text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
A vád szerint 181 millió forintos vagyoni hátrányt okozott az államnak.
Újabb gyanúsítottat, egy bodajki iskolaszövetkezetet vezető férfit vettek őrizetbe a Czeglédy Csaba és társai ellen költségvetési csalás miatt indult eljárásban, az ügyészség indítványozta a gyanúsított előzetes letartóztatását – tájékoztatta a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője csütörtökön az MTI-t. Szanka Ferenc közölte, a szombathelyi férfit bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével gyanúsítják.
A gyanú szerint a Czeglédy Csaba vezette Humán Operátor Zrt. 2015–2016-ban munkaerő közvetítő tevékenységet végzett több magyarországi cég számára. A csoport tagjai olyan számlázási láncolatot alakítottak ki, amelyben a zrt. a szerződésben vállalt kötelezettségét papíron több alvállalkozón keresztül látta el, valójában azonban a munkaerőt közvetlenül biztosította. A gyanú szerint az iskolaszövetkezetek – így a most őrizetbe vett férfi által irányított bodajki is – a számlázási lánc végén álltak, ténylegesen nem végezték el a bizonylatokon szereplő gazdasági tevékenységet. Az iskolaszövetkezetek szerepe csak a fiktív számlák kiállítása volt, hogy a zrt. így csökkentse adófizetési kötelezettségét.
A gyanú szerint az őrizetbe vett szombathelyi férfi – aki 2015 tavasza óta irányította a bodajki székhelyű iskolaszövetkezetet – mintegy 181 millió forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek.
Czeglédy Csabát június 15-én helyezték előzetes letartóztatásba, miután ellene és társai ellen költségvetési csalás miatt büntetőeljárást indítottak a NAV Csongrád megyei igazgatóságának pénzügyi nyomozói. A gyanú szerint a bűncselekmények következtében az állami költségvetést több mint hárommilliárd forintos vagyoni hátrány érte. Az eljárásban tizenegy embert már előzetes letartóztatásba helyeztek.
Czeglédy (Éljen Szombathely!–MSZP–DK–Együtt) szombathelyi önkormányzati képviselő, ügyvédként az MSZP és a DK jogi képviseletét is ellátta több ügyben. A róla és az ügyről szóló összefoglaló cikkünket ide kattintva olvashatják el. | [
"Humán Operátor Zrt."
] | [
"Csongrád Megyei Főügyészség"
] |
Egyetemi vezetők őrizetben vesztegetés gyanújával
Pécs | A Pécsi Tudományegyetem négy vezető beosztású munkatársát, köztük a gazdasági főigazgatót bilincsben vitték el otthonukból a hétvégén. A gyanú: vesztegetés.
Bűnszövetségben elkövetett vesztegetés megalapozott gyanúja miatt indult eljárás a Pécsi Tudományegyetem gazdálkodásával kapcsolatban. Nyolc embert vettek őrizetbe vasárnap, és hétfőre virradóra – közölte Bartha László, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) sajtószóvivője.
A büntetőeljárást az NNI Dél-dunántúli Régiója folytatja nyolc gyanúsítottal szemben, a kihallgatások is Pécsett folynak. Az NNI munkatársai közel húsz helyen tartottak házkutatást, mely során számos tárgyi bizonyítékot sikerült lefoglalniuk.
Információink szerint Imhof Gábor gazdasági főigazgatót, és az informatikai igazgatót is kihallgatták, ők is az őrizetbe vettek közt vannak. Mellettük a központi közbeszerzési osztályon dolgozó két alkalmazott kezén is bilincs kattant. Négy további gyanúsított külsős, vagy nem alkalmazottként dolgozik az egyetemen.
A szóvivő arról, hogy mióta zajlott a nyomozás, nem kívánt részleteket közölni, de elárulta, az őrizetbe vétel érdemi információk alapján történt, alapos előkészítést és adatgyűjtést követően.
Dr. Gábriel Róbert, a PTE rektora lapunknak megerősítette, hogy az egyetem egyik informatikai beszerzésével kapcsolatos ügyben tartóztatták le az egyetemi vezetőket. Mint elmondta, megdöbbenéssel áll a történtek előtt. Hangsúlyozta, mindenben segítik a nyomozók munkáját, s hogy azonnal intézkedett a helyettesítésről is, a helyettesek már ma munkába állnak.
A rektor személyesen tájékozódott az ügyben, a nyomozás vezetőjével is találkozott. Gábriel Róberttől tudjuk, hogy az előzetes letartóztatás elrendeléséről szóló tárgyalást szerdán délelőtt tartják. A PTE délutáni sajtóközleményében annyit írnak, hogy az egyetem négy dolgozója, köztük két magas beosztású vezető gazdasági munkatársa is érintett az NNI által indított, és az intézmény beszerzéseivel összefüggő eljárásban.
Azt egyelőre senki sem árulta el, vagy nem tudta, hogy konkrétan milyen ügy áll az őrizetbe vétel hátterében.
Nincs összefüggés a FEEK-en indult nyomozással
Bartha László, az NNI sajtószóvivőjeérdeklődésünkre elmondta, hogy nincs összefüggés a mostani őrizetbe vételek, és a néhány hete a PTE Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara (FEEK) ellen, ügyészségi bejelentésre indított rendőrségi nyomozással. Ugyanezt erősítette meg nem sokkal később dr. Gábriel Róbert, a PTE rektora is.
Ugyanakkor tegnap, az M1 déli Híradója szerint a PTE FEEK dékánja, dr. Koltai Dénes is az őrizetbe vettek közt volt. Megkeresésünkre előbb a dékán titkársága, majd maga Koltai Dénes cáfolta a sajtóértesülést. Kérdésünkre a FEEK-et érintő üggyel kapcsolatban annyit mondott, neki nincs további információja az esetről, a nyomozáshoz minden segítséget megadnak. Zsobrák Péter, a nyomozást a Pécsi Rendőrkapitányságtól átvett Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője közölte, egyelőre nincs olyan új információ, amit a sajtóval megoszthatnának. Május elején névtelen ügyészségi bejelentésre – miszerint viszszaélések történtek a FEEK-en – indult nyomozás a FEEK elmúlt évekbeli gazdálkodása ügyében hűtlen kezelés gyanúja miatt. A nyomozók a Gazdasági Főigazgatóságon (GF) is házkutatást tartottak, és zárolták a GF teljes irattárát.
Az NNI sajtóközleménye
A Nemzeti Nyomozó Iroda Területi Főosztály Dél-Dunántúli Régiója bűntetőeljárást folytat nyolc fő gyanúsítottal szemben - a Pécsi Tudományegyetem gazdálkodásával kapcsolatban -, bűnszövetségben elkövetett vesztegetés bűntett megalapozott gyanúja miatt.
2010. május 30-án és 31-én a gyanúsítottak elfogására és őrizetbe vételére került sor. A Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai közel húsz helyen tartottak halaszthatatlan nyomozati cselekményként házkutatást, mely során számos tárgyi bizonyítási eszközt sikerült lefoglalniuk.
A Pécsi Tudományegyetem sajtóközleménye
A Pécsi Tudományegyetem vezetése megdöbbenve értesült a hírről, hogy a PTE négy dolgo-zója, köztük két magas beosztású vezető gazdasági munkatársa is érintett a Nemzeti Nyomo-zó Iroda (NNI) által indított és az intézmény beszerzéseivel összefüggő eljárásban.
A Nemzeti Nyomozó Iroda hétfőn kiadott közleményében az áll, hogy nyolc embert vettek őrizetbe bűnszövetségben elkövetett vesztegetés gyanúja miatt.
A Pécsi Tudományegyetem vezetésének egyelőre kevés információ áll rendelkezésére, nem tudja, milyen ügy áll a letartóztatások hátterében, ezért tájékoztatást kért az NNI-től az ügy részleteiről. A Pécsi Tudományegyetem természetesen minden segítséget megad a nyomozó hatóság munkájához.
Annyit azonban fontos leszögezni, hogy eddigi információink szerint az eljárás nem függ ösz-sze a PTE Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karát érintő, hűtlen kezelés gyanújá-val a közelmúltban indult nyomozással.
A közeljövőben a Pécsi Tudományegyetem rektora és a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai közös sajtótájékoztatót tartanak az üggyel kapcsolatban. | [
"Pécsi Tudományegyetem"
] | [
"NNI Dél-dunántúli Régiója",
"Pécsi Rendőrkapitányság",
"PTE Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara",
"PTE FEEK",
"Nemzeti Nyomozó Iroda Területi Főosztály Dél-Dunántúli Régiója",
"Nemzeti Nyomo-zó Iroda",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Gazdasági Főigazgatóság",
"Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság"
] |
Összeférhetetlen volt Homolya Róbert pozíciója a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségben (NFÜ) egyéb céges érdekeltségeivel az OLAF szerint, tudta meg az Index.hu. Homolya, aki most miniszteri biztosként dolgozik, korábban az NFÜ elnökhelyettese volt, és úgy tudjuk, hogy az OLAF szerint nyolc esetben is bebizonyosodott, hogy az uniós pénzek elosztását koordináló szervezetben betöltött tisztsége összeférhetetlen egyéb pozícióival.
A problémát még 2010-ben jelezték az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF), amely vizsgálatot indított, majd jelezte az összeférhetetlenséget a magyar szerveknek. Az EU-s támogatásból megvalósuló projektek között több olyan volt, ahol közbeszerzési tanácsadóként Homolya Róberthez köthető cégek vettek részt.
Az atv.hu már korábban írt már egy Homolyával összefüggő OLAF-vizsgálatról, amikor a hivatal munkatársai a Provital Fejlesztési Tanácsadó Szolgáltató Zrt-vel kapcsolatos információkat kértek. A Provital Zrt. akkor elismerte, hogy az OLAF munkatársai helyszíni ellenőrzést végeztek a cégnél.
A Provital egyebek mellett az FTC stadion közbeszerzési dokumentációját is írta, de számos vidéki, fideszes vezetésű önkormányzatnak és kormányzati szervezetnek is dolgoznak. A cég árbevétele 2010-ben felment 340 millióra, de azóta is növekszik a forgalmuk, a hivatalos cégadatok szerint 2013-ban már 1 milliárd 258 millió volt a bevételük.
A Provital elődje a Pro-Vital 2000 Kft-t volt, amelynek olyan partnerei voltak, mint Kaposvár, Esztergom és Szekszárd, 2006 nyarától pedig Esztergom is. Ebben az időszakban a Pro-Vital 2000 Kft. egyik tulajdonosa Homolya Róbert volt.
Homolya 2010 után a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) végrehajtási elnökhelyettese, illetve a Közbeszerzések Tanácsának alelnöke lett, 2012-től pedig helyettes államtitkári rangban vezette a Miniszterelnökségen a Nemzeti Fejlesztési Irodát. Homolya Róbertet a közbeszerzési ügyekért felelős miniszteri biztosnak nevezte ki Lázár János. Úgy tudjuk, a cégben dolgozott korábban Császár Dániel, jelenleg szintén Lázár alatt dolgozó államtitkár is. | [
"Provital Zrt.",
"Közbeszerzések Tanácsa",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] | [
"Pro-Vital 2000 Kft.",
"Provital Fejlesztési Tanácsadó Szolgáltató Zrt-vel",
"Pro-Vital 2000 Kft-t",
"Nemzeti Fejlesztési Iroda",
"Európai Csalás Elleni Hivatal"
] |
Kocsis István, Kapolyi László és Szász András is a gyanúsítottak között van.
"A Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) feljelentése alapján folytatunk nyomozást különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett megalapozott gyanúja miatt 2009. április közepe óta. A nyomozás tárgya 11 gazdasági esemény, mely az MVM Zrt. és kapcsolt vállalkozásainak 2006-2008. évi tevékenységét érinti" - közölte lapunk kérdésére Bartha László rendőr alezredes a Nemzeti Nyomozó Iroda szóvivője.
"A büntetőeljárás során 2011. július 1-jén kezdtük meg a gyanúsítottak kihallgatását, összesen nyolc személy került terheltként bevonásra az eljárásba, akik közül egy gyanúsított elhalálozott. A közelmúltban az alapeljárástól három ügyrész elkülönítésére került sor, amelyet öt gyanúsítottal szemben vádemelési javaslattal fejeztünk be. A Fővárosi Főügyészség ezen ügyekben a nyomozások továbbfolytatását rendelte el, ennek értelmében azok visszaegyesítésre kerültek az alapeljáráshoz" - mondta.
Bűnszervezet A bűnszervezet fogalmát a Btk. 137. § 8. pontja határozza meg: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. A bűnszervezetben történő elkövetés általános minősítő körülmény, fennállása esetén a bűncselekmény büntetési tételének felső határa kétszeresére emelkedik.
Mint arról az Index múlt héten beszámolt, a nyomozás során ez idáig kihallgatott személyek gyanúsításait bűnszervezetben való elkövetéssel egészítették ki. A korábbi hírek szerint a gyanúsítottak között van Kocsis István volt vezérigazgató, Szász András korábbi főtanácsadó, Kovács József, a Paksi Atomerőmű volt vezérigazgatója és Kapolyi László, az MSZP volt országgyűlési képviselője. Molnár László, akit Kocsis István jobbkezének tartottak, időközben meghalt.
A megbízott nemzetközi ügyvédi iroda által 2008–2009-ben lefolytatott belső vizsgálat megállapításai szerint az MVM Csoport részéről eljáró személyek esetében sikkasztás és hűtlen kezelés, a résztvevő külső felek oldalán orgazdaság, pénzmosás és jogosulatlan befektetési tevékenység, valamint a bűnszövetkezeti elkövetési forma gyanúját veti fel az offshore cégekhez került milliárdok ügye. Amint arra az Index cikksorozatából fény derült, az MVM-ügyben érintett offshore cégek Szász Andráshoz, és üzlettársához, a bécsi illetőségű Alexander Gerstl-hez köthetők. Szász az MVM-nél Kocsis István tanácsadója volt, az MVM nemzetközi terjeszkedésére vonatkozó tanácsokat adott a vezérigazgatónak. | [
"Magyar Villamos Művek Zrt."
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"MVM Csoport",
"Paksi Atomerőmű",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"MVM Zrt."
] |
BKV-sztori a Duna TV-nél
Ókovács Szilveszter ma tesz feljelentést a luxusklinika ügyében
Egy luxus magánklinikával kötöttek nyolcmilliós szerződést Cselényi László volt Duna TV-elnök és az általa kinevezett Szekeres László műszaki és gazdasági igazgató maguk és feleségeik részére. A számlát a tévével fizettették ki – írtuk a múlt héten. A társaság egy hónapja kinevezett vezérigazgatója akkor azt ígérte, vizsgálatot indít. Ókovács Szilveszter most válaszolt lapunk kérdéseire.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Mire jutottak a belső vizsgálatnál?
– Tényleg kellemetlen eset. A rengeteg pozitív tettet végrehajtó, és eddig pozitív nullszaldóval is gazdálkodó Dunába nem Savonarolaként óhajtottam megérkezni, Columbo hadnagy képességeivel sem rendelkezem. Mégis, az elmúlt héten bárhová nyúltam, felidegesítettem magam. Ami a magánklinikát illeti, válaszként az jött: hagyománya van, hogy dunás vezetők családtagjai közpénzen gyógyulnak. Már 2004-ből szól szerződés, amely ugyan "szemérmesebb", mert Pekár István akkori elnök házastársán és kisfián túl legalább huszonhárom tévés vezetőt is leszűret – és már itt feltűnik Szekeres főigazgató úr neje. Ehhez képest a 2009-es kötésű Dr. Rose-eset nagyságrendekkel feljebb van, és ide már csak a két úr, valamint a televízió szempontjából indifferens feleségeik kerültek át, nyolcmillió forint előre utalását követően.
– Egy tanyasi tanító is közpénzből él. Mégsem szűrik drága klinikákon...
– Egy jóléti államban még rendben is volna, hisz a köznek is haszon, ha preventíve segít a dolgozóin, az még mindig lehet olcsóbb, mint a kolléga kiesése a munkából, gyógykezelése – de nem a legdrágább magánklinikák egyikén. Ami igazán meglepett: a közpénzek iránti közömbösség, a "nekem ez jár" vérlázító nyugalma, amely sem a Duna Televízió küldetéséhez és múltjához, sem a munkatársak döntő többségének odaadásához nem méltó. Visszatérve az inkriminált szerződéshez: a harmadik felsővezető, A. Szabó Magda alelnök kimaradt a kedvezményezettek köréből, sőt beavatni is elfelejtették, miközben a két úr között foglalt helyet a ranglétrán – mi ez, ha nem mutyi?
A teljes interjút a Magyar Nemzet hétfői számában olvashatja. | [
"Duna TV"
] | [
"Duna Televízió",
"Duna TV-elnök"
] |
Tarlós: a főváros fontolgatja új tender kiírását
A főváros megfellebbezi a francia bíróság határozatát, de mérlegeli egy új tender kiírását is - jelentette be Tarlós István főpolgármester szerdai sajtótájékoztatóján.
2010. december 22. szerda 11:06 - HírExtra
A nanterre-i bíróság kedden kihirdetett határozatában helybenhagyta a budapesti metrókocsik gyártója, az Alstom kérelmét, amelyben a cég azt indítványozta, hogy a hatóságok tiltsák meg a BKV-nak a bankgaranciák lehívását.Tarlós István főpolgármester jelezte: "jobb meggyőződésük ellenére" folytatják a tárgyalást a francia céggel, részben kármentési szándékkal, részben pedig azért, mert nem szeretnék rombolni a két állam közötti kapcsolatot, "de erősen mérlegeli a főváros egy új tender kiírását is".Kérdésre válaszolva elmondta: a napokban ismét tárgyal Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszterrel, s az egyeztetés után döntik el, meddig és milyen módon egyeztessenek tovább az Alstommal. Jelezte: minden, a 4-es metróval kapcsolatos döntést egyeztetnek az állammal, hiszen az állam is részt vállal a beruházás finanszírozásában.Tarlós István közölte azt is, felveszik a kapcsolatot Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztossal, hogy vizsgálja meg: a metrókocsik szállításáról 2006-ban megkötött szerződés mennyiben felel meg a város érdekeinek, mennyiben okozott vagy okozhatott kárt, az milyen mértékű, és van-e az ügynek felelőse.Felidézte: 2006-ban az előző városvezetés kötött szerződést az Alstommal 37 metrószerelvény gyártására, ebből 22-nek 2009 májusáig Budapestre kellett volna érkeznie, a többinek pedig az év októberéig. Ezzel szemben jelenleg három szerelvény van az országban.Felidézte: a szerződésben a francia bíróság illetékességét, valamint a legfeljebb 10 százalékos kötbért kötötték ki, ami azt jelenti, hogy ha ez a 10 százalék kimerül, akkor bármennyit késhet a szállító, "nincs további szankcióra, még elméleti lehetőség sem".Azt is kikötötték a szerződésben, hogy vis maiornak minősül és nem róható fel a szállítónak, ha nem tudja megszerezni a szükséges vasúthatósági engedélyt, és "minden teljesítés nélkül" előlegbe kifizettek 30 milliárd forintot - sorolta Tarlós István. Szavai szerint az előző városvezetés - csaknem két év alatt - semmit nem tett azért, hogy a szerződés teljesüljön.Hozzátette: a francia szállító a mai napig nem tudta megszerezni a vasúthatósági engedélyt. A közgyűlés pedig úgy döntött, a BKV-nak fel kell bontania a szerződést, amit a BKV vezérigazgatója végrehajtott."Utána valóban megpróbáltunk kármentést végezni, elmondtuk, hajlandók vagyunk egyeztetni az Alstommal", a francia szállító pedig bírósághoz fordult - mondta a főpolgármester, aki hangsúlyozta: a per nem a metrószerelvényekről szól, hanem a 30 milliárdos bankgarancia lehívásáról.Tarlós István úgy fogalmazott: a bíróság indoklása "francia jogászok szerint is enyhén szólva meghökkentő", mert - mint mondta - például olyan mellékmondat is van benne, hogy a főváros az oroszokkal akarna üzletet kötni az Alstom helyett, vagy hogy a BKV folyó kiadásainak biztosítására akarnák fordítani a garanciális összeget.Felhívta a figyelmet arra: tíz éve mindenki tudja, hogy a BKV nehéz helyzetben van, de a garanciális pénzből egy fillér sem fordítható a közlekedési cég folyó kiadásaira, ugyanis az EIB-pénzből származik, amellyel "az utolsó fillérig" el kell számolni.Tarlós István egy kérdésre válaszolva közölte: ha az Alstom kijavítja a szerelvények hibát és megszerzi a szükséges engedélyt, akkor a BKV átveszi a járműveket, bár - jegyezte meg - azt nem tudja, mi lesz a késedelemmel. | [
"Alstom",
"BKV"
] | [] |
Ha a kormány le tudta állítani az M4-es autópálya építését, mert gyanúsan sokba került, akkor le kellene állítani a debreceni kiskörút továbbépítését is, mert ott egy 530 méteres szakaszt 2,1 milliárdért építenek meg. Vagyis drágábban, mint a kifogásolt M4-est – közölték a DK helyi politikusai.
– Azt kérjük a Kormányzati Ellenőrzési Hivataltól (Kehi) és Varga Mihály nemzetgazdasági minisztertől, hogy haladéktalanul állítsák le, majd vizsgálják ki a debreceni kiskörút továbbépítését. A most épülő, 530 méteres szakasz kivitelezési költsége ugyanis 2,1 milliárd forint, azaz fajlagosan sokkal drágább, mint annak az M4-es autópályának az építése, amelyet éppen azért állítottak le, mert gyanúsan sokba kerül – közölte Varga Zoltán és Korcsog György, a Demokratikus Koalíció (DK) debreceni önkormányzati képviselője mai sajtótájékoztatójukon.
Az ellenzéki politikusok kifejtették: nem kívánják tételesen fölsorolni az M4-es és a debreceni kiskörút közötti különbségeket, de Debrecenben, a szóban forgó szakaszon nyilvánvalóan nem épül kilenc felüljáró, négy aluljáró és összesen 1,2 kilométer híd. Föltették a kérdést: de akkor mi kerül fél kilométer úton 2,1 milliárd forintba, méghozzá az Orbán Viktor miniszterelnök által preferált Duna Aszfalt kivitelezésében?
Varga Zoltán leszögezte: már több alkalommal érdeklődtek a beruházás felől a cívisváros vezetésénél, de semmitmondó, cinikus válaszokat kaptak, amelyeket nem fogadnak el.
A DK állításaira Papp László debreceni polgármester idén februárban azt mondta: a beruházás összetett fejlesztés, amely nem egy 530 méteres út építéséről szól, annál sokkal komplexebb. Új jelzőlámpás csomópontok készülnek, helyenként több méter mélyen talajcsere és speciális földmunka szükséges, növényzetrendezés történik, s megújul a környék közműhálózata.
Szerinte Varga rágalmakkal fűszerezve próbálta a Nyugati kiskörút fejlesztése ellen hangolni Debrecen közvéleményét. Kijelentette: a DK-s politikus állításai hamisak, alaptalanok és durvák. | [
"Duna Aszfalt"
] | [
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Demokratikus Koalíció"
] |
Egy NAV-os adatbázisból derült ki, hogy Matolcsy Ádám barátjához, a jegybank milliárdos kommunikációs tendereit sorra megnyerő Száraz Istvánhoz két olyan magántőkealap is kötődik, amiknek eddig nem lehetett ismerni a tulajdonosát. A magántőkealapok pénzügyi-jogi környezetét ugyanis 2014-ben a Fidesz úgy alakította ki, hogy tulajdonosaik kiléte rejtve maradhasson.
A Direkt 36 által megszerzett dokumentumok szerint Száraz az Uncia Magántőkealap végső tulajdonosa, így pedig a jó barátságokat kötő kocsmatulajdonosból kinőtt üzletember 10,8 százalékos tulajdonrésze van a Mészáros-féle szuperbankban, a Magyar Bankholding.
photo_camera Száraz István a Felix étterem előtt Fotó: Németh Dániel/444
De a lap felfedezte azt is, hogy Szárazé a Felis Magántőkealap is, amihez értékes ingatlanok mellett olyan cégek is kötődnek, mint a Culinaris-hálózat, a Black Swan koktélbár, valamint az állami turisztikai pénzekkel is megtömött Pine Weekendhouse Balatonkenesén.
A Felis Magántőkealapot pedig a Quartz Alapkezelő kezeli, aminek korábban szintén Száraz volt a tulajdonosa. A Felishez került a jegybank alapítványától az a palota is, amiben Matolcsy Ádám lakott. | [
"Magyar Bankholding",
"Uncia Magántőkealap",
"Felis Magántőkealap"
] | [
"Black Swan",
"Direkt 36",
"Pine Weekendhouse",
"Quartz Alapkezelő"
] |
A Győr-Gönyű kikötő fejlesztésére kiírt pályázat nagyon betett a Közgépnek. A tenderen ugyan ők tették a legolcsóbb ajánlatot, de nemcsak nem ők nyertek, de még hamis adatközlés miatt ki is zárták őket a tenderből. Az volt a gond, hogy a pályázathoz 500 négyzetméteres, zárt fedélzetű vízi jármű is kellett, ilyet pedig a Közgép csak Szerbiából tudott szerezni. A Közgép a szerb partnere által közölt adatokat adta meg a Szása II. és Szása III. komphajókról, ezekről azonban kiderült, hogy néhány négyzetméternyi hiba lehet bennük.
A kompok zárt rakterének vitatott néhány négyzetméterét végül olyan versenytorzítónak és a pályázat szempontjából olyan súlyosan hamis adatközlésnek minősítette a döntőbizottság, hogy a legszigorúbb szankcióval büntette a Közgépet és szerb partnerét:
három évre eltiltották őket a közbeszerzési pályázatokról, ráadásul a még folyó eljárásokból is kizárták.
A Közgép végig bizonygatta, hogy jóhiszeműen járt el, és a cég bizonyításának néhány elemét el is fogadták, de a határozat nem változott meg.
Most a Világgazdaság azt írja, hogy Simicskáék bírósághoz fordulnak, és kérik, hogy a jogerős bírósági döntésig függesszék fel az eltiltó határozat alkalmazását. Ha ez megtörténik, belátható időn belül újra indulhatna a közbeszerzéseken a vállalat. | [
"Közgép"
] | [] |
Noha hivatalosan 2014-ig tartott Boldog István regnálása Kétpón, 2019-ig egy hozzá lojális fideszes polgármester vezette a falut, aki a helyiek szerint "nagyon követte" a nemrég megvádolt politikus "iránymutatását". Amióta azonban független vezetője van a településnek, egyre több furcsaság derül ki a korábbi évekből. A helyszínen jártunk.
Virágné Lukács Gabriella 2019 októberében lett Kétpó független polgármestere, miután szoros versenyben, 18 szavazattal legyőzte a Fidesz jelöltjét, Keresztes Péter Pált, az addig regnáló faluvezetőt. Virágné 2006-ban kezdett helyben politizálni, akkor még Boldog István oldalán, a Fidesz színeiben, sőt, még 2014-ben is fideszesként került a helyi testületbe. Ezután azonban nemcsak saját, de környezete elégedetlensége is nőtt a 800 fős alföldi faluban, főképp Boldog Istvánnal szemben, így került sor a kenyértörésre 2019-ben. Keresztes ugyanis mindenki szerint Boldog "embere" volt, állítólag kérdéses helyzetekben gyakran vágta ki azzal magát, hogy azt mondta: "várjunk kicsit, megkérdezem erről a Pistát!"
Pár héttel azután, hogy tavaly év végén vádat emeltek Boldog István, fideszes országgyűlési képviselő ellen (akit az ügyészség hivatali vesztegetés elfogadásával és más bűmcselekményekkel vádol, mindezekért pedig vagyonelkobzást, és hat év szabadságvesztést kértek rá) találkozót kértünk Kétpó új polgármestertől.
Virágné ugyanis nem beszélt eddig a sajtónak faluvezetői tapasztalatairól, noha Kétpón 2019 őszén lényegében rendszerváltás történt: Boldog István 1994-től vezette a falut 20 évig, majd 2014-ben a hozzá lojális Keresztes lett a polgármestere (miután Boldog az Országgyűlést választotta a polgármesterség helyett). A helyi közélet több szereplője szerint Keresztes regnálása is nyugodtan hozzácsapható Boldog éveihez (így ezek negyedszázadra nyúlnak már), annyira támaszkodott elődjére. Hogy mást ne mondjunk, a faluban is az a Profiter Machine nevű cég kapta sorban a megbízásokat, amely a Boldog-ügy elhíresült építési cége lett a jászkíséri Kádár-kockából, és amely össze is köthető egy olyan céggel, amely még Boldog István polgármestersége alatt tarolt a kétpói közbeszerzéseken.
Közpénzszivattyú a Kádár-kockában Kétpón két vállalkozás nyerte sorban a közbeszerzéseket az elmúlt 6-7 évben, előbb a Szalay-Bau, majd a Profiter Machine tarolt. Ezeket a cégeket nem nehéz összekötni: a Népszava számolt be elsőként arról a jászkíséri Kádár-kockáról, amelyben a Boldog István körzetének közbeszerzésein taroló Profiter Machine székel. Szintén ide volt korábban bejelentve Krizsai Péter egykori cége, a Buborék-Vitál Bt., ennek kültagja volt Krizsai Istvánné. Utóbbi a jelenleg felszámolás alatt álló Szalay Bau korábbi tulajdonosa. A Krizsai család és a közös cégotthon miatt tartja magát a nézet Kétpón, hogy a két vállalkozás mögött valójában ugyanazok állnak, noha papíron a Profiter Machine-ben nem tűnik fel Krizsaiéktól senki. A Szalay Bau 2014-ben közel 50 millió forintért építhetett piacot Kétpón, a történelmi park első ütemét szintén 50 millióból alakíthatták ki. A helyi műfüves focipályát 25 millió forintból szintén a Szalay-Bau építhette még 2014-ben. Évekkel később a Profitel Machine TOP-os tender után korszerűsíthette a kétpói iskola és kollégium energetikai rendszerét 102 millió forintért. Szintén TOP-os pénzből 175 millióért építhetett a cég csapadékvíz-elvezetőt. A Profiter jogelődje, a SATEL Kft. pedig 35 millióért újíthatta fel az iskola és a kollégium tetejét még 2017-ben – abban az évben, amikor a SATEL Profiter Machinre változtatta a nevét.
Virágnéval a polgármesteri hivatalban találkozunk, és hamar sorolni is kezdi mennyi problémával szembesült a hivatali átadás-átvétel után.
Rengeteg irat hiányzik a különböző pályázatok, támogatások dokumentációjából. Sajnos ez a hiány olyan mértékű, hogy kénytelen voltam feljelentést tenni ismeretlen tettes ellen. Ezenkívül még két másik feljelentést tettem 2020-ban, többek közt a pénzügyi elszámolásaink miatt. Annyi hiányosság volt ezen a területen a hivatalban, hogy itt is kénytelen voltam a hatóságokhoz fordulni. Ezek az ügyek jelenleg mind folyamatban vannak.
Virágné elmondása szerint az is jellemző lett a 2020-as évre, hogy a különböző hatósági (például minisztériumi, munkaügyi, kormányhivatali stb.) ellenőrzések a korábbi évekhez képest jelentősen megnőttek, és olyan projektekkel kapcsolatban kérnek be anyagokat a falutól, amelyeket korábban "rendben találtak." A hiánypótlások – ha számlára vagy szerződésekre vonatkoznak – azért problémásak, mert akad olyan vállalkozás, amelynek a vezetőjét ma már nem tudja elérni Virágné, hogy igazolást kérjen tőle. Jóllehet, a hivatali átadás-átvétel után jelezték a kormányhivatal felé, hogy szerintük "erre a folyamatra több időt kell szánni", mert "félóra alatt nem lehet felelősen több ezer oldalnyi dokumentumot és egy egész hivatalt átvenni", de felvetésükre nem jött reakció.
Attól félek, hogy jön majd egy felszólítás, hogy fizessük vissza a támogatást. Azt nem bírná el a falu.
– mondja a polgármester.
A legtöbb fejfájást a hivataltól pár száz méterre található történelmi emlékpark egyes részei jelentik. Ezt még 2015-ben adták át: állami pénzből került akkor ide székelykapu, kaptak szobrot a hét vezérek, és közvetlen mellettük a történészi konszenzus szerint hozzájuk nem köthető Attila is, sőt, a Kövér Lászlóval és másolt Szent Koronával megemelt átadón egy sámán meg is áldotta őket mind. Van itt még kettőskereszt is, sőt, a magasból az is látszik, hogy az utak egy Nagy-Magyarország térképet formáznak – az említett témák mind-mind nagyon fontosak Boldog Istvánnak.
Az önkormányzat jelenlegi vezetése azonban a park sarkában lévő jurtasátrak miatt aggódik, amelyeket a közbeszerzési kiírás szerint bruttó 80 millió forintért épített a már említett Profiter Machine Kft. A közbeszerzés szerint a jurtasátrak, valamint a mellette kialakított öltöző-mosdó a 2015-ben átadott Történelmi Emlékpark továbbfejlesztését jelentik, csakhogy ezt a projektet az önkormányzat új vezetése már nem vette át. Például azért, mert a jurták áramra kötése elmaradt, amint ezt az elhagyatott elektromos doboz is jól mutatta. "Nem vettük át, mert nincs kész" – mondja Virágné.
A Boldog Istvánnak szintén fontos jurták ma már nincsenek jó állapotban: az egyiknek a teteje ki is lyukadt, de a többi is viseltes, amellett, hogy totálisan értelmetlennek hat ez a ponyvabirodalom Kétpó kellős közepén, a veteményes kertek és a csirkék szomszédságában. Miután nem vette át az önkormányzat, "rendezvényt" sem tarthattak eddig a tízmilliókét megépített helyszínen, és kétséges, fognak-e egyáltalán valaha. Virágné elmesélte, hogy miután a Profiter ügyvezetőjét elhívta bejárásra, hogy elmondhassa neki a problémáit, a cégvezér megjelent a találkozón, ám közölte, hogy ő sajnos nemrég került a vállalkozáshoz, és mivel ez egy korábbi beruházás, sok mindent nem tud rá mondani. "Félek, hogy kapok egy ellenőrzést emiatt, és akkor mit mondok, hogy mire költötte Kétpó az államtól kapott pénzt? Egy el nem készült projektre?" – mondja a független polgármester a 24.hu-nak. (A jurták egyébként szintén TOP-os pénzből épültek.) Virágné hozzátette: amióta ő a polgármester, már többször pályáztak a Magyar Falu Programra is, de eddig mindannyiszor sikertelenül. Azt is mondja, hogy akadt olyan pályázat, aminek igenis volt értelme a faluban, ilyen volt az iskola energetikai korszerűsítése. "Csak sajnos ott az volt a baj, hogy a radiátorokat utólag kellett megjavítani, mert, ahogy eredetileg megcsinálta a kivitelező, úgy a többségük nem működött."
Az elmondottakkal, így a hiányzó dokumentációval, illetve az el nem készült jurtákkkal kapcsolatban megkerestük Keresztes Péter Pált, Kétpó korábbi fideszes polgármesterét, de se hívásunkra, se sms-ünkre nem reagált. (Keresztes egyébként ma már nem tagja a kétpói testületnek, amelyben a két fideszessel szemben – a polgármestert is beleszámítva – három független képviselő ül.)
A helyiek még egy beruházást emlegetnek fel a közelmúltból: azt a két buszmegállót, amelyek a 46-osról Kétpóra vezető úton állnak.
Többekkel beszéltünk, akik sokallják erre a két megállóra (illetve két fekvőrendőrre és biciklitárolóra) költött összesen több mint 19 millió forintot. A túrkevei vállalkozás munkáját árban az önkormányzatnál is megmosolyogják: egy buszmegálló így csaknem 10 millió forintra jön ki. Volt aki, azt mondta, ennyiért már házat is lehetne építeni. | [
"SATEL Kft.",
"Szalay Bau",
"Buborék-Vitál Bt.",
"Profiter Machine"
] | [
"SATEL Profiter Machin",
"Profitel Machine"
] |
A Demokratikus Koalíció (DK) szeretne minden részletet megtudni az Eiffel Palace megvásárlásának körülményeiről. A párt feljelenti Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank elnökét.
Matolcsy György az elmúlt hetekben több esetben is rendkívül költséges és homályos hátterű ingatlanvásárlásokat hajtott végre - emlékeztet a DK. Elég csak a tiszaroffi kastélyra, az IPOSZ épületére, vagy az "oktatásra szánt" 200 milliárdra gondolni, egyértelművé válik, hogy a jegybankelnök kontroll nélkül szórja a pénzt, miközben átláthatatlan tulajdoni hátterű offshore cégek gazdagodnak.
A legutóbbi ilyen húzás az Eiffel Palace irodaház megvásárlása volt, amit tulajdonosai januárban még 40 millió euróért hirdettek, az MNB végül 45 millió euróért vette meg az atlatszo.hu birtokába került költségvetés szerint. Az Eiffel Palace-t eladó offshore cég ismeretlen tulajdonosai ugyanakkor 15 millió eurót kerestek az üzleten - áll a párt közleményében.
Tehát Matolcsy György 15 millió eurós ráfizetéséből 5 millióról már most kiderült, hogy nem csak a piaci áron, még a meghirdetett áron is felül volt. Ha ez a jegybankelnök unortodox gazdaságpolitikájának a része, akkor azt lehet, hogy nem tanítani, hanem tiltani kellene.
A DK szeretné elérni, hogy nyilvános legyen a vásárlás minden körülménye és az offshore cég tulajdonosi háttere is. Mivel Matolcsy György nem hozta nyilvánosságra az üzlet részleteit, ráadásul egyből törvénytelenséget emleget, ha valaki számon próbálja kérni a követhetetlen és átláthatatlan pénzszórásért, a Demokratikus Koalíció feljelentést tesz a jegybankelnök ellen az Eiffel Palace irodaház vásárlása ügyében. | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"Eiffel Palace",
"Demokratikus Koalíció"
] |
Tavaly októberben írtuk, hogy ismét Török Márkot választotta a szegedi egyetem hallgatói önkormányzata (EHÖK) elnökké. Török olyan régóta tölti be ezt a posztot, hogy 2015-ben gyakorlatilag rá (is) szabtak egy korlátozó törvénymódosítást, ami legfeljebb négy évben szabja meg, hogy mennyit lehet valaki HÖK-elnök. Az egyetem meg is semmisítette a megválasztását, majd az egyetem 12 dékánja is felszólította őt távozásra. Török erre támadó válaszlevelet írt.
Ő egyébként úgy értelmezte a törvénymódosítást, hogy az nem visszaható, azaz csak a hatálybalépéstől kell számítani a négy évet. Emiatt bírósági ügy is lett az egészből. A helyzetről nyáron készítettünk interjút Törökkel, ez itt olvasható. Az Átlátszó most azt írja, a bíróság első fokon nem osztotta Török jogértelmezését, és úgy döntött, Török Márk nem lehet a Szegedi Tudományegyetem hallgatói önkormányzatának elnöke. A bíróság szerint a 2015-ben törvénybe iktatott négyéves felső korlát vonatkozik a tizenkét éve HÖK-öző Törökre is, írják.
Hozzáteszik, a bíróság pontos érvelését nem ismerik egyelőre. A bíróság közleménye szerint: “a tárgybeli elnökválasztáson [a HÖK-nek] már figyelemmel kellett lennie arra, hogy csak olyan elnököt (tisztségviselőt) választhat meg, akivel szemben az új megbízatási feltétel [vagyis a négyéves korlát] nem jelent kizáró okot. A választásnál ezért téves jogértelmezést fogadott el." A bíróság szerint ezért “az egyetem rektora jogszerűen határozott a jogszabálysértő aktus megsemmisítése mellett." A törvény szerint az ügyben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság volt illetékes, írja az Átlátszó.
"Török megtámadta a rektor megsemmisítő határozatát a bíróságon, ezért az ítélet meghozataláig elnök maradhatott, mert a bírósághoz fordulásnak halasztó hatálya volt. A bíróság mostani ítélete viszont jogerős, de csak a 2015-ös választásról szól. Törököt viszont 2016-ban is elnökké választották, ami egy külön eljárásban lesz csak megsemmisíthető. A bíróság döntése nem jogerős" - írják. | [
"Szegedi Tudományegyetem"
] | [
"Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság"
] |
Keleti Görgy, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke jövő hét keddre vagy szerdára hívja össze a testület ülését. A szocialista képviselő azt akarja vizsgálni, hogy valóban vannak-e információi a Nemzetbiztonsági Hivatalnak arról, hogy a Honvédelmi Minisztérium kisgazdapárti vezetői a MIG-ek felújítása kapcsán korrupcióba keveredtek.
Mint arról az [origo] is beszámolt korrupcióval vádolja a Honvédelmi Minisztérium vezetőit a MIG 29-es vadászgépek felújítása ügyében egy ismeretlen feljelentő, s állítólag a Nemzetbiztonsági Hivatalnak is vannak bizonyítékai a vesztegetésről. A nyomozás elrendeléséről a Legfőbb Ügyészség dönthet.
A nemzetbiztonsági bizottság összehívásához a képviselők egyötödének a támogatása szükséges. Keleti már összegyűjtötte a szükséges támogatást, így valószínűleg jövő hét keddre vagy szerdára össze is hívja az ülést. Keleti Demeter Ervin titokügyi minisztert és Dobokai Gábort, a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatóját hívta meg az ülésre.
Ügyészségi nyomozás várható a HM-MIG-ügyben | [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága",
"Legfőbb Ügyészség",
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
Guruló adóforintok: Matolcsy és az ügyészség is kapott egy pofont
A hónap elején megírtuk, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Értéktár programja keretében 235 millióért veszik meg a Kiss Ferenc-gyűjteményt. Nem ez az első ilyen vásárolásuk, korábban
4,5 milliárd forintért vették meg Tiziano Mária gyermekével és Szent Péterrel című festményét, amiért előző tulajdonosa jelentősen nagyobb összeget is kaphatott volna külföldön, csak éppen védetté nyilvánították, így nem tudta kivinni az országból.
forintért vették meg Mária gyermekével és Szent Péterrel című festményét, amiért előző tulajdonosa jelentősen nagyobb összeget is kaphatott volna külföldön, csak éppen védetté nyilvánították, így nem tudta kivinni az országból. Emlékezetes vásárlás volt, mikor tavaly 5,7 millió dollárért az MNB birtokába került Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című munkáját, így teljessé vált a Déri Múzeumban látható Munkácsy-trilógia. Egy másik Munkácsy-képnél is éltek a már említett védetté nyilvánítás lehetőségével, ebből akkoriban elég nagy botrány kerekedett.
az MNB birtokába került Krisztus Pilátus előtt című munkáját, így teljessé vált a Déri Múzeumban látható Munkácsy-trilógia. Egy másik Munkácsy-képnél is éltek a már említett védetté nyilvánítás lehetőségével, ebből akkoriban elég nagy botrány kerekedett. 380 ezer euróért szerezték meg Abraham van Beijeren Csendélet gyümölccsel, tenger gyümölcseivel és értékes edényekkel című festményét. A további műkincsvásárlásokról itt tájékozódhat.
A jegybank csütörtökön az MTI-vel azt közölte, hogy Matolcsyék most öt új műkincset vásároltak mintegy 353 millió forintért. Ebben egyébként már benne van Kiss Ferenc gyűjteménye.
A közlemény szerint a jegybank megvásárolta
Breuer Marcell nemzetközi hírű, magyar származású építész gránit tárgyalóasztalát 150 ezer dollárért (43,6 millió forint),
nemzetközi hírű, magyar származású építész gránit tárgyalóasztalát 150 ezer dollárért (43,6 millió forint), Teleki Sámuel gróf számára Johann Georg Hann bécsi ötvös műhelyében 1791-ben készült ezüst fedeles kínáló tálat 6 millió forintért, és a Bedő Rudolf hagyaték egyes műtárgyait 52 millió 300 ezer forintért.
gróf számára bécsi ötvös műhelyében 1791-ben készült ezüst fedeles kínáló tálat 6 millió forintért, és a hagyaték egyes műtárgyait 52 millió 300 ezer forintért. A jegybank ezen kívül megvásárolta a Kiss Ferenc gyűjteményt – benne Barabás Miklós Petőfi Sándort ábrázoló portréjával – 235 millió forintért, valamint a Bostonban készült Kossuth Lajost ábrázoló dagerrotípiát 23 ezer dollárért (6,6 millió forint).
Az MNB 2014 januárjában indította el műkincs-visszavásárlási Értéktár programját, amelynek célja a korábban külföldre vagy külföldi tulajdonba került magyar vagy külföldi művészek által alkotott, jelentős művészeti értéket képviselő műkincsek minél nagyobb hányadának visszaszerzése Magyarország számára, valamint a hazai hagyatékokban fellelhető legfontosabb műkincsek megvásárlásával azok szétszóródásának megelőzése.
Az Értéktár programra az MNB igazgatósága 100 millió eurós, mintegy 30 milliárd forintos keretet különített el 2018 végéig – áll a tájékoztatásban. | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [] |
Lakossági fórumon népszerűsítette a szegedi fürdőfejlesztést a város alpolgármestere, illetve a Leisztinger Tamás vállalkozó többségi tulajdonában álló Hunguest Hotels Zrt. vezérigazgatója, miután jogerőssé vált a fejlesztést lehetővé tevő építési engedély. A beruházó szerint a fejlesztés nem térül meg önmagában, de a mellette lévő szálloda komoly nyereséggel kecsegtet.
Van még értelme ennek a kínlódásnak? Nincs más lehetőség, mint hogy jöjjön az Ember, Aki Még Sohasem Hazudott.
Kedden megkapta a jogerős építési engedélyét a szegedi fürdő beruházás - jelentette be Solymos László (MSZP), Szeged várospolitikai alpolgármestere azon a lakossági fórumon, melyet a projektről szerveztek kedden az önkormányzat beruházó partnerével.
Bevezetőjében Solymos László a több mint száz érdeklődő előtt elmondta: Szegednek régi vágya, hogy fürdővárossá váljon, a létesítmény jelenlegi szinten tartása azonban évente 200 millió forintba kerül, amit az adófizetők állnak. A város azonban a szinten tartás mellett fejleszteni akar, hisz 21. századi fürdőre van szükség, ehhez találtak partnerre a Hungest Hotels Zrt.-ben, amely a Ligetfürdő melletti szállodát is üzemelteti.
A nagy fürdők az országban mindenhol veszteségesek, így nem azok üzemeltetői termelik meg a hasznot, hanem a környező vállalkozások, illetve szállodák - részletezte az alpolgármester. Ezért született a megoldás, hogy a város a Hungest Hotels Zrt.-vel kötött megállapodást a beruházásra, mely hárommilliárd forint uniós pénzből és hárommilliárd, a Hungest Hotels Zrt. által felvett banki hitelből valósul meg. Ezzel nem a várost terhelik a fenntartási költségek, 30-40 új munkahely jön létre, és az adóból is jelentős haszon marad majd Szegeden - mondta Solymos László.
Hülvely István, a Hunguest Hotels Zrt. vezérigazgatója elmondta: óriási ténybeli tévedések láttak napvilágot az utóbbi hetekben, napokban. A vezérigazgató cáfolta a Magyar Hírlap közelmúltban írt állítását, hogy akkor, amikor már eladható a beruházás a spanyoloknak adnák át. Emellett nem igazak azok a számítások, melyeket hétfőn a Fidesz szegedi szervezete tárt a nyilvánosság elé. A beruházás valós értéke ugyanis nem 7,3 milliárd forint, miután annak egy része, 3 milliárd forint, hitel lesz, ezért azt vissza kell majd fizetni, így 4,3 milliárd forint az érték.
Emellett elmondta azt is, hogy hibás volt az ellenzéki párt azon állítása is, hogy már 2013-ban kiárusíthatják a komplexumot, ugyanis a szerződés azt is tartalmazza, hogy leghamarabb 2015 szeptemberében, az átadást, azaz 2009 végét, illetve 2010 elejét követően öt évvel lehet eladni.
Az az összeg pedig, amit a fideszes politikusok vételárként említettek, csak az alsó limit ár, amennyit mindenképp fizetnie kell a Hungestnek, ez pedig egy biztosíték az önkormányzat részére - mondta Hülvely István. Hozzátette: a szerződés tartalmazza, hogy csak a valós áron és nyilvános pályázaton lehet értékesíteni a fürdőkomplexumot és a legmagasabb vételárat kell elfogadni.
A szakember szerint, nem térül meg számukra a beruházás, de a mellette levő szálloda komoly nyereséget hoz majd a számítások szerint. | [
"Hunguest Hotels Zrt."
] | [
"Magyar Hírlap",
"Hungest Hotels Zrt."
] |
A vád szerint sikkasztanak és a kormány ellen uszítanak itthon és külföldön, valójában viszont olyan feladatokat is ellátnak, amiket az államnak kellene, sőt, még annál is többet. Ezt csinálták 2013-ban a kancelláriaminiszter kipécézett civiljei.
Majdnem napra pontosan egy éve írt arról a Heti Válasz, hogy Soros György által pénzelt "civilek" Magyarország ellen hangolják a nemzetközi sajtót, és a belpolitikában is a háromharmadot képviselő kétharmad ellen áskálódnak. Lázár János pedig nemrég arról beszélt, hogy a Norvég Alap pénzét kezelő Ökotárs Alapítvány erősen kötődik az LMP-hez, levelet írt a norvég fejlesztési miniszternek, hogy inkább a magyar kormánynak kellene osztani a magyar civil társadalom erősítését szolgáló norvég pénzeket.
Lázár kérése ugyan nem ért célba, a hazai civil szféra legfontosabb szerveként működő Ökotársra viszont durva össztűz zúdult. Egyrészt meglátogatta őket a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi), és minden papírt bekért, majd rendőrségi nyomozás indult sikkasztás (!) gyanúja miatt. Miközben az alapvető jogok biztosa levélben hívta fel Lázár figyelmét arra, nem biztos, hogy a Kehinek jogosultsága volt vizsgálódni a norvég pénzek ügyében az Ökotársnál, Lázárról pedig kiderült, az ezredfordulón dolgozott egy Soros-pénzen működő alapítványnál, a Magyar Helsinki Bizottságnál.
Az Ökotárs ma nyilvánosságra hozta a 2013-as jelentését, amelyből betűre pontosan kiderül, kiknek osztották szét az el nem sikkasztott norvég és egyéb pénzeket.
Januárban 272,6 millió forintot osztottak szét 24 pályázó között a Svájci-Magyar Civil és Ösztöndíj Alapok környezetvédelmi pályázatainak keretében. A pénzből olyan vérlázítóan gyarmatosító projektek valósultak meg, mint
közösségszervezés a miskolci Avas lakótelepen
a leghátrányosabb helyzetű berettyóújfalui lakosok munkakész állapotba hozása
háromezer hajdúhadházi roma társadalmi integrációjának elősegítése
a szatmári kistérségi népesség 10 százalékának megfelelő pszichiátriai segítséghez juttatása, akik eddig mindenfajta segítség nélkül küzdöttek mentális betegséggel
tartósan fogyatékkal élő gyerekek és felnőttek részére adománygyűjtő pont létesítése Sátoraljaújhelyen
a prostitúció veszélyeire felhívó iskolai szemléletformáló program Nyíregyházán
olyan szabolcsi természeti értékek megőrzése, amelyek nem kerültek a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet fennhatósága alá, így nem gondozza őket senki
És még sok más, hasonlóan nemzetellenes szervezkedés. Mint amilyen a februári zöldövezet pályázat is volt, amely során 14,5 millió forintot kaptak kistelepülések és fővárosi társasházak azért, hogy környezetüket "szebbé és zöldebbé" alakítsák.
Márciusban ismét a Svájci–Magyar Alapból osztottak pénzt. Kilenc projekt kapott összesen 216,7 millió forintot, természetesen ismét a nemzet érdekeivel ellentétes missziót hajtottak végre belőle:
marginalizált helyzetű gyerekek továbbtanulását segítették elő!
17 millió forintot kapott például a Tudor Alapítvány, akik betű szerint a következőkre költötték a pénzt:
A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű roma és nem roma tanulók mind szociálisan, mind kulturálisan hiányt szenvednek: nincs jövőképük, nem jutnak hozzá a minőségi szolgáltatásokhoz. A projekt célja tehát esélyeik javítása hátrányaik leküzdésére, felzárkóztatásuk valamint lemorzsolódásuk megakadályozása. A célcsoport a 7., 8. osztályos marginalizált roma és nem roma gyerekek, emellett a középiskolák ugyancsak marginalizált roma és nem roma 9., 10. osztályosai, összesen 50 gyerek. A résztvevők tanulmányait támogatják és mentorok biztosítják egyénre szabott tehetséggondozásukat.
Az Ökotárs Alapítvány szervezte 2013-ban is az Év Fája versenyt, amelynek a célja, hogy a fák természetben betöltött szerepén keresztül hívja fel az emberek figyelmét a környezettudatosságra. A verseny rendkívül káros a magyarokra és a magyar természetre, hiszen:
A nyertes fa egy egészségügyi felmérésben részesül, és ha szüksége van rá, egy speciális ápolásra szóló utalványt is kap, amit díjátadó ünnepség keretében nyújtunk át a fát jelölőknek.
Az év fája tavaly az "Egy mesebeli vén vackorfa, avagy egy gödöllői magányos óriás története" névre keresztelt, ránézésre is LMP-aktivista fa lett.
A versenyben a Hős Fáknak is jutott külön kategória. Erre olyan fákat jelölnek, amelyek élőhelye veszélyben van, a jelölő civilek pedig eddig sikerrel küzdöttek a fáért és környezetéért. A tavalyi győztes a "Gyümölcsoltó Boldogasszony 303 éves Árpával érő körtefája Solymáron" nevű növény lett.
Júliusban a Norvég Alap kisprojekt és ösztöndíjas pályázatainak keretében 105 pályázatot támogattak, összesen 859 ezer euró, nagyjából 274 millió forint értékben. A pénz több mint felét három területre osztották szét:
emberi jogok és demokrácia
női jogok és esélyegyenlőség
társadalmilag sérülékeny csoportok megerősítése (roma integráció)
Augusztusban folytatódott a norvég pénzosztás, ezúttal a makroprojekt kategóriában induló civilek zsebét tömték ki.
2,6 millió ment a Zöld Pók alapítványhoz, akik a pénzből a "hajléktalanság valódi arcát" próbálták bemutatni, és a problémát közelebb vinni a hétköznapi emberekhez
Szintén 2,6 milliót kapott a Független Újságírók Alapítványa, akik a nyilvános fórumokon dolgoztak egy új médiaszabályozása koncepción, mert szerintük a 2010-ben elfogadott médiatörvény nem biztosítja a sajtószabadságot
3 millió vándorolt a Magyar Gyógypedagógusok Egyesületéhez azért, hogy a gyógypedagógiai tevékenységüket kiterjesszék a pszichoszociális fogyatékossággal élő felnőttekre, és hogy a gyógypedagógiai tevékenységben erősödjön az emberi jogi megközelítés.
36,7 milliót kapott a korrupciókutatással foglalkozó K-Monitor
32 milliót a TASZ
31,6 milliót az Átlátszó.hu-t működtető Asimov Alapítvány a KiMitTud adatigénylő portál fejlesztésére, népszerűsítésére
35,8 millió ment a Humán Platformhoz szervezetfejlesztés céljából. Ők szervezték többek között a Lázár János-os tüntetést is
29,8 milliót a Roma Sajtóközpont roma érdekvényesítésre, és kommunikációra
35,8 milliót kapott a Menhely Alapítvány, hogy tegyenek a hajléktalan emberek esélyegyenlőségéért
És még sok más projekt kapott pénzt, itt a részletes lista. A felsoroltakon kívül több olyan találkozót is szervezett az Ökotárs, amelyen a szervezetek eszmét cserélhettek az új civil törvényről, illetve módosító javaslatokat dolgoztak ki, amelyeket elküldtek a törvényalkotónak. Aki aztán nem vette figyelembe ezeket. | [
"Ökotárs",
"Norvég Alap"
] | [
"Svájci-Magyar Civil és Ösztöndíj Alapok",
"Humán Platform",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Roma Sajtóközpont",
"Tudor Alapítvány",
"Menhely Alapítvány",
"Ökotárs Alapítvány",
"Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet",
"Magyar Helsinki Bizottság",
"Zöld Pók",
"Független Újságírók Alapítványa",
"Heti Válasz",
"Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete",
"Svájci–Magyar Alap",
"Asimov Alapítvány"
] |
Megkezdődött Tarsoly Csaba és a tavaly becsődölt Quaestor Értékpapír többi vezetőjének a büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken
Az ügyészség szerint húsz éven át folyt a csalás és pénzügyi mismásolás a cégnél
150 milliárdért adtak el fiktív kötvényeket, 32 ezer embert vertek át
Tarsoly Csaba elsőrendű vádlott, előzetesben lévő Quaestor-vezér a tárgyalás elnapolását kérte, mert nem olvashatta a bizonyítékokat
Az ügyészség szerint 20 éve folyt a pénzügyi csalás a cégnél, és már 10 éve tudhatták, hogy nem tudnak kijönni a csávából
A Külgazdasági és Külügyminisztérium mégis milliárdokat tartott náluk, amit az utolsó pillanatban menekítettek ki
Megkezdődött Tarsoly Csaba és a tavaly becsődölt Quaestor többi vezetőjének a büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyészség szerint húsz éven át folyt a csalás és pénzügyi mismásolás a cégnél, Tarsoly viszont semmilyen megbánást nem tanúsított, és a tárgyalás lefújását kérte, mert nem olvashatta el a bizonyítékokat.
Az eljárásban öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást rónak Tarsolyék terhére, csak a Quaestor egykori vezérét 753 rendbeli csalással vádolják. Indult még nyomozás nyolc kapcsolódó ügyben, ebből közben négyet lezártak, négy pedig még folyamatban van.
A tárgyaláson megjelentek a Quaestor-csőd károsultjai is, közülük néhányan kisebb tüntetést is tartottak a Fővárosi Törvényszék előtt a per kezdetét megelőzően. Az ügyészség az 50 millió forintnál nagyobb kárt szenvedett 232 befektető sérelmére emelt vádat csalás miatt, de a Quaestor csődje összesen több mint 30 ezer embert károsított meg. A teljes kárt korábban 150 milliárdra taksálták, a mostani perben összesen 77 milliárd forint eltüntetésével vádolják a bukott pénzembereket, mivel a kisebb összegű csalásokért nem emeltek vádat, hogy ne legyen még terjedelmesebb a vádirat és elhúzódóbb az ügy.
Az előzetes letartóztatásban lévő Tarsoly Csabát láthatóan megviselte a börtön, látványosan lefogyott. Ugyanakkor ahhoz sem ő, sem a további vádlott nem járult hozzá, hogy fotók készüljenek róluk a tárgyalóteremben. Tarsolyon kívül felesége (az ügy másodrendű vádlottja) és a harmadrendű vádlott, Májer Zsolt, a Quaestor Értékpapír Zrt. vezérigazgatója házi őrizetben van, a többiek szabadlábon védekeznek.
Tarsoly első megszólalásában arra panaszkodott, hogy a mai napig nem volt lehetősége rendesen áttekinteni a vádiratot, nem kapta meg adathordozón, nincs is olyan számítógép az előzetesben, ahol meg tudná nézni. A 2003-as gépen alig lehet internetezni, adatmentésre nincs is lehetőség,
elővehetem a kis kockás füzetemet, mint Galambos Lajos, és leírhatom a dokumentumokat
mondta az elsőrendű vádlott.
Panaszkodott, amiért a cégei felszámolásában nem tud intézkedni, és nem tud hozzájutni ahhoz a több százmillió forintnyi pénzhez sem, amely a tulajdonában lévő győri futballklub játékoseladásai után járna. Tarsoly azon is lamentált, hogy az ügy kipattanása óta most tud először nyilvánosan reagálni a rá zúduló "mocsokáradatra", a bírónő azonban figyelmeztette, hogy talán mégsem ez lesz a legmegfelelőbb hely erre, így a mentegetőzés elmaradt.
