Split (3)

train · 7.19k rows

text stringlengths 288 82.3k	positive_institutions list	negative_institutions list
A Nitrogénművek Zrt. közleményt adott ki a magyarországi műtrágyaellátásról és -gyártásról. Az előzmény, hogy mint a közleményben írják, az Agrárminisztérium 2021. november 19-én egyeztetett a magyar műtrágyapiac kereskedőivel és viszonteladóival arról, "hogyan tartható határon belül a magyar műtrágya". "Minden lehetséges eszközt meg kell ragadni a magyar gazdálkodók műtrágyaellátásának biztosítására" – áll az agrokep.hu portálon. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint a gazdálkodók elvárják, hogy a magyar műtrágyák az országban maradjanak. "Ha a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa, Bige László úr így folytatja (műtrágyaexporttal és áremeléssel), akkor komolyabb állami beavatkozásra lehet szükség." Sőt, arra is felhívták a figyelmet, hogy az állam átveheti a gyár üzemeltetését annak érdekében, hogy a műtrágya termelést állami ellenőrzés alá vonják. A Nitrogénművek Zrt. fentiekkel kapcsolatban az alábbiakat közli: a társaság már jóval korábban, szeptember végén jelezte aggodalmát a piaci instabilitás és a felmerülő kockázati tényezők miatt, megkeresve az Agrárminisztériumot és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát. Ennek ellenére a céget, mint egyedüli nitrogénalapú műtrágyagyártót és jelentős forgalmazót, semmilyen egyeztetésre nem hívták meg. A Nitrogénművek Zrt. egész évben maximális kapacitással üzemelteti a gyárat. A gyár éves tervezett karbantartási ciklusa 2021 júniusában volt, 6 hétig tartott. Februárban és a harmadik negyedévben két rövidebb, nem tervezett leállás történt. A Nitrogénművek Zrt. az egekbe szökő energiaárak miatt kora ősszel négy hétre felfüggesztette kereskedelmi tevékenységét, amit 2021 októberétől újraindított. A társaság folyamatosan kínál műtrágyát a magyar gazdálkodóknak, közép-európai piaci árszinten. 2021-ben történelmileg kiemelkedően magas műtrágyaárakat tapasztalhattunk globális szinten, ami a 2016-2020 közötti időszak nyomott műtrágya átlagárnak és az ezt követő alacsony iparági befektetési szintnek az eredménye. A Nitrogénművek Zrt. mindenkor az elfogadott üzleti tervet követi az export mennyiség allokációja során. Azokat a havi mennyiségeket, amelyekre nincs kereslet egy adott piacon, átcsoportosítja azokra az országokra, ahol felmerül rá igény. A Nitrogénművek Zrt. vezetése azt javasolja magyarországi és külföldi vásárlóinak, hogy a műtrágya kijuttatási szezon kezdete előtt vásárolják meg a szükséges mennyiséget. Ezzel elkerülhetik a 2022. első negyedévére várható szállítási problémákat és biztosíthatják maguknak, hogy a megvásárolt műtrágya ára az aktuális termelési költségekhez igazodjon. Bármilyen kiviteli tilalom súlyosan sértené az uniós jogot, különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz) 35. cikkét. Kiviteli tilalom az EUMSz 36. cikkére és az Európai Unió Bíróságának (EUB) kapcsolódó ítélkezési gyakorlatára hivatkozva nem indokolható – hangsúlyozta Bige László cége. A Nitrogénművek Zrt. biztosítja minden ügyfelét és partnerét, hogy a cég eleget tesz vállalásainak, és mindent megtesz a hazai és külföldi piac kiszolgálásáért. A vállalat 2021. november 1. és 23. között 89 ezer tonna műtrágyát szállított közvetlenül csak a hazai végfelhasználóknak, miközben ugyanebben az időszakban 87 ezer tonnát gyártott. A műtrágya ára egyébként nagyon megdrágult, négyszer többet kell érte fizetni, mint tavaly. Az áremelkedés mögött részben a földgáz árának emelkedése van. Minden egyes euró növekedés a földgáz árában 4 euró növekedést jelent a pétisó tonnájának önköltségi árában. Vagyis például egy 21 eurónyi drágulás 84 euróval teszi drágábbá a pétisó előállítását egy tonnára vetítve – mondta még októberben elején Bige László a Portfolio.hu-nak. Bige László, illetve cégcsoportja évek óta a hatóságok össztűzében áll, legutóbb kétmilliárd forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, valamint vesztegetés miatt emelt vádat a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség, és nem ez az egyetlen vesztegetési ügy, amivel szorongatják a milliárdost. A műtrágyakirály birodalmáról és hányattatásairól részleteket itt és itt olvashat. A Nitrogénművek Zrt.-t 14 milliárd forintra bírságolta kartellezésért októberben a Gazdasági Versenyhivatal, miközben a KITE Mezőgazdasági Zrt., Csányi Sándor OTP-vezér agrárbirodalmának legnagyobb cége megmenekült a kartelltagokat sújtó, milliárdos büntetéstől. A Partizán Spartacus című műsorában Bige László a versenyhivatal gigabírsága kapcsán úgy fogalmazott, hogy nincs köze a valósághoz, politikai ügyről van szó, tönkre akarják tenni őket. "Ez a kormánynak egy gazdaságvédelmi akcióterve, amiben úgy gondolják, hogy eljött az ideje annak, hogy minket tönkre tegyenek és aztán elosztanak egymás között." A versenyhivatal nagy bírságától függetlenül a Csányi-Bige meccs még nem ért véget. Bigéék évekkel ezelőtt kártérítési pert indítottak, mert a cseles tulajdonosváltás után a KITE Zrt. nem kért többé a Nitrogénművek műtrágyájából, és ez érzékeny veszteséget okozott a műtrágyakirálynak. A hírek szerint a kártérítési per tétje a kartellbüntetéshez fogható, 10 milliárd forint körüli összeg.	[ "Nemzeti Agrárgazdasági Kamara", "Agrárminisztérium", "Nitrogénművek Zrt." ]	[ "Európai Unió Bírósága", "KITE Mezőgazdasági Zrt.", "Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség", "Európai Unió", "Gazdasági Versenyhivatal", "KITE Zrt." ]
Évente 60 ezer ember ajánlja fel az adója egy százalékát a Gyermekrák Alapítványnak. A szervezet általában a felajánlási listák élén végez, és rendszerint évi 250-300 millió forintból gazdálkodik. Ebből az összegből a daganatos gyerekeket gyógyító hálózat az elmúlt két évben összesen 16 millió forintot kapott, az alapítvány számláján pedig 850 millió forint áll felhasználatlanul. Mire és hogyan költi a pénzt a Gyermekrák Alapítvány? Azt már tudjuk, hogy a Gyermekrák Alapítvány elnöke, Balogh István – szabálytalanul – előszeretettel kerüli ki a csúcsforgalmat az alapítvány gyermekmentőjében, miközben a kocsiban beteg nem utazik. Most az alapítvány gazdálkodását vizsgáljuk meg alaposabban. Mennyi pénzük van? A Gyermekrák Alapítvány tizenhat éve működik, és évekig ők kapták a legtöbb pénzt az egyszázalékos szja-felajánlásokból. Ez az az alapítvány, ami évek óta ugyanannak a beteg, kopasz kisfiúnak – Balogh ma már 21 éves fiának – a képével reklámozza magát. Az alapítvány honlapján 2009-ig visszamenőleg vannak fent a szervezet adóbevallásai, ezek alapján az elmúlt 4 évben évi 264,5 millió és 397 millió forint közötti összegekkel gazdálkodtak. 2012-re már 850 millió forint készpénztartalékot halmozott fel az alapítvány. Balogh néhány héttel ezelőtt az Origónak azt mondta (ez szerepel az alapítvány honlapján is), hogy ebből az összegből egy kórházat szeretnének felépíteni, de az Indexnek már azt nyilatkozta, "a titkos kórház" terve nem igaz, ezt az összeget arra tartalékolják, ha esetleg valami nagyobb ívű projektbe kezdenének, legyen miből kiindulni. "Az utolsó fillérjeit nem költi el az ember"– mondta Balogh a csaknem egymilliárdos összegről. Az 1%-os adományokat a jelenlegi szabályozás szerint három éven belül el kell költeni. Az erről rendelkező törvényt – egyebek mellett éppen az adományokat tartalékoló alapítványok miatt – 2011 végén módosították, ám az addig felhalmozott összegek hasznosítására nem kötelezték a szervezeteket. A Gyermekrák Alapítványhoz a lekötött összegek kamataiból évi 50-60 millió forint folyik be. És mire költik? Az elszámolások szerint az alapítvány csak a támogatások töredékét, 9-34 millió forintot költött működési költségekre, az összes többi pénzből kórházakat, családokat és orvosokat támogattak. Működési költség címén az alapítványok például a béreket vagy a székhelyük költségeit – bérleti díj, közműdíjak – írhatják jóvá. A működési költségeken túl az irodára, mint "egészségcentrumra", még további 51 milliót költöttek tavaly az 1%-os adományokból, közhasznú költségként elszámolva. A Rákóczi téri ingatlant egyébként 2009-ben az alapítvány megvásárolta az önkormányzattól, így bérleti díjra például nem kell költeniük. A szervezetnek 78 millió forint értékben vannak ingatlanjai, köztük egy veszprémi nyaraló, ahol a beszámolók szerint betegségből gyógyuló gyerekeket és családjaikat üdültetik, kéthetes turnusokban. Tavaly 12 gyerek nyaralt a veszprémi házban több mint egymillió forintból. Balogh szerint az elmúlt 16 évben összesen több mint 3 milliárd forintot osztottak szét. "A kórházak támogatására 1 462 294 000 Ft-ot, rákos beteg gyermekek támogatására 1 163 962 000 Ft-ot, civil szervezetek támogatására 42 060 000 Ft-ot, orvosok támogatására 16 000 000 Ft-ot fordítottunk" – írta Balogh. Kíváncsiak voltunk, pontosan mire is ment el ekkora összeg, de az alapítvány elnöke megtagadta, hogy a fentinél részletesebb elszámolást adjon a pénzről. "Az elmúlt öt évben valamennyi kórház, egészségügyi intézmény kérését teljesítettük, és ezeket az adományozásokat a médiában rendre közzétettük, és noha ez nem kötelező, az átadásokról a honlapunkon is beszámoltunk" – válaszolta Balogh az Index pontos összegeket firtató kérdésére. Dr. Kriván Gergely, a Gyermekonkológiai Hálózat elnöke kérdésünkre elmondta, hogy 2012-ben és 2013-ban a hálózatba tartozó nyolc kórház a Gyermekrák Alapítványtól összesen évi 2 millió forintot kapott idegen nyelvű szakirodalom vásárlására, illetve az alapítvány jóvoltából 10 jövőbeli gyermek hemato-onkológusnak tudtak havi 50 ezer forintos ösztöndíjat adni (ez utóbbi összesen hatmillió forintot jelent). A hálózat tehát összesen évi 8 millió forintot kapott az alapítványtól 2012-ben és 2013-ban. Korábban egyébként más, nem rákos gyerekekre specializálódott kórházaknak ennél sokkal jelentősebb (összesen 86 milliós) támogatást is nyújtott az alapítvány a beszámolói szerint. Milyen elszámolási kötelezettségei vannak egy alapítványnak? A társadalmi szervezetek elszámolási kötelezettségeit nemcsak a számviteli törvény, hanem egy kormányrendelet is szabályozza. Az alapítványoknak egy egyszerűsített éves beszámolót és egy közhasznúsági jelentést kell készíteni, és a beszámolókat közzé kell tenni. Ezeken kívül a KSH-nak is jelentést kell tenniük a tevékenységükről és egy adományozási beszámolót is kell készíteniük. A beszámolók részletessége attól is függ, hogy az adományozók mit követelnek meg. Az adó 1 százalékokra vonatkozóan nincsenek különösebb részletességi követelmények, és a megfelelő elszámolási kötelezettségeinek a Gyermekrák Alapítvány eleget is tesz. Az alapítvány a hozzá befolyó pénzek nagyobb részét közvetlen családtámogatásra fordítja, a közhasznúsági jelentések szerint főként táplálékkiegészítőket és vitaminokat vásárolnak rászoruló családok rákos beteg gyerekeinek. 2012 és 2009 között 47-84 milliót költöttek vitaminokra és táplálékkiegészítőkre. A szervezet másik fő profilja az egészségügyi és életmód-tanácsadás. Ennek egy része a Rákóczi téri irodában folyik, amelynek működtetésére – "Egészségcentrum" néven – 51 millió forintot költöttek tavaly, és ezen felül több mint hárommillió forintot fizettek ki életmód-tanácsadásra. A daganatos gyerekeknek egyébként Dr. Bakanek György nőgyógyász-sportorvos-szexológus ad életvezetési tanácsokat – derül ki a közhasznúsági jelentésekből. 2011 és 2012 között az alapítvány jelentős bővülésen esett át, már ami a foglalkoztatottak számát illeti. Tavaly már 22 alkalmazottjuk volt, míg 2011-ben öt, 2010-ben pedig hétfős volt a szervezet. Bérekre tavaly 41 millió forintot költöttek, de 2011-ben, amikor jóval kevesebb foglalkoztatottja volt az alapítványnak, 44 millió ment el személyi kifizetésekre. A bérekből 10 millió forintot az alapítvány vezető tisztségviselői kaptak. Balogh egyébként egy Indexnek küldött levelében azt állította, a vezető tisztségviselők egyáltalán nem kapnak pénzt az alapítvány költségvetéséből, ám a közhasznúsági jelentésekből kiderül, hogy az elmúlt években mindig 9,5-9,8 millió forint körüli nettó tiszteletdíjat kaptak a "vezetők", akik a kuratórium tagjai és a felügyelőbizottság tagjai lehetnek. Azt egyelőre nem árulta el Balogh, hogy hány ember osztozik ezen a pénzen. Az alapítvány kuratóriumának egyébként Baloghon kívül két tagja van: Dr. Keil Béni és Debrei Sándorné. Róluk nem sokat tudni, mivel az alapítvány képviseletét a médiamegjelenések, illetve a szervezet honlapján található fotók szerint kizárólag Balogh látja el: ő adja át az adományokat, ő nyilatkozik, ő fotózkodik nagykövetekkel. A Céginfó.hu adataiból Keil Béniről annyi derült ki, hogy korábban több cége is volt, de ma már egyikben sem tölt be tisztséget. Egy Debrei Sándornét is találtunk a céges adatbázisban, de az ő cége 1998-ban jogutód nélkül megszűnt. Miből él Balogh István? Az alapítvány elnöke állítása szerint nem az alapítványtól kapott fizetéséből él, hanem abból, hogy két magazin, a Beszt Karitatív és a Kór-lap főszerkesztője. Ez utóbbi kiadványról csak annyi információt találtunk, hogy az alapítvány költségvetéséből nyomtatott, időszakosan megjelenő, ingyenes újság. 2011-ben például csaknem 2,5 millió forintot költött az alapítvány az "ismeretterjesztő" lapra, amelyből 10 ezer példányt nyomtattak. A Beszt Karitatívnak azonban a nyomára bukkantunk, íme a magazin egy oldala: A lap két-három havonta jelenik meg, 2009-ben volt az első száma, és egy évre 1920 forintért lehet rá előfizetni, egy lapszám 480 forintba kerül. Lapszámonként 1-2 db klasszikus reklámot találni, ez a lap saját hirdetési listaárai szerint maximum félmillió forint bevételt jelent számonként. Az 50 oldalas, színes magazin nyomdaköltségeit figyelembe véve, a vállalkozás még a legjóindulatúbb számítás mellett sem termelhet jelentős nyereséget. A lapot kiadó Médiamix Kft. nem Balogh tulajdonában áll, és a Céginfó.hu adatai szerint 2009 óta veszteséges, évente 3-15 millió forint bevétele van. Volt már botrány az alapítvány körül? A Gyermekrák Alapítvány gazdálkodása utoljára 2001-ben keltette fel az adóhatóság érdeklődését. Akkor kiderült, hogy az alapítvány bevételei töredékét fordította csak rákos gyermekek gyógyítására – 127 millióból 800 ezret – ráadásul két évig feltehetően jogtalanul kampányolt az 1%-os felajánlásokért. Az APEH ezért 102 millió forintot visszakövetelt az alapítványtól, és zárolta a számláját. Az APEH és a Gyermekrák Alapítvány ezután hosszas jogi csatározásba kezdett. Első fokon az alapítvány javára ítélt a bíróság, és megállapította, hogy az APEH súlyos jogszabálysértést követett el, és amikor kiutalta az alapítványnak a pénzt, elismerte jogosultságát az összegre. Néhány hónappal később azonban a Legfelsőbb Bíróság, majd egy évvel később az Alkotmánybíróság is úgy határozott, az APEH jogosan követelte vissza a 102 millió forintot. A Gyermekrák Alapítványnak az Egyenlő Bánásmód Hatósággal is meggyűlt a baja. Az EBH 2011-ben jogerősen elmarasztalta az alapítványt, amiért kirúgtak egy dolgozót, aki bejelentette, hogy örökbe szeretne fogadni egy gyereket. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság szerint zaklatás is történt a nő örökbefogadási tervei miatt. Balogh ugyanis a bejelentés után pár nappal nemcsak felmondott a az irodavezetőként dolgozó nőnek, de még a gyámhivatalt is felhívta, és közölte, hogy a nő nem alkalmas a gyermeknevelésre, mert nincs jövedelme. Balogh István egyébként különleges kialakítású házával is felhívta már magára a média figyelmét. Házán ugyanis "Fegyverrel őrzött terület" felirat olvasható, és ezt a teraszán egy életnagyságú őrbábu is nyomatékosítja. Fotó: Google Streetview Balogh István háza Balogh ezekről az óvintézkedésekről először azt mondta, hogy mivel sikeres ember, az irigyeitől esetleg tartania kell, és az is előfordulhat, hogy egy olyan család, akit nem támogatott elég pénzzel, őt okolja a gyermeke elvesztéséért, és bántani próbálja. (Az alapítvány honlapján pedig azt írja, "Alapítványunk mind a mai napig egyetlen hozzánk forduló rászoruló beteg kérését sem utasította vissza″. Később, egy levélben viszont azt írta: "az ingatlan egy olyan útkereszteződésnél áll, ahol a járművezetők az elsőbbségadás kötelező táblát többször figyelmen kívül hagyták, számos baleset volt, ezért én azt láttam helyesnek, ha egy figyelemfelkeltő, műanyagból készült figurát állítok fel a teraszomra, ugyanúgy, mint ahogy ebből az anyagból számtalan étterembejárat-előtti pincér- vagy szakácsruhás műanyag bábuk keltik fel az arra sétálók figyelmét". Az elmúlt hetekben két, daganatos gyerekek támogatására létrehozott alapítványról, a Dagantos.hu-ról és a Gyermekmentő Támogató alapítványról derült ki , hogy csupán a bevételeik 7 százalékát költötték beteg gyerekek támogatására, a többi pénzből pedig luxusapartmanokat béreltek és a barátaikat támogattak. Az alapítványok gazdálkodása papíron rendben volt, de egy részletesebb Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) átvilágítás után kiderült a csalás. Cikkünket a Facebookon kommentelheti.	[ "Gyermekrák Alapítvány" ]	[ "Kormányzati Ellenőrzési Hivatal", "Gyermekmentő Támogató", "Google Streetview", "Legfelsőbb Bíróság", "Beszt Karitatív", "Gyermekonkológiai Hálózat", "Médiamix Kft.", "Egyenlő Bánásmód Hatóság" ]
Lezárta a nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság az SZDSZ 2007-es elnökválasztása ügyében és nyolc gyanúsított ellen vádemelést javasolt magánokirat-hamisítás miatt - közölte a BRFK csütörtökön. A rendőrség még tavaly február 18-án rendelt el nyomozást ismeretlen tettesek ellen, mert a liberális párt elnökválasztó közgyűlésén "ismeretlenek más személy nevében eljárva, hamis aláírással szavazócédulákhoz jutottak és azzal jogosulatlanul vettek részt a szavazáson". A rendőrség csütörtökön közzétett közleményében azt írta: a büntetőeljárás során több mint félszáz tanút hallgattak ki, valamint több okirati bizonyítékot lefoglaltak annak érdekében, hogy az elkövetőket azonosítsák, illetve a körülményeket megnyugtatóan tisztázzák. A nyomozás során a lefoglalt iratokat, a rajtuk szereplő aláírásokat, kézírásokat igazságügyi írásszakértő vizsgálta, hogy azonosítsák azokat - olvasható a közleményben. A Budapesti Rendőr-főkapitányság emlékeztetett: az eljárás során beszerzett adatok alapján kilenc személyt hallgattak ki gyanúsítottként magánokirat-hamisítás vétsége miatt. Egy gyanúsított esetében a rendőrség a nyomozás megszüntetésére tett előterjesztést, nyolc emberrel szemben pedig vádemelést javasolt a Budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészségnek. Még a nyomozás elrendelésekor, 2008. februárjában Borbély Zoltán ügyész, a Legfőbb Ügyészség szóvivője az MTI-nek azt mondta: Szerdahelyi Szabolcs, a Deport ,56 elnöke és egy polgármester - az MTI információja szerint Mali Zoltán, Drávapiski polgármestere - tett feljelentést az ügyben. A rendőrségi nyomozás azért indult, mert az SZDSZ 2007-es tisztújító küldöttgyűlésén több olyan küldött aláírása szerepelt a regisztrációs íveken, akik nem voltak jelen. A párt belső vizsgálata igazolta, hogy szabálytalanságok történtek.	[ "SZDSZ" ]	[ "Budapesti XI. és 22. Kerületi Ügyészség", "Budapesti Rendőr-főkapitányság", "Legfőbb Ügyészség" ]
Hagyó Miklós nem lesz a szocialisták országgyűlési képviselőjelöltje, és az MSZP budapesti elnöksége azt akarja, hogy fővárosi képviselőségéről is mondjon le. Az MSZP felkéri Hagyó Miklóst, hogy ne induljon az országgyűlési képviselőválasztáson sem egyéni körzetben, sem a párt fővárosi listáján, jelentette be hétfő délelőtti sajtótájákoztatóján Burány Sándor, a párt budapesti elnöke. Hagyót a fővárosi képviselői posztjáról is vissza akarják hívni, párttisztségeit, valamint országgyűlési képviselői mandátumát megtarthatja, vagyis az új parlament felállásáig van mentelmi joga Hagyónak. (Az ügyészség még a héten átveheti a rendőrségtől a BKV-s ügy nyomozását, és akkor kérhetik akár Hagyó mentelmi jogának felfüggesztését is. A parlament február közepén-végén még ülésezik.) Burányéknak arra az esetre nincs forgatókönyve, hogy mi lesz, ha Hagyó nem vonja vissza jelöltségét. Burány szerint Hagyó egy négyszermközti beszélgetésen kijelentette: nem akar a mentelmi jog mögé rejtőzni. Burány és Hagyó hétfőn újból találkozik. A budapesti elnökség az ügyet még a héten le akarják zárni. Arra a kérdésre, hogyha bíznak Hagyó ártatlanságában, akkor miért mondjon le a képviselőjelöltségről és a fővárosi képviselőségről, Burány így válaszolt: az állítások súlya miatt. Erkölcsi egészség "Az idő és az igazság jó barátok, azaz előbb-utóbb minden kiderül. Én az idővel és az igazsággal is szembe tudok nézni." Ez áll Hagyó Miklós hétvégén kiadott közleményében, amikor már tudni lehetett: összecsaptak a hullámok a feje fölött. A nyilatkozatot a honlapjára már nem töltötte fel, mert az fejlesztés alatt áll. Ott van azonban Hagyó mottója, egy Kennedy-idézet: "A demokrácia ereje polgárainak fizikai és szellemi fittségében, erkölcsi egészségében van." Bejelentik Hagyó visszahívását A BKV-nál tartott keddi házkutatás és Antal őrizetbe vétele napján Hagyó a fővárosi MSZP-frakció ülésén jókedvűen telefonálgatott, mint aki nincs tisztában azzal, hogy a nyomozás elérhet hozzá is, miután a feltételezések és egy dokumentum szerint is kézi vezérléssel irányította a BKV-t. Hétvégén már Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje sem védte meg egyértelműen egykori szövetségesét: "Akit igaztalanul vádolnak, megvédjük, akiről pedig kiderül, hogy hibát vétett, nem védjük meg." A rendőrségen az elmúlt hónapokban több olyan BKV-szerződés ügyében is nyomozás indult, amit Antal Attila (és Hagyó Miklós) idején kötöttek. A héten őrizetbe vett, majd házi őrizetbe helyezett Antal Attila, a BKV volt vezérigazgatója az atv.hu szerint Hagyó ellen vallott. A fővárosi MSZP listán befutó helyre tett, és a XII. kerületben Pokorni Zoltán ellen indított Hagyó ugyanakkor egyáltalán nem kampányolt. Miközben a többi szocialista jelölt plakátjai megjelentek az utcákon, Hagyó-plakát egyáltalán nincs. Archív kép A BKV-s nyomozás újabb állomásaként egykori városházi szóvivőjét előállították, majd pedig Horváth Éva ügye lett a vizsgálat fő csapásiránya. Hagyó szóvivőjének párhuzamos foglalkoztatása miatt három volt és jelenlegi vezetőt is hűtlen kezeléssel gyanúsítottak meg a közlekedési vállalatnál a rendőrök. Kocsis István, a BKV vezérigazgatója egy meghallgatáson szintén nagy teret szentelt az ügynek azt állítva, hogy jogszerűtlenül bujtatott állást tartottak fenn a főpolgármester-helyettes emberének, aki ráadásul rendszeresen utasítgatta a menedzsmentet, sőt magát Kocsist is megfenyegette. Horn hatására lett politikus A 42 éves Hagyó Miklós, elmondása szerint, Horn Gyula kormányzásának hatására lépett be 1998-ban az MSZP-be, 2002 óta parlamenti képviselő. 2006 végén lett főpolgármester-helyettes. Felívelő karrierje során legfélelmetesebb Hagyó-képet egy ismeretlen szerző írása festette. A politikai körökben 2009 tavaszán "szamizdatban terjedő" leveleket külföldi tárhelyeken tették fel az internetre. A hosszú, bennfentes információkat tartalmazó írás szerint Gyurcsány Ferenc gazpromos terveinek valóváltása után Hagyó Miklósnak adná át a pártot. A sötét összeesküvéselmélet Hagyót a Stasi embereként jellemzi, mert egykor vezetője volt több olyan vállalkozásnak is, amelyet a svájci Zeno Meier üzemeltetett Magyarországon. A HVG már 1998-ban megírta, hogy a volt NDK pártállami pénzeit részben a bécsi CW Bankon keresztül bontották le, és az egyik közreműködő a svájci ügyvéd volt. Hagyó erről 2007-ben azt mondta a Magyar Narancsnak, hogy a CW-hitelek idején még nem dolgozott a budapesti Meier-cégekben. Kinevezésekor így nyilatkozott az Indexnek azokról az ügyekről, amiket ebben a ciklusban akar megoldani: "Nagyon érdekes a szerepem, talán azért, mert egyedül vagyok, mint főpolgármester-helyettes. Remélem, hogy mihamarább lesznek további helyettesek. Én a mindennapok megoldásának embere szeretnék lenni. Ahhoz, hogy céljainkhoz közelebb kerüljünk, a mindennapokban kell megtalálnunk a kérdésekre a válaszokat: szisztematikus, következetes lépésekkel szeretnék közelebb kerülni azokhoz a célokhoz, amiket a koalíciós szerződésben, illetve a kampány során vállaltunk." Hagyó tavaly augusztus 31-én mondott le a BKV felügyeletéről, miután feszültté vált a viszonya Kocsis István BKV-vezérigazgatóval és Demszky Gáborral a BKV-s végkielégítések ügye, valamint sajtóreferensének BKV-s foglalkoztatása miatt. Az MSZP októberben kilépett a fővárosi koalícióból, és visszahívta főpolgármester-helyetteseit, így Hagyó Miklóst is.	[ "MSZP", "BKV" ]	[ "CW Bank", "Magyar Narancs" ]
Közzétette az általa idén eddig kötött szerződések adatait a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) a kormányzati portálon. Szobrokra, jogi- és kommunikációs tanácsadásra ment el a legtöbb pénz. Az augusztus 9-i összesítés szerint a legnagyobb, 480 millió forint keretösszegű megbízást a Bell and Partners Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. kapta média- és márkakommunikációs stratégia kidolgozására, médiakampányok tervezésére, médiavásárlásra, marketingkommunikációs stratégia tervezésére és üzenetek megfogalmazására. A KIM 272 millió forint értékű keretszerződést kötött az I.M.G. Inter Media Group Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-vel, hogy az a magyar EU-elnökség "lakossági ernyőkommunikációjához" kapcsolódó feladatokat végezzen. Az ACG Reklámügynökség Kft. és a Hamu és Gyémánt Média Kft. ugyanezért 88 millió forintot kapott. Szoborpark A szerződések alapján több mint 10 millió forintot fizet a KIM a Movie-Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-nek tizenöt Deák Ferenc-, tizenöt Batthyány Lajos-szobor, valamint harminc, Moór Gyula jogfilozófust ábrázoló szobor megtervezésére és kivitelezésére. Harminc, a kormányzati közigazgatás-fejlesztési program névadóját, Magyary Zoltánt megörökítő szobrot Takács Szilvia Anett képzőművésztől rendelt meg a KIM 4,8 millió forintért. Az alkotásoknak október 15-ig kell elkészülniük. A budapesti Reagan-szobor júniusi avatásának előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatos rendezvényszervezési feladatok ellátására 7,2 millió forintot kapott a Hungarofest Nonprofit Kft. Bullywood Több megbízás is Andrew G. Vajna, a nemzeti filmszakma megújításáért felelős kormánybiztos munkájának segítéséhez kapcsolódott. A Loványi és Nagy Ügyvédi Iroda 9 millió forintért működött közre a hazai filmipar jogi feltételrendszerének értékelésében, valamint az uniós filmtámogatási rendszerek elemzésében. Az OrienTax Tanácsadó Kft. a filmtámogatási rendszer felülvizsgálatához, a Mafilm, a Mokép és a Magyar Filmlabor tevékenységének, pénzügyi és vagyoni helyzetének feltérképezéséhez, illetve az állami filmvagyon felméréséhez kapcsolódó feladatokat látott el 7 millió forintért. A Havas Productions Bt. pedig a mozgóképkultúra megőrzésére és fejlesztésére, a filmszakma állami támogatásnak megújítására adott tanácsokat januártól júliusig 5,4 millió forintért. Balatoni Mónika, a Hungarofest kreatív igazgatója az első félévben 4,5 millió forintért végzett tanácsadói munkát a kormányprogramhoz, tárcamunkatervekhez, a kívánt országmárkakép és a lakossági kommunikációs stratégia kialakításához kapcsolódóan, továbbá feladata volt, hogy közreműködjön "a kulturális elittel és a meghatározó értelmiségi körökkel" történő kapcsolattartásban. Kiszelly Zoltán 2,1 millióért dolgozik A Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda 13,2 millió forintot kapott egyes alapítványok, közalapítványok nonprofit gazdasági társasággá, illetve költségvetési szervvé alakításával kapcsolatos eljárásokban való jogi képviseletre, tanácsadásra, valamint az alapítványok eddigi működésének vizsgálatára. Kántor Zoltán szociológus, politológus idén 6,3 millió forintért működik közre nemzetpolitikai kutatások és projektek szervezésében, kutatói részleg megszervezésében, egy határon túli magyar kutatói hálózat kiépítésében. Az ugyancsak politológus Kiszelly Zoltán az év végéig 2,1 millió forintért ad stratégiai és kommunikációs tanácsokat "a kormány számára releváns kérdésekben", illetve készít összefoglalókat, háttéranyagokat. A Kancellár.hu Informatikai Tanácsadó Zrt. 7,8 millió forintért vizsgálta információbiztonsági szempontból a kormany.hu portált. A cég további 7,9 millió forintot kapott a Magyar Közlöny, a Határozatok Tára és a Hivatalos Értesítő elektronikus kiadási folyamatának felügyeletéért, a szükséges informatikai infrastruktúra üzemeltetésének támogatásáért. Az összesítés szerint a FormAktív Kft. 5 millió forintért készítette el A mobiltelefonok a közigazgatási ügyintézésben című tanulmányát a közigazgatási tárca megrendelésére. A KIM 1,2 millió forintot fizetett a Hotel Ózon Szállodaipari Kft.-nek kihelyezett csapatépítő tréning és kabinetülés lebonyolítására, míg állami vezetők heti kétszer kétórás angol nyelvi képzésére mintegy 8 millió forintot juttat az International House Language School Kulturális és Szolgáltató Kft.-nek.	[ "Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium" ]	[ "Loványi és Nagy Ügyvédi Iroda", "OrienTax Tanácsadó Kft.", "Bell and Partners Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.", "Movie-Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.", "Magyar Filmlabor", "Kancellár.hu Informatikai Tanácsadó Zrt.", "Hamu és Gyémánt Média Kft.", "Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda", "Határozatok Tára", "Hivatalos Értesítő", "FormAktív Kft.", "Magyar Közlöny", "Inter Media Group Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.", "ACG Reklámügynökség Kft.", "Hungarofest Nonprofit Kft.", "Hotel Ózon Szállodaipari Kft.", "International House Language School Kulturális és Szolgáltató Kft.", "Havas Productions Bt." ]
Nagy lehet az igény a kormányközeli lattéra: a Veres Pálné utcában, az úgynevezett Károlyi-bérház földszintjén és pinceszintjén alakítanak ki nettó 430 négyzetméter alapterületű újabb kulturális közösségi teret és kávézót. Újabb elemmel színesedett a belvárosi Scruton kávézó körüli közpénzkeringő: a több kormánytag által is reklámozott, Zoltán utcai "közösségi tér" testvért kap az V. kerületi Veres Pálné utcában, az úgynevezett Károlyi-bérház földszintjén és pinceszintjén. A nettó 430 négyzetméter alapterületű újabb kulturális közösségi tér és kávézó kialakítási munkálatait a Market Építő Zrt. végzi el bruttó 239,1 (nettó 188,2 millió) forintért. Közpénzből. Budapest Főváros Kormányhivatala június 4-én engedélyezte a pincei padlószint süllyesztését, ezt követően a 239 négyzetméteres földszinten 38 négyzetméteres kávézót, összesen 137 négyzetméternyi kiállítóteret, valamint további kiszolgáló helyiségeket alakítanak ki. Az engedély szerint a pinceszinten ugyancsak kiállítóterek és kiszolgáló helyiségek lesznek, a szint teljes területe 185 négyzetméter lesz. Júniusban a K-Monitor korrupcióellenes szervezet hívta fel a figyelmet arra, hogy a Batthyány Lajos Alapítvány tavaly 3,4 milliárd forintos vagyont kapott a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától, beszámolójukból pedig az is kiderült, hogy nagyjából milyen körnek osztották tovább a pénzt. 600 millió forintot kapott például az addig teljesen ismeretlen, a Scruton kávézót üzemeltető Apriori Cultura Nonprofit Kft. A magát közösségi térként definiáló kávézó névadója az Orbán Viktor barátjaként is emlegetett konzervatív brit író-filozófus, a tavaly elhunyt Sir Roger Scruton, akit a magyar kormányfő 2019-ben tüntetett ki. Az első, Zoltán utcai Scrutont több kormánytag reklámozta a közösségi oldalán, itt kávézik az Instagram-posztja szerint Rácz Zsófia helyettes államtitkár is: View this post on Instagram A post shared by Rácz Zsófia (@zsofia.laura.racz) A kormánypárti lelkesedést talán érthetőbbé teszi, hogy a kávézó mögött álló Apriori Cultura Nonprofit Kft. tulajdonos-ügyvezetője ekkoriban még Szalai Zoltán, a több százmilliárd forintnyi közpénzzel megkerülhetetlenné duzzasztott Fidesz-közeli elitképző, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatója volt. Az MCC és a Scruton együttműködésének nyomait az elitképző honlapja is őrzi: itt volt az Előzés jobbról című MCC-s könyv bemutatója, illetve a kávézó és a kormányközeli tehetséggondozó közös pszicho-biográfiai sorozatot is indított. Június 1-jén azonban az MCC-t és a Scrutont összekötő hivatalos szál elszakadt, a közpénzzel nagylelkűen ellátott – kutatásunk szerint még honlappal sem rendelkező – Apriori Cultura Nonprofit Kft. 50-50 százalékban Dr. Pesti Ivett és Fejérdy Zsófia Ágnes tulajdona lett. Dr. Pesti Ivett Kocsis Máté polgármestersége alatt a legnagyobb kerületi cég, az évi 4–5 milliárd forintos költségvetéssel működő Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt. igazgatóságának elnöke volt, majd felügyelőbizottsági posztot kapott a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-nél. Kapott megbízást a II. kerület Településüzemeltetési, Környezetvédelmi és Közbiztonsági Bizottságában is. polgármestersége alatt a legnagyobb kerületi cég, az évi 4–5 milliárd forintos költségvetéssel működő Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt. igazgatóságának elnöke volt, majd felügyelőbizottsági posztot kapott a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-nél. Kapott megbízást a II. kerület Településüzemeltetési, Környezetvédelmi és Közbiztonsági Bizottságában is. Fejérdy Zsófia kapcsolata nem most kezdődött a céggel, már 2019 óta az Apriori Cultura Nonprofit Kft. felügyelőbizottsági tagja. Az üzletasszony neve a G7.hu cikkéből egy reklámcég tulajdonosaként lehet ismerős. A lap azt mutatta be, hogy a kórházakban, a kismamáknak osztogatott "ajándékdobozokba" mennyi közpénz érkezett az Emberi Erőforrások Minisztériumától, illetve hogy a családoknak szánt dobozok az állami támogatás mellett reklámcélokat és a kismamák adatainak megszerzését is szolgálják. A második Scrutont már az új tulajdonosok hozzák tető alá, bár a terjeszkedés előkészítése még bőven Szalai időszakában kezdődött. A Veres Pálné és az Irinyi utca találkozásánál lévő földszinti helyiség tulajdoni lapja szerint az egykori CBA-t tavaly januárban vették meg Baldauf Lászlótól. Két hónap múlva a Batthyány Lajos Alapítvány 600 millió forintos jelzálogot jegyeztetett be az ingatlanra, ez az összeg megegyezik azzal, amit tavalyi beszámolójuk szerint az Apriori Cultura Nonprofit Kft.-nek juttattak. Az alapítvány az idén májusban 715 milliós, júniusban pedig 232,8 milliós jelzálogot jegyeztetett be ugyanerre a helyiségre. Az alapítvány honlapján nem találtunk arra vonatkozó információt, hogy milyen kiválasztási folyamat végén, összesen mekkora összeggel támogatják a Scruton(ok) mögött álló céget, ezért levélben kerestük meg őket a támogatásokkal és a jelzálogokkal kapcsolatban. Az nem kérdés, hogy az új Scrutonban lesz közpénz, éppen emiatt kellett közbeszerzéssel vállalkozót találniuk a nettó 430 négyzetméteres egykori vegyesbolt átalakítására. Az erről szóló hirdetmény szerint nemzeti eljárásrendben, úgynevezett öt ajánlattevős eljárásban kerestek kivitelezőt. Bár a törvény betűje szerint 5 céget kértek fel ajánlattételre, végül mindössze két ajánlat érkezett be: az Orbán Viktor barátjaként is ismert Garancsi Istvánhoz köthető Market Építő Zrt.-é és az egri Euro Campus Kft.-é (ők Mészáros Lőrinc cégével közösen kivitelezték a szilvásváradi betonszarkofágnak is hívott Lovas Stadiont). A jobb ajánlatot végül Garancsi érdekeltsége adta, ez a cég újította fel többet között a Fidesz Lendvay utcai székházát is. A június végén megkötött szerződésben a fedezettel kapcsolatban úgy fogalmaznak: Megrendelő a tárgyi közbeszerzési eljárás tárgyát képező beruházás pénzügyi fedezetét a Batthyány Lajos Alapítvány által nyújtott hazai támogatásból biztosítja. Az Apriori Cultura Nonprofit Kft.-t hivatalos email-címén próbáltuk elérni, levelünkre azonban nem érkezett válasz.	[ "Market Építő Zrt.", "Euro Campus Kft.", "Mathias Corvinus Collegium", "Miniszterelnöki Kabinetiroda", "Batthyány Lajos Alapítvány", "Apriori Cultura Nonprofit Kft.", "Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt." ]	[ "Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.", "Településüzemeltetési, Környezetvédelmi és Közbiztonsági Bizottsága", "Emberi Erőforrások Minisztériuma", "Budapest Főváros Kormányhivatala", "Batthyány Lajos Alapítvány" ]
Amerikai vízumot kér az USA-ból kitiltott Vida Ildikó Beadja a vízumkérelmét az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövetségére Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke – tudta meg a PestiSrácok.hu Futó Barnabástól, Vida Ildikó jogi képviselőjétől. Az adóhatóság elnöke reméli, hogy a vízumlejárásban kiderül mivel és miért vádolják őt. Vida Ildikó ma hiába ment be a nagykövetségre, semmilyen bizonyítékot nem tárt elé André Goodfriend, az amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője, igaz, az amerikai törvények alapján a Külügyminisztériumot semmi sem kötelezi a bizonyítékok átadására. Futó Barnabás kérdésünkre elárulta, rágalmazás és jó hírnév megsértése miatt feljelentést tesznek, és még azon is gondolkoznak, hogy André Goodfriendet is beperelik. A beutazási tilalom alapjául szolgáló korrupciós vádak bizonyítékait szerette volna ma megismerni Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövetségén, de jogi képviselőjével hiába ment be a diplomáciai kirendeltségre, az USA ideiglenes ügyvivője, André Goodfriend nem mutatta meg a bizonyítékokat. Igaz, ahogy arra az amerikai pénzből finanszírozott 444.hu felhívta a figyelmet, Goodfriendet semmi nem kötelezte arra, hogy előálljon a farbával. Az amerikai törvények alapján ugyanis az USA külügyminisztériumát semmi sem kötelezi a bizonyítékok átadására, még az érintett személynek sem, mi több, bizonyos vonatkozó törvények konkrétan tilthatják, hogy ezeket az információkat az érintett tudomására hozza. Mindazonáltal Vida Ildikó előzetes értesítés nélkül jogi képviselőjével, Futó Barnabással délelőtt elment az Egyesült Államok diplomáciai kirendeltségére. Az amerikai ügyvivő éppen távozott volna a nagykövetségről, de végül visszafordult, és irodájában fogadta Vida Ildikót. A megbeszélés több mint egy órán át tartott. Futó Barnabás a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, hogy az ügyvivő még azt sem árulta el, Vidát miért tiltották ki az Egyesült Államokból. "Semmilyen iratanyagot nem kaptunk, az amerikaiak nem voltak hajlandóak tényekkel, bizonyítékokkal alátámasztani a kitiltás alapjául szolgáló vádakat. Goodfriend azt az információt adta, hogy egy vízumkérelmi ügyről van szó, ami azt jelenti, hogy Vida Ildikónak vízumkérelmet kell beadnia, és meg kell várnia, hogy a beutazáshoz szükséges papír intézésekor milyen konkrétumok derülnek ki" – tette hozzá Futó Barnabás. Portálunknak az ügyvéd elárulta, Vida Ildikó beadja a vízumkérelmét, mert tudni szeretné, hogy mivel és miért vádolják. Futó Barnabástól azt is megtudtuk, Goodfriend ma ellentmondott saját korábbi nyilatkozatának. Október 24-én az MTI-nek ugyanis még azt nyilatkozta az ügyvivő, hogy a beutazási tilalmat nem a magyar kormány intézkedései, hanem az érintettek tevékenysége miatt rendelték el, a mai megbeszélésen ugyanakkor már azt mondta, hogy a magyar állapotokból, bizonyos jelzésekből vonták le azt a következtetést, hogy Vida Ildikó is érintett lehet a korrupcióban. "Goodfriend lényegében elismerte, nem tudnak arról, hogy Vida Ildikó összefüggésbe hozható-e bármilyen konkrét korrupciógyanús üggyel. Az ügyvivő a beszélgetés során Horváth András zöld dossziéjának ügyét is felhozta, majd igencsak meglepődött, amikor megtudta, hogy ezzel kapcsolatban több eljárást, vizsgálatot is indított a NAV. Meghökkent azon, hogy a NAV valóban komolyan vette a bejelentéseket, s nyomozások indultak. Goodfriend elárulta, eddig ő úgy tudta, hogy csak Horváth András ellen indult eljárás" – mondta Futó Barnabás. Vida Ildikó jogi képviselője a PestiSrácok.hu kérdésére kijelentette, rágalmazás és jó hírnév megsértése miatt politikusokat és sajtóorgánumokat is feljelentenek majd, és Vida Ildikóval még gondolkoznak azon is, hogy André Goodfriendet is beperelik. Futó Barnabás szerint alaptalan, rágalmakon alapuló szivárogtatások állnak az ügy hátterében, miután azt Goodfriend is többször hangoztatta, hogy a tilalmat információk, korrupcióellenes civil szervezetek beszámolói, szivárogtatók bejelentései alapján rendelték el. Vida Ildikó és az amerikai ügyvivő mai egyeztetése az Országgyűlésben is téma volt. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a parlamentben ma úgy fogalmazott, "Goodfriend úr a szavahihetetlenség problémájába esett". Rogán hozzátette, "Magyarország nem Guantánamo, itt nem lehet alaptalanul vádaskodni!" Úgy ítélte meg: azért nem mondanak konkrétumokat, mert nincsenek ilyenek. Rogán Antal hangsúlyozta: itt az ideje, hogy az Egyesült Államok olyan nagykövetet küldjön Magyarországra, aki kellő súllyal és megalapozottsággal képviseli országa érdekeit. Címlap grafika: Ambrózy Áron	[ "Nemzeti Adó- és Vámhivatal" ]	[]
Orbán Viktor miniszterelnök régóta dédelgetett ötlete, hogy az OTP mellé egy másik, hozzá közelebb álló tulajdonosi kör által irányított lakossági bankot hozzon létre. miniszterelnök régóta dédelgetett ötlete, hogy az OTP mellé egy másik, hozzá közelebb álló tulajdonosi kör által irányított lakossági bankot hozzon létre. A fel-felbukkanó tervek mindig arról szóltak, hogy az integrálódó, de így is 1100 fiókkal rendelkező takarékszövetkezetek fontos szerepet játszhatnak a leendő pénzintézet létrehozásában. Mészáros Lőrinc érdekeltségei az elmúlt egy-két évben egyre több szálon kapcsolódtak a takarékokhoz. érdekeltségei az elmúlt egy-két évben egyre több szálon kapcsolódtak a takarékokhoz. A Mészáros-birodalom központi tulajdonosi cége, az Opus Global Zrt. a napokban felvette igazgatósági tagjai közé Vida Józsefet, a Takarékbank Zrt. elnök-vezérigazgatóját. Úgy fest, belevág a kormány egy nagy, állami hátszelű gigabank összerakásába, ahogy azt banki körökben már a választások előtt valószínűsítették. Ez részben kényszer is, mivel a három éve állami tulajdonba vett Budapest Bankot (BB) idén értékesítenie kell a kormánynak a vállalása miatt, és aligha szívesen adná ki kezéből az irányítást a kormányzati kör. Sokkal esélyesebbnek tartották pár hónapja is forrásaink, hogy a BB-t a Mészáros- és Matolcsy-közelben levő MKB Bankkal és a takarékszövetkezetekkel gyúrhatják egybe. Utóbbiaknál pedig olyan mozgás indult el, amely ennek a grandiózus építkezésnek a része is lehet. Erről szerzett információkat a 24.hu. A titkos projekt Titokban kellett elköteleznie magát egy új, OTP-konkurens lakossági bank létrehozása mellett az összes regionális takarékszövetkezet vezetőjének. Értesüléseink szerint a menedzsereket az áprilisi országgyűlési választás előtt "kérték fel" a saját pozícióikat is veszélyeztető összeolvadás támogatására. A 12 takarékszövetkezet topvezetőinek titoktartási kötelezettség mellett kellett nyilatkozatot tennie arról, hogy a következő hónapokban minden tőlük telhetőt megtesznek a projekt sikeréért. Az úgynevezett Fúziós Stratégia Projekt a Takarékbank Zrt. irányításával indult, és az a végső célja, hogy a különálló takarékszövetkezetekből másfél év alatt egy, az eddigitől eltérő tulajdonlási formában működő, önálló bankot hozzon létre. A végső összevonást a Vida József elnök-vezérigazgató irányítása alatt álló Takarékbank forszírozza, miközben a szövetkezeti önállósággal rendelkező takarékok hivatalosan egyáltalán nem erre a forgatókönyvre készülnek. A Takarék Csoport az elmúlt években valóban nagyon komoly összevonásokon ment keresztül, három év alatt 121-ről a tizedére csökkent az önálló vidéki pénzintézetek száma. Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete közreműködésével mára 12 regionális takarékszövetkezetbe olvasztották össze a kicsi, többnyire életképtelen szervezeteket. A talpon maradt egy tucat szövetkezetben viszont azzal számolnak, hogy a fiókhálózatok racionalizálása és a hatalmas pénzeket felemésztő közös informatikai fejlesztés után hosszú távon ebben a formában működhetnek majd. A Takarék Csoport 2021-ig szóló nyilvános ötéves stratégiájában egyáltalán nincs szó arról, hogy a jelenlegi szervezeti struktúra tovább koncentrálódna. Saját kalkulációik szerint – ha minden jól alakul – a korábbi veszteséges rendszerből létrehozott 12 regionális takarékszövetkezet vastagon nyereségessé válhat, és 2020-tól a tulajdonosok akár évi 20 milliárdos nyereséget is zsebre tehetnek. Az egyelőre csak a beavatottak szűk körében ismertetett Fúziós Stratégiai Projekt ezzel szemben úgy fogalmaz, hogy hamarosan egyetlen egységes jogi személy szervezeti keretei között kell összeolvadnia az összes szövetkezetnek, illetve, hogy 2019. december 31-re kell létre hozni egy stabil és nyereséges bankot. A projektben azt is előirányozzák, hogy a majdani banknak olyan zártkörű részvénytársaságként kellene működnie, amely hosszabb távon biztosítja a tulajdonosok részesedésének piaci értékét. Azt azonban, hogy a szövetkezeti tulajdonból hogyan lesz majd részvénytársaság, nem részletezi a stratégia, csupán annyit hangoztat, hogy az átalakulás egyik alapelve a "szövetkezeti jelleg megtartása modern formában" lesz. Információink szerint a Fúziós Stratégiát néhány héten belül mind a 12 takarékszövetkezet vezetőjének el kell fogadnia. Egy gázszereléssel kezdődött a kapcsolat Nem vagyok Mészáros Lőrinc strómanja – nyilatkozta tavaly májusban a Takarékbank elnök-vezérigazgatója, de azt is hozzátette, hogy nagyon régi ismerősök a felcsúti milliárdossal, hiszen Mészáros még "gázszerelőmesterként" vezette be a szülei lakásába a gázt. A B3 Takarékszövetkezetet is igazgató Vida József a HVG-nek adott egy évvel ezelőtti interjújában azt állította: annak ellenére, hogy Mészárosnak milliárdos kölcsönöket adtak, és hogy a volt felcsúti polgármester érdekeltségébe került a takarékszövetkezetek teljes informatikai fejlesztését végző cég, törvényes távolságban marad tőle. Úgy tűnik azonban, hogy Vida igyekezete a távolságtartás és a függetlenség megőrzésére már nem a régi. A 45 éves takarékszövetkezeti vezért a napokban rendkívüli közgyűlésen vették fel a Mészáros-lányok mellé az Opus Global Zrt. igazgatósági tagjai közé. A tisztség magában nem jelent nagy anyagi hasznot, hiszen csak havi 200 ezres díjazás jár hozzá, de a befolyás óriási: az Opus Global (korábbi nevén Opimus) a vidéki lapokat és számos más sajtóterméket kiadó Mediaworks tulajdonosa, ráadásul június elején beszállt az informatikába is, miután megszerezte a jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező 4IG feletti irányítást. Informátoraink szerint jelenleg egyértelműen úgy tűnik, hogy a legbefolyásosabb milliárdos Vida Józsefben látja azt a pénzügyi vezetőt, aki végigviheti a banképítési terveket. Vida koránt sem egy szokványos bankár karakter. Nyilvános szereplésein, de még önéletrajzában is legalább akkora teret szentel hobbija bemutatásának, mint a pénzügyes karrierjének. Az Opus Global igazgatósági tagságához benyújtott életrajza is jelentős részben azzal foglalkozik, hogy mezőgazdasági végzettségére alapozva Bicskén saját gazdaságot alakított ki és elnöki teendőket lát el a Leonbergi Ebtenyésztők Országos Egyesületének, valamint a Magyarországi Hovawart Ebtenyésztők Országos Egyesületének élén is. Kiemelt kép: Besenyei Violetta	[ "Takarékbank Zrt." ]	[ "Takarék Csoport", "Magyarországi Hovawart Ebtenyésztők Országos Egyesülete", "Leonbergi Ebtenyésztők Országos Egyesülete", "MKB Bank", "B3 Takarékszövetkezet", "Budapest Bank", "Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete", "Opus Global", "Opus Global Zrt." ]
