text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
Energetikai fejlesztésre kapott még korábban 786 millió forintot a Szent Gellért Fórum. Ez nem más, mint a szegedi stadiont is magába foglaló, a Katolikus Egyházhoz tartozó sportkomplexum.
A támogatást a Palkovics László lemondásával november végén megszűnt Technológiai és Ipari Minisztérium nyújtotta. A támogatói megállapodásra tavaly augusztusban nyomták rá a pecsétet, és 2023 nyaráig folyósítják a teljes összeget, az azonban a tárca támogatási szerződéseit tartalmazó lista alapján nem volt nyilvánvaló, hogy mit is takar pontosan ebben az esetben az energetikai fejlesztés.
A Szegeder rákérdezett a támogatásra az egyházmegyénél. A Szeged-Csanádi Egyházmegye válaszul arról tájékoztatta a lapot, hogy az egyházmegyének ítélt támogatásból
fotovoltaikus kiserőmű kerül telepítésre.
Az egyházmegye tájékoztatása szerint a kivitelezéssel kapcsolatban a közbeszerzési eljárás folyamatban van.
A lap azt írja, hogy a sportkomplexum mellett jelenleg is nagy építkezés zajlik. Egy négycsillagos, 50 szobás sporthotel épül a Market Építő Zrt. kivitelezésében – a stadiont is ők építették – több mint 3,26 milliárd forintért. A közel 6000 négyzetméter alapterületet elfoglaló épület földszinttel és két emeleti szinttel fog rendelkezni, amelyhez egy 2500 négyzetméternél is nagyobb, közvetlen zöldterület fog tartozni.
Az egyházmegye által 2019-re megépíttetett Szent Gellért Fórum 13,4 milliárd forintba került, de energetikai szempontból így is voltak vele problémák. A létesítmény megkapta ugyan az ezüst energetikai minősítést, de csak késve, mivel – mint kiderült – a termálvizes fűtési rendszernél az olcsóbb, de nem megújulónak számító elfolyós megoldást alkalmazták, amit ráadásul alul is méreteztek. Így a stadion felesleges termálvizének elvezetését egy utólag megépített, 2,6 kilométeres vezeték segítségével tudták megoldani. | [
"Market Építő Zrt.",
"Szent Gellért Fórum",
"Szeged-Csanádi Egyházmegye",
"Technológiai és Ipari Minisztérium"
] | [
"Katolikus Egyház"
] |
A Millenáris és a Kisstadion helyén lesz, legalább 43 milliárd forintot emészt fel.
Tíz éve már, hogy a világ tátott szájjal nézte a magyar hokicsodát
2,328 milliárd forintnyi közpénzt visz el a Nemzeti Korcsolyázó Központ bontásának és építésének tervezése. A Nemzeti Sportközpontok tenderét a BORD Építész Stúdió Kft. vitte el, előzetes tervpályáztatás után. A közbeszerzési hirdetmény szerint a BORD feladata a központ koncepció, bontási, építési engedélyezési és kiviteli tervdokumentációjának elkészítése lesz.
A zuglói helyszínen egy tízezer fő befogadására képes, legalább 40 000 négyzetméter területű gyorskorcsolyacsarnokot építenek. A jégcsarnokban egy ISU előírásoknak megfelelően kialakított, 400 méter hosszú, 4 pályás műjeges gyorskorcsolyapályát és négy műjeges (60×30-as) gyakorló pályát alakítanak ki.
A központhoz egy legalább 120 jármű tárolására alkalmas parkolót is építenek, de lesz hotel is, üzletsor is. Az építészstúdió honlapja szerint a jeges központ a Budapesti Olimpiai Központ területén található, az épülő Puskás Ferenc Stadiontól északkeletre, országosan védett műemléki épületek szomszédságában. Itt rengeteg látványtervet talál a Nemzeti Korcsolyázó Központról.
A Nemzeti Korcsolyázó Központ tervpályázatának győztesét még tavaly télen jelentette be Kósa Lajos, tárca nélküli miniszter, a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség, egyben a bíráló bizottság elnöke. A létesítmény várhatóan 2022-re készül el, az előzetes becslések alapján összesen 43 milliárd forint közpénzből.
A Forbes korábbi cikke szerint a BORD tervezte az Etyeki Kúria Borászat és a Korda Látogatóközpont, a mádi Holdvölgy Borászat épületeit, valamint a debreceni Nagyerdei Stadiont és a budapesti Hidegkuti Stadiont is. | [
"Nemzeti Sportközpontok",
"BORD Építész Stúdió Kft."
] | [
"Nemzeti Korcsolyázó Központ",
"Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Még a Jobbiknak sem világos, hová tűnt a párt pénze
Követhetetlen, mire is költötték a százmilliós adományt, újabb fordulat a hazugságspirálban
Ismét magyarázkodásra kényszerülhet a Jobbik, miután az eredetileg az Állami Számvevőszék által kiszabott büntetésre összekalapozott, majd a párt vezetőinek állítása szerint kampányra fordított százmillió forintos adománynak nincs nyoma a Sneider Tamás elnök által aláírt kampánybeszámolóban. A június elején közzétett elszámolás szerint a választási célra kapott adományok összege mindössze húszmillió forint volt a Jobbiknál.
Nem akar tisztulni a kép, hogy a Jobbik által összegyűjtött, százmilliós nagyságrendű adománnyal mi is történt tulajdonképpen. Ugyanis míg a legutóbbi pártnyilatkozatok szerint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által kiszabott 331 millió forintos bírság visszafizetésére indított gyűjtésből befolyt összeget valójában kampányra fordította az akkor még Vona Gábor vezette Jobbik, a párt kampánybeszámolója ezt nem mutatja.
A június 8-i Magyar Közlönyben Sneider Tamás pártelnök aláírásával megjelent kampánybeszámolóból az látszik: a Jobbik csaknem egymilliárd forintot költött el a 2018-as országgyűlési választás kampányában, ebből 720 millió forint volt az állami támogatás.
Az egyéb források sorban összesen 275 millió forint szerepel, ebből mintegy 20,5 millió forint volt a választási célra kapott adományok összege. Ezek szerint a Jobbik valamivel több mint húszmillió forint adományt számolt el a kampánybevételei, illetve kiadásai között, szemben a korábban bevallott több mint százmillió forinttal.
Mindez két dologra utalhat. Az egyik lehetőség az, hogy a Jobbik közzétett kampánybeszámolója nem stimmel, és mintegy nyolcvanmillió forint kampánykiadás nem szerepel benne.
Ez tiltott kampányfinanszírozás is lehet, amit az ÁSZ majd nyilván megvizsgál a napokban indult – és várhatóan 2019 tavaszán lezáruló – ellenőrzésekor. A másik, hogy újabb fordulat történt a lassan végtelennek tűnő jobbikos hazugságspirálban, és a párt mégsem kampányra költötte a szimpatizánsaitól eredetileg az ÁSZ-bírság kifizetésére kért pénz jelentős részét.
Mindezt úgy, hogy gyakorlatilag csődhelyzet alakult ki a Jobbik gazdálkodásában. A kétszer 330 millió forintos ÁSZ-szankció levonásáig, illetve behajtásáig biztosan nem kaphat állami a támogatást a párt, amely a Magyar Postának is tartozik mintegy hatvanmillió forinttal. A Jobbik adománygyűjtésével kapcsolatban már az ügyészség is nyomozást indított csalás gyanúja miatt.
Ismert, a Jobbik tavaly decemberben kezdett adománygyűjtésbe, amikor kiderült, hogy tiltott pártfinanszírozás miatt több mint 660 milliós szankcióval kell szembenézniük. Jóval a piaci ár alatt béreltek plakáthelyeket Simicska Lajos cégeitől 2017-ben, ami az ÁSZ szerint tiltott támogatásnak minősült.
A törvénytelen ügyletet egyébként nemrég Sneider Tamás, a párt újdonsült elnöke is elismerte egy televízió-műsorban, amikor elszólta magát arról, hogy jelentős kedvezményeket kaptak az oligarchától.
Sneider azt is megerősítette, hogy gyakorlatilag átverték a szimpatizánsaikat, ugyanis az összegyűjtött adományokat nem az ÁSZ-bírság kifizetésére, hanem a választási kampányra fordították. Ez utóbbit néhány héttel korábban Gyöngyösi Márton, a párt frakcióvezetője vallotta be, szintén egy televízió-műsorban.
A Jobbik januárban szinte naponta jelentetett meg közleményeket az adománygyűjtéséről, ezek alapján csaknem hétezer adományozótól kaphattak összesen több mint százmillió forintot. Ha ezt valóban a választási kampányra fordították – ahogy a párt vezetői azt bevallották, majd több esetben állították –, akkor ennek az összegnek szerepelnie kellett volna a Jobbik által közzétett kampányelszámolásban. Az RTL Klub információja szerint csupán 604 ezer forint maradt a párt kasszájában. | [
"Jobbik"
] | [
"Magyar Posta",
"RTL Klub",
"Állami Számvevőszék"
] |
Egy csaknem negyvenezer négyzetméteres Budafoki úti ingatlan igen bonyolultan került a lágymányosi ingatlanfejlesztéseket végrehajtó Öböl XI. Kft. kezébe. A kerületi ingatlanberuházásokat vizsgáló jelentés szerint az önkormányzat nehezen követhető tranzakciókat hajtott végre, míg Leisztinger Tamás nagyvállalkozó (aztán tőle részben portugál befektetők) kezére jutott ez a telek is, akárcsak a többi lágymányosi fejlesztési terület.
A kerület polgármestere nem akar belemenni a Kopaszi-gát körüli számháborúba, de szerinte 40 százalék volt az önkormányzat haszna.
Leisztingerrel azért egyeztek meg, mert ő volt a szomszéd, mondja a XI. kerületi polgármester.
Csányi Sándornál több pénze senkinek sincs? Vagy van? Vagy ki tudja? Vagy mindegy?
Ismét különös telekügyre bukkantunk a Lágymányosi-öböl fejlesztéséről szóló újbudai vizsgálóbizottsági jelentésben. Az öbölben és a Kopaszi-gáton zajló beruházások ugyanis nem kizárólag a Duna-partra koncentrálódnak, hanem a Budafoki és a Dombóvári útra is kiterjednek.
Mostanáig a vita többnyire arról szólt, hogy az önkormányzat a part menti területeket vitte be az ellenzék szerint áron alul (a polgármesteri hivatal szerint pedig értékbecslésen felül) a Leisztinger Tamás cégeivel közösen működtetett Öböl XI. Kft.-be. A kerületi ingatlanberuházásokat vizsgáló jelentés azonban felhívja a figyelmet egy budafoki területre is.
Az Öböl XI.-ben pedig ezután folyamatosan csökkent az önkormányzat részesedése, egészen 1 százalékig, miközben Leisztinger Öböl Invest nevű cége 99 százalékos részesedést szerzett. Később az Öböl Invest háromnegyed része került a portugál Mota-Engil építőipari csoport birtokába, a HVG információi szerint 25 milliárd forint körüli összegért. (Az önkormányzat 1,9 milliárdot kapott saját vagyontárgyaiért, amelyeket az Öböl XI.-be apportált, majd az így szerzett üzletrészeit fokozatosan eladogatta Leisztingernek.)
Az utóbbi napokban azonban a XI. kerületi ellenzék egyre erőteljesebben veti fel a partmenti ingatlanokon túl egy belső, a Budafoki út mentén lévő terület sorsát. 2006 szeptemberében ugyanis az újbudai önkormányzat megvásárolta a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól, a KVI-től a 4042/99 helyrajzi számú ingatlant. (Az Indexnek az önkormányzatnál eddig senki nem árulta el a vételárat, csak annyit lehet tudni, hogy kedvezményes áron kapta meg a kerület az állami szervezettől a területet.)
Ennek az ingatlannak igen furcsa sorsa lett ezután. Tranzakciók sorozata zajlott, amelynek végeredményeként a 4042/99-es telek is az Öböl XI. Kft.-be került, onnan pedig az Öböl Invest, illetve Leisztinger és a portugálok fennhatósága alá.
De nézzük, mi is történt a Budafoki úton: a 4042/99-es ingatlan éppen olyan helyen volt, amely összekapcsolhatta az eredetileg Leisztinger-féle telkeket az önkormányzat korábbi ingatlanaival, amelyeket már egy-két évvel korábban az Öböl XI. Kft.-be apportáltak. Leisztinger a Budapesti Erőmű francia tulajdonosától szerzett telkeket a Budafoki úton, az önkormányzat pedig a Budafoki és a Dombóvári úton lévő vagyontárgyait vitte be a közös cégbe, az öböl vízfelületén, partján és a Kopaszi-gáton kívül.
Érdekes tranazakció
Érdekes, hogy az önkormányzat nem apportálta egyből az Öböl XI. Kft.-be a KVI-től vélhetően kedvezményesen megszerzett ingatlanát, így részesedését nem növelte az Öböl XI.-ben. Ehelyett az ingatlant Újbuda előbb saját vagyonkezelő cégébe, a Buda-Hold Kft.-be apportálta.
Ez azonban csak a kezdet volt. A Buda-Hold Kft. az Öböl XI. Kft.-vel közös vállalkozást hozott létre Nádor Öböl Kft. néven. A Nádor Öbölbe szintén apportként vitték be a 4042/99-es telket, majd gyakorlatilag beszerzési áron továbbadták ezt az Öböl XI. Kft.-nek
Egészen pontosan nem is telekeladásról volt itt már szó, hanem arról, hogy az Öböl XI. Kft. kivásárolhatta a Buda-Hold üzletrészét a Nádor Öbölben. (Erre már a Nádor Öböl alapításakor opciót, lehetőséget kapott az Öböl XI.)
Az ellenzéki Fidesz szerint (annak a jelentésben foglalt kisebbségi véleménye szerint) nem világos, hogy a Nádor Öböl Kft.-t miért az Öböl XI. Kft.-vel hozta létre a Buda-Hold, és az sem egyértelmű, hogy miért ad vételi opciót az Öböl XI.-nek az ingatlanra. Azt sem érti az újbudai oppozíció, hogy a 38 ezer 622 négyzetméteres alapterületű ingatlant miért nem apportálta valós piaci áron, közvetlenül az Öböl XI.-be az önkormányzat, amivel az üzletrészének arányát tudta volna növelni.
Ehelyett 2006. október 20-án az Öböl XI. Kft. taggyűlése döntött a Nádor Öböl Kft.-ről, arról, hogy kivásárolja a Buda-Hold Kft. üzletrészét. Az Öböl XI. Kft. 353 millió forintot fizetett, ez információink szerint nem sokkal több annál, mint amennyiért az önkormányzat kedvezményesen hozzájutott a 4042/99-es telekhez a KVI-től.
Rosszul járt a kerület?
Vagyis az ellenzék most azt kérdezi, miért kellett a kerületnek megint rosszul járnia egy ügyleten, amelyet rendkívül bonyolult módon hajtottak végre, és amelyet úgy vitték végig, hogy az önkormányzat nehogy túlzottan megnövelje befolyását az öbölberuházást végrehajtó Öböl XI. Kft.-ben.
Amikor az ügyről az újbudai önkormányzat magukat megnevezni nem kívánó illetékeseit kérdeztük, nem kaptunk egyértelmű választ. Annyit tudtunk meg, hogy a Budafoki úti telket nem akarták külön kezelni, ezért vitték be végül az Öböl XI. Kft.-be.
Ez a telek ugyanis az összefüggő építési terület kialakítását szolgálta. Információink szerint olyan ingatlanról van szó, amelyet a kerületi képviselőtestület utóbb más övezetbe sorolt át, így ott magasházak építése is lehetővé vált. Ezáltal a telek tovább növelte értékét. Ennek a hasznát persze már nem az önkormányzat fogja élvezni, mert időközben az Öböl XI. Kft. irányítását teljesen átadták a vállalkozóknak.
A kerület egyik vezetője csupán annyit mondott a 4042/99-es telek kapcsán, hogy várhatóan ezt az esetet is megvizsgálja majd a Legfőbb Ügyészség, miután a múlt héten nyomozást rendeltek el a lágymányosi beruházások miatt.
Tisztzáni akarnak
Az önkormányzati vezető azt is elmondta, hogy örülnek az ügyészségi vizsgálatnak, mert így végre kiderülhet, hogy nem történt semmilyen szabálytalanság sem az öböl-ügyben, és akkor végre befejeződhet a politikai vita, amely hónapok óta zajlik, és hátráltatja a lágymányosi fejlesztéseket.
A Duna-parton egyébként éttermeket, klubokat, jachtkikötőt, vízi rendőrséget, lakásokat, kereskedelmi és szolgáltató beruházásokat terveznek a befektetők. Várhatóan gyalogoshíd is épül majd a Kopaszi-gát végénél, a Hengermalom utca meghosszabbításaként, sőt szállodát, és később, a csepeli központi szennyvíztisztító megépülése után strandot is létesítenének az öbölben. | [
"Buda-Hold Kft.",
"Nádor Öböl Kft.",
"Öböl Invest",
"Öböl XI. Kft."
] | [
"Legfőbb Ügyészség",
"Leisztinger Öböl Invest",
"Budapesti Erőmű",
"Öböl 11. Kft.",
"Kincstári Vagyoni Igazgatóság"
] |
A Nemzeti Sportközpontok még idén januárban írt ki közbeszerzési eljárást a Budapesti Nemzeti Tornasport Akadémia tervezési feladataira, mely lényegében a Postás Sport Egyesület kap meg. Mint arról elsőként beszámoltunk, egy elég impozáns épületet szeretnének látni majd a végén, hiszen a nagy belmagasságú fő objektumot
35 métert is meghaladó fesztávú acélszerkezetekkel kell tervezni, és olyan függönyfalakkal, melyek 45 méternél hosszabb egybefüggő üvegfelületekkel rendelkeznek.
Mindezt a "belső átláthatóságért", illetve, hogy az egész természetes fényben fürödhessen. Vagyis valamiféle óriási üvegkalitkát kell megálmodniuk majd a pályázóknak, melyben a fiatal sportolók nevelődhetnek.
A Postás Sporttelep (Forrás: magyarfutball.hu) A Postás Sporttelep (Forrás: magyarfutball.hu)
A Postás Sport Egyesület egyébként 2017-ben kapott meglehetősen szokatlan körülmények között új elnököt Vörös József személyében, aki Mészáros Lőrinc ügyvédje. Bár Vörös József azzal a szándékkal érkezett az egyesülethez, hogy azt kirángassa a gödörből, ez nem egészen sikerült - mint arról egy, az egyesület ügyeit jól ismerő forrásunk beszélt lapunknak. Sőt, egyre csak halmozódtak a problémák - legalábbis, ami a pénzügyeket illeti.
A sportinfrastruktúra fejlesztése magasabb fokozatra kapcsolt, 2019. márciusában a kormány egy rendeletben támogatta a tornasport akadémia felépítését. Az előkészítési, tervezési fázisra 418,4 millió forintot biztosítottak.
A munka azonban ennek majdnem pont a duplája lehet, nettó 833 millió forint, legalábbis a közbeszerzési eljárás összefoglaló dokumentuma szerint.
A tervezési feladatokra két cég nyújtott be ajánlatot, az egyik érvénytelen lett, a másikkal azonban semmi gond nem volt, így a S.A.M.O Építésziroda Kft. lett a nyertes a maga nettó 833 millió forintos ajánlatával.
A közbeszerzési eljárást feltételes eljárásként hirdették meg, vagyis a tervezési szerződés majd csak akkor fog hatályba lépni, ha ez a nettó 833 millió forintos díj biztosításra kerül.
Érdekesség, hogy ez az egyetlen munka a cég többévnyi árbevételét biztosíthatja, az elmúlt években ugyanis 300-400 millió forint közötti összeg folyt be a kasszába. A cég egyébként nem nevezhető rutintalannak, hiszen egészen impozáns referenciákat tud felmutatni: részt vettek a Groupama Aréna és a diósgyőri focicsapat új stadionjának tervezésében is.
Hiába a rutin, bizonyos feladatokat alvállalkozónak ad ki a S.A.M.O., így a statikai tervezés, az épületgépépszeti, épületvillamossági és tűzvédelmi tervezést, a sporttechnológiai feladatokat, a tájépítészeri tervezést, az út- és forgalomtechnikai tervezést, valamint a közmű tervezést. Ezekért a következő cégek felelhetnek: | [
"Postás Sport Egyesület"
] | [
"Nemzeti Sportközpontok",
"Postás Sporttelep",
"S.A.M.O Építésziroda Kft.",
"Budapesti Nemzeti Tornasport Akadémia"
] |
Francia bíróság intézkedésével akadályozta meg az Alstom, hogy a BKV megkapja a metrókocsi-szerződés felmondása miatt garanciaként járó kártérítést, valamint a kocsikért eddig kifizetett előleget. A BKV azután hívta le a 36 milliárd forintot, hogy a francia cégtől rendelt metrókocsik nem kaptak típusengedélyt, és így nem közlekedhetnek Budapesten. Az Alstom közölte, hogy szerinte jogtalan a követelés: az ügyet decemberben tárgyalják Franciaországban, addig a milliárdok biztos nem érkeznek meg Budapestre.
Egy francia bíróságon kért intézkedést a BKV-val kötött metrókocsi-szerződés felmondása miatt az új budapesti metrószerelvényeket gyártó Alstom - derül ki a cég péntek esti közleményéből. A cég azért fordult bírósághoz, mert jogtalannak tartja, hogy a BKV felmondta a metrószerelvények megrendelésére vonatkozó szerződést, és nem tartja jogosnak a BKV által követelt, az Alstrom elmaradt teljesítése miatt lehívott bankgaranciák kifizetését.
A BKV még októberben mondta fel a szerződést az Alstommal, miután a Nemzeti Közlekedési Hatóság jogerős határozatot hozott arról, hogy a cég által szállított metrókocsik nem kaphatnak típusengedélyt Magyarországon, így nem is állhatnak forgalomba. Kocsis István, a BKV vezérigazgatója ekkor, október 20-án döntött úgy, hogy a szerződés előírásai alapján haladéktalanul lehívja a BKV által korábban kifizetett előlegeket és a jóteljesítésre vonatkozó bankgaranciákat - írta péntek este a BKV.
A közlekedési vállalat közel 130 millió eurót (36 milliárd forint) hívott le, amelyből 30 milliárd a cég által korábban kifizetett előleg. A pénz azonban máig nem érkezett meg a társaság számlájára - áll a BKV pénteki közleményében. A cég szerint a pénz azért nem jött meg, mert az Alstom a bírósági végzéssel akadályozta meg a szerinte jogtalan kifizetést.
A francia főváros térségében működő nanterre-i bíróság december 10-ére hirdette meg a tárgyalást a BKV kontra Alstom ügyben - írja a BKV. Az Alstom szerint a bíróság az ügyben olyan intézkedést hozott, amely megtiltja a bankoknak a bankgaranciák kifizetését addig, amíg a gyorsított eljárásban lefolytatott meghallhatások meg nem történnek.
"Az Alstom a bankgaranciák jogtalan lehívásával szembeni szerződéses jogainak érvényesítése érdekében nyújtott be kérelmet a francia bírósághoz" - mondta pénteken az MTI-nek Riccardo Pierobon, a francia gépipari vállalat szóvivője. "Mi már legyártottuk ezeket a metrószerelvényeket, a szerződés értelmében a gyártás alatt már kaptunk előleget, amit a BKV vissza akar kapni. Ezzel nem értünk egyet ... Úgy ítéljük meg, hogy ezen összegek és a bankgaranciák lehívása a BKV részéről törvénybe ütköző" - fogalmazott a szóvivő. Hozzátette: azért Franciaországban perelnek, mert a szerződésnek megfelelően a nantes-i bíróság az illetékes a kérdésben.
Az Alstom közleményében nem tért ki arra, hogy miért tartja jogtalannak az egyébként szerződésben garantált bankgaranciák lehívását. A pénzek visszatartásáról először beszámoló Index.hu szerint ugyanakkor a cég azzal érvelt a francia bíróságon, hogy a BKV nem a szerelvények hibája miatt mondta fel a szerződést, hanem azért, mert a magyar cég nehéz pénzügyi helyzetben van, és gyorsan forrásokhoz akar jutni. Az Alstom érvei alátámasztására idézi Tarlós István sajtónyilatkozatait, amelyekben a főpolgármester a BKV nehéz anyagi helyzetéről beszélt a héten.
Az Alstom péntek este közölte: ők a bírósági tárgyalásig tovább szeretnék folytatni az egyeztetést a Nemzeti Közlekedési Hatósággal, a BKV-val és a Főváros Önkormányzattal. A BKV ugyanakkor azt írta, hogy elutasítja az Alstom gyakorlatát, és a késedelmes teljesítésből adódó minden kárát érvényesíteni fogja. | [
"Alstom",
"BKV"
] | [
"Főváros Önkormányzat",
"Nemzeti Közlekedési Hatóság"
] |
A Központi Nyomozó Főügyészség a Készenléti Rendőrség támogatásával nagyszabású razziát tartott 2020. június 7-én a Mozaik utcai vizsgaközpontban. A központ aznap már nem is nyitott ki, mert gyakorlatilag nem maradt olyan vizsgabiztos, akit nem vittek el.
A Magyarországra érkező használt és új autók forgalomba helyezéséhez szükséges hatósági műszaki vizsga, illetve a gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb járműhonosítási eljárás fontos helyszíne a Budapest Főváros Kormányhivatalához tartozó Mozaik utcai állomás. Csupán ezen az egy helyen évente 40-50 ezer járművet vizsgáltak át békeidőben, miközben összesen 140-150 ezer más országból származó használt autó érkezett Magyarországra.
Ide kell hozni a teherautókat, a taxikat és az oktatóautókat is, valamint minden olyan gépjárművet, amelyen egyedi átalakítást végeztek. A felsorolt tevékenységek speciális szakértelmet kívánnak, a vizsgáztatóknak és adminisztrátoroknak jól kell ismerniük a külföldi okmányokat és műszaki dokumentációkat, hiszen itt és az ország más megyei kormányhivatali vizsgaállomásain dől el, hogy melyik autó kaphat magyar rendszámot és melyik nem.
300 millió forintnyi kenőpénz
A helyszínen késő délutánig tartott az akció, de közben az ügyészség, illetve az eredeti feljelentő, maga a kormányhivatal is több részletben csepegtette az információkat. 250 millió forint összértékre elkövetett hivatali vesztegetésről beszéltek, és a kihallgatásokon nemcsak készpénzt, de ingatlant is lefoglaltak. Eleinte összesen húsz emberrel szemben folyt eljárás, közülük tizenketten voltak a hivatal dolgozói, a többiek pedig olyan ügyintéző vállalkozók, akik rendszeresen jártak a telepre autókat vizsgáztatni.
A razzia előzménye, hogy 2019-ben Pomázon is lekapcsoltak néhány vizsgabiztost és neppert, az Átlátszó 2020 januárjában a kaposvári vizsgaállomás kapcsán írt ügyészségi nyomozásról, míg idén március 5-én pedig egy másik Pest megyei vizsgaállomáshoz vonultak ki a nyomozók. Az utóbbi helyszínen a vesztegetési pénz átvételekor tetten ért vizsgabiztosoktól 300 ezer forintot, később további több millió forintot és két autót foglaltak le, illetve három bankszámlát és egy ingatlant zároltak.
A felsoroltaknál is súlyosabb, hogy szeptemberi közlés szerint 70 emberrel szemben emelt vádat az ügyészség, ők egy 2014 és 2018 közt műszaki engedélyeztetéssel foglalkozó referensként, majd osztályvezetőként dolgozó férfival játszottak össze. Az illető "pénzért, soron kívüli és kedvező elbírálást biztosított", illetve a vizsgaállomások képviselőit előre tájékoztatta a tervezett ellenőrzések időpontjáról.
A Mozaikot érintő eljárás újabb fordulata néhány hete, december 3-án történt, amikor az ügyészség közölte: már 56 érintett szerepét vizsgálják, és 300 millió forintnyi kenőpénz cserélhetett gazdát az évek alatt. Az ügyet közelről ismerő forrásom állítása szerint az akció előtt hónapokkal elkezdték figyelni a budapesti vizsgaállomást. Előkészítésként az esti záróra után villanyszerelési munkákra érkezett egy csapat: bekamerázták a szervizaknákat ott, ahol a csarnok saját térfigyelő kamerái nem látnak. Erre azért lehetett szükség, mert részben ezekben adták át a kenőpénzeket.
Háromszázmillió forint nem nagy összeg az országos átlagnál lényegesen magasabb vizsgaszámmal összevetve, de nem is kevés, ha igaz, amit szintén az ügyészség ír, hogy alkalmanként legalább 5 ezer forintért járt megkülönböztetett figyelem a hivatalnokok részéről.
Kevés szakember, kevés szabad időpont
A műszaki vizsga, illetve ennek egyszerűsített változata, az érvényes kinti műszakival behozott autókhoz kitalált járműhonosítási eljárás kritikus ellenőrzések. Ezekkel, de főként a másodikkal elvileg vissza lehet tartani rossz állapotú használt járműveket, hogy azok ne kerüljenek forgalomba. Csakhogy az importhasználtautó-piac zömét felszippantó állami vizsgaállomáson tolongtak az ügyfelek, kevés volt a szakember és a szabad időpont, illetve végtelenül elmaradott volt az eljárás. A legrosszabb időszakban másfél-két hónapot kellett várni, hogy az autó bejusson a vizsgasorra, és a helyzet komolyságát mutatja, hogy a közúti közlekedésről szóló törvény szerint korábban a vásárlást, illetve az autó Magyarországra hozatalát követő 30 napon belül kellett kezdeményezni ezeket az eljárásokat, majd vélhetően a kapacitásproblémák miatt 60 napra emelték a határidőt.
A korábbi rendszerben telefonon vagy személyesen lehetett regisztrálni, de az ügyintézés nagyon laza volt, és nem csak az utolsó időkben. Jelenleg a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészségen zajlik eljárás bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt. Bár újabb részleteket kérdésünkre nem osztottak meg, elárulták, hogy a megalapozott gyanú szerint legalább 2016. január eleje óta működött korrupt módon a hely. A Mozaikban a bejutásért való tolongást rég becsatornázták a vizsganepperek: aki őket megbízva vizsgáztatta az autóit, az hamarabb végzett, másrészt csak akkor bukott meg az autó, ha valamilyen jelentős műszaki hiányosságot találtak, esetleg akkor sem.
Ez az ügy mégsem ezért érdekes, hanem mert a mozgalmas események óta is csak a két budapesti hatósági vizsgaállomásra, a Mozaik utcába és a Vas Gereben utcába lehet elektronikusan időpontot foglalni, máshol maradt minden a régiben. Eleinte az elektronikus módszert is ki lehetett játszani, hiszen a kezdetleges webes naptárhoz ügyfélkapun keresztül sokan hozzáfértek, és tetszőlegesen foglalhattak időpontot nem létező autókhoz. Később reszeltek rajta egyet, így már az autó adatainak megadásával lehet regisztrálni, nem lehet utólag módosítani. Az viszont változatlan, hogy rengeteget kell várni. A cikk írásakor január végére adnak ki időpontokat, míg például Németországban néhány napon belül bejut bármilyen jármű az ottani vizsgahelyekre.
A látható füst fogalma
A hosszú várakozási idő ugyanúgy problémás, mint az egyébként elavult módszertan. Az előbbivel azok az autókereskedők járnak rosszul, akik csak hosszú átfutással tudják forgalomba helyezni kintről származó autóikat, az előző évtizedek gyakorlatán alapuló vizsgálati módszerekkel viszont az az alapvető gond, hogy jelentős részük egyszerű szemrevételezés. Ilyen például az autó szerkezeti állapotának, illetve a korróziónak a megítélése, emellett pedig a környezetvédelmi mérésen szerzett adatokat könnyű manipulálni. Nem feltétlenül annak az autónak a kibocsátási értékei kerülnek az állami nyilvántartásba, amely a vizsgapadon áll, a dízelek közül sem feltétlenül esik ki a sorból, amelyben már nincs részecskeszűrő, továbbá az autókról készült fotók szintén hasznavehetetlenek, így a visszaélések jelentős része soha nem derül ki.
A műszaki vizsgáztatás jogszabályi hátterét az év elején kormányrendelettel módosították. Egyebek mellett sokkal nehezebbé vált a nem EU-s országokból származó, úgynevezett harmadik piacos típusok forgalomba helyezése még akkor is, ha azokon már volt uniós rendszám. Az viszont még több autóst érint, hogy a több mint 160 ezer kilométert futott, hat évesnél régebbi, illetve láthatóan füstölő autókat mindenképpen külön környezetvédelmi vizsgálatra küldik. Ez a mérés ingyenes ugyan, ám ha az autó megbukik, nem kap rendszámot, amíg meg nem javítják.
Ízlelgessük egy kicsit a látható füst fogalmát – az utóbbi években behozott, nagyrészt tizenéves autók kivétel nélkül emissziómérésre mennek, de fiatalabb, láthatóan füstölő példányok megúszhatják. Ehhez csak a megfelelő vizsgabázisra kell vinni őket.
Nincs gyorsított eljárás
A Mozaik utcai viszonyok lassan rendeződnek, de Budapest Főváros Kormányhivatala éppolyan szűkszavú, mint az ügyészség. Kíváncsi voltam, hogy visszarendelik-e utólagos ellenőrzésre a kenőpénzes vizsgákon átsegített autókat, illetve, hogy milyen egyéb változtatásokkal küzdenek a történtek megismétlődése ellen.
A válasz szerint 2021. februártól a műszakivizsga-állomásokon több ütemben munkaszervezési és informatikai reformok történtek, illetve új munkatársakat vettek fel a Mozaikba. A fővárosi kormányhivatal mindkét telephelyén két műszakban dolgoznak, az időpontfoglalásokhoz kapcsolódó visszaélések pedig az új előzetes elektronikus rendszer bevezetésével megszűntek.
A kormányhivatal nem árulta el, hogy tervezik-e korábbi években gyanús körülmények közt átengedett autók visszarendelését, és az új stábba vetett bizalom bizalom sem teljes, hiszen több esetben újra ellenőrzik a Mozaik utcai telepről kihajtó, elvileg friss vizsgás autókat. Rákérdeztem az okokra a kormányhivatalnál, de erre sem kívántak reagálni.
A kissé túlbürokratizált mechanizmus fontos változása lesz az is, hogy egy korábbi törvénymódosítással megnyitották az utat bizonyos nem állami műszakivizsga-állomások előtt, hogy azok a jövőben a magyarországi autók időszakos vizsgáján kívül importautókkal is foglalkozhassanak. A cikk befejezése előtt felhívtam például a Magyar Autóklub nyíregyházi telepét, ahol január második hetére vállalták volna a honosítást, a klub szombathelyi kirendeltsége pedig szintén januárra várja az állami engedélyt erre a tevékenységre.
Nagyon furcsa, hogy miközben az elvileg gyorsabb, mindössze 8 ezer forintos honosítási eljárásra és a 39 ezer forintos, teljes átvizsgálással járó egyedi forgalomba helyezési eljárásra sokszor hetekig, korábban hónapokig kellett várni, nem vezették be a gyorsított eljárást. Ha belegondolunk, nem volna ördögtől való, hogy egy 5-10 milliós autót nem 40 ezerért, hanem hivatalosan, de gyorsított eljárásban 100 ezerért visznek végig ezen a folyamaton. Az állam több bevételhez juthatna, és naivitásnak tűnhet bár, de ideális esetben ezekből a többletbevételekből lenne pénz az eszközpark fejlesztésére és a korrupció is visszaszorulna az időponthiánnyal együtt. Nagyon nem itt tartunk, így most azok az autósok, kereskedők és vizsgáztatók szenvednek, akik nem akarnak csalni. | [
"Budapest Főváros Kormányhivatala"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Magyar Autóklub",
"Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség",
"Készenléti Rendőrség"
] |
Négyrészes (!!4!) közleményben fejtegeti a kormány, hogy miért is volna joga vizsgálni a Norvég Civil Alap kifizetéseit – amit Norvégia vitat. Csepreghy Nándor mondandójának rövid tartalmi összefoglalója:
Norvégia kapja be, csakazértis vizsgálunk.
Bővebben:
Csepreghy szerint a KEHI-nek nemhogy nem feladata, de kimondott kötelessége viszgálni, hogy a Norvég Civil Alap pénzeit
véletlenül nem egy politikailag definiálható csoport támogatására fordították.
A gyanút, hogy igen, az keltette fel bennük, hogy az alapból, és most szó szerint kell idézzem a közleményt:
“miért nem kaptak olyan szervezetek, amelyek minden kritériumnak megfeleltek, és egyetlen hibájukként csupán az volt felróható, hogy ideológiájuk nem a támogatók alapelveivel azonosak."
Itt most álljunk meg egy pillanatra:
Csepreghy közleményében sokszor hivatkozik az átláthatóságra.
A “szervezetek" amikre az idézett részben utal, azok a kormánypárti civilek, mint például a CÖF.
Az a CÖF, amely fennállása során még egyszer sem hozta nyilvánosságra gazdálkodását és az ezirányú kérdésekre sem reagált.
Amiről nem tudjuk, milyen forrásokból volt például pénze több hónapig tartó televíziós reklámkampányra.
Arra a reklámkampányra, amiben olyan egyértelműen össztársadalmi célokat fogalmaztak meg, mint hogy Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon bohóc ésvagy bűnöző.
Persze ez nem olyan meglepő az embertől, aki sajtótájékoztatót hívott össze azért, hogy azt hazudja
nem,
hogy aztán bővebben kifejtse, hogy
Most pedig következzék a közlemény teljes szövege változtatás nélkül. Higgyék el, szórakoztató olvasmány!
A Kormány reakciója a Norvég Alappal kapcsolatban
A Magyar Kormánynak nem csak joga, de kötelessége is vizsgálni azt, hogy a Norvég Alapból hazánkba érkező pénzek felhasználása körül minden a legnagyobb rendben zajlott-e az elmúlt években. A Norvég Alap nem karitatív magánadomány, hanem az Európai Unió illetve Norvégia, Izland és Lichtenstein hivatalos megállapodása arról, hogy utóbbi országok – amelyek nem tagjai az uniónak, de részesülnek a közös piac előnyeiből – miként tudják az EU által nekik biztosított kedvezményekért cserébe az egyes tagországok fejlesztéseit támogatni. E nemzetközi megállapodás szerint ennek a pénznek a jogosultja Magyarország összes állampolgára, tehát közérdek felügyelni, hogy valóban az összes állampolgár érdekében és nem azok egy – politikailag definiálható – csoportja hasznára lettek a források felhasználva.
A Norvég Alap 12 támogatott célterületéből 3 működik az állam hatáskörén kívül, s utóbbiak esetében már korábban felmerült annak a megalapozott gyanúja, hogy a végrehajtói feladatokkal megbízott szervezet, az Ökotárs nem össztársadalmi érdekek, hanem partikuláris politikai célok mentén végzi a támogatások odaítélését. A Magyar Kormány célravezetőnek tartotta volna, ha Norvégia a politikai befolyásoltság észlelésekor lépett volna és figyelembe vette volna a Kormány által megfogalmazott aggályokat, de ez legnagyobb sajnálatunkra nem történt meg.
Így nem maradt más megoldás a helyzet feloldására, mint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal bevonása. A KEHI tevékenységét jogszabályi szinten meghatározott, átlátható és bárki által megismerhető szabályok szerint végzi. A Norvég Alapok forrásfelhasználásának magyarországi gyakorlatát a KEHI az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény alapján végzi, tehát nem a norvég fél által hivatkozott, az EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2009-2014-es időszakának végrehajtásáról szóló együttműködési megállapodások, vagy az azokra irányadó szabályzatok vonatkoznak a vizsgálatra. A Norvég és EGT Finanszírozási Mechanizmusok 2009-2014-es időszakáról rendelkező, a finanszírozó államok és Magyarország által aláírt nemzetközi szerződés X. Cikke kifejezetten előírja Magyarország számára, hogy köteles kezdeményezően fellépni annak érdekében, hogy a legmagasabb fokú átláthatóság, az elszámoltathatóság és költséghatékonyság az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakának végrehajtásában érintett minden szinten érvényesüljenek.
A fent idézett jogszabály a KEHI feladatául szabja a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak nemzetközi szerződések alapján nyújtott támogatások és segélyek felhasználásának ellenőrzését is. Ennek az ellenőrzési feladatának keretében jogosult vizsgálni a Hivatal az ilyen támogatásokkal összefüggésben létrejött jogviszonyokat, valamint azon szerződő feleket is, amelyek a jogviszony teljesítésében közvetlen vagy közvetett módon közreműködnek.
Éppen ezért érthetetlen, miért vonakodik az Ökotárs alávetni magát a vizsgálatnak – csak annak áll érdekében kibújni egy vizsgálat alól, akinek takargatnivalója van. Az pedig az európai gyakorlatban példátlan, hogy egy idegen hatalom nyíltan egy másik ország törvényeinek be nem tartására buzdít. Norvégia éppen ezt teszi, amikor arra utasítja az Ökotársat, hogy tagadja meg a KEHI felé információk kiadását.
A Magyar Kormány annál inkább elkötelezett a KEHI-vizsgálat lefolytatása mellett, minél nagyobb az ellenőrzéssel szembeni ellenállás. Célunk nem csak annak tisztázása, milyen körülmények között és kik jutottak támogatáshoz a Civil Alapból, hanem annak is a végére járunk, hogy miért nem kaptak olyan szervezetek, amelyek minden kritériumnak megfeleltek, és egyetlen hibájukként csupán az volt felróható, hogy ideológiájuk nem a támogatók alapelveivel azonosak.
Csepreghy Nándor
fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár
Miniszterelnökség | [
"Norvég Alap"
] | [
"Norvég és EGT Finanszírozási Mechanizmusok",
"Civil Alap",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Norvég Alapok",
"EGT Finanszírozási Mechanizmus",
"Norvég Civil Alap",
"Európai Unió",
"Magyar Kormány",
"Norvég Finanszírozási Mechanizmusok"
] |
A BKV Zrt. végkielégítési ügyeivel foglalkozik mai ülésén az Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának ellenőrző albizottsága; a téma szerepel a BKV felügyelőbizottságának ugyancsak mára összehívott ülésén is. A Népszabadság információi szerint Vitézy Dávid, az fb tagja kezdeményezi: "első körben" 2006-ig visszamenőleg vizsgálják meg az összes nagy értékű szerződés és számlakifizetés jogszerűségét, továbbá új működési szabályzattal állítsák helyre az fb ellenőrző szerepét.
A parlamenti albizottság összehívását Domokos László, a testület fideszes alelnöke kezdeményezte. Álláspontja szerint "az embereknek joguk van tudni, kik a felelősök azért, hogy a pénzüket ilyen botrányos módon több tízmilliós végkielégítésre költötték a BKV-nál". Az ellenzéki párt szerint a BKV évente 50 milliárd forintot meghaladó állami támogatást kap a mintegy 120 milliárd forintos költségvetéséből, és sem a főváros, sem pedig a BKV vezetése nem ad számot arról, mire költik ezt a támogatást; sajtóhírek szerint másfél milliárd forintot is költhetett a BKV végkielégítésekre 2007-óta.
Budapest, 2009. augusztus 17. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék és a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke (b), Lóránt Zoltán, az Állami Számvevőszék igazgatója (k) és Domokos László, a Fidesz országgyűlési képviselője, az Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának alelnöke (j) beszélget az Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottsága ellenőrzési albizottságának a BKV Zrt. végkielégítési ügyeivel foglalkozó rendkívüli ülése előtt az Országházban. MTI Fotó: Illyés Tibor
A közlekedési társaságnál kipattant végkielégítési botrányban kiderült, hogy Szalainé Szilágyi Eleonórát, a volt humánpolitikai igazgatót tovább foglalkoztatták, miután kifizették neki 100 millió forintos végkielégítését. Bosnyák Gyula volt stratégiai igazgatót egy év munkaviszony után küldték el, majd 40 millió forintos végkielégítést fizettek neki.
Múlt héten hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt a rendőrség megkezdte a nyomozást a BKV-s végkielégítések ügyében. A feljelentés a Fővárosi Főügyészséghez érkezett, amely elrendelte a nyomozást.
Németh Szilárd, a fővárosi Fidesz-frakció tagja július 29-én jelentette be, hogy a Fidesz a legfőbb ügyészhez fordul a BKV volt humánpolitikai igazgatójának ügye miatt, mivel felmerül a különösen nagy kárt okozó hűtlen vagy hanyag kezelés tényállása.
A BKV kimutatásai szerint a cégnél 2007 óta mintegy 3,3 milliárd forintot költöttek végkielégítések kifizetésére; Kocsis István vezérigazgató a volt humánpolitikai igazgató ügye miatt feljelentést tett a rendőrségen - ezt a BKV közölte múlt hétfőn. Tavalyelőtt 2,6 milliárd, 2008-ban 600 millió forintot fizettek ki "munkaviszony-megszüntetések" miatt, Kocsis István 2008 őszi munkába állása után a mai napig pedig 168 millió forintot - derült ki a BKV közleményéből.
A fővárosi szocialisták múlt csütörtökön Kocsis István vezérigazgató menesztését kezdeményezték, mivel a BKV-nál kialakult helyzet megoldására a jelenlegi vezetővel nem látnak esélyt, a mielőbbi vezetőváltáshoz kérték a koalíciós partner, az SZDSZ és az ellenzék támogatását is.
A Fidesz-KDNP fővárosi frakciószövetsége csak akkor járul hozzá a vezetőcseréhez, ha nemcsak 2008 őszétől, hanem már 2006 októberétől kezdődően teljes körűen kivizsgálják a gyanús tanácsadói szerződéseket és a végkielégítéseket, amelyekre sok milliárd forintot fizettek ki.
A jelenlegi szabályozás szerint minimum hét szavazatra van szükség a főváros gazdasági bizottságában egy kinevezéshez vagy felmentéshez. A testület augusztus 25-i ülésén, helyszíni képviselői javaslatra anélkül is napirendre veheti Kocsis István felmentését, hogy arra Hagyó Miklós (MSZP) és Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) főpolgármester-helyettesek javaslatot tennének. A szükséges többséget azonban csak akkor kaphatja meg a javaslat, ha azt nemcsak az öt MSZP-s képviselő támogatja.
A Főpolgármesteri Kabinet augusztus 26-ig adott időt magának arra, hogy a BKV felügyelőbizottságának mai ülése, valamint a lezajló vizsgálat ismeretében meghozza a szükséges döntéseket. Az üggyel a legkorábban augusztus 27-én foglalkozhat a Fővárosi Közgyűlés.
A Népszabdság információi szerint Vitézy Dávid, az fb fideszes tagja ma több pontos javaslatcsomagot terjeszt a testület elé a grémium - ez idáig "igencsak elhanyagolt" - ellenőrző szerepének helyreállítása érdekében. Eszerint felkérnék az fb elnökét egy új működési szabályzat kidolgozására.
Vitézy arra is javaslatot tesz, hogy az fb a jövőben havi összesítésben kézhez kapja az összes nagy összegű (egy bizonyos értékhatár feletti) tanácsadói és szakértői szerződéseket, illetve minden más fontos kontraktust, továbbá hogy ezt "első körben" 2006-ig visszamenőleg is vizsgálják. Azért csak addig, hogy a vizsgálat ne húzódjon el a végletekig. Utána akár a a 2006 előtti időszak ügyeit is át lehet tekinteni. | [
"BKV Zrt."
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Magyar Közgazdasági Társaság",
"Főpolgármesteri Kabinet",
"Fővárosi Közgyűlés",
"Állami Számvevőszék"
] |
A tavalyi ülések költségeihez képest még "olcsón" megúszták.
Összesen 24,5 millió forintba került a Fidesz balatonfüredi kihelyezett frakcióülése – derült ki a Parlament honlapján közölt adatokból. A frakció a szállásért és az ellátásért a Hotel Fürednek 16,19 millió forintot, illetve a Flamingó Wellness és Konferencia Hotel 8,31 millió forintot fizetett.
Az idei frakcióülés még olcsónak is mondható az elmúlt év költéseit figyelembe véve. A tavaly szeptemberi ülés 31 millió forintba került, míg a júniusi 56 millió forintba.
A választás előtti frakcióülés arról maradhatott "emlékezetes", hogy harcias beszédet mondott a képviselők előtt Orbán Viktor. Az ülés után Kocsis Máté fideszes, és Simicskó István KDNP-s frakcióvezető mondta fel a kormánypárti szlogeneket.
(via Telex) | [
"Fidesz"
] | [
"Hotel Füred",
"Flamingó Wellness és Konferencia Hotel"
] |
Nyomozás indult Érd egyik legnagyobb kampánybotránya miatt. A városi sportcég volt ügyvezetője szerint hamis támogatási okiratokat írattak alá vele. Szántó Erzsébet egy Facebook-posztban az érdi köz- és üzleti életre jellemző családi összefonódásokat vázolta fel. A feljelentésben terítékre került az Érdi Sport Kft. egyik furcsa lakásbérleti szerződése is. A nyomozás ismeretlen tettes ellen folyik.
A Budaörsi Rendőrkapitányság nyomoz a pénzmosás, zsarolás és hűtlen kezelés és bűncselekmények miatt ismeretlen tettes ellen tett feljelentés ügyében – értesült az Átlátszó.
A feljelentés az Érdi Sport Kft. egykori ügyvezetője, Szántó Erzsébet Facebook-posztjára alapul, amelyben Szántó többek között azt állította, hogy lényegében megzsarolták azért, hogy aláírjon T. Mészáros András akkori polgármester visszautasíthatatlan kérésére egy egyesületi támogatási nyilatkozatot, holott ő semmilyen pénzt nem adott át senkinek.
Szántó Erzsébet ezzel kijelentéssel saját magát is bűncselekmény elkövetésével vádolta. Szántót és T. Mészárost még szeptemberben próbáltuk megszólaltatni, de nem nyilatkoztak. A volt ügyvezető a poszthoz mellékelte a szerinte hamis tartalmú elismervényeket. Ez az ügy vált az őszi választási kampány egyik legnagyobb botrányává.
A Pest Megyei Főügyészség szóvivője, Nisóczi József Levente arról tájékoztatta az Átlátszót, hogy az elrendelt nyomozás során “gyanúsítotti kihallgatásra még nem került sor, így az eljárás felderítési szakban van, amelyben a nyomozási cselekményeket a nyomozó hatóság önállóan végzi".
Pár hónap leforgása alatt ez a harmadik büntetőeljárás, amelyik valamilyen módon kapcsolódik az őszi önkormányzati választási kampányhoz.
Nemrég írtunk arról, hogy több ügyet egyesítve a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság hűtlen kezelés bűntette miatt nyomozást indított a csatornapénzek ügyében. Ennek az ügynek sincs gyanúsítottja.
Kiterjedt nyomozás indult Pest megyében a csatornapénzek miatt A megyei rendőrség több feljelentést egyesítő nyomozásban vizsgálja az ország egyik legnagyobb környezetvédelmi beruházását. A láthatatlanná vált csatornapénzek miatt Érd polgármestere átfogó átvilágítást jelentett be. A térségi csatornaberuházást tető alá hozó önkormányzati társulás tizenkilencedik hónapja titkolja ismételt adatigénylések után is, hogy mely cégekhez vándoroltak a lakosságnak visszajáró csatornapénzek.
Ugyancsak ismeretlen tettes ellen foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségének gyanúja miatt folyik büntetőeljárás a Ráckevei Rendőrkapitányságon az egyik érdi játszótér ügyében.
A feljelentést Bencsik János jobbikos országgyűlési képviselő tette azért, mert szerinte a kampányban félkészen átadott játszótér több gyermek testi épségét veszélyeztette.
A szeptember 18-ával keltezett, a Szántó Erzsébet facebook-posztja alapján a Pest megyei főügyészségen megtett feljelentésről az ellenzéki szövetség polgármester-jelöltje, a főleg büntetőügyekkel foglalkozó ügyvéd Csőzik László azt írta:
“... a volt fideszes cégvezető Facebook kiírása alapján valaki ellen nagyon kemény nyomozásnak kellene folynia! Hivatalból! Sőt valószínűleg többek ellen is ..."
A mellékletekkel együtt 38 oldalas feljelentésben Szántó facebookos tényállításait pénzmosásnak, okirathamisításnak, hivatali visszaélésnek, valamint zsarolásnak minősítette az irat összeállítója.
A volt ügyvezető szerteágazó posztja arra tett meglehetősen indulatos kísérletet, hogy felvázolja az érdi Fidesz-korszak mutyigyanús családi összefonódásait. Szántó egyebek mellett leírta, hogy miért kellett megvennie a polgármester feleségének autóját, illetve hogy az egyik helyi fideszes politikustól milyen körülmények között bérelt lakást a száz százalékos önkormányzati tulajdonban lévő Érdi Sport Kft. szembeötlően magas áron.
Szántó ugyanakkor nem teljesen elfogulatlan. 2017 októberében T. Mészáros még kitüntette, rá bő fél évvel azonban a képviselőtestülettel kirúgatta a női kézilabda-csapatáról ismert sportcég éléről.
Áll a bál az érdi női kézilabdacsapat körül: a polgármester kirúgta az ügyvezetőt, a vezetőség nagy része felmondott Pénteken felmondott az érdi NB1-es női kézilabdacsapat szakmai stábjának több tagja, miután a város képviselő-testülete egy nappal korábban a polgármester előterjesztésére visszahívta a Sport Kft. ügyvezetőjét, Szántó Erzsébetet. A sportszakember kirúgása törést okozhat a helyi Fideszben is: a párt egyik önkormányzati képviselője, a sportklub elnöke szolidaritásból szintén távozott posztjáról.
T. Mészáros a jelek szerint besokallt az Érd közéletet ellepő bűnügyi hírek miatt. A napokban azt írta, hogy “hazug vádakat megfogalmazva feljelentéseket kreálnak névtelenül, vagy ismeretlen tettes ellen majd cikkeket íratnak politikai segédmunkásaikkal, azzal a hazug üzenettel, hogy nyomozás zajlik", majd bejelentette, mindenkit be be fog perelni.
Fotó: T. Mészáros András 2017. október végén kitüntette Szántó Erzsébetet. Forrás: erdmost.hu
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"Érdi Sport Kft."
] | [
"Pest Megyei Főügyészség",
"Budaörsi Rendőrkapitányság",
"Ráckevei Rendőrkapitányság",
"Pest Megyei Rendőr-főkapitányság"
] |
A csapat a Magyar Honvédség gépével utazott, a cechet pedig az állam állta.
Augusztusban utazott barátkozni Donald Trump volt amerikai elnökhöz Orbán Viktor miniszterelnök, azóta pedig többször is hangoztatta azt a véleményét, hogy Trump a béke záloga Ukrajnában. A Szabad Európa Ujhelyi István EP-képviselő adatigénylése alapján hétfőn azt írta, hogy komoly delegáció kísérte az Egyesült Államokba a kormányfőt.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium válaszából kiderül, hogy a delegáció a Magyar Honvédség gépével utazott, Orbánt pedig elkísérte
Orbán Balázs, a politikai igazgatója,
Máté János, a Miniszterelnöki Programirodát vezető államtitkár,
Havasi Bertalan, a miniszterelnöki sajtóirodát vezető helyettes államtitkár,
Németh Zsolt országgyűlési képviselő.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda még kilenc embert vitt, őket pedig – csakúgy, mint a velük utazó tízfős biztonsági személyzetet – nem nevezték meg.
Amerikába utazott akkor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is, és vele tartott
Sztáray Péter biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkár,
Hidegh Attila nemzetközi együttműködésért felelős helyettes államtitkár,
Paczolay Máté sajtófőnök,
valamint további három, meg nem nevezett személy,
kétfős biztonsági személyzet mellett.
Ez összesítve azt jelenti, hogy Orbán egy 21 fős delegációt és 11 biztonsági embert vitt magával, az útjukat pedig a magyar állam fizette.
A külügy a honvédségi csapatszállítóval kapcsolatos kérdésekre nem válaszolt.
57 millióba kerülhetett Orbán dallasi útja Az őt és kíséretét vivő honvédségi gép nagyjából 20 órát volt a levegőben.
Ujhelyi István a Szabad Európának arról beszélt, hogy nem hivatalos, államügyekben való tárgyalás miatt utazott a delegáció az Egyesült Államokba. A képviselő szerint azonban "ha kifejezetten pártpolitikai programról volt szó, amelyet az adófizető magyar állampolgárok finanszíroztak, akkor minimális elvárás, hogy legalább annak részleteivel és költségeivel a kormány tételesen elszámol".
A küldöttség nem csak Trumpnál járt: a volt elnök New Jersey-i birtokáról Dallasba utaztak tovább, ahol a CPAC konzervatív dzsemborin mondott beszédet – azóta is vitatott számú közönség előtt – a miniszterelnök. | [
"Magyar Honvédség",
"CPAC"
] | [
"Szabad Európa",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Miniszterelnöki Programiroda",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] |
A kormány 623 jelentkezőnek osztott ki EU-s milliárdokat egy vidékfejlesztési pályázaton, túlnyomó többségüknek falusi szálláshely építésére.
Aki ezt megnyeri, annak öt évig kell szálláshelyként üzemeltetnie az új ingatlant, utána eladhatja vagy családi házzá alakíthatja.
A nyertesek között sok a fideszes, illetve független polgármester, de találtunk exállamtitkárt, miniszteri rokont, elítélt bűnözőt, útépítőcég-vezetőt is.
Területi elosztásban is vannak érdekességek: van falu, ahol 1800-an laknak, de most tíz darab, egyenként 60-80 milliós panzió épülhet. Másutt a polgármester két különböző rokona kapott kétszer ötvenmilliót.
A séma ismerős: másfél éve ugyanez történt.
Emlékeznek még Mondok József izsáki polgármesterre, aki EU-s pénzből építtetett két falusi "panziót" is, de mindkettőről kiderült, hogy csak ő és esetleg néha a vadász haverjai laknak benne?
Jó trükk volt, de aztán lebukott, vádat is emeltek ellene, mi pedig akkoriban írtunk egy hosszú cikket arról, hogy nem is kell konkrétan ellopni az ilyen pénzeket, mert teljesen legálisan is ki lehet használni az EU jóhiszeműségét, nemtörődömségét, bénaságát, nevezzük, ahogy akarjuk. Arról van ugyanis szó, hogy az ilyen pályázati pénzből épülő ingatlanokat öt évig kell csak szállásként üzemeltetni, utána bármit lehet vele csinálni. Például saját magunknak családi házzá átalakítani és beköltözni, vagy simán eladni.
És ez a pályázati eredményeken is látszott: mások mellett polgármesterek, Fideszhez bekötött helyi erős emberek, kormányhivatali dolgozók, jegyzők építettek házakat így. Pár száz fős községekben, közepes méretű települések kertvárosi részein nőttek ki a semmiből a 30 milliós, családi háznak látszó "falusi szálláshelyek", miközben akik tényleg üzleti alapon gondolkoztak, azok cikkünkben azt mondták, kizárt, hogy ez az egész turisztikai vállalkozásként nyereséges lehet, számításaik szerint csak állandó munkásszállóként lehet benne fantázia.
Ehhez képest mi történt most március végén, nem sokkal a választások előtt? Egy újabb pályázati körben a kormányzat 623 jelentkezőnek osztott EU-s pénzt, nagy részüknek a maximálisan megítélhető 49 millió forintot, 160 ezer eurót adva. (A VP6-6.4.1-16 programot kell választani a fentebb linkelt oldalon ahhoz, hogy böngészni tudjuk ezeket.)
Mindjárt mutatjuk, vannak-e köztük fideszes kötődésűek (spoiler: persze), de előtte azt azért tegyük hozzá, hogy nem arról van szó, hogy aki ezen a pályázaton nyert, az tolvaj és/vagy csaló. Mind a 623 pályázat nyertesére rákerestünk a neten és a Céginfóban, akikről találtunk valamit, azok helyi vállalkozók, állattenyésztők, növénytermesztők, vadászok, gazdák, méhészek, szálláshely-üzemeltetők, akik a meglévő portfóliójukat akarják szélesíteni. Néhány pályázatnál konkrétan az áll a megnevezésnél, hogy X.Y. "gazdaságának a több lábon állása érdekében". És hát ugye, mit ad isten, sokan a vállalkozói lét mellett fideszesek is.
Szóval, ha jól számoltunk, akkor találtunk a győztesek között legalább kéttucatnyi kormánypárti polgármestert, fideszes vezetésű települések alpolgármestereit, jegyzőit, aljegyzőit, illetve rokonaikat. Találtunk trafiktulajdonosokat, iskolaigazgatót és tucatnyi független polgármestert.
Aztán még
49 milliót kapott a Szatmáry Kristóf budapesti fideszes parlamenti képviselő, volt államtitkár, miniszteri biztos résztulajdonában álló Nimfeum Kft. egy badacsonytomaji panzió építésére.