Az ügy teljes vádirata 1548 oldal, ezt április-májusban már egyszer hosszabban át kellett fésülni. A dolog miatt korábban személyeskedő egymásra mutogatás volt a bíróság és az ügyészség között, és a tárgyaláson elhangzottak szerint még mindig vannak problémák az ügyben a bizonyítékok terjedelmével és minőségével kapcsolatban. A törvényszék által felkért szakértő véleménye szerint túl sok a nem lényeges információ, sok minden ismétlődik, vannak jelszóval védett dokumentumok is, és egy 60 ezer e-mailt tartalmazó levelezőfiók például egy az egyben része az ügyiratnak.
Tarsoly ügyvédje erre hivatkozva azt indítványozta, hogy ne is tartsák meg a tárgyalást, a bíróság szerint viszont nem volt akadálya a tárgyalás lefolytatásának.
Az ügy részleteit legutóbb itt foglaltuk össze. A cég jóval több kötvényt bocsátott ki, mint amire engedélye volt, azaz fiktív értékpapírokat sózott rá több ezer ügyfelére, összesen 150 milliárd forint értékben.
Az ügyészség által a tárgyaláson ismertetett részletes "mocsokáradat" elég terebélyes volt. Eszerint a cégnél már
1996 óta ment a pénzügyi csalás.
Az ügyészség szerint 2001-ben már 10 milliárdos mínuszban volt a Quaestor-csoport, mégis ekkor kezdtek el kibocsátani 10 éves (akkor még valós) ingatlankötvényeket. A hatalmas hiányt hamis könyveléssel fedték el.
Az igazi gondok is több mint tíz éve, 2004-2005 körül kezdődtek, ekkor fogyott el az első kibocsátási kör, és innen kezdtek el kiadni további 12 millió fiktív ingatlankötvényt. 2006-ra már 15 milliárdos mínuszban voltak, mégis 49 milliárdnyi kötvényt adtak el, ami teljesen agyrém.
2007-ben a növekvő problémák miatt hozták létre a Quaestor Financial Hrurira nevű céget, ennek a célja az ügyészség szerint már konkrétan csak a bűncselekmény folytatása volt. Tarsoly 2007-től rendszeresen vett át készpénzt bizonylat nélkül és kötött hamis opciós szerződéseket úgynevezett VIP-ügyfelekkel, akik között számos önkormányzat is volt.
Arra is vigyázott, hogy szóban adjon utasításokat és megbízható személyekre bízta a feladatokat. A vádirat szerint konkrét utasításokat is adott a pénzügyi felügyelet megtévesztésére.
A vádiratban feltárt évtizedes visszaélésekről itt írtunk részletesen.
A fiktív kötvényekkel összesen 32 ezer embert károsítottak meg, egyes ügyfelek azonban szerencsésebbek voltak, mint mások. Mint kiderült, a Külgazdasági és Külügyminisztérium több mint 9 milliárd forint közpénzt tartott Tarsoly cégénél, amit a csőd napján nagy hirtelenséggel húztak ki. De egy állami sofőr és szerencsés magányszemélyek is pont a krach előtt vettek ki százmilliókat a cégből.
A csőddel kapcsolatos büntetőügyet is tarkították furcsa és tragikus események. Tarsoly korábban egy strómannal akarta elvitetni a balhét, májusban pedig váratlanul meghalt az egyik ügyész.
A károsultak egy részét már kártalanították a bankok pénzén, de a cégvezér csak kamu luxusórákat hagyott maga után. | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Quaestor Értékpapír"
] | [
"Quaestor Financial Hrurira",
"Fővárosi Törvényszék"
] |
Megtalálta a Földművelésügyi Minisztérium azokat, akik megváltást hozva a kétmillió allergiásnak "lehajolnak, és tényleg kihúzzák" a gyomnövényt: ők a civilek, beleértve a középiskolásokat vagy a grátisz besegítő polgárőröket. Az áthárított tennivaló mellé a civilek akár 5 millió forintot kaphatnak majd gépekre, ezzel 642 millió forint is elmehet közpénzből fűkaszára és fűnyíróra, miközben nincs garancia arra, hogy parlagfű helyett nem a saját telkét nyírja majd vele egy-egy élelmesebb "civil". Vagy pénzért a másét.
"642 millió forintot újra a parlagfű elleni védekezés csataterébe állítja a kormány" – mondta némi képzavarral, de nagy lelkesedéssel Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kedden, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ellenőrző albizottsági ülésén. A bizottsági ülés renoméját erősen amortizálta, hogy a fideszes tagok el sem jöttek "egyéb halaszthatatlan elfoglaltságra" hivatkozva, amivel a határozatképességet helyből elintézték. Így az ellenőrző albizottság jobb híján átalakult "konzultációs beszélgetéssé", amiről az ellenőrizendő Fazekas Sándor földművelésügyi- és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter már legálisan távol maradhatott. Ezt valahogy előre megsejtette a két kormánytag, mivel államtitkárokat és osztályvezetőket küldve maguk helyett, meg sem jelentek az ülésen.
Csak nagyvonalúan: hagyjuk, ami eddig történt
A súlytalan konzultációvá lefokozott ellenőrző ülés egyik napirendi pontja volt a beszámoló a parlagfű elleni védekezés 2014. évi tapasztalatairól, illetve az erre civileknek kiírt idei pályázatokról. A pollenek elleni harc tavalyi tapasztalatait végül nem ismerhettük meg, mert a Fazekas Sándor beugrójaként megjelent államtitkár lazán azzal kezdte: ami eddig történt, azt hagyjuk, arról "nem szeretnének vitatkozni", lényeg, hogy "a téma előkerült, a civil társadalom megbolydult". Nagy István ezzel vélhetően azt írta körül diplomatikusan, amit a Parlagfűpollen No Egyesület tudott meg a TASZ segítségével bírósági úton: a parlagfű elleni küzdelemre 177 ezer adózó egyszázalékos felajánlásaiból összegyűlt 1,1 milliárd forintból 642 milliót más célokra csoportosítottak át, a maradékot pedig felélték az állami szervek rezsire, cipőtisztító gépre és gémkapocsra, mint ahogy arról a hvg.hu beszámolt.
Parlagfűirtás civilek részvételével Debrecen határában © MTI / Oláh Tibor
A botrány miatt többször interpellált földművelésügyi miniszter vizsgálatot rendelt el. A 642 milliót gyorsan visszacsoportosították parlagfűre – nagyjából eddig tartott az allergiától szenvedők érdekeiért évek óta harcoló civilek öröme. Hamar kiderült ugyanis, hogy a pénzt elherdáló minisztérium – amelynek saját emberei ismerték el a hvg.hu-nak, hogy többek közt irodaszert és tetőfedő anyagokat vettek a parlagfűpénzből – látszólag nagyvonalú lépést tett: mind a 642 millió forintra pályázatot írt ki "a parlagfű elleni védekezést végző civil szervezetek számára".
A tárca elképzelése szerint a civilek vissza nem térítendő támogatásként 1-5 millió forintot kapnának eszközbeszerzésre, vagyis ebből vehetnének "köz- és parlagterületek mechanikai és kémiai gyomirtására alkalmazható" gépeket, így traktorműködtetésű motoros fűkaszát, fűnyírót, gyomfésűt, kaszagépet és permetezőgépet. "Az allergiát okozó pollenkoncentrációnak súlyos egészségkárosító hatása lehet, (...) a parlagfű okozta allergiás és asztmás megbetegedések nemcsak a betegek életminőségét rontják jelentősen, de komoly nemzetgazdasági károkat is okoznak" – írják a pályázati ismertetőben. Ezért az Orbán-kormány és a minisztérium "kiemelt figyelmet fordít" a problémára – úgy, hogy "lehetőséget teremtenek" a parlagfű ellen harcoló civil szervezeteknek, hogy eszközöket vegyenek, és mentesítsék a parlagfűvel szennyezett területeket.
Irtó nagy akadály: be sem mehet más telkére
"Büntetésből lökik oda a pénzt a civileknek, de ez nem fog megoldani semmit. Állami feladat lenne, hogy felépítsék a parlagfű-mentesítés rendszerét, aminek az élére ki kellene nevezni egy felelős szakembert, aki irányít, intézkedik, ellenőriz, számon kér" – sorolta a parlagfűre szánt 1,1 milliárd elköltésének adatait kiperlő Parlagfűpollen No Egyesület vezetője, Kelen Andrásné, aki szintén ott volt az ülésen. Szerinte a pályázat "jól mutat", a kormány így elmondhatja majd, hogy ők biztosítottak erre forrásokat, de nem fog megoldódni "a 2 millió allergiás problémája, akik évente 40 milliárdért szedik a gyógyszereket".
Szerinte ugyanis hiába kapnak az allergiásokat képviselő, illetve a parlagfű elleni harcra létrejött egyesületek, szervezetek pénzt kaszagépre. "Én nem tudok vele kaszálni, valaki más a teremben tudna?" – tette fel a kérdést az ülésen, de a kezek nem lendültek a magasba. A civil szervezeteknek valóban nagyon fontos szerepük lehet, csak éppen a fertőzött területek felmérésében, a bejelentőrendszer működtetésében, a lakosság tájékoztatásban és egy sor más feladatban. Főleg, hogy a gyomnövény nagyjából 90 százaléka mezőgazdasági magánterületeken nő, amit a hatályos jogszabályok szerint a föld tulajdonosának, illetve a földhasználónak kötelező eltávolítania. "Mégis, hogyan mennének be a pályázaton elnyert gépeikkel a civilek a magántulajdonban lévő földekre parlagfüvet irtani?"" – teszi fel a kérdést a pályázat kiírása óta több fórumon Kelen Andrásné.
Kelen Andrásné a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület sajtóbejárásán 2011-ben © MTI / Mohai Balázs
Mivel az allergiával és parlagfűvel foglalkozó hazai civil szervezetek egy kézen megszámolhatóak, szerintük nagy a veszélye annak, hogy a pályázat útján milliókért megvásárolt eszközök nem a közérdekű mentesítést szolgálják majd. "Negatív példa a néhány éve önkormányzatoknak hasonló célra kiírt pályázat, amely személyes tapasztalataink alapján mindenre fordítódott, csak parlagfű-mentesítésre nem" – állították. A legdurvább azonban az, hogy az ötletet nemcsak átgondolatlannak tartják, de szerintük maga a minisztérium is tisztában van azzal, hogy nincs is jelenleg elég, a feltételeknek megfelelő civil szervezet Magyarországon, mégis "kihátrálnának a kötelezettségből és a civilekre hárítanák a felelősséget".
"Már nincs itt a sajtó" – de, ott voltunk
A Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az ülésen gyakorlatilag elismerte, hogy valószínűleg nem is lesz elég jelentkező a fűnyíró-pályázatra, és így a mentesítés feladatára. Szó szerint azt mondta: "arra számítanak, hogy nem lesz első körben megpályázva" a visszacsoportosított 642 milliós összeg. Nem tudjuk, hogy ebben szerepet játszott-e az, hogy Nagy István azt hitte, és ezt meg is jegyezte, hogy "már nincs itt a sajtó", ugyanis az első két napirendi pont után a terem szinte kiürült, egy kamerás stáb is távozott, viszont – ahogy ezek szerint nem vette észre – a hvg.hu újságírója végig maradt.
De ennek ellenére is kiírták az egész visszacsoportosított pénzre a pályázatot, mert az a tervük, hogy "egyeztetést hívnak össze minden fontosabb szervezettel", és majd "ennek során kikristályosodik az egyetemes álláspont arról, amire a 642 millió nagyobb része felhasználható" – mondta. Nyomatékosan a jelenlévő MSZP-s bizottsági tagoknak intézve azt is megjegyezte a sajtót az ajtón kívül tudó államtitkár, hogy "nem mi találtuk ki azokat a könyveléstechnikákat", illetve a költségvetési összeg zárolását, de "most rajtunk csattant".
Legyen, aki kihúzza – civil, gimnazista, polgárőr
Azonban a minisztériumi vezető szerint a koncepciójuk akkor is merőben új, mert most először "meglesz, hogy ki az, aki a végén tényleg kihúzza a parlagfüvet". "Mert most már a kézzel fogható megoldásokra kell koncentrálnunk, valakinek le kell hajolni érte. Mert odáig soha nem jutunk el" – magyarázta. Nagy kissé ingerülten visszaszólt a Parlagfűpollen No Egyesület vezetőjének, amiért "keltik a hangulatot", és úgy állítják be, hogy minden rossz, amit a kormány ebben a kérdésben tervez. Szerinte a civileknek abban sincs igazuk, hogy előzetes tájékoztatásra, képzésre is szükség lenne, mert sokan fel sem ismerik, melyik a parlagfű. "A vidéken élők nem hülyék, nem kell képezni őket, mert akkor mikor jutunk el oda, hogy le is kaszálják?" – vetette ellen.
"Minél több önkéntes is jöhet, ott vannak az érettségizett gyerekek, meg lehet kérni őket, hogy menjenek ki és segítsenek" – tette hozzá Nagy István. Elmondása szerint polgárőrszervezetek is bejelentkeztek a minisztériumnál, mióta a kérdés napirendre került, és felajánlották segítségüket a pollenek elleni harcban.
"Hogy a tökömbe' veszem észre?"
Megkérdeztünk egy polgárőrséget belülről ismerő forrásunkat, mit szólna ahhoz, ha a helyi szervezetek valóban beszállnának a parlagfű-mentesítésbe, de nem igazán tudta elképzelni a know-how-t. "Az egy, hogy nem is ismerném fel. De még ha meg is mutatják, melyik a parlagfű, és kiadja utasításba a polgárőrség vezetője, hogy járőrözés közben erre is figyeljünk, hogyan veszem majd észre az éjszakai sötétben?" – tette fel sorra a kérdéseket. Pedig egy vidéki település polgárőrségéről van szó, de mint mondta, a tevékenységük elsősorban az éjszakai cirkálás, vagyonvédelmi okokból.
Ki hajol le? © MTI / Mohai Balázs
Abban sem tudnának segíteni a civileknek, hogy bejussanak a fertőzött magánterületekre irtani, semmilyen jogosítványuk nincs erre nézve, hiszen nem számítanak hatóságnak – erősítette meg. "Félek, hogy ebből itt vidéken az lenne, hogy megkapják a pályázati pénzt parlagfű elleni gépekre, de aztán a maszek fűvágás fog felvirágozni" – jegyezte meg, vagyis a civil szervezetekhez hasonlóan ő is tart a visszaélésektől.
A Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság egyik munkatársa – névtelenséget kérve – szintén arról beszélt: az irtásra-permetezésre alkalmas eszközökkel kistafírozott civilek keveset tehetnek, csak a szakhatósági szervektől várható el hatékony fellépés. "Csak a növényvédelmi felügyelő mehet oda a fertőzött területre, hogy felszólítsa, vagy akár megbüntesse a tulajdonost, illetve ha kell, kényszerkaszálást rendeljen el, aminek a költségét behajtja rajta. De erre meg vállalkozók vannak" – vetette fel.
A vidéki igazgatóságon dolgozó forrásunk szerint régen is volt már olyan, hogy "kivezényelték a gyerekeket egészen a gimnáziumig", de abbamaradt, mert olyan visszajelzések jöttek, hogy a gyerekek is allergiások, és így fokozott pollenkoncentrációnak voltak kitéve". "Annyi közmunkás van most már, hogy akár szálanként kitéphetnék a belterületen a parlagfüvet, kapjanak kesztyűt és maszkot, és vessék be inkább őket" – jegyezte meg.
Vitték az ingyenes kaszagépet – de parlagfű ellen?
Korábban is voltak már pályázatok, amelyeken civil szervezetek a parlagfű irtására nyerhettek el forrásokat, az azóta megszűnt Asztmás és Allergiás Gyermekek Magyarországi Egyesülete pedig ebből pontosan azt valósította meg, amire most mind a 642 milliót adná a minisztérium: gépeket vettek és kölcsönöztek a lakosságnak. "Sikeres volt, bárki kikölcsönözhette a motoros kaszagépeket. Csak rengeteg munka volt vele, amit mi ingyen csináltunk" – mondta a hvg.hu-nak Zempléni János, az egyesület egykori elnöke.
2003-tól élt a lehetőség egészen két évvel ezelőttig, de szerinte még a mai napig futnak be érdeklődők. Ehhez az is hozzájárult persze, hogy nagy publicitást kaptak, szinte minden nagyobb tévé, lap beszámolt a tevékenységükről, a hatóságokkal közös sajtótájékoztatóik is voltak. Persze ez a megoldás a helyi lakosoknak szólt, vagyis csak a belterületen található gyomnövényt irtották, az ingyen elvihető gép mellé benzint és védőfelszerelést is adtak. Így nem csoda, ha folyamatosan vitték is a 13 kaszagépüket a pollenszezon 5 hónapjában, olyan is volt, aki akkor már a telke előtt, az utcai részt is lenyírta, vagy rögtön a szomszédnak is továbbadta.
A kezdeményezésnek két éve mégis vége lett, a korábbi elnök szerint azért, mert nem volt pénz, elapadtak a minisztériumi, önkormányzati, fővárosi pályázati lehetőségek, amiből az üzemanyagot és elsősorban a gépek nagy kihasználtsága miatt gyakori karbantartási-javítási költségeket fedezték. Ráadásul más tevékenységeik is voltak, táboroztatás, betegoktatás, ezekre is kellettek a források, ezért nem tudták tovább fenntartani. Kérdésünkre Zempléni elismerte: abban nem lehettek biztosak, hogy a gépeket valóban kifejezetten parlagfű-mentesítésre használják a bérlők, de szerinte ez nem gond, eleve úgy szólt a kölcsönzéskori megállapodás, hogy "egyéb gyomnövények irtására" is odaadják. Az is számít, mert mint mondta, "ha valaki rendbe teszi, lenyírja a telkét, annak is van hatása a pollenszintre, mert más növények tovább erősíthetik a parlagfű allergén hatását".
Tesztelje magát, Ön kapásból felismeri a parlagfüvet a három közül? (*megfejtés a keretes anyag alatt) © wikipedia
De akkor mi a megoldás? A Parlagfűpollen No Egyesület szerint a megoldást az jelentené, ha valódi szakemberek bevonásával a minisztérium kidolgozna egy olyan hosszú távú intézkedési munkatervet, amely a most érvényes akciótervvel ellentétben "általánosságok helyett számokhoz kötött célokat, határidőket és felelősöket határoz meg". Kistérségi koordinátorok kinevezését javasolják, akik már a pollenszórást megelőzően (júniusban) parcellaszinten feltérképezik a fertőzött területeket, hogy a földhivatalok időben értesíthessék az ingatlantulajdonosokat a védekezési kötelezettségükről. Ezt követően – akár bírságolással – állami jogkör kikényszeríteni, hogy a tulajdonos gondoskodjon is a parlagfű kiirtásáról. Csakhogy a minisztérium – amely jelenleg a parlagfű-mentesítés kizárólagos felelőse – valójában ellenérdekelt, mert nyilván nem fog szembemenni a gazdákkal. Pedig a civilek szerint, ha a hatóságok számon kérnék a hatályos jogszabályokban előírt mentesítési kötelezettséget, akkor – a fertőzött terület kiterjedtsége miatt – milliárdok folynának be a bírságokból, ebből pedig fedezni lehetne a törvénytisztelő gazdálkodók növényvédelemre fordított költségeit. Így hosszabb távon egyre javulna a jogkövető magatartás aránya – a fő célról, a pollenkoncentráció csökkentéséről nem is beszélve.
* A képek sorrendjében a megfejtés: 1. disznóparéj, 2. fekete üröm, 3. parlagfű | [
"Földművelésügyi Minisztérium"
] | [
"Asztmás és Allergiás Gyermekek Magyarországi Egyesülete",
"Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület",
"Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság",
"Parlagfűpollen No Egyesület"
] |
Közzétették az OPUS GLOBAL Nyrt. beszámolóját.
20,881 milliárd forint árbevétellel, 50,383 milliárdos mérlegfőösszeggel és 16,4 milliárd forint saját tőkével zárta az idei első félévet a Mészáros Lőrinc nevéhez fűződő OPUS GLOBAL Nyrt. – derül ki a társaság beszámolójából, amelyet a Budapesti Értéktőzsde honlapján tett közzé.
Az idei első féléves mérlegfőösszeg 2,3 milliárd forinttal magasabb a 2017 év véginél. Az adózás előtti eredmény 300 millió forint, a teljes cégcsoport üzleti eredményességét mutató EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) pedig 1,682 milliárd forint, ami a tavalyi év első félévéhez képest 19 százalékkal alacsonyabb.
A részvények kapitalizációja 2018 közepén meghaladta a 225 milliárd forintot, ami 416 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi 43,6 milliárd forintnál. (Illusztráció: MTI / Komka Péter) | [
"OPUS GLOBAL Nyrt."
] | [
"Budapesti Értéktőzsde"
] |
Zárt ajtók mögött szavazta meg a szenátus, hogy alapítványi egyetem legyen az intézmény.
A Debreceni Egyetem kezdeményezi, hogy a felsőoktatási intézmény állami alapítású vagyonkezelő alapítvány által fenntartott egyetemmé alakuljon át. Erről rendkívüli ülésén, 65 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül döntött az egyetem szenátusa csütörtökön.
A napirenden szereplő személyi kérdések miatt zárt ajtók mögött tartott tanácskozáson elfogadott határozat szerint a Debreceni Egyetem kezdeményezi a fenntartónál az áttérést az új szervezeti formára, az egyetem valamennyi eddigi tevékenységének folytatásával, beleértve a betegellátást is – közölte az egyetemi sajtóiroda az MTI-vel.
A szenátusi határozat megerősíti, hogy "a Debreceni Egyetem a hagyományos tudományegyetemi diszciplínák mellett továbbra is kiemelten kezeli az egészségipar, multidiszciplináris agrár- és élelmiszertudományok, műszaki tudományok, tanárképzés fókuszterületeket".
A szenátusi ülés előtt a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzata (DEHÖK) közölte, hogy egyhangúlag megszavazták, hogy a szenátusban ülő tagjaik támogassák a modellváltást.
A Debreceni Egyetemet három másik orvosképzést is kínáló egyetemmel együtt január elején tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium arról, hogy kérheti állami alapítású közhasznú alapítványi fenntartásba helyezését. A folyamat lefolytatásához alig pár hetet kaptak, megtörténtét pedig már tényként kezelik az ITM egyik prezentációjában.
Az modellváltást a többi intézmény közül Szegeden és Pécsen kíséri komolyabb nyilvános vita. A Szegedi Tudományegyetem esetében a hétfőn összeült szenátus elhalasztotta a döntést az ügyben, Pécsen a rektor január végére halasztotta a döntést, mert egymásnak ellentmondó információkat kaptak több részletről. | [
"Debreceni Egyetem",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium"
] | [
"Szegedi Tudományegyetem",
"Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzata"
] |
A Somogy Megyei Főügyészség helyt adott annak a panasznak, melyet egy pécsi személy tett a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zrt. ügyében, miután a rendőrség megszüntette az utóbbi ingatlaneladásai kapcsán elrendelt nyomozást – írja a Pécsi Újság.
A pécsi Expo Center. Rosszul elsült beruházások © pecs2010.hu
A pécsi óriáscég 2004 és 2007 közötti ingatlanértékesítéseit vizsgálta a hátóság, s bár két gyanúsított kihallgatására is sor került, a rendőrök mégis úgy látták, nem történt bűncselekmény. Az erről szóló határozatban viszont megjegyzik, hogy "az ingatlanértékesítésekből eredendően vagyoni hátránya keletkezett a PVV Zrt.-nek".Az ügyben Nagy Csaba fideszes képviselő is kérdést intézett Tóth Bertalan alpolgármesterhez , azt tudakolva, valóban hátránya származhatott-e a városnak mindebből. Az alpolgármesteri válasz szerint az érintett ingatlanok forgalmi értékének megállapítására szakértőket rendeltek ki, s ezen szakvélemények alapján a nyomozás során azon ingatlanok értékesítését vizsgálták, melyeket feltűnően alacsony áron adtak el. Tóth tájékoztatása szerint nem volt bizonyíték arra, hogy a PVV Zrt. liciteljárásai során egy meghatározott vevői kört részesítettek volna előnyben, a tanúvallomások lényegében arra utaltak, hogy a társaság értékesítési koncepcióját erősen szűkítette a bevételszerzési kényszer. Az alpolgármester kitért arra is, hogy a nyomozás során nem lehetett olyan szándékos magatartást feltárni, amely ok-okozati összefüggésben vagyoni hátrányhoz vezetett volna.Most azonban a Somogy Megyei Főügyészség helyt adott egy pécsi panaszos beadványának, és a megyei rendőrséget a nyomozás újraindítására kötelezte. A panaszt az ismeretlen magánszemély amiatt tette, hogy a nyomozók nem vizsgálták a pécsi önkormányzat által elkészített belső ellenőri jelentést , ami pedig a PVV Zrt. működésével kapcsolatban több ponton is hiányosságokat és ellentmondásokat állapított meg. | [
"Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"PVV Zrt.-nek\".Az",
"PVV Zrt.",
"Pécsi Újság",
"Expo Center",
"Somogy Megyei Főügyészség"
] |
A fiatal, pályakezdő zenekarok állami felkarolását hirdető Cseh Tamás Programon indult el zenekarával Attila is. A selejtezőből nem jutottak tovább, nem kerültek be a 42 zenekar közé, amiket két-két millió forinttal támogat a Nemzeti Kulturális Alap. Ebben semmi rendkívüli nincs, ilyesmi rendre történik a selejtezőkön, viszont Attila kíváncsi lett volna arra, hogyan látta a zsűri, miért nem volt elég jó a produkciójuk. Ezért felhívta a programról döntő NKA zenei kollégiumát, hogy kikérje a szakmai indoklást, ami miatt nem jutottak tovább. Hátha lehet tanulni belőle valamit.
Megkeresésére telefonon nem tudtak segíteni, de kérték, forduljon levélben az NKA-hoz. Attila előbb levelet írt az igazgatósághoz, majd átirányították a Zenei Kollégiumhoz. Innen kapott választ, két hónappal az első telefonhívás után, egész pontosan azt, hogy
"A Zenei Kollégium tájékoztatása szerint a szakmai döntéseknek nincsen rögzített indoklása, a döntés során felmerülő érvek és ellenérvek nem kerülnek írásban rögzítésre."
Azaz utólag semmiféle írásos nyoma nem marad annak, hogy egy zenekar miért juthatott tovább, egy másik meg miért nem. Pedig maga a zsűrizés elég tömény élmény lehetett, hat nap alatt a harminc fős zsűri összesen kétszáz zenekart hallgatott meg. Közülük kiválasztani negyvenkettőt nem lehetett egyszerű teljesítmény, de hogy mindez hogyan zajlott, már nem fog kiderülni.
A Cseh Tamás Program első nyerteseivel korábban is akadt már probléma, az Index cikke szerint például a 42 nyertes közül 12 olyan produkció van, melynek egy vagy több tagja annak a Kőbányai Zenesulinak egykori vagy jelenlegi diákja, amit az NKA Zenei Kollégiumának tagja és a Cseh Tamás Program egyik arca, Póka Egon vezet. Szintén ebben a cikkben merült fel az az aggály is, hogy a kiválasztott zenekarok közül több egyszerűen meg sem felelt az indulási feltételeknek, mégis nyerhettek.
photo_camera Krucsainé Herter Anikó, az NKA főigazgatója (b), Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az NKA elnöke (b2) és Doncsev András, az NKA alelnöke (b3) a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) a szakmai kollégiumoknak szánt plusz támogatásról tartott sajtótájékoztatóján az NKA budapesti igazgatóságának épületében 2015. március 9-én. Mellettük Dósa Richárd (Ricsi Pí), az Animal Cannibals együttes tagja, a Cseh Tamás Program Ideiglenes Kollégiumának tagja (j2) és Horváth Gergely, a Petőfi Rádió műsorvezetője, a Cseh Tamás Program Ideiglenes Kollégiumának tagja.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Attila mindenesetre nem adta fel, most már csak azért is ment tovább, február elején kifogást terjesztett az NKA igazgatósága elé, az ügye kivizsgálását kérte. Ezt azonban február végén az NKA vizsgálat nélkül elutasította, arra hivatkozva, hogy azt csak a nyertesek kérhetnek. Akinek viszont eleve nem ítélt meg támogatást az NKA, annak nem jár a kifogásolás lehetősége sem.
Attila ekkor döntött úgy, hogy mivel a pályázat során közpénzek sorsáról döntenek, ráadásul nem túl átlátható módon, a Kehihez fordul. Onnan viszont március 17-én azt a választ kapta, hogy érdemben nem tudnak foglalkozni az üggyel, mert nincs benne az éves ellenőrzési programjukban, de továbbítják a megkeresést a felügyeleti jogkört gyakorló minisztériumhoz, az Emmihez, azon belül pedig a kultúráért felelős államtitkárságnak.
Olvasónk beszámolója szerint sokáig csak dobálták minisztériumon belül az ügyet, legalább öt részleg illetékessége felmerült. Végül lett felelőse az ügynek, de eredmény nem nagyon. Április 28-án írta meg, hogy már nagyon unja az egészet, és a sajtóhoz tervez fordulni. Tíz percen belül kapott egy választ, hogy már postázták is a válaszát, de azt elküldik neki elektronikusan is, ami csak annyi, hogy még idő kell az eljárás lefolytatásához.
Azóta lassan másfél hónap eltelt, de még mindig nem kapott választ, a minisztérium állítólag még mindig a jogi osztály válaszát várja. Attila viszont már nem akarja ennyiben hagyni, mivel az NKA közel százmillió forintnyi közpénz sorsáról nem tud elszámolni, az NKA igazgatósága pedig Attila szerint alaptörvénysértő módon tagadta meg az eset kivizsgálását, ezért azt tervezi, ha a minisztériumtól nem kap kielégítő választ, akkor az ügyészséghez és az Állami Számvevőszékhez fordul. Kérdéseinkkel kedden megkerestük az NKA-t is, de egyelőre nem kaptunk választ. Ha kapnánk, vagy ha Attila ügyében bármi fejlemény lesz, beszámolunk majd róla. | [
"Cseh Tamás Program",
"Nemzeti Kulturális Alap"
] | [
"Petőfi Rádió",
"Cseh Tamás Program Ideiglenes Kollégiuma",
"Zenei Kollégium",
"Kőbányai Zenesuli",
"NKA Zenei Kollégiuma",
"Animal Cannibals",
"Állami Számvevőszék"
] |
Csernus Tibor hat festménye és Benczúr Gyula monumentális alkotása kerül hamarosan közgyűjteményekbe a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Értéktár programjának eredményeként - közölte a jegybank.
Összesen 880 ezer euróért, azaz mintegy 270 millió forintért a jegybank tulajdonába került Csernus Tibor (1927-2007) Kossuth- és Munkácsy-díjas grafikus és festőművész hat alkotása, illetve 400 ezer svájci frankéárt, vagyis több mint 110 millió forintért megszerezték Benczúr Gyula (1844-1920) XVI. Lajos és családja elfogatása című festményét is – közölte az MNB.
Csernus Tibor alkotásai közül a jegybank tulajdonába került a Kékrops lányai (1985-1986); az Atalanta és Hippomenész (1986); a József és testvérei (1987); az Absolom (1987); a Csendélet szilvákkal (1983) című alkotások mellett egy 1987-ben festett cím nélküli kép is.
Az MNB a megvásárolt műkincseket a jogszabályok által meghatározott ötéves letétbe közgyűjteményekbe helyezi el, így Csernus Tibor megvásárolt munkái közül három – az Absolom, az Atalanta és Hippomenész, valamint a cím nélküli alkotás – a tervek szerint a pécsi Janus Pannonius Múzeumba kerül.
A József és testvérei, a Csendélet szilvákkal és a Kékropsz lányai és a Benczúr-festmény a 2018-ban megnyíló felújított Szépművészeti Múzeumban kap helyet.
Az Értéktár program megvalósítására az MNB Igazgatósága 100 millió eurós, mintegy 30 milliárd forintos keretet különített el 2018 végéig. | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"Janus Pannonius Múzeum",
"MNB Igazgatósága"
] |
Úgy tűnik, Orbán Viktorra és az állami vezetőkre nem vonatkoznak a törvényben rögzített összeférhetetlenségi és korrupcióellenes szabályok.
"A kormány nem vezet nyilvántartást a magyar állampolgárok magánprogramjairól. Nem is lenne helyes, ha így tenne."
– közölte írásbeli válaszában Dömötör Csaba a miniszterelnök megbízásából. A Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára ennyivel rendezte le az Orbán Viktor és állami vezetőtársainak luxusutazgatásait, továbbá azok korrupciós kockázatait taglaló kérdést.
A DK-s Vadai Ágnes még október elején fordult a meglehetősen szórakoztató
"Horvátországi közpénzes (H)unga-bunga partyk?"
című írásbeli kérdéssel a miniszterelnökhöz. A DK-s politikus a NER prominens képviselői által jachton és magánrepülőgépen tett luxusútjai kapcsán azt akarta megtudni a miniszterelnöktől:
indít-e vizsgálatot az Átlátszó által feltárt összefüggések nyomán – persze nem is Orbán saját magángépes hobbiútjai, de legalább a súlyos korrupciós összefüggésekre rávilágító egyéb állami szereplők esetében.
Vadai felidézte, hogy az Átlátszó heteken át követte egy Benetti Crystal 140 típusú jacht (Lady M, 6,8 milliárd forint), valamint egy, Orbán Viktor számára is ismerős Bombardier Global 6000 típusú luxus-magánrepülőgép (OE-LEM, 17 milliárd forint) útjait, amelyek sokszor keresztezték egymást.
Fotó: Átlátszó
Kutatásuk során felbukkant maga a minisztreelnök, valamint Mészáros Lőrinc köre, és a NER több más szereplője is.
Összevetették például egymással a Lady Mrd és az OE-LEM elmúlt hónapokban megtett útjait, így a hivatalos hajózási és repülési nyilvántartásokból származó adatokból kiderült, a magánrepülőgép többször ment Budapestről éppen oda, ahol a luxusjacht is tartózkodott éppen akkor. Így derülhetett ki – több között – az is –, hogy 2018. augusztus 16-án a Lady Mrd luxusjacht Horvátországban volt, Brijuniból ment Opatijába. Sikerült drónvideót is készíteniük az érkezéséről és utasairól is, akik között feltűnt
Homolya Róbert MÁV-elnök, Szíjj László üzletember és Kovács Emő kormánymegbízott is. Homolya Róbert nevwe nem először kerül elő korrupciógyanús ügyekben
Homolya Róbert 2010 és 2012 között az európai uniós támogatások elosztásáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnökhelyettese volt, majd 2012- től különböző pozíciókban dolgozott a Miniszterelnökségen. Először miniszteri, majd miniszterelnöki biztos, később kormánymegbízott lett. 2017-től a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára lett, majd 2018. augusztus elején a Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) vezérigazgatójává nevezték ki. Ellene az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF vizsgálatot indított, bizonyítottnak találva, hogy Homolya Róbert úgy volt végrehajtásért felelős elnökhelyettes az EU-s források elosztásárt felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél (NFÜ), hogy több közbeszerzési tanácsadó cégben is érdekeltsége volt. Bár ez 3,3 milliárd forintjába kerülhet Magyarországnak a várható büntetés miatt , Homolya Róbert azt mondta, bagatell ügynek tartja az egészet
2010 és 2012 között az európai uniós támogatások elosztásáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnökhelyettese volt, majd 2012- től különböző pozíciókban dolgozott a Miniszterelnökségen. Először miniszteri, majd miniszterelnöki biztos, később kormánymegbízott lett. 2017-től a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára lett, majd 2018. augusztus elején a Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) vezérigazgatójává nevezték ki. Ellene az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF vizsgálatot indított, bizonyítottnak találva, hogy Homolya Róbert úgy volt végrehajtásért felelős elnökhelyettes az EU-s források elosztásárt felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél (NFÜ), hogy több közbeszerzési tanácsadó cégben is érdekeltsége volt. Bár , Homolya Róbert azt mondta, bagatell ügynek tartja az egészet Szíjj László Több vállalkozásban is üzlettársa Mészáros Lőrincnek. A tiszakécskei üzletember legnagyobb cége, a Duna Aszfalt Kft. évek óta sorra nyeri a többmilliárd forint értékű közbeszerzéseket. Szíjj érdekeltségei csak 2017-ben 606,5 milliárd forint értékben nyertek el állami megbízásokat, és ezeknek 44 százaléka európai uniós támogatás volt.
Több vállalkozásban is üzlettársa Mészáros Lőrincnek. A tiszakécskei üzletember legnagyobb cége, a Duna Aszfalt Kft. évek óta sorra nyeri a többmilliárd forint értékű közbeszerzéseket. Szíjj érdekeltségei csak 2017-ben 606,5 milliárd forint értékben nyertek el állami megbízásokat, és ezeknek 44 százaléka európai uniós támogatás volt. Kovács Ernő 1998-tól 2014-ig volt Tiszakécske polgármestere, majd 2014 júliusában Ön által kinevezett Bács-Kiskun megyei kormánymegbízott, mely kinevezést 2018. július elején újabb 4 évvel meghosszabbította.
A Vadai-féle írásbeli kérdés kiemelte, a szabadságát mindenki úgy tölti, ahogy akarja,
kivéve, akkor, ha a meghívott a MÁV-elnök, a vendéglátó annak a Duna Aszfaltnak a tulajdonosa, aki sorra nyeri az útépítési és vasútépítési állami közbeszerzéseket.
Éppen ezért a képviselő megkérdezte: egyfelől állami, azaz közpénzen utaztak-e az állami tisztségviselők, vagy esetleg megvesztegetés gyanújára okot adóan elfogadták az üzletember meghívását, ami újabb súlyos korrupciós botrány. Vadai végezetül tudni akarta, indít-e vizsgálatot az ügyben Orbán. | [
"Duna Aszfalt Kft."
] | [
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium",
"Európai Unió Csalás Elleni Hivatala",
"Magyar Államvasutak Zrt.",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] |
|
2010. 02. 24., 16:06
Utolsó módosítás: 2010. 02. 24., 16:47
Ajánlat Vizsgálják, hogy üzletelt-e külföldiekkel az őrizetbe vett jobbikos
Csalás miatt előzetesbe került a Jobbik keszthelyi vezetője JÁTSSZ ONLINE! Válassz kategóriát! Szófoci Word Soccer Billiárd Makaó Amőba Sakk Strip Póker Póker Texas Hold'em Dáma Torpedó Passziánsz Sudoku Wild West IQ kártya Pexeso Puzzle Hoki Keresés
Õrizetbe vett a rendőrség a múlt hét végén egy keszthelyi ügyvédnőt, akit a bíróság kedden lakhelyelhagyási tilalommal sújtott - értesült meg nem nevezett hivatalos forrásból szerdán az MTI. Az MTI információja szerint Sz. Irént, az ügyvédnőt azzal a nyomozással összefüggésben vették őrizetbe, amelynek során a Zala Megyei Bíróság - egy hónappal ezelőtt - előzetes letartóztatásba helyezte ingatlanok forgalmazásával és értékbecslésével foglalkozó fiát és annak társát, több millió forint értékre elkövetett csalás gyanúja miatt.
A gyanú szerint az ügyvédnő készítette azokat az adás-vételi szerződéseket, amelyekkel a gyanúsítottak a valós érték többszörösét meghaladó összegû hitelt vettek fel alacsony értékû ingatlanokra. A jogásznő fia, S. Szilárd a keszthelyi önkormányzat városfejlesztési bizottságának tagja volt, továbbá a Jobbik keszthelyi elnökeként is tevékenykedett. (S. Szilárd őrizetbe vételének részleteiről korábbi cikkünkben, itt olvashat.)
S. Szilárd ellen bûnsegédként elkövetett csalás a gyanú. Az ügyben öt másik ember ellen is eljárás indult. S. Szilárddal egy időben került előzetesbe az a másik férfi is, aki a gyanú szerint papíron három - egy zalaszentgróti és két türjei - házat értékesített tovább az ingatlanforgalmazó-értékbecslő közremûködésével. Az ingatlanos a gyanú szerint a néhány millió forintért vásárolt házakat jelentősen felértékelte, az így felvett hitel törlesztőrészleteit a sokszorosan hátrányos helyzetû hajléktalan vagy munkanélküli "vevők" azonban nem tudták fizetni.
Az ügyvédnő elleni eljárásról szóló értesülést a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság szerdán nem kívánta kommentálni. A Zala Megyei Főügyészség helyettes főügyésze, Kis-Király Ervinné viszont megerősítette az MTI információját. Közölte, hogy Sz. Irént őrizetbe vétele után az ügyészség indítványára sújtották lakhelyelhagyási tilalommal a fiát is érintő büntetőeljárás keretében.
Török Ferenc, a Zala Megyei Ügyvédi Kamara elnöke azt mondta: a kamara a rendőrségtől értesítést kapott arról, hogy az ügyvédnőt őrizetbe vették. Ha a hivatalos iratokat megkapják, fegyelmi eljárás keretében döntenek arról, hogy a büntetőügy lezárásáig felfüggesztik-e a keszthelyi jogásznő kamarai tagságát, vagyis a gyanúsítás ellenére folytathatja-e ügyvédi tevékenységét. | [
"Jobbik"
] | [
"Zala Megyei Főügyészség",
"Zala Megyei Ügyvédi Kamara",
"Zala Megyei Rendőr-főkapitányság",
"Zala Megyei Bíróság"
] |
Budai Bernadett szerint Kolber István fejlesztéspolitikai államtitkárnak törvényesen bérel lakást a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF), de a kancelláriaminiszter arra hívta fel az intézményt, hogy "odafigyeléssel és érzékenységgel" kezelje a jogszabályok által biztosított lehetőségeket. Erről kormányszóvivő a Magyar Hírlap pénteki cikke nyomán nyilatkozott.
A napilap szerint Kolber István államtitkárnak száz négyzetméteres lakást bérel havi húszezer forintért a budai Várban a Központi Szolgáltatói Főigazgatóság és a lakás mellé behajtási engedély is jár, ami 2,3 millió forintba kerül évente. A politikusnak egyébként van lakása Budapesten - olvasható a cikkben.
Budai Bernadett az MTI-nek elmondta: az államtitkárnak, állami vezetőként, egy kormányrendelet alapján bérel lakást a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság. Ez a rendelet - mint mondta - azt is meghatározza, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie a lakásnak.
A kormányszóvivő szerint az a 28 négyzetméteres garzon, ami fele részben az államtitkár nevén van - és amelyben a lánya lakik -, nem felel meg a kormányrendeletben előírt feltételeknek. A bérleti díjat az I. kerületi önkormányzat képviselőtestülete határozta meg, mivel ez egy önkormányzatai lakás. A bérleti díjat a KSZF, a rezsit az államtitkár fizeti - tette hozzá. Mint mondta, szintén ugyanezen a kormányrendelet alapján kap használatra autót az államtitkár, amelynek költségeit, így a behajtási engedély díját is a KSZF állja. Budai Bernadett hangsúlyozta ugyanakkor, hogy 2,3 millió forintos éves összeget a KSZF még nem utalta át, mert irreálisnak találta az áremelkedést. A hivatal egyeztetést kezdeményezett az önkormányzattal és a parkolási céggel - mondta.
Kiss Péter kancelláriaminiszter arra hívta fel a KSZF-et, hogy odafigyeléssel és érzékenységgel kezeljék a jogszabályok által biztosított lehetőségeket, hiszen ezek joggal sérthetik az emberek igazságérzetét - közölte a kormányszóvivő. | [
"Központi Szolgáltatási Főigazgatóság"
] | [
"Központi Szolgáltatói Főigazgatóság"
] |
Másodszor is büntetést szabott ki a hatóság a gödi Samsung-gyárra, mert egyes üzemrészei a tiltás ellenére továbbra is használatbavételi engedély nélkül működtek. Az eltiltás oka azoknak a tűzvédelmi berendezéseknek a hiánya is lehetett, amelyekre csak szeptemberben adott ki engedélyt a katasztrófavédelem. A kormány eközben közel 30 milliárddal emelte meg a gödi különleges gazdasági övezet infrastruktúra-fejlesztéseinek az összegét. Az indok a Samsung második gyárának építése, és egy újabb ipari park létrehozása Gödön.
"A Pest megyei Kormányhivatalnak megküldött levelében foglaltakra válaszul tájékoztatom, hogy építésügyi hatáskörben a Göd 056. hrsz.-ú ingatlanon álló akkumulátorgyártó üzem főépületében hatósági engedély nélkül használatba vett B és C zóna használata és a G és K zóna használata megtiltásra került. A telephelyen a B és C zóna használata ügyében eddig két ízben került sor az építésfelügyeleti hatóság által bírság kiszabására a jogszabály által előírt legmagasabb összegben. A továbbiakban, amennyiben a felsorolt üzemrészek jogtalanul működnek, a kötelezésben foglaltak végrehajtását lehet elrendelni."
A fenti tájékoztatás arra a beadványra érkezett válaszul, amelyet a Göd-ÉRT Egyesület a használatbavételi engedélyek nélkül működő, folyamatos zajszennyezést produkáló Samsung-gyár ügyében küldött dr. Tarnai Richárd kormánybiztosnak. A civil egyesület nemcsak a Kormányhivatalhoz fordult, de petíciót is indított annak érdekében, hogy a gyárat zárják be addig, amíg a multicég működése nem felel meg a hazai jogszabályoknak, és amíg az üzem biztonságos működése nem garantálható.
Újabb 1 millió forint bírság
Korábban megírtuk, hogy a Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztálya 2021 februárjában megtiltotta a Samsung-gyár B és C zónájának használatát. Majd miután ennek a multicég nem tett eleget, az engedély nélküli működés miatt májusban egymillió forintos bírságot szabott ki rá.
Egymilliós büntetés és eltiltás a Samsungnak: engedély nélkül folyt a gyártás két üzemrészben | atlatszo.hu Újabb akkumulátorgyár építésének előkészületeit kezdte meg a Samsung Gödön, és bár a második gyár katasztrófavédelmi eljárása még zajlik, az ezzel összefüggő telefonos közmeghallgatás inkább csak formalitásnak tűnik. Eközben a 2018-ban átadott első üzem is tovább bővül, pedig – a nyilvánosan elérhető dokumentumok szerint – még ez sem kapta meg az összes használatbavételi engedélyt.
A Kormányhivatal augusztus 31-én kelt tájékoztatása szerint viszont a hatósági felszólítást a Samsung SDI továbbra sem hajtotta végre: folytatta a gyártást a működéstől eltiltott üzemegységeiben. Emiatt újra a "legmagasabb összegű" bírsággal – a vonatkozó törvény szerint ez egymillió forint – sújtották a céget. Emellett a hatóság további két üzemegység használatát is megtiltotta a Samsung számára, jogtalan működés esetén kilátásba helyezve "a kötelezésben foglaltak végrehajtását". Hogy ez a gyár bezáratását jelenti-e, az nem derül ki a levélből.
Hiányoztak a tűzvédelmi berendezések?
A működést megtiltó végzésekben nem szerepel, hogy miért nem adtak ki eddig használatbavételi engedélyt a gyár több egységére. Viszont a katasztrófavédelmi hatóság épp ezeknek a gyáregységeknek a tűzvédelmi berendezéseit engedélyezte szeptember 2-án és szeptember 6-án , majd szeptember 20-án két további, majd szeptember 22-én egy újabb engedélyt adott ki. Eddig viszont csak a gyár B zónája kapott szeptember 15-én működési engedélyt.
Feltételezhető, hogy a működéstől való eltiltásra – aminek a Samsung január óta nem tett eleget – a biztonságos működéshez szükséges tűzvédelmi berendezések hiánya miatt került sor.
Az üggyel kapcsolatban a katasztrófavédelmi hatósághoz fordultunk, az alábbiakat kérdezve tőlük:
Szeptember 15-e előtt a Samsung SDI akkumulátorgyárának B zónája, illetőleg főépülete rendelkezett-e a biztonságos működéshez szükséges tűzvédelmi berendezésekkel?
A használattól továbbra is eltiltott üzemegységek rendelkeznek-e a biztonságos működéshez előírt tűzvédelemmel?
Vannak-e olyan katasztrófavédelmi feltételek, amelyek hiányában a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság eddig nem járult hozzá a Samsung SDI egyes üzemegységei használatbavételi engedélyének kiadásához?
A Katasztrófavédelmi Igazgatóság azonban csupán azt válaszolta, hogy "a megkeresésében megjelölt épületek, zónák, illetve üzemegységek a hatósági eljáráshoz benyújtott dokumentációkkal összevetve nem azonosíthatóak egyértelműen", s hogy az engedélyezett tűzvédelmi berendezések "megfeleltek a vonatkozó gyártói és jogszabályi követelményeknek".
A cégtől is próbáltunk konkrétumokat megtudni, azonban cikkünk megjelenéséig nem reagáltak megkeresésünkre.
Tűz, elektrolit-szivárgás
A nyilvánosság tájékoztatására annál is inkább szükség lenne, mert számos olyan esemény történt az utóbbi időben a gödi gyárban, ami aggodalommal töltötte el a helyieket. Májusban újabb tűz ütött ki az üzemben – korábban már többször történt tűzeset a gyárban –, amiről a gödi polgármester adott tájékoztatást. A tűz okáról azonban semmilyen hivatalos közleményt nem jelentetett meg a katasztrófavédelmi hatóság, holott tűzvizsgálatot is elrendelt az ügyben.
Próbáltuk a vizsgálat eredményét összegző jelentést közadatként kikérni a hatóságtól. Szerettük volna tudni, hogy mi volt a tűz oka, mikor ért ki a váci tűzoltóság, mekkora erőkkel és mikor oltották el a tüzet. A katasztrófavédelmi hatóság azonban visszautasította a jelentés nyilvánosságra hozatalát arra hivatkozva, hogy azt csak az ügyfelek ismerhetik meg.
A gödi különleges gazdasági övezet létrehozása óta azonban sem a gödi önkormányzat, sem a lakosok nem számítanak ügyfélnek a Samsunggal kapcsolatos eljárásokban és hatósági vizsgálatokban.
Ugyanígy nem adtak ki részletes tájékoztatást arról az elektrolit-szivárgásról sem, amiről szintén a gödi polgármester tett közzé rövid hírt. Balogh Csaba polgármester hallomásból értesült az esetről és megkereste a Samsung illetékeseit. Tőlük azt a tájékoztatást kapta, hogy egy új tartályt próbáltak beüzemelni, ami nem zárt rendesen, s ez okozta a Samsung szerint "környezetszennyezést nem okozó" elektrolit-szivárgást.
A gödi önkormányzat szeptember 13-án tartott éves közmeghallgatásán azonban többen is felháborodásuknak adtak hangot, hogy semmiféle vizsgálat nem zajlott le az ügyben, s hogy a lakosok nem kapnak részletes tájékoztatást balesetek esetén. Az aggodalmakat az is tetézi, hogy a gyár 200 tonnás elektrolittárolóját a göd-újtelepi lakóházaktól csupán 50-100 méterre telepítették, és az új gyár 760 tonnás elektrolittárolója is csupán 800 méteres távolságban lesz a házaktól.
Még egy gigagyár és újabb ipari park
A Samsung kedvéért létrehozott ipari övezet fejlesztésébe mindezek ellenére ömlenek a közpénz-milliárdok.
A különleges gazdasági övezet létrehozásakor még "csak" 42 milliárd forintot irányzott elő a kormányzat a Samsung-beruházás infrastruktúra-fejlesztéseire. Az erről szóló rendeletet azóta többször módosították, s az összeget közel 30 milliárddal megtoldották.
A most épülő, a meglévőnél kétszer nagyobb Samsung-gyár vízigényének kielégítését és a megnövekvő szennyvízmennyiség elvezetését az eredeti 11,2 milliárd helyett 32,2 milliárdból fogja megvalósítani a Mészáros és Mészáros Kft. – írtuk meg már márciusban.
Újabb tízmilliárdok Mészáros Lőrinc cégeinek a gödi és a komáromi iparterületek közműfejlesztéseire Egy minap közzétett rendeletmódosítás szerint az eredeti tervek nél jóval többe fog kerülni a gödi és a komáromi iparterületek víziközmű-építése. Az...
Azóta az iparterület villamosenergia-fejlesztésére szánt 22 milliárd is "felment" több mint 30 milliárd forintra; a földgázvezetékek kiépítése egyelőre nem változott, 415 millió forintba fog kerülni. Az útépítésre szánt 7,1 milliárdból az M2-es úton egy új félcsomópont és egy lehajtó épül a Samsung-gyár déli kapujához, valamint a Samsung 120 hektáros iparterülete körül is megépül egy 3 és fél kilométeres, többsávos útszakasz.
Az infrastruktúra-fejlesztéseket nemcsak a Samsung második gyárának megépítésével indokolta legutóbb Szijjártó Péter, hanem a Göd városába betelepülni kívánó további ipari vállalkozások igényével is. A kormány már ki is jelölt egy újabb 40 hektáros iparterületet a gödi különleges gazdasági övezetben, ami az M2-es autópálya túloldalán, a várostól távolabb fog létesülni.
Arra azonban egyetlen kormányzati szerv sem tudott, vagy nem kívánt válaszolni, hogy milyen további ipari beruházásokat telepítenek Gödre. Közadatigénylésünkre az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Miniszterelnökség is azt a választ küldte, hogy ők nem adatkezelők az új gödi ipari park ügyében. A Belügyminisztériumtól kapott támogatói okiratból is csak az derül ki, hogy a megyei önkormányzat 1,7 milliárdból fogja a "beruházási célterületet" ipari park céljára alkalmassá tenni.
Vagyis ahogy a Samsung-beruházásról nem kérdezték meg a gödieket, úgy a város további iparosításának terveibe sem vonják be az ott élőket. Ebbe a városvezetésnek sincs beleszólása, miközben az iparosítás miatt környezeti károk kompenzálását és a védelmi rendszer működtetését a gödi önkormányzattól várja a helyi lakosság.
Bodnár Zsuzsa (A szerző a Göd-ÉRT Egyesület elnöke.)
Címlapkép: Épül az újabb gigagyár (forrás: Átlátszó/a szerző felvétele)
Ha már egyszer itt vagy... Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"Samsung"
] | [
"Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság",
"Göd-ÉRT Egyesület",
"Katasztrófavédelmi Igazgatóság",
"Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztálya",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium",
"Pest Megyei Kormányhivatal",
"Samsung SDI",
"Pest megyei Kormányhivatal"
] |
Nem tudni, fog-e valaki egyáltalán komolyan foglalkozni a Horváth András volt NAV-alkalmazott által nyilvánosságra hozott évi 1700 milliárdos adócsalási üggyel.
Korábbi munkahelye, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egyrészt már le is zárta a nemzetgazdasági miniszter által elrendelt, egyetlen hétvége alatt az ügyben lefolytatott vizsgálatot, másrészt bejelentette, hogy feljelentést tesz Horváth ellen, "tekintettel az intézmény működését érintő megalapozatlan, rágalmazó kijelentéseire".
A NAV hisztérikus reakciója, hogy fel is jelenti Horváth Andrást - aki kiteregette az adóhatóság szennyesét -, Schiffer András szerint erősíti a gyanút és a bizonytalanságot, hogy Magyarországon néhány oligarcha és néhány multicég foglyul tudja ejteni az államot. Az LMP társelnöke a Klubrádiónak nyilatkozva azt is elmondta, pártja Ángyán Józseffel együtt parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi.
Horváth azt állítja, a NAV vezetői szándékosan nem tárnak föl adócsalási ügyeket (elsősorban az áfáról és a tb-járulékokról beszélt). Eddig az ügyekről azonban semmi konkrét adat nem került elő, nem tudni, milyen cégek, milyen NAV-vezetők érintettek a volt adóhatósági alkalmazott szerint. Persze Horváth (vagy más) nem is nevezhet meg konkrétumokat a nyilvánosságban, ezzel minimum adótitkot sértene.
A korábbi revizor majd ellenőrzési koordinátor kedden az Indexnek adott interjút. Ebből kiderül, elsősorban régóta meglévő, egyszerű visszaélésekről beszél. Évtizedek óta ismert például az a csalás, amikor számlát vásárolnak, visszaigénylik az áfát, majd az "elkövető" cég felszívódik. Ám az áru egy cégláncolaton keresztül végül egy kereskedelmi céghez jut, amely így versenyelőnybe kerül, hiszen olcsón (áfamentesen) vásárolt. Horváth azt mondja, nagy, multinacionális vállalkozások is lehetnek az árut így végül a fogyasztóhoz eljuttató cégek között, a költségvetést évente 1700 milliárd forint kár éri így. (Ebből ezermilliárdnál kiemelt adózók érintettek.)
Horváth nem azzal borít, hogy van ilyen adócsalás, hanem hogy szerinte a NAV vezetői szándékosan nem járnak el elég hatékonyan ezekben az ügyekben, őt magát is levették ilyen vizsgálatokról, állítja. Szerinte az 1700 milliárdos kár 30-50 százalékát megfoghatná az adóhatóság. Persze már azt is bizonyítani kellene a fenti példában, hogy a lánc végén lévő "multi" egyáltalán tudott a csalásról.
A Népszavának a konkrét ügyek ismerete nélkül nyilatkozó, az adóhivatal munkájában jártas szakértők úgy vélik, erősen kétes, hogy lehet-e bizonyítani az ilyen összefonódásokat, visszaéléseket, még ha léteznek is. A nyomozóhatóságnak konkrétan meg kell vizsgálnia azokat az eseteket, amelyeket Horváth majd a tudomásukra hoz. (A kiugrott adóhatósági alkalmazott azt állítja, lennének NAV-osok, akik beszélnének, ha kérdeznék őket az ügyészek.)
Ha egy vezető arra utasítja valamelyik revizort, hogy egy céggel ne foglalkozzon, az még nem bizonyít semmit. Számos legitim oka lehet erre. Például a hasonló ügyekben már megtapasztalta, hogy nem lehet az adócsalás nyomára bukkanni, vagy ha meg is állapítják a hiányt, másodfokon veszítenek, esetleg nem lehet behajtani a pénzt, mert a cég felszívódik. De akár az is elegendő indok lehet, hogy a főnök úgy látja, más cégeknél könnyebben, gyorsabban, eredményesebben lehet megfogni az államnak járó adóforintokat. Persze ha közben az adott NAV-os vezető hirtelen meggazdagszik, netán még nyoma marad annak is, hogy az érintett cégtől pénz érkezik a számlájára, akár le is buktathatják az ügyészek.
T. I. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [] |
Megismételt elsőfokú bírósági eljárást rendelt el a Kecskeméti Törvényszék a Kiss Szilárd volt agrárattaséhoz kötődő 2013-as vesztegetési ügyben.