Az EL-GO és társai elvben arra lennének jók, hogy kerekesszék mellett vagy helyett megkönnyítsék a járni nem vagy csak alig tudó mozgáskorlátozott emberek életét. Egy ilyen eszköz újonnan 438 ezer forint, az OEP ezt nagyrészt vagy teljesen kifizeti a rászorulók helyett. A mopedek távolról sem tökéletesek, és nem is mindenkinek valók. A segédeszköz-kiutalási rendszer viszont tele van csapdákkal, így rengeteg mozgáskorlátozott emberhez kerül olyan eszköz, amit aztán nem tud használni. Az apróhirdetés-oldalakon hemzsegnek az áron alul, akár 100 ezer forint körül eladó mopedek. Az OEP pénzét ezzel az erővel az ablakon is ki lehetne dobni, és a mozgáskorlátozottak is rosszul járnak, mert segédeszköz nélkül maradnak. Évekkel ezelőtt felmerült már a kölcsönzéses rendszer kialakítása, de ehelyett csak lazább lett a szabályozás. Nagyjából 445 millió forintot adott ki számításaink szerint az OEP 2012 első nyolc hónapjában a vényköteles gyógyászati segédeszközként forgalmazott elektromos mopedek piacvezető típusára, az EL-GO-ra. Egy ilyen kis piros, három- és négykerekes változatban is kapható moped bruttó 438 150 forintba kerül. Orvosi rendelvényre a betegek vagy szinte teljesen ingyen, az ár 98 százalékát fedező közgyógyellátással, vagy 80 százalékos normatív támogatással jutnak hozzá. A furcsa az, hogy annak sem muszáj nagyon mélyen a zsebébe nyúlnia, aki makkegészséges, egyáltalán nem szorul rá, de kedvet kap egy ilyen mopedhez. Másodkézből 100 ezer forint körüli összegért ugyanis bárki szerezhet El-GO-t, tucatjával taláni eladót a különféle apróhirdetés-oldalakon. Csak a jófogás.hu-n hetvenhét EL-GO-hirdetést számoltunk össze. Kitűnő, újszerű állapot A vevőnek amiatt sem kell aggódnia, hogy elnyűtt mopedet próbálnának rásózni. Az EL-GO- hirdetésekből szinte sosem marad ki, hogy az áru "alig használt", "kitűnő", illetve "újszerű állapotban" van. A fényképek alapján a legtöbben nem is hazudnak. Láttunk olyan hirdetést, amelyben azt állította az eladó, hogy a mopedet másfél év alatt összesen kétszer használták. A virágzó másodlagos piacra kikerülő mopedeknél az új és az alig használt ár közötti, legtöbbször két-háromszázezer forintos különbség tulajdonképpen az OEP vesztesége, a közös kasszából értelmetlenül elfolyó pénz. A gyógyászati segédeszközként forgalmazott mopedek lényegi tulajdonsága az, hogy nagyobb távolságot lehet megtenni velük, mint a hagyományos kerekesszékekkel. Az EL-GO például a műszaki leírása szerint egy feltöltéssel, a terepviszonyoktól függően körülbelül 40 kilométert tud menni. Elméletben. A sok-sok megkímélt állapotú moped részint annak köszönhető, hogy a beteg, akinek felírták, néha száz métert sem tud megtenni vele. Először is olykor már az sem egyszerű, hogy az ember kijusson vele a házból. Áprilisban ezt a némileg ellentmondásos apróhirdetést adta fel valaki Pest megyéből: "Újszerű állapotban (alig használt, mivel a liftbe alig fér el, és nehézkes a kijutás vele az épületből) eladó EL-GO Elektromos 3 kerekű Moped. Kiváló a használata, egyszerű és könnyű kezelni." Csak padka és eső ne legyen Ha az épületből sikerült kijutni, már csak azzal kell vigyázni, hogy az ember megpróbáljon lehetőleg sík terepen maradni. Az EL-GO-val nem lehet padkáztatni, ami mondjuk az Egyesült Államokban nem lenne gond, de a magyar utcákon nem ez a helyzet. A moped csak az egészen alacsony padkákkal tud megküzdeni, a használati utasítás is világosan fogalmaz: "7 cm-nél magasabb padkára ne próbáljon meg felmenni!" Az a szerencsés mopedtulajdonos, aki padkamentes környezetben él, az időjáráshoz még mindig kötve van, és útközben is izgulhat, hogy ne eredjen el az eső. "Amennyiben esőnek van kitéve, az Ön mopedje fogékony elektronikus és mechanikus részegységek károsodására. A víz elektronikus működési hibákat okozhat vagy az elektronikus részegységek és a váz idő előtti korrózióját idézheti elő" - figyelmeztet a használati utasítás. A jótállás ezekre a hibákra nem terjed ki. Még ha a mopedezésnek egyáltalán nem lennének ilyen külső, fizikai korlátai, a segédeszközellátás mostani rendszerében akkor sem lenne csoda az "alig használtság" a területen dolgozó szakemberek szerint. Nem derül ki, ha nem jó Az egyik ok, hogy a segédeszközt olyan embereknek is kiutalják, akiknek eleve nem való. Ez könnyen megtörténhet például olyankor, amikor úgy írnak fel mopedet az orvosok, hogy nem is ők találkoztak a beteggel, hanem a gyógytornász. Ez gyakran megesik egy, a szociális szakmában dolgozó, névtelenséget kérő szakember szerint. Csakhogy az EL-GO-nak például van egy beülő szélessége. Ha az orvos látja a beteget, észreveszi, ha nem stimmel a méret, de ha nem, akkor a beülő szélesség vagy jó a betegnek, vagy nem, vagy belefér, vagy nem. Az sem segít, ha a mopedeket nincs hol kipróbálni, és a használatukat nem tanítják meg a betegnek. Ugyan a vonatkozó rendelet szerint mopedet csak olyan rendelési helyen lehetne felírni, ahol a kipróbálása és betanítása biztosított, de információink szerint a gyakorlatban ezt a szabályt sokszor nem tartják be. Lehetetlen megmondani, végül is hányan veszik hasznát és hányan nem a nekik felírt elektromos mopedeknek. Magyarországon nincs semmiféle erre vonatkozó mérés. Senki sem monitorozza, hogy hogyan változik a beteg életminősége a moped kiváltása után. Különös számok Hogy az elektromos mopedek kiutalása nem egyszerűen orvosi kérdés, és nem kizárólag szakmai szempontok befolyásolják a felírást, arról az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nyilvános forgalmazási statisztikái árulkodnak. Az év első nyolc hónapjában az országban összesen 1124 El-GO-t adtak ki, ebből 274-et Budapesten, 141-et Csongrád, 136-ot Hajdú-Bihar és 102-t pedig Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Ez azt jelenti, hogy az összes EL-GO 58 százaléka ezen a négy területen ment el. Öt megyében (Komárom-Esztergomban, Nógrádban, Pest megyében, Veszprémben és Somogyban) viszont 10 alatt volt a közgyógyellátással vagy normatív támogatással kiváltott El-GO-k száma. Sőt, Somogy megyében egyenesen 0 volt. Az EL-GO konkurenciái Az Az OEP segédeszköz-adatbázisában mopedek és motorkerékpárok kategóriában összesen hat termék létezik, három háromkerekű és három négykerekű. Mind a hat termék támogatási paraméterei megegyeznek, vagyis ugyanannyiba kerülnek a beteg és az OEP szempontjából is. A háromkerekű EL-GO konkurenciája az Elektra 6000, a négykerekűé pedig az Elektra 7000, valamint a KKSZ 4 típusú moped. A hatodik termék, a Berko JO 20 nem tekinthető igazán konkurenciának. Ezt ugyanaz a Rehab nevű, ma már a lengyelországi Medort Sa érdekeltségébe tartozó cég forgalmazza, amelyik az EL-GO-t. A Berko Jo 20 a termékleírása szerint azoknak a betegeknek készült, akik túl nehezek az El-góhoz, akik 130 kiló felettiek. Csupán havi pár darab megy el belőle. A kétfajta Elektra és a KKSZ 4 forgalma ingadozó, de idén az EL-GO számait nem tudták hozni. Augusztusban például 62 négykerekű El-GO-ra 16 KKSZ 4 és 29 Elektra 7000 jutott. Az egyes megyék közti hatalmas különbségeket nem lehet azzal elintézni, hogy a nagyobb lélekszámú megyékben biztos több olyan mozgáskorlátozott ember is él, akiknek épp az EL-GO a tökéletes segédeszköz. A mopedforgalmazásban élen járó Csongrád és Jász-Nagykun például népességszám szempontjából csak a középmezőnyben van a többi megyéhez viszonyítva, és hat megyében is kevesebben laknak, mint Somogyban, ahol nem adtak ki EL-GO-t. Csongrád példája egyébként abból a szempontból is érdekes, hogy itt nemrégiben nagy változás állt be az EL-GO-hoz való viszonyban. Ezeknek a mopedekenek 2009-ben még csak 2,4 százalékát, 2010-ben 5 százalékát forgalmazták Csongrádban. Az idei arány már 12,5 százalék. A Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar, Vezetéstudományi Intézet két munkatársa, Dankó Dávid és Molnár Márk Péter két éve adták ki a Gyógyászati segédeszközök - Javaslatok egy minőségi ellátási rendszer kialakítására című vitaanyagot. A bevezető szerint gyakorlati tapasztalatokra és több száz lefolytatott beszélgetésre épülő vitaanyag külön alcím alatt foglalkozik a gyógyászatisegédeszköz-forgalmazásban tapasztalható visszaélésekkel. A szerzők itt tényként kezelik, hogy vannak egyes megvesztegethető orvosok, "10 százalékos vénypénz", "szakértői szerződések", "szakmai továbbképzések". Nem tartott soká a szigor A nyomós orvosi ok nélküli mopedfelírás megfékezése is megfordulhatott a jogalkotó fejében, amikor 2009 augusztusától szigorodott a segédeszközfelírás szabályozása. Az elektromos mopedeknél egyéb szigorítások mellett bevezették, hogy egyetlen orvos döntése helyett egy kétfős rehabilitiációs team egyetértésére legyen szükség a felíráshoz. A cél az volt, hogy biztosítsák két szakorvos véleményének a szakmai ütköztetését, hogy így a beteg a neki legmegfelelőbb eszközhöz jusson. Így indokolta a lépést a szigorítást magyarázó, kérdés-válasz formátumú OEP-tájékoztató. Ez a 2009-es kiadvány egyébként elég keményen fogalmazott a gyógyászati segédeszközök rendszeréről általánosságban. Lényegében leírta, hogy a háttérben üzleti érdekek állnak, és a rendszer összességében nem a betegek szükségleteit szolgálja. A szigornak lett is valami hatása, mert 2009 augusztusa után egy időre látványosan visszaesett az EL-GO-k forgalma. A háromkerekű változatból például 2008-ban még 1537-et rendeltek ártámogatással, 2009-ben viszont csak 965-öt, 2010-ben pedig mindössze 557-et. A szigorúbb szabályozás viszont nem élt soká. 2010-ben újra átírták az ide vágó egészségügyi rendeletet, és az elektromos mopedekre vonatkozó szabályok fellazultak. 2010 májusától már nincs szükség kétfős rehabilitációs teamre, elég egyetlen szakképzett orvos döntése. A forgalmazás pedig el is kezdett magához térni. A háromkerekű típusból 2011-ben már 764 darabot rendeltek. Nyolc évig ugyanaz a cipő A felírási szabályok alakítgatása tehát úgy látszik, valamelyest hatni tud a forgalmazásra, de a pazarlást igazán csak egy gyökeresebb változtatással lehetne megállítani az Indexnek nyilatkozó szakemberek szerint. A megoldást abban látnák, ha a segédeszközök magántulajdonba adásáról átállnánk a kölcsönzéses rendszerre, ami a skandináv országokban működik. A mostani rendszerben Magyarországon az EL-GO kihordási ideje 96 hónap. Ez azt jelenti, hogy akinek OEP-támogatással felírnak egy ilyen eszközt, az 8 évig nem kap másikat, akár beválik neki, akár nem, akár tudja használni, akár nem. Ez olyan, mintha valakinek nyolc évig ugyanazt a cipőt kellene hordania, magyarázta az egyik kölcsönzés-párti szakember. Az ember igényei könnyen megváltoznak ennyi idő alatt, főleg az olyan betegségeknél, amelyeknél gyorsan romlik a diagnózis, például az izomsorvadásos kórképeknél. Ha a segédeszközt az emberek nem örökbe kapnák, hanem kölcsönöznék, akkor a régi eszközt visszaadva és újat igényelve rugalmasan követni lehetne az igények változását. A kölcsönzéses rendszer elejét vehetné annak is, hogy rászoruló emberek évekre segédeszköz, moped nélkül maradjanak, mert nem álltak ellen az eladással szerezhető pénz csábításának. A használt EL-GO-kat kínáló apróhirdetésekben viszonylag gyakran írják, hogy haláleset miatt adnák el a segédeszközt. Ez érthető, hiszen nagyrészt idős mozgássérülteknek írnak fel elektromos mopedet. Az elárvult, csak pár évig használt eszközöket, amiket most az örökösök árulnak, a kölcsönzéses rendszerben fertőtlenítés, szervizelés után újra használatba lehetne adni rászoruló betegeknek. A corvinusos vitaanyagban így írtak a kölcsönzéses rendszerről: "Könnyen belátható, hogy amennyiben egy eszköz hasznos élettartama nyolc év, azonban a betegek átlagosan csak két évig használják, úgy egy végleges tulajdonba adott eszköz áráért négy beteget lehet ellátni akkor, ha az eszközt kölcsönzés keretében szolgáltatják ki, vagy tartós használatba adják. Ha figyelembe vesszük a javítási, felújítási, fertőtlenítési költségeket, az egészségbiztosítás jelenleg körülbelül két és félszer, háromszor annyit költ elvben kölcsönözhető gyógyászati segédeszközökre, mint szükséges volna." Magyarországon 5-6 éve kezdeményezték először az átállást a kölcsönzéses rendszerre. A forgalmazói lobbi nagyon erős, valószínűleg ezért nem sikerült eddig, véli egy, az elektromos mopedek forgalmazói oldalát is jól ismerő szakember. Nemcsak arról van szó, hogy kevesebb eszközt tudnának értékesíteni, hanem arról is, hogy a kölcsönzéses rendszerben csak a legjobb minőség maradhatna, nagyon sok selejtes, rossz minőségű termék kihullana a listáról, magyarázta. Szerinte egyébként kérdéses az is, hogy a magyar betegek mennyire viselnék azt el, ha vadonatúj helyett használt segédeszközt kapnának az államtól. Ugyanakkor azt gondolja, hogy ezt a problémát megfelelő kommunikációval lehetne kezelni.	[ "Országos Egészségbiztosítási Pénztár" ]	[ "Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar, Vezetéstudományi Intézet", "Medort Sa" ]
Nyilvánossá kellene tenni a földpályázatokat, mert most már a tisztességes nyertesekre is sár fröccsen – mondta lapunknak Gőgös Zoltán, a parlament mezőgazdasági bizottságának szocialista alelnöke. A képviselő arra reagált, hogy szinte mindennap kiderül: fideszes politikusok nem gazdálkodó hozzátartozói jutnak földbérlethez, noha velük szemben több helyi, növény- és állattenyésztéssel régóta foglalkozó gazda indult a pályázaton. Sokan soha az életben nem kaptak volna földet, ha nincs fideszes rokon a családjukban – mondta Gőgös. Szerinte vannak a földművelés iránt elkötelezett, kiváló pályázatot beadó fideszes gazdálkodók, akik jogosan nyertek, ám őket is besározzák a "senkiházi mutyizók." Az utóbbi napokban Veszprém megyei földügyekben fogalmazódott meg a gyanú, hogy politikai hátszél segítette bérleti lehetőséghez kormánypárti képviselők családtagjait. Először Szedlák Attila országgyűlési képviselőnek, a Veszprém megyei közgyűlés tagjának, Litér polgármesterének gyógypedagógus felesége kapta meg Balatonvilágoson 34 szántó bérleti jogát, adta hírül a Blikk. Szedlák Bernadett pár nap múlva politikai támadásokra való hivatkozással lemondott erről a jogáról. Ugyanígy tett a jogász végzettségű Szentgyörgyvölgyi Péter, az V. kerületi városüzemeltető kft. ügyvezetője, ő a Pápához közeli Farkasgyepűn 30 hektáros szántó 20 évre szóló bérleti jogát szerezte meg. Szentgyörgyvölgyi nem tagadta, hogy Rogán Antal belvárosi polgármesternek, a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjének a kérésére mondott le az elnyert földről. Az MTI-nek úgy fogalmazott: "A polgármester úr nem indokolta kérését." Gőgös Zoltán ezzel kapcsolatban azt mondta: az irány jó, de a mutyi árnyéka még ott maradt a Fidesz holdudvarán. "Jó volna, ha Rogán nemcsak polgármesteri hivatalában, hanem a parlamenti frakcióban is lépéseket tenne a mutyizás megszüntetésére". A szocialista politikus Orbán Viktor hétfői parlamenti beszédét úgy értékelte: a miniszterelnök tovább ösztökélte miniszterét, hogy folytassa az állami vagyon fideszes tulajdonba juttatását. A Blikk nyilvánosságra hozta azt is, hogy Győrffy Balázs fideszes országgyűlési képviselő, a Magosz alelnöke, nemesgörzsönyi polgármester édesapja a közeli Nagyacsádon 10 hektáros szántó haszonbérleti jogát szerezte meg. A Blikk szerint a parlament mezőgazdasági bizottságában is dolgozó Győrffy édesapja egy vadászbalesetben megsérült, rosszul lát, le is százalékolták. Ebben a pályázatban Gőgös Zoltán azonban nem lát kivetnivalót. Egy jelenleg is gazdálkodó ember, tudomásom szerint jó pályázattal jutott tíz hektárhoz, meggyőződésem, hogy akkor is neki kellett volna nyerni a tendert, ha a fia nem politikus – mondta érdeklődésünkre Gőgős. Hozzátette: attól, hogy valaki rosszabbul lát, még gazdálkodhat jól. A Veszprém megyei kormányhivatal kabinetfőnöke, Takács Szabolcs felesége Farkasgyepűn szerzett meg 31 hektár szántót. Neki egyébként van mezőgazdasági végzettsége, ám a környezetében élők szerint soha nem gazdálkodott. A sok gyanús ügyet csak úgy lehetne tisztázni, ha nyilvánosságra hoznák a pályázatokat – hangoztatta Gőgös. A hozzá érkezett információk szerint az eddigieken túl még jó néhány földügy felveti a mutyizás gyanúját. Csorna környékén például 250-260 hektár vár bérlőre, a határidők egy része már lejárt, de eredményt nem hirdetnek, tájékoztatott Gőgös. A helybeli gazdálkodók attól tartanak, hogy valamelyik fideszes háttérember érdekeltségi köre szeretné megszerezni a bérleti jogot. Tizenegy Csorna környéki vállalkozónak – akik a pályázati feltételnek teljes mértékben megfelelnek – további földterületre volna szüksége ahhoz, hogy gazdaságukat megfelelő méretnagyságra fejlesszék. Ezek a pályázók egymás között meg is osztoznának a földeken, hiszen van, akinek szántó, másoknak legelő kellene.	[ "Fidesz" ]	[]
Nyilvános tenderen akár többet is kaphatna a főváros a Rác fürdőért, a városvezetés mégis hagyja, hogy az MFB bank találjon rá vevőt, aki információink szerint Tiborcz István környezetéből kerülhet ki. Új befektető veheti meg a felújított, de az elszámolási viták miatt évek óta üresen álló budapesti Rác fürdőt. A Fővárosi Közgyűlés szerdán zárt ülésen tárgyalja az ehhez szükséges megállapodásról szóló előterjesztést. A javaslatot Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes jegyzi, ennek értelmében a fővárosi önkormányzat felbontja a Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB) még 2013-ban kötött, az egykori 7 milliárdos követelés megvásárlásáról szóló megállapodást, és az eredeti állapot visszaállításáért cserébe a főváros megkapja az egykori szerződésben szereplő 2,2 milliárd forint 890 millió forint kamattal növelt összegét. A bank egyúttal kötbérrel biztosított kötelezettséget vállal arra, hogy potenciális befektetője 8 hónapon belül megnyitja a szállodát és a fürdőt is. A hvg.hu információja szerint az új tulajdonos az Orbán Ráchel–Tiborcz István házaspár érdekeltségi köréből kerülhet majd ki. A korábbi megállapodás felbontását egyébként az MFB kezdeményezte a bankot megkereső titokzatos befektető kérésére, aki furcsa módon nem az egyszerűbb utat választotta a régóta piacon lévő ingatlanegyüttes megszerzéséhez, és a birtokon belül lévő fővárosi önkormányzat helyett a korábbi hitelező állami bankot kereste fel üzleti ajánlatával. Az üzleten azonnal 4-5 milliárdot keres a vevő Hat éve elkészült, azóta csak porosodik a fürdő © Fülöp Máté Az ok persze nem túl bonyolult. Ezzel a rövidke vargabetűvel kikerülhető a nyilvános értékesítési pályázat, ahol akár mások is jelentkezhetnének, és esetleg magasabb árat is kínálhatnának a komplexumért. Az előterjesztés maga sem titkolja, hogy a nyilvános tenderen akár többet is kaphatnának a fürdő-szálloda kombóért, de ezt az utat jóval kockázatosabb megoldásnak minősíti Bagdy. Szaniszló Sándor szocialista fővárosi képviselő erősen megkérdőjelezhetőnek tartja, hogy a fővárosi önkormányzat zárt ülésen dönt az önkormányzat utolsó nagy értékű, újszerű állapotban lévő fürdőjének, illetve a mellé épült szállodájának értékesítéséről. Ráadásul a 8 milliárdot érő beruházást 3,1 milliárdért adja tovább, így a szerencsés új tulajdonosok már a vétel pillanatában 4-5 milliárdos nyereséget tudhatnak magukénak. Még a víz is jutányosabban folyik a csapból? Szaniszló attól is tart, hogy a fürdő üzemeltetéséhez szükséges termálvíz biztosításáról szóló szerződést is a piaci ár alatt kötik meg. Erre van is esély. A javaslatban ugyanis fontos szempontként szerepel, hogy az új tulajdonos a megállapodás aláírásától számított 45 napon belül vízhasználati szerződést köt a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt.-vel. Már most rögzítik, hogy a BGYH havi szolgáltatási díj fejében nem csupán a termálvizet biztosítja, de vállalja a vízi létesítmények karbantartását és javítását is. A szálloda Budapest egyik legszebb kilátását nyújtja a budai Várra © Fazekas István Ebben csak az a furcsa, hogy a főváros eredeti fejlesztési partnerével, az azóta kiebrudalt Rác Beruházási Kft.-vel 2012-ben kötött egyezség szerint a céget terhelték volna a felújítás, a karbantartás és az állagmegóvás költségei. A fürdőben használt víz köbméteréért akkor nettó 49-54 forintot kért Budapest, ami 20 százalékkal magasabb volt a BGYH önköltségi áránál. Ingatlanhasználati díjként pedig nettó 101 millió forintot számláztak volna évente a cégnek, méghozzá előre. Most már nincs szó ingatlanhasználatról, mivel az ingatlanok tulajdonjoga az új céghez kerül. Az alattuk, illetve az előtte lévő sétány telkéért viszont földhasználati díjat kér a főváros. Ennek mértékét egy későbbi szerződésben határozzák meg. Hat éve elkészült a felújítás, azóta csak porosodik A főváros hangsúlyozza, hogy az új egyezség megkötésében a fürdő és a szálloda mielőbbi megnyitásának elősegítése vezérli. A 2010-es választások óta folytatott macska-egér játék után kissé meglepő ez a kijelentés. Valakinek csak be kell feküdnie a megvetett ágyba © MTI / Balaton József A Rác fürdő rekonstrukciója az M4-es metró és a Bálna építése mellett a harmadik olyan projekt, amelyet még Demszky Gábor idejében indítottak el, és a Fidesz ellenzékben még hangosan támadta. Tarlós István főpolgármesterré választása után a beruházást a Bálnához hasonlóan megállították, és pert indítottak. A felújításra vállalkozó céget 2010-ben citálta bíróság elé a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei (BGYH) Zrt., ami kissé meghökkentő, lévén, hogy negyedrészben tulajdonosa volt a Rác Nosztalgia Kft.-nek. A főváros még 2002-ben hozta létre a Rác Nosztalgia Kft.-t a fürdő felújítására. A főváros az építmények alatti földterületet adta, a betársuló Rác Beruházó Kft. a felújítást és egy 67 szobás szálloda megépítését vállalta. A 16 ezer négyzetméteres komplexum kivitelezése 2005-ben kezdődött, a nyitást 2010 májusára ígérték. Csakhogy elszámolási vita támadt a cég és a BGYH Zrt. között, így hiába készült el a fürdő 2011-ben, ki nem nyithatott. A BGYH megnyitó helyett két másik hitelezővel egyetemben végrehajtást kért a Rác Nosztalgia Kft. ellen. Egy év múlva peren kívüli egyezséget kötöttek. Patthelyzet az Erzsébet híd budai hídfőjénél A beruházást a Fidesz még ellenzékből támadta, majd hirtelen felelőse lett © Fülöp Máté Ám hiába nyílt meg az út a működési engedély megszerzéséhez, a beruházáshoz 7,6 milliárd forintos kölcsönt nyújtó MFB megorrolt a háta mögött kötött egyezség miatt, és felmondta a céggel kötött hitelszerződést. Úgy tűnt, dobra verik a fürdőt és a szállodát. Ezzel viszont elúszott volna a 250 milliós állami támogatás és az apportként bevitt önkormányzati telek. A főváros rémületében erősen diszkontáron megvásárolta az MFB követeléseit, cserébe azt kérte a Rác Nosztalgia Kft.-től, hogy adja oda 200 millió forintért a fürdő 93 százalékos tulajdonrészét, míg a hasznosítás joga 30 évre a cégnél maradt volna. Nem fogadták el az ajánlatot. A főváros hétmilliárdos követelésével szemben a Rác Nosztalgia Kft.-t birtokló Rác Beruházó Kft. 2,5 milliárdot követelt az önkormányzattól. A Fővárosi Közgyűlés ezek után 2014-ben létrehozta a Rác Fürdő Eszközkezelő Kft.-t, amelybe bevitték a beruházáshoz tartozó követeléseket és a felépítmények BGYH által birtokolt 7 százalékát, és módosították volna az összes kapcsolódó szerződést, de ez nem járt sikerrel. A nyitási költséget 2015 nyarán 1,2 milliárdra becsülték. A főváros azonban furcsa módon tárgyalni sem volt hajlandó a Rác Beruházó Kft. 800 milliós hitelfelvételi javaslatáról, ennyi kellett volna az üzemeltetés beindításához. Így két pénzintézet is elállt a finanszírozástól. A könyvvizsgáló végül figyelmeztette az önkormányzatot: ha nem egyeznek meg, akkor a fennálló – hétmilliárdra rúgó – követelésállományt le kell értékelni. A főváros ekkor arra jutott, hogy jobb felszámoltatni a – saját tulajdonú – Rác Nosztalgia Kft., illetve a korábbi beruházó partner céget a Rác Beruházó Kft-t. A főváros már úgy gondolja: jó lesz, ha kimaradnak az egészből Nyolc hónapon belül nyitja kapuit? © MTI / Balaton József A főváros kérésére a kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodási szervezetnek nyilvánította ezeket a cégeket. A felszámolással pedig a Nemzeti Reorganizációs Kft.-t, illetve a mostanában sokat foglalkoztatott Börcsök Istvánt bízták meg. Börcsökre – ahogy azt a 444. hu korábban összeszedte – összesen tíz kiemelt felszámolást és egy végelszámolást bíztak az elmúlt időkben. Köztük a KÖKI Terminál beruházójának, az Illatos úti környezetszennyezésért felelős Budapesti Vegyiműveknek, a Dürer Kertet birtokló Ajtósi University Ingatlanforgalmazónak, illetve az olimpiai színhelyek közé beválogatott balatonudvari Royal Balaton & Golf felszámolását. De ő végzi az állami vésztartalékokat kezelő, értékes ingatlanokkal rendelkező Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. végelszámolását is, amely 410 milliót bukott el a brókerbotrányban. Úgy tűnik a Rác Fürdővel már nem lesz túl sok dolga. Ha a Fővárosi Közgyűlés megszavazza az előterjesztést, akkor az MFB Igazgatósága 3,1 milliárdért átveszi az idén januárban 5,24 milliárdra becsült ingatlanokat. A nyitási költségeket a fürdő esetében 220 millióra, a hotelnél 404 millióra teszik. A szakvélemény évi 91,5 millióra értékelte az éves földhasználati díjat. Az MFB tavaly októberben kereste meg az ötlettel a fővárost, azóta tárgyaltak. Az előnyök és hátrányok mérlegelése után arra jutottak, hogy a fővárosnak az a legjobb, ha átadják az MFB-nek a beruházást, azután "kimaradnak az egészből".	[ "Magyar Fejlesztési Bank", "Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt." ]	[ "Budapesti Vegyiműv", "Rác Fürdő", "Rác Fürdő Eszközkezelő Kft.", "Rác Nosztalgia Kft.", "Rác Beruházási Kft.", "Rác Beruházó Kft.", "BGYH Zrt.", "Rác fürdő", "Nemzeti Reorganizációs Kft.", "Rác Beruházó Kft-t", "Budapest Gyógyfürdői és Hévízei (BGYH) Zrt.", "Royal Balaton & Golf", "Fővárosi Közgyűlés", "Ajtósi University Ingatlanforgalmazó", "KÖKI Terminál", "MFB Igazgatósága", "Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft.", "Dürer Kert" ]
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság döntését, az alapítványok minden olyan adatot ki fognak szolgáltatni, amit kikérnek, mondta Nagy Márton, az MNB alelnöke a Kossuth Rádió Déli Krónika című műsorában sugárzott felvételen. Azt mondta, hogy az alapítványok önmaguktól is a transzparensebb működés felé fognak elmozdulni. Hozzátette, hogy az alapítványok elváltak a jegybanktól, az alapítványoknak lesz meg minden olyan joga, hogy ezt a transzparenciát miként teremtik meg. Úgy vélte, hogy ez sikerülni fog, és "pontot lehet tenni a kérdéskör végére", írja az MTI. Az Alkotmánybíróság Áder János köztársasági elnök indítványával összhangban csütörtökön határozatban mondta ki, hogy alkotmányellenes a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény adatnyilvánossággal kapcsolatos módosítása. Az AB megállapította, hogy az MNB alapítványai, illetve többségi tulajdonában álló gazdasági társaságai által kezelt adatok megismerését korlátozó törvényi szabályozás, és visszamenőleges hatályba léptető rendelkezései alaptörvény-ellenesek. Az AB kiemelte: a jegybank közfeladatot lát el, kizárólag közpénzzel gazdálkodik, ezért az átláthatóság és a közélet tisztasága érdekében a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik. Továbbá csak feladataival összhangban hozhat létre gazdasági társaságot, alapítványt, így az általa nyújtott vagyoni hozzájárulás nem veszíti el közpénz jellegét. Nagy Márton a műsorban az MKB Bank eladásával kapcsolatban elmondta, hogy a három tulajdonos – a Blue Robin külföldi tőkealap, a CIG Pannónia pénztár és a Minerva Tőkealap – magas hozam reményében talpra állítja a bankot, két-három év múlva pedig kilépnek abból azzal a szándékkal, hogy tőzsdére vigyék.	[ "Magyar Nemzeti Bank" ]	[ "MKB Bank", "CIG Pannónia", "Kossuth Rádió", "Blue Robin", "Minerva Tőkealap" ]
Első fokon pert nyert az állam és a nevében eljáró Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. (NDN) ellen is az a Dunakeszin trafikját elvesztő felperes, aki azt kérte: adják ki neki a vesztes pályázatának pontszámát, az elbírálók névsorát, valamint az alkalmazott pontozási szempontokat. Az ítélet nem jogerős. Fővárosi Törvényszék szerdán elsőfokú, nem jogerős ítéletében arra kötelezte a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot (NFM) és az NDN-t, hogy adják ki az őket beperlő trafikos pályázatával kapcsolatos adatokat, illetve információkat. Azokról a részletekről van szó, amelyeket eddig mindenkitől megtagadtak: a pályázatra kapott pontok, az értékelőlapok másolata, valamint a bírálóbizottság tagjainak névsora. Mint arról augusztus óta többször is beszámoltunk, perre ment az állami szervekkel egy pályázatvesztes dohányboltos azért, hogy megtudja, megérdemelten bukta-e el a Dunakeszin 19 évig üzemelő trafikját. A most kihirdetetett elsőfokú ítéletből az következik, hogy a bíróság a volt trafikos legtöbb kérését megalapozottnak tekinti, azaz: ha az alperesek nem fellebbeznek, akkor a kért adatokat a felperesnek 15 napon belül meg kell kapnia. Néhány kérést a bírósági döntés alapján azonban nem kell az NFM-nek, illetve az NDN-nek teljesítenie. A bíró úgy ítélte meg például, hogy nem kell kiadni a nyertes pontszámokhoz tartozó neveket, és nem kell ismertetni a bírálóbizottság eljárási rendjét sem. Igaz, utóbbit azért nem, mert kiderült: az nem is létezett. Keresztes Tamás: csak erkölcsi az elégtétel © Fülöp Máté Érdekes fejlemény, hogy az októberben a bíró előtt is elhangzó állítással szemben, most kiderült: mégsem működtek a pályázatok szűrésére használt, "területileg illetékes" bíráló szervezetek. Szerdán az hangzott el, hogy valójában csak egy bíráló bizottság létezett, és ez az egyetlen testület döntött az összes (több mint 20 ezer!) pályázatról. E bizottság névsorát azonban – döntött a bíró – nyilvánosságra kell hozni. Vagyis ismertté válhat mindazok neve, akik döntésükkel az egész pályázati végeredményt megalapozták. (Decemberben egyébként, a per legutóbbi tárgyalásán az alpereseket arra kötelezte a bíró, hogy az általuk "bemondott" területi/körzeti bizottságok névsorát, illetve a bizottság működési szabályzatát mutassák be. Most azonban a bíró elfogadta, hogy olyasmiről beszéltek akkor, ami valójában nincs is.) A szerdai tárgyalási nap hangulatára egyébként nem volt jellemző az, ami a korábbi ülésekre, amikor az NFM és az NDN jogi képviselői alapvető kérdésekre sem adtak érdemi válaszokat, sok esetben halasztást kértek a felkészülésre. A tárgyalási teremben szerdán vélhetően mindenki tisztában volt azzal, hogy valamilyen döntés most születni fog. Keresztes Tamás, a felperes ügyvédje lapunk kérésére beszélt a szerdai döntésről. Azt mondta: ügyfelének mindez csupán erkölcsi elégtétel.	[ "Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.", "Nemzeti Fejlesztési Minisztérium" ]	[ "Fővárosi Törvényszék" ]
A VII. kerület előzetesben ülő polgármestere, Hunvald György kézzel írott levélben kampányolt Kispál Tibor mellett. A kerületi MSZP-s polgármesterjelölt kiválasztása nem ment simán, Szabó Zoltán megtámadta az első szavazás eredményét. Kispál Tibor Csak második nekifutásra sikerült polgármesterjelöltet választani az erzsébetvárosi MSZP-ben. A kerületi szocialisták kis többséggel ismét Kispál Tibor, a párt egyik helyi képviselőjelöltje mellé álltak. Kispál 56 szavazatot kapott, míg ellenfele, Szabó Zoltán 52-t. Az újabb fordulóra azért volt szükség, mert a februárban megtartott küldöttgyűlésen született szavazási eredményt Szabó megtámadta a párt fővárosi etikai bizottságán, amely új eljárást rendelt el. A mostani ülés előtt Kispál váratlan segítséget kapott: a párharcban Hunvald György is mellé állt. A háromoldalas kézzel írott levélben a polgármester a jelölt hosszú méltatása után leszögezte, "ha köztetek ülnék, a Tiborra szavaznék". Hunvald szerint erre a meggyőződésre nemcsak Kispál személyes kvalitásai miatt jutott, hanem azért is, mert a kerületben nagy szükség van az egységre. "Most nem vezérre, hanem vezetőre van szükség" – állapította meg Hunvald, hozzátéve, hogy szerinte Kispál alkalmas arra, hogy összetartsa a párt jelöltjeit, és a szövetségesekkel együtt ősszel megszerezze a pártnak a többséget. "Tiszta szívemből akarom a sikert, mert ez a mi közös nagy sikerünk lehet", "kezdjünk neki, emelkedjen az a zászló, álljon fel a csapatunk" – buzdította társait a távollévő polgármester. Hunvald bilincsben A levelet fénymásolatban megkapta valamennyi szavazati joggal bíró MSZP-s. Névtelenségbe burkolózó forrásunk, aki az Indexnek is elküldte, azt állítja, ez a húzás eredményezte végül Szabó vereségét. A kerületi MSZP megbízott elnöke, Ripp Ágnes az Index kérdésére azt mondta, Hunvald György nem a nyilvánosság számára, hanem az MSZP-s közösségnek küldte el üzenetét. Szerinte ebben nem lehet kivetnivalót találni, hiszen a mai napig ő a VII. kerületi szervezet elnöke.	[ "MSZP" ]	[]
Közel kétéves pereskedés után a bíróság arra kötelezte a BKV-t, számoljon be arról, hogy milyen szerződést kötött a hirdetésszervezéseit intéző Peron Kft-vel, és mekkora bevétel folyt be a BKV kasszájába reklámfelüleleteinek értékesítéséből 2005-ben és 2006-ban. Az eljárást kezdeményező civil jogász kiakadt azon, hogy az első fokú ítéletig 1,5 év telt el. Elsőfokú ítélet kötelezi a közlekedési céget, hogy beszámoljon reklámbevételeiről, de a cég fellebbezett. Egy cégnek legalább 108 millió forintot fizetett ki tanácsért a BKV, ám, hogy mi készült el, titokban tartja. "Skandalum" - állítja, aki látta az anyagot. 2007-ben összesen 35 tanácsadói szerződést kötött a cég, de nem árulja el, mennyiért. Egy beavatott képviselő szerint a szakértői anyagok 80%-át "bárki írhatta volna". Majd' kétéves pereskedés eredményeként a BKV-nak nyilvánosságra kell hoznia, mekkora bevétele származik abból, hogy a Baross tér közepén álló forgalomirányító tetején egy Opel-reklám virít. Az Opel-reklám 2005 májusában Az ítélet precedensértékű lehet, és kiderülhet, mekkora bevétele származik a BKV-nak tekintélyes hirdetési felületeiből, aminek szervezését, bérbeadását évek óta a Peron Kft. intézheti. (Ez egyébként az a cég, amelyik annak idején eltávolította a metróból azokat a Fidesz holdudvarából érkező plakátokat, amik a 2006-os kampány idején Demszky Gáborból űztek gúnyt.) A közérdekű adatokat Kulcsár Zoltán adatvédelmi szakértő szakmai kíváncsiságból kérte ki a BKV-tól, ám a közlekedési cég mindenfélére hivatkozva megtagadta az adatok kiadását. Első fokon is elvesztette a pert a BKV, de - újabb évre elodázva a közérdekű adatok kiadását - fellebbezett az első fokú ítélet ellen. Végül most a Pesti Központi Kerületi Bíróság kötelezte a közcéget az adatok kiadására. Azt egyelőre nekünk sem sikerült megtudnunk, mi titkolnivalója van a BKV-nak a reklámbevételekkel kapcsolatban, de már csak két hetet kell várnia a nyilvánosságnak az adatokra. Szándékosan visszatartották az adatokat A BKV a per során egyébként ugyanazt a hárító taktikát választotta, amit az AAM-mel kötött tanácsadói szerződésekkel kapcsolatban is: a közlekedési cég gazdálkodását érintő adatokat - mondván egy magáncéggel kapcsolatosak - üzleti titoknak tekintette, jóllehet, ezzel megsértette az adatvédelmi törvényt. "A BKV kiadná, de a Peron Reklám Kft. ebbe nem egyezett bele" - fogalmazott tavaly az Indexnek Regőczi Miklós kommunikációs igazgató, miközben a mostani ítélet így fogalmaz: "A perben érintett bérleti és engedményezési szerződés, amely az alperes és a Peron Reklám Kft. között jött létre nem tartozik az üzleti titok körébe (...) Az alperesnek a reklámtevékenység egészével és annak részleteivel is tisztában kell lennie, nem tagadhat meg egy gazdálkodással közvetlen összefüggésben álló adat kiadását azon az alapon, hogy ezen adattal nem rendelkezik." A BKV egyelőre nem válaszolt, fellebbez-e az ítélet ellen, de Kulcsár Zoltán azt mondta, az ítélethirdetés után a cég ügyvédje azt állította neki, hogy nem fognak. "Egy biztos, ha a törvény szerint soron kívüli eljárásban első fokon 1,5 évet kellett várni az elsőfokú ítéletre, akkor az a polgári igazságszolgáltatás kudarca, amely arra késztet, hogy büntetőeljárást indítsak" - összegezte a per tanulságait Kulcsár. A cikk megírásával egy időben egyébként kértük a BKV-t, hogy közölje, mekkora volt a cég reklámbevétele 2007 és 2008-ban, illetve jelenleg, milyen hatályos szerződések alapján intézi a cég reklámtevékenységét, milyen cégekkel áll kapcsolatban, mekkora reklámfelületekkel rendelkezik.	[ "Peron Kft.", "BKV" ]	[ "Peron Kft-vel", "Pesti Központi Kerületi Bíróság", "Peron Reklám Kft." ]
Nyomtatás Küldés e-mailben Kósa András 2010. május 31. 06:37 Több offshore tulajdonú, ingatlanforgalmazással foglalkozó céget jegyeztek be a leendő közigazgatási minisztérium államtitkárának ügyvédi irodájába. Az amerikai, liechtensteini, Seychelles szigeteki cégek alapítói, tulajdonosai között a Gál és Társa Ügyvédi Iroda alkalmazottait, esetenként Gál András Levente közvetlen családtagjait is megtaláljuk. A lapunknak nyilatozó pénzmosás ellenes szakértő elmondja, mik a legújabb offshore módszerek, és miért "buli" az "offshorozás". Strómanok, ügyvédbojtárok Az offshore a legjobb módja annak, hogy a valódi tulajdonos kiléte háttérben maradjon (képünk illusztráció, fotó: Magócsi Márton) Belép az offshore Offshore-ok a Falk Miksa utca körül A Gál és Társa Ügyvédi Irodához bejegyzett cégek Ingestum Magyarország Ingatlanhasznosító Kft.: 2008 03.18-án VER-SZA Ingatlanforgalmazó Kft: 2008 július 23-án jegyezték be. Kátalink 31 Ingatlanhasznosító Kft.: Máshova bejegyzett, de személyek révén Gál Andráshoz köthető cégek: John Law Consulting Kft. (2007-2009 között Hegamed Kft.: A Calyisto Ingatlanforgalmazó Kft. "ősanyja" még a Kleopátra 2002 Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Kft. volt 2002-ből, amely a következő évben előbb felvette a romantikusabb hangzású Antonius és Kleopátra Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Kft. nevet, majd egy évre rá már ingatlan forgalmazó cégként folytatta ugyanezzel a névvel, hogy 2005-ben Calyistóként folytassa. Jogi képviseletét ekkor a Gál András Levente ügyvédi iroda látja el. Radácsi József 2004 szeptember 27-től lép be a cég életébe, egy hónappal azelőtt, hogy a kft. idegenforgalmiból ingatlanforgalmi profilra vált. Kaposi Réka 2003-2005 között tag, ekkor még egyetemista, 2004-ben végez az életrajza szerint. Radácsi József 2005 október 18-án száll ki, a vásárló aWashington DC-ben bejegyzett Manes Overseas LLC, kézbesítési megbízott Dr. Gál András Levente ügyvédi iroda. Öt éve működik a Nyíring Ingatlanforgalmazó és Ingatlanfejlesztő Kft. , az egyik alapító Radácsi József, a másik testvére, Zilahi Zoltánné. Radácsi alig három hónap után átadja 90 százalékos üzletrészét Kaposi Rékának (ugyanezen a napon testvére is kiszáll a cégből), aki szintén csak három hónapig marad a cégben. 2005 október 18-án Radácsi ismét tulajdonos lesz, de ugyanezen a napon születik egy üzletrész átruházás közte és a ManesOverseas (kézbesítési megbízott: Seres Éva) között, melynek értelmében a külföldi cég 95 százalékos tulajdonhoz jut. A cég jogi képviselője a Gál ügyvédi iroda 2005-től. Balázs Györgyi Katalin, Gál András Levente felesége, 2005-ben egy rövid ideig volt ügyvezető a cégben. A HUMÁNSWOT Tanácsadó Kft. a szintén romantikus hangzású 2008 03.18-án jegyezték be , a cégjegyzésre jogosult Kiss Balázs. Kiss Balázs alapító tag is volt, csakúgy,mint a Seychelles-szigeteki Jeystone Overseas Limited, amely a mai napig is az (kézbesítési megbízott: Zsombokné Demeter Andrea). Kiss 2008. 06.06-ánkiszállt, helyébe a Vaduzi bejegyzésű Zephyr Group Anstalt lépett, kézbesítési megbízott: Kaposi Réka.2008 július 23-án jegyezték be. Cégjegyzésre jogosult: Kiss Balázs . Alapítók: Zephyr Group Anstalt (kézbesítési megbízott: Kaposi Réka), és a Jeystone Overseas Ltd.(Kézbesítési megbízott: Zsombokné, Demeter Andrea) 2009.06.23-án jegyezték be , a cégadatok a "szokásosak": cégjegyzésre jogosult Kiss Balázs, tagok: Zephyr Group (kézbesítési megbízott: Kaposi Réka), és a Jeystone Overseas Ltd. (kézbesítési megbízott, Zsombokné, Demeter Andrea)Máshova bejegyzett, de személyek révén Gál Andráshoz köthető cégek: a cégjegyzésre jogosultak között 2007. 10. 24-én tűnik fel Zsombok László, aki a Fidesz képviselője Monoron . Ő 2009 06.02-án kiszáll a cégből – ugyanazon a napon, amikor a Hegamed alapító Jeystone Overseas is, melynek kézbesítési megbízottja Zsombokné Demeter Andrea. A cég ellen APEH végrehajtás van érvényben, szerepel a feketelista.hu oldalon."ősanyja" még a Kleopátra 2002 Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Kft. volt 2002-ből, amely a következő évben előbb felvette a romantikusabb hangzású Antonius és Kleopátra Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Kft. nevet, majd egy évre rá már ingatlan forgalmazó cégként folytatta ugyanezzel a névvel, hogy 2005-ben Calyistóként folytassa. Jogi képviseletét ekkor a Gál András Levente ügyvédi iroda látja el. Radácsi József 2004 szeptember 27-től lép be a cég életébe, egy hónappal azelőtt, hogy a kft. idegenforgalmiból ingatlanforgalmi profilra vált. Kaposi Réka 2003-2005 között tag, ekkor még egyetemista, 2004-ben végez az életrajza szerint. Radácsi József 2005 október 18-án száll ki, a vásárló aWashington DC-ben bejegyzett Manes Overseas LLC, kézbesítési megbízott Dr. Gál András Levente ügyvédi iroda.Öt éve működik a, az egyik alapító Radácsi József, a másik testvére, Zilahi Zoltánné. Radácsi alig három hónap után átadja 90 százalékos üzletrészét Kaposi Rékának (ugyanezen a napon testvére is kiszáll a cégből), aki szintén csak három hónapig marad a cégben. 2005 október 18-án Radácsi ismét tulajdonos lesz, de ugyanezen a napon születik egy üzletrész átruházás közte és a ManesOverseas (kézbesítési megbízott: Seres Éva) között, melynek értelmében a külföldi cég 95 százalékos tulajdonhoz jut. A cég jogi képviselője a Gál ügyvédi iroda 2005-től. Balázs Györgyi Katalin, Gál András Levente felesége, 2005-ben egy rövid ideig volt ügyvezető a cégben.a szintén romantikus hangzású Kárpátok FM Ingatlanfejlesztő Kft-ből jött létre 2007-ben, de főtevékenységként itt is szerepel az ingatlanforgalmazás. Cégjegyzésre jogosult Zsombok László, aki 2006 12.22 és 2007.09.24 között tag is volt, taggá válása után öt nappal belép a Jeystone Overseas is (kézbesítési jogosult Zsombokné Demeter Andrea), majd 2007 szeptember 24-én mindketten kiszállnak, és Fodor Mónika veszi át a céget, aki akkor szintén a Gál András Levente Ügyvédi Iroda gyakornoka volt. Jogi képviselő a Gál ügyvédi iroda. A cégben tulajdonos 2007-2010 között Varga Katalin is, aki Gál András Levente társa az ügyvédi irodában. A cég ellen APEH végrehajtás van érvényben, szerepel a feketelista.hu oldalon. Ha a Fidesz komolyan elszánta magát... A Seychelles-szigetek: itt jó lenni cégvezetőnek. Kellemes környezet, kellemes adószabályok. Tömeges bedőlés jöhet? "Rendszerszintű különbség, hogy az új korszak első kormányában a tagságnak nem feltétele offshore-cégek birtoklása, vagy az adótanácsadás ezeknek a cégeknek" – mondta Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője a kormányprogram parlamenti vitájában. A jelek szerint azért ha nem is feltétel, kizáró okot sem jelent, ha valaki "offshore-ban utazik" a Fidesz-KDNP kormánytagjai közül. Itt van például mindjárt, a kormány "személyügyi mindenese" , Gál András Levente, a Navracsics Tibor vezette közigazgatási minisztérium államtitkára, akinek ügyvédi irodájához több offshore cég is köthető.A Gál és Társa Ügyvédi Iroda Budapesten a Falk Miksa utca 4 szám alatt működik – ugyanez a székhelye több offshore hátterű cégnek is, melyeknek képviseletét az ügyvédi iroda látja el. Az amerikai, liechtensteini, Seychelles-szigeteki cégek alapítói, tulajdonosai között a Gál és Társa Ügyvédi Iroda alkalmazottait, esetenként Gál András Levente közvetlen családtagjait is megtaláljuk. (Lásd Offshore-ok a Falk Miksa utca körül című keretes írásunkat.) Ők azonban minden valószínűség szerint nem valós tulajdonosok, csak strómanok, ez ma Magyarországon más irodákban is teljesen elterjedt gyakorlat.Ilyen esetekben az ügyvédbojtárok (a Gál és Társánál volt köztük olyan, aki még joghallgatóként vált cégtulajdonossá) valószínűleg nehezen utasíthatnak vissza egy főnöki "felkérést", az ügyfelek minél hatékonyabb kiszolgálása érdekében. A cégek közös jellemzője, hogy ingatlanhasznosítással foglalkoznak, van olyan amelyiket vélhetően egy-egy külföldi multi kedvező árú hazai telekvásárlásának elősegítése érdekében hoztak létre.Gál András Levente ügyvédi irodájában volt ügyvédjelölt például annak az offshore hátterű cégnek az egyik tagja, amely egy korrupció gyanús telekügyletet bonyolított le Ózdon. A jobboldali sajtóban nagy visszhangot kapott eset során a város szocialistatöbbségű képviselő testülete előbb úgy módosítja saját közbeszerzési szabályzatát, hogy ne kelljen egy telket megpályáztatnia, majd eladja azt áron alul, értékbecslés nélkül az AUCTUS-nak 2005 március 31-én 128millió forintért. A cég a telket 17 nappal később 528 millióért adja tovább, a területen Interspar épül. Azt már mi tesszük hozzá, hogy a mérlege szerint az AUCTUS 490 millió forint költséget mutat ki 2005-ben, és végül 7 millió forint után fizetett adót, ami egy nagy nemzetközi adótanácsadó cég munkatársa szerint "nem vall túl igényes adótervezésre", ehhez hasonló esetekben egy adószakértő fejében általában megfordul a számlavásárlással eltüntetett nyereségadóalap eshetősége.Az AUCTUS Ingatlanforgalmazó Kft-t 2005 február 10-énjegyezték be , cégjegyzésre jogosult Radácsi József, aki tagként is szerepel. Szintén alapító még Kaposi Réka, aki Gál András Levente ügyvédi irodájában volt ügyvédbojtár az életrajza szerint, 2004-2008 között, de ma már önálló ügyvédként tevékenykedik, ő képviselte a Grupo Miltont a pátyi önkormányzattal a tárgyalásokon az elhíresült telekügyben. Kaposi Réka 2005 06.17-én átadja részét Zilahi Zoltánnénak, aki Radácsi József testvére. Az asszony csak négy hónapig marad az AUCTUS-ban, majd 2005 október18-tól a helyére a Washington DC-ben bejegyzett Manes Overseas LLC nevű offshore cég lép, akit viszont Radácsi József képvisel.Egy másik – szintén neve elhallgatását kérő, nemzetközi pénzmosásellenes szakértő - forrásunk szerint a fenti eset egy nemzetközileg, és évek óta már Magyarországon is bevett gyakorlatként működő modellre lehet példa. "A fejlődő világban mindenhol, így Magyarországon is bevett gyakorlat,hogy az – általában élelmiszerkereskedelmi - multik a kisebb-nagyobb városokba tervezett hipermarketjeik számára erre specializálódott néhány céggel szerződnek, melyeknek megfelelő önkormányzati kapcsolataik vannak annak érdekében, hogy megszerezzék a város legkedvezőbb fekvésű erre alkalmas helyeit" - mondta.Ezt a képviselőtestülettel rendezési terv alá vonják, akár belterületet is kreálnak a városszéli szántóból, de csak miután az önkormányzati potentátok "megbízható"személyei - strómanjai - megvásárolják. "Így ment ez az autópálya nyomvonalak kijelölésénél is" – fogalmazott. Az AUCTUS Komlón is vásárolt telket, amin a tervek szerint szintén Spar épült volna, az erről szóló dokumentumok "Spar telek" néven érhetők el a város honlapján, de egy helyi képviselő szerint az élelmiszerlánc végül visszalépett a beruházástól, a válság miatti keresletcsökkenésre hivatkozva.A korábbi évek gyakorlatában még a telket megszerző céget vették meg úgy,hogy az üzletrészeit megvásárolták a tulajdonosoktól. Ha ezek magánszemélyek voltak,akkor az ő cégbe fektetett tőkéjük és a kifizetett ellenérték közötti árfolyamnyereség 25% adóval járt. Ha a magánszemély viszont "kicserélte magát" ezen üzletrész értékesítés előtt egy offshore-cégre úgy, hogy például a 3milliós jegyzett tőkéjű cégben lévő üzletrészét eladta az offshore-nak 5 millióért, akkor a két millió nyereség 25%-átkellett megfizetnie árfolyamnyereség adóként. Az offshore kicsivel később ezt az üzletrészt eladta a valódi vevőnek, mondjuk 55millióért. Ha egy magyar cég tulajdonosa egy offshore (vagy más külföldi cég) akkor náluk 2010 január 1-ig nem volt árfolyamnyereség adó. Így a magánszemély 25%-ot - azaz most 10 milliót - spórolt az ügyleten. Ennek köszönhető – többek között - az ingatlanos "projektcégek" offshore-osítása."Az utóbbi években a multik inkább már csak ingatlant vesznek, s nem bajlódnakprojektcég-vételekkel, mondván ez a tisztább üzlet nekik, s az ingatlant eladó cégproblémája lesz az adásvétel utáni minden pénzvisszaosztás majd úgy, hogy a nagy nyereséget nulla közelébe viszik (akár fiktív) költségszámlákkal" – mondta forrásunk, akit az ózdi eset erre a gyakorlatra emlékeztet.Azok akik nem akartak kockáztatni, nem olvasztották el a cég nyereségadó alapját számlákkal, hanem megfizették az aktuális társasági és iparűzési adót, ami 20% körüli nagyságrendet jelentett az utóbbi években. Ezután osztalékot fizettek a maradékból az offshore-tulajdonosnak, adómentesen. Magánszemély tulajdonosnál ugyanez 25% osztalék adóval jár 2008 óta, azelőtt 35%-ra is fölmehetett.A közbeékelt cég általában csak a szükséges minimális tőkével rendelkezik, vagyis sokszor a telek megvásárlásához sincs elég forrása. Ezt a problémát úgy lehet áthidalni, hogy a telek vásárláskor mondjuk 90 napos fizetési határidőt kap, de 30 napossal adja el a végleges vevőnek, akár az ingatlant, akár - régebben - a már offshore által birtokolt magyar cégüzletrészt.Ma már gyakran magát az offshore céget is "beszerzik" az ügyfélnek, vagy úgy, hogy közvetlen kapcsolatban vannak egy Seychelles-i, Washington állambeli bejegyzési ügynökséggel (a Manes is egy népszerű ügynökségnél van bejegyezve), vagy, ami a sokkal gyakoribb, magyar bejegyzési közvetítő céget vesznek igénybe a cég beszerzéséhez.Közismert az is, hogy ugyanazon ember "képviseli" általában az offshore-céget, mint aki a magyar céget is irányítja/tulajdonolja. Így az offshore nevében ők szerződnek az "üzletrész-vásárlásos konstrukció" esetében a végső vevővel. Komlón és Ózdon is Radácsi József volt az AUCTUS képviselője, aki a Manes Overseast is képviseli. Utóbbi esetben nem üzletrész vásárlás, hanem telek továbbadás történt. (Mint látuk, Komlón végül nem jött étre az üzlet, az AUCTUS és a Spar között.) Az AUCTUS egyébként több végrehajtást is elrendeltek, egyet 2008-ban, egyet 2009-ben.Véleményem szerint hamarosan - a nyugati gyakorlatot követve, és ha a Fidesz komolyan elszánta magát a gyakorlat felszámolására - Magyarországon is 180 fokos fordulat várható az offshore-os"adótervezések" megítélésében, mivel az offshore a pénzmosás legfőbb eszköze a világon, s legális adótervezés lényegében nem valósítható meg vele,mert akkor már nem éri meg, csak az illegális használata eredményez adóelőnyt – mondta forrásunk.Szerinte csak egyetlen kivétel van: ha valós gazdasági indoklással, olyan országban jegyeznek be egy céget, amellyel Magyarország kötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, és az cég tényleges helyi cégvezetés (nem névleges szereplőkkel) révén működik. Ennek személyi és infrastruktúrális költségei évi100milliós nagyságrendbe kerülnek, ennek kellene megtérülnie az adóelőnyön. "Ilyen körülmények között a magyar offshore-ozók talán 1 százaléka lenne rentábilis. De ez az egy százalék sem költ ma erre ennyit, mivel ők is olyan cégvezetőkkel dolgoznak, akik többtucat/száz hasonló cégben adják nevüket a konstrukciókhoz- azaz gyakorlatilag ma ez az 1% is illegálisan működik."Szerinte sok offshore cég bedőlése csak azon múlik, hogy az APEH elkezd-e komolyabban utánanézni a multicégek könyvelésének, és ha abban offshore-októl megvásárolt magyar cégüzletrész-vásárlásokat talál, azzal "akar is valamit kezdeni". A követendő módszer szerinte a következő kellene, hogy legyen. Először nyilatkoztatni kell a szereplőket, azaz , hogy ki írta alá a szerződést az offshore nevében. Az aláírásra a "Teljeskörű Felhatalmazás" (Power of Attorney-POA) révén nyílik jog, s akinek a nevére ez szól, általában az a cég valódi tulajdonosa (Ultimate Beneficial Owner-UBO) és működtetője is.Ha ez magyar belföldi adóilletőségű személy, akkor az offshore céget magyar belföldi illetőségű adóalanyként kell kezelni, ugyanúgy, mint egy magyar céget, mivel az offshore üzletvezetésének helye belföld. Ez az, amit a magyar hatóságok még nem így kezelnek, annak ellenére, hogy lényegében minden offshore-céget Magyarországról vezetnek. Az APEH ráadásul ismerheti az utalások címzettjeit is, s mivel a bankoknál megvan az offshore tényleges tulajdonosa a pénzmosás-ellenes törvények miatt, így ők azt közlik is a hatósággal ha kell.	[ "AUCTUS", "Gál és Társa Ügyvédi Iroda" ]	[ "Nyíring Ingatlanforgalmazó és Ingatlanfejlesztő Kft.", "Hegamed Kft.", "HUMÁNSWOT Tanácsadó Kft.", "John Law Consulting Kft.", "AUCTUS Ingatlanforgalmazó Kft-t", "Gál András Levente Ügyvédi Iroda", "Kleopátra 2002 Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Kft.", "Kárpátok FM Ingatlanfejlesztő Kft", "Zephyr Group", "VER-SZA Ingatlanforgalmazó Kft", "Kleopátra Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Kft.", "Jeystone Overseas Limited", "Jeystone Overseas", "Manes Overseas", "Grupo Milton", "Jeystone Overseas Ltd.(Kézbesítési", "Manes Overseas LLC", "Jeystone Overseas Ltd.", "Calyisto Ingatlanforgalmazó Kft.", "Kátalink 31 Ingatlanhasznosító Kft.", "Ultimate Beneficial Owner-UBO", "Zephyr Group Anstalt", "Ingestum Magyarország Ingatlanhasznosító Kft." ]
Megszámolni is nehéz, hányadszor emelkednek előre nem látható munkák miatt a Videoton focicsapat tulajdonosa, a Fehérvár FC által épített a fehérvári stadion, illetve az arénaépítéshez kapcsolódó egyéb beruházások költségei. Ezúttal egy olyan projekt lett drágább, amit a stadionfejlesztésről szóló szerződésben eredetileg nem is rögzítettek, pedig eléggé adta magát, hogy szükség lesz rá. Ez nem más, mint a környezetrendezés, amit ugyan részben elválasztottak a sportlétesítmény építésétől, de azért jelentős részben ehhez köthető. A sóstói környezetvédelmi terület rehabilitációjára eredetileg bruttó 720 millió forintot szántak, ezt fejelték most meg újabb közel 24 millióval. Az indoklás szerint a szerződésmódosításra azért volt szükség, mert egy tóból a tervezetnél több iszapot kellett kikotorni, egy bürü (patakon átvezető általában fából készült, gyalogos) híd összeomlott, és a vizsgálatok szerint másik kettő is közel állt hozzá. Bár a mostani 24 milliós összeg nem nagy, különösen a teljes beruházáshoz viszonyítva, ha azonban figyelembe vesszük, hogy az első bejelentés óta mennyit emelkedtek a stadion költségei, ennél két nagyságrenddel nagyobb összeget kapunk. Pedig már az eredeti szerződéses ár is jóval magasabb volt, mint amennyit eredetileg az arénára szánt a kormányzat. A kabinet ugyanis előzetesen mindössze 12,8 milliárd forintot különített el a beruházásra, ám – a Magyar Narancs korábbi beszámolója szerint – ennél a legalacsonyabb ajánlat is közel 50 százalékkal magasabb volt. Bár az önkormányzatnak némi egyeztetés és az elvárások finomítása után ebből sikerült alkudni, a végső ár így is bruttó 16 milliárd forint lett, így a kormánynak az országvédelmi alap terhére kellett további 3,3 milliárd forintot átcsoportosítania a projektre. A kivitelezést egyébként egy olyan konzorcium nyerte el, amelyben a stadiont használó, fehérvári labdarúgócsapatot támogató Strabag több céggel is képviselteti magát. Ez a 16 milliárd volt tehát a kiinduló pont, amikor egy éve aláírták a felek a szerződést. A szerződést azóta összesen hatszor módosították, minden esetben felfelé tolva az árat. A legnagyobb mértékű drágulást augusztus közepén jelentették be: akkor az derült ki, hogy a stadion alig több mint 10 éve, jelentős állami támogatással felhúzott főépülete (amit eredetileg meg akartak tartani) statikailag nem biztonságos, ezért újra kell építeni. Ez a változtatás 900 millió forintba került, és a tervezett átadást is fél évvel el kellett halasztani miatta. Mivel a sok módosítás miatt elég nehéz volt átlátni, hogy mennyi is az annyi, a szerződést valamivel több, mint egy hónapja ismét egységes szerkezetbe foglalták. Ebben a tavalyi 16 milliárdos árral szemben már 18,6 milliárd fölötti összeg szerepel. Ebben pedig ugye még nincsenek benne az egyéb kiegészítő beruházások, mint például a sóstói környezetvédelmi terület már említett rehabilitációja, ahol szintén nem sikerült elsőre eltalálni a költségeket. Ahogy egyébként az ehhez, illetve a stadionépítéshez kapcsolódó közúti beruházások esetében sem. Az utóbbiakra kiírt külön közbeszerzést szintén a Strabag nyerte el, még áprilisban. Akkor az dőlt el, hogy mások mellett egy 113 méter hosszú Stadion sétány, illetve a 68 méter hosszú Sóstó köz is épülhet az aréna környékén, valamint kialakítanak egy 1750 négyzetméteres parkolót és felújítják a környező utcákat. Mindezt bruttó 373 millióért. Azóta azonban kiderült, hogy némi talajmunka és a "fagyvédő javító réteg építése" kimaradt az eredeti megállapodásból, így ezt augusztus végén még 3 millióért hozzácsapták a projekthez. Röviden összefoglalva tehát: adott egy stadion, amire eredetileg 12,8 milliárdot szánt az állam, és most tart 19,7-nél. Az átadásig még közel nyolc hónap van hátra, így egy cseppet sem lenne meglepő, ha végül kettessel fog kezdődni a végösszeg. (MTI Fotó: Bodnár Boglárka) Közélet Sóstói stadion Strabag Székesfehérvár Olvasson tovább a kategóriában	[ "Fehérvár FC" ]	[ "Magyar Narancs" ]
Az MSZP feljelentést tett, amiért a Fidesz 2010-ben töredékáron kapott plakáthelyeket és hazudott az Állami Számvevőszéknek is a plakátköltéseiről. Nyakó István szóvivő szerint nyilvánvaló, hogy a Fidesz legfőbb ügyésze el fogja kenni az ügyet, ám dokumentálni szeretnék, hogy a Fidesz csalt, Polt Péter pedig bűnt pártol. "Az MSZP azért tesz feljelentést, hogy a Legfőbb Ügyészség dokumentáltan elkövesse a hivatalos személy által elkövetett bűnpártolást" – mondta Nyakó István, az MSZP szóvivője a fővárosi Markó utcában, mielőtt egy jókora fehér "MSZP" és "Polt Péter" feliratú borítékban leadta volna a feljelentését a 2010-es választási és plakátcsalási ügyben. A szocialista párt azután döntött feljelentés mellett, hogy a 24.hu megírta: a 2010-es választások előtt a Simicska-cég, a Mahir Cityposter szervezte a Fidesz plakát- és citylight kampányát. A portál birtokába került elszámolás tanúsága szerint a cég lényében fillérekért adta a szolgáltatást a Fidesznek: 2010 áprilisában 4700 darabos óriásplakát-kampányt vezényelt le a Mahir, ami ma listaáron körülbelül 1 milliárd forintot is elkérhetne, de ténylegesen is legalább 7-800 millióba került. Ám a Fidesznek végül csak 98 millió forintot számlázott ki a cég. Csakhogy a pártok gazdálkodását is figyelő Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a Fidesz ebből is csak 35 milliót vallott be. Így tudott ugyanis a Fidesz a párttörvényben meghatározott 404,8 millió forintos kampányplafon alatt maradni. "A bizonyítékok önmagukért beszélnek: a Fidesz 2010-ben egy jól dokumentált választási plakátcsalást és költségvetési csalást követett el" - mondta Nyakó, aki szerint túl azon, hogy feketén is kihelyeztek több ezer plakátot – több került ki a hirdetőoszlopokra, amit a kataszterben szerepelt – a legalább 7-800 milliós kampányköltésből végül csak 90 millió lett kiszámlázva a Fidesznek. Azaz: szerinte súlyos áfacsalás is történhetett. Ezen túlmenően költségvetési csalást is elkövethettek, mivel ha a Fidesz bevallotta volna az ÁSZ-nak a teljes, 98 milliós plakátköltését, úgy 60 milliárddal túllépett volna a kampányköltési keretet, így törvény szerint a dupláját, 120 milliót kellett volna befizetniük. "A Fidesz 2010-es alapszabálya szerint a plakát és kampányköltségről csakis Fidesz országos elnökség döntött, azaz Orbán Viktor. A kampányelszámolásokat pedig a Fidesz országos választmánya, a Kövér László által elnökölt testület hagyta jóvá. A csalások két fő szervezője tehát az ország két legfőbb közjogi méltósága, a miniszterelnök és a házelnök volt" - mondta Nyakó. "Normális országban nem nekem kellene ismertetnem ezeket a tényeket, hanem a legfőbb ügyésznek – fűzte hozzá a szóvivő. "Azonban tudjuk, hogy Polt Péter sima pártkatona. Amíg a legfőbb ügyész is tudja, hogy a kormányváltás után büntetés vár rá, addig nem fog semmit tenni azért, hogy a pártot, ami őt hatalomra emelte legalábbis vádlottként a bíróságra adja" - fogalmazott a szóvivő, majd benyújtotta feljelentését a vádhatóság épületében. Batka Zoltán	[ "Fidesz", "Legfőbb Ügyészség" ]	[ "Állami Számvevőszék", "Mahir Cityposter" ]