40 milliót nyert Bekecs Mátyás, Fazekas Sándor (a döntésnél még) agrárminiszter rokona.
49 milliót nyert a kiskőrösi Gmoser István. A fidesz-közeli Gmoser családról mi is megírtuk, hogy csak úgy szívják magukba az állami pénzeket.
46 milliót nyert Daher Rima, az exfideszes Daher Pierre felesége. Daher Rima egyébként az előző cikkünkben is szerepelt nyertesként, szóval minimum a második szálláshelyét nyithatja majd EU-s segítséggel.
48 milliót kapott a jogerősen elítélt volt kislétai polgármester, az exfideszes Madácsi Imre. Külön pikáns, hogy jogosulatlan gazdasági előny megszerzése miatt ítélte el őt anno a bíróság.
49 milliót kapott egy komádi beruházásra bizonyos Pántya József. A Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő útfejlesztési igazgatóját is Pántya Józsefnek hívják, a Céginfó szerint komádi lakcímmel. Megkérdeztük a NIF-től, hogy ugyanarról az emberről van-e szó, de eddig nem reagáltak.
49 milliót nyert az algyői Délút útépítő cég egyik tulajdonos-vezetője. Ez a vállalat csinálja például Hódmezővásárhely keleti elkerülőjét. A vállalkozónak agrárcégekben is vannak érdekeltségei, vélhetően azokkal pályázott.
49 milliót nyert Kasziba Sándor, Jánoshalma fideszes vezetésű városának városgazdálkodási osztályvezetője.
29 milliót nyert dr. Trefánné Lőrincz Zsuzsanna, Trefán Szabolcs nyírbátori járási hivatalvezető felesége.
Még egyszer: nem lehet állítani, hogy mindenki zsebre tenné vagy rosszhiszeműen használná fel a pénzt. Nyert például pénzt interaktív pusztaszeri természetházra Máté Bence világhírű természetfotós is, de találtunk olyan házaspárt is, akik lelkesedésükben már honlapot is csináltak a leendő panziójuknak, és leírják, miért pályáztak.
Mindenesetre ettől még tény, hogy ismét sok százmillió forint folyt Fidesz-közeli pénztárcákba egy olyan pályázaton, amely nem arról híres, hogy racionálisan osztaná a pénzt, vagy elvárná a gazdasági eredményt.
Vegyük például Bócsát.
Az évi 370 millió forint költségvetésből gazdálkodó, 1800 fős településről most 11-en nyertek pályázatot, közülük kilencen falusi szálláshelyet csinálnak, egyvalaki interaktív bemutatótermet, egy nyertes cég pedig bócsai ugyan, de Soltvadkerten akar szállást építeni. Ez azt jelenti, hogy a községben rövid időn belül 9 darab, 50-80 milliós projekt létesül majd (a nyert összegre ugyanis még rájön az önrész, így a 49 milliós támogatásokból végül 80 milliós beruházások lesznek).
Közülük két nyertes is a fideszes polgármester rokona. A család így 100 milliós EU-s rásegítéssel vállalkozhat.
Felhívtuk az egyik nyertest, a 49 milliót nyerő Szőke-Tóth Mihálynét, aki történetesen a településvezető édesanyja. Azt mondta,
ez egy nagyon jó lehetőség a kisembereknek, mint például ő maga.
Örül a segítségnek, és annak is, hogy a községben többen is sikeres pályázatot nyújtottak be. Állítása szerint jól megy arrafelé a mezőgazdaság, ők is őstermelők, ráadásul saját termékeik is vannak. Az ő esetében az önrész 34 millió forint lesz, amelynek nagy részét hitelből, azt pedig a szálláshelyből szerzett profitból tervezi kifizetni.
Aztán felhívtuk a fiát, a polgármestert is. Szőke-Tóth Mihály 2010 óta vezeti a települést, és azt mondta nekünk, hogy az izsáki történetet jól ismeri, így nem kíván hasonló késbe belefutni. Ő egyébként borúlátóbb a dologgal kapcsolatban, abban sem biztos, hogy a helyi projektek megvalósulnak. Az utóbbi két-három évben megugrottak ugyanis az építőipar költségei, így a kivitelezési árak akár 50 százalékkal is megnőhetnek, ami szabotálja az egész folyamatot. Persze próbál segíteni az édesanyjának, hogy végül sikerüljön a kivitelezés, mondta.
Fotó: bocsa.hu Szőke-Tóth Mihály polgármester
De nem csak Bócsán indul meg a nagy építkezési hullám, például Nyírmeggyes sem panaszkodhat, a 2600 fős településen öt szálláshely létesül majd.
Felhívtunk több fideszes polgármestert is. Pétervására vezetője, Eged István azt mondta, egyértelmű volt, hogy elindulnak. Egyrészt mindenre megpróbálnak pályázni családilag, másrészt ő már a polgármestersége előtt is vállalkozó volt, felesége is fogadót üzemeltet. Az ötlet ráadásul nem is most jött, már korábban vett egy telket, hogy majd valamikor szálláshelyet építsen rá.
Ez egy tizenöt éves terv. Szép projekt lesz
– mondta. Ha lesz. Ő is említette, hogy az építőipari árak annyira felmentek, hogy a tavaly tavasszal beadott pályázat számai már nem érvényesek, át kell újra gondolni, hogy belevág-e a beruházásba. A megvalósításra egyébként két év van.
A 49 milliót nyerő Eged hangsúlyozta, hogy tiszta a lelkiismerete, tisztességesen pályáztak, és használják fel a pénzt.
Akik nem így tesznek, azok a tisztességeseket hozzák nehéz helyzetbe az ilyen ügyekkel
Demeterné Bártfay Emese, Monok fideszes polgármestere 36 millió forintot nyert, ő megkeresésünkre azt mondta, hogy a községben csak egy-két vendégház van, így hasznos lehet nekik egy ilyen beruházás. Földje van, őstermelő is, így megfelelt a pályázat feltételeinek. A szállás lehetőségét szerinte a vadászok fogják többségében kihasználni, ami egyébként elég jellemző az ilyen és ehhez hasonló kisebb vidéki szállásokra. Ráadásul Monok nincs a határ közvetlen közelében, így a külföldi munkások nem feltétlenül fognak megfordulni nála. A csaknem 35 milliós önrészét a családi gazdaságból és a fizetéséből fedezi majd.
Kasziba Sándor, a fideszes vezetésű Jánoshalma városfejlesztési osztályvezetője 49 millió forintot nyert el, ez a legnagyobb összeg, amit a programban kiosztottak. Ő is ugyanúgy szálláshelyet szeretne létesíteni, őstermelő és saját mezőgazdasági cége is van. A pályázattal elmondása szerint az interneten találkozott. Nála az önrész 27,5 millió forint, amelyet "a cége segítségével kíván a projekt megvalósulásának érdekében beáldozni". A 12 férőhelyes Kasziba Vendégház így összesen 77 millió forintot fog felemészteni.
De nem mindenki volt ilyen közlékeny. Filemon Mihályt például azért kerestük meg, mert ő a nyírmártonfalvai önkormányzat egyetlen fideszes képviselője, mindenki más független, a polgármester pedig MSZP-s. És hogy, hogy nem, a településen csak ő nyert pénzt. Filemon egy "viszlát"-tal köszönte meg az érdeklődésünket.
A pénzek felhasználását az államkincstár ellenőrzi. Másfél évvel ezelőtti cikkünkben azt írtuk, hogy a 2010 és 2015 között vizsgált kereskedelmi szálláshelyek esetében az ellenőrzések nem tártak fel olyan szabálytalanságot, amely pénzügyi következménnyel járt volna, a 2016-ban lefolytatott utólagos ellenőrzések jegyzőkönyveinek feldolgozása pedig még nem zárult le.
Most megint megkérdeztük őket, hogy mik a legfrissebb adatok, illetve tervezik-e kiemelten ellenőrizni ezeket a beruházásokat. Csütörtök délelőtti levelünkre egyelőre nem érkezett válasz.
Borítókép: Monok látképe a katolikus templommal és a temetővel. / Vajda János | [
"Fidesz",
"Nimfeum Kft."
] | [
"Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő"
] |
Gyárfás Tamás cége és a BKV Zrt. közötti szerződésekről számolt be tanúvallomásában a Hagyó Miklós egykori szocialista főpolgármester-helyettes és társai elleni büntetőper csütörtöki tárgyalásán a Kecskeméti Törvényszéken.
Homonnai János ügyész kérdésére a tanú elmondta: az általa vezetett gazdasági társaság és a BKV Zrt. között 2001-től volt szerződés, amelynek értelmében a közlekedési vállalat PR- és reklámanyagait sugározták a Nap-kelte című tévéműsorban.
Gyárfás Tamás elmondta, hogy évente 10-20 millió forint közötti szerződéseket kötöttek a BKV Zrt.-vel, és mivel ezeket a cég előre kifizette, jelentős kedvezményhez jutott. Vallomása szerint 2006-ban 4,55 millió forintot nem használt fel a BKV ebből a keretéből, amit a régi jó kapcsolat miatt átvittek a következő évre. Amikor pedig 2007-ben Antal Attila lett a közlekedési vállalat vezérigazgatója a szerződést újrakötötték, de az előző évről fel nem használt összeget beszámították, ezért a BKV 2007. júniusig a szerződésben szereplő 10 millió forintra egészítette ki azt.
A szerződés alapján az St. Plusz Kft.-től csak 3 darab 10 másodperces reklámfilmet rendeltek, amit a vállalkozó elkészített és leszámlázott. Gyárfás Tamás hangsúlyozta: többszöri felhívásukra sem jelentkezett a BKV, hogy a kifizetett reklámidőket használja fel.
A BKV Zrt. 2007-ben és 2008-ban sem kért semmit sem ellentételezésül, ezért az St. Plusz Kft. a 9,9 millió forintot "átvitte" a következő évre, majd 2009. szeptember 25-én a Nap-kelte megszűnése után is felajánlottak a közlekedési vállalatnak egyéb médiamegjelenési lehetőséget, de a cég nem élt vele.
Gyárfás Tamás a bíróság előtt beszámolt arról, hogy végül Kocsis István vezérigazgató feljelentése alapján polgári pert indított a BKV Zrt., amit megnyert.
A tanú elmondta: a polgári bíróság döntésének megfelelően 10 millió forintot és hasonló összegű kamatot a cége megfizetett a közlekedési vállalatnak, és az ügy a részéről lezárult.
A vádirat szerint Antal Attila egykori vezérigazgató, harmadrendű vádlott és R. Miklós kommunikációs vezérigazgató-helyettes (nyolcadrendű vádlott) nem gondoskodott arról, hogy a BKV által a vállalkozónak kifizetett összeget ellentételezzék, pedig erre Gyárfás Tamás cége többször felhívta a figyelmet.
Sztrájkhelyzet idejére tartalékolták
R. Miklós reagálásában elmondta: valóban többször érdeklődtek az St. Plusz Kft. részéről, hogy miért nem használja fel a BKV a megvásárolt reklámidőt. Arra ő sem tudott választ adni, hogy miért nem használták ki az egyik legnézettebb tévéműsorban rendelkezésükre álló reklámidőt, feltételezése szerint ezt "sztrájkhelyzet" idejére tartalékolták.
Gyárfás Tamás kérdésre válaszolva hangsúlyozta: ügyészségi meghallgatása nagyon korrekt körülmények között történt, átolvasta és stilizálhatta a vallomását, mielőtt aláírta.
A főügyészség szerint a Hagyó Miklós vezetésével működő bűnszervezet 2008 augusztusáig 1,49 milliárd forintnál nagyobb vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak.
Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró május 7-én tanúkihallgatásokkal folytatja a bizonyítási eljárást. | [
"St. Plusz Kft.",
"BKV Zrt."
] | [
"Kecskeméti Törvényszék"
] |
A cikk a DemNet támogatásával készült el.
Tavaly 114 milliárd forintot fizetett a magyar állam az M5-ös és M6-os autópályák tulajdonosainak. Ezek a legdrágább magyarországi köz- és magánszféra közti koncessziók, avagy a közismertebb angol rövidítéssel ppp-szerződések. Ezt a liberális közgazdászok szerint előnyös konstrukciót a 2002-2010 közötti MSZP-SZDSZ kormányok alkalmazták, és az Európai Unió is erőltette: az elmélet szerint a magáncégek költséghatékonyabban és gyorsabban tudják a beruházásokat megvalósítani, jobb minőségben végzik el a karbantartást, és ezáltal az adófizetők is jobban járnak. A politikusok számára a ppp-konstrukciók fő előnye, hogy úgy tudnak beruházásokat megvalósítani, hogy az nem terheli azonnal az államkasszát.
A ppp nem egy túl bonyolult konstrukció, tulajdonképpen arról van szó, hogy egy cég megvalósít egy tipikusan állami beruházást, majd viszonylag hosszú ideig, akár több évtizedig üzemelteti azt, és ezt éves részletekben fizeti ki az állam. Ez nem növeli az államadósságot, de tulajdonképpen csak egy könyvelési trükkről van szó: az Eurostat ezt nem számítja bele az eladósodottságba, a valóságban azonban ez is ugyanolyan adósságteher, mintha állampapírok kibocsátásából finanszírozták volna a beruházást.
Az első körben 1994-ben koncesszióba adott M5-öst az osztrák Bau Holding AG, a francia Bouygues S.A. és Colas S.A. közös cége építette meg Kiskunfélegyháza és a szerb határ között. Ekkor még koncessziónak hívták a ppp-t, és ez előnyösebb volt az államnak: nem kellett fizetnie érte, a cég útdíjat szedhetett – 35 év után járt volna le ez a joga, utána az állam kapta volna meg. Az útdíj azonban olyan magas volt, hogy alig használta valaki a sztrádát, a párhozamos 5-ös út terhelése óriási volt. Ezért úgy döntettek, hogy 2004-től bevonják a matricás rendszerbe a sztrádát, és ezért cserébe évi 17 milliárdot fizet az állam, és még közel 40 százalékos részesedést is vett. Ezt követően körülbelül 100 milliárd forintért lett volna opciója a magyar államnak megvenni a maradék 60 százalékot, de ehelyett inkább nyomott áron, becslések szerint 21 milliárd forintért eladta a részesedést a külföldi tulajdonosoknak, és évente nagyjából 35 milliárd forintot fizet 26 éven keresztül rendelkezésre állási díjként. Nem igényel bonyolult számítást, hogy ez borzasztó ügylet volt, hiszen három év rendelkezésre állási díjából kijött volna a teljes vásárlás.
Az M6-os sztráda pedig az MSZP-SZDSZ kormányok valószínűleg legrosszabb beruházása volt: különösen Szekszárdtól délre olyan gyér a forgalom, mint egy másodrendű főúton.
A projektet azért erőltették, mert Pécs 2010-ben Európa kulturális fővárosa lett, és abból indultak ki, hogy ehhez kell autópálya is, pedig például Tallinn vagy Riga is kiválóan meg tudta ezt az eseményt szervezni enélkül. A másik hibás elgondolás az volt, hogy az autópálya biztosan elhozza a fejlődést – sajnos Tolna és Baranya azóta sem nagyon zárkózik fel, egyetlen igazán nagy beruházás sem valósult meg ebben a leszakadó térségben.
A ppp mellett az elszálló államháztartási hiány és az EU túlzottdeficit-eljárása miatt döntöttek. Érdemes Kóka János megmosolyogtató indoklását elolvasni 2007-ből – nem igazán látszik, hogy az elvárt hatások akár töredéke teljesült volna. Az erre szakosodott európai tanácsadó cégek bármilyen projekthez gyártanak megalapozó tanulmányokat, ezeket az M6-hoz is elkészítették. A beruházás megkoronázása volt a négy dombba fúrt alagút, amelyeknek azóta is csodájára jár az ország.
Az állam éves fizetési kötelezettségének nagyságát jól illusztrálja, hogy a tavaly e-útdjból és e-matricából befolyt 315 milliárd forintból 114 milliárdot kellett a két autópálya ppp-szerződéssel érintett 359 kilométerére fordítani. Tehát a teljes útdíjbevétel 36 százalékát a díjköteles hálózat 15 százaléka vitte el.*Tavaly a fuvarozóknak 2449 kilométeren kellett használatarányos útdíjat fizetni, e-matricát (ami 85 milliárd bevétel a teljesből) csak nagyjából 1380 kilométerre kellett váltani. Ha azt is megnézzük, hogy ezeken a ppp-s szakaszokon mekkora a forgalom, még nagyobb az aránytalanság: tavalyi számításunk szerint az M6-os évi 50 milliárd veszteséget termel.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉvi 54 milliárdot keres az állam az M1-es autópályán, mégis majd szétesikA teherautók használatarányos útdíjából idén már 230 milliárdot is beszedhetnek, míg a személyautók e-matricáiból 70 milliárd forint folyhat be.
Összegyűjtöttük a 2010 és 2018 között a költségvetési adatokat, hogy megnézzük, mennyit fizetett a magyar állam az M5-ös és M6-os autópályákért, és ezt összehasonlítottuk az üzemeltető cégek árbevételeivel. Az elmúlt kilenc év alatt az állam 941,5 milliárd forintot fizetett ki a ppp autópályák rendelkezésre állási díjaira, ebből 200,6 milliárd áfaként visszafolyt a költségvetésbe. Érdekes módon viszonylag jelentős eltérések vannak a költségvetési kimutatások és a céges bevételek között egyes években, összességében pedig a cégek árbevétele 12,6 milliárddal volt magasabb, mint az állam által átutalt összegek, talán a pihenőhelyek üzemeltetőitől jutottak még forrásokhoz.
Érdemes megnézni az üzemeltető cégek pénzügyi adatait alaposabban is! Egészen elképesztő, hogy az üzemi eredmény a teljes árbevétel felét tette ki az elmúlt kilenc évben*Egészen pontosan 48,64 százalékát.. Az osztalék összegéről nem volt minden évben minden cégnél információ, de a fellelhető adatok alapján a profitból 76,3 százalékot ki is fizettek osztalékként a tulajdonosoknak. A nyereség egy további jelentős részét is a tulajdonosok kaphatták, hiszen voltak olyan kölcsönök, amit a tulajdonosoknak ebből fizettek. Azt is megnéztük, hogy az elszámolt értékcsökkenés összege csupán évi 25-35,1 milliárd között alakult: ez az az összeg, amivel a számviteli szabályok szerint csökken a beruházás értéke az elhasználódás következtében – ennek sokszorosa az éves rendelkezésre állási díj.
Az Állami Számvevőszék többször vizsgálta az autópályás ppp-szerződéseket, és sok kritikát megfogalmazott, de azt nem számszerűsítette, hogy mekkora kár érhette a magyar államot. Ezt mi kétféleképpen becsültük meg:
Megnéztük, hogy az üzemeltető cégek mekkora adózott eredményt értek el, és ennek 3 százalékos inflációval növelt értékét vettük figyelembe a koncessziós szerződések lejáratáig. Az autópálya-üzemeltetésről nehéz feltételezni, hogy az állami Magyar Közút érdemben rosszabbul, kevésbé hatékonyan végezné. Az autópálya építését pedig az itthon megszokott vállalatok végezték. Ráadásul a cégek biztosan magasabb kamattal kapnak csak finanszírozást, mint a magyar állam. Így összességében a vállalkozásoknál keletkező adózott eredmény szinte biztosan a magyar állam zsebében maradt volna, ha saját maga építi meg és üzemelteti a szakaszokat. Így számolva 99 milliárd forint az eddigi veszteség, 2019-től a szerződés lejáratáig pedig – a trendeket figyelembe véve – további 435 milliárd forinthoz jutnak a cégek. Ebből tehát az következik, hogy a magyar állam 534 milliárd profitot enged át a két autópálya ppp-szerződéseivel a beruházó külföldi cégeknek a futamidő végéig.
Az építési és az M5 esetében a beruházási * Az M5-ös esetében a Raiffeisen 2008-ban 28,7 milliárd forintot fizetett a 39,5 százalékos részesedésért, ebből értékeltük fel az egész projektet. Az M6-os első szakasza esetében sajtóinformációt, második és harmadik szakaszánál a koncessziós szerződés adatait vettük figyelembe.
költségekből kiindulva kiszámoltuk, hogy a koncessziós szerződések időtartama alatt * A későbbi évekre 3 százalékos inflációval növelt rendelkezésre állási díjakat vettünk alapul. mennyibe került volna, ha az állam hitelfelvételből finanszírozta volna a projekteket. Ehhez azt vettük figyelembe, hogy az azóta eltelt időben mekkora átlagos kamatot fizetett az Államadósság Kezelő Központ, 2019-től pedig 3 százalékkal kalkuláltunk. A fenntartásra a Magyar Közút éves beszámolója alapján azzal számoltunk, hogy egy kilométer éves díja 11 millió forint körül alakul * Nagyságrendileg ennyibe kerül az M6-os középső szakaszának üzemeltetése, amit egy külön cég, az M6 Tolna Üzemeltető Kft. végez. Ez 2018-ban 707 millió forint árbevételt mutatott ki a 65,1 kilométeres szakasz üzemeltetésére. , ennek az értékét vettük az inflációval növelve minden évre – ez ráadásul durván felülbecsli a fenntartási költségeket, mert a 11 millió forint harmadát az értékcsökkenés teszi ki. Mindezeket figyelembe véve, ha hitelből épült volna a sztráda, az állampapírok átlagos hozamát kellett volna megfizetni, a ppp-szerződésekkel azonos törlesztési idővel, 2019-től 3 százalékos inflációval és kamattal számolva.
Az egyes években így nézett volna ki a különbség a hitel és a ppp-konstrukció között:
Számításaink szerint, ha az M5 és M6 projekteket hitelből valósítja meg a kormány annak idején, akkor 2853 milliárd forintot, a mai magyar GDP 7 százalékát takarította volna meg. 93 milliárd forint híján
ez annyi, mint az államosított magánnyugdíjpénztári vagyon.
Úgy is megközelíthetjük ezt a kérdést, hogy mi lett volna, ha a ppp-szerződések helyett a rendelkezésre állási díjakból – az elmúlt években jellemző, 3 milliárd forintos kilométerenkénti áron – minden évben autópályát építettek volna. Mivel az M5-ös esete kicsit eltér – hiszen itt egy részesedésvásárlást cseréltek ppp-re -, vegyük csak az M6-os esetét! A rendelkezésre állási díjakra szánt összegből 2018-ra készülhetett volna el az M6-os, de 2040-ig összesen több mint 900 kilométer új autópályát lehetett volna építeni, így nyolc év előnyért cserébe 710 kilométer autópályát kellett feláldozni.
A projektet és általában a ppp-ket rendszeresen kritizálta a Fidesz ellenzékből, és a szerződések újratárgyalását ígérte. Az autópályák esetében ebből csak annyi valósult meg, hogy egy hazai ügyvédi irodát megbíztak 17 millióért a szerződések átvizsgálására, ám végül semmi nem történt.
A ppp-projekteket a transzparencia teljes hiánya jellemzi: még ma sem ismerjük a koncessziós szerződéseket, már csak ezért is a korrupció melegágyának tekinthetők.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium nem reagált kérdéseinkre, és hiába kértük ki közérdekű adatigénylésként a koncessziós szerződéseket, a törvényi határidőket és rendelkezéseket figyelmen kívül hagyva nemcsak hogy nem adták ki ezeket, de még csak választ, indokolást sem adtak.
Csupán az M6 két szakaszának koncessziós szerződéséről lelhető fel a közbeszerzési értesítőben tájékoztatás, de maguk a szerződések már hiányoznak a közbeszerzési adatbázisból (2. szakasz és 3. szakasz). A szerződések pedig választ adhatnának arra, hogy miért nem sikerült az államnak a borzasztó szerződésekből kiszállni. A jogi és nemzetközi egyezmények világában otthonosan mozgó építőipari cégek igyekeznek magukat a nemzetközi befektetővédelmi szabályokkal bebiztosítani. Nagyon leegyszerűsítve: akármennyire korrupciógyanús, tisztességtelennek tűnő nyereség kapcsolódik a projektekhez, ők ragaszkodhatnak az elvárt profitjukhoz. Ha ezt egy későbbi kormányzat csökkentené, borítékolhatóan nyernének a nemzetközi bíróságok előtt, és még tetemes kártérítést is fizethetne az állam.
Megkerestük a cégeket is azzal kapcsolatban, hogy mennyire tartják tisztességesnek a kiemelkedően magas proftirátát, és milyen megtérüléssel számolnak. A cégek közül csak az AKA Zrt. válaszolt:
Az 1994-ben megkötött koncessziós szerződés értelmében, Társaságunk 35 évre vállalta az M5-ös autópálya teljes körű tervezésének, kivitelezésének, finanszírozásának, üzemeltetésének és fenntartásának a lebonyolítását. A koncessziós szerződés nem nyilvános információ. A megtérülést majd csak a szerződés lejárta végén lehet hitelesen kiszámolni.
A magas profitok nemcsak nekünk szúrtak szemet, hanem a nemzetközi beruházások ösztönzésén dolgozó ENSZ szervezetnek, az UNCTAD-nek is: tavaly arról írtak a Columbia Egyetem kutatásai alapján, hogy a nemzetközi befektetésvédelem és a ppp egy nagyon kockázatos kombináció – ezt mi magyarok nagyon drágán megtanulhattuk. Érdemes megnézni, hogy kik az egyes ppp autópályaszakaszok tulajdonosai:
AKA Alfödli Koncessziós Autópálya Zrt.: Strabag (a bécsi bejegyzésű M5 Holding GmbH-n kereszül) M6 Duna Autópálya Koncessziós Zrt.: Aberdeen Asset Management, EBRD, Intertoll M6 Tolna Autópálya Koncessziós Zrt.: Aberdeen Asset Management, EBRD, Intertoll Mecsek Autópálya Koncessziós Zrt.: Strabag, Colas, Bouygues, John Laing Infrastructure Limited, Intertoll
A Strabag az MSZP-SZDSZ kormányok idején SZDSZ-közeli cégként volt számon tartva, és rendszeresen támadta is ezért a Fidesz. 2010 után azonban tudtak váltani, a felcsúti akadémiát és a fideszes médiát kezdték támogatni. Olyan jól sikerült az irányváltás, hogy már Mészáros Lőrinccel is gyanúsan közel kerültek a Belfry nevű cég kapcsán, és szépen csendben ők lettek a magyar infrastruktúraépítés királyai, még a NER-t is előzve.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz uniós támogatások fele a NER-cégekhez és két osztrák építőipari vállalathoz vándorolAz uniós támogatásokból finanszírozott állami megrendelések közel fele megrendelés formájában visszakerül a befizető országokhoz. A szűken kormányközelinek számító cégek 394 milliárdhoz jutottak egyetlen évben.
Az EBRD egy olyan nemzetközi bank, aminek az Egyesült Államok és európai országok a tulajdonosai. Ez a nemzetközi intézmény számos korrupciós ügybe keveredett (lásd itt, itt, itt és itt), de Magyarországon is elég rossz feltételekkel adott hitelt a BKK bedőlt e-jegyrendszeréhez, amihez ráadásul átláthatatlan beszerzési folyamatot írt elő. A banknak egyéb tervei is voltak Magyarországgal: még az alsóbbrendű utakat is szerették volna ppp-konstrukcióban felújítani, de az önkormányzatok részére is bővítették volna ezt a katasztrofális konstrukciót.
Mindenképpen pozitív, hogy a ppp-projektek nem folytatódtak Magyarországon, ehhez képest még a vélhetően alaposan túlárazott kivitelezések is jóval kevesebb kárt okoznak az országnak.
Cikkünk a Demnet Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány támogatásával jött létre azzal a céllal, hogy a probléma a magyar olvasók körében is széles körben ismertté váljon. Civil szervezetek évek óta óva intik a kormányokat a ppp-pojektek veszélyeivel kapcsolatban, és számos tanulmányban rámutattak már a konstrukció hiányosságaira. Bár nem kizárólagosan, de a konstrukcióval kapcsolatos tapasztalatok negatívak a fejlett és a fejlődő országokban egyaránt. Gyakori jelenség, hogy a kormányok olyan szerződéseket kötnek, melyek alapján a költségeket és a kockázatokat végső soron a társadalomnak kell viselnie, az állam sokszor komoly veszteségeket szenved, az üzemeltető vállalatok viszont jelentős hasznokat zsebelnek be.
Általánosan elterjedt gyakorlat, hogy a ppp-szerződések részletei az üzleti titok körébe tartoznak, így rontják az átláthatóságot, növelik a korrupció valószínűségét és nehezítik a demokratikus elszámoltathatóságot. A kormányok gyakran a költségvetésen kívüli adósságként tartják nyilván a ppp-ket, hogy elodázzák az adósság "elkönyvelését", pedig ezzel nem csökkentik az állam adósságterheit. A ppp-projektek gyakran jelentős mértékben és ésszerűtlenül növelik a létrejövő szolgáltatás fogyasztói díjait. A kormányok pedig gyakran gyengítik vagy korlátozzák a szociális és környezetvédelmi jogszabályokat, hogy a ppp-befektetők számára vonzó feltételeket teremtsenek. Az így épülő gátak, autópályák, nagy ültetvények, csővezetékek, valamint az energetikai és közlekedési infrastruktúrák gyakran komoly környezetszennyezéssel járnak, tönkreteszik a természetes élőhelyeket, megsemmisíthetik a természeti erőforrásokat. Előfordul az is, hogy kényszerített kitelepítéshez és elnyomáshoz vezetnek helyi közösségekben.
Közélet autópálya Colas kóka jános m5 autópálya m6 autópálya ppp Strabag Olvasson tovább a kategóriában | [
"Strabag",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium",
"EBRD"
] | [
"AKA Alfödli Koncessziós Autópálya Zrt.",
"John Laing Infrastructure Limited",
"Columbia Egyetem",
"M6 Duna Autópálya Koncessziós Zrt.",
"Intertoll Mecsek Autópálya Koncessziós Zrt.",
"Intertoll M6 Tolna Autópálya Koncessziós Zrt.",
"Bau Holding AG",
"AKA Zrt.",
"Európai Unió",
"M5 Holding GmbH",
"M6 Tolna Üzemeltető Kft.",
"Demnet Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány",
"Bouygues S.A.",
"Colas S.A.",
"Államadósság Kezelő Központ",
"Aberdeen Asset Management",
"Magyar Közút",
"Állami Számvevőszék"
] |
783 millióért építette ki az informatikai rendszert az állami tulajdonú Antenna Hungária Zrt., és 293 millióért takarított a B+N Referencia Zrt.
Vasárnap volt a vizes vb zárórendezvénye, de a közbeszerzések bürokratikus rendszere miatt van olyan kiadás, ami csak most derül ki.
Az EU-s közbeszerzési értesítő augusztus 1.-jei számában jelent meg, hogy a szervezésért felelős Bp2017 Kft. nettó 782,9 millió forintot fizetett az állami tulajdonú Antenna Hungária Zrt.-nek az informatikai rendszer kiépítéséért. Alvállalkozóként az EURO ONE Számítástechnikai Zrt. működhetett közre a projektben.
A pontos feladat a tájékoztató szerint:
“A vizes VB szervezőinek, a rendezvényre akkreditált valamennyi személynek, az önkénteseknek a rendezvény időtartamára – azaz 14.7.2017-től – 25.8.2017-ig korlátozás nélkül használható informatikai rendszer kiépítése, a hozzá kapcsolódó CallCenter és HelpDesk kiépítése és üzemeltetése."
A szerződést 2017. július 7.-én írták alá a felek, és a tender a rendkívüli sürgősség miatt – a vizes vb legtöbb közbeszerzéséhez hasonlóan – hirdetmény nélküli eljárás volt. Az Antenna Hungária Zrt.-n kívül pályázott még a munkára a T-Systems Magyarország Zrt. és az ATOS Magyarország Kft. is.
Az Antenna Hungária által alvállalkozóként bevonni kívánt Euro One Zrt. tulajdonosa a Bravogroup Holding Vagyonkezelő Kft., melynek többségi tulajdonosai Lakatos Péter, Lakatos István, Kucska Árpád és Potoczky Csaba.
Az Index július 11-én írt arról, hogy információik szerint az Antenna Hungária Zrt. nettó 30 milliárd forintot kapott azért, hogy a vizes vb-re kiépítse a média és a közönség kiszolgálására is alkalmas internetes hálózatot, megteremtse a csúcsminőségű digitális televíziózás feltételeit, valamint leszállítson különböző informatikai eszközöket a versenyzőknek és szervezőknek.
Szintén augusztus első napján jelent meg az EU-s közbeszerzési értesítőben, hogy a Bp2017 Kft. nettó 292,8 millió forintot fizetett a B+N Referencia Zrt.-nek a versenyhelyszínek takarításáért.
A kormány 2015 márciusában jelentette be, hogy 2017-ben Magyarország rendezi a vizes világbajnokságot. Gyárfás Tamás akkor azt nyilatkozta, hogy a teljes költség 25 milliárd forint lesz. A kiadások végül ennek ötszörösét is meghaladták: a nyilvánosságra került szerződések értéke nettó 104,8 milliárd, vagyis bruttó 133 milliárd forint.
Fürjes Balázs, a kiemelt beruházások kormánybiztosa augusztus elsején viszont azt nyilatkozta, hogy eredetileg kétszer ennyire becsülték a vizes vb költségeit, ahhoz képest nem volt drága.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"B+N Referencia Zrt.",
"Antenna Hungária Zrt."
] | [
"Bravogroup Holding Vagyonkezelő Kft.",
"ATOS Magyarország Kft.",
"Euro One Zrt.",
"EURO ONE Számítástechnikai Zrt.",
"T-Systems Magyarország Zrt.",
"Bp2017 Kft."
] |
Vajdasági magyar politikusok, magyarországi üzletemberek és egy vádalkus bűnbánó maffiózó: az ő közreműködésükkel veszett nyoma a több, mint 40 aranykoronás, 1-es és 2-es minőségi osztályba tartozó földeken gazdálkodó Topolya melletti Krivaja állami gazdaság vagyonának. A kisrészvényesek kártalanítása ígéret maradt. Balla Lajos riportja.
Tavasz óta nem múlt el szinte egy hét sem, hogy ne került volna a Vajdaságban/Délvidéken valamely médiumban címlapra a Bács-ér, a Duna és a Tisza után Bácska legnagyobb vízfolyása. Leggyakrabban Topolyával hozták összefüggésbe, hiszen az ottani cégek közül a baromfi-vágóhíd és az állatifehérje-feldolgozó fittyet hányva a szerbiai törvényekre és egyéb előírásokra szennyvizükkel folyamatosan szinte minden élőlényt kiöltek ebből a jobb sorsra érdemes, történelmi emlékekhez köthető patakocskából. Ráadásul ezt a már több éve tartó folyamatot olyan bűz kíséri, amely megkeseríti a környéken található települések lakóinak életét.
Ez volt az indíték, hogy az interneten elkezdtem kutatni a Bács-ér után, de nemcsak ezt a tulajdonnevet írtam be a keresőbe, hanem a szerb, azaz a Krivaja, valamint a Topolya környékén, az egyszerű emberek között ismert Kanyarodó- és Kanyargó-patak magyar elnevezéseket. Találtam több írást is, legtöbben a Bács-ér szennyezése ellen küzdők élharcosáról, a Szeghegyen (Bácsfeketehegyen, Feketicsen) született topolyai tanárról szól, aki nem is oly rég feladta a küzdelmet, hiszen elhunyt. Sajnos, semmi újra nem leltem, azonban – szerencsére – rábukkantam a HVG 2013-ban, Koloniál stílus címen megjelent cikkére, ami szintén a Bács-érrel, azaz Krivajával foglalkozik, de nem a patakkal, hanem az ezt a nevet viselő falucskával, valamint a titói Jugoszlávia – szintén ezen a néven közismertté vált – legjelentősebb mezőgazdasági birtokával.
Emlékeimben ez birtok úgy él, mint valamiféle csoda. Négy 4 évet dolgoztam Zombor községben, ekkor pedig Doroszlón laktam. Szinte minden hét végén a rokonok miatt szülővárosomba, Zentára utaztam, de csak nagy ritkán a legrövidebb úton, Kulán keresztül, mivel a másikon, a Telecskán át vezetőn elhaladhattam az említett mezőgazdasági birtok és település mellett. Nem tagadom, többször is megálltam, hiszen ebben a faluban létezett először alagcsövezett labdarúgó pálya, a birtok segítségével felépített modern általános iskola, de nem hagyhattam ki a felújított, csodálatos parkkal rendelkező Fernbach-kastélyt sem. Akkoriban az általános iskolás gyermekekkel bejártuk egész nagy Jugoszláviát, de csak Szlovéniában láttunk a Krivaja birtokhoz hasonló "csodát".
Európa legjobb minőségű termőföldje
A Duna-Tisza közének déli részén található a Telecskai-dombok néven ismert löszfennsík. Ha beleszámoljuk az északi peremén található Szabadkai környéki homokvidéket is, akkor elmondhatjuk, északról Dunaszekcsőtől a Ferenc József csatorna déli szakaszáig (Szenttamásig) terjed, legnyugatibb része szintén Dunaszekcsőnél, míg a legkeletibb rész Oromhegyes környékén van.
Itt, a fennsíkon található – talán – Európa legjobb minőségű termőföldje. Nem véletlen, hogy a XVIII. századtól kezdve nagy kiterjedésű földbirtokokat lehetett találni mindenhol. De mi most maradjunk a Bács-ér mentén, ahol óriási földbirtok volt például a Fernbach-család tulajdonában, amit Fernbach Antal halála után felosztottak és egy részét a közelben, Bajsán élő Falcioni gróf örökölte meg (mivel felesége Fernbach-lány volt).
Trianon után azt állították, a földeket nem munkálta meg senki, mert a tulajdonosok elmenekültek. Ezzel ellentétben a valóság az volt, a földbirtokokat elkobozták, ami miatt a tulajdonosok egy része elmenekült. A lényeg, ezek a birtokok szerb családok kezébe kerültek, ott is voltak 1941-ig. A második világháborút követően a titoista hatalom nem adta vissza a földbirtokokat sem a szerb, sem pedig a korábbi tulajdonosoknak, azokat kisajátították, belőlük mezőgazdasági birtokokat hoztak létre. Esetünkben így jött létre a Poljoprivredno dobro "Krivaja" (Krivaja Mezőgazdasági Birtok), amelyről azt állítják a honlapjukon, hogy 1974-ben alakult, de a valóságban ez közvetlenül a II. világháború után történt.
Az akkori birtokról, pedig az egyik legsikeresebb volt a nagy-Jugoszláviában, nagyon kevés adat maradt fenn. Azt sem tudjuk megtalálni, mikor alakult át részvénytársasággá, egyedül a Gazdasági Nyilvántartó Ügynökségnél jelenik meg az ilyen elnevezés a 2005. 10. 24-én keltezett bejegyzésben, ami arról tudósít, hogy 2004. 10. 01-én a szabadkai Kereskedelmi Bíróság elindította ellene a csődeljárást.
Gaz és romok a mintagazdaság helyén
Azért látogattam el ebbe a falucskába, mert még több részletet szerettem volna megtudni az ottaniaktól, ők miként élték át a "romlás éveit", tudnak-e valami újat mondani a 2000-es évek elején kezdődő mélyrepülésről és annak hatásáról. Több emberrel is beszéltem. Tomislav Pešut például, akit minden ismerőse Szlóbóként ismer, nagyon sok új információval is ellátott. Ő a félezer hoppon maradt kisrészvényes egyike, aki máig nem adta fel teljesen a küzdelmet, hogy valamit viszont lásson a gazdaság szétlopott vagyonából.
Szlóbóval körülnéztünk a település központjában. El kell mondanom, sehol sem az emlékeimben elraktározott látvány fogadott. A látogatást a Krivaja mesterséges tónál kezdtük. Itt, a település mellett, a patakot felduzzasztották ennek eredményeként jött létre a tó, ami megmagyarázza még azt is, hogy Topolya után miért is jelentkezik a környezetszennyezés és az annak következtében érezhető bűz. Minden nyáron a kevés csapadék és a nagy meleg hatására a tó szintje lecsökken, így a patak alsó szakasza nem kap vízutánpótlást, ami miatt oda csak az írás elején említett két gyár szennyvize folyik be.
Képgalériánk itt böngészhető (a szerző felvételei).
Innen eljutottunk a Fernbach kastély szomszédságában létesített konferenciaközponthoz, szállodához és étteremhez. Ezek teljesen üresek. Egyedül az étterem ablakán találhatunk egy határozatot, amelyet a Krivaja Kft. igazgatója, Harmáti István jelentetett meg kizárólag szerb nyelven 2013. 06. 30-án és arról tájékoztat mindenkit, hogy saját hatáskörében bezárja és beszünteti a Krivaja Hotel gazdálkodását. A sors fintora, hogy ettől a kifüggesztett határozattól alig több mint 50 méterre egy visszamaradt hirdetőtábla szerbül, magyarul és angolul arról értesíti a látogatókat mi minden várja őket a településen.
Újabb ötven méter megtétele után odaértünk a valamikori Fernbach-kastélyhoz. A védelem alatt álló épületet már nagyon kevés választja el attól, hogy egyszerűen összedőljön. A fényképek nem adják vissza a valós állapotot, mert kívülről nem láthatók például a mennyezet leszakadt részei.
A kastély mögött egészen a tó melletti erdőig valamikor látni lehetett a rendezett parkot virágágyásokkal és sok minden mással. Ma pedig a fákat – amelyek között nem egy, több mint háromszáz éves is található (igaz, 400 felett volt a számuk, de az időjárás és a háborús évek hatására ma már csak negyvenvalahány van belőlük) – átszőtte az elvadult növényzet.
Kényszervágás, kiéheztetés és mesterséges csőd
Beszélgetésünk elején mindjárt arra a tényre tértem rá, amit már említettem, a csődeljárás kezdetére. Beszámoltak róla, mi is előzte meg ezt az eseményt. Első lépésként eltávolították az egyes szervezeti egységek éléről a rátermett szakembereket, akik addig igencsak eredményesen vezették a rájuk bízott cégrészeket.
Példaként felhozhatjuk az állattenyésztési részleget, ahol leváltották az azt vezető nagy tekintélynek örvendő (magyar) állatorvost, majd a helyére kinevezték a nem sokkal előbb oklevelet szerzett, majd épp a gyakornoki idejét töltő, vezetési gyakorlattal nem rendelkező (szerb) fiatalembert. Ezt követően kezdődött el az "eredményes" munka. Az állatokat kiéheztették, kényszervágással megritkították, a maradékot pedig aprópénzért eladták. Azaz bebizonyították, a birtok e részlegének fenntartása nem kifizetődő, annak munkáját be kell szüntetni.
A földművelési tevékenységhez is igencsak furcsán viszonyultak a birtok vezetői. Mivel kora nyár volt, így – mint minden mezőgazdasággal foglalkozó cégnek – volt adósságuk, amit az aratással előteremtett javakkal szándékoztak később kiegyenlíteni. Az adósság mértékéről csak annyit említettek meg, hogy akár 5 hektár búzaföld elzálogosításával meg lehetett volna oldani, de ez nem történt meg.
Kitértek még arra is, hogy a 2000-es évek elején érvényes törvények értelmében egy cég ellen csak a hitelező indíthatott volna csődeljárást, illetve maga a cég kezdeményezhetett volna öncsődöt. Csakhogy ezek közül egy sem következett be.
A birtok ekkor már részvénytársaságként működött, a részvények meghatározó része pedig az ott dolgozó munkások kezében volt. Akkor a részvénytársaságnak több mint ötszáz állandó munkaviszonyban levő munkása volt, míg a szezonban dolgozó idénymunkások száma is meghaladta az ötszázat, azaz a faluból és környékéről legkevesebb ezeregyszáz család megélhetését biztosította a birtok.
Senki nem tudja, kinek a javaslatára, de az sem ismert, hogy miért, Topolya község (ehhez az önkormányzathoz tartozott és tartozik ma is Krivaja) szervei kezdeményezték a csődeljárást az illetékes állami szerveknél, az ezt bizonyító dokumentumok legtöbbikén "Mr. Szombathy Zoltán" aláírása található. Ő a topolyai önkormányzat végrehajtó bizottságának elnöke volt ekkoriban.
Elmondták még, amit – szerintük – tudnom kellett, ez idő alatt sűrűn megfordult Krivaján, de legtöbbször Topolyán a CBA üzletlánc egyik prominense, de egy személy még arra is esküszik, hogy más CBA-s pontentátot is látott Krivaján. Utóbbit megnevezték annak idején a HVG-nek is, csakhogy az érintett és a cég is határozottan cáfolt. "A CBA Kereskedelmi Kft.-nek sem közvetlen, sem közvetett birtokában vagy tulajdonában nem áll szerbiai ingatlan, így termőföldingatlan sem. A CBA Kereskedelmi Kft. semmilyen összefüggésben nem áll a cikkben leírtakkal" – reagáltak annak idején a HVG cikkére.
Most azonban összesen hat CBA-céget is találtunk a szerb cégnyilvántartásban. Ezek egy részében a magyar CBA is érdekelt volt. Másokban nem, sőt, akad offshore-érdekeltség is – ezek akár szándékos vagy véletlen névbirtolók is lehetnek -, különös véletlen folytán azonban az egyiknek akad kötődése a krivajai birtokhoz. Ennek részletezése mindjárt következik.
Vádalkus bűnözők és offshore-lovagok
Talán erről a témáról beszéltünk legkevesebbet, hiszen mindazt, amiről beszámoltak, már ismertem az egyes honlapokon található hivatalos dokumentumokból. А csődeljárást és az azt követő folyamatokat bárki leellenőrizheti a Gazdasági Nyilvántartó Ügynökség oldalán, igaz, csak szerb nyelven. A részleteket kijegyzeteltem és lefordítottam, itt böngészheti, akit érdekel (Google Drive).
Dióhéjban a lényeg: a bíróság 2014. októberében jegyezte be a csődeljárást a Krivaja Rt. ellen. Két évvel később a csődtömeghez új tulajdonos érkezett, a topolyai Brindza Ferenc érdekeltsége, az Agro Corporation Kft.
Innen szinte követhetetlenül szövevényes cégalapítások, beolvadások és szétválások követték egymást. Szerbiai és offshore cégek hosszas, több mint egy évtizeden át tartó keringője. Közülük egy céget azonban mindenképpen érdemes megnevezni itt is: a 2007-ben a Krivajába beolvadt belgrádi Rent Ingatlankölcsönző címe történetesen azonos az egyik ottani CBA-cégével, ráadásul mindkettő delaware-i érdekeltség, tengerentúli tulajdonosaik szintén ugyanarra a címre vannak bejegyezve mind Belgrádban, mind pedig az Egyesült Államok adóparadicsomában.
A Krivaja Kft. jelenleg egy svájci érdekeltségű györgyéni cégé, Brindza azonban nemrégiben pert indított az üzletrészekért – voltaképpen éppen azért a vagyonért, ami miatt a büntetőeljárás indult ellene annak idején.
Brindzáék a Vajdaságon túl is ismert vállalkozó família. A magyarországi hírekbe akkor kerültek bele, amikor kiderült, az érdekeltségükben álló Capriolo kerékpárüzem beszállítóként részt venne a Magyar Posta 2008-as botrányos postásbicikli-tenderén. Brinza Ferenc büntetőügye azonban további kéretlen ismertséget hozott.
Hat éve, 2012. 06. 22-én Szerbia Belügyminisztériumának Szervezett Bűnözés Ellen Harcoló Szolgáltata közleményt adott ki arról, hogy felszámoltak egy bűnbandát, akik arra szövetkeztek 2007 elején, hogy a magánosítás alatt levő cégekkel kapcsolatban különféle ügyeskedéssel hitelhez jussanak a részvények megvásárlása céljából. Az eltulajdonított eszközöket több mint 15 millió svájci frankra becsülték. A gyanúsított szervezők között ott volt Brindza Ferenc, a topolyai Agro Corporation Kft. igazgatójának a neve is, míg a gyanús tranzakciók között a Krivaja Mezőgazdasági Birtok magánosítása, illetve annak a BG RENT LLC-vel való kapcsolata is szerepelt.
A vizsgálati fázisban Brindza Ferenc és két bűntársa vádalkut kötött az ügyészséggel, ami alapján két év négy hónap fogházbüntetésre, valamint 5 millió dinár pénzbüntetésre ítélték. A fő szervezőket első fokon felmentették, majd a fellebbviteli bíróság 2017 júniusában az ítéletet hatályon kívül helyezte, az ügyet pedig visszautalta az első fokra. Ennek eredménye még ma sem ismeretes.
Kutatásaim alapján így lehetne valószínűsíteni a Krivaja Mezőgazdasági Birtok eladását:
helyi emberek bekapcsolásával olyan helyzetbe hozták a céget, hogy a politikai vezetők támogatásával beindíthassák a csődeljárást,
a csődbiztos és a csődbíróság segítségével egy, az erre az alkalomra alapított cég megvásárolta nagyon kedvező áron az egész csődtömeget,
az ingatlanegyüttes megállapított (jócskán alábecsült) értékét a vásárló hitelekből és támogatásokból fizették ki. Ezek közül csak egyet emelek ki: Szerbia Fejlesztési Alapja támogatást nyújtott a Krivaja Kft-nek 220 millió dinár értékben, hogy új munkahelyeket létesítsenek, illetve fejlesszék a termelési kapacitásukat. (A dinár árfolyam sem a legstabilabbak közül való, az összevetés mindenképpen fals, de a semminél talán jobb: jelenleg 2,7 forint ér egy dinárt.)
Nem lehet tagadni, hogy a szerbiai politikum is "vastagon" benne volt ezekben az ingatlanügyletekben. Már a csődeljárás beindításával kapcsolatos történésekben felbukkan Kasza József szabadkai polgármester, akkoriban a szerb kormány alelnöke. Kasza közgazdász volt, az általa vezetett szabadkai bankfiók a Brindza-cégek egyik fő hitelezője volt. Kasza ellen – elméletben másik ügyben – büntetőeljárás is indult csődeljárások hitelezésének manipulálása miatt, jogerős ítélet máig nem született Kasza azonban 2016-ban elhunyt. A Krivaja-csőd elrendelését személyesen sürgette a bíróságnál Bábi Attila volt topolyai polgármester, aki úgyszintén egy másik ügyben szintén összeütközésbe került a törvényekkel: hivatali visszaéléssel gyanúsítják.
A sor folytatható egészen a csődbíróság elnökéig, a csődbírókig és a csődgondnokokig, akik egy része szorosan kapcsolódott a Vajdasági Magyar Szövetséghez vagy más, akkoriban hatalmon levő pártokhoz.
Azt, hogy ma sincs másként, bizonyítja egy óriási csinnadrattával beharangozott esemény, 2018. 03. 21-án a Krivaja Kft. keretében, az Európa Unió támogatásával létrehozták az első szerbiai digitális farmot, amelyet Ana Brnabić, Szerbia kormányfője avatott fel és nyitott meg.
És a földekkel mi történt?
Mindaz, amit eddig leírtam, a cégek története. A valamikori mezőgazdasági birtokok, habár vásárolhattak saját földet, mégis leginkább állami földeket használtak. Így – normális esetben – a magánosított birtok bérbe vette az addig használt állami földeket. De mivel a földterületet nem magánosíthatták, azt megvetették egy földműves szövetkezettel, ahol szintén többségi tulajdonhoz jutottak (esetünkben ez a csonoplyai Bácskai cég volt), majd azt kft.-vé alakítottak és megszűnéssel beolvasztották a birtokba (azaz itt a Krivaja Kft.-be), majd így működött tovább.
Csakhogy az eddigiekből egyértelmű, itt nem normális esetről volt szó, hanem egy mesterségesen csődbe vitt birtok aláértékelt vagyonának eladásáról. Éppen ezért nagyon meglepő, hogy a Krivaja Kft. honlapján, a Rólunk (O nama) címszó alatt a következő (is) olvasható szerb nyelven: "2.325 hektár földterülettel rendelkezünk, ebből 540 hektár öntözőrendszerrel ellátott", pedig az előbb felsoroltak alapján itt, Krivaja környékén nem az ő, hanem a már megszűnt csonoplyai Bácska Kft. tulajdonában van közel 700 ha. Ez hogyan lehetséges, ne kérdezze senki.
Másik sokkoló adatot is találunk, ami így szól: "Jelenleg 90 foglalkoztatottunk van, akiket 9 munkaegységben osztottunk szét."
Mindezt csak azért írtam le, mert az elején említettem, a "rendszerváltozás" előtt több mint 500 állandó munkása volt a Krivaja Mezőgazdasági Birtoknak, rajtuk kívül pedig az idénymunkások száma is meghaladta az 500-at. De most maradjunk a földterületnél. Kontinens-szerte a legértékesebb, 40 aranykorona értéket meghaladó termőföldekről, illetve értékes fejlesztéssel kecsegtető ingatlanokról van szó.
Előszedtem a kataszteri nyilvántartást és térképeket, hogy leellenőrizzem, mi minden került a Krivaja Kft. tulajdonába. A településen belül található ingatlanok és telkek közül, amelyek a valamikor Mezőgazdasági Birtokhoz tartoztak, most a Krivaja Kft. van bejegyezve tulajdonosnak.
Az iskola épülete meg a mellette található sportlétesítmények szintén a Krivaja Kft. magántulajdonaként vannak nyilvántartva. 1148-as kataszteri szám alatt találhatjuk meg az alagcsövezett, öntözéssel hasznosítható labdarúgó pályát, azonban a bejegyzés úgy szól: egyéb természetes, nem termő földterület, míg az ott taláható lelátóval is rendelkező kosárlabda pályáról csak ennyit írnak: más tevékenységet szolgáló objektum. Az iskola mögötti park és segédépület (1150-es szám) ezzel ellentétben állami tulajdon, amelynek használója a Krivaja Kft. Maga az iskolaépület és az alatta levő telek (1851-es szám) ismét magántulajdon, persze a Krivaja Kft. tulajdona. Más már nem maradt hátra, csak a segédpálya (1852-es szám), ennél pedig egy új tulajdonforma jelenik meg, a köztulajdon (a bejegyzés pedig itt is: egyéb természetes, nem termő földterület), amelynek használója Topolya község önkormányzata.
Mivel ezt a megoldást senki sem értette és érti, magyarázatot kértek a csődbíróság akkori vezetőjétől, ő csak annyit fűzött hozzá, a csődöt indítványozó nem kérte az iskola és a sportpályák kiválasztását a csődtömegből. Mi is van akkor az állami és a köztulajdonnal? Amennyiben rosszmájú lennék, meg kellene jegyeznem, Szerbiának fontosabb egy park és a rajta levő épület, Topolya önkormányzatának pedig a ma már használhatatlan segédpálya, mint a 60-as években felépített, akkori mércékkel nézve legmodernebb iskola és sportlétesítmények. A tulajdonosnak kinevezett kft. képviselője által kimondott megjegyzés pedig a cinizmus netovábbja: mi nem kérünk bérleti díjat sem az általános iskolától, sem pedig a sportolóktól!
A térképen látható, hogy habár a Krivaja Kft. a honlapján az állítja, hogy tulajdonukban 2325 ha mezőgazdasági földterület van Topolya és Zombor községek területén, ezekből nem találunk Krivaján semmit. Úgy hiszem, ide beszámolták mindazon területeket, amelyet a Krivaja Kft.-be olvasztott és megszűnt cégek tulajdonában voltak.
Kvadrokopter vs 500 kárvallott kisrészvényes
Ezzel az írással a Krivaja Mezőgazdasági Birtok sorsán keresztül kíséreltem meg ábrázolni, hogyan is történik Szerbiában a mezőgazdaság "fejlesztése". Mindez nem egyedi, elszigetelt jelenség, hiszen nagyon hasonlóan következett be a "magánosítás" szerte a Vajdaságban.
Az egyik ilyen példa, amely még a Krivaja esetétől is elrettentőbb, a Babapusztán vagy Sárin (szerb nevén Aleksa Šantićon) található Mezőgazdasági Birtok. A majd 700 ha területen található birtokot és minden ingatlanát 2015-ben közel nyolcmillió euróért kiáltották ki (már második alkalommal azóta, hogy 2012-ben beindult a csődeljárás). Bárki leellenőrizheti, akkoriban ez a birtok 2,4 milliárd dinár összeggel tartozott a hitelezőinek. Megjelent egy hír arról is, hogy az olasz Ferrero óriáscég megvette a vagyon egy részét, közte a termőföldet.
De maradjunk a Bács-ér környéki földeknél. A több hónapig tartó kutatásom alapján csak valószínűsíthető folyamatokkal tudok az olvasóknak szolgálni. No meg azzal, az egész ügyet átszőtte a napi politika. Gondoljunk csak arra, hogy egy gazdasági visszaélés miatt elítélt egyén, és egy másik, mind a mai napig ezzel vádolt személy beperli-e a tárgyalt jelenlegi céget, ha nincs meg a megfelelő politikai és gazdasági háttere?
De a jelenlegi hatalomról is megvan a véleményem, mert az egyszerű polgárokat meg lehet téveszteni egy kvadrokopter, egy robot által irányított targonca, egy nagy teljesítményű komputer, valamint a hozzá tartozó, nélkülözhetetlen programok segítségével, úgyis, mint digitális farm, hogy elhiggyék, már csak napok kérdése, hogy Szerbiába megérkezzék a Kánaán. De mindezzel kártalaníthatják-e a több mint 500 kisrészvényes családját, mert bárki állíthat bármit, valójában kirabolták őket (majdnem törvényesen). Pedig 2013-ban a jelenlegi államelnök, Aleksander Vučić, aki akkor miniszterelnök-helyettes volt kártalanítást ígért a kisrészvényesek képviselőinek. Végszónak egy szerb közmondást írhatok le: “Živi bili, pa videli!" Nem szó szerinti fordításban ez így hangzik: “Ha megéljük, meglátjuk!"
Balla Lajos (Oromhegyes)
A szerbiai cégekről, azok felelős és egyéb képviselőiről a hivatalos adatok a Gazdasági Nyilvántartó Ügynökség honlapjáról származnak, míg a földterületekkel kapcsolatos adatokat a Nemzeti Térinformatikai Adatok Infrastruktúrája (Nacionalna infrastruktura geoprostornih podataka), valamint a szerbiai Köztársasági Földmérő Intézet honlapjain találhatjuk meg. Ezek mind nyilvánosak, illetve szabadon kutathatók, tehát nem korlátozzák felhasználásukat, magyar szóhasználattal élve: közérdekű adatoknak számítanak. Címlapfotó: A Fernbach-kastély Krivaján. A szerző felvétele. | [
"CBA Kereskedelmi Kft."
] | [
"Szerbia Fejlesztési Alapja",
"Gazdasági Nyilvántartó Ügynökség",
"Vajdasági Magyar Szövetség",
"Krivaja Mezőgazdasági Birtok",
"Kereskedelmi Bíróság",
"Köztársasági Földmérő Intézet",
"Krivaja Rt.",
"Rent ingatlankölcsönző",
"Agro Corporation Kft.",
"Krivaja Kft-nek",
"Bácska Kft.",
"Google Drive",
"Poljoprivredno dobro",
"Magyar Posta",
"Szerbia Belügyminisztériumának Szervezett Bűnözés Ellen Harcoló Szolgáltata",
"Krivaja Hotel",
"Krivaja Kft.",
"BG RENT LLC",
"Mezőgazdasági Birtok",
"Európa Unió"
] |
Meglehetősen nagy átfedést találtunk a közszolgálati egyetemen tanító Boros Anita egyik saját, korábban elkészült könyve és az egyetemnek leadott, EU-s pénzből kifizetett másik műve között. A szerződés idején legalább két állása is volt Borosnak. A fejlesztési minisztériumban helyettes államtitkárként dolgozott, ám kedden lemondott posztjáról.
Egyre hajmeresztőbb dolgok derülnek ki arról a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről (NKE), amelyre uniós pénzek elköltését is bízta a kormány. Azt követően kezdtük el megpiszkálni az államigazgatási utánpótlásképzés csúcsintézményét, hogy a tavasszal az Európai Bizottság szakemberei durva túlárazásokat gyanítva kérdezősködtek két, összesen 29 milliárd forintnyi uniós pénzt felemésztő projektről az intézménynél. A nemrég a Hadházy Ákos LMP-társelnök által kikért szerződések között is több furcsaságra derült fény.
Ezek között most egy olyan szerződés keltette fel figyelmünket, amelyben a szerző – a papírok szerint – 900 oldalnyi anyag megírását vállalta a hónap végére úgy, hogy a szerződést a hónap elején kötötték. Az még gyanúsabbá tette a vállalást, hogy a szerzőnek két komoly állása is volt egyszerre:
Boros Anita egészen keddi lemondásáig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkára, a 2013-as szerződés idején még a tárca miniszteri főtanácsadója, jogtanácsosa volt, és emellett az NKE docenseként is tevékenykedett. Hogyan volt ideje felelősséggel és feladatokkal teli minisztériumi munkája mellett egy hónap alatt 900 oldalt írni?
