text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
"Fenntarthatatlan, hogy évről évre többet kell költeni közpénzekből a közösségi közlekedésre" - jelentette ki március 31-én a jelenlegi közlekedési miniszter. Ezzel azt sejtette, amit már több pénzügyi terv is javasol, hogy csökkentsék az ágazatnak juttatott források mennyiségét. Most pedig kiderült, hogy ez a terv kormányprogram szintjére emelkedett.
A pazarlás elleni küzdelemmel nem lenne bajunk, ha a program hátterében nem a szolgáltatások leépítésének képe lebegne. Pedig ez várható, annak ellenére, hogy az elmúlt években számos ilyen leépítés bizonyította: a pazarló közlekedési szolgáltatók vízfejük és költekezésük miatt kevesebb járatot is ugyanannyi pénzből üzemeltetnek.
Vízfejük és költekezésük miatt kevesebb járatot is ugyanannyi pénzből üzemeltetnek.
Persze ezen a pavlovi reflexen nincs mit csodálkoznunk. Jól mutatja a közlekedési tárca súlyát, hogy két éven belül már a negyedik olyan vezetőjét fogyasztja, akinél a közlekedés mindössze völgyhíddal és alagutakkal tarkított autópályák erőltetését jelenti. A közösségi közlekedést aktívan építették le az elmúlt években, holott annak fejlesztése a fenntartható fejlődés egyik záloga. A minisztérium szakmai munkáját mi sem jellemzi jobban, minthogy a Közlekedés Operatív Programban eddig kizárólag a korábban fintorgással fogadott vidékivillamos-projektek szerepeltek sikeresen, az állami és fővárosi projektek kihullóban vannak Brüsszel rostáján. Mindemellett a Közopban eddig egyetlen fillért sem sikerült lehívni közlekedési célra az Európai Uniótól - az 1800 milliárd forintból.
Ez az a minisztérium, amely a vasút kapcsán csak az egyébként marginális mellékvonalak bezárásáról képes gondolkozni, kétes tudású "szakértők" és lobbisták szavára hallgatva, miközben asszisztál az általa elvileg felügyelt állami vasúttársaság minden, vasútreformot elszabotálni igyekvő machinációjához és a Volánok elmúlt években csúcsra járatott vadprivatizációjához, azaz alaptevékenységük kiszervezéséhez.
Ez az a minisztérium, amely több mint másfél éve jegeli a közlekedési szövetségekről szóló törvénytervezetet, hogy ezzel is segítse a régi, pazarló, fenntarthatatlan struktúrák továbbélését.
Ez az a minisztérium, amelynek előző vezetője mindenféle egyeztetést nélkülözve és az alapvető összefüggéseket sem értve pártállami módszerekkel avatkozott bele a vasúti menetrend készítésébe, és az utasok érdekeit teljes mértékben félresöpörve szakmaiatlan előírásaival tönkretette sokak értékes munkáját.
Nagyon sokan, nagyon jól élnek a közlekedésből.
A közlekedési szolgáltatóknál sem jobb a helyzet, mindegyikük leginkább a saját vállalatának - és így a közösségi vagyonnak - a leépítésében jeleskedik. E cégek vezetése mindennel foglalkozik, csak az alapfeladatukkal nem. A MÁV kétes ingatlanügyletekbe keveredik, közbeszerzési gyakorlatát törvénytelenségek sora szegélyezi, és akárhányszáz milliárd költségvetési forintot el tud tüntetni anélkül, hogy azt az utazóközönség megérezné, ráadásul még mindig nem rendelkezik valódi közszolgáltatási szerződéssel. A pályák állapota már a törzshálózatba tartozó vonalak egy részén is a napi működést veszélyezteti, az állomások és a járművek sok helyütt háborús állapotot idéznek, és szinte képtelenek egy vonatot is menetrendszerűen közlekedtetni.
A BKV gyanús tanácsadói szerződésekben, energiabizniszben és az értelmetlen holdingötleteléssel a cég még átláthatatlanabbá tételében jár élen. Eközben a cég már az előírt napi mennyiségű járművet sem tudja kiadni az utcára, mivel nem képes sem a meglévő járműveit karbantartani, sem egy komolyan vehető járműbeszerzési koncepciót készíteni.
A Volán-társaságok egy része lassan már csak papíron létezik. Furcsa hátterű alvállalkozások, kétes eredetű buszokkal gyakorlatilag lopakodva privatizálták őket, ingatlanvagyonuk felszívódott (tisztelet a kivételnek).
Ez ilyen formán valóban fenntarthatatlan. Azzal a törekvéssel azonban, amit a miniszterelnök-jelölt programjában szereplő utalás sejtet, csak a pusztulásba lehet jutni és csak elodázni a strukturális átalakításokat.
A közösségi közlekedési ágazat az ország vérkeringését jelentő közüzem, fenntartása törvényi kötelezettség, és minden magyar állampolgár elemi érdeke. Ki kell mondani, nagyon sokan, nagyon jól élnek ebből a rendszerből, amelynek valós működtetési költségei igazából senki előtt sem ismertek. Az ágazat élősködői gondoskodnak arról, hogy a valós számok soha ne derülhessenek ki.
De ameddig egy miniszterelnök-jelölt és egy szakminiszter képtelen megérteni a rendszer működését, amíg a szakminisztérium nem viselkedik valódi megrendelőként, nem gyakorol semmilyen ellenőrzést, és nem akar, vagy nem képes gátat vetni a rendszert kiszipolyozók tevékenységének, addig a közpénzek - Kocsis István BKV-vezér és MÁV-Start elnök szavaival élve: "alkotmányos költségek" felmerülése miatt - továbbra is el fognak folyni. A szükséges milliárdokat itt lehet megspórolni, nem pedig értelmetlen járatritkításokkal és a szolgáltatások további leépítésével.
A 4-es metrót fúró Bamco többletkövetelése 35 milliárd, ez megegyezik az egész ágazatból kivonni kívánt költséggel.
Ha a finanszírozást lerontjuk, azzal várhatóan olyan drasztikus járatritkításba hajszoljuk az ágazatot, amivel a rendszer összeomlását idézhetjük elő, lehetetlen helyzetbe hozva utasok százezreit. Mindeközben az élősködő struktúra megmarad. Egészen mást kell tenni a közösségi közlekedési ágazatban, mint amire a kormányprogramból következtetni lehet. Javaslataink a következők:
1. Sürgősen meg kell alakítani a regionális közlekedési szövetségeket, kifogásokat nem ismerve össze kell hangolni a vasút, a Volán-társaságok és a helyi járatok közlekedését. Létre kell hozni a hiányzó tarifaközösségeket.
2. A Volán-társaságok és a MÁV-csoport szervezeti struktúráját és működési modelljét felül kell vizsgálni. Regionális alapon kell újjászervezni a közlekedési szolgáltatókat, össze kell vonni a megyei vagy járási alapon működő Volán-vállalatokat, és térségi vasúttársaságokat kell létrehozni. Az irdatlan pénzbe kerülő MÁV-vízfej súlyát jelentősen csökkenteni kell.
3. A valós szükségletek alapján felül kell vizsgálni a túltervezett nagyberuházások költségvetését.
Ne feledjük, a minősíthetetlen színvonalon előkészített 4-es metró minden határon túli költekezésének leállítása önmagában megoldaná az ágazat forráshiányát. Az alagútfúró Bamco többletkövetelése 35 milliárd Ft, ami körülbelül megegyezik az egész ágazatból kivonni kívánt költséggel. És akkor a többi nagyberuházásról még nem is beszéltünk.
4. A beruházások felülvizsgálatával egyidejűleg az 1800 milliárd forint felhasználásáról szóló Közlekedési Operatív Program teljes újradolgozása is szükséges, előnyben részesítve a közösségi közlekedés fejlesztését és kíméletlenül kihúzva a csak közpénzek felemésztésére alkalmas, rossz projekteket.
5. Le kell számolni az "alkotmányos költségekkel": az üvegzsebtörvény hatályát ki kell terjeszteni az állami és önkormányzati tulajdonú nagyvállalatok szerződéseire, pénzmozgásaira is. Véget kell vetni annak, hogy a közlekedési cégekben folyó machinációk teljesen átláthatatlanok és ellenőrizetlenek: a BKV és a MÁV nyilvánosságra került ügyei önmagukban indokolják ezt a lépést.
Egy mindenkori minisztertől, különösen pedig egy mindenkori miniszterelnöktől ezeknek az intézkedéseknek a megtétele a minimálisan elvárható, nem pedig az, hogy egy gyáva, rövidlátó és káros fűnyíróelvű elvonáscsomagot hirdessen. Sejtelmeskedés helyett valljanak színt, kinek az oldalán állnak valójában, az utasokén vagy a korrupció és a pénzherdálás zászlóvivőién! | [
"MÁV",
"BKV"
] | [
"Európai Unió"
] |
Fuvarozói visszajelzések azt mutatják, hogy a rendszernek jelenleg csak néhány mérőállomása működik rendesen. A többi ugyan üzemel, de vélhetően az irreális mérési eredményeik miatt, ezekről nem készülnek határozatok, a rendszer folyamatos "finomítás" alatt áll – írta az Átlátszónak a tengelysúlymérőről megjelent cikkünk után a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete.
Több mint 25 milliárd forintot költött el a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. a teherautók tengelysúlymérő hálózatára (TSM), a teszt-időszakban csak az üzemeltetés több mint 127 milliót emésztett fel – erről a napokban írtunk. Ahogy azt is említettük, hogy a közel 25 milliárdos rendszer közel egy év alatt alig több 100 milliós bírságot hozott be.
Összehasonlításképp: a VÉDA – az autósok gyorshajtását is néző rendszer – 14 milliárd forintba került, tavaly csak a bírság 21 milliárd forint volt.
Ráadásul az adatokat kezelő Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) nem válaszolt a hónapokon át tartó megkeresésünkre, csak Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő adatigénylése nyomán juthattunk információhoz.
Megírtuk, a rendszer egy részét kiépítő I-Cell Zrt. korábban is nyert már hasonló nagy összegű állami megbízásokat. Az ARH Informatikai Zrt.-vel közösen vihették 2013-ban a HU-GO elektronikus útdíjrendszer kiépítésére kiírt 17,8 milliárdos közbeszerzést, majd 2014-ben az ORFK hatmilliárdos traffipax-tenderét, és az i-Cell Zrt. készítette az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszert (EKAER) is.
Az i-Cell Zrt. ingatlanban is utazik, méghozzá ebben az ágazatban a cég Mészáros Lőrinc üzlettársa, a Forbes szerint. De máshol is van közös üzlet, a 24.hu írta meg, hogy közösen nyertek el egy 58 milliárdos közbeszerzést: az R-Kord és az i-Cell Mobilsoft Zrt. építheti ki a MÁV vasúti rádiókommunikációs rendszerét (GSM-R).
A cikk megjelenése után a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) hosszú levélben fejtette ki az Átlátszónak, hogy szerintük eleve alkalmatlan arra a feladatra a TSM, amire kitalálták.
“Tanulmányt készíttettünk, hogy külső (azaz a fuvarozóktól független) szakértők véleményével igyekezzünk alátámasztani az ITM és a jogalkotók felé az aggályainkat, azt, hogy az úthálózatba beépített dinamikus tengelysúlymérő rendszer – álláspontunk szerint – alkalmatlan a megállítás nélküli mérések adatai alapján történő, objektív alapú bírságolásra" – írta portálunknak az MKFE.
A tavaly tavasszal elindított tesztüzem alatt az volt az általános tapasztaltuk, hogy a rendszer átlagosan 2 tonnával méri túl a járműveket, bár előfordultak ennél komolyabb, akár 4 tonnás eltérések is.
A kontrollmérések ezekben az esetekben olyan hitelesített, kalibrált statikus mérlegeken történtek, amelyeket a fel- és lerakóhelyeken működtetnek, elsősorban azért, mert a súlyadat alapján számol el az árukibocsátó és a vevő – ebből egyértelműen következik az a tény is, hogy az árukibocsátónak nem érdeke túlrakni a járműveket.
Az elmúlt hetekben az egyesülethez több olyan visszajelzés érkezett, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a rendszer mérési pontossága nem javult. Továbbra is tonnás léptékű különbség mutatkozik a TSM rendszer dinamikus mérése, valamint a hitelesített mérőeszközön történt, statikus súlymérések között. Azok a fuvarozók, akiknek van mérlegjegyük az adott TSM bírsághoz kapcsolódóan, rendszerint élnek a jogi lehetőségeikkel, azaz bizonyítási indítványt, fellebbezést terjesztenek elő az ITM-nél.
Kevés kivételtől eltekintve ezeket a beadványokat a minisztérium rendre elutasította, hivatkozással a TSM-rendszer hitelességére. Csakhogy a fel- és lerakóhelyi mérlegek is hiteles eszközök, érdekes jogi kérdés lehet, hogy ilyen esetekben melyik a "hitelesebb"?
A legutóbbi ITM-es egyeztetéskor kapott információk alapján az MKFE közölte: "folyamatosan zajlik az egyes mérőpontok javítása, felülvizsgálata – tudomásunk szerint vannak olyan mérőpontok, ahol a kivitelezőt arra kötelezték, hogy a pályatestbe beépített szenzorokat emelje ki, majd telepítse újra."
A fuvarozók szerint a mérőpontok sokasága és elhelyezkedése miatt csak a nagyon rövid távú, településeken belüli, vagy kistelepülések közötti fuvaroknál lehet "megkerülni" a TSM-pontokat, a nemzetközi, vagy például a belföldi építkezéseket, vagy üzemanyagtöltő-állomásokat ellátó, élőállat-szállításokat végző, jogkövető módon tevékenykedő fuvarozók nem tudják, és nem is akarják kijátszani ezt a rendszert, egyszerűen szeretnék normálisan végezni a munkájukat.
Kerestük az ITM-et, hogy igaz-e, hogy mérőpontokat kellett újratelepíteni, valamint, hogy a mérőpontok közül csak néhány működik, válaszukat várjuk.
Fotó: a szerző felvétele | [
"Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt."
] | [
"ARH Informatikai Zrt.",
"Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete",
"I-Cell Zrt.",
"Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium",
"i-Cell Mobilsoft Zrt.",
"i-Cell Zrt."
] |
Kétnapos, előre bejelentett helyszíni vizsgálatot tartanak Badacsonytomajon a polgármesteri hivatalban.
Előre bejelentett helyszíni vizsgálatot tart az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF február 22-én és 23-án Badacsonytomaj polgármesteri hivatalában. Az uniós ellenőrök két olyan, brüsszeli forrásból társfinanszírozott projekt dokumentációjára kíváncsiak, amelyekben a magyar hatóságok már több szabálytalanságot is feltártak, sőt milliós büntetéseket is kiszabtak.
A 2018-as választások óta nem volt hír arról, hogy az OLAF helyszíni ellenőrzéseket tartana a problémás magyarországi projekteknél. A badacsonytomaji ellenőrzésről a helyi képviselő-testület Facebook-oldala számolt be hétfőn.
Az önkormányzati képviselők szerint az OLAF a település 2 milliárd 435 millió forintos GINOP- és 612 milliós TOP-támogatású projektjeinek papírjait kérte ki a vizsgálathoz.
A 24.hu januárban számolt be arról, hogy a Tátika nevű épület és az azt körülvevő tóparti sétány rehabilitációjára kapott GINOP-projekt ügyében már rendőrségi nyomozás is indult. A Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) pedig már korábban elmarasztalta az önkormányzatot, amiért Krisztin N. László polgármester a pályázati pénzből a jegyzőnek és több városházi alkalmazottnak fizetett milliós összegeket projektmenedzsment címén. A KDB határozata szerint a polgármester jogtalanul mellőzte a közbeszerzési eljárásokat, ezért összesen 6 milliós büntetést rótt ki az önkormányzatra.
A KDB a "Zöld város" TOP-os pályázat ügyében is talált eljárási szabálytalanságokat, amelyeket a Pénzügyminisztérium is kisebb forrásmegvonással büntetett.
Korábban beszámoltunk arról, hogy a visszaélések miatt a város előző alpolgármestere, Orbán Péter jelentette fel a projekteket az OLAF-nál. Az uniós ellenőrök tavaly szeptemberben jelezték is, hogy eljárást indítottak a közbeszerzések ügyében.
Fenyvesi Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője a körzetéhez tartozó Badacsonytomaj önkormányzati újságjának adott interjújában viszont védelmébe vette a polgármestert, azt állítva, hogy ha a pályázatok miatt nagy munka zajlik a hivatalban, akkor "bizony előfordulnak hibák, olyan határidők, amiket nem tartunk be, vagy épp nem figyelünk egy-egy előírásra".
Kétszer 3 milliós büntetés egy többmilliárdos fejlesztés esetében, azt gondolom, hogy ez benne van a pakliban, ezt így kell tekinteni
– mondta a képviselő. | [
"Európai Csalás Elleni Hivatal"
] | [
"Közbeszerzési Döntőbizottság"
] |
Nyomtatás Küldés e-mailben Hírszerző összeállítás 2011. február 10. 18:10
Frissítve: 2011. február 10., csütörtök, 18:29
Lázár János letagadta a hódmezővásárhelyi közgyűlés ülésén, hogy luxusautóval járna, és kiosztotta az erről kérdező képviselőt.
Lázár János luxus szolgálati Audija is szóba került a hódmezővásárhelyi képviselő testület ülésén. A felvétel a hódmezővásárhelyi közgyűlés költségvetéssel foglalkozó ülésén készült, a Jobbik egyik helyi képviselője azt teszi szóvá felszólalásában, hogy a város 2011-es költségvetése 800 millió forintos hiánnyal számol, miközben Hódmezővásárhely már így is a legeladósodottabb magyar település az országban, ha az egy főre jutó adósságállományt nézzük.
A képviselő idézi a költségvetés végrehajtásáról szóló helyi rendelet szövegét, mely szerint "tekintettel arra, hogy az önkormányzat hiányköltségvetést folytat, a helyi feladatok ellátása érdekében és a fizetőképesség megtartása céljából a közgyűlés felhatalmazza a polgármester, hogy a portfoliók és az ingatlanok értékesítését továbbra is folytassa". "Biztosak önök abban, hogy ez a javaslat a hosszú távú fejlődést szolgálja?" – teszi fel végül a kérdést.
Az emberek szegények...
Lázár János válaszában úgy fogalmaz, nehéz meghatározni, hogyan alakulnak a város bevételei, milyen lesz a beruházási kedv, de a telekértékesítések, a jövőt jelentik, hiszen például a Tesco és az Interspar városba települése is fontos volt, és ha további olcsó termékeket árusító láncok, mint a Lidl, vagy az Aldi is jönnek, az növeli a választékot azok számára, akik kénytelenek figyelni a pénztárcájukra – itt a polgármester meglehetősen személyeskedő módon többször is megjegyzi a képviselőnek, hogy "tudom, hogy önt ez nem érinti, mert nagyon jó anyagi körülmények között él, tudom, hogy önnek ez ismeretlen, de ilyen szegények az emberek".
A polgármester szerint szét kell választani a stratégiai jelentőségű ingatlanokat, amiket tartósan önkormányzati tulajdonban kell tartani, és mit lehet, sőt kell is értékesíteni. A hitelállománnyal kapcsolatban azt mondta, "nincs annál hasznosabb, ha minél többször mondják", hogy mennyire eladósodott a város, ugyanis akkor tőle egyrészt senki nem kér pénzt, mert azt hiszik, hogy nincs, ő viszont bárkitől kérhet, így külön kéri, hogy ezt minél többször mondják.
..az Audi 8-as pedig nem luxus
A képviselő viszontválaszában visszautasította a személyeskedő megjegyzéseket, és azt mondta, ő nem luxusautóval jár, hanem biciklivel, mert azt engedheti meg magának. "Nem tudom, ki jár luxusautóval, ez egy nagy talán számomra" – mondja erre Lázár János.
Minden kormány szereti a nagy fekete Audikat, de Lázár Jánosét egy miniszterelnök is megirigyelhetné
Mint ismert, a Fidesz frakcióvezetője által használt Audi S8-as katalógusa szerint a jármű óránként 300 kilométeres sebességre képes, 5 ezer köbcentis, a motorja pedig 450 lóerős. Az ára több tízmillió forint. Lázár János korábban azt mondta: munkaeszköznek tekinti az autót, azzal jár, amit adnak neki, számára egy a fontos, a biztonság. Ezt még akkor nyilatkozta, amikor ellenzéki polgármesterként egy másik szolgálati autóval járt. Az önkormányzatnak az a kocsi havi 180 ezer forintjába került. Most a város havi 300 ezer forintot fizet a polgármester szolgálati kocsijáért. De ez csak a fele a bérleti díjnak, a másik felét a Fidesz-frakció fizeti, így jön ki a havi 600 ezer forintos költség. Lázár később az RTL Klubnak úgy nyilatkozott, hogy az emberek így szavazták meg polgármesternek. A tévécsatorna egyébként egy radarblokkolóhoz hasonló berendezést is felfedezett az autón.
A hódmezővásárhelyi önkormányzat szerint ez az olcsóbb megoldás, és az autót nem is a polgármester választotta. Végh Ibolya aljegyző közölte, a polgármester megkérdezett olyan embereket, akiknek adott a véleményére, hogy melyik az a kocsi, amelyik megbízható és időre oda lehet érni vele. Egyébként a benzint is felesben fizeti az önkormányzat és a frakció, ez havi újabb 300 ezer forint. Lázár János telefonszámláját ugyancsak elfelezik. | [
"Fidesz"
] | [
"RTL Klub"
] |
Hűtlen kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz az LMP azzal kapcsolatban, hogy Németh Szilárd Fidesz-alelnök magánalapítványa 2 milliárd forintot kapott egy csepeli birkózócsarnokra – közölte hétfői sajtótájékoztatóján Szél Bernadett, a párt társelnöke.
A 24.hu írta meg, hogy a csepeli birkózócsarnok kezdetben 500 milliósnak indult beruházása már 2 milliárd forintnál tart, amit a kormány áll. A csepeli önkormányzat és a birkózó szövetség is lemondott arról, hogy az építkezést véghez vigye, helyette a Németh Szilárd alapította Magyar Birkózó Akadémia Alapítványra testálta az ügyet.
Németh Szilárd magánügye lesz a kétmilliárdos birkózóálom A csepeli birkózócsarnok kezdetben 500 milliósnak indult beruházása már 2 milliárd forintnál tart, amit áll ugyan a kormány, de valamiért a csepeli önkormányzat és a birkózó szövetség is lemondott a bábáskodásról, és egy Németh Szilárd alapította alapítványra testálta az ügyet. | [
"Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány"
] | [] |
Az MTI birtokába került dokumentum szerint 2010-ben a legfontosabb feladat a BKV problémamentes működésének biztosítása. A tervek szerint a 3,7 milliárdos veszteség mellett a cég jelenlegi működési kereteiből és a feltételekből kiindulva az üzemi eredmény 3,8 milliárd forintos nyereséget mutathat 2010 év végén. Számításaik szerint az év végére a BKV hitelállománya 76,2 milliárd, adósságállománya 81,1 milliárd forint lesz, ez 3 milliárddal több, mint a 2009-es záró érték.A tervekben azonban hangsúlyozták, hogy a közlekedési társaság tartósan forráshiányosan működik, a fővárosi költségvetés pedig nem ad lehetőséget a működési veszteségek kompenzálására. Ahhoz, hogy a BKV tovább működjön, 28 milliárd forintos többlettámogatásra van szüksége. Ezért is állapodott meg a BKV, a kormánnyal és a tulajdonos Fővárosi Önkormányzattal. Ennek eredményeként az állam 2010-ben 17,4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ad, és hitelt biztosítanak az októberben lejáró 5 milliárdos hitel refinanszírozására is.A normatív támogatás nem változik, 32,1 milliárd forintot kaphat ezen a jogcímen a BKV, a fogyasztói árkiegészítés pedig 4,1 százalékkal magasabb lesz az egy évvel korábbihoz képest. E mellé a főváros plusz 5 milliárd forint működési támogatást is nyújt a közlekedési társaságnak.A BKV 2010-ben is folytatná a hatékonyságjavítási és racionalizálási lépéseket. Ennek keretében 100 fős létszámcsökkentést hajtanak végre 2010 második félévében, áttekintik a szerződésállományt, és amit kell, újratárgyalnak, 50 fővel növelik az ellenőrök számát, átvizsgálják a tarifarendszert és a kedvezmény-politikát is. | [
"BKV"
] | [
"Fővárosi Önkormányzat"
] |
Orbán Viktor mindenkinek ad a közösből: Mészáros Lőrinc háromezerszer kap többet Tiborcz István ügyvédjénél
Orbán Viktor miniszterelnök szerint féligazságok helyett érdemes a teljes igazsággal foglalkozni. Kiszámoltuk: Mészáros Lőrinc szállodái háromezerszer nagyobb támogatást kapnak a Kisfaludy-pályázatokból, mint Tiborcz István ügyvédjének panziója. Valamennyien köszönettel tartoznak a kormánynak.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint azért nem probléma, hogy a Mészáros Lőrinc üzletember tulajdonában lévő Hunguest Hotels Zrt. összesen 17,7 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott a lerobbant szállodái kitatarozására, mert amúgy nagyon sok más egyéb szálláshelyet is támogattak.
Valóban létezik egy Kisfaludy-program, ami a magyar turizmust hivatott fejleszteni. A magyar kormány támogatásával 650 panziót újítottak fel - mondta Orbán Viktor miniszterelnök még június 29-én egy azonnali kérdésre válaszolva.
Ez így igaz, és ebben benne van az egész Orbán-rendszer gazdaságpolitikája. A kormányzati irányítású Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által kiírt Kisfaludy-pályázatokon valóban sokan nyertek vissza nem térítendő állami támogatást. A döntési listán megnéztük, hogy ki kapta a legkevesebb támogatást. Innen derült ki, hogy az Elios-botrányból ismert Hamar Endre tulajdonában lévő Vár-Gold Kft. 5,6 millió forintot kapott a pécsi Retró panzió felújítására. Tehát a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Hunguest Hotels Zrt. 17,7 milliárd forintot, míg a tavaly 18,1 millió forintos árbevétel mellett 2,3 millió forintos veszteséget produkáló Vár-Gold Kft. pedig 5,6 millió forintot köszönhet a kormánynak. A közös bennük, hogy mindannyian a NER haszonélvezői, csak egyikük a lista tetején, másikuk a lista alján található.
Vagyis Magyarország harmadik leggazgadabb embere, akinek magánvagyonát 270 milliárd forintra becsülik, több mint háromezerszer nagyobb támogatást érdemelt ki, mint a veszteséges pécsi cég.
Amely persze ennek az 5,6 millió forintnak is örül. Az MTÜ ugyanis kötelezővé tette, hogy mindenki, aki támogatást kapott a kormánytól, az a szálláshely honlapján is jól látható helyen mondjon köszönetet a magyar kormánynak. Így tett a Vár-Gold Kft. is.
Az alábbiakban ismertetjük a projekt során megvalósult tevékenységeket. A panzió 10 szobájában a fürdőszobákba fürdőszoba panel került a zuhanyfülkékbe, 4 szobában a rosszul záródó régi zuhanykabin is lecserélésre kerül, új modern változatra. Némelyik szobában a bútorzat is lecserélésre került, a régi kopott bútorok helyére új bútorok kerültek - olvasható a Retró panzió honlapján.
Ezeken kívül még vissza nem térítendő állami támogatásból szerzi be Hamar Endre a következőket:
3 darab ágy
4 darab asztal
10 darab Navon televízió
5 darab hűtő
2 darab matrac
1 darab kanapé
klímaberendezés
a konyhában a padló új járólapot kapott
1 darab mosogatógép
a közös helyiségbe 1 darab LED televízió
és 4 darab kerékpár.
A támogatott projekt a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program keretében valósult meg - közli a Retró panzió.
Tehát vissza nem térítendő állami támogatásból, teljesen hazai költségvetési forrásból, közpénzből magántulajdonban lévő panzió LED televíziót vásárolhat. Persze nem akárki a Vár-Gold Kft. tulajdonosa, hiszen Hamar Endre egy iskolába járt a kormányfő vejeként ismert Tiborcz Istvánnal, majd 2011-től közös vállalkozást működtettek Hamar & Tiborcz Jogi és Gazdasági Tanácsadó és Szolgáltató Kft. néven. Később a Dr. Hamar Ügyvédi Iroda hajtotta fel a turai kastélyt Tiborcz Istvánéknak, és a jogász a Mészáros Lőrinc körüli nagy ingatlanszerzéseknél is közreműködött. Arról viszont nem hallani, hogy kórházi kórtermekbe is LED televíziókat szereznének be, az valamiért nem annyira fontos, mint Hamar Endre veszteséges panziója.
Fontos kérdés a turizmus fejlesztése. Féligazságok helyett érdemes a teljes igazsággal foglalkozni - magyarázta a kormányfő.
A Kisfaludy-pályázatokról gyakran írtunk, ebben a cikkünkben például arról, hogy Polt Péter legfőbb ügyész a törvények szerint jár el, ezért nem vizsgálhatja, hogy a Kisfaludy-pályázatok dokumentációi esetleg a hivatalos megjelenésük előtt kikerültek-e a későbbi nyertes pályázókhoz. | [
"Vár-Gold Kft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] | [
"Hunguest Hotels Zrt.",
"Dr. Hamar Ügyvédi Iroda",
"Retró panzió",
"Hamar & Tiborcz Jogi és Gazdasági Tanácsadó és Szolgáltató Kft."
] |
Nemrég állt bíróság elé Mondok József, Izsák egykori polgármestere, aki a vád szerint 35 milliónyi fejlesztési támogatást használt fel saját céljaira. De rajta kívül több fideszes vagy pártközeli potentát falusivendéglátás-projektjénél merült fel a gyanú, hogy valójában saját maguknak építettek nyaralót. Somogy megye főjegyzője a Zselicben vágott bele a falusi vendéglátásba, de a 20 millió forinttal megtámogatott projekt nem sok bevételt produkál. Igaz, ha minden jól megy, már csak két évig kell a vendéglátással bíbelődni.
Somogy megye főjegyzője 2015 óta dr. Sárhegyi Judit. Sárhegyi már 2006-ban, 26 évesen polgármester lett a Fidesz színeiben a Kaposvárhoz közeli, háromszáz lelkes kisközségben, Szentbalázson. Négy évvel később újrázott, de a második ciklusát már nem töltötte ki: 2013-tól Vörös Tamás megyei főjegyző mellett aljegyzősködött, majd Vörös nyugdíjazása után ő lett a somogyi közigazgatás feje. Persze a jól hangzó titulus egy nem túl jelentős pozíciót jelöl: épp a Fidesz fosztotta meg jogosítványai nagyobb részétől a megyei közgyűléseket.
Szentbalázs sem átlagos falu: itt volt a székhelye a Surján Rt.-nek, a nyolcvanas-kilencvenes évek egyik gazdasági sikertörténetének, ami aztán persze nagy bukásban végződött. A cég, mely a rendszerváltás előtt termelőszövetkezetként működött, elsősorban a sevillai világkiállítás magyar pavilonjának kivitelezőjeként lett ismert, de az övék volt a közeli Cserénfán az az egyedülálló motocross-pálya, épített lelátóval, VIP páhollyal, amely négy világbajnoki futamnak is otthont adott ezekben az években – ilyenre azóta sem volt példa az országban.
Aztán jött a szokásos fekete leves a kilencvenes évek végén: a vezetők közül hármat huszonhét rendbeli csődbűntett miatt szabadságvesztésre ítélték, a cég romjain pedig az elhagyott, pusztuló crosspálya mellett néhány kisebb mezőgazdasági kft. maradt csupán. Ezek egyike a V és S Kft., a volt növénytermesztési ágazatvezető, Sárhegyi Ottó, Sárhegyi Judit édesapjának cége.
Van egy másik cége is a családnak, a Sárhegyi és Társa Kft., amelyben viszont a többségi tulajdonos a megyei főjegyző személyesen. A társa az édesanyja, aki amúgy könyvelő. A cég fő tevékenysége a korábbi években vendégfogadás, ill. üdülési szálláshely-szolgáltatás volt.
Sárhegyi Judit viszont magánszemélyként nyert 2013-ban szép összeget falusi vendégfogadó-hely létesítésére a Leader-programban. A húszmillió forintból aztán fel is épült a község közepén lévő üres telken 2015-re egy csinos kis műparasztház, a huszadik század korai évtizedeinek tornácos stílusát utánozva.
Érdeklődésünkre az arra járó falubeliek elmondták, hogy igen, ez a ház "főjegyző asszonyé, aki nem itt lakik", sőt, nem is lakik itt senki. Ő csak havonta egyszer-kétszer "tart itt egy bulit" a barátaival, de amúgy üres a szépen rendben tartott ház. Igaz, semmilyen jelzés nem utal arra, hogy itt vendégfogadás folyna, ahogy a pályázati támogatás tényére utaló felirat, tábla sincsen.
Beszélgetőtársaink vendégforgalomra, falusi turizmusra utaló jeleket, jövés-menést sem észleltek a környéken, mióta az épület áll. Van ugyanakkor a községben egy évtizedek óta működő panzió, a Fenyves, kitűnő, messze földön híres konyhával és hat két-háromágyas szobával: ez bőségesen kielégíti az igényeket.
Ezt erősíti a Szentbalázs község honlapján található 2017-es költségvetési beszámoló is, melyben összesen 197.000 Ft. szerepel az idegenforgalmi adóbevétel soron. A községben vendégéjszakánként 200 forint a tarifa, így röpke számolás után kiderül: ha a Fenyves kevesebb, mint 20%-os kihasználtsággal üzemel, akkor is tőlük származik a teljes összeg – a számítás helyességét helyben meg is erősítették.
Sárhegyi Judit, vagy a tulajdonában álló cég szálláshelye legfeljebb elenyésző részt tesz hozzá a falu idegeforgalmiadó-bevételéhez.
A másik furcsaság, hogy a főjegyző többségi tulajdonában lévő Sárhegyi és Társa Kft. főtevékenysége a cégiratok szerint "szálláshely szolgáltatás", ám ennek, úgy tűnik, semmi köze a szóban forgó vendégházhoz. A cég korábban is mindössze évi 150-300 ezer forintos, tavaly pedig már nulla árbevételt produkált e tevékenységből. A kiegészítő mellékletben ki is emelik, hogy vendégfogadásból származó bevétel minimális, többek között a "községben lévő wellness-szálló miatt"
Az viszont a legkevésbé sem világos, hogy miféle "wellness-szállóra" utalnak: ha a községben nem is, de a közelben valóban van egy jelentősebb vendéglátóhely, de az nem igazi wellness-szálló: a 33 szobás Zselicvölgy Szabadidőfarm Hajmáson, amely 2014 óta működik.
A szabadidőfarm több mint két évig épült, ráadásul nem kevés, közel félmilliárd forintnyi EU-s támogatásból, tehát az, aki nemrég még a szomszéd falu polgármestere volt, illetve az, aki a pályázatát elbírálta, pontosan tudhatta, milyen hatása van a környék idegenforgalmára a beruházásnak.
Összesen tizenöt, falusi szálláshelyeket kínáló magyar nyelvű honlapot böngésztünk át, s mindössze egyben, a falusiturizmus.eu címűben találtuk meg a "Zselici Hajlék" névre hallgató Sárhegyi-portát. Itt formálisan minden megfelel az előírásoknak: szerepelnek az árak, kapcsolat, a szállás bemutatása, házirend, programajánlat.
Papíron tehát akár mindent rendben is találhat a revízió, már, ha volt egyáltalán. Az viszont, hogy semmiféle bevételi, megtérülési elvárás nincsen az ilyen típusú pályázati feltételek között, a visszaélések melegágya.
Nem véletlen, hogy helyi polgármesterek, jegyzők és Fidesz-közeli vállalkozók körében népszerű ez az otthonteremtési forma: mindössze öt évig tart a fenntartási kötelezettség, aztán le lehet venni a – néha nem is létező – táblát, törölni a weboldalt, és szert tettünk egy több tízmilliós, vadonatúj ingatlanra, mely akár értékesíthető is.
Szentbalázson tehát már régóta működik egyik nem túl jó kihasználtságú panzió, ráadásul a közeli Hajmáson egész üdülőkomplexum várja a vendégeket – a nyers piaci logika alapján nehéz érveket találni arra, hogy miért érte meg a megyei főjegyző átlagos fizetővendéglátást kínáló projektjébe 20 millió forint közpénzt fektetni.
A “Zselici Hajlék"-kal kapcsolatos kérdéseinkkel megkerestük a főjegyzőt, választ eddig nem kaptunk.
A címlapképen a “Zselici Hajlék". A szerző felvétele. | [
"Sárhegyi és Társa Kft."
] | [
"V és S Kft.",
"Surján Rt."
] |
Részletes vitával folytatódhat a jövő évi költségvetés tárgyalása a parlament hétfői ülésszakán, de a legnagyobb izgalmakat Dávid Ibolya és Herényi Károly mentelmi ügyének elbírálása okozhatja. Dávidot és Herényit kényszerítéssel gyanúsítja az ügyészség, és bár ők kérték, a szocialisták ellenzik mentelmi joguk megvonását.
A Lipót 7, a Szabolcs utcai volt kórház 9 milliárdot hozhat a költségvetési tervek szerint.
A kormány makropályája 132 milliárddal nagyobb hiányt adna ki, mint amennyit a büdzsé tartalmaz. A fellendülés lassabb lesz, mondja a Költségvetési Tanács.
Az MDF elnöke nyaral, így azt kéri, egy héttel később döntsenek mentelmi jogáról.
A mentelmi bizottság MSZP-s tagjai szerint az ügyészség nem magyarázta el eléggé, mit is akar az UD-ügyben az MDF elnökétől.
Javarészt az elmúlt hetekben már napirendre vett, de ilyen-olyan okokból elhalasztott törvényjavaslatokat tárgyalnak majd hétfőn a parlament ülésén. A képviselők szavazhatnak az Országos Választási Bizottság az európai parlamenti választásokról készült beszámolójáról, valamint a múlt héten előkészítetlenség miatt a napirendről lekerült önkormányzatitörvény-módosításról is, amely végre rendezi az önkormányzatok törvényességi felügyeletének alkotmányos mulasztását.
Ratifikálhatják az Egyesült Államok és az Európai Unió között köttetett, a légiutasok adatainak átadásáról szóló egyezményt és a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítását.
Újra napirendre került a Nemzeti Ifjúsági Stratégia, valamint a sukorói telekbizniszt vizsgáló bizottság felállításáról szóló javaslat is.
Szavaznak a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött vízgazdálkodási törvény módosításáról is.
Részletes vitával folytatódik a 2010-es költségvetést megalapozó egyes törvények, valamint a 2010-es költségvetési javaslat tárgyalása.
Izgalmas lehet viszont a mentelmi ügyek tárgyalása, hiszen most kerül napirendre Dávid Ibolya és Herényi Károly ügye is. Bár Dávid és Herényi korábban sajtótájékoztatón jelezte, hogy ha tehetnék, lemondanának mentelmi jogukról - erre büntetőügyekben nincs lehetősége a képviselőknek - a paralment mentelmi bizottságában a szocialisták elvetették az ügyészség indítványát, mondván nem kaptak kellő tájékoztatást az ügyről. Dávidot és Herényit 2-8 évig terjedő börtönnel büntethető kényszerítéssel gyanúsítja az ügyészség. Mivel a mentelmi jogot a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával vonhatja csak meg a ház, a szocialisták önmagukban is megakadályozhatják a kormányt szavazataival többször is kisegítő Dávid Ibolya és Herényi Károly kiadását. | [
"MDF"
] | [
"Egyesült Államok",
"Európai Unió",
"Országos Választási Bizottság",
"Költségvetési Tanács"
] |
Október közepén Győrött kezdődik a nagy fideszes földlopás-program – állítja Kránitz László, az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei elnöke.
Lázár János eddig elhangzott szavaiból nemcsak azt tudtuk meg, hogy a "fideszes menedzsment szétlopja" az állami vagyont, hanem azt is, hogy október közepén Győr lesz az első olyan helyszín, ahol ez a projekt elindul – fogalmazott Kránitz. Utalt rá: Magyarországon mintegy 500 ezer hektár szántóterület van állami tulajdonban, melyből közel 400 ezer hektárt készül "Orbán és bandája elrabolni!"
A Fidesz azt mondja, hogy azért nem szabad a földpiacot megnyitni, mert Magyarországon alacsony a föld ára, és spekulánsok vásárolnák fel a magyar földet – idéz elhangzott érveket a megyei elnök. Hozzáteszi: ha ez igaz, akkor vajon miért kell a ezer milliárd forint értékű nemzeti vagyont kivételes gyorsasággal két hónap leforgása, ezen az alacsony áron eladni?
Amíg nem tudjuk, nem látjuk tisztán, hogy valójában kik vehetnek részt a programban, (például azok az ügyvédek, műkörmösök és strómanok is, akik az elmúlt hónapokban szerezték meg tanfolyamon az aranykalászos képzettségüket és így földművesekké váltak), kiknek adják oda az állami földeket, mi lesz az eladásokból származó bevétel sorsa, felszólítjuk Széles Sándort, a megyei kormányhivatal vezetőjét, illetve dr. Nagy István államtitkárt, hogy azonnal állítsák le az árveréseket! Sőt, el se kezdjék azokat!
Ha mégis elindulnak az árverések, már az első árverési napon ott leszünk. Megnézzük és megjegyezzük, hogy ki vesz részt a földlopásban. És azt is megjegyezzük, hogy ki veszi el a helyi gazdáktól a földet! Ígérjük, hogy kormányra kerülve visszaadjuk azt a magyar népnek – ígéri Kránitz. | [
"Fidesz"
] | [] |
Az IMG nyerte a Magyar Nemzeti Bank kommunikációs tenderét. Ez Magyarország valaha volt legnagyobb ilyen közbeszerzése, amely egy jegybanki programot népszerűsít majd 6 milliárdos keretből. A győztes cég jól szerepel a kormányzati tendereken az elmúlt években, vezetőjének régi kapcsolata van a Fidesz alapítóival.
Megvan a Matolcsy György vezette jegybank kommunikációs tenderének nyertese. A Magyar Nemzeti Bank még tavaly év végén hirdette meg Magyarország valaha volt legnagyobb kommunikációs közbeszerzését, a jegybanki hitelprogramot akarják népszerűsíteni.
A pályázatot az I.M.G. Inter Media Group Kft. nyerte - közölte az MNB. Mivel a hitelprogram 2000 milliárd forintos keretösszegű, és a nyertes ennek 0,3 százalékának megfelelő összeget kap maximálisan, így az IMG Inter Media Group 6 milliárd forinthoz is juthat. Volt egy első jegybanki hitelprogram is, annak a keretösszege 750 milliárd forint volt, vagyis lehet, hogy a megrendelés ennél is nagyobb összegű lesz.
A hatalmas kommunikációs tendert azután írta ki a jegybank, hogy a 2013 tavaszi hivatalba lépése óta többször is takarékos jegybanki működést ígért.
Az IMG több jelentős megrendelést elnyert a második Orbán-kormány alatt. 2010 óta legalább tízmilliárd forint elköltésére kapott már megbízást. A hvg.hu emlékeztet arra, hogy ennek is köszönheti, hogy 2012 végére egy kis cégből a piac egyik befolyásos szereplője lett. A cég többségi – 2013. január óta már egyszemélyes – tulajdonosának, Patonai Péternek évtizedekre visszanyúló kapcsolata van a Fidesz vezetőivel és a párt legfőbb gazdasági háttéremberének tartott Simicska Lajossal.
Az IMG a hirdetései jelentős részét ráadásul óriásplakátokon, hirdetőoszlopokon, újságokban, rádiókban helyezi ki, ezeken a piacokon pedig jelentős szereplők Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó cégek - írja az Index. | [
"Magyar Nemzeti Bank",
"I.M.G. Inter Media Group Kft."
] | [
"IMG Inter Media Group"
] |
Vadász Viktor pályázatát találta jobbnak a Fővárosi Törvényszék (FT) hétfői összbírói értekezlete. A testület az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, Handó Tünde által az FT elnöki posztjára kiírt pályázatokat véleményezte. Legalábbis erre utal, hogy Vadász, az FT büntetőbírója, egyben az Országos Bírói Tanács (OBT) tagja és szóvivője, a bírói értekezlettől 65,04 százalékos támogatást kapott. A másik pályázó, Polgárné Vida Judit, akit Handó tavaly május végén egy év határozott időre megbízott az elnöki feladatok ellátásával, mindössze 17,04 százalék szavazott. (A pályázókról külön-külön voksolnak, tehát nem egymással versengenek). A megbízott elnök "leszavazása" nagyon erős jelzés a törvényszék vezetése és Handó felé is, azt jelenti, hogy a legnagyobb magyar bírósági szervezet bírái nem elégedettek az FT-n zajló folyamatokkal, az aktuális vezetéssel. Ám a bírák támogatása nem jeleneti azt, hogy eldőlt volna az elnöki poszt sorsa: Handó az OBT egyetértésével eltérhet az összbírói értekezleten kialakult sorrendtől.
Vida Juditot azután bízta meg az FT elnöki feladataival az OBH elnöke, hogy a korábbi elnök, Fazekas Sándor hatéves megbízatása lejárt, s Fazekas hiába pályázott a folytatásra kétszer is egyedüliként, ráadásul az összbírói értekezlet több mint kétharmados támogatásával. A két eredménytelen pályázat után Handó nem írt ki újat, hanem egy év határozott időre megbízta Vidát, aki korábban azzal híresült el, hogy a Kisbíró című bírósági lapban saját neve alatt Paulo Coelho szöveget jelentetett meg, majd a plágium miatt lemondott az FT elnökhelyettesi posztjáról. Nem sokkal később azonban az OBH elnöki biztosa lett, s tavalyi határozott időre szóló megbízásával az FT elnöki állása is megnyílt számára. Handó ma már "bevettnek" számító gyakorlata, hogy eredménytelennek nyilvánítja - akár többször is - a bírósági vezetői posztokra kiírt pályázatokat, majd határozott időre megbíz valakit, általában saját emberét, a feladat ellátásával. Ahogy közeleg a határozott idejű kinevezés vége, az OBH-elnök új pályázatot ír ki, amelyen hogy, hogy nem a megbízott bíró is indul és nagy eséllyel el nyer is. Így történt ez több regnáló törvényszéki elnök esetében is. Vidát tehát megbízatása után az FT bírái Handó Tünde emberének tekintették - joggal -, így a mostani értekezlet egyúttal az OBH elnökéről is véleményt mondott. Vida szerint az FT-nek nyugalomra van szüksége, nem a bírók közötti vitára, az FT bírói most erről is véleményt mondtak.
Ugyanakkor Vadász Viktor magas támogatottsága is meglepetést keltett. Az OBT-tag és -szóvivő büntetőbíró ugyanis a tanács tagjaként rendszeresen bírálta a nagy hatalmú Handót, aki épp az ő pályázati és kinevezési gyakorlatát vizsgáló OBT ellen valóságos hadjáratot indított. Ezért még az őt támogatók is arra számítottak, hogy személye megosztó lesz. Ám nem így történt, s a csaknem kétharmados támogatás azt jelzi, a fővárosi bírók elégedetlenek a mai szervezeti és kinevezési rendszerrel. | [
"Fővárosi Törvényszék",
"Országos Bírói Tanács",
"Országos Bírósági Hivatal"
] | [] |
A hat főtiszt pénzért soron kívül engedélyezett beszélőt vagy büntetés-félbeszakítást a raboknak. A jól fizető fogva tartottak különleges kedvezményeket nyújtó, VIP cellába kerültek. Később már milliókat követeltek a foglyoktól, akik már nem tudtak fizetni, így inkább feljelentették az ezredeseket.
Volt, akinek egymillió forintjába került, hogy Tökölön, a fiatalkorúak börtönében töltse le a büntetését. Ezért a pénzért a különleges kedvezményeket biztosító VIP körletben helyezték el, az itt működő kórházban pedig dolgozhatott egy, csak neki kitalált, laboros munkakörben. A fizetős raboknak – és nem csak Tökölön, hanem az egri börtönben is – kétszer annyi csomag, beszélő és szabadság járt, mint a többieknek.
A Budapesti Katonai Ügyészség titkosszolgálati eszközöket is felhasználva, több hónapig tartó nyomozással derítette fel a hazai büntetés-végrehajtás történetében példa nélküli korrupciós ügyet.
A Budapesti Katonai Ügyészség vezető ügyésze a közszolgálati televízió híradójának elmondta, tizenegy személy ellen emeltek vádat. A vádlottak között hat ezredes, egy alezredes, két ügyvéd és két civil van, akik közül az egyik a BM kórház főorvosa. Vannak köztük, akik tagadnak és többször fel is jelentették a nyomozókat. A katonai főügyészség eljárása azonban tisztázta az ügyészeket.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságán azt mondták, nem nyilatkozhatnak, mert arra csak a nyomozó hatóságnak vagy a bíróságnak van felhatalmazása. A BVOP érdemben csak annyit közölt az ügyről, hogy együttműködtek a nyomozókkal, és azóta szigorították az ellenőrzést az érintett területeken.
A vesztegetéssel és hivatali visszaéléssel vádolt ezredesek és a többiek március elején állnak bíróság elé. Ügyüket Győrben tárgyalják majd, mert a Fővárosi Bíróság elfogultságot jelentett be. Az egyik vádlott ugyanis ülnökként tagja volt a bíróság egyik katonai tanácsának.
(hirado.hu) | [
"Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága"
] | [
"Fővárosi Bíróság",
"Budapesti Katonai Ügyészség"
] |
A szocialisták kormányzati szintre emelték az "ingatlanpanamát" a sukorói földcsere ügyében - jelentette ki Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) szövetségi igazgatója pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.
A szövetségi igazgató szerint Bajnai Gordon jelenlegi, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, Veres János volt pénzügyminiszter és Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt elnöke "cinkosa az ingatlanpanamának", amelyben jó minőségű, jó helyen lévő, több mint egymilliárd forint értékű állami földet rossz helyen lévő, értéktelen gyümölcsösért cseréltek el.
Budai Gyula az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nem hivatalos jelentésére hivatkozott.
Elmondta, az egyik napilap értesülésének utánajárva, felhívta az ÁSZ sajtóreferensét, aki nem cáfolta a megállapításokat, miszerint alulértékelték a sukorói állami földet és felül a pilisi és albertirsai területeket; illetve, hogy a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. azt a tájékoztatást adta: a közútépítésére a Pilis térségében 6 hektár, egyébként pedig további 4 hektár, összesen 10 hektár területre lett volna szüksége az államnak. Budai Gyula emlékeztetett: összesen 182 hektár területet cseréltek el a sukorói velencei tóparti állami földterületre.
Ha a csere időpontjában a Vagyongazdálkodási Tanács kellő gondossággal járt volna el, tudnia kellett volna, hogy az államnak nincs szüksége mind a 182 hektár területre az autópálya építésénél - mondta a Magosz igazgatója.
A kormányszóvivő, az MNV Zrt. szóvivője hazudott, amikor azt mondta, hogy azért kellett elcserélni a területeket, mert az autópálya-építéséhez szükség van ennyi területre - jelentette ki Budai Gyula.
Kiemelte: az ÁSZ-jelentés tartalmazza, hogy a 182 hektárnak csak az 5,6 százalékára lett volna szükség, ezt az állam ki tudta volna sajátítani.
Budai Gyula felidézte, hogy a gazdasági tárcának, amelyhez Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. tartozott, Bajnai Gordon volt a vezetője.
Nincs semmilyen gigaberuházás Sukorón, nincs milliárdos projekt és üres ígéretnek tűnik a 2500 munkahely megteremtése is, ehelyett szocialista "ingatlanpanama van", amelynek a volt és jelenlegi kormánytagok mellett az MNV Zrt. volt és jelenlegi vezetői is résztvevői - hangsúlyozta a Magosz igazgatója.
A Magyar Hírlap pénteki értesülése szerint a sukorói kaszinóprojektre az egyetlen pályázó a hatszázezer forint jegyzett tőkéjű, 2008. december 4-én bejegyzett KC Bidding Befektetési, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. A napilap szerint a KC Bidding Befektetési, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. tulajdonosa a Csehországban bejegyzett s a német határ közelében "alsó- és középosztályú" kaszinókat üzemeltető American Chance Casinos és az offshore paradicsomként ismert ciprusi Larnacán bejegyzett Vigotop.
A King's City néven ismertté vált másfél milliárd eurós, azaz több mint 400 milliárd forintos beruházásra Sukorón egy amerikai, izraeli, német és magyar üzletemberekből álló befektetőcsoport készül, amely 2011-re gigantikus idegenforgalmi komplexumot kíván megépíteni a Velencei-tó északi partján. A hetven hektáros területen szállodák és éttermek épülnének, valamint élményfürdő, golfpálya, kaszinó, továbbá egy szórakoztatóközpont is helyet kapna.
Az ingatlan Sukoró külterületén, az M7-es autópálya és a Velencei-tó közötti részen, az evezőspályához tartozó létesítményektől nyugatra helyezkedik el. A korábban állami tulajdonban lévő üres területhez az egyik befektető - Joáv Blum izraeli származású magyar állampolgár - úgy jutott hozzá, hogy felajánlotta cserére a magyar államnak a Pest megyében található, összesen 183 hektárnyi gyümölcsösét.
A helyi civil szervezetek által többször is kritizált sukorói beruházás kapcsán Bajnai Gordon már vizsgálatot kért a pénzügyminisztertől. | [
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.",
"King's City",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Magyar Hírlap",
"Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége",
"American Chance Casinos",
"MNV Zrt.",
"Állami Számvevőszék",
"Vagyongazdálkodási Tanács",
"KC Bidding Befektetési, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft."
] |
Bruttó 600 millió forintért vásárolta vissza Giró-Szász András saját korábbi vállalkozása, a Strategopolis Stratégiai Tanácsadó Kft. többségi tulajdonrészét.
A valamikori kormányszóvivő-államtitkárnak, aki jelenleg Orbán Viktor miniszterelnök politikai főtanácsadója, semmit sem kellett fizetnie a jól menő cégért.
Az árat egyszerűen leírták abból a tartozásból, amivel az üzlettársak lógtak Giró-Szásznak tavaly november óta, amikor fordított helyzetben, Giró-Szász adta el nekik a céget.
Giró-Szász 2014-ben államtitkári kinevezése előtt szállt ki a Strategopolisból.
A ki nem fizetett tartozás és az osztalék kerek 750 milliós kintlevőségként került bele az akkori – az államtitkári kinevezés után kiállított – vagyonnyilatkozatába. A most novemberben, a lemondása alkalmából leadott nyilatkozat a 280 milliós megtakarítások mellett még mindig 700 milliós követelést mutatott.
Vasárnap éppen emiatt szólította fel Orbán Viktort az egyik ellenzéki párt, hogy azonnal menessze Giró-Szászt.
Az Együtt a Hvg.hu cikke alapján hazugsággal és trükközéssel vádolta meg a főtanácsadót.
A november 20-án a Kormány.hu-n közzétett államtitkári záróbevallása szerint Giró-Szász András nem rendelkezett cégérdekeltséggel, jóllehet akkor már majdnem három hete 70 százalékos tulajdonosa volt a visszavásárolt Strategopolisnak.
Giró-Szász az Indexnek azt állította, nem trükközésből adott le "üres vagyonnyilatkozatot". Elmondása szerint a lemondás után el kellett gondolkoznia, hogy mihez kezdjen, sok gondolkodás után végül amellett döntött, hogy újra a piacon is sikeres cégénél fog dolgozni. Csakhogy ezt követően jött Orbán újabb felkérése. A vagyonnyilatkozatot viszont a szabályoknak megfelelően az október 22-i, tehát az államtitkári pozícióból való távozása idején érvényes állapot szerint írta meg.
A Strategopolist Giró-Szász és Heim Péter alapította. A cég igazán 2010 óta futott be: azóta a bevétel megkilencszereződött, a nyereség viszont több mint hússzorosra nőtt. Giró-Szász mellett Várkonyi Gáspár ügyvezető és Molnár Róbert gazdasági igazgató 15-15 százalékos részesedéssel továbbra is tulajdonos maradt, de az új megállapodás szerint a 2016–2018-os évekre járó osztalékból 90 százalék jut Giró-Szásznak.
Giró-Szásznak a Strategopolis visszavásárlás ellenére is maradt még kintlevősége. Októberben eladta az V. kerületi ingatlanbotrányok miatt kellemetlenné vált Safe Port Project Kft.-t. Ez a cég működött közre a Dorottya utca szállodaépítésben. A kisebbségi tulajdonrészéért járó összeget azonban még itt sem egyenlítették ki teljesen. | [
"Strategopolis"
] | [
"Strategopolis Stratégiai Tanácsadó Kft.",
"Safe Port Project Kft."
] |
Megy az egymásra mutogatás a Semmelweis Egyetem tanulmányi ösztöndíjait illetően. A HÖK a dékánra mutogat és a hallgatóknak ír terjedelmes levelet, de nekünk nem válaszol, a dékán viszont a kari szabályzatok alapján magyarázza el a történteket és a HÖK-re utal vissza. Mutatjuk mindkettőt.
Nagy port kavart egy korábbi cikkünk, amiben arról írtunk, hogy a Semmelweis Egyetemen az Általános Orvostudományi Kar Hallgatói Önkormányzata a tanulmányi ösztöndíjak terhére emeli a közéleti ösztöndíjakat – ergo a hökösök fizetését. Megkerestük az ügyben a HÖK-öt és a kar dékánját is, illetve közérdekű adatigénylést nyújtottunk be a KiMitTudon minden, az idei féléves ösztöndíjakra vonatkozó jegyzőkönyvre és döntésre.
Míg a Dékáni Hivataltól egy napon belül kaptunk választ arról, hogy mi is történt valójában, a HÖK-től azóta sem, illetve kaptunk egy levelet az ÁOK HÖK elnökhelyettesétől, amiben "tájékozódásunk megkönnyítése érdekében" elmagyarázza nekünk, hogy is mennek itt a dolgok, de nem járul hozzá, hogy levelét bármilyen formában felhasználjuk. Tehát hivatalos válasz tőlük március 22. óta nem érkezett.
Eljutott hozzánk a HÖK hallgatóknak írt levele, amiben nem tagadják, hogy a tanulmányi ösztöndíj terhére emelkedne az ő közéleti ösztöndíjuk, és azt magyarázzák, hogy összesen csak 164 forintról van szó hallgatónként. (Az egyetem saját statisztikái alapján előző félévben 2265 államilag támogatott hallgatójuk volt az ÁOK-n.) A probléma alapvetően nem az, hogy növelték a közéleti ösztöndíjat, hanem, hogy mindezt a tanulmányi ösztöndíj terhére tették.
Két dologra törekednek a levélben: arra, hogy azt a látszatot keltsék, mintha mi (és más portálok) tüntettük volna fel hamis színben a dolgokat, és arra, hogy a kar dékánját hozzák ki felelősnek az ügyben. Levelében az alelnök azt írja:
"Az ÁOK vezetőjeként Hunyady László dékánnak pontosan tudnia kellett, hogy mindkét ösztöndíj megállapítása egyedül az ő hatásköre, az ÁOK-s részönkormányzati elnökségnek javaslattételi joga van csak, amely nem kötelezi semmire a dékánt."
A Térítési és Juttatási Rend 4. § (1) bekezdése és Hunyady László levele alapján azonban
a HÖK dönt az egy kalapba tartozó összegek jogcím szerinti felosztásáról, dékáni hatáskörbe pusztán a közéleti ösztöndíjak mértékének tanévenkénti megállapítása tartozik, és ez is a HÖK Elnökségének javaslata alapján történik.
Mivel már a tanév második félévét írjuk, ennek megállapítása nem most történt. Egyébként egy hallgatói önkormányzati döntésből fakadó problémánál arra hivatkozni, hogy a dékánnál ez még megakadhatott volna, szintén érdekes védekezés a HÖK részéről. Igen, a dékán mondhatott volna nemet, viszont ez nem szünteti meg a HÖK felelősségét az ügyben, csak megosztja azt, hiszen az ő javaslatukkal indul a történet.