El a kezeket Gyurcsánytól! felkiáltással közzétett értelmiségi nyílt levél, a Gyurcsány az ügyészség markában szintû, az eljárás törvénytelenségét megelőlegző címadások, heveny közéleti vita Révész Sándor Nem írom alá a Gyurcsányt védő petíciót (Népszabadság, 2011. szept. 16.) véleménycikke körül csak néhány reakció, miként csapódott le a balliberális oldalon az egykori miniszterelnök mentelmi jogának felfüggesztése. A jobboldali ujjongó reakciókkal nem érdemes foglalkozni, hiszen nyilvánvaló, hogy az egész cirkusz a kormánypárt kicsinyes és szánalmas leszámolási hadjáratának egyik sarokköve, amely mögött minden bizonnyal a regnáló kormányfő sértettsége és bosszúvágya áll. Viszont az ügy szélsőséges perspektívákból való megközelítése sajnos nem sokban különbözik a Stohl András felmentése mellett haknizó színészek már-már visszatetsző érveléseitől vagy a színész-mûsorvezetőt legszívesebben hat éven keresztül minden éjjel megerőszakolva látni vágyó, kárörvendő ellendrukkerek okoskodásától. Miközben a mentelmi jog felfüggesztése körüli viták között szépen elsikkadt a kiváltó ügy maga. Tekintsünk el egy kicsit attól, hogy a mentelmi jog felfüggesztése mennyire volt elegáns húzás, milyen korábbi politikai tabukat döntöget, csak elevenítsük fel a puszta tényeket:Egy amerikai, izraeli, német és magyar üzletemberekből álló befektetőcsoport azzal az ötlettel állt elő, hogy a Velencei-tó mellett 300-400 milliárd forintból kaszinóvárost szeretne építeni. A befektetők között volt a magyar származású Ronald S. Lauder, az Estée Lauder cég örököse és Fred H. Langhammer, az Estée Lauder volt vezérigazgatója, illetve Joav Blum izraeli üzletember.Joav Blumnak eredetileg Pest megyében voltak földjei: Albertirsán és Pilis mellett. Állítólag eredetileg ott akart kaszinót építeni, de a megyében már nem volt szabad koncesszió. A közép-dunántúli régióban viszont, ahová Sukoró is tartozik, még akkor nem osztottak ki koncessziót.A beruházással kapcsolatban 2008. május 26-án a Parlament Nándorfehérvári termében egyeztetés zajlott, ahol Gyurcsány mellett a befektetők - többek között Joav Blum és Fred H. Langhammer - vettek részt. A megbeszélésen állítólag Gyurcsány a telekcsere szabályszerûségéről érdeklődött, majd azt mondta, hogy mindenki tegye a dolgát törvényesen.Az egyeztetést követően Joav Blum - azzal az indokkal, hogy a megépülő M4-es autópálya érinti a földjeit - az összesen 182 Pest megyei hektárját Sukoró melletti állami telkekre cserélhette.A projektet a fenti "telekcsere-ügylet" kormányzati jóváhagyása mellett nagyban segítette az a nem elhanyagolható körülmény is, hogy a kiemelt beruházásokról szóló 2006-os törvény lehetőségeit kihasználva a 83/2009. (IV.10.) számú kormányrendelet a sukorói nagyberuházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségû üggyé nyilvánította, és a beruházásra kiírtak egy a régióra szóló kaszinó-koncessziót is.A beruházás mellett a következő érveket sorakoztatták fel: a sukorói King's City-építkezés kedvezően érintette volna a magyar gazdaságot, az egymilliárd dollárosra tervezett fejlesztés mintegy 2500 munkahelyet hozott volna létre közvetlenül a Velencei-tó partján, és évente több millió turistát vonzott volna Magyarországra.A fenti történésekkel párhuzamosan nézzük meg, mit tudhattunk még meg magáról a beruházásról: a zöldmezős, King's City nevû egymilliárd eurós kaszinó-szálloda beruházás során a hetvenhektáros vízparti területen szállodák és éttermek, valamint élményfürdő, golfpálya, fedett sípálya, kaszinó, továbbá egy szórakoztatóközpont épült volna.Amennyiben a fent leírtak kevésnek bizonyulnak a beruházás vizuális elképzeléséhez, talán segít az akkortájt Sukorón keringő fénymásolt projekttervszerû dokumentum, amely a fröccsöntött piramis mellett a következő látványtervet ismertette:"A vállalkozás bemutatja a Négy Királyságot, valamint számtalan törzset és kultúrát, amelyek elözönlötték Európát - a rómaiakat, hunokat, tatárokat, vikingeket, valamint különböző európai királyi dinasztiákat. A projekt más ókori királyságok hagyományait is színre viszi: a Kínai császárságét, Arábia Ezeregy Éjszakáját és a Szahara Sivatag legendáit, illetve a Szépség, a Divat és a Sport Királyságát is."Vagyis kicsit más szemszögből nézve és leegyszerûsítve: néhány idecsöppent, magyarországi nagyberuházási referenciával nem rendelkező "üzletember" kihallgatást kér a miniszterelnöktől, hogy az ország egyik legjelentősebb és legjobb fekvésû, szigorúan védett természeti értékekkel övezett területére fröccsöntött piramist, fedett sípályát, illetve a Szahara sivatag legendáit, illetve a Szépség, a Divat és a Sport Királyságát is bemutató kaszinókomplexumot építsen. Mindehhez az egyik befektető - nyilvánvalóan teljesen véletlenül, bennfentes információk birtoka nélkül megszerzett - főváros közeli gyümölcsösökkel rendelkezik, ami ha már kaszinóteleknek nem jó, legalább az egyik autópálya pont keresztül fogja szelni. És az a kormány, amelynek kiszolgáló államigazgatása egyébként egy vízparti horgászviskó építéséhez is számtalan szakhatósági engedélyt kér - egyébként teljesen jogosan -, rapid módon, minden valós hatástanulmány nélkül jóváhagy egy ilyen telekcserét.Nem tudom, az olvasók közül hányan ismerik magát a helyszínt. Érdemes elzarándokolni a pákozdi csata emlékmûvéhez, kiváló kilátás nyílik a környékre. Az emlékmû alatti kikötőben található a környék legautentikusabb halászcsárdája, a partközeli nádszigetek alatt óriásharcsák laknak, a nádszélben gyönyörû csukák, ezt tapasztalatból tudom, az evezős pálya az egyik leghíresebb hazai horgászhely, a lápvidéken fészkelő madárvilág európai szinten egyedülálló. Nyilvánvaló, hogy a tervezett King's City a Velencei-tó természeti értékeinek pusztulásával járt volna. A tó érzékeny ökoszisztémáját, a nemzetközi jelentőségû madárrezervátumot egyik oldalról amúgy is a börgöndi repülőtér készülő bővítése szorongatja. A megnövekedett környezeti terhelés, a várható szennyezések, a vízszint megváltozása komoly veszélyt jelentett volna a tó gazdag élővilágára, az Európai Unió Natura 2000 hálózatba tartozó fokozottan védett területekre és a tájképre is. Mindezt állítólag 2600 új munkahelyért. Főként úgy, hogy a kormány munkahely-teremtési támogatást is felajánlott, de a befektetők erre "nagyvonalúan" nem tartottak igényt. Nem akarok demagóg ötleteket adni, miként lehetne sokkal olcsóbban és körültekintőbben, környezetbarátabb módon 2600 munkahelyet teremteni, úgy, hogy a turistáknak is vonzóbb legyen a tó környéke. Mert nyilvánvaló nevetséges indoklása egy olyan projektnek, amelyről még a békásmegyeri piac kínai mackóalsó árusa is első pillantásra látta volna, hogy eleve bukásra van ítélve. Ugyan milyen régióból, melyik országból, földrészről jöttek volna Sukoróra fröccsöntött piramisok közé kaszinózni? Egyáltalán milyen eszement ötlet a Velencei-tó partjára fedett sípályát építeni? Ki lett volna a célközönség? Mintha nem lennénk tele lebetonozott vízparttal, kihasználatlan szállodarengeteggel, elég a Balaton déli partjának egy részén végigsétálni. És ha bebukik a projekt, félbemarad a beruházás, ki takarított volna?Nem állítom, nem is állíthatom, hogy korrupció lengte körül ezt a sötét ügyletet. De mit gondoljunk az ország - mellesleg ügyes üzletember hírében álló - volt felelős első emberéről és üzleti terveken felnőtt gazdasági tanácsadóiról, aki egy ilyen ötletről nem veszi le azon nyomban, hogy ezer sebtől vérzik? És aki a megvalósulását minimum vitatható kormányzati döntésekkel még meg is próbálja elősegíteni? Aki az akkori - már megingott helyzete ellenére - annyi veszélyérzettel sem rendelkezik, hogy acsarkodó politikai ellenfeleinek ekkora kihagyhatatlan magas labdát ad?Azt kellene észrevenni a volt miniszterelnök mellett feltétlenül kiálló értelmiségnek, hogy a King's City-beruházás támogatása nemcsak vállalhatatlan ügylete volt a Gyurcsány-érának, hanem felelőtlen, pökhendi, megbocsáthatatlan húzása is. Nem feltétlenül büntetőjogba ütköző, sokkal inkább a választói bizalom elleni bûntett. És ez nem mentesíti Gyurcsány Ferencet tettei alól, hogy egykor ő volt ez egyetlen méltó ellenfele Orbán Viktornak, de az sem, hogy a demokráciának sokkal elkötelezettebb miniszterelnökként regnált, mint az utóda, és az sem, hogy ezt a tettét büntetőjogi köntösbe bújtatott politikai leszámolásra próbálják felhasználni ellenfelei.	[ "King's City" ]	[ "Estée Lauder", "Európai Unió Natura 2000" ]
A járvány sem vetette vissza a kormány kedvenc autópálya-építő cégének teljesítményét: a Duna Aszfalt 2020-ban is megdöntötte minden korábbi rekordját. A tavaly Szijjártó Péter jachtoztatásával a hírekbe kerülő Szíjj László cége a teljes évben 175 milliárd forintot is meghaladó árbevételt ért el, amihez ismét ágazati szinten is kiugró nyereséghányad társult. A forgalom 15 százaléka maradt meg profitnak, így az adózott eredmény a 26 milliárd forintot is meghaladta. Ez naponta több mint 70 millió forintot jelent. Azt eddig is tudni lehetett, hogy a Duna Aszfaltnak jó esélye van az újabb rekordévre, mivel a társaság az első kilenc hónapjáról már december közepén beszámolt. A korábban kft.-ként működő céget ugyanis Szíjj László év közben egyszemélyes zrt.-vé alakította, a váltás miatt pedig leadtak egy beszámolót a 2020-as év első kilenc hónapjáról is. A január és szeptember közötti időszak pedig már elég jól előrevetítette az újabb rekordévet, elégnek tűnt hozzá, ha a társaság az utolsó negyedévben nagyjából azt hozza, mint az első kilenc hónapban. A Duna Aszfalt pedig szinte ugyanazt hozta: október és december között az árbevétel és az adózott nyereség is majdnem pontosan az egyharmada volt az első három negyedévben mértnek. Persze az egyenletes teljesítmény annyiban nem meglepő, hogy a cég elég jól el van látva állami munkákkal. A Duna Aszfalt 2018 eleje óta önállóan is több mint 460 milliárdnyi közbeszerzést nyert el, azoknak a tendereknek az összértéke pedig, amelyeken más – jellemzően szintén kormányközeli – vállalatokkal közösen futott be, közel 570 milliárd forint. Mindez azt is előre vetíti, hogy a társaságnak a következő években sem kell komoly visszaeséstől tartania. A Duna Aszfalt egyébként egyértelműen a 2010-es évek és különösen a Simicska-Orbán háború nagy nyertese. A társaság ugyan már a 11 évvel ezelőtti kormányváltás idején sem volt kicsi, akkor is évi 17 milliárd körüli árbevételt ért el, ám robbanásszerűen csak ezt, illetve a G-napot követően kezdett el gyarapodni. Miután 2014-2015-ben a miniszterelnök és a Fidesz gazdasági hátországát irányító Simicska Lajos összeveszett, az állami útépítési tendereken addig taroló Közgép lekerült a térképről, és a sztrádaprojektek új sztárja a Duna Aszfalt lett. Ebben azóta annyi változott, hogy Simicska időközben kapitulált, érdekeltségeitől szinte kivétel nélkül megvált, a Közgép pedig épp Szíjj Lászlóhoz került. Simicska birodalmának építőipari zászlóshajója az új tulajdonosánál pedig tavaly már ismét életjeleket mutatott. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSimicska Lajos szelleme visszatért, tényleg rehabilitálják a KözgépetSimicska Lajos idején lenullázták a 2010-es évek elejének pénzszivattyúját, most azonban, hogy az egykori Fidesz-pénztárnok eltűnt a képből, ismét hasít a Közgép. A Duna Aszfalt felfutása nem is az árbevételen látszik igazán, hiszen a forgalom összességében látványosan nőtt ugyan, de azért hullámzó volt 2014 után is. A nyereség azonban tartósan rendkívül magas szintre állt be. A 2010-es évek fordulóján még csak 400-500 milliós profittal működő cég 2015 óta minden esztendőben 10 milliárd feletti adózott eredmény ért el. Az előző hét év összesített nyeresége pedig majdnem 120 milliárd forint volt. Ennek egy elég jelentős részét a cégben hagyta Szíjj László, de amit kivett, abból is elég sok jacht kijönne. A Duna Aszfalt ezúttal négy hónapon belül 7 milliárd forintnyi osztalékot fizetett: ötöt karácsony előtt az első kilenc hónap profitjából, kettőt pedig tavasszal az utolsó három hónap után. 2010 óta összesen pedig már majdnem 55 milliárdot vett ki a cégből a tulajdonos. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzermilliárd forint magyar állami megrendelés áll a NER horvát focicsapatának támogatása mögöttA magyar közbeszerzéseken hasító építőipari cégek egymás sarkát tapossák, hogy támogathassák az eszéki futballcsapatot, a tablón már 14 vállalat díszeleg. Vállalat Duna Aszfalt Szíjj László Szijjártó Péter Olvasson tovább a kategóriában	[ "Duna Aszfalt" ]	[]
A Budapest Airport és a repteret kiszolgáló Főtaxi szerződései miatt indított nyomozást a rendőrség hűtlen kezelés gyanújával - írja a Népszabadság. A lap szerint a reptérrel korábban szerződésben álló Zóna Taxi volt tulajdonosa tett feljelentést. Hűtlen kezelés gyanújával nyomoz a rendőrség a Főtaxi és a Budapest Airport közötti szerződésekkel összefüggésben - írja Fővárosi Főügyészségre hivatkozva a Népszabadság hétfői száma. A lap szerint a Repülőtéri Rendőri Igazgatóság egyelőre ismeretlen tettes ellen nyomoz. A lap szerint Veres István, a reptérrel korábban szerződésben álló Zóna Taxi volt tulajdonosa a feljelentő. A férfi a lapnak azt mondta, hogy tudomása van gyanús szerződésekről, valamint kifizetett tízmilliókról, amelyeket a reptér a Budapest Airport a legutóbbi taxitenderén győztes Főtaxinak fizet. Veres, akinek a cégét a Főtaxi ütötte ki a jól jövedelmező reptéri taxibizniszből, azt állítja, hogy a Budapest Airport utastájékoztatás és biztonsági szolgáltatások címén fizet nagy összegeket a Főtaxinak, a szerződések azonban csak egyéb háttérmegállapodások elfedését szolgálják. A lapnak a rendőrség egyáltalán nem akart nyilatkozni a nyomozásról, Hardy Mihály, a Budapest Airport szóvivője pedig azt mondta, nem tud a nyomozásról. Az ügyészség azonban megerősítette, hogy hűtlen kezelés miatt vizsgálódnak.	[ "Főtaxi", "Budapest Airport" ]	[ "Zóna Taxi", "Repülőtéri Rendőri Igazgatóság", "Fővárosi Főügyészség" ]
...Mészáros Lőrinchez és konzorciumi partneréhez? Garancsihoz került a Dürer Kert és Budapest egyik legértékesebb telke 58, 8 milliárd forintért végzi el a GSM-R rendszer 2. ütem tervezési és kivitelezési munkáit a NIF Zrt.-nek a Mészáros-birodalom egyik legnagyobb tagja, az R-KORD Kft. az I-Cell Mobilsoft Zrt.-vel közösen. A munka 2255 kilométernyi, normál nyomtávú, országos közforgalmú vasúti vonalszakaszt érint, itt rádióhálózatot terveznek és építenek, valamint fényvezető kábeleket helyeznek el. A technikai paraméterekről bővebben itt olvashat. A munka becsült összértéke 39,1 milliárd forint volt, ennél 19,7 milliárd forinttal drágábban vitték el a megbízást. A közbeszerzési hirdetmény szerint a cégek alvállalkozókat fognak igénybe venni többek között: az optikai hálózat építéséhez, az átviteltechnika hálózat kivitelezéséhez, a végberendezések kiépítéséhez, a hálózatmenedzsmenthez, az üzemeltetés és karbantartást támogató rendszerek (OSS), illetve a rádióhálózat tervezéséhez és kiépítéséhez, és az integrációs szolgáltatásokhoz. Az R-Kord Mészáros Lőrinc vasúti cége, legutóbb akkor írtunk róla, mikor kiderült, hogy 1,3 milliárdért a felcsúti vállalkozás fektet majd kábelt Porpác és Csorna között. Mészáros Lőrinc milliárdos pénzesővel zárja a hetet Az R-Kord Porpác és Csorna között fog kábelt fektetni 1,3 milliárd forintért. Fotó: Marjai János/24.hu	[ "R-KORD Kft.", "I-Cell Mobilsoft Zrt." ]	[ "NIF Zrt." ]
Felfüggesztett szabadságvesztésre, pénzmellékbüntetésre, de még foglalkozástól eltiltásra is számíthatnak azok a focisták, akik fejenként kétezer euró körüli összegért "adták el" a REAC egyes meccseit. Ma első alkalommal tárgyal a Fővárosi Törvényszék a REAC labdarúgócsapat játékosait érintő bundabotrány ügyében. A Központi Nyomozó Főügyészség 17 személy – köztük 16 labdarúgó – ellen emelt vádat, mert a 2007. szeptember 9-től 2009. május 30-ig terjedő időszakban hét mérkőzés kapcsán vetődött fel, hogy az eredményt manipulálták. A vádirat szerint S. Balázs harmadrendű vádlott 2005-ben ismerkedett össze K. Zoltán első és L. Mátyás másodrendű vádlottakkal, akikkel megegyezett abban, hogy közvetítőként részt vesz a rákospalotai REAC egyes meccseinek befolyásolásában. A játékosokat tehát meg kívánták vesztegetni, hogy az eredmény ismeretében K. Zoltán és L. Mátyás fogadásokat köthessen. A mérkőzések eredményeit rendszerint úgy manipulálták – állítja az ügyészség –, hogy az adott meccs előtt néhány nappal K. Zoltán vagy L. Mátyás telefonon közölte az akkoriban a REAC-ban futballozó S. Balázzsal, hogy mekkora összeget tudnak felajánlani, illetve a bundában minimálisan hány játékosnak kell részt vennie. Ezután S. Balázs – az edzések előtt vagy után, illetve közvetlenül az adott mérkőzés előtt – megkereste az ajánlattal egyes játékostársait, majd közölte K. Zoltánnal vagy L. Mátyással, hogy kik működnek közre az adott meccs eredményének befolyásolásában. K. Zoltán és L. Mátyás általában kérte, hogy a REAC egyszerűen veszítse el a mérkőzést. De előfordult az is, hogy azt akarták: a csapat legalább két góllal veszítsen, illetve úgy veszítsen, hogy minél több gól essen. Ugyanakkor megesett az is, hogy az eredményt nem K. Zoltán vagy L. Mátyás "rendelte meg" S. Balázsnál, hanem a manipulációkban közreműködő REAC-játékosok egyike szólt, hogy hajlandóak lennének "eladni" az adott meccset. A K. Zoltán és az L. Mátyás által felajánlott összeg játékosonként rendszerint 2000-2500 euró volt, amit készpénzben, többnyire euróban adott át az első- vagy másodrendű vádlott S. Balázs vagy H. Gábor részére, akik azt később szétosztották a manipulációban részt vevő játékostársaik között. Akik a kezdőcsapatban szerepeltek, egyforma összeget kaptak, míg a cserejátékosoknak kevesebb jutott. Amennyiben az első-, illetve másodrendű vádlott a mérkőzés előtt fizetett, de nem az elvárt eredmény született, a játékosoknak a pénzt vissza kellett fizetniük, illetve a következő mérkőzés eredményét ingyen kellett manipulálniuk. A büntetőügynek összesen 17 vádlottja van, akik ellen vesztegetés vétsége, illetve vesztegetés bűntette miatt emelt vádat az ügyészség. K. Zoltán és L. Mátyás ellen hat rendbeli, gazdálkodó szervezet dolgozója kötelességének megszegésére irányuló, folytatólagosan elkövetett vesztegetés vétsége a vád. S. Balázst hét rendbeli, gazdálkodó szervezet dolgozója által kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettével vádolják. Az ügyészség mind a 17 vádlott esetében felfüggesztett szabadságvesztés és pénzmellékbüntetés kiszabását kérte. Ezen túl indítványozta, hogy a bíróság az első- és másodrendű vádlottak kivételével valamennyi érintettet végleg tiltsa el a labdarúgó foglalkozás gyakorlásától. K. Zoltán és L. Mátyás védői azt kezdeményezték, hogy a bundaügyekben négy szálon folyó eljárásokat egyesítsék, mert az ügyészség elkülönítve nyújtotta be a vádindítványokat. Erről a bíróságnak kell döntenie, így a szerdai tárgyaláson csak a vádiratot ismertették, a vádlottakat viszont ki sem hallgatták.	[ "REAC" ]	[ "Központi Nyomozó Főügyészség", "Fővárosi Törvényszék" ]
A Fidesz szerint a szocialisták akkor tudnák hitelesen cáfolni a szerdán nyilvánosságra került székházbotrányukat, ha a bérleti díjjal kapcsolatos dokumentumokat nyilvánosságra hoznák – jelentette ki Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten. Kósa közölte: a Fidesz azt várja, hogy az MSZP hozza nyilvánosságra a Vérmező úti irodaház helyiségeit érintő bérleti szerződését, valamint a bérleti díj átutalását igazoló dokumentumokat. A politikus szerint a szerződés nyilvánosságra hozása azért is indokolt, hogy kiderüljön: élvez-e az MSZP bármilyen előnyt vagy hátrányt a szokásos piaci szereplőkhöz viszonyítva. Újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy az MSZP szóvivőjének ez ügyben tett nyilatkozatát kevésnek tartja. Ismert, Nyakó István szerdán a távirati irodának azt mondta: az MSZP szerződésbe foglalt kötelezettségeinek megfelelően fizeti a bérbeadónak a Vérmező úti ingatlan után járó bérleti díjat. A Fidesz alelnöke szerint, ebben az ügyben is komoly felelőssége van a pártelnöknek, ezért világos válaszokat várnak a felmerült kérdésekre. A Fidesz tudni akarja, ki és milyen felhatalmazással módosította törvényellenesen a Magyar Turizmus Zrt. üvegzseb-nyilvántartását? Kósa tájékoztatása szerint bár a Magyar Turizmus Zrt. megerősítette, hogy a székházbérletre vonatkozó üvegzseb-nyilvántartásuk hiteles, kiderült, ebbe jogellenesen belenyúltak és adatokat módosítottak. A nagy kapkodásban azonban a módosítás értelmetlen lett – mondta a Fidesz alelnöke. Hozzátette: a világhálón elérhető adatok szerint – legalábbis, mint mondta, a közelmúltban még elérhetőek voltak ezek az adatok – olyan bérleti szerződés volt nyilvántartva az érintett emeletekre, amit az MT Zrt. 2007. január 1-től 2006. december 31-ig kötött. További kérdés – mondta Kósa –, hogy milyen alapon fizet a Magyar Turizmus Zrt. a Raiffeisen ingatlan alapnak az irodaház bérletéért, és miért van most is hatályban lévő szerződése, amit egyébként nem fizet? A Fidesz következő kérdése, hogy egészen pontosan mennyit fizet az MT Zrt., és mennyiért szerződött irodáira? Kósa Lajos úgy vélte, ez a kérdés azért indokolt, mert – információik szerint – az ugyanebben az épületben lévő turisztikai szakállamtitkárság más áron bérelt ingatlant, mint az MT Zrt. De kérdés az is: hogyan lehetséges, hogy – a mostani adatok szerint – az MSZP által használt székházért egy száz százalékban állami tulajdonban lévő társaság fizeti a bérleti díjat? Az ellenzéki politikus szerint azt is jó lenne tudni, hogy az MSZP hogyan kötött bérleti szerződést egy olyan irodára, amelyre másnak már volt megállapodása, illetve hogy a szerződés megkötése előtt miért nem tisztázták a helyzetet. A Heti Válasz e heti lapszámában arról ír, hogy a Magyar Turizmus Zrt. jogcím nélkül utalt ki 200 millió forintot a Vérmező úti pártközpontnak helyet adó irodaház tulajdonosának. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szerdai közleménye szerint a szerződést még 2006. december 31-i hatállyal a Magyar Turizmus Zrt. felmondta. (mti)	[ "MSZP", "Magyar Turizmus Zrt." ]	[ "MT Zrt.", "Heti Válasz", "Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium" ]
Nemzetbiztonsági kockázatok elhárítása, illetve a pártok szabad működésének érdekében lépett fel Szilvásy György egykori titokminiszter és Dávid Ibolya volt MDF-elnök, vagy bűncselekményt követtek el? A per másodfokon folytatódik. Másodfokon folytatódik a Fővárosi Törvényszéken kedden az UD Zrt.-ügy, amelyben az ügyészség lehallgatási anyagok kiszivárogtatása kapcsán személyes adattal való visszaéléssel vádolta meg Dávid Ibolya volt MDF-elnököt, Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatokat felügyelő miniszterét és két társukat, ám az elsőfokú bíróság tavaly tavasszal nem jogerősen minden vádpontban felmentő rendelkezést hozott. Az ügyészség azzal vádolta Szilvásy Györgyöt és Tóth Károly volt szocialista politikust, a nemzetbiztonsági bizottság alelnökét, Dávid Ibolyát és Herényi Károly volt MDF-es politikust, hogy lehallgatott telefonbeszélgetéseket hoztak nyilvánosságra 2008 szeptemberében. Vád szerint Szilvásy és Tóth a nemzetbiztonsági bizottság tagjainak kiosztotta Kövér László és Demeter Ervin akkori ellenzéki, fideszes országgyűlési képviselők, egykori titokminiszterek és az UD Zrt. egyik akkori vezetője, Horváth József közötti lehallgatott telefonbeszélgetések anyagát. Dávid Ibolyának és Herényi Károlynak azt rótta fel az ügyészség, hogy a máig ismeretlen helyről származó, titokban rögzített telefonbeszélgetések hangfelvételeinek nyilvánosságra hozásával visszalépésre kényszerítették az MDF 2008 szeptemberi tisztújításán elnökjelöltként - és ily módon Dávid Ibolya riválisaként - indulni kívánó Almássy Kornélt. Perbeszédében az ügyész felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott Szilvásy Györgynek és Dávid Ibolyának, pénzbüntetést Tóth Károlynak és Herényi Károlynak, személyes adattal való visszaélés, illetve Dávid Ibolya esetében még kényszerítés miatt is. A vádlottak mindvégig következetesen tagadták bűnösségüket, védőik bűncselekmény hiányában felmentést kértek. A Pesti Központi Kerületi Bíróság áprilisban kihirdetett elsőfokú ítéletében javarészt bűncselekmény hiányában felmentette a vádlottakat. Vasvári Csaba bíró akkor szóbeli indoklásában a fél évtizeddel ezelőtti események kapcsán kiemelte: törvényesen, az alkotmány szellemében jártak el a vádlottak. Élesen bírálta az ügyészséget, és szóvá tette: a megvádolt politikusok egyes riválisai, illetve azokkal együttműködő személyek, sértettek, feljelentők, illetve terhelő tanúk kifogásolhatóan jártak el, és szavahihetetlennek bizonyultak a büntetőperben. A bíró szerint 2008 szeptemberében az egykori miniszter, illetve vádlott-társa, Tóth Károly nemzetbiztonsági kockázatok elhárítása érdekében lépett fel törvényes módon. Az eljárás adatai szerint a titkosszolgálatok 2008-ban észlelték, hogy kémszoftverek telepítése révén behatolás történt különböző állami szervek, hatóságok, például a nemzetbiztonság, a rendőrség és az adóhatóság informatikai rendszereibe. Dávid Ibolya és párttársa, Herényi Károly pedig a pártok szabad működésének alkotmányos értékét védelmezve próbálta elhárítani az MDF életébe történő beavatkozási kísérletet. Az ügy megítélése során a közérdekre és a demokrácia átláthatóságára figyelemmel semmiféle, a társadalomra való veszélyességgel nem bírt mindaz, amit Dávid Ibolya és Herényi Károly tett. Boross Péter volt miniszterelnök, MDF-es politikus a perben tanúként arról beszélt: otromba beavatkozási kísérlet történt a párt életébe, ő jobban megérti a vádlottak padjára kerülteket, mint a feljelentőket, 2008 szeptemberében pedig ő maga azért vetette fel Almássy eltávolítását a pártból, mert a fiatal politikus azt ígérte, tud hozni kétmilliárd forintot az MDF-nek, de a pénz eredetéről nem kívánt mondani semmit. Az ügyészség megalapozatlanság miatt fellebbezett elsőfokú döntés ellen – információnk szerint a vádhatóság képviselője több mint száz oldalon át elemezte, mit rontott el a bíróság –, így került az ügy másodfokon a Fővárosi Törvényszékre. Ítélethirdetés a jövő kedden várható. Az UD Zrt.-ügy kapcsán tucatnyi polgári pert indított a cég és vezetői, illetve mások, például Stumpf István, Almássy Kornél, Tombor András Dávid Ibolyával - és esetenként Herényi Károllyal, illetve pártjával - szemben, arra hivatkozva, hogy megsértették személyiségi jogaikat. Ezek közül számos pert korábban részben megnyertek a felperesek, jobbára azért, mert a bíróságok úgy ítélték meg, hogy Dávid Ibolyának nem sikerült bizonyítania vitatott állításait, de 2012 februárjában már született olyan kúriai döntés is, amelyben a korábbi, Dávid Ibolyát elmarasztaló jogerős ítéletet hatályon kívül helyezve utasították el Almássy Kornél keresetét. Tavaly megegyezés született abban a személyiségi jogi perben, amelyet az UD Zrt. indított több mint másfélmilliárd forintos kártérítésért a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) és a magyar állam ellen. A megegyezés értelmében az NBH jogutódja, az Alkotmányvédelmi Hivatal több mint negyedmilliárd forintot fizet a felperes cégnek.	[ "MDF" ]	[ "UD Zrt.", "Alkotmányvédelmi Hivatal", "Pesti Központi Kerületi Bíróság", "Fővárosi Törvényszék", "UD Zrt.-ügy", "Nemzetbiztonsági Hivatal" ]
A mindenkori költségvetés egyik kevéssé átlátható eleme a költségvetési tartalék. A képviselők a büdzsé elfogadásakor akár százmilliárd forintra adnak biankó csekket a kormány számára. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy 2010 óta mire költötte a kormány a költségvetési tartalékot és a tavalyi választások óta mennyire volt bőkezű. A 2014-es kormány megalakításától kezdve a kabinet 117 milliárd forintról döntött. Ennek az összegnek a 35 százalékát úgy ítélik oda, hogy az erről szóló határozat nem mondja, meg mi az a feladat, ami miatt szükség volt ezen összeg felhasználására - áll az elemzésben. Az olyan megnevezések, mint "dologi kiadás", vagy "működési célú kiadás" egyértelműen az adóforintok elköltésének átláthatatlanságára utalnak a Policy Agenda szerint. Nem csak azt lehet hiányolni, hogy adott forrást miért nem a költségvetésben terveznek meg, hanem azt sem, hogy pontosan mire költik azt el. A tartalékból kapott pénzekből a 2014-es választások óta az Emberi Erőforrások Minisztériuma kapta a legtöbbet, összesen 27,7 milliárd forintot. Ennek a pénznek 16 százaléka sporttámogatásra ment el. Ezek között voltak olyan események, amelyekről nyilvánvalóan előre tudhattak, tervezték megrendezésüket, mégis tartalékból oldotta meg a kormány. A második helyezett a Nemzeti Fejlesztési Misztérium a tartalékok felhasználásában (24,7 milliárd forint), amely összegnek 73 százalékát az Első Nemzeti Közműszolgáltató létrehozása jelentette. A minisztériumi toplista harmadik helyén a Miniszterelnökség áll 17,6 milliárd forinttal, amelynek 31 százalékát nemzetpolitikai támogatásokra és örökségvédelemre költötték. Szerző: VG Online	[ "Emberi Erőforrások Minisztériuma" ]	[ "VG Online", "Nemzeti Fejlesztési Misztérium", "Első Nemzeti Közműszolgáltató", "Policy Agenda" ]
Emlékszik még az Ybl Bankra? Vállalkozóként az Általános Vállalkozási Bankkal üzletelt? Volt pénze az Ingatlanbankban? A Gyomaendrődi Vállalkozói Takarékszövetkezet tagjaként úgy ábrándult ki a szövetkezeti mozgalomból, mint Fodor Gábor Lendvai Ildikóból? Ha a három kérdésből legalább egyre igen a válasz, akkor biztosan emlékszik 1992. Egyebek mellett az okozta a vesztét, hogy szinte 1990 óta "kavar" különféle állami projektekben, a társadalombiztosítás vagyonkezelésétől a zsarupalota építéséig ezernyi ügyletben, ám kiderült, hogy – például a rendőrségi ingatlanok cseréje – végül is nem hozott elegendő hasznot a banknak – idézi fel a Heti Világgazdaság 1998. Helybenhagyták a másodfokú ítéletet a Postabank volt elnök-vezérigazgatójának és társainak perében. 700 millió forintba került, és tíz évig tartott a per, ami most kimondta: a Deloitte nem felelős. "A politikai közéletben nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani" – ezekkel a szavakkal indokolta sajtótájékoztatóján Herényi Károly MDF-es országgyűlési képviselő lemondását általános alelnöki tisztéről és frakcióvezető-helyettesi posztjáról 1999. június 21-én. Évekkel korábban az MSZP-s Kósáné Kovács Magda kommentálta ezekkel a szavakkal pártja ügyeit. Herényi, miután a gyanú árnyéka rávetődött, nem látott más megoldást, mint azt, hogy tisztségéről lemondjon. Döntését azzal indokolta, hogy közéleti szereplőként le kellett vonnia a konzekvenciákat, mivel ő is részesült a Postabank VIP hitelakciójából, és az azonnali lemondást választotta inkább, mert "nem akarta a döntést környezetére bízni". Herényi lemondása csak egy egészen apró része a Postabank-történetnek. Herényi története nem sokkal korábban kezdődik. Megjelent a Világgazdaságban egy lista, melyen azoknak a neve szerepelt, akik aránytalanul magas hozamot kaptak betett pénzecskéjükre, illetve elképesztően alacsony kamatra vehettek fel kölcsönt. Ez az a bizonyos VIP-lista, melyen sok száz név volt, köztük sportolók, hírességek, üzletemberek és politikusok egyaránt. A VIP-lista amúgy már 1990 óta létezett. A Népszabadságban megjelentek szerint a VIP ügyfélkörébe "csak azok kerülhetnek, akiknek cége, vagy ők maguk, átlagosnál jóval nagyobb összeget helyeztek el a bankban, vagy több tízmillió forint összegű tőzsdei műveletekre adtak megbízást. Kedvezményes hitelt rajtuk kívül még a bankok dolgozói kaphatnak, rendes munkavállalói kölcsönt". A Postabanknál több mint 220 millió forint tűnt el, csak a kiemelt fontosságú ügyfelek hitelei és kamatai miatt. Herényi Károly 1994-ben 2 millió forint hitelt vett fel, 12 százalékos kamatra, hat éves futamidőre, ám erre a konstrukcióra nem lett volna joga. Meg kell jegyezni, ekkoriban az utcáról betévedő ember csak 36,4 százalékos kamatra kaphatott pénzt, és ehhez is vállalnia kellett, hogy a bank jelzálogot rakat például a házra, lakásra. Mondani sem kell, a VIP-listán szereplő ügyfeleknek nem kellett semmiféle záloggal vacakolni. Ahogyan Krajczár Gyula írta a Népszabadságban: "Ha azt veszem, hogy ennél [a 465 millió összértékű VIP-hitelnél] többet is tud nyerni egy ember a lottón, nem nagy ügy. Ha azt veszem, hogy mekkora hitelt tud egy átlagember felvenni (s milyen feltételekkel), akkor nagy ügy." Herényi saját bevallása szerint már 1998-ban visszafizette a hitelt, és "a törlesztés a kedvezmények dacára is csaknem 3 millió forintot tett ki", illetve kijelentette, hogy kész a különbözetet visszafizetni a banknak, felszólítás nélkül. Az MSZP-s Nagy Sándor és Csiha Judit, akik, többek közt, szintén részesedtek a listán való szereplésnek köszönhetően a kedvezményekből, nem mondtak le, illetve nem ismerték el, hogy a hitel nem járt nekik. Nagy egyenesen arra hivatkozott, hogy a hitele magánügy, és különben is, azt a Postabank által árult ingatlan megvásárlására fordította, így jogosan kapta ilyen alacsony kamatra a pénzt. Nagy Sándor és Csiha Judit június 23-án mégis bejelentette lemondását párttisztségéről. Tamás Ervin a Népszabadságban az eset kapcsán a következőket írta: "Herényi Károly hiteles politikus maradt, (...) mert volt ereje megtenni azt, amit másnak nem." Balsai István, MDF-frakcióvezető azt nyilatkozta, hogy Herényi döntése nagy erkölcsi felelősségről tett tanbizonyságot, illetve hozzátette: "Herényi Károly felelőssége minimális, de ő nem kockáztatja az MDF nevét, és ezért döntésétől nem tudtuk eltéríteni". Herényi Károlyt 2000-ben az Országgyűlés jegyzőjévé választják, 2002-ben megerősítik mandátumát, majd 2004-ben éppen a Fideszbe távozó Balsai helyett az újjáalakuló MDF frakcióvezetőjévé választják. 2006-ban pártja országos listáján szerzett mandátumot; a költségvetési, pénzügyi és a számvevőszéki bizottság tagja volt 2009. március 19-ig, mikor az MDF-frakció megszűnt.	[ "Postabank" ]	[ "Általános Vállalkozási Bank", "Gyomaendrődi Vállalkozói Takarékszövetkezet", "Ybl Bank", "Heti Világgazdaság" ]
Újabb balatoni kempinget értékesítettek – ezúttal a zamárdi Diavolo Vip Park és Kemping kelt el bőven az irányár alatt. Ezt a kempinget bérelték eddig a Strand Fesztivál, a Balaton Sound, és a B My Lake szervezői a fesztiválok idejére, a területet az év többi részében nem hasznosították, vendégeket nem fogadott. Az új tulajdonos szembeszomszédja lesz majd a Mészáros Lőrincék által üzemeltetett Mirabella Kempingnek. A területet már korábban is megpróbálta értékesíteni a felszámoló, a Georg-Invest Holding Kft., de idén februárban érvénytelenítették a pályázatot. Ezt azzal indokolták, hogy az eljárás során új információk jutottak a felszámoló tudomására, amelyeket a pályázati kiírásban nem tüntettek fel. Júniusban aztán új pályázatot írtak ki a kempingre, az irányárat pedig 470 millió forintban határozták meg. A pályázat eredményes lett, a nyertesnek 81 millió forintot kell fizetnie az 55 ezer négyzetméteres területért, vagyis az irányár hatodát. A pályázat leírásából kiderül, hogy az épületek állapota erősen lepusztult, sürgős felújítást igényelnek, alacsony felszereltséggel és rossz hőtechnikai adottságokkal rendelkeznek. A terület egyébként a vízparttól körülbelül 5 perces sétára található. A tulajdoni lap szerint a kemping új tulajdonosa a Nagy-Mercatus Kft. lesz. Az Opten cégadatai szerint a vállalkozás 2010-ben alakult, tulajdonosa Serfőző Szabolcs. Serfőző ezen kívül tulajdonosa a Magyar Borfalvak Kft.-nek, a Serro Ingatlanfejlesztő Kft.-nek és az Őshonos Czímeres Bt-nek. is. Az utóbbi bejegyzett címe Tállya községben található, ahol 2010-ben polgármester jelölt volt Serfőző Szabolcs, mégpedig a Fidesz színeiben. Többször próbáltuk elérni Serfőzőt, aki Daróczi Tamást a cég fejlesztési menedzserét bízta meg azzal, hogy tájékoztatást adjon a részletekről. Daróczi elmondta, a szabályozási terv szerint a szóban forgó területen kemping nem lehet, sőt a jelenlegi szabályozás alapján az sem biztos, hogy bármilyen építkezésre alkalmas. A következő egy évben ezért egy új szabályozási terv készül, így egyelőre azt sem tudta megmondani, pontosan mi épül majd ott. Azt viszont elképzelhetőnek tartja, hogy egy üdülőfalut húznak fel, alacsonyabb épületekkel. Megpróbálunk valami értéket teremteni belőle Megkérdeztük tőle, hogyan lehet az, hogy az irányár 470 millió forint volt, a cég mégis elvihette 81 millióért a területet. Daróczi azt mondta, a felszámolási szakma mérhetetlenül torz. Esetüket a vizes vb költségeinek teljesen elhibázott előzetes kalkulációjához hasonlította, utalva ezzel arra, hogy a felszámoló irreálisan magas áron írta ki a pályázatot. Hozzátette, ezt a pályázatot az elmúlt években már többször meghirdették, a jelenlegire három ajánlat érkezett, és a Nagy-Mercatus Kft. beadványát fogadták el. Daróczit megkérdeztük arról is, Serfőző indult korábban polgármesterjelöltként a Fidesz színeiben. Elmondta, "elképzelhető", hogy a tulajdonos korábban fideszes volt, de már évek óta nem foglalkozik politikával, így szerinte a mostani vásárlásnak sincs ehhez köze. Kerestük a felszámolót is, szerettük volna megtudni, hány pályázó volt, és mi alapján fogadták el a győztes ajánlatát. A Georg-Invest Holding Kft. nem válaszolt kérdéseinkre. Pár évig talán maradhatnak A Sziget Irodától viszont néhány dolgot megtudtunk. Fülöp Zoltán fesztiváligazgató lapunknak elmondta, arról tudtak, hogy a másik, szemközti kempinget eladták, és arról is, hogy ez a kemping is értékesítés alatt van évek óta. Arról viszont egyelőre nincsenek információik, hogy mi történik az eladás után a területtel, de úgy gondolják, az övezeti és az önkormányzati besorolás fogja meghatározni a lehetőségeket. Mindenesetre úgy tűnik az elkövetkező néhány évben még lehetőségünk lesz kempingként használni a területet – válaszolta lapunknak Fülöp Zoltán. A fesztiváligazgató elmondta, összesen három helyen alakítottak ki közönségkempinget a Balaton Sound ideje alatt, ezekre több mint tízezer kempingjegyet értékesítettek. A háromból a legtöbbet, közel a felét épp a szóban forgó kempingterületre váltották be a fesztiválozók. Fülöp Zoltán hozzátette, amint nyilvánvalóvá válik a terület sorsa és az új tulajdonos hosszú távú szándéka, elkezdenek dolgozni a forgatókönyvön, amennyiben szükséges. Jelenleg bízunk abban, hogy sikerül megállapodnunk a további bérleti konstrukcióról. Kiemelt kép: MTI/H. Szabó Sándor	[ "Nagy-Mercatus Kft." ]	[ "Mirabella Kemping", "Őshonos Czímeres Bt", "Serro Ingatlanfejlesztő Kft.", "Georg-Invest Holding Kft.", "B My Lake", "Diavolo Vip Park és Kemping", "Sziget Iroda", "Magyar Borfalvak Kft." ]
Természetvédelmi oltalom alatt álló földet is érint az Orbán-család cége által Gánt, Csákberény és Zámoly határába tervezett építkezési hulladékhasznosító. A környékben élők szervezkednek a terv ellen, de úgy fest, magukra maradtak. A beruházó Nehéz Kő Kft. a Simicska-féle Közgép alvállalkozójaként közpénzcsapdának is tűnik. "Varázslatos szépségű tájunkat, madárdalos, ritka növényekben gazdag környezetünket csak úgy őrizhetjük meg, ha valamennyien féltve őrizzük a természet értékeit" – a cirkalmas figyelmeztetés a Gánt-Gránás vértesalji üdülőtelep és kirándulóhely környezeti szépségeit ismertető térképes hirdetőtáblán olvasható. A telepen egész évben kint élő mintegy ötven család komolyan aggódik: a táblától – s otthonaiktól – néhány tíz méterre, egy évek óta használaton kívüli, a természet által már visszafoglalt kavicsbánya-gödör területén hulladékkezelőt tervez a székesfehérvári Nehéz Kő Kft. Nem csak nyugalmukat, de egészségüket és főképp a háborítatlan környezetet féltik a beruházástól. Tiltakozásuk egyelőre szélmalomharcnak tűnik, aligha függetlenül attól, hogy a Nehéz Kő Kft. Orbán Viktor miniszterelnök családjáé: a kormányfő édesapja, Orbán Győző, valamint két fivére, ifjabb Orbán Győző és Orbán Áron tulajdona. A tervezett építkezési törmelék-lerakó nem része ugyan a Vértesi Tájvédelmi Körzetnek, de a mellette lévő valamennyi ingatlan igen. Ráadásul az egyik, az Orbánék projektjéről dönteni hivatott szakhatóság, a Közép-Dunanúntúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség által "érintettnek" mondott 24,5 hektáros földterület természetvédelmi védelem alatt is áll, a Natura 2000 európai uniós ökológiai hálózat része, kezelője a Duna-Ipoly Nemzeti Park, a tulajdonos a magyar állam. A kormányfő családtagjai érdekeltségében álló kft hulladékhasznosítási terveit jelenleg a Fejér Megyei Kormányhivatalhoz tartozó környezetvédelmi felügyelőség vizsgálja, vagyis – némileg sarkítva – az Orbán alá tartozó hivatal dönt Orbán apja és fivérei üzletéről. Idősebb Orbán nem tűnik kimondott zöld aktivistának. Tavaly bicskei lakosok panaszkodtak a médiában, hogy fulladoznak a dolomitportól, miután a MÁV a helyi vasútállomás rakodójának használatát engedélyezte két bányászcégnek, az Orbán-érdekeltség Dolomitnak, illetve a márványkitermelő Buda-Transnak; a Dolomit kőtörmelékét a Nehéz Kő szállította. 2011-ben pedig a HVG írt arról, hogy a szintén családi cég Gánt Kő és Tőzeg Kft. a Zala megyei Szévíz-láptelepen, az ország legnagyobb egybefüggő lápvidékén bányászik tőzeget. A lápok a törvény erejénél fogva védettséget élveznek, a bonyolult jogi szabályozás ugyanakkor nem zárja ki a hasznosítást, ráadásul, a környékbeli Pölöske és Pötréte része a Natura 2000 hálózatnak, Hahót azonban, ahol Orbánék tőzegbányája található, különös módon nem – ebben is érezni némi hasonlóságot a vértesalji esettel. Gánton és környékén korrektnek és kompromisszumkésznek mondják idősebb Orbánt – ha nem is a gránásiak, mert velük még nem tárgyalt, hanem régebbi, évtizedes ismerői, akik ugyanakkor nem kívántak névvel nyilatkozni. Egyikük, úgy fogalmazott munkatársunknak: ha a fia, Orbán Viktor is hasonlóan viselkedne, mint az édesapja, sokkal kisebb gondban lenne az egész ország. A szomszédos Zámoly független polgármestere, Bánszki István az Átlátszónak szintén megerősítette: olyannak ismeri Orbán Győzőt, aki tudomása szerint soha nem él vagy élt vissza politikus fia befolyásával. Amennyiben megépül a tervezett hulladékhasznosító, az uralkodó szélirány a pár kilométerre lévő Zámoly irányába fújja majd a por jelentős részét, ráadásul a bányaterület közelében két közkút is található, a zámolyiaknak így biztosítékra lesz szükségük, hogy valóban csak az egészségre nem káros hulladékokat kezelnek majd, a kellemetlenségekért pedig – legalábbis ez vehető ki Bánszki szavaiból – kárpótlást remélnek. Zámoly tárgyalási esélyeit javítja, hogy – miután az ingatlan a településhez tartozik – az esetleges jogerős zöldhatósági határozat nyomán a helyi jegyző adja majd ki a telep működési engedélyét. Az aggódó gránásiaknak ellenben alighanem kevés lesz az "öreg Orbán jó ember" garancia. Az Átlátszónak nyilatkozó, most közösen akciózó, ügyvédet fogadó helyiek között akadnak nyugdíjas éveikre nyugalomra vágyó kiköltözők éppúgy, mint kisgyerekes fiatalok. Egyik utóbbi, koraharmincas apuka panaszkodott, hogy kisfia súlyos asztmája miatt, valóban "széles körű családi összefogással" vettek kis házat a Gránáson, a gyermek állapota javulóban, ez azonban félős, nagyon megváltozik, ha beindul az üzem. Ráadásul akkor már költözniük sem lesz hová: az üdülőtelepi ingatlanok egy fillért sem érnek majd. Nehéz nem észlelniük, mennyit nyom a beruházó neve a latban: az volt például a benyomásuk, hogy a gánti önkormányzat egészen addig a pártjukat fogta, amíg ki nem derült, hogy a hulladékhasznosítót Orbánék tervezik. Spergelné Rádl Ibolya (Fidesz) gánti polgármester mindenesetre valóban optimista választ küldött az Átlátszó kérdésére, e szerint "elismerve a Beruházó és a Felügyelőség korrekt, felelősségteljes magas színvonalú munkáját, biztos vagyok abban, hogy a Gánt-Gránás ingatlantulajdonosok félelme alaptalan. A természetvédelmi előírásokat a Beruházó biztosan be fogja tartani, hiszen erre már a Hatóság az előzetes vizsgálatokon is biztosítékot kér, és az eddigi tevékenységei is ezt mutatják a környékünkön". Az alighanem kötelező fideszes elfogultságon túli oka is lehet a polgármesternek a nagybetűs "Beruházó" pártját fogni: bár az Orbán-bánya fájdalmasan kirí a vértesi tájból, a helyi szociális otthon mellett a település fő munkáltatója és adófizetője, s helyben köztudomású, hogy a cég adományként járult hozzá a község közútjainak rendbetételéhez (a tervezett hulladékkezelő azonban már Zámolynak fog adózni). Voltaképpen azt sem tudni egyelőre, mit is tervez konkrétan a Nehéz Kő – a helyi természetvédő Pro Vértes Közalapítvány elnöke, Viszló Levente legalábbis erre hivatkozva hárította érdeklődésünket. Viszló volt az, akit a Napraforgó nevű kormány-közeli, egyposztos fantomblogon mint Csákvár-környéki földesurat, a Fideszből az oligarcha-földosztás miatt kihátrált Ángyán József volt államtitkár háttértámogatóját aposztrofálták. Lehetséges, hogy ezen előzmények után nem hiányzik a konfrontáció a Pro Vértesnek. Viszló mindenesetre egyelőre reménykedik, hogy a Nehéz Kő "csak" sittel tölti meg a bányagödröt, mivel a rekultivációra amúgy is törvény kötelezi (az 5,8 hektáros, legelőként, illetve bányatelekként nyilvántartott ingatlant kárpótlási árverésen szerezte meg a budapesti Okolicsányi Zoltán, ifjabb és idősebb Orbán Győző tőle vették meg felesben 2002-ben a földet). Az Átlátszó által megtekintett iratok ennél azonban jelentősebb munkálatokra engednek következtetni: a szakhatóságnak beadott tervek építési és bontási hulladék feldolgozásáról (töréséről, osztályozásáról) és későbbi értékesítéséről, felhasználásáról szólnak, vagyis nagyon úgy fest, kőtörőüzem települ a Gránás mellé. A zöldhatóság és Nehéz Kő sem válaszolt egyelőre kérdéseinkre, így egyebek mellett azt sem tudni, tervez-e a kft magyar vagy uniós forrást igénybe venni a beruházáshoz. Ez a cég, ellentétben a család más érdekeltségeivel, nem mondható különösebben prosperálónak: 2013-ban közel félmilliárdos árbevétel mellett 30 millió forintos veszteséggel gazdálkodtak. A főképp szállítmányozással foglalkozó kft alapvetően az állami infrastruktúra-beruházásokon hízlalt, Simicska Lajos kegyvesztésben lévő Fidesz-közeli főoligarcha érdekeltségében álló Közgép Zrt. alvállalkozójaként tevékenykedik, a honlapján közölt referenciamunkák legalábbis erről tanúskodnak. Orbánék cégei közül a gánti Dolomit Kőbányászati Kft. fut a legjobban: 65 főt foglalkoztat, 2013-ban 1,9 milliárd forint árbevétel mellett 532 milliós profitot produkált, ami alapján 300 millió forint osztalékot hagytak jóvá a tulajdonosok, akik közül idősebb Orbáné a legnagyobb üzletrész (érdekeltek még a valahai bányavállalatot a családfővel együtt privatizáló egykori kollégák). A magukra maradt gránásianak is kevés információjuk van, egyelőre az köti le az energiájukat, hogy a zöldhatósággal elfogadtassák, hogy ők is "ügyfelek" az engedélyeztetési eljárásban, mivel – lévén néhány tíz, de legfeljebb párszáz méterre élnek a tervezett hulladékhasznosítótól – jogos érdeküket érheti sérelem. Azt, hogy egyáltalán készül valami, úgy tudták meg, hogy a szakhatóság január 19-én kelt közleményét január 30-án délután kifüggesztették a telkeik felé vezető földút elején. A dátum azért lényeges, mert 21 nap áll a rendelkezésükre észrevételt tenni, amiből így csaknem két hét elveszett. A kifüggesztésről a zámolyi önkormányzatnak kellett gondoskodnia, a polgármester elmondása szerint ők, ahogy kézhez kapták, nyomban kifüggesztették a dokumentumot, annyit késlekedtek csak, hogy alkalmi hirdetőtáblát kellett eszkábálniuk. A gyakorlatban azonban ez úgy fest: az A4-es papírra nyomtatott szöveg a helyi postafiókok mellett, a közvilágítás nélküli utacska mentén megtekinthető mindazok számára, akik képesek kiszúrni. Videó: Halász Áron. A céginformációt az Opten és a Céginfo.hu szolgáltatta.	[ "Dolomit", "Közgép", "Nehéz Kő Kft." ]	[ "Gánt Kő és Tőzeg Kft.", "Duna-Ipoly Nemzeti Park", "Fejér Megyei Kormányhivatal", "Pro Vértes", "Natura 2000", "Közép-Dunanúntúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség", "Vértesi Tájvédelmi Körzet", "Dolomit Kőbányászati Kft.", "Pro Vértes Közalapítvány" ]
Tragédia árnyékában indul a tavaszi szezon a labdarúgó bajnokságban; öngyilkos lett Kutasi Róbert. A REAC klubvezetőjének halála nem viszi új irányba, inkább nagyon sötét kontextusba helyezi mindazt, amit a hazai futballal kapcsolatban gondolunk. Senkiről sem tudhatjuk, mennyiben érintett egy alapjaiban romlott rendszer csalásaiban. Kutasi Róbert azt követően lett öngyilkos, hogy a hosszú ideje gyűrűző fogadási csalásokkal kapcsolatban klubja, a Rákospalota hat volt, illetve jelenlegi játékosát letartóztatták évekre visszamenőleg elkövetett bűncselekmények gyanújával. A szokásoknak megfelelően monogramokkal megjelölt gyanúsítottak közt könnyen beazonosíthatóan van "jó nevű", a magyar NB I-ben a sajtó egy része által anno szinte példaképként beállított futballista is. Nehéz ennél nyomasztóbb antrét találni egy bajnokság elé, messze nem csak a REAC-ról szól a történet. Inkább egy minden eresztékében korhadt, minden pórusában megmérgezett közegről, amely beszennyezi azokat is, akik egyébként tisztességesen dolgoznak benne/érte. Ha tudnánk persze, kik ők. Ha biztosak lehetnénk benne, hogy ők vannak többen. De nem. Ebben a közegben, ebben a történetben nincsenek gyanú felett álló tiszták, nincsenek mártírok, senkiről sem lehet tudni, mennyiben áldozat és mennyiben elkövető. Ez természetesen azoknak a bűne, akik behálózták, megfertőzték a sportot csalásaikkal. Mindenkié, aki valaha is zsebre tett akár egy eurót is, aki valaha is csalt akár csak egy bedobással, aki valaha is szemet hunyt, hallgatott, sumákolt akár csak egy információ-morzsa birtokában is a csalásokról. Nem sár fröccsent a résztvevőkre, mert sárban gázol itt mindenki, aki cinkos lett. A fogadási csalásokat nagystílű, vagy éppen kis kaliberű maffiózók irányítják. De akik bármilyen okból részt vesznek benne a hazai futballközegből, semmivel sem jobbak náluk. Százezer forintért eladni meccset, ötszáz euróért bevenni a buliba a játékostársakat, hogy tuti legyen: ugyanaz a maffiózás, mint laptopról irányítani a nemzetközi umbuldát. Erkölcsi értelemben nincs relativitás. A REAC-klubvezető halála szörnyű súllyal nehezedik minden szereplőre, aki a magyar futballban a sport tisztaságát próbálja láttatni, illetve a "fejlődés" és "megtisztulás" jelszavával a zászlaján a nyugati profizmus utolérését vizionálja. Aki a most és tavaly, meg tavalyelőtt (kit tudja, mióta) történtek után még őszintén hisz a hazai modellekben, az naiv, elvakult, később lehet, hogy meghasonlik, lehet, hogy nem, lehet, hogy áldozattá válik, lehet, hogy nem: csak a rohadás biztos, ami belülről is falja a magyar futballt. Mert ne legyünk álszentek: a fogadási csalások elhintett magjai ott találnak ennyire termékeny talajt, ahol semmilyen szilárd gazdasági és jogi bázisa nincs a profi futballnak. Kutasi Róbert © REAC Nyilván nem szabad egy kalap alá venni mindenkit, aki a magyar futball pocsolyájában próbálja hajtani a csónakot, esetleg valóban őszinte hittel (vagy csak a "jobb híján" kiszolgáltatottságába beletörődve). Nyilván vannak edzők, akik bármilyen körülmények között vállalják, hogy saját munkájukat és saját magukat is kinevettetik (mert például tudtuk nélkül kicserélik alattuk a fél csapatot a télen). De a bundázók mocska mindenkié lesz: ma már nehéz józan fejjel megérteni, sőt elhinni, hogy az adott tréner (játékos) "elhivatottságból" vállalja az értelmetlen körülményeket, miközben kollégáikról kiderül, hogy évek óta adják-veszik a meccseket. A bilincsben elvezetett edző, játékos mögül mutogatni, magyarázni, hogy ez az egész azért mégsem ilyen: a hiteltelenség iskolapéldája. Rosszabb esetben az érdektől vezérelt mosakodásé. A gyanú árnyéka mindenkire "rásül", nincs tiszta bajnokság, nincs tiszta futball. Vannak még kérdések, de nem csak Kutasi halálával, és nem csak a REAC futballistáival kapcsolatban. Várhatók újabb letartóztatások, szembesítések, tagadások, összecsuklások és fenyegetések, ez egy ilyen közeg. Nem tudjuk, mi minden vár még kisöprésre a (gyep)szőnyeg alól: kik és mikor jönnek a listán, hogy a közelmúlt és jelen minden jelszavát, minden komolynak szánt jelzőjét idézőjelbe tegyék. Mert komolyan venni, szó szerint elhinni ma már semmit nem lehet a hazai futballban. Félő, lesznek még tragédiák. A bundaügyben eddig összesen 25 személyt hallgatott ki a főügyészség gyanúsítottként, közülük jelenleg tízen előzetes letartóztatásban, négyen házi őrizetben vannak, illetve egy személy lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt áll. A bundabotrány részletes kronológiáját itt olvashatja.	[ "REAC" ]	[]