A volt diplomatát és két társát tavaly júniusban első fokon felmentették a vádak alól, a bíróság ugyanis úgy látta, hogy az ügyben keletkezett lehallgatási anyagokat nem lehetett bizonyítékként értékelni, az ügyészségnek pedig nem volt más a kezében. A vádhatóság akkor fellebbezett a döntéssel szemben, a másodfokú bíróság pedig most helyt adott az ügyészség kérésének, így újratárgyalják az ügyet. A történet még 2008-ban kezdődött, amikor a vád szerint a Kiss Szilárdhoz kötődő Monte Tokaj Kft. (illetve az ex államtitkár unokaöccse) több részletben félmilliárd forint fejlesztési hitelt vett fel a Soltvadkert és Vidéke takarékszövetkezettől, aminek a fedezete összesen 900 millió forintnyi ingatlan és borkészlet lett volna. A kölcsönt azonban nem tudta törleszteni a cég, 2012 -ben pedig a Soltvadkert és Vidéke Takarék is tönkrement. (Mint később a pénzügyi felügyelet és a nyomozó hatóságok megállapították, a takarékszövetkezetnél több, rendkívül súlyos korrupciós ügy zajlott le, és összesen 19 milliárd forintnyi kárt szenvedtek el a betétesek.) A tönkrement pénzintézet Monte Tokaj felé fennálló követelése az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezethez került. A vádiratból kiderül: az ügy másodrendű vádlottja – Kiss Szilárd – erről értesülve megkereste ismerősét, Sz. Gyulát, a nyíregyházi focicsapat volt tulajdonosát – akiről tudta, hogy az Orgovány és Vidéke Szövetkezet vezetőjének, G. Imrének az ismerőse –, hogy segítsen neki a Monte Tokajt terhelő követelés megszerzésében. Az ötlet szerint egy strómancég vette volna meg az eredetileg félmilliárd forintnyi követelést nyomott áron – mindössze 100 millió forintnyi euróért – a takarékszövetkezettől és ezért zsebbe 40 millió forintot kapott volna a szövetkezet vezetője. Az egészet a háttérből az akkor még szakdiplomataként futott Kiss Szilárd finanszírozta volna. A tárgyalások meg is kezdődtek Sz. Gyula és a későbbi III. rendű vádlott takarékszövetkezeti elnök G. Imre között, akiről a Kecskeméti Törvényszék sajtóközleménye szerint mindvégig tudni lehetett, hogy kinek a felhatalmazásából és érdekében tárgyal. Bár a szerződés 2013 augusztusában megköttetett, az ügylet azonban hatóságok fülébe jutott, méghozzá szó szerint: a nyomozó hatóságok ugyanis egy másik ügyben elrendelték Sz. Gyula lehallgatását, így menet közben értesültek az akkor folyamatban lévő ügyeskedésről. Azonban itt jött a csavar: az elsőfokú bíróság szerint a titkos adatgyűjtést – lehallgatást – más ügyben rendelték el, így azt nem lehetett bizonyítékként felhasználni ebben a ügyben. Miután a vádhatóság más bizonyítékkal – tanúkkal – nem tudta alátámasztani, hogy a megtörtént volna 40 milliós kenőpénz átadása, így csak annyit lehetett tudni, hogy Sz. Gyula átvette a 40 milliót, ám azt már nem, hogy továbbította is azt. Egyébként más ügyben is puhára esett a kormányközeli szakdiplomata. Mint arról az index.hu tavaly írt: a IV. és XV. kerületi ügyészség indoklása bizonyítékok hiánya miatt megszüntette a nyomozást Kiss Miklós Szilárdhoz fűződő "vízum shopping" ügyében. Mint arról beszámoltunk, a moszkvai magyar konzulátuson keresztül több ezer orosz állampolgár kapott egy évig érvényes, 90 napos üzleti célú beutazási engedélyt a schengeni területre mindenféle előzetes ellenőrzés nélkül. Az index.hu szerint az ügylet kulcsfigurája Kiss Szilárd volt, az orosz beutazók jó részének pedig a Monte Tokaj Kft. állította ki a meghívólevelet. Ráadásul mindez úgy folyt, hogy a magyar titkosszolgálatok több alkalommal is jelezték a hazai döntéshozók felé, hogy Kiss Szilárdnál komoly nemzetbiztonsági aggályok merültek fel. Az akkor Martonyi János vezette külügyből kiszorult az agrárdiplomata, ám – a nemzetbiztonsági átvilágítás negatív eredménye ellenére – a földművelésügyi tárca egészen 2015-ig miniszteri megbízottként foglalkoztatta Kiss Szilárdot. | [
"Monte Tokaj Kft.",
"Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet"
] | [
"Soltvadkert és Vidéke Takarék",
"Kecskeméti Törvényszék",
"Soltvadkert és Vidéke takarékszövetkezet",
"Orgovány és Vidéke Szövetkezet"
] |
Hetek óta próbáljuk szóra bírni az állami szerveket, hogy számoljanak be arról, miért, és mekkora mennyiségben semmisítenek meg PCR-teszteket a járvány kellős közepén. Információink szerint közel 5 milliárd forint értékű, tavaly beszerzett és időközben lejárt tesztet selejtez le az állam.
Úgy tudjuk, hogy az Országos Kórház Főigazgatóság különböző típusú PCR-teszteket megsemmisítését rendelte el. A munkát a SEPTOX Kórházi és Egészségügyi Hulladékokat Gyűjtő, Szállító és Ártalmatlanító Kft. végzi.
Megbízható forrásunk állítja, hogy nagyságrendileg 5 milliárd forint értékű tesztet semmisítenek most meg.
Mint ismert, tavaly, a kapkodó és átláthatatlan kormányzati beszerzések idején nem csak lélegeztető gépeket vásárolt nagy mennyiségben a kormány, hanem PCR-teszteket is. Ahogy azt korábban már megírtuk, a milliárdos beszerzést a Külügyminisztérium bonyolította.
Mi kerül ebből most a kukába? Úgy értesültünk, hogy a Fosun típusú tesztből – ennek darabja 6070 forint volt - 3,4 milliárd forintért vásárolt a külügy. Ezek idén március vége, április elején jártak le. A Clinomics termékéből 161 millió forintért vásárolt, ennek darabára 2593 forintba került és 2021. április 20-án jártak le. A külügyi tárca vett továbbá 1,355 milliárdért a Maccura tesztjéből is – ennek darabjáért 4106 forintot fizetett a magyar állam – azaz a magyar adófizetők. A Maccura-k is idén tavasszal, azaz április 7 és 13 között jártak le. Éppen, amikor a harmadik hullám tombolt az országban. Ezek a tesztek landolnak most a kukában.
Információinkat különös óvatossággal kezeltük, ezért az Országos Kórházi Főigazgatósághoz fordultunk. Megkérdeztük, hogy
1) milyen, a Covid-19 járvánnyal összefüggésben beszerzett eszközöket selejteznek le,
2) hány darab eszközről van szó, illetve
3) hány forintba kerültek az adófizetőknek a megsemmisítendő/megsemmisített eszközök.
Szürreális és egyoldalú levelezés alakult ki lapunk és az OKF között. Az állami szerv hosszas hallgatást követően a közérdekű adatigénylés határidejének lejártát megelőző napon a következőket válaszolta:
"Az 1., 2. és 3. kérdés tekintetében az Állami Egészségügyi Tartalékra, annak mennyiségére és összegére vonatkozó adatok ellátás biztonsági szempontból döntés előkészítését megalapozó olyan stratégiai adatok, amelyek további jövőbeli döntések megalapozását is szolgálják, valamint amelyek megismerése az Állami Egészségügyi Tartalékot kezelő szerv feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetnék. Erre tekintettel az Info tv. 27. § (5) és (6) bekezdése alapján az 1., 2. és 3. kérdésre az adatkérelmét elutasítjuk."
A kormányzat szerint tehát a súlyos járvány idején, az adófizetők pénzén megvásárolt, majd a hanyagságból (vagy a rossz beszerzési stratégia miatt) kukába kerülő PCR-tesztek sorsáról feltett kérdések veszélyeztetnék az Állami Egészségügyi Tartalékot kezelő szervet a feladatellátásban.
A megsemmisítendő (vagy már megsemmisített) PCR-tesztekkel kapcsolatban nem is az a legelkeserítőbb, hogy milyen drágán szerezte be a külügy ezeket az eszközöket, hanem az, hogy az emberek nem használhatták őket. Pedig a családok erőn felül fizetnek akkor, ha a munkájuk, vagy egyéb előírás miatt szükségük van PCR-tesztelésre. Az állam ezeket a teszteket egy forinttal sem támogatja, a piacon pedig 14 ezer és 19 ezer forint között kell fizetni értük. Ezek az árak még egy középosztálybeli családnak is brutálisak, ha rendszeresen kell tesztelni, és különösen megterhelő kiadást jelent, ha több családtagot érint az ismétlődő tesztelés.
Idén tavasszal, amikor a harmadik hullám kezdődött, akkor minden teszt segíthetett volna abban, hogy az emberek tisztában legyenek azzal, hogy megfertőzhetnek-e másokat, vagy nem. Ha a kormány ingyen szétosztogatja a raktáron álló készletet, akkor is sokkal hasznosabban költi el az adófizetők pénzét, mint amikor az eszközök megsemmisítését rendeli el.
Ugyanis nem csak akkor kerültek pénzbe a tesztek, amikor a külügy megvásárolta őket, hanem akkor is, amikor kukába kerülnek. A megbízható forrásunk által megerősített információnk szerint a SEPTOX Kft. darabonként 206 forintért semmisíti meg a kidobásra ítélt teszteket.
Vagyis: megsemmisítenek közel ötmilliárd forint értékben vásárolt tesztet, a megsemmisítésre pedig 206 millió forintot költenek el. | [
"Országos Kórházi Főigazgatóság"
] | [
"Állami Egészségügyi Tartalék",
"Országos Kórház Főigazgatóság",
"SEPTOX Kft.",
"SEPTOX Kórházi és Egészségügyi Hulladékokat Gyűjtő, Szállító és Ártalmatlanító Kft."
] |
Hat olyan, nagy összegű szerződést kötöttek Zuglóban Papcsák Ferenc 2010 és 2014 közötti polgármestersége idején, amely sértette a kerület érdekeit. A keletkezett kár elérheti a több százmillió forintot is – legalábbis ezt állítja az önkormányzat megbízásából készített 17 oldalas, a pénzügyi, gazdasági és jogi átvilágítás eredményét összegző jelentés. A dokumentumban több esetben is azt javasolják a mostani vezetésnek, hogy tegyenek feljelentést hűtlen kezelés gyanúja miatt, néhány ügyben pedig kártérítési pert is indokoltnak tartanak. A zuglói önkormányzatnál lapunk kérdésére azt mondták, "hamarosan" megteszik a szükséges jogi lépéseket, jelenleg a hivatal jogászai vizsgálják, hogy pontosan milyen tartalmú feljelentésekkel forduljanak a rendőrséghez. Az érintett szerződések közül több esetében már korábban is történt büntetőfeljelentés.
hirdetés
Papcsák Ferenc korábbi fideszes polgármester viszont politikai támadásként értékeli az elszámoltatási jelentés időzítését. – Amikor távoztam a polgármesteri székből, minden információt átadtam az új vezetésnek, ez a jelentés pedig már három évvel ezelőtt elkészült. Több mint kétezer szerződésből hatot vettek elő, egyértelmű, hogy az ügyből politikai hasznot akarnak húzni egy évvel a választások előtt – mondta lapunknak. A XIV. kerületi polgármesteri hivatal sajtóosztálya erre reagálva ugyanakkor azt közölte, hogy a jelentés idén készült el, ezért hozták nyilvánosságra április végén. A korábbi fideszes polgármester a jelentés hitelességét is megkérdőjelezte. – A ciklus vége felé, 2013-ban az Állami Számvevőszék teljes körű vizsgálatot folytatott Zuglóban, és mindent rendben talált. Veszteség nem keletkezett, sőt, még hatmilliárdos vagyonnövekedéssel adtuk át a kerületet – fogalmazott, a mostani vezetőknek pedig azt üzente, hogy "tegyenek nyugodtan feljelentést".
Az egyik kifogásolt szerződést még 2012-ben kötötte az önkormányzat a Hungast-Mecsek Kft.-vel. A megállapodás értelmében a Hungast azt vállalta, hogy három önkormányzati konyha és a hozzá tartozó tálalóhelyek átvételével biztosítja a helyi közétkeztetést, átveszi az alkalmazottakat, legkésőbb 2013 szeptemberéig pedig elvégzi a szükséges felújításokat is. A szerződést azonban – a jelentés szerint – a következő évben Papcsák Ferenc kétszer is módosította, méghozzá úgy, hogy a benne szereplő összeg nem változott, viszont a Hungastnak már nem kellett elvégeznie a felújításokat. Az a papírokból nem derül ki egyértelműen, hogy ez összegszerűen mekkora "kedvezményt" jelentett a Hungast-Mecseknek, de a jelentés szerint százmillió forintos nagyságrendű lehetett az elengedett szolgáltatás értéke. A dokumentum szerint a kerület vezetésének hűtlen kezelés gyanúja miatt kellene feljelentést tennie, emellett érdemes lenne kártérítési pert is indítani az olyan kifizetett összegek miatt, amelyek után nem történt ellenszolgáltatás. Utólag egyébként – már az új kerületi vezetők – ismét módosították a közétkeztetési szerződést. A megállapodás értelmében a Hungast bruttó 180 millió forint értékben vállalt felújítási és eszközbeszerzési munkákat, ezekért azonban Zugló már nem fizetett.
A zuglói elszámoltatási jelentés büntetőfeljelentést és kártérítési per megindítását javasolja a HBF Építőipari Kft.-vel kötött 480 millió forint értékű keretszerződés miatt is. A dokumentum szerint ugyanis "megalapozott gyanú merült fel" arra, hogy a HBF Építőipari Kft. az általa elvégzett munkát legalább kétszeresen túlszámlázta.
A jelentés szintén problémásnak látja a Lantos Mihály Sporttelep üzemeltetésével kapcsolatos kiadásokat. A telep ugyanis 2014-ben az MTK üzemeltetésébe került át, az átadás-átvétel azonban több hónapot is csúszott. Az ebben az időszakban keletkezett 11,5 millió forintos költséget végül nem az MTK, hanem az önkormányzat fizette ki, miközben a szerződés szerint a sportklub volt már az üzemeltető. A jelentés szerint hűtlen kezelés miatt kell feljelentést tenni, és a pénzt is vissza kell kérni. Az MTK-nál lapunk kérdésére elmondták, hogy nem tartanák megalapozottnak a kártérítési igényt, mert álláspontjuk szerint 2014. októberig nem tudták ténylegesen gyakorolni üzemeltetési jogaikat.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.05.20. | [
"HBF Építőipari Kft.",
"Hungast-Mecsek Kft."
] | [
"Állami Számvevőszék"
] |
Luxus edzőtáborokat szervezhetnek Felcsúton TAO-ból
Felcsúton ha felkészítésről, edzőtáborról vagy versenyekről van szó, a résztvevő focisták már-már luxuskörülmények között is megszállhatnak. Minderre a fedezetet nem a tehetős tulajdonos, hanem a közpénznek tekinthető TAO-támogatás biztosítja.
A jelenlegi információk alapján A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány idén szerényebb összegű TAO-támogatást igényelt sportfejlesztési programjában, "mindössze" 2,3 milliárd forintot - számoltunk be róla múlt héten. A "jelenlegi információk" kifejezés használata nem alaptalan: a jogszabályok ugyanis lehetőséget biztosítanak arra, hogy egy már elfogadott program keretösszegét utólag módosítsák kiegészítve azt néhány plusz fejlesztési tétellel. Ezzel a lehetőséggel tavaly ráadásul élt is a Felcsút, hiszen idő közben jöttek rá, nem elég az 5,3 milliárd forint a céljaikra, 6 milliárdnál is többre van szükségük. Így joggal feltételezhetjük, hogy ilyen fordulat idén is bekövetkezhet.
Noha az ingatlanberuházásokkal könnyen össze lehet állítani milliárdos sportfejlesztési programokat, Felcsúton nem aprózzák el akkor sem, ha létesítményeken kívüli tételekről van szó.
A közzétett sportfejlesztési program alapján
személyi jellegű ráfordításokra 106,2 millió forintot,
előfinanszírozott nem ingatlan beruházásra 403,2 milliót,
előfinanszírozott ingatlanberuházásra 98,9 milliót,
utófinanszírozott ingatlanberuházásra 1,5 milliárdot,
utánpótlás-nevelésre pedig 237,9 millió forintot igényeltek idén.
A programban azonban szemet szúrt egy egészen meglepő tétel: a 2018/2019-es szezonban az utánpótlás-neveléssel összefüggésben
160 millió forint TAO-t kértek a felkészítéssel, edzőtáboroztatással és versenyeztetéssel közvetlenül összefüggő szállás és étkezés költségeire.
Ez a tétel a teljes jogcím több mint felét teszi ki, és bár ez már önmagában is megdöbbentő összeg, a korábbi évek adatai alapján ez nem nevezhető kirívó nagyságrendnek. Noha tavaly "csupán" 124 milliót kértek ilyen célra, 2016-ban 160,6 milliót, 2015-ben 159,7 milliót igényeltek, 2014-ben pedig ennek a nagyságrendnek a dupláját, 362,6 millió forintot terveztek elkölteni (és minden bizonnyal költöttek is el) szállásra és étkezésre.
Bár a TAO-rendszer elindulásáig, 2011-ig visszamenően már nem érhető el az összes sportfejlesztési program,
2014/2015-től kezdve összesen 967,18 millió forint közpénzt szórtak el szállásra és étkezésre.
A magas összeg nem is lehet túlságosan meglepő annak ismeretében, hogy rendszeresen járnak Marbellara, ami nem tartozik az olcsó mulatságok közé. Az Index korábbi információi szerint a csapatnak és kísérőiknek naponta 150 euróba kerül fejenként a kirándulás. Marbella mellett Malagára is mentek már edzőtáborozni, de jártak Törökországban és Ausztriában is.
Ha már az igényelt TAO-ban rekorder a felcsúti focialapítvány, úgy tűnik, a fenti tétel vonatkozásában sem talál kihívóra. Néhány sportszervezet sportfejlesztési programjait átböngészve kiderült, csak ritkán lépik át az szervezetek a szállásra és étkezésre igényelt TAO-t illetően a 10 millió forintot. Ilyenre csak a nagyobb méretű és nagyobb múlttal rendelkező szervezetek esetében találtunk példát.
A Fradi ilyen célra az idei szezonban 29,6 millió forintot igényelt, és a legnagyobb összeg sem volt ennél sokkal magasabb, 2014-ben 34,7 milliót kértek szállásra és étkezésre. Az Illés Sport Akadémia ennél kicsit többet szánt erre: 2014 és 2016 között 42,3 és 86 millió forint között szóródtak az igényelt támogatások. A Debrecennél azonban már csak pármilliós összegeket találtunk, akárcsak a kiváló politikai kapcsolattal rendelkező Mezőkövesdnél is.
A Tállai Andráshoz kötődő mezőkövesdi sportegyesület idén és tavaly egy forint támogatást sem kért szállásra és étkezésre, és a legnagyobb összeg is 5,4 millió forint még 2014-ben. | [
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány"
] | [
"Illés Sport Akadémia"
] |
Ha készen lesz az új komáromi átkelő, a teherforgalom az M1-es autópályától a települések érintése nélkül érheti el a szlovák határt. A 600 méter hosszú, ferdekábeles híd összsúlya 5400 tonna lesz, kétszer egysávos főút vezet majd át a Duna felett, de kerékpárutat és járdát is kialakítanak rajta.
Helyére emelték hétfőn az új komáromi Duna-híd pályaszerkezetének első három elemét. Az egyenként 165 tonnás alkotórészek Csepelről a Dunán érkeztek a helyszínre.
Sitku László, a Hidászokért Egyesület elnöke a híd melletti látogatóközpontban tartott sajtótájékoztatón elmondta: az elemek részeit Lengyelországban, Csehországban és a révkomáromi szlovák hajógyárban készítik, majd Csepelen állítják össze.
A teljes híd 37 hasonló elemből áll, ezek összsúlya 5400 tonna. Az útpálya részeit az összeállítás után egy időre Szlovákia irányba tolják el, így párhuzamosan építhetik a hidat tartó pilont, amely 2400 tonnás és majdnem 95 méter magas lesz.
Juhász Zoltán, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. útfejlesztési igazgató-helyettese hozzátette, a híd átadását 2019 végére tervezik. A beruházásnak köszönhetően közvetlen teherforgalmi kapcsolat jön létre Komáromnál Magyarország és Szlovákia között. A kamionok korlátozás nélkül Vámosszabadi felől 53, míg Parassapuszta felől 180 kilométeres kerülővel haladhatnak át most a magyar és szlovák határon.
Az új átkelőt H-M Dunahíd Konzorcium építi, amelynek tagja a Hídépítő Zrt. és a Mészáros és Mészáros Kft. is. A kivitelezés nettó összege 91,2 millió euró, körülbelül 28,6 milliárd forint, az összeg 85 százaléka uniós forrás.
A hídszerkezet egypilonos, ferdekábeles híd, acél pályalemezzel. A 600 méter hosszú hídon kétszer egysávos főút vezet majd át a Duna felett, kerékpárutat, gyalogos járdát, közvilágítást is kialakítanak. Az egyedi szerkezet miatt a pilon és a kábelek díszkivilágítást kapnak.
A kétoldali közúti csatlakozást két külön beruházásban építik meg.
Ha elkészül az új híd, a teherforgalom az M1-es autópályától a települések érintése nélkül érheti el a szlovák határt. A komáromi hídhoz hasonló felfüggesztett, egyoldalas híd csak Kanadában található egyébként. A pozsonyi Apollo híd után ez lesz Szlovákia második legnagyobb hídja. | [
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Hídépítő Zrt."
] | [
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.",
"H-M Dunahíd Konzorcium",
"Hidászokért Egyesület"
] |
Egy éve húzódik a külföldön élő, egykor még magyar állampolgárságú holokauszttúlélők támogatásának ügye. A probléma tavaly óta az, hogy a magyar állam nem fogadta el a pénzek elosztását végző Claims Conference zavaros elszámolását, ezért a Claims-szel szerződésben álló Mazsök nem folyósíthatta a következő részletet. A New York-i cég most a kárpótlási összegnek a Magyarországon élő, idős holokauszttúlélők ellátásának forrását képező részét nem küldi el, amit pedig nem a magyar államtól, hanem az USA kerületi bíróságának döntése értelmében svájci bankoktól kapnak.
Bonyolult helyzet alakult ki egy New York-i zsidó szervezet és a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványa (röviden: Mazsök) között. 2011 óta a Conference on Jewish Material Claims Against Germany (röviden: Claims Conference) furcsa elszámolása miatt a Mazsök az állammal kötött szerződés értelmében (az államháztartási törvény miatt) nem utalhatja át az elosztást végző New York-i szervezetnek a külföldön élő, egykor magyar állampolgárságú holokauszttúlélők kárpótlását.
A Claims Conference így egy éve nem kapta meg a pénzt. A New York-i szervezet idén leállította annak a pénznek a Magyarországra való utalását, ami azoknak a magyar holokauszttúlélőknek az ellátását fedezi, akik az USA kerületi bíróságának ítélete alapján svájci bankoktól kapnak kártérítést.
Utánajártunk a két eset közötti összefüggésnek.
Nem kapják meg az ellátást a magyar túlélők
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (röviden: Mazsihisz) egy héttel ezelőtti közleményéből az derült ki, hogy veszélybe került az idős, gondozásra szoruló holokauszttúlélők ellátása Magyarországon. A Mazsihisz szerint a Claims Conference által biztosított forrásokból, amelyek elsősorban Berlinből érkeznek, a Magyarországi Zsidó Szociális Alapítvány (röviden: MAZS Alapítvány) azoknak az idős zsidó holokauszttúlélőknek nyújt folyamatos szolgáltatást, akik házigondozásra, és egyéb támogatásra szorulnak. A MAZS Alapítvány – amely az American Jewish Joint Distribution Committee magyar ága – a Claims Conference "Náci Túlélő Segélyprogramjából" kapja a finanszírozást az USA kerületi bíróságának döntése szerint az Amerikai Holokauszttúlélők Szövetségének svájci bankokkal szembeni perének ítélete alapján.
Az idei évre a Claims Conference költségvetésében 11 millió dollárt szánnak a holokauszt magyarországi túlélőinek gondozására, azonban, mint azt a Mazsihisz múlt vasárnapi közleményében írta: "Sajnálatos módon vita bontakozott ki a magyar kormány által a holokauszt-túlélőknek biztosított, a 2011. évre járó 2,8 millió dollár átutalásával kapcsolatban, mivel a külföldi szétosztást lebonyolító Claims Conference által benyújtott elszámolást a kormányzat nem fogadta el, ezért nem engedélyezik az összeg a részükre történő továbbutalását."
Tájékoztatásuk szerint a Claims Conference levélben közölte, hogy ha a 2,8 millió dollár nem érkezik meg a számlájukra, akkor májustól csökkentik, vagy felfüggesztik a magyarországi holokauszt túlélők támogatására fordított összegek továbbítását. A közlemény szerint ez azzal járna, hogy a jövő hónapban az ellátásra szükséges források nélkül "egyik napról a másikra több ezer ember maradna házigondozás, meleg étel, és egyéb szociális gondozás nélkül".
Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke és Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója Fotó: Soós Lajos
A Mazsihisz vezetői levelet írtak Orbán Viktornak, és arra kérték, hogy járjon el személyesen az ügyükben.
Ahogy arról egy tavalyi cikkünkben beszámoltunk, a Claims Conference pénzosztásával és annak elszámolásával kapcsolatban felmerült hiányosságok miatt a kormány 2011-ben leállította a feléjük való pénzáramlást.
21 millió dollár 5 éven át
A magyar állam egy öt évvel ezelőtti kormányhatározat alapján kárpótlást fizet azoknak a holokauszt-túlélőknek, akik annak idején magyar állampolgárok voltak. A kárpótlás jogalapja az államra szállt úgynevezett uratlan vagyon, vagyis azok a zsidó személyektől eltulajdonított javak, amelyeknek az örököseit már nem lehet meghatározni.
Az állam akkor 21 millió dollárt különített el a kárpótlásra, amit öt év alatt kellett volna kiosztani. A pénz háromötödét 2008-ban egy összegben utalta át az állam az elosztásért felelős Mazsöknek, a maradéknak pedig legalább a felét tavaly kellett volna elküldeni, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium azonban visszatartotta a pénzt.
Visszatartott folyósítás
Feldmájer Péter Mazsihisz-elnök, egyben a Mazsök kuratóriumának tagja tavaly elmondta: minthogy egyes becslések szerint a ma élő, a holokauszt idején magyar állampolgársággal bíró zsidók kétharmada már külföldi állampolgár, ezért a kárpótlási összeg addig kifizetett részének kétharmadát New Yorkba küldték, ahol tovább osztották, a KIM pedig ennek az elszámolását problémásnak találta.
A pénz úgy került az USA-ba, hogy a Mazsök, mint a 21 millió dollár elosztására jogosult szervezet, 2009-ben a Claims Conference-szel kötött szerződést arról, hogy a már nem Magyarországon élő jogosultaknak ők küldjék szét a pénzt, mivel a New York-i szervezet régóta foglalkozik holokauszttal kapcsolatos kárpótlási pénzek elosztásával, megfelelő tapasztalata van a nem Magyarországon élők felkutatásában, és számos országban vannak irodái, így a legnagyobb és leghatékonyabb ilyen típusú szervezet a világon.
A teljes magyar kártérítési vállalás kétötöde, pontosabban háromötödének kétharmada (vagyis 8,4 millió dollár, mostani árfolyamon több mint 1,9 milliárd forint) került a Claims Conference-hez. Ennek elszámolásával nem volt elégedett a magyar kormány, és ezért tartja vissza a következő részlet kifizetését. A Mazsök által el nem fogadott elszámolási dokumentumból kiderült, hogy a Claims ráadásul 2,4 millió dollárt még mindig nem költött el.
Az aranyvonat 21 millió dollárja
A pénzosztás előzménye 2005-re nyúlik vissza, ugyanis a kártérítés az úgynevezett aranyvonatperhez köthető. Az aranyvonatként elhíresült szerelvény a második világháború végén, 1945 márciusában részben zsidóktól összegyűjtött és nyugat felé indított magyarországi értékeket szállította, és azt amerikai katonák német területen kirabolták. Mivel az ellopott vagyon egy része zsidóké volt, ezért kárpótlási szervezetek az amerikai államot a 2000-es évek első felében beperelték.
2005-ben ebben a perben a magyarországi holokauszt túlélői az amerikai kormánytól 21 millió dollár kártérítést kaptak. A floridai ítélet után a magyar állam önként csatlakozott, és ugyanekkora összegű kárpótlást ajánlott fel a holokauszt-túlélőknek az elveszett értékekért.
Budapest, 2005. február 28. Kenneth D. Alford, az aranyvonat per szakértője, koronatanú (b) és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke részt vesz Az USA-ban zajló aranyvonat per "koronatanúja" címmel rendezett rendkívüli sajtótájékoztatón Fotó: Nándorfi Máté
Ki tartozik kinek?
Tehát a teljes összeg felett a Mazsök rendelkezik – az államnak eleve csak velük van szerződése –, ami megbízta a Claims Conference-t, hogy a kétharmadát ossza szét az egykor magyar, ma már külföldi holokauszttúlélőknek, de a pénz harmadának kiosztását továbbra is a Mazsök intézi, így a még Magyarországon élő jogosultaknak ők adják tovább a kártérítést.
A Mazsöknél tavaly elmondták, hogy nem ismerték a kormány pontos kifogásait a Claims Conference elszámolásával kapcsolatban, de azt hallották, hogy valamit nem találtak rendben, és bár a szerződést a Mazsök kötötte meg a Claims-szel, mégsem akartak közbeavatkozni, mondván, hogy nem nekik, hanem a kormánynak van problémája az elszámolással, aminek joga van azt számon kérni.
A Claims Conference részéről akkor azt állították, hogy a Claims semmilyen vitáról nem tud a szervezet és a magyar kormány között, amely nem is tájékoztatta őket arról, hogy problémája lenne az elszámolásukkal. Ezen felül Székely Judit, a szervezet budapesti irodájának vezetője arról sem tudott, hogy a Mazsök bármikor pénzt adott volna a Claims Conference-nek, sőt: állítása szerint csak a Claims-től a Mazsök felé tartó pénzáramlásról volt tudomása.
Ez az információs aszimmetria annál is inkább érthetetlen, mert a Mazsök és a Claims Conference budapesti irodája egy épületben van.
Furcsa táblázatok és számlákon maradt pénzek 2011-ben több ponton is érdekesnek bizonyult a Claims Conference vitatott elszámolása. Az Indexhez egy névtelenségéhez ragaszkodó forrás akkor eljuttatta annak néhány oldalát, amelyek a teljes elszámolásnak csupán a tizedébe engedtek bepillantást, és kifejezetten csak a problémás részekbe, de ott valóban voltak furcsa dolgok. Blue Card Corporated A Claims különböző jótékonysági szervezetek között osztotta fel a kárpótlási pénzt, és ezek elszámolásai között akadnak értelmezhetetlen táblázatok. Ilyen például egy szintén New York-i szervezet, a Blue Card Corporated, amely főleg egészségügyi segítséget nyújt idős zsidóknak, és 227 964 dollárt kapott a keretből. Az iratok szerint a szervezet 2011 júniusáig csak tíz embert támogatott, közben pedig a számláján 211 590 dollár maradt elköltetlenül. KDP EZRA Az elszámolásnak a prágai zsidó hitközségen keresztül átfolyó és egy KDP EZRA nevű otthonápolási szervezethez jutó tétele is az Indexhez került. Aszerint a csehországi szervezet 14 240 dollárt kapott a magyar kárpótlásból, ebből azonban egyetlen főt sem támogattak, és 7120 dollárjuk, azaz az összeg fele maradt meg. Itt külön felmerül az a kérdés is, hogy vajon hány zsidó költözött Magyarországról Prágába a holokauszt után. Pesach Tikvah 2011-ben megpróbáltuk felvenni a kapcsolatot (emailen és telefonon) azokkal a szervezetekkel, amelyek tételei gyanúsnak tűntek, de egyedül a Pesach Tikvah nevű New York-i, pontosabban williamsburgi alapítványt sikerült eredményesen elérni. A holokauszt túlélők támogatásával a szervezet Door of Hope (A remény ajtaja) nevű programja foglalkozik. A programot Zalman Kotzen vezeti, aki az emailre nem válaszolt, de egy magyarul beszélő szociális munkásokat toborzó újsághirdetésben megadott mobilszámán sikerült utolérni. Az Indexhez eljutott elszámolás szerint a Pesach Tikvah 157 431 dollárt kapott, de ebből csak 39 ezret költött el, és nulla főt támogatott. Zalman Kotzen ellenben azt állította, hogy szervezete összesen 2000 magyarországi és erdélyi holokauszt túlélőnek nyújt segítséget, többek között egészségügyi ellátás, étel-házhozszállítás és sok egyéb juttatás formájában. Ha valóban 2000 embert támogattak ebből, akkor valamivel kevesebb, mint 79 dollár jutott egy személyre, ami 14 600 forintos támogatást jelent, vagyis kevesebb mint a felét annak, amennyi a Magyarországon élőknek jutott évente. Kotzen semmit sem fűzött a Claims és a magyar kormány vitájához, ahogy azt sem értette, hogy miért kerülhetett egy dokumentumba az az adat, hogy ők egy holokauszt túlélőt sem látnak el. Ha Kotzen szóbeli beszámolója hiteles, akkor a Claims Conference elszámolása összecsapott, pontatlan munka, de valójában nem visszaélés történt, csak hanyagul tölthették ki az űrlapokat. Egyes feltételezések szerint azonban bizonyos szervezetek, amelyek a Claimstől jutottak a kárpótláshoz, ráülhettek a pénzre, és vagy saját hasznukra kamatoztatják, vagy pedig arra várnak, hogy az idős túlélők hamarosan meghalnak, így már nem lesz kit kárpótolni. Erről azonban semmilyen bizonyítékkal sem szolgált senki sem.
Új szerződés
Az 2012. január 3-án a magyar kormány új szerződést kötött a Mazsökkel, mivel az a Claims elszámolása miatt nem tudta továbbutalni az összeget. Az új szerződés egyszerűbbé teszi a helyzetet.
Egyrészt a Mazsöknek nem kell minden egyes bizonylatot benyújtania – ami nehéz is lenne több ország több ezer túlélőjének juttatásai esetén –, hanem az Áht.-t rugalmasabban kezelhetik: a KIM megelégszik azzal, hogy a jogosultak nevét és születési helyét elküldjék, hogy kiderüljön, hogy egyáltalán ténylegesen a holokauszttúlélőkhöz jut el a kárpótlás. A lista a mai napig késik, így addig a Mazsök továbbra sem utalhatja a Claims-nek a következő részletet, ami egyébként a Mazsök számláján van.
Másrészt az új szerződés értelmében a Mazsök jogosulttá vált más szervezeteket is megbízni a pénz elosztásával, így kikerülhetővé válik a Claims Conference.
A Mazsök szerint a Mazsihisz léphetne
Szabó György, a Mazsök kuratóriumának – még nem jogerősen – az új elnöke elmondta: úgy tudja, hogy a Claims egyelőre csak fenyeget, még nem állította le a MAZS Alapítvány felé való utalásokat.
Szabó György Fotó: Kallos Bea
Hozzátette: a Claims párhuzamba állítja a két támogatást, aminek nincs is köze egymáshoz. Arra a kérdésre, hogy januári törvény alapján új nemzetközi elosztószervezethez fordulnak-e, azt válaszolta, hogy mivel a kárpótlás utolsó részletét úgyis még idén kell kifizetni, ezért nem biztos, hogy célszerű váltani.
Szabó szerint a Claims Conference továbbra is a 2011-es részletet akarja megkapni, de anélkül, hogy el tudna számolni. Arról, hogy a túlélők személyéről szóló listát elküldjék, körülbelül két hónapja tárgyaltak utoljára, azóta pedig nem jött a Mazsökhöz visszajelzés. "Egyértelműen nem a kormány és a Mazsök a hibás" – szögezte le.
Szabó tájékoztatott arról, hogy jelenleg Magyarországon kábé 8500 holokauszttúlélő vár az uratlan vagyon utáni kárpótlásra. A 2011-es részletet már megkapták, a 2012-est pedig nyárig küldik el nekik, tehát a probléma a külföldi holokauszttúlélők kárpótlásával van.
Jogi lépést a végső címzett, azaz a Mazsihisz tehetne – tette hozzá Szabó György.
A Mazsihisz nem perel
Zoltai Gusztáv mindhárom magyarországi zsidó szervezetben érdekelt, ugyanis a Mazsihisz ügyvezető igazgatója, de egyúttal a Mazsök kuratóriumának társelnöke, valamint a MAZS Alapítvány kuratóriumának is tagja.
Megkeresésünkre elmondta, hogy a helyzet azért kényes, mert bár elismerik, hogy a Claims a hibás a problémás elszámolással, és a Mazsök meg az állam is szabályosan járt el, ennek ellenére szeretnék fenntartani a jó kapcsolatot a Claims Conference-szel, hiszen – mint állítja – ők valóban holokauszttúlélőkhöz juttatják el a kárpótlást, csak az elszámolásuk nem megfelelő.
Hozzátette, hogy azért kérték az ügyben Orbán Viktor segítségét, hogy ha a New York-i szervezet májustól valóban visszatartaná vagy csökkentené a MAZS Alapítvány felé küldött támogatásokat, akkor a kormány dolgozzon ki egy átmeneti megoldást, például biztosítsák az érintettek ellátását, amíg a Claims Conference-szel nem rendeződik a Mazsök ügye.
A Claims Conference gyakorlatilag zsarol
Felkerestük a Claims Conference budapesti irodáját is, de kérdéseinkre nem voltak hajlandóak válaszolni.
A Mazsihisz azonban elküldte nekünk a New York-i szervezet eddigi utolsó levelét, amelyben kilátásba helyezték, hogy ha nem küldik el nekik haladéktalanul a visszatartott pénzt, akkor ők sem fogják folyósítani a magyar túlélők ellátásához szükséges összeget.
Részlet a Claims Conference eddigi utolsó leveléből
Az ügyben megpróbáltuk megkeresni Thaly Shault is a MAZS Alapítványtól, de cikkünk megjelenéséig nem tudtuk elérni.
Szabó György és Zoltai Gusztáv is úgy gondolja, hogy a Claims csak ijeszteget, és valószínűleg végül el fogják küldeni a MAZS Alapítványnak a pénzt. | [
"Conference on Jewish Material Claims Against Germany"
] | [
"Blue Card Corporated",
"KDP EZRA",
"Náci Túlélő Segélyprogram",
"American Jewish Joint Distribution Committee",
"Claims Conference",
"Magyarok Világszövetsége",
"Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium",
"Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége",
"MAZS Alapítvány",
"Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványa",
"Magyarországi Zsidó Szociális Alapítvány",
"Pesach Tikvah",
"Amerikai Holokauszttúlélők Szövetsége"
] |
Az ügyészség közleménye szerint a jegyző egy ismerősének segített nyerni a Szolnok-Martfű bicikliút egyik szakaszára kiírt városi pályázaton, majd a nyertes ezért visszajuttatott kétmillió forintot a jegyzőnek. Balogh Edith vallomásában beismerte a bűncselekmények elkövetését.
Gyanúsítottként hallgatta ki Martfű város jegyzőjét a Központi Nyomozó Főügyészség - közölte a főügyészség szóvivője pénteken. Az ügyészség a jegyzőt kétrendbeli, társtettesként, üzletszerűen elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntettének, valamint gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójával kapcsolatban üzletszerűen elkövetett befolyással való üzérkedés bűntettének elkövetésével gyanúsítják.
A főügyészség által B. Edithnek nevezett Balogh Edith vallomást tett, amelyben beismerte a terhére rótt bűncselekmények elkövetését.
A gyanú szerint tavaly januárban Martfű Város Önkormányzata pályázati felhívást tett közzé a Szolnok-Martfű kerékpárút Rákóczifalva-Rákócziújfalu-Martfű közötti szakaszának megvalósítására. A pályázat kiírása előtt - 2010 decemberében - a város jegyzője egy ismerősén keresztül megkeresett egy vállalkozót azért, hogy ajánljon egy olyan kivitelezőt, aki olyan feltétellel is vállalná a munkák elvégzését, hogy - a pályázat pozitív elbírálásához nyújtott támogatásáért cserébe - a munkadíj egy részét visszajuttatná neki.
A felkért vállalkozó meg is találta - ahogy a főügyészség közleményében írta - "a feladatra alkalmas" kft.-t és annak vezetőjét, aki megegyezett a jegyzővel, hogy ha a cég nyeri meg a pályázatot, akkor a cégvezető a munkadíjból öt százalékot visszajuttat a jegyzőnek. A jegyző a pénzzel kapcsolatban azt állította, hogy abból neki semmi sem jutna, ugyanis azt a bizottsági tagok - a három érintett település polgármesterei - között kell szétosztania. A cégvezető kétmillió forintot adott át a jegyzőnek.
A jegyző 2011 januárjában ugyanezt a cégvezetőt - a kapcsolatán keresztül - azzal a lehetőséggel kereste meg, hogy Tomajmonostora község önkormányzata pályázatot írt ki bel- és kültéri csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítésére, és ezt a kft. szintén megpályázhatná. 2011. február végén, annak érdekében, hogy Tomajmonostorán - ahogy a főügyészség közleménye fogalmaz - "rendben menjenek a dolgok", a jegyző az ismerősén keresztül 1,5 millió forintot kért és kapott a kft. cégvezetőjétől.
A 4-es számú főút Kisújszállást elkerülő szakaszának építését egy konzorcium végezte. Az elkerülő szakasz átadás-átvételi eljárása 2010 decemberében kezdődött. A 2011. február 8-ra tervezett műszaki átadás előtt néhány nappal a jegyző felhívta a konzorcium képviselőjét, és hárommillió forintot kért tőle azzal a megjegyzéssel, hogy "a nagy emberek szerint az üzembe helyezési eljárás során rendben lesz minden", de "ennek ára van".
A főügyészség szerint ebben az ügyben nem állapítható meg, hogy a pénzátadás megtörtént volna, de az biztos, hogy a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. szakemberei nem vették át a főutat.
A főügyészség április 17-én állította elő a jegyzőt, és több helyszínen is házkutatást tartottak. A közlemény szerint a gyanúsított sem a házkutatással, sem a gyanúsításközléssel szemben nem jelentett be panaszt, vallomást tett, amelyben beismerte a terhére rótt bűncselekmények elkövetését. A jegyző szabadlábon védekezik. | [
"Martfű Város Önkormányzata"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt."
] |
A különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt 2010. május 21. napja óta nyomozó főügyészség újabb bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt hallgatta ki Hagyó Miklóst hétfőn.
A Központi Nyomozó Főügyészség közleménye szerint Hagyó Miklós megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy mint a fővárosi önkormányzat főpolgármester-helyettese – hivatali helyzetével visszaélve – 2008. márciusában arra utasította Balogh Zsoltot, a BKV Zrt. megbízott vezérigazgatóját, hogy évente 15 millió forintot adjon át a részére.
A nyomaték kedvéért Hagyó Miklós kilátásba helyezte, hogy amennyiben Balogh Zsolt nem adja át a kért összeget, akkor a Balogh által egy kft számára 2007. decemberében – Hagyó utasítására – szabálytalanul kiállított teljesítés-igazolás miatt ellehetetleníti.
A gyanú szerint a fenyegetéssel, valamint az általa folyamatosan tanúsított erőszakos, ellentmondást nem tűrő viselkedéssel Hagyó Miklós félelmet keltett Balogh Zsoltban, aki ennek hatására jogtalan előnyként 2008. és 2009. évben is 15-15 millió forintot juttatott neki. Hagyó Miklós ezen cselekménye hivatalos személyként elkövetett zsarolás bűntette megállapítására alkalmas.
Hagyó Miklós panaszt jelentett be a gyanúsításközléssel szemben, majd vallomást tett – tagadva a terhére rótt bűncselekmény elkövetését.
Hagyó Miklós gyanúsított előzetes letartóztatását a nyomozási bíró legutóbb 2010. szeptember 17. napjáig hosszabbította meg.
Hagyó három és fél hónapja rács mögött van
Hagyót május 14-én tartóztatta le a rendőrség, majd május 17-én helyezte előzetes letartóztatásba a Budai Központi Kerületi Bíróság.
A volt főpolgármester-helyettes mellett Horváth Évát, a politikus egykori szóvivőjét, és Lelovics Ottó kommunikációs szakembert letartóztatták. Mindhárman panasszal éltek a gyanúsítás ellen, vallomást Hagyó és Lelovics tett.
A volt főpolgármester-helyettes és két sajtósa ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés miatt indult nyomozás.
A rendőrség szerint Hagyó Miklós közvetlenül vagy közvetítő útján utasításokat adott a BKV vagyongazdálkodási kötelezettséggel rendelkező egyes vezetőinek, hogy a közlekedési vállalat számára szükségtelen szerződéseket kössenek. A rendőrség közleménye szerint ilyen volt a 4-es metró beruházásával kapcsolatos tanulmány, melyet valójában a fővárosnak kellett fizetnie.
A BRFK szerint Hagyó nyomására született az a szerződés, amely a HÉV utastájékoztató rendszerét érintette. A szolgáltatás elindult ugyan, ám azzal szemben minőségi kifogások voltak, de Hagyó közbenjárására a BKV mégis igazolta a teljesítést, így a kivitelező cég 40 millió forinthoz jutott. | [
"BKV Zrt."
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Budai Központi Kerületi Bíróság"
] |
Rekord nagyságú, több, mint egymilliárd eurós büntetést szabott ki szerdán az Európai Unió az Intel számítástechnikai óriáscégre, azzal érvelve, hogy a kaliforniai székhelyű lapkagyártó üzleti politikája sértette az uniós versenyszabályokat, ellehetetlenítvén versenytársát, az AMD-t. Az Intel fellebbez.
Ekkora bírságot még a Microsoft számítástechnikai cégre sem szabott ki az Európai Bizottság, pedig az is hosszú éveken át szálka volt a brüsszeli hivatal szemében. Az Intel-bírság pontos összege egymilliárd-hatvanmillió euró, vagyis 1,44 milliárd dollár.
Az Intel a világ mikroprocesszor-piacának mintegy 80 százalékát ellenőrzi a személyi számítógépek szegmensében. Egyetlen riválisa ezen a piacon az AMD, vagyis az Advanced Micro Devices Inc. Brüsszel megállapítása szerint az Intel jutalékot adott az Acer, a Dell, a HP, a Lenovo és a NEC számítógép-gyártónak az Intel-termékek beépítése fejében, illetve azért is fizetett nekik, hogy halasszák el az AMD-lapkákkal működő számítógépeik piacra dobását. Szintén lefizette az Intel 2002 és 2007 között a Media Saturn Holdingot, Németország legnagyobb elektronikai kereskedőházát - a MediaMarkt áruházak fenntartóját -, hogy csak Intel-lapkákkal futó készülékeket tartson raktáron.
Neelie Kroes versenyügyi EU-biztos megfogalmazása szerint az Intel az európai fogyasztók millióinak okozott kárt a versenytársaknak a piactól való távol tartásával. "Nem lehet eltűrni az EU trösztellenes szabályainak ilyen súlyos és folytatólagos megsértését" - indokolta Kroes a kemény bírságot.
A világon évente mintegy 22 milliárd euró értékben adnak el számítógéplapkákat, ennek 30 százalékát Európában. Az Intel jogsértő magatartását a brüsszeli bizottság öt év és három hónap időintervallumra nézve állapította meg. Felszólította az amerikai céget, hogy amennyiben még most is folytat jogellenes tevékenységet, azt haladéktalanul szüntesse be.
Az uniós szabályok szerint a nagy mennyiségre történő megrendelés esetén a jutalék, illetve árengedmény nem jogellenes ugyan, de akkor már igen, ha függővé teszik attól, hogy a kereskedő kevesebbet vagy egyáltalán ne vásároljon a konkurencia termékéből. Az Intel esetében - állapította meg az Európai Bizottság - ez a jutalék akkora árengedményt tett lehetővé, hogy az AMD-nek önköltségi ár alatt kellett volna árulnia saját termékét, ha versenyképes akar maradni.
Az Intel bejelentette, hogy fellebbez az Európai Bizottság bírságot kiszabó döntése ellen. Paul Otellini elnök-vezérigazgató szerint a döntés hibás, nem veszi figyelembe a mikroprocesszorok piacának jellegzetességeit. E piacot - állítja Otellini - a folyamatos innováció, a termékek növekvő teljesítménye és az árak csökkenése mellett az erős versenyhelyzet is jellemzi. "A fogyasztókat semmilyen kár nem érte" - hangsúlyozta Otellini.
Elképzelhető, hogy az Intel fellebbezése nyomán hosszadalmas eljárás következik, miként ez történt az Európai Bírósághoz forduló Microsoft esetében is. Igaz, a szoftveróriás ezen végül még többet bukott, mert a luxembourgi taláros testület sem neki adott igazat, és a bírság a késedelmi kamatokkal is emelkedett. | [
"Intel"
] | [
"Advanced Micro Devices Inc.",
"Media Saturn Holding",
"Európai Unió",
"Európai Bíróság",
"Európai Bizottság"
] |
Nagy reményekkel futottak neki egy környezeti, energetikai, hulladékhasznosítási projekt megvalósításának az ArchEnerg klaszter keretében évekkel ezelőtt. A terveket az állam is támogatta uniós forrásból, azonban később szabálytalanságok miatt elálltak a szerződéstől. A már kifizetett összeg visszautalásáról letett a Pénzügyminisztérium, és az OLAF sem vizsgálja az esetet. Az ügy főszereplője, az Alletix Kft. ellen ugyanakkor áfacsalás miatt indult eljárás, amelyben azóta ítélet is született.
2013-ban arról írt az Indsider blog, hogy akkor három éve dolgozott azon az ArchEnerg Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter, hogy megoldást találjon a nyomtatott áramköri lapok és a használt sütőzsiradék lehető legteljesebb újrahasznosítására.
"Enyingen az Alletix Projekt Szervező Kft. lebonyolításában megvalósított kezdeményezés célja a laboratóriumi körülmények között működőképes technológiák ipari szintre emelése.
A 2010 júniusában indult projekt összértéke 980 millió forint, amelyből közel 483 millió forint volt az európai uniós támogatás"
– olvasható a blogon.
Makra Attila, az innovációs kezdemény koordinálásáért felelős Alletix Projekt Szervező Kft. ügyvezetője a projekttel kapcsolatban elmondta, kísérleteik célja az volt, hogy megnézzék, hogyan lehet a csatornák zsírfogójából kinyert anyagot megtisztítani, energetikai célokra felhasználni és ezzel párhuzamosan ártalmatlanítani. Megemlítette azt is, hogy igazi áttörést az Alletix projektjében az jelenti, hogy ipari méretben is garantálja a hulladékok hasznosítását. "Mindezt üzletileg is rentábilis költségek mellett tudjuk megtenni a jövőben" – mutatott rá Makra Attila.
Pár évvel korábban hasonlóan előremutató fejlesztésről beszélt Makra József, a RFV (Regionális Fejlesztési Vállalat) Nyrt. vezérigazgatója is, aki elmondta, a cég kísérleti termelést folytat saját fejlesztésű pirolizáló berendezésével, amely műanyaghulladékból fűtőolajat és pb minőségű gázt állít elő. A berendezések telepítését azonban hátráltatta, hogy nem lehetett tudni, a VPOP jövedéki terméknek minősíti-e az így készült olajat.
A két cégvezető között rokoni és üzleti kapcsolat is volt, de a szálak több más ponton is összeértek.
Cégcsoporton belül vándorolt a pénz
Miközben az Alletix képviselője a sajtónak nyilatkozott, a céget a cikk írásakor már két éve vizsgálta az adóhatóság. Költségvetési csalásra gyanakodtak, egészen pontosan fiktív számlázásra.
A NAV nyomozói 2013. december 21-én feljelentést tettek, akkor még ismeretlen tettes ellen: a gyanú szerint a fiktív számlázással a cég 27,9 millió forint kárt okozott. Vádat is emeltek két ügyvezető és az egyik számlát kibocsátó cég ügyvezetője ellen, 2020 őszén pedig megszületett a jogerős döntés – tudta meg az Átlátszó az egyik érintettől.
Az első és másodrendű vádlottak felfüggesztett börtönt kaptak.
Az Átlátszó megkapta a közel 7 éves ügy közel 1000 oldalas iratanyagát, vallomásokkal, nyomozói feljegyzésekkel együtt.
A NAV 2013-as feljelentése szerint az Alletix Projekt Kft. három kutatási-fejlesztési projekttel foglalkozott a vizsgált időszakban. Makra Dénes 2011 májusától volt ügyvezető, aki édesapja, Makra József felkérésére vállalta el ezt a tisztséget. Utóbbi az RFV Nyrt. egyik többségi tulajdonosa volt 2011. első negyedévig. Az RFV Nyrt. pedig tulajdonosa volt az Alletix Projekt Kf.t-nek. A feljelentésben az állt, hogy "a projekt finanszírozásához az önerőt valószínűleg Makra József magánszemélyként biztosítja, együttműködve a Raiffaisen Bank Zrt-vel".
Az áfacsalás kapcsán tanúként kihallgatott Makra Dénes a nyomozati iratok szerint azt mondta, 2011 májusa előtt nem volt kapcsolatban a társasággal, a pályázatban nem vett részt. Makra József, az apa pedig azt vallotta – szintén tanúként – hogy 200 millió forintot adott a cégnek kölcsönként, ezt a saját számlájáról utalta át. Arról, hogy mi és miként történt a cégnél, nem tudott mit mondani a NAV nyomozójának. K. Kolos – aki az Energoffer Kft. tulajdonosa volt Makráékkal együtt, valamint később vádlott, azt vallotta, hogy a projekthez az Energoffer nyújtott kölcsönt, ami szintén Makra-érdekeltség. Vagyis cégcsoporton belül vándorolt a pénz.
A NAV szerint annak a K. Kolos projektvezetőnek az "ajánlására, tudomásával kerültek kiválasztásra az alvállalkozók, aki tulajdonosa volt a Momentous K+F Kft.-nek, továbbá az Energoffer Kft.-nél is tulajdonos volt, mely társaság tagja az Alletix Projekt Kft.-nek. Az ODB Mérnökiroda Kft. K. Kolos ajánlására lett az Alletix Projekt Kft. partnere."
A cégek egymást között számláztak, "a K+F megvalósulását képező vegyészeti projekttermék értékeként 3 150 000 Ft (1 275 000 Ft és 1 875 000 Ft) bruttó érték szerepelt, ezzel szemben a továbbszámlázás következtében az adózó által befogadott számlákban már mintegy 140 millió forint bruttó értékű beszerzés szerepel, holott nevezett számlakibocsátók a speciális tevékenység ellátásához és a számla szerinti szolgáltatások nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, szaktudással nem rendelkeztek.
Az adózó számlakibocsátói a fellelt adatok alapján adóminimalizálással a fiktív számlakibocsátások következtében felmerülő adófizetési kötelezettségek elkerülésére törekedtek az általuk befogadott számlák alapján.
Az interneten, mindenki számára hozzáférhető adatok, technológiák és folyamatok felhasználásával látszattevékenység és látszateredmény alapján csak színlelten került sor K+F projekt-megvalósításra" – olvasható a NAV feljelentésében.
A NAV azt is leírta, hogy
"a számlakibocsátó társaságok nem rendelkeztek a szolgáltatásnyújtásról szóló számlák szerinti gazdasági esemény elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,
sem a számlakibocsátó sem az adózó nem igazolta hitelt érdemlő adattal, hogy a számlákon szereplő felek között valósult meg az azokban feltüntetett szolgáltatás, azaz ezen számlák tekintetében a gazdasági esemény nem a számlán szereplő felek között ment végbe."
Illusztris szereplők
A NAV az adócsalásos időszakban azt is vizsgálta, kik dolgoztak a cégnél.
A dokumentumok szerint az állami tulajdonú MAVIR egyik tisztségviselője is az Alletixnél dolgozott, ahogy Danka István Attila is, aki több kormányzati kötődéssel bír.
Danka a Linkedin profilja szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium Kiemelt projektkoordinátora 2015 óta, 2011-ben az Alletix operatív igazgatója, valamint ebben az időszakban a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (Kopint-Datorg Zrt.) igazgatója.
"A követelés behajthatatlanná vált"
A kormányzati pályázati oldal táblázata szerint 2015-ben elálltak az Alletix támogatásától – a "szabálytalansággal érintett összeg" oszlopban 691 millió forint szerepel. Ez viszont több, mint amennyi támogatást megítéltek a projektre. A MAG Zrt. – az uniós pénzeket is koordináló, 2007-ben létrehozott Magyar Gazdaságfejlesztési Központ – a büntetőeljárásban azt állította,
482 millió forint volt a megítélt támogatás, amiből 2010 júliusában 193 millió, 2012 februárjában 62 millió forintot fizettek ki. A maradék 400 millióról nincs irat.
Éppen ezért a MAG Zrt. jogutódjához, a Pénzügyminisztériumhoz küldtünk közadatigénylést, hogy kiderüljön, mikor és mennyi pénz ment az Alletixhez, valamint hogy milyen lépéseket tettek a visszaszerzésre. A PM a járványhelyeztre hivatkozva először 45 napos türelmet kért, majd újabb 45 nappal hosszabbított. 2021. január 18-án beadott közadatigénylésünkre a törvényes határidő lejárta után válaszoltak.
Azt írták, "2014 decemberében a Nemzetgazdasági Minisztérium (a továbbiakban: NGM) tájékoztatta az Alletix Projekt Szervező Kft.-t (a továbbiakban: Társaság), hogy a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendeletnek megfelelően a GOP-1.2.1-09 kódszámú projektjénél
jogosulatlan támogatás felhasználása kapcsán szabálytalansági eljárást folytatott le, és ennek eredményeként a támogatási szerződéstől elállt, valamint tájékoztatta a Társaságot az elállás folytán fennálló követelése összegéről.
2015-ben a Fővárosi Törvényszék kényszertörlési eljárás megindítását rendelte el a Társasággal szemben, amely során az NGM a jogszabályi előírások szerint bejelentette a követelését. A Társaságot az illetékes cégbíróság 2017. november 14. törölte a cégjegyzékből. Tekintettel arra, hogy a kényszertörlési eljárásban az NGM követelése nem térült meg, a követelés behajthatatlanná minősítésére került sor."
Azt is megkérdeztük, hogy mire kapták a pénzt, erre viszont nem válaszoltak.
Az Átlászónak küldött információ szerint az OLAF nem foglalkozott immár a több százmillió forintnyi uniós támogatással, mivel az áfacsalás kapcsán ítélet született.
"Ezúton kívánjuk tájékoztatni, hogy az OLAF elutasította az ügyet a szubszidiaritás elve alapján, mivel a nemzeti hatóságok feltárták a csalás bűntettét és eljártak az ügyben"
Több vállalkozásuk is gallyra ment
Makráék neve nem először bukkan fel a sajtóban: egy másik ügy, az E-star Alternatív Nyrt. kapcsán szintén ismertek már. A Szabadföld 2012-es cikke összegezte, hogy "Soós Csaba a 2011-es Év Vállalkozója Díj büszke tulajdonosa, a kétezres években Makra József Lászlóval együtt négymillió forint tőkével alapította meg a Regionális Fejlesztési, Beruházó, Termelő és Szolgáltató Rt.-t. Vállalkozásuk rövid idő alatt hatalmasra nőtt: kis és közepes nagyságrendben vállaltak fűtéskorszerűsítést, karbantartást és hőszolgáltatást.
Az ügyfelek – általában önkormányzatok – arra szerződtek az RFV Nyrt.-vel (2011-től E-Star Alternatív Nyrt.), hogy az korszerűsíti a fűtést, azután a felújított berendezéseket működteti, ezért pedig az ügyfél hosszú éveken keresztül szolgáltatási díjat fizet. Az RFV 2007-ben kilépett a tőzsdére, és az egyik legdinamikusabban fejlődő vállalattá vált. Egyre több megrendelésük lett a magánszektorból, de külföldön is terjeszkedésbe kezdtek, a vállalat részvényeinek ára gyorsan növekedett. Időközben a vállalat neve E-star Nyrt. lett."
A cég csillaga azonban hamar leáldozott. A magyarnarancs.hu 2012 őszén azt írta: "látványosan menetel a csőd felé az elsősorban fideszes önkormányzatokkal szerződő, fűtés- és közvilágítási korszerűsítést, megtakarítást ígérő E-Star Nyrt.