Mi továbbra is várjuk a HÖK válaszát és az adatigénylés teljesítését.
Tóth Mónika
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Semmelweis Egyetem"
] | [
"Általános Orvostudományi Kar Hallgatói Önkormányzata",
"Dékáni Hivatal"
] |
Szinte a semmiből robbant be Érd építőipari piacára a Káblán Bau Kft., amely 2017-ben, bejegyzése után pár hónappal az önkormányzat két óvodaépítési beruházására kiírt közbeszerzési pályázatát nyerte meg sok százmillió forint értékben. Két évre rá, pár nappal a Fidesz által Érden elbukott önkormányzati választás után az érdi közbeszerzési csodacég a tatabányai cégtemetőben landolt. Nagyító alá vettük a kft.-t és a közbeszerzés körülményeit.
Pár pontban összefoglalva a következőket találtuk:
feltűnő gyorsasággal százmilliókat nyert óvodaépítési közbeszerzéseken egy nemrég alapított érdi cég 2017-ben;
ez a kft., a Káblán Bau ezután feltűnő gyorsan, az önkormányzati választások után pár nappal a tatabányai cégtemetőben landolt;
a kiíró érdi önkormányzatnál nincs olyan dokumentum, amely tanúsítaná: kinek a javaslatára, milyen referenciák alapján hívták meg az addig teljesen ismeretlen céget a közbeszerzési eljárásra;
a Káblán Bau Kft. akkori székhelyének egyik tulajdonosa a későbbi rivális cég ügyvezetőjének hozzátartozója volt – ugyanide jegyezték be korábban a rivális cég ügyvezetője volt feleségének cégét is;
ugyanide jegyezték be korábban a rivális cég ügyvezetője volt feleségének cégét is; a rivális cég, a General-Invest Bau Kft. 2011 és 2019 között feltűnő gyakorisággal, 1,5 milliárd forint értékben nyert (főleg óvodaépítési) közbeszerzéseket – a General-Invest Bau Kft. az egyik érintettje annak a rendőrségi nyomozásnak, amely egy érdi óvodaépítési közbeszerzés vizsgálata során feltárt összefonódás gyanúja miatt indult;
a General-Invest Bau Kft. az egyik érintettje annak a rendőrségi nyomozásnak, amely egy érdi óvodaépítési közbeszerzés vizsgálata során feltárt összefonódás gyanúja miatt indult; a Káblán Bau Kft. volt és a General-Invest Bau Kft. ügyvezetője visszautasítja a két cég összefonódásáról szóló feltételezéseket.
Sikertörténet és meglepő győzelem
"Hát... Talán jó pályázat, jó árajánlat, minek esetleg?" – kérdezett vissza az 52 éves Kertész Gábor, a cég egykori tulajdonosa az Átlátszó érdeklődésére, amikor arról faggattuk, minek tulajdonítja cége káprázatos közbeszerzési sikereit 2017-ben.
A 2017. február 14-én bejegyzett Káblán Bau Kft. először a 2017. júniusában megindított, az Erdőszéle óvoda építésére kiírt meghívásos közbeszerzési eljárásban nyert el – a szerződés módosítása után – 272 millió forintot. A Napsugár óvoda felújítása – ugyancsak a szerződés módosítása után – 175 millió forintjába került az adófizetőknek. T. Mészáros András polgármester és Kertész Gábor ügyvezető 2017. szeptember 20-án írta alá a szerződést.
Az immár ENDUP 191017 KÁBLÁN BAU Korlátolt Felelősségű Társaság "kényszertörlés alatt" név alatt futó gazdasági társaságot más közbeszerzési eljárások során szintén ajánlattételre hívták. Ezeket a pályázatokat aztán feltűnően nagy gyakorisággal a General-Invest Bau Kft. nyerte meg.
A General-Invest Bau Kft. Érden a 2019. októberében (13 év után) letűnt Fidesz-világ közbeszerzési történelmének ragyogó csillaga volt. Az önkormányzat (és egyik cége) által kiírt pályázatokon 2011-től közel nettó 1,5 milliárd értékben söpört be sorozatban építési szerződéseket. Az érdi tankerület szintén kedvelte ezt a céget: 200 millió forint értékben kötöttek szerződéseket a korábban Érden, a Velencei út egyik teljességgel jelentéktelen, falusias házába bejegyzett céggel. 2019-ben a 14 főt alkalmazó cég tulajdonosa 1,7 milliárdos árbevétel mellett 700 milliós adózott nyereség után 100 millió forint osztalékot vágott zsebre. A General-Invest Bau Kft. által elért lélegzetelállítóan szexi, 42 százalékos profitrátáról itt írtunk. Az adófizető állampolgárok pénzéből főleg óvodákat építő és felújító General-Invest Bau tulajdonosának, Steierlein Zoltánnak a testvére, a cég egykori tulajdonosa Érd fideszes volt alpolgármesterének a sógora. A később városvezetőként az érdi óvodaberuházásokat felügyelő Bács István egyik lakását a General-Invest Bautól vásárolta a tízes évek elején.
Ennek ellenére a szinte semmiből, semmilyen kamarai referenciával nem rendelkező Káblán Bau Kft. 2017. augusztusában legyőzte közbeszerzési eljárásban az óvodaépítésben temérdek tapasztalatot szerzett General-Invest Bau Kft-t, és így megkaparintotta 175 millió forintos Napsugár Óvoda-beruházást.
A Titkár utca 19. titka
2017. január 1-től fontos változások léptek életbe a közbeszerzési törvényben. A mind gyakoribbá váló korrupciós vádak ellenében 300 millió forint értékben húzták meg a határt a nem nyíltan induló építési közbeszerzési eljárások során. Felemelték a meghívandó cégek számát ötre. Olyan cégeket kellett ezután meghívni, amelyek szakmailag megbízhatóak, az építési feladat elvégzésére pedig dokumentálhatóan képesek. A törvénymódosítás 2017. január 1-i hatályba lépése után így hirtelen nagy kereslet kezdett mutatkozni a meghívható építési cégek iránt.
Érdekes egybeesés, hogy a 2017-es esztendő érdi sikercégét, a Káblán Bau Kft.-t 55 nappal a törvény hatályba lépése után jegyezték be. A cég székhelye: Érd, Titkár utca 19. lett. Ez idő tájt a Titkár utca 19. szám alatti ház és telek a fideszes alpolgármesterhez közel állónak nevezett General-Invest Bau Kft. ügyvezetője, Lepp Tibor édesanyjának résztulajdonában állt. Lepp Tibor a 2000-es években volt már pár évig tulajdonosa az ingatlannak, aztán 2019-ben öröklés révén ismét résztulajdonos lett a Titkár utcai ingatlanban.
A Titkár utca 19-ben szerzett tulajdont, és ide jegyezte be a cégbíróság a korábban édesipari főtevékenységgel foglalkozó Királyfi & Fia Kft.-t is. A Káblán Bau Kft. 2017 februári bejegyzése idején a cég egyik tulajdonosa a General-Invest Bau ügyvezetőjének – mint később kiderült: elvált – felesége volt.
Leppné 2020. januárjában vált meg az üzletrészétől, ugyanekkor Lepp Tibor lett az egyik tulajdonos a Királyfi & Fiában. Felbukkant egy újabb fontos szereplő szintén 2020 januárjában az édesipari cégnél: tulajdonos lett a fideszes volt alpolgármester, Bács István testvére, a General-Invest Bau Kft.-t tulajdonló Steierlein Zoltán sógornője, Bács Ildikó.
Áttételes kapcsolat még a Káblán Bau és a General-Invest Bau között a közös könyvelőcég. Ugyanez a cég könyvelt Királyfi & Fiának, valamint Steierlein Zoltán egy másik cégének, továbbá a RO & MI Vill Kft-nek. Ekkor Bács nővérének másik, ingatlan-bérbeadással is foglalkozó cégének szintén ugyanaz a könyvelőcége, mint a Káblán Bau Kft-nek.
A RO & MI Vill Kft. és General-Invest Bau Kft.-vel közötti összefonódásokról és az együtt elkövetett közbeszerzési szabálytalanságról, annak 70 millió forintos szankciójáról itt írtunk.
42 százalékos profitrátát ért el a volt fideszes alpolgármesterhez kötődő építőcég Érden | atlatszo.hu Beperli Érd ellenzéki polgármestere azt a helyi vállalkozást, amely kartellgyanús körülmények között nyert el egy közel 280 millió forintos óvodapítési beruházást a Pest megyei városban 2017-ben. Ez a cég – az óvodaépítési ügyekben jelentős befolyással rendelkező volt fideszes alpolgármesterhez, Bács Istvánhoz rokonsági szálakkal kötődő General-Invest Bau Kft.
Az ügy súlyosságát a kiszabott szigorú szankció mellett az is jelzi, hogy a Pest megyei rendőrség kartellezés gyanúja miatt – egyelőre ismeretlen tettes ellen – nyomozást indított a két cég között kimutatott tiltott összefonódás gyanúja miatt.
Tagadják az összefonódást
Kertész Gábor, a Káblán Bau Kft. egykori ügyvezető tulajdonosa az Átlátszónak nyilatkozva a leghatározottabban visszautasította a feltételezést, hogy a két, 2017-es közbeszerzési eljárás során a General-Invest Bau Kft.-vel vagy annak ügyvezetőjével, tulajdonosával tudtak volna egymásról mint piaci riválisról.
Szó szerint idézzük Kertészt, aki ezt válaszolta kérdéseinkre: "Nem". Majd hozzátette: "nem".
Két héttel később újabb kérdéseket tettünk fel Kertésznek, aki mint március végén, most is készségesen a rendelkezésünkre állt, még azt sem kérte, hogy ellenőrzésre küldjük el neki írásba foglalt nyilatkozatát. Kertész az Átlátszónak elmondta, hogy a könyvelője ajánlotta a Titkár utcai címet, mondván, hogy "ők tudnak székhelyszolgáltatást".
– Lepp Tibor tudott arról, hogy ön bejelentkezett a cégével erre a címre, a Titkár utca 19.-be?
– Kertész: Mmmm... Nem tudok róla.
– Tehát nem tud róla.
– Értem, értem. Ööööö...
– Tehát sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom, ahogy azt mondani szokták.
Az újságírószakmában a "sem megerősíteni, sem cáfolni"-formula gyenge igent jelent. De ki mondta azt, hogy mindenkinek tudnia kell, miről mit tart az újságírók szakmája?
Lepp Tibor, a General-Invest Bau Kft. ügyvezetője, a Királyfi & Fia Kft. tulajdona annyiban proaktívabb volt Kertésznél, hogy megfenyegette perrel az Átlátszót. Lepp ezt írta: "2017-ben a Királyfi és Fia Kft.-ben tulajdoni részesedésem nem volt és a gazdasági társaság ügyvezetését sem láttam el. 2017-ben a 2030 Érd, Titkár u. 19. szám alatti ingatlanban tulajdoni illetőséggel nem rendelkeztem. A fentiekre tekintettel kérem, hogy a feltevései megtétele előtt az információ forrásait ellenőrizze le. Amennyiben a továbbiakban is téves információk összemosásával mind a személyem mind a General-Invest Bau Kft. jó hírnevét megsérti, a szükséges jogi lépéseket megteszem" – írta 2021. április 1-jén Lepp Tibor.
A pontosított kérdéseinkre aztán 5 nappal később ezt a választ adta arra a felvetésre, hogy a kérdéses időszakban a felesége volt a Káblán Bauval közös székhelyen osztozó Királyfi & Fia egyik tulajdonosa és az édesanyja pedig az ingatlan résztulajdonosa.
"2017-ben már nem voltam házas és volt feleségemmel már évek óta nem éltem és nem élek egy háztartásban. Édesanyám idő közben elhalálozott, ezért őt sem tudom sajnos megkérdezni, miként vélekedik az Ön által feltett kérdésekkel kapcsolatosan."
Önkormányzat: nincs dokumentum
Ezzel párhuzamosan adatigénylésekkel próbáltunk választ kapni arra, hogy miként eshetett az akkori fideszes önkormányzat választása a frissen megalapított Káblán Baura 2017-ben? Miért és mi alapján hívták meg a Káblán Bau Kft.-t a közbeszerzési eljárásokra? A dokumentumokkal alátámasztható válasz egy szóban foglalható össze: "Csak."
A 2019-es választási hadjáratban a teljes átláthatóság eszméjét zászlajára tűző új ellenzéki városvezetés kőkeményen alkalmazta az Átlátszóval szemben az Orbán-adminisztráció által koholt Lex Nyunyóka szerinti 45 + 45 napos válaszadási határidőszámítás szabályait. Aztán a válaszadásra rendelkezésre álló, eleve meghosszabbított határidő 90. napja is régen lejárt, és csak további sürgetések, informális noszogatások, elkeseredett könyörögés után csikartuk ki a választ, amely kerülő úton, tehát nem a kért módon, az Átlátszó adatigénylési alkalmazásán, a KiMitTudon keresztül érkezett meg hozzánk.
Azt kértük az önkormányzattól 2021 tavaszán, hogy küldjék meg azokat a piacfelmerési dokumentumokat, amelyek alapján meghívták a frissen alapított Káblán Baut az óvodaépítési közbeszerzési eljárásba. Az önkormányzat válaszából kiderült, nincsenek ilyen dokumentumok. Ezt írták:
"Erre a kérdésre vonatkozó dokumentumot nem tartunk nyilván. Az ajánlattételre felkértek körének meghatározása a Polgármesteri Hivatal által végzett piackutatáson alapul."
Azt az információt már nem osztották meg az Átlátszóval, hogy konkrétan ki, mikor és milyen módon dokumentálva végezte el a piackutatást.
A piacfelmérési adatokat dokumentálni kell. A Közbeszerzési Hatóság írja az eljárások során tanúsítandó magatartási szabályok egyikeként: "az ajánlatkérők az adott közbeszerzési eljárás előkészítése során különösen az alábbiakra törekszenek: (...) az előzetes piacfelmérést teljes mértékben, ellenőrzésre alkalmas módon dokumentálják..."
Ezek után nagyon úgy tűnik, hogy a Káblán Bau Kft. meghívásához elvezető önkormányzati döntéshozatali folyamat teljességgel átláthatatlan, és a hivatal alapvető magatartásszabályt sértett meg.
Nem tudni, mi alapján választották a céget
A hivatal válasza szerint úgy győződtek a meghívás előtt a Káblán Bau szakmai megbízhatóságáról, teljesítőképességéről, hogy "a közbeszerzési eljárás indítása, majd az eredmény megállapítása előtt lekérjük az ajánlattevők cégnyilvántartásban, kamarai nyilvántartásban és a közbeszerzési hatóság adatbázisában szereplő adatait".
Ez a válasz azért meglepő, mert az első, 2017-es közbeszerzési eljárás előtt a céginformációs rendszerben legfeljebb annyit láthattak, hogy a Káblán Baut pár hónapja bejegyezték. A közbeszerzési adatbázisban lényegében semmit nem láthattak. A kamarai nyilvántartásban sincs semmilyen referencia a Káblán Bau Kft-ről. Egészen pontosan most is egy helyütt ez olvasható: "Vállalkozó nem adott meg alkalmasság megítélését elősegítő adatokat". Az egyetlen érdemi adat: munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban egyetlenegy kőművest alkalmaztak 2017 márciusától.
Ezután a hivatal a másokra mutogatással folytatta: "a felelős akkreditált szaktanácsadó tájékozódott a 2017. február 14-én a cégbíróságon bejegyzett Káblán Bau Kft-ről teljesítőképességéről, szakmai megbízhatóságáról. Erre vonatkozó dokumentum nyilvántartásunkban nincs". A szaktanácsadót a hivatalos nyilvántartásukban megadott email-címen kerestük, nem reagált a kérdéseinkre.
Akkor mégis kinek az ötlete volt, hogy a Káblán Bau Kft-t meg kell hívni az óvodaépítési közbeszerzési pályázatokra? Ki hozta meg a döntést? A válasz: "Erre a kérdésre vonatkozó dokumentumot nem tartunk nyilván."
Hozzáteszik: "(...) összességében azonban elmondható, hogy olyan cégeket kért fel ajánlattételre Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint ajánlatkérő, melyekkel már dolgoztunk együtt és kedvező volt a teljesítésükkel a tapasztalatunk, illetve székhelyük vagy telephelyük regionálisan kapcsolódik Érdhez". (Az érdi óvodabeszerzési eljárásokban az egyik leggyakrabban meghívott cég, a Mimico Kft. székhelye történetesen Dunakeszi.)
A legdöbbenetesebb választ azonban az alvállalkozókra vonatkozó kérdésünkre kaptuk. Ezt írta ugyanis az önkormányzat a Napsugár óvoda beruházásáról: "(...) nincsenek lejelentett alvállalkozók". A lejelentés elmulasztása súlyos probléma. "A közbeszerzési eljárást követően megkötött szerződés teljesítése során a leggyakoribb probléma az alvállalkozók nem, vagy nem megfelelő bejelentése. A mulasztás a szerződő felek számára jelentős bírságot eredményezhet" – írja a közbeszguru.
Összegezve: az uniós pénzekkel támogatott közbeszerzési eljárások leglényegesebb mozzanatairól, a döntéshozatalig tartó folyamatról nem állnak rendelkezésre dokumentumok.
Ez a két eljárás átláthatatlan, holott a közbeszerzési törvény egyik legfontosabb alapelve az átláthatóság. A törvényszöveg 2. paragrafusa egészen pontosan így rendelkezik: "a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát".
(Rákérdeztünk a Káblán Bau Kft. székhelye, a Titkár utca 19. körüli furcsaságokra, ezek után nyilván talán senkit nem lep meg a helyhatósági adminisztráció válasza: "Erre vonatkozó adat nyilvántartásunkban nincs.")
Vállalkozók, alvállalkozók, alvállalkozók alvállalkozói
A zsenge sikercég, a Káblán Bau viharos gyorsaságú hanyatlásának első, kívülről látható jele az volt, amikor a cég elmulasztotta leadni a beszámolóját. Úgy tűnik, mintha Kertész minderről mit sem tudna.
Kertész elmondta, hogy miután az adózással "meg mindennel "rendben volt" a cég, egész egyszerűen nem tudott vele mit kezdeni. "Ha megnézi, a beszámolói rendben vannak, a NAV-nak nincs semmiféle problémája..." – mondta Kertész.
Kertésznek azonban pár fejlemény elkerülte a figyelmét, vagy megfeledkezett azokról. 2018-ban a Káblán Bau Kft. nem adott le beszámolót a cégbíróságnak.
Kertész azt mondta az Átlátszónak: "Ezeket a könyvelőnek kellett intézni. (...) Hogy ő mit csinált és mit nem... Én ezekhez pénzügyekhez nem is értek... A munkák el lettek végezve."
Annyira nem volt minden rendben a céggel, hogy a bíróság 2019. július 10-én a céget eltiltotta a további működéstől, egyben megszűntnek nyilvánította és elrendelte a kényszertörlési eljárás megindítását.
Ezután, július 22-én pótlólag töltötték fel az e-beszámolóra a 2017-es beszámolót. A cég megmenekült, július 22-én a cégbíróság hatályon kívül helyezte korábbi végzését. A 2017-es beszámolóval együtt csatolásként feltüntetett kiegészítő beszámoló és taggyűlési jegyzőkönyv valójában egy üres fájl, nincs benne semmilyen szöveges vagy numerikus tartalom.
Ekkor már a Káblán menthetetlenül rohant a végzete felé. Kertész megszabadult a cégtől, amely négy nappal az október 13-i önkormányzati választások után hivatalosan is tulajdonost és székhelyet váltott. A Káblán Bau Tatabányára, a Komáromi utcai cégtemetőbe költözött.
2020 márciusában a cégbíróság elrendelte a kényszertörlési eljárás megindítását, miután a NAV törölte az adószámot.
Pár jel alapján arra is lehetett következtetni, hogy Kertész az alvállalkozók kilétével sincs teljesen képben – vagy egyszerűen csak nem emlékszik jól a nevekre. Az egykori ügyvezető elismerte, hogy alvállalkozókat kellett bevonnia (korábban idéztük a kamarai nyilvántartást, hogy a cég 2017 márciusában egyetlen egy bejelentett kőművést alkalmazott). Azonban az alvállalkozókat már nem tudta megnevezni.
"Nekem már semmilyen papírom sincs" – mondta Kertész. Megkérdeztük, segíthetünk-e úgy a memóriájának a felfrissítésén, ha cégneveket mondunk, és ezekre reagál.
Azt válaszolta: "Hát, nem tudom. De volt alvállalkozónak az alvállalkozója is, és hogy ő milyen cég alatt futott, azt nem feltétlenül tudom..." Aztán kimondtunk még egy cégnevet: a General-Invest Bau Kft-ét. "Hát, hallottam már róluk természetesen" – mondta Kertész Gábor.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: Az Erdőszéle óvoda Érden. A szerző felvétele.
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"General-Invest Bau Kft.",
"Káblán Bau Kft."
] | [
"Kábla Bau",
"Királyfi és Fia Kft.",
"RO & MI Vill Kft.",
"Káblán Baut",
"ENDUP 191017 KÁBLÁN BAU Korlátolt Felelősségű Társaság",
"Mimico Kft.",
"Káblán Bau Kft-t",
"Napsugár óvoda",
"Királyfi & Fia Kft.",
"Királyfi & Fia",
"Káblán Bau Kft-ről",
"RO & MI Vill Kft-nek",
"General-Invest Bau Kft",
"Polgármesteri Hivatal",
"Közbeszerzési Hatóság",
"Opten Kft.",
"Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata",
"Káblán Bau Kft"
] |
9 milliárd 700 millió forint – ennyiből épül Szegeden 8 ezer férőhelyes stadion részben annak a focicsapatnak, melynek az átlagos nézőszáma az elmúlt idényben 459 fő volt. Annak ellenére, hogy tavaly a klub ingyenessé tette a hazai mérkőzéseket. A cég veszteségesen működött.
Talán szerencse, hogy a magyar futballcsapatok nem a nézőszám alapján kapják a támogatást, mert akkor bajban lenne a Szeged-Csanádi Egyházmegye focicsapata (is). Az éppen a kieső helyhez közel szenvedő NBII-es – stadionhiány miatt Gyulán felkészülő – Szeged 2011-Grosics Akadémia.
A magyarfutball.hu összesítése alapján ugyanis a Kiss-Rigó László megyés püspök szárnyai alatt működő focicsapatra az előző szezonban meccsenként 459-en voltak kíváncsiak. Annak ellenére csak ennyien, hogy a hazai meccsek látogatását a 2016-2017-es bajnoki évtől ingyenessé tette a klub a regisztrált szurkolóknak.
A hatalmas nézőszám, és a gyenge szereplés ellenére Szegeden részben a csapatnak 10 hektáros területen UEFA 4-es előírásoknak megfelelő, 8 ezer férőhelyes stadion is épül. Az adóforintokból épülő stadionról megírtuk, hogy a 9 milliárd 700 millió forintos létesítményt a budapesti Market Építő Zrt. végezheti, akik egyedül adtak be ajánlatot a nyílt közbeszerzési felhívásra. A Market Építő Zrt. Orbán Viktor barátja, Garancsi István cége.
Az építkezés gőzerővel zajlik, Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök az április elejei alapkő letételen beszédet mondott. Elárulta, hogy a komplexum magában foglal majd egy szállodát is, amit ugyan külön nem akartak építeni, de mivel a telekhez tartozik egy lerobbant szálloda épület, így azt felújítják és egy 45 szobából és 90 férőhelyből álló sportszálló lesz majd belőle.
Kedden került fel Igazságügyi Minisztérium céginformációs oldalára a focicsapatot működtető Szeged 2011 Kft. 2017-es beszámolója. Ebből derül ki, hogy míg 2015-ban 366 ezer forint jegyárbevételt értek el – vagyis ennyit áldoztak a fociszeretők saját zsebükből belépőre – addig ez 2016-ra 315 ezer forintra csökkent. 2017-ben már viszont pontosan 0, azaz nulla forint volt a jegybevétel – ennek oka az ingyenes belépés.
Fenntartásra múlt évben 247 millió forintot fordíthatott a cég, ez “egyéb bevétel" címen érkezett. Évről évre több jut személyi kiadásokra is. 2015-ben 193 millió, 2016-ban már 253 millió ment személyi ráfordításokra, ami 60 millióval több az egy évvel korábbinál, 2017-ben pedig 292 millió forint. A tulajdonos egyházmegye tőkét vont be tavaly: 30 millió forinttal megemelve megduplázta, 60 millióra növelte a cég törzstőkéjét. A gazdálkodás jövedelmezősége csökkent, az adózott eredmény 24 millió forinttal maradt el az egy évvel korábbitól, a tavalyi veszteség 3,5 milliót tett ki.
Segesvári Csaba | [
"Market Építő Zrt.",
"Szeged-Csanádi Egyházmegye"
] | [
"Igazságügyi Minisztérium",
"Szeged 2011 Kft.",
"Szeged 2011-Grosics Akadémia"
] |
Az ügy főszereplője az a Médiacontact Kft., amely tavaly tavasszal egy, a Matávval kötött szerződés alapján reklámberendezéseket szerelt a fővárosi közterületeken álló telefonfülkékre. Köztudott, hogy a reklámcégek Magyarországon súlyos közterület-használati díjat fizetnek, a Médiacontact azonban kivételes helyzetben van: a berendezések illegális működtetése miatt ugyanis az önkormányzatok nem tudják beszedni a törvény által meghatározott díjakat.
A városszerte mintegy félezer, úgynevezett citylight felület felszerelése ellen a kerületek egyértelműen felléptek, s már sokmilliós bírságot szabtak ki sorozatban. A cég a szabálysértési eljárások ellenére tovább folytatta a berendezések telepítését és működtetését.
A Médiacontact Kft. reklámfelületeit az a Multireklám Kft. értékesíti exkluzív szerződés alapján, amelyet az elmúlt hetekben vásárolt meg Csányi Sándor, az OTP első számú vezetője.
A Médiacontact Kft. a főváros várostervezési és városképvédelmi bizottságánál többször próbálkozott az illegális helyzet utólagos megszüntetésével, ám eddig eredménytelenül. A méltatlan jogi helyzet végső megoldására a bizottság fideszes elnöke, Sasvári Szilárd terjesztette be a bizottság javaslatát. Eszerint a főváros – a korábbi gyakorlatát módosítva – nem szabhat közterület-használati díjat akkor sem, ha a telefonfülkék a rájuk szerelt berendezések következtében terebélyesebbé válnak. A növekedés mértéke legfeljebb tíz centiméter lehet, ami a kft. esetében éppen elfogadható, hiszen berendezései 9,8 centiméterrel lógnak ki a fülkék síkjából.
A fővárosi közterületi reklámcégek a Magyar Nemzet információja szerint pereket fontolgatnak a verseny sérülése miatt. Véleményük szerint a hatályban lévő jogszabályt az önkormányzat a cég igényeihez alakította utólag, amelynek következtében az illegális helyzetet úgy szüntették meg, hogy még díjat sem kell fizetnie, s amely évente több mint hetvenmillió forintjába kerül a fővárosi adófizetőknek. Úgy tudjuk, az ügyben feljelentés is született: a Fővárosi Főügyészségen ismeretlen tettes ellen büntetőfeljelentést tettek hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt. | [
"Médiacontact Kft.",
"Multireklám Kft."
] | [
"Magyar Nemzet",
"Fővárosi Főügyészség"
] |
Kapcsolódó cikkek 10.08.24 Választási etikai kódexet javasol az MSZP
A politikus közölte, hogy csütörtökön e-mailben egy nyomdász elküldte nekik a lap készülő számát, amelynek címlapján a Lehet Más a Korrupció, illetve A kispesti LMP-sek viszik haza a közpénzt címek szerepelnek. Mellettük egy olyan egykori jelöltjük fényképe, akit tavasszal az országgyűlési választások előtt már ki akartak zárni a pártból, de ezt megelőzendő a férfi kilépett.Karácsony Gergely azt mondta, hogy az e-mailt küldő nyomdász állítása szerint az elkészült és összekötözött lapszámokra egy MSZP-szóró feliratú cédulát erősítettek. Karácsony Gergely gyanújuk alátámasztására bemutatta, hogy a nyomdai előkészítés alatt lévő címlap oldalán látszik egy felirat felső része "nem lehet tökéletesen kivenni, de belelátom lelki szemeimmel, hogy MSZP-szóróként van a fájl elnevezve" - mondta Karácsony Gergely.Hozzátette, hogy néhány nappal korábban egy internetes portálon már valótlan állítások jelentek meg Márkus Ágnesről, akit a kampányfőnök a "tisztesség szobraként" jellemzett. Közölte, hogy a portál ellen feljelentést tesznek. Kitért arra is, hogy a hozzájuk eljuttatott anyag impresszumában főszerkesztőként feltüntetett ember azt mondta nekik, nem tud róla, hogy ő lenne az ominózus lapszám főszerkesztője, és ő is feljelentést tesz az ügyben.Karácsony Gergely azt üzente a szocialistáknak és az összes többi pártnak is, hogy "soha többet ilyet senki ne csináljon". Hangsúlyozta, amikor az újság első számát bedobják egy postaládába, ők azonnal feljelentést tesznek ismeretlen tettes ellen.A kampányfőnök "egyszerű lenyúlásnak" nevezte, hogy a szocialisták az LMP színeibe öltöztek és zöld szórólapokat használnak. Közben megvádolták őket azzal - tette hozzá Karácsony Gergely -, hogy lenyúlták a Budapest-programjukat, majd kiderült, hogy az MSZP-nek nincs is ilyenje.A politikus szólt arról, hogy egyik megyei koordinátoruk jelezte, két városban sorra lépnek vissza jelöltjeik, mert "helyi szocialista politikusok vagy általuk gründolt civil szervezetek képviselői" megfenyegették őket, többi között azzal, hogy elveszíthetik az állásukat. Karácsony Gergely neveket nem akart említeni, és azt mondta, hogy egyelőre a két települést sem akarja megnevezni, de a későbbiekben ki szeretnének állni a nyilvánosság elé a történettel. | [
"LMP"
] | [] |
Thaiföldi "adományok" adócsalásra Vámügynökök is részt vettek a milliárdos csempészésben Milliárdos vám- és adócsalás vádjával előzetes letartóztatásba került a a legnagyobb hazai hipermarketeknek szállító Herba cégcsoport szinte teljes vezetése - a Mehmet Karcsikát hazamenekítő alapítvány első emberével, Földesi-Szabó Lászlóval együtt. Munkatársainktól | Népszabadság | 2007. április 18. | nincs komment Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz!
Www.egy-Masert.hu
Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója 2007. március 15-én elismeréseket ad át a BM Kórház dolgozóinak. A háttérben az alapítvány elnöke
www.egy-masert.hu
160 HIRDETÉS A gyanú szerint a Herba cégcsoport a jótékonysági alapítványt "fedőszerveként" használva 2004 májusa óta több mint 1,2 milliárd forint vámot és adót csalt el. A főleg Távol-Keletről, elsősorban Thaiföldről behozott élelmiszereket - 8500 tonnányit - rendre adományként tüntették fel, így mentesültek a közterhek megfizetése alól. Az áru ugyanakkor a legnagyobb üzletláncok polcaira került. A Herba Hungary vezérigazgatója, Pongó Sándor exrendőr, az Index információi szerint a rendszerváltásig a BRFK közlekedésrendészetét vezette ezredesként. Földesi-Szabó László, a Törökországból hazahozott kisfiú megmentőjeként ismertté vált alapítvány elnöke alezredesi rangban a szervezett bűnözés területein dolgozott 20 évig. Az alapítvány és a cégcsoport vezetői igen jó kapcsolatokkal rendelkeztek a hazai rendészeti szerveknél. Az alapítvány honlapján Földesi-Szabó együtt látható egyebek mellett a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatójával, Galambos Lajossal, Béndek Józseffel, a VPOP parancsnokával, Ignácz István dandártábornokkal és Petrétei József igazságügyi miniszterrel. Az alapítvány kuratóriumának emellett tagja volt az NBH tavaly elhuny első elnöke is. Az alapítványnak a Herba Hungary a fő, de korántsem az egyetlen támogatója. Tevékenységét finanszírozta egyebek mellett a Paksi Atomerőmű is. A Herba-csoportnak egyébként nemcsak a felső vezetése, hanem egyik leánycégének, a Palotai Vámügynökségnek három munkatársa, H. Attila, P. Gábor és B. Bea is rács mögé került. A két férfi korábban a vám- és pénzügyőrségnél dolgozott. A letartóztatott gyanúsítottak között van emellett a Corvette Kft. vezetője, A. József is. Ez a kft. az alapítvány és a Herba cégcsoport mellett a Palotai Vámügynökség egyik megbízója. A több tízmilliárdos bevételű, 16 éve prosperáló Herba 42 tehergépkocsival, 25 kamionnal dolgozik. Leányvállalatai belföldi élelmiszerek forgalmazásától kezdve nagykereskedelemmel, jövedéki termékek értékesítésével, ingatlanhasznosítással, nemzetközi és belföldi fuvarozással, export-importtal, szakmai utazások szervezésével, vámügyi szolgáltatással is foglakoznak, továbbá gyógynövényüzleteket, éttermet és teaházat is üzemeltetnek. Megkérdeztünk tegnap több, az alapítványon keresztül érkezett csempészárut forgalmazó hipermarketláncot is, ám egyelőre nem kaptunk érdemi információt a Herba cégcsoporttal összefüggő üzleti kapcsolataikról. Jelentés az alapítvány honlapjáról Az Egymásért Egy-Másért Kiemelkedően Közhasznú Nemzetközi Alapítvány a küldetésében megjelölt célok elérése érdekében fogadja és használja fel az adományokat, melyek pénz, eszköz és ingatlan adományok is lehetnek. Tekintettel arra, hogy az Egymásért Egy-Másért Alapítvány kiemelkedően közhasznú besorolású, így az adományozókat különböző adózási és egyéb kedvezmények illetik meg. 2006 kiemelt támogatottjai:
. | [
"Palotai Vámügynökség",
"Herba Hungary",
"Corvette Kft."
] | [
"BM Kórház",
"Mehmet Karcsika",
"Herba 42",
"Paksi Atomerőmű",
"Egymásért Egy-Másért Kiemelkedően Közhasznú Nemzetközi Alapítvány",
"Egymásért Egy-Másért Alapítvány",
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
A Készenléti Rendőrség üzemeltetésében lévő budapesti, dunakeszi és remeteszőlősi ingatlanjainak felújítási munkálataira 5 céget kértek fel, de végül csak egy tett ajánlatot. A nyertes Viawatt Kft. nettó 26 200 Ft/óra díjért vállalta a festést-mázolást, míg a melegburkolást 26 900 forintos áron óránként. A munkálatokhoz szükséges minden anyagot a Készenléti Rendőrség biztosít.
Festési, mázolási és melegburkolási feladatokra írt ki közbeszerzési eljárást a Készenléti Rendőrség (KR) március elején. A kiírás két részből állt, a közbeszerzés meghívásos volt, az ajánlattételre felkért öt cégből egy tett árajánlatot. A nyertes kivitelező feladata egyrészt a KR üzemeltetésében lévő budapesti, dunakeszi és remeteszőlősi ingatlanjain található épületek belső festési, mázolási munkáinak elvégzése lesz.
Az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentumok szerint a festési-mázolási munkákhoz szükséges minden anyagot és segédanyagot Ajánlatkérő biztosítja, beleértve a glettet, a festéket, a csiszolópapírt, a maszkoló szalagot, a takarófóliát, a hullámpapírt, valamint a sitt elszállításához szükséges konténert és a konténer szállítását is. Az elektromos szerelvények, lámpatestek le- és felszerelése, valamint az egyéb fali szerelvények (függönykarnis, tartó konzolok, polcok, tükrök, szükség esetén radiátorok, stb.) le- és felszerelése szintén az Ajánlatkérő feladata. Emellett a KR végzi a bútorok rakodását, összetolását, de a vizet és az áramot is a rendőrség biztosítja.
"A keretszerződés összegéből lehívott megrendelés alkalmával minimálisan elvégzendő festési munka 300 m², vagy minimálisan elvégzendő mázolási munka 50 m². Lehet egyszerre festési és mázolási munka is, ekkor minimum 300m² festés és a festéssel érintett területen belüli mázolási munkák, aminek nincs minimum korlátja" – olvasható a dokumentumban.
A feladatot a VIAWATT Építőipari Kft. óránként nettó 26 200 forintos áron vállalta.
Szintén ők nyerték a melegburkolási munkákat ugyanezekben az intézményekben.
A leírás szerint az egyszerre elvégzendő burkolási munka minimálisan 100 m², amely megrendelés útján kerül lehívásra a keretszerződés (70 millió forintos) összegéből.
Ebben az esetben is az Ajánlatkérő biztosítja az elvégzendő munkához a szükséges anyagokat: a melegburkolatok készítéséhez szükséges anyagokat (PVC, laminált padló, ragasztók szegélyek, aljzatkiegyenlítő anyagok), valamint a sitt elszállításhoz szükséges konténert és a konténer szállítását is. A KR végzi a helyiségekből a berendezések, bútorok elszállítását és visszarakodását, valamint biztosítja az áramot és a vizet is.
Ugyanakkor a KR felhívta a figyelmet, hogy az ajánlat során úgy kell megadni az egységárakat, hogy a műszaki leírásban szereplő bármely feladat szerződésszerű teljesítéshez szükséges valamennyi járulékos költségeket is tartalmazza (munkadíj, kiszállási díj, munka elvégzése utáni durva takarítást, törmelék és hulladék konténerbe történő berakását).
A melegburkolási munkákat nettó 26 900 forint/óra végezheti a VIAWATT Kft.
A cég ajánlatában vállalta, hogy hátrányos helyzetű munkavállalót is foglalkoztat a megbízás során.
A VIAWATT Építőipari Kft. kevésbé ismert szereplő a piacon. A cég a közbeszerzési adatbázis szerint utoljára 2011-ben nyert két nagyobb megbízást, akkor a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-től. Az 1990-ben alapított budapesti Kft. tulajdonosa Leel-Őssy Lóránt, a cég éves bevétele az elmúlt öt évben 8,6 és 230 millió forint között mozgott.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: Rendőrök a Készenléti Rendőrség Kelet-magyarországi Határrendészeti Igazgatóság Határvadász Bevetési Főosztály III. XXI. Határvadász Bevetési Osztály állományának elhelyezéséül szolgáló új épület átadásán Miskolcon 2019. május 16-án (forrás: MTI/Vajda János) | [
"VIAWATT Építőipari Kft.",
"Készenléti Rendőrség"
] | [
"Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.",
"Opten Kft."
] |
Örkény István nagyon szépen köszöni, hogy a századik születésnapjára a Terrorelhárító Központ ilyen szép ajándékot adott, de nem kellett volna, tényleg. A történések önmaguktól állnak össze groteszk novellává, mint oly sok esetben, ha a magyar politika egyszerűen csak megmozdul. Az irodalmi vénával rendelkező állampolgárnak nincs más dolga, mint feszülten figyelni, cserélni az akkumulátort az ultrabookban, helyet csinálni az adatfelhőben, és írni, írni jobb korok művelt közönségének szórakoztatására.
A TEK megvásárolt egy leselejtezett Boeing típusú repülőgépet, hogy azon gyakorlatozzon, majd a Liszt Ferihegyi Repülőtérről a Zách utcai központjába fuvarozta, mert hazai terepen könnyebben megy a gyakorlatozás. Az útvonal érintette a Népligetet is, és az ott található aluljáró plafonja másnap leszakadt. A két esemény között sok mindent látott, rosszhiszeműbb megfigyelők kapcsolatot véltek fölfedezni, mire a TEK, és nyomában a BKV – mely cég, ki tudja, miért, tevékenységi körébe fölvette a TEK kommunikációjának segítését is – azonnal cáfolta, hogy a Boeingtől szakadt le a plafon, ezzel elültetve a kevésbé rosszhiszeműek fülébe is a bogarat.
Ez, így ahogy van, közlésérett, mehetne a kiadóba, aztán a nyomdába, de szerencsére vannak finomságok, melyek árnyalják ezt az egész magyar abszurdot, további rétegeket rakva rá, mint egy fordított Peer Gynt. Magyarország olyan, hogy minden pillanatban újabb és újabb hagymahéjak kerülnek a központi, egyébként nem létező magra, hogy a bizonyosság helyett, miszerint kellő hámozás után eljutunk a semmiig, inkább egyre növekedjen a kétely, mi lehet a héjak alatt, és bár egy nemzedéknyi héjat nagyjából mindenki ismer, a szomorú valóság az, hogy a magyarság története minimum húszezer éves, és akkor még nem is rohantam el odáig, mint egyes őslélek-kutatók.
A terrorelhárítók már megalakulásukkor hozták a minimumszintet: Orbán Viktor személyes testőre kapta a feladatot, miközben Orbán Viktor személyes fogorvosa felkészült, és egy ország örült, hogy Orbán Viktornak nincsenek személyes urológiai problémái, mert így megmaradt a kasszában néhány milliárd forint. (A nemzeti közgéposztály felemelkedése és még feljebb emelkedése címen egyébként már írom eposzomat, csak előbb be kell fejeznem a Nyúl, aki megette Nógrád megyét c. verses mesémet, mert már megígértem az olvasóknak.)
Megalakultak tehát a terrorelhárítók, kaptak sok pénzt, ami innentől már rendben van, mert ha terrort kell elhárítani, akkor ahhoz baromi sok pénz kell, ebben nincs vita, csupán a kiindulópont kérdéses, miszerint a legalkalmasabb ember erre Orbán kijelöltje lenne-e, és ha igen, akkor addig miért kellett testőrködnie, ahelyett, hogy magas pozíciót töltött volna be a honvédségnél vagy a belügyben, de biztos, hogy a kommunisták nyomták el, és ezért. Még szerencse, hogy a leendő miniszterelnök mellé került, mert így kiderülhettek hihetetlen képességei.
Nem magánhadsereg, persze hogy nem.
A másik kérdés az, hogy kell-e terrort elhárítani, mert ha van, akkor természetesen kell, de ha nincs, akkor szegény terrorelhárítók csak gyakorlatoznak, gyakorlatoznak és gyakorlatoznak, aztán nyugdíjba mennek, oszt jó napot. A válasz erre az, hogy terrorizmus igenis létezik, terroristák vannak, most is alsógatyával támadtak az Egyesült Államokra, nem lehet elég komolyan venni őket.
A szituációban az a végtelenül romlott és zsibbasztó, hogy amíg nincs terrortámadás Magyarországon, addig azt lehet mondani, hogy bármikor lehet, és amennyiben bekövetkezik, akkor utólag valaki már megmondta előre. Ha nincs terrorelhárító brigádunk, akkor mennyire kellett volna, ha meg van, akkor milyen okos a miniszterelnök. Azt javasolni tehát, hogy oldja már meg ezt a honvédelem vagy belügy, felelőtlenség, már-már hazaárulás, de mindenképpen a terroristákkal való összejátszás lenne, így aztán Orbán annyit költ a TEK-re, amennyit akar. Mondjuk, arra kíváncsi vagyok, hogy adott esetben a Központ mennyire fog terrort hárítani Gyurcsány, Jávor Benedek vagy – ahogy ezt a helyzetet elnézem – Győzike miniszterelnöksége alatt, de ne legyen igazam.
A propagandagépezet mindenesetre nagyszerűen működik, a hős terrorelhárítók erőteljesen megdizájnolva szerepelnek a hírműsorokban, csak akkor akad meg kicsit a gépezet, amikor nem kapnak vízumot, de idővel ezt is sikerül orvosolni.
Amennyiben csökken a veszélye, hogy magyarok haljanak meg, akkor a Népliget metróállomás plafonja semmiség, ennyi járulékos kárt bármikor elfogadunk, meg egyébként is rettenetesen ronda volt az intézmény, az a minimum, hogy a teteje leszakadjon. Nincs határ, lássuk be, ha holnap azzal állnak elő a felelős vezetők, hogy le kell gyalulni a Gellért-hegyet, akkor le kell gyalulni, ki az az idegenszívű, alkaloidás újságíró, aki nemet merne mondani, amikor magyar anyák és magyar apák, nem beszélve a magyar gyerekekről!, élete múlhat ezen. Hol egy buldózer, megyek magam is!?
Ha egyszer legjobban Orbán Viktor testőre tudja megvédeni a magyar életeket, ha egyszer a Fidesz kampánytámogatója árulja a legjobb magyar árut, ha csak Orbán Viktor barátja tud rendes utakat és hidakat építeni, ha fogásza látja legjobban a fogorvoslás közeli és távoli jövőjét, és amennyiben sofőrje ért legjobban a Forma 1-hez, ha Orbán Viktor fiának edzője szereti egyedül a focit, akkor ez a lehető legjobb világ, illetve még nem az, de hamarosan az lesz, feltéve, ha Gyurcsány Ferenc sofőrje, fogorvosa, edzője és kertésze ellentámadásba nem lendül, de ez nem túl valószínű.
És ne felejtsük: aki az átfogó változások ellen érvel, az konkurens érdekcsoportok (Gyurcsány Ferenc fogorvosa!) hálójában vergődik, nekik tapossa szélesre az utat, az ő érdekeiket próbálja megvédeni a nemzet érdekeivel szemben.
A Fidesz taktikája az, hogy a szimpla tahóság egy idő után borzalmasan unalmas lesz, és két év hosszú idő. Vigyétek ezt az egész trágyakupacot a vérbe, olyan mindegy, nekem már olyan mindegy, hogy ki lopja el. | [
"Fidesz"
] | [
"Terrorelhárító Központ"
] |
Megsemmisítették a Holokauszt Emlékközpont állandó kiállítására kiírt pályázat eredményét, igazat adva a vesztes cégnek, amelyik a nyilvánosság kizárásáért, az átláthatatlan döntésért és a menet közben változtatott kiírásért perelt – írja az index.hu.
Továbbra is bizonytalan tehát, mikor lesz látható az intézmény üzenetét megfogalmazó kiállítás. A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában súlyos jogsértést állapított meg az Index információi szerint. A vesztes cég, a Rajk László nevével fémjelzett Mafilm Szcenika újra indulhat a Páva utcai kiállítás megrendezésének jogáért, miközben a vitatott módon nyerő Trifolium Hungary Kft. a sors kezébe helyezi a döntést.
Az ügyben amúgy továbbra is teljes a hírzárlat:
a Páva utcai állandó kiállítás programirodájának vezetője, dr. Molnár Judit elzárkózik kérdéseinktől – írja az elektronikus lap –, az illetékes Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkárát, Ács Tamást pedig csak a pénzügyek érdeklik. Az Indexnek Ács azt mondta: neki amúgy mindegy, mi lesz. Ami biztos, az a pályázat kiírója számára kiszabott, egymillió forintos büntetés.
A pályázatot a Holokauszt Emlékközpont állandó kiállításának kivitelezésére írta ki a Magyar Nemzeti Múzeum. A nyertes a többek közt egy MSZP-kongresszus díszletéről, és kereskedelmi kiállításokról ismert Trifolium Hungary Kft. lett. A pályázatból kizárták a világ egyik leghíresebb kiállításszervező cégét, az Event Communicationt, és alulmaradt az Auschwitz-kiállításáról ismert Rajk László tervével induló Mafilm Szcenika.
Az angol cég vizsgálódott is az ügyben, a Mafilm Szcenika pedig megtámadta a pályázatokat elbíráló bizottság döntését. A Közbeszerzési Döntőbizottság mostani határozata két ponton adott igazat a Mafilm Szcenikának, és megsemmisítette az eredményt.
Földalatti megoldások
Lehetővé vált, hogy a pályázat közönségvezető hangrendszerre, az úgynevezett audio guide-okra vonatkozó részét megváltoztassuk, ismertette a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának egyik pontját a Mafilm Szcenika vezetője, Gárdonyi László. Az audio guide-ok olyan – a látogatók által egyénileg használható – lejátszók, amelyek, a kiállítás éppen látható részéről nyújtanak tájékoztatást.
Az Index megtudta: a Közbeszerzési Döntőbizottság azt kifogásolta, hogy a bíráló bizottság az előírtnál olcsóbb megoldást fogadott el a Trifolium esetében, ám erről nem tájékoztatta a másik pályázót. A Mafilm Szcenika eközben a kiírásban meghatározott műszaki rendszerrel pályázott, ami miatt 30 millió forinttal lett nagyobb tervük költségvetése. Mint arról a lap beszámolt, a bírálat súlyozási értékei miatt szinte csak a költségvetés nagyságán dőlt el, ki rendezheti a kiállítást.
A nyertesként kihozott Trifolium ügyvezetője, Tóth László az Indexnek elmondta: meglátása szerint az indulóknak jogukban áll a kiírásban szereplőktől eltérő megoldásokkal pályázni, a tender kiírója pedig azokat el is fogadhatja. Tóth szerint ők nem áruk miatt döntöttek az amúgy olcsóbb rádiós rendszer helyett az mp3-as lejátszók mellett, hanem azért, mert utóbbiak biztosabban üzemelnek a föld alatti helyiségekben. Tóth úgy véli, a bíráló bizottság annyiban hibázott, hogy nem tájékoztatta a változtatásról a másik felet, ám szerinte csupán figyelmetlenségről van szó.
Gárdonyi ezzel szemben lényegesnek tartja a figyelmetlenséget, mert pályázatuk módosítása után esélyesnek tartja azt.
Egymillió forint közpénzből egy szakmai hiba korrigálására?
A Páva utcai kiállításra kiírt pályázatot levezénylő, ám a Nemzeti Múzeumban működő programirodát a nyilvánosság kizárása és döntésének átláthatatlansága miatt is elmarasztalta a Közbeszerzési Döntőbizottság. A nyilvánosságra hozott iratokból ugyanis nem derül ki, milyen indokok alapján hozták ki győztesnek a Trifoliumot, nem lehetett megállapítani, mik voltak a látványtervek elbírálásának szempontjai, és hogyan jöttek ki a végeredményül közölt pontszámok.
Sérült az átláthatóság is, mivel nem készült el a szakmai zsűri határozata, csupán egyéni értékelések születtek. A Trifolium vezetőjétől az Index megtudta, hogy ezeket a személyiségi jogok miatt nem hozhatták nyilvánosságra, ugyanakkor valóban nem készült el a véleményeket egyetlen dokumentumban összesítő értékelés. A Mafilm vezetője úgy tájékoztatta az Indexet, hogy a dokumentumot kötelező lett volna elkészíteni és nyilvánosságra hozni. Ezek hiányában – az ügy átláthatatlansága miatt – "súlyos jogsértést" állapított meg a döntőbizottság.
Az üggyel kapcsolatban az Index meg szerette volna kérdezni a legilletékesebbet, a pályáztatást levezénylő programiroda vezetőjét. Dr. Molnár Judit azonban nem válaszolt hívásukra, üzeneteikre, és csak akkor sikerült vonalvégre kapnuk, amikor riporterük végül kikapcsolta telefonja számkijelző funkcióját. Molnár, ahogy előző cikkeik esetében, megtagadta a válaszadást, így nem tudjuk, egyetért-e a döntéssel, továbbá, hogy ki fogja fizetni a kiszabott, egymilliós bírságot. Ha ezt ugyanis a projektre elkülönített keretből fedezik, akkor nemcsak csökkentik a kiállításra szánt összeget, de közpénzt fordítanak szakmai hibák helyrehozatalára.
A Mafilm mintegy 12 ponton támadta a döntést, amiből a Közbeszerzési Döntőbizottság kettőt fogadott el – tudta meg az Index Tóth Lászlótól. Gárdonyi szerint a fennmaradó esetekben azért született elutasítás, mert a panasszal kicsúsztak a törvényben rögzített határidőkből. A döntés még nem emelkedett jogerőre, ám a felektől a lap úgy tudja, felülvizsgálatot egyikük sem fog kérni. | [
"Holokauszt Emlékközpont",
"Trifolium Hungary Kft."
] | [
"Mafilm Szcenika",
"Magyar Nemzeti Múzeum",
"Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma",
"Event Communication",
"Közbeszerzési Döntőbizottság"
] |
2014, július 31 - 18:39
A 19. század végén, eklektikus stílusban épült fel Celldömölkön az Arató-ház. Az épület kezdetben lakóházként funkcionált, majd a rendszerváltás után a privatizációs korszakban a Mávépcell Kft. tulajdonába került. Az egykoron raktárként és telephelyként is hasznosított Arató-ház a Király János utcában (897-es helyrajzi szám) áll.
A rendszerváltás hajnalán a Mávépcell Kft.-től a lakóház tulajdonjoga magánkézbe került, állaga jelentősen megromlott. A több évtizedes hányatott sors után úgy tűnik, az épület kálváriája véget ér, hiszen a Széchenyi-terv keretein belül közel 20 millió Ft-ból újítják fel. Ha jobban a dolgok mögé nézünk, már messze nem ennyire rózsás a helyzet, könnyen lehet, hogy a projekt nem más, mint a helyi szocialisták újabb mutyi-gyanús ügylete.
Az épületre szegecselt táblán már olvasható a pályázatot elnyert CELL-BAHNBAU Kft. neve, melynek székhelye a cégkivonat alapján furcsamód megegyezik a városban működő Vasvirág Hotel postacímével (Sági út 56.). Tovább bonyolítja az ügyet, hogy a CELL-BAHNBAU Kft. telephelyének éppen az az Arató-ház (897. hrsz.) van feltüntetve, melyet felújítani készülnek.
A cégkivonat szerint az Arató-ház és a Vasvirág Hotel jelenlegi tulajdonosa egy és ugyanazon személy, mégpedig Söptei Józsefné, nevezetesen Celldömölk alpolgármestere. Mellesleg az Arató-házat egykoron privatizáló Mávépcell Kft. vonatkozásában szintén felmerülhet Söpteiné neve. Kétség nem fér hozzá: az évtized egyik legjobban várt, ugyanakkor legfurcsább építkezése lesz a Király János utcában.
Söpteinének nem ez az első esete, hogy EU-s támogatásokat vesz igénybe. Korábban (2008-ban) 60 millió Ft "pottyant" az ölébe. Az akkori juttatást éppen az Arató-ház felújítására szerződött cég (CELL-BAHNBAU Kft.) székhelyeként is funkcionáló Vasvirág Hotelnek címezték.
Az újabb kétes celldömölki pályázat is alátámasztja, hiába bújnak civil bőrbe a szocialisták, a régi beidegződésektől nem tudnak szabadulni. A parancsgazdaság és a proletárdiktatúra égisze alatt edződött politikusok ismérve továbbra is a közpénzek pazarlása, a korrupció és a tisztesség hiánya marad.
Sebestyén Vilmos
alfahir.hu | [
"CELL-BAHNBAU Kft."
] | [
"Vasvirág Hotel",
"Mávépcell Kft."
] |
Mészáros cége kapta a legtöbb állami földet Alcsúton
Budapest – Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, Orbán Viktor miniszterelnök bizalmasának cége is kapott pályázat nélküli állami földeket használatra.
Mészáros Lőrinc a helyi gazdák elől 758 hektárt nyert el tavaly
Az NB I-es Puskás Akadémia elnöke a kormányfő szülőfalujában, Alcsútdobozon jutott három földdarabhoz – derül ki a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) lapunknak elküldött listájából, amelyet sikeresen pereltünk ki az állami szervből. Mészárosék azon ritka szerencsések közé tartoznak, akik egyszerre nyertek állami földeket és állami dohánykoncessziókat is. A sajtóhírek szerint ugyanis Mészáros János öt trafikot nyithatott.
Azt nem lehet tudni, hogy ezúttal mekkora területről van szó, ez továbbra sem nyilvános, ám az kiderül, hogy mindössze egy állami földdarab jutott másnak a településen. Ezzel szinte az összes állami föld Mészárosék kezében összpontosul Alcsútdobozon, mivel a tavalyi földpályázatokon is taroltak. A településen a 17 pályázatból 14-et kaszált a Búzakalász 66 Felcsút Kft. A társaság így összesen 758 hektárnyi földet nyert el tavaly a helyi gazdák elől, ezzel együtt pedig Fejér megyében összesen immár 1010 hektárnyi területen diadalmaskodott.
Ráadásul a polgármester felesége, Mészáros Beatrix és testvére, Mészáros János is kapott földet 94, illetve 139 hektár erejéig.
Nézd meg, kik kaptak pályázat nélkül földet! Íme a teljes lista!
Az egykori gázszerelő és családja a kormányváltás után vágott bele a földbizniszbe, ami igen jól jövedelmez nekik is. Mészáros Lőrincék cége, a Búzakalász 66 Kft. idén első fél évben 30 millió forint területalapú támogatást kasszírozott, testvére 6,5 milliót, felesége pedig 2,8 millió forintot kapott fél évre a földekért a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kimutatásai szerint.
Kerestük Mészáros Lőrincet, hogy megtudjuk, mekkora földet kapott, és mit kezd vele. Telefonját egy munkatársnője vette fel, és hiába kértünk visszahívást, nem tette ezt meg.
Szerettük volna megtudni az NFA-tól, hogy milyen menetrend szerint köti meg a megbízási szerződéseket, és milyen megfontolások alapján kaptak nagyvállalkozók is földeket. Azonban ők sem válaszoltak.
– Hogy milyen szempontok alapján, és hogyan választják ki a szerencséseket, nem tudhatjuk, mert titkos. Így annak adják a birtokokat, akinek akarják. A korábbi példák alapján ezért elmondhatjuk, hogy olyanok is használhatják az állami területeket, akik a pályázati feltételeknek nem tudnának megfelelni – mondta el a Blikknek Ács Sándorné agrármérnök, vidékfejlesztési szakember.
Kozák Dániel | [
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet",
"Búzakalász 66 Kft."
] | [
"Puskás Akadémia",
"Búzakalász 66 Felcsút Kft.",
"Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal"
] |
1993-as a birtokunkba került első szerződés, amelyben a Magyar Nemzeti Galériától az akkor még állami tulajdonú Bólyi Mezőgazdasági Zrt. műtárgyakat kapott kölcsön ingyen, szobadíszítés céljára. A cég 2007-ben került Csányi Sándor érdekeltségébe, és 2010 óta már fizet is az irodáit és vadászházát díszítő, összesen 27,1 millió forint értékű festmények használatáért. A kölcsönzési díj havi 2.117 forint képenként.
A Magyar Nemzeti Galéria műtárgykölcsönzési listáján fedeztük fel, hogy a táblázat szerint 2007 óta 32 darab festmény van a Bólyi Mezőgazdasági Zrt.-nél, ami több áttéten keresztül Csányi Sándor tulajdona.
Szerettük volna megtudni, hogy pontosan milyen feltételekkel kapta meg a cég a festményeket, ezért kikértük a megállapodás teljes szövegét, és meg is kaptuk a Szépművészeti Múzeumtól.
A 2007. május 16-án aláírt szerződés szerint a Bóly Zrt. 2007. április 17-től kezdődően 4 évre, 2010. április 17-ig kapott kölcsön “szobadíszítés" céljára a Magyar Nemzeti Galériától 34 darab festményt teljesen ingyen, bármiféle kölcsönzési díj megfizetése nélkül.
A megállapodáshoz csatolt műtárgylista végén szereplő kézzel írt feljegyzés szerint 2009. május 7-én valaki ellenőrizte a képeket. A táblázatban a mai napig folyamatosnak jelölt szerződés a dokumentum szerint 6 évvel ezelőtt lejárt, ám a meghosszabbításról szóló iratot nem kaptunk, ezért megkérdeztük a Baán László által vezetett intézménytől, hogy mi az igazság.
A Szépművészeti Múzeum illetékese megkeresésünkre azt közölte, hogy a táblázat a helyes, vagyis a 34-ből 32 darab festmény máig a Bóly Zrt.-nél van kölcsönben.
A megállapodáshoz csatolt műtárgyjegyzék szerint különböző alkotók ember- és természet-témájú alkotásairól van szó, melyeket a cég székhelyén, Bólyon, az Ady Endre utca 21. alatt használnak dekorációként.
