék feletti részesedéssel.
Adat emmi MLSZ sportszövetség tao tao-támogatás. társasági adó Olvasson tovább a kategóriában | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] | [
"Magyar Labdarúgó Szövetség",
"Magyar Kézilabda Szövetség"
] |
Ha valaki a hír hallatán legyintene, hogy ugyan, kit érdekel, mi lesz a rabokkal?, vagy nem kell bűnözni, és akkor nincs mitől tartani, ajánlanánk még egy kis gondolkozást állampolgár és politikai akarat összefüggéseit, illetve a jövő kiszámíthatatlanságát illetően. A Helsinki Bizottság közleménye:
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) egyoldalúan október elsejei hatállyal felmondta a 18 éve élő kétoldalú megállapodást a Magyar Helsinki Bizottsággal. Az országos parancsnok arra hivatkozott, hogy a megállapodás nélkül is biztosíthatók a fogvatartottak jogai. A hírek arról szólnak, hogy más civilekkel, köztük karitatív szervezetekkel is felmondták a megállapodást. A Helsinki Bizottság mindezt kénytelen tudomásul venni, noha értetlenül áll a dolog előtt. Közös európai felismerés ugyanis, hogy a civil világnak és a börtönök világának közelítése a büntetés-végrehajtás és a fogvatartottak közös érdeke. Nálunk más idők járnak.
A Helsinki Bizottság az 1999 óta többszer megújított megállapodásnak köszönhetően rendszeresen járhatott az ország börtöneibe. Nemigen van olyan intézet, ahol legalább egyszer ne lettünk volna. Szakértő munkatársaink vizsgálhatták a rabok jogainak érvényesülését, eljárhattak egyedi panaszok nyomán is. Feltártuk a börtönzsúfoltság tovagyűrűző következményeit, illetve az előzetes letartóztatás gyakorlatának anomáliáit. Nagyon fontos lehetőség volt, hogy a rabok levélben kérhettek tőlünk tájékoztatást és segítséget fogvatartási kérdésekben.
Az együttműködés két évtizede alatt végig példamutatóan korrekt viszonyban voltunk a BVOP-vel, börtönjelentéseinket véleményezték, és számos esetben javaslatainkat beépítették gyakorlatukba. Semmi jel nem mutatott arra, hogy a megállapodást felmondhatják. Ezért ért váratlanul bennünket a döntés, amelyet kénytelenek vagyunk tudomásul venni.
A civil szervezetek kiszorítása azonban nem elsősorban a jogvédők problémája. A minden külső, társadalmi kontroll nélkül maradó intézmények hajlamosak az önkényre, különösen igaz ez a börtönök zárt világában. Bár működik nálunk a nemzeti megelőző mechanizmus, az ombudsman munkatársai csak elvétve tudnak eljutni börtönökbe, mivel az összes zárt intézet monitorozása a feladatuk.
Európában minden megtesznek, hogy a büntetés-végrehajtás kapcsolata a civil világgal minél szorosabb legyen, ez fogvatartottnak és börtönnek egyaránt érdeke. Nálunk most más világ járja. 18 ezer fogvatartottnak és több tízezernyi családtagjának csökkennek most a lehetőségei, hogy a rabok jogai garanciálisan érvényesülhessenek és a börtönökben támasz nélkül maradók segítséget kaphassanak.
A szegény a börtönben sokszorosan szegény, a gyenge a börtönben sokszorosan gyenge, a jogfosztott a börtönben sokszorosan jogfosztott. Az országos parancsnok döntése nyomán mostantól ez még inkább így lesz. A börtönbe zárt emberek külső támasz nélkül, a társadalom megbízható információk nélkül marad. | [
"Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága"
] | [
"Helsinki Bizottság",
"Magyar Helsinki Bizottság"
] |
Némi túlzással saját magának, pontosabban a saját cégeinek adott nettó 4,8 milliárdos megbízást egy, az Apáthy családhoz köthető vállalkozás. Ennek köszönhetően az A-Híd Zrt. egy 4 csillagos szállodát húzhat fel Debrecenben 3,6 milliárdos állami támogatással. A cég forgalma az elmúlt öt évben 4,8 milliárd forintról több mint 40 milliárdra nőtt, többek között ők végzik a Lánchíd felújítását is. Apáthy vállalkozásai egyébként rendszeresen együttműködnek az építőiparban ismert NER-cégekkel is.
Kivitelezői szerződést kötött a tetrecen Ingatlanforgalmazó és Beruházó Kft. a Debrecen, Darabos utca 3–7. szám alatt tervezett 4 csillagos szálloda kiviteli tervezési és kivitelezési munkálatainak ellátására az A-Híd Építő Zrt.-vel. A beruházásra kiírt tender eredménye most jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben.
Az A-Híd feladata lesz elkészíteni egy 837 m² alapterületű üres telken a 101 szobás, -2 pinceszint, földszint +7 emelet, összesen 4797 m² nettó alapterületű, 4 csillagos szállodaépület minden szakágat magában foglaló kiviteli terveit, majd ezen tervek alapján elvégezni a generálkivitelezési építési-szerelési munkálatokat.
A beruházás nettó 4 829 997 633 forintba kerül, a szerződés teljesítéséhez valószínűleg alvállalkozókat vonnak be.
A projekt érdekessége, hogy a beruházó tetrecen Ingatlanforgalmazó és Beruházó Kft.-t (korábbi nevén Füredi Kastély Kft.-t) ugyanúgy Apáthy Endréhez és családjához kötik, mint a közbeszerzési eljárást megnyerő A-Híd Építő Zrt.-t.
Az Apáthy családhoz vezetnek a szálak
A 24.hu írta meg tavaly májusban, hogyan szórt szét a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) tízmilliárdokat a NER bennfentes húzóemberei között pár nap alatt a Kisfaludy-program keretében. A nyertesek listáján szerepelt a Füredi Kastély Kft. is, amely március óta tetrecen Ingatlanforgalmazó és Beruházó Kft. néven fut, és
3,6 milliárd forint állami támogatáshoz jutott egy új négycsillagos szálloda, a Smart Life Hotel Debrecen létesítéséhez.
A cég tulajdonosa 2020 februárja óta a Hattyú Projekt Kft., amelynek a cégiratok szerint többségi tulajdonosa (a Swan Project Zrt.-n keresztül) László György. A 24.hu viszont rámutatott: a háttérben az építőipari milliárdost, a Híd-csoportot összehozó Apáthy Endrét sejtik a piacon. A Füredi Kastély Kft. tulajdonosa ugyanis 2019 végéig az Apáthy érdekeltségű Recontra Ingatlanhasznosító és Üzemeltető Kft. volt, míg ügyvezetőként Apáthy Endréné dolgozott a szállodaépítő cégnél. László György pedig 2014-2018 között a G-Híd ügyvezetője volt.
Az Mfor idén további szálakat is talált a két személy között: "László György például az ügyvezetője az Árgus-Security Kft.-nek, ahol Apáthy Zoltán az egyik tulajdonos, Apáthy Endre fia. A debreceni szállodát építő tetrecen Kft.-nek pedig ugyanúgy Budapest, Lövőház utca 7–9. a székhelye, mint az Apáthy-család vezércégének, az A-Group Investment Kft.-nek" – írta a lap.
Az A-Híd többségi tulajdonosa az Apáthy Endre és családja érdekeltségében lévő Erba-Lux Kft (12%), az A-Group Investment Kft (50%) és a Recontra Kft. (19%).
A cég éves forgalma az elmúlt öt évben 4,8 milliárd forintról több mint 40 milliárdra nőtt, az adózott eredménye pedig meghaladta a 188 millió forintot is.
Az A-Híd Zrt. számos uniós és állami finanszírozású beruházásban vett már részt, , és jelenleg többek között ők dolgoznak a Lánchíd felújításán, de 2020 februárjában Tatabányán is elnyertek egy útfelújítást 5 milliárd forint értékben. A cégcsoport másik tagjához, a Hídépítő Zrt.-hez pedig olyan munkák kötődnek, mint a Margit híd felújítása, a Kőröshegyi-völgyhíd és a Megyeri híd építése, valamint a 4-es metró és az új komáromi híd kivitelezése.
4,7 helyett 5,1 milliárd forintért épül a tatabányai összekötő út Az Apáthy Endre érdekeltségébe tartozó A-Híd Zrt. nyerte a NIF és Tatabánya Önkormányzata által kiírt közbeszerzést, de a beruházás jóval...
Apáthy vállalkozásai egyébként rendszeresen együttműködnek az építőiparban ismert NER-cégekkel, így például a Híd-Támmal és a Kútház Kft.-vel. Előbbi tulajdonosa nem más, mint Mészáros Lőrinc testvére, Mészáros János. De az A-Híd Zrt. részt vett többek között a Mészáros és Mészáros Kft. és a Swietelsky Vasúttechnika Kft.-vel alkotott konzorciumban is a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő infrastrukturális fejlesztésében is nettó 6,9 milliárd forintért. A komáromi híd építését pedig nettó 27,3 milliárd forintos ajánlattal nyerték a Mészáros és Mészáros Kft.-vel közösen.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: A debreceni Smart Life Hotel látványterve. Forrás: dehir.hu
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"tetrecen Kft.",
"A-Híd Építő Zrt."
] | [
"Árgus-Security Kft.",
"tetrecen Ingatlanforgalmazó és Beruházó Kft.",
"Recontra Kft.",
"Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő",
"Swietelsky Vasúttechnika Kft.",
"Erba-Lux Kft",
"Füredi Kastély Kft.",
"Ingatlanforgalmazó és Beruházó Kft.",
"Hídépítő Zrt.",
"Smart Life Hotel",
"Opten Kft.",
"tetrec Ingatlanforgalmazó és Beruházó Kft.",
"Smart Life Hotel Debrecen",
"Tatabánya Önkormányzata",
"A-Group Investment Kft.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Swan Project Zrt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség",
"Kútház Kft.",
"Hattyú Projekt Kft.",
"Recontra Ingatlanhasznosító és Üzemeltető Kft.",
"A-Group Investment Kft"
] |
A Központi Nyomozó Főügyészség debreceni regionális osztályán lezárult a nyomozati szakasz a vesztegetéssel gyanúsított Máthé Attila volt hajdúsámsoni fideszes alpolgármester, a Fidesz jelenlegi városi elnöke ügyében.
Az eljárásról Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség sajtószóvivője lapunk megkeresésére elmondta: a nyomozati szak iratismertetéssel lezárult, így az ügy az úgynevezett vádelőkészítő szakba lépett. Ez azt jelenti, az ügyészség még nem döntött a vádemelés kérdésében, és az iratokat még nem továbbította a bíróságnak. Fazekas Géza hozzátette: a törvény szerint a vádelőkészítő szak harminc napig tart, amely – indokolt esetben – kétszer harminc nappal meghosszabbítható. Vagyis a következő hetekben az ügyészség áttekinti a nyomozás során beszerzett bizonyítékokat, s dönt a vádemelésről vagy a nyomozás megszüntetéséről, de a vádhatóságnak lehetősége van a vádemelés melletti részmegszüntetésre is. A szóvivő úgy fogalmazott: a vádelőkészítő szak eredményéről legkorábban 2013. január második felében tud majd nyilatkozni.
Mint arról korábban beszámoltunk: egy önkormányzati beruházás lebonyolítása során a gyanú szerint összesen kétmillió forint kenőpénzt kért
Máthé Attila, aki a cselekmény elkövetésekor a Hajdú-Bihar megyei Hajdúsámson város alpolgármestere volt. Őt és egy társát gyanúsítottként hallgatta ki az ügyészség, amely 2010 óta nyomoz az ügyben. Az eljárás másik gyanúsítottja a szintén hajdúsámsoni Pinkovai Elek, a városi képviselőtestület volt fideszes tagja, aki 2009-ben kilépett a Fideszből. Máthé Attilát egy volt hajdúsámsoni Fidesz-tag, az egykori választási aktivista, Varga Andrea jelentette fel a rendőrségen, azt állítva, hogy a volt alpolgármester tőle, és egymásik helybéli lakostól egy-egymillió forint kenőpénzt kért egy városi egészségház kialakítása érdekében.
Az önkormányzat a beruházás céljára keresett helyi ingatlanokat, erre Varga Andrea és egy másik helybéli lakos felajánlotta megvételre az önkormányzatnak a lakását, mire az említett Pinkovai Elek – akkori fideszes önkormányzati képviselőként – azzal az üzenettel kereste meg őket, hogy Máthé Attila kérése szerint a két lakás után a vételárból egy-egy millió forintot vissza kell juttatni az alpolgármesternek kampánycélokra. Az ajánlatot az eladók nem fogadták el, az asszony pedig bejelentést tett a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr főkapitányságon, amely vesztegetés megalapozott gyanúja miatt indított nyomozást – az ügy ezután a rendőrségről került a Központi Nyomozó Főügyészség hatáskörébe. Máthé Attila az eljárás során tagadta a vádakat, szerinte alaptalanul rágalmazták meg őt, azonban Pinkovai Elek a tanúkihallgatásán terhelő vallomást tett Máthé Attilára.
Az ügyhöz hozzátartozik, hogy a hajdúsámsoni Fidesz szimpatizánsok – Varga Andrea vezetésével – mintegy 160 aláírást tartalmazó petíciót juttattak el Orbán Viktor miniszterelnökhöz még 2010 szeptemberében azzal a céllal, hogy a kormánypárt vonja meg a bizalmát Máthé Attilától, aki az önkormányzati választáson a párt polgármesterjelöltje volt. Ez azonban nem történt meg, pedig a petíciót szervező Varga Andrea – állítása szerint – beszélt a vesztegetési kísérletről Kósa Lajos ügyvezető alelnökkel, Debrecen polgármesterével, Orbán Viktornak pedig levelet írt, mert felháborította, hogy a pártvezetés nem tett semmit az ügyben. A Fidesz a bírálatok ellenére Máthé Attilát indította polgármesterjelöltként 2010 őszén Hajdúsámsonban, a politikus azonban alulmaradt a választáson. | [
"Fidesz"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Hajdú-Bihar Megyei Rendőr főkapitányság"
] |
Ismerősei szerint több probléma is gyötörte Kutasi Róbertet, a bundagyanúba keveredett REAC klubigazgatóját, aki csütörtökön lett öngyilkos. Munkatársai egyaránt a magyar foci megszállottjaként írták le, Gyárfás Tamás már-már abszurdnak találta a sportág iránti elkötelezettségét, Bocsák Miklós szerint soha nem volt még annyira maga alatt, mint amikor szerdán interjút készített vele. A REAC-nál teljhatalma volt, de a bundában ártatlannak tartják.
"A REAC elnöksége mély fájdalommal tudatja azt az iszonyatos hírt, mely egyben számunkra felfoghatatlan is, klubunk igazgatója, Kutasi Róbert március elsején az értelmetlen halált választotta" - áll a REAC honlapján (részletek itt).
A sportvezető leugrott a tizedik emeletről, tettének pontos oka ugyanakkor nem ismert. "Vége az életemnek. Amiért harcoltam, mind semmivé vált, abban a klubban gyűrt maga alá a mocsok, amelyért dolgoztam, azok az emberek tettek tönkre, akikben megbíztam. Csúzlival lövöldöztem az aknavetőkre, és belátom, vereséget szenvedtem" - mondta csütörtök délután a Nemzeti Sportnak Kutasi.
Kutasi a bundaügy kipattanása után egyik kezdeményezője volt az MLSZ-ben a fegyelmi szabályzat szigorításának, a szövetségben ő volt az NB II-es Bizottság elnöke.
Forgács József, a REAC ügyvezető igazgatója nem kívánt nyilatkozni: "Hagyjon magamra a fájdalmammal, kérem, erről nem beszélek."
"Nem volt benne"
Ulicska Zoltán masszőr mintegy húsz éve ismerte Kutasit, akivel a BVSC-nél dolgoztak is együtt az ezredfordulón. Bár az utóbbi években ritkábban beszéltek, barátjának mondta: "A barátság nem ezen múlik, talán kevesebbet beszéltünk az élet sodrásában, de tudtunk egymásról mindent. Én tíz perc múlva tudtam, hogy meghalt, Dragóner Attila vagy Keller József csak az előbb tudta meg tőlem".
Az öngyilkosság pontos okáról ugyanakkor nem akart beszélni: "Nem lehet belelátni az emberek agyába. Több közeli ismerősöm is öngyilkos lett már, és nem látszódott rajtuk semmi. Robinál ezer oka lehetett, családi gondok, vagy elfogyott a pénze, bár az elmúlt napok vihara, nyomása biztosan megviselte, ez nyilván benne lehet."
"Nagyon rendes ember volt, tartotta, amit megbeszéltünk, korrekt volt. Arról ezer százalékig meg vagyok győződve, hogy nem volt benne a bundában. Teljes mértékben elzárkózott tőle, sőt harcolt ellene. Az, hogy szigorítást kezdeményezett az MLSZ fegyelmi bizottságában, csak egy szaknyelven megfogalmazott tény, a személyes benyomások sokkal többet jelentenek. Amikor ő mondott valamit, az a szívéből szólt, és nem csak egy mondat volt. Ezért is lehetett a REAC klubigazgatója, mert mindenki megbízott benne, igazából ő irányított, teljhatalma volt."
Abszurd elkötelezettség
Gyárfás Tamás, aki korábban a Sport Plusz főszerkesztője, majd kiadója volt, közel tíz évig dolgozott együtt a lapnál Kutasival.
"Szó szerint betege volt a futballnak, olykor már-már érthetetlen, abszurd volt az az elkötelezettség, amivel a sportághoz viszonyult" - mondta az [origo]-nak Gyárfás Tamás, hozzátéve, hogy neki is csak feltételezései lehetnek Kutasi haláláról. "A magánéletét nem ismertem, és körülbelül csak félévente találkoztunk, de mindig onnan tudtuk folytatni, mintha előző nap váltunk volna el. Nagyon fontos volt neki, hogy emelt fővel szólalhasson meg fociügyekben, igazi megszállott volt, az ilyen emberek viszik előre a labdarúgást. Úgy látszik, ez lett a végzete."
Két oka volt az állapotának
A Sport Plusz e heti száma Kutasi Róberttel a címlapon jelent meg, a lap főszerkesztője, Bocsák Miklós szerdán kért tőle nyilatkozatot. Ebben Kutasi azt mondta, hogy REAC-játékosok őrizetbe vételével tizenegy év munkája, bizalma ment benne tönkre.
"Telefonon beszéltünk, de lehetett hallani, hogy nagyon maga alatt van, olyan volt a hangja, amilyennek még sohasem hallottam. Önmagában is elég szörnyű, ha egyszer csak elviszik hat emberét a klubnak, amelyre több mint tíz éve felesküdött, de mondott még egy nagyon fontos dolgot, hogy ez csak az egyik oka az állapotának. A másikról nem akart beszélni, fogalmam sincs, mi lehetett az, de nem forszíroztam, gondoltam, úgyis elmondja majd később, ha akarja."
Kutasi Róbert utolsó szavai a Sport Pluszban "Tizenegy év munkája, bizalma ment tönkre. Minden megingott bennem. Olyan lettem, mint egy tetszhalott. Amit ez idő alatt Forgács elnök úrral építettünk, az semmivé foszlott. Szinte egymást támogatjuk, és azon gondolkodunk: érdemes-e egyáltalán tovább csinálnunk." A felvetésre, hogy bundagyanús meccsek idején a korábban őrizetbe vett Aczél Zoltán is volt a REAC edzője, Kutasi így reagált. "Én nem tudok most tovább kombinálni. A meccseket a játékosok csalják, csalták el. Másutt sem vetődött fel, hogy a bundameccseken ki ült a kispadon. Ez nem Aczél-ügy. Ez, bármilyen tragikus, a REAC játékosaink az ügye, és többet most képtelen vagyok mondani." Aczél Zoltán őrizetbe vétele után Kutasi Róbert így nyilatkozott egykori munkatársáról.
A 48 éves Kutasi annak idején az NB II-ben focizott, egy élvonalbeli meccsen játszott a Honvédban, Bocsák úgy tudja, ifjúsági válogatott is volt, majd huszonhárom évvel ezelőtt a Sport Plusznál lett belőle újságíró, miután megnyerte a lap pályázatát. "Tizenegy éve azt mondta, azért hagyja abba, mert így kívülről nem tud segíteni, megpróbálja belülről, klubvezetőként. Mindene volt a futball, az volt az álma, hogy tegyen valamit a felemeléséért. Sajnos nem sokat tudtunk tenni."
Kutasi nős volt, volt egy kislánya, akit Bocsák szerint a rajongásig szeretett. "Mindig a lányainkról beszéltünk, az a kislány volt a mindene, ezért is felfoghatatlan, ami történt."
"Reméltem, csak egy rossz álom"
"Nekem az aktív labdarúgás befejezése után Robi nyújtott segítő kezet, azt, hogy edző lehettem, neki köszönhettem. Az elmúlt másfél-két évben szoros kapcsolat és barátság alakult ki közöttünk" - nyilatkozta Mátyus János, a REAC edzője.
"Este hívott a neje, már akkor nehéz volt felfognom, alig tudtam aludni éjjel. Reggel felébredve, reméltem, csak egy rossz álom. De nem. Mérhetetlen ürességet érzek a lelkemben. Kliséket és paneleket tudnék mondani róla, de azt meg nem akarok. Tegnap beszéltem vele, látszott rajta, hogy az elmúlt napok történései megviselték. De nyilván eszembe se jutott, hogy valami történhet vele."
Az NB II Keleti csoportjának 8. helyén álló REAC szombaton 13 órától a Kazincbarcikát fogadja, Mátyus szerint meg sem fordult a fejükben, hogy elhalasszák a mérkőzést.
"Este beszéltem Forgács Józseffel, reggel hétkor már az elnök úrnál voltam. Abban egyeztünk meg, pályára lépünk. Magasztosan hangozhat, hogy Robiért is játszunk, de szerintem ő is azt szeretné, hogy a bajnoki ne maradjon el."
"Kiváló kolléga és barát volt, dolgoztunk együtt a tévénél, az újságíró-válogatottban is sokat játszottunk" - emlékezett vissza Borbély Zoltán, az MLSZ jogi és kommunikációs irodájának vezetője. "Annak idején, amikor Simon Tibort halálosan bántalmazták, az emberi helytálláson túl is rengeteget segített a családnak és az ügyészségnek, hogy ne fajuljanak el a dolgok, és ne legyen vendetta. Az MLSZ-ben sokat segítette az új elnökség munkáját, a versenyrendszer átalakításában is aktívan közreműködött. Olyan embernek ismertem, aki szó szerint élt-halt a fociért - felfoghatatlan, hogy most már csak az utóbbi. Rendkívül érzékeny, jólelkű ember volt, akivel igazán közvetlen, a felületes ismeretségen messze túlmutató kapcsolatot ápoltam, akivel sok mindent megbeszéltünk." | [
"REAC"
] | [
"Nemzeti Sport",
"Sport Plusz",
"NB II-es Bizottság"
] |
A Miniszterelnökség költségvetéséből 2,3 milliárd forintot irányítanak át a Miniszterelnöki Kabinetirodához, derül ki egy hétvégén megjelent kormányhatározatból.
A 2,3 milliárdból kétmilliárd megy közvetlen kormánypropagandára: egymilliárd "kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatokra", még egymilliárd pedig konzultációkra.
Közel kétszázmillió megy összesen a bérekre, jutalmakra és járulékokra, 90 millióból pedig eszközöket és egyéb dologi kiadásokat valósítanak meg.
Ugyanebben a határozatban olvashatjuk, hogy a Fekete György-féle Magyar Művészeti Akadémia 140 milliót kap, szintén a Miniszterelnökségtől, a holokauszt emlékévvel kapcsolatos feladatokra.
(Magyar Közlöny) | [
"Miniszterelnökség",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [
"Magyar Művészeti Akadémia",
"Magyar Közlöny"
] |
Hadházy Ákost nem győzte meg a miniszter magyarázkodása felesége gyanús cégvásárlásáról. Az ügyészséghez fordult.
Hivatali vesztegetés gyanújával feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF) Hadházy Ákos az LMP korrupcióellenes ügyvivője a Kósa Lajos tárca nélküli miniszterhez szorosan kötődő cégvásárlási ügyben.
Mint azt lapunk kiderítette, a miniszter felesége jelképes áron, mindössze 6 millió forintért vásárolt meg egy 139 millió forintos eszközállományú céget, a Tócó-Pece Kft-t. A céget egy lobbista, a diákszövetkezeti szektor fő érdekkijárója, Fiák István hozta létre, tőkésítette fel majd adta el a politikus feleségének. Nem sokkal később pedig Kósa Lajos olyan törvényt is benyújtott az Országgyűlésnek, amely a lobbista érdekeit szolgálta. A politikus és Harrach Péter közösen nyújtotta be az iskolaszövetkezetek mintájára nyugdíjas szövetkezetek létrehozását lehetővé tevő jogszabályt. A nyugdíjas szövetkezeteknek Fiák István nemcsak arca és ötletgazdája volt: az ügyvéd kapcsolati hálójába tartozóknak közvetlen érdekeltsége is van a becslések szerint 40 milliárd forintos szerződésállománnyal kecsegtető piacon.
Kósa Lajost többször is kértük, hogy adjon magyarázatot a furcsa cégeladásra és az összeférhetetlennek tűnő összefonódásra. Kósa magyarázata szerint a felesége azért csak 6 millióért vette meg a céget, mert a Tócó-Pece Kft. súlyosan eladósodott: éppen annyi a társaságot terhelő kötelezettség, mint amennyi az eszközállomány. Ennek azonban nem volt nyoma abban cégmérlegben, amely az eladás előtt néhány hónappal korábban készült. Noha a miniszter egy friss cégmérleg bemutatásával igazolhatta volna állítását, Kósa inkább arra hivatkozott: a felesége nem közszereplő ezért nem helyénvaló, ha a cégről ő nyilatkozik.
FOTÓ: MTI
Hadházy Ákos szerint a "korrupcióellenes működése során" ez az egyik legsúlyosabb eset, amit feltárt. Kósa magyarázkodása szerinte teljesen életszerűtlen. Ha ugyanis a cég hitelhez is jutott, az nem csökkentette a korábbi, 139 milliós eszközállományt, azaz, ha valóban 6 milliót fizetett a Kósa család, akkor mintegy százmillió forint ajándékot kaptak az eladótól.
Kósa Lajos nemrégiben leszögezte: szerinte az nem összeférhetetlen, hogy szakmailag együttműködik Fiákkal. Annak ellenére sem érzi ezt aggályosnak, hogy Fiákhoz más szálak is fűzik. Fiák a Kósa-család más cégében ügyintéző ügyvédként is feltűnt már. Ő ellenjegyezte például azt a cégeladást, aminek során a politikus idős édesanyja érdekeltségében került egy sertéstelep – amely később jelentős állami támogatást kapott. A gazdaságot működtető cég ugyanis 123 millió forintot nyert egy sertéstartó telepek korszerűsítését támogató pályázaton, amihez a finanszírozást az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és a magyar állam biztosította.
Kósa-Fiák dosszié 2014. december: Fiák István Pilisborosjenőn létrehozta a két, Debrecen-közeli vízcsatornáról elkeresztelt Tócó-Pece Kft.-t. Fiák 2015-2016 során 139 millió forintnyi eszközzel töltöttel fel a céget. A társaság első ügyvezetője Kósa Lajos egykori debreceni kabinetvezetője volt. 2015. július: Kósa Lajos édesanyja megvette a sertésteleppel rendelkező Méker Kft. felét. Az eljáró ügyvéd Fiák István volt. 2017. március: Kósa felesége megvette a Tócó-Pece Kft.-t Fiáktól 6 millió forinttért. A cég ügyintézője Fiák maradt. 2017. május: Kósa Lajos és Harrach Péter benyújtotta a nyugdíjas szövetkezetről szóló törvényt. A szövetkezeteket Kósa később együtt reklámozta Fiák Istvánnal.
Batka Zoltán | [
"Tócó-Pece Kft.",
"Méker Kft."
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap",
"Tócó-Pece Kft-t"
] |
Olajkereskedő céggel bővül Horváth László tiszteletbeli kazah konzul cégcsoportja. A LAC Oil and Gas Kft. ügyvezetője korábban a fegyverkereskedelemben emlegetett céget futtatott. Az új olajcég bankszámláit a Mészáros-érdekeltség MKB vezeti.
Alapanyag és üzemanyag ügynöki nagykereskedelme lesz az újonnan alakult LAC Oil and Gas Kft. tevékenysége. A cég a LAC Impex Kft. tulajdona, aminek többsége a Horváth László érdekeltségében álló L.A.C. Holding Zrt.-é.
Horváth László 1998-2006-ban, majd 2012-től ismét Kazahsztán tiszteletbeli konzulja. A konzulátust Karcagon, számos neves politikus, köztük két miniszter, Varga Mihály és Fazekas Sándor hátországában működteti. A hvg.hu 2015-ös cikke szerint Fazekas által vezetett Földművelésügyi Minisztériumnak Horváth 2010 óta adott tanácsokat FÁK (azaz szovjet utódállamok) ügyekben.
A Moszkvában határőrnek tanult, a nyolcvanas években pedig a magyar BM-nek dolgozó Horváth a bulvárhírekben is szerepelt, amikor 2014-ben akkora bulit csapott a születésnapján, hogy a Nemzeti Galériában rendezett mulatság zaját még Budapesten túl is hallani lehetett.
A tavaly 32 milliós nyereséget termelt L.A.C. Holding a logisztikától a vendéglátáson át az agrárgazdaságig szerteágazó területeken érdekelt. Az új olajcégben közvetlenül tulajdonos leánycégről, a LAC Impexről azt írja a holding honlapja, hogy a cégcsoport valamennyi kereskedelmi folyamatát foglalja össze. A kereskedelmi tevékenység fő iránya a Közel-Kelet, a FÁK országok, illetve Afrika.
Olaj- és gázbiniszben eddig nem utaztak Horváth érdekeltségei, a céges honlapon a "partnerek" között szerepel ugyanakkor teheráni alapítású Nika Basir Payam Economic Group, amelyik egyéb tevékenységek mellett ásványianyag-forgalmazással is foglalkozik.
A LAC Oil három bankszámlát is nyitott az induláskor, mindet a nemrég Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került MKB Bankban.
Az új cég ügyvezetője és közvetett kisebbségi tulajdonosa Nagy Péter üzletember. Ő a kilencvenes évektől 2010-ig működő Gulf-Technika Kft.-ben volt érdekelt mások mellett Garabuczi Sándorral. Garabuczi a legendás Technika Külkereskedelmi Vállalat (TKV) nevű fegyverkereskedő cég második embere volt.