A gyorsaságra magyarázatot kínál, hogy már megírt saját könyvét kiegészítve, némileg átgyúrva, plusz feladatokkal feltupírozva adta el az egyetemnek bő 10 millió forintért, amit végül az EU fizetett. Az intézmény viszont azt állítja, sokkal hosszabb ideig dolgozott Boros a projekten, mint az a dokumentumokból következik.
A járt út könnyű
Írjon nekünk! Van hasonló, esetleg gyanús vagy csak érdekes ügyről tudomása? Van információja arról, hogy mik mennek a színfalak mögött a közszolgálati egyetemen, mire fordítják a magyar és az uniós adófizetők pénzét? Kérjük, írjon a szerző e-mail címére: roland.baksa@24.hu. Köszönjük!
Az EU a magyar közigazgatás fejlesztésére is adott pénzt az előző, 2007 és 2013 közötti uniós ciklusban az Államreform Operatív Program keretében. Ez több projektet takart, az egyik a Kormányablakok munkatársainak képzése nevet viselte, és már le is zárult. A projekt 2012 végén került az NKE felelősségi körébe, az egyetem pedig 2013. január 3-án kötött szerződést az ott tanító Boros Anitával arra, hogy a docens négy részből álló tananyagot készítsen és adjon át január 31-ig az egyetemnek. (A négy rész: közigazgatási eljárások tankönyv, e-learning szakanyag, tanári kézikönyv, tanulói munkafüzet.) Ezzel szerették volna a kormányhivatalok dolgozóit képezni, sőt az anyag beépült a két féléves kormányablak ügyintézői képzés tananyagába is.
Amit összevetettünk Boros Anita könyvének 2012-ben megjelent 3. kiadását hasonlítottuk össze az egyetemnek leadott művével. Azért tettük ezt, mert a könyv kéziratát 2012. augusztus 1-jén zárta le, az NKE-s dokumentumét pedig december 15-én. Az NKE-s anyagban hol saját könyvének 2012-es, hol 2011-es kiadásából idéz, vesz át részeket.
Egyszerű internetes kereséssel könnyen kideríthető, hogy pont idevágó könyvet írt Boros Anita. A Közérthető közigazgatási hatósági eljárás című könyv több kiadást is megélt, az elsőt 2010-ben adták ki, a negyediket 2013-ban. Összehasonlítottuk Boros nyomtatva és elektronikus formában is megvehető könyvét és az NKE-nek leadott művét: nem csak a cím mutat nagy átfedést.
A 279 oldalas saját könyvének jelentős részét szó szerint átemelte a szerző az EU-pénzért elkészült egyik dokumentumba, a 277 oldalas oktatói kézikönyvbe. Többször fel is tünteti az NKE-nek leadott anyagban, hogy saját könyvéből – a 2011-es, illetve a 2012-es kiadásából – származik az adott rész szó szerint. Egy példa:
Komplett ábrákból is van ugyanolyan:
Akad azonban példa arra is, hogy nem jelzi, a részletet a saját könyvéből hozza.
Sokszor hivatkozik az NKE-t rektorként vezető Patyi András szerkesztésében megjelent egyik publikációra és annak a Kilényi Gézának a tanulmányára is, aki Boros könyvének a bevezetőjét is írta. Ezek a részek valójában Boros könyvében is szerepelnek, ott is jelzi, hogy Patyi vagy Kilényi melyik írásából emel át mondatokat, bekezdéseket. Vagyis itt is nagyfokú hasonlóság mutatható ki a saját könyve és a 10,25 millió forintnyi uniós pénzért leadott műve között.
szerkesztésében megjelent egyik publikációra és annak a a tanulmányára is, aki Boros könyvének a bevezetőjét is írta. Ezek a részek valójában Boros könyvében is szerepelnek, ott is jelzi, hogy Patyi vagy Kilényi melyik írásából emel át mondatokat, bekezdéseket. Vagyis itt is nagyfokú hasonlóság mutatható ki a saját könyve és a 10,25 millió forintnyi uniós pénzért leadott műve között. Olyan részekre is bukkantunk az oktatói kézikönyvben, amelyek tartalmukat tekintve megegyeznek a Boros könyvében közölt mondatokkal, bekezdésekkel, csak kicsit másképp fogalmazta meg a szerző itt és ott, esetleg csak pár szó eltérés van a szövegek között, vagy sorrendcserét hajtott végre a szerző:
Boros az NKE-s uniós projektben az oktatói kézikönyv mellett jelenléti tananyagot is vállalt, mivel pedig ez a 183 oldalas dokumentum a – saját könyvével közeli rokonságot mutató – oktatói kézikönyvre épül, nem meglepő, hogy e tananyag és saját könyve között is kimutatható jelentős átfedés; hasonló feladatokat, kérdéseket is találtunk szép számmal. Ahogyan egyébként a harmadik dokumentumban, a 186 oldalas tanulói munkafüzetben is fellelhetők ugyanazok a kérdések, mint amelyeket Boros saját könyve is tartalmaz, de a tankönyv feladatokkal sokkal bővebben ellátott mű. Az NKE-tól – lapunk kérésére – megkapott negyedik anyag a 91 diás PowerPoint-prezentáció, ami a kézikönyvre, illetve a jelenléti tananyagra, azokon keresztül pedig természetesen Boros könyvére támaszkodik.
Szükségszerű a hasonlóság?
Az NKE azt közölte lapunkkal, hogy kifizette Borosnak a bő 10 milliós díjat. Kíváncsiak voltunk rá, tudtak-e arról, hogy a náluk tanító docens könyve és a nekik leadott mű nagy átfedést mutat, és ha igen, mi a magyarázata annak, hogy egy kész művet kicsit átdolgozva beadhat valaki az egyetemnek, majd az intézmény kifizeti érte a szerződésbe foglalt sokmilliós árat.
A válasz azt sejteti, tisztában voltak a hasonlósággal, de megvan az indokuk a módszer elfogadására. Az egyetem jelezte, hogy a négy tananyag terjedelmét tekintve is többszöröse a könyvének, vagyis a szövegek nem lehetnek azonosak. Ezután azért rátértek a hasonlóságra is. Mint írták, a könyv és az említett tananyagok között
megfigyelhető hasonlóság, mivel azok egy bizonyos törvénynek a könnyen elsajátítható bemutatását szolgálják, azonos szerzőtől származnak, így azonos szerzői gondolatmenetet tükröznek, azonban a kormányablak ügyintézői képzésben kidolgozott művek egy egységet alkotva szolgálták a hallgatók és az oktatók megfelelő szintű felkészülését.
Magyarázatuk szerint a szóban forgó modulok és tantárgyak az NKE profiljába vágnak, így
elvárható, hogy azonos jogterületeken bizonyos kérdések kapcsán azonos szabályok, definíciók, példák kerüljenek bemutatásra egy-egy hallgatói közösség számára különböző tananyagokban, melyek aktualizálása minden jelentősebb jogszabályváltozás esetén szükségszerűvé válik. Ebből következően egy szerzőtől származó két, tárgyát tekintve azonos, ám különböző célcsoportnak szóló tananyag esetében különös jelentősége van az azonos nyelvezet, szemlélet, illetve logikai és tartalmi felépítésnek, különös tekintettel a közigazgatási képzések és továbbképzések rendszerében.
Arra is rákérdeztünk, hogy nagy átfedés van a már kész könyv és az NKE-nek leadott, összesen 41 ívnyi terjedelmű (1 ív = 22 oldal) dokumentum között, ezért miért nem a szerkesztésért az NKE uniós projektjeinél általános 30 ezer forintos ívenkénti díjazást fizették ki Borosnak, miért ennek a nyolcszorosát (250 ezer forint/ív), ami általában az új elemzések, tanulmányok írásánál alkalmazott díjazás. Az NKE tájékoztatása szerint Boros – több más szerzőhöz hasonlóan – tananyagfejlesztést is végzett, a két féléves kormányablak ügyintézői képzés öt moduljából egyik volt Boros-féle, közigazgatási eljárások nevű modul hét tantárggyal is, ehhez készült a négy tananyag.
Valamennyi modul tananyagfejlesztése esetében azonosak voltak a díjazás feltételei, vagyis az ívszám után, illetőleg a felhasználási jogok átengedésének ellenében nyújtott díjazás,
tehát nem csak Boros kapott 250 ezer forintot 22 oldalanként.
Az NKE szerint helytelen azt a következtetést levonni a szerződés alapján, hogy egy hónap állt volna rendelkezésre a tananyagírásra.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2012-ben a kormányablak ügyintézői képzés kifejlesztésére szakértői munkacsoportot létesített.
Boros Anitát azért kérte fel az NKE a munkacsoportba, mert az NKE habilitált egyetemi docense
a hazai és az európai közigazgatási eljárásjog, valamint a közbeszerzések jogának elismert kutatója, oktatója.
A munkacsoport 2012 tavaszán megkezdte a működést, a szerzők április óta dolgoztak a tananyagfejlesztésen, de csak 2013 januárjában tudtak velük szerződést kötni (miután 2012 végén került ez a projekt az NKE felelősségi körébe). A válasz arra enged következtetni, hogy Boros úgy állt neki a több mint féléves munkának, hogy nem volt megkötve a szerződése. Így nagyfokú bizalomra volt szükség Boros és az NKE között, hiszen aláírt papírok nélkül zajlott a projekt, azaz a docensnek biztosnak kellett lennie abban, hogy munkáját kifizetik. Számítása bejött.
Válaszlevelének végén az NKE fontosnak tartotta nyomatékosítani, hogy az egyetem és a szerző a válaszokkal lezártnak tekinti a kérdést, és a levelükben foglaltakkal ellentétes állításokat jogi úton fogják megtámadni.
Boros Anitát két hét alatt sem tudtuk elérni közvetlenül, pedig vártuk az ő magyarázatát is az ügyben, kértük munkahelyeitől, hogy juttassák el levelünket hozzá. Az NKE és a fejlesztési minisztérium is arra hivatkozott, hogy Boros szülési szabadságon van, kedden pedig a tárca közölte: Boros lemond a helyettes államtitkári posztjáról gyerekének születése miatt.
Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán | [
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem"
] | [
"Európai Bizottság",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
Az Index értesülései szerint ma megszületett a politikai döntés, hogy a pénzügyminiszter felmenti tisztéből Tátrai Miklóst, a nemzeti vagyonkezelő vezérigazgatóját. Tátrai menesztéséről a múlt héten jelentek meg az első hírek, a tavaly januárban alakult vagyonkezelő holdingot számos támadás érte az utóbbi időben, a napokban a számviteli rend megsértésének okán nyomozás is indult ellene.
A szocialista frakció a mai egyeztetésen nem gördített akadályt az elé, tudtuk meg, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (MNV) felügyelő pénzügyminiszter felmentse a tisztéből Tátrai Miklóst. Tátraival kedden délelőtt tárgyalt Bajnai Gordon kormányfő, aki ekkortól kezdve már csak arra várt, hogy a szocialista frakció is beleegyezzen a leváltásra. Ez a döntés ma megszületett, bár azt még nem tudjuk, hogy Oszkó Péter pénzügyminiszter mikor és milyen hatállyal hozza meg a döntését.
Sürgették
Tátrai a megalakulása óta vezette az ÁPV-ből, a Kincstári Vagyonigazgatóságból és a Nemzeti Földalapból gründolt vagyonkezelő holdingot, azelőtt 2002-től az államigazgatás legfelsőbb köreiben mozgott: Medgyessy kormányzásának első évében a miniszterelnöki kabinetiroda főosztályvezetője volt, majd a környezetvédelmi és a pénzügyi tárcáknál volt helyettes és szakállamtitkár, végül 2006-tól államtitkár a PM-ben 2007 végéig.
Információink szerint az utóbbi napokban a kormányfőhöz közeli körökben is sürgették Tátrai távozását, miután az MNV-t több támadás is érte. Tudomásunk szerint az előző kormánytól és az elődjétől, Veres Jánostól örökölt MNV-vezér Oszkó Péter pénzügyminiszternek is kellemetlen örökség volt. Úgy tudjuk, a menesztését, illetve lemondását az elsősorban a szocialista frakcióban ülő támogatói sem ellenezték annak reményében, hogy így Tátrait "nem szedik szét" az MNV-nél esetleg napvilágra kerülő kínos ügyek miatt.
Ilyenek ugyanis várhatóan szép számmal lesznek, illetve vannak. A vagyonkezelőt a létrejötte óta rendszeresen érték komoly bírálatok, bár ezek az utóbbi időszakban erősödtek fel jelentősen.
Légüres térbe került
Egy forrásunk szerint Tátrainak már akkor "eszmélnie kellett volna, hogy légüres térbe került", amikor júniusban maga a kormányfő jelentette be: vizsgálatot kért a pénzügyminisztertől a Velencei-tóhoz tervezett kaszinóvárosról és az ahhoz kapcsolódó ingatlancseréről.
Mint ismeretes, a tó közelében, Sukorónál kaszinókomplexum létesülne egy olyan hetvenhektáros ingatlanon, amit a magyar állam két albertirsai és egy pilisi telekért cserélt el. Bajnai – aki korábban azt mondta, belső vizsgálatot rendel el, ha felmerül annak gyanúja, hogy nem megfelelően gazdálkodtak az állami vagyonnal – a konkrét ügyről egy lapinterjúban úgy fogalmazott, hogy "a tisztánlátás érdekében vizsgálatot kértem a pénzügyminisztertől, hogy történt-e szabálytalanság [...] a területszerzés során".
Nyomozás az MNV ellen
Tátrai Miklós
Tátrai ekkor még nem távozott, információink szerint sorsát végül az pecsételte meg, hogy a múlt héten az ügyészség a számviteli rend megsértésének gyanújával az MNV 2008-as működését vizsgáló nyomozást rendelt el. A vagyonkezelő idén márciusban nyilvánosságra hozott 2008-as jelentéséből kiderül, hogy a szervezetnek a megalakulása évében nem volt vagyonleltára, vagyonmérlege, nem történt meg a szabályszerű átadás-átvétel, nem rendelkezett vagyongazdálkodási stratégiával, továbbá nem volt számlarendje.
Ezt a nyomozást Budai Gyulának, a a Magosz szövetségi igazgatójának a feljelentésére rendelték el, Budai emellett számvevőkkel is vizsgáltatta volna az MNV-t. Nem ez volt azonban az első eset, hogy Budai és Tátrai összecsaptak.
Bábolna, vízművek, Tokaj
Ez év elején Budai, valamint Medgyasszay László KDNP-képviselő a Bábolnáról leválasztott kerteskői ménesgazdaság privatizációja miatt támadta az MNV-t, és hivatali visszaélés gyanújával feljelentést tettek. Az ügyben az eljárás jelenleg is folyik.
Budai és Medgyasszay szerint a 480 hektáros területet jócskán ár alatt értékesítették: az eladási ár 193 millió forint volt, Budaiék szerint háromszázmillióval kevesebb a valós értéknél (ráadásul a pályázaton a 193 milliósnál magasabb ajánlat is volt).
A vagyonkezelőt komolyan támadták a víziközművek átalakítása és állítólagosan tervezett privatizációja miatt is. Az MNV a vízügyi tárca megkérdezése nélkül készítette el javaslatát a regionális vízművek átszervezésére, amiről április elején döntött is a nemzeti vagyontanács.
Az akkori határozat szerint – amit múlt év őszén megelőzött egy hasonló – két nagy társaságba vonták volna össze a regionális vízműveket, például a tiszamenti és a Duna menti állami tulajdonú üzletrészt egyaránt az Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. vagyonkezelésébe adták. A vízközműves szakma és az ellenzéki politikusok egyaránt azon a véleményen voltak, hogy az átszervezés egy majdani privatizációt készít elő.
Devizaügylet, Varga, Kiss
Az MNV-nek több kisebb problémás ügye is volt. Bár részben az elődszervezetek felelőssége, de 2008-tól sem változott az a gyakorlat, hogy több állami cég – három erdészeti társaság és a Hungarocontrol – vezetői éveken át köthettek szabálytalanul – bár egy ideig nyereségesen, később azonban súlyos milliárdos veszteségekkel – árfolyamfedezeti devizaügyleteket anélkül, hogy az állami tulajdonos ezt észrevette volna.
Kínos lehetett az is – bár ehhez Tátrainak nincs köze –, hogy a testületnek tagja az a Varga Gusztáv, aki a vegyépszeres Nagy Elek és a hídépítős Apáthy Endre feles érdekeltségébe tartozó Ganz-Acél vezérigazgatójaként felelős azért, hogy a Megyeri híd építői nem kaptak meg legalább hétszázmillió – de az alvállalkozók szerint nagyjából 1,3 milliárd – forintot.
Szakmai és politikai körökben támadták a vagyonkezelőt azért is, mert idén tavasszal a Tokaj Kereskedőház élére a nagyjából húsz pályázóból több ismert borász egyike helyett azt a Kiss Istvánt nevezték, aki Gyurcsány bizalmi emberének, a Hegyalján kisebb szőlőültetvényt is birtokló, ma már titokminiszter Ficsor Ádámnak a politikai támogatását bírta. Kiss kinevezése előtti információink szerint "Ficsor terve állítólag az, hogy újabb részeket privatizál a társaságból, mégpedig a beszállító gazdáknak, ezzel is bázist szeretne építeni magának a vidéken". | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.",
"Bábolna"
] | [
"Nemzeti Földalap",
"Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt.",
"Kincstári Vagyonigazgatóság",
"Tokaj Kereskedőház"
] |
Fidesz szerint csak a Köztársaság tér 27. számú épület eladása 330 millió forintos vagyonvesztést okozott a kincstárnak – indokolta az ellenzéki párt lépését Balsai István sajtótájékoztatóján. Hozzátette: ha ez a vizsgálat nem hoz eredményt, akkor az ügyészséghez fordulnak. Az ellenzéki politikus hangsúlyozta, hogy a Köztársaság tér 27-es számú ingatlan eladásával, majd újraértékesítésével kapcsolatban napvilágra került hírek igazságtartalmát szeretné megtudni, ezért több kérdésre is választ vár majd hétfőn a parlamentben Veres János pénzügyminisztertől.
Tudni szeretné, megfelel-e a valóságnak, hogy az épületet 2003-tól 2006-ig – az épület eladásáig – bérbe adták a Horizont Zrt.-nek? Hangsúlyozta: ennek a cégnek egyik tulajdonosa volt Szenetes Pálné, az MSZP székházat üzemeltető cég ügyvezetője. Fő kérdésként említette Balsai István azt, hogy megfelel-e az igazságnak az, hogy a vevők, Szenetes Pálné és társai az ingatlan tulajdonjogának megszerzése után néhány hónappal ezt az ingatlant közel kétszeres áron adták tovább? Ez ugyan tudható már, de szeretnék a pénzügyminiszter szájából is hallani – tette hozzá.
Így tudni szeretnék, hogy a Köztársaság tér 27. számú ingatlan "tényleges értékének figyelmen kívül hagyása" az eladáskor mekkora vagyonvesztést jelent a Magyar Államnak? További kérdésként vetette fel a fideszes politikus, hogy megfelel-e a valóságnak, hogy a pénzügyminiszter engedélyével értékesítették az épületet? Megfelel-e a valóságnak az a hír, miszerint az épület eladása nem nyilvános pályázat vagy árverés útján történt?
A Fidesz politikusa szerint kérdéses, hogy volt-e a bérlőnek elővásárlási joga az épületre. A Fidesz a bérleti szerződés minden részletére kíváncsi, emellett a kérdések listáján szerepel, hogy mikor adták el az épületet a bérlőnek, mit tartalmaz az adás-vételi szerződés, és hogyan határozták meg az eladási árat? A politikus szerint a kérdések sora ezzel nem fejeződött be, hiszen jó lenne azt is tudni, mekkora vételárat fizetett ki a vevő a Magyar Államkincstárnak, és ez mikor történt meg?
Balsai István korábban sajtóhírekre hivatkozva már felidézte, hogy a Köztársaság tér 27. szám alatti, az MSZP székházával műszakilag egybefüggő épület a rendszerváltáskor állami tulajdonban maradt, 2003-tól pedig az a Horizont Rt. vette bérbe, amelynek 30 százalékos tulajdonosa a szocialisták székházát üzemeltető cég ügyvezető igazgatója, Szenetes Pálné volt. Az ellenzéki politikus úgy nyilatkozott, hogy 2006-ban, amikor az MSZP kiköltözött a székházból, a Magyar Államkincstár ahelyett, hogy bevárta volna a két ingatlan közös értékesítését, eladta a bérlő Horizont Rt.-nek a Köztársaság tér 27. szám alatti épületet 370 millióért, úgy, hogy az eredeti árat értéknövelő beruházásokra hivatkozva 200 millióval csökkentette.
A politikus ugyancsak sajtóhírekre hivatkozva közölte: néhány hónappal később, 2007 júniusában a két ingatlant együtt vette meg egy írországi cég 1,6 milliárd forintért, ebből a Köztársaság tér 27-ért 700 millió forintot fizetett.
Daróczi Dávid akkor úgy reagált a fideszes politikus által elmondottakra, hogy a nagy értékű állami ingatlanok eladását a pénzügyminiszter hagyja jóvá, ez az MSZP-székházzal szomszédos épület estében is így történt, amelyet tavaly 255 egyéb állami ingatlannal együtt értékesítettek. A kormányszóvivő hangsúlyozta: az értékesítést ingatlanpiaci szakértő értékbecslése előzte meg, ami a kincstári vagyon eladása előtt természetes, logikus és bevett eszköz. Szavai szerint a vevő az éppen aktuális, szakértők által megállapított piaci áron vásárolta meg az ingatlant. A zártkörű értékesítést azzal indokolta, hogy a cégnek mint bérlőnek a jogszabályok alapján elővásárlási joga volt, és az államháztartásról szóló törvény ebben az esetben ezt az értékesítési módot rendeli el.
(mti) | [
"MSZP",
"Horizont Rt."
] | [
"Magyar Állam",
"Magyar Államkincstár"
] |
Még mindig nem döntöttek a Quaestor-vezér és két társa előzetes letartóztatásba helyezéséről – számolt be a Hír TV.
Délután öt órakor még mindig nem döntöttek Tarsoly és társainak ügyében – jelentette a Hír TV helyszíni tudósítója. A délelőtt kezdődött maratoni tárgyalást csak délután négykor szakították meg egy egyórás szünettel, ekkor jelent meg ügyvédje, Papp Gábor, aki továbbra sem nyilatkozott a sajtónak.
Döntöttek Tarsolyról Hat óra után a Hír TV arról számolt be, hogy elrendelték mindhárom gyanúsított előzetes letartóztatását.
Vasárnap este akár ki is sétálhat Tarsoly Csaba a Budai Központi Kerületi Bíróságról, ugyanis lejár a törvényben előírt 72 óra, mely az őrizetbe vétel hosszát korlátozza. A Quaestor vezérét és két társát még csütörtök éjjel vették őrizetbe, ami ellen Tarsoly és ügyvédje, Papp Gábor is panasszal élt. A nyomozó hatóság pedig péntek délután kezdeményezte a Quaestor-ügy három gyanúsítottjának előzetes letartóztatásba helyezését – tudta meg a Magyar Nemzet.
Még nem született döntés Tarsoly Csabáékkal kapcsolatban – bejelentkezés 12 órakor facebook
link http://mno.hu/videok/122117
A lap információi szerint a 150 milliárd forintnyi fiktív körvényt kibocsátó brókercég elnök-vezérigazgatója mellett a feleségét, Tarsolyné Rónaszéki Erikát és Majer Zsoltot, a Quaestor Értékpapír Zrt. vezérigazgatóját vitték el a rendőrök. A Fővárosi Főügyészség szóvivője ezt az értesülést nem kommentálta – számolt be a Hír TV híradója.
További bizonyítékokat kért a védelem
Ismert, szombaton még azért nem tudott döntést hozni Fővárosi Főügyészség, mert a védelem további bizonyítékok ismertetését kérte, ezért a nyomozási bíró a törvényes határidőn belüli időpontra, vasárnapra halasztotta az döntést. Az ügyészség a tisztességes eljárás maximális tiszteletben tartásával intézkedik, hogy a védelem a kért további adatokat is megkapja – közölte a minap Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség sajtószóvivője.
Politikai botrány
Vasárnap is záporoztak az ellenzéki vádak a kormányfőre. Schiffer András zároltatná Orbán Viktor vagyonát, míg Szanyi Tibor egyenesen börtönbe záratná, Szijjártó Péterrel egyetemben. Egyébként szombaton is egymásnak ugrott a Fidesz és az MSZP az ügyben.
Már a jövő héten zárolhatják a felelősök vagyonát – reagált a Fidesz vasárnap a Quaestor-ügyben tett ellenzéki nyilatkozatokra, és "politikai cirkusz" helyett az erről szóló előterjesztés házszabálytól eltérő tárgyalásának támogatására kérte az ellenzéki pártokat.
Tüntetnek A Párbeszéd Magyarországért aktivistái a Legfőbb Ügyészség épülete előtt vertek sátrat. Azt követeli Polt Pétertől, hogy magyarázza meg, az ügyészség miért nem indított két hétig eljárást a Quaestor-vezér Tarsoly Csaba ellen – számolt be a Hír TV. Debrecenben is több százan utcára vonultak.
Előkerült Polt Péter neve is a történetben, akit a kisbefektetők azzal vádolnak, hogy késlekedett. Az Együtt úgy véli, a főügyésznél felmerülhet az elfogultság gyanúja, ugyanis sajtóhírek szerint lánya és a Quaestor-vezér Tarsoly Csaba titkára élettársak.
Erre válaszul a Legfőbb Ügyészség sajtószóvivője azt közölte az MTI-vel, hogy sem a rendőrség, sem az ügyészség nem késlekedett az eljárással a Quaestor-ügyben. Fazekas Géza azt írta: a megalapozott gyanú közlése után huszonnégy óra alatt harminc ingatlant, több mint harminc cég tulajdonrészét és több nagy értékű ingóságot foglalt le a rendőrség.
Több száz Quaestor-károsult tüntetett facebook
link http://mno.hu/videok/122140
Parlamenti belépője is volt Tarsolynak
Parlamenti belépője is volt Tarsoly Csabának – tudta meg az Index. A brókerbotrányban érintett Quaestor vezetője 2013 áprilisában kapott belépőt a Miniszterelnökségtől. A kancelláriát – akkor még államtitkárságként – Lázár János vezette, de ott dolgozott államtitkárként Szijjártó Péter jelenlegi külügyminiszter is, aki Tarsoly Csabával közösen avatta fel a moszkvai magyar kereskedőházat, éppen 2013 áprilisában. | [
"Quaestor Értékpapír Zrt."
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Legfőbb Ügyészség",
"Magyar Nemzet",
"Budai Központi Kerületi Bíróság",
"Párbeszéd Magyarországért",
"Hír TV",
"Hír TV."
] |
Reggel 4 hírlevél Amit 2021-ben tudni kell, minden reggel.
Fél éve sem alakult meg, de már másfél milliárd forint állami támogatást kapott a Badacsony Heritage Company Kft. (BHC) a Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy-pályázatán.
Az augusztus végén bejegyzett cég egyik ügyvezetője Fellegi Áron, Fellegi Tamás egykori fejlesztési miniszter fia, a másik Petneházy Dávid korábbi szabolcsi Fidelitas-elnök. Utóbbi édesapja, Petneházy Attila 2014-től 2018-ig fideszes országgyűlési képviselő volt, most magyar-magyar kulturális kapcsolatokért felelős miniszteri biztos. A tulajdonosok pedig: Fellegiék családi cége, a Willard Partners Zrt., illetve nagyobb részben Petneházyék cége, a Promotheus Agency Bt. (november óta Prometheus Agency Bt.)
Fellegi Tamás 2013-ban, a Magyarországi Kezdeményezések Alapítvány (Hungary Initiatives Foundation) elnökeként beszédet mond Washingtonban a Smithsonian Folklife Festival (SFF) megnyitóján Fotó: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium /Burger Zsolt/MTI/MTVA
Petneházy Dávid onnan is ismerős lehet, hogy 2017-ben váratlanul önkritikus március 15-i videót forgatott a budapesti Gesztenyéskertben. A videó már nem elérhető, de az Index akkori cikke szerint olyanokat mondott, hogy "itt az ideje, hogy a jobboldali fiatalok is kikeljenek a kanapéból és megszervezzék magukat", illetve "álljunk fel mi is a kanapéból, poroljuk le magunkat és nőjünk fel a feladathoz!"
A másfél milliárd forintos támogatást badacsonytomaji szállodafejlesztésre kapták, amiről Babosi György nyíregyházi momentumos képviselő számolt be először. Az összeg a Kisfaludy program honlapjára feltöltött, 2020-as ömlesztett támogatási listában található. (Ahogy a 24.hu írta korábban, ez alapján nem átlátható, ki, melyik pályázati kiírásra jelentkezett, esetleg egyedi döntéssel kapott-e pénzt.)
Fenyvesi Zoltán fideszes országgyűlési képviselő december 23-án posztolt arról, hogy "egy befektetői csoport 70 szobás, négy csillagos szálloda terveit mutatta be a badacsonytomaji polgármesteri hivatalban". A 24.hu kérdésére elárulta, hogy a BHC tervezi a beruházást, már meg is vásárolta a Római úton álló egykori Volán-üdülő ingatlanát, ami évek óta üresen áll.
A helyi képviselők decemberben ismerhették meg a tervezés alatt álló szálloda látványterveit. Az önkormányzat akkor azt ígérte, ha a tervek véglegesek lesznek, nyilvánosságra hozzák őket.
A Kisfaludy-programból az utóbbi időben többek közt volt fideszes polgármesternek, mostani országgyűlési képviselőnek és fideszes képviselő ex-feleségének is jutott pénz. | [
"Promotheus Agency Bt.",
"Willard Partners Zrt.",
"Badacsony Heritage Company Kft."
] | [
"Prometheus Agency Bt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség",
"Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium",
"Smithsonian Folklife Festival",
"Magyarországi Kezdeményezések Alapítvány",
"Hungary Initiatives Foundation"
] |
Majdnem négymilliárd forintból alakítanak ki rendezvényteret, mélygarázst és folyóparti korzót a győri Dunakapu téren - írja a Kisalföld. A pályázatot egy olyan konzorcium nyerte, amelynek a Közgép is tagja.
A Közgép Zrt., a Magyar Aszfalt Kft. és a West Hungaria Bau Kft. konzorciuma nettó 3,8 milliárd forintos ajánlattal nyerte el a megbízást a győri Dunakapu tér átalakítására - írja a Kisalföld. A cégeknek jövő szeptember 30-ra kell elkészülniük a rendezvénytérrel és az 1,75 milliárdos hitelből készülő mélygarázzsal, szilveszterre pedig a sétálóövezettel.
Bolla Péter polgármesteri kabinetfőnök azt mondta a lapnak, a városvezetés szerette volna jövő júniusra átadni az első fázist, de erre a régészeti feltárások elhúzódása miatt nem volt mód. Közlése szerint a feltárás során megtalált romok "érdemben nem befolyásolják" a mélygarázs terveit. | [
"Közgép"
] | [
"Magyar Aszfalt Kft.",
"West Hungaria Bau Kft."
] |
Csepreghy: jogi következményei lehetnek a norvég források visszatartásának
Mindenképp zsarolásra hasonlít a norvég nagykövet múlt heti nyilatkozata, a szerződés szerint Magyarországnak járó 36 milliárd forint folyósításának feltételhez kötése miatt "el kell gondolkodni a jogi következményeken" - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkára hétfőn az M1 Ma reggel című műsorában.
A műsorban felidézték: Tove Skarstein budapesti norvég nagykövet szerda este az ATV műsorában azt mondta, azon múlik a norvég alapok további kifizetése - amit májusban függesztettek fel -, hogy az Ökotárs Alapítvány folytathatja-e a civil alappal kapcsolatos munkáját. "Ha a magyar kormányzat ezen elvárásoknak nem tud megfelelni, és nem tudunk megállapodni, akkor ezt a felfüggesztést nem oldjuk fel, azaz Magyarország 140 millió eurót fog veszíteni" - jelentette ki a nagykövet.
Tove Skarstein a műsorban kitért arra: nem ismerik el a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálatának jogosságát, a Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter által kezdeményezett magyar-norvég miniszteri találkozó visszautasításával tehát nem a kapcsolatfelvételre, hanem a Kehi-jelentés megbeszélésére mondtak nemet.
Az M1 reggeli műsorában Csepreghy Nándor megismételte a csütörtöki Magyar Nemzetben megjelent értékelését, mint mondta, "mindenképpen zsarolásra hasonlít" a norvég nagykövet kijelentése, hiszen a kormány minden feltételt teljesített. Felhívta a figyelmet arra: a két ország aláírt egy szerződést, amely szerint a szóban forgó 36 milliárd forint megilleti Magyarországot, és ezért a norvég termékek, szolgáltatások vámmentesen érkezhetnek meg a magyar piacra, ahogy más uniós országok piacára is. Most pedig azt mondja a norvég kormány, hogy ameddig "van nekünk egy vitás ügyünk egy teljesen más kérdésben, addig nem finanszírozza a szerződés szerint Magyarországnak járó pénzeket" - folytatta. Valószínűleg el kell gondolkodni ennek a jogi következményein - tette hozzá.
A civil alappal kapcsolatos konfliktusról szólva azt mondta: a Kehi vizsgálata nem szól másról, mint különböző szabálytalanságok gyanújának konkrét megfogalmazásáról és tényekkel történő alátámasztásáról. Ez alapján a Kehi rendőrségi feljelentést tett, a rendőrség majd eldönti, hogy történt-e bűncselekmény - fűzte hozzá. Ez a két ügy független egymástól, ezért sem érthető, amit a nagykövet mondott, mert azt sugallja, hogy a magyar kormánynak beleszólása lenne egy rendőrségi nyomozásba - mondta a helyettes államtitkár.
Csepreghy Nándor hangsúlyozta: a norvég civil alap forrásait a mintegy 80 ezer magyarországi civil szervezet egészének támogatására kellene fordítani, ehelyett eddig a pénzek egyharmadát egy tucat szervezet vitte el, a kétharmadát pedig nagyjából másik száz szervezet. Ezt a forrást nem sajátíthatja ki magának egy bizonyos szervezeti kör - tette hozzá. Itt kevesebb mint 10 százalék a támogatottak aránya, míg egy uniós támogatásnál, amelyet a kormány oszt szét, minden második szervezet nyer - hangsúlyozta.
Közlése szerint a Miniszterelnökséghez hivatalos válasz még nem érkezett a norvég minisztertől azzal kapcsolatban, hogy nem fogadja el Lázár János meghívását.
Csepreghy Nándor a csütörtöki Magyar Nemzetben megjelent nyilatkozatában a norvég nagykövet szavaira reagálva azt mondta: ha rosszindulatúak lennének, akkor azt mondhatnák, hogy a norvég nagykövet kvázi zsarolja Magyarországot, a magyar adófizetőket.
Lázár János miniszter október 22-én jelentette be, hogy Magyarországra hívja Norvégia illetékes miniszterét a Norvég Civil Támogatási Alap ügyében, miután lezárult a Kehi ezzel kapcsolatos vizsgálata.
Május elején Norvégia, Liechtenstein és Izland az Európai Gazdasági Térség Alap és a norvég alapok további magyarországi kifizetéseinek felfüggesztéséről döntött, mert kifogásolták, hogy 2014. január elsejével a magyar kormány az alapok forrásainak és programjainak lebonyolításával, a monitorozással kapcsolatos teendőket az állami tulajdonban lévő Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.-t bízta meg. A finanszírozók ezt az egyezmények megszegésének nevezték.
A norvég kormány észrevételeinek figyelembevételével augusztus 15-től a Széchenyi Programirodától a Miniszterelnökséghez került a norvég alap nemzeti kapcsolattartó feladata a kormány által felügyelt kilenc program esetében. Az erről szóló kormányrendelet szerint az átadás-átvétel augusztus 31-ig befejeződött.
A Kehi májusban indított eljárást a norvég alap felhasználásának teljes körű vizsgálatára a kormány gyanúja alapján, amely szerint az alap hazai felhasználásakor áttételesen politikai szervezeteket vagy hozzájuk szorosan kötődő civil szervezeteket támogattak. A vizsgálat október 22-én zárult le, a Kehi a vizsgált 63 projektből 61 esetben állapított meg szabálytalanságot. A pályázati programot lebonyolító konzorciumot vezető Ökotárs Alapítvány tevékenységével és a támogatások felhasználásával kapcsolatban felmerült a hűtlen kezelés, a költségvetési csalás, a magánokirat-hamisítás és a jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűncselekményének gyanúja, ezért a hivatal feljelentést tett.
Norvégia nem tartotta jogosultnak a Kehit a vizsgálatra, ezért a jelentést sem fogadja el; saját vizsgálatot indított, ez november végén zárul le. Tove Skarstein november 4-én úgy nyilatkozott, hogy az illetékes norvég miniszter nem fogadja el Lázár János meghívását.
A Norvég Civil Támogatási Alapon keresztül azokat a szervezeteket támogatják, amelyek az emberi jogok és demokrácia, a női jogok és esélyegyenlőség, a szervezet- és közösségfejlesztés, az ifjúsági- és gyermekügyek, a környezetvédelem és fenntartható fejlődés, a jóléti szolgáltatások vagy a társadalmilag sérülékeny csoportok megerősítésének területén dolgoznak.
MTI | [
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal"
] | [
"Ökotárs Alapítvány",
"Európai Gazdasági Térség Alap",
"Norvég Civil Támogatási Alap",
"Széchenyi Programiroda",
"Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft."
] |
Kevesebb mint 21 millió forintos kikiáltási áron árverezték el annak a Nyírbátori Football Clubnak a több százmilliónyi tao-támogatásból vett eszközeit, amelyet épp a támogatás szabálytalanságai miatt számolnak fel. A nyírségi egyesület története nagyon tanulságos: a tíz évvel ezelőtti bevezetése óta lassan ezermilliárdnyi közpénzt felemésztő tao-program rengeteg visszásságára rámutat. A legfontosabb ezek közül, hogy a szabálytalanságok (rosszabb esetben csalások) után még évekig lehet gyűjteni a pénzt, amit aztán jó eséllyel soha nem tud visszaszerezni az állam.
Lelátót, kaput és focipályát tessék
Különleges pályázat jelent meg július utolsó napjaiban az Elektronikus Értékesítési Rendszerben. Ez az a felület, ahol a bedőlt cégek és egyéb szervezetek vagyonát értékesítik, hogy aztán a befolyt pénzből kifizessék a hitelezőket vagy legalábbis azok egy részét. Itt hirdették meg például a hányatott sorsú Aquarius Aqua Kft. albertirsai ásványvíz- és üdítőpalackozó üzemét is, amelyet végül kalandos úton Mészáros Lőrinc vásárolt meg.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLuxusjacht, letartóztatás és viszály, a magyar ásványvízkirály bukásának történeteEgy jól időzített üzleti döntésből hatalmas biznisz lett, majd összedőlt a kétes ügyletek, a konfliktusok és az elhibázott üzleti lépések miatt.
Naponta több cég különböző eszközeit bocsátják itt árverésre. Jellemzően az albertirsaihoz hasonlóan termelőegységeket, ingatlanokat, gyártósorokat, járműveket, egyéb gépeket, berendezéseket, bútorokat. Eredményjelző táblát, focikaput és műfüves labdarúgópályát viszonylag ritkán. A július végén közzétett pályázatban azonban épp ilyen tételek szerepeltek. Volt itt
acél vázszerkezetű fedett lelátó blokk (5 darab, becsérték: 1,3 millió forint),
eredményjelző berendezés (becsérték: 130 ezer forint),
mobil futballkapu (6 db, becsérték: 240 ezer forint),
sportpálya térvilágítás kandeláber (8 darab, becsérték: 880 ezer forint),
nagypálya műfű (5870 négyzetméter, becsérték: 1,5 millió forint),
kispálya műfű (924 négyzetméter, becsérték: 490 ezer forint),
teqball asztal (2 darab, becsérték: 490 ezer forint),
CMT XP fűtőberendezés (becsérték: 570 ezer forint),
acélkerítés (400 méter, becsérték: 1,37 millió forint),
sátor (1125 négyzetméter, becsérték: 13,7 millió forint),
betonkerítés (99 méter, becsérték: 130 ezer forint).
Összességében tehát egy fedett résszel is rendelkező futball-létesítményre lehetett licitálni 20,8 millió forintért. Méghozzá Nyírbátorban, az eszközök ugyanis korábban a Nyírbátori Football Club Sportegyesület tulajdonát képezték. A klub – ahogy a G7-nek erről Baracsi Balázs egykori elnök beszámolt – minden most árverésre bocsátott dolgot tao-támogatásból, tehát közpénzből vásárolt. Csak éppen nem tudták megfelelően ledokumentálni a támogatást, ez pedig végül a szervezet csődjéhez vezetett.
A tao-támogatás ugye nem közvetlenül az államtól érkezik, mégis egyértelműen közpénz, hiszen a költségvetés adóbevétele egy részéről mond le. A rendszer lényege, hogy a sportszervezetek fejlesztési programot készítenek, aminek szövetségi, illetve esetenként minisztériumi jóváhagyása után nyereséges vállalatokat kell meggyőzniük, hogy az államkassza helyett nekik utalják a profitjuk után fizetendő adót. Ha ez sikerül, akkor az adó nem az állami büdzsébe, hanem a csapat bankszámlájára érkezik.
Az elmúlt tíz évben közel ezermilliárd forint érkezett így a kedvezményezett sportágakhoz,
amelyből eleinte öt (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong) volt, majd később a röplabdával kiegészülve már hat. Ahogy a hatalmas pénzmozgásoknál, általában itt is – tulajdonképpen a támogatás bevezetésétől kezdve – hallani lehetett sorozatos visszaélésekről: túlárazott projektekről, edzőként fizetett játékosokról, áron felül vett sporteszközökről és úgy általában elcsalt tíz-, százmilliókról.
Ezeknek a felügyelő szervek – tehát a különböző sportszövetségek, illetve egy idő után az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) – elég alapos dokumentációt elvárva, és
elvileg szigorú ellenőrzésekkel próbálták elejét venni. A gyakorlatban azonban ez az első néhány évben egyáltalán nem működött.
Erőforráshiány miatt sokáig a szövetségek sem haladtak úgy ezzel a munkával, ahogy kellett volna, ám még ha el is jutottak a szabálytalanságok felderítéséig, az ügyek elakadtak az Emminél. Még 2017-ben a Magyar Nemzet írt róla, hogy a vízilabda-egyesületek például a működésükre fordított tao-támogatás tizedét használták fel jogosulatlanul a rendszer bevezetését követő két évben. A szövetség egy idő után ezt jelezte is a minisztériumnak, amelynél azonban mintha rá se néztek volna az ilyen ügyekre: több mint egy évig semmi nem történt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElkezdték ellenőrizni a focicsapatokhoz érkező adómilliárdokat, de lehet hiábaA támogatások szabálytalan felhasználását eddig csak elvétve szankcionálták, és valószínűleg ezekben az esetekben sem lehet visszaszedni az átadott közpénzt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBővül a tao-bűnösök listája, de a pénzt már hiába várjuk visszaAz elmúlt hónapokban négyszer annyi csapatot zárt ki a tao-rendszerből a Magyar Labdarúgó-szövetség, mint az előző hat évben összesen.
Nem sokkal később kiderült, hogy hasonló volt a helyzet a labdarúgásban is. Az MLSZ a 2011–2012 és a 2013–2014 közötti három szezonban összesen több mint 300 sportfejlesztési program esetében állapított meg szabálytalan felhasználást, de 2017 tavaszáig az Emmi mindössze tíz szervezet esetében hagyta jóvá a szövetség kizárásra vonatkozó javaslatát. Akkor további 30 ilyen jellegű ajánláson ültek már jó ideje.
Még hat évig kaptak pénzt a szabálytalanság után
Mindez azért problémás, mert a szabálytalankodók egészen addig újabb támogatásokhoz juthattak, amíg a programból ki nem zárták őket. Márpedig a kizárások csak 2018 nyarán kezdtek el felpörögni. A labdarúgásban még akkor is csak néhány tucat szervezet volt érintett, ám ezek között is akadt legalább hat olyan csapat, amely a kizárásra okot adó időszakot követően még legalább egy, de inkább két-három idényben pályázott támogatásra, és az MLSZ jóvá is hagyta programjukat*Más kérdés, hogy a pénzt sokszor már nem sikerült összeszedni..
A leginkább szembetűnő példa az ellenőrzések elhúzódására talán épp a Nyírbátori Football Club esete. A csapatnál már a 2011/2012-es szezon elszámolásánál szabálytalanságot találtak, de mivel erről a jogerős döntés csak 2018-ban született meg, a következő hat évben is kaptak még tao-támogatást. A pályázatukat először a 2018/2019-es szezonban utasították el.
Baracsi Balázs a G7-nek most azt mondta, hogy bár nagyon igyekeztek rendezni a helyzetet, de nem sikerült minden olyan dokumentumot pótolni, amit az MLSZ elvárt volna tőlük. A szövetség több évre is állapított meg szabálytalanságokat, és végül – az 50 százalékos büntetéssel – már százmilliós nagyságrendű összeget követelt. Ezt pedig az egyesület természetesen nem tudta kifizetni, így az Emmi megindította a felszámolást, és ez vezetett a mostani árveréshez.
Amelyben viszont a különböző eszközök egész biztosan a rájuk felvett támogatás töredékéért cserélnek majd gazdát.
A tételek között ugyanis külön-külön is vannak olyanok, amelyek többe kerültek, mint a teljes csomag alig 21 milliós ára. Bár a klub tao-programjai nem elérhetőek, de más programokból, illetve az MLSZ szabályzataiból elég jól látható, hogy egy-egy projektre vagy eszközbeszerzésre mennyi támogatást lehet igényelni. Egy olyan műfüves nagypálya építésére, amelyet most Nyírbátorban 1,5 millió forintra értékeltek, 2012-ben közel 120 millió forintnyi költséget lehetett elszámolni. Ugyanez a kispálya esetében 16 millió volt, miközben most 490 ezer forintos becsértéken került be a csomagba. Derecskén pár éve 1,2 millióért vettek nem beépíthető eredményjelzőt (pdf), Farmoson 900 ezerért teqball asztalt (pdf), Jászberényben mérettől függően darabonként 60 és 600 ezer forint között focikaput (pdf). Ugyanezeket most Nyírbátorban sorrendben 130, 245 és 40 ezer forintos egységáron árulták.
De legalább megvették
Persze az évekkel ezelőtt épített pályák, illetve vásárolt eszközök biztosan veszítettek értékükből azóta. Ám ekkora különbség így is indokolatlannak tűnik, és elég jól mutatja, hogy a támogatásból vett dolgokat csak a töredékükért lehet eladni, ha esetleg valamilyen szabálytalanság miatt erre kerül a sor. Így pedig a közpénz nagy része is elveszik.
Már persze ha nem az egész. Nyírbátorban ugyanis legalább megvoltak a taóból vásárolt eszközök. Baracsi Balázs is hangsúlyozta, hogy míg sok esetben büntetőfeljelentésekre is sor került hasonló vizsgálatokat követően, mivel csak papíron valósították meg a beígért fejlesztéseket, vagy vették meg a különböző berendezéseket, addig náluk csak a dokumentációval voltak gondok.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz MLSZ asszisztálásával tűnt el a tao-pénzzel a fideszes polgármesterEgy történet, ami kicsiben megmutatja, mi a baj a százmilliárdokat megmozgató tao-rendszerrel. Hogyan nyúlhatják le a pénzt helyi haszonlesők, hogyan huny szemet efölött az MLSZ és miként vágja haza egy kisváros sportját az, aminek segítenie kellene.
Ahol viszont a tényleges fejlesztésre sem került sor, ott egy fillért nem lehet visszaszedni, és ilyenre is volt példa. Korábban részletesen bemutattuk a szigetvári ZMSE esetét, amelyről még a helyiek is úgy tartották, hogy "elcapcarázták" a több tízmilliós tao-támogatást. A Zrínyi Miklósról elnevezett egyesület 2011 és 2016 között több mint hatvanmillió forintot kapott ilyen forrásból, de ennek egy részét biztosan nem arra költötte, amire kellett volna. Mire megvonták tőlük az újabb támogatás lehetőségét, az egyesületet már felszámolták, de az eszközökből még a felszámoló sem látott semmit, mivel a ZMSE-nek papíron semmilyen vagyona nem volt. Sőt, az eljárás során az egyesület vezetőjével sem sikerült felvenni a kapcsolatot, pedig elég fontos ember volt a városban: a szervezetet ugyanis 2010 és 2014 között Szigetvár fideszes polgármestere irányította.
Ehhez képest Nyírbátoron még jó a helyzet, hiszen ott tudják használni a helyi labdarúgók a taóból vett sporteszközöket, berendezéseket, illetve a pályákat. Az árverés egyébként hétfőn lezárult, és bár végeredmény még nincs, de jó eséllyel a helyi önkormányzat lesz a vevő, amely valószínűleg az egyetlen pályázó lehetett. Másnak egyébként nem is igazán lett volna értelme ajánlatot adnia, hiszen a felszámoló egyben bocsátotta áruba a különböző vagyonelemeket, márpedig egy focipályát elég körülményes lenne arrébb vinni, így máshol nem is hasznosítható, csak a nyírségi városban.
A helyi önkormányzat néhány éve alapított is egy új céget a helyi sport szervezésére és utánpótlás-nevelésre, amelybe több tízmillió forintot beleöltek már (pdf). Azaz részben átvették a bedőlt klub szerepét, így összességében társadalmi szempontból valószínűleg tényleg az a leghasznosabb, ha a város veszi meg az elárverezett eszközöket. Ez a helyzet ugyanakkor elég jól rávilágít arra, hogy a taóból megcsinált fejlesztések lényegében teljesen forgalomképtelenek, értéket csak annak képviselnek, aki megvalósítja őket. Ez pedig egy későbbi kényszerű eladás esetén még lejjebb nyomja az árakat, tovább csökkentve azt az összeget, amit vissza lehetne szerezni egy esetleges szabálytalanságot követően.
Összefoglalva tehát:
Az illetékesek 5-6 évig képtelenek voltak megvalósítani az éves szinten masszív közpénz-tízmilliárdokat felemésztő tao-rendszer ellenőrzését.
Az ellenőrzések csúszása miatt a szabálytalankodók még évekig további támogatáshoz jutottak.
Ha valaki csalni akart, ennyi idő alatt simán eltűnhetett, és el is tűnt.
Az így eltüntetett közpénzt lényegében lehetetlen visszaszerezni.
Még ha nem is a csalás volt a cél, csak a dokumentációval voltak problémák, a támogatásból vett eszközök akkor is csak a támogatásként megítélt összeg töredékét érik, szinte forgalomképtelenek.
A Nyírbátor korábbi vezetése szerint ilyenkor a szövetség sem túl rugalmas abban, hogy az eszközöket mégis hasznosítani lehessen.
Kockás füzet
A helyzet mostanra valószínűleg annyit javult, hogy az ellenőrzések gördülékenyebbé váltak, igaz, hiányosságok még biztosan most is vannak. Elég arra gondolni, hogy csak az idén februárban sikerült lezárni a "Látvány-csapatsport Támogatási Felület" fejlesztésére kiírt közbeszerzést, azaz tíz évig nem volt egy egységes informatikai rendszer a százmilliárdos támogatási rendszer mögött.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTíz évig papíron vezethette a minisztérium, hogyan költöttek el 800 milliárd forintotEgy perben a minisztérium képviselője maga állította, hogy "minden papíralapon áll rendelkezésre", miközben a tárcának kellett volna ellenőrizni a közpénz elköltését.
Az Emmi egy a tao-adatok megismerésére irányuló perben még védekezésként is használta azt az érvet, hogy a dokumentumok nincsenek meg megfelelően kereshető formában digitalizálva. Szó szerint úgy fogalmaztak, hogy "iktatószámok alapján lehet keresni és az akta holléte alapján", ami nagyon úgy hangzik, mintha egy irattárban egyesével kellett volna előásni a több százezer dokumentum közül azt, amelyikre éppen szükség van.
Mindenesetre az látszik, hogy elkezdték feltárni a szabálytalanságokat, csak az MLSZ száznál több kizárásról döntött. A szövetségek azonban valószínűleg továbbra sincsenek könnyű helyzetben, mivel az ellenőrzés elég erőforrás-igényes tevékenység, amire jellemzően nem áll rendelkezésre elég ember. A helyzet tehát lehet, hogy jobb, mint tíz éve, de továbbra sem tökéletes.
Közélet futball gazdasági visszaesés nyírbátor tao taotámogatás Olvasson tovább a kategóriában | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Nyírbátori Football Club Sportegyesület"
] | [
"Aquarius Aqua Kft.",
"Magyar Nemzet",
"Magyar Labdarúgó-szövetség",
"Elektronikus Értékesítési Rendszer"
] |
Óriási anyagi és logisztikai erőforrásokat mozgósít a Lungo Drom a hétvégén tartandó kongresszusára. A Fidesz szövetségese egyrészt megmutatná, hogy ő a legtámogatottabb roma szervezet, másrészt legalizálhatja a nyári, vitatható körülmények közt rendezett tisztújításának döntéseit.
Ötven-hatvan bérelt busszal szállítják majd az ország különböző pontjáról a résztvevőket, így csak a fuvarozási költségei tízmillió forintra rúgnak a Lungo Drom szombati, szolnoki kongresszusának. A környező települések romáit gyakorlatilag odavezénylik, egyes megyékben pedig 4 ezer forintos "napidíjat" ígérve toboroznak résztvevőket az eseményre – értesült a hvg.hu. Az sem gond, ha valaki nem tagja a Lungo Dromnak, a szervezésre rálátó források szerint
"mire odaér, az lesz".
Ehhez a buszon, vagy a rendezvény helyszínén kitöltetik majd vele a belépési íveket. Az ingyenebéd a korábbiakban is alapnak számított, de a szervezők most azokra is gondoltak, akiket a hasukon át nem lehet megfogni: a rendezvény végére fergeteges Bódi Guszti–Bangó Margit-koncertet ígérnek.
A felhajtás, illetve a nagy erőkkel zajló toborzás oka, hogy Farkas Flórián elnök legalább három, de lehetőség szerint inkább ötezer küldöttet szeretne látni a rendezvényen. Több okból is: egyrészt, hogy fél évvel a választások előtt így demonstrálja: ő, illetve a Lungo Drom tudja megszólítani a legtöbb roma szavazót az országban. Másrészt pedig, hogy így erősítse meg saját és emberei pozícióját, miután a Lungo Drom legutóbbi, júniusi tisztújításán vitatható körülmények között választották újra tisztségében.
© MTI / Mészáros János
Az akkori, Kisújszálláson tartott tisztújításon az MTI győzelmi jelentése szerint ellenjelölt, illetve ellenszavazat nélkül választották újra Farkast, azt azonban nem említette a tudósítás, hogy az esemény nem felelt meg a kongresszus alapszabályi feltételeinek: 1600 delegált helyett ugyanis néhány száz meghívott vett csak részt rajta, miután a Lungo Drom vezetése titokban, eleve úgy szervezte meg az eseményt, hogy csak az elnök támogatói jelenjenek meg, a vele elégedetlenek ne.
Pedig, ahogy nyár eleji cikkünkben beszámoltunk egyes megyékben gyakorlatilag kiürültek a Lungo Drom szervezetei, olyan mértékig elpártoltak a tagok az elnökhöz köthető, a cigányság egészére rossz fényt vető visszaélésgyanús ügyek miatt.
A kisújszállási "kongresszust" nem előzték meg a szintén szükséges megyei küldöttgyűlések sem, ezért az ott született döntéseket a Lungo Drom több, Farkasék által vitatható módon kizárt korábbi megyei elnöke is megtámadta. Gyanújuk szerint a hét végi, újabb tisztújítás is azért szükséges, hogy ha érvénytelennek mondja ki az ügyészség az ott született döntéseket, akkor pár hónappal a választások előtt nehogy ott álljon elnök, illetve vezetőség nélkül a Fidesszel szövetséges szervezet.
Júniusban mellesleg a Fidesszel májusban újrakötött szövetségi megállapodás és a szervezet éves beszámolója sem kapott kongresszusi jóváhagyást, noha formálisan mindkettőt a küldöttgyűlésnek kellene elfogadnia.
Babai János, a Lungo Drom alelnöke hvg.hu-nak cáfolta, hogy tisztújítást tartanának szombaton, állítása szerint "programalkotó kongresszusra" várják a küldötteket. A rendezvény – azt mondta – csak azért fontos, hogy képben legyenek az emberek.
"Sok beszéd lesz, és úgy döntöttünk, hogy ennek kongresszusi formát adunk" – tette hozzá az alelnök.
Csóka János, a szervezet egy másik vezetőségi tagja ugyanakkor elismerte, hogy "valószínűleg sor kerül a tisztújítás megismétlésére is".
A küldöttek szervezett, buszos szállításáról mindkét Lungo Drom-os vezető azt mondta:
"nem reális, hogy ekkora rendezvény résztvevői tömegközlekedéssel jussanak el a helyszínre".
Azt ugyanakkor egyikük sem volt hajlandó elárulni, hogy mennyibe kerül a buszok bérlése, illetve összesen mennyi pénzből szervezik a kongresszust.
"Ez nem a mi dolgunk" – válaszolta a kérdésre Babai János, Csóka János szerint pedig "csak az elnök úr tudja, őt kell megkérdezni". Kerestük telefonon természetesen Farkas Flóriánt is, de nem értük el.
Az egyesületi formában működő Lungo Drom a civil szervezetek bírósági portálon elérhető nyilvántartása szerint idén nem adott be érvényes beszámolót. A 2016-ban leadott, 2015-re vonatkozó elszámolás szerint a szervezetnek akkor 28 millió forintnyi bevétele volt, amely száz százalékban egy meg nem nevezett, de gyaníthatóan emmis támogatásból származott. | [
"Lungo Drom"
] | [] |
Legkésőbb november közepén születhet újabb elsőfokú döntés a Keller László volt közpénzügyi államtitkár elleni fegyelmi eljárásban, az ismét elrendelt folyamat már zajlik – értesült a Népszabadság.
Arról a Népszabadság számolt be korábban elsőként, hogy idén júniusban az MSZP Pest megyei etikai bizottsága kizárta a párt tagjai közül Kellert. Az ügy előzménye, hogy márciusban Bóth János volt váci polgármester – aki korábban a Pest megyei pártelnöki posztért is versenyben volt – etikai eljárást kezdeményezett Kellerrel szemben, mert álláspontja szerint több alkalommal is pénzügyi visszaélésekkel hozta összefüggésbe, illetve "egy alkalommal az MSZP jelentős számú tagja előtt e-mailben őt súlyosan sértő kifejezéseket használt".
Bóth kezdeményezte, hogy az etikai testület vizsgálja ki és értékelje Keller László "maffiózózását" is, amelyet egy márciusi megyei küldöttgyűlésen mondott; értelemszerűen vele kapcsolatban. A bizottság végül 6:1 arányban Kellert kizárta a pártból, amely döntést az érintett az országos etikai testületnél megfellebbezett.
A Bárándy Gergely vezette OEEB viszont az eljárást technikai hibák miatt visszautalta első fokra; ami lapunk információi szerint annyit jelent, hogy nem tértivevényes levélben küldték meg Kellernek a határozatot, hanem egyszerű e-mailben. A Népszabadság több forrásból származó információi szerint az MSZP vezetői számára a Keller-üggyel kapcsolatban tulajdonképpen mindegy, hogy végül milyen tartalmú döntés születik, csak azt kötötték ki: minden szabályos legyen; ezt erősíti az OEEB mostani döntése is. Az ugyanis várható, hogy Keller bíróságon fogja megtámadni az eljárást és a döntéseket.
A megismételt eljárást néhány napja kezdték meg, de egy dunakeszi párttag írásos kezdeményezésére a "vizsgálat alá vont cselekmények mellett a párttagok személyes adatainak jogosulatlan kezelése miatt is" felelősségre vonják, illetve vonhatják. A bejelentés szerint Keller a hivatkozott Pest megyei küldöttgyűlésen "más párttagok személyes adatait nyilvánosan kezelte", amire nem volt felhatalmazása.
A Népszabadság információi szerint az eljárást legkésőbb november 19-ig le kell zárni, Kellernek az eljárás során keletkezett bizonyítékokat november elején, három napon át lesz lehetősége megtekinteni. Úgy tudjuk, hogy Keller szerint a Pest megyei etikai bizottság nem lehet elfogulatlan, ezért egy másik megye kijelölését kérte a megismételt eljárás lefolytatására, de ezzel kapcsolatos beadványát az országos etikai testület elutasította.