A festmények között van 400 ezer forintot, és több millió forintot érő is, összértékük 39,9 millió forint. Ma már azonban csak 32 darab, összesen 23,4 millió Ft értékű műtárgy van a Bóly Zrt.-nél, mert 2009-ben kettőt visszaadott a cég a Magyar Nemzeti Galériának: – Fényes Adolf: Vasárnap csendje a földeken (készült 1902-ben, értéke 15 millió Ft) – Vastagh Géza: Pihenő parasztlány (készült 1887-ben, értéke 1,5 millió Ft)
A szerződés aláírásakor a Bóly Mezőgazdasági Zrt. tulajdonosa az Investgroup-Bóly Rt. volt, amelynek egyik tulajdonosa a Nagy György birtokában lévő Ho-Me 2000 Vagyonkezelő Kft. volt, a másik pedig a Bólyi-Menedzsment Rt., ami a Sole-Mizo Zrt.-n és a szingapúri Csim Pte Ltd.-n keresztül 2005 óta Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltsége.
Ezt követően megkerestük kérdéseinkkel a céget, amelynek nevében annak közvetett tulajdonosa, a Bonafarm Zrt. válaszolt:
– Hogy született a kölcsönzés ötlete? Még állami tulajdonban volt a cég, amikor a 2000-es évek elején felmerült, hogy festményeket kölcsönözzenek a központi irodaház és a vadászház dekorálása céljából. – Kit kerestek meg a kéréssel? Az ügyben az egyeztetéseket a cég munkatársai a Galéria akkori vezérigazgatójával és közvetlen munkatársaival folytatták le. – Kérésükre egyből pozitív választ adott a Magyar Nemzeti Galéria? Igen, mivel arról tájékoztatták a cég munkatársait, hogy az MNG raktárában rengeteg festmény áll kiállítatlanul. – Szóba sem került, hogy kölcsönzési díjat kéne fizetnie a Bóly Zrt.-nek a festményekért? A Bóly Zrt. 2007-ben került a jelenlegi tulajdonoshoz. Amikor a cég új vezetése számára ismertté vált, hogy kölcsönzött képek vannak az ingatlanokban, áttekintették a kölcsönzés jogi hátterét és 2010 óta díjat fizet a vállalkozás a képekért. – Hogy történt a kölcsönbevett műtárgyak kiválasztása? A cég munkatársai a múzeum által felajánlott képek közül választották ki azokat, melyek főként a mezőgazdasághoz kapcsolódó témájúak. – Miért adtak vissza két műalkotást 2009-ben? Az adott képek a Magyar Nemzeti Galéria kérésére kerültek vissza a múzeumba, mivel azokat kiállításon kívánták bemutatni. – Pontosan milyen helyiségeket díszítenek az MNG-től kölcsön kapott alkotások? A központi irodaház tárgyalótermeiben, irodáiban valamint a Békáspusztai Vadászházban találhatók meg a festmények.
Mivel a Szépművészetitől megkapott 2007-es szerződésben semmi nem utalt arra, hogy az egy korábban kötött megállapodás hosszabbítása lenne, azonban a Bóly Zrt. tájékoztatása szerint a 2000-es évek elején merült fel a képkölcsönzés ötlete, és állításuk szerint 2010 óta fizetnek a műtárgyak dekorációs célra való használatáért, erre azonban szintén nincs utalás a 2007-es dokumentumban, ismételten a múzeumhoz fordultunk.
Megkértük a Baán László által vezetett intézményt, hogy küldje el az MNG és a Bóly Zrt. között létrejött legelső szerződést, és annak valamennyi módosítását/hosszabbítását.
A múzeum eleget tett kérésünknek, rendelkezésünkre bocsátotta a nyilvántartásában fellelt valamennyi, összesen tíz darab vonatkozó megállapodást. Ezek közül a legrégebbi 1993-as keltezésű, és 16 műtárgy kölcsönzéséről szól. Viszont egészen biztos, hogy ez sem az MNG és a Bóly Zrt. között létrejött legeslegelső szerződés, mert a fejlécében nyomtatott nagybetűkkel szerepel, hogy “hosszabbítás", és a kipontozott részre írógéppel írt szöveg is erről szól.
A szerződést változatlan feltételekkel (szobadíszítés, kölcsönzési díj nélkül) meghosszabbították 1998-ban, ám akkor már csak 15 festmény volt a cégnél, mert egyet 1996-ban visszaadtak a Galériának. A csatolt műtárgyjegyzék szerint a 15-ből pedig kettőt adtak vissza a múzeumnak 2001-ben.
Abban az évben írták alá a felek a szerződés újabb, 2004-ig történő meghosszabbítását. A Bóly Zrt. akkor már 34 darab, összesen 16,7 millió forint értékű festményt kapott kölcsön a Magyar Nemzeti Galériától szobadíszítés céljára, kölcsönzési díj megfizetése nélkül.
A 2004-ben, majd 2007-ben született hosszabbításokban szintén nem változtak a festménybérlés feltételei, még mindig nem kért pénzt az MNG a dekorációnak használt képekért. Viszont a 2007-ben aláírt dokumentumban – amelyet első alkalommal egyetlenként kaptunk meg a Szépművészeti Múzeumtól – a műtárgyak összértékeként a korábbi 16,7 millió Ft helyett már 39,9 millió Ft szerepel.
A Bóly Zrt. és a Magyar Nemzeti Galéria által 2010. május 25-én aláírt megállapodás előzményként csak a 2007-esre hivatkozik, korábbiakról nem tesz említést. Ebben a dokumentumban 2011-ig hosszabbították meg a festménykölcsönzést, a cégnél két kép 2009-es visszaadása után maradt 32 darab műtárgy értékéhez pedig 23,4 millió forintot írtak.
Ekkor került bele először a szerződésbe az is, hogy a Bóly Zrt. kölcsönzési díjat fizet a képek dekorációnak való használatáért: évi nettó 650 ezer forintot. Ez műtárgyanként évi 20.312,5 forintot jelent, vagyis havi 1.692,7 forintot a többszázezer vagy épp többmilliós értékű alkotásokért cserébe.
A kölcsönzés 2011-es hosszabbításában ehhez képest nincs változás. A 2012-ben aláírt dokumentumban azonban már 27,1 millió forint szerepel a 32 darab festmény összértékeként, a kölcsönzési díj pedig nettó 813 ezer forintra nőtt. Ez képenként évi 25.406, vagyis havi 2.117 forintot jelent.
A 2013-ban és 2015-ben aláírt megállapodásokban ugyanezek az összegek és feltételek szerepelnek, vagyis a Bóly Zrt. ma is ennyit fizet a nála lévő 32 darab festményért, amelyek irodáit és vadászházát díszítik. A szerződés 2016. május 28-án jár le, de arról nincs információnk, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően meghosszabbítják-e majd a felek.
A Magyar Nemzeti Galéria és a Bóly Zrt. között létrejött valamennyi szerződés itt megtekinthető.
Az alábbi festmények dekorálják a Bóly Zrt. székhelyét:
alkotó: cím készült érték (Ft) Andaházi Kasnya Béla: Cinkotai tanya 1913 450 000 Barta Ernő: Kaszálók nincs adat 600 000 Bihari Sándor: Ebéd n.a. 2 700 000 Bokor Vilmos: Ősz a Zugligetben n.a. 600 000 Bokor Vilmos: Helsinki n.a. 600 000 Bozsó János: Májusi falu vége 1965 450 000 Csillag József: Ozorai heti vásár n.a. 600 000 Erdőssy Béla: Tanyai úton n.a. 600 000 Gulyás Jenő: Csopaki táj n.a. 600 000 Hegedűs László: Debreceni kondás 1906 600 000 Herman Lipót: Tenger 1932 900 000 Jakobei Károly: Vadászcsendélet 1852 3 500 000 Jobbágyi Gaiger Miklós: Csikók a karámban 1914 900 000 Jobbágyi Gaiger Miklós: Méhes 1936 900 000 Koffán Károly: Papolei utca 1941 450 000 Koroknyai Ottóné: Íriszek n.a. 450 000 Körmendi- Frim Ervin: Virágcsendélet n.a. 450 000 Kuczka Mihály: Téli tájkép (Nagybánya) 1912 700 000 Kubler Lajos: Vágtató lovak n.a. 450 000 Luzsicza Lajos: Szekszárdi szőlőhegyek n.a. 450 000 Margitay Tihamér: Gróf károlyi palota kertje n.a. 800 000 Móritz Sándor: Falusi kút 1961 600 000 Morvai Kálmán: Búzakereszt n.a. 450 000 Paczka Ferenc: Falusi lányok n.a. 1 200 000 Paczka Ferenc: Szobabelső három parasztlánnyal n.a. 1 750 000 Pentelei Molnár János: Csendélet (Lapocka, fejessaláta) n.a. 700 000 Pentelei Molnár János: Bánffyhunyadi részlet n.a. 700 000 Pentelei Molnár János: Tehenek n.a. 700 000 Rozs János: Kapáló paraszt házaspár n.a. 700 000 Valentini János: Fonó lány n.a. 900 000 Vesztróci Manó: Babfejtő asszonyok 1906 1 200 000 Zombori Lajos: Szántás 1903 450 000 összérték: 27 100 000
A cégadatokat az Opten és a Céginfó szolgáltatta. | [
"Bólyi Mezőgazdasági Zrt."
] | [
"Sole-Mizo Zrt.",
"Bóly Mezőgazdasági Zrt.",
"Ho-Me 2000 Vagyonkezelő Kft.",
"Szépművészeti Múzeum",
"Magyar Nemzeti Galéria",
"Investgroup-Bóly Rt.",
"Csim Pte Ltd.",
"Bonafarm Zrt.",
"Bólyi-Menedzsment Rt."
] |
Hogyan kaphat megbízást a hazai disznóhús külföldi reklámozására egy olyan cég, melyet tavaly alapítottak azzal a céllal, hogy búvároknak építsen merülőmedencét? Megpróbáltunk utánajárni, hogy jutott a 35 milliós megbízáshoz a rejtélyes Medusa Center, melyről legfeljebb azt lehet tudni, hogy tavaly egy nagyszabású építkezésbe készült belevágni, ami viszont azóta megtorpant.
Egy búvárkodással foglalkozó társaság vehet részt a magyar sertéshús szerbiai reklámozásában, népszerűsítésében – így döntött május 6-án az agrár- és bormarketingért is felelős Magyar Turizmus (MT) Zrt. Az erről szóló hirdetmény hétfőn jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben.
A döntés értelmében a feladatot 35 millió forint (plusz áfáért) végezheti a Medusa Center Kft., illetve szerbiai partnere, Focus Promotions d.o.o. Az eljárás gyorsított tárgyalásos volt, és az állami részvénytársaság azt közölte a hvg.hu-val, hogy a feladatra egy jelentkező volt, a szerb és a magyar cég alkotta konzorcium. Az MT szerint a két cég megfelelt az "alkalmassági feltételeknek", a bírálati szempontokra a maximális pontszámot kapták, ezért nem volt akadálya annak, hogy ők győzzenek.
Az államtitkár ajánlásával?
"A döntés után, a szerződés aláírásakor kerültünk kapcsolatba a Medusa Kft.-vel" – állította a hvg.hu-nak Körmöci Károly, a Focus Promotions százszázalékos tulajdonosa. Ugyanakkor az MT kommunikációs irodája azt közölte, a két cég eleve közösen, konzorciumot alkotva jelentkezett a közbeszerzési kiírásra.
Irány Szerbia! © Horváth Szabolcs
Nem ez az egyetlen érdekesség a 35 milliós megbízás körül. A magyar-szerb határ melletti Magyarkanizsán élő Körmöci cégei referenciáik alapján ugyanis valóban érdemi szaktudással rendelkeznek ezen a területen, a Medusa Centernek viszont a rendelkezésre álló cégadatok és egyéb információk alapján vajmi kevés köze van ehhez. A vállalkozásnak alig egy éves múltja van, hiszen tavaly május elején alapították, főtevékenysége: "sport, szabadidős képzés".
A cégről és ügyvezető-tulajdonosáról, Béres Csabáról ezen felül alig lehet tudni valamit. A társaságnak nincs honlapja, egyetlen elérhetősége egy gmailes postafiók, melyet a cégbíróságnak adtak meg, a társaság a fővárosi Király utcában egy lakásba van bejegyezve. A Medusa Centert a kormány sportügyi államtitkára, Simicskó István "javaslatára" projektcégként hozták létre tavaly – ez már abból a jegyzőkönyvből (pdf) derül ki, amely Enying város 2013. május 29-i képviselő-testületi üléséről készült. A polgármester, Pődör Gyula akkor arról beszélt, hogy a Fejér megyei település határában egy 3,5 milliárdos beruházás keretében egy búvárközpont fog épülni, amiről a város szándéknyilatkozatot akar aláírni a Medusa Center Kft. ügyvezetőjével, Béressel. Ugyanakkor a hvg.hu-nak e-mailben küldött válaszában az államtitkár hangsúlyozta: nem áll semmilyen kapcsolatban a céggel, nem ismeri Bérest, és nem ajánlotta a polgármesternek a Medusát.
A jegyzőkönyv szerint projektcégre azért van szükség, hogy "megfeleljenek a támogatási feltételeknek". Hogy ez milyen "támogatást" jelent, nem tudni. A 2012-es időközi választáson a Fidesz segítségével nyert független Pődör a hvg.hu-nak ugyanis azt mondta, a város már mindent megtett annak érdekében, hogy elinduljon a beruházás, most a Medusa térfelén pattog a labda. A polgármester ezért azt kérte, kérdéseinkkel forduljunk Béreshez, ő többet egyelőre nem tud mondani.
A helyi híroldalnak tavaly októberben viszont azt mondta, szeretné, ha az állam is beszállna a beruházásba, "sikeresnek mondható egyeztetések zajlottak le a katasztrófavédelemmel, a rendőrséggel és a honvédséggel" – tehát a tervezett központ egyben a fegyveres testületek hivatásos búvárjainak is gyakorlóhelye lehetne. Viszont az államtitkárság a hvg.hu-val azt közölte, ők csak azért tudnak a beruházásról, mert Pődör tavaly márciusban e-mailben a támogatásukat kérte, ám jelezték neki, hogy nincs erre pénzügyi fedezet.
Akik értenek az üzlethez Körmöci cégei kifejezetten ezen a területen tevékenykednek, az Agrármarketing Centrummal együtt 2006 óta szervezik az Ízeset Magyarországról nevű akciósorozatot. A vajdasági menedzser tevékenységéről 2012-ben író Figyelő szerint az öt regionális központot fenntartó Tisacoop – melynek Körmöci az igazgatóhelyettese – 2000 óta szakosodott magyar élelmiszerek importjára, többek között szalámik, pálinkák, Zsolnay és Herendi porcelánok értékesítésére. A fővárosban, Belgrádban fenntartanak egy külön boltot is, mely 2012-ben úgy került a szerb sajtó fókuszába, hogy bemutatta az amerikai énekesnő, Lady Gaga által viselt pécsi kesztyűket.
A búvárok közt is ismeretlen
Tavaly októberben nyilvánosságra is hoztak egy látványtervet, mely szerint több medence is épülne, a legmélyebb akár 40 méter is lehetne. Május végén az enyingi képviselők elfogadták azt a szándéknyilatkozatot, mely szerint a 23 nappal korábban alapított cég 25 éves bérleti szerződést, illetve 5 évre elővásárlási jogot (pdf) kaphatna arra az önkormányzati ingatlanra, melyen a búvárcentrum épülne.
40 méter mélyre mehetnek © Fazekas István
Mivel a jegyzőkönyv nem szó szerinti, nem derül ki belőle egyértelműen, hogy maga a Medusa a projektcég, vagy a kft. dolga egy ilyet létrehozni. Viszont az a cégnyilvántartásból kiderül, hogy a Medusa vagy Béres azóta nem alapított új vállalkozást, az ügyvezetőnek pedig csak egyetlen másik cégben volt részesedése, ám ez vendéglátással foglalkozott, ráadásul Béres ebből még 2012-ben kiszállt.
Ugyanakkor sem Béres, sem a Medusa nem ismert a hivatásos búvárok között. Sopronyi Richárd a hvg.hu-nak azt mondta, hírből hallottak az Enyingre tervezett központról, de a Magyar Búvár Szakszövetséget (MBSZ) eddig senki nem kereste meg. A szövetség alelnöke szerint a 40 méter mély centrum valóban egyedülálló lenne Európában, ugyanis ilyen mély gyakorlómedence csak Brüsszelben van, illetve most épül egy Olaszországban. A hegyeshalomi tó van még ilyen mély, de ott egy bizonyos ponton túl hideg, 5 fokos a víz, tehát egy ilyen centrum megépítése nagy lökést adhatna a sportágnak, ám Sopronyi szerint egy ilyen beruházás igen drága. Miklós Adrienn, az MBSZ főtitkára a hvg.hu-val ugyanakkor azt közölte: "az említett cég vagy személy nem tagszervezete, tagja a Magyar Búvár Szakszövetségnek, és nem állunk velük kapcsolatban".
Nincs jogosítványa
Hogy ezek után miképpen került a marketingbizniszbe a Medusa, szinte lehetetlen kideríteni. Azt sem tudni, hogy miért kapcsolódott be a Focus Promotions mellett a közbeszerzésbe, ugyanis a Magyar Turizmus a hvg.hu-nak azt írta: "nem volt szükség magyarországi vállalkozás részvételére a szerbiai teljesítéshez". Szerettünk volna többet megtudni a szerb és a magyar cég viszonyáról, arról, hogyan került a Medusa a konzorciumba, esetleg beajánlotta-e valaki, de Körmöci Károly – mint mondta – idő hiányában csak pár kérdésünkre tudott válaszolni, majd péntekre visszahívást ígért. Cikkünk megjelenéséig már nem tudtuk újból elérni.
Az MT szerint közbeszerzési eljárás keretében benyújtott konzorciumi megállapodás alapján a Medusa feladata "a nyomdai előkészítés, az online kampány elvégzése, továbbá a szervezés", a sajtóhirdetéseket a Focus Promotions végzi. Csakhogy ilyen feladatot elvégzésére a magyar cégnek nincs jogosítványa. Az Opten cégnyilvántartása szerint a tevékenységi körei közt ugyanis nincs nyomdai előkészítés vagy reklámügynökségi tevékenység sem. Erről szerettük volna megkérdezni a Medusa Kft.-t, de a e-mailen küldött kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
A kormány az utóbbi években jelentős pénzeket csoportosított át a sertéságazat felfuttatására. A szekszárdi polgármester, Horváth István személyében külön miniszteri biztost is kapott a program az előző ciklusban. Mint arról az úgynevezett Ángyán-lista nyilvánosságra hozatalakor beszámoltunk, a sertések száma az utóbbi évtizedekben drasztikusan visszaesett, így a hazai élelmiszeripar kénytelen húst importálni, hogy kolbászból, szalámiból, felvágottakból ki tudja elégíteni a hazai és a külföldi keresletet. Horváth áprilisban azt nyilatkozta, idén 1,6 milliárd van elkülönítve a sertésprogramra.
Az MT a hvg.hu-val azt közölte, a tavalyi forrásból külföldi programként csak a szerbiai akció valósult meg, az idei pénzalapból erre nem költöttek, mert a kampányokra szánt források felhasználásáról még nem sikerült megállapodni a Földművelési Minisztériummal. | [
"Magyar Turizmus",
"Medusa Center"
] | [
"Közbeszerzési Értesítő",
"Agrármarketing Centrum",
"Focus Promotions",
"Földművelési Minisztérium",
"Focus Promotions d.o.o",
"Magyar Búvár Szakszövetség",
"Magyar Turizmus (MT) Zrt."
] |
Heti Válasz / 2012.07.27., péntek 08:09 /
A magyar szervezett alvilág és a rendőrség egy évtizedét elemző cikksorozatot indít a Heti Válasz Online, amely a szervezett bűnözés rendszerváltás óta számított első évtizedének főbb eseményeit idézi fel.
Portik Tamás elfogása
A 20. század utolsó évtizede alatt végérvényesen és alighanem elpusztíthatatlanul megvetette Magyarországon a lábát a szervezett bűnözés. Az 1990-es években az olajbűnözés megteremtette egy, a korábbiakhoz képest minőségileg más, szervezett, ütőképes alvilág pénzügyi alapjait. A bűnözők százmilliárdokat forgattak meg a fekete- és a legális gazdaságban, az alvilági csoportok bombamerényletekkel, véres és - olykor ártatlanok életét is követelő - leszámolásokkal tarkított háborúkat vívtak.
Az akkor elkövetett leszámolások, robbantások tetteseinek túlnyomó részét máig nem sikerült a rendőrségnek elfognia és bíróság elé állítania.
Bizonytalan bűnüldözők
Már 1991-ben, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon lefolytatott "Presztízs-ügy" után nyilvánvalóvá vált, hogy négy-öt jelentősebb alvilági csoportot lehet Magyarországon elkülöníteni. A bandák valós piaci igényeket kielégítő, nagy haszonnal tevékenykedő "társas vállalkozások" voltak, melyek korábban-vagyon elleni bűncselekményekkel, szerencsejátékkal, zsarolással, többszörös uzsorakamattal terhelt pénzkihelyezéssel, prostituáltak futtatásával-jelentős vagyonokat halmoztak fel, s ezeket féllegális, illetve legális üzletekbe fektették.
A történelmi helyzet a szervezett csoportok kezére játszott. A rendszerváltás előtt a "párt ökleként" számon tartott és átpolitizált rendőrség a '80-as évek végére elbizonytalanodott. A káderek - még a középvezetők is - nemigen tudták, mire számítsanak; képtelenek voltak megítélni, hogy a közelgő s akkor már elkerülhetetlennek látszó változások után mi következik. A rendőrség várakozó álláspontra helyezkedett, s lehetőleg kerülte a döntési helyzeteket.
Szellem a palackból
A rendőri hatalom elbizonytalanodását pontosan és villámgyorsan érzékelte az alvilág. A korábbiakhoz képest az egekbe szökött a gépkocsilopások száma, az utcákat és a szórakozóhelyeket elárasztották a prostituáltak, az illegális szerencsejáték-automaták - vagyis zajlott a bűnözés "eredeti tőkefelhalmozása".
A magyarországi szervezett alvilág alapjait megvető bűnözők jelentős része profi betörőként kezdte pályáját. A '70-es évek végén és a '80-as évek elején kialakult, az átlagosnál vagyonosabb "géemkázó", vállalkozói réteg ideális célpontja lett a vagyon elleni bűncselekmények elkövetőinek. Ezek a betörők jól szervezetten, pontos akcióterveket kidolgozva követtek el nemritkán százas nagyságrendű bűncselekmény-sorozatokat. Már ezekben az ügyekben fel-felbukkannak olyan nevek, melyek azután évtizedekig szerepelnek a lapok bűnügyi krónikáiban.
A '80-as évek közepén, 1986-ban, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) nagyszabású felderítést - nyílt és operatív nyomozást - folytatott az L. Attila nevével fémjelzett, több tucat betörést és fegyveres rablást elkövető csoporttal szemben. A rendőrségi ügynöknek beszervezett L. tippje alapján eljárást kezdeményeztek a többrendbeli betörés elkövetésével gyanúsított P. István és társai ellen. Ekkor - Szomora Béla mellett - bukkan föl először Radnai László neve, aki az elmúlt évtized egyik meghatározó alvilági egyénisége. A "tégla" vezette el a rendőrséget az iparszerű betöréssel foglalkozó N. Bélához és társaihoz, akik között felbukkan Ferencsik Attila is. Ehhez a társasághoz kötődik a még 1984-ben vagyon elleni bűncselekmények elkövetésének alapos gyanúja miatt indított eljárás során letartóztatott Drobilich Gábor.
Mackótól az olajig
Utóbbi egyébként - L. Attila mellett - még a '70-es évek elején tagja volt az akkoriban népszerű filmsorozat nyomán csak "négy páncélos" néven elhíresült csoportnak. Korukat messze megelőző leleményességgel követtek el kasszabetöréseket, az akkoriban csúcstechnológiának számító ún. Bécsi 2-es páncélszekrényeket alig negyedóra alatt nyitották ki. A csaknem 150 millió forint (az 1970-es éveket írjuk!) kárt okozó bűncselekmény-sorozatukat jól jellemzi, hogy Drobilich Gábor első bűntényesként 10, L. Attila pedig 14 év börtönbüntetést kapott.
Három férfi: Radnai László, Ferencsik Attila és Drobilich Gábor később jelentős szerepet játszik majd a ContiCar cégcsoport, illetve a milliárdokat hozó olajbűncselekményeket bonyolító Energol Rt. létrehozásában. A hosszú, és ugyancsak szövevényes históriában ezen a ponton bukkan fel először a néhány héttel ezelőtt őrizetbe vett és Boros Tamás vállalkozó Budapest belvárosában, az Aranykéz utcában történt felrobbantásával, valamint a Prisztás József ellen az óbudai Ladik utcában elkövetett emberöléssel - felbujtóként - meggyanúsított Portik Tamás neve, aki akkoriban az Energol Rt. vezérigazgatójaként működött. És nem is tétlenkedett, hiszen a '90-es években, Magyarországon alig történt olyan súlyos, erőszakos, leszámolásos bűncselekmény, mellyel kapcsolatban ezek a nevek föl ne merültek volna.
Sorozatunk következő részét - "Késleltetett fizetés, késlekedő állam" - címmel holnap olvashatják. | [
"Energol Rt.",
"ContiCar"
] | [
"Heti Válasz Online",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"Pest Megyei Rendőr-főkapitányság"
] |
A botrányos busztender is szóba került a fővárosi MSZP-frakció kedd esti ülésén, amelyre meghívták a BKV vezérigazgatóját is. Antal Attila elmondta saját verzióját a projektről, a szocik pedig az SZDSZ-es reakciókon értetlenkedtek.
Az MSZP fővárosi képviselőcsoportja keddi ülésének vendége Antal Attila BKV-vezérigazgató volt. A tanácskozásról hivatalos közleményt a BKV és a frakció sem adott ki. Forrásaink szerint Antal Attila vezérigazgató az elmúlt egy éves munkát értékelte, de szót ejtett a buszbeszerzésről és "nehéz családi viszonyairól" is. Úgy tudjuk, a buszbeszerzéssel kapcsolatban nem árult el semmivel sem többet, mint a nyilvánosság előtt vállalt.
A BKV még tavaly írt ki közbeszerzési pályázatot használt buszok beszerzésére. A pályázatra egyetlen társaság, az Alfa Busz Kft. nyújtott be ajánlatot, 48 millió forintos darabáron kínálva a Genfben eddig közlekedő 6-7 éves járműveket. A beszerzésből a Heti Válasz cikke nyomán lett botrány. A lap rámutatott arra, hogy az egyetlen pályázó cégtől havi rendszerességgel pénzt kap Antal Attila fia.
A BKV először tagadta a lap információit, majd két nappal a botrány kipattanása után elismerték, raktárosként dolgozott a vezérigazgató fia az Alfabusz alvállalkozójánál. A tender eredményhirdetését először arra hivatkozva elhalasztották, hogy a BKV-nak még nincs elegendő forrása a beszerzéshez, két nappal később az egyedüli pályázó visszalépett. Azóta a BKV felügyelő-bizottsága vizsgálódik az ügyben.
A kedd esti tanácskozáson többen rosszallásukat fejezték ki a busztender SZDSZ-es reakciói miatt. Az egyik felszólaló például azt hangoztatta, hogy a buszbeszerzésről elsőként a BKV igazgatósága döntött egyhangúan, a testületnek mellesleg a liberálisok delegálták az elnökét. Megjárta a kérdés a társaság felügyelő-bizottságát is, ahol ugyancsak nem kifogásolták a terveket. Amúgy ezt a testületet is az SZDSZ delegáltja vezeti, akárcsak a városüzemeltetési bizottságot, amely szintén támogatta a beszerzést. Szintén támogatta a projektet az SZDSZ közlekedési tanácsnoka, Dancs Gábor.
A liberálisok most mégis kizárólag Hagyón szeretnék elverni a port, ami nem tesz jót a koalíciós együttműködésnek, vélte az egyik felszólaló. "A várost együtt irányítjunk abban volnánk érdekeltek, hogy ne egymást koptassuk" - vélte egy frakciótag, aki szerint ha nem változik a stílus, a szocialisták is stratégiát válthatnak, vagyis felveszik a kesztyűt. | [
"Alfa Busz Kft.",
"BKV"
] | [] |
A Malév közgyűlésén valószínűleg újabb hitelhez jut a csődközeli helyzetben lévő légitársaság. Számvetés az okokról és a következményekről. Második rész.
Ismét több milliárd forintos állami mentőövet kaphat a Malév a mai közgyűlésen. Idén ez már a negyedik tőkejuttatás lenne, de ez is kevésnek bizonyulhat a csőd elkerülésére. Amint arról tegnap írtunk, a légitársaságra már több tízmilliárd forintot költöttek az adófizetők pénzéből az utóbbi tíz évben, ennek ellenére a cég folyamatosan veszteséges. A cég tavaly és egy évvel korábban is húszmilliárd forintot meghaladó veszteséget produkált.
Kell-e nemzeti légitársaság?
Forrásaink szerint a gyenge kereskedelmi tevékenységtől az elavult marketingon át a gépbeszerzésig sok tényező miatt alakult ki évek alatt a tetemes veszteség a cégnél. A Malév több, egykor vezető beosztású embere is azt mondta lapunknak, a legnagyobb gond az, hogy sosem szakmai menedzsereket neveztek ki a társaság élére. "A folyamatos állami támogatás miatt a kormányok mindig úgy gondolkodtak, hogy saját embereik legyenek vezető pozíciókban. Ők pedig hozták a saját kiválasztottjaikat, akik közül sokan elmentek, miután beletanultak a munkába, vagy néhány év után leváltották őket. Közülük ma többen is a Malév konkurenseit erősítik" - magyarázza egyik informátorunk.
"A lényeg az üzleti kultúra, illetve annak hiánya. Az állami vállalatokra jellemző lassú alkalmazkodás és politikai befolyás alól a Malév sem kivétel" - mondja egy másik forrásunk.
A "mi kutyánk kölyke"-effektus Emlékezetes eset volt, amikor 1998-ban Torgyán József menyét, a középiskolai végzettségű Hingyi Beatrixot a Malév Rt. igazgatótanácsába ültették. Az ÁPV Rt. akkori vezetője "bizalomerősítő politikai megfontolásnak nevezte a döntést", míg Torgyán azzal indokolta Hingyi kinevezését, hogy régi "légügyi dinasztia sarja"
Az évek alatt hozott rossz stratégiai döntések is szerepet játszottak az eladósodásban (bár egyesek szerint stratégiáról egyáltalán nem beszélhetünk a Malév esetében, sokkal inkább kétévente végrehajtott 180 fokos fordulatokról, ami a következetlen vezetőváltásokra vezethető vissza). Ez tetten érhető az útvonalak tervezésében is. Nehéz elképzelni, hogy miért láttak fantáziát például a romániai Iasiba járatot indítani, azt meg is szüntették. A hosszú távú járatok sem váltották be a reményeket, azokat is föl kellett számolni.
Mivel a repülési piacon egy kis cég sokkal sebezhetőbb, sokkal körültekintőbben kell döntenie például arról, hogy érdemes-e hosszú távú járatokat üzemeltetnie. A Malév a New York-i és bangkoki járatát sem tudta nyereségesen üzemeltetni, mert nem volt elég utas a business osztályon. Márpedig a tengerentúli járatokon kiváltképp igaz, hogy az első osztályon utazók jelentenek nagy bevételt. A gépek jó kihasználtsági mutatója önmagában semmit nem ér, egy járat úgy is lehet veszteséges, ha tele van.
Az óriási adósság kialakulásában csak aprópénznek számítanak a kisebb stiklik. A Malév egyik volt vezérigazgatója például fültanúja volt annak, hogy egyes gépek személyzete rendszeresen elintézte, hogy (zsebbe kapott pénz ellenében) többen business osztályon utazhassanak. Ez járatonként több százezer forintos veszteséget is okozhat a cégnek. A bérstruktúrában is akadnak furcsaságok. Forrásunk szerint néhány évvel ezelőtt húsz pilóta is többet keresett, mint a vezérigazgató.
Vannak, akik azzal érvelnek, hogy az eladósodás ellenére érdemes állami kézben tartani a Malévot, részben stratégiai fontossága, részint amiatt, hogy sok embernek ad munkát. A társaság egyik volt vezetője viszont másképp látja. "Nem az egy ország sikerének a fokmérője, hogy van-e légitársasága, Svájcnak sokáig nem volt és Belgiumnak sem. Miért fizessen több millió adófizető évente több ezer forintot olyasmiért, amit nem használ? – mondja a már említett exvezér. A MÁV-nál ott van a sín, azt kár lenne kidobni (bár a személyszállításnál ez már nem is igaz), a levegőben viszont ez nem probléma. Más légitársaságok be tudnák tölteni ezt a szerepet. 15 évet elkéstünk. Ha például a Lufthansával működünk együtt, akkor elintézte volna, hogy ideszoktassa az utasokat, ma már ez késő" – teszi hozzá.
Az utolsó esély?
A Malév helyzetét leginkább az nehezíti, hogy a diszkont-légitársaságok megjelenésével drasztikusan átrendeződött a piac. Ma például már egy nyugat-magyarországi városból is elmennek Bécsbe vagy Pozsonyba az emberek, ha onnan olcsóbban elrepülhetnek valahová, mint Budapestről. Ráadásul régen kormányközi megállapodások szabályozták, hogy egyes légitársaságok mely országokba repülhetnek, ez már az uniós országokra nem érvényes, tehát a Malévnak eltűnt ez a helyzeti előnye. Az üzemanyag pedig egyre drágább, és a világgazdasági válság miatt visszaesett a légitársaságok forgalma. Igaz, ez a versenytársakat is sújtja.
Újabban a kínaiakat emlegetik a Malév lehetséges megmentőiként. A HNA-csoport már 2005-ben érdeklődött a magyar légitársaság iránt, de meggondolta magát. A tárgyalások tavaly újrakezdődtek kínai befektetőkkel, és Fellegi Tamás fejlesztési miniszter már úgy látta, hogy elérhető közelségben van a megegyezés, ez azóta sem történt meg. A múlt hónapban Fellegi Tamás elismerte, hogy a magas kerozinárak és a gazdasági válság miatt lelassult az egyeztetés. Sajtóhírek szerint a minisztérium tárgyal a cseh Unimex Group és a hozzá tartozó magyarországi Travel Service konzorcium képviselőivel is.
Forrásaink szerint rontja a Malév esélyeit, hogy feltehetőleg olcsóbb lenne nulláról létrehozni egy új légitársaságot. A lehetséges befektetőket elriasztja a hetvenmilliárd forintot meghaladó adósságállomány, a korábbi orosz tulajdonos VEB felé fennálló 130 millió eurós hitel, a flotta kötöttsége és az üzleti kultúra hiánya (például az a tudás, hogyan kell működtetni egy úgynevezett low budget légitársaságot). Ráadásul, ha az Európai Unió elmarasztalja a kormányt a tiltott állami támogatások miatt, akkor az elmúlt két évben a cégnek juttatott több mint hatvanmilliárd forintot a Malévnak vissza kell fizetnie az államnak.
Így tehát ha nem sikerül külföldi befektetőt találni, az a Malév csődjét jelentheti, ez pedig több mint százmilliárd forinttal terhelheti a jövő évi költségvetést. Ha a Malév csődbe megy, a ferihegyi reptérkezelő cég, a Budapest Airport a legnagyobb forgalmú légitársaságot veszítené el. Ez újabb terhet róhat a költségvetésre, mert a privatizációs szerződésben – meg nem erősített hírek szerint – szerepel egy olyan záradék, amely szerint a magyar államot komoly kötelezettségek terhelik (állítólag mintegy másfél milliárd eurót kellene fizetnie a Budapest Airportnak). A Malév egyébként jövőre akarja a Liszt Ferenc repülőtérre költöztetni cégközpontját: nemrégiben ötéves bérleti szerződést kötött 10 ezer négyzetméternyi irodaterületre.
Több kérdéssel fordultunk a Malév sajtóirodájához, de onnan a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz és a tulajdonos Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez irányítottak. Válasz több mint egy hét elteltével sem érkezett. | [
"Malév Rt."
] | [
"Budapest Airport",
"Európai Unió",
"ÁPV Rt.",
"Travel Service",
"Unimex Group",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
Tizenegy évvel a bűncselekmények elkövetése után Varga Tamást hárommilliárd forintos csalásért első fokon három és fél évi börtönre ítélte a Fővárosi Bíróság szerdán. Ugyanennyit kapott a másodrendű vádlott, a többi 21 vádlottat felmentették, illetve megszüntették ellenük a büntetőeljárást. A bíró az ítélet szóbeli indoklásakor hosszasan elemezte a "példátlanul hosszú" eljárás okait, azt, hogy miért tartják ezt a pert sokan állatorvosi lónak. Az ítélet nem jogerős.
Varga Tamás és vádlott-társai az ügyészség szerint egy olyan névleg működő cégcsoportot hoztak létre, amelynek tagjai különböző beruházások ürügyén fiktív szerződésekkel, körbeszámlázással jogtalanul vettek fel három milliárd forint áfa-visszatérítést 1996 szeptemberétől 1999 végéig. Az eljárás elhúzódásához az is hozzájárult, hogy Varga Tamás egykori üzletember, a Fidesz volt gazdasági tanácsadója, akit már jogerősen elítéltek különféle gazdasági bűncselekmények elkövetésért, még a büntetőeljárás elején külföldre szökött, és Hollandiából hozták haza 2005-ben. A vádlottak a vád szerint többek között nemzetközi kamionterminál, sportcentrum, kastélyszálló és lakópark építésére hivatkozva igényeltek vissza áfa-milliárdokat.
Az eredetileg 24 vádlottas ügyben időközben egy vádlott meghalt, az ügyészség 835 tételből álló bűnjel-jegyzékben felsorolt okiratok tömegével igyekezett alátámasztani a vádat. A szakértői vélemények elkészítése miatt is hosszadalmas és lassú eljárást még vontatottabbá tette több vádlott betegsége, kórházi kezelése, illetve az egyik vádlott autóbalesete. A 2003-ban benyújtott vádat 7 ügyész képviselte az évek során, a védelem munkájában pedig több mint 40 ügyvéd vett részt.
Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész az első és a másodrendű vádlott esetében súlyosításért, a többi vádlott esetében pedig bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében fellebbez. Varga Tamás és elítélt vádlott-társa felmentésért fellebbez, az első fokon felmentett vádlottak és védőik tudomásul vették az ítéletet. | [
"Fidesz"
] | [
"Fővárosi Bíróság"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Nincs nyomozás a Political Capitalnél
2010 előtt az NBH 190 milliót adott az elemzőcégnek
Részben elévülés, részben pedig egy korábbi ítélet miatt megszüntette a volt Nemzetbiztonsági Hivatal és a Political Capital közötti megbízási szerződések ügyében indult eljárást a Központi Nyomozó Főügyészség.
Megszüntette a volt Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) és a Political Capital (PC) közötti megbízási szerződések ügyében indult eljárást a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) – tájékoztatta a Magyar Időket a hatóság.
Mint ismeretes, Tényi István 2015. december 22-én tett feljelentése szerint a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején a titkosszolgálat 190 millió forintot fizetett ki az elemzőcégnek olyan, a magyarországi szélsőjobb internetes megjelenéséről szóló tanulmányokért, amelyeket maga is elkészíthetett volna. Ráadásul a PC munkatársai az előírt biztonsági tanúsítvány hiányában kaptak hozzáférést minősített adatokhoz.
A KNYF most azért szüntette meg a nyomozást, mert a hűtlen kezelés vonatkozásában már 2014 szeptemberében jogerős ítélet született: a bíróság felmentette a nemzetbiztonság két korábbi főigazgatóját, Galambos Lajost, valamint Laborc Sándort. Az államtitoksértés gyanúját pedig nem lehetett érdemben vizsgálni, ugyanis a bűncselekmény – ha csakugyan megtörtént – már elévült.
A Magyar Idők tavasszal részletesen számolt be a PC és az NBH szerződéseiről és az elkészült tanulmányok tartalmáról is. Akkor a 432,2 millió forintos állami megrendelésre (ebből 190 millió az NBH-tól érkezett) különféle elemzéseket készítő vállalat egyebek között azzal igyekezett igazolni az általa elvégzett munka értékét, hogy előre jelezték a 2008–2009-es romagyilkosságokat.
Az igazság azonban az, hogy a Magyarországi szélsőséges politikai tendenciák című, durván 230 oldalas anyag nagyobbrészt az intézet sajtófigyelésének eredményeit tartalmazza.
Rasszista gyilkosságokról ugyan egy orosz férfi esetében szó esik a dolgozatban, de olyan állítást nem találtunk, amely szerint hasonló eset nálunk is előfordulhatna. Érdemes megemlíteni továbbá, hogy a PC feladata lett volna a Nemzetbiztonsági Hivatal megtépázott imázsának javítása.
A cég ennek érdekében meghökkentő tanácsokkal látta el például Balajti Lászlót, aki az UD-botrányba belebukó Laborc Sándort váltotta az NBH élén. Balajti Lászlótól gyakorlatilag médiaroadshow-t vártak volna el, televíziós szereplésekkel.
Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának egyik áprilisi ülése után Molnár Zsolt (MSZP), a testület elnöke azt mondta: tényfeltáró bizottság fogja vizsgálni a PC és az NBH közötti szerződéseket, dokumentációkat. Molnár most kérdésünkre elmondta: tudomása szerint a bizottság érdemi munkát mindeddig nem végzett az ügyben. | [
"Political Capital",
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottság",
"Magyar Idők"
] |
15 millió forintos bírságot szabott ki a jegybank az Altus Portfólió Kft.-re. A vállalatnak az MNB közleménye szerint engedély nélküli pénzkölcsönnyújtási tevékenység miatt kell fizetnie, a jegybank feljelentést is tesz az ügyben.
A Gyurcsány Ferenc tulajdonában lévő cég a közlemény szerint mintegy 400 millió forint értékben nyújtott kölcsönt magán és jogi személyeknek is úgy, hogy ehhez nem kapott engedélyt a Magyar Nemzeti Banktól, ezért a pénzintézet azonnal hatállyal megtiltotta a vállalatnak, hogy a jövőben ilyen tevékenységet folytasson.
Nemrég megírtuk, hogy az elmúlt években nem szerepelnek jól az egykori miniszterelnök cégei. Az Altus Portfólió Kft. két évvel ezelőtti, 1,3 milliárdos adózott eredménye 10,1 millió forintos veszteségbe fordult át 2017-ben. Az mfor.hu szerint ennek az az oka, hogy a cégen keresztül folyt át Gyurcsány időközben értékesített cégeinek eladásából származó összeg, amit aztán osztalékként ki is vettek.
Az Altus Portfólió korábban három alkalommal, összesen mintegy 200 millió forint kölcsönt nyújtott a költségvetési csalással gyanúsított volt szocialista képviselőnek, Czeglédy Csabának. Az ügy miatt még januárban indult piacfelügyeleti eljárás. | [
"Altus Portfólió Kft."
] | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] |
A per során az is kiderült, hogy a tárca nincs birtokában a gyermekváros bezárása szakmai tervének.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának ki kell adnia a fóti gyermekközpontban elhelyezett gyerekek további ellátásra vonatkozó adatokat – így döntött a Fővárosi Törvényszék a csütörtökön meghozott elsőfokú ítéletében, írja közleményében a Magyar Helsinki Bizottság . A tárca nem titkolózhat tovább arról, hogy a különleges ellátást igénylő gyerekek, illetve a felnőtt kísérő nélküli menekült gyerekek 2019. május 31. utáni ellátására pontosan mely helyszíneken, mely intézményekben kerül sor. A bíró ítélete szóbeli indoklásában elmondta:
a kért adatok kapcsán teljesen mindegy, hogy azok döntéselőkészítő adatok egy folyamatban lévő ügyben, vagy olyanok, amelyekkel kapcsolatban már megszületett a döntés, mindkét esetben nyilvánosnak kell lenniük.
A kormány februárban kész tényként jelentette be a fóti Károlyi István Gyermekközpont megszüntetését és az ott élő gyerekek átköltöztetését. Az illetékes tárca sem annak elfogadható magyarázatát nem adta, hogy mi szükség felszámolni a jól működő és a gyerekek speciális helyzetének megfelelő ellátást biztosító intézményt, sem arról nem volt hajlandó nyilatkozni, mi fog a gyerekekkel történni, hova viszik át őket, és milyen körülményekre számíthatnak.
A gyerekek jövőjét illető közérdekű adatokat Szél Bernadett független képviselő március elején kérte ki, de a minisztérium megtagadta azok kiadását: csak annyit válaszoltak, hogy döntéselőkészítő adatokról van szó, amelyek 10 évig nem nyilvánosak. Szél innen már a Helsinki segítségével vitte tovább az ügyet, és bírósághoz fordultak.
A per során kiderült egy érdekes körülmény is: a tárca nincsen birtokában a fóti központ bezárása szakmai tervének, ezért a bíróság az erre vonatkozó kereseti kérelmet elutasította. A jogvédők úgy fogalmaznak ezzel kapcsolatban: igencsak különös, hogy egy ilyen volumenű változtatásról semmilyen tervvel nem rendelkezik a szaktárca, és minderre csak a per során jön rá. | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] | [
"Károlyi István Gyermekközpont",
"Fővárosi Törvényszék",
"Magyar Helsinki Bizottság"
] |
Míg a civileket megszállták a rendőrök, holott semmit sem követtek el, a fideszes miniszterelnöki megbízottnál se készenléti rendőrök, se korrupció elleni harc, se kormányzati kampány nincs, pedig 220 millió eltűnése után lenne miért – véli a Demokratikus Koalíció.
Farkas Flórián, Orbán Viktor megbízottja 220 millió forintot tüntethetett el az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) vezetőjeként. A Nemzeti Nyomozó Iroda és a Központi Nyomozó Főügyészség hűtlen kezelés és sikkasztás gyanújával folytatott Farkas Flórián elleni nyomozásáról a mai napig semmit sem tudunk - írja közleményében Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke.
Mint fogalmaz, abban az országban nagy a csend a miniszterelnök megbízottja elleni vizsgálat körül, amelyben nemrég még civil szervezetek irodáit szállták meg a Készenléti Rendőrség emberei. A Norvég Civil Alap által támogatott szervezeteknél semmi sem utalt arra, hogy bármilyen visszaélések lennének, mégis számítógépeket foglaltak le, telefonokat vettek el, és adószámokat függesztettek fel - a Fidesz politikai érdekeivel összhangban. Most, hogy egy fideszes miniszterelnöki megbízottnál valóban tűntek el pénzek, se készenléti rendőrök, se korrupció elleni harc, se kormányzati kampány nincs, holott 220 millió forint eltűnése után lenne miért.
A közlemény szerint a Demokratikus Koalíció kíváncsian várja, hogy mikor száll ki a Készenléti Rendőrség a fideszes ORÖ-hoz. A DK persze tisztában van vele, hogy a nyomozók nem sok mindent találnának az ORÖ budai irodájában, hiszen a miniszterelnöki megbízott még annyira sem adott a látszatra, hogy legyen ott egyáltalán valaki. A DK szerint a kormányváltás utáni Sokak Magyarországán soha nem fordulhatna elő, hogy a hatalommal rendelkező kevesek ellopják a sokak felzárkóztatására szánt pénzeket. | [
"Országos Roma Önkormányzat"
] | [
"Norvég Civil Alap",
"Sokak Magyarországán",
"Készenléti Rendőrség",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Demokratikus Koalíció"
] |
A szocialista EP-képviselő a Nemzeti Népegészségügyi Központtól kapott adatok alapján számolt be erről.
Eddig mintegy 22 milliárd forint értékben ajándékozott el ingyen Covid-vakcinákat a kormány más országoknak – ezt Ujhelyi István szocialista EP-képviselő, az Európai Parlament közegészségügyi bizottságának tagja közölte online sajtótájékoztatóján a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által kapott adatokra hivatkozva.
Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője az NNK-tól kapott adatokat © Veres Viktor
Az MSZP politikusa elmondta: közérdekű adatigényléssel fordult az NNK-hoz, hogy megtudja az eddig beszerzett oltóanyagokból mennyi van még a raktárakban, illetve mennyit tud még lehívni a szerződések alapján Magyarország. Ujhelyi ez alapján azt közölte, az elmúlt időszakban
mintegy 4,9 millió adag koronavírus elleni vakcinát adott át ingyen a kormány más országoknak. Ez 4 015 300 adag AstraZenecát, 822 400 Sinopharmot és 100 000 Moderna gyártmányú készítményt jelent.
Ez a korábban nyilvánosságra hozott árak és árfolyamok alapján Ujhelyi szerint körülbelül 22 milliárd forintnak megfelelő értéket jelent. Hozzátette, hogy a megkapott adatok alapján – feltehetően a lejáró szavatosság miatt – mintegy 50 ezer oltóanyagot kellett központilag leselejtezni, valamivel több mint 400 ezer adag vakcinát adtunk "kölcsön" Csehországnak, egymillió adag AstraZenecát és százezer adag Janssent pedig értékesített a kormány más államoknak; azt viszont nem tudni, hogy ez utóbbi pontosan mennyi bevételt jelentett.
Az NNK által kiadott adatok szerint jelenleg mintegy 8 millió adag oltás áll rendelkezésre, de Újhelyi úgy véli, ez az adat csalóka, mivel ebből több mint kétmillió adag kifejezetten a gyerekek átoltására szánt Pfizer-vakcina, illetve 3,7 millió egydózisú Janssen, amely azonban más oltóanyagokkal már kevésbé kombinálható.
Az MSZP politikusa arra is választ várt a Nemzeti Népegészségügyi Központtól, hogy milyen élő szerződések vannak jelenleg, amely alapján hozzáférhetővé válhatnak további oltóanyagok szükség esetén. Mint mondta, az NNK-tól azt a választ kapta, hogy | [
"Nemzeti Népegészségügyi Központ"
] | [
"Európai Parlament"
] |
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adótitok és személyes adatok védelmére hivatkozva tagadja meg az arról a vizsgálatról szóló jelentés kiadását, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Horváth András áfacsalásról szóló állításai kapcsán egy hétvége alatt végzett el.
Az LMP közleménye szerint Schiffer András pert helyezett kilátásba Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és a NAV ellen. Azok után, hogy Horváth András az áfacsaló hálózatokról szóló állításaival a nyilvánosság elé állt, az NGM egy két nap alatt elvégzett vizsgálatra hivatkozva állította, hogy az adóhatóságnál minden rendben van. Schiffer András és Ángyán József közérdekű adatigényléssel fordult a tárcához a vizsgálat jegyzőkönyvének kiadásáért.
A NAV-elnök a képviselőkkel azt közölte, hogy a jelentés kiadására a benne foglalt cégekkel kapcsolatos adótitok, valamint Horváth András feletteseinek és munkatársainak személyi adatai miatt nincs lehetőség.
Az LMP hangsúlyozta: a közvéleménynek joga van megismerni az NGM kétnapos vizsgálatának részleteit. A hatályos jogszabályok és az Alkotmánybíróság határozatai alapján is egyértelmű, hogy az adatkezelő szerveknek kötelességük a közérdekű adatok hozzáférését akár az igénylő által meg nem ismerhető adatok elfedése mellett biztosítani, miként Horváth András felettesei vonatkozó adatainak nyilvánosságát is - írták. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Nemzetgazdasági Minisztérium"
] |
"Mindenkinek vannak haragosai" – mondta a bíróság folyosóján Simonka György, az ellene folyó per folytatására várva azután, hogy a bíróság az eddigi – a vád szerint költségvetési csalással összefüggő – ügyével egyesítette azt az augusztusban indított pert, amelyben az ügyészség vádja szerint a fideszes képviselő vesztegetéssel próbálta befolyásolni a tanúkat. Simonka a bírósággal közölte: sem ezt, sem a többi vádat nem ismeri el, bűncselekményt nem követett el, pénzt nem adott át, a vád olyan vádlottak állításain alapul, akik így akarják menteni magukat más bűncselekmények következményei alól. Emellett közölte: több napig tartó vallomást kíván tenni.
A szünetben arra a kérdésre, hogy tervezett vallomásában érinti-e Lázár Jánost, közölte: "A mai vallomásban nem." (A kérdés előzménye, hogy a miniszterelnökséget 2018-ig vezető miniszter, jelenleg Csongrád megyei egyéni képviselő és kormánymegbízott a Telexnek adott interjújában közölte: az a baj Simonkával, hogy "közénk került." Erre Simonka azzal reagált, hogy "én Lázár Jánosról regényt tudnék írni, úgyhogy ha valakinek csöndben kellene maradnia, az pont ő", úgy csinál, mintha "nem vett volna részt azokban a dolgokban, amiket most szid.")
A folytatásban a bíróság kikérdezhette az utolsó vádlottat is, aki a tárgyalásokon eddig nem beszélt. Sz. N. annak a cégnek az ügyvezetője volt, amelyik részt vett a szegedi Vadasparkba tervezett Kalandozoo Kalandpark és egy őshonos állatokat bemutató állatfarm pályázati pénzből való megépítésében. Előbbire 277, utóbbira 300 millió forint pályázati pénz jutott. Sz. N. vallomást nem kívánt tenni, de a bírói kérdésekre részletesen válaszolt.
A dél-békési fideszes képviselő, Simonka György ellen korábban bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőeljárás, 2019-ben pedig vádat is emeltek a fideszes képviselő ellen az ügyben. A vádirat szerint Simonka és társai jogellenesen akarták megszerezni a zöldség-gyümölcs termelői csoportoknak és a termelői szervezeteknek kiírt uniós és hazai pályázati támogatásokat. Az ügyészség korábban azt írta, Simonka tudta, hogy jelentős mértékű pályázati pénzek nyílnak meg 2009 végén, és emiatt olyan személyi kört épített fel, amellyel a döntéshozókat megtévesztette, hogy csoportok egymással összehangoltan szerezzenek meg minél több vissza nem térítendő támogatást. A tavaly januári előkészítő ülésen a harminchárom vádlott közül nyolcan beismerték a bűnösségüket, négyen egyezséget is kötöttek az ügyészséggel. Simonka visszautasítja, hogy törvénysértést követett volna el.
Sz. N. és édesapja két vállalkozása vett részt a két beruházás megvalósításában. A megrendelő a Paprika Kertész Kft. volt. "Elgondolkodott azon, hogy egy zöldségekkel, gyümölcsökkel foglalkozó cég miért építtet kalandparkot?" – kérdezte a bíró, mire a nő nemmel felelt.
"Az előkészítő tárgyaláson elismerte bűnösségét" – emlékeztette őt a bíró, megjegyezve, hogy mostani válaszaiból nem derült ki, hogy ez a bűnösség miben áll.
"Magasabb árban volt a költségvetés meghatározva, mint amibe a kivitelezés valójában került. Az utolsó költségvetési kimutatás szerint 40 százalékkal több volt meghatározva" – foglalta össze a lényeget Sz. – Meg kellett csinálni a költségvetést, kivitelezői program segítségével ez megtörtént. A szerződéskötésnél is ez az összeg volt, de később láttam, hogy a számlákból nem mindent fordítottunk a kivitelezésre."
"Apám azt mondta, hogy ezt el kell vinnünk Medgyesbodzásra, állítsak ki egy számlát, kiállítom, el kell vinni, el kell vinni, nem kérdezek vissza" – írta le a helyzetet a vádlott.
Simonka György és ügyvédje – Fotó: Bődey János / Telex
Nagy fehér boríték és követelésvásárlás
Elmondása szerint ugyanis a 40 százalékos különbözetet vissza kellett juttatni Simonkának – ám azt ő sosem személyesen vette át. Sz. felidézett egy esetet, amikor apjával együtt – akinek egy cége szintén részt vett a projekt megvalósításában – elmentek Medgyesbodzásra, az irodába, ahol Simonka várta őket. "Apa átnyújtotta a nagy fehér borítékot, amire Simonka azt mondta, add oda, akinek akarod." Ezután behívták "Ricsit", Simonka sofőrjét, aki átvette a pénzzel teli borítékot, Simonka ekkor már nem volt bent. Sz. szerint Simonka nem akarta tanúk előtt átvenni a pénzt, "de tudtuk, hogy azért vagyunk ott, hogy neki ezt eljuttassuk." (Szintén vádlott édesapja nem tudta emlékeiben felidézni a jelenetet.)
Sz. emlékei szerint "Gyurit" az ügyben érintett társai gyakran "Sas" néven emlegették.
A nagy fehér boríték azonban – a vádlott vallomása szerint – csak egyik módja volt a valójában fel nem használt pályázati pénzek visszacsorgatásának: Sz. elmondása szerint egy vállalkozással kölcsönszerződést is kötöttek – kölcsönként megjelölve utaltak át a cégnek pénzt –, valamint követelést is vettek egy csődbe ment kft.-ből.
"Ez a követelésvásárlás arról szólt, hogy a 40 százalékot, mínusz a már átadott készpénzt így adjuk vissza" – állította Sz.
Ez papíron összesen 150 millió forint volt, de azt Sz. nem tudta megmondani, hogy a teljes összeget átutalták-e ezen a címen. (A csődbe ment cég ügyében ma is kapnak papírokat a bíróságtól a felszámolásról, de pénzt onnan mindeddig nem kaptak.)
Több ügyből még mindig nincs vádemelés
Simonka szerint Sz.-ék állításai ellentmondástól hemzsegnek, a visszaosztás vádját abszurdnak tartja.
Szerinte lényegi kérdésekre nem tudott válaszolni Sz. "azért, mert ilyen részletesen nincs kidolgozva a sztori. Az egész egy mese."
Arra a korábbi bírói felvetésre, hogy miért vág bele egy zöldségekkel, gyümölcsökkel foglalkozó cég egy kalandpark létrehozásába, Simonka azt mondta: a pályázati pénzt épp mezőgazdasági tevékenységeket folytató cégeknek szánták, azzal, hogy "több lábra állhassanak", "tevékenységüket a turizmussal összekapcsolva megerősítsék őket".
A kalandpark egyébként nem működik.
Nem csupán a több projektet tartalmazó, összesen 1,4 milliárd forintos költségvetési csalás vádjával zajló per az egyetlen, amelyben Simonkát a hatóságok érintettnek tartják. Ettől az ügycsoporttól ugyanis a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYFÜ) 2019. augusztus 14-én kelt határozata alapján elkülönítették azokat a projekteket, amelyekre a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) és más operatív programok keretében szerzett forrást a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány, illetőleg a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás.
Simonka szerint kérdés, hogy ebből ügy lesz-e, mert 2017 februárjában kezdődött nyomozás, amelynek két és fél év alatt le kellett volna záródnia "a törvény szerint", márpedig abból a nyomozásból az azóta eltelt időben sem lett vádemelés.
Simonka: Ha valaki kapott pénzt, az a koronatanú volt
Simonka szerint a kalandpark projektnél egyértelműen látszik, hogy Sz.-ék nem vele, hanem azzal a K. Zoltánnal dolgoztak együtt, aki jelenleg az ügy koronatanúja. Sz.-ék vallomásából kiderült, hogy K. Zoltán felelt a részletekért, hozzá kellett fordulni kérdésekkel, de szerintük "látszott, hogy Simonka a főnök". Simonka szerint nem igaz, hogy ő bármikor megállapodott volna Sz.-ékkel arról, hogy a pénz egy bizonyos részét át kellene adniuk neki. "Ha visszaadtak, akkor azt legfeljebb K.-nak adhatták vissza, akinek a számláján 100 millió forintot találtak, mégsem teszi fel azt a kérdést senki, hogy az miből van." Megjegyezte, hogy a vádlottak is utaltak arra, hogy volt, amikor K.-nak adták a pénzt, csak arra hivatkoznak, hogy akkor is tudni lehetett, hogy a pénz végül Simonkához jut.
"A bűncselekmény gyanúját egyetlen ember vallomására alapozzák, K.-éra, majd ő kvázi agitálva járja a további terhelteket, és mutatja nekik az utat, amivel egy vádalku keretén belül menekülhetnek ki ebből az ügyből. Ennek elsődleges előfeltétele, hogy olyan bűncselekményt ismerjenek be, amelyre Simonka György bujtotta fel őket és csak így menekülhetnek meg a gyanúsítotti vagy vádlotti eljárásból. K. pedig elintézi nekik, hogy mérsékelt büntetést kérjen rájuk az ügyészség" – mondta Simonka.