Az egykori Szent István-terem felújításához különleges anyagokra van szükség. A Rovitex Kft. nyerte azt a közbeszerzést, amelynek keretében a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. 360 millió forintért vásárol függönyt, falkárpitot és bútorkárpitot a Budavári Palota Szent István-termének újjáépítéséhez – derül ki az európai közbeszerzési értesítőből (TED). A terem a II. világháborúban teljesen elpusztult, rekonstrukciója már 2000-ben, az első Orbán-kormány idején felmerült, ahogy arról az Urbanista blog beszámolt korábban. A Szent István-terem a Budapesti Történeti Múzeum és az Országos Széchenyi Könyvtár épülete között helyezkedett el, felújítása pedig a Hauszmann-terv része, amelynek keretében a Várkert Bazár is megújult. A pécsi Rovitex Hungária Kft., amely 2016 tavaszán az Eximbanktól is kapott hitelt, egy német alvállalkozóval együtt fogja szállítani a szükséges anyagokat. D. Kovács Ildikó	[ "Rovitex Hungária Kft." ]	[ "Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft." ]
A csütörtök éjjel megjelent Magyar Közlöny két fontos rendelkezést tartalmaz a Budapestre tervezett kínai Fudan Egyetem, illetve az egyetem kedvéért nagy erőkkel elsorvasztott Diákváros témájában. Az egyik az, hogy közérdekű vagyonkezelő alapítványként megalapították a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványt. Tehát ami pénzt, vagyont ebbe bepakol a kormány, az onnantól fogva nem közpénz, közvagyon többé - hasonlóan az elmúlt hónapok során létrehozott megannyi közvagyon-rejtő alapítványhoz. És miután elrendezték, hogy a kínai egyetem létrehozását segítő alapítvány ilyen, első juttatásként meg is kapta a Nagyvásártelepet. A Fudan Egyetem és a kormány ellen tüntetők az Andrássy úton, június 5-én. (fotó: MTI) A Fudan Egyetem és a kormány ellen tüntetők az Andrássy úton, június 5-én. (fotó: MTI) A 26 hektáros terület átadásáról még májusban nyújtott be törvényjavaslatot Semjén Zsolt - ezt június közepén a parlament meg is szavazta, most pedig már el is van rendelve tehát. Egészen pontosan ezek a területek hulltak az alapítvány ölébe: Forrás: Magyar Közlöny Forrás: Magyar Közlöny A rendelet szerint egyébként az alapítvány létesítése során az állam képviseletében a felsőoktatással összefüggő feladat- és hatáskörök tekintetében Kásler Miklós emberminiszter/oktatásért felelős miniszter jár el. Kihúzták a Diákvárost a fejlesztési program címéből Mint ismert, Csepel északi részén eredetileg egy a kispénzű magyar diákok lakhatási problémáit megoldó kampusz/kollégiumtömeg épült volna, mindenféle elérhető, nyitott, modern és zöld földi jóval. Ezt a koncepciót rúgta fel a magyar kormány azzal, hogy a Diákvárosnak szánt terület egy részére inkább a Kínai Kommunista Párt egyetemét telepítette volna, aztán csakhamar kiderült, hogy nem a terület "egy", hanem a terület "nagyobb" részéről van szó. Tehát a fizetős (jó drága, a magyar hallgatók javának elérhetetlen) Fudan kapja az eredetileg a Diákvárosnak szánt terep java részét, a Diákváros pedig mintegy megtűrt elemmé silányulva zsúfolódik majd a terep egy sarkába. Az erről szóló törvényjavaslatot Semjén a fudanossal együtt nyújtotta be, és ugyanakkor is szavazta meg a parlament, amikor a fudanosat. A rendelet ki is jelölte, mit kap a Diákváros, ezt: Forrás: Magyar Közlöny Forrás: Magyar Közlöny Az ingatlanokon az államot megillető tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. gyakorolja, ebben az államot megillető társasági részesedés felett a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a felsőoktatással összefüggő feladat- és hatáskörök tekintetében oktatásért felelős miniszter - Kásler Miklós - gyakorolja. A Diákváros és a Fudan egyetem tervezett területe (forrás: Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester Facebook-oldala) A Diákváros és a Fudan egyetem tervezett területe (forrás: Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester Facebook-oldala) Arról, hogy a Fudan-telek tényleg menet közben nőtt ekkorára, itt írtunk bővebben. A magyar helyett a kínai érdekek felé történt hangsúlyeltolódás abból is kiolvasható, hogy a közlöny ezen bejegyzése arról is rendelkezik, hogy a Budapest Törvény vonatkozó részében a "Budapest Diákváros – Déli Városkapu Fejlesztési Program" helyett a jövőben mindig simán csak a "Déli Városkapu Fejlesztési Program" a használatos. Ezen felül azt is kimondja a rendelet, hogy a "diákotthoni elhelyezést biztosító, szabadidős," szövegrész helyébe a jövőben a "szabadidős," szöveg lép. Ez a majdan megvalósuló Új Csepeli Közpark fejlesztésére vonatkozik, ami része volt az eredeti Diákváros-koncepciónak. Itt amúgy eredetileg bmx-pályák és teniszpályák is lettek volna, de a mostani szövegmódosításokból kiolvasható, hogy teniszpályák mégsem lesznek, csak extrém bicajospályák. A Diákvárost (már ami megmaradt belőle) a rendelet ezen felül kiemelten közérdekű beruházássá emelte, ennek értelmében azon túl, hogy a fejlesztési területet a kormány jelöli ki, a kijelölt területen építési, telekalakítási és változtatási tilalom nem alkalmazható.	[ "Fudan Egyetem", "Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány" ]	[ "Magyar Közlöny", "ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.", "Kínai Kommunista Párt" ]
A pénzt "az EU-elnökség lakossági ernyőkommunikációhoz kapcsolódó médiastratégia-alkotási, médiatervezési és vásárlási, reklámügynökségi és online szolgáltatási feladatok elvégzésére" költik. Csaknem bruttó félmilliárd forintért kötött reklám- és kommunikációs szerződéseket a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az EU-elnökség népszerűsítésére – derül ki a Népszabadság birtokában lévő dokumentumokból. Mindkét szerződést idén márciusban írták alá, mindkettőt ugyanazon feladat teljesítésére: "az EU-elnökség lakossági ernyőkommunikációhoz kapcsolódó médiastratégia-alkotási, médiatervezési és vásárlási, reklámügynökségi és online szolgáltatási feladatok elvégzésére". Az ACG Reklámügynökséggel és a Hamu és Gyémánt Kft.-vel kötött megállapodás bruttó 110 millióról szól, az Inter Media Grouppal kötött szerződésben bruttó 340 milliós keretösszeg szerepel. Mindkét megállapodás egy évig, vagy a keretösszegek felhasználásáig van érvényben. Ezért az összegért többek között óriásplakátok, rádió- és online reklámok, sajtóanyagok előállítását kérte a kormány képviseletében eljáró Gál András Levente közigazgatási államtitkár. Magyarország egyébként január elsejétől június végéig az EU soros elnöke.	[ "Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium" ]	[ "Inter Media Group", "Hamu és Gyémánt Kft.", "ACG Reklámügynökség" ]
Zűrös búcsú jutott ki Simornak Budapest — A jelek szerint dicstelen körülmények közt fog távozni Simor András jegybankelnök, akinek márciusban jár le a mandátuma. Simor megy, míg az MNB ellen nyomozás indult Az Állami Számvevőszék jelzései alapján nyomozni kezdett a rendőrség a Magyar Nemzeti Bank adatszolgáltatásával kapcsolatban. A gyanú: hivatali visszaélés és gazdasági titok megsértése. Az ÁSZ múlt heti jelentése azzal vádolta meg az MNB-t, hogy 2008 és 2010 között felhatalmazás nélkül üzleti titkokat adott ki a Nemzetközi Valutaalapnak a hét legnagyobb kereskedelmi bankról. A Fővárosi Főügyészség hozta nyilvánosságra, hogy az ügyben nyomozást indított a BRFK. Megkerestük a bankszövetséget, de a szervezet nem kívánt nyilatkozni: – Az eset nem a teljes szektort érinti, a szóban forgó tagbankjainktól pedig sem felkérést, sem felhatalmazást nem kaptunk, hogy álláspontjukat képviseljük – közölte Sütő Ágnes kommunikációs vezető. A jegybank még a múlt héten visszautasította a számvevőszék megállapításait, mondván: az több pontban nem igaz. Ami eljárási hibát vétett, azt már orvosolta: utólag beszerezte az érintettek hozzájárulását. Blikk-információ	[ "Magyar Nemzeti Bank" ]	[ "Fővárosi Főügyészség", "Nemzetközi Valutaalap", "Állami Számvevőszék" ]
Magyar szálakban bővelkedik a szlovén választási kampány. Délnyugati szomszédaink jövő vasárnap, június 3-án szavaznak a parlament összetételéről, és amint arról korábban már beszámoltunk, a közvélemény-kutatásokban vezető jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) egy az egyben lemásolta a magyar kormány STOP plakátjait, amelyet egyébként a magyar kormány a brit szélsőjobbtól kölcsönzött. Most egy SDS-t kritizáló emberi jogi és átláthatósági civil szervezet is a magyar kártyához nyúlt. A “Ma egy új nap van" (Danes je nov dan, DJND) névre hallgató civil szervezet által közzétett szatirikus videó magyar szinkronnal közli újra a konzervatív formáció kampányreklámját. A DJND ezzel az SDS és a magyar kormánypárt közötti szoros kapcsolatra hívja fel a figyelmet, és egyúttal tiltott kampányfinanszírozással vádolja a két pártot. A szinkronizált kampányreklám végén a szervezet felvillantja Orbán Viktor és a korrupció miatt elítélt, majd később az alkotmánybíróság által felmentett Janez Janša SDS-vezér és egykori szlovén kormányfő szelfijét, majd azzal vádolja a győzelemre pillanatnyilag legesélyesebb pártot, hogy külföldről kap illegális módon kampánytámogatást: “Az SDS az egyetlen párt Szlovéniában, amely saját vállalatokat birtokol. Ezek között a cégek között olyan médiavállalkozások is vannak, amelyekbe az Orbán miniszterelnökhöz köthető magyar üzletemberek már kétmillió eurót fektettek be. Ez közvetett módon finanszírozta az SDS választási kampányát. Szlovéniában a politikai pártok nem kaphatnak külföldről anyagi támogatást. Ez egy olyan mechanizmus, amely védi az állam és a választások szuverenitását. Az SDS újra talált egy megoldást, amivel átverheti az országot. (...) A választási részvételeddel megakadályozhatod Szlovénia orbanizációját." Mint ismeretes, a Habony Árpád környezetébe tartozó cégek tavaly bevásárolták magukat az SDS-közeli Nova24TV-be, erre utal a civil szervezet a szatirikus videó végén. Ugyancsak 2017-ben szerzett többségi tulajdont a kormánypárti bulvárlapot, a Riposztot kiadó kft. a szlovén konzervatív hetilap, a Demokratija kiadójában, melyben kisebbségi tulajdonosként az SDS szerepel. A szlovén ügyészség egyébként január óta már illegális pártfinanszírozás ügyében vizsgálódik ennél a kiadóvállalatnál. Hogy jogilag valóban megáll-e az illegális kampánytámogatás vádja, azt a pontos törvényi kitételek ismerete híján nem mondanánk meg, ám annyi biztos, hogy a Fidesz Soros-ügynöknek bélyegez mindenkit, aki bármilyen támogatást kapott a Nyílt Társadalom Alapítványtól, úgyhogy eszerint a logika szerint az SDS tényleg nevezhető Orbán-ügynöknek. A pártok kampányának külföldi támogatási tilalmát egyébként világszerte nagyon komolyan veszik, Donald Trump amerikai elnök ellen is amiatt folyik szövetségi vizsgálat, hogy kiderítse, történt-e összejátszás az orosz kormányzat és a Trump-kampánystáb között. Az összejátszás vádjának esetleges bizonyítása akár az amerikai elnök lemondatásához is vezethet. Idén májusban Orbán Viktor és Németh Zsolt az SDS pártkongresszusán is részt vett, ahogy a Janez Janša által Facebookra feltöltött szelfiből is kiderül. Frissítés (10:55) – Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatóját a Jobbik-közeli N1TV kérdezte pénteken arról, nem tartja-e a szlovén választásokba való beavatkozásnak, hogy a Habony-cégek által birtokolt médiumok fizetett hirdetésekkel népszerűsítik az SDS-t – ez utóbbi tényről a Magyar Narancs számolt be szintén tegnap. A kormánypárti politikus szerint beavatkozásról szó sincs.	[ "Fidesz", "Szlovén Demokrata Párt" ]	[ "Nyílt Társadalom Alapítvány", "Magyar Narancs" ]
Azt követően, hogy Kósa Lajos vasárnap arra ösztökélte a magyarokat egy sajtótájékoztatón, hogy "együttműködő" embereket válasszanak meg polgármesternek, a végeken máris megjelentek a helyi Fidesz-szervezetek ennek megfelelő szellemiségű szórólapjai. Csak a burkolt fenyegetés egyértelműbb. Kósa Lajos vasárnap beszélt arról egy sajtótájékoztatón, hogy október 12-én a magyaroknak olyan embert kellene választaniuk maguknak polgármesternek, akik együttműködőek, mert a kormány az önkormányzatok bevonásával akarja végrehajtani gazdaságfejlesztési programját. Márpedig, mint Kósa mondta, az európai fejlesztési források 60 százalékát kis- és középvállalkozások támogatására fordítják, amihez elengedhetetlen az önkormányzatok működése. Debrecen leköszönő polgármestere még viszonylag szoftosan utalt arra, hogy csak azok az önkormányzatok járhatnak jól az uniós pénzek leosztásánál, ahol fideszes a polgármester. Egy pár nappal későbbi szórólap, mely a Bács-Kiskun megyei Jászszentlászló polgárait szólítja meg, már sokkal szókimondóbb. A szórólap leszögezi, hogy "fontos, hogy a választások után olyan emberek kerüljenek az önkormányzatba, akik együtt akarnak, és ami még fontosabb, együtt tudnak dolgozni a Fidesz-kormánnyal és a Fidesz-többség vezette megyei önkormányzattal". A Fidesz-KDNP szórólapja utal arra, hogy a következő években "hatalmas pályázati támogatás" érkezik Magyarországra. Fideszes szórólap Jászszentlászlón (Az aláhúzott rész utalás Kósa szavaira) Majd megismétli, "a kormány egyértelműen kihangsúlyozta, hogy olyan önkormányzatokat tud támogatni, akik együttműködőek, annak érdekében, hogy rajtuk keresztül támogatást biztosíthassanak". Ezen a ponton a helyi kampány még megengedőbb: mert már nem csak a település vállalkozóiról mint a gazdaságfejlesztési program kedvezményezettjeiről beszél, hanem gazdákról és általában lakókról is – miközben a jelenlegi támogatási formák többsége esetében közvetlen támogatásról van szó, nagyon sok esetben pedig, ha a pályázati feltéteknek egy pályázó megfelel, akkor a pályázati nyertesség is automatikus, nincs szükség hozzá az önkormányzatok közreműködésére. Mindezt tovább egyértelműsíti az a mondat, melyből konkrétan kiderül, a település csak akkor mehet keresztül "soha nem látott fejlődésen", ha "önök a Fidesz helyi jelöltjeit támogatják". Ha más települések esetében hasonló tartalmú szórólapokkal találkoznak, fotózzák le, és küldjék el az itthon@hvg.hu-ra.	[ "Fidesz" ]	[]
Így 2020 vége felé lett nyilvánosan elérhető a kormányzati felügyelet alatt álló Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által indított, összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program több 2019-es pályázatának eredménye és rögtön előkerültek újabb érdekes nevek és összegek a nyertesek listájáról. Többször megírtuk már, hogy általánosságban elmondható: az Orbán-kormány olyan fejlesztéseket finanszíroz közpénzből, amelyek tulajdonosainak minden bizonnyal akadna saját forrása is a beruházásra. Most is több ilyen vállalkozóra bukkantunk, akik vissza nem térítendő állami támogatással egészítették ki a beruházásuk költségvetését. Például a Kisfaludy-pályázatok 2019-es nyertesei között található az E 55 Tanácsadó Kft., amely 79 millió forintot kapott a 4 csillagos Villa Vitae szálloda fejlesztésére kapacitásbővítéssel. A Villa Vitae egy balatonfüredi luxusszálloda, amit tehát közpénből bővíthet a szerencsés tulajdonos. A helyről annyit lehet tudni, hogy több, mint 400 milliós uniós támogatást kapott és a Porsche Hungária ügyvezetője, Eppel János és családja építette. Tartozik hozzá több medence, mozi, saját tó is. Még 2017-ben a Rogán-házaspár (már elváltak) még itt ünnepelte tizedik házassági évfordulóját. Rogán Antal pedig az a miniszter, aki az MTÜ felett a kormányzati kontrollt végzi. Az E 55 Tanácsadó Kft. Eppel János és családja tulajdonában van, a cég birtokolja a Villa Vitae Kft.-t is, amely tavaly 289 millió forintos forgalom mellett 25 millió forintos nyereséggel zárt. Eppel János nem csak a vissza nem térítendő 79 millió forintnak örülhetett 2019-ben, hanem annak is, hogy a Porsche Hungaria Kft. árbevétele 2019-ben elérte a 400 milliárd forintot, a nyereség pedig 2,3 milliárd forint lett. A Villa Vitae pedig még idén januárban a győri médiabál egyik támogatója volt, amit már nem a szexbotrányba és korrupciógyanús ügyekbe keveredett és lemondott Borkai Zsolt volt győri polgármester nyitotta meg, hanem Dézsi Csaba András, a Fidesz akkori polgármester-jelöltje (aki később nyert is). Szeretik a focit Diósgyőrben is van minek örülni, hiszen az MTÜ 155 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást utalt oda a Sunny Hillside Szolgáltató Kft.-nek egy háromcsillagos panzió létrehozására Tokaj - Hegyalja szívében. A 2017-ben alapított cég az Esszencia Invest Zrt.-én keresztül Sántha Gergely, Szabó Zsolt és egy Svájcban bejegyzett cég tulajdonában van. Sántha Gergely pedig nem más, mint a DVTK elnöke, akit nyáron választottak be a Sportegyesületek Országos Szövetsége (SOSZ) elnökségébe, ahol Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő az elnök. Szabó Zsolt pedig 2016-ban a a DVTK egészségügyi vezetője lett. Lapunk írt róla, hogy 2015 óta nem igényelt olyan sok TAO-támogatást a diósgyőri focicsapat mögött álló gazdasági társaság, mint a legutóbbi szezonban. A Diósgyőr Futball Kft.-nek a 2019/2020-as szezonban 640,8 millió forintnyi TAO-támogatást hagyott jóvá a szövetség. Az elképzelések szerint egy minimum kétszintes sporthotelt építenek, az emeleten 26-30 szobával, a földszinten pedig konferenciatermek, reggeliző és pihenőhelyiség kap helyet. Határon túl A kormány szerint azért nincs semmi probléma az elképesztő pénzosztással, mert ezeket a fejlesztéseket ugyanis magyar emberek hajtják végre, magyar embereknek adnak munkát, a magyar turizmus és a magyar gazdaság bővüléséhez járulnak hozzá. Ez nincs teljesen így, ugyanis a nyertesek listájából kiderül, hogy számos erdélyi panziót és hotelt is támogattak. Például a sepsiszentgyörgyi Park szálloda felújítására 32 millió forintot adtak, míg a Böjte Csaba szerzeteshez köthető tusnádfürdői Violin Panzióra 45 millió forint jutott.	[ "Sunny Hillside Szolgáltató Kft.", "E 55 Tanácsadó Kft.", "Villa Vitae" ]	[ "Sportegyesületek Országos Szövetsége", "Esszencia Invest Zrt..", "Porsche Hungária", "Porsche Hungaria Kft.", "Diósgyőr Futball Kft.", "Violin Panzió", "Magyar Turisztikai Ügynökség" ]
Havonta mintegy bruttó egymillió forintot keres és több évtizedes kutatói karriert tudhat maga mögött Szabó János nemzetvédelmi rektor, akit befolyással üzérkedéssel gyanúsítanak, és csütörtökön előzetes letartóztatásba is helyeztek. Az [origo] által megkeresett ismerősei meglepődtek a gyanúsítás hírén, egyik korábbi kollégája úgy fogalmazott, hogy nem konfliktusos embernek ismerte meg Szabót. "Mint ismerősöm, szeretném hinni, hogy ártatlan, de nem gondolom, hogy a rendőrség nyomós ok nélkül kezdett volna nyomozni" - mondta az [origo] kérdésére Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő, a HM Oktatási és Tudományos Tanácsa elnöke, a Demokratikus Átalakulásért Intézet igazgatója, aki az Orbán-kormány alatt egy ideig együtt volt helyettes államtitkár a honvédelmi minisztériumban Szabó Jánossal. Gyarmati azt mondta, nem feltételezte volna a rektorról, hogy ilyen gyanúba keveredhet. Megjegyezte, hogy mindig szakmai kérdésekről beszélgettek Szabóval, akit nem konfliktusos embernek ismert meg. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektorát befolyással üzérkedéssel gyanúsítják. A gyanú szerint Szabó egy nemzetközi csomagszállító cég magyar leányvállalatának vezetőit kereste meg azzal, hogy egy ellenük folyó állítólagos nyomozás ügyében, kapcsolatai révén tudja segíteni őket, ha cserébe az általa ajánlott biztonsági céget alkalmazzák. (Erről bővebben itt olvashat.) Négyszáz publikációval büszkélkedett "Nagyon értelmes, a tudományokban jártas és tudósi karriert is futó katonát ismertem meg benne, aki a jövő reménységei közé tartozott" - mondta csütörtökön az [origo]-nak Mécs Imre MSZP-s képviselő, aki Szabó helyettes államtitkársága idején is tagja volt már az Országgyűlés honvédelmi bizottságának, és azóta ismeri őt. Szabó önéletrajza szerint 1982-ben kitüntetéssel végzett az ELTE szociológiai szakán. 1987-ben szociológus kandidátusi fokozatot szerzett az ELTE-n A leventeintézmény mint szellemi környezet című dolgozatával, majd 1993-ban védte meg MTA hadtudományi doktori disszertációját, melynek A katonatársadalmak a '90-es évek küszöbén volt a címe. 1975 óta dolgozik a katonai felsőoktatásban. Tagja a Magyar Szociológiai Társaságnak, az MTA hadtudományi bizottságának. (Az MTA csütörtökön külön felhívta a figyelmet arra, hogy az MTA doktora cím azonban nem azonos sem az MTA rendes, sem a levelező tagsággal. Az a régi nagydoktori címnek felel meg - közölte az akadémia.) A hadtudomány és a szociológia kutatójaként több mint négyszáz publikációja jelent meg - áll az önéletrajzában, amely szerint főként a védelmi szektor és az erőszak intézményeinek modernizációs kérdéseivel foglalkozott. "Úgy érzem, hogy kiemelkedő tudományos munkásságommal és a magyar katonai felsőoktatás megújításában vállalt különböző szintű szerepeimmel sikerült hozzájárulnom a hazai hadtudomány és hadügy-szociológia fejlődéséhez, nemzetközi elfogadásának sikeréhez" - írta Szabó az önéletrajzában. Mécs szerint Szabó jó viszonyban volt a bizottsággal is. "Álmomban nem gondoltam volna, hogy egy ilyen rejtő jenői hírcsokor közepébe kerül" - tette hozzá a politikus, aki sérelmezte, hogy a honvédelmi bizottság tagjai nem kaptak hivatalos tájékoztatást az ügyről. Egymillió felett kereshetett a rektor A befolyással üzérkedés fogalmába nem feltétlenül tartozik bele, hogy a gyanú szerint Szabó pénzt is akart keresni az ügyleten. A rektor jövedelme alapján nem is lehetett erre rászorulva. Szabó János tavaly októberben, amikor a gyanú szerint megkereste a szállító céget, az [origo] számításai szerint havonta több mint bruttó egymillió forintot kereshetett. A rektori fizetéseket az adatvédelmi biztos tavalyi ajánlása ellenére még mindig nem hozták nyilvánosságra. Tavaly augusztusban, amikor az [origo] valamennyi hazai egyetem és főiskola rektorát megkérdezte a fizetéséről, Szabó azt közölte: nem nyilatkozik járandóságáról, azt azonban hozzátette: fizetése nem tér el a közalkalmazotti illetménytáblán rögzítettektől, ezen felül pedig havi 96 ezer forint nyugdíjat kap. Az adatvédelmi biztos összeállítása szerint a rektori illetmény több elemből tevődik össze, és az adott ember és intézmény sajátosságainak függvényében változik. A garantált alapilletmény az esetek többségében az egyetemi tanári alapilletmény kétszerese: ez alapján feltehetőleg tavaly Szabó is havi 874 600 forintot kapott. Ehhez úgynevezett magasabb vezetői pótlékként havonta legalább 60 ezer forint adódott hozzá, ezenkívül ismeretlen összegben más vezetői pótlék, valamint oktatói és kutatói tevékenységért adható, garantált illetményen felüli juttatás. Szabó az MTA doktora is egyben, amiért havonta további 90 ezer forint jár neki.	[ "Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem" ]	[ "Demokratikus Átalakulásért Intézet", "Oktatási és Tudományos Tanácsa", "Magyar Szociológiai Társaság" ]
A két üzletben az a közös, hogy az államot sok millió forintos kár érte, illetve hogy az ingatlanokat kezelő kancellária akkori helyettes államtitkára a később Gyurcsány barátjaként és üzlettársaként megismert Szilvásy György volt. Olyan színlelt lízingszerződéssel jutott hozzá a Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó Aldo Kft. 1994. május 26-án a Szalay utca 4. alatti épület alsó szintjéhez, amely a lízingbe adónak, vagyis az államnak sok millió forintos kárt okozott – hívták fel a Magyar Nemzet figyelmét ingatlanügyekben jártas jogi szakértők. Rámutattak arra, míg a valódi lízingszerződések jellemzője, hogy a lízingbe adó a teljes vételárat azonnal megkapja egy, a szereplők közé ékelt pénzintézettől, Gyurcsány vállalkozása 1994 és 1997 között e nélkül fizethetett részletekben. A közvagyonnal gondosan sáfárkodó gazda az összegbe belekalkulálta volna az elkövetkező évek várható inflációját figyelembe vevő kamatot és egy minimális (két-három százalékos) lízingdíjat. Gyurcsány cégének forgalmiadó-visszaigénylése is megkárosította az államot. Szakértők úgy vélik, csak abban az esetben számolhatta volna el költségként a lízingdíjat, ha valódi lízingszerződésről lett volna szó. Az APEH egy 1995-ös állásfoglalása szerint egy szerződést csak akkor lehet az adózás szempontjából lízingszerződésnek tekinteni, ha annak tartalma megfelel az elnevezésének. Az ügyvédek véleménye ugyanakkor megoszlik a kérdésről. Budai Gyula ügyvéd szerint nem lízing-, hanem egy részletfizetést engedélyező adásvételi szerződés köttetett. Emlékeztetett, született már olyan bírói határozat, amely leszögezte: a vételár későbbi megfizetése vagy átmeneti időre való fenntartása a szerződés adásvétel jellegét nem változtatja meg, és olyan is, amely színlelt lízingszerződés esetén annak semmisségét állapította meg. Futó Barnabás úgy vélte, nehéz bizonyítani, hogy esetleg valami csalárd szándék húzódik meg a háttérben. Közölte: csak feltűnő értékaránytalanság esetén lehetne kezdeményezni a szerződés semmisségének a megállapítását. Szijjártó Péter (Fidesz) korábban azt tudakolta a legfőbb ügyésztől, van-e lehetőség arra, hogy az ingatlan egy része visszakerüljön az államhoz. Polt Péter megállapította: csak semmisségi okból lehetne pert indítani, de ennek nincsenek meg a feltételei. Az Aldónak összesen 13 millió forintot kellett volna részletekben fizetnie, de 1995 januárjában eladta vételi jogát Gyurcsány másik cégének, az Altus Rt.-nek, amely 11 millió forintos előtörlesztéssel megvásárolta azt. A lízingelés előtt az ingatlant kezelő MeH – amelynek pénzügyi és gazdálkodási területért felelős helyettes államtitkára a később Gyurcsány barátjaként és üzlettársaként megismert Szilvásy György volt – éppen az Altust bízta meg az ingatlan értékbecslésével. Gyurcsány cége Trefil István ingatlanszakértőt jelölte ki a munkára, aki a balatonőszödi kormányüdülő egyik villájának értékbecslését is elvégezte. (Ismeretes, a villát a Szalay utcaihoz kísértetiesen hasonló módszerrel szerezte meg az Aldo, majd egy állami cég visszabérelte tőle az éves lízingdíjnak megfelelő összegért.) Trefil az épület alsó szintjét csaknem 26 millió forintra értékelte. Látható, hogy az Altus a saját szakértője által becsültnél is jóval kevesebbért juthatott hozzá a helyiségekhez, amelyeket aztán képviselői klubnak alakított át. (Az épület társasházi okiratát ügyvédként Kiss Elemér volt kancelláriaminiszter szerkesztette.) Azon sem lehet csodálkozni, hogy az ingatlanától megszabaduló MeH-nek alig egy esztendővel a lízingelés után, 1995 áprilisában fontossá vált a képviselői klub, amelyet a tulajdonában lévő Közlöny és Lapkiadó Kft.-n keresztül tíz esztendőre visszabérelt az Altustól, méghozzá évi 14 millió forintért. (Az együttműködési szerződést a képviselői klub titkáraként Gyurcsány Ferenc írta alá.) Így Gyurcsány cégének már az első év után megtérült a vétel. Ugyanez nem mondható el a közlönykiadóról, amelynek a szerződésben foglaltak szerint még a klub belsőépítészeti munkálatait is el kellett végeznie: ez mintegy 122 millió forintjába került. (Ebből mindössze tízmilliót fizetett az Altus.) Ráadásul az Altus a képviselői klub üzemeltetéséből származó bevételből és a tagsági díjból befolyt összeg 28 százalékát is mindvégig megkapta. A bérleti szerződés áprilisban jár le. A lízingszerződéssel egy időben, 1994. május 26-án az Aldo megvette a Parlament közelében levő Szalay utcai épület VI. és VII. emeletén lévő ingatlanokat; a 478 négyzetméteres területért két részletben húszmillió forintot fizetett. Ma is ez az épület tekinthető a Gyurcsány-cégbirodalom központjának.	[ "Aldo Kft.", "Altus" ]	[ "Magyar Nemzet", "Altus Rt.", "Közlöny és Lapkiadó Kft." ]
Nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak minősítik a Welt 2000 állami megvásárlását, az erről szóló kormányrendelet a pénteki Magyar Közlönyben jelent meg. A WELT 2000 megvétele azért nemzetstratégiai jelentőségű a kormány indoklása szerint, mert korábban olyan fejlesztéseket találtak ki, amihez szükségük van a cég informatikai rendszerére. Hogy amúgy a vásárlás okoz-e kárt a fogyasztóknak, és torzítja-e a versenyt, nem tudhatjuk meg, tavaly óta a versenyhivatal ugyanis már nem vizsgálhatja azokat az összefonódásokat, amelyeket a kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek nevez. Emlékezetes: a brüsszeli pályázati pénzek elosztását bonyolító szoftvercéget a tulajdonosok eredeti szándékuk szerint nem akarták eladni. A Miniszterelnökség viszont meg akarta venni, és határozott nyomást gyakorolt a cégtulajdonosokra. Januárban a kormány emberei bejelentették, hogy a céget már megvették, holott ez nem volt igaz. Csepreghy Nándor helyettes államtitkár egy január 13-án megjelent interjúban még az árról is beszélt (egymilliárd alatti összeg). Az időzítés nem lehetett véletlen: aznap estére volt kitűzve a tulajdonosok és Lázár János között az újabb forduló a tárgyalásról. December elején a NAV fegyveres ellenőrei szálltak ki a Welt 2000 irodájába, és a tulajdonosok lakására is. Komáromi András tulajsonosnál is megjelentek kora reggel, iratokat és számítógépeket foglaltak el. Állítólag áfacsalási ügyben nyomoztak. Ismerősei szerint Komáromi is érzékelte az erős nyomást, de nem akarta eladni a birtokában lévő jogokat. Aztán mégis aláírta az adásvételi szerződést. Másnap Komáromi meghalt. Barátai szerint a szoftverfejlesztő cég vezetőjét a kierőszakolt adásvétel viselte meg, és ennek is köze lehetett a halálához, a Miniszterelnökség ugyanakkor nem kommentálta a halálesetet.	[ "Welt 2000", "Miniszterelnökség" ]	[ "Magyar Közlöny" ]
Kétszáz euróért adták vissza a kabátomat egy budapesti bárban – a Bribespoton minden eddiginél könnyebb feljelenteni a korrupt rendőrt, pincért, adóellenőrt. A magyarok háromnegyede szerint nagyon elterjedt a korrupció, minden harmadik európai hajlandó vesztegetni, ha kell. Cieger András könyvet írt a boldog békeidők korrupciós ügyeiről, és csak úgy mellékesen azt is megmutatta, hogy már 150 éve is pont ugyanaz rohadt Magyarországon, mint ma. Amerikai szövetségi ügyészek az Avon Products Inc. számos korábbi munkavállalóját kezdték kihallgatni a multi level marketing eszközeivel működő kozmetikai cég egyre szélesedő vesztegetési ügyében, ami a vádemelést vetíti előre − idézi a Napi Gazdaság a Wall Street Journalt. Az Avon már három éve folytatja saját belső vizsgálatát, amely még mindig nem fejeződött be, ám számos vezetőt − köztük az alelnököt és a pénzügyi igazgatót − lecseréltek már a tengerentúli korrupciós botrány kirobbanása óta. Először a cég kínai részlegének kiadásai között bukkant gyanús tételekre az Avon belső ellenőre, ám azóta már a cég legfontosabb piacán, Latin-Amerikában, valamint Indiában és Japánban is előkerültek visszás kiadások. A befektetők gyanakvással követik az ügyet, a korrupciógyanús esetek elszaporodásának nyilvánosságra kerülése után több mint 5 százalékkal zuhant az egyébként is komoly problémákkal − többek között az ügynökök toborzásának nehézkességével és a sokat ingadozó árbevétellel − küszködő cég részvényárfolyama. Az Avon állítása szerint csak tavaly 96 millió dollárt költött a vesztegetésekkel kapcsolatos belső vizsgálatokra. A külföldi korrupciós gyakorlatok ellen hozott amerikai törvény alapján 2004-ben még csak két ügyben, 2009-ben viszont már 44 esetben indítottak vizsgálatot, és az amerikai hatóságok az elnökváltás óta egyre inkább célba veszik a cégeken kívül a cégvezetőket is.	[ "Avon" ]	[ "Wall Street Journal", "Napi Gazdaság", "Avon Products Inc." ]
Bár a közvélemény eddig főleg a Fidesz gazdasági hátországában zajló háborúról értesült, a választások óta olyan hatalmi átrendeződés zajlik a pártban, melyre 2002 óta nem volt példa. Ez nemcsak Simicska Lajost, hanem Orbán másik régi szövetségesét, Kövér Lászlót is érinti, aki számos kérdésben "különvélekedett" az utóbbi időben. Hiába duzzadt hatalmasra a hivatala, Lázár János sem érezheti jól magát: a fejére nőtt a miniszterelnök első számú bizalmasa, Habony Árpád. "Nincs." "Nem"– ezeket a rövid válaszokat adta Kövér László a Heti Válasz főszerkesztőjének, amikor arról kérdezte, hogy a Fidesz "fő ideológusaként" van-e köze Orbán Viktor tusnádfürdői beszédéhez, illetve kérte, értékelje az "illiberalizmus" kifejezést. Majd amikor Borókai Gábor szóvá tette, hogy "aligha lesz hosszú az interjú", visszavágott: "önön múlik". Több fideszes forrás megjegyezte a hvg.hu-nak: ezek az odavetett válaszok jól mutatják azt a hangulatot, mely időnként a házelnököt, a párt választmányának elnökét jellemzik a kormányalakítás óta. "Főleg stílusbeli vitáik vannak, de van, hogy tartalmi kérdésekben is összekülönböznek" – értékelte Kövér és a miniszterelnök-pártelnök viszonyát egy vezető fideszes politikus, hozzátéve, nemcsak kettőjüknek vannak mostanság konfliktusaik házon belül. Mint a Fidesz belső vitáival foglalkozó cikksorozatunk első részében megírtuk, Orbán az újabb kétharmados győzelme után úgy érzi, már ahhoz is van elég ereje, hogy a tervezett, nagy társadalmi-gazdasági változtatások előtt szakítson a korábbi években megkötött, az új irányt akadályozó kompromisszumokkal. Így többek között azt is a fejébe vette, hogy a politikai döntéshozatal fensőbbségét el kell fogadtatnia azzal a gazdasági erőcsoporttal is, amely legalább két évtizede érinthetetlen volt a Fideszben, ez vezetett az Orbán–Simicska "háborúhoz". Már nem köti Orbánt "a hitelesítő pecsét"? Simicska személyében egy olyan szövetségesével ment szembe a miniszterelnök, akivel még a kollégiumi években barátkoztak össze, és akit 1993-ban bízott meg azzal a feladattal, hogy biztosítsa a párt finanszírozását úgy, hogy a Fidesz ne függjön se belföldi, se külföldi érdekcsoportoktól. Ezt a kérést Simicska teljesítette is, de olyan jól oldotta meg a feladatot, hogy mostanáig a tudtán kívül a párt gazdasági hátországában nem lehet üzleteket kötni. Orbán és Kövér 2002-ben © Fazekas István Simicskán kívül egy olyan politikus maradt meg Orbán mellett, akihez a kollégiumi évek és a Fidesz alapítása óta szoros kapcsolat, politikai szövetség köti: Kövér László – a 37 egykori pártalapító közül szinte mindenki más lemorzsolódott. Forrásaink szerint azonban a pártelnökhöz mindig is lojális választmányi elnök ma már sok tekintetben másképp látja a Fidesz előtt álló lehetőségeket és teendőket, mint Orbán. Vitáikban pedig – a pártban a Fidesz "lelkiismeretének" nevezett – Kövér néhányszor jelezte is: túl nagy az elrugaszkodás a párt alapértékeitől, a szervezet belső szabályai pedig Orbánra is vonatkoznak. A Heti Válasznak adott két héttel ezelőtti interjújában meg is jegyezte: kevesli "azon ügyeknek, témáknak a számát, amelyeket a Fidesz elnöksége megvitat, és amelyekre ráüti a hitelesítő pecsétjét". Forrásaink egybehangzó állításai szerint az országgyűlési választások előtti kampányban, és a nyár folyamán is a megszokottnál jóval ritkábban ülésezett a párt kongresszuson megválasztott elnöksége. A politikai irányról inkább a kampánystáb, illetve egy informális, öttagú csapat döntött. A parlament épületében péntekenként ült össze Orbán, a miniszterelnök főtanácsadója, Habony Árpád, valamint Rogán Antal, Szijjártó Péter és Lázár János, illetve a csapat időnként kiegészült az ügyvezető alelnökkel, Kósa Lajossal. Így, ha valaki jóban akar lenni a kormányfővel – legyen akár miniszter az illető – jól teszi, ha az "ötösfogat" valamelyik tagjával van olyan jó viszonyban, hogy értesüljön az itt megszületett döntésekről. A találkozókról természetesen soha nem készül semmilyen jegyzőkönyv vagy feljegyzés, emlékeztető, így a miniszterek rendszerint informális úton, valamelyik szereplőtől tájékozódhatnak a stratégiáról. Pedig ellenzékben, majd kormányon is nagyon fontos szerepe volt a párt alapszabálya által nagy hatalommal felruházott elnökségnek. Itt döntötték el például – amúgy hosszú órákig tartó viták után –, hogy Schmitt Pált jelölik államfőnek 2010-ben, mik kerüljenek be az új alkotmányba, vagy milyen legyen az új választási rendszer. De ha nem is lehetett hirtelen összerántani az elnökséget, forrásaink szerint a legfontosabb ügyekben Orbán mindig kikérte Kövér véleményét. Amikor például 2013 elején az Alkotmánybíróság elmeszelte a választási regisztrációt, azonnal áthívta a Miniszterelnökségre a házelnököt (a szobáikat pár folyosó választja el), és csak akkor döntött úgy, hogy nem erőlteti tovább a regisztráció törvénybe foglalását, amikor látta, sikerült meggyőzni Kövért: engedjék el az ügyet. Volt olyan ügy, amikor ez nem sikerült, de órákig győzködték egymást: az előző kormányzati ciklusban ilyen volt Schmitt jelölése, a határon túli magyar szervezetek támogatása, az alkotmány egy-egy vitatott eleme. Ilyenkor rendszerint szavazásra bocsátották a kérdést, és rendszerint Kövér maradt kisebbségben – ám a Fideszhez végletekig lojális választmányi elnök soha nem beszélt ki, a nyilvánosság előtt ő is a többségi álláspontot képviselte. Kövér, a liberális? "Kedvenc pártom történetének legszerencsétlenebb ötleteként értékelem. Szerintem ez egyszerűen képtelenség" – Kövér László ezt a Magyar Hírlapnak adott július 10-i interjújában mondta a minisztériumok vidékre költöztetéséről. És az utóbbi hónapokban nem ez volt az egyetlen dolog, amiről nyilvánosan jelezte: különvéleménye van. Kifogásolta ő azt is például, hogy Tasnádi László személyében "a szocializmus titkosszolgálatának emberét" "emelték politikai pozícióba" államtitkárrá történt kinevezésével. Kövér a 2014-es kampányban - már nem ő a fő ideológus? © Fülöp Máté Nemcsak az "illiberalizmust" nem akarta értelmezni, de ironikusan jelezte a Heti Válaszban, nem örül a frakciókormányzás folytatásának sem, azaz, hogy a kormánypárti képviselők egyéni indítványok tömegével állnak elő az Országgyűlésben. Tény, ezt a felpörgetett – többször hangoztatott véleménye szerint a minőség rovására menő – törvényalkotást már az előző ciklusban is bírálta interjúiban. Azért dolgoztatta ki az új házszabályt, hogy a 2014-től kezdődő időszakban más mederbe terelje a parlamenti munkát, és legyen idő a jogszabályok kimunkálására. A házelnököt ismerő két forrásunk is egybehangzóan állította: ezzel főleg "stílusproblémái" vannak, de az alapvető nézeteivel sincsenek összhangban. Bár a Fideszben Kövér az, aki 20 éve a legkeményebben, legdurvábban támadta a magyarországi liberális pártot és annak értelmiségi hátországát, kritizálta "az öncélúan jogászkodó" Ab-t, de forrásaink mégis "19. századi liberálisként" írták le. Azaz fontosnak tartja a hatalmi ágak szétválasztását, az írott szabályok (úgymint a párt alapszabálya, házszabály), vagy az íratlan politikai játékszabályok tiszteletben tartását – és állítólag ahogy öregszik, úgy tulajdonít ezeknek egyre nagyobb jelentőséget. Konszolidáció nincs, és nem is lesz Részben ebből adódik a megfontolásait ismerő fideszesek szerint, hogy a választások előtt és a győzelmet követő hetekben másképp értékelte a politikai helyzetet, mint a kormányfő. Szűk körben például elismerte, hogy újabb kétharmadra törvényalkotási szempontból nincs feltétlenül szükség, ugyanis forrásaink szerint úgy vélte, a nagy átalakítások 2010 és 2014 között lezárultak, már "gazdasági szükségállapot" sincs. Orbán Tusványoson - már folyik az illiberális állam kitalálása © MTI / Beliczay László E mellett úgy látta, hogy néhány alapvető nemzetpolitikai kérdésben szükség lenne valamiféle kiegyezésre az ellenzékkel is. Forrásaink szerint – bár személy szerint nem volt túl jó véleménye róla – remélte, hogy Mesterházy Attila stabilizálni tudja hatalmát az MSZP-ben, mert úgy gondolta, vele lehet tárgyalni, míg Gyurcsány Ferenccel és Bajnai Gordonnal szerinte nem lehet, és nem is szabad. Ezzel szemben – ahogy korábban megírtuk – Orbán úgy érvelt a kampánystáb egyik ülésén: a vagyona felét odaadná, ha a baloldal eltűnne a süllyesztőben, nem szabad egyezkedni az MSZP-vel. A Fidesz előtt álló tennivalókról a Magyar Hírlapnak Kövér azt mondta, "a következő négy évben alapvető törvényi átalakításokat nem, de igazításokat mindenképpen igényelnek a nagy ellátórendszerek", és a szorgalmazta a születésszám növekedését elősegítő gazdaságpolitikát. Az irányt illetően forrásaink szerint szemben áll a tempót felpörgetni akaró, radikális változásokat követelő Lázár Jánossal is, aki úgy véli, csak az akarhat konszolidációt, aki nem bízik a 2018-as győzelemben, a kormány következő négy éves sikerében. Ebben Orbán is hajthatatlan: a választások után a Fidesz-frakció alakuló ülésén kijelentette, hogy még a konszolidáció szót is kerülni kell a pártban. Mint megírtuk, a miniszterelnök úgy véli, a 2010 és 2014 közötti időszak csak felvezetés volt, most következik az ország teljesen új alapokra helyezése. Forrásaink viszont hangsúlyozták, Kövérnek főleg a stílus nem tetszik, ám ha valakit, akkor őt könnyű meggyőzni egyik-másik átalakítás szükségességéről. Ráadásul több interjújában kifejtette: neki sincs túl jó véleménye a nyugati országokról, Soros György magyarországi tevékenységéről, és támogatta a megszállási emlékmű felállítását is. Tehát számos kérdésben egy platformon van Orbánnal. Különösen a Simicska visszaszorítását célzó háborúban számíthat rá a miniszterelnök: úgy tudjuk, Kövér már 2011 tájékán jelezte informális úton az LMP-nek, lépjenek fel határozottabban a parlamentben a közpénzek védelmében. "De ennek semmi köze nincs a párton belüli személyi ellentétekhez, alapvető politikai különbségekhez, amelyek – Fodor Gáborék 1993-as kilépése után – soha nem léteztek, és most sincsenek" – szögezte le a Heti Válaszban jelezve, senki ne számítson arra, hogy a Fideszen belüli ellentétek valaha is szakításhoz vezetnének. Lázár is meggyengül? "Bajjá akkor válhat, ha a személyi ambíciók felülírják a közösség szempontjait. Ez a veszély kétségtelenül megvan" – mondta a Heti Válasznak Kövér a Fidesz új generációjának karriervágyait bírálva. Forrásaink szerint nemcsak Orbán két legfontosabb politikai szövetségesének, Rogánnak és Lázárnak a felemelkedését nézte gyanakvással, kifejezetten rossz szemmel tekint Habony Árpád növekvő befolyására, a főtanácsadó újgazdagokra emlékeztető életvitelére. Ahogy arról a Figyelő a múlt héten beszámolt, két győztes választás után Habony "tovább szeretne lépni", nem csak a kommunikációval akar foglalkozni. A hvg.hu-nak több fideszes és kormányzati forrás, illetve egy pártközeli cég vezetője is megerősítette, a főtanácsadó befolyása már több kormányzati területen is tetten érhető: a médiától az egészségügyig. Habony Árpád - főtanácsadó a kapuk előtt © hvg.hu Habony ténykedésére nemcsak a – részben miatta – visszaszoruló Simicska Lajos, Kövér László, de a miniszterré előléptetett Lázár is gyanakvással tekint. A Miniszterelnökséget akkor még államtitkárként irányító politikusnak – egy a tárca mozgásait jól ismerő forrás szerint – tavasszal üzent a kormányfő, hogy béküljön ki Habonnyal, mert a gazdasági hátországgal szembeni háborúban szükség lesz az egységre. Ám ez az átmeneti béke forrásaink szerint a kormányalakítás során nem kedvezett a miniszternek: Giró-Szász András kormányszóvivő és csapata, illetve Kumin Ferenc távozásával Lázár fontos szövetségeseket vesztett. A kormányszóvivői irodát Dömötör Csaba vette át, akit Rogán Antal és Habony emberének tartanak. (Dömötör aktív részt vállalt a Fidesz idei országgyűlési választási kampányában.) Bár korábban volt róla szó, hogy előléptetik a szintén egykori századvéges Kern Tamást államtitkárnak, ő továbbra is helyettes államtitkárként dolgozik, a stratégiáért és tájékoztatásért felelős. Orbán "gondolatminisztériuma" Ha eddig Kövért tekintették a párt fő ideológusának – ahogy Borókai nevezte a házelnököt –, az új nézetrendszer kidolgozásáért a jövőben a Századvég-csoport lesz felelős. Az intézet eddig főleg szakpolitikai elemzéseket, törvény-előkészítést, közvélemény-kutatásokat végzett a kabinetnek, a minisztériumoknak. Egy, a kutatóintézetben zajló munkára rálátó forrás szerint a Századvég dolga a jövőben a miniszterelnök által "illiberálisnak" nevezett állam megalapozása, Orbán "gondolatminisztériuma" lesz. Kormányzati forrásaink biztosra veszik, hogy rövidesen meghosszabbítják a Századvég a kormánnyal kötött szerződését. A Habony műhelyének tartott, a kormánynak milliárdokért bedolgozó Századvég átalakítása már az év eleje óta folyik. Miközben a konzorciumból júliusban kivált a Giró-Szász tulajdonába visszakerült Strategopolis Kft., a Századvég Gazdaságkutató Zrt. igazgatóságába bekerült Habony titkára, Maurer Szemere – írta szerdán a napi.hu. Megbízható forrásból úgy tudjuk, mégsem megy külügyi szolgálatra Franciaországba Szalay-Bobrovniczky Kristóf, a Századvég Alapítvány kuratóriumának elnökhelyettese, aki Habony jó barátja, korábbi üzletfele. Információink szerint őt személyesen Habony bírta maradásra, hogy segítsen neki továbbfejleszteni a Századvéget. Forrásaink szerint a változásokkal szinte teljes egészében a kommunikációs főtanácsadó műhelyévé vált az az intézet, melyet Stumpf István indított útjára, majd évekig Giró-Szász, az előző ciklusban pedig a Lázár mellé került csapata irányított. Ősszel Rogán nyerhet Egy dologban a kormányalakítás során mindenképpen sikert ért el Lázár: a miniszterelnök egyelőre lemondott arról a tervéről, hogy Rogánt beemelje a hatalom centrumába. Mint arról korábban beszámoltunk, Orbán arra szerette volna felkérni a frakcióvezetőt, legyen a jobbkeze, az új kormányban irányítsa ő a miniszterelnöki kabinetet. Mivel a kabinetben nagy jelentősége van annak, hogy kivel áll napi kapcsolatban a miniszterelnök, kin keresztül lehet bejutni hozzá, Lázár ebben az esetben kénytelen lett volna folyamatosan Rogánnal egyeztetni, aki így beékelődött volna a miniszter és a kormányfő közé. Rogán Antal és Lázár János - ki nyer holnap? © Stiller Ákos Ám úgy tűnik, a miniszterelnök nem mondott le végleg a tervéről: a május 26-án elfogadott, a minisztériumok felsorolását tartalmazó törvény szerint ugyanis a kormányfőnek lesz külön kabinetje. Kormányzati források egybehangzóan állítják, az október 12-i önkormányzati választások után változások lesznek a kabinetben, így nem zárható ki az sem, hogy Orbán behívja – ahogy egy forrásunk fogalmazott: "minimum miniszteri rangban" – Rogánt, akit Kósa Lajos válthat a frakcióvezetői poszton. Ugyanakkor egy, a Miniszterelnökségen zajló munkára rálátó forrás felhívta egy másik dologra is a figyelmünket: Lázár úgy kapott meg egy sor feladatot – és hozzá hadseregnyi helyettes államtitkárt – a többi minisztériumtól, hogy azoknak jelentős részét nem ő kérte. Forrásunk szerint ugyan Lázár szeret kérkedni azzal a miniszterelnök előtt, hogy milyen nagy a munkabírása, a terhek egy részével szerinte nem fog elbírni. Eközben Orbán folyamatosan figyeli, hogy haladnak az ügyek, időnként "vizsgáztatja" miniszterét, tehát hosszú távon akár "meg is ütheti a bokáját". (Arról, hogyan bővültek Lázár feladatkörei, hány milliárd felett diszponál, itt olvashat.) Cikksorozatunk következő részében arról olvashat, hogy miért van káosz a kormányzati apparátusban, illetve hogyan csapódnak le a párton belül a nemzetközi feszültségek. (A hvg.hu több vezető fideszes politikussal, kormányzati tanácsadóval, a döntéshozatalra rálátó háttéremberrel beszélgetve megpróbálta kibogozni a szálakat, mi vezetett a "házon belüli" vitákhoz. Az elemzés elkészítéséhez több interjút is felvettünk, beszélgetőpartnereink viszont – elsősorban a pártfegyelemre hivatkozva – kérték, ne szerepeljenek névvel a cikkben, illetve lehetőleg a betöltött funkciójukat se nevezzük meg.)	[ "Századvég Gazdaságkutató Zrt.", "Fidesz" ]	[ "Magyar Hírlap", "Strategopolis Kft.", "Századvég Alapítvány" ]
Két XX. kerületi SZDSZ-es és egy MSZP-s önkormányzati képviselő, valamint egy MSZP-s képviselő családja jutott szociális bérlakáshoz az arra rászorulók helyett Pesterzsébeten – hívta fel figyelmet Fröhlich Péter és Perlaki Jenő kerületi fideszes képviselő, miután a pesterzsébeti Fidesz megvizsgálta a kerületi lakáshelyzetet. Ezeket a lakásokat szociális alapon kellene kiosztani a rászorulók között. Nagyon komoly üzenete van ennek mind a választók, mind pedig a társadalom felé. Ma Pesterzsébeten Szabados Ákos polgármester irányítása alatt szociálisan érzéketlen városvezetés van – hangsúlyozta Fröhlich Péter. Hozzátette: a szóban forgó pesterzsébeti 29-es választókörzet Hiller István körzete, ahol a szocialisták úgy érezték, annyira biztonságban vannak, hogy mindent megtehetnek. A politikus azt is elmondta, hogy hiába szólították fel a képviselőket lemondásra, és arra, hogy adják vissza a lakásokat: az ügyben nem történt előrelépés. Fröhlich Péter szerint a kerületi polgármester nem látja el megfelelően a feladatát, így őt is felelősség terheli ebben az ügyben. Perlaki Jenő, a kerületi Fidesz frakcióvezetője úgy véli, ezekre a lakáskiutalásokra azért kerülhetett sor, mert a képviselő-testület úgy módosította a rendeletet, hogy szociális helyzet vizsgálata nélkül, kerületi érdekből is kiutalható bérlakás. A XX. kerületben tapasztalt hibák a fővárosi önkormányzat hétköznapjaiban is megjelennek: minden politikusnak – pártállástól függetlenül – átláthatóságra kell törekednie, minden döntéséről számot kell adnia a nyilvánosságnak, és ezeket meg kell tudni indokolni – nyilatkozta Kupper András, a fővárosi Fidesz frakcióvezetője. A szocialisták szerint a Fidesz is megszavazta a lakáskiutalást Minden lakás-kiutalásról az önkormányzat Egészségügyi és Szociális Bizottsága dönt – reagált a Fidesz állításaira az MSZP pesterzsébeti frakciójának vezetője. Nemes László elmondta: a kifogásolt négy lakás kiutalását a fideszes képviselők igenlő szavazatával egyhangúlag hozta meg a bizottság. Közlése szerint például az egyik 135 négyzetméteres lakást egy olyan MSZP-s képviselő bérli, akinek három kiskorú gyermeke van – írja a Népszava online. (Fidesz Webszerkesztőség, Népszava online)	[ "MSZP" ]	[ "Egészségügyi és Szociális Bizottsága", "Fidesz Webszerkesztőség" ]
A legfrissebb Magyar Közlönyből derül ki, hogy az állam megvásárolja az Úri utca 45-ös szám alatti épületet. A kormányhatározat szerint a kormány felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert és a postaügyekért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztost, hogy az MNV és az MFB-Ingatlanfejlesztő kösse meg az adásvételi szerződést. Az épületet a Miniszterelnökségnek adják ingyenes vagyonkezelésbe. Összesen 989,1 millióba fog kerülni az egész, az NFM tartalékából. A ház egyébként az egykori Zwack-ház, és régóta eladó, tavaly például 2,5 millió eurót kértek tőle, ami nagyjából 766 millió forint volt akkor. A Google streetview-n is eladó táblával látható az épület. Az archív hirdetés szerint 567 nm-es műemléki villáról van szó, ami 3 szintes + alápincézett, 16 szoba, 4 fürdőszoba, és mindhárom szinten egy-egy konyha is van. Mi is írtunk róla augusztusban. Arról egyelőre nem találtunk hírt, hogy korábban felmerült volna ennek a háznak az állami megvásárlása. A kormány Várba költözésénél az Úri utca 49-51. jött szóba, mint a BM új helye. Ott szó volt arról, hogy egy régi telefonközpontot is le kell esetleg bontani, deaztán megmenekült.	[ "Miniszterelnökség" ]	[]
A Fidesz kifogásolja, hogy a húszmilliárd forintos állami támogatással megvalósult dunaújvárosi Hankook gumigyárban a hírek szerint külföldi vendégmunkásokat is foglalkoztatnak, holott a kormány szerint éppen azért részesült rekord összegű támogatásban a cég, mert munkahelyeket ígért a környékbelieknek -jelentette ki Fónagy János. A képviselő utalt arra: a napokban nyilvánosságra került hírek szerint ellentmondásos, hogy pontosan hány külföldi munkás dolgozik a gumigyárban. Az Orbán-kormány egykori közlekedési minisztere kiemelte: a kormány és Kóka János gazdasági miniszter érvelése szerint a gumigyár többek között azért kapott rekord összegű, több mint 20 milliárd forintos állami támogatást – 16 milliárd forint készpénztámogatást és öt milliárdos adókedvezményt – mert 1500 munkahelyet ígért a környékbelieknek. Ezek a hírek ismét az bizonyítják, hogy szavahihetőségét veszítette a kormány – jelentette ki a politikus. Fónagy emlékeztetett: a beruházás kapcsán számos kétely merült fel korábban, így érthetetlen volt, hogy miért kap egy munkahelyre vetítve 13,5 millió forint állami szubvenciót a gyár, miközben a magyar kis- és középvállalkozók nem is álmodhattak ilyen mértékű támogatásról. A fideszes politikus arra is kitért, hogy a beruházás kapcsán az ingatlanspekuláció gyanúja is felvetődött, ami miatt jelenleg is hűtlen kezelés ügyében eljárás folyik. Fónagy emlékeztetett: 2002 tavaszán Gyurcsány Ferenc akkori ötletét megvalósítva a szocialisták azzal riogatták a közvéleményt, hogy 23 millió román fogja elárasztani az országot. Év elején nyilvánosságra került egy szakértői anyag, mely szerint a kormány egy meg nem nevezett ázsiai országból telepítene milliós tömegeket Magyarországra – írja a fidesz.hu. Kóka János 2005 novemberében Kóka János az évszázad beruházásának minősítette a Hankook dél-koreai, gumiabroncsot gyártó céggel kötött szerződést. A beruházással kapcsolatban Kóka nem adott pontos választ arra, hogy a Hankook befektetése mennyibe kerül a magyar adófizetőknek – hangsúlyozta Fónagy, aki emlékeztetett: a Hankook-ügy kapcsán többszöri kérésre sem hozták nyilvánosságra a felelek a szerződést. Közben kiderült az is, hogy a Hankook befektetéséből különösen jól profitált Dunaújváros szocialista vezetése, a gazdasági minisztérium, és kormányközeli üzletemberek is – hívta fel a figyelmet Fónagy. -Egymilliárd forinttal lettek gazdagabbak egy helyi telekspekulációs üzletből. (...) A hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt jelenleg is folyik ebben az ügyben a büntetőeljárás – tette hozzá. (MTI)	[ "Hankook" ]	[]