Nagy és Garabuczi magáncége, az elnevezésében a kuvaiti öbölre éppúgy, mint az egykori állami TKV-ra is utaló Gulf-Technika szintén rendelkezett fegyverkereskedelmi engedéllyel a HVG 2000-es írása szerint.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"L.A.C. Holding Zrt.",
"LAC Impex Kft.",
"LAC Oil and Gas Kft."
] | [
"Technika Külkereskedelmi Vállalat",
"Gulf-Technika Kft.",
"Földművelésügyi Minisztérium",
"MKB Bank",
"Nika Basir Payam Economic Group"
] |
Az Origo egykori főszerkesztője és főszerkesztő-helyettese közös tényfeltáró projektet indít.
Sáling Gergő és Pethő András új műfajt szeretne teremteni.
A két újságíró azóta nem nyilatkozott, hogy tavaly júniusban viharos körülmények között távozott az Origótól.
Direkt36 néven indít oknyomozó-tényfeltáró műhelyt az Origo egykori főszerkesztője, Sáling Gergő, egykori helyettese, Pethő András és az egykori Origo-alapító Weyer Balázs. Sálingnak tavaly júniusban kellett távoznia a lap éléről, a döntés mögött számos jel szerint politikai okok húzódtak. A történetről mi itt írtunk hosszabban. A főszerkesztő leváltása után a lap több tucat újságírója is távozott, köztük Pethő András.
Új projektjükben kifejezetten kevés anyaggal jelentkeznek majd, viszont azok terveik szerint mind mély, alaposan alátámasztott írások lesznek. Tapasztalatuk ebben van bőven, az elmúlt években négy Gőbölyös Soma-díjat nyertek az Origo újságírói, a két díjat is elnyerő Pethő pedig nyolc hónapot töltött el a Washington Post tényfeltáró rovatánál riporterként.
Fél évnyi szervezés után mostanra jutottak el odáig, hogy már látják, a projekt biztosan el tud indulni: sikerült annyi támogatást szerezniük, ami elég a kezdéshez. Heteken belül pedig online adománygyűjtő kampányt indítanak majd, ami segítségével bárki beszállhat a projekt finanszírozásába.
Sáling szerint a hazai oknyomozó-jellegű írásokra jellemző, hogy gyakran a "nem zörög a haraszt" érzésére építve csak sugalmaznak állításokat, amiket aztán az olvasó levonhat magának.
"Nem azt szeretnénk, hogy a mindenki fejében meglévő pletykákhoz és elméletekhez adjunk újabb támpontokat. Hanem tényleg a történetek mélyére ásnánk, analitikus módszerekkel, és nem a kérdések számát szaporítanánk, hanem megpróbálunk majd minél egyértelműbb válaszokat adni. Azt szeretnénk, hogy annak a kevés anyagnak, ami megjelenik nálunk, legyen egyértelmű hatása, következménye"
– mondja Sáling. A Direkt36 koncepciója hasonlít arra, amit az Átlátszó kezdett el itthon, de a szerkesztők szerint fontos különbség, hogy míg az Átlátszó vállaltan aktivista portál, addig ők ilyesmivel nem fognak foglalkozni, náluk csak újságírás lesz. A lap mögött álló céget hárman alapították, egy újságíróval már megállapodtak, és a tervek szerint az indulásra igazolnak még egy embert, így öten vágnak neki a projektnek.
Pethő szerint a legnagyobb különbség a többi hazai laphoz képest az időben mérhető. Nem lesz szükségük arra, hogy kapcsolódjanak a napi hírciklusokhoz, nem lesz fontos, hogy hétfő reggelre legyen egy erős anyaguk, nem kell ott lenniük majd az eseményeken.
"Ha van egy konkrét sztori, akár egy miniszter utazásáról, egy közbeszerzésről vagy egy állami költésről, és ha ennek feltárásához egy hónap kell, akkor egy hónap lesz rá"
– mondja Pethő, aki szerint az Origónál amúgy is szerencsés helyzetben voltak, a hazai viszonyok között nagynak számító szerkesztőség lehetővé tette, hogy hosszabb oknyomozó anyagokon is dolgozhassanak.
A feladatnak éppen a szépsége okozza a legnagyobb nehézségét is: a hirdetési piacon értékesíthető, nagy látogatottságot csak pörgéssel, sok hírrel lehet elérni, havi néhány anyaggal biztosan nem. Ezért döntöttek a non-profit forma mellett, alapítványi támogatásokkal indulnak el, az oldalon nem lesznek hirdetések, és ehhez kapcsolódik majd a már említett online adománygyűjtés.
Politikai nyomás mindig van
Sáling szerződését tavaly június 2-án bontották fel, hivatalosan közös megegyezéssel távozott az Origó éléről. A közös megegyezést nem ő kezdeményezte, és távozásának pontos okait szerződésének titoktartási záradéka értelmében még mindig nem mondhatja el.
"Vannak olyan helyzetek az életben, amikor nem elég tudni az igazságot, de azt tudni kell bizonyítani is. Nem véletlenül nem cáfoltam és nem erősítettem meg semmit, ami megjelent erről"
– mondja. Távozásából azután lett botrány, hogy hamar kiszivárgott, eltávolítása politikai nyomásra történt, Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár ügyeiba akadtak bele, amikor érkezett néhány telefon, a kormányzati megrendeléseit féltő Magyar Telekom pedig feláldozta az Origót.
Akkor mind Lázár János, mind az Origó vezetősége, mind a tulajdonos Magyar Telekom határozottan tagadta, hogy politikai okok állnának a főszerkesztőváltás mögött.
"Ez az egyik ilyen nagyon látványos és káros magyar társadalmi mítoszok egyike, hogy erről ilyen szemérmesen beszélünk. Szerkesztőségeken, szerkesztőségek vezetőin mindig is volt nyomás, nem csak politikai, de üzleti is. A politikának egy jelentős része a hatalom érvényesítéséről szól, legtöbbször törvényes, néha legitim, de nem etikus, néha pedig kifejezetten törvénytelen eszközökkel. Ezzel a szerkesztőségek vezetőségének tudnia kell együtt élnie"
– mondja Sáling, aki szerint soha nem az a kérdés, hogy van-e politikai meg üzleti nyomás, hanem hogy el tudja-e ezt hárítani egy szerkesztőség. És az Origó szerkesztősége, amíg ő volt a főszerkesztője és azt megelőző időszakban is, ezt a nyomást jól kezelte.
Pethő szerint Origó éppen azért volt sokáig jó lap, mert hiába jöttek az ideges telefonok, soha nem fordult elő, hogy bárki azt mondta volna az újságíróknak, hogy le kell állni egy sztorival. Sőt, éppen azt mondták helyette, hogy na, ezek szerint van itt mit kutatni:
"Ami fontos, hogy a főszerkesztőd, a főnöke, a kiadó és a tulajdonos mennyire zár össze, és mennyire egységesen védi meg az újságírói elveket."
Ez változott meg 2013 végére. A kritikus ügy pedig a Lázár János külföldi utazásairól szóló cikk lett.
"Ekkor éreztem azt, hogy nem áll ki mögöttünk a cég olyan szilárdsággal, mint korábban. És itt érünk el egy nagyon nehéz terepre, mert ezek a kifogások nem formális e-mailben jönnek, nem fejléces papíron érkeznek, hanem megjegyzések vannak, kérések, utalások, és ezeket nagyon nehéz bizonyítani."
Pethő a konkrét állításokat megemlítette abban a panaszlevelében, amit június 4-én az Origót tulajdonló Magyar Telekom compliance osztályának küldött. Ebben azt írta, tudomása volt olyan konkrét kérésről is, hogy az Origó vezetősége le szeretett volna vetetni egy megjelent cikket.
A levele után vizsgálat indult a Telekomnál, ennek december végére lett vége, de az eredményekről nem tájékoztatták Pethőt, mivel ez belső ügy, ő pedig azóta már nem a cég alkalmazottja. Annyit tudott meg, hogy a vizsgálat lezajlott, és a szükséges lépéseket megtették. Ez már önmagában érdekes fejlemény amúgy:
"Amikor június elején az ügy kirobbant, akkor az Origó vezetősége és a Telekom is nagyon határozottan állította, hogy itt semmiféle befolyásolás nem történt. Ehhez képest fél év alatt lement egy vizsgálat, aminek van valamilyen eredménye, és követik bizonyos szükséges lépések is. A kettő között érezni valami disszonanciát."
Sáling szerint ami az Origóval történt, az szakmailag és emberileg is egy nagyon tragikus történet. Az ő távozása óta nagyjából negyven ember mondott fel a lapnál:
"És az Origónál dolgozni nagyon jó dolog volt. Nagy szerkesztőség volt, nagy befolyással, nagy hanggal. És ezek az emberek nem véletlenül döntöttek úgy, hogy mégsem ott folytatják. Ezzel egyébként, amellett, hogy nekem személyesen nagyon jól esett, és groteszk módon életem egyik legfelemelőbb időszaka volt, olyan emberektől kaptam pozitív megerősítést, akik önként vállalták az egzisztenciális bizonytalanságot, mert ami történt, az az újságírásról vallott meggyőződésükkel ellentétes volt."
Az Origo Zrt. illetve a Telekom menedzsmentje nem rót föl Sálingnak semmiféle szakmai hibát, ami indokolhatta volna a hirtelen leváltását. A Figyelő Origóról szóló cikkében névtelen források említettek olyan érveket, hogy azért kellett távoznia, mert a lap ellenállt a tulajdonos által diktált érdekeknek, de szerinte ez kifejezetten nem igaz, éppen az ő főszerkesztővé válása után állt bele a szerkesztőség rengeteg munkával a Telekom számára fontos TV GO online téka tartalmi alapjainak összerakásába, kifejezetten a tulajdonos érdekeit szem előtt tartva.
Szintén abban a cikkben szerepelt az a feltételezés is, hogy "üzleti jellegű problémák" voltak Sáling irányítása alatt, ami szerinte azért abszurd, mert márciusban, amikor megállapították a prémiumát, éppen azzal az indoklással kapta azt meg, hogy soha nem dolgozott még az Origo vezetősége olyan főszerkesztővel, aki ennyire szem előtt tartotta volna az üzleti szempontokat.
Az Origó történetében soha nem volt jellemző a hirtelen főszerkesztőváltás, szóval ha tényleg a tartalomfogyasztási szokások változtak volna meg (ezt az indokot emlegette a menedzsment Sáling távozása után), akkor ezt a vezetőség jelezte volna. Sáling nem tapasztalt ilyet, és nem is kapott ilyen jelzést.
Volt egy áthatolhatatlan fal
Sáling elődje, az azóta a Cinket irányító Gazda Albert 2013 szeptemberében váratlanul állt fel a lap éléről. Indokairól nem tudni sokat, a Cinken egy meglehetősen enigmatikus cikkben ezt írta távozásának körülményeiről:
"A politika 2013 februárjában kopogtatott először konkrétan, mailem van róla, de akkor még – legendásan lassú felfogásomnak köszönhetően megint csak – nem értettem egészen jól, hogy mi történik. Annyiról volt szó csak, egy külsős ember közvetítette a felvetést, hogy legyünk kapcsolatban, kommunikáljunk egymással, ilyenek. Miért ne, mondtam, nyitott vagyok minden értelmes információra. Aztán teltek-múltak a hetek és a hónapok, be-beesett egy-egy levél, telefon, áttételes megkeresés. Nem igazán törődtem velük. De a számuk egy idő után megszaporodott. Valamikor szeptemberben egyszer csak összesűrűsödött, nehezebb, súlyosabb lett a levegő. Nem mondom, hogy egyik pillanatról a másikra, de majdnem. Úgyhogy az lett a döntés, hogy találkozom én is egy sokkal komolyabb háttéremberrel. Jó hangulatú megbeszélés volt, magától értetődően, ismertük egymást a 90-es évek közepe óta. Tök fura, hogy a politika még nem jött rá, hogy az online ma már fontosabb, mint a Népszabadság, mondtam vidáman. Már rájött, válaszolta a háttérember mosolyogva. Mi van, ha azt mondom, ez így nem oké, kérdeztem. Semmi, felelte, minden ugyanúgy megy tovább. Néhány órával később megbeszéltük Vaszily Miklóssal, hogy akár ugyanúgy, akár máshogyan, de nélkülem megy tovább. Barátokként váltunk el."
Gazda a megelőző két évben Sáling közvetlen munkatársa volt, természetes volt, hogy ezeket a fenntartásokat és történéseket megbeszélték egymással. Sáling mégis úgy érezte, hogy tudja kezelni a helyzetet. Másrészt úgy látta, hogy az Origo annyira fontos része a magyar médiának és nyilvánosságnak, hogy mindent meg kell tenni azért, hogy a lehető legjobban működjön.
A sajtóban megjelent információk és Pethő panaszlevele szerint a politikai jellegű kérések az Origo vezetéséhez Nobilis Mártontól, a Prestige Média Kft. akkori alkalmazottjától érkeztek. A Prestige Média az egykori fideszes polgármester, Várhegyi Attila cége, fideszes önkormányzatok mellett az MTVA-nak is ad tanácsokat. Azt, hogy milyen kapcsolatban volt a Prestige Média az Origóval, egyik cég sem volt hajlandó kommentálni üzleti titokra hivatkozva. Szintén ezért erről Sáling sem beszélhet, de annyit elmondott, hogy munkájával összefüggő kérdésekben tárgyalt Nobilis Mártonnal. A 28 éves Nobilis azóta otthagyta a céget, Lázár János a sok milliárd forintos kormányzati reklámköltéseket felügyelő Nemzeti Kommunikációs Hivatal elnökévé nevezte ki.
A Telekommal sokáig kifejezetten jó volt a szerkesztőség kapcsolata, Sáling szerint azt is látni kell, hogy az Origo nagyon sokat köszönhet a cégnek, mert alapítása után évekig nagyvonalúan elnézték, hogy a lap üzletileg nem feltétlenül indokolható módon működik, és nem éltek vissza az erőfölényükkel.
Lázár utazása
Sálingék sem számítottak arra, hogy Lázár János külföldi útjaiból ekkora ügy lesz. A sztori a választási kampány közepén jött, de nem tűnt nagyon fontosnak. Véletlenül szúrták ki a Miniszterelnökségtől kapott költségkimutatásban a szokottnál magasabb utazási költségeket. Rákérdeztek, hogy miről van szó, és amikor a Miniszterelnökség nem válaszolt, először hivatalosan kikérték az adatokat, majd pert indítottak a Miniszterelnökség ellen. Ezután kezdtek el kiderülni részletek, például hogy csak ketten utaztak ennyiért, ami még érdekesebbé tette a történetet. Ezt már megírták, és ekkor kezdte el átvenni a többi hazai lap.
"Újságírószakmailag ez siker volt, csak akkor már az Origó vezetése nem így értékelte"
- mondja Pethő, aki számára akkor lett egyértelmű, hogy mennyire fontos kérdésről van szó, amikor március végén Sáling félrehívta, és elmondta, hogy az Origó vezetése azt kérte, hogy halasszák el a pert. A tárgyalás első napja pár nappal a választások elé, április elsejére volt kitűzve, és ez kényelmetlen volt lehetett Lázáréknak.
“Ez annyira egyértelműen egy politikai jellegű kérés volt, amire nem volt példa a korábbi tíz évben. Éppen azért, mert szakmai elvekkel egyáltalán nem volt összeegyeztethető, felperesként nem tartottam elfogadhatónak a halasztást. Ez már nyilvánvaló jele volt annak, hogy itt nem úgy mennek a dolgok, ahogy korábban"
- mondja Pethő. Döntésében Sáling is támogatta.
"Az, hogy pontosan mi volt a láncolat, hogy ki telefonált kinek, hogy miért született meg az Origo vezetésében az a kérés, hogy én halasszam el a pert, azt nem tudom. Van egy olyan tippem, hogy ez nem Vaszily Miklós fejéből pattant ki. Én korábban őt egy kifejezetten harcias vezérigazgatónak ismertem meg. Az egyik első dolog, amit hallottam tőle, az éppen az volt, hogy ő akkor tudja, hogy jól működik az újság, ha fontos emberek hívogatják őt idegesen. Ezt még az elején mondta, amikor odakerült. Az utóbbi időben nem nagyon mondott ilyeneket"
Azóta Vaszily Miklós is távozott a cégtől.
Lázár utazásainak ügye jelenleg is a bíróság előtt van. Az olasz és a svájci út esetében első fokon a bíróság az Origo egykori újságírójának adott igazat, a Miniszterelnökség pedig fellebbezett. A londoni út esetében egy nemzetbiztonsági szempontból minősített irat is felbukkant, ezért ott még mindig az első fokon tart az ügy. Pethő szerint ha a bíróság nekik is adna igazat, Lázárék valószínűleg fellebbezni fognak, ezért döntés még sokára várható.
A sors iróniája, hogy a 2014-es kampányba hatalmas lendülettel beleugró Origo végig kiemelten foglalkozott Lázár Jánossal. Vidéki eseményekre követték, többször beszéltek vele. Ezekkel az anyagokkal nem volt semmi baja a Fidesznek.
A Miniszterelnökségen viszont az utazási információkért indított pert támadásnak értékelték. Pedig Pethő szerint nem az volt, csak a hazai paranoid politikai légtér miatt tűnhetett annak. Ha az lett volna a céljuk, hogy Lázárnak problémát okozzanak a kampányban, akkor élhettek volna azzal az elterjedt gyakorlattal, hogy elkezdenek cikkeket írni arról, hogy a Miniszterelnökség nem válaszol a kérdéseikre. Sáling szerint a magyar nyilvánosság úgy működik, hogy ha kijöttek volna azzal a sztorival, hogy itt van három furcsa utazás, lettek volna lapok, amik ezt úgy veszik át, hogy titkolja luxusútjait Lázár János. Ehhez képest minden azóta megjelent információ úgy derült ki, hogy a tárgyalás során a Miniszterelnökség jogi képviselői mondták el, és erről számolt be a sajtó.
Arra a spekulatív kérdésre pedig, hogy ha nincs a lázáros ügy, akkor is Sáling origós karrierjének végéhez vezetett volna-e előbb-utóbb a politikai nyomás, egy spekulatív választ kaptunk Sáling Gergőtől:
"A politikai-üzleti nyomás úgy működik, hogy olyan emberek is megpróbálnak nyomást gyakorolni a nyilvánosság alakítóira, akiket nevetve el lehet küldeni a fenébe. Ha van egy kormány, amelynek sima többsége van a parlamentben, az megpróbálhat nyomást gyakorolni rád, kellemetlen beszélgetések során nyilván ennek ellent lehet állni. Ha meg van egy kormány, amelyiknek kétharmados többsége van, és bármilyen törvényt megváltoztathat úgy, hogy abból a szerkesztőség tulajdonosának kellemetlensége származik, nyilván nehezebb az ilyen kéréseknek ellenállni.
Nem tudjuk megítélni, hogy mi lett volna, ha nincs ez az ügy. Az nagyon világosan látszik 2010 óta, hogy a Fidesznek viszonylag határozott képe van arról, hogy milyen a viszonya a függetlennek tartott médiával. Arról, hogy hogyan kommunikálnak, mennyire nyílnak meg, hogy a kormányzati kommunikáció hogyan válaszol szerkesztőség által feltett kérdésekre. Mára üdítő kivétel, amikor egy befolyásos kormánypárti politikus nem csak olyan helyzetben áll szóba nem baráti médiumokkal, amikor kifejezetten érdeke fűződik hozzá.
Hogy ennek direkt következménye-e bármi, ami az Origónál történt, azt nem tudjuk megítélni, mint ahogy azt sem tudjuk megítélni, hogy milyen láncolatok vezettek oda, hogy közös megegyezéssel távoztam, de az látszik, hogy ez a sztori nem ért véget. Gondoljunk csak a legutóbbi ötletre, az újságírók drogtesztjéről. Nem egy befolyásos fideszes politikus mondta erről, hogy ez egy kétélű fegyver, és nem biztos, hogy célravezető."
Pethő arról beszélt, hogy az Origo vezetésének a kérése az újságírói munka lényegét lehetetlenítette volna el:
"Lehet, hogy nagyon pitiáner dolognak tűnik, hogy miért nem halasztottam el ezt a tárgyalást. Ez az egész arról szólt, hogy meg akarták mondani, hogy mikor kérdezzek. És egy újságírónak semmi más eszköze nincs, csak a kérdés. Ha ezt kiveszik a kezedből, akkor meghalt a dolog, akkor nem lehet újságírást csinálni"
Ezért lesz az a céljuk a Direkt36-tal, hogy ne a jelzőik legyenek majd erősek, hanem a kérdéseik kemények. Mert éppen az a tapasztalatuk az elmúlt tíz évből, hogy a kemény, kitartó kérdezésnek lehet jó sztori a végeredménye. | [
"Origo"
] | [
"Washington Post",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal",
"Magyar Telekom",
"Prestige Média",
"Figyelő Origó",
"Prestige Média Kft."
] |
Csőd szélén lévő cégnek dobott mentőövet a 2Rule
A csődeljárás alatt lévő szombathelyi Styl Fashion Kft. is beszállítója lett a Mészáros Lőrinc-féle 2Rule sportmárkának.
Erősen kezdett a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó 2Rule sportruhamárka, hiszen induláskor az NB I-ben három futballcsapat is dobta a kedvéért korábbi neves mezszállítóját. Arról is beszámoltunk korábban, hogy hamarosan megnyílhat az első márkaboltjuk, akkor pedig már bárki megvásárolhatja a 70 százalékban Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Magyar Sportmárka Zrt. termékeit.
A sokadik remény lehet a 2 Rule megrendelése
A Magyar Sportmárka Zrt. külföldi alapanyagok felhasználásával az országban öt helyen varratja a ruháit. A Nyugat.hu kiderítette, hogy a szombathelyi gyártó nem más, mint az 1990-es években még a magyar könnyűipar egyik bástyájának számító Styl ruhagyár, amely ma már Styl Fashion Kft. néven működik.
Az bizonyos, hogy a 2Rule megrendelése mentőöv lehet az évek óta vergődő szombathelyi gyárnak.
A cég az internetes lapnak elismerte, hogy a Styl valóban a 2Rule beszállítói körébe került. Hosszútávú együttműködés köttetett a Magyar Sportmárka Zrt. és a Styl Fashion Kft. között, ám részleteket – üzleti titokra hivatkozva – nem közöltek.
Dicsőséges múlt, sötét foltokkal
A Styl Ruhagyárat 1952-ben alapították, sőt az 1990-es években a Budapesti Értéktőzsdére is bevezették a céget. A 2000-es évekre azonban a forint erősödése és a magyar munkaerő drágulása padlóra küldte a komplett magyar könnyűipart, és persze vele együtt a szombathelyi gyárat is. A Styl 2005-től kezdve csak vergődött a csődeljárás alatt, végül 2015-ben egy német befektető és a szombathelyi önkormányzat felvásárolta. A cél egyértelműen a 600 dolgozó munkahelyének megmentése volt.
Az önkormányzat 25 százalékos tulajdont szerzett, a többségi tulajdonos pedig a német TexBet Beteiligungsgesellschaft mbH lett. Ezen időszak alatt a cég az önkormányzattól, illetve a kormányzattól 1,5 milliárd forintos tőkeinjekciót kapott – bár nem világos, hogy ebből a közpénzből mennyi került a céghez, és mennyi a korábbi felszámolóhoz – írta korábban a Nyugat.hu. A lényeg azonban: a 2015-ös állami tőkeinjekció révén a cég talpra állítása nem sikerült, a ruhagyár nem igazán tudott megkapaszkodni a piacon. Erről tanúskodik a 2015-ös és a 2016-os beszámoló is.
700 milliós veszteség két év alatt
A Styl Fashion Kft. a 2017-es beszámolóját nem nyújtotta be a cégbíróságnak. 2016-ban a cég 2,2 milliárd forintos forgalom mellett 531 millió forintos veszteséget termelt. Az előző évben 1,5 milliárdos forgalom mellett 203 millió forint volt a veszteség – vagyis két év alatt bő 700 millió forintot égetett el. A cég ellen 2018 májusa óta újra csődeljárás folyik.
Ezt megelőzően a cég többségi tulajdonosa, a német TexBet megvásárolta a szombathelyi önkormányzat 25 százalékos tulajdonrészét. A vásárlás bejelentése után indult meg az újabb csődeljárás, ami alatt a termelő tevékenység folytatódott. Ezek után érkezett meg a Magyar Sportmárka Zrt. megrendelése, amely a sokadik mentőöv a szombathelyi gyárnak. Immár az a kérdés, hogy ez a megbízás kirántja-e szorult helyzetéből a vállalkozást. | [
"Styl Fashion Kft.",
"Magyar Sportmárka Zrt."
] | [
"Budapesti Értéktőzsde",
"TexBet Beteiligungsgesellschaft mbH",
"Styl Ruhagyár",
"2 Rule"
] |
Jogerősen pert nyert a Demokratikus Koalíció az Állami Számvevőszék ellen - közölte a párt. A per előzménye, hogy 2018-ban tűz ütött ki a DK székházában, gyakorlatilag minden megsemmisült. A párt állítása szerint az Állami Számvevőszék ennek ellenére az elégett iratok eredeti példányát követelte tőlük, "minimális türelmet sem tanúsítva."
A párt kérte, hogy az ÁSZ adja ki a 2011-16 évi és a 2018. április 2-4 között, általuk végzett vizsgálat iratainak másolatát, ám ezt a szervezet megtagadta. Ezután perelt a DK, és a Fővárosi Ítélőtábla nekik adott igazat. A DK közleménye szerint az ÁSZ-nak ki kell adnia a kért iratokat és a perköltséget is meg kell fizetnie.
Az Állami Számvevőszék szóvivője, Horváth Bálint közleménye szerint a Demokratikus Koalíció gazdálkodását évek óta törvénysértések, szabálytalanságok jellemzik. Azt írta, a párt gazdálkodását bemutató jelentések nyilvánosak, az pedig előremutató, hogy a pártnál mostanra megteremtették a törvényes gazdálkodás alapvető kereteit. | [
"Állami Számvevőszék",
"Demokratikus Koalíció"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla"
] |
Kárpáti László, a tiszapüspöki gabona-feldolgozó és izocukorelőállító-üzem alapítója értékesíti kisebbségi tulajdonrészét.
Mészáros Lőrinc gyerekeinek cégébe úgy ömlik a közpénz, mintha az apjuké lenne
Az OPUS Global Nyrt. újabb 25 százalékos üzletrész apportjával, a társaságnál jelenleg zajló tőkeemelésekkel együtt, kizárólagos tulajdonosa lesz Közép-Kelet Európa egyik legnagyobb izocukor előállítójának, a Kall Ingredients Kft.-nek – tette közzé a vállalat a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT). A nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszú gabona-feldogozó kisebbségi tulajdonosa azt követően döntött úgy, hogy eladja érdekeltségét, miután az OPUS Global Nyrt. a múlt hónapban többségi irányítást biztosító megállapodást kötött a TRIGO Kft.-vel és további, összesen 9 milliárdos fejlesztést jelentett be a Tiszapüspöki üzemben.
Az OPUS Global Nyrt. további 25 százalékos részesedést szerez a Kall Ingredients Kft.-ben, mely ügylettel a tőzsdei vállalat kizárólagos tulajdonába kerül Közép-Kelet Európa egyik legnagyobb, folyékony cukrokat, valamint egyéb élelmiszer-, gyógyszeripari-, és állati takarmány alapanyagokat előállító üzeme. A kedden bejelentett tranzakció két lépésben valósul meg: a Konzum PE Magántőkealap a TRIGO Kft.-től megvásárolja a társaság Kall Ingredients Kft.-ben lévő, 25 százalékos üzletrészét, így összesen 70%-os tulajdonossá válik, amely 70%-os üzletrészét nem vagyoni hozzájárulás formájában az OPUS Global Nyrt. rendelkezésére bocsát, a társaság által 2018. február 15. napján közzétett tőkeemelés sorozatban meghatározott feltételekkel. A mai bejelentés által érintett üzletrész apportja a finanszírozásban közreműködő pénzintézetek jóváhagyásától függően 2018. július végéig zárulhat.
Kiemelt kép: Kárpáti László, Orbán Viktor miniszterelnök és Mészáros Lőrinc, az Opus Global Nyrt egyik tulajdonosa a kft. tiszapüspöki izocukorüzemének avatásán 2017. október 30-án. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt | [
"Konzum PE Magántőkealap",
"OPUS Global Nyrt.",
"Kall Ingredients Kft."
] | [
"Budapesti Értéktőzsde",
"TRIGO Kft."
] |
Nettó 127 milliárd forintból újul meg egy közel 30 kilométer hosszú vasúti szakasz Békéscsaba és Lőkösháza között, így fajlagos költség tekintetében ez lesz Magyarország legdrágább vasúti beruházása. A munkát a Strabag Rail Kft. és Mészáros Lőrinc egyik cége, a V-Híd Építő Zrt. nyerte el. A vonalon három állomást korszerűsítenek, második vágány is épül, és a teljes villamos felsővezeték-hálózatot korszerűsítik. 2017-ben a kormány még csak nettó 79,4 milliárdot szánt a beruházásra.
A tender eredménye a napokban jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben, amiről a Világgazdaság is beszámolt. A Békéscsaba-Lőkösháza szakasz felújítására szóló pályázatot a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) írta ki. A román határ melletti vasútállomás a vonal utolsó magyarországi állomása és vasúti határátkelőhelye. A leírás szerint a szakasz az úgynevezett TEN-T (transzeurópai közlekedési hálózat) törzshálózati vonalának a része, azon belül az utolsó egyvágányú szakasz Magyarországon.
A munkát nettó 126,8 milliárd forintért nyerte el az osztrák gyökerű Strabag Rail Kft. és Mészáros Lőrinc cége, a V-Híd Építő Zrt.
A konzorcium bő 10 milliárd forinttal drágábban vállalta el a munkát az eredetileg becsült összegnél, ami 116,7 milliárd forint volt.
Egy kilométer felújítása 4,37 milliárd forintba kerül
A leírás szerint a munka része közel 30 kilométer hosszon a meglévő vasúti pálya korszerűsítése, második vágány építése (összesen 75 kilométernyi vágányt érint a beruházás, ami megdobja a költségeket), továbbá biztosítóberendezési és távközlési munkák kivitelezése. A fejlesztésnek köszönhetően a sebesség 100 km/óráról (ami jelenleg helyenként még ennél is kevesebb) 160 km/órára nő.