Simonka: Az ügyészség félrevezette a mentelmi bizottságot
Simonka nemcsak a költségvetési csalás vádját és a vesztegetést tartja megalapozatlannak, de szerinte az ügyészség már a képviselői mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó kérelemkor is hibázott:, sőt: "Az ügyészség félrevezette az országgyűlés mentelmi bizottságát," amely ennek alapján szavaztak a képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről, állítja Simonka.
"Félelmetesnek tartom, hogy iratellenes indítványt terjesztettek az országgyűlés elé... és az adatellenes indítványt nem ellenőrizve adták ki a mentelmi jogomat" mindez "a legmagasabb közjogi méltóságokon is ellenőrzés nélkül ment át" – olvasta fel a bíró Simonka korábbi szavait.
A védelem szerint az is aggályos, hogy Simonka ellen valójában már jóval azelőtt zajlott az adatgyűjtés, hogy egyáltalán kérték volna képviselői mentelmi jogának felfüggesztését a parlamenttől. Az ügyvéd kérvényezte több bizonyítékként felhasznált hangfelvétel kizárását is az eljárásból, mert "beazonosíthatatlan számunkra, hogy ez az elkülönített ügyszám mikor jött be az eljárásba." Az ügyvéd szerint az ügy elkülönítése tehát eleve törvénytelen, és a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló kérelemben is rossz ügyszámra hivatkozott az ügyészség. | [
"Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány",
"Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás",
"Paprika Kertész Kft."
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Kalandozoo Kalandpark"
] |
Nagyon jól járhat a Matolcsy György jegybankelnök unokatestvéréhez köthető New Wave Media azzal, hogy a Cdata térképtár Kft.-vel közösen kifejlesztette a MÁV és a Volán közös menetrendi keresőjét: nemcsak a reklámbevétel az övék, de az általa üzemeltetett Vs és új szerzeménye, az Origo lapcsaládjának hírei is helyet kaptak az oldalon, így várhatóan rengeteg új látogatót könyvelhetnek majd el. Pályázat nem volt, az értékesítési igazgató szerint csak ajánlatot tettek a Volánnak, az pedig elfogadta.
Közös diadaljelentésben számolt be a MÁV-Start Zrt. és a Volán Egyesülés arról, hogy péntek délelőtt elindult a MÁV és a Volán közös menetrendi keresője. Az új keresőoldal megmutatja a csatlakozásokat is, így jobban tervezhetővé és összehangolhatóvá válnak a vasúti és buszos utazások a kedves utasok számára.
Ugyanakkor a Menetrendek.hu oldalon kissé lejjebb görgetve hír- és reklámtartalmak borítják be a képernyőt: előbbieket a Vs.hu és az Origo életmód szekciója, a Life.hu, illetve a Welovebudapest.com szolgáltatja. Az impresszumba kattintva pedig ismerős neveket találunk: eszerint a Matolcsy György jegybankelnök milliárdos unokatestvéréhez, Szemerey Tamáshoz köthető, egyébként a Vs.hu-t is üzemeltető New Wave Media és a CData-Térképtár Kft. felelős a Menedtrendek.hu üzemeltetéséért, míg a reklámhelyeket az Origo Zrt. értékesíti. Az az Origo, amelyet szintén a New Wave Media cégcsoport vásárolt fel, beteljesítve az előzetes várakozásainkat.
Illeszkedik a portfólióba
Míg az Origo megvásárlására kézenfekvőnek tűnt a magyarázat – egyfajta fúzióval a látogatottság növelése és/vagy Magyarország legolvasottabb hírportáljának kormánypártibbá alakítása –, a Menetrendek.hu esetében valószínűleg a kattintásszám és a reklámbevétel lehet az érdekes: a Webaudit.hu mérései szerint az oldalt naponta átlagosan 124 ezren látogatják, azaz nagyjából annyian, mint magát a Vs.hu-t.
Ha elfogadjuk a webaudit napi 100 ezer körüli látogatóra vonatkozó becslését, akkor egy ilyen forgalmú weboldal reklámbevétele havi 2-3 millió forint körülire saccolható – tudtuk meg piaci forrásunktól; üzletileg logikus lenne, ha az üzemeltetők fizetnének a Volánnak azért, hogy ekkora látogatottságú oldalt használhatnak, de elképzelhető, hogy valamilyen barterrel egyenlítik ki a számlát. Ugyanakkor az Origótól a Köpönyeg.hu-ig terpeszkedő portfólióba remekül illeszkedhet egy ilyen webfelület, hiszen addig el nem ért látogatókat hozhat a New Wave Media híroldalainak.
Nem volt pályázat
Az új látogatókat említette elsődleges indokként Szilágyi Dániel, a cég értékesítési igazgatója; mint mondta, a Cdata Térképtár Kft.-vel közösen egyszerűen megkeresték a Volán Egyesülést ajánlatukkal, a közlekedési vállalat pedig rábólintott a fejlesztésre. Szilágyi azt mondta, hogy pénzforgalomról nem volt szó, egyébként minden ilyen jellegű adat üzleti titoknak minősül – tette hozzá. A reklámfelület felől egyébként az Origo értékesítési osztályán lehet érdeklődni, mi a cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ, hogy mennyiért hirdethetnénk. A reklámhelyeken egyelőre a cégcsoport saját tartalmai láthatók: az Origo Randi társkereső oldal, illetve az Origo-portfólióba tartozó Life utazási ajánlatai.
Kerestük a Volán Egyesülést is, hogy árulják el, milyen módon választották ki a New Wave-et és társát, és hogy körülnéztek-e egyáltalán a piacon, hátha elérhető jobb feltételekkel is egy hasonló fejlesztés; illetve hogy ez része-e a Vitézy Dávid miniszteri biztos által kidolgozott közösségi közlekedési koncepciónak, vagy ettől független projekt. (Amint megkapjuk a válaszukat, frissítjük cikkünket.)
Egyébként maga a weboldal dizájnja elég jól sikerült, a keresés is gyorsan történik rajta. Azonban a jegyértékesítést nem sikerült integrálni, így, ha buszjegyet akarunk venni, még mindig a Volánbusz.hu, illetve vonatjegynél az Elvira oldalát kell beírnunk, mert a keresési eredményeknél link sem mutat ezekre a weboldalakra. A médiacsoport másik szerzeményét, a Köpönyeg.hu-t azonban sikerült beépíteni az új menetrendoldalba, így azt legalább megtudhatjuk, hogy a kiválasztott állomáson hány fok lesz. | [
"Origo",
"Cdata térképtár Kft.",
"New Wave Media"
] | [
"CData-Térképtár Kft.",
"Volán Egyesülés",
"MÁV-Start Zrt."
] |
Milliárdokért vesz jegykiadó automatákat a MÁV egy finoman szólva is furcsa közbeszerzésen. A tendert még február végén írták ki, azóta az ajánlatokat is le kellett már adni, most éppen ezeket értékelik ki. A MÁV Start a kiírás szerint 375 berendezést biztosan vesz, és további 110-re opciót tart fenn. Egy tételben ennyi automatát eddig egyetlen piaci szereplő sem vásárolt Magyarországon. A legnagyobb hasonló tender a Budapesti Közlekedési Központé (BKK) volt, ők 300 készüléket rendeltek még 2013-ban.
A MÁV ezzel megötszörözi jegykiadói számát, hiszen eddig csak 110 ilyenjük volt. A bővítését teljes egészében uniós pénzből finanszírozzák, összesen 4,7 milliárd forint van rá, amiből a korábbi tapasztalatok alapján elvileg mind a 485 berendezésnek ki kellene jönnie.
A MÁV tájékoztatása szerint, ha minden jól megy, már jövő nyáron vásárolhatunk az új berendezésekből. A tenderen ugyanis májusban hirdetnek eredményt, a szerződéskötés után pedig nagyjából 11 hónapja lesz a nyertesnek, hogy az első 385 automatát leszállítsa. Először csak 15 gépet állítanak üzembe, ezeket két hónapig tesztelik, majd a tapasztalatok alapján módosítják a paramétereket és csak ezt követően indul a sorozatgyártás. Ezután viszont felpörög a folyamat: hetente 15 automatát akarnak telepíteni.
Az állami vasútvállalat azt mondta lapunknak, hogy az első 385 készülék főleg a budapesti elővárosi, a nagy utasforgalmú vidéki (például Miskolc, Nyíregyháza, Szeged) és a balatoni állomásokra kerülhet. Emellett megerősítik a Tatabánya–Győr szakaszt, illetve azokat a nem elővárosi állomásokat is, ahol jelenleg a forgalomirányító vasutasok árulják a jegyeket.
A közel félezer automata egyébként már nemzetközi összevetésben sem jelentéktelen tétel, ahogy egy forrásunk fogalmazott: a tender külföldről is szabad szemmel jól látható volt. Épp ezért akár egy tucatnyi cég is érdeklődhetett volna, értesüléseink szerint azonban végül csak három ajánlat érkezett. Ágazati szakértők szerint ez pedig, ahogy más gyanús közbeszerzéseknél, ezúttal sem volt független a kiírási feltételektől.
A kiírási feltételek miatt konfliktus is volt, az egyik ajánlattevő előzetes vitarendezést kezdeményezet. Ez nem ritka, ezúttal azonban, úgy tudjuk, viszonylag sok kérdést kapott MÁV a műszaki feltételek miatt. A vasúttársaság ugyanis több olyan technikai elvárást is megfogalmazott, amit a jelenleg már meglévő 110 gépük teljesít, más készülékek azonban egyes iparági forrásaink szerint nem feltétlenül. Ráadásul a furcsa technikai feltételek használhatóság szempontjából nem is mindig jelentenek különbséget, egyszerűen mert más elven működnek a gépek.
Mindez pedig, úgy tűnik, annak az Aquisnak kedvez, amely a MÁV eddigi hasonló tenderét is elnyerte még 2012-ben. Akkor első körben 48 készüléket szállítottak le, darabját 8,3 millióért, majd két évvel később további 62 darabot ugyanennyiért, igaz, utóbbiak a cég ügyvezető-tulajdonosa, Takács Imre szerint már többet tudtak, mint elődeik. Az akkor nyertes céget, az Aquis Informatikai Zrt-t azóta átnevezték, jelenleg pedig felszámolás alatt áll, de a készülékeket már 6 éve is az az Aquis Innovo tervezte, illetve gyártotta, amely a mostani közbeszerzésen is elindult. A két vállalat pedig ugyanahhoz az üzleti körhöz tartozik.
A hat év egyébként a mostani kiírásnál is fontos szerepet kapott, a pályázat ugyanis csak olyan szereplőket engedett pályázni, amelyek ennél nem régebben legalább 100 ilyen berendezést leszállítottak egy szerződés keretében. Ez pedig talán még a technikai elvárásoknál is jobban az Aquisra szabott feltétel, hiszen ők 2012 végén kötöttek szerződést a MÁV-val 110 készülékre.
Még ennél is közvetlenebb kapocs a két cég között, hogy az Aquis egy korábbi vezetője jelenleg a MÁV-Startnak épp azon az osztályán dolgozik, amely vélhetően a közbeszerzést is előkészítette. Velősy György LinkedIn profilján aktuális munkahelyként még mindig az Aquis van feltüntetve – ahol egyébként műszaki igazgatóként dolgozott – pedig már jó ideje a vasúttársaság értékesítési igazgatóságának rendszermenedzsment osztályát vezeti.
A furcsaságok miatt a MÁV-ot és az Aquist is megkerestük. A vasúttársaságnál azt írták kérdéseinkre, hogy ők végig a közbeszerzési törvény összeférhetetlenségi szabályainak maradéktalan betartásával jártak és járnak el. Mint fogalmaztak: "a közbeszerzési eljárás előkészítésében és lefolytatásában kizárólag olyan szakértők, munkatársak vesznek részt, akik funkcióik, feladataik pártatlan és tárgyilagos gyakorlására korlátozás nélkül képesek, és ezt semmilyen körülmény, gazdasági vagy más érdek nem akadályozza".
Hasonló állásponton volt Takács Imre is, aki azonban kicsit tovább árnyalta a történet. Állítása szerint ugyanis Velősy tavalyi felmondását követően nem tudta, hogy hova megy korábbi alkalmazottja. Ez csak hetekkel később derült ki számára, és már akkor sejtette, hogy a jövőben ez adhat muníciót a konkurenciának, hiszen a MÁV-tender már jó ideje terítéken volt. A vasúttársasághoz hasonlóan azonban ő is azt mondta, hogy az egykori műszaki igazgató távozása óta semmilyen kapcsolatuk nincs a szakemberrel.
Takács Imre szerint egyébként a technikai feltételek sem személyre szabottak. A legtöbb ilyen kérdésben ugyanis több megoldást is elfogadnak a kiírók, nem csak az Aquisét. Bár azt mondta, nem kizárt, hogy mivel a MÁV-nál elégedettek a már leszállított automatáikkal, azok tudását tekintették alapnak, ezt azonban szerinte többféle technológiai megoldással is el lehet érni. A konkurensek többsége pedig tudja is szállítani ezeket, problémája legfeljebb azoknak lehet, akiknek nincs megfelelő tapasztalata.
Takács szerint az is erre utal, hogy a pályázati anyagok leadása előtt a legnagyobb konfliktus a deszkamodell (egyfajta prototipus, de nem feltétlenül egy házba építve) megköveteléséből volt. Itt ugyanis nincs kiskapu, a megfelelő tapasztalat nélküli szereplők kihullanak. Elvileg ez lenne a célja a korábbi szállítások megkövetelésének is, a gyakorlatban azonban a cégek szinte minden iparágban kereskednek a referenciákkal. Így ezeknél a feltételeknél lehet találni olyan kiskaput, amivel (például egy nagyobb ágazati múlttal rendelkező partner támogatásával) akár tapasztalatlan cégek is elindulhatnak egy közbeszerzésen.
A deszkamodell azonban nem ilyen, azt csak azok tudják időre összerakni, akik tényleg benne vannak ebben a szakmában. Vagy még azok sem, a kiírási feltételek kritikusai szerint ugyanis épp az volt a probléma, hogy olyan kevés időt hagytak erre a feladatra, amit csak egy hasonló gépeket már korábban is gyártó cég tud teljesíteni.
A viták ellenére, ha sikerül a tervezett keretek között tartani a közbeszerzést, a MÁV valószínűleg nem csinál rossz üzletet. A 4,7 milliárdos költségvetés, és a beígért 485 automata alapján nagyjából 9,7 milliót fizethet az állami cég egy készülékért. Ez hatodával több a 2012-es árnál, de kevesebb annál a darabonként 10,9 milliónál, amit a BKK fizetett német beszállítójának egy évvel később (igaz a BKK-s az első és a mostani MÁV-os automaták esetében az előírt műszaki tartalom eltérő volt, így az árak nem feltétlenül összehasonlíthatóak).
A 10 milliós befektetés pedig akár meg is térülhet, különösen, ha hosszan működő pénztárakat váltana ki az automatákkal a MÁV. Bár a vasúttársaság folyamatosan keres embereket, jelenleg is több mint 200 állásajánlatuk van, de pont pénztárosra most nincs igény. Nemrégiben azonban még ilyen hirdetés is futott, ebben pedig havi 180,5 ezer forintos bruttó bért ígértek a jelentkezőknek. Más kérdés, hogy a korábbi bértáblák alapján ebből túl sok előrelépés már nincsen, azaz valószínűleg nem lövünk nagyon mellé, ha 190 ezer körüli átlagfizetéssel számolunk. Ez a MÁV-nak havi 230, évi 2,8 milliós bérköltséget jelent, amihez hozzájön még 360 ezer forintnyi cafeteria.
Egy két műszakban üzemelő pénztárhoz azonban forrásaink szerint három alkalmazott kell, ami azt jelenti, hogy egy ilyen állás kiváltásán évi 9,3 milliót spórol a MÁV. Azaz alig több, mint egy év alatt visszajön az automata ára. Még ha azzal számolunk, hogy egy pénztárat csak két géppel lehet helyettesíteni, akkor is kevesebb mint 2,5 év a megtérülési idő.
A MÁV egyébként nem kizárólag alkalmazottait szeretné lecserélni gépekre, bár azt elismerték, hogy az alacsonyabb utasforgalmi időszakokban (különösen az esti-éjszakai órákban) elegendő lehet az automaták által nyújtott kapacitás az utasok kiszolgálására. Ennek megfelelően a kezdeti tapasztalatok után tervezik is felülvizsgálni a pénztári kapacitásokat és a nyitvatartási időket is.
Egész biztosan nem minden olyan helyen zárnak be azonban pénztárakat, ahova új automata kerül. Ez már csak azért is így van, mert több olyan állomás is kap majd ilyen berendezést, ahol eddig nem volt jegyértékesítés. Emellett a sorbaállási időt is szeretnék rövidíteni, ami nyilván csak úgy lehetséges, ha az automaták telepítése mellett a pénztárak is nagyobb számban megmaradnak.
Közélet Pénz jegyautomata jegypénztár közbeszerzés MÁV Olvasson tovább a kategóriában | [
"Aquis",
"MÁV"
] | [
"Aquis Innovo",
"Aquis Informatikai Zrt-t",
"Budapesti Közlekedési Központ",
"MÁV Start"
] |
Csaknem másfél hete robbant ki a botrány, miután a HírTV bemutatott egy interjút, amelyben egy SZDSZ-tag, Köteles Péter a párt tavalyi elnökválasztása kapcsán azt mondta, olyanok is szavaztak a küldöttértekezleten, akik erre nem voltak jogosultak, szerinte csalással választották meg a szabad demokraták mostani elnökét, Kóka Jánost. A pártelnök 2007 tavaszán úgy került az SZDSZ élére, hogy a megismételt voksoláson is csak 13 szavazattal előzte meg vetélytársát, Fodor Gábort - az elnökválasztás első fordulójában mindkét politikus ugyanannyi szavazatot kapott.
Kóka János első reakciója az volt, hogy nem indítanak belső vizsgálatot, mert nincs ügy. Később módosította nyilatkozatait, főként annak hatására, hogy a kezdetben név nélkül nyilatkozó miskolci párttag, Köteles Péter a nyilvánosság elé állt, ráadásul a HírTV is bemutatott olyan dokumentumokat, amelyek erősítették a csalás gyanúját.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság magánokirat-hamisítás gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen elrendelte a nyomozást az ügyben. Először a Deport'56 egyesület tett feljelentést a XI. kerületi kaptiányságon, majd Mali Zoltán Drávapiski polgármestere az V-XIII. kerületi ügyészségen kérte büntetőeljárás lefolytatását. Borbély Zoltán, az ügyészség szóvivője azt nyilatkozta, hogy a büntetőeljárás lezárása után, a vádemelést követően tudja az ügyészség megfontolni, hogy kezdeményezzen-e polgári pert a tavalyi küldöttgyűlésen megválasztott Kóka János pártelnöki tisztségének törlése érdekében.
Az SZDSZ elnöke az InfoRádióban azt nyilatkozta: az SZDSZ környékéről is távoznia kell annak, akiről kiderül, hogy csalt az elnökválasztáson. "Néhány ember Borsod megyében azt állítja magáról, hogy csalt, vagy, hogy valaki felbujtotta őket csalásra. Ennyit tudunk. Meg azt, hogy a Hír TV, a Magyar Nemzet, a Fidesz kampánygépezete teljes erővel beindult az SZDSZ ellen" - jelentette ki a pártelnök, aki egy átfogó vizsgálat lefolytatásával Jüttner Csabát, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei pártelnököt bízta meg. Azt is kijelentette: a legfontosabb, hogy helyre álljon a párttal szembeni bizalom, és ha ehhez szükséges, akkor hajlandó egy újabb megmérettetésre is, vállalja, hogy a küldöttgyűlés ismét elnököt válasszon.
Az SZDSZ-ben egyre több politikus veti fel, hogy meg kell ismételni a tisztújítást, lapinformációk szerint erre legkorábban májusban kerülhet sor. A belső vizsgálat eredményétől tette függővé a rendkívüli tisztújító küldöttgyűlés összehívását többek között Horn Gábor ügyvivő, Gusztos Péter frakcióvezető-helyettes, és Kóka János is. Kérdés azonban, hogy milyen feltételekkel, a jelenlegi küldöttekkel vagy újakkal hívják-e össze a párt legfelsőbb fórumát, Borsodban és Baranyában ugyanis éppen a helyi pártszervezetek tagbeléptetési botrányai indították el a lavinát.
Hanganyag: Nagy Tamás | [
"SZDSZ"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"Hír TV"
] |
Ennyi volt: megszüntették a nyomozást az SZDSZ csalási ügyében
Megszüntette az SZDSZ csalási ügyében évekkel ezelőtt indított nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) – tudta meg a PestiSrácok.hu. A korábbi gyanú szerint az Országgyűlésből 2010-ben kiesett liberális párt csaknem félmilliárd forint adósságot halmozott fel, amit aztán nem fizettek vissza. Gyanúsítottat a rendőrség négy év alatt sem talált, így ez az ügy is a kukában landolt. A felelősök pedig köszönik, jól vannak.
Megszüntette azt a különösen nagy kárt okozó csalás gyanúja miatt folyó nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI), amit még az egykori SZDSZ tartozásai ügyében rendeltek el négy és fél évvel ezelőtt – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t a Fővárosi Főügyészség. Ezzel az úgynevezett "elszámoltatás" újabb emblematikus ügye hasalt el, a felelősök pedig köszönik, jól vannak.
Ahogy azt már többször megírtuk, az SZDSZ még 2008-ban vett fel hitelt a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) ingatlanvásárlásra. A pártnak a pénzintézet csaknem 415 millió forintot folyósított állami kezességvállalással, ám a szabaddemokraták szinte egyáltalán nem törlesztették a kölcsönt. Az MFB 2010 végén mondta fel a fizetni elfelejtő párt szerződését, ezután került végrehajtás alá 26 ingatlan. Kiderült az is, hogy a liberálisok az elemi ingatlanvásárlási szabályokat sem tartották be, ezért az állam nem érvényesítette kezességvállalását. A párt az állami hitel mellett komoly közüzemi tartozásokat is felhalmozott, de nem fizetett a politikai hirdetésekért sem. Lázár János, egykori Miniszterelnökséget vezető miniszter 2015 márciusában számolt be róla, hogy addig az SZDSZ 14 ingatlanját értékesítették összesen 211 millió forintért, és további 12 ingatlan vár eladásra, becsült értékük akkor 329 millió forint volt. Később az egykori kormánypárt tartozása felkúszott csaknem 500 millió forintra.
Négy és fél éve indult a nyomozás
Az SZDSZ tartozásai ügyében 2014 márciusában indult nyomozás különösen nagy kárt okozó csalás miatt. Az eljárás megjárta a BRFK-t, majd a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) egyszer már lezárta az ügyet, ám a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség 2015 áprilisában felülbírálta a megszüntető határozatot, mert úgy találták, a nyomozás lezárása idő előtti és megalapozatlan volt. Az ügyészség egy korábbi tájékoztatása szerint különösen gyanús körülmény, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2012 augusztusában az SZDSZ gazdálkodásának ellenőrzésekor készített jelentésében megállapította, hogy a hitellel érintett ingatlanok közül négy olyan településen található, ahol a liberálisok pártszervezete nem is működött.
Fotó: nol.hu | [
"SZDSZ"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Állami Számvevőszék",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség"
] |
Külföldi szövetségi kapitánya lesz a magyar fociválogatottnak, jelentette be Csányi Sándor MLSZ-elnök a szerda reggeli rendkívüli sajtótájékoztatóján, amelyen több fideszes politikusnak is keményen odaszólt. A válogatott katasztrofálisan zárta a vb-selejtezőket, pénteken, a hollandiai 8-1-es vereség után Egervári Sándor szövetségi kapitány lemondott, kedden este siralmas meccsen győztük le Andorrát. Szerdán reggel mégis az derült ki: jó úton járunk.
"Valószínűleg kiürült a város, minden újságíró az MLSZ Kánai úti székházában zsúfolódott össze. Hely nincs, az operatőrök egymás sarkát tiporják. Balhészag a levegőben. Állítólag többen látták Henk ten Cate-et a városban" - írta helyszíni tudósítónk pár perccel a kezdés előtt.
Kisvártatva megérkezett maga Csányi Sándor, a tömeg láttán megjegyezve: "érdemes késni". Vági Márton főtitkár és Nyilasi Tibor a díszhelyen, Csányi mellett foglalt helyet.
Lekonyult a válogatott
Az elnök a válogatott vb-selejtezős szereplésének értékelésével nyitott: "Hogy milyen hibák történtek ezeken a meccseken, azt az október 29-i ülésünkön fogjuk kiértékelni. Amit határozottan tudunk mondani: a válogatottnak volt egy felívelő szakasza Egervári Sándor alatt, ami sajnos a végére lekonyult. Elemezni kell, miért van az, hogy a kapitány kevesebb európai topligában focizó játékos közül tudott válogatni, mint 2011-ben."
A holland meccsnek egyébként - mint mondta - ő az egyetlen és legnagyobb nyertese, mert egymillió eurót ajánlott fel a magánvagyonából a játékosoknak, ha nyernek. "Rengeteget spóroltam, de szívesen felajánlom ezt az összeget legközelebb is."
Csányi hangsúlyozta, a szövetség eleve 2016-os kijutást ígért. Bár ő is bízott abban, hogy ez már jövőre így lesz. A románok ellen utolsó pillanatban kapott gólt hibáztatja. "Pechünk volt."
Az elnök ugyanakkor elismerte az MLSZ felelősségét a kialakult helyzetért: "Felelősségünk van, hiszen Egervári Sándort mi választottuk ki. A bukaresti meccs után és előtte is gondolkodtam azon, hogy váltani kellene, de nem váltottunk. Ebben én is felelős vagyok, de valószínűleg akkor is kikaptunk volna Hollandiától, ha előbb lépünk."
A magyar foci legnagyobb problémája az edzőképzés hiánya volt, amikor átvették az MLSZ irányítását. "Utánpótlásedző-képzés szinte nem is volt. Szalai László munkába állásával jelentős változás állt be ebben. Csak olyan utánpótlásképző műhelyek kaphatnak jelentős pénzt, ahol jól képzett utánpótlásedző dolgozik. Egy belga céggel méretjük fel az utánpótlási műhelyek szakmai munkáját, és ezt a felmérést évről évre megismételjük."
"Sajnos nem sikerült a topligákban játszó játékosokat magyarokkal helyettesíteni. Szükség van jól képzett magyar játékosokra, az MLSZ ezért támogatja pénzzel azokat a klubokat, amelyek magyar utánpótlás játékosokat foglalkoztatnak. Szeretném elérni, hogy csak az olyan csapatok kaphassanak állami támogatást, amelyek magyar utánpótláskorú játékosokat is foglalkoztatnak nagy számban."
Visszautasítunk minden korrupciós vádat
"Amit mi vállaltunk, hogy 10 év alatt javítjuk az infrastruktúrát, és tömegesítünk. Ezt megtettük. Meg kell nézni, 2009 és 2010 között összesen 7300 csapat versenyzett az MLSZ versenyrendszerében, most 9700. 403 településen építettünk öltözőt és egyebeket. 131 pályát építettünk különböző kluboknál. És mindezt átlátható, központosított módon."
"Nincs átláthatóbb, korrupciót elkerülőbb szervezet, mint az MLSZ. Itt minden pénzzel el tudunk számolni. Döntéseink nyilvánosak, minden fent van a honlapon. Minden olyan vádat visszautasítunk, ami arról szól, hogy itt mi elherdálnánk a pénzt!" Csányi nem árulta el pontosan, milyen vádak ellen védekezik, de hamarosan fény derült erre is.
Deutsch, a Twitter-huszár
Csányi nekiment két fideszes politikusnak, Deutsch Tamásnak és Kocsis Máténak. Előbbit csak "Twitter-huszárnak" nevezte, a neve vagy nem jutott eszébe, vagy nem akarta kimondani. Azt tanácsolta neki, hogy ha annyira aggódik az MLSZ-ben elköltött pénzek miatt, akkor próbálja meg eladni az általa a minisztersége idején vásárolt beléptető kapunak álcázott ócskavasat. "Egyébként megfogadtam, amit az imént nevezett úr írogatott, ezért levelet írtunk Simicskó Istvánnak, hogy a parlament még az eddiginél is szigorúbban ellenőrizze ezeket a pénzeket."
Deutsch máris visszaszólt "A győztesek vicceket mesélnek, a vesztesek sajtótájékoztatót tartanak" - tisztelettel ajánlom Laczkó Mihály dr., ohh, bocsánat, Csányi Sándor dr. (annyira kísérteties a hasonlóság a hozzá nem értésüket illetően, ezért kevertem őket össze) vesztes MLSZ elnöknek" - írta Deutsch Tamás a Facebookon két perccel 11 óra előtt, mikor még javában tartott a sajtótájékoztató.
Még vasárnap kemény szavakkal bírálta Csányit és az MLSZ-t a közösségi portálon, többek közt azt írva, hogy "módszeresen elhardálják a magyar labdarúgás fejlesztésére rendelkezésre álló lehetőségeket." A sajtótájékoztatón Deutsch mint MTK-elnök is Csányi radarjára került: "Az utánpótláspénzek elherdálásáról szerzett rossz tapasztalatait a twitter-huszár nyilván egy klubnál szerezthette, aminek ő az elnöke."
"A győztesek vicceket mesélnek, a vesztesek sajtótájékoztatót tartanak" - tisztelettel ajánlom Laczkó Mihály dr., ohh, bocsánat, Csányi Sándor dr. (annyira kísérteties a hasonlóság a hozzá nem értésüket illetően, ezért kevertem őket össze) vesztes MLSZ elnöknek" - írta Deutsch Tamás a Facebookon két perccel 11 óra előtt, mikor még javában tartott a sajtótájékoztató.Még vasárnap kemény szavakkal bírálta Csányit és az MLSZ-t a közösségi portálon, többek közt azt írva, hogy "módszeresen elhardálják a magyar labdarúgás fejlesztésére rendelkezésre álló lehetőségeket." A sajtótájékoztatón Deutsch mint MTK-elnök is Csányi radarjára került: "Az utánpótláspénzek elherdálásáról szerzett rossz tapasztalatait a twitter-huszár nyilván egy klubnál szerezthette, aminek ő az elnöke."
"A másik ilyen politikus barátom, akiről beszélnem kell, Kocsis Máté, a VIII. kerület polgármestere. Ez az a kerület, ahol a rendszerváltás előtt hat pálya volt, és azóta ebből lett négy. Ez az a kerület, amelyik sose adott be pályázatot pályaépítésre vagy felújításra. Egy ilyen ember nekem ne beszéljen a fociról. Mint a Fidesz szóvivője annyi más területen tud hazudni."
Ezen a ponton felhördültek az MLSZ-székházban tolongó újságírók.
Kocsis Máté komoly embernek tartja Csányit Kocsis Máté szerda délutáni sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Csányi Sándornak közszereplőként kötelező elviselnie a kritikákat és bár megérti, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnökeként "rossz állapotban van" a 8-1-re elvesztett holland-magyar világbajnoki selejtező után, de akkor sem mondhat olyat, hogy valaki fogja be a száját. Kocsis Máté nem tervez jogi lépéseket Csányi Sándor ellen, akit egyébként "komoly embernek tart", tiszteli az életkorát és a munkásságát, de aki szerinte beírta magát a magyar futballtörténelembe, mert a 8-1-es vereségre ötven év múlva is emlékezni fognak. Kocsis értetlenül áll az ügy fejleményei előtt, amelyet egyébként személyes vitának tart. Hangsúlyozta: a Csányi Sándor által is említett bejegyzését nem mint a Fidesz kommunikációs igazgatója, vagy mint polgármester, hanem mint magyar szurkoló tette, ha ezt az MLSZ elnöke magára értette és így reagált, akkor azt "sajnálja", de a Fidesznek és a politikának ehhez semmi köze. Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy magyar szurkolóként nem érzi magát felhatalmazva, hogy kimondja: Csányi Sándornak le kell-e mondania, ugyanakkor a véleményét fenntartja. Szerinte Csányi Sándor állításával ellentétben a VIII. kerület az elmúlt 5 évben 800 millió forintot fordított 18 focipálya építésére. Elismerte: valóban nem működött együtt a kerület az MLSZ-szel a pályák építésében, de ennek az oka, hogy egy konkrét esetben az MLSZ elképzeléseiben 14 milliós kivitelezési költség szerepelt, ugyanezt az önkormányzat saját erőből 4 millió forintból megépítette. Hozzátette: a kerületben sosem volt hat nagyméretű futballpálya, ahogyan évek óta, úgy jelenleg is csak három van.
Később arról kérdezték az elnököt, kik állhatnak az ellene folyó kommunikációs kampány mögött? "Érezhetően van egy támadássorozat ellenem különböző frontokon, de ez csak azt jelenti, hogy valószínűleg fontos ember vagyok."
A szorgalom és a lelkesedés enyhén szólva hagy kívánnivalót maga után
Aztán megszólalt Nyilasi is: "A tudást mindenképpen importálni kell. Edzőket, szakembereket fogunk hozni azokból az országokból, amelyekkel együttműködési megállapodásaink vannak. A szakemberképzést is meg kell erősíteni. A kollégák szorgalma és lelkesedése enyhén szólva is hagy kívánnivalót maga után."
"Ha egy pedagógusnak 120 kreditet kell összegyűjteni egységnyi idő alatt, miért várnánk el ennél kevesebbet az edzőktől, akik szintén nevelő munkát végeznek?" - tett fel egy rávezető kérdést Szalai László, az edzőképzés vezetője. "A külföldi példák átvétele mellett vissza akarjuk csempészni a magyar stílusjegyeket a képzésbe. Egyfajta egységes játékstílust szeretnénk, hogy egy NB III-as utánpótláscsapatban is ugyanazt a játékot tudják, mint a Nemzeti Labdarúgó Akadémián."
Orbánnal nem beszéltek lemondásról
A távozását követelő kormánypárti politikusoknak Csányi annyit mondott: "Őket is sokan kérték már, hogy távozzanak." Nem távozik, mert "jó úton járnak", folytatják a munkát. "Ha két év múlva, amikor lejár a mandátumunk, akkor meghallgatjuk a futballközösség véleményét, és úgy döntünk, ahogy kívánják. Ha úgy gondoljuk, hogy hibáztunk, azonnal lemondunk."
Elérkezett a kérdések ideje. Beszélt-e Orbán Viktorral, és nem kérte-e, hogy mondjon le? "Telefonon beszéltem Orbán Viktorral, elemezgettük a meccset, meg hogy mit kéne csinálni. Lemondásról nem volt szó. Nekem régóta normális kapcsolatom van Orbán Viktorral, és ezen ezek a meccsek sem változtattak."
Végül egy konkrét bejelentés érkezett: külföldi szövetségi kapitányunk lesz. Olyan edzőt keresnek, aki kellő tapasztalattal és tudással rendelkezik nemzetközi szinten is. Időpont még nincs. "Nem akarunk kapkodni. Hét-nyolc jelölt van, köztük hárman európai topligákban dolgoznak vagy dolgoztak, de még nézelődünk a piacon." | [
"Magyar Labdarúgó Szövetség"
] | [
"Nemzeti Labdarúgó Akadémia"
] |
Az állammal is jól üzletelnek Szanyi Tiborék
Jól fizető megbízásokat kap a szocialista politikus vállalkozása az uniótól, a tárcáktól és a postától
Számos állami cégtől, intézménytől kap jól fizető megbízást Szanyi Tibor családi cége, amely többek között az unió hivatalos kiadójának és az IMF-nek is a magyarországi ügynökségeként tevékenykedik. Az MSZP képviselőjelöltje hosszú szünet után tavaly tulajdonosként tért vissza a vállalkozásba, ami arra utal: felkészült a képviselőség elvesztésére.
Visszatért családi cégének élére Szanyi Tibor. A cégbírósági adatbázis tanúsága szerint a szocialista politikus 1991-ben alapította az Euro Info Service Kft. jogelődjét, amelynek 2002-ig többségi tulajdonosa volt, majd hat évig névleg kivonult a társaságból. 2008 nyarán, az MSZP népszavazási bukása után ügyvezetőként visszatért a cégbe, tavaly december 1-jén pedig átvette nővérétől a tulajdonosi jogokat.
Az Euro Info Service Kft. az Európai Unió és számos euroatlanti szervezet kiadóhivatalának magyarországi ügynökségeként működik. Így például ők terjesztik idehaza az unió hivatalos kiadójának, az OECD-nek, a Világbanknak, a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) és az Eurostatnak a kiadványait. Honlapjukon Szanyiék azzal büszkélkednek: a cég az összes, EU-val foglalkozó állami és magánintézménnyel, kamarákkal, szakmai szervezetekkel, oktatási intézményekkel, civil szervezetekkel, pénzügyi intézettel is kapcsolatban áll – olvasható a hétfői Magyar Nemzetben, amelyből további részleteket is megtudhat. | [
"MSZP",
"Euro Info Service Kft."
] | [
"Magyar Nemzet",
"Nemzetközi Valutaalap",
"Európai Unió"
] |
Célszerűségből másik vádhatóság kijelölését kérte jogosulatlan pénzügyi tevékenység miatt emberek százait megkárosító vádlottak ügyében zajló büntetőeljárásban a Fővárosi Főügyészség vezetője, Ibolya Tibor. A történet érdekessége, hogy korábban az általa vezetett ügyészség több olyan lépést tett, ami a vádlottaknak volt kedvező. Így például a vádhatóság azt az álláspontot foglalta el a károsultak kérésével szemben, hogy a gyanú szerint milliárdos kárt okozó férfiak vagyona nem vehető zár alá. Az ügyészség szerint ugyanakkor ők mindent megtettek, hogy a vádlottak ne ússzák meg a felelősségre vonást.
Tavaly év végén váratlanul menesztették Ihász Sándort, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség vezetőjét, miután bűnpártolással gyanúsították meg. A Központi Nyomozó Főügyészség közleménye szerint Ihásznak a hivatali beosztásából adódóan tudnia kellett arról, hogy a hatóságok évek óta keresik azt a személyt, aki megbízást adott Fenyő János üzletember megölésére. Ugyanakkor Ihász Sándor – a gyanú szerint – az irodájában átvett Gyárfás Tamástól egy olyan iratot, ami fontos bizonyíték lett volna az ügyben, de azt mégsem adta tovább a nyomozóhatóságnak. Gyárfás ekkor még nem, csak később lett a felbujtással meggyanúsítva.
Nevük elhallgatását kérő forrásaink szerint a Fővárosi Főügyészség vezetője, Ibolya Tibor nem akart a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség korábbi vezetője sorsára jutni, ezért jelezte néhány hete azt, hogy egy, már bírósági szakban lévő eljárásban szerencsésebb lenne, ha nem az ő szervezete, hanem egy másik vádhatóság járna el.
Ez a bizonyos büntetőeljárás a Safebroker-ügy, amellyel korábban, még a hvg.hu munkatársaként foglalkozott e cikk szerzője. A nyomozás a Safebroker Szolgáltató Kft. működésével kapcsolatban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (jogutódja az MNB) kezdeményezésére indult el 2012 októberében, csalás gyanúja miatt a Budapesti Rendőr-főkapitányságon. A hatóságok gyanúja szerint ugyanis a cég összesen mintegy egymilliárd forintot szedett össze 370 személytől engedély nélküli pénzügyi szolgáltatást nyújtva.
Az eljárásnak két gyanúsítottja lett, a Safebroker ügyvezetője, Nanszák Mihály, illetve a cég mögött álló vállalkozásban, az MTS Broker Ltd.-ben lévő tulajdonostársa, Madarász Mihály. A piacfelügyeleti eljárás egyébként az MTS Broker vonatkozásában is megállapította, hogy engedély nélkül befektetési szolgáltatást végzett, és mindkét társaságot jelentős bírsággal sújtotta.
Közben a Fővárosi Főügyészség kezdeményezésére a büntetőeljárást a csalásról átminősítették jogosulatlan pénzügyi tevékenység folytatására. A bírósági tárgyalás során pedig a vádhatóság sikeresen kardoskodott amellett, hogy a vádlottak vagyona nem vehető zár alá. A zár alá vétel mellőzése erősen megnövelte annak esélyét, hogy az MTS Broker egykori ügyfelei nem reménykedhetnek pénzük, vagy annak egy részének a visszaszerzésében sem.
A Fővárosi Főügyészség ezt korábban a hvg.hu-nak azzal indokolta, hogy
"Ennek a bűncselekménynek a kár keletkezése nem tényállási eleme (így ennek a bűntettnek nincs passzív alanya, ennek megfelelően sértettje sem). Ez azt jelenti, hogy az ügyben az indítványozók (a polgári jogi igény előterjesztői) nem tekinthetők az eljárás tárgyát képező bűncselekmény sértettjeinek. Így a polgári jogi igényt elő sem terjeszthették, illetve ez alapján a polgári jogi igény érvényesítése céljából elrendelt zár alá vételnek értelemszerűen nincs helye."
Az ügy másodrendű vádlottját, Madarász Mihályt éveken át európai elfogatóparanccsal kereste a hatóság. Ennek csak idén lett meg az eredménye. A Fővárosi Törvényszék az Átlátszó megkeresésére azt közölte, hogy a férfit idén március közepén fogták el Spanyolországban, és egy hónappal később hozták haza.
Madarász Mihállyal szemben még érvényben van két másik körözés is a police.hu nyilvántartása alapján. A vádlottat a XV. kerületi rendőrkapitányság jogosulatlan pénzügyi tevékenység, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya pedig sikkasztás miatt szeretné kézre keríteni. Az Átlátszó értesülése szerint ezek a körözések is a Safebroker-ügyhöz kapcsolódhatnak.
Szerkesztőségünk úgy tudja, hogy miután Madarász Mihály a vádlottak padjára került a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, az eljárásban a vádat képviselő Fővárosi Főügyészség vezetője, Ibolya Tibor – információink szerint – jelezte hivatali felettesei felé, hogy a másodrendű vádlottat ismeri, felesége pedig barátnője a vádlott volt feleségének.
Az Átlátszó ezzel kapcsolatos megkereséseire reagált a Fővárosi Főügyészség és a Legfőbb Ügyészség (LÜ) is. A Fővárosi Főügyészség részéről azt írták, hogy csak felületes ismeretségről van szó, ami abból adódik, hogy Madarász Mihály "volt házastársa a Főügyész Úr házastársának barátnője. A Fővárosi Főügyész Úr és a másodrendű vádlott ugyanabban a kisvárosban éltek 30 évvel ezelőtt".
Az LÜ szóvivője, Fazekas Géza hangsúlyozta, hogy a vádhatóság mindent megtett a büntetőjogi felelősségre vonás érdekében, így a terhelttel szemben 2013-ban európai és nemzetközi elfogatóparancsot adott ki, és távollétében, 2014-ben vádat emelt vele szemben, hogy a bűncselekmény büntethetősége ne évüljön el. Majd miután a vádlottat elfogták, a vádhatóság előzetes letartóztatásba helyezte őt, amit azóta is fenntart. Ezek mellett az ügyészség idén januárban újabb vádiratot nyújtott be a másodrendű vádlott ellen.
"Ezek a körülmények önmagukban bizonyítják, hogy a fővárosi főügyész nem elfogult a másodrendű vádlottal szemben" – írta az LÜ szóvivője.
"Azokban az esetekben, amikor az ügyésszel szemben nem áll fenn elfogultsági ok, azonban feltételezhető, hogy az eljárás elhúzásához és/vagy az elfogultságmentes eljárás látszatának megkérdőjelezéséhez vezethet egy ilyen felvetés, akkor az ügyész a felettes ügyészség megítélésére bízza annak eldöntését, hogy célszerűségi okból más ügyészséget jelöljön ki az eljárás további folytatására."
Amint Ibolya Tibor tudomására jutott, hogy "az eljárást ilyen irányból támadhatják, azonnal felterjesztéssel élt a felettes ügyészséghez". Hogy milyen jelekből jutott erre a fővárosi főügyész, és egy évek óta tartó eljárásban miért pont most, nem derül ki az ügyészségi tájékoztatásokból, pedig rákérdeztünk erre is.
Az LÜ közölte azt is, hogy idén május 24-én jelölte ki a Fővárosi Főügyészség helyett a Pest Megyei Főügyészséget az ügyben a vádhatóság képviseletére.
A nyomozóhatóság által végrehajtott "házkutatásig a terheltek fizetési kötelezettségeiknek legnagyobb részt eleget tettek, így annak bizonyítása, hogy ha tevékenységüket nem szakították volna félbe, akkor sem fizettek volna a későbbiek során, nem volt lehetséges", ezért nem csalás, hanem jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanúja miatt folyt az eljárás – magyarázta válaszában Fazekas Géza.
AZ LÜ szóvivője ezt kiegészítette még azzal is, hogy mivel a jogosulatlan pénzügyi tevékenységnek a bírói gyakorlat szerint nincs sértettje, így a büntetőeljárásban nem álltak fenn a zár alá vétel törvényi feltételei. A Fővárosi Törvényszék emiatt mellőzte a teljes vagyonra elrendelt zár alá vételt.
Címlapotó: MTI/Bruzák Noémi. A céginformációt az OPTEN Kft. szolgáltatta. | [
"Safebroker"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete",
"Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya",
"Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség",
"Legfőbb Ügyészség",
"MTS Broker",
"Pesti Központi Kerületi Bíróság",
"Fővárosi Törvényszék",
"Pest Megyei Főügyészség",
"Safebroker Szolgáltató Kft.",
"MTS Broker Ltd.",
"Fővárosi Főügyész Úr",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"OPTEN Kft."
] |
Új helyzetet teremt Zuschlag János őrizetbe vétele szocialista politikusok szerint, s azt találgatják, kiket fog párttársuk "belerángatni" a különösen – immár bűnszövetkezetben – elkövetett nagy kárt okozó csalás kapcsán folyó büntetőeljárásba. Az előzetes letartóztatásáról majd Szegeden döntenek, ugyanis a Kecskeméti Városi Bíróság elfogultságot jelentett be.
Ma kihallgatását követően őrizetbe vette a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség Zuschlag János szocialista politikust. A vádhatóság közlése szerint erre azért volt szükség, mert a gyanújuk szerint a volt országgyűlési képviselő a bűncselekményt bűnszervezetben követte el. Emiatt pedig Zuschlag nagyobb büntetésre számíthat, ezért – az ügyészség szerint – komolyabb a veszélye annak, hogy a politikus elszökik vagy elrejtőzik. A vádhatóság illetékese közölte azt is, hogy a főügyészség kezdeményezi majd a gyanúsított előzetes letartóztatását is.
Mint ismert, a Bács-Kiskun Megyi Főügyészség Zuschlag János és hat társával szemben több olyan ifjúsági alapítvány ügyében indított nyomozást, amelyeket a volt parlamenti képviselő, illetve más Bács-Kiskun megyei szocialista politikusok hoztak létre. A nyomozás eddigi adatai szerint az érintett szervezetek úgy igényeltek és kaptak pályázatok révén állami támogatásokat különféle rendezvényekre, hogy azokat nem is tartották meg.
Sőt, a vádhatóság szerint maguk az alapítványok is fiktívek voltak: létrehozásuknak nem volt más célja, csakis rendszeres állami támogatások megszerzése. Az ügyészség szerint a szervezetek mintegy 60 millió forinttal nem tudtak elszámolni.
Szabó Ferenc, a megyei ügyészség szóvivője elmondta, egyelőre csak Zuschlagnál merült fel a bűnszövetség gyanúja, társainál még nem. Amennyiben a szocialista politikusnál bebizonyosdna a gyanú, öttől húsz évig terjedő szabadságvesztés várna rá.
A legújabb fejlemények – Zuschlag őrizetbe vétele miatt – a Magyar Szocialista Párt vezetésének részéről sajtótájékoztatón jelentette be Simon Gábor, a választmány elnöke, hogy az MSZP a Zuschlag-ügyben nem akarja állásfoglalásával vagy véleményével befolyásolni az igazság-szolgáltatást. Közölte, ha a politikusok véleményt mondanának, ha minősítenék a helyzetet, akkor nem segítenének, hanem ártanának az igazság-szolgáltatásnak.
Arra a kérdésre, hogy belső vizsgálatot indítanak-e, illetve lemondatják-e tisztségeiről Zuschlag Jánost, Simon Gábor közölte: úgy véli, ha a vizsgálatnak meglesz az eredménye, akkor az MSZP pontosan tudni fogja, mi a szervezeti, erkölcsi kötelessége.
A szocialista párt Bács-Kiskun megyei szervezetének elnöke, Márfai Péter a hvg.hu-nak azt mondta, szörnyűnek és sajnálatosnak tartja Zuschlag János őrizetbe vételét. "Zuschlag úr, aki a helyettesem, néhány hónappal ezelőtt közleményt adott ki arról, hogy az eljárás miatt felfüggeszti minden politikai tevékenységét." Márfai Péter mindehhez hozzátette, folyamatban van Zuschlag János párttisztségeinek – kiskunhalasi szocialista elnök és önkormányzati képviselő, a párt megyei területi szövetségének ügyvezető elnöke, valamint megyei közgyűlési tag – megszűnése, illetve az azokból való visszalépése, valamint a párttagságának felfüggesztése, amelyek csak hónapok alatt zajlanak majd le.
Az eljárásban Zuschlag János mellett a gyanúsítottak között van Katus Ferenc, a Bács-Kiskun megyei közgyűlés szocialista frakciójának tagja, Kullai Tamás, aki az előző ciklusban Kecskeméten volt MSZP-s önkormányzati képviselő, Lados István, Zuschlag korábbi személyi titkára, aki ellen nemzetközi körözés van érvényben, valamint Krausz Csaba újbudai önkormányzati képviselő és Marsovszky Balázs, a Fiatal Baloldal (FIB) fővárosi elnöke is. Az ügyben tanúként meghallgatták Ujhelyi Istvánt, az önkormányzati tárca és Arató Gergelyt, az oktatási minisztérium államtitkárát és Baja Ferencet, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárát is.
A hvg.hu értesülései szerint az újabb kihallgatásokra Szegeden kerülhet sor, ugyanis a büntetőeljárás oda került át, miután a Kecskeméti Városi Bíróság elfogultságot jelentett be.
| [
"MSZP"
] | [
"Bács-Kiskun Megyi Főügyészség",
"Fiatal Baloldal",
"Kecskeméti Városi Bíróság",
"Magyar Szocialista Párt",
"Miniszterelnöki Hivatal",
"Bács-Kiskun Megyei Főügyészség"
] |
Korrupciógyanús ügyek kivizsgálására folytatott belső nyomozást az amerikai Microsoft a magyar leányvállalatnál.
A vizsgálat eredményét nem hozták nyilvánosságra, de közben komoly személyi változások történek a Microsoft Magyarország Kft. vezetésében.
A hirtelen távozók között volt 2016 elején a kormányzati üzletágat vezető Sagyibó Viktor, aki most novemberben mégis miniszteri biztosként kapott állást Lázár János mellett a Miniszterelnökségen.
Mintha csak válaszcsapás lett volna, az új vezetés által irányított Microsoft Magyarország néhány nap múlva felmondta a legnagyobb kormányzati beszállítók Microsoft-termékekre vonatkozó értékesítési engedélyét.
A partnerek kizárása óriási felfordulást okozott a Microsoftra épülő közigazgatásban.
A 24.hu információja szerint Romániához hasonlóan Magyarországon is átvilágították a Microsoft helyi leányvállalatának üzleteit.
Romániában tavaly az ország történetének legnagyobb korrupciós ügyévé nőtte ki magát a Microsoft és az ottani kormányzat közötti bizniszek ügyében indult vizsgálat. A bukaresti Microsoft-akták összesen kilenc egykori minisztert érintettek kellemetlenül: a bíróság több, 2 és 6 év közötti letöltendő börtönbüntetést, valamint összesen 17 millió eurós vagyonelkobzást szabott ki rájuk. Azzal vádolták őket, hogy nagy összegű csúszópénzeket fogadtak el azért, hogy a piaci árnál 30-40 százalékkal drágább szoftverlicencek, illetve akár 50 százalékkal drágább számítógépek megvásárlásáról szóló állami szerződéseket hagyjanak jóvá.
A romániaival szinte párhuzamosan folyó, nagyjából két éve indított magyarországi vizsgálat eredménye eddig nem került nyilvánosságra.
Úgy tudjuk, hogy az amerikai anyacég a nyomozati munkában jártas megbízottakat küldött Budapestre, akik egy magyar ügyvédi iroda közreműködésével átvilágították az elmúlt években, főként Papp István vezérigazgató hivatali ideje alatt folytatott üzletmenetet.
A belső nyomozás fő csapásiránya az állami szektor milliárdos Microsoft-szerződéseinek alapos áttekintése volt.
A 24.hu pénteken levélben kereste meg a Microsoft Magyarországot, igaz-e, hogy az amerikai anyacég belső vizsgálatot folytatott le korábbi kormányzati szerződésekkel kapcsolatban, illetve igaz-e, hogy a vizsgálat nyomán több vezetőjétől, köztük Sagyibó Viktor kormányzati kapcsolatokért felelős üzletágvezetőtől is megvált a cég.
A Microsoft Magyarország válaszában nem cáfolta a vizsgálat tényét, de kérdéseinkre összefoglalóan csak annyit közölt, hogy a vállalat "küldetése, hogy a világon minden embert és szervezetet hozzásegítsen ahhoz, hogy többre legyen képes. Hogy ígéretünknek eleget tegyünk, összhangban a globális stratégiánkkal, folyamatosan értékeljük együttműködésünket partnereinkkel a világon mindenütt."
A semmitmondó nyilatkozat annak fényében érdekes, hogy eközben a cég teljesen felforgatta a Microsoft-termékek és licencek magyarországi forgalmazásának hosszú ideje stabil rendszerét.
A Microsoft Magyarország az érintettek számára teljesen váratlanul felmondta a legnagyobb négy magyarországi partnere közül háromnak a szerződését. Az úgynevezett LAR-partnerektől (large account reseller) – információink szerint etikai okokra hivatkozva – egyik napról a másikra megvonták a szoftverekre és más termékekre vonatkozó értékesítési engedélyt.
A Microsoft ezzel gyakorlatilag lábon lőtte saját magát, mégis bevállalták.
A döntés súlyához ugyanis érdemes tudni, hogy a Microsoft Magyarország korábban direktben nem foglalkozott termékeladással, csupán egyfajta marketing- és menedzsercégként szervezte a piacot. A kormányzattal és a közigazgatási szervekkel a többnyire politikailag is jól fekvő LAR-partnerek kötötték meg elég nagyfokú önállóság mellett az üzleteket, és ők közvetítették a megrendeléseket a Microsoft írországi központjának.
A 13 milliárd forintos forgalmú Humansoft Kft., a 4 milliárdos RacioNet Zrt. és a 10 milliárdos Euro One Zrt. kiiktatása az utóbbi napokban komoly szervezési problémák elé állította az állami szerveket.
Tény, hogy a Magyarországon eddig nem tapasztalt súlyú, drasztikus lépésre akkor szánta el magát a Microsoft, amikor a volt kormányzati kapcsolattartóját, Sagyibó Viktort kormányzati szerepkörbe emelték. Egy hét sem telt el, és kirúgták a LAR-partnereket.
November 7-én jelentették be, hogy Lázár János miniszteri biztossá nevezte ki Sagyibót. A Magyar Közlönyben megjelentetett közlemény szerint az új miniszteri biztosra roppant széles hatáskört ruháztak, rábízták a Miniszterelnökség hazai és uniós projektjeinek ellenőrzését. Sőt, Lázárék arra is feljogosították, hogy ő monitorozhassa a számos jelentős informatikai fejlesztést magában foglaló Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program végrehajtását.
Sagyibónak a kinevezése előtt volt egy talányos húzása. Fél évvel azután, hogy 2016 elején lényegében titokban elhagyta a Microsoft Magyarországot – csak utódja bejelentésekor tűnt fel a szaksajtónak, hogy a befolyásos vezető már nincs is a cégnél –, az egyik LAR-partner, a Humansoft tulajdonosánál, a 4IG Zrt.-nél lett vezérigazgató. A posztot azonban csak két hétig töltötte be. A cég egy kurta tőzsdei közleményben tudatta, hogy az új vezérigazgató konkrétan meg nem nevezett személyes okok miatt rögtön fel is mondott. Piaci pletykák szerint a gyors távozás mögött is a Microsoft állt.
Sagyibó kormányzati kinevezésével kapcsolatban is megkerestük a Microsoft Magyarországot. Arról kérdeztük a céget, hogy van-e összefüggés a miniszteri biztosi kinevezés és az utóbbi hetek drasztikus szerződésbontás-sorozata között? A Microsoft Magyarország a következőket írta:
Úgy döntöttünk, hogy a helyi partnercsatornáink működtetésében új irányt veszünk. Kérjük, vegyék figyelembe, hogy a Microsoft nem közöl üzleti partneri kapcsolataira és korábbi kollégáira vonatkozó adatokat.
A kialakult helyzet miatt megkerestük a Miniszterelnökséget is, hogy tudtak-e a Microsoftnál lefolytatott vizsgálatról, illetve ezzel összefüggésben volt-e tudomásuk korrupciógyanús ügyletekről. Válasz egyelőre nem érkezett.
Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba | [
"Miniszterelnökség",
"Microsoft Magyarország Kft."
] | [
"4IG Zrt.",
"RacioNet Zrt.",
"Humansoft Kft.",
"Euro One Zrt."
] |
Nem adta ki a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) azokat a szerződéseket, amelyeket a Mobil Kapcsolat Kft.-vel kötött a börtön-mobilok rendszerének működtetésére. Ezeket az Átlátszó mellett a Magyar Helsinki Bizottság is szerette volna megismerni, de mivel szintén nem járt sikerrel, bírósághoz fordult. A tárgyalás február végén lesz. Közben szerkesztőségünknek bv-s körökből kritizálták az új rendszert, mondván jóval több trükközésre ad lehetőséget a bérelt mobil a raboknak, sőt azok révén akár bűncselekményeket is elkövethetnek bentről.
Információink szerint lejárt a BvOP és a BVfon Telekommunikációs Kft. között a börtönök telekommunikációs szolgáltatására megkötött szerződése, így lehetővé vált, hogy a büntetés-végrehajtás egy másik céggel, a Mobil Kapcsolat Kft.-vel állapodjon meg a börtönből való telefonálás új rendszeréről. Hogy a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága miért ezt a piacon nem igazán ismert céget választotta ki, nem tudni.
A BvOP nem csak nem árulta el, hogy miért erre a vállalkozásra esett a választása, hanem a kft.-vel aláírt szerződéseket sem adta ki. A közérdekű adatigénylést a bv részéről arra hivatkoztva tagadták meg, hogy a börtön-mobilok beszerzése "minősített adat, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló kormányrendelet alapján valósult meg".
Hozzátették még azt, hogy "a szolgáltatás feltételeit meghatározó szerződés érvényes és eredményes, a Miniszterelnökség által ellenőrzött és jóváhagyott beszerzési eljárás eredményeként jött létre, amelynek tartalma nem nyilvános".
A büntetés-végrehajtás – mint már írtunk róla – 2015-ben építette ki azt a rendszert, amely révén a börtönök lakói már mobiltelefonon beszélhetnek ügyvédjeikkel, hozzátartozóikkal, és nem kell arra várakozniuk, hogy sorra kerüljenek egy vezetékes telefonnál. A rendszer kiépítése és üzemeltetése, valamint a húszezer készülék beszerzése összesen mintegy 42 millió forintos költséget jelentett.
A készülékeket a Telekomtól vette meg a BvOP, azokat nem lehet visszahívni, és sms-ket sem lehet küldeni rájuk. A mobil feltölthető kintről, úgy, mint a Domino-kártyás telefonok, vagy a fogvatartottak által: a letéti számlájára beküldött pénzből maga a rab teszi rá az egyenleget.