A társaság működését az önkormányzatok fokozódó elégedetlensége, ki nem fizetett közműszámlák és szerződésbontások kísérik".
Az E-Start közel 10 milliárdos kötvénykibocsátását is sok kisbefektető bánta meg: a cég még abban az évben csődöt jelentett. Makráék emellett számos céget alapítottak, előszeretettel pályáztak állami forrásra. Ezek közül a legtöbbet már felszámolták.
Nincsenek válaszok
Minden, a cikkben megjelenő érintettnek hónapokkal ezelőtt küldtünk e-mailt, érdeklődtünk az Alletix projekt kifizetéseiről, saját szerepükről, valamint az uniós támogatás sorsáról. Ahogy a befektetőt is kerestük, hogy mi lett a sorsa a 200 millió forintjának. Egyik érintett sem válaszolt egyetlen kérdésünkre sem.
A nyitókép illusztráció. Átlátszó fotó. | [
"Pénzügyminisztérium",
"Alletix Projekt Szervező Kft."
] | [
"Európai Regionális Fejlesztési Alap",
"Európai Szociális Alap",
"MAG Zrt.",
"Raiffaisen Bank Zrt-vel",
"Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.",
"Regionális Fejlesztési, Beruházó, Termelő és Szolgáltató Rt.",
"ArchEnerg Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter",
"Kohéziós Alap",
"Kopint-Datorg Zrt.",
"E-Star Alternatív Nyrt.",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"E-star Nyrt.",
"Momentous K+F Kft.",
"Fővárosi Törvényszék",
"RFV (Regionális Fejlesztési Vállalat) Nyrt.",
"Magyar Gazdaságfejlesztési Központ",
"ODB Mérnökiroda Kft.",
"E-Star Nyrt.",
"RFV Nyrt.",
"Alletix Projekt Kf.t",
"E-star Alternatív Nyrt.",
"Energoffer Kft."
] |
Két MNB-alelnök is kap nagyon olcsó hitelt a jegybanktól, és a havi 4,95 millió forintos bruttó bért felmarkoló ügyvezető igazgató is hozzájut a kedvező munkáltatói kölcsönhöz. Amíg az átlagember 8 százalékos thm-re kap személyi kölcsönt egy kereskedelmi banktól, addig az MNB-ben 1,9 százalékos kamatra osztják ezt a fajta hitelt.
Rendkívül olcsón juthatnak többféle hitelhez is a Matolcsy György vezette jegybank a piaci átlaghoz képest is jócskán megfizetett dolgozói munkahelyüktől, a Magyar Nemzeti Banktól (MNB) – derül ki azokból a válaszokból, amelyeket a 24.hu közérdekű adatigénylésére adott az MNB.
Az már ismert volt, hogy a lakáscélú, kedvezményes kamatozású munkáltatói kölcsönnel jól lehet járni. Matolcsy barátnőjét, Vajda Zitát is lakáshoz segítette a jegybank; Vajda 32,3 millió forintos hitelt kapott, ezzel pedig lapunk becslése szerint összesen nagyjából másfél millió forintot nyer az MNB-től amúgy tavaly távozó, de a jegybanki alapítványoknál posztot kapó nő. Az viszont csak a mostani adatigénylésünkre küldött válaszokból és a megkért szabályzatokból világlik ki, hogy a lakáscélú hitel mellett az MNB dolgozói személyi kölcsönt is igényelhetnek. Mégpedig nagyon olcsót.
Kamata ugyanis a jegybanki alapkamat plusz 1 százalék, vagyis most 1,9 százalék. Mennyiért kaphat személyi kölcsönt egy hasonlóan jól kereső, de nem az MNB-nél dolgozó személy, aki kereskedelmi banktól szeretne ilyen hitelhez jutni? A mostani ajánlatok között nem találtunk 7 százalékos thm alattit, jellemzően 8-9 százalékos thm mellett lehet személyi kölcsönt felvenni.
Háromfajta hitel Fő szabály szerint kedvezményes kamatozású lakáscélú hitelből egy lehet az MNB-alkalmazottnak, de ha a kölcsöncéllal érintett ingatlan ugyanaz, mint amit a meglevő lakáskölcsön céljaként megjelölt az illető, akkor kaphat még ilyen hitelt. Idén bővítették ennek a hitelnek a felhasználási körét, már telekre is fel lehet venni a kölcsönt. Egyébként legfeljebb 10 évre lehet megkapni, az összegre fix felső határ nincs, az függ a dolgozó keresetétől, a háztartásában egy főre eső jövedelemtől, a futamidő hosszától, és az önrésztől.
Kaphat a jegybanki dolgozó áthidaló hitelt is: legfeljebb egy évre, kamata megegyezik a lakáscélú hitelével, azaz a jegybanki alapkamattal. Ezt is fel lehet venni telekvásárlásra.
Személyi hitel: maximum ötéves futamidejű, legfeljebb 5 millió forintos kölcsön, kamata a jegybanki alapkamatot 1 százalékponttal haladja meg. Az MNB-alkalmazott egyidejűleg egy személyi kölcsönnel és több, lakáscélú hitellel is rendelkezhet.
Ez a brutális különbség a törlesztőrészletekben is megmutatkozik. Az átlagemberhez képest havonta durván 13-14 ezer forinttal kisebb törlesztőrészletet kell fizetnie annak a jegybanki dolgozónak, aki felvette a hatályos szabályzat szerinti maximumot, azaz 5 millió forintot ötéves futamidőre a munkahelyétől. (A kereskedelmi bankoktól igényelhető személyi kölcsönt is ilyen paraméterekkel számoltuk.)
Ám tavaly, sőt, 2015 augusztusától akár 10 millió forintnyi személyi kölcsönt is adott ilyen méltányos feltételek mellett a Matolcsy-féle intézmény az alkalmazottainak (csak idén január 1-jétől felezte meg a hitelösszeg plafonját). Aki akkoriban kapott maximális összeget ebből a hitelfajtából az MNB-től, az legalább havi 30 ezer forintot nyer vele. Ez egy alsó becslés, mert egy-két éve még a mostaninál is drágábbak voltak a piaci személyi kölcsönök.
A jegybanki válaszok más érdekességet is rejtenek. Mégpedig azt, hogy nem csak Matolcsy barátnőjével volt nagylelkű a jegybank, amikor kedvezményes lakáscélú hitelhez juttatta (annak kamata a jegybanki alapkamattal egyezik meg).
Van két alelnök is, akik ugyancsak igényeltek és kaptak is a méltányos munkáltatói kölcsönből, majd ennek a segítségével lakást vásároltak.
A jegybanki válasz nem tér ki rá, hogy kik ők (vélhetően banktitok és a személyiségi jogok miatt), de jelen időben írnak az alelnökökről, azaz nem volt alelnököket említenek. Jelenleg három MNB-alelnök van: Gerhardt Ferenc, Nagy Márton és Windisch László. Az a két vezető, aki közülük részesült a rendkívül alacsony kamatozású munkáltatói kölcsönből, együtt összesen 48 millió forintot kapott.
A miheztartás végett: az alelnökök bére fejenként havi bruttó 4,5 millió forint. Ehhez a fizetéshez járul tehát a kedvezményes kölcsön.
Ugyanakkor legalább az egyiküknél, de lehet, hogy mindkettejüknél, nagyobb összegű kölcsönhöz jutott a 32,3 milliós hitellel megtámogatott Vajda Zita. Ha az egyik alelnök például 20 milliós kölcsönt igényelt, a másik meg 28 milliósat, akkor Vajda mindkettőjüket előzi.
Van egy ügyvezető igazgató is, aki részesült kedvezményes munkáltatói kölcsönben, méghozzá több tíz millió forintos összegűben – ezt a jegybank Spät Juditnak, az Együtt elnökségi tagjának a kérdésére árulta el. A nevét szintén nem közölték. Ügyvezető igazgatóból öt van, és ők fejenként havi bruttó 4,95 millió forintot keresnek alapbérként.
Az Együtt megkérdezte Polt Péter legfőbb ügyészt is, hogy a jegybankban dolgozó felesége vagy az ugyanoda az idén felvett lánya kap-e kedvezményes hitelt az MNB-től, de a legfőbb ügyész megkerülte az érdemi válaszadást.
Az MNB lapunknak írt válaszában ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy Matolcsy György nem rendelkezik munkáltatói kölcsönnel. | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Fidesz-KDNP: honnan van Simon Gábor pénze?
A kormánypártok szerint a szocialisták még mindig tartoznak a válasszal arra, hogy valójában kié a Simon Gábor korábbi MSZP elnök-helyettes titkos külföldi és hazai számláin rejtegetett több száz millió forint és ez honnan származik.
Hollik István kereszténydemokrata országgyűlési képviselő szerdai budapesti sajtótájékoztatóján utalva a most kezdődött büntetőperre kiemelte: Simon Gábor különösen nagy vagyoni hátrányt okozó csalás és más bűncselekmények miatt áll bíróság előtt. Az MSZP korábbi alelnökéről két éve derült ki, hogy több száz millió forintot rejteget titkos külföldi és hazai bankszámlákon. Az eltitkolt pénzek és ingatlanok összértéke meghaladja a 600 millió forintot – jegyezte meg a kormánypárti politikus, aki a Fidesz és a KDNP véleményét ismertette.
A lebukásig Simon Gábor az MSZP második legfontosabb embere volt, az akkori elnök helyettese, s a szocialisták jó néhány kérdésre még mindig nem adtak választ – hangzott el.
Hollik István kiemelte: az ellenzék tele van korrupciós ügyekkel, és ebben az ügyben a mai napig nem tudják valójában kié az eltitkolt rengeteg pénz, honnan és milyen bűncselekményből származik, s milyen célra őrizgették azt a párt elnökhelyettesénél.
A szocialista párt a mai napig hallgat arról, mit tudnak a rejtegetett százmilliókról, mennyi volt ebből az ellenzéki párté. Tudott-e, és ki, ezekről a titkos bankszámlákról? – sorolta kérdéseit.
Hollik István lehetségesnek nevezte, hogy ez a pénz az, amelyről Gyurcsány Ferenc korábban úgy nyilatkozott: jobb, ha nem tudják, honnan származik.
Mint fogalmazott: ha Simon Gábor nem hajlandó emlékezni, vagy az MSZP-ben nem mondták el neki, honnan van a pénz, itt az alkalom az őszinte beszédre. A szocialista politikusok segítsenek Simon Gábornak emlékezni, és mondják el végre, honnak származnak ezek a pénzek, hogyan került számláira több mint 600 millió forint – szólított fel. | [
"MSZP"
] | [] |
A "csengeri örökösnő" állítása szerint a számlájára befolyó pénz egy része valójában nem is az övé, hanem Kósa Lajosé volt, csak a számláját adta volna "kölcsön" – írja e heti számában a HVG.
Besétálhat-e az utcáról bárki egy zürichi magánbankba úgy, hogy királynak kijáró tisztelettel bánjanak vele: ez csak az egyik olyan kérdés, amelyre – ha a magyar hatóságokon múlik – nem fogunk választ kapni, pedig az igazság számos részletére derülhetne így fény, még akkor is, ha a svájci bankos kaland csak egy mellékszál abban a történetben, amelynek a főszereplője a "csengeri örökösként" hírhedtté vált P. Mária – írja a HVG.
Ahogy azt a hvg.hu által a napokban nyilvánosságra hozott nyomozati anyagok bizonyítják, Kósa Lajos és az időközben csalással megvádolt asszony 2016-ban közösen jártak egy zürichi ügyvédnél, és a város két bankjában is megfordultak.
Gulyás Gergelyt kérdeztük: Meddig maradhat befolyásos politikus a Fideszben, aki elfogadja egy francia bank negyedét? Egy kommunikációs iskolában alighanem megbuktatnák a kormánypropagandáért felelős minisztert annak alapján, amit és ahogy Rogán Antal az újdonsült feleségével kapcsolatos földvásárlási ügyben kommunikál.
P. Mária ragaszkodna Kósa Lajos bírósági meghallgatásához, hiszen a svájci börtönben kézzel írt vallomásában már odakint összefüggésbe hozta a fideszes politikust az egyik olyan ügylettel, amely a vádiratban szerepelt, és amit az előkészítő ülésen is megismételt. A vallomásában azt állította, hogy az egyik olyan cég, amely neki utalt, a pénzt valójában nem is neki szánta, hanem egy harmadik személynek.
A vallomásban szereplő cégről, az ügy részleteiről és Kósa Lajos reagálásáról a HVG-ben és a hvg360-on olvashatnak további részleteket. | [
"Fidesz"
] | [] |
Megválik a 19 magyarországi szállodájától a Hunguest Hotels Zrt., ami részben Leisztinger Tamás üzletember tulajdonában van. Leisztingerről mostanában többször is írtunk, az ő mezőgazdasági cégei kapták például tavaly a legtöbb agrártámogatást, és az ő cégei által bérelt földeket vették meg sorban Garancsi Istvánhoz és a Flier családhoz köthető licitálók az állami földárveréseken.
A Magyar Idők szerint a szállodákat a Jászai Gellért veheti majd meg, amely a korábban az SCD céggel a kétezres évek elején három, ma már a Hunguest Hotels lánchoz tartozó szállodát is épített és komolyabb beruházásokat tervezett, főleg a Balaton környékén. A Hunguest Hotels Zrt. jelenleg átvilágítás alatt van.
A lap úgy tudja, hogy a Hunguest megtartja az ausztriai és montenegrói szállodáit. | [
"Hunguest Hotels Zrt."
] | [
"Jászai Gellért",
"Magyar Idők"
] |
Megnehezíthetné a bizonyítást, előzetesben marad Hagyó + Képriport
• Hagyó hosszabbíthat az előzetesben, Gálnak százmillió kellene A Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) május 17-ig meghosszabbította Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes előzetes letartóztatását – közölte a Fővárosi Bíróság szerdán. Hagyó Miklóst a többi között bűnszervezetben elkövetett, nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel és zsarolással gyanúsítják.
(Fotó: Nagy Béla) A közlemény szerint a szerteágazó, szövevényes ügyben változatlanul folyik a nyomozás, és "további nyomozati cselekményeket kell elvégezni".
A PKKB határozata szerint a bűncselekmény jellegére, szervezettségére, "H. Miklós" gyanú szerinti irányító szerepére és a kiszabható büntetésre tekintettel csak a legszigorúbb kényszerintézkedés elrendelésével biztosítható, hogy Hagyó Miklós jelen legyen az eljárási cselekményeken. A közlemény szerint továbbra is tartani lehet attól, hogy Hagyó Miklós szabadlábra helyezése esetén a még ki nem hallgatott személyekkel együttműködve, összejátszva vagy más egyéb módon meghiúsítaná vagy megnehezítené a bizonyítási eljárás eredményességét.
A volt szocialista főpolgármester-helyettest május 26-án helyezték előzetes letartóztatásba, miután az országgyűlési választásokat követően megszűnt a mentelmi joga. Csaknem két héttel korábban, május 14-én gyanúsítottként hallgatták ki, majd őrizetbe vették.
A gyanú szerint Hagyó Miklós közvetlenül vagy közvetítőin keresztül utasításokat adott a BKV vagyongazdálkodási kötelezettséggel rendelkező egyes vezetőinek arra, hogy a közlekedési cég számára szükségtelen szerződéseket kössenek, például a HÉV utastájékoztató rendszerével, tanácsadással, kommunikációs tevékenységekkel összefüggésben. Augusztus végén zsarolással is meggyanúsították: a hatóságok szerint 2008-ban főpolgármester-helyettesként arra utasította Balogh Zsoltot, a BKV akkori megbízott vezérigazgatóját, hogy adjon át neki évente 15 millió forintot.
(MTI) | [
"BKV"
] | [
"Pesti Központi Kerületi Bíróság",
"Fővárosi Bíróság"
] |
Visszautasította a Legfőbb Ügyészség a vesztegetéssel vádolt, majd bizonyítottság hiányában jogerősen felmentett volt angyalföldi alpolgármester, Hiszékeny Dezső hétfői – ügyészséget érintő – kijelentéseit. A szocialista képviselő az utolsó szó jogán, illetve az ítélethirdetés után azt rótta a hatóságok terhére, hogy politikai megrendelésre indítottak ellene koncepciós eljárást és gyakorlatilag bűncselekménnyel vádolta meg az ügyészséget. A Legfőbb Ügyészség szerint ugyanakkor igenis egy korrupciós ügyről volt szó, amit mi sem bizonyít jobban, hogy a másodrendű vádlottat jogerősen elítélte a bíróság.
Emlékezetes, Hiszékeny Dezsőt azzal vádolták, hogy a másodrendű vádlott Szabó Sándor közvetítésével 2013 februárjában jogtalanul öt millió forintot kért magának azért, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő, a Visegrádi utca 9-es szám alatt található Rigoletto üzlethelyiség bérleti jogát egy vállalkozónak kiadja. A szocialista politikust, volt XIII. kerületi alpolgármestert végül bizonyítottság hiányában, jogerősen mentette fel hétfőn a Fővárosi Ítélőtábla. Hiszékeny ezt megelőzően, az utolsó szó jogán arról beszélt, hogy ez egy előre eltervezett, politikai megrendelésre indult eljárás volt, “az ügyészségi eljárásnak pedig egyetlen őszinte mozzanata nem volt". Elmondta még, hogy 2014 nyarán Polt Péter legfőbb ügyész az Országgyűlés elnökének, Kövér Lászlónak írt valótlan tartalmú levele alapján függesztették fel a mentelmi jogát és mocskolták be a nevét. A politikus a döntés után a sajtónak ügyészségi "hajtóvadászatot" emlegetett, az MSZP pedig erre felbuzdulva tegnap a legfőbb ügyész lemondását követelte.
Ügyészség: Korrupciós ügy Hiszékeny ügye!
Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője portálunknak hangsúlyozta, hogy az ügyészség nem reagál politikai indíttatású nyilatkozatokra, illetve csak annyiban, hogy visszautasítják az ügyészséget ért támadásokat. A szóvivő leszögezte, ahogy minden ügy, így ez az eljárás is szakmai ügy az ügyészség számára. Fazekas Géza portálunknak azt is megjegyezte, hogy mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság mérlegeléssel, bizonyítottság és nem bűncselekmény hiányára hivatkozva mentette fel Hiszékenyt. A szóvivő szerint az, hogy az eljárás másik szereplőjét, a másodrendű vádlottat jogerősen elítélte a bíróság, szintén bizonyítja, hogy korrupciós ügyről volt szó.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu | [
"Legfőbb Ügyészség"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla"
] |
Döbbenetes összeget, több mint 50 milliárd forintot költött kommunikációra a magyar állam 2018-ban. Egészen pontosan ekkora ennyi pénz elköltéséről állapodott meg a kormányközeli üzletemberek tulajdonában lévő ügynökségekkel. Ebből bő 40 milliárdot biztosan kifizetnek majd, a maradék 10 milliárd pedig ugyan opciós tétel, de a korábbi tapasztalatok alapján ebből sem marad meg sok.
Mindezt azon a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon (NKOH) keresztül szórták ki, amit spórolási céllal hívtak életre 2015-ben. Az eredeti magyarázat szerint épp azért, hogy visszafogják a korábban esetenként akár 40 milliárdot is megközelítő éves költést. Akkor még arról volt szó, hogy az új szervezettel akár 15 milliárdot is megtakaríthatnak az adófizetők, a hivatal ugyanis 25 milliárdos éves büdzsével működik majd.
Aztán ebből persze semmi nem lett. Az NKOH a legutóbbi, elvileg három évre kötött szerződésben biztosított 75 milliárdos keretet másfél év alatt felhasználta. Olyannyira, hogy a választásokat követő hónapokban szinte nullára estek vissza a kommunikációs kiadások, mivel egyszerűen nem volt miből költeni. Így a nyáron újabb keretmegállapodást kellett aláírni, hogy a kormány és az egyéb állami intézmények továbbra is közvetíthessék legfontosabb üzeneteiket. A költekezést pedig ezt követően sem fogták vissza, sőt a korábbi gyengébb hónapok miatt még inkább felpörgött a pénzszórás. Fél év alatt minden korábbinál nagyobb összeget, majdnem 39 milliárd forintot égettek el.
Sokatmondó adat, hogy csak a karácsony előtti utolsó két munkanapban nyolc beszerzés iratait töltötték fel az erre a célra fenntartott rendszerbe, az év egészében pedig közel százat. Ezek közül azonban soknak erősen megkérdőjelezhető a gazdasági haszna.
Az összes kommunikációra szánt pénz közel 40 százaléka, 19 milliárd forint például az eredetileg kék plakátokról felismerhető kormányzati kampányokra ment el.
A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda az NKOH-n keresztül összesen öt alkalommal adott megbízásokat arra, hogy a lakosságot tájékoztassák a szerintük "az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekről". Emellett négy alkalommal az "Európa jövőjét érintő" üzenetek eljuttatására is szerződtek. Egy idő után a két témát már együtt kezelték, amitől viszont a kommunikáció nem lett kevésbé költséges: november közepén ugyan lezártak egy opciós résszel együtt 6 milliárdot is meghaladó beszerzést, ám a pénz valószínűleg gyorsan elfogyott, mert december elején újabb megbízásra lett szükség. Az akkori 2,3 milliárd sem tartott ki év végéig: a karácsony előtti utolsó munkanapon még gyorsan eredményt hirdettek egy tenderen.
Ezzel egyébként egyértelműen a Rogán-féle minisztérium lett a legnagyobb megrendelő. Hasonló nagyságrendben csak a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. költötte a pénzt, ők bő 12 milliárdot szántak különböző kommunikációs feladatokra. Rajtuk kívül csak elvétve akadt néhány olyan szervezet, amely milliárdokat fordított volna ilyen célra. Persze a Puskás stadion építésének kommunikálására valószínűleg 60 millió forint is sok volt, akárcsak a megszűnő nemzeti kereskedőházaknál grafikai tervezési, gyártási és online ügynökségi munkákra elköltött 57 millió, és elég aránytalannak tűnik az a közel 200 millió forint is, amit a "150 éves a MÁV" jubileumi év rendezvényeinek kommunikációs feladataira szántak. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó környezettudatos szemléletformáló kampányaira fordított közel 300 millió forintnak akár értelme is lehetett volna, ha nem épp akkor kerül rá sor, amikor némi túlzással a fél országban leállt a szemétszállítás.
A soha nem látott összeg pedig szinte teljes egészében egy vállalkozóhoz, a nyíltan Fidesz-szimpatizáns és jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező Balásy Gyulához áramlott. A tavalyi ötvenmilliárdos költésből 48,5 milliárdot kaptak az ő ügynökségei, köszönhetően annak, hogy nyáron az utolsó nagy – szintén kormányközeli – konkurensek is kiestek a rendszerből*Az NKOH rendszere úgy működik, hogy a hivatal kiír egy hatalmas, több tízmilliárdos közbeszerzést, amin három nyertes céget választanak ki. Ezekkel a vállalatokkal kötnek egy keretszerződést, és később az egyes konkrét feladatokra (mint mondjuk az “Állítsuk meg Brüsszelt!" plakátkampány) már csak ebben a körben hirdetnek versenyt. Amelyik cég a háromból a legjobb ajánlatot adja, az végezheti el az adott feladatot. A jelenlegit megelőző keretmegállapodás során még tényleg három cég versenyzett a konkrét megbízásokért: Balásy ügynökségei mellett a Seszták Miklóssal és Szijjártó Péterrel is jó kapcsolatot ápoló Kuna Tibor és a sajtóban csak Rogán Antal szomszédjaként emlegetett Csetényi Csaba cégei is kaptak az állami milliárdokból. Eredetileg az idén nyári keretszerződést is ezzel a három üzleti körrel kötötték meg, Kunát és Csetényit viszont utólag kizárták, így jelenleg csak Balásy Gyula vállalkozásai kötik össze a hirdetni vágyó állami szervezeteket és a hirdetések megjelenítőit..
Balásy Gyula cégei már 2017-ben is rendkívüli ütemben fejlődtek: a két társaság forgalma egy év alatt durván 13-szorosára, négy év alatt több mint százszorosára nőtt. A most látható számok alapján pedig tavaly még ezt is sikerült megfejelni: nem lenne meglepő, ha a 2013-ban még csak 208 milliós forgalmat összehozó New land Media és Lounge Design 2018-ban átlépte volna az 50 milliárdos határt.
Közélet Balásy Gyula Csetényi Csaba Kuna Tibor Lounge Design New Land NKOH Olvasson tovább a kategóriában | [
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal",
"Lounge Design",
"New land Media",
"Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [
"Innovációs és Technológiai Minisztérium",
"Lounge Design New Land"
] |
Nemzetgazdasági érdekké nyilvánította a kormány a XI. kerületi, 3475/48 helyrajzi számon található ingatlan fejlesztését, ez minden valószínűség szerint a Bikás park mellett épülő Vaba lakópark.
Stílus és szabadság, lakópark zöld környezetben!
– olvasható a lakópark hirdetésében, a területen dolgozó EA Alfa 4, valamint a Vabatowers Kft. egyébként Balázs Attila cégei, Balázs az Appennin Vagyonkezelő Holding Nyrt. egyik tulajdonosa (a cégben korábban Mészáros és Tiborcz is tulajdonos volt.) Balázs Attila sok kormányzati megbízást kapott az elmúlt években, még a Puskás Aréna építésén is dolgozott.
Ebben az Átlátszó Erdélyen megjelent írásban részletesen is lehet olvasni arról, hogy a Balázs család milyen sok támogatást kapott a magyar kormánytól Erdélyben, illetve a most 45 éves és több tucat cégben érdekelt Balázs Attila miként üzletelt Tiborcz Istvánnal és Mészáros Lőrinccel a balatonfüredi kikötő ügyében. A Magyar Hang szerint egyébként nem ez az első beruházása Balázséknak, amelyet a kormány nemzetgazdasági érdekké nyilvánított, egy zuglói beruházásra is megkapták ezt a státuszt.
A Válasz Online nemrég hosszabban is írt Balázs Attiláról, aki az Appeninnel együtt a lap szerint 999,96 millió forintot nyert a balatonfüredi móló átalakítására. A lap szerint Balázs tapasztalt vállalkozó, és a cégcsoportja ékkövének számító Bayer Constructnak komoly nemzetközi kapcsolatai is vannak. | [
"Bayer Construct",
"Vabatowers Kft."
] | [
"Válasz Online",
"Appennin Vagyonkezelő Holding Nyrt.",
"Magyar Hang",
"EA Alfa 4"
] |
Az Index információi szerint egyszerre több helyszínen is házkutatást kezdett a rendőrség, amely már korábban megerősítette, hogy nyomoz a Városháza tervezett eladása és a fővárosnál a gyanú szerint működő jutalékos rendszer miatt.
A rendőrség hétfőn reggel párhuzamosan több helyszínen – köztük a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. Attila úton lévő székházában – házkutatást kezdett a Városháza-üggyel kapcsolatban – értesült az Index.
Információnkkal kapcsolatban kérdésekkel fordultunk az Országos Rendőr-főkapitánysághoz. a következő választ kaptuk az ORFK-tól:
A megkeresésében körülírt ügycsoportot érintően a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodánál folyamatban lévő eljárásokban a rendőrök a mai napon több helyszínen tartanak nyomozási cselekményeket. A folyamatban lévő nyomozások érdekeire tekintettel a rendőrség az eljárásokról bővebb tájékoztatást nem ad.
Mint ismert, a Városháza tervezett eladásának ügyében már több feljelentés is született. A rendőrség pedig már korábban megerősítette, hogy nyomozás is folyik az ügyben.
Az ügycsoportot érintően a rendőrségre több feljelentés is érkezett, amelyek alapján befolyással üzérkedés, csalás, vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali visszaélés és hűtlen kezelés elkövetésének gyanúja miatt eljárásokat folytatunk ismeretlen tettes ellen
– válaszolták a Mediaworks hírcentrumának megkeresésére még novemberben.
Az Index írta meg elsőként még november elején, hogy a fővárost vezető koalícióhoz köthető üzleti körök a Városháza eladásán dolgoznak, de információnkat Karácsony Gergely akkor vehemensen tagadta. Később nyilvánosságra került egy szerződés, amelyet a Berki Zsolt tulajdonában lévő Northern Rock Kft. kötött egy ingatlanközvetítővel az épület eladására. A főpolgármester tagadta, hogy köze lenne a férfinak a fővároshoz, de ezután színre lépett az Anonymus-maszkos alak, és több hangfelvételt is nyilvánosságra hozott az ügyben, amikből kiderült, hogy Barts Balázs, a fővárosi vagyonkezelő vezérigazgatója Berki társaságában tárgyalt a Városháza eladásáról. Karácsony erre fegyelmiben részesítette, de nem váltotta le Bartsot.
További nyilvánosságra került hangfelvételeken Gansperger Gyula, a Wallis volt vezetője, majd egy alkalommal Bajnai Gordon volt baloldali miniszterelnök is arról beszélt, hogy "jutaléki rendszer" működik a fővárosnál, és egyes politikusok – név szerint Kiss Ambrus főpolgármester-helyettest említette Gansperger – kenőpénzért cserébe segítenek értékesíteni fővárosi ingatlanokat. Budapest vezetése mindezt azonban nem ismerte el. Azóta több gyanús ingatlanügyletről is napvilágot láttak információk. Kiderült, hogy a főváros messze áron alul értékesíthetett egy XII. kerületi ingatlant, és Óbudán a Mocsárosdűlő zöldterületére is ingatlanberuházást terveztek, amelyről szintén tárgyalást folytatott a vagyonkezelő vezetője.
(Borítókép: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatalának épülete az V. kerületi Városház utcában 2021. november 6-án. Fotó: Róka László / MTI) | [
"Northern Rock Kft.",
"Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt."
] | [
"Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala",
"Országos Rendőr-főkapitányság",
"Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
Intervenciós mechanizmus. A gabonaintervenció lényege, hogy piaci zavarok – például a vártnál nagyobb termés – esetén a közösségi költségvetésből finanszírozott felvásárlásokkal átmenetileg nagy mennyiségű terményt vontak ki a piacról s raktároztak el. Az intervenciós ár nem teljesen fedezte a költségeket, ám nagy biztonságot nyújtott a termelőknek, mert kizárta a spekulációs felvásárolásokat. E rendszert 2007 óta lényegében nem működtetik.
Tart a Magtárház Kikötő Kft. adonyi telepével kapcsolatos vizsgálat, amely esetben a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) korábbi vezetőinek büntetőjogi felelőssége is felmerülhet – közölte lapunk megkeresésére Budai Gyula. Az elszámoltatási és korrupcióellenes kormánybiztost azt követően kérdeztük, hogy lapunkat egyes banki szakértők arról informálták: a magtárház feltehetően nem fogja tudni visszafizetni az MFB-től kapott hitelét. A kormánybiztos úgy tájékoztatott, hogy jelenleg a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálati eredményeire várnak, ezt követően tudnak az ügyben tájékoztatással szolgálni.Információink szerint az állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Bank (MFB) körülbelül 13 milliárd forintnyi (49,3 millió euró) hitelt utalt át 2008 év végéig az adonyi gabonatároló megvalósítására. A magáncég honlapján az áll, hogy 2006-ban svájci befektetői háttérrel és "jelentős bankhitelből" építették fel az Adony Kikötő Gabonatárház és Logisztikai Központot. A bázis 170 ezer négyzetméteren épült, rajta 84 darab, 12 méter magas, közel 700 ezer tonna gabona raktározására alkalmas tároló található. Egy 2006 októberében a Supply Chain Monitor nevű lapban megjelent cikkben Turger Béla, a raktárat építtető Magtárház Kikötő Kft. vezetője arról számolt be, hogy a beruházás mintegy 13 milliárd forintból valósult meg. Márpedig ha ez igaz, akkor a svájci befektetői körnek nem kellett túl mélyre a zsebébe nyúlnia.A lapunkat informáló, nevük elhallgatását kérő szakértők szerint a közpénzből folyósított hitel visszafizetésére jelenleg nem sok esély látszik. Ennek legfőbb oka az, hogy a raktározócég szinte kizárólag az uniós gabonaintervenciós rendszerre alapozta működését, amit az unió már a központ felépítését követő évben, vagyis 2007-ben lényegében leépített.Megkeresésünkre Timár Gyula, a Magtárház Kikötő Kft. jelenlegi ügyvezetője közölte: a cég adonyi telepe valóban az MFB finanszírozásában épült, s az említett intervenciós rendszer felszámolása miatt a beruházási cél is ellehetetlenült. – A társaság tehát kizárólag a mezőgazdasági kereskedelemből származó raktározásból nem tudja fenntartani a telepet és teljesíteni a hitelszerződések tőke-visszafizetési ütemét – fogalmazott a cég ügyvezetője. – Emiatt – tette hozzá – a társaság reorganizációs tervet dolgozott ki annak érdekében, hogy a gabonafélék tárolására alkalmas logisztikai központ tevékenységi körét kiterjeszthessék egyéb ipari és kereskedelmi áruk raktározására is. A cég vezetője lapunk azon információját is elismerte, hogy a társaság nem tudta fizetni a hiteleket, és emiatt 3,5 milliárd forintnyi lejárt tartozása van, így a visszafizetési határidő meghosszabbítását kérték. Informátoraink szerint az állami kézben lévő bank eddig hatszor módosította a hitelszerződést. Állításuk értelmében a pénzintézet jellemzően a magáncég érdekeinek megfelelően változtatott a feltételeken, amivel komolyan veszélyeztették a megtérülést is. Példaként említették a visszafizetés átütemezését, a lejárt tartozások feltőkésítését, a késedelmi kamatok elengedését. Timár Gyula szerint ezen állítások megalapozatlanok, de mint mondta, az MFB hatszori szerződésmódosítása 2009 júliusát megelőzően, vagyis az új tulajdonosok és a menedzsment megjelenése előtt történt. Az időközben elkészített reorganizációs és másfél milliárdos fejlesztési tervet a bank még nem minősítette, ennek kapcsán szerződésmódosítás még nem történt.A Magtárház tulajdonában lévő logisztikai központ üzemeltetésére korábban a Csuka Gabona (CSG) Kft.-vel kötöttek szerződést, 2009 novemberétől – vagyis a hitelszerződés átütemezését követően – pedig a Central Port (CP) Kft.-vel, amely a Magtárház Kft. többségi tulajdonában van. A Csuka Gabona egyébként a Magtárház egyik tulajdonosa volt 2009. júliusáig. Szakértői vélemények szerint a logisztikai központ harmadik féllel történő üzemeltetése egyértelműen azért történt, mert így kisebb árbevétel nyomán lehetett törleszteni a részleteket az MFB-nek. – A CSG Kft.-vel kapcsolatos szerződés előnytelen volt a Magtárház számára – erősítette meg információinkat Timár Gyula, aki arról is beszámolt, hogy a CSG-vel szemben polgári peres eljárást indítottak, s immár ismeretlen tettes ellen zajló büntetőeljárás is folyamatban van.– Ugyanakkor – tette hozzá – a CP Kft. alapítása és az üzemeltetési tevékenységre történő megbízása az MFB egyetértésével történ meg, a cég 91 százalékban a Magtárház tulajdonában van, vagyis – álláspontja szerint – egyértelmű, hogy ez esetben nem történik tőkeelvonás, így az árbevétel átengedését tekintve nyilvánvaló, hogy nem hozzák rosszabb helyzetbe a pénzintézetet. Kérdésünkre Timár Gyula kitért arra is, hogy a társaság jelenlegi menedzsmentje 2009 második negyedétől vezeti a céget, amely bevételeiből tartja fenn magát, s fizetik a beruházási hitelszerződésben megállapított kamatokat is. | [
"Csuka Gabona",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Magtárház Kikötő Kft."
] | [
"Adony Kikötő Gabonatárház és Logisztikai Központ",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"CP Kft.",
"Csuka Gabona (CSG) Kft.",
"Supply Chain Monitor",
"Central Port (CP) Kft.",
"CSG Kft."
] |
Az LMP a volt államtitkár friss elemzéséből is látható visszaélések kapcsán a Legfőbb Ügyészhez fordul - írta a párt közleményében.
A Borsodi Mezőség földpályázatairól készített elemzést Ángyán József, amelyet a héten hozott nyilvánosságra. A tanulmányában kitér arra, ki rendelte el a Bükki Nemzeti Park mezőségi földjeire kiírt, és szempontrendszerében a helyi gazdákkal előzetesen egyeztetett első pályázat visszavonását, illetve hogy miként született meg a második kiírás, amelynek alapján a meghirdetett földterület felén három pályázó osztozott, egyenként négy-ötszáz hektáros birtoktesteket elnyerve.
Az LMP a volt államtitkár friss elemzéséből is látható visszaélések kapcsán a Legfőbb Ügyészhez fordul - írta a párt közleményében. A párt tudni akarja, történt-e bűncselekmény a földpályázatok esetében, történt-e visszaélés a pontozási rendszerrel és megvalósult-e bűnszervezetben elkövetett vesztegetés, befolyással való üzérkedés. Borsodban az összes bérbe adott föld több mint fele a Fideszhez, illetve Tállai András államtitkár családjához és ismerőséhez köthető vállalkozáshoz került.
Emellett a volt államtitkárral egyetértve követelik, hogy mind a pályázatokat, mind azok bírálatát haladéktalanul hozzák nyilvánosságra, és állítsák le a további szerződéskötéseket mindaddig, amíg egy teljesen új, átlátható, objektív bírálati kritériumokra támaszkodó pályázati rendszert nem hoznak létre. | [
"Bükki Nemzeti Park",
"Fidesz"
] | [
"Legfőbb Ügyész",
"Borsodi Mezőség"
] |
Szijjártó átvitte csapattársait a külügybe
Budapest — Nem tudott meglenni futsalos csapattársai nélkül Szijjártó Péter (36). A Blikk megtudta: a külügyminiszter nem csak közeli munkatársát, a kabinetfőnökeként is emlegetett Benkő Szilárdot vette magához a kancelláriától. Két további labdarúgótársa is az új tárcához igazolt.
Szijjártó a Rába-ETO II-Dunakeszi Kinizsi teremfocicsapatának a játékosa volt – szeptemberi sportsérülése óta nem játszik –, s a 2010-es kormányváltás után a Miniszterelnökséghez került. Hamarosan a tárcának kezdett dolgozni öt volt csapattársa is. Két hónapja a politikus külügyminiszterré lépett elő. Ekkor írta meg a vs.hu, hogy a kancelláriának havi 885 ezer forintért dolgozó Benkő hasonló fizetésért követte őt.
Ám a Miniszterelnökségtől megtudtuk: az öt sporttársból már csak Hacker Gábor dolgozik náluk havi 230 ezer forintért, ami három éve változatlan fizetés. A külügy tájékoztatása szerint Monspart László már június közepén átment hozzájuk – az új kormány megalakulásakor nyílt titok volt, hogy Navracsics Tibort pár hónap után Szijjártó váltja –, s most havi 350 ezerért a parlamenti kabinet munkatársa. Előző helyén hasonló összegért hivatalsegéd volt. De felvették Temesi Norbertet is, aki a Miniszterelnökség szerződéses tanácsadója volt havi 490 ezer bruttóért, jelenleg protokollreferens főállásban 400 ezerért.
Szijjártó (jobbra) szenvedélye a labdarúgás, a teremfocicsapatban több munkatársával is együtt rúgta a labdát
Így a külügyminiszter három csapattársával dolgozhat együtt. Az ötök közül így csak Szikora Levente nem dolgozik egyik tárcánál sem: ő június közepéig havi 556 ezer forintért befektetési stábvezető volt a Miniszterelnökségen.
– Vannak olyan emberek a tárcánál, akikkel a miniszter úr régóta dolgozik együtt, és egy az érdeklődési körük – írt a minisztérium, miután a munkatársak felől érdeklődtünk. – Attól, hogy azonos a hobbijuk, a szakmai szempontoknak éppúgy meg kell felelniük, mint másoknak.
A minisztérium tájékoztatása szerint az említett személyek munkájával hivatali feletteseik elégedettek:
- Amennyiben ez nem így lenne, úgy nem dolgozhatnának a Külgazdasági és Külügyminisztériumban. A minisztériumban semmilyen módon nem szólunk bele, és nem vesszük számításba, hogy ki mit csinál szabadidejében. A minisztériumban jelenleg 835 fő dolgozik, a protokollon 44 főt foglalkoztatnak, közülük ketten futsaloznak csak tudomásunk szerint - közölte a Blikk-kel a Külgazdasági és Külügyminisztérium.
M. L. | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [
"Rába-ETO II-Dunakeszi Kinizsi",
"M. L."
] |
2012. augusztus 22-én fordultunk közérdekű adatigényléssel (adatigénylés, PDF) a magyar közmédiarendszert finanszírozó Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaphoz (MTVA), melyben az Alap részesedésével működő, vagy az általa vagyonkezelt cégek listáját és vezetőik fizetését szerettük volna megtudni. Az MTVA szokásához híven nem teljesítette az adatigénylést, ezért a Fővárosi Törvényszékhez fordultunk (keresetlevél, PDF). Az első fokú bíróság mai döntésében helyt adott keresetünknek és elutasította az alperes arra vonatkozó kifogását, hogy az Alap és cégei közt fennálló állapot ma már nem egyezik meg az igénylés beadásakor fennálló helyzettel. Ha az MTVA nem fellebbez, ki kell adnia leányvállalatainak listáját, és nyilvánosságra kell hoznia a leányvállalatok vezetőinek javadalmazását is.
Korábbi adatigényléses pereink az MTVA ellen:
atlatszo.hu vs MTVA: Elsőfokon megnyertük a székházpert, ki kell adni a szerződést
atlatszo.hu vs MTVA: Első fokon nyilvános, mennyit kaszált Jáksó a Marslakókkal | [
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap"
] | [
"Fővárosi Törvényszék"
] |
Több bírósági ítéletet is hamisított ügyészségi megkeresések miatt egy ügyben a Nagykanizsai Járásbíróság írnoka, aki ellen a napokban emeltek vádat – tájékoztatta a Zala Megyei Főügyészség szóvivője csütörtökön az MTI-t.
Pirger Csaba közölte: a Nagykanizsai Városi Ügyészség 2012 áprilisában fellebbezést nyújtott be egy két nappal korábban hozott, egy férfi bűnösségét megállapító ítélet ellen, de az írnok nem csatolta ezt az iratot az aktához. A bíróságon 2005 óta dolgozó 47 éves nő az ügyészség későbbi megkereséseire több hamis ítéletet készített és más bírósági iratokat is hamisított, hogy leplezze a hibáját.
Miután az áprilisi fellebbezés sorsáról az ügyészség nem kapott értesítést, júniusban írásban kért tájékoztatást a bíróságról. A leírói munkakörben dolgozó bírósági írnok válaszként egy hamis, indoklás nélküli ítéletet készített, amire még azt is felvezette, hogy az még májusban jogerőssé vált.
Az ügyészség írásban jelezte, hogy a fellebbezése miatt nem válhatott jogerőssé az ítélet, mire az írnok az eredeti iratokat is eltüntette. Ezután a Zalaegerszegi Törvényszék nevére egy újabb hamis ítéletet kreált, amely szerint másodfokon is jóváhagyták a korábbi ítéletet.
Az iratok eltüntetését az írnok azzal próbálta leplezni, hogy hamis megkeresést készített, amely szerint az ügy aktáit a Marcali Járásbíróság elkérte, illetve arra is dokumentumot hamisított, hogy a papírokat a nagykanizsai bíróság meg is küldte.
H-né N. Andreát az ügyészség folytatólagosan elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével vádolja, és ügyében próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozta. | [
"Nagykanizsai Járásbíróság"
] | [
"Zala Megyei Főügyészség",
"Nagykanizsai Városi Ügyészség",
"Zalaegerszegi Törvényszék",
"Marcali Járásbíróság"
] |
Nem volt egybehangzó a nyomozók beszámolója a fideszes kémügyként elhíresült eljárás bűnjelkezeléséről a Fővárosi Törvényszék Katonai Bírósága előtt folyó tárgyalás szeptember 6-ai napján. Ennek azért van jelentősége, mert ha szabálytalanul tárolták az adathordozókat, az akár a bizonyítékok megsemmisülését is jelentheti. Márpedig a kérdéses merevlemezzel kapcsolatban a rendőrök nem tudták megmondani, hogy a lefoglalást követően mintegy három hónapig hol volt, és ki férhetett hozzá ahhoz.
Majdnem két és fél évvel ezelőtt, 2015. április 15. és 17. között 9 könyvtár és 26 fájl módosult azon a merevlemezen, amelyet Maxin Norbert és társa kémkedési ügyében foglaltak le a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai és helyeztek el valahol. A fájlok módosulását az adathordozó vizsgálatára felkért igazságügyi szakértők állapították meg.
A büntetőeljárás lényege, hogy a vádhatóság szerint Maxin Norberték hírszerzést folytattak egy Birodalom nevű szervezetben az Amerikai Egyesült Államok és az IMF részére, ezen belül is az első rendű vádlott, társa révén az USA nagykövetségének NATO-tisztjéhez hazánk honvédelmére vonatkozó iratot juttatott el.
A vád másik pontja az, hogy Maxin Norbert 2010-ben az IMF küldöttség vele jó viszonyban lévő vezetőjének a figyelmét hívta fel arra, hogy úgy helyezzék ki a szervezet pénzét, hogy Magyarország aktuális politikai vezetése ne tudjon abból ellopni.
Ha ezekben az ügyekben a vádlottakat bűnösnek találják, akkor akár kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatóak.
Az ügyben felmerült furcsaságok 1., nyolc, illetve hat évvel ezelőtti történetekről van szó; 2., olyan dokumentumok átadásáról, amelyek elvileg a külföldi félnek is rendelkezésére álltak; 3., az eljárás a hasonló ügyekhez képest nem titkosított; 4., a Fidesz amennyire ráugrott a KGBéla néven elhíresült jobbikos képviselő ügyére, ebben az ügyben mélyen hallgatott; 5., kérdés, hogy amennyiben valaki azt akarja elérni, hogy a hazánknak adott pénz egy részét a kormányzó politikai elit ne tudja lenyúlni, az miért az ország érdekei elleni tett.
A szeptember 6-ai tárgyalási napon az ügy kivizsgálásában résztvevő rendőröket, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Műkincsvédelmi Alosztályának akkori munkatársait hallgatták meg tanúként. Az öt nyomozó közül majdnem mindenki még mindig ugyanott dolgozik.
Az NNI munkatársai kérdésekre válaszolva számoltak be arról, hogy egy rágalmazási ügyben jártak el, amikor a Maxin Norbert társánál megtartott házkutatáson olyan iratokra bukkantak, amelyek alapján felmerült a kémkedés gyanúja is. Ezeket az anyagokat a rendőrök a rágalmazási ügytől elkülönítve egy másik eljárásban kezdték el vizsgálni, és ebből lett a kémügy.
A vádlottak ügyvédei, Kertész Gusztáv és Dániel Szabó Mátyás, éppen a kémügy megindulásának körülményeivel kapcsolatban támasztottak kifogásokat: az NNI-sek által lefoglalt iratok ugyanis egy adathordozóról kerültek elő, ám ennek bűnjelként való kezelésére vonatkozóan – állításuk szerint – olyan hiányosságokra és szabálytalanságokra bukkantak, amelyek megkérdőjelezik, hogy ezek a bizonyos anyagok (egy minősített iratnak számító, a honvédségi hosszú távú fejlesztéséről szóló stratégia, és ennek az amerikaiaknak történő átadását "dokumentáló" feljegyzés) bizonyítékként felhasználhatóak-e.
Az eddigi tárgyalásokon tanúkat hallgattak meg, és mint korábban beszámoltunk róla, nem sok eredménnyel, mert magáról a kémkedésről egyikük sem tudott. A beidézettek által elmondottakat úgy foglalhatjuk össze, hogy Maxin Norbert egy különc műgyűjtő volt, aki kiterjedt, vezető politikai körökig elérő, elsősorban fideszes kapcsolatokkal rendelkezett.
A védők azt hozták fel a nyomozók meghallgatásán, hogy a házkutatásokon nem tartották be maradéktalanul a büntetőeljárás szabályait, így volt olyan jegyzőkönyv, amelyet a másodrendű vádlott nem írt alá, illetve hogy a lefoglalt tárgyak és anyagok bűnjelként való kezelése nem megfelelően zajlott. Ezt igazságügyi szakértők megállapításaival támasztották alá.
A kifogások közül az ügyvédek kiemelték azt, hogy a rendőrségre bevitt merevlemez tárolási helyéről három hónapra vonatkozóan semmit nem tudni. Ám éppen ez idő alatt az eszközön lévő fájlokban módosulások történtek.
A minősített iratra vonatkozóan a védők jelezték azt is, hogy a nyomozók rosszul írhatták le az anyag elnevezését, sőt, lehet, hogy nem is arról az iratról tettek említést a jelentésben. A hosszú távú stratégiaként megjelölt HM-es dokumentum ugyanis a valóságban egy tíz évre, 2008 és 2018 közötti időszakra vonatkozó anyag volt, és a címe is ez.
A rendőrök az egyik jelentésükben arról írtak, hogy a dokumentumban többek között helikopter-beszerzésről is szó esik, ám ez nem így van – hangsúlyozták az ügyvédek. Ilyen tervek az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának 2008 decemberi ülésén hangoztak el, ami viszont nyilvános iratnak minősül.
További, a nyomozással kapcsolatban felmerült probléma, hogy a lefoglalt adathordozót csak a típusa alapján jegyezték fel a házkutatás során felvett jegyzőkönyvbe, és nem az egyedi azonosítójával jelölték meg. Azt sem tudni, hogy tisztában voltak-e azzal a nyomozók már a helyszínen, hogy mi volt az adathordozón, mivel erről sem készült feljegyzés, legalább is ilyet nem találni a nyomozás iratai között.
Nem világos az sem, hogy később az NNI-ben az informatikai eszköz mikor és milyen megkeresés vagy átirat alapján, milyen feladat elvégzésére került a Csúcstechnológiai Osztályra. Hogy ezeket a kérdéseket tisztázzák, Tóth Szabolcs bíró a tárgyaláson bejelentette, hogy megkeresést küld a Nemzeti Nyomozó Irodának.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda"
] | [
"Műkincsvédelmi Alosztálya",
"Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága",
"Amerikai Egyesült Államok",
"Csúcstechnológiai Osztály",
"Fővárosi Törvényszék Katonai Bírósága"
] |
Schmitt Pál lehet a rendszerváltás utáni első köztársasági elnök, aki nem tölti ki mandátumát, miután a Semmelweis Egyetem szenátusa megfosztotta húsz éve szerzett doktori címétől. Az egyetem döntése a frankfurti reptéren érte a köztársasági elnököt, akinek pénteken több korábban meghirdetett nyilvános programja is van, ám most már a Fideszen belül is többen arra számíthatnak, hogy még ma lemondhat.
A Semmelweis Egyetem szenátusa este hét óra előtt nem sokkal visszavonta Schmitt Pál 1992-ben szerzett doktori címét. Ezt Tulassay Tivadar, az egyetem rektora jelentette be csütörtök este közvetlenül a szenátus ülése után. A szavazás majdnem egyhangú volt (33:4). A hivatalos határozatot itt olvashatja>>>
A döntést szinte borítékolni lehetett azután, hogy a Semmelweis Egyetem Doktori Tanácsa délelőtt 16:2 arányban javasolta a doktori cím elvételét.
A HAHÁ-s diákok a szenátus döntésére várnak Fotó: Huszti István
Schmitt Pál közben úton volt Budapestre a szöuli nukleáris csúcsértekezletről, ahol Barack Obama amerikai elnökkel is kezet rázott.
A fideszesek egész nap nem nyilatkoztak, a frakcióvezetés állítólag sms-ben tiltotta meg ezt nekik. Orbán Viktor miniszterelnök két minisztere pedig lemondta előre meghirdetett programját, vélhetően azért, hogy ne kelljen Schmitt-ügyben újságírói kérdésekre válaszolniuk. A nyilvánosság előtt egyéb ügyben megjelent Martonyi János külügyminiszter és Lázár János fideszes frakcióvezető kikerülték a választ. Jellemzőek a kecskeméti Mercedes gyár avatásán megjelent politikusok reakciói a Schmitt-ügyben nekik szegezett kérdésekre. Szijjártó Péter, miniszterelnöki szóvivő annyit mondott, "elnézést, beszélgetek". Kövér László házelnök: Ajjajjjajjaj, emberek. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter: Jónapot kívánok!
A gyáravatón megjelent Orbán Viktor nem sokkal azelőtt nyilatkozott a baon.hu-nak, hogy Schmitt gépe Szöulból földet ért Frankfurtban. Még nem ismerhette a szenátusi döntést, de azt tudta, hogy reggel a doktori tanács már megelőlegezte azt. A miniszterelnök csak annyit mondott, hogy a köztársasági elnök személye sérthetetlen.
Frank Klein, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary ügyvezető igazgatója, Orbán Viktor és Dieter Zetsche, a Daimler AG vezérigazgatója, a Mercedes-Benz Cars üzletág-vezetője megnyomja kecskeméti Mercedes-gyár átadását jelképező gombot a gyár ünnepélyes megnyitóján Fotó: Kovács Tamás
Ezzel együtt úgy tudjuk, a Fideszben sokan biztosra veszik, hogy Schmitt lemondásával indul a péntek. Orbán nem sokkal a szenátusi döntés után beszélt a Frankfurtban a pesti gép indulására váró Schmitt-tel.
Schmitt este fél 11-kor szállt le Ferihegyen, az elnököt tüntetők és újságírók várták, de a kormányvárót megkerülve egyből autóba szállt, és rendőri kísérettel húsz perc alatt ért a Béla király úti rezidenciájára.
Ha Schmitt Pál csakugyan lemond, akkor ezt nyilatkozatban kell jeleznie az Országgyűlésnek. A lemondást a képviselőknek 15 napon belül kell tudomásul venniük, így a lemondás akkor sem hatályosulna holnap, ha azt a várakozásoknak megfelelően valóban bejelenti. Lemondása esetén átmenetileg Kövér László házelnök töltheti be az ideiglenes elnöki tisztséget.
Ha Schmitt Pál lemond, akkor is élete végéig jár neki a mindenkori államfői tiszteletdíj havi összegének megfelelő mértékű juttatás, rezidencia, autó, sofőr, rendőri biztosítás.
A várhatóan a köztársasági elnök lemondásához vezető eseményeket a SE által életrehívott tényfeltáró bizottsági jelentés keddi nyilvánosságra hozatala gyorsította fel, amelyik még nem marasztalta el egyértelműen a köztársasági elnököt. "A dolgozat szerzője azt hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak".
Az öt tagú tényfeltáró bizottság egyik tagja, Fluck Ákos ügyvéd különvéleménye szerda este került nyilvánosságra, ebben arra a következtetésre jutott: "Az elvégzett tényfeltáró munka alapján javasolt megvizsgálni az egykori pályázó egyetemi doktori címe visszavonásának lehetőségét és módját". Az ügyvéd csütörtökön az Indexnek úgy nyilatkozott, nem tud arról, hogy a vizsgálattal kapcsolatban politikai egyeztetések folytak volna a háttérben.
Fluck Ákos Fotó: Nagy Attila
Január 11-én a hvg.hu robbantotta ki az ügyet egy cikkel, amiben azt írták, hogy Schmitt Pál 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része gyakorlatilag szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével, ami felveti a plágium gyanúját.
Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője minősíthetetlen bulvárkacsának nevezte a Schmitt elleni vádakat.
Egy héttel később az Index írta meg, hogy Schmitt dolgozata egy német sportszociológus, Klaus Heinemann korábbi munkájából is szó szerint tartalmaz hosszú szövegrészeket, melyek összesen 17 oldalt tesznek ki. Március 6-án újabb oldalakról derült ki, hogy máshonnan másolták őket. A vizsgálat valamennyi plágiumot igazolta. | [
"Semmelweis Egyetem"
] | [
"Mercedes-Benz Manufacturing Hungary",
"Semmelweis Egyetem Doktori Tanácsa",
"Mercedes-Benz Cars",
"Daimler AG"
] |
Nyomtatás Küldés e-mailben Sarkadi-Nagy Márton 2011. február 28. 11:25
Frissítve: 2011. február 28., hétfő, 16:46
Az ELTE sporttelepének volt dolgozói szerint az egyetem cége a legsötétebb fantomvállalatoknak passzolta át őket, anélkül, hogy tudtak volna róla. Fél évig aprópénzért gályáztatták őket, mint utóbb kiderült, feketén.
Már folyik a munkaügyi bíróságon az a per, amelyet az ELTE volt dolgozói indítottak későbbi munkáltatójuk ellen. Az ugyan nem egészen világos, hogy pontosan ki is foglalkoztatta az ELTE újbudai sporttelepének személyzetét a kiszervezés után, de a dolgozók állítják: becsapták és megkárosították őket.
Az ügy érintettjei szerint a BEAC pályaként is ismert telepet 2009 eleje óta üzemeltető ELTE Sport Kft. és annak ügyvezetője, Gömör Iván is felelős azért, hogy a korábban az egyetem által foglalkoztatott ruhatáros és portaszolgálatos közalkalmazottakat úgy szervezték ki külsős vállalathoz, hogy az első pillanattól kódolt jogbizonytalanság a dolgozók kizsákmányolásával végződött.
Rugalmas törvényszervezés
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) szenátusa 2008. november 24-én hozta létre az ELTE vagyonkezelésében lévő sportcélú ingatlanok működtetésére az egyetem 100 százalékos tulajdonában lévő ELTE Sport Kft.-t. A döntés-előterjesztés szerint erre azért volt szükség, mert a három ingatlan veszteséget termelt: a Bogdánfy út 10. szám alatti BEAC-sportpálya például évi 43-44 milliót. Az előterjesztés szerint a “hatékony vagyongazdálkodás" legfőbb gátját az "a költségvetési működési és gazdálkodási rend" képezte, amelyhez az egyetemnek költségvetési szervként igazodnia kellett.
Két évvel később, az egyetem 2009. évi költségvetéséről szóló beszámoló a következőképpen értékelte az ELTE Sport Kft. addigi működését: az egyetem "a Kft. létrehozásával jelentős megtakarítást ért el a 2009. évben (...) eredményeihez hozzájárult költséghatékony gazdálkodása, munkaszervezési megoldásai". Ugyanerről, ugyanitt Gömör Iván, a kft. ügyvezetője a következőképpen írt: "a gazdálkodási kötöttségek oldásától a piacon való rugalmasabb mozgás valósul meg (...) az Egyetemnek nem kell közalkalmazottakat foglalkoztatnia a sportingatlanok üzemeltetésére. A Kft. munkajogviszonyban foglalkoztatja a munkatársakat, a tényleges feladatokhoz illeszkedő rugalmas személyzetpolitikát folytat, illetve az egyes feladatköröket kiszervezi vállalkozóknak, így jelentősen sikerült csökkenteni a kiadásokat".
Több volt dolgozó, jelenleg a Munkaügyi Bíróság előtt lévő panaszai azonban arra utalnak: az egyetem cégének hasznot hajtó "rugalmas munkaszervezés" azt jelentette, hogy az összesen hat ruhatárost és portást egy olyan átláthatatlan cégháló aljára helyezték át, ahol a munkavállalók törvénytelen túldolgoztatása, bérük visszatartása és az utánuk fizetendő járulékok megspórolása teremtette meg a lehetőséget a költségcsökkentésre.
Három nagy, kopasz ember
"Gömör Iván április 29-én felhívta az irodájába a portásokat, behívott három nagy, kopasz embert, és bemutatta őket, mint a Sheeba Security Kft. vezetőit. Elénk rakott egy papírt, hogy írjuk alá. Nem vettük észre, hogy a szerződéseken nem a Sheeba neve szerepel, hanem egy másik cégé. Mostanában kérdezték a lányaim, hogy miért írtuk alá egyáltalán: egyrészt nekünk a legfontosabb az volt, hogy dolgozzunk, másrészt meg nem vagyunk mi olyan emberek, aki az ilyesmihez hozzá lennének szokva" - emlékezett vissza a Hírszerzőnek az egyik volt portás, Pap Györgyné.