A 29 kilométer hosszú szakaszon egy kilométer felújítása 4,37 milliárd forintba kerül, így az ország történetének legdrágább vasútvonala lesz kilométerenként.
A rekordot e tekintetben mindezidáig szintén egy Mészáros Lőrinc-cég vitte, hiszen a V-Híd Zrt. közel 55 milliárdért épített egykor vasutat a BMW-gyárhoz. A G7 szúrta ki, hogy ott 15 kilométerre jutott 55 milliárd, azaz kilométerenként 3,6 milliárd forint. Ott is voltak drágító tényezők, például a kétnyomúsítás miatt ténylegesen ennél jóval több vágány épült. A Heti Válasz 2018-ban egy részletes cikkben kielemezte, hogyan kúsznak fel a vasútépítési költségek évről évre a közpénzégetés tranzakciói során. A projekteket nehéz összehasonlítani, a Szolnok–Szajol-felújítás például kilométerenként 3,29 milliárdba került, ám ez is különleges eset volt, ott ugyanis új hidat építettek a Tiszán.
Mészáros Lőrinc idén már 3,6 milliárd forintért épít egy kilométer vasutat A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Zrt. végezheti a Debrecen – Füzesabony vasútvonal korszerűsítésének első ütemét közel 55 milliárd forintért. Ez ugyan jóval több annál, amennyit a kormány előzetesen szánt a beruházásra, és ez lesz az ország történetének legdrágább vasútvonala, de megcsinálják. [featuredbox text=
2017-ben a Napi.hu írt arról, hogy akkor
a kormány szerint bruttó (!) százmilliárd forintba kerülne a Békéscsaba-Lökösháza közötti vasút felújítása.
A bruttó 100,5 milliárd forint nettó összege 79,4 milliárd, ehhez kért a kormány 63,3 milliárdot az uniótól. A mostani állás szerint nettó 126,8 milliárdba fog kerülni a beruházás, négy év alatt tehát közel 40 százalékkal nőtt az ára.
Vége a zötykölődésnek
A MÁV menetrendi keresője, az Elvira szerint Békéscsaba és Lőkösháza között 29 kilométer a leküzdendő távolság, amit jelenleg 27–40 perc alatt tesznek meg a vonatok.
A Világgazdaság emlékeztet arra, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a februári bukaresti látogatásakor beszélt arról, hogy "a román fél is végrehajtja a modernizációt (...) így Budapest és Bukarest között mind a személy-, mind a teherforgalomban a vasúti közlekedési idő jelentős mértékben le fog csökkenni".
A projektszakaszon három állomást korszerűsítenek: a szabadkígyósi, a kétegyházi és a lőkösházi állomást.
(A békéscsabai állomást már korábban felújították.) A munkához tartozik többek között a teljes villamos felsővezeték-hálózat és energiaellátás korszerűsítése, illetve zajvédő fal építése 5,5 km hosszon. A beruházás része 55 centiméter magasságú állomási peronok létesítése, két darab aluljáró, liftek, perontetők építése, akadálymentesítés, térvilágítás kiépítése és utasforgalmi berendezések korszerűsítése.
Az eredményt már március végén feltöltötték az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe. Az ott elérhető dokumentumokból kiderül, hogy alvállalkozóként jut a munkából például a felcsúti R-Kord Építőipari Kft.-nek is, ami szintén Mészáros Lőrincé.
A nyílt eljárásra a nyertes konzorciumén kívül további két, drágább ajánlat érkezett be. Nettó 132,9 milliárd forinttal pályázott az SDD Konzorcium (amibe a Dömper Kft., Subterra-Raab Kft., Pannon-Dobrastav Kft. tartozott) és a Swietelsky Vasúttechnika Kft. is jelentkezett a munkára nettó 136,83 milliárd forintért. Legutóbb írtunk arról, hogy az még nem minden esetben jelent valódi versenyhelyzetet, ha a közbeszerzésen több cég is indul, ugyanis aki most veszít, majd legközelebb nyer, és ugyanilyen vastagon foghat a tolla.
A Strabag együtt dübörög Mészáros Lőrinccel
2018-ban a G7 írt arról, hogy az osztrákok szakítják a legnagyobbat a magyar út- és vasútépítéseken. A Strabag részben azért is lehet nélkülözhetetlen szereplője a magyar útépítési piacnak, mert a szektor a rajta átözönlő uniós és állami százmilliárdok dacára eszközhiányos. A cég a felcsúti Puskás Akadémia lelkes támogatója.
Korábban írtunk arról, hogy a V-Híd Zrt. 2018-ban került Mészáros Lőrinc tulajdonába, és azóta szárnyal. 2016-ban a V-Híd éves nettó árbevétele 1,9 milliárd forint volt, 2017-ben már 23,8 milliárd, 2018-ban 46,9 milliárd, 2019-ben pedig 33,7 milliárd forint. Ennek megfelelően az adózott eredménye, vagyis a kitermelt haszon is szépen növekedett: a 2016-os 319 millióról 2017-ben 1,4 milliárdra nőtt, majd 2018-ban 5,3 milliárd, 2019-ben pedig 5,8 milliárd forint lett.
Közel 10 milliárd forint EU-s pénzből fejleszti Mészáros Lőrinc cége a bicskei vasútállomást A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. előzetesen nettó 6,9 milliárd forintra becsülte a munkát, de a V-Híd Zrt. ennek majdnem másfélszereséért, közel 10 milliárdért vállalta. A beruházás egy 100%-os támogatású, európai uniós projekt keretében valósul meg, vagyis teljes egészében az EU fizeti. Alvállalkozóként részt vesz a munkálatokban a Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt Zrt.
A V-Híd Zrt. rövid idő alatt fontos szereplője lett a magyar vasútépítési piacnak. Nemrég számoltunk be arról, hogy a cég közel 10 milliárd forint EU-s pénzből fejleszti a bicskei vasútállomást. 2020-ban írtunk arról, hogy a kft. építheti 45 milliárdért a szerb határig tartó szegedi vasutat. 2017-ben az R-Korddal közösen 69 milliárd helyett 75 milliárd forintért újítottak fel egy 31,25 km hosszú vasúti szakaszt Püspökladány és Ebes között, emellett a szintén megdráguló Kelenföld-Százhalombatta felújítás is a nevükhöz kötődik.
Alvállalkozóként pedig érdekeltek a Budapest-Belgrád vasútvonal építésében is – ami Magyarország történetének legdrágább vasútvonala lesz összköltség tekintetében: 590 milliárd forintért épül, ráadásul kínai hitelből.
A Huawei és több Mészáros-érdekeltség is alvállalkozó lesz a Budapest-Belgrád vasútvonal építésénél Többek között a Huawei, valamint Mészáros Lőrinc, illetve gyerekei és veje érdekeltségei lettek az alvállalkozói a Soroksár és Kelebia közötti vasútvonal fejlesztést megkapó CRE Konzorcium-nak. A CRE egyik tagja egyébként – mint ismert – a családfő vállalkozása, az RM International Zrt.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Kósa Lajos, Mészáros Lőrinc, és Szijjártó Péter a V-Híd Zrt. új gépének avatásán Debrecenben 2020. szeptember 18-án. (Fotó: Szijjártó Péter/Facebook) | [
"Békéscsaba",
"Strabag Rail Kft.",
"V-Híd Zrt."
] | [
"SDD Konzorcium",
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.",
"Pannon-Dobrastav Kft.",
"V-Híd Építő Zrt.",
"Swietelsky Vasúttechnika Kft.",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"RM International Zrt.",
"Heti Válasz",
"Puskás Akadémia",
"Subterra-Raab Kft.",
"CRE Konzorcium",
"Dömper Kft.",
"Elektronikus Közbeszerzési Rendszer",
"Opten Kft.",
"R-Kord Építőipari Kft."
] |
A hasonló tematikájú lapok közül gyakran a legkisebb példányszámúnak jut a legtöbb állami hirdetés. Ez derül ki a 2017-es éves beszámolók és a tavalyi állami reklámköltések összevetéséből. A számokból egyértelműen látszik, hogy semmit nem számít, hány emberhez jut el az üzenet, csak az a fontos, hogy kinél költik el a milliárdokat.
A kedvezményezettek természetesen kivétel nélkül vállaltan kormányközeli lapok. Ami azonban talán ennél is nagyobb probléma, hogy a kritikus sajtó láthatóan a piaci hirdetőktől is egyre jobban el van zárva. Ez pedig szinte teljesen ellehetetleníti azt a fajta piaci alapú működést, ami a szektort korábban jellemezte.
A leglátványosabban ez a trend a közéleti napi és hetilapoknál látszik, ezért első körben ezeket vizsgáltuk meg. A kiadók közül valamilyen okból több is úgy döntött, hogy nem auditáltatja a példányszámát. Így arról, hogy a Simicska médiabirodalomtól a nagy szakítás után távozó Liszkai Gábor újságja, a Magyar Idők, a Széles Gábor féle Magyar Hírlap, vagy éppen a másfél éve Schmidt Máriához kerülő Figyelő aktuálisan hány példányban fogy az elmúlt években, csak piaci pletykák voltak.
A tavalyi éves jelentések alapján azonban viszonylag pontosan meg lehet becsülni az eladásokat. A példányszámukról hallgató kiadók ugyanis közzétették, hogy lapeladásból összesen mekkora bevételre tettek szert, és mivel az áraik ismertek, lehet következtetni arra, hogy hány újságot kellett eladniuk ekkora forgalomhoz (a módszertanról a csillagra kattintva olvashatsz)*A számolást csak a kedvezményes előfizetések bonyolítják kissé, ezek miatt ugyanis többféle ár van. Ezeket mind figyelembe véve arra jutottunk, hogy a Magyar Idők napi 5900-9600, a Magyar Hírlap 5000-6600, a Figyelő heti 3400-4500, míg a számait szintén nem auditáltató 168 óra szintén hetente 9200-13800 darabos példányszámban fogyott tavaly. A magasabb szám minden esetben azt az elméleti esetet mutatja, amikor minden lapot a legnagyobb kedvezményű előfizetéssel vásároltak, a legalacsonyabb pedig azt, amikor minden újságot a standokon adtak el. A tényleges szám logikusan a kettő között van. Iparági tapasztalatok alapján megbecsültük, hogy milyen arányban fogyhatnak előfizetéses formában és újságosnál eladva az egyes lapok, és így jöttek ki a lenti számok.. Ezek, illetve a többi lap auditált adatai alapján így nézett ki az egyes közéleti heti és napilapok példányszáma 2017-ben:
A legnagyobb aggodalommal a Figyelőnél nézhetik az eladásokat. A 3850-es átlag példányszámot ugyanis úgy sikerült hozni, hogy az évnek még heti 6-7000 értékesített újsággal vágtak neki, amiből logikusan következik, hogy év végén jóval az átlag alatt kellett lenniük. Az atlatszo.hu már májusban arról írt, hogy előfizetői 17 százalékát elvesztette az újság, a trend pedig úgy tűnik az év további szakaszában is folytatódott.
Bár a konkurensek közül a Heti Válasz is vesztett olvasókat, messze nem ilyen ütemben, a HVG pedig még növekedni is tudott kissé, így előbbi 10 800, utóbbi közel 31 ezer példányban fogyott hetente 2017-ben. A 168 óránál és a Magyar Narancsnál adatok híján a trendet nehéz megállapítani, de ezekből a lapokból is jóval többet adtak el, mint Figyelőből.
Ehhez képest a teljes magyar médiapiacon (tehát nem csak a hetilapoknál) arányaiban a Figyelőnél nőtt a második legnagyobb mértékben az állami reklámköltés. A Kantar Media adatai alapján listaáron több mint 780 millió forint értékben hirdettek állami szervezetek, önkormányzatok és állami tulajdonú cégek a hetilapban, ez pedig szinte pontosan a 11-szerese az egy évvel korábbinak, amikor még nem Schmidt Mária volt a tulajdonos*A listaáras reklámköltés jellemzően jóval magasabb, mint a tényleges, a listaárból ugyanis komoly kedvezményeket adnak a kiadók..
Ezzel szemben a négy másik laphoz listaáron együttesen is csak 75 millió forint állami hirdetés folyt be. Azaz a közéleti hetilapokban elhelyezett állami reklámokra szánt összeg 91 százaléka messze a legkisebb példányszámú újságban landolt. Az pedig talán még ennél is beszédesebb, hogy miközben a Figyelőben minden egyes eladott lapban közel négyezer forintot hirdetett el listaáron az állam (nagyjából hatszor annyit, mint amennyit az újságot megvásároló olvasó fizetett érte), addig a HVG-ben huszonhatot, a 168 órában pedig csak 1,1 forintot.
A megdöbbentő aránytalanság véletlenül sem csak a hetilappiacra jellemző, ugyanez tapasztalható a napilapoknál is. A torz viszonyok annyiban javultak, hogy a Népszavánál az új tulajdonos, a volt MSZP-pénztárnok, Puch László érkezésével az állami hirdetők is megjelentek, így már legalább nem a legnagyobb példányszámú napilapban volt a legkevesebb állami hirdetés. Sőt, a Népszava kilőtt, listaáron 260 millió forintnyi állami hirdetést húzott be, majdnem 27-szer annyit, mint 2016-ban.
Más kérdés, hogy a sokkal kevesebb példányban fogyó Magyar Időket és Magyar Hírlapot így sem tudták megközelíteni, hiszen előbbinél ugyanez 897, utóbbinál 637 millió forint volt. A Magyar Időknél a hirdetési bevétel 87 százaléka jött a költségvetésből, illetve önkormányzatok és állami cégek büdzséjéből. Az egy lapra vetített számok pedig itt is nagyon aránytalanok (ha nem is annyira, mint a Figyelőnél): az állam listaáron nagyjából kétszer annyi pénzt hirdetett el minden egyes eladott Magyar Időkben és Magyar Hírlapban, mint amennyit annak vevője adott érte.
Üzleti szempontból ez a fajta magatartás teljesen irracionális. Egy piaci alapon gondolkodó hirdetőnek ennyit egész biztosan nem ér, hogy egy emberhez eljuttassa az üzenetét. Különösen akkor nem, ha az olvasók egy jelentős része nála dolgozik. Márpedig a kormányközeli lapokat nagyon nagy számban rendelik meg az állami szervezetek. Orbán Viktor és Simicska Lajos összeveszése után például tömegével mondták le az állami cégeknél a Magyar Nemzet előfizetéseket, és helyette Magyar Időket rendeltek.
Magyarul a hirdetések nem hagyományos reklámcélokat szolgálnak, sokkal inkább az adott lap (állami) támogatásaként értelmezhetőek.
Azt, hogy ezek a lapok mennyire ki vannak szolgáltatva az állami bevételeknek, jól mutatja, hogy esetükben teljesen felborult a lapértékesítésből és hirdetésből származó bevételek egyensúlya. A 2010-es kormányváltás környékén (tehát azelőtt, hogy az állam teljesen rátelepedett volna a piacra), a két legnagyobb napilapnak, a Magyar Nemzetnek, és a Népszabadságnak nagyjából ugyanakkora bevétele volt a reklámokból és az újságok eladásából. Később a Nemzetnél ez módosult, de a bevételek nagyjából harmada még akkor is lapértékesítésből folyt be, amikor már elárasztották az újságot a kormányhirdetések.
Ezzel szemben a Magyar Időknél és a Figyelőnél most már csak a forgalom 20-25 százalékát adják az eladások, a többi reklám, és mint láttuk, nagyrészt állami.
A másik véglet 2017-ben az azóta bezárt Magyar Nemzet volt, ahol épp fordítva alakultak az arányok. Ez egyébként elég jól mutatja azt is, hogy ha a kormányzat elfordul egy újságtól, akkor az nem csak az állami, hanem a piaci hirdetések nagy részéről is lemondhat.
A kiadó tavaly már csak 171 millió forintot gyűjtött be reklámokból, miközben három évvel korábban ennek még több mint tízszeresét. Bár az Orbán-Simicska szakítás előtt a Magyar Nemzet is tömve volt állami hirdetésekkel, ekkora kiesést a központi hirdetések kiesése nem okozhat. Még akkor sem, ha a kormányzat tényleg lenullázta a reklámokat a Nemzetben: tavaly listaáron is csak 5 millió folyt be hozzájuk az állami szférából.
A hanyatlás így jelentős részben azzal magyarázható, hogy a piaci alapon hirdető cégek is elfordultak a kormány által ellenségnek kikiáltott laptól. Van olyan nagyvállalat, amelynek a kommunikációs osztályán már 2015-ben ukázba adták, hogy Simicska-újságban nem lehet hirdetni. Mondjuk múlt csütörtök óta már tényleg nem, hiszen azóta a Heti Választ sem nyomtatják ki.
Közélet Vállalat állami hirdetések Figyelő Heti Válasz HVG Magyar Idők Magyar Nemzet Olvasson tovább a kategóriában | [
"Népszava",
"Magyar Hírlap",
"Magyar Idők",
"Figyelő"
] | [
"Kantar Media",
"közélet Vállalat",
"Magyar Nemzet",
"Magyar Narancs"
] |
Szigorúan titkos iratokba is betekinthet 21 Századvég-munkatárs - derült ki Pintér Sándor belügyminiszter válaszából. A liberálisok képviselője, Fodor Gábor arra volt kíváncsi, hogy a kormánynak tanácsokat adó cégek közül ki, milyen titkos anyagokba tekinthet bele.
Eddig sem volt titok, hogy a Századvég-csoport tanácsokkal, szakértői anyagokkal, kutatásokkal, háttérelemzésekkel segíti a kormányt. Azt azonban nem tudtuk, hogy a Századvég kutatói mit csinálnak, ha az elemzéseikhez titkos dokumentumok, minősített iratok szükségesek.
Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt parlamenti képviselője egy ideje pörög a témán, és írásban feltett kérdésére szerdán válaszolt Pintér Sándor belügyminiszter. A válaszból kiderül, hogy a Századvég kutatóinak egyáltalán nem kell lemondaniuk az információkról, ha szigorúan titkos anyagokra kíváncsiak: 21 munkatárs kapott jogosultságot, hogy megismerhesse ezeket az információkat.
A Századvég Politikai Iskola Alapítványnál 21 fő rendelkezik "Szigorúan titkos!" minősítési szintig terjedő személyi biztonsági tanúsítvánnyal.
Ezt válaszolta Fodornak Pintér Sándor. A személyi biztonsági tanúsítvány arról rendelkezik, hogy a jogosult személy milyen legmagasabb minősítési szintű adat felhasználására kaphat felhasználói engedélyt. A Századvégből ezek szerint 21-en a szigorúan titkos iratokhoz kaptak hozzáférést. Ezt a tanúsítványt Nemzeti Biztonsági Felügyelet állítja ki.
Azt nem tudjuk, milyen titkos adatokhoz fértek hozzá a századvégesek, de életszerű, hogy egy alapos háttérelemzéshez titkosszolgálati iratokra, hírszerzői jelentésekre is szükség lehet. A "Szigorúan titkos" a legmagasabb minősítés, a törvény szerint "rendkívül súlyosan károsítja a közérdeket", ha az ilyen anyagokat arra jogosulatlan megismeri. Léteznék még az enyhébb, "Titkos", "Bizalmas", "Korlátozott terjesztésű" kategóriák is.
De mit láthattak a tanúsítvány előtt?
Pintér részletezi azt is, hogy 9-en 2013. október 21-től rendelkeznek ezzel a tanúsítvánnyal, hárman pedig 2014. december 8-án kapták meg. Maga a Századvég Politikai Iskola Alapítvány telephely biztonsági tanúsítványt is kapott "Szigorúan titkos!" minősítési szintig. Ezt Pintér mostani válasza szerint 2014. február 5-én állították ki. Pintér szerint az engedélyek kiadását helyszíni ellenőrzés előzte meg.
Fodor rákérdezett, hogy a Századvég-csoporthoz tartozó más cég vagy a Nézőpont Intézet vagy a Young & Partners kommunikációs ügynökség rendelkezik-e ilyen tanúsítvánnyal. Pintér szerint csak a Századvég Politikai Iskola Alapítvány kapott ilyen jogosítványokat, a többiek nem.
Most már csak az a kérdés, hogy a Századvég munkatársai hozzáfértek-e titkos információkhoz 2013. október 21. előtt (ekkor kapták meg ugye a tanúsítványt kilencen), hiszen a Századvég az előző ciklusban is folyamatosan adott tanácsokat a minisztériumoknak. | [
"Századvég Politikai Iskola Alapítvány"
] | [
"Magyar Liberális Párt",
"Nézőpont Intézet",
"Nemzeti Biztonsági Felügyelet",
"Young & Partners"
] |
Homolya Róbert tevékenysége már rég magára vonta az uniós nyomozók figyelmét. A Miniszterelnökség korábbi államtitkára, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egykori főigazgatója egyszerre volt az EU-s pénzek elosztásának egyik legfontosabb magyarországi előkészítője, de közben a támogatások egyik nagy haszonélvezője is.
A 24.hu a választások előtt megírta, hogy az OLAF nyolc nagy projektnél bukkant a személye miatti összeférhetetlenségre, de végül a magyar ellenérvek meghallgatása után csak kettőnél kértek korrekciót.
A két projekt 85 százalékos uniós támogatásban részesült, így összesen 3,3 milliárd forintot kellene visszafizetni az EU-nak, amiről Homolya azt nyilatkozta, hogy bagatell ügy.
Hadházy Ákos, LMP-s képviselő viszont arra jutott, hogy nem annyira bagatell, mert a volt államtitkár és környezete faék egyszerűségű csalással jutott rendszeresen milliókhoz az uniós támogatások szervezéséből.
Hadházy csütörtöki korrupcióinfóján a Provitál Kft. szekszárdi önkormányzati szerződését mutatta be, amely alapján arra jutott, hogy a cégnek kétszer fizettek ugyanazért a munkáért.
A képviselő elmondta, hogy az OLAF ebben az ügyben is "tett megállapítást tett", tehát csalás gyanúja miatt kért intézkedést az ügyészségtől azzal, hogy tartaná indokoltnak a 75 millió forintos támogatás visszafizettetését.
A NAV Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztálya 2015 óta 74 094 176 forint értékre elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt nyomoz. De az adóhatóság hivatalos válasza semmilyen támpontot nem adott a képviselőnek az ügy lényegéről, még az sem derült ki, hogy miként függenek össze a látszólag teljesen különböző projektek, amelyek között 127 önkormányzat egészen eltérő tárgyú támogatási ügyletei vannak felsorolva.
Hadházy szerint azonban a közös kulcsszereplő a Provitál Kft és a fentebb említett csalási módszer. Az ellenzéki képviselő biztosra veszi, hogy mindenütt a Szekszárdon használt eljáráshoz hasonlóan két szerződést kötöttek Homolya korábbi cégével.
Szekszárd önkormányzata minden évben megbízta a Provitált a közbeszerzési eljárások teljeskörű lebonyolításával. Az összeg nem volt kirívóan magas, 15-20 millió forint évente. Azonban az egyes EU-s projekteknél, mint például az Öveges program, vagy az óvodaépítések még egyszer megbízták ugyanezt a céget az adott közbeszerzés elbonyolításával.
Hadházy szerint még arra sem figyeltek, hogy az új szerződésekbe valami más tartalmat írjanak bele, gyakorlatilag szóról szóra átemelték a teljes éves szerződésben feltüntetett feladatokat. Ezzel Homolya cége szerződésenként mintegy 5 millió forinttal károsította meg az EU-t.
Sejthető volt, hogy a többi történetnél is hasonló dolog történhetett. Próbaképpen kikértük a kaposvári szerződéseket is. Ebből valóban az látszik, hogy a Provitál Kft.-nek ott is duplán fizettek ugyanazért a munkáért. Az ügyben az OLAF is csalást állapított meg, és a magyar ügyészség is nyomozgat, de ezek nem okoznak álmatlan éjszakát Orbán Viktornak. Egyetlen dologtól tartanak igazán: az európai ügyészségtől – ezért lenne fontos, hogy összegyűljön egymillió aláírás a csatlakozás támogatásához
– mondta az LMP-s politikus.
A jogász végzettségű, 2010-ig ügyvédi irodát vezető Homolya Róbert a Pro-Vital 2000 Kft. közbeszerzési tanácsadó cég többségi tulajdonosa volt 2005 decembere és 2008 márciusa között. Részesedését eladta, így a 2009-ben megszűnt kft. jogutódjában, a Provital Zrt.-ben sem rendelkezett tulajdonrésszel. A Provital később az egyik fő udvari bedolgozóvá nőtte ki magát, például az összesen 420 milliárd forintos víziközmű-projekthez kapcsolódó 5 milliárdos tanácsadótender egyik nyertese. Az OLAF azonban nem a Provital utóéletét, hanem azt firtatta, hogy Homolya kiszállása után más érdekeltségei, így a Projekt.hu Bt. és az Euro-Procure Kft. alvállalkozóként továbbra is bedolgoztak a Provitalnak.
Kiemelt képünkön:Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára beszédet mond Budapesten az Automobil és Tuningshow megnyitóján 2018. március 23-án. Fotó: Mónus Márton / MTI | [
"Provital Zrt.",
"Projekt.hu Bt.",
"Euro-Procure Kft."
] | [
"Pro-Vital 2000 Kft.",
"Provitál Kft",
"Provitál Kft.",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség",
"Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztálya",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
Más tartományban volt a gyár, a beszállító cég kínai kollégái pedig nem szerettek volna az ilyenkor kötelező karanténba vonulni. Ezért végül ettől a gyártótól nem, csak a szerződésben megjelölt másik kettőtől hoztak maszkot tavaly — derül ki Vu Quon Dong vietnámi vállalkozó az Átlátszónak írt leveléből. Ez arra utal, hogy csak a vakszerencsének köszönhetően nem szállítottak a magyar kormánynak a szerződésben megnevezett Ouleok gyártó maszkjaiból. Korábbi cikkünkben arról írtunk: a gyártó maszkjaival világszerte problémák merültek fel.
"A gyárral tárgyalásokat folytattunk, de szerződéskötésig nem jutottunk. Úgy emlékszem azért, mert kínai kollégáink jelezték, hogy belátható időn belül nem tudják megnézni a gyárat, hiszen más tartományban van, és ha odamennek, két hetes karanténba kell vonulniuk. Így inkább elfogadtam a [másik két gyártó] által diktált feltételeket a szükséges mennyiség biztosításához" — tájékoztatta emailben Vu Quoy Duong vietnámi származású vállalkozó az Átlátszót a hét során.
A Sárkány Centerben és számos dohányboltban is érdekelt, Vu Zoliként is ismert férfi a tulajdonosa annak a Gyömrői-Sarok Projekt Kft.-nek, amellyel 86 millió darab kesztyű és 28,9 millió maszk szállítására szerződött a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) 2020-ban.
Erről azért írtunk korábban, mert a szerződésben megnevezett egyik gyártó, az Ouleok (Tangshan) Technology Co. Ltd. FFP2-esnek mondott maszkjával kapcsolatban világszerte problémák merültek fel. A szerződés szerint egy 7,8 millió darab maszkra szóló tételt összesen három gyártó termékeiből kellett összeraknia a Gyömrői-Sarok Projekt Kft.-nek.
Az eredeti cikkünk megjelenése előtt hiába kérdeztük arról a KKM-et, a Gyömrői-Sarok Projekt Kft.-t, valamint az Országos Kórházi Főigazgatóságot, hogy végül pontosan hány darab ilyen maszk került leszállításra, választ egyiküktől sem kaptunk.
A KKM azóta közleményt adott ki, melyet az Átlátszóhoz nem juttatott el, így azt csak az állami hírügynökség által kivonatolt formájában ismerjük. Az MTI úgy idézi a közleményt: "a KKM kiemelte ugyanakkor, hogy a nem megfelelő terméket kínáló céggel megállapodás nem született, tehát ettől a cégtől maszkot nem vásároltak".
A Vu Quoy Dong mostani üzenetében foglaltak alátámasztják a KKM állítását és meg is magyarázzák, hogy mi az oka annak, hogy a szerződésben megtalálható gyártó terméke végül nem került leszállításra.
A cégtulajdonos üzenetében semmilyen utalást nem tett arra, hogy a KKM-nek tudomása lett volna a maszkokkal kapcsolatos problémákról.
Ahogy korábban írtuk, az alaptalanul CE jelöléssel ellátott, FFP2-es szintűnek hazudott maszkokat a belga hatóságok kapcsolták le 2020 áprilisában.
"A terméken CE felirat olvasható, de releváns szervezet nem minősítette védőeszköznek. Hovatovább, az anyag részecskeszűrése nem megfelelő (mért értéke legfeljebb 81.8 %), és a maszk nem illeszkedik megfelelően az archoz. Ebből következően részecskék vagy mikroorganizmusok túlzott mértékben juthatnak át a maszkon, megnövelve a fertőzés veszélyét" — olvasható a európai termékriasztási rendszer, a Rapex honlapján az Ouleok (Tangshan) Technology Co. Ltd. maszkjáról.
A KKM képviseletében ezután 2020 májusában Balog Csaba közigazgatási államtitkár szignálta a szerződés legutolsó ismert verziójának mellékletét, amelyben megtalálható az Ouleok megnevezése.
Úgy tűnik tehát, hogy külügy gond nélkül leszerződött a problémás maszkokra, és csak a vakszerencsének köszönhető, hogy a beszállító végül egyetlenegy darabot sem szállított le a típusból.
A tényeknek megfelelően tudósítottunk korábban, álhírezés helyett a kormányzat esetleg megpróbálhatná azt is, hogy válaszol az újságírói megkeresésekre
Múlt héten a KKM közleménye "baloldali álhírként" utalt az Átlátszó korábbi cikkére. A témával foglalkozó cikkeinkben a tényeknek megfelelően számoltunk be arról, hogy a KKM tavaly leszerződött arra, hogy akár 7,8 millió darabot vásárol az Ouleok maszkjaiból. Okkal feltételeztük, hogy a gyártó maszkjából valamennyit szállítottak – különben miért írnák bele a szerződésbe?
De azt is leírtuk, hogy a végül leszállított termékek valós eloszlását nem ismerjük, méghozzá azért, mert erről ugyan megkérdeztük a KKM-et és az Országos Kórházi Főigazgatóságot, de nem kaptunk semmilyen választ. (A KKM-nek e sorok szerzője március 24-én egy más témában is kérdést küldött, arra sem kapott még semmilyen választ.) Jelenlegi ismereteink szerint az Ouleok maszkjából akár szállíthattak is volna, de a szerencsének köszönhetően végül nem szállítottak egy darabot se.