Kevésbé biztonságos rendszerre váltottak?
Az Átlátszó információi szerint az új telefonálási rendszer bevezetése nem váltott ki egyöntetű tetszést a büntetés-végrehajtás dolgozói körében, akad olyan volt parancsnok is, aki szerint várható volt, hogy a rabok trükközni fognak a mobilokkal. Egyik informátorunk szerint fél éven belül botrány lesz a dologból, esetleg a rabok bentről bűncselekményeket szerveznek meg. "A korábbi megoldás jól működött és biztonságos volt. A kártyát a fogvatartott a börtönboltban is tudta használni, illetve a kártyával is lehetett kezelni a letétet."
Megtörtént, hogy a rácsok mögül posztoltak a rabok a Facebookra, vagy nyereményjáték csalást követtek el. Erről írt már az Átlátszó és akkor a BvOP az eljárás tényét elismerte, igaz az ügyről nem kívánt nyilatkozni. A nyomozásról pedig a Pest Megye Rendőr-főkapitányság csak annyit árult el, hogy két elítéltet hallgattak ki gyanúsítottként. Ám ezeket a trükköket a börtönlakók nem a Telekomtól vett buta mobilokkal hajtották végre, hanem a becsempészett okostelefonokkal.
Korábbi cikkünk a témában: Hiába van mobiljuk a raboknak börtönben, még mindig csempésznek be telefonkészülékeket
"A korábbi rendszerben a rab telefonkártyájához hozzá volt rendelve az a néhány telefonszám, amelyeket hívhatott. Az intézetekben több helyen, leginkább a folyosókon elhelyezett telefonkészülékekben volt egy kamera, így a nevelőtiszt láthatta, hogy aki éppen valamelyik hozzátartozójával vagy az ügyvédjével cseveg, valóban használhatja azt a kártyát. A BVfon elsőként az állampusztai bv-intézetben építette ki a rendszert, amelynek kialakítására aztán 2004 és 2008 között szerződött a többi börtön is."
Az egykori bv-s vezető elmondása alapján a most kipaterolt cég saját költségén állta a rendszer kialakítását, és a haszna az volt, hogy övé a telefonálási díj, ami valamivel olcsóbb lett a korábbinál.
A BVfon Kft. az Átlátszó információi szerint azt vállalta, hogy biztonságos fogvatartotti telekommunikációs megoldást nyújt, valamint, hogy a rendszert folyamatosan fejleszti, javítja és karbantartja. A szombathelyi börtönben még jelen van a társaság, amely egy 15 országban működő és több mint 500 börtönben jelen lévő cégcsoport tagja.
Illegálistelefon-dömping a börtönökben
Hogy a BVfon Kft. rendszere vagy az újabb telefonálási módszer-e a biztonságosabb, nem tudni, az viszont tény, hogy míg a börtönökben 2014-ben 703, 2015-ben pedig 832 illegális mobilt találtak meg, addig tavaly 1 459 becsempészett készülék került elő. Erről maga Tóth Tamás, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka beszélt a tavalyi évre vonatkozó évértékelőjében.
Persze lehet, hogy azért, mert "javult a készülékek felkutatásának a hatékonysága" – állt a BvOP tájékoztatásában.
Hogy a bevezetett börtön-mobilok ellenére nem csökkent, sőt nőtt az előző évekhez képest még becsempészett telefonkészülékek száma, annak információink szerint az lehet az oka, hogy a bv-mobilokon folytatott beszélgetés ára továbbra is elég borsos, illetve a készülékeken csak meghatározott ideig lehet csevegni.
Az Átlátszó megkereste a Mobil Kapcsolat Kft. tulajdonos-ügyvezetőjét, Megyeri Pétert, hogy megtudjuk, a cég kimondottan erre a bv-s projektre alakult-e meg 2013. december közepén. 2014-ben a Mobil Kapcsolat nettó árbevétele 8,5 millió forint volt. Majd 2015-ben már 253,5 millió forint árbevétel szerepel a cég pénzügyi adatainál, amely mellett a társaság mérleg szerinti eredménye 101,3 millió forint lett.
Megyeri Pétertől azt is szerettük volna megtudni, hogy abban, hogy a büntetés-végrehajtás a Telekomtól vette meg a húszezer mobilkészüléket volt-e bármilyen szerepe annak, hogy az ügyvezető korábban éveken át dolgozott a távközlési cégnél vezető beosztásokban. Érdekelt minket az is, hogy a bv-mobilos rendszert milyen ötlet vagy tapasztalat alapján dolgozták ki, mivel tudomásunk szerint más országok börtöneiben nem megengedett a mobiltelefonos fogvatartotti kapcsolattartás.
A Mobil Kapcsolat ügyvezetője arra hivatkozva kért időt a válaszok megadására, hogy egyeztetnie kell a konzorciumi partnereivel, akikkel a cég együtt indult a BvOP-s közbeszerzésen. "Előzetesen azonban egy kérdésre már biztosan tudok válaszolni, miszerint cégemet üzleti tanácsadásra hoztam létre, miután felmondtam előző munkahelyemen és vállalkozásba kezdtem" – jegyezte meg levelében Megyeri Péter. Amennyiben bővebben válaszol a cégvezető, azt közreadjuk.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága",
"Mobil Kapcsolat Kft."
] | [
"BVfon Telekommunikációs Kft.",
"BVfon Kft.",
"Pest Megye Rendőr-főkapitányság",
"Magyar Helsinki Bizottság"
] |
A fővárosi önkormányzat pénzügyi ellenőrző bizottsága mai ülésén felkérte a főpolgármestert, hogy cikkünk nyomán indítson belső vizsgálatot az FKF Zrt-nél az 500 millió forintos sótároló telek ügyében.
Szűcs-Somlyó Mária, a főpolgármesteri hivatal kommunikációs igazgatója elmondta, hogy a bizottsági határozat még nem érkezett meg Tarlós Istvánhoz, de ahogy megérkezik, természetesen vizsgálatot fog indítani, mint minden ügyben, amiben eddig felkérték. A vizsgálat felelőse György István főpolgármester-helyettes és Szarvas Ferenc, a Budapesti Városüzemeltetési Központ igazgatója lesz.
Kaltenbach Jenő, a bizottság tagja elmondta, hogy az ügyet kivizsgálásra érdemesnek tartja, mert ha a sejtések beigazolódnak, ebből büntetőügy is lehet.
Mint arról beszámoltunk, 490 millió forintért vásárolt útszóró sónak egy lakott, közös osztatlan tulajdonban álló ingatlant a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt., amin évi hatmillió forintért bérel sósátrat az eső ellen. A cég szerint jó üzletet kötöttek. A közterület-fenntartókat képviselő ügyvédi iroda az eladó cégnek is dolgozott, vezetője a Fidesz jövőbeni reménysége. | [
"Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt."
] | [
"FKF Zrt-nél",
"Budapesti Városüzemeltetési Központ"
] |
A Fidesz azt szeretné, ha Janiczak Dávid, Ózd jobbikos polgármestere tisztázná magát a sajtóban megjelent korrupciógyanús ügyben, írja az MTI. Németh Szilárd, a kormánypárt alelnöke szombaton, Budapesten tartott sajtótájékoztatón elmondta, az ózdi városvezető és munkatársai ezen a hangfelvételen arról beszélnek, hogy miként tudnának megszabadulni az egyik indulótól a város ivóvízhálózatának fejlesztésére kiírt, több mint 400 millió forintos pályázaton.
A Fidesz alelnöke szerint a jobbikos polgármester ezt úgy kívánta elérni, hogy érvénytelennek nyilvánítják a nekik nem tetsző pályázatot. "Mire tromfol az ózdi bossnak az egyik samesza és rögtön közli is, hogy rá fogja állítani az embereit a másik cégre, hogy találjanak valami kompromittálót" - fogalmazott, aláhúzva, hogy később valóban a polgármesternek kedvesebb cég nyert a közbeszerzésen.
A Fidesz ezért arra kéri Janiczak Dávidot, hogy álljon ki a nyilvánosság elé, és tisztázza például, hogy valóban ő szólal-e meg ezen a hangfelvételen, továbbá az ügyben valóban befolyásolták-e a közbeszerzést, illetve történt-e vesztegetés - fejtette ki Németh Szilárd, aki szerint a polgármesternek arra is választ kell adni, kapott-e pénzt ennél a közbeszerzésnél, és ha igen, hány százalékot. Németh Szilárd kijelentette, "aki egyszer csinál ilyet, az általában úgy szokott lenni, hogy többször is", ezért szerinte fontos kérdés az is, hogy történt-e ilyet eset korábban is Janiczak Dáviddal.
A Jobbik reagálásban azt írta, "Ózd Város Önkormányzata a svájci hozzájárulású ivóvíz-rekonstrukciós munkára nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le, amelynek során nagy tapasztalattal rendelkező budapesti közbeszerzési tanácsadó céget foglalkoztatott (...) A döntéshozatali eljárás során a vonatkozó jogszabályok teljes körű betartása megtörtént, a közbeszerzési eljárás erős szakmai kontroll alatt állt, hiszen a döntéshozatalok előtt minden anyagot megküldtünk a Széchenyi Programirodához mint közreműködő szervezethez".
Szerintük a Fidesz csak lejárat, és "tudatosan akar a saját korrupcióban jártas pályájára húzni bennünket, mert azon a térfélen ő a nyerő, tekintettel nagy, mindent átfogó tapasztalatára" - írják. | [
"Ózd Város Önkormányzata"
] | [
"Széchenyi Programiroda"
] |
Gyorsított eljárásban keresi a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány a megfelelő céget, mert rájöttek, hogy nemsokára október 23-a. Az 1956-os emlékév reklámkampányára belföldön 900 millió forintot, külföldön 500 milliót terveznek elkölteni.
Alig néhány nappal azután, hogy kiderült, Gerendaiék 300 millió forintért reklámozzák a nyári fesztiválokon az 1956-os emlékévet, máris megjelent egy újabb hirdetmény a közbeszerzési értesítőben a programsorozatot bonyolító Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért (KKETTK) Közalapítványtól.
A Schmidt Mária által vezetett alapítvány ajánlattételi felhívása szerint nettó 1,4 milliárd forint keretösszegben kívánnak szerződést kötni az ‘56-os emlékévhez kapcsolódó kommunikációs kampányra. Ez az alábbi három részből fog állni a tervek szerint:
– heti, kétheti, havi és egyéb periodika szerint megjelenő folyóiratokban és online hirdetési felületeken való megjelenés: nettó 500 millió forint
– megyei-, országos napilapokban, heti, kétheti és havi lapokban, közterületi hirdetési felületeken, és online hirdetési felületeken való megjelenés: nettó 400 millió forint
– nemzetközi kommunikációs kampány: nettó 500 millió forint
A közbeszerzés kiírásáról szóló hirdetményt június 29-én adták fel, és ajánlatokat csak mintegy két hétig, július 15-ig lehet beadni. Vagyis gyorsított eljárásban keresik a reklámkampány megvalósítóját, és a KKETTK Közalapítvány természetesen meg is indokolja a sietséget. Arra hivatkoznak, hogy januárban megbízta őket a kormány az 1956-os emlékév lebonyolításával, a programsorozatnak pedig október 23-a a központi dátuma, úgyhogy addig muszáj reklámozniuk. A teljes, szó szerinti indoklás Schmidt Máriáéktól:
“Ajánlatkérő az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékéve keretében megvalósuló programokról és az azok megvalósításához szükséges források biztosításáról szóló 1017/2016. (I.22.) Korm. hat. alapján a Kormány megbízta Ajánlatkérőt az emlékév keretében a programok megvalósításával. Az 1956-os emlékév központi dátuma 23.10.2016, amely időpontig a társadalom széles köre számára elérhetővé és megismerhetővé kell tenni a jelen közbeszerzés tárgya szerinti szolgáltatásoknak megfelelő médiatartalmat, így kivételesen indokolt és sürgős a gyorsított eljárás alkalmazása, hogy az emlékév kommunikációja ne lehetetlenüljön el."
Az elég érdekes, hogy az épületháló-reklámokra kiírt közbeszerzés már január végén lezárult, a hirdetési kampányra vonatkozót pedig csak június végén írják ki. Vajon tényleg csak most jöttek rá, hogy 1956 legfontosabb dátuma október 23., a forradalom kitörésének napja?
Címlapkép: magyarforradalom1956.hu | [
"Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány"
] | [
"Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért (KKETTK) Közalapítvány",
"KKETTK Közalapítvány"
] |
Leinemann Zsolt, a ScienNet-ügy gyanúsítottja nem szerzett parlamenti mandátumot, mentelmi joga megszűnt, így a jelöltsége miatt felfüggesztett eljárást folytathatják. Ugyanakkor ügyvédje szerint védencét nem vehetik újra őrizetbe.
A területi választási bizottság elutasította a Sciennet-ügyben letartóztatott leinemann Zsolt nyilvántartásba vételét, aki most a bírósághoz fordult.
Ügyvédje szerint nem vehetik újra őrizetbe a ScienNet-ügy gyanúsítottját, Leinemann Zsoltot. Leinemann már volt őrizetben, azonban képviselőjelöltként elindult a választáson, és ezzel mentelmi jogot szerzett, az ellene folyó eljárást a választások idejére felfüggesztették. Mostanra azonban mentelmi joga megszűnt, mivel nem ő szerzett mandátumot az országgyűlési választások első fordulójában.
Leinemann ügyvédje, Futó Barnabás csütörtökön azt mondta, hogy védencét az ítéletig már nem zárhatják be. Ezt azzal indokolta, hogy a büntetőeljárási törvény kimondja: "ugyanazon bűncselekmény miatt - ha a körülmények nem változtak - az őrizetbe vétel újra nem rendelhető el". Szerinte a körülmények nem változtak, mivel ez idő alatt - épp a mentelmi jog miatt - védencével szemben nem folytathatták az eljárást.
Futó Barnabás azt is mondta, hogy az előzetes letartóztatásból a képviselőjelöltsége miatt kiengedett Leinemann Zsolt bizonyította, a szökés és elrejtőzés, valamint a bűnismétlés veszélye - amelyekre a bíróság hivatkozott a kényszerintézkedés meghosszabbításakor - nem áll fenn.
A nyomozást végző vám- és pénzügyőrség azt közölte, hogy a jogerős választási eredményről szóló határozatról hivatalosan értesítést még nem kapott, így az eljárás továbbra is felfüggesztés alatt áll.
Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője azt tette hozzá, hogy a vám- és pénzügyőrség akkor dönt csak az eljárás folytatásáról, és arról, hogy fennállnak-e az előzetes letartóztatáshoz szükséges körülmények, ha hivatalos tájékoztatást kap a választási eredményekről a területi választási bizottságtól.
Futó Barnabás érvelése szerinte ugyan helyesen tükrözi a törvény szövegét, a körülmények azonban a mentelmi jog ellenére is változhatnak. Példaként említette, hogy ebben az időszakban is folyik a nyomozás, így új adatok, bizonyítékok kerülhetnek elő, az ügyben más érintettek tehetnek vallomást, vagy még korábban kezdődött nyomozati cselekmények eredményei érkezhetnek be, ezek pedig a körülmények változását jelenthetik.
Leinemann Zsoltot március 30-án helyezték szabadlábra, miután a Fővárosi Főügyészség aznap ezt kezdeményezte. A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság ugyanezen a napon döntött arról, hogy - megváltoztatva a területi választási bizottság határozatát - Leinemann Zsolt indulhat Debrecen 2. számú választókörzetében.
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény szerint a választáson jelöltként igazolt személyt mentelmi jog illeti meg. A legfőbb ügyész kezdeményezte Leinemann mentelmi jogának felfüggesztését, de az Országos Választási Bizottság azt fenntartotta.
A ScienNet nevű, Washingtonban bejegyzett cég magyarországi tevékenysége miatt adócsalás és sikkasztás miatt folyik eljárás. A vám- és pénzügyőrség tavaly november 20-án rendelt el nyomozást a ScienNet törzsvásárlói rendszerével kapcsolatosan. A társaság képviselőjét a bíróság november 27-én helyezte előzetes letartóztatásba.
Leinemann Zsolt függetlenként indult a Hajdú-Bihar megyei 2. számú egyéni választókerületében, ahol az első fordulóban érvényes és eredményes volt a választás, mivel Halász János, a Fidesz-KDNP jelöltje a szavazatok több mint 60 százalékát szerezte meg. Leinemann Zsoltra 2,21 százalék szavazott. | [
"ScienNet"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Hajdú-Bihar Megyei Bíróság",
"Országos Választási Bizottság"
] |
Nagyon úgy tűnik, hogy sikerült rossz üveggel kalkulálni az alapvetően üvegből épülő Magyar Zene Háza költségeinél, ezért drágult egyik pillanatról a másikra közel tizedével a projekt. A futurisztikus épület felhúzásáért az eredeti szerződés szerint 17,5 milliárd forintot kellett volna fizetni, augusztusban azonban kiderült, hogy ennél többe, közel 19,2 milliárdba kerül a fejlesztés.
Egy évvel később készül el
Akkor az uniós közbeszerzési értesítőben még nem részletezték az okokat, a hirdetményből csak annyi derült ki, hogy a módosításra olyan körülmények miatt került sor, amelyet "a kellő gondossággal eljáró ajánlatkérő nem láthatott előre". A szerződésmódosításban azonban már ennél jóval részletesebben megindokolták a költségnövekedést. Eszerint pedig az történt, hogy a kivitelező legyártott egy valós méretű (egy az egyhez méretarányú) üvegfalat, amivel valami nagyon nem lehetett rendben, mert azt követően, hogy a megrendelő Városliget Zrt.-nél megnézték, az összes üvegfelület szerkezeti módosításáról döntöttek. Emiatt ugrottak meg a költségek. A szerződésmódosításban szó szerint úgy fogalmaztak, hogy a
megnövekedett gyártási és kivitelezési idő, a módosuló technológiai sorrend, az üvegfelületek megváltozott szerkezete együttesen
növeli majdnem 1,7 milliárddal a vállalkozói díjat.
Ez egyébként már jelzi, hogy nemcsak az ár, hanem a határidők, sőt az előlegek összege is változott. A beruházás befejezésére eredetileg 501 munkanapot adtak, így azonban majdnem másfélszer ennyi, 729 munkanap áll a kivitelező rendelkezésére, ami azt jelenti, hogy
közel egy évvel kitolódik a 2020 nyarára tervezett átadás.
A megnövekedett kiadások fedezésére pedig pénzt is kapott a tender győztese, hiszen a 2018 szeptemberében már lehívott 10 százalékos előleg mellé az idén ősszel újabb 10 százalékot (azaz majdnem 2 milliárd forintot) igényelhetett.
Négyzetméterenként félmillió forint
A Magyar Zene Házában tényleg rengeteg lesz az üveg, de az 1,7 milliárdos drágulás így is elég soknak tűnik. Az épületről a tervezője, a japán Sou Fujimoto korábban egy interjúban azt mondta, hogy a "ház egyedülállóságát adó transzparencia miatt az épület oldalfalai üvegből készülnek", ami a kiírás szerint 3200 négyzetméternyi üvegszerkezetet jelent. Ha tényleg ekkora felületről van szó, akkor a szerkezeti módosítások miatt egy négyzetméter több mint félmillió forinttal lesz drágább.
A sokat emlegetett kivitelező egyébként a Magyar Építő Zrt.
A vállalat 2017-ig Mészáros Lőrinc barátjának és állandó üzlettársának, a Duna Aszfaltot is birtokló Szíjj Lászlónak a tulajdonában volt. Bő két éve azonban a közbeszerzéseken addig és azóta is jól teljesítő társaságot megvette a szintén kormányközeli Épkar Zrt., illetve a WHB Befektetési Kft. Utóbbi vállalat volt az, amely 3 milliárd forintot fizetett a miniszterelnöki vő, Tiborcz István közbeszerzéseken hizlalt közvilágítási cégéért, az Elios Zrt.-ért. Azóta kiderült, hogy az Eliosra bízott, az eredeti tervek szerint uniós forrásból finanszírozott projektek szabálytalanok voltak, így azokra mégsem lehet uniós pénzt költeni, azaz végső soron a teljes költséget a magyar adófizetők állták.
Emellett a WHB-nak, illetve a vállalatcsoport tulajdonosának, Paár Attilának a neve az elmúlt évek egyik legnagyobb port kavaró politikai botrányában, a Borkai-ügyben is előkerült. A győri vállalkozó az egyik legfontosabb láncszem, amely összeköti az azóta újra megválasztott győri polgármestert és a Fidesz-KDNP legfelső köreit.
A Magyar Építők tényleg elég jól ki van tömve állami megbízásokkal, és ez az üzleti teljesítményén is látszik. A cég a Magyar Zene Háza mellett dolgozik a lassan elkészülő Puskás Stadionon és a Liget Projekt másik gigaberuházásán, a 26 milliárd forintból épülő Néprajzi Múzeumon is. Ezekből annyira már nem volt nehéz összehozni a tavalyi közel 50 milliárd forintos árbevételt, illetve majdnem 3,7 milliárdos adózott nyereséget.
Az érdekesség azonban nem az, hogy a vállalat ennyi pénzt termel, hanem, hogy mindezt rendkívül kevés alkalmazottal teszi. A Magyar Építőknek tavaly csak 124-en dolgoztak, ami azt jelenti, hogy egy alkalmazottra közel 400 milliós bevétel és majdnem 30 milliós profit jutott. Ráadásul a foglalkoztatottak közül csak 26 végzett ténylegesen fizikai munkát, a többségük szellemi foglalkoztatott volt.
Ez egyébként nem egyedi a magyar építőiparban. Korábban írtunk már róla, hogy az állami beszerzéseken sikeresen teljesítő cégek közül soknál ez a helyzet, ami arra utal, hogy ezek a vállalatok a megbízások jelentős részét csak továbbpasszolják alvállalkozóiknak, és ezért a közvetítő szerepért húznak le milliárdos hasznot.
Közélet Vállalat Liget Projekt Magyar Zene Háza Városliget városliget zrt. Olvasson tovább a kategóriában | [
"WHB Befektetési Kft.",
"Városliget Zrt.",
"Magyar Építő Zrt.",
"Épkar Zrt."
] | [
"Magyar Építők",
"Néprajzi Múzeum",
"Sou Fujimoto",
"Elios Zrt.-",
"Közélet Vállalat Liget Projekt",
"Duna Aszfalt",
"Magyar Zene Háza"
] |
Még a múlt hétvégén lebegtette meg az Demokratikus Koalíció a hírt, hogy a köztársasági elnökké választott Novák Katin sógornője, a szülész-nőgyógyász Vesztergom Dóra kapta meg az állami kézbe vont lombikszektort – őt nevezték ki a január 31-i utasítás szerint létrehozott, országos hatáskörű Humánreprodukciós Igazgatóság megalapítására. Ezt az OKFŐ honlapján elérhető dokumentum is bizonyítja.
A 24.hu már Novák Katalin kinevezése előtt kereste emiatt az Országos Kórházi Főigazgatóságot, de nem kaptak választ, ahogyan Vesztergom Dóra sem reagált a megkeresésükre. A lap cikke szerint a Humánreprodukciós Igazgatóság az Országos Kórházi Főigazgatóság részeként jött léte, és idetartozik több stratégiai kérdés a meddőségi beavatkozásokkal kapcsolatban – ilyen például az ágazati szakmai koncepció kialakítása, a finanszírozás megszervezése, az ellenőrzés vagy épp az adatszolgáltatás.
Bár az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) mélyen hallgat a kinevezéséről, a szervezet honlapján megtalálható vezetői névsor bizonyítja: Novák Katalin sógornője kapta meg az újonnan létrehozott Humánreprodukciós Igazgatóság vezetői posztját. Vesztergom Dóra még Novák köztársasági elnökké választása előtt lett igazgatói rangban az államosított lombikszektor legfőbb felügyelője.
Vesztergom Dóra Novák Katalin bátyjának a felesége, és korábban dolgozott beosztott orvosként is a Kaáli és a Dévai Intézetben, de a cikk szerint vezetői posztot sehol sem töltött be.
Az Országgyűlés tavaly tavasszal szavazta meg, hogy 2022. július 1-től kizárólag az állami meddőségi klinikákon lehessen beültetést végezni. Gulyás Gergely egy nyári kormányinfón azzal indokolta a döntést, hogy hatékonyabb, ha állami kézbe veszik a reprodukciós eljárásokat, mert jelentős a finanszírozási vonzata, ráadásul azt látták, hogy vannak visszaélések. | [
"Országos Kórházi Főigazgatóság"
] | [
"Dévai Intézet",
"Humánreprodukciós Igazgatóság",
"Demokratikus Koalíció"
] |
Annak idején megtépázta a Fidesz renoméját Szabolcs megyében, hogy a helyi fideszes vezetés által favorizált K. Zoltán Tamást, a megyei egészségügyi holding vezérigazgatóját hűtlen kezelés miatt letartóztatták. Nem is csoda, hogy a 2012-es ügy még csak most került bírósági szakba.
Habár a nyíregyházi székhelyű megyei egészségügyi holding volt vezérigazgatóját, K. Zoltán Tamást már 2012-ben meggyanúsították különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt, sőt akkoriban több hónapra előzetes letartóztatásba is helyezték, az annak idején nagy politikai botrányt keltett büntetőügy különös módon csak most, több mint három évvel később jutott el odáig, hogy az egykori holdingvezér és két vádlott társa ma bíróság elé állt Debrecenben.
Az ügy előzménye: a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei egészségügyi holding élére 2009-ben nevezték ki a debreceni K. Zoltán Tamást, miután Szabolcs megye fideszes vezetése létrehozta a holdingot a Jósa András Oktatókórház, a Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő, a Sántha Kálmán Mentális Egészségközpont és Szakkórház integrációjával.
A holdingvezért 2012-ben tartóztatták le, s emiatt a helyi ellenzék Seszták Oszkár fideszes megyei önkormányzati elnök lemondását követelte. Halmi József, az MSZP akkori megyei önkormányzati frakcióvezetője azt mondta: politikai felelősség terheli a megyei Fidesz-frakciót, mert a problémákkal való szembenézés helyett azok elfedésére törekedett. Halmi szerint az ellenzék hiába hívta föl a megyei vezetés figyelmét a nyilvánvaló anomáliákra, az érveket nem vették komolyan. Nagy László, az MSZP volt nyíregyházi alpolgármestere pedig azt mondta: a Fidesz nem takarózhat azzal, hogy nem volt rálátása a céghálóra.
A ma kezdődött tárgyaláson elhangzott: a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség K. Zoltán Tamás elsőrendű vádlottat folytatólagosan elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérletével, Á. G. Zs. másodrendű vádlottat bűnsegédként jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, míg M. B. harmadrendű vádlottat bűnsegédként folytatólagosan elkövetett nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolja.
Az első vádpont szerint K. Zoltán Tamás az ügy jelenlegi harmadrendű vádlottjával, M. B-vel olyan megbízási szerződést kötött, amelynek tárgya lényegében azonos volt a munkakörével, így M. B. ugyanazon feladat ellátására két jövedelmet kapott: 2010. augusztusától kezdődően tizennyolc hónapon át 4,5 millió forintot fizettek ki neki a holdingvezér által aláírt teljesítési igazolás alapján.
A második vádpont szerint az első rendű vádlott a holding nevében úgy írt ki közbeszerzési pályázatot egy vezetésirányítási szoftver beszerzésére, hogy tisztában volt vele: a beruházásra nem is lesz szükség, hiszen az egészségügyi cégnél egy komplex számítástechnikai fejlesztés alapján amúgy is új szoftvereket vezetnek be. Ebben a bűncselekményben közreműködött a szóban forgó szoftver fejlesztője, Á. G. Zs., aki az ügy másodrendű vádlottja. A vádirat szerint a holding a szoftverért a piaci árnál jóval magasabb összeget fizetett Á. G. Zs. cégének, ráadásul fölöslegesen, így - állítja a vádhatóság - a volt holdingvezér az általa vezetett egészségügyi társaságnak 25,5 millió forint vagyoni hátrányt okozott.
A harmadik vádpont szerint az elsőrendű vádlott 2011-ben szerződést kötött egy céggel központosított automatizált gyógyszerellátási rendszer kialakítására és üzemeltetésére. Ám a tesztüzemmód során műszaki és egyéb problémák adódtak, ezért 2012-ben a berendezés üzemeltetését megszűntették, és újra bevezették a "kézi gyógyszerosztással" történő gyógyszerelést. Ezzel az ügylettel az volt a probléma, hogy előnytelen volt a holding számára, de előnyös a magáncégnek: a holding úgy fizetett volna ki több száz millió forintot a berendezésekért, hogy azok nem is kerültek volna a tulajdonába. A vádirat szerint a szerződés teljes futamideje alatt a szállítási szerződés alapján mintegy 700 millió forint vagyoni hátrány érte volna a holdingot, ami azért nem következett be, mert K. Zoltán Tamás utóda, a holding új vezérigazgatója a számlák kifizetését megtagadta. A vádhatóság szerint az első rendű vádlott szándéka összesen mintegy 732 millió forint vagyoni hátrány okozására irányult, amiből ténylegesen 43 millió következett be – áll a vádiratban.
Az ügy mai tárgyalásán az ügyész ismertette a vádiratot, majd megtörtént az elsőrendű vádlott kihallgatása. K. Zoltán Tamás közölte: valamennyi vádpontban tagadja a terhére rótt bűncselekmények elkövetését, s az ügyben teljes körű vallomást kíván tenni. A tárgyalás a későbbiekben a másik két vádlott és tanúk kihallgatásával folytatódik. | [
"Fidesz"
] | [
"Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség",
"Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő",
"Jósa András Oktatókórház",
"Sántha Kálmán Mentális Egészségközpont és Szakkórház"
] |
Még a kormány támogatói közül is sokan ellenzik Putyin díszpolgári címét
Debreceni Putyin-ügy: "Örülnek, hogy valaki kiállt a nép nevében"
A Belügyminisztérium nettó 30 millió forintért rendelt korrupciókutatást a Debreceni Egyetemtől uniós forrásból, értesült a 24.hu. A közbeszerzési dokumentáció szerint a feladat:
A szilárd erkölcsiség mérésére elméletileg kidolgozott SZEM-modell alap- és kiegészítő tényezőinek rendvédelem specifikus paramétereit és összefüggéseit feltáró tudományos kutatás végrehajtása a korrupciós esetek megelőzését célzó képzési rendszer kialakításához szükséges kompetenciák feltárására
Magyarul: az erősen kormánybarát Debreceni Egyetem legalább 12 munkatársa nettó 30 millió forintot kap tanulmányírásra, módszertani kézikönyv elkészítésére, előadások és képzések megtartására, amelyekkel a korrupciót szeretné megelőzni a Belügyminisztérium, feltehetően a rendvédelmi szervek dolgozói körében.
A munka dandárját elvégző dolgozóknak pszichológiai vagy matematikai egyetemi diplomával, legalább 3 publikációval kell rendelkezniük. Projektvezetőnek ugyanakkor elegendő feltétel, ha az illető már részt vett legalább egy tudományos kutatáson alapuló pszichológiai teszt fejlesztésben.
A szerződést idén december 5-én kötötték, a teljesítési határidő jövő év december vége.
A titoktartási klauzulával ellátott szerződést a Debreceni Egyetem részéről az a Bács Zoltán kancellár írta alá, aki többször nyíltan kiállt a kormány mellett a CEU-ügyében, illetve vezetése alatt díszdoktorrá avatták Putyint. | [
"Belügyminisztérium",
"Debreceni Egyetem"
] | [] |
Nemsokára a bolt és a kocsma maradhat sok kistelepülésen az egyetlen hely, ahol bankkártyával készpénzt tudnak felvenni a helyiek. A postafiókok és takarékok bezárása miatt kellett a kormánynak alternatív megoldásokat találnia. Szakértők szerint nincs szükség ennyi postára, a veszteséges működést az adófizetők állják, a takarékok racionalizálásával pedig Mészáros Lőrinc jár jól.
Havonta két alkalommal, összesen legfeljebb negyvenezer forint értében díjmentesen lehet készpénzt átvenni kártyás fizetés esetén kereskedőktől – döntött decemberben az Országgyűlés, amiről az MTI számolt be. Ezzel lényegében a kormánytöbbség azt tette lehetővé, hogy boltokban is lehessen viszonylag olcsón vagy ingyen készpénzt felvenni bankkártyával. (Eddig a bankautomatából havonta kétszer összesen 150 ezer forintot lehetett díj nélkül kérni.)
Az úgynevezett cashbackszolgáltatás keretén belül az üzletek, kereskedők azoknak nyújtanak készpénzfelvételi lehetőséget, akik kártyával vásárolnak náluk. Ezért a pénzforgalmi szolgáltató, vagyis a bank nem számíthat fel díjat, hasonlóan a bankautomatából történő készpénzfelvételhez. A természetes személyek ezenkívül bizonyos tranzakciós díjak alól is mentesülnek.
Ez úgy néz ki a gyakorlatban, hogy például egy tízezer forintos vásárlás esetén, ha az ügyfél húszezer forintot is fel kíván venni, a boltos harmincezer forintot üt be a kasszába, amit bankkártyával egyenlít ki a vásárló, majd kézbe kap húszezer forintot, tízezer forint pedig a vásárlás ellenértékeként az üzlet számlájára kerül.
Sok országban már régóta bevett szokás, hogy boltban vagy a benzinkúton megkérdezi az eladó a bankkártyás fizetés előtt, hogy kér-e készpénzt az ügyfél. De itthon miért pont most vezet be a kormány egy külföldön már évtizedek óta lévő szolgáltatást?
Bezáró posták
A Szabad Európának név nélkül nyilatkozó szakértők azt mondták, hogy a kormány a postabezárások miatt lépett. Mivel sok kistelepülésen a posta (volt) az egyetlen hely, ahol készpénzt lehet felvenni, valamilyen megoldást kellett találni arra, hogy helyben is pénzhez juthassanak a bankkártya-tulajdonosok.
A bolti készpénzfelvétel parlamenti vitáján Fónagy János, a Miniszterelnöki Kabinetiroda gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkára elmondta, hogy jelenleg 2600 posta üzemel az országban, holott az uniós irányelv az országméret alapján legfeljebb ezerötszázat tart indokoltnak, így támogatás is csak ennyire adható.
A postákon kívül van még egy érv a készpénzfelvétel liberalizálása mellett. Nyáron arról számolt be az RTL, hogy több kistelepülésen is bezárnak a takarékok. Miután a Budapest Bank, a Takarékbank és az MFB egyesült, egy új pénzintézet jött létre Magyar Bankholding néven.
A szervezet egyik tulajdonosa Mészáros Lőrinc volt felcsúti polgármester, Orbán Viktor miniszterelnök jó barátja. A fiókbezárásokkal a bank lényegében a működését racionalizálja, ugyanis sok kistelepülésen nem éri meg fenntartani egy takarékot. Nemcsak a fiók zár be azonban, hanem készpénzhez is nehéz lesz hozzájutni ott, ahol az ATM-eket is leszerelik.
A Portfolio korábban arról számolt be, hogy a Takarékbanknak év elején még 720 fiókja volt. A gazdasági lapnak a Magyar Bankholding azt válaszolta, hogy az utóbbi években, különösen a pandémia alatt változtak az ügyfelek bankolási szokásai: gyakrabban használják bankkártyájukat és intézik online egyszerűbb banki ügyeiket, a bankfiókokba főleg az összetettebb ügyintézési folyamatok és kérdések miatt mennek, mint például hitelfelvétel vagy pénzügyi tanácsadás.
Ennek megfelelően változott a bankfiókok funkciója és kihasználtsága. "Ezért a Takarékbank úgy döntött, hogy több kisebb, jellemzően heti két-három napot nyitva tartó kirendeltségét összevonja a környező településen lévő nagyobb fiókkal, hogy megteremthesse az alapját egy modern, heti öt napot nyitva tartó, több szakértőt alkalmazó bankfiók használatának" – írta a gazdasági portál.
A lapunknak nyilatkozó, a 2010 előtti kormányzat idején a Magyar Postánál dolgozó szakértő nem kritizálta sem a Takarékbank, sem a kormány döntését. "Ezt szerettem volna korábban én is elérni" – mondta. Szerinte túl sok, rossz hatékonysággal működő postafiók van az országban, azok bezárása logikus döntés az állam részéről.
"A részvényesek az adófizetők, vagyis minden egyes fiók veszteségét végső soron ők fizetik meg" – tette hozzá. Szerinte ott kell postának lenni, ahol megéri üzemeltetni, ahol eredményt termel.
Úgy gondolja, hogy a takarék- és postafiók-bezárások mellett segítséget jelent a kistelepülésen élőknek a bolti készpénzfelvételt. Nagy kérdés, hogy megéri-e az üzleteknek.
Drága a készpénz
A jogszabály ugyanis csak a bankoknak teszi kötelezővé az informatikai rendszer kiépítését, miközben a boltoknak nem kötelező bevezetni a cashbackszolgáltatást. A lapunk által megkérdezett szakértő szerint az üzleteknek is csábító lehet ez, sok pénzbe kerül ugyanis a készpénz kezelése. A kisboltok jellemzően a bankba szokták nap vagy forgalomtól függően hét vége előtt bevinni a felhalmozódó készpénzt.
A nagyobb üzletek esetében a pénzszállító cégek végzik a készpénzlogisztikát. A kasszákat este leürítik, a pénzszállítók elviszik a készpénzfeldolgozóba, majd az ügyfelük számlavezető bankjának utalják el.
Reggel viszont váltópénzt szállítanak ki az üzletbe. Ugyanez a helyzet az ATM-ek esetében is. "Egyszerűen drága a készpénz feldolgozása, ezért van logika a kormány azon tervében, hogy az üzletekben is lehessen pénzt felvenni" – tette hozzá.
Érdekesség, hogy a legnagyobb pénzszállítók is kormányközelben vannak. Garancsi István érdekeltségébe tartozik például a Criterion, Mészáros Lőrinc eközben az MPT Security résztulajdonosa, amelyben a Magyar Posta is benne van.
"Ez a szabályozás nekik bevételkiesést fog eredményezni, de Mészáros esetében viszont a rossz kihasználtsággal működő takarékok bezárása profitot fog hozni. Ilyen az, amikor valaki túl nagyra nő, és már szinte minden ágazatban vannak érdekeltségei, van, ahol nyer, van, ahol veszít" – mondta beszélgetőpartnerünk.
A boltoknak azért is megérheti, mert a vásárlóknak valamit venniük is kell, csak ezt követően kérhetik a készpénzfelvételt a kasszánál. Elképzelhető, hogy időbe telik, mire kialakul egy rendszer, ugyanis az üzletekben nyitáskor kevesebb készpénz van, mint záráskor, de beszélgetőpartnerünk szerint az ügyfelek hamar kitapasztalják majd, hogy mikor érdemes bemenni a boltba, ha pénzre lesz szükségük.
A rendszer nem teljesen új egyébként, mert az OTP már 2015 óta jelen van a piacon egy ilyen szolgáltatással. A Pennyvel közösen alkotta meg a bank azt a konstrukciót, amely szerint legalább háromezer forintos vásárlást követően a pénzintézetnél bankoló ügyfelek pénzt vehetnek fel a bolt kasszájánál, legfeljebb húszezer forintos összeghatárig.
Korábbi gazdasági témájú cikkeink: | [
"Magyar Bankholding"
] | [
"Szabad Európa",
"Budapest Bank",
"MPT Security",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Magyar Posta"
] |
Megjelentek az első földárverési hirdetmények csütörtök éjjel a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) honlapján, a földalapkezelő a 3 hektárnál nagyobb állami földrészleteket kívánja nyilvános árverésen értékesíteni. Az agrarszektor.hu kiszúrta, hogy az első között Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó agrárcégek nagy földterületeivel kezdi az állami földárveréseket a kormány. Az MSZP szerint az Orbán-kormány máris lebuktatta magát földügyben, szerintük kiderült: a Fidesz földlopásának célja valójában a kicsinyes politikai bosszú és az új hűbérúri rendszer felépítése.
Az első között Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó agrárcégek nagy földterületeivel kezdi az állami földárveréseket a kormány. Győr-Moson-Sopron megyében a mosonmagyaróvári Lajta-Hanság Zrt., Vas megyében pedig a Sárvári Mezőgazdasági Zrt. és a Szombathelyi Tangazdaság Zrt. államtól bérelt földjei kerültek fel máris az értékesíteni kívánt területek listájára, amelyeket az NFA csütörtök éjjel jelentett meg saját honlapján.
A K-Monitor korábbi információi szerint a Simicska-Nyerges agrárcégek összesen csaknem 25 ezer hektár után kaptak uniós területalapú támogatásokat 2014-ben, és feltételezhető, hogy művelt földjeik nagy részét az állami területek teszik ki. A Lajta-Hanság Zrt., a Sárvári Mezőgazdasági Zrt. és a Szombathelyi Tangazdaság Zrt. a 2001-es privatizációval együtt kapta bérbe az állami földeket, mégpedig 50 évre. Így a földeladások ellenére sem kell tartaniuk földjeik azonnali elvesztésétől, mivel hatályos bérleti szerződéseik 2051-ben járnak le. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a vevők még évtizedekig nem vehetik birtokba az elárverezett földeket, hiába szerzik meg most a tulajdonjogot.
Korábban írtuk: Az NFA elsőként a főváros és 5 megye - Győr-Moson-Sopron, Heves, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Vas - megvásárolható földrészleteinek adatait - egyebek közt a helyrajzi számokat és az induló árakat - tette közzé. A nyilvános árverések november 16-án kezdődnek, ezt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte szokásos csütörtöki tájékoztatóján.
Lázár János hangsúlyozta: a kormány az árveréseken szeretné a legjobb árat elérni, az áron aluli értékesítést elképzelhetetlennek nevezte. Megjegyezte, hogy a befolyó pénzt egy beruházási alapba gyűjtik. Arról is beszámolt, hogy a földvásárlásokhoz a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) összesen 150 milliárd forintos hitelkeretet biztosít. Az állami földek értékesítése október 13-án kezdődött meg, akkor a 3 hektár alatti, összesen mintegy 2700 földterület hirdetményét jelentette meg az NFA a honlapján, ezeket a földeket árverés mellőzésével értékesítik.
Akkor az NFA azt közölte, hogy október 15-én további 3700 megvásárolható földrészlet adatait teszi közzé, egyidejűleg nyilvánosságra hozza a további értékesítésbe vonható mintegy 25 200 földrészlet listáját, majd folyamatosan jelenteti meg a hozzájuk kapcsolódó értékesítési hirdetményeket.
Máris lebuktatta magát földügyben az Orbán-kormány Lebuktak, mert kiderült: a Fidesz földlopásának célja valójában a kicsinyes politikai bosszú és az új hűbérúri rendszer felépítése. A politikai bosszút bizonyítja, hogy az Orbán-Simicska háború részeként rengeteg olyan terület meghirdettek Vas és Győr-Moson-Sopron megyében, amelyeket ma még az egykori kollégiumi szobatárs érdekeltségébe tartozó cég bérel. A két megyében meghirdetett földek mutatják, hogy tisztességes családi gazdáknak esélye sem lesz területekhez jutni, csak azoknak az Orbánhoz hű fideszes gázszerelőknek és műkörmösöknek, akik az elmúlt hónapokban váltak földművesekké. Csak nekik van és lesz arra pénzük, hogy Táplánszentkereszten 96,85 hektár földért minimum 257 és fél millió forintot fizessenek. Vagy Mosonmagyaróváron 69,5 hektárért minimum 132 milliót. Mindezt olyan földekért, amelyeknek a tényleges használóivá csak 2051 (!) szeptemberében válhatnak.
Perek sokasága jöhet
Korábban írtuk: Perek sokaságára lehet számítani a tervezett 380 ezer hektár haszonbérbe adott állami föld értékesítése miatt. Agrárszakemberek szerint az új tulajdonos arra hivatkozva, hogy ő piaci ár fölött 10 százalékkal - és még amit emelt az áron a licit - vásárolta meg a területet, de a bérleti díj a kedvezményes állami tarifa szerint van megállapítva, követelheti a szerződés egyoldalú módosítását. Ha a 15-20, illetve 50 éves haszonbérleti szerződést kötő bérlő ezt nem hajlandó megfizetni, akkor az új földesúr bírósághoz fordulhat.
A bérlő tiltakozása érthető, hiszen ő a hosszú távú szerződés megkötésekor nem tudhatta, az állam eladja alóla a szántót, legelőt. A licitek és így a lehetséges perek is elsősorban az agrártársaságokat érintik, mert ők nem vásárolhatnak termőföldet, tehát őket nem illeti meg a bérlőket amúgy megillető elővásárlási jog. A társaságok területére minden jogosult, vagyis földműves licitálhat. A nagyjából 50-60 ezer hektárra becsült és gyakran vitatott körülmények között haszonbérbe adott területeket nagy valószínűséggel a jelenlegi bérlők veszik majd meg. Az ő esetükben nem lesz gond a bérleti díjjal.
Lásd még: Perek sorozata indulhat
A külföldieket nem lehet kizárni
Raskó György agrárközgazdász a Népszavának megjegyezte, a több mint 3 éve Magyarországon gazdálkodó és földműves regisztrációval rendelkező külföldi termelőket nem lehet kizárni a bérelt állami földek értékesítéséből. Ha ez mégis megtörténik, jó eséllyel fordulhatnak nemzetközi jogi fórumokhoz.
Gőgös Zoltán az MSZP elnökhelyettese úgy értelmezte a földtörvényt, hogy a földműves vásárlás joga akkor is megilleti a külföldi gazdát, ha a jogszabályban szerepel a magyar kifejezés. Szerinte is közösségi jogba ütközne, ha kizárnák például az uniós földműveseket az állami földvásárlási licitből.
Már elosztották egymás közt a földeket
Az agrárközgazdász elmondta, Lajoskomárom környékén 1800 hektár eladandó állami föld található, de a helyi nagygazdák már elosztották egymás között ki melyik területet veszi meg. A hektáronként átlagosan 1,5 millió forintot érő szántókhoz a pénzintézetek által minimálisan kikötött 20 százalékos önrésszel is egy 300 hektáros birtokhoz 90 millió forintot kell előteremteni. A kormányzat 20 éves futamidőre 2-2,5 százalékos kamatról kommunikál, amelynek a forrásáról az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) fog gondoskodni. A kereskedelmi bankok eddig még semmilyen hivatalos tájékoztatást nem kaptak a hitelfeltételekről.
Alkotmánybírósághoz fordulnak
Az MSZP parlamenti eseti bizottság felállítását is kezdeményezi, amelyik nyomon követheti az állami föld értékesítés folyamatát és ellenőrizheti azt. Ennek felállításához a fideszes képviselők szavazataira is szükség lenne. Ha nem teszik, kilógna a lóláb - vélte Gőgös. Emellett a parlamenti ellenzéki pártok ritkán tapasztalt egységben fordulnak az Alkotmánybírósághoz az állami földek eladása miatt.
Lásd még: Strómanok bulija a földvásár | [
"Fidesz"
] | [
"Lajta-Hanság Zrt.",
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Sárvári Mezőgazdasági Zrt.",
"Szombathelyi Tangazdaság Zrt."
] |
Ahogy arról többször, több helyen, több szempontból körbejárva beszámoltunk: belevágunk Magyarország várhatóan messze legdrágább vasútépítésébe, a Budapest–Kelebia-vonal kétvágányúsításába és felújításába 750 milliárd forintért. Az egész gigaprojekttel persze több probléma is akadt már az elejétől fogva, például, hogy a két város között egyetlen nagyvárost se érint a felújítás, ráadásul érthetetlenül drágán akarjuk megépíteni, pedig még csak egy árva folyó vagy domb sincs a környéken, de még az a cél sem nagyon áll, hogy miután a kínai Cosco cég megszerezte a pireuszi kikötőt, a mi vasútfelújításunknak is köszönhetően Pireuszból gyorsabban jussanak el az áruk Kelet-Közép-Európába, hiszen maga a cég mondta, hogy nagyjából mindegy nekik. Varga Mihály még bedobott egy mentést: azért kell, hogy megvámolhassuk a kínaiakat.
Fotó: Nagy Attila Károly
A Fonodo.reblog.hu most arról ír, hogy kikérte a projekt koordinálására alapított Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt.-től (KMV), hogy a közbeszerzési dokumentációt hányan kérték el, és végül hányan jelentkeztek és kik azok. Ebből kiderült, hogy a dokumentációt 32-en kérték le, végül két konzorcium pályázott: egy CRE és egy Strabag–CCCC 2018 jelű konzorcium, írják.
A Fonodo azt írja, nem árulták el, hogy pontosan milyen cégek vannak a nevek mögött, de az ismerős Strabag mellett a CCCC a China Communications Construction Co., Ltd. szokásos rövidítését takarhatja. Ez a tőzsdén jegyzett, de többségi állami tulajdonban álló társaság a legnagyobb infrastruktúra-fejlesztő a Kínai Népköztársaságban, írják róla. A KMV pedig annyit írt
mindkét nemzetközi konzorciumban jelen vannak magyar, európai és távol-keleti gazdasági szereplők is, továbbá komoly szakmai múlttal rendelkező alvállalkozókat vontak be a konzorciumi tagok.
Az oldal szerint nem meglepő, hogy a nálunk ismert építőipari cégek nem akartak önállóan indulni a tenderen, vagy csak kínai partnerrel együtt, hiszen "a kínai szakemberek részvételével kialakított közbeszerzési kiírás ugyanis számos sajátosságában az ázsiai ország cégeinek kedvező feltételeket tartalmazza" - írják. De az is erre utal, hogy az európai szokástól eltérően nem külön-külön kérnek ajánlatot a megvalósítási tanuémányra, tervezésre, engedélyeztetésre, építésre, hanem mindenre egyben. De a szokatlanul nagyösszegű referenciakövetelmény is a kanai vállalkozásoknak kedvez.
"De a nem kínai jelentkezőket alighanem az tartotta vissza a legeredményesebben az önálló indulástól, hogy a kínai kormány lényegében megakadályozhatja az egész projektet, ha netalán nem a neki tetsző győztest hoznák ki. Egy hozzájuk tartozó bank adja ugyanis a szükséges forrás 85 százalékát, és az ajánlatkérő azt is kikötötte, hogy ha nincs pénz, alá sem írja a szerződést a kivitelezésre, illetve ha már ez megtörtént, akkor érvényét veszti a kontraktus" - írják.
| [
"Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt.",
"Strabag",
"China Communications Construction Co."
] | [
"Strabag–CCCC 2018"
] |
A kisvárdai vár turisztikai célú fejlesztésével eredetileg 2016-ra kellett volna elkészülni, de hatalmas csúszás után csak most találtak rá kivitelezőt. Az 1,4 milliárdos beruházás során a vár 20. századi részeit elbontják, egy új kiállítóépületet is létrehoznak, valamint megszüntetik a vár mellett éktelenkedő focipályát. A vár a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében újulhat meg a volt fejlesztési miniszter, Seszták Miklós városában, ahová az elmúlt évtizedben csak úgy ömlöttek az adófizetői milliárdok.
Az egykor szebb napokat is megélt kisvárdai vár 1,4 milliárdos európai uniós forrásból újul meg a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében. A munka eredetileg becsült összértéke 1,2 milliárd forint volt – derül ki az európai uniós közbeszerzési közlöny legfrissebb számából.
A közbeszerzést a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. és a Kisvárdai Várfürdő Fejlesztő Nonprofit Kft. közösen írta ki.
A közbeszerzésre négy pályázat érkezett, amelyek közül a Korintosz Műemlékvédelmi és Építőipari Kft. lett a befutó.
A cég korábban már dolgozott Kisvárdán: a kisvárdai zsinagóga néven ismert Rétközi Múzeum felújításában vettek részt egy 364 millió forintos beruházás keretében. Emellett szerepet kaptak az esztergomi Hotel Adalberthez tartozó Szent Tamás Ház befejező munkálataiban is. A létesítmény a 2021-es Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra újult meg 1 milliárd 275 millió forint kormányzati támogatásból.
A cégadatbázis szerint a budapesti székhelyű cég tulajdonosa Vozák László. A cég 2019-es 258 milliós nettó árbevétele 69 milliós nyereséggel társult. 2018-ban a Kft. nettó árbevétele 537 millió forint volt, akkor 67 milliós adózás előtti eredményt ért el.
Búcsú a focipályától
Kisvárda vára 1470 körül épült téglából, a várat mély vizesárok és mocsaras terep vette körül. Az értékes téglát – amíg ezt meg nem tiltották az 1800-as években – a környékbeli lakosság hordta el. Napjainkra az eredeti téglavárból nem sok maradt. 1954-ben a várrom mellé tervezett futballpálya építésekor állították részlegesen helyre a várat, a jelenlegi – alapvetően továbbra is romos – állapot ennek a rekonstrukciónak köszönhető.
A Kisvárdára látogatók jelenleg a 20. században felújított délkeleti tornyot láthatják: az egykori, eredeti palotaszárny szabadon álló téglafalként maradt fenn. A várat északról két kör alakú bástya és téglakerítés határolja, amelyek szintén rekonstrukciók.
A tervek szerint a vár 20. századi részeit elbontják, a romokat konzerválják, valamint egy új, kétszintes épületszárnyat építenek hozzá, ami kiállítótérként fog funkcionálni több mint 1200 négyzetméteres alapterülettel. A beruházás a vár környezetének rendezésére is kiterjed: elég abszurd, de mellette jelenleg egy NB1-es edzőpálya található. A focipálya, kiszolgáló létesítményeivel és közműveivel együtt elbontandó – áll a leírásban.
A kisvárdai vár az eredeti tervek szerint 2016-ra újult volna meg. Az országban számos romos vár és kastély szorul felújításra, az elég szűk műemléki jegyzékre a megfelelő összeköttetésekkel is fel lehetett kerülni.
"Seszták Miklós városa"
Kisvárdáról 2020 elején készítettünk drónvideót. Amíg a kisvárdai kötődésű Seszták Miklós 2014-től 2018-ig Magyarország nemzeti fejlesztési minisztere volt, több mint 20 milliárd forint közpénz érkezett a városba, a fejlesztések létjogosultsága azonban nem minden esetben vitathatatlan.
Felsorolni is nehéz, mi minden valósult meg eddig a városban közpénzekből: stadion, focicsarnok, tanuszoda, atlétikai centrum. A sport mellett jutott pénz vízicsúszdaparkra, moziparkra, jégtörőhajóra, ökoturisztikai attrakcióra, díszlet utcára, termálvizes lórehabilitációs központra is.
Drónfelvétel: megnéztük a kisvárdai NER-Disneylandet Budapestről három óra autóval az ukrán és szlovák határ közelében fekvő Kisvárda. A kisváros nemhiába vívta ki magának a "kelet Felcsútja" címet: amíg a kisvárdai kötődésű Seszták Miklós 2014-től 2018-ig Magyarország nemzeti fejlesztési minisztere volt, több mint 20 milliárd forint közpénz érkezett a városba.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A Kisvárdai vár 2020-as drónfelvételen. (Fotó: Átlátszó) | [
"Korintosz Műemlékvédelmi és Építőipari Kft."
] | [
"Opten Kft.",
"Kisvárdai Várfürdő Fejlesztő Nonprofit Kft.",
"Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft."
] |
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) nagy nyilvánosság előtt elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazás miatt feljelentést tett Hadházy Ákos LMP-s szakszóvivő ellen.
Az ellenzéki politikus egyebek mellett azt mondta, a közpénzek elköltésének ellenőrzésére hivatott intézmény is "sikeresen tünteti el" az uniós pénzeket. Hadházy Ákos egy olyan beszerzés részleteit ismertette, amelyben 17 millió forintot költött el a Kehi szervezetfejlesztési tanulmányok készíttetésére, és amelyre mindössze két, a témában referenciával nem rendelkező céget hívott meg.
A Kehi szerint az Államreform Operatív Programban 27 millió forint uniós támogatást nyertek el szervezetfejlesztésre, amellyel a jogszabálynak megfelelően elszámoltak. Közölték: nem igaz, hogy 17 millió forintot költöttek tanulmányokra, nem két céget hívtak meg, hanem hármat, ezek rendelkeztek referenciával, és az sem igaz, hogy a projekt egyetlen eredménye egy háromoldalas elnöki utasítás, mivel csak a projekt eredményeiről szóló összefoglaló 28 oldal terjedelmű.
Jelezték, hogy a megkötött valamennyi szerződés nyilvános: teljes terjedelmében megtalálható a Kehi honlapján, ezért merül fel a gyanú, hogy Hadházy Ákos szándékosan, a Kehi lejáratása miatt állított valótlanságokat. | [
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal"
] | [] |
A Greenpeace néhány napja már megszellőztette a gyanút, most pedig a bizonyítékkal is előállt: a "független" magyar nukleáris hatóság munkatársai szakértőként (pénzért) maszekolnak a Paks 2 projektcégnek. A nyilvánvaló összeférhetetlenséget az első körben annak az Országos Atomenergia Hivatalnak (OAH) kellett volna észlelnie, amelynek az alkalmazottai az ügy érintettjei.
A Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője által társalapított Közérdekvédelmi Központtal tavaly publikálta a honlapján Paks 2 kiperel szerződéseit.
A szóban forgó dokumentumok között bukkant rá a Greenpeace azokra az anyagokra, amelyek arra utalnak, hogy az OAH – vagyis a Paks 2 engedélyezését végző hatóság - emberei Paks 2-nek is dolgoznak. A Greenpeace szakblogja, a Paksaméta szerint a hivatal több munkatársa párhuzamosan szakértőként bedolgozott a paksi bővítési projektcégnek, ami alapjaiban kérdőjelezi meg a hatóság függetlenségét a projekttől. A függetlenség nem névleges elvárás, hanem a magyar és az uniós jogszabályokban szereplő előírás, a nukleáris biztonság egyik legfőbb garanciája. Mint Jávor a Facebookon emlékeztetett rá, az OAH függetlenségét illetően eddig is számos kétség merült fel, sőt a hivatal kis híján úgy járt, mint a NAV (majdnem beépült a kormányszervezetbe), amit csak a magyar EP-képviselő fellépése nyomán aktivizálódott Európai Bizottság akadályozott meg.
"Az engedélyező hatóság és az engedélykérő atomerőmű összefonódása azonban teljesen elfogadhatatlan, és ez olyan sarokpont, amit a Paks 2 ügyében gyakran igencsak rugalmas Bizottság is nagyon komolyan vesz. Az ügyben ezért az Európai Bizottság Energiapolitikai Főigazgatóságához fordultam, hogy vizsgálják meg, nem áll-e fenn elfogadhatatlan összeférhetetlenség és összefonódás az OAH és Paks 2 között" - írja Jávor Benedek.
H. M. | [
"Országos Atomenergia Hivatal"
] | [
"Európai Bizottság",
"Paks 2",
"Közérdekvédelmi Központ",
"Európai Bizottság Energiapolitikai Főigazgatósága"
] |
A pestis miatt egyre drágul a sertéshús, de a java még hátra van
Megnyitása óta, zsinórban harmadik éve veszteséges Csányi Sándor mohácsi gigavágóhídja, az MCS Vágóhíd Zrt. A dollármilliárdos OTP-vezér kezében szinte minden arannyá válik, a sertéspiac azonban egyelőre inkább viszi a milliárdjait.
A 23,5 milliárdos költséggel megépült sertésvágóhíd több mint 10 milliárd forint veszteséget termelt 2017-es elindítása óta. Tavaly csaknem 5 milliárd forint mínuszt hozott össze, kicsivel többet, mint 2018-ban. A kötelezettségei csaknem ugyanennyivel, 34 milliárd forintra nőttek. A cudar eredmény a saját tőkét is felemésztette, az év végén mínusz 3,3 milliárd forint szerepelt a könyvekben. Azóta megemelték az alaptőkét, a cégpapírok szerint 2,5 milliárdról 3,3 milliárdra. Csányi egyébként a többi agrárcégébe is tölcsérrel tölti a pénzt: az év elején az mfor.hu írta meg, hogy a bankár egyes agrárérdekeltségeit összefogó Bonafarm Zrt.-be 7 milliárd forintot pumpált.