"Az eljárást újrakezdtük, az OEEB által kért jegyzőkönyvek elkészítése megindult. Amikor a bizonyítékok újra összeálltak, az érintett elé tárjuk, majd meghallgatjuk a nyilatkozatát. Bizonyosan más indoklással fogunk döntést hozni, mert bizonyosak vagyunk abban, hogy Keller úr érdemi nyilatkozatot fog adni. Hogy mi lesz a döntés, nyitott kérdés. Keller úr viselkedésétől függ, hogy a döntésünk milyen lesz" – ezt Molnár József, a Pest megyei etikai bizottság elnöke nyilatkozta lapunknak.
Keller László méltánytalannak tartja "az MSZP-ből történő kizárására irányuló ismételt lépéseket". A volt politikus szerint az ellene indított eljárás szabálytalan és alaptalan volt. Lapunkkal közölte, hogy tiszta lelkiismerettel áll bármilyen vizsgálat elé, ugyanakkor "szégyenteljesnek tartja, hogy egy szociáldemokrata pártban következmények nélkül lehet jogszabályokat és belső szabályokat semmibe véve leszámolni akár egy olyan taggal szemben is, aki négy cikluson keresztül képviselte a választókat az országgyűlésben" – fogalmazott megkeresésünkre. | [
"MSZP"
] | [] |
A budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér visszavásárlásával kapcsolatos tanácsadásra szerződött 2021 végén az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a Mangold Consultinggal – árulta el a Telex kérdésére az ITM jogutódja. Mivel azonban a vásárlás a pénzügyi környezet megváltozása miatt nem jött össze, a szerződés teljes keretösszegét sem fogják felhasználni.
Az idei választások után is Palkovics László által vezetett, Technológiai és Ipari Minisztériumra átnevezett tárca kérdésünkre a következő választ küldte:
"A megkeresésében szereplő szerződést az Innovációs és Technológiai Minisztérium tavaly év végén kötötte meg, amikor a 2022-es év gazdasági szempontból még kedvező évnek tűnt, és nem zajlott háború Ukrajnában. Ahogyan azt a kormány már korábban bejelentette, a jelenlegi háborús helyzetben és a háborús infláció miatt sokkal nehezebb a Liszt Ferenc repülőtér visszavásárlásához szükséges források biztosítása, így a szerződés teljes keretösszege sem lesz felhasználva."
Hétfőn írtuk meg, hogy 2021 decemberében az ITM 8,2 milliárd forintos keretösszeggel szerződött a Mr. Oroszországként is ismert Klaus Mangold német üzletember cégével tanácsadásra. A szerződést Tompos Márton momentumos politikus túrta ki, ő arra hívta fel a figyelmet, hogy a szerződés alapján Mangold 6,7 milliós óradíjért ad tanácsot, miközben a közeledő válságra tekintettel egymást érik a megszorító intézkedések az országban.
Klaus Mangold neve akkor lett ismert, amikor 2016-ban az ő magángépén utazott Magyarországra Günther Oettinger német uniós biztos, ami korrupciós gyanúkat vetett fel. A Direkt36 később azt is kiderítette, hogy valószínűleg Mangold hozta össze azt a 2013-as találkozót, amin Orbán Viktor és a Roszatom vezetője döntöttek Paks II. megépítéséről.
Klaus Mangold régóta Putyin barátjának és Oroszország egyik európai lobbistájának számít, a róla szóló portrénk itt olvasható. | [
"Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium",
"Mangold Consulting"
] | [
"Technológiai és Ipari Minisztérium"
] |
A Nemzeti Nyomozó Iroda minden feljelentést elutasított, amely a kínai vakcinákat hazánkba juttató Danubia Pharma Kft. tulajdonosi szerkezetének tisztázására, tehát Magyarország Alaptörvényének betartására és betartatására irányult – értesült a Válasz Online. Ám van ennél nagyobb baj is: a WHO a benyújtott bizonyítékok alapján "nagyon kevéssé biztos" abban, hogy a Sinopharm-oltóanyag megvédi a 60 éven felülieket és/vagy a krónikus betegeket a koronavírus hatásaitól.
Szűk egy hónapja jeleztük, hogy a Sinopharm-sagát feldolgozó korábbi cikkeink nyomán bejelentést tett a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI) a rendszeres feljelentőként és volt Fidesz-tagként ismert Tényi István – hűtlen kezelés bűntett gyanújával. Ugyanis hozzánk hasonlóan ő is úgy látta: mivel a kínai vakcinákat hazánkba juttató Danubia Pharma Kft. tulajdonosi szerkezete átláthatatlan, Magyarország Alaptörvénye értelmében a központi költségvetésből nem lehetett volna kifizetést teljesíteni a cég számára.
Tényi gyors választ kapott az NNI korrupciós bűnözés elleni osztályától: "Beadványát hatóságunk megvizsgálta, és megállapította, hogy annak tartalma alapján teljes terjedelmében lefedi egy korábbi feljelentésben szereplő történeti tényállásban foglaltakat, újabb, büntetőjogilag relevanciával bíró tényeket, adatokat nem tartalmaz. Erre figyelemmel beadványa nem tekinthető újabb feljelentésnek, az alapján sem nyomozás elrendelésének, sem feljelentés elutasításának nincs helye." A rendőrség azt is közölte, az azonos tartalmú korábbi feljelentést már elutasították.
A nyilvánosságnak egyelőre tehát csak áttételes információi lehetnek arról, hogy kik húzhatnak anyagi hasznot a hiperdrága kínai vakcinák behozatalából. Ami biztos: a Danubia Pharma Kft. jelenleg a Syntonite Med Zrt. birtokában van, utóbbi pedig két stróman neve alatt fut. A társaság ügyvezetője be is vallotta az Indexnek, hogy a társaság valódi tulajdonosai nem ők, hanem "magyar szakmai befektetők, akik a hazai egészségügy helyzetének javításában látják a jövőjük zálogát". Hogy kik lehetnek ezek a befektetők? Minden jel arra utal, hogy a tranzakció mögött Szeverényi Márk üzleti köre állhat. Ő nem más, mint a Szijjártó Péter egykori helyetteseként jegyzett, ma a NER-médiaholding vezérpozícióját birtokló Szabó László sógora. Az eddigi legközvetlenebb bizonyítékunk erre a kapcsolatra, hogy a Danubia ügyvezetője, a titokzatos Tuza Máté a Szeverényi-érdekeltségek bejáratott könyvelési szolgáltatója.
Ám a Tényi-féle bejelentés rendőrségi elutasításánál van nagyobb baj is. A magyar kormányzat által is sokszor hivatkozott Egészségügyi Világszervezet (WHO) eredetileg április végére tervezte a Sinopharm-oltóanyag vészhelyzeti engedélyéről szóló döntést, ám ez eddig elmaradt. Helyette megjelent egy elemzésük az oltóanyagról, amelyben a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a "nagyon bizonyosak vagyunk" és a "nagyon kis mértékben vagyunk biztosak" közötti skálán értékelték a kínai vakcinát. Ami szerintük nagyon biztos, hogy a vakcina a 18-59 éves egészségeseket megvédi a fertőzéstől. Ennyi a jó hír. Nagyon kevéssé biztos azonban, hogy védi
a 60 év felettieket
és a 60 év alatti társbetegségben szenvedőket.
Vagyis azokat, akiket százezer-, milliószámra oltottunk. Tehát nagy tömegben vannak olyan oltott, idős és/vagy krónikus beteg emberek Magyarországon, akik azt hiszik, védettek, de ez egyáltalán nem biztos. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a WHO szerint nincs bizonyíték arra, hogy a vakcina
a Covid súlyos formáitól is véd,
ellenáll-e a mutánsvírusoknak,
és ami a legsúlyosabb, hogy biztonságos-e az idősek és a társbetegségben szenvedők számára.
A magyar hatóságoknak tehát azonnal vészhelyzeti forgatókönyvet kellene alkotniuk. A kínaival oltott időseknek és a fiatalabb krónikus betegeknek pedig úgy kell védekezniük, mintha nem lennének oltva.
Nyitókép: Sinopharmmal oltanak egy idős asszonyt Makón április 27-én (fotó: MTI/Rosta Tibor)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink támogatása nélkül. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen "előfizetőnk" akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon! | [
"Syntonite Med Zrt.",
"Danubia Pharma Kft."
] | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Válasz Online",
"Egészségügyi Világszervezet",
"Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
Megszüntette Szima Juditnak, a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (TMRSZ) főtitkárának előzetes letartóztatását a Szekszárdi Törvényszék - közölte a törvényszék szóvivője csütörtökön.
Csullag Józsefné elmondta: a törvényszék a tanácsülésen hozott csütörtöki végzésével a Szekszárdi Városi Bíróság döntését bírálta felül.
A városi bíróság május 23-án a Szima Judit ellen folyó eljárásban az ügydöntő határozat kihirdetéséig fenntartotta az előzetes letartóztatást. A végzés ellen Szima Judit fellebbezett.
Mint a szóvivő elmondta, a városi bíróság a bűnismétlés veszélyével és az eljárás befolyásolásának lehetőségével indokolta a döntést. A törvényszék - tekintettel a csaknem nyolc hónapos fogva tartásra - nem tartotta indokoltnak sem előzetes letartóztatás, sem enyhébb kényszerintézkedés - házi őrizet, lakhelyelhagyási tilalom - fenntartását - tette hozzá Csullag Józsefné.
Szima Judit ellen a Kaposvári Nyomozó Ügyészség jelentős értékre, folytatólagosan, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett sikkasztás, nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és többrendbeli magánokirat-hamisítás miatt emelt vádat. A Szekszárdi Városi Bíróságon folyó perben összesen tíz embert vádolnak különböző bűncselekményekkel.
A vád szerint a főtitkár többek között fiktív útiköltség-elszámolásokkal nyolcmillió forintot tulajdonított el a szakszervezet pénzéből, lakásában, amely a szakszervezet székhelye volt, 18 millió forintos beruházást végeztetett el a szakszervezet költségére. Két társának szintén fiktív hivatali útiköltség-elszámolásokkal másfél millió forintot utalt át.
Szima Judit 2011. november 27-től volt előzetes letartóztatásban. | [
"Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete"
] | [
"Szekszárdi Városi Bíróság",
"Szekszárdi Törvényszék",
"Kaposvári Nyomozó Ügyészség"
] |
Több mint 27 millió forintért bérel két évre egy felső kategóriás Audi terepjárót az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank – tudta meg az RTL Híradó. A bank szerint nehezen megközelíthető beruházási helyszíneket keresnek fel a drága autóval, azt pedig nem engedheti meg egy bank, hogy ennél kisebb presztízsű kocsit használjon.
Egy 4,2 literes, nyolchengeres turbódízel SUV-ot bérel a Magyar Fejlesztési Bank. Az autó belül bőr, van benne navigációs rendszer, 7 csatornás erősítő és 11 hangszóró. Egy ilyen felszereltségű autó listaáron 23 millió forintba kerül. Ennyiért a cég tulajdonába is kerülhetett volna a kocsi, a bank azonban bérleti díjat fizet. Ez két évre összesen 27 millió 700 ezer forint.
A bank a terepjáróról nem akart nyilatkozni az RTL Híradónak, csak egy közleményt adott ki. Ebben az áll, hogy egy összegben nem tudták volna kifizetni az autót, viszont "az akkori bérlési feltételek... a lízing mellett szóltak". Az autóval nehezen megközelíthető beruházási helyszíneket keresnek föl, a luxusfelszereltség pedig azért szükséges, mert ennél kisebb presztízsű kocsit nem használhat a bank vezetése.
A Szollár Domokos kormányszóvivő azt mondta, egyelőre nem sokat tudnak a bérletről, de megvizsgálják a szerződést.
Az állami tulajdonú banknál most azt ígérik, hogy újabb autót addig nem bérelnek, amíg a válság tart. A lízingszerződés az év végén lejár, és a banknak vissza kell adnia a terepjárót. | [
"Magyar Fejlesztési Bank"
] | [
"RTL Híradó"
] |
A parlamenti pártoknak szóló kérdéseket fogalmazott meg az LMP, mivel döbbenetesnek tartják, hogy egyik sem nyilvánul meg a botrányos sávolyi Balatonring beruházás ügyében. Az MSZP és a Fidesz közös mutyizására gyanakszanak.
A sávolyi pálya üzleti terve már az első évben borulhat a KPMG szerint, hiába a rendkívül kedvező hitel. Nemzetgazdaságossági vizsgálat nincs, az állam azt kockáztatja, hogy a nyakába vesz egy éveken át újabb támogatásokra szoruló projektet.
Magántőkéből 6,5 milliárd forintból felhúztak egy 6 kilométeres pályát. A sávolyi ring hasznosságáról szóló tanulmány elveszett, a gazdasági és az önkormányzati tárca egymásra mutogat, tartalmát, bár úgyis elévült, egyik sem ismeri.
A bő négykilométeres árát huszonkétmilliárdra becsüli a beruházó. Szakértők szerint a Balatonring fele ennyiért is drága lenne, maga az aszfaltcsík legfeljebb másfél milliárdba kerül, további húszat képtelenség elkölteni a boxokra és technikára.
A sávolyi projekt ügyében óriási a zűrzavar, de a Fidesz-kormány minden szerződést nyilvánosságra fog hozni, közölte a párt.
"Egyre több adat kerül nyilvánosságra, melyek azt bizonyítják, hogy a kormány jogszerűtlenül, súlyos pénzügyi kockázatok vállalásával akarja 35 milliárd forinttal támogatni a sávolyi beruházást. Döbbenettel és megrökönyödéssel vettük tudomásul, hogy a parlamenti pártok nem nyilvánulnak meg a sávolyi Balatonring ügyében, ezért kérdéseket szeretnénk nekik feltenni" - mondta csütörtöki, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján Ivády Gábor, az LMP választmányi tagja.
A párt választ vár arra, hogy a kormány miért döntött a támogatás mellett, ha a pénzügyminisztérium gazdaságtalannak, kockázatosnak és jogellenesnek ítélte a beruházást, illetve hogy az MFB hogyan tarthat ki a szerződéskötés mellett, miközben a szintén beruházóként résztvevő spanyol Bancaja bank a kockázatokra hivatkozva kihátrált az üzletből. Kérdezik továbbá, hogy a kormány hogyan tekinthet el a banki garancia meglététől, miközben a beruházó az üzemeltetéshez nem, csak az építéshez szükséges forrásokkal rendelkezik.
Reagálást várnak a Figyelő értesülésére, mely szerint a Grupo Milton a szocialista Újhelyi István érdekeltségébe tartozó szegedi kézilabdacsapatot 50 millió forinttal támogatta, hasonlóan a Fehérvár FC focicsapatához, ami 300 milliós támogatást kapott, és ami szoros kapcsolatokat ápol az Orbán Viktor által alapított felcsúti Puskás Ferenc Labdarugó Akadémiával. További szocialista érintettségre utal, hogy Veres János titkárságvezetőjének, Dobolyi Alexandrának a férje a Balatonring igazgatóságának tagja és fő aláírója.
Tudni szeretnék azt is, hogy valóban a Political Capital (PC) végzi-e a Grupo Milton kommunikációs feladatait, hiszen az MDF még tavaly is a PC ügyfele volt, a PC volt tulajdonosa, Somogyi Zoltán pedig az MDF színeiben indul képviselőjelöltként.
Az LMP-s aktivisták transzparensekkel nyomatékosították az elhangzottakat, melyeken például mutyikoalíciónak nevezték az MSZP-t és a Fideszt, valamint felhozták a Balatonringhez hasonló szlovákiai beruházás példáját, ami semmiféle állami támogatásban nem részesült.
Ivády Gábor a támogatás mértékének érzékeltetésére elmondta, hogy ennyi pénzből 1200 magyarországi kistelepülésen működő önkormányzat tudná rendezni tartozásait. Felszólította a kormányt, hogy állítsák le a beruházást, és a választások előtti utolsó pillanatban ne mutyizzanak ki ennyi pénzt az államkasszából. | [
"MSZP",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Fidesz",
"Grupo Milton",
"Political Capital"
] | [
"Puskás Ferenc Labdarugó Akadémia",
"Fehérvár FC"
] |
Pluszpontok kaphatók a rövidebb vállalási időért is, de itt nincs lényeges különbség. Szintén előnyt jelent a garantált élettartam, az észtek ebben is ráígértek az oroszokra. Az előbbiek 30 évet, utóbbiak 25 évet garantálnak, de mindketten egyforma pontot kapnak.
A rendkívül részletes kiírás miatt a műszaki paraméterekben kicsi az eltérés. De néhány részletben – energiafogyasztás, motortípus – ismét az észtek felé hajlik a mérleg nyelve. Bár ellenérvként említik a jegyzőkönyvek és a számítások hiányát. A BKV által a napokban az ajánlattevőknek átadott – szokatlanul hosszú – kérdéssor egyébként a műszaki részleteket firtatja.
Felmerült az észtek által benyújtott referenciák érvényessége is, mivel az orosz utódállamokban végzett felújítások többsége vasúti jármű, közöttük nagyszámú háló- és étkezőkocsival. Csakhogy ezeket az előző, már lezárt előminősítési szakaszban a BKV érvényesnek fogadta el. Így erre alapozva nem zárható ki a cég. Kivéve, ha újranyitják a tender ezen szakaszát. (Bár egymástól független forrásaink szerint erre megalapozott jogi lehetőség nincs.) Ha mégis így tesznek, akkor a többi, az első körben indult cégnek is lehetősége lenne újra versenybe szállnia, utána a második körbe bejutottak is új ajánlatot tehetnének. Ám ezzel hónapokkal csúszna a szerződéskötés, perek indulhatnak, ráadásul ismét felmerülhet az új kocsik beszerzése.
Újabb kifogásként merült fel, hogy a felújítást valójában nem is az észtek, hanem egyik alvállalkozójuk, a kijevi Knyukovszkij Vagongyár végezné el. Arról kevesebb szó esik, hogy az észt cégnek a Toshiba szállítaná az elektronikát a felújított kocsikba. Az orosz Metrowagonmashnak egyetlen partneréről tudhatunk: a Dunakeszi Járműjavító Kft.-ről. De ez csak a felújítás előtti bontásban, illetve a felújított szerelvények összeszerelésében kapna szerepet. A felújítás maga tehát nem a kormány által annyira szorgalmazott "magyar ipar bevonásával" történik, hanem teljes egészében a Moszkva melletti Metrowagonmash-gyártóbázison. Ami viszont messzebb van, mint Kijev.
A BKV csapdába esett, és fentről vár – egyelőre hiába – eligazítást. Bár Tarlós István főpolgármester az Indexen keresztül megüzente: akár az ördöggel is szövetkezne, de az esetleges perek kockázatát bizonyosan a BKV vezetésének kell viselnie. Márpedig Észtország uniós tagállam, így nem csupán Magyarországon, hanem Brüsszelben is jogorvoslatot kérhetne. Az oroszok érdekérvényesítő képessége ugyan más irányú, de aligha gyengébb. | [
"BKV"
] | [
"Dunakeszi Járműjavító Kft.",
"Knyukovszkij Vagongyár"
] |
Várhatóan jövő év tavaszára zárul le az elszámolás a leállított M4-es autópályaépítés kivitelezőivel, írja az MTI. Eddig közel 33 milliárd forintot fizetett ki az érintett cégeknek a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. (NIF) - közölte Homolya Róbert miniszterelnöki biztos a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés pénteki ülésén.
A megbízott az M4-es gyorsforgalmi út Abony-Fegyvernek közötti szakaszának megvalósításáról tartott tájékoztatóján azt mondta, a kormány elkötelezett abban, hogy Szolnokot bekapcsolja a gyorsforgalmi úthálózatba és befejezze az érintett útszakasz fejlesztését. A kérdés az, hogy milyen műszaki tartalommal - tette hozzá. Erre vonatkozóan elkészült egy több variációt tartalmazó előterjesztés, amit várhatóan heteken belül napirendjére tűz a kabinet.
A végleges változatról szóló döntés után az év végén megindulhat a közbeszerzési eljárás, 2016. második felében pedig ismét elkezdődhet a munka Homolya szerint, addig azonban a legfontosabb teendők egyike az eddig elvégzett munka elszámolása. Az egyeztetések jelenleg is tartanak és jövő év első negyedévéig előreláthatólag minden érintett céggel létrejön a megállapodás, mondta el a biztos.
Az M4-es autópályát a Colas - Strabag - Swietelsky - Közgép - A-Híd konzorcium kezdte el építeni, és már nagyjából 70 százalékban készen volt, amikor a kormány viharos sebességgel leállította az építkezést, azóta folyik az elszámolás a konzorciummal. Iparági feltételezések szerint valószínűleg az érintett cégek folytathatják majd az építkezést, kivéve, hogy a közbeszerzésekből mostanában kimaradó Közgép kimarad majd . | [
"Közgép"
] | [
"Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt.",
"Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés"
] |
A Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) pénteki határozatával hivatalosan megerősítette: mindenben jogszerűen járt el a BKV az M3 járművek korszerűsítéssel egybekötött felújítására kiírt tenderben. A KDB jóváhagyta a BKV eljárást lezáró döntését, a jogorvoslati eljárást kezdeményező ajánlattevő, Skinest Rail AS kérelmének valamennyi elemét teljes terjedelmében elutasította, áll a BKV közleményében.
Mint ismert, az érvénytelen ajánlatot benyújtó Skinest Rail AS a BKV eljárást lezáró döntésével kapcsolatban korábban jogorvoslati eljárást kezdeményezett. A vonal teljes járműparkjának megújítása nem halasztható, a stabilan fenntartható üzemének biztosítása érdekében, ennek fontosságát, közérdekűségét elismerve, a jogorvoslati eljárás során a KDB engedélyezte a nyertes pályázóval a szerződéskötést, mely alapján 2015. augusztus 7-én Bolla Tibor a BKV Zrt. elnök-vezérigazgatója és Andrejev Andrej Anatoljevics a Metrovagonmas vezérigazgatója aláírták az M3 metróvonal járműparkjának korszerűsítéssel egybekötött felújításáról és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások és eszközök szállításáráról szóló szerződést.
A Metrovagonmassal kötött szerződés alapján a járművek korszerűsítéssel egybekötött felújítása a BKV 2006–2012 között vásárolt Alstom kocsik árának kevesebb mint 75 százalékát teszi ki. A 219,2 millió euró (310,1 forintos tervezési árfolyamon 67,97 milliárd Ft) vállalkozói díj a 222 motorkocsi korszerűsítéssel egybekötött felújításán túl tartalmazza még a kapcsolódó szolgáltatások és eszközök szállítását is (tartalék alkatrészkészlet, speciális szerszámok, beállító és tesztelő készülékek, alagúti emeléshez szükséges speciális eszközök és szerszámok, a járművezetői oktató szimulátor, az üzemeltetés oktatása, az oktatáshoz, hatósági eljárásokhoz, karbantartáshoz, javításhoz, hibakereséshez és üzemeltetéshez szükséges dokumentációk). | [
"BKV"
] | [
"Skinest Rail AS",
"Közbeszerzési Döntőbizottság"
] |
Majdnem bruttó 800 ezer forintot keres Havas Szófia fővárosi szocialista képviselő szakorvosként a fővárosi Szent János Kórházban azután, hogy az intézmény visszavonta orvos igazgatói megbízását – tudta meg a Magyar Nemzet.
Noha a politikus hivatalosan március óta szakorvosként dolgozik a Szent János Kórházban, munkatársai novemberig nem is tudtak róla, hogy van egy új kollégájuk – számolt be róla a Mindennapi.hu internetes oldal. Arról, hogy a képviselő asszony csaknem egy évig nem vett részt a III. belgyógyászat működésében, az osztályos orvosbeosztás is tanúskodik: Havas neve egyáltalán nem szerepel az idei osztályos beosztásokban.
E hónapokon át tartó munkahelyi hiányzással kapcsolatban a kórház azt a tájékoztatást adta, hogy Havas csaknem fél évig volt táppénzen, de a képviselő eközben bejárt a Fővárosi Közgyűlésre, interjúkat adott, televíziókban szerepelt. A Magyar Nemzet szerkesztősége bejelentést tett az ügyben az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál (OEP).
Havas tavalyi évre vonatkozó vagyonnyilatkozatából az derült ki, hogy megbízott orvos igazgatóként bruttó 820 ezer forintot keresett. Mint azt a lap megtudta, megbízott orvos igazgatói pozíciójának visszavonása, szakorvossá való "visszaminősülése" után Havas Szófia illetményéből a vezetői pótlékot, azaz 30 000 forintot vontak vissza. Tehát a képviselő közel bruttó 800 ezer forintot keres szakorvosként. | [
"Szent János Kórház"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Fővárosi Közgyűlés",
"Országos Egészségbiztosítási Pénztár"
] |
Megszüntette a bíróság a BKV-ügyben gyanúsított Mesterházy Ernő előzetes letartóztatását a Fővárosi Bíróság pénteken.
A Magyar Nemzet értesülései szerint jelenleg is zajlik a vizsgálata Horváth, Dóczi & Lehmann Ügyvédi Irodában.
A nyomozók attól tartottak, hogy bizonyítékokat akartak eltüntetni a BKV-ügyben.
Megszüntette a bíróság a BKV-ügyben gyanúsított Mesterházy Ernő előzetes letartóztatását a Fővárosi Bíróság pénteken.
Papp Gábor ügyvéd elmondta: a bíróság helyt adott a fellebbezésének, amelyben arra hivatkozott, hogy ügyfele esetében nem állnak fenn az előzetes letartóztatás törvényi feltételei.
Mesterházy Ernő főpolgármesteri tanácsadót február 5-én helyezték előzetes letartóztatásba a BKV ügyében folyó eljárásban. A rendőrség gyanúja szerint rábírta a BKV vezetőit arra, hogy vagyonkezelési kötelezettségüket megszegve indokolatlan és szükségtelen szolgáltatások igénybevételére szerződéseket kössenek.
Május 28-án a főügyészség újabb bűncselekménnyel, több mint százhatvan milliós vagyoni hátrány okozásával is meggyanúsította.
Mesterházy szigligeti házaiban a héten tartottak házkutatást. Akkor a rendőrség még arra hivatkozott, hogy tartani lehet attól, hogy az ügy gyanúsítottjai vagy ismerősei bizonyítékokat igyekeznek eltüntetni a hatóság elől.
Az Index értesülései szerint a balatoni villában és a hozzátartozó több emelet mély pincerendszerben a BKV új mertókocsijainak beszerzésével kapcsolatos dokumentációt találtak a nyomozók, de lefoglaltak több számítástechnikai adathordozót is.
Korábban elterjedt az is, hogy Mesterházy olyan részletes vallomást tett a fővárosi beruházásokhoz kapcsolódó háttérügyletekről, amelyek más pártok gazdasági irányítóembereit is érintették.
A vallomással kapcsolatos találgatások a választási kampány idején több médiumban is megjelentek, de végül Papp Gábor ügyvéd cáfolta a lábrakapott híresztelést. | [
"BKV"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Fővárosi Bíróság",
"Dóczi & Lehmann Ügyvédi Iroda"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Németh: felülvizsgálják a Political Capital-anyagok kiadhatóságát
Felülvizsgálják, hogy kikérhetők-e, illetve nyilvánosságra hozhatók-e a volt Nemzetbiztonsági Hivatalnak (NBH) a Political Capitallel kötött szerződései, illetve a cég által készített dokumentumok – közölte Németh Szilárd, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke a testület keddi zárt ülését követő sajtótájékoztatón.
Előzőleg a Magyar Idők írt arról, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) elutasította adatigénylésüket, hogy betekinthessenek a Political Capital által a Gyurcsány-kormány idején a polgári elhárítás megbízásából készített tanulmányokba.
Németh Szilárd az ügyet elfogadhatatlannak nevezte. Mint mondta, a 2002 és 2006 közötti dokumentációból semmi nem áll rendelkezésre, de a 2006 utáni időszakból is csak "homályos információk" vannak. A fideszes politikus kiemelte: több mint 190 millió forint közpénzt költött el az akkori NBH ezekre a dokumentumokra, miközben a Political Capital egyik tagját sem világította át. Németh Szilárd felidézte, hogy már korábban is foglalkozott vizsgálóbizottság ezzel az üggyel, de még az ezen testület által készített dokumentumok sincsenek meg. Elmondta: a hivatal képviselőitől azt a megnyugtató választ kapta, hogy a korábbi döntést felülvizsgálják, s ha kedvező döntés születik, a nyilvánosságra hozható dokumentumokat feltöltik a hivatal honlapjára, illetve a többi anyagot a levéltárból rendelkezésükre bocsátják.
Szél Bernadett, a bizottság LMP-s tagja is kitért az ügyre, s azt mondta: a testület is foglalkozik még a Political Capital által készített dokumentumokkal.
A Magyar Idők információi szerint 2006 és 2010 között 432,2 millió forint állami megbízást kapott az akkor Somogyi Zoltánhoz és Szabados Krisztiánhoz köthető Political Capital (PC). Ebből az összegből nagyjából 190 millió forint értékű megbízásuk a Nemzetbiztonsági Hivataltól (NBH) – az AH jogelődjétől – érkezett. A lap idén februárban az önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényre hivatkozva fordult az AH-hoz, hogy elektronikus másolatban küldjék meg az NBH és a Political Capital között létrejött szerződéseket, a szerződésekhez kapcsolódó teljesítésigazolásokat és azok mellékleteit. Az AH viszont azt válaszolta, hogy "a Political Capital cégcsoport által készített dokumentumok, szerződések, teljesítésigazolások nem tartoznak a minősített adat kategóriájába. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló (...) törvény (...) alapján a dokumentumok nyilvánosságra hozatalára nincs lehetőség" – írta a Magyar Idők. | [
"Political Capital",
"Alkotmányvédelmi Hivatal"
] | [
"Magyar Idők",
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
Jelentős, közel 40 millió forintos külföldi ingatlanvagyona lehet annak a cégnek, amelyet gyanús körülmények között, töredékáron vett meg tavaly tavasszal Kósa Lajos felesége a miniszterhez több szálon kötődő lobbistától – derül ki a lapunk birtokába került dokumentumokból.
Eddig csak annyit lehetett tudni, hogy Kósa felesége 6 millióért vette meg a Tócó-Pece Kft.-t, amelynek eszközállománya 139 millió forint volt. Most viszont – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak Alföldi Bűnügyi Igazgatósága határozatából – lapunk megismerte a cég vagyonmérlegének egyes részeit is. Kiderült, hogy közel 60 millió forint értékű ingatlanja, illetve ingatlanhoz fűződő vagyoni jogai voltak a cégnek. Magyarországon azonban csak 20 millió forintnyi ingatlanvagyonnak, egy mátészalkai gyárterületen fennálló jelzálognak van nyoma. Következésképpen a fennmaradó 40 milliónyi ingatlanállományt vagy ingatlanvagyoni jogot külföldön kell keresni.
A miniszter írásban feltett kérdéseinkre nem árulta el, hol van a feleségéhez került cég ingatlanvagyona. Ezt a magyar adónyomozók sem vizsgálták, sőt közben elutasították Hadházy Ákos (LMP) feljelentését is, amit a feltűnően alacsony áron megvett cég miatt költségvetési csalás gyanújával tett. A politikus jelezte: panaszt tesz a feljelentés elutasítása miatt.
Lapunk elsőként írta meg, hogy a Tócó-Pece Kft.-t Kósa közeli munkatársa, Fiák István ügyvéd hozta létre, majd tőkésítette fel 139 millió forintos értékűvé, végül tavaly márciusban eladta el Kósa feleségének. A miniszter a feltűnősen alacsony, mindössze hatmilliós árat azzal magyarázta, hogy a vállalkozás súlyosan eladósodott, ám ezt a politikus többszöri kérésünkre sem igazolta, és a tartozásnak az adóhatósági határozatban sincs nyoma. Mivel Fiák és Kósa számos, iskolaszövetkezeteket és munkaerő szövetkezeteket érintő törvényjavaslatban is együttműködött, Hadházy Ákos előbb hivatali vesztegetésért is feljelentést tett, ám ezt még azon melegében, február végén elutasította a Polt Péter vezette ügyészség. Ugyanakkor Hadházy azt is gyanította, hogy a céget csak papíron adták el ilyen olcsón, hogy a valós ár után ne kelljen az ilyenkor szokásos adókat megfizetni. Ez a vád is lepergett az adónyomozókról – szerintük ugyanis a mátészalkai feldolgozóüzemre bejegyzett jelzálogjog után nem kell a vagyonátruházásnál adózni, mivel nincs belföldi ingatlanja a cégnek. Az adónyomozók ezután nem vizsgálták, hogy miféle más ingatlannal vagy ingatlan jellegű joggal rendelkezik a Kósa-féle cég. Ezzel kapcsolatos kérdéseinket a miniszter most is azzal hárította, hogy felesége nem közszereplő, "nem közszereplő magánemberek magánügyleteivel kapcsolatban pedig nem tud és nem is lenne helyes nyilatkoznia."
Az is érdekes, hogy a Tócó-Pece Kft. mérlegében szereplő mátészalkai ingatlanon fennálló jelzálogjog története több ponton kapcsolódik Kósa Lajos édesanyjának emlékezetes sertéstelep vásárlásához. Szintén lapunk tárta fel azt, hogy az idős asszony érdekeltségébe került 2015 őszén egy mátészalkai sertéstelep, ami később 124 millió forintnyi állami támogatást kapott. A Tócó-Pece Kft. jelzálogjogával terhelt ingatlan pedig a Kósa családdal rokon és a disznófarmos történetben is megforduló mátészalkai Szilágyi família egyik cégéhez tartozik. Az ingatlanon lévő jelzálogot a Kósa édesanyjának sertéstelepét is hitelező állami Regionális Fejlesztési Finanszírozó Zrt. javára jegyezték be.
Batka Zoltán | [
"Regionális Fejlesztési Finanszírozó Zrt.",
"Tócó-Pece Kft."
] | [
"Észak Alföldi Bűnügyi Igazgatósága",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Gyurcsány Ferenc pártjára állt Brüsszel
Zárt ajtók mögött hallgatták meg tegnap az Európai Parlament (EP) költségvetési ellenőrző bizottságában az Altus-üggyel összefüggésben Walter Deffaát, az Európai Bizottság (EB) regionális politikai főigazgatóját.
Deffaa a meghallgatásra érkezve kategorikusan elutasította, hogy nyilatkozzon az újságíróknak. A főigazgatót egyébként nem a bizottság egésze, csak az úgynevezett koordinátorok hallgatták meg, akik a bizottságok szintjén mintegy frakcióvezetőként tevékenykednek.
A bizottság elnöke, a német Ingeborg Grässle elmondta: nem rendkívüli eset, hogy zárt ajtók mögött hallgatják meg Deffaát, ez bevett gyakorlat, ha konkrét cégekről esik szó. A kereszténydemokrata politikus szerint elsősorban azt kell tisztázni, hogy lehet-e az Altus konkrét ügyében politikai összeférhetetlenségről beszélni, illetve elvi síkon hol kell meghúzni az összeférhetetlenség határait.
Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő, aki helyettes koordinátorként a néppárt képviseletében bent volt a meghallgatáson, elmondta: eltér az Európai Bizottság és az EP jogértelmezése. Az EP a jelenleginél is szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat szeretne, míg a főigazgató arra az álláspontra helyezkedett, hogy ebben az ügyben nem merül fel a politikai összeférhetetlenség kérdése. Deutsch tudatta: Deffaa azzal érvelt, hogy nincs olyan konkrét uniós szabály, amely kizárná, hogy politikus, közszereplő tulajdonában álló cég uniós közbeszerzésen megbízást kaphasson, valamint az Altus vezette konzorcium által elnyert megbízás pusztán tények rögzítésére vonatkozik, értékelési feladatot nem tartalmaz.
A Demokratikus Koalíció közleményében azt írta: az EP bizottságának koordinátorai az uniós pályázat részleteinek megismerése után úgy ítélték meg, hogy Gyurcsány Ferenc cége törvényesen, minden szabályt betartva, nyílt nemzetközi tenderen nyerte el az uniós megbízatást. A párt szerint az a döntés született, hogy semmiféle vizsgálatra nincs szükség az Altus pályázata körül, a jövőben ezért az EP egyetlen testülete sem fogja tárgyalni a Gyurcsány Ferenc tulajdonában álló Altus uniós megbízását.
Emlékezetes: az EB 1,5 milliárd forint értékű megbízási szerződést kötött a Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök érdekeltségében álló Altusszal, hogy egy konzorcium élén a közösség által biztosított fejlesztési pénzek felhasználása kapcsán vizsgálódjon. A Fidesz szerint mivel a DK elnöke a cégből származó bevételét pártjának a támogatására is fordítja, az uniós bizottságnak a megbízással kapcsolatos döntése felveti a közvetett pártfinanszírozás lehetőségét.
– A kormány az Altus-üggyel kapcsolatos iratok nyilvánosságát kéri és tiltakozik a zárt bizottsági meghallgatások ellen – jelentette ki csütörtökön még napközben, a Kormányinfón Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter furcsának minősítette, hogy az EB rendszeresen számon kéri a transzparenciát Magyarországon, most viszont titkolózik. A kormány még az iratbetekintés lehetőségét sem kapta meg – mondta. A tárcavezető értékelése szerint Gyurcsány Ferenc cégének támogatása beavatkozás a magyar belpolitikába, és ez ellentétes az EU alapokmányaival. A Miniszterelnökség korábban a Magyar Időket arról tájékoztatta, hogy információi alapján több olyan konzorciumi partnere is van az Altus Zrt.-nek, amelyek kapcsán felmerül különböző visszaélések gyanúja. | [
"Altus"
] | [
"Európai Parlament",
"Európai Bizottság",
"EP bizottság",
"Magyar Idők",
"Demokratikus Koalíció"
] |
A bónuszkártyákat 2010 januárjában küldték el a törvényhozóknak Joachim Hunold, a cég akkori cégvezető levelével. Az AFP jelentése szerint a levélben az szerepelt, hogy az Air Berlin "szerencsét kíván" az új év valamennyi politikai döntéséhez, hangsúlyozva, hogy a cég számára rendkívül fontos a politika támogatása Németországban.
A levél az arany kártya több előnyét is felsorolja. Ezek között szerepel a nagyobb lábtér az ülések előtt, a 40 százalékos bónusz valamennyi összegyűjtött mérföldnél és elsőbbség biztosítása jegy-, poggyász- és vámkezelésnél. Csak napokkal ezelőtt vált ismertté, hogy az Air Berlin kiválasztott prominens politikusokat és családtagjaikat térítésmentesen fuvarozott. Németország második legnagyobb légitársasága 2008 óta veszteséges.
Azt, hogy pontosan hány német politikus használta a kártyákat, nem ismeretes. Az utasokra vonatkozó adatokról az Air Berlin nem adhat felvilágosítást - közölte Yasmin Born, a légitársaság szóvivője. Ám a Transparency International korrupcióellenes szervezet vezetője, Christian Humborg követelte, hogy a Bundestag elnöke, aki a képviselők szolgálati bónuszkártyáit kezeli, hozza nyilvánosságra az érintettek számát. Humborg megfogalmazása szerint az ilyen kedvezmények a későbbi lobbitevékenység melegágyai.
Szerző: AFP - Világgazdaság Online | [
"Air Berlin"
] | [
"Transparency International",
"Világgazdaság Online"
] |
"Tudtad, hogy Mészáros Lőrinc megvett egy nyelviskolát? Erre tessék!"
- kommentálták a 444-nek nyelvtanári körökből azt a keddi hírt, hogy
a Nemzeti Versenyképességi Tanács - amit maga Varga Mihály pénzügyminiszter vezet - azt javasolja a kormánynak, hogy az vezesse be a nyelvtanulási diákhitelt.
"Hogy mi? Mészáros Lőrinc titokban beszállt volna a nyelvtanítási bizniszbe is? És erre egyből a javára módosítják a szabályokat?"
- tettem fel magamban egy csomó kérdést, aztán utánanéztem, hogy mi igaz ebből.
Az eredeti pletyka/információ is arról szólt, hogy nem személyesen Mészáros, hanem az őt több cég vezetésében képviselő, közismert bizalmi embere, Antal Kadosa ügyvéd vásárolta volna meg a Manhattan Stúdió nevű nyelviskolát. (Ha kiváncsi vagy Antal és Mészáros üzleti kapcsolatára, ezt a remek Index-cikket érdemes elolvasnod.)
Ez a tény könnyen ellenőrizhető az online céginformációs rendszerekben. Antal Kadosa Adorján eszerint 2017. legvégén szerezte meg a céget, vagyis a MANHATTAN Stúdió Kereskedelmi, Oktatási és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságot.
A Manhattan tisztes nyereséggel működő vállalkozás volt a tulajdonosváltás előtti évben: 165 millió forintos forgalom mellett 18 milliós adózott eredményt produkált. Ez remek, de első blikkre nem tűnt Mészáros Lőrinc szintjének.
Ezek után megkerestem Antal Kadosát. Az ügyvéd elmesélte, hogy első végzettségét tekintve nyelvész - a jogász-üzletember előbb a Kodolányi János Főiskola német és kommunikáció szakát végezte el, utána iratkozott be a Pázmány jogi karára - pályája elején pedig tolmácsolással és fordítással is foglalkozott. Ezért gondolta jó ötletnek, hogy most egy nyelviskolába fektessen. Antal azt mondta, hogy ez nem a legelső ilyen profilú vállakozása, hiszen régebben is volt már például fordítóirodája.
Direkt kérdésemre határozottan leszögezte, hogy a Manhattan Stúdiót nem Mészáros Lőrinc megbízásából, hanem abszolúte saját üzleti projektként vette meg. Az eredeti terve az volt, hogy aktívan részt fog venni a cég irányításában, de az utóbbi időben annyi egyéb feladata támadt, hogy egyáltalán nem tudott belefolyni a Manhattan ügyeibe, ahol "a menedzsment teszi a dolgát".
A diákhitel nyelvtanulásra való kiterjesztéséről pedig azt mondta, hogy a felvetésről is tőlem hall először. | [
"Manhattan Stúdió"
] | [
"Nemzeti Versenyképességi Tanács",
"Kodolányi János Főiskola",
"MANHATTAN Stúdió Kereskedelmi, Oktatási és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság"
] |
Interjút készítettünk Lázár Jánossal, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárral, én meg az akiraly.
Túl nagyok a minisztériumok
Lazán kezdünk, kormányzás tanulságai, mi tetszik, mi nem Lázár Jánosnak.
A csúcsminisztériumi rendszer nem tetszik neki.
Nem is érzi magát olyan jól, de mindegy.
Az erejét Orbán Viktor adja.
Egy éve vezeti a Miniszterelnökséget, előtte frakcióvezető volt. Melyik az erősebb pozíció?
A Miniszterelnökség a miniszterelnök miatt erős, és nem a Miniszterelnökséget vezető államtitkár által. Más kérdés, hogy határozott vezető hírében állok, megcsinálom, amiről beszélek. Hivatalom nem önálló hatalmi tényező, mint a MEH volt 1998 és 2010 között. Úgy vezetem a Miniszterelnökséget, hogy a miniszterelnök elképzeléseit próbálom megvalósítani. Politikai értelemben a parlamenti vitát alakító frakcióvezetőség sokkal fontosabb, és mindenképpen élvezhetőbb.
Jobban érezte magát tavalyelőtt?
Bizonyos értelemben igen, de nem az számít, hogy én személyesen hogy vagyok. Itt egy olyan apparátust kellett átvennem, amit nem én alakítottam ki. Egy olyan kormányzati struktúrában kell dolgoznom, aminek rengeteg előnye mellett sok hátrányát is élvezhetem. Ez embert próbáló feladat.
Milyen hátrányokra gondol?
A kormány nagyon nagy minisztériumokból áll. Ezért az ügyek megoldási képessége, például a nagy rendszerek átalakításának kivitelezése, az hagy maga után kívánnivalót. Ha 2014-ben elnyerjük a választópolgárok bizalmát, ezt újra kell gondolni. Súlyos hiba volt, hogy 2010 és 2012 között nem létezett központi politikai koordináció, lényegében nem volt Miniszterelnöki Hivatal vagy Miniszterelnökség. Ez erősen akadályozta bizonyos ügyek sikeres megoldását.
Például az egészségügyi államtitkár az orvosokról beszél, amikor az aktuális problémákat veszi elő, holott politikai szempontból az a kérdés, hogy mi van a betegekkel. Ha pedig az oktatási államtitkárt hallgatom, úgy érzem, mintha a pedagógusok szakszervezeti lobbiját hallanám, miközben a politika számára az fontos, hogy a szülők és a gyerekek mit gondolnak az iskoláról. A társadalompolitikai célokat egy központi politikai koordináció mellett kell végrehajtani. Ez egy korrekciós pont lehet 2014-től.
Nagyon súlyos hibának tartom, hogy 2010-ben nem változtatta meg a kormány a fejlesztéspolitika szervezeti rendszerét. Ez rányomta a bélyegét az EU-s pénzek kifizetésére, ami a gazdasági növekedés egyik mozgatórugójának kellett volna lennie. Ugyanez vonatkozik az állami cégek működtetésére és a vagyongazdálkodásra is.
Kizárunk 9,5 millió magyart is
Lázár kacsintva alkudozik Brüsszelben.
A földtörvényből lesz még balhé.
Petykó Zoltán lemondásában tényleg volt szerepe.
Orbán Viktor kifejezetten elégedetlen az NFÜ-vel.
Ha már fejlesztéspolitika: havonta jár ki Johannes Hahnhoz, a fejlesztéspolitikai biztoshoz. Miért kell ennyit Brüsszelbe repkedni?
Fontos, hogy fejlesztési ügyekben legyen havi koordináció a bizottság és a kormány között, ez eddig szintén elmaradt. Arra törekszem, hogy Brüsszelben az érintettekkel szót tudjak érteni, és talán mert Hahn a szomszédba valósi, osztrák, eddig minden ügyet meg tudtunk beszélni. Őket az érdekli, hogy milyen intézményrendszer osztja majd el a pénzt 2014-től. Mi azt akarjuk, hogy az NFÜ helyett a minisztériumok határozzák meg, hogy mire költsük el azt a 7 ezer milliárd forintot, ami 2020-ig érkezik. Ezért az irányító hatóságok az NFÜ-től hozzájuk kerülnek, és a Miniszterelnökségen lesz a központi koordináció.
Petykó Zoltánt (az NFÜ május elején lemondott elnöke) tényleg ön kergette el? Ez a benyomás él az NFÜ-nél sokakban.
Szorgalmaztam, hogy legyenek a fejlesztéspolitikában változások. Mindig a határozott és gyors változások híve vagyok, és kétségtelen, hogy ez időnként személyi kérdésekben ölt testet. A miniszterelnök kifejezetten elégedetlen a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tevékenységével.
Brüsszelben gondolom a befagyasztott támogatási pénzekről is alkudoznak, amiről mi írtunk először. Hogy áll ez az ügy?
Ez még a nyári szünet előtt rendeződik. Amit az EU kért, azt már megcsináltuk.
Úgy tudom, hogy a gyors megoldás érdekében belemegyünk egy büntetésbe, és ennek mértékéről van még vita. Tényleg?
Akár 20-25 százalékos büntetési tétel is jöhetne, ők 5-öt ajánlottak, én ezt le akarom alkudni 2-re. Itt tartunk Hahn úrral. Ő azt mondja, hogy örüljünk, hogy nem 25. Ez nem túl szofisztikált tárgyalás. Azt mondja 5, én meg mondom, hogy nem lehetne-e kevesebb, és kacsintok egyet. Egyelőre ennyit értettem meg Brüsszelből, hogy ezt ott így kell csinálni.
A készülő földtörvénybe mennyire köthet bele Brüsszel?
2014-ben lejár az EU által adott moratórium, vagyis azt várják el, hogy EU-s állampolgárságú magánszemélyek is földet vásárolhassanak Magyarországon. Az új földtörvénynek pedig az a célja, hogy ezt megakadályozzuk. Mi az osztrák, francia, dán és német példák alapján alkottuk meg a mostani törvényjavaslatot. Csak annak lesz joga földet venni, aki élethivatásszerűen Magyarországon földműveléssel foglalkozik. Elvben vehet tehát majd külföldi is, csak éppen megfelelő végzettsége kell hogy legyen, itt kell élnie, földet kell művelnie, és még a helyi földbizottság hozzájárulása is kell a vásárláshoz. Ez azért elég ritka együttállás lesz.
És ezt Brüsszelen át lehet vinni?
Arra készülünk, hogy meg fogják támadni. Óriási vita lesz, de mi ezt a törvényt olyan elemekből raktuk össze, amit eddig általában az Európai Bíróság jóváhagyott. A törvény meg fogja járni a magyar Alkotmánybíróságot is, hiszen ez egy súlyosan jogkorlátozó döntés lesz azáltal, hogy 9,5 millió magyar állampolgárt is kizárunk a földvásárlás lehetőségéből.
Orbán vetette fel, hogy alelnök is legyen
Indul a Fidesz alelnökségéért, a miniszterelnök felvetésére.
A kormány erősebb, mint a Fidesz.
Ha hülyének tart egy minisztert, azt inkább lenyeli.
Ha nem maradt volna el az árvíz miatt a Fidesz kongresszusa, akkor a párt egyik alelnökévé választották volna valószínűleg.
Vagy valaki mást. Mindenesetre volt egy ilyen forgatókönyv.
Miért fontos bekerülni oda is? A párt elnöksége erősebb mint a kormány?
Nem ilyen szempontból fontoltam meg a dolgot. A legfontosabb személyes politikai sikeremnek azt tekintem, ha egyéni körzetben megválasztanak. Szerintem annál nagyobb politikai siker nem létezik, mintha valaki évtizedekig meg tudja tartani egyéni képviselőként a választók bizalmát.
De nyilván, ha az ember fejében van valami, amit meg akar valósítani, akkor ahhoz eszközrendszer is kell. És ilyen eszköz az, ha egy párt vezető testületében benne vagyok.
Azt gondolom, hogy amikor a miniszterelnök ezt a lehetőséget felvetette, akkor az járhatott a fejében, hogy össze kellene kapcsolni a párt által képviselt politikai vonalat a kormány politikai vonalával. Ezért amikor Varga Mihály vezette a miniszterelnöki kabinetet, akkor ő is benne volt a párt elnökségében. Ez egy erős érv. De biztosan lesznek más jelöltek is, hiszen sok embert érdekelhet ez a pozíció.
És persze amit kérdez, hogy a pártból vagy a kormányból kormányzunk, az mindig nagy kérdés. A szocialista párt ezen nyolc évig őrlődött.
És hogy van ez most?
Kétségtelen, hogy a kormány az erősebb. Természetesen ez egy kényes egyensúly. Persze sok konzultáció kell a párt erős csoportjai és a kormányzat között. A munkám egy része az, hogy ezeket össze lehessen hangolni. Hol a párt szempontjait, hol pedig a kormányét próbálom képviselni a vitákban. Ez mindig ügyenként változik. A köznevelési törvény idejéből emlékezhetnek, hogy például a párt egyik legerősebb embere és a kormány egy államtitkára időnként nem értett egyet.
A kormányülések előkészítésében van döntő szerepem, a napirendek összeállításában: mikor miről döntsön a kormány. És kötelességem, hogy a minisztereket a politikai szempontokra figyelmeztessem, a párt, a frakciók, és más pártok és frakciók szempontjaira is. Amikor egy miniszter hozza a szakdumát, akkor a miniszterelnök megkérdezi, hogy a Miniszterelnökségnek mi az álláspontja. Itt kell becsatornázni minden társadalmi észrevételt.
Amikor 2010-ben megalakult a kormány, akkor ezek a tárcák feletti politikai egyeztetések még Navracsics Tibor feladatai voltak.
Igen, de ezt átrendezte a miniszterelnök.
A változtatás összefügg az önök személyes konfliktusával Navracsicscsal?
Az átrendezés azt jelentette, hogy a politikai egyeztetéseket saját magához húzta vissza a miniszterelnök 2012 nyarán. A kormányzásnak az a tanulsága, hogy ezt egy miniszterelnök nem tudja magától eltolni.
Az én személyes viszonyom Navracsics Tiborral továbbra is abszolút korrekt. Amikor frakcióvezető voltam, a kormány és a frakció vitáiból fakadóan voltak összeütközéseink. Ezt a személyes kapcsolatunk is rosszul viselte, de szeretném remélni, hogy mára ez már kisimult.
Miniszterelnökséget vezető emberként nem engedhetem meg magamnak, hogy bármelyik miniszterrel személyes konfliktusom legyen, még ha van is véleményem arról, hogy adott esetben hülyeséget csinál. Más különben a privát véleményemet azonnal a miniszterelnökre vetítik. És ez óriási felelősség.
Viktor és János
Akit nem érdekel a hatalomgyakorlás technikája, hanem inkább a személyesebb témákat szereti, az mostantól élvezi majd csak az interjút.
Orbán mellett országot irányítani tanul Lázár.
Ugyanakkor rémisztőnek is látja a miniszterelnöki munkát.
Ha Orbán Viktor magához vette vissza a politikai koordinációt, de ezt lényegében ön intézi, akkor ez elég szoros együttműködést igényel kettejük között.
Igen, szükségszerűen.
Néztük ezeket az árvízi videókat, és az volt az érzésünk, hogy Orbánnal nem lehet egyszerű együtt dolgozni. Tarlós Istvánt és Pintér Sándort is ott vizsgáztatta a Duna parton, ezt hogy hívják, az hány centi, mintha kisiskolás lett volna a főpolgármester meg a belügyminiszter. Akkor is ilyen, ha nem veszik a kamerák?
Kemény főnök, de azért bocsánat, Rapcsák Andráson szocializálódtam. Igen, Orbán Viktor kőkemény, a kormányüléseken is. Hivatalos viszonyom van vele, nem tartozom a baráti körébe, nem szoktam smúzolni, életemben nem voltam futballmeccsen sem még. Természetesen van egy személyes lojalitás bennem, másképpen nem csinálnám ezt a munkát.
Kényelmesebb életem volt frakcióvezetőként. Minden héten felállhattam, és elmondtam, hogy mit gondolok a világról. Ehhez képest most van egy főnököm. A frakcióvezető sokkal szuverénebb. Másképpen tárgyal vele a miniszterelnök, mint egy beosztottjával.
Az Orbán Viktornak komoly erénye, hogy az utca szempontjait be tudja vinni a kormányülésre. Képes azt mondani a belügyminiszternek: “Sándor, nem lehet elég gyorsan építési engedélyt kapni, mert mindent elkövet a BM bürokráciája, hogy ez 60 napig tartson". Ezt a módszert csináltam polgármesterként én is a saját apparátusommal, és ez nekem nagyon szimpatikus hozzáállás. Ezzel együtt kemény vezető, mindig kérdezik is, minek vállaltam el.
Főleg úgy, hogy kétszer is nemet mondott miniszteri posztra.
Valóban, de ez intellektuálisan óriási kihívás, és nagyon nagy felelősség. Ez az a hely, ahol ha mond valamit az ember, az úgy is lesz. Egy gondolat, egy mondat, egy tanács és akkor akár tízmillió ember élete jobbra vagy balra fordul.
Orbán Viktortól bőven lehet tanulni, az iskolapadba ültem vissza ilyen értelemben. Ezért mentem Rapcsák mellé is dolgozni. Tanuljak az erényeiből és a hibáiból is. Bizonyos értelemben megfigyelő is vagyok most, és ha így fogja fel az ember, akkor ez hihetetlenül nagy kaland. Ha gályának fogom fel, akkor ez állóképesség kérdése, mert hiszen egy hivatalt kell vezetni, adminisztrálni és például a miniszterelnök postáját olvasni és szignálni. Ez odafigyelést és időt kíván.
Ha képes vagyok figyelni és tanulóképes maradni, akkor hihetetlen tapasztalatot szerzek arról, hogyan kell egy országot kormányozni. Akit ez érdekel, annak ez óriási kihívás, akit nem érdekel, annak ez a munka büntetés.
Miniszterelnöknek készül?
Erre a kérdésre nem lehet válaszolni. Ambíciózusnak tartom magamat, de minél közelebb vagyok a miniszterelnökhöz, annál távolabb kerülök ettől a gondolattól. Mert aki ezt a munkát közelről látja, az megrémül. Ezt nem a szolidaritás mondatja velem, nincs benne semmi sajnálni való, hiszen nem kell lónak menni, ha nem akar húzni az ember. De ha az ember közel van ehhez a melóhoz, akkor kicsit visszariad. Aki Gyurcsány Ferenc vagy Bajnai Gordon mellett dolgozott, az is hasonlóan gondolhatja. Beszéltem a munkatársaikkal, mielőtt ezt a posztot elvállaltam. A szolgálat és a felelősség, a személyes élet rovására mehet csak.
A hülyeség mellett is ki kell állni
A szekszárdi polgármestert meg kell védeni, mert ilyen a politika.
Azért gyanúsak a trafikelosztási ügyek, mert még lehet polgármester képviselő is.
Frakcióvezetőként mit kell tenni egy olyan helyzetben, amibe Horváth István került? (Ő a szekszárdi polgármester és képviselő, aki egy hangfelvételen a trafikok elosztásáról értekezik.) Segíteni kell neki?
Egy mindenkiért, mindenki egyért. Nem az én dolgom, hogy odadobjam a hiénáknak, még akkor sem, ha hülyeséget csinált. Ez csapatjáték, nekem az a dolgom, hogy megpróbáljam megvédeni. Az interjú olvasói most fel fognak háborodni. Hogyan mondhatok ilyet, hogy védhetek meg valakit, aki adott esetben hibázhatott. Egy frakcióvezetőnek minden frakcióban ez a dolga. Kifele össze kell zárni. Én is hibázom, és nekem is szükségem van olyan háttérre, amikor nem kilöknek a többiek, hanem magam mögött tudhatom őket. Ez fontos közösségi erő.
A politikában nagyon sok baromságot lehet csinálni, és aki túl sokat követ el, az úgyis elbukik, de nem a frakcióvezető dolga, hogy a kést belevágja saját embereibe. Természetesen az más kérdés, hogy mit mondok neki négyszemközt. Vagy mondjuk azt mondom frakcióvezetőként a miniszterelnöknek, hogy ez az ember ne induljon többet képviselőnek, mert annyira hülye.
És ez a szekszárdi sztori egyszeri anomália, vagy ott rontották el, hogy túl széles körben beszélték meg a dolgot?
Ez nem a trafikokról szól alapvetően, itt egy rendszertani probléma van, a "polgármesterek a parlamentben" című. Egy polgármester mindig lobbizik valamiért vagy valakiért. Valamit kapjon meg, ne kapjon meg, valakit nevezzenek ki, ne nevezzenek ki, nyerjek meg egy pályázatot, de a másik ne nyerje meg. Azzal, hogy 2014-től a polgármesterek nem lesznek benn a parlamentben, ezek a dolgok tisztulni fognak. A frakcióvezetői munkám legnehezebb része volt ennek a törvénynek az átvitele. 2014-ben minőségében egy egészen más típusú parlamenti politizálás indul meg, a parlament összetételéből adódóan.
Ha Csányi elefánt, akkor Simicska kisegér
Aki csak a cím miatt nyitotta meg a cikket, az csak most kapja majd meg a méltó jutalmát.
A polipozást fenntartja, sőt.
Idéznénk. Kíváncsiak vagyunk, hogy felismer-e, hogy ki mondta kiről: "Nem kell tőlem félteni a demokráciát senkinek, azt én magam féltem inkább az ilyen emberektől."
Nem tudom. Gyurcsány mondta?
Nem. Csányi Sándor az Origónak adott egy hónapja egy interjút, ahol az első kérdés a polipos hasonlatára vonatkozott, és ez volt a válasza. Önről mondta.
Nem olvastam az interjút.
Nem akar válaszolni, mondjuk most a 444-en keresztül?
Elmondtam, amit Csányi Sándorról gondolok Fiala Jánosnak, és azt minden szavában fenntartom, sőt megerősödött bennem az a gondolat, amit akkor mondtam.
Újabb állatos hasonlat?
Nem akarok már. De a polipot fenntartom. Az egy nagyon találó hasonlat volt. Azt hittel vallom, hogy egy demokráciában ilyen volumenű gazdasági túlhatalom komoly kockázatot jelent.
De inkább kockázat ő, mint mondjuk Simicska Lajos?
Összehasonlíthatatlanok. Az egyik kisegér, a másik meg elefánt. A kettő között nem lehet viszonyítási pontot találni. | [
"Fidesz"
] | [
"Miniszterelnöki Hivatal",
"Európai Bíróság",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] |
A Lehet Más a Politika (LMP) szerdai választmányi ülésén elfogadta Jakab Tamásnak, a párt pénzügyi vezetőjének lemondását - közölte a párt az MTI-vel.