Ezt az információt nyilván korábban is szívesen megosztottuk volna olvasóinkkal, ha akár a KKM, akár az Országos Kórházi Főigazgatóság sajtóosztálya kérdésünkre ezt hajlandó elárulni.
Címlapkép: a kérdéses maszktípusra a belga gyógyászati eszközökért felelős ügynökség (FAMHP) tesztjei alapján készült tájékoztató kiadványában kiadott riasztás
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával! | [
"Gyömrői-Sarok Projekt Kft.",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [
"Sárkány Center",
"Tangshan) Technology Co. Ltd.",
"Országos Kórházi Főigazgatóság",
"Ouleok (Tangshan) Technology Co. Ltd."
] |
Csőd szélére vitte az erzsébetvárosi önkormányzati céget az ügyvezető, és beszállt a divatiparba
Lapunk értesülései szerint számos szabálytalanságra derült fény a fővárosi VII. kerületi önkormányzat tulajdonában álló Evikint Kft.-nél zajlott átvilágítás során, ezért hűtlen kezelés és csalás gyanúja miatt tettek feljelentést ismeretlen tettes ellen a kerületi rendőrkapitányságon.
A vizsgálat a korábbi ügyvezető, a hajdúböszörményi Nyíri Dóra regnálása alatt történteket érintette. Az átvilágítás a közelmúltban zárult le. Az erről szóló jelentés szerint a volt ügyvezető önkormányzati felhatalmazás nélkül rendelte meg feladatok elvégzését az alvállalkozóktól. A konkrét munkákra kapott pénzt a cégnél több esetben nem az előre meghatározott célra, hanem más megrendelésekre költötték, így ezeket szintén felhatalmazás nélkül fizették ki. A jelentés alapján ráadásul egymás után kapta a megrendeléseket a hajdúböszörményi székhelyű, állami és fideszes önkormányzatok megrendelésein gyarapodó Tömb 2002 Kft. Jutott munka a Tömbbel azonos tulajdonosi körbe tartozó Épít-Takarít Bt.-nek is, amely meghívásos közbeszerzési eljárás után nyerte el a kerületben található Százház utcai park felújítását. Ám az Épít-Takarít nem jutott hozzá a munka teljes árához. Az ügy miatt felszámolási eljárás van kilátásban az Evikinttel szemben – derül ki a birtokunkban lévő iratokból.
Az Evikint Kft.-t Erzsébetváros fideszes többségű önkormányzata alapította 2012-ben gondnoki és takarítói feladatok ellátására. Ekkor ültették a cég ügyvezetői székébe az akkor mindössze 19 éves Nyíri Dórát, akinek a cégadatbázisban máig hajdúböszörményi lakcíme van. Hogy milyen végzettséggel és vezetői gyakorlattal szavazták meg ügyvezetővé, nem tudni, ugyanis zárt ülésen döntöttek a kinevezéséről, ahol az életrajzát sem olvasták fel. Nyírit csak 2019 novemberében tették lapátra, miután az ellenzék győzött az októberi önkormányzati választáson.
Az Evikint, illetve a Tömb 2002 Kft. és az Épít-Takarít Bt. összefonódásait korábbi cikkeinkben lepleztük le. Nemcsak számos alvállalkozói megrendelést kapott a két cég az Evikinttől, hanem olyanokat is, amelyeket a tevékenysége alapján az Evikint maga is el tudott volna végezni. Ez azonban nem minden: a fővárosi Evikintnek ugyanaz a hajdúböszörményi nő készítette a könyvelését, mint a két böszörményi cégnek, illetve a könyvvizsgálójuk is azonos. De még a cégbíróságon is ugyanaz a debreceni jogász járt el mindhárom cég esetében.
A Keleti pályaudvar közelében található Százház utcai park felújítása is része a feljelentésnek. Erre az Evikint 2018-ban kapott megrendelést az önkormányzattól nettó 99 millió forintért. A közbeszerzés kapcsolattartója Nyíri Dóra volt, a munkára kizárólag hajdú-bihari cégek kaptak ajánlattételi felhívást. Természetesen azok, amelyeknek "társaságában" a szóban forgó hajdúböszörményi cégek rendszerint verhetetlenek a tendereken. Az Épít-Takarít Bt. útja szinte kikövezett volt: úgy kapta meg a megbízást, hogy a másik két pályázó cég nem teljesítette a hiánypótlást, így egyszerűen kizárták őket. A park azóta elkészült. Az önkormányzat átvette, az Evikint mégsem tudta kifizetni az Épít-Takarít Bt.-t. 16 millió forinttal adósa maradt, mivel – az iratok szerint – a pénzt másra költötte az ügyvezető. A felszámolási eljárás bedönthetné az Evikintet, ezért most az önkormányzatnak kell kisegítenie tagi kölcsönnel az azóta leállított céget. Erről lapzártánk utáni ülésen döntöttek a képviselők.
Nyíri Dórától, a volt ügyvezetőtől októberben közérdekűadat-igénylésben szerettük volna kikérni az Evikint közbeszerzési értékhatár alatti szerződéseit, adatigénylésünkre azonban még csak nem is reagált – azóta sem. Az átvilágításban javasolt feljelentést ismeretlen tettes ellen tették. Ebben javasolták Nyíri meghallgatását is a nyomozó hatóságoknak.
A volt ügyvezetőt – aki egyébként "plus size" (nagy méretű) ruhaneműk forgalmazásával belépett a divatvilágba, és időközben szülővárosában üzletet is nyitott – e-mailben újra kerestük meg, de nem válaszolt az átvilágítást érintő kérdéseinkre. Így arra a felvetésünkre sem, miszerint rokonságban is áll-e azzal a Török családdal, amely a szóban forgó két hajdúböszörményi vállalkozás tulajdonosa.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/18. számában jelent meg április 30-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/18. számában? Itt megnézheti! | [
"Evikint Kft.",
"Épít-Takarít Bt.",
"Tömb 2002 Kft."
] | [] |
Mi is beszámoltunk arról, a pénzügyi botrány károsultjai attól tartanak, hogy a tartozások kifizetése nélkül, nyom nélkül tűnhet el a Quaestor Financial Hrurira Kft. Azért félnek ettől, mert a hírek szerint a cégnél végelszámolás indult. Ezt egy újabb trükknek vélték az érintettek, azt gyanítva, hogy amíg ők a Quaestor-kártalanítási törvény végrehajtására várnak, a cég végelszámolása befejeződik, így a céget már nem lehet kártérítésért perelni. (Egy cégügyekben járta jogász szerint ez egyébként nem így van.)
Csakhogy, mint Ruszin Zsolt adószakértő most felhívta rá a figyelmünket, a Quaestor Financial Hrurira Kft. nem tudna végelszámolással megszűnni, mert köztartozása van, és emiatt a NAV-nál végrehajtás alatt áll.
Márpedig a cégtörvény szerint a NAV hozzájárulása kell a megszűnéshez, aminek hiányában a törlési kérelmet a cégbíróságnak kötelessége elutasítani - tette hozzá az adószakértő. | [
"Quaestor Financial Hrurira Kft."
] | [] |
A közbeszerzést egyedüli ajánlattevőként a Laki Épületszobrász Zrt. nyerte.
A Fekete György által vezetett Magyar Művészeti Akadémia (MMA) még 2014 novemberében vette meg az Andrássy út 101. szám alatt található Schanzer-villát, amely 2006-ig a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) székháza volt.
Egy 2015 októberében kelt kormányrendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította az MMA székházának kialakítását. A székház az Andrássy út 101. sz. és az azzal szomszédos, Bajza utca 31. sz. alatt található ingatlanban (Freund-villa) kerül kialakításra.
A székház tervezésére gyorsított eljárásban 140 milliót költött az MMA, most pedig elkezdődik a megvalósítás is.
Az uniós közbeszerzési értesítő december 30-i számában megjelent tájékoztató szerint a kivitelezésre még októberben kiírt nyílt tendert egyedüli pályázóként a Laki Épületszobrász Zrt. nyerte nettó 3,98 milliárd forintos ajánlattal.
A közbeszerzési tájékoztató szerint az MMA székházának kialakítása 20 hónapig fog tartani, és a nyertes cég sok munkafázist alvállalkozókkal fog elvégeztetni.
A Laki Épületszobrász Zrt. meglehetősen sikeres az állami tendereken: 824 millió forintért újítják fel a Hild-villát az MMA-nak, valamint összesen 7 milliárdért építenek a West Bauval lovardát és egyéb épületeket a Várba.
Erdélyi Katalin | [
"Laki Épületszobrász Zrt.",
"Magyar Művészeti Akadémia"
] | [
"Magyar Újságírók Országos Szövetsége"
] |
3 milliárd forintos keretszerződést írt alá Mészáros Lőrinc családi cége, a Mészáros és Mészáros Kft. és a siófoki VABEKO Kft. gázelosztó vezetékek építésére az állami tulajdonú közműcéggel, az NKM Földgázhálózati Kft.-vel.
Az Európai Unió Lapjában megjelent hirdetmény szerint a két cég a vezetékekre vonatkozó egyéb munkálatokat is elvégzi a tervezéssel együtt, vagy az NKM Földgázhálózati Kft. által szolgáltatott tervdokumentáció szerint.
A megbízást nyílt eljárásban nyerte el az egykori felcsúti polgármester cége, illetve a Vabeko Kft. A cégek alvállalkozókat fognak igénybevenni a PE hegesztéshez, az acélhegesztéshez, a műszaki vezetéshez, a földmunkához, illetve a burkolati bontáshoz és helyreállításhoz. Az NKM Földgázhálózati Kft. a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól kapott engedély alapján földgázelosztási tevékenységet végez.
Hétfőn jelent meg cikkünk arról, hogy bizonyos Mészáros-projektek miatt több mint 20 milliárd forintos büntetést javasolt az Európai Bizottság:
Szégyenprojektek miatt bünteti Brüsszel Magyarországot több mint 100 milliárd forintra Mészáros-projektek miatt több mint 20 milliárd forint büntetés néz ki, de az uniós pénzosztó csúcsszervezet, a Miniszterelnökség is durván 3 milliárd forint támogatást bukik el.
Fotó: Marjai János / 24.hu | [
"VABEKO Kft.",
"Mészáros és Mészáros Kft."
] | [
"Európai Bizottság",
"Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal",
"NKM Földgázhálózati Kft."
] |
Az illetékes tárcáktól bekért információk alapján bebizonyosodott, hogy a miniszter részére történt kifizetés ellentétes A kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvényben foglaltakkal – reagált Fellegi Tamás sajtóirodája a Blikknek arra a pénteki hírére, amely szerint jogtalanul vette a miniszter a fejlesztési miniszterként ki nem vett szabadságáért járó pénzt. A lap azt írta, hogy a hivatalos dokumentum szerint 1 millió 903 ezer 282 forint volt a szabadságmegváltás, ezt Felleginek azt követően fizették ki, hogy lemondott fejlesztési miniszteri posztjáról és az EU-IMF-tárgyalásokat folytató delegációt vezető tárca nélküli miniszternek nevezték ki.
A jogszabály előírja, hogy a szabadságot abban az esetben nem lehet pénzzel megváltani, ha a távozó állami vezető 30 napon belül újabb állami vezetői beosztást kap. Fellegi azonban december közepén egyik miniszteri székből másnap a másikba ült, a szabadságát "görgetni" kellett volna, tehát az új beosztásában adni ki.
A Blikknek küldött miniszteri reakció szerint a vizsgálat eredményét követően Fellegi nem tudta, hogy nem jár neki a pénz, de haladéktalanul intézkedett a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) által részére 2012. január 17-én tévesen kifizetett bruttó 1 millió 903 ezer 282, nettó 1 millió 516 ezer 535 Ft összeg visszautalásáról.
A Blikk arról is beszámolt, hogy az elmúlt években gyakorlat volt, hogy az állami vezetők megkapták a szabadságmegváltást úgy is, ha a minisztériumon belül kerültek más posztra, de akkor is, ha csak beosztásuk megnevezése változott. A tiltó törvényt a 2010-ben megalakult parlament egyik első intézkedéseként hozta - emlékeztet a napilap. | [
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [] |
A havi átlagkereset kilencszerese járhat majd Kovács Árpádnak, ha a parlament elfogadja Kósa Lajos nagyvonalú javaslatát.
A Fidesz ügyvezető alelnöke szerint azért kell jól megfizetni a Költségvetési Tanács elnökét, mert semmi mással nem foglalkozhatna, leszámítva az oktatást. Tavaly decemberben egyébként ugyanezt az előterjesztést tette Rogán Antal is – akkor még Járai Zsigmond vezette a tanácsot-, ám a Ház elvetette a javaslatot. Ezért a stabilitási törvény jelenleg azt mondja ki, hogy a Költségvetési Tanács tagjai feladatuk ellátásáért illetményre és egyéb juttatásra nem jogosultak.
Kósa Lajos másik javaslata elhagyná a stabilitási törvénynek azt a részét, amely szerint az önkormányzat működési célra csak likvid hitelt vehet fel. A változtatás alapján - egyedi kormányzati engedéllyel – a helyhatóságok felvehetnének kölcsönt, ám csak akkor, ha ez veszélyezteti az államadósság csökkentésének követelményét, és visszafizetése az önkormányzat saját bevételei alapján biztosítottnak látszik.
Az előterjesztés azt is tartalmazza, hogy a képviselő-testület megengedhetné a polgármesternek vagy a pénzügyi bizottságnak az önkormányzat költségvetési előirányzatainak módosítását. | [
"Költségvetési Tanács"
] | [] |
Eladják Balatonföldvár legjobb telkét, Mészáros Lőrinc lehet a befutó
A tóparti területen lévő hotelt bezárják, helyére állítólag luxus lakóparkot húz majd fel a felcsúti polgármester.
Éppen gőzerővel szabják át Balatonföldvár eddig ismert arculatát, de hamarosan még komolyabb változások jöhetnek a tóparti városban. Miközben a helyi kikötő bővítése miatt sorra vágják ki a fákat a szabadstrandon, hogy a hűlt helyüket lebetonozhassák, és parkolót csináljanak belőle, úgy tudjuk, párszáz méterrel arrébb is rombolás-újra beépítés következik. Ezt egy ingatlan adásvétel teheti lehetővé.
Mint megtudtuk, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. elkezdett megválni az ingatlanjai egy részétől. A cég ezt a lépést profiltisztítással magyarázza. Érdeklődésünkre azt írták, a saját tulajdonukban és vagyonkezelésükben csak olyan ingatlanokat és eszközöket akarnak meghagyni, melyek közvetlenül alaptevékenységük ellátásához szükségesek. Közlésük szerint 30 olyan ingatlanjuk van, ami kilóg a portfóliójukból, ezeket tavaly december elejétől kezdték el meghirdetni a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. elektronikus rendszerén keresztül.
Balatonföldvár egyik legjobb fekvésű telke, közvetlenül a vízparton. Középen a Hotel Három Hattyú épülete (forrás: szallas.hu)
A Közút tulajdona Balatonföldvár egyik legjobb fekvésű ingatlanja is, mely szintén eladósorba került. A közvetlenül a tó partján húzódó területen működik a város egyik ikonikus szállodája, a Hotel Három Hattyú, melynek sorsa most kérdésessé vált. Ugyan az ingatlan-adásvételről egyelőre még alig tudni valamit, az már biztosnak tűnik, hogy a szállodának rövid úton annyi. A szálló vezetése nem reagált megkeresésünkre, a Közút viszont közölte, hogy azt ugyan nem tudja, a majdani vevőnek mi lesz a terve az épülettel, már csak azért sem, mert december végén még nem volt világos, kihez kerül a terület, arról azonban már döntöttek, hogy végelszámolással megszüntetik a szállodát üzemeltető Közúti Vendégház Kft.-t. A hotelt tehát valószínűleg bezárják. Helyi forrásaink szerint az alkalmazottakat február közepén küldik majd el, és csak az kap végkielégítést, aki 3 évnél régebb óta dolgozott ott.
Ha valóban bezárják a Három Hattyút, azt a város gazdasága meg fogja érezni. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által kezelt és működtetett Jogar Hotel mellett ugyanis ez Balatonföldvár egyetlen egész évben üzemelő szállója, így ha felszámolják, azzal a nyári szezonon túl is sok vendégéjszaka fog kiesni.
Ami az üzemeltető Közúti Vendégház Kft.-t illeti, a tavalyi céges beszámoló alapján nem sikerült nekik valami fényesen a 2016-os év: nettó árbevételük 186 millió forint volt, ez komoly visszaesés a 2015-ös 252 millióhoz képest. A gyengébb eredményhez hozzájárult az is, hogy a személyi jellegű ráfordítások 138 millióra nőttek az egy évvel korábbi 107 millióról - felvettek négy embert, így két éve már 28 főt foglalkoztattak. Az adózott eredményük a 2015-ös 15 millió pluszból 23 millió mínuszba váltott, a tartozásuk pedig 21 millióról 23,5-re nőtt.
Az mindenesetre nem meglepő, hogy lecsapnak a telekre, mert az valóban nagyon értékes. Ingatlanpiaci vélemény szerint 1,2 milliárd forintot ér, ám a feltételezések szerint több, kevésbé értékes területtel kínálják egy csomagban, így akár 5-600 millió forintos áron is elkelhet. Vagy, ahogy a helyiek tudni vélik, már el is kelt, a vevő pedig szerintük Magyarország legismertebb üzletembere lehet, aki az elmúlt évben szélvészgyorsasággal hódította meg a Balatont kempingestül-borászatostul-rádióstul.
Úgy tudjuk, a Három Hattyú-ingatlan bizniszében Mészáros Lőrinc a befutó. A felcsúti polgármester forrásaink szerint már tavaly nyáron érdeklődött a hotel telke iránt, és bár a Közút decemberi közlése szerint még nem zárultak le az adásvételek, a városban már készpénznek veszik, hogy a terület Mészároshoz került. A helyiek már azt is tudni vélik, mihez kezd majd a telekkel Orbán Viktor jó barátja: ledózerolja a szállót, és az aktuális divatot követve luxus lakóparkot épít a helyére. Az ilyesmi elég jó üzlet, ha a luxus lakóparkok siófoki áraiból indulunk ki, akkor itt is összejöhetnek az 1 millió forint per négyzetméteres lakásárak.
Megkerestük Mészáros Lőrincet, hogy igazak-e a híresztelések, de e-mailjeink megválaszolatlanul maradtak. Mészárosnak annyi érdekeltsége van, hogy valószínűleg ő maga se tudja őket már fejben tartani, de mi igyekeztünk témánál maradni, és olyan címekre küldtük el az érdeklődésünket, melyek feltételezésünk szerint az adásvételt bonyolítják. Így kapott tőlünk levelet a balatoni kempingeket felvásárló és üzemeltető BLT Group Zrt. és a céget tulajdonló Konzum Nyrt. is. Ezen túl szerencsét próbáltunk a felcsúti polgármester címén is, és a legendás meszaroslorinc@freemail.hu-n is - mindhiába. Ha mégis válaszolnak levelünkre, frissítjük a cikket.
Az ügy kapcsán egyelőre több a kérdőjel, mint a konkrétum, mindenesetre az biztos, hogy aki Balatonföldváron rövid úton akar igazán nagy pénzt csinálni, az nem fog szórakozni holmi hotelek fenntartásával.
Tiszai Balázs
mfor.hu | [
"Közúti Vendégház Kft.",
"Magyar Közút Nonprofit Zrt."
] | [
"Hotel Három Hattyú",
"Konzum Nyrt.",
"Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság",
"Jogar Hotel",
"Három Hattyú",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.",
"BLT Group Zrt."
] |
A kormány idén tavasszal a frissen bejegyzett, és kormányközeli emberekkel kitömött Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak ajándékozta a korábban állami tulajdonban lévő Manevi Zrt.-t. A cég már több ingatlant is vett Romániában, idén nyáron pedig az áprilisban létrehozott romániai leányvállalata is vásárolt pár épületet. Múlt héten egy nagyváradi szállodát találtunk a cég nevén, most pedig rábukkantunk arra, hogy a népszerű turistalátványosságnak számító Gyilkos-tó mellett is megszerzett két turisztikai ingatlant a romániai Manevi-leány, a Manevi Pro Transilvania.
A Wikipedia szócikke szerint az erdélyi Hargita megyében található Gyilkos-tó (románul: Lacul Roșu) egy természetes torlasztó a Hagymás-hegységben, a Keleti-Kárpátokban. 1837-ben keletkezett a közeli Gyilkos-kőről lecsúszó törmelék következtében, ami elzárta több patak útját. A tó eredeti neve Veres-tó, ennek a fordítása a román neve is, mert a víz színe az egyik patak vasat tartalmazó hordalék miatt vöröses. A Gyilkos nevet vagy a hegyről, vagy azért kapta, mert a legenda szerint a völgybe omló törmelék annak idején az itt legeltető pásztorokat is maga alá temette, és az ő vérük festette vörösre a tó vizét. A belefolyó patakok fokozatosan töltik fel hordalékukkal, így a tó mérete egyre kisebb: felülete az eredeti 320 ezer helyett már csak 110 ezer négyzetméter körül van.
A közel ezer méteres tengerszintfeletti magasságon fekvő tó kedvelt kirándulóhely, hiszen páratlan látványt nyújtanak a fölé/köré magasodó hegycsúcsok, és a tóból meredező facsonkok, amik a keletkezésének mementói.
A tó és környéke közigazgatásilag Gyergyószentmiklóshoz tartozik, az ide látogató turistáknak pedig a Békás-szoros felé út mentén épült ki üdülőtelep éttermekkel és szállodákkal.
2021 nyarán a Manevi Pro Transilvania s.r.l., a Manevi Zrt. román leányvállalata két szállodát vett meg a Gyilkos-tó közelében.
A romániai ingatlannyilvántartás szerint 2021. július 23-án lett a Manevi-cég a Hotel Turist tulajdonosa. A 3 csillagos szálloda körülbelül 1 kilométerre van a Gyilkos-tótól, és közel 50 szobába várja a vendégeket. A hotel Facebook-oldalán látható fotók a belsejéről is: étterem, medence és konditerem is van benne.
Szintén 2021. július 23-án került egy másik közeli szálláshely, a Napsugár villa (Vila Raza Soarelui) is a Manevi Pro Transilvania s.r.l. tulajdonába. Ezt egy régebbi leírás 80 fős panzióként említi, de már egy ideje zárva van. A Google egyébként kissé vicces módon Sunbeam Resort/Complex néven ismeri, és bár sajnos utcaképet nem készített róla, egy felhasználó feltöltött fényképének köszönhetően megnézhetjük.
Hét romániai ingatlanról tudunk
Ahogy arról korábban már több cikkben is beszámoltunk, az egykor állami tulajdonú, ám idén tavasszal a kormányközeli emberekkel kitömött Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak ajándékozott Manevi Zrt. több külföldi ingatlant vett az évek során közvetve vagy közvetlenül.
A beszerzés 2017-ben kezdődött, amikor a Manevi megvásárolta a romániai Dacia SA vállalatot, aminek a birtokában van a Szatmárnémetiben található Pannónia Szálló. Azóta a Manevi Zrt. megvette még a zsibói Wesselényi-kastélyt, a máramarosszigeti Korona Szállót, és egy nagykárolyi műemléket.
Nemrég pedig megírtuk, hogy a 2021 áprilisában bejegyzett román leánycége, a Manevi Pro Transilvania 2021 nyarán megvette a Nagyváradon található Park Szállót. Ehhez jön még hozzá a két hotel a Gyilkos-tónál, tehát jelen ismereteink szerint a Manevi Zrt. romániai leányvállatának 3 ingatlan van a birtokában.
A román cégjegyzékben 2021. november közepén feltüntetett bejegyzés szerint a Manevi Pro Transilvania birtokában 28,6 millió lej (körülbelül 2,1 milliárd forint) értékű ingatlan van.
Ez persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy ennyi a nagyváradi szálloda és a két Gyilkos-tó közeli hotel összértéke. A Manevi eddigi gyakorlatából kiindulva az is lehetéges, hogy a romániai leányvállalat vett még valamit, amit eddig nem jelentettek be, és nem is talált még meg a sajtó.
A cikk az Átlátszó és az Átlátszó Erdély közös projektje keretében, a News Spectrum támogatásával készült. Címlapkép: a Hotel Turist és a Napsugár Villa a Gyilkos-tónál. | [
"Manevi Zrt.",
"Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány",
"Manevi Pro Transilvania s.r.l."
] | [
"Hotel Turist",
"News Spectrum",
"Park Szálló",
"Sunbeam Resort/Complex",
"Dacia SA"
] |
Kóka János pártelnök azonban nem a csalás kifejezést használta a történtekre. Nem zárta ki egy rendkívüli tisztújító küldöttgyűlés összehívását sem, amivel egyébként a párt megelőzhetné, hogy a bíróság semmisítse meg a tavalyi elnökválasztás eredményét. Az esetleges rendkívüli küldöttgyűléssel azonban – a jelek szerint – megvárja az SZDSZ vezetése a márciusi népszavazás végeredményét.
Fotó: Burger Zsolt
Kóka János ugyanis bejelentette, a hamis szavazatok kivizsgálására utasította a botrányban érintett Borsod megyei alapszervezetet, amelynek 30 napja van az eljárásra. Rendőrségi feljelentést azonban továbbra se tesznek, noha a fiktív szavazás az okirathamisítás gyanúját veti fel.
A Liberális Gazdasági Tanács üléséről elmondta, hogy ott a népszavazási kampányban feltett három kérdés gazdasági következményeiről esett szó.
Beszámolója szerint a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlésével, az első nyolc hónap adatai alapján körülbelül évi húszmilliárd forintnyi többletpénzzel jutna kevesebb a kórházaknak és a háziorvosi rendelőknek. Számításaik szerint egyúttal évi 42 milliárd forinttal csökkenne a gyógyszerkassza bevétele.
A tandíj eltörléséről azt mondta, hogy igazán igazságtalan az a rendszer, ahol a diákok egyik fele költségtérítés ellenében tanul, míg a másik fele egyetlen fillért sem áll saját képzése költségeiből. Megjegyezte, hogy a szakértők szerint a 105 ezer forintos tandíjat fizető hallgatók hozzájárulása – a képzés valós költségeit tekintve – átlagosan 28 százalékos.
Újságírói kérdésre elmondta, nem tud arról a szombati napilapos információról, hogy Nagyatádon az ÁNTSZ munkatársai hordták volna szét a párt népszavazási kampányanyagait a helyi háziorvosoknak és az ottani kórház járóbeteg-részlegének.
(mti, hírTV) | [
"SZDSZ"
] | [
"Liberális Gazdasági Tanács"
] |
2008. 01. 11., 7:03
Utolsó módosítás: 2008. 01. 11., 16:05
Nagy nyilvánosság előtt, aljas indokból elkövetett rágalmazás miatt tett feljelentést Dávid Iboly MDF-elnök ellen Simicska Lajos, az APEH korábbi elnöke - tájékoztatta a Magyar Nemzetet Futó Barnabás, Simicska ügyvédje. Az adóhivatalt az Orbán-kormány idején vezető Simicska azért követel elégtételt, mert Dávid egy sajtótájékoztatón azt mondta: a Fidesz "pénzügyi ügyeskedései mögött Simicska Lajos, a párt pénztárnoka áll".
Futó szerint a pártelnök kijelentése több szempontból is valótlan, hiszen Simicska nem pénztárnoka a Fidesznek, de még csak nem is tagja a pártnak. Az ügyvéd reményét fejezte ki, hogy Dávid nem él majd mentelmi jogával, és emlékeztetett arra is, hogy a bíróság egy, szerinte hasonló ügyben letöltendő börtönbüntetésre ítélte Bencsik Andrást, a Demokrata címû lap főszerkesztőjét.
Dávid Ibolya közleményében mindössze annyit reagált: "Csak a Fidesz által kedvesen említett klasszikust idézem: a krumplileves legyen krumplileves"
Dávid Ibolya a Simicska által kifogásolt sajtótájékoztatón - a Haszon címû lap listájára hivatkozva - arról beszélt, hogy Puch László, a MSZP pénztárnoka és Simicska is az ország tíz legbefolyásosabb embere közt van. Az elnök szerint sem Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, sem Orbán Viktor Fidesz-elnök nem beszélhetne a korrupció elleni harcról, amíg nem vetnek véget az átláthatatlan párt- és kampányfinanszírozásnak.
Mivel Dávidot parlamenti képviselőként mentelmi jog illeti meg, a bíróságnak az eljárás megindítása előtt kérnie kell az Országgyûléstől annak felfüggesztését. Az elmúlt évek gyakorlata azonban azt mutatja, hogy magánvádas ügyekben a parlament nem adja ki a képviselőket, sőt, ebben a ciklusban ketten még a közvádas, tehát hivatalból indult eljárás alól is kibújhattak.
Azt szeretnénk, ha per nélkül rendeződne a Simicska Lajos és Dávid Ibolya közötti ügy - mondta Hegedûs László, a MDF elnökének jogi képviselője. "Ebben az ügyben jobb, ha nem megyünk bele a részletekbe, én inkább arra fogok törekedni, hogy ezt az ügyet ne vigyük a bíróságra, de nem azért, mert az ügyfelem elismeri felelősségét" - mondta Hegedûs László.
Az ügyvéd hangsúlyozta: Dávid Ibolya egy újságból idézett egy tényt. Ha nem kér valaki helyreigazítást, akkor el kell fogadni, hogy az újságban megjelent lista megfelel a valóságnak - fûzte hozzá. | [
"Fidesz"
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
Az Állami Számvevőszék kezdeményezte a Magyar Államkincstárnál, hogy függesszék fel a Momentum és a Párbeszéd Magyarroszágért Párt a törvényben meghatározott központi költségvetésből kapott támogatásá, írta az ÁSZ. A két pártot ugyanis nem találja az ÁSZ a "közhiteles nyilvántartásban rögzítettszékhelyén", amikor a kampánypénzek ellenőrzéséhez kapcsolódó adatkérés első szakaszában jártak.
Az ÁSZ a Fidesz-KDNP, a Jobbik, az MSZP, az LMP, a DK ellenőrzését elvégezte, az ő ellenőrzésük, mint az ÁSZ fogalmaz, újabb szakaszba léphet.