Azzal együtt jött ki tavaly az 5 milliárdos mínusz, hogy a cég bevételei jelentősen, durván 15 milliárddal nőttek az egy évvel korábbihoz képest, több mint 63 milliárd forint forgalmat könyvelt el. A belföldi forgalom ebből 38 milliárdot tett ki, 3 milliárddal többet, mint 2018-ban, az export viszont megduplázódott, csaknem 25 milliárdra nőtt.
Ez jelentős növekedés, és jobb az üzleti tervben belőtt 55 milliárd forintnál is, mégsem sikerült elérni a célt, a nulla körüli eredményt. A mohácsi vágóhíd az adatok alapján félgőzzel termelt.
Közel 900 ezer normál sertést és 50 ezer kocát vágott 2019-ben, ami gyakorlatilag az egy műszak alatti kapacitás teljes kihasználását jelenti
– válaszolta kérdésünkre Éder Tamás, az igazgatóság tagja, egyben Magyarország legnagyobb élelmiszer-gazdasági holdingja, a Bonafarm-csoport igazgatója, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke.
A veszteség oka levezetése szerint az a rendkívüli piaci helyzet, amely az egész szektort sújtotta 2019-ben, és aminek a magyarországi vágóhidak egyértelmű vesztesei voltak – mondta. A Kínában hatalmas pusztítást okozó afrikai sertéspestis nyomán kialakult sertéshúshiány miatt a kínai fogyasztók ellátását az import jelentős növelésével tudták megoldani. Ennek egyik meghatározó forrása az Európai Unió volt, ezt jól mutatja, hogy egy év alatt 80 százalékkal nőtt az unió sertéshúsexportja Kínába. Azon, elsősorban nyugat- és dél-európai országok, amelyek exportálhatnak Kínába sertéshúst, nagymértékben növelték értékesítésüket. Ennek eredményeként az élősertés ára az EU-ban 40 százalék körüli mértékben nőtt. Mivel a magyarországi élősertésár a nagyobb vágóhidak szerződéseiben az uniós árhoz (azon belül is a német jegyzéshez) kötött, így
a magyarországi sertésár is követte az uniós árnövekedést, és mivel a forint gyengült, volt olyan időszak, amikor közel 50 százalékkal kellett a hazai vágóhidaknak többet fizetniük az élőállatért, mint 2019 elején.
Mivel Magyarországon a vaddisznó állomány fertőzött a sertéspestissel, mi nem szállíthatunk Kínába, így a magyarországi vágóhidak – köztük a mohácsi – számára a költségnövekedés megjelent a piacon, de az értékesítési árak emelését a kereskedelmi partnerek sokáig akadályozták – tekintett vissza Éder Tamás.
Az élősertés 50 százalékos drágulásához képest a sertéshús fogyasztói árának növekedése "mindössze" 30 százalék körüli volt, és ez a növekedés is elsősorban az év utolsó időszakában zajlott le. A vágóhidak ráadásul tavaly a bérek és az energiaköltségek jelentős, 10 százalékot meghaladó mértékű növekedésével is szembesültek. Így a magyarországi vágóhidak hónapokon keresztül veszteséggel tudták csak értékesíteni az előállított húst.
Kiemelt kép: Sertéshúst darabolnak az MCS Vágóhíd Zrt. sertésvágóhídján Mohácson. Fotó: Sóki Tamás /MTI | [
"MCS Vágóhíd Zrt."
] | [
"Magyar Húsiparosok Szövetsége",
"Európai Unió",
"Bonafarm Zrt."
] |
A badacsonytomaji alpolgármester azt állítja, semmi köze sincs ahhoz, hogy az a cég, amelyből pár hónappal korábban kilépett, megszerezte a városi strand önkormányzati tulajdonú vendéglátóhelyeit. Az biztos, hogy kiírták, átírták, visszavonták a pályázatot, mígnem végül eredményt hirdettek.
Hartai Béla 2019 őszén lett az újraválasztott Krisztin N. László polgármester mellett Badacsonytomaj alpolgármestere. Az önkormányzati választás után – a feladatköri leírása alapján – Hartai felügyelete alá került a város tulajdonában lévő ingatlanokat (köztük a strandüzleteket) kezelő Badacsonytomaj Városüzemeltető Nonprofit Kft.
Önkormányzati tulajdonban három üzlethelyiség van a strandon, amelyekhez egy 250 négyzetméteres szabadtéri teraszrész is tartozik. A kormány már több milliárddal támogatta a települést, a helyiek reménye szerint újabb források is érkezhetnek a Balaton-partra. Erről még nem tudni konkrétumot, az azonban biztos, hogy a mostani pályázatnál rögzítették azt: a helyiségek bérlőjének "tűrnie kell", ha az önkormányzat úgy dönt, hogy átépíti az ingatlanokat.
Az üzletek közül kettőt több mint 23 éven át vitt a Tóth család vállalkozása, a harmadik üzemeltetésébe Hartai Béla egy helyi üzlettársával szállt be. A szerződések azonban a tavalyi szezonnal lejártak, így a városüzemeltető cégnek meg kellett újítani a bérleti jogviszonyt.
Ennek január és május között nem kevesebb mint háromszor futottak neki, újabb és újabb módosított pályázatokat írtak ki. A Tóth család szerint lényegében addig csavargatták az indulási feltételeket, amíg az üzemeltetőknek világossá nem vált, hogy nem érdemes próbálkozniuk. Mint mondták, kitúrták őket, csakhogy jó ideig nem tudták elhinni, hogy a végén az alpolgármester volt cége lesz úgyis a győztes. Tóth János a 24.hu-nak azt mondta:
Annyira görcsösen dolgoztak a pályázati feltételek alakításán, hogy aztán egy sor eljárási hibát is elkövettek.
Azt már a pályázati kiírás eldöntötte, hogy – a korábbi gyakorlattal ellentétben – nem külön-külön hirdetik meg az üzleteket, hanem egyetlen jelentkezőnek adják oda mindhárom ingatlant. A képviselő-testület januári ülésén részletes vita bontakozott ki a pályázati feltételekről, a felvétel alapján a résztvevőknek és a jegyzőnek sem volt minden pillanatban egyértelmű, hogy éppen melyik kitételt hogyan módosítanák. Az biztos, hogy az alpolgármester amellett érvelt: egy év helyben működés szerepeljen a feltételek között. A Mejlinger és Társa Kft., amelyből Hartai 2019. október 10-én szállt ki, akkor még csak egy évet tudott felmutatni. Az emellett bevezetett egyéb kritériumokkal végül annyira leszűkítették a jelentkezési kondíciókat, hogy végül csupán az a két cég jelentkezett, amely korábban is a strandon működött.
A nagy igyekezet ellenére az első pályázat gyorsan megbukott, február 19-én visszavonták, a második kiírásban viszont benne maradt egy olyan feltétel, amely kizárta volna az Mejlinger Kft.-t. Öt évre visszamenőleg kérték bizonyítani az egyik tevékenységi kör meglétét, de fél évtizeddel korábban a cég még nem is létezett. Végül módosították a pályázatot. A versenyben akkor Tóthék nyertek.
Tóth János elmondta, hogy 72 oldalas pályázattal kellett bejelentkezni a büfékért, de még a tenderbontás napján is megpróbálták kiütni a versenyből a cégüket azzal, hogy nem az "elvárt" hivatal adta ki a nullás adóigazolásukat, hanem egy másik. Feszült viták után végül mégis nyertesként mehettek haza. Csakhogy a szerződést nem írhatták alá, mert az nem volt kész. Az önkormányzati cég az aláírásra biztosított két hét utolsó napján küldte el a megállapodás-tervezetet, amely azonban több ponton lényegesen eltért a pályázati kiírásban szerepeltetett feltételektől.
Bár Tóthék a városgazdálkodásnak, Krisztin polgármesternek, Hartai Bélának és az önkormányzati képviselőknek is jelezték, hogy a vitás kérdések rendezése mellett szándékukban áll megállapodni, érdemi válasz helyett a városüzemeltető cég a járványhelyzetre hivatkozva április 24-én megsemmisítette a pályázatot.
Újabb pályázatot írtak ki, és ezúttal olyan frissen megalkotott indulási feltételt illesztettek a kiírásba, amely kizárt volna minden olyan céget a részvételből, amelyet az elmúlt három évben badacsonytomaji önkormányzati pályázaton nyertesként hirdettek ki, de nem kötötte meg a szerződést. Bár ez a feltétel de facto kizárta Tóthékat a versenyből, ügyvédjük levelére végül – állításuk szerint – szóban közölték a pályázat felelősei, hogy a kitételt nem veszik majd figyelembe az eljárás során. Tóthék azonban ekkor már úgy érezték, hogy nem éri meg az erőlködés, mint mesélik, gyomorideggel mentek a tenderbontásra, aztán fel is adták. A Mejlinger Kft. megkapta a három üzlethelyiséget, de a korábbi pályázatoktól elérően a cég a koronavírusra hivatkozva kedvezményeket is kapott: 2020-ra csökkentett bérleti díjat kell fizetnie, és az idén a háromból csak egy üzletet kell nyitva tartania.
A pályázattal kapcsolatban megkerestük Hartai Béla alpolgármestert, aki kijelentette, nincs köze a Mejlinger Kft. győzelméhez, hiszen ő már az önkormányzati választás előtt kilépett a cégből. (A kilépést az Opten adatai szerint három nappal a tavaly október 13-án lezajlott választás előtt jegyezték be.)
Tőlem az összes badacsonytomaji cég egyenlő távolságra van, valamennyit egyformán támogatom
– mondta az alpolgármester, aki szerint az eljárás teljesen nyílt volt, bárki, bármelyik cég jelentkezhetett. A rövid telefonbeszélgetésben Hartai azt is állította, hogy a konkurens cég saját hibájából vesztette el a nyertes pályázatát, mert nem írta alá a szerződést, és nem fizette ki a bérleti díjat. | [
"Mejlinger és Társa Kft."
] | [
"Badacsonytomaj Városüzemeltető Nonprofit Kft."
] |
A rendívüli közgyűlést kezdeményező képviselők szerint a Farkas Flórián-féle ORÖ immáron méltatlanná vált a hazai roma társadalom bizalmára.
Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) képviselőinek többsége rendkívüli közgyűlés haladéktalan összehívását kezdeményezi - közölte 27 önkormányzati képviselő nevében a Roma Polgárjogi Mozgalom (RPM) tagjai, így Berényi László, Gáspár Szilvia, Csóka János, Dancs Mihály és Balogh János hétfőn.
Dancs Mihály, a RPM vezetője a RomNet-nek azt mondta, az ORÖ jelenlegi vezetésének hibájából az önkormányzat nem tölti be azt a szerepét, mellyel a választók megbízták, a szervezet vezetői sorozatosan visszaéltek, és jelenleg is visszaél a választók bizalmával, és ez a felelőtlenség a roma társadalom képviseletének ügyét hosszú távra veszélybe sodorja.
Dancs János szerint "a sorozatos korrupciós botrányok, csalások, a felzárkóztatásra szánt pénzek gátlástalan lenyúlása" csak erősíti a többségi társadalomban a romákkal szemben amúgy is erősödő előítéleteket, és tovább mélyíti a szakadékot romák és nem romák között. Ezért álláspontjuk szerint nem maradt más lehetőség csak az, ha egy rendkívüli közgyűlésen Hegedüs István elnök méltatlanságának kimondása mellett feloszlatják az országos önkormányzat közgyűlését.
Az ORÖ-t feloszlatni kívánó képviselők közleménye szerint a szervezet működésében jelentős változásokat kell elindítani, ezért az általuk szükségesnek tartott rendkívüli közgyűlésen azonnali lemondásra szólítják majd fel Hegedüs Istvánt, az ORÖ elnökét "a tisztség betöltésére való alkalmatlansága okán", továbbá kezdeményezik Buri Edina hivatalvezető felmentését "a szakmai munka elmaradása miatt".
A 47 tagú ORÖ-közgyűlés tiltakozó képviselői úgy látják, a jelenlegi helyzet tarthatatlan, mert az elnök a pozícióját "zavarkeltésre, politikai támadásokra használja, ami nem használ a magyarországi cigányság megítélésének". "Az ORÖ jövőbeni működésének alapja csakis a roma közösség érdekeinek maradéktalan képviselete, a törvényesség tiszteletben tartása és a színvonalas szakmai munka lehet" - fogalmaztak.
Az MTI hétfőn kora este kereste az ORÖ-t, de nem kívántak reagálni az ügyben. | [
"Országos Roma Önkormányzat"
] | [
"Roma Polgárjogi Mozgalom"
] |
"Van olyan ország, ahol ebbe belebukott volna a fél Fidesz és a mögötte álló gazdasági hatalmasságok" - nyilatkozta Dávid Ibolya a CD-ügyről az egyéves évfordulón. Az MDF elnöke és Herényi Károly már gyanúsítottak.
- Húzzák az időt. Az MSZP a titkosszolgálatokat politikai célokra használja fel, és ebben az MDF a bűntársa - kommentálta a helyettes Fidesz-szóvivő, Cser-Palkovics András, hogy a parlament illetékes bizottsága tegnapi ülésén elhalasztotta a döntést Dávid Ibolya és Herényi Károly mentelmi jogának a felfüggesztéséről.
- Nem szabotálja el a mentelmi bizottság a döntést, de a legfőbb ügyésztől további iratokat kér. Szeretnénk, ha az ügyészség megvilágítaná a gyanúnak azt a részét, amely a "kényszerítésre" vonatkozik - mondta Géczi József Alajos. - Györgyi Kálmán és Polt Péter korábban a megkereséseket akceptálta. Szeretnénk meggyőződni arról, hogy nem koncepciós eljárás folyik - tette hozzá a bizottság elnöke. (Almássy Kornél MDF-pártelnökjelölt visszalépésre kényszerítéséről lenne szó, - a szerk.)
Dávid Ibolya és Herényi Károly jelezték: kérik mentelmi joguk felfüggesztését. Az ügyészség június végén kérte ki a parlamenttől bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt az MDF elnökét, illetve egykori frakcióvezetőjét az UD Zrt. ügye kapcsán.
A mentelmi bizottság tegnap nem javasolta viszont Szijjártó Péter (Fidesz) mentelmi jogának felfüggesztését. Draskovics Tibor igazságügyi és Szilvásy György volt titokminiszter jelentette fel a képviselőt, mert Szijjártó azt állította: törvénytelenül hallgattak le, figyeltek meg ellenzéki képviselőket az UD Zrt. ügyében.
A Központi Nyomozó Főügyészség kétrendbeli személyes adattal visszaélés vétségével és egy rendbeli kényszerítés bűntettével gyanúsítja az MDF-es politikusokat.
Ezzel egy év alatt az ellenkezőjére fordult az ügy. A Dávid Ibolya politikai célú lehallgatására vonatkozó állítólagos megbízatástól, s az erről folyó tárgyalástól odáig jutott, hogy a kiszemelt áldozat - illetve politikustársa - vált gyanúsítottá. Önmagában ez a büntetőjogtól nem idegen: más összefüggésben a jogos védelem határainak túllépéseként minősítik az ilyen helyzeteket. De vajon ez történt-e? Ezt még korántsem tudni, de már egy hosszú sor fontos politikus vesztett pozíciót az ügy miatt, mások állásukat, üzleti lehetőségeiket bukták el.
A kiindulópont: egy telefonbeszélgetés során - melyet titkosan rögzítettek - Tóth János, az UD Zrt. ügyvezetője azt mondta Csányi Sándornak, az OTP elnökének: egyesek azt szeretnék, ha "Dávid Ibolyára keresnének terhelőket", mert "meg akarják szerezni az MDF-ben az első helyet" és ebben az akkori alelnök, Almássy Kornél "van benne". Az idézett beszélgetést rögzítő CD valamiként Dávid Ibolyához került, aki tavaly szeptemberben a legfőbb ügyész kiszivárgott levele szerint a lakásán lejátszotta tanácsadója, Somogyi Zoltán, a Political Capital akkori vezetője és politikustársa, Herényi Károly előtt. Később az MDF elnökségi és frakcióülésén is. (Arról az UD Zrt.-ről van szó, amely ellen a Nemzeti Nyomozó Iroda nem sokkal a Dávid-bejelentés után eljárást indított, számítógépeit lefoglalta.)
Ezt követően Herényi találkozott az MDF-elnök kihívója, Almássy Kornél tanácsadójával, Tombor Andrással, és átadta neki a CD leiratát. Csatolt egy szöveget, amely szerint Almássynak aznap délig választania kell. Vagy lemond parlamenti mandátumáról, MDF-tagságáról - vagy közzéteszik a felvételt. Tombor közölte, Almássy Kornél nem mond le.
Dávid felkereste Csányi Sándort (...), akinek bejelentette, nyilvánosságra hozza a felvételt, ha Almássy nem lép vissza. Az OTP-elnök felhívta Tóth Jánost, aki azt mondta: nem gyűjtöttek adatot a pártelnökről.
Miután Almássy nem mondott le, Dávid Ibolya sajtótájékoztatón mutatta be a CD-t. - "Még hogy az MDF jelentéktelen kis párt! Amikor valakik állítólag még kétmilliárdot sem sajnáltak volna, hogy megszerezzék, a hátamba döfjék a kötőtűt?!" - fogalmazott. Az elnök soron kívüli vizsgálatot kért a legfőbb ügyésztől, és az Nemzeti Nyomozó Irodához fordult. A Legfőbb Ügyészség - bűncselekményre utaló bizonyíték hiányára hivatkozva - a kérelmét elutasította, őt ellenben meggyanúsították.
Az UD Zrt.-ügy lényege még nem bomlott ki, de ettől függetlenül a történet sorra szedi áldozatait. Almássy Kornél politikai karrierje megtört tavaly szeptember 13-án, amikor is visszalépett az elnökjelöltségtől, és Dávid támogatására szólította fel az MDF-eseket. Később e különös döntését azzal indokolta, veszélyeztetve érezte gyermekeit, feleségét, különösen azt követően, hogy a vele szimpatizáló Balla György somogyi MDF-elnököt elrabolták.
Az UD Zrt. vagyonvédelmi cég - mellyel az OTP-elnöknek is üzleti kapcsolata volt - az ellene a Nemzeti Nyomozó Iroda által indított nyomozást követő hónapokban üzletileg megrendült. A Nemzetbiztonsági Hivatal egy sor bűncselekmény gyanújával (lőszerrel, személyes adatokkal való visszaélés stb.) tett feljelentést ellenük. Ezeket később az ügyészség nagyrészt megalapozatlannak minősítette. Nem utolsósorban emiatt nyáron a hivatal főigazgatója, Laborcz Sándor lemondott. Szilvássy György, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati minisztere is az UD Zrt.-ügy "áldozata" lett; az ügyészség meggyanúsította, mert a parlament nemzetbiztonsági bizottságának megküldte azt a bizonyos CD-t. Ellene jogosulatlan adatkezelés miatt Demeter Ervin, volt fideszes titokminiszter és Répássy Róbert Fidesz-frakcióigazgató tettek feljelentést.
Az UD Zrt., illetve a CD-ügy során hírbe hozott Almássy Kornél, Tombor András, Stumpf István cáfolt és perelt.
Somogyi Zoltán augusztus elején tudatta a HVG-ben, hogy lemond a Political Capital irányításáról, mert az MDF elnöke melletti tanácsadói szerepe összeférhetetlen a független elemző pozíciójával.
Egy év távlatából a CD-ügyről
Almássy Kornél: Magyarország az áldozat. "A ťCD-ügyŤ a Gyurcsány-kormány utolsó, kétségbeesett, de nagyon alaposan előkészített kísérlete volt a hatalom megtartására, amely a magyar demokratikus berendezkedést alapjaiban veszélyeztette. Hiszen ez volt az első eset arra, hogy a titkosszolgálatok direkten beavatkoznak a pártpolitikába. Mai ismereteink szerint három célpontja volt az ügynek: az OTP elnöke, akit ezzel az üggyel kapcsolatban próbáltak meg lejáratni, a Fidesz és annak meghatározó vezetői, akiket a szocialisták jó bolsevik szokás szerint olyan demokráciaellenes lépésekkel vádoltak meg, amit éppen maguk csináltak, és végül az MDF, ahol a tagság akarata ellenére kívánták hatalmon tartani a kormányzatot sokszor kisegítő Dávid Ibolyát.
Ezen ügy kapcsán áldozatnak érezheti magát Magyarországon mindenki, aki hisz a demokratikus alapértékekben, és azzal kell szembesüljön, hogy az országot egy ilyen eszközöket felhasználó kormány kormányozhatja."
Dávid Ibolya: A vasfüggöny még nem omlott le. "Nincs ma Európában demokrata politikus, aki egy ilyen esetben máshogy lépett volna fel, mint én. Egy jogi lépéssel átadtam az ügyet a Legfőbb Ügyészségnek, s egy politikai lépéssel nyilvánossághoz fordultam. De van olyan ország, ahol ebbe belebukott volna a fél Fidesz és a mögötte álló gazdasági hatalmasságok. Ilyen szempontból valószínűleg a vasfüggöny még nem omlott le, úgyhogy van még mit küzdeni azért, hogy annak nyugati oldalára kerüljünk.
Az a senki által nem vitatott valós CD-hanganyag magáért beszélt: politikai múlttal is rendelkező vállalkozó megbízást ad egy vagyonvédelmi cégnek terhelő adatok gyűjtésére abból a célból, hogy befolyásolja az MDF-en belüli elnökválasztási folyamatot, miközben megnevezi, hogy kik pénzelik az ügyet a háttérből, s ez szintén egy volt politikus, volt miniszter. Mindkettő a Fideszhez kötődik. Ehhez képest engem gyanúsítgat az ügyészség, nem azokat, akik egy demokráciában elfogadhatatlan módon léptek. De ennek a mérkőzésnek még nincs vége: nagy tábora van ugyanis még mindig a szabadságszerető, jogtisztelő, igazságot akaró Magyarországnak.
A CD-ügynek minden magyar demokrata áldozata, hiszen hasonló eset bármikor bárkivel megeshet, s kiderült, hogyan is dolgozik a Legfőbb Ügyészség valójában. Erről pedig arra lehet következtetni, hogy más ügyekben is csorbát szenvedhetett az igazságszolgáltatás, ami drámai képet fest elénk."
Somogyi Zoltán: ...Egyébként boldog ember vagyok. "Minősíthetetlen ügyészségi munka, egy politikusokkal szembeni információszerzésre is szerveződött magáncég hivatali megvédése, elfáradt és passzív közvélemény, középszerűnél rosszabb magyarországi állapotok. Ha valaki szabad és büszke országban szeretne élni, akkor most kell felemelnie a fejét és véleményt formálnia. Annyira vagyok a CD-ügy áldozata, mint amennyire más, hiszen itt élünk. Egyébként boldog ember vagyok, a körülöttem lévő dolgok működnek. Fantasztikus családom van, és kifejezetten jó vállalkozásaim. Egyben tanácsadója lehetek, sok mindenki más mellett, egy kiemelkedően bátor embernek, Dávid Ibolyának." | [
"MDF"
] | [
"UD Zrt.",
"Legfőbb Ügyészség",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Political Capital",
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
– Tisztelt Közönség! Most Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke mond beszédet – mondta be a konferanszié a budapesti Kossuth téren összegyűlt tömegnek 1992. október 23-án. Az ünneplők közül sokan ekkor füttykoncertbe kezdtek, a "Le vele!" felkiáltás is tisztán hallható volt, majd később elhangzott a "Mondjon le!" szólam is. Az elnök némán méregette a tömeget, nem tudta, hogy belekezdjen-e beszédébe, majd inkább úgy döntött, hogy elsétál a piros-fehér-zöld színekbe öltözött Parlament lépcsőiről. A köztévé Esti Egyenleg című műsora úgy számolt be az eseményről, hogy "nyilasegyenruhába öltözött skinheadek" megakadályozták, hogy Göncz Árpád elmondja beszédét.
Az akkor 18 éves Molnár Zsolt későbbi MSZP-s politikus is ott volt a tömegben, és a Hír TV által 2014-ben bemutatott archív felvételek szerint a téren megjelent skinheadekkel együtt skandált. Az eset kapcsán utólag Molnár kiemelte, hogy ő maga nem volt skinhead. A képet árnyalja, hogy a rajta levő kapucnis pulóver olyan viselet volt, amilyet a szélsőjobboldali szubkultúra tagjai előszeretettel viseltek akkoriban. Az ügy kapcsán 1992-ben a Nemzetbiztonsági Hivatal is jelentést készített, azonosítva a részt vevő szélsőjobboldaliakat és szervezeteiket, Molnár Zsolt neve azonban nem szerepelt a jelentésben, amit később maga a politikus hozott nyilvánosságra.
Molnár Zsoltnak Göncz Árpád kifütyülésében való részvétele épp olyan, mint későbbi politikai karrierje: ellentmondásos. Miközben Molnár több mint egy évtizede a szocialisták erős emberének számít, aközben számos olyan pletyka kering róla, hogy ő egy fideszes kém. A híresztelések ellenére 2022-ben befutó helyet kapott az ellenzéki összefogás listáján.
Korai évek
A parlament honlapján elérhető életrajza szerint Molnár 1974-ben született Budapesten, 1993-ban érettségizett az I. kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban.
– Politikai meggyőződés nélküli végzős budai gimnazistaként, két gyerekkori barátommal, kíváncsiságból mentem ki a Kossuth térre, majd belekerültünk az utca forgatagába – nyilatkozta később a Népszabadságnak az elhíresült 1992-es kifütyülésről, amely ügy csak a 2014-es választási kampányban került elő.
Molnár meglehetősen szívósan verte vissza az állítólagos skinhead múltjára vonatkozó vádakat: soron kívüli, "születéséig visszamenő", C típusú nemzetbiztonsági ellenőrzést kért magával szemben, hogy bizonyítsa, sosem volt kapcsolata szélsőségesekkel. Az eredmény nem lehetett kérdéses, hiszen 2014 és 2018 között az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságát vezette elnökként – csakúgy, mint az azt megelőző három évben.
Molnár 1998-ban diplomázott jogászként az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, mint azt az Országgyűlés honlapján fellelhető életrajzában írja, "summa cum laude" minősítéssel.
1998 és 2002 között ügyészségi fogalmazóként dolgozott a Budapesti III. Kerületi Ügyészségen, valamint a Fővárosi Főügyészségen. Ezt követően 2002-ben jogi szakvizsgát tett és önálló ügyvédi irodáját vezette. Szakterülete a társasági és gazdasági jog volt, valamint a társasházakkal felmerülő jogi problémák megoldása. Ebből az időszakból az az igazán izgalmas, ami Molnár önéletrajzában nincs benne.
A 2014-es kampányban megszellőztették – vélhetően a politikus MSZP-n belüli ellenfelei –, hogy 2002-ben Molnár Zsolt a Fideszhez is közel került. Mint arról az Origo beszámolt, Molnár az óbudai helyi önkormányzati választási bizottságban a Fidesz és az MDF delegáltja volt. A testület a választás tisztaságát felügyelte, ami egy technikai feladat volt, vagyis komoly politikai tisztséget nem jelentett, de valamennyi bizalmat feltételezett. Molnár Zsolt az esettel kapcsolatban annyit közölt: jó kapcsolatot ápolt a fideszes Menczer Erzsébettel, akinek pártját jogi tanácsokkal is segítette ebben az időben.
Mint mondta, ekkoriban még egyfajta politikai útkeresésben volt. – Ez a folyamat nem úgy zajlott le bennem, ahogy az ember futballszurkoló lesz – fogalmazott, amivel arra utalt, hogy szerinte az esetek többségében az ember azért választ egy focicsapatot, mert az édesapja is annak a klubnak szurkolt. Ez az ő esetében tudatos döntés volt.
Hozzátette, hogy az elkövetkező években a 2002-ben II. kerületi polgármesterséget elnyerő Horváth Csaba által képviselt értékrend közelebb állt hozzá, ezért lépett be az MSZP-be 2004-ben. "Meggyőző volt, amit Horváth csinált, jó közösséget ismertem meg a II. kerületben" – mondta.
Felívelő politikai karrier
Molnár Zsolt 2006 óta az Országgyűlés tagja. Ekkor még a maitól eltérő választási rendszerben, Molnár 2006-ban és 2010-ben is a budapesti területi listáról jutott be a parlamentbe, 2014-ben és 2018-ban országos listáról, vagyis lényegében sosem mérettette meg magát egyéni képviselőként. Ez azonban nem hátráltatta karrierje felívelését, az MSZP-ben meginduló fiatalítás neki is kedvezett. Kormányzati pozíciót ugyan nem vállalt a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején, de 2006-tól kezdve tagja lett az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának, majd 2011 és 2018 között a testület elnöke volt. A Nemzetbiztonsági Bizottságban szokás szerint ellenzéki politikus tölti be az elnöki posztot, így eshetett a választás Molnárra.
A pártban betöltött szerepe kapcsán is egyértelmű, hogy 2010 után játszott fontosabb szerepet az MSZP életében. 2005-től 2012-ig az MSZP II. kerületi szervezetének elnöke, majd 2012–2014 között az MSZP budapesti elnöke, 2014 és 2018 között a párt országos elnökségének tagja. 2018-ban a közösség budapesti elnökévé választották. 2010-ben az MSZP budapesti kampányfőnöke, 2014-ben pedig a párt országos kampányának "egyik vezetője" – ahogy olvasni lehetett önéletrajzaiban.
Molnár 2010 utáni felemelkedése egyértelműen az MSZP folyamatos leépülésével áll összefüggésben. Sok korábbi meghatározó szocialista politikus kiöregedett, vagy megkérték, hogy húzódjon háttérbe, illetve Gyurcsány Ferenc új pártjában, a Demokratikus Koalícióban folytatta a karrierjét. Az MSZP egyre fogyó támogatottsága szintén abba az irányba hatott, hogy Molnárnak egyre kevesebb politikussal kellett megharcolnia a vezető pozíciókért. Maga Molnár egyébként Mesterházy Attila szövetségeseként emelkedett fel, a fővárosban pedig Horváth Csaba és Hagyó Miklós egyengette az útját.
A 2014-es választási kampány után vetődött fel először komolyabban a baloldali közvéleményben, hogy "Molnár Zsolt áruló", vagyis MSZP-s politikusként a Fidesznek dolgozik. Molnár "együttműködése" többek között azzal kezdődött, hogy a baloldali sajtó megszellőztette: az V. kerületben Rogán Antal polgármestersége idején közösen üzemeltetett egy szoláriumot a Banco-Invest nevű céggel, amely több ingatlant is vásárolt korábban az V. kerületi önkormányzattól. Az üzlettel kapcsolatban az MSZP-s politikus semmilyen kérdésre nem volt hajlandó válaszolni, mondván, magánjellegű kapcsolatairól nem beszél a nyilvánosságban.
Ugyanígy nem vette jó néven a baloldali értelmiség, amikor Molnár megszervezte, hogy véget érjen az évtized – saját magukra nézve – legkellemetlenebb ellenzéki akciója, az "MTVA ostroma". Emlékezetes, 2018 decemberében Bangóné Borbély Ildikó, Hadházy Ákos, Szél Bernadett és Kunhalmi Ágnes több más ellenzéki politikus társaságában betört a közmédia székházába és egy petíciót akart beolvasni élő adásban. Az akció lényege az volt, hogy megzavarják a köztévé műsormenetét. A több napig tartó balhé során egyes ellenzéki képviselők az MTVA Kunigunda utcai székházában bent is aludtak, napközben pedig a biztonsági őrökkel dulakodtak. Az elképesztő jeleneteknek az vetett véget, amikor a két napos "ostrom" után megjelent Molnár Zsolt, aki arra kérte képviselőtársait, hogy hagyják abba a kellemetlen akciót.
Többen kiáltottak árulást, ám egy alternatív nézőpont szerint a szocialista politikus talán csak az ellenzéki képviselők maradék méltóságát igyekezett megőrizni.
Emlékezetes még, amikor a 2018-as választás előtt az MSZP Botka László szegedi polgármestert jelölte miniszterelnöknek. Mint arra sokan emlékezhetnek, Botka kampánya nem jutott el a célegyenesig, mert nyíltan szembeszállt Gyurcsány Ferenccel, akit ki akart űzni a baloldali összefogásból. A szegedi polgármester terve végül kudarcot vallott, és egy sajtótájékoztatón, szinte sírva jelentette be visszalépését és azt, hogy "a Fidesz árulói mélyen beépültek az ellenzékbe". Ebben az időszakban az egyik ilyen júdást Molnár Zsoltként azonosította.
A vádak komolytalanságát azóta az élet bizonyította, hiszen Molnár ismét befutó helyet kapott az ellenzéki összefogás listáján. A kérdés, hogy a korrupciós ügy változtat-e ezen.
Még a pénzes táskát is megtartotta
Mint az már tavaly nyáron kiderült, a SYS IT Services Kft. és a társaság alá tartozó cégháló mintegy 19 milliárd forintnyi fiktív számlát állított elő, amelyből vesztegetési pénzeket fizettek és a cégvezetők saját zsebébe is jutott.
A SYS IT egyik munkatársa, Fuzik Zsolt intézte a kenőpénzek átadását a cégcsoporton belül. Valószínűleg a múltja miatt esett rá a választás: 2008-ban a BKV informatikai igazgatójaként keveredett egy vesztegetési ügybe. A 2017-ben véget ért eljárásban egyébként felmentették.
Fuzik 2021 nyarán ismét a hatóságok célkeresztjébe került, és a férfi ekkor úgy döntött, hogy vádalkut köt és enyhébb büntetésért cserébe olyan bűncselekményeket ismer be, amelyekről addig nem tudott a Központi Nyomozó Főügyészség. Fuzik Zsolt vallomását a hatóságok poligráffal ellenőrizték, és a vizsgálat szerint igazat mondott, amikor a vesztegetésekről beszélt.
A nyilvánosságra került adatok szerint ismét a BKV lett Fuzik veszte. A társaság ugyanis 2019 nyarán kötött szerződést a SYS IT Services Kft.-vel a cég informatikai rendszereinek üzemeltetésére. A többmilliárdos szerződés felkeltette Baja Ferenc figyelmét. Az egykori szocialista nagyágyú azt mondta a SYS IT vezetőinek, hogy ha Karácsony Gergely megnyeri a főpolgármester-választást, akkor ő maga és Molnár Zsolt pénzt fognak kérni, hogy "ne támadják meg" a közbeszerzést az új városvezetésnél. Baja Ferenc a főpolgármester informatikai tanácsadójának mondta magát és 30 millió forintot kért, míg Molnár Zsolt 40 milliót.
– 2019 második felében 40 millió forint vesztegetési pénzt adtam át Molnár Zsolt országgyűlési képviselőnek – jelentette ki vallomásában Fuzik Zsolt. A pénz átadásának a körülményeiről elmondta, Molnárral 2019. augusztus 6-án találkoztak délelőtt 10 órakor a Casa Bianka étterem előtt, az V. kerületben, ahonnan az Olimpia parkba sétáltak.
Fuzik a pénzt egy fekete bőr Hugo Boss irattáskában vitte magával. A parkban leültek egy padra, majd odaadta a politikusnak a táskát, aki megköszönte és azt mondta: "rendben vagyunk". Fuzik Zsolt vallomásában megemlítette, hogy a táskát nem kapta vissza.
Molnár Zsolt a vesztegetésről szállingózó hírekre az ATV-ben reagált, ahol igyekezett előremenekülni. Közölte, valóban találkozott Fuzik Zsolttal és egy padon ülve beszélgettek az Olimpia parkban, de tagadta, hogy pénzt vett volna át a férfitól.
Borítókép: Molnár Zsolt ( | [
"MSZP",
"SYS IT Services Kft."
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Budapesti III. Kerületi Ügyészség",
"ELTE Állam- és Jogtudományi Kara",
"Magyar Köztársaság",
"Szilágyi Erzsébet Gimnázium",
"Nemzetbiztonsági Bizottság",
"Hír TV",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága",
"Demokratikus Koalíció",
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
A Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) hétmilliárd forintos előirányzatát a kormány tartalék- és maradványképzési utasításai miatt csak az év végére és jövőre utalják át jogosultjainak, a civileknek. Idén év végén a pénz 60 százalékára számíthatnak, a fennmaradóra csak jövőre. Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium háttérintézményeként működő Mobilitás által szétosztandó 428 millió forintot eddig szintén hiába várták az ifjúsági táborozásokat, kulturális vagy egészségmegőrző rendezvényeket szervező társaságok, pénzüket a kormányzati takarékossági intézkedések miatt nem kapták meg. Sőt, a Mobilitás saját fenntartóját, a Göncz Kinga által vezetett tárcát tette felelőssé az utalások elmaradásáért: "Sajnálattal tudatjuk, hogy a Mobilitás szeptember eleje óta nem kapta meg a pályázati támogatások forrását az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumtól, ezért nem tudta átutalni a megítélt támogatási összegeket sem." Korábban Bányai Péter Mihály, a Társadalmi Konföderáció elnöke azt is bejelentette, hogy a késedelmes kifizetések miatt több szervezetet már kilakoltatás fenyeget.
Mindeközben a szocialista Hanti Vilmos által vezetett Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma 4,1 millió forintra számíthat a Nemzeti Civil Alapprogram közép-magyarországi kollégiumától, holott ezek a régiós kollégiumok az esetek nagy többségében néhány százezres támogatást ítélnek oda. Az is furcsa, hogy egy országos szervezet folyamodjon regionális támogatásért, de az különösen meglepő, hogy az NCA közép-magyarországi kollégiumának, tehát a pénzelosztó testületnek maga Hanti Vilmos, az MSZP emberjogi és gyermektagozatának elnöke is tagja.
Göncz Kinga miniszter pedig nemcsak mint a civil pályázati pénzek elosztásáért végső soron felelős miniszterként érintett a támogatási összegek kapcsán, hanem egykori alapítványai által is. Életrajzából kiderül: "az Autonómia és a RÉS Alapítvány kuratóriumának elnöke, tagja a Soros Alapítvány kuratóriumának". Az Autonómia és a RÉS alapítványok 2004-ben és idén mintegy 14,5 millió forintban részesültek, illetve részesülnek a Nemzeti Civil Alapprogram révén. A támogatások jelentős részét már felvette a két alapítvány. | [
"MSZP",
"Nemzeti Civil Alapprogram"
] | [
"RÉS Alapítvány",
"Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium",
"Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma",
"Társadalmi Konföderáció",
"Soros Alapítvány"
] |
A vagyonánál talán csak a befolyása nőtt jobban az amerikai sztárproducerből az Orbán-kormány oligarchájává átlényegült Andy Vajnának.
Tét és versenytárs nélkül nyer hatalmasakat Andy Vajna, a fővárosban monopolhelyzetű kaszinókirály. Érdekeltsége, az idén év eleje óta már Zrt.-ként futó
Las Vegas Játékkaszinó Üzemeltető Kft. tavaly 7,3 milliárd forint nyereséget hozott adózás után.
A közvetlenül a Luxembourgban bejegyzett Las Vegas Casino s.a.r.l. által jegyzett cégnek nem is kellett agyonadóznia magát, a cégbíróságra nemrég leadott beszámoló szerint 46 millió forintnál is kevesebb adót fizetett. A Las Vegas Casino mérlegében tulajdonképpen a két – időközben összeolvadt – leánycégétől kapott osztalék csapódik le: az LVC Diamond közel 4,3 milliárdot, az LVC Gold majdnem 2,1 milliárdot hozott.
Az államtól elnyert koncessziós jog alapján ez a két leánycég működtette a múlt évben a fővárosi Sofitel, Tropicana és Atlantis kaszinókat, továbbá egy-egy játéktermet az Eurocenterben, illetve a Corvin sétányon. Az LVC Gold szeptemberben beolvadt az LVC Diamondba, addig az időpontig 6,9 milliárd forint árbevételt ért el, és a beszámolójában 1,18 milliárd forint koncessziós díj, valamint 878 millió forint játékadó szerepelt. Adózás előtt még így is több mint 2 milliárd volt az eredménye, ami után 340 millió forint adót kellett fizetnie.
Az LVC Gold 2016-ban még másfél milliárddal több, 8,4 milliárd forint bevételt mutatott ki, a Las Vegas Casino nyereségességét azonban ez nem rendítette meg. Bár a nagyobbik leány, az LVC Diamond mérlege cikkünk írásakor még nem landolt a cégbírósági rendszerben, az anyavállalati beszámoló alapján úgy látszik, a Budapesten öt kaszinó koncessziós jogát elnyert Vajna 2016-hoz képest fokozta a tempót: az adózás után produkált 7,3 milliárd forintos eredmény csaknem 800 millióval több az egy évvel korábbinál. A saját tőke változásainak kimutatásából pedig az hámozható ki, hogy
osztalékágon 7,396 milliárd forintot vettek ki a cégből,
vagyis még az eredménytartalékból is lecsíptek egy keveset a kifizetéshez. Az Index a megelőző évben, 2016-ra ennél szerényebb, 5 milliárd forintnál kisebb osztalékkivétről cikkezett. Azóta azonban változott a helyzet, hiszen Vajnáé lett az online kaszinópiac is, és tavaly májusban az LVC Diamond beindíthatta az új üzletet, ami nyilván meglátszik a bevételeken. Ugyanakkor a nyereségtermelést segíti az LVC Gold beolvadása az LVC Diamondba, a játékadó sávos rendszere miatt százmilliókat spórolhat ezzel a húzással a kaszinókirály.
Mindezek alapján úgy fest, a szerencsejáték-piacon nincs akadálya, hogy tovább növelje javait Vajna, akit a Napi.hu a milliárdosok toplistáján a 14. helyen szerepeltet 69 milliárd forintra becsült vagyonnal. Helyezésénél azonban jóval befolyásosabbnak tartják az egykori sztárproducerből az Orbán-éra kormánybiztos-oligarchájává vált üzletembert. A Napi.hu befolyásbarométere a leggazdagabbak között az 5. helyre tette, de a legbefolyásosabb médiaszemélyiségnek tartják, miután az ő érdekeltsége a Tv2, két megyei lap és rádiók is tartoznak a portfóliójába.
Kiemelt fotó: Balogh Zoltán/ MTI | [
"Las Vegas Játékkaszinó Üzemeltető Kft."
] | [
"LVC Diamond",
"Las Vegas Casino s.a.r.l",
"LVC Gold",
"Las Vegas Casino"
] |
Ha péntek, akkor Lázár-javaslat, most a bírák nyugdíjkorhatáráról.
A Fidesz a jövő év elejéig le akarja állítani a bírósági vezetők kinevezését. Lázár János fideszes frakcióvezető és Varga István fideszes képviselő (mint az utóbbi időben minden nagy horderejű kormánypárti törvény vagy éppen alkotmánymódosító indítványát) pénteken nyújtotta be a parlamentnek az ügyészek és a bírák szolgálati jogviszonyának az általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz kötéséről szóló javaslatát, amelyben egyebek között az áll: 2012. január 1-jéig nem lehetne pályázatot kiírni bírósági vezetői tisztségre, a már kiírt pályázatot nem lehetne elbírálni, továbbá bírósági vezetőt nem lehetne kinevezni, és a tisztség egyéb módon sem lenne betölthető, kivéve, ha a tanácselnök tisztsége a 2012. január 1-jéig terjedő időszakban szűnik meg. Azonban ez utóbbi esetben is a tanácselnöki tisztség legfeljebb egy évre tölthető be megbízással.
Lapunknak fideszes források nem is titkolták, hogy e törvény elfogadásával a kormánypártok előcsapást akarnak mérni az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsra (OIT), hogy az az igazságügyi reformról szóló sarkalatos törvény elfogadása előtt ne tölthesse fel saját embereivel a vezetői posztokat.
A kormánypártok és a bírói kar között komoly feszültség alakult ki a bírók nyugdíjkorhatárának leszállítása miatt. A jövő januárban hatályba lépő új alkotmányba éppen Lázár János javaslata alapján került be az a passzus, hogy a most még 70 éves korukig dolgozó bírókat csak az öregségi nyugdíjkorhatárig –ami jelenleg 62 év – lehessen foglalkoztatni (a nyugdíjkorhatár 2021-ig fokozatosan 65 évre nő). Az intézkedés ellen Baka András, a Legfelsőbb Bíróság és az OIT elnöke levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, de tiltakozása nem talált meghallgatásra.
Az egyik magát megnevezni nem kívánó vezető fideszes politikus lapunknak megerősítette: gőzerővel dolgoznak az igazságügyi reformról szóló sarkalatos törvény előkészítésén. Ennek keretében a bíróságok igazgatási feladatait ellátó Országos Igazságszolgáltatási Tanács várhatóan megszűnik vagy jelentősen átalakul, a bírói kar képzésével, a bíróságok működési feltételeinek biztosításával egy kisebb hivatal foglalkozik majd. A bírói kinevezések előterjesztése, a bírósági vezetők kinevezése, valamint a bíróságok költségvetésének előkészítése pedig várhatóan viszszaszáll az igazságügyért felelős tárcára, mint ahogy 1997-ig volt, a Hornkormány igazságügyi reformjának bevezetéséig. Ezért is kell most bevezetni a kinevezési moratóriumot.
A Fideszben kész tényként kezelik már, hogy 2012 elején új elnököt választanak a Kúria élére. Baka Andrásnak ugyan 2015-ben járna le a megbízatása, de a bírósági rendszer átalakítására való hivatkozással új főbíró kerülhet kilenc évre a Legfelsőbb Bíróságot felváltó Kúria élére. Baka András sorsa, forrásaink szerint, a miniszterelnökhöz intézett tiltakozó levelével pecsételődött meg.
Elképesztő, hogy egy törvénymódosítással üzeni meg a kormány, hogy megszünteti az OIT-t, s meneszteni kívánja a főbírót, az előterjesztésnek a kinevezési moratóriumra vonatkozó része ugyanis nehezen értelmezhető másként – kommentálták a törvényjavaslatot bírósági források. Nyilvánvaló – vélik –, hogy tanácselnökig bezárólag a hatalom emberei kerülnek pozícióba.
Egyébként utoljára a kilencvenes évek elején Balsai István egykori igazságügy-miniszter oktrojálta hasonló módon saját kádereit a független igazságszolgáltatásba.
Jövőre a nyugdíjkorhatár csökkentése miatt néhány ítélőtábla elnökének és tucatnyi megyei elnöknek kell távoznia, míg a Fővárosi Bíróságon már nyolc hónapja nincs elnök. Ha a kinevezés jogát valóban a közigazgatási és igazságügyi miniszterre ruházzák, tényleg lehetősége lesz arra, hogy a bíróságok meghatározó posztjairól döntsön. Ezt követően pedig már az új vezetőkre lehet bízni, hogy a megüresedő kollégiumvezetőket és tanácselnököket kinevezzék.
Az előterjesztésből ugyanakkor továbbra sem derül ki, hogy a bíráknak az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor, vagyis 65 évesen kell nyugállományba vonulniuk, vagy kötelezően vonatkozik rájuk az az átmeneti szabály, amely szerint jövőre a 62 évesek nyugdíjba mehetnek (ami csupán lehetőség). Ez tehát egy a nyugdíjkorhatár 62-ről 65 évre történt korábbi emelése miatt biztosított kedvezmény: ezzel lehetőséget biztosítanak mindenkinek arra, hogy felkészüljön a változásra. A bírák esetében viszont ilyen átmeneti szabály nem született, amit sokat alkotmányellenesnek tartanak, s valószínűleg meg is támadnak majd az Alkotmánybíróság előtt.
Bírósági források korábban jelezték, hogy az új alaptörvény kapcsán a Legfelsőbb Bíróság esetleg jogegységi döntést bocsát ki. A szerint a bírákra az általános nyugdíjkorhatár érvényes, ami 65 év, miközben kormánypárti politikusok azt hangoztatták, hogy jövőremár a 62. életévüket betöltötteknek menniük kell. Ezt információnk szerint fideszes körök Baka Andrásnak is megerősítették, hangsúlyozva: nem engednek a 62-ből. A most beterjesztett törvényjavaslat e tekintetben ugyancsak értelmezésre szorulna, ám a jogegységi döntésből várhatóan nem lesz semmi. | [
"Fidesz"
] | [
"Fővárosi Bíróság",
"Országos Igazságszolgáltatási Tanács",
"Legfelsőbb Bíróság"
] |
Az amerikai kitiltási botrány szálai egészen a tavaly, Horváth András által kirobbantott áfacsalási ügyekig nyúlhatnak vissza. André Goodfriend amerikai ügyvivő is említést tett a volt adóellenőr által elmondott ügyre. A NAV tagadja a korrupciós vádakat, de a kitiltásról nem nyilatkozik.
Napok óta Nemzeti- Adó és Vámhivatal feltételezett korrupciós ügyeivel foglalkozik a közvélemény. A NAV azt követően került a célkeresztbe, hogy egyes feltételezések szerint Vida Ildikó, a szervezet elnöke és az adóhatóság több helyettese is rajta lehet az amerikai beutazási tilalmi listán. A NAV október 29-én szólalt meg először, a korrupció vádját tagadta, arról azonban nem tett említést, hogy vezetői rajta vannak-e a kitiltottak listáján.
Vidát is meghallgathatják
Az ellenzék meglovagolja a kitiltási botrány keltette hullámot. Az MSZP-s vezetésű nemzetbiztonsági bizottság október 28-án arról döntött, hogy a következő ülésre Vida Ildikót, a NAV elnökét is meghívhatják. Ehhez azonban a kormánypárti tagok szavazatára is szükség lenne, Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke azonban a Népszabadság információi szerint az ülésen arról beszélt, hogy nem kíván asszisztálni a NAV-elnök berendeléséhez. Ezzel egy időben az LMP kezdeményezésére létrejött egy vizsgálóbizottság a NAV körüli ügyek tisztázására, azonban abban a DK a Jobbik részvétele miatt nem kíván részt venni. Az LMP egyébként jogerősen is megnyerte az adóhatóság elleni pert, így a NAV-nak nyilvánosságra kell hoznia annak a vizsgálatnak az eredményét, amelyet a volt adóellenőr, Horváth András által kirobbantott áfacsalási ügy után, egyetlen hétvége alatt folytatott le.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke. Forrás: MTI/Soós Lajos
André Goodfriend amerikai ügyvivő a kitiltások kapcsán szintén utalást tett a tavaly kirobbant NAV-ügyre. Horváth András tavaly november 13-án beszélt először az évek óta zajló milliárdos áfacsalásokról, és arról, hogyan szabotálta a NAV ezeknek az ügyeknek a feltárását.
Így kerülték el az áfa befizetését
Horváth az Átlátszó.hu, a Levegő Munkacsoport és a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége (VÉSZ) közös sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy különféle vállalatok évente 1000 milliárd forintnyi áfát csalnak el, elsősorban egyes termékek (főként tömegtermékek, például élelmiszerek és elektronikai eszközök) utaztatásával és hamis számlák kiállításával: a termékeket papíron szomszédos országokba szállítják (elsősorban Szlovákiába vagy Romániába), kihasználva, hogy az EU-n belül a külföldi exportért nem kell áfát fizetni.
Az áru a valóságban persze nem jut el az adott országba, vagy a határ átlépése után egyből visszafordul: azonban az árut megvásárló külföldi (valójában magyar strómanok kezén lévő) cégek fiktív számlákat állítanak ki egymásnak, ezzel papíron csökkentve a termékek árát, és elkerülve az áfa befizetését. A folyamat fő haszonélvezői és irányítói az áruházláncok, akik adómentesen, vagyis olcsóbban juthatnak hozzá a termékekhez, és adhatják el őket.
Horváth András, a NAV egykori munkatársa. Fotó: Origo
Adóminimalizáló hálózat épült
Horváth azt állítja, hogy az adóhivatal rendszeresen szabotálta ezeknek a bűnszervezeteknek a feltárását: ha indultak is eljárások, azok során általában csak a már említett strómancégeket kapcsolták le, akik a teljes szervezetben pótolható láncszemek voltak. A volt adóellenőr szerint az adócsaló hálózat magasabb szintjein helyet foglaló elkövetők elleni vizsgálatokat felsőbb utasításra leállították. Az egyik hasonló ügy részleteit idén májusban ismerhette meg a közvélemény, miután Horváth a Nemzeti Nyomozó Irodának (NNI) tett tanúvallomást az esetről: 2011-ben egy kisebb Kft. adóügyeit vizsgáló revizort a felettesei arra utasítottak, hogy "ne tegyen adómegállapítást", vagyis állítsa le a vizsgálatot.
"Nyilvánvaló volt, hogy a cég számlagyárként működött, a beszállítói oldalán egy komplett adócsaló hálózatot tártak fel a kollégák, illetőleg én magam is" – nyilatkozta Horváth. Mint mondta, a fantomcég az egyik nagy gabonakereskedő társasággal állt kapcsolatban, és a vizsgálat során nyilvánvalóvá vált, hogy "hogy komoly fiktív számlabefogadások voltak a kft. részéről 2009 és 2010 között", valamint feltérképezhetővé vált egy "komoly adóminimalizáló hálózat". Azonban a hálózatban olyan nagyvállalatok is szerepeltek, amelyek egy úgynevezett "védett adózói körhöz" tartoznak, amelyek ellen a NAV dolgozói egyszerűen nem végezhetnek vizsgálatot.
A gabonakereskedelem is érintett lehet. Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt
Többször megakasztották a vizsgálatot
Hasonló sorsra jutott a speciálisan a láncolatos adócsalások feltárására létrehozott Kiemelt Ügyek Igazgatósága (KÜI) is, amelyet egyenesen kormányzati utasításra oszlattak fel. Az ügyről Vancsura István, a KÜI Rapid ellenőrző főosztályának volt vezetője tálalt ki márciusban. A KÜI-t 2007-ben hozták létre mint országos hatáskörű szervezetet, amely a megyei NAV-szervezetekkel szemben az egész országban és külföldi adóhatósággal együttműködve vizsgálhat határokon átnyúló áfacsalásokat. 2010 után azonban Somos Katalin, a NAV főigazgatója vette át a KÜI felügyeletét, aki Vancsura állítása szerint többször elakasztotta a szervezet által feltárt áfacsalási ügyeket, például egy Szlovákián keresztül folyó cukorbeszállító csalásait.
Az elkövetkező években a főigazgatóság újabb és újabb "bürokratikus trükkökkel" lehetetlenítette el a KÜI munkáját. Az egyik utolsó szög a KÜI koporsójában a vidéki ügyekkel foglalkozó Rapid ellenőrzési főosztály (Vancsura munkahelye) feloszlatása volt. Végül 2011 tavaszán elbocsátották a KÜI vezetőit, végül pedig az egész igazgatóságot felszámolták. Ahogy az Átlátszó még tavaly novemberben bemutatta: a KÜI megszüntetéséről nem a NAV vezetői döntöttek, hanem (a 366/2012. számú) kormányrendelet utasította őket a NAV "elitcsapatának" feloszlatására.
Vágó nem kapott választ
Az eset után az Átlátszó, illetve Vágó Gábor akkori parlamenti képviselő közérdekű adatigénylést nyújtott be, azt tudakolva, ki és milyen indokok, előzetes adatok és tervek alapján kezdeményezte az igazgatóság feloszlatását, azonban a kérdésekre kapott válaszok nem tartalmaztak érdemi indokokat a döntésre nézve – mindez arra mutat, hogy a KÜI feloszlatása szabálytalan módon történt.
Vágó Gábor, az LMP volt országgyűlési képviselője. Forrás: MTI/Kallos Bea
Rágalmazási per is indult
Horváth beszámolóit a hivatalos szervek nem fogadták túl jól. A NAV kezdetben azt állította, Horváth nem is volt adóellenőr, amelyet ő később cáfolt, ezután rágalmazási pert indítottak a volt alkalmazottjuk ellen. Később az adóhatóság jogosulatlanul vagy a céltól eltérő adatkezelés miatt is feljelentést tett, ami miatt Horváthnál a rendőrség házkutatást tartott, lefoglalták a számítógépe merevlemezét, számos iratot elvittek tőle, köztük azt a zöld dossziét is, amely az áfacsalás bizonyítékait tartalmazta, az érintett cégek neveivel együtt. A házkutatás miatt Horváth és ügyvédje panaszt nyújtottak be, ennek felülvizsgálata jelenleg is tart.
Eközben az áfacsalások, valamint az azokkal kapcsolatos NAV-vizsgálatok leállítása ügyében Horváth is feljelentést tett, amiért 2014 elején többször is tanúvallomást tett a Nemzeti Nyomozó Irodán, ahol cégeket is megnevezett. Bár a NAV kezdetben igyekezett elbagatellizálni Horváth állításait, az ügy kirobbanása után gyanús egybeeséssel számos kisebb cég ellen indítottak vizsgálatot áfacsalás miatt – a volt adóellenőr szerint azonban ezek legfeljebb látszatintézkedések lehetnek, mivel ismét csak könnyen pótolható strómanokat füleltek le a bűnszervezeteket vezető nagyvállalatok helyett.
Nem hallgatták meg Horváthot
Az áfacsalások kivizsgálására a parlament is vonakodott lépéseket tenni. Az LMP az ügyben parlamenti vizsgálóbizottság aláírását kezdeményezte, amelyhez azonban az MSZP nem csatlakozott, mivel jobbikos képviselők is jelezték, hogy aláírják a kezdeményezést, velük pedig az MSZP nem akart "együttműködni".
A bizottság felállításához csak a választások után, október 27-ére tudták elég képviselő támogatását megszerezni. Eközben MSZP-s képviselők kezdeményezték, hogy a parlament Nemzetbiztonsági Bizottsága hallgassa meg Horváth Andrást, a bizottság többségét alkotó fideszes képviselők azonban megfúrták a meghallgatást, és azt is, hogy a bizottság egyáltalán tárgyalja a NAV-ügyet.
Valamivel több mint ezren gyűltek össze a Horváth András támogatására összehívott tüntetésen a NAV épülete előtt, a Széchenyi utcában. Fotó: Origo
Nem kaptak sok szavazatot
Horváth András ügyét ezután a parlamenten kívül karolták fel: az áfacsalásokra két télen két tüntetéssel is igyekeztek felhívni a figyelmet civil szervezetek, a második során Vágó Gábor volt LMP-s képviselő is felszólalt. Horváth novemberben a földbotrányt kirobbantó Ángyán Józseffel és a szegedi trafikügyet borító Hadházy Ákossal tartott sajtótájékoztatót, ahol egy országos választási mozgalom beindítását jelentették be.
A Tisztesség és Emberség Szövetsége nevet kapó mozgalom végül kevés eredményt ért el, az áprilisi választásokon csak 31 körzetben tudtak jelölteket indítani, köztük Horváth Andrást, aki Zuglóban indult független jelöltként, de mandátumot nem szerzett. A NAV-ügy ezután hosszú időre kikerült a média látóteréből, bár az NNI vizsgálata továbbra is folyik, és ma sem zárult le.
A képbe került a Bunge
Az áfacsalások idén októberben kerültek ismét a figyelem középpontjába, miután a Napigazdaság.hu kiderítette, hogy az Egyesült Államok külügyi szervei több magyar kormányzati tisztviselőtől is megvonta a beutazási engedélyt, és, mint írták, értesüléseik szerint a kitiltottak között a NAV vezetői is megtalálhatók.
A tavalyi áfabotrány és a kitiltások között először az Index cikke vont párhuzamot: állítása szerint a kitiltások közvetlen kiváltó oka az volt, hogy "egy kormányzathoz közel álló, de nem kormányzati szervezet vezetői" korrupciós ajánlatot tettek az amerikai Bunge étolajcég (a Vénusz és a Floriol gyártója) vezetőinek.
Az étolaj-kereskedő Bungétől indult az újabb botrány. Forrás: AFP/Photononstop/Catalano Piga
Nem erősítették meg
A Bunge néhány éve jelent meg a magyar piacon, miután megvette a korábban magyar tulajdonú vállalatokat. A cég állítása szerint először a magyar hatóságoktól, köztük a NAV-tól kérte, hogy vizsgálják ki az áfával kapcsolatos visszaéléseket, de nem kaptak választ, ezután fordultak az amerikai szervekhez. Azt, hogy valóban van-e kapcsolat a Bunge panaszai, illetve a kitiltások között, sem a magyar, sem az amerikai fél nem erősítette vagy cáfolta meg.