Ritka az ilyen egyetértés, az SZDSZ szerint nincs is rendben. Az egykori rendőrtiszt hét évet kapott csempészésért és vámorgazdaságért, de kisétált a bíróságról. Az Egymásért Alapítvány volt vezetője gyanú szerint nem fizetett be 220 millió forintnyi áfát. A Nemzeti Nyomozó Iroda célkörözési alosztályának munkatársai elfogták Földesi-Szabó Lászlót, az Egymásért Egy-Másért Alapítvány egykori kuratóriumi elnökét. A volt rendőrtisztet csempészet és sikkasztás miatt ítélte el a bíróság, de vámorgazdaság miatt is keresték, márciusban felkerült a BRFK TOP 10-es listájára is. Úgy tudni, egy kőbányai panellakásban fogták el a bujkáló férfit, délelőtt 10 órakor. Barta László, az NNI szóvivője megerősítette az információt, elmondta: a férfit kedden délelőtt, Budapesten fogták el. Földesi-Szabó László (Fotó: Földi Imre) Földesi-Szabó László tavaly, december 22-én sétált ki tárgyalásáról, a Fővárosi Bíróságról miután első fokon hét év börtönre ítélték csempészet és sikkasztás miatt. Az ügyet tárgyaló bírónő a férfi eltűnése után elrendelte a férfi előzetes letartóztatását. A rendőrök akkor hiába ellenőrizték a férfi ismert tartózkodási helyeit, mostanáig nem találták, nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Földesi-Szabó alapítványa 2007 elején bukott le: az adományként behozott több ezer tonna élelmiszert kiskereskedelmi láncoknál értékesítette. A VPOP szerint 2005 és 2007 között több mint 170-szer kezdeményeztek vámmentes vámkezelést a Távol-Keletről származó konzervekre. Az első információk még 1,2 milliárdra tették a meg nem fizetett adók nagyságát, később már 34 milliárdos kárról is tudni lehetett. Földesi-Szabó húsz évig volt állományban, mint rendőr alezredes, a szervezett bűnözés területén látott el operatív feladatokat, Mehmet Karcsika hazahozatalával vált ismertté, továbbá Bálint Antónia révén, aki éppen az alapítvány lebukása idején várta közös gyermekük megszületését. Az Egymásért Alapítvány kuratóriumában több nemzetbiztonsági tiszt és szakértő is tagságot vállalt: Gyarmati György, az NBH korábbi megbízott főosztályvezetője, Galambos Lajos, az NBH volt főigazgatója, Simon Ibolya, az NBH volt munkatársa, a alapításnál pedig az NBH legelső főigazgatója, Nagy Lajos bábáskodott. Az ügy miatt belső vizsgálat is indult a titkosszolgálatoknál.	[ "Egymásért Egy-Másért Alapítvány" ]	[ "Nemzeti Nyomozó Iroda", "Fővárosi Bíróság", "Egymásért Alapítvány" ]
"A NAV-nak 15 napja van, hogy megküldje a jelentést, amire pontosan egy éve várunk. Visszaszámlálás indul" – írta Facebook-oldalán Schiffer András. Korábban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az adótitokra és a személyes adatok védelmére hivatkozva tagadta meg a vizsgálati jelentés kiadását, amelyet Horváth András áfacsalásról szóló állításai kapcsán egy hétvége alatt végzett el. Schiffer András emiatt perelt, és másodfokon is nyert a NAV ellen, így a hivatalnak nyilvánosságra kell hozni a Horváth András által kirobbantott botrány után egy hétvége alatt lefolytatott vizsgálat eredményeit. A NAV egykori dolgozója a nyilvánosság előtt beszélt arról, hogy az áfacsalások több százmilliárd forint kárt okozhatnak az országnak. A NAV ezt követően egy hétvége alatt lefolytatott egy vizsgálatot, mely során mindent rendben találtak a szervezeten belül. Újabb korrupciós ügyek kerülhetnek nyilvánosságra - ezt mondta Horváth András az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. A NAV egykori alkalmazottja azt mondta, amióta egy éve kipakolt, semmilyen komoly vizsgálat nem volt a NAV-nál. Szerinte ez is azt bizonyítja, hogy visszaélések vannak. Szerinte a kitiltás és a tüntetések közelebb visznek az igazsághoz. Ő is kapott újabb komoly információkat, ezek napokon belül nyilvánosak lesznek - ígérte a NAV volt alkalmazottja.	[ "Nemzeti Adó- és Vámhivatal" ]	[]
Egy évvel a feljelentés után elindult a nyomozás a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara félmilliárdos honlapja ügyében. A fideszes Győrffy Balázs vezette szervezet új oldaláról tavaly derült ki, hogy egy olyan fejlesztésre fizettek ki 471 millió forintot, amely a szakértők szerint túlárazva is kihozható lett volna húszmillióból. A Demokratikus Koalíció feljelentést tett, a párt azt kifogásolja, hogy az igazságszolgáltatás most nem dolgozott olyan gyorsan, mint azokban az esetekben, amikor nem kormánypárti ügyekről van szó. "Úgy látszik, hogyha fideszes képviselők, mint Győrffy Balázs érintett, országgyűlési képviselő a dologban, akkor a nyomozás, az egy év alatt sem tud elérni eredményt egy ilyen kérdésben" – mondta el Nagy-Huszein Tibor, a párt alelnöke. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint nem pazaroltak, az olcsóbb megoldást választották. A szervezet a Hír TV megkeresésére azt írta: a másik alternatíva egy évi hatszázmillió forint fenntartási költségű oldal lett volna. Hangsúlyozzák, hogy nemcsak az új honlap, hanem a négyszázezer felhasználó kiszolgálásához szükséges fejlesztés is benne volt az árban.	[ "Nemzeti Agrárgazdasági Kamara" ]	[ "Demokratikus Koalíció", "Hír TV" ]
Meghallották az idők szavát a Magyar Államvasutak (MÁV) Zrt-nél, legalább is erre lehet következtetni abból, hogy 2015-ben többek között Mészáros Lőrinc és Kuna Tibor cégeivel szerződött különböző munkákra, továbbá a Puskás Akadémia ügyvédjének, Vörös Józsefnek is megbízást adott a vasúttársaság jogi képviselet ellátására. A MÁV honlapján közzétett, közpénzek felhasználásával kapcsolatos szerződések listájában érdekes sorokra lehet bukkanni. A munkákat elnyert vállalkozások között szerepel Mészáros Lőrinc cége, az R-Kord, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter barátjának, Kuna Tibornak a kommunikációs ügynöksége, a Trinity International Communications Kft., továbbá a ZÁÉV Zrt. és a pro MONTEL Zrt., valamint a már említett Vörös József ügyvéd. Az Átlátszó kikérte a társaságokra vonatkozó szerződéseket a MÁV-tól. Ezekből a következő dolgok derültek ki. R-Kord Kft. Felcsút polgármestere, Mészáros Lőrinc a 2013-ban megszerzett R-Kord Kft-vel a MÁV-nál is megfogta a Jóisten lábát. A biztosítóberendezési és távközlési kábelezési munkákat ugyanis összesen mintegy 346 millió forintért végezhette el az R-Kord, többek között a Nyugati pályaudvaron 35 millió forintért. A cég embereinek a rácalmási állomáson tavaly december 15-ig kellett végezniük a munkálatokkal. A szerződésben kitértek arra is, hogy 2012. február 25-én kisiklott egy tehervonat, ami miatt "a kezdőponti váltókörzeti pályarész és a mellette lévő K40 típusú kábelcsatorna-rendszer megrongálódott. A pálya-helyreállítási munkák során további rongálódások történtek. A baleset során körülbelül 22 méter hosszban a kábelcsatorna elcsúszott a töltés felé." Az R-Kord Kft., mint ismert tavaly a Swietelskyvel közösen elnyerte a GYSEV Szombathely-Zalaszentiván vonal korszerűsítését is, ráadásul a tervezett 9,5 helyett 13,3 milliárdért. A Swietelsky építi egyébként Felcsút és Alcsútdoboz kisvasútját. Az Átlátszó korábban foglalkozott Orbán Viktor barátjának, a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány elnökének a vagyonosodásával. Mészáros Lőrinc 6,9 milliárd forintos vagyonával tavaly Magyarország 88. leggazdagabb embere volt. ZÁÉV Zrt. A cég mintegy 2,1 milliárd forintért újíthatja fel a MÁV balatonszentgyörgyi, valamint kaposvári állomásának az épületeit. Az előbbi ingatlanra 618 millió forint állt rendelkezésre, amit megtoldottak egy 30,9 milliós tartalékkerettel is. Február 8-án közölt cikket az Átlátszó arról, hogy a ZÁÉV-Swietelsky konzorcium építi meg a szombathelyi stadiont. És láss csodát, az eredetileg kalkulált 8,8 milliárd forint helyett 13,1 milliárdért! A ZÁÉV 2015-ben egy másik konzorcium vezetőjeként 6,31 milliárd forintért elnyerte az MTK Hidegkuti Nándor Stadionjának kivitelezését. A zrt. egyébként a stadiont a West Hungária Bauval, a Várkert Bazár kivitelezőjével építi – ez a cég vette meg Tiborcz István érdekeltégét az Elios Zrt.-ben. Trinity International Communications Kft. Szijjártó Péter barátja, Kuna Tibor cégének, a Trinity International Communicationsnak is jutott a MÁV-os megbízások közül: a vasutas napi programok lebonyolítását 2015 júliusában 58 millió forintos keretösszegből végezhette el. Továbbá kommunikációs feladatok végrehajtására, tanácsadásra, stratégiák kidolgozására, sajtóközlemények és PR-cikkek írására havi 2,2 millió forintos megbízást nyert el tavaly az év utolsó harmadára. Vörös József ügyvéd A felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát működtető alapítvány jogi képviselője, Vörös József 180 millió forint értékben végezhet a MÁV-nak jogi szolgáltatást három éven át, egészen 2018. október 28-ig. A kikért szerződés alapján az ügyvéd szakértelmében bízik a MÁV a józsefvárosi piac volt üzemeltetőjével, a Komondor Kft-vel kapcsolatos jogvitájában is. pro MONTEL Zrt. Mintegy félmilliárd forintért szerez be a pro Montel Zrt. utas-tájékoztató rendszereket a MÁV számára többek között a Budapest-Szob vonalon, valamint telepít optikai kábeleket például a Kistelek-Kiskunfélegyháza szakaszon, Miskolc-Nyékládháza, illetve Szeged-Orosháza közötti vonalon. A cég már bevált a vasúttársaságnak, ugyanis 2014-ben szintén a zrt. végezte el a Keleti és a Nyugati pályaudvaron a tájékoztató rendszer fejlesztését 276 millió forintért. Csikász Brigitta	[ "MÁV", "Trinity International Communications Kft.", "ZÁÉV Zrt.", "Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia", "pro MONTEL Zrt." ]	[ "Magyar Államvasutak (MÁV) Zrt-nél", "R-Kord Kft", "West Hungária Bau", "Elios Zrt.", "Komondor Kft-vel", "Puskás Akadémia", "Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány", "R-Kord Kft." ]
Hiába szabott ki az utóbbi másfél évben kétszer is kötbért a Milipolra a rendőrség hőkamerákkal kapcsolatban, most megint ezt a céget kérték fel ajánlattételre egy milliárdos összértékű hőkamera- és éjjellátókészülék-tenderen. Ezúttal sem nyílt, hanem meghívásos volt az eljárás, és több jelentős hazai cégtől nem kért ajánlatot a rendőrség. Ismét hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban szerez be hőkamerákat és éjjellátó készülékeket az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) – értesült a Magyar Nemzet. Vagyis a rendőrség ismételten a valódi versenyt kiiktatva, nem nyílt eljárásban választja majd ki az általa meghívott három résztvevő közül, hogy ki legyen a nyertese a körülbelül egymilliárd forint összértékű tendernek. A meghívottak között van a rendőrség már-már házi beszállítójának számító Milipol Zrt., amely a néhai Fenyő János médiavállalkozó egykori munkatársa, Székely Herbert tulajdonában van. Meghívták még a debreceni székhelyű Tactical Kft.-t, amely azonban korábban már több rendőrségi beszerzésnél szorosan együttműködött a Milipollal; például legutóbb a sisaktendernél is kisegítették egymást. Forrásaink egybehangzóan azt állították, hogy a két cég annyira jó kapcsolatban áll egymással, hogy a többi piaci szereplő nem is úgy tekint rájuk, mint két konkurens cégre. A rendőrség annak ellenére kérte fel mindkettőjüket ajánlattételre, hogy a jó viszonnyal maga is tisztában van. Úgy tudjuk, a harmadik meghívott társaság nem ad be ajánlatot, mert a tendert lefutottnak tekinti. Eközben több jelentős hazai céget nem hívtak meg az eljárásra, amelyek korábban megbízhatóan szállítottak le hőkamerákat és éjjellátókat a rendőrségnek vagy a honvédségnek. Írásbeli kérdéseinkre az ORFK egyelőre nem reagált. A Milipol meghívása azért is aggályosnak tűnik, mivel a cég korábban két hőkamerákkal kapcsolatos tenderben is hibásan, késedelmesen teljesítette vállalt feladatait, ezért a rendőrség mindkettőnél kötbérrel sújtotta. Legutóbb a hőkamerák javításával gyűlt meg a bajuk, amelyet szintén meghívásos tenderben nyertek el. Mint azt megírtuk, a cég – a 31 ezer forintos javítási óradíj ellenére – hónapokig nem tudott rendbe tenni több, a déli határnál használt hőkamerát, pedig az illegális migránsok miatt azokra nagy szükség lenne. Emiatt a rendőrség kötbért szabott ki a cégre, de hogy pontosan mennyit, azt nem árulták el. Kíváncsiak voltunk, hogy a súlyos mulasztás miatt, szerződésszegés címén miért nem bontották fel velük a kontraktust, ami a közbeszerzésekből való többéves eltiltást vonhatott volna maga után. Erre az ORFK-nál korábban azt válaszolták: "a szerződés esetleges felmondása nem állna arányban – tekintettel a rendszerek határőrizeti feladatok támogatásában kiemelt jelentőségére – a többi rendszer szerződés szerinti karbantartása és javítása fenntartásának fontosságával". A Milipol a déli folyami határőrizeti rendszer kiépítésekor is komoly késedelembe esett, és nem tudta határidőre beüzemelni a hőkamerákat Mohácsnál. Emiatt a rendőrség 44,1 millió forintos kötbért számlázott ki a társaságnak. A Milipol a múlt év eleje óta egymilliárd forintot meghaladó nagyságrendű megrendelést kapott csak a rendőrségtől. Egyebek mellett ütésálló sisakot, gázálarcot szállíthattak százmilliós tételben. Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 08. 11.	[ "Országos Rendőr-főkapitányság", "Tactical Kft.", "Milipol" ]	[ "Magyar Nemzet" ]
42 százalékkal drágábban fognak dolgozni Mészárosék A most megjelent hirdetmények szerint összesen 14 milliárd forint értékben nyertek el szennyvíz-telepek és csatornák felújítására vonatkozó munkákat Mészárosék. Az uniós közbeszerzési értesítőben csütörtökön megjelent hirdetmények szerint az ország több pontján a felcsúti polgármester cége, a Mészáros és Mészáros Kft. az EuroAszfalttal közösen fog szennyvíz-telepeken, csatornákon dolgozni. A Nemzeti Fejlesztési Programiroda által kiírt közbeszerzések több részből állnak, melyekből több részmunkát is Mészárosék tudtak megszerezni. A hirdetmények szerint: Eger szennyvízcsatorna-hálózatának fejlesztésére szeptember 21-én szerződtek Mészárosék, a becsült 3,1 milliárd forint helyett 4,95 milliárd forintért. Dunavarsány szennvíztisztító telepének technológiai korszerűsítéséért a becsült 2,78 milliárd helyett 3,9 milliárdért fogják megcsinálni. Dunaújváros, Kulcs, Rácalmás, Pusztaszabolcs, Almásfüzítő, Dunaalmás, valamint Neszmély településeken is ők cisnálják a szennvíztisztító telepeket, a becsült 4,39 milliárd helyett 5,83 milliárd forintért. Vagyis összesen nettó 14,7 milliárd forintot fognak kaszálni a munkákon, miközben az eredetileg becsült ár ennél jóval kevesebb, 10,3 milliárd forint volt. A növekedés 42 százalékos, vagyis 4,3 milliárdos. mfor.hu	[ "Nemzeti Fejlesztési Programiroda", "EuroAszfalt", "Mészáros és Mészáros Kft." ]	[]
608 millióért reklámozza a Családok Évét a gyűlöletkampányos Balásy cége A gyűlöletkampány kiötlője, Balásy Gyula cége nyerte meg a Családok Évének kommunikációjára kiírt közbeszerzési eljárást. 2018 a Családok Éve - hallhattuk ezt már több kormánytagtól is, mely olyan jelentőségű esemény, hogy a Magyar Nemzeti Bank ebből az apropóból még emlékérmét is kibocsát. Holott eddig csak történelmi eseményekhez, évfordulókhoz, nagyobb sporteseményekhez kapcsolódóan készült emlékérme. A Nemzeti Kommunikációs Hivatal által lefolytatott közbeszerzésen a Családok Éve országos programsorozat és kommunikációs kampányhoz kapcsolódó rendezvényszervezési, grafikai tervezési, integrált reklámügynökségi, továbbá médiatervezési és -vásárlási, gyártási feladataira kerestek vállalkozót. A legkedvezőbb ajánlatot a gyűlöletkampányról elhíresült Balásy Gyula cégei adták: a New Land Media és a Lounge Design Kft. A keretösszeg nettó 608,3 millió forint - derül ki a Közbeszerzési Hatóság adatbázisába feltöltött összefoglaló tájékoztatásból. A két cég a szokásos alvállalkozókkal fog dolgozni a tájékoztatás szerint, vagyis a Kód Piac-, Vélemény- és Médiakutató Intézet Kft.-vel, valamint a p2m Consulting Kft.-vel. A második legkedvezőbb ajánlat egyébként a mostanában háttérbe szoruló Rogán-szomszéd, Csetényi Csaba cégeitől érkezett, a Network 360 és az Affiliate Network Kft.-től. mfor.hu	[ "New Land Media", "Lounge Design Kft.", "Nemzeti Kommunikációs Hivatal" ]	[ "p2m Consulting Kft.", "Affiliate Network Kft.", "Kód Piac-, Vélemény- és Médiakutató Intézet Kft.", "Magyar Nemzeti Bank", "Network 360", "Közbeszerzési Hatóság" ]
A korábbi fideszes vezetés a városi beruházások nagy részét egyetlen cégre bízta, de a kivitelező alig halad. Ezért már nemcsak a helyi ellenzék, de a mostani kormánypárti polgármester is feljelentést tett az ügyben. Három uniós projektet is vizsgál az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) Keszthelyen, kettővel kapcsolatban pedig a rendőrség is nyomozást rendelt el – tudta meg a 24.hu. Keszthely városa az elmúlt években mintegy másfél milliárd forint uniós pénzt nyert a helyi óvoda, a városi strand és a Reischl sörház felújítására. A korábbi fideszes polgármester, Ruzsics Ferenc által vezetett képviselő-testület egy budapesti székhelyű céget, az InvestMondi-System Építőipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t bízta meg mindhárom projekt megvalósításával, miután minden esetben ez a cég adta a legolcsóbb ajánlatot. Viszont a kivitelezések alaposan megcsúsztak, ezért az OLAF egy bejelentés alapján mindhárom projektet vizsgálja. A rendőrség pedig már az új, szintén fideszes városvezetés feljelentése alapján indított nyomozást a sörház és az óvoda felújítása ügyében. Mindent vittek, de alig haladnak Kézműves sörfőzde, sörterasz és szövetkezeti bolt is helyet kap a Reischl-féle sörházban. Az önkormányzat európai uniós forrásoknak köszönhetően mintegy 1 milliárd forintból újítja fel a műemlékvédelem alatt álló épületet. A projekt várhatóan 2020 végére fejeződik be – olvasható Keszthely honlapján. A sörház felújítása viszont alig halad, az alábbi videóban az is szerepel, hogyan kellene kinéznie a létesítménynek. Ezen a képen pedig az épület januári állapota látható: Hasonló a helyzet az óvodánál is, melynek felújítására korábban 200 millió forint forrást nyert a város. Csakhogy az InvestMondi-System Kft. jóval drágábban vállalta a munkát, így a keszthelyi önkormányzatnak további 60 millióval kellett hozzájárulnia a beruházáshoz – írta meg az Átlátszó még 2019-ben. Az óvodát idén januárban már át kellett volna adni, ehhez képest most így áll a kivitelezés: A városi strand 288 milliós felújítása sem halad, ezt a munkát szintén az InvestMondi-System Kft.-re bízták: A Kisvárosunkért Érdekvédelmi Egyesület (KÉVE) elnöke, Dr. Weller-Jakus Tamás ezért mindhárom ügyben bejelentést tett a közbeszerzési hatóságnál, Molnár Tibor önkormányzati képviselő pedig az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF) is, utóbbi már meg is indította az előzetes vizsgálati eljárást. Miután a KÉVE lépéseket tett, a Nagy Bálint vezette fideszes többségű önkormányzat is megmozdult, és feljelentést tett ismeretlen tettes ellen. A feljelentés szerint a vállalkozónak kifizetett díjjal kapcsolatban felmerült a gyanúja annak, hogy valótlan tartalmú dokumentumokat nyújtottak be az elszámolás során. Az Átlátszó 2019-ben azt írta az InvestMondi-System Kft.-ről, hogy tulajdonosainak korábban már csődbe ment egy vállalkozása (a BauMondi Kft.), sőt, egyikőjük szerepelt a 10 millió forintot meghaladó adótartozók listáján is 2009-ben. Az InvestMondi-System ellen ráadásul két bírósági végrehajtás is indult 2017-ben, azóta ez a szám csak gyarapodott. Az Opten adatai szerint ugyanis 12 bírósági végrehajtási eljárás történt eddig a céggel szemben, és jelenleg kettő van folyamatban. Kamondi-Lukács Mónikát, a cég ügyvezetőjét telefonon elértük, de ő nem szeretett volna nyilatkozni. Azt mondta, hogy nem illetékes, és férje intézni a cég összes ügyét. Kamondi-Lukács Csaba nyilatkozott is, elárulta, hogy jelen pillanatban a sörháznál megtörtént a szerződés módosítása, "ennek megfelelő ütemben haladnak most". Azt viszont nem tudta megmondani, hogy mi a szerződésmódosítás véghatárideje. A csúszások okáról nem szeretett volna bővebben beszélni, ezt azzal indokolta, hogy ez az önkormányzatra és rájuk tartozik. Annyit azért elárult, hogy voltak műszaki problémák, a kiviteli terv megváltozott, és új műszaki megoldások kellettek. Arra a kérdésünkre, hogy be tudják-e fejezni a projekteket, Kamondi-Lukács azt válaszolta, hogy képesek vagyunk rá, tárgyalásban vagyunk az önkormányzattal, minden verzió érdekel minket. Az önkormányzati feljelentésről a helyi médiából értesültek, így erről nem is tudott többet mondani a keszthelyi vállalkozó, aki a két, jelenleg is érvényben lévő végrehajtással kapcsoltban annyit árult el, hogy két kisebb értékű tartozásról van szó. "Az elmúlt év nehézkés volt, ezeket napokon belül rendezzük" – nyilatkozta. A másik két projekttel kapcsolatban megjegyezte, hogy a strandnál a bontási munkálatok megkezdődtek, az óvodánál pedig az önkormányzattal egyeztetésben állnak. Ez némileg ellentmond annak, amit Nagy Bálint polgármester – aki az előző ciklusban alpolgármester volt – kommunikál. A Keszthely Tv beszámolója szerint a polgármester már február közepén arról beszélt, hogy a Sörház és a Kísérleti utcai óvoda, valamint a városi strand kivitelezőjével az elmúlt hetekben "sikerült közös megegyezésre jutni". Kerestük a polgármestert, hogy megtudjuk: konkrétan mit jelent az, hogy sikerült közös megegyezésre jutni? Mikorra fejezi be a kivitelező az érintett beruházásokat? A megnyert pályázatokat követően mekkora plusz összeget kapott a cég a projektek megvalósítására az önkormányzattól? Nagy Bálint írásbeli kérdéseinkre nem válaszolt, telefonon pedig nem tudták nekünk adni, mert "folyamatosan tárgyal". A KÉVE számításai szerint egyébként az önkormányzat már legalább 120 millió forintot tett bele összesen az érintett projektekbe.	[ "InvestMondi-System Kft." ]	[ "Kisvárosunkért Érdekvédelmi Egyesület", "Európai Csalás Elleni Hivatal", "BauMondi Kft.", "Keszthely Tv", "InvestMondi-System Építőipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft." ]
Ártatlanságukat hangoztatták az utolsó szó jogán a vádlottak a Hagyó Miklós egykori szocialista főpolgármester-helyettes és társai ellen a Kecskeméti Törvényszéken folyó per szerdai tárgyalásán. Hagyó Miklós néhány perces beszédében közölte, az elmúlt hat évben minden tőle telhetőt megtett az ügy tisztázása, az igazság kiderítése érdekében. Úgy fogalmazott, "az idő és az igazság jó barátok". Ártatlan, a bűncselekményeket nem követte el - jelentette ki, és felmentését kérte. A többi vádlott közül Antal Attila elmondta: 2007 januárjától volt a BKV vezérigazgatója, ezt a megbízatását a szakma csúcsának tartotta. Cégvezetőként a legjobb tudása szerint járt el, minden döntése a BKV hasznára vált és válik ma is - közölte, hozzátéve: az általa elindított átszervezések olyan eredményesek voltak, hogy hatásuk a mai napig érezhető. Hangsúlyozta, semmilyen bűnt nem követett el, azt kérte a bíróságtól, hogy az ellene hozott vádak alól mentse fel. A másodrendű vádlott, Mesterházi Ernő - egykori főpolgármesteri főtanácsadó- nem élt az utolsó szó jogával, nem is vett részt a szerdai tárgyaláson. Hagyó Mikóst, Budapest egykori szocialista főpolgármester-helyettesét és 14 társát folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. A vád szerint a Hagyó Miklós vezetésével működő bűnszervezet 2008 augusztusáig egymilliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak. Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró közölte, a korábban tervezettel ellentétben csak január 26-án hirdetnek határozatot az ügyben.	[ "BKV" ]	[ "Központi Nyomozó Főügyészség", "Kecskeméti Törvényszék" ]
Strabag főnök Hans-Peter Haselsteiner. Adományaival kívánta a magyar demokráciát felvirágoztatni. Ha választási kampány, akkor Strabag (Oldaltörés) Miként a osztrák hírszolgálati iroda is utalt rá, már két évvel ezelőtt, a 2006-os ausztriai választási kampány derekán azzal vádolták a Strabagot, hogy Euro-contact nevű piár cégén keresztül több millió eurós támogatást nyújtott a magyar szocialistáknak és szabaddemokratáknak. A MSZP és az SZDSZ akkor cáfolták, hogy kaptak volna pénzt a Strabagtól. Hans-Peter Haselsteinert, a konszern társtulajdonosát az osztrák sajtóban úgy idézték, hogy felkérte az Eurocontactot: a cég honoráriumának egy részét "a magyarországi politikai demokrácia támogatására pártközeli egyesületeknek és intézményeknek adományozza".Az APA beszámolója szerint a Profil olyan dokumentumokat szerzett be, - egy részüket a magazin fakszimile formában közli - amelyek új megvilágításba helyezhetik a történteket: ezek szerint az Eurocontact 2003 augusztusa és 2005 márciusa között célirányosan kapcsolatokat keresett az összes magyarországi párttal, méghozzá azzal a szándékkal, hogy a Strabag javára döntsenek a magyarországi építési megbízások elbírálásánál.A hetilap azért tartja az osztrák belpolitika szempontjából robbanékonynak az ügyet, mert az Eurocontact akkori ügyvezetője az az Alexander Zach volt, aki még ma is a szeptember végi választáson induló Liberális Fórum elnöke, a cég társtulajdonosa pedig Zoltán Aczél, aki 2005-ben jelölt volt a bécsi helyhatósági választáson, és a fórum sajtóügyeit intézi. Hans-Peter Haselsteiner ugyancsak a liberálisok mellett kampányol és a párt egyik legfőbb pénzügyi támogatója.A Profil birtokába jutott idokmentumokban számos magyarországi építési projektről szó van, köztük az M5-ös, M35-ös, M0-ás és az M7-es autópályáról, metróépítésről és egy budapesti kórházról. A levelezések a magazin szerint bepillantást nyújtanak a lobbisták tevékenységébe: kapcsolatokat ápoltak kormányzati munkatársakkal, a pártok pénztárosaival és minisztereivel. Minden egyes információról értesültek, befolyásolták a projektek odaítélésének folyamatát, bécsi találkozókat szerveztek a Strabag-vezér számára magyar politikusokkal, illetve továbbították az utóbbiak kívánságait a konszern felé. A tudósítás szerint minden egyes esetben a pénz játszotta a főszerepet.A csatolt dokumentumokban egyebek között említés történik arról, hogy miután Medgyessy Péter szocialista kormányfő felvetette, a négyes metró újjáépítésénél az oroszok is szóba jöhetnek, Kuncze Gábor, a liberálisok akkori elnöke 2003. november 5-én Bécsben találkozott Zachhal és Aczéllal, majd november 24-én Aczél a Liberális Intézet nevében egy BAWAG-számlán keresztül 93 ezer eurót utalt át az SZDSZ-nek. Négy nappal később Kuncze megköszönte a nagylelkű támogatást.2004 januárjában Aczél tájékoztatja Haselsteinert, hogy megállapodott a szocialisták pénztárosával, illetve a szabaddemokraták prominens politikusaival, hogy a "11-et 8:3 arányban osztják szét a koalíciós partnerek között".A feljegyzés szerint a létrejött megállapodást semmilyen körülmények között nem szabad felrúgni. Egy késöbbi feljegyzésben ez áll: "M5, ebből 11 millióról megállapodtunk". Egy később dokumentumból kiderül, hogy a szocialisták pénztárosa Puch László elégedetlen volt, és a pénzt át akarta irányítani. Megnyugtatták: a pénzt hiteles és biztonságos személy fogja rendelkezésére bocsátani.Egy 2004 május 17-i keltezésű, budapesti kórházépítéssel kapcsolatos feljegyzésben utalás van arra, hogy a Fidesz budapesti szervezetének a támogatása biztosított. ,A beruházás értéke 17,7 millió euró, 5 százalék a jutalék, azaz 885 ezer euró, ezt 2:2:1 arányban kell szétosztani. " Tehát az MSZP és az SZDSZ mellett egy szerény részt a Fidesz is kapott. Valamennyi fővárosi szervezet beleegyezett: a pénz a Magyarországi Demokrácia Támogatásának Egyesülete bécsi székhelyű szervezeten keresztül "közvetlenül a pártokhoz folyjon be (Kórház)". Véletlen egybeesés vagy sem - jegyzi meg a hetilap -, mindenesetre 2005 márciusa és májusa között Gyürk András és Lezsák Sándor Fidesz-politikusok rendezvényeit átszámítva 48 ezer, illetve 60 ezer euróval finanszírozták.A Profil felteszi a kérdést, lehetséges-e, hogy összességében 26,85 millió eurót tettek ki az Eurocontact jutalékai, mint ahogy azt egy 2004. május 5-i, kézzel írt emlékeztető rögzíti. Tény, hogy a piár-cég csupán az M5-ös megbízás elnyeréséért végzett lobbitevékenységéért 15 millió eurót kapott a Strabagtól.A magazin a dokumentumok ügyében megkereste Haselsteinert. Az egyik legismertebb osztrák vállalkozó a folyóiratnak küldött e-mail üzenetében azt válaszolta, hogy "politikai pártokhoz magától értetődően nem folytak juttatások". Alexander Zach, aki 2006-ban kivált az Eurocontactból, a maga részéről azt állítja a hetilapban, hogy a fakszimilén látható kézírás nem az övé, és "soha senkinek nem ígért semmit". A 2006-os ausztriai választási kampány derekán hasonló vádak merültek fel. 2006. szeptember 21-én az osztrák Die Presse arról adott hírt, hogy Hans-Peter Martin független képviselőjelölt állítása szerint Alexander Zach, a SPÖ egyik kéviselőjelöltje 2004-ben a Strabag építőipari konszerntől kapott jutalékot továbbutalta a Magyar Szocialista Pártnak. Konkrétan az M5-ös autópálya építésével kapcsolatos 15,2 millió euró összegről volt szó, amelyet Zach cégén, az Eurocontacton keresztül fizettek ki. A Die Presse szerint a Strabag elismerte, hogy a 15 millió eurós jutalékot ötéves időszak alatt végzett tervezői, szakértői és akvizíciós tevékenységért fizette ki az Eurocontactnak. Hans-Peter Haselsteinernek, a Strabag tulajdonosának a kifejezett kívánsága pedig az volt, hogy az Eurocontact a honoráriumának egy részét "a magyarországi politikai demokrácia támogatása érdekében pártközeli egyesületeknek és intézményeknek adományozza". Zach cáfolta a vádat, s az osztrák lapnak elmondta, hogy a kormányzó magyar szocialista pártnak nem adtak adományt, hanem csak a magyar liberális pártnak, és azt is csupán 150-200 ezer euró közötti nagyságrendben. A képviselőjelölt hangsúlyozta, semmi közelebbit nem tud, mert nem volt részese az ügyletnek. 2006. szeptember 22-én a Népszabadság a vádak kapcsán megszólaltatta Kuncze Gábort, az SZDSZ akkori elnökét, aki közölte az osztrák liberálisoktól a Liberális Intézeten keresztül kaptak támogatást, de mindez nem köthető a Strabaghoz. (A napilap felidézte, hogy a Strabag 2004-ben 113 közbeszerzési pályázaton győzött Magyarországon mintegy 168 milliárd forint értékben. Számos autópálya-építésben vett részt.) A Népszabadság azon felvetésére, hogy az érintett időszakban Csillag István személyében SZDSZ-es miniszter (2002. május 27-2004. október 4. között gazdasági és közlekedési miniszter - a szerk.) felügyelte az útépítéseket, a pártelnök újra azt válaszolta: az osztrák támogatáshoz ennek semmi köze. Az MSZP ugyanaznap szintén cáfolta, hogy bármiféle támogatást kapott volna a Strabagtól vagy Alexander Zach cégétől. hvg.hu/APA/MTI	[ "Magyarországi Demokrácia Támogatásának Egyesülete", "SZDSZ", "MSZP", "Fidesz", "Strabag", "Eurocontact" ]	[ "Magyar Szocialista Párt", "Die Presse", "Liberális Fórum", "Liberális Intézet" ]
Háromszereplős játszma és a kiszáradt pénzforrás alakítja az MSZP jövőjét. A Mesterházy Attila pártelnök, Puch László pártigazgató és a Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök közötti vonzások és taszítások mellett a fő kérdés, hogy állami és önkormányzati állások nélkül hogyan lehet néhány százmillióból fedezni a milliárdokat elnyelő infrastruktúra működtetését. A legnagyobb bizonytalansági tényező az MSZP jövőjében az, hogy a működőképesség megőrzéséhez szükséges minimális költségek is messze meg fogják haladni az MSZP legális bevételeit, felhasználható tartalékoknak pedig nyoma sincs. A szocialisták kasszája már néhány héttel az elvesztett országgyűlési választás után kiürült. A krónikus pénzhiány tünetei a nyár elején jelentkeztek: a pártközpontban elkezdődtek a leépítések és kirúgások, a Pest megyei MSZP-elnökségnek, Szabó Imre volt környezetvédelmi miniszterrel az élen pedig azért kellett mennie júniusban, mert kiderült, hogy a közelgő önkormányzati választás előtt egyetlen fillér megtakarítása sem maradt a szervezetnek, sőt mínuszban volt az egyenleg. A kongó pénztár – a számtalan korrupciós váddal küzdő – MSZP esetében nem csupán azért furcsa, mert a párt két ciklust is kormányon töltött, hanem azért is, mert a rivális Fideszt az ellenzékben töltött nyolc év sem viselte meg, sőt szervezetileg megerősödve vették át a hatalmat. A két párt gazdálkodása közti különbséget mutatja az is, hogy a Fidesz a rendszerváltás óta gyakorlatilag egy garázscégből, néhány összeállt egyetemista politikai vállalkozásából jutott el a kétharmados parlamenti többségig, az MSZP pedig egy mamutvállalatból, az MSZMP a mai napig pontosan fel nem becsült vagyonának átmentésével, több tízezres tagsággal küzdötte le magát odáig, hogy mára sok pártházban már hiánycikk a papír a WC-ben. A szocialisták önfinanszírozását az is nehezíti majd, hogy a jól fizető kormányzati állások mellett a módosított választási szabályok miatt jóval támogatottságuk aránya alatt részesednek a fizetett önkormányzati képviselői helyekből. A pártnak így magának kell majd gondoskodnia a tagság eltartásáról. Önkormányzati egyéni képviselői helyeket az egész országban egy-két településen sikerült szereznie a pártnak, a listás helyek számát pedig az új kormány csökkentette drasztikusan, így egy-egy nagyobb város, 20 fő körüli testületében is egy, jó esetben két hellyel kalkulálhatnak a szocialisták. Mesterházy Ahhoz, hogy az MSZP vidéki szervezeteiben ne szűnjön meg az élet, legalább három emberre, elnökre, szervezőre, pártmunkásra van szükség mind a 172 választókerületben. Ha a szocialisták, folytatva az évtizedes hagyományokat, továbbra is fizetett alkalmazottakkal kívánják működtetni a pártstruktúrát, a választókerületieknek biztosított fejenkénti 100-120 ezer forintos fizetés is 1-1,2 milliárd forinttal terhelné a pártkasszát. Hasonló nagyságrendű összegre lenne szükség a párt óriási irodahálózatának fenntartásához is. További kiadásokat jelentene, hogy az MSZP-nek több mint egymilliárdos hitelállománya van, a törlesztő részleteket szintén ki kell gazdálkodni az évi 400 milliós párttámogatásból. A párt a küszöbön álló kampányköltések ellenére tavaly 23 ingatlan vásárolt meg a KVI-tól. A pártszékházak tulajdonjogának megszerzéséért az MSZP újabb hiteltartozást vett a nyakába. Az Index információi szerint egyedül ez a tavalyi döntés a Magyar Fejlesztési Bank által nyújtott kedvezményes hitelkonstrukció ellenére 900 millió forintos kötelezettséget rótt az MSZP-re. A párt az idei választási év miatt a június és december közötti időszakra 91 millió fix és 226 millió, választási eredménytől függő támogatást kap. Gyurcsány a legkevésbé sem hajlandó kooperálni Az MSZP legfizetőképesebb egysége jelenleg a Táncsics Alapítvány, amely azonban még hosszú évekig a pártelnökkel szemben álló Gyurcsány Ferenc kezében marad. A volt miniszterelnök néhány napja jelentette be, hogy a 260 milliós éves állami támogatásból gazdálkodó szervezetnek 550 milliós tartaléka van. A pénzt tilos direkt pártpolitikai célokra használni, Gyurcsány azonban a legkevésbé sem hajlandó kooperálni megbuktatásában szerepet játszó fő gazdaságissal, Puch Lászlóval és Mesterházy Attilával. Mesterházy kompromisszumos megoldásként lett tavasszal az MSZP – biztos vereséget bevállaló – miniszterelnök-jelöltje, majd a párt belső személyi vetélkedéseiből győztesen kikerülve a pártelnöki posztot is megszerezte, ezzel tovább éleződött már korábban is rossz viszonya Gyurcsánnyal. Puch csinálta meg Mesterházy karrierjét A volt miniszterelnök Puch Lászlóval szintén hagyományosan rossz viszont ápol, így Mesterházy és Puch kénytelen volt a korábban megszokottnál szorosabbra fűzni a pártelnök és a párt gazdasági irányítója közötti kapcsolatot. A pártban már sokan úgy emlegetik, hogy maga Puch csinálta meg Mesterházy karrierjét. A bizalmi kapcsolat egyik jele, hogy Puch az utóbbi hónapokban több gazdasági kulcspozíciót kiadott a kezéből, hogy megkönnyítse Mesterházy dolgát. Információink szerint több cég felügyelete Velez Árpádhoz, Puch régi jó barátja, Velez Zoltán fia kezébe került. Az MSZP I. kerületi szervezetét irányító Velez Árpád viszont Mesterházy régi emberének számít, így ideális közvetítő a két főszereplő között. Az utóbbi időben elterjedt, hogy kiszorított helyzete miatt Gyurcsány saját párt alapításán gondolkodik. Információink szerint azonban még nem döntött véglegesen a roppant drága megoldás mellett, a pártban ugyanis a volt miniszterelnök emberei azt is szondázzák, hogy egy későbbi időpontban, Bajnai Gordont maga előtt tolva lenne-e támogatottsága Gyurcsány visszatérésének.	[ "MSZP" ]	[ "Magyar Fejlesztési Bank", "Táncsics Alapítvány" ]
"Kérjük az Ön közreműködését többszöri belépésre jogosító egy éves vízumok kiadásában", így kezdődik az a vízumkérelem, ami Vlagyiszlav Szurkov, Putyin orosz elnök befolyásos tanácsadójának emailfiókjában landolt, majd hackereknek köszönhetően az internetre kikerült. A kérelmezők jobbikos politikusok, köztük a pártigazgató, Szabó Gábor. Aki azt mondja, már el is felejtette, hogy van orosz vízuma. Ez nem igazán a Jobbik napja. Csütörtök reggel kiderült, hogy Gyöngyösi Márton, a párt első számú külpolitikusa az orosz katonai titkosszolgálat, a GRU által üzenőfüzetként használt Hídfő.ru "újságírójával" találkozott kétszer is. Délutánra pedig a Jobbik pártigazgatója az Index kérdésére elismerte, valódiak lehetnek azok a vízumigénylések, melyek Vlagyimir Putyin hírhedt tanácsadója, Vlagyiszlav Szurkov feltört levelezésének ma közzétett dokumentumaiból kerültek elő. Két jobbikos vízumairól, Szabó Gáboréról és Szaniszló Adriennéről van szó. Előbbi a Jobbik pártigazgatója, utóbbi pedig a frakció külügyi munkatársa, az egykori hírhedt Echo TV-s műsorvezető lánya. Szurkov, az orosz Habony Árpád 2016 októberében ukrán hackerek egy csoportja elkezdte közzétenni azt a több mint egy gigabyte-nyi levelezést és dokumentumot, ami állításuk szerint Vlagyiszlav Szurkov feltört emailfiókjából származik. Szurkov egy "Ivan Ivanov" álnevű fiókból intézte levelezését, ezt találták meg a hackerek. A "Surkov leaks", vagyis a feltört levelezés legfrissebb adagját csütörtökön tették közzé az interneten. A Kreml szürke eminenciásáról épp a minap közöltünk egy hosszú portrécikket. Szurkov a Szovjetunió összeomlása utáni Oroszország talán legmeghatározóbb politikai szereplője, aki nemcsak hatalomra segítette Putyint, de az orosz elnök a leválthatatlannak tűnő pozícióját is neki köszönheti – írtuk. Az afféle orosz Habony Árpádként ügyködő Szurkov a dezinformáció, a politikai színház, a médiamanipuláció nagymestere. A Kreml még mindig ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy Szurkov nem használ emailt, de a dokumentumok eléggé valószínűsítik, hogy Ivan Ivanov fiókja tényleg az álnevekhez amúgy is vonzódó Szurkové volt. A hackerek olyan tárgyalásemlékeztetőket, napirendeket, törvényjavaslatokat találtak, amihez csak Szurkovnak lehetett hozzáférése. A tanácsadó rendszeresen levelezett az ún. Donyecki Népköztársaság, az egyik ukrajnai szakadár bábállam vezetőivel, sőt jelentéseket is kapott tőlük. Az emailek között Ukrajna felosztásának terve is szerepel, egy komplett alkotmánymódosítás, valamint egy donbasszi szabadkereskedelmi terület kialakításának terve is. A nyugati vezetők már az emailfeltörés előtt is meg voltak győződve róla, hogy Szurkov találta ki és vezényelte le Kelet-Ukrajna orosz megszállását, ezért azonnal fel is került a nyugati szankciós listára: az USA-ból és az EU-ból egyaránt ki van tiltva. De Szurkov nem csak a Krím megszállása körüli orosz színjátékot tervezte meg, az ő portfoliójába tartozik az orosz álellenzéki pártokkal és álcivil mozgalmakkal való sakkozás éppúgy, mint a Kreml-barát külföldi pártok és szervezetek ügyeinek figyelemmel követése. Utóbbira szolgáltatott újabb bizonyítékot az a csütörtöki emailadag is, melyben a Jobbik pártigazgatójának, a szervezet valódi agyának és motorjának tartott Szabó Gábornak a neve is felbukkan. Kérjük az Ön közreműködését A feltört levelek között szerepel az a 2015. május 19-i is, melyet egy bizonyos Bondarenko (valószínűleg Oleg Bondarenko, mivel ez a kontaktnév többször felbukkan Szurkov levelezésében) küldött Szurkovnak. A levél tartalma egy csatolt dokumentum, amit Bondarenko bármilyen kommentár hozzáfűzése nélkül továbbított Putyin tanácsadójának. Az orosz dokumentum tartalma (saját fordításban) a következő: Kérjük az Ön közreműködését többszöri belépésre jogosító egy éves vízumok kiadásában Orosz Föderáció területére való beutazáshoz, a kapcsolatok erősítése és fejlesztése céljából Magyarországgal az alábbi magyar állampolgároknak. Majd Szabó Gábor és Szaniszló Adrienn személyes adatai, többek közt útlevélszámuk szerepel, melyet természetesen kitakartunk: Szabó Gábor a Jobbik alapítója és hosszú idő óta pártigazgatója, a párt második legfontosabb embere, Vona Gábor hatalmának legfőbb támasza. Ahogy idén nyáron a Novák Előddel való leszámolás idején írtuk, a Jobbikot azért nem fenyegeti az a veszély, hogy Novák sértett emberként esetleg megsemmisítő erejű terhelő információval állna elő, mert az igazán nagy titkokat csak két ember, Vona és Szabó ismeri. Szaniszló Adrienn a Jobbik frakciójának külügyi munkatársa, mellesleg Szaniszló Ferenc volt Echo TV-s műsorvezető lánya, aki édesapja orosz kiküldetése idején, Moszkvában született. Mivel 2014-ben a donyecki és luganszki szakadár "népköztársaságokban" tartott ál-népszavazásokon Gyöngyösi Márton és Szaniszló Adrienn is részt vett "megfigyelőként", vagyis segített legitimálni a Kreml agresszióját, később több száz politikussal és újságíróval együtt őket is kitiltották Ukrajnából. Fotó: Facebook Gyöngyösi Márton és Szaniszló Adrienn Oroszországban Az a megfogalmazás a jobbikos vízumkérelemben, miszerint "kérjük az Ön közreműködését", egyértelműen arra utal, hogy a kérelmet megfogalmazó személy tudatosan fordult egy magasabb, befolyásosabb szereplőhöz a hétköznapi polgárok számára megszokott normális ügymenet helyett. Anton Shekhovtsov, a szélsőjobboldal és a Kreml kapcsolatát vizsgáló elemző szerint az az intézmény, amelyik közvetíthette a jobbikosok kérését, a moszkvai Stratégiai Kommunikációs Központ (ASC) lehetett. Ennek a vezetője az az Oleg Bondarenko, aki a vízumkérelmet Szurkovnak továbbította. Az ASC külföldi szakértői között Magyarországról a kémkedéssel gyanúsított jobbikos Kovács Béla, valamint Stier Gábor, a Magyar Nemzet külpolitikai újságírója is megtalálható. A pártigazgató végül nem utazott Moszkvába Természetesen megkerestük kérdéseinkkel a Jobbikot is, ahol rövid időn belül és készségesen válaszoltak. Maga Szabó Gábor, a pártigazgató reagált. Válaszából kiderül, a vízumigénylés valódi, a vízumot meg is kapta, azt azonban – legalábbis Szabó részéről – nem követte végül oroszországi kiutazás. A pártigazgató szerint a vízumbeszerzést nem ő, hanem Szaniszló intézte. Eredeti céljuk az lett volna, hogy oroszországi kampányokat tanulmányozzanak. Azokra a kérdéseinkre viszont, hogy a vízumkérelemmel a jobbikosok pontosan kihez fordultak, és szerintük az hogyan landolhatott végül Szurkov emailfiókjában, tőle nem kaptunk választ. A pártigazgató állítása szerint erről nincsenek információi. Szabó Gábor teljes válasza "Kérdése elolvasása után először nekem is utána kellett néznem, hogy van-e az útlevelemben orosz vízum, s tényleg van, amelyről őszintén szólva már el is felejtkeztem, mert soha nem is használtam. Emlékeim szerint a 2015-es év folyamán felmerült Szaniszló Adrienn külügyes munkatársunk és a köztem való beszélgetések során, hogy jó lenne majd megtekintenünk oroszországi önkormányzati vagy esetleg kormányzósági kampányokat kint Oroszországban a helyszínen. Szaniszló Adrienn vállalta, hogy a tervezett utazáshoz, utazásokhoz beszerzi a szükséges vízumot, hiszen nekem nem volt akkor már diplomata útlevelem. Az adataimat megadtam neki, minden továbbit ő intézett, ennek részleteiről nincsenek információim, de nem is nagyon érdekeltek az ügyintézés részletei akkor. A vízumot megkaptam, mely 2015.08.12-től 2016.05.16-ig volt érvényes, amelyet soha nem használtam ki, nem mentem a segítségével Oroszországba, mivel 2015 őszére alább hagyott az eredeti érdeklődésem az oroszországi kampányok iránt. Amióta ez a vízumom meg volt, egyszer jártam csak külföldön, 2015 szeptemberében a horvátországi Pélmonostoron a röszkei összetűzés után két nappal.″ (Borítókép: Vona Gábor pártelnök és Szabó Gábor a párt országos választmányának újraválasztott elnöke sajtótájékoztatót tart a Jobbik nyolcadik országos kongresszusát követően, 2011. október 29-én. Fotó: Kollányi Péter/MTI)	[ "Jobbik" ]	[ "Stratégiai Kommunikációs Központ", "Magyar Nemzet", "Donyecki Népköztársaság" ]
Befolyással való üzérkedés és okirat-hamisításra való felbujtás gyanújával indított bűnvádi eljárást a romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) pénteken Teodosie ortodox érsek, a dobrudzsai megyéket magába foglaló, konstancai (Constanta) székhelyű Tomisi egyházkerület vezetője ellen. A vádhatóság szerint a főpap 2009-ben csúszópénzt fogadott el egy fiataltól annak fejében, hogy az illetőt felvegyék a konstancai Ovidius egyetem ortodox teológia karára fél évvel a tanév kezdete után. A felvételi vizsga nélküli beiskolázásért az illető 850 eurót fizetett és további 5000 eurós kölcsönt ígért egy közvetítőn keresztül az érseknek - közölte a DNA. A vádhatóság szerint az érsek okirat-hamisításra bujtatta fel egy beosztottját, hogy a papi hivatásra vágyó fiatal egyházi karrierjét előmozdítsa. A hamis iratokkal utólag felvett egyetemistáról azonban kiderült, hogy újságíró, aki a történetről leleplező riportot közölt a Romania Libera című napilapban. Teodosie érsek ellen már öt évvel ezelőtt vizsgálat indult a Konstanca megyei törvényszék melletti ügyészségen, de akkor az érsek panasszal fordult a legfőbb ügyészséghez, amely megállapította, hogy a területi vádhatóság valóban nem illetékes a magas rangú egyházi méltóság ügyében eljárni. Megállapították, hogy azokat a cselekményeket, amelyekkel a főpapot gyanúsítják nem érseki, hanem a konstancai állami egyetem teológia karának dékánjaként követhette el, ezért Teodosie dossziéja a korrupcióellenes ügyészséghez került. A román média úgy tudja, hogy a DNA 2009-ben vádemelési javaslat nélkül ejtette az ügyet, most pedig azt követően indított bűnvádi eljárást, hogy a megvesztegetést bizonyító videó-, illetve hangfelvételek birtokába jutott. Az 58 éves Teodosie érsek húsz éve tagja a román ortodox egyház zsinatának, 2001 óta vezeti a Tomisi egyházmegyét, 2002-ben Ion Iliescu akkori államfő a Románia Csillaga érdemrend lovagi fokozatával tüntette ki.	[ "Ovidius egyetem" ]	[ "Tomisi egyházmegye" ]
Hivatali befolyással üzérkedés miatt letöltendő szabadságvesztést indítványozott az ügyész a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem volt rektorával szemben a Fővárosi Bíróságon. A DHL-ügy másodrendű vádlottját is bezárnák, de mindketten fellebbeztek a határozat ellen. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektora álfelvételekkel vette rá a DHL-t, hogy társa cégével szerződjenek. Az egy éve elfogott rektor az ügyészség szerint két vádlott-társa közreműködésével a DHL Magyarországnál próbált jogtalan előnyt kicsikarni oly módon, hogy valótlanul azt állította: a cég egyes munkatársai ellen drog- és fegyverkereskedelem miatt titkos nyomozás folyik, de ő az eljárást a cég számára kedvezően tudja befolyásolni. A bűncselekményben a Fővárosi Főügyészség szerint közreműködött még a DHL egyik ügyvezető igazgatója is, akinek az volt a fő feladata, hogy figyelemmel kísérje a társaságnál a zsarolók követeléseinek teljesítését. A kitalált történet szerint a rektor kapcsolatain keresztül tudomást szerzett róla, hogy a DHL alkalmazottai céges lehetőségeiket kihasználva fegyverekkel és kábítószerrel kereskednek. A volt egyetemi vezető erről először e-mailben, majd az egyetemen személyesen is tájékoztatta Ziya Hakan Atillát, a DHL Kelet-Európai Régió részlegének területi igazgatóját, később pedig egy fővárosi szállodában Darren William Blackwellt, a cég biztonsági vezetőjét, illetve Robert Olaf Larsont, a DHL legfőbb biztonsági vezetőjét is. A vádirat szerint Szabó a találkozókra egy mini-DVD-t is magával vitt, amelyet már elítélt tettestársa, Cs. István szerzett be. A filmen egy előre megrendezett jelenet volt látható, ahol a "már folyamatban lévő titkos nyomozás keretében tartanak titkosszolgálati tisztek megbeszélést". A volt rektor a megbeszélés lejátszása után a magyar titkosszolgálati szervekkel ápolt, közelebbről nem részletezett hivatali kapcsolatára hivatkozva felajánlotta: elintézi, hogy kimaradjon a DHL neve az ügyben kirobbanni készülő médiabotrányból. Ezért cserébe azt kérte, hogy a DHL bontson szerződést már meglévő biztonsági cégével, és helyette a tettestársa, Cs. István ismeretségi körébe tartozó, pápai székhelyű őrző-védő kft.-vel szerződjön. "Ez az ügy több, mint kedvezőtlen volt az országnak, rontotta presztízsét" - emelte ki az ügyész a súlyosító körülményeket sorolva. A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket. A védőbeszédek csütörtökön hangzanak el, az elsőfokú ítélet kihirdetése egy hónap múlva várható a Fővárosi Bíróságon.	[ "Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem", "DHL" ]	[ "Fővárosi Főügyészség", "Fővárosi Bíróság", "DHL Kelet-Európai Régió", "DHL Magyarország" ]
Nyomozás indult az APEH kaposvári hivatalánál, miután február végén négy vezető munkaviszonyát szüntették meg, és bűncselekmény gyanúja miatt feljelentést tettek. A rendőrség mellett a vám- és pénzügyőrség, valamint az APEH is indított vizsgálatot pénzmosás és hivatali visszaélés gyanújával. Pénzmosás és hivatali visszaélés miatt nyomoz a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság, valamint a Vám- és Pénzügyőrség Dél-dunántúli Regionális Parancsnoksága a kaposvári adóhatóságnál. Egyelőre tanúkat hallgatnak ki, és az iratokat vizsgálják át. Emellett az adóhivatal is tart belső vizsgálatot. Február végén négy kaposvári adóhivatali vezető munkaviszonyát szüntette meg az APEH. A Dél-Dunántúli Regionális APEH-igazgatóságon indított belső vizsgálat azt állapította meg, hogy a vezető munkatársak helyzetükkel össze nem egyeztethető gyakorlatot folytattak, ezért elbocsátották őket. A hivatal közleményében akkor azt írta, hogy büntetőfeljelentés is tett azokban az esetekben, amelyekben bűncselekmény gyanúja merült fel, de bővebbet nem közöltek. A nyomozást két hatóság folytatja. Az egyiket pénzmosás miatt a Vám- és Pénzügyőrség Dél-Dunántúli Parancsnoksága, mondta Oletics Zoltán, a parancsnokság sajtófelelőse. A másikat hivatali visszaélés és egyéb más bűncselekmények miatt a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság, tájékoztatott Zsobrák Péter, a rendőr-főkapitányság sajtóreferense. Mindkét esetben ismeretlen tettes ellen nyomoznak: tanúkat hallgattak és hallgatnak ki, valamint hivatali okmányokat, iratokat vizsgálnak át. A négy elbocsátott vezetőt is tanúként hallgatták ki, őket eddig nem gyanúsították meg. A két hatósággal párhuzamosan az adóhivatal is tart belső vizsgálatot, közölte Bakonyi Ágnes, az APEH szóvivője. Hozzátette, a négy vezető helyére belső átszervezés után új vezetőket neveztek ki. Az ügyről részleteket csak a vizsgálat lezárása után mondanak.	[ "APEH" ]	[ "Vám- és Pénzügyőrség Dél-Dunántúli Parancsnoksága", "Dél-Dunántúli Regionális APEH-igazgatóság", "Vám- és Pénzügyőrség Dél-dunántúli Regionális Parancsnoksága", "Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság" ]