"Az ellenőrzések lefolytathatóságának alapvető feltétele, hogy az ellenőrzött szervezetek a hiteles dokumentumokat a törvényben rögzített határidőben az ÁSZ rendelkezésére bocsássák" - írja az ÁSZ.
Az adatbekérés megkezdéséről az ÁSZ hivatalos levélben – a szervezetek közhiteles nyilvántartásban rögzített székhelye szerint postai úton – értesítette azokat a jelölőszervezeteket, amelyek az április 8-i országgyűlési választáson egy százalék feletti listás eredményt értek el, de a két említett párt többszöri megkeresés ellenére sem volt elérhető, írja az Állami Számvevőszék, amely a választások előtt is tömeges büntetéssel gyengítette az ellenzéket, köztük a Jobbikot 660 millió forintos büntetéssel, de ugyancsak végigbüntette a többieket is, kivéve a Fideszt, amit pont nem ellenőrzött akkoriban.
Az ÁSZ felszólította a Párbeszéd Magyarországért Párt társelnökeit és a Momentum Mozgalom elnökét, hogy soron kívül gondoskodjanak a hivatkozott törvényi előírásoknak megfelelő elérhetőség biztosításáról, és erről 15 napon belül írásban adjanak tájékoztatást az ÁSZ részére.
A Párbeszéd közleménye szerint az ÁSZ téved, mert a pártnak "van hivatalos székhelye és postafiókja. A párt az év elején költözött, de mindig minden adatot időben elküldött a törvényszéknek és az illetékes hatóságoknak, az új székhely bejegyzése folyamatban van. A Párbeszéd eddig és a jövőben is áll az Állami Számvevőszék rendelkezésére és bemutat minden kért adatot".
Borítókép: Róka László / MTI. | [
"Párbeszéd",
"Állami Számvevőszék",
"Momentum"
] | [
"Momentum Mozgalom",
"Magyar Államkincstár",
"Párbeszéd Magyarországért Párt",
"Párbeszéd Magyarroszágért Párt"
] |
MTI
2013. 09. 09., 12:02
Utolsó módosítás:2013. 09. 09., 13:17
Napokon belül elindulhatnak a kifizetések a leállított operatív programokban - közölte Johannes Hahn regionális politikáért felelős uniós biztos. Lázár János államtitkár, aki augusztusban vette át a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) irányítását hétfőn Brüsszelben tárgyalt az uniós biztossal.
Hahn közölte, hogy Magyarország elfogadta a bizottság korrekciós javaslatát, amire azért volt szükség, mert egyes korábbi, már elszámolt szerződéseknél hiányosságokat találtak. Lázár János augusztus közepén jelentette be, hogy 500-600 milliárd forintnyi uniós támogatás került veszélybe azért, mert Brüsszel tizenhárom operatív programban leállította a kifizetéseket.
Lázár János bejelentette, hogy ötszázalékos lesz a bírság - ezt brüsszeli nyelven korrekciónak nevezik. Johannes Hahn hangsúlyozta, hogy Magyarország ezt a pénzt nem veszíti el, ha év végéig megfelelően el tudja költeni. Ez szerinte az Európai Bizottságnak is érdeke.
A korrekció oka, hogy számos infrastrukturális pályázat esetében a kivitelezőkkel szembeni elvárás volt a magyar kamarai regisztráció és a magyar nyelvtudás, ami az Európai Bizottság szerint versenykorlátozó diszkrimináció. A 75 milliárd forint körüli összeg azt is jelzi, hogy milyen széles körben elterjedt gyakorlatról van szó: a problémás projektek összesített támogatása ez alapján 1500 milliárd forint körül lehet.
Lázár János kijelentette, alig kapta meg feladatul az uniós források elosztásának felügyeletét, rögtön egy olyan üggyel kellett kezdenie, amely magyar szempontból az idén lejáró uniós költségvetési ciklus legnagyobb pénzügyi problémája. "Sikeresek voltunk, tisztességes megállapodás született" - mondta. Szerinte elsősorban azért siker az 5 százalékos arány, mert ez a 230-250 millió eurós korrekció 2 milliárd eurót mozdít meg a magyar gazdaságban azzal, hogy az érintett 10 operatív programban újraindulhatnak a kifizetések.
Eleve 5 százalék lett volna
Johannes Hahn a tájékoztatón azt mondta, efféle problémák viszonylag gyakran előfordulnak, a kifizetések felfüggesztése szinte napi gyakorlat. Az idén, például, 28 ország 100 programjával fordult ez elő. Szinte minden programban van valamekkora korrekció, a mértéke 2 és 100 százalék között változik - tette hozzá egy kérdésre válaszolva.
Lázár János elismerte, a 2 százalékkal lett volna a leginkább elégedett, de emlékeztetett rá, hogy "az eredeti hírek 25 százalékról szóltak". Ezt azonban legfeljebb abból lehetett csak gondolni, hogy egy hasonló esetben Romániát valóban 25 százalékos korrekcióval sújtotta az Európai Bizottság. Mint Johannes Hahn szavaiból kiderült, a magyar ügyben a bizottság javaslata eleve 5 százalék volt. A múlt héten Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára is a problémás projektek támogatási összegének 5-10 százalékát kitevő korrekciót valószínűsített.
Hahn jól előkészített találkozónak nevezte a megbeszélést, mondván, még korábban is sikerült azt befejezni, mint előzetesen gondolták. "Mi nem pénzt akarunk spórolni az EU-nak, épp ellenkezőleg, az a célunk, hogy az utolsó centig el lehessen költeni a forrásokat" - magyarázta az osztrák biztos, akit Lázár "Magyarország régi barátjának" nevezett. Megjegyezte ugyanakkor, az utóbbi időben nem emlékeztették eleget Hahnt erre a barátságra, de mostantól ő majd gyakrabban fog járni Brüsszelbe, hogy ezt megtegye. "Ilyen értelemben ez a mai megegyezés egy befektetés" - mondta az államtitkár.
Rajtunk múlik
Lázár többször elmondta, hogy noha ezt a 75 milliárd forintot az EU a mostani megállapodás értelmében nem fizeti ki - ezért a magyar költségvetésnek kell kipótolnia -, de a pénz mégsem veszik el Magyarország számára, hiszen a ciklusból hátra lévő időben újra megpályázható. Arra azonban, hogy ilyen rövid idő alatt sikerül is lekötni, nem lehet mérget venni.
Hogy mennyire nem, az is mutatja, hogy számos, már futó projekt jelentős csúszásban van, erről is beszélt Lázár János a tájékoztatón. Emiatt 5-600 milliárd forintnyi uniós támogatás van veszélyben. A kormány ezért azt tervezi, hogy ha állami szervnek felróható okból forrást veszít az ország, akkor az adott szervezet következő évi költségvetési támogatása annyival csökkenni fog. Ha egy önkormányzat nem képes tartani a határidőket, ott pedig közbelép az állam, és maga bonyolítja le a beruházást. "Most már rajtunk múlik, hogy ne legyen forrásvesztés" - mondta az államtitkár.
A tájékoztató előtti háttérbeszélgetésen Csepreghy Nándor helyettes államtitkár megerősítette, hogy a következő hetekben érkeznek be azok a kérdőívek, amelyeken minden, uniós támogatást elnyerő vállalkozásnak be kell számolnia a saját tulajdonosi struktúrájáról. Az offshore hátterű cégek kiszűrését célzó intézkedés nyomán a 44 ezer kérdőív feldolgozása a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a közreműködő szervezetek feladata lesz.
Csepreghy megemlítette azt is, hogy a kormány fontolgatja az ingyenes állami pályázatírási szolgáltatás elindítását. Elterjedt megoldás ugyanis, hogy a pályázatírók ingyen dolgoznak, csak akkor fizetnek nekik a nyertesek, ha a pályázat nyer - de akkor a projektmenedzsmentre fordítható forrásokból. Így pedig a projektmenedzsment lesz elégtelen, ez is oka lehet annak, hogy sok projekt döcögősen halad.
Mit jelent a büntetés?
Lázár János 230-250 millió euróra becsülte a korrekció mértékét, ez 69-75 milliárd forintot tesz ki. A büntetés valójában azt jelenti, hogy az érintett projekteknél az unió öt százalékponttal kisebb részt finanszíroz. Korábban 75 százalékot adott az Unió, 25-öt a magyar állam állt, 2012 őszétől 85-15-re módosították az arányt.
A büntetés azt jelenti, hogy a régebbi projekteknél 70-30, a 2012 ősz utániaknál 80-20 lesz az arány. A büntetési tételt a magyar államnak kell lenyelnie, de a pénz nem vész el véglegesen, mert idén még kiírható pályázaton. Ugyanakkor sietni kell, mert december 31-ig az új győzteseket is ki kell hirdetni, és aláírni vele a szerződést. A büntetéssel érintett összegek főként állami beruházásokhoz kötődtek, így a vállalkozók aligha számíthatnak újabb forrásokra. | [
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] | [
"Európai Bizottság"
] |
Az Index értesülései szerint a BKV egy vadonatúj felsőkategóriás Audi A6-ost bérel Kocsis István vezérigazgatónak. A gépkocsi értéke becslés szerint mintegy 20 millió forint, ilyen értékű szolgálati autója a BKV-nak még nem volt.
Az Index úgy tudja, hogy Kocsis István, a BKV nemrég kinevezett vezérigazgatója számára egy felső kategóriás gépkocsit bérel a közlekedési cég.
Az Audi A6 (TDI 3000, extrákkal) ára szakértők szerint mintegy 20 millió forint. Mint megtudtuk, a BKV a szűkös anyagi helyzetére tekintettel nem vásárolta vagy lízingelte az autót, hanem bérli inkább.
A cég szolgálati gépkocsiparkja egyébként Renault Lagunákból áll (körülbelül 20 darab). Renault Lagunát használt korábban Aba Botond vezérigazgató, és Balogh Zsolt megbízott vezérigazgató is. Antal Attila saját Rover 75-ösét használta vezérigazgatósága idején.
Az Index úgy tudja, hogy a BKV-nál felvetődött, hogy több A6-ost is rendeljenek, de jelenleg ez az elképzelés nem aktuális.
A BKV az Index megkeresésére a következő tájékoztatást küldte: "Az autó nem tekinthető luxusautónak és a BKV eddigi legdrágább szolgálati autójának, mivel bérelt - diesel - járműről van szó, így csak a bérlés költségeit lehet egy ilyen összehasonlításban figyelembe venni. Az autó megadott értéke (20 millió Ft) sem állja meg a helyét, de valójában ez indifferens, hiszen bérelt autóról van szó. Az autó nem fullextrás, ahogy azt a cikk sugallja." | [
"BKV"
] | [] |
Miskolcon nyitja meg első külföldi gyárát egy elektronikai berendezéseket gyártó kínai cég, a Ten Pao. A kínai cég vezetői Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkárának társaságában nyitották meg múlt héten a 2600 négyzetméteres gyárat a miskolci Déli Ipari Parkban. A bejelentés szerint a Ten Pao 4,5 milliárd forintot tervez befektetni Miskolcon, és 2021-ig 300-ra növelné az ott dolgozók létszámát.
A beruházásról korábban semmilyen hír nem jelent meg az interneten. A Ten Paót 1979-ben alapították Hongkongban. A miskolci üzemben elektromos töltőállomásokat, nyomtatott áramköröket és automata kapcsolókat fognak gyártani. Az MTI szerint a gyárat azért Miskolcon hozták létre, mert legfontosabb ügyfeleinek többsége kelet-európai.
A KKM háttérintézménye, a Nemzeti Befektetési Ügynökség honlapja szerint a Ten Pao üzem elsősorban a szintén miskolci Boschban gyártott elektromos kéziszerszámaiba gyárt akkumulátorokat. Az MTI szerint a kínai cég a magyar kormány és a miskolci önkormányzat által biztosított kedvezményei miatt is választotta Magyarországot.
Az nem derül ki sem Miskolc, sem a kormány honlapjáról, hogy mivel és hogyan támogatták a beruházást. A miskolci polgármesteri hivatal kérdésünkre azt írta, hogy a Ten Pao valamennyi kedvezményt kap az iparűzési adójára, ahogy minden olyan cég, amely az ipari parkba települ be. Ezen kívül engedélyezési folyamatokban és munkaerő toborzásban is segítik a céget, és a dolgozók bejárásának könnyítése miatt egy utcát is felújítanak. A Miniszterelnökség nem válaszolt arra, hogy mivel támogatta a beruházást.
A Magyar Közlönyben szeptemberben annyi jelent meg, hogy az idén januárban alapított Ten Pao Electronics Hungary Kft. megfelel a költségvetési támogatások szempontjából a törvényi előírásoknak, azaz átlátható szervezetnek minősül. Erre minden bizonnyal amiatt volt szükség, mert a cégregiszter alapján egy Brit Virgin-szigeteki offshore cég a tulajdonosa.
A Fidesz korábban erősen támadta az offshore cégeket, és amiatt is érdekes, hogy most egy offshore-hátterű céget támogat a kormány, mert a 444 pár napja írt arról, hogy a magyar nagykövetségek is üzletelhetnek offshore hátterű cégekkel egy törvényjavaslat szerint.
(MTI Fotó: Vajda János)
Közélet brit virgin szigetek offshore ten pao Olvasson tovább a kategóriában | [
"Ten Pao Electronics Hungary Kft.",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [
"Nemzeti Befektetési Ügynökség"
] |
Nemtelen eszközökkel "teszi helyre" a tagnyilvántartást a X. kerületi MSZP vezetése. A kőbányai szocialisták aktivistái sorra járják a lakásokat, hogy minél több embert vegyenek rá, írják alá az adatlapot. A módszer teljesen szabálytalan, a szocialista párt helyi központjának elvileg az lenne a feladata, hogy kiküldje a papírokat, amelyeket aztán a tagoknak kitöltve és aláírva kellene visszavinni az alapszervezetekbe. A valóság ezzel szemben más képet mutat: úgy tűnik, a kőbányai szocialista vezetés a 2002-es önkormányzati választási kampány kétes módszereire emlékeztető módon keresi meg az embereket – értesültünk.
Egy neve elhallgatását kérő kőbányai lakos arról tájékoztatta a helyi polgári köröket, hogy a napokban felkereste őt két férfi, akik olyan nyilatkozatot szerettek volna aláirattatni vele, melyben megerősíti MSZP-s tagságát. Hozzátette: soha nem volt tagja a szocialista pártnak. Az aktivisták megfenyegették, amennyiben nem írja alá a papírt, "problémák lehetnek a nyugdíjával". Az ő esete pedig egyáltalán nem egyedülálló – jutott tudomásunkra.
Megkeresésünkre Kaszab Csaba, Kőbánya szocialista alpolgármestere úgy nyilatkozott, ezeknek a híreszteléseknek nincsen semmi realitása, neki nincs tudomása arról, hogy a kerületben pártaktivisták törvénytelen módszerekkel bírnának rá embereket arra, hogy belépjenek az MSZP-be, illetve hogy megerősítsék párttagságukat. Hozzátette: ez az egész azért is elképzelhetetlen, mivel azt senki nem tudhatja, hogy az emberek mikor kapják pontosan kézhez a kipostázott adatlapokat. Nem életszerűek az ilyen jellegű feltételezések – fogalmazott Kaszab Csaba.
Egyre nagyobb sebességgel pörögnek az események a hónapok óta tartó kőbányai MSZP-s fantomtagbotránnyal kapcsolatosan, melynek legutóbbi fejleményeként a X. kerületi MSZP frakció zárta ki soraiból Ficsór János szocialista önkormányzati képviselőt, amiért kiteregette a kőbányai MSZP belháborúját. A képviselő több kőbányai alapszervezet nevében azzal állt a nyilvánosság elé, hogy a szocialisták kőbányai szervezetét – mely az országban a legnagyobb – részben fiktív tagokkal töltötte föl a helyi vezetés annak érdekében, hogy az így kialakult többséget kihasználva dolgozhassanak az állami bevételek újraelosztásában. A mesterséges tagfelduzzasztásról ugyanakkor Kaszab Csaba alpolgármester és Novák Gyula főtanácsos megkeresésünkre azt közölte, nem tud ilyesmiről.
Szerda esti tisztújító közgyűlésén a Fidesz egy nyilatkozatot fogadott el, melyben többek között Kaszab Csaba szocialista alpolgármestert lemondásra szólítják fel. A Fidesz kőbányai csoportja eddig csendben kísérte figyelemmel a kerületi MSZP belső harcait, megdöbbenve értesült a helyi vezetők viselt dolgairól. Most azonban elérkezett az idő a megszólalásra. Olyan dokumentumok jutottak a kezünkbe, amelyekből egyértelműen kiderül, hogy több száz fantomtagot regisztráltak az MSZP kőbányai szervezetében Kaszab Csaba alpolgármester irányításával. Ezt az egyik, a hamisításban részt vevő MSZP tag meg is írta Hiller Istvánnak, a párt elnökének, de nem történt semmi – áll a közleményben.
Emlékszünk arra, hogy 2004-ben éppen Kaszab Csaba körzetében egy iskolaigazgató, az osztálybontások elkerülése érdekében 6 fiktív gyereket beíratott az osztálynaplókba. Az alpolgármester és a képviselő-testület megszavazta a felmentését, sőt feljelentést is tettek. Ezt a határozottságot várjuk el most is. Ne mérjenek kettős mércével! Ha akkor megszavazták a hamisítással gyanúsított igazgatónő elbocsátását, akkor most is hasonló következetességgel járjanak el. Mit várhatnak a kőbányaiak ezektől a képviselőktől, ha a saját párttagjaikkal és szimpatizánsaikkal így bánnak? – teszi fel a kérdést a Fidesz kőbányai csoportja.
Kőbányán a legbefolyásosabb képviselők éppen a fantomtagoknak köszönhetően erősödtek meg, és szorították ki a valódi baloldal képviselőit. Rajtuk múlik az önkormányzati megrendelésektől a kiutalt lakásokig szinte minden. Hihetetlen korrupciós történetek forognak közszájon a kerületben. Ezt alátámasztják az MSZP kőbányai szervezetéből kiszivárgó belső levelezések, dokumentumok is. Az egyik szocialistákhoz közelálló építési vállalkozó az ügyészségen tett feljelentést Kaszab Csaba ellen, mely szerint cége éveken keresztül úgy jutott megrendelésekhez, ha a megbízási díj egy jelentős részét, egy helyi vezető érdekeltségi körébe tartozó vállalkozás számlájára utalta át.
A Fővárosi Főügyészség 2005. június 8-án nyomozást rendelt el hivatalos személy által elkövetett vesztegetés gyanúja miatt. Mit tesz eközben Kaszab Csaba? Elzárkózik a nyilatkozatoktól, letagadtatja magát. A Fidesz kőbányai csoportja ezért felszólítja Kaszab Csaba alpolgármestert, hogy azonnal mondjon le alpolgármesteri tisztségéről és képviselői mandátumáról.
Felszólítjuk a kőbányai MSZP frakció tagjait, hogy esküjükhöz híven járjanak el, és tisztítsák meg soraikat a súlyosan kompromittálódott vezetőiktől, tagjaiktól. Felszólítjuk Hiller Istvánt és az MSZP vezetőit, hogy ne falazzanak tovább a taghamisítóknak, járjanak el ugyanolyan határozottan, mint Vas megyében! – áll a Fidesz kőbányai csoportjának közleményében. | [
"MSZP"
] | [
"Fővárosi Főügyészség"
] |
Úgy tűnik, a meghívásos közbeszerzési pályázatok leosztásában, az előre megbeszélt sikerekben, a visszacsurgatott pénzekben olyan szintű vadnyugati viszonyok alakultak ki Szolnok megyében, hogy a botrány akár egy fideszes országgyűlési képviselőt is magával ránthat. Ügyészségi nyomozás indult, egy ember nyomkövetőt kapott, 4 embert letartóztattak, köztük a kormánypárti parlamenti képviselő jobbkezét. Hogy működött a rendszer? És kik a főszereplők? Elmeséljük.
Nagyon komoly, felülről irányított rendszer alakulhatott ki Jász-Nagykun-Szolnok megye nagy részén a TOP-os pályázatoknál (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program), azon belül is a 300 milliós értékhatár alattiaknál – ahol meghívásos és nem nyílt a közbeszerzés – abban, hogy mire pályázhatnak a települések, kiket kell meghívni, ki fog nyerni, és mindezt aztán kinek kell megköszönni.
Az egész ügy október elején kezdett robbanni. Hadházy Ákos független és Csányi Tamás jobbikos parlamenti képviselő sajtótájékoztatót tartott, arról, hogy korrupciós ügyben zajlik büntetőeljárás a fideszes Boldog István választókerületében (Jász-Nagykun-Szolnok megye 4. számú választókerület), ezt az ügyészség is megerősítette, bár konkrét nevet nem mondtak. Hadházy hozzátette, információi szerint egyértelműen érintett Boldog István is, és úgy írta le a dolgot, hogy:
egyértelműen róla van szó, lényegében megzsarolta a választókerületének polgármestereit, hogy csak az kaphat európai uniós forrásokat (...), aki hajlandó az általa megnevezett, az általa preferált cégeknek munkát juttatni.
Az ügyben történt ügyészségi és bírósági aktusok nagyjából ennek a menetnek a szereplőit érintik.
Boldog István a sajtótájékoztatóra akkor úgy reagált, az csak politikai cirkusz, őt még senki nem kereste. Az viszont hamar kiderült, hogy ez mégsem feltétlenül csak politikai cirkusz: november végén a Boldog választókerületében található Cserkeszőlőn a Központi Nyomozó Főügyészség házkutatást tartott, és iratokat, adathordozókat foglalt le egy folyamatban lévő nyomozáshoz. Már aznap arról szóltak a pletykák, hogy Boldog István mindenesénél, Fehér Petránál is jártak a nyomozók, és néhány nap múlva a törvényszék is megerősítette:
nemhogy jártak nála, hanem elrendelték a letartóztatását is.
A Fővárosi Törvényszék Indexnek küldött válaszából aztán az is kiderült, összesen 5 emberrel szemben alkalmaztak kényszerintézkedést ebben az ügyben, Fehér Petrán kívül még három embert letartóztattak, egy pedig nyomkövetőt kapott. Hogy ki is Fehér Petra, arról ebben a cikkünkben olvashat részletesebben.
Miközben próbáltuk kideríteni, kik a fontos szereplői a történetnek, és mi történhetett, újabb kérdéseket küldtünk a törvényszéknek,
a válasz alapján pedig már két másik szereplőt is sikerült azonosítanunk.
Fotó: Boldog István / Facebook Fehér Petra és Boldog István
Először nézzük meg, kiket, miért tartóztattak le vagy helyeztek bűnügyi felügyelet alá, aztán megpróbáljuk összefoglalni, hogyan is működött a rendszer.
Táskás ember 1 – letartóztatva
Fehér Petráról a törvényszék – F. P. megnevezéssel – azt írta, hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőügyben a Budai Központi Kerületi Bíróság november 29-én – leginkább a bizonyítási eljárás megnehezítésének veszélye miatt – egy hónapra elrendelte a letartóztatását.
A nő az ügyészség szerint megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy több Településfejlesztési Operatív Programmal (TOP) kapcsolatos pályázatnál irányított, jogellenesen befolyásolt közbeszerzéseket elnyert vállalkozóktól – mint a pályázatok elbírásában döntési folyamatra ráhatással bíró hivatalos személy – jogtalan haszonra tett szert, írták.
Hogy ki az a Fehér Petra, arról ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, de a portrénál rövidebben: a Szolnok megyei közgyűlés korábbi alelnöke, jelenleg megyei közgyűlési tag, Törökszentmiklóson pedig fideszes képviselő. A Fidelitasból indult, majd Boldog István asszisztenseként, illetve kampányfőnökeként dolgozó Fehér az elmúlt évek szinte összes szalagátvágásán ott állt Boldog István mellett, gyakorlatilag Boldog mindeneseként funkcionált.
A három ember – akikkel szemben még kényszerintézkedést alkalmaztak – közül csak Fehér Petra ügyvédje szólalt meg. A korábban Fürst Györgyöt, vagy Jozef Roháčot védő Fülöp Tamás az Indexnek azt mondta, védence egyelőre megtagadta a vallomástételt: "Ügyfelem több kihallgatásán jelezte, hogy át sem látja, hogy mi ez az ügy, és mi a gyanú alapja" – mondta az ügyvéd.
Azt nem tudjuk, pontosan mit nem lát át, de az biztos, hogy a TOP-os pályázatokat kifejezetten átláthatta, hiszen, ahogy ebből a 2017-es, Boldog körzetének egyik településén tartott testületi ülés jegyzőkönyvéből kiderül: Boldog István kifejezetten Fehér Petrát bízta meg TOP-os pályázatok figyelésével, szemmel kísérésével.
Fotó: Boldog István / Facebook Fehér Petra, Boldog István asszisztense és kampányfőnöke
Táskás ember 2 – bűnügyi felügyelet alá helyezve
Több helyi forrásunk is arról beszélt, hogy a letartóztatottak vagy kényszerintézkedés alá vont személyek között lehet K. Péter is, akiről szintén "táskás emberként" beszéltek az eredeti ügyet kirobbantó politikusok. Végül a törvényszék válasza ebben is segített.
Ő is közeli ismerőse Boldog Istvánnak. K. Péter képviselője volt egy azóta felszámolás alatt álló cégnek, amely több beruházást is végzett Boldog István körzetében. És tulajdonosa volt egy Profiter Hungária nevű cégnek is, amely ugyanabba a szerény jászkiséri házba volt bejelentve – két másik, hozzá köthető céggel együtt –, ahová az utóbbi években a környék közbeszerzésein taroló Profiter Machine Kft. is van. A férfi szerepéről és a cégről lejjebb olvashat, egyelőre álljon itt a törvényszéki válasz arról, hogy mi a helyzet vele:
A Budai Központi Kerületi Bíróság 2019. november 29-én négy hónapra elrendelte K. P. bűnügyi felügyeletét. Az elrendelt kényszerintézkedés szabályainak betartását a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel kell ellenőrizni.
A rendelkezésre álló adatok szerint a terhelt megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy több Terület- és Településfejlesztési Operatív Programmal kapcsolatos pályázatnál irányított, jogellenesen befolyásolt közbeszerzéseket elnyert vállalkozóktól jogtalan haszonra tett szert. A terhelt cselekménye bizonyítottság esetén előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntette és az önálló intézkedésre jogosult személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette megállapítására lehet alkalmas, írták.
Apró érdekesség: K. Péter egy korábbi cégével, a Szalay Bau Kft.-vel végzett százmilliós beruházást Boldog körzetében, a törökszentmiklósi kerékpárút átadásáról készült Szoljon.hu-s cikkből pedig úgy tűnik, azóta eltávolították a fotót, amin Boldog és K. Péter együtt vágják a szalagot 2015-ben.
Közbeszerzés lefolytatója – letartóztatva
Szintén több forrásunk említette, hogy tudomásuk szerint a letartóztatottak között szerepel a történet másik fontos szereplője is, K. Ferenc is, akiről múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján a jobbikos Csányi Tamás úgy nyilatkozott, "a Fidesz házi közbeszerzője, a Debköz Kft. ügyvezetője". A törvényszék válasza itt is segített.
K. Ferenc közbeszerzési tanácsadó, az ő cégével kellett a közbeszerzések lefolytatására szerződniük az önkormányzatoknak, mondta a jobbikos politikus, és több nekünk nyilatkozó szereplő is. Sőt, úgy tudjuk, a férfi még azt is meghatározta a polgármestereknek, hogy melyik cégeket kell meghívniuk a közbeszerzésre, amiből erősen gyanítható, hogy az is le volt beszélve, ki fogja megnyerni.
A Fővárosi Törvényszék megkeresésünkre azt írta: a Budai Központi Kerületi Bíróság 2019. november 29-én egy hónapra elrendelte K. F. letartóztatását: megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy több Terület- és Településfejlesztési Operatív Programmal kapcsolatos pályázatnál mint önálló intézkedésre jogosult személy az előre megbeszéltek szerint kötelességét megszegve irányítottan, a verseny kiiktatásával folytatott le közbeszerzési eljárásokat. A terhelt cselekménye bizonyítottság esetén előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntette és az önálló intézkedésre jogosult személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette megállapítására lehet alkalmas, írták.
Fotó: Hadházy Ákos / Facebook
Hivatalosan nem tudni, hogy az ügyészek hol tartottak kutatásokat, lefoglalásokat. Amiről biztosan lehet tudni, az a cserkeszőlői önkormányzat, amit a fideszes polgármestert váltó új polgármester jelzett a közösség Facebookján, illetve pénteken ülésezett a Szolnok megyei közgyűlés, ahol a közgyűlési elnök beszámolójából kiderült, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatalnál is végeztek kutatást a hatóságok.
Berendelt polgármesterek, termálvíz
De mégis hogyan mentek a dolgok ezekkel a pályázatokkal? Boldog István választókörzetének településeit járva több forrás is megerősítette, hogy a most futó TOP-os pályázatok elején, a pályázási szakaszban a kétpói polgármesteri hivatalba rendelte a képviselő Fehér Petrán keresztül a polgármestereket.
Többen úgy írták le az egész helyzetet, mintha orvosi rendelőbe mentek volna: egy polgármester már bent, egy kint, a harmadik településvezető épp végzett, és távozott. Fehér Petra - elmondásuk szerint - mindenkitől elkérte a telefont, amit egy másik helyiségbe vitt, majd Boldog minden polgármesterrel egyeztetett arról, hogy mire pályázzanak, mit fognak megnyerni, és mi az, amit biztosan nem fognak tudni megnyerni. Úgy tudjuk, azokat a polgármestereket, akik esetleg mással, máshogy, más összegben pályáztak volna, mint ahogy megmondták nekik, azzal fenyegettek, hogy el lesz kaszálva a pályázatuk.
Azt is több forrásból hallottuk, hogy volt olyan, amikor a cserkeszőlői fürdő termálvizes medencéjében kellett találkozni Boldoggal, aki Fehér Petrával várta az érkező településvezetőt, hogy egy szál fürdőruhában, nyugodtan – telefonok nélkül – beszélhessék meg, hogyan is kellene a TOP-os pályázatokhoz hozzáállnia a polgármesternek, hogy aztán mindenki jól járjon.
Meghatározott tervezők, kivitelezők, lebonyolítók
Az egész pályázati rendszert olyannyira nem bízták a véletlenre, hogy a tervezéstől a kivitelezésig, minden pontján megmondták a polgármestereknek, hogy kivel kell, kivel fogják csináltatni. Már amennyiben szeretnék, hogy tényleg nyerjenek, és tényleg megvalósuljon a projekt.