A visszavont napelemtender ügyében korábbi résztulajdonán keresztül érintett Jakab Tamás utódját a párt január 31-i hatállyal, pályázat útján választja ki - ismerteti a közlemény.
Jakab Tamás ezzel megvált a pártban betöltött tisztségétől, valamint előtte a pályázatban érintett cégben meglévő tulajdonrészétől, ahogyan korábban Ladányi Attila pártpénztárnok is - írták.
Az atlatszo.hu novemberben írta meg, hogy Ladányi Attila, az LMP választmányának volt tagja és Jakab Tamás pártpénztárnok cégeiken keresztül egyaránt 220-220 millió forintot nyertek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megújuló energiás beruházások és naperőművek létesítésére kiírt, azóta visszavont pályázatán. A pályázatot korábban az LMP politikusai, Szél Bernadett és Vágó Gábor többször is támadták.
Vágó Gábor szerdai budapesti sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre azt mondta, csak olyan politikai közösségnek tud a tagja lenni, amelyik képes határozottan kezelni azokat az ügyeket, amelyekben egyes tagjai korrupciós gyanúba keverednek. Az lett volna a lehető legszerencsésebb, ha a párt megfelelő vezető szervezete gyorsan kivizsgálja az ügyet és levonja a konzekvenciákat - fűzte hozzá. "Mivel ezt nem tette meg, ezért én is korholtam a saját belső fórumainkon ezeket az embereket" - jelentette ki. A képviselő azt mondta, tiszta a lelkiismerete, ezért nincs is miért magyarázkodnia.
A választmány feladata megválaszolni azt a kérdést, hogy Jakab Tamás és Ladányi Attila maradhatnak-e a párt tagjai, de ezt követően minden párttagnak fel kell tennie magának kérdéseket - összegzett egy másik kérdésre. | [
"LMP"
] | [
"Lehet Más a Politika",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] |
A Gorzsai Mezőgazdasági Zrt. kiemelten fontos szerepet tölt be a magyar mezőgazdaságban, a magyar fűszerpaprika-termesztés 40 százalékát adja és integrálja. A vállalkozás jelentős állatállománnyal rendelkezik, több mint kétezer szarvasmarhát tart, és évente mintegy 12 millió liter tejet biztosít – tette hozzá. Lázár János beszámolt arról, hogy hosszú ideig maga is tagja volt a zrt. igazgatóságának, de mindig a munkavállalói részvényprogram tagjai választották meg elsöprő többséggel. Közölte: jelenleg a társaság részvényeinek 2 százalékát tulajdonolja.
"Gyapjas Károly igazgató valóban közeli rokonom" – közölte a politikus, hozzátéve: rokona több mint 45 éve dolgozik a társaságnál, és mára főrészvényesévé is vált, ez a cég az első munkahelye. Úgy fogalmazott: köztiszteletben álló agrármérnök, aki egyetlen pártnak sem volt tagja. A Gorzsai Mezőgazdasági Zrt.-nél csaknem százhetven helyi munkavállaló dolgozik, és azon kevés mezőgazdasági vállalatok közé tartozik, amelynél még soha nem volt elbocsátás. Korábban a cégcsoport mintegy 2500 hektárnyi állami földterületen gazdálkodott, a mostani pályázaton 1365 hektárnyi termőföldet nyert el, amelyből 1123 hektárra egyedül pályázott – ismertette Lázár János.
A földeket családok művelhessék
Az államtitkár hozzátette: a zrt. minden pályázatába betekintést enged, honlapján is elérhetővé teszi majd a dokumentumokat, és az esetlegesen felmerülő kérdésekben bármikor rendelkezésre áll. "Lakossági fórumaimon minden alkalommal felhívom az itt élők figyelmét, hogy pályázzanak minél több földterületre" – jelentette ki a politikus, hozzátéve: ezért is szorgalmazta földpályázati iroda megnyitását Hódmezővásárhelyen, amelyben szakképzett munkatársak segítenek a gazdáknak pályázataik elkészítésében. "Nem csak a kormány, de személyes célom is mindig az volt, hogy a földek nyolcvan százalékát kis- és családi vállalkozások művelhessék" – hangsúlyozta.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a sajtó által említett Hód-Mezőgazda Zrt. által használt termőföldekre például tízszeres a túljelentkezés. "E cég tulajdonosainak viszont semmi közük Hódmezővásárhelyhez, szemben a Gorzsai Zrt. tulajdonosai valamennyien 20 kilométeres sugarú körön belül laknak" – közölte Lázár János. Ellenzéki pártok azért bírálták Lázár Jánost, mert a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt., amelynek egyik rokona a legnagyobb tulajdonosa, 1362 hektár föld használati jogát nyerte el. | [
"Gorzsai Mezőgazdasági Zrt."
] | [
"Hód-Mezőgazda Zrt."
] |
Miklós Edit vb-dobogót és olimpiai aranyat akar. A síző profi stábbal készül, többet technikázik, gyorsabban húzza az íveket. A kedvükért bezárt pályát is letakarítottak.
A Magyar Sí Szövetség (MSSZ) az egyik legsúlyosabb büntetést mérte két tehetséges és eredményes alpesi síelőjére. A Szőllős testvérek nem megfelelő orvosi igazolás miatt kétéves eltiltást kaptak, pedig a 2018-as pjongcsangi téli olimpiában is reménykedtek.
Szőllősék úgy érzik, bosszút állt rajtuk az MSSZ, mert a támogatási rendszerről kérdezősködtek. A szövetség ezt tagadja.
A Magyar Sí Szövetség fegyelmi bizottsága három fiatal alpesi sízőt – Szőllős Noát, Szőllős Benjámint és Szőllős Barnabást – tiltott el, mert az országos bajnokságon nem megfelelő orvosi igazolással versenyeztek. A lány egy-, fiútestvérei kétéves eltiltást kaptak, így nem indulhatnak sem a hazai, sem a nemzetközi versenyeken.
A nem megfelelő papír alatt azt kell érteni, hogy a szabályok szerint magyar versenyen csak az Országos Sportegészségügyi Intézet (OSEI) által kiállított papírok érvényesek. A Szőllős testvérek azonban nem az elvárt formanyomtatványt, hanem ahogy az a Nivelco SE közleményéből kiderül, a Sportkórház egyik orvosa, dr. Tállay András (aki egyébként a szövetség keretorvosa is) által a Magyar Olimpiai Bizottság ösztöndíjához kiállított igazolást mutattak be. A március eleji ob-n
a rendezőknek nem is volt problémájuk ezzel az igazolással, Szőllősék elindultak, és bajnoki címeket nyertek, a verseny után sem óvott senki.
A Nivelco (ezt egyébként Szőllős Péter, a testvérek apja vezeti) azt állítja, hogy amikor a szezon elején megkérték a versenyengedélyt, a szövetség titkársága elfogadta az orvosi igazolást, csak a 14 éves Szőllős Noától kért háziorvosi igazolást is.
A szövetség hetekkel az ob után indított fegyelmi eljárást a nem megfelelő orvosi igazolások miatt. De az nem teljesen világos, hogy kinek a kérésére vagy óvására indult el a folyamat.
A szövetség megfogalmazása szerint a "valótlan tartalmú okiratot" nemcsak a versenyzéshez használták, hanem Szőllős Barnabás és Benjámin ezzel az orvosival szerezte meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) ösztöndíját is a 2018-as téli olimpiai felkészüléshez.
A fegyelmi eljárás egyik tanúja dr. Tállay volt, aki rögzítette, hogy a Szőllős testvérek egészségi állapota az elvártnál is többször ellenőrzött. A Nivelco is bemutatta azokat a papírokat, amelyek orvosi vizsgálatok meglétéről szóltak, és hogy évente többször terheléses vizsgálaton is részt vesznek a sportolók Ausztriában, Magyarországon és az OSEI-ben is.
Szőllősné Deák Dóra, a versenyzők édesanyja azt mondta, hogy csak négy napjuk volt a NOB-ösztöndíj pályázati anyagát összeállítani, ehhez adta ki Tállay az igazolást a korábbi vizsgálatok alapján. Azzal nem voltak tisztában, hogy ehhez a Sportkórház rendszerébe bevitt igazolás kell, hiszen nemzetközi versenyen nem kérnek ilyesmit. Elismerte, hogy itt ő hibázott, de senkit nem akart megtéveszteni.
Hogy jóhiszeműen jártak-e el Szőllősék, arra az MSSZ főtitkára, Kapitány Ildikó azt mondta: nem, mert az orvosi igazolást nem tényleges vizsgálat alapján állították ki, és azt ennek tudatában használták fel többször is, noha pótolhatták volna.
"Amint tudomást szereztek a vizsgálatról, azonnal pótolták is. Ha jóhiszeműek lettek volna, és meg lettek volna győződve az igazukról, akkor nyilván nem rohantak volna el a sportorvosi vizsgálatra utólag."
Fotó: Szőllős Péter / ski.nivelco.com Szőllős Benjámin
Mivel a síszövetség először befogadta az igazolást, felmerülhet az ő felelősségük is. Kapitány azt mondta, hogy azért fogadhatták el, mert azt a Sportkórház papírján és a szövetség keretorvosának aláírásával, bélyegzőjével adták be, így rendben lévőnek tűnt. A szövetség tavaszi vizsgálata aztán kiderítette, hogy
a versenyzők nem szerepeltek a Sportkórház nyilvántartásában, nem volt érvényes sportorvosi engedélyük, így sporttevékenységet nem végezhettek volna.
Szőllősné szerint viszont még tőrbe is csalták őket, hiszen a szövetség azután is benevezte a lányát két versenyre, amikor már megindult utánuk a nyomozás. Szerinte az lett volna korrekt egy együttműködő, a sportolók érdekeit védő szövetségtől, ha nem a hátuk mögött nyomoznak, hanem szólnak nekik, hogy a papírjaik nem jók, és pótolják azokat.
"Ha azt gondolja a szövetség, hogy a gyerekeknek nincs sportorvosi papírjuk, és ez olyan súlyos vétség, hogy ezért fegyelmi eljárást indít ellenük, akkor miért engedte őket a továbbiakban versenyezni? Ebből is látszik, hogy itt nem a sportoló egészségéről vagy a szövetség megtévesztéséről van szó, hanem
az a cél, hogy totálisan ellehetetlenítsenek minket, és mindenki mást is megfélemlítsenek.
Amikor Kaszó Klárától, a szövetség ügyvezető elnökétől kérdeztem, hogyan lehetne megoldani ezt a problémát, azt javasolta, hogy a magyar sísportnak az lenne a legjobb, ha országot váltanánk. Megvannak a hibáink, jár a szánk, a férjem sok mindenbe beleszól, de akkor is borzasztó, hogy ilyet meg lehet tenni. Aránytalan büntetést kaptunk, két év eltiltást súlyos doppingvétségért szoktak adni."
Szőllős Péter azt állítja, hogy azért büntették őket, mert szerettek volna betekinteni a szövetség szerződéseibe. "A síszövetség gazdálkodása, illetve a támogatási összegek felhasználása és elosztása körében anomáliákra és hiányosságokra lettünk figyelmesek. Szerettük volna ezeket az elnökséggel tisztázni. Senkit nem gyanúsítottunk semmivel, mindössze választ szerettünk volna kapni a kérdéseinkre."
Az MSSZ viszont azt írja közleményében, hogy nincs összefüggés a két ügy között: "Minden, ezzel ellentétes híresztelés valótlan, amivel szemben a szövetség minden rendelkezésére álló eszközzel fel fog lépni."
A szövetség főtitkára szerint a közgyűlésen lehetősége volt minden tagnak, így a Nivelcónak is betekinteni az iratokba, Szőllős Péter fotót is készített azokról, csak az érzékeny adatok, például edzői fizetések voltak kitakarva.
A kétéves eltiltás a lehető legrosszabbkor jött a Szőllős testvéreknek. A 20 éves Barnabásnak és a 18 éves Benjáminnak ugyanis jó esélyei lettek volna kijutni a pjongcsangi olimpiára. Jelenleg mindketten kvótát érő helyen állnak a világranglistán. (Igaz, a Magyarországnak járó egy, esetleg két férfi kvóta nem járt volna automatikusnak nekik). Az ügynek még nincs vége.
Egy fellebbviteli testület enyhíthet a büntetésen, és talán a testvérpárnak sem kell lemondania olimpiai álmairól. | [
"Magyar Sí Szövetség"
] | [
"Nivelco SE",
"Nemzetközi Olimpiai Bizottság",
"Országos Sportegészségügyi Intézet",
"Magyar Olimpiai Bizottság"
] |
Az eddig feltárt bűncselekményekkel több mint kétmilliárd forintnyi kárt okoztak a Honvédelmi Minisztériumnak (HM) – mondta Hende Csaba miniszter a katonai attasék éves értekezletén.
Hende Csaba közlése szerint eddig negyvenöt feljelentés született a HM-nél tartott átvilágítás nyomán, zömében hűtlen kezelés, okirat-hamisítás és csalás miatt.
Az átvilágítás során 15 ezer oldalnyi irat született; az intézkedés célja a korrupció és az ahhoz vezető helyzetek, valamint a pazarló működési mechanizmusok megszüntetése – tette hozzá Hende Csaba. Utóbbira egyetlen példát említett: az áramon 800 millió forintot sikerült spórolni azzal, hogy újra nagyfogyasztóként szerepelnek a piacon.
"Sima hülyeség"
A miniszter közlése szerint a HM-ben az elmúlt években, például az üzemeltetés területén, gyakorlattá vált a kiszervezés, "az alvállalkozók a saját nevükre íratták a közüzemi órákat". Ez nem bűncselekmény, hanem sima hülyeség – fogalmazott Hende Csaba.
Szólt arról is, hogy az intézkedésekkel nem megbélyegezni akarták az előző vezetés beosztottjait; annak szerettek volna utánamenni, hová tűnik el az a töméntelen pénz, amit az adófizetők a honvédségre szánnak.
Az új honvédségi törvénnyel kapcsolatban azt mondta, annak alapstruktúrája nem változott a régihez képest, de új elemként szerepel benne, hogy a katonai ügyészség ezentúl nem a minisztérium, hanem a legfőbb ügyész alá tartozik. Ugyancsak újdonságként említette, hogy a törvényből kikerült a polgári szolgálat választhatósága, hiszen az a jelenlegi helyzetben nem értelmezhető.
Kevesebb paragrafus
Esetleges háború idején lenne olyan lehetőség, hogy fegyver nélküli szolgálatra osszanak be olyat, aki ezt igényli. A jogszabályban egyébként jelentősen csökkent a paragrafusok száma: a régiben 209, míg az újban csak 83 paragrafus van.
A miniszter az elmúlt év egyik legfontosabb momentumának az árvízi védekezést és a vörösiszapömlés elleni fellépést nevezte; "ilyen szerencsétlenség sehol a világban még nem volt, mégis helytálltak a honvédek" – fűzte hozzá.
Hende Csaba méltatta a honvédség missziós szerepvállalását, amellyel kapcsolatban elmondta, hogy jelenleg tizenhárom országban ezer magyar katona lát el szolgálatot. | [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [] |
"Nincs szándékomban lemondani, mert a lelkiismeretem tiszta" - jelentette ki Schmitt Pál köztársasági elnök az MR1-Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában a plágiumügyével összefüggésben. Az államfő az interjúban azt mondta: kisdoktori címét a jelenlegi szabályok szerint csak bíróság vonhatta volna vissza.
Schmitt Pál méltatlannak nevezte az őt ért támadásokat, amelyek szerinte nemcsak a személye, hanem a köztársasági elnöki intézmény tekintélyét is aláássák. "Hiszen akárhogy is, az ország megválasztott első embere vagyok, aki az ország egységéért, a demokrácia működésért, az alkotmányosság őrzéséért felel" - fűzte hozzá. Kiemelte, nem szabad elfelejteni, a plágiumügy abból indult ki, hogy "egy blogger" bejelentette: a kisdoktorija körül "valami nem volt rendben". "Én meg úgy gondoltam, hogy rendben volt" - mondta.
Arra is kitért: méltatlannak tartja, hogy húsz évvel ezelőtti kisdoktori értekezésével kapcsolatban lemondásra szólítják fel, és "az ország rossz hírét keltik", noha a mostani ügynek semmi köze sincs az államfői funkciójához. "Anélkül, hogy az ártatlanság vélelmét megkaptam volna, mindennek kikiáltottak" - mondta.
A Semmelweis Egyetem szenátusának a kisdoktori cím visszavonásáról szóló döntését úgy értékelte: "gyakorlatilag a tudomány saját magát korrigálta". "Ha húsz évvel ezelőtt tévedett a tudomány, mert nem hívta fel a figyelmemet bizonyos hiányosságokra, azt most a szenátus kijavította. Hogy úgy mondjam, önmaguk között 1:1 a meccs, csak sajnálom, hogy ennek én voltam a szenvedő alanya, hogy rólam szólt, az én becsületemről, az én eljárásomról a dolog" - fogalmazott.
Egy ügyvédben bízik
Schmitt Pál azt mondta, elfogadja kisdoktori címének visszavonását, de azt szerinte a jelenleg érvényes jogszabályok alapján csak bíróság vonhatta volna vissza. "Talán lesz valaki, talán lesz egy ügyvéd, aki utánamegy, hogy milyen alapon hagyta ki a Semmelweis Egyetem szenátusa a Magyar Akkreditációs Bizottságot" - mondta. "Milyen alapon vették át (Réthelyi Miklós) miniszter úrtól a lezárt borítékot, nem hívták fel a figyelmét arra, hogy először az akkreditációs bizottságnak kell vizsgálni" az ügyet? - tette fel a kérdést, jelezve ugyanakkor, nem akar pereskedni az egyetemmel. (A Semmelweis Egyetem többször hangsúlyozta, hogy az ügyben Réthelyi Miklósnak kell döntenie, de miután a nemzetierőforrás-miniszter visszaküldte a Schmitt-jelentést, az egyetem saját szabályzata szerint járt el - a szerk.)
Hangos nevetéssel kísérték Schmitt Pál beszédét péntek este - Nagyítás-fotógalériánkhoz kattintson a képre! © Stiller Ákos
Arra a kérdésre, kinek akar bizonyítani azzal, hogy hetvenévesen PhD-dolgozat írásába kezd, úgy válaszolt: önmagának és azoknak is tartozik ezzel, akik idáig bíztak benne. Mint mondta, nem fogadja el, hogy csorba esett a húsz évvel ezelőtt megírt dolgozatán, ezért ír "egy másikat".
A riporter felvetésére arról is beszélt: lehet, hogy jobb lett volna, ha korábban lemond kisdoktori címéről. "Visszaadni vagy felfüggeszteni, mindenféle megoldás lett volna, mert az e körüli vita megosztotta a magyar társadalmat (...), holott a feladatom az egységen való fáradozás" - magyarázta, hozzátéve, azért nem adta vissza címét, mert bízott az igazában, abban, hogy megerősíti az egyetem tényfeltáró bizottsága. Kitért arra is, fair play-díjas olimpiai bajnok vívóként nem szokott hozzá az "oldalról és hátulról jövő" támadásokhoz, de kiáll az igazáért.
Az uszodában is nekimennek
Azzal kapcsolatban, hogy lemondásra szólították fel, úgy fogalmazott: nincs oka lemondani, s ebben szerinte a tényfeltáró bizottság jelentése is megerősítette. Az egyetem mégis "valamilyen szakmai-etikai hivatkozással a Semmelweis (Egyetem) szerintem helytelenül, elvette a fokozatomat" - tette hozzá, azzal együtt, hogy a szenátus csak a Testnevelési Egyetem húsz évvel ezelőtti hibáját javította ki.
Arra a kérdésre, most, a döntése után megkönnyebbült-e, nemmel válaszolt. Elmondta, úgy látja, elvadultak a személyét érő támadások, például ha uszodába vagy étterembe megy, körülveszik, bekiabálnak, hogy miért nem mond le, ám szerinte nem tudják megindokolni, hol követett el komoly hibát. "Nincs érvanyaguk. Ha ebbe kapaszkodnak (...) a kisdoktori dolgozatba, az kevés, most már ők is tudják" - jelentette ki.
Becsületbeli ügy
Zárásként azt mondta, nem hagyja, hogy miután egész életében feddhetetlenségre törekedett, úgy emlékezzenek rá az emberek, mint akit egyszer csaláson kaptak. "Be fogom bizonyítani, hogy egyetlenegyszer sem, ez becsületbeli ügy" - jelentette ki. Hozzátette, politikai támadások érték, de nem mutat gyengeséget és nem roppan bele a rá nehezedő nyomásba.
Schmitt Pált csütörtökön külföldi útja alatt a Semmelweis Egyetem szenátusa megfosztotta az 1992-ben a Testnevelési Egyetemen megszerzett kisdoktori címétől. Az egyetem rektora a döntést azzal indokolta, hogy a kisdoktori értekezés - mivel nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapul - nem felelt meg a szakmai, etikai kritériumoknak.
Az egyetem tényfeltáró bizottságának a disszertációval kapcsolatos jelentését a Semmelweis Egyetem rektora kedden elküldte a nemzetierőforrás-miniszternek tájékoztatásul, valamint állásfoglalás céljából, Réthelyi Miklós viszont illetékesség hiányára hivatkozva olvasatlanul visszaküldte. Ezután foglalt állást az egyetem doktori tanácsa, majd döntött az intézmény szenátusa az államfő doktori címének visszavonásáról.
Így robbant az ügy
A Semmelweis Egyetem (SE) doktori tanácsának indítványára az egyetem szenátusa csütörtökön megvonta a köztársasági elnöktől a doktori címet. Orbán Viktor még a szenátusi döntés előtt azt mondta a Petőfi Népe című újságnak: "a magyar alaptörvény szerint a köztársasági elnök személye sérthetetlen, én pedig ehhez tartom magam". Ugyanezt ismételte meg a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában péntek reggel. Mint mondta, senki más nem dönthet a lemondásról, csak Schmitt Pál.
A hvg.hu az interjú után ugyanakkor azt is bemutatta, hogy Schmitt ebben sem mondott igazat, hiszen dolgozatának Következtetések című fejezete szinte teljes egészében a Georgiev-mű egyik fejezetének átvétele. Megállapítottuk, hogy Schmitt 215 oldalas dolgozatából mindösszesen hozzávetőleg 12 oldal maradt. A 10 számozatlan oldalt is a disszertációhoz számítva úgy tűnik, hogy 225 oldalból 213 oldal, vagyis a szöveg 94,6 százaléka más munkák átvétele. Azóta az Index olvasói a megmaradt oldalakból többet azonosítottak más, külföldi szerzők műveiből.
A Schmitt Pál plágiumbotrányához kapcsolódó anyagaink itt olvashatók. | [
"Testnevelési Egyetem"
] | [
"Magyar Akkreditációs Bizottság",
"Kossuth Rádió",
"Semmelweis Egyetem"
] |
Kényszertörléssel mint fantomcéget szüntette meg a bíróság az Áder János által tiszti kereszttel kitüntetett Nazim Agalamalijev és egy budapesti fegyverkereskedő közös cégét, a Hunaz International Kft.-t.
"Üzletemberként és a magyar gazdasági kapcsolatok elkötelezett híveként a magyar-azeri vegyesvállalatok létrehozásában végzett kiemelkedő munkája, a magyar informatikai és más technológiai vállalkozásoknak az azerbajdzsáni piacra juttatásában nyújtott segítsége, kiemelkedő szerepe elismeréseként" – ezzel az indokolással tüntette ki Áder János köztársasági elnök 2014-ben Nazim Agamalijevet a magyar érdemrend tiszti keresztje polgári tagozatával.
Agamalijev mint a bakui Askon Llc. igazgató-tulajdonosa érdemelte ki az elismerést.
Az azeri elnöki dinasztiával, az Alijev-családdal is kapcsolatba hozott Askon Group honlapja szerint az ingatlanüzlettel, építőiparral, pénzügyi megoldásokkal (lízing, biztosítás), tanácsadással, reklámmal, valamint biztonságpiaci szolgáltatásokkal foglalkozó cégeket fog össze. Utóbbi kemény haditechnikát, egyebek mellett biológiai hadviselés elleni védelmet, kulcsfontosságú infrastruktúrák biztonsági berendezéseit is jelenti.
Bővebben Agamalijevék és egyéb azeri befektetők kapcsolatairól Keleti nyitás: Papíron egyelőre csak a Közgép profitált az azeri baltás gyilkos elengedéséből
A cégbíróságon bakui mellett budapesti címen is szereplő Agamalijev első számú magyar cége, a honlapján nemzetközi szervezetként bemutatott, magyar-azeri kulturális és gazdasági kapcsolatfejlesztéssel – a cégadatok szerint ugyanakkor fő tevékenységként élelmiszer, ital és dohány-nagykereskedelemmel – foglalkozó Hunaz International Kft. ugyanakkor csúfos véget ért a minap.
A NAV felhívására indult törvényességi felügyeleti eljárás után a kft-t a cégbíróság fantomcégnek nyilvánította és július közepén kényszertörléssel megszüntette.
Agamalijev üzlettársa a Hunazban a korábban több fegyverkereskedő cégben érdekelt Kramalics József volt az alapítástól a törlésig. Kramalicsot nevezte meg a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal úgynevezett kettős felhasználású termékekkel külkereskedelmet folytató regisztrált vállalkozások nyilvántartása az Armitech Industries Kft. kapcsolattartójaként.
Az Armitechről a HVG írta még 2014-ben, hogy az orosz gyártmányú harci repülőkre reexportengedélyeket kiadó állami hivatal e céget nevezte meg, mint a magyar Honvédelmi Minisztériummal kapcsolatot tartó közvetítőt a magyar MiG-29-es vadászgépek tervezett értékesítésével kapcsolatban.
Működik még, de nem tűnik aranytojást tojó tyúknak Kramalics és Agamalijev másik közös cége, az "egyéb szakmai, műszaki, tudományos tevékenységgel" foglalkozó Huntegra Systems Kft., amely 2011 óta nem termelt árbevételt, az idén év elején még végrehajtás is terhelte.
Az Iráni Kereskedelmi Kamara honlapján mégis szerepel egy tavalyi lista, amely a 2015 év végén – alighanem az ekkor szintén Iránban tartózkodó Orbán Viktor miniszterelnök kíséretében – Teheránba látogató magyar üzleti delegáció tagjaként tünteti fel a Huntegra Systemset.
A listát egyébként érdemes végigböngészni, a szokásos "gigászok" (energiaóriások, multilerakatok, a kihagyhatatlan nemzeti kereskedőház stb.) mellett olyan delikát tagjai voltak a truppnak, mint például a Mészáros-közelbe került Csabatáj Zrt., a tiszteletbeli kazah konzul és bulizós oligarcha Horváth László L.A.C. Holdingja, illetve a közmegbízásokkal tömött Sárhegyi és Társa Ügyvédi Iroda.
Rádi Antónia | [
"Hunaz International Kft."
] | [
"Askon Llc.",
"Csabatáj Zrt.",
"Horváth László L.A.C. Holding",
"Armitech Industries Kft.",
"Iráni Kereskedelmi Kamara",
"Huntegra Systems Kft.",
"Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal",
"Honvédelmi Minisztérium",
"Askon Group",
"Huntegra Systems",
"Sárhegyi és Társa Ügyvédi Iroda"
] |
Nem csak bejelentett lakcíme, de a zugi tóra panorámás luxusvillában van svájci frankban is milliós értékű lakása Svájcban Rogán Antal bizalmasának, Kertész Balázs ügyvédnek.
Szépen teljesített tavaly az Opal Szolgáltató Zrt. 7,3 milliárd forintos árbevétel mellett 800 milliós profitot termeltek, amit az utolsó fillérig meg is szavazott osztaléknak a tulajdonos Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség. A társaság kőolaj és üzemanyagok tárolásával foglalkozik, illetve informatikai és egyéb szolgáltatásokat nyújt ügyfeleinek.
Bár a menedzsmentben felülreprezentáltak az energiaipari szakik, az Opal mégsem mondható a Fidesztől távoli cégnek. Elnöke Bártfai Béla, az első Orbán-kormány idején a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára volt, az igazgatóság tagja Király Péter, a jegybanki tulajdonú Magyar Pénzverő gazdasági vezérigazgató-helyettese.
Szintén az igazgatóság tag az Opalban 2010 decembere óta Kertész Balázs ügyvéd. Ő visszatérő ismerősünk, leginkább ezt érdemes tudni róla: a Fidelitasból ered politikai szövetsége Rogán Antal jelenlegi propagandaminiszterrel, akinek V. kerületi politizálása (képviselősége, majd polgármestersége) idején Kertész is a belvárosi Fideszt erősítette, a Kulcsár-féle K&H-s brókerájban is felmerült a neve. A legkeményebb összefüggésekre, nemzetközi panamagyanúra az Index cikke hívta fel a figyelmet.
Az Opal igazgatóságában idén áprilisig budapesti hegyvidéki lakcímmel szerepelt Kertész, ekkor azonban egy svájci zugi címet adott meg a cégbíróságon.
Nem csak hogy bejelentkezett oda, de állandó lakcímként is regisztrálta Zug város lakosság-nyilvántartó hivatala – derült ki a hivatal válaszából, amit a svájci Tages-Anzeiger napilapnál dolgozó kollégák érdeklődésére válaszoltak. A környék rendkívül elegáns, a Weidstrasse vonatkozó címén található, tóra panorámás, 2010-ben épült penthouse ingatlanokat még megtalálni helyi ingatlanhirdetéseken 10 ezer svájci frankos négyzetméteráron hirdetve. Az ingatlanok értékét a svájci újságírók 1-2 millió svájci frankra, havi bérleti díját mintegy 3000-6000 frankra taksálják.
Ráadásul Kertész nem bérlő: Zug kanton nyilvános ingatlan adatbázisa szerint az egyik lakás egyedüli tulajdonosa bizonyos Kertész Balázs Gábor. Az Átlátszó úgy tudja, hogy ez a lakás egy egész emeletet foglal el és 207 négyzetméter alapterületű.
A svájci szál már korábbi cikkünkben is felmerült Kertésszel kapcsolatban. A svájci Bergavest AG-é egy magyar cég közvetítésével az a Gellért-hegyi villa, amelynek felújítását Kertész rendelte meg az Átlátszó birtokába került dokumentumok szerint. A Bergavestet szintén magyar állampolgár jegyeztette be, bizonyos Osterhaab Andrea, akinek Magyarországon könyvelőcége működik. Fürstner József fogorvos, Kertész üzlettársa a Monavis Kft.-ben egy olyan magyar vállalkozást vezet, amelynek szintén a Bergavest AG a tulajdonosa. A Bergavest pedig egy szintén svájci vagyonkezelő cég tulajdonában áll:
Közreműködött: Erdélyi Katalin | [
"Fidelitas",
"Fidesz",
"Opal"
] | [
"Bergavest AG",
"Opal Szolgáltató Zrt.",
"Magyar Pénzverő",
"Monavis Kft.",
"Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség",
"Miniszterelnöki Hivatal"
] |
Mivel sok név szerepel a cikkben, ráadásul jogi okokból a vádlottak vezetéknevét nem írhatjuk ki teljesen, ezért először nézzük meg, kik a sokszereplős történet főbb résztvevői!
Kubatov Gábor: a Fidesz országos pártigazgatója és alelnöke, országgyűlési képviselője. A Ferencvárosi Torna Club elnöke.
a Fidesz országos pártigazgatója és alelnöke, országgyűlési képviselője. A Ferencvárosi Torna Club elnöke. Kindlovits Máté: rendszerint Kubatov Gábor titkáraként, jobbkezeként emlegetik a magyar sajtóban.
rendszerint Kubatov Gábor titkáraként, jobbkezeként emlegetik a magyar sajtóban. M. János: az ügy elsőrendű vádlottja, aki korábban a Fradi körül mozgolódott, Kindlovits Mátéval is kapcsolatban állt.
az ügy elsőrendű vádlottja, aki korábban a Fradi körül mozgolódott, Kindlovits Mátéval is kapcsolatban állt. Sz. Ferenc: a Fradi egyik híres/hírhedt szurkolói koordinátora volt, akinek egy idő után megromlott a viszonya a Fradi vezetésével.
a Fradi egyik híres/hírhedt szurkolói koordinátora volt, akinek egy idő után megromlott a viszonya a Fradi vezetésével. M. Attila: az ügyben vádlottként szerepel, bár magára úgy tekint, mint aki felhívta Kindlovitsék figyelmét arra, hogy lehetnek olyanok a Fradi körüli rendszeren belül, akik külön utakon járnak. Vállalkozó, saját bevallása szerint a cégei sikeres akár állami/önkormányzati pénzből megvalósuló projektjei után a nyereség egy részéből sportklubokat támogat.
az ügyben vádlottként szerepel, bár magára úgy tekint, mint aki felhívta Kindlovitsék figyelmét arra, hogy lehetnek olyanok a Fradi körüli rendszeren belül, akik külön utakon járnak. Vállalkozó, saját bevallása szerint a cégei sikeres akár állami/önkormányzati pénzből megvalósuló projektjei után a nyereség egy részéből sportklubokat támogat. P. András: szegedi vállalkozó, egyesek szerint ő találta ki a rezsicsökkentést, szintén az ügy egyik vádlottja, ő is utat keresett Kubatovékhoz.
Még decemberben volt az előkészítő tárgyalása annak a büntetőügynek, amelynek aztán múlt héten tartották az első, maratoni hosszúságú, két napra bontott tárgyalását a Fővárosi Törvényszéken. A vád szerint az elsőrendű vádlott, az FTC körül mozgó M. János 2014-ben és 2015-ben több vállalkozóval is egyeztetett a Fidesz Lendvay utcai székházában és az FTC ingatlanjaiban, akiknek az ügyeik megfelelő intézését ajánlotta milliós kenőpénzekért, valamint azért cserébe, ha nagyobb összegekkel támogatják a Ferencvárost.
A büntetett előéletű M. Jánost és társait befolyással üzérkedéssel vádolják, az ügyészség szerint a vádlottak azért kértek pénzt, hogy a különböző állami/önkormányzati projektek megvalósítására jelentkező vállalkozókat bejuttassák Kubatov Gábor Fidesz-alelnök és FTC-elnökhöz, illetve a Kubatov titkáraként ismertté vált Kindlovits Mátéhoz. Kindlovitsot korábban összefüggésbe hozták az ellenzéki népszavazást megakadályozó kopaszokkal, legutóbb pedig épp a Telex mutatta be, hogy ő is azok közé tartozik, akiknek bejárása van Orbán Viktor hivatalába, a Karmelitába.
A vádirat szerint Kindlovits több alkalommal fogadta az érintett vállalkozókat a Fidesz székházában, illetve a Groupama Aréna elnöki bokszában, de hogy ezeken a találkozókon pontosan miről volt szó, nem tudni. Az ügyészség szerint M. Jánosék ezeket a találkozókat arra használták, hogy a különböző megbízásokra jelentkező vállalkozóknak azt a látszatot erősítsék, Kubatov és Kindlovits révén érnek majd el számukra kedvező döntéseket.
Az ügyészség szerint a vállalkozók azt remélték, Kubatovékon keresztül sok százmilliós állami megbízásokhoz juthatnak, például elnyerhetik szennyezett ipari területek rekultivációs feladatait, vagy megrendelést kaphatnak elektronikus villanyóra-leolvasó rendszerükre. De az ügyészség szerint Kindlovits egy ideig nem tudott arról, hogy a vádlottak az ő és Kubatov nevére, státuszára hivatkozva kérnek pénzeket vállalkozóktól, később aztán Kindlovits tett feljelentést.
A vádirat szerint több, kenőpénz átadással vádolt cégtulajdonos is a Fradinak adott támogatással akarta megvenni Kubatovék befolyását. Az ügyet korábban figyelemmel kísérő Hadházy Ákos szerint kérdéses, hogy ezt valóban csak a vádlottak akarták-e elérni, vagy esetleg a Fradi felsőbb köreiből is lett volna erre igény. Korábban Bige László beszélt arról a Partizánnak adott interjújában, valahogy "belekényszerült", hogy néhány éven át százmilliókat adjon a Fradinak.
Kubatov titkára szerint szoktam hozni "érdekes ügyeket"
A vállalkozók között feltűnt Sz. F. Zsolt Sándor, az évekkel ezelőtt milliárdos piramisjáték-botrányba keveredő Fortress-birodalom vezére is, aki azt akarta elérni, hogy a Magyar Nemzeti Bank oldja fel az érdekeltségébe tartozó cégek zárolt számláit. Ő a vádirat szerint a másodrendű vádlottnak, Cs. Imrének 130 millió forintot ígért, ha eléri, hogy feloldják a zárolt számláit. A Fortress-birodalom vezére az ügyészség szerint 2014-ben találkozott is a Fidesz székházában Kubatov titkárával, Kindlovits Mátéval, akivel közölte, hogy a zárolt számlái feloldása esetén szponzoráció útján támogatná az FTC vagy a Videoton futballcsapatát.
Az elsőrendű vádlott, M. János arról beszélt a tárgyaláson, elképesztőnek és aránytalannak tartja a vádiratot. Azt mondta, Kindlovitsék megijedhettek, hogy egy tanú (mondjuk az egyik vállalkozó) elmegy a rendőrségre kitálalni, ezért inkább elébe mentek a dolgoknak, és ők tettek feljelentést. Ráadásul M. János többször arra hivatkozott, hogy ő a vállalkozókat Sz. Ferenchez közvetítette tovább, egy olyan személyhez, aki nincs a vádlottak között.
Sz. Ferenc a vádiratban szereplő ügyek idején a Fradi szurkolói koordinátora volt, szintén büntetett előéletű, azért került börtönbe, mert mellkason lőtt egy ismert fradistát, aki belehalt a sérülésébe. 2013-ban társaival együtt védte a Fidesz-székházat olyan fiataloktól és civil szervezetektől, akik az új alkotmány elfogadása ellen tiltakoztak. Később szintén ő és a csapata akadályozta meg, hogy Nyakó István elsőként vigye az időbélyegzőhöz az MSZP vasárnapi boltzárról szóló népszavazási kezdeményezését. Sz. Ferenc néhány évvel ezelőtt kitálalt a sajtónak, azt mondta, a Fradi legfelsőbb körei évekig használták mindenféle problémás ügyek elintézésére, aztán eldobták, és olyannal vádolták, amit nem követett el. "Ma én vagyok bedobva, holnap egy másik lesz, csütörtökön a harmadik, később meg a negyedik. Sajnos ez egy ilyen világ" – mondta 2018-ban.
Ehhez hasonlóan a mostani büntetőper elsőrendű vádlottja is kegyvesztettségre hivatkozik. "Ez egy kilövési parancs. valami rosszat tettem, és ez annak a fejleménye" – mondta M. János. Szerinte Kubatov titkára a különböző vállalkozókkal való találkozások után olyanokat mondott, hogy utánanéz az adott ügyeknek, és majd válaszol. Azt mondogatta Kindlovits, hogy szoktam hozni "érdekes ügyeket", olyan sose volt, hogy amikor vállalkozókat vittem hozzájuk, akkor értetlenül felállt volna, és azt mondta volna, hogy ne haragudj már, mi ez az egész, vidd innen ezeket az embereket – mondta M. János a bíróságon.
Arról is beszélt, hogy ő semmilyen pénzt nem vett át a vállalkozóktól befolyásolásra, "sikerdíjat" csak akkor kapott volna, ha a vállalkozók elérik, amit akarnak, tehát mondjuk megkapják az adott projektet. M. János azt is mondta a tárgyaláson, hogy Kindlovits is csak maximum baráti szívességként tudott volna közbenjárni, de nem ő döntött ezekben az ügyekben, és nem is ígért soha semmi konkrétumot. M. János szerint őt a másodrendű vádlott, Cs. Imre kereste meg azzal, hogy ismer vállalkozókat, akiknek "vannak jó ötleteik, de nem jutnak el a megfelelő helyre". M. János úgy fogalmazott a tárgyaláson, Kubatov "normális ember" hírében állt, köztudott volt, hogy ő "támogat és segít jó ügyleteket".
Mi köze a Fradinak szeméttelepek rekultivációjához?
A tárgyalást vezető bíró nem értette, hogy M. Jánosnak, aki nem állt a Fradi alkalmazásában, miért lett volna jó mindez. Megkérdezte, hogy kapott-e valamit a segítségért, a közvetítői szerepért, de az elsőrendű vádlott nemmel felelt. A bíró megkérdezte, hogy hát akkor miért segített, esetleg csak úgy épp ráért? Igen – felelte M. János, aki azt is mondta, mindenki tudta, hogy Kubatov nem "intéz ügyeket", csak a titkára, Kindlovits Máté.
M. János szerint az ő esetleges sikerdíján felül arról is volt szó a vállalkozókkal való egyeztetéseken, hogy a cégek az elnyert projekteken realizált nyereségük 10 százalékát sporttámogatás formájában odaadják a Fradinak.
A bíró megkérdezte, hogy mi köze mindehhez a Fradinak. Mi köze a sportklubnak szeméttelepek rekultivációjához, villanyóra leolvasó rendszerekhez, esetleg más cégek zárolt számláinak feloldásához? Az elsőrendű vádlott azt mondta, erre ő nem tud választ adni. A bíró nem értette, hogy akkor M. János miért ment bele ebbe az egészbe.
Csak akkor kapott volna pénzt, ha létrejönnek a projektek – mondta. M. János, aki szerint az sem igaz, hogy ő a vállalkozóknak Orbán Viktorra és Kubatov Gáborra hivatkozott volna, azt mondta, ő csak egyfajta közvetítői szerepet töltött be, és a vállalkozók és Kindlovits közötti találkozókon több esetben ott se volt.
Kubatovval akart volna találkozni, mert korábban ellopták az ötletét
Több olyan részlete is van az ügynek, amiről egyelőre nem lehet tudni, hogy igaz-e, mindenesetre a vádlottak ezt mégiscsak a nyomozóhatóság és a bíróság előtt mondták a vallomásaikban.
Az egyik vádlott, P. András szegedi vállalkozó például ragaszkodott ahhoz, hogy Kubatovval beszélhessen néhány tervéről, és ezt M. János szerint azzal indokolta, hogy korábban ő (P. András) találta ki a rezsicsökkentést, de azt az ötletét szegedi fideszes képviselők "ellopták" tőle, ezért most a lehető legmagasabb kör előtt adná elő a tervét arról, hogy szerinte hogyan kellene megreformálni a szegedi Fideszt.
P. Andrásnak a vallomása szerint a mostani ügy egyes vádlottjai azt mondták, hogy összehozzák Kubatovval a Groupama Arénában, de ez végül nem jött össze, P. András csalódottan távozott a stadionból, amelynek még a VIP-páholyával sem volt elégedett. De Kubatov titkárával, Kindlovits Mátéval tudott találkozni a Fidesz Lendvay utcai székházában.
A vádirat szerint P. András azért is akart találkozni Kubatovékkal, mert szerette volna elérni, hogy az érdekeltségébe tartozó cég által kifejlesztett elektronikus szoftveralapú villanyóra leolvasási módszer alkalmazását a nemzeti közműszolgáltató is átvegye. Ezzel a vádponttal kapcsolatban Kothencz János szegedi fideszes önkormányzati képviselőt és Németh Lászlónét, a második Orbán-kormány nemzeti fejlesztési miniszterét is tanúként hallgatták meg a nyomozók, a Miniszterelnökség pedig adatokat szolgáltatott a nyomozáshoz.
Az ügyben tartott korábbi tárgyalás – Fotó: Huszti István / Telex
Bement Szíjj Lászlóhoz, hogy megérdeklődje, Kubatovék tényleg így intézik-e a dolgokat
Különös színfoltja volt a tárgyalásnak a vállalkozóként tevékenykedő M. Attila, akit befolyás vásárlásának vétségével vádol az ügyészség, holott szerinte neki nem a vádlottak, hanem a tanúk között lenne a helye. M. Attila arról beszélt a bíróságon, hogy pont a vádiratban szereplő események idején volt a G-nap, és akkoriban sok vállalkozó azt találgatta, hogy most, "hogy már nincs a Simicska, nincs a Lajos, vajon ki lesz helyette." Néhányan azt beszélték, hogy az új helyzetben a "budapesti gazdasági ügyek" Kubatovhoz kerülnek majd – mondta M. Attila.
Néhány vádlott – M. Attila vallomása szerint – arra utalt neki, hogy Kindlovits és Kubatov befolyása révén megszerezhet egy zsámbéki, önkormányzati tulajdonban lévő szeméttelep rekultivációjára vonatkozó megbízást. M. Attila azt mondta a bíróságon, hogy neki azért volt furcsa ez az egész, mert sok pályázaton részt vett már, és azért "az nem úgy van, hogy csak bárki megnyerheti", hanem kell referencia is.
Mint mondta, mivel gyanús lett neki a dolog, úgy döntött, bemegy a Duna Aszfalthoz, mert az egyik leggazdagabb magyar vállalkozóval, a NER egyik legfontosabb közbeszerzés-bajnokával, Szíjj Lászlóval akart beszélni, akivel jó kapcsolatban volt. Megkérdezte tőle, hogy szerinte rendben van-e, hogy pár alak Kubatovra hivatkozva kér pénzt tőle, hogy elnyerhessen egy önkormányzati megbízást.
M. Attila szerint Szíjj azt mondta neki, hogy ilyen nincs, inkább "tartsa magát távol ezektől az emberektől", és szóljon minderről Kubatov Gábornak.
M. Attila azt is nyíltan elmondta a bíróságon, hogy ő nagy futballkedvelő, sokszor jár meccsekre, korábban támogatta is a Ferencvárost a cégével, a Fradi VIP-páholyában már Kubatovval is találkozott, de nem voltak igazán közeli barátságban. Viszont az ominózus időpontban pont nem tudott elérni senkit a Fradi felsőbb köreiből, nyár volt, sokan szabadságon voltak.
M. Jánosék viszont odahívták őt a Fradi egyik épületébe, és cégadatokat kértek tőle, amire szerintük azért volt szükség, hogy "megfelelő-e a cég", és M. Attila szerint azt is említették, hogy csak "bizonyos irányultsággal" lehet bekerülni erre a munkára. A vádlottak 4 millió forintot kértek M. Attilától, amiről számlát nem adtak neki. M. Attila aztán mégis tudott beszélni egy jobb pozícióban lévő fradis ismerősével, aki nem tudta megmondani, hogy tényleg így mennek-e a dolgok, vagy sem, viszont felhívta Kindlovitsot, aki megmondta, hogy ez így nincs rendben, jelezte, hogy össze akarja szedni, kik voltak ebben benne, kik szedtek így pénzeket a hozzájuk jelentkező vállalkozóktól – vezette le M. Attila.
Volt egy "szembesítés" a Fradi székházban
M. Attila arról is beszélt a bíróságon, hogy őt arról tájékoztatták, M. Jánosék nem akarják elismerni, hogy pénzt kértek vállalkozóktól, ezért kéne egy szembesítés, ahol M. Attila elmondhatná, hogy valóban azok az emberek kértek-e pénzeket, akikről korábban telefonon beszéltek. M. Attila belement ebbe, de védelmet kért, mert szerinte M. Jánosék nem kispályások.
Ez a "szembesítés" a Fradi székházában volt, M. Attila mellett részt vettek rajta M. Jánosék és Kindlovitsék is Sz. Ferenccel. M. Attila azt mondta, ott megismételte, hogy M. János pénzt kért tőle, Sz. Ferenc erre ráförmedt M. Jánosra, hogy bassza meg, most jött ki a börtönből, kapott munkát, és mégis külön csinálja a dolgait. M. János azzal védekezett ezen a találkozón, hogy neki költségei voltak a szeméttelepek ügyében például térképekkel, ezért kért pénzt.
M. Attila azt mondta, ezután ő kiment a teremből, és pár nap múlva hallotta, hogy kirúgták a szurkolói koordinátor Sz. Ferencet a Fraditól, de nem teljesen értette, miért pont neki kellett távoznia. M. Attila arról is beszélt, hogy Kubatov és Kindlovits megköszönte neki, hogy "segített felderíteni és leállítani a Fradi vezetésének háta mögött tevékenykedő M. János-féle kört." M. Attila visszakapta azt a négymillió forintot, amit korábban odaadott M. Jánoséknak, de azt mondta, nem érzi korrektnek, hogy Kindlovits feljelentése miatt ő is vádlott lett, neki Kubatov titkára azt mondta, hogy nem lesz ebből se rendőrségi, se sajtóügy, "ehhez képest szólhatott volna, hogy feljelentést tesz" – mondta M. Attila.
A bíró itt megint arról érdeklődött, hogy mi köze van egy zsámbéki szeméttelephez a Fradinak, és miért mondja M. Attila, hogy azt mondták neki, felajánlhatná a futballcsapatnak a cége nyereségének egy részét. A bíró megkérdezte, hogy miért volt természetes M. Attilának, hogy a nyereség egy részét a Fradinak adja, akár a Vasast is lehetne támogatni? – kérdezte a bíró. Erre M. Attila azt mondta, hogy "nem", de nem "kötelező" támogatni a Fradit, csak "lehetséges". A bíró megkérdezte, hogy a Fradinak miért van több köze egy zsámbéki szeméttelephez, mint mondjuk a Vasasnak, de nem kapott tiszta választ a kérdésére. M. Attila egyébként azt is mondta, hogy ő már korábban, a Kubatovék előtti időkben is támogatta anyagilag a Fradit.
Több vádlott szerint megverték őket a Fradi székházában
Ezt a Fradi-székházbeli "szembesítést" M. János és még néhány vádlott máshogy látja, ők azt mondták, hogy miután M. Attila távozott a teremből, Kindlovitsék (az egyik biztonsági jellegű emberrel) megverték és megfenyegették őket. M. János azt mondta, konkrétan Kubatov titkárától is kapott ütést.
M. János arról is beszélt a bíróságon, ezen a szembesítésen azt mondták neki Kindlovitsék, hogy beszéljen minden olyan vállalkozóval, akitől pénzt kért, mondja meg mindegyiknek, hogy Kindlovitsnak és Kubatovnak semmi köze mindehhez, és adja vissza a pénzeket, amiket kért ezektől az emberektől. M. János szerint megfenyegették, hogy börtönbe juttatják, ha nem teszi meg ezt. Azt mondta, bár ő más vádlottakkal ellentétben nem kért pénzt senkitől befolyásszerzésre, mégis visszafizetett pénzeket, "hogy béke legyen". Azt mondta, ő valójában "károsultja az ügynek". A pénzeket, amikről azt állítja, korábban nem kapta meg, de kényszer hatására mégis odaadta/visszaadta a vállalkozóknak, édesanyjától és tippmix nyereményeiből szedte össze.
Ezen az ominózus Fradi székházbeli 2015-ös találkozón készült egy hangfelvétel, amely az ügyészség szerint alátámaszt néhány vádat. Ezen a vádirat szerint néhány vádlott, köztük az elsőrendű M. János beismer néhány dolgot, valamint az érintettek tisztára mossák Kubatov titkárát, vagyis arról beszélnek, neki nem volt szerepe a befolyással üzérkedésben.
Csakhogy több vádlott védője is azt kérte a bíróságtól, zárják ki az eljárásból a hangfelvételt, mert egyrészt felmerülhet, hogy törvénytelenül rögzítették, másrészt a többórás beszélgetéshez képest a felvétel jóval rövidebb, ezért elképzelhető, hogy manipulatív módon lett megszerkesztve. Sőt, az egyik védő szerint felmerülhet az is, hogy az érintettek nem önszántukból nyilatkoztak a felvételeken, hanem kényszer és fenyegetés hatására.
Erről beszélt M. János is, aki szerint megverték, megfenyegették őket, és megmondták, hogy pontosan mit kell mondaniuk, hogy stimmeljen a hangfelvétel. A másodrendű vádlott is azt mondta, borzalmas volt ez az incidens, megfélemlítették őket. A harmadrendű vádlott ezzel kapcsolatban azt mondta, sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarja azt, hogy megverték, de ennél többet nem szeretne mondani, mert nem akarja, hogy valami baja legyen a családjának, a gyerekének.
A bíró többször arról kérdezte az elsőrendű vádlott M. Jánost, hogy volt-e Kubatov titkárának, Kindlovits Máténak szerepe a vádiratban lévő ügyekben. M. János azt mondta, nem tudja pontosan megmondani, hogy Kindlovits mit csinál, de szerinte sokféle helyre "bejárása van", volt, hogy felhívott "hivatalokat" és "megfelelő embereket." A per szeptemberben folytatódik majd, várhatóan akkor kerül sor Kindlovits tanúvallomására is. | [
"Fidesz",
"Ferencvárosi Torna Club"
] | [
"Magyar Nemzeti Bank",
"Duna Aszfalt"
] |
Jogosulatlan gazdasági előny megszerzése és adócsalás gyanújával nyomoz a vám- és pénzügyőrség bűnügyi szolgálata ismeretlen tettesek ellen két ügyben is az Omninvest Oltóanyag Kft.-nél. A vámnyomozók a napokban házkutatást tartottak a cégnél és lefoglaltak számos, a társaság 2006-2009-es gazdálkodásával összefüggő iratot, köztük a H1N1 vakcina kifejlesztésének és gyártásának dokumentációját.
A Népszabadság ügyészségi és pénzügyőrségi forrásokból úgy értesült, az Omninvest ellen lényegében két eljárás folyik párhuzamosan. Egy magánszemély hetekkel ezelőtt tett feljelentése nyomán az ügyészség rendelte el az egyiket (ebben az Omninvesten kívül még számos más cég is érintett), s ezzel párhuzamosan a saját hatáskörében a VPOP is elindított egy nyomozást.
A pénzügyőrség nyomozati érdekekre hivatkozva részleteket nem árult el. Úgy fogalmaztak, a lefoglalt iratokat még szakértők vizsgálják. Az eddigiek alapján a bűncselekmények elkövetésének gyanúja már megfogalmazható, ám arról még korai lenne találgatásokba bocsátkozni, hogy konkrétan kiket terhel felelősség a feltárt visszásságokért.
A gyanú szerint az Omninvest nem számolt el maradéktalanul a H1N1 vakcina kifejlesztésére kapott kétmilliárd forinttal. Kiszivárgott hírek szerint az Omninvest 2006 és 2009 közt fiktív számlákkal és szabálytalan értékcsökkenés-elszámolásokkal 700-750 millió forint jogtalan haszonra tett szert. Ebben az időszakban adóbevallásaiban hamis adatokat közölt az adóhatósággal.
A VPOP-nyomozással párhuzamosan zajlik a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) ellenőrzése is. Ez a hivatal az előző kormány H1N1 elleni védekezéssel összefüggő gyakorlatát vizsgálta, és eközben bukkant szabálytalanságokra az Omninvestnél. Közleményükben valószínűsítik, hogy ez a vizsgálat is büntetőfeljelentéssel végződik.
A KEHI megállapításai szerint az Omninvest Development Kft. jogszabályba ütköző módon használta fel a számára 2006-ban nyújtott kétmilliárd forint összegű állami támogatást, amelynek célja az oltóanyag tömeges előállítására alkalmas gyártástechnológia kifejlesztése volt. A vonatkozó előírások értelmében ugyanis a kutatás-fejlesztéshez csak független piaci szereplő szolgáltatását lehetett volna igénybe venni, ezzel szemben az Omninvest Development Kft. ebből a célból saját anyavállalatát, az Omninvest Kft.-t bízta meg.
A vizsgálat azt is feltárta, hogy az Omninvest Development Kft. a kapott állami támogatásból értékpapírokat vett, és olyan dolgozók bérét fizette ki, akik a védőoltás kifejlesztésének megvalósításában közvetlenül nem vettek részt. A hivatal közleménye szerint az Omninvest Kft. és az Omninvest Development Kft. felajánlotta, hogy visszafizeti az Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázatán elnyert kétmilliárd forintot.
Az Omninvest Kft. képviselői lapzártánkig nem reagáltak.
Gyakorlatilag fájdalommentesen beadható influenza-elleni vakcinát fejlesztett ki a Sanofi Pasteuer. Az előrecsomagolt fecskendőt olyan mikrotűvel látták el, amellyel gyakorlatilag fájdalommentesen adható be a vakcina a bőr alá. A cég az újítástól azt reméli, hogy a tűszúrástól rettegők is beoltatják magukat. A Sanofi oltóanyagát 3200-3400 forintért árulják a hazai patikák. Az egyéb influenza-elleni oltóanyagokat ennél olcsóbban, 1500-2000 forintos áron forgalmazzák a gyógyszertárak. (D.A.N.) | [
"Omninvest"
] | [
"Sanofi Pasteuer",
"Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Omninvest Oltóanyag Kft.",
"Omninvest Development Kft."
] |
Szentgyörgyvölgyi polgármester belejött - írta a Facebook-on Juhász Péter, miután a 444.hu közzétette, miféle lakásértékesítési döntéseket hozott az utóbbi hetekben a Belváros. Az Együtt V. kerületi képviselője szerint a belváros sorra adja el ár alatt maradék ingatlanjait, és "éppen úgy, ahogy a Rogán-klán tagjához illik: pályáztatás nélkül bérbe adja, majd a nyomott értékbecslési érték után 70 százalékos áron, tehát összességében maximum fél áron".
A 444.hu egy október 14-i dátumú, sürgősséggel tárgyalt önkormányzati előterjesztésre hivatkozva írta meg, hogy az V. kerületi Petőfi Sándor utca 3. szám alatt például kevesebb, mint 93 millióért vihet el egy 357 négyzetméteres ingatlant a Belvárosi Üzlet Ingatlanhasznosító Kft. A cég mögött az Opten.hu céginformációs adatbázis szerint a kerületben eddig is hírhedt kapcsolatokkal rendelkező üzleti kör áll. Berta Béláné mellett benne van ugyanis a cégben Zuhair Awad és Sameer Hamdan is. Ők a Buddha Bar hotelt üzemeltető cégcsoport ügyvezetői - emlékeztetett a portál. A cikk szerint ugyanakkor vannak még ezen kívül is érdekességek, a Collina DM Kft. például meditációs központot nyithat az Alkotmány utcában áron alul és pályázat nélkül megszerzett 840 négyzetméteres ingatlanban. Ezen az adásvételen Juhász szerint 60 milliót vesztett az V. kerületi önkormányzat. A Belvárosnak gyakran dolgozó ügyvéd, Sándor Sz. Zsolt "sem maradt az ú szélén", ügyvédi irodája a Deák téren, a Metró kijáratnál vett meg egy 237 négyzetméteres irodát 79 millióért, azaz 330 ezres négyzetméteráron. Juhász szerint ez a piaci ár fele/harmada, legalábbis arrafelé az ingatlanok négyzetméterárai a piaci ingatlanhirdetésekben sokkal-sokkal magasabbak.
Eközben kiderült az is, tovább nyomoznak az V. kerületi önkormányzat egy másik gyanús üzlete miatt. Ismert, 2011 októberében az önkormányzat kedvezményesen bérbe adott Habony Árpád nagynénjének (egészen pontosan Classic Immo nevű cégének) egy 212 négyzetméteres ingatlant a Károly körúton. Két hónappal később a bérlő már kedvezményesen megvásárolhatta a bérleményét, 52 millió forintért. Ez nem sok pénz ahhoz képest, hogy a következő nyáron, 2012 júliusában ugyanezt az ingatlant már 102 millió forintért adta el Habony nagynénjének a cége. Vagyis 50 millió forinttal többért, mint amennyiért az önkormányzattól néhány hónappal korábban megvette. A gyanús üzlet miatt Juhász Péter, az Együtt önkormányzati képviselője tett feljelentést, erre azonban a hatóságok még nem kezdtek el nyomozni, aztán áprilisban hivatalból mégis nekiálltak. Tavasz óta ugyanakkor már kétszer hosszabbították meg a nyomozást, október 30-án járt le a legutóbbi határidő, az új december 30-a. | [
"Classic Immo",
"Collina DM Kft."
] | [
"Belvárosi Üzlet Ingatlanhasznosító Kft.",
"Buddha Bar hotel"
] |
Váratlanul elállt a debreceni repülőtér értékesítésére megkötött szerződéstől a Xanga Holding Kft. – értesült a NOL.
Ezzel kapcsolatban Kovács Zoltán fideszes önkormányzati képviselő, a közgyűlés kommunikációs tanácsnoka azt mondta: az értesülést sem megcáfolni, sem megerősíteni nem kívánja. Mint mondta, később adnak részletesebb tájékoztatást a történtekről.
Mint korábban beszámoltunk róla: a debreceni közgyűlés a Xanga Holding Kft.-nek tavaly novemberben értékesítette a helyi repteret működtető, addig városi tulajdonban lévő Airport Debrecen Kft. száz százalékos tulajdonrészét, s egyúttal eladta a légikikötő 140 hektáros fejlesztési területét is. A város magát a repülőtéri üzemi területet nem értékesítette, hanem azt a Xangának bérbe adta 75 évre.