Tíz ügyész, egy bíró és egy rendőrkapitány ellen tett feljelentést a Központi Ügyészségi Nyomozóhivatalnál az a pécsi vállalkozó, aki a fonyódi üzletsori beruházás kapcsán ötödik éve harcol igazáért a helyi önkormányzattal szemben - eddig eredmény nélkül. Több éve hiába egyezkedem a fonyódi önkormányzattal, amely számomra úgy tűnik, jó kapcsolatainak köszönhetően bármilyen törvénysértést elkövethet, de ebből elég volt - így indokolta Kiss Gábor, a pécsi bejegyzésű Vákisz Zrt. egyik tulajdonosa azt, hogy miért fordult az ügyészi nyomozóhivatalhoz a napokban, tíz ügyészt, egy bírót, és a fonyódi rendőrkapitányt feljelentve. Hozzátette: azért nem várt tovább, mert az elmérgesedett helyzetben fenyegetve érzi saját maga és családja biztonságát. Véleménye szerint a feljelentettek tehetők felelőssé azért, hogy az illetékes hatóságok nem léptek fel kellő eréllyel a fonyódi kikötő-beruházás körül kialakult törvénysértő állapotok ellen, tönkretéve ezzel a cégét, és csőd közeli helyzetbe sodorva az önkormányzatot. Az immár ötödik éve tartó viszály tárgya a fonyódi kikötő üzletsora, amelynek megépítésére a fonyódi önkormányzat, valamint a Vákisz Zrt. közös vállalkozást hozott létre 51:49 százalékos arányban, Fonyódi Lakásépítő Kft. (FL) néven. A beruházás a Vákisz finanszírozásával és kivitelezésében kezdődött, de már az építkezés elején vita támadt a felek között a hitelszerződés megkötése körül, aminek kapcsán később korrupcióért börtönbüntetésre ítélték az előző polgármestert. További, máig tartó vita tárgya egy 198 millió forintért számlázott, műszakilag átvett és teljesítés-igazolt munka, ami az önkormányzat álláspontja szerint csak 80 millió forintot ért. A háborúskodás miatt sokáig állt a beruházás, mígnem Fonyód vezetése tavaly úgy döntött: saját erőből fejezi be az építkezést, amihez 695 millió forintos hitelt vett fel, tagi kölcsönként továbbadva azt az építtető közös cégnek, az FL-nek. A Pécsi Ítélőtábla jogerős ítélete alapján törvénysértőnek bizonyult, hogy a kft. a kisebbségi tulajdonos egyetértése nélkül fogadta el a tagi kölcsönt. Kiss Gábor egyebek közt sérelmezi, hogy az önkormányzat a Vákisz képviselőjét harmadik éve nem engedi betekinteni a 49 százalékban tulajdonában lévő FL papírjaiba, könyvelésébe, és ezt a somogyi cégbíróság és a Pécsi Ítélőtábla is rendjén valónak találta. A vállalkozó az üzletsorépítéssel kapcsolatban az elmúlt években 12 ügyben tett feljelentést bűncselekmény gyanújával, jobbára eredmény nélkül. Kivéve az előző polgármester ügyét, akit jogerősen elítéltek korrupció miatt. A kisváros főként a kikötői üzletsor építése kapcsán került nehéz gazdasági helyzetbe. Megoldást jelenthetne a kikötői üzletsor eladása, az értékesítés azonban elakadt a perekkel és perfeljegyzésekkel terhelt ingatlan miatt. Az 1,3 milliárd forintos költségvetésű város hitelállománya jelenleg összesen mintegy 900 millió forint. Ezen felül 120 millió forintnyi kifizetetlen számlájából 40 milliót meghaladó a lejárt tartozása. Miseta István polgármester elmondása szerint a városvezetésnek a kikötői üzletsor ügyének rendezésére tett próbálkozásai azért vallanak rendre kudarcot, mert az FL kisebbségi tulajdonosa - visszaélve a joggal - egy idő óta nem vesz részt a határozatok megszavazásán. Mint kifejtette, reális alapokon nyugvó egyezségre ma is kész az önkormányzat, de a Vákisz képviselője minden lehetőséget megragad, hogy "keresztbe tegyen" Fonyódnak. - Több mint ötezer fonyódi lakost nem lehet zsarolni, tönkretéve egy települést. Kell, hogy legyen ez ellen jogi megoldás! - tette hozzá, jelezve azt, hogy bár több szakemberrel konzultáltak ebben az ügyben, a megoldásra még nem találtak rá. Ami biztos a sok bizonytalansági tényező mellett: a perek folytatódnak. A fonyódi üzletsor 26 boltjából jó néhány még mindig gazdára vár - ezek közé tartozik mindegyik tetőtéri egység.	[ "Fonyódi Lakásépítő Kft." ]	[ "Vákisz Zrt.", "Pécsi Ítélőtábla", "Központi Ügyészségi Nyomozóhivatal" ]
Egy közelgő fontos szavazásra készülve feltérképezte a Philip Morris, hogy a francia EP-képviselők mennyire állnak közel az dohányiparhoz. A cég szerint nincs szó illegális lobbizásról. A Philip Morris dohányipari vállalat listát készített a francia európai parlamenti képviselőkről aszerint, hogy azok hogyan viszonyulnak a dohányiparhoz - írta szombati számában a Le Parisien nevű francia lap. Az újság szerint a Philip Morris a dohánytermékek forgalmazásának szigorításáról szóló direktíva októberre tervezett szavazására készül azzal, hogy feltérképezi a képviselők nézeteit. A cég visszautasította az illegális lobbizás vádját. A lap által közölt, 2012-ben és 2013-ban készült listán a francia európai parlamenti képviselőkhöz három színt társítottak: a dohányipar ellenfelei piros színt kaptak, kékkel jelölték azokat, akik közel állnak a dohánygyártókhoz, a zöld szín pedig arra utal, hogy az adott képviselővel mielőbb fel kell venni a kapcsolatot. Stéphane Le Foll francia agrárminiszter, korábbi EP-képviselő a zöld sávba került, azért, mert támogatja a dohánytermelők segélyezését, és mert Francois Hollande államfőhöz közel álló politikusként ismert - írta a Le Parisien. A tárcavezető elismerte a lapnak, hogy a tavalyi elnökválasztási kampány alatt felkereste őt a dohányipar egyik képviselője. "Csak most szereztem tudomást erről a listáról, amely az én szememben sérti a szabadságjogokat" - tette hozzá a szocialista politikus. A France 2 francia közszolgálati televízió híradójának több francia európai parlamenti képviselő is azt mondta, hogy nem tudott a listáról, illetve annak ellenére került a dohányipart támogatók kék sávjába, hogy soha nem találkozott egyetlen gyártó képviselőjével sem.	[ "Philip Morris" ]	[ "Le Parisien", "France 2" ]
A Zoom.hu leleplezte, a Honvédség végül elismerte, hogy titokban luxusrepülőt vásárolt “Folytatódik a haderőfejlesztés – újabb repülőgéppel bővül a Magyar Honvédség légiflottája" – ezzel a címmel adott ki közleményt a Honvédelmi Minisztérium, amely ugyan a Zoom.hu kérdéseire nem volt hajlandó válaszolni, ám ezzel a sértődött, politikai hisztériakeltést emlegető kommünikével végül elismerték, amit a Zoom.hu derített ki: a honvédelmi tárca titokban vett egy használtan is több milliárd forintos luxusrepülőt, és erről elfelejtette tájékoztatni az adófizetőket. A Zoom.hu az elmúlt napokban kétrészes cikksorozatban leplezte le a titokban beszerzett repülőt és annak előéletét. A Falcon 7X üzleti célú luxusrepülő nem ismeretlen a Honvédség előtt, hiszen nyáron már vettek egy ilyet katonai célra, erről a másikról viszont hallgattak. Megírtuk: a jelek szerint már tényleg van kormánygépe Magyarországnak: szemben azzal, amit eddig állított a kormány és a Honvédelmi Minisztérium (HM), nem egy, hanem két “business jet" repülőt vásároltak. Míg az eddig elismert egyetlen légijármű katonai repülőgépként üzemel, a másik polgári gép, így is vette nyilvántartásba a Légügyi Hatóság, csak éppen egy HM-cég a tulajdonosa. Tehát: van az augusztusban a HM kecskeméti repülőbázisára érkezett, 606-os katonai lajstromszámú, katonai jelzésű és csukaszürke katonai festésű Falcon 7X, amit a Honvédség állítása szerint szállító- és futárgépként használ, és csütörtökön, december 6-án is repültek vele. katonai lajstromszámú, katonai jelzésű és csukaszürke katonai festésű Falcon 7X, amit a Honvédség állítása szerint szállító- és futárgépként használ, és csütörtökön, december 6-án is repültek vele. Van egy másik Falcon 7X is, amely az állami Légügyi Hivatal aktuális, december 3-i polgári légijármű adatbázisában szerepel HA-LKX polgári lajstromjellel, a tulajdonosaként pedig a HM leánycége, a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. (HM EI) szerepel a papírokban. Első cikkünkben feltártuk, hogy a repülőt, amiről eddig senki nem tudott, legalább egy hónapja megvehették már, hiszen az állami Légügyi Hivatal adatbázisából kiderült, hogy 2018. november 8-án már megkapta az állami cég, a HM EI Zrt. tulajdonában álló jármű az egy évre szóló légialkalmassági bizonyítványt és új, HA-LKX lajstromjelét. Minderről itt írtunk bővebben: Megtaláltuk a letagadott másik honvédségi Falcont, ez már tényleg a kormánygép Most már tényleg van kormánygépe Magyarországnak: a Zoom.hu kiderítette, hogy szemben azzal, amit eddig állított a kormány és a Honvédelmi Minisztérium (HM) , nem egy, hanem két “business jet" repülőt is vásároltak. Második cikkünkben pedig arról számoltunk be, hogy a HM leánycégén keresztül ma már állami tulajdonú Dassault Falcon 7X egy tízéves gép, meglehetősen érdekes előélettel. A 21-es gyári számú Falcont 2008-ban gyártották, az első, a polgári légiközlekedésben a gépek azonosítására szolgáló lajstromjele a VP-BEH volt: Kalandos előélete van a leleplezett kormánygépnek Kalandos előélete van a leleplezett kormánygépnek Újkorában metálezüst színben hasította a levegőt az a Falcon, ami a sokáig tagadott kormánygép lehet, és aminek létezését a Zoom.hu tárta fel. Tulajdonosa pedig egy, az adóparadicsom Bermudán működő cég volt. A VP-B kezdetű lajstromokat a Bermuda szigetén bejegyzett repülőgépek kapják, ez a gép 2009. január elsején került a Bermudára bejegyzett Go Ahead Aviation nevű cég tulajdonába. A Falcon végül 2017. november 9-én felségjelet és üzemeltetőt cserélt. Franciaországban vették újra lajstromba, új jelzése az F-HMGC lett, az üzemeltetését pedig átvette a Dassault Aviation nevű cég, a Falcon repülőgépek gyártója. Átfestették fehérre és idén július 25-én jött Budapestre, majd kereken két hónapig itt volt a gép Ferihegyen. Szeptember 25-én visszavitték Párizsba, majd október 8-án ismét Budapestre hozták. Egy kétnapos tel-avivi kitérő után október 11-én jött vissza a gép a magyar fővárosba, ahonnét október 14-én elrepültek vele Zürichbe, másnap pedig visszajöttek vele Budapestre. Azóta ki sem mozdult a gép Ferihegyről, viszont közben november 8-án megkapta az új, magyar lajstromjelet és a légialkalmassági bizonyítványt. Ezzel a beszerzéssel, és főleg azzal, hogy a Falcont hivatalosan nem katonai, hanem polgári célú gépként állították üzembe, egyre valószínűbb, hogy ez lesz a kormánygép, miközben ezt a kifejezést a honvédelmi tárca és a kabinet már az előző Falcon beszerzésénél is kínosan igyekezett kerülni. Pedig már akkor is elismerték, hogy a repülőt állami, diplomáciai utakra használhatja a kormány, ha szükséges. A beszerzést elismerő HM-közlemény nem ejt szót a repülő áráról, nem magyarázza a polgári célú felhasználást, ám kitér arra, hogy “ezzel a beszerzéssel a honvédség légiflottája a nemrégiben beszerzett A319-es csapatszállító repülőgépekkel és a meglévő Falcon repülőgéppel együtt immáron négy korszerű, modern repülőgéppel rendelkezik". Hozzátették: a beszerzéssel a tárca “csak azt hajtja végre, amiről a honvédelmi és rendészeti bizottság előtt is beszámolt és amire ugyanitt engedélyt is kapott." Ezermilliárdok kerülik ki a versenyt A Zoom.hu nemrég összeszámolta, hogy az Orbán-kormány a választás óta mintegy 1000 milliárd forintnyi állami költéssel kerülte meg a nyílt közbeszerzést, közvetlenül a választás előtt pedig további 650 milliárdról döntött – ezeknek az összegeknek része a két Airbus és az eddig megérkezett egyetlen Falcon megvásárlására költött közpénz is, amely az iparági becslés szerint – noha használt gépekről van szó – több tízmilliárd forint. Érdekesség, hogy az Airbusok és a Falcon – védelmi szempontból titkosított – beszerzésénél jutott szerephez Orbán Viktor egykori tanácsadója, Maróth Gáspár, aki állami cégvezetőből nemrég lépett elő "a nemzeti védelmi ipari és védelmi célú fejlesztésekért, valamint a haderő-modernizációért" felelős kormánybiztossá havi 997 ezres fizetéssel, miközben a GVH által két éve vizsgált, ám le nem zárt milliárdos kartellgyanú érintettje. Minderről itt írtunk bővebben: Védelmi beszerzésekért felel a milliárdos kartellgyanúba keveredett kormánybiztos Orbán Viktor egykori tanácsadója állami cégvezetőből nemrég hadfelszerelési kormánybiztossá lépett előre, miközben milliárdos kartellgyanú érintettje. A GVH már két éve vizsgálódik. Egyre magasabb pozíciókba kerül az állami szférában az első Orbán-kormány idején még a miniszterelnök tanácsadójaként dolgozó Maróth Gáspár, akinek akadémikus apját, Maróth Miklóst 2016-ban még Orbán által is favorizált köztársaságielnök-jelöltként emlegették. Borítókép: Illuszutráció – egy Falcon 7X / Forrás: JetRequest.com/Wikimedia	[ "Honvédelmi Minisztérium", "HM EI" ]	[ "HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt.", "Légügyi Hatóság", "Go Ahead Aviation", "Dassault Aviation", "Magyar Honvédség", "Légügyi Hivatal" ]
Felmentené a reptérigazgatót a pécsi polgármester Pécs-Pogány \| Kezdeményezi a Pécs-Pogányi Repülőteret Működtető Kft. ügyvezetőjének felmentését a pécsi polgármester. A város vezetői szerint a reptér rossz üzletpolitikával üzemel és mulasztások is történtek. Sajtóközleményt tett közzé szerdán Nagy Csaba, Pécs egyik alpolgármestere. A dokumentumban az áll, hogy – Páva Zsolt, Pécs polgármesterének az utasítására – írásban kérte a megyei önkormányzat elnökét, járuljon hozzá a Pécs-Pogányi Repülőteret Működtető ügyvezetőjének felmentéséhez. A közlemény szerint Ács Gyula menesztését azért kezdeményezték, "mert a vizsgálatok során olyan mulasztásokat, rossz üzletpolitikára és cégvetésre utaló nyomokat tártak fel a szakértől, amely ezt a döntést szükségszerűvé teszi". A pécsi városházáról származó információink szerint jövő héten sajtótájékoztatón számolnak be a lépés részletes indokairól, hátteréről. A megyei közgyűlés – a baranyai önkormányzat tulajdonostársa a pécsinek a reptérben, ezért van szükség a hozzájárulásukra – elnöke, dr. Hargitai János elmondta, megkapta Nagy Csaba levelét, s támogatni fogja az abban foglaltakat. Amint arról beszámoltunk, a repteret üzemeltető kft.-t vizsgáló önkormányzati jelentés legmarkánsabb észrevétele az volt, hogy a főkönyvi kivonat szerint a 2007-es évet a társaság több mint 219 milliós veszteséggel zárta, miközben a mérleg nulla forintos "eredményt" mutatott ki. Ács Gyula szerdán azt mondta, értetlenül áll az eljárás módja előtt, s az előtt is, hogy polgármesterré választása óta nem tudott találkozni Páva Zsolttal. Hozzátette azt is, a városháza revizorainak megállapításait mások, például a Pécs Holding revizorainak vizsgálatai cáfolják. Ács Gyula felmentéséről döntött a pécsi városvezetés - sajtóközlemény A mai napon – Páva Zsolt polgármester úr utasítására – írásban kértem a Baranya Megyei Önkormányzat elnökét, dr. Hargitai János urat – mint a pécsi önkormányzat tulajdonostársát – hogy járuljon hozzá a Pécs-Pogányi Repülőteret Működtető Kft. ügyvezetőjének felmentéséhez. Ács Gyula menesztését azért kezdeményeztük, mert a vizsgálatok során olyan mulasztásokat, rossz üzletpolitikára és cégvezetésre utaló nyomokat tártak fel a szakértők, amely ezt a döntést szükségszerűvé teszi. Nagy Csaba Pécs alpolgármestere	[ "Pécs-Pogányi Repülőteret Működtető Kft." ]	[ "Baranya Megyei Önkormányzat", "Pécs-Pogányi Repülőtér Működtető", "Pécs Holding", "Pécs-Pogányi Repülőter Működtető Kft." ]
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) súlyos visszaéléseket állapított meg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) gazdálkodásában. Hatalmas vendégfogadások, drága külföldi utak, közpénzből vett alkohol és kutyaeledel, törvénytelenül osztogatott jutalmak, és indokolatlanul magas fizetések szerepelnek az ÁSZ listáján. A visszaélések egy részét Torgyán József hagyta jóvá. Az Állami Számvevőszék szerdán hozta nyilvánosságra jelentését az FVM tavalyi gazdálkodásáról. A jelentés szerint rendszeresen fizettek ki a minisztériumnál a pályázati rendet megkerülve, és a pénzügyi keretet messze meghaladva komoly összegeket. Az értelmetlenül drága szerződéseket és juttatásokat sokszor Torgyán József miniszter, vagy Szabadi Béla politikai államtitkár hagyta jóvá. Szabadi Bélát az ügyészség hűtlen kezeléssel és csalással vádolja, nyár közepe óta előzetes letartóztatásban van. Az ÁSZ mostani jelentése szerint is törvénysértően működött a Szabadi vezette Agrárinnovációs Kht. Az ÁSZ jelentés szerint tavaly az FVM 22 millió forint helyett 86,5 milliót költött repezentációs célokra. A Pesti Vigadóban a minisztérium egy alkalommal 720 embert látott vendégül, az este 6,9 millió forintba került. Torgyán József óévbúcsúztató partija 1,7 millióba került a minisztériumnak. Torgyán külföldi útjaira rendszeresen szakmailag indokolatlanul magával vitte feleségét, Torgyánné Cseh Mária utazásai 4,6 millió forintot emésztettek fel. A minisztérium reprezentációs kiadásai között olyan, megmagyarázhatatlan tételek is szerepeltek, mint feltűnően sok alkohol, kutya- és macskaeledel, vagy éppen rágógumi. Az utazásokat általában is kifogásolta az ÁSZ: túl soknak találta a Számvevőszék például az összesen 58,6 millió forintnyi napidíjat. Az utazások költségét külön emelte, hogy Szabadi Béla törvénytelenül csak első osztályon repült. Az FVM jutalmazási rendszere is törvénysértő volt. Torgyán egy ízben drága ajándékokkal járó kitüntetéseket osztott, melyhez miniszterként nem lett volna joga. Az intézmény dolgozói a törvényben megengedettnél összesen 88,5 millió forinttal több jutalmat vehettek fel. Belföldi vendégeknek járó zsolnai porcelánra pedig 7,5 milliót költött a minisztérium. A minisztériumban nem csak a fizetések voltak magsabbak a költségvetési törvényben meghatározottnál, de az apparátus is sokkal nagyobb létszámú volt a megengedettnél. Az engedélyezett 590 fő helyett 729-en dolgoztak a minisztériumban, miközben fizetésük személyenként egy év alatt átlagosan 800.000 forinttal volt magasabb, mint amennyit a törvény megengedett.	[ "Agrárinnovációs Kht.", "Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium" ]	[ "Állami Számvevőszék" ]
A kormány február 24-én az ukrán helyzetre reagáló hírlevelet küldött, amelyben az a mondat is szerepelt, hogy "felelőtlennek tartjuk, és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére." A mondatot vizsgálta a Nemzeti Választási Bizottság (rendben találta), majd a Kúria is, amely azonban úgy ítélte meg, hogy a kormány megsértette a választási törvényt azzal, hogy a hírlevélben az ellenzék ellen kampányolt. A kormány nem hagyta annyiban a dolgot, az Alkotmánybírósághoz fordult és alkotmányjogi panaszt nyújtott be, mert szerinte a Kúria a döntésében meghatározott elvi tartalommal ellentétes döntést hozott azáltal, hogy az ellenzéket a jelölő szervezettel azonosította. Érvelése szerint a Kormány feladata a lakosság tájékoztatása a szomszéd országban zajló fegyveres konfliktusokhoz kapcsolódó kormányzati álláspontról, amelynek célja az állampolgárok megnyugtatása. Az Alkotmánybíróság elfogadta a kormányzati álláspontot. Az Alkotmánybíróság szerint a Kúria a támadott döntésében nem vette kellő súllyal figyelembe, hogy az állampolgárok tájékoztatását célzó, jogszabályon alapuló, a választási eljárásról szóló törvényben nevesített kampányeszköznek nem minősülő kommunikációs közlésre sajátos körülmények között, rendkívüli háborús helyzetben, elsődlegesen az állampolgárok tájékoztatása érdekében került sor. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vitatott közlés a tartalma alapján önmagában nézve nem irányult a 2022-es országgyűlési választásokon induló pártok vagy képviselőjelöltek támogatására, hanem közérdekű célt szolgált. Az Alaptörvényből az következik, hogy a tájékoztatási kötelezettség mindenkori címzettjének a tényeken alapuló helyzetet kell objektíven, a demokratikus közvélemény kialakulását elősegítendő, a saját álláspontjától eltérő véleményeket is bemutatva, a lehető legszélesebb körű nyilvánosság elé tárnia. Az Alkotmánybíróság tanácsa ez alapján megállapította, hogy a Kúria döntése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.	[ "Alkotmánybíróság" ]	[ "Nemzeti Választási Bizottság" ]
2009. december 15., kedd 10:00 Minden, 2006 óta aláírt tanácsadói szerződést megvizsgál a BKV - közölte a társaság megbízott jogi igazgatója. Tomasitz István az InfoRádiónak elmondta, a vizsgálat 652 szerződést érint, és várhatóan március végére zárul le. Ennek a vizsgálatnak a kapcsán tett feljelentést 13 cég ügyében Kocsis István vezérigazgató múlt hétfőn - tette hozzá.A teljesítéssel kapcsolatos valamennyi körülményt megvizsgálják, azt is, hogy túlzóak-e ezek a megállapodások, és szükség volt-e az adott szolgáltatás megrendelésére - közölte a megbízott jogi igazgató.Hangsúlyozta: egyelőre olyan hiányosságok tűntek fel, hogy a szerződések alapján valós teljesítés nélkül történtek kifizetések, vagy legalábbis a BKV-nál nincs ezeknek nyoma.Jogszerű szerződés esetében is visszakérheti a pénzt a társaság, ha fény derül arra, hogy nem történt teljesítés, mivel így a szerződés színlelt és semmis. Mivel a BKV közpénzből gazdálkodik, ilyen esetben a hűtlen kezelés gyanúja is felvethető - fejtette ki Tomasitz István.A vitás szerződések esetében házon belül nincs nyom arról, hogy megtörtént-e a teljesítés, ezért tették meg a feljelentéseket - emelte ki a megbízott jogi igazgató, aki hozzátette, még nincs arról információ, hogy lenne olyan szerződés, amelynek összegét polgári úton vissza lehetne perelni.	[ "BKV" ]	[]
Két pályázót még személyesen meghallgatnának, de még az önkormányzati képviselőknek sem kötötték az orrára a részleteket. A III. kerületi önkormányzat pénteki ülésén elhalasztotta a döntést a Kolosy téri piac üzemeltetési pályázatáról. A 24.hu értesülése szerint ennek hátterében az állhat, hogy annak az Erdei Bálintnak a cége lehet a befutó, aki Tiborcz Istvánnal együtt alapítója volt az Eliosnak, de nem venné ki jól magát, ha az országgyűlési kampány közepén hirdetnék ki győztesként. A piac mielőbbi bérbeadása abból a szempontból kívánatos lenne, hogy havonta kétmilliósnál nagyobb veszteséget termel az önkormányzatnak. Arról már két éve, 2016 márciusában döntött az önkormányzat, hogy felülvizsgálja a 2012-ben felújított és átadott létesítmény hasznosítását, majd az is eldőlt, hogy külső üzemeltetőt vonnak be. A pályáztatást az Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő Nonprofit Kft. kapta feladatul. A pályázatot tavaly november 30-án írták ki, a határidőig, január 22-ig öt érvényes pályázat érkezett. A Sziget Fesztivál létrehozójaként ismert Gerendai Károly januárban nyilatkozott a HVG-nek arról, hogy egy projektcéggel indult a pályázaton, és sörcsarnokot csinálna a piac épületéből. Februárban azonban kiderült, hogy Erdei cége, a Redwood Holding is indult, amely egyébként az Akácfa utcai Instant és Fogasház szórakozóhelyeket is működteti. Tavaly egyébként – mint arról beszámoltunk – az Instantot összeolvasztották a Fogasházzal, hogy régi, Nagymező utcai helyén a homlokzat megtartásával és extravagáns ráépítéssel hétszintes luxusszállót építsenek. Az óbudai képviselőtestület pénteki ülésén Puskás Péter alpolgármester arra terjesztett elő javaslatot, hogy két pályázót személyesen hallgassanak meg, hogy részletesebben megismerjék elképzeléseiket. Úgy tudjuk azonban, hogy a képviselők a bírálati folyamatról nem kaptak tájékoztatást, és arról sem tájékoztatták őket, hogy ki a kiemelt két pályázó, bár valószínűsíthetően Erdei és Gerendai érdekeltségeiről lehet szó. Puskás úgy fogalmazott az ülésen, hogy "reményei szerint a bírálat teljes folyamata nyilvános lesz, ha ehhez minden pályázó hozzájárulását adja". Az előterjesztés rámutat, hogy a képviselőtestület korábban nem határozott a döntés határidejéről, bár az önkormányzat és az Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő Kft. is a március 2-i időpontot kommunikálta. Pénteken azonban eldöntötték, hogy a döntést az áprilisi ülésre halasztják, arra hivatkozva, hogy az értékelési folyamat még zajlik, és a jelenlegi bérlőkkel való kártalanítási megállapodások aláírása folyamatban van. (Kiemelt kép: MTI / Róka László)	[ "Redwood Holding", "Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő Nonprofit Kft." ]	[ "Instant és Fogasház" ]
A rendőrség őrizetbe vette Kovács Lajos Főtáv-vezérigazgatót, akit gyanúsítottként hallgattak ki a BRFK-n, kezdeményezik előzetes letartóztatását is. A vezérigazgatót 180 millió forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsítják egy csepeli lakópark távfűtési hálózatba való bekötése kapcsán. Kovács nem tett vallomást, panasszal élt a gyanúsítás ellen. Őrizetbe vette a rendőrség Kovács Lajost, a Főtáv vezérigazgatóját, akit szerdán délután hallgattak ki különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt. A vezérigazgató nem tett vallomást, és a panasszal élt a gyanúsítás ellen, mondta Tafferner Éva, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője. A BRFK kezdeményezi a vezérigazgató előzetes letartóztatását. A BRFK május végén rendelt el nyomozást hűtlen kezelés gyanújával, ismeretlen tettes ellen egy magánszemély feljelentésére. A vezérigazgatót azzal gyanúsítják, hogy vagyonkezelési kötelezettségét megszegve egy lakópark hűtő-fűtő rendszerére a Főtáv számára előnytelen szerződést kötött, és ezzel mintegy 180 millió forintos kárt okozott a cégnek, mondta a szóvivő. A nol.hu úgy tudja, a közműcégvezetőt meghallgatása után nem fogják szabadon engedni. A nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki kedden azt a férfit is, aki a csepeli lakópark építésekor a beruházás vezetője volt, őt azzal gyanúsítják, hogy részt vett az előnytelen szerződés megkötésében, írja a Független Hírügynökség. A férfi vallomást tett, de a gyanúsítással szemben panaszt tett, szabadlábon védekezhet. A Hír TV Célpont című műsora még májusban foglalkozott azzal, hogy a Csepelen épült Rákócziliget lakópark eredetileg gázfűtésesnek tervezett lakásait a távfűtő művek bekötötte a hálózatába. A kivitelező csúszásban volt, amikor a Főtáv a segítségére sietett, és elvégezte a munkát a fűtési rendszer kiépítésével eredetileg megbízott magáncég helyett. A gyanú szerint ez az ügylet a Főtávnak gazdaságilag hátrányos volt. A Főtáv Zrt. számára nem világos, hogy a vezérigazgatót milyen ügy kapcsán és milyen minőségben hívta be a rendőrség, írta közleményében a cég. "A vállalatnál az a normális menet, hogy a vezérigazgató esetleges akadályoztatása esetén két vezérigazgató-helyettes biztosítja a társaság zavartalan működését" - olvasható a közleményükben.	[ "Főtáv" ]	[ "Budapesti Rendőr-főkapitányság", "Hír TV", "Független Hírügynökség" ]
Egy önkormányzati társaság ügyvédi szerződéseire volt kíváncsi egy hírportál, jogerősen pert nyertek. Jogerősen pert nyert a Nyugat.hu hírportál a Falco KC kosárlabdacsapatát működtető önkormányzati tulajdonú gazdasági társasággal szemben, a klubnak ki kell adnia azokat az adatokat, amelyek a Szombathelyi Törvényszék ítélete szerint közérdekűnek minősülnek – közölte a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil szervezet csütörtökön az MTI-vel. A Szombathelyi Törvényszék ítélete kimondta: az önkormányzati tulajdonú társaság közfeladatot lát el, ezért gazdálkodásáról el kell számolnia a nyilvánosságnak – írta közleményében Dénes Balázs, a TASZ elnöke. A hírportál többek közt arra volt kíváncsi, hogy 2009 januárja és 2010 decembere között milyen összegű kifizetéseket teljesített a cég a Popgyákunik és Bozzay Ügyvédi Iroda részére, illetve hogy ezek a kifizetések milyen szerződésen, illetve jogcímen alapultak – idézte fel a közleményben a civil szervezet elnöke. A Falco KC a közérdekű adatkérést többek között arra hivatkozva tagadta meg, hogy a cég nem közfeladatokat lát el, ezért nem köteles kiadni az adatokat. A bíróság jogerős ítéletével kötelezte a Falcót a szerződések kiadására, továbbá a társaságnak tájékoztatást kell adnia arról is, hogy a megállapodás alapján az érintett ügyvédi iroda mennyi ideig kezelhette a pénzt a számláján, és jogosult volt-e a kamat megtartására – tette hozzá. Szintén nyilvánosságra kell hozni, hogy az alperes mikor és mekkora összeget utalt át a Chathill Sport Enterprises Limited és az Executive Pro Managment cégek javára, és közölni kell, hogy a kifizetések milyen szerződésen, illetve jogcímen alapultak – áll a közleményben. Az MTI érdeklődésére Roznár Gyöngyi, a Nyugat.hu főszerkesztője elmondta: még 2010 novemberében egy névtelen feljelentés alapján indult ügyben akartak tájékozódni, és kérték az adatokat. Mivel a Falco KC-t működtető cég ezt megtagadta, 2011 áprilisában a bírósághoz fordultak. Szendrő Németh Tamás, a TASZ ügyvédje szerint az ítélet azért jelentős, mert az Országgyűlés 2010-ben hatályon kívül helyezte azt a törvényi rendelkezést, amely egyértelművé tette, hogy az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok kötelezhetők adatszolgáltatásra, vonatkoznak rájuk az átláthatóságot biztosító törvények, a változtatás pedig szerinte jogértelmezési bizonytalanságokat szült. Utalt rá, hogy az adatvédelmi biztos is arra a megállapításra jutott egyik állásfoglalásában, hogy az ominózus törvénymódosítás után "korlátozódott az állami és az önkormányzati tulajdonban álló cégek kezelésében lévő adatok nyilvánossága. Míg az állami cégek esetében az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény rendelkezik arról, hogy közérdekből nyilvános minden, az állami vagyonnal való gazdálkodásra és az azzal való rendelkezésre vonatkozó közérdekű adatnak nem minősülő adat, az önkormányzati vagyonról ilyen rendelkezés nincs" – fűzte hozzá a közlemény szerint. Ezt a jogértelmezést meghaladta a mostani ítélet, amely hivatkozási alapként szolgálhat más önkormányzati tulajdonú cégek elleni peres eljárásokban – közölte Szendrő Németh Tamás.	[ "Falco KC" ]	[ "Társaság a Szabadságjogokért", "Popgyákunik és Bozzay Ügyvédi Iroda", "Szombathelyi Törvényszék", "Chathill Sport Enterprises Limited", "Executive Pro Managment" ]
Eddig úgy tűnt, magyar műemlékeket ment a Manevi, de most már úgy tűnik, szállodaláncot épít. Újabban az eladók elől is bujkál. Mi az a Manevi? Nehéz röviden megválaszolni, mert ma már egy hálózat. Ami minket érint a történetből: magyar állami cégként közpénzből kezdett el külhoni, többek között erdélyi ingatlanokat vásárolni. Aztán állami tulajdonból "kiprivatizálták" magánalapítványba, ingatlanokkal együtt. Közben az ingatlanvásárlás folytatódott. Különféle leányvállalatokat hozott létre több országban, többek között itt Erdélyben, és az épületeket átírta ezekre a cégekre. Jelenleg a Manevi-birodalom birtokában minimum 14 ingatlan van Erdélyben. Tusnádon megdől a Manevi műemlékmentő imidzse Hogy a Manevinek hol milyen ingatlanjai vannak, azt megpróbálja eltitkolni. Legalábbis tudomásom szerint eddig egyetlen sajtóorgánumnak sem adta ki az ingatlanok teljes listáját. Nekem sem, pedig kértem. Hogy Tusnádfürdőn is vannak ingatlanjai, az akkor derült ki, mikor más úton megkaptam azon ingatlanok listáját, amelyeket a magyarországi Manevi a romániai leányvállalatára íratott 2021 októberében. A tíz ingatlan közül három Tusnádfürdőn van. A tusnádi ingatlanok egyvalamiben ütnek el látványosan a lista többi tagjától: nem műemlékek. Eddig a Manevi összes erdélyi szerzeménye évszázados múltú, műemlékként nyilvántartott, egy kivételével magyar kötődésű, történelmi jelentőségű épület. Megvásárlásukat és felújításukat sokan jó magyar cselekedetnek tartják, még akkor is, ha nem teljesen átlátható, sőt kifogásolható a közpénznek ez a fajta elmagánosítása. A Manevi műemlékvédelmi imidzsét hosszú ideig erősítette, hogy a magyar állam a céget az ingatlanokkal együtt a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak adományozta. Ám az alapítvány örökségmegőrző és értékmentő céljait egyáltalán nem tükrözik a Manevi Tusnádfürdőn szerzett új ingatlanai. Sőt! Az üdülőtelepen sétálva több régi, elhanyagolt, rohadásnak indult, a fentihez hasonló állapotú épületet láthatunk. De a Manevi ezúttal nem ilyeneket vett meg, hogy megmentse, hanem új építésű, vagy még be sem fejezett épületekbe fektetett. A művészszálló és a titokzatos alap A Manevi tusnádi ingatlanjai közül a szebbel és a kevésbé izgalmassal kezdünk, hogy végére maradjon az izgalmasabb. Ez egy művészi igényességgel kitalált kis szálló, amint a neve is jelzi: Art'e Hotel. A szép giccsesen, kortárs igényekhez igazodóan berendezett boutique szálló tematikus szobákkal és apartmanokkal rendelkezik, a Retro Pop vagy Dali apartmantól a Nyalóka franciaágyas szobán keresztül a Tengerész Junior lakosztályig több tucatnyi téma közül választhatunk. Érdemes böngészgetni a szálloda weblapját. A telekkönyv szerint 2019-ben épült szállót a Manevi 2019 júliusában vette meg egy zágoni cégtől. Ez volt a második erdélyi ingatlana a szatmári Pannónia-szálló után. A telekkönyv alapján 2020 októberében bérbe is adta a tusnádi Aquanor Min cégnek, egészen 2036 januárjáig. De miért vadiúj ingatlanra költi a közpénzt egy műemlékvédő cég, hogy egyből bérbeadja 15 évre? Az Aquanor Min cégtulajdonosa, a magyarországi Balog György Istvánné, a szomszédban fekvő Fortuna Eco Boutique hotelnek is tulajdonosa. Telefonon sikerül elérnem férjét, Balog Györgyöt, akinél az épület múltjáról érdeklődöm. Sajnos semmit nem tud a 2019 előtti időszakról, sem a 2019-es felújításról. De azt megtudom tőle, hogy a weblapon szereplő hotelszobákat már ők rendezték be, a hotel jelenlegi imidzsét ők alakították ki. Így hát a papírokban keresem a múltat. A történet korábban indul, mint az építés éveként feltüntetett 2019. Ez az épület valamikor 55-ös villa néven szerepelt. A telekkönyvi hivatal ortofotói alapján valamikor 2005 és 2010 között, papíron 2012-ben kapta aktuális alakját. Legutóbb 2019-ben újították fel, és most tényleg úgy néz ki, mintha vadiúj lenne. Az ára is ehhez fogható: 840 ezer eurót, azaz közel 4 millió lejt fizetett a Manevi az 587 négyzetméteres alapterületű, négyszintes épületért és a hozzá tartozó bónuszért. Bónusz: egy másik ingatlan. Ez a 122 négyzetméteres, betonalapnak tűnő valami a Manevi második tusnádi ingatlanja a listán. 2019-ben épült, a művészszálló hőközpontját rejti az alagsorban, becsült piaci értéke 402 ezer lej, azaz picivel több, mint 80 ezer euró. A hotel jelenleg zárva van. Semmi mozgás nincs. Balog György nem tudja, mikor fogják indítani a szállót. Két problémát említ: Jelenleg a vendéglátás bukfencben üzemel Romániában, a településen három hotelen kívül mindenki be van zárva. Ezért nem lenne jövedelmező most beindítani. Állandó a vízprobléma Tusnádfürdőn. Beszélgetésünk azzal zárul, hogy megkérdem, mennyiért bérlik a Manevitől az ingatlant, amire azt válaszolja nagyon kedvesen, hogy ez nem publikus történet. Szerintünk pedig publikus kellene, hogy legyen, mennyiért adnak bérbe egy közpénzből vásárolt ingatlant, de erről nyilván nem a bérlőt, hanem a Manevit kellene meggyőznöm. A cég viszont nem válaszol, bujkál előlem. Ennyit az üdülővároska északi, csíki kijárata közelében, nyugodt, festői környezetben fekvő művészhotelről, mely bebútorozva, indulásra készen várja a covidválság végét. Térjünk az izgalmasabb ingatlanra. Rombeton kolosszus a központban A Manevi az üdülőtelep központjába is bevásárolta magát. Hogy olvasóink könnyebben értsék, hova: amellé az út mellé, amely a főútról a Tusványosnak helyet adó kempinghez vezet le. Vagy a Csukás-tóhoz, ha úgy jobban tetszik. Ahol az az út elindul lefele, háromszöget zár be a főúttal. Ebben a háromszögben fekszik a Manevi új szerzeménye. A régi épülethez, ami ma tömbházszerű alakot ölt, hozzátoldtak hátul két izét. Hogy finoman fogalmazzak: eklektikus stílusban. Hol egy kis gömbölyűség, hol egy kis szögletesség, minden IS van benne. Elöl is hozzátoldtak ezt-azt: egy nagy beton bejárati duplalefödést, és egy, a gyerekek számára nagyon izgalmas csigalépcsőt, csücskös tetővel. Az épület alapterülete papíron 632 négyzetméter, összterülete 1264 négyzetméter. Tehát amekkora a tömbházszerű rész alapterülete, két szinten. A főépület 3-4 pluszba felhúzott szintje és a hozzácsatolt betonparaziták egyelőre nincsenek bejegyezve. Az épület jelenleg körülbelül 1500 négyzetméter alapterületű, és legalább 4500-5000 négyzetméter a kiterített területe. Régi magyar villára betongiccset húznak a vadkeleti kalandorok A telekkönyvben szerepel, hogy ez a 8-9-es villa, zárójelben PAULI. Rákerestem, milyen lehetett ez régen. A 8-9-es villáról nem találtam semmit, a Pauli villáról ellenben már igen. Ilyen volt régen a Pauli villa. Egy 2009-ben megjelent Korunk-cikkben egy idős helybéli néni így emlékszik rá: "Úgy tudom, a Három Huszárt egy Grün nevű öreg bácsi, akinek Arad mellett, Pécskán nagy gőzmalma volt, vette volt meg az egyik leányának nászajándékba. De azt már nem tudom, hogy kitől vette. A leánya férje orvos volt Szeredában, de az már nem jut eszembe, hogy hogyan is hívták. Meghalt a háborúkor, és akkor a felesége eladta ezt az épületet itt. Grün bácsi a másik leányának is vett volt egy villát, mégpedig a Pauli-villát, arra ott fel, ahol megyünk ki a poliklinika felé. Az volt a Pauli – én csak így tudom a villák nevét, másként nem tudom." A kétezres években a szállodát megkaparintja a Kontakt Turism nevű cég. Ekkor már Onix szállónak hívják. Ugyancsak ezé a cégé a helybéli Asztória-szálló, a Tulipán-vendéglő és az egész Csukás-tó a Sólyomkő vendéglővel együtt. Nem akárki tudta ilyen szép csokorba gyűjteni ezeket. A Kontakt Turism 2007-es vezetőségében a szálak fő mozgatója Vasile Stan, aki bélbori tanárból lett megyei szindikátusvezér, majd vállalkozó. Egyik netes forrás szerint sikerkorszakában, amikor még megvoltak a tusnádi ingatlanjai, folyamatosan azzal dicsekedett, hogy "Sunt cel mai tare. Îi am la degetul mic pe cei mai mulţi dintre parlamentari şi pe toţi membrii Guvernului. Şi nu numai pe ei." Azaz hogy ő a legkeményebb, a kisujjában tartja a legtöbb honatyát és a kormány összes tagját. És nem csak őket. Közben folyt ki az ujjai közül a pénz, állítja ez a cikk, Stan pedig hatalmas összegeket kért kölcsönbe, amiket nem adott vissza. Ezen a rejtett kamerás felvételen is nagy összegekkel és befolyásos barátok nevével dobálózik: De a társai is izgalmasak voltak. Megtaláltam a cég egyik megvalósíthatósági tanulmányát, amelyből kiderül, hogy a társai magas beosztású köztisztviselők voltak. Radu Mironovici régen a Zsil-völgyi bányavállalat vezérigazgatója volt, majd államtitkári és vezérigazgatói pozíciókat töltött be az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban. Grigore Alecsa a turisztikai minisztériumban főellenőr, majd vezérigazgató. Valeria Rodica Nedelcu pedig a brassói útügy műszaki igazgatója. Ulariu Dan Gabriel, aki Nedelcuval azonos arányban részvényese a cégnek, hatalmas botrányba keveredett pár évvel azelőtt. A DNA szerint Ulariu a brassói Alcom cég vezérigazgatójaként a gazdasági igazgatójával együtt eladta a cég két épületét, és 35 milliárd lejt vágott (saját) zsebre. Egy évtizedig pereskedett az ügyben, európai szintekre is eljutott. Azt kifogásolta, hogy lehallgatták. Ez a válogatott társaság állt neki 2007 körül, hogy felújítsa és kétcsillagosról négycsillagosra alakítsa az Onix szállót. A már nem létező honlapjuk szerint 2009. március 1-jén adták volna át az új, 155 férőhelyes szállót 150 személyes konferenciateremmel, 160 személyes vendéglővel, kezelőközponttal, spa és wellness részleggel. Hogy az átalakításnak nekifogtak, az látszik a képeken. Az időjárás által kikezdett habtéglák, az uv-sugárzás által megnyirbált polisztirén-szigetelés azt is tisztán jelzik, hogy nem fejezték be a munkálatokat. A hotel egy bő évtizede "úgy maradt" állapotban álldogál. A történetnek nagyon sok izgalmas részlete van. Attól kezdve, hogy miként érdeklődik Nedelcu egy internetes tanácsadó oldalon, hogy honnan tud minél nagyobb hitelt felvenni és pár évvel később hogyan perel a bankkal, egészen addig, hogy Vasile Stan különféle Kontakt nevű cégein keresztül hogyan jut el Konstancára gabonát termeszteni vagy hogyan vásárol a Kontakt Hotels cégével 1,75 millió eurós villát Predeálon hitelből, és vesz fel még 600 ezer eurós hitelt a felújítására. Minden hitelnél az Onix szállót is birtokló Kontakt Turism cég kezeskedik. De nem szeretném túl hosszúra nyújtani ezt a szálat. Rövidre zárom annyival, hogy az egyre nagyobb és szerteágazóbb hálózat 2010-13 körül összeomlott. Az eladósodott Kontakt Turism ellen csődeljárás indult, ami a mai napig is tart, és ennek keretében sorra kiárusítják az ingatlanjaikat. 2021-ben jött a képbe a Manevi, liciten szerezte meg az ingatlant. Persze nem a legegyenesebb úton. Botrányokból kikeveredett szatmári nagyvállalkozó álcázza a Manevit A félkész tusnádi Onix szállodát 1,83 millió lejért vásárolták meg az árverésen, azaz akkori árfolyamon kb. 370 ezer euróért. Érdekes, hogy nem a Manevi vásárolta meg az ingatlant az árverésen, hanem egy szatmári cég, a Tarr Const. Mit tudunk erről a cégről? A listafirme.ro szerint Szatmár megye legnagyobb lakásépítő cége a Tarr Const, 2020-ban 126 millió lejes forgalma volt. Kliensei között nagy nevek vannak, mint az Electrolux, Altex, Auchan, Kaufland. A magyar nemzeti együttműködésből is kapott falatokat, például ő építi a gyergyói boxakadémiát. A fentebbi, a cég weblapján található képen jobb oldalon, fehér ingben áll a cég tulajdonosa, Tarr Attila Csongor, Szatmár megye egyik legsikeresebb magyar vállalkozója, helyi hírességek társaságában. A cégháló jelzi, hány cége és milyen kapcsolatrendszere van Tarr Csongornak. A neten keresgélve nem sok mindent találni a vállalkozóról, sikerült távol tartania magát a nyilvánosságtól. Csak a batizi református egyházközösség által neki ajándékozott tiszteletbeli presbiteri címről, illetve Szatmár megyei korrupciós botrányairól lehet értesülni. Hét éve azzal vádolta a DNA, hogy megkente a megyei rendőrparancsnok helyettesét azért, hogy az közbenjárjon egy adócsalásos ügyében. Lakásfelújítással, használt autóval és autójavítással, orvosi szolgáltatások kifizetésével kedveskedett neki, és a rendőrség ejtette is az ügyet. A korrupciós ügyben Tarr megnyerte a pert, felmentették. Pár évvel korábban arról lehetett olvasni, hogy Tarr cége a Mircea Govor helyi PSD-vezér által megzsarolt Dicu Levente Zsolt ügyvéd közbenjárására pénzt juttatott vissza Govor sajtója számára kamu reklámszerződésekkel. Aztán 2020-ban keveredett egy újabb botrányba, amikor a PresaSM tényfeltárása szerint a helyi prefektus kérésére nyugdíjazták a szatmári környezetvédelmi ügynökség igazgatónőjét, mert állítólag nem adott törvénytelenül engedélyeket ahhoz, hogy Tarr Csongor egyik cége, a Romeschir kitermeljen 290 ezer köbméter kavicsot a Túr menti környezetvédelmi területen. Egy helyi forrásunktól, aki jól ismeri az ügyet, megérdeklődtem, hogy a PresaSM írása mennyire hiteles, amire azt válaszolta, hogy: "Pont úgy volt, ahogy a cikkben írja. Annyi különbséggel, hogy az akkori prefektus, Bud Radu csak elvitte a balhét, a "kivégzés" igazi irányítója a háttérből az RMDSZ vezetése volt. Már régóta el akarták távolítani Békéssy Bettyt, mert nem volt hajlandó egyik pártnak sem behódolni. Kereskényi is és Pataki Csabi is kivolt Békéssyre." Forrásunk szerint Tarr már régóta minden párttal jóban van. A mostani RMDSZ-vezetésre meg nagyon nagy befolyással van. Gyakorlatilag minden közpénzből történő nagyberuházásban benne van. Legtöbbször úgy, hogy nem az ő cége a fővállalkozó. Emberünk sok konkrét információt is mond Tarr Csongorról és gyerekkori barátjáról, Dicu Levente ügyvédről, de azokat nem tudom leírni ellenőrzés nélkül. Ha pedig leellenőrizném, akkora mennyiségű anyag lenne, ami elvinné ezt az egész cikket a Maneviről Tarr Csongorra. De milyen kapcsolatban áll Tarr Csongor a Manevivel, és mi köze az Onix szálloda megvásárlásához? Csak azt a szerződést sikerült megszereznem, amellyel 2021 márciusában a Tarr Const megvásárolta az ingatlant. Azt nem, amikor májusban továbbadta a Manevinek. Így nem tudom megállapítani, hogy a Tarr Const nyert-e valamit a tranzakción, vagy csak baráti alapon segítő jobbot nyújtott. Csak az biztos, hogy Tarr keze benne volt ebben a játszmában. Írtam neki, pár kérdést feltéve, de még nem válaszolt. Ha majd válaszol, frissítem az anyagot. Az mindenképp érdekes és kihagyhatatlan része a szatmári kitérőnek, hogy a Tarr Const céget az ingatlan megvásárlásakor Oláh Zsanett képviselte. Ez azért nagyon fontos, mert ez az Oláh Zsanett, aki másodállásban a Tarr Const céget képviseli, főállásban a Manevi vezérigazgatója. Így egyértelmű, hogy nem az történt, hogy Tarr Csongor megvette magának az épületet, aztán meggondolta magát, és továbbadta. Hanem szándékosan ezzel a kitérővel vásárolták meg a Manevinek az ingatlant, valamilyen elterelő hadműveletként. Csukd le! A Manevi új tusnádi ingatlanja tövében szomorkodó kukán virító felirat nem a közpénzt magánzsebbe kimentő politikusokra vagy az őket segítő üzletemberekre vonatkozik. Hanem a medveveszélyre. Az új Manevi-szálló legizgalmasabb, tükörablakos részének tőszomszédságában lévő terasz szépen ábrázolja a Tusnád központjában uralkodó állapotokat. Lakóházak, üzletek, vendéglők mind-mind be vannak zsinórozva, székely mintával. Villanypásztorral próbálják távol tartani a helybéliek a medvéket. Hiába. Mint ahogy hiába próbálunk mi is a Manevitől adatokat kérni. Egyelőre homályos, hogy mi a célja a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak ezekkel a nem-örökség épületekkel, azonkívül, hogy el tudja szállásolni a Tusványosra érkező politikus-gyűjteményt. Ahogyan homályos az új szálló is a Ludmilla-kilátótól, ami már nem kilátó, hanem egy fákkal sűrűn benőtt telefonantenna-tartó. Szokás szerint írtam a Manevinek, hogy megkérdezzem, milyen célból vették az épületeket, mikor, mennyiért, milyen forrásból, jelenleg milyen állapotban vannak, mi a céljuk velük, hogyan fogják hasznosítani, hogy látják, mikor kerül sor a felújításukra és átadásukra, kb. mennyibe fog kerülni a felújításuk és megfelelő felszerelésük, van-e már rá forrásuk, vagy ha nincs, honnan terveznek pénzt szerezni erre, van-e hozzá tervük, látványtervük, bármi. Azt is megkérdeztem tőlük, hogy ha eddig úgy volt, hogy főként magyar kötődésű történelmi műemléképületeket vásárolnak felújítás és megőrzés céljából, most mi késztette őket arra, hogy új építésű, kétes építészeti értékű épületekbe is befektessenek. Szokás szerint nem válaszoltak. Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép	[ "Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány", "Manevi" ]	[ "Tarr Const", "Aquanor Min", "Kontakt Turism", "Fortuna Eco Boutique", "Kontakt Hotels", "Ipari és Kereskedelmi Minisztérium" ]
Az uniós pénzek felhasználásának gyakorlata miatt menesztik Köpeczi-Bócz Tamást – erősítették meg lapunknak kormányközeli források. Az államtitkár leváltását Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kezdeményezte. A kormányfő már egy decemberi kormányülésen szóvá tette, hogy 60 milliárd forint uniós forrást veszíthetünk el az oktatás területén. Ezt az államtitkár trükközéssel, retrospektív eljárással próbálta megelőzni, a büdzséből már kifizetett programokat utólag próbálta uniós projektté minősíttetni. Brüsszeli vélemények szerint azonban Farkas Flórián megmentése érdekében hozott a kormány áldozatot, ebből a megfontolásból áldozta be az uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkárt. Köpeczi-Bócz régóta a roma felzárkóztatásra szánt pénzek első számú kormányzati gazdája volt, és a Híd a munka világába program idején a Türr István Képző és Kutató Intézet is hozzá tartozott. Így részese volt annak, hogy a csaknem ötmilliárdos programból tartalmilag semmi sem valósult meg, az Országos Roma Önkormányzat által elköltött 1,6 milliárd forintot végső soron kénytelenek leírni veszteségként, és meg sem kísérlik elszámolni az EU felé a programot. Ezt valakin számon kell kérni. A kézenfekvő felelőst, Farkas Flóriánt azonban a kormány ki akarja menteni az ügyből. Ahogyan forrásunk fogalmazott, "eldugták, mint az aranyórát", s szóban mindig kiállnak mellette, nem folyik ellene eljárás, és megúszta azt is, hogy nem jelent meg a csalás elleni uniós hivatal előtt. Úgy tudjuk, Farkas érinthetetlenségét legalább a választásokig megpróbálják fenntartani, vélhetőleg azért, mert épp a legutóbbi választásokkal, a romák mozgósításával kapcsolatban tett olyan szívességeket a kormányoldalnak, ami miatt nem engedik, hogy baja essen.	[ "Országos Roma Önkormányzat" ]	[ "Türr István Képző és Kutató Intézet" ]
Teljesen ingyen ad a kormány egy telket és szociális intézményeket egyházaknak – olvasható a kedd este megjelent Magyar Közlönyben. Az ingatlanok mellé minden ingóság is jár, ami szükséges a fenntartói feladatok ellátásához. A kormányhatározat szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház (a táblázatban megadott címek alapján) Nagyszénáson megkapja a Békés Megyei Körös-menti Szociális Centrum Rehabilitációs Intézményt, valamint az Idősek és Szenvedélybetegek Otthonát és egy szántót a Szénásponty horgásztó mellett. A Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat a közlönyben megadott címek alapján megkapta a Békés Megyei Hajnal István Szolgáltató Centrum füzesgyarmati telephelyét, a Borostyánkert Otthont, valamint a DMJV Idősek és Csökkentlátók Otthonát. A Váci Egyházmegye a Pest Megyei Viktor Egyesített Szociális Intézmény Váci Otthonát kaphatta meg a táblázatban szereplő cím alapján. A közlöny szerint az egyházak vállalják, hogy betartják az egyes ingatlanokhoz tartozó követeléseket, így a kiosztott területek között van Natura 2000 terület és Debrecen-hajdúböszörményi tölgyes is.	[ "Magyarországi Evangélikus Egyház", "Váci Egyházmegye", "Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat" ]	[ "DMJV Idősek és Csökkentlátók Otthona", "Magyar Közlöny", "Békés Megyei Körös-menti Szociális Centrum Rehabilitációs Intézmény", "Békés Megyei Hajnal István Szolgáltató Centrum", "Idősek és Szenvedélybetegek Otthona" ]
Galambos Péter 2013. 04. 02., 7:00 Utolsó módosítás:2013. 04. 02., 16:42 Többek között egy Ficsor Ádám - Gyurcsány Ferenc egykori kabinetfőnöke, a Bajnai-kormány titkosszolgálati minisztere - családi érdekeltségébe tartozó cég, a FarmPark Kft. lett a kedvezményezettje annak az újrapontozott uniós pályázati döntésnek, amelyről nemrég beszámolt az [origo]. Az észak-magyarországi egészségturisztikai pályázatnak a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) által jóváhagyott végeredménye először kikerült a pályázók tájékoztatását szolgáló felületre, majd indoklás nélkül levették onnan, és újraszámolták a pontokat. Az NFÜ szerint ez a szokásos minőségbiztosítás keretében történt, de az eredeti sorrend jóváhagyott státusza és a helyi fejlesztési ügynökség akkori levelei ellentmondanak ennek. (Minderről bővebben itt olvashat.) A 3 milliárd forintos keretből végül négy pályázatnak ítéltek meg támogatást, közülük kettő az eredeti sorrend szerint kívül esett volna a támogatottak körén. Az egyik éppen Ficsorék cége, mely így 985 millió forintot nyert. A projekt költségvetésének 70 százalékát kitevő támogatás teljes egészében vissza nem térítendő. Még érdekesebbé teszi mindezt, hogy az ily módon a támogatást elbukó két pályázó egyikének, az Energiasas Kft.-nek a Kékessy Dezső és családja érdekeltségében álló Patricius Borház Kft. a tulajdonosa. Kékessy Dezső az Orbán-család bizalmasa, a miniszterelnök feleségével, Lévai Anikóval korábban több közös üzlete és földje volt. A tizedikről a második helyre Mint az ügyről szóló első cikkünkből kiderül, az új sorrend úgy alakult ki, hogy az állítólagos minőségbiztosítás legalább két pályázatot lepontozott, részben bizonyíthatóan számszaki hibás értékeléssel. A FarmPark Kft. pályázata eközben az eredeti értékelésben foglaltakhoz képest másodjára sokkal több pontot kapott, így a tizedik helyről a másodikra lépett elő. A Patakiána Kft. az ötödikről az első helyre ugrott előre - vezetőivel megpróbáltuk felvenni a kapcsolatot, de e-mailben elküldött megkeresésünkre egyelőre nem reagáltak. Az Opten céginformációs adatbázisa szerint a FarmPark Kft. egyetlen tulajdonosa Kovách Judit, aki Ficsor Ádám - korábban szocialista, ma a Demokratikus Koalícióban politizáló - országgyűlési képviselő felesége. (Az esküvőjükön Gyurcsány Ferenc volt Ficsor Ádám tanúja.) A 2011-ben alapított vállalkozás egy Mezőzombor mellett, "csecsemők minőségi prevenciós kezelésére" létrehozandó központ és a mellé építendő négycsillagos szálloda tervével pályázott, a Dévény-módszer alkalmazásáról ismert Dévény Anna Alapítvány szakmai támogatásával. Orbán Viktor (kormányfőként) és Kékessy Dezső (párizsi nagykövetként) 2001-ben "A mi részünkről minden átláthatóan történt, a döntéshozatalról nem rendelkezem információval. Minden szükséges dokumentumot csatoltunk, a pályázati anyagból megismerhető volt, hogy az én tulajdonomban lévő területen, családtagom tulajdonában lévő cég valósítja meg a beruházást" - mondta az [origo] megkeresésére Ficsor Ádám. A képviselő elmondta, hogy az adott terület több mint 10 éve a családé, és sok éve idegenforgalmi övezet. Készültek egy ilyen lehetőségre, de az előző kormány időszakában nem nyújtottak be pályázatot. Szerinte valójában nincs abban semmi rendkívüli, hogy nyertek, hiszen "nagyon erős pályázatot" raktak össze, és az ellenérdekelt politikai oldalhoz tartozás azért nyilván nem kizáró ok. Gyurcsány Ferenc (kormányfőként) és Ficsor Ádám (kabinetfőnökként) 2008-ban Az értékeléseket mindig két külön szakértő végzi, az általuk adott pontokat átlagolva jön ki a végeredmény. A FarmPark Kft. pályázata esetében először az egyik értékelő 70, a másik 71 pontot adott, így 70,5 pont lett az átlag. Újraértékelés csak egy készült, abban 83 pont szerepel. A különbség nagy része a "projekt előkészítettsége" szempont eltérő megítéléséből ered, itt az első két értékelő pontszámát (egyformán 5-öt adtak) a minőségbiztosító 10-zel megtoldotta. Az előkészítettséget ítélték meg másként A pontszámokhoz általában rövid indoklás is tartozik. A projekt előkészítettségénél a két eredeti értékelő azt írta, hogy a pályázó az önrészt, illetve a hitel saját forrás részét nem az elvárt/előírt módon igazolta. Ezt egy félmondattal megemlítette a minőségbiztosító is - ami nem meglepő, mert gyakorlatilag szóról szóra átemelte az egyik értékelés indoklásainak 90 százalékát a sajátjába -, a pontszámnál azonban már 10 ponttal vastagabban fogott a ceruzája. Ezenkívül a maximum 110 pontos értékelés több mint felét kitevő részében, a projekt szakmai megalapozottságának elbírálásakor is többet adott három, illetve két ponttal, többek között a fenntarthatóságra és a technológiára. Hogy a magasabb pontszámok megalapozottak-e, a pályázat ismeretének hiányában természetesen nem megítélhető. Az NFÜ a magasabb pontszám pontos okát firtató kérdésünkre cikkünk megjelenéséig nem válaszolt. "Nekem tiszta a lelkiismeretem, ez nem fantomprojekt, hanem egy családi vállalkozás fejlesztése, amiben nagyon hiszünk. Munkahelyeket teremt a térségben, jól illeszkedik Tokaj-Hegyalja idegenforgalmi kínálatába, vannak vele további, kapcsolódó terveink is" - mondta az [origo]-nak Ficsor Ádám. Arra a kérdésre, hogy volt-e már a családi vállalkozások valamelyikének hasonló üzlete, azt felelte, hogy a mezőgazdasági tevékenységükhöz szükséges ingatlant már építettek saját beruházásban. Az eredeti sorrend: Az új sorrend:	[ "Patakiána Kft.", "FarmPark Kft.", "Nemzeti Fejlesztési Ügynökség" ]	[ "Patricius Borház Kft.", "Energiasas Kft.", "Demokratikus Koalíció", "Dévény Anna Alapítvány" ]