Csányi Tamás jobbikos képviselő a legutóbbi sajtótájékoztatóján arról beszélt, a rendszer úgy működött, hogy Boldog István elküldte az általa megnevezett tervezőket, hogy azok túlárazva tervezzék meg a kívánt projektet, a visszaosztásokat pedig Boldog valamelyik "táskás embere" végzi.
Az egész közbeszerzés lebonyolításával azt a Debköz Kft.-t kellett megbízniuk az önkormányzatoknak, amelynek vezetőjét, K. Ferencet is letartóztatták. A közbeszerzés lebonyolítására választott cégre is három ajánlatot kellett kérnie az önkormányzatoknak, információink szerint azt is megmondták, hogy ki legyen a másik két cég, hogy biztosítani tudják, hogy a Debköz lesz a befutó.
Úgy tudjuk, ezután K. Ferenc küldte el azt az 5 céget is az önkormányzati vezetőknek, akiket meg kellett hívniuk a meghívásos közbeszerzéseknél. Majd amint a testület szavazott róla, jelezték K. Ferencnek. Ezután a pályázaton többnyire csak két cég pályázott (kettő a minimum a sikeres lebonyolításhoz), és azt is pontosan tudták előre, hogy melyik fogja a nyertes pályázatot leadni. Többször cserélődött két cég között, ki a nyertes, ki a vesztes, de a "vesztes" cég sokszor a tervezést kapta meg előtte.
A Debköz Kft. előkerült már Hadházy Korrupcióinfó-sorozatában is egy debreceni egyetemi közbeszerzés kapcsán, illetve az Átlátszó írt 2015-ben arról, hogy 420 milliárd összértékű, pályázatokkal kapcsolatos tanácsadásra és bonyolításra 2015 végén írt ki az NFP egy 5 milliárd forint értékű közbeszerzést, és a keretmegállapodás öt győztesének egyike volt a Debköz. A debreceni cég árbevétele 2016-ban 61, 2017-ben 186, 2018-ban pedig már 279 millió forint volt az elérhető cégadatok szerint. A cégnek két tulajdonosa van, és ugyanezen két ember az ügyvezető is. Egyikük a most letartóztatott K. Ferenc.
Mindenkinek jó legyen
Természetesen nem konkrétumokról, csak általánosságban, de arról, hogy volt némi összehangolás egyébként megyei szinten is a települések polgármesterei között, felsőbb koordinációval – magyarul a versenyt némileg szabályozták a pályázatoknál –, egy 2017-es interjúban Berec Zsolt, a Szolnok megyei közgyűlés akkori alelnöke (akit 2018-ban Fehér Petra váltott) már beszélt. Bár a pályázati igények helyből indulnak, de ahogy ő fogalmazott,
komoly konszenzust alakítottunk ki a polgármesterekkel, hogy ezt a pénzt, hogyan használják fel. Hogy lehetőleg ne 80 milliárdra pályázzanak, hanem egy kis rátartással ugyan, de senki ne lépjen a másik lábára, és hogy szépen mindenkinek jó legyen, mindenki örüljön, és kicsit mosolyogjon a csoportképen a végén.
Berec szerint "volt egyeztetés, pici érdekérvényesítés, lobbi, egy kis veszekedés", de úgy, hogy végül mindenki örüljön. Elmondása szerint volt, hogy pár nappal a leadás előtt felhívott polgármestert, aki azt mondta, nem fog elkészülni a pályázattal, de ő nem hagyta, szakembert küldött oda, akik megcsinálták: "Amikor már ki van hozva arra a településre, hogy ha jó a pályázat, és Pesten majd Brüsszelben is rábólintanak, hogy hadd menjen, akkor nehogy már amiatt ne nyerjen, mert a polgármester a betakarítással foglalkozik" – mondta.
Az ügyes cégek
De vissza Boldog István választókerületéhez: Hadházy Ákos már az ügy legelején megemlített két céget, akik egymás untermanjaiként szerepeltek ezeken a közbeszerzéseken: a Profiter Machine Kft. és az Akviron Kft.
A Profiter más néven korábban egy néhány milliós árbevételű székesfehérvári cég volt, majd miután 2017-ben megvette egy jászberényi nő, év végére már 167 milliónál járt többek között Boldog István pár száz fős településén, Kétpón elnyert beruházás révén, míg 2018-ra már 343 milliós árbevételt produkált. A cég tulajdonosa először a jászberényi Farkas Tünde volt, – akinek egy korábbi cége épp Kétpóra volt bejegyezve –, majd később cégvezető lett, a testvére pedig a tulajdonos. És mint feljebb írtuk, a cég abba a házba van bejegyezve, ahová a most letartóztatott K. Péter előző, nagyon hasonló nevű cége volt, a Profiter Hungária. A Népszava helyszíni riportjakor hiába kereste a tulajdonosnőt, a helyiek mind K. Péterről beszéltek, őt látták csak a háznál.
A Profiter Machine Kft. szinte kivétel nélkül a Boldog István körzetébe tartozó településeken nyert meghívásos közbeszerzéseken, 2017 áprilisa és 2019 novembere között összesen 15 közbeszerzést nyert el, az esetek felében két ajánlattevő volt, a lemaradó cég ezekből mindig az Akviron volt:
csapadékvíz elvezetés, 175 millió: a fenti két cég tesz ajánlatot, a Profiter nyer;
energetikai korszerűsítés, 102 millió: a fenti két cég tesz ajánlatot, a Profiter nyer;
energetikai korszerűsítés, 45 millió: a fenti két cég tesz ajánlatot, a Profiter nyer;
energetikai korszerűsítés, 29 millió: a fenti két cég tesz ajánlatot, a Profiter nyer;
energetikai fejlesztés, 50 millió: a fenti két cég tesz ajánlatot, a Profiter nyer;
infrastrukturális fejlesztés, 62 millió: a fenti két cég tesz ajánlatot, a Profiter nyer;
földút stabilizáció, 50 millió: a fenti két cég tesz ajánlatot, a Profiter nyer.
És a legfrissebb egy mezőtúri beruházás: a Profiter Machine Kft. nyerte egy mezőtúri általános iskola felújítását, a beruházás 355 millió forintos, ez nem TOP-os, hanem EFOP-os pályázat volt. A közbeszerzési dokumentumokból pedig kiderül, hogy itt a Profiter Machine és az Akviron együtt dolgozik: a Profiter az egyik nyertes kivitelező, míg az Akviron erőforrást nyújtó szervezetként van feltüntetve a projektben.
A közmunkásokkal kihordatott kampányújság
Több szempontból is érdekes, és beszédes történet egy gyakorlatilag közpénzből finanszírozott kvázi kampányújság története is, amiről az előző cikkünkben is írtunk már, és amit úgy tudjuk, szintén vizsgálnak a hatóságok. A dolog azt is mutatja, mennyire szoros munkakapcsolat volt Boldog és Fehér Petra között.
Egy bizonyos Körös Tisza Menti Településfejlesztő Egyesület, aminek székhelye Boldog szülőfaluja, Kétpó, és amelynek elnöke Fehér Petra, Boldog jobbkeze, kiadott egy negyedévente 40 ezer példányban megjelenő magazint. A kiadvány első, második és harmadik ránézésre is gyakorlatilag Boldog kampánykiadványaként funkcionált, a gond csak az, hogy a Boldog körzetébe tartozó önkormányzatok finanszírozták az egyesületet, ami így képes volt kifizetni annak költségeit.
Az újság úgy nézett ki, hogy a Boldoghoz lojális polgármestereket összehívták, és elmondták, hogy minden polgármesternek kötelessége segíteni Boldogot a győzelemben, ezért kitaláltak egy magazint, aminek burkolt szándéka, hogy Boldogot reklámozza, de a képviselő-testületek előtt úgy adjuk el, hogy abban hirdetéseket veszünk a településnek, és vesznek a vállalkozók
– mondta egyik informátorunk. Úgy tudjuk, az újságot Törökszentmiklósra (Boldog körzetének központja) szállították le, majd több településen közmunkásokkal hordatták szét. Hogy milyen önkormányzatok, hogyan és mennyivel támogatták a kiadványt, arról ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
Az egyesület egyébként beruházásoknál marketing- és kommunikációs feladatokat is ellátott, többek között ezért lehetett ott Fehér Petra több település testületi ülésén is, hogy a TOP-os pályázatokról egyeztessen a testülettel. Információnk szerint ez a magazinos az ötlete egyébként Boldog egyik tanácsadójától származik, aki többször is tartott tréningeket a polgármestereknek arról, hogyan kommunikáljanak, és miket csináljanak annak érdekében, hogy Boldog István választási sikere biztosítható legyen.
A Belügyminisztérium is vizsgálódik egy másik ügyben
Boldog István szülőfalujában, Kétpón, ahol korábban polgármester volt, ahol a Profiter Machine Kft. többmillió forintból fejlesztethette Boldog nagy álmát, a Nagy-Magyarország formájú emlékparkot, ahol a telefonmentes polgármester-találkozók zajlottak, a Népszava cikke szerint a Belügyminisztérium is ellenőrzést tartott egy másik, szintén Boldog Istvánhoz köthető ügyben a hónap elején.
Boldog István féltestvére irányítja a Nagykunságért Térségi Vidékfejlesztési Nonprofit Kft.-t, amely a kétpói önkormányzat tulajdona. "Ez a kft. egy tízmilliós pályázati pénzzel nem tud elszámolni. Október 31-ig kellett volna fóliasátrakat felállítaniuk a közmunkásoknak, szeptemberben el is készítettek egy dokumentációt a műszaki átadásról, ám a falu új vezetése azzal szembesült, hogy a projekt nem valósult meg, ezért ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek. Belső körből származó információk szerint a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kormányhivatal illetékesei is bejelentkeztek Kétpón, hogy a 2011-től napjainkig tartó időszak pályázati anyagait átnézzék" – írja a Népszava.
Boldog Istvánt többször kerestük, jeleztük, hogy állunk rendelkezésére, ha kommentálná az ügyet, és részletes kérdéseket is küldtünk neki emailben. Cikkünk megjelenéséig nem reagált azokra.
(Borítókép: Németh Sz. Péter/Index) | [
"Szalay Bau Kft.",
"Fidesz",
"Profiter Machine Kft.",
"Körös Tisza Menti Településfejlesztő Egyesület",
"Debköz Kft."
] | [
"Profiter Hungária",
"Budai Központi Kerületi Bíróság",
"K. P.",
"Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal",
"Fővárosi Törvényszék",
"Nagykunságért Térségi Vidékfejlesztési Nonprofit Kft.",
"Akviron Kft.",
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
Az Épkar Zrt. és a Garage Kft. párosa nettó 2,6 milliárd forint helyett 3,4 milliárd forintért nyerte el a II. kerületi iskolaépület felújítását.
A Budapest II. kerületében található Gyermekek Háza a Közép-Budai Tankerületi Központ által fenntartott Klebersberg Kunó Általános Iskola és Gimnázium keretében működik. Az intézmény fejlesztését 2018 januárjában Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, a főváros II. és III. kerületének fideszes országgyűlési képviselője jelentette be. A tárcavezető akkor azt közölte, hogy a Gyermekek Háza egy új épületbe költözik, amely már 10 éve üresen áll, és a kormány 3,6 milliárd forintot biztosít a felújítására.
Az EU-s közbeszerzési értesítő legújabb számában pedig most kiderült az is, hogy a munkát 6 ajánlattevő közül az ÉPKAR Zrt. és a Garage Ingatlanfejlesztő Kft. párosa kapta meg.
A nyertes kivitelezők az eredetileg becsült nettó 2,6 milliárdos árnál 0,8 milliárddal drágábban, nettó 3,4 milliárd forintért végzik el a felújítást. Ez 30 százalékos drágulás.
A tankerületi központ által kiírt tender eredményhirdetésről szóló tájékoztatója szerint a II. kerületi, Völgy utcai telken meglévő épületek legfelső szintjén többek között gimnáziumi termek, az első emeleten pedig a felső tagozatosok termei kapnak helyet a tantestületi, vezetői blokkal együtt. A bejárati szinten lesznek az alsósok tantermei, illetve az iskolai könyvtár és a konyha a kiszolgáló egységekkel. Az oktatási intézményben 350 gyerek tanulhat majd.
Az Épkar Zrt. és a Garage Kft. rutinos közbeszerzésnyertesek, több korábbi munkájukról beszámoltunk már.
Például az ÉPKAR kapta meg a ZÁÉV-vel közösen a rákosmentei sportcsarnok megépítését közel 8 milliárdért, továbbá a WHB-val és a Laki Zrt.-vel együtt újítja meg az Operaházat bő 20 milliárd forintért. Emellett az Épkarnak van a WHB-val egy közös vállalkozása, a WHB-ÉPKAR Építőipari Kft., amely a magyar pavilont építi a dubaji világkiállításra 10,6 milliárd forintért. Az Opten Kft. adatai alapján az ÉPKAR értékesítésének nettó árbevétele 2018-ban 25,5 milliárd forint lett, adózott eredménye pedig 3,86 milliárd forint volt.
A Garage Ingatlanfejlesztő Kft. egyik legnagyobb munkája a Pénzügyminisztérium új épületének kivitelezése a Várban, amelyet a WHB-val együtt végez. Ennek a költségei eddig 20 milliárd forint körül járnak, de még nem látszik a munkálatok vége. Szintén a WHB-val közösen dolgozott a Garage Kft. a Millenáris 10 milliárdos újjáépítésén is. A Garage Kft. az elmúlt évben nettó 3,3 milliárd forintos árbevételre tett szert, míg az adózott eredménye 501 millió forint lett.
Címlapkép: a Gyermekek Házának látványterve (forrás: Tervlap.hu). A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"Garage Ingatlanfejlesztő Kft.",
"Épkar Zrt."
] | [
"Közép-Budai Tankerületi Központ",
"Klebersberg Kunó Általános Iskola és Gimnázium",
"Laki Zrt.",
"Opten Kft.",
"WHB-ÉPKAR Építőipari Kft."
] |
Nettó 26 milliárdos keretszerződést nyert el a B+N Referencia Zrt. a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságtól. A Rogán Antal és Tombor András üzleti köreihez tartozónak mondott cég évek óta fürdik a közpénzes megbízásokban.
A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) ellátási körébe tartozó épületekben építési, karbantartási, felújítási, javítási, üzemeltetési feladatok végzésére kiírt tendert nyerte el nyílt eljárás során a B+N Referencia Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. – derült ki az uniós közbeszerzési értesítőből.
A nettó 26 milliárd forint értékű keretszerződés két részből áll.
Egyrészt a KEF Kelet-Magyarországi ellátási területén lévő épületekben igény szerinti karbantartási, felújítási, javítási, üzemeltetési feladatait kell elvégeznie 111 (88 db budapesti és 23 db Budapesten kívüli) helyszínen, összesen 510 000 négyzetméter alapterületen. Ezért 18,2 milliárd forintot kapnak.
Másrészt a KEF ellátási körébe tartozó, Nyugat-Magyarországi intézményekben is hasonló tevékenységeket bíznak rájuk 120 (86 db budapesti és 34 db Budapesten kívüli) helyszínen, 212 470 négyzetméter alapterületen. A keretszerződés összege ebben az esetben nettó 7,8 milliárd forint.
Milliárdokkal növekvő árbevétel
A 4391 fős B+N Referencia nem ismeretlen a piacon. Azon túl, hogy cég nemrég saját fejlesztésű takarítórobotot mutatott be és állított munkába, számos közbeszerzést nyert az elmúlt években.
Ahogy arról az Átlátszó is beszámolt, két éve egy 12 milliárd forintos tendert húztak be ugyancsak a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságnál, majd tavaly egy 24 milliárd forintos pályázaton is sikerrel szerepeltek. Sőt, mindössze pár nappal előtte a MÁV is nyilvánosságta hozta, hogy a B+N-től bérel 600 millió forintért munka- és védőruhákat.
12 milliárd forintos tenderben hirdetett eredményt a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság Polgármesteri vagyonnyilatkozat 2014, 2015, 2016, 2017 és 2018 Polgármesteri vagyonnyilatkozat 2014, 2015, 2016, 2017 és 2018 Kilazult felesleges kövek Kilazult felesleges kövek Pócsmegyer közlekedési jelzőtáblái Polgármesteri vagyonnyilatkozatok Vidékfejlesztési Minisztérium – támogatások Vidékfejlesztési Minisztérium – szerződések NGM – támogatások NGM – szerződések NFM – támogatások
A sikerszéria azonban már korábban elkezdődött.
2016 elején a B+N Referencia Zrt tarolt a MÁV Létesítményüzemeltető és Vasútőr Kft. közbeszerzési eljárásán, mert 11,5 milliárd forint értékben nyerte el a B+N épületek, épületrészek, építmények és külső területek takarítását Budapest nyugati részén, valamint a Dunántúl és Észak-Alföld régióban.
De ők futottak be a Miniszterelnökség épületgépészeti, épületvillamossági és szakipari munkák elvégzésére kiírt, 150 millió forintos tenderén, akárcsak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2015. december közepén közzétett, felújítási, javítási és építési munkák elvégzéséről szóló pályázatán is.
A cég 2012 októberében egy 92,5 millió forintos megbízást szerzett járműtakarításra a BKV-től is, 2013 tavaszán pedig a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ingatlanjainak takarítását nyerte el mintegy 107 millió forintért. A Magyar Postától még 2012-ben nyert el a B+N egy 707 millió forintos megbízást, és azóta is több postai telephely takarítását ők végzik.
A sok közpénzes megrendelés természetesen a cég mérlegadatain is meglátszik:
A B+N Referencia Zrt. 2015-ös 9 milliárd forintos nettó árbevétele 2016-ra 13,7 milliárdra, míg 2017-re 18,2 milliárdra, majd 2018-ban már 23,2 milliárdra nőtt. A cég adózott eredménye 2015-ben 835 millió forint, tavaly viszont már közel 3 milliárd forint volt.
Simicska, Rogán, Tombor és az MNB
Hogy ki áll a kormány kedvenc takarítócége mögött, arról több médium is cikkezett már.
A Zoom.hu szerint a B+N körül Simicska Lajos személye sejlett fel, de aztán a cég Rogán Antal és Tombor András, Orbán Viktor korábbi biztonságpolitikai főtanácsadójának üzleti köreihez került. A vállalat vezérigazgatója Kis-Szölgyémi Ferenc ugyanis például arról ismert, hogy üzlettársa volt Tombor Andrásnak – mutatott rá a Népszava.
Tombor egy ideig üzletrészt vásárolt a B+N-ben, de együtt vezették a Multireklám Kft.-t is, amelyet Tombor végül Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségének adott tovább. Kis-Szölgyémi emellett alelnökként töltött be szerepet a csopaki Kereked Vitorlás Klubban, ahol a tagok között megtaláljuk Rogán Antal szomszédját, Csetényi Csaba médiavállalkozót is – vezette végig a szálakat a Népszava.
A céggel kapcsolatban az is árulkodó lehet, hogy a B+N is felkerült azon vállalkozások listájára, amelyektől az Mfor összesítése szerint növekedési kötvényeket vásárolt a jegybank. A közel 50 milliárd forinttal finanszírozott NER-cégek között (a B+N-en túl) megtalálható az Opus Global (Mészáros Lőrinc), a Duna Aszfalt (Szíjj László), a 4iG (Jászai Gellért), az Appeninn (Tiborcz István), a Market Építő (Garancsi István), a Baromfi-Coop (Bárány László), valamint a BIF (Schmidt Mária) is.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Jelenet a B+N takarítórobotjának bemutatóvideójából (forrás: Youtube/B plusz N Referencia)
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"B+N Referencia Zrt.",
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság"
] | [
"Market Építő",
"Kereked Vitorlás Klub",
"B+N Referencia Zrt",
"MÁV Létesítményüzemeltető és Vasútőr Kft.",
"Vidékfejlesztési Minisztérium",
"B+N Referencia Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.",
"Opus Global",
"Magyar Posta",
"Duna Aszfalt",
"Opten Kft.",
"Multireklám Kft.",
"Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság"
] |
Szerdán hallgatja meg a BKV ügyeinek kivizsgálására alakult fővárosi bizottság Hagyó Miklóst és Garadnai Andrást. Balogh Zsolt meghallgatását a testület nem vette napirendre. A vizsgálatról szóló jelentést ezután készítik el, a választások és a sajtónyilatkozatok miatt viták várhatóak.
Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettest, valamint Garadnai András volt igazgatósági elnököt szerdán hallgatja meg a BKV-nál történt szabálytalanságok kivizsgálására alakult fővárosi bizottság, közölte a testület fideszes elnöke hétfőn.
György István elmondta, őket utolsóként hallgatják meg, a testület feladata ezután a jelentés elkészítése lesz. Ez azt is jelenti, hogy a bizottság mégsem hallgatja meg Balogh Zsolt korábbi megbízott vezérigazgató-helyettest, aki nemrég egy napilapban - nagy visszhangot kiváltó - nyilatkozatot tett a BKV működésével, irányításával kapcsolatban.
Balogh Zsolt után elődje, Antal Attila vezérigazgató is megszólalt a médiában, és ő is olyan állításokat tett, amelyekkel feltehetőleg a BKV-s ügyekben folyó nyomozásban is érdemben foglalkoznak majd. Előbbi BKV-vezető Hagyó Miklóst, utóbbi Demszky Gábor (SZDSZ) főpolgármesterről állította a nyilvánosság előtt, hogy a városházi politikusok nyomására hoztak meg bizonyos döntéseket.
A szerdai ülés után a testületnek egy hete lesz arra, hogy jelentést készítsen. A közlekedési céget érintő szabálytalanságok munkajogi, polgári jogi és esetleges büntetőjogi vonatkozásainak kivizsgálására tavaly november 26-án alakított eseti bizottságot a Fővárosi Közgyűlés, a testületnek március 25-ig van ugyanis mandátuma arra, hogy jelentést készítsen.
Várhatóan nem lesz egyszerű feladat a választások előtt néhány héttel egy olyan jelentést összeállítani, amelyhez az adalékokat jórészt a bizottság előtt megszólaló politikusok adták. Vitára lehet számítani abban a kérdésben is, hogy a vizsgálóbizottság beépítse-e a jelentésébe Balogh Zsoltnak és Antal Attilának a sajtóban tett nyilatkozatait is.
Az eddigi bizottsági meghallgatások alapján valószínűsíthető: a politikusok - párthovatartozástól függetlenül - abban egyet fognak érteni, hogy az elmúlt években a BKV feletti felügyeleti, irányítási jogok túlságosan megosztottak voltak, és így az adott ügyekben a felelősség megállapítása sem lesz könnyű feladat. | [
"BKV"
] | [
"Fővárosi Közgyűlés"
] |
Az Orbán-kormány nem adta fel, hogy visszaszerezze a Gyurcsány-kabinet által befektetett kétmilliárdot az Omninvesttől. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) visszakéri a vakcinafejlesztésre adott támogatást. A cég nem akar fizetni: szerintük ők nem hibáztak.
Menekülne az állam a befuccsolt infl uenzavakcina-üzletből. Az Európai Unió ugyanis szabálytalannak ítélte azt a kétmilliárdos juttatást, amit a magyar vakcinafejlesztő cég, az Omninvest kapott 2006-ban. Az akkori kormány indoklásában az oltóanyag értékesítéséből várható nagy állami bevételről beszélt. A vakcina legfőbb vevője azonban a magyar állam lett, amely ezért újabb 4,5 milliárd forintot fizetett ki. (Ezen felül sikerült külföldre eladni körülbelül egymilliárd forintért vakcinát, amiből az Omninvest szerint a magyar állam meg is kapta a 14 százalékos részesedését.)
A történet akkor vett új fordulatot, amikor az Európai Unió vizsgálni kezdte az NKTH pénzköltési gyakorlatát, s úgy ítélte meg, hogy annak a bizonyos kétmilliárdnak egy projektcégen keresztüli "befektetése" ütközött az uniós szabályokkal. Az Orbán-kormány ezértmost viszszaköveteli elődje kétmilliárdos befektetését az Omninvesttől. A cég azt állítja: ők nem hibáztak, a pénzt már elköltötték, s arról el is számoltak az NKTH-nak. Hétfőn a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium közleményben jelezte az Omninvest elleni kormányzati vizsgálatot. Lapunknak tegnap a miniszter kabinetfőnök-helyettese, Stöckert Dávid azt mondta: most gyűjtik az adatokat a támogatás körülményeiről.
Ide tartozó hír, hogy kedden azonnali hatállyal leváltotta a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője Kárpáti Zsuzsát, az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet főigazgatóját. Az EKI foglalkozott a H1N1 vakcina patikába történő kiszállításával, valamint a korábban megszüntetésre ítélt kórházak eszközeinek leltározásával, értékesítésével. A főigazgató a felmentés miatt bírósághoz fordul. | [
"Omninvest",
"Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal"
] | [
"Nemzeti Erőforrás Minisztérium",
"Európai Unió",
"Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet",
"Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium"
] |
Saját kérésére a bíróság szerdán kizárta Kovács Mihály büntetőperéből a nyomozóhatóság által felkért szakértőt. A könyvvizsgáló ugyanis elfogultsági indítványt nyújtott be maga ellen a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB). Kovács Mihály, az Agrobank volt elnöke és két társa ellen csempészet, adócsalás, közokirat-hamisítás és devizagazdálkodás megsértése miatt indult eljárás.
A szakértő - mint a tárgyaláson kiderült - az elsőrendű vádlott Kovács Mihály korlátolt felelősségű társasága brókercégének volt a könyvvizsgálója, amikor a nyomozóhatóság felkérte az ügyben szakvélemény elkészítésére. A szakember azonban az elfogultsági indítványt nem emiatt nyújtotta be, hanem egy közelebbről meg nem nevezett személyt ért támadás okán döntött így.
Kovács Mihály, az Agrobank volt elnöke és két társa ellen csempészet, adócsalás, közokirat-hamisítás és devizagazdálkodás megsértése miatt indult eljárás. A vádirat szerint az International Bullion Metall Brokers Kft. (IBB) elnevezésű, budapesti székhelyű cég, amelynek vezetője és alapítója Kovács Mihály volt, 1989-1994 között több száz kilogramm különböző eredetű - többek között a Magyar Nemzeti Banktól (MNB) vásárolt - nemesfémet vitt ki az országból, és hozott vissza pár óra múlva. A kivitelre állítólag bérmunka céljából került sor, de valójában nem végeztek munkát az arany- és ezüsttömbökön, azonban Kovács Mihály mintegy százmillió forint értékű devizát számlázott munkadíjként a londoni székhelyű IBB Ltd. elnevezésű cégének - áll a vádiratban.
A szerdai tárgyaláson a bíróság ismertette Surányi György jelenlegi jegybankelnök írásos vallomását, illetve meghallgatta Bartha Ferenc korábbi elnököt. Bartha Ferenc, aki 1988 júliusától két éven keresztül volt az MNB első embere, elmondta, hogy elnöki ideje alatt oldották fel az aranyra vonatkozó kontingest, illetve decentralizált vásárlást, azaz nemcsak a BÁV, az Óra-Ékszer Vállalat és a pénzverde vehetett az aranyból, hanem magáncégek is.
Bartha Ferenc szólt arról, hogy Kovács Mihályt Londonban ismerte meg, ahol Grósz Károly miniszterelnökkel volt kint akkoriban egy delegáció tagjaként. Mint elmondta: valószínűleg támogatásáról biztosította Kovács cégét, az IBB Kft.-t, de arra nem tett ígéretet, hogy az MNB aranyat ad el neki. A jegybank volt elnöke egyébként nem tudott arról, hogy a kérdéses időszakban lett volna olyan cég, amelyik külföldön, bérmunkában dolgoztatta volna fel az MNB-től vásárolt nemesfémet.
Surányi György első elnöki periódusa alatt ismerte meg Kovács Mihályt, azonban ez a kapcsolat magánjellegű volt. A vallomásából kiderült, hogy első elnöksége ideje alatt született az az utasítás is, hogy egyedi engedélyek alapján szüntessék meg a nemesfém-kereskedést, s aukciós keretek között értékesítsék az aranyat.
A tárgyalást a bíróság november 22-én folytatja.
(2000.06.06.) | [
"International Bullion Metall Brokers Kft.",
"Agrobank"
] | [
"Óra-Ékszer Vállalat",
"Pesti Központi Kerületi Bíróság",
"IBB Kft.",
"Magyar Nemzeti Bank",
"IBB Ltd."
] |
Az LMP adatigényléssel fordult Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez, hogy adja ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkáját érintő nyilatkozattal kapcsolatban készült jelentést, ha azt a 15 napos határidőn belül nem kapják meg, bírósághoz fordulnak - mondta Schiffer András, az LMP társelnöke hétfőn az InfoRádió Aréna című műsorában.
Horváth András, a NAV volt munkatársa november elején tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy nagyobb hazai cégek és multik évente több mint ezermilliárd forint értékben csalnak adót, amihez kormányzati körök támogatásával az adóhatóság is asszisztál.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) erre reagálva azt közölte: a nemzetgazdasági miniszter azonnali vizsgálatot rendelt el, amely megállapította, hogy a NAV a jogszabályoknak megfelelően járt el az adózók ellenőrzésénél, mindenfajta részrehajlás, vagy indokolatlan előny biztosítása nélkül. A NAV a nyilatkozatok miatt feljelentést tett Horváth András ellen, tekintettel "az intézmény működését érintő megalapozatlan, rágalmazó kijelentéseire" - írta közleményében a tárca.
Schiffer András az Arénában Horváth András beszámolóját úgy értékelte, az túlságosan kimunkált és logikus volt ahhoz, hogy félre lehessen söpörni, mint egy összeesküvést. Az LMP-s képviselő azt is firtatta, hogy milyen vizsgálat az, amelyet egy hétvége alatt elvégeznek az adóhatóság volt munkatársának terjedelmes és logikus állításokat tartalmazó jelentéséről. Schiffer András úgy véli, a tárca által készített vizsgálati jelentés csak egy "kamu, blöffjelentés".
Az LMP szeretné megtekinteni a dokumentumot, s ha 15 napon belül nem kapják meg, bírósághoz fordulnak - tette hozzá.