Beismerő vallomás?
Az Index értesüléseit Horváth András nyilatkozatai is megerősítették: a Népszavának elmondta, hogy tud olyan esetről, amikor két amerikai cégtől is kenőpénzt próbáltak kicsikarni, akik egy "számlagyárat" működtető magyar vállalattal üzleteltek. A magyar cég átvilágítását azonban felsőbb utasításra leállították. Mint mondta, erről januárban a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársainak is beszámolt kihallgatása során.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szintén megszólalt a Bunge-ügyben, elmondása szerint a NAV 2011 óta tud az amerikai cég panaszairól. Az ügyben az adóhatóság hetek óta titkolózik, azonban beismerő vallomással érhet fel egy október 22-én bejelentett razzia, amely során az adóhatóság a Bunge panasza kapcsán 12 gazdasági társaság ellen indított eljárást – igaz, Horváth András az Origónak elmondta, hogy ez az akció szintén csak figyelemelterelésnek tekinthető, hiszen ismét csak kishalakat sikerült elkapni. | [
"Bunge",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Rapid ellenőrzési főosztály",
"Nemzetbiztonsági Bizottsága",
"Tisztesség és Emberség Szövetsége",
"Nemzeti- Adó és Vámhivatal",
"Kiemelt Ügyek Igazgatósága",
"Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"KÜI Rapid",
"Levegő Munkacsoport"
] |
Házkutatás a Quaestor székházában
Házkutatást tartanak a Quaestor cégcsoport budapesti székházában – közölte Tarsoly Csaba elnök-vezérigazgató jogi képviselője.
Papp Gábor elmondta: a jelenleg is a Váci úti székházban tartózkodó ügyfele és a dolgozók együttműködnek a hatóságokkal.
Hozzátette: a cégcsoportnak mind a 634 dolgozója azon dolgozik, hogy egyetlen befektetőjüket se érje kár.
Az ügyvéd megerősítette, hogy különösen jelentős kárt okozó csalás gyanúja miatt indult nyomozás, de az ügynek nincs gyanúsítottja.
Nyomoznak a Quaestor ügyében is(MNB)/, Szigetváry Zsolt
Mint arról beszámoltunk hétfőn Tarsoly Csaba elnök-vezérigazgató tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) illetékes vezetőjét arról, hogy a rendkívüli mértékben megnövekedett kötvényeladási igények miatt a kötvényeket kibocsátó Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett.
A cég indoklása szerint "a Buda-Cash botrány olyan pánikot okozott az értékpapírpiacon, amely lehetetlenné tette a piac normális működését. (...) A kialakult pánik során ügyfeleink olyan mennyiségű kötvényt kívántak értékesíteni, amely meghaladja a Quaestor Csoport likvid pénzügyi eszközeit".
Az MNB kedden felügyeleti biztost rendelt ki a Quaestor Értékpapír Zrt.-hez, amelynek tevékenységét felfüggesztette. A jegybank honlapján közöltek szerint a felügyeleti biztos átvette a vállalkozás vezetésétől annak jogköreit.
A QUAESTOR Csoport 25 éve van jelen többek között a pénz- és tőkepiacokon is. A cégcsoport vállalati kötvénykibocsátásokkal is finanszírozta növekedését, működését és befektetéseit. A kialakult pánik során ügyfeleink olyan mennyiségű kötvényt kívántak értékesíteni, amely meghaladja a QUAESTOR Csoport likvid pénzügyi eszközeit. A kötvények forgalmazójánál, a QUAESTOR Értékpapír Zrt-nél vezetett ügyfélszámlákon ügyfeleink egyéb pénz és értékpapír vagyona, azaz részvények, állampapírok, stb. rendelkezésre állnak, de a kötvények visszafizetése jelenleg nem lehetséges.
Blikk-információ | [
"Quaestor Financial Hrurira Kft.",
"Quaestor Értékpapír Zrt."
] | [
"QUAESTOR Csoport",
"Magyar Nemzeti Bank",
"QUAESTOR Értékpapír Zrt-nél",
"Quaestor Csoport"
] |
Így készült, tegnapig
Biodíszlet
tudomásul vette
Burány Sándor elmondta: Hagyó Miklós szerda késő délelőtt tájékoztatta arról, hogy a bizottság kérdéseit írásban kívánja megválaszolni, tekintettel arra, hogy a testületi meghallgatását a Fidesz - nyilatkozataik alapján - szerinte nem az igazság kiderítésére, hanem saját párpolitikai céljaira akarja felhasználni. Burány Sándor hangsúlyozta: beszélgetésük során arra kérte Hagyó Miklóst, hogy a bizottság kérdéseire mindenképpen válaszoljon, ennek konkrét formáját rábízta.
Pénzkimentés
Hagyó Miklós levélben értesítette a bizottság elnökét a döntéséről, és arról, hogy a bizottsági eljárásban nem kíván "biodíszletként" szerepelni. A politikus a bizottsághoz írt és az MTI-nek is eljutatott levelében döntését azzal indokolja: a bizottság elnöke kedden olyan nyilatkozatot adott a Duna tévének - amelyről csak este értesült -, amely "megrendítette a bizottság eljárásának tárgyilagosságába vetett hitét".Közölte: az interjú előtt úgy készült, igaz, már nem fővárosi önkormányzati képviselőként, hogy esküje szellemének megfelelően jár el, és részt vesz az ülésen. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt időszakban többször is jelezte, kész minden objektív vizsgálatot segíteni, amely tisztázhatja a BKV Zrt. körül kialakult helyzetet; ezért is tartotta természetesnek, hogy eleget tegyen a bizottság elnökétől érkezett felkérésnek, amelyben lehetőséget kíván adni, hogy az általa elvégzett munkáról - amely tartalmazza a BKV Zrt. felügyeletének egy részét is - a bizottságot személyesen is tájékoztassa."Vállalva és elfogadva a bizottság elnökének javaslatát, előre írásban 23 kérdést kaptam, amit a mai bizottsági ülésen kívántam megválaszolni; egészen a tegnapi napig így készültem" - fogalmaz, hozzátéve: politikai, jogi és erkölcsi kötelességének érezte, hogy mindarról, amiről tudomása van, számot adjon a bizottságnak és a nyilvánosságnak.A bizottság elnökének nyilatkozata azonban megváltoztatta eredeti szándékát - írja. A felvétellel világossá vált számára, hogy a bizottság elnöke olyan "politikailag motivált előfeltevést hangoztat, mely nyilvánvalóvá teszi: nem a bizonyítékokból kíván következtetni a tényekre, hanem ellenkezőleg, a már kész marasztaló ítéletét kívánja egyebek között az én meghallgatásommal legitimálni"."Én azonban nem kívánok olyan bizottsági eljárásban "biodíszletként" szerepelni, amelynek szembetűnő célja nem az igazság kiderítése, hanem egy politikai prekoncepció igazolása" - fogalmaz levelében Hagyó Miklós.A korábban, a bizottság elnöke által feltett 23 írásbeli kérdést péntekig írásban válaszolja meg, azt valamennyi tag és a sajtó részére megküldi - tudatja.A levélben szól arról is, hogy "felelős baloldali gondolkodóként" a döntéséről tájékoztatta Burány Sándort, az MSZP budapesti elnökét, aki egyetértett vele."Továbbra is megerősítem: semmilyen bűncselekményt nem követtem el és állok valamennyi valóban független vizsgálat elé. Felelős, esküjéhez hű politikusként viszont nem asszisztálok egy lejárató kampányeseményhez" - fogalmaz.Hozzáteszi: bízik abban, hogy írásbeli válasza mindenki számára lehetőséget teremt a tisztánlátáshoz.György István, a Fidesz fővárosi frakcióvezető-helyettese, a bizottság elnöke kedden a Duna tévében azt mondta: a BKV-botrány egy a kormánytól induló és a közüzemi cégek vezetőségéig, menedzsmentjéig elérő működési modell, amelynek célja a szervezett pénzkimentés.Balogh Zsolt, a BKV korábbi megbízott vezérigazgatója interjújára hivatkozva azt mondta, Hagyó Miklós neve el is hangzott akkor, amikor a pénzosztásról beszéltek. Ha mindez beigazolódik, akkor az elmúlt 20 évben súlyos tízmilliárdok tűnhettek így el az adófizetők pénzéből - szögezte le György István. | [
"BKV Zrt."
] | [
"Duna tévé"
] |
Nem tud arról Aba Botond, hogy bárkit korrumpáltak volna a 4-es metró beruházása során. A BKV volt vezérigazgatója kész vagyonosodási vizsgálatot indítani maga és a családtagjai ellen.
A metrókorrupciót vizsgáló fővárosi munkacsoport hétfői ülésén Aba Botond - aki 1993 és 2006 vége között volt a BKV vezérigazgatója - azt mondta: nem tud olyanról, hogy bárki kért vagy elfogadott volna pénzt. "Nekem kivitelező, mérnökszervezetek nem ígértek, nem adtak; én nem kértem és nem is fogadtam el semmilyen korrupciós pénzt" - fogalmazott.
Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP) csepeli polgármester, a munkacsoport vezetője az ülésen kezdetén azt mondta: számításai szerint Aba Botond vezérigazgatói időszakában a kifogásolt szabálytalan szerződések összege meghaladja a 141 milliárd forintot, és az OLAF-jelentés szerint 54 milliárd forint összegű kifizetés esetében merül fel korrupciógyanú.
A 4-es metró építését vizsgáló OLAF jelentés 60 darab, összesen 167 milliárd forintnyi szerződéssel kapcsolatban tárt fel szabálytalanságokat, ezek egy részénél korrupciót orrontott. Összesen 59 milliárd forint uniós támogatást kérnek ezért vissza. Az okozott kár 96 százaléka öt szerződéshez kapcsolódik. | [
"BKV"
] | [] |
A Market Építő Zrt. nyerte a Fővárosi Állat- és Növénykert által a Pannon Park kulcsrakész kivitelezésére kiírt nyílt közbeszerzési eljárást; a fejlesztés a tervek szerint 2020-ra készülhet el teljes egészében – közölte kedden az MTI-vel a városligeti intézmény.
Az állatkert tavaly ősszel indította meg a Pannon Park vállalkozási szerződés keretében, a meglévő építési engedélyezési és munkaközi kiviteli tervek alapján megvalósítandó, kulcsrakész kivitelezésére vonatkozó, az uniós eljárásrendbe illeszkedő közbeszerzési eljárást. A részvételi felhívás október 20-án jelent meg, és két ajánlattevő nyújtott be ajánlatot: a STRABAG-MML Magas- és Mérnöki Létesítmény Építő Kft., valamint Orbán Viktor jóbarátjának, Garancsi Istvánnak a cége, a Market. Mivel az ajánlati ár, az állatkert által kikalkulált 20,8 milliárd forint, mindkét esetben meghaladta a rendelkezésre álló keretösszeget, ezt az eljárást eredménytelenné kellett nyilvánítani.
Az MTI-nek adott közlemény szerint az állatkert megvizsgálta a kivitelezési munkálatok eredetileg, még a tervezés során, 2014-ben kalkulált forrásigénye és a 2016 végi ajánlatok közötti eltérés okait. Megállapították, hogy az országban zajló jelentős beruházások számának emelkedésével párhuzamosan egyebek közt nőtt a munkaerő-kereslet és a különböző építőanyagok ára, és sok egyéb tényező is növelte a felmerülő költségeket.
Ennek következtében kibővítették a rendelkezésre álló keretet, új eljárást indítottak. Mivel a közbeszerzés feltételei időközben nem változtak lényegesen, az új eljárást tárgyalásos eljárásként folytatták le, amelyre az előző eljárás ajánlattevőit hívták meg. A tárgyalásos eljárás során a legalacsonyabb ajánlati árat a korábbiakhoz képest 2 milliárd forinttal sikerült mérsékelni.
A közleményben emlékeztetnek arra, hogy a Fővárosi Állat- és Növénykert területe, amely az idők során 18 hektárról kevesebb mint 11 hektárra zsugorodott, 2014 óta több lépésben bő 7 hektárral nőtt, és ennek legnagyobb része – 6,5 hektár – a megszűnt Vidámparktól örökölt területből adódik. Az új területeken négy fő fejlesztési program megvalósítását tűzték ki célként, a Pannon Parkot a volt vidámparki terület nagyobbik, mintegy öthektárnyi területrészén alakítják ki. A tematikus bemutatókomplexumban a pannon ősvadon világát igyekeznek feleleveníteni. A Pannon Park a tervek szerint nagy terjedelmű, tágas szabadkifutókból, illetve egy központi, fedett építményből fog állni. | [
"Market Építő Zrt."
] | [
"Pannon Park",
"STRABAG-MML Magas- és Mérnöki Létesítmény Építő Kft.",
"Fővárosi Állat- és Növénykert"
] |
Dobrev Klárát a következő hetekben kihallgatja az ügyészség az előzetesben ülő Czeglédy Csaba bűnügyében - értesült az Origo. Úgy tudjuk, hogy a bukott miniszterelnök feleségének azért kell a hatóság kérdéseire válaszolnia, mert a tulajdonában lévő Altus Zrt. több kölcsönt is adott Czeglédynek.
Két hét múlva kihallgatja az ügyészség Dobrev Klárát a Czeglédy-Csurcsány-botrány ügyében - tudta meg az Origo. Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnök felesége az után került képbe, hogy kiderült, az Altus Zrt. több kölcsönt is adott az előzetesben ülő baloldali politikus cégének. Mint arról portálunk is beszámolt, Gyurcsány feleségének a cége nem baráti kölcsönt adott az előzetesben ülő Czeglédy Csabának, így az üzletszerű tiltott pénzintézeti tevékenység gyanúja is felmerülhet az Altus Zrt.-vel szemben.
Összevissza beszélt Gyurcsány
A DK-elnöke korábban azt mondta, hogy idén kereste meg őt Czeglédy, hogy pénzügyi gondjain segítsen, azonban az is kiderült, hogy a bukott miniszterelnök nem mondott igazat, mert Czeglédy és az Altus között tavaly jött létre egy kölcsönszerződés 78 millió forint értékben, ráadásul Gyurcsány arról is beszélt, hogy ők is vesztettek pénzt, miközben Czeglédyék azt kamatostul visszafizették. A kölcsönügylettel kapcsolatban azonban újabb kérdések is felmerültek. A DK-elnöke többször arról beszélt, hogy azért adott pénzt Czeglédynek, mert a barátja.
Az Origo birtokába került kölcsönszerződés azonban egy ötoldalas, profi munka, ilyet bankok kötnek az ügyfeleikkel - a baráti kölcsönszerződések egyoldalasak szoktak lenni, és nem tartalmaznak dologi biztosítékot (bank által befogadott azonnali inkasszó) és személyi biztosítékot (Czeglédy teljes vagyonával készfizető kezesként felel a kölcsön visszafizetéséért), valamint késedelmi kamatot (10 százalék euróban) és kamatfelárat.
Újabb 90 milliós utalás Czeglédy cégének
A Pesti Srácok pedig arról írt, hogy Gyurcsány családi pénzügyi vállalkozása, az Európai Bizottság által is finanszírozott Altus folyamatosan pénzelte a szocialisták ügyvédjének humánerőforrás-vállalkozását. Az iratok szerint 2016. augusztus 15-én 90 millió forintot utalt át az Altus Portfólió Kft. "A. Portfólió szerződés szerinti kölcsön" címén. A dokumentumokból az is kiolvasható, hogy a zrt. aznapi nyitóegyenlege, tehát a likvid pénze több mint 234 millió forint volt, amelynek terhére a cég tisztségviselőinek és alvállalkozóinak csaknem 65 milliót fizetett ki. Az egyetlen bevétele aznap Gyurcsányék 90 milliója volt.
Az üggyel kapcsolatban az Európai Unió csalás elleni hivatalához, az OLAF-hoz fordul Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő. Deutsch elmondta: az Európai Bizottság mintegy 1,5 milliárd forintos összegben adott megbízást az Altus vezette konzorciumnak, Gyurcsány Ferenc cége pedig az ebből származó bevételéből 80 millió forintot juttatott Czeglédynek.
Lázár János pedig az Európai Bizottsághoz fordult, mert Czeglédy Csaba folyamatosan élvezte Gyurcsány Ferenc politikai és anyagi támogatását, márpedig a volt miniszterelnök cégéhez uniós pénz is került. Lázár szeretné, ha az Európai Bizottság tisztázná, minek minősül, ha ugyanabba a tulajdonosi körbe kerül a testület támogatása, ahonnan egy bűncselekménnyel gyanúsított személy is pénzt kap.
Az MNB is vizsgálódhat
Az ügyben azt kérte a fideszes Budai Gyula a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi felügyeletétől, hogy vizsgálja meg, hogy a Gyurcsány-érdekeltség Altus Portfólió Kft. folytatott-e tiltott hitelezési tevékenységet. Vagyis az Altus Portfólió Kft. rendelkezett-e kölcsönnyújtáshoz szükséges jogszabályi engedéllyel, hiszen - ahogy írtuk - ez a kölcsön nem minősülhet baráti kölcsönnek. Ha nem volt a cégnek ilyen engedélye, akkor felmerül a jogosulatlan pénzügyi tevékenység, amely büntető törvénykönyvi tényállás - jelezte a Fidesz parlamenti képviselője.
Emiatt nyomoznak Czeglédyék ellen
Czeglédy és társai ellen bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyik eljárás. A gyanú szerint a Czeglédy Csaba vezetésével létrejött bűnszervezet 2011 és 2016 között olyan céghálózatot alakított ki, amely diákmunka-közvetítéssel foglalkozott. Céljuk az volt, hogy a bűnszervezet élén álló, a Humán Operátor Zrt.-hez köthető emberek, a közvetítő cégek és a strómanok által vezetett iskolaszövetkezetek segítségével elkerüljék a diákmunka-közvetítés után járó közterhek megfizetését. Így csaknem 3 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek. | [
"Altus Zrt.",
"Humán Operátor Zrt."
] | [
"Altus Portfólió Kft.",
"Pesti Srácok",
"Európai Unió",
"Európai Bizottság",
"Magyar Nemzeti Bank"
] |
Magánokirat-hamisítás miatt vádat emelt az ügyészség az SZDSZ volt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke, T. Asztalos Ildikó és hét társa ellen a párt 2007-es tisztújításán történt visszaélések kapcsán.
Az SZDSZ a csalási botrány után rendkívüli tisztújító küldöttgyűlést tart. Ma eldől, ki lesz az SZDSZ új elnöke.
T. Asztalos Ildikó
A vádirat szerint az SZDSZ egyik megyei szervezetének elnöke a párt 2007. március 30.-31. napján tartott országos tisztújító küldöttgyűlésén rávette vádlott-társait arra, hogy négy távol lévő küldött nevében regisztrálják magukat a küldöttgyűlésen, és a regisztráció után a kézhez kapott szavazólapokkal a távol lévő küldöttek nevében szavazzanak.
Ugyanígy járt el a párt egy másik megyei szervezetének küldötte is, aki az ügyben jelenleg hatodrendű vádlottként szerepel. A férfi a vele lévő élettársát és annak barátnőjét vette rá, hogy két, jelen nem lévő küldött nevében regisztrálják magukat, és adják le szavazataikat.
Nem ellenőrizték a személyazonosságot
A regisztrációhoz nem kellett ellenőrizni a személyazonosságot. A regisztrációs ív alapján történt a jelenlevők számának, a határozatképességnek a megállapítása és ez alapján rögzítették ezt a jegyzőkönyvben is. A vádirat szerint a meghamisított jelenléti ívek alapján az országos zisztújító küldöttgyűlés jegyzőkönyve valótlan adatokat tartalmaz. A jegyzőkönyvet 2007. április 24. napján adták be a Fővárosi Bíróságra.
A vádlottak részben felbujtóként, részben bűnsegédként magánokirat-hamisítást követtek el a vád szerint, ez esetükben vétségnek minősül. Büntetésük, ha jogerős ítélet születik ellenük, akár egy évi börtön, közérdekű munka, vagy pénzbüntetés lehet.
T. Asztalos Ildikó egyébként a párt internetes oldalának tanúsága szerint már nem Borsod megyei elnöke az SZDSZ-nek, de tagja a párt országos tanácsának.
Az ügyben a XI-XXII. kerületi ügyészség emelt vádat, az eljárás a Budai Központi Kerületi Bíróságon folytatódik.
"Jó áldozati bárány vagyok"
"Én egy jó áldozati bárány vagyok. Nem vagyok kicsi, tehát nem lehet azt mondani, hogy kirúgták a portást, viszont nem vagyok nagy annyira, hogy zavarokat okozhatnék" - ezt mondta T. Asztalos Ildikó tavaly márciusban az Indexnek. Az interjúban kitartott állítása mellett, hogy nem csalt és senkit sem biztatott csalásra. | [
"SZDSZ"
] | [
"Budai Központi Kerületi Bíróság",
"Fővárosi Bíróság"
] |
A NOB-on belül kirobbant korrupciós botrány kapcsán a Jomiuri Simbun című napilap úgy fogalmazott, hogy "ha a NOB a reformok mellett döntött, akkor elkerülhetetlen annak megkérdőjelezése, hogy Samaranchnak a helyén kell-e maradnia. A jó érzés azt diktálja, hogy mondjon le, hiszen ellenkező esetben az emberek arra a következtetésre juthatnak: az olimpiai játékokat meg kell szüntetni."
A Mainicsi Simbun szerint a NOB újjáalakításához elkerülhetetlen Juan Antonio Samaranch távozása. Az Aszahi Simbun azt írta, hogy Samaranchnak "gyorsan távoznia kell".
A Szankei Simbun című újság meglátása szerint a korrupciós botrányért a NOB elnökének kell vállalnia a teljes felelősséget, mert az olimpiai mozgalomból ő csinált "pénzgyártó masinát".
A svájci parlament gazdasági és adóügyi bizottsága épphogy csak jóváhagyta az ország kormánya által a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak nyújtott adókedvezményt.
A képviselők Georg Stucky bizottsági elnök beszámolója szerint élénk vita után, csupán 12-11 arányban szavaztak a NOB forgalmi adó alól való mentesítésére. A döntést a parlament alsóházának márciusban kell majd megerősítenie, avagy elvetnie.
A lausanne-i székhelyű NOB-nak 1981 óta nem kell Svájcban adót fizetnie, de az 1995-ben bevezetett forgalmi adó alóli kivételezettségre vonatkozó külön kérelemre csak háromévi várakozás után, tavaly szeptemberben kapta meg a kedvező választ a kormánytól.
Francois Carrard, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság főigazgatója előzőleg tagadta, hogy a NOB a kedvezmények visszaadása mellett döntött volna. Azt azonban elismerte, hogy a kérdés - az ő, Marc Hodler alelnök, valamint Juan Antonio Samaranch elnök felvetésére - valóban napirendre került, mivel a szervezet az utóbbi időben bekövetkezett korrupciós botrány miatt nem akarja kellemetlen helyzetbe hozni az otthont adó svájci hatóságokat is.
Carrard hozzátette: a támogatás csak 217 ezer dollárt tesz ki évente, nem pedig a híresztelések szerinti 1,45 milliót. Elmondta azt is, hogy a NOB csak a 2002-es Salt Lake City-i téli olimpia ügyében megkezdett vizsgálatok végső lezárását követően dönt az ügyben.
Frank Sartor, Sydney városának polgármestere kedden elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy - a Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottságának döntése értelmében - annak ellenére utazik küldöttség a 2000-es olimpia helyszínére, hogy a nemzetközi szervezet vezetése biztosította az ausztrál szervezőket: nem szándékozik elvenni tőlük a nyári játékok rendezési jogát.
Francois Carrard, a NOB svájci főigazgatója és Jacques Rogge, a nemzetközi szervezet végrehajtó bizottságának belga tagja február végén azért utazik Sydneybe, hogy információkat szerezzen az ausztrál pályázat körülményeiről.
"Úgy gondolom, jó lenne, ha a NOB saját ügyeit vizsgálná ki, az ausztrál szervezőket pedig hagyná dolgozni. Nem hiszem, hogy lennének olyan tények, amelyek azt igazolnák, hogy Sydney - pályázata során - etikai határt lépett volna át" - fogalmazott a polgármester.MTI
Ajánló: | [
"NOB"
] | [
"Nemzetközi Olimpiai Bizottság",
"Aszahi Simbun",
"Mainicsi Simbun"
] |
Az Együtt ismételten közérdekű adatigényléssel fordul a Miniszterelnökséghez, hogy kiderüljön, mennyibe került Orbán Viktor miniszterelnök zürichi magánrepülős kiruccanása. A Miniszterelnökség ugyanis a párt második adatigénylésére is azt válaszolta: nem tudják.
Vidoven Árpád, a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára ismételten semmitmondó választ adott Szigetvári Viktor, az Együtt ügyvezető társelnöke és Szabó Szabolcs országgyűlési képviselő közérdekű adatigénylésére, melyben a politikusok Orbán Viktor zürichi magánrepülős kitérőjének költségeiről érdeklődtek – közölte az Együtt pénteken. Az államtitkár válaszából az derül ki, hogy maga a Miniszterelnökség sem tudja, mennyibe került a kormányfő kiruccanása, mert a szerződő fél még nem állította ki a számlát.
Az Együtt politikusai elsőször január 11-én fordultak közérdekű adatigényléssel a Miniszterelnökséghez, majd Vidoven Árpád közigazgatási államtitkár fentiekhez kísértetiesen hasonló válasza után január 28-án ismét megtették azt. Szabó Szabolcs írásbeli kérdéssel is fordult az ügyben Orbán Viktor miniszterelnökhöz, melyre máig nem érkezett válasz.
Az Együtt abszurdnak tartja, hogy maga a Miniszterelnökség sincs tisztában a repülőút költségével. Közérdekű adatigénylésüket újra be fogják adni, mert szerintük mind az információhiány, mind a titkolózás tűrhetetlen ezzel kapcsolatban. Az Együtt tudni szeretné, ki a szerződő fél, pontosan mi a szerződés tárgya, milyen ár és fizetési feltételek szerepelnek benne.
Január 11-én a hvg.hu számolt be arról, hogy a kormányfő az OTP-csoporthoz tartozó Air Invest magángépével repült Párizsba, a terrortámadásokkal kapcsolatos vonulásra, a visszaúton pedig leszállt Zürichben is. A kormányfő máskor is utazott már a cég gépével, azt nem tudni, most mennyiért bérelték ki a számára.
Aznap a Miniszterelnöki Sajtóiroda is megerősítette, hogy Orbán Viktor a francia fővárosból Zürichbe utazott, ahol a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) meghívására idén is részt vesz a labdarúgó világszervezet gáláján. | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Nemzetközi Labdarúgó Szövetség",
"Air Invest",
"Miniszterelnöki Sajtóiroda"
] |
Elsöprő többséggel feloszlatta magát a Fiatal Baloldal, az MSZP társult ifjúsági szervezete, hogy rögvest létrehozzanak immár szigorúan magánszemélyként egy új szervezetet Societas Új Mozgalom néven. A folytonosság jegyében az eddigi FIB-elnök lett az új társaság vezetője.
Bár illusztris társaságban tervezte feloszlatni önmagát a Fiatal Baloldal, a korábbi elnökök közül csak a közúti balesete után leköszönt Komássy Ákos tisztelte meg a Fiatal Baloldal búcsúkongresszusát. Így távol maradt Kiss Péter kancelláriaminiszter, Simon Gábor szocialista választmányi elnök, Tóbiás József képviselő, Ujhelyi István nemrég lemondott államtitkár, de kihagyta a dzsemborit Szitka Péter, Kacincbarcika polgármestere is.
A szervezet elsősorban a Zuschlag-ügy árnyékától próbát megszabadulni, amikor feloszlatta önmagát, de az újjáalakult szervezet nem az előzetesen elhatározott Baloldali Ifjúsági Társaság nevet kapta. Az Index információi szerint ugyanis a FIB megyei elnökeinek 90 százaléka az önfeloszlatást előkészítő péntek esti tanácskozásán elutasította az elődszervezet nevéhez kísértetiesen hasonlító megnevezést. (A FIB elődszervezetét Baloldali Ifjúsági Társulásnak hívták.)
A FIB jogutód nélkül szűnt meg, ellenben a jelenlénlévők magánemberként létrehozták a Sociatas Új Mozgalom nevű szervezetet, amely már nevében sem hordozza a fiatal jelzőt, noha az elődszervezet is generációs alapon szerveződő mozgalom volt.
A FIB 270 regisztrált küldöttéből csaknem százan a lábukkal szavaztak, vagyis kihagyták a szervezet búcsúkongresszusát, mindössze 177-en regisztráltak.
Az Index úgy tudja, hogy a frissen létrejött szervezet a megújulás jegyében elfogadta a feloszlatott FIB régi alapszabályát, annyi különbséggel, hogy a szervezetnek az eddigi 12 tagú elnökség helyett 13 tagja lett, és a régi-új elnök Varga László mellett nem két alelnök ténykedik csupán, hanem négy elnökhelyettes és nyolc alelnök. Az alapszabályvitában felmerült az is, hogy a szervezetnek csak az lehessen a tagja, aki büntetlen előéletű, de ezt a szövegrészt az egyik tag javaslatára törölték az alapdokumentumból. | [
"Fiatal Baloldal",
"Societas Új Mozgalom"
] | [
"Baloldali Ifjúsági Társulás",
"Sociatas Új Mozgalom",
"Baloldali Ifjúsági Társaság"
] |
Néhány hét alatt a semmiből több ezer köbméteres tórendszer épült Oszter Sándor diósjenői kastélya mellé – az engedélyek szerint vizes élőhely rekonstrukciója zajlik. A beruházás körül számos homályos mozzanat van, de az elég biztos, hogy a projekt súlyosan veszélyeztet egy másik vizes élőhelyet, az évszázadok óta itt lévő Jenői-tavat.
Egyetlen, nem túl bővizű patak táplálja a Börzsöny legszebb, 27 hektáros tavát. Vagyis táplálta eddig, néhány napja ugyanis az Oszter Sándor birtokán épülő "vizes élőhely" fogja föl a Jenői-patak vizét. A szárazság és a hőség miatt a tó vízszintje már így is kritikusan alacsony, ha Oszterék akárcsak néhány hétre elzárják a patakot, a sekély és túlmelegedő tóban visszafordíthatatlan folyamatok indulhatnak el, amelyek eredménye ökológiai katasztrófa lehet – állítják helyi forrásaink.
Egy bizonyos határon túl az algásodást nem lehet visszafordítani, és ez a tóban élő 6-700 millió forint értékű halállomány pusztulásához vezethet. A több száz tonnányi bomló haltetem pedig megadhatja a kegyelemdöfést a tó ökoszisztémájának. A furcsa történet legfurcsább mozzanata, hogy mindez teljesen legálisan történik – Oszterék legalábbis rendelkeznek az összes szükséges engedéllyel.
Kastélyhoz tavat
Néhány héttel ezelőtt nehézgépek hangjára ébredt Diósjenő. A vidám munkazaj Oszter Sándorék birtoka felől érkezett, két markoló és egy bulldózer kezdett serénykedni a celeb villája mellett, a patak vájta horhosban meg a környező ligetes területen, a kitermelt földet nehéz-teherautók hordták el a telekről. Egy-két nap alatt aztán kiderült, mi készül az Oszter-birtokon, és ettől néhányan elég idegesek lettek.
Oszterék még 2008-ban kezdték előkészíteni a most megvalósuló projektet: egymás alatt lépcsőzetesen három halastó készül a birtokon, a gépek annak ásták a gödröket, több ezer köbméter földet termelve ki az erdő közvetlen szomszédságában. A tórendszert – hivatalosan vizes élőhely – az engedélyezési eljárás dokumentumai szerint a Börzsönyben eredő, és a falun átfolyó Jenői-patak fogja táplálni – éppen ezzel van probléma. A patak jelenti ugyanis az egyetlen vízutánpótlását a falu szélén elterülő 27 hektáros tónak.
A vészharangot az egyesület kezdte kongatni, más civil erő nem is nagyon van a településen. Pánik pedig azért van, mert Oszterék a tavaikat a Jenői-patak vizével tervezik feltölteni – vagyis ugyanazzal a vízzel, ami nemcsak a Jenői nagytavat, hanem az alatta fekvő Tolmácsi-tavat is táplálja.
A Jenői- (vagy Jenei-) tó a történeti források szerint már a 13. század óta jelentős szerepet töltött be a környéken. A XIX. század közepétől az államosításig a Schwaab-család birtoka volt, akik nemcsak halastóként, de fürdőként is működtették a tavat – nem mellesleg egy jótékonysági alapítványon keresztül pesti szegény, illetve árva zsidó gyerekeket is nyaraltattak a tóparton. A Jenői-tónak jelenleg a helyi Diósjenő Sporthorgász Egyesület a tulajdonosa és vízjogi kezelője. A Jenei-tó – hivatalosan Diósjenői-víztározó – védett édesvíz tartaléka a környező településeknek és a Magyar Államnak.
Céges kastély bevétel nélkül
Oszter Sándor vagyonos ember, saját nyilatkozata szerint szántói, erdője, birtokai vannak, továbbá a 2,5 hektáros területen elterülő diósjenői vadászkastélya. Rózsa Sándor egykori megformálója némi szünet után, 2009-ben került fel ismét a bulvársajtó radarjára a jenői kastélyt fenyegető celeb-válsággal: a sztori szerint egy barátja kölcsönéért vállalt kezesség miatt az árverezés fenyegette az Oszter-birtokot.
Oszter először 750 millióért kínálta a vadászkastélyt, aztán 300 millióval olcsóbban, végül mégsem kellett eladnia: 2015-re valahogy kikászálódtak az adósságcsapdából, olyannyira, hogy idén nyáron belevágtak a kastély melletti vizesélőhely-beruházásba.
A zavaros történetben egy dolog biztos: a hitel kifizetésének és a projekt finanszírozásának nem a családi cégből kivett jövedelem a forrása. Oszter Sándor 1990 óta beltagja a Xandros Kultúrális [sic] és Szolgáltató Bt-nek, felesége, Failoni Donatella és lánya, Oszter Alexandra a társaság kültagjai. A bt fő tevékenysége előadó-művészet, a beszámolók szerint ebből jön össze évi 1-2 milliós árbevétel, de a cég évek óta veszteséges, a hiányt tagi kölcsönökből fedezik – a Xandros tehát inkább viszi, semmint hozza a pénzt.
A cégecske nem is lenne érdekes, de a diósjenői kastélytó-beruházásnak éppen a Xandros az egyik főszereplője. Hogy a Kossuth-díjas színész milyen forrásból lett milliárdos értékű vagyon gazdája, azt soha nem firtatta senki. Saját magyarázata szerint az 500 nm alapterületű lóistállós, antikbútoros, cselédházas kastélyt 25 év kemény munkájával hordták össze a feleségével, aki szintén nyugdíjas.
Így bővül a birtok
2000 márciusában fogadott el a diósjenői képviselőtestület szándéknyilatkozatot a most feldúlt terület eladásáról: a patak körüli, másfél hektáros ligetes területért Oszterék cége, a Xandros Bt. jelentkezett. A későbbi eljárásokban is hol a Xandros Bt., hol maga Oszter bukkan föl; idővel belép a történetbe egy alapítvány is, de legtöbbször mindenkit Oszter Sándor, mint diósjenői lakos képvisel.
Csakhogy épp az Oszterék által kiszemelt telken folyik keresztül a Jenői patak, amit értelemszerűen nem lehet eladni, hiszen minden természetes álló vagy folyó víz a magyar állam tulajdona, annak legfeljebb a kezelője lehet valaki más.
A készséges önkormányzat megoldotta ezt a problémát is: a 74/2000 számú képviselőtestületi határozat az ingatlan művelési ágának átminősítésével a Jenei-patak medrét időszakos vízelvezetést szolgáló árokká nevezi át, a patak ma is így szerepel a földhivatali térképen. Az önkormányzat ezzel forgalomképessé teszi az eladhatatlan vagyonelemet, így már nincs akadálya, hogy Oszterék meglevő birtokát gyarapítsa a telekátalakítással létrejött új, közel másfél hektáros terület, ami a tulajdoni lap szerint ma is a Xandros Bt. tulajdonában van.
A Jenői patak és Oszterék súlyos következményekkel fenyegető találkozása tele van furcsa fordulatokkal és válaszra váró kérdésekkel – ezek közül csak az egyik az, hogy mi késztette erre a nyilvánvaló törvénytelenségre a diósjenői önkormányzatot. Az ingatlan ára biztosan nem: Oszterék 140 ezer forintot fizettek a területért.
Azt pedig, hogy az ügyben érintett állami szervezetek – a Jenői-patak kezelője, vagy a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság, esetleg a nemzeti vagyonkezelő – miért nem akadályozták meg a patak eladását, ma már lehetetlen kideríteni. Az eladásról szóló önkormányzati határozat persze kötelezi a vevőt, hogy a természetes vízfolyást folyamatosan biztosítsa, de ez a kikötés mindössze jámbor óhaj, hiszen nem kötődik hozzá semmilyen szankció.
Megvalósul egy celeb-álom
Ez a sajátosan megengedő viszonyulás később is jellemzi a diósjenői képviselőtestületet: 2008-ban újabb határozatban foglalkoznak Oszterék nemrég szerzett birtokával, ekkor már a tervezett vizes élőhely kialakításáról van szó.
A határozat pro forma meglehetősen szigorú feltételekkel adja áldását a projektre: a beruházó nemcsak az építkezés alatt, de utána is köteles a patak szabad átfolyását biztosítani, kizárólag ligetet, tanösvényt és pihenőhelyeket létesíthet, és azokra "szabad megtekintést kell biztosítania az érdeklődőknek, kirándulóknak", továbbá nem is kerítheti el a létesíteni tervezett tavakat.
Garanciális elem ezúttal sincs a határozatban, ha tehát a kérelmező úgy dönt, hogy bármelyik feltételt, vagy akár az összeset megszegi, az önkormányzatnak nincs semmilyen eszköze, amivel kikényszeríthetné azok betartását – ezt kérdésünkre a falu polgármestere is elismerte.
Tíz hónappal később még egy lelkesült hangú testületi állásfoglalás születik: "A képviselő-testület Oszter Sándor 2643. Diósjenő, Arany János út szám alatti lakos vizi élőhely, természetvédelmi területre vonatkozó kérelme (...) a tervezett tereprendezés és kis tavak kialakítása jó elképzelés."
Oszter azzal érvelt, hogy a letarolásra szánt ligetes patakpart helyén létrejövő "vizes élőhelyet" – sokak gyanúja szerint valójában a kastélyhoz elképzelt halastóról van itt szó – majd az önkormányzattal közösen helyi természetvédelmi oltalom alá helyezik. Az abszurdnak tűnő ötlet azonban nemcsak a képviselőket, de a Duna-Ipoly Nemzeti Park illetékeseit is meggyőzi.
Legközelebb három évvel később, 2016-ban foglalkozik a testület a vizes élőhely ügyével – ekkor viszont már a Legendák Földje Alapítvány vízjogi engedélyhosszabbítási kérelméhez adnak hozzájárulást – különös módon ezúttal épp a testület által korábban ároknak átminősített Jenői-patak kezelőjeként.
Ekkor már két éve Oszterék birtokában van az összes szükséges engedély, csakhogy erről – néhány beavatotton kívül – senki nem tud. Mint ahogy arról sem, hogy immár nem a Xandros Bt., hanem egy Békés megyében bejegyzett alapítvány jogosult megvalósítani Oszterék álmát.
Merthogy a 2008-ban elindult projekt addig tetszhalott állapotban volt, a helyiek nagyjából meg is feledkeztek az egészről. Pedig Oszterék malmai, ha lassan is, de őröltek. Ma sem érti senki, hogyan kaphatta meg a terv 2014-ben az illetékes Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Hatóságtól a vízjogi létesítési engedélyt: forrásaink szerint és az általunk megismert dokumentumok alapján az eljárás súlyosan szabálytalan volt, maga az engedély pedig szinte minden szóba jöhető fél érdekét sérti.
Leginkább persze a helyi horgászegyesületét, akiket nemcsak, hogy nem vontak be ügyfélként az eljárásba, noha az Oszter-projekt drasztikusan kihat az általuk kezelt Jenői-tóra, de nem is értesítettek a megindult közigazgatási eljárásról.
Az engedély kiadója mindenestre nem aprózta el: a szabályok szerint kötelezően értesítendő lett volna a Jenei-patak és a Diósjenői-tó halászati koncessziós jogának tulajdonosa, a Földművelésügyi Minisztérium is, de ez sem történt meg – az eljárásról szinte senki nem tudott.
A szabálytalanságok miatt a horgászegyesület a kivitelezés megindulásakor az engedélyező hatóságoknál új eljárást, a megyei főügyésznél ügyészi törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett. Az egyesület beadványaira eddig csak a megyei főügyészség válaszolt, a tájékoztatás alapján határozat vagy döntés az ügyben valamikor szeptember második felében várható.
Kérdés persze, hogy addig nem következik-e be az az ökológiai katasztrófa, amitől a horgászok tartanak. A Jenői-tóba ugyanis napok óta nem érkezik utánpótlás a patakból – nagyon úgy néz ki, a patak felső folyásának teljes vize az időközben elkészült hatalmas gödrökbe folyik Oszterék kastélya mellett.
A rendelkezésünkre álló dokumentumok alapján a tórendszer feltöltéséhez legalább 3000 köbméter vízre lesz szükség – jelenleg is csak csordogál a patakban a víz, a mostani hozam mellett hónapokba telik, mire feltöltődnek Oszterék tavai, addig a Jenei-tó utánpótlás nélkül marad.
Az önkormányzat 2016-ban újabb komoly szívességet tett Oszteréknek: az eredeti vízjogi engedély nyár végén lejárt, azért Oszterék kezdeményezték annak meghosszabbítását. A hatáskörök átrendezése miatt az ügyben ekkor már a vízügyi igazgatóság helyett a Katasztrófavédelem Igazgatósága járt el, mint illetékes: az eljárás lefolytatásához ún. szakhatósági állásfoglalást kérnek, amit a jegyző a helyi építési szabályzatra (HÉSZ) hivatkozva meg is ad.
Csakhogy a HÉSZ azt mondja ki, hogy – éppen a helyi vízbázis védelme miatt – a Jenői patak melletti 6-6méteres sávban építmény nem építhető. Oszterék ehhez képest tórendszert, gátakat és zsilipeket építenek – nem a patak mellé, hanem egyenesen a patakra. A jegyzői állásfoglalás alapján viszont simán megkapják a hosszabbítást az engedélyre.
Nagypályások a játszmában?
Tovább növeli a zavart, hogy ekkor már a kondorosi székhelyű Legendák Földje Alapítvány az engedélyes – mint utóbb kiderült, Oszterék cége, a Xandros Bt. 2013-ban földhasználati szerződést kötött az alapítvánnyal a területre, és átruházta az engedélyeket is. A szerződésből az is kiderül, hogy az alapítvány uniós támogatásból ígérte megvalósítani a projektet: egy, a vizes élőhelyek rekonstrukcióját célzó (!) KEOP-os pályázati konstrukcióban.
A dokumentum szerint az alapítvány sikerrel pályázott, olyannyira, hogy ekkor már érvényes támogatási szerződése volt a projekt megvalósítására. Hogy mi lett később a pályázat sorsa, azt nem tudni – a Miniszterelnökség nem válaszolt a vonatkozó kérdéseinkre-, de a szerződésben hivatkozott projekt ma már nem található a támogatott pályázatok között.
Az sem teljesen világos, hogy került a képe a projekt helyszínétől 200 kilométer távolságban bejegyzett, és alapvetően helyben tevékenykedő alapítvány. Némi támpontot jelent, hogy a kondorosi településmarketing legnagyobb eseményén, a Betyár Fesztiválon állandó díszvendég az egykor Rózsa Sándor megformálásával országos ismertséget szerzett Oszter Sándor. A színész 2010-ben Kondoros díszpolgára is lett, ekkor még Dankó Béla Kondoros polgármestere.
Dankó időközben országgyűlési képviselő lett, 2013-ban pedig kuratóriumi elnököt cserélt a Legendák Földje Alapítvány is: Dankó László lett az egyesület vezetője – ekkor lép be a diósjenői kastélytó-projektbe az alapítvány. (Hogy a két Dankó pusztán névrokona-e egymásnak, azt nem sikerült tisztázni: az alapítvány vezetője a leveleinkre nem válaszolt, és nem reagált az ezzel kapcsolatos megkeresésünkre Dankó Béla képviselő sem.)
Akár így, akár úgy, Oszter saját jogán is számíthat befolyásos pártfogókra. Azon az elhíresült vadászaton, ahol Lázár János táncoltatta meg a feleségét, Oszterné Donatella Failonit, a dzsentroid allűröktől kevéssé idegenkedő Oszter maga is jelen volt.
Mindez abból a szempontból is érdekes, hogy nem tudni, ki és miből finanszírozza a különös projektet. A beruházás kivitelezése tudniillik időközben visszakerült Oszterék cégéhez, a Xandrosz Bt-hez. Legalábbis ezt állította megkeresésünkre írt válaszlevelében Oszter ügyvédje, aki megbízója nevében elhárította a finanszírozásra vonatkozó kérdésünket.
Szerettük volna megtudni azt is, miért megy bele a színész egy olyan projektbe, ami több tízmillió forintba kerül, viszont semmivel nem növeli az ingatlan értékét, sőt, inkább csökkenti azzal, hogy kvázi szolgalmi joggal zajos nyilvánosságot enged be a birtokára.
A horgászegyesület időközben birtokvédelmet kért a jegyzőtől, hiszen a kezelésükben lévő tavat súlyos károsodás fenyegeti a patak elterelése miatt – hiába: augusztus 3-án a jegyző elutasító határozatot hozott. Álláspontja szerint a patak elzárása és a tórendszer megépítése nem ellentétes a helyi építési szabályzattal, és összhangban van a Vízügyi Igazgatóság eredeti engedélyével.
Hogy teljes legyen a zűrzavar, a jegyző határozata továbbra is a Legendák Földje Alapítványt nevezi meg engedélyesként és kivitelezőként – miközben Oszterék ügyvédje szerint "a beruházást a Xandros Bt. hajtja végre."
A település polgármestere szerint túlzóak az Oszter-féle beruházással kapcsolatos aggodalmak, a Jenői-tó vízellátását nem fogja érdemben befolyásolni a tórendszer. A horgászok és a helyiek ennek ellenére aggódnak: a csekély hozamú patak már eddig is két nagyobb és két kisebb tavat táplált, az egyre melegebb és szárazabb időjárás miatt a kastélytó-projekt nélkül is kialakulhat válságos helyzet.
De a nem horgászó helyieknek is van mit félteni: a Jenői-tó olyan egyedülálló természeti érték, ami nemcsak a falut teszi különlegessé, de nagyon komoly fejlesztési potenciált is jelenthet. Ezt teszi most kockára a megállíthatatlannak tűnő Oszter-projekt.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Xandros Bt.",
"Legendák Földje Alapítvány"
] | [
"Katasztrófavédelem Igazgatósága",
"Duna-Ipoly Nemzeti Park",
"Diósjenő Sporthorgász Egyesület",
"Földművelésügyi Minisztérium",
"Xandros Kultúrális [sic] és Szolgáltató Bt",
"Magyar Állam",
"Vízügyi Igazgatóság",
"Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Hatóság",
"Xandrosz Bt"
] |
Besült a Lázár János miniszterelnökségi államtitkárnak a Norvég Alapra irányított fegyvere: A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal nem jogosult a társadalmi szervezetek munkáját segítő támogatási rendszer vizsgálatára.
A Népszabadság információi szerint az EGT/Norvég Alapok kezelését koordináló és felügyelő brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda (FMO) igazgatója szerdán levelet intézett Lázár Jánoshoz, reagálva az államtitkár azon múlt heti kijelentésére, mely szerint felkéri a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt az alapok vizsgálatára. Az FMO igazgatója a levélben határozottan leszögezi, hogy az EGT/Norvég Alap működését szabályozó, a támogató országok és Magyarország által aláírt együttműködési megállapodás és a kapcsolódó szabályzatok értelmében a magyar kormány szerveinek nincsen ellenőrzési joga a EGT/Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) felett. Ezért a programért ugyanis közvetlenül az FMO felelős (eltérően az EGT/Norvég Alapok támogatásainak többségétől), és a vonatkozó szabályozás szerint ilyen esetekben a "támogatott ország nem vállal sem pénzügyi, sem egyéb felelősséget a program lebonyolításáért". Az FMO – a támogatók által jóváhagyott munkaprogram mentén – nyílt pályázati kiválasztás útján bízta meg az Ökotárs Alapítvány vezette konzorciumot az NCTA lebonyolításával. Az NCTA forrásait teljes egészében a Norvégia, Izland és Liechtenstein biztosítja, magyar költségvetési forrás az alapban még közvetetten sincsen. Mindennek megfelelően, az Ökotárs munkájának ellenőrzésére és vizsgálatára is az FMO illetve az általa megbízott külső szervezetek jogosultak
– Az Ökotárs rendszeres szakmai és pénzügyi beszámolókat küld az FMO-nak, amelyeket eddig mindig megfelelőnek találtak és elfogadtak. Sőt most kezdődött meg az NCTA félidei, külső megbízott által végzett értékelése. Továbbá folyamatban van az NCTA rendszerszintű auditálásának előkészítése is, amire várhatóan az év vége felé kerül sor – közölte az üggyel kapcsolatban Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója.
A Miniszterelnökséget vezető államtitkár sajtóbeli bejelentése a vizsgálatról még május 21-én történt, az Ökotárs Alapítvány csak hétfőn, azaz május 26-án kapott hivatalos megkeresést a KEHI részéről. "Nincs takargatnivalónk, együttműködünk minden arra feljogosított ellenőrző szervvel, ugyanakkor a jogalap nélküli, tisztázatlan célú vizsgálódásokat sokkal inkább zaklatásnak, mintsem az átláthatóság biztosítására irányuló tevékenységnek tartjuk – tette hozzá Móra Veronika | [
"Ökotárs",
"Norvég Alap"
] | [
"EGT/Norvég Civil Támogatási Alap",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Ökotárs Alapítvány",
"Finanszírozási Mechanizmus Iroda",
"EGT/Norvég Alap",
"EGT/Norvég Alapok"
] |
Benkő arról beszélt Kecskeméten, hogy az országgyűlési képviselők bármikor megnézhetik a Honvédelmi Minisztériumban, hogy hova mentek a gépekkel.
Az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága kihelyezett ülést tartott csütörtökön Kecskeméten, a Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison, ahol a testületet tájékoztatták a Magyar Honvédség által üzemeltetett és beszerzett repülőgépekről, illetve helikopterekről.
Benkő Tibor honvédelmi miniszter mutatta be az eszközöket és beszélt a várható új beszerzésekről is. Elmondta, a meglévő orosz haditechnikai eszközöket csak addig tartják rendszerben, amíg hatékonyan tudják azokat alkalmazni, s amíg az új beszerzések hadrendbe nem állnak.
A honvedelem.hu cikke szerint a miniszter kiemelte az Airbus A319-es csapatszállító repülőt. Szerinte rendkívül nagy előrelépést jelent az előző csapatszállítóhoz képest, mert jóval nagyobb létszámot képes szállítani, jóval gyorsabban és magasabban repül, mint a korábbi gépeik és így meg tudják oldani vele mindazokat a hiányosságokat, amelyekkel a korábban küzdöttek. Benkő azt is elmondta, a beszerzések előtt a misszióba repülő katonákat csak bérelt gépekkel tudták utaztatni.
Beszélt a Falconokról is, szerinte ezekkel a gépekkel is növekedtek az ország honvédelmi képességei, itt a 11 ezer kilométeres hatótávolságot és a több mint 15 ezer méteres repülési magasságot hangsúlyozta. Benkő azt mondta, a gépeket olyan speciális katonai berendezésekkel szerelték fel, amely rendkívül hatékonnyá és többfunkcióssá teszik azokat.
A tárcavezető reagált azokra a nyilatkozatokra, amelyek "kormánygépként" jellemezték az új repülőket. A cikk szerint bemutatta a felszállások és a katonai célú repült órák számát, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy az országgyűlési képviselők bármikor betekinthetnek a Honvédelmi Minisztériumban az úticélokat, s azok okait is tartalmazó iratokba, amelyekből világosan kiderül, mikor és milyen katonai célokra használták a repülőket.
Január végén írtunk arról, hogy 2018 júliusa óta mintegy 80 alkalommal vették igénybe állami vezetők a Honvédség gépeit. Az úticélok között volt Dubaj, Abu-Dhabi, Panamaváros, Sharm el Sheikh, és a Zöld-foki köztársasághoz tartozó Praia is.
Kiderítettük, hova és mennyiért repült Áder és Pintér a "nem kormánygépekkel" A Magyar Honvédség tavaly év végén tömbösítve küldte meg a hvg.hu-nak, hogy az állami vezetők közül kik és hova utaztak a honvédségi repülőgépekkel, ezért egyesével kikértük az adatokat a minisztériumoktól illetve a Köztársasági Elnöki Hivataltól. A Miniszterelnökség nem tudja, Orbán hova repült, a külügy húzza az időt, az Áder Jánosra és Pintér Sándorra vonatkozó adatokat viszont megkaptuk.
Harangozó Tamás, a Honvédelmi és rendészeti bizottság MSZP-s tagja a Facebookon úgy reagált a bemutatóra, hogy "végre megnézhettük a nemkormánygép, nemluxusrepűlőket (Falcon, 2 db) is. A kedves olvasókra bízom a dolog megítélését." | [
"Magyar Honvédség"
] | [
"Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottság",
"Honvédelmi Minisztérium",
"Honvédelmi és rendészeti bizottság",
"Köztársasági Elnöki Hivatal"
] |
A Közgép sikertörténet: a tavalyi évet csaknem hárommilliárdos profittal zárta. De az elgondolkodtató, hogy egy homályos hátterű vállalkozás hogyan jut százmilliárdos, részben uniós forrásokból finanszírozott megrendelésekhez.
Az ország egyik kiemelkedően prosperáló társasága a Közgép Zrt., s a közelmúltban egy dokumentum alapján lapunk megírta, hogy a vállalkozás tényleges tulajdonosa az a Simicska Lajos, aki miután lemondott az első Orbán-kormány idején betöltött APEH-elnöki tisztségéről, sikeresnek bizonyult a magánszférában. Az utóbbi két évben az érdekeltségi körébe került például a közterületi hirdetési piac jelentős része. A korábban alig ismert Közgép révén az üzletember még nagyobb sikereket ért el: a cég – bár nem minden esetben egyedüli kedvezményezettként, mert az esetek többségében másokkal konzorciumban pályázik – lassan háromszázmilliárd forint értékű állami, illetve önkormányzati megbízást nyer el közbeszerzési eljárásokon.
A Közgép tagja volt a Margit híd felújítását végző konzorciumnak
Igaz, a vállalkozás már az előző ciklusban is észrevétette magát: tagja volt a Margit híd felújítását végző konzorciumnak, amely az eredetileg tervezett 14 milliárdhoz képest végül 26 milliárd forintért végezte el a munkát. Út-, vasút- és hídépítés, szilárd hulladék elhelyezése, szennyvízcsatorna-hálózat bővítése, közterületek rekonstrukciója: egyebek mellett efféle munkák szerepelnek a Közgép repertoárjában, amelyek egy részében a cég csak alvállalkozó. Ezek között van két, egyenként ötvenmilliárdos megbízás, és a társaság közreműködik a Budapest és Székesfehérvár közötti vasútvonal korszerűsítésében is – a munka az előző kormány idején indult –, ami önmagában százmilliárdot meghaladó üzlet.
A Közgép sikertörténet: a tavalyi évet csaknem hárommilliárdos profittal zárta. De az elgondolkodtató, hogy egy homályos hátterű vállalkozás hogyan jut százmilliárdos, részben uniós forrásokból finanszírozott megrendelésekhez. A Közgép pedig ilyen, a tulajdonosi szerkezete ugyanis máig ismeretlen a közvélemény előtt. Az új alaptörvény elvárása szerint a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése átlátható. Az új közbeszerzési törvény által előírt nyilatkozatban bukkant fel először "tényleges tulajdonosként" Simicska Lajos a Közgép dokumentumaiban.
E dokumentum azért is érdekes, mert Simicska aláírása a társaság közgyűlési jegyzőkönyvein sem szerepelt, hiszen azokon személyesen nem vett részt, s a döntéseket formálisan a részvények néhány tized százalékát birtokló személyek hozták. A tényleges tulajdonosi szerkezet persze a nyilatkozattól továbbra sem válik igazán átláthatóvá. A cégadatokból ugyanakkor kiderül, hogy a társaság képviseletére jogosult személyek között található Nyerges Zsolt szolnoki ügyvéd is, az ő elnökké való kinevezését a társaság is bejelentette. Nyergest a Fidesz gazdasági holdudvarának kiemelkedően befolyásos tagjának tartják, ő vette meg például a korábban miniszteri kinevezése miatt Fellegi Tamástól az Infocenter.hu Zrt.-ben levő részvénycsomagját (e céghez tartozik a Heti Válasz, a Lánchíd Rádió és a Class FM). A Közgép egykori vezetői, munkatársai, illetve a céghez közvetetten kapcsolódó más személyek közül sokan kerültek kormányzati pozíciókba.
A lapunk által először megírt "Simicska-nyilatkozat" után a Demokratikus Koalíció az EU csalás elleni hivatalához (OLAF) fordult, hogy vizsgálja ki a Közgép pályázatait. A párt Németh Lászlóné fejlesztési minisztertől vár választ arra, a vállalat mekkora összegű megbízásokat kapott a kormányváltás óta. Varju László pártigazgató a múlt szerdán ismertette Gyurcsány Ferenc DK-elnök levelét, amelyet Giovanni Kesslernek, az EU csalás elleni hivatalát vezető főigazgatónak írt. Ebben Gyurcsány jelezte: miközben az építőipar teljesítménye az elmúlt években folyamatosan esett, a Közgép "lélegzetelállító sebességgel nőtt", és az állam a céget még az MFB 11 millió eurós kedvezményes hitelével is segíti.
– Kitől várható el, hogy ebben az ügyben tisztességes vizsgálatot folytasson? A fideszes káder vezette Állami Számvevőszéktől vagy a Legfőbb Ügyészségtől? – kérdezett vissza a "feljelentéssel" kapcsolatos felvetésünkre Szabó Zoltán, a DK elnökségi tagja. Arra pedig a pártnak se pénze, se apparátusa, hogy maga járjon utána, történt-e bármilyen visszaélés. – Korántsem biztos, hogy bűncselekményekről lenne szó – fogalmazott Szabó –, de ha valami disznóságra derülne fény, az is épp elég volna ahhoz, hogy az unió visszakövetelje a tisztességtelenül felhasznált pénzt. Magyarország tíz- vagy akár százmilliárdokat bukhat, ha közösségi támogatásokat szabálytalanul használ fel.
Más ellenzéki források ugyancsak jelezték, hogy sokba kerülhet, ha a kormány óvatlanul bánt az uniós forrásokkal. Ebben az esetben nemcsak a jogosulatlanul felhasznált összeget kellene visszafizetni, az OLAF pénzbírságot is kiszabhatna. Az sem zárható ki, hogy Magyarország a következő költségvetési periódusban egy esetleges botrány hatására kevesebb támogatáshoz jutna. Kérdéses, lehet-e bármit bizonyítani a mendemondákból, amelyek arról szólnak, közbeszerzéseknél eleve csak annak van esélye, aki a Közgéppel konzorciumot alakítva pályázik, vagy arról, hogy a versenytársakat esetleg eleve lebeszélik az indulásról.
A Közgéppel kapcsolatban a Transparency International Magyarország vezetője nem kívánt nyilatkozni. Alexa Noémi – hangsúlyozva, hogy szervezetük egyedi esetek vizsgálatát soha nem tekintette feladatának – annyit mégis elmondott, hogy az efféle jelenséget a "state capture" fordulattal lehetne jellemezni. Vagyis a magánérdek fogságba ejtette az államot. Tehát a politikai és a gazdasági szféra között az összefonódások erős, átláthatatlan rendszere alakul ki. Alexa Noémi ugyanakkor kiemelte, hogy a Korrupciós kockázatok Magyarországon 2011 címen a tavasszal megjelent tanulmányuk számos visszásságra rámutatott.