Nemzetbiztonsági szakértők körében is érthetetlennek tartják, hogy Gyurcsány Ferenc és a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) miért nem költözik el a tavaly nagyszabású kormányellenes tüntetéseknek is helyszínéül szolgáló Kossuth tér környékéről a tervezett új kormányzati negyedbe. A kormányfő és a MeH ugyanis a legkorszerűbb biztonsági követelményeknek megfelelően tervezhető, modern épületegyüttes helyett a földművelésügyi tárca jelenlegi, patinás ingatlanját választja székhelyéül. A szakemberek szerint az egyetlen szempont a könnyű szállítás lehet, hiszen így a MeH munkatársainak csak a Kossuth tér túloldalára kell átköltözniük. A kormány hivatkozik a "könnyebb munkaszervezésre" az Országgyűlés közelsége miatt és biztonsági szempontokra is. Jellemző azonban, hogy a katonai erővel is védett, komolyabb konfliktus esetén hadvezetési pontnak is tekinthető Honvédelmi Minisztérium épületét átköltöztetnék, tehát úgy tűnik, hogy ennél a tárcánál nem olyan fontos szempont a biztonság. A MeH átköltöztetésénél viszont sok közpénzt lehet elkölteni nemzetbiztonsági okokra hivatkozva. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium épülete ugyanis a századfordulón megalkotott műemlék, ezért komoly erőfeszítést és tervezést jelent az átépítése, hogy megfeleljen a legszigorúbb biztonsági feltételeknek. Értesüléseink szerint a kormány nem sajnálja a pénzt erre a munkára, csak a tervezésre 220 millió forintot akarnak elkölteni az adófizetők pénzéből. A pályázók körét persze szűkítik nemzetbiztonsági okokra hivatkozva. A parlament nemzetbiztonsági bizottságának szocialista többsége meg is szavazta, hogy a tervezésre vonatkozó pályáztatást vonják ki a közbeszerzési törvény hatálya alól. A Kormányszóvivői Iroda lapunknak elismerte: a költöztetéssel kapcsolatos tervezési munkák elvégzésére meghirdetés nélküli, tárgyalásos pályázatot írnak ki, az eljárást a Kincstári Vagyoni Igazgatóság folytatja le, és ehhez az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága is jóváhagyását adta. A kincstárat nem hagyják sokáig tétlenkedni, még a nyáron kiírják a tendert a tervezésre szánt több százmillióra. Lapunk úgy tudja, hogy a pályázat felmentését nem volt könnyű elfogadtatni, első körben az ügy felháborította a szocialista képviselőket is, ezért a nemzetbiztonsági bizottságban csak másodszorra sikerült keresztülverni a javaslatot. A képviselőket megdöbbentette az is, hogy a tervek szerint csaknem tízmilliárd forint közpénzt szánnak a költözésre. A kivitelezés teljes összegéről a Kormányszóvivői Iroda csak annyit volt hajlandó elárulni a Magyar Nemzetnek, hogy a teljes költséget, amelyben benne van a költözés (szállítók, logisztika) és a műemlék épület átalakítása során keletkező esetleges feltárási munkák összege, "a tervező kiválasztásáig, illetve a tervezési munkák befejezéséig nem lehet pontosan meghatározni". A kivitelezőket egyébként a kormány elképzelései szerint várhatóan 2008 márciusában választják ki. A Kormányszóvivői Irodán egyelőre azt állítják, hogy erről nyílt közbeszerzési eljáráson döntenek, de ha a tervezés nemzetbiztonsági okokból zárt tender alapján zajlik, a kivitelezést is kivonhatják a későbbiekben a közbeszerzési törvény hatálya alól. Haraszti Gyula	[ "Miniszterelnöki Hivatal" ]	[ "Magyar Nemzet", "Kormányszóvivői Iroda", "Kincstári Vagyoni Igazgatóság", "Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium" ]
Ismét borsos áron hirdetik Magyarország családbarát voltát, a plakátkampányok lebonyolításáról ismertté vált Balásy Gyula cégei ezúttal egy 3,4 milliárd forintos (2,7 milliárd forint + áfa) keretszerződést kaptak a Rogán Antal tárcája alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivataltól. Az április elején aláírt szerződés (.pdf) szerint a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. a "Családbarát Magyarország országos programsorozat és kommunikációs kampány 2021" komplex kommunikációs és rendezvényszervezési feladatait látja el "a Miniszterelnökség Családokért Felelős Tárca Nélküli Miniszter részére." A Miniszterelnökség vállalása szerint a keretösszeg 70 százalékát (1,92 milliárd forint + áfa) mindenképpen elköltik Balásynál, de ez 30 százalékkal (826,7 millió forint+áfa) bővíthető. A szerződés április 12-én vált hatályossá, a keretösszeg kimerüléséig, de legfeljebb 2021 december 31-ig, tehát maximum 253 napra jött létre. Ez azt jelenti, hogy ha Novákék egy forintot sem vesznek igénybe az opciós keretből, a rendezvénysorozat és kommunikációs kampány naponta átlagosan 9,6 millió forintba kerül. Ha a teljes opciós keretet felhasználják, akkor a napi átlagköltség 13,4 millióra forintra jön ki. Kapcsolódó Nem nőknek való vidék Hol a nők helye? Az elmúlt évek legnagyobb port kavaró kijelentéseiből válogattunk. Eddig is milliárdok mentek az önfényezésre 2018-ban a kormány milliárdokat költött a Családok Évére, bár sok érintett vagy egyáltalán nem tudott a nekik dedikált évről, vagy csak hirdetések, a hidakon elhelyezett zászlók, hirdetések és rendezvényeken elhelyezett standok jutottak eszükbe a drága kezdeményezésről. 2019-ben Balásy cégei nettó 1 milliárd 181 millió forintos megbízást kaptak a "Családbarát Magyarország 2019" intergrált médiaügynökségi feladatainak ellátására, tavaly ugyancsak Balásy cégei vitték el a "Családbarát Magyarország országos programsorozat és kommunikációs kampány 2020" elnevezésű szerződés első (126 millió forint) és második (1816 millió forint) ütemét is.	[ "New Land Media Kft.", "Lounge Design Kft.", "Miniszterelnökség", "Nemzeti Kommunikációs Hivatal" ]	[ "Miniszterelnökség Családokért Felelős Tárca Nélküli Miniszter" ]
Kifejezetten helyi rádiós tartalmakat támogató pályázatán az NMHH 74 millió forintot oszt szét. Tatabányán például a Forrás Rádiót támogatják, Kiskunfélegyházán a Sirius Rádiót és így tovább. Budapesten a Lánchíd Rádió pályázott eredményesen. A médiatanács csaknem 74 millió forinttal támogatja a helyi rádiók műsorait a Magyar Média Mecenatúra program keretében – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) csütörtökön. Közleményük szerint az NMHH Médiatanácsa keddi ülésén döntött a kifejezetten helyi rádiós tartalmakat támogató pályázat idei harmadik fordulójának nyerteseiről. A 2014-re meghatározott 300 millió forintos keretösszegből ezúttal 17 rádió kapott támogatást 11 rendszeresen jelentkező hírműsorra, 10 szolgáltató magazinra és egy tematikus magazinra összesen 73,7 millió forint értékben. A médiaszolgáltatók egyenként 12 havi hozzájárulást kapnak. A sikeres pályázók között van a komlói 99,4 Rádió 1, a miskolci, a nyíregyházi és a szegedi Európa Rádió, az Érd FM 101,3, a tatabányai Forrás Rádió, a budapesti Lánchíd Rádió, a békéscsabai Mega Rádió, a siófoki Part FM, a mezőtúri Pont Rádió, a szegedi Rádió 88, a fehérgyarmati Rádió Som, a Rádió Szarvas, a Rádió Törökszentmiklós, a kiskunfélegyházi Sirius Rádió, a Tisza-tó Rádió és a székesfehérvári Vörösmarty Rádió. A pályázati keret megmaradt részére még egy fordulóban lehet jelentkezni, a pályázatok beadási napja 2015. január 7. A most meghozott pályázati döntésről szóló részletes tájékoztató olvasható az NMHH honlapján.	[ "Lánchíd Rádió", "Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság" ]	[ "NMHH Médiatanácsa", "Rádió 1", "Magyar Média Mecenatúra", "Part FM", "Mega Rádió", "Rádió Som", "Vörösmarty Rádió", "Érd FM", "Európa Rádió", "Pont Rádió", "Rádió Törökszentmiklós", "Tisza-tó Rádió", "Rádió 88", "Forrás Rádió", "Rádió Szarvas", "Sirius Rádió" ]
Mészárosék Konzumja nagyot harapott a 4iG Nyrt.-be A Mészáros Lőrinc és felesége, Mészáros Beatrix tulajdonában álló Konzum PE Magántőkealap 44,62 százalékra növelte részesedését a 4iG Nyrt.-ben - tette közzé a Konzum PE és a 4iG szerdán, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján. A Konzum PE Magántőkealap a közlemény szerint október 1-jén és 2-án tőzsdei ügylet keretében 177 532 darab, egyenként 1000 forint névértékű 4iG törzsrészvényt vásárolt, így szavazati jogot biztosító részvényeinek a száma 838 937 darabra, a társaságban fennálló szavazati jogának mértéke pedig 35,18 százalékról 44,62 százalékra emelkedett, átlépve a tőkepiaci törvényben meghatározott 40 százalékos küszöbértéket. A Konzum Nyrt. június 6-án jelentette be, hogy az Opus Global Nyrt., valamint a Konzum Befektetési Alapkezelő Zrt. és annak két alapja, a Konzum PE Magántőkealap és a Repro I. Magántőkealap - mint összehangoltan eljáró személyek - 2018. május 22. és 25. között a 4iG-ben történő befolyásszerzésre irányuló megállapodásokat kötöttek a 4iG Nyrt. egyes részvényeseivel, a 4iG által kibocsátott részvények 50,28 százalékára. A Repro I. Magántőkealap és a Konzum PE Magántőkealap vételi jog alapításáról szóló megállapodást kötött egymással 424 261 részvényre. A Konzum PE Magántőkealap - részben élve a szerződésen alapuló jogaival - június 6-án megszerzett 427 745 darab 4iG-részvényt, aminek révén 22,75 százalékos tulajdoni hányadhoz és 23,35 százalékos befolyáshoz jutott a társaságban, majd augusztus 27-én és 28-án újabb 233 660 4iG-részvényt szerzett meg, így 35,18 százalékra növelte részesedését a 4iG Nyrt.-ben. A 4iG Nyrt. részvényei a BÉT standard kategóriájában forognak. A papírok keddi záróára 430 forint volt. Az elmúlt egy évben a papírok legmagasabb árfolyama 448 forint, a legalacsonyabb 180 forint volt. A 4iG részvényeinek korábban 1000 forintos névértékét tizedelték, az új részvénysorozat első kereskedési napja október 3.	[ "Konzum PE Magántőkealap", "4iG Nyrt." ]	[ "Mészárosék Konzum", "Opus Global Nyrt.", "Repro I. Magántőkealap", "Konzum Nyrt.", "Budapesti Értéktőzsde", "Konzum Befektetési Alapkezelő Zrt." ]
Közbeszerzés nélkül, házon belül kelt el egy 20 milliárd forintos megbízás a Magyar Államvasutaknál, a haszonélvezők közül azonban nem maradhatott ki Mészáros Lőrinc sem. 2019 júliusában nettó 20 milliárd forintos keretszerződést kötött a MÁV Zrt. a saját leányvállalatával, a MÁV FKG Felépítménykarbantartó és Gépjavító Zrt.-vel a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat nagygépes pályakarbantartási feladataira. A megbízás elsőre problémamentesnek tűnik: ki más végezné a vasúti karbantartást, mint a MÁV saját vállalata, amelynek éppen ez a feladata? Épp ezért a MÁV Zrt. nem írt ki közbeszerzést sem, a közbeszerzési törvényt ugyanis nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a közszolgáltató ajánlatkérő olyan közös vállalkozással köt szerződést, amelynek maga is tagja, ha a közös vállalkozást azért hozták létre, hogy az adott tevékenységet legalább három éven keresztül végezze, és a létesítő okirata kiköti, hogy a közös vállalkozást létrehozó közszolgáltató ajánlatkérők legalább ugyanennyi ideig a közös vállalkozás tagjai maradnak. Leegyszerűsítve: mivel a MÁV Zrt.-nek van egy olyan leányvállalata, amelynek a karbantartás a fő feladata, ilyen munkákra – értékhatártól függetlenül – nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia. Ez történt a két és fél évre kötött szerződés (.pdf-ben itt találja) esetében is, a megbízás pályáztatás nélkül, közvetlenül a MÁV FKG Kft.-hez került. A közbeszerzés elhagyása az érintett cégeknek könnyebbség, a közpénzek útjának követését azonban nehezíti, mert amíg egy pályáztatásnál jobb esetben feltüntetik a munkába bevont alvállalkozókat, addig a házon belüli megbízásnál nem. Információink szerint a MÁV pályakarbantartási munkálataiba is bevontak alvállalkozót, így közérdekű adatigényléssel kértük ki e cégek listáját. Az állami vasútvállalat válaszában azt közölte, hogy a MÁV FKG Kft. a vágányköszörülési feladatok elvégzésére bevonta a V-Híd Vagyonkezelő Kft.-t. Ez pedig megerősítette korábbi értesüléseinket, amely szerint a hatalmas megbízás nyertese ugyan egy állami cég, alvállalkozói szinten azonban Mészáros Lőrinc birodalmába ütközünk. A V-Híd Vagyonkezelő Kft. tulajdonosa az a V-Híd Építő Zrt., amelyet 2018-ban vásárolt meg Mészáros Lőrinc és felesége, Mészárosné Kelemen Beatrix. Hogy cégük pontosan mennyi pénzhez jut a 20 milliárdos keretből, azt csak a szerződés lejárta után lehet megállapítani. Mindenesetre minimum aggályosnak tűnik, hogy a MÁV arra hivatkozva hagyja el a közbeszerzést, hogy van karbantartó cége, a közpénz egy része mégis Mészárosék cégéhez kerül. A V-Híd életében a mostani, állami megbízás bizonyára a kisebbek közül való: nemrég a G7.hu írta meg, hogy a Mészáros-cég csaknem 55 milliárd forintért épít vasútvonalat a debreceni BMW-gyárhoz. Azonban még ez is eltörpülhet a leginkább kínai hitelből épülő Budapest-Belgrád vasútvonal kivitelezése mellett, amelyet két kínai cég mellett Mészáros RM International Zrt. nevű érdekeltsége nyert el. Alvállalkozói szinten itt minden jól ismert Mészáros-rokon érdekeltsége megjelenik, a bevont cégek egyike pedig ugyancsak a V-Híd Zrt. A Rákos-Hatvan vasútvonal 150 milliárd forintos felújítási munkálatainál nem volt ilyen egyértelmű a helyzet, a hatalmas munkát látszólag a felcsúti birodalomtól független cégek végezték, csak később tudtuk kinyomozni, hogy alvállalkozóként több Mészáros-közeli cég is pénzhez jutott, ráadásul a dollármilliárdos vejének, Homlok Zsoltnak a bevonásával: A vasút, amelyet végül akkor is építenek Mészárosék, ha nem ők nyertek Úgy látszott, hogy Mészáros Lőrinc köre a Rákos-Hatvan vasútvonal 150 milliárdos felújításából kimarad, ám a 24.hu birtokába került szerződések szerint alvállalkozóként kereshetnek a beruházáson. Kiemelt kép: Máthé Zoltán / MTI	[ "MÁV Zrt.", "MÁV FKG Kft.", "V-Híd" ]	[ "V-Híd Vagyonkezelő Kft.", "MÁV FKG Felépítménykarbantartó és Gépjavító Zrt.", "V-Híd Építő Zrt.", "Mészáros RM International Zrt.", "Magyar Államvasut" ]
Öttusabajnok nyert pert a Centrum ellen BUDAPEST – Vajon mire költötte el a Centrum a parkolóautomatákba bedobált sok millió forintunkat? A kérdésre, amely Hanzély Ákos (42) öttusabajnokunkban is felmerült, három év után végre választ kaphatunk. Ennyi időbe telt ugyanis, hogy a bíróság kötelezze a parkolócéget, hogy hozza nyilvánosságra a közérdekű adatokat. A Centrum 30 napot kapott, hogy eleget tegyen a jogerős ítélet szerinti kötelezettségének. Diadal. Hanzély Ákos három éve perelte be a Centrum Parkolót. Fotó: Oroszi Beáta –Csodálkoznék, ha nem ütne ki mondjuk hirtelen tűz az irattárban – osztotta meg kételyeit a Blikk-kel Hanzély, aki 2007-ben még civilként indította az első pert az akkoriban parkolási "nagyhatalomnak" számító Centrum ellen. A 2010-ben fővárosi képviselőnek megválasztott exsportoló mögé azóta pártja, az LMP is felsorakozott, amely a harmadszorra indított pert végül megnyerte a Centrum Parkoló Rendszer Kft.-vel szemben. – Az átláthatóság az LMP egyik vesszőparipája, hiszen a korrupció évente akár több száz milliárddal is megrövidítheti az állami pénzeket – nyilatkozta Püspöki Gábor, az LMP fővárosi frakciójának sajtófőnöke. – Ez ellen a leghatásosabb eszköz a pénzek útjának nyilvánossága. Az LMP kiadott közleménye szerint a Centrum, amely a főváros hét kerületében üzemeltetett automatákat, jó, ha a beszedett pénz egyötödét juttatta vissza az önkormányzatoknak. Előfordult, hogy a becsléseik szerint 2-300 milliós éves bevételükből az adott kerület mindössze 15 milliót kapott meg. A Centrum ügyvezetője, Piros Attila vasárnap estig nem reagált megkeresésünkre. K. R. M.	[ "Centrum Parkoló Rendszer Kft." ]	[ "Blikk-kel Hanzély" ]
A plakátkampányos Balásy Gyula legalább 1,4 milliárdot szakít, de százmilliók mennek utazásra is. Közben épül az ingatlan- és a cégbirodalom is a Mathias Corvinus Collegium körül. Februárban mutattuk be, hogyan jutott több száz milliárdos vagyonhoz a kormányközeli elitképző, a Mathias Corvinus Collegium (MCC), amely Kárpát-medence-szerte nyújt az oktatást kiegészítő képzéseket az általános iskola felső tagozatától az egyetemig. A kormánypárti képviselők tavaly megszavazták Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes törvényjavaslatát, és odaajándékozták a Richter- és Mol-részvények 10 százalékát az MCC-t működtető Tihanyi Alapítványnak (szeptember óta Mathias Corvinus Collegium Alapítvány), valamint a kollégium által használt gellérthegyi ingatlant is. A részvények értéke nagyságrendileg 280 milliárd forint körül van, az éves hozam 7-8 milliárd forint környékén várható. Összehasonlításképp: a részvénypakett becsült értéke nagyságrendileg annyi, amennyit az állam idén rokkantsági, rehabilitációs ellátásokra (283 milliárd forint) vagy a munkanélküliek segélyezésére (álláskeresési járadékra) és a közmunka-programokra összesen szán (273 milliárd forint). Kapcsolódó Százmilliárdokkal hizlalták megkerülhetetlenné a kormányközeli elitképzőt A Mathias Corvinus Collegium a Habony Árpád hitelezőjeként is elhíresült Tombor András szerelemprojektjének indult, majd negyed századdal később rengeteg pénzzel szállt be a kormány, és kiszorította a Fidesz-közeli üzletembert. Volt és jelenlegi diákokkal, oktatókkal és a főigazgatóval beszélgettünk, hogy megmutassuk, mi az az MCC, és hová tart. Ősszel a kormánytöbbség vagyonkezelő közalapítvánnyá változtatta az MCC-t működtető alapítványt, és két pécsi, több révfülöpi (a vitorláskikötőt és a hozzá tartozó épületeket), valamint egy szekszárdi, egy szombathelyi és egy zalaegerszegi létesítményt is ingyen adott át a szervezetnek. (A vagyonátadás érdekessége, hogy az MCC mögött álló alapítvány kuratóriumi elnöke Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkár, aki a bőkezű állami ajándék átadója és átvevője egy személyben.) A kormány azonban még erre is rá tudott tenni egy lapáttal: karácsony előtt nem sokkal csaknem 100 milliárd forintot juttatott az alapítványnak a gazdaságvédelmi alapból. Mire megy a pénz? Mostanra kezd körvonalazódni, hogy merre folyik tovább a közösből kapott pénz: a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány február közepén kétmilliárd forintos keretszerződést kötött Balásy Gyula cégeivel, a New Land Media Kft.-vel és a Lounge Design Kft.-vel "komplex kommunikációs és rendezvényszervezési szolgáltatások" elvégzésére. A nettó kétmilliárdos keretösszeg kimerítéséig vagy legfeljebb 2022 végéig érvényes megállapodás 600 millió forint plusz áfa opciót tartalmaz, így egyelőre annyi biztos, hogy a kormányközeli elitképző nettó 1,4 milliárd forintot biztosan elkölt a kormány plakátkampányait is levezénylő Balásy cégeinél. Kérdésünkre az MCC azt közölte: "a közbeszerzést követően megkötött kommunikációs szerződés a leghatékonyabb és leginkább költséghatékony módja annak, hogy az MCC sokrétű, a Kárpát-medencét lefedő, több korosztályt érintő kommunikációs, PR és rendezvényszervezői tevékenységét lefedje". Hogy pontosan milyen rendezvényekkel és milyen kommunikációs kampányokkal számolnak a jövőben, ami indokolja a hatalmas megbízást, arra nem kaptunk egyértelmű választ. Elküldték viszont egy Facebook-videó linkjét, amelyben az MCC-Mindset Pszichológia Iskola diákja beszélget Sterczer Hildával, a Hópárduc Alapítvány alapítójával "hegymászásról, érzelmi és fizikai mélységekről, magasságokról". Levelünk elküldésekor ez volt a legfrissebb, a megbízás keretében lebonyolított esemény. A videón 2400 megtekintést mutat a a közösségi oldal, ez túlszárnyalja a többi, ezt követő közvetítés nézettségét, amelyek jellemzően 300 fős közönséget vonzottak. Az MCC figyelmünkbe ajánlotta honlapját, hogy itt nézzünk szét az aktuális rendezvényeik ügyében, de nem lettünk okosabbak abban a kérdésben, hogy mire megy el legalább 1,4 milliárd forint a jövő év végéig. Arról is megkérdeztük a tehetséggondozó szervezetet, hogy miért kell 10 hónapra nettó 21,1 millió forintért bérelni autókat a Mercarius Flottakezelőtől. Az orosz befolyás alá került cégről korábban a paksi atomerőmű-bővítés kapcsán írtunk. Az MCC válasza szerint számos vidéki és határom túli helyszínen vannak jelen, ahol programokat szerveznek, oktatási tevékenységet folytatnak, szervezeti teendőket szükséges intézni. "Vezetők, kapcsolattartók, operatív feladatot ellátó kollégák ebből kifolyólag többet kell, hogy utazzanak ezekre a helyszínekre munkavégzés céljából. Emiatt volt szükség autók bérlésére. Az MCC az ár-érték arány tekintetében legkedvezőbb ajánlatot kiválasztva, Seat Leon és Tarraco típusú, középkategóriás járműveket bérel, a szerződéses partner által felkínált alapfelszereltséggel". Mindez valóban eltörpül az utazásszervezési költségek mellett, az alapítvány márciusban nettó 500 millió forintos keretszerződést kötött az állami megbízásokkal szépen ellátott Mauri Utazási Kft.-vel belföldi és külföldi utak szervezésére. Pontos összeg nem ismert, de vélhetően jelentős summa megy el a Feneketlen-tónál található négycsillagos, 355 szobás Flamenco Hotel bérletére is, amely legalább négy évig üzemel majd hallgatói kollégiumként, közösségi térként, rendezvényhelyszínként és irodaként. Az MCC budapesti központja 2001 óta a Somlói út 49-53. szám alatt található, ezt az egykoron a Munkásőrség, majd az Országos Rendőr-főkapitányság székházául szolgáló épületet ugyancsak ingyen kapták meg tavaly. A kollégium korábbi indoklása szerint azonban a jelenleg használt épületek alkalmatlanok a hosszú távú szakmai céljaik megvalósításához. Ezért 2025-re új épületet húznak fel a Gellérthegyre, amelynek tervpályázatát már kiírták. Az MCC honlapján szemlézett interjú szerint már biztos, hogy megveszik a műemléki védettségű, rendkívül rossz állapotban lévő miskolci Avas szálló épületét, így az ajándékba kapott dunántúli ingatlanok után Kelet-Magyarországon is új bázist építenek ki. Épül a cégbirodalom, és már az alaptörvény is védi Ilyen tőkével (és a gazdaságvédelmi alapból érkező 100 milliárddal a zsebben) talán nem meglepő, hogy az MCC nagy erőkkel fogott bele üzleti birodalma kiépítésébe. December 22-én rögtön öt céget alapított. Mind az öt saját tulajdonú, illetve bérelt ingatlan bérbeadásával, üzemeltetésével foglalkozik. Nemrég derült ki, hogy az MCC lett a Libri-Bookline könyvkiadási és kereskedelmi óriás kisebbségi tulajdonosa, a Gazdasági Versenyhivatal a bejelentés után két nappal már ki is állította a hatósági bizonyítványt a fúzióról. Az ingyen megszerzett tőke ráadásul Varga Judit indítványának köszönhetően vélhetően hosszú időre be van betonozva. Az igazságügyi miniszter javaslatára ugyanis tavaly úgy módosították – immár kilencedszer – az alaptörvényt, hogy abban rögzítették: a "közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladata ellátásáról sarkalatos törvény rendelkezik." Magyarán az ilyen típusú alapítványokkal kapcsolatban csak kétharmados többséggel tehet bármit az Országgyűlés. Egy esetleges kormányváltás esetén tehát a jelenlegi ellenzéknek kétharmados többségre lenne szüksége ahhoz, hogy az ingyen odaadott vagyonelemeket visszaszerezze. Szalai Zoltán MCC-főigazgató februári cikkünkben ugyanakkor azt is hangsúlyozta: kuratóriumuk kétharmados parlamenti többséggel sem váltható le, azzal ugyanis, hogy az alapító jogok a kuratóriumhoz kerültek, egyetlen kormány sem szólhat bele az ügyeikbe.	[ "New Land Media Kft.", "Mercarius Flottakezelő", "Mathias Corvinus Collegium", "Lounge Design Kft.", "Tihanyi Alapítvány", "Mauri Utazási Kft." ]	[ "Mathias Corvinus Collegium Alapítvány", "Országos Rendőr-főkapitányság", "Gazdasági Versenyhivatal", "MCC-Mindset Pszichológia Iskola", "Hópárduc Alapítvány" ]
Költségvetési csalás bűntette miatt 36 személlyel szemben emelt vádat a Csongrád Megyei Főügyészség. A vádlottak mintegy 1,5 milliárd forint adót csaltak. A közelmény szerint a számlabefogadók között szerepelt szegedi székhelyű őrző-védő cég is. Az Átlászónak több forrásból megerősítették, hogy a Tigers Securityről van szó, ami Német Ferenc fideszes képviselőjelölt többségi tulajdona. Költségvetési csalás bűntette miatt 36 személlyel szemben emelt vádat a Csongrád Megyei Főügyészség, illetőleg további 54 személlyel szemben alkalmazott más intézkedést, akik fiktív számlák kibocsátásával, illetőleg befogadásával közel másfél milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek – írta szeptember elején közleményében az ügyészség. A meglehetősen hosszúra nyúlt sajtóanyag szerint az elsőrendű vádlott 2015. és 2017. közötti fiktív számlázásra létrehozott cégekkel 3-5 százalékért adták el számlákat. A számlák mögött semmilyen gazdasági esemény nem állt, kizárólag áfa visszaigénylésről szóltak, mondja az ügyészség. Az ügyészség szerint a főkolomposok mellett a számlagyártól egy szegedi székhelyű őrző-védő cég is vásárolt, illetve egy vendéglátóipari termékeket forgalmazó vállakozás, és egy országos kereskedéssel foglalkozó társaság is, ők együtt 100 millió forint áfát csalhattak el. A kérdést, hogy melyik cégről van szó, az ügyészség azzal hárította el, hogy “a kérdéses ügyben a konkrét cégre nézve nem adható tájékoztatás, hiszen abból az elkövető személyére nézve is egyértelmű következtetés lenne levonható." Az Átlátszó információi szerint ugyanakkor az őrző-védő cég nem más, mint a felszámolás alatt álló Tigers Security. Ennek többségi tulajdonosa Német Ferenc, a vagyonvédelmi kamara korábbi elnöke, a Fidesz szegedi képviselőjelöltje. Német a Fidesz-KDNP színeiben indult a 2014-es önkormányzati választáson, de úgy nem jutott be a közgyűlésbe, de a Fidesz külsős tagként delegálta a a városi közgyűlés jogi, ügyrendi és közbiztonsági bizottságába. 2016-ben Német jelentette fel Botkát egy állítólagos ingatlanpanama-ügy miatt. A 24.hu akkori írása szerint Botkát azzal vádolták, hogy az uniós támogatásból épült Ligetfürdő városi tulajdonrészét áron alul adta magántulajdonba az önkormányzat. Ezért Német Ferenc, a Tisza Lajos Közéleti Egyesület, valamint a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke hűtlen kezelés gyanújával feljelentette a polgármestert. De még csak nem is nyomoztak, a hvg.hu írta meg 2018-ban, hogy minden a szerződéseknek megfelelően történt. Német volt az is, aki a Magyar Időkben 2017-ben arról beszélt, elutasította a szegedi közgyűlés jogi bizottsága a Botka László polgármester vagyonnyilatkozatának vizsgálatára vonatkozó fideszes javaslatot. Ez még abban az időben történt, amikor még Botka miniszterelnök jelölt volt, és ezt a szegedi Fidesz is próbálta kihasználni. Az akkori cikk szerint Botka László, a szocialisták miniszterelnökjelölt-aspiránsa több tételt is kihagyott a vagyonnyilatkozatából. Ezek közé tartozik az állítólag több millió forintot érő Rolex óra, illetve egy háromszáz négyzetméteres telek is. Német arra panaszkodott, hogy a baloldali többség meg sem próbált érdemben foglalkozni az előterjesztéssel. Botka az index.hu-nak akkor azt mondta, a telek mindig is benne volt a vagyonnyilatkozatban. Német most az önkormányzati választásokra készül. Facebook oldala szerint “itt az idő, hogy visszaadjuk Szeged régi rangját." Biztonságot, nyugalmat akar Újszegednek, ahol indul, a Fidesz támogatta, de magát függetlennek nevező Nemesi Pál csapatában. Német azt mondta az Átlátszónak, a vádemelés az ügyvezető ellen történt, ő személy szerint évek óta nem vesz részt az ügyvezetésben. Több cégben is tulajdonos, de állítása szerint nem tudott a számlavásárlásról. “A napi ügyekben végképp nem vettem részt" – hangsúlyozta. Az ügyészség voltaképpen megbocsátó az adócsalókkal, a közlemény szerint “a nyomozás során 54 gyanúsított az általa okozott vagyoni hátrány összegét részben vagy egészben megfizette és ezzel közel 500 millió forint megtérült a magyar állam felé. Ezen terheltek vonatkozásában a főügyészég az eljárást megrovás alkalmazása mellett megszüntette, illetőleg a feltételes ügyészi felfüggesztés lehetőségével élt a vagyoni hátrány megtérítésének előírása mellett." Fotó: Német Ferenc/Facebook Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!	[ "Tigers Security" ]	[ "Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara", "Csongrád Megyei Főügyészség", "Magyar Idők", "Tisza Lajos Közéleti Egyesület" ]
Hiába a tekintélyes állami autóflotta, Szijjártóék 37 millióért bérelnek autókat Budapest – Hiába a tekintélyes állami autóflotta, milliók mennek el autóbérlésekre. Eddig idén több tucat alkalommal kellett a Külügyminisztériumnak gépjárművet rendelni. Javítóintézetbe kerül a 16 éves fiú, aki megkéselt egy rendőrt Dunaújvárosban – Megszólalt az édesanya fia tettéről Összesen 37 millió forintot fizettek ki ezen a címen, ebből 16 milliót a Miniszterelnökség megbízásából adott – derült ki Mesterházy Attila MSZP-s képviselő írásbeli kérdésére adott miniszteri válaszból. Elég húzós tételek találhatóak az általa mellékelt listában. Az egyiptomi elnök, Abdel Fattah el-Sziszi júniusi egynapos látogatására például több mint 2,3 millió forintot költöttek. Sokkal olcsóbb volt a brit külügyminiszter, Philip Hammond autóbérlése, amely alig 84 ezer forintba került. A szerb elnök, Alexsander Vucic kétszer is volt Budapesten, első alkalommal 652 ezer, második alkalommal 402 ezer forintot fizettek a szállításáért. Orbán Viktor Werner Faymann kancellárrall tárgyalt Bécsben / - Botár Gergely Orbán Viktor kormányfőnek is béreltek autót, amikor szeptemberben Bécsben meglátogatta osztrák kollégáját. 352 ezer forintba került a bérleti díj egy napra, de az nem derült ki, hogy milyen autót, vagy autókat kölcsönöztek neki. Egy kivétellel csupán két céggel szerződtek: a Luxury Limousine Kft-vel, valamint a First Class Limousine Kft-vel, Orbán Viktor esetében a First Classtól kölcsönözték az autót. A legdrágább autó óradíja a honlapjuk szerint 20 ezer forint volt. Ha van véleményed az olvasottakról, gyere és mondd el a Blikk-kocsmában! Katt a lenti képre: Blikk-információ	[ "Külügyminisztérium" ]	[ "Luxury Limousine Kft-vel", "First Class", "First Class Limousine Kft-vel" ]
Perre ment az állami szervekkel egy pályázatvesztes dohányboltos, akinek a jogi képviseletét régi vásárlója látja el. Első lépésben szeretnének hozzájutni olyan adatokhoz, melyek alapján megállapítható, hogy megérdemelten bukta-e el a 19 évig Dunakeszin trafikot üzemeltető férfi a koncessziós pályázatot. Ha nincs kielégítő válasz, akkor a Dunakeszin nyitott nemzeti dohányboltok szerződéseinek jogszerűsége is megkérdőjelezhető, ami lavinát indíthat el más településeken is. A szeptemberben kezdődő ügyről kérdeztük Keresztes Tamást, a felperes ügyvédjét. hvg.hu: Pontosan mi a per tárgya és kik ellen indítja? Keresztes Tamás: A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot (NFM) és a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-t (NDN) pereltem be azért, hogy hozzáférhessek a dohány-kiskereskedelmi koncessziós pályázattal kapcsolatban olyan adatokhoz, melyek alapján el tudom dönteni, hogy az általam képviselt pályázó valóban nem érdemelte meg, hogy a nyertesek közé tartozzon. hvg.hu: Ne legyünk naivak, ez a per jóval többről szól, mint egy, a boltot bezárni kénytelen trafikosról! K. T.: Akkor, hogy teljesen világos legyek: az én számomra ez az ügy csak arról szól, hogy van egy ember, akiről az államnak fogalma sincs, milyen meggyőződésű, de aki közmegelégedésre, és minden szabályt betartva 19 éve dohányt, cigarettát meg újságot árul Dunakeszin. Majd jön az állam, és nemcsak elveszi tőle a megélhetését, de meg sem indokolja, hogy mindezt miért teszi. hvg.hu: Zömmel családjogi és polgárjogi ügyeket vállal, ritkábban egy-egy céges és büntetőjogi ügyet. Hogyan lett a szereplője ennek az ügynek? K. T.: Évek óta minden szombat reggel rituálészerűen vettem meg a közeli trafikban a Nemzeti Sportot. Kedves, rendes ember az eladó, aki áprilisban megkérdezett, mi a véleményem a trafikok működtetésének újrapályáztatásáról, és hogy sokkal kevesebb lesz majd a dohánybolt. Mivel nem dohányzom, nem nagyon tudtam mit mondani. Amikor elmondta, hogy ő is pályázott, sok sikert kívántam neki. Május végén azzal fogadott, hogy megvan az eredmény, de össze van törve, nem érti, mi történt, mert nem nyert. A boltot be kell zárnia, és azt se indokolták meg, hogy a pályázatával mi volt a baj, de így nem dolgozhat tovább. Egy tipikusan "mindenki ismer mindenkit" kisvárosban élek, és ezen a ponton éreztem azt, hogy itt valami nem stimmel. Az okokat keresve gyorsan eljutottunk odáig, hogy kérdéseket kell feltenni a hiányzó részekkel kapcsolatban, és a válaszok alapján lehet majd érdemben minősíthető az eset. Lényegében így vállaltam el a jogi képviseletet. hvg.hu: Az NFM és az NDN címére küldött levelekben pontosan mire volt kíváncsi? K. T.: Miután megvizsgáltam a pályázati kiírást, találtam egy olyan részt, amit nem értettem: ez az üzleti terv elbírálásához kapcsolódik. Kerestem azt a szempontrendszert, hogy mi alapján, miként osztják ezt a 60 pontot. Nem találtam ilyet, ezért azt gondoltam, ha egy pályázat lehetőséget ad a kiírójának arra, hogy a pontok felét abszolút szubjektíven és ellenőrizhetetlen módon adhassa, akkor ott valami nem kerek. Ez ugyanakkor aggály volt, nem megállapítás, amit ütköztetni akartam a tényhelyzettel. Ezért is tettem fel olyan kérdéseket, amivel ez a helyzet tisztázható. A válaszok alapján aztán el lehet dönteni, hogy a pályázat eredményét elfogadom vagy tovább harcolok. Ezért szerettem volna tudni, hogy hány pontot ért el a pályázat, mennyit a nyertes pályázatok – illetve hogy ezekben milyen arányban szerepelnek az üzleti tervek pontjai. Érdekel, hogy kik, hányan döntötték el, hány pontot érnek a pályázatok. Milyen összetételű volt a bírálóbizottság, és mennyire értenek ehhez a területhez. Most is úgy gondolom, hogy ebben nincs titok. Ahogy abban sem, hogy az üzleti tervet milyen szempontok alapján pontozták. Gond attól a pillanattól kezdve van mindezekkel, ha nem jön a kérdésekre válasz. hvg.hu: Az is válasz, hogy nem adhatják ki az adatokat. K. T.: Előfordult már, hogy valamelyik gyerekemnek eltűnt az iskolai ellenőrző könyve. Tudom, hogy ha "nem találja" a gyerek, akkor mindig zűr van. Mert ha tele van az ellenőrző jó jegyekkel meg dicsérettel, akkor ilyesmi soha nem történik. Csak akkor, ha valamit takargatni kell. Pontosan ugyanezt érzem ezzel az üggyel kapcsolatban is. Feltettem négy védhető, megítélésem szerint személyiségi jogot és üzleti tikot nem sértő, minősített adatot nem érintő kérdést, és nem kaptam rájuk érdemi választ. Az NDN Zrt. azt a számomra teljesen elfogadhatatlan álláspontot tükröző választ küldte, hogy mivel személyhez fűződő és üzleti titokhoz kapcsolódó adatokat kértem, ezért elutasítják a kérelmemet. És egyébként is: majd a nyertes pályázati pontokat megjelentetik a honlapjukon. Mivel az információs törvény alapján az adatkezelőtől kért információ igénylés elutasítása esetén 30 nap áll rendelkezésre, hogy az ügyben bírósághoz forduljak, júniusban beadtam a keresetet. Bármennyire is szívesen alkudoznék az állammal, nekem a törvény szab határt, így abba az utcába nem mehettem be, hogy levelezgetésekkel kicsússzak a rendelkezésemre álló határidőből. Ennek lett a vége, hogy szeptember 20-ára a Fővárosi Bíróságon kiírták a tárgyalást. hvg.hu: Mi fog itt eldőlni? K. T.: A konkrét koncessziós eljárással megyünk oda, ami a mi esetünkben a Dunakeszin megkötött 21 trafikkoncessziós szerződést érinti. Azt kell tudnom a bírósággal megállapíttatni, hogy a 21 nyertes pályázat valóban jobb volt-e, mint az én vesztes pályázatom. Ha ezt nem tudom megállapítani, vagy azt állapítom meg, hogy nem volt jobb, esetleg azt, hogy ezt nem lehet kideríteni, akkor van választási lehetőség. Ha a bíróság megállapítja: az általunk kért adatok közérdekűek, és ezeket semmiféle tilalom nem védi, akkor azokat ki kell adni. Azok alapján az ügyfelemnek kell döntenie, hogy felvállalja-e a pereskedést. Ha igen, akkor azt meg fogom indítani. hvg.hu: Mi a végső céljuk? K. T.: A pereskedésnek egyetlen célja lehet: a településen kötött dohánykoncessziós szerződések érvénytelenségének megállapítása. Mást nem tudok elképzelni akkor sem, ha ez más településekre átterjedve, lavinát indíthat el. Abban bízom, a bíró majd nekünk ad igazat, és az állam mindenféle további bírói kényszer nélkül levonja a következtetéseket és ahelyett, hogy a helyzetet sakk-mattig végigjátszaná, megpróbálja orvosolni a dolgot. Például azzal, hogy mivel a dohány-kiskereskedelemről szóló törvény a fiatalkorúak védelméről szóló passzusokból ered, nem ragaszkodik a kiosztható koncessziós jogok jelenlegi, lakosságszámhoz kötött számához. Miért ne kaphatna jogot az, aki régebben is ezzel foglalkozott, és vállalja, hogy megfelel az egyébként szigorú működtetési feltételeknek, és vállalja az ellenőrzést? Miért ne lehetne a számuk a jelenlegi kétszerese – és miért ne lehetne akár 30 ezer koncessziós szerződést kötni? hvg.hu: Milyen feltételekkel vállalta a megbízást? K.T.: Borzasztó egyszerű feltételeim voltak: az ügy addig számomra nem ügyvédi díjazásról szól, amíg nem kapom meg a válaszokat. Ha megkapom – akár a bírósági eljárás eredményenként –, és úgy döntünk, hogy lesz az ügynek jogi értelemben folytatása, akkor elkezdhet ketyegni az óra. hvg.hu: Attól a nem tipikus szituációtól eltekintve, hogy kit perelt be, szakmailag mennyire jelent kihívást ez az ügy? K. T.: Ilyen típusú ügy talán idehaza még nem volt. Az alapkérdés ugyanis az, hogy amikor az állam kerül egy szerződő fél pozíciójába, vonatkoznak-e rájuk ugyanazok az erkölcsi normák, amelyek általában a piaci résztvevőktől elvárhatók. Vannak-e a jognál magasabb rendű normák, melyek irányadóak az államra nézve? Illetve: kijátszhatja-e az állam a saját törvényeit? Védelem alatt a nyertesek A trafiknyerteseket arra az esetre is előre bevédte a kormány, ha az állam a koncesszió 20 éve alatt megpróbálná orvosolni a kialakult helyzetet. A nyertesekkel kötött koncessziós szerződések alapján, ha egy jövőbeli kormány elvenné tőlük a koncessziós jogosultságot vagy az interjúalany által javasolt módon több kereskedőt engedne a dohánypiacra, az államnak trafikonként több millió forint kártérítést kell fizetnie. Ha a szerződés miatt az egész szektort kárpótolnia kellene az államnak a következő években, 15 milliárd forint körül állna meg a költségvetés vesztesége. Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!	[ "Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.", "Nemzeti Fejlesztési Minisztérium" ]	[ "Fővárosi Bíróság", "NDN Zrt." ]
Volt LMP-s képviselők mentelmi jogának felfüggesztését kéri a bíróság az Országgyűléstől. A ma már független képviselőket a Közgép jelentette fel rágalmazás miatt. Nyolc, korábban az LMP-frakcióban ülő, jelenleg független képviselő mentelmi jogának felfüggesztése ügyében a bíróság az Országgyűléshez fordult a Közgép telephelyén tavaly nyáron tartott demonstrációval kapcsolatban - közölte kedden Futó Barnabás ügyvéd, a Közgép jogi képviselője. Tavaly július 11-én a Közgép Haraszti úti telephelyének bejáratánál LMP-s politikusok a kerítéshez láncolták magukat, és többi között "Itt tűnik el a pénzed", "Mutyigyár", "A Közgép mindent visz", "Innen irányítják az országot" feliratú táblákkal demonstráltak. Jávor Benedek, az LMP akkori frakcióvezetője azt mondta, akciójukkal arra akarták felhívni a figyelmet, hogy "ma egy szűk oligarchacsoport irányítja az országot, Simicska Lajos tulajdonos és Nyerges Zsolt elnök pedig átvette az irányítást a gazdasági élet felett". A tiltakozókat a rendőrség gyülekezési joggal való visszaélés szabálysértése miatt 100 ezer forint pénzbírsággal sújtotta. A Közgép azonban nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás miatt feljelentést tett - mondta Futó Barnabás. 26 ember ellen magánvádas büntetőper indult, közülük nyolc esetében a mentelmi jog felfüggesztésére van szükség. Karácsony Gergely, Jávor Benedek, Szél Bernadett, Vágó Gábor, Dorosz Dávid, Scheiring Gábor, Szabó Rebeka és Szilágyi László - azóta már - független képviselők mentelmi jogáról a parlament illetékes bizottságának javaslata alapján a plenáris ülés dönt majd. (A felsoroltak közül Szél Bernadett és Vágó Gábor továbbra is az LMP tagja, a többiek kiléptek a pártból, és megalakították a Párbeszéd Magyarországért pártot.) A Közgépről szóló cikkeinket itt olvashatja.	[ "Közgép" ]	[ "Párbeszéd Magyarországért" ]
2006-ra ígérték, hogy bevezetik, de még semmi nem lett belőle, viszont elköltöttek rá 180 millió forintot. Ezt az RTL Klub híradója derítette ki a BKV és a főváros által 2004-ben megígért elektronikus jegyrendszerrel kapcsolatban. Eddig 180 millió forintot költött a BKV az elektronikus jegyrendszerre, a 2006-ra ígért fejlesztés azonban a mai napig nem valósult meg - közölte az RTL Klub híradója. Demszky Gábor főpolgármester 2004-ben jelentette be Aba Botonddal, a BKV akkori vezérigazgatójával közösen, hogy 2006-tól elektronikus jegyrendszer lesz a BKV járatain. Aba Botond akkor azt mondta, a teljes BKV-hálózatra kiterjedő rendszer 12-13 milliárd forintba kerül majd. A BKV chipkártyákat akart bevezetni, először a felújított 2-es metró vonalán, azonban a többmilliárdos fejlesztés azóta sem valósult meg. Az RTL Klub híradója szerint ennek ellenére a BKV 180 millió forintot fizetett ki ügyvédeknek, szakértőknek és tanácsadóknak ezzel kapcsolatban. A kifizetésekről készített kimutatásból kiderül, egy-egy alkalommal fizettek ki 33 millió forintot, 9,2 millió forintot és egy 16 millió forintot, és sok alkalommal 3-4 millió forint közötti összegeket. A BKV több mint 3 millió forintot fizetett ki csak utazási költségekre a jegyrendszer bevezetésével kapcsolatban. Két, a kifizetési listán szereplő cég azt közölte a televízió munkatársaival, hogy a közbeszerzésben és a később érvénytelenített pályáztatásban vettek részt. A műsor szerette volna megtudni a BKV-tól, hogy megérte-e 180 millió forintot kifizeti, de senki sem állt a kamera elé.	[ "BKV" ]	[ "RTL Klub" ]
Újabb 14,5 milliós megbízásra bukkantunk, amelyet közvetve a Nemzeti Kulturális Alaptól (NKA) kapott az alap feletti rendelkezési jogot gyakorló minisztérium államtitkárának az élettársa. A nyár végén számolt be lapunk arról, hogy Kligl Sándor szobrászművész munkáira annak ellenére is rendszeresen jutott NKA-pénz, hogy az NKA-bizottság tagjaként nem pályázhat támogatásra. Kligl Lengyel Györgyinek, az Emberi Erőforrások Minisztériuma közigazgatási államtitkárának az élettársa. Alkotásai a szabályozást formálisan nem sértve, közvetve jutottak támogatáshoz, mivel nem Kligl, hanem a szobrot állítani kívánó települések pályáztak, amelyek aztán rábízták a munkát. Így történt ez a tragikusan fiatalon meghalt olimpiai bajnok kenus, Kolonics György tavaly átadott szobrával is, amely a velencei-tavi Vizi Sportiskola (VVSI) északi evezőspályáján áll. Ebben az esetben a VVSI-t működtető állami cég fordult az NKA-hoz. Nyert is 14,5 millió forintot a Vizuális Művészetek Kollégiumától, ezt követően pedig ugyancsak 14,5 millióért (plusz áfa) megbízta Kligl kft.-jét a szobor elkészítésével. A vitatott támogatással elkészült Kolonics-emlékmű Bruzák Noémi / MTI A döntést pályáztatás nem előzte meg, a VVSI Népszabadságnak küldött tájékoztatása szerint azért nem, mert Kligl a szobor tervét már évekkel a pályázat beadása előtt elkészítette a Magyar Kajak-kenu Szövetség ösztönzésére. Akkor nem volt mód a felállítására, így most "törvényszerű" volt, hogy ő kapja a feladatot. A szoborállításban a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, L. Simon László által alapított Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány is közreműködött, bár a pályázásban nem vett és nem is vehetett részt, hiszen alapítója ekkoriban az NKA alelnöke volt. Viszont az alapítvány egyik kurátora egy ideig a Kliglt megbízó állami cég ügyvezetője volt – jelenleg is a VVSI vezető alkalmazottja –, a felügyelőbizottsági tagok egyike pedig L. Simon ügyvezetői helyét vette át az államtitkár egykori családi cégéhez tartozó vállalkozásban, miután ezt L. Simon – minden jel szerint régi ismerősének – eladta. Az, hogy Kligl szobraira eddig összesen 38 millió forint értékben jutott közvetett NKA-támogatás, azért különösen meglepő, mert a szobrász maga számolt be arról kissé sértetten pár éve, hogy szakmai elismertsége korántsem osztatlan, vagy ahogy ő fogalmazott: "A művészeti írók nem ismernek." Némi vigasz lehet számára, hogy azért akadnak olyan helyek, ahol megbecsülik.	[ "Kligl", "Emberi Erőforrások Minisztériuma", "Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány" ]	[ "VVSI Népszabadság", "Magyar Kajak-kenu Szövetség", "Nemzeti Kulturális Alap", "Vizuális Művészetek Kollégiuma", "Vizi Sportiskola" ]
Szűkebb hazájában, Dunavarsányban is milliárdos megbízást nyert el a felcsúti Pancho Aréna gyepét kialakító (és a stadion előtt található Puskás-szobrot adományozó) Pharos ’95 Sportpályaépítő Kft. A cég – amelyiknek Felcsúton is van egy fióktelepe – 1,3 milliárd forintért végezheti el a megbízást – derül ki az uniós Közbeszerzési Értesítő legújabb kiadásából. A július 12-én aláírt szerződés szerint a Pharos 95 feladata egy új uszoda és egy 1550 négyzetméter alapterületű kézilabdacsarnok felépítése, ezt egyébként a korábban becsültnél alacsonyabb áron vállalta a társaság. Amíg a tendert kiíró Nemzeti Sportközpontok a két beruházás összértékét 1,386 millilárdra tette, a céggel kötött szerződésben már 1,292 milliárd szerepel. A Pharos ’95 az elmúlt hónapokban sorra nyeri a sportpályák építésére vagy a felújítására vonatkozó pályázatokat, legutóbb a paksi stadion rekonstrukciójára kapott megbízást el 2 milliárd forintért. Az elmúlt 12 hónapban összesen (kisebb részben konzorciumban) 10 milliárd forint értékű munkát nyert el. Ez megnövelheti a Végh Gábor tulajdonában levő cég eredményét is, igaz, már így is felívelőben van. Árbevétele 2016-ban az előző évi másfélszeresére, 2,1 milliárdról 3,4 milliárd forintra nőtt.	[ "Pharos ’95" ]	[ "Nemzeti Sportközpontok", "Pharos ’95 Sportpályaépítő Kft.", "Közbeszerzési Értesítő", "Pharos 95" ]
Hétfőn felmentette a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vádja alól a Fővárosi Törvényszék Bielek Pétert, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. volt vezérigazgatóját – erősítette meg lapunk értesülését Papp Gábor ügyvéd, Bielek védője. Az ügyész és a védő is három nap gondolkodási időt kért, így az még nem dőlt el, hogy az ítélet jogerős-e, vagy sem. A Fővárosi Főügyészség még 2012 nyarán emelt vádat Bielek Péter ellen, aki az FKF Zrt. nevében – Demszky Gábor főpolgármestersége idején – egy személyben volt jogosult értékhatár nélkül szerződéseket kötni. Bielek, mint arról az eljárás során az ügyészség többször is részletes tájékoztatást adott, 2009 júniusában úgy állapodott meg 450 millió forint plusz áfa értékben a Társ-Invest Kft.-vel egy metánmentesítő technológia kidolgozásáról, hogy tudták: a munka bekerülési értéke jóval alacsonyabb a szerződésben szereplő összegnél. A kft. elvégezte a munkát, amit Bielek igazolt, a pénzt átutalták, majd a Társ-Invest 200 millió forintot egy olyan vállalkozásnak továbbított, amelynek semmi köze sem volt a technológia kidolgozásához, és magához a kft.-hez sem. Az ügyletben felbukkant cég illetékese az összeget készpénzben felvette, majd azzal ismeretlen módon sajátjaként rendelkezett – állt a vádiratban. Az ügy kirobbanásakor felvetődött még annak a gyanúja is, hogy a zsíros szerződés megkötése után a közel félmilliárdos megbízási díjból 70 millió forintot – akkor meg nem nevezett személyek – visszajattoltak a városházának. A Bielek-ügy része volt annak az elszámoltatás-sorozatnak, amelynek keretében a rendőrség és az ügyészség a városháza és a budapesti közüzemek törvénysértőnek vélt gazdálkodását, gyanúsnak tartott ügyleteit vizsgálta. Bielek esetében azonban az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék nem találta bizonyítottnak, hogy a volt vezérigazgató vagyoni hátrányt okozott volna a vezetése alatt álló cégnek, ezért felmentette a hűtlen kezelés vádja alól.	[ "Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt." ]	[ "Fővárosi Főügyészség", "Fővárosi Törvényszék", "Társ-Invest Kft.", "FKF Zrt." ]
Helybenhagyta a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság döntését – négy évre börtönbe vonul a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem volt rektora, hivatali befolyással üzérkedés miatt. Szabó János két társával együtt 2009-ben valótlan állításokkal vezette félre az egyik nemzetközi szállítmányozási cég vezetőit azért, hogy a vállalat egy általuk favorizált kft.-vel szerződjön biztonsági feladatokra. Szabó János két társát is börtönbüntetésre ítélték, egyikük 2, másikuk 2 és fél évet kapott. Csaknem két évvel ezelőtt tartóztatták le a kommandósok a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektorát, akinek ügyében most hirdetett jogerős ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla. Szabó Jánost azzal vádolta az ügyészség, hogy egy nemzetközi szállítmányozási vállalat vezetőjével összefogva a céget megpróbálták megtéveszteni azzal, hogy kábítószer- és fegyvercsempészet miatt a titkosszolgálatok megfigyelik őket. Azt ígérte a volt rektor, hogy kapcsolatai révén meg tudja akadályozni, hogy az ügy nyilvánosságra kerüljön. Cserébe azt kérte, hogy a cég biztonsági feladatait az általa megnevezett vállalkozás lássa el. Szabó János az utolsó szó jogán is tagadta a korrupciót. "Demokrataként akkor is kötelességemnek éreztem részt venni ebben a feladatban, ha nekem ezúttal a szenvedő szerep jutott, mert tudom, hogy az ilyen tapasztalatokhoz nem vezet királyi út" – fogalmazott a volt rektor. A végig ártatlanságukat hangoztató vádlottak felmentést kértek, a bíróság azonban másodfokon is kimondta bűnösségüket. Szabó János négy év börtönt, a másodrendű Dejcző László, a szállítmányozási cég egyik vezetője két év börtönt, míg a beajánlott biztonsági cég vezetője két és fél év börtönt kapott. Az indokolás szerint Szabó János az egész ország tekintélyének ártott. "A bűncselekményeket mint Magyarország egyetlen nemzetvédelmi egyetemének a rektora, beosztásának a felhasználásával erre hivatkozással követte el, és kockáztatta ezzel Magyarország kedvező nemzetközi megítélését" – fogalmazott Máziné Szepesi Erzsébet tanácsvezető bíró.A bíróság szerint a négy év szabadságvesztés arányban áll az elkövetett bűncselekmény súlyosságával. "Az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetés szigorú, de nem eltúlzottan súlyos. Arányban áll a Szabó János elsőrendű vádlott személyében rejlő nagyfokú társadalmi veszélyességgel, az általa elkövetett cselekmény – itt elsődlegesen a befolyással üzérkedést érti ez alatt a bíróság – kiemelt tárgyi súlyával" – mondta a bíró.A volt rektor a Hír TV Riasztás című műsorának azt nyilatkozta, hogy nem erre számított. "Felmentésre készültem, megmondom őszintén, mert meg vagyok győződve róla, hogy ártatlan vagyok az ügyben. Hogy az elsőfok látszatainak a másodfok is helyt adott, erre nem gondoltam. Ez van" – fogalmazott. Az egykori rektornak néhány hét múlva kell megkezdenie börtönbüntetését.	[ "Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem" ]	[ "Fővárosi Ítélőtábla", "Hír TV" ]
23,1 milliárd forintot kapott a felcsúti fociakadémiát működtető alapítvány 2012 óta. A sportközgazdász szerint ez kiemelkedő összeg, profi csapatok és nem fociakadémiák működnek ennyi pénzből. A Bajnokok Ligája főtáblájára jutásért például az idén 3,9 milliárd forintnyi euró jár az adott csapatnak – a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak ennél minden évben több jutott, miközben csapata a magyar másodosztályból most küzdötte magát vissza az NB I-be. Orbán Viktor arcképével ellátott játék pénzt dobálnak a korrupció ellen tiltakozók Felcsúton. A faluba nemcsak játék pénzből hullott sok, valódiból is. A felcsúti fociakadémia 2016. évről szóló beszámolója legalábbis erről tanúskodik. Cégektől és a taórendszerből 2012 óta összesen 23,1 milliárd forintot kapott Mészáros Lőrinc akadémiája. Magánadományként 12,25 milliárd forintot ajánlottak fel cégek, 10,85 milliárd forint pedig a taórendszeren keresztül érkezett az alapítványhoz. Utóbbi közpénz, amelyről az államkassza mond le a társaságiadó-bevételeknél a látványsportok javára. A híradónknak nyilatkozó sportközgazdász szerint ez kiemelkedő összeg, profi labdarúgóklubok működnek ennyi pénzből, nem pedig fociakadémiák. "Jelen pillanatban a Ferencvárosnak és a Videotonnak van a legnagyobb éves költségvetése, több mint hárommilliárd forint. Ha kiszámoljuk, ez az összeg nagyjából hasonló kiadást takar még a Pancho Aréna építése nélkül is, ami egyszeri költség. Ebben az összegben mozognak ezek a bevételek is, bár egy akadémiáról van szó, amelynek az éves költségvetése azonban jellemzően kisebb szokott lenni, mint egy profi labdarúgóklubé" – mondta Szabados Gábor sportközgazdász. Hogy pontosan mely cégektől érkezett Felcsútra több mint 23 milliárd forint, azt nem lehet tudni. A céges adományokat nem kell nyilvánosságra hozni, a taótámogatásokat felajánló társaságok listáját azonban titkolja a kormány. Az adatokért a Transparency International indított pert. "A taótámogatási rendszer nem ördögtől való dolog, nyugodtan támogathatnák korrupció nélkül is, vagy a korrupció gyanúja nélkül is a vállalkozások a sportszervezeteket, de az összegeket nézve és az aránytalanságokat látva nincsenek olyan racionális okok, hogy miért támogatnák ilyen tömegével vállalkozások mondjuk a Felcsútot vagy bármilyen más, politikailag jól bekötött sportszervezetet. Ahol ilyen aránytalanságok merülnek fel, ott fel kell tenni a kérdést, hogy nincs-e valamilyen befolyásolási kísérlet erős, politikailag jól bekötött emberek részéről" – fejtette ki Mucsi Gyula, a Transparency International projektvezetője. A per jelenleg a Kúria előtt van, egyelőre nem tudni, mikor születik jogerős döntés az ügyben.	[ "Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány" ]	[ "Transparency International", "Bajnokok Ligája" ]