A szerződéseken a Sheeba helyett a Grindex-Sec szerepelt munkáltatóként. Az alig két hónapos cég korábbi ügyvezetője, Klötzl Péter úgy szignálta a szerződéseket, hogy akkor már két hete nem volt jogosult cégjegyzésre. Úgy tudjuk, a Sheeba - amelyről Gömbör bírósági ellenkeresetében azt írta, zártkörű pályáztatás során kapta a megbízást - 2009 nagy részében szerződéses kapcsolatban állt az egyetem cégével, a dolgozókkal viszont nem került semmilyen hivatalos relációba. Gömbör egyébként a fent említett ellenkeresetben azt állította, ő csak a keresetlevél beadásával értesült arról, hogy a sporttelep személyzete nem a Sheebával kötött szerződést.
A gyakorlatban a Sheeba a Grindex-sec fővállalkozójaként tevékenykedett, ami az akadozó fizetések körüli hercehurcákban derült ki: Papné elmondása szerint a bérüket követelő dolgozóknak a grindexes Klötzl rendszeres a Sheebára mutogatott, a sheebás Köves Zoltán pedig az ELTE Sportra. "Amíg ott voltam a telepen, senkit nem láttunk a mi helyünkön az ott dolgozókon kívül, csak Köves Zoltánt és Klötzl Pétert, néha egy-egy Sheebás terület képviselőt" - világít rá a valóságos helyzetre Pap Györgyné.
Céghatározó Sheeba Security Kft.: A korábbi ügyvezető-tulajdonos Köves Zoltán és különböző rokonai 2010 márciusa után nem szerepelnek a cégadatok között. Jelenleg az ügyvezető és a tulajdonos is Forkosh Liliya ukrán állampolgár, az ő nevén Magyarországon még öt cég van bejegyezve. A Sheeba 2010 decemberi adatok szerint százmilliót meghaladó adótartozással rendelkezik, felszámolás alatt van. Grindex-Sec kft.: 2009. februárjában alakult, ügyvezetője az év áprilisáig Klötzl Péter volt, ma Jakab Barnáné látja el a tisztséget. Propice Security Kft.: Két román névhez köthető, Széri Mihail ügyvezető-tulajdonoshoz és Vidolman Robert tulajdonoshoz. A két embert a sporttelep dolgozói sosem látták, de többször a munkaügyi felügyelőségnek sem sikerült megtalálnia őket: a bejegyzett címről felbontatlanul jött vissza a tértivevényes levél. A cég jelenleg végelszámolás alatt áll. Paychek Kft: Tulajdonosa Sitar Mykhaylo ukrán állampolgár, az ő nevén összesen négy magyarországi vállalkozás van. Adóhátraléka miatt végrehajtás alatt áll.
Bértelen rabszolgaság
A féltucat ruhatáros és portás helyzete gyorsan romlott. A (jellemzően évek óta) az ELTE közalkalmazottjaként dolgozó emberek 2009 elejére jogutódlással az ELTE Sport, majd gyorsan a Grindex alkalmazásába került. A dolgozók továbbra is gyakorlatilag ugyanazt a munkát végezték, mint korábban, csak többet és egyre rosszabb körülmények között. Noha a dolgozók utóbbi céggel kötött munkaszerződése szerint heti 40 órás lett volna a munkaidő, az érintetteket heti 56 órát dolgoztatták két műszakos, 14 nap munka - 7 nap pihenőidő munkarendben, a legfeljebb hat egybefüggő ledolgozott napot engedélyező munkajogi előírásokat sértő módon.
A fizetés rendszeresen csúszott, kevesebb volt a munkaszerződésben leírtaknál, vagy egyszerűen "elmaradt". Szabadságra nem mehettek. A munkavállalók után fizetendő járulékokat is megspórolta a Grindex. Erről a dolgozók úgy szereztek tudomást, hogy egyikükkel az orvos közölte: nincsen egészségbiztosítása. A járulékokat másfél hónapra fizette be - utólag - a cég, tovább nem. Ez is csak később, az adóbevallásnál derült ki, mert a dolgozók 2009 májusa óta semmilyen fizetéssel kapcsolatos dokumentumot nem kaptak. Annyi biztos, hogy a két ruhatárost ekkor sem jelentették be, egyiküknek még munkaszerződése sem volt. A munkaügyi felügyelőség munkatársai több ellenőrzést is tartottak, melynek során több szabálytalanságra fény derült, de ennek következménye nem lett.
Az ELTE sporttelepének portásfülkéje a bejáratnál.
2009 augusztusában mindenféle előzetes értesítés nélkül boríték érkezett a portára: a dolgozók adataival kitöltött, új munkaszerződési lapok voltak, amelyen munkáltatóként a Propice Security Kft.-t tüntették fel. "Az adatainkat soha nem kérte el egyik cég sem. Meg vagyok győződve arról, hogy az ELTE Sport Kft. adta át nekik" - mondja Pap Györgyné. A papírok némi huzavona utáni aláírása után sem változott semmi: a de facto "nagyfőnök" Köves Zoltán, a "kisfőnök" Klötzl Péter maradt.
"Úgy viselkedtek, mintha övék lenne az egész telep, gyakran csak azért jöttek oda, hogy velünk szemtelenkedjenek. Történt, hogy kijöttek délután, nagy, fekete autókkal, napszemüvegben, a Klötzl Péter, a sofőrje, meg egy harmadik. Olyanokat mondtak, hogy 'most majd mi behúzunk nektek párat', meg ilyeneket. Akkortájt kezdett gyengélkedni a szívem." Papp Györgyné szerint fejenként több százezer forinttal rövidítették meg őket, nem is beszélve a méltóságukban, testi és pszichés egészségükben esett kárról.
A ruhatáros esete a jogi egyetemmel
Ahogy azonban berzenkedni kezdtek a dolgozók, kiderült, nem elég erős az érdekérvényesítő képességük. Először levélben fordultak a korábbi munkáltatóhoz, Mezey Barnához, az ELTE rektorához . A szűkszavú válasz szerint azonban a rektornak "Gömör Iván ügyvezető igazgató úr tájékoztatása alapján (...) további intézkedésre nincs lehetősége".
"Október 19-én nyújtottam be a panaszomat az ELTE-nek, novemberre lecserélték a zárat, hogy ne tudjak bejutni. Így nem fértem hozzá a szekrényemben lévő gyógyszereimhez, értékeimhez, ruháimhoz; a megrázkódtatásról nem is beszélve. Akkor már volt kirendelt ügyvédünk, az ő segítségét kértem. Tájékoztatásért felhívta Klötzl Pétert és Gömör Ivánt is, akkor tudtuk meg, hogy nekem felmondtak. Ígéretet kaptam arra, hogy a Porpice négy napon belül küldi a felmondási papírokat - persze nem küldték. Az ügyvédünk később meg is mondta becsülettel: nem vállalja az ügyet. Akkor rendelték ki a másik ügyvédet."
A volt közalkalmazottakat egyik ügyvéd sem kecsegtette sok jóval. Pap Györgyné szerint olyan meglátásaik voltak, mint hogy "ne lepődjenek meg, ha öt év múlva ötven cég lesz a nevükön", illetve arra is figyelmeztették a felpereseket: bírósági ügyekben az ország legelismertebb jogi karát fenntartó ELTE több ok miatt is jól szokott szerepelni. Sajátos módon a dolgozók keresetének is van egyetemi vonatkozása: a szövegezésbe egyikük ELTE-s joghallgató rokona is besegített. Az ő egyik önálló, végül asztalfiókban maradt beadványa érzékletesen foglalja össze a történteket: "a jóhiszemű dolgozókat megtévesztették, a hirtelen jött események során nem volt lehetőségük jogi segítséget kérni, és végül munkájuk, keresetük, létbiztonságuk is veszélybe került".
Az ügyben jelenleg munkaügyi per folyik, amelyben az ELTE Sport Kft. az elsőrendű, a Grindex-sec Kft. a másodrendű és a Propice Security Kft. a harmadrendű alperes. A munkaügyi eljárás felperesei azóta egy kivétellel távoztak a sporttelepről: neki jelenleg - Pap Györgyné elmondása szerint - jelenleg a Paychek Kft.-vel van szerződése, az eddigieknél nem sokkal világosabb körülmények között. A többiek leginkább azt szeretnék elérni, hogy úgy mehessen tovább az életük, mintha ez az időszak meg sem történt volna: egyikük már nyugdíjas lehetne, ha az elmúlt időszakban igazolt lenne a munkaviszonya. Pap Györgyné pedig a mai napig nem tud elhelyezkedni, mert a felmondási iratait és az egészségügyi kiskönyvét sem kapta még vissza, hiába kéri.
A cikk készítése során az ingatlantulajdonos ELTE részéről többeket próbáltunk elérni, közük Mezey Barna rektort is, de nem jártunk sikerrel. Az egyetem ingatlangazdai speciális jogait gyakorló Pedagogikum és a felügyelőbizottság egyik tagja is úgy tájékoztatott minket: a kérdéskör nem tartozik az ő felelősségi körükbe. Gömör Ivánt elértük, ő viszont elhárította érdeklődésünket, mondván: az ügy tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.
Puskásné Pancsovay Katalintól, az ELTE Sport Kft. Bogdánffy úti irodavezetőjétől mindössze annyit sikerült megtudnunk, hogy most már "egy másik céggel dolgoztatnak". A fenti, 2011. február 23-án készült fényképünk tanúsága szerint a sporttelep kerítésére és a portásfülkére kifüggesztett táblákon a Parter Kft. neve olvasható. Ennek a cégnek az ügyvezetője Köves Zsófia, Köves Zoltán testvére. | [
"Paychek Kft.",
"Sheeba Security Kft.",
"Grindex-Sec",
"Propice Security Kft.",
"Eötvös Loránd Tudományegyetem",
"ELTE Sport Kft."
] | [
"Paychek Kft",
"Parter Kft.",
"Munkaügyi Bíróság"
] |
A taxisszövetség a versenyhivatalhoz fordul a repülőtéri helyzet miatt, a szervezet szerint ugyanis a Főtaxin kívül minden társaság versenyhátrányba került. A reptér üzemeltetője szerint bármilyen taxis társaság tagja felveheti és leteheti utasát, de nem vadászhatnak kuncsaftra.
A Gazdasági Versenyhivatalhoz fordul a taxisok érdekvédelmi szervezete, az Országos Taxis Szövetség a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren kialakult helyzet miatt - közölte Metál Zoltán, a szövetség elnöke hétfőn. A repülőtér érkezési oldalához vezető útra "csak engedéllyel behajtás" táblát tették ki, kiszorítva onnan az összes taxist, kivéve a Főtaxit. Ezzel versenyhátrányba hozták a taxisokat, mert csak a repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt.-vel szerződött taxistársaság, a Főtaxi kapott behajtási engedélyt.
Hardy Mihály, a Budapest Airport kommunikációs vezetője elmondta, hogy az érkező utasok az előrendelt taxiba a sorompóval védett parkolóban lévő két "találkozási ponton" (meeting point) szállhatnak be az autóba, és a taxisoknak 12 percig nem kell parkolási díjat fizetniük. Ugyanakkor bármely taxisvállalat kiteheti az indulási terminálépület előtt az utast.
A kommunikációs vezető a korábbinál szigorúbb rendszabályokat azzal magyarázta: így megakadályozható, hogy a taxisok "vadásszanak" az utasokra, ami "tűrhetetlen" állapotokat eredményezett a repülőtéren. Az új szabályokat a biztonsági előírások is indokolják - fűzte hozzá. Metál Zoltán, a taxisok szövetségének elnöke viszont a Főtaxi 300 gépkocsijának versenyelőnyéről beszélt, ami álláspontjuk szerint a versenytörvénybe ütközik, mert hátrányos a többi 5500 taxisra nézve. Az elnök megemlítette azt is, hogy hétfőn délután a repülőtéren "önszerveződött" tiltakozásra készülnek taxisok, de a szövetség nem támogatja a megmozdulást. Tárgyalást szeretnének a Budapest Airporttal és a Fővárossal is, de megkeresésükre még nem kaptak választ. | [
"Főtaxi",
"Budapest Airport Zrt."
] | [
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Országos Taxis Szövetség"
] |
A szakmai tiltakozás sem tudta megmenteni a budapesti Kossuth tér legrégebbi és védett épületét: egy május 6-tól hatályos rendelet végleg szabad utat ad az Agrárminisztérium radikális átalakításához. Szakmai forrásunk szerint ez alapján akár az eredeti ablakkeretek és a díszkapuk is kidobhatók most már. Sokak szerint ez az ügy is azt bizonyítja, hogy a NER nemzetközi trendekkel szembemenő "műemlékpolitikája" szakmai érvekről tudomást sem véve gázol át az épített örökségünk jelentős részén és alakítja azt át a saját kedve szerint.
A 4/2021. (IV. 28.) MvM rendelet több műemlékvédelmi ügyről rendelkezik, köztük az Agrárminisztérium épületének sokak által hónapok óta vitatott átalakításáról is. Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a Parlamenttel szemközti védett műemléket a tervek szerint legalább felerészben lebonthatják, mélygarázst építenek alá és egy, a bevásárló-központokra jellemző "passzázst" nyitnak benne.
Egy szakmai forrásunk akkor úgy fogalmazott: "érthetetlen, hogy egyáltalán felmerül, hogy egy mélygarázs előnyt élvezzen az 1950 óta a legmagasabb szintű, ún. I. kategóriás védettség alatt álló műemlékkel szemben". Beszámoltunk arról is hogy az átalakítás ellen közleményben tiltakozott több elismert szakmai szervezet: a Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete (RÉKE), a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat, az MTA Művészettörténeti Bizottsága és az ÓVÁS Egyesület.
Ezúttal maga a kormány készül műemlék-rombolásra, kibelezik az agrárminisztériumot Úgy tűnik, nem érdemli meg a Kossuth tér legrégebbi és védett épülete, hogy megmaradhasson. December óta tudni lehet, hogy radikális átépítés vár a Parlamenttel szemközti Agrárminisztérium műemlék épületére, és egy januártól hatályos jogszabály jóvoltából most az utolsó akadály is elhárult az épület sokak szerint műemlékrombolással egyenértékű átalakítása elől.
Részleteztük azt is, hogy annak bizonyítására, hogy az Agrárminisztérium javának eldózerolása szakmai szempontból is igazolható, a kormány 2018-ban készíttetett egy ún. értékleltárt, hogy az rögzítse, melyek a mindenképp megőrzendő értékek a műemlékben. Mivel a szakmai dokumentum készítői nem voltak kaphatóak arra, hogy törvényellenesen bonthatóként tüntessék fel az értékes épületrészeket, a megrendelők 2020-ban "felülíratták" a 2018-ban készített korábbi dokumentumot. Az új változat kimondta, hogy amit a kormány akar, az szakmailag is jó.
A farok csóválja a kutyát
Nem szakmai szemmel nézve azt mondhatnánk a mostani rendeletről, hogy mivel többek között az épület védendő részeit is sorolja, esetleg a korábbinál nagyobb védettséget biztosít ezeknek. Csakhogy erről szó sincs – nyilatkozta az Átlátszónak Klaniczay Péter építész, műemléki szakmérnök, aki szerint "ez tulajdonképpen arra jó, hogy ne arról szóljon, amiről kéne, vagyis hogy a védendő épület minden értékes részlete védett, a maga saját és eredeti építőanyagával együtt védett".
Forrásunk az ügyről így fogalmazott:
"Az Agrárminisztérium korábban egy VK (városképi) minősítésű épület volt, majd a kategóriák egységesítésével a 90-es években műemlék minősítést kapott, amit néhány éve műemlék II. kategóriára változtattak. Ezt követte előbb törvényileg a »védett műemlék« (mint alacsonyabb fokozat) a tavalyi törvénnyel, ahol kimondták, hogy a végleges nyilvántartáshoz ezek értékeit egyenként kell részletezni.
Jól látszik, hogy a lózungok mellett miről van szó: ami konkrétan nincs benne a rendeletben, az nem érték, azt fizikailag nem kötelező megtartani. Vagyis egy ugyanilyen, a térre néző tömegű és hasonló tetőformájú épület lesz, három udvarral, a lépcsőházakkal, a térre néző teremsorral, és mivel egyetlen nyílászáró sincs kiemelve a rendeletben, ezért azok mind, vélhetően a díszkapukkal együtt »repülnek«.
Tehát a rendeletet tulajdonképpen a már engedélyezett tervhez igazították. Vagyis a farok csóválja a kutyát.
Ráadásul a KNEB (Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság) hatáskörébe utalták tavaly egy szerény módosítással az épület megmaradó részén történő olyan kisebb igazításokat (átjáró átalakítása, boltozatának áttörése stb.), amit ők tartanak jónak – már ha értenének is hozzá. Szóval ez az egész egy remekül felépített konspiratív állami akció minden szakmai konszenzus nélkül. A miniszter közvetlen kötelékébe tartozó néhány tucat ember, pedig minden nap kanosszát jár, hogy hogyan sasszézzon a szakmai tisztesség és az állásvesztés réme között. Vélhetően hasonló dolog lesz a Citadellával, hiszen normális körülmények között nem lehetne csak úgy össze-vissza bontogatni az eredeti külső falakat, az erőd jelleg legfőbb meghatározóját."
Lefokozták az épület védettségét
Az Egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről, valamint védettségének módosításáról címet viselő, április végén megjelent új rendelet így fogalmaz:
"3. § (1) Az 1620-24/1951. VKM számú miniszteri döntéssel védetté nyilvánított Budapest V. kerület, 24891 helyrajzi számú, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 15376 törzsszámon és 510 azonosító számon nyilvántartott Földművelésügyi Minisztérium épületének helyet adó ingatlan műemléki védettségét fenntartom, valamint az épület műemléki kategóriába sorolását védett műemlékre módosítom.
(2) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(3) A műemlék nevesített műemléki értékei:
a) a Kossuth Lajos téren képviselt szimbolikája és építése óta tartó folyamatos mezőgazdasági minisztériumi épületként történő használata,
b) a Kossuth Lajos tér részeként a városszövetben elfoglalt helye, monumentalitása, a három belső udvar és az azokat körülölelő szárnyak alkotta geometriával beépített tömege, tagolása, aránya; lépcsőtornyokkal tagolt, részben megmaradt építéskori tetőformája, a Kossuth Lajos tér felőli árkádsora,
c) a Kossuth Lajos téri térfal részeként a historizmus formajegyeit viselő egységes arculatú homlokzati kialakítás és a homlokzatok műformái a Kossuth Lajos téri fő- és a tér közvetlen látványában szerepet játszó oldalhomlokzatokra vonatkozóan,
d) épületrész tekintetében a Kossuth Lajos téri szárny reprezentatív terei, előcsarnok és a két díszlépcsőház.
(4) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanra vonatkozóan a magyar államot elővásárlási jog illeti meg."
Mindez annyit jelent, hogy az Agrárminisztérium épületét kiemelten védett műemlékből "védett műemléki" kategóriába sorolták át, azaz lefokozták.
Ezúttal tehát nem került sor védelem-megszüntetésre, mint például a Radetzky-laktanya ügyében. Ugyanakkor ez az átsorolás (visszafokozás) a műemlékes szakma szerint éppúgy jogellenes és megalapozatlan, mint a védettség-megszüntetési gyakorlat.
Mivel a kiemelten védett műemlék esetében nem lenne magyarázható, miért bontják le a műemléket félig, amikor mindenre kiterjed a védettség, ezért sorolták át "sima" védett műemlékké, amelynél már behatárolható, mire is terjed ki a védettség konkrétan. Így az épület bontásra szánt felét ki lehet hagyni a védett elemek (az ún. nevesített műemléki értékek) köréből, pedig ezek ugyanolyan értékesek.
Forrásaink szerint "a kormány ezzel csinál magának felhatalmazást arra, amit tenni akar, így próbál az önkényes és teljesen jogellenes bontásnak jogszerű látszatot adni".
Fotók: Németh Dániel
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával! | [
"Agrárminisztérium"
] | [
"Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság",
"Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete",
"Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat",
"MTA Művészettörténeti Bizottsága",
"ÓVÁS Egyesület"
] |
Van, akinek a mögötte ülő képviselő súgott, van, aki úgy hallotta, a jogrend miatt nem kéne már évközben adószabályokon módosítani, de a mezei Fidesz-képviselőknek látványosan ötletük sincs, miért döntöttek úgy, hogy mégsem emelik meg a dohánytermékek jövedéki adóját. A hivatalos válaszok késnek: a frakció szóvivője, ahogy a KDNP képviselőcsoportját vezető Harrach Péter egyszerűen nem hív vissza minket. Hallgat a nemzetgazdasági tárca is, pedig az ő előterjesztésük volt a költségvetést nagyjából 25 milliárd forinttal hizlaló, az uniós adóharmonizáció miatt is fontos, az utolsó pillanatban megfúrt javaslat.
Nekem Hargitai képviselőtársam mondta, hogy igennel szavazunk, ő ül mögöttem, és ő jobban ért a gazdasági ügyekhez – a jogász Rubovszky György (KDNP) ezzel magyarázta az Indexnek, miért szavazta meg a dohánytermékek jövedékiadó-emelésének váratlan megtorpedózását.
Az NGM eredetileg egy év alatt három lépésben a cigaretták jövedéki adóját összesen 7, a vágott dohányét 28 százalékkal emelte volna. Ez az Index számításai szerint idén néhány, jövőre viszont több mint 20 milliárd forint bevételt hozott volna a költségvetésnek. A június 3-án benyújtott pénzügyi törvénycsomaghoz hétfőn, a zárószavazás előtt érkezett egy módosító javaslat, ami törölte az adóemelési terveket. Bővebben >>>
Bár az NGM adóemelési javaslata már több mint egy hónapja, június 3-a óta a parlament előtt volt, átment több bizottsági, majd a teljes ülés előtti vitán, az utolsó utáni pillanatban, egy az alkotmányügyi bizottság által jegyzett módosítóval a kormánypárti frakciók kivették a pénzügyi csomagból az adóemelést. Rubovszky Györgyöt egyébként nem is annyira a plénum előtti zárószavazás miatt, hanem alkotmányügyi bizottsági tagsága, az ottani szavazás miatt kerestük, de ahogy korábban a testület elnökétől, Balsai Istvántól, úgy tőle sem tudtuk meg, ki is írhatta, honnan is kaphatták a javaslatot.
A szintén bizottsági tag, de fideszes Gruber Attila sem tudott e kérdésben mint mondani, ő ugyanakkor úgy vélte, talán kollégáját, Heintz Tamást (Fidesz) kéne megkérdeznünk. Aki ugyan az alkotmányügyi bizottságnak nem tagja, de a frakció "dohányügyi" szakértője.
Van a háború, a csaták meg a sebek
Heintz képviselő szerint a dohányzás ellen, és a komplex, jó egészségügyért folytatott harcban már nyertek egy csatát, az általa is jegyzett, a nemdohányzók védelméről szóló törvényjavaslat benyújtásával és elfogadásával. Most hétfőn pedig csatát veszítettek, "de a háború már csak ilyen, sebekkel is jár". A képviselő a hangzatos hasonlatoknál maradva sem tudta megmondani viszont, hogy akkor most ki is sebezte meg őt, ki ellen veszítettek csatát. Cserébe hangsúlyozta, a háborút folytatják.
A kérdésre, hogy egyébként akkor miért szavazta meg a javaslatot, azt mondta, hogy tudomása szerint felmerült az az érv is, hogy ha "jogrend van, akkor év közben ne bolygassunk adótörvényeket". (Felvetésünkre, hogy történt-e váratlan fordulat a kormány és a frakció viszonyában, azaz az eddigi tucatnyi évközbeni adómódosítás, visszamenőleges hatályú törvény megszavazása után hasonló ügyekben a képviselők már nem lesznek partnerek, nem kaptunk értékelhető választ.)
Bár a telefonvégre kapott képviselők nyilatkozatai alapján egyértelműnek látszik, hogy a mezei képviselők semmit nem tudnak a szavazás hátteréről, a leendő alkotmánybíró Balsai pedig arra sem emlékszik, ki adta neki az anyagot, az nyilvánvaló, hogy a frakciófegyelem működött: az összes fideszes és kereszténydemokrata képviselő megszavazta az adóemelés megfúrását. A Fidesz frakció sajtóirodája azonban nem válaszolt az Index kérdéseire, ahogy a KDNP frakcióvezetője, Harrach Péter sem hívott vissza minket (több képviselőnél is hiába hagytunk üzenet dohányadó ügyben). Így nincs hivatalos válasz arra, hogyan és milyen okból döntöttek a módosítás, az adóemelés eltörlésének támogatásáról.
Az NGM sem beszél
Hallgatásba burkolózik kedd reggel óta az eredeti, az adóemelésre vonatkozó javaslatot beterjesztő nemzetgazdasági tárca is, bár már volt olyan pillanat, amikor a válaszok állítólag már csak jóváhagyásra vártak. A tárca az emeléssel egyébként több legyet is ütött volna egy csapásra: az adóemelés költségvetési bevételt generál, ráadásul uniós kötelezettség is, amit minél inkább halasztunk, annál nagyobb egyszeri lépésekre lehet szükség. Márpedig a jövedéki adó emelése mindig magában hordozza azt a kockázatot, hogy a piacon nagyobb mértékben jelennek meg olcsó, csempészett cigaretták. A mostani helyzet e vonatkozásban is kedvezett volna az adóemelésnek: az elmúlt fél év dohánypiaci árháborúja miatt jelentősen, egyes márkák esetében több mint száz forinttal estek a kiskereskedelmi árak, így az adóemelés – ha annak hatását a gyártól áthárítják – valójában csak a korábbi árszintek újbóli megközelítését eredményezte volna, így könnyebben lenyelték volna a dohányosok is.
Hallgat az ügyben a dohányipar is. Patai András, a Magyar Dohányipari Szövetség elnöke ismételt megkeresésünkre sem kívánta kommentálni a történteket. Egyetlen kérdésünkre válaszolva azonban azt leszögezte, a szakmai érdekképviselettel sem az eredeti, az adóemelésről szóló törvényjavaslat benyújtását megelőzően, sem azt követően nem egyeztetett a kormány.
Nem segít módosítás
Nem reagált a két legnagyobb piaci szereplő sem a döntésre. A Philip Morristól visszahívást várunk, a BAT viszont már jelezte is, nem nyilatkoznak az ügyben. A hazai piac negyedik legnagyobbja, az egyebek között a Benson&Hedges-t és a Camelt gyártó JTI Hungary Zrt. vállalati kapcsolati igazgatója, Varga Judit viszont írásban válaszolt a kérdéseinkre. Eszerint a cég a kormány jövedéki adó emelésére vonatkozó szándékáról csupán a törvényjavaslat parlamenti benyújtását követően értesült. Tekintettel azonban arra, hogy az EU jövedéki adó irányelve a cigaretta adójának 2018-ig 90 euró/1000 szálra történő emelését írja elő, így az adóemelés ténye várható és tervezhető volt. A JTI Hungary Zrt. nem folytatott szakmai egyeztetést az adóemelés témájáról, szögezte le Varga Judit.
A cég cigarettát és fogyasztási dohányt is értékesít, így érdekelt a dohánypiac strukturális egyensúlyának fenntartásában. Varga Judit emlékeztetett: az elmúlt években komoly eltolódás ment végbe, tavaly a fogyasztási dohány piaca közel 50 százalékkal nőtt. A fogyasztás eltolódott a magasabb jövedéki adótartalmú cigarettáról az olcsóbb és alacsonyabb jövedéki adótartalmú fogyasztási dohány felé, ez pedig értelemszerűen negatív hatással van a költségvetési bevételekre is.
Varga Judit szerint ezért ők támogatták és támogatják azokat a kormányzati elképzeléseket, amelyek megfelelő mértékű adóemeléssel a fogyasztási dohány adóját közelítik a cigaretta adójához. A Nemzetgazdasági Minisztérium 2011. június 3-án benyújtott eredeti javaslata ezt a célt szolgálta, amelyet a JTI szakmai szempontból elfogadhatónak tartott.
A cég szerint az adóemelés elmaradása nem feltétlenül szolgálja az
ipar érdekeit. Mivel 2018-ig teljesíteni kell az EU minimális adószint
követelményét, így a következő adóemelés jóval a jelenlegi javaslatnál jóval nagyobb adóterhet róhat az iparra. Az adóemelésben kulcskérdés a fokozatosság. A nagymértékű adóemelés az árak gyors emelkedéséhez vezethet, amely fellendítheti az illegális termékek piacát, amely ugyanakkor visszahat a költségvetési bevételekre. Ez mind az ágazat, mind a költségvetés számára nem kívánt helyzetet teremt. | [
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"KDNP",
"Magyar Dohányipari Szövetség",
"Fidesz"
] | [
"JTI Hungary Zrt.",
"Philip Morris"
] |
A HG 360 Reklámügynökség a Nemzeti Kommunikációs Hivataltól nyerte meg a közbeszerzést, a cég ezúttal a kormányablakokat népszerűsítheti - írta a Napi.hu. A cég feladata az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósult, illetve megvalósuló kormányablakok működésének bemutatására és népszerűsítésére vonatkozó kommunikációs kampány lebonyolítása. Ebben az összegben a médiavásárlás, a kreatív tervezés valamint a gyártással kapcsolatos feladatok megtervezése is benne van - derül ki az Európai Unió közbeszerzési értesítőjéből.
A vállalkozás egyedüli ajánlattevőként nyerte meg a NKH gyorsított meghívásos közbeszerzését, az eljárás eredményéről október 12-én döntöttek. A HG 360 a nyilvánosan a Céginfo.hu szerint tavaly 589 millió forint bevételt ért el 5,2 milliós mérleg szerint eredmény mellett. Azt megelőzően 750 milliós bevételt és 372 ezer forintos nyereséget termelt a cég.
De az Átlátszó segítségével ismerkedjünk meg jobban a dejódolog Rogán Antal szomszédjának lenni cégtulajdonossal, illetve magával a szerencsés vállalkozással. | [
"HG 360 Reklámügynökség"
] | [
"Európai Unió",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal"
] |
Hogy került egy informatikatanár az ország leglátogatottabb múzeuma élére?
Hiába kértük, Eger önkormányzata megtagadta Ringert Csaba pályázatának kiadását, aki informatika tanári végzettséggel nyerte el a Dobó István Vármúzeum igazgatói tisztségét. Még december elején fordultunk közérdekűadat-igényléssel a város jegyzőjéhez. Ám miután kérésünket nem teljesítették, a Magyar Hang a Társaság a Szabadságjogokért jogászai segítségével a bíróságon igyekszik kikényszeríteni az azóta hivatalba lépett igazgató szakmai pályázatát.
Érdemes felidézni: Ringertet tavaly november végén nevezte ki a város közgyűlése az ország leglátogatottabb múzeumának élére, miután elődje, Berecz Mátyás szeptemberben – négy hónappal a megbízatásának lejárta előtt – politikai nyomásra lemondott. A kiírásban egyetlen szakmabeli sem látott fantáziát, aminek alighanem oka az is, hogy – mint feltáró cikkekben bemutattuk – a helyi Fidesz befolyása alá vonta az intézményt. Mindenesetre a pályázatra csak Ringert Csaba jelentkezett, akit tavaly nyáron az önkormányzaton keresztül tanácsadóként erőltettek a volt igazgató mellé.
Egri várjáték Forrás: Dobó István Vármúzeum Facebook-oldala
Muzeológiai körökben nemcsak Ringert bátorsága keltett feltűnést, hanem az is, hogy a szakmai előéletének hiánya a közgyűlés fideszes többségét nem zavarta. Ringertnek ugyanis a tanácsadói megbízatása előtt vajmi kevés köze volt a várhoz vagy a muzeológiához. Jelenleg a helyi egyetem neveléstudományi doktori iskolájának hallgatója, a városgazdálkodási bizottság külsős tagja. Egyébként informatika szakos tanár, az egyetem gyakorlóiskolájának volt igazgatóhelyettese és egy darabig irányította a helyi szakképző központot is.
Csak kádernek kell az egri vár | Magyar Hang Csupán egyetlen jelentkező pályázott az egri Dobó István Vármúzeum igazgatói posztjára: az a Ringert Csaba, akit az önkormányzaton keresztül tanácsadóként tavaly nyáron erőltettek az akkori igazgató, Berecz Mátyás nyakára - derült ki a november végi közgyűlésén. A fideszes többség így természetesen az ő kinevezését javasolta az erről döntő Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI).
Az interneten fellelt életútjában viszont a nyomait sem fedeztük fel a törvényben előírt szakirányú végzettségnek és az ötéves szakmai gyakorlatnak. Előbbi feltétel esetében ugyan elfogadható a jogász vagy közgazdász szakképzettség is, ám nem rendelkezik rendelkezik egyikkel sem. És bár van mérlegképes könyvelői képesítése, az azonban mostani tudásunk szerint nem tekinthető közgazdászi végzettségnek. Ezek alapján pedig kétséges (volt), hogy egyáltalán megfelel-e pályázati kiírásban szereplő és a törvényben rögzített feltételeknek. Ezért fűződik jelentős közérdek Ringert Csaba pályázatának megismeréséhez.
A jegyző az adatigénylésünket a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényre hivatkozva nem teljesítette. Ringert ugyanis a pályázatában kikötötte: nem járul hozzá, hogy a szakmai anyagát a megbízó közgyűlésen és a szakmai bizottságon kívül más megismerje.
Az újdonsült igazgató személye egyébként az Emberi Erőforrások Minisztériumán (EMMI) is átcsúszott. Bár a tárca szerepe a kinevezésekben formális – tehát a közgyűlés döntését jóvá kell hagynia –, azért nem elhanyagolható. Kétely esetén ugyanis vétózhat. Ám nem különösebben érdekelte őket az egri vár vezetésének ügye. Legalábbis erről árulkodik, hogy ugyan a törvény előírja az EMMI meghívását a pályázók szakmai anyagait vizsgáló szakmai bizottságba, az ülésre nem érkezett meg a minisztériumi delegált. Így nem meglepő, hogy az EMMI végül jóváhagyta Ringert kinevezését. A birtokunkba jutott, erről szóló irat szerint a pályázatát megalapozottnak tartják, de leszögezik: a vár magas színvonalú működtetése megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkező igazgató-helyettes kinevezésével biztosítható. Erre a jóváhagyó nyilatkozatra utal az a kormányhivatali állásfoglalás is, amelyet az LMP-s Komlósi Csaba kért a törvényességi osztálytól. A képviselőnek az EMMI-re hivatkozva azt írták, hogy a tárcának bemutatták a Ringert Csaba végzettségét és szakmai gyakorlatát igazoló papírokat.
Különben időközben kiírták a szakmai igazgatóhelyettesi munkakörre is a pályázatot. Egri forrásaink szerint inkább politikai, mintsem szakmai tapasztalattal rendelkező személy esélyese a kiírásnak. Ezért lehet fontos az, hogy a pályázaton – az Emmi iránymutatásával szemben – a (múzeum)vezetői gyakorlat nem elvárás. Pusztán előnyt jelent.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/6. számában jelent meg, 2018. február 8-án. | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Fidesz",
"Dobó István Vármúzeum"
] | [
"Magyar Hang",
"Magyar Hang a Társaság a Szabadságjogokért"
] |
Tagadta bűnösségét a Fővárosi Bíróságon szerdán megkezdődött büntetőperben Kelemen Iván, a felszámolás alatt álló Kordax Rt. egykori többségi tulajdonosa, vezérigazgatója és Siska Lajos, a cég volt kereskedelmi igazgatója. A két férfit a Fővárosi Főügyészség 1993-94-es olajügyek kapcsán csempészettel és adócsalással vádolja.
A vádirat szerint a Kordax Rt. 1993-94-ben oly módon importált benzint és gázolajat, hogy az után sem a vámot, sem pedig az összesen mintegy 4,8 milliárd forint adót nem fizette meg. A Kordax két vezetője színlelt szerződésekkel, valótlan tartalmú vámáru-nyilatkozatokkal szándékosan megtévesztette a hatóságokat, és kijátszotta a jogszabályi rendelkezéseket.
Kelemen Iván védője a vádirat ismertetése után azonnal észrevételeket tett. Arra hívta fel a figyelmet: a büntetőjogi felelősség megállapítása szempontjából a közelmúltban lezárult közigazgatási per, amely a Kordax-ügyben a vámszerveknek adott igazat, nem köti a büntetőbíróságot. Az ügyvéd rámutatott továbbá, hogy a büntetőeljárás legfőbb kérdése az: tudatában voltak-e a vádlottak az esetleges vám- és adójogi jogsértéseknek, illetve, hogy mi volt a tényleges szándékuk. A védő elmondta, hogy Kelemen Iván az olajügyletek során jóhiszeműen járt el, és nem kívánta színlelt szerződésekkel megtéveszteni a hatóságokat.
A szerdai tárgyaláson a vádlottak elmondták, hogy korábban egyikük sem foglalkozott olajjal, a vonatkozó jogszabályi hátteret pedig a vitatott ügyletek során sem tanulmányozták át. Kelemen Iván előadta, hogy az inkriminált szerződéseket maga írta alá, ám mivel azok angol nyelvűek voltak, és ő ezen a nyelven nem tudott, Siska fordított neki aláírás előtt. De előfordult az is, hogy a kereskedelmi igazgató csak annyi tájékoztatást adott: az aláírandó szerződés a korábbiakhoz hasonló tartalmú. A két vádlott egybehangzóan adta elő, hogy a szerződési feltételeket jobbára külföldi partnereik szabták meg, a Kordax vezetői pedig utóbb nem vizsgálták, hogy azok mennyire reálisak.
A vádirat szerint a cég úgy tájékoztatta a vámszerveket, hogy az Oroszországból vásárolt nyers kőolajat feldolgozás céljából a szomszédos országok finomítóiba vitte. A "passzív bérmunkából"
származó, majd visszaszállított késztermék - benzin, gázolaj - pedig a jogszabályok szerint vám- és adómentes volt. Ugyanakkor a visszaszállított üzemanyag - ellentétben a vámáru-nyilatkozatokban, illetve a bérmunkaszerződésekben foglaltakkal - nem kizárólag a kivitt kőolajból származott. Az ügyészség megállapítása szerint ez már csak azért sem lehetett így, mert a környező országok finomítóiba kiszállított kőolaj nyomán annyi késztermék jött be az országba, amennyit az ott alkalmazott technológiával a kivitt nyersanyagból képtelenség kinyerni. A vádirat rögzíti továbbá, hogy a kiszállított kőolaj feldolgozásának, a "passzív bérmunkának" a leple alatt valójában késztermék vétele, illetve nyersanyag késztermékre cseréje történt egy szlovák cég esetében részben, egy cseh céggel pedig teljes egészében. Az így behozott üzemanyag termékimportként vám-, illetve adóköteles lett volna.
A tárgyaláson az is kiderült, hogy Kelemen Iván ellen csődbűntett miatt jelenleg is nyomozást folytat az APEH bűnügyi igazgatósága. A büntetőper január 3-án tanúk meghallgatásával folytatódik.
(MTI) | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Kordax Rt."
] | [
"Fővárosi Bíróság"
] |
Az egyik alvállalkozás a 21 éves Barkász Sándor Gergő tulajdona. Jönnek az ifjú titánok!
Kínai és török alapanyagból is készülnek a 2Rule termékei
Mészárosék 1,2 milliárdnyi munkát nyertek el minden munkanap a választás óta
Az LMP a 2Rule miatt szállt rá a köztévére
899 millió forintért végzi el a szeghalmi belvízrendszer vízrendezési főműveinek rekonstrukcióját a felcsúti Mészáros és Mészáros Kft. és a Békés Drén Környezetvédelmi, Víz- és Mélyépítési Kft. A közbeszerzési hirdetmény szerint a nyílt eljárásban a befutókon kívül ajánlatot tett a Nyír-Wetland Kft., a KÖTIVIÉP’B Közép-Tisza Vidéki Vízépítő és Telekommunikációs Kft. és a Szabadics Közmű Zrt is.
Mészáros Lőrinc és a békési Mészáros Lőrincként emlegetett Barkász Sándor vállalkozásai nem először dolgoznak együtt az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak. Idén közösen nyerték el a Váli-völgy vízrendezési feladataira kiírt közbeszerzést 2,4 milliárd forintért, akkor ugyanazzal a három ajánlattevővel szemben diadalmaskodtak, mint most.
A két vállalkozás ezúttal a szeghalmi főcsatornához, a a Kernye I. és II. szivattyútelepekhez, a szeghalmi megcsapoló csatornához, gyűjtőcsatornához és övcsatornához és az óberettyó csatornához nyúl hozzá. A teljesítés helye Szeghalom, Füzesgyarmat, Körösladány, Kertészsziget, Biharnagybajom, Nagyrábé és Darvas.
Mindkét cég alválalkozóktól kér majd segítséget, a közbeszerzési dokumentációban azonban csak a Mészáros és Mészáros Kft.-nél látható a két cég:
az In-Situ Kft., amelynek tulajdonosa a 21 éves Barkász Sándor Gergő ,
, és a gyulai Erbo-Plan Kft., amely vélhetően a mérnöki feladatokat látja el.
A Békés Drén Felcsúton, Mészáros Lőrinc és Orbán Viktor miniszterelnök szűkebb pátriájában is bizonyított: tavaly 168 millió forintért végeztek környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztést.
| [
"Erbo-Plan Kft.",
"In-Situ Kft.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Békés Drén"
] | [
"Szabadics Közmű Zrt",
"KÖTIVIÉP’B Közép-Tisza Vidéki Vízépítő és Telekommunikációs Kft.",
"Kernye 0.",
"Nyír-Wetland Kft.",
"Békés Drén Környezetvédelmi, Víz- és Mélyépítési Kft.",
"Országos Vízügyi Főigazgatóság"
] |
Rekordot döntött Balásy Gyula a kormánypropagandát kommunikáló cégeivel: a New Land Media Kft.-je tavaly 70 milliárd 428 millió forintos nettó értékesítés mellett 3 milliárd 93 millió forintos adózott eredményt tett le a asztalra, a Lounge Design Kft. pedig 10 milliárd 83 milliós bevétel mellett 1 milliárd 433 millió forintos nyereséget hozott össze.
Balásy összesen 4 milliárd 208 millió forintot vesz ki cégeiből, ezeket az idei évben fizetik ki. Az üzletember a New Land Media Kft.-ben 2 milliárd 282 millió forint, a Lounge Design Kft.-ben pedig 1 milliárd 926 millió forint osztalékot szavazott meg magának.
Balásy Gyula a Nemzeti Kommunikációs Hivataltól – illetve a szintén állami Antenna Hungária Zrt.-től – kapott megbízások miatt került reflektorfénybe. A Nemzeti Kommunikációs Hivatal a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda égisze alatt működik, az állami szféra reklám- és marketing megrendeléseit intézi. Ez gyakorlatilag abban merül ki hogy Balásy cégeivel kötöttek egy, a G7 korábbi cikke szerint 50 milliárd forintos keretmegállapodást, ami kétszer megújítható, így a tényleges keret akár nettó 150 milliárd forint is lehet. Ebből a keretmegállapodásból hív le a Nemzeti Kommunikációs Hivatal megrendeléseket, például a Soros Györgyöt, illetve Jean-Claude Junckert rossz színben feltüntetni próbáló, az Állítsuk meg Brüsszelt! kampányt vagy a koronavírus-konzultációt hirdető nagy kék plakátokra, de a vadászati kiállításra is. | [
"New Land Media Kft.",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal",
"Antenna Hungária Zrt.",
"Lounge Design Kft.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [] |
Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója korábban azt mondta, egyetlen jó ötlet sem marad támogatás nélkül, és szigorúan szakmai szempontok alapján döntenek. Úgy fest, vagy főként a fideszes önkormányzatoknak vannak jó ötleteik, vagy az ellenzékiek nem értesültek az ad hoc pénzosztásról. Felcsút viszont másfél milliárd forintot kért a záportározó turisztikai fejlesztésére.
Szakmai szempontok alapján, egy szakmai grémium segítségével, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójának döntése alapján ítélik oda az egyedi turizmustámogatásokat – derült ki nemrég az ügynökség lapunknak küldött válaszából. Azt azonban adatigénylésünkre sem árulta el az MTÜ, hogy kik a tagjai a grémiumnak, és azt sem tudni, közelebbről milyen szempontok alapján születnek a döntések. Az viszont biztos, hogy
a 24.hu birtokába jutott adatok alapján egyetlen ellenzéki vezetésű önkormányzat sem pályázott a darabonként akár több száz millió forintos vagy milliárdos összegű egyedi támogatásra. Ez tovább erősíti a gyanút, hogy a nem nyilvánosan meghirdetett pályázati felhívás eredményeként kiosztott pénzek hozzáférhetőségéről közel sem minden lehetséges érdekelt értesült.
(A lapunk birtokába jutott adatsorban a legutolsó beérkezett pályázat 2019. októberi, arról nincs információnk, hogy ezt követően milyen pályázatok érkeztek az MTÜ-höz, és melyeket bírálták el kedvezően.)
Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója korábban azt mondta az egyedi pályázatokról, hogy "egyetlen turisztikai attrakcióként értelmezhető remek ötlet sem eshet el támogatástól, ha van rá forrás". Ebből arra lehet következtetni, hogy az ellenzéki vezetésű településeknek egyetlen ilyen ötletük sem volt, vagy – ami valószínűbb – nem tudtak az MTÜ ad hoc pénzosztási gyakorlatáról.
Egyedi támogatás Az elmúlt hónapokban cikksorozatban számoltunk be arról, hogy egyedi döntésekre hivatkozva oszt akár több száz millió forintos támogatásokat a turisztikai ügynökség. A vissza nem térítendő támogatások megszerzését célzó kérelmek közös jellemzője, hogy azokat nem nyilvános pályázati felhívásra nyújtották be. Egyedi, "ad hoc" döntésekre hivatkozva kért és kapott 811 millió forintot Zoób Kati divattervező egy balatonfüredi divatmúzeum megvalósítására, mint ahogy a cikksorozatunk megjelenésig titkolt közpénzforrásból igényelt 300 millió forintot Tiborcz István volt üzlettársa, Paár Attila is. Tasnádi László, az Orbán-kormány volt rendészeti államtitkára, egykori III/II-es tiszt egy balatoni panzió megépítéséhez kért 286 millió forintos támogatást. Nemcsak cégek, hanem önkormányzatok is pályáztak állami százmilliókra a Magyar Turisztikai Ügynökségnél: a balatonboglári önkormányzat például több száz millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott különböző projektekre, és a balatonfüredi is igényelt bő 3 milliárd forintot kempingjének kicsinosítására.
Fideszes önkormányzatokat viszont bőven találni a kedvezményezettek között, a 23 önkormányzati pályázó közül 15 fideszes vezetésű, a többi független. A kormánypárti irányítású Kaposvár, Zalaegerszeg és Makó például szállodatervezésre kért és kapott összesen kis híján félmilliárd forint állami támogatást tavaly.
Kaposvár a konferencia- és wellnesshotel fejlesztésének terveire gyűjtött be 120 millió forintot. A Szita Károly vezette önkormányzat egy 120 szobás négycsillagos superior szállodát álmodott meg, ami közvetlen összeköttetésben lesz a gyógyfürdővel.
vezette önkormányzat egy 120 szobás négycsillagos superior szállodát álmodott meg, ami közvetlen összeköttetésben lesz a gyógyfürdővel. Zalaegerszegen a városban felépült járműipari tesztpályához kapcsolódóan állami beruházással új négycsillagos üzleti és konferenciahotelt építenek a korábbi Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ helyén, ennek előkészítésére ment 200 millió forint.
Makó "szállodatervezésre" kapott 150 millió forint egyedi támogatást. Könnyen lehet, hogy arra a beruházásra, amiről Lázár János számolt be: a Hagymatikum szomszédságában egy négycsillagos szálloda épül.
Ezek azonban nem a legnagyobb összegek. A nem meglepő módon jól értesült
Felcsút fideszes vezetése például másfél milliárd forintot kért
az árvízcsúcs-csökkentő tározó környezetének turisztikai célú fejlesztésére.
Mészáros László polgármestert kerestük, hogy megtudjuk, megkapták-e már a támogatást, de a városvezető nem válaszolt levelünkre. Annyi biztos, hogy az előkészítési szakaszra biztosítottak nekik 15 millió forintot, és az is, hogy tavaly tavasszal az önkormányzat lakossági fórumot tartott a záportározó turisztikai hasznosításáról.
Nyíregyháza az Aquarius Élményfürdő fejlesztésére igényelt 3,4 milliárd forintot, egy előterjesztés szerint az önkormányzat a Magyar Turisztikai Ügynökség Egyedi Ügyek Irodájához nyújtotta be a pályázatát 2018 decemberében. Nem tudjuk, létezik-e ilyen irodája az MTÜ-nek, de az előkészítést (ugyancsak 15 millió forinttal) támogatta az ügynökség.
A balatoni önkormányzatok közül is csak fideszesek pályáztak, Füredről és Boglárról már írtunk, Tihany pedig a félsziget hosszútávú fejlesztésére igényelt 3,5 milliárd forintot. A Tihany 2030 program célja, hogy a következő tíz évben 52 fejlesztési programot valósítsanak meg uniós és hazai forrásból. 2018-ban nagyjából 1,9 milliárd forint uniós pénzhez jutott a település egy szórakoztatóközpont megvalósítására és az apátság belső tereinek felújítására, és hárommilliárd forint állami támogatás is jutott az apátság műemléki rekonstrukciójára, egyes épületeinek fejlesztéseire és az apátsági vendégház bővítésére.
Sátoraljaújhely 1,8 milliárdos turisztikai támogatást kért a Bortemplom látogatóközponttá alakítására. Egy 2018-as kormányhatározat szerint egy ugyanekkora összeget már megítéltek az önkormányzatnak erre a célra.
Ráckevén még a tavaly leváltott fideszes városvezetés igényelt 6 milliárd forintot a "Barokk fények Ráckevén – Savoyai kastély, híddal a belvárosban" elnevezésű projektre. Vereckei Zoltán, a város októberben, a KEVE Egyesület színeiben megválasztott polgármestere a 24.hu-nak elmondta, hogy a projekt előkészítése folyamatban van, beadványuk az MTÜ és a kormány beruházás-előkészítő alapjánál van.
A legújabb pozitív fejlemény, hogy a város 8 millió forintot kapott a projekttel kapcsolatos tanulmány elkészítésére,
nyilatkozta Vereckei, hozzátéve, hogy bár a veszélyhelyzet sok tervüket felülírta, bíznak abban, hogy még ebben a ciklusban megkezdődhet a projekt megvalósítása.
Az említett önkormányzatokon kívül
másfél milliárd forint támogatást kért Sárospatak önkormányzata a Végardó Fürdő fejlesztésére,
2 milliárd 650 millió forintot igényelt Mórahalom szintén fideszes önkormányzata "gyógyhely-fejlesztésre",
1,1 milliárd forintot kért Mátraderecske ugyancsak fideszes polgármestere a Kincses fürdő fejlesztésére, ezt a pályázatot azonban elutasították.
A független vezetésű önkormányzatok közül Tokaj egy a Bodrog feletti gyalogos hídra kért egymilliárd forintot. 2017-ben mintegy 40 milliárdos fejlesztést jelentettek be Tokaj-Hegyaljára, azt ígérve, hogy egy gyalogos híd megépítésére is jut belőle. Ha minden igaz, akkor a Rakamazt Tokajjal összekötő híd felújítása augusztusban kezdődik majd.
Telkibányán "aranybányászati turisztikai attrakcióra" igényelt az önkormányzat 2,5 milliárd forintot, de tudtunkkal egyelőre ők is csak az előkészítési szakaszra kaptak 15 millió forintot. A turai önkormányzat pedig egy négycsillagos szállodát szeretne létesíteni a városban, ehhez kért 1,3 milliárd forintot. A Turai Hírlap szerint az önkormányzat már ki is fizetett nyolcmillió forintot a tanulmánytervre. Egy tavalyi előterjesztésből kiderül, hogy az önkormányzatnak 10 százalékos önrészt kellene vállalnia, viszont a januári testületi ülésen már arról volt szó, hogy a város egyelőre nem rendelkezik a szükséges 144,5 millió forinttal. Így abban állapodtak meg, hogy "amennyiben az önerő állami támogatásból, pályázati forrásból, illetve egyéb bevételből nem biztosítható, úgy sikeres pályázat esetén a támogatást vissza kell utasítaniuk."
Guller Zoltán az egyedi támogatásokkal kapcsolatban arról beszélt korábban, hogy az MTÜ 2030-ig a kezelt források kevesebb mint 2 százalékát fordítja egyedi támogatási döntésekre. Azt nem tudni, hogy ez pontosan mekkora összeg lehet, de az kijelenthető, hogy az ellenzéki városok teljesen kimaradnak a pénzosztásból.
Kiemelt kép: Kummer János /24.hu | [
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] | [
"KEVE Egyesület",
"Magyar Turisztikai Ügynökség Egyedi Ügyek Iroda",
"Turai Hírlap"
] |
A DVSC közleményt adott ki: két futballistáját, Simacsot és Mijadinioszkit keresték meg, hogy befolyásolják a csütörtök esti Sampdoria elleni EL-meccs eredményét.
A Debrecen honlapján közölte, egy ismeretlen megkereste két futballistáját, a horvát származású német állampolgár Dajan Simacsot és a macedón, de már svájci Mirszad Mijadinoszkit, hogy rávegye őket a csütörtök esti, DVSC-Sampdoria Európa Liga-mérkőzés megbundázására.
A két játékos azonnal szólt a klubvezetőknek, akik jelentették az esetet az UEFA-nak és az MLSZ-nek. A mérkőzés abszolút tét nélküli, a Debrecen eddig nullapontos, és már a Sampdoria sem juthat tovább az EL-csoportból.
A DVSC-nél már történt hasonló, a montenegrói Polekszicset és a magyar Mészáros Norbertet az UEFA azért tiltotta el két, illetve másfél évre, mert nem jelezték, hogy meg akarták őket vesztegetni.
A Debrecen-Sampdoria csütörtök este 21 óra öt perckor kezdődik a Puskás-stadionban. | [
"DVSC"
] | [] |
Átveszi a Dömper Kft.-t, valamint projekt cégét, a Hidro-Duna Kft.-t a Duna Aszfalt Zrt. – értesült a Szabad Európa. Információink szerint erre azért van szükség, mert az M100-as megépítésének törlésével a Völner Pálhoz köthető Dömper bajba került volna hosszabb távon.
Egy forrásunk szerint a Dömper dolgozóinak már be is jelentették az akvizíciót, amit "fúzióként" emlegettek, de valójában arról van szó, hogy a Dömper Kft. valamilyen formában (a pontos jogi konstrukciót még nem ismertették az érintettekkel) beolvad a nála jóval nagyobb vetélytársába. Ugyanez lesz a sorsa a Dömperrel egy helyrajzi számra bejegyzett Hidro-Duna Kft-nek is, ez valójában a Dömper alagút építésre létrehozott projektcége. A két kft. ugyanis nincs egy súlycsoportban a részvénytársasággal.
Az Opten céginformációs rendszer adatai szerint az elmúlt négy évben 2020-ban volt a legmagasabb árbevétele a Dömpernek, 25,9 milliárd forint, ez egy milliárd forint adózás előtti nyereséget jelentett. Tavaly 12,28 milliárd forint bevételből már csak 29 millió forint adózott eredmény származott. A Dömpernek 121 munkavállalója van, tavaly 2,3 milliárd forint saját tőkével rendelkezett. A Hidro-Duna Kft 3.1 milliárd forint árbevétel mellett 356 millió forintos eredményt produkált, 707 millió forint saját tőkével és 70 alkalmazottal rendelkezik.
A nagyágyú
A Duna Aszfalt teljesen más nagyságrend, az elmúlt években stabilan emelkedő bevétellel. Tavaly 252 milliárd nettó árbevétel mellett 24 milliárdos eredményt produkált Szíjj László cége, a Duna Aszfalt saját tőkéje 78 milliárd forint volt. A munkavállalók számát nem tüntették fel, de a cég saját honlapja azt írja, közel 1500 dolgozójuk van.
A Dömper nem várt nehézségeiről korábban már részletesen foglalkoztunk.
Az akvizícióra információink szerint azért volt szükség, mert a kormány úgy döntött, nem épül meg az M100-as gyorsforgalmi út Bicske-Esztergom szakasza, ez pedig nehéz helyzetbe hozhatta a Dömper Kft-t, amelyik az egyik kivitelezője lett volna az útnak. A Dömper 220 milliárd forintért építette volna meg a 15,4 kilométeres, 2x2 sávos útszakaszt, két szinteltolásos csomóponttal, 26 híddal és 3 dupla alagúttal. (A másik kivitelező a Strabag lett volna 125 miliárd forintért.)
Csúszásban
A szerződés egy forrásunk szerint komoly előleget is biztosított volna a Dömpernek, amely nehézségekkel szembesült az M85-ös építésénél. Mint korábban megírtuk, a Győrt elkerülő útszakasz része egy alagútpár is, aminek a kivitelezése már most nagyjából fél éves csúszásban van.
A Dömper korábban mert nagyot álmodni, pályázott a 35 éves autópálya üzemeltetési koncesszióra is.
Ráadásul időközben nem csak az építőanyag árak emelkedtek meg nem várt mértékben, de a forint drasztikus gyengülésével sem lehetett előre számolni, így jelentősen megugrottak a kivitelezés költségei, miközben a csúszás miatt kötbér fenyegeti a céget. Úgy tudjuk, a Dömper vezetése már márciusban arról beszélt egy belső fórumon, hogy ebből a helyzetből a kiutat csak a Duna Aszfalt beszállása jelentheti, ebben a hónapban már volt is egy kisebb leépítés a cégnél. Egy forrásunk szerint ugyanakkor a Duna Aszfalt beszéllásával megszűnik a Dömper ügyvezetőjének, Németh Miklósnak a megbízatása. Őt egyértelműen Völner Pál emberének tartották korábban.
Tűz közelben
A Dömper-Duna Aszfalt "fúzióban" mindkét cég esetében felbukkannak a politikához erősen kötődő szereplők. Mint a Válaszonline korábban részletesen feltárta, a Dömper Kft tulajdonosa Abronits Róbert, aki üzleti kapcsolatban áll a korrupcióval vádolt egykori államtitkár Völner Pál fiával, Völner Marcellel. Völner Marcell szintén üzleti kapcsolatban áll Abronits Róbert élettársával.
Völner Marcell neve a 24.hu november 25-ei cikkéből is ismerős lehet. Ebben olvasható, hogy Völner Pál és családtagjai több vagyontárgyát is zár alá helyezte az ügyészség a büntetőeljárás részeként, a többi között a Völner fiú piros Porsche Cayman S sportautóját.
A Duna Aszfalt tulajdonosa Szíjj László, aki az ország egyik leggazdagabb üzletembere. Róla korábban az Átlátszó írt részletesen. Mint megemlítették, az oligarcha tulajdonában van egyebek mellett három luxus yacht is, ezek közül az egyiken nyaralt 2020 augusztusában Szijjártó Péter külügyminiszter a feleségével. Szijjártó Péter erről azt mondta, semmi kivetnivalót nem talált az ügyben.
Idehaza nagyfiúk
A Duna Aszfalttal korábban a G7 gazdasági portál foglalkozott részletesebben. Mint írták, Szíjj László cége nem csak az egyik legnagyobb nyertese a hazai közbeszerzéseknek, de kiemelkedően magas, 17 százalékos profitrátával is dolgozott az elmúlt öt évben. Ugyanezen időszak alatt 5,4-szeresére növelte az árbevételét, elsősorban a kormány által kiírt közbeszerzéseknek köszönhetően.