A szerződés azt tartalmazta: a debreceni székhelyű, 2007-ben bejegyzett Xanga Holding Kft. 700 millió forintot fizet részletekben az önkormányzati társaságért, és további 4,4 milliárdot – ugyancsak több évre ütemezve – a fejlesztési területért. | [
"Xanga Holding Kft."
] | [
"Airport Debrecen Kft."
] |
Soron kívüli, teljes körű vizsgálatot indít a sajtóhírek alapján a Miniszterelnökség az izsáki vadászház ügyében, mondta Csepreghy Nándor államtitkár az Index kérdésére.
Csepreghy azt mondta, a Miniszterelnökség a sajtóból értesült az ügyről. Hozzátette: maga a beruházás az azt lezáró ellenőrzés alapján megfelelt a szabályoknak, de a hírekből úgy tűnik, a fenntartási időszakban nem rendeltetésszerűen, vagyis nem szálláshelyként használták a házat. A vizsgálat feladata az lesz, hogy ezt kiderítse helyszíni szemlékkel és a dokumentumok bekérésével.
Hivatalosan a Magyar Államkincstár folytatja majd le a vizsgálatot, miután év elején ebbe olvadt be a Vidékfejlesztési Hivatal.
Csepreghy azt mondta, a fenntartási időszakban szúrópróba, feljelentés vagy sajtóhír alapján indulhat ellenőrzés. Itt értelemszerűen ez utóbbiról van szó.
A politikus hangsúlyozta: a fejlesztési pénzeket azért adja az állam, hogy abból munkahelyek jöjjenek létre, még több állami bevétel keletkezzen, és a befolyó pénz újabb fejlesztésekre menjen. "Az államnak nem érdeke senki lakhatását finanszírozni", mondta.
Ha bebizonyosodik, hogy Mondok József, az izsáki polgármester szabályt sértett, kamatokkal együtt kell visszafizetnie a pénzt, mondta Csepreghy. Az Index kérdésére, hogy büntetőfeljelentés is lehet-e az ügyből, azt mondta, a vizsgálat végéig nem akar megelőlegezni semmi ilyesmit. "Hogy jogi következmény lesz-e, az majd eldől", fogalmazott.
A 444.hu írt arról, hogy Mondok József, Izsák fideszes polgármestere abban a vadászházban lakik, amelyet 2014-ben a településvezető egyik cége, a Mondok Kft. 35 milliós EU-s forrást elnyerve épített. Mondok, izsáki polgármesterként még tagja is volt a helyi pályázati tervezést irányító egyesület bírálóbizottságának. A vadászpanziót ezután nyilvántartásba vették az izsáki önkormányzat honlapján szálláshelyként, de hirdetni ezen kívül nem hirdették sehol. Ennek pedig egyszerű oka van: a polgármester a helyiek szerint beköltözött – írja a lap. Egy január közepi felvételen maga vallja be ezt. | [
"Mondok Kft."
] | [
"Magyar Államkincstár",
"Vidékfejlesztési Hivatal"
] |
A tanulmányírástól a kommunikációs tanácsokon át a közvélemény-kutatásig sok különböző feladatra keres tanácsadó céget a kormány, amely a nyertessel olyan szerződést tervez kötni, amely átnyúlik a várhatóan 2014 tavaszán esedékes választások utáni időszakra is. A közbeszerzést a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium bonyolítja le, ahol tovább bővült a külső jogi tanácsadók köre is.
"Szakpolitikai tanácsadásra" írt ki közbeszerzési pályázatot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), amely a Közbeszerzési Értesítő legfrissebb számában megjelent felhívás szerint egyebek mellett tanulmányok írására és közvélemény-kutatások készítésére keres külső partnert. Hasonló feladatok ellátásával rendszeresen bíznak meg a minisztériumok cégeket, ez a közbeszerzési eljárás ugyanakkor kitűnik a többi közül a megbízás időtartamával és azzal, hogy szerteágazó feladatokról van szó.
A felhívásból kiderül, hogy a tanulmányírás és kutatások mellett kommunikációs tanácsadásra és közelebbről meg nem határozott projektmenedzsmentre is vonatkozik a megbízás, a szerződés a terv szerint 2014 december végéig szól. Ez azt jelenti, hogy a megbízó kötelezettséget vállalna a várhatóan 2014 tavaszán tartandó parlamenti választások utáni időszakra is.
Tanácsadás az egész kormánynak
A Közbeszerzési Értesítőben az NFM szerepel ajánlatkérőként, de a minisztérium kérdésünkre közölte, hogy ők csak elindították az "összes tárcát érintő eljárást" a központi közbeszerzés ellenőrzéséért felelős minisztériumként. Az NFM azokra a kérdésekre, hogy például miért kötik ilyen hosszú időre a megbízást, nem válaszolt, arra hivatkozva, hogy a téma felelőse a kormányszóvivő iroda. A kérdéseinket kedd délben elküldtük a kormányszóvivői stábnak.
Az előző, szocialista kormányok alatt a most kormányon lévő Fidesz politikusai gyakran támadták a minisztériumokat a különböző, szerintük tanácsadói szerződések miatt, hasonló megállapodásokat azonban a mostani kormányzati intézmények is kötöttek már a mostani közbeszerzési kiírás előtt is.
Igény speciális tudásra
Mint arról az [origo] beszámolt, az NFM esetében különösen sok a jogi tanácsadói szerződés a többi minisztériumhoz képest. Szeptember eleji összesítésünk szerint a kormány tavalyi megalakulása óta az NFM összesen 28 jogi tanácsadói szerződést kötött bruttó 458 947 611 forintért, míg a költségvetés elkészítéséért felelős Nemzeti Gazdasági Minisztérium (NGM) mindössze három jogi tanácsadói szerződést kötött 15,6 millió forintért, de a kormányzati munka összehangolásáért felelős Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) is kevesebbet költött jogi tanácsokra, a KIM honlapján található táblázat szerint a tárca az idei évben 13 jogi szerződés után 61 millió forintot fizetett ki.
Az NFM tanácsadói köre azóta tovább bővült, a Közbeszerzési Értesítő legfrissebb számában megjelent hirdetmény szerint a minisztérium 25 millió forint értékben kötött szerződést a Botond és Társai Ügyvédi Irodával. Az irodát úgynevezett PPP-projektekkel (az állam és magáncégek együttműködésével létrejövő beruházások) összefüggésben bízta meg a minisztérium jogi tanácsadással. A kiírás szerint az irodát az oktatással, a kultúrával, a sporttal és a büntetés-végrehajtással kapcsolatos PPP-beruházások ügyeivel bízzák meg. Ezek közül a kultúra, a sport és a büntetés-végrehajtás területén már más ügyvédi irodák is kaptak feladatokat.
Az NFM az ügyvédi megbízásokat korábban az [origo]-nak azzal indokolta, hogy a korábbi Pénzügyminisztériumtól hozzájuk kerültek át a PPP-szerződésekkel összefüggő feladatok, amelyek szerteágazó és speciális tudást igényelnek. Emlékeztettek arra is, hogy a kormány tavaly ősszel jelentette be, hogy felhagynak a PPP-konstrukcióban megvalósuló beruházásokkal, és a minisztérium szerint körülbelül száz olyan - autópálya-szakasz, börtön, kollégium, sportlétesítmény építéséről szóló - szerződést vizsgálnak, amelyek az állam számára előnytelen, túl magas szolgáltatási díjat határoztak meg. | [
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [
"Botond és Társai Ügyvédi Iroda",
"Közbeszerzési Értesítő",
"Nemzeti Gazdasági Minisztérium",
"Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium"
] |
Két közbeszerzésen is eredményt hirdetett Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt.: az Állatkerti körúton épületek kialakítását és a környék rehabilitációját a Budai Műemlék Felújító Kft. nyerte el mintegy 236 millió forintért, egy konzorcium pedig a Liget világítási stratégiáját készítheti el kicsit több mint 17 millióért.
A Budai Műemlék Felújító Kft. építheti meg az Állatkerti körúton meghatározott ideig fennálló épületeket, újíthatja meg a BSZKRT (a BKV elődje) épületét és végezheti el a környező parkterületek rehabilitációját mintegy 235,8 millió forintért – derült ki a legfrissebb Közbeszerzési Értesítőből. A kft. alvállalkozók bevonásával teljesíti majd a munkát.
A cég feladata a Városligetben az Állatkerti körúton olyan "történeti gyökerekkel és előképekkel rendelkező épületek létrehozása, amelyek a korabeli építészeti értékeket képesek a modern kor kívánalmainak megfeleltetni. A 3 új, meghatározott ideig fennálló épület alapvetően vendéglátó funkciót lát el, de minimális belsőépítészeti átalakítással a későbbiekben kereskedelmi funkció ellátására is alkalmasak lehetnek. Az új és régi épületek körül kialakítandó kerthelyiséges vendéglátóhely a századelő Városligetének békebeli hangulatát kívánja megidézni. A Ligetbe látogatók széles körének számára vonzó kínálattal, kiváló minőséggel, ugyanakkor megfizethető árakkal olyan típusú vendéglátás jöhet itt létre, amely jelenleg mérsékelten van jelen a Városligetben."
A Budai Műemlék Felújító nem rég – mint arról az Átlátszó beszámolt – a CLH Hűtés- és Klímatechnika Kft. közösen elnyerte a XIII. kerületi önkormányzat tulajdonában lévő Lehel Csarnok felújítását 225 millió forintért.
A CLH Hűtés- és Klímatechnikai Kft.-ben Mészáros Lőrinc 2015 júniusában szerzett tulajdonrészt, és a cég az új MTK-stadion építésében is részt vesz.
Egy konzorcium nyerte el a világítás megtervezését
A Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. másik, a "Liget Budapest Világítási Stratégia és Vezérterv" elkészítésére kiírt tenderét Liget LightKonzorcium (ÚR-BEN Design Kft -RIO Lámpastúdió Kft.) nyerte a megjelent eredményhirdetés alapján.
A konzorciummal augusztus 16-án írták alá a szerződést a 17,1 millió forint értékű munka elvégzésére.
Fotó: Városliget Zrt. | [
"Budai Műemlék Felújító Kft.",
"Városliget"
] | [
"-RIO Lámpastúdió Kft.",
"Közbeszerzési Értesítő",
"CLH Hűtés- és Klímatechnika Kft.",
"Liget LightKonzorcium",
"ÚR-BEN Design Kft",
"CLH Hűtés- és Klímatechnikai Kft.",
"Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt."
] |
Több érdekes tétel is kiderült már a Schmidt Mária-féle ’56-os emlékbizottság költéseiről, például amikor
saját sörözőjének arculatváltására is kapott közpénzt a pestisrácok.hu főszerkesztője. Különböző célokra – köztük egy többhetes józsefvárosi rendezvénysorozatra – összesen 75 millió forintot kaptak Huth Gergely cégei és a lapigazgató Stefka István.
50 millió forintot vitt el Desmond Child újahasznosított dala, az “Egy szabad országért", pedig a közeműködők ingyen vállalták a szereplést és a közmédia is térítésmentesen biztosította a stúdiót a dal rögzítéséhez.
Az 1956-os emlékév honlapján nagyjából követhetőek a nyertes pályázatok, így most kiderült az is, hogy a Lezsák Sándor vejének résztulajdonában lévő Dextramedia is a eredményesen pályázott. Lezsák Sándor 2014-ben a Fidesz-KDNP jelöltjeként egyéni képviselői mandátumot szerzett, az Országgyűlés alelnöke.
A Dextramedia 5 millió forintért készíti el a Sírnak a harangok című roadmovie-ba oltott koncertfilmet, amely a Magyar Nemzeti Táncegyüttes amerikai ünnepi előadássorozatát mutatja be. A filmben a diaszpóra meghívására amerikai turnéra induló táncegyüttes előadássorozatát dokumentálják, illetve megszólaltatják az az Amerikában élő ’56-os menekülteket.
Lezsák veje, Moys Zoltán azzal robbant be a köztudatba 2014-ben, hogy kiderült: a Börzsöny Akciócsoport tagjaként ő az egyik szervezője a Kitörés Emléktúrának. Ahogyan azt korábban megírtuk, a Dextramedia Kft. 2011 és 2014 között közel 400 millió forintnyi megbízást kapott a közmédiától. A cég készítette a Hagyaték című kulturális magazint, a Hazajáró című turisztikai magazint, a Munkatárs című műsort, az Embermesék című portré-magazint, valamint az Újrakezdők Ócsán című 5 részes dokumentumfilmet. Ezért az 5 produkcióért a cég összesen 364 millió forintot kapott az MTVA-tól. A Dextramedia akkoriban a szélsőjobboldali portálok egyik nagy kedvence volt: Moys Zoltánnal például a hunhir.info közölt interjút, a kuruc.info pedig lelkesítő cikkben számolt be arról, hogy a cég “A magyarság egységéért" díjban részesült. Korábban pedig mi is megírtuk: egy reklámanyag szerint a kuruc.info mellett a Dextramedia is támogatta a Nemzeti Front nevű zenekar karácsonyi estjét.
Cikksorozat 4,3 millióért
4,3 millió forintot nyert az emlékbizottságtól az Absolut Media Zrt., az egyetlen angol nyelvű magyar üzleti lap, a Budapest Business Journal (BBJ) kiadója. A lapban cikksorozatot jelentetnek meg az 1956-os forradalomról. Hogy a sorozat hány darabból és milyen terjedelmű írásokból áll majd, arról nem esik szó a tájékoztatásban.
Tavaly szeptemberben Tom Popper, a lap egykori főszerkesztője terjedelmes publicisztikában jelentette be, hogy a BBJ a megfélemlítéssel operáló fideszes médiapolitika áldozatává vált, így inkább lemond posztjáról. Popper állítása szerint kiadója arra utasította, a publicisztika rovatban a továbbiakban csak üzleti kérdésekről írjon, és tartózkodjon minden politikai véleménytől.
A 14,5 milliárdos költségvetéssel dolgozó 1956-os emlékbizottság elnöke, Balog Zoltán tavaly szeptemberben az MTI-nek elmondta: az emlékév programjainak lezárásáig nem adják ki a pályázatok részletes adatait, mert ha menet közben is bele lehetne látni a részszerződésekbe és az elszámolásokba, az csak megzavarná a lebonyolítást. És nem is lenne tisztességes azokkal szemben, akik megvalósítják a programokat. | [
"Dextramedia",
"Absolut Media Zrt."
] | [
"Magyar Nemzeti Táncegyüttes",
"Börzsöny Akciócsoport",
"Nemzeti Front"
] |
Rendszerszintű, az adóhivatal filozófiájába beépült hibás eljárási rend és konkrét korrupció is az oka annak, hogy a legnagyobb cégek esetében sokszor nem nyomozzák ki az adócsalásokat - mondja Horváth András. Az évi ezermilliárdos áfacsalások ügyével a nyilvánossághoz fordult, a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) kilépett adó-ellenőrzési szakember fordulatot lát az ügyben, szerinte a hivatalos szervek válaszaiból is az derül ki, hogy neki van igaza.
- Most miből él?
- A tartalékaimból. Munkanélküli vagyok, de nem kapok segélyt, még nem jelentkeztem be. A munkaügyi központban balkáni állapotok vannak, óriási tömeg, és nagyon sokáig tart elintézni valamit, az információs pultig sem jutottam.
-És mi igaz abból, hogy politikai pályára készül?
-Több politikai párt képviselőivel beszéltem, az ellenzékiek közül szinte mindegyikkel, sőt, legutóbb fideszes képviselők is megkerestek. Az ellenzékiekkel arról folyt az eszmecsere, hogy milyen ötleteik vannak, hogyan tudnak segíteni az ügyem továbbvitelében. Tehát csak szakmai egyeztetések voltak, a politikai pályáról nem esett szó.
- És nem is volna kedve hozzá?
- Egyetlen civil szervezet, az Ángyán József-féle Tisztesség és Emberség Szövetsége amelyhez csatlakoztam. Ennek a céljai, alapállása, filozófiája nagyon közel áll hozzám.
- Ez a szövetség akar indulni a választásokon?
- Most folyik a szervezése, hogy kivel, milyen szövetségben lehetséges ez.
- Megijedt, amikor azon a bizonyos csütörtöki reggelen bekopogott a négy nyomozó?
- Kellemetlen volt, a család még aludt. Őket nem kellett volna belekeverni. Ennek a látványos házkutatásnak a megfélemlítés lehetett a célja, talán elsősorban nem is engem akarnak eltántorítani, engem nem is tudnak, hanem azokat a NAV-osokat, akik egyetértenek velem, akik meg tudják erősíteni, amit mondtam, de eddig még nem jelentek meg a nyilvánosság előtt.
- Egy másik, kevésbé látványos fordulat is felfedezhető a hatalom, elsősorban a NAV és a Nemzetgazdasági Minisztérium önhöz való viszonyában. Korábban érvek nélkül leseperték, amit mondott, megpróbálták a személyét elhitelteleníteni. A legutóbbi válaszokban viszont, amelyeket az ön ügyében különféle parlamenti kérdésekre, civil adatigénylésekre adtak, már belemennek érdemi kérdésekbe is. Miközben a kormánypárti politikusok továbbra is a “nem mondott semmi konkrétumot" formulával süketelnek.
- Nemcsak ellenem nyomoz a Nemzeti Nyomozóiroda, ahogy a házkutatáskor kiderült, hanem az én feljelentésem nyomán is. Márpedig a feljelentésem a mellékletekkel együtt vagy kétszáz oldal, tele konkrétumokkal, cégadatokkal. Az ellenem folyó eljárás tárgya személyes adattal való visszaélés. Szerintem persze ez nem valósult meg, de képzelhetjük, mi lenne, ha valóban nyilvánosságra hoztam volna adótitkot képező konkrétumokat vagy személyes adatokat. De valóban van itt egy fordulat a hatóságok kommunikációjában, sőt, azt is mondanám, hogy ezen a területen elkezdett dőlni a dominó. A hivatalos válaszokban lévő konkrétumok ugyanis alátámasztják azt, amit én mondtam, nevezetesen, hogy rendszerszintűen nem ellenőrzik megfelelően a nagy adózókat. Átmentek magyarázkodásba. Először is azt mondják, hogy áfacsalás mindig volt, az áfacsalásokat nem lehet fölszámolni. Ennél is érdekesebb, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter válaszában egy konkrét ügynél az van, hogy ellenőrizték a nagyméretű kiskereskedelmi láncokat, a beszállítók között vagy ötven adócsaló vállalkozást találtak, de magukat a kereskedelmi láncokat e tekintetben nem ellenőrizték. Magyarul rátolják az áfacsalást a beszállítókra. Pedig én éppen arra hívtam föl a figyelmet, hogy az ilyen, cégláncolatokban elkövetett adócsalásnál a haszon jelentős része a végső eladónál csapódik le. Vagyis logikus lenne náluk is utána menni a százmilliárdoknak. A hivatalos válaszok egyébként azt is elismerik, hogy az adóelkerüléssel az országba érkező áru eljut a kiskereskedelembe, az üzletek polcaira és a vásárlókhoz is.
- Egy parlamenti Varga-válaszban az is benne van, hogy a kiemelt adózókat a legtöbb esetben csak utólag, az áfa-visszautálást követően ellenőrzik. A miniszter szerint azért, mert nem jellemző, hogy ezek a nagy cégek eltűnnek az adóhatóság látóköréből.
- Vagyis nem egyenlő a mérce, a kiemelt adózókkal különleges módon bánnak. Ha nem a kiemelt adózók igazgatóságához vagy a hasonló megyei részlegekhez tartozó adózóról van szó, akkor a dolgok menete a következő: a számítógépes rendszer kidobja a céget, mert nagy áfavisszaigénylő. Ekkor következik egy úgynevezett bizonylatellenőrzés. Ez nem adóellenőrzés, itt még nem lehet adóhiányt megállapítani. A revizornak el kell döntenie a könyvelés, az áfaanalítika alapján, hogy talál-e a beszállítói hálózatban olyan vállalkozást, amely gyanús. Lehet, hogy már ismeri az adott céget, vagy szúrópróbaszerűen rákeres a NAV adatbázisában az adószám alapján. Ott látja a bavallások, a vizsgálatok adatait, ezekből már pillanatok alatt kiderül, hogy nem adóminimalizáló vállalkozásról van-e szó. Ez a klasszikus, rutineljárás, akkor, ha nem a kiemelt adózókkal foglalkozó részlegeknél vagyunk.
- Az ilyen beszállító az, amit számlagyárnak nevezünk hétköznapian?
- A szakkifejezés az adóminimalizáló. Ha akár egyetlen ilyet talál az adóellenőr, akkor adóellenőrzést kell tartani a számlabefogadónál. Ha az adóhatóság adóminimalizálót talál, akkor alapos a gyanú, hogy adócsalás van, ebben az esetben nem teheti meg, hogy nem foglalkozik a számlabefogadóval.
- Miért nem teheti meg?
- Az adózás rendjéről szóló törvény kimondja, hogy csak olyan számla alapján lehet levonni az adót, ahol az a gazdasági cselekmény, eladás valóban meg is történt.
- De honnan tudja a revizor, hogy tanulja meg, hogy ilyenkor adóellenőrzést kell tartani a számla befogadójánál?
- Minden ellenőrt betanítanak, oktatáson is részt vesznek, ez benne van az oktatási anyagokban is. Persze igazából a gyakorlatban fogja megtanulni az őt körülvevő tapasztaltabb kollégáktól, akikkel együtt megy a vizsgálatokra.
- Miben különbözik ettől, ha kiemelt adózóról van szó?
- A kiemelt adózókat külön szervezeti egységek kezelik a NAV-nál. Van egy igazgatóság a legnagyobb cégeknek, de minden megyében is vannak főosztályok a nagyobb adózóknak. Az ide tartozó cégek is eljuthatnak a kiutalás előtti ellenőrzéseket végző egységekhez, de ha nem kerülnek oda, akkor egészen más elbánásban lesz részük. A kiemelt adózói egységekben dolgozó revizorok ugyanis egész más kiképzést kapnak, egészen más szakmai hozzáállással közelítenek az ügyhöz. Ezeken a főosztályokon alig van olyan revizor, akit kiképeztek arra, amiről az előbb beszéltünk, akik tudják mit kell tenni ezekben a láncolatos áfacsalási ügyekben, így hát ezekkel nem is foglalkoznak. Általában észre sem veszik az erre az adócsalási típusra jellemző adatokat. Ezeken a főosztályokon elsősorban számviteli szakembereknek nevezhető munkatársak dolgoznak, inkább ilyen szempontból vizsgálódnak. Könyviteli, számviteli hibákat keresnek. A személyi állomány ilyen jellegű különbözősége nagyon régi időkre vezethető vissza, én ezt rendszerszintű hibának nevezem. A kiutalás előtti ellenőrzési részlegeknél eleve a számlák tartalmi hitelességére mennek rá, vagyis megtalálják a fiktív számlákat, amelyeket adóminimalizáló vállalkozások adtak. A kiemeltekkel foglalkozó egységeknél viszont nem, mert már eleve olyan a személyi állomány. Láttam olyan esetet, ahol együtt dolgoztak kollégák különböző részlegekből, ott döbbentek rá, hogy mennyire másképp jár az agyuk. De ugyanez a helyzet, ha valaki átkerül az egyik helyről a másikra.
- A már említett hivatalos válaszokból az is kiderült, hogy a kiemelt adózóknál ritkább is az ellenőrzés.
- Régebben benne is volt a törvényben, most kivették belőle, hogy a háromezer legnagyobb adóteljesítményt nyújtó vállalkozást háromévente ellenőrizni kell. Hát ez azért elég ritka. Ha egy cég ilyen fiktív ügyletekben vesz részt, sűrűbben kellene vizsgálni, mert minél távolabb vagyunk az adócsalás elkövetésétől, annál kisebb a remény az eredményes eljárásra, az adó behajtására. De valójában főszabályként ezekben a háromévente lefolytatott vizsgálatokban sem szűrik ki ezeket a fiktív ügyleteket, legfeljebb ha kívülről jön valamilyen erre utaló információ, például mert megbukott egyik-másik beszállító. Eleve más a filozófia a kiemelt adózókkal szemben, máshogy szocializálódnak ezen a területen a revizorok.
- Amikor a magyar adóhatóságnál még a rendszerváltás után bevezették a kiemelt adózók fogalmát és a velük foglalkozó részleget, meg is mondták, hogy ők különleges elbánásban fognak részesülni. Elhangzott a virilista szó is, amely régen a legnagyobb adózókat jelölte, és egyfajta megbecsülést is sugárzott azokra, akik a legnagyobb részt veszik ki a közteherviselésből.
- Rendben van, hogy megbecsüljük őket. De mondhatjuk, hogy eleve jogkövető az a cég, ahogy a NAV filozófiája tartalmazza, amelyik tele van fiktív számlákkal? Ekkor sem kell ellenőrizni? Az is biztos, hogy a kivételes bánásmódban benne van az a félelem is, hogyha a NAV nagyon kellemetlenkedni kezd a nagy cégekkel, majd annyi adót sem hajlandók fizetni, mint eddig.
- Arra utal, hogy ez egyfajta hallgatólagos megállapodás?
- Hát, biztos nincs leírva.
- Hiszen ilyesmit a kisebb adózókkal szemben is alkalmaznak, ez az elvárt adó intézménye, ha annyit befizetsz, kimondva, kimondatlanul megígérjük, hogy nem fogunk nagyon zargatni. Ez lehet, hogy ön szerint erkölcstelen, de racionális, hiszen legalább az államnak járó adóbevétel egy része megvan.
- Nemcsak ez a baj, hogy erkölcstelen, hanem az is, hogy nem racionális. Ugyanis nem pár milliárdot csalnak már el, hanem mondjuk a fizetendő adó harminc vagy ötven százalékát. Akkor racionális nem eljárni ellenük?
- Az állam tudja, hogy nincs annyi adóellenőre, hogy minden egyes fillért megfogjon. Akkor inkább odairányítja a revizorokat, ahol nagyobb hasznot remélhet tőlük, a kiemelt adózókat pedig leginkább békén hagyja, mert ők úgyis befizetik, ami a császárnak jár.
- Akkor legalizáljuk az adócsaló maffiát?
- Tehát mégiscsak etikai problémája van?
- Nem, ez már nemcsak etikai kérdés, hanem költségvetési is. Ilyen mértékben már nem mondhat le a büdzsé a bevételekről. Lehet, hogy ez a virilistákra kitalált filozófia jól hangzik, még talán az is lehet, hogy eleinte működött, de ma a gyakorlatban nem működik. Nem véletlenül mondom, hogy évente ezermilliárdos nagyságrendben veszít ezen az ország. És a nyugat-európai tapasztalatok egybevágnak a mieinkkel. Ezeknek a hatalmas cégeknek hatalmas a lobbierejük is. Európa más országaiban sem bírnak velük, de maga az EU sem. Azt állítom tehát, hogy ha a NAV rendesen föllépne a kiemelt adózókkal szemben is, ott is lefolytatnák ezekben az esetekben a megfelelő adóvizsgálatokat, lényegesen eredményesebbek lennének, sokkal több adó folyna be. Hiába üldözzük a lecserélhető fantomcégeket, ha békén hagyjuk azokat, akik hasznot húznak az adócsalásból. Szerintem reális becslések szerint az áfa 25-30 százalékát nem hajtják be, de ez igaz a járulékokra is.
- Ön korrupcióról beszél, de amiről eddig szó volt, az legfeljebb rendszerszintű korrupció. Olyanról van tudomása, hogy az érintett cégektől konkrét zsebekbe vándorolnak pénzek, NAV-vezetők zsebébe, politikusok zsebébe, pártok zsebébe?
- Ilyesmire nincs bizonyítékom. De tudok olyan esetekről, amikor a nem vizsgálatot, a vizsgálat leállítását már nem lehet azzal a hibás adóhatósági filozófiával magyarázni, amiről eddig beszéltünk. Biztos, hogy van személyes korrupció is, a feljelentésemben is szerepel ilyen eset. Amikor eljutottak egy multi beszállítójához, egy számlagyárhoz. Ha a vezetők nem állítják le a vizsgálatot, a multinak is meg kellett volna buknia.
Tevan Imre | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Tisztesség és Emberség Szövetsége",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Nemzeti Nyomozóiroda"
] |
A vádhatóság szerint nincsenek olyan új információk, amelyek okot adnának a kitiltási botrányt kirobbantó ügy nyomozásának folytatására.
Közleményben a Fővárosi Főügyészség leszögezte: sem az elsőfokú bírósági eljárásban, sem az ügyészséghez benyújtott, a nyomozás folytatását kezdeményező, döntően politikusok által benyújtott indítványokban nem találhatóak olyan új adatok, amelyek a Bunge-ügy nyomozásának folytatását indokolnák.
A Fővárosi Törvényszék két hete kihirdetett nem jogerős ítéletében két év, három év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte T. Viktor Andrást, aki 2014 tavaszán egy találkozón azt közölte a Bunge amerikai étolajgyártó lobbistájával, hogy kétmilliárd forintért hivatalos személyeknél elintézi, az étolaj forgalmi adója 27-ről 5 százalékra csökkenjen. Több számla ellenében kellett volna a pénzt "a Századvég csoporthoz tartozóan kifizetni". T. a találkozón megnevezte Heim Pétert, aki a kérdéses időben a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke volt, mint akin keresztül az ügyet majd intézik.
A nyomozás semmiféle kapcsolatot nem talált sem Heim, sem a Századvég más munkatársa és T. András között, ezért az ügyészség úgy ítélte meg, hogy az egészet csak T. találta ki, hogy "lenyúlja" a Bunge pénzét. (Mint emlékezetes, a Bunge-ügy állhat annak hátterében, hogy az Egyesült Államok kitiltott több magyar állampolgárt, mások mellett Vida Ildikó korábbi NAV-elnököt.) Ezzel szemben a bíróság úgy ítélte meg, hogy T. egy létező ajánlatot közvetített, csak éppen a nyomozás során a hatóságoknak nem sikerült azonosítaniuk az ajánlattevőt. Erre hivatkozva sürgették – főleg politikusok – a nyomozás mielőbbi folytatását, illetve vádolták meg az ügyészséget azzal, hogy nem nyomoztat az ügyben, kormányközeli embereket véd.
Ezekre a vádakra reagált a főügyészség csütörtöki közleményében, amelyből kiderült: T. Viktor András esetleges századvéges kapcsolatait igyekeztek feltérképezni. Más irányban is vizsgálódtak, de T. környezetében senkit nem találtak, akitől a "megbízás", a korrupciós ajánlat származhatott volna. | [
"Bunge",
"Századvég Gazdaságkutató Zrt."
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Fővárosi Törvényszék",
"Századvég csoport"
] |
Az MSZP szabályosan gazdálkodik, ám 2014-ben nem pénzbeli hozzájárulást fogadott el kedvezményes bérleti díj, ingyen használható ingatlan formájában.
Kisebb hiányosságokat talált az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az MSZP 2013-2014-es gazdálkodásának ellenőrzésén. 2014-ben például jogszerűen igénybe nem vehető, jogi személyektől származó nem pénzbeli hozzájárulást fogadott el a párt.
Az ÁSZ keddi jelentésében azt írta, az MSZP a párttörvényben előírt határidőn belül elkészítette és közzétette 2013-as beszámolóját és 2014-es pénzügyi kimutatását. Az ellenőrzés feltárta viszont, hogy a 2013-as beszámoló a párttörvény előírását megsértve, a magánszemélyektől kapott, 500 ezer forintot meghaladó hozzájárulásokat elkülönítve nem teljes körűen tartalmazta. A beszámoló és a pénzügyi kimutatás összeállítása során sérült a valódiság számviteli alapelve, mivel azok a könyvviteli nyilvántartások adataival nem teljesen egyeztek.
Az eltérések összege azonban egyik ellenőrzött évben sem érte el a bevételi főösszeg 2 százalékának megfelelő lényegességi küszöböt.
Megállapították továbbá, hogy a párt könyvvezetése és gazdálkodása, valamint számviteli rendszerének szabályozása összességében megfelelt a jogszabályi előírásoknak, a könyvvezetés során a számviteli alapelveket érvényesítették. Az MSZP a gazdálkodással összefüggő egyéb jogszabályi előírásokat betartotta, az ellenőrzési rendszert az előírásoknak megfelelően működtette. A pénzügyi-számviteli informatikai rendszer működése megfelelő volt, az adatok biztonságáról, megőrzéséről gondoskodtak.
Az ÁSZ szerint az MSZP a működéséhez 2013-ban szabályszerűen igénybe vehető forrásokat használt fel, 2014-ben azonban 10 ingatlan esetében kedvezményes bérleti díj, illetve térítésmentes ingatlanhasználat formájában jogszerűen igénybe nem vehető, jogi személyektől származó, mintegy 3,1 millió forint összegű tiltott, nem pénzbeli hozzájárulást fogadott el.
Az MSZP az előző ÁSZ-ellenőrzés javaslatai alapján készített intézkedési tervben foglalt feladatokat határidőben végrehajtotta – állapították meg. Az MSZP elnökének 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteni az ÁSZ javaslatai alapján. | [
"MSZP"
] | [
"Állami Számvevőszék"
] |
Hétfőn folytatódott a bundázással gyanúsított focisták és vezetőik pere a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. A tárgyaláson tanúként jelent meg Urbán Gábor, az MTK egykori játékosa, akit azért idéztek be, mert két gyanúsított vallomásában is szerepelt. S. Balázs és K. Vince egyaránt arról számolt be korábban, hogy Urbánnal a 2009. május 30-i REAC–MTK-meccs előtt, L. Mátyás otthonában találkoztak. Itt kérte fel L. Mátyás őket, hogy 1000 eurós összegért cserébe veszítsék el a közelgő mérkőzést. Urbánnak valószínűleg azért kellett jelen lennie, hogy tudja, számíthatnak-e az MTK játékosai a csalásra, és ha igen, kik segítenek majd ebben a REAC részéről – ismertette a bíró K. Vince vallomását. Urbán mindent tagadott, ismeretes azonban, hogy az érintett meccsen az MTK 4–0-s eredménnyel győzött, és a beidézett is a góllövők között volt.
hirdetés
S. Balázs részletesen kitálalt
A harmadrendű vádlott, S. Balázs nem kívánt újabb vallomást tenni, emiatt korábbi nyilatkozatát idézték fel. Ebből kiderült, hogy a klub néhai vezetője, Kutasi Róbert – aki 2012-ben öngyilkos lett – a mérkőzések előtt pár nappal arra kérte a játékosokat, hogy szándékosan veszítsék el a közelgő meccset. Ezért cserébe fix összeget ajánlott, ami a kezdőjátékosok, cserék és a bundázásról tudó játékosok között oszlott szét, utóbbi személyeknek a hallgatásért cserébe. Előfordult, hogy a csapatvezető nem csupán a vereséget szabta meg, hanem azt is, hány góllal kell kikapnia a csapatnak. A játék előtt maguk a játékosok is köthettek fogadásokat a meccsre például K. Zoltánnál, amelyet azért tehettek lehetővé, hogy így további érdekük is származzon a veszteségekből – derült ki a vádiratból. S. Balázs például több tízezer forintos összegeket játszott meg, amelyből emlékezete szerint másfélszeres összeget kapott vissza.
Mindenki tudhatott a csalásról
S. Balázs név szerint sorolta fel, kik vettek részt a manipulációban a csapatból. Arról is beszámolt vallomásában, nem akadt olyan, akit megpróbált volna beszervezni, de az nem vállalta. Meccsenként általában 2000-2500 eurót kaptak, azonban ha nem a megbeszéltek alapján alakult a végeredmény, a következő bundameccset ingyen kellett vállalniuk. A vallomásban említett Cs. Gergő, K. András és V. Zoltán is tagadta, hogy részt vettek a bundában, avagy tudomásuk lett volna a mérkőzések elcsalásáról.
Pluszpénz járt a kiállításért
A harmadrendű vádlott – aki bevallotta, hogy közvetítőként továbbította a pénzeket L. Mátyástól, K. Zoltántól és G. Krisztiántól a játékosok felé – azt is elmondta, a 2009. május 1-i Kecskemét–REAC-meccs előtt plusz 500 eurót ajánlottak fel annak, akit kiállítanak vagy szabálytalansággal 11-es helyzetet idéz elő.
A legutóbbi elmaradt tárgyaláshoz hasonlóan ismét ketten hiányoztak a vádlottak padjáról: K. András munkahelyi elfoglaltság miatt, P. Olivér pedig bírói engedéllyel.
A vádirat szerint a vádlottak 2007 és 2009 között manipuláltak több mérkőzést, köztük bajnoki és Ligakupa-meccseket is. A tárgyalás július 9-én folytatódik újabb tanúk meghallgatásával.
Forrás: MNO | [
"REAC"
] | [
"Pesti Központi Kerületi Bíróság"
] |
Karácsony előtt egy nappal derült ki, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Zrt. végezheti a Debrecen – Füzesabony vasútvonal korszerűsítésének első ütemét közel 55 milliárd forintért.
A tendert kiíró Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) éppen december 23-án tette közzé a beérkező ajánlatokról szóló összegzést. A közbeszerzésen ugyan öt cég indult, ám közülük a magyar Dömper Kft-t és az osztrák hátterű Swietelsky Vasúttechnika Kft-t kizárták, a szintén osztrák Strabag és a német tulajdonú Vasútépítők Pályatervező Kft. pedig szűk 3 milliárddal drágábban vállalta volna a munkát, mint a felcsúti milliárdos vállalata.
Állomást építenek a BMW-gyárnak
A hatalmas fejlesztés a debreceni BMW-gyárhoz köthető közel 120 milliárd forintnyi beruházás egyik legdrágább eleme. A most megrendelt első ütem keretében a 108-as kódjelű vasútvonal Debrecen és Macs közötti nagyjából 15 kilométeres szakaszát újítják fel teljes egészében. A kiírás szerint vágányok fejlesztésén túl mások mellett
átépítik a debreceni és macsi állomásokat, amelyek térvilágítást kapnak,
átalakítják a biztosítóberendezéseket,
integrált vasúti távközlő rendszer építenek ki,
parkolót alakítanak ki,
de épül zajvédőfal, aszfalt burkolatú út, kerékpárút és járda illetve egy szakaszon "kétnyomúsítás" is.
Ami pedig ennél is fontosabb, hogy a külön állomást kap a BMW gyárnak is otthont adó Macs Ipari Park. Ez a szakasz ugyanis épp azért fontos, mert a tervezett üzem pont Macs és Debrecen között félúton lesz.
Bár így a beruházás már elég komplex, a 15 kilométerre 55 milliárd, azaz kilométerenként 3,6 milliárd forint így is soknak tűnik. Még akkor is, ha a kétnyomúsítás miatt ténylegesen ennél jóval több vágány épül, és valóban vannak olyan tételek, amik jelentősen megdobják a költségeket.
A Heti Válasz két éve részletes cikkben elemezte, hogyan kúsznak fel a vasútépítési költségek. Akkor a rekorder a Szolnok–Szajol szakasz volt kilométerenként 3,29 milliárddal, de ott új hidat építettek a Tiszán, ami azért nagy mértékben megdobja a fajlagos költségeket, így az nem hasonlítható össze ezzel a beruházással. Az akkori második Százhalombatta és Pusztaszabolcs közötti rész, ahol 3,14 milliárdból jött ki egy kilométer, és aminek felújítását szintén Mészáros Lőrinc egyik cége nyerte el konzorciumban. A Heti Válasz már akkor jelezte, hogy ez elég komoly növekedés a korábbiakhoz képest. Négy-öt évvel korábban ugyanis még azt elemezte a magyar sajtó, hogy nemzetközi összevetésben miért olyan drága a Szajol és Püspökladány közötti vasút felújítása, amelyet a tenderen győztes cégek kilométerenként 1,45 milliárd forintért vállaltak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA hivatalos összeg tízszeresével támogatjuk valójában a debreceni BMW-gyáratMás a nagyságrend, ha a közvetlen támogatáson túl az olyan út-, vasút- és közműfejlesztéseket is számba vesszük, amelyek egyébként nem valósulnának meg.
Nem szántak rá ennyit
Eredetileg a kormány sem számolt ilyen magas költségekkel. A kormány ugyanis a teljes vasúti fejlesztésre összesen 71,6 milliárd forintot különített el, ebben viszont benne van a felújítás második szakasza is, a Nagymacs és Balmazújváros közötti 11 kilométer.
Azaz a fejlesztésre elvileg kilométerenként nem 3,6, "csak" 2,7 milliárd jutott volna.
Ám ennyiből már most látszik, hogy nem fog kijönni a teljes beruházás. Bár a második etap rövidebb és valószínűleg egyszerűbb, mint a mostani, de elvileg magába foglalja a Debrecen–Balmazújváros közötti vasúti pálya villamosítását is. Márpedig a korábbi tapasztalatok szerint ez önmagában is tízmilliárdos tétel lehet. Mindez azt is jelenti, hogy az egész (nemcsak a vasúti fejlesztéseket felölelő) projektre sem lesz elég az eddig elkülönített 120 milliárd.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgymás torkának estek, mert elfogyott a pénz a túlárazások miattHáromszor drágább a vasútfelújítás, mint Lengyelországban, nem csoda, ha hamar elfogy a pénz. A maradék balatoni felhasználása körül forrnak az indulatok.
A mostani 55 milliárdos munka egyébként a V-Híd életében sem jelentéktelen megbízás, önállóan nem is nyertek még el korábban ekkora tendert. Más cégekkel összeállva azonban már volt nagyobb megbízásuk is: Szántód-Kőröshegy – Balatonszentgyörgy, illetve a Püspökladány – Ebes szakaszok építése egyaránt meghaladta a 70 milliárdot. Amikor ezeket elnyerték papíron még nem Mészáros Lőrinc volt a tulajdonos, ám így sem maradt ki a fejlesztésekből a felcsúti milliárdos, hiszen mindkét projektben egy másik cége, az R-Kord volt a V-Híd partnere.
Újra nyert a Közgép
A vállalat egyébként természetesen most sem teljesen egyedül végzi a munkát, és az előírt referenciákat sem egyedül biztosította. Alvállalkozóként ezúttal is bevonják az R-Kordot, sőt az egykori Simicska-birodalom központi cégét, az azóta Mészáros Lőrinc barátjának és állandó üzlettársának, Szíjj Lászlónak a tulajdonában kerülő Közgépet is.
Utóbbi cég azt követően, hogy a Simicska-Orbán háború lényegében megsemmisítette, az új tulajdonosnak hála mostanra tényleg visszakerült a hazai építőipari térképre. Már tavaly nyáron biztosítottak referenciát a Mészáros Lőrinc öccse, Mészáros János cégének a székesfehérvári vasútállomás feletti gyalogos felüljáró befejezéséhez, majd a szintén Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt alvállalkozójaként egy közel 50 milliárdos projektben a fővárosba is visszatértek. A cég rehabilitása végül december elején vált teljessé, amikor
az egykori Simicska-cég közel négy év szünet után nyert el újabb közbeszerzést.
Ráadásul nem is kicsi munkát kapott a hírhedt vállalat: a kétszer kétsávos M44 gyorsforgalmi út Szentkirály és Lakitelek közötti szakaszát építheti meg közel 44 milliárd forintért.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉpp most élesztik újra a Simicska-birodalom ékkövétMészáros Lőrinc üzleti körének alvállalkozójakánt tér vissza a fővárosba az egykori Simicska-birodalom zászlóshajója, a Közgép. A Déli összekötő vasúti hidat korszerűsítik.
Közélet BMW-gyár debrecen Közgép R-Kord Kft V-Híd Olvasson tovább a kategóriában | [
"R-Kord",
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő",
"Közgép",
"V-Híd Zrt."
] | [
"Dömper Kft-t",
"Macs Ipari Park",
"Heti Válasz",
"Vasútépítők Pályatervező Kft.",
"Duna Aszfalt",
"Swietelsky Vasúttechnika Kft-t",
"Közgép R-Kord Kft V-Híd"
] |
Korrupció orosz módra - kiteregette a szennyest a volt Ikea-főnök
Ha egy európai vállalat Oroszországban szeretne terjeszkedni, szinte lehetetlen kikerülnie a korrupciót – legalábbis ezt állítja könyvében az Ikea egykori ottani vezetője. Lennart Dahlgren konkrét példákkal is illusztrálja, milyen eszközökkel próbálják megfejni az oroszok a nyugati cégeket. Bár az Ikea emiatt már több fejlesztését is leállította, mégsem sikerült teljesen tisztának maradnia - a közelmúltban két vezetője volt kénytelen távozni botrányos ügyek miatt.
"Ha egyszer fizetsz, mindig fizetsz. Ebben az esetben az összegek és az esetek feltartóztathatatlanul növekednek majd." Lennart Dahlgren, az Ikea egykori oroszországi vezére szerint ezt az aranyszabályt kell figyelembe venniük azoknak a cégeknek, amelyek ottani terjeszkedésük során korrupt hivatalnokokkal találják magukat szemben.
Utóbbiakat márpedig szinte lehetetlen kikerülni - az Ikea megpróbálta, és folyamatosan falakba ütközött. Legalábbis ezt állítja Dahlgren "Dacolva az abszurditásokkal: hogyan győztem le Oroszországot - és hogyan győzött le ő engem" című könyve, amely a közelmúltban svédül, a napokban pedig oroszul is megjelent, és amelyből a Die Welt német napilap idézett a közelmúltban.
Sötét telekbiznisz
Dahlgren több példát is felhoz arra, hogyan működik a korrupció az oroszországi mindennapokban - a dél-oroszországi Krasznodarban például egy több mint gyanús telekbizniszen bukott el a lánc terjeszkedése.
Történt, hogy miután az Ikeának sikerült egyezségre jutnia a helyi önkormányzattal az építkezésre kínált telek áráról, azt a város hirtelen eladta egy névtelenségbe burkolózó személynek. Utóbbi viszont már csak ötszörös áron lett volna hajlandó továbbpasszolni a területet a svédeknek - azt nem nehéz kitalálni, hogy a különbözet kiknek a zsebébe vándorolt volna... Az Ikea azonban nem ment bele a játékba, és inkább a szomszéd városban húzta fel új áruházát.
Szintén meglehetősen furcsa körülmények akasztották meg az áruházláncot a Volga menti Szamarában. A már felépített üzlet megnyitását hét esetben akadályozták meg különböző hatóságok - a higiéniai körülményeket vizsgáló hivataltól a tűzvédelmi szervekig.
Amikor az Ikea végül az utolsó akadályt is vette, jött a katasztrófavédelem, és újabb követ gördített a nyitás útjába. Ez azonban már sok volt a svédeknek: Ingvar Kamprad tulajdonos-alapító mind a 250 dolgozóját elbocsátotta, és elhalasztotta a befektetés befejezését.
Az Ikea is besározódott
Kamprad egyébként már tíz évvel ezelőtt, az oroszországi terjeszkedés kezdetén világossá tette, hogy sem a csúszópénzt, sem a korrupció egyéb formáját nem tűri el. Hiába próbálta azonban védeni az addig vegytiszta imázst, sorsát a svéd cég sem kerülhette el.
Kiderült ugyanis, hogy az Ikea közép- és kelet-európai igazgatója, valamint oroszországi ingatlanjaival foglalkozó vezetője szemet hunyt vesztegetések felett, amelyek nélkül nem tudott volna áramhoz jutni két szentpétervári üzletük. Bár a két menedzser a vesztegetésben nem vett részt, a cég februárban azonnali hatállyal elbocsátotta őket.
Kenyával egy szinten
Hogy mennyire átszövi Oroszországot a korrupció, jól mutatja, hogy a Die Welt által idézett statisztika szerint évente 240-300 milliárd dollár vándorol ottani hivatalnokok zsebébe - ez az éves GDP ötödét teszi ki.
Szintén sokatmondó tény, hogy a Transparency International korrupciós rangsorában Oroszország a 146. helyen állt 2009-ben - Kenyával, Kamerunnal na meg Ukrajnával egyetemben.
W. B.
Menedzsment Fórum | [
"Ikea"
] | [
"Transparency International",
"Die Welt"
] |
A leleplező fényképeket a Blikk, a filmfelvételeket két tévé is publikálta a napokban, ezért a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. kivizsgálta az ügyet és fotókon szereplő két parkolóőrból az egyiket elbocsátotta, a másikat pedig felmentette.
A BÖP Kft elbocsátotta a Blikk fotóján látható két alkalmazott egyikét, a másikat pedig felmentette, áll a társaság közleményében, amit az Indexnek is elküldött.
A Blikk keddi számában publikálta azokat a fotókat, amelyeken jól látszik a kenőpénzes boríték a korrupt parkolóőr kezében. Az esetről készült videót a Tények és a HírTV is bemutatta.
A napilap szerint a parkolőőrök két héten keresztül mindig ugyanabban az időpontban betértek egy XIII. kerületi autószalonba. A szalon előtt parkoló autókra egy pillantást sem vetnek.
A parkolóőrök minden nap 2500 forintot vettek fel az autószalon szervízfelvételi irodájában, amit zsebre is tettek. A lapnak nyilatkozó volt parkolóőr, aki az esetet lefilmezte, azt mondta, a korrupció virágzik a BÖP Kft.-nél.
A BÖP Kft. közleményében elhatárolódik a volt munkatárs állításaitól, akinek munkaviszonyát egyébként munkaköri kötelességének súlyos megszegése miatt szüntették meg. | [
"Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft."
] | [
"BÖP Kft",
"BÖP Kft."
] |
A máltaiak – akiknek házuk van a telep közepén – minden pénteken fagyit osztottak a gyerekeknek. Az önkéntesek játszanak is velük, mert ha itthon vannak, nagy a hangzavar. És sokan vannak. Egy idős pár kivételével mindenhol van gyerek. Juliannának csak kettő, a többieknek inkább három-négy, de akad ötgyerekes család is. Jól ismerik egymást, ugyanabba az ócsai iskolába járnak. Néha be-beszólnak nekik, hogy lakóparkosok, de ez már csak így megy.
Felnőttnek is mondták már, hogy azért nem kapja meg a munkát, mert a szegényházakban lakik. Mégis sokan dolgoznak. Juliannának is volt munkája az ócsai Bio-Fungi Kft.-nél, mielőtt otthon maradt a kisebbik fiával. Aki akar, el tud járni dolgozni busszal, már van reggel is, este is járat. De azért a kocsi kell. Mert a reggel és az este közt nincs semmi. Néhány ház előtt több autó is áll. Másutt a kertben sorakoznak.
Kérdezem a kertről: vetettek-e bele valamit? – Amíg Ócsán laktunk, volt veteményesünk, de itt nincs – mondja. – Túl drága a víz. Literenként 350 forintért nem locsol itt senki ezer négyzetmétert. De a gazt le kell nyírni, mert az benne van a szerződésben, hogy rendben kell tartani a portákat. Azt ellenőrzi a Net (a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.). A cégnek is feltűnhettek a puszta udvarok, mert az idén elkezdtek kutakat fúrni a portákon. Ha Juliannáéknak is lesz, jövőre ültetnek valamit.
A nagy csendességben is feltűnő a szemközti ház. Szinte kong. Nem ez az egyetlen, három is üresen áll. Egyikbe még nem költözött be senki, a másik kettőből viszont már ki is költöztek. Julianna szerint a korábbi lakók vettek egy saját házat, és továbbálltak. De nincs nagy mozgás – bizonygatja.
A Net tavaly szeptemberben hirdette meg az eredetileg bebukott devizahiteleseknek épült ócsai szociális lakópark utolsó házát, a nyolcvanadikat. Az első – még a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által meghirdetett – pályázatra 588 család jelentkezett, ám alig akadt köztük olyan, amely megfelelt volna a szigorú feltételeknek. A második fordulóra már csak 23 pályázat érkezett. Ekkor folyamatossá tették a pályázatot, de így is csak a házak felét sikerült bérbe adni 2013 végére.
A projekt hivatalosan két és fél milliárd forintból valósult meg. A negyed építését 2011 nyarán jelentette be a kormány, 2012-es átadást ígérve. Ám hiába nyilvánították kiemelt beruházássá, az építkezés folyamatos csúszásban volt. Több hónapot késett a belterületbe vonás, a telkek kitűzése, az engedélyezés, a kivitelezői tender. Az első nyolcvan ház csak 2013 márciusára készült el. A második ütemhez már hozzá sem kezdtek. | [
"Nemzeti Eszközkezelő Zrt."
] | [
"Magyar Máltai Szeretetszolgálat",
"Bio-Fungi Kft."
] |
Sikerült egy olyan ügylettel tőkét emelni a Fradi labdarúgócsapatát fenntartó Ferencvárosi Labdarúgó Zrt.-ben, amely több mint 3000 milliárd forintra értékelte fel a vállalatot. Ez alapján a társaság Magyarország második legértékesebb cége, a sportban pedig az egész világon nincs párja.
A cégiratok szerint a vállalat közgyűlése február közepén döntött arról, hogy két darab ezer forintos névértékű részvényt bocsát ki, és ezzel 20 007 000 forintra növeli a cég alaptőkéjét. A részvényeket lejegyző Ferencvárosi Torna Club azonban nem kétezer forintot fizetett a 0,01 százalékos tulajdonrészt megtestesítő papírokért, hanem 300 milliót. Azaz egy ezer forintos névértékű részvényt (amilyenből több mint húszezer van a cégnek) 150 millióért jegyeztek le.
Ezzel a tranzakcióval nagyjából 3001 milliárd forintra értékelték a Fradi labdarúgócsapatát.
Csak összehasonlításképpen: az ország legértékesebb cége, a tavaly 318 milliárd forintos nyereséget produkáló OTP piaci kapitalizációja durván 20 százalékkal magasabb ennél, a Mol azonban már 250 milliárddal kevesebbet ér, mint a Fradi a tőkeemelés alapján. A paksi atomerőműre kapott orosz hitelt meg tulajdonképpen egy az egyben ki lehetne fizetni a Fradival.
Talán ennél is szemléletesebb, hogy az ügylet magasabbra értékelte a magyar bajnokság éllovasát, mint amennyire a Manchester United, a Real Madrid és a Barcelona együttes értékét becsülte tavaly a KPMG. Sőt, a Fradi még a világ legértékesebb sportcsapatánál, a Dallas Cowboysnál is kétszer többet ér.
Egészen pontosan többet érne, ha a tőkeemelés piaci alapú tranzakció lett volna, de természetesen nem az volt. A lépésre minden bizonnyal azért került sor, mert a Fradinak forrásbevonásra volt szüksége, vélhetően megszorultak. A cégtől megkérdeztük, hogy valóban ez volt-e az ok, illetve, hogy hogyan sikerült a 2018-as üzleti évük, ám megkeresésünkre nem kívántak reagálni.
Mindenesetre egy labdarúgócsapat ilyen típusú finanszírozása több szempontból is aggályos lehet. Az FTC Labdarúgó Zrt. legnagyobb tulajdonosa a részvényeket most is aranyáron lejegyző FTC*Rajtuk kívül a Fotex Holdingnak van még egy minimális, 0,01 százalékos tulajdonhányada., amely viszont jelentős részben állami támogatásokból működik. Így a túlárazott részvényvásárlás egy amúgy is közpénzzel tömött focicsapat közvetett állami támogatásaként is értelmezhető. Ezt pedig – amellett, hogy rossz az optikája – az Európai Labdarúgó-szövetség sem szereti.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBurkolt állami támogatás lehet a Fradi rejtélyes kétmilliárdjaLehet, hogy nemzetközi kupában sem indulhatna a Fradi, már ha az Európai Labdarúgó-szövetség komolyan venné saját szabályait.
Ráadásul a mostani közgyűlési jegyzőkönyv szerint nem is ez volt az első eset, hogy az FTC így jegyzett le részvényeket. Van olyan ezer forintos részvény, amit egy 1,1 milliárdos nem pénzbeli betét rendelkezésre bocsátásáért kapott a klub. Ez már 22 ezer milliárd forintra értékelné a vállalatot, ami a teljes magyar GDP bő fele, és aminél mindössze nagyjából 150 cég ér többet az egész világon. A Mercedeseket gyártó Daimler és a Vodafone például nincs köztük.
Az persze nem újdonság, hogy a Fradi focicsapatát – ahogy a teljes magyar futballt – folyamatosan tömik állami forrásokkal. Az élvonalbeli csapatok bevételének töredéke jön ténylegesen piaci forrásból, a többi nyílt vagy burkolt állami támogatás*Mint például az állami cégek hirdetései vagy a közmédia által masszívan túlárazva megvett közvetítési jogok.. Nincs ez másképp az FTC Labdarúgó Zrt.-nél sem, amely ráadásul eddig is jelentős közpénzhez jutott közvetetten, az FTC-n keresztül is. Korábban azonban ez tulajdonosi támogatás formájában érkezett, most valamiért más módját választották a pénz átcsorgatásának.
Persze az érdekes kérdés, hogy miért van szükség ilyen megoldásokra, amikor a Fradi bevételei brutális mértékben emelkedtek az elmúlt években. Tavalyelőtt a csapat 5,37 milliárd forintból gazdálkodhatott, szinte pontosan annyiból, mint amennyit 2010-ben a két akkori leggazdagabb klub kivételével a teljes liga behúzott. Pedig kilenc éve még 16 csapatos volt az élvonal.
Vállalat Fradi FTC Mol OTP Olvasson tovább a kategóriában | [
"FTC Labdarúgó Zrt."
] | [
"Manchester United",
"Európai Labdarúgó-szövetség",
"Real Madrid",
"Dallas Cowboys",
"Fradi FTC Mol OTP",
"Ferencvárosi Labdarúgó Zrt.",
"Fotex Holding",
"Ferencvárosi Torna Club"
] |
Cipruson bejegyzett, jereváni off-shore cégen keresztül szerezte be a szolnoki Specimpex Kft. azt az ukrán, felújított An–26-os szállítórepülőt, amelyet 600 millió forintért adtak el a Honvédelmi Minisztériumnak (HM) – állította Csampa Zsolt tegnapi sajtótájékoztatóján. A limassoli Parkwoods Trading Ltd. az MDF-es politikus szerint 2003. december 9-én, a szaktárca repülőgép-vásárlásról szóló döntése előtt egy nappal adta el az An–26-ost a szolnoki cégnek, tehát feltételezhető, hogy a Specimpex Kft. a bejelentés előtt tudott a HM beszerzési szándékáról. Hollósi Nándor, Juhász Ferenc honvédelmi miniszter főtanácsadója korábban azt állította, hogy a Specimpex egy orosz cégtől vásárolt, amely az ukrán gyártótól jutott hozzá a repülőgéphez. Iváncsik Imre, a HM politikai államtitkára szerint kedvező áron vették meg a szállítógépet.
Az AN–26-os ügyében már korábban kifogásolta az ellenzék, hogy közbeszerzési eljárás nélkül bonyolították az adásvételt, amelyhez a Juhász Ferenc honvédelmi miniszter által vezetett nemzetbiztonsági kabinet adott felmentést. Csampa Zsolt továbbra is választ vár arra, hogy miért kellett pályáztatás nélkül megvásárolni a szállítógépet, de a képviselő arra is kíváncsi, valójában mennyibe kerülhetett a repülő, ha két cég is rátette a vételárra a saját nyereségét.
Mint arról a Magyar Nemzet korábban beszámolt, Veres István, a Specimpex Kft. vezetője azt nyilatkozta, általában öt és tíz százalék közötti részesedést kapnak kereskedelmi közvetítőként.
A vállalkozó állítása szerint azonban az An–26-os szállítórepülő vételárából nem könyvelhettek el ekkora arányú nyereséget. Amennyiben a ciprusi cég is részesedett az üzletből, akkor ennek a közvetítésnek a jutalékával is többe került a szállítógép beszerzése.
A lap korábban megírta azt is, a Specimpex Kft. vezetője 2000-ig a Magyar Honvédség szolnoki repülő műszaki szolgálatának vezetőjeként dolgozott. Veres szerint azonban ez nem összeférhetetlen, hiszen amikor a hadsereg alkalmazottja volt, még nem szállított eszközöket a HM számára. A vezető korábban azt állította, hogy a gépet egy orosz cégtől vásárolták meg, és ehhez 25 százalék áruforgalmi adót, 12,1 százalék vámot és másfél százalék iparűzési adót kellett kifizetni.
Veres István a Magyar Nemzetnek elismerte, hogy a Specimpex Kft. a Parkwoods Trading Ltd.-től vásárolta az AN–26 típusú repülőgépet, de hozzátette: a vétel orosz közvetítéssel történt. Erről a közvetítő tevékenységről azonban nem nyilatkozott. – Cégünk az ukrán repülőgépipar hivatalos szállítója, ez az ügylet sem zárja ki azonban az ukrán részvételt, mivel a repülőgépet Ukrajnában javították – mondta a cégvezető.