Horváth Csaba helyett új főpolgármester-jelöltet választanak, ha sikerül megállapodni más párttal vagy civilszervezettel. Wiesztet már mindenhonnan visszahívták, ahonnan lehetett, de lemondania neki kell. Eddig erről nem beszélt, de most kézzel írott bizonyítékot is mutatott a korrupcióval vádolt XI. kerületi MSZP-frakcióvezető. Hamarosan gyanúsított lehet a XI. kerületi MSZP-s politikus, aki egy felvétel szerint csúszópénzt vett át. Az MSZP is arra kéri Wieszt Jánost, hogy mondjon le mandátumáról – ezt Steiner Pál, a párt fővárosi frakcióvezetője mondta csütörtökön újságírók előtt. A politikus arról is beszélt: ha Budapesten széleskörű politikai együttműködést tudnak kialakítani más párttal vagy civil szervezettel, akkor elképzelhető, hogy nem Horváth Csaba lesz a főpolgármester-jelölt, ennek hiányában viszont ő viszi végig a kampányt, mert jelentős a támogatottsága a párton belül. Steiner Pál azt mondta: Wieszt János nem tagja a főváros szocialista frakciójának, a bizottságokból pedig már visszahívták, így további teendőjük nincs. Hozzátette: arra kérik a képviselőt, mondjon le mandátumáról. Ezt követően megvan a döntéshozatali eljárás a pótlásáról, a párt budapesti tanácsa a korábbi lista alapján választ. A frakcióvezető az önkormányzati választásokra elképzelhetőnek tart egy széleskörű politikai együttműködést más párttal, politikai vagy civil szervezettel. Példaként említette a Lehet Más a Politikát, de egyelőre még nem kezdtek tárgyalásokat. Steiner Pál szerint ha találnak megfelelő partnert, akkor lehet, hogy nem Horváth Csaba lesz a főpolgármester-jelöltjük, hanem egy konszenzusos jelölt. (Az LMP korábban jelezte, nem kíván együttműködni az MSZP-vel.) Hozzátette: ha nem lesz ilyen együttműködés, akkor természetesen Horváth Csabával viszik végig a kampányt, akinek 92 százalékos a támogatottsága a pártban. Pénteken egyébként rendkívüli tisztújítás lesz az MSZP fővárosi szervezetében, ahol Horváth Csabát a párt budapesti elnökének is választhatják. Steiner Pál egyébként kilátásba helyezte a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülésének összehívását is. Úgy véli: a testületnek mandátuma lejártáig működnie kell, és számos olyan döntést kell meghoznia – például uniós projektek, személyi ügyek, pályázatok kapcsán – amelyek határidőhöz kötöttek. Az ülést egyelőre nem kezdeményezték, de ha keddig nem történik meg az M0-ás út bekötő útjának átadása, akkor megteszik. Ezt követően Demszky Gábor főpolgármesternek 15 napja van, hogy döntsön az ülésről.	[ "MSZP" ]	[ "Fővárosi Közgyűlés", "Lehet Más a Politika" ]
Nem szűkmarkú az Orbán-kormány, ha a nagyvállalatok beruházástámogatásáról van szó. Az egyedi kormánydöntések során olyan állami dotációt adnak a cégeknek, amelyről a kisvállalkozók nem is álmodhatnak. A Béres Gyógyszergyár Zrt. esetében a kormány jó előre kifizeti a cég kapacitásbővítése során létrejövő új munkahelyekre felvett alkalmazottak bérét. Miután ugyanis 3,1 milliárd forintos fejlesztésről döntött a Béres Gyógyszergyár, megkereste a kabinetet, amely 1,5 milliárd forintot "ajándékozott" a cégnek. Utóbbi vállalta, hogy cserébe 60 új munkahelyet hoz létre. A vállalásban az is szerepelt, hogy az új munkatársak átlagos bére bruttó 160 ezer forint lesz, azaz nettó 106 ezer forint. A nyomott bérezésből jól kivehető, hogy alacsony hozzáadott értékű termelésre adott a kormány támogatást ahelyett, hogy az innovatív ötleteket, a magyar gazdaság későbbi növekedését megalapozó beruházásokat támogatná. Ha a nemzetgazdaság nem is profitál ebből az üzletből, annál jobban járt a gyógyszergyár, hiszen – változatlan bérszínvonalat feltételezve – a számokból az derül ki, hogy a magyar adófizetők lényegében 13 évre előre kifizetik az új munkások bérét. Bár nem tisztázott, hogy kapun kívül vagy belül van, de Csányi Sándor OTP-vezér sem panaszkodhat. Az MCS Vágóhíd Zrt. 13,9 milliárd forintos beruházást vállalt, ezért a kormány két ütemben 2,78 milliárd forintnyi támogatást adott. Lényegében a vágóhíd 569 új alkalmazottja után a kabinet 245 ezer forintos bruttó átlagbért fizet. Ebben az esetben csak szűk két évre fizeti ki a kabinet a dolgozók bérét. Egy csavar azért ebben a szerződésben is van. A vágóhíd új állásokért kapta a támogatást, azonban az Új Dunántúli Napló szeptemberi cikke szerint a Pick pécsi üzemében a mohácsi vágóhíd elindulásával párhuzamosan megszűnik a termelés. A megyei napilap úgy értesült, a korábbi tervekkel összhangban a pécsi üzem dolgozóinak felajánlották a mohácsi foglalkoztatás lehetőségét, amit többségük (90 százalék) el is fogadott. Pécsett 190-200 alkalmazott dolgozott. Felvetődik a kérdés: a Csányi-féle Bonafarm cégcsoporthoz tartozó pécsi Pick üzem megszűnése miatt Mohácsra irányított munkavállalók esetében beszélhetünk-e új munkahelyekről? (Fontos megjegyezni, hogy Csányi Sándor korábban kiszállt a mohácsi vágóhídból, de – a Világgazdaság információi alapján – folynak a tárgyalások arról, hogy ismét a nagyvállalkozó agrárbirodalmához csatolják azt). Közel négy évre előre kifizeti a kormány a titokzatos Tisza-TK Projekt Kft. esetében is az újonnan létrejövő 550 munkahelynél a 360 ezer forintos bruttó havi bért. A cégnél így 9,25 milliárd forintnyi közpénz landolt. A projektben három mezőgazdasági cég, a Trigo, a Bács- és a Magyarteleki Agro vesz részt. Megkerestük a cégeket, mert az nem derült ki, hogy milyen beruházást kívánnak megvalósítani mintegy 31,9 milliárd forintból. Csak annyit tudni, hogy izocukorral és keményítővel akarnak foglalkozni. Ahogy lapunk korábban beszámolt róla, egészen elképesztő folyamat zajlott le az elmúlt két évben a hazai gazdaságban, miután a kormány megduplázta a nagyvállalatoknak és a multinacionális cégeknek juttatott állami támogatások arányát, legalábbis ami a munkahelyteremtést illeti. Ezt azután sikerült megállapítani, hogy kikértük az elmúlt 12 év egyedi kormánydöntések alapján kiosztott állami támogatásainak adatait. A statisztikákból az derül ki, hogy a 2005 és 2010 között regnáló szocialista kormányok összesen 112,8 milliárd forinttal támogatták hat éven keresztül a különböző cégek által létesített 24 500 új álláshelyet. Az Orbán-kormány azonban még nagyvonalúbb volt a nagyvállalatokkal és a multinacionális cégekkel: 2011 és 2016 között közel ugyanannyi állásért (25 ezer munkahelyért) 163,6 milliárd forintot fizetett. Míg a szocialista kabinetek átlagosan 4,6 millió forintot áldoztak egyetlen újonnan létrejövő álláshelyre, addig a Fidesz már 6,5 millió forintot fizetett ugyanannyi idő alatt. Az elmúlt két évben azonban az Orbán-kormány 9,8 millió, de tavaly már 12,2 millió forinttal jutalmazott egyetlen újonnan létrejövő állást, vagyis majdnem négyszer annyit adott, mint a multinacionális cégek és hazai nagytőkések barátjának tartott balliberális kabinetek. Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 01. 20.	[ "Tisza-TK Projekt Kft.", "MCS Vágóhíd Zrt.", "Béres Gyógyszergyár Zrt." ]	[ "Magyarteleki Agro" ]
Óbuda korábbi kormánypárti polgármesterét, aki 2019 óta csak önkormányzati képviselő a kerületben, Kásler Miklós miniszter 2021. január 1-től a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnökének nevezte ki. Ez azonban az önkormányzati törvény alapján szerintünk összeférhetetlen, mert ellentétes a Mötv. 36. § (1) bekezdés a) pontjával: az NKA alelnökség kormánytag kinevezése útján létrejött tisztség, amit ez a szabály tilt. Bús Balázs (1966) a kezdetektől, 1988 óta tagja a Fidesznek. 1998-ben Óbuda-Békásmegyer (III. kerület) önkormányzati képviselője lett, 1999-ben a III. kerületi Fidesz elnöke (2005-ig), valamint a Budapesti Választmány tagja. 2011-től újra a Fidesz III. kerületi elnöke. 2002-től Tarlós István polgármester felkérésére Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának alpolgármestere lett, 2005-ben belépett a KDNP-be, 2006-ban Óbuda-Békásmegyer polgármesterévé választották, 2010-2014 között pedig országgyűlési képviselő volt. Óbudai polgármestersége egészen 2019-ig tartott: az akkor ősszel tartott helyhatósági választáson az ellenzék jelöltje, dr. Kiss László lett a polgármester. Bús Balázs azóta önkormányzati képviselő Budapest III. kerületében. Kásler Miklós, az emberi errőforrások minisztere 2020 utolsó napján jelentette be, hogy másnaptól, azaz 2021. január 1-től Bús Balázst nevezte ki a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnökének. Szerintünk ez ellentétes az önkormányzati törvény 36. § (1) bekezdés a) pontjával, mivel az NKA alelnökség kormánytag kinevezése útján létrejött tisztség, amit ez a szabály tilt, és az NKA-ban betöltött tisztségek nem képeznek alóla kivételt. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 36. § (1) bekezdés a) pontja ugyanis kimondja, hogy "Az önkormányzati képviselő, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja nem folytathat olyan tevékenységet, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja, továbbá nem lehet országgyűlési képviselő, valamint aki olyan tisztséget tölt be, olyan feladatot lát el, amelyre kinevezését, megbízatását az Országgyűléstől, köztársasági elnöktől, Kormánytól, Kormány tagjától vagy az Országgyűlés, Kormány alárendeltségébe tartozó szervtől (vezetőjétől) kapta (...)" Márpedig Bús Balázs önkormányzati képviselő volt a kinevezés idején, Kásler Miklós pedig EMMI-miniszterként kormánytag. Vannak ugyan kivételek a törvényben, de véleményünk szerint ezek nem vonatkoznak Bús Balázsra. aa) * ha ezen megbízatás keretében tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet lát el – ideértve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumának vagy felügyelőbizottságának tagjaként vagy vagyonellenőreként ellátott tevékenységet is -, illetve ha nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll; Ez biztosan kizárható, hiszen Bús nem tájképet fest vagy szobrot farag, hanem ezekre oszt pénzt, ami nem művészeti tevékenység. ab)* egészségügyi intézmény főigazgatója, gazdasági vezetője, orvos, egészségügyi dolgozó, köznevelési intézmény vezetője, foglalkoztatottja, szakképző intézmény vezetője, foglalkoztatottja vagy a szakképző intézmény tekintetében fenntartói irányítási hatáskört gyakorló szerv vezetője, foglalkoztatottja, felsőoktatási intézmény vezetője, foglalkoztatottja, szociális intézmény vezetője, foglalkoztatottja, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény vezetője, foglalkoztatottja; Ez sem játszik Bús esetében. ac) * az állam által alapított vagy tulajdoni részesedésével működő gazdálkodó szervezet felügyelőbizottságának vagy ügyvezetésének tagja; Ez szintén nem vonatkozik Bús Balázsra, mert az NKA nem egy gazdálkodó szervezet, hanem egy elkülönített állami pénzalap. A Mötv. 36. §-ban említett összeférhetetlenségi esetekről a 37. § azt mondja ki, hogy "az önkormányzati képviselő az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni", ha pedig ezt nem teszi meg, akkor a képviselő-testület összeférhetetlenségi eljárást indíthat ellene. Bús Balázs valószínűleg nem jelentett még összeférhetetlenséget, mert az NKA honlapján ma is alelnökként szerepel a neve, ahogy ez a titulus áll a Facebook-oldala névjegyében is. A képviselő egyébként tavaly decemberben bejelentette, hogy az óbudai Fidesz őt választotta országgyűlési képviselőjelöltjének, és rögtön meg is ígérte – egyebek mellett – az 1-es villamos meghosszabbítását. Címlapkép: Bús Balázs 2021. októberében (forrás: a politikus Facebook-oldala)	[ "Nemzeti Kulturális Alap" ]	[ "Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata", "Budapesti Választmány" ]
A Navracsics Tibor vezette közigazgatási minisztériumtól tízmillió forintos megbízást kapott a közismerten Fidesz-közeli Nézőpont Intézet nyáron alakult médiafigyelő cége. E vállalkozás, a Médianéző Kft.alapító ügyvezetője Navracsics Tibor rokona, Schütz Dániel volt, aki a cégadatok szerint júniusban kivált a Médianéző és a Nézőpont Intézet vezetéséből is. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium internetes lapján a közérdekű adatok között szerepel a tárca által kötött szerződések listája. Ezek alapján a minisztérium 2010. szeptember elsejétől december végéig szóló szerződést kötött a Médianéző Kft.-vel a nemzetközi sajtófigyelésre "Magyarország a Szomszédos Országok Sajtójában" elnevezéssel. Ezért hatmillió-háromszázezer forintot ﬁ zetett a minisztérium. Az ötmillió forintot meg nem haladó szerződések listáján is szerepel a Médianéző Kft., ez alapján a cég november elsejétől december végéig hárommillió-kilencszázezer forintot kapott két feladat elvégzéséért, egyrészt "Napi Médiaboxot" kellett összeállítania minden munkanap reggel fél kilencig, másrészt pedig napi átfogó médiaelemzést készített "az esti híradó és beszélgetős műsorok tematikájáról, médiaképéről, relevanciájáról". A hivatalos cégnyilvántartás szerint a Médianéző Kft.-t tavaly májusban alapította a közismerten Fidesz-közeli Nézőpont Intézet, két ügyvezetője pedig Schütz Dániel és Mráz Ágoston Sámuel lett. Mráz idén júniusban, a kormányváltás után lett a Nézőpont Intézet vezérigazgatója, addig kutatási igazgatóként dolgozott. Ugyanekkor, június elején jelent meg az intézetnél cégvezetőként Schütz Dániel, akinek édesanyja Navracsics Judit, a veszprémi Pannon Egyetem docense és Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vezetőjének testvére. A cégnyilvántartás szerint azonban Schütz Dániel mindössze három hétig volt a Médianéző Kft. és a Nézőpont Intézet vezetője is, június végén mindkét cégnél törölték vezetői posztját. A Népszava már agusztusban írt arról, hogy a Nézőpont Intézet napi médiaelemzést készít egyes kormánytagok számára, de akkor Mráz Ágoston Sámuel azt mondta a lapnak, hogy ezt "szívességi szolgáltatásként" küldik meg egyes minisztereknek, ezért nem kapnak pénzt. A Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság pedig azt közölte a Népszavával, hogy semmilyen szerződése nincs a kormányzatnak a céggel. A médiaelemzést az apparátuson belül oldják meg, az államtitkárságnak van médiafigyelő osztálya, amely az előző ciklusban a Miniszterelnöki Hivatalon belül működött. Emiatt a kormányzat nem költ pénzt médiafigyelésre, sajtómegjelenés-monitorozásra és közvélemény-kutatásra sem. Mráz Ágoston Sámuel egyébként régóta ismeri Navracsics Tibort, tanítványa volt az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. A Heti Válasz tavaly januárban közölt egy összeállítást a politikai elemzői piac szereplőiről. A hetilap azt írta, hogy az új hullámba tartozik a Nézőpont Intézet, amely 2006-os megalapításának körülményei miatt ha akarná, se tudná távol tartani magától a "Fidesz-közeli" jelzőt.Mráz Ágoston azt nyilatkozta, hogy egyetemi tanára, Navracsics Tibor ismertette össze Győri Tiborral. A Fidesz-kötődésű üzletember tőkét biztosított az elinduláshoz, s a társaság többségi tulajdonosa és vezérigazgatója lett – írta a Heti Válasz. Győri Tibor, a Mahir egykori vezérigazgatója 2005-ben alapította a Nézőpont Intézet jogelődjét, az Europtimus Tanácsadó, Marketing és Szolgáltató Rt.-t. A cég alaptőkéjéből Győri Tibor 10,2 milliónyit jegyzett, Habony Árpád, Orbán Viktor stratégiai főtanácsadója pedig 4,8 milliót. Az Europtimus 2006 őszén változtatta meg a nevét Nézőpont Intézetre, és az alapító tulajdonosok közül legtovább, 2010. júniusig Győri Tibor tartotta meg részesedését. Azóta Mráz Ágoston Sámuel tulajdonos és vezérigazgató egy személyben. A Médiafigyelő Kft. megbízásáról megkérdeztük a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot is. Kérdésünkre, hogy a minisztérium miért egy külső céget bízott meg médiaﬁ gyeléssel, azt a választ kaptuk, hogy bevett gyakorlat külsős céget médiaelemzési és -figyelő feladatokkal megbízni, a szerződésben semmilyen újszerű, szokatlan elem, feladat nincs. A tárca szerint a külső szereplő megbízását az teszi szükségessé, hogy az elmúlt években a kommunikációs felületek olyan mértékben bővültek, hogy a folyamatos figyelésük, elemzésük meghaladja egy minisztériumi sajtóosztály kapacitását. Mivel értékhatár alatti szerződésről van szó, nem kellett közbeszerzést kiírni. A minisztérium szerint tehát a törvényi szabályozást megtartva jártak el. Arra a kérdésünkre, hogy milyen érvek szóltak a Médianéző mellett, azt a választ kaptuk, hogy a cég által készített munka- és próbaanyagok, az általuk készített elemzések magas színvonalúak voltak, megfeleltek a minisztérium elvárásainak. Arra a felvetésünkre, hogy nem tartják-e összeférhetetlennek azt, hogy a Médianéző Kft. alapító ügyvezetője Schütz Dániel, Navracsics Tibor miniszter rokona, aki a cég megalapítása után júniusban távozott vezetői tisztségéből, a tárca írásban azt közölte, "nem tartjuk összeférhetetlennek, mivel – ahogyan a kérdésből is kiderül – Schütz Dániel a cég megalapítását követően távozott vezetői tisztségéből".	[ "Nézőpont Intézet", "Médianéző", "Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium" ]	[ "Médianéző Kft.alapító", "ELTE Állam- és Jogtudományi Kara", "Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság", "Europtimus Tanácsadó, Marketing és Szolgáltató Rt.", "Médiafigyelő Kft.", "Heti Válasz", "Pannon Egyetem", "Miniszterelnöki Hivatal" ]
Egy 60 milliós sportkocsi miatt szakít Rogán Antal a belváros egyik befolyásos nagyvállalkozójával. Az V. kerület polgármestere és Csipak Péter között azért vált hűvössé a viszony, mert kiderült, hogy az üzletember tulajdonában lévő Belváros-Lipótváros Parkolásszervező és Üzemeltető Zrt., amely 1997 óta felügyelte a kerület közterületi parkolóit, titokban egy Ferrarit lízingelt a bevételekből. Rogán emiatt kezdeményezi az évtizedes szerződés azonnali felbontását. Az Index információi szerint Rogán Antal, az V. kerület polgármestere a Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás keddi ülésén javasolni fogja a társtulajdonos fővárosi önkormányzatnak, hogy azonnali hatállyal bontsanak szerződést Belváros-Lipótváros Parkolásszervező és Üzemeltető Zrt.-vel (BL Zrt.). Rogán az Indexnek elmondta, azért döntött úgy, hogy felbontja a 12 éve, 1997-ben kötött üzemeltetési szerződést, mert az elmúlt napokban lefolytatott belső ellenőrzés során egy 67 és fél millió forintos, addig nem ismert lízingszerződésre bukkantak. A papírok szerint a közterületi parkolás üzemeltetéséből 140 millió forintos árbevételt produkáló magáncég még 2007-ben 60 hónapra szóló megállapodást kötött egy Ferrari F131-es sportkocsi lízingelésére. A parkolási részvénytársaság Csipak Péter érdekeltségébe tartozik, 10 százalékban ő a tulajdonos, 90 százalékban pedig a nevét viselő befektetési cég. A polgármester azt állította, hogy a parkolók üzemeltetésével nem volt gond, sőt a BL Zrt. az elmúlt években növekedést produkált az önkormányzathoz befizetett összegekben. Rogán szerint enne ellenére elfogadhatatlan, hogy egy közpénzekből gazdálkodó cég, még akkor is, ha magáncég, luxuskocsi beszerzésére költse a bevételeit. A felmondási határidő augusztusi lejárta után a polgármester újabb magáncég helyett a kerületi közterület-felügyeletre akarja bízni a parkolók ellenőrzését. A belváros fideszes vezetője és Csipak között eddig olajozottan mentek a dolgok. Csipak ugyanis nemcsak a parkolási üzletet uralta, hanem az V. kerület központi részeinek ingatlanfejlesztéseit is. Az üzletember az elmúlt években milliárdos tételben vásárolta fel a Vörösmarty és a Deák tér környéki háztömböket, és az ő cége bonyolította le az önkormányzat támogatásával a Fashion Street projektet a Deák Ferenc utcában. A Ferrari-üggyel kapcsolatban megkerestük Csipak Pétert is, aki azt állította, eddig nem tudott arról, hogy a kerület fel akarja mondani cége szerződését.	[ "Belváros-Lipótváros Parkolásszervező és Üzemeltető Zrt." ]	[ "Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás", "BL Zrt." ]
Mészáros Opusa szőröstül-bőröstül benyelte Európa egyik legnagyobb izocukor gyárát Az alapító eladta Kall Ingredients Kft.-beli, kisebbségi tulajdonát az OPUS Global Nyrt.-nek, az újabb 25 százalékos üzletrésszel a gigacég így már kizárólagos tulajdonos a tiszapüspöki üzemben. A Mészáros Lőrinc résztulajdonában álló OPUS Global Nyrt. újabb 25 százalékos üzletrész apportjával, a társaságnál jelenleg zajló tőkeemelésekkel együtt, kizárólagos tulajdonosa lesz Közép-Kelet Európa egyik legnagyobb izocukor előállítójának, a Kall Ingredients Kft.-nek – tette közzé a vállalat a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT). A nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszú gabona-feldogozó kisebbségi tulajdonosa azt követően döntött úgy, hogy eladja érdekeltségét, miután az OPUS Global Nyrt. a múlt hónapban többségi irányítást biztosító megállapodást kötött a TRIGO Kft.-vel és további, összesen 9 milliárdos fejlesztést jelentett be a Tiszapüspöki üzemben. Az OPUS Global Nyrt. további 25 százalékos részesedést szerez a Kall Ingredients Kft.-ben, mely ügylettel a tőzsdei vállalat kizárólagos tulajdonába kerül Közép-Kelet Európa egyik legnagyobb, folyékony cukrokat, valamint egyéb élelmiszer-, gyógyszeripari-, és állati takarmány alapanyagokat előállító üzeme. A kedden bejelentett tranzakció két lépésben valósul meg: a Konzum PE Magántőkealap a TRIGO Kft.-től megvásárolja a társaság Kall Ingredients Kft.-ben lévő, 25 százalékos üzletrészét, így összesen 70%-os tulajdonossá válik, amely 70%-os üzletrészét nem vagyoni hozzájárulás formájában az OPUS Global Nyrt. rendelkezésére bocsát, a társaság által 2018. február 15. napján közzétett tőkeemelés sorozatban meghatározott feltételekkel. A mai bejelentés által érintett üzletrész apportja a finanszírozásban közreműködő pénzintézetek jóváhagyásától függően 2018. július végéig zárulhat.A Kall Ingredients Kft. felvásárlása nem befolyásolja az Opus Global Nyrt. elmúlt hónapban bejelentett fejlesztési terveit, mely szerint a társaság üzletrészeit érintő tőkeemelések lezárását követően 4 milliárdos beruházással a termelékenységet, illetve az üzem energiahatékonyságát növelő beruházásokat tervez, középtávon pedig a Tiszapüspöki üzem K+F tevékenységére, illetve termékkínálatának bővítésére további 5 milliárd forintot fordítana.	[ "Konzum PE Magántőkealap", "OPUS Global Nyrt.", "Kall Ingredients Kft.", "TRIGO Kft." ]	[ "Budapesti Értéktőzsde", "Kall Ingredients Kft.-beli" ]
Havi 1,2 millióért alig jár be dolgozni a csőd szélén álló állami társaság gazdasági igazgatója. Eközben ágazati hírek szerint a kormány 4,3 milliárd forintot hagyott jóvá a reorganizációra. A félmilliárdos éves veszteség, valamint a bő másfél milliárd forintra tehető adósság ellenére igen nagyvonalú munkakörülményeket nyújt a Malév Ground Handling (MGH) a gazdasági igazgatójának. A repülőgépek földi kiszolgálását végző, a csőd szélén tántorgó állami vállalat munkatársaitól származó értesüléseink szerint a reorganizációt – elvileg – koordinálni hivatott Miklós-Kiss Adrienn hetente mindössze két-három alkalommal jelenik meg a munkahelyén 1,23 millió forintos havi fizetésért. A poszt mellé szolgálati autó is jár, amelyre szükség is van, mivel Miklós-Kiss a burgenlandi Kismartonból (Eisenstadt) ingázik Budapestre. Ez alkalmanként – oda-vissza – csaknem 500 kilométer. Az üzemanyagot természetesen a Malév GH állja, ami további plusz százezres kiadást jelent havonta. hirdetés Az igazsághoz ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy a felső vezetői bérezések terén a visszafogottság jelei mutatkoznak: az MGH weboldalán elérhető adatok arról tanúskodnak, hogy míg a társaságot 2013 tavaszáig vezető Limburger Lóránt bruttó fizetése 1,8-2 millió forint körül alakult 35–80 százalékos prémiumokkal, a későbbi vezérigazgatóknak be kellett érniük havi bruttó másfél millióval – prémium nélkül. A Miklós-Kiss Adriennt a gazdasági igazgatói poszton megelőző, 2015-ben leköszönő Molnár Ildikó havi fizetése pedig 1,17 és 1,3 millió forint körül volt, általában 35 százalékos prémiummal. A Malév GH reorganizációjával kapcsolatos kérdéseinket három héttel ezelőtt juttattuk el a társaság jelenlegi vezérigazgatójához, Herczog Péterhez és a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-hez. Egyebek mellett azt szerettük volna megtudni, hogy Miklós-Kiss Adrienn főállásban vagy félállásban látja-e el a gazdasági igazgatói tevékenységeket. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy egy súlyos pénzügyi nehézségekkel küzdő nagyvállalat gazdasági újjászervezése miként koordinálható távmunkában. E kérdést az is indokolja, hogy az MGH vezérigazgatói igen gyakran váltják egymást: az előző bő fél évben például hárman töltötték be a posztot; az egykori anyavállalat, a Malév 2012-es csődje óta eltelt öt évben hatan látták el a tisztséget. Többszöri érdeklődésünkre azonban sem a Malév GH, sem pedig a vagyonkezelő nem reagált. Mint megtudtuk, nem véletlenül: neve elhallgatását kérő MNV-s forrásunk arról tájékoztatott, hogy lapunk tiltólistán van, ami azt jelenti, hogy a szervezet kommunikációért felelős részlegének tilos bármilyen információt közölnie a Magyar Nemzet megkeresésére. Úgy tudjuk, a diszkriminatív utasítás Szivek Norberthez, az MNV vezérigazgatójához köthető. Mint nemrég megírtuk, működése észszerűsítésére állami forráshoz juthat a Malév GH. Minderről egy lapunk birtokába került hangfelvétel tanúskodik, amelyen valószínűleg a 450 főt foglalkoztató vállalat vezérigazgatója hallható egy május 31-én tartott állománygyűlésen. A Herczog Péterként bemutatkozó, szavai szerint a vállalatot három hónapja vezető férfi azonban első körben nem a gazdálkodás észszerűsítésére, hanem általános béremelésre áldozna a megnyíló forrásokból. A lépés ugyanakkor szembemehet az európai uniós előírásokkal, azaz állami cég csakis reorganizációra vehet igénybe állami forrásokat, az üzemszerű működésre nem áldozhat. A vállalat reorganizációjára szánt forrás nagyságáról egyelőre nincs hivatalos tájékoztatás, de ágazati hírek szólnak arról, hogy a kormány 4,3 milliárd forintot hagyott jóvá a célra. A társaság múlt héten közzétett beszámolója szerint a 2016. évet mínusz 471 millió forintos üzemi eredménnyel és 513 milliós veszteséggel sikerült zárni, a cég tartozása pedig elérte az 1,6 milliárd forintot. Az eredményekben javulás figyelhető meg: 2015-ben ugyanis az üzemi, illetve az adózott eredmény mínusz 518 millió, illetve mínusz 604,6 millió forint volt. A Malév GH éves beszámolóját a KPMG vizsgálta felül. A független könyvvizsgálói jelentés szerint bár az összegzés megfelelt a jogszabályi kívánalmaknak, ugyanakkor a krónikus – 2016-ban mínusz 754,9 millió forintos – tőkehiány "jelentős kétséget vethet fel a társaságnak a vállalkozás folytatására vonatkozó képességével kapcsolatban". Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.06.07.	[ "Malév Ground Handling" ]	[ "Malév GH", "Malév GH.", "Magyar Nemzet", "Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt." ]
265 millió forint értékben kötött szerződést az Iránytű Intézettel a 2018-as és a 2022-es választások között a Jobbik frakciója – számoltuk ki az Országgyűlés Sajtóirodájától kikért adatok alapján. A nemzeti radikálisból Európa-pártivá mérséklődő párt frakciója nehéz négy éven van túl: 2018-ban még 26 képviselővel kezdték a ciklust, ez azonban 2022-re mindössze 17-re csökkent. A költségvetési támogatásuk ennek ellenére az előző ciklusban évente egymilliárd forint felett mozgott, amiből jutott baráti ügyvédeknek és média-tanácsadóknak is. A Telexen cikksorozatot indítottunk, ebben bemutatjuk minden parlamenti frakció költéseit a 2018–2022-es ciklusból. Az első vizsgált képviselőcsoport az MSZP-frakció volt, amely a legtöbbet egy régi Puch-céggel szerződött – Puch László nélkül. Ez a cikk a sorozat második része. Ebben a cikkünkben pedig még korábban írtunk arról, hogy melyik frakció mekkora támogatást kapott a 2014 óta eltelt parlamenti ciklusokban. A legtöbb frakcióhoz hasonlóan a Jobbik is magánszemélyekkel kötötte szerződéseinek nagy részét, amelyek így nem nyilvánosak. A cégekkel kötött szerződések összegei viszont kikérhetők, ezekből pedig kiderül: a párt szinte a teljes hátországépítését egyetlen vállalaton, az Iránytű Intézeten keresztül végezte. Ideológiaváltás egy jól működő iránytűvel Az Iránytű Politikai és Gazdaságkutató Intézetet 2011-ben alapította Forrai Richárd, aki a Jobbik egykori háttérembereként a Barikád hetilap kiadója is volt, valamint a párt frakcióját is igazgatta. (Frissítés: Korábban tévesen írtuk, hogy a cégben valamikor tulajdonosként benne volt Vona-Szabó Krisztina, az egykori pártelnök felesége is.) A Jobbik válsága ide vagy oda, az Iránytű Intézet kifejezetten jó négy évet zárt. Az Opten adatai szerint a cégnek 2018-ban 199 millió forint árbevétele volt, ez aztán évről évre növekedett, 2021-re egészen 541 millió forintra. Ezzel együtt sikerült nyereségessé is tenni a céget: míg 2018-ban még mínusz 25 millió forint adózás előtti eredményt értek el, ez 2021-re plusz 32 millió forintra növekedett. Ebből 2018 és 2022 között csak a Jobbik-frakció 265 millió forintnyi szerződésért felelt. Az Iránytű Intézethez köthető az a tavaly decemberi közvélemény-kutatás is, amely eredetileg személyesen Márki-Zay Péternek készült, később azonban kiszivárgott, és 12 százalékos Fidesz-előnyt jósolt a választásra. A kutatás akkor óriási felháborodást keltett a győzelemre készülő ellenzéken belül, nem tartották ugyanis reálisnak, hogy csupán a lakosság mindössze 32 százaléka készül rájuk szavazni. Az Iránytű akkor még arra hivatkozott, hogy az adatok "félkész állapotban" szivárogtak ki, azért a jelentős különbség, Márki-Zay pedig már az ellenzék soraiba férkőzött fideszesekről értekezett. Ma viszont már az sem zárható ki, hogy az intézet valami fura véletlen következtében ráhibázott a választás kimenetelére, az ellenzék ugyanis végül a mérthez nagyon közeli, 34 százalékos eredményt ért el. A Jobbik-frakció második legnagyobb szerződéses partnere több mint 53 millió forint összértékkel a Porsche Hungária volt, amely a Volkswagen-csoport autóinak bérbeadásával foglalkozik. Az 53 millió forint autóbérlésre soknak tűnhet ugyan, de egy majdnem húszfős frakciónak sok szolgálati autóra lehet szüksége, ebben ráadásul a kampányban használt kisbuszok is benne lehetnek. Nem a Jobbik azonban az egyetlen párt, amely a Porschétól szeret autókat beszerezni: az adatigénylésünk alapján szinte minden frakció a Volkswagen- vagy a Toyota-csoporttól bérel, vagy vásárol autókat. Régi barátok a párt körül Közel harmincmillió forintos szerződési összeggel a Jobbik-frakció harmadik legnagyobb partnere a székesfehérvári Kummer Ügyvédi Iroda volt, amely ezzel párhuzamosan a Jobbik több politikusának a jogi ügyeivel is foglalkozik. Az irodát vezető dr. Kummer Ákos 2010-ben még a párt önkormányzatiképviselő-jelöltje volt, 2015-ben pedig azzal került be a hírekbe, hogy kiderült: közös cége van a DK-ban politizáló Kecskés Balázzsal. Kummer akkor politikai nyomásra kilépett a közös cégből, saját ügyvédi irodájával pedig többek között Vona Gábort is védte. Nem szakadtak meg ugyanakkor baloldali összeköttetései sem: 2021-ben ugyanis szintén őt bízta meg jogi képviseletével Nemény András, Szombathely eredetileg szocialista, összellenzéki jelöltként megválasztott polgármestere is. 19,2 millió forint értékben kapott szerződést az Abblende Szolgáltató Bt., amelynek egyik tulajdonosa Farkas Krisztina egykori köztévés műsorvezető. Farkas a 2015-ös G-nap után ugrott ki a közmédiából, és ekkor kezdett el az éppen jobbikossá váló Hír TV-ben dolgozni, ahonnan annak visszafideszesítése után távozott. A jobbikos kapcsolatok azonban megmaradtak: a korábbi műsorvezető cége így négy év alatt közel húszmillió forintot zsebelhetett be kommunikációstanács-adásért, ami a gyakorlatban a Jobbik sajtófőnöki posztjának betöltését jelentette. A Jobbik korábbi parlamenti képviselője, Staudt Gábor kezét sem engedte el. Staudt 2006 óta vezeti a párt fegyelmi és etikai bizottságát, 2010-ben és 2014-ben is a párt budapesti főpolgármester-jelöltje volt, 2010 és 2018 között pedig az Országgyűlésben ült. A jogász végzettségű politikus 2018-ban mondott le a mandátumáról és ekkor tért vissza eredeti szakmájához. Azóta többek között Vona Gábort is védte, de a Staudt Ügyvédi Iroda a Jobbik-frakciótól közvetlenül is kapott több mint 12 millió forint értékű szerződést. Talán a korábban a Jobbiknak dolgozó biztonsági őrök állítólagos túlkapásai miatt, de 2022 februárjában a párt frakciója több mint 11 millió forint értékben szerződött a K-1 Team Security biztonsági szolgálattal a párt rendezvényeinek biztosítására. Hogy ők mennyire végezték jól a munkájukat, nem világos, de Jakab Péternek megtetszhetett, ahogy csinálták, mert lemondása után felvetette: nem bánná, ha a politikusság után akár biztonsági őrként dolgozna. Feltűnik a Pegasus Majdnem tízmillió forint értékben kapott szerződést a frakciótól a Gazdaságelemző Intézet fantázianevű GEI Kft. szakpolitikai tanácsadásra. Az 1994-ben alapított cég egyik tulajdonosa pedig az a Vértesy László, akiről idén januárban a Direkt36 derítette ki: mindkét telefonját megfigyelték a Pegasus kémszoftverrel. Vértesy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója, korábban a kormányközeli Századvég Alapítványnál is dolgozott, de a 2018-as választás előtt már a Jobbik munkáját támogató Civitas Intézet éléről szervezett rendezvényeket ellenzéki politikusok részvételével. Ezzel párhuzamosan a Fővárosi Választási Bizottság tagja is volt, vagy emiatt, vagy a Jobbik ügyeire való rálátása miatt miatt válhatott megfigyelés tárgyává. Ezen kívül: 4,8 millió forint értékben kapott szerződést a Garden Consulting Bt. 4,5 millióért a Confusio Kereskedelmi és Szolgáltató Bt., amelynek egyik tulajdonosa Jurenkó Ferenc Vilmos, a Jobbik korábbi politikusa, aki az Alfahírnél újságíróként is dolgozott. Őt egyébként ezzel párhuzamosan a szocialista vezetésű zuglói önkormányzat is foglalkoztatta egy ideig, a Mandiner információi szerint azért, mert a 2019-es önkormányzati választás után alpolgármesteri címet ígértek neki, ebből azonban nem lett semmi. 4,3 millióért szerződött a frakció Balázsi Bence ügyvédi irodájával, aki régi motoros a párt mellett: 2016-ban például szintén ő védte az akkor még jobbikos Janiczak Dávid ózdi polgármestert. 3,2 millióért vett a frakció maszkot a Long Jie Chen Kft.-től. 2,6 millió értékben adtak szerződést a Schwarz és Társa Nyomdaipari Kft.-nek. Ez azért érdekes, mert a cég két tulajdonosa Schwarz Zsolt és Schwarzné Kiefer Rozália. A Jobbik Baranya megyei önkormányzati képviselőjét pedig éppen Schwarcz-Kiefer Patriknak hívják, ő volt idén az ellenzék jelöltje Baranya 3. választókerületben. Végül pedig a Jobbik számos terembérlési szerződéséből a legértékesebbeket összesen 2,5 millió forintért a budapesti Kempinski Hotellel kötötték, ahol főleg a párt nagyköveti sajtóreggelijeit tartották. Néhány hete írtuk meg a Telexen, hogy bár a pártok állami támogatásai 2010 óta alig változtak, a frakciók támogatásának a mértékét az átlagbérhez kötötték, ennek a növekedésével pedig a képviselőcsoportok is évről évre több pénzből gazdálkodhatnak. És bár Kocsis Máté javaslata alapján jelentősen csökkentik az együtt induló ellenzéki pártok frakcióinak állami támogatását, a Jobbik képviselőcsoportja így is évente több több százmillió forintból gazdálkodhat majd. Ez azt jelenti, hogy történelmi vereség ide vagy oda, a frakció költségvetéséből továbbra is fenntartható egy hátország, elsősorban pedig a szellemi műhelyként működő Iránytű Intézet. Az, hogy ez politikailag mire lesz elég a belső válságát és botrányok sorozatát átélő pártnak, nem világos, az viszont elég valószínű, hogy sokak megélhetése biztosítva lesz a következő négy évben is.	[ "Iránytű Intézet", "Jobbik" ]	[ "Long Jie Chen Kft.", "Civitas Intézet", "Iránytű Politikai és Gazdaságkutató Intézet", "Hír TV", "Fővárosi Választási Bizottság", "Kummer Ügyvédi Iroda", "K-1 Team Security", "Századvég Alapítvány", "Staudt Ügyvédi Iroda", "Porsche Hungária", "Confusio Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.", "Garden Consulting Bt.", "Gazdaságelemző Intézet", "Schwarz és Társa Nyomdaipari Kft.", "Országgyűlés Sajtóiroda", "Nemzeti Közszolgálati Egyetem", "Abblende Szolgáltató Bt.", "GEI Kft.", "Kempinski Hotel" ]
Többször foglalkoztunk már a ZalaZone autóipari próbapályával, de miután válaszokat kaptunk a projektet vezető vállalat vezetőjétől, többet lehet tudni az idén végleges formáját elnyerő beruházás megtérülésével kapcsolatban. Cikkünkben bemutatjuk, hogy miért gondolják a projekt vezetői, hogy jó döntés volt az állam részéről a projektbe belekezdeni, néhány nemzetközi példát is hozunk az autóipari tesztközpontok működéséről, megvizsgáljuk a megtérülés lehetőségét, a költségek összetételét, és hogy lehet-e jelentős autóipari mérnöki munkákat ilyen fejlesztés nélkül elnyerni. Autóipari szintlépés a cél A magyarországi járműipar a hazai GDP közel 5 százalékát adja, 100 ezer követlen és 180 ezer közvetett munkahelyet biztosít. Ennek nagyobb része a termeléshez köthető, egyelőre alacsony a hazai hozzáadott érték. Pontosan ezt a problémát szerették volna a tesztpályával orvosolni: az elgondolás szerint ez majd több fejlesztést vonz hazánkba. A projektet nem az autógyárak kezdeményezték, hanem a nagyobb, első szintű (tier 1) beszállítók. A Bosch, Knorr-Bremse, Continental, ZF, a ThyssenKrupp egyre több fejlesztői feladatot hozott Magyarországra, de ezek alapvetően a szoftverfejlesztésre koncentrálódtak. Hamar Zoltán szerint, aki 2019 júliusa óta az Autóipari Próbapálya Zala Kft. (APZ) ügyvezetője, a ZalaZone azért egy igazán jó projekt, mert a magyarországi járműipari vállalatok kezdeményezésére, azok igényeinek kiszolgálására jött létre. A szakember 17 évet dolgozott korábban a Knorr-Bremsénél a vállalat budapesti k+f központjában, és ő is szembesült vele, hogy milyen nehezen tudták az itthon kidolgozott újításokat kipróbálni – vagy a repülőtereket lehetett használni, vagy a legalább ezer kilométerre lévő nyugati pályákra kellett utazniuk. A hazai autóipari cégek vezetői szerint ahhoz, hogy hardverfejlesztésben, projektek vezetésben is versenyképes lehessen Magyarország, mindenképpen szükség lenne egy próbapályára. Ráadásul változás zajlik az autóiparban, és az elektromos meghajtású, autonóm, illetve önvezető képességekkel rendelkező járművek fejlesztésébe most jó esély lehet magasabb hozzáadott értékű szinten bekapcsolódni. Az autóipari cégek sokat költenek kutatás-fejlesztésre (k+f) itthon is, a Bosch például már évi 100 milliárdnál is többet. Az autóipari mérnököket jól fizetik, a bruttó 800 ezer – egymillió forintos fizetés átlagosnak tekinthető. A hazai autóipari cégek pedig szívesen bővülnének, és ehhez az új, hardverfejlesztési képesség fontos lenne. Hamar Zoltán elmondta, hogy a próbapálya kapacitását alapvetően a járműiparban első szintű beszállítóként dolgozó, itthon már közel 10 ezer járműipari mérnöknek munkát adó cégek tesztelési igényei is ki fogják terhelni. Ami pedig a megtérülést illet, úgy számoltak, hogy egy mérnök teljes éves költsége 25 millió forint, és ennek 60 százaléka a nemzetgazdasági hatás, így 300 új mérnöki állás biztosítani tudja a 45 milliárdos projekt megtérülését. Ennek kapcsán megnéztük a Robert Bosch Kft. beszámolóját: a cég 2020-ban 3561 szellemi munkavállalót foglalkoztatott, akik közül legalább ezren fejlesztőként dolgoznak. Az átlagos bérköltség 13 millió forint volt, aminek a felét teszik ki az államkasszába befizetett adók és járulékok. Ha ezt a számot vesszük figyelembe, akkor 10 év alatt inkább 690 új mérnöki állásra lenne szükség. A megtérülési modellek azonban számolni szoktak a multiplikátor hatással is, egy-egy új cég, tevékenység megjelenése új munkahelyeket teremhet – például új éttermek nyílnak, portásokra és takarítókra is szükség van -, ez alapján kevesebb új mérnöki munkahely is elég lenne a megtérüléshez. Nehéz azonban meghatározni, hogy mi számít olyan új munkahelynek, amely kifejezetten egy ilyen tesztpálya miatt jött létre, és mi az, amit amúgy is Magyarországra hoztak volna a cégek az alacsonyabb bérek és a jól képzett munkaerő elérhetősége miatt. Ahhoz, hogy a ZalaZone sikeres beruházás legyen, el kellene érni, hogy a pálya fenntartását ki tudja termelni az üzemeltető cég, és több száz olyan új mérnöki állás jöjjön létre, amit egyébként nem Magyarországon terveztek betölteni. Betelepülő fejlesztők Azokat a munkahelyeket lehet könnyen a ZalaZone-hoz kötni, amik a zalaegerszegi pálya köré települnek. Egyelőre egy cég van, amelyik bejelentette, hogy jelentősebb irodát nyit a pálya mellett, az osztrák AVL. A cégnél kérdésünkre elmondták, hogy már ma is 30 munkatársuk dolgozik Zalaegerszegen, a létszámot 150 fősre tervezik bővíteni az építés alatt álló, 2022-re elkészülő irodájuk átadása után. Hamar Zoltán bízik benne, hogy a ZalaZone esetében is egy olyan központ jöhet létre, mint az Egyesült Királyságában a Mira tesztpálya melletti technológiai parkban vagy a spanyolországi IDIADA pálya esetében. Jelenleg öt autóipari céggel folytat a ZalaZone tárgyalásokat az AVL-éhez hasonló telephely létrehozásáról. A brit példa esetében azt találtuk, hogy a 2010-ben átadott pályánál 2015-re 354 mérnöki munkahely jött létre, miközben kétezret vártak. Az 1946-ban létrehozott pályát 2015-ben a japán Horiba cég vette meg, és üzemelteti azóta. 2021-ben a sajtóban megjelent hír szerint 1200-an dolgoznak itt 11 irodában. Az európai autóipari próbapályák közül a németországi ATP Papenburg számít az egyik legnagyobbnak és legsikeresebbnek. A Daimler kezdett bele az építésbe, de az 1998-ban megnyitott pályát azóta már más cégek is használják. A Mercedes anyavállalata egyébként azért nem tudta a stuttgarti székhelyéhez közel, Boxbergben az eredeti tervek szerint megépíteni a létesítményt, mert a helyiek tiltakoztak a szántóföldjeik felhasználása és a környezetszennyezés ellen. A magyarnál közel 60 százalékkal magasabb árszínvonalú Németországban a papenburgi pályát 150 millió euróból építették, ami mai árfolyamon 52 milliárd forintnak felel meg, szemben a zalai építkezés 39 milliárdos árával. Németországban 1998 és 2020 között a földmunkák ára 52, az ipari és kereskedelmi épületek építése 59 százalékkal emelkedett a Destatis adatai szerint. Így az inflációt figyelembe véve 79-83 milliárd forintnak felelne meg ez az ár. E szerint tehát a magyar pálya árazása megfelelőnek tűnikA ZalaZone 2,3 négyzetkilométeren terül el, német versenytársa 7,8 négyzetkilométeren, tehát négyszer nagyobb területen, viszont a zalai pályán sem sokkal kisebb az aszfaltozott terület. Másrészt a magyar pályában összetettebb elemeket próbáltak beépíteni, és nagyobb szerep jut a digitális technológiáknak.. Az IDIADA és az ATP esete azt mutatja, hogy egy-egy pálya üzemeltetése lehet sikeres is. Bár a 2020-as adatokat még nem lehetett fellelni, de egyáltalán nem az látszik, hogy ezek ráfizetésesek lennének. Az ATP adózott nyeresége például 2019-ben 567 millió forintnak megfelelő euró volt – ez több mint kétszerese a ZalaZone 2020-as árbevételének. Igaz, ekkor még csak 40-50 százalékos lehetett a magyar pálya készültsége. Az IDIADA 20 százalékban a katalán kormány tulajdona, 80 százalékban a 70 országban jelen lévő, 23 ezer főt foglalkoztató Applus+ autóipari vállalaté. A közös cég is nagyra nőtt: ma már 1647 alkalmazottja van. A pálya felépítéséért cserébe kapott egy 60 milliárd forintos árbevételű, közel kétezer fős cégben kisebbségi részesedést az állam. Ehhez azonban az is kellett, hogy legyen helyi tulajdonú autóipari mérnökcég – ami Magyarországon nincsen. A külföldi példák azt mutatják, hogy lehet eredményesen működtetni egy autóipari tesztpályát, de ehhez legalább évi 3-4 milliárd forintos árbevételt kellene elérni. Ez azonban nem szokott gyorsan összejönni, ebben a zárt iparágban néhány évre tehát biztosan szükség lesz, hogy az APZ ne veszteséget termeljen. Költségek és átláthatóság A megtérülést nehezíti, hogy nagy összegű beruházásra volt szükség: összesítésünk szerint 2021. szeptember végéig már 38,8 milliárd forintnyi szerződést kötöttek a pálya kialakítására – legalábbis a fejlesztő állami vállalat honlapján és a közbeszerzési adatbázisban elérhető információk alapján. Ez kevesebb, mint amit korábban számoltunk, ennek fő oka, hogy a szerződések listáját az APZ honlapjára korábban úgy töltötték fel, hogy keretmegállapodásból történő lehívások duplán is belekerültek, illetve a közbeszerzési adatbázisba a nettó helyett a bruttó összeget töltötték fel. A megállapodások egy része még folyamatban van, így a végösszeg egy kicsit kevesebb is lehet. Eredetileg 2017-ben még 21 milliárd forintot hagyott jóvá a projektre a kormány, amit 2019-ben további 21,5 milliárddal egészítettek ki, a projekt végső költségvetése 45 milliárd forint. Bár egy 10,5 milliárdos támogatást is kap a ZalaZone ipari park egy május 27-i kormányhatározat szerint, ez nem kapcsolódik magához a pályához, az a Rheinmetall páncélosgyárához köthető. A szerződések java részét a NER-hez szorosan kötődő vállalkozások nyerték el: a teljes 38,8 milliárdból 35,1 milliárdot kaptak, tehát az összes költség 90 százalékát. Ahogy az alábbi grafikonon is látható, a Szíjj László tulajdonában álló Duna Aszfalt a Szabadics Zrt.-vel konzorciumban kapta a legtöbb megbízást 32 milliárd forint értékben. Az egyébként zalaegerszegi ZÁÉV 2,4 milliárdot kapott, de Mészáros Lőrinc veje, Homlok Zsolt már csak 380 milliós megbízáshoz juthatott. Mivel a projekt még nincs teljesen kész, az üzemeltető APZ egyelőre érthetően veszteséges, a bevételek 2020-ban 217 millió forintot értek csak el. Ahogy a cég gazdálkodását bemutató alábbi grafikonon jól látható, a költségek közül a félmilliárdos értékcsökkenési leírás (például az ingatlanok és a beépített eszközök avulása) a legjelentősebb. A projekttel kapcsolatban több kritika is megfogalmazható: Átláthatóság és kommunikáció: semmilyen megalapozó tanulmányt, érdemi információt nem tettek közzé az adófizetők által finanszírozott projekttel kapcsolatban. A kormány azt várta, hogy enélkül fogadják el az állampolgárok, hogy ez hasznos és jó projekt – bár ez sajnos szinte mindig így történik itthon. A költségek követése is nehézkes, mert csak a megkötött szerződések látszanak, azok lezárásáig semmi esély annak megismerésére, hogy mennyit költöttek el a keretből. A német járműipar kap újabb támogatást: kétségtelenül fontos szerepet tölt be a német járműipar Magyarországon, de már eddig is igen jelentős állami támogatásban és adókedvezményben részesültek ezek a cégek. Ennek a 45 milliárdos projektnek is ők a kedvezményezettjei, pedig egy ilyen nagyságrendű beruházás a hazai vállalkozásokat is segíthetné. A kedvezményezettek nem vállaltak kockázatot: az autóipari cégek információink szerint ugyan informálisan tettek vállalásokat az új munkahelyek számára, de nyilvánosan ezeket nem ismertették. A beruházás finanszírozásában, menedzselésében nem vettek aktívan részt, szimbolikus mértékű részesedést sem vásároltak az APZ-ben. Innováció és k+f: a járműipari cégek várhatóan egy olyan létesítményt kapnak, amely a külföldi cégek sokaságához hasonlóan zárványként ékelődik a hazai gazdaságba, a hazai egyetemi és kutatóintézeti kutatóknak. A kutatás-fejlesztési tevékenységet a Pécsi Tudományegyetem és a BME közös projektje jelentette: uniós forrásból, 1,5 milliárd forintból indult ez el – az nem derül ki, hogy mennyi kutató dolgozik itt. A BME kezdeményezésére létrejött RECAR Autonóm Járművek Kutató Központjáról sok információ nem derül ki a honlapján, de ez is az uniós projekt része. Ezen kívül még a győri Széchenyi István Egyetemnek van a ZalaZone-on kutatási központja, honlapja szerint ennek négy munkatársa van. Az eddigi tevékenységek mellett a jövőben Hamar Zoltán szerint továbbiak is megjelennek. A tesztpálya déli részén 2020-ban elkészült az egyetemi tesztpálya, és már folyamatban van két másik épület kivitelezése is. Az APZ cégvezetője szerint a cél egy lokális egyetemi kutatói bázis felépítése az elkövetkező években a már most is működő, a pálya mellett elhelyezkedő technológiai centrumot kiegészítve. Profikra bízott üzemeltetés Egy magyar állami társaságnak – a közbeszerzési szabályok betartása mellett – nehéz lenne a sok esetben diszkréciót elváró autóipari tesztelések lebonyolítása. De a hazai kapcsolatrendszer és szaktudás sem igazán adott egy ilyen munka elvégzéshez. A lassú tanulási folyamat helyett ezért inkább külföldi partnerekhez fordultak: az ATP Automotive Testing Pappenburg GmbH és a szintén német tulajdonú Akka Hungary Mérnöki és Tanácsadó Kft. a járműipari tesztpálya tanácsadói lettek, ők segítenek az üzemeltetésben. A ZalaZone-t üzemeltető társaság az építésért és a technikai üzemeltetésért felelős, de az értékesítést egy piaci cégre, az AVL-ZalaZone Kft.-re bízták. Ennek 74 százalékban az osztrák AVL List GmbH a tulajdonosa, 24 százalékban a magyar államaz előbbi az AVL Hungary Kft.-n, az utóbbi a Autóipari Próbapálya Zala Kft.-n keresztül.. A cég 1,7 milliárd eurós árbevételével és 11 ezer fős munkavállalói létszámával a világ legnagyobb független autóipari mérnökvállalata. Ez pedig abban segíti a ZalaZone-t, hogy egy már kiterjedt üzleti kapcsolatokkal rendelkező cég hozza Magyarországra a tesztpályát keresőket. Az AVL-nél részletes válaszokat adtak kérdéseinkre, hogy hogyan látják a ZalaZone potenciálját. Ebből kiderül, hogy a cég szerint ugyan Európában számos próbapálya van, ahol a márkák és beszállítóik kipróbálhatják a rendszereiket, de ezek a pályák 20-30 évvel ezelőtt épültek, amikor az önvezetés és az ezt segítő rendszerek*AD (Autonomous Driving) / ADAS (Advanced Driver-Assistance Systems) adaptív sebességtartó automatika, sávtartó asszisztens, tábla-, gyalogos- és kerékpár-felismerés még elképzelés szintjén sem léteztek. Szerintük ezek az új és a teljes önvezetés irányába mutató technológiák olyan gyorsan fejlődtek ki, hogy a tesztelésükhöz és validálásukhoz szükséges komplex létesítmények és környezet elmaradtak, és hiányoznak piacról. (...) Az AVL globálisan kiterjedt ügyfélkapcsolatai biztosítják a tesztpálya széleskörű ismertségét és elismerését, emellett a pálya az AVL tesztelési portfólióját is kiteljesíti. Az AVL és ZalaZone együttműködése lehetővé teszi, hogy a pályahasználaton túl teljes körű mérnöki szolgáltatásokat és megoldásokat kínáljon az ügyfeleknek. Fejlesztés pálya nélkül Az AVL-nek van egy másik magyarországi cége is: az egykori állami AUTÓKUT privatizált utódvállalata, amely valaha nemzetközileg is jelentős kutatóintézet volt a járműiparban. Az érdi központú vállalat 2020-ban 7,3 milliárd forint árbevételt ért el, és jelenleg 407 alkalmazottja van. Az érdi k+f központjuk fejlesztésébe 2017-ben fogtak bele, a 6,2 milliárd forintos projekthez a magyar állam egyedi kormánydöntés keretében 1,5 milliárdos támogatást adott. Ezért cserébe vállalták az árbevétel 10 milliárd forintos bővítését, 2028-ig legalább 100 munkahely létrehozását és 7,8 milliárd forint többletbér kifizetését. Így a támogatás már csak a bérek közterheiből is megtérül – persze nem kizárt, hogy támogatás nélkül is ugyanígy megvalósították volna a fejlesztést. Azért is érdekes az AVL ezen beruházása, mert a 2017-ben 153 fős cég esetében látványos, hogy csupán öt év alatt 250-nél több új munkahely jött létre – közel annyi, mint amennyit a ZalaZone-tól várnak. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkReménytelen, hogy valaha is megtérüljön a 45 milliárdos zalai tesztpályaEz lenne a kormány értelmes, előremutató nagyberuházása. De elemzésünk alapján a várható előnyökhöz képest finoman szólva is aránytalan a tesztpálya brutális költsége. Tech autóipar autóipari beszállító autóipari próbapálya K+F mérnök Zalaegerszeg zalazone Olvasson tovább a kategóriában	[ "ZÁÉV", "Duna Aszfalt", "Autóipari Próbapálya Zala Kft." ]	[ "Szabadics Zrt.", "Pécsi Tudományegyetem", "AVL List GmbH", "RECAR Autonóm Járművek Kutató Központ", "ATP Automotive Testing Pappenburg GmbH", "Széchenyi István Egyetem", "Robert Bosch Kft.", "Akka Hungary Mérnöki és Tanácsadó Kft.", "AVL-ZalaZone Kft.", "AVL Hungary Kft.", "ATP Papenburg" ]

Subsets and Splits

No community queries yet

The top public SQL queries from the community will appear here once available.