A G7 szerint érdekes ugyanakkor, hogy a Duna Aszfalt külföldi leánycégei ezzel szemben már sokkal kevésbé sikeresek: bár svéd, horvát, román, lengyel sőt mauritiusi leányvállalatokat is alapított az elmúlt években a társaság, érdemi munkát a G7 szerint ezek közül inkább csak Lengyelországban végeznek, de itt az elért árbevételhez képest mindössze 1.8 százalékos profitrátát értek el.
Mint megírtuk, egy nemzetközi összehasonlításból a Dömper sem jönne ki jól az M85-ös építését tekintve. Ezért 44 milliárd forintot kap majd a cég (persze, ha kötbért kell fizetnie, akkor jelentősen csökkenhet az összeg), miközben a magyar-szlovák határ túloldalán, Eperjesnél 45,7 milliárd forintnyi euróból zajlik egy hosszabb alagút kivitelezése egy völgyhíddal és autópálya szakasszal együtt. Az a beruházás nincs késésben.
Kerestük a Dömper Kft-t és a Duna Aszfaltot is, válaszaikat közölni fogjuk. | [
"Hidro-Duna Kft.",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Dömper Kft."
] | [
"Dömper Kft",
"Dömper Kft-t",
"Szabad Európa",
"Hidro-Duna Kft-nek",
"Dömper-Duna Aszfalt",
"Hidro-Duna Kft"
] |
A migrációt reményei szerint a végtelenségig a legfontosabb témájaként megtartó Orbán-kormány nagyon szeret arról beszélni, hogy a kereszténység, a keresztény Európa bizony veszélyben van. Ehhez kapcsolódóan pedig Orbán Viktor és a kormány többi tagja – a járulékos médiájukkal együtt – egyre többet beszél arról, hogy a keresztényeket üldözik.
Már Európában is egy kicsit, de máshol meg nagyon.
Az üldözött keresztények kisegítésére már évek óta külön helyettes államtitkársága van az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi), amely eddig 8 milliárd forint segélyt osztott ki a Közel-Keleten és Afrikában elnyomott, üldözött keresztény közösségeknek. Idén pedig elindult a Hungary Helps ügynökség a Miniszterelnökségen belül, amelyet a korábban témát az Emmiben vivő Azbej Tristan vezet, ami a nemrég megjelent, 2020-as költségvetés szerint 3,3 milliárd forinttal gazdálkodhat majd jövőre.
A Hungary Helps program keretében a kormány hivatalos közlése szerint több mint 8 milliárd forinttal támogatott üldözött keresztény közösségeket szerte a világban, elsősorban a Közel-Keleten. A 24.hu által készített részletes bontás alapján tudjuk, hogy ebből a pénzből
3,167 milliárd forintot Szíriába,
2,034 milliárdot Irakba,
1,08 milliárdot Libanonba,
372 milliót Jordániába,
321 milliót Kongóba,
pedig 310 milliót Nigériába küldött a kormány.
A program keretében viszont nemcsak a keresztény közösségek megsegítésére megy a pénzt, hanem arra is, hogy Budapesttől Washingtonig, Nagykanizsától Zakopanéig mindenki megtudja: a keresztényüldözés korunk egyik legnagyobb problémája, amit a magyar kormány nagyon komolyan vesz. A kabinet konferenciák, könyvek, kiállítások, filmek, kutatások, honlapok elkészítését is támogatja, és ezekben részben ugyanazok az emberek adják át ugyanazt az üzenetet.
Hogy megtudjuk, pontosan mennyi ment el ilyen célokra, közérdekű adatigényléssel kikértük a Miniszterelnökségtől a Hungary Helps program szerződéseit.
Ezek között szerepeltek már ismert tételek, mint például a Kuna Tibor cégei által szervezett nagy keresztényüldözéses konferencia vagy az üldözött keresztény fiataloknak létrehozott ösztöndíjprogram, de kiderült az is, hogy a kormány elköltött pár tízmillió forintot valószínűleg nem túl nagy forgalmú honlapok kialakítására, és egy közvélemény-kutatást is készíttet a magyarok között a keresztényüldözésről.
A Miniszterelnökségtől összesen 25 szerződést kaptunk, amelyet 2016-tól kötött az Emmi üldözött keresztények megsegítéséért felelős szervezeti egysége és a Miniszterelnökség. Ezekben összesen kicsit több mint 420 millió forint elköltéséről döntött a kormány. A szerződések között van két elég nagy összegű, amely a 420 millió több mint felét lefedi, és sok kisebb szerződés, amelyek összege a 390 ezer forinttól a 27 millió forintig terjed.
Orbán és az üldözött egyetemisták
Ebből a legnagyobb tétel a kormány által is sokat hangoztatott ösztöndíjprogram, amelynek keretében 150 millió forintot osztanak szét hat magyar egyetemre járó ösztöndíjasok között. A pénz a szerződés szerint a következőképpen oszlott meg az egyetemek között:
BME: 14 466 000 Ft
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem: 2 619 000 Ft
Debreceni Egyetem: 32 439 000 Ft
Miskolci Egyetem: 8 176 000 Ft
Pécsi Tudományegyetem: 63 436 380 Ft
Pázmány Péter Katolikus Egyetem: 16 227 000 Ft
12 636 620 Ft pedig a következő fizetési időszak támogatására lett félre rakva.
A szerződés szerint az ösztöndíjprogram lebonyolításáért és a pénz kiosztásáért a Tempus Közalapítvány 12 millió forintot kapott.
Ez az ösztöndíjprogram egyre több pénzből működik, 2019-ben 300 millió forintot költött erre a Hungary Helps, a 2020-as költségvetésben pedig már 900 milliós összes szerepel erre a célra.
A másik nagy összegű szerződés az volt, amelyet az Emmi üldözött keresztényekkel foglalkozó helyettes államtitkársága kötött Kuna Tibor két reklámcégével, az azóta egyesült Trinity Communications és Young & Partners nevű vállalatokkal, valamint a Sprint nyomdaipari Kft.-vel a szerződésben csak "Világkonzultációnak" nevezett nemzetközi konferencia megszervezésére és az erről szóló anyagok elkészítésére. A három cég 2017. október 11. és 13. között szervezte a konferenciát, amelyen maga Orbán Viktor is felszólalt, mindezért pedig a szerződés szerint 65 millió forint vállalkozói díj járt, és még 14,7 millió, ha elfogyna a keretösszeg.
Szintén nagyobb tétel az a 60 millió forint, amelyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kapott arra, hogy megsegítse a libanoni Université Saint Espirit ne Kaslik egyetemet, és segítsen felújítani egy libanoni templomot. A libanoni egyetem több mint 200 millió forint támogatást kapott, a szerződés alapján szintén a Pázmányon keresztül.
Nézze meg, olvassa el!
A szerződések egy részét, amelyeket a Miniszterelnökségtől megkaptunk, az Emmi üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkársága kötötte, részben pedig a Miniszterelnökség. A Hungary Helps program és ügynökség, az azt irányító Azbej Tristannal együtt a Miniszterelnökség alá került az Emmiből, és helyettes államtitkárságból államtitkársággá lépett elő. Ez is jelzi, mennyire fontos a kérdés a kormánynak.
A szerződések nagyja olyan projektekről szól, amelyek különböző eszközökkel segítenek a kormánynak kommunikálni, hogy a keresztényüldözés mennyire komoly probléma, ezért milyen jó, hogy a keresztény magyar kormány ilyen komolyan veszi. Ebben pedig a kormány kedvenc egyetemétől a Magyar Nemzeti Múzeumon keresztül ismeretlen civil szervezetekig sok mindenki részt vett.
Az üzeneteket (szó szerint) legkézzelfoghatóbban az a tanulmánykötet foglalja össze, amelynek megírására és megjelentetésére a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel (NKE) kötött szerződést a Miniszterelnökség 2018 októberében. A Budapest-jelentés a keresztényüldözésről című kiadvány elkészítésére 6,78 millió forintot kapott az NKE, 5,2 milliót pedig a kiadvány nyomdai munkálataira a Nordex Nonprofit Kft. A szerződés szerint még 29 tanulmányból álló kötet végül 21 tanulmánnyal meg is jelent, ahhoz Erdő Péter bíboros és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes írt előszót, a tanulmányokat pedig az NKE kutatói mellett például a Miniszterelnökség munkatársai, többek között a Hungary Helps arcává váló Azbej Tristan írták.
Egy évvel azelőtt, hogy a kötet megjelent volna, a kormány egy kiállítással igyekezett futtatni a témát, méghozzá nem is akárhol: a Magyar Nemzeti Múzeumban. A múzeum kupolájában 2017 szeptembere és novembere között volt látható a "Kereszt-tűzben – Keresztényüldözés a közel-keleten" című kiállítás, amelyet az Emmi 17,9 millió forinttal támogatott, és amelynek kurátorai a Századvéghez tartozó Migrációkutató Központ munkatársai voltak. A kiállítással pedig nagyon elégedett lehetett a kormány, mert még 19 millió forintot adott a múzeumnak, hogy azt 2018-ban egészen Washingtonig elvigye, valamint bemutassa még Nagykanizsán és Székesfehérváron is.
Kisebb kiállításokat is finanszírozott a Hungary Helps program. A Közép-európai Fiatalokért Egyesület például arra kötött szerződést, hogy a kormány által összeállított roll-up kiállítást bemutatja három lengyel templomban, Orawkában, Piszczoryban, Zakopanéban. Ez mindössze 393 ezer forintba került.
Átmegy az üzenet?
A Hungary Helps megbízásából két holnapot is létrehoztak: az egyik, a Hungaryforchristians.org gyakorlatilag az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkárság saját honlapjaként üzemelt, amelynek nyitó oldalán Azbej Tristan írja le a program lényegét, máshol pedig híreket és többek között az Hungary Helps program által szervezett eseményekről lehet olvasni. A holnap kialakítására és üzemeltetésére a dunavarsányi székhelyű Merlin Stúdió Bt. nyert szerződést, amiért összesen bruttó 10,37 millió forintot kapott. A honlap még létezik, de úgy tűnik, 2018 tavasza óta nem frissült.
Egy másik weboldal kialakítását is támogatta a kormány keresztényüldözés témában, méghozzá több mint 27 millió forintért.
Ez a Stand for Christians, vagyis s4c.news nevű oldal, ami gyakorlatilag egy keresztényüldözésre. szakosodott hírportál, bár például Jordan Peterson budapesti előadásáról és Ferenc pápa csíksomlyói látogatásáról is beszámol.
9 Galéria: Viharban és napsütésben Mária palástjának oltalmában Fotó: Huszti István / Index
A honlap kialakítására és üzemeltetésére egy 777 Közösség Egyesület nevű civil szervezet kapott megbízást, amely például a 777blog.hu nevű keresztény oldalt is üzemelteti. Az erre kapott 27,2 millió forintot a szerződés szerint 2019. január 31-ig kellett felhasználni, hogy azóta milyen pénzből üzemel a honlap, az az általunk megkapott szerződésekből nem derül ki. Mindenesetre a honlap működik, és bár nem kell nagyon sokat görgetni a főoldalon, hogy szembejöjjön Azbej Tristan, az oldalon nem igazán derül ki sehonnan, hogy azt a kormány támogatná. Mindössze az derül ki, hogy az oldal főszerkesztője Vágvölgy Gergely, aki a 777blog.hu impresszumában is szerepel, és aki a Hír TV-ben politológusként beszélt például a Notre-Dame leégése után.
A kormány pedig, úgy tűnik, már kíváncsi is arra, hogy mennyire ment át a keresztényüldözős üzenet, a Nézőpont Intézettől ugyanis közvélemény-kutatást és fókuszcsoportos kutatást rendelt 4 millió forintért. A megrendelés szerint 2000 fővel kell kérdőíves kutatást végezni és négy, egyenként 8 fős fókuszcsoportos kutatást kell elvégezni. Hogy pontosan mire kíváncsiak Azbej Tristanék, az sajnos a szerződésből nem derül ki, abban mindössze annyi szerepel, hogy a keresztényüldözés a téma. A szerződést 2019 áprilisában kötötték, onnantól 45 napja volt a Nézőpontnak elkészülni a kutatással, úgyhogy nemsokára várhatóan kiderül majd, hogy mire jutottak.
Borítókép: Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által közreadott képen Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere beszédet mond a közép-olaszországi Tolentinóban a felújított Szent Szív és Szent Benedek-templom avatásán 2017. december 9-én. Balra Andrea Carradori a Szent Szív Társaság perjele. A 2016. október 30-i földrengésben súlyosan megrongálódott templom újjáépítését a magyar kormány a Hungary Helps Programon keresztül mintegy 150 millió forinttal támogatta. MTI Fotó: Emmi / Bartos Gyula | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Hír TV",
"Miskolci Egyetem",
"Université Saint Espirit",
"777 Közösség Egyesület",
"Sprint nyomdaipari Kft.",
"Magyar Nemzeti Múzeum",
"Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem",
"Közép-európai Fiatalokért Egyesület",
"Tempus Közalapítvány",
"Szent Szív Társaság",
"Pázmány Péter Katolikus Egyetem",
"Azbej Tristann",
"Pécsi Tudományegyetem",
"Merlin Stúdió Bt.",
"Migrációkutató Központ",
"Nordex Nonprofit Kft.",
"Hungary Helps",
"Young & Partners",
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem",
"Trinity Communications",
"Debreceni Egyetem",
"Nézőpont Intézet"
] |
Véget ért a dámszarvasok párzása, így már semmi sem akadályozta a vadászati kiállítást rendező, állami tulajdonú Egy a Természettel Nonprofit Kft.-t abban, hogy válaszoljon a meghosszabbított adatigénylésünkre. Ennek köszönhetően kiderült, hogy a "szobrok" címszóval feltüntetett, bruttó 240 millió forint csak a bőgő szarvasbika árát takarta. Kiderült ugyanis, hogy eddig elfelejtették feltüntetni a honlapjukon szereplő szerződéslistában két állatszobornak (a vizslának és a nyúlnak) a bruttó 14 milliós árát.
Ez eddig három, de a kiállításra összesen hat szobrot készített Szőke Gábor Miklós, kormányközeli szobrász. Megtudtuk, hogy további három szobrot csak "kölcsönkaptak", így fogalmuk sincs, mennyibe kerültek. Az pedig további kérdezősködésre sem derült ki, hogy kitől kérték kölcsön őket. Négy alkotásnak a további sorsa is ismeretlen. Az biztos, hogy a szarvaskapu Keszthelyre kerül, a barnamedve pedig L. Simon Lászlónak tetszett meg, így az alkotásnak a Velencei-tónál létesült Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskolánál találtak helyet.
Október 7-én küldtünk el egy adatigénylést a vadászati kiállítást rendező Egy a Természettel Nonprofit Kft.-nek. Azt szerettük volna megtudni, hogy mennyibe került az a hat állatszobor, amit Szőke Gábor Miklós szobrász készített a kiállításra. A Totem névre keresztelt szarvaskapun kívül a Vizslató Fátyol (vizsla), a Hajtás közben (nyúl), a Ne igyál előre a medve bőrére! (medve), a Zrínyi halála (vaddisznó), és A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket (csodaszarvas) címet viselő alkotások ára érdekelt minket.
Végre már a dámszarvasok párzása sem foglalja le az állami cég alkalmazottait
A cégtől október 22-én kaptunk választ, az indoklás, amivel 45 napra hosszabbították a válaszadást, a veszélyhelyzettel való visszaélés talán eddigi legpofátlanabb esete volt.
Arra hivatkoztak, hogy hátráltatnánk őket a kiállítás lebonyolításában – ami egyébként egy héttel korábban már véget ért.
Ráadásul október közepén már vidéken is véget értek a programok, csupán egy esemény húzódott el október 23-ig, a dámbarcogás hallgatása kisvasútról, ahol a patások nászának jellegzetes hangzását lehetett megismerni.
A dámszarvasok párzása miatt halogatja adatigénylésünket a vadászati kiállítást szervező állami cég | atlatszo.hu "Szőke Gábor Miklós szobrászművész által készítendő szarvasszobor elkészítésére társaságunk nettó 189 millió forint+ ÁFA összeget fog kifizetni. A vállalkozási díj tartalmazza a szobor valamennyi tervezési, installálási és szállítási költségét, valamint a felhasználói jog korlátozásmentes átadását is" – írta az Átlátszónak a kiállítás alkalmából létrehozott állami cég.
A dámszarvasok párzási időszaka november végéig tartott, addigra sikerült az állami tulajdonban lévő cégnek is lezavarnia az adatigénylésünket. A kért adatokat tartalmazó válasz november 24-én landolt a postaládánkban. Megkaptuk a Dantebirodalom Kft.-vel kötött szerződést is, a cég fele Szőke Gábor Miklós tulajdona.
"Társaságunk az alábbi 3 db szobrot rendelte meg Szőke Gábor Miklóstól: Totem, Hajtás közben, Vizslató Fátyol. A fennmaradó szobrokat kölcsönkaptuk a kiállításra, így azok áráról sajnos nincs tudomásunk"
– olvasható a válaszban.
A most megkapott adatokból végre az kiderült, hogy
a két kisméretű köztéri szobor, a nyúl és a vizsla mindösszesen nettó 11 millió (bruttó 14 millió) forintba került.
Megfeledkeztek két szobor áráról
Azért adtunk be közérdekű adatigénylést az ügyben, mert az állami cég a honlapján közzétett táblázatban nem közölte egyértelműen a szobrok árait.
Májusban egy másik adatigénylés segítségével tudtuk meg, hogy mennyibe került a bőgő gímszarvasbika fejszobra. "A Szőke Gábor Miklós szobrászművész által készítendő szarvasszobor elkészítésére társaságunk nettó 189 millió forint + ÁFA összeget fog kifizetni. A vállalkozási díj tartalmazza a szobor valamennyi tervezési, installálási és szállítási költségét, valamint a felhasználói jog korlátozásmentes átadását is" – írták akkor a válaszban.
Az 5 millió forint feletti szerződéseket tartalmazó táblázat egészen addig stimmelt, amíg szeptemberben a 444.hu munkatársa el nem ment Szőke Gábor Miklós szobrász csepeli műhelyébe, ahol további szobrok (az inaló nyúl, üvöltő medve, csodaszarvas, vadászkutya) tűntek fel. Október végén pedig a vadászati kiállításon még egy vérrel megfröcskölt vaddisznót is találtunk. A szobrokat Szőke Gábor Miklós készítette, de azt nem lehetett tudni, hogy mennyit fizettek értük.
Bár újabb szobrok kerültek elő, de a szerződéseket tartalmazó táblázatban nem volt más összeg a Dantebirodalom Kft. neve mellett, csak a nettó 189 millió forint.
Bejártuk a vadászati kiállítást: bizarr szobrok, kevés látogató, Kovács Zoltán a vizsláival | atlatszo.hu Megnéztük az 55 milliárd forintból megújult budapesti Hungexpót, ami a 17 milliárdos vadászati kiállításnak nyújt otthont három héten keresztül. A 240 millió forintba kerülő bőgő szarvasbikával együtt összesen hat Szőke Gábor Miklós-alkotást számoltunk össze, sőt, 16 híres magyar vadásznak is szobrot állított egy másik művész.
A két kisméretű köztéri szobor árának szerepelnie kellett volna az Egy a Természettel Nonprofit Kft. honlapján, ugyanis külön-külön is többe kerültek- mint 5 millió forint (a dokumentum korábbi verziója itt érhető el). Mindhárom szoborra ugyanakkor kötötték meg a szerződést.
A szerződéseket tartalmazó táblázatot az adatigénylésünket követően módosították, most már két tétel szerepel a Dantebirodalom Kft. neve mellett.
A "szobrok készítése" tehát csak egyetlen szobrot takart. (A legutóbbi módosításnál egyébként néhol teljesen olvashatatlanná vált a dokumentum.)
L. Simon Lászlónak megtetszett a barnamedve
A szerződésben egyedül a szarvaskapu-szobornál jelölték, hogy először a Hungexpón állítják ki, majd a szobor Keszthelyre kerül. A másik két szobornál viszont csak az szerepel, hogy azok Budapesten belül kerülnek elhelyezésre. Azt nem tudni, hogy ez csak a Hungexpón való kiállítást jelentette-e.
Jelenleg csak két szobor sorsa ismert a világkiállítás után, a Totem állandó köztéri szoborként Keszthelyre kerül, ahol a Vadászati Múzeum parkjában helyezik el. A múzeum közösségi oldalára még nem töltöttek fel képet az alkotásról.
Az ismeretlen összegből készült és az ismeretlen megrendelőjétől a kiállításra kikölcsönzött barnamedvét pedig Kápolnásnyéken, a Velencei-tó partján állították fel, persze nem azért, mert a tó partján autentikusnak számít az állat. A szobor a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Halász Gedeon Eseményközpontja elé került. A Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány több ponton is kötődik az Orbán-kormány volt kulturális államtitkárához, L. Simon Lászlóhoz, aki a Hungexpón berendezett egyik vadászkiállítás kurátora is volt.
L. Simon László Facebookon mondott köszönetet a szoborért vadásztársának, Kovács Zoltán kormánybiztosnak, aki a világkiállítás szervezéséért felelt.
"Népfőiskolánk ikonikus állata a barnamedve, így a szobor nem is állhatna jobb helyen" – olvasható indoklásként a Népfőiskola Facebook-oldalán.
Nem árulták el, hogy mi lesz a többi szobor sorsa
A szerződés szerint a szerzői jogi védelem alá eső alkotások áthelyezéséről értesíteni kell a szobrászt. "Bármelyik szobor esetleges lebontására, megsemmisítésére vonatkozó igény esetén is előzetesen értesíteni kell a művész Szőke Gábor Miklóst, akinek az értesítéstől számított 30 napja van saját költségén, az adott szobor elszállítására." Ez a bekezdés arra utal, hogy a szerződés megkötésekor nem döntötték el a két megrendelt köztéri szobor, a nyúl és a vizsla sorsát, sőt, a szerződés szerint a szobrok végső esetben az alkotónál is kiköthetnek.
Megkerestük Szőke Gábor Miklóst, megkérdeztük, hogy hová lesz kihelyezve a többi négy szobor. Azt is szerettük volna megtudni, hogy a többi három szobrot (medve, vaddisznó, csodaszarvas) ki rendelte meg, és hogy ezeknek a szobroknak mennyi volt a nettó ára.
Választ nem kaptunk, de a szobrász korábban a Mandinerrel szóba állt, és azt nyilatkozta, hogy "a világkiállítás apropóján felújított Hungexpo-épületek és -szobrok sem semmisülnek meg az esemény után. A Totem és másik öt szobrom egész évben megtekinthető lesz". A Velencei-tó Magazinnak pedig azt nyilatkozta, hogy:
"A vadkan mentéjét kivéve mindegyik szobrot úgy alakítottam ki, hogy időjárásállóak, akár kültéren is elhelyezhetőek legyenek, így a világkiállítás végeztével is állandóan megtekinthetőek lesznek Magyarország különböző kulturális intézményeiben."
Az Egy a Természettel Nonprofit Kft.-t is megkértük, hogy pontosítsák az adatigénylésnél adott válaszukat azokkal az információkkal, hogy kitől kérték kölcsön a szobrokat, de választ természetesen nem kaptunk.
A hétmilliós kutyaszobor a világkiállítás előtt a virágkarneválon bulizott
Arra is rákérdeztünk, hogy az F3 pavilon előtti kutyaszobrot ki készítette és mennyiért, ugyanis az stílusában különbözik Szőke Gábor Miklós alkotásaitól. A válaszból kiderült, hogy az F3 pavilon előtti "kutyaszobor" a debreceni virágkarneválra készült.
"Az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás virágkocsijának része volt. A kérdéses alkotást is tartalmazó művészeti installációért társaságunk nettó 7.200.000 Ft összeget fizetett ki, amely többek között tartalmazta a tervezési, statikai feladatok elvégzését, a vasváz elkészítését, a virágok válogatását és beszerzését, festését, tűzését, a művészeti kivitelezés díját, valamint a virágkarneválon történő bemutatás költségét is" – írta a cég.
Zsilák Szilvia | [
"egy a Természettel Nonprofit Kft.",
"Dantebirodalom Kft."
] | [
"Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Halász Gedeon Eseményközpont",
"Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola",
"Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány"
] |
Még mindig megy a huzavona az Európai Bizottság és a magyar hatóságok között a Nemzeti Közszolgálati Egyetem két erősen túlárazásgyanús, összesen csaknem 30 milliárd forintot felemésztő, uniós pénzből finanszírozott projektje miatt. Ez derül ki a Miniszterelnökségnek abból a válaszából, amelyet Hadházy Ákosnak, az LMP-ből kilépett országgyűlési képviselőnek a közérdekű adatigénylésére adtak.
A 24.hu számolt be róla elsőként lassan másfél éve, hogy az EU kérdezősködni kezdett, miután a brüsszeli ellenőrök durva túlárazásokat és indokolatlan költségeket találtak, amelyeket a magyar fél az unióval akarna kifizettetni.
Ki akartuk lopni az EU szemét is, észrevették A brüsszeli ellenőrök durva túlárazásokat és indokolatlan költségeket találtak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyik uniós pénzből finanszírozott projektjénél.
Mindkét projektnél gyanút fogott az uniós intézmény. Még megy tehát a magyarázkodás, kérdezz-felelek a magyar fél és az uniós szervek között. A részleteket a Miniszterelnökség nem hajlandó elárulni. Mindenesetre az NKE visszavett némiképp a pénzszórásból, miután megkapirgáltuk az ügyet.
Miután megkapirgáltuk, visszavett az unióspénz-szórásból a bírságbajnok Patyi vezette NKE A kormányhivataloknak dőlt az uniós lé a közszolgálati egyetemtől terembérletre, miután NAV-nyomozás is indult, hirtelen lenullázódtak a kifizetések.
A napokban távozik az NKE éléről Patyi András (Koltay András követő a poszton), a Miniszterelnökség vezetője pedig Lázár János helyett Gulyás Gergely lett, és Gulyáshoz kerül az egyetem irányítása.
A Miniszterelnökség válaszából az is kiderül, hogy a tárcán belül működő Irányító Hatóság (amelynek elvileg a feladata lenne az uniós pénzek védelme) eddig egyetlen szabálytalansági eljárást indított az NKE ügyeiben, de persze végül nem talált szabálytalanságot.
Az ügyben – pont Hadházy feljelentése után – a magyar adóhatóság viszont nyomozást indított, amely még mindig tart.
Két marékkal szórja az uniós pénzt Orbán kedvenc egyeteme, nyomozás indult az ügyben Költségvetési csalás gyanúja miatt rendelt el nyomozást az adóhatóság a Nemzeti Közszolgálati Egyetem két uniós projektjénél kiderült aggályos esetek miatt.
(Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök (k) beszédet mond a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Karának és Katasztrófavédelmi Intézetének tisztavatási ünnepségén a budavári Kapisztrán téren 2016. június 26-án. Mellette balról Patyi András, az egyetem rektora, mögötte jobbról Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. MTI Fotó: Máthé Zoltán) | [
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem"
] | [
"Európai Bizottság",
"Rendészettudományi Kara és Katasztrófavédelmi Intézete",
"Irányító Hatóság"
] |
Milliárdokat költött az állam az ügyészségi jutalmakra is
Évről-évre nő az ügyészségeken kiosztott béren kívüli pluszjuttatások összege; tavaly különösen megugrott a jutalomkeret, amiből
így bőven kijött egy 13. havi fizetésnek megfelelő összeg, pedig a havi átlagbér tavaly alapból 20 százalékkal több volt, mint 2016-ban.
Mindez a Legfőbb Ügyészség adataiból derült ki, amit a Zoom.hu közérdekű adatigénylésére adtak ki. Az összesítés szerint 2017-ben 2,52 milliárd forintot fordítottak "az ügyészségi alkalmazottak pénzbeli elismerésére", vagyis fejenként átlagosan 570 ezer forintot osztottak ki, ami 180 ezerrel több, mint a 2016-os átlagprémium. Így nőttek a jutalmak 2015 óta:
A fenti adatokból is látszik, hogy dinamikus növekedésről van szó: míg a pénzügyi elismerés 2015-ben még csak az egyhavi átlagbér mintegy 80 százalékát tette ki, addig egy évvel később már a 95 százalékát, tavaly pedig már a 120 százalékát. A Legfőbb Ügyészség kiemelte, hogy átlagértékekről van szó, és a jutalomkeretből nemcsak az ügyészek, hanem valamennyi ügyészségi alkalmazott differenciáltan részesülhetett.
Polt munkatársai jól jártak
Mind a jutalmazottak számát, mind pedig a kiosztott pénzbeli elismerés keretösszegét illetően csúcstartó a Polt Péter vezette Legfőbb Ügyészség, hiszen itt 278,5 millió forintot fordítottak 382 munkatárs jutalmazására, ami fejenként 729 ezres átlagot jelent – derült ki a statisztikából.
Összességében a második legnagyobb összeget, 177 milliót a Fővárosi Főügyészség, a harmadikat, 124 milliót pedig a Központi Nyomozó Főügyészség oszthatta szét – előbbi 245, utóbbi 247 munkatárs között.
Mégse ők a csúcstartók az egy főre eső jutalom összegében. Ezen a listán az első helyen a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség áll 786 ezres átlaggal, a második a Veszprém Megyei Főügyészség 737 ezerrel, a harmadik pedig a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség a maga 735 ezres átlagával.
Nagy a szórás országszerte
Az egy főre eső átlagjutalmak összegében elég nagy a szórás országosan a Legfőbb Ügyészség által közölt adatok alapján. A 86 járási ügyészség közül a legalacsonyabb átlaggal, 233.957 forinttal a Siófoki Járási Ügyészség az utolsó, ez az összeg pedig kevesebb, mint harmada a legjobb, 728.483 forintos átlaggal rendelkező Fonyódi Járási Ügyészség értékének.
Az ország 20 járási nyomozó ügyészségén már jóval kiegyensúlyozottabban osztották a pénzt: majdnem 80 százalékuknál 5-600 ezer forint között volt az átlagjutalom, csak a Pestvidéki Nyomozó Ügyészség lógott ki lefelé (363 ezres átlaggal), míg a másik véglet a Győri Járási és Nyomozó Ügyészség a maga 650 ezres fejenkénti átlagával.
Az ország 19 megyei főügyészségénél hasonlóan kiegyensúlyozottak a számok, hiszen többségüknél 600 ezer forint körüli volt a kiosztott átlagjutalom összege. A Tolna Megyei Főügyészség 484 ezres átlaga az alsó érték, míg a felső a már említett összesített listás 2. helyezett Veszprém Megyei Főügyészség 737 ezres átlaga.
Az 5 fellebbviteli főügyészség különösen jól járt, közülük kettő is bekerült az összesített TOP3-ba a 800 ezer forintot közelítő fejenkénti átlagukkal, de a legszűkmarkúbb Debreceni Fellebbviteli Főügyészségen is majdnem elérte az átlag a félmilliós összeget. Jóval az országos, 570 ezres átlag alatt kaptak viszont mind a 12 fővárosi kerületi ügyészségnél, itt az átlag csak 470 ezer.
Az országos átlagjutalomnál jóval többet, fejenként átlagosan 632 ezret vihetett viszont haza a Budapesti Közérdekvédelmi Ügyészség 23 munkatársa. Ennél, sőt az országos átlag 570 ezer forintnál is jóval kevesebb jutott viszont az ügyészség tudományos és kutató intézménye, az Országos Kriminológiai Intézet 34 jutalmazott munkatársának – fejenként 470 ezer forint.
A bíróságoknál 6,3 milliárdot osztottak ki
Az ügyészségeken tavaly jutalomként szétosztott 2,5 milliárd forint két és félszeresét, 6,3 milliárd forintot osztottak ki ugyanabban az évben országszerte a bíróságokon. A Zoom.hu nemrég az Országos Bírósági Hivataltól (OBH) is kikérte közérdekű adatként a jutalmazási statisztikát, melyből kiderült, hogy a mintegy 11 ezer bírósági dolgozó differenciáltan részesült a pénzből, de átlagosan mindenki kapott "13. havi fizetést".
Akárcsak az ügyészségeknél, a bíróságoknál is nagy volt a szórás országosan. Sokan a havi illetményüknél kevesebbet kaptak, míg mások jóval többet – az összegek igen eltérőek voltak az egyes szervezeti egységeknél is. A Zoom.hu minderről részletesen írt:
Jutalomeső a bíróságokon: tavaly már hatmilliárdot osztottak ki Jelentősen nőtt a bírák és igazságügyi alkalmazottak béren kívüli plusz juttatása az elmúlt években: amíg a tízezres létszámú szervezet tagjai között 2015-ben még csak 2,8 milliárd forintot osztottak szét, addig 2016-ban 5,5 milliárdot, tavaly pedig már 6,3 milliárdot – derült ki az Országos Bírósági Hivatal (OBH) adataiból, amit a Zoom.hu közérdekű adatigénylésére adtak ki.
Borítókép: Illusztráció / MTI Fotó: Mohai Balázs | [
"Legfőbb Ügyészség"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Pestvidéki Nyomozó Ügyészség",
"Budapesti Közérdekvédelmi Ügyészség",
"Pécsi Fellebbviteli Főügyészség",
"Szegedi Fellebbviteli Főügyészség",
"Országos Kriminológiai Intézet",
"Tolna Megyei Főügyészség",
"Veszprém Megyei Főügyészség",
"Debreceni Fellebbviteli Főügyészség",
"Országos Bírósági Hivatal",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Siófoki Járási Ügyészség",
"Győri Járási és Nyomozó Ügyészség",
"Fonyódi Járási Ügyészség"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Meghosszabbították a nyomozást
A hivatali vesztegetés miatt indult eljárásnak egyelőre nincs gyanúsítottja
Augusztus 3-ig hosszabbította meg a nyomozást az Alstom-ügyben a Legfőbb Ügyészség – tájékoztatta lapunkat tegnap Fazekas Géza ügyészségi szóvivő.
A hivatali vesztegetés miatt indult eljárás legutóbbi határideje április 3-a volt, de miután még maradtak elvégzendő nyomozati cselekmények, azaz a hatóságok még nem végeztek a nyomozással, az ügyben vizsgálódó Nemzeti Nyomozó Iroda előterjesztésére és a nyomozást felügyelő Fővárosi Főügyészség kezdeményezésére tolták ki a határidőt. A főügyészségnél a korrupciós és gazdasági bűncselekmények felderítésére létrehozott főosztály foglalkozik az üggyel.
Próbáltunk részleteket is megtudni a nyomozás állásáról, azonban mivel folyamatban lévő ügyről van szó, ezekre a kérdéseinkre a rendőrség és az ügyészég sem válaszolt. Információink szerint az eljárásnak jelenleg nincs gyanúsítottja, a nyomozás továbbra is ismeretlen tettes ellen folyik.
MAGYARÁZZA A TÁMOGATÁSOKAT AZ EUROCONTACT 2006-ban, majd 2008-ban is foglalkozott az osztrák sajtó azokkal a felvetésekkel, hogy a Strabag építőipari konszern egyes magyar pártokat "pénzadományokkal" segített. A NAGYKÖRÚTTÓL A METRÓALAGUTAKIG Az Alstom 2002-ben elbukott a nagykörúti villamosok tenderén, de négy évvel később már a francia cég vitte el a metróbeszerzésének 65 milliárd forintos üzletét. MEGVETTE AZ ALSTOM A BKV-VEZETÉST? A brit korrupciós nyomozó hatóság vádemelése szerint az Alstom 2006–2007-ben 2,2 milliárd forintnyi kenőpénzt juttatott két cégen keresztül a BKV döntéshozóinak. Emlékezetes: a Budapesti Rendőr-főkapitányság 2011 januárjában indított büntetőeljárást, miután a Fidesz 2010-es választási győzelme után az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megvizsgálta a 4-es metró beruházását és a járműbeszerzéseket. A számvevőszék jelentése szerint a beruházással a magyar államot és a fővárosi önkormányzatot jelentős vagyoni hátrány érte. Az akkori, új városvezetés az elszámoltatási kormánybiztosnak is átadta a 65 milliárd forintos, felerészben már kifizetett ügylet dokumentumait, és a metrókocsi-beszerzés ügyében Tarlós István főpolgármester is Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult.
Korábban a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület is kíváncsi volt arra, kik lehetnek az ügy felelősei. A civil szervezet azt szerette volna elérni, hogy a szerződés aláíróin kívül hallgassák meg többek között Medgyessy Pétert, ugyanis az MSZP volt miniszterelnöke elismerte, hogy tanácsadó cége kapcsolatban állt az Alstommal.
A metrókocsikra 2005-ben írtak ki közbeszerzési pályázatot, amelyen végül az Alstom lett a befutó az orosz Metrovagonmas, a kanadai Bombardier, a német Siemens és dél-koreai Hanwa-Rotem előtt. Az Alstom mellett többek között az szólt, hogy a cégnek nagy tapasztalata van, a világon minden negyedik metrókocsit ők gyártják, ráadásul építettek már automata szerelvényeket is. | [
"Alstom",
"BKV"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Állami Számvevőszék",
"Legfőbb Ügyészség",
"Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
Daniel Neubauer bécsi ügyvédet egy új tulajdonos, Aczél Zoltán váltotta fel a bécsi Belfry Holding GmbH-ban. Ez a hír első hallásra nem tűnik fontosnak, pedig nagyon sok mindent tisztába tesz a magyar építőipari közbeszerzések elmúlt évekbeli történetében.
Ahogy arról korábban részletesen írtunk, a Belfry-cégek a magyar építőipar csodagyerekei voltak, sorra nyerték az állami út- és vasútépítési tendereket Magyarországon. Ezt szinte mindig a Strabag konzorciumi partnereként, vagy alvállalkozójaként tették. Cikkünkben sok példán keresztül mutattuk be, hogy a Belfry csoport minden jel szerint kivételes helyzetben van, amennyiben az orosz-osztrák Strabaghoz és a NER világához egyaránt jó üzleti kapcsolatok fűzik. Szerepe alapján mindig is úgy tűnt, mintha a Belfry biztosítaná a Strabag NER-kompatibilis működését.
Csakhogy egészen mostanáig megakasztotta a történetet az a meglehetősen életszerűtlen körülmény, hogy a Belfry végső tulajdonosa egy olyan bécsi ügyvéd, Daniel Neubauer volt, aki építőipari értelemben egyszer csak a semmiből bukkant fel, majd elkezdett sikert sikerre halmozni Magyarországon.
Neubauer 2018 márciusában határozottan visszautasította nekünk azt a feltételezést, hogy bárkinek a strómanja lenne. Most mégis hátralépett, és átadta a helyét Aczél Zoltánnak.
Ez végső soron azért nem meglepetés, mert Aczél Zoltán régóta a Strabag regionális lobbistájaként volt ismert, édesapja, Aczél Tamás pedig a magyar Belfry-cégek vezetője. Aczél Zoltán neve sok ausztriai és magyarországi projekt kapcsán előkerült már, többek között az Alstom korrupciós ügye kapcsán is megvádolták, de az osztrák ügyészség végül társaival együtt felmentette a vádak alól.
A tulajdonosváltással egyértelmű lett, hogy Aczél Zoltán a Belfry tulajdonosa, ami korábban csak sejthető volt.
A Belfry korábban határozottan azt mondta, hogy Aczél Zoltán nem dolgozik nekik, sem munkatársként, sem lobbistaként. (Ezt az állítást pro forma természetesen nem befolyásolja, hogy Aczél most tulajdonosként beszállt, édesapja vállalatvezető, ő pedig leginkább a Strabag lobbistájaként ismert.)
A Belfry 2016 és 2018 között összesen mintegy 300 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el az akkor még a rejtélyes bécsi ügyvéd nevére bejegyzett magyarországi vállalkozáscsoportként. A nyolc közbeszerzésből csupán egy kisebb ajkai megbízás volt, amit nem a Strabaggal közösen nyert meg a cég. Alvállalkozóként pedig Szíjj László és Mészáros Lőrinc építőipari NER cégei is rendre feltűntek nála.
De amilyen viharosan ívelt fel a közbeszerzési csillagzat, olyan gyorsan vége is lett a nyerő szériának. 2018-as cikkünk óta már csak egy újabb közbeszerzést találtunk, amelyet elnyert, ebben a Magyar Közút útfelújítási munkáit a Strabag és a Belfry közösen vitte, 2018-ra.
Nehéz azonban szétszálazni azt, hogy az elnyert közbeszerzési megbízásokból értékben mennyi vándorolt a Belfry-hez, a Strabaghoz vagy Mészáros Lőrinc cégeihez, mivel a közbeszerzéseken szinte mindig konzorciumban indulnak a cégek.
A Rákos-Hatvan vasútvonal vállalkozási szerződéséből azonban kiolvasható, hogy ott 19 százalékos a Belfry részesedése – bár a cégnek korábban nem ismert vasúti munkája. Ez ugyan csak játék a számokkal, de mégis: ha a többi projektnél is hasonló arányokról lehet szó, akkor 60 milliárd forinthoz is juthat a nagyrészt idén és jövőre záruló megbízásokkal a cég.
És bár az utóbbi időben nem sikerült újabb beszerzéseket elnyerni, pénzügyileg mégis kiválóan teljesít a cégcsoport 5 vállalkozása. 2019-ben 25,3 milliárd forintos árbevétel mellett 4,3 milliárdos nyereséget ért el. Sőt, még a vállalkozási kedv sem lankadt: 2020 március 23-án még újabb céget is alapítottak Belfry MTech néven (a többi cég neve a csillagra kattintva olvasható*2014.04.02 Belfry MS Kft.
2016.03.11 Belfry PE Kft.
2017.12.12 Belfry RE Kft.
2018.01.30 Belfry CC Kft.
2019.02.06 Belfry FM Kft.
2020.03.23 Belfry MTech Kft.
).
Az elmúlt 5 évben összesen 66 milliárd forint árbevételt értek el a Belfry-cégek, 8,7 milliárd forintos adózott eredménnyel – és ezt a tulajdonos bécsi Belfry Holding GmbH-nak el is utalták.
A Belfry cégek öt éven keresztül példátlanul nyereségesen működtek, az építőiparban hihetetlen magasnak számító 13 százalékos profitrátát értek el.
A cégcsoport pénzügyi adatait vizsgálva az is elgondolkodtató, hogy nagyon kevés munkavállalóval érték el mindezt. Az utolsó öt év átlagában évente
452 millió forint árbevétel és 56 millió forint profit jutott minden egyes alkalmazottra.
Az alkalmazotti létszám 2020-ban még nagyot is lépett előre: a 2019-es 52 fő után a legfrissebb adatok szerint már 76 fő dolgozik a cégeknél.
Tavaly februárban a szlovén oknyomozó portál, a necenzurirano.si azt írta, hogy a Belfry elutalt 140 ezer eurót az R-Post-R nevű helyi médiacégnek, amely ebből támogatta a Fidesz szlovén szövetségese, a Janez Janša vezette SDS-t. Mivel a Belfry üzletileg nincs jelen Szlovéniában, az eset kapcsán a szlovén ügyészség vizsgálni kezdte az SDS-hez köthető médiacégek külföldi finanszírozását.
A Belfry osztrák anyacégének van egy közös vállalkozása Horvátországban, és a Szíjj Lászlóhoz tartozó Duna Aszfalttal közösen az NK Osijek eszéki fociklub szponzoraként is fellép (Magyarországon pedig a Puskás FC egyik támogatója).
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBeindult a biznisz Mészáros Lőrinc horvát focicsapatánálRekordigazolással keresett 1,2 millió eurót a leköszönő felcsúti polgármester csapata, de az Eszék még mindig a magyar modell szerint működik.
A Belfry-cégek egyik ügyvezetője, Borbély Ágnes is a Szíjj-kapcsolatot erősíti. Ő 2017 és 2018 között az akkor még Simicska Lajos tulajdonában álló Dunántúli Kft.-t és a KÖZGÉP-Energia Kft.-t vezette. Simicska 2018 júliusában adta át minden érdekeltségét a NER-nek, de az ügyvezető ezt követően az év végéig a helyén maradhatott.
Így lett végül a magyar sajtóban csak a Strabag lobbistájaként emlegetett Aczél Zoltán, az egykor Fidesz-mumusnak számító Strabaghoz köthető szereplőből a NER-hez kapcsolható építőipari vállalkozó.
(Frissítés: a cikk megjelentetése előtt elkerülte a figyelmünket, hogy a Válasz Online már korábban megírta, hogy Aczél Zoltán a nevére vette a Belfry-cégeket.)
Közélet belfry Duna Aszfalt Mészáros Lőrinc sds Strabag Szíjj László szlovénia Olvasson tovább a kategóriában | [
"Strabag",
"Belfry Holding GmbH"
] | [
"Belfry RE Kft.",
"Belfry MTech Kft.",
"Válasz Online",
"Belfry MTech",
"Belfry csoport",
"Puskás FC",
"KÖZGÉP-Energia Kft.",
"sds Strabag",
"NK Osijek",
"Belfry CC Kft.",
"Belfry PE Kft.",
"Belfry FM Kft.",
"Magyar Közút",
"Duna Aszfalt",
"Dunántúli Kft.",
"Belfry MS Kft."
] |
Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója egy évvel ezelőtt arról beszélt, hogy 2020 májusában 5 milliárd forint keretösszeggel írnak ki pályázatot a Balaton-parti kempingek fejlesztésére. A kempingek viszont azóta sem kaptak támogatást, legalábbis nyilvános pályázat során, ugyanis
egyedi támogatásoknak köszönhetően már több százmillió forintot osztott ki az MTÜ kempingfejlesztésre.
Balatonfüred kormánypárti önkormányzata tavaly 1,2 milliárd forintot kapott a Mészáros Lőrincék által üzemeltetett tóparti kemping fejlesztésére. De ez még csak a kezdet, a városvezetés ugyanis összesen 3,2 milliárd forint egyedi támogatásból és valamivel több mint egymilliárdos önrészből építene konferenciatermet és mélygarázst, valamint "magasabb minőségű szálláshelyeket" a területre.
Kapcsolódó Milliárdokból építhetnek luxust a Mészárosék által üzemeltetett füredi kempingbe Az önkormányzati tulajdonú kemping egyre inkább veszíti el kemping jellegét: vitorláskikötő és szálloda épül benne, a fideszes polgármester pedig bő 3 milliárd forint egyedi támogatásból tovább fejlesztene: mélygarázst és konferenciatermet is szeretne.
800 millió forintos egyedi támogatást kapott az FND Kemping Kft. is az évek óta zárva tartó fonyódi vízparti terület fejlesztésére. Hogy ez pontosan mit jelent, azt a cég ügyvezetőjétől, Szépe Attilától szerettük volna megtudni, de nem reagált kérdéseinkre. Az FND Kft. tulajdonosa a Genesis Ingatlan Zrt., a Miskolcon bejegyzett Zemplén Rent Szolgáltató Kft. érdekeltsége, és a cégháló a kisvárdai Cinema-Hotel Zrt. hotelcégen keresztül a szlovák illetőségű Ilko Attilához vezet. A Genesist a cégadatok szerint tavaly június végéig Hevér Kristóf vezette, egyúttal ő volt a tulajdonos is, és úgy tudni, a kapcsolat teljesen azóta sem szűnt meg.
Hevért, a Fidelitas ózdi szervezetének korábbi elnökét sikerült elérnünk, de amikor rátértünk a fonyódi kemping kusza céghálójára és a kempingcéggel való kapcsolatára, megszakadt a vonal. Ezt követően próbáltuk még hívni, és SMS-t is küldtünk neki, de nem reagált, így a kisvárdai szálról sem tudtuk megkérdezni. A Genesis cégügyeit Rátky Miklós ügyvéd viszi, róla a Válaszonline írta meg, hogy a kisvárdi Seszták Miklós volt fejlesztési miniszterrel jó kapcsolatot ápol. A fonyódi Napsugár Kemping fejlesztését is végző FND Kft. székhelye a Rátky-féle ügyvédi iroda, vezetője pedig sokáig az a Kiss Zsófia volt, aki a Rátky család központi érdekeltségeként jegyzett Meritron Zrt.-nél is igazgatósági tag volt.
De nem csak Balaton-parti kempingek kaptak egyedi támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökségtől, Gyomaendrőd önkormányzatának is jutott a Liget Gyógyfürdő és Kemping fejlesztésére 125 millió forint. Sőt, a határon túlra is jutott pénz: a tusnádfürdői Adventure Karavan SRL cégnek 40 millió forintot utaltak egy kemping építésére. A hvg.hu korábbi cikke szerint a támogatott cég a tusnádfürdői polgármester, Butyka Zsolt feleségének az érdekeltsége. A településvezető 2016-ig a tusnádi RMDSZ elnöki posztját is betöltötte, a legutóbbi, 2019-es Bálványosi Szabadegyetemen pedig az MTÜ sátrában tartott előadást az extrém sportokról.
Két tóparti kemping az idén nem nyit ki
Sok balatoni kemping is várja a támogatást, mint megtudtuk, az egyik tóparti táborhely tulajdonosa már többször írt is az MTÜ-nek a tavaly beharangozott pályázattal kapcsolatban. Érdemi választ viszont sosem kapott, csak átküldték neki a Kisfaludy-program honlapját azzal a javaslattal, hogy figyelje, mikor frissül az oldal. Tavaly az üzemeltető azt is jelezte, hogy egyedi támogatásnak is örülne kempingje fejlesztéséhez, de egyelőre ilyen, nyilvános pályázat nélküli pénzt sem kaptak.
Kapcsolódó Ismét milliárdokat osztottak szét titokban: Orbán volt minisztere és a Mocsai család is a nyertesek közt Fellegi Tamásék 1,5 milliárdot kaptak szállodafejlesztésre az átláthatatlanul osztogatott turisztikai támogatásokból. A Lázár János felügyelte Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. is hozzájutott 840 millió forinthoz a Hotel Nonius megújítására.
Amikor a kormányközeli körök beszálltak a kempingbizniszbe, azt hittük, hogy komoly támogatást kapnak majd ezek a szálláshelyek. Most viszont már inkább olyan törekvést látok, hogy a kempingek területét szép lassan beépítik majd
– nyilatkozta név nélkül az üzemeltető.
Tény, hogy a balatoni kempingek száma rohamosan csökken, és úgy tudjuk, hogy az idén a vonyarcvashegyi kemping és a balatonakali naturista kemping sem fogad már vendégeket.
A Magyar Turisztikai Ügynökséget levélben kerestük a kempingtámogatásokkal kapcsolatban, de nem kaptunk választ kérdéseinkre. Januárban is rákérdeztünk már a pályázatra, akkor azt írták, hogy az 5 milliárd forintos keretösszegű pályázati kiírás előkészítése folyamatban van. | [
"FND Kemping Kft.",
"Zemplén Rent Szolgáltató Kft.",
"Cinema-Hotel Zrt.",
"Genesis Ingatlan Zrt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] | [
"Meritron Zrt.",
"Adventure Karavan SRL",
"Hotel Nonius",
"Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt."
] |
Titokban Pintér volt cégéhez került a lovasberényi kormányüdülő
A cégkivonat szerint október elsejétől az MTVA Kunigunda utcai székházában is szolgálatot teljesítő, Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. egyik fióktelepe Lovasberényben, az Erdő sor 1. szám alatt található - bukkantunk rá az Opten adatbázisában. Az új fióktelep bejegyzésének ténye önmagában nem túl izgalmas, azzá akkor válik, ha beazonosítjuk: ezen a címen található az egykori lovasberényi kormányüdülő is, ami Hotel Lovasberény vagy Erzsébet Szálló Lovasberény néven is ismert.
Pintér Sándor egykori cége, amelynek jelenlegi igazgatója Tasnádi László, Pintér volt rendészeti államtitkára, nem egyszerűen csak fióktelepként használja az ingatlant, hanem a tulajdonába is került - legalábbis minden jel erre utal.
Fotó: hotellovasbereny.hu Fotó: hotellovasbereny.hu
Államtól az OTP-hez
A lovasberényi kormányüdölő egész nyakatekert módon - lényegében egy közvetítő beiktatásával -kerülhetett a Civil Zrt. tulajdonába, de kezdjük az elején. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő az ingatlan értékesítésére 2016. június 3-án írt ki árverést, melynek eredményét június 25-én hirdették ki. A vagyonkezelő elektronikus árverési oldalán szereplő információk alapján az ingatlan a kikiáltási áron, 176 millió forint + áfáért kelt el. A vevő kiléte azonban ismeretlen volt egészen a Népszava cikkének megjelenéséig. Az ebben foglaltak szerint a vevő a 2015. november 29-én (tehát bő fél évvel az árverés előtt) bejegyzett Lido Immo Kft. A társaság tulajdonosa az OTP volt, így a Lido Immo minden bizonnyal kifejezetten a kormányüdülő megvételére alapított projektcég.
OTP-től Pintér körébe
2016. június 25-étől - még ha csak félig hivatalosan is, de - a lovasberényi kormányüdülő a Lido Immo Kft. tulajdonába került. A beszámolók arra engednek következtetni, hogy túl nagy energiát nem fektettek a hely felfuttatásába, hiszen 2016-ban 14, 2017-ben pedig 44 millió forintos árbevételt ért el, ami kevés volt ahhoz, hogy a végén nyereséget mutassanak ki. Tavaly 48,5 milliós mínusszal zárták az évet a korábbi 12 milliós veszteség után.
Közel másfél évvel később bukkant fel a színen a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt, mely 2017. december 27-én felvásárolta a céget. 2018. január 15-én így egyedüli tulajdonosként került bejegyzésre a CBSZ a cégkivonatba. Ez alapján a kormányüdülő tulajdonjogát is megszerezték a leánycéggé avanzsált Lido Immo-n keresztül.
A tranzakció lebonyolítása után 2018. július 25-én azonban a Lido Immo Kft. a Civil Zrt.-be való beolvadással megszűnt, így a Hotel Lovasberény immár közvetlenül maradt Pintér körénél.
A szállót egyébként az 1960-as évek végén építették, és a 2000-es évek elején újították fel. A főépületben és melléképületben összesen 30 szoba várja a vendégeket olyan szolgáltatásokkal, mint szabadtéri úszómedence, jakuzzi, szauna, infraszauna, fitneszterem, szolárium, masszázs, sporteszköz-kölcsönzés, játszótér, teniszpálya, sportpálya, fedett kerthelyiség, illetve parkol.
A kormányüdülőt 2010-es hatalomra kerülése után még az Orbán-kormány is használta, a fellelhető anyagok szerint 2011 szeptemberében itt tartottak kihelyezett kormányülést. Matolcsy György, akkori nemzetgazdasági miniszter az üdülő udvarán tartott sajtótájékoztatón jelentette be, hogy beszerzési stopot rendelnek el az államigazgatásban, mellyel 40 milliárd forintot spórolnak. | [
"Lido Immo Kft.",
"Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.",
"Hotel Lovasberény"
] | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő",
"Civil Biztonsági Szolgálat Zrt"
] |
Visszadobta a bíróság a moszkvai Kerki ügyében született vádiratot. Az ügyészségnek ki kell egészíteni a hároméves nyomozás után elkészített vádiratot, s megállapítást nyert, hogy sérült a vádlottak védekezéshez fűződő joga.
Komoly blamázst jelenthet a Központi Nyomozó Főügyészségnek, hogy a moszkvai Kereskedelmi Képviselet épületének eladása ügyében május elején megszületett vádiratot a Budapest-környéki Törvényszék kiegészítésre visszaadta a nyomozó hatóságnak. Erre októberig szabtak határidőt, addig a büntetőeljárást felfüggesztették – derül ki a lapunk által megismert végzésből. Nagy Andrea, a Központi Nyomozó Főügyészség munkatársa lapunknak korábban azt mondta: nincs hivatalos tudomásuk ilyen iratról. Koszta János, a Törvényszék szóvivője azonban megerősítette: megszületett az említett végzés.
Mindez annyit jelent: a 2009 szeptemberében indított és idén tavasszal lezárt nyomozati munka alapján elkészült vádiratot a Törvényszék tárgyalásra alkalmatlannak tartotta. A május harmincadikán született végzés több fontos megállapítást is tartalmaz a büntetőeljárással kapcsolatban. A Törvényszék végzése kimondja például, hogy bizonyos iratok hiánya a védekezéshez való jogot sérti, így nem tehet mást, mint felfüggeszti az eljárást. Érdemes azonban felidézni, mi is történt az ominózus ügyben, amely a Budai Gyula vezette elszámoltatási folyamat egyik legfontosabb ügyeként lett ismert.
A Magyar Köztársaság moszkvai Kereskedelmi Képviseletének helyet adó ingatlant meglehetősen furcsa s hosszú eljárásban értékesítette az állam, de az ingatlan tulajdoni viszonyai is meglehetősen sajátosak voltak. A moszkvai telek az orosz államé volt, rajta az épület viszont magyar tulajdon, ám a nemzetközi egyezmények és egy kétoldalú megállapodás értelmében az orosz államnak vevőkijelölési joga volt arra az esetre, ha azt a magyar állam értékesíteni kívánná. A magyar kormány 2006-ban hozott határozatot az értékesítésről, az oroszok kijelölték a vevőt, egy Diamond Air nevű offshore társaságot, így Székely Árpád moszkvai nagykövet 2008-ban el is adta az ingatlant 23 millió dollárért, igaz, előlegként jóval korábban beérkezett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz mintegy kétmillió dollár.
Az ügyészség szerint – noha kormányhatározat volt – a nagykövet felhatalmazás nélkül adta el az épületet, jelentős vagyoni hátrányt okozva. Utóbbit azzal alapozzák meg, hogy a Diamond a telket és az épületet végül százmillió dollárt meghaladó áron adta el az orosz államnak. Valójában abba az adásvételbe becsatlakozott egy Renova nevű cég is, s ma sem lehet tudni, hogy melyik cég mennyit kasszírozott az immár a telket, az épületet és valamilyen terveket is tartalmazó csomagért.
Magyarországon időközben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. utólagos eljárással próbálta pályáztatni az ingatlant, ami miatt gyanúsított lett a vagyonkezelő volt vezére, a Sukoró-ügyben is érintett Tátrai Miklós, valamint Császy Zsolt, az egyik igazgató is. Később azonban kiderült: a moszkvai földhivatal már azelőtt bejegyezte az ingatlan tulajdonjogát, hogy az MNV az ügy közelébe ért volna. Végül Székely Árpád nagykövetet hűtlen kezeléssel és magánokirat-hamisítással vádolták meg, Fekszi Márta volt külügyi államtitkárt és Tátraiékat bűnpártolással és magánokirat-hamisítással vádolták meg.
A hároméves nyomozás során a bíróság szerint az ügyészség nem tudta tisztázni, hogy az értékesítéshez felhasznált értékbecslést ki készítette, s az korrekt-e, illetve, hogy valódi vagy hamis? A törvényszék szerint ennek a kérdésnek a tisztázása nélkül az ügy érdemben nem bírálható el – így az ügyészség kapott 5 hónapot arra, hogy a válaszokat külföldi hatóságoktól beszerezze.
Koszta János, a törvényszék szóvivője az MTI-nek megerősítette: olyan bizonyítékok beszerzésére van még szükség, amelyek nélkül érdemben nem bírálható el az ügy. Egyben felhívták az ügyészt arra, hogy legkésőbb október 30-ig szerezze be és biztosítsa a Központi Nyomozó Főügyészség vádiratában hivatkozott bizonyítási eszközöket, vagy ezen bizonyítási eszközök beszerzésének akadályát jelentse be.
Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője a távirati irodának azt mondta: két eljárási jogsegélyről van szó, az egyikre Oroszországból, a másikra pedig az Egyesült Királyságból nem érkezett még válasz. Az ügyészség szerint a jogsegély keretében adott válaszok nélkül is bizonyítható az ügy, azok nem gyengítik a vádat, hanem erősíthetik.