Évek óta neuralgikus pontnak tartják a pártfinanszírozást, de a közbeszerzés terén sincs minden rendben. Legutóbbi dolgozatukban pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy – elsősorban a vezetők kiválasztására vonatkozó új szabályok miatt – meggyengült a független ellenőrző intézmények rendszere. Az intézet vizsgálatai szerint a közbeszerzési eljárások kétharmadában merül fel a korrupció lehetősége – hangsúlyozta Alexa Noémi. A közbeszerzési törvény módosításakor a régi technikákat változatlanul nem küszöbölték ki, tehát a pályázatokat továbbra is egy cégre szabhatják, és az ajánlatkérő viszonylag szabadon dönthet arról, hogy milyen eljárási rendet választ. További kockázat, hogy az eljárások jelentős részében csupán egyetlen ajánlat érkezik.
A piac ötöde a Közgépé
A Corvinus egyetem korrupciókutató központja márciusban publikált egy elemzést, amely szerint 2010-ben 11 és fél ezer, tavaly 9600 közbeszerzési eljárásban hirdettek eredményt, s ezek 54, illetve 49 százalékát egyetlen érvényes ajánlat mellett bonyolították le. Az esetek felében valódi versenyről tehát nemigen lehet beszélni. A korrupciókutatók tanulmánya egy másik összefüggésre is felhívta a figyelmet. Míg 2010-ben a közbeszerzési piac 1800 milliárd körüli összeget tett ki, az elmúlt évben az állam és az önkormányzatok ennek már a felét sem költötték el. A körülbelül 750 milliárdból pedig a Közgépnek, illetve a közreműködésével pályázó konzorciumoknak 150 milliárd körüli összeg jutott. Ez a teljes közbeszerzési piac ötöde, ami egészen elképesztő arány.
Senki sem várhat csodát az OLAF-tól
Uniós körökben óva intenek attól, hogy az OLAF-tól vagy akár más brüsszeli hivataloktól bárki csodát várjon Magyarországon. Annak ellenére is, hogy a támogatások felhasználását az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék ellenőrzi. Például a Budapest szíve néven emlegetett projekt kapcsán a bizottság maga jutott a közbeszerzési eljárás során elkövetett szabálytalanságok nyomára, és ebben az ügyben most is folyik még a vita.
Alaposabb vizsgálatokat folytat a számvevőszék, amely meghatározott ütemezés szerint veszi sorra a tagállamokat, s most éppen Magyarország is a kiemelten ellenőrizendő országok között van. Az uniós forrásokból finanszírozott beruházások esetén egyébként az eljárásoknak csak a szabályszerűségét lehet ellenőrizni – azt is csak papírok alapján –, és soha nem konkrét cégeket, hanem támogatott projekteket vesznek górcső alá.
A közbeszerzési kiírást, az abban foglalt feltételeket – beleértve a tervezett költségeket –, a benyújtott pályázatokat, a kifizetéseket, az adott létesítmény használatbavételével kapcsolatos információkat és még sok más mindent meg lehet találni a dokumentumok között. Annak azonban, ha egy pályázatot kifejezetten egy cégre szabtak, illetve ha a jelentkezőket előzetesen bárki megpróbálta is befolyásolni, aligha jutnak a nyomára az uniós számvevők. S ha az iratok rendben vannak, azzal sem tudnak mit kezdeni, ha a miniszterelnök egykori szobatársa százmilliós megbízásokat nyer el.
Ha valamilyen szabálytalanságot találnak, a számvevők kötelezik a bizottságot, hogy a jogsértően felhasznált összeget vonják el, szándékos bűncselekmény – csalás – gyanúját észlelve pedig az OLAF-hoz fordulnak. A mintegy ötvenmillió euróból gazdálkodó, s valamivel több mint ötszáz alkalmazottal működő hivatal ekkor többnyire az érintett tagállam hatóságait kéri fel a vizsgálat lefolytatására; a magyar kapcsolattartó pont a Nemzeti Adó- és Vámhivatal OLAF koordinációs irodája. Ha a hivatal szabálytalanságot talál, közigazgatási jellegű szankciót alkalmazhat, tehát nagy összegű bírságot is kivethet. Bűncselekményt észlelve viszont megszűnik a hatásköre. Ebben az esetben az illetékes tagállami hatóságnál tesznek feljelentést, és a büntetőeljárást annak kell lefolytatnia.
Így – legalábbis a végeredményt tekintve – majdnem mindegy, hogy a DK a csalás elleni hivatalhoz vagy a legfőbb ügyészhez fordul. Kérdéses persze, hogy az OLAF mit kezd egy olyan, valószínűleg példa nélkül álló bejelentéssel, amit egy volt kormányfő írt alá. | [
"Fidesz",
"Közgép"
] | [
"Infocenter.hu Zrt.",
"Transparency International Magyarország",
"Class FM",
"Legfőbb Ügyészség",
"Corvinus egyetem",
"Európai Számvevőszék",
"Európai Bizottság",
"Heti Válasz",
"Lánchíd Rádió",
"Állami Számvevőszék",
"Demokratikus Koalíció",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
Hirtelen leállt a cégbejegyzési illeték elektronikus igazolásának kiadása pénteken. Hétfőn indul újra a rendszer. Az ok: a Magyar Államkincstár kitette a szolgáltatást végző Microsecet, és nem fizet azért, amit maga is meg tud oldani. Évi 4-5 milliót spórolhatnak ezzel.
Kitette a cégbírósági papírok elektronikus kezelésében eddig megkerülhetetlennek számító Microsec szűrét a Magyar Államkincstár. A társaság - többek közt - a tavaly nyár óta általánosságban is működő elektronikus cégbejegyzési rendszer üzemeltetését végzi.
A Magyar Államkincstár és a Microsec az elektronikus cégbejegyzési rendszer indításakor került kapcsolatba. Ahhoz ugyanis, hogy a bejegyzés megtörténhessen igazolni kell, hogy az ügyvéd befizette az illetéket. Ezt az igazolást a MÁK-nak kell ma kiállítani - bár a szervezet mindvégig tiltakozott az ellen, hogy számlavezetőként erre a feladatra kötelezzék. A Kincstár álláspontja az volt: az illeték befizetéséről képesek igazolást küldeni a cégbíróságoknak (hiszen a pénz azok számlájára érkezik), az igazolást ezek után pedig a bíróság is kiadhatja. Ám a feladat mégis ott ragadt - az igazságügyi tárca a cégtörvény alapján rendeletben kötelezte a MÁK-ot az igazolások kiadására.
A feladatra a szervezet közbeszerzési pályázatot írt ki - ezen nyert a Microsec, amely az elektronikus cégbejegyzési tenderen is evitte a pálmát, miközben az igazságügyi tárca megbízásából azért emellett üzemelteti a cégbíróságok informatikai rendszerét, és szintén a tárca megbízásából ellátott adat-továbbítói szerepében nehezen megkerülhető az elektronikus céginformációs piacon. A MÁK-kal kötött szerződés értelmében az igazolások kiadásáért félmillió forintot (plusz az áfát) számlázott havonta a cég a MÁK-nak. Tavaly 326 ezer elektronikus befizetési igazolást adtak ki - vagyis ügyenként 18 forintba került ez a szolgáltatás a Kincstárnak. A szervezet azonban ezt sokallta - minthogy szerintük nem is lett volna ez az ő feladatuk, szinte minden forint ilyen célú kiadás feleslegesnek tűnik a számukra. A munka egy részét egyébként is a Kincstár végezte: a befizetéseket leválogatták és ez után adták át a Microsecnek az adatokat, amely párosította az ügyvédi utalványokkal a pénztári elszámolást, majd kiadta az igazolást.
A MÁK mindvégig abban reménykedett: a feladatot át tudja adni a cégbíróságoknak, ezért a cégtörvény legutóbbi módosításakor, három hónapja, fel is mondták a Microseccel kötött szerződést. A törvény azonban nem változott meg, a feladat maradt a Kincstárnál - ám a szervezet végül nem kötött új megállapodást a Microsec-kel. A felmondási határidő január 29-én, csütörtökön járt le - pénteken így leállt az elektronikus igazolások kiadásával a Microsec.
A váltás zavart okozott, állítólag mind a bíróságokat, mind pedig az ügyvédeket meglepte a hirtelen leállás, hiszen a MÁK senkit sem értesített előzetesen. A szervezet honlapjára csak pénteken került ki az új rendről szóló tájékoztató anyag.
A Kincstárnál azt a felvilágosítást kaptuk: hétfőtől újraindul a rendszer - az igazolásokat ugyanis ezentúl maguk adják ki. Más feladataik miatt is szükségük volt elektronikus cégaláírások megvásárlására - úgy tudjuk, nyolc ilyet vesznek piaci áron (bőven a közbeszerzési értékhatár alatt, darabonként 15 ezer forintért). Az aláírásonként ezen kívül még 4 forintot kell majd fizetni az "időbélyegekért" - vagyis úgy évi 4-5 millió forintot spórolnak azzal, hogy maguk végzik a feladatot. A Microsec szerint azonban még számolni kell a munkaidő ráfordítással, és - esetleg - a beszerzendő új számítógépes fejlesztéssel is, vagyis: a cég nem volt drágább.
A MÁK álláspontja szerint az ügyintézés így gyorsabb lesz: már reggeltől kezdve ki tudják küldeni az előző napi befizetésekről szóló igazolásokat, miközben a Microsec ezt csak délután tudta megkezdeni. (Az adatokat ugyanis ekkor, egy csomagban a feldolgozás után adta át a Kincstár a cégnek, miközben most a feldolgozás közben folyamatosan tudják majd küldeni az igazolásokat - az eddigi szolgáltató azt mondja: ha lett volna korábban adat, és azt kisebb csomagokban is át tudják adni, akkor ők is korábban megkezdték volna az igazolásokat kiadni).
A rendszer némileg megváltozik. Hétfőtől az ügyvédeknek a MÁK-nál kell bejelentkezniük, az illetekigazolas@allamkincstar.gov.hu címen kell bejelentkezniük a Kincstárhoz, majd ezek után kell befizetni az illetéket - és egy nap múlva jön az igazolás. A Microsec-nél úgy vélik: ez így bonyolultabb, és mivel nem tesztelték korábban a rendszert, bizonytalanabb is. | [
"Magyar Államkincstár",
"Microsec"
] | [] |
Hiába állította évekig Orbán Viktor, hogy a magyar föld nem kerülhet külföldiek kezébe, a földárveréseken 2015-ben 222 külföldi állampolgár juthatott állami földhöz. Közülük is kiemelkedik egy holland milliárdos, akit a politikai hátszél régebben balról, mostanában jobbról segít az előrejutásban. A cége Szíjjártó Péter külügyminiszter futsalcsapatának egyik fő szponzora.
Évtizedekig az volt a Fidesz egyik fő kampányszlogenje, hogy megvédik a magyar földet a külföldiektől. Orbán Viktor még egy 2010-es vidéki lakossági fórumon is azt mondta:
“Amíg a Fidesz kormányon lesz, és abban az én munkám is ott lesz, addig Magyarországon külföldiek, akármit döntenek Brüsszelben, itt soha termőföldet nem fognak vásárolni."
A külföldiek földvásárlását 2014-ig még késleltetni tudta az uniós csatlakozási tárgyalásokon elért hétéves moratórium, amit később meghosszabbítottak. A 2014-ben hatályba lépő új földtörvény próbált némi akadályt gördíteni a külföldiek földszerzésének az útjába, de az Európai Bizottság két kötelezettségszegési eljárást is indított ezen passzusok miatt Magyarország ellen.
A kormánypárt az állami földek eladásának jogi alapjául szolgáló kormányhatározatban még kikötötte, hogy csak magyar állampolgárok indulhatnak az árveréseken, ám a licitek megkezdése előtt módosította a jogszabályt, és lehetővé tette EU-s tagállami állpolgároknak is az árveréseken való földvásárlást.
Lázár János miniszter a szocialistákat tette felelőssé, mert Unióhoz fordultak, és az Európai Bizottság egy konzultáció során kijelentette, hogy az EU-s normáknak nem felel meg a szabályozás, ha abból kizárják az uniós állampolgárokat.
A konzultáció nem kötelező érvényű jogi aktus, és a kormány meg sem várta a magyar Alkotmánybíróság döntését az ügyben, úgy változtatott a külföldieket kizáró szabályon. Így azok EU tagállami állampolgárok, akik teljesítették az egyébként nem túl kemény feltételeket, részt tudtak venni a földárveréseken.
Lázár János elmondása alapján szám szerint 222 ilyen gazdálkodó van az országban.
Holland földesúr Bugyiban
2015-ben több megyében is nyertek az állami földek árverésein külföldi állampolgárok saját nevükön, vagy családtagjaikon, strómanjaikon keresztül.
A külföldi földművesek közül is kiemelkedik a Pest megyei földárverések egyik nagy nyertese, a holland Joseph Janssen. Az üzletember 1992 óta foglalkozik szarvasmarha-tenyésztéssel és kereskedelemmel Magyarországon.
Már az uniós csatlakozás előtt készült a földpiac liberalizációjára, 2001-ben jelezte a sajtóban, hogy amint lehetősége lesz rá, földet fog vásárolni. Amikor az új földtörvény hatályba lépett, a szintén holland feleségével el is kezdték felvásárolni a bejelentett lakhelye, Bugyi környékén lévő földeket.
Most feleségével és cégének ügyvezetőjével együtt valamivel több, mint négyszáz hektárhoz juthatnak hozzá a földárverések után összesen 813 millió forinért.
Ezen földek között van olyan, amit Janssen cége, a Hunland Trade Kft bérel, és meg is vehetik azokat, hacsak nem élnek a környékbeli gazdák az elővásárlási jogukkal. A holland földbirtokos érdekeltségi köre által megbízott ügyvédek tettek róla, hogy ez ne fordulhasson elő: sokszor egymásra licitálva emelték az egekbe az árakat.
Erről az Átlátszó tudosítója személyesen is meggyőződött. Volt olyan földrészlet, ahol a kikiáltási ár több, mint hatszorosáért vitték el a földet.
Számos olyan Janssen cége által bérelt földrészlet volt, ahol az állam furcsa módon az utolsó pillanatban visszavonta az árverési hirdetményt, több a Hunland cégcsoport által bérelt parcellára pedig nem akadt licitáló, így biztosan életben maradnak a cégnek a szocialista kormányok alatt megkötött földbérleti szerződései. Az érdi árveréseken történt furcsaságokról, és a gazdák véleményéről a liciteken megfigyelőként résztvevő Keller László, volt szocialista közpénzügyi államtitkár a facebookján számolt be.
A kormányközeli Magyar idők is tudósított a Bugyi környéki területek árveréseiről, a cikkben kifejtik, hogy a holland tulajdonú Hunland Trade Kft által bérelt földeket egy magyar gazdálkodó vitte el. Csakhogy ez a gazdálkodó nem más mint, a Hunland Trade magyar ügyvezetője, Szakács Mónika. Ő maga három másik földrészlettel együtt összesen 126 hektárt vett a liciteken.
Egy 3,4 hektáros parcella árverésén az Átlátszó is jelen volt és videót is forgatott. Szakács Mónika és Janssen ügyvédei mellett egy nagyobb helyi gazdálkodó is versenybe szállt ügyvédjén keresztül. Az árveréseken elméletben nem lehet tudni, hogy kiket képviselnek az ügyvédek, de az adminisztratív személyzet egy elszólása miatt be tudtuk azonosítani a versengő feleket.
A felvételen látszik, hogy egyazon cég két ügyvezetőjének a jogi képviselői licitálnak sokáig egymásra, egy ponton beszáll a magyar gazda ügyvédje is, de a hétmilliós határ után már nem emeli fel a licitáló tárcsáját, így hétmillió-ötvenezer forintért kelt el a föld.
Több száz hektár földet vásárolt Szíjjártó futsalcsapatának holland szponzora from atlatszo.hu on Vimeo.
Kiterjedt cégbirodalom
Joseph Janssen 1992-ben alapította első magyar vállalatát Hütter Csabával, aki két évvel azelőtt még mezőgazdasági miniszter volt a rendszerváltás előtti utolsó kommunista kormányban. Azóta ettől partnerétől megvált a holland vállalkozó, de magyarországi üzleti érdekeltségei terebélyesre nőttek az évtizedek alatt.
Jelenleg huszonegy magyar vállalatban és több külföldi cégben van közvetlen érdekeltsége a németalföldi milliárdosnak. A cégcsoportjának a zászlóshajója a Hunland Trade Kft, mely 2014-ben 83 milliárd forint nettó árbevétel mellett 940 millió forintnyi üzemi eredményt produkált. A vállalat főtevékenységként szarvasmarha tenyésztéssel és kereskedelemmel foglalkozik.
Szépen tejelnek az állami és uniós támogatások is a cégnek: az uniós támogatásokat monitorozó openspending.org oldal szerint 2012-ig 2,6 millió euró uniós támogatás kaptak, a következő években az uniós agrárkassza összesen 148 millió forinttal, a magyar adófizetők pedig 122 millió forinttal támogatták a vállalatot a vidékfejlesztési hivatal adatbázisa szerint.
Janssen más cégein keresztül további támogatásokhoz jutott hozzá hasonló nagyságrendben.
A feleségével közösen tulajdonolt Hunland Trade a világ számos pontján aktív érdekeltségekkel bír, és 2012-ben elnyerte a Figyelő Top200 gáláján az év magyar vállalata díjat is. A cégcsoport hatalmas járműparkkal rendelkező szállítmányozási vállalata, a Hunland Trans a legnagyobb száz magyar logisztikai cég között szerepel.
Politikai hátszél
Janssenék üzleti szárnyalása korántsem volt zökkentőmentes, a cég megérezte a 2010-es politikai irányváltást. A Hunland cégcsoportnak a szocialista kormányok alatt kötött földbérleti szerződéseit Budai Gyula elszámoltatási biztosként még meg akarta vizsgálni 2011-ben. A vizsgálat eredményéről nincs érdemi információ.
Egy hatalmas volumenű beruházásuk is a kútba esett: a Magyar Narancs 2010-es beszámolója szerint a Hunland Trade egyik leányvállalata, a Hunland Pork 2006-ban elindított egy óriási sertéstelep-beruházást, amelynek a célja az volt, hogy évi ötvenezer disznó felnevelésére alkalmas állattartó telepet hozzanak létre 1,3 milliárd forint uniós támogatás felhasználásával.
A Pest megyei Újhartyán közigazgatási területén, az Újlengyel határába tervezett beruházással az országos sajtó is foglalkozott. A Magyar Narancs szerint a Hunland 2010 előtt "fentről" kapott támogatást, így tudták megkapni a környezetvédelmi engedélyeket, miközben a nyilvánvaló volt a beruházás óriási környezeti terhelése.
A terv végül a bűztől rettegő újlengyeliek, és a nagyüzemi állattartás ellen küzdő Magyar Természetvédők Szövetsége ellenállásán bukott el.
Futsal-szponzoráció
A 2010-es kormányváltás után Janssen is változtatott a cége támogatási politikáján. Korábban a lovassportokat támogatta, de 2012-ben a Hunland cégcsoport szponzorként megjelent az NB2-es Dunakeszi Kinizsi Futsal csapat mögött.
Ebben az egyesületben történetesen oszlopos tag Szíjjártó Péter, Magyarország jelenlegi külügyminisztere is, más külügyi vezetőkkel egyetemben. A külügyminiszter a NolTv-nek adott nyilatkozata alapján büszke rá, hogy minden mezszponzorukat személyesen ismeri.
Szíjjártó Péter életének egy másik fontos részében, a külgazdasági keleti nyitásban is meghatározó szerepet játszik a Hunland Trade. A projekt eredményei között a Hunland azerbajdzsáni szarvasmarharha exportját is meg lehet említeni.
Budai Gyula, aki pár éve még a földbérleti szerződései miatt el akarta számoltatni Janssen cégeit, most a Hunland orosz terjeszkedését segíti egy orosz-holland-magyar vegyesvállalat létrehozásával. Az állami bábáskodás mellett létrehívott vegyesvállalat lehetőséget ad az Oroszországot sújtó szankciók kijátszására is, mert a vegyesvállalatokra nem vonatkozik az orosz piacra irányuló exporttilalom.
Szürkemarha termékpálya
A Hunland Trade a 160 tagot tömörítő Hortobágymenti Húsmarhatartók Szolgáltató Szövetkezetével is együttműködik. A szövetségnek az a Kun Péter az elnöke, akinek fölbérleti ügyeiről tavaly nyáron cikkezett az Átlátszó, és aki Fazekas miniszterrel is jó kapcsolatot ápol.
Kun családja és cége összesen 577 hektár bérleti jogát nyerte el 2013-ban Ángyán József földbérleti pályázatokról szóló jelentése szerint.
A Hunland Trade-del együttműködve Kunék olyan konstrukciót dolgoztak ki a hungarikumnak számító magyar szürkemarha termékpályájára a Hortobágyon, melynek keretében az amerikai érdekeltségben lévő Cargilltől veszik meg a tenyésztők a Purina tápot, és a Hunland Trade-nek adják tovább felvásárlásra a magyar marhát vágáséretten.
Parlamenti interpellációt is inspirált a Hunland Magyar Zoltán, a Jobbik agrárpolitikusa a Hunland viselt dolgait ezekkel a szavakkal illette egy országgyűlési felszólalásában: "Felháborítónak tartom, hogy már szinte naponta kerülnek nyilvánosságra azok az esetek, amikor az állam egyértelmű külföldi földszerzési vagy spekulációs célú földvásárlási szándék esetén sem él elővásárlási jogával. Pedig a kormány ciklusa elején azzal az indokolással hozta létre a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet, hogy az majd megakadályozza a vélhetően kétes szándékú földvásárlókat. Az azóta eltelt évek bebizonyították, hogy a Fidesz egyáltalán nem gondolta komolyan a magyar föld megvédését és a helyben élő családi gazdálkodókat ellehetetlenítő, maffiaszerű cégcsoportok visszaszorítását. A Hunland cégcsoport csak egy példa a sok közül, ugyanakkor figyelemre méltó példa, hiszen azon túl, hogy holland hátterű, a helyiek egybehangzó véleménye alapján komoly visszásságok történnek ezeknél a cégeknél, amelyeket hosszú évek óta büntetlenül úsznak meg az érintettek. [...]"
A Hunland neve egy nemzetközi állategészségügyi botrányban is felmerült, amit a Compassion in World Farming (CWF) brit állatvédő szervezet robbantott ki 2015-ben. Az állatvédők bizonyítékokkal szolgáltak, hogy borzalmas körülmények között szenvedett ki ezer Magyarországról és Romániából származó marha a palesztinai Gázában, mert elkábítás nélkül vágták le őket.
A CWF szerint bizonyos, hogy az állatokat szállító hajót a Hunland üzemelteti, amely a térségben lévő országok közül leginkább Törökországba szállít nagy tételben szarvasmarhát. A cég nem reagált a vádakra.
Janssent megkerestük a magyarországi földbérleteivel és a földvásárlásaival kapcsolatban, cikkünk megjelenéséig azonban nem válaszolt a kérdéseinkre.
Videó: Victora Zsolt | [
"Hunland Trade",
"Dunakeszi Kinizsi Futsal"
] | [
"Magyar Narancs",
"Magyar idő",
"Hunland Trans",
"Compassion in World Farming",
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet",
"Hunland Trade Kft",
"Hunland Pork",
"Európai Bizottság",
"Hortobágymenti Húsmarhatartók Szolgáltató Szövetkezete",
"Magyar Természetvédők Szövetsége",
"Hunland Trade-del"
] |
Méregdrága és kockázatos
Az állam számára különösen előnytelen PPP-szerződéseket kötöttek a közelmúltban
Ellenőrizetlen üzemeltetés, megfelelő biztosítékok és dokumentumok hiánya, a nemzetközi átlagnál két-háromszor drágább beruházások – ezek jellemzik az eddig vizsgált hazai, úgynevezett PPP-konstrukciókat. A szerződések miatt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egyes fejlesztések leállítását javasolta, például az Erkel Színház, a Nemzeti Kiválóságok Kollégiuma vagy a Magyar Nemzeti Múzeum mélygarázsa esetében.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Pannon PPP-konstrukció – így jellemezte lapunk megkeresésére a most ellenőrzött beruházásokat Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium PPP-felügyeletért felelős államtitkára. A kifejezés az elmúlt években a magántőke bevonásával létrehozott állami projektekre vonatkozik, amelyek úgy valósultak meg, hogy azok mögül hiányzott a megfelelő törvényi háttér. A hazai konstrukciók egyáltalán nem követték a Nyugat-Európában jól működő modelleket.
Az államtitkár szerint sok PPP-beruházásunk esetében – a máshol bevett gyakorlattal ellentétben – a magánbefektető szinte semmilyen kockázatot nem vállalt, így abból gyakorlatilag mindent a magyar államnak kellett viselnie. A magasabb kockázat ellenére nemhogy olcsóbban, hanem a nyugat-európai mintákhoz képest többszörös áron valósultak meg itthon a beruházások – olvasható a hétfői Magyar Nemzetben, melyből további részleteket is megtudhat. | [
"Erkel Színház"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Nemzeti Kiválóságok Kollégiuma",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
Helmut Kohl volt kancellár idén január 19-én tartotta búcsúbeszédét. Kohl hatalmas botrányok közepette volt kénytelen lemondani a Kereszténydemokrata Párt (CDU) tiszteletbeli elnöki posztjáról. A CDU-t többek között pénzmosással vádolták ellenfelei. Kohl a vádak egy részét elutasította, ugyanakkor azt elismerte, hogy ismeretlen adakozóktól több millió német márka adományt fogadott el a 90-es években, ám az összegek nem jelentek meg a párt könyvelésében. | [
"Kereszténydemokrata Párt"
] | [] |
Korábbi bizalmasa szerint nem tudhatott a BKV-botrányhoz vezető állítólagos visszaélésekről Demszky Gábor főpolgármester, de hibázott, amikor hagyta, hogy a Városházán homályos hatalmi viszonyok alakuljanak ki. Demszky jelenlegi és korábbi munkatársai is azt mondták az [origo]-nak: politikai felelőssége van a BKV-s ügyekkel összefüggésben a főpolgármesternek, de ettől szerintük még nem kell lemondania. Felelősségét Demszky is elismerte.
"Nekem magamnak is van felelősségem" - mondta hétfői sajtótájékoztatóján a BKV-ügyről Demszky Gábor főpolgármester. Demszky azt mondta, abban hibázott, hogy hagyta politikai alkuk részévé válni a BKV állami támogatását. Hibásnak mondta magát abban is, hogy nem vállalt fel komoly megszorításokat annak érdekében, hogy csak annyi járat közelekedjen, amennyire fedezet van. A főpolgármester arról nem beszélt, hogy felelősség terheli-e azokért a végkielégítésekért, illetve tanácsadói szerződésekért, amelyek miatt nyomoz a rendőrség.
Az ATV január végén arról számolt be, hogy Antal Attila, a közlekedési vállalat korábbi vezérigazgatója terhelő vallomást tett Hagyó Miklós korábbi MSZP-s főpolgármester-helyettesre. Hagyó ezt követően jelentette be: nem indul egyéni jelöltként a választáson, lemond a budapesti listán elfoglalt harmadik helyéről, valamint a közgyűlési mandátumáról is. Múlt pénteken pedig a rendőrség előzetes letartóztatásba helyezte Mesterházy Ernőt, Demszky főtanácsadóját, akit hűtlen kezelésre való felbújtással gyanúsít.
Politikai felelősség
Ennek ellenére az [origo]-nak nyilatkozó, a főváros irányításában résztvevő politikusok azt állították, Demszky valószínűleg nem tudott a BKV-nál történt visszaélésekről, így csak politikai, erkölcsi felelőssége lehet az ügyben. Demszky minderről hétfőn azt állította: hozzá egészen tavaly nyárig csak irányítási hibák, rossz vezetői döntések jutottak el, törvénysértésekről nem tudott.
Somlyódy Csaba, a főváros gazdasági bizottságának MSZP-s elnöke az [origo]-nak azt mondta: ha valaki lop, azt mindig titokban csinálja, kizárt, hogy Demszky tudott volna a BKV-nál történt feltételezett visszaélésekről. Somlyódy azt mondta, nem látja tisztán, milyen ügyekkel gyanúsítják Demszky tanácsadóját, így szerinte a főpolgármesternek Mesterházy meggyanúsítása miatt nem kell lemondania.
John Emese, az SZDSZ fővárosi frakcióvezetője - aki az SZDSZ és az MDF közös jelöltjeként indul egyéniben a parlamenti választáson - szintén azt mondta az [origo]-nak, hogy Demszkynek nem kell lemondania. A frakcióvezető szerint a BKV-t főpolgármester-helyettesként Hagyó Miklós felügyelte, a botrány kirobbanása óta azonban a felelősséget az MSZP most megpróbálja szétteríteni.
Homályos viszonyok
Atkári János - aki 2004-ig, Demszkyvel való kapcsolata megromlásáig a pénzügyekért felelős, korábbi főpolgármester-helyettes volt - az [origo]-nak azt mondta: nincs olyan információja, hogy Demszky beláthatott volna a BKV ügyeibe. Igaz, a rendőrség olyan ügyek miatt nyomoz, amelyeket Atkári bukása után követtek el, ráadásul Mesterházy pozíciója 2006 után erősödött meg, ekkor bízták meg a kormányzattal való egyeztetéssel. Atkári szerint azonban Demszkyt politikai felelősség terheli, mert Mesterházy alkalmazásával homályossá váltak a korábban pontosan meghatározott felelősségi körök a Vársoházán.
Mesterházyt 2002-ben mutatta be neki Demszky. Atkári azt mondta: már az első találkozás után jelezte a főpolgármesternek, nem fog tudni együttműködni Mesterházyval, mivel szerinte a tanácsadó olyan ügyekben is éreztetni akarja a befolyását, amelyek nem hozzá tartoznak. Atkári szerint erre Demszky azt válaszolta, hogy rosszul ítéli meg a tanácsadót. Demszky arra kérte a főpolgármester-helyettest magyarázza el újra Mesterházynak, milyen szabályok és előírások érvényesek a városházán. Demszky erre azt válaszolta: Msterházy ezeket meg fogja értni és be fogja tartani.
Demszky Gábor a hétfői sajtótájékoztatón elismerte politikai felelősségét
Atkári szerint a Combino-tender idején vált világossá számra, hogy Mesterházy olyan dolgokba is bele akar folyni, amelyekre nem lehetne befolyása. Ezt követően Atkári - állítása szerint - minden kapcsolatot megszakított a tanácsadóval. A kapcsolat elmérgesedésében nyilván szerepe volt annak is, hogy Atkári helyett - aki 1994-től 2004-ig volt Demszky egyik bizalmasa - a főpolgármester egyre inkább Mesterházyra támaszkodott. Az [origo] 2008-ban közölt portrét a tanácsadóról, és akkor ismerői úgy írták le, mint Demszky egyik legközelebbi bizalmasát, aki személyes ügyekben is kisegíti a főpolgármestert.
Mesterházynak tanácsadóként nem volt felelőssége, a BKV ügyeiért, főpolgármester-helyettesként Hagyó Miklós felelt - állította az [origo]-nak Szabadai Viktor, a fővárosi gazdasági bizottság SZDSZ-es elnöke. Hagyóról Demszky hétfőn azt mondta: korábban nem volt egyetlen főpolgármester-helyettesnek sem akkor jogköre, mint neki. Demszky szerint Hagyóval az volt a baj, hogy mindent egyedül próbált megoldani, és ha ez nem ment, titkolózott, szőnyeg alá söpörte a dolgokat. A főpolgármester azt mondta: kész elhinni, hogy hozzá hasonlóan Hagyó sem tudott a törvénysértésekről.
Múlt héten meggyanúsították az ügyben a rendőrök a BKV igazgatóságának egykori elnökét, Tóthfalusi Györgyöt, Regőczy Miklóst, a BKV korábbi kommunikációs vezérigazgató-helyettesét, Z. Tibort, a BKV egykori főosztályvezetőjét. Regőczyt és Z. Tibort szerdán délután őrizetbe vették. Antal Attilát, a BKV korábbi vezérigazgatóját pedig január végén házi őrizetbe helyezték. | [
"BKV"
] | [] |
A nagykövet úgy véli, a berendelés időpontja nem véletlen, feltehetően a norvég kormány eddig is jól ismert álláspontját közlik majd vele.
Berendelték hazánk norvégiai nagykövetét a Norvég Alap körül kialakult konfliktus miatt – értesült lapunk. Jeszenszky Géza megerősítette az információnkat, és közölte, az oslói külügyminisztérium egyik európai igazgatója kereste meg, a meghallgatása pedig ma délelőtt lesz. Jeszenszky hozzátette: nem érte váratlanul a fejlemény, hiszen a Norvég Alap ügyére Norvégiában is nagy figyelem összpontosul, és a helyi média is foglalkozik vele. "Látjuk, hogy van egy sajnálatos vita a magyar és a norvég kormány között. Reméljük azonban, hogy ez minél hamarabb rendeződik" – fejtette ki.
A nagykövet úgy véli, a berendelés időpontja nem véletlen. Álláspontja szerint ennek köze lehet ahhoz, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal hétfőn ellenőrizte a Norvég Alap pénzeit elosztó konzorcium tagjait. Ismeretes, a szervezet munkatársai délelőtt a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítványnál és az Autonómia Alapítványnál jelentek meg, délután pedig az Ökotárs Alapítványt keresték fel. A nagykövet arra számít, hogy a mai meghallgatáson nem hangzik el jelentős újdonság.
Jeszenszky úgy véli, feltehetően a norvég kormány eddig is jól ismert álláspontját közlik majd vele. | [
"Norvég Alap"
] | [
"Ökotárs Alapítvány",
"Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Autonómia Alapítvány"
] |
Nem adja fel az LMP: a tavalyi pártközi egyeztetések kudarca után ismét tárgyalnának a korrupcióról.
Korrupcióellenes kerekasztalra hívja az LMP a kormány képviselőjét, a számvevőszék elnökét, a parlamenti frakcióvezetőket, valamint a korrupcióval foglalkozó kutatóintézetek és civil szervezetek képviselőit.
Az LMP egy kormányzati ciklusokon átívelő, megegyezésen alapuló antikorrupciós cselekvési terv, a korrupció elleni minimum megalkotását akarja elérni - közölte Schiffer András frakcióvezető és Karácsony Gergely frakcióvezető-helyettes pénteken az MTI-vel.
Az ellenzéki politikusok közleménye szerint pártjuk február 15-ére szervezi a tanácskozást, amelyre meghívják Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettest, közigazgatási és igazságügyi minisztert, Domokos Lászlót, az Állami Számvevőszék elnökét, a parlamenti frakciók vezetőit, a Budapesti Corvinus Egyetem korrupciókutató központjának vezetőjét, valamint a korrupcióval foglalkozó civil szervezetek - a Transparency International, a K-monitor és az atlatszo.hu - képviselőit.
A kerekasztal kiinduló munkaanyagának az LMP közelmúltban nyilvánosságra hozott antikorrupciós 12 pontját szánja Schiffer András és Karácsony Gergely, szerintük ugyanis ez alkalmas a korrupció rendszerszintű visszaszorítására.
A két ellenzéki képviselő december végén írásbeli kérdéssel fordult Navracsics Tiborhoz, valamint Németh Lászlóné fejlesztési miniszterhez, egyebek mellett azt tudakolva, hogy miért nem teljesülnek a kabinet korrupciómegelőzési programjában foglalt vállalások.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter a parlament honlapján közzétett válaszában hangsúlyozta: a korrupciómegelőzés érdekében a kormány az eddigiekben számos intézkedést tett, a feladatok egy része már megvalósult, a többi végrehajtása pedig jelenleg is tart. "Az a megállapításuk tehát, hogy a feladatok egyike sem teljesült határidőre, így nem helytálló" - írta, majd részletezte, milyen lépések történtek eddig, és milyen továbbiak várhatóak az idén. | [
"LMP"
] | [
"Transparency International",
"Budapesti Corvinus Egyetem",
"Állami Számvevőszék"
] |
Meg nem erősített értesülések szerint gyanúsítottként hallgathatják ki a Synergon Rt. vezérigazgatóját. A cég egy volt vezetőjét - akit előzetes letartóztatásba is helyeztek - nagy értékű adóscsalással gyanúsítják. A hírt az APEH-nél nem erősítették meg.
A HavariaPress meg nem erősített értesülései szerint adócsalás bűntettének gyanújával hallgatnák ki Czakó Ferencet a Synergon Informatikai Rt. vezérigazgatóját. Burillák Attila, az APEH szóvivője csak annyit mondott el az [origo]-nak, hogy három adócsalásos ügyben érintett a Synergon Rt. A vizsgálatok szerint több milliós értékben fogadtak el fiktív számlákat különböző cégcsoportoktól. Egyedül az egyik ügyben folyik ismeretlen tettes ellen a nyomozás. Ebben az ügyben az a személy a gyanúsított, aki a fiktív szerződéseket aláírta, és kiállította a fiktív számlákat. Konkrét személyekről nem ejtett szót a szóvivő.
A cég egy volt vezérigazgatóját, Szalóczy Zsoltot korábban előzetes letartóztatásba helyezték, különösen nagy értékre elkövetett adócsalás gyanúja miatt, és akár 8 év börtönre is ítélhetik. Szalóczy a Synergon Rt. vezetőjeként fiktív számlákat fogadott el több mint 800 millió forint értékben.
A Synergon volt vezetője valószínűleg előzetesben marad
| [
"Synergon Informatikai Rt."
] | [
"Synergon Rt."
] |
Csaknem két éve, 2018. június 29-én megszüntette a nyomozást a NAV a Provital Zrt. közbeszerzési tanácsadó cég ellen, amelynek ügyeit az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) is vizsgálta, és amely szerepet játszott Tiborcz István miniszterelnöki vej egykori cége, a közvilágítási piacon taroló Elios pályázatainak előkészítésében is.
Az, hogy a NAV már nem nyomoz a Fidesz hatalomra kerülése után rengeteg önkormányzati tender és országos projekt előkészítésében közreműködő cég ügyében, csak most, Hadházy Ákos kérdésére derült ki, a NAV magától korábban nem közölte, hogy már csaknem két éve lezárta az OLAF feljelentése alapján indult nyomozást, mert saját vizsgálatai alapján bűncselekmény nem volt megállapítható.
A Provitalban egykor érdekeltsége volt Homolya Róbert jelenlegi MÁV-elnöknek, egykori miniszterelnökségi államtitkárnak is, aki még akkor is alvállalkozóként dolgozott a Provital projektjein, amikor már a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, vagyis az ezeket a projekteket felügyelő állami csúcsszerv egyik vezetője volt.
A Provital ellen több önkormányzattal kötött tanácsadói szerződései miatt indult vizsgálat, amit Polt Péter 2018-as tájékoztatása szerint összevontak Tiborcz egykori cége, az Elios Innovatív Zrt. szekszárdi közvilágítási bizniszének vizsgálatával. Az ügyben érdeklődő Hadházy Ákos kérdésére a NAV most azt közölte, hogy ezt az Eliost is érintő nyomozást már 2018. június 29-én megszüntették. (Via 24.hu) | [
"Provital Zrt.",
"Elios Innovatív Zrt."
] | [
"Európai Unió Csalás Elleni Hivatala",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] |
Erre van pénz! Luxushotelben tanácskoztak a BKK vezetői
Kismaros - Romantikus erdei luxus wellnesshotelben, a Börzsönyben tanácskoznak a BKK felső vezetői.
A megbeszélés témája Budapest közlekedésének jövője és a BKK új szervezeti felépítése volt – tudta meg a Blikk. Információink szerint a Budapesti Közlekedési Központ egész menedzsmentje elutazott a négycsillagos szállodába.
Ilyen körülmények közt tanácskoztak a vezetők
A Szent Orbán Wellnesshotel recepcióján munkatársunknak megerősítették, hogy a BKK csoportosan foglalt szobákat és a közelmúltban kinevezett új vezérigazgató, Dabóczi Kálmán is az egyikben szállt meg. A hotel internetes oldala szerint most, előszezonban a szobákért 23-33 ezer forintot kell fizetni két főre, az apartmanok és a lakosztályok pedig 46-51 ezer forintba kerülnek éjszakánként. Mint a szálló oldaláról kiderül, a BKK vezetői biokókusz ágyban hajthatják álomra fejüket. A hotel azt is ígéri, hogy "az aktív nap után a wellness részleg segít a testi, lelki felfrissülésben és egymás között újra meg lehet élni a nappali élményéket."
- Csak a normál napi munkavégzésből kiszakadva lehet 36 óra alatt 28 órát intenzíven dolgozni - ezzel magyarázta a BKK sajtóosztálya, hogy miért egy börzsönyi weelnesshotelban tárgyal a BKK vezetősége.
Hogy mennyibe kerül mindez, azt többszöri kérdésünkre sem árulták el. Arról is hallgatnak, hogy hányan mentek és hány szobát vagy lakosztály béreltek. A sajtóiroda állítja, a BKK csak egy normál tárgyalót használ az egyébként a testi, lelki ellazuláshoz elengedhetetlen wellness-kellékekkel felszerelt luxushotelban.
Ha valóban így van, akkor Dabóczi Kálmán és munkatársai átdolgozhatták az éjszakát, hiszen tegnap mentek és ma mennek haza.
A BKK vezetői különböző masszázsokat, gyógy- és szépségpakolásokat is igénybe vehetnek szakképzett masszőrök segítségével. Négyféle élményzuhany, köztük egy zuhanytemplom, valamint fűtött kőágyas aromakabin, finn szauna, beltéri medence, kültéri jakuzzi is segíti a BKK menedzsmentet a szervezeti felépítés megtervezésében. Délutánonként stresszoldó, gyulladáscsökkentő, méregtelenítő felöntéssekkel kényeztetik őket a hotelben, ha kedvük tartja.
A wellnesshotelben lazítani is lehet
Ezen kívül teniszezhetnek, tollaslabdázhatnak és pingpongozhatnak vagy épp görkorcsolyázhatnak Dabóczi Kálmánék.
V. J. Z. | [
"Budapesti Közlekedési Központ"
] | [
"Szent Orbán Wellnesshotel"
] |
Csak akkor támogatja az MSZP a bújtatott pártfinanszírozásról szóló határozati javaslatot, ha beleveszik a párt módosító javaslatát arról, hogy vizsgálják meg: a Fidesz körüli gazdasági érdekkörök támogatták-e a pártot - mondta Bangóné Borbély Ildikó szocialista országgyűlési képviselő szerdai sajtótájékoztatóján.
A politikus úgy vélte, 2010 és 2015 között az állami földek "fideszes haveri körön belüli szétosztása", a trafikmutyi, a takarékszövetkezeti szektor és más gazdasági területek átrendezése, a piac Fidesz-közeli oligarcháknak történő újraelosztása folyt az országban, és joggal vetődik fel a kérdés, hogy ezeket az intézkedéseket vajon a Fidesz mire használta a háttérben. E lépések egyik célja "úgymond a hálapénz szétterítése és a hívek megjutalmazása volt" - vélekedett.
Bangóné Borbély Ildikó kiemelte: a jelen határozati javaslat szempontjából nem mellékes, hogy a kiosztott közpénzek egy része ténylegesen visszafolyhatott-e a Fidesz pártkasszájába. Az MSZP ezért olyan módosító javaslatot nyújt be, amely alapján a Fidesz politikai tevékenységét 2010 és 2015 között megvizsgálnák annak feltárása érdekében, hogy "az állami földmutyi, a trafikmutyi, a takarékszövetkezeti szektor és más gazdasági területek átrendezése, újrafelosztása következtében a gazdasági élet nyertes szereplői a politikai pártok finanszírozására vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok tilalmába ütköző módon támogatták-e", továbbá abból a szempontból is vizsgálnák a Fidesz politikai tevékenységét, hogy a miniszterelnök "baráti körébe tartozó személyek, így különösen Mészáros Lőrinc, Simicska Lajos, Garancsi István és mások a politikai pártok finanszírozására vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok tilalmába ütköző módon támogatták-e" - magyarázta.
A képviselő közölte: csak akkor támogatják a törvényt, ha ez a módosító indítvány bele kerül a szövegbe.
Arra is kitért, hogy Bánki Erik (Fidesz) olyan módosító javaslatot nyújtott be, amely alapján az online játékokat azok kapják, akik kaszinót működtetnek, márpedig köztudott, hogy Andy Vajnának öt kaszinója is van. Ráadásul egy 2014-es törvénymódosítás nyomán nem kell áfát fizetni a kaszinók bevétele után, így évente 7 milliárd forint plusz bevételhez jut Andy Vajna cége - magyarázta. Hozzátette: feltehető a kérdés, hogy ebből "kinek kell hálásnak lenni". | [
"Fidesz"
] | [] |
Ausztriában vásárolt szállodát a Konzum PE Magántőkealap, a társaság 13 millió 400 ezer eurót fizetett az Opimus Group Nyrt.-nek a 100 százaléknyi üzletrészért - derül ki a Budapesti Értéktőzsde honlapján szerdán közzétett bejelentésből, vagyis Mészáros Lőrinc egyik cége vett meg egy szállodát Mészáros Lőrinc egy másik cégétől.
A Konzum PE Magántőkealapot ugyanis a Mészáros Lőrinc és a Konzum Nyrt. tulajdonában álló Konzum Befektetési Alapkezelő Zrt. kezeli, az Opimus Groupba pedig március elején vásárolta be magát a volt gázszerelő.
Az eddig az Opimus tulajdonában lévő Holiday Resort Kreischberg-Murau GmbH megvásárlásával a társaság lényegi vagyonát képező, több mint 7 ezer négyzetméter alapterületű, négycsillagos, 91 szobás Relax Resort Kreischberg wellness szálloda és a hozzá tartozó több mint 8 ezer négyzetméteres telekingatlan került a magántőkealap tulajdonába. A kreischbergi sípályák központjában álló hotel 2008-ban épült, az évi 269 napos működési időszakban a szálloda foglaltsága meghaladja a 80 százalékot.
A BÉT honlapján azt írják, az adásvétel annak a portfóliórendezésének része, amely során a tőzsdei vállalatok a stratégiájuknak megfelelő területek szerint szervezik át érdekeltségeiket.
A Konzum Nyrt. elsősorban a turizmusra, a pénz- és tőkepiaci befektetésekre koncentrál, az Opimus a média, az ipar és mezőgazdaság területén keres akvizíciós célpontokat - tették hozzá.
Az Opimus a BÉT-honlapon közzétett rendkívüli tájékoztatásában közölte, hogy az értékesítés jelentős, több mint 1 milliárd forintos nyereséget jelent számukra. Hozzátették, hogy az ügylettel jelentős tehertől szabadulnak meg, mivel az eladott cég banki finanszírozása miatt korlátozott mértékű készfizető kezességet viseltek. A Holiday Resort Kreischberg-Murau GmbH bankhiteléből adódóan konszolidált szinten is jelentős mértékben, csaknem 6,8 millió euróval csökkennek a konszolidált kötelezettségek - közölte az Opimus. | [
"Konzum PE Magántőkealap",
"Opimus Group Nyrt.",
"Konzum Befektetési Alapkezelő Zrt."
] | [
"Budapesti Értéktőzsde",
"Relax Resort Kreischberg",
"Holiday Resort Kreischberg-Murau GmbH",
"Konzum Nyrt."
] |
Mint ahogy a Fővárosi Közgyűlés elé kerülő előterjesztésből kiderül, az építési munkálatok ütemesen haladnak előre. Az alagút, valamennyi állomás, illetve a járműtelep már szerkezetkész állapotban vannak. A belső beépítési, vágányépítési munkálatok, valamint a rendszer- és áramellátó berendezések beépítése még folyamatban van, akárcsak a felszín tereprendezése. A DBR Metró Projekt Igazgatósága a hvg.hu kérdésére elmondta: a belső beépítés szempontjából a budai oldali állomások készültsége helyszíntől függően 50 és 95 százalék közötti, a pesti oldalon a kivitelező ez év elejére 20-50 százalék közötti készültségi fokig jutott el.
A projektet jól ismerő, a Fővárosi Önkormányzathoz közeli szakértő forrásunk szerint az építés már "sínen van", a munkálatok az ütemtervnek megfelelően haladnak. Jóval aggasztóbb azonban a metrókocsik ügye. Tarlós István főpolgármester ugyan 2011 nyarán újrakötötte a régi-új Alstom-szerződést, de több megkérdezett közlekedési szakértő is azt állítja, hogy az a korábbi hibalista, ami miatt két éve még visszatartották a járműveket, ma is szinte változatlanul megáll. Az új szerelvény a napokban ugyan megkezdte a próbafutását a 2-es metró vonalán, de ez leginkább arra elegendő, hogy kiderüljön: a szerelvények milyen finomhangolások után adoptálhatók a budapesti metróviszonyokra. A próbafutás azonban csak annyiban része a 4-es metró projektnek, hogy ennek végeredményeként az M4-es leendő próbaüzeméhez adottá válik a pontos járműszükséglet.
Szinte szerkezetkész állapotban © MTI / Máthé Zoltán
De az Alstom-szerződésben szereplő 60 metrókocsi (15 szerelvény, egyenként 4 kocsi) gyártása voltaképpen még meg sem kezdődött, ráadásul a 4-es metró alagútjában tesztelésekhez azon is túl kell majd jutni, hogy a Siemens - ami a biztosító berendezéseket építi a rendszerbe - jó ideje azért kötbérezi a DBR-t, mert nem tudott a szerződésében vállalt időre a munkához kezdeni. Amikor ez a kérdés megoldásig jut, elvileg kezdődhet a német biztosító berendezések és a francia járművek egymásra hangolása, ami további időbeli csúszásokat eredményezhet. A DBR fővárosi közgyűlés elő kerülő beszámolója ezt a próbaüzemet 2014 első negyedévében látja reálisan megvalósíthatónak.
Egy közlekedési mérnök viszont arra hívta föl a hvg.hu figyelmét, hogy az Alstom-szerelvények engedélyezése elhúzódhat olyan apróságnak látszó dolog miatt is, hogy a szerelvényeknek a teljes automata üzemmódra is képesnek kell lenniük. A budapestinél lényegesen szervezettebb, de hasonló feladatot magára vállaló nürnbergi "metróbehangolás" például az előzetesen tervezett féléves próbaüzemmel szemben közel másfél évet vett igénybe csak azért, mert a metrórendszereket automata üzemre meglehetősen körülményes kalibrálni.
A végső határidő: 2015
Márpedig csúszni amiatt sem lehet, mert a projektet 2015 végéig pénzügyileg is le kéne zárni, különben veszendőbe mehet az uniós támogatás. Az EU a hatályos Támogatási Szerződés értelmében a 235,9 milliárd forintos projektköltségből 180,8 milliárdra biztosít forrást. Mint ismeretes, az Európai Unió 2009-ben magyar javaslatra kivett a támogatási szerződések közül 11 darabot, melyekről tudni lehetett, hogy végül vélhetően nem feleltek volna meg az uniós kontrollnak, és az érintett közbeszerzéseket nem lehetett volna elszámolni uniós társfinanszírozásban. Azóta további szerződések nem kerültek erre a sorsra, és az EU sem "dobott vissza" ilyen dokumentumokat - ezzel együtt a közlemúltban a projektre a legpazarlóbb beruházások egyikeként hivatkoztak.
A Bamco fúrása továbbra is fájhat © MTI - Kollányi Péter
A költségvetést másik oldalról az is feszíti, hogy a nem uniós finanszírozásból történő kifizetések esetében az állam csak 200 milliárd forintig tartja a metrótörvényben lefektetett vállalását: vagyis, hogy ezeknek a forintoknak a 79 százalékát az állam, 21 százalékát pedig a Fővárosi Önkormányzat állja. Nem kell nagy jóstehetség hozzá: ha efölött minden teher a fővárosra hárul, az aligha lesz rá képes és hajlandó. Épp elég problémát okoz neki a BKV víz fölött tartása: a közlekedési cég kezét pedig azért sem szabad elengedni, mert a DBR Metró a BKV projektcége. Ha felszámolás alá kerülne, akkor bizony a metróprojekt teljes uniós támogatása is elúszna a végső kedvezményezett megszűntével.
Valakinek majd azokért a vitás ügyekért is helyt kell állnia, melyek legtöbbje a bíróságon landol. Már most több tízmilliárd forintos követelés (ún. claim) áll a rendszerben: jellemzően abból eredően, hogy a mérnök nem vette át vagy nem hagyta jóvá a kivitelezők pótlólagos túlmunkaigényeit. Ami a peres ügyeket illeti, a legsúlyosabb, mintegy 10 milliárd forintos fizetési kötelezettség már a Fővárosi Bíróság előtt van (ez volt az alagútfúrás 2008. augusztus 7-i leállása). De ezenkívül több tucat döntőbizottsági, választottbírósági, valamint rendes bírósági eljárás is folyamatban van. | [
"BKV"
] | [
"Fővárosi Önkormányzat",
"Európai Unió",
"Fővárosi Bíróság",
"Fővárosi Közgyűlés",
"DBR Metró",
"DBR Metró Projekt Igazgatósága"
] |
Újév napján, 2021 január elsején, Rekettyés-Agro Kft. néven alapított új agrárcéget Tiborcz Eszter Zsuzsanna, a miniszterelnök vejeként is ismert Tiborcz István nővére. A minimális, 3 millió forintos alaptőkével létrehozott cég székhelye a Velencei-tótól két kilométerre lévő Nadapon, egy felkapott, jellemzően újépítésű családi házakkal beépített utcában van.
Egyelőre nincsen bejegyzett telephelye a cégnek, amely a leadott cégbírósági dokumentumok szerint a fő profilja "Gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése" lesz, de emellett szarvasmarha-tenyésztés és egyéb állat tenyésztése is szerepel a felvett tevékenységi körök között. A cég alapítója és ügyvezetője is Tiborcz Eszter, akinek kicsit sem idegen az agrárium.
Tiborcz István nővére ugyanis 2012-ben 157 hektár bicskei föld bérleti jogát szerezte meg érdekes körülmények között a botrányos állami földbérleti pályázatokon (lásd keretes írásunkat). Írásban kerestük meg Tiborcz Esztert azzal kapcsolatban, hogy tervei szerint mely földterületeken milyen tevékenységet végez majd új cége, illetve szándékában áll-e uniós vagy államháztartási finanszírozású pályázatokon részt venni, de levelünkre cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
Négyszer ugyanúgy nyert, az EU viszont fizet Tiborcz Eszter négy beadott pályázatának mindegyikével nyert az állami földpályázatokon, ráadásul úgy, hogy mind a négy alkalommal az üzleti tervre kapható, szubjektív pontokkal diadalmaskodott. A Fejér megyei bírálati lapokat a Párbeszéd hozta nyilvánosságra, itt szerepelnek az említett bicskei földterületek dokumentumai is, a négy nyertes pályázattal Tiborcz Eszterhez 157 hektár föld bérleti joga került. 2015-ben, az állami földárveréseken a szintén Fejér megyei Mányon vett meg 167 millió forintért 166,181 hektár földet. Ennek megfelelően érkeznek is közpénzes támogatások a mezőgazdászhoz: az EU-s támogatásokat listázó honlap szerint Tiborcz Eszterhez eddig 34,5 millió forint érkezett a Vidékfejlesztési Programból.
Tiborcz Istvánnak egy bátyja is van, az ő jógás bizniszéről itt, az állami megrendelésekkel ellátott Symmetria Zrt.-vel való kapcsolatáról itt olvashat: | [
"Rekettyés-Agro Kft."
] | [
"Vidékfejlesztési Program",
"Symmetria Zrt."
] |
Az ügy előzménye, hogy a HVG nemrég egyes bírósági iratokra hivatkozva közölte, hogy Kabai Károly és Veres János a '90-es években működött nyírbogáti fémfelvásárló cége a Bogát-Ferr kft. 1991 és 1994 között bizonyos hamis számlák alapján igényelt vissza mintegy 55 millió forint áfát. A Bogát-Ferr Kft.-nek Veres János 1991 végétől 1993. december 1-ig volt ügyvezetője, később pedig 1995. május 29-én eladta akkoriban még fennálló 50 százalékos tulajdonát a másik tulajdonos, Kabai Károly feleségének és Kabai Károly egyik lányának.
Veres János hangsúlyozta: a céget a bírósági eljárásban nem gyanúsították meg, csupán a számlát kiállító személyek ellen folyt eljárás. Az ő személye semmilyen módon nem volt érintett az ügyben és ezért a sajtóban megemlített ügyet kifejezetten "a személye elleni politikai támadásnak" ítéli. "Maga a cég semmilyen szabálytalanságot nem követett el, az APEH egyik vizsgálata is megállapította, hogy a cégnél valóságos árumozgás történ" - hangoztatta a pénzügyminiszter.
Az ellenzéki képviselők közül többen, köztük Balla György, Mádi László, majd pedig Hargitai János fideszes honatyák számos kérdést fogalmaztak meg és kételyüket fejezték ki a tekintetben, hogy nem történt szabálytalanság a Bogát-Ferr Kft.-nél. Balla György felvetette, hogy van-e összefüggés abban a tekintetben, hogy Szikora János jelenlegi APEH-elnök abban az időszakban egyik vezető munkatársa volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei APEH-igazgatóságnak. Azt is felvetették, hogy Veres János, mint ügyvezető igazgató, miért nem tudott az esetleges hamisan kiállított számlákról.
Veres János hangsúlyozta: "Szikora Jánost szakértelme tette alkalmassá az APEH elnöki posztjára történő kinevezésre, tehát semmilyen összefüggés nincs a számlaügy és a kinevezés között". A pénzügyminiszter megismételte korábbi nyilatkozatát, miszerint ügyvezető igazgatója volt a cégnek, de a kft.-nek több ügyvezetője is volt, ő a cég hitelellátást, finanszírozását intézte.
Több ellenzéki képviselő, így Mádi László és Dancsó József is felvette, hogy nyereséges volt-e a cég abban az időben, illetve, hogy a Bogát-Ferr Kft. fizetett-e osztalékot. Veres János határozottan állította, csupán szerény nyereséget termelt a cég, részben amiatt, hogy a működéshez, illetve a további bővítéshez felvett hitelek jelentős kamatköltséggel jártak, egyúttal aláhúzta, ő nem volt alkalmazottja a társaságnak, fizetést nem kapott a cégtől és osztalékot sem vett fel.
Veres János megítélése szerint ez az áfa-visszaigénylési ügy azért került most felszínre, mert az általa felügyelt APEH, illetve vám- és pénzügyőrség az elmúlt időszakban nagyon hatékonyan lépett fel a feketegazdaság ellen. Megemlítette például, hogy az APEH az idei év elmúlt szakaszában 28 olyan ügyet derített fel, amelynél a feltárt adóhiány több mint egymilliárd forint volt. Keller László, Molnár László, Kovács Tibor és Molnár Albert MSZP-s honatyák arra az álláspontra helyezkedtek, hogy Vers János azért került most "célkeresztbe", mert hatékonyan lép fel a gazdaság kifehérítése érdekében.
A bizottsági meghallgatás végén Kovács Tibor (MSZP) az újságíróknak elmondta, véleménye eszerint a Fidesz képviselőinek kezdeményezésére összehívott meghallgatáson kiderült: "minden alapot nélkülöznek a Veres Jánost ért felvetett vádak, a pénzügyminisztert azért érik támadások, mert az APEH már idén több mint 280 milliárd forint adóhiányt derített fel. Ezzel épp ellenkező álláspontra helyezkedett Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke, véleménye szerint a miniszter meghallgatása során nem volt eléggé meggyőző, felvetette, hogy Szikora János APEH-elnök egy későbbi meghallgatásán visszatérnek majd a kft. ügyére. | [
"Bogát-Ferr kft."
] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.