Keller László közpénzügyi államtitkár a lap számára elérhetetlennek bizonyult, így nem lehetett megkérdezni tőle, hogy tesz-e lépéseket az ügyben.
Haraszti Gyula | [
"Honvédelmi Minisztérium",
"Specimpex Kft."
] | [
"Magyar Nemzet",
"Parkwoods Trading Ltd.",
"Magyar Honvédség"
] |
De az így is tudható, hogy nem értek a perek végére. A fővárosi önkormányzat tavaly 11,9 milliárd forintot különített el a peres ügyekre, beleértve a 4-es metró jogvitáit is. A járműveket szállító Alstommal folytatott per tárgya ebből 8,3 milliárd forint kötbér és járulékai. A választott bíróság előtt zajló per a Népszabadság információi szerint azóta sem zárult le. Formálódott ugyan egy peren kívüli egyezség, de az erre vonatkozó javaslat végül nem került a Fővárosi Közgyűlés elé. Ahogy egy ügyhöz közel álló lapunknak kommentálta: a folytatással csak az ügyvédek járnak jól. Az egyezség ugyanis csaknem nullára hozta volna ki a kölcsönös követelések egyenlegét.
A pereskedés korántsem olcsó mulatság. Mint ahogy arról korábban beszámoltunk: a BKV a Siemens-perek esetében havi nettó 600 ezer forintot, az Alstom-perben való közreműködésért átlagosan havi nettó hárommilliót költött ügyvédi tanácsadásra. A BKV által 2010-ben szerződtetett Perenyei és Társa Ügyvédi Iroda óránként nettó 33 ezer forintért képviselte a BKV-t a 4-es metróval összefüggő perekben és döntőbírósági eljárásokban. Bár kötöttek ezenfelül egy nettó 15 millió forintos megbízási szerződést is. A 3-as metró járműfelújításához kapcsolódó jogi tanácsadásra vonatkozó kontraktust azonban nem sikerült fellelni a hatályos szerződések listáján. (Perenyeiék képviselik a fővárost a Hagyó-perben is. Az irodába vetett bizalom záloga a cégvezető Perenyei Tamás, aki az első Orbán-kormány idején a Honvédelmi Minisztérium államtitkára is volt.)
A fővárosi önkormányzat az idén 290 milliót különített el vitatott és peres ügyekre. A BKV idei üzleti tervében pedig 2,266 milliárd forintot tartalékoltak peres ügyekre. Ám ez nem mutatja a valós kockázatot, mivel a metróperek veszteségeinek javát a beruházás 452,5 milliárd forintos költségvetéséből írják le. Ebből a vállalkozókkal fennálló vitás kérdések pénzügyi rendezésére a DBR Metró Projekt Igazgatóság Origónak küldött válasza szerint 67,5 milliárdot tettek félre. Ebből fizetik ki most a budai Bikás parki és a két pesti – a II. János Pál pápa téri, valamint a Keleti pályaudvari – állomást építő cég elismert többletköltségét is. A járműfelújítás viszont teljes egészében fővárosi beruházás, így az esetleges pervesztésből származó követeléseket a városnak egymagának kell állnia. | [
"Perenyei és Társa Ügyvédi Iroda",
"BKV"
] | [
"Honvédelmi Minisztérium",
"Fővárosi Közgyűlés",
"DBR Metró Projekt Igazgatóság"
] |
Ülésezett pénteken a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsága. A fideszes Papcsák Ferenc képviselő által elnökölt testület úgy döntött, hogy
vizsgálatot indít az MNB által megvásárolt ingatlanokkal, és a jegybanki alapítványok létrehozatalának jogszerűségével kapcsolatban.
Az MNB az elmúlt hónapokban vett kastélyt, budai villákat és iszonyatosan drága fővárosi irodaházat is. Ezekre több milliárd forintot költött el. De a felügyelőbizottság a nemcsak ezekről, hanem a Pallas Athéné alapítványok létrehozatalának körülményeiről is többet szeretne tudni. A Pallas Athéné alapítványokat főleg kutatási és oktatási céllal hozta létre az MNB, de van egy másik céljuk is: unorthodox módon finanszírozzák az államot.
A felügyelőbizottság a vizsgálata eredményeiről tájékoztatód ad majd ki.
Papcsák Ferenc, a bizottság elnöke szerint amúgy eredményes az MNB első féléves gazdálkodása, és azt is mondta, hogy az első félév nyeresége alapján látszik, hogy az egész éves gazdálkodás eredményes lesz. | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"Pallas Athéné"
] |
Bajnai Gondonra kellett volna terhelő vallomást tenniük a repülőtéri vesztegetési botrány szereplőinek – legalábbis ezt állítják a büntetőperben kihallgatott vádlottak.
A másodrendű vádlott, a Budapest Airport Zrt. (BA Zrt.) volt jogi igazgatója a repülőtéri vesztegetés vádjával indult büntetőper hétfői tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken azt állította: a nyomozás során Bajnai Gordon miniszterelnökre terhelő információkat vártak tőle a rendőrök.
A vád szerint Sz. György elsőrendű vádlott 2008-2009-ben a BA Zrt. jogi előadójaként, majd a BKV Zrt. jogi igazgatójaként követett el többszörösen minősülő vesztegetést oly módon, hogy közreműködött a két nagyvállalat gazdasági érdekeit sértő, túlszámlázott megbízási szerződések megkötésében, és ezért cserébe több tízmillió forintnyi kenőpénzt kapott.
Az egyik vádpont szerint Sz. György a BA Zrt.-nél közvetlen felettesével, a másodrendű vádlott R.-V. Krisztina jogi igazgatóval 2007 végén, 2008 elején elhatározta, hogy a BA Zrt. által a jogi feladatok elvégzéséért kötött megbízási szerződések alapján ügyvédi irodáknak kifizetendő összegekből jogtalan előnyt kérnek, többnyire a megbízási díj 5-10 százalékát. Ezzel összefüggésben több ügyvéd is a vádlottak padjára került.
R.-V. Krisztina hétfőn - Sz. Györgyhöz hasonlóan - koncepciósnak minősítette az eljárást, amelynek célja - mint mondta - nem az igazság kiderítése volt. Tagadta bűnösségét, és arról beszélt, hogy nyomozati kihallgatásain 2010 első felében, a választások előtti hónapokban alig esett szó a terhére rótt cselekményekről, de a kihallgatások előtt és után, a védő távollétében a nyomozók egy listát mutogattak neki, és az ott szereplő nevekkel kapcsolatos terhelő információkat kértek tőle azért cserébe, hogy megszüntessék letartóztatását. A listán mások mellett Bajnai Gordon akkori miniszterelnöknek és Veres Jánosnak, a Gyurcsány-kormány pénzügyminiszterének neve szerepelt.
A nyomozás idején harminc év körüli, büntetlen előéletű jogásznő elmondta: visszaeső, erőszakos cselekmények miatt letartóztatott emberekkel zárták egy cellába fél éven keresztül, és a nyomozás egyik vezetője még a házi őrizete alatt is megkereste, hogy a politikusokra terhelő információkat szedjen ki belőle.
R.-V. Krisztina véleménye szerint a 2000-es évek közepén egyszer már privatizált BA újbóli eladásának szándékával függhetnek össze a vele történtek, amire - mint mondta - bizonyítékai nincsenek ugyan, de az időbeli egybeesést beszédesnek tartja.
A másodrendű vádlott kiemelte, hogy álláspontja szerint több bizonyíték - a BA-nál dolgozók többségének tanúvallomása és a cég egyes iratai is - az ő vallomását támasztják alá. Érthetetlennek tartotta, hogy a nyomozás során többszöri kérésére miért nem tisztázták azt az egyszerűen eldönthető kérdést, hogy ő az igazgatóság tagja volt-e, illetve önálló intézkedésre jogosult volt-e, ugyanis R.-V. Krisztina szerint a vádirattal ellentétben csak vezető jogtanácsos volt a BA-nál.
A másodrendű vádlott arra is felhívta a figyelmet, hogy több ügyvédi iroda nem rajta keresztül került kapcsolatba a BA-val, a megbízási díjak túlszámlázása szinte lehetetlen a cégnél működő szigorú ellenőrző mechanizmusok miatt, a BA pedig a nyomozás során nem kívánt polgári jogi igényt érvényesíteni, mi több, a szóban forgó ügyvédi irodák egy részével továbbra is kapcsolatban van.
R.-V. Krisztina összefüggő vallomását követően egyelőre nem kívánt válaszolni kérdésekre.
A repülőtéri vesztegetés első, áprilisi tárgyalásán Sz. György arról beszélt: Demszky Gábor volt főpolgármesterre, szocialista helyettesére, Hagyó Miklósra és Kocsis István volt BKV-vezérre terhelő vallomásokat vártak tőle a rendőrök a nyomozás során, a 2010-es választások előtt nem sokkal. Sz. György is koncepciósnak minősítette a nyomozást, a BA Zrt.-hez köthető vesztegetésekkel kapcsolatban határozottan tagadta, hogy kenőpénzt kért vagy fogadott volna el, és előnyt ígért volna a megbízásokat elnyerő ügyvédi irodáknak, illetve hogy munkáltatója érdekeit sértette volna. A vádpontok másik, a BKV-s szerződés-nyilvántartási rendszerre vonatkozó részével kapcsolatban ugyanakkor az előző tárgyaláson azt mondta: hibákat követett el, szabályokat szegett meg, és nem kérdés, hogy felelős. R.-V. Krisztinához hasonlóan Sz. György sem kívánt kérdésekre válaszolni.
A repülőtéri vesztegetés büntetőpere várhatóan a vádlottak meghallgatásával folytatódik még ebben hónapban a Fővárosi Törvényszéken.
A BA Zrt.-vel kapcsolatban több másik büntetőeljárás is indult például azért, mert Sz. György és R.-V. Krisztina jogtalan haszonszerzés céljából valótlan fuvaradatokkal, szerződésmódosításokkal megtévesztette a zrt. vezetését a repülőtéri taxis szállítási szerződéssel kapcsolatban 2006 és 2010 között, így abban az időszakban a cégnek sok száz millió forintos kárt okoztak. Ennek az eljárásnak az adatai szerint már a 2006-os taxipályázat elnyerése érdekében és később is több alkalommal megvesztegették a BA Zrt. önálló intézkedésre jogosult dolgozóit, hogy azok kötelezettségüket megszegve jogtalan haszonhoz juttassák a V. István által irányított repülőtéri személyszállító társaságot. | [
"Budapest Airport Zrt.",
"BKV Zrt."
] | [
"Fővárosi Törvényszék",
"BA Zrt."
] |
Kolompár Orbán bonyolódó ügyei
Napokkal ezelőtt nagy mennyiségű iratot fogalt le és szállított el az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) székházából a Kecskeméti Városi Ügyészség – értesült lapunk. Közben egy másik hamis bizonylatolási ügyben Kolompár Orbán szervezete, a Magyarországi Cigányszervezetek Fóruma (MCF) Nógrád megyei elnöke is gyanúsítottá vált.
Jelentős értékre, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett sikkasztás – úgy tudjuk, Kolompár Orbán ezen bűncselekménye miatt keresték fel az ügyészség emberei az OCÖ Dohány utcai székházát. (Ugyanakkor Kolompár Orbánt jogosulatlan gazdasági előny megszerzésével, számvitel rendjének megsértésével és – újabban – az európai közösségek pénzügyi érdekeinek megsértésével is vádolják.) A büntetőper november 16-án kezdődött.
Annyi bizonyos, nem iskolai papírgyűjtés volt a székházunkban, bár az elszállított iratmennyiség alapján ezt is lehetett volna feltételezni – mondta érdeklődésünkre ifj. Bogdán János szóvivő. Megerősítette: a dokumentumok lefoglalása nem valamely új ügy kezdetét, hanem az OCÖ-elnök bírósági szakaszban lévő eljárásának folytatását jelzi – írja a hétfői Magyar Nemzet, melyből további részleteket is megtudhat. | [
"Országos Cigány Önkormányzat"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Kecskeméti Városi Ügyészség",
"Magyarországi Cigányszervezetek Fóruma"
] |
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatótanácsának (volt) orosz tagja, Jelena Kotova ellen büntetőeljárást indítottak az orosz nyomozó hatóságok - jelentette pénteken az orosz sajtó.
Kotovát azzal gyanúsítják, hogy egymillió eurót kapott azért, hogy elősegítse egy magáncég EBRD-hitelét. Az ügyben több gyanúsított szerepel, az ötödiket, egy 26 éves orosz nőt, csütörtökön vették őrizetbe Londonban. Richard Wallis EBRD-szóvivő nem kívánt megjegyzést fűzni az eljáráshoz, mindössze annyit mondott, hogy az nincs hatással a bank oroszországi hitelkihelyezéseire.
A Kommerszant című moszkvai lapnak a bankhoz közel álló források elmondták, hogy Kotova ténykedése egy idő óta kérdéseket vetett fel kollégái és a bank vezetése körében. "Magatartása nem egyszer gyanakvást keltett, tavaly a bank belső vizsgálatot rendelt el egy tervezett hitel ügyében, amelyben szerepe volt" - mondta az illető, hozzáfűzve, hogy a hitelt végül nem adták meg. A vizsgálat nyomán azonban a bank levélben tájékoztatta az orosz gazdaságfejlesztési minisztériumot a Kotovával kapcsolatos gyanúról, és "a szó szoros értelmében másnap felmentették tisztségéből".
A lapot az orosz pénzügyminisztériumban másként tájékoztatták: ott azt mondták, hogy az EBRD-hez forduló orosz hitelkérelmezőknek nyomatékosan ajánlották, hogy forduljanak egy bizonyos tanácsadó céghez, amelynek segítésével gyakorlatilag biztosan megkapják a kért hitelt. | [
"EBRD"
] | [
"Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank"
] |
Óriási érdeklődés mellett hirdették ki az első fokú ítéletet szerdán reggel Kecskeméten a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon Zuschlag János volt szocialista parlamenti képviselő és társai ügyében. Az ítélet indoklása jelenleg is zajlik. A bíróság a vádlottakat a bűnszervezet vádja alól felmentette, de folytatólagosan elkövetett csalásban bűnösnek találta.
Dr. Fodor Endre, a büntetőtanács elnöke Zuschlag Jánost, a per első rendű vádlottját bűnösnek találta folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett csalásban és ezért őt nyolc és fél év börtönbüntetésre és tíz év közügyektől eltiltásra, valamint teljes vagyonelkobzásra ítélték. A volt szocialista képviselő nem szabadulhat kedvezménnyel az ítélet szerint.
Egykori titkárát, a másod rendű Lados Istvánt folytatólagosan elkövetett csalásért, magánokirat-hamisításért két év börtönre, két év közügyektől eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra ítélték.
A harmad rendű Katus Ferencet - az MSZP Bács-Kiskun Megyei Közgyűlésének egykori frakciótagját - folytatólagosan elkövetett csalásért öt és félév börtönre, hat év közügyektől eltiltásra, valamint teljes vagyonelkobzásra ítélték.
A negyed rendű Őri Andrást - volt zalaegerszegi Ifjú Szocialistát - aki nem jelent meg az ítélethirdetésen, folytatólagosan elkövetett csalásért, számviteli fegyelem megsértéséért négy év börtönbüntetésre, négy év közügyektől eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra ítélték.
Az ötöd rendű Krausz Csabát, volt újbudai szocialista önkormányzati képviselőt folytatólagosan elkövetett csalásban találták bűnösnek, büntetése: három év börtön, három év közügyektől eltiltás és teljes vagyonelkobzás.
A hatod rendű Marsovszky Balázs - a Fiatal Baloldal volt fővárosi elnöke - folytatólagosan elkövetett csalásért kettő év négy hónap börtönbüntetést, három év közügyektől eltiltást, valamint vagyonelkobzást kapott.
A heted rendű Kullai Tamást - volt kecskeméti szocialista önkormányzati képviselőt - folytatólagosan elkövetett csalásban találták bűnösnek ezért őt három év négy hónap börtönbüntetésre, négy év közügyektől eltiltásra, valamint vagyonelkobzásra ítélték.
A nyolcad rendű Vámosi Zsolt János - az Együtt a Harmadik Évezredért Alapítvány kuratóriumi elnöke - csalásért, számviteli fegyelem megsértéséért egymillió forint pénzbüntetést kapott.
A kilenced rendű Prácser László - a Nemzeti Civil Alapprogram egyik kollégiumi tagja - folytatólagosan elkövetett csalásért egy év négy hónap börtönbüntetést és két év közügyektől eltiltást kapott.
A tized rendű dr. Szente Zsoltot, kiskunhalasi ügyvédet, bűnpártolásért, okirathamisításért és hamis tanúzásra felhívásért négyszázezer forint pénzbüntetésre ítélték.
A tizenegyed rendű Győrfi Ludovicot - Zuschlag személyi trénerét, aki segítette Lados István bújtatását - bűnpártolásban találták bűnösnek és tíz hónap fogházbüntetésre ítélték három évre felfüggesztve.
A tizenketted rendű Kubatov Ivánt bűnpártolásban, magánokirat-hamisításban és csalásban találták bűnösnek ezért két év börtönre ítélték négy évre felfüggesztve.
A tizenharmad rendű Horváth Tibort - bizonyítékok elégetése miatt - bűnpártolásért tíz hónap börtönre ítélték három évre felfüggesztve.
A tizennegyed rendű Földes Gábor Miklós - hamis számlák kiállítása miatt - bűnpártolásért, magánokirathamisításért kettőszázezer forint pénzbüntetést kapott.
A tizenötöd rendű Kemecsei Árpádot - a szocialisták zugló szervezetének volt elnökségi tagját, a Zuglói Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottságának volt elnökét - magánokirat-hamisítás és csalás büntette miatt háromszázezer forint pénzbüntetésre ítélték.
A tizenhatod rendű vádlottat, dr. Szilágyi Gabriella Andrea fővárosi ügyvédet, - Kemecsei volt barátnőjét - felmentették a bűnpártolás vádja alól.
A börtönbüntetésre ítélt vádlottak kedvezményben nem részülhetnek. Az ítélet indoklása várhatóan négy órát vesz igénybe. | [
"Együtt a Harmadik Évezredért Alapítvány",
"Nemzeti Civil Alapprogram",
"Fiatal Baloldal"
] | [
"Ifjú Szocialista",
"Bács-Kiskun Megyei Bíróság",
"Bács-Kiskun Megyei Közgyűlése",
"Zuglói Vagyonkezelő Zrt."
] |
Nulla forintot fizetett január-februárban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bérleti díj címén a kormányhivataloknak – ezzel Hadházy Ákos LMP-s politikus szerint közvetetten elismerte a korábbi túlárazásokat.
Hadházy Ákos számos korábbi Korrupcióinfón foglalkozott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem pénzköltésével:
Eredetileg például négyzetméterenkénti 8000 forintos havi díjért béreltek adminisztrációs helységeket, 12 ezerért pedig óránként tantermeket a kormányhivataltól, ahol ráadásul EU-pénzből elvileg oktatták a hivatal munkatársait. Ez nyilvánvaló költségvetési csalás – vélekedik a politikus.
Hadházy most, két hónappal az igénylés után megkapta az egyetemtől a bérleti szerződésekre vonatkozó közadatokat. A válaszból és a mellékelt táblázatokból kiderül, hogy az NKE lejárat előtt módosította a szerződéseket, így januárban és februárban már 0 forintot fizettek bérleti díj címén. Ezzel a politikus szerint elismerték a korábbi pénzszórást.
Az NKE két, összesen 26 milliárd forint keretösszegű uniós projektet nyert el 2016 tavaszán, ezeknek a részletei miatt azonban – szintén Hadházy feljelentésére – nyomozást kezdett a NAV.
Az egyetem rektora Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke. Ebben a minőségében alázta rommá maga Orbán Viktor, aki a saját Facebook-oldalára posztolta ki, ahogy Patyi nem győz elnézést kérni tőle, amiért a választási bizottság korábban megbírságolta az ovisokkal kampányoló akciója miatt.
A rendkívül kínos videót eddig 283 ezren látták.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem"
] | [
"Nemzeti Választási Bizottság"
] |
Van a magyar kormányzatnak egy nagyon furcsa törekvése, amely rendre szembe megy a politikai üzenetekkel. A Fidesz ugyanis az üzenetek szintjén szereti, támogatja a magyar kis- és középvállalkozások (kkv-k) működését, csak éppen a valóságban rendre központosítja a takarítást, a vagyonvédelmet, a közbeszerzési tanácsadást, a kommunikációt, a szervezetfejlesztést, a munkaerő-közvetítést, az útépítést, vagy a hulladékgazdálkodást.
Egy, vagy legfeljebb néhány nagy mindent visz, a többiek örülhetnek, ha a lepattanóból jut nekik valami, ha beszállítóként a morzsákból csipegethetnek.
Egy központosítás eddig megakadt
Ez a fajta fordított Robin Hood eljárás, vagyis amikor egy fragmentált piacon a szegényebbektől minden piaci részesedést elszed az állam, és odaadja annak, aki nagy (és mert eddig is csókos volt, van magas forgalmi és munkavégzési referenciája) általában sikeres, de egy olyan sztori is volt, ami elakadt.
Az eléggé szórt közbeszerzési tanácsadói piac központosítása azért volt különösen nehéz, mert a közbeszerzők értenek a piacon, tudták jelezni a szabálytalanságokat, az irányítottságot, mi, a Telexnél is rendre jelzést kapunk, ha világít egy közbeszerzés célzottsága. Ráadásul mivel a centralizálási kísérlet annyira észszerűtlen volt, annyira a magyar kkv-k érdekei ellen ment, hogy szokatlan módon, ennek a törekvésnek még a kormányzaton belül is voltak ellenzői.
Erről a furcsa történetről a Telexen az idén jó pár cikket írtunk.
Leírtuk, hogy a kormányzat kitalálta, hogy beszántja a hazai közbeszerzési tanácsadók piacát.
Megpróbáltuk megfejteni, hogy ennek mi lehetett az oka.
Majd rácsodálkoztunk arra, hogy Gulyás Gergely miniszter kiállása után elkaszálták az ötletet.
Az év végén aztán újabb fordulat következett be az ügyben. Bár azt nem állíthatjuk, hogy a kormányzat újra nekifutott volna a teljes hazai közbeszerzési piac központosításának, mert nem ez történt, de egy méretes feladattömeg, vagyis a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) és a hozzá kapcsolódó mindenféle informatikai közbeszerzés vonatkozásában a kormány megint kiírt egy különös közbeszerzést a közbeszerzőknek. Ez nem valami felesleges szóismétlés, ez a tender ugyanis arra vonatkozik, hogy kik szakértsenek majd a jövő tenderein.
Tele problémával
Az itt elérhető kiírás azonban megint nagyon problémásra sikerült.
A hatalmas pályázat 2021. december 21-én jelent meg, de már 2021. december 31-én be kell azt adni.
Alapesetben 30 nap a minimum ajánlattételi határidő, itt rendkívüli sürgősségre hivatkoztak, mondván a kiíró jelenlegi szerződése lejár, és vannak feladatok a DIMOP és az RRF projektek miatt. Mindez elég furcsán hangzik, most attól függetlenül, hogy az RRF magyar része még nem is elfogadott, de vajon jól működő szervezet-e az, amelyiknek rendkívüli sürgősséggel kell pályázatot kiírnia, mert ráeszmél, hogy lejár a meglevő szerződése.
Ráadásul, a Karácsony ugye nem az év legalkalmasabb időszaka azoknak, aki most kezdenének el felkészülni a pályázatra, hiszen nem kis feladatról van szó. A kiíró(k), vagyis a DKÜ és kapcsolódó programjai 300 ezer órányi különböző típusú tanácsadói óra lehívását tervezik. Szakemberek szerint egy közbeszerzési eljárás teljeskörű lebonyolítása 50-150 óra közötti sávban mozog.
Minden együtt
A tender tárgya vegyesen közbeszerzési tanácsadás, pénzügyi szakértelem biztosítása közbeszerzési eljárások során, fejlesztéspolitikai tanácsadás.
A szakmának ezzel a kiírással éppen ez a legnagyobb baja. Ha mindent egyetlen cégtől remél az állam, ráadásul úgy, hogy alkalmassági feltétel az, hogy az elmúlt három évben a pályázónak legyen legalább 2 milliárd forintos összesített árbevétele, akkor ezen csak egy-két magyar cég tud elindulni.
De mi indokolja, hogy ennyire vegyíteni kell a közbeszerzés különböző feladatait? Ahogy az egyik forrásunk mondja, "ha olyan benzinkúthálózatot keres az állam, akinek van elektromos autós carsharing-hálózata is, akkor a Mol Nyrt. tud csak elindulni a pályázaton".
De miért kell ezt összekapcsolni? Ha benzinkutakat és carsharing cégeket külön versenyeztetnek, akkor esélye lesz a kiírónak arra, hogy valódi versenyben válassza ki a szolgáltatókat. Itt is külön-külön mindegyik tevékenységre tudna egy csomó cég jelentkezni, de ha összevonják, akkor alig marad aspiráns.
Sok a bizonytalanság
Ám, most nem határozza meg a kiírás, hogy milyen tárgyú közbeszerzéseket kell majd pontosan lefolytatnia és szakmailag támogatnia a nyertes cégnek. A teljesítésbe bevonni kívánt szakemberekre vonatkozó előírásokból kiderül, hogy a jelentkezők tanácsadóinak informatikai-orvostechnikai tárgyú közbeszerzésekben kell tapasztalattal rendelkeznie. Mi köze a DKÜ-nek az orvostechnikához?
Ami még nagyon furcsa, hogy a DKÜ a 2018-as fennállása óta összesen kevesebb mint száz közbeszerzést folytatott le, most pedig 36 hónap alatt ennek sokszorosát fogja? Kérdésként merülhet fel az is, hogy a DKÜ állományában nincsenek közbeszerzési tanácsadók? Kérdés tehát sok van, egyes forrásaink azt gondolják, hogy valamilyen hatáskör-átcsoportosítás lehet itt a háttérben valószínűleg újabb központosítások várhatóak.
Kik indulhatnak? Megnéztük az Optenben néhány potenciális közbeszerzési tanácsadó cég elmúlt három éves forgalmi adatait, mi (fenntartva természetesen a tévedés jogát, mert az ügyvéd irodák között is lehetnek például alkalmas irodák), csak két céget találtunk. A WIT Zrt. az elmúlt három évben összesítve mintegy 4,7 milliárd forintos forgalmat ért el. A társaság Kárpáti Péter György tulajdona, a cég a Pasaréti út 122-124. alatt működik, ahol az Equilor Befektetési Zrt, vagy a Közép-Európai Kockázati és Magán Tőkealapkezelő Zrt. Az IPPS Innovative Public Procurement Solutions Zrt, ez a Nyúlon bejegyzett cég az elmúlt három év alatt összesítve 2,6 milliárd forintos forgalmat ért el, Mezősi-Keszericze Andrea és Csendes Richárd a tulajdonosok, utóbbi korábban a Csendes Consulting nevű cégével volt a közbeszerzési piac ismert résztvevője.
Miért nem nyerhet soha egy kisebb cég?
Az állam tehát megint ugyanazt csinálja. Egy ilyen óriási tenderen nehéz egy kisebb magyar cégnek elindulnia, hiszen kevés olyan cég van, amelyik képes azt vállalni, hogy
mostantól ő dolgozik ennyi és ennyiféle közbeszerzésen,
ahogy nem a kkv-knak kedvez, ha az országban egy pályázó végezheti 35 évig a hulladékgazdálkodást,
a gyorsforgalmi útépítést és üzemeltetést,
ha egyetlen biztonsági cég véd minden minisztériumot,
egy társaság takarít minden kórházban.
Indok mindig lehet erre, minőségi, biztonsági, hatékonysági, de az biztosan nagyon cinikus, ha az alkalmassági feltételek meghatározásánál az állam gyakorlatilag úgy fogalmaz, hogy ha az elmúlt három évben annyira jól feküdtél nálam, hogy jó sok pénzt kereshettél, akkor a jövőben is kereshetsz, mert adhatsz be ajánlatot.
Mindezek eléggé problémás felvetések, de ha az egész cikket egyetlen mondatra szűkítjük le: | [
"Digitális Kormányzati Ügynökség",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [
"Equilor Befektetési Zrt",
"IPPS Innovative Public Procurement Solutions Zrt",
"WIT Zrt.",
"Mol Nyrt.",
"Csendes Consulting",
"Közép-Európai Kockázati és Magán Tőkealapkezelő Zrt."
] |
Augusztusban a médiaharc frontvonalából távozó Liszkay Gábortól átkerült Kertész József ügyvéd kezébe az orbánista médiaholding KESMA alapítójának tulajdona. Ez azt jelenti, hogy már a Mészáros Lőrinchez kapcsolódó ügyvéd formálisan a legnagyobb ember az ötszáznál is több médacímet összefogó médiaszörny mögött.
Nyár óta Kertész József Tamás az egyik legnagyobb hatalmú ember a magyar médiában — legalábbis papíron. Augusztusban ugyanis az ügyvéd szerezte meg a Media Fundamentum Nonprofit Zrt. százszázalékos tulajdonrészét megtestesítő részvényeket Liszkay Gábortól.
A Media Fundamentum Zrt. az alapítója a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) nevű entitásnak, aminek 2018-ban a médiatér Fidesz-barát szereplői formálisan odaajándékozták a különböző cégeiket. Így egy olyan monolit médiaszörnyeteg jött létre, ami százas nagyságrendű, a kormánypolitikával baráti viszonyban lévő újságot, tévét, hírportált, miegyebet fog össze.
A médiaholding mögött többszintű irányítási struktúra rejlik meg. A legeslegalsó szinten vannak maguk a médiumok, efölött a cégek: például a legfontosabb médiacímeket a Mediaworks Hungary Zrt. fogja össze. Ezen a vállalaton belül készülnek az olyan napi operatív aktualitások, mint a megyei napilapokban ugyanakkor megjelenő, azonos cikkek. A Mediaworks és a többi médiacég tulajdonosa a KESMA, ami azt jelenti, hogy a cégek vezetőit az alapítvány kuratóriuma tudja lecserélni. A kuratórium tagjait pedig az alapító nevezheti ki, illetve válthatja le.
Ez az alapító a Media Fundamentum Nonprofit Zrt., ami most már formálisan Kertész tulajdonát képezi. A tulajdonosváltás annyiban nem újdonság, hogy a kipróbált orbánista médiakáderként a Media Fundamentumot korábban birtokló Liszkay még tavasszal távozott a Mediaworks Hungary Zrt.-től is, ahol korábban vezérigazgató volt.
Két nappal azután, hogy eladta a Media Fundamentumot, Áder János köztársasági elnök a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntette ki Liszkay Gábort
“a keresztény, nemzeti, polgári értékrendet képviselő hazai sajtóorgánumok kialakításában és vezetésében vállalt kiemelkedő szerepe elismeréseként"
A 24.hu korábban azt írta: a KESMA bejegyzésének eljárásában az akkor még Liszkayhoz tartozó céget Kertész József ügyvédi irodája, a Kertész és Társai Ügyvédi Iroda képviselte. Az ügyvédi iroda korábban Mészáros Lőrincet is képviselte az osztrák közszolgálati csatorna ORF-fel szemben. Mindezek arra utalnak: ahogy korábban Liszkay, úgy most Kertész is csak névlegesen főirányítója a hatalmas médiamonstrumnak.
Átláthatatlan nyilvánosság
Az jól látszik jelen cikk körülményeiből is hogy a fideszes kormányok és a velük baráti erők médiapolitikája milyen hatással van a magyar nyilvánosság állapotára. A médiamonstrum irányítói hátterében még augusztusban megtörtént tulajdonosváltásról az érintett KESMA alá tartozó médiumok mindeddig nem számoltak be. A maradék néhány független médiumnak pedig összességében sem volt elegendő ideje és eszköze ahhoz, hogy a nyilvánvalóan hírértékkel bíró, a cégjegyzékben is szereplő váltást az elmúlt négy hónap során észrevegye.
Szerettük volna megkérdezni Kertész Józsefet a vétel körülményeiről, különösen arról, hogy mennyi pénzébe került (a Mérték korábbi számításai szerint) a magyar médiapiac mintegy negyedét jelentő KESMA fölötti alapítói jogok megszerzése, ezért riporterünk felhívta az ügyvédi iroda számát, ahol a bejelentkező hölggyel megbeszélt egy későbbi időpontot, amikor személyesen Kertészt is el tudja érni.
A megadott időpontban ismét telefonáltunk; ám némi várakoztatás után — amikor a hölgy azt mondta, kapcsolja Kertészt — a hívás egy hibaüzenetet követően megszakadt. Tudósítónk harmadjára megismételt hívása alkalmával a hölgy elnézést kért, és elkérte kollégánk telefonszámát, mondván: az ügyvéd úr hívni fogja.
Riporterünk azóta is hiába várja Kertész József Tamás telefonhívását.
A címlapképen az az illusztráció látható, amit a magyar médiarendszer elmúlt tíz évének változásait adatok alapján feldolgozó korábbi cikkünkhöz készítettünk, ezt a cikket itt lehet olvasni. | [
"Media Fundamentum Nonprofit Zrt.",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány"
] | [
"Kertész és Társai Ügyvédi Iroda",
"Mediaworks Hungary Zrt."
] |
Bár az önkormányzat oktatási és szociális intézeteket alakított volna ki a Tisza-kastélyban, a kormány a Cserkészszövetségnek adta azt. Meg 2,5 milliárdot ráadásul felújításra.
Gálánsan támogatja a kormány a Magyar Cserkészszövetséget. Nagy értékű ingatlanokat kaptak az államtól, és milliárdokat közpénzből a felújításra. A bőkezű támogatásban, úgy tűnik nagy szerepe volt Rétvári Bencének a KDNP alelnökének, aki maga is aktív cserkész, és rendszeresen részt vesz a szervezet eseményein.Molnár Fruzsina riportja. | [
"Magyar Cserkészszövetség"
] | [] |
Nyomoznak a Rác fürdő 7,5 milliárdos átépítése miatt
Összeért a BKV és a Rác fürdő ügye? 3 millió forintos törzstőkéjű kft. 75 százalékos tulajdont kap a milliárdos üzletből
BUDAPEST — Gőzerővel nyomoz a rendőrség – egy szakpolitikus bejelentése nyomán – az ügyészség utasítására a Rác fürdő-beruházással kapcsolatban.
– A BRFK gazdaságvédelmi főosztálya hűtlen kezelés gyanúja miatt indított nyomozást 2009 végén. A célunk az, hogy megállapítsuk, a Rác fürdő-beruházás kapcsán érte-e kár a Fővárosi Önkormányzatot, és ha igen, mekkora, és ki állhat a hátterében – nyilatkozta Tafferner Éva, a BRFK szóvivője, hozzátéve: minden az üggyel kapcsolatos iratot, szerződést begyűjtöttek a nyomozók, jelenleg ezek kiértékelése zajlik.
György István (Fidesz) hívta fel a hatóságok figyelmét a feltételezett visszaélésekre. A Fővárosi Közgyűlés frakcióvezetőhelyettese úgy véli, hogy ami a Rác fürdőnél történik, az tanmese lehetne arról, hogyan szerezzen valaki egy 3 milliós törzstőkéjű kft.-vel 75 százalékos tulajdonjogot egy 7,5 milliárdos komplexumban, az összeg befektetése nélkül.
– A Rác Nosztalgia Kft. csak úgy tudott belefogni az építkezésbe, hogy 6 milliárdos hitelt vett fel a Magyar Fejlesztési Banktól, amire fedezetül az épülő fürdőt és a főváros által biztosított nagy értékű Dunaparti ingatlanokat mutatta fel – fejtette ki a szakpolitikus, aki szerint a legnagyobb botrány az, hogy a főváros és a cég szerződése szerint az állam csak 25%-ot tulajdonol majd, míg 75% (!) a Rác Nosztalgia Kft.-é lesz. Még a műemlék fürdőépület is háromnegyed részben a beruházóé lesz, holott azt nem lehetett volna elidegeníteni. A Fővárosi Önkormányzat levélben válaszolt kérdéseinkre.
"A Főváros ...egymilliárd forintnyi értékkel gazdagodik. A fürdőigazgatóság valóban egy 3 millió forintos törzstőkéjű cégben szerzett 25%-os törzsbetétet, de ahogy a projekt elindult, a befektető 662 millió forintra emelte a törzstőkét, úgy, hogy a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt. 25%-os szavazati és osztalékjoga megmaradt." Hogy hogyan idegeníthettek el egy műemléket? "A BGYH Zrt. egy leromlott állapotú, veszteséges, könyv szerinti értéken mintegy 300 millió Ft-ot érő fürdő használati jogát vitte be a projektbe, és megkapja érte egy kb. 8 milliárd Ft-ot érő fürdő és hotel komplexum 25%-át. A vagyongyarapodás több mint egymilliárd forint."
Egyébként a beruházó Rác Nosztalgia Kft. egyik tulajdonosa korábban együtt dolgozott a BKV-botrányban érintett Sziebert Györggyel és Rényi Vámos Krisztinával, ami persze lehet véletlen is. Az viszont tény, hogy a három ember a BKV-botrányban érintett Tuller Ügyvédi Iroda tevékenysége során dolgozott együtt korábban. | [
"Rác Nosztalgia Kft."
] | [
"Tuller Ügyvédi Iroda",
"BGYH Zrt.",
"Fővárosi Önkormányzat",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt.",
"Fővárosi Közgyűlés"
] |
Nem okozott nagy meglepetést az a hír, hogy Kaszab Csabát, Kőbánya alpolgármesterét egyben a szocialista frakció vezetőjét az Ügyészségi Nyomozóhivatal nyomozói sajtóinformációk szerint – a tegnapi napon – vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel gyanúsították meg, hivatali irodájában megtartott házkutatás során jelentős mennyiségű iratot foglaltak le – közölte György István, Kőbánya volt fideszes polgármestere egy mai sajtótájékoztatón.
Hiller István ma az egyik televíziós műsorban azt nyilatkozta, hogy Kaszab Csaba ügye nem pártügy, hanem az önkormányzat és az egyén ügye, és nem kapott semmilyen tájékoztatást. Weeber Tibor – a kőbányai Fidesz elnöke – elmondta, hogy Hiller István többször kapott levelet a kőbányai szocialistáktól. A leveleket végső kétségbeesésükben ezek a tagok több helyre is eljuttatták, köztük a helyi Fideszhez is. A helyi szocialisták "Tiszta Kőbányáért" mozgalma segítségért fordult Gyurcsány Ferenchez is, de hiába. A miniszterelnök azt válaszolta, hogy helyben oldják meg az ügyet – közölte a politikus.
A Kőbányai MSZP 12 alapszervezete vezetőinek állítása szerint a tagnyilvántartást, majd az elrendelt tagrevíziót is meghamisították azért, hogy minél nagyobb számú küldöttre tegyenek szert, így saját vezetői és képviselőjelölti, gazdasági kérdésekben való döntési pozícióikat hosszú távon is biztosították – tájékoztatott a politikus. Helyi szocialisták szerint saját és az önkormányzattal kapcsolatba került cégek tagjai és alkalmazottai tekintetében elvárás volt a pártba való belépés, egyes vélemények szerint az kaphatott munkát, aki a fentiek szerint járt el. Így függhet össze a tagnyilvántartás meghamisítása a gazdasági ügyekkel – véli a kerületi Fidesz frakcióvezetője.
György István közölte, dokumentumokkal tudják alátámasztani, hogy a helyi MSZP 12 alapszervezetének tagsága nevében azok vezetői, Lamperth Mónika elnökségi tagot, Simon Gábort, az Országos Etikai és Egyeztető Bizottság elnökét Arató Gergely és Csicsay Claudius Iván országgyűlési képviselőket és Hiller István pártelnököt is értesítették hathatós közreműködésüket kérve a viszonyok rendezésében. Intézkedés azonban ennek ellenére sem történt. Azokat pedig, akik az élére álltak az ügyek tisztázásának, helyben ellehetetlenítették, kilépésre "kényszerítették", vagy kizárták – fogalmazott a volt polgármester, aki felszólította Hiller István pártelnököt –, aki kőbányai szocialisták állítása szerint mindenről tudott – tegyen végre valamit azért, hogy Kőbánya a továbbiakban ne a botrányoktól legyen hangos. | [
"MSZP"
] | [
"Ügyészségi Nyomozóhivatal",
"Tiszta Kőbánya",
"Kőbányai MSZP",
"Országos Etikai és Egyeztető Bizottság"
] |
Máris itt az újabb pénzügyi botrány. A tulajdonos saját magát nyomta fel a rendőrségen.
Önfeljelentést tett a Lombard Kézizálog Zrt. tulajdonosa – közölte a rendőrség. Az eddigi információk szerint a kár meghaladja a négymilliárd forintot.
Az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője elmondta: kedden a cégtulajdonos jogi képviselőjének kíséretében jelent meg a Nemzeti Nyomozó Irodánál, ennek nyomán indult vele szemben nyomozás. Kedd este több helyszínen tartottak házkutatást, iratokat foglaltak le.
Az ügy miatt újabb NB I-es csapat kerülhet bajba, méghozzá a Lombard Pápa. A csakfoci.hu emlékeztet rá, hogy a cég csaknem kizárólagos tulajdonosa Biró Péter, a pápai fociklub első embere. A Lombard Pápának ugyanakkor nem az említett cég a tulajdonosa, Biró ugyanis három társaságban is érdekelt, a Lombard Kft.-ben, a Kézizálog Zrt.-ben és az Új Lombard Kft.-ben, utóbbi foglalkozik a sportszolgáltatásokkal.
A Magyar Nemzeti Bank közleményben jelezte: az eljárás alá vont cégnek nincs köze a lízingpiacon ismert Lombardhoz. A cég záloghitelezéssel foglalkozott, fogyasztókat nem ért kár, csak a refinanszírozást nyújtó hitelintézeteket, de azok működésében sem okoz fennakadást a veszteség. | [
"Új Lombard Kft.",
"Lombard Kft.",
"Lombard Kézizálog Zrt."
] | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Országos Rendőr-főkapitányság",
"Lombard Pápa"
] |
Zsurnalisztikai fordulatokban bővelkedő, Pulitzer József-idézettel megtámogatott sajtóközleményt élesített az MTI-ben a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda. Tették mindezt azért, hogy tiszta vizet öntsenek a pohárba a sajtóban róluk megjelent hírekkel kapcsolatban. Először a számokat tették helyre, majd filozófiai síkon is utat mutattak a megtévedt médiamunkásoknak.
A Pulitzer-idézet, amivel útnak indult a morális hangulatú közlemény: "A sajtó legfőbb küldetése nem csupán a hírközlés, hanem a közszolgálat!"
Kaszinók
A Nagy és Trócsányi a kaszinóperekben védik az államot, amit 37,2 milliárd forintra perelnek a megszűnt játéktermek. Mint arról mi is beszámoltunk, az igazságügyi miniszterhez köthető iroda 2013-ban 241 millió forintban kötött határozatlan idejű szerződést az állammal.
"Ebben az ügycsoportban az NFM megbízása alapján képviseljük az államot, a megbízási díj és költségek együttes összege 172,65 millió Ft-ban van maximálva; ebből eddig fölfelé kerekítve 48,2 millió Ft-ot számláztunk, ami a pertárgyérték 0,13%-a" - közölte ezzel összefüggésben az iroda.
MNB-ingatlanok
A másik ügycsoport, amivel kapcsolatban közlendője volt az irodának a Magyar Nemzeti Bank 8 ingatlanvásárlásának lebonyolításával kapcsolatos.
"Munkadíjként itt egy 136,8 millió Ft-os összeg cirkulál, amely összegből azonban csak 45 millió Ft volt a munkadíj, a többi szakértői díj és ÁFA" - hangsúlyozza az iroda.
A 136,8 millió forintos összeg azért cirkulál a sajtóban, mert mint ahogy arról elsőként az Index számolt be, ez a szám szerepelt azokban a hivatalos dokumentumokban, amelyeket az MNB szolgáltatott egy közérdekű adatigénylésre.
MNB-alapítványok ingatlanjai
"A harmadik ügycsoport egyes MNB által alapított alapítványok ingatlanvásárlásai. Itt 6 ügyről van szó, bár abból 2-ben korábban az MNB is volt megbízó. Itt is 100-milliós munkadíjról szól a fáma, ezekben az összmunkadíj valójában 32,6 millió Ft volt, az ingatlanok ÁFA nélküli összértéke pedig 10,75 milliárd Ft, azaz a munkadíj az ügyérték 0,03%-a" - állítja a közlemény.
Erről az ügyről mi is beszámoltunk, azonban az alapítványok pénzköltéseit böngészve nem látszott a végső szám, tehát egyelőre csak az iroda közlésére támaszkodhatunk.
Az unalmas számok után morálfilozófia
Az iroda végül néhány elgondolkodtató, talán a sajtómunkások számára betűzött fricskával indítja közleménye utolsó gondolatait:
Ezek tehát az unalmas, ámde korrekt számok, közérdekű adatok, így bárki oknyomozó ellenőrizheti. Sőt, kérjük is ezt és azt is, hogy egyben járjanak utána és legyen véleményük arról is, hogy az ezrelékben kifejezhető ügyvédi munkadíjak vajon korrektek-e.
Aztán felvet egy érdekes kérdést:
Tavaly még nyilvánosak voltak az ügyvédi irodák mérlegadatai, az idén már nem. Hogy ez helyes-e, azt ki-ki döntse el maga.
Majd egy vallomás, ami valószínűleg már jó ideje nyomasztotta őket:
A miniszter szerepe az irodában: A Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodát 1991-ben alapították, Budapest mellett New Yorkban is székelnek. A Mandiner 2015-ös összesítése alapján a negyedik legnagyobbak itthon: 2014-ben nettó 1,7 milliárd forintos árbevételük volt. A miniszter a 2014-es beiktatása után azt mondta az Indexnek, hogy 2000 óta három év kivételével szünetelteti a praxisát. A vagyonnyilatkozatai szerint Trócsányi kezdetben harmadrészben volt tulajdonosa a társaságnak, manapság már csak 16 százalék a tulajdonosi hányada. Mivel szünetelteti praxisát, hivatalosan az osztalékból sem részesül.
Ha már magunkról írunk, ami nem szokásunk, hadd tegyük hozzá, hogy a számmisztikán túl sért bennünket, ha úgy írnak rólunk, hogy "a Trócsányi ügyvédi irodája". Ez sem jogi, sem köznapi értelemben nem igaz.
Mert hát ez a valóságnak csak, szerintük nem is lényeges szelete:
Velünk, a többi partnerrel, rajtunk kívül 17 további jogásszal és majd' még egyszer ennyi nem-jogász munkatárssal szemben unfair bennünket "a Trócsányi ügyvédi irodája"-ként titulálni.
Végül egy kikezdhetetlen gondolat a Nagy és Trócsányi tolmácsolásában: | [
"Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda"
] | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] |
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium bruttó 9,5 millió forintért szerződtetett ügyvédi irodája vesztette el azt az elsőfokú trafikpert a Fővárosi Törvényszéken, amelyben kimondták, az államnak ki kell adnia a trafikkoncessziós bíráló bizottság tagjainak nevét. Dudás Gábor irodája azzal érvelt, hogy az újabb koncessziós pályázatokat is ugyanazok bírálták el, mint az első körben részt vevőkét, ezért befolyásolhatná pártatlanságukat, ha nyilvánosságra kerülne a nevük. Az érvelés azonban nem jött be.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a dr. Dudás Gábor Ügyvédi Irodát bízta meg azzal, hogy képviselje a minisztériumot az ellene indított közérdekű adatigénylési trafikperekben. Kedden derült ki a kormány.hu-n közzétett minisztériumi dokumentumból, hogy a tárca bruttó 9,5 millió forintot fizet a megbízásért.
A Dudás Ügyvédi Iroda volt a minisztérium jogi képviselője abban az eljárásban is, amely elsőként zárult le a koncessziós pályázatok elbírálóinak nyilvánosságra hozataláért indított bírósági perek közül.
A Fővárosi Törvényszéken november végén született elsőfokú ítélet arra kötelezte a tárcát, hogy 15 napon belül adja ki a bíráló bizottság névsorát, illetve a vesztes és a nyertes pályázatok bírálati lapjait. A pert Molnár Csaba, DK-s országgyűlési képviselő indította, akit a Czeglédy Ügyvédi Iroda képviselt.
Az Index birtokába került ítélet tanúsága szerint a bíróság többek között az Alaptörvényre hivatkozva söpörte le Dudásék védekezésének főbb alapelemét.
A minisztérium jogi képviselője azt hangoztatta, hogy a koncessziós pályázatok bíráinak kiléte nem minősíthető közérdekű adatnak, mert a bizottság tagjai ugyanazok a személyek, akik a későbbi fordulók pályázatainak elbírálását is végezték. "A bizottság tagjai nevének nyilvánosságra kerülése egyértelműen akadályozná a folyamatban lévő dohány-koncessziós eljárásokban a megbízás külső befolyástól mentes ellátását." Az érvelés szerint a bizottsági tagok nem részesülnek tiszteletdíjban vagy más díjazásban, így "egyedül a nyilvánosság kizárása" tudja garantálni a független tevékenységüket. Dudásék szerint ezért a névsort döntés-előkészítő adatként kell kezelni.
A tárca képviselője azzal is védekezett, hogy a dohánykoncessziós ügyben nem az NFM az adatkezelő.
A bíróság azonban az ítélet indoklásában leszögezte, hogy minden közpénzzel gazdálkodó szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekkel, a közpénzeket az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve alapján kell kezelni. Az Orbán-kormány döntése alapján a dohánytermékek kiskereskedelme is kizárólagosan állami hatáskörbe került, ezért az ezzel kapcsolatban keletkezett adatok is közfeladatok ellátása során keletkezett adatoknak minősülnek.
Az ügyvédi iroda elkésettség címén egy permegszüntető indítvánnyal is próbálkozott. A minisztérium ugyanis a válaszlevél mellett a felperes országgyűlési képviselő egyik emailcímére is megküldte a pert megelőző közérdekű adatkérésre adott elutasító válaszát, a perben pedig az állította, hogy az elektronikus levél kiküldésétől számítva lejárt a címzett számára biztosított 30 napos keresetindítási határidő. A bíróság azonban ezt az álláspontot sem tartotta megalapozottnak. | [
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [
"dr. Dudás Gábor Ügyvédi Iroda",
"Fővárosi Törvényszék",
"Czeglédy Ügyvédi Iroda",
"Dudás Ügyvédi Iroda"
] |
A 2004-ben eladott Andrássy úti paloták egyikének, a 21. számú háznak bérlői pertársaságot alakítva jogi úton megtámadták a VI. kerületi önkormányzat és az Amelus Kft. között létrejött csereszerződést, és első fokon, a Fővárosi Bíróságon nyertek. Korábban már az Andrássy út 47. alatti presszó bérlője is nyert az önkormányzattal szemben hasonló ügyben, s most tehát egy másik ház esetében is törvénysértőnek találták a kerület 2004-es palotaértékesítését.
Az Andrássy 21. Lakóközösségi Egyesület vezetője, Erdélyi Mihály szerint ez az ítélet alapjaiban különbözik az Andrássy 47. korábbi ítéleteitől, mivel lakók ott nem szerepeltek a felperesek között. Az eddigi egyéb Andrássy úti perektől pedig abban, hogy itt a végén bekapcsolódhatott a Fővárosi Főügyészség magánjogi osztálya is, mely a lakók kereseti elemeit a közérdeksérelem különböző elemeivel egészítette ki.
Az ítélet két pilléren nyugszik: egyrészt kimondja, hogy a lakóknak van jogi érdekeltségük a házra kötött szerződést támadni, mivel önkormányzati bérlőből piaci bérlővé váltak, s ez nem csupán gazdasági érdeksérelem (magasabb bérleti díj), hanem az önkormányzati bérlethez kapcsolódó jogok (pl. családtagok bejelenthetősége, stb.) elvesztését is eredményezi. Ha pedig a perképesség fennáll, akkor vizsgálható a szerződés törvényességének kérdése.
Az elsőfokú bíróság a sok kereset közül azt erősítette meg, hogy az önkormányzati rendeletekbe ütközés miatt semmis a szerződés - mondja Kispál Sándor ügyvéd, a felperesek jogi képviselője. Az ítéletnek azért is van jelentősége számukra, mert ugyanezen házban már született több olyan elsőfokú ítélet is, mely elvetette az önállóan perlő lakók keresetét, akik jogi képviselő nélkül próbálták érvényesíteni elképzelésüket.
A házban egyébként 2004 óta az Amelus Kft. szedi a lakbért. A harminchét bérlő közül eddig heten távoztak a házból, megegyezve az új tulajdonossal. Az Amelus az épület felújítását sem kezdte meg, pedig a cserével ezt a kötelezettséget is átvette az önkormányzattól. Nyilván a perek lezárultáig nem is kezdi el a renoválást, ha egyáltalán ez a szándéka, s nem a továbbértékesítés. A lakóközösségi egyesület különben maga is átvállalná a felújítás kötelmét az önkormányzattól, a ház üzlethelyiségeinek és közös területeinek bevételeiből.
Az önkormányzat részéről a bírósági döntést Szilágyi Erika sajtóreferens kommentálta, egyeztetve a kerület jogászával. Az ítéletből a referens lényegesnek tartotta kiemelni, hogy a bíróság külön kihangsúlyozta: a pertársaságot alkotó 13 felperesnek továbbra sincs elővásárlási joga, mert a lakóépület műemlék, s a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint ez esetben a lakás-, vagy helyiségbérlőknek nincs elővásárlási joguk. A perbe azonban 2007 februárjában a Fővárosi Főügyészség is belépett a lakók oldalán, új keresettel: a szerződés érvénytelenségének megállapítását kérve a bíróságtól, arra való hivatkozással, hogy az az államháztartási törvénybe, illetve az önkormányzati vagyonrendeletbe ütközik. Tény, hogy a bíróság az ügyész keresetének helyt adva érvénytelennek nyilvánította a szerződést, elrendelte az eredeti állapot helyreállítását, és megállapította, hogy az önkormányzatnak versenytárgyalás útján kellett volna értékesíteni az Andrássy út 21. szám alatti lakóházat.
Az önkormányzat a Fővárosi Ítélőtáblához fordult jogorvoslatért. Az ítélet különösen azért nyilvánította érvénytelennek az adásvételi szerződést, mert a bíróság álláspontja szerint az vagyonvesztéssel járt volna a kerület számára. A polgármesteri hivatalban azonban úgy látják: teljesen nyilvánvaló, hogy az önkormányzat éves költségvetéséből nem futja a házzal kapcsolatos, a KÖH által előírt, nagyjából 1,5 milliárd forint öszszegű felújításra Ez a nyugdíjas bérlőknek is lehetetlen vállalkozás volna - mondta Szilágyi. | [
"Amelus Kft."
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Fővárosi Bíróság",
"Andrássy 21. Lakóközösségi Egyesület"
] |
Tíz darab Bogányi-zongora kerül a Magyar Állam tulajdonába.
8 darab Bogányi-292 és 2 darab Bogányi-262 típusú zongorát vásárol a Budapesti Operettszínház összesen 602 millió forintért – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből. Ez nem jelenti azt, hogy mind a tíz hangszer az Operettszínházban lesz, a kiírásban hét magyar és három külföldi közintézmény szerepel teljesítés helyeként.
A világ hangversenytermeiben egyelőre nem a Bogányi-zongora fut, helyette leginkább – talán még a laikusok számára is ismerősen csengő – Steinway-t, Bösendorfert vagy Faziolit használnak. Ezeknek a szakértők által is elismert típusoknak az ára meglehetősen eltérő lehet, de Faziolit 120 ezer dollártól (34 millió forint), Bösendorfert 106 ezer dollártól (30 millió forint) lehet vásárolni. A Steinway már luxuskategória, de Kína éppen idén nyáron vett egy D-274-es típusú versenyzongorát valamennyivel több mint 200 ezer dollárért – ez forintra átváltva nagyjából 56-57 millió.
Nem ez az első ilyen nagybevásárlás, 2015 tavaszán már vett szintén tíz darabot a kormány, akkor 764 millió forintért. A "csodazongorának" hívott hangszert akkor is és most is a Zengafons Kft. segítségével szerezték be, nem véletlenül. Ahogy a 444 is megírta, a 2012-ben alapított Zengafons 2014-ben 217 millió forintot kapott az Új Széchenyi Terv keretében egy olyan hangszer kifejlesztésére, "amely világra szóló újdonság a zeneiparban". A "Magyar Zongora" nevű pályázathoz szükséges 60 millió forintos önrészt a Magyar Nemzeti Banktól kapta meg a cég, támogatásként.
A zongorát a Kossuth-díjas Bogányi Gergely segítségével fejlesztették ki, Bogányi a Zengafons tulajdonosa, valamint régi ismerőse Járai Zsigmond, volt jegybankelnöknek. A Zengafons a 2013-as évet 10 millió forintos veszteséggel, 2014-re már 54 millió forintos nyeresége volt, 2015-ben pedig még feljebb tornázta, 77 millió forintra.
A Budapesti Operettszínháznak több kérdést is küldtünk, például arra voltunk kíváncsiak, hogy miért pont a Bogányi-zongora mellett döntöttek. Az Operettszínház az illetékesek nyári szabadságolása miatt későbbre ígért választ, annyit azonban elmondtak, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából történt a zongoravásárlás.
UPDATE: Lőrinczy György, az Operettszínház főigazgatója arról tájékoztatta az Átlátszót, hogy a mostani zongoravásárlás a korábbi, 764 millió forintról rendelkező kormányhatározat alapján történt. Az összegek közötti eltérés abból adódik, hogy a 764 millió bruttó összeg, a 602 millió pedig nettó. Tehát a Magyar Állam eddig, nem 20, hanem csak 10 darab Bogányi-zongorát vásárolt. A Budapesti Operettszínház tájékoztatása szerint a zongorákat legkésőbb 2017. december 31-ig kell leszállítani.
D. Kovács Ildikó | [
"Operettszínház",
"Zengafons Kft."
] | [
"Budapesti Operettszínház",
"Magyar Állam",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] |
Németh Szilárd rezsibiztos a Csepeli Munkásotthon "egyszemélyi kurátorává" neveztette ki magát. A rezsibiztos már első levelében kéri a vagyonleltárt, amiről a mai napon levélben értesítette a munkásotthont fenntartó alapítvány kuratóriumát.
Az alapítói jogok gyakorlója, a Csepeli Városkép Kft. szeptember 16-án feloszlatta a korábbi kuratóriumot és helyette egyszemélyi kurátori tisztséget hozott létre, amelyre Németh Szilárdot kérte fel. Ugyanezzel a lendülettel a cég visszahívta a felügyelő bizottság elnökét és tagjait, majd saját embereit nevezte ki a posztokra. Egyikük sem csepeli.
Német Szilárd levelében felhívja az érintettek figyelmét, hogy öt napon belül adják át az alapítvány teljes iratanyagát, különös tekintettel a hatályos szerződésekre. S ezúttal mindenkit figyelmeztet, hogy törvényes képviselőként ezentúl minden intézkedéshez az ő beleegyezése szükséges. De a lap alján van a lényeg: felkéri a leköszönő kuratóriumot, hogy készíttessenek pontos kimutatást az alapítvány vagyoni helyzetéről. Az 1920-ban felavatott munkásotthon értéke jelenleg 1,4 milliárd forint. Az intézmény két telken, összesen 4 épületben 5400 négyzetméteren működik.
A dolognak van némi szépséghibája: egyelőre a régi kuratórium van bejegyezve, addig pedig a rezsibiztosnak sincs joga a pénztárban turkálni – állítja Szabó Szabolcs, az Együtt parlamenti képviselője.
Németh Szilárd egyébként polgármesterré választása óta szeretné megszerezni a munkásotthont, holott az soha nem volt önkormányzati tulajdonban. Először a támogatást vonta meg, azután a bírósághoz fordult, majd törvénymódosítási javaslatot nyújtott be. Utóbbival célba is ért: einstandolhatta a helyi ellenzék utolsó "találkahelyét".
A csepeli munkások pénzéből, a Vasas-szakszervezetek, a Szociáldemokrata Párt és Weiss Manfréd támogatásával épült. A két világháború között szövetkezeti formában működött, majd a hatvanas évek végéig szakszervezeteké volt. Ezután állami tulajdonba vették, de vagyonkezelője a Csepel Művek maradt. A rendszerváltozás után egy alapítvány gondjaira bízták. Az alapító jogok – a cégek megszűnése után – a Fővárosi Bíróságra szálltak. Németh Szilárdnak azonban ez nem tetszett.