Az orosz jogsegély esetében már volt egy, a még függőben levő jogsegélyt megelőző jogsegélykérelem. Fazekas Géza szerint a törvényszék is arra jutott a végzésében, hogy a második jogsegélyre adandó válasz, amely még nem érkezett meg, csak ezt cizellálja. A másik, az Egyesült Királyságból várt jogsegély, amely az ügyben releváns 2008. júniusi értékbecslésre vonatkozik, Fazekas Géza szerint az értékbecslés hamisságára vonatkozó bizonyítékokat erősítheti, de ebben az esetben is rendelkezésre állnak egyéb más bizonyítékok.
A törvényszék szóvivője, Koszta János az MTI-nek azt mondta: az Egyesült Királyság igazságügyi hatóságának címzett jogsegélykérelem beérkezése nélkül az ügy érdemben nem bírálható el, mert a vádlotti védekezések, és részben a vád tárgya is ezen alapszik. Ezért elengedhetetlen beszerezni az olyan információkat, mint például az értékbecslés, hogy az abban foglaltakat is mérlegelni tudja a bíróság - tette hozzá.
Kérdés, hogy milyen alapon állította Keresztes Imre, a KNYF vezetője éveken át, hogy az értékbecslés hamis? – teszi fel a kérdést Tátrai Miklós blogbejegyzésében. Az is tisztázásra vár, hogy a 2009. november 30-án elrendelt nyomozásban miért annak lezárása előtt 2 héttel, 2013. január 14-én jutott a főügyész eszébe minderről megkérdezni a Cusman&Wakefield értékbecslő cég angliai központját.
A bíróság egyébként azt állapította meg az orosz jogsegélykérelmekkel kapcsolatban, hogy a cselekmények elbírálásához az orosz továbbértékesítési folyamat ismerete szükséges lehet, de nem elengedhetetlen. Ez súlyos kritikája az ügyészségi munkának, hiszen a vádirat a magyar államot ért kárt kizárólag abból vezeti le, hogy az ingatlant az orosz állam drágábban vette meg.
A törvényszék sarkos véleményt alkot az ügyészség eljárásának jogszerűségéről is - erről a Legfőbb Ügyészség szóvivőjének MTI-nek adott nyilatkozata nem szól. A bíróság hiányolja ugyanis a vádlottak (gyanúsítottak) indítványainak és panaszainak elbírálásáról szóló ügyészi határozatokat. Ezek pótlására is határidőt adott az ügyészségnek, csakhogy a védők látókörébe nem kerültek ilyen határozatok. – Vádlott-társaimnak a nyomozás kiegészítésére és megszüntetésére vonatkozó indítványairól a KNYF nem hozott határozatot. Az enyémet legalább elutasították – írja Tátrai Miklós, hozzátéve, hogy az elutasítás ellen benyújtott panaszt viszont később bírálták el, mint ahogy a vádemelés megtörtént.
Koszta János törvényszéki szóvivő erről az MTI-nek azt mondta: a védekezéshez való jog magában foglalja azt is, hogy a terhelt a tárgyalás megkezdése előtt megismerjen minden cselekvőségét érintő bizonyítási eszközt, bizonyítékot, az azokból nyerhető releváns bizonyítékokkal kapcsolatban az álláspontját kifejthesse, észrevételezhessen, illetve indítványokat terjeszthessen elő. | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] | [
"Kereskedelmi Képviselete",
"Magyar Köztársaság",
"Kereskedelmi Képviselet",
"Legfőbb Ügyészség",
"Diamond Air",
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
A magyar miniszterelnök magyar idő szerint múlt csütörtökön egy konzervatív rendezvényen mondott beszédet Dallasban, szombat este viszont már egy horvát étterem Instagram-posztjában tűnt fel. A repülési adatok szerint Amerikába a Magyar Honvédség egyik luxuskategórájú repülője vitte, ami pénteken alig ért haza Dallasból, már repült is Horvátországba. Másnap a 607-es Falcon ismét elugrott Budapestről az Adriára, majd onnan Portugáliába, és hazafele megint megállt Horvátországban.
A Magyar Honvédség 2018 vásárolt 2 darab Airbus A319 és 2 db Dassault Falcon 7X típusú repülőt. A Falconok a szupergazdagok által magángépnek használt, business jet kategóriájú repülőgépek, amelyeket a honvédség "többcélú szállító- és futárgéptípusnak" nevez. Kategórikusan tagadják, hogy kormánygépnek vették volna a repülőket, de Orbán Viktor és más kormánytagok rendszeresen használják őket, az utakat pedig 30 évre titkosították.
Orbán Viktor miniszterelnök augusztus 4-én magyar idő szerint este 9 körül mondott beszédet a Konzervatív Politikai Akció Konferencia (CPAC) eseményén Dallasban. Azt nem titkolták, hogy Amerikába a 607-es lajstromjelű Falconnal ment a miniszterelnök, mert politikai igazgatója, Orbán Balázs az augusztus 1-i indulásról kiposztolt egy szelfit, amin Németh Zsolt fideszes politikussal mosolyognak a repülőgép előtt.
A repülési adatok szerint a honvédségi luxusrepülő augusztus első napján New Yorkba ment (Orbán Viktor másnap Donald Trumppal találkozott a közeli Bedminsterben), majd onnan augusztus 3-án repült át Dallasba, ahol a magyar miniszterelnök augusztus 4-én lépett színpadra.
Dallas után Zadar
A magyar idő szerint este 9 óra körül megtartott Orbán-beszéd után a 607-es visszaindult Budapestre, ahova pénteken délelőtt 11 körül érkezett. Nagyjából 1 óra múlva továbbment Kecskemétre, ahol szintén 1 órát töltött, majd a horvátországi Zadarba repült, ahonnan délután jött vissza a kecskeméti légibázisra.
Augusztus 7-én vasárnap délelőtt 11 körül a Net.hr nevű horvát lap beszámolt arról, hogy a Brač szigetén található Milna településen lévő Konoba Gajeta étterem Instagram-oldalán előző nap megjelent egy fotó Orbán Viktorról. A magyar miniszterelnök az étterem munkatársaival feszít a képen egy nagyon nyaralós, tarkabarka ingben és rövidnadrágban.
A horvát lap cikkét először a Telex szemlézte, majd több helyen is megjelent a magyar sajtóban. Hadházy Ákos országgyűlési képviselő ezt követően arról írt a Facebook-oldalán, hogy "A miniszterelnök továbbra is az állami (“honvédségi") luxus jettel jár nyaralni. Nem hittem, hogy 35 százalékos infláció, többszörös energiaár-emelés, benzinhiány, masszív adóemelés idején is meg meri csinálni, de a repülő jeladója nem hazudik." Hadházy képernyőképekkel bemutatta a 607-es Falcon augusztus 5-i útját Dallasból Budapestre, onnan Kecskemétre, majd Horvátországba és vissza, ahogy mi is tettük fentebb.
Nem pénteken, hanem szombaton
Nem sokkal később, Hadházy felvetésére reagálva a Hvg.hu megírta, hogy "valami nem stimmel a számításával". A lap emlékeztett arra, hogy a közzétett hivatalos fotók szerint Orbán Viktor augusztus 5-én este kormányülésen vett részt, vagyis nem lehetett Horvátországban. Azt is hozzátették, hogy bár Hadházy ezt nem írta, de a 607-es Falcon aznap Zadarba repült, ami 130 kilométerre van Bračtól, ahol Orbánról az éttermes fotó készült egy nappal később.
"Viszont a gép szombaton kora reggel Kecskemétről ismét felszállt, ekkor már Splitbe ment, ami 20 kilométerre van Bractól. De persze önmagában ez sem bizonyítja, hogy Orbán Viktor ezzel a géppel utazott." – írta a Hvg.hu vasárnap, Hadházy pedig a lap cikkére reagálva elnézést kért, hogy azt állította, Orbán pénteken repült Horvátországba a honvédségi luxusgéppel, pedig valójában "minden bizonnyal SZOMBATON repült a tengerpartra az Önök pénzén".
Az egyébként önmagában nem jelent semmit, hogy augusztus 5-én fényképek jelentek meg (az MTI-ben kettő is a Miniszterelnöki Sajtóirodától) a kormányülésen részt vevő miniszterelnökről, mert azok készülhettek (volna) korábban is. Például 2020-ban Szijjártó Péter külügyminiszterről is irodai dolgozós fotókat tettek közzé, miközben az állami megbízásokból meggazdagodott oligarcha, Szíjj László egyik luxusjachtján, a Mészáros Lőrinc által is használt Lady MRD fedélzetén nyaralt az Adrián.
Az sem megugorhatatlan akadály, hogy a 607-es pénteken dél körül Zadarban landolt, és Orbán másnap este a Brač szigetén lévő étteremben bukkant fel (ha tényleg akkor készült a fotó), ami onnan közel 200 kilométerre van. Ekkora távolságot ugyanis másfél nap alatt könnyedén meg lehet tenni egy gyorsabb hajóval, vagy akár néhány óra alatt autóval, de helikopterrel még ennél is kevesebb idő alatt. Szóval a távolság sem perdöntő az ügyben, mert nem áthidalhatatlan.
Az viszont már elég jó bizonyíték az augusztus 5-i kormányülésre, hogy jöttek ki a Magyar Közlönyben aznapi kormányrendeletek és határozatok Orbán Viktor aláírásával, továbbá 5 helyettes államtitkárt is kinevezett a miniszterelnök Lázár János alá az építési minisztériumba. Tehát nagyon valószínű, hogy Orbán pénteken még tényleg Budapesten volt.
A Brač-Split-Vis háromszög
Ahogy a Hvg.hu is megírta: a 607-es honvédségi Falcon augusztus 6-án szombat kora reggel Kecskemétről a horvátországi Split repülőterére ment, ami nagyon közel van Bračhoz, ahol Orbánról aznap kikerült az Instagramra az éttermi fotó. A repülő körülbelül 45 percet töltött a spliti reptéren, majd onnan Portugáliába, a Monte Real légibázisra ment. Nagyjából 6 órát töltött a portugál katonai repülőtéren, majd visszatért Kecskemétre – ám útközben ismét körülbelül egy órára megállt Split repülőterén. Ez az út valószínűsíti a gyanút, hogy a honvédségi luxusgép vitte nyaralni a miniszterelnököt.
Orbán a kezdetektől a nép egyszerű gyermekének igyekszik beállítani magát, aki egy focis hátizsákkal utazik, talponállóban kolbászt eszik, és gumicsizmában pálinkázik. Ezt a gondosan megkomponált puritán képet erősen megreccsentette, amikor 2018-ban lefotóztuk a miniszterelnököt, amint a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető 17 milliárd forintos osztrák luxusrepülőből szállt ki egy bulgáriai focimeccs után.
Azóta is gondosan ügyelnek, hogy ne legyen több ilyen malőr, Orbán Viktorról semmilyen hasonlóképpen kompromittáló fénykép nem jelent meg az elmúlt években. Úgy tűnik, hogy a PR-csapata a mostani nyaralása kapcsán is igyekszik a minél egyszerűbb ember, az egyáltalán nem urizáló országvezető imidzsét erősíteni: először jött a giccses-gagyi csiricsáré ing a zokni nélküli cipővel az éttermi fotón, majd egy megható történet.
A Slobodna Dalmacija nevű horvát lap augusztus 7-én arról írt, hogy Orbán Viktor (gumi)csónakja lerobbant a Vis szigetén lévő Rukavac-öbölnél, és a lap korábbi munkatársa, Borisa Vrkića vitte ki a szárazföldre a miniszterelnököt, akivel a felesége és egy testőr volt. A lapnak mindezt kedélyesen elmesélő Vrkića arról is beszámolt, hogy éttermet is ajánlott a magyar miniszterelnöknek, aki az újság szerint el is ment oda, a vendéglátóhelyen pedig csak a távozása után tudták meg, hogy milyen híres ember evett náluk.
Vagyis drága luxusjacht helyett egy ócska ladik, és mogorva testőrhadak helyett újságíróval barátkozás, majd Mátyás királyhoz hasonló álruhás éttermezés. Mindez a közvetlen, egyszerű, puritán életet élő, nem nagyzoló miniszterelnök képét erősíti.
A meghatottság után vagy helyett azonban érdemes rápillantani a térképre, hogy együtt lássuk Orbán Viktor horvát felbukkanásainak helyszínét. Milnától bő 40 kilométerre van Rukavac, és ekkor távolságot nem (gumi)csónakkal szoktak megtenni a tengeren. Az inkább arra szolgál, hogy a partra vigye az utasokat a jachttól, ami a sekély vízű öböl miatt csak távolabb tudott lehorgonyozni. A Rukavac-öböl pedig pont ilyen, a hivatalos kikötőjében is csak csónakkal lehet kikötni, a település egyéb partjainál pedig pláne.
Ahogy a Slobodna Dalmacija által leközölt fotón látszik, Orbán és Vrkića egy evezős csónakban ülnek, a fotót pedig valószínűleg egy másik hajóból lőtték, hiszen a part a hátuk mögött van. A fénykép vélhetően a mentésre használt csónakból készült, amiben a horvát lap által leközölt információk alapján a miniszterelnök felesége és testőre ülhetett. Bár a cikkben a horvát gumenjak szó szerepel, ami elsősorban gumicsónakot jelent, de használják lélekvesztő értelemben is, ami jó meghatározása az evezős ladiknak.
Az biztos, hogy se gumicsónakkal, se evezve nem jöhettek Orbánék Milnából Rukavacra a nyílt tengeren – már csak biztonsági okokból sem, hiszen a testőrsége nem hagyhat jóvá egy ilyen veszélyes utat egy ország vezetőjének. Sokkal valószínűbb tehát, hogy a magyar miniszterelnök valami nagyobb hajóval járja az Adriát.
Horvátország egyébként a kedvence, minden évbe ide utazik nyaralni: 2015-ben Mljet szigetén, 2017-ben Krk szigetén, 2018-ban Vis szigetén, 2019-ben Molat szigetén, 2020-ban Hvar szigetén bukkant fel a szabadsága alatt, 2021-ben pedig a 24.hu szerint Bračon járt.
2020 augusztusában olvasónk Brač szigetén, Pučišća kikötőjében fotózta le a Lady MRD luxusjachtot, és szintén Bračon járt akkor az OE-LEM lajstromjelű luxusrepülőgép is, amivel 2018-ban lefotóztuk Orbánt a bulgáriai focimeccsről hazatérve.
Olvasónk vasárnap Brač szigetén fotózta Szíjj László híres jachtját, akkor járt ott a NER luxusrepülőgépe is | atlatszo.hu Horvátországban nyaraló olvasónk, Gábor tegnap, augusztus 23-án vasárnap Brač szigetén, Pučišća kikötőjében fotózta a Lady MRD luxusjachtot, ám kormánytagokat ezúttal nem sikerült megpillantania: “nem mutatta magát egy lélek se, csak a személyzet, de azt jól kiadja a kép, hogy a puciscai kőfaragó iskola épületéhez képest is jelentős méretű a kishajó".
Hajózási adatbázisok szerint most sem a Lady MRD, sem Szíjj László egyéb jachtjai, a régebbi Artemy és a Lady MRD-nél is nagyobb, újabb és drágább Seagull MRD sincs Orbán felbukkanási helyeinek közelében – és nem is járt ott egyik jacht sem a háromból az elmúlt napokban.
30 évig titkos a repülők útja
Az egyáltalán nem újdonság, hogy a jelek szerint a honvédség egyik luxusrepülője vitte a miniszterelnököt Horvátországba, ugyanis 2018-as beszerzésük óta rendszeresen használja az elvileg nem kormánygépnek vett katonai repülőket Szíjjártó Péterrel együtt. Idén áprilisban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is az egyik honvédségi Airbus fedélzetén utazott Madeira szigetére szentmisére és koncertre, legutóbb pedig arról írtunk, hogy Novák Katalin köztársasági elnök a repülési adatok szerint valószínűleg a 607-es Falconnal ment Brazíliába Jair Bolsonaro elnökhöz.
Miután egyre több cikk jelent meg a sajtóban a honvédségi repülőkkel utazó miniszterelnökről, a két honvédségi Airbust és két Falcont letiltották a nyilvános repülőfigyelő oldalakról. A pozíciójukat sugárzó transzpondert azonban nem kapcsolhatják ki, az általa sugárzott rádiójeleket pedig egy olcsó vevőkészülékkel fogni lehet. Az ADS-B Exchange önkéntesei a világ minden táján gyűjtik a repülőgépek által leadott transzponder-adatokat, és a cenzúrát elutasítva közzéteszik azokat.
Az ADS-B Exchange által gyűjtött adatok alapján 2019-ben összegyűjtöttük, hogy merre jártak a honvédségi repülők a beszerzésük óta. A két Airbus és két Falcon feltűnően sokszor repült ismert nyaralóhelyekre, amiknek meglátogatása nem tűnik katonailag indokoltnak – például Dubajban, Máltán, Panamában és Las Vegasban is feltűntek a magyar légierő gépei.
30 évig titkos, hogy miért jártak nyaralóhelyeken a Magyar Honvédség repülőgépei | atlatszo.hu 30 évig titkos, hogy miért jártak nyaralóhelyeken a Magyar Honvédség repülőgépei
Cikkünk nyomán Harangozó Tamás (MSZP) országgyűlési képviselő megkérdezte a honvédelmi minisztert, hogy hol miért jártak a HM repülőgépei, és kit szállítottak oda, de Benkő Tibor akkori tárcavezető azt közölte vele, hogy ezek az adatok honvédelmi és nemzetbiztonsági okokból 30 évig nem nyilvánosak. Vélhetően ez vonatkozik a 607-es idei horvát és portugál útjaira is, tehát legkorábban 2052-ben derülhet majd csak ki, hogy tényleg Orbán Viktort vitte-e az Adriára.
Címlapkép: Átlátszó-montázs | [
"Magyar Honvédség"
] | [
"Slobodna Dalmacija",
"ADS-B Exchange",
"Magyar Közlöny",
"Miniszterelnöki Sajtóiroda"
] |
Az LMP közérdekű adatigénylést nyújtott be a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda díjazása miatt. A cég a paksi bővítést érintő perekben képviseli az államot.
Elfogadhatatlannak tartja az LMP, hogy sem a paksi bővítés projektcége, sem a kormány nem árulja el, mennyit fizet a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodának az erőműbővítést érintő perekben a jogi képviseletért. A párt ezért újabb adatigényléseket nyújt be – közölte Szél Bernadett, az LMP társelnöke hétfőn az MTI-vel.
Közleményében azt írta, a projekttársaság szerint nem közérdekű adatról van szó, a fejlesztési tárca pedig arra hivatkozott, hogy a Miniszterelnökség koordinálja a paksi pereket.
Az LMP most újabb adatigényléseket nyújt be a projektcéghez és a Miniszterelnökséghez, hogy nyilvánossá váljon, "mennyibe kerül az adófizetőknek az őket súlyosan érintő bővítéssel kapcsolatos szerződések eltitkolása" – közölte Szél Bernadett. Hozzátette, pártja különösen aggályosnak tartja, hogy Trócsányi László igazságügyi miniszter cége kapta a megbízást. | [
"Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda"
] | [] |
"Feljelentette" kirendelt védőjét az ügyvédi kamaránál Czibula Csaba egykori fideszes VII. kerületi önkormányzati képviselő, aki az ügyészség szerint azért nem lett vádlott az erzsébetvárosi ingatlanügyben, mert még időben Mexikóba távozott. Onnan jelentette fel ügyvédjét is, és onnan írt több, formailag a kihallgatási jegyzőkönyvekre emlékeztető levelet az ügyészeknek és a bíróságnak.
Információink szerint "feljelentette" a Budapesti Ügyvédi Kamaránál kirendelt védőjét Czibula Csaba, Erzsébetváros egykori fideszes önkormányzati képviselője, aki minden jel szerint a Hunvald-per valahanyad rendű vádlottja lett volna – már ha nem hagyja el időben az országot. De elment, s jelenleg a bűnözők számára a világ talán legbiztonságosabb országában, Mexikóban él, onnan levelezik az úgynevezett VII. kerületi ingatlanügyben eljáró Központi Nyomozó Főügyészséggel és a Fővárosi Törvényszékkel.
Kirendelt védőjével szemben állítólag az a kifogása, hogy nem tartja vele kellő intenzitással a kapcsolatot.
Czibula Csabát hivatalos személy által fontosabb ügyben kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés gyanúsítottjaként hallgatták volna ki a Gál György és társai (köztük Hunvald György volt szocialista kerületi polgármester) ellen folyó nyomozás keretében a VII. kerületi ingatlaneladásokkal és egyes önkormányzati megbízási, illetve munkaszerződésekkel összefüggésben még 2009 végén, azonban közvetlenül Gál (2009) novemberi őrizetbe vétele után elhagyta az országot. Annak idején úgy hírlett, előbb a horvátországi Vir szigetén lévő nyaralójában bujkált, majd Mexikóba utazott.
A Központi Nyomozó Ügyészség tényként kezeli, hogy Czibula ma is Mexikóban él. Ott azonban nem férnek hozzá. Mexikó nem csatlakozott ugyanis egyetlen olyan nemzetközi egyezményhez sem, amelynek alapján hazánk a siker reményében kérhetné a kiadását.
Czibula a Központi Nyomozó Főügyészség szerint 2003-ban és 2004-ben nyolcmillió forint kenőpénzt vett át, részben Gál Györgytől, részben más vállalkozóktól azért, hogy a hivatali kötelességét megszegve a gazdasági bizottságban, majd később a képviselő-testületben támogassa a VII. kerületi ingatlanértékesítésekről szóló előterjesztéseket a Gál György által javasolt módon és értéken.
Czibula az ügyészségnek postázott "önkihallgatásában" azt írta, ő az ügyet borító, majd később vádalkut kötő vállalkozó őrizetbe vétele idején hónapokig Magyarországon tartózkodott, de akkor nem kereste a nyomozóhatóság. Amikor viszont már keresték, ő Mexikóban volt, ahol megnősült, ezért, valamint anyagi okok miatt akkor már nem tudott hazajönni. A formailag a rendőrségi, ügyészségi kihallgatási jegyzőkönyvekre emlékeztető levelében mindemellett azt állította, hogy ő soha sem vett át nyolcmillió forintot Nagytól. Szerinte az ő szavazatára, lévén, hogy az ingatlaneladásokról hozott döntések idején a Fidesz kisebbségben volt a kerületi képviselő testületben, nem is volt szükség.
Czibula felesége 2007-2008-ban – a volt önkormányzati képviselő emlékezete szerint – a Fidesz-frakció javaslatára az önkormányzattal kötött szerződés keretében a Fidesz-frakció segítőjeként dolgozott. Czibula szerint azonban neki semmi köze nem volt ehhez, a Fidesz javaslatára jött létre a szerződés, amelynek indokoltságát az ügyészség egyébként vizsgálná a büntetőeljárás keretében.
Czibula a Fidesz színeiben került be a testületbe, de később kilépett a pártból. A Vállalkozók Pártjának helyi elnöke volt, 2002 és 2006 között képviselőként, majd külsős tagként munkálkodott a gazdasági bizottságban, az SZDSZ delegáltjaként. Gál Györggyel nemcsak "üzleti" kapcsolat fűzte össze, hanem jó barátságban voltak, az egykori SZDSZ-es képviselő például Czibula gyermekének keresztapja.
Miután Czibula Mexikóba "menekült", ahol a magyar hatóságok számára elérhetetlen, ügyét úgymond elkülönítették, amíg haza nem jön, vagy Mexikó nem szakít az eddigi kiadatási gyakorlatával.
A Fővárosi Törvényszék (a volt Fővárosi Bíróság) múlt pénteken fejezte be az ingatlanügy tárgyalását. Felmentette az ingatlanpanama vádja alól Hunvald György volt polgármestert, 8 és fél év börtönre ítélte ugyanakkor Gál Györgyöt, aki a kérdéses időben az önkormányzat gazdasági bizottságának elnöke volt, s aki a bíróság szerint bizonyítottan több tízmillió forintot kapott egy, az ügyészséggel lelepleződése után vádalkut kötött vállalkozóval azért, hogy bizonyos ingatlanokat neki tetsző áron vásárolhasson meg. | [
"Fidesz"
] | [
"Vállalkozók Pártja",
"Budapesti Ügyvédi Kamara",
"Fővárosi Törvényszék",
"Fővárosi Bíróság",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Központi Nyomozó Ügyészség"
] |
Vizsgálatot rendelt el a külsős szerződések ügyében az Országos Meteorológiai Szolgálatnál (OMSZ) az intézményt szakmailag felügyelő államtitkár, Illés Zoltán.
Ezt a vizsgálatot maga Illés Zoltán jelentette be szerdán Budapesten egy újságírók számára rendezett háttérbeszélgetésen. A Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyi államtitkára azért kérte be Dunkel Zoltántól, az OMSZ főigazgatójától a külső cégekkel kötött szerződéseket, mert tudomására jutott, hogy azok jelentős díjaránytalanságokat tartalmaznak, amik hátrányosak az OMSZ-nek.
Az államtitkár nem csak a díjaránytalanság miatt fejezte ki felháborodását, hanem amiatt is, hogy vannak olyan meteorológusok, akik szerződésben állnak különböző médiumokkal és az OMSZ által szolgáltatott adatokat külön díjazásért hasznosítják.
Illés Zoltán szerint mindez felveti annak szükségességét, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálatnál a főigazgató-váltást követően további személyi változások történjenek, emellett az OMSZ strukturális átalakítása is napirendre kerül.
Illés Zoltán jelezte, hogy bejelentést tesz az ügyről Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztosnak, és ha szükségesnek ítéli akkor büntetőfeljelentést is tesz. Az államtitkár szerint az OMSZ-nél felmerült gondok indokolttá teszik a szóban forgó tevékenység törvényi szabályozását is. | [
"Országos Meteorológiai Szolgálat"
] | [
"Vidékfejlesztési Minisztérium",
"Országos Meteorológiai Szolgálatnál"
] |
Félmilliárd forint bevételre 341 millió kiadása volt 2011-ben a Jobbiknak a párt a Hivatalos Értesítő április 25-i számában (.pdf) megjelent beszámolója szerint.
A párt bevételeinek nagy része, 448 millió forint állami támogatás volt, cégektől 40,9, magánszemélyektől 40,7 millió forint adományt kapott. Tagdíjból csak 2,3 millió forint folyt be.
A párt nem nevesítette a félmillió forintot meghaladó adományt adó jogi személyiségeket - cégeket, alapítványokat, önkormányzatokat, csak a magánszemélyeket sorolta fel - ők kivétel nélkül a párt politikusai. A Jobbik egy külföldi házapártól, Christina és Frank Doncsecztől is kapott 368 ezer forintot.
A Jobbiknak elenyészőek voltak a működési kiadásai, csak 64,7 milliót költöttek erre, politikai tevékenységre viszont 246,8 millió forintot. 27,8 millió forintért pedig eszközöket vásároltak. | [
"Jobbik"
] | [
"Hivatalos Értesítő"
] |
A novemberben felfogadott három washingtoni lobbicég mellett december óta egy negyediket is fizet a magyar kormány, így már közel 59 millió forintra emelkedett az az összeg, amelyet csupán néhány hónap alatt arra költenek az adófizetők pénzéből, hogy szorosabbra fűzzék az amerikai-magyar kapcsolatokat. A legutóbb felfogadott lobbicégnek az a feladata, hogy amerikai befektetőket hozzon Magyarországra, az alvállalkozók körül pedig NER-közeli magyar figurák is feltűnnek.
Az Átlátszó által korábban ismertetett három szerződés, amelyet novemberben kötött a kormány három lobbicéggel, nagyon hasonlít egymásra: mindhárom cég 50-50 000 dollárt kap körülbelül két és fél hónap munkáért. Az egyiknek a Fehér Házban, a másiknak a Szenátusban, a harmadiknak pedig az amerikai külügyben, a State Departmentben kell javítania a magyar kormány megítélését. A három szerződés értéke együttesen 42 millió forint.
Három washingtoni lobbicég 42 millió forintból végez kármentést az Orbán-kormánynak Három washingtoni lobbicég összesen 42 millió forintból igyekszik az Orbán-kormány megítélését javítani az amerikai fővárosban november óta. A szerződések január végéig szólnak, a magyarázat pedig abban keresendő, hogy a demokraták átvették a hatalmat a képviselőházban a novemberi választásokon, így a magyar kormánynak január végétől sokkal nehezebb lesz fenntartani a Trump-kormánnyal fenntartott jó kétoldalú kapcsolatokat.
Az újabb lobbicéggel tavaly december 21-én kötött szerződést a washingtoni magyar nagykövetség, ám a dokumentum csak a minap került fel az amerikai igazságügy-minisztérium honlapjára: az amerikai kormányzat leállása miatt másfél hónapig a lobbistákat számon tartó internetes oldal sem frissült.
A szerződés, amelyre most bukkant az Átlátszó, különbözik az előzőektől. Ez a megállapodás három hónapra szól, 2018. december 21-től 2019. március 31-ig, értéke pedig 60 000 dollár, azaz mai árfolyamon számolva körülbelül 16,7 millió forint. A szerződő fél a Capitol Financial Partners, amely nyilvánosan az Interlink Capital Strategies nevet használja.
A szerződés alapján a cég feladata az lesz, hogy amerikai vállalatokat győzzön meg arról, hogy fektessenek be Magyarországon. A cég feladata megtalálni a potenciális befektetőket, feltérképezni a hátterüket és találkozót, kerekasztalt szervezni velük. A szerződés kiemeli, hogy nem csak a “hagyományos" térségekben, azaz az amerikai keleti- és nyugati part központi nagyvárosaiban keresnek majd befektetőket, hanem a “középső" államokban is. A szerződés Utah, Florida és Texas államokat, illetve New Orleans városát említi.
Az iparágak, ahol a magyar követség befektetőket keres, a következők: “innováció, tech, IT, szoftver, elektronika, kiberbiztonság, határvédelem, kommunikáció, mesterséges intelligencia, közlekedés, gyógyszeripar, orvostechnológia, funkcionális/egészségmegőrző élelmiszerek".
A cég emellett esetleg delegációk magyarországi utazását is szervezheti, hogy ismerkedjenek hazánkkal, továbbá említik PR-cikkek írását is az amerikai sajtóban, illetve igyekeznek majd esetleges Exim-bankos vagy más hitelkonstrukciókat intézni az amerikai cégek magyarországi befektetéseihez.
A szerződés azt is megemlíti, hogy a lobbicég alvállalkozói magyar cégekkel is felveszik a kapcsolatot, akik érdeklődnek aziránt, hogy amerikai cégekkel lépjenek üzleti kapcsolatba.
Magyar partner: a Berényi & Társai Ügyvédi Iroda
A dokumentumok szerint a lobbicég magyarországi partnere a Berényi & Társai Ügyvédi Iroda. Az iroda vezetője, Dr. Berényi András megjelent már a sajtóban úgy is, mint Hajdú Péter ügyvédje, de a TV2-nek arról is részletesen beszámolt, milyen élmény volt részt venni Donald Trump amerikai elnök beiktatásán, ahol elmondása szerint beszélgetett George Pataki egykori New York-i kormányzóval.
A Berényi & Társai honlapján az “együttműködő ügyvéd kollégák" között feltűnik Ifj. Lomnici Zoltán neve is, aki az Orbán-kormány kedvenc civilszervezetének, a CÖF-nek a szóvivője.
Berényi az említett a TV2-interjúban elmondta, hogy ügyvédi irodájának van egy amerikai szerződött partnere, egy “erős republikánus lobbicég", és ők hívták meg Trump beiktatására. Az ügyvédi iroda honlapja szerint ez az amerikai partner a Policy Impact Strategic Communications – ez pedig az egyik lobbicég a fent említett három közül, amelyet a magyar kormány novemberben fogadott fel 50 000 dollárért. A Policy Impact feladata az amerikai szenátus felé képviselni a washingtoni magyar követséget.
A Policy Impact feltűnt már a sajtóban korábban is magyar ügyekben. Amikor 2015-ben egy újonnan alakult civil szervezet magyar képviselőket, köztük egy jobbikost akart Amerikába utaztatni, hogy találkozzanak amerikai törvényhozókkal, az utat a Policy Impact szervezte a BuzzFeed beszámolója szerint. Az utazás részleteiről Benjamin May nyilatkozott az amerikai weblapnak. Ma már May is a magyar kormány hivatalos lobbistája, az ő feladata a Policy Impact embereként a washingtoni követség képviselete az amerikai szenátusban.
Lelkes amatőrből szerződéses lobbista
Az említett, botrányt kavart 2015-ös utat az akkor alakult Hungarian American Institute (HAI) megbízásából szervezték. A HAI-t a pénzügyi területen dolgozó, Washingtonban élő Szamosfalvi József alapította, aki akkor a Buzzfeednek úgy nyilatkozott: a magyar kormánytól nem kapnak pénzt, adományokból működnek non-profit alapon. A szervezet létrehozását pedig azzal indokolta, hogy nem tetszett neki, hogy nem működik a kommunikáció a magyar és az amerikai kormány között, és ezen akart javítani.
Az Obama-kormány valóban gyakran kritizálta a magyar kormányt, a két ország vezetésének a viszonya abban az időben hűvös volt. Az Indexnek akkor Szamosfalviról és a szervezetéről washingtoni források úgy nyilatkoztak: “jószándékú kezdők", akiknek sem a magyar, sem az amerikai kormányhoz nincs köze.
Nos, ez mára megváltozott: Szamosfalvi immár hivatalosan a magyar kormány lobbistája. Az amerikai igazságügy-minisztérium honlapján fellelhető dokumentumok szerint az üzleti kapcsolatok erősítésére felfogadott cég, a Capitol Financial Partners két vezetője dolgozik majd a magyaroknak: Alan J. Beard és Szamosfalvi József. A dokumentumokból az is kiderül, hogy a cég egyik tulajdonosa Szamosfalvi felesége.
A Berényi & Társai honlapját megnézve nem meglepő, hogy Szamosfalviék épp ezt az ügyvédi irodát szemelték ki magyar alvállalkozónak. Az ügyvédi iroda weblapja szerint a Szamosfalvi által alapított Hungarian American Institute üzleti tanácsadási szolgáltatást nyújt az iroda ügyfelei számára.
Egymilliárd forint ment el tavaly az amerikai kapcsolatokra
Az Átlátszó tavaly év végi összesítéséből kiderült: 2018-ben közel egymilliárd forintot költött a magyar kormány az adófizetők pénzéből arra, hogy jobb véleménnyel legyen róla az amerikai kormány.
Közel egymilliárdot költött idén a kormány arra, hogy jobb véleménnyel legyen róla Washington Éles fordulatot vettek idén az amerikai-magyar kapcsolatok, Washington és Budapest viszonya évek óta nem volt ilyen jó. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter tavasszal találkozott amerikai kollégájával, Mike Pompeóval. A CEU-t is sikerült úgy kitennie az Orbán-kormánynak Budapestről, hogy a várakozásokkal ellentétben ezt nem sínylették meg a diplomáciai kapcsolatok.
Ennek azonban nem sok kézzel fogható haszna volt. A Trump-kormányzat emberei 2017 végén fordulatot hajtottak végre Washington Budapesthez való viszonyában, és felhagytak az Orbán-kormány heves és nyílt kritikájával. Még azt is hallgatólagosan elnézték a miniszterelnöknek, hogy a CEU-nak mennie kellett.
Ám mint az Átlátszó és a Wall Street Journal múlt heti cikkéből kiderült: az amerikai külügyi vezetés egyre frusztráltabb amiatt, hogy az Orbán-kormány a gesztusokat nem viszonozza. Amerikai külügyi diplomaták kritizálták, hogy Orbán nem hajlandó keményebben ellenállni az orosz és a kínai nyomulásnak, továbbá akadályozza a NATO és Ukrajna miniszteri szintű tárgyalásait, illetve azt, hogy lassan másfél éve húzódnak a tárgyalások az új védelmi együttműködési megállapodásról a két ország között.
A magyar kormány nem hajlandó aláírni a védelmi együttműködési megállapodást az amerikaiakkal Az amerikai kormány magas rangú diplomatái egyre jobban aggódnak amiatt, hogy Orbán Viktor egyre határozottabban Oroszország felé irányítja Magyarországot, és hogy próbálja hazánkat fokozatosan függetleníteni az amerikai szövetségesi kapcsolatoktól.
Kiemelt kép: az amerikai főváros, Washington központjának látképe a kormányzati épületekkel. Fotó: Carol M. Highsmith | [
"Berényi & Társai Ügyvédi Iroda"
] | [
"Capitol Financial Partners",
"Policy Impact",
"Fehér Ház",
"State Department",
"Wall Street Journal",
"Interlink Capital Strategies",
"Hungarian American Institute",
"Policy Impact Strategic Communications"
] |
Bezár a Buddha-Bar Hotel
Januárban bezár a Buddha-Bar Hotel Budapesten, miután a hotel üzemeltetésére kötött bérleti szerződést közös megegyezés alapján felbontották, mert az épületet az ingatlan tulajdonosa értékesíti – közölte a Buddha-Bar Hotel vezetősége. A szálloda üzemeltetői a munkatársak közel kétharmadának a cégcsoporthoz tartozó többi szállodánál kínálnak fel pozíciókat, illetve szakértők bevonásával elhelyezkedési és jogi tanácsadást biztosítanak.
Közölték, hogy a döntés a céghez tartozó további egységeket nem érinti, jövőre újabb szállodaipari és ingatlanfejlesztési beruházásokat terveznek lezárni.
A Mellow Mood cégcsoport 12 szállodát birtokol, illetve üzemeltet Budapest frekventált területein.
A több mint 100 szobás Buddha-Bar Hotelt 2012-ben nyitották meg. A megnyitón Orbán Viktor is beszélt.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Zaid Naffa, Jordánia magyarországi tiszteletbeli konzulja kezet fog a Buddha-Bar Hotel Klotild Palace megnyitó ünnepségén. Budapest új luxusszállodáját az Erzsébet híd pesti hídfőjénél lévő Klotild Palotában jordán üzletemberek cége, a Mellow Mood Group alakította ki. MTI Fotó: Kollányi Péter | [
"Mellow Mood"
] | [
"Mellow Mood Group",
"Buddha-Bar Hotel"
] |
Gíró-Szász András kormányszóvivő közleményt adott ki, miután ellenzéki politikusok kifogásolták, hogy a kormány beszállt a kampányba, és plakátokon, valamint kereskedelmi tévében is hirdetik a sikereiket.
A Kormányzati Információs Központ az elmúlt négy évben folyamatosan a lakosság megfelelő információkkal való ellátásán dolgozott, ezt a feladatát pedig - a kampánytól függetlenül - a kabinet mandátumának lejártáig ellátja, így a jelenlegi televíziós és rádiós lakossági tájékoztatás is ebbe a folyamatba illeszkedik.
- írta közleményében Giró-Szász András, majd hozzátette azt is, hogy azért is meglepő és érthetetlen az ellenzék különböző szereplőinek vádaskodása, mert a jelenleg zajló kormányzati információs tájékoztatás költsége összességében, a televízió- és rádiófelületeket, valamint a kreatív tanácsadást is magába foglalva, nem éri el a 350 millió forintot.
Ezzel szemben Gíró-Szász szerint a vádaskodó baloldali politikusok megfeledkeznek arról, hogy 2006-ban, amikor ők voltak kormányon, a választásokat megelőzően, csak az utolsó hónapban négy minisztériumnál, azaz a tárcák töredékénél több mint 350 millió forintot költöttek kormányzati eredménykommunikációra.
Ez is azt mutatja, hogy a jelenlegi kormány a fair verseny jegyében jár el
- mondta el a szóvivő. (MTI) | [
"Kormányzati Információs Központ"
] | [] |
A hatóság a nyomozás érdekeire való tekintettel többet nem árulhatott el. A nyomozás Budai Gyula, fideszes képviselő feljelentése nyomán indult, mivel Budai szerint gazdasági csalás gyanúját veti fel az a dokumentum, amellyel Mártha Imre vételi jogot, úgynevezett opciót szerzett egy ingatlancégben. A képviselő összegzése szerint Mártha Imre, a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. vezérigazgatója 2016. március 1-jén írt alá egy vételi jogot garantáló szerződést. Az irat arra adott lehetőséget Mártha Imrének, hogy a következő öt esztendőben megvásárolhassa a szerződés másik szereplőjétől (aki egy jogász) a Lázár Houses nevű kft. 26 százalékos üzletrészét. A felek meghatározták az üzletrész vételárát is, mégpedig nem egészen 1,7 millió forintban. Csakhogy amint arra – a média beszámolóit idézve – a feljelentésben a politikus rámutatott, a szóban forgó vállalkozásnak hatalmas vagyona van.
Milliárdos gazdasági bűncselekményről lehet szó
– Sajtóinformációk szerint a cég legutóbbi mérlegadatai szerint a forgóeszközök összértéke nyolcszázmillió forint volt, de az ingatlanbirodalom valódi értéke ennek az összegnek nyilvánvalóan a sokszorosa – jegyzi meg a Nemzeti Nyomozó Irodának címzett beadványában Budai Gyula. A képviselő azt a körülményt is aggályosnak tartja, hogy a vételi jogot garantáló szerződés szerint az üzletrészért a megjelölt vételárnál többet a jogász akkor sem kérhet Mártha Imrétől, ha a cég eredményesen gazdálkodna, s emiatt értéke gyarapodna. Emellett a feljelentés szerint az is felveti a bűncselekmény megalapozott gyanúját, hogy a Lázár Houses nevű cégben a jogász mellett Mártha Imre testvérei és édesanyja is megtalálhatók mint tulajdonosok. Budai Gyula megítélése szerint az ingatlanfejlesztéssel, ingatlanforgalmazással foglalkozó társaság érdemben nem működik, tevékenysége csupán az ingatlanvagyon titokban tartása.
Mindezek alapján az országgyűlési képviselő arra jutott: a vételi jogról szóló szerződést Mártha Imre és üzletfele egyértelműen azért kötötte meg, hogy a Lázár Houses Kft.-be bevitt ingatlanvagyont elrejtse a hatóságok elől, ugyanakkor felvetődik, hogy a cég színlelt gazdasági tevékenységet végzett. A feljelentés hozzáteszi: a jogász lényegében csak névlegesen tulajdonosa a kft. 26 százalékának, annak valódi tulajdonosa Mártha Imre. Ezek a körülmények pedig Budai Gyula szerint megalapozzák a csalás gyanúját, emiatt szükséges, hogy a rendőrség nyomozás keretei között járjon utána az ügynek.
A nyomozás Budai Gyula fideszes képviselő feljelentése alapján indulhatott meg –
A Metropol megtalálta Mártha Imre strómanját is
A strómanszerződést a Metropol hozta nyilvánosságra, és lapunk utánanézett a Lázár Houses Kft.-nek. A vállalkozás ingatlanvagyonát legfeljebb csak megbecsülni lehet. Annyi biztos, hogy ez a cég a milliárdos értékű Prisztás-villa legfőbb tulajdonosa (itt lakik Mártha), emellett azonban legalább harminc nagy értékű ingatlan van a társaság tulajdonában. Így több budapesti, jó környéken található lakás, s számos vidéki ingatlan, köztük italboltok.
A Metropol megtalálta Mártha Imre strómanját is, az ügyvéd azonban azóta is menekül és bujkál a nyilvánosság elől. | [
"Lázár Houses"
] | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Budapesti Közművek Nonprofit Zrt."
] |
Jelentős kárt okozó csalással, valamint magánokirat-hamisítással és orgazdasággal vádolják a Zalabaromfi Rt. több volt vezetőjét, főtulajdonosát és társaikat a Zalaegerszegi Városi Bíróságon. A vádirat szerint a Zalabaromfi Rt. szűkebb menedzsmentje 1997 és 1998 között "költségkímélő módszer" címén két sajátos tranzakcióval igyekezett önmaga jutalomkeretét és az igazgatósági tagok tiszteletdíját biztosítani.
Először az rt. főrészvényese, Batthyány-Strattmann Ádám egyik osztrák és fia német cégétől egy-egy tanulmányt rendeltek a nyugati pulykahúspiacról és a német háztartások szokásairól. A szakmailag alig használható tanulmányok csaknem 20 millió forintnyi díját külföldi banknak utalta a baromfiipari társaság, amelynek főtulajdonosa ebből 15 százaléknyit megtartott magának. A többi pénzt - ismeretlen körülmények között - visszajuttatták az ő tulajdonában lévő zalaegerszegi Agrár Ipari Kft.-hez. Ezt az összeget egy beosztott három részletben felvette, s átadta az elsőrendű vádlott Billege Lajosnak, a Zalabaromfi Rt. gazdasági igazgatójának. Ebből fizették ki 1997-ben az akkor már erősen megcsappant jövedelmezőségű vállalat vezetőinek jutalmát, az igazgatósági tagok tiszteletdíját. Minderről a társtulajdonosokat nem tájékoztatták.
Hasonló költségkímélő céllal 1998-ban "fal szerződést" kötöttek a Metero Kft.-vel: a nagykőrösi cég gépkarbantó és piackutató munkát végez számukra. E két, soha el nem végzett szolgáltatásért összesen 25,9 millió forintról szóló fiktív számlát állított ki az alföldi kft. Ezt a pénzt előbb egy kalocsai, majd egy szentgotthárdi holding-vállalatnál "járatták meg".
A szerződő nagykőrösi cég egyik vezetője 10, a közvetítő vasi holding ügyvezetője 11 százalékos jutalékot kapott a tranzakcióért. A megmaradó 79 százalékból a Zalabaromfi Rt. gazdasági igazgatója és Papp Imre vezérigazgató 1,5-2 milliós - szja-bevalláskor is eltitkolt - jutalmát, valamint az igazgatósági tagok tiszteletdíját fizették ki. E pénzforrások "nemhivatalos" voltával a zalai cég bérügyi vezetője is tisztában volt.
Az ügyész Billege Lajos első- és Papp Imre másodrendű vádlottat jelentős kárt okozó, társtettesként elkövetett csalás bűntettével, az ügy további kilenc szereplőjét részben hasonló bűncselekménnyel, illetve magánokirat-hamisítással és orgazdasággal vádolja. Az ügy tárgyalása várhatóan több hétig tart.
(MTI) | [
"Zalabaromfi Rt.",
"Metero Kft.",
"Agrár Ipari Kft."
] | [
"Zalaegerszegi Városi Bíróság"
] |
Vonzzák a vagyont a kormányközeli jogi elemzők. Az Alapjogokért Központ kormányközeli szervezetet működtető céget tavaly jegyezték be tulajdonosként egy Budakeszi úti ingatlan tulajdoni lapjára. Az eladó vállalkozás beszámolójából kiolvasható, hogy 1,4 milliárd forint volt a hatszintes épület ellenértéke, amit az Alapjogokért Központ feltehetően jórészt közpénzből állhat. Korábban arról írtunk, hogy közbeszerzési eljárás keretében 300 millió forintért alakítják át az ingatlant: kerül bele szauna, fitneszterem is.
Ha Orbán Viktor kormányát a magyar szavazópolgárok jövőre leváltják, a rezsimet barátságos jogi elemzésekkel és tévéokoskodással támogató, közpénzből élő Alapjogokért Központ munkatársainak nem kell majd a kertek alatt elbujdokolniuk. A szervezetet működtető nonprofit cég ugyanis tavaly hatszintes ingatlant vásárolt az elegáns Budakeszi úton.
Szauna is lesz az Alapjogokért Központ 300 millióból átalakított új irodaházában A Budakeszi úton, a Türk Tanács és az MMA épülete között egy hatszintes épületet alakítanak át irodaházzá az Alapjogokért Központ részére. Az ingatlanban szauna és fitnesz-szoba is lesz, az átalakítás eddig ismert költségei közel 300 millió forintra rúgnak.
Korábban arról írtunk, hogy az épületen mintegy 300 millió forint értékben folynak munkálatok azért, hogy az készen álljon a jelenleg a várnegyedbeli Lovas úton működő jogi elemzőintézet beköltözésére. Az újdonság az, hogy maga az ingatlan is az Alapjogokért Központ mögött álló cég tulajdonába került a tavalyi év során.
Lekértük a tulajdoni lapot: ezen az látható, hogy 2020 szeptembere óta adásvétel jogcímén a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. a tulajdonosa az 1936 négyzetméteres ingatlannak. Az eladó cég beszámolójából kiolvasható, hogy az ingatlan értékesítéséből származó bevételének összege 1,4 milliárd forint volt. A Jogállam és Igazság tavalyi mérlege szerint pedig hasonló arányban nőtt a cég működésébe bevont tárgyi eszközök értéke.
Ez azt jelenti, hogy az Alapjogokért Központ korábban néhány százmillió forintos vagyona az 1,4 milliárdos ingatlannal, továbbá a 300 millió forint értékű felújítással gyarapszik.
A szervezetet működtető cég tulajdonosa Szánthó Miklós, aki egyben az Alapjogokért Központ igazgatója és a kormányközeli médiamonstrum, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) kuratóriumi elnöke.
Az ingatlan eladója a milliárdos vállalkozó Lantos Csaba érdekeltségébe tartozó Melicus Ingatlanhasznosító Kft. Lantos nem áll távol a NER-világtól, korábban a Heti Válasz tulajdonosaként fungált, és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. igazgatóságában is megfordult.
Szerettük volna megkérdezni a felújítással kapcsolatos közbeszerzési hirdetményben kapcsolattartóként megjelölt Törcsi Pétert, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatóját arról, hogy miből sikerült finanszírozni ezt a szép vásárlást. A telefonszámon ugyanakkor csak a férfi asszisztensét tudtuk elérni, a rajta keresztül átadott kérésünkre Törcsi azóta sem reagált.
Okkal feltételezhető, hogy a vásárlás pénzforrásának jelentős része közpénz.
Tavaly derítettük ki, hogy az Alapjogokért Központ működéséhez szükséges pénzeket az elmúlt években elsősorban olyan támogatások biztosították, amelyeknek a forrása a Rogán Antalhoz tartozó Miniszterelnöki Kabinetiroda.
Az Átlátszó által megtekintett dokumentumok szerint a kabinetiroda adományként a Batthyány Lajos Alapítványnak (BLA) adta a pénzeket, de ez a kevéssé ismert alapítvány csak a pénzek továbbcsatornázására szolgált. Több általunk megismert támogatói szerződésben megnevezték a Jogállam és Igazságot a támogatási összegek végső kedvezményezettjeként. A támogatások 2018 és 2020 között összesen legalább 925 millió forintot tettek ki.
Az Alapjogokért Központot működtető cég tavalyi beszámolója szerint 2020-ban minden korábbinál magasabb összeget, 1 milliárd 163 millió forintot bevételeztek támogatásként.
A vonatkozó közbeszerzési hirdetmény szerint az 1,4 milliárd forintért megvásárolt hatszintes ingatlan -2. szintjén szaunát, fitnesztermet, könyvtárszobát alakítanak ki az elemzőknek. A -1. szinten konferenciaterem lesz, a földszinten elegáns lobby épül. "Az emelet a vezetői irodák szintje, ez a legnívósabb megjelenésű szint (...) a többi szinten elegáns, letisztult, de egyszerűbb belsőépítészeti megoldások megvalósítására kerül sor" – áll a hirdetményben.
Az opál üvegezésű belső üvegfalakon az Alapjogokért Központ logóját víztiszta, átlátszó módon fogják kialakítani. Az épület két szomszédja a Türk Tanácsnak otthont adó Ybl-villa, valamint a Magyar Művészeti Akadémia egyik kutatóintézetének neoklasszicista épülete.
A címlapképen a szóban forgó ingatlan látható, a fotót Horn Gabriella (Átlátszó) készítette. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. | [
"Batthyány Lajos Alapítvány",
"Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [
"Magyar Művészeti Akadémia",
"Melicus Ingatlanhasznosító Kft.",
"Türk Tanács",
"Századvég Gazdaságkutató Zrt.",
"Heti Válasz",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány",
"Opten Kft.",
"Alapjogokért Központ"
] |
Még nincs eredménye annak a vizsgálatnak, ami a Fővárosi Közterület-fenntartó szerződéseinek ügyében indított Szeneczey Balázs, főpolgármester-helyettes. Korábban kiderült, korrupciós botrányban érintett az FKF: a szervezet tanácsadójának "játszottak ki" egy sokmilliós tendert, így előfordult olyan is, hogy egyes tanácsadók 350 ezer forintos napidíjért dolgoztak.
Szeneczey Balázs városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes augusztus 30-án, kedden rendelt el azonnali, teljes, részletekbe menő vizsgálatot az FKF-nél történtekről. A vizsgálat lezárultával, annak eredményéről tájékoztatni fogjuk a közvéleményt – közölte az Origóval a Főpolgármesteri Hivatal.
Tarlós István szokásos pénteki sajtótájékoztatóján nem beszélt az FKF-nél zajló vizsgálatról, csupán a cégnél várható hiányról és annak esetleges kormányzati fedezéséről.
350 ezer forintos napidíj
Hétfő reggel a Mandiner internetes portál írt arról, hogy korrupciós botrányban érintett az FKF: a szervezet tanácsadójának "játszottak ki" egy sokmilliós tendert. A Mandiner értesülései szerint a vezérigazgató közeli ismerőse, egy – a közterület-fenntartónál korábban informatikai tanácsadóként dolgozó – férfi cége "többszörösen is törvényszegő módon" jutott sokmilliós megbízáshoz, amely keretében összesen nettó 350 ezer forintos napidíjért adhat tanácsot három szakértő.
Furcsa szerződések kerültek napvilágra az FKF-nél Forrás: MTI/Balogh Zoltán
Azt írták, a 17,5 milliós keretösszegű kiírásban még azt sem szabták meg, hogy legalább hány órában kell tanácsot adni, továbbá a közbeszerzés iratainak hivatalos közzétételét is elmulasztották. Kiemelték, hogy a férfi még a közbeszerzési pályázat előtt személyesen egyeztethetett a pályázati feltételekről az igazgatóval.
A Mandiner azt is megjegyezte, hogy a korábban az FKF ügyviteli rendszerének tanácsadójaként dolgozó férfi vállalata "a mostani korrupciós ügyön túl a főváros tulajdonában álló cégnél valóságos nyerőszériát tudhat magáénak". A Mandiner cikkére az FKF hétfő délután úgy reagált, a cég a törvényi előírásoknak megfelelően működik, kötötte és köti meg szerződéseit. A cikk miatt "természetesen meg fogjuk tenni a megfelelő lépéseket" – írta a vállalat a válaszában.
Sztrájk lehet
Mint arról beszámoltunk, nem kizárt, hogy munkabeszüntetéssel igyekeznek érvényt szerezni béremelési követelésüknek a dolgozók a főváros köztisztasági cégénél. A Lokál információi szerint már a sztrájk idején nyújtandó elégséges szolgáltatásokról tárgyal a szakszervezet a cégvezetéssel, amely állítólag hallani sem akar a 10 százalékos béremelési igény teljesítéséről.
Sztrájk is jöhet az FKF-nél Forrás: FKF Nonprofit Zrt. − Horváth László
A dolgozókat az is bosszanthatja, hogy nemrég kiderült: a SAS Group nevű cég napi 350 ezer forintért adott tanácsot az FKF-nek, miközben az FKF-nél átlagosan havi nettó 180 ezer forintot visznek haza a dolgozók. | [
"SAS Group",
"Fővárosi Közterület-fenntartó"
] | [
"Főpolgármesteri Hivatal",
"FKF Nonprofit Zrt."
] |
Az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért (PM) választási szövetség arra szólítja fel a Fideszt és a kormányt, hogy fejezze be a politikai szabadságjogok korlátozását és ne rombolja tovább az alkotmányos rendszert - mondta csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján Jávor Benedek.
A PM társelnöke arra reagált, hogy Áder János köztársasági elnök visszaküldte a parlamentnek a közérdekű adatközlést újraszabályozó és az agrárkamara vezetőinek összeférhetetlenségi szabályain lazító törvényeket.
A független képviselő úgy fogalmazott: megszokták, hogy a Fidesz "a nagy gazemberségeit még nagyobb gazemberségekkel próbálja leplezni". Ezúttal viszont úgy tűnik, hogy a "trafikmutyi" információs szabadságról szóló törvény általi elleplezésével átléptek egy olyan határt, amelyik "már a saját köztársasági elnöküknél is kiverte a biztosítékot" - tette hozzá.
Először történt meg, hogy Áder János nem eljárásjogi, hanem lényegi tartalmi okokra hivatkozva küldött vissza törvényt az Országgyűlésnek - hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint az államfő ezzel egy "kvázi vétót emelt", miközben megüzente: "ideje megállni és ideje átgondolni", hogy nem tartható az a logika, amelyik egyre veszélyesebb vizekre viszi a Fideszt és a kormányt. Ez a logika ellenkezik az alkotmányossággal, az európai demokratikus értékekkel és normákkal, valamint az ország polgárainak érdekével - tette hozzá.
Áder János a közérdekű adatközlést újraszabályozó és az agrárkamara vezetőinek összeférhetetlenségi szabályain lazító, közelmúltban elfogadott jogszabályokkal nem ért egyet.
Álláspontja szerint az információs önrendelkezési jogról szóló törvény módosítása a közérdekű adatok megismerése tekintetében jogalkalmazási nehézséget okozhat. A másik jogszabályban pedig szerinte olyan rendezetlen kérdések maradtak, amelyek az agrárkamara működésképtelenségéhez vezethetnek. | [
"Fidesz"
] | [
"Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért"
] |
A Fidesz hatvani szervezete szerint 1,5 milliárd forint kár érte a kórházat és a hatvani embereket az alatt az idő alatt, amíg a Hospinvest Zrt. működtette a helyi kórházat. A párt hűtlen kezelést gyanít a szerződés mögött, ezért feljelentést tett az ORFK-n. A szocialista polgármester szerint csak "kampányblöff" a Fidesz állítása.
Feljelentést tett a Fidesz hatvani szervezete különösen nagy vagyoni hátrányt jelentő hűtlen kezelés miatt az Országos Rendőr-főkapitányságon (ORFK) ismeretlen tettes ellen a helyi önkormányzat és a Hospinvest Zrt. által a hatvani kórház működtetésére kötött szerződés miatt - jelentette be a Fidesz által megbízott ügyvéd kedden sajtótájékoztatón Hatvanban.
A 2006-ban kötött szerződés nyomán, egészen addig, amíg 2009 júliusában az önkormányzat cége visszavette a kórház üzemeltetését, mintegy 1,5 milliárd forintnyi kár érte a kórházat, így a hatvani embereket - mondta Horváth Z. Péter. A városi vagyongazdálkodási társaság csak az ingóságok tekintetében 300 millió forintos hiányt állapított meg, amikor a város cége visszavette az intézményt a Hospinvesttől - tette hozzá az ügyvéd. Horváth Z. felidézte, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság már a szerződéskötést követően megállapította, hogy az önkormányzat a közbeszerzés elhagyásával törvényt sértett és ezért 30 millió forintra büntette a várost.
Horváth Z. Péter szerint ugyancsak gyanúra ad okot, hogy az önkormányzat a szolgáltatási szerződést a Hospinvest projektcégével, míg a vagyonhasznosítási kontraktust magával a Hospinvest Zrt.-vel kötötte meg. Miután a Hospinvest csődhelyzetbe került, az önkormányzat felmondta ugyan mindkét szerződést, ám az elszámolás a mai napig nem történt meg - állította.
Szabó Zsolt, Hatvan fideszes országgyűlési képviselője, a párt polgármesterjelöltje szerint a másfél milliárd forintos kár egy része annak a bérleti díjnak az elmaradásából adódik, amelyet szerinte a Hospinvestnek kellett volna fizetnie. Hozzájárul a kárhoz az ingatlanok állagromlása is, ugyanis a Hospinvest eredetileg vállalta az épületek felújítását, ám ez nem történt meg, emellett orvosi berendezéseket szállítottak át a korábban szintén a Hospinvest által működtetett gyöngyösi kórházba, s ezek azóta sem kerültek vissza - mondta.