Schiffer András és Vágó Gábor LMP-s országgyűlési képviselő november 10-én közölte az MTI-vel, hogy a NAV-ról megjelent hírek miatt parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi az LMP. Az LMP a 2002-2013 közötti időszakot vizsgálná a parlamenti bizottságban, amelynek felállítása érdekében - az ahhoz szükséges aláírások összegyűjtéséért - elkezdték felkeresni az országgyűlési pártokat és képviselőket
Schiffer András ezzel kapcsolatban az InfoRádiónak azt mondta: "ne bujkáljon" se a mostani, se a korábbi kormányoldal, fel kell deríteni mi áll a Horváth-jelentés mögött. Az LMP korrekt vizsgálat lefolytatását vizsgálóbizottság felállítását követeli. Ugyanakkor hozzátette: ha a "kartellpártok" megakadályozzák a vizsgálóbizottság felállítását, akkor a napirend előtti felszólalás, interpelláció, illetve a tüntetés marad. | [
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [] |
Az SZDSZ kiebrudaltatta a Magyar Villamos Művek éléről. Az MSZP árulónak tartja, mert BKV-vezérként bizonyítékokat szállított a Fidesz elszámoltatási kampányához. Erős szállal kötődik a belügyminiszterhez - múltja mégis utolérte. Variációk Kocsis István meggyanúsítására.
Mindeddig kevés tény cáfolta az összeesküvéselmélet-gyártók ama feltételezését, hogy az igazságszolgáltatást ellenőrzése alatt tartja a politika. A közvélemény korábban biztosra vehette, hogy a gazdasági elit is bele-belepiszkál a büntetőügyek menetébe. Azzal viszont, hogy a múlt héten különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsították meg - azaz 5-től 10 évig terjedő börtönnel fenyegetik - Kocsis Istvánt, minden "szabály" felborulni látszik.
Ki a pikszisből
A BKV vezérigazgatója 2008-2009 óta lojális a Fideszhez - bizton számított hát az új hatalom védelmére. Pláne, hogy Tarlós István többször rögzítette: a Fidesz elszámoltatási kampánya a Hagyó Miklós főpolgármester-helyetteshez tartozó BKV szennyesének kiteregetésével kezdődött, melyhez a frissen beiktatott Kocsis szállította a gyanús szerződéseket, teljesítésigazolásokat.
Lehetséges persze, hogy a korrupcióellenes buzgalmat előremenekülési kényszer szülte; elvégre a rendőrség bő két éve iktatta azt a feljelentést, amelyet a Kocsis által 2008-ig irányított Magyar Villamos Művek (MVM) - később részletezendő - offshore-ügyletei miatt indítottak a hálátlan utódok. A cégvezért azonban megnyugtathatta a kormányváltás, hiszen a nyomozók legfőbb főnöke, a belügyminiszter az a Pintér Sándor lett, akivel már 1997-ben együtt ült az OTP igazgatóságában. Ráadásul a bankot jegyző Csányi Sándor régről ismeri Polt Péter legfőbb ügyészt, s ez idő tájt Orbán Viktorral is szívélyes a viszonya - ergo Kocsis körül volt bástyázva politikai-gazdasági jóakarókkal.
Az egykori MVM-vezető persze van annyira rutinos, hogy tudja: a pikszisből ki lehet esni. 2005-ben például még MSZP-felhatalmazással fordult rá a villamos művek középtávú stratégiájára, mely arról szólt, hogy - az OTP és a Mol modelljét lekoppintva - regionális multivá kell formálni a vállalatot. Aztán Gyurcsány Ferenc 2008 márciusában, a "szociális" népszavazás utáni fideszes eufóriát megtörve menesztette Kocsist az MVM éléről, immár arra hivatkozva, hogy ideje felszámolni "a villamosenergia-piacon tapasztalható monopolisztikus helyzetet". A miniszterelnöki hátraarcot informátoraink azzal magyarázzák, hogy a Kóka János-féle SZDSZ feltételeket szabott a további közös kormányzáshoz. Például azt, hogy az MVM nem nőhet nagyobbra akkori önmagánál; sőt a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.-t le kell választani a cégcsoportról, és eladni a már itt lévő gigászoknak, a német E.On-nak, az RWE-nek vagy a francia EDF-nek.
A privatizációpárti SZDSZ végül kiszállt a koalícióból (az MVM egyben maradt), Gyurcsány viszont aligha bánta meg Kocsis gyengítését. Merthogy a vezérigazgató erős támasza volt a MSZP-beli ősrivális Kiss Péternek (előbbi még tanította az ex-kancelláriaminisztert a Műegyetemen). A kirúgás egyben üzenet volt Csányinak: az nem járja, hogy az OTP és a Mol mellett a harmadik magyar "globálvállalatot" is az ő emberei uralják.
Pintér sem gátol
Hiába azonban a kormányváltás, a Csányi-közelség és a Fidesznek tett gesztusok, Kocsis nem vált érinthetetlenné. Vészjósló lehet a számára, hogy az ügyészség Pintér Sándor bizalmasát, a közelmúltig a Belügyminisztérium helyettes államtitkáraként működő Eiselt Györgyöt is képes volt hidegvérrel meggyanúsítani, mivel 2009-ben - még a Nemzeti Közlekedési Hatóság főigazgatójaként - luxusautót kapott használatra az eredetiségvizsgálat informatikai rendszerét biztosító Eclipse Zrt.-től. (A nyomozók annak ellenére meg merték kapargatni a sztorit, hogy tudták: volt idő, amikor Pintér lánya ugyanennél a cégnél dolgozott.) Szintén nem mellékes, hogy az ügyészség tavaly - kis túlzással - Csányi Sándor környezetéből helyeztette előzetes letartóztatásba az OTP-nek dolgozó Benedek Fülöpöt. (Noha a volt agrárállamtitkár már szabadlábon védekezik, jelenleg ő a legtöbb büntetőügyben érintett kormányzati tényező.)
Kocsis István Kóka Jánossal
Mindezek fényében két eshetőség kínálkozik. A derűlátóbb változat szerint vannak olyan rendőri és ügyészi egységek, amelyek politikailag valóban függetlenek, azaz nem korlátozzák magukat, ha ilyen-olyan nagykutyával kerülnek szembe. A borúlátó képlet már arról szól, hogy az igazságszolgáltatás saját üzleti elv szerint szerveződik, és bárkit képes sakkban tartani vagy beáldozni, ha erre megrendelést kap.
Kacifántos tanácsadók
Találgatások helyett azonban nézzük meg, mit lehetne felhozni a kétmilliárdos károkozással gyanúsított Kocsis István mentségére - illetve hogy van-e valami, ami menthetetlenné teszi a helyzetét.
Noha a sajtó bonyolult offshore-ügyek sorozataként tárgyalja az MVM-balhét, Kocsis minden eddigi megszólalása arra utal: a történetnek létezik egyszerű olvasata is. Eszerint valamennyi vezérigazgatói lépés mögött a nemzetközi terjeszkedési stratégiát kell keresnünk. Kocsis a Balkán felé akart "bővülni", ezért olyan tanácsadókat keresett, akik a szóba jöhető projektek felhajtása mellett részfinanszírozóként is beszállnak a bizniszbe, továbbá megnyitják előtte a térség politikai-gazdasági döntéshozóinak ajtaját. Végül egy pénzintézetre, az osztrák Meinl Bankra és egy kacifántos előéletű magánszemélyre, a most szintén gyanúsított Szász Andrásra esett a választása. Utóbbit a Horn-ciklus Nádor-ügye miatt az első Orbán-kormány már megpróbálta büntetőjogilag "utolérni", de a 2002-es váltás után a kereskedő végül szabad maradt (lásd keretes írásunkat).
A logójában mór fiúcskát hordozó monarchiabeli kávépörkölő érdekeltség, a Julius Meinl története sem akármilyen. A cég az ezredforduló óta kivonult az élelmiszerpiacról, és a magánbanki szolgáltatások felé fordult. A Meinl-csoport 2002-ben már részt vett a macedóniai elektromos művek privatizációjában, majd több kelet-európai energiaprojekttel is házalni kezdett. Kocsis tehát a Meinl kijáróemberei segítségével jutott be a montenegrói miniszterelnökhöz, a szerb energiaügyi miniszterhez, a boszniai szerb szakhatóságokhoz, ahol vízi, lignit- és gázerőművekről, illetve az ottani "MVM-ekben" történő részvényvásárlásokról egyezkedett. Az egyik banánhéj az volt, hogy Meinlék kizárólag offshore-cégeket vetettek be a terjeszkedéshez - nyilván mert egy-egy átláthatatlan hátterű vállalkozásból könnyebb kivenni a balkáni ügymenet gyorsításához szükséges kenőpénzeket. A multik gyakorlatától nem idegen ez a megoldás, aki viszont állami forrásokat utal adóparadicsomi számlákra, kiteszi magát a nyomozó hatóságok figyelmének.
Azzal pedig, hogy Gyurcsányék kifaroltak Kocsis stratégiája mögül, a Meinl Bank által összerakott befektetési portfólió is fölöslegessé vált - az ilyen-olyan offshore-érdekeltségeknek utalt MVM-milliárdok viszont nem érkeztek vissza hiánytalanul a budapesti kasszába. Kár tehát van; a volt vezérigazgató és Szász legfeljebb azzal védekezhet, hogy minden eddig meghiúsult állami beruházásnak voltak elveszett költségei (például a sohasemvolt új kormányzati negyed tervezésére is több százmilliót szívtak le a büdzséből). Kocsis szerint ma 500 milliárd forinttal érne többet az MVM, ha hagyják végigvinni a programját, Szász pedig már 2009-ben azt mondta a Heti Válasznak: "Azzal, hogy a kormány letett a térségi expanzióról, a német RWE azonnal rányomult a magyarok által kiszemelt szerbiai, boszniai befektetési célpontokra; ennyit a racionalitásról."
Emellett persze az is tény, hogy a rendőrség - szakosított átvilágító cégek közreműködésével - pontosan beazonosította, milyen egzotikus társaságokban tűnt el a köz pénze. Ezért szakértőink gyenge fegyvernek tartják, ha Kocsisék mégoly ésszerűnek tűnő geopolitikai érvekkel állnak majd oda a bíróság elé.
A rendszerváltozás előtt a magyar-bolgár Intranszmas foglalkoztatta, majd az NDK-ban, a Szovjetunióban és a Közel-Keleten elektronikai cikkekkel kereskedett.Az általa irányított Nádor-'95 Rt. a Horn-érában arra kapott megbízást, hogy mobiltelefon-lehallgató eszközöket szerezzen be a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnak. A cég a fejlesztésre 33 millió dollárnyi hitelhez jutott egy állami banktól. A Nádor a felvett pénz egy részével a korabeli gyanú szerint nem tudott elszámolni. Az ügyészség 2005-ben mégis megszüntette az emiatt indított nyomozást.Már a Nádor-akciót is az orosz államadósság terhére próbálták tető alá hozni (banki hitel helyett), de Szász végül a ZIL teherautók importját intéző Lorry Kft. élén bonyolított sikeres adósságügyleteket, miután átvette a cégirányítást az MSZP expénztárnokától, Máté Lászlótól. Egy Aleko gépkocsikra szakosodott, Rieb György fémjelezte vállalkozásnak is ő teremtett importlehetőséget. A barátság újbóli szárba szökkenésére utalt, amikor az FTC Labdarúgó Zrt.-be 2008-ban bevásárló brit befektetőt, Kevin McCabe-et szintén Szász "kötötte össze" a Fradi akkori elnökével, Rieb Györggyel.A német nyelvű sajtóban visszatérő sejtetés, hogy a néhai NDK állampárti pénzei a Magyar Nemzeti Bank bécsi leánybankján, a CW-n keresztül folytak el. E pénzintézettel élénk kapcsolatot ápolt az ugyancsak osztrák bejegyzésű Trigon Bank, amit 1998-ban éppen a Princz Gábor-féle magyar Postabanktól vett meg a Szász vezette Nádor-konzorcium.A rendszerváltozás után a most KDNP-s Latorcai János kollégájaként mutatkozott a Fegyver- és Gázkészülékgyárban. Az Antall-kormány idején a Latorcai-féle ipari tárca helyettes államtitkára, aztán 1996-ig az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. második, illetve első embere lett. Ártott Kocsis karrierjének, hogy a Horn-kormány az akkor tetőző Tocsik-botrány miatt visszahívta a vagyonkezelő igazgatóságát.ÁPV-sként mindent megtett, hogy az OTP hazai irányítás alatt (pontosabban: Csányi Sándor kezében) maradjon. Aligha csoda, hogy 1997-től a bank igazgatósági tagjaként jegyzik. A 2002-es kormányváltás után a Paksi Atomerőmű vezérévé nevezték ki, innen került később az MVM élére.Gyurcsány Ferenc 2008-ban "szedte le" a vállalat éléről, ám nem maradt állami feladat nélkül. Először a MÁV-Start Zrt. elnöki székét foglalhatta el - majd a BKV vezetőjeként túlélte a 2010-es fővárosi hatalomváltást.1980-81-ben a KISZ Baranya megyei vezetőjeként, később a KB titkáraként, majd 1988-ig a sporthivatal elnökhelyetteseként dolgozott. A rendszerváltozás előtt a Minisztertanács Hivatalának elnökhelyettese.Az előző kormányok idején egyszerre volt a Zsolnay Porcelánmanufaktúra elnöke, a Paksi Atomerőmű igazgatója, továbbá az MVM horvát szállodavállalatának (Niker d.o.o.) ügyvezetője. A hotelt offshore-konstrukcióban vették, Varga-Sabján részben emiatt lett gyanúsított.2003-ban a Paksi Atomerőmű főosztályvezetői posztját cserélhette gazdasági vezérigazgató-helyettesi titulusra. Molnár az MVM-nél szintén helyettes vezér lett, majd - főtanácsadóként - a BKV-hoz is követte Kocsist.Első körben azzal gyanúsították meg, hogy kamutanulmányokért fizetett ki 40 milliót, de vélhetően további gyanús ügyletek is "beérik" majd Molnárt. | [
"Meinl Bank",
"Magyar Villamos Művek"
] | [
"Eclipse Zrt.",
"Nemzeti Közlekedési Hatóság",
"Niker d.o.o",
"Nemzetbiztonsági Szakszolgálat",
"Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.",
"Trigon Bank",
"Fegyver- és Gázkészülékgyár",
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Nádor-'95 Rt.",
"Heti Válasz",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Lorry Kft.",
"FTC Labdarúgó Zrt.",
"Paksi Atomerőmű",
"Minisztertanács Hivatala",
"Zsolnay Porcelánmanufaktúra",
"Julius Meinl",
"MÁV-Start Zrt."
] |
Az Állami Számvevőszék befejezte a Nemzeti Sportközpontok 2012-2016. évi pénzügyi és vagyongazdálkodása szabályszerűségének, továbbá a Margitszigeti Nemzeti Tenisz Versenyközpont beruházás-előkészítésének ellenőrzését. Az ÁSZ megállapította, hogy
a Nemzeti Sportközpontok belső kontrollrendszere nem biztosította a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való átlátható, szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás feltételeit.
Az intézmény pénzügyi és vagyongazdálkodása nem volt szabályszerű, az integritás kontrollkörnyezetét nem a kockázatokkal arányosan alakította ki. Szervezeti és működési folyamatai, belső szabályozottsága, a Margitszigeti Nemzeti Tenisz Versenyközpont megvalósítása az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az eredményes megvalósítás szempontjából magas kockázatokat hordoz. A beruházás döntés-előkészítése nem volt megfelelő.
Az Állami Számvevőszék rendszeresen ellenőrzi a közpénzek felhasználásában meghatározó központi alrendszer részét képező intézmények pénzügyi és vagyongazdálkodását, ideértve a közpénzből megvalósuló, kiemelt jelentőségű beruházások döntés-előkészítésétől a kivitelezés megkezdéséig kifejtett tevékenységüket.
A Nemzeti Sportközpontok az olimpiai központok működtetésére és fejlesztésére, a magyar versenysport és utánpótlás-nevelés felkészülési bázisának biztosítására, valamint egyes sporttal kapcsolatos kiemelt feladatok ellátásának elősegítése érdekében 2005. január 1-jétől kezdte meg működését központi költségvetési szervként. Az intézmény feletti irányító szervi feladatokat előbb a NEFMI, majd az EMMI látta el. 2015. április 1-jétől az ellenőrzött időszak végéig az NFM volt az irányító szerv. Az ÁSZ megállapította, hogy Nemzeti Sportközpontok feletti irányító szervi feladatellátás az ellenőrzött időszakban szabályszerű volt.
Az Állami Számvevőszék az emberi erőforrások miniszterének egy, a Nemzeti Sportközpontok főigazgatójának tizenöt javaslatot fogalmazott meg, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük. | [
"Nemzeti Sportközpontok"
] | [
"Margitszigeti Nemzeti Tenisz Versenyközpont",
"Állami Számvevőszék"
] |
Üzent a spanyolországi börtönből a Zóna Taxi volt vezetője – Szerinte korrupt NAV-osok miatt került rács mögé
Nem követett el bűncselekményt és ártatlannak vallja magát – üzente – élettársa útján – a PestiSrácok.hu-nak a jelenleg Mallorcán kiadatási őrizetben lévő Veres István.
A Zóna Taxi és a Budapest Taxi volt tulajdonosa ellen a Nemzeti Adó – és Vámhivatal (NAV) kérésére, költségvetési csalás gyanúja miatt adott ki június 16-án európai és nemzetközi elfogatóparancsot a Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB), a spanyol hatóságok ezután intézkedtek vele szemben. Úgy tudni, az üzletember cégeit érintő ügyben szeretnék gyanúsítottként kihallgatni.
Veres azt mondta, nem érti, miért adtak ki ellene elfogatóparancsot, ő életvitelszerűen Magyarországon kívül Spanyolországban is él, ezt a magyar szervek is tudják, nem bujkált, ha megkeresik, az igazságszolgáltatás rendelkezésére állt volna, csak a koronavírus-járvány miatt nem jött korábban Magyarországra. Ráadásul, amiben meg akarják hallgatni, az egy ismert, a nagybani piachoz köthető ügy, amelynek érintettjei mind szabadlábon vannak és amiben korábban már meg lett fenyegetve – állította a vállalkozó, aki hangsúlyozta, két héttel ezelőtt is kapott egy fenyegetést, hogy tartsa a száját és ne beszéljen korrupt NAV-osokról. Megemlítette azt is: Spanyolországban nagyobb biztonságban érzi magát, mint védelem nélkül Magyarországon.
Veres István emellett jelenleg harmadrendű vádlottja annak a vesztegetéses, a Zóna Taxit érintő büntetőpernek, amelynek vádiratát öt éve éve, 2015 nyarán nyújtotta be a Fővárosi Főügyészség az illetékes bíróságra. | [
"Zóna Taxi",
"Budapest Taxi"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Budai Központi Kerületi Bíróság",
"Nemzeti Adó – és Vámhivatal"
] |
Az értékes Balaton-parti ingatlanokra hárman is licitáltak, de 900 milliós ajánlattal a Mudura Sándorhoz köthető DT. Invest Kft. lett a nyertes. Az újságíró-strand mellett épül, jelentős állami támogatással, a Csányi-Hernádi-Garancsi trió (CDHT Hotel Projekt Kft.) szállodája, a CD Service Kft. azonban alulmaradt a liciten. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke szerint az üdülő évek óta veszteséges volt.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) eladta tihanyi újságíró-üdülőjét. 2021. január 9-én a küldöttgyűlés mintegy kilencórás vita után döntött az üdülő értékesítéséről. A testület 21 igen, 13 nem és 4 tartózkodó szavazattal meghozott határozata alapján a szövetség a liciten a legmagasabb ajánlatot adó pályázóval kötött szerződést – olvasható a MÚOSZ oldalán. A licitről a media1.hu is beszámolt.
A liciten a DT. Invest Kft. tette a legmagasabb ajánlatot, ami 900 millió forint volt (az üdülőre, azaz a 612 hrsz. alatti ingatlanra eső vételár: 625 millió Ft, a strandra, azaz a 570/1 hrsz. alatti ingatlanra eső vételár: 275 millió Ft volt). A liciten indult még a CD Service Kft., a cég 885 millió forintot ajánlott. A CD Service Kft. végső tulajdonosai: a Vajna-kaszinókat továbbvivő Garancsi István, Csányi Sándor OTP-elnök és Hernádi Zsolt MOL-főnök. A strandot korábban bérlő, Vitorlázó Gyermekekért Egyesület pedig 880 millió forintos ajánlatot tett.
A helyi forrásunk szerint a CD számára azért lehetett fontos az ingatlan, mert nemcsak a strand, de a már meglévő bejárat is jól jött volna a kastélyszálló számára.
Az újságíró-strand mellett épül jelentős állami támogatással a Csányi-Hernádi-Garancsi trió (CDHT Hotel Projekt Kft.) szállodája. A három magyar milliárdos 8,6 milliárd forint támogatást kapott, az értékes Balaton-parti telken felújítják a kastélyszállót, egy új hotelt és több szállásépületet húznak fel.
Állami támogatással épül luxusszálló Tihanyban, a szupergazdagok cége több tucat fát vághat ki A polgármester a vészhelyzet ideje alatt kiemelt fejlesztési területté kívánja nyilvánítani a területet, ahol a Csányi-Hernádi-Garancsi trió épít szállodát. A beruházás során felújítják Habsburg József főherceg nyári rezidenciáját, de a telken új szállodaépületeket is terveznek. Az építkezés nagy valószínűséggel érinteni fogja a telek ősfás, ligetes részét.
Erdélyi milliárdos cége nyert
A cégadatbázis szerint a DT. Invest Kft.-t 2000-ben alapították, a cég székhelye Budapesten van, a fióktelepe pedig Szolnokon. A kft. Mudura Sándor tulajdona a budapesti Crown Holding Kft.-n keresztül.
A család a kilencvenes években azt követően vált ismertté Romániában, hogy idősebb Mudura Sándor elsőként kezdte értékesíteni hazai piacon a Ferrero termékeit. Idősebb Mudura Sándor neve a Kulcsár-ügy kapcsán is felbukkant. 2019-ben a Mudura család vagyona felfért a Capital Románia 300 leggazdagabb emberét bemutató listájára, ahol az 55. helyet foglalták el. Ifjabb Mudura Sándor édesapja halála után vette át a család tulajdonában levő vállalatok vezetését.
A CD jelezte, hogy levágják a MÚOSZ-t a közművekről
Hargitai Miklós, a MÚOSZ elnöke az egyik posztjában azt írta, hogy "2019 kora tavaszán, amikor még szó sem volt eladásról, jött el hozzánk a CD két vezetője, hogy jelezzék: le fognak vágni minket a közművekről. Én erről azonnal beszámoltam a küldöttgyűlésnek, jelezve a kockázatot. Az összes többi vevőjelölt is tárgyalt a közműproblémáról a CD-vel is, meg velünk is".
Megkérdeztük az elnököt, hogy ez a bejelentés szerinte tekinthető-e nyomásgyakorlásnak, annak fényében, hogy a szomszéd később indult az árverésen.
"Nem érzékeltük nyomásgyakorlásnak. Akkor az eladás még csak egy nagyon távoli lehetőség volt, abban a szezonban még nyitva volt az üdülő.
Ha nyomást akartak volna gyakorolni ránk, akkor ellehetetleníthették volna a 2019-es szezonunkat.
Mi erről a kilátásról az összes pályázót tárgyszerűen tájékoztattuk, a részletes kiírásban és a szerződéstervezetekben is szerepelt. Tudjuk, hogy a vevőjelöltek maguk is tájékozódtak róla a CD-nél. Ez egy olyan körülmény volt, amellyel számolni kellett, de nem ez volt a meghatározó. A liciten valóban a CD is részt vett, de egy ponton túl nem licitált (előre jelezték, hogy így lesz, csak egy bizonyos határig érdekli őket)" – mondta Hargitai Miklós.
Kerestük a két érintett céget (a DT. Invest Kft.-t és a CDHT Hotel Projekt Kft.-t), hogy a jövőben terveznek-e valamilyen együttműködést és hogy sikerült-e rendbetenniük a közműproblémát. Szerettük volna megtudni, hogy mi a terve Mudura Sándor cégének a stranddal, de a kérdéseinkre nem kaptunk választ.
Letarolnák Tihanyban a Balaton-partot egy medencés luxusszálló miatt Tihanyban már a mocsár sincs biztonságban a beruházóktól: a tihanyi önkormányzat egy lápos, fákkal borított területet is beáldozott a profit érdekében. A Balaton-parti ingatlant 746 millió forintért értékesítette.
Mindig veszteséges volt
Az üdülő eladása igencsak megosztotta a MÚOSZ testületét. A vita után Keleti Éva tiszteletbeli elnök, Gönczi Mária alelnök, valamint Danó Anna és Kleer László elnökségi tagok lemondtak elnökségi tisztségükről – tagsági viszonyukat, küldötti mandátumukat ugyanakkor Danó Anna kivételével megtartották. Danó Anna a lemondó levelében azt írta, "alapvetően nem értek egyet az üdülő eladásával. Azt gondolom, hogy egy súlyos gazdasági krízis közepén megszabadulni egy, az értékét megőrző, sőt, növeli képes vagyontárgytól, több mint hiba". A levél itt olvasható.
Hargitai Miklós lapunknak elmondta, hogy az üdülő a MÚOSZ-tagság egy része számára érzelmi kérdés – vannak, akik családok generációi óta oda járnak nyaralni –, másoknak gazdasági ügy vagy éppen teljességgel érdektelen.
Hargitai szerint a tihanyi üdülőt az elmúlt évek átlagában a tagok 3-5%-a vette igénybe, miközben a fenntartását a teljes tagság finanszírozta a tagdíjakból.
Az elnök azt is kihangsúlyozta, hogy a tihanyi üdülő történetének a 2018-as nyár volt a csúcsszezonja a kihasználtságot (és a bevételt) tekintve, de az üdülő abban az évben is veszteséges volt, vagyis a szükséges ráfordításokat és az amortizációt a bevétel nem tudta ellensúlyozni.
Hargitai szerint ez így volt minden korábbi évben is, az üdülő sosem termelt annyi bevételt, hogy abból például felújítási alapot lehetett volna képezni, könyvelési értelemben mindig veszteséges volt.
"Hogy Tihany veszteséges, és ezzel a helyzettel valamit kezdeni kell, az minden évben szerepel az éves beszámolóhoz csatolt ellenőrző bizottsági jelentésben. A küldöttgyűlésen – amelynek az ingatlannal kapcsolatos döntések a kizárólagos jogkörébe tartoznak – az az álláspont került többségbe, hogy ezt a terhet nem tudjuk tovább vállalni.
Négy év alatt többféle működtetési formát kipróbáltunk, pl. a Booking.com-on keresztüli foglalást is, amelynek következtében 90% fölé ment a foglalás. Ezt az üdülőt ennyi szobával, az ingatlan jellegéből adódó magas költségekkel (nagyon drága a téli temperáló fűtés, mozog a talaj, repednek a falak, a vezetékek stb.) nem lehet gazdaságosan üzemeltetni "– mondta a MÚOSZ elnöke.
A helyszín piaci értékét ugyanakkor jól érzékelteti, hogy Tihanyban már a vízparttal nem rendelkező zártkerti részen is rengeteg mezőgazdasági tárolónak álcázott luxusnyaralót és víztározóként engedélyezett úszómedencét építenek, amiről tavaly drónfelvétellel is beszámoltunk.
Luxusvillák, medencék, óriásdaru a védett területen – így épül be a Tihanyi-félsziget Itt hozták létre Magyarország első tájvédelmi körzetét 1952-ben. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, Natura 2000-es természetvédelmi terület, világörökségi várományos helyszín – mégis rohamtempóban beépül a Tihanyi-félsziget. Az építkezéseket papíron szigorú szabályok korlátozzák ezen a kivételes helyen, de úgy tűnik, hogy a korlátozások nem vonatkoznak mindenkire.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A MÚOSZ volt strandja a Balaton-parton. (Fotó: MÚOSZ/muosz.hu)
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával! | [
"DT. Invest Kft.",
"CD Service Kft.",
"Magyar Újságírók Országos Szövetsége",
"Crown Holding Kft."
] | [
"Vitorlázó Gyermekekért Egyesület",
"CDHT Hotel Projekt Kft.",
"Opten Kft."
] |
2016 Augusztus 15 Forrás: RomNet-Hidvégi-B. Attila galéria megtekintése
A RomNet még május közepén írt arról az Országos Roma Önkormányzat képviselőinek nyilatkozatai alapján, hogy az 1,6 milliárd forintos fizetési kötelezettségük teljesítése előtt kimentené az összes ingó és ingatlan vagyonát az ORÖ, hogy különféle programokba álcázva felélje azt. A több mint másfél milliárdos adósság mellett az ORÖ-nek közel 500 millió forintos egyéb adóssága van, egy részük miatt büntetőeljárás is indult, de azok törlesztését sem teljesítette eddig. Az ORÖ mindezek tudatában és ismeretében a Híd a munka világába projekt keretében az Emmi vizsgálata szerint jelentősen túlárazva, a program szempontjából alkalmatlan ingatlanokat átadta a korábban Farkas Flórián által alapított és vezetett foglalkoztatási szövetkezetnek. Mindezek mellett az ORÖ 2,5 millió forintos "kölcsönt" is adott az idén januártól Berényi László ORÖ-s képviselő, egykori fideszes országgyûlési képviselő által vezetett szövetkezetnek. A roma önkormányzat a Mentorhálózatán keresztül mindemellett havi 450 ezer forintot fizet saját képviselőinek a 32 megyei iroda fenntartására, amelyekben látható és érdemi munkát nem végeznek, az alkalmazottak pedig havi 200-250 ezer forintos bért is kapnak. Irodafenntartást és megbízási szerződést viszont csak a Farkas Flóriánhoz közel állá képviselők, és a miniszterelnöki biztos által kijelölt új elnök, Balogh János emberei kaptak idén februártól, visszadátumozott szerződéssel, és ezeket az összeget az elmúlt 7 hónapban folyamatosa át is utalták. Az irodák bérleti díját túlnyomó többségében a képviselők saját bankszámlájára utalják, és a képviselők - beleértve a Szabolcs-Szatmár Bereg megyében, Ibrányban élő Balogh János elnököt is - saját családtagjaikat alkalmazzák havi 200 ezer forintos fizetéssel. A RomNet birtokába került dokumentumok szerint van olyan képviselő, aki közel havi egymillió forintot kap az ORÖ-től megbízási díj és irodafenntartás címszó alatt.