Miután delegáltjai nem kerültek többségbe se a kuratóriumban, sem az fb-ben, megvonta a támogatást, majd 2013-ban kérelmet nyújtott be a Fővárosi Bíróságnak, hogy az önkormányzat cégét jelölje ki az alapítói jogok gyakorlására. A bíróság ezt elutasította. Erre törvénymódosítási javaslatot nyújtott be a parlamentnek. Csont nélkül átment. S ezzel célba ért. Az új szabályozás értelmében az illetékes önkormányzat jelölhet ki gazdasági társaságot az alapítói jogok gyakorlására, ha a közhasznú alapítvány alapítója meghal, vagy jogutód nélkül megszűnik. A csepeli önkormányzat a Fővárosi Bíróság megkeresését meg sem várva választotta ki a feladatra a Csepeli Városkép Kft.-t. A cég pedig Németh Szilárdot bízta meg az egyszemélyi kurátorsággal. | [
"Csepeli Városkép Kft."
] | [
"Fővárosi Bíróság",
"Csepel Művek",
"Szociáldemokrata Párt",
"Csepeli Munkásotthon"
] |
A Zóna Taxi résztulajdonosa a rendőrségen is megtámadta a Budapest Airport taxitenderét. Szerinte a reptérüzemeltető jogtalanul járt el, amikor előzetes tárgyalásokat folytatott más fuvarszervezőkkel. A cég szerint azonban az egyeztetés a tenderek velejárója, és el is várható egy ekkora megbízás esetén.
A Zóna Taxi tulajdonosa tehát több fronton kívánja megakadályozni, hogy kitegyék a repülőtéri taxis üzletből. Egyrészt, mint korábban jelezte, meg fogja támadni a reptérüzemeltető felmondását, másrészt pedig az ezzel egy időben kiírt tenderen is igyekszik fogást találni a jogászaival. Veres István immár nemcsak szerződésszegéssel vádolja a Budapest Air portot (ahogy a BA is a Zóna Taxit), de büntetőfeljelentést is tett a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságnál. Szerinte ugyanis az már a büntetőkategóriába tartozik, hogy a BA a taxitender kiírását (és a Zóna Taxival élő szerződésük felmondását) megelőzően egyeztettek a fővárosi taxidrosztokat üzemeltető társasággal és néhány fuvarszervező cég vezetőjével is.
Az ismeretlen tettes ellen tett feljelentésben részletezett bűncselekmény meghatározásától Veres lapunk kérdésére elzárkózott. Ugyanakkor egy birtokunkba került rendőrségi határozatból kiderült, hogy a hatóság gazdasági titok megsértése miatt indított büntetőeljárást. Sajátos, ám egyáltalán nem példa nélküli, hogy a hatóság egyazon határozatban deklarálja, hogy nem illetékes eljárni az ügyben, ezért a nyomozást "átteszi" a BRFK gazdaságvédelmi alosztályához, ám ugyanebben az iratban már meg is állapítják, hogy a BA megvalósította a Btk. 300. paragrafusában részletezett, gazdasági titok megsértése "cselekményt". A feljelentést ismertetve erre az indok, hogy a repülőtér a megbeszélésen részt vevő taxitársaságokat előnyhöz juttatta, míg az arra meg nem hívott társaságoknak kárt okozott.
A birtokunkba került rendőrségi irat persze maximum arról tanúskodik, hogy elindult egy vizsgálat. A gazdasági titok megsértése ugyanis a leggyakoribb cselekmény, amivel ellenérdekelt üzleti partnerek megpróbálják egymást a hatóságok látókörébe terelni, rengeteg ilyen ügyben folytat nyomozást a hatóság. Ezeknek igen nagy része végződik a nyomozás megszüntetésével, mert a cselekmény nem bűncselekmény.
Hardy Mihály, a Budapest Airport vállalati kapcsolatok igazgatója lapunknak a feljelentés kapcsán elmondta: biztosak abban hogy semmilyen bűncselekmény nem történt az ügyben, de a feljelentésről nem tudnak, mert a hatóság a céget ez ügyben nem kereste meg. Leszögezte: a tenderkiírás előtt a cégnek kötelessége egyeztetnie a drosztokat üzemeltető társasággal. Ami a taxis cégek vezetőit illeti, cáfolta a vádakat. Mint mondta, ilyen horderejű ügyben illik egyeztetni szakmai szövetségekkel, így történt most is. – Nem meglepő, ha egy taxis szövetség vezetőségének tagjai egyben fuvarszervezők vezetői is – mondta, hangsúlyozva, hogy cégekkel nem egyezettek.
Az ügyben még lehet szava az új városvezetésnek is, hiszen a reptéri drosztok hasznosításában a főváros által megjelölt szervezettel kell együttműködnie a BA-nak. Ez ma még a "Droszt Kht." néven ismert szervezet. Információink szerint ugyanakkor a városvezetés más szervezetre kívánja bízni e feladatot. S az ügyben nyilván az is számít, hogy Tarlós István főpolgármester és szakértő stábja milyen koncepciót kíván megvalósítani taxifronton a fővárosban. Ez ügyben hivatalosan még nem szólalt meg a városvezetés, lapunk megkeresésére egyelőre türelmet kértek. | [
"Budapest Airport"
] | [
"Zóna Taxi",
"Droszt Kht.",
"Repülőtéri Rendőr Igazgatóság"
] |
14 milliárd az ár.
Azért nem írnak ki közbeszerzést a 7 milliárdért vásárolt Postapalota felújítására, mert nem kell
A Magyar Nemzeti Bank tulajdonába kerül a felújítás alatt álló, a Széll Kálmán téren álló volt Postapalota. Erről az MNB számol be honlapján.
Az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöksége költözik az épületbe, melyért 45,3 millió eurót, vagyis bő 14 milliárd forintot fizet.
A Széll Kálmán téren álló Buda Palota az 1920-as években épült a Magyar Királyi Posta irodaházaként. A 18 500 négyzetméter alapterületű egykori irodaház évek óta üresen állt. A Pallas Athéné Alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. 2016-ban vásárolta meg az épületet 22,3 millió euróért, majd megkezdődött a felújítása.
Hasonlóan a Várkert Kioszk és a budai Óvárosháza felújításához, a Pallas Athéné Alapítványok a Buda Palota esetében is a történelmi épület teljes rekonstrukcióját tűzték ki célul, amelyre az értékesítés lezárásáig 22,1 millió eurót költenek.
Kiemelt kép: Máthé Zoltán / MTI | [
"Optima Befektetési Zrt.",
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"Magyar Királyi Posta",
"Pallas Athéné Alapítványok"
] |
Amikor tavaly ősszel a Forbes közölt egy cikket egy uniós támogatási program visszásságairól, Csepreghy Nándor, az uniós forrásokért felelős Miniszterelnökség miniszterhelyettese az ATV-ben határozottan visszautasította, hogy bármiféle visszaélés történhetett volna. "Ami a sajtóból eddig kiderült, az elvi síkon lehetetlen" – mondta, és védelmébe vette a Jeremie néven ismert, induló vállalkozások megsegítését célzó programot.
Közben azonban az európai uniós hatóságok már több mint egy évvel korábban jelezték a magyar kormánynak, hogy súlyos szabálytalanságok történtek a Jeremie végrehajtása során. Egy márciusi cikkünkben már beszámoltunk róla, hogy ezek miatt az Európai Bizottság több milliárd forintos büntetést is kiszabott, most pedig további részleteket közlünk a vizsgálati anyagból, és a dokumentum fontosabb részeit nyilvánosságra is hozzuk.
Az uniós ellenőrök kifogásolták például azt, hogy Hernádi Zsolt Mol-vezér alapkezelője egy szexpartner-kereső oldalakkal foglalkozó vállalkozást támogatott uniós források felhasználásával. Több problémát találtak egy olyan alapnál is, amelynek egyik résztulajdonosa Orbán Viktor korábbi tanácsadója, Tombor András. A magyar hatóságok közölték, hogy ennek az alapnak az ügyében egy büntetőeljárás is folyamatban van.
A dokumentumból kiderül az is, hogy a brüsszeli hatóságok kifogásolták azt, hogy a pénzek szétosztására olyan cégeket választottak ki a magyar hatóságok, amelyek "egy bizonyos befektetői körhöz" tartoztak. Nem nevezték meg, hogy kiket értenek ez alatt, de a nyertes cégek között számos olyan van, amely jó kormányzati kapcsolatairól ismert üzletemberek – Hernádi és Tombor mellett például a miniszterelnökkel baráti viszonyban álló Garancsi István – érdekeltségébe tartoznak.
A Bizottság azért is kritizálta a magyar hatóságokat, mert nem ellenőrizték kellő hatékonysággal a források felhasználását, és kifogásolták azt is, hogy olyan cégek is kaphattak támogatást, amelyek a működési helyük alapján nem is részesülhettek volna belőle.
A programot kormányzati szinten felügyelő Nemzetgazdasági Minisztérium néhány kritikával nem értett egyet, nagy részüket azonban elfogadta, és a Bizottság kifogásainak megfelelően fejlesztette az ellenőrzési rendszert. A Miniszterelnökség sajtóosztálya azt közölte, hogy Csepreghy az interjú időpontjában nem ismerte az uniós jelentést. Ezt cikkünk megjelenése után azzal egészítették ki, hogy Csepreghy tavaly, egy másik interjúban már jelezte, hogy vizsgálták és problémákat is találtak a Tombor résztulajdonában álló alapnál. Az Európai Bizottság arra hivatkozva nem válaszolt a kérdéseinkre, hogy a programot még jelenleg is vizsgálják.
Kedveztek néhány befektetőknek
Az EU a Jeremie programot 2009-ben indította el Magyarországon. A 130 milliárd forintnyi forrást 28 alap osztja szét különböző vállalkozásoknak. Az alapokat a kormányzati pályázatokkal kiválasztott magánbefektetők működtetik, nekik vállalniuk kellett, hogy 70 százalék uniós forrás mellé 30 százalék önrésszel is beszállnak. A kihelyezett forrásokat vissza kell fizetni: ha az alap nyereségesen száll ki a korábban támogatott startupból, akkor a haszon nagyobb része a magánbefektetőt illeti, ha kisebb veszteséggel zárul az üzlet, azt lenyeli az EU.
Több újságcikk is foglalkozott már a program visszásságaival. Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgató és Garancsi István alapjainak ellentmondásos működéséről a Direkt36 is közölt cikkeket. Számos problémát találtak a Bizottság ellenőrei is, akik még 2014 őszén vizsgálták a programot, megállapításaikat pedig 2015 elején összegezték a jelentéstervezetnek nevezett, húszoldalas dokumentumban. A vizsgálati anyagban szerepel, hogy azért hívják tervezetnek, mert ez a bizottsági ellenőrök megállapításait tartalmazza, de a "nemzeti hatóságoktól kapott észrevételek és további információk fényében ezek még módosulhatnak".
Letöltés (PDF, 2.68MB)
A jelentés fontosabb részletei
A Bizottság bírálta a pénzosztó alapkezelők kiválasztásának folyamatát. Nehezményezték, hogy a magyar állam a szigorúbb, kötöttebb bírálati szabályokat alkalmazó közbeszerzés helyett egy lazább pályázati eljárással választotta ki a győzteseket.
Megállapították, hogy a pályáztatás során a határidők több esetben is túlzottan rövidek voltak, előfordult, hogy mindössze 10, illetve 15 napot hagytak a jelentkezőknek. A rövid határidők azt eredményezték, hogy a "Magyarországon alkalmazott rendszer diszkriminálja azokat az alapkezelő társaságokat, melyek nem bizonyos befektetői csoportok tulajdonában állnak, illetve nem kapcsolódnak szorosan azokhoz" – írták a Bizottság ellenőrei.
A dokumentum nem részletezte, hogy kik állnak ezen "bizonyos befektetői csoportok" mögött, de a négy pályázati kör közül hármat az Orbán-kormány bonyolított le 2012 és 2013 között, és ezeken többször is a kormányhoz kötődő emberek nyertek. A miniszterelnökkel jó viszonyt ápoló Hernádin és Garancsin kívül a győztesek közé tartozott például a bedőléséig jó kormányzati kapcsolatokat ápoló Quaestor-csoport, a Fideszhez korábban közel álló Töröcskei István bankvezér munkatársai, és a Századvégnél korábban vezető szerepet betöltő Heim Péter. Nyert azonban a kormány egyes politikusaival többször konfliktusba került Csányi Sándor OTP-vezér is, és a kiválasztottak között voltak szakmai befektetők is.
Kétféle pontszám
A kiválasztási folyamatra panaszkodott a Direkt36-nak az egyik vesztes pályázó is, aki a 2012-es pályázatban vett részt. Az üzletember azt mesélte, hogy az eredményhirdetés után a munkatársai elmentek az iratbetekintésre, ekkor derült ki, hogy hiába kaptak szinte maximális pontszámot az írásbelire, a szóbeli meghallgatáson lepontozták őket. Utóbbi döntést a pályázatokat elbíráló, az uniós források elosztásért akkor felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) nem indokolta meg.
A névtelenséget kérő forrás hozzátette: az iratbetekintés során véletlenül más pályázati értékelésekbe is bele tudtak nézni. Azt látták, hogy akik győztek, azok rendszerint ugyanannyi, magas pontot kaptak a szóbelire, akik veszítettek, azok egymáshoz hasonlóan alacsony pontszámot kaptak. "Csak kétféle pontszám volt, a magas és az alacsony" – fogalmazott. A döntés miatt panaszt tettek ugyan, de a várhatóan hosszú évekig elnyúló pereskedésbe már nem fogtak bele.
A Bizottság a pályáztatási gyakorlatot látva felszólította a magyar hatóságokat, hogy a jövőben az alapkezelőket versenyalapú és transzparens módon válasszák ki és hagyjanak elegendő időt az ajánlatok benyújtására. Részben ezen problémák miatt 10 százalékos – összesen 4,3 milliárd forintos – pénzügyi korrekciót, vagyis büntetést javasoltak, amelyet a magyar hatóságok elfogadtak. A pénzt ténylegesen nem kellett visszaadni Brüsszelnek, a Jeremie program egy másik részében felhasználhatták.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (amely később átvette az NFÜ szerepét a program lebonyolításában) megkeresésünkre azt írta: nem ismerik a Bizottság azon kritikáit, amelyek a "bizonyos befektetői csoportok" előnyben részesítéséről szólnak. A tárca szerint az alapkezelőket korábban is "nyílt, átlátható és megkülönböztetés-mentes pályázattal" választottak ki. Tagadták, hogy pályázatokon csak magas és alacsony pontszámok lettek volna. A rövid határidőkről azt írták, hogy a pályázatok feltételei hasonlóak voltak, így "a pályázók a korábbi kiírások alapján felkészültek a pályázati anyagok beadására" szerintük "ez nem jelentett versenyhátrányt". Az általunk megkérdezett, régóta erre a piacra szakosodott alapkezelők azonban azt mondták, hiába egyeztek az egymás után kiírt pályázatok feltételei, az még nem teszi egyszerűbbé a pályázatra való felkészülést. Ahogy az egyikük fogalmazott, "nem lehet úgy kimenni a piacra forrást gyűjteni, hogy lehet, hogy lesz egy hasonló pályázat, de az is lehet, hogy variálnak rajta".
Rossz helyen, rossz célra
A Bizottság munkatársai három alapkezelő tevékenységét vizsgálták meg alaposabban a 2015-ös jelentéshez. A Hernádi tulajdonában álló Gran ellenőrzését azzal indokolta a Bizottság, hogy ez az alapkezelő egyike volt azoknak, amelyek az utolsó, negyedik pályázati körben jutottak forrásokhoz. A miniszterelnök korábbi tanácsadójához, Tombor Andráshoz köthető Morandót, illetve a szakmai befektetők által működtetett Primus Capitalt azért vizsgálták, mert a Bizottság szerint egy-egy startup támogatására ezek költötték a legnagyobb összegeket.
A három alap tíz befektetése közül négy esetében azt állapították meg, hogy azok jellemzően a program céljaival ellentétes helyszínen valósultak meg. A négy cégnek hiába volt a székhelye vidéken, valójában a közép-magyarországi régióban (ami a fővárost és Pest megyét jelenti) működtek, így a program szabályai szerint nem kaphattak volna támogatást. Az EU annak ellenére ragaszkodott ehhez a kikötéshez, hogy innovatív fejlesztéseket valóban nehéz úgy végezni, hogy egy cég ne tegye be a lábát Közép-Magyarországra, a cél azonban az volt, hogy a fejletlenebb régiókban jöjjenek létre új munkahelyek.
A kifogásolt cégek közé tartozott a Hernádiék által támogatott, szexpartner- és társkereső oldalakat működtető Dating Central Europe, a Tomborék által tőkéhez juttatott Netfone Invest nevű vállalkozás, illetve a Primus portfoliójába tartozó szoftverfejlesztő iCatapult. A Bizottság a 4,3 milliárd forintos büntetést (az alapkezelők kiválasztásánál talált problémák mellett) ezeknek a támogatásoknak a szabálytalanságával indokolta. A büntetéssel a magyar kormány is egyetértett, az alapakezelők figyelmét egy külön levélben hívták fel a szabályok betartására.
A Dating Central Europe támogatását a Bizottság etikai okok miatt is problémásnak találta, mert nem értettek egyet azzal, hogy a cég uniós forrásokból fedezte a szexpartnerkereső oldalak vásárlását. A Bizottság többek között olyan honlapok megvásárlását nehezményezte, mint a szexrandi.hu vagy videki-sexpartner.hu.
A Bizottság megkérte a Magyar Fejlesztési Bankot (amelyen keresztül az uniós források érkeztek), hogy Hernádiéktól követelje a szexpartnerkereső honlapok eltávolítását. A NGM szerint az ügyben még jelenleg is egyeztetnek a Bizottsággal, a szexpartnerkereső oldalakat így továbbra is a Dating Central Europe üzemelteti. Hernádi alapkezelője nem válaszolt az írásban feltett kérdéseinkre.
Büntetőügy lett az egyik támogatásból
Az internet- és telefonszolgáltató Netfone csoportnál pénzügyi problémákat találtak az ellenőrök. A Bizottság szerint a Morando több forrást juttatott a cégcsoport tagjainak, mint amit a szabályok megengednek. A Bizottság ellenőrei problémának nevezték azt is, hogy az egyik támogatott cég két vállalkozásnak is olyan szolgáltatásokért fizetett, amelyek a számlák leírása alapján megegyeztek egymással. A pénzt megkapó két cég ráadásul több szálon is kötődött egymáshoz az ellenőrök szerint. Több mint 170 millió forintért pedig szoftvert vettek egy ismeretlen tulajdonosi hátterű hongkongi cégtől, amelyről az ellenőröknek nem sikerült megállapítani, hogy "a társaság valóban ilyen nagy értékű szoftverek fejlesztésével vagy akár kiskereskedelmi értékesítésével foglalkozna".
A NGM szerint a cégcsoport támogatása miatt büntetőeljárás indult, az üggyel a NAV bűnügyi főigazgatósága foglalkozik. A minisztérium hozzátette: források jogosulatlan felhasználása miatt a teljes, több száz millió forintos tőkét vissza kell fizetni. Az adóhatóság megkeresésünkre nem árult el részleteket az ügyről. A Morando azt közölte, tudnak a büntetőeljárásról, az ügy állásáról azonban nincs információjuk. Az NGM állításával szemben azt közölték, hogy a Morandóval és a Netfone-nal szemben "visszafizetési kötelezettség nem keletkezett". A konkrét kérdéseinkre arra hivatkozva nem válaszolták, hogy azok szerintük üzleti titkot tartalmaznak. Hozzátették, a jogszabályok betartásával működnek, a Netfone pedig egyike azon szolgáltatóknak, amelyek teljes értékű mobil és vezetékes szolgáltatást képesek nyújtani. Megkerestük a Netfone-t is, a válaszuk szinte szóról szóra megegyezett a Morandoéval.
A szintén vizsgált Primus Capital azt közölte, hogy az általuk támogatott vállalkozások eleget tesznek a Jeremie program szabályainak, nem értesültek arról, hogy bármi problémát találtak volna náluk.
Van még hova fejlődni
A Bizottság jelentése hosszan részletezi a magyar hatóságok hibáit is. A dokumentum szerint a támogatott cégeknél egyáltalán nem végeztek helyszíni ellenőrzéseket. Az ellenőrzési eredményeket a hatóságok nem rögzítették olyan formában, ami megkönnyítette volna az egyes információk visszakeresését. A magyar hatóságok nem tartották nyilván, hogy egy-egy startup megfelelően fizeti-e a korábban megítélt hitel törlesztőrészleteit. "A Bizottság úgy értékeli, hogy van még hová fejlődni a megvalósuló kockázatitőke-befektetések figyelemmel kísérésének javítása terén" – összegezték a kritikákat.
Az NGM azt közölte, hogy fejlesztették az ellenőrzési rendszert, már a startupoknál is végeznek ellenőrzéseket, az informatikai rendszerek fejlesztése pedig már a Bizottság ellenőrzése idején elkezdődött. Válaszukban a felelősség egy részét áttolták az alapkezelő cégekre, a minisztérium szerint ugyanis ők már az ellenőrzési rendszer megerősítése előtt is pontosan tudták, hogy mi történik az általuk támogatott startupoknál.
(Frissítés: 2017.04.12. 10:00. A cikk korábbi verziójában az szerepelt, hogy Töröcskei István is nyert az alapkezelői pályázatokon, ezzel szemben Töröcskeihez köthető emberek nyertek, Töröcskei az egyik győztes cégben csak később jelent meg. A tévedésért elnézést kérünk.)
A céges adatokhoz a Céginfó és az Opten szolgáltatásait használtuk. | [
"Dating Central Europe",
"Netfone Invest",
"iCatapult"
] | [
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Európai Bizottság",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség",
"Primus Capital"
] |
Megtámadta a Közgép közbeszerzésekből való kitiltásának bírósági felfüggesztését a Közbeszerzési Hatóság. A Közgép Zrt. közbeszerzésekből való kizárásával kapcsolatos ügyben hozott bírósági végzéssel szemben a Közbeszerzési Döntőbizottság 2015. szeptember 22.-én – az érintett végzés személyes átvételét követően azonnal – fellebbezett a Fővárosi Törvényszékhez.
A Közbeszerzési Döntőbizottság korábban a Közgép jogorvoslati kérelmének elutasításáról rendelkezett (ezzel áldását adta a közbeszerzésekből való 3 éves kitiltásra). Ezzel szemben viszont a bírósági végzés a döntőbizottság határozata végrehajtásának felfüggesztését rendelte el. A közbeszerzési hatóság szerint fogalmilag kizárt, értelmezhetetlen a végrehajtás felfüggesztése egy kérelem elutasításáról szóló határozattal szemben, ennélfogva a végzés súlyosan jogsértő és tartalmilag megalapozatlan.
Jogi szempontból értelmezhetetlen és irreleváns a bíróság végzésében szereplő azon indok, mely szerint az érintett gazdasági szereplő 3 évre történő kizárása a közbeszerzésekből a közérdek súlyos sérelmét okozná - állítja a hatóság. A fentieken túl a Közbeszerzési Hatóság álláspontja az, hogy a bírói gyakorlattól eltérően az első fokú végzés nem jogi megállapításokat is tartalmaz, melyek akár alkalmasak lehetnek a közvélemény befolyásolására - miszerint a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata sodorhatja veszélybe a Közgép által foglalkoztatott cégeket és munkavállalókat -, holott a döntőbizottság a számára egyetlen járható jogi utat tartotta be, és pont a nevezett cég magatartása vezetett a jogkövetkezményekhez.
A Közbeszerzési Hatóság sérelmesnek tartja, hogy a bírói végzést személyesen volt kénytelen átvenni. Azt számára a bíróság hivatalosan csak ezt követően kézbesítette. Ellentétben azzal, hogy azt már a meghozatala napján a Közgép, mint felperes kézhez vette. Ezzel az eljárási cselekménnyel a Közbeszerzési Döntőbizottság, mint alperes jogai súlyosan sérültek, hiszen a bíróság ezen eljárásával korlátozta az alperes fellebbezéshez való jogának haladéktalan gyakorlását.
Szerző: VG | [
"Közbeszerzési Hatóság",
"Közgép"
] | [
"Fővárosi Törvényszék",
"Közbeszerzési Döntőbizottság"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Alstom-ügy: még nincs gyanúsított
Április óta nem jutott előbbre a rendőrség a korrupciós botrányba keveredett Alstom és Medgyessy Péter kapcsolatának feltárásában. A hatóság változatlanul ismeretlen tettes ellen folytat eljárást, arról pedig nem ad felvilágosítást, hogy meghallgatták-e már a volt szocialista miniszterelnököt.
A nyomozás határideje szerdán járt volna le, de azt december 3-ig meghosszabbították – derült ki az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatásából.
Ismert, az Alstom brit leányvállalata feltehetően nagy összegű, munkavégzéssel nem ellentételezett tanácsadói szerződéseket kötött üzletszerzési célországaiban. Magyarországon a Medgyessy érdekeltségébe tartozó AssistConsult Kft. volt az egyik partnere. A cégnek 2007. március 30-án és 2008. január 22-én összesen mintegy 180 millió forintot utalt át.
Medgyessy elismerte, hogy üzletelt az Alstommal, de azt állította: "a díj a cég árbevétele volt, amely után adózott és kilenc ember többéves munkájának ellenértéke". Ehhez képest néhány napon belül szinte a teljes összeg az exminiszterelnök és hazánk utazó nagykövetének családi cége, az M. P. Európa Tanácsadó Kft. számláján landolt. S mint arról lapunk elsőként beszámolt, onnan aztán több mint 100 millió forintot Medgyessy feleségének utaltak tovább több részletben, az egyiket, egy 60 milliós tételt születésnapi ajándék címén.
A botrány azután robbant ki, hogy az Egyesült Királyság Súlyos Csalások Elleni Hivatala eddig négy Alstom-vezetőt vádolt meg azzal, hogy 2006 januárja és 2007 októbere között bűnszervezet tagjaként összesen 2,3 millió eurónyi összeget adtak, vagy beleegyeztek, hogy adnak a BKV tisztviselőinek, ügynökeinek, hogy befolyásolják a céget az Alstom szerelvényeinek megvásárlása érdekében.
A metrókocsik beszerzésével összefüggésben a magyar hatóságok 2010 után kezdtek vizsgálódni: a rendőrség 2011 januárjában indított büntetőeljárást, miután a Fidesz 2010-es választási győzelmét követően az Állami Számvevőszék megvizsgálta a 4-es metró beruházását és a járműbeszerzéseket.
A szervezet jelentése szerint a magyar államot és a fővárosi önkormányzatot jelentős vagyoni hátrány érte. A közelmúltban pedig a főváros egy ideiglenes vizsgálóbizottság felállításáról határozott, amely a hónap végén vagy szeptember elején kezdi meg a működését.
Medgyessy Péter szerződéseivel összefüggésben pedig, mint fentebb utaltunk rá, vesztegetés gyanúja miatt idén tavasszal indult eljárás. | [
"M. P. Európa Tanácsadó Kft.",
"AssistConsult Kft.",
"Alstom",
"BKV"
] | [
"Országos Rendőr-főkapitányság",
"Állami Számvevőszék",
"Egyesült Királyság Súlyos Csalások Elleni Hivatala"
] |
A NAV elnöke elismerte, hogy kitiltották
Budapest – Elismerte Vida Ildikó, hogy azok között van, akiknek korlátozták a beutazását az Amerikai Egyesült Államokba.
Vida Ildikó egy interjúban beszélt arról, hogy kitiltották az Egyesült Államokból ()
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke a Magyar Nemzetnek adott interjújában nyilatkozott arról, hogy több kollégájával együtt azok közé tartozik, akiknek korlátozták a beutazását az USA-ba.
A lap szerdai számában közölt interjúban a NAV-elnök elmondta azt is, hogy polgári és büntetőeljárásokat kezdeményez a hivatalt és a személye ellen ért rágalmakkal kapcsolatban.
Vida Ildikó azt mondta, hogy vizsgálati csoportot állít fel, amely "mikroszkóppal" fogja újra átvizsgálni a Magyarországon működő összes számba jöhető céghez kötődő eddigi ügyeket és szálakat.
A NAV elnöke hangsúlyozta, hogy az eljárást példátlannak, aljas támadásnak tartja, hozzátéve: semmilyen korrupciós ügynek nem volt és nem részese.
A történtek után Vida Ildikó nem foglalkozott a lemondás gondolatával, mert azzal beismerte volna a vádakat. Az elnök számára érthetetlen, hogy miért támadták őt és a hivatalt ok nélkül.
- Vannak vizsgálataink, amelyek olyan érdekcsoportok körül folytak és folynak napjainkban is, amelyek könnyen kapcsolatot teremthetnek az amerikai nagykövetséggel. Az is elképzelhető, hogy külső személyek, minden alap nélkül bár, de ránk hivatkoznak egyes esetekben és ez ellen szinte lehetetlen védekezni – nyilatkozta Vida a lapnak, aki arról is beszélt, hogy a beutazás korlátozásáról levélben értesítették, amelyben egy elnöki nyilatkozatra hivatkoztak, melynek egyik passzusa, hogy felfüggeszthetik belépését annak, aki korrupcióban érintett, vagy abból hasznot húz.
A levélben - amelynek tartalmáról tájékoztatta a magyar kormány egyik illetékesét - sem ügyet, sem tárgyat, sem bizonyítékot nem neveztek meg - tette hozzá.
A NAV elnöke elismerte, hogy részben emiatt az ügy miatt kerülte az elmúlt hetekben a nyilvánosságot, távol maradásának másik oka, hogy szabadságra ment.
- Szerencsésebb lett volna, ha hamarabb kiállok a nyilvánosság elé, de ez az aljas támadás annyira megrendített, hogy napokig fel sem tudtam fogni, hogy mi történik velem - mondta Vida Ildikó.
Korábban az index.hu, majd több média is beszámolt arról, hogy több személyt, köztük kormánytisztviselőket is kitiltottak az Egyesült Államokból. A NAV néhány nappal ezelőtt közleményben utasította vissza a korrupciós vádakat, de azt nem már akkor sem cáfolták, hogy Vida és helyettese szerepel a kitiltottak listáján.
A Liberálisok Orbánnal távolíttatnák el a NAV elnökét A Liberálisok szerda reggeli közleményükben felszólítják Vida Ildikót, hogy azonnal mondjon le tisztségéről, amennyiben pedig ezt nem teszi, Orbán Viktor miniszterelnök felelőssége meneszteni az adóhatóság korrupciógyanúba keveredett elnökét. Szerintük távozniuk kell azoknak az érintetteknek is a NAV-tól, akiket Vida Ildikó név nélkül, munkatársaiként emleget, s akik szintén a kitiltottak listáján szerepelnek. Az LMP szerint a kormányon a sor Vida Ildikó nyilatkozata több kérdést hagy nyitva, mint amennyit megválaszol - írta szerdán az LMP. Ki az, akinek Vida Ildikó a kormányból szólt? Ha nem Varga Mihálynak, akkor kinek? Ez a személy értesítette-e a nemzetgazdasági minisztert? Ha nem, miért hagyták ki Varga Mihályt egy, a tárcája alá tartozó ügyből? A többi érintett NAV-osról kik tudnak a kormányból? Felszólítja-e Varga Mihály a távozásra Vida Ildikót? - tette fel kérdéseit közleményében az ellenzéki párt. Szerintük ezek után nem egy újabb, két nap alatt lezavart belső vizsgálatra van szükség, hanem a NAV teljes átvilágítására, és a parlamenti vizsgálóbizottság felállítására. Orbán Viktornak pedig meg kell szólalnia azok után, hogy miniszterei folyamatosan hazudoztak a botrány kirobbanása óta.
Blikk-összeállítás | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [] |
Kapcsolódó cikkek 10.03.17 Hagyó megfutamodott
"Ideiglenes intézkedés" volt, hogy Antal Attilával rövid időre kötöttek szerződést, amíg tisztázódik, hogy a tulajdonos munkaviszonyban vagy megbízási szerződéssel akarja-e foglalkoztatni - mondta Garadnai András, a BKV volt igazgatósági elnöke a Fővárosi Közgyűlés BKV-ügyeket vizsgáló bizottságának szerdai ülésén.A volt elnök hosszan válaszolt arra az előzetesen már írásban hozzá eljuttatott kérdésre, volt-e tudomása arról, Antal Attila BKV-vezérigazgató foglalkoztatási jogviszonyát nem a közgyűlés döntésének megfelelő időszakra kötötték meg. Garadnai András elmondta: "ideiglenes intézkedés" volt, hogy Antal Attilával először - a tulajdonos valódi szándékának tisztázásáig - rövid időre kötöttek szerződést, és a sajtóból értesült arról, hogy ezt a szerződést "hosszabbítgatták" folyamatosan. Közölte: elnöksége alatt az igazgatóságot ebben a kérdésben senki nem kereste meg hivatalosan.A BKV-t érintő döntéseket nem a gazdasági társaságokról szóló törvénynek megfelelően küldték meg az igazgatóságnak, hanem csak a vezérigazgatónak, és ő tőle értesült a döntésekről - mondta. Így értesült arról, hogy az Antal szerződésével kapcsolatos határozatok nem egyértelműek, ellentmondásosak, azokból ugyanis az derült ki, hogy a tulajdonos nem munkaviszony, hanem megbízási szerződés keretében gondolja a vezérigazgatói feladatok ellátását, míg Aba Botond szerződésében a munkaszerződés kifejezést használták. A határozatok ellentmondásai miatt az igazgatóság jogi értelmezést kért a határozatokban foglaltakról, és az azt állapította meg, hogy a tulajdonos a vezérigazgatói feladatok megbízásos jogviszonyban és nem munkaviszonyban történő ellátásáról döntött, holott a vezérigazgatói feladatok a munkaviszonyt indokolták volna. Sőt Antal Attila is azt jelezte, hogy az előkészítő megbeszéléseken a munkaviszonyban foglalkoztatásról egyezett meg.Az igazgatóság elnöke elmondta: megkereste az ügyben a gazdasági bizottság elnökét, konzultáltak, de Somlyódi Csaba (MSZP) sem tudta, hogy az új jogkörökkel felruházott bizottság meghozhatja-e az értelmező döntéseket. Így abban maradtak, az igazgatóság jelzi a gazdasági bizottságnak a gondjait és kéri a segítségét.Az igazgatóság 2007. január 16-i ülésén a vezérigazgató foglalkoztatásával kapcsolatban úgy döntött, a munkaviszonyban foglakoztatást részesíti előnyben, és az ellentmondás tisztázása érdekében megkeresi a gazdasági bizottság elnökét. A testület arról is határozott, hogy 2007. június 30-ig munkaszerződést kötnek Antal Attilával. A vezérigazgató jelen volt az igazgatósági ülésen és elfogadta az igazgatóság döntését, majd aláírta a szerződést.Garadnai András beszámolt arról is, hogy "többszöri megkeresés után" 2007. május 16-án kapta meg a főjegyzői "állásfoglalás-szintű" levél másolatát, amit a főjegyző január 29-én keltezett a gazdasági bizottság elnökének, és ebben a főjegyző az igazgatósági eljárását kifogásolja. Garadnai András május 31-én távozott a BKV igazgatóságából, így a sajtóból értesült arról, hogy Antal Attila szerződésének ügyét nem rendezték.A Fővárossal való kapcsolatáról elmondta: Vajda Pállal, az előző ciklus szocialista városüzemeltetési főpolgármester-helyettesével volt rendszeres kapcsolata, Vajda utódjával, Hagyó Miklóssal azonban nem. Beszámolt arról, hogy rendszeresnek nevezhető kapcsolatot 1996 júniusa és 2002 októbere között Vajda Pál akkori városüzemeltetési főpolgármester-helyettessel tartott, vele 2-3 havonta, alkalomszerűen beszélt a BKV-ról, ennél sokkal ritkábban - az éves beszámolók alkalmával - pedig a városüzemeltetési bizottság elnökével. Hozzátette: Hagyó Miklóssal azonban "nem működött olyan jól" a kapcsolat, mint Vajda Pállal.Görgy István, a Fővárosi Közgyűlés BKV-ügyeket vizsgáló bizottságának elnöke szerint Hagyó Miklós volt MSZP-s főpolgármester-helyettes csak "ürügyet keresett", hogy ne kelljen elmennie a testület szerdai ülésére. A fideszes politikus sajtótájékoztatóján azt mondta: ha nem lett volna a Hagyó Miklós által hivatkozot Duna TV-s nyilatkozata, akkor "mást találtak volna". Hozzátette: nem tudja, miért hitegette őt és a bizottságot Hagyó azzal, hogy eljön és válaszol a kérdésekre.Meggyőződésem, hogy nem azok az indokok vezették Hagyó Miklóst a távolmaradásra, mint amire hivatkozik - foglalta össze. | [
"BKV"
] | [
"Duna TV-s",
"Fővárosi Közgyűlés"
] |
A Szepessy Zsolt-féle Összefogás Párt jelöltje másolta a választói aláírásokat Kecskeméten – erősítette meg érdeklődésünkre a Momentum jelöltje, Bodrozsán Alexandra. Az árulkodó felvételt nemrégiben közöltük.
A február végi mínuszokban gyűjtögette a támogató aláírásokat egymás melletti standján Kecskeméten a Magyar Kétfarkú Kutyapárt, az LMP és a Momentum képviselőjelöltje. Ekkor vették észre a közeli presszó melegében szorgos körmölést. Egyik "versenytársuk" épp aláírásokat másolt.
A részleteket és még sok tudnivalót a kamupártokról ebben a cikkünkben közöltük: Itt a lista – olvasóink szerint ezek a kamupártok csaltak az aláírásaikkal
Közöltük az aláírás-másoló úrról készült fényképet is. Bodrozsán Alexandra jelen volt a helyszínen, és megerősítette a forrásunk által korábban elmondottakat: valamennyien látták, hogy nem keresztrejtvényt fejtett az úr, hanem ajánlóíveket másolt egy másik ívről.
A Momentum jelöltje elmondta azt is: ő be is ment a presszó-pékségbe számon kérni, mi folyik, beszélni azonban nem tudott a férfivel, mert az illető telefonálást színlelt.
Felismerte azonban az Összefogás Párt jelöltjét. Az illetőt egyébként végül nem vette nyilvántartása a választási iroda. Hogy valóban ő-ez az, és kimagyarázná-e, ha igen, elküldtük kérdésben a párt email-címére, de a levél visszapattant. A párt székhelyén már jártunk korábban, ott nem üzemel semmi.
Az Összefogás Pártnak összesen 66 jelöltjét, köztük Szepessy Zsolt pártelnököt, Monok volt polgármesterét vette nyilvántartásba a választási iroda, országos listát azonban nem tudtak állítani.
Ellentétben a Szepessyhez kötődő Családok Pártjával és a Medetével, amelyiknek ez – a nagyon erős kamupártgyanú ellenére – összejött.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Összefogás Párt"
] | [
"Magyar Kétfarkú Kutyapárt",
"Családok Pártja"
] |
A Fidesz pécsi szervezetének elnöksége nem tartja elfogadhatónak, hogy Soros György egyik alapítványa létrehoz egy központot a városban a civil kezdeményezések támogatására, és arra kérik a helybélieket, hogy ingatlanjukba ne fogadják be a Sorossal együttműködő szervezeteket. Erről pénteken rendkívüli ülésen döntött a városi elnökség.
Az ülés után a Fidesz sajtótájékoztatót tartott, s azon Hoppál Péter, a párt pécsi parlamenti képviselője elmondta: az elnökség megfogalmazott egy határozati javaslatot, amit a jövő héten terveznek elfogadtatni a baranyai megyeszékhely kormánypárti többségű közgyűlésével. A javaslat szeretné elérni, hogy a városvezető grémium minősítse nem kívánatosnak a Soroshoz köthető Nyílt Társadalom Alapítvány pécsi működését.
Mint arról írtunk, Soros alapítványa 130 millió forinttal támogat dél-dunántúli civil kezdeményezéseket. A Fidesz városi elnöksége és a véleményüket a sajtónak közvetítő Hoppál szerint Soros ezt a pénzt a kormány migránspolitikájával egyet nem értő civileknek szánja, vagyis azoknak, akik muszlim menekülteket akarnak betelepíteni hazánkba. Tudósítónk apolitikust szembesítette azzal, hogy Soros alapítvány az egészségügyi, kulturális, oktatási, szociális és emberjogi problémákkal foglalkozó civil szervezeteket tervez támogatni, s megkérdezte, milyen adat van arra, hogy a magyar származású milliárdos a betelepítésben gondolkodó közösségeket akarja támogatni. Hoppál elismerte, hogy erre vonatkozó adat nincs, ám hozzátette: a Soros-tervnek az a célja, hogy felső korlát nélkül fogadjon be Európa muszlim menekülteket, ebből következik, hogy a mostani támogatás is ezt segítené. Arról is kérdeztük Hoppált, hogy tud-e mondani olyan magyar civil szervezetet, amelynek célja, hogy Magyarországra telepítsenek muszlim menekülteket. Hoppál nem tudott ilyen szervezetről.
Több újságíró megjegyezte, hogy a Fidesz által emlegetett Soros-terv nem is létezik, erre Hoppál a kormány naponta ismételt, ám bizonyítékokkal alá nem támasztott üzenetét ismételgette, hogy igenis van ilyen terv. Arról is faggatták Hoppált, hogy miután a belügyminiszter – a Jobbik megkeresésére válaszolva – kijelentette, Sorosnak nincs olyan terve, ami nemzetbiztonsági kockázatot jelent, vajon a pécsi Fidesz lát-e ilyen veszélyt. Hoppál azt felelte, hogy a pécsiek szerint van ilyen veszély. Volt, aki felvetette, hogy amikor a várost vezető Fidesz azt kéri a pécsiektől, hogy ne adjanak ki irodát a Soros által támogatott szervezeteknek, akkor az felér egy fenyegetéssel. Hoppál cáfolta ezt, mondván, a kérés nem fenyegetés.
Pénteken egyébként a Soros támogatásának szétosztását koordináló Emberség Erejével Alapítvány tájékoztatót tartott Pécsen a pályázni kívánó civil szervezeteknek. A megbeszélésre több mint félszáz szervezet jött el, a jó hangulatú megbeszélést – bár sokan tartottak ettől - nem zavarták meg Soros-ellenes aktivisták.
Hoppál, a karácsonyfadísz A Mészáros Lőrinc közbelépése miatt elindult, független Szabad Pécs olvasói fotókat közöltek, amelyek szerint a pécsi Uránvárosban felállított Mindenki karácsonyfája néhány díszén az látható , amint Hoppál Péter kulturális államtitkár és pécsi országgyűlési képviselő éppen avat, szalagot átvág, kórusfesztiválon van, mindig boldog népek gyűrűjében. "A hatalmas fenyőt szerdán díszítették fel a városrész óvodásai", "Tihanyvári Dóra önkormányzati képviselő külön is adott ajándékot minden csoportnak: egy-egy óriási fenyőfadíszt, a gömböket belülről az adott oviscsoport fényképe díszítette" – írta az önkormányzati lap, a Pécs Ma.
Ungár Tamás írása a Népszavának | [
"Fidesz"
] | [
"Nyílt Társadalom Alapítvány",
"Szabad Pécs",
"Emberség Ereje Alapítvány"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Színlelt szerződést kötöttek Vonáék
A szakjogász úgy véli, a Publimont-paktum a szabályok kijátszását szolgálja
Leplezett bérleti szerződés az a megállapodás, amelyet adásvétel címén kötött a Jobbik és a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Publimont – közölte a lapunk által megkérdezett szakjogász, aki arra is emlékeztetett: az efféle szerződések a polgári törvénykönyv szerint semmisek. A Jobbik szóvivője tegnap megerősítette azt a pénteki hírt, hogy a plakátokat már visszavásárolták korábbi tulajdonosai, de a vételárról csak annyit mondott: alacsonyabb, mint amennyiért korábban ők megszerezték azokat.
Színlelt szerződést kötött a lapunknak nyilatkozó szakjogász szerint a Jobbik és a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Publimont. Az adásvételi szerződésnek álcázott bérleti szerződés célja az lehetett, hogy kijátssza a településkép-védelmi törvény listaáron történő plakáthirdetésre vonatkozó rendelkezésit, részben pedig az, hogy a választási kampány időszakában a Jobbiknak olcsó plakáthirdetési felületet biztosítson.
A szerződés értelmében Vona Gábor pártja 2017. szeptember 19-én megvásárolt 978 óriásplakát közzétételére alkalmas hirdetőfelületet. A vételárat a felek 124 millió forintban határozták meg, azzal a kitétellel, hogy abból 2017. szeptember 28-ig valamivel több mint 26 millió, az országgyűlési választás után pedig 2018. május 31-ig nem egészen 98 millió forintot kell fizetnie a Jobbiknak.
A megállapodás azonban tartalmaz egy olyan záradékot, amely szerint ha a második részletet a párt nem tudja megfizetni, a hirdetési felületek visszaszállnak a Publimontra, a cég pedig a részére addig már megfizetett tételen kívül további követelést nem támaszt Vona Gáborékkal szemben.
A szakértő szerint ez a szerződés egyik kulcspontja; ez az, ami egyértelműen arról árulkodik, hogy valójában egy bérleti szerződés köttetett. Szintén a színleltséget támasztja alá, hogy a szerződés 2020. december 31-ig kizárja a Jobbik reklámberendezések feletti rendelkezési jogát, ami azt jelenti, hogy e felületeken lényegében csak a Jobbikot népszerűsítő plakátok helyezhetők el, és a Jobbik tulajdonosként sem másnak el nem adhatja, sem bérbe, sem más személy használatába nem jogosult adni az egyébként elvileg a tulajdonát képező reklámberendezéseket – vélekedett a szakjogász, hozzátéve, hogy a polgári törvénykönyv kimondja: a színlelt szerződés semmis.
Mint arról a napokban már beszámoltunk, a PestiSrácok birtokába került szerződések szerint Simicska Lajos kevesebb mint 130 millió forintért játszott át 1019 plakáthelyet a Jobbiknak. A Publimont a 978 plakáthelyét bruttó 124,2 millióért, a Publicity 41 reklámhordozóját 5,2 millió forintért adta el a pártnak. Vagyis az összesen 1019 eszközt mindössze 129,4 millió forintért szerezhette meg a Jobbik, ami meg sem közelíti akár csak a hirdetési hely bérbeadására vonatkozó piaci árakat.
A PestiSrácok számításai szerint plakátonként összesen 27 ezer forintot fizet a nyolc hónapra a Jobbik, ami egy hónapra vetítve 3373 forint bérleti díjat jelent, szemben a két cég hivatalos, 114–317 ezer forint közötti havi listaáraival.
Mindez azt követően került nyilvánosságra, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) egy hasonló, ugyancsak plakáthelyek átjátszása miatti ügyben 331 millió forintra bírságolta meg a pártot. Az ÁSZ hatósági jelzés alapján a Jobbik tavaszi óriásplakát-kampányát vizsgálva tárta fel a tiltott pártfinanszírozást.
– A Jobbik annak az összegnek a többszörösét költötte köztéri plakátokra, mint amennyiről a PestiSrácok írt, a pontos összeg azonban az üzleti titok – állította tegnap Mirkóczki Ádám. A párt szóvivője megerősítette, hogy a plakátokat már visszavásárolták korábbi tulajdonosai, de erről a vételárról is csak annyit mondott: kisebb, mint amennyiért korábban ők megszerezték azokat. | [
"Publimont",
"Jobbik"
] | [
"Állami Számvevőszék"
] |
Rogán bizalmasa és egy fidelitasos veszi be a Budapest Bankot
Makacsul tartja magát a pletyka, hogy Puskás András, Rogán Antal kabinetminiszter bizalmasa, egykori belvárosi alpolgármester 15 millió forint körüli végkielégítéssel távozott még februárban az Eximtől (a Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. intézménypárosától). Ez három havi lelépti díjnak felelne meg, hiszen a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter által felügyelt állami banknál Puskás vezérigazgató-helyettesi posztot töltött be, és távozásakor havi 4,6 millió forint volt az alapbére. A bank marketing és kommunikációs igazgatóságáról küldött válaszban azonban az áll, hogy nem fizettek Puskásnak lelépti díjat:
Prémiumban sem munkaviszonya alatt, sem távozáskor nem részesült, nem kapott továbbá semmilyen végkielégítést, egyéb juttatást távozáskor.
Az Eximről azt írtuk nemrég, hogy nagy a jövés-menés, miután februárban Puskás átült egy másik állami bank, a Budapest Bank (BB) vezérigazgató-helyettesi székébe, helyére pedig Szijjártó vezérigazgató-helyettesnek Dancsó József egykori fideszes képviselőt és főkincstárnokot nevezte ki. Azóta mások is érkeztek az Eximbe, köztük Sarka Kata egykori sajtósa, szépségkirálynő-jelölt, sőt a Fidelitas alelnöke is.
Puskás az Eximben főszereplő volt, a vezér, Urbán Zoltán váratlan halála után ő helyettesítette. A pénzügyi körökben terjedő hírek szerint a BB-be is sztárnak vitték, az esedékes privatizációhoz kell bizalmi ember.
Ha már a végkielégítés tisztázása miatt úgyis közérdekű adatot igényeltünk, rákérdeztünk, hogy az Eximnél, mennyire becsülték meg Belváros-Lipótváros alpolgármesteréből lett sztárbankárt. Mennyi alapbért, prémiumot és egyéb, béren felüli juttatást, illetve az igazgatóság tagjaként mennyi tiszteletdíjat kapott Puskás András 2014-es kinevezésétől távozásáig?
A válaszokból az derült ki, hogy karrierjének első 16 hónapjában bruttó 1,9 millió forint besorolási bért kapott, majd bruttó 4,6 millió forintra ugrott az alapbére. A nagy ugrás akkor történt, mikor az Orbán-kormány eltörölte az állami cégek vezetőinek 2 millió forintos bérplafonját, és helyette fontossági sorrendet állított fel a cégek között. A stratégiailag legfontosabbak, mint a bankok vezérigazgatói, havi ötmilliós fizetésre vannak belőve. Puskást ennél mindössze 8 százalékkal alacsonyabbra pozícionálták, és összességében
három és fél év alatt bruttó 154,6 millió forintot számfejtettek neki
2014. június 30. és 2018. február 6. között, amíg az EXIM vezérigazgató-helyettesi feladatait ellátta.
Ezen felül igazgatósági tagként tiszteletdíjra volt jogosult, havonta kezdetben 465 ezer forint, aztán 2016-ban 550 ezer, idén már 637,5 ezer forint volt a járandósága ezen a címen. Ha nem bíbelődünk az utolsó néhány februári munkanapjával, akkor az jön ki, hogy összesen 15,6 millió forint tiszteletdíjjal fejelte meg a keresetét.
Mindezeken felül egyéb, béren kívüli juttatásban részesült, összesen nettó 2,5 millió forint értékben. Ezt is beleszámítva
összesen 172,7 millió forintot tett ki Puskás András bruttó bére, tiszteletdíja, illetve a béren kívüli juttatásai.
Ami a fizetéseket illeti, a kormány másik bankja, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. honlapján a 2017 szeptember végétől érvényes "kondíciós lista" szerint a vezér havi bruttó 5 millió, a helyettese 4 millió forint alapbért kap, az igazgatóság elnökének havi 650 ezer, a tagoknak 450 ezer forint a tiszteletdíja. Vagyis ott kevesebbet keres a helyettes, mint az Eximben.
Az állami tulajdonú kereskedelmi banknál, a BB-nél a létszám és kereseti adatok hozzáférhetetlenek a honlapon, de elméletileg ott is érvényes az 5 milliós vezérigazgatói plafon. A szerződéseiket se teszik közzé, azzal, hogy az adat más általi megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a köztulajdonban álló gazdasági társaság vagy az általa irányított vállalkozás versenytársát indokolatlan előnyhöz juttatná.
A Pénzcentrumon ugyanakkor van nyoma kiugró javadalmazásnak magyar bankoknál, az éves szinten egymillió eurónál (vagyis 300 millió forintnál is) nagyobb bankárfizetések között kotorászva három OTP-s pénzügyi gurut is találtak, sőt az akkoriban még állami tulajdonú MKB-ban is akadt egy. Az egymillió eurós limit durván havi 26 millió forint javadalmat jelent, benne az alapbérrel és bónuszokkal, beleértve a bónuszrészvényeket is.
Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Róka László | [
"Magyar Export-Import Bank Zrt."
] | [
"Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.",
"Budapest Bank",
"Magyar Fejlesztési Bank Zrt."
] |
A váci buszpályaudvaron 16 kandelábert cseréltek ki tavaly. Az egyik önkormányzati képviselő kikérte a vonatkozó szerződést, de a Volánbusz Zrt. üzleti titokra és nemzetbiztonsági kockázatra való hivatkozással megtagadta az adatigénylés megválaszolását. Az ügyben június 22-én lesz a hatodik bírósági tárgyalás.
Ferjancsics László, a Vácért Lokálpatrióta Egyesület és a váci Együtt önkormányzati képviselője 2016 októberében közérdekűadat-igénylést küldött a Volánbusz Zrt.-nek. Azt szerette volna megtudni, hogy mennyibe került a váci autóbusz-pályaudvar 16 kandeláberének kicserélése, és milyen cég végezte a munkát, ezért külön kérte a szerződés megküldését is.
A Volánbusz 2016 novemberében válaszolt az adatigénylésre. Közölték, hogy a világítótestek cseréje nettó 15.928.800 forintba került, de üzleti titokra és kartellveszélyre hivatkozva a szerződést nem küldték meg, és a vállalkozó nevét sem mondták meg.
“Tájékoztatjuk, hogy a vállalkozóval megkötött szerződést nem áll módunkban megküldeni, tekintettel arra, hogy az mind Társaságunk, mind a vállalkozó részéről üzleti titoknak minősíthető adatokat is tartalmaz. A szerződés, valamint az abban foglalt adatok, árképzések kiadása negatívan befolyásolhatná a jövőben, a hasonló témában meghirdetett versenyeztetési eljárásaink végeredményét. Hátrányos helyzetbe hozhatja Partnerünket jövőbeni pályázatai során, amennyiben üzletpolitikája, számítási metódusa, kedvezményrendszere nyilvánosságra kerül. Feltételezhető továbbá, hogy a jövőben, a kérdezett eljárásban nem nyertes cégek akár kartellezve is nyújtanak be ajánlatot, mely cselekedetük okán hátrányos helyzetbe kerülhet nem csak Partnerünk, de közvetve Társaságunk is."
Ferjancsics rutinos adatigénylő, nem elégedett meg a válasszal, pert indított a Volánbusz ellen. Ezután olyasmi történt, amire nem számított. A Volánbusz ugyanis a 2017 márciusában benyújtott ellenkérelmeiben többek között nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kérte a per megszüntetését a bíróságtól. A társaság szerint még a régi kandeláberek típusa is titkos.
Részlet a Volánbusz Zrt. 2017. március 2-i ellenkérelméből:
“(...) hivatkozunk [az Infotörvény 27.§ – a szerk.] a (2) bekezdés b) pontjára is, miszerint a pályaudvar világítóberendezéseinek, mint műszaki infrastruktúrának a megismerése, melyre a szerződés mellékletei adatokat tartalmaznak, nemzetbiztonsági kockázatot rejt magában a közelmúlt pályaudvari robbantásos merényleteinek tükrében."
Az ügyben 2017. június 22-én lesz a hatodik bírósági tárgyalás.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Volánbusz Zrt."
] | [
"Vácért Lokálpatrióta Egyesület"
] |
Rogán Antal fideszes képviselő szerint a Fidesznek semmi köze a Postabankhoz, mivel a Kuncze Gábor által említett cégek és a Postabank szerződése nyomán a párthoz egy fillér sem jutott el.
"A Kuncze Gábor sajtótájékoztatóján megemlített cégek üzleti szolgáltatás ellenében kötöttek szerződéseket a Postabankkal, ez az ő ügyük, a vitás kérdéseket is nekik kell tisztázniuk. Egyik vállalkozás sem a Fidesz tulajdona", mondta Rogán Antal, a Fidesz országgyűlési képviselője.
Kuncze Gábor azt mondta: a Fidesz választási kampányát levezető két cég, a Mahir és a Happy End 273 millió 200 ezer forint értékben kötött szerződéseket a Postabankkal, amelyek jelentős részét nem teljesítették.
Rogán Antal közölte: nem ismeri azt a kategóriát, hogy "Fideszhez közeli cég".
A politikus szerint Kuncze Gábor továbbra sem bizonyította, hogy a Fidesz választási kampánya finanszírozásához egymilliárd forintot vett ki a Postabankból. "A Postabanktól a Fideszhez egyetlen forint sem jutott el", mondta.
Rogán Antal szerint az SZDSZ legújabb stratégiája a következő: Kuncze Gábor egy tucat sajtótájékoztatót tart, ahol szerződéseket mutat, amelyek különböző cégek és a Postabank között köttettek, majd megemlíti a Fidesz - Magyar Polgári Párt nevét és ezzel összekapcsolja az emberek tudatában a Postabankot a Fidesszel. "A Fidesz a sárdobálásban nem vesz részt", jelentette ki Rogán.
(MTI) | [
"Fidesz",
"Happy End"
] | [
"Fidesz - Magyar Polgári Párt"
] |
A közbeszerzési hatóság azért szabott ki büntetést, mert a Badacsonytomajnak adott milliárdos támogatásból a polgármesteri hivatal alkalmazottai milliós összegeket kaptak.
Módosítani kellett a költségvetést Badacsonytomajon a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) által kiszabott bírságok miatt.
A KDB annak a 2 milliárd 435 millió forintos vissza nem térítendő uniós támogatásnak a felhasználását vizsgálta, amit egy 2018-as GINOP-pályázaton nyert el a város "turisztikai attraktivitás fejlesztésre". A határozat szerint a polgármester, Krisztin N. László több ponton is törvényt sértett, amikor a keretből 60 millió forintot meghaladó összeget osztott szét az önkormányzat dolgozói között projektmenedzseri tevékenység címszóval. A pénzt 2018-ban és 2019-ben a jegyző és a városháza más alkalmazottai kapták több tételben. A KDB közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése és a szerződések érvénytelensége miatt összesen 6 millió forint bírságot szabott ki.
A fizetési határidő éppen akkor járt le, amikor a kormány járványügyi veszélyhelyzetre hivatkozva ismét rendkívüli jogrendet vezetett be, ezért a döntéshozatal Badacsonytomajon is a polgármester kezébe került. A november 4-i képviselő-testületi ülés, ahol napirendre került volna a büntetés és az azzal járó költségvetési módosítás ügye, elmaradt. Krisztin polgármester azonban most szokatlanul fontosnak tartotta, hogy kikérje a testület támogatását is, ezért internetes szavazólapot küldött a képviselőknek.
Csakhogy a GINOP-ügyben információink szerint a képviselők többsége elutasította a határozattervezetet, mert nem akartak osztozni a hatóságok által feltárt pénzügyi manőver miatti felelősségben. A testület több tagja közzé is tette, hogy nemmel szavazott. Takács Lajos független képviselő a Facebookon azzal indokolta a döntését, hogy az önkormányzatot kár érte, ezért nem akart hozzájárulni a büntetés legitimálásához. Mint írta, ezzel elfogadta volna azt is, hogy "a felelős/felelősök/felelősség kérdése nem tisztázott".
A településen nagy figyelmet kiváltó ügyben Krisztin N. László előző ciklusbeli helyettese, Orbán Péter is megnyilvánult. Azt hangoztatta, hogy annak idején alpolgármesterként semmilyen információt sem kapott a kifizetésekről. Szerinte a szerződések titokban készültek, ráadásul a polgármesternek nem is volt felhatalmazása, hogy megkösse azokat. Orbán később nyilvánosságra is hozott néhányat az inkriminált megállapodások közül, hozzátéve, hogy azoknak fenn kellene lenniük a település honlapján, de hozzá is kalandos úton jutottak el.
Krisztin N. László a leszavazott tervezet ellenére november 13-án elrendelte a bírságok kifizetését. Az erről szóló határozat bevezetőjébe pedig azt írta, hogy a képviselő-testület "véleményének kikérésével és hozzájárulásával" hozta meg a döntést.
A 24.hu levélben kereste a polgármestert, azt kérdeztük, miért írta, hogy a testület is hozzájárult a kifizetéshez, amikor kisebbségben maradt az előterjesztése. Levelünk után kedden átírták a korábbi határozatot. A szétküldött módosított szövegből kikerült a hozzájárulás szó. Krisztin polgármester válaszában azt írta, hogy a határozat bevezető részében "sajnálatos módon adminisztrációs hiba miatt véletlenül" maradt bent a szövegrész, de a módosításáról egy új határozatban intézkedett. | [
"Közbeszerzési Döntőbizottság"
] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.