"Kampányblöffnek" nevezte Érsek Zsolt, Hatvan szocialista polgármestere a Fidesz helyi szervezetének azt az állítását, hogy az önkormányzat és a Hospinvest Zrt. által a hatvani kórház működtetésére kötött szerződés miatt kár érte az egészségügyi intézményt. A polgármester szerint 800 millió forintos megtakarítást jelentett az önkormányzat számára, hogy három éven át a Hospinvest üzemeltette a kórházat. A szerződést már vizsgálta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és az illetékes közigazgatási hivatal is. Amennyiben az ORFK is vizsgálatot indít, a hivatal dolgozói a rendelkezésükre állnak - közölte a város vezetője. | [
"Hospinvest Zrt."
] | [
"Országos Rendőr-főkapitányságon",
"Állami Számvevőszék",
"Közbeszerzési Döntőbizottság"
] |
Hunvald György © Dudás Szabolcs
A főügyészség szerint Hunvald megpanaszolta az eljárást.
A főügyészség hétfőn már kereste Hunvald Györgyöt, hogy gyanúsítottként hallgassák ki, de nem találták. Miután a polgármester értesült arról, hogy keresik, jelentkezett a hatóságnál.
A Hunvald Györggyel szembeni gyanú kapcsolódik ahhoz, amit Gál Györggyel, az önkormányzat gazdasági bizottságának elnökével szemben fogalmaztak meg. Hunvald Györgyöt hétrendbeli, különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen, bűnszervezet tagjaként, bűnsegédként elkövetett csalással és kétrendbeli, különösen jelentős kárt okozó, üzletszerűen, bűnszervezet tagjaként, bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének kísérletével gyanúsítják.
A Központi Nyomozó Főügyészség szerdán dönt arról, hogy indítványozza-e az erzsébetvárosi ingatlanügyekkel kapcsolatban kedden őrizetbe vett polgármester előzetes letartóztatását - közölte Fazekas Géza, a főügyészség szóvivője. A törvény szerint az őrizetbe vétel 72 óráig tarthat. Az előzetes letartóztatás elrendeléséről a bíróság dönt.
Az előzetes letartóztatást akkor rendelik el, ha - a többi között - fennáll a szökés, az elrejtőzés veszélye, a tanúk befolyásolásának lehetősége, valamint ha a terhelt tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével veszélyeztetné a bizonyítást.
A főügyész egyebek mellett azért is döntött Hunvald György őrizetbe vételéről, mert "konkrét adatok merültek fel arra nézve, hogy a polgármester a folyamatban lévő nyomozást, illetve a nyomozó hatóságot és a képviselő-testületet befolyásolni törekszik".
Hunvald György panasszal élt a gyanúsítás és az őrizetbe vétel ellen.
Gállal kezdődött (Oldaltörés)
A főügyészség 2008. október 28-a óta összesen kilenc személyt hallgatott ki gyanúsítottként, akik közül hat - a gyanú szerint strómanként közreműködő személyek, valamint az ügyben érintett vállalkozó - szabadlábon védekezik. Az önkormányzat gazdasági bizottságának elnöke, Gál György, valamint az ügyben szereplő értékbecslő jelenleg is előzetes letartóztatásban van. Nagy György vállalkozó, a VII. kerületi lakásépítő kft. kisebbségi tulajdonosa egy ideig előzetes letartóztatásban volt, de ezt a főügyészség december elején megszüntette.
A főügyészség korábbi összefoglalója szerint kilenc önkormányzati épület értékesítése történhetett szabálytalanul a VII. kerületben. A nyomozás adatai alapján a gyanúsítottak összesen mintegy 800 millió forint kárt okoztak a kerületi önkormányzatnak, valamint további 1,6 milliárd forint kár okozását kísérelték meg.
Az MSZP Hunvaldhoz
Az MSZP fővárosi elnöksége azt kéri Hunvald Györgytől, hogy mondjon le fővárosi közgyűlési tagságáról, és amíg tisztázódik ügye, függessze fel párttagságát - közölte az elnökség nevében Burány Sándor kedden az MTI-vel. Az MSZP budapesti elnöksége megdöbbenéssel értesült a polgármester őrizetbe vételéről, és bízik abban, hogy a kerületvezető az eljárás során tisztázza magát a gyanú alól - közölte az MSZP fővárosi vezetője.
Gergely József helyettesítheti a polgármestert
Gergely József (MSZP), a VII. kerület gazdasági ügyekkel megbízott alpolgármestere helyettesítheti Hunvald Györgyöt (MSZP), Erzsébetváros kedden őrizetbe vett polgármesterét. Legközelebb szerdán lesz rendkívüli testületi ülés a VII. kerületben.
A VII. kerületi képviselő-testületet az ingatlanbotrány óta csak rendkívüli ülésre hívják össze, amelyen nem lehet interpellálni vagy kérdéseket feltenni. Morális kötelessége a VII. kerületi képviselő-testületnek, hogy feloszlassa önmagát az állampolgári bizalom visszaszerzése érdekében - mondta Simon Péter, a helyi MDF-frakció elnöke. | [
"MSZP"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
Rengeteg gyerekmentő alapítványt átvilágítottak a kormányzati ellenőrök, és kettőnél azt találták, hogy durván szórták az adózóktól kapott pénzt. Két alapítványt, a Daganatos.hu-t és a Gyermekmentő Támogató Alapítványt biztosan vizsgálták, bár az egyik szóvivője szerint nem egyértelmű, hogy náluk merült-e fel a Kehi által emlegetett visszaélések gyanúja. Az biztos, hogy a két alapítványnak sok köze van egymáshoz, és versenytársaiknál is kihúzták már korábban a gyufát.
Luxuslakás, autóvásárlás, túlárazott, barátoknak leosztott eszközbeszerzések - többek között ilyen visszaéléseket fedezett fel a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) két, egymáshoz több szálon kapcsolódó magyar alapítványnál, és feljelentést is tett ellenük. A vizsgálatok szerint bár az egyik szervezet hirdetett tevékenysége a gyermekmentés, egyetlen mentőautót sem találtak náluk. Bár a Kehi nem nevezte meg a két alapítványt, a Nemzet Adó- és Vámhivatal az Origo megkeresésére azt állította, hogy a Daganatos.hu és a Gyermekmentő Támogató Alapítványról van szó. Ennél több részletet nem árultak el, a Daganatos.hu sajtósa pedig határozottan állította, hogy a Kehi által emlegetett vizsgálatról nekik nincs tudomásuk.
A Kehi megkeresésünkre annyit közölt, hogy a személyi jövedelemadóból felajánlott 1 százalékok felhasználását ellenőrizték egy átfogó, kockázatelemzéses vizsgálattal, vagyis nem célzottan a két alapítványra fókuszáltak. Csak a vizsgálat közben derült ki, hogy "voltak olyan szervezetek, amelyek törvénysértő módon, illetve pazarlóan gazdálkodtak", márpedig "az adózók bizalmával való visszaélés nem maradhat következmények nélkül".
Mindezek miatt több alapítvány tevékenysége miatt feljelentést tettek ismeretlen tettes ellen még júliusban a Legfőbb Ügyészségen, ahol megalapozottnak találták ezt, majd a NAV-ot jelölték ki nyomozóhatóságként. A gyanú üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények.
A Kehi emellett arra kérte a NAV-ot, hogy folytasson le minden adónemre kiterjedő, átfogó adóhatósági ellenőrzést a feljelentett szervezeteknél, illetve az alapítványok vezetőinél indítson vagyonosodási vizsgálatot. Szintén az adóhatóságot kérték arra, hogy a további pazarlás megelőzésére függesszék fel a 2013-ra vonatkozó támogatások folyósítását, ezt az adóhatóság meg is tette. A Kehi nem árulta el, hogy hány vezetőről van szó, ide tartoznak-e például a kuratóriumi tagok is. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a civilszféra egészére az ellenőrzés szerint nem jellemző a pazarlás és jogsértés, alapjában véve jól működő rendszerről van szó.
A két, visszaéléssel gyanúsított alapítványnál a cégbíróságon elérhető korábbi beszámolók szerint több személyi átfedés is van: az egy elnökkel és két taggal működő kuratóriumokban ketten vannak, akik mindkettőben szerepet vállaltak. Ugyanaz a két civil szervezet könyvelője is, és ugyanaz jegyezte be a két szervezet internetes domainjét is, irodáik is egy saroknyira vannak egymástól. Maguk a szervezetek sem tagadják, hogy ugyanazok alapították a szervezeteket, erről korábbi interjúkban is beszéltek.
Bosszú, pénzvisszatartás, perek
Debreceni Zsuzsa, a Daganatos.hu Alapítvány sajtósa megkeresésünkre annyit ismert el, hogy a Kehi őket is ellenőrizte. "Semmit nem árultak el a vizsgálatról, csak bekértek több ezer oldalnyi iratot, majd zárolták a számláinkat" - mondta.
"Eddig az összes pert megnyertük, amelyet ellenünk indítottak. Nem tudok mást feltételezni, mint hogy arra megy ki a játék, hogy ellehetetlenítsék az alapítványt, visszatartsák a pénzt, vagy egy másik alapítvány bosszúja állhat a háttérben, amelynek kormányzati kapcsolatai vannak, és már nem először jelentettek fel minket" - mondta a sajtós, aki szerint az is méltatlan, hogy a Kehi döntései ellen nincsen jogorvoslat, és egy kalap alá veszik az állami és a privát szervezeteket. Az is árulkodó szerinte, hogy a Kehi minden kifizetésre rábólintott a zárolt számláról, ami a gyermekek megsegítésére szántak, csak az ügyvédekre nem költhettek.
Debreceni Zsuzsa szerint náluk minden rendben van, a Kehi semmilyen részletet nem közölt a vizsgálatról, így az osztályvezető által említett visszaélésekre nem tud reagálni. Annyit általánosságban elmondott, hogy a szabályozás szerint minden alapítványnak kétfelé mehet a pénze: 70 százalékát a küldetésére kell költeni, és 30 százalékát lehet csak működésre, hirdetésekre fordítani, mondta. "Mi valóban költöttünk hirdetésre, de csak ennek a harminc százaléknak a nyolcvan százalékát, ugyanis ezt engedi a jogszabály" - magyarázza a sajtós, aki szerint egy alapítványnak muszáj hirdetni, ha támogatókat akar szerezni magának. A szervezet vásárolt ugyan autókat, de azokat az adományok szállítására használták. A Közbeszerzési Döntőbizottság itt is vizsgálódott, de ott is nekünk adtak igazat.
Szerinte mindig körültekintően választották ki a beszállítókat, és arra is figyeltek, hogy magyar vállalkozókat bízzanak meg a munkával. A XIII. kerületben egy csendes környéken, korszerű ingatlanban bérelnek irodát nettó 140 ezer forintért.
Debreceni Zsuzsa azt mondta, a két alapítvány támogatási rendszere nem véletlenül hasonló. A szervezetek alapítói először egy családi tragédia miatt a beteg gyermekek támogatásával foglalkozó szervezetet hoztak létre, majd néhány hónap működés után rájöttek, hogy sokkal több a daganatos gyermek, mint a krónikus beteg, ezért hozták létre a másik alapítványt.
A két alapítvány azonban szerinte soha nem volt közös székhelyen, soha nem finanszírozott közös projektet, semmilyen pénzmozgás nem volt közöttük, mindössze egyetlen kuratóriumi tag tevékenykedik mindkét szervezetben. Ezt egyébként nem tiltja semmilyen törvény, és nem is egyedi, nagyon sok esetben vannak átfedések a kuratóriumi tagok tekintetében más alapítványoknál is. A szervezetek között csak szakmai együttműködés van, a domainek regisztrátorának egyezősége sem bizonyít semmilyen visszaélést - mondta Debreceni Zsuzsa.
A Daganatos.hu tevékenysége szerint nem vállal mentést, így a kehis osztályvezető valószínűleg egy másik alapítványra utalhatott, amikor azt mondta, hogy nem volt mentőautó a gyerekmentéssel foglalkozó alapítványnak. Kerestük a Gyermekmentő Támogató Alapítványt, hogy megkérdezzük őket a vizsgálatról, de vagy a fax jelentkezett, vagy egy automata mondta azt, hogy a szám nem elérhető.
Mások nevével játszanak
Hogy a Daganatos.hu-nál nem stimmel minden, az már korábbi sajtóhírek alapján is gyanítható volt. Szeptemberben a NAV közzétette az 1 százalékra jogosultak adatait, a listáról azonban hiányzott mindkét alapítvány. Akkor még csak annyit lehetett tudni, hogy a Kehi vizsgálódik, és feljelentést tett. 2012 elején a NAV már vizsgálta a szervezet 2008-2009-es gazdálkodását, de mindent rendben talált.
A Gyermekmentő Támogató Alapítványról ekkor még nem szóltak a hírek. Áprilisban azonban az Átlátszó azt állította, hogy átfedés lehet több, sok százmilliónyi adományt és felajánlást begyűjtő alapítvány között, és erős a gyanú, hogy a támogatási összegek nem állnak arányban az összeszedett pénzzel, 2012 januárjában pedig a Magyar Narancs közölt cikket a Daganatos Beteg Gyermekekért Alapítvány támogatási gyakorlatáról.
A Daganatos.hu eredetileg Daganatos Beteg Gyermekekért alapítvány néven indult, ám az akkor már működő Együtt a Daganatos Gyermekekért Alapítvány bírósághoz fordult, mert úgy érezte, hogy a túlzottan hasonló név miatt forintosítható kár éri őket. A bíróság tavaly nekik adott igazat, a nem sokkal később a Kehi és a NAV célkeresztjébe került szervezet ekkor változtatta meg a nevét. A másik egyesületet azért támadták, mert hivatalosan Gyermekmentő Támogató Alapítványként fut, de a honlapjukon a Gyermekmentő Alapítvány nevet használják, ami a Magyar előtaggal megtoldva egy másik jótékony szervezet neve is. | [
"Daganatos.hu Alapítvány",
"Gyermekmentő Támogató Alapítvány"
] | [
"Daganatos Beteg Gyermekekért Alapítvány",
"Magyar Narancs",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Legfőbb Ügyészség",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Gyermekmentő Alapítvány",
"Daganatos Beteg Gyermekekért alapítvány",
"Nemzet Adó- és Vámhivatal",
"Együtt a Daganatos Gyermekekért Alapítvány"
] |
Nagyon érdekes eredményre jutott a Kúria a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) földpályázati botrányaival kapcsolatban: ők teljesen az ellenkezőjét állapították meg, mint a Miniszterelnökséghez tartozó belső ad-hoc ellenőrző csapat, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi).
A Kehi ugyanis ugyanis azt hozta ki nem nyilvános jelentésében az állam számára, hogy minden jel szerint szétcsalták a hortobágyi földpályázatokat, hiszen :
A Kehi szerint senkit nem érdekelt a földpályázatok 40 százalékát adó gazdálkodási terv, ugyanis nem is volt a HNP-nek semmi utasítása vagy bármi rögzített gondolata arról, hogy ezt mi alapján kell elbírálni. A Vidékfejlesztési Minisztérium pedig alapból nem adott semmi értelmes szempontrendszert ehhez.
De ez szinte mindegy is, ugyanis négy alkalmazott bírált el 60 nap alatt 1600 pályázatot. Így naponta átlagosan 27 pályázatról döntöttek körültekintő mérlegelés után. Azaz átlagosan 18 percenként, ha egy perc szünet nélkül folyamatosan dolgoztak 60 napon át és szabályok híján megbeszéltek minden pályázatot. Igaz, a munkájukat egy ügyvéd is segítette. (Ha egy pályázatot szigorúan csak egy alkalmazott látott elejétől a végéig, szabályok nélkül is elbodlgult, és minden felmreülő témkörnek szakértője volt, akkor legfeljebb 72 percenként készülhettek el teljesen egy pályázattal bármi szünet nélkül)
csak egy alkalmazott látott elejétől a végéig, szabályok nélkül is elbodlgult, és minden felmreülő témkörnek szakértője volt, akkor legfeljebb 72 percenként készülhettek el teljesen egy pályázattal bármi szünet nélkül) Az esetek egynegyedében biztosan személyi alapon döntöttek, és formai hibás pályázatokat is elfogadtak, ha kellett.
Nem volt kötelező bármit is ellenőrizni abból, amit pályázók csatoltak a pályázatukhoz. Csupán lehetőség volt egyáltalán megnézni bárkinél, hogy full kamu-e a pályázata.
A pályázaton olyan is indulhatott, aki a pályázat kihirdetése után alapította a cégét vagy jelentkezett be gazdálkodónak. A Kehi szerint ezek vélhetően csak arra jöttek létre, hogy megkaphassák a földeket.
Több olyan pályázó volt, akinek többször elszámolták az állatait, ha bérbe adta őket valamelyik barátjának. Vagy olyanok, akik gyorsan bérbe vettek pár állatot a pályázat idejére, hogy megszerezhessék a kívánt földeket.
A Kúria döntése szerint azonban minden tökéletesen jogszerű volt, fellebbezésnek helye nincs, írja az MTI.
A Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) jogszerűen és szabályosan járt el a haszonbérleti szerződés megkötésére irányuló pályázati eljárás során, nem sértett jogszabályt, nem kerülte meg azt, és a megkötött haszonbérleti szerződések nem ütköznek a jó erkölcsbe.
Előtte ugyanígy ítélt már a debreceni bíróság és eggyel feljebb, fellebbezést követően a Debreceni Ítélőtábla is. A perelő károsultak ott is fellebbeztek, de a Kúriánál nincs feljebb, itt lehet a vége számukra, minden tökéletesen rendben volt a pályázatoknál a magyar bírók szerint.
A Kehi nem nyilvános jelentését még Gőgös Zoltán szocialista képviselő tette közzé a pártja honlapján, itt elolvashatja, neki egy per kapcsán kellett kiadni a kormányzati jelentést. A HNP Igazgatója, Szilágyi Gábor pedig még jóval korábban lemondott, miután egyre másra kezdtek kiderülni a pályázatokkal kapcsolatos gyanús körülmények. | [
"Kúria",
"Hortobágyi Nemzeti Park"
] | [
"Debreceni Ítélőtábla",
"Vidékfejlesztési Minisztérium",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal"
] |
Nem titkolhatja a Nemzeti Koncessziós Iroda, milyen számítások alapján jutottak arra, hogy a magyar gyorsforgalmi utak üzemeltetését 35 évre koncesszióba adják magáncégeknek. A bíróság döntése nem jogerős, másodfokon folytatódhat a per.
Már az első tárgyalási napon ítéletet hirdetett a Fővárosi Törvényszék, ennek értelmében nem titkolhatja a Nemzeti Koncessziós Iroda, milyen számításokat végeztek, mielőtt a hazai gyorsforgalmi utak 35 éves fejlesztésére és üzemeltetésére kiírták a koncessziós eljárást. Lényegében arról van szó, hogy milyen számításokkal támasztották alá, hogy 35 évre koncesszióba kell adni a gyorsforgalmi úthálózatot, hogy az megérje a nyertesnek.
A Fővárosi Törvényszék nem jogerős ítélete szerint tizenöt napon belül ki kell adni a kért adatokat, mert kiemelt közérdek fűződik azok megismeréséhez. Ezt az információt korábban közérdekű adatigénylésben próbálta megtudni a Transparency International Magyarország (TI), de miután az NKI elutasította, bírósághoz fordult.
A Fővárosi Törvényszék "átérezte az ügy fontosságát", emiatt igyekezett gyors döntést hozni. A TI kérelmére írásban ellenkérelmet adott be a tárgyalást megelőzően az NKI jogi képviselője, majd erre szintén reagált a TI és az NKI is. Az október 5-i tárgyalási napra így nem igazán maradt olyan kérdés, amely további tisztázást igényelt volna, illetve ami felmerült, azt a tárgyalás során a felek előadták.
A Fővárosi Törvényszék ítéletében kimondta, hogy az NKI nem indokolta meg kellő alapossággal, miért kellene titokban tartani az állam ezzel kapcsolatos számításait. Az Alaptörvény ugyanis garantálja a közérdekű adatok nyilvánosságát; csak alapos indokkal lehet eltekinteni ettől.
A tárgyaláson az NKI azt képviselte, hogy hiába jelentkezett három cég is a közbeszerzési eljárásra, nem zárult le, még csak most kezdődnek a tárgyalások, a vállalatok most fognak ajánlatot tenni, emiatt az állami szervezet által készített számítások fontos szerepet fognak játszani a tárgyalások során. Ezért döntést előkészítő dokumentumnak minősül, amely a törvény szerint nem nyilvános adat.
Az NKI szerint nem tenne jót a versenynek, ha a cégek megtudnák, az állam hogyan kalkulál a megtérülést illetően, mert az befolyásolhatja a vállalkozások ajánlatát. A kiírás szerint a nyertes cégnek a koncesszió első tíz évében több száz kilométernyi utat kell építenie és bővítenie, vagyis be kell fektetnie, amiért az állam fizet.
A TI jogi érvelése szerint az állami szervezet által készített kalkuláció csak annak a döntésnek a meghozatalához volt szükséges, hogy 35 évre írják ki a koncessziót. Ez a döntés már megszületett, így a kalkuláció nem lehet döntés-előkészítő anyag. Ettől független, hogy maga a koncessziós eljárás még folyamatban van.
A tárgyalás szünetében elhangzottak alapján biztosra vehető, hogy az NKI fellebbez, így idén már nem várható jogerős bírósági ítélet az ügyben. A koncessziós szerződést értesülésünk szerint az NKI decemberig meg akarja kötni a nyertes céggel.
Ahogy lapunk beszámolt róla, a Themis Magántőkealap, az osztrák Strabag és a lábatlani Dömper Kft. lett a három befutó a közbeszerzési eljáráson. Ezek közül fog valamelyik cég szerződni az autópályák 35 évre szóló üzemeltetésére.
A vállalkozások közül a Dömper Kft. tűnik kakukktojásnak, mivel egyedül pályázik a több száz milliárd forintos forgalommal kecsegtető üzletre. A Strabag a francia Colasszal, annak egyik leányvállalatával és a januárban ezer euró alaptőkével létrehozott projektcégével közösen pályázott.
A harmadik jelölt, a Themis Magántőkealap több más hazai tőkealappal – mint a Konzum PE, az Opus Bridge, az Opus New Way, a Cronus; a Vesta és a Via, illetve a tőzsdén jegyzett Opus Global Nyrt. – indulna.
A cégnevek arra utalnak, hogy Mészáros Lőrinc érdekeltségei szálltak harcba a hazai autópályák koncessziójáért. Azért az óvatos fogalmazás, mert bár a nevek egyértelműen Mészáros részvételét jelzik, nem tudni, mekkora részesedéssel van jelen a Themis Magántőkealapban, mert a magyar jogszabályok szerint a magántőkealapok tulajdonosai nem nyilvánosak.
A 35 éves koncesszió sajátossága, hogy a 2022-es választások után felálló kormány már aligha fog közbeszerzési eljárást kiírni autópályák és autóutak építésére.
Így az sem történhet meg, hogy ha a Fidesz veszít a jövőre esedékes országgyűlési választásokon, a hozzá közel álló építőipari cégeknek politikai értelemben "ellenséges környezetben" kellene versenyezniük az útépítési munkákért. A gyorsforgalmi utakat ugyanis a koncesszió nyertesei fogják építeni vagy építtetni, ők fognak dönteni arról, ki legyen a kivitelező.
A gyorsforgalmi utak összesen 1662 kilométernyi alaphálózatból és 381 kilométernyi kiegészítő hálózatból állnak.
A nyertesnek autópályát kell építenie és karbantartania. A közbeszerzési kiírásban 273 kilométer gyorsforgalmi út bővítése, továbbá 272 kilométer gyorsforgalmi út kiépítése szerepel, vagyis feltételezhető, hogy a nyertes cégnek konkrét projekteket, kivitelezési munkálatokat kell megvalósítania. | [
"Nemzeti Koncessziós Iroda"
] | [
"Opus Global Nyrt.",
"Transparency International Magyarország",
"Themis Magántőkealap",
"Opus Bridge",
"Fővárosi Törvényszék",
"Dömper Kft.",
"Opus New Way",
"Konzum PE"
] |
Ultimátumszerűen emelte az addigi négy-ötszörösére a Kodály körönd állami tulajdonú palotája bérleti díját a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. A lakók ingatlanmutyi előszelét érzik.
Jutányos áron lakni világörökségi, toszkán stílusú palotában? Nem hangzik rosszul akkor, amikor kutyaólakat és egérlyukakat is 100 ezer forint felett lehet bérelni Budapesten. A valóság mégsem ilyen rózsás. Az MNV-tulajdonú, az Andrássy út 88-90 szám alatti (Kodály körönd) ház lakói gyakorlatilag röghöz kötöttek, amennyiben a bérleti jogot nem értékesíthetik, csak cserével távozhatnak – a kacifántos szabályokról, illetve a ház egyéb gondjairól ezen a blogon lehet részleteket olvasni. Márpedig ha piaci árra emeli az MNV a bérleti díjat, aligha akad érdeklődő, aki még cserealapot is bedob az ügyletbe.
1880-ban, a körönd négy épülete közül elsőként készült el az Andrássy út 88-90-es szám, az úgynevezett MÁV Nyugdíjintézeti Bérház. Különlegessége, hogy a homlokzatot úgynevezett sgrafittók díszítik; e technika lényege, hogy először felfestik a különböző színű rétegeket, majd visszakaparják a minta szerint.
Az épület sgrafittói Székely Bertalan művei – büszkélkedhetnének a lakók, ha nem omladoznának ezek a munkák is, mint sok minden más az épületen. Az MNV ugyanis csak ímmel-ámmal tett eleget tulajdonosi kötelezettségeinek, ami a felújításokat illeti. Legalábbis így élik meg azok, akik a házban laknak.
A szembeni épület emlékezetes, 2014-es tűzesete után az Urbanista blognak írt levelet a 88-90-es szám egyik lakója. Így panaszkodott: "a ház borzalmas állapotára már sokféle fórumon felhívtuk az illetékesek figyelmét, de eddig süket fülekre találtunk. (...) Az épületben folyamatosak az áram- és vízkimaradások, a villany- és egyéb vezetékek, kapcsolószekrények a levegőben lógnak, a házban belül omlik a graffitikkel teli vakolat, sok helyen esik szét a lépcső".
A magyar műemlékeket tavalyig kezelő Forster Gyula Központ fel is vette az épületet az úgynevezett "veszélytérképre", a súlyos állapotú ingatlanok közé a következő évben.
"Körübelül nyocvan-száz" háztartás van jelenleg az épületben, valamennyi bérlemény. Ez az Átlátszónak nyilatkozó lakók mondása, a pontos adatot napokkal ezelőtt kérdeztük – más egyéb információkkal, például a díjemelés részleteivel együtt – az MNV-től, de egyelőre nem válaszoltak.
A lakók mindenesetre arról számoltak be, szeptemberben egyenlevelet kaptak a tulajdonostól, miszerint "a levél kézhezvételétől számított érvényű" bérleti díj emelkedést vezetnek be. Ennek mértéke tetemes, egyes lakások esetében ötszörös a szorzó.
Ezt a legtöbben, más-más indokokkal, például fokozatosságot hiányolva elutasították. A kifogásaikra nemrégiben érkezett válasz az volt, hogy az MNV csak a szociális szempontokat tud figyelembe venni. Ha ennek igazolása nem sikerül, a vagyonkezelő 30 napon belül bíróságon követelheti a magasabb összegű bérleti díjat – áll a levelükben. Amit néhány lakó ultimátumként értelmezett, s attól tartanak, a cél az, hogy mielőbb elhagyják az épületet.
Az MNV megbízottja egyébként az a Törös Ügyvédi Iroda, amelyik az MNV-vezér Szivek Norbert céges magánüzleteiben is ügyvédként jár el gyakorta. Például ez az iroda képviselte Sziveket a Csipak Péter elleni váltóperben is, amiről az Átlátszó számolt be.
Tudakoltuk az MNV-től, hogy van-e hosszabb távú tervük az ingatlannal, például gondolnak-e értékesítésre, ez ügyben is várjuk még a választ.
Frissítés (2017. november 22.) Cikkünk megjelenése után kitérő választ adott az MNV az ingatlanra vonatkozó terveikre. Kérdéssorunkra elküldött válaszukból az derül ki, a jelenleg üres lakásokat továbbra sem kívánják bérbe adni, s "az ingatlan tekintetében értékesítési eljárás nincs folyamatban". Általánosságban pedig emlékeztetnek rá, hogy a jogszabályok szerint állami vagyont nyilvános pályázaton értékesíthetnek. Az épületben egyébként 100 lakás hasznosított, 9 lakás és egy egyéb célú helyiség hasznosítatlan. A bérlemények átlagos nagysága 79 négyzetméter. A bérletidíj-emelés szükségességéről a vagyonkezelő azt írta: felülvizsgálják az összes bérbe adott állami tulajdonú ingatlan szerződéseit, köztük az Andrássy út 88-90-ét is. A béremelés jogszabályokban leírt objektív feltételek szerint kalkulálják, a cél az állami vagyon hatékony működtetése, de figyelembe veszik a szociális szempontokat.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.",
"Törös Ügyvédi Iroda"
] | [
"Forster Gyula Központ",
"MÁV Nyugdíjintézeti Bérház"
] |
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szerint nyilvánosságra kell hozni a trafikpályázatokról szóló döntések részleteit. Az indoklás szerint a nyertes pályázatok elfogadásának részletes indokairól, a döntésről emlékeztetőt kell készíteni, ez a dokumentum és maguk a szerződések is nyilvánosak az aláírásuk után.
Nyilvános adatnak minősülnek a trafikpályázatról szóló döntések, egészen pontosan az azokról készült írásos emlékeztető, közölte a K-Monitornak írt válaszlevelében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH). A Péterfalvi Attila elnök szignójával küldött dokumentum szerint ezekben az emlékeztetőkben egyebek mellett ott kell legyen a beérkezett pályázatok adatainak összefoglalója és a legkedvezőbb pályázat elfogadásának részletes indokai.
A levél szerint az emlékeztető minden eleme, "az ily módon közérdékből nyilvános személyes adattá minősített személyes adatok is bárki számára megismerhetőek, így a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. köteles az adatigénylő által meghatározott módon teljesíteni az adatigénylést". Ezeket az adatokat a honlapon is közzé kell tenni.
A NAIH felhívja a figyelmet arra is, hogy nem hivatkozhat ilyen esetekben üzleti titokra az adatgazda. Nyilvánosak a vesztes pályázatok ugyanilyen adatai és maguk a koncessziós szerződések is, írja a hatóság, hozzátéve, hogy az információszabadságról szóló törvény módosítása nem érinti ezt az álláspontot, illetve, hogy az adatokat a szerződések aláírása után kell nyilvánosságra hozni.
A K-Monitor az [origo]-val, a Társaság a Szabadságjogokérttal, a Transparency Internationallel, az Átlátszóval, az Indexszel és a hvg.hu-val fordult közös adatigényléssel a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-hez és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz, hogy a pályázatokat, a döntések indokait részletesen megismerhesse. | [
"Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [
"Transparency International",
"Társaság a Szabadságjogokért",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság"
] |
Az államnak milliárdokat kellene kifizetnie a trafiknyerteseknek, ha a következő 20 évben bárki is liberalizálná a dohánypiacot. A kormány ugyanis komoly kártérítést biztosít nekik a megkötött koncessziós szerződésekben. Az ügyben ügyészségi feljelentés született.
A trafikmutyi nem csak arról szólt, hogy a kormány a kormánypártokhoz politikai vagy gazdasági szálon kötődő személyeknek játszotta le a trafikkoncessziókat: a trafiknyertesekkel olyan koncessziós szerződéseket kötött, amelyek komoly kártérítést biztosítanak nekik arra az esetre, ha 20 éves engedélyük lejárta előtt az állam újra liberalizálná a dohány-kiskereskedelmet. Ez a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. (NDN Zrt.) honlapján is leellenőrizhető, ahol elérhető a koncessziós szerződések Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által készített sablonja.
Milliárdokra jogosultak
A szerződések 34. pontja szerint az államnak kártérítést kell fizetnie, ha a koncessziós szerződést úgy szünteti meg, hogy ez például nem a trafikos kihágásának következménye, vagy további trafikosokat enged a piacra (leszámítva azt az esetet, ha a lakosok számának növekedése miatt lesz erre szükség). A szerződés szerint az állami kártérítés akkor is jár majd, ha egy kormány a következő 20 évben úgy dönt, megszünteti a dohány-kiskereskedelem koncessziókötelességét.
Sokan vannak © Fazekas István
A kitételek alapján a kormány igyekezett minél inkább megóvni a kiválasztott trafiknyerteseket a jövendő kormányoktól, amelyeknek komoly összeget kell áldozniuk a költségvetésből, ha változtatni akarnak a kialakult helyzeten. A koncessziós szerződés alapján, amikor a trafiknyertest hátrányosan érintő változások bekövetkeznek, az állam a 20 éves engedélyéből maradt minden egyes évre az éves koncessziós díjnak megfelelő kártérítést fizet ki egy összegben.
A trafiknyerteseknek jelenleg éves koncessziós díjat kell fizetniük annak a településnek a lakosságszáma alapján, ahol a dohányboltjukat üzemeltetik: kétezer fős településig 100 ezer forint, tízezer fős településig 160 ezer forint, tízezer fő feletti településen 200 ezer, míg Budapesten és a megyeszékhelyeken 240 ezer forint a koncessziós díj.
Ennek alapján, ha egy következő kormány a 2014-es választások után belenyúlna a trafiktörvénybe 1,9-4,6 millió forint kártérítést kellene kifizetnie trafikonként. A legtöbbet a fővárosi és a megyeszékhelyen működő trafikosok kárpótlásán veszítene az állam, ugyanis jóval több mint ezer dohányboltnak kellene kifizetni a legmagasabb összeget. Abból kiindulva, hogy július 1-jén közel 5300 nemzeti dohánybolt kezdte meg működését, az összes trafiknyertes kárpótlásának végösszege valamivel több mint 15 milliárd forint lenne.
Feljelentés lett belőle
A kártérítési kötelezettség indoklása a szerződésben meglehetősen gyenge lábakon áll. Ezt ugyanis amiatt kötik, mert a trafiknyerteseknek beruházásokat kell eszközölniük, hogy megfeleljenek a törvénynek. Ez lényegében a dohányboltok arculati kialakítását jelenti, amelyre egységes szabályozást írt elő a kormány. A trafikoknak egységes az arculatuk, a cégtáblájuk, valamint a bolton látható feliratok.
Az ügyben Juhász Péter, az Együtt-PM pártszövetség társelnöke feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen ismeretlen tettesek ellen sok ezer rendbeli hűtlen vagy hanyag kezelés kísérletének megalapozott gyanúja miatt. A feljelentésben megfogalmazott becslés szerint a trafiknyertesek beruházási költsége nem érte el a félmillió forintot. Emellett arra is kitérnek, hogy a dohányboltok haszna valószínűleg fedezi a beruházásokat, különösen a dohánytermékek 10 százalékra emelt árrésével.
A büntető törvénykönyvről szóló törvény alapján, akit idegen vagyon kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, és az ebből eredő kötelességének megszegésével vagy elhanyagolásával gondatlanságból vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Azzal, hogy a kormány a koncessziós szerződésekben ilyen kártérítési kötelezettséget vállalt, megszegte a gondos vagyonkezelőre vonatkozó legalapvetőbb kötelezettséget, ugyanis a vállalás ellenkezik az ésszerű gazdálkodás alapvető követelményével. A beruházás, amelynek ellenételezése érdekében kártalanítási kötelezettséget vállalt, néhány év alatt megtérül a koncessziós jog gyakorlásával, viszont az állam 20 évig fizethet, ha bármilyen módosulás állna be a koncessziós szerződés megkötését követően, ami a koncesszió gazdasági értékét befolyásolná.
A dohánytermékek kiskereskedelmi koncessziós pályázatának kiírására a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény vonatkozik, így az ezzel kapcsolatos vagyonkezelés törvényen alapuló kötelezettség, a tárgybeli koncesszió kizárólagos állami tulajdonban lévő vagyoni értékű jogosultság időleges átengedése.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál! | [
"Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"NDN Zrt."
] |
Egy gyanúsítottja van annak a csalásnak, amelyben a bűnözők a Képviselői Irodaházat használták fel egy vállalkozó átveréséhez. A budapesti cégvezető több részletben összesen 23 millió forintot fizetett ki azért, hogy politikusok közbenjárása révén jól fizető közpénzes megbízásokhoz jusson. Mindez még 2016-ban történt, de a nyomozás ma is tart. Az Átlátszó kíváncsi volt arra is, hogy a rendőrség jelezte-e az Alkotmányvédelmi Hivatalnak és az Országgyűlés Hivatalának, hogy milyen biztonsági problémák merültek fel a védett épülettel kapcsolatban, de a rendőrség szerint ez nem volt indokolt.
Összesen 23 millió forinttal károsítottak meg egy budapesti vállalkozót, több kft. ügyvezetőjét két évvel ezelőtt. A csalók azt hitették el a férfival, hogy egy államtitkár segítségével olyan közpénzes megbízásokhoz juthat, amelyeknél garantáltan kifizetik, és nem kell hosszú időt várnia a pénzére.
A cégvezetőnek azt mondták, ahhoz, hogy az ügylet összejöjjön, előre le kell tennie több millió forintot. De hogy lássa, nem kamuznak neki, megígérték, hogy bemutatják egy államtitkárnak.
Ez a találkozó a Képviselői Irodaházban volt. A cégvezető az Átlátszónak elmondta, bent várniuk kellett, mert az államtitkárnak sok dolga volt. Mindenesetre aztán egyszer csak jött az államtitkár, kezet nyújtott neki, majd megkérte őket, menjenek le ebédelni, később csatlakozik hozzájuk.
"Ez nem történt meg, de az addig csak tévében látott politikusok között ülve úgy éreztem, hogy a cégeimnek most minden összejöhet" – mesélte a férfi. "Ezután elvittek két Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településre is. Ezeken a találkozókon a polgármesterek különböző munkákat, út- és iskola-felújításokat ígértek."
A cégvezetőnek a harmadik nagyobb pénzkérés után lett gyanús a dolog, de addigra már mintegy 23 millió forintot átutalt a csalóknak.
"Feljelentést tettem a XIX. kerületi kapitányságon, de láttam a nyomozón, hogy kétségbe van esve amiatt, hogy a Képviselői Irodaházban indult a történetem, s nem lehetett tudni, kik bukkanhatnak fel az ügyben. Biztosan megkönnyebbült a rendőr, amikor az ügyet az elkövetés helyszíne miatt áttették az V. kerületi kapitányságra."
Ez a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) tájékoztatása alapján 2016. szeptember 29-én történt. Az Átlátszó megkeresésére a rendőrség közölte azt is, hogy a nyomozás jelentős kárt okozó csalás bűntett gyanúja miatt folyik, és az ügynek egy gyanúsítottja van. Hozzátették: a kár pontos összegének meghatározása a nyomozás feladata, amelynek során személyi és tárgyi bizonyítási eszközöket szereztek be.
A BRFK erre vonatkozó kérdésünkre megerősítette, hogy a nyomozás során megkeresték a Képviselői Irodaházat is. Rákérdeztünk arra is, hogy a nyomozóhatóság az Alkotmányvédelmi Hivatalt (AH) tájékoztatta-e az ügyről, hiszen az biztonsági kockázatokat vet fel a védett épülettel kapcsolatban. Ezt azonban a rendőrség nem tette meg, mert – mint írták – szerintük ebben az ügyben ez nem volt indokolt.
Nem kereste meg a rendőrség annak a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településnek a polgármesterét sem, ahol állítólag önkormányzati megbízásokkal kecsegtették a vállalkozót. Ezt az ügyben érintett egyik település vezetője mondta el az Átlátszónak.
Megkeresésünkre a polgármester nem emlékezett arra, hogy két évvel ezelőtt ilyen találkozón vett volna részt.
"A történet azért sem stimmel, mert a kisebb útfelújításokat mi magunk végezzük el közmunkások segítségével. Az iskola működtetését pedig öt évvel ezelőtt átvette az egyház, azóta semmi közünk hozzá, így ha szükséges lenne a felújítása, azzal sem a képviselőtestületnek kell foglalkoznia."
A polgármester megjegyezte, a nagyobb munkákra pályázni kell, de ezzel nincs szerencséjük. Szerették volna ugyanis az utakat rendbe tenni, de hiába pályáztak rá kétszer is, nem kaptak finanszírozást.
A csalók valószínűleg jól megszervezték beavatott szereplők segítségével az átverést, és a beetetés helyszíneit is úgy választották meg, hogy a vállalkozó bedőljön nekik.
A sztori legérdekesebb része azonban az, hogy a bűnözők miként jutottak be a Képviselői Irodaházba.
Úgy tudjuk, ennek megállapítása nagyon nehéz, mert a politikusok rengeteg vendéget fogadnak. Ráadásul, ha a rendőrség egy eljáráshoz tájékoztatást kér, nem tünteti fel, hogy pontosan milyen ügyben érdeklődik.
Mindenesetre egy volt nemzetbiztonsági tiszt az Átlátszónak név nélkül azt mondta, hogy ha szabályosan zajlana a rendőrségi nyomozás, akkor egy ilyen esetben a nyomozóhatóság átiratot küldene az Országgyűlés biztonságáért felelősöknek, illetve értesítené az Alkotmányvédelmi Hivatalt is.
Nem először történik ilyesmi a Képviselői Irodaházban: az Átlátszó írta meg két évvel ezelőtt, hogy mintegy kilencven számítástechnikai eszközt, köztük a Fidesz-frakció hét vadonatúj laptopját lopta ki egy raktáros a Parlamentből és a Képviselői Irodaházból a rendőrség gyanúja szerint.
Mindezt a legjobban őrzött magyar középületek kameráinak kereszttüzében, mindenféle biztonsági ellenőrzés nélkül tehette meg a dolgozó.
Korábbi cikkünkben a lopással gyanúsított raktáros védőügyvédje azért mondta valószínűtlennek a gyanúsítást, mert nem volt magyarázat arra, hogy miként tudta védence 2015 októbere és 2016. január 31. között minden feltűnés nélkül kihozni a laptopokat, sőt a nagy méretű asztali számítógépeket és monitorokat egymás után úgy, hogy senki nem vette észre miben mesterkedik. Az ügyvéd szerint ez számos kérdést felvet arról, hogy mennyire komolyan látják el az ország legfontosabb középületének védelmét.
Nemzetbiztonsági kockázatokról beszéltek akkor is, amikor a jobbikos képviselő, Mirkóczki Ádám az irodája ajtaját felfeszítve találta. A Belügyminisztérium gyors vizsgálata akkor azt derítette ki, hogy “csak a zár vásott el", ami szintén nem túl megnyugtató egy olyan fontos és védett épület esetében, mint a Képviselői Irodaház.
Az ellopott laptopok és számítógépek ügyében a nyomozás már befejeződött – tudtuk meg a Központi Nyomozó Főügyészségtől. Megkeresésünkre azt közölték, hogy a testület "budapesti Regionális Osztálya jelentős értékre üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmény miatt 2018. június 29-én vádat emelt egy országgyűlési őr és három társa ellen. A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa 2018. október 03-án előkészítő ülést tartott, és mivel az nem vezetett eredményre, az ügy tárgyalása 2019. januárban folytatódik."
Címlapfotó: MTI/Simó Endre | [
"Országgyűlés Hivatala"
] | [
"Regionális Osztálya",
"Alkotmányvédelmi Hivatal",
"Képviselői Irodaház",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
Képünk illusztráció. Fotó: Jászai Csaba/MTI
A múlt héten egészen döbbenetes fotók jelentek meg Hadházy Ákos független képviselő révén a 444-en arról, hogy milyen értelmetlen módon tűnhetnek el százmillió forintok az EU-s támogatásokból. A korszakos képeken budi előtt focizik gumilabdával három ember, marmonkannák és tégladarabok között szlalomoznak biciklivel, vagy éppen szőlőmunkásokat gimnasztikáztat az az alapítvány, amely 450 millió forintos uniós támogatásból szervezett sportnapokat kistelepüléseken.
Ugyan a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány a cikk után azt közölte, hogy büszkén vállalják programjukat, és semmilyen takargatni valójuk nincs, mégis törölték a Facebook-oldalukat, az összes, sportnapokról beszámoló videóval és képpel együtt. A szabadidősport népszerűsítésére indított uniós program nyertesei között nem a Harmadik Évezred az egyetlen, amelynek nem érhető már el a Facebook-oldala.
Az RTL Klub beszámolója a tragikomikus képekről
A 2017-ben kihirdetett, tízmilliárdos program során jellemzően 250 millió forintos támogatást osztottak ki a szabadidősportos szervezetek között. A 36 támogatott szervezet közül a harmadik legnagyobb összeget, 450 millió forintot a Harmadik Évezred kapta. Ezt pedig éppen az az alapítvány előzi meg (három forinttal), amelynek már szintén nem elérhető a Facebook-oldala.
Ezt a szervezetet Utak és Esélyek Alapítványnak hívják, és a két alapítvány több más, jóval konkrétabb ponton is kapcsolódik egymáshoz a törölt Facebook-oldaluk mellett.
Az uniós pályázaton a harmadik legtöbb pénzt kapó Harmadik Évezredet az ugyanezen a pályázaton a második legtöbb támogatást kapó Utak és Esélyek Alapítvány vezetője, D.-né egyik rokona * Ezt az Utak és Esélyek Alapítvány egyik volt munkatársa mondta nekem, és egy névegyezőség is erősíti. alapította. A Harmadik Évezred székhelye a mai napig ennek a rokonnak a tulajdonában álló kismarjai családi ház, amelyet éppen 7 millió forintért hirdetnek az egyik ingatlanos honlapon * A hirdetést D.-né is megosztotta a Facebook-oldalán. .
alapította. A Harmadik Évezred székhelye a mai napig ennek a rokonnak a tulajdonában álló kismarjai családi ház, amelyet éppen 7 millió forintért hirdetnek az egyik ingatlanos honlapon . A Harmadik Évezredet vezető Glückné Márton Gyöngyi pár éve a Haza és Esélyek Alapítvány felügyelő szervének elnöke volt.
A két alapítvány vezetője máshonnan is ismerhette egymást. Ahogy a 168 óra megírta, Glückné egy kispesti óvoda óvónője. A másik alapítványt vezető D.-né szintén óvónőként dolgozott, korábban mindkettejüknek jelent meg tanulmánya egy kispesti nevelési szaklapban.
Mivel a Facebook-oldaluk már nem létezik, a honlapjukról meg nem derül ki lényegében semmi a mostani programról, az nem látható egyértelműen, hogy D.-né alapítványa is hasonló módszerekkel költötte-e az uniós támogatást a sportnapokra. Amikor D.-nét felhívtam, hogy megkérdezzem, mire fordítják a 450 millió forintos EU-s támogatást, kinyomta a telefont, majd az üzenetemre sem reagált.
Egyórás erdei séta kétmillióért
Az általunk megismert két példa alapján mindenesetre rengeteg pénzt szakíthatott az alapítvány. Tudomásunk szerint az egyik településen egy rövid erdei séta szervezésében vett részt az alapítvány, amely nagyjából egy óráig tartott, és mintegy százan mentek el rá. Az alapítvány nem is vett részt a tényleges szervezésben, azt egy helyi intézményre bízta, cserébe fejenként ezer forintot fizetett a sétán résztvevők után.
Minimális energiabefektetéssel, még a szervezést is kiszervezve tehát 100 ezer forintjába került az alapítványnak egy ilyen séta, miközben fejenként közel 20 ezer forintot keresett rajta. A 450 milliós program fejében ugyanis 21 750 embernek kell részt vennie az alapítvány programjain három év alatt. Egy emberre lebontva tehát 20 700 forint jár egy részvétel után.
Az egyórás, más által szervezett séta tehát hiába került csak 100 ezer forintjába, több mint 2 millió forint közpénzt kapott erre az alapítvány.
A másik eset Barcs környékéhez kapcsolódik. Barcs és a környékbeli települések bevonásával biciklis napot tartottak, amely során a résztvevők a szomszédos vagy akár távolabbi településekre biciklizhettek át, ismerkedhettek egymással és zsíroskenyerezhettek. Horváth Gábor, a barcsi önkormányzat sportreferense azt mondta nekem telefonon, hogy az egész napos rendezvényen nagyjából 60-70 ember vehetett részt.
Horváth szerint az Utak és Esélyek itt sem szállt be a szervezésbe. Azt mondta, az alapítvány csak az ötletet adta, ezen kívül felhívták a kontaktszemélyeket a résztvevő települések önkormányzatnál. A szervezést és a zsíros kenyeret az önkormányzatok állták, Horváth szerint az Utak és Esélyek anyagilag csak a díjazáshoz járult hozzá, de ennek értéke a pár tízezer forintot sem érte el.
A két programnál általam elért szervezők kifejezetten pozitívként tekintettek az eseményekre, jó kezdeményezésnek tartották őket. Azt nem vették figyelembe, vagy nem is voltak a tudatában, hogy minden egyes sétáló vagy pár kilométert bicikliző ember 20 ezer forintos vissza nem térítendő támogatást jelentett egy olyan alapítványnak, amely az általam megismert példák alapján tudatosan törekedett arra, hogy a legkisebb energiabefektetéssel növelje az "elérendő személyek számát". Nagyon hasonló esetről számolt be a Népszava a Harmadik Évezred esetében.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarországon több ember "sportol" a munkahelyén, mint a szabadbanA napi hat percet sportoló magyarok sajátos sportolási szokásaikkal emelkednek ki az európai mezőnyből. Egyébként a kontinensen általában is egyre több a tespedő.
Mindenesetre az alapítványt vezető D.-nének volt már tapasztalata arról, hogy hogyan lehet minél költséghatékonyabban felhasználni közpénzt. A gyerekeivel közös 3D Oktatási Kft. öt közbeszerzést nyert meg 2014-2015-ben (a kiírók között volt például a Klebersberg Intézményfenntartó Központ, a Türr István Intézet vagy a Magyar Szabadidősport Szövetség, amely mellesleg a legtöbb pénzt, 750 millió forintot kapott a cikkben taglalt uniós pályázaton). Ezek zömmel fejlesztési programok minőségbiztosítását, projektmenedzselését jelentették, döntően 20 és 30 millió forint közötti értékben.
Az öt nyertes közbeszerzésből háromnál fordult elő, hogy D.-né családi cégének az egyik riválisa a jelenleg D.-né által vezetett alapítvány, az Utak és Esélyek volt*D.-né 2012 és 2015 között átmenetileg nem vezette hivatalosan az alapítványt, de ebben az időben is az ő tulajdonába is tartozó ingatlanban volt a székhelye.. Mindhárom esetben rajtuk kívül még egy pályázó volt. Az állami megrendeléseknek köszönhetően a cégnek 2015-ben 129 millió bevétele volt (az azt megelőző és követő két évben sem érte el a 10 milliót a cég forgalma), ráadásul bődületes, piaci alapon nehezen elképzelhető profitrátával működött: 81 millió forintos adózott eredménnyel zárt abban az évben, a cég bevételének tehát 63 százaléka lett nyereség.
Ergózás a faluházban
A szabadidősport népszerűsítését célzó uniós programon egyébként több, politikához köthető szereplő érdekeltsége is jelentős összegeket kapott. A negyedik legnagyobb támogatást a Magyar Ergométer Szövetség nyerte el. Az ergométeres evezés beltéri evezést jelent, tehát egy gép segítségével lehet szimulálni az evezést. A szervezet elnöke Horváth Gábor kétszeres olimpiai bajnok exkajakozó, aki a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnökségi tagja és az épülő gellérthegyi siklóban is érdekelt. Az egyik elnökségi tag az Orbán Viktor fogorvosaként ismertté vált Bátorfi Béla, aki a Magyar Triatlon Szövetség elnöke is egyben. A szövetséget tavaly még Bényi Szabolcs vezette, aki a Heves Megyei Közgyűlés fideszes alelnöke.
A Magyar Ergométer Szövetség 444 millió forintot nyert el a cikkben bemutatott uniós pályázaton. A tervük az, hogy nagyobb városi rendezvényekhez csatlakozva mutassák be az ergométereket, illetve 270 település bevonásával egy közösségi versenyt szervezzenek, amely során egy adott településen négy hónapig lehet ergózni a faluházban, a művelődési házban vagy az iskolában elhelyezett gépeken.
Szintén a nyertes pályázók között van a Bükkösd Jövőjéért Alapítvány, amely a bükkösdi polgármester érdekeltsége, és 250 millió forintos támogatást kapott a pályázaton. Az alapítvány kuratóriumi elnöke Budai Zsolt polgármester felesége. Az alapítvány 14 ember által kedvelt Facebook oldalán viszont van olyan ajánló, amelyen Budai Zsolt van megadva az alapítvány által szervezett rendezvény kontaktszemélyeként.
Az N1 Tv riportja.
Budai Zsoltról és néhány visszás ügyéről az N1 Tv forgatott egy szemléletes riportot több mint egy éve. A riport szerint Budait korábban sikkasztásért ítélték el, a településen uniós pénzből épült térkőüzem elhagyatottan vegetál, de van benne rendőri igazoltatás és menekülő polgármester is.
Közélet Európai Unió uniós források uniós pályázat uniós támogatások Olvasson tovább a kategóriában | [
"Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány",
"Bükkösd Jövőjéért Alapítvány"
] | [
"3D Oktatási Kft.",
"Magyar Ergométer Szövetség",
"Magyar Triatlon Szövetség",
"168 óra",
"Magyar Kajak-Kenu Szövetség",
"Türr István Intézet",
"Utak és Esélyek volt*D.-né",
"RTL Klub",
"Európai Unió",
"N1 Tv",
"Utak és Esélyek",
"Magyar Szabadidősport Szövetség",
"Klebersberg Intézményfenntartó Központ",
"Heves Megyei Közgyűlés",
"Haza és Esélyek Alapítvány",
"Utak és Esélyek Alapítvány"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Az ÁSZ szabálytalanságokat tárt fel a könyvvizsgálói kamara gazdálkodásában
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzése feltárta, hogy a Magyar Könyvvizsgálói Kamara gazdálkodása nem volt szabályszerű, elnöke nem biztosította maradéktalanul a személyes adatok védelmét, és közzétételi kötelezettségének sem tett teljes körűen eleget, emiatt az átláthatóság nem volt biztosított – állapította meg a 2012-2014-es időszakra vonatkozó ellenőrzés eredményét összefoglaló csütörtökön kiadott közleményében a hatóság.
A költségvetési támogatásokat viszont szabályszerűen használta fel és számolta el a kamara – tette hozzá a jelentés.
Az 1997-ben alakult Magyar Könyvvizsgálói Kamara gazdálkodását az ÁSZ most először ellenőrizte.
A kamara a működését döntő részben a könyvvizsgálók tagdíjaiból és a könyvvizsgáló cégek hozzájárulási díjaiból finanszírozta. Ezek a bevételek a kamarai tagok létszámával arányosan évről évre csökkentek, a 2012. évi 659,7 millió forintról 2014-re 594,7 millió forintra. 2012-ről 2014-re a bevételek 925,2 millió forintról 756,7 millió forintra, a kiadások 956,8 millióról 751,6 millió forintra, a mérlegfőösszeg pedig 1 milliárd 399 millió forintról 1 milliárd 374,6 millió forintra csökkent. A kamara 2012-2014 között összesen 56,5 millió forint költségvetési támogatást kapott.
A közlemény szerint a 2013. évi beszámolóban nem a számviteli törvény előírásainak megfelelően szerepeltettek költségvetési támogatási összeget. A felújítási, beruházási ráfordítások elszámolása nem teljes körűen felelt meg a jogszabály, az alapszabály és a belső szabályzatok rendelkezéseinek.
A vizsgálat szerint az igénybe vett és egyéb szolgáltatások költségei, a személyi jellegű ráfordítások elszámolása sem felelt meg a számviteli törvény és belső szabályzatok előírásainak, mert a kamara nem saját nevére szóló bizonylatokat vett be a könyveibe, ami ellentétes volt a számviteli politikában előírtakkal, továbbá a kifizetések előtt nem utalványoztak. A kamarai tisztségviselőknek fizetett tiszteletdíjak meghatározása és elszámolása sem felelt meg a vonatkozó törvényben és a belső szabályzatokban előírtaknak.
Az ÁSZ azt is megállapította, hogy a kamara nem tartotta be maradéktalanul az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben foglalt kötelezettségeit. A közérdekű adatok közzétételére vonatkozó kötelezettségeket sem teljesítették teljes körűen, a kamara részesedésével működő Magyar Cégértékelő Nonprofit Kft. adatait nem tették közzé, ezáltal az átláthatóságot nem biztosították.
Az ÁSZ a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnökének 6, főtitkárának pedig további 9 javaslatot fogalmazott meg, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük. | [
"Magyar Könyvvizsgálói Kamara"
] | [
"Állami Számvevőszék",
"Magyar Cégértékelő Nonprofit Kft."
] |
2009. szeptember 7., hétfő 15:01
A Magyar Szerencsejáték Szövetség álláspontja szerint nem zöldmezős beruházásban kellene gondolkodni egy ilyen szórakoztató komplexum megvalósítása esetén. Magyarországon ugyanis több olyan most még kihasználatlan idegenforgalmi terület is található, ahol megvalósulhatna egy hasonló volumenű beruházás.Az MSZSZ szakemberei szívesen együttműködnének a Szerencsejáték Zrt. szakembereivel annak érdekében, hogy a szerencsejátékokból származó bevételek a magyar költségvetés gondjain enyhítsenek - olvasható a közleményben.Schreiber István, a szövetség elnöke az MTI-nek kifejtette: pillanatnyilag telített a magyar szerencsejáték piac azon szegmense, amelyet a sukorói beruházás megvalósítói célba kívánnak venni. Szerinte egy ilyen beruházás csak akkor lehet sikeres, ha a turisztikai háttér biztosított hozzá. A kaszinókhoz kapcsolódó turizmus fellendülést hozhatna a vendéglátásban és a szórakoztató iparban, valamint új munkahelyeket és bevételeket is teremtene.Az MSZSZ elnöke úgy véli: a projekt a hazai vállalkozók bevonásával, a magyar állam tulajdonában lévő Szerencsejáték Zrt-vel is megvalósítható. Ez biztosítaná, hogy a játékokból, és az azokhoz kapcsolódó egyéb bevételekből származó összegek a magyar költségvetést gyarapítsák.A szerencsejáték szövetség felhívja a figyelmet arra is, hogy a Sukoróra tervezett King's City és a hozzá hasonló gigantikus beruházások a környezet nagymértékű átalakításával járnak, amelyhez elengedhetetlen a környezettudatos gondolkodás.A korábbi információk szerint a King's City elnevezésű beruházásra Sukorón egy amerikai, izraeli, német és magyar üzletemberekből álló befektetőcsoport készül, amely 2013 közepére, 275 milliárd forintos költséggel gigantikus idegenforgalmi komplexumot kíván megépíteni a Velencei-tó északi partján. A hetven hektáros területen szállodák és éttermek épülnének, valamint élményfürdő, golfpálya, kaszinó, továbbá egy szórakoztatóközpont is helyet kapna.Az üggyel kapcsolatban jogi problémák merültek fel. Az ingatlan, amelyen a komplexum felépülne, Sukoró külterületén helyezkedik el. A korábban állami tulajdonban lévő üres területhez az egyik befektető, Joav Blum úgy jutott hozzá, hogy felajánlotta cserébe a magyar államnak a Pest megyében található összesen 183 hektárnyi gyümölcsösét, az albertirsai és pilisi ingatlanok az M4-es autópálya tervezett nyomvonalán találhatóak, ezért került sor a cserére.Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint a telekcsere szerződés a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) alapján semmisnek tekinthető. A számvevők ugyanis azt feltételezik, hogy mivel az autópálya-építés nem az ingatlanok teljes területét érinti, a közcél nem áll fenn. | [
"King's City"
] | [
"Magyar Szerencsejáték Szövetség",
"Szerencsejáték Zrt-vel",
"Szerencsejáték Zrt.",
"Állami Számvevőszék"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.