(képünk illusztráció)
Cikkünk megjelenés után a be-, és feljelentéseiről ismertté vált Tényi István tartozás fedezetének elvonása bûntett gyanújával a Nemzeti Adó és Vámhivatalhoz, valamit a Fővárosi Főügyészséghez és a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz fordult. Az elmúlt három hónapban a bûnüldöző szervek egymás között tologatták az ügy aktáit, és a nyomozás áttételéről, valamint feljelentés-kiegészítésekről szóló határozatokkal húzták az időt.
A hétfőn birtokunkba került, 2016. augusztus 9-én kelt határozatokból megtudtuk, Tényi István feljelentése végül az adónyomozókhoz kerül, akik úgy határoztak, az LMP antikorrupciós szóvivője, azóta az ellenéki párt társelnökévé és országgyûlési képviselőjévé választott Hadházy Ákos által 2015. február 24-én költségvetési csalás gyanúja miatt tett büntetőfeljelentése kapcsán elrendelt nyomozáshoz csatolják az újabb ügy dokumentumait. A nyomozás a 60100-51/2015. bü. számon folytatódik tovább.
A NAV megítélése szerint a RomNet által közölt cikkek alapján az ORÖ nem fedezetelvonást, hanem költségvetési csalást követhetett el Balogh János elnöksége alatt. Ennek a bûncselekménynek a büntetési tétele viszont jóval magasabb.
A Btk. 405. § (1) kimondja: Aki írásbeli szerződés alapján fennálló követelés fedezetéül szolgáló vagyont részben vagy egészben elvonja, és ezzel a tartozás kiegyenlítését részben vagy egészben meghiúsítja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyonra követi el, bûntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha (2) bekezdésben meghatározott bûncselekményt különösen nagy vagy azt meghaladó értékre követik el.
A költségvetési csalást a Btk. 396. § az alábbiakban rendeli büntetni: 4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bûnszövetségben vagy üzletszerûen követik el.
(5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bûnszövetségben vagy üzletszerûen követik el.
A NAV jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás gyanújával nyomoz már több mint másfél éve, ezek során többször is tartottak iratlefoglalást és házkutatást az ORÖ irodáiban, tanúkat hallgattak ki, de az ügynek még nincs gyanúsítottja. A nyomozás határidejét legutóbb októberig hosszabbította meg a nyomozóhatóság.
http://www.romnet.hu/hirek/2016/05/22/fedezetelvonasra_keszul_az_oro
http://www.romnet.hu/hirek/2016/05/26/fedezetelvonas_miatt_feljelentette_az_oro-t_tenyi_istvan
http://www.romnet.hu/hirek/2016/05/25/mindent_megszavaztak_kisvardan_az_oro_kepviseloi
http://www.romnet.hu/hirek/2016/05/24/nyomoz_az_adohatosag_az_oro_allami_tamogatasanak_kiszervezese_miatt
http://www.romnet.hu/hirek/2015/10/04/tobb_szaz_millios_gyanus_szerzodeseket_foglaltak__le_az_adonyomozok_az_oro-ben
http://www.romnet.hu/hirek/2016/05/18/maffiarendszerben_mukodik_az_oro_es_a_lungo_drom_a_szervezet_ket_kepviseloje_szerint | [
"Országos Roma Önkormányzat"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"Nemzeti Adó és Vámhivatal"
] |
Nem lehet érdemben reagálni a Kehi jelentésére, mert nincs bennük semmi konkrétum , mondta Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal többek közt hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanúja miatt jelentette fel a norvég pénzeket kezelő szervezetet.
"Nagyon nehéz, sőt lehetetlen érdemben reagálni általánosságokban megfogalmazott, tényekkel alá nem támasztott vádakra. Ha úgy találták, hogy szabálytalanságok történtek, akkor le kellett volna írni: ki, mit követett el milyen összegben" – monda Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója az MTI-nek. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) azok után tett feljelentést az Ökotárs ellen, hogy a szervezetnél lezárult a több hónapon át tartó vizsgálat.
A Kehi 63 projektet vizsgált a Norvég Civil Támogatási Alap forrásait kezelő Ökotársnál, és összesen 61 szabálytalanságot talált, amelyek a hivatal szerint hűtlen kezelésre, költségvetési csalásra, magánokirat-hamisításra és a jogosulatlan pénzügyi tevékenységre utalnak. Móra szerint viszont a dokumentum nem is nevezhető igazából jelentésnek. "Egy érdemi vizsgálati jelentésben konkrétumok vannak és nem szerepelnek olyanok, hogy "előfordult az is", "megtörtént az is", illetve "volt olyan eset is"- mondta.
Móra szerint ők is csak a sajtóból és a kormány honlapjáról értesültek a vizsgálat lezárásáról, amit eleve jogsértőnek találnak, mivel a szabályok szerint a Kehinek meg kellene osztania velük a jelentést, hogy észrevételeket tehessenek.
Az Ökotárssal kapcsolatos korábbi cikkeink itt olvashatók. | [
"Ökotárs"
] | [
"Ökotárs Alapítvány",
"Norvég Civil Támogatási Alap",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal"
] |
A jegybank is beszállt a Simon-ügy felgöngyölítésébe: célvizsgálatot indítottak a MagNet bank székhelyén. Kocsis Máté szerint tovább bonyolódik a "bűnregény".
Helyszíni célvizsgálatot indított a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a MagNet Magyar Közösségi Bank Zrt. székhelyén – az elmúlt napokban a nyilvánosság elé került – egyes bissau-guineai, illetőleg egyéb külföldi állampolgárságú természetes személyek bankszámlanyitásaival kapcsolatban csütörtökön. Erről a jegybank tájékoztatta szerkesztőségünket.
A MagNet Bank a nyomozók figyelmének középpontjában
Az MNB közleménye szerint a felügyeleti célvizsgálat keretében azt ellenőrzi, hogy az ezek kapcsán felmerülő magasabb kockázatokat a MagNet Bank Zrt. megfelelően kezelte és kezeli-e. A jegybank vizsgálatának eredményét annak lezárulta után határozatban teszi közzé a nyilvánosság számára.
A Magyar Nemzeti Bank célvizsgálat során ellenőrzi, hogy az egyik kereskedelmi banknál megfelelően kezelik-e az egyes külföldi állampolgárságú természetes személyek számlanyitásai kapcsán felvetődő magasabb kockázatokat.
Kocsis: Bonyolódik a bűnregény
A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint egyre több és több kérdésre kell válaszolnia a Gyurcsány-koalíció politikusainak. Ezt Kocsis Máté csütörtökön Budapesten mondta a nap folyamán megjelent sajtóinformációkra reagálva. A kormánypárti politikust más témában tartott sajtótájékoztatóján kérdezték arról a Népszabadságban megjelent információról, miszerint a múlt héten elhunyt Welsz Tamás hangmérnökként dolgozott abban a csapatban, amelyik az MSZP megbízásából 2006 nyarán rögzítette a Gyurcsány-beszédet.)
Welsz érintett volt az eltitkolt vagyonnal rendelkező Simon Gábor volt MSZP-elnökhelyettes ügyében.) Kocsis Máté szerint egyre tovább bonyolódik, szövevényesebbé válik a szocialista "bűnregény". Világos most már az is, hogy nem új keletű kapcsolat a szocialisták és Welsz Tamás kapcsolata – fogalmazott, hozzátéve, hogy világosan látszik, hogy Gyurcsány Ferenctől sem független ez az ügy, hiszen az őszödi ügy főszereplőjeként tudnia kellett erről.
Tudja, csak nem mondja
Egy másik kérdésre, miszerint a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) az APEH vizsgálatát kezdeményezte Welsznél, és volt-e erről szó az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága e héten tartott, az üggyel kapcsolatos ülésén, a fideszes politikus hangsúlyozta, zárt ülésről lévén szó, pontos információkat nem közölhet. Megjegyezte ugyanakkor, csak részben pontosak a napvilágra került sajtóhírek.
Arra a kérdésre, hogy a nemzetbiztonsági bizottság tagjaként meg tudja-e mondani, hogy Welsz Tamás az NBH látókörében volt-e, a kommunikációs igazgató közölte, meg tudná ezt a kérdést válaszolni, de nem teheti, mert államtitoknak minősül ez az információ. | [
"MagNet Magyar Közösségi Bank Zrt.",
"MSZP"
] | [
"Magyar Nemzeti Bank",
"MagNet Bank Zrt.",
"MagNet Bank",
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
Emellett – tudta meg lapunk – a kikötő városi tulajdonban maradt szárazföldi területét kibérelték 15 évre Keszthelytől évi nettó 3,6 millió forintért, ami a 7600 négyzetméteres telekkel számolva úgy havi 300 ezer forintos díjnak felel meg. A keszthelyi üzletet már akkor sokan feltűnően kedvezőnek találták, s most ezeket a véleményeket alátámasztani látszanak azok a feltételek, amelyeket az alsóörsi kikötő bérbeadása kapcsán fogalmaztak meg. Bár a két kikötő és hasznosításuk sok ponton eltérő, a főbb paraméterek összevetése így is tanulságos.
Tény, hogy a keszthelyi kikötőben az épületeket megvette a Tiborcz-cég, ami nyilvánvalóan csökkenti a terület bérleti díját. Rögzíteni kell azt is: Alsóörs a hajósok szemszögéből frekventáltabb település, mert közelebb fekszik Budapesthez, és a balatoni vitorlásélet központjában van. Ezzel szemben a keszthelyi – recepcióval, fürdőházzal, snack-bárral ellátott – kikötő mindössze 11 éves, az alsóörsi 31 esztendeje épült, igaz, azóta voltak kisebb-nagyobb felújítások, készült például 15 éve egy könnyűszerkezetes közösségi ház.
A keszthelyi kikötő tökéletes fekvésű, remek környezetben van, míg Alsóörsön a vízügyi igazgatósággal osztozik majd a bérlő, vagyis a jachtokról nyíló panorámát olykor a szomszédos kikötőmedencében ringó uszály és kotrógép is színesíti. Mindezek ismeretében is figyelemre méltó a két kikötőre eső, 15 évre vetített kiadások összevetése. A Tiborcz-cég összesen – a vételárakat és a terület 15 éves bérleti díjait alapul véve – 413 millióért jutott a 7600 négyzetméteres, 200 hajó-, plusz 20 csónakhelyes kikötőhöz.
Alsóörsön 311 millióba kerül a 2100 négyzetméter és az 55 hajóhely, vagyis harmadannyival nagyobb befektetéssel sikerült Keszthelyen három és félszer nagyobb területet és négyszer annyi kikötőhelyet szerezni.
Ráadásul az épületeknek és az eszközöknek a tulajdonjogát vették meg. Fontos viszont megjegyezni: több megkérdezett szakember is úgy vélte, "nyilvánvalóan nyomott a keszthelyi ár", ugyanakkor jelezték, alighanem vastagon fogott a vízügy ceruzája, "meglehetősen erősnek tűnő" összeget jelölt meg bérleti díjnak.
A nyomottnak tűnő árról már korábban megkérdeztük a Balatoni Hajózási Zrt.-t, de választ nem kaptunk. A 22 tóparti önkormányzat tulajdonában lévő cég vezérigazgatója arra hivatkozva nem válaszolt akkor és azóta sem a kérdéseinkre, hogy "tudomása szerint" a keszthelyi polgármesternek – a fideszes Ruzsics Ferencnek – hasonló kérdéseket tettünk fel, a városvezető nyilatkozatát pedig nem kívánja kiegészíteni.
A keszthelyi önkormányzat a terület bérleti díjának nagyságát azzal igyekezett igazolni: a Balatoni Hajózási Zrt. korábban, még 2012 előtt évi 2,3 millió forint bérleti díjat fizetett, s mivel az új bérlő 3,6 milliót ad, még jobban is jártak. Ami Alsóörsöt illeti: megkérdeztük a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságot is arról, hogy ők mi alapján határozták meg a bérleti díjat. Azt írták: "A bérleti díj minimumát az eddigi bérlő, az Alsóörsi Vitorlás Sport Egyesület által 2014-ben fizetett bérleti díjban határoztuk meg, hiszen, ha ők tudták telt házzal működtetni a kikötőt, akkor nagy valószínűséggel más is tudja."
E ponton érdemes megemlíteni, a keszthelyi önkormányzat nem adott pontos információkat arról, milyen forgalma volt a végül el-, illetve bérbe adott kikötőnek. Annyit közöltek mindössze: "Az elmúlt három évben az addig évi csaknem húszmilliós veszteséget termelő vitorláskikötő folyamatosan felfejlődött, jelentősen megnövekedett a hajóhelybérlők száma, élénk vitorlásélet bontakozott ki." Később már tompítottak a sikerjelentésen, s azt mondták: a 200 férőhelyes kikötőben száz fölé emelkedett a bérlők száma.
Az árban nem látszik, hogy Alsóörs kikötőjében negyedannyi a hely, mint Keszthelyen
Akad más differencia is a két "ügy" között. A vízügy nyílt versenyeztetés során próbálja bérbe adni az alsóörsi ingatlant, és érvénytelennek minősíti a pályázatot, ha a minimálisan előírt bérleti díjat senki nem ajánlja meg. Keszthelyen másként készültek az üzletre. Amikor a Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft.-től korábban megkérdeztük, miként értesültek a kikötő eladásáról, csupán azt válaszolták: "Keszthely Város Önkormányzatát a Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft. kereste meg vételi ajánlattal."
Ennél részletesebben ismertette a folyamatot legújabb tényfeltáró cikkében az Átlátszó. Mint írta, a kikötői jogok és épületek – valamint a vételi opció – jogszerűen került pályáztatás nélkül a keszthelyi önkormányzat cégéhez. Az oknyomozó portál és lapunk információ szerint a megállapodásnak része volt az is, hogy ha 2014 végéig nem veszi meg a város az ingatlanokat, akkor 50 milliós kötbért kell fizetnie. A határidőhöz közeledve felgyorsultak az események, az Átlátszó szerint a város "trükkös megoldást választva december 9-én bejelentette a hajózási társaságnak, hogy az önkormányzati cég él az opciós jogával. Egyetlen napra rá pedig villámgyorsan szerződést kötöttek Tiborczékkal a társaság eladásáról. A portál szerint az ingatlanok megvásárlására már jogosulttá vált cég eladásánál azért nem volt szükség pályáztatásra, mert a vételárat 7 millió forintban határozták meg – a további 22,8 millió a Keszthely felé fennálló cégadósság volt –, vagyis messze volt a 25 milliós pályáztatási értékhatártól. | [
"Keszthely Város Önkormányzata",
"Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság",
"Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft.",
"Balatoni Hajózási Zrt."
] | [
"Alsóörsi Vitorlás Sport Egyesület"
] |
Az észt Skinest Rail cég panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz a 3-as metró szerelvényeinek felújítására kiírt tender eredménye ellen, mert szerinte minden pontban kedvezőbb volt az ajánlata a nyertes orosz Metrowagonmash társaságénál.
Az észt cég csütörtöki közleményében azt írta, hogy a panasz a BKV Zrt. július 8-án kiadott, az ajánlatok elbírálásáról szóló összegzésére vonatkozik, amely érvénytelennek nyilvánította a Skinest ajánlatát.
A BKV július 8-án hozta ki győztesnek az orosz Metrowagonmasht. A BKV akkor azt közölte, hogy az egyetlen érvényes ajánlatot adó orosz cég 219,1 millió euróért (69 milliárd forint) végzi el a 37 darab, hat kocsiból álló szerelvény felújítását. A járművek garantált élettartama 25 év. A szerződést július 20-án írják alá, az első szerelvények a szerződés hatálybalépése után 16-18 hónap múlva megérkeznek, és ha sikeresek lesznek a próbák, havonta két felújított szerelvény kerülhet forgalomba – közölte akkor a BKV.
Az észt cég csütörtöki közlése szerint ajánlatuk minden lényeges szempontból kedvezőbb a versenytársukénál, és az összes modern műszaki követelménynek megfelel. A BKV által az ajánlat érvénytelenné nyilvánításának indokaként felhozott nyolc érv mindegyike formális jellegű volt. A Skinest meg van győződve arról, hogy az illetékes magyarországi és uniós fórumok is erre a következtetésre fognak jutni – írták.
Harminchét szerelvényt újíttatnak fel
Lapunk korábbi információi szerint két végső ajánlat érkezett a kocsifelújítási tenderre. Az eredeti orosz gyártó Metrowagonmash mellett az észt Skinest Rail nyújtott be pályázatot. Az észt járműgyártó csaknem kilencmilliárd forinttal alacsonyabb áron újította volna fel a magyar szerelvényeket. Ezzel alaposan feladta a leckét a BKV-nak, mert a bírálati szempontok közül éppen az ár volt a legfontosabb tényező. Még akkor is, ha a pályázati dokumentáció összeállításakor a kezdeti 72 százalékról 60 százalékra szállították le az árbeszámítás mértékét. Pluszpontokat lehetett kapni a rövidebb vállalási időért is, de ebben sem volt lényeges különbség a két cég ajánlata között.
Szintén előnyt jelentett a garantált élettartam, az észtek ebben is ráígértek az oroszokra. Az észtek 30 évet, az oroszok 25 évet garantáltak, de mindketten egyforma pontot kaptak. A rendkívül részletes kiírás miatt a műszaki paraméterekben kicsi volt az eltérés. De néhány részletben – energiafogyasztás, motortípus – az észtek felé hajlott a mérleg nyelve, bár ellenérvként említették a jegyzőkönyvek és a számítások hiányát. | [
"BKV Zrt."
] | [
"Európai Bizottság",
"Skinest Rail"
] |
Tavaly januárban adták át a felújított Agárdi ravatalozót Gárdonyban. Azóta kiderült, a beruházásban nemcsak az alpolgármester fia, de az egyik önkormányzati képviselő cége, és egy olyan vállalkozás is érintett, amely az utóbbi években sorra nyeri a város által kiírt közbeszerzéseket.
Az Agárdi ravatalozó tervezését Muray Rita alpolgármester fia, Dányádi Áron végezte. A tervezéssel kapcsolatban nem található a város honlapján semmilyen adat. Nem látni, hogy a megbízásról határozatot hozott volna a képviselő-testület, ahogy a megbízási szerződés és annak értéke sem fellelhető.
Megkerestük az alpolgármester fiát, hogy megtudjuk, a d+ architect stúdió (amelynek ő az ügyvezető tervezője) és személyesen Dányádi Áron építészmérnök milyen jellegű önkormányzati megbízásokat kapott, milyen jogcímeken és összegben.
Az alpolgármester gyermeke a válaszadás helyett magánszemélyként 30.800 forint költségtérítést kért a közérdekű adatok kiadásáért.
(Érdekesség, ahogy a legtöbb esetben Gárdony Város Önkormányzatának, úgy Dányádi Áronnak is éppen 11 munkaórára lenne szüksége ahhoz, hogy közérdekű adatokat kiadjon.)
Pedig az Infotv. 27.§ (3a), kimondja: “az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az államháztartás alrendszerébe tartozó valamely személlyel pénzügyi vagy üzleti kapcsolatot létesít, köteles e jogviszonnyal összefüggő és a (3) bekezdés alapján közérdekből nyilvános adatra vonatkozóan – erre irányuló igény esetén – bárki számára tájékoztatást adni."
Dányádi Áronnak mindenesetre nem ez volt az első megbízása. Tavaly ősszel a város polgármestere, Tóth István őt bízta meg a Napsugár Strandon és környékén lévő épületek tervezésével, és a látványtervek elkészítésével is 6,3 millió forint értékben.
Cégek tűzközelben
A tervezés után a kivitelezés közbeszerzése következett. Erről a képviselő-testület 2019. február 27-én megtartott zárt testületi ülésén döntöttek. Nem egy minden cég számára nyílt pályázatot írtak ki, hanem meghívásos alapon öt céget (Fenyő-KHT, Gránit 2001 Kereskedelmi és Építőipari Kft., MAVA-PLAN Általános Építőipari Szolgáltató Kft., Palota Porta Ingatlanforgalmazó, közvetítő és beruházó Kft., PILON" Építőipari és Szolgáltató Bt). kértek fel ajánlattételre.
A közbeszerzésről a képviselő-testület 2019. április 18-án, egy rendkívüli és szintén zárt ülésen döntött. A kivitelezéssel a Helyi Választási Bizottság elnökhelyettesének a cégét, a Fenyő-KHT Kft.-t bízták meg. A kivitelezés költsége bruttó 46,2 millió forint volt.
A cég ezzel együtt az elmúlt három évben több, mint 650 millió forint értékben nyert megbízásokat a várostól.
A Közbeszerzési Hatóság honlapján található információk szerint a kialakítandó helyiségek:
Ravatalozó tér 19,86 m2
Manipulációs tér 4,93 m2
Közlekedő és hűtő 4,18 m2
Koedukált wc 4,64 m2
Továbbá igény merült fel a ravatalozó épületének ivóvíz és szennyvízhálózatra történő bekötésére is. A bekért ajánlatok után a bruttó 1,27 millió forintos munkát Dávid Zoltán önkormányzati képviselőnek, a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság elnökének cége, a Dávid Víz-Szer kft. nyerte.
Megkerestük a képviselőt, hogy tájékoztatást kérjünk, milyen további munkát végzett még a cége az önkormányzat számára, de többszöri kérésünk ellenére sem válaszolt.
Minden költségelemet figyelembe véve, a közel 34 négyzetméter alapterületű épület felújítása – a hozzá tartozó fedett területtel együtt – valahol bruttó 50 millió forint körül állhatott meg.
Fotó: Tóth István polgármester beszél a ravatalozó felújításáról. Forrás: a politikus közéleti Facebook oldala
| [
"Dávid Víz-Szer kft.",
"Fenyő-KHT",
"Gárdony Város Önkormányzata"
] | [
"PILON\" Építőipari és Szolgáltató Bt",
"Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság",
"Közbeszerzési Hatóság",
"MAVA-PLAN Általános Építőipari Szolgáltató Kft.",
"Gránit 2001 Kereskedelmi és Építőipari Kft.",
"Palota Porta Ingatlanforgalmazó",
"Helyi Választási Bizottság"
] |
Az ügyészség szerint több éven keresztül összesen több mint 1 milliárd forintot sikkaszthatott el a MÁV Vasjármű Kft. öt korábbi vezetője, akik ellen szerdán emeltek vádat.
Üzletszerűen, különösen nagy értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt emelt vádat a Vas Megyei Főügyészség a szombathelyi MÁV Vasjármű Kft. öt korábbi vezetője ellen - erősítette meg Vassné Szele Adrienne ügyész, a megyei főügyészség szóvivője.
Az öt vádlott a társaság korábbi ügyvezetője, volt gazdasági igazgatója, egykori jogtanácsosa, volt vállalkozási igazgatója és hajdani termelési igazgatója. Azzal vádolják őket, hogy bűnszövetség tagjaként több év alatt összesen 1 milliárd 300 millió forintot sikkasztottak el. Mindannyiuk teljes vagyonát zárolták.
A vád szerint a cégvezetés színlelt szerződéseket kötött, amelyeket a vádlottak arra használtak fel, hogy pénzt vonjanak ki a vállalkozásból - ismertette az ügyészség álláspontját Vassné Szele Adrienne.
Az ügyben névtelen feljelentés alapján indult rendőrségi nyomozás, és vádemelési javaslattal zárult, a főügyészség pedig vádat emelt. Mivel a Szombathelyi Törvényszék elfogultságot jelentett be, az ügyet a Veszprémi Törvényszékre tették át. Az elsőfokú tárgyalás várhatóan májusban kezdődik. | [
"MÁV Vasjármű Kft."
] | [
"Veszprémi Törvényszék",
"Vas Megyei Főügyészség",
"Szombathelyi Törvényszék"
] |
A BKV szakmai irányításáról lemondott Hagyó Miklós szocialista főpolgármester-helyettes székébe minden nagyobb fővárosi párt más pártbelit ültetne. A vezetéssel járó felelősséget egyelőre senki sem akarja magára vállalni. Az ügyben szerdán kellene döntenie a fővárosi koalíciós egyeztető tanácsnak.
Szerdán ül össze a fővárosi koalíciós érdekegyeztető tanács, aminek egyetlen feladata az lenne, hogy választ találjon arra, ki felügyelje a Hagyó Miklós lemondásával politikai-szakmai kontroll nélkül maradt BKV-t. Az eddigi nyilatkozatok szerint mindenki mást akar.
Az MSZP és az SZDSZ fővárosi frakcióinak koalíciós szerződése szerint a BKV kettős felügyelet alatt állt: Hagyó Miklós mellett a szabaddemokrata Ikvai-Szabó Imre ügyelt a társaságot érintő (fővárosi) költségvetési kérdésekre, ám az irányítás elsősorban Hagyó kezében volt.
A fővárosi szocialisták vezetői legutóbbi nyilatkozatukban azt mondták: legyen Demszky a BKV felügyelője. Azaz Burány Sándor és Steiner Pál azt kezdeményezte, hogy a BKV fővárosi hatáskörének felügyelete kerüljön a főpolgármesterhez annak érdekében, hogy a közlekedési társaság ügyeiben a főváros és a kormány együttműködése a lehető leghatékonyabb legyen a jövőben.
Csakhogy ez nem tetszik az SZDSZ-nek. Bár maga Demszky nem nyilatkozott meg az ügyben, John Emese frakcióvezető azt közölte hétfőn, hogy a cég felügyeletének a szocialistáknál kell maradnia. Sőt, az SZDSZ-nek egy olyan javaslata is van, hogy az általa delegált Tóthfalusi Györgyöt visszahívnák az igazgatósági elnöki pozícióból, amit felajánlanának a Fidesznek.
A szocialisták közül elsősorban Horváth Csaba humán ügyekért felelős szocialista főpolgármester-helyettes jöhetne szóba, ez viszont a Fidesznek nem tetszik. Tarlós István szerint Horváth helyett inkább Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettesnek kellene felügyelnie teljes egészében a BKV-t.
A felajánlandó igazgatósági elnöki posztot pedig a Fidesz köszöni, nem kéri, mert Tarlós szerint az önkormányzati ciklus vége felé szakmailag és politikailag egyaránt értelmetlen lenne, hogy bekapcsolódjanak a BKV igazgatóságának a munkájába.
A koalíciós egyeztető tanács ülésén a felügyelet mellet még több javaslattal készül az MSZP és az SZDSZ. A legutóbbi megnyilvánulások szerint mindkét frakció támogatja a BKV igazgatóságának és felügyelőbizottságának leváltását, amit egyébként Demszky Gábor szorgalmazott korábban. Ez a terv viszont nem nyerte el a Fidesz-frakció tetszését.
Az SZDSZ-frakció emellett önkormányzati biztos-kincstárnok kirendelését javasolja a BKV-hoz, akinek a személyére a kormány tenne javaslatot, mivel tőlük várják a BKV támogatását. Tarlós István Fidesz-frakcióvezető viszont nem látja sok értelmét a javaslatnak. A pénzügyminiszteri delegált ugyanis szerinte éppúgy az MSZP és Bajnai Gordon embere, mint ahogy a miniszterelnök Gyurcsány Ferencé. Ők pedig nem élvezik az ellenzék bizalmát. | [
"BKV"
] | [] |
Bruck Gábor állításával ellentétben mégis volt szerződése a Sawyer Miller Group-nak a BKV-val Antal Attila igazgatósága alatt., hangzott el a TV2 Tényekben. A Tények információi szerint két és fél héttel Antal távozása előtt írta alá a kommunikációs szerződést Balogh Zsolt vezérigazgató-helyettes a Sawyer Miller Group-pal. Antal ekkor betegállományban volt.
A Magyar Nemzet szombaton közölt interjút Antal Attilával. Ebben Antall azt mondta, hogy Demszky Gábor főpolgármester kérésére bővítették ki a PR-cég szerződését, így több megbízáshoz juttatva azt. Bruck Gábor úgy reagált, hogy egyetlen szerződést sem kötött a BKV-val Antal Attila vezérigazgatósága alatt.
Mint mondta tíz év alatt egyetlen kisebb szerződést kötöttek a BKV-val, amely a 4-es metró kommunikációjával kapcsolatos, ezt egy Brüsszel által is jóváhagyott közbeszerzésen nyerte el, jóval Antal Attila megbízatása előtt. A kommunikációs szakember megjegyezte azt is, hogy Demszky Gábornak a 90-es években, 12 évvel ezelőtt volt a kampányfőnöke. "2000 óta lényegében nem dolgozom fővárosi cégeknek, és szándékosan" - tette hozzá.
Demszky Gábor annyit ismert el, hogy dícsérte a céget Antal Attilának, mert annyira rossznak tartotta a BKV kommunikációjat, de végül nem kötöttek velük szerződést. | [
"Sawyer Miller Group",
"BKV"
] | [
"Magyar Nemzet",
"TV2 Tények",
"Sawyer Miller Group-pal"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
MNB: jegybanki vizsgálat indult
Az MNB azonnali hatállyal megtiltotta a budapesti NVT Cooperation Zrt.-nek, hogy a korábban zárt körben forgalomba hozott részvényeit nyilvánosan értékesítse, és jogosulatlanul bármely, a jegybank engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végezzen. Az MNB piacfelügyeleti eljárást folytat a társasággal szemben – közölte a jegybank az MTI-vel pénteken.
Emlékeztetnek: az MNB az érintett értékpapírok nyilvános értékesítéséhez, illetve a tőzsdére történő bevezetéséhez szükséges kibocsátási tájékoztató és hirdetmény közzétételének engedélyezését tavaly megtagadta. Ennek ellenére a társaság részvényeinek évi 17 százalékos hozammal és visszavásárlási kötelezettség vállalásával történő nyilvános értékesítése jelenleg is zajlik.
Kiemelik, hogy a cég részvényeire vonatkozó értékesítési ajánlat nem felel meg a tőkepiacról szóló törvény értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára vonatkozó rendelkezéseinek.
A piacfelügyeleti eljárás során az MNB többek között azt is vizsgálja, hogy az érintett tevékenység megvalósít-e a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, illetve kiegészítő szolgáltatást.
Az NVT nem szerepel az MNB vonatkozó nyilvántartásaiban, így az MNB engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet nem végezhet. Emellett nem minősül nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátójának, és – tájékoztató valamint hirdetmény hiányában – értékpapírok nyilvános értékesítésre történő felajánlására sem jogosult. A jegybank ezért – eddigi gyakorlatával összhangban – a társaság adatait már korábban megjelentette internetes honlapján.
A jegybank végzése nem érinti az NVT befektetőkkel szemben fennálló, már átvett befektetésekkel összefüggő visszafizetési kötelezettségét – írták. | [
"NVT Cooperation Zrt."